3.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 263/1

(1)

A 43/2014/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2014. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2014-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

3.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 263/3

(1)

A 43/2014/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2014. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2014-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

3.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 263/5

(1)

Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján kérelmet nyújtottak be, amely a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalát illetően elrendelt dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint a Kambodzsában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken feladott, akár Kambodzsából, Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárok behozatalai nyilvántartásba vételének elrendelésére irányult.

(2)

A kérelmet az Európai Kerékpárgyártók Szövetsége (European Bicycle Manufacturers Association, EBMA) nyújtotta be 2014. július 23-án, tizenöt uniós kerékpárgyártó nevében.

(3)

Az esetleges kijátszásban érintett termék a 8712 00 30 és az ex 8712 00 70 KN-kód alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból származó nem motoros, kétkerekű, illetve más kerékpár (beleértve a áruszállításra szolgáló triciklit is, de az egykerekű kerékpárok kivételével) (a továbbiakban: érintett termék).

(4)

A vizsgált termék megegyezik az előző preambulumbekezdésben említettel, viszont Kambodzsában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken adták fel – függetlenül attól, hogy Kambodzsából, Pakisztánból, illetve a Fülöp-szigetekről származóként jelentették-e be –, és jelenleg az érintett termékével megegyező KN-kód alá tartozik (a továbbiakban: vizsgált termék).

(5)

A jelenleg hatályban lévő és esetlegesen kijátszott intézkedések az 502/2013/EU tanácsi rendelettel (2) elrendelt dömpingellenes intézkedések.

(6)

A kérelem elegendő meggyőző bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseket Kambodzsában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken történő átrakodás, valamint az említett országokban történő összeszerelési műveletek révén kijátsszák.

(7)

A benyújtott meggyőző bizonyítékok a következők:

(8)

A kérelemből kitűnik, hogy az intézkedéseknek és azok kiterjesztéseinek az 501/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (3) által történő elrendelését követően jelentősen megváltozott a kereskedelem szerkezete a Kínai Népköztársaságból, Indonéziából, Malajziából, Sri Lankáról és Tunéziából az Unióba irányuló, akár az ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatal vonatkozásában, valamint hogy a vám kivetésén kívül más ésszerű okkal vagy gazdasági indokkal nem magyarázható az említett változás.

(9)

Úgy tűnik, hogy a változás a Kínai Népköztársaságból származó, Unióba szállítandó kerékpárok Kambodzsában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken történő átrakodására, valamint a Kambodzsában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken történő összeszerelési műveletekre vezethető vissza.

(10)

A kérelem továbbá elegendő meggyőző bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az érintett termékre vonatkozó, meglévő dömpingellenes intézkedések javító hatásai nem érvényesülnek a mennyiség és az ár tekintetében. Úgy tűnik, hogy az érintett termék behozatalát a vizsgált termék jelentős mennyiségű behozatala váltotta fel. Elegendő meggyőző bizonyíték van emellett arra is, hogy a vizsgált termék behozatala a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálat során megállapított, kárt nem okozó árnál alacsonyabb árakon történik.

(11)

A kérelem végezetül elegendő meggyőző bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a vizsgált termék ára az érintett termékre korábban megállapított rendes értékhez viszonyítva dömpingelt ár.

(12)

Amennyiben a vizsgálat során a kambodzsai, pakisztáni és Fülöp-szigeteki átrakodástól és összeszerelési műveletektől eltérő kijátszási módszert tárnak fel az alaprendelet 13. cikke értelmében, a vizsgálatot arra is ki lehet terjeszteni.

(13)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálat megindításához, továbbá ahhoz, hogy elrendeljék a vizsgált terméknek – függetlenül attól, hogy Kambodzsából, Pakisztánból, illetve a Fülöp-szigetekről származóként lett-e bejelentve – az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételét.

(14)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: az ismert kambodzsai, pakisztáni és Fülöp-szigeteki exportőrök/gyártók, valamint ezek ismert szövetségei, az ismert kínai népköztársaságbeli exportőrök/gyártók, valamint ezek ismert szövetségei, az ismert uniós importőrök és ezek ismert szövetségei, továbbá a Kínai Népköztársaság, Kambodzsa, Pakisztán és a Fülöp-szigetek hatóságai. Információkat szükség szerint az uniós gazdasági ágazattól is bekérhetnek.

(15)

Mindenesetre, valamennyi félnek haladéktalanul, de legkésőbb az e rendelet 3. cikkében meghatározott időpontig fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal, és az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérdőívet kell igényelnie, mivel az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított határidő valamennyi érdekelt félre vonatkozik.

(16)

A Kínai Népköztársaság, Kambodzsa, Pakisztán és a Fülöp-szigetek hatóságai értesítést kapnak a vizsgálat megindításáról.

(17)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben írásban olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(18)

Az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgálat tárgyát képező termék behozatala mentesülhet a nyilvántartásba vétel vagy az intézkedések hatálya alól, ha a behozatal nem jelenti ezek kijátszását.

(19)

Mivel az esetleges kijátszás az Unión kívül történik, mentességet lehet biztosítani az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján a nem motoros, kétkerekű, illetve más kerékpárok (beleértve az áruszállításra szolgáló triciklit is, de az egykerekű kerékpárok kivételével) azon kambodzsai, pakisztáni és Fülöp-szigeteki gyártói számára, akik bizonyítani tudják, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó egyetlen gyártóval (4) sem állnak kapcsolatban (5), és akikről bebizonyosodik, hogy nem vettek részt az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott kijátszásban. Azoknak a gyártóknak, akik mentességet kívánnak szerezni, bizonyítékokkal kellően alátámasztott kérelmet kell benyújtaniuk az e rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül.

(20)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vizsgált termék behozatalát nyilvántartásba kell venni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat megállapítja az intézkedések kijátszását, a Kambodzsában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken feladott áruk behozatalai nyilvántartásba vételének napjától megfelelő mértékű dömpingellenes vámokat lehessen kivetni.

(21)

A megfelelő ügyvitel érdekében meg kell állapítani azon határidőket, amelyeken belül:

(22)

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többségének gyakorlása attól függ, hogy a felek az e rendelet 3. cikkében megjelölt határidőn belül jelentkeznek-e.

(23)

Abban az esetben, ha az érdekelt felek bármelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján az alaprendelet 18. cikkének megfelelően.

(24)

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek bármelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

(25)

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, előfordulhat, hogy számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mint abban az esetben, ha együttműködött volna.

(26)

A vizsgálat az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján az e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésétől számított kilenc hónapon belül lezárul.

(27)

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően fogja kezelni.

(28)

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. Megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott, meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt fél maradéktalanul gyakorolhassa a védelemhez való jogát.

(29)

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol az érintett felek előadhatják különböző álláspontjaikat, és ütköztethetik érveiket.

(30)

Az érdekelt felek további információkat és elérhetőségeket a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén, a meghallgató tisztviselő alábbi weboldalán találnak: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/degucht/contact/hearing-officer/,

(1)

A kérdőíveket a Bizottságtól kell igényelni az e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 15 napon belül.

(2)

Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 37 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, írásban ki kell fejteniük álláspontjukat, be kell nyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat.

(3)

Azoknak a kambodzsai, pakisztáni és Fülöp-szigeteki gyártóknak, akik a behozatal nyilvántartásba vétele vagy az intézkedések alól mentességet kérnek, bizonyítékokkal kellően alátámasztott kérelmet kell benyújtaniuk, ugyanazon 37 napos határidőn belül.

(4)

Az érdekelt felek ugyanezen 37 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

(5)

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és aláírt tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek kifejezik beleegyezésüket a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „CORRESPONDENCE WITH THE EUROPEAN COMMISSION IN TRADE DEFENCE CASES” elnevezésű dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amennyiben az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság ettől az időponttól kezdve kizárólag e-mailben kommunikál majd velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a küldendő dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell küldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozóan további szabályokat és információkat – egyebek mellett az e-mailen keresztül történő beadványokra alkalmazandó elveket – megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

European Commission

Directorate General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: TRADE-R608-BICYCLES-CIR@ec.europa.eu

3.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 263/10

(1)

A 606/2013/EU rendelet megfelelő alkalmazásához két tanúsítványt meg kell határozni.

(2)

A 606/2013/EU rendelet az Egyesült Királyságra és Írországra nézve kötelező, ezért jelen rendelet is kötelező rájuk nézve.

(3)

A 606/2013/EU rendelet Dániára nézve nem kötelező, ezért jelen rendelet sem kötelező rá nézve.

(4)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 606/2013/EU rendelettel létrehozott, a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerésével foglalkozó bizottság véleményével,

3.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 263/21

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

3.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 263/23

(1)

A Tanács 2007. április 23-án felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Európai Unió és tagállamai nevében szabadkereskedelmi megállapodás megkötése céljából tárgyalásokat folytasson a Koreai Köztársasággal.

(2)

E tárgyalások lezárultak, és az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) (1)2010. október 6-án aláírták. A megállapodás részét képezi a kulturális együttműködésről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv), amely – 1. cikke értelmében – meghatározza azt a keretet, amelyben a Felek együttműködnek a kulturális tevékenységekhez, javakhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó cserék megkönnyítése érdekében, többek között az audiovizuális ágazatban is.

(3)

A megállapodás 15.10. cikke (5) bekezdésének értelmében a megállapodás egy részét – feltételezve a megállapodás későbbi időpontban történő megkötését – a 2011/265/EU tanácsi határozat (2) (a továbbiakban: határozat) alapján 2011. július 1-je óta ideiglenesen alkalmazzák.

(4)

A határozat 3. cikke értelmében a jegyzőkönyv 4. cikkének (3) bekezdését, 5. cikkének (2) bekezdését, 6. cikkének (1), (2), (4) és (5) bekezdését, valamint 8., 9. és 10. cikkét nem alkalmazták ideiglenesen.

(5)

A határozat 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a jegyzőkönyv 5. cikkének (8) bekezdésében meghatározott eljárás szerint a Bizottság írásban értesíti a Koreai Köztársaságot az Unió azon szándékáról, hogy nem hosszabbítja meg a jegyzőkönyv 5. cikkében említett audiovizuális koprodukciók kedvezményezetti jogosultságát, kivéve, ha a Bizottság javaslatára a Tanács a jogosultsági időszak vége előtt négy hónappal megállapodik a jogosultság folytatódásáról. Ha a Tanács megállapodik a jogosultság folytatódásáról, akkor az értesítésre vonatkozó e kötelezettséget a megújított jogosultsági időszak végén újra alkalmazni kell. A jogosultsági időszak meghosszabbításáról a Tanács egyhangúlag határoz.

(6)

A jegyzőkönyv 3. cikke kulturális együttműködéssel foglalkozó bizottság létrehozását írja elő, amely feladatai részeként felügyeli a jegyzőkönyv végrehajtását.

(7)

A határozat 6. cikke értelmében az Uniót a kulturális együttműködéssel foglalkozó bizottságban a Bizottság és a tagállamok vezető tisztviselői képviselik, akik kulturális ügyekben és kérdésekben megfelelő szaktudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, és a Szerződéssel összhangban jelenítik meg az Unió álláspontját.

(8)

A bizottság határozatai nem biztosíthatnak olyan jogokat, illetve nem írhatnak elő olyan kötelezettségeket, amelyekre közvetlenül hivatkozni lehet az Unió vagy a tagállamok bíróságai előtt.

(9)

A Tanács kulturális és audiovizuális ügyekben illetékes előkészítő szerveit az Unió által a kulturális együttműködéssel foglalkozó bizottságban képviselendő álláspont kialakítása során már korai szakaszban be kell vonni a munkába.

(10)

E határozat nem sértheti az Unió, illetve a tagállamok hatásköreit.

(11)

Az Uniónak meg kell határoznia a kulturális együttműködéssel foglalkozó bizottság eljárási szabályzatának elfogadásával kapcsolatban az e bizottságban képviselendő álláspontot,

3.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 263/29

(1)

A műsorgyártáshoz és különleges eseményekhez (Programme Making and Special Events, PMSE) használt berendezések a video- és hangátvitel terén alkalmazások széles körét foglalják magukban, amely alkalmazási módok egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az uniós média- és szórakoztatóipar fejlődésében. E körbe tartozik például a műsorterjesztés, a kulturális, zenei és színházi előadások, valamint a társadalmi és sportesemények. A PMSE-berendezések felhasználhatók professzionális és nem professzionális célra, akár helyi, akár az egész Unióra kiterjedő eseményeken. A vezeték nélküli mikrofon a legszokványosabb és legelterjedtebb vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezés; kapcsolódó rendszerei közé tartoznak a hordozható monitorfülhallgató- és utasítórendszerek, valamint a hangfrekvenciás összeköttetések.

(2)

Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló 2012. szeptember 26-i közleményében (2) a Bizottság elismerte, hogy a kulturális és kreatív iparágak Európa legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazatai között vannak, és nélkülözhetetlen szerepet játszanak Európa kulturális sokszínűségének megőrzésében. A 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (3) és különösen annak 8. cikke (5) bekezdése is hangsúlyozza a PMSE jelentőségét, és előírja a tagállamok számára, hogy a Bizottsággal együttműködve törekedjenek arra, hogy – a belső piaci integráció és a kultúrához való hozzáférés javítására vonatkozó uniós célkitűzésekkel összhangban – biztosítsák az ilyen berendezések számára szükséges frekvenciasávokat. Emellett e határozat 6. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk a lehetséges lépéseket – és adott esetben műszaki és szabályozási intézkedéseket kell hozniuk – annak biztosítására, hogy a 800 MHz-es frekvenciasáv felszabadítása ne érintse hátrányosan a PMSE-berendezések felhasználóit.

(3)

A PMSE-berendezések által használt rádióspektrumot illetően a hatályos jogszabályi keret még nem teljesen harmonizált a tagállamok között amiatt, hogy a múltban kialakult eltérések állnak fenn a nemzeti frekvenciatervek között és az eltérő nemzeti kereslet és helyi igények kezelésében. Noha számos tagállam követi az Európai Rádió-távközlési Bizottság (ERC) 70-03. számú ajánlását és annak 10. mellékletét (4), valamint az ERC 25-10. számú ajánlását és annak 2. mellékletét (5), amelyek iránymutatást nyújtanak a PMSE-berendezések frekvenciasávjairól és műszaki jellemzőiről, ezek az ajánlások jogilag nem garantálják a PMSE berendezések által használt rádióspektrum harmonizációját az Unió területén.

(4)

A PMSE-berendezések által használt rádióspektrum harmonizálásának hozzá kell járulnia a belső piaci célkitűzések eléréséhez azáltal, hogy a spektrumhasználatot színvonalasabbá és hatékonyabbá teszi, hosszú távon biztosítja a megfelelő frekvenciasávokhoz való hozzáférés előreláthatóságát és jogbiztonságát az Unió egész területén, élénkíti a kutatást és a fejlesztést, például a PMSE-berendezések digitalizálását és a rádióspektrum hatékony használatának egyéb vonatkozásait, ösztönzi a gyártókat a PMSE-technológiába való beruházásra, csökkenti az árakat, lehetővé teszi a méretgazdaságosság elérését, támogatja a berendezések határokon átívelő hordozhatóságát és az átjárhatóságot, és megakadályozza a használaton kívüli rádióspektrum parlagon hagyását.

(5)

A vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések spektrumigényei ugyan jelentősen eltérőek, a konkrét helyi és ideiglenes igényektől függően 8 MHz és 144 MHz (6) között változnak, a professzionális felhasználók azt jelezték, hogy vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-alkalmazások esetében a napi frekvenciaigényük 96 MHz az URH frekvenciatartományban.

(6)

Elegendő harmonizált spektrumra van szükség, hogy a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések iránti kereslet kielégíthető legyen. Ehhez legalább azt az egész Unióra vonatkozó minimális spektrummennyiséget kell meghatározni, amellyel méretgazdaságosság érhető el, és biztosítható a belső piac megfelelő működése. A 2006/771/EK bizottsági határozatban (7) jelenleg a kis hatótávolságú eszközök, köztük a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések számára harmonizált spektrum, vagyis 2 MHz (863–865 MHz) nem elegendő a felhasználók igényeinek kielégítésére, egyrészről, mivel ez a határozat a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések használatának mindössze töredékére vonatkozik, másrészről tekintettel arra, hogy a spektrumigények többsége nem az e határozat hatálya alá tartozó tartományt érinti.

(7)

A 70-03. (10. melléklet) és a 25-10. sz. (2. melléklet) ERC-ajánláskülönféle hangolási tartományokat határoz meg a hangfrekvenciás PMSE-berendezésekhez, emellett a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések iparága – a gyártókat és a felhasználókat is beleértve – is jelezte, hogy egyértelműen a 470–790 MHz-es hangolási tartományt részesíti előnyben. A 800 MHz-es sáv harmonizálásáról szóló 32. sz. jelentésében (8) a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT) megjegyezte, hogy a PMSE-berendezések felhasználói számára mennyire fontosak a „beékelődő” csatornák, más néven „fehér foltok” a 470–790 MHz-es tartományban, és amellett foglalt állást, hogy ezt a rádióspektrumot elsősorban azon PMSE-alkalmazások számára kell fenntartania, amelyek igényelnek bizonyos mértékű védelmet. A tagállamok tájékoztatják a CEPT-et a spektrumhasználatról és a területükön a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések felhasználóit érintő szabályozási és műszaki feltételekről, valamint közlik azoknak a nemzeti igazgatásban létrehozott kapcsolattartó pontoknak a jegyzékét, ahol a PMSE terén érdekelt felek tájékozódhatnak a PMSE-alkalmazások spektrumhasználatára vonatkozó feltételekről.

(8)

A CEPT a 32. sz. jelentésében kiemelte, hogy a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések használata egyre nagyobb korlátokba ütközik a rendelkezésre álló rádióspektrum terén, és megfelelő kiigazítások végrehajtását javasolta. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas rendszerek nem kizárólagos jellegű, 790–862 MHz-es frekvenciasávú használatának műszaki feltételeit harmonizáló 2010/267/EU bizottsági határozat (9) csökkentette e frekvenciasáv rendelkezésre állását a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések vonatkozásában. Új spektrum kijelölésével vagy a spektrummegosztás bevezetésével hosszú távú alternatív megoldást kell találni a PMSE jövőjének biztosítása érdekében.

(9)

A Bizottság a 676/2002/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdése értelmében ezért 2011. december 15-én megbízást (10) adott a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) a vezeték nélküli rádiómikrofonok és zsinór nélküli videokamerák spektrumharmonizációs lehetőségeire vonatkozó műszaki feltételek kidolgozására.

(10)

A CEPT válaszként 2013. március 8-án elfogadta az 50. sz. jelentését (11). A jelentésben megállapította, hogy az elektronikus hírközlési rendszerek által használt frekvenciasávokban duplex elválasztó sávként funkcionáló 821–832 MHz-es és 1 785–1 805 MHz-es frekvenciatartomány bizonyos feltételekkel megfelel a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések általi harmonizált használatra. Az eltérő spektrumigényekkel rendelkező és más frekvenciasávban üzemelő zsinór nélküli videokamerákat külön kell kezelni. A CEPT 50. sz. jelentésének kiegészítése (12) tovább részletezi e duplex elválasztó sávok vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-alkalmazásokra való használatának feltételeit, és eljárást határoz meg a vezeték nélküli mikrofonokat és a monitorfülhallgató-összeköttetéseket érintő zavarás kockázatának felmérésére és korlátozására.

(11)

A CEPT az 50. sz. jelentésében azt is megállapította, hogy a 800 MHz-es és az 1 800 MHz-es sávot használó cellás mobilhálózatokat védeni kell a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések okozta káros zavarással szemben azért, hogy e hálózatok üzemelhessenek a 821 MHz alatti és 832 MHz feletti, valamint az 1 785 MHz alatti és 1 805 MHz feletti sávban. Ehhez például 2 MHz-es védősávra van szükség 821 MHz és 823 MHz között, valamint korlátozásokat kell bevezetni a közvetlenül az 1 785 MHz feletti és közvetlenül az 1 805 MHz alatti 0,2 MHz-es frekvenciatartományban.

(12)

A PMSE-berendezésekben, különösen ha beltérben használják őket, káros zavarást idézhetnek elő azok a cellás mobilhálózatok és felhasználói készülékek, például okostelefonok, amelyek a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések által a 800 MHz-es és az 1 800 MHz-es duplex elválasztó sávban használt rádióspektrummal szomszédos frekvenciasávban üzemelnek. A rádióspektrum-politikai program káros zavarás elkerülésére és a rádióspektrum hatékonyabb használatára vonatkozó célkitűzéseivel és alapelveivel összhangban az ilyen káros zavarás kiküszöbölhető bizonyos zavarcsökkentő megoldások használatával, például a vezeték nélküli mikrofonok és a monitorfülhallgató-összeköttetések zavarástól mentes üzemeltetésére vonatkozóan az 50. sz. CEPT-jelentés kiegészítésének 2. mellékletében meghatározott eljárás bevezetésével vagy egyéb zavarcsökkentő megoldások alkalmazásával. A tagállamoknak adott esetben ilyen zavarcsökkentő megoldások használatát és megállapodások megkötését kell ösztönözniük többek között azzal, hogy segítséget vagy iránymutatást nyújtanak az érintett feleknek.

(13)

A társadalmi és kulturális események esetében szükséges rádióspektrum gyakran meghaladja a 800 MHz-es és az 1 800 MHz-es sáv duplex elválasztó sávjaiban rendelkezésre álló 29 MHz-es rádióspektrumot. Mivel a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések használatának spektrumigényei jelentősen eltérnek, uniós szinten kell biztosítani, hogy alapkövetelményként megközelítőleg 60 MHz-es fenntartható rádióspektrum álljon rendelkezésre annak érdekében, hogy kielégíthetőek legyenek a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések felhasználóinak visszatérő, szokványos igényei, még akkor is, ha ezzel nem elégíthető ki az esetlegesen felmerülő összes spektrumigény.

(14)

A tagállamoknak ezért a társadalmi és kulturális eseményekkel kapcsolatosan fellépő, vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-alkalmazások iránti lehetséges igény kielégítése érdekében további, legfeljebb 30 MHz-es spektrumról kell gondoskodniuk. E rádióspektrumot a tagállamok által megadott hangolási tartományok közül kell kiválasztani lehetőleg a 470–790 MHz-es spektrumtartományból, fehér foltok használatával. A kijelölendő vagy engedélyezendő spektrum pontos mennyiségét a felmerülő konkrét igény alapján kell meghatározni, így nem minden esetben van szükség 30 MHz-re. A tagállamoknak ezenkívül nemzeti szinten dönteniük kell arról is, mely engedélyezési típust és kérelmezési eljárást alkalmazzák e további spektrumra vonatkozóan.

(15)

Emellett meghatározott földrajzi területeken, például tartalom-előállító területeken, színházi negyedekben vagy nagyszabású és alkalmi eseményeken esetlegesen felmerülő 59 MHz feletti spektrumigényeket célszerű eseti alapon, nemzeti szinten kezelni, figyelembe véve a sajátos földrajzi és időbeli korlátokat. A tagállamok számára ezért lehetőségként meg kell hagyni, hogy az 59 MHz-nyi alapkövetelménynél nagyobb spektrum használatát engedélyezzék.

(16)

Ha különböző vezeték nélküli analóg hangfrekvenciás PMSE-alkalmazások, például vezeték nélküli mikrofonok, monitor-fülhallgatók és utasítórendszerek esetében eltérő spektrumblokkok kerülnek felhasználásra, akkor az intermodulációs zavarások elkerülése révén a rádióspektrum felhasználásának lehetőségei gyarapodnak.

(17)

A CEPT által a 2011. december 15-i bizottsági megbízás alapján végzett munka eredményét (13) alkalmazhatóvá kell tenni az Unióban, és ezt a tagállamoknak haladéktalanul át kell ültetniük nemzeti jogrendjükbe, mivel a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések iránti fokozódó igényre figyelemmel hosszú távon megfelelő rádióspektrumot kell biztosítani e berendezések számára.

(18)

E határozatot rendszeresen felül kell vizsgálni az új fejlemények figyelembevétele érdekében, különös tekintettel a vezeték nélküli hangfrekvenciás PMSE-berendezések spektrumigényének és a harmonizált frekvenciasávok tényleges használatának felmérése érdekében.

(19)

Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak a Rádióspektrum-bizottság véleményével,

3.9.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 263/35