ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 242

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. augusztus 14.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 882/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 31.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Torrone di Bagnara [OFJ])

1

 

*

A Bizottság 883/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 5.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Jamón de Serón [OFJ])

3

 

*

A Bizottság 884/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 13.) az egyes harmadik országokból behozott bizonyos takarmányokra és élelmiszerekre az aflatoxinokkal való fertőződés kockázata miatt vonatkozó egyedi feltételek megállapításáról és az 1152/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

4

 

*

A Bizottság 885/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 13.) az Indiából származó okra és currylevelek behozatalára vonatkozó egyedi feltételek meghatározásáról, valamint a 91/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

20

 

 

A Bizottság 886/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 13.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

27

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2014/529/EU

 

*

A Bizottság határozata (2014. augusztus 12.) a Belgium által a 89/686/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének értelmében egy hallásvédő füldugótípus végfelhasználóktól való visszahívása érdekében hozott intézkedésről (az értesítés a C(2014) 5670. számú dokumentummal történt)

29

 

 

2014/530/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. augusztus 13.) az afrikai sertéspestis lettországi előfordulásával összefüggő egyes átmeneti védekezési intézkedésekről (Csak a lett nyelvű szöveg hiteles)  ( 1 )

31

 

 

III   Egyéb jogi aktusok

 

 

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

 

*

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 305/13/COL határozata (2013. július 10.) a Sjóvá biztosítótársaság (Izland) feltőkésítéséről

33

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

14.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/1


A BIZOTTSÁG 882/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. július 31.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Torrone di Bagnara [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét (2) a „Torrone di Bagnara” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a „Torrone di Bagnara” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Torrone di Bagnara” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első albekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 2.3. osztályba (kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru) tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 31-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Fernando NELLI FEROCI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL C 89., 2014.3.28., 62. o.

(3)  A Bizottság 2014. június 13-i 668/2014/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).


14.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/3


A BIZOTTSÁG 883/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. augusztus 5.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Jamón de Serón [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét (2) a „Jamón de Serón” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a „Jamón de Serón” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Jamón de Serón” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első albekezdésben említett elnevezés egy, a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. mellékletének 1.2. osztályába – Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – tartozó terméket azonosít.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. augusztus 5-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Martine REICHERTS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL C 101., 2014.4.5., 10. o.

(3)  A Bizottság 2014. június 13-i 668/2014/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).


14.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/4


A BIZOTTSÁG 884/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. augusztus 13.)

az egyes harmadik országokból behozott bizonyos takarmányokra és élelmiszerekre az aflatoxinokkal való fertőződés kockázata miatt vonatkozó egyedi feltételek megállapításáról és az 1152/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjára,

mivel:

(1)

Az 1152/2009/EK bizottsági rendeletet (2) jelentős mértékben módosítani kell, és hatályát ki kell terjeszteni a takarmányokra.

(2)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (3) megengedett felső határértékeket állapít meg az élelmiszerekben előforduló aflatoxinokra a közegészség védelme érdekében. Egyes országok esetében megfigyelhető, hogy azokból behozott bizonyos élelmiszerek aflatoxintartalma gyakran meghaladja ezeket a határértékeket. Az említett szennyeződés súlyos veszélyt jelent az uniós közegészségre, ami uniós szintű egyedi feltételek elfogadását teszi szükségessé.

(3)

A 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) megengedett határértékeket ír elő az élelmiszerek aflatoxin B1-tartalmára az emberi és az állati egészség védelme érdekében. Egyes országok esetében megfigyelhető, hogy azokból behozott bizonyos élelmiszerek aflatoxin B1-tartalma gyakran meghaladja ezeket a határértékeket. Az említett szennyeződés súlyos veszélyt jelent az Unión belül a közegészségre és az állatok egészségére nézve, ami uniós szintű egyedi feltételek elfogadását teszi szükségessé.

(4)

A közegészség és az állatok egészségének védelme érdekében fontos, hogy e rendelet hatálya kiterjedjen azon összetett takarmányokra és élelmiszerekre is, melyek jelentős mennyiségben tartalmazzák az e rendelet által szabályozott takarmányokat és élelmiszereket. A feldolgozott és összetett takarmányok és élelmiszerek ellenőrzésének uniós szinten összehangolt végrehajtása érdekében egy küszöbérték meghatározására van szükség. Továbbá helyénvaló a nem kereskedelmi célú szállítmányokat kizárni az e rendeletben foglalt előírások alkalmazásának hatálya alól. A szállítmányok mintavételét és vizsgálatát a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni.

(5)

A takarmányokban található aflatoxinok ellenőrzésénél alkalmazott mintavételre és vizsgálatra vonatkozó előírásokat a 152/2009/EK bizottsági rendelet (5), valamint a 401/2006/EK bizottsági rendelet (6) határozza meg.

(6)

Mivel az egyes harmadik országokból behozott bizonyos takarmányokra az aflatoxinokkal való fertőződés kockázata miatt megállapított egyedi feltételek alkalmazására hasonló előírások vannak érvényben, mint az egyes harmadik országokból behozott bizonyos élelmiszerekre az aflatoxinokkal való fertőződés kockázata miatt megállapított egyedi feltételek alkalmazására, azon takarmányokat és élelmiszereket, amelyekre az aflatoxinokkal való fertőződés kockázata miatt egyedi előírásokat állapítottak meg, indokolt egy rendelet hatálya alá vonni. Helyénvaló ezért felvenni ebbe a rendeletbe a 91/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (7) a Ghánából és Indiából származó földimogyoróra, valamint a Nigériából származó görögdinnyemagokra vonatkozó előírásait. A 91/2013/EU végrehajtási rendeletet ezzel párhuzamosan fel kell váltani egy új rendelettel, és abban kell meghatározni az Indiából származó okrára és currylevelekre vonatkozó előírásokat.

(7)

Az ellenőrzések eredményei, valamint az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (FVO) ellenőrzéseinek megállapításai alapján a termékeket érintő egyedi feltételeket és/vagy megállapított gyakoriságú ellenőrzéseket illetően a következő módosításokra van szükség:

az USA-ból származó mandula behozatalára vonatkozó egyedi feltételek alkalmazásának megszüntetése az ellenőrzések ezt megerősítő eredményei és a FVO-ellenőrzés kedvező megállapításai alapján,

a Törökországból származó mogyorót érintő mintavétel gyakoriságának csökkentése az ellenőrzések ezt megerősítő eredményei és FVO-ellenőrzés kedvező megállapításai alapján,

a Brazíliából behozott héjas brazil diót érintő mintavétel gyakoriságának csökkentése, miután a rendelkezéseknek való meg nem felelés csak az Unióba behozott igen kis mennyiségnél merült fel.

(8)

Az e rendelt hatálya alá tartozó takarmányokra és élelmiszerekre vonatkozó ellenőrzési rendszer alkalmazása hosszú évekre mutat vissza, és azt a bővülő tapasztalatok alapján folyamatosan optimalizálták. Ugyanakkor a nem állati eredetű élelmiszerek behozatalára vonatkozó ellenőrzések teljes harmonizációjának korlátot szab, hogy az aflatoxinokra előírt fizikai ellenőrzéseket nem lehetséges maradéktalanul elvégezni a kijelölt beléptetési helyen. Az aflatoxinok jelenlétének a 401/2006/EK rendelet szerinti ellenőrzése időigényes, és megköveteli a szállítmány kirakodását. Ezenfelül sok, e rendelet hatálya alá tartozó árucikket vákuumcsomagolásban szállítanak, melynek a mintavétel következtében történő felsértése mennyiségi veszteséget eredményezhet olyan esetekben, ahol az árut a fizikai ellenőrzés után még hosszú távolságra kell szállítani. Az adminisztratív terhek csökkentése mindazonáltal a nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek ellenőrzéséről kiállítandó hivatalos okmányok lehető legnagyobb mértékű harmonizációjának szükségét támasztja alá. Ennélfogva, mivel az e rendelet hatálya alá tartozó takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó feltételek nem azonosak a 669/2009/EK bizottsági rendelettel (8) szabályozott takarmányokra és élelmiszerekre megállapítottakkal, a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozókat érintő adminisztratív terhek csökkentése érdekében indokolt ugyanazon közös beléptetési okmányt használni. A közös beléptetési okmány e rendelet hatályában való alkalmazása érdekében az ellenőrzési rendszerek közötti különbségekre tekintettel további magyarázó megjegyzéseket szükséges fűzni az okmányon feltüntettet iránymutatásokhoz.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1)   A 2913/92/EGK tanácsi rendelet (9) sérelme nélkül ez a rendelet az I. mellékletben felsorolt KN-kódok és a TARIC-besorolások alá tartozó alábbi takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozik:

a)

Brazíliából származó vagy ott feladott héjas brazildió, valamint diófélék vagy szárított gyümölcsök héjas brazildiót tartalmazó, Brazíliából származó vagy ott feladott keverékei (élelmiszerek);

b)

Kínából származó vagy ott feladott földimogyoró héjában és héj nélkül, és Kínából származó vagy ott feladott amerikai mogyoróvaj, földimogyoró másképp elkészítve vagy tartósítva (takarmányok és élelmiszerek);

c)

Egyiptomból származó vagy ott feladott földimogyoró héjában és héj nélkül, és Egyiptomból származó vagy ott feladott amerikai mogyoróvaj, földimogyoró másképp elkészítve vagy tartósítva (takarmányok és élelmiszerek);

d)

Iránból származó vagy ott feladott pisztácia héjában és héj nélkül, és Iránból származó vagy ott feladott pisztácia másképp elkészítve vagy tartósítva (élelmiszerek);

e)

Törökországból származó vagy ott feladott alábbi élelmiszerek:

i.

szárított füge;

ii.

mogyoró (Corylus sp.) héjában és héj nélkül;

iii.

pisztácia héjában és héj nélkül;

iv.

diófélék vagy szárított gyümölcsök fügét, mogyorót vagy pisztáciát tartalmazó keverékei;

v.

füge-, pisztácia- és mogyorókrém;

vi.

mogyoró, füge és pisztácia, elkészítve vagy tartósítva, a keverékeket is beleértve;

vii.

mogyoróból, fügéből és pisztáciából készült liszt, dara és por;

viii.

darabolt, szeletelt és tört mogyoró;

ix.

mogyoróolaj;

f)

Ghánából származó vagy ott feladott földimogyoró héjában és héj nélkül, és Ghánából származó vagy ott feladott amerikai mogyoróvaj, földimogyoró másképp elkészítve vagy tartósítva (takarmányok és élelmiszerek);

g)

Indiából származó vagy ott feladott földimogyoró héjában és héj nélkül, és Indiából származó vagy ott feladott amerikai mogyoróvaj, földimogyoró másképp elkészítve vagy tartósítva (takarmányok és élelmiszerek);

h)

Nigériából származó vagy ott feladott görögdinnyemag és abból készült termékek (élelmiszer).

(2)   E rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett takarmányokból és élelmiszerekből előállított takarmányokra és élelmiszerekre is, valamint az olyan összetett takarmányokra és élelmiszerekre, amelynek több mint 20 %-át az (1) bekezdésben említett takarmányok vagy élelmiszerek teszik ki.

(3)   E rendelet nem alkalmazandó az (1) és (2) bekezdésben említett olyan takarmányok és élelmiszerek szállítmányaira, amelyeket magánszemély általi kizárólagos fogyasztásra és használatra szántak. Kétség esetén a bizonyítási kötelezettség a szállítmány címzettjét terheli.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 178/2002/EK rendelet 2. és 3. cikkében, valamint a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

Emellett a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)   „kijelölt behozatali hely”: az illetékes hatóság által kijelölt bármely olyan hely, melyen keresztül az 1. cikkben említett takarmányok és élelmiszerek behozhatók az Unióba;

b)   „kijelölt beléptetési hely”: a 669/2009/EK rendelet 3. cikkének b) pontjában meghatározott beléptetési hely.

E rendelet alkalmazásában a szállítmány a 401/2006/EK és a 152/2009/EK rendeletben említett tételnek felel meg.

3. cikk

Az Unióba történő behozatal

Az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében említett takarmányok és élelmiszerek szállítmányai (a továbbiakban: takarmányok és élelmiszerek) kizárólag az e rendeletben meghatározott eljárásoknak megfelelően hozhatók be az Unióba.

4. cikk

A mintavétel és a vizsgálat eredményei

(1)   A takarmányok és élelmiszerek valamennyi szállítmányát a származási ország, illetve – ha a származási ország és a szállítmány feladásának helye szerinti ország különbözik – a feladás helye szerinti ország illetékes hatósága által elvégzett mintavétel és vizsgálat eredményeinek kell kísérnie annak igazolására, hogy azok megfelelnek az uniós jogszabályokban megállapított aflatoxin-határértékeknek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mintavételt és vizsgálatot a takarmányokban előforduló aflatoxinok vonatkozásában a 152/2009/EK bizottsági rendelet, az élelmiszerekben előforduló aflatoxinok tekintetében pedig a 401/2006/EK rendelet előírásai szerint kell elvégezni.

5. cikk

Egészségügyi bizonyítvány

(1)   Minden szállítmányt egy a II. mellékletben szereplő minta szerint kiállított egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

(2)   Az egészségügyi bizonyítványt a származási ország illetékes hatóságának vagy – amennyiben a szállítmányt nem a származási országban adják fel – a szállítmány feladása szerinti ország illetékes hatóságának felhatalmazott képviselője tölti ki, írja alá és hitelesíti.

A származási országbeli illetékes hatóságok a következők:

a)

Brazíliából származó élelmiszerek esetén a Ministério da Agricultura, Pecuária e Abastecimento (MAPA);

b)

Kínából származó takarmányok és élelmiszerek esetében a Kínai Népköztársaság Be- és Kiléptetési Ellenőrzések és Karantén Állami Igazgatósága;

c)

Egyiptomból származó takarmányok és élelmiszerek esetében az Egyiptomi Mezőgazdasági Minisztérium;

d)

Iránból származó élelmiszerek esetében az Iráni Egészségügyi Minisztérium;

e)

Törökországból származó élelmiszerek esetében a Török Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának Védelmi és Ellenőrzési Főigazgatósága;

f)

Ghánából származó takarmányok és élelmiszerek esetében a Ghánai Szabványügyi Hatóság;

g)

Indiából származó takarmányok és élelmiszerek esetében az Indiai Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Exportfelügyeleti Tanácsa;

h)

Nigériából származó élelmiszerek esetében a Nemzeti Élelmiszer- és Gyógyszerügyi és -ellenőrzési Ügynökség (NAFDAC).

(3)   Az egészségügyi bizonyítványt annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni, ahol a kijelölt beléptetési hely található. Az adott tagállam ugyanakkor engedélyezheti az egészségügyi bizonyítvány más hivatalos uniós nyelven történő kiállítását is.

(4)   Az egészségügyi bizonyítvány a kiállítás dátumától számított négy hónapig érvényes.

6. cikk

Azonosítás

Az élelmiszerek és takarmányok minden egyes szállítmányát olyan azonosító kóddal kell ellátni, amely megegyezik a 4. cikkben említett mintavétel és vizsgálat eredményeiben említett azonosító kóddal, valamint az 5. cikkben említett egészségügyi bizonyítványban szereplő kóddal. A szállítmányban lévő minden egyes zsákot vagy egyéb csomagolási formát meg kell jelölni az említett azonosító kóddal.

7. cikk

A szállítmányok érkezéséről való előzetes értesítés

(1)   A takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók vagy képviselőik az élelmiszerek és takarmányok szállítmányai tekintetében a kijelölt beléptetési hely szerinti illetékes hatóságokhoz való tényleges megérkezés várható időpontjáról és a szállítmány jellegéről előzetes értesítést küldenek.

(2)   Az előzetes értesítés céljából kitöltik 669/2009/EK rendelet 3. cikkének a) pontja szerinti közös beléptetési okmány I. részét, és az okmányt legalább egy munkanappal a szállítmány tényleges megérkezése előtt megküldik a kijelölt beléptetési hely illetékes hatóságának.

(3)   E rendelet alkalmazásában a takarmány- és élelmiszer- ipari vállalkozóknak a III. mellékletben meghatározott kitöltési útmutatót kell figyelembe venniük a közös beléptetési okmány kitöltésekor.

(4)   Amennyiben a kijelölt behozatali hely nem esik egybe a kijelölt beléptetési hellyel, a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozó a szállítmány tényleges megérkezése előtt legalább egy munkanappal értesítést küld a kijelölt behozatali hely szerinti illetékes hatóság részére. Az értesítés abban áll, hogy a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozó másolatot küld a kitöltött közös beléptetési okmányról a kijelölt beléptetési hely szerinti illetékes hatóság általi okmányellenőrzést illetően.

(5)   A közös beléptetési okmányt annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni, ahol a kijelölt beléptetési hely található. Az adott tagállam ugyanakkor engedélyezheti a közös beléptetési okmány más hivatalos uniós nyelven történő kiállítását is.

8. cikk

Kijelölt behozatali hely

A tagállami illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy a kijelölt behozatali hely megfeleljen az alábbi követelményeknek:

a)

a takarmány- és élelmiszer-szállítmányok hatósági ellenőrzésére felkészített személyi állománnyal rendelkezik;

b)

részletes utasítások állnak rendelkezésre a mintavételről és a minták laboratóriumba küldéséről, takarmányok esetében a 152/2009/EK I. mellékletében foglaltak szerint, míg élelmiszerek esetében a 401/2006/EK rendelet I. mellékletével összhangban;

c)

megvan a lehetőség arra, hogy a kirakodást és a mintavételt fedett helyen végezzék el a kijelölt behozatali helyen; azokban az esetekben, amikor a szállítmányt a mintavétel elvégzéséhez – az illetékes hatóság beleegyezése mellett – egy másik, a kijelölt behozatali hely közvetlen közelében lévő helyre kell szállítani, a kijelölt behozatali hely illetékes hatóságának lehetőségében áll, hogy folyamatos felügyelet mellett végigkövesse a takarmányok és élelmiszerek szállítmányait azoknak a kijelölt behozatali helyre való beérkezésétől kezdődően;

d)

a feltartóztatott takarmány- és élelmiszer-szállítmány a vizsgálati eredmények beérkezéséig megfelelő állapotban tárolható, amire tárolóhelyiségek, illetve raktárak állnak rendelkezésre;

e)

rendelkezésre állnak kirakodó berendezések és a mintavételhez szükséges megfelelő felszerelések;

f)

az aflatoxin-vizsgálathoz rendelkezésre áll egy hatósági laboratórium, amely olyan helyen található, ahová a mintákat rövid időn belül el lehet szállítani, és alkalmas azok megfelelő határidőn belül történő vizsgálatára.

A tagállamok naprakész jegyzéket vezetnek a kijelölt behozatali helyekről, és azt nyilvánosan hozzáférhetővé teszik. A tagállamok továbbítják ezt a listát a Bizottsághoz.

A Bizottság saját honlapján tájékoztatásul feltünteti azokat a nemzeti hivatkozásokat, amelyeken keresztül e listák hozzáférhetők.

A takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók biztosítják a takarmány- és élelmiszer-szállítmányok reprezentatív mintavételhez szükséges kirakodását.

Speciális szállítási vagy csomagolási formák esetében a vállalkozó a hatósági ellenőr rendelkezésére bocsátja a megfelelő mintavételi eszközöket, amennyiben a mintavétel a szokásos mintavételi eszközökkel nem végezhető el reprezentatív módon.

9. cikk

Hatósági ellenőrzések

(1)   A közös beléptetési okmány kitöltését megelőző valamennyi hatósági ellenőrzést attól az időponttól számított 15 munkanapon belül kell elvégezni, hogy a szállítmányt behozatalra bejelentették, és ténylegesen rendelkezésre áll a mintavételre a kijelölt behozatali helyen.

(2)   A takarmány- és élelmiszer-szállítmányok kizárólag a kijelölt beléptetési helyeken keresztül hozhatók be az Unióba. A kijelölt beléptetési hely szerinti illetékes hatóság a 4. és 5. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelőség ellenőrzése érdekében az Unióba történő behozatalra szánt élelmiszerek és takarmányok minden egyes szállítmánya esetében okmányellenőrzést végez.

E rendelet céljából mód van olyan beléptetési helyek kijelölésére, amelyek kizárólag okmányellenőrzést végezhetnek. Az ilyen kijelölt beléptetési helyekre nem kell teljesülniük a 669/2009/EK rendelet 4. cikkében foglalt minimumkövetelménynek.

(3)   Amennyiben a takarmány- vagy élelmiszer-szállítmányokhoz nincsenek csatolva a mintavétel és a vizsgálat eredményei, valamint az egészségügyi bizonyítvány, vagy amennyiben a mintavétel és a vizsgálat eredményei, illetve az egészségügyi bizonyítvány nem felel meg a rendeletben előírtaknak, a szállítmány import céljából nem hozható be az Unióba, és vagy vissza kell küldeni a származási országba, vagy meg kell semmisíteni.

(4)   A beléptetési hely szerinti illetékes hatóság a (2) bekezdésben említett ellenőrzések elvégzését és a szállítmány megfelelésének megállapítását követően engedélyezi a szállítmány kijelölt behozatali helyre történő továbbítását. A szállítmányt az átszállítás alatt kísérnie kell a bizonyítvány eredeti példányának, a 4. cikkben előírt mintavételi és vizsgálati eredményeknek és a közös beléptetési okmánynak. A beléptetési hely szerinti illetékes hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt behozatali hely szerinti illetékes hatóságot a szállítmány útnak indításáról, a vállalkozó pedig a szállítmány tényleges megérkezése előtt legalább egy munkanappal tájékoztatja a kijelölt behozatali hely illetékes hatóságát annak érkezéséről. Ha a vállalkozó azt követően, hogy a szállítmány elhagyta a kijelölt behozatali helyet, beléptetési helyet kíván váltani, az okmányokat a kijelölt behozatali hely szerinti illetékes hatóság részére újból be kell mutatnia, hogy az elfogadja és felvezesse a változtatásokat a közös beléptetési okmányra, azt követően pedig tájékoztassa azokról az érintett kijelölt behozatali helyeket.

(5)   A kijelölt behozatali hely szerinti illetékes hatóság az e rendelet I. mellékletében előírt gyakorisággal azonosság-ellenőrzést és fizikai ellenőrzést végez, melynek keretében takarmányok esetében az aflatoxin B1-, míg élelmiszerek esetében az aflatoxin B1- és a teljes aflatoxin-szennyezettség vizsgálatának céljából mintát vesz egyes élelmiszer-szállítmányokból, melynek alapján dönt uniós szabad forgalomba bocsátásuk engedélyezéséről. A mintavételt takarmányok esetében a 152/2009/EK rendelet I. melléklete szerint végzik, élelmiszereknél pedig a 401/2006/EK rendelet I. mellékletének megfelelően.

(6)   Az ellenőrzéseket követően az illetékes hatóságok az általuk elvégzett ellenőrzésekre vonatkozóan:

a)

kitöltik a közös beléptetési okmány II. részének megfelelő bejegyzéseit;

b)

csatolják az elvégzett mintavétel és vizsgálat eredményeit;

c)

a közös beléptetési okmányhoz hivatkozási számot rendelnek és azt feltüntetik azon;

d)

lepecsételik és aláírják a közös beléptetési okmány eredeti példányát;

e)

másolatot készítenek az aláírt és lepecsételt közös beléptetési okmányról, és megőrzik.

E rendelet alkalmazásakor a közös beléptetési okmány kitöltéséhez az illetékes hatóság figyelembe veszi a III. mellékletben szereplő kitöltési útmutatót.

(7)   A szállítmányt a továbbítástól annak szabad forgalomba bocsátásáig az 5. cikk szerinti egészségügyi bizonyítvány eredeti példánya, a 4. cikk szerinti mintavételi és vizsgálati eredmények, valamint a közös beléptetési okmány kíséri.

10. cikk

Szállítmány felosztása

(1)   Szállítmányt nem lehet felosztani addig, amíg el nem végeztek valamennyi hatósági ellenőrzést, és az illetékes hatóságok a 9. cikkben előírtak szerint nem töltötték ki hiánytalanul a közös beléptetési okmányt.

(2)   A szállítmány ezt követő felosztása esetén a szállítás során a szabad forgalomba bocsátásig a szállítmány valamennyi részét a közös beléptetési okmány hitelesített másolata kíséri.

11. cikk

Szabad forgalomba bocsátás

A szabad forgalomba bocsátás feltétele az, hogy a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozó vagy annak képviselője a vámhatóságoknak bemutassa a közös beléptetési okmányt, melyet az illetékes hatóság, miután minden hatósági ellenőrzést elvégeztek, az előírtak szerint kitöltött. A vámhatóságok csak akkor engedélyezik a szabad forgalomba bocsátást, ha a közös beléptetési okmány II.14. rovatában az áll, hogy az illetékes hatóság kedvező döntést hozott, és ezt aláírás tanúsítja a II.21. rovatban.

12. cikk

A jogszabályoknak való megfelelés hiánya

Amennyiben a hatósági ellenőrzések azt állapítják meg, hogy a vonatkozó uniós jogszabályok előírásait nem tartották be, az illetékes hatóság kitölti a közös beléptetési okmány III. részét, és a 882/2004/EK rendelet 19., 20. és 21. cikkének megfelelően intézkedéseket foganatosít.

13. cikk

Jelentések

A tagállamok három havonta jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a takarmányok és élelmiszerek szállítmányain e rendelet szerint elvégzett hatósági ellenőrzések vizsgálati eredményeiről. A jelentést az egyes negyedéveket követő hónapban kell benyújtani.

A jelentésnek ki kell térnie a következőkre:

a behozott szállítmányok száma,

a vizsgálathoz szükséges mintavételbe bevont szállítmányok száma,

a 9. cikk (5) bekezdésében előírt ellenőrzések eredményei.

14. cikk

Költségek

A hatósági ellenőrzésből fakadó összes költséget, beleértve a mintavétel, a vizsgálat, a tárolás és a megfelelés hiánya következtében hozott bármely intézkedés költségét a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók viselik.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 1152/2009/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre tett hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. augusztus 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2)  A Bizottság 2009. november 27-i 1152/2009/EK rendelete az egyes harmadik országokból behozott bizonyos élelmiszerekre az aflatoxinnal való fertőződésük kockázata miatt vonatkozó különleges feltételek megállapításáról és a 2006/504/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 313., 2009.11.28., 40. o.).

(3)  A Bizottság 2006. december 19-i 1881/2006/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 7-i 2002/32/EK irányelve a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról (HL L 140., 2002.5.30., 10. o.).

(5)  A Bizottság 2009. január 27-i 152/2009/EK rendelete a takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról (HL L 54., 2009.2.26., 1. o.).

(6)  A Bizottság 2006. február 23-i 401/2006/EK rendelete az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról (HL L 70., 2006.3.9., 12. o.).

(7)  A Bizottság 2013. január 31-i 91/2013/EU végrehajtási rendelete a Ghánából és Indiából származó földimogyoró, az Indiából származó okra és currylevelek, valamint a Nigériából származó görögdinnyemagok behozatalára vonatkozó specifikus feltételek meghatározásáról, valamint a 669/2009/EK és az 1152/2009/EK bizottság rendelet módosításáról (HL L 33., 2013.2.2., 2. o.).

(8)  A Bizottság 2009. július 24-i 669/2009/EK rendelete a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2006/504/EK határozat módosításáról (HL L 194., 2009.7.25., 11. o.).

(9)  A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az e rendeletben előírt intézkedések hatálya alá tartozó takarmányok és élelmiszerek:

Takarmányok és élelmiszerek

(tervezett felhasználás)

KN-kód(1)

TARIC-alzszám

Származási vagy feladó ország

A fizikai és azonosság-ellenőrzések gyakorisága (%) behozatalnál

Héjas brazildió

0801 21 00

 

Brazília (BR)

Véletlenszerű

Diófélék vagy szárított gyümölcsök héjas brazil diót tartalmazó keverékei

ex 0813 50

(Élelmiszerek)

 

Földimogyoró héjában

1202 41 00

 

Kína (CN)

20

Földimogyoró héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91; 2008 11 96; 2008 11 98

(Takarmányok és élelmiszerek)

 

Földimogyoró héjában

1202 41 00

 

Egyiptom (EG)

20

Földimogyoró héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91; 2008 11 96; 2008 11 98

(Takarmányok és élelmiszerek)

 

Pisztácia héjában

0802 51 00

 

Irán (IR)

50

Pisztácia héj nélkül

0802 52 00

Diófélék vagy szárított gyümölcsök pisztáciát tartalmazó keverékei

ex 0813 50

Pisztáciakrém

ex 2007 10 vagy 2007 99

Pisztácia, elkészítve vagy tartósítva, a keverékeket is beleértve

2008 19 13

2008 19 93

ex 2008 97

Pisztáciából készült liszt, dara és por

ex 1106 30 90

(Élelmiszerek)

 

Szárított füge

0804 20 90

 

Törökország (TR)

20

Diófélék vagy szárított gyümölcsök fügét tartalmazó keverékei

ex 0813 50

Fügekrém

ex 2007 10 vagy 2007 99

Füge, elkészítve vagy tartósítva, a keverékeket is beleértve

ex 2008 99

ex 2008 97

(Élelmiszerek)

 

Mogyoró (Corylus sp.) héjában

0802 21 00

 

Törökország (TR)

Véletlenszerű

Mogyoró (Corylus sp.) héj nélkül

0802 22 00

Diófélék vagy szárított gyümölcsök mogyorót tartalmazó keverékei

ex 0813 50

Mogyorókrém

ex 2007 10 vagy 2007 99

Mogyoró, elkészítve vagy tartósítva, a keverékeket is beleértve

ex 2008 19

ex 2008 97

Mogyoróból készült liszt, dara és por

ex 1106 30 90

Darabolt, szeletelt és tört mogyoró

ex 0802 22 00; 2008 19

Mogyoróolaj

ex 1515 90 99

(Élelmiszerek)

 

Pisztácia héjában

0802 51 00

 

Törökország (TR)

50

Pisztácia héj nélkül

0802 52 00

Diófélék vagy szárított gyümölcsök pisztáciát tartalmazó keverékei

ex 0813 50

Pisztáciakrém

ex 2007 10 vagy 2007 99

Pisztácia, elkészítve vagy tartósítva, a keverékeket is beleértve

2008 19 13

2008 19 93

ex 2008 97

Pisztáciából készült liszt, dara és por

ex 1106 30 90

(Élelmiszerek)

 

Földimogyoró héjában

1202 41 00

 

Ghána (GH)

50

Földimogyoró héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91; 2008 11 96; 2008 11 98

(Takarmányok és élelmiszerek)

 

Földimogyoró héjában

1202 41 00

 

India (IN)

20

Földimogyoró héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91; 2008 11 96; 2008 11 98

(Takarmányok és élelmiszerek)

 

Görögdinnye (egusi, Citrullus lanatus) magja és abból készült termékek

ex 1207 70 00

ex 1106 30 90

ex 2008 99 99

10

30

50

Nigéria (NG)

50

(Élelmiszerek)

 


II. MELLÉKLET

Image


III. MELLÉKLET

Kitöltési útmutató a közös beléptetési okmány e rendelet alkalmazásában való használatához az egyes harmadik országokból behozott takarmányok és élelmiszerek tekintetében fennálló aflatoxinnal való fertőződés vonatkozásában

Általános

A közös beléptetési okmány e rendelet alkalmazása során történő használatakor a kijelölt beléptetési helyre („DPE”) való hivatkozások alatt a „kijelölt beléptetési hely” vagy „kijelölt behozatali hely” értendő, az egyes rovatokhoz tartozó külön megjegyzéseknek megfelelően. Az „ellenőrzési hely” alatt a „kijelölt behozatali hely” értendő.

Az okmányt nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A megjegyzések az adott rovatok számra vonatkoznak.

I. rész

Ellenkező jelölés hiányában ezt a szakaszt a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozónak vagy képviselőjének kell kitöltenie.

I.1. rovat

Feladó: a szállítmányt feladó természetes vagy jogi személy (takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozó) neve és pontos címe. A telefon- és faxszám vagy az e-mail cím megadása ajánlott.

I.2. rovat

E rovaton belül mindhárom rubrikát a 2. cikkben meghatározott kijelölt behozatali hely szerinti hatóságok töltik ki. Az első rovatban lássa el hivatkozási számmal a közös beléptetési okmányt. A hivatkozási számot adott esetben a kijelölt beléptetési hely szerinti illetékes hatóság töltheti ki. A második és harmadik rovatban tüntesse fel a kijelölt behozatali hely nevét, illetve számát.

I.3. rovat

Címzett: Adja meg annak a természetes vagy jogi személynek (takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozónak) a nevét és teljes címét, akinek a szállítmányt küldik. A telefon- és faxszám vagy az e-mail cím megadása ajánlott.

I.4. rovat

A szállítmányért felelős személy (ügynök, bejelentő vagy takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozó): adja meg annak a személynek a nevét és teljes címét, aki a szállítmányért annak kijelölt beléptetési helyen történő bemutatásakor felelős, és aki az importőr nevében az illetékes hatóságok felé a szükséges nyilatkozatokat megteszi. A telefon- és faxszám vagy az e-mail cím megadása ajánlott.

I.5. rovat

Származási ország: tüntesse fel azt az országot, ahonnan az áru származik, ahol termesztették, betakarították vagy előállították.

I.6. rovat

Feladás helye szerinti ország: tüntesse fel azt az országot, ahol a szállítmányt az Unióba történő szállítás céljából a végső szállítóeszközbe berakodták.

I.7. rovat

Importőr: adja meg a nevet és a teljes címet. A telefon- és faxszám vagy az e-mail cím megadása ajánlott.

I.8. rovat

Rendeltetési hely: tüntesse fel az uniós szállítási címet. A telefon- és faxszám vagy az e-mail cím megadása ajánlott.

I.9. rovat

Érkezés a kijelölt beléptetési helyre (becsült időpont): adja meg a szállítmány kijelölt beléptetési helyre történő megérkezésének várható időpontját.

I.10. rovat

Okmányok: adja meg a szállítmányt kísérő hivatalos okmányok kiállítási dátumát és számát.

I.11. rovat

Szállítóeszköz: jelölje be a megfelelő rovatot az érkezési szállítóeszköz feltüntetéséhez.

Azonosítás: adja meg a szállítóeszköz valamennyi adatát. Repülőgép esetén tüntesse fel a járatszámot. Hajók esetén tüntesse fel a hajó nevét. Közúti járművek esetén tüntesse fel a jármű és adott esetben a pótkocsi rendszámát. Vasúti szállítás esetén tüntesse fel a vonat azonosítóját és a vagon számát.

Okmányhivatkozások: a légi fuvarlevél, a hajórakjegy vagy fuvarlevél száma, illetve a vonat vagy a tehergépkocsi kereskedelmi száma.

I.12. rovat

Árumegnevezés: adjon részletes leírást az áruról, az 1. cikkben szereplő terminológiát használva.

I.13. rovat

Árukód: adja meg az áruazonosító kódot az I. mellékletben található felsorolás alapján (beleértve adott esetben a TARIC-alszámot is).

I.14. rovat

Bruttó tömeg: adja meg a teljes tömeget kg-ban vagy tonnában. Ez a termékek összesített tömegét jelenti, amelybe beletartozik azok közvetlen borítása és a teljes csomagolása, nem tartoznak bele azonban a szállító konténerek és egyéb szállítóberendezések.

Nettó tömeg: adja meg a tényleges termék tömegét kg-ban vagy tonnában, csomagolás nélkül. Ez az adat a termékek saját, a közvetlen borítás és minden csomagolás nélkül tekintett tömege.

I.15. rovat

A csomagok száma: adja meg a szállítmányt alkotó csomagok számát.

I.16. rovat

Hőmérséklet: jelölje be a megfelelő szállítási módot/tárolási hőmérsékletet.

I.17. rovat

A csomagok típusa: tüntesse fel a termékek csomagolásának típusát.

I.18. rovat

Az áru felhasználási célja: jelölje be a megfelelő rovatot, attól függően, hogy az árut emberi fogyasztásra szánják-e előzetes válogatás vagy más fizikai kezelés nélkül (ebben az esetben jelölje be az „emberi fogyasztás” opciót), vagy emberi fogyasztásra szánják ilyen kezelést követően (ebben az esetben jelölje be a „további feldolgozás” opciót), illetve felhasználási célja „takarmány” (ebben az esetben jelölje be a „takarmány” opciót).

I.19. rovat

Plombaszám és konténerszám: adott esetben adjon meg minden plomba- és konténerazonosító számot.

I.20. rovat

Ellenőrző helyre történő árutovábbítás: amennyiben a szállítmányt behozatalra szánják (lásd az I.22. rovatot), és a vállalkozó azt a lehetőséget választja, hogy a fizikai és az azonosság-ellenőrzést egy adott kijelölt behozatali hely végezze el, jelölje be a rovatot, és adja meg a kijelölt behozatali hely részletes adatait.

I.21. rovat

Nem alkalmazandó.

I.22. rovat

Import esetében: jelölje be a rovatot, amennyiben a szállítmányt behozatalra szánják.

I.23. rovat

Nem alkalmazandó.

I.24. rovat

Az ellenőrző helyre történő szállítás módja: jelölje be a kijelölt behozatali helyre történő szállításnak megfelelő szállítási módot.

II. rész

Ezt a szakaszt az illetékes hatóság tölti ki.

Általános

A II.1. rovatot a kijelölt behozatali hely szerinti illetékes hatóság tölti ki. A II.2–II.9. rovatot, a II.4. rovat kivételével a vámigazgatási szervek vagy az okmányok ellenőrzésért felelős hatóságok töltik ki. A II.10–II.21. rovatot a kijelölt behozatali hely szerinti illetékes hatóságok töltik ki.

II.1. rovat

A közös beléptetési okmány hivatkozási száma: használja a közös beléptetési okmányra ugyanazt a hivatkozási számot, mint a I.2. rovat esetében.

II.2. rovat

Vámokmány-hivatkozás: a vámigazgatási szervek számára fenntartott, szükség esetén kitöltendő rovat.

II.3. rovat

Okmányellenőrzés: minden szállítmányra ki kell tölteni.

II.4. rovat

Fizikai ellenőrzésre kiválasztott szállítmányok: e rendelet keretében nem alkalmazandó.

II.5. rovat

Árutovábbításra ELFOGADHATÓ: amennyiben a szállítmányt az okmányellenőrzést követően egy kijelölt behozatali helyre való továbbításra elfogadhatónak minősítették, a kijelölt beléptetési hely szerinti illetékes hatóság megjelöli ezt a rovatot, és feltünteti, hogy mely kijelölt behozatali helyre kell továbbítani a szállítmányt egy esetleges fizikai ellenőrzés céljából (az I.20. rovatban feltüntetett adatok alapján).

Ez a rendelet nem vonatkozik a továbbszállításra.

II.6. rovat

NEM ELFOGADHATÓ: amennyiben a szállítmányt az okmányellenőrzést követően egy kijelölt behozatali helyre való továbbításra el nem fogadhatónak minősítették, a kijelölt beléptetési hely szerinti illetékes hatóság megjelöli ezt a rovatot, és egyértelműen feltünteti, hogy milyen intézkedéseket kell hozni a szállítmány visszautasítása esetén. „Újrafeladás”, „Megsemmisítés”, „Átalakítás” és „Egyéb célokra történő felhasználás” esetén a II.7. rovatba a rendeltetési létesítmény címét kell beírni.

II.7. rovat

Az ellenőrzött rendeltetési helyekre vonatkozó adatok (II.6): adja meg értelemszerűen valamennyi rendeltetési hely engedélyszámát és címét (vagy a hajó nevét és a kikötőt), amennyiben a szállítmány további ellenőrzése szükséges, például a II.6. rovat esetében („Újrafeladás”, „Megsemmisítés”, „Átalakítás” és „Egyéb célokra történő felhasználás”).

II.8. rovat

A kijelölt beléptetési hely teljes azonosító adatai és hivatalos pecsét: tüntesse fel a kijelölt beléptetési hely teljes azonosító adatait és az e hely szerinti illetékes hatóság hivatalos pecsétjét.

II.9. rovat

Hatósági ellenőr: a kijelölt beléptetési hely szerinti illetékes hatóság felelős tisztviselőjének aláírása.

II.10. rovat

Nem alkalmazandó.

II.11. rovat

Azonosság-ellenőrzés: jelölje be a rovatokat aszerint, hogy végeztek-e azonosság-ellenőrzést, és ha igen, milyen eredménnyel.

II.12. rovat

Fizikai ellenőrzés: amennyiben végeztek fizikai ellenőrzést, tüntesse fel annak eredményeit.

II.13. rovat

Laboratóriumi vizsgálatok: jelölje be a rovatokat aszerint, hogy a szállítmányt kijelölték-e mintavételre és vizsgálatra.

A vizsgálat részletei: adja meg, hogy mely anyagokra (aflatoxin B1 és/vagy teljes) és milyen vizsgálati módszerrel végezték a laboratóriumi vizsgálatot.

Eredmények: tüntesse fel a laboratóriumi vizsgálat eredményeit, és jelölje be a megfelelő rovatot.

II.14. rovat

ELFOGADHATÓ szabad forgalomba bocsátásra: jelölje be a rovatot, amennyiben a szállítmány szabad forgalomba bocsátható az Unión belül.

Jelölje be az „Emberi fogyasztás”, „További feldolgozás”, „Takarmány” vagy „Egyéb” rovatot a további felhasználás jelzésére.

II.15. rovat

Nem alkalmazandó.

II.16. rovat

NEM ELFOGADHATÓ: jelölje be a rovatot, amennyiben a szállítmányt elutasítják az azonosság-ellenőrzés vagy a fizikai ellenőrzések kedvezőtlen eredménye miatt.

Tüntesse fel egyértelműen, hogy ebben az esetben milyen intézkedést kell hozni, és ennek megfelelően jelölje meg az „Újrafeladás”, „Megsemmisítés”, „Átalakítás” vagy „Egyéb célokra történő felhasználás” rovatok egyikét. A rendeltetési létesítmény címét a II.18. rovatban kell megadni.

II.17. rovat

A visszautasítás indoka: jelölje be a megfelelő rovatot. Itt adhat meg adott esetben további releváns információt.

II.18. rovat

Az ellenőrzött rendeltetési helyekre vonatkozó adatok (II.16): adja meg értelemszerűen valamennyi rendeltetési hely engedélyszámát és címét (vagy a hajó nevét és a kikötőt), amennyiben a szállítmány további ellenőrzése szükséges, a II.16. rovatban feltüntetett adatok alapján.

II.19. rovat

Plombával újra lezárt szállítmány: akkor töltse ki ezt a rovatot, ha a szállítmányra rögzített eredeti plomba a konténer kinyitásakor megsérült. Az ilyen célra felhasznált valamennyi plombáról összesített jegyzéket kell vezetni.

II.20. rovat

A kijelölt beléptetési hely teljes azonosítási adatai és hivatalos pecsét: tüntesse fel a kijelölt beléptetési hely teljes azonosító adatait és az e hely szerinti illetékes hatóság hivatalos pecsétjét.

II.21. rovat

Hatósági ellenőr: lássa el az okmányt a kijelölt behozatali hely szerinti illetékes hatóság felelős tisztviselőjének nevével (nyomtatott betűkkel), aláírásával, valamint a kiállítás napjával.

III. rész

Ezt a szakaszt az illetékes hatóság tölti ki.

III.1. rovat

Az újrafeladásra vonatkozó adatok: a kijelölt beléptetési hely vagy a kijelölt behozatali hely szerinti illetékes hatóság feltünteti az alkalmazott szállítási módot, annak azonosító számát, a rendeltetési országot és az újrafeladás dátumát, amint ezek az adatok ismertté válnak.

III.2. rovat

Nyomon követés: a „Megsemmisítés”, „Átalakítás” és „Egyéb célú felhasználás” esetében adja meg adott esetben az ellenőrzésért felelős helyi illetékes hatósági egységet. Ez az illetékes hatóság itt ad tájékoztatást a szállítmány megérkezéséről és megfelelőségéről.

III.3. rovat

Hatósági ellenőr: a kijelölt behozatali hely szerinti illetékes hatóság felelős tisztviselőjének aláírása „Újrafeladás” esetén. A helyi illetékes hatóság felelős tisztviselőjének aláírása „Megsemmisítés”, „Átalakítás” és „Egyéb célokra történő felhasználása” esetén.


IV. MELLÉKLET

A 15. cikkben említett megfelelési táblázat

1152/2009/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

1. cikk és I. melléklet

2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk (1) bekezdés

4. cikk (1) bekezdés, és 5. cikk (1) és (2) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

5. cikk (3) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés

5. cikk (4) bekezdés

4. cikk (4) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

4. cikk (5) bekezdés

6. cikk

5. cikk

7. cikk

6. cikk

8. cikk

7. cikk (1) bekezdés

9. cikk (1) bekezdés

7. cikk (2) bekezdés

9. cikk (2) és (3) bekezdés

7. cikk (3) bekezdés

9. cikk (4) bekezdés

7. cikk (4) bekezdés

9. cikk (5) bekezdés

7. cikk (5) bekezdés

I. melléklet

7. cikk (6) bekezdés

9. cikk (6) bekezdés

7. cikk (7) bekezdés

9. cikk (7) bekezdés

7. cikk (8) bekezdés

11. cikk

7. cikk (9) bekezdés

13. cikk

8. cikk

10. cikk

9. cikk

10. cikk

14. cikk

11. cikk

15. cikk

12. cikk

13. cikk

16. cikk

I. melléklet

II. melléklet

II. melléklet

III. melléklet


14.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/20


A BIZOTTSÁG 885/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. augusztus 13.)

az Indiából származó okra és currylevelek behozatalára vonatkozó egyedi feltételek meghatározásáról, valamint a 91/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a 2002. január 28-i az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjára,

tekintettel a 2004. április 29-i a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 15. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 178/2002/EK rendelet 53. cikke lehetővé teszi, hogy a valamely harmadik országból behozott élelmiszer és takarmány kapcsán az Unió megfelelő szükségintézkedéseket fogadjon el az emberi egészség, az állatok egészsége vagy a környezet védelme érdekében, amennyiben az egyes tagállamok által hozott intézkedésekkel a kockázatot nem lehet eredményesen csökkenteni.

(2)

A 669/2009/EK bizottsági rendelet (3) fokozott hatósági ellenőrzéseket vezet be bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára.

(3)

Az említett rendelet többek között fokozott hatósági ellenőrzést vezetett be több mint két évvel ezelőtt az Indiából származó currylevelek és közel két évvel ezelőtt az Indiából származó okra kapcsán a peszticidmaradékok vonatkozásában.

(4)

A fokozott gyakorisággal végrehajtott ellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy az uniós jogszabályokban a növényvédőszer-maradékokra vonatkozóan megállapított maradékanyag-határértéket nagyon gyakran továbbra sem tartják be, és az ellenőrzések során számos alkalommal mutattak ki rendkívül magas értékeket. Az eredmények azt bizonyítják, hogy ezeknek az élelmiszereknek a behozatala kockázatot jelent az emberek egészségére. A helyzetben az uniós határokon végzett ellenőrzések gyakoriságának növekedése után sem volt megfigyelhető pozitív változás. Ezen túlmenően az indiai hatóságok az Európai Bizottság kifejezett kérése ellenére sem nyújtottak be a termelési és ellenőrzési rendszer hibáinak és hiányosságainak megoldására irányuló, konkrét és kielégítő cselekvési tervet.

(5)

Az Indiából származó említett élelmiszerek vonatkozásában további garanciákat kellett előírni az emberek egészségének unióbeli védelme érdekében. A 91/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) következésképpen előírta, hogy az Indiából származó currylevelek és okra valamennyi szállítmányát olyan bizonyítványnak kell kísérnie, amely igazolja, hogy az adott termék esetében mintavételre és vizsgálatra került sor a növényvédőszer-maradékokok jelenlétének kimutatása érdekében, amely során megállapították, hogy a termék megfelel az uniós jogszabályoknak.

(6)

Annak érdekében, hogy biztosított legyen az aflatoxinok harmadik országokból származó bizonyos élelmiszerekben és takarmányokban való jelenlétére irányuló behozatali ellenőrzés hatékony szervezése és uniós szintű egységessége, helyénvaló, hogy az aflatoxin jelenléte miatt specifikus feltételek tárgyát képező, harmadik országokból származó valamennyi élelmiszer és takarmány egyetlen rendeletben szerepeljen. Ezért az Indiából és Ghánából származó földimogyoróra, valamint a Nigériából származó görögdinnyemagokra vonatkozó rendelkezéseket és az 1152/2009/EK bizottsági rendeletben (5) szereplő rendelkezéseket egy rendeletbe kell foglalni.

(7)

A behozatali ellenőrzés hatékony szervezésének és uniós szintű egységességének biztosítása érdekében helyénvaló e rendeletben az Indiából származó curryleveleken és okrában előforduló növényvédőszer-maradékokra olyan fizikai ellenőrzéseket előírni, amelyek egyenértékűek a 669/2006/EK bizottsági rendeletben előírt meglévő intézkedésekkel.

(8)

A szállítmányok mintavételét és vizsgálatát a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni. A növényvédőszer-maradékokra vonatkozó maximális maradékanyag-határértéket a 396/2005/EK európai parlament és tanácsi rendelet (6) állapította meg. A növényvédőszer-maradékok hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételre vonatkozó rendelkezéseket a 2002/63/EK bizottsági irányelv (7) írja elő.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1)   E rendelet az I. mellékletben felsorolt KN-kódok és a TARIC-besorolások alá tartozó alábbi élelmiszerek szállítmányaira vonatkozik:

a)

Indiából származó vagy ott feladott okra (élelmiszer, friss és fagyasztott);

b)

Indiából származó vagy ott feladott currylevelek (élelmiszer, fűszernövény).

(2)   E rendelet az olyan összetett élelmiszerekre is vonatkozik, amelyek az (1) bekezdésben említett valamely élelmiszert 20 %-ot meghaladó arányban tartalmazzák.

(3)   E rendelet nem alkalmazandó az (1) és (2) bekezdésben említett olyan élelmiszerek szállítmányaira, amelyeket magánszemély általi kizárólagos fogyasztásra és használatra szántak. Kétség esetén a bizonyítási kötelezettség a szállítmány címzettjét terheli.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet céljaira a 178/2002/EK rendelet 2. és 3. cikkében, a 882/2004/EK rendelet 2. cikkében, valamint a 669/2009/EK rendelet 3. cikkében foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók.

E rendelet alkalmazásában a szállítmány a 2002/63/EK irányelvben említett tételnek felel meg.

3. cikk

Behozatal az Unióba

Az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében említett élelmiszerek szállítmányai kizárólag az e rendeletben meghatározott eljárásoknak megfelelően hozhatók be az Unióba.

Az ilyen élelmiszerek szállítmányai kizárólag a kijelölt beléptetési helyen hozhatók be az Unióba.

4. cikk

A mintavétel és a vizsgálat eredményei

(1)   Az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében említett élelmiszerek szállítmányait a származási ország, illetve – ha a származási ország és a szállítmány feladásának helye szerinti ország különbözik – a feladás helye szerinti ország illetékes hatósága által elvégzett mintavétel és vizsgálat eredményének kell kísérnie annak megállapítása érdekében, hogy a szállítmány az 1. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett élelmiszerek – köztük az ilyen élelmiszert 20 %-ot meghaladó arányban tartalmazó összetett élelmiszerek – tekintetében megfelel-e a peszticidek maradékanyag-határértékére vonatkozó uniós szabályozásnak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mintavételt a növényvédőszer-maradékokra vonatkozóan a 2002/63/EK irányelvnek megfelelően kell elvégezni.

5. cikk

Egészségügyi bizonyítvány

(1)   A szállítmányokat a II. mellékletben szereplő minta szerint kiállított egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

(2)   Az egészségügyi bizonyítványt a származási ország illetékes hatósága vagy – amennyiben a szállítmányt nem a származási országban adják fel – a szállítmány feladása szerinti ország illetékes hatóságának felhatalmazott képviselője tölti ki, írja alá és hitelesíti.

(3)   Az egészségügyi bizonyítványt a kijelölt beléptetési hely szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell kiállítani. Az adott tagállam ugyanakkor elfogadhatja az egészségügyi bizonyítvány más hivatalos uniós nyelven történő kiállítását is.

(4)   Az egészségügyi bizonyítvány a kiállítás dátumától számítva négy hónapig érvényes.

6. cikk

Azonosítás

Az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében említett élelmiszerek minden egyes szállítmányát olyan azonosító kóddal kell ellátni, amely megegyezik a 4. cikkben említett mintavétel és vizsgálat eredményeiben említett azonosító kóddal, valamint az 5. cikkben említett egészségügyi bizonyítványban szereplő kóddal. A szállítmányban lévő minden egyes zsákot vagy egyéb csomagolási formát meg kell jelölni az említett azonosító kóddal.

7. cikk

A szállítmányok érkezéséről való előzetes értesítés

(1)   Az élelmiszer-ipari vállalkozók vagy képviselőik az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében említett élelmiszerek szállítmányainak tényleges megérkezése várható időpontjáról és a szállítmány jellegéről előzetes értesítést küldenek a kijelölt beléptetési hely illetékes hatóságainak.

(2)   Az előzetes értesítés céljából kitöltik a közös beléptetési okmány I. részét, és az okmányt legalább egy munkanappal a szállítmány tényleges megérkezése előtt megküldik a kijelölt beléptetési hely illetékes hatóságának.

(3)   E rendelet alkalmazásában az élelmiszer-ipari vállalkozóknak a közös beléptetési okmány kitöltésekor az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett élelmiszerek – köztük az ilyen élelmiszereket 20 %-ot meghaladó arányban tartalmazó összetett élelmiszerek – tekintetében a 669/2009/EK rendelet II. mellékletében szereplő közös beléptetési okmányhoz megadott kitöltési útmutatót kell figyelembe venniük.

8. cikk

Hatósági ellenőrzések

(1)   A kijelölt beléptetési hely illetékes hatósága a 4. és 5. cikkben meghatározott követelmények betartásának ellenőrzése érdekében az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében említett élelmiszerek minden egyes szállítmánya esetében okmányellenőrzést végez.

(2)   Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett élelmiszereken és az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett összetett élelmiszereken az azonosság-ellenőrzéseket és a fizikai ellenőrzéseket a 669/2009/EK rendelet 8., 9. és 19. cikke szerint kell elvégezni, az e rendelet I. mellékletében említett gyakorisággal.

(3)   Az ellenőrzéseket követően az illetékes hatóságok:

a)

kitöltik a közös beléptetési okmány II. részének megfelelő bejegyzéseit;

b)

csatolják az e cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elvégzett mintavétel és vizsgálat eredményeit;

c)

a közös beléptetési okmányhoz hivatkozási számot rendelnek és azt feltüntetik azon;

d)

lepecsételik és aláírják a közös beléptetési okmány eredeti példányát;

e)

az aláírt és lepecsételt közös beléptetési okmányról másolatot készítenek, és megőrzik azt.

(4)   A közös beléptetési okmány és az egészségügyi bizonyítvány eredeti példánya, valamint a 4. cikkben említett mintavétel és vizsgálat kapcsolódó eredményei az árutovábbítás során, egészen a szabad forgalomba bocsátásig kísérik a szállítmányt. Az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében említett élelmiszerek esetében, amennyiben a fizikai ellenőrzés eredményének megérkezéséig engedélyezik a szállítmányok továbbszállítását, e célból ki kell állítani a közös beléptetési okmány eredetijének hiteles másolatát.

9. cikk

Szállítmány felosztása

(1)   Szállítmányt nem lehet felosztani addig, amíg el nem végeztek valamennyi hatósági ellenőrzést, és az illetékes hatóságok a 8. cikkben előírtak szerint nem töltötték ki hiánytalanul a közös beléptetési okmányt.

(2)   A szállítmány ezt követő felosztása esetén a szállítás során a szabad forgalomba bocsátásig a szállítmány valamennyi részét a közös beléptetési okmány hitelesített másolata kíséri.

10. cikk

Szabad forgalomba bocsátás

A szabad forgalomba bocsátás feltétele az, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók vagy azok képviselője a vámhatóságoknak bemutassa a közös beléptetési okmányt, melyet az illetékes hatóság, miután minden hatósági ellenőrzést elvégeztek, az előírtak szerint kitöltött. A vámhatóságok csak akkor engedélyezik a szabad forgalomba bocsátást, ha a közös beléptetési okmány II.14. rovatában az áll, hogy az illetékes hatóság kedvező döntést hozott, és ezt aláírás tanúsítja a II.21. rovatban.

11. cikk

A jogszabályoknak való megfelelés hiánya

Amennyiben a hatósági ellenőrzések megállapítják, hogy a vonatkozó uniós jogszabályokat nem tartották be, az illetékes hatóság felelős tisztviselője kitölti a közös beléptetési okmány III. részét, és a 882/2004/EK rendelet 19., 20. és 21. cikkének megfelelően intézkedéseket foganatosít.

12. cikk

Jelentések

A tagállamok háromhavonta jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az élelmiszerek szállítmányain e rendelet szerint elvégzett hatósági ellenőrzések vizsgálati eredményeiről. Ezt a jelentést az egyes negyedéveket követő hónapban kell benyújtani.

A jelentésnek ki kell térnie a következőkre:

a behozott szállítmányok száma,

a vizsgálathoz szükséges mintavételbe bevont szállítmányok száma,

a 8. cikk (2) bekezdésében előírt ellenőrzések eredménye.

13. cikk

Költségek

A hatósági ellenőrzésekkel – beleértve a mintavételt, vizsgálatokat, raktározást és a megfelelés hiánya miatt hozott intézkedéseket – kapcsolatban felmerülő összes költséget az élelmiszer-ipari vállalkozók viselik.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 91/2013/EU végrehajtási rendelet hatályát veszti.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. augusztus 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(3)  A Bizottság 2009. július 24-i 669/2009/EK rendelete a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2006/504/EK határozat módosításáról (HL L 194., 2009.7.25., 11. o.).

(4)  A Bizottság 2013. január 31-i 91/2013/EU végrehajtási rendelete a Ghánából és Indiából származó földimogyoró, az Indiából származó okra és currylevelek, valamint a Nigériából származó görögdinnyemagok behozatalára vonatkozó specifikus feltételek meghatározásáról, valamint a 669/2009/EK és az 1152/2013/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 33., 2013.2.2., 2. o.).

(5)  A Bizottság 2009. november 27-i 1152/2009/EK rendelete az egyes harmadik országokból behozott bizonyos élelmiszerekre az aflatoxinnal való fertőződésük kockázata miatt vonatkozó különleges feltételek megállapításáról és a 2006/504/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 313., 2009.11.28., 40. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005. február 23-i 396/2005/EK rendelete a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

(7)  A Bizottság 2002. július 11-i 2002/63/EK irányelve a növényi és állati eredetű termékekben és azok felszínén található peszticid-szermaradványok hatósági ellenőrzésére szolgáló közösségi mintavételi módszerek megállapításáról és a 79/700/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 187., 2002.7.16., 30. o.).


I. MELLÉKLET

Az e rendeletben előírt intézkedések hatálya alá tartozó, nem állati eredetű élelmiszerek:

Takarmány és élelmiszer

(tervezett felhasználás)

KN-kód (1)

TARIC-alszám

Származási ország

Veszély

A fizikai és azonossági ellenőrzések gyakorisága (%) behozatalnál

Okra

(Élelmiszer – friss és fagyasztott)

ex 0709 99 90

20

India (IN)

Növényvédőszer-maradék, amelyet többféle szermaradék kimutatására alkalmazott, GC-MS-en és LC-MS-en alapuló módszerrel vagy egyetlen szermaradék vizsgálatára irányuló módszerekkel vizsgáltak (2)

20

Currylevelek (Bergera/Murraya koenigii)

(Élelmiszer – fűszernövények – friss és fagyasztott)

ex 1211 90 86

10

India (IN)

Növényvédőszer-maradék, amelyet többféle szermaradék kimutatására alkalmazott, GC-MS-en és LC-MS-en alapuló módszerrel vagy egyetlen szermaradék vizsgálatára irányuló módszerekkel vizsgáltak (3)

20


(1)  Amennyiben csak bizonyos, egy adott KN-kód alá tartozó termékek esetében kötelező a vizsgálat, és az árunómenklatúrában e kód alá nem tartozik meghatározott albontás, a KN-kód az „ex” jelölést kapja.

(2)  A származási ország által kiállított bizonyítvány és a tagállamok által végzett behozatali ellenőrzés a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.) követelményei betartásának biztosítása érdekében, különösen az alábbi szermaradékok tekintetében: acefát, metamidofosz, triazofosz, endoszulfán, monokrotofosz, metomil, tiodikarb, diafenturion, tiametoxam, fipronil, oxamil, acetamiprid, indoxakarb, mandipropamid.

(3)  A származási ország által kiállított bizonyítvány és a tagállamok által végzett behozatali ellenőrzés a 396/2005/EK rendelet követelményei betartásának biztosítása érdekében, különösen az alábbi szermaradékok tekintetében: triazofosz, oxidemeton-metil, klórpirifosz, acetamiprid, tiametoxam, klotianidin, metamidofosz, acefát, propargit, monokrotofosz.


II. MELLÉKLET

Image


14.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/27


A BIZOTTSÁG 886/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. augusztus 13.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. augusztus 13-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0707 00 05

TR

81,4

ZZ

81,4

0709 93 10

TR

99,6

ZZ

99,6

0805 50 10

AR

158,9

CL

209,1

TR

74,0

UY

129,8

ZA

144,7

ZZ

143,3

0806 10 10

BR

184,0

EG

209,1

MA

171,3

MX

246,5

TR

156,9

ZZ

193,9

0808 10 80

AR

89,3

BR

96,2

CL

107,3

CN

120,6

NZ

117,6

US

142,8

ZA

113,5

ZZ

112,5

0808 30 90

AR

217,5

CL

84,2

TR

142,5

ZA

84,6

ZZ

132,2

0809 30

MK

67,3

TR

134,9

ZZ

101,1

0809 40 05

BA

43,4

MK

49,3

TR

127,6

ZA

204,6

ZZ

106,7


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

14.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/29


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2014. augusztus 12.)

a Belgium által a 89/686/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének értelmében egy hallásvédő füldugótípus végfelhasználóktól való visszahívása érdekében hozott intézkedésről

(az értesítés a C(2014) 5670. számú dokumentummal történt)

(2014/529/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. december 21-i 89/686/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

(1)

A belga hatóságok 2013 júniusában a Productos Climax S.A., Polígono Industrial Sector Mollet, c/Llobregat no 1, 08150 Parets del Valles (Barcelona), Spanyolország, által előállított, Climax 13 típusú (többször használatos) hallásvédő füldugók végfelhasználóktól való visszahívását elrendelő intézkedésről értesítették a Bizottságot. A Bizottsághoz benyújtott dokumentumok szerint ezen az egyéni védőeszközön az irányelv 11. cikkének A. pontja értelmében megfelelőségértékelést végeztek, amit a „Centro Nacional de Medios de Protección – Instituto Nacional de Seguridad e Higiene en el Trabajo” spanyol bejelentett szervezet (a bejelentett szervezet száma: 0159) által kiadott, az EN 352-2:1993 harmonizált szabvány vonatkozó szakaszaira hivatkozó EK-típusbizonyítvány igazol.

(2)

A belga hatóságok 2013 januárjában bejelentették a terméket a RAPEX rendszerben (bejelentés száma: A12/0039/13).

(3)

A belga hatóságok azzal indokolták az intézkedést, hogy a termék nem felel meg az EN 352-2: 1993 Hallásvédők – Biztonsági követelmények és vizsgálatok – 2. rész: Füldugók harmonizált szabvány 4.1.1., 4.2.2., 4.3.6., 5. és 6. szakaszának, amelyek a 89/686/EGK irányelv II. mellékletében meghatározott alábbi alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményekre vonatkoznak:

1.4. A gyártó által szolgáltatott információ: az információk nem a Belgiumban hivatalos nyelveken vannak megadva,

3.5. Védelem az ártalmas zajhatások ellen: a laboratórium, amely a belga hatóságok számára megvizsgálta a terméket, az előállított termékek nem egységes volta miatt (a füldugók átmérője változó volt) az eszköz által nyújtott védelem állítólagos mértéke szempontjából nem hagyhatta jóvá a vizsgálat eredményét. Az átmérő eltérései igen jelentősek, és ez kihat a felhasználó védelmére.

(4)

A belga hatóságok következtetése szerint tekintettel arra, hogy a védelem mértéke nem határozható meg, a terméket veszélyesnek kell tekinteni, mivel használat közben sérülést okozhat, ami ellentmond az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelményeknek (kockázati kategória: halláskárosodás).

(5)

A Bizottság levelet írt a gyártónak és a belgiumi forgalmazónak, amelyben felkérte őket, hogy tegyék meg észrevételeiket a belga hatóságok által hozott intézkedéssel kapcsolatban. Válaszában a gyártó jelezte, hogy miután kézhez kapta a belga hatóságok jelentését és szemlét tartott nála az „Agència Catalana del Consum” (a katalán regionális önkormányzat állami szerve, Spanyolország) ellenőre, aki lefoglalta az érintett termékből még meglévő készletet, a terméket a nemzeti és a nemzetközi piacról egyaránt kivonták. Ezt követően értesítették a vevőket. Mindezen intézkedések után megsemmisítették a megmaradt készletet.

(6)

A belga hatóságok értesítését követően a spanyol hatóságok közölték, hogy intézkedést hoztak a termék forgalomból való kivonása érdekében, a Productos Climax, S.A. vállalat pedig bejelentette a termék forgalomból való kivonását.

(7)

A rendelkezésre álló dokumentáció, a beérkezett észrevételek és az érintett felek által hozott intézkedések alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Climax 13 típusú (többször használatos) hallásvédő füldugók nem felelnek meg az EN 352-2:1993 harmonizált szabványnak a 89/686/EGK irányelv II. mellékletében meghatározott 1.4. és 3.5. számú alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményre vonatkozó 4.1.1., 4.2.2., 4.3.6., 5. és 6. szakaszának, mivel a fülbe helyezve sérülést okozhatnak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A belga hatóságok által hozott, a Productos Climax S.A. által előállított, Climax 13 típusú (többször használatos) hallásvédő füldugók végfelhasználóktól való visszahívását elrendelő intézkedés indokolt.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. augusztus 12-én.

a Bizottság részéről

Ferdinando NELLI FEROCI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 399., 1989.12.30., 18. o.


14.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/31


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. augusztus 13.)

az afrikai sertéspestis lettországi előfordulásával összefüggő egyes átmeneti védekezési intézkedésekről

(Csak a lett nyelvű szöveg hiteles)

(az értesítés a C(2014) 5915. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/530/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az afrikai sertéspestis a házisertéseket és a vaddisznókat sújtó fertőző vírusos betegség, amely súlyosan érintheti a sertéstenyésztés jövedelmezőségét, megzavarva az Unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló exportot.

(2)

Afrikai sertéspestis kitörése esetén fennáll a veszély, hogy a kórokozó más sertéstenyésztő gazdaságokra, illetve vaddisznókra is átterjed. Ennek következtében – az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme révén – átterjedhet egyik tagállamból a másikba, vagy harmadik országokba is.

(3)

A 2002/60/EK tanácsi irányelv (3) az Unió területén alkalmazandó minimumintézkedéseket határoz meg az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozóan. A 2002/60/EK irányelv 15. cikke előírja, hogy az afrikai sertéspestis egy vagy több esetének vaddisznókban történt megállapítását követően ki kell jelölni a fertőzött területet.

(4)

Lettország tájékoztatta a Bizottságot az afrikai sertéspestissel kapcsolatos, az ország területén jelenleg fennálló helyzetről, és a 2002/60/EK irányelv 15. cikke értelmében kijelölte a fertőzött területet, ahol a 2002/60/EK irányelv 15. cikkében említett intézkedések alkalmazandók.

(5)

Az Unión belüli kereskedelem bármely szükségtelen megzavarását megelőzendő, valamint elkerülendő, hogy harmadik országok indokolatlan kereskedelmi akadályokat állítsanak fel, az érintett tagállammal együttműködve uniós szinten meg kell határozni, hogy Lettországban mely terület minősül afrikai sertéspestissel fertőzött területnek.

(6)

Ennek megfelelően a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága üléséig e határozat mellékletében meg kell határozni Lettország fertőzött területnek minősülő területeit, és meg kell állapítani a regionalizáció időtartamát.

(7)

Ezt a határozatot felül kell vizsgálni a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának következő ülésén,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Lettország köteles biztosítani, hogy az általa a 2002/60/EK határozat 15. cikkének megfelelően kijelölt fertőzött terület magában foglalja legalább az e határozat mellékletében fertőzött területként említett területet.

2. cikk

Ez a határozat 2014. szeptember 15-ig alkalmazandó.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Lett Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2014. augusztus 13-án.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja


(1)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  A Tanács 2002. június 27-i 2002/60/EK irányelve az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/199/EK irányelv módosításáról (HL L 192., 2002.7.20., 27. o.).


MELLÉKLET

A Lettországban fertőzött területnek nyilvánított, az 1. cikkben említett terület

Az alkalmazás zárónapja

Krustpils járás területén Varieši település

Pļaviņas járás területén Aiviekste település

Madona járás területén Kalsnava és Ļaudona települések

2014. szeptember 15.


III Egyéb jogi aktusok

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

14.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/33


AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 305/13/COL HATÁROZATA

(2013. július 10.)

a Sjóvá biztosítótársaság (Izland) feltőkésítéséről

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (A TOVÁBBIAKBAN: A HATÓSÁG),

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 61. cikke (3) bekezdésének b) pontjára és 26. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (a továbbiakban: felügyeleti és bírósági megállapodás) és különösen annak 24. cikkére,

TEKINTETTEL a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyvére (a továbbiakban: 3. jegyzőkönyv) és különösen annak I. része 1. cikkének (2) és (3) bekezdésére, valamint a II. része 7. cikkének (3) bekezdésére és 13. cikkére,

mivel:

I.   TÉNYEK

1.   ELJÁRÁS

(1)

A Hatóság az izlandi médián keresztül tudomást szerzett arról, hogy az izlandi állam 2009 nyarán állami beavatkozást hajtott végre a Sjóvá-Almennar tryggingar hf. (a továbbiakban: Sjóvá) izlandi biztosítótársaság javára. Ezt követően a Hatóság felvette az ügyet a függőben lévő állami támogatási ügyekkel foglalkozó, a Hatóság és az izlandi hatóságok között 2009. november 5-én Reykjavíkban megrendezett éves találkozó napirendjére. Ezen a találkozón az izlandi hatóságok rövid tájékoztatást nyújtottak az ügy hátteréről és előzményeiről. Ugyanezen a találkozón a beavatkozási intézkedés és mögöttes körülményeinek összetettsége miatt a Hatóság felkérte az izlandi hatóságokat, hogy írásban szolgáltassanak részletes információt.

(2)

2010. június 7-én a Hatósághoz panasz érkezett (hivatkozási szám: 559496) a Sjóvá biztosítótársaság kapcsán végrehajtott állami beavatkozás során nyújtott állítólagos állami támogatásról.

(3)

Miután több ízben írásban kért tájékoztatást, majd határozatot fogadott el az információszolgáltatás elrendeléséről, amelyben kérte a Sjóvá kapcsán végrehajtott állami beavatkozásra vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint az ezt követő levélváltások után a Hatóság 2010. szeptember 22-én kelt levelében tájékoztatta az izlandi hatóságokat azon döntéséről, hogy a Sjóvá feltőkésítésével összefüggésben megindítja a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(4)

A Hatóság hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezéséről szóló, 2010. szeptember 22-i 373/10/COL határozatát (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészítésében (1). A Hatóság felszólította az érdekelt feleket észrevételeik benyújtására.

(5)

Az izlandi hatóságok, a Sjóvá és az Íslandsbanki 2011. január 14-én kelt levelükben nyújtották be észrevételeiket (hivatkozási szám: 583507). A Hatósághoz a Sjóvá versenytársaitól is érkeztek észrevételek. A Hatóság 2011. január 31-én kelt levelében (hivatkozási szám: 584930) továbbította ezeket az észrevételeket az izlandi hatóságoknak, akiknek válaszadási lehetőséget biztosítottak. Az izlandi hatóságok egy 2011. február 25-én kelt levélben (hivatkozási szám: 588606) küldték meg válaszukat.

(6)

Az izlandi hatóságok 2011. október 3-án benyújtották a Sjóvá első szerkezetátalakítási tervét (hivatkozási szám: 610472), amelyet 2012. április 13-án (hivatkozási szám: 631003), majd 2013. május 28-án (hivatkozási szám: 673746) aktualizáltak, valamint 2013. március 6-án kiegészítő információkat szolgáltattak a Hatóságnak (hivatkozási szám: 665021). A Hatósághoz további kötelezettségvállalásra vonatkozó javaslatok érkeztek 2012. június 25-én (hivatkozási szám: 641330), 2012. október 4-én (hivatkozási szám: 648708), 2013. május 3-án (hivatkozási szám: 671655), 2013. május 28-án (hivatkozási szám: 673746) és 2013. július 2-án (hivatkozási szám: 677440).

2.   AZ ÜGY ISMERTETÉSE

2.1.   Háttér

(7)

2005-ben a Moderna/Milestone Finance (Milestone) pénzügyi csoport (2) megvásárolta a Sjóvá részvényeinek 66,6 %-át a Glitnirtől, majd 2006-tól megszerezte annak teljes tulajdonjogát. Ezután a Milestone úgy döntött, hogy a Sjóvá befektetési politikájában nagyobb hangsúlyt helyez a nagy tőkeáttételű külföldi ingatlanprojektekre, valamint a Sjóvá pénzügyi helyzetére nézve előnytelen vagyonieszköz-swapügyleteket és biztosíték nélküli kölcsönöket engedélyezett a részvénytulajdonosoknak. Az izlandi pénzügyi felügyeleti hatóság (FME) jelentése (3) szerint ezek a befektetések jelentős pénzügyi nehézségeket eredményeztek, és nem feleltek meg a biztosítási tevékenységről szóló 60/1994. törvény 34. cikkének (2) bekezdésében előírt rendelkezéseknek.

(8)

Az FME a biztosítási tevékenységről szóló 60/1994. törvény 90. cikke értelmében 2008 októberétől 2009 szeptemberéig különös felügyelet alá helyezte a Sjóvát. Ettől kezdve a Sjóvá hitelezői, majd 2009 márciusában a legnagyobb hitelező, a Glitnir vette át a társaság igazgatását. A Glitnir átvette az Askar Capital társaságnak – egy korábban a Milestone által irányított izlandi befektetési banknak –, valamint annak a gépjármű-finanszírozás területén tevékenykedő leányvállalatának, az Avant hf. társaságnak (a továbbiakban: Avant) az irányítását is.

(9)

2009 áprilisában a Glitnir és az Íslandsbanki (utóbbi szintén a Sjóvá jelentős hitelezője) az izlandi államhoz fordult, és – miután kimerített minden alternatív piaci lehetőséget a társaság megmentésére – segítségét kérte a Sjóvá biztosítótársaság újrafinanszírozásához és szerkezetátalakításához.

(10)

2009. június 20-án egyfelől a Sjóvá, másfelől az SA tryggingar hf. nevében a Glitnir, az Íslandsbanki és a SAT Eignarhaldsfélag hf. (egy teljes egészében a Glitnir tulajdonában lévő holdingtársaság, a továbbiakban: SAT Holding) eszközátruházási megállapodást írt alá, amely szerint a biztosítási tevékenységről szóló 60/1994. törvény 86. cikke értelmében a Sjóvá az összes biztosítási tevékenységéhez kapcsolódó eszközét és forrását (beleértve a biztosítási portfóliókat is) átruházza az SA tryggingar hf. társaságra. A Sjóvá fennmaradó eszközeit az SJ Eignarhaldsfélag (SJE) nevű holdingtársaságban helyezték el, amelyet később rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámoltak.

(11)

Az ügyletet követően az új SA tryggingar hf. társaságot átnevezték Sjóvának. A társaság 2009. június 20-i alapszabálya szerint az új társaság részvényesei (a Glitnir, az Íslandsbanki és a SAT Holding) biztosítják a biztosítási tevékenység folytatásához szükséges új alaptőkét 16 milliárd ISK összegben, a következők szerint (4):

Társaság

Összeg

Fizetési forma

Részvénytulajdon aránya

Glitnir

2,8 milliárd ISK

Az Avant által kibocsátott kötvény, kamat mértéke: REIBOR+3,75 %, a következő fedezet mellett:

Negyedik helyi (későbbi módosítás után, az Askar Capital által kibocsátott kötvénnyel összhangban: harmadik helyi, lásd alább) zálogbiztosítás az Avant portfóliójára vonatkozóan

Elsőhelyi zálogbiztosítás a Glitnir Milestone-nal szembeni követelésére vonatkozóan, amelynek értéke a Milestone-nal szembeni összes követelés 54,9 %-a

17,67 %

Íslandsbanki

1,5 milliárd ISK

10 különböző társaság és település által kibocsátott különféle kötvények

9,30 %

SAT Holding

11,6 milliárd ISK

Az Askar Capital, illetve a Landsvirkjun (az állami erőművállalat) által kibocsátott, az izlandi államtól kapott kötvény (lásd alább)

73,03 %

(12)

Ugyanazon a napon a Sjóvá részvényesei megállapodtak arról is, hogy 18 hónapon belül eladják a vállalati részvényeiket. Az ügylet jövedelmét arra fordítják, hogy a fent említett eszközöket részvénytőke formájában visszaruházzák a részvényesekre. Ennek megfelelően 2010 elején megindították a Sjóvá nyílt értékesítési eljárását, amely eredményeképpen a tervek szerint 2010. március végén írták volna alá az adásvételi szerződést. Mindamellett az értékesítési folyamat 2010 novemberében véget ért, amikor a legmagasabb ajánlatot benyújtó ajánlattevő visszavonta vételi ajánlatát.

(13)

A Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban részletesen leírta a Sjóvá összeomlásával és rekonstrukciójával összefüggő eseményeket, adatokat, valamint gazdasági és politikai fejleményeket.

3.   AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS LEÍRÁSA

3.1.   A kedvezményezett

(14)

A Sjóvá 1918. évi megalapítása óta folyamatosan kulcsszerepet tölt be az izlandi biztosítási piacon. A magánügyfeleket és különféle méretű szervezeteket egyaránt kiszolgáló társaság az egész országot behálózó, kiterjedt szolgáltatási hálózatán keresztül széles termékpalettát kínál ügyfeleinek. A Sjóvá, Izland három vezető biztosítótársaságának egyike, az életbiztosítási és nem-életbiztosítási termékek teljes skáláját lefedő kínálatot biztosít.

(15)

A társaság hat termékkategóriát határozott meg: ingatlan-, gépjármű-, baleset- és betegség-, tengeri, légi és teherszállítási, felelősség- és életbiztosítás. A biztosító mindamellett termékspecifikus szolgáltatások helyett elsősorban átfogó biztosítási szolgáltatások nyújtására összpontosít.

(16)

A Sjóvá egyetlen leányvállalata a Sjóvá LIFE. A biztosítási tevékenységről szóló 56/2010. törvény 12. cikke értelmében egyazon társaság nem nyújthat életbiztosítási és nem-életbiztosítási szolgáltatásokat. Noha a Sjóvá LIFE a Sjóvától elkülönülő, külön számvitelt és mérleget vezető jogalany, a Sjóvával kötött megállapodás útján bonyolítja az összes napi szintű ügyletet, valamint vásárolja meg az informatikai rendszerekhez és támogatáshoz való hozzáférést. A Sjóvá LIFE termékei a Sjóvá termékpalettájának részét képezik.

(17)

Mint említettük, a Sjóvá mind a nem-életbiztosítási, mind az életbiztosítási szegmensben jelen van az izlandi piacon. A nem-életbiztosítási ágazatban a Sjóvá piaci részesedése 28 % körül mozog, míg fő versenytársainak megközelítőleges piaci részesedése a következőképpen alakul: Vátryggingafélag Íslands hf. (VIS) 35 %, Tryggingamiðstöðin hf. (TM) 26 %, valamint Vörður tryggingar hf. 11 %. Az életbiztosítási szegmensben a piaci részesedések körülbelül a következők: Sjóvá LIFE 35 %, Okkar (Arion Bank) 27 %, LÍS (a VIS leányvállalata) 24 %, LM (a TM leányvállalata) 10 %, valamint Vörður Lif 4 % (5).

3.2.   A Sjóvá feltőkésítése

(18)

Az izlandi állam két intézkedést tett a Sjóvá feltőkésítése érdekében: 2009-ben két kötvény SAT Holdingra történő átruházásával (lásd: az alábbi 19–22. bekezdés) közvetlenül hozzájárult a társaság kezdeti feltőkésítéséhez, majd 2010-ben további 683–739 millió ISK összeget biztosított a Sjóvá stabilizációjához (lásd: az alábbi 24. és 29–31. bekezdés).

(19)

A Sjóvá kezdeti feltőkésítéséhez nyújtott állami támogatás az izlandi állam tulajdonában lévő kötvények SAT Holdingra történő átruházásáról szóló, 2009. július 8-i megállapodás (6) („Samningur um kröfukaup”) útján valósult meg.

(20)

Ekkor a Sjóvá saját tőkéje mínusz 13,5 milliárd ISK volt, a törvényi előírások azonban 2 milliárd ISK minimális pozitív saját tőkéről rendelkeztek. A minimális sajáttőke-követelmények teljesítése érdekében ezért legalább 15,5 milliárd ISK összegű tőkeinjekcióra volt szükség.

(21)

Az állam és a SAT Holding közötti megállapodás a következő két, az állam tulajdonában lévő kötvényre vonatkozott (külső szakértő 2009. június 16-i értékelése szerint):

Eszköz

Becsült érték

Leírás és biztosíték

Az Askar Capital társasággal szembeni követelés

6 071 443 539 ISK

Indexált kölcsönszerződés (kamatláb: 3 %). A kölcsön a jegybanki fedezet átvétele során, 2008-ban került az állam tulajdonába. A kölcsön fedezetéül szolgál:

harmadik helyi zálogbiztosíték az Avant portfóliójára vonatkozóan (az Avant által a Glitnir részére kibocsátott kötvény mellett a portfólió könyv szerinti értéke 26 milliárd ISK volt, és a Landsbanki Íslands 16 milliárd ISK értékű elsőhelyi zálogbiztosítékkal rendelkezett); és

elsőhelyi zálogbiztosíték a Landsvirkjun (az állami erőművállalat) által kibocsátott, 4,7 milliárd ISK névértékű indexált kötvényekre vonatkozóan.

A Landsvirkjun (az állami erőművállalat) által kibocsátott kötvény

5 558 479 575 ISK

Kibocsátás: 2005, lejárat: 2020, államilag garantált, indexált, kamatláb: 3 %. A kötvény a Központi Bank által a Landsbanki Íslandsnak nyújtott hitel biztosítékaként került az állam tulajdonába.

(22)

A vételár 11,6 milliárd ISK volt, és a SAT Holdingnak 18 hónapon belül (azaz 2010 végéig) kellett volna kifizetnie a kötvényeket; erre az időszakra kamatot nem számítottak fel. A kötvények ára megfizetésének biztosítékaként az állam elsőhelyi zálogjogot kapott a SAT Holding tulajdonában lévő Sjóvá-részvényekre.

(23)

A megállapodás rendelkezései szerint a kifizetés történhet a SAT Holding tulajdonában lévő, eredetileg 73,03 %-os Sjóvá-részesedés államnak történő átadása formájában is, amelyet az a vételár teljes kiegyenlítéseként ismer el. A SAT Holding ezt az opciót az állam előzetes beleegyezése nélkül is gyakorolhatja.

(24)

Emellett az SA tryggingar hf. (a későbbi Sjóvá) 2009. június 20-i megalapítását megelőzően az izlandi állam vállalta, hogy a Glitnir Avant-kötvényre vonatkozó zálogbiztosítékát negyedik helyiről harmadik helyire módosítja, összhangban az állam tulajdonában lévő másik Avant-portfólióra vonatkozó jelzálogjog prioritásával. Az FME ezt szükségesnek ítélte ahhoz, hogy elfogadja a Glitnir hozzájárulását a Sjóvá saját tőkéjéhez. Cserébe a Glitnir átengedte az izlandi államnak az SJE-vel (a Sjóvá korábbi befektetési portfóliójának tulajdonosával) szembeni követelésének 12,5 %-át.

3.2.1.   A Glitnir eladja Sjóvá-részvényeit leányvállalatának, a SAT Holdingnak

(25)

Az FME úgy vélte, hogy a moratórium és felszámolási eljárás alatt álló Glitnir nem rendelkezhet befolyásoló részesedéssel a Sjóvában. Ezért a Glitnir 2009. szeptember 16-án eladta a Sjóvában való 17,67 %-os részesedését a SAT Holdingnak. Az ügyletet követően a Sjóvá részvénytulajdonosi szerkezete a következőképpen alakult:

Társaság

Tulajdonrész (%)

Íslandsbanki

9,30

SAT Holding

90,70

(26)

2009. szeptember 22-én az FME végül kiadta a Sjóvá biztosítói működési engedélyét, és feloldotta a társaság 2008 októbere óta fenntartott különös felügyeletét. A portfólió átruházására 2009. október 1-jén került sor (7).

3.2.2.   Egy, a SAT Holding által gyakorolt opció révén az állam válik a Sjóvá fő részvényesévé

(27)

2009 végén egyesítették a pénzügyminisztérium és az izlandi központi bank (CBI) tulajdonában lévő követeléseket, és azokat új jogalanyra, a CBI vagyonkezelő társaságra (ESI) ruházták át. Ettől kezdve a teljesen állami tulajdonban lévő ESI vette át a SAT Holdinggal szembeni követelések igazgatását.

(28)

2010. május 3-án a SAT Holding a megállapodásban rögzített opció lehívásával az adósság visszafizetése helyett átruházta a Sjóvában való 73,03 %-os részesedését. Ekkor a Sjóvá részvénytulajdoni szerkezete a következőképpen változott:

Társaság

Tulajdonrész (%)

Íslandsbanki

9,30

SAT Holding

17,67

ESI (azaz az állam)

73,03

(29)

2010. június 16-án az izlandi legfelsőbb bíróság azt az ítéletet hozta, hogy az ISK-ban nyújtott, azonban nemzetközi valutakosárhoz kötött kölcsönök nem jogszerűek. Ez érintette a Sjóvá feltőkésítéséhez felhasznált – mind az Avant, mind az Askar Capital által kibocsátott – kötvények értékét is. A Sjóvá tőkéjének megőrzése érdekében a Sjóvá 2010. július 28-án eszközátruházási megbízást írt alá a SAT Holdinggal, az ESI-vel és az Íslandsbankival. A megállapodás eredményeképpen i. a SAT Holding 2,1 milliárd ISK-ért megvásárolta az Avant-kötvényt (az eredeti értékelés szerinti 2,8 milliárd ISK összeghez viszonyított különbözetet a Sjóvá fedezte), és ii. az ESI átruházta az Askar Capital által kibocsátott kötvény zálogbiztosítékaként használt Landsvirkjun-kötvényt a Sjóvára.

(30)

Az ESI ezután 880 millió ISK-ért megvásárolta az Avant-kötvényt a SAT Holdingtól. A kötvény névértéke 2813 millió ISK volt, azonban bizonytalan értékűnek számított, mivel az Avant kötvénytulajdonosai arra számítottak, hogy az Avant felszámolása után kötvényeik értékének csak mintegy 5–7 %-át fogják visszakapni. Ez az ESI által megvásárolt kötvény esetében 141–197 millió ISK értéknek felelt volna meg. Ezáltal az ESI újabb 683–739 millió ISK összeggel járult hozzá a Sjóvá stabilizációjához.

(31)

2010 decemberében az Avant hitelezői jóváhagyták a társasággal való egyezségi megállapodást. Ekkor az Avant portfólióját mintegy 13 milliárd ISK-ra értékelték. A portfólióra vonatkozó elsőhelyi zálogjoggal rendelkező követelés összege mintegy 15 milliárd ISK volt. A portfólió – a Glitnir és az ESI közös tulajdonában lévő – második helyi zálogbiztosítéka így értéktelen volt.

3.2.3.   Értékesítés az SF1-nek

(32)

2011. január 18-án a Stefnir hf. által kezelt SF1 slhf. (SF1) alap hajlandó volt 4,9 milliárd ISK-ért megvásárolni a Sjóvá 52,4 %-os tulajdonjogát az ESI-től. A szabályozói jóváhagyást követően az ügyletre 2011. július 1-jén került sor.

(33)

Ezenfelül az SF1 opciót szerzett az ESI fennmaradó 20,63 %-os tulajdonrészének megvásárlására 2,4 milliárd ISK értékben. Ezt az opciót 2012 júliusában hívták le.

(34)

Az ügyletet követően a Sjóvá részvénytulajdonosi szerkezete a következőképpen alakult:

Társaság

Tulajdonrész (%)

Íslandsbanki

9,30

SAT Holding

17,67

SF1

73,03

(35)

Az izlandi hatóságoknak így összesen 7,3 milliárd ISK-ért sikerült eladniuk a Sjóvában való tulajdonrészüket. Ezzel szemben az Izland által a Sjóvá feltőkésítéséhez használt kötvények eredeti értéke 11,6 milliárd ISK volt.

4.   A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ OKOK ISMERTETÉSE

(36)

A Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatában azt az előzetes következtetést vonta le, hogy az izlandi államnak a Sjóvá feltőkésítésében való részvétele az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül. A Hatóság ezen túlmenően aggályainak adott hangot arra vonatkozóan is, hogy ezek az intézkedések – a Hatóság pénzügyi válságra vonatkozó iránymutatásaiban előírt feltételekkel összefüggésben – megfelelnek-e az EGT-megállapodás 61. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak.

(37)

A Hatóság szerint az izlandi hatóságok különösen nem nyújtottak be információkat annak igazolására, hogy a Sjóvá csődjéből esetlegesen fakadó rendszerszintű hatások olyan méretet ölthettek volna, amely az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében „komoly zavart okozhatott” volna Izland gazdaságában. A Hatóság továbbá kijelentette, hogy csak korlátozott információkat nyújtottak be a Sjóvá működéséről, a nehézségek okairól és magáról a szerkezetátalakításról. Ez az információ nem volt elegendő ahhoz, hogy a Hatóság a 61. cikk (3) bekezdésének b) pontjával, valamint különösen a Hatóság állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásainak (8) a pénzügyi szektor életképességének helyreállításáról és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedéseknek az állami támogatási szabályok alapján történő értékeléséről szóló fejezetével összefüggésben értékelni tudja az intézkedést.

5.   AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(38)

A Hatóságnak a következő érdekelt felek nyújtották be észrevételeiket:

5.1.   A Sjóvá és az Íslandsbanki észrevételei

(39)

A Sjóvá mint kedvezményezett, valamint egyik részvényese, az Íslandsbanki, benyújtotta észrevételeit a Hatóságnak.

(40)

A Sjóvá beadványa elsősorban a társaság új igazgatósága által végrehajtott szerkezetátalakítási intézkedésekről szolgáltatott információkat, valamint a vállalat műveleteire vonatkozó pénzügyi adatokat közölt.

(41)

Az Íslandsbanki észrevételeiben úgy érvelt, hogy az izlandi állam a Sjóvá feltőkésítésében való részvétele során piacgazdasági befektetőként járt el. Amennyiben azonban a Hatóság mégis úgy véli, hogy a szóban forgó ügylet állami támogatásnak minősül, az Íslandsbanki kijelenti, hogy a támogatást az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethetőnek kell tekinteni. Az észrevételek különösen hangsúlyozzák az intézkedések fontosságát az izlandi pénzügyi piac számára, a magánszereplők (a Glitnir és az Íslandsbanki) feltőkésítésben való részvételét, valamint a Sjóvá szerkezetátalakításának eddigi sikerességét.

5.2.   A versenytársak észrevételei

(42)

A Hatósághoz a VIS és a TM is benyújtotta észrevételeit. Mindkét izlandi biztosítótársaság a Sjóvá közvetlen versenytársa.

(43)

A VIS észrevételeiben amellett érvelt, hogy a Sjóvá feltőkésítésének lehetővé tételét célzó állami beavatkozást állami támogatásnak kell tekinteni. Különösen megjegyezte, hogy a Sjóvá és általában Izland akkori gazdasági helyzetét tekintve és a beavatkozás feltételeire figyelemmel a fellépésre nem alkalmazható a piacgazdasági befektető elve. Ilyen körülmények között ugyanis egyetlen magánbefektető sem vett volna részt a feltőkésítésben. A VIS ezenfelül kétségbe vonta a támogatás összeegyeztethetőségét is. Érvelése szerint az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja nem alkalmazandó, mivel a Sjóvá csődje nem okozott volna komoly zavart az izlandi gazdaságban; ezért nem volt szükség a támogatásra. Mindezeken felül a VIS szerint a támogatás nem felel meg a szerkezetátalakításról szóló iránymutatásoknak, egyfelől a szerkezetátalakítási terv hiánya miatt, másfelől pedig azért, mert a támogatás versenytorzító hatású lehet, így többek között agresszív árképzési politikára ösztönözheti a Sjóvát.

(44)

A TM észrevételeiben megjegyezte, hogy az izlandi hatóságok nem piaci feltételek mellett avatkoztak be a Sjóvá feltőkésítésébe, ezért a beavatkozást állami támogatásnak kell tekinteni. Az intézkedés összeegyeztethetőségét illetően a TM úgy érvelt, hogy az adott ügyre az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt kivételek egyike sem alkalmazható. Az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja tekintetében a TM azt állítja, hogy azt megszorítóan kell alkalmazni, nem lehet egy bizonyos társaság gondjainak megoldására egyedileg felhasználni. Ezen túlmenően a TM szerint egy biztosítótársaságot nem lehet rendszerszintű jelentőséggel bíró társaságnak tekinteni, ezért azt a meglévő szabályozási keret eszközeivel biztonsággal fel lehetett volna számolni. Mindezeken felül a TM úgy vélte, hogy a Sjóvának nyújtott támogatás nem volt sem szükséges, sem jól célzott, sem arányos. A támogatás feltételeként ezenfelül nem rendelkeztek kellő tehermegosztást biztosító szerkezetátalakítási tervről és a versenytorzítást korlátozó intézkedésekről sem, különös tekintettel a Sjóvá árképzési politikájára.

6.   AZ IZLANDI HATÓSÁGOK ÉSZREVÉTELEI

(45)

Az izlandi hatóságok nem vitatják a Hatóság azon előzetes megállapítását, miszerint a Sjóvá feltőkésítésében való részvételük az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül. Különösen nem vitatják a Hatóság azon előzetes következtetését, miszerint a piacgazdasági befektető elve nem alkalmazható. Izland nem vonja kétségbe azt sem, hogy az Avant-kötvény ESI általi visszavásárlása (a SAT Holdingon keresztül) a Sjóvának biztosított állami támogatásnak tekinthető.

(46)

Mindamellett az izlandi hatóságok szerint az állami támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethető az EGT-megállapodás működésével, mivel a beavatkozásra valamely szerződő fél gazdaságában bekövetkező komoly zavar elhárítása érdekében került sor. A hatóságok elmondása szerint Izland az intézkedés idején nehéz gazdasági helyzetben volt. Miután az izlandi korona 2008 szeptemberében sokat veszített értékéből, és 2008 októberében Izland mindhárom jelentős bankja összeomlott, az ország a közelmúlt legsúlyosabb gazdasági válságának nézett elébe. Az izlandi kormánynak merész lépéseket kellett tennie, hogy megóvja az ország pénzügyi rendszerét a teljes összeomlástól, ami az izlandi társadalomra is beláthatatlan következményekkel járt volna. Az intézkedés idején Izland pénzügyi rendszerében igen zavaros állapotok uralkodtak, és jellemzően alacsony volt a pénzügyi intézményekbe vetett bizalom szintje.

(47)

A Sjóvá, lévén a három legnagyobb izlandi biztosítótársaság egyike, rendszerszintű jelentőséggel bír Izland pénzügyi rendszere tekintetében. A Sjóvá összeomlása következtében Izland lakosságának nagy része elvesztette volna biztosítási fedezetét és követeléseit egy olyan helyzetben, amikor az izlandi társadalom egyébként is jelentős szociális nehézségekkel küzdött. Ezenfelül az összeomlás még inkább aláásta volna a pénzügyi rendszer intézményeibe vetett bizalmat, és a biztosítási ágazatot is megfertőzte volna a pénzügyi válság tüneteivel. Az izlandi lakosság pénzügyi ágazatba vetett bizalma már 2009 elején rohamos hanyatlásnak indult, mivel nemcsak a Sjóvát, hanem a másik két nagy biztosítótársaság tulajdonosait is átvették anyavállalataik hitelezői. A Sjóvá csődje nyomán ezért a pénzügyi piacok válsága nagy valószínűséggel átterjedt volna a banki ágazatról a biztosítási ágazatra is.

(48)

Ezt az elemzést az FME is alátámasztja: véleménye szerint a Sjóvá csődje súlyos következményekkel járt volna az ország gazdaságára. Az izlandi bankok 2008. októberi összeomlása nagymértékben aláásta a pénzügyi piac és általában a gazdaság hitelét. A megmaradt intézmények is igen sérülékenyek voltak, akárcsak a pénzügyi intézményekbe vetett bizalom. A Sjóvá fennmaradása fontos volt az izlandi pénzügyi piac működése szempontjából. A csőd továbbgyűrűző hatást gyakorolt volna a nem-életbiztosítási és életbiztosítási piacok egészére, és visszavetette volna az izlandi hatóságok által a pénzügyi piacok újjáépítése érdekében végzett folyamatos munkát.

(49)

A szükséges szerkezetátalakítás hatókörét illetően az izlandi hatóságok azzal érvelnek, hogy a Hatóságnak figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a Sjóvá pénzügyi nehézségeit kizárólag szabálytalan befektetési műveletei és a korábbi tulajdonosával, a Milestone-nal folytatott ügyletei okozták. Ezek a szabálytalanságok a megfelelő kockázatkezelés és vállalatirányítás hiánya miatt következhettek be, de nem kapcsolódnak a Sjóvá által jelenleg folytatott napi biztosítási üzletvitelhez. A Sjóvá biztosítási tevékenységének életképességét a szerkezetátalakítási terv pénzügyi előrejelzései is bizonyítják, és az FME is megerősíti. Ezenfelül az a tény, hogy egy harmadik fél befektető hajlandó volt megvásárolni az államtól a társaság többségi tulajdonát, szintén azt bizonyítja, hogy a piac életképesnek ítéli a Sjóvát. Ezen ügylet eredményeképpen továbbá Izland visszaszerezte a támogatás túlnyomó részét.

(50)

Az izlandi hatóságok hangsúlyozzák, hogy a Sjóvá hagyományos tulajdonosai elvesztették teljes befektetésüket, és a Glitnir és az Íslandsbanki is részt vett a feltőkésítésben. Emellett költségcsökkentési intézkedésekkel és tőkéjének a felhalmozott nyereségből történő újjáépítésével a Sjóvá is hozzájárul a szerkezetátalakításhoz. Ez arra mutat, hogy mind a Sjóvá részvényesei, mind maga a társaság is jelentős mértékben kiveszi a részét a teher hordozásából.

(51)

Ami a kompenzációs intézkedéseket illeti, az izlandi hatóságok azzal érvelnek, hogy nem lett volna szükség további strukturális intézkedésekre, mivel a Sjóvá mérlege a szerkezetátalakítás eredményeképpen már egyébként is mintegy 70 %-kal csökkent, és a kulcsfontosságú üzleti szegmensekből történő tőkekivonás veszélyeztette volna a társaság életképességét. Az izlandi hatóságok továbbá megjegyzik, hogy a Sjóvá jogállása szerint kis- és középvállalkozás, ami tovább csökkenti a kompenzációs intézkedések szükségességét. Végül arra hivatkoznak, hogy a javasolt kötelezettségvállalások mind a Sjóvá magatartása, mind a szabályozási változtatások tekintetében alkalmasak a versenytorzulás szintjének minimálisra csökkentésére.

(52)

A VIS és a TM mint harmadik felek által tett észrevételekre válaszolva az izlandi hatóságok elsősorban a korábbi beadványokra hivatkoztak, és további gazdasági adatokat közöltek.

7.   A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERV

(53)

Az izlandi hatóságok 2011. október 3-án nyújtották be a Sjóvá első szerkezetátalakítási tervét. Ezt a tervet 2012. április 13-án és 2013. május 28-án naprakésszé tették.

(54)

A szerkezetátalakítási terv az életképesség, a tehermegosztás és a versenytorzulás korlátozásának alapvető kérdéseivel foglalkozik. A szerkezetátalakítási terv értelmében a Sjóvá csökkenti befektetési portfóliójának átfogó kockázati profilját, javítja befektetés- és kockázatkezelési eljárásait, továbbfejleszti vállalatirányítási rendszereit, és növeli nyereségességét.

7.1.   Pénzügyi előrejelzések

(55)

Az izlandi hatóságok a 2016-ig terjedő időszak tekintetében benyújtották a Sjóvá részletes pénzügyi adatait és előrejelzéseit, beleértve egy alapforgatókönyvet és három stresszforgatókönyvet. Noha a szerkezetátalakítási időszak 2014 végén véget ér, az izlandi hatóságok 2015 és 2016 tekintetében is benyújtottak kiegészítő tervezési adatokat. Ez különösen a stresszhelyzetek értékelésében segíti a Hatóságot, amely során az izlandi piacra sajátosan jellemző, a szerkezetátalakítási időszakon túlnyúló hatást gyakorló stresszeseményeket veszi figyelembe.

(56)

Mind a négy forgatókönyv esetében feltevéseket fogalmaztak meg a 2013–2016 közötti időszak tekintetében a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, az infláció, a piaci részesedés alakulása, az indexált államkötvények hozamai, a készpénzhozam, a részvénypiaci hozam és a tőkeallokáció, valamint a Sjóvá kárkifizetés/díjbevétel és költség/díjbevétel aránya vonatkozásában.

7.1.1.   Alapforgatókönyv

(57)

Az alapforgatókönyv szerinti pénzügyi előrejelzések az izlandi gazdaság GDP-növekedésére és inflációjára vonatkozó, az izlandi statisztikai hivatal által 2012. március 30-án közzétett és a Sjóvá tényleges eredményei, illetve az izlandi gazdaságra vonatkozó tényleges 2012. évi adatok alapján 2013. május 28-án naprakésszé tett ötéves előrejelzésen alapulnak. Az alapforgatókönyv mérsékelt gazdasági növekedéssel, az infláció csökkenésével, a kamatlábak egyenletes alakulásával, valamint a Sjóvá piaci részesedésének állandó szintjével számol.

Alapforgatókönyv: feltevések

 

2012

2013

2014

2015

2016

GDP-növekedés

1,6 %

2,5 %

2,8 %

2,8 %

2,7 %

Infláció

4,2 %

3,4 %

2,5 %

2,5 %

2,5 %

A Sjóvá piaci részesedése

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Indexált államkötvények

2,5 %

2,5 %

2,5 %

2,5 %

2,5 %

Készpénzhozam reálértéke

1 %

1 %

1 %

1 %

1 %

Részvénypiaci hozam

5 %

5 %

5 %

5 %

5 %

Tőkeallokáció

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Kárkifizetés/díjbevétel viszontbiztosítás nélküli aránya

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Költség/díjbevétel viszontbiztosítás nélküli aránya

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(58)

Az alapforgatókönyv szerinti várható eredménykimutatást és mérleget az alábbi táblázat mutatja be.

Alapforgatókönyv: eredménykimutatás (millió ISK)

 

2012

2013

2014

2015

2016

Díjbevétel

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Kifizetett kárösszegek

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Egyéb bevétel

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

 

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Működési kiadások

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Biztosítási műveletek eredménye

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Befektetések jövedelme

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Adózás és értékcsökkenés előtti eredmény

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Üzleti és cégérték amortizációja

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Adózás előtti eredmény

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Nyereségadók

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Eredmény

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)


Alapforgatókönyv: mérleg (millió ISK)

 

2012

2013

2014

2015

2016

Eszközök (aktívák):

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Működési eszközök

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Üzleti és cégérték

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Egyéb immateriális javak

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Levont adók

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Értékpapírok

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Viszontbiztosítási eszközök

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Vevőkövetelések

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Pénzeszközök

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Eszközök összesen

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

 

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Saját tőke:

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Saját tőke az időszak elején

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Tárgyévi eredmény

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Osztalék

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Saját tőke összesen

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

 

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Kötelezettségek:

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Biztosítástechnikai tartalékok

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Életbiztosítási szerződésekre képzett biztosítástechnikai tartalékok

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Vevőtartozások

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Kötelezettségek összesen

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

 

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Források (passzívák)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(59)

Az alapforgatókönyv szerint várható főbb pénzügyi arányszámokat az alábbi táblázat mutatja be.

Alapforgatókönyv: főbb pénzügyi arányszámok

 

2012

2013

2014

2015

2016

Módosított fizetőképesség

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Sajáttőke-arányos nyereség

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(60)

Az alapforgatókönyv szerint a szerkezetátalakítási időszak végére a Sjóvá sajáttőke-arányos nyeresége előreláthatólag […] % körül alakulna.

7.1.2.   Stresszforgatókönyv: „kettős mélypont”

(61)

Az izlandi hatóságok benyújtottak egy kettős mélypontú helyzetet szimuláló stresszforgatókönyvet is, amely a 2013–2016 közötti időszakra vonatkozó feltételezett GDP tekintetében folytatódó recesszióval és magasabb inflációval számol. További stressztényezőként a forgatókönyv változatlan kamatlábakat és negatív részvénypiaci hozamokat feltételez. A kettős mélypontú forgatókönyv tehát kiegészítő stressztényezőkkel kísért mély recessziót modellez.

„Kettős mélypont” stresszforgatókönyv: feltevések

 

2012

2013

2014

2015

2016

GDP-növekedés

1,6 %

1,2 %

-6,6 %

-4,0 %

2,6 %

Infláció

4,2 %

12,4 %

12,0 %

5,4 %

4,0 %

A Sjóvá piaci részesedése

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Indexált államkötvények

2,5 %

2,5 %

2,5 %

2,5 %

2,5 %

Készpénzhozam reálértéke

1 %

1 %

1 %

1 %

1 %

Részvénypiaci hozam

5 %

5 %

-70 %

-7,9 %

5 %

Tőkeallokáció

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Kárkifizetés/díjbevétel viszontbiztosítás nélküli aránya

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Költség/díjbevétel viszontbiztosítás nélküli aránya

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)


„Kettős mélypont” stresszforgatókönyv: pénzügyi mutatók (millió ISK vagy jelzés szerint)

 

2012

2013

2014

2015

2016

Biztosítási műveletek eredménye

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Eredmény összesen

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Módosított fizetőképesség

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Sajáttőke-arányos nyereség

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

7.1.3.   Stresszforgatókönyv: „tőkekorlátozások”

(62)

Az izlandi hatóságok benyújtottak egy tőkekorlátozási intézkedéseket szimuláló stresszforgatókönyvet is, amely azt feltételezi, hogy Izlandon 2014-ben feloldják a tőkekorlátozásokat. Ennek eredményeképpen az ISK árfolyama a jelenlegi offshore értékére, mintegy 30 %-kal a hivatalos árfolyam alá zuhanna le, ami az infláció növekedését eredményezné, a magasabb inflációs ráta pedig növelné a veszteséghányadot. A reálkamatlábak a feltevés szerint 6,5 %-kal emelkednének, a részvénykockázati prémium pedig a tőkekiáramlás miatt 50 %-kal csökkenne.

„Tőkekorlátozások” stresszforgatókönyv: feltevések

 

2012

2013

2014

2015

2016

GDP-növekedés

1,6 %

2,5 %

2,8 %

2,8 %

2,7 %

Infláció

4,2 %

3,4 %

2,5 %

10,5 %

5 %

A Sjóvá piaci részesedése

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Indexált államkötvények

2,5 %

2,5 %

6,5 %

6,5 %

6,5 %

Készpénzhozam reálértéke

1 %

1 %

1 %

1 %

1 %

Részvénypiaci hozam

5 %

5 %

-50 %

5 %

5 %

Tőkeallokáció

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Kárkifizetés/díjbevétel viszontbiztosítás nélküli aránya

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Költség/díjbevétel viszontbiztosítás nélküli aránya

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)


„Tőkekorlátozások” stresszforgatókönyv: pénzügyi mutatók (millió ISK vagy jelzés szerint)

 

2012

2013

2014

2015

2016

Biztosítási műveletek eredménye

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Eredmény összesen

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Módosított fizetőképesség

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Sajáttőke-arányos nyereség

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

7.1.4.   Stresszforgatókönyv: „hideg tél II”

(63)

Az izlandi hatóságok benyújtottak egy „hideg tél II” elnevezésű stresszforgatókönyvet is, amely annyiban tér el az alapforgatókönyvtől, hogy két rendkívül hideg tél beálltát modellezi. Emiatt nagymértékben megnő a viszonylag kis léptékű, így viszontbiztosítással nem fedezett károk (például gépjárműbalesetek) száma. A károk értéke a feltevés szerint a biztosítási díjbevétel 100 %-ának felel meg.

„Hideg tél II” stresszforgatókönyv: feltevések

 

2012

2013

2014

2015

2016

GDP-növekedés

1,6 %

2,5 %

2,8 %

2,8 %

2,7 %

Infláció

4,2 %

3,4 %

2,5 %

2,5 %

2,5 %

A Sjóvá piaci részesedése

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Indexált államkötvények

2,5 %

2,5 %

2,5 %

2,5 %

2,5 %

Készpénzhozam reálértéke

1 %

1 %

1 %

1 %

1 %

Részvénypiaci hozam

5 %

5 %

5 %

5 %

5 %

Tőkeallokáció

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Kárkifizetés/díjbevétel viszontbiztosítás nélküli aránya

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Költség/díjbevétel viszontbiztosítás nélküli aránya

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)


„Hideg tél II” stresszforgatókönyv: pénzügyi mutatók (millió ISK vagy jelzés szerint)

 

2012

2013

2014

2015

2016

Biztosítási műveletek eredménye

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Eredmény összesen

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Módosított fizetőképesség

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Sajáttőke-arányos nyereség

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

7.1.5.   Stresszforgatókönyvek: következtetés

(64)

A módosított fizetőképesség mindhárom stresszforgatókönyv esetében erős maradt, és a Sjóvá nyereséget termelne, kivéve bizonyos években és bizonyos stresszesemények mellett. Mindamellett a 2015. és 2016. évi kiegészítő tervezési adatok szerint a társaság még ilyen körülmények között is gyorsan újra nyereségessé válna.

7.2.   A szerkezetátalakítási intézkedések ismertetése

(65)

A Sjóvá szerkezetátalakítása több strukturális és magatartásbeli intézkedésből épül fel; ezeket a következő szakaszok ismertetik.

7.2.1.   A biztosítási tevékenységek szétválasztása és a befektetések felszámolása

(66)

Amint a fent leírtakból kiderül, a Sjóvá pénzügyi nehézségeit kiváltó legfőbb problémák egyike a társaság korábbi tulajdonosa, a Milestone befektetési döntéseiben és csoportközi hitelezési tevékenységében gyökerezett. Mindez igen nehéz helyzetbe hozta a Sjóvá befektetési portfólióját. A társaság szerkezetátalakításának egyik legfontosabb lépéseként ezért 2009 nyarán átruházták a Sjóvá biztosítási tevékenységét egy új vállalatra (amelynek nevét később szintén Sjóvára változtatták), és felszámolták a Sjóvá örökölt befektetési portfólióját.

7.2.2.   A vállalatirányítási és kontrollstruktúrák terén végrehajtott változtatások

(67)

2010-ben hatályba lépett a biztosítási tevékenységről szóló új izlandi törvény. Az új törvény szigorúbb szabályokat ír elő a biztosítótársaságokon belüli vállalatirányítás és egyéb kontrollmechanizmusok terén.

(68)

A legfontosabb változások:

Valamely biztosítótársaság igazgatója nem lehet más pénzügyi intézmény vagy biztosítótársaság igazgatója is. Az FME leányvállalatok esetében ez alól mentességet biztosíthat.

Minden vezérigazgatónak és igazgatónak alá kell vetnie magát a képzettségének és tudásának értékelésére irányuló FME-vizsgálatnak. Az FME megtagadhatja az ezen értékelésen meg nem felelt jelöltek biztosítótársaság igazgatójává vagy vezérigazgatójává történő kinevezését.

Az igazgatótanácsnak vállalatirányítási, belső felülvizsgálati és belső ellenőrzési szabályokat, valamint a pénzügyi tevékenységre, a hitelezési tevékenységre és az üzletfelekkel folytatott üzleti tevékenységre irányadó szabályokat és eljárásokat kell kialakítania.

Az igazgatótanácsnak szabályoznia kell továbbá a pénzügyi eszközöknek a vállalat, illetve személy szerint az igazgatók, a vezérigazgató és a társaság meghatározott alkalmazottai általi kereskedelmét.

Az FME szabályozza a biztosítótársaságok juttatási csomagjainak részét képező jutalékrendszereket.

Az igazgatótanácsnak kötelező különös szabályokat kell létrehoznia az olyan esetekben követendő befektetési eljárásokról és az ilyen irányú tevékenységek módjáról, amennyiben a társaság hivatalos tőzsdén nem jegyzett pénzügyi eszközbe kíván befektetést tenni.

Az igazgatótanácsnak kötelező szabályokat kell meghatároznia a nem a társaság általi használatra, hanem kizárólag befektetési célra történő ingatlanvásárlási ügyletek tekintetében.

A jogszabály által előírt, fent ismertetett belső szabályokat felülvizsgálat és jóváhagyás céljából be kell nyújtani az FME-hez.

(69)

A Sjóvá végrehajtotta a jogszabály szerinti változtatásokat. Az új szabályozási követelményeknek megfelelően a Sjóvá igazgatótanácsa szabályozta a társaság befektetési tevékenységét; a vonatkozó szabályok kizárólag az FME jóváhagyásával módosíthatók. A Sjóvá igazgatótanácsa 2011. április 4-én megalkotta és aláírta, majd az FME-nek benyújtotta a vállalatirányítási szabályzatot. A vezérigazgató ezenkívül kidolgozta és aláírta a kulcsfontosságú alkalmazottak minimális képesítési követelményeire vonatkozó szabályokat.

(70)

Ezen túlmenően a Sjóvá 2010 áprilisában új kockázatkezelési és elemzési részleget hozott létre. Ez a közvetlenül a vezérigazgató irányítása alá tartozó részleg egy képesített biztosításmatematikusból és hat további alkalmazottból áll. A részleg felelőssége a következőkre terjed ki:

a szabályozási és prudenciális kockázatkezelési eljárás kidolgozása és a Sjóvá életbiztosítási és nem-életbiztosítási üzleti szegmensében történő végrehajtása;

a Sjóvá tevékenységi körébe tartozó összes biztosítási kategória nettó díjbevételi eredményeinek elemzése;

jelentések készítése és módosításokra vonatkozó javaslattétel a biztosítási díjak kialakítását illetően;

a biztosítási díjak pontos meghatározása a biztosítási üzletág összes kategóriájában;

a Sjóvá összes kockázatkezelési eljárásának végrehajtatása;

a biztosítástechnikai tartalékok rendszeres időközönkénti elemzése és a megfelelő kárkifizetési tartalékolás biztosítása;

stressztesztek, valamint sajátkockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA) végzése;

a Szolvencia II irányelv végrehajtása, illetve az irányelv követelményeinek a Sjóván belül történő érvényesítése;

rendszeres jelentéstétel a vezérigazgató és az igazgatótanács részére a kockázatkezeléssel összefüggő mindennemű kérdésről;

a pénzügyi felügyeleti hatóság értesítése és tájékoztatása minden kockázatkezeléssel összefüggő kérdésről és a technikai eredményekről, valamint a jogszabályban előírt jelentések megküldése e hatóság számára.

(71)

Végül az igazgatótanács a jogszabályi követelményekkel összhangban létrehozott egy belső ellenőrzési bizottságot.

7.2.3.   Egyéb életképességet célzó intézkedések

(72)

A Sjóvá intézkedéseket tett a biztosítási tevékenysége során alkalmazott fedezet növelése és a költségcsökkentés érdekében is. Ezen intézkedések többek között munkabércsökkentést, a marketing- és egyéb működési költségek csökkentését, valamint a biztosítási ajánlatok árképzésére vonatkozó szigorúbb szabályok végrehajtását foglalták magukban. Ezenfelül jelenleg nem léteznek kompenzációsjutalék-rendszerek a munkavállalók számára. Végezetül a Sjóvá felhagyott viszontbiztosítási tevékenységével, amely révén a múltban nemzetközi biztosításikockázat-portfóliót halmozott fel.

(73)

Ezen intézkedések célja különösen annak biztosítása, hogy a kombinált arány 100 % alatt maradjon, azaz a biztosítási tevékenység önfenntartó módon, indokolatlan kockázatokkal járó befektetési tevékenységek nélkül működjön. Az intézkedések eredményeképpen a Sjóvá a 2005. évi 114,4 %-ról 2010-re 95,6 %-ra javította kombinált arányát. Az alapforgatókönyv előrejelzései szerint ez az arány 2016-ig mindvégig 100 % alatt marad.

7.3.   Kötelezettségvállalások

(74)

A mellékletben ismertetettek szerint az izlandi kormány és a Sjóvá vállalta, hogy megszorításokat alkalmaz bizonyos vállalati ügyfelek biztosítási ajánlatainak árazása terén, valamint tartózkodik bizonyos akvizícióktól és hirdetési tevékenységektől.

(75)

Az izlandi hatóságok szintén kötelezettséget vállaltak a biztosítási piac működését érintő bizonyos szabályozási változtatások bevezetésére (a részleteket lásd a mellékletben).

II.   ÉRTÉKELÉS

1.   ÁLLAMI TÁMOGATÁS MEGLÉTE

(76)

Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.”

(77)

A Hatóság a fenti (18) bekezdésben ismertetett következő intézkedéseket értékeli:

1.

Az izlandi állam két tulajdonát képező, külső szakértő által 11,6 milliárd ISK-ra (mintegy 76 millió EUR-ra) értékelt kötvényt ruházott a SAT Holdingra, hogy azt a Sjóvá társaságban saját tőkeként felhasználja, ezáltal hozzájárult a Sjóvá feltőkésítéséhez.

2.

Az izlandi állam továbbá jóváhagyta a Glitnir Avant által kibocsátott kötvényben való zálogbiztosítékának negyedik helyiről harmadik helyire történő módosítását, hogy a Glitnir hozzájárulhasson a Sjóvá tőkéjének felépítéséhez. Mivel az Avant-kötvény az izlandi legfelsőbb bíróság 2010. június 16-i ítéletét követően szinte teljesen elveszítette az értékét, 2010. július 28-án az izlandi állam (az ESI-n keresztül) eszközátruházási megállapodásban vállalta, hogy az ESI 880 millió ISK összegért megvásárolja az Avant-kötvényt a SAT Holdingtól, ezáltal további 683–739 millió ISK-val járul hozzá a Sjóvá stabilizációjához.

(78)

Ezen intézkedésekre a továbbiakban „feltőkésítési intézkedésekként” történik hivatkozás.

1.1.   Állami források jelenléte

(79)

Amint a Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatban előzetesen megállapította, az első feltőkésítési intézkedést egyértelműen az izlandi állam által biztosított állami forrásból finanszírozták.

(80)

A második feltőkésítési intézkedés esetében az Avant-kötvény SAT Holdingtól történő későbbi megvásárlását az izlandi állam szintén állami forrásokból hajtotta végre. Ezen túlmenően a Glitnir Avant-kötvénybeli zálogjogának feljavítása csökkentette annak a valószínűségét, hogy a kötvényből az állam visszatérítést kaphasson, azaz csökkentette az állam követelésének értékét. Ez a csökkentés szintén állami forrásokat érintett.

(81)

A Hatóság ezért megállapítja, hogy a Sjóvá javára végrehajtott mindkét feltőkésítési intézkedés állami forrás felhasználásával történt.

1.2.   Bizonyos vállalkozások vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése

(82)

Egy intézkedés akkor minősül állami támogatásnak, ha szelektív előnyt biztosít bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének.

(83)

A feltőkésítési intézkedés célja annak biztosítása volt, hogy a Sjóvá megfeleljen a minimális szabályozói tőkekövetelményeknek, ezáltal továbbra is aktív maradhasson a biztosítási ágazatban.

(84)

Az izlandi hatóságok megerősítették, hogy az állam részt vett a Sjóvá biztosítási üzletágának feltőkésítésében, mivel a Glitnir és az Íslandsbanki nem rendelkezett elegendő forrással ahhoz, hogy maguk fizessék ki a szükséges tőkét, és más magánbefektető sem volt hajlandó ezt megtenni. Ez megerősíti a Hatóság által az eljárás megindításáról szóló határozatban levont azon következtetést, miszerint az izlandi állam nem piaci befektetőként járt el a Sjóvá feltőkésítésében való részvétele során.

(85)

A Hatóság ezért megállapítja, hogy a feltőkésítési intézkedések előnyt biztosítottak a Sjóvá számára. Ez az előny egyértelműen szelektív, mivel az intézkedések kialakításuknál fogva kizárólag a Sjóvá számára előnyösek.

(86)

Az állami támogatás összege azon saját tőkének felel meg, amelyet a Sjóvá az állam hozzájárulása nélkül nem kapott volna meg, azaz az izlandi állam által elsőként kifizetett 11,6 milliárd ISK-nak, valamint az ESI által később, a 2010. július 28-án kelt eszközátruházási megállapodás útján tett, 683–739 millió ISK összegű hozzájárulásnak. A Hatóság ezért úgy értékeli, hogy az állami támogatás összege 12,3 milliárd ISK körül alakult.

1.3.   A verseny torzulása és a Szerződő Felek közötti kereskedelemre gyakorolt hatás

(87)

A feltőkésítési intézkedések megerősítik a Sjóvá pozícióját izlandi és más EGT-államokbeli (tényleges és potenciális) versenytársaival szemben. Amint az előzőekben ismertettük, a Sjóvá a biztosítási piacon folytatja tevékenységét, amely piac nyitva áll az EGT-n belüli nemzetközi verseny előtt. Míg az izlandi pénzügyi piac – különösen a tőkekorlátozási intézkedések miatt – jelenleg meglehetősen elszigetelt, a biztosítási szolgáltatások terén létezik bizonyos mértékű határokon átnyúló kereskedelem, amely a tőkekorlátozási intézkedések megszüntetésével növekedni fog. A feltőkésítési intézkedések ezért tényleges vagy potenciális versenytorzító hatást gyakorolnak, amely az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.

1.4.   Az állami támogatás fennállásával kapcsolatos következtetés

(88)

A fentiek alapján a Hatóság azt a következtetést vonja le, hogy a feltőkésítési intézkedések az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek.

2.   ELJÁRÁSI KÖVETELMÉNYEK

(89)

A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése értelmében „az EFTA Felügyeleti Hatóságot kellő időben értesíteni kell a támogatások nyújtására vagy módosítására vonatkozó bármely tervről annak érdekében, hogy azzal kapcsolatos észrevételeit megtehesse. […] Amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik, az érintett állam a tervezett intézkedéseket nem hajtja végre.”

(90)

Az izlandi hatóságok nem értesítették előzetesen a Hatóságot a feltőkésítési intézkedések végrehajtásáról. A Hatóság ezért megállapítja, hogy az izlandi hatóságok nem tettek eleget a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeiknek. Az állami támogatást tehát jogellenesen nyújtották.

3.   A TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

(91)

A Hatóság előzetes észrevételként megjegyzi, hogy a Sjóvá az állam beavatkozása nélkül vitathatatlanul csődbe ment volna, mivel nem tudott volna eleget tenni a szabályozói tőkekövetelményeknek. A Sjóvá ezért az első feltőkésítési intézkedés idején nehéz helyzetben lévő vállalkozás volt.

(92)

A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy az izlandi hatóságok érvelése szerint a Sjóvá javára tett feltőkésítési intézkedések az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt kivétel hatálya alá tartoznak, és megfelelnek a Hatóság szerkezetátalakításról szóló iránymutatásaiban foglalt követelményeknek.

3.1.   Az összeegyeztethetőség értékelésének jogalapja: az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja és a Hatóság szerkezetátalakításról szóló iránymutatásai

(93)

Noha a Sjóvához hasonló, nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott állami támogatást általában az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján vizsgálják, a megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi az állami támogatás alkalmazását „egy közösségi tagállam vagy EFTA-állam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére”.

3.1.1.   Az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazhatósága

(94)

A fent leírtaknak megfelelően az izlandi hatóságok a Sjóvá feltőkésítéséhez szükséges kezdeti finanszírozást egy 2009. július 8-án kelt kötvényátruházási megállapodás útján nyújtották.

(95)

Ebben az időben az izlandi gazdaságot még élénken sújtotta a pénzügyi válság. A jelentősebb kereskedelmi bankok csődgondnokság alatt álltak, a kormány tőkekorlátozásokat vezetett be, az infláció drámaian megugrott, és az IMF-fel kötött hitelkeret-megállapodás, illetve a szervezettől kapott kölcsön feltételeként Izlandnak megszorító intézkedési csomagot kellett végrehajtania. E sajátos helyzetben az FME figyelmeztetett arra, hogy igen súlyos kockázatokkal járna az izlandi gazdaságra és társadalomra nézve, ha az állam engedné csődbe menni a Sjóvát; sőt a társaság csődje akár rendszerszintű hatást is gyakorolhatna a pénzügyi piacokra (9).

(96)

A Hatóság megjegyzi, hogy egyetlen társaság csődje a biztosítási ágazatban rendszerint kisebb valószínűséggel okoz rendszerszintű hatásokat, mint a banki ágazatban. Mindamellett jelen esetben a Sjóvá csődjének hatását az Izland által 2008–2009-ben átélt súlyos pénzügyi és gazdasági válság fényében kell értékelni.

(97)

A Hatóság egyetért az izlandi hatóság elemzésével, amely szerint a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom helyreállásáig egy ilyen válság potenciális hatása nem feltétlenül korlátozódna a Sjóvára, vagy akár a pénzügyi rendszerre.

(98)

A Hatóság ezért úgy véli, hogy az államnak a 2009. júliusi feltőkésítésben való részvétele az izlandi gazdaságban bekövetkező komoly zavar orvoslására tett kísérletnek tekinthető.

3.1.2.   A szerkezetátalakítási iránymutatások alkalmazása

(99)

A Hatóság szerkezetátalakítási iránymutatásai a pénzügyi intézetek pénzügyi válságban történő szerkezetátalakítására vonatkozó állami támogatási szabályokat írják elő.

(100)

A szerkezetátalakítási iránymutatások szerint annak érdekében, hogy a pénzügyi intézet pénzügyi válságban történő szerkezetátalakítása az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összeegyeztethető legyen, a szerkezetátalakításnak:

a társaság életképességének helyreállítását kell eredményeznie;

biztosítania kell a kedvezményezett elegendő mértékű saját hozzájárulását (a terhek megosztása); és

kielégítő intézkedéseket kell tartalmaznia a versenytorzulások korlátozására.

(101)

A Hatóság az alábbiakban tehát azt értékeli a Sjóvá kapcsán benyújtott szerkezetátalakítási terv alapján, hogy teljesülnek-e ezek a kritériumok, és hogy a fent ismertetett támogatási intézkedések összeegyeztethető szerkezetátalakítási támogatásnak tekinthetők-e.

3.2.   Az életképesség helyreállítása

(102)

A Hatóság a következő okokat azonosította a Sjóvá nehézségei és az azokat követő állami beavatkozás hátterében: i. nem megfelelő befektetési gyakorlatok; ii. elégtelen vállalatirányítás és kockázatkezelés; és iii. a biztosítási termékek elégtelen jövedelmezősége.

(103)

A szerkezetátalakítási terv a nehézségek ezen okaira és a társasághoz kapcsolódó más kockázati tényezőkre keresett megoldást.

3.2.1.   A szerkezetátalakítási intézkedések értékelése – a biztosítási tevékenységek különválasztása és a befektetések felszámolása

(104)

A Sjóvá biztosítási tevékenységeinek egy új társaságra történő átruházása felszabadította a biztosítási üzletágat az örökölt befektetési portfólióból eredő kockázatok alól. Az intézkedés lehetővé tette, hogy a Sjóvá a feltőkésítés után ismét biztosítási tevékenységeire összpontosíthasson.

(105)

A Hatóság úgy véli, hogy az átruházást követően a Sjóvát már nem fenyegeti túlzott kockázat az örökölt befektetési portfólióval összefüggésben, amelyet külön jogalanyként számolnak fel.

3.2.2.   A szerkezetátalakítási intézkedések értékelése – a vállalatirányítás és a kockázatkezelés javítása

(106)

A Hatóság megjegyzi, hogy a Sjóvá végrehajtotta a biztosítási tevékenységről szóló, 2010-ben hatályba lépett új izlandi törvény követelményeit, amelyek szigorúbb szabályozást írnak elő a vállalatirányítás és más kontrollmechanizmusok terén. Ezek a változtatások javítják a Sjóvá vállalatirányítását, és (többek között a befektetési politika tekintetében is) előírják az FME általi átfogó felügyeletet.

(107)

A Sjóvá ezenkívül létrehozott egy belső ellenőrzési bizottságot és egy kockázatkezelési és elemzési részleget, amely jelentős erőforrások segítségével törekszik a kockázatkezelés és a műveleti felügyelet fejlesztésére. A társaság ezenkívül formalizálta többek között a biztosítási ajánlatok díjszabására irányuló és befektetési politikáját. A megfelelőség biztosítása érdekében rendszeresen nyomon követik, hogy az alkalmazottak betartják-e ezeket a politikákat.

(108)

Végezetül a Hatóság megjegyzi, hogy 2009-ben leváltották a korábbi részvényes, a Milestone által kinevezett vezérigazgatót és igazgatósági tagokat.

(109)

A Hatóság úgy véli, hogy a felvázolt intézkedések alkalmasak a Sjóvá pénzügyi nehézségeihez vezető vállalatirányítási és kockázatkezelési hiányosságok orvoslására.

3.2.3.   A szerkezetátalakítási intézkedések értékelése – jövedelmezőségi intézkedések

(110)

A Hatóság tudomásul veszi, hogy a Sjóvá intézkedéseket tett jövedelmezőségének javítása érdekében, mind a fedezet növelése, mind a költségek csökkentése tekintetében. Ezen intézkedéseknek köszönhetően a Sjóvá nagymértékben javítani tudta a kombinált arányát, és nyereséget tudott termelni biztosítási tevékenységeiből. A szerkezetátalakítási terv törekszik a jövedelmezőség további javítására is.

(111)

A Hatóság szerint ezek az intézkedések feltehetőleg lehetővé teszik a Sjóvá számára, hogy biztosítási tevékenységéből nyereséget termeljen, és kevésbé függjön a befektetések hozamaitól, ezáltal pedig óvatosabb befektetési politikát folytathasson. Ugyanakkor az intézkedések várhatóan hozzájárulnak a Sjóvá saját tőkéjének megerősítéséhez is, különösen kedvezőtlen fejlemények – többek között a benyújtott stresszforgatókönyvekben szimulált helyzetek – esetén.

3.2.4.   A pénzügyi előrejelzések értékelése

(112)

A szerkezetátalakításról szóló iránymutatások 13. pontjában előírtak szerint az izlandi hatóságok pénzügyi előrejelzéseket nyújtottak be egy alapforgatókönyv és három stresszforgatókönyv tekintetében.

(113)

A szerkezetátalakítási tervben foglalt pénzügyi előrejelzések az alapforgatókönyv esetében kellőképpen körültekintő és konzervatív feltevéseken alapulnak. Az alapesetben a Sjóvá a tervezési időszak egésze során nyereséget termelne és megerősítené szavatoló tőkéjét. A Sjóvá sajáttőke-arányos nyeresége az alapforgatókönyv szerint a szerkezetátalakítási időszak végére […] % körül alakulna, ami a jelek szerint megfelel az ágazat jelenlegi piaci követelményeinek. Ezen túlmenően a Sjóvá kombinált aránya az előrejelzés szerint 100 % alatt maradna, ami arra mutat, hogy a biztosítási üzletág nyereséges maradna, és a Sjóvának nem kellene indokolatlanul kockázatos befektetési stratégiához folyamodnia az elegendő hozam kitermeléséhez.

(114)

A Hatóság nem vitatja, hogy a stresszforgatókönyvek elégséges szintű stresszt tartalmaznak annak értékeléséhez, hogy a Sjóvá képes lenne-e megőrizni fizetőképességét. Az eredményként kapott pénzügyi előrejelzések szerint a Sjóvá mindhárom stresszforgatókönyv esetében a teljes tervezési időszakban fizetőképes maradna. A Hatóság úgy véli, hogy a három különböző – ráadásul a szerkezetátalakítási időszakon túlmutató – stresszforgatókönyv benyújtása megerősíti a stressztesztek megbízhatóságát. A forgatókönyvek különösen lefedik az elhúzódó gazdasági recesszió esetét, valamint más, az izlandi helyzetre nézve specifikus stressztényezők (például a tőkekorlátozások) jelenlétét. A szabályozói fizetőképességi követelmények mindhárom stresszforgatókönyv esetében a teljes tervezési időszak alatt teljesülnének.

(115)

A fentiekre tekintettel a Hatóság megállapítja, hogy a Sjóvá pénzügyi előrejelzései a szerkezetátalakításról szóló iránymutatások követelményeinek megfelelően arra mutatnak, hogy a társaság visszaszerzi életképességét. A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy egy magánbefektető, az SF1, hajlandó volt ellenőrző részesedést vásárolni a Sjóvában az izlandi államtól. Az a tény, hogy egy piaci magánbefektető hajlandó volt jelentős befektetést eszközölni a társaságba, még inkább megerősíti a Hatóság megállapítását.

3.3.   Saját hozzájárulás és tehermegosztás

(116)

A szerkezetátalakítási iránymutatások szerint a támogatás minimális szintre történő korlátozása, valamint a versenytorzulás és az erkölcsi kockázat kiküszöbölése érdekében a kedvezményezett részéről megfelelő mértékű hozzájárulásra van szükség. E célból korlátozni kell mind a szerkezetátalakítási költségeket, mind – jelentős mértékű saját hozzájárulás biztosításával – a támogatási összeget.

(117)

A szerkezetátalakítási költségek korlátozását illetően a szerkezetátalakításról szóló iránymutatások 23. pontja úgy rendelkezik, hogy a szerkezetátalakítási támogatásnak az életképesség helyreállításához szükséges költségekre kell korlátozódnia. Ezenfelül a támogatási összeg minimális mértékre történő korlátozása érdekében a pénzügyi intézményeknek először saját forrásaikból kell finanszírozniuk a szerkezetátalakítást. Ennek megfelelően a szerkezetátalakítás költségeit az államnak és az intézmény befektetőinek közösen kell viselniük; utóbbiak a rendelkezésre álló tőke segítségével átvállalják a veszteségeket, valamint megfelelően ellentételezik az állami beavatkozásokat.

3.3.1.   A szerkezetátalakítási költségek korlátozása

(118)

A Sjóvá feltőkésítése a szabályozói minimális tőkekövetelmények kielégítéséhez szükséges összegre korlátozódott, és az izlandi állam csak azt az összeget finanszírozta, amelyet a Sjóvá fő hitelezői (a Glitnir és az Íslandsbanki) nem tudtak előteremteni.

(119)

A biztosítási tevékenységek új jogalanyra történő átruházása biztosította, hogy a feltőkésítés a biztosítással összefüggő műveleti üzletág számára szükséges összegre korlátozódjon, és ne fedezze az örökölt befektetési portfólió veszteségeit.

(120)

A feltőkésítés szükséges minimális mértékűre történő korlátozása hátráltatta a Sjóvát a piaci versenyben. Ezen túlmenően a szerkezetátalakítási tervben szereplő költségek egyike sem irányul új piacok szerzésére vagy a Sjóvá üzleti tevékenységének bármilyen irányú kiterjesztésére.

(121)

Ezért a Hatóság úgy véli, hogy megfelelő lépéseket tettek a szerkezetátalakítási támogatás összegének korlátozása érdekében.

3.3.2.   Tehermegosztás/saját hozzájárulás

(122)

A szerkezetátalakításról szóló iránymutatások 24. pontja értelmében a társaságoknak saját forrásból kell finanszírozniuk a szerkezetátalakítást. A Hatóság ezenfelül vizsgálja azt is, hogy a tőkeinjekció okozott-e valamilyen mértékű hígulást a meglévő részvényesek pénzügyi helyzetében.

(123)

A Hatóság megállapítja, hogy a Sjóvá hagyományos tulajdonosai hozzájárultak a szerkezetátalakítás költségeihez. A Milestone elveszítette a társaságba fektetett teljes részesedését, és azért semminemű ellentételezést nem kapott, amikor a Glitnir átvette a Sjóvát. A – jelenleg az SJE tulajdonában lévő – örökölt befektetési portfólió felszámolása további veszteségeket okoz majd a befektetőknek. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a tehermegosztáshoz, és csökkentik a támogatáshoz kapcsolódó erkölcsi kockázatot.

(124)

Ami a szerkezetátalakítási költségekhez a Sjóvá által termelt belső források általi hozzájárulást illeti, a Hatóság megjegyzi, hogy a Sjóvá termelékenységnövelő és költségcsökkentő intézkedéseket hajtott végre. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy a Sjóvá elegendő nyereséget termeljen ahhoz, hogy idővel megszilárdítsa szavatoló tőkéjét. A Hatóság megjegyzi, hogy a szerkezetátalakítási terv 2014-ig nem rendelkezik osztalékfizetésről.

(125)

Végezetül az izlandi állam három éven belül el tudta adni összes Sjóvá-részvényét egy magánbefektetőnek, így visszaszerezte az állami támogatásként nyújtott összeg közel kétharmadát.

(126)

A fenti intézkedésekre tekintettel a Hatóság úgy véli, hogy a szerkezetátalakítási terv elégséges tehermegosztásról és a szerkezetátalakításhoz való saját hozzájárulásról rendelkezik.

3.4.   A versenytorzulást csökkentő intézkedések

(127)

A szerkezetátalakításról szóló iránymutatások 31. pontja értelmében a támogatás összege és az abból következő versenytorzulások értékelésekor a Hatóságnak mind az abszolút, mind a relatív összeget figyelembe kell vennie a kapott állami támogatás tekintetében.

(128)

A fent ismertetettekkel összhangban a Sjóvá összesen mintegy 12,3 milliárd ISK (körülbelül 77 millió EUR) összegű állami támogatást kapott. Ez a kezdeti feltőkésítés idején hiányzó saját tőke mintegy 80 %-át tette ki. A Sjóvá által kapott állami támogatás tehát viszonylag nagy összegű volt. A társaság ezenfelül az állami beavatkozás hiányában kénytelen lett volna kilépni a piacról.

(129)

Ezen elemek alapján a Hatóság először a versenytorzulás enyhítését célzó strukturális intézkedéseket vizsgálta meg. Az értékelés során különös figyelmet fordított a Sjóvá – annak Sjóvá LIFE leányvállalata által irányított – életbiztosítási üzletágának potenciális elidegenítésére.

(130)

Az izlandi hatóságok részletes információkat nyújtottak be arról, hogy az életbiztosítási üzletág milyen fontos szerepet játszik a Sjóvá életképességének biztosításában. Különösen kiemelték ennek az üzletágnak a Sjóvá termékkínálatába történő beépítését, a nem-életbiztosítási és életbiztosítási termékeket egyaránt tartalmazó biztosítási csomagok iránti ügyféloldali keresletet, valamint a nem-életbiztosítási ágazatban működő legfőbb versenytársak képességét e kereslet kielégítésére. Mindezek alapján az izlandi hatóságok szerint a Hatóságnak azt az elvet kell alkalmaznia, miszerint – a szerkezetátalakításról szóló iránymutatások 32. pontjával összhangban – a versenytorzulást korlátozó intézkedéseknek nem szabad aláásniuk az életképesség helyreállításának esélyeit.

(131)

A fentiekre tekintettel a Hatóság megállapítja, hogy nem lenne helyénvaló életbiztosítási üzletágának elidegenítésére kötelezni a Sjóvát.

(132)

Strukturális intézkedések hiányában a Hatóságnak a magatartásbeli intézkedéseket kell értékelnie.

(133)

A Hatóság megjegyzi, hogy a Sjóvá piaci részesedése a pénzügyi válság kezdete óta nagymértékben csökkent. Az izlandi hatóságok különösen hangsúlyozták a 2009. szeptemberi 30 napos „szolgáltatóváltási időszak” piaci részesedésekre gyakorolt hatását, amely időszakban a Sjóvá versenytársai konkurens ajánlatokkal kereshették meg a társaság összes ügyfelét a nem-életbiztosítási szegmensben. Az izlandi hatóságok szerint ez a szabályozási intézkedés bizonyos versenytorzulások orvoslására irányult.

(134)

A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy a szerkezetátalakítási terv nem rendelkezik a Sjóvá piaci részesedésének agresszív növeléséről, és hogy az új díjszabási és kockázatkezelési politikákat úgy alakították ki, hogy biztosítsák, hogy a Sjóvá csak kellőképpen jövedelmező ajánlatokat tegyen ügyfeleinek.

(135)

Ezen túlmenően az izlandi hatóságok és a Sjóvá kötelezettséget vállaltak arra, hogy a Sjóvá a szerkezetátalakítási időszak során árképzési korlátozást vezet be egyes vállalati ügyfeleknek készített árajánlatok tekintetében (lásd a mellékletet). Ez a kötelezettségvállalás újabb biztosítékot jelent a Sjóvá által tanúsítandó esetleges agresszív piaci magatartással szemben, és a kötelezettségvállalás miatt a biztosítási üzletágban bekövetkező esetleges veszteségek a Sjóvá versenytársainak kedveznek.

(136)

A Hatóság megjegyzi, hogy ez a kötelezettségvállalás csak bizonyos típusú biztosítási tevékenységekre terjed ki. Mindamellett az izlandi biztosítási piac magas koncentrációs szintjére tekintettel a Hatóság úgy véli, hogy az ennél átfogóbb árképzési korlátozás a tényleges verseny korlátozását eredményezhetné, így nem lenne megfelelő.

(137)

A Hatóság ezen túlmenően üdvözli, hogy az izlandi hatóságok kötelezettséget vállaltak a biztosítási piac működését érintő bizonyos szabályozási változtatások bevezetésére (a részleteket lásd a mellékletben). A javasolt változtatások a szerkezetátalakításról szóló iránymutatás 44–45. pontjával összhangban növelnék a tényleges versenyt, és kedveznek a piac megnyitásának és az új szereplők piacra való belépésének. Különösen is megkönnyítik az ügyfelek számára a szolgáltatóváltást, ezáltal hozzájárulnak a meglévő piaci szereplők közötti verseny fokozásához.

(138)

A szerkezetátalakításról szóló iránymutatások 40. pontjában előírtakkal összhangban a Sjóvá a szerkezetátalakítási időszak tekintetében kötelezettséget vállal akvizíciós tevékenységének korlátozására (a részleteket lásd a mellékletben). Az akvizícióra vonatkozó korlátozás megakadályozza a Sjóvát abban, hogy jelentős érdekeltséget szerezzen más pénzügyi vállalkozásokban, azonban szükség esetén lehetővé teszi a társaság számára egyes kisebb léptékű befektetések végrehajtását.

(139)

Végezetül a Sjóvá nem használja fel hirdetési célokra a kapott támogatást, illetve az abból származó előnyöket.

(140)

A Hatóság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítás – a szerkezetátalakításról szóló iránymutatások 40. pontjában előírtakkal összhangban – elégséges intézkedést tartalmaz a versenytorzulás korlátozására és annak biztosítására, hogy az állami támogatást ne használhassák fel a támogatásban nem részesülő versenytársak hátrányára.

4.   KÖVETKEZTETÉS

(141)

A Hatóság azt a következtetést vonja le, hogy az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a Sjóvá javára végrehajtott feltőkésítési intézkedések összeegyeztethetők az EGT-megállapodás működésével.

(142)

A Hatóság megállapítja továbbá, hogy az izlandi hatóságok a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének megsértésével jogellenesen hajtották végre a szóban forgó állami támogatást,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Sjóvá javára végrehajtott feltőkésítési intézkedések az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek.

2. cikk

A Sjóvának nyújtott állami támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján, az e határozat mellékletében foglalt kötelezettségvállalások betartása esetén összeegyeztethető az EGT-megállapodás működésével.

3. cikk

Ennek a határozatnak Izland a címzettje.

4. cikk

A határozatnak csak az angol nyelvű szövege hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2013. július 10-én.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Oda Helen SLETNES

elnök

Sverrir Haukur GUNNLAUGSSON

testületi tag


(1)  A 2010. szeptember 22-i 373/10/COL határozat az izlandi Sjóvá biztosítótársaság feltőkésítésével kapcsolatos állami támogatásról. HL C 341., 2010.12.16., 15. o., és a Hivatalos Lapot kísérő 69. EGT-kiegészítés, 2010.12.16., 2. o.

(2)  A Moderna Finance AB az izlandi Milestone hf. tulajdonában lévő svéd holdingtársaság volt. A Sjóváról és a Milestone-ról, valamint a Glitnir Bankhoz való kötődésükről további információ az izlandi parlament különleges vizsgálóbizottságának jelentésében olvasható a következő címen: http://rna.althingi.is/ (izlandi nyelvű változat) és http://sic.althingi.is/ (angol nyelvű kivonatok).

(3)  Az FME 2010. november 23-i válasza a Sjóvá Almennar tryggingar hf. feltőkésítésével összefüggő állami beavatkozás tárgyában.

(4)  Az FME jóváhagyásának függvényében, amelyet az 2009. szeptember 22-én megadott.

(5)  A piaci részesedésre vonatkozó becslések a 2012. évi teljes biztosítási díjbevételekből való részesedés arányán alapulnak. A pénzügyi válságot megelőzően a Sjóvá piaci részesedése a nem-életbiztosítási szegmensben meghaladta a 40 %-ot.

(6)  E határozat alkalmazásában az állam által a SAT Holdingra ruházott eszközökre kötvényként történik hivatkozás.

(7)  Ugyanakkor az FME nyilvános értesítést tett közzé a biztosítási tevékenységről szóló (abban az időpontban hatályos) 60/1994. törvény 86. és 87. cikke értelmében, amelyben felhívta az összes kötvénytulajdonos figyelmét arra, hogy a 30 napos átruházási időszak során a megújítás dátumától függetlenül jogukban áll felmondani kötvényeiket.

(8)  Megtalálható a Hatóság honlapján: http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines

(9)  Lásd az FME 2009. június 29-i feljegyzését.


MELLÉKLET

A Sjóvára vonatkozó magatartásbeli kötelezettségvállalások

Az izlandi hatóságok a következő kötelezettségvállalásokat írják elő a Sjóvá számára:

1.

A Sjóvá vállalja, hogy kereskedelmi ajánlatait oly módon korlátozza, hogy a biztosítási kockázatokra vonatkozó árajánlatainak összege nem lehet alacsonyabb […]-nél. Kereskedelmi ajánlat alatt az ügyfél teljes biztosítási számlájára kiterjedő árajánlat értendő (a továbbiakban: kereskedelmi ajánlat).

Ez a kötelezettségvállalás a […] ISK összeget meghaladó éves biztosítási díjat fizető kereskedelmi vállalatoknak nyújtott kereskedelmi ajánlatokra alkalmazandó.

Ez a kötelezettségvállalás azon kereskedelmi ajánlatokra vonatkozik, amelyek a pályázati vagy jegyzési dokumentációk szerint a múltban, egy legalább […] éves időszak tekintetében a kifizetett és esedékes kárösszegek vonatkozásában veszteséget termeltek.

A kárkifizetési statisztikai eredmények egyenletessége és megbízhatósága érdekében a múltbeli veszteségek értékelése céljából végzett számítások során a Sjóvá nem köteles figyelembe venni a javasolt biztosítási árajánlat […]-át meghaladó egyedi kárösszegeket.

2.

A Sjóvá vállalja, hogy amennyiben a múltbeli kárkifizetéseknek a biztosítási díjakhoz viszonyított aránya (a biztosítástechnikai veszteség számított aránya) meghaladja a […] %-ot, azonos vagy magasabb díjszinttel újítja meg az egyedi biztosítási számlákat.

Ez a kötelezettségvállalás a vállalati számlák megújítására is vonatkozik, amennyiben a múltbeli kárkifizetések több mint […] évre nyúlnak vissza.

A kárkifizetési statisztikai eredmények egyenletessége és megbízhatósága érdekében a múltbeli kárkifizetések értékelése során a Sjóvá az egyedi kifizetések tekintetében […] felső határt alkalmazhat.

3.

A Sjóvá hitelintézetek, befektetési vállalkozások (a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 12-i 2004/39/EK irányelv meghatározása szerint), illetve biztosító- vagy viszontbiztosító társaságok részvényeinek legfeljebb […] %-át szerezheti meg. A Sjóvá a Hatóság jóváhagyását követően további üzleti vállalkozások fölött is irányítást szerezhet, különösen amennyiben az akvizíció a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez vagy a tényleges verseny fenntartásához szükséges.

4.

A Sjóvá nem használja fel hirdetési célokra a feltőkésítést, illetve az abból származó bárminemű versenyelőnyöket.

E kötelezettségvállalások 2014. december 31-ig hatályosak.

Szabályozói kötelezettségvállalás

A fogyasztók izlandi biztosítási piacon belüli mobilitásának javítása érdekében az izlandi hatóságok a következő kötelezettségvállalást teszik:

Az izlandi pénzügyi és gazdasági minisztérium szakértői csoportot jelöl ki a biztosítási szerződésekről szóló 30/2004. törvény a fogyasztók mobilitására irányuló rendelkezéseinek felülvizsgálatára, különös tekintettel a biztosításokról szóló – az izlandi jogszabály alapjául szolgáló – norvégiai törvény, valamint a pénzügyi ágazatra vonatkozó dán törvény közelmúltbeli módosításaira. A szakértői csoport legkésőbb 2013. december 31-ig benyújtja megállapításait, és az ügyfelek szolgáltatóváltásának megkönnyítése, valamint a piaci verseny ösztönzése érdekében megvizsgálja a biztosításiszolgáltató-váltás esetén a biztosítási szerződések ügyfelek általi felmondására vonatkozó rendelkezések lehetséges vonzatait.

Amennyiben a szakértői csoport úgy véli, hogy e rendelkezések kedvező hatást gyakorolnának az izlandi biztosítási piac működésére, törvényjavaslatot nyújt be a Pénzügyi és Gazdasági Minisztériumnak a biztosítási szerződésekről szóló törvény módosításáról. A minisztérium támogatólag viszonyul az olyan változások előmozdításához, amelyek fokoznák az ügyfelek mobilitási lehetőségeit a biztosítási piacon. A miniszter – amennyiben az ellenkező eljárást alapos ok nem indokolja – a szakértői csoport jelentésének kézhezvételét követően, annak megállapításai alapján 2014 folyamán törvényjavaslatot terjeszt az izlandi parlament elé.