ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 227

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. július 31.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről

1

 

*

A Bizottság 808/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról

18

 

*

A Bizottság 809/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról

69

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 227/1


A BIZOTTSÁG 807/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 11.)

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére, 14. cikke (5) bekezdésére, 16. cikke (5) bekezdésére, 19. cikke (8) bekezdésére, 22. cikke (3) bekezdésére, 28. cikke (10) bekezdésére, 28. cikke (11) bekezdésére, 29. cikke (6) bekezdésére, 30. cikke (8) bekezdésére, 33. cikke (4) bekezdésére, 34. cikke (5) bekezdésére, 35. cikke (10) bekezdésére, 36. cikke (5) bekezdésére, 45. cikke (6) bekezdésére, 47. cikke (6) bekezdésére és 89. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1305/2013/EU rendelet általános szabályokat állapít meg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott uniós vidékfejlesztési támogatásra vonatkozóan, kiegészítve az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) II. részében megállapított közös rendelkezéseket. Ezekhez bizonyos kiegészítő szabályokat kell megállapítani.

(2)

A tagállamoknak egyedi feltételeket kell megállapítaniuk és alkalmazniuk a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása tekintetében, amennyiben azok nem egyedüli vezetői a mezőgazdasági üzemnek. A kedvezményezettekkel való – a mezőgazdasági vállalkozás jogi formájától függetlenül megvalósított – egyenlő bánásmód biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy a jogi személy vagy egyéb partnerségi forma a természetes személlyel egyenrangú feltételek mellett minősüljön „fiatal mezőgazdasági termelőnek”. Megfelelően hosszú türelmi időszakot kell biztosítani, amely a fiatal mezőgazdasági termelők számára lehetővé teszi a szükséges képesítések megszerzését.

(3)

Az EMVA által támogatott üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, illetve üzem- és erdőlátogatások egyértelmű meghatározása és az uniós támogatási rendszerekben megvalósított hasonló intézkedésektől való megkülönböztetése érdekében, valamint a különböző nemzeti körülményekre való tekintettel a tagállamoknak vidékfejlesztési programjaikban meg kell határozniuk e programok és látogatások időtartamát és tartalmát. E programok tartalmi részének egyes, az uniós vidékfejlesztési prioritások megvalósításához szorosan kapcsolódó területekre kell összpontosítania.

(4)

Meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek leírják a termelői csoportok sajátosságait és a minőségrendszerekre irányuló intézkedés promóciós fejezete keretében támogatható intézkedéstípusokat, megelőzik a versenytorzulást és az egyes termékekkel szembeni megkülönböztetést, és kizárják a kereskedelmi márkaneveket a támogatásból.

(5)

Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdésében említett üzleti terveknek elegendő támpontot kell nyújtaniuk ahhoz, hogy lehetővé tegyék az adott intézkedés által kitűzött célok teljesülésének értékelését. A kedvezményezettekkel szemben az egész Unióban érvényesülő egyenlő bánásmód biztosítása és a nyomon követés megkönnyítése érdekében az említett rendelet 19. cikkének (4) bekezdésében előírt küszöbérték meghatározásához a mezőgazdasági üzem termelési potenciálját kell meghatározó kritériumként figyelembe venni.

(6)

Meg kell határozni a mezőgazdasági földek erdősítése során teljesítendő környezetvédelmi minimumfeltételeket egyrészről az érzékeny élőhelyek – köztük a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás által érintett területek is – nem megfelelő erdősítésének elkerülése, másrészről az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség igényének figyelembevétele érdekében. A kijelölt Natura 2000-területeken az erdősítésnek összhangban kell lennie az érintett területek gazdálkodási célkitűzéseivel. Külön figyelmet kell fordítani az egyes helyszínek egyedi környezeti igényeire, például a talajerózió megelőzésére. A nagyobb erdőterületek kialakulásához vezető erdősítésekre szigorúbb követelményeket kell alkalmazni az érintett művelet ökoszisztémákra gyakorolt jelentős hatásának figyelembevétele, valamint a környezetbarát infrastruktúrára irányuló stratégia (3) és az új uniós erdőgazdálkodási stratégia (4) célkitűzéseivel való összhangjának biztosítása érdekében.

(7)

Az állattartás külterjesítésére, a gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajták tartására és a növénygenetikai erőforrások megőrzésére vonatkozó kötelezettségvállalások kapcsán rendelkezni kell arról, hogy ezek az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal, különösen a táj és a tájelemek, valamint a természetes erőforrások, így a víz, a talaj és a genetikai sokféleség védelmével összeegyeztethető módon kerüljenek meghatározásra.

(8)

Meg kell határozni, hogy a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzését, fenntartható használatát és fejlesztését szolgáló műveletek és az erdészeti genetikai erőforrások megőrzésére és fejlesztésére irányuló műveletek közül melyek támogathatóak.

(9)

Az éghajlat és a környezet védelme szempontjából kedvező mezőgazdasági gyakorlatok és az azokkal egyenértékű, az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendeletének (5) 43. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának elkerülése, a gazdálkodók közötti verseny torzulásának elkerülése és az EMVA forrásainak megfelelő pénzügyi kezelése érdekében rendelkezni kell arról, hogy az említett gyakorlatokból adódó többletköltségek és jövedelemkiesések a megfelelő kifizetésekből levonásra kerüljenek.

(10)

Meg kell határozni azokat a területeket, amelyeken az állatjóléti kötelezettségvállalásoknak a termelési módszerek tekintetében magasabb szintű előírásokat kell biztosítaniuk. Gondoskodni kell arról, hogy az állatjóléti kötelezettségvállalások ne legyenek átfedésben a bevett mezőgazdasági gyakorlatokkal, különös tekintettel a betegségek megelőzését célzó védőoltásokra.

(11)

Pontosan meg kell határozni, hogy melyek a támogatásra jogosult rövid ellátási láncok és helyi piacok. A kettő egyértelmű megkülönböztetése érdekében a rövid ellátási lánc meghatározásánál a köztes szereplők számát kell figyelembe venni, míg a helyi piacot a mezőgazdasági üzemtől való, kilométerekben mért távolsága és a terület földrajzi adottságai alapján kell meghatározni, hacsak fel nem merül egyéb meggyőző lehetőség. A kis piaci szereplők közötti együttműködésnek kifejezetten a vidéki térségek széttagoltságából fakadó hátrányok kiküszöbölésére kell irányulnia. Ennek megfelelően az együttműködés mikrovállalkozásokra és a támogatás igénylése idején mikrovállalkozás beindítására készülő természetes személyekre terjedhet ki. Az együttműködési intézkedés végrehajtásának egységessége érdekében elő kell írni, hogy annak keretében csak a rövid ellátási láncokhoz és helyi piacokhoz kapcsolódó promóciós tevékenységek támogathatóak.

(12)

Annak érdekében, hogy az 1305/2013/EU rendelet 38. cikke (3) bekezdésének b) pontjában és 39. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett kölcsönös kockázatkezelési alapok számára piaci feltételekkel nyújtott kölcsönök esetében a kamatokhoz való hozzájárulás szintje megfelelő maradjon, rendelkezni kell arról, hogy e kölcsönök futamideje legalább egy és legfeljebb öt év lehet.

(13)

Az EMVA forrásainak hatékony felhasználása érdekében a lízingszerződésekhez kapcsolódó egyes kiadásokat, például a lízingbe adó hasznát, a kamat-újrafinanszírozási költségeket és a biztosítási díjakat ki kell zárni a támogatásból. A tagállami mezőgazdasági ágazatok eltérő pénzügyi feltételeinek és fejlettségi fokának figyelembevétele, valamint az EMVA-források hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a tagállamoknak a vidékfejlesztési programokban meg kell határozniuk a használt berendezések támogathatóságának feltételeit. Az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal összhangban csak a nagy energiahatékonyságú és kiváló környezeti teljesítményű megújuló energiaforrásokba való beruházások támogathatók az EMVA-ból. Az energiahatékonyság tekintetében a tagállamoknak minimumkövetelményeket kell megállapítaniuk. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy teljesüljenek a bioenergiára vonatkozó fenntarthatósági kritériumok. A tagállamoknak támogatniuk kell továbbá az elsőről a második generációs bioüzemanyagokra való átállást, és ösztönözniük kell az újszerű bioüzemanyagok termelésének fokozását; az ilyen bioüzemanyagok segítségével – amelyek esetében alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és amelyek közvetlenül nem versengenek élelmiszer- és takarmánypiaci termőterületért – nagy mennyiségű üvegházhatásúgáz-kibocsátás előzhető meg.

(14)

Meg kell állapítani az 1305/2013/EU rendelet 28., 29., 33. és 34. cikkében előírt intézkedések keretében tett kötelezettségvállalások átalakítására vagy kiigazítására vonatkozó feltételeket, továbbá meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a támogatást nem kell visszafizetni. Gondoskodni kell arról, hogy kötelezettségvállalások átalakítására vagy kiigazítására csak akkor kerülhessen sor, ha biztosított a vállalás környezetvédelmi céljainak teljesülése vagy túlteljesítése.

(15)

El kell fogadni az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (6), illetve Horvátország esetében az 1085/2006/EK tanácsi rendelet (7) értelmében nyújtott vidékfejlesztési támogatásról az 1305/2013/EU rendelet alapján nyújtott támogatásra való áttérésre vonatkozó szabályokat. Mivel az 1310/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) már számos átmeneti rendelkezést megállapított, e rendeletnek azt kell meghatároznia, hogy az 1698/2005/EK rendelet 52. és 63. cikkében említett intézkedések költségei milyen feltételek mellett támogathatók az 1305/2013/EU rendelet értelmében. E rendeletnek egyúttal ki kell igazítania a programok utólagos értékelésére és összegző jelentésére vonatkozó határidőket, figyelembe véve a 2007–2013-as programozási időszak programjainak 2014-ben történő végrehajtására vonatkozóan az 1310/2013/EU rendelet 1. cikke által bevezetett átmeneti rendelkezéseket.

(16)

Mivel az 1305/2013/EU rendelet az 1698/2005/EK rendelet helyébe lép, helyénvaló hatályon kívül helyezni annak végrehajtási szabályait, amelyeket az 1974/2006/EK bizottsági rendelet (9) állapított meg. Ezért az 1974/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(17)

Mivel e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére már a 2014–2020-as programozási időszakban kerül sor, hatálybalépésére mielőbb sort kell keríteni. Ezért indokolt előírni, hogy ez a rendelet kihirdetésének napján lépjen hatályba, és a 2014–2020-as programozási időszak első napjától, vagyis 2014. január 1-jétől legyen alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

HATÁLY

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet megállapítja:

1.

az 1305/2013/EU rendelethez szükséges kiegészítő rendelkezéseket a következők tekintetében:

a)

fiatal mezőgazdasági termelők;

b)

üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, üzem- és erdőlátogatások;

c)

minőségrendszerek promóciója;

d)

mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése;

e)

erdősítés és fásítás;

f)

agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos intézkedések;

g)

a mezőgazdasági és erdészeti genetikai erőforrások megőrzése;

h)

a kettős támogatás kiküszöbölése;

i)

állatjólét;

j)

együttműködés;

k)

a kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott kereskedelmi hitelek;

l)

beruházások;

m)

kötelezettségvállalások átalakítása és kiigazítása;

n)

kibővített vagy új kötelezettségvállalások;

2.

az 1698/2005/EK rendelet, illetve Horvátország esetében az 1085/2006/EK rendelet alapján jóváhagyott támogatásoknak az 1305/2013/EU rendelet keretében nyújtott támogatásokkal való összevonásához szükséges feltételeket rögzítő egyedi átmeneti rendelkezéseket, Horvátország esetében ideértve a technikai segítségnyújtást is.

II.   FEJEZET

A VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK SZABÁLYAIT KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

2. cikk

Fiatal mezőgazdasági termelő

(1)   A tagállamok egyedi feltételeket állapítanak meg és alkalmaznak az 1305/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének n) pontja szerinti fiatal mezőgazdasági termelők támogatása tekintetében, amennyiben a szóban forgó mezőgazdasági termelők – a mezőgazdasági vállalkozás jogi formájától függetlenül – nem egyedüli vezetői a mezőgazdasági üzemnek. E feltételeknek egyenértékűeknek kell lenniük a tevékenységét a mezőgazdasági üzem egyedüli vezetőjeként megkezdő fiatal mezőgazdasági termelő esetében megkövetelt feltételekkel. A mezőgazdasági üzem vezetését minden esetben fiatal mezőgazdasági termelőknek kell ellátnia.

(2)   Amennyiben a támogatási kérelem jogi személy tulajdonában lévő mezőgazdasági üzemre vonatkozik, az irányítás, a haszon és a pénzügyi kockázatok tekintetében ténylegesen és hosszú távon egy, az 1305/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének n) pontja szerinti fiatal mezőgazdasági termelőnek kell ellenőrzést gyakorolnia a jogi személy felett. Amennyiben a jogi személy tőkéjében vagy irányításában több természetes személy – köztük egy vagy több fiatal mezőgazdasági termelőnek nem minősülő személy – is részt vesz, a fiatal mezőgazdasági termelőnek egyedül vagy más mezőgazdasági termelőkkel közösen képesnek kell lennie tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorolni a jogi személy felett.

Amennyiben a jogi személy felett egy másik jogi személy gyakorol – egyedül vagy közösen – ellenőrzést, az első albekezdésben megállapított követelmények minden olyan természetes személyre vonatkoznak, aki a másik jogi személy felett ellenőrzést gyakorol.

(3)   A fiatal mezőgazdasági termelőről az 1305/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének n) pontjában adott fogalommeghatározás valamennyi elemének teljesülnie kell az említett rendelet szerinti támogatás iránti kérelem benyújtásának pillanatában. A kedvezményezett azonban a támogatás odaítéléséről szóló konkrét döntés időpontjától számított legfeljebb 36 hónapos türelmi időszakot kaphat arra, hogy teljesítse a vidékfejlesztési programban előírt szakmai készségek megszerzéséhez kapcsolódó feltételeket.

3. cikk

Üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, üzem- és erdőlátogatások

A tagállamok vidékfejlesztési programjaikban meghatározzák az 1305/2013/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett rövidtávú üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, illetve üzem- és erdőlátogatások időtartamát és tartalmát. E csereprogramoknak és látogatásoknak elsősorban a fenntartható üzemvezetési és erdőgazdálkodási módszerekre és/vagy technológiákra, a gazdálkodási tevékenységek diverzifikációjára, a rövid ellátási láncokban résztvevő gazdaságokra, az új üzleti lehetőségek és új technológiák kidolgozására, valamint az erdők ellenálló képességének javítására kell összpontosítaniuk.

4. cikk

Minőségrendszerek és promóció

(1)   Az 1305/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésének alapján támogatásban részesülő termelői csoportok jogi formától függetlenül olyan jogalanyok, amelyek a mezőgazdasági termékek, a gyapot vagy az élelmiszerek – a szóban forgó rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerinti – élelmiszer-minőségi rendszereiben egy olyan meghatározott termék vonatkozásában részt vevő piaci szereplőket tömörítik, amely az említett rendszerek egyikének hatálya alá tartozik.

(2)   Az 1305/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdése alapján támogatható intézkedéstípusok a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:

a)

céljuk, hogy a fogyasztókat az 1305/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében említett minőségrendszerek alá tartozó mezőgazdasági termékek, gyapot vagy élelmiszerek vásárlására ösztönözzék, amihez a vidékfejlesztési programból támogatásban részesülnek; és

b)

felhívják a figyelmet az érintett termékek különleges tulajdonságaira vagy előnyeire, nevezetesen az érintett minőségrendszerrel összefüggő minőség, meghatározott termelési módszerek, szigorú állatjóléti előírások és környezetkímélő magatartás tekintetében.

(3)   A támogatható tevékenységek nem ösztönözhetik a fogyasztókat arra, hogy egy terméket annak meghatározott eredete miatt vásároljanak meg, kivéve az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) II. címe, a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) III. fejezete, a 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) III. fejezete, valamint a borok tekintetében az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) II. része II. címe I. fejezetének 2. szakasza által bevezetett minőségrendszerek hatálya alá tartozó termékek esetében. A termék eredete feltüntethető, feltéve, hogy az eredetre vonatkozó bejegyzés a fő üzenethez képest másodlagos.

(4)   Az 1305/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a kereskedelmi márkákra vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységekre nem nyújtható támogatás.

5. cikk

A mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése

(1)   Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdésében említett üzleti tervben legalább a következőket kell ismertetni:

a)

A fiatal mezőgazdasági termelőknek tevékenységük megkezdéséhez nyújtott támogatás esetében:

i.

a mezőgazdasági üzem kezdeti helyzete;

ii.

a mezőgazdasági üzem tevékenységeinek fejlesztésével kapcsolatos mérföldkövek és célok;

iii.

a mezőgazdasági üzem tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges intézkedések, például beruházások, képzések, tanácsadás vagy egyéb tevékenységek részletes ismertetése, beleértve a környezeti fenntarthatósághoz és az erőforrás-hatékonysághoz kapcsolódó intézkedéseket is;

b)

A vidéki térségekben az induló vállalkozásoknak nem mezőgazdasági tevékenységekhez nyújtott támogatás esetében:

i.

a támogatást igénylő személy, illetve mikro- vagy kisvállalkozás kezdeti gazdasági helyzete;

ii.

a személy, a mezőgazdasági üzem, illetve mikro- vagy kisvállalkozás új tevékenységeinek fejlesztésével kapcsolatos mérföldkövek és célok;

iii.

a személy, a mezőgazdasági üzem, illetve mikro- vagy kisvállalkozás tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges intézkedések, például beruházások, képzések vagy tanácsadási tevékenységek részletes ismertetése;

c)

Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott, mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó támogatás esetében:

i.

a mezőgazdasági üzem kezdeti helyzete; és

ii.

a gazdasági életképesség megvalósításához szükséges intézkedések, például beruházások, képzések, együttműködések részletes ismertetése, beleértve a környezeti fenntarthatósághoz és az erőforrás-hatékonysághoz kapcsolódó intézkedéseket is.

(2)   A tagállamok az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésében említett küszöbértékeket a mezőgazdasági üzem termelési potenciáljában határozzák meg, az 1242/2008/EK bizottsági rendelet (14) 5. cikke szerinti standard termelési értékben vagy azzal egyenértékű mértékegységben kifejezve.

6. cikk

Erdősítés és fásítás

Az 1305/2013/EU rendelet 22. cikkében említett erdősítés és fásítás keretében a következő minimális környezetvédelmi előírásokat kell alkalmazni:

a)

az ültetendő növényfajok, a beültetendő területek és az ültetési módszerek kiválasztása során kerülni kell az érzékeny élőhelyek, például tőzeges területek vagy vizes élőhelyek nem megfelelő erdősítését, illetve az intézkedés esetleges negatív hatásait a nagy ökológiai értékű területekre, ideértve a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás alá vont területeket is. A 92/43/EGK tanácsi irányelv (15) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) értelmében kijelölt Natura 2000-területeken kizárólag az érintett terület gazdálkodási célkitűzéseivel összhangban lévő és a Natura 2000-szabályozás végrehajtásában illetékes tagállami hatóság által jóváhagyott erdősítésre kerülhet sor;

b)

a beültetett fák fajainak, változatainak, ökotípusainak és eredetének kiválasztásakor figyelembe kell venni az éghajlatváltozás hatásaival és a természeti katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség szempontját, az érintett terület biotikus, talajtani és vízrajzi adottságait, valamint az érintett fajok helyi körülmények között megmutatkozó esetleges invazív jellegét, a tagállamok meghatározásának megfelelően. A kedvezményezettnek legalább addig gondoskodnia kell az erdő védelméről és fenntartásáról, amíg az elmaradó mezőgazdasági jövedelem és a fenntartás költségei címén támogatásban részesül. Ez a tevékenység magába foglalja adott estben az erdő egészséges fejlődése érdekében szükséges erdőgondozást, gyérítést és lelegeltetést, valamint a fűfélékkel való versengés szabályozását, továbbá a tűzveszélyes aljnövényzet kialakulásának megakadályozását. A gyors növésű fajok esetében a tagállamok meghatározzák a kivágásig számított minimális és maximális időtartamot. A minimális időtartam nem lehet rövidebb 8 évnél, a maximális időtartam pedig nem haladhatja meg a 20 évet;

c)

azokban az esetekben, amikor a nehéz környezeti vagy éghajlati körülmények – ideértve a környezetkárosodás eseteit – következtében a tartós erdősítésre alkalmas fajok ültetésétől nem várható az alkalmazandó nemzeti jogszabályok szerinti erdővel borított területek kialakulása, a tagállam engedélyezheti a kedvezményezettnek egyéb fás szárú növénytakaró létesítését és fenntartását. A kedvezményezett ez esetben köteles az erdőkével azonos szintű gondozó és növényvédő tevékenységet biztosítani;

d)

amennyiben az erdősítési intézkedések a tagállamok által meghatározott küszöbértéknél nagyobb méretű erdők kialakulását eredményezik, az erdősítési műveletek a következőkből állhatnak:

i.

kizárólag ökológiai szempontból megfelelő és/vagy az éghajlatváltozási hatásokkal szemben ellenálló fajok telepítése az érintett bioföldrajzi területen, amelyekről hatásvizsgálat megállapította, hogy nem fenyegetik a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, illetve nincsenek negatív hatással az emberi egészségre; vagy

ii.

három faj vegyes telepítése, amelyből:

a lombos fák aránya területenként minimum 10 %, vagy

a minimum három faj vagy változat mindegyike legalább a terület 10 %-át borítja.

7. cikk

Agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések

(1)   Az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, az állattartás külterjesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásoknak teljesíteniük kell legalább a következő feltételeket:

a)

a mezőgazdasági üzem teljes legelőterületének gazdálkodása és fenntartása során ki kell küszöbölni a túl- vagy az alullegeltetést;

b)

az állománysűrűség kiszámítása a mezőgazdasági üzem területén tartott összes legelő állat figyelembevételével, illetve a tápanyag-kimosódás korlátozására tett kötelezettségvállalás esetén a mezőgazdasági üzem területén tartott összes, a kérdéses kötelezettségvállalás által érintett állat figyelembevételével történik.

(2)   Az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, a gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajták tartására, illetve a génerózió veszélyének kitett növénygenetikai erőforrások megőrzésére vonatkozó agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak tartalmazniuk kell a következőket:

a)

az ország egy vagy több hagyományos tenyésztési rendszeréhez, illetve környezetéhez genetikailag alkalmazkodott, a gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajtákból származó állatok tenyésztése; vagy

b)

olyan, a helyi és a regionális körülményekhez természetes módon alkalmazkodott növénygenetikai erőforrások megőrzése, amelyeket a génerózió veszélye fenyeget.

A következő háziállat-fajok jogosultak támogatásra:

a)

szarvasmarha;

b)

juh;

c)

kecske;

d)

lófélék;

e)

sertés;

f)

madarak.

(3)   A helyi állatfajok a következő feltételek teljesülése esetén tekinthetők a gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett fajoknak:

a)

a nőstény tenyészállatok számáról nemzeti szinten nyilvántartást vezetnek;

b)

az érintett tenyészállatok számát és veszélyeztetett helyzetét megfelelően elismert, illetékes tudományos szerv tanúsította;

c)

a fajtáról vezetett törzskönyv vagy tenyésztési főkönyv vezetését és naprakészen tartását megfelelően elismert szakmai szerv biztosítja;

d)

az érintett szerv rendelkezik a veszélyeztetett fajtába tartozó állatok azonosításához szükséges szakértelemmel és tudással.

A fenti feltételek teljesítésével kapcsolatos információkat bele kell foglalni a vidékfejlesztési programba.

(4)   A növénygenetikai erőforrások abban az esetben tekinthetők a génerózió veszélyének kitett forrásoknak, ha a vidékfejlesztési program elegendő – tudományos eredményekre, illetve a honos/őshonos fajták előfordulására, populációinak sokféleségére és adott esetben a helyi szinten jellemző mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó mutatókra alapozott – bizonyítékot tartalmaz a génerózió veszélyére nézve.

(5)   Az e cikk (1)–(4) bekezdésében említett agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos tevékenységek az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének (9) bekezdése alapján nem részesülhetnek támogatásban.

8. cikk

A mezőgazdasági és erdészeti genetikai erőforrások megőrzése

(1)   E cikk alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)   in situ megőrzés” a mezőgazdaságban: a genetikai anyagok megőrzése az ökoszisztémákban és a természetes élőhelyeken, valamint a fajok vagy vadon élő fajták életképes populációinak fenntartása és regenerációja természetes környezetükben, illetve háziasított állatfajták vagy termesztett növényfajok tekintetében a gazdaság nyújtotta környezetben, ahol megkülönböztető tulajdonságaik kialakultak;

b)   in situ megőrzés” az erdészetben: a genetikai anyagok megőrzése az ökoszisztémákban és a természetes élőhelyeken, valamint a fajok életképes populációinak fenntartása és regenerációja természetes környezetükben;

c)   „a fajták gazdaságokban vagy erdőgazdaságban történő megőrzése”: a gazdaság vagy erdőgazdaság szintjén folytatott in situ megőrzési és fejlesztési tevékenység;

d)   ex situ megőrzés”: genetikai anyag mezőgazdasági vagy erdészeti célra történő megőrzése a természetes élőhelyen kívül;

e)   ex situ begyűjtés”: a természetes élőhelyen kívül megőrzött genetikai anyag mezőgazdasági vagy erdészeti célra történő begyűjtése.

(2)   A mezőgazdasági és erdészeti genetikai erőforrások megőrzésére irányuló, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének (9) bekezdése és 34. cikkének (4) bekezdése alapján támogatható műveleteknek a következőket kell tartalmazniuk:

a)

célzott intézkedések: a mezőgazdasági és erdészeti genetikai erőforrások in situ és ex situ megőrzését, jellemzését, begyűjtését és hasznosítását elősegítő intézkedések, beleértve a jelenleg in situ megőrzött genetikai erőforrások – ideérve a gazdaságban és erdőgazdaságban történő megőrzést – és ex situ gyűjtemények (génbankok) internetalapú nyilvántartását és adatbázisait;

b)

együttes fellépések: a tagállamok hatáskörrel rendelkező szervezetei között az uniós mezőgazdasági és erdészeti genetikai erőforrások megőrzésére, jellemzésére és felhasználására vonatkozó információk cseréjét elősegítő intézkedések;

c)

kísérő intézkedések: tájékoztatás, ismeretterjesztés és tanácsadói tevékenységek, beleértve tanfolyamok szervezését és technikai jelentések készítését nem kormányzati szervezetek és más, jelentős érdekeltséggel bíró szereplők részvételével.

9. cikk

Az éghajlatra és a környezetre kedvező hatással lévő mezőgazdasági gyakorlatok és a velük egyenértékű gyakorlatok kettős támogatásának elkerülése

(1)   Az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke (6) bekezdésének, 29. cikke (4) bekezdésének és 30. cikke (1) bekezdésének címén nyújtott támogatások esetében a kifizetések kiszámításakor kizárólag az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke által kötelezően előírt tevékenységeken túlmenően felmerülő többletköltségeket és/vagy elmaradt jövedelmeket kell figyelembe venni.

(2)   Az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke szerinti, az 1307/2013/EU rendelet IX. melléklete I. szakaszának 3. és 4. pontjában és III. szakaszának 7. pontjában említett gyakorlatokra, valamint bármely egyéb, a szóban forgó mellékletbe illesztett egyenértékű gyakorlatra vonatkozó agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások bejelentésekor az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkének (8) bekezdésében megállapított szabályokkal összhangban az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének (6) bekezdése szerinti agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalás címén járó kifizetést – mint az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több gyakorlattal egyenértékű intézkedést – a tagállamban vagy régióban a környezetbaráttá tételért járó kifizetések érintett részének megfelelő átalányösszeggel csökkenteni kell minden egyes, az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (12) bekezdésének c) pontjával összhangban kialakított környezetbaráttá tételi gyakorlatra vonatkozóan.

10. cikk

Állatjólét

Az 1305/2013/EU rendelet 33. cikke alapján támogatható állatjóléti kötelezettségvállalásoknak a termelési módszerek tekintetében magasabb szintű előírásokat kell magukban foglalniuk az alábbi területek egyikén:

a)

az állattartás természetes igényeivel összhangban lévő víz- és takarmányellátás, valamint állatgondozás;

b)

állatelhelyezési feltételek, mint például nagyobb férőhelyszükséglet, padozatfelületek, környezetgazdagító anyagok, természetes fény;

c)

kijárás a szabadba;

d)

az állatok megcsonkítását és/vagy kasztrálását elkerülő állattartási gyakorlatok, illetve amennyiben az állatok csonkítása vagy kasztrálása elkerülhetetlennek bizonyul, érzéstelenítő, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek vagy immunalapú ivartalanítás alkalmazása.

11. cikk

Együttműködés

(1)   A rövid ellátási láncok létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtott, az 1305/2013/EU rendelet 35. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett támogatás kizárólag olyan ellátási láncokat érinthet, ahol legfeljebb egy közvetítő helyezkedik el a mezőgazdasági termelő és a fogyasztó között.

(2)   A helyi piacok létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtott, az 1305/2013/EU rendelet 35. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett támogatás olyan piacokra vonatkozhat, ahol:

a)

a vidékfejlesztési program meghatározza, hogy a termék származási gazdaságától számított hány kilométeres körzetben kell a feldolgozást és a végső fogyasztónak való értékesítést megvalósítani; vagy

b)

a vidékfejlesztési program megfelelően indokolt alternatív meghatározást vezet be.

(3)   Az 1305/2013/EU rendelet 35. cikke (2) bekezdésének c) pontja címén nyújtott támogatások alkalmazásában a „kis piaci szereplő” a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (17) meghatározása szerinti mikrovállalkozás vagy a támogatási kérelem benyújtásakor gazdasági tevékenységet nem végző természetes személy.

(4)   Az 1305/2013/EU rendelet 35. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett promóciós tevékenységek kizárólag olyan rövid ellátási láncok és helyi piacok vonatkozásában támogathatók, amelyek teljesítik az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírt feltételeket.

12. cikk

A kölcsönös kockázatkezelési alapoknak nyújtott kereskedelmi hitelek

Amennyiben az 1305/2013/EU rendelet 38. és 39. cikkében említett kölcsönös kockázatkezelési alapokból kifizetendő pénzügyi kompenzáció kereskedelmi hitelekből valósul meg, a hitel futamideje egy és öt év között lehet.

13. cikk

Beruházások

Az 1305/2013/EU rendelet 45. cikke alkalmazásában:

a)

lízing esetén a lízingszerződéssel kapcsolatos egyéb költségek (például a lízingbe adó haszna, a kamat-refinanszírozási költségek, az általános költségek, a biztosítási díjak stb.) nem minősülnek támogatható kiadásnak;

b)

a tagállamok vidékfejlesztési programjukban meghatározzák, milyen feltételek mellett minősülhet a használt berendezés vásárlása támogatható kiadásnak;

c)

a tagállamoknak előírják, hogy az energiát fogyasztó vagy termelő, megújulóenergia-infrastruktúrába irányuló támogatott beruházásoknak meg kell felelniük bizonyos minimális energiahatékonysági szabványoknak, ha nemzeti szinten léteznek ilyen szabványok;

d)

az olyan berendezésekbe történő beruházások, amelyek elsődleges célja villamos energia biomasszából történő előállítása, csak abban az esetben támogathatók, ha a keletkező hőenergia legalább a tagállam által meghatározott minimális mértékben hasznosításra kerül;

e)

A tagállamok meghatározzák a bioenergia-termelésre felhasználható gabonafélék és más, magas keményítőtartalmú növények, cukornövények és olajnövények maximális arányát – a bioüzemanyagokat is ideértve – a különböző típusú berendezések esetében. Bioenergia-projekteknek kizárólag az uniós jogszabályokban – ideértve a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 17. cikkének (2)–(6) bekezdését is – előírt fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő bioenergia után nyújtható támogatás. Ebben az összefüggésben a vidékfejlesztési program stratégiai környezeti hatásvizsgálatának tartalmaznia kell egy erre vonatkozó általános értékelést.

14. cikk

Kötelezettségek átalakítása vagy kiigazítása

(1)   A tagállamok abban az esetben engedélyezhetik az 1305/2013/EU rendelet 28., 29., 33. vagy 34. cikke szerinti kötelezettségvállalásnak egy másik kötelezettségvállalássá történő átalakítását a művelet időtartama alatt, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)

az átalakítás kiemelkedően előnyös a környezet vagy az állatjólét szempontjából;

b)

a már meglévő kötelezettségvállalás jelentős megerősítését jelenti, és

c)

a jóváhagyott vidékfejlesztési program tartalmazza az érintett kötelezettségvállalásokat.

Az új kötelezettségvállalásnak az érintett intézkedés teljes időtartamára kell vonatkoznia, függetlenül attól, hogy az eredeti kötelezettségvállalás milyen hosszú időszak során valósult meg.

(2)   A tagállamok abban az esetben engedélyezhetik az 1305/2013/EU rendelet 28., 29., 33. vagy 34. cikke szerinti kötelezettségvállalás kiigazítását annak végrehajtási időszaka során, ha a jóváhagyott vidékfejlesztési program biztosítja a kiigazítás lehetőségét, és a kiigazítás megfelelően indokolt az eredeti kötelezettségvállalás céljainak teljesítése szempontjából.

A kedvezményezettnek az eredeti kötelezettségvállalás fennmaradó időtartama alatt kell teljesítenie kiigazított kötelezettségvállalását.

A kiigazítás a kötelezettségvállalási időtartam meghosszabbításának formáját is öltheti.

15. cikk

A támogatás visszafizettetését nem igénylő helyzetek

(1)   Amennyiben a kedvezményezett egy folyamatban lévő, valamely támogatás feltételét képező kötelezettségvállalás időszaka során növeli üzeme területét, a tagállam a kötelezettségvállalást a fennmaradó időszak tekintetében kiterjesztheti az újonnan csatolt területre is, vagy új kötelezettségvállalással helyettesítheti az eredetit. Ugyanez a szabály alkalmazandó abban az esetben is, amikor az üzemen belül nő a kötelezettségvállalás alá eső terület nagysága.

(2)   A kötelezettségvállalás kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén terjeszthető ki az (1) bekezdésben említett módon további területekre:

a)

az intézkedés a kötelezettségvállalás környezetvédelmi célját szolgálja;

b)

a kötelezettségvállalás jellege, a hátralévő időszak hossza és a hozzáadott terület mérete alapján kellően indokolt;

c)

nem veszélyezteti a támogatás feltételeinek való megfelelés ellenőrzésének hatékonyságát.

A kötelezettségvállalás eredeti időtartamát be kell tartani.

(3)   Új kötelezettségvállalás abban az esetben léphet a meglévő helyébe az (1) bekezdésben leírt módon, ha az egész érintett területre vonatkozik, illetve ha annak feltételei nem kevésbé szigorúak az eredeti kötelezettségvállalásénál.

Ha az eredeti kötelezettségvállalás helyébe új kötelezettségvállalás lép, az újnak az érintett intézkedés teljes időtartamára kell vonatkoznia, függetlenül attól, hogy az eredeti kötelezettségvállalás milyen hosszú időtartam során valósult meg.

III.   FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

16. cikk

A kiadások támogathatósága

(1)   A kedvezményezettek javára a 2007–2013-as programozási időszakban az 1698/2005/EK rendelet 52. és 63. cikkében előírt rendelkezések alapján tett jogi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kiadások a 2014–2020-as programozási időszakban a következő esetekben támogathatók az EMVA-ból nyújtott hozzájárulással:

a)

a 2014. január 1. és 2015. december 31. között teljesítendő kifizetések esetében, ha az 1698/2005/EK rendelet alapján elfogadott adott program érintett intézkedésére szánt keretösszeget már felhasználták;

b)

2015. december 31. után.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kiadások a 2014–2020-as programozási időszakban a következő feltételek mellett támogathatók az EMVA-ból nyújtott hozzájárulással:

a)

az ilyen kiadásokról rendelkezik a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó adott vidékfejlesztési program;

b)

az EMVA-hozzájárulásnak az 1305/2013/EU rendelet szerinti megfelelő intézkedésre vonatkozó, e rendelet I. mellékletében meghatározott mértékét alkalmazzák;

c)

a tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó átmeneti intézkedések az irányítási és ellenőrzési rendszereik révén egyértelműen azonosítottak.

17. cikk

Horvátország

(1)   A kedvezményezettek javára Horvátország által a 2007–2013-as programozási időszakban az 718/2007/EK bizottsági rendelet (19) 171. cikke (3) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének a) és b) pontjában szereplő rendelkezések alapján tett jogi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kiadások a 2014–2020-as programozási időszakban a következő esetekben támogathatók az EMVA-ból nyújtott hozzájárulással:

a)

a 2014. január 1. és 2016. december 31. között teljesítendő kifizetések esetében, ha az 718/2007/EK rendelet alapján elfogadott adott program érintett intézkedésére szánt keretösszeget már felhasználták;

b)

2016. december 31. után.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kiadások a 2014–2020-as programozási időszakban a következő feltételek mellett támogathatók az EMVA-ból nyújtott hozzájárulással:

a)

az ilyen kiadásokról rendelkezik a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó vidékfejlesztési program;

b)

az EMVA-hozzájárulásnak az 1305/2013/EU rendelet szerinti megfelelő intézkedésre vonatkozó, e rendelet I. mellékletében meghatározott mértékét alkalmazzák;

c)

Horvátország biztosítja, hogy a vonatkozó átmeneti intézkedések az irányítási és ellenőrzési rendszerei révén egyértelműen azonosítottak legyenek.

(3)   A 2013. december 31. után felmerült és az IPARD program lezárásához, valamint a 718/2007/EK rendelet 191. cikkében említett utólagos értékeléshez szükséges kiadások a 2014–2020-as programozási időszakban a program technikai segítségnyújtási fejezete címén támogathatók az EMVA-ból nyújtott hozzájárulással, amennyiben a program rendelkezik ilyen kiadásról.

18. cikk

Utólagos értékelés

(1)   Az 1698/2005/EK rendelet 86. cikkének (5) bekezdésében említett utólagos értékelő jelentést 2016. december 31-ig kell benyújtani a Bizottságnak.

(2)   Az utólagos értékeléseknek az 1698/2005/EK rendelet 87. cikkében említett összegzését legkésőbb 2017. december 31-ig kell elkészíteni.

IV.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1974/2006/EK rendelet hatályát veszti.

A rendelet azonban továbbra is alkalmazandó a Bizottság által az 1698/2005/EK rendelet értelmében 2014. január 1. előtt jóváhagyott programok keretében végrehajtott műveletekre.

20. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 487. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(3)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(4)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az erdőket és az erdőalapú ágazatot érintő új uniós erdőgazdálkodási stratégia (COM(2013) 659 final).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608 o.).

(6)  A Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).

(7)  A Tanács 2006. július 17-i 1085/2006/EK rendelete egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1310/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról, az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a források és a források 2014. évben történő elosztása tekintetében történő módosításáról, valamint a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek és az 1307/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2014. évben való alkalmazásuk tekintetében történő módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 865. o.).

(9)  A Bizottság 2006. december 15-i 1974/2006/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 368., 2006.12.23., 15. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 1151/2012/EU rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 110/2008/EK rendelete a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 251/2014/EU rendelete az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(14)  A Bizottság 2008. december 8-i 1242/2008/EK rendelete a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának létrehozásáról (HL L 335., 2008.12.13., 3. o.).

(15)  A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.)

(17)  A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.):

(19)  A Bizottság 2007. június 12-i 718/2007/EK rendelete az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 170., 2007.6.29., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat az 1698/2005/EK, az 1305/2013/EU és az 1303/2013/EU rendeletben előírt intézkedésekhez

Az 1698/2005/EK rendelet szerinti intézkedések

A 2007–2013-as programozási időszakban alkalmazott kódok

Az 1305/2013/EU és az 1303/2013/EU rendelet szerinti intézkedések

A 2014–2020-as programozási időszakban alkalmazott kódok

20. cikk, a) pont, i. alpont és 21. cikk: Képzés és tájékoztatás

111

Az 1305/2013/EU rendelet 14. cikke

1

20. cikk, a) pont, ii. alpont és 22. cikk: A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása

112

Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja

6

20. cikk, a) pont, iii. alpont és 23. cikk: Korai nyugdíjba vonulás

113

/

/

20. cikk, a) pont, iv. alpont és 24. cikk: Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele.

114

Az 1305/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja

2

20. cikk, a) pont, v. alpont és 25. cikk: Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások létrehozása

115

Az 1305/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontja

2

20. cikk, b) pont, i. alpont és 26. cikk: A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

121

Az 1305/2013/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontja

4

20. cikk, b) pont, ii. alpont és 27. cikk: Az erdők gazdasági értékének javítása

122

Az 1305/2013/EU rendelet 21. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 21. cikke (1) bekezdésének e) pontja

8

20. cikk, b) pont, iii. alpont és 28. cikk: A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése

123

Az 1305/2013/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontja és21. cikke (1) bekezdésének e) pontja

4

8

20. cikk, b) pont, iv. alpont és 29. cikk: Együttműködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából

124

Az 1305/2013/EU rendelet 35. cikke

16

20. cikk, b) pont, v. alpont és 30. cikk: A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra

125

Az 1305/2013/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésének c) pontja

4

20. cikk, b) pont, vi. alpont Helyreállítási és megelőző intézkedések

126

Az 1305/2013/EU rendelet 18. cikke

5

20. cikk, c) pont, i. alpont és 31. cikk: Az előírások betartása

131

/

/

20. cikk, c) pont, ii. alpont és 32. cikk: Élelmiszer-minőségi rendszerek

132

Az 1305/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdése

3

20. cikk, c) pont, iii. alpont és 33. cikk: Élelmiszer-minőségi rendszerek hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatás és promóció

133

Az 1305/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdése

3

20. cikk, d) pont, i. alpont és 34. cikk: Félig önellátó gazdálkodás

141

Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja

6

20. cikk, d) pont, ii. alpont és 35. cikk: Termelői csoportok

142

Az 1305/2013/EU rendelet 27. cikk

9

36. cikk, a) pont, i. alpont Hegyvidéki területeken a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések

211

Az 1305/2013/EU rendelet 31. cikke

13

36. cikk, a) pont, ii. alpont Hegyvidéki területeken kívül a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések

212

Az 1305/2013/EU rendelet 31. cikke

13

36. cikk, a) pont, iii. alpont és 38. cikk. Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelv szerinti támogatáshoz kapcsolódó kifizetések

213

Az 1305/2013/EU rendelet 30. cikke

12

36. cikk, a) pont, iv. alpont és 39. cikk. Agrár-környezetvédelmi kifizetések

214

Az 1305/2013/EU rendelet 28. és 29. cikke

10

11

36. cikk, a) pont, v. alpont és 40. cikk. Állatjóléti kifizetések

215

Az 1305/2013/EU rendelet 33. cikke

14

36. cikk, a) pont, vi. alpont és 41. cikk. Nem termelő beruházások

216

Az 1305/2013/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésének d) pontja

4

36. cikk, b) pont, i. alpont és 43. cikk: Mezőgazdasági földterületek első erdősítése

221

Az 1305/2013/EU rendelet 21. cikke, (1) bekezdésének a) pontja

8

36. cikk, b) pont, ii. alpont és 44. cikk: Agrárerdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken

222

Az 1305/2013/EU rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontja

8

36. cikk, b) pont, iii. alpont és 45. cikk: Nem mezőgazdasági földterületek első erdősítése

223

Az 1305/2013/EU rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontja

8

36. cikk, b) pont, iv. alpont és 46. cikk: Natura 2000 kifizetések

224

Az 1305/2013/EU rendelet 30. cikke

12

36. cikk, b) pont, v. alpont és 47. cikk: Erdő-környezetvédelmi kifizetések

225

Az 1305/2013/EU rendelet 34. cikke

15

36. cikk, b) pont, vi. alpont és 48. cikk: Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése

226

Az 1305/2013/EU rendelet 21. cikke (1) bekezdésének c) pontja

8

36. cikk, b) pont, vii. alpont és 49. cikk: Nem termelő beruházások

227

Az 1305/2013/EU rendelet 21. cikke (1) bekezdésének d) pontja

8

52. cikk, a) pont, i. alpont és 53. cikk: Nem mezőgazdasági tevékenységek irányába történő diverzifikálás

311

Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja

6

52. cikk, a) pont, ii. alpont és 54. cikk: Támogatás a vállalkozások létrehozására és fejlesztésére

312

Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja

6

52. cikk, a) pont, iii. alpont és 55. cikk: A turisztikai tevékenységek ösztönzése

313

Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 20. cikke és 35. cikke

6

6

7

16

52. cikk, b) pont, i. alpont és 56. cikk: A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

321

Az 1305/2013/EU rendelet 20. cikke

7

52. cikk, b) pont, ii. alpont A falvak megújítása és fejlesztése

322

Az 1305/2013/EU rendelet 20. cikke

7

53. cikk, b) pont, iii. alpont és 57. cikk: A vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése

323

Az 1305/2013/EU rendelet 20. cikke

7

52. cikk, c) pont és 58. cikk: Képzés és tájékoztatás

331

Az 1305/2013/EU rendelet 14. cikke

1

52. cikk, d) pont és 59. cikk: Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás

341

/

/

63. cikk, a) pont: Helyi fejlesztési stratégiák

41 (411, 412, 413)

Az 1303/2013/EU rendelet 35. cikke

19

63. cikk, b) pont: Együttműködési projektek végrehajtása

421

Az 1303/2013/EU rendelet 35. cikke

19

63. cikk, c) pont: A helyi akciócsoport működtetése, a készségek elsajátítása és a terület ösztönzése

431

Az 1303/2013/EU rendelet 35. cikke

19

A IV. cím II. fejezete: Technikai segítségnyújtás

511

Az 1305/2013/EU rendelet 51–54. cikke: Technikai segítségnyújtás és hálózatépítés

20

Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdésének c) pontja: A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők éves kifizetései

6

Az 1305/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja: Termény-, állat- és növénybiztosítás

17

Az 1305/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja: Kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állat- és növénybetegségek, kártevőfertőzések, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok

17

Az 1305/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja: Jövedelemstabilizáló eszköz

17


II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat a 718/2007/EK, az 1305/2013/EU és az 1303/2013/EU rendeletben előírt intézkedésekhez

A 718/2007/EK rendelet szerinti intézkedések

A 2007–2013-as programozási időszakban alkalmazott kódok

Az 1305/2013/EU és az 1303/2013/EU rendelet szerinti intézkedések

A 2014–2020-as programozási időszakban alkalmazott kódok

171. cikk, (2) bekezdés, a) pont és 174. cikk: Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, a strukturális alkalmazkodást vagy a közösségi előírásoknak való megfelelést szolgáló beruházások

101

Az 1305/2013/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontja

4

171. cikk, (2) bekezdés, c) pont és 176. cikk: A mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozása és forgalmazása területén végrehajtott beruházások e tevékenységek strukturális alkalmazkodása és a közösségi előírásoknak való megfelelés érdekében

103

Az 1305/2013/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontja

4

171. cikk, (3) bekezdés, b) pont és 178. cikk: A helyi vidékfejlesztési stratégiák előkészítése és végrehajtása

202

Az 1303/2013/EU rendelet 35. cikke

19

171. cikk, (4) bekezdés, a) pont és 179. cikk A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása

301

Az 1305/2013/EU rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) és d) pontja

7

171. cikk, (4) bekezdés, b) pont és 180. cikk: A vidéki gazdasági tevékenységek diverzifikációja és fejlesztése

302

Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja

6

182. cikk: Technikai segítségnyújtás

501

Az 1305/2013/EU rendelet 51–54. cikke: Technikai segítségnyújtás és hálózatépítés

20


31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 227/18


A BIZOTTSÁG 808/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. július 17.)

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (3) bekezdésére, 12. cikkére, 14. cikke (6) bekezdésére, 41. cikkére, 54. cikke (4) bekezdésére, 66. cikke (5) bekezdésére, 67. cikkére, 75. cikke (5) bekezdésére és 76. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott uniós vidékfejlesztési támogatásra vonatkozóan az 1305/2013/EU rendelet általános szabályokat állapít meg, melyek kiegészítik az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) második részében meghatározott, az európai strukturális és beruházási alapokat érintő közös rendelkezéseket. A szóban forgó rendeletekkel létrehozott új jogi keret zökkenőmentes működése és egységes alkalmazása érdekében a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy bizonyos szabályokat fogadjon el e jogi keret végrehajtását érintően.

(2)

Elsősorban az 1305/2013/EU rendelet 8. cikkének és az 1303/2013/EU rendelet 27. cikkének rendelkezései alapján szabályokat kell megállapítani a vidékfejlesztési programok tartalmának ismertetésére. Meg kell határozni továbbá, hogy az ismertetéssel kapcsolatos szabályok közül melyek vonatkozzanak egyúttal az 1303/2013/EU rendelet 28. cikke szerinti, az EBB által végrehajtott, tőketartalék felszabadítását biztosító, felső határ nélküli garanciákkal és értékpapírosítással kapcsolatos közös eszközökkel foglalkozó programokra is. Emellett meg kell határozni a nemzeti keretszabályozások tartalmára vonatkozó szabályokat is.

(3)

Meg kell állapítani továbbá a nemzeti keretszabályozások jóváhagyási eljárásait és menetrendjét.

(4)

A vidékfejlesztési programok módosításainak rendszerezése érdekében meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek a programok benyújtására és a módosítások gyakoriságára vonatkoznak. Mindezt úgy kell megtenni, hogy az adminisztratív terhek lehető legnagyobb mértékben csökkenjenek, ugyanakkor a jól meghatározott sürgősségi esetek és különleges helyzetek rugalmasan kezelhetők legyenek.

(5)

Meg kell állapítani a nemzeti keretszabályozások módosításának szabályait, többek között az időzítésre vonatkozóan és mindenekelőtt a regionális programokat végrehajtó tagállamok nemzeti keretszabályozásai módosításának megkönnyítése céljából.

(6)

Az EMVA-források hatékony felhasználása érdekében utalványrendszereket vagy azokkal egyenértékű rendszereket kell meghatározni a tudásátadással és a tájékoztatási tevékenységekkel kapcsolatos résztvevői költségek kifizetésére oly módon, hogy biztosítva legyen a megtérített kiadások egyértelmű kapcsolata a résztvevőnek nyújtott konkrét, támogatható képzéssel vagy tudásátadással.

(7)

A tanácsadói szolgáltatást nyújtó hatóságok vagy szervek kiválasztása során az alkalmazandó nemzeti közbeszerzési szabályokat kell követni annak biztosítására, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevő szolgáltató kerüljön kiválasztásra.

(8)

Mivel a végső kifizetésre csak az üzleti terv pontos végrehajtását követően kerülhet sor, meg kell határozni az erre vonatkozó értékelés egységes paramétereit. Ezenkívül annak megkönnyítése érdekében, hogy azon fiatal mezőgazdasági termelők, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodni, az 1305/2013/EU rendelet 19. cikkében említett, a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztésével kapcsolatos intézkedések keretében más intézkedésekhez is hozzáférhessenek, szabályokat kell megállapítani több intézkedésnek az üzleti tervbe való beépítése céljából, valamint a kapcsolódó kérelmekre vonatkozó jóváhagyási eljárást érintően.

(9)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az agrár-környezetvédelemhez és az éghajlathoz, az ökológiai gazdálkodáshoz és az állatjóléthez kapcsolódó kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatásokat ezen kötelezettségvállalások különleges jellege miatt az 1305/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott egységektől eltérő egységek alapján számolják ki. Szabályokat kell megállapítani a megengedett legnagyobb összegek betartása, az állategységenként történő kifizetésekre vonatkozó kivétel, valamint a különböző állatkategóriák állategységekre való átváltása tekintetében is.

(10)

Annak biztosítására, hogy az 1305/2013/EU rendelet 28–31. cikke, 33. cikke és 34. cikke szerinti intézkedések miatti többletköltségek és elmaradó bevételek kiszámítása átlátható és ellenőrizhető legyen, meg kell határozni a kiszámítás bizonyos, minden tagállamra egységesen vonatkozó elemeit.

(11)

A túlkompenzálás és a megnövekedett adminisztratív terhek elkerülése érdekében szabályokat kell meghatározni egyes intézkedések összekapcsolására.

(12)

A nemzeti vidékfejlesztési hálózatok tekintetében szabályokat kell hozni azok beindítására és szerkezetére vonatkozóan, biztosítva e hálózatok hatékony, kellő időben történő és a programok végrehajtását megfelelően támogató működését.

(13)

Az EMVA-támogatásban részesülő vidékfejlesztési tevékenységekre vonatkozó tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása érdekében ez a rendelet részletesen meghatározza az irányító hatóság ezzel kapcsolatos teljesítendő feladatait. Az irányító hatóság rendszerszerű stratégiába foglalja általános tájékoztatási és közzétételi tevékenységét, és saját honlapot vagy portált hoz létre a vidékfejlesztési politikával kapcsolatos tudatosság fokozása és a finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információk elérhetőségének és átláthatóságának növelése érdekében. Rendelkezni kell a kedvezményezettek arra vonatkozó felelősségéről, hogy a projektre nyújtott EMVA-támogatással kapcsolatban tájékoztatást adjanak.

(14)

Az egységes monitoring- és értékelési rendszer felállításának megkönnyítése érdekében meg kell határozni e rendszer közös elemeit, többek között egyes mutatókat és az értékelési tervet.

(15)

Meg kell határozni az 1305/2013/EU rendelet 75. cikke szerinti éves végrehajtási jelentés központi elemeit és az 1303/2013/EU rendelet 56. cikke szerinti értékelési tervre vonatkozó minimumkövetelményeket.

(16)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vidékfejlesztési Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az 1305/2013/EU rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat állapít meg a vidékfejlesztési programok ismertetése, a vidékfejlesztési programok és nemzeti keretszabályozások jóváhagyására és módosítására vonatkozó eljárások és menetrendek, a nemzeti keretszabályozások tartalma, a vidékfejlesztési programokkal kapcsolatos tájékoztatás és közzététel, bizonyos vidékfejlesztési intézkedések végrehajtása, a monitoring és értékelés, valamint a jelentéstétel tekintetében.

2. cikk

A vidékfejlesztési programok és a nemzeti keretszabályozások tartalma

A vidékfejlesztési programoknak az 1305/2013/EU rendelet 8. cikke és az 1303/2013/EU rendelet 27. cikke szerinti tartalmát, az 1303/2013/EU rendelet 28. cikke szerinti, az Európai Beruházási Bank (EBB) által végrehajtott, tőketartalék felszabadítását biztosító, felső határ nélküli garanciákkal és értékpapírosítással kapcsolatos közös eszközökkel foglalkozó nemzeti programok tartalmát, valamint az 1305/2013/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerinti nemzeti keretszabályozások tartalmát e rendelet I. mellékletének megfelelően kell ismertetni.

3. cikk

A nemzeti keretszabályozások elfogadása

Az 1305/2013/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett nemzeti keretszabályozásokat az 1303/2013/EU rendelet 29. cikkének megfelelően kell elfogadni.

4. cikk

A vidékfejlesztési programok módosítása

(1)   A vidékfejlesztési programok és a nemzeti vidékfejlesztési hálózatok létrehozását és működtetését célzó egyedi programok módosítására irányuló javaslatok különösen az alábbi adatokat tartalmazzák:

a)

a javasolt módosítás típusa;

b)

a módosítást indokló okok és/vagy végrehajtási problémák;

c)

a módosítás várt hatásai;

d)

a változás mutatókra gyakorolt hatása;

e)

összefüggés a változás és az 1303/2013/EU rendelet II. címének II. fejezete szerinti partnerségi megállapodás között.

(2)   Az 1305/2013/EU rendelet 11. cikke a) pontjának i. alpontja szerinti programmódosítás a programozási időszak során legfeljebb háromszor javasolható.

Az összes többi módosítástípus tekintetében egyszeri javaslat nyújtható be naptári évenként és programonként, kivéve 2023-ban, amikor több javaslat is előterjeszthető azon módosítások tekintetében, amelyek kizárólag a finanszírozási terv kiigazítását érintik, ideértve a mutatókat tartalmazó terv kapcsolódó változásait is.

Az első és második albekezdés nem alkalmazandó:

a)

ha az illetékes nemzeti közigazgatási szerv által hivatalosan természeti katasztrófának vagy katasztrófaeseménynek minősített esemény miatt sürgősségi intézkedéseket kell hozni; vagy

b)

ha az uniós jogi keret változása miatt módosításra van szükség; vagy

c)

az 1303/2013/EU rendelet 21. cikkében említett eredményességi felülvizsgálatot követően; vagy

d)

az 1305/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése h) pontjának i. alpontja szerinti, az egyes évekre tervezett teljes EMVA-hozzájárulásban bekövetkezett olyan változás esetén, amely a szóban forgó rendelet 58. cikkének (7) bekezdésében említett, tagállamonkénti éves bontásokban történő változások következménye.

(3)   A tagállamok az 1305/2013/EU rendelet 11. cikke a) pontjának iii. alpontja szerinti típusú legutóbbi programmódosításukat 2020. szeptember 30-ig benyújtják a Bizottságnak.

A más típusú programmódosításokat 2023. szeptember 30-ig kell benyújtani a Bizottságnak.

(4)   Ha egy programmódosítás miatt megváltozik az 1305/2013/EU rendelet 6. cikke (3) bekezdése második albekezdésében meghatározott táblázatban foglalt bármely adat, a programmódosítás jóváhagyásának magában kell foglalnia az említett táblázat megfelelő felülvizsgálatát is.

5. cikk

A nemzeti keretszabályozások módosítása

(1)   Az 1303/2013/EU rendelet 30. cikkét, az 1305/2013/EU rendelet 11. cikkét és e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontját értelemszerűen alkalmazni kell a nemzeti keretszabályozások módosításaira is.

(2)   Az 1305/2013/EU rendelet 6. cikke (3) bekezdése második albekezdésében említett táblázatot is magában foglaló nemzeti keretszabályozás benyújtását választó tagállamok módosításokat nyújthatnak be a Bizottságnak a nemzeti keretszabályozásban szereplő táblázatra vonatkozóan, figyelembe véve különféle programjaik végrehajtási szintjét.

(3)   A (2) bekezdésben említett módosítások jóváhagyását követően a Bizottság kiigazítja az érintett programok 1305/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése h) pontjának i. alpontja szerinti finanszírozási terveit, feltéve ha:

a)

az EMVA-hozzájárulás teljes összege programonként a teljes programozási időszak tekintetében nem módosul;

b)

az érintett tagállamnak nyújtott EMVA-juttatás teljes összege nem módosul;

c)

a felülvizsgálat évét megelőző évekre vonatkozó program éves bontásai nem módosulnak;

d)

az érintett tagállamnak nyújtott éves EMVA-juttatásra vonatkozó előírást betartják;

e)

az 1305/2013/EU rendelet 59. cikkének (6) bekezdése szerinti, a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó intézkedések támogatására nyújtott teljes EMVA-finanszírozásra vonatkozó előírást betartják.

(4)   Az illetékes nemzeti közigazgatási szerv által hivatalosan természeti katasztrófának vagy katasztrófaeseménynek minősített események miatti sürgősségi intézkedések esetének, a jogi keretet érintő változások esetének vagy az 1303/2013/EU rendelet 21. cikkében említett eredményességi felülvizsgálatból eredő változások esetének kivételével a nemzeti keretszabályozás (2) bekezdésben említett módosításaira vonatkozó kéréseket csak naptári évenként egyszer, április 1-je előtt lehet benyújtani. A 4. cikk (2) bekezdésének második albekezdésétől eltérve, a programokat érintő, az említett felülvizsgálatból fakadó változtatások az ugyanazon évben benyújtott egyszeri módosítási javaslaton túlmenően is végrehajthatók.

(5)   A módosítást jóváhagyó végrehajtási aktust időben kell elfogadni oly módon, hogy a vonatkozó költségvetési kötelezettség még azon év vége előtt módosítható legyen, amelyben a felülvizsgálatot előterjesztették.

6. cikk

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

(1)   A tagállamok rendelkezhetnek annak lehetőségéről, hogy az 1305/2013/EU rendelet 14. cikke szerinti, tudásátadásra és tájékoztatásra irányuló tevékenységekben részt vevők utazási és szállásköltségeit, valamint napidíját érintő kiadások, továbbá a mezőgazdasági termelők helyettesítésének kapcsolódó költségei utalványrendszerek vagy azokkal egyenértékű rendszerek révén kerüljenek kifizetésre.

(2)   Az (1) bekezdésben említett rendszerekkel kapcsolatban a tagállamok:

a)

gondoskodnak arról, hogy az utalvány vagy az azzal egyenértékű eszköz érvényességi ideje ne haladja meg az egy évet;

b)

meghatározzák az utalványokhoz vagy az azokkal egyenértékű eszközökhöz való hozzájutás szabályait, előírva különösen azt, hogy azoknak egy adott tevékenységhez kell kapcsolódniuk;

c)

meghatározzák azon speciális feltételeket, amelyek mellett az utalványok visszatéríthetők a képzés nyújtója vagy a tudásátadásra vagy tájékoztatásra irányuló egyéb tevékenység végzője részére.

7. cikk

Tanácsadási szolgáltatást nyújtó hatóságok vagy szervezetek kiválasztása

Az 1305/2013/EU rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében említett pályázati felhívásoknak meg kell felelniük az alkalmazandó uniós és nemzeti közbeszerzési szabályoknak. A pályázat keretében kellően figyelembe kell venni, hogy a pályázó milyen mértékben felel meg a szóban forgó cikkben említett képesítéseknek.

8. cikk

Üzleti tervek

(1)   Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikkének (5) bekezdése alkalmazásában a tagállamok a szóban forgó rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontja szerinti támogatás esetében értékelik az ugyanezen rendelet 19. cikkének (4) bekezdésében említett üzleti terv megvalósítását a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) (5) cikkének (1) bekezdésében említett tevékenységek megfelelő végrehajtása tekintetében.

(2)   Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogatás esetében, amennyiben az üzleti terv a szóban forgó rendelet hatálya alá eső más vidékfejlesztési intézkedések alkalmazását is tartalmazza, a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a támogatási kérelem jóváhagyása hozzáférést biztosítson az említett intézkedésekkel kapcsolatos támogatáshoz is. Ha egy tagállam él ezzel a lehetőséggel, akkor biztosítania kell, hogy a támogatási kérelem tartalmazza az említett intézkedésekkel kapcsolatos jogosultság értékeléséhez szükséges információkat.

9. cikk

Egységek átváltása

(1)   Ha az 1305/2013/EU rendelet 28., 29. és 34. cikke szerinti kötelezettségek az ugyanezen rendelet II. mellékletében meghatározottaktól eltérő egységekben vannak kifejezve, a tagállamok a kifizetéseket az eltérő egységek alapján számíthatják ki. Ilyen esetben a tagállamok biztosítják a szóban forgó mellékletben meghatározott, EMVA-támogatással támogatható évenkénti maximális összegekre vonatkozó előírás betartását.

(2)   Az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke (10) bekezdésének b) pontja szerinti, a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták tenyésztésére irányuló kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetések kivételével a szóban forgó rendelet 28., 29. és 34. cikke szerinti kifizetések nem történhetnek állategységenként.

A különböző állatkategóriák állategységekre való átváltását a II. melléklet határozza meg.

10. cikk

A többletköltségekre és az elmaradt bevételre vonatkozó általános feltevések

(1)   A többletköltségekre és az elmaradt bevételre vonatkozó általános feltevések alapján a tagállamok rögzíthetik az 1305/2013/EU rendelet 28–31., 33. és 34. cikke szerinti intézkedések vagy művelettípusok tekintetében történő kifizetések összegét.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett számítások és a kapcsolódó támogatások:

a)

kizárólag ellenőrizhető elemeket tartalmazzanak;

b)

megfelelő szakértelemmel kiszámított számadatokon alapuljanak;

c)

egyértelműen megjelöljék a felhasznált számadatok forrását;

d)

a regionális vagy a helyi feltételek és a tényleges földhasználat figyelembevétele érdekében adott esetben differenciáltak legyenek;

e)

ne tartalmazzanak beruházási költségekhez kapcsolódó elemeket.

11. cikk

Kötelezettségek kombinálása és intézkedések kombinálása

(1)   Az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke szerinti, agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos különböző kötelezettségvállalások, a 29. cikk szerinti, ökológiai gazdálkodáshoz, a 33. cikk szerinti, állatjóléthez kapcsolódó kötelezettségvállalások, valamint a 34. cikk szerinti, erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások kombinálhatók, feltéve, ha egymást kiegészítik és egymással összeegyeztethetőek. A tagállamok vidékfejlesztési programjaikhoz mellékelik az engedélyezett kombinációk listáját.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdés szerinti intézkedések, vagy az ugyanazon vagy különböző intézkedésekhez tartozó kötelezettségvállalások kombinálásra kerülnek, a tagállamok a támogatási szint meghatározása során figyelembe veszik a kombinálás miatt elmaradt bevételeket és az abból adódó többletköltségeket.

(3)   Ha egy művelet két vagy több intézkedéshez kapcsolódik, vagy két vagy több művelettípushoz tartozik, a tagállamok a kiadást a domináns intézkedéshez vagy a domináns művelettípushoz rendelik. Ebben az esetben a domináns intézkedés vagy művelettípus szerinti hozzájárulási mértéket kell alkalmazni.

12. cikk

Nemzeti vidékfejlesztési hálózat

(1)   A vidékfejlesztési programnak vagy – megfelelő esetben – a nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozását és működtetését célzó egyedi programnak a Bizottság általi jóváhagyását követő 12 hónapon belül a tagállamok rendelkeznek az 1305/2013/EU rendelet 54. cikke szerinti nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozásáról és működtetéséről, valamint cselekvési tervének végrehajtásáról.

(2)   A nemzeti vidékfejlesztési hálózat működtetéséhez szükséges struktúrát vagy a nemzeti vagy regionális illetékes hatóságokon belül, vagy pályázati eljárás keretében történő külső kiválasztás útján, vagy pedig a két módszer kombinálásával kell létrehozni. E struktúrának alkalmasnak kell lennie legalább az 1305/2013/EU rendelet 54. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek elvégzésére.

(3)   Amennyiben egy tagállam a nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozását és működtetését célzó egyedi program mellett döntött, a programnak magában kell foglalnia az e rendelet I. mellékletének 3. részében meghatározott elemeket.

13. cikk

Tájékoztatás és nyilvánosság

(1)   Tájékoztatás céljából az irányító hatóság megküldi a monitoringbizottságnak tájékoztatási és közzétételi stratégiáját, valamint az erre vonatkozó módosításokat. A stratégiát legkésőbb hat hónappal a vidékfejlesztési program elfogadását követően kell megküldeni. Az irányító hatóság legalább évente egyszer tájékoztatja a monitoringbizottságot a tájékoztatási és közzétételi stratégia végrehajtásának előrehaladásáról, az eredmények elemzéséről, valamint a következő évben végrehajtandó tervezett tájékoztatási és közzétételi tevékenységről.

(2)   Az irányító hatóságnak és a kedvezményezetteknek a tájékoztatással és a nyilvánossággal kapcsolatos feladataira vonatkozó részletes szabályokat a III. melléklet határozza meg.

14. cikk

Monitoring- és értékelési rendszer

(1)   Az 1305/2013/EU rendelet 67. cikkében említett közös monitoring- és értékelési rendszernek a következő elemeket kell magában foglalnia:

a)

a prioritások, a kiemelt területek és az intézkedések közötti kölcsönhatásokat megjelenítő beavatkozási logika;

b)

közös kontextus-, eredmény- és kimeneti mutatók, ideértve a számszerűsített célokra vonatkozó, kiemelt jelentőségű vidékfejlesztési területekkel kapcsolatos mutatókat is; az eredményességi felülvizsgálat előre meghatározott mutatói;

c)

egységes értékelési kérdések az V. mellékletben meghatározottak szerint;

d)

adatgyűjtés, -tárolás és -továbbítás;

e)

a monitoring- és értékelési tevékenységek rendszeres jelentése;

f)

értékelési terv;

g)

előzetes és utólagos értékelések, valamint a vidékfejlesztési programokhoz kapcsolódó minden egyéb értékelési tevékenység, ideértve azokat, amelyek az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) és (5) bekezdésében, illetve az 1305/2013/EU rendelet 75. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett, 2017-ben és 2019-ben benyújtandó éves végrehajtási jelentésre vonatkozó szigorúbb követelmények teljesítéséhez szükségesek;

h)

a monitoringért és értékelésért felelős szereplők segítése feladataik ellátásában.

(2)   A vidékfejlesztési politikában alkalmazott közös kontextus-, eredmény- és kimeneti mutatókat a IV. melléklet határozza meg. Az említett melléklet rögzíti a kiemelt jelentőségű vidékfejlesztési területek vonatkozásában számszerűsített célok megállapítására alkalmazott mutatókat is. Az eredményességmérési keret 1303/2013/EU rendelet II. melléklete 2. pontjában említett részcéljainak és céljainak meghatározásához a tagállamok vagy az e rendelet IV. mellékletének 5. pontja szerinti előre meghatározott eredményességmérésikeret-mutatókat alkalmazzák, vagy kiegészítik és/vagy helyettesítik ezeket a mutatókat a vidékfejlesztési programban meghatározott más releváns kimeneti mutatókkal.

(3)   A VI. mellékletben meghatározott technikai segítségnyújtási dokumentumok a monitoring- és értékelési rendszer részét képezik.

(4)   Azon művelettípusokat érintően, amelyeknél az e rendelet I. melléklete 1. része 11. pontjának c) alpontjában említett táblázat az 1305/2013/EU rendelet 5. cikke első bekezdése (2) pontjának a) alpontja, 5. cikke első bekezdése (5) pontjának a)–d) pontja, valamint 5. cikke első bekezdése (6) pontjának a) alpontja szerinti kiemelt területekhez való lehetséges hozzájárulást tüntet fel, az 1305/2013/EU rendelet 70. cikkében említett műveletek elektronikus formában történő rögzítésekor zászlóval (zászlókkal) meg kell jelölni azokat az eseteket, amelyeknél a művelet egy eleme az említett kiemelt területek közül egyet vagy többet támogat.

15. cikk

Éves végrehajtási jelentés

Az 1305/2013/EU rendelet 75. cikkében említett éves végrehajtási jelentés ismertetését e rendelet VII. melléklete határozza meg.

16. cikk

Értékelési terv

Az 1303/2013/EU rendelet 56. cikkének (1) bekezdésében említett értékelési tervre vonatkozó minimumkövetelményeket e rendelet I. melléklete 1. részének 9. pontja határozza meg.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 487. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(3)  A Bizottság 2014. március 11-i 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és átmeneti rendelkezések bevezetéséről (Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.).


I. MELLÉKLET

I.   RÉSZ

A vidékfejlesztési programok tartalmának ismertetése

1.   A vidékfejlesztési program címe

2.   Tagállam vagy közigazgatási terület

a)

A program által lefedett földrajzi terület

b)

A terület osztályozása

3.   Előzetes értékelés

Nem alkalmazandó az 1303/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, az EBB által végrehajtott, közös eszközökkel foglalkozó nemzeti programokra

a)

A folyamat leírása a vidékfejlesztési program lebonyolításának fő szakaszait illetően, beleértve a fő események és az időközi jelentések ütemezését

b)

Az előzetes értékelés ajánlásait és azok figyelembevételének módját feltüntető strukturált táblázat

c)

A vidékfejlesztési programhoz az előzetes értékelés teljes szövegét (beleértve a stratégiai környezeti vizsgálat – SKV – követelményeit) csatolni kell.

4.   Gyengeségek, erősségek, lehetőségek, veszélyek (GYELV) és a kielégítendő igények

Nem alkalmazandó az 1303/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, az EBB által végrehajtott, közös eszközökkel foglalkozó nemzeti programokra

a)

A GYELV-elemzés a következő szerkezeti elemeket tartalmazza:

i.

a program által lefedett terület jelenlegi helyzetének átfogó, általános leírása közös és programspecifikus kontextusmutatók és más naprakész minőségi adatok alapján;

ii.

a program által lefedett terület erősségei;

iii.

a program által lefedett terület gyengeségei;

iv.

a program által lefedett területen feltárt lehetőségek;

v.

a program által lefedett területen azonosított veszélyek;

vi.

a közös és programspecifikus kontextusmutatókhoz kapcsolódó adatokat tartalmazó strukturált táblázat.

b)

Az igények értékelése a GYELV-elemzés adatai alapján az egyes uniós vidékfejlesztési prioritások (a továbbiakban: prioritás) és kiemelt területek tekintetében, illetve a három átfogó célkitűzés tükrében (környezetvédelem – beleértve a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit az intézkedések fontossági sorrendben történő végrehajtására irányuló tervnek (1) megfelelően –, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, innováció).

5.   A stratégia leírása

a)

Annak megindoklása, hogy a regionális fejlesztési programnak miért kell foglalkoznia a kiválasztott szükségletekkel, valamint a célkitűzések, a prioritások, a kiemelt területek és a célmeghatározás (a GYELV és a szükségletértékelés adatai alapján). Adott esetben a program tematikus alprogramjainak megindoklása. Az indoklásban különösen az 1307/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iv. alpontjában foglalt követelmények teljesülését kell igazolni.

b)

Az egyes kiemelt területeken belül a vidékfejlesztési intézkedések kombinációja és indoklása, beleértve a pénzügyi források intézkedések közötti elosztásának indoklását és annak bemutatását, hogy a támogatások kielégítik a megjelölt célkitűzések megvalósításához szükséges feltételeket, az 1305/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontjában foglaltaknak megfelelően. A program beavatkozási logikájából kiinduló intézkedéskombinációnak a GYELV-elemzés adatain, valamint a szükségletek a) pontban említett indoklásán és rangsorolásán kell alapulnia.

c)

Az átfogó célkitűzések megvalósításának leírása, beleértve az 1305/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. alpontjában foglalt különleges követelmények teljesítését is.

d)

A beavatkozási logikát bemutató összefoglaló táblázat, amely feltünteti a regionális fejlesztési program keretében kiválasztott prioritásokat és kiemelt területeket, a számszerűsített mutatókat, valamint az azok megvalósítása érdekében alkalmazott intézkedések kombinációját, beleértve a tervezett kiadásokat. Az összefoglaló táblázatot az 5. pont b) alpontjában és a 11. pontban megjelölt információk alapján, a 184/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) 4. cikkének a) és b) pontjában említett elektronikus adatcsere-rendszer (a továbbiakban: SFC2014) jellemzőinek felhasználásával automatikusan kell generálni.

e)

A szabályozási követelményekre és az innovációval kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó kielégítő tanácsadást és támogatást biztosító tanácsadási kapacitás leírása az 1305/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának vi. alpontjában előírt intézkedések végrehajtásának igazolására.

6.   Az előfeltételek értékelése az alábbi strukturált táblázatok segítségével:

a)

Az előfeltételek alkalmazhatóságának értékelésére vonatkozó információk.

b)

Az egyes alkalmazandó általános, illetve prioritáshoz kapcsolódó előfeltételek esetében egyetlen táblázatban fel kell tüntetni a következőket:

i.

a teljesítés értékelése, valamint

ii.

azon prioritások/kiemelt területek és intézkedések jegyzéke, amelyekre az előfeltétel vonatkozik. Az egyes előfeltételek szempontjából különös jelentőséggel bíró prioritások/kiemelt területek és intézkedések indikatív jegyzékét a 4. rész tartalmazza;

iii.

a vonatkozó kritériumok jegyzéke és teljesülésük értékelése;

iv.

a stratégiákra, jogi aktusokra vagy egyéb releváns dokumentumokra történő hivatkozások, beleértve az egyes kritériumok teljesülését alátámasztó részekre és cikkekre történő hivatkozásokat is.

c)

Egy-egy táblázat azoknak az alkalmazandó általános előfeltételeknek, illetve prioritásokkal kapcsolatos előfeltételeknek a vonatkozásában, amelyek egyáltalán nem, vagy csak részben teljesülnek; mindkét táblázat tartalmazza a következő információkat:

i.

a nem teljesült kritériumok megnevezése;

ii.

a szóban forgó kritériumok teljesítése érdekében meghozandó intézkedések;

iii.

az említett intézkedésekre vonatkozó határidők; valamint

iv.

a teljesítésért felelős szervek.

7.   Az eredményességmérési keret leírása

Nem alkalmazandó az 1303/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, az EBB által végrehajtott, közös eszközökkel foglalkozó nemzeti programokra

a)

Adott esetben a 14. cikk (2) bekezdésében említett mutatók, a részcélok és a kulcsfontosságú végrehajtási lépések kiválasztására, valamint az eredményességi tartalék kiosztására vonatkozó információk. A célok meghatározását a stratégia keretében – az 5. szakasz a) pontjának megfelelően – meg kell indokolni.

b)

Az eredményességi tartalék kiosztását az egyes prioritásokra vonatkozóan feltüntető táblázat, amely minden mutató esetében megadja a következőket:

i.

a 2023-ig elérendő célok. A célok meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni a 12. pontban említett kiegészítő nemzeti finanszírozást, valamint a 13. pontban említett, kiegészítő nemzeti finanszírozás formájában nyújtott állami támogatást;

ii.

a célok alapján 2018-ra meghatározott részcélok.

Az eredményességi tartalék számára kiosztott összeg indoklása, ha az eltér a partnerségi megállapodásban foglalt, az EMVA eredményességi tartalékához történő összes nemzeti hozzájárulás valamennyi nemzeti és regionális program részére történő arányos elosztásától (3) (nem ideszámítva az 1303/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, az EBB által végrehajtott, közös eszközökkel foglalkozó nemzeti programokat, valamint az 1305/2013/EU rendelet 54. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozását és működtetését célzó egyedi programokat).

8.   A kiválasztott intézkedések ismertetése

(1)

A két vagy több intézkedésre alkalmazandó általános feltételek leírása, beleértve adott esetben a vidéki térség meghatározását, a kiindulási adatokat, a kölcsönös megfeleltetést, a pénzügyi eszközök és az előlegek tervezett felhasználását, valamint a beruházásokra vonatkozó közös rendelkezéseket, beleértve az 1305/2013/EU rendelet 45. és 46. cikkének rendelkezéseit.

A regionális fejlesztési programhoz adott esetben mellékelni kell egy listát, amely feltünteti a kötelezettségvállalások 11. cikk (1) bekezdése szerinti megengedett kombinációit.

(2)

Az egyes intézkedések ismertetése, ideértve a következőket:

a)

jogalap;

b)

az intézkedés általános leírása, beleértve az arra vonatkozó beavatkozási logikát, valamint a kiemelt területekhez és az átfogó célkitűzésekhez nyújtott hozzájárulást;

c)

az intézkedés alkalmazási köre, a támogatható kedvezményezettek, valamint adott esetben a támogatás összegének vagy mértékének kiszámításához használt módszer, szükség esetén alintézkedések és/vagy művelettípusok szerinti bontásban. Az egyes művelettípusok esetében a támogatható költségek, a támogathatósági feltételek, az alkalmazandó összegek és támogatási mértékek, valamint a kritériumok megállapítására irányadó elvek;

d)

az intézkedések és/vagy művelettípusok igazolható és ellenőrizhető jellegének leírása:

i.

az intézkedések és/vagy művelettípusok végrehajtásával járó kockázat(ok);

ii.

kockázatcsökkentő intézkedések;

iii.

az intézkedések és/vagy művelettípusok átfogó értékelése.

Az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének hatálya alá tartozó intézkedés esetében a leírásnak tartalmaznia kell egy táblázatot, amely bemutatja az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások, illetve az azok igazolási és ellenőrzési módszerei között fennálló kapcsolatot.

e)

az egyes intézkedések és/vagy művelettípusok leírása a következők szerint:

1.   Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek (az 1305/2013/EU rendelet 14. cikke)

a személyzet képesítése és rendszeres képzése révén tudásátadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek feladataik elvégzéséhez szükséges megfelelő kapacitásának meghatározása;

a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében említett üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, valamint üzemlátogatások és erdőlátogatások időtartamának és tartalmának meghatározása.

2.   Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások (az 1305/2013/EU rendelet 15. cikke)

általános elvek a megfelelő erőforrások – azaz a rendszeres képzésben részesülő és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyzet, valamint a tanácsadási tevékenység által lefedett szakterületeken a tanácsadási tapasztalat és a megbízhatóság – biztosítása céljából. A tanácsadás tárgyát képező elemek megnevezése.

3.   A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei (az 1305/2013/EU rendelet 16. cikke)

a nemzeti szinten elismert, mezőgazdasági termékekre, gyapotra vagy élelmiszerekre vonatkozó támogatható minőségrendszerek megnevezése – a mezőgazdaságiüzem-tanúsítási rendszereket is beleértve –, valamint annak igazolása, hogy az említett minőségrendszerek megfelelnek az 1305/2013/EU rendelet 16. cikke (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt kritériumoknak;

azon támogatható önkéntes mezőgazdaságitermék-tanúsítási rendszerek, amelyeket a tagállam a bevált gyakorlatokra vonatkozó uniós iránymutatásoknak megfelelőként ismer el.

4.   Beruházások tárgyi eszközökbe (az 1305/2013/EU rendelet 17. cikke)

a nem termelő beruházások meghatározása;

a kollektív beruházások meghatározása;

az integrált projektek meghatározása;

a támogatható Natura 2000 területek és az egyéb, magas természeti értéket képviselő területek meghatározása és azonosítása;

a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott támogatás célzottságának leírása az 1305/2013/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésében említett prioritással kapcsolatban végzett GYELV-elemzésnek megfelelően;

az uniós jogszabályok által támasztott azon új követelmények listája, amelyek teljesítéséhez az 1305/2013/EU rendelet 17. cikke (6) bekezdése szerinti támogatás nyújtható;

adott esetben a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének c) pontjában említett minimális energiahatékonysági követelmények;

adott esetben a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének e) pontjában említett küszöbértékek meghatározása.

5.   A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése (az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke)

az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett mezőgazdasági kisüzemek meghatározása;

az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésében említett felső és alsó küszöbértékek meghatározása;

a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás különleges feltételei abban az esetben, ha e termelők a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően nem a mezőgazdasági üzem vezetőjeként kezdik meg tevékenységüket;

információ a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett türelmi időszak alkalmazására vonatkozóan;

az üzleti tervvel kapcsolatos követelmények összefoglalása;

a különböző intézkedések ötvözésére vonatkozó lehetőség kihasználása az ezen intézkedésekhez a fiatal mezőgazdasági termelő számára hozzáférést biztosító üzleti terven keresztül;

a diverzifikálás által lefedett területek.

6.   Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (az 1305/2013/EU rendelet 20. cikke)

A kisméretű infrastruktúra meghatározása, beleértve az 1305/2013/EU rendelet 20. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett kisméretű turisztikai infrastruktúrát is;

adott esetben egyedi eltérés, amely lehetővé teszi a széles sávú rendszer és a megújuló energia terén végrehajtott beruházásokat a nagyobb méretű infrastruktúra támogatása érdekében;

a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének c) pontjában említett minimális energiahatékonysági követelmények;

a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének e) pontjában említett küszöbértékek meghatározása.

7.   Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások (az 1305/2013/EU rendelet 21. cikke)

azon erdőgazdálkodási üzemméret meghatározása és megindoklása, amely felett a támogatás odaítélésének feltétele egy, a fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási üzemterv vagy azzal egyenértékű eszköz benyújtása;

az „egyenértékű eszköz” meghatározása;

Erdőtelepítés és fásítás

A nem megfelelő erdősítés elkerülése céljából alkalmazott fajok, területek és módszerek a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének a) pontja szerint, beleértve azon területek környezeti és éghajlati adottságainak leírását, amelyeken az említett rendelet 6. cikke b) pontjának megfelelően erdő telepítését tervezik;

a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkében említett környezetvédelmi minimumkövetelmények meghatározása.

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása

Az 1305/2013/EU rendelet 23. cikke (2) bekezdése szerinti ültetendő fák és a megtartandó kifejlett fák hektáronkénti legalacsonyabb és legmagasabb számának, valamint az alkalmazandó erdei fajoknak a meghatározása;

a támogatott rendszerek várható környezeti előnyei.

Az erdőtüzek, természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által okozott károk megelőzése és helyreállítása

Adott esetben a növényeket károsító szervezetek azon fajainak jegyzéke, amelyek katasztrófát idézhetnek elő;

a megfelelő erdővédelmi tervben közepesen vagy erősen tűzveszélyesnek minősített erdőterületek meghatározása;

a kártevőfertőzésekkel és betegségekkel kapcsolatos megelőző intézkedések esetében a vonatkozó katasztrófa bekövetkezési kockázatának tudományos bizonyítékokkal alátámasztott ismertetése, beleértve adott esetben a tudományos szervezetek által a kártevőfertőzések és betegségek kezelésével kapcsolatban tett ajánlásokat.

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások

A támogatható beruházástípusok meghatározása, valamint azok várható környezeti hatásai és/vagy közjóléti értéke.

8.   Termelői csoportok és szervezetek létrehozása (az 1305/2013/EU rendelet 27. cikke)

A csoportok és szervezetek elismerését szolgáló hivatalos eljárás leírása.

9.   Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek (az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke)

A vonatkozó referenciaelemek azonosítása és meghatározása; idetartoznak az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) VI. címének I. fejezete alapján meghatározott kötelező előírások, az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontja alapján meghatározott vonatkozó kritériumok és minimumtevékenységek, a műtrágya és a növényvédő szerek használatára vonatkozó minimumkövetelmények, valamint a nemzeti jogszabályokban meghatározott egyéb, kötelező erejű követelmények;

a műtrágyákra vonatkozó minimumkövetelményeknek tartalmazniuk kell többek között a 91/676/EGK tanácsi irányelvvel (6) a nitrátérzékeny területeken kívüli gazdaságokra vonatkozóan bevezetett helyes gyakorlatra vonatkozó szabályzatokat és a foszforszennyezésre vonatkozó követelményeket; a növényvédő szerek használatára vonatkozó minimumkövetelményeknek tartalmazniuk kell többek között a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7) bevezetett integrált növényvédelmi alapelveket, a termékek használatára jogosító engedély megszerzésének és a képzési kötelezettségek teljesítésének követelményét, a biztonságos tárolásra vonatkozó követelményeket, a szerek kijuttatására szolgáló gépek ellenőrzését, valamint a növényvédő szerek víz és egyéb érzékeny területek közelében történő felhasználására vonatkozó, nemzeti jogszabályokban meghatározott szabályokat;

az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások és a vonatkozó, szokásos mezőgazdasági gyakorlatok közötti kapcsolatot, valamint a referenciaszint megfelelő elemeit (referenciaelemek) bemutató táblázat (jó mezőgazdasági és környezeti állapot, jogszabályi gazdálkodási követelmények, műtrágyákra és növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelmények, egyéb vonatkozó nemzeti/regionális követelmények, minimumtevékenységek).

a gazdálkodásból való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták és a génerózióval fenyegetett növénygenetikai források listája;

azon módszertan, valamint azon agronómiai feltevések és paraméterek ismertetése – beleértve az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének (3) bekezdésében említett minimumkövetelmények ismertetését –, amelyek az egyes kötelezettségvállalás-típusok szempontjából lényegesek, és amelyeket a vállalt kötelezettségből eredő többletköltségeknek és elmaradt jövedelemnek, valamint a tranzakciós költségek szintjének kiszámításánál támpontként alkalmaznak; a kettős finanszírozás elkerülése érdekében az említett módszertannak adott esetben figyelembe kell vennie az 1307/2013/EU rendelet alapján nyújtott támogatásokat, beleértve az éghajlat és a környezet védelme szempontjából kedvező mezőgazdasági gyakorlatok finanszírozását; adott esetben az e rendelet 9. cikkének megfelelően a más egységekre való átváltáshoz használt módszer.

10.   Ökológiai gazdálkodás (az 1305/2013/EU rendelet 29. cikke)

A vonatkozó alapkövetelmények azonosítása és meghatározása; idetartoznak az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján meghatározott kötelező előírások, az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontja alapján meghatározott vonatkozó kritériumok és minimumtevékenységek, a műtrágya és a növényvédő szerek használatára vonatkozó minimumkövetelmények, valamint a nemzeti jogszabályokban meghatározott egyéb, kötelező erejű követelmények;

Azon módszertan, valamint azon agronómiai feltevések és paraméterek ismertetése – beleértve az 1305/2013/EU rendelet 29. cikkének (2) bekezdésében említett minimumkövetelmények ismertetését –, amelyek az egyes kötelezettségvállalás-típusok szempontjából lényegesek, és amelyeket a vállalt kötelezettségből eredő többletköltségeknek és elmaradt jövedelemnek, valamint a tranzakciós költségek szintjének kiszámításánál támpontként alkalmaznak; a kettős finanszírozás elkerülése érdekében az említett módszertannak adott esetben figyelembe kell vennie az 1307/2013/EU rendelet alapján nyújtott támogatásokat, beleértve az éghajlat és a környezet védelme szempontjából kedvező mezőgazdasági gyakorlatok finanszírozását; adott esetben az e rendelet 9. cikkének megfelelően a más egységekre való átváltáshoz használt módszer.

11.   Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések (az 1305/2013/EU rendelet 30. cikke)

A Natura 2000 kifizetések esetében: a 92/43/EGK tanácsi irányelv és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) végrehajtása céljából kijelölt területek, valamint a mezőgazdasági termelőket érintő, a megfelelő nemzeti és/vagy regionális irányítási rendelkezésekből eredő kötelezettségek;

amennyiben az intézkedés keretében történő támogatásra olyan egyéb, körülhatárolt természetvédelmi területeket választanak ki, amelyeken környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben, a területek meghatározása és a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének a végrehajtásához való hozzájárulás;

a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések esetében: a földhasználat fajtáját érintő jelentős változtatások leírása, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) (víz-keretirányelv) 13. cikke szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjaival való kapcsolat bemutatása;

a referenciaelemek azonosítása és meghatározása; a Natura 2000 kifizetések esetében idetartoznak az 1306/2013/EU rendelet 94. cikkében és II. mellékletében említett jó mezőgazdasági és környezeti állapot, valamint az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontjában említett, vonatkozó kritériumok és minimumtevékenységek; a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések esetében idetartoznak az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján megállapított kötelező előírások, valamint az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontja alapján meghatározott vonatkozó kritériumok és minimumtevékenységek;

az intézkedés végrehajtása, illetve az intézkedések fontossági sorrendben történő végrehajtására irányuló terv (lásd a 92/43/EGK irányelv 8. cikkének (4) bekezdését) között fennálló kapcsolat leírása;

azon korlátozások/hátrányok megnevezése, amelyek alapján támogatás adható, valamint a kötelező gyakorlatok megnevezése;

azon módszertan, valamint azon agronómiai feltevések ismertetése – beleértve az 1305/2013/EU rendelet 30. cikkének (3) bekezdésében (a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvre vonatkozóan) és az említett rendelet 30. cikkének (4) bekezdésében (a víz-keretirányelvre vonatkozóan) említett minimumkövetelmények ismertetését –, amelyeket az érintett területeken a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK irányelv és a víz-keretirányelv végrehajtásával összefüggő hátrányok következtében felmerülő többletköltségeket és elmaradt bevételt igazoló számításoknál támpontként alkalmaznak; a kettős finanszírozás elkerülése érdekében az említett módszertannak adott esetben figyelembe kell vennie az éghajlat és a környezet védelme szempontjából kedvező mezőgazdasági gyakorlatok számára az 1307/2013/EU rendeletnek megfelelően nyújtott finanszírozást.

12.   Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések (az 1305/2013/EU rendelet 31. cikke)

a mezőgazdasági üzemek területére vonatkozó azon küszöbérték meghatározása, amelynek alapján a tagállam a fokozatos csökkenő kifizetések összegét meghatározza;

A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek kijelölése

a területmeghatározás tekintetében a helyi egység szintjének megadása;

azon módszer alkalmazásának leírása, beleértve az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkében említett kritériumok alkalmazását is, amelyet a szóban forgó cikkben említett három területkategória meghatározására alkalmaznak, beleértve a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező, hegyvidéki területektől eltérő területek meghatározásával kapcsolatos finomhangolás leírását és eredményeit.

13.   Állatjólét (az 1305/2013/EU rendelet 33. cikke)

az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján megállapított kötelező előírásoknak megfelelő nemzeti és uniós követelmények meghatározása és azonosítása;

Azon módszertan, valamint azon agronómiai/tenyésztéstechnikai feltevések és paraméterek ismertetése – beleértve az 1305/2013/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében említett minimumkövetelmények ismertetését –, amelyek az egyes kötelezettségvállalás-típusok szempontjából lényegesek, és amelyeket a vállalt kötelezettségből eredő többletköltségeknek és elmaradt jövedelemnek a kiszámításánál támpontként alkalmaznak.

14.   Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások és természetmegőrzés (az 1305/2013/EU rendelet 34. cikke)

Azon erdőgazdálkodási üzemméret meghatározása és megindoklása, amely felett a támogatás odaítélésének feltétele egy erdőgazdálkodási üzemterv vagy azzal egyenértékű eszköz benyújtása;

az „egyenértékű eszköz” meghatározása;

a nemzeti erdészeti törvényben vagy más megfelelő nemzeti jogszabályban megállapított vonatkozó kötelező követelmények leírása;

azon módszertan, valamint azon feltevések és paraméterek ismertetése – beleértve az 1305/2013/EU rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett minimumkövetelmények ismertetését –, amelyek az egyes kötelezettségvállalás-típusok szempontjából lényegesek, és amelyeket a vállalt kötelezettségből eredő többletköltségeknek és elmaradt jövedelemnek a kiszámításánál támpontként alkalmaznak.

15.   Együttműködés (az 1305/2013/EU rendelet 35. cikke)

A kísérleti projektek, klaszterek, hálózatok, rövid ellátási láncok és helyi piacok jellemzőinek meghatározása.

16.   Kockázatkezelés (az 1305/2013/EU rendelet 36., 37. és 38. cikke)

A túlzott mértékű kártalanítás elkerülésére alkalmazott mechanizmusok leírása.

Termény-, állat- és növénybiztosítás

A támogatásra jogosult biztosítási szerződésekre vonatkozó feltételek leírása; ez legalább a következő elemeket tartalmazza:

a)

a konkrét kockázatok, amelyekre biztosítást kötöttek;

b)

a fedezett konkrét gazdasági veszteségek;

a mezőgazdasági termelő átlagos éves termése elpusztított arányának kiszámításához alkalmazott szabályok.

Kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állat- és növénybetegségek, kártevőfertőzések, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok

A kölcsönös kockázatkezelési alapok finanszírozásának, létrehozásának és irányításának alapelvei; ezek különösen a következőket foglalják magukban:

a)

azon kedvezőtlen éghajlati események, állat- vagy növénybetegségek, kártevőfertőzések, illetve környezeti események jegyzéke, amelyek bekövetkezte miatt a mezőgazdasági termelőknek kártérítés nyújtható, adott esetben megadva a földrajzi kiterjedést is;

b)

az annak értékelésére szolgáló kritériumok, hogy egy adott esemény indokolja-e a mezőgazdasági termelőknek szánt kompenzáció kifizetését;

c)

a gazdasági veszteséget képező többletköltségek kiszámítására szolgáló módszerek;

d)

az adminisztratív költségek kiszámítása;

e)

a mezőgazdasági termelő átlagos éves termése elpusztított arányának kiszámításához alkalmazott módszer;

f)

a pénzügyi hozzájárulásra jogosult költségek bármely korlátozása;

amennyiben a kölcsönös kockázatkezelési alapokból kifizetendő pénzügyi ellentételezés kereskedelmi hitelből valósul meg, a kereskedelmi hitel minimális és maximális futamideje.

Jövedelemstabilizáló eszköz

A mezőgazdasági termelőknek nyújtott kompenzációs kifizetéseket szolgáló kölcsönös kockázatkezelési alapok finanszírozásának, létrehozásának és irányításának alapelvei; ezek különösen a következőket foglalják magukban:

a)

az adminisztratív költségek kiszámítása;

b)

a jövedelem visszaesésének kiszámításánál alkalmazott szabályok;

c)

a pénzügyi hozzájárulásra jogosult költségek bármely korlátozása;

amennyiben a kölcsönös kockázatkezelési alapokból kifizetendő pénzügyi ellentételezés kereskedelmi hitelből valósul meg, a kereskedelmi hitel minimális és maximális futamideje.

17.   Közösségvezérelt helyi fejlesztés (LEADER) (az 1303/2013/EU rendelet 35. cikke, az 1305/2013/EU rendelet 43. és 44. cikke)

a közösségvezérelt kötelező helyi fejlesztés LEADER-intézkedést alkotó elemeinek leírása: előkészítő támogatás, a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia műveleteinek végrehajtása, a hely akciócsoport együttműködési tevékenységeinek előkészítése és végrehajtása, valamint a működési költségek és szervezés, az 1303/2013/EU rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében említetteknek megfelelően;

adott esetben az 1305/2013/EU rendelet 43. cikkében említett, különleges előkészítő támogatásként alkalmazott „LEADER kezdőcsomag” alkalmazásának leírása;

az 1305/2013/EU rendelet 44. cikkének (3) bekezdésében említett LEADER együttműködési projektekkel kapcsolatos folyamatos pályázati rendszer leírása;

a helyi fejlesztési stratégiák kiválasztására vonatkozó eljárás és határidő;

azon földrajzi területek helyi fejlesztési stratégia végrehajtása céljából történő kiválasztásának indoklása, amelyek népessége kívül esik az 1303/2013/EU rendelet 33. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határértékeken;

az egyéb európai strukturális és beruházási alapokkal (a továbbiakban: ESB-alapok) való összhang biztosítása a közösségvezérelt helyi fejlesztés tekintetében, többek között a vezető alap felhasználására vonatkozóan alkalmazott lehetséges megoldás, valamint az ESB-alapok egymás közötti általánosan kiegészítő jellege az előkészítő támogatás finanszírozása terén;

annak feltüntetése, hogy adott-e az előlegfizetés lehetősége;

az irányító hatóság, a kifizető ügynökség és a LEADER keretében működő helyi akciócsoportok feladatainak meghatározása, különös tekintettel a kiválasztási eljárás hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható jellegére, valamint az 1303/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett, a művelet kiválasztásával kapcsolatos objektív kritériumokra;

az előirányzott koordinációs mechanizmusoknak és az egyéb vidékfejlesztési intézkedések keretében támogatott műveletekkel biztosított kiegészítő jellegnek a bemutatása, mindenekelőtt a következők tekintetében:

a nem mezőgazdasági tevékenységekre irányuló beruházások és az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatások az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke alapján;

az 1305/2013/EU rendelet 20. cikke alapján végrehajtott beruházások; valamint

az 1305/2013/EU rendelet 35. cikke alapján folytatott együttműködés, különösen a helyi fejlesztési stratégiáknak a köz- és a magánszféra közötti partnerségek által történő végrehajtása.

9.   Értékelési terv, amely a következő szerkezeti elemeket tartalmazza:

Nem alkalmazandó az 1303/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, az EBB által végrehajtott, közös eszközökkel foglalkozó nemzeti programokra

(1)   Rendeltetés és célkitűzések

Az értékelési terv céljáról és célkitűzéseiről szóló nyilatkozat; ennek alapját az elegendő számú és megfelelő értékelési tevékenység végrehajtásának biztosítása jelenti, különös tekintettel a programirányításhoz, a 2017-ben és 2019-ben benyújtandó éves végrehajtási jelentésekhez, valamint az utólagos értékeléshez szükséges információ biztosítására, valamint annak garantálására, hogy a regionális fejlesztési program értékeléséhez szükséges adatok rendelkezésre álljanak.

(2)   Irányítás és koordináció

A regionális fejlesztési program monitoring- és értékelési intézkedéseinek rövid leírása, megnevezve a fő érintett szerveket és azok feladatait. Annak kifejtése, hogy az értékelési tevékenységek tartalom és ütemezés tekintetében miként kapcsolódnak a regionális fejlesztési program végrehajtásához.

(3)   Értékelési témakörök és tevékenységek

Az értékelési témakörök és a tervezett tevékenységek indikatív ismertetése, ideértve többek között az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendeletben előírt értékelési követelmények teljesítését. Az ismertetés a következőkre terjed ki:

a)

azok a tevékenységek, amelyek szükségesek annak értékeléséhez, hogy az 1305/2013/EU rendelet 5. cikkében említett egyes uniós vidékfejlesztési prioritások milyen mértékben járulnak hozzá az említett rendelet 4. cikkében meghatározott vidékfejlesztési célok megvalósításához; továbbá az eredmény- és hatásmutatók szerinti értékek elemzése, a nettó hatások elemzése, tematikus kérdések (beleértve az alprogramokat is), átfogó kérdések, nemzeti vidékfejlesztési hálózat, a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák által biztosított hozzájárulás,

b)

a helyi akciócsoport szintjén végzett értékeléshez nyújtandó tervezett támogatás;

c)

programspecifikus elemek, például a módszertan kidolgozásához vagy az egyes szakpolitikai területek megközelítéséhez szükséges tevékenység.

(4)   Adatok és információk

A regionális fejlesztési program végrehajtásával kapcsolatos statisztikai adatok rögzítését, tárolását, kezelését és jelentését biztosító rendszernek, valamint az értékeléshez szükséges monitoringadatok szolgáltatásának a rövid leírása. A felhasználandó adatforrások, az adathiányok, az adatszolgáltatással kapcsolatos intézményi kérdések és a javasolt megoldások ismertetése. Ebben a részben igazolni kell, hogy a megfelelő adatkezelési rendszerek kellő időben működőképesek lesznek.

(5)   Határidők

A programozási időszak fő mérföldkövei, valamint az eredmények megfelelő időben való biztosítását szolgáló ütemezés tájékoztató leírása.

(6)   Kommunikáció

Annak bemutatása, hogy az értékelés megállapításairól hogyan tájékoztatják a potenciális kedvezményezetteket, beleértve az értékelési eredmények felhasználásának nyomon követésére létrehozott mechanizmusok leírását.

(7)   Erőforrások

Az értékelési terv végrehajtásához szükséges alkalmazandó erőforrások leírása, ideértve az adminisztratív kapacitásokat, az adatokat, a pénzügyi forrásokat és az informatikai igényeket. Az értékelési terv teljes körű végrehajtását biztosító kapacitásépítési tevékenységek leírása.

10.   Finanszírozási terv, amely a következő strukturált táblázatokat tartalmazza:

a)   Az EMVA éves hozzájárulása

i.

az 1305/2013/EU rendelet 59. cikkének (3) bekezdésében említett valamennyi régiótípus vonatkozásában,

ii.

az 1305/2013/EU rendelet 59. cikke (4) bekezdésének f) pontjában említett összegek, illetve a szóban forgó rendelet 58. cikkének (6) bekezdésében említett, az EMVA-ba átcsoportosított pénzeszközök vonatkozásában,

iii.

az 1303/2013/EU rendelet 20. cikkének megfelelően az eredményességi tartalék céljára elkülönített források vonatkozásában;

b)   Az EMVA hozzájárulásának egységes valamennyi intézkedésre alkalmazandó mértéke az 1305/2013/EU rendelet 59. cikke (3) bekezdésében említett régiótípusok szerinti bontásban;

c)   Meghatározott mértékű EMVA-hozzájárulással támogatott intézkedés vagy művelettípus szerinti bontás:

i.

teljes uniós hozzájárulás, az EMVA-hozzájárulás mértéke, valamint a teljes uniós hozzájárulás kiemelt területek szerinti indikatív bontása (10),

ii.

az 1305/2013/EU rendelet 17. és 30. cikkében említett intézkedések esetében a szóban forgó rendelet 59. cikkének (6) bekezdésében említett műveletek számára fenntartott teljes uniós hozzájárulás,

iii.

technikai segítségnyújtás esetében: a teljes uniós hozzájárulás és az 1305/2013/EU rendelet 51. cikke (3) bekezdésének megfelelően alkalmazott EMVA-hozzájárulási mérték,

iv.

a kedvezményezettek javára az 1698/2005/EK rendelet szerinti intézkedések keretében tett azon jogi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kiadások esetében, amelyeknek nincs megfelelőjük a 2014–2020 közötti programozási időszakban: a teljes uniós hozzájárulás és az EMVA-hozzájárulás mértéke.

Amennyiben a meghatározott mértékű EMVA-hozzájárulással támogatott intézkedés vagy művelettípus az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi eszközökhöz járul hozzá, a táblázatban külön fel kell tüntetni a pénzügyi eszközökhöz és az egyéb műveletekhez nyújtott hozzájárulás mértékét, valamint a pénzügyi eszközhöz nyújtandó tervezett hozzájárulásnak megfelelő indikatív EMVA-összeget.

Az 1305/2013/EU rendelet 17. cikkében említett intézkedés esetében az említett rendelet 59. cikke (6) bekezdésének hatálya alá eső műveletek számára fenntartott EMVA-hozzájárulás az intézkedés által az említett rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében megállapított prioritások megvalósításához tett hozzájárulásnak felel meg.

d)   Az egyes alprogramok esetében az intézkedésekhez nyújtott teljes uniós hozzájárulás intézkedések szerinti indikatív bontása

11.   Mutatókat tartalmazó terv, amely a következő strukturált táblázatokat tartalmazza:

a)

számszerűsített célok kiemelt területek szerint, megadva a kiemelt területhez kiválasztott intézkedések várt eredményeit és az azokra fordítandó, tervezett közkiadások teljes összegét;

b)

mezőgazdaság és erdőgazdálkodás: az 1305/2013/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésében és (5) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott prioritásokhoz kapcsolódó célok pontos kiszámítása;

c)

minőségi szempontból az intézkedések által egyéb kiemelt területekhez nyújtott kiegészítő hozzájárulás.

12.   Kiegészítő nemzeti finanszírozás:

Az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá eső intézkedések és műveletek esetében a kiegészítő nemzeti finanszírozást intézkedésenként feltüntető táblázat az 1305/2013/EU rendelet 82. cikkének megfelelően, feltüntetve az egyes intézkedésekhez tartozó összegeket és az említett rendeletben foglalt kritériumok teljesülését.

13.   Az állami támogatások értékeléséhez szükséges elemek:

Az EUMSZ 42. cikkének hatályán kívül eső intézkedések és műveletek esetében egy táblázat, amely tartalmazza az 1305/2013/EU rendelet 81. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a programok végrehajtását segítő támogatási rendszereket, feltüntetve a támogatási rendszer megnevezését, az EMVA-hozzájárulást, a nemzeti társfinanszírozást és a kiegészítő nemzeti finanszírozást. A program teljes futamideje alatt biztosítani kell az állami támogatásra vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelést.

A táblázathoz csatolni kell a tagállam arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban ezen intézkedések mindegyikét bejelenti, amennyiben ezt az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok vagy az állami támogatást jóváhagyó határozatban foglalt egyedi feltételek megkövetelik.

14.   A kiegészítő jellegre vonatkozó információk, amelyek a következő szerkezeti elemeket tartalmazzák:

Nem alkalmazandó az 1303/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, az EBB által végrehajtott, közös eszközökkel foglalkozó nemzeti programokra

(1)

A következőkkel fennálló kiegészítő jelleget és összhangot biztosító eszközök bemutatása:

egyéb uniós eszközök, valamint különösen az európai strukturális és beruházási alapok és a közös agrárpolitika első pillére, beleértve a környezetbarátabbá tételt és a KAP egyéb eszközeit;

amennyiben a tagállam úgy döntött, hogy az 1305/2013/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti nemzeti programot és regionális programokat nyújt be, arra vonatkozó információ, hogy azok miként egészítik ki egymást.

(2)

Adott esetben információ az egyéb uniós eszközök – beleértve a LIFE programot (11) – tekintetében fennálló kiegészítő jellegről.

15.   A program végrehajtására vonatkozó intézkedések, amelyek a következő szerkezeti elemeket tartalmazzák:

Az 1303/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, az EBB által végrehajtott, közös eszközökkel foglalkozó nemzeti programok esetében csak az alábbi szakasz a), b) és c) pontja alkalmazandó

a)

az 1305/2013/EU rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett valamennyi hatóság kijelölése a tagállam által és a program irányítási és kontrollrendszerének összefoglaló leírása az 1305/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése m) pontja i. alpontjának megfelelően, valamint az 1303/2013/EU rendelet 74. cikkének (3) bekezdése szerinti intézkedések;

b)

a monitoringbizottság tervezett összetétele;

c)

a program megismertetésének a többek között a nemzeti vidékfejlesztési hálózaton keresztül történő biztosítását szolgáló rendelkezések, hivatkozva a 13. cikkben említett tájékoztatási és közzétételi stratégiára is;

d)

azon mechanizmusok bemutatása, amelyek biztosítják a koherenciát a LEADER keretében végrehajtott helyi fejlesztési stratégiák, az 1305/2013/EU rendelet 35. cikkében említett együttműködési intézkedés keretében előirányzott tevékenységek, az említett rendelet 20. cikkében említett, a vidéki térségekben az alapvető szolgáltatások biztosítása és a falvak megújulásának elősegítése érdekében végrehajtandó intézkedés, valamint egyéb európai strukturális és beruházási alapok között;

e)

az 1303/2013/EU rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében említett azon tevékenységek bemutatása, amelyek a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentését célozzák;

f)

a technikai segítségnyújtás igénybevételének leírása, beleértve a programhoz kapcsolódó előkészítési, irányítási, monitoring-, értékelési, tájékoztatási, és kontrollintézkedéseket, valamint a program végrehajtásához kapcsolódó intézkedéseket, továbbá az előző és a következő programozási időszakra vonatkozó tevékenységeket, az 1303/2013/EU rendelet 59. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

16.   A partnerek bevonása érdekében hozott intézkedések

Nem alkalmazandó az 1303/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, az EBB által végrehajtott, közös eszközökkel foglalkozó nemzeti programokra

A partnerek bevonása érdekében hozott intézkedések jegyzéke, a megfelelő konzultációk tárgya és eredményeinek összefoglalása.

17.   Nemzeti vidékfejlesztési hálózat

Nem alkalmazandó az 1303/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, az EBB által végrehajtott, közös eszközökkel foglalkozó nemzeti programokra

A következők leírása:

a)

a nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozására irányuló eljárás és menetrend;

b)

a nemzeti vidékfejlesztési hálózat tervezett felépítése, vagyis a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek és közigazgatási szervek – beleértve a partnereket is az 1305/2013/EU rendelet 54. cikke (1) bekezdésének megfelelően – bevonásának és a hálózatépítési tevékenységek elősegítésének módja;

c)

összefoglaló leírás a nemzeti vidékfejlesztési hálózat fő tevékenységi területeiről a program célkitűzéseinek megfelelően;

d)

a nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozásához és működtetéséhez rendelkezésre álló források.

18.   Előzetes igazolhatósági, ellenőrizhetőségi és hibakockázat-értékelés

Nem alkalmazandó az 1303/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, az EBB által végrehajtott, közös eszközökkel foglalkozó nemzeti programokra

az irányító hatóság és a kifizető ügynökség nyilatkozata a regionális fejlesztési program keretében támogatott intézkedések igazolhatóságáról és ellenőrizhetőségéről;

az 1305/2013/EU rendelet 62. cikkének (2) bekezdésében említett funkcionálisan független szervezet nyilatkozata arról, hogy az átalányköltségek, a többletköltségek és az elmaradt bevételek számítása helytálló és pontos.

19.   Átmeneti intézkedések

Nem alkalmazandó az 1303/2013/EU rendelet 28. cikkében említett, az EBB által végrehajtott, közös eszközökkel foglalkozó nemzeti programokra

az átmeneti feltételek leírása intézkedések szerint;

az átviteleket tartalmazó indikatív táblázat.

20.   Tematikus alprogramok

20.1.   GYELV és a kielégítendő igények azonosítása

a)

A GYELV-módszeren alapuló elemzés, amely az alábbi szerkezeti elemeket tartalmazza:

i.

az alprogram témájának átfogó, általános leírása közös és programspecifikus kontextusmutatók, valamint minőségi információk alapján;

ii.

az alprogram témájával kapcsolatban feltárt erősségek;

iii.

az alprogram témájával kapcsolatban feltárt gyengeségek;

iv.

az alprogram témájával kapcsolatban feltáruló lehetőségek;

v.

az alprogram témájával kapcsolatban felmerülő veszélyek;

b)

az egyes prioritások és kiemelt területek, illetve a tematikus program által képviselt három átfogó célkitűzés (környezetvédelem, innováció és az éghajlatváltozás mérséklése) vonatkozásában az igények GYELV-elemzés adatain alapuló értékelése.

20.2.   A stratégia leírása

a)

Amennyiben a tematikus alprogram keretében nem elégíthető ki a 20.1. szakasz b) pontjában felsorolt valamennyi igény, a kiválasztott igényeknek, valamint a célkitűzések, prioritások és kiemelt területek meghatározásának indoklása a GYELV-elemzés és az igényértékelés adatainak alapján;

b)

A tematikus alprogram egyes kiemelt területein belül a vidékfejlesztési intézkedések kombinációja és indoklása, beleértve a pénzügyi források intézkedések közötti elosztásának indoklását és annak bemutatását, hogy a támogatások kielégítik a megjelölt célkitűzések megvalósításához szükséges feltételeket, az 1305/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontjában foglaltaknak megfelelően. A program beavatkozási logikájában foglalt intézkedéskombinációnak a GYELV-elemzés adatain, valamint adott esetben az a) pontban megnevezett prioritások indoklásán és rangsorolásán kell alapulnia;

c)

Az átfogó témakörök kezelésének leírása, beleértve az 1305/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. alpontjában foglalt különleges követelmények teljesítését is;

d)

a beavatkozási logikát bemutató összefoglaló táblázat, amely feltünteti az alprogram keretében meghatározott prioritásokat és kiemelt területeket, a számszerűsített mutatókat, valamint az azok megvalósítása érdekében alkalmazott intézkedések kombinációját, beleértve a tervezett kiadásokat. Az összefoglaló táblázatot az 5. pont b) alpontjában és a 11. pontban megjelölt információk alapján, az SFC2014 jellemzőinek felhasználásával automatikusan kell generálni.

20.3.   Mutatókat tartalmazó terv, amely a következő strukturált táblázatokat tartalmazza:

a)

Számszerűsített célok kiemelt területek szerint, megadva a kiemelt területhez kiválasztott intézkedések várt eredményeit és az azokra fordítandó, tervezett közkiadások teljes összegét;

b)

a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás terén az 1305/2013/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésében és (5) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott prioritásokhoz kapcsolódó célkitűzések részletes kiszámítása.

2.   RÉSZ

A nemzeti keretszabályozások tartalmának ismertetése

1.   A nemzeti keretszabályozás megnevezése

2.   Tagállam

a)

A nemzeti keretszabályozás által érintett földrajzi terület;

b)

A terület osztályozása.

3.   A nemzeti keretszabályozás, a partnerségi megállapodás és a regionális fejlesztési programok közötti kapcsolatok általános ismertetése

4.   A tagállam számára biztosított teljes EMVA-hozzájárulást a teljes programozási időszak vonatkozásában régiónkénti és évenkénti bontásban összefoglaló táblázat

5.   Az intézkedések ismertetése

(1)

Az egynél több intézkedésre alkalmazandó általános feltételek leírása, beleértve adott esetben a vidéki térség meghatározását, a kiindulási adatokat, a kölcsönös megfeleltetést, valamint a pénzügyi eszközök és az előlegek tervezett felhasználását.

(2)

Az egyes intézkedések ismertetése, beleértve a következőket:

a)

Jogalap.

b)

az intézkedés általános leírása, beleértve beavatkozási logikájának alapelveit, valamint a kiemelt területekhez és az átfogó célkitűzésekhez nyújtott hozzájárulást.

c)

Az intézkedés alkalmazási köre, a támogatható kedvezményezettek, valamint adott esetben a támogatás mértékének kiszámításához használt módszer, szükség esetén alintézkedések és/vagy művelettípusok szerinti bontásban. Az egyes művelettípusok esetében a támogatható költségek, a támogathatósági feltételek, az alkalmazandó összegek és támogatási mértékek, valamint a kritériumok megállapítására irányadó elvek;

d)

Az intézkedések igazolhatóságát és ellenőrizhetőségét biztosító alapelvek, valamint adott esetben a támogatási összeg kiszámításához használt módszer.

e)

Megfelelő esetben az 1. rész 8. pontjának (2) bekezdésében említett egyes intézkedések leírása.

6.   Adott esetben a kiegészítő nemzeti finanszírozás:

Az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá eső intézkedések és műveletek esetében a kiegészítő nemzeti finanszírozást intézkedésenként feltüntető táblázat az 1305/2013/EU rendelet 82. cikkének megfelelően, feltüntetve az említett rendeletben foglalt kritériumok teljesülését.

7.   Adott esetben az állami támogatások értékeléséhez szükséges elemek:

Az EUMSZ 42. cikkének hatályán kívül eső intézkedések és műveletek esetében egy táblázat, amely tartalmazza az 1305/2013/EU rendelet 81. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a programok végrehajtását segítő támogatási rendszereket, feltüntetve a támogatási rendszer megnevezését és referenciaértékeit, az EMVA-hozzájárulást, a nemzeti társfinanszírozást és a kiegészítő nemzeti finanszírozást. Az érintett program teljes futamideje alatt biztosítani kell az állami támogatásra vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelést.

A táblázathoz csatolni kell a tagállam arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban ezen intézkedések mindegyikét bejelenti, amennyiben ezt az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok vagy az állami támogatást jóváhagyó határozatban foglalt egyedi feltételek megkövetelik.

Arra vonatkozó nyilatkozat, hogy az intézkedés/művelet részesülhet-e a nemzeti keretszabályozás vagy az érintett vidékfejlesztési programok keretében állami támogatásban.

3.   RÉSZ

A nemzeti vidékfejlesztési hálózati program tartalmának ismertetése

1.   Az egyedi nemzeti vidékfejlesztési hálózati program megnevezése

2.   Tagállam vagy közigazgatási terület

a)

a program által lefedett földrajzi terület;

b)

a terület osztályozása.

3.   Előzetes értékelés

a)

a folyamat leírása a nemzeti vidékfejlesztési hálózati program lebonyolításának fő szakaszait illetően, beleértve a fő események és az időközi jelentések ütemezését

b)

Az előzetes értékelés ajánlásait és azok végrehajtását feltüntető strukturált táblázat

c)

Az előzetes értékelés teljes szövegét csatolni kell a nemzeti vidékfejlesztési hálózati programhoz.

4.   Értékelési terv, amely a következő szerkezeti elemeket tartalmazza:

(1)   Rendeltetés és célkitűzések

Az értékelési terv rendeltetéséről és célkitűzéseiről szóló nyilatkozat; ennek alapját az elegendő számú és megfelelő értékelési tevékenység végrehajtásának biztosítása jelenti, különös tekintettel a programirányításhoz, a 2017-es és 2019-es éves végrehajtási jelentésekhez, valamint az utólagos értékeléshez szükséges információ biztosítására, valamint annak garantálására, hogy a nemzeti vidékfejlesztési hálózati program értékeléséhez szükséges adatok rendelkezésre álljanak.

(2)   Irányítás és koordináció

A nemzeti vidékfejlesztési hálózati program monitoring- és értékelési intézkedéseinek rövid leírása, megnevezve a fő érintett szerveket és azok feladatait. Annak kifejtése, hogy az értékelési tevékenységek tartalom és ütemezés tekintetében miként kapcsolódnak a nemzeti vidékfejlesztési hálózati program végrehajtásához.

(3)   Értékelési témakörök és tevékenységek

A nemzeti vidékfejlesztési hálózathoz kapcsolódó értékelési témakörök és a tervezett tevékenységek indikatív ismertetése, ideértve többek között az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendeletben előírt értékelési követelmények teljesítését. Ebben ki kell térni azokra a tevékenységekre, amelyek a nemzeti vidékfejlesztési hálózat célkitűzéseihez nyújtott programhozzájárulások értékeléséhez szükségesek, valamint az eredménymutatók szerinti értékek és a nettó hatások elemzésére. Programspecifikus elemek, például a módszertan kidolgozásához vagy az egyes szakpolitikai területek megközelítéséhez szükséges tevékenység.

(4)   Adatok és információk

A nemzeti vidékfejlesztési hálózati program végrehajtásával kapcsolatos statisztikai adatok rögzítését, tárolását, kezelését és jelentését biztosító rendszernek, valamint az értékeléshez szükséges monitoringadatok szolgáltatásának a rövid leírása. A felhasználandó adatforrások, az adathiányok, az adatszolgáltatással kapcsolatos intézményi kérdések és a javasolt megoldások ismertetése. Ebben a részben igazolni kell, hogy a megfelelő adatkezelési rendszerek kellő időben működőképesek lesznek.

(5)   Határidők

A programozási időszak fő mérföldkövei, valamint az eredmények megfelelő időben való biztosításához szükséges ütemezés tájékoztató leírása.

(6)   Kommunikáció

Annak bemutatása, hogy az értékelés megállapításairól hogyan tájékoztatják a potenciális kedvezményezetteket, beleértve az értékelési eredmények felhasználásának nyomon követésére létrehozott mechanizmusok leírását.

(7)   Erőforrások

Az értékelési terv végrehajtásához szükséges alkalmazandó erőforrások leírása, ideértve az adminisztratív kapacitásokat, az adatokat, a pénzügyi forrásokat és az informatikai igényeket. Az értékelési terv teljes körű végrehajtását biztosító kapacitásépítési tevékenységek leírása.

5.   Finanszírozási terv, amely a következőket tartalmazza:

a)

Az EMVA éves hozzájárulása;

b)

a teljes uniós hozzájárulás és az EMVA-hozzájárulás mértéke.

6.   A program végrehajtására vonatkozó intézkedések, amelyek a következő szerkezeti elemeket tartalmazzák:

a)

Az 1305/2013/EU rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett valamennyi hatóság kijelölése a tagállam által és a program irányítási és kontrollrendszerének összefoglaló leírása az 1305/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése m) pontja i. alpontjának megfelelően, valamint az 1303/2013/EU rendelet 74. cikkének (3) bekezdése szerinti intézkedések;

b)

a monitoringbizottság tervezett összetétele;

c)

a monitoring- és értékelési rendszer leírása.

7.   Nemzeti vidékfejlesztési hálózat

A következők ismertetése:

a)

a nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozására irányuló eljárás és menetrend;

b)

a nemzeti vidékfejlesztési hálózat tervezett létrehozása és működtetése, vagyis a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek és közigazgatási szervek – beleértve az 1305/2013/EU rendelet 54. cikkének (1) bekezdése szerinti partnerségeket – bevonásának és a hálózatépítési tevékenységek elősegítésének módja.

Amennyiben a tagállam úgy döntött, hogy a nemzeti vidékfejlesztési hálózat számára a nemzeti vidékfejlesztési hálózati program és a regionális programok keretében biztosít támogatást, arra vonatkozó információ, hogy azok miként egészítik ki egymást;

c)

összefoglaló leírás a nemzeti vidékfejlesztési hálózat fő tevékenységi területeiről a program célkitűzéseinek megfelelően;

d)

a nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozásához és működtetéséhez rendelkezésre álló források.

4.   RÉSZ

Az 1. rész 6. pontja b) pontjának ii. alpontjában említett (vidékfejlesztési prioritáshoz kapcsolódó és általános) előfeltételek szempontjából különös jelentőséggel bíró prioritások/kiemelt területek és intézkedések

1.   VIDÉKFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYEDI ELŐFELTÉTELEK

Uniós vidékfejlesztési/a közös rendelkezésekről szóló rendelet szerinti prioritás: tematikus célkitűzés

Előfeltétel

Az előfeltétel teljesülésére vonatkozó kritériumok

A kiemelt területekre és az intézkedésekre való alkalmazhatóság

Az 1305/2013/EU rendelet V. mellékletének megfelelően

Az 1305/2013/EU rendelet V. mellékletének megfelelően

Az 1305/2013/EU rendelet V. mellékletének megfelelően

3. vidékfejlesztési prioritás: az élelmiszerlánc szervezésének – többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek – az előmozdítása

5. tematikus célkitűzés: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és a kockázatkezelés előmozdítása

3.1.

Kockázatmegelőzés és kockázatkezelés: nemzeti vagy regionális kockázatértékelés megléte katasztrófavédelem céljából, figyelembe véve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást

A következő elemeket tartalmazó nemzeti vagy regionális kockázatértékelés kerül elvégzésre:

a nemzeti kockázatértékelés folyamatának, módszertanának, valamint a kockázatértékeléshez használt módszereknek és nem érzékeny adatoknak, valamint a beruházások rangsorolására szolgáló kockázatalapú kritériumoknak az ismertetése;

az egy- vagy többféle kockázatra vonatkozó forgatókönyvek leírása;

adott esetben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló nemzeti stratégiák figyelembevétele.

Kiemelt terület: 3B

Az 1305/2013/EU rendelet 18., 24. és 36–39. cikke szerinti intézkedések

4. vidékfejlesztési prioritás: a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása

5. tematikus célkitűzés: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és a kockázatkezelés előmozdítása

6. tematikus célkitűzés: a környezet megóvása és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása

4.1.

Jó mezőgazdasági és környezeti állapot: nemzeti szinten meghatározásra kerültek az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezetében említett, a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások

A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások meghatározása szerepel a nemzeti jogszabályokban, és a programok részletesen is meghatározzák ezen előírásokat

Kiemelt terület(ek): 4A, 4B, 4C

Az 1305/2013/EU rendelet 28., 29. és 30. cikke szerinti intézkedések

4.2.

A műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelmények: nemzeti szinten meghatározásra kerültek az 1305/2013/EU rendelet III. címe I. fejezetének 28. cikkében említett, a műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelmények

A programok részletesen meghatározzák az 1305/2013/EU rendelet III. címének I. fejezetében említett, a műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelményeket

Kiemelt terület(ek): 4A, 4B, 4C

Az 1305/2013/EU rendelet 28. és 29. cikke szerinti intézkedések

4.3.

Egyéb vonatkozó nemzeti előírások: az 1305/2013/EU rendelet III. címe I. fejezete 28. cikkének alkalmazásában meghatározásra kerültek a vonatkozó kötelező nemzeti előírások

A programok részletesen meghatározzák a vonatkozó kötelező nemzeti előírásokat

Kiemelt terület(ek): 4A, 4B, 4C

Az 1305/2013/EU rendelet 28. és 29. cikke szerinti intézkedések

5. vidékfejlesztési prioritás: az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban

4. tematikus célkitűzés: a karbonszegény gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása valamennyi ágazatban

6. tematikus célkitűzés: a környezet megóvása és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása

5.1.

Energiahatékonyság: Intézkedésekre került sor előmozdítandó az épületek építése vagy felújítása során az energia-végfelhasználás hatékonyságának költséghatékony javítását és az energiahatékonyságba történő költséghatékony beruházást.

Ezen intézkedések a következők:

A 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 3., 4. és 5. cikke által az épületek energiahatékonysága vonatkozásában előírt minimumkövetelmények alkalmazásának biztosítását célzó intézkedések;

Az épületek energiahatékonyságát tanúsító rendszer létrehozásához szükséges intézkedések, a 2010/31/EU irányelv 11. cikkével összhangban;

Az energiahatékonyságra irányuló stratégiai tervezést biztosító intézkedések, a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 3. cikkével összhangban;

Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) 13. cikkével összhangban álló intézkedések az egyéni fogyasztásmérőkkel rendelkező végfelhasználók részére történő ellátás biztosítása érdekében, a műszakilag lehetséges, pénzügyileg ésszerű és a potenciális energiamegtakarítással arányos mértékben.

Kiemelt terület(ek): 5B

Az 1305/2013/EU rendelet 17., 19., 20. és 35. cikke szerinti intézkedések

5.2.

Vízügyi ágazat: a) olyan vízdíj-megállapítási szakpolitika megléte, amely alkalmas arra, hogy a felhasználókat a vízforrások hatékony használatára ösztönözze, és b) annak biztosítása, hogy a különféle vízhasznosítási célok megoszlása megfelelően hozzájáruljon a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez a programok által támogatott beruházások céljára készített, jóváhagyott vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott mértékben.

Az EMVA által támogatott ágazatokat illetően a tagállam biztosította, hogy a különböző vízfelhasználók hozzájárulnak a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez minden ágazatban, a víz-keretirányelv 9. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban, tekintettel adott esetben a megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira, valamint az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati adottságaira.

Kiemelt terület: 5A

Az 1305/2013/EU rendelet 17. és 35. cikke szerinti intézkedések

5.3.

Megújuló energia: intézkedésekre került sor a megújuló energiaforrások előállításának és elosztásának ösztönzése érdekében (15).

A 2009/28/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdésével, valamint 16. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban átlátható támogatási rendszerek, a távvezeték-rendszerhez való elsőbbségi hozzáférés vagy garantált hozzáférés és elsőbbségi terheléselosztás, valamint a műszaki átalakítások költségeinek viselésére és megosztására vonatkozó egységes szabályok vannak érvényben;

A tagállam a megújuló energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervet fogadott el a 2009/28/EK irányelv 4. cikkével összhangban.

Kiemelt terület: 5C

Az 1305/2013/EU rendelet 17., 19., 20. és 35. cikke szerinti intézkedések

6. vidékfejlesztési prioritás: a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben

2. tematikus célkitűzés: az információs és kommunikációs technológiák hozzáférésének, használatának és minőségének javítása (szélessávra vonatkozó cél)

6.1.

Új generációs hálózat (NGN) infrastruktúrája: Olyan nemzeti vagy regionális NGA-tervek rendelkezésre állása, amelyek figyelembe veszik az Unió nagysebességű internetelérési céljainak megvalósítására tett regionális intézkedéseket olyan területekre összpontosítva, ahol a piac nem tud nyílt infrastruktúrát biztosítani elérhető árakon és megfelelő minőségben a versenyre és állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban, valamint biztosítják a lakosság kiszolgáltatott csoportjai számára a szolgáltatások elérhetőségét.

Rendelkezésre áll egy nemzeti vagy regionális NGN-terv, amely a következőket tartalmazza:

infrastruktúra-beruházási terv, amely a meglévő magán- és állami infrastruktúrákon és tervezett beruházásokon alapul;

olyan fenntartható beruházási modellek, amelyek erősítik a versenyt és hozzáférést biztosítanak a nyílt, megfizethető, jó minőségű és időtálló infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz;

a magánberuházásokat ösztönző intézkedések.

Kiemelt terület: 6C

Az 1305/2013/EU rendelet 20. és 35. cikke szerinti intézkedések


2.   ÁLTALÁNOS ELŐFELTÉTELEK

Előfeltétel

Az előfeltétel teljesülésére vonatkozó kritériumok

A kiemelt területekre és az intézkedésekre való alkalmazhatóság

Az 1303/2013/EU rendelet XI. melléklete II. részének megfelelően

Az 1303/2013/EU rendelet XI. melléklete II. részének megfelelően

1.   Megkülönböztetésmentesség

Az ESB-alapok terén a hátrányos megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását biztosító adminisztratív kapacitások megléte.

Intézkedések a tagállamok intézményi és jogi keretével összhangban a mindenkire kiterjedő egyenlő bánásmód előmozdításáért felelős szervek bevonására a programok elkészítése és megvalósítása során, beleértve az egyenlőséggel kapcsolatos tanácsadást az ESB-alapok tevékenysége terén;

Intézkedések a hatóságok ESB-alapok kezelésében és irányításában részt vevő személyzetének képzésére a hátrányos megkülönböztetés elleni uniós jogszabályok és szakpolitika terén.

Kiemelt terület: 6B

Az 1305/2013/EU rendelet 14., 15. és 35. cikke szerinti intézkedések, LEADER

2.   Nemek közötti egyenlőség

Az ESB-alapok terén a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását biztosító adminisztratív kapacitások megléte.

Intézkedések a tagállamok intézményi és jogi keretével összhangban a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervek bevonására a programok elkészítése és megvalósítása során, beleértve a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tanácsadást az ESB-alapok tevékenysége terén;

Intézkedések a hatóságok ESB-alapok kezelésében és irányításában részt vevő személyzetének képzésére a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó uniós jogszabályok és szakpolitika, valamint a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése terén.

Kiemelt terület(ek): 6A, 6B

Az 1305/2013/EU rendelet 14., 15., 19., 20. és 35. cikke szerinti intézkedések, LEADER

3.   Fogyatékosság

Az ESB-alapok terén a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtását és alkalmazását biztosító adminisztratív kapacitások megléte a 2010/48/EK tanácsi határozatnak (16) megfelelően.

Intézkedések a tagállamok intézményi és jogi keretével összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelméért felelős szervekkel vagy az őket képviselő szervezetekkel és egyéb érintett felekkel folytatott tanácskozásra és bevonásukra a programok elkészítése és megvalósítása során;

Intézkedések a hatóságok ESB-alapok kezelésében és irányításában részt vevő személyzetének képzésére a fogyatékossággal kapcsolatos uniós jogszabályok és szakpolitika terén, beleértve az akadálymentesítést és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény gyakorlati alkalmazását az uniós és adott esetben a nemzeti jogszabályoknak megfelelően;

Intézkedések a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 9. cikke végrehajtásának figyelemmel kísérésére az ESB-alapokkal kapcsolatban a programok elkészítése és megvalósítása során.

Kiemelt terület(ek): 6A, 6B

Az 1305/2013/EU rendelet 19., 20. és 35. cikke szerinti intézkedések, LEADER

4.   Közbeszerzés

Az ESB-alapok terén az uniós közbeszerzési jog tényleges alkalmazását biztosító rendelkezések megléte.

Az uniós közbeszerzési jogszabályok megfelelő mechanizmusok révén történő tényleges alkalmazását szolgáló intézkedések;

A szerződések odaítélési eljárásának átláthatóságát biztosító intézkedések;

Az ESB-alapok támogatásainak megvalósításában részt vevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló intézkedések;

Az uniós közbeszerzési szabályok végrehajtását és alkalmazását szolgáló adminisztratív kapacitások biztosítására vonatkozó intézkedések.

Kiemelt terület(ek): 2A, 5A, 5B, 5C, 6B

Az 1305/2013/EU rendelet 14., 15., 17., 19. és 20. cikke, 21. cikkének e) pontja és 35. cikke szerinti intézkedések

5.   Állami támogatás

Az ESB-alapok terén az állami támogatásra vonatkozó uniós jog tényleges alkalmazását biztosító intézkedések megléte.

Az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok tényleges alkalmazását szolgáló intézkedések;

Az ESB-alapok támogatásainak megvalósításában részt vevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló intézkedések;

Az állami támogatásra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását és alkalmazását szolgáló adminisztratív kapacitások biztosítására vonatkozó intézkedések.

Valamennyi kiemelt terület és intézkedés, feltéve, hogy a hozzájuk tartozó műveletekre nem terjed ki az EUMSZ 42. cikkének hatálya.

6.   A környezeti hatásvizsgálattal (EIA) és a stratégiai környezeti vizsgálattal (SEA) kapcsolatos környezetvédelmi jogszabályok

A környezeti hatásvizsgálattal és a stratégiai környezeti hatásvizsgálattal kapcsolatos uniós környezetvédelmi jogszabályok tényleges alkalmazását biztosító intézkedések megléte.

A 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) (EIA) és a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) (SEA) tényleges alkalmazását biztosító intézkedések?

Az EIA és SEA vizsgálatokra vonatkozó irányelvek végrehajtásában részt vevő munkatársak képzését és tájékoztatását szolgáló intézkedések;

A megfelelő adminisztratív kapacitások rendelkezésre állását biztosító intézkedések.

Kiemelt terület(ek): 2A, 3A, 4A, 4B, 4C, 5A, 5B, 5C, 5D, 5E, 6A, 6C

Az 1305/2013/EU rendelet 17., 19., 20., 21. és 28–35. cikke szerinti intézkedések

7.   Statisztikai rendszerek és eredménymutatók

A programok eredményességének és hatásának felméréséhez szükséges statisztikai alap megléte.

Olyan eredménymutató-rendszer megléte, amely szükséges a várt eredmények eléréséhez leghatékonyabban hozzájáruló intézkedések kiválasztásához, az előrehaladás monitoringjához és a hatásvizsgálat elvégzéséhez.

Intézkedések vannak érvényben a statisztikai adatok időben történő begyűjtésére és összesítésére vonatkozóan, amelyek kiterjednek a következőkre:

a források és a mechanizmusok azonosítása a statisztikai hitelesség biztosítása érdekében;

az összegyűjtött adatok közzétételére és nyilvános hozzáférhetőségére vonatkozó intézkedések;

Az eredménymutatók hatékony rendszere, amely magában foglalja:

az egyes programok vonatkozásában kiválasztott eredménymutatókat, feltüntetve azt is, hogy milyen indokkal esett a választás a program keretében finanszírozott szakpolitikai intézkedésekre;

az említett mutatók célértékeinek meghatározását;

a következő követelményekkel való összhangot minden mutató esetében: az adatok megbízhatóak és statisztikailag igazolhatóak, egyértelmű normatív értelmezéssel rendelkeznek, a szakpolitikai elvárásoknak megfelelően alkalmazhatóak és időszerűek;

eljárások rendelkezésre állását annak biztosítására, hogy a program által finanszírozott minden művelet esetében hatékony mutatókat alkalmaznak.

Alkalmazandó, de már teljesült, közös monitoring- és értékelési rendszer

5.   RÉSZ

Az intézkedések és alintézkedések kódja

Az 1305/2013/EU rendelet vagy az 1303/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó intézkedések

Az intézkedés kódja e rendelet szerint

Alintézkedés a programozási célok szem előtt tartásával

Az alintézkedés kódja e rendelet szerint

Az 1305/2013/EU rendelet 14. cikke

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

1

Szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységekhez nyújtott támogatás

1.1

Demonstrációs és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás

1.2

Rövid időtartamra szóló mezőgazdasági üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, valamint üzem- és erdőlátogatások lebonyolításához nyújtott támogatás

1.3

Az 1305/2013/EU rendelet 15. cikke

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

2

Az igénybe vett tanácsadási szolgáltatások hasznosításának elősegítéséhez nyújtott támogatás

2.1

Az üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti tanácsadási szolgáltatások létrehozásához nyújtott támogatás

2.2

A tanácsadók képzéséhez nyújtott támogatás

2.3

Az 1305/2013/EU rendelet 16. cikke

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

3

A minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtott támogatás

3.1

A termelői csoportok által a belső piacon végrehajtott tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott támogatás

3.2

Az 1305/2013/EU rendelet 17. cikke

Beruházások tárgyi eszközökbe

4

A mezőgazdasági üzemekbe történő beruházásokhoz nyújtott támogatás

4.1

Mezőgazdasági termékek feldolgozásába/forgalmazásába és/vagy kifejlesztésébe történő beruházások támogatása

4.2

A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás

4.3

Az agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatos célok teljesítéséhez kapcsolódó nem termelő beruházásokhoz nyújtott támogatás

4.4

Az 1305/2013/EU rendelet 18. cikke

A természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése

5

Olyan megelőző intézkedésekre irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények következményeinek mérséklése

5.1

Olyan beruházásokhoz nyújtott támogatás, amelyek a természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági földterületek és termelési potenciál helyreállítására irányulnak

5.2

Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke

Mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése

6

Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás fiatal mezőgazdasági termelők számára

6.1

Induló vállalkozások által vidéki térségekben folytatott nem mezőgazdasági tevékenységekhez nyújtott támogatás

6.2

Induló vállalkozások által mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó tevékenységekhez nyújtott támogatás

6.3

Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás

6.4

Kifizetések a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében támogatásra jogosult azon mezőgazdasági termelők részére, akik mezőgazdasági üzemüket véglegesen átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre

6.5

Az 1305/2013/EU rendelet 20. cikke

Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

7

A vidéki térségekben található települések és falvak, valamint az általuk biztosított alapvető szolgáltatások fejlesztésére, valamint a Natura 2000 területek és egyéb, magas természeti értéket képviselő területek védelmére és kezelésére vonatkozó tervek kidolgozásához és naprakésszé tételéhez nyújtott támogatás

7.1

A kisméretű infrastruktúra valamennyi típusának létrehozása, fejlesztése vagy bővítése terén – beleértve a megújuló energiával és az energia-megtakarítással kapcsolatos beruházásokat is – végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatás

7.2

A széles sávú infrastruktúrához, beleértve annak létrehozását, fejlesztését és kiterjesztését is, és a passzív széles sávú infrastruktúrához nyújtott támogatás, valamint a széles sávú szolgáltatások és nyilvános e-kormányzati megoldások elérésének biztosítása

7.3

A vidéki népesség számára biztosított helyi alapvető – többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos – szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére, illetve kiterjesztésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás

7.4

A rekreációs infrastruktúra, a turisták tájékoztatása és a kisméretű turisztikai infrastruktúrák tekintetében megvalósított közhasznú beruházásokhoz nyújtott támogatás

7.5

A falvak kulturális és természeti örökségének, a vidéki tájaknak és a nagy természeti értékű területeknek a megőrzésével, helyreállításával és korszerűsítésével – beleértve az ezekhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági szempontokat, valamint a környezettudatosságot célzó intézkedéseket is – kapcsolatos tanulmányokhoz/beruházásokhoz nyújtott támogatás

7.6

Olyan beruházásokhoz nyújtott támogatás, amelyek tevékenységek áthelyezésére és a vidéki településeken vagy azok közelében található épületek vagy más létesítmények átalakítására irányulnak, tekintettel az életminőség javítására vagy a település környezeti teljesítményének növelésére

7.7

Egyéb

7.8

Az 1305/2013/EU rendelet 21. cikke

Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások

8

Erdőtelepítéshez/fásításhoz nyújtott támogatás

8.1

Agrárerdészeti rendszerek létrehozásához és fenntartásához nyújtott támogatás

8.2

Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzéséhez nyújtott támogatás

8.3

Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok helyreállításához nyújtott támogatás

8.4

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás

8.5

Az erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mozgatására és forgalmazására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás

8.6

Az 1305/2013/EU rendelet 27. cikke

Termelői csoportok és szervezetek létrehozása

9

Termelői csoportok és szervezetek létrehozása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban

9

Az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke

Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek

10

Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítéséhez biztosított kifizetések

10.1

A mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzéséhez, valamint fenntartható használatához és fejlesztéséhez nyújtott támogatások

10.2

Az 1305/2013/EU rendelet 29. cikke

Ökológiai gazdálkodás

11

Az ökológiai gazdálkodási gyakorlatokra és módszerekre való áttéréshez biztosított kifizetések

11.1

Az ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek fenntartásához biztosított kifizetések

11.2

Az 1305/2013/EU rendelet 30. cikke

Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések

12

A Natura 2000 mezőgazdasági területek tekintetében biztosított kompenzációs kifizetések

12.1

A Natura 2000 erdőterületek tekintetében biztosított kompenzációs kifizetések

12.2

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek tekintetében biztosított kompenzációs kifizetések

12.3

Az 1305/2013/EU rendelet 31. cikke

Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek tekintetében biztosított kifizetések

13

Hegyvidéki területek tekintetében biztosított kompenzációs kifizetések

13.1

Egyéb, jelentős természeti hátrányokkal küzdő területek tekintetében biztosított kompenzációs kifizetések

13.2

Egyéb, sajátos hátrányokkal rendelkező területek tekintetében biztosított kompenzációs kifizetések

13.3

Az 1305/2013/EU rendelet 33. cikke

Állatjólét

14

Az állatjóléttel kapcsolatban biztosított kifizetések

14

Az 1305/2013/EU rendelet 34. cikke

Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, természetmegőrzés

15

Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítéséhez biztosított kifizetések

15.1

Az erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére és támogatására nyújtott támogatás

15.2

Az 1305/2013/EU rendelet 35. cikke

Együttműködés

16

A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó operatív EIP-csoportok létrehozásához és működtetéséhez nyújtott támogatás

16.1

Kísérleti projektek részére, valamint új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák kifejlesztéséhez nyújtott támogatás

16.2

Kis gazdasági szereplők között a közös munkafolyamatok megszervezése és az eszközök és források megosztása terén, valamint a vidéki turizmus fejlesztése és marketingje tekintetében folytatott együttműködés

16.3

Az ellátási lánc szereplőinek horizontális és vertikális együttműködése a rövid ellátási láncok és a helyi piacok létrehozása és fejlesztése, valamint a rövid ellátási láncok és helyi piacok fejlesztésével kapcsolatos, helyi vonatkozású promóciós tevékenységek céljából

16.4

Az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépésekhez, illetve a környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítésekhez nyújtott támogatás

16.5

Az ellátási lánc szereplőinek együttműködéséhez nyújtott támogatás az élelmiszer- és az energiatermelésben, valamint az ipari folyamatokban való felhasználásra szánt biomassza fenntartható biztosítása terén

16.6

A közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáktól eltérő stratégiákhoz nyújtott támogatás

16.7

Erdőgazdálkodási üzemtervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásához nyújtott támogatás

16.8

A mezőgazdasági termelői tevékenységeknek az egészségügyi ellátással, a szociális integrációval, a közösség által támogatott mezőgazdasággal és a környezeti és élelmiszerügyi oktatással kapcsolatos tevékenységekre bontás formájában végzett diverzifikálásához nyújtott támogatás

16.9

Egyéb

16.10

Az 1305/2013/EU rendelet 36. cikke

kockázatkezelés

17

Termény-, állat- és növénybiztosítási díjak

17.1

Kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állat- és növénybetegségek, kártevőfertőzések, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok

17.2

Jövedelemstabilizáló eszköz

17.3

Az 1305/2013/EU rendelet 40. cikke

A kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések finanszírozása Horvátország esetében

18

A kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések finanszírozása Horvátország esetében

18

Az 1303/2013/EU rendelet 35. cikke

A LEADER keretében megvalósuló helyi fejlesztéshez (közösségvezérelt helyi fejlesztés) nyújtott támogatás

19

Előkészítő támogatás

19.1

A közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia műveleteinek végrehajtásához nyújtott támogatás

19.2

A hely akciócsoport együttműködési tevékenységeinek előkészítése és végrehajtása

19.3

A működési költségekhez és a szervezéshez nyújtott támogatás

19.4

Az 1305/2013/EU rendelet 51–54. cikke

Technikai segítségnyújtás

20

Technikai segítségnyújtáshoz nyújtott támogatás (a nemzeti vidékfejlesztési hálózat kivételével)

20.1

A nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozásához és működtetéséhez nyújtott támogatás

20.2

6.   RÉSZ

Az Unió vidékfejlesztési prioritásai és a kiemelt területek kódjai

Prioritás

Az 1305/2013/EU rendelet vonatkozó cikke/a kiemelt terület kódja

Kiemelt terület

1. prioritás: A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben

5. cikk (1) bekezdés a) pont = 1A kiemelt terület

Az innovációnak, az együttműködésnek és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben

5. cikk (1) bekezdés b) pont = 1B kiemelt terület

A kapcsolatok erősítése a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és az erdőgazdálkodás, valamint a kutatás és az innováció között, egyebek mellett a környezetgazdálkodás és a környezeti teljesítmény javítása céljából

5. cikk (1) bekezdés c) pont = 1C kiemelt terület

Az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban

2. prioritás: a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása

5. cikk (2) bekezdés a) pont = 2A kiemelt terület

Valamennyi mezőgazdasági üzem gazdasági teljesítményének javítása, valamint a mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakításának és korszerűsítésének a megkönnyítése, mindenekelőtt a piaci jelenlét, a piacorientáltság, és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálásának fokozása céljából

5. cikk (2) bekezdés b) pont = 2B kiemelt terület

A megfelelően képzett mezőgazdasági termelők mezőgazdasági ágazatba való belépésének megkönnyítése és ezen belül is különösen a generációs megújulás elősegítése

3. prioritás: az élelmiszerlánc szervezésének – többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek – az előmozdítása

5. cikk (3) bekezdés a) pont = 3 A kiemelt terület

Az elsődleges termelők versenyképességének javítása a következők segítségével: a termelők hatékonyabb integrációja minőségrendszerek révén az agrár-élelmiszer-ipari láncba, a mezőgazdasági termékek értékének növelése, továbbá promóció a helyi piacokon, a rövid ellátási láncokban, a termelői csoportokban és szervezetekben, valamint a szakmaközi szervezetekben

5. cikk (3) bekezdés b) pont = 3 B kiemelt terület

A mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatmegelőzés és -kezelés támogatása

4. prioritás: a mezőgazdasággal és az erdészettel összefüggő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása

5. cikk (4) bekezdés a) pont = 4 A kiemelt terület

A biológiai sokféleség helyreállítása, megőrzése és javítása, többek között a Natura 2000 területeken és a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken, jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás, valamint az európai tájak állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása

5. cikk (4) bekezdés b) pont = 4 B kiemelt terület

A vízgazdálkodás javítása, beleértve a műtrágya- és peszticidhasználat szabályozásának javítását is

5. cikk (4) bekezdés c) pont = 4C kiemelt terület

A talajerózió megelőzése és a talajgazdálkodás javítása

5. prioritás: az erőforrás-hatékonyság előmozdításának, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulásnak a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban történő támogatása szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések

5. cikk (5) bekezdés a) pont = 5 A kiemelt terület

A mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatékonyságának fokozása

5. cikk (5) bekezdés b) pont = 5 B kiemelt terület

A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó iparág általi energiafelhasználás hatékonyságának fokozása

5. cikk (5) bekezdés c) pont = 5C kiemelt terület

A megújuló energiaforrások, a melléktermékek, a hulladékok, a maradékanyagok és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő átadásának és felhasználásának megkönnyítése

5. cikk (5) bekezdés d) pont = 5D kiemelt terület

A mezőgazdaságból származó, üvegházhatást okozó gázok és ammónia kibocsátásának csökkentése

5. cikk (5) bekezdés e) pont = 5E kiemelt terület

A széntárolás és -megkötés előmozdítása a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban

6. prioritás: a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben

5. cikk (6) bekezdés a) pont = 6 A kiemelt terület

A diverzifikálásnak, a kisvállalkozások alapításának és fejlesztésének, valamint a munkahelyteremtésnek a megkönnyítése

5. cikk (6) bekezdés b) pont = 6 B kiemelt terület

A helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben

5. cikk (6) bekezdés c) pont = 6C kiemelt terület

Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatuk előmozdítása, és minőségük javítása a vidéki térségekben


(1)  A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.) 8. cikkének (4) bekezdése.

(2)  A Bizottság 2014. február 25-i 184/2014/EU végrehajtási rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet szerint a tagállamok és a Bizottság közötti elektronikus adatcsere-rendszerekre alkalmazandó feltételeinek meghatározásáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatással kapcsolatos beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra elfogadásáról (HL L 57., 2014.2.27., 7. o.).

(3)  Az egyes érintett programokhoz nyújtott EMVA-hozzájárulás teljes összege alapján.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608 o.).

(6)  A Tanács 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/128/EK irányelve a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(10)  A teljes uniós hozzájárulás kiemelt területek szerinti indikatív bontása a vidékfejlesztési programnak az 1303/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett tematikus és éghajlat-változási célkitűzésekhez való hozzájárulásával, a kifizetéseknek az ugyanazon rendelet 19. cikkének (5) bekezdésében és 22. cikkének (6) bekezdésében említett felfüggesztésével, valamint adott esetben az 1305/2013/EU rendelet 59. cikkének (6) bekezdése alapján fenntartandó összegek kiszámításával összefüggésben alkalmazandó.

(11)  A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.) 8. cikkének (3) bekezdése.

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-i 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és Tanács 2006. április 5-i 2006/32/EK irányelve az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 114., 2006.4.27., 64. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).

(16)  A Tanács 2009. november 26-i határozata a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről (HL L 23., 2010.1.27., 35. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/92/EU irányelve az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).


II. MELLÉKLET

Az állatok számosállat-egységekre (száe) történő átváltásának arányai (a 9. cikk (2) bekezdése)

Két évnél idősebb bika, tehén és más szarvasmarhafélék, valamint hat hónapnál idősebb lófélék

1,0 száe

Szarvasmarhafélék hat hónapos kortól két éves korig

0,6 száe

Hat hónapnál fiatalabb szarvasmarhafélék

0,4 száe

Juh- és kecskefélék

0,15 száe

50 kg-nál nagyobb tenyészkocák

0,5 száe

Egyéb sertés

0,3 száe

Tojótyúk

0,014 száe

Egyéb baromfi (1)

0,03 száe

Az átváltási arányok növelhetők, figyelemmel a vidékfejlesztési programok keretében közzétett és megfelelően alátámasztott tudományos bizonyítékokra.

Kivételes esetben a felsorolás kiegészíthető további állatkategóriákkal. Az átváltási arányokat valamennyi kategória tekintetében a sajátos körülményekre és a vidékfejlesztési program keretében közzétett és megfelelően alátámasztott tudományos bizonyítékokra figyelemmel kell megállapítani.


(1)  E kategória tekintetében az átváltási arány tudományos adatok alapján növelhető; az említett adatokat a vidékfejlesztési program keretében ismertetni és megfelelően igazolni kell.


III. MELLÉKLET

Tájékoztatás és nyilvánosság (13. cikk)

1.   RÉSZ

Tájékoztatási és közzétételi tevékenységek

1.   Az irányító hatóság felelőssége

1.1.   Tájékoztatási és közzétételi stratégia

Az irányító hatóság biztosítja, hogy a tájékoztatási és közzétételi tevékenységek végzése összhangban legyen tájékoztatási és közzétételi stratégiájával, mely legalább a következőkre kiterjed:

a)

a stratégia céljai és célcsoportjai;

b)

a tájékoztatási és közzétételi tevékenységek tartalmának ismertetése;

c)

a stratégia indikatív költségvetése;

d)

a tájékoztatási és közzétételi tevékenységek végrehajtásáért felelős igazgatási szervek leírása, a személyi erőforrások feltüntetésével;

e)

a nemzeti vidékfejlesztési hálózat szerepének ismertetése és annak leírása, hogy a hálózatnak az 1305/2013/EU rendelet 54. cikke (3) bekezdésének vi. pontja szerinti kommunikációs terve miként járul hozzá a stratégia megvalósításához;

f)

annak leírása, hogy miként értékelendők a tájékoztatási és közzétételi tevékenységek a szakpolitikai keret, a programok és a műveletek láthatósága és az irántuk való figyelemfelkeltés, valamint az EMVA és az Unió szerepe szempontjából;

g)

a következő évben végrehajtandó tájékoztatási és közzétételi tevékenységeket tartalmazó éves frissítés.

1.2.   A potenciális kedvezményezettek tájékoztatása

Az irányító hatóság biztosítja, hogy a potenciális kedvezményezettek hozzáférjenek legalább az alábbiakkal kapcsolatos releváns információkhoz, ideértve szükség esetén a frissített információkat is (figyelembe véve bizonyos potenciális kedvezményezettek esetében az elektronikus és más kommunikációs szolgáltatások rendelkezésre állását):

a)

a vidékfejlesztési programok keretében meghirdetett finanszírozási lehetőségek és pályázati felhívások;

b)

a vidékfejlesztési programok keretében meghirdetett finanszírozásra való jogosultság megszerzése érdekében követendő adminisztratív eljárások;

c)

a finanszírozási kérelemre vonatkozó vizsgálati eljárások;

d)

a támogathatósági feltételek és/vagy a finanszírozandó projektek kiválasztására és értékelésére vonatkozó kritériumok;

e)

azon személyek és más nemzeti, regionális és helyi szintű kapcsolattartók nevei, akik be tudják mutatni a vidékfejlesztési programok működését, valamint a műveletek kiválasztására és értékelésére vonatkozó kritériumokat;

f)

a kedvezményezettek azon kötelezettsége, hogy az 1. rész 2. pontjával összhangban tájékoztassák a nyilvánosságot a művelet céljáról és a művelet számára az EMVA-ból nyújtott támogatásról. Az irányító hatóság felkérheti a potenciális kedvezményezetteket, hogy pályázatukban javasoljanak olyan indikatív kommunikációs tevékenységeket, amelyek arányban állnak a művelet méretével;

g)

az 1303/2013/EU rendelet 74. cikkének (3) bekezdése szerinti, panaszok kivizsgálására vonatkozó eljárások.

1.3.   A nyilvánosság tájékoztatása

Az irányító hatóság tájékoztatja a nyilvánosságot a vidékfejlesztési program tartalmáról, a programnak a Bizottság általi elfogadásáról és annak naprakésszé tett változatairól, a program végrehajtásában elért főbb eredményekről és annak lezárásáról, valamint arról, hogy a program milyen mértékben járul hozzá a partnerségi megállapodásban meghatározott uniós prioritások eléréséhez.

Az irányító hatóság gondoskodik egy saját honlap vagy portál létrehozásáról az 1.1. és 1.2. pont, valamint az e pont első bekezdése szerinti információk rendelkezésre bocsátása érdekében. A saját honlap létrehozása nem akadályozhatja az EMVA zökkenőmentes végrehajtását, és nem korlátozhatja a potenciális kedvezményezettek és érdekeltek információhoz jutását. A nyilvánosság tájékoztatására irányuló tevékenységeknek magukban kell foglalniuk a 2. rész 1. pontjában meghatározott elemeket.

1.4.   Közvetítőként működő szervek bevonása

Az irányító hatóság – többek között a nemzeti vidékfejlesztési hálózat révén – biztosítja, hogy azok a szervek, amelyek közvetítőként működhetnek, részt vehessenek a potenciális kedvezményezetteket tájékoztató tevékenységekben; e szervek különösen:

a)

az 1303/2013/EK rendelet 5. cikke szerinti partnerek;

b)

az európai tájékoztatási központok, valamint a Bizottságnak a tagállamban működő képviseleti irodái és az Európai Parlamentnek a tagállamokban működő tájékoztatási irodái;

c)

oktatási és kutatási intézmények.

1.5.   Értesítés a támogatás odaítéléséről

Az irányító hatóság gondoskodik arról, hogy a támogatás odaítéléséről szóló értesítésben tájékoztassák a kedvezményezetteket egyfelől arról, hogy a műveletet az EMVA által részfinanszírozott program keretében támogatják, másfelől az adott vidékfejlesztési programhoz kapcsolódó prioritásokról és intézkedésekről.

2.   A kedvezményezettek kötelességei

2.1.   Tájékoztatási és kommunikációs tevékenysége során a kedvezményezett mindenkor elismeri, hogy a művelet EMVA-támogatásban részesül; e célból feltünteti:

a)

az Unió emblémáját;

b)

az EMVA-támogatásra történő hivatkozást.

Amennyiben a tájékoztatási vagy közzétételi tevékenység egynél több alap által társfinanszírozott műveletre vagy műveletekre vonatkozik, a b) pontban előírt hivatkozás helyébe az ESB-alapokra utaló hivatkozás léphet.

2.2.   A művelet végrehajtása közben a kedvezményezett a következő módon tájékoztatja a nyilvánosságot az EMVA-támogatásról:

a)

A kedvezményezett a szakmai felhasználásra szánt honlapján, amennyiben van ilyen, a támogatás mértékével arányos rövid leírást közöl a műveletről, amely bemutatja a honlap célja és a műveletre nyújtott támogatás közötti kapcsolatot, megemlítve a szóban forgó művelet céljait, az elért eredményeket, továbbá kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatás tényét.

b)

A c) pont hatálya alá nem eső azon műveletek esetében, amelyek közpénzekből nyújtott támogatásának teljes összege meghaladja a 10 000 EUR-t, és attól függően, hogy milyen támogatott műveletről van szó (például a falvak megújulásáról szóló 20. cikk szerinti művelet vagy a LEADER-programba tartozó műveletek), legalább egy, a művelettel kapcsolatos információkat tartalmazó plakát (legalább A3-as méretben), amely kiemeli az Uniótól kapott pénzügyi támogatás tényét, és amelyet a nyilvánosság számára jól látható helyen helyeznek el, például egy épület bejáratánál. Amennyiben a vidékfejlesztési program keretében végzett művelet olyan beruházást eredményez (például egy mezőgazdasági üzemben vagy élelmiszer-ipari vállalkozásban), amely esetében a közpénzekből nyújtott támogatás teljes összege meghaladja az 50 000 EUR-t, a kedvezményezett tájékoztató táblát helyez ki a projektre vonatkozóan, amely kiemeli az Uniótól kapott pénzügyi támogatás tényét. Tájékoztató táblát kell kihelyezni a LEADER-programokból finanszírozott helyi akciócsoportok helyiségeiben is.

c)

A nyilvánosság számára jól látható helyen, ideiglenes jelleggel nagyméretű hirdetőtáblát kell elhelyezni minden olyan esetben, amikor a művelethez infrastruktúra vagy építkezés finanszírozására kapcsolódik, és a művelet közpénzekből nyújtott támogatásának teljes összege meghaladja az 500 000 EUR-t.

Legfeljebb három hónappal a művelet végrehajtása után a kedvezményezett a nyilvánosság számára jól látható helyen állandó tájékoztató vagy hirdetőtáblát helyez ki minden egyes olyan műveletre vonatkozóan, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

a művelet közpénzekből nyújtott támogatásának teljes összege meghaladja az 500 000 EUR-t;

ii.

a művelet egy fizikai tárgy beszerzésére vagy infrastruktúra finanszírozására vagy építkezésre vonatkozik.

A hirdetőtáblán fel kell tüntetni a művelet megnevezését és célját, és ki kell emelni az Uniótól kapott pénzügyi támogatás tényét.

A hirdetőtáblákon, a plakátokon, a tájékoztató táblákon és az internetes oldalakon ismertetni kell a projektet/műveletet és a 2. rész 1. pontja szerinti elemeket. A hirdetőtábla, plakát vagy internetes oldal felületének legalább 25 %-át a szóban forgó információk számára kell fenntartani.

2.   RÉSZ

A tájékoztatási és közzétételi tevékenységek technikai jellemzői

1.   Logó és jelmondat

Valamennyi tájékoztatási és közzétételi tevékenység során fel kell tüntetni a következő elemeket:

a)

Az Unió emblémája a http://europa.eu/abc/symbols/emblem/download_en.htm címen meghatározott grafikus szabványoknak megfelelően, az Unió szerepére utaló alábbi jelmondattal együtt:

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”.

b)

A LEADER-programok által finanszírozott tevékenységek és intézkedések esetében a LEADER-logó:

++ LEADER-logó++

2.   Tájékoztatási és kommunikációs anyagok

Az EMVA-ból társfinanszírozott intézkedésekre és műveletekre vonatkozó kiadványok (például ismeretterjesztő füzetek, brosúrák és hírlevelek) és plakátok a címoldalukon egyértelműen feltüntetik az Unió részvételét, valamint a nemzeti vagy regionális jelkép használata esetén az Unió emblémáját. A kiadványok hivatkozásokat tartalmaznak a tartalomért felelős testületre, valamint a kérdéses EMVA- és/vagy nemzeti támogatás végrehajtására kijelölt irányító hatóságra vonatkozóan.

Az elektronikus úton (internetes oldalakon, a potenciális kedvezményezettek adatbázisaiban) vagy audiovizuális anyagok felhasználásával rendelkezésre bocsátott információkra hasonlóképpen érvényesek az első bekezdésben foglaltak.

Az EMVA-ra vonatkozó internetes oldalaknak:

a)

legalább a kezdőoldalon meg kell említeniük az EMVA-hozzájárulást;

b)

hivatkozást kell tartalmazniuk a Bizottság EMVA-ra vonatkozó internetes oldalára.


IV. MELLÉKLET

Közös kontextus-, eredmény- és kimeneti mutatók (a 14. cikk (2) bekezdése szerint)

1.   Kontextusmutatók (C)

C1.

Népesség

C2.

Korszerkezet

C3.

Terület

C4.

Népsűrűség

C5.

Foglalkoztatási ráta (1)

C6.

Önfoglalkoztatási ráta

C7.

Munkanélküliségi ráta

C8.

Egy főre jutó GDP (1)

C9.

Szegénységi ráta (1)

C10.

A gazdaság szerkezete

C11.

A foglalkoztatás szerkezete

C12.

Munkatermelékenység gazdasági ágazatonként

C13.

Foglalkoztatás gazdasági tevékenységenként

C14.

Munkatermelékenység a mezőgazdaságban

C15.

Munkatermelékenység az erdészetben

C16.

Munkatermelékenység az élelmiszeriparban

C17.

Mezőgazdasági üzemek (gazdaságok)

C18.

Mezőgazdasági terület

C19

Ökológiai gazdálkodás alá vont terület

C20.

Öntözött területek

C21.

Számosállat-egységek

C22.

Mezőgazdasági munkaerő

C23.

Mezőgazdasági üzemvezetők korszerkezete

C24.

Mezőgazdasági üzemvezetők mezőgazdasági képzettsége

C25.

Mezőgazdasági tényezőjövedelem (1)

C26.

Mezőgazdasági vállalkozói jövedelem (1)

C27.

Teljes mezőgazdasági tényezőtermelékenység (1)

C28.

Bruttó állóeszköz-felhalmozás a mezőgazdaságban

C29.

Erdő és egyéb fás terület

C30.

Idegenforgalmi infrastruktúra

C31.

Felszínborítás

C32.

Kedvezőtlen helyzetű területek

C33.

A gazdálkodás intenzitása

C34.

Natura 2000 területek

C35.

Mezőgazdasági biodiverzitás indikátor (farmland birds index) (1)

C36.

Mezőgazdasági élőhelyek védettségi helyzete (legelő)

C37.

Jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás (1)

C38.

Védett erdő

C39.

Mezőgazdasági célú vízkivétel (1)

C40.

Vízminőség (1)

C41.

A szántóföldek talajának szervesanyag-tartalma (1)

C42.

Víz által előidézett talajerózió (1)

C43.

Mezőgazdasági és erdészeti eredetű biomasszából származó megújuló energia termelése

C44.

Energiafelhasználás a mezőgazdaságban, az erdészetben és az élelmiszeriparban

C45.

Mezőgazdaságból származó kibocsátások (1)

2.   Eredménymutatók (R)

R1

:

olyan mezőgazdasági üzemek százalékos aránya, amelyek szerkezetátalakítást vagy korszerűsítést célzó beruházási támogatásban részesültek (2A kiemelt terület)

R2

:

a támogatott gazdaságok mezőgazdasági termelésének/éves munkaegységének (AWU) változása (2A kiemelt terület) (2)

R3

:

olyan mezőgazdasági üzemek százalékos aránya, amelyek vállalkozásfejlesztési terve/beruházásai a vidékfejlesztési program keretében fiatal mezőgazdasági termelőknek szóló támogatásban részesültek (2B kiemelt terület)

R4

:

olyan mezőgazdasági üzemek százalékos aránya, amelyek minőségrendszerekben, helyi piacokban és rövid ellátási láncokban, valamint termelői csoportokban/szervezetekben való részvételük céljából támogatásban részesültek (3A kiemelt terület)

R5

:

olyan gazdaságok százalékos aránya, amelyek kockázatkezelési rendszerekben vesznek részt (3B kiemelt terület)

R6

:

biodiverzitást támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdők vagy erdővel borított területek százalékos aránya (4A kiemelt terület)

R7

:

biodiverzitást és/vagy tájvédelmet támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek százalékos aránya (4A kiemelt terület)

R8

:

a hatékonyabb vízgazdálkodást támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek százalékos aránya (4B kiemelt terület)

R9

:

a hatékonyabb vízgazdálkodást támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdőgazdálkodási területek százalékos aránya (4B kiemelt terület)

R10

:

a hatékonyabb talajgazdálkodást és/vagy erózióvédelmet támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek százalékos aránya (4C kiemelt terület)

R11

:

a hatékonyabb talajgazdálkodást és/vagy erózióvédelmet támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdőgazdálkodási területek százalékos aránya (4C kiemelt terület)

R12

:

hatékonyabb öntözőrendszerekre áttérő öntözött területek százalékos aránya (5A kiemelt terület)

R13

:

javuló hatékonyságú mezőgazdasági vízfelhasználás a vidékfejlesztési programok által támogatott projektek keretében (5A kiemelt terület) (2)

R14

:

javuló hatékonyságú mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozóipari energiafelhasználás a vidékfejlesztési programok által támogatott projektek keretében (5 B kiemelt terület) (2)

R15

:

a támogatott projektek keretében termelt megújuló energia (5C kiemelt terület) (2)

R16

:

az állatállomány kezelésével kapcsolatos, ÜHG- (üvegházhatást okozó gáz-) és/vagy ammóniakibocsátások csökkentését célzó beruházások által érintett számosállat-egységek (száe) százalékos aránya (5D kiemelt terület)

R17

:

az ÜHG- és/vagy ammóniakibocsátások csökkentését célzó gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek százalékos aránya (5D kiemelt terület)

R18

:

a metán és a dinitrogén-oxid kibocsátásainak csökkenése (5D kiemelt terület) (2)

R19

:

az ammónia kibocsátásainak csökkenése (5D kiemelt terület) (2)

R20

:

a szénmegkötéshez vagy -tároláshoz hozzájáruló gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdőterületek százalékos aránya (5E kiemelt terület)

R21

:

a támogatott projektek által létrehozott munkahelyek (6A kiemelt terület)

R22

:

a helyi fejlesztési stratégiák által érintett vidéki népesség százalékos aránya (6B kiemelt terület)

R23

:

a javított szolgáltatás/infrastruktúra előnyeit élvező vidéki népesség százalékos aránya (6B kiemelt terület)

R24

:

a támogatott projektek (LEADER) által létrehozott munkahelyek (6B kiemelt terület)

R25

:

az új vagy javított szolgáltatás/infrastruktúra (információs és kommunikációs technológiák – ikt) előnyeit élvező vidéki népesség százalékos aránya (6C kiemelt terület)

A dőlt betűvel szedett mutatók egyúttal célmutatók is (lásd a 4. pontot).

3.   Vidékfejlesztési kimeneti mutatók (O)

Sorszám

Kimeneti mutatók

Intézkedés kódja (az 1305/2013/EU vagy az 1303/2013/EU rendelet cikke)

O1

Közkiadások összesen  (3)

Minden intézkedés

O2

Beruházások összesen

(1305/2013/EU rendelet) 4 (17. cikk), 5 (18. cikk), 6.4 (19. cikk), 7.2–7.8 (20. cikk), 8.5 és 8.6 (21. cikk)

O3

A támogatott intézkedések/műveletek száma

(1305/2013/EU rendelet) 1 (14. cikk), 2 (15. cikk), 4 (17. cikk), 7 (20. cikk), 8.5 és 8.6 (21. cikk), 9 (27. cikk), 17.2 és 17.3 (36. cikk)

O4

A támogatott üzemek/kedvezményezettek száma

(1305/2013/EU rendelet) 3 (16. cikk), 4.1 (17. cikk), 5 (18. cikk), 6 (19. cikk), 8.1–8.4 (21. cikk), 11 (29. cikk), 12 (30. cikk), 13 (31. cikk), 14 (33. cikk), 17.1 (36. cikk)

O5

Teljes terület (ha)

(1305/2013/EU rendelet) 4 (17. cikk), 8.1–8.5 (21. cikk), 10 (28. cikk), 11 (29. cikk), 12 (30. cikk), 13 (31. cikk), 15 (34. cikk)

O6

Támogatott fizikai terület (ha)

(1305/2013/EU rendelet) 10 (28. cikk)

O7

A támogatott szerződések száma

(1305/2013/EU rendelet) 10 (28. cikk), 15 (34. cikk)

O8

A támogatott számosállat-egységek száma

(1305/2013/EU rendelet) 14 (33. cikk), 4 (17. cikk)

O9

A támogatási rendszerekben részt vevő üzemek száma

(1305/2013/EU rendelet) 9 (27. cikk), 16.4 (35. cikk), 17.2 és 17.3 (36. cikk)

O10

Kifizetésekben részesülő gazdálkodók száma

(1305/2013/EU rendelet) 17.2 és 17.3 (36. cikk)

O11

Képzési napok száma

(1305/2013/EU rendelet) 1 (14. cikk)

O12

A képzésben részt vevők száma

(1305/2013/EU rendelet) 1 (14. cikk)

O13

Tanácsadással segített kedvezményezettek száma

(1305/2013/EU rendelet) 2 (15. cikk)

O14

Képzett tanácsadók száma

(1305/2013/EU rendelet) 2 (15. cikk)

O15

A javított szolgáltatás/infrastruktúra (informatikai vagy egyéb) előnyeit élvező népesség

(1305/2013/EU rendelet) 7 (20. cikk)

O16

Támogatott EIP-csoportok száma, támogatott EIP-műveletek száma és az EIP-csoportokban részt vevő partnerek száma

(1305/2013/EU rendelet) 16 (35. cikk)

O17

Támogatott együttműködési (nem EIP-) műveletek száma

(1305/2013/EU rendelet) 16 (35. cikk)

O18

A helyi akciócsoportok által lefedett népesség

(1303/2013/EU rendelet) 19 (32. cikk)

O19

Kiválasztott helyi akciócsoportok száma

(1303/2013/EU rendelet) 19 (32. cikk)

O20

A támogatott LEADER-projektek száma

(1303/2013/EU rendelet) 19 (35. cikk (1) bekezdés b) pont)

O21

A támogatott együttműködési projektek száma

(1303/2013/EU rendelet) 19 (35. cikk (1) bekezdés c) pont)

O22

Projektgazdák száma és típusa

(1303/2013/EU rendelet) 19 (35. cikk (1) bekezdés b) pont)

O23

Az együttműködési projektekben részt vevő helyi akciócsoportok egyedi azonosítója

(1303/2013/EU rendelet) 19 (35. cikk (1) bekezdés c) pont)

O24

A tematikus információk és elemzési eredmények felek közötti, a nemzeti vidékfejlesztési hálózat támogatásával létrejött cseréinek száma

Hálózatépítés (1305/2013/EU rendelet 54. cikk)

O25

Nemzeti vidékfejlesztési hálózati kommunikációs eszközök száma

Hálózatépítés (1305/2013/EU rendelet 54. cikk)

O26

A nemzeti vidékfejlesztési hálózat bevonásával végzett EMVA-tevékenységek száma

Hálózatépítés (1305/2013/EU rendelet 54. cikk)

4.   Célmutatók (T)

T1

:

az 1305/2013/EU rendelet 14., 15. és 35. cikke szerinti kiadások százalékos aránya a vidékfejlesztési program összes kiadásához viszonyítva (1A kiemelt terület)

T2

:

az együttműködési intézkedés (1305/2013/EU rendelet 35. cikk) keretében támogatott együttműködési műveletek (csoportok, hálózatok/klaszterek, kísérleti projektek stb.) teljes száma (1B kiemelt terület)

T3

:

a 1305/2013/EU rendelet 14. cikke szerinti képzésben részt vevők teljes száma (1C kiemelt terület)

T4

:

olyan mezőgazdasági üzemek százalékos aránya, amelyek a vidékfejlesztési program keretében szerkezetátalakítást vagy korszerűsítést célzó beruházási támogatásban részesültek (2A kiemelt terület)

T5

:

olyan mezőgazdasági üzemek százalékos aránya, amelyek vállalkozásfejlesztési terve/beruházásai a vidékfejlesztési program keretében fiatal mezőgazdasági termelőknek szóló támogatásban részesültek (2B kiemelt terület)

T6

:

olyan mezőgazdasági üzemek százalékos aránya, amelyek minőségrendszerekben, helyi piacokban és rövid ellátási láncokban, valamint termelői csoportokban/szervezetekben való részvételük céljából támogatásban részesültek (3A kiemelt terület)

T7

:

olyan gazdaságok százalékos aránya, amelyek kockázatkezelési rendszerekben vesznek részt (3B kiemelt terület)

T8

:

biodiverzitást támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdők és erdővel borított területek százalékos aránya (4A kiemelt terület)

T9

:

biodiverzitást és/vagy tájvédelmet támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek százalékos aránya (4A kiemelt terület)

T10

:

a hatékonyabb vízgazdálkodást támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek százalékos aránya (4B kiemelt terület)

T11

:

a hatékonyabb vízgazdálkodást támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdőgazdálkodási területek százalékos aránya (4B kiemelt terület)

T12

:

a hatékonyabb talajgazdálkodást és/vagy erózióvédelmet támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek százalékos aránya (4C kiemelt terület)

T13

:

a hatékonyabb talajgazdálkodást és/vagy erózióvédelmet támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdőgazdálkodási területek százalékos aránya (2A kiemelt terület)

T14

:

hatékonyabb öntözőrendszerre áttérő öntözött területek százalékos aránya (5A kiemelt terület)

T15

:

összes energiahatékonysági beruházás (5 B kiemelt terület)

T16

:

összes megújulóenergia-termelési beruházás (5C kiemelt terület)

T17

:

az állatállomány kezelésével kapcsolatos, ÜHG- és/vagy ammóniakibocsátások csökkentését célzó beruházások által érintett számosállat-egységek százalékos aránya (5D kiemelt terület)

T18

:

az ÜHG- és/vagy ammóniakibocsátások csökkentését célzó gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek százalékos aránya (5D kiemelt terület)

T19

:

a szénmegkötéshez és -tároláshoz hozzájáruló gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdőterületek százalékos aránya (5E kiemelt terület)

T20

:

a támogatott projektek által létrehozott munkahelyek (6A kiemelt terület)

T21

:

a helyi fejlesztési stratégiák által lefedett vidéki népesség százalékos aránya (6B kiemelt terület)

T22

:

a javított szolgáltatás/infrastruktúra előnyeit élvező vidéki népesség százalékos aránya (6B kiemelt terület)

T23

:

a támogatott projektek (LEADER) által létrehozott munkahelyek (6B kiemelt terület)

T24

:

az új vagy javított szolgáltatás/infrastruktúra (ikt) előnyeit élvező vidéki népesség százalékos aránya (6C kiemelt terület)

5.   Javasolt, eredményességmérési keret szerinti mutatók (P)

 

Mutatók

Kapcsolódó kimeneti mutató (O)

2. prioritás (P2)

Közkiadások összesen: P2 (EUR)

O1

Azon mezőgazdasági üzemek száma, amelyek szerkezetátalakítást vagy korszerűsítést célzó beruházási támogatásban részesültek (2A kiemelt terület) + azon üzemek száma, amelyek vállalkozásfejlesztési terve/beruházásai a vidékfejlesztési program keretében fiatal mezőgazdasági termelőknek szóló támogatásban részesültek (2B kiemelt terület)

O4

3. prioritás

(P3)

Közkiadások összesen: P3 (EUR)

O1

Azon mezőgazdasági üzemek száma, amelyek minőségrendszerekben, helyi piacokban és rövid ellátási láncokban, valamint termelői csoportokban való részvételük céljából támogatásban részesültek (3A kiemelt terület)

O4, O9

Azon mezőgazdasági üzemek száma, amelyek kockázatkezelési rendszerekben vesznek részt (3 B kiemelt terület)

O4, O9

4. prioritás

(P4)

Közkiadások összesen: P4 (EUR)

O1

A biodiverzitást (4A kiemelt terület) + a hatékonyabb vízgazdálkodást (4B kiemelt terület) + a hatékonyabb talajgazdálkodást és/vagy erózióvédelmet támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek (4C kiemelt terület)

O5

5. prioritás

(P5)

Közkiadások összesen: P5 (EUR)

O1

Energiamegtakarítási és energiahatékonysági (5B kiemelt terület) + megújulóenergia-termelési (5C kiemelt terület) beruházási műveletek száma

O3

A szénmegkötéshez/-tároláshoz hozzájáruló gazdálkodás keretében kezelt mezőgazdasági és erdőterületek (5E kiemelt terület) + az ÜHG- és/vagy ammóniakibocsátások csökkentését célzó gazdálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek (5D kiemelt terület) + hatékonyabb öntözőrendszerre áttérő öntözött területek (5A kiemelt terület) (5A kiemelt terület)

O5

6. prioritás

(P6)

Közkiadások összesen: P6 (EUR)

O1

A vidéki térségek alapszolgáltatásainak és infrastruktúrájának javítását célzó, támogatott műveletek száma (6B és 6C kiemelt terület)

O3

A helyi akciócsoportok által lefedett népesség (6B kiemelt terület)

O18


(1)  Olyan kontextusmutatók, amelyek magukban foglalják a közös agrárpolitika (KAP) hatásmutatóit

(2)  Kiegészítő eredménymutatók

(3)  Ez a mutató megfelel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi végrehajtási rendeletre vonatkozó szabályoknak az európai strukturális és beruházási alapokat illetően az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás módszerei, az eredményességmérési keretben foglalt mérföldkövek és célok meghatározása, valamint a beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. március 7-i 215/2014/EU bizottági végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett, eredményességmérési keret szerinti mutatónak (HL L 69 ., 2014.3.8., 65. o.).


V. MELLÉKLET

A vidékfejlesztésre vonatkozó egységes értékelési kérdések

Értékelési kérdések a kiemelt területekkel kapcsolatban

A vidékfejlesztési program kiemelt területeire vonatkozó kérdéseket a 2017-ben és 2019-ben benyújtandó bővített éves végrehajtási jelentésekben, valamint az utólagos értékelési jelentésben kell megválaszolni.

1.

1A kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben mozdították elő a vidéki térségekben az innovációt, az együttműködést és a tudásalap fejlesztését?

2.

1B kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben mozdították elő – többek között a környezetgazdálkodás és a környezeti teljesítmény javítása érdekében – a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és az erdőgazdálkodás, valamint a kutatás és innováció közötti kapcsolatok erősítését?

3.

1C kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben mozdították elő az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés ügyét a mezőgazdasági és erdészeti ágazaton belül?

4.

2A kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben járultak hozzá – különösen a piaci részesedés és a mezőgazdasági diverzifikáció növelése révén – a támogatott mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakításához, korszerűsítéséhez és gazdasági teljesítményének javításához?

5.

2B kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben mozdították elő a megfelelően képzett mezőgazdasági termelők mezőgazdasági ágazatba való belépését és ezen belül is különösen a generációs megújulást?

6.

3A kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben járultak hozzá az elsődleges termelők versenyképességének javításához a következők segítségével: a termelők minőségrendszerek révén történő hatékonyabb integrációja az agrár-élelmiszer-ipari láncba, a mezőgazdasági termékek értékének növelése, valamint a helyi piacokon, a rövid ellátási láncokban, a termelői csoportokban és a szakmaközi szervezetekben folytatott promóció?

7.

3B kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben segítették elő a mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatmegelőzést és -kezelést?

8.

4A kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben segítették elő a biodiverzitás helyreállítását, megőrzését és növelését (többek között a Natura 2000 területeken és a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken), valamint a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodást és az európai táj megőrzését?

9.

4B kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben segítették elő a vízgazdálkodás hatékonyabbá válását, ideértve a műtrágya- és peszticidhasználat szabályozását?

10.

4C kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben segítették elő a hatékonyabb talajgazdálkodást és erózióvédelmet?

11.

5A kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben járultak hozzá a mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonyabbá válásához?

12.

5B kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben járultak hozzá a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozóipari energiafelhasználás hatékonyabbá válásához?

13.

5C kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben járultak hozzá a megújuló energiaforrások, a melléktermékek, a hulladékok, a maradékok és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő rendelkezésre bocsátásához és felhasználásához?

14.

5D kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben járultak hozzá a mezőgazdaságból származó ÜHG- és ammóniakibocsátások csökkentéséhez?

15.

5E kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben mozdították elő a szénmegkötést és széntárolást a mezőgazdasági és erdészeti ágazaton belül?

16.

6A kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben mozdították elő a diverzifikálást, a kisvállalkozások alapítását és fejlesztését, valamint a munkahelyteremtést?

17.

6B kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben mozdították elő a vidéki térségekben a helyi fejlesztéseket?

18.

6C kiemelt terület: A vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedések milyen mértékben javították a vidéki térségekben az információs és kommunikációs technológiák (ikt) rendelkezésre állását, használatát és minőségét?

Értékelési kérdések a vidékfejlesztési program egyéb aspektusaival kapcsolatban

Az alábbi kérdéseket a 2017-ben és 2019-ben benyújtandó bővített éves végrehajtási jelentésekben, valamint az utólagos értékelési jelentésben kell megválaszolni.

19.

A prioritások és kiemelt területek közötti szinergiák milyen mértékben fokozták a vidékfejlesztési program hatékonyságát?

20.

A technikai segítségnyújtás milyen mértékben járult hozzá az 1303/2013/EU rendelet 59. cikkében és az 1305/2013/EU rendelet 51. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célok eléréséhez?

21.

A nemzeti vidékfejlesztési hálózat milyen mértékben járult hozzá az 1305/2013/EU rendelet 54. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célok eléréséhez?

Értékelési kérdések az uniós szintű célokkal kapcsolatban

Az alábbi kérdéseket a 2019-ben benyújtandó bővített éves végrehajtási jelentésben, valamint az utólagos értékelési jelentésben kell megválaszolni.

22.

A vidékfejlesztési program milyen mértékben járult hozzá az Európa 2020 stratégia azon kiemelt céljának teljesítéséhez, amely a 20–64 év közötti népesség foglalkoztatási rátájának legalább 75 %-ra való növelésére vonatkozik?

23.

A vidékfejlesztési program milyen mértékben járult hozzá az Európa 2020 stratégia azon kiemelt céljának teljesítéséhez, amely az uniós GDP 3 %-ának a kutatás-fejlesztés és az innováció terén való beruházására vonatkozik?

24.

A vidékfejlesztési program milyen mértékben járult hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint az Európa 2020 stratégia azon kiemelt céljának teljesítéséhez, amely az 1990-es szinthez képest az üvegházhatásúgáz-kibocsátásoknak legalább 20 %-os (vagy ha a feltételek adottak, akár 30 %-os) csökkentésére, a megújuló energiaforrások részarányának a végső energiafogyasztás tekintetében történő 20 %-os növelésére, valamint az energiahatékonyság szintén 20 %-os növelésére vonatkozik?

25.

A vidékfejlesztési program milyen mértékben járult hozzá az Európa 2020 stratégia azon kiemelt céljának teljesítéséhez, amely az országos szegénységi küszöb alatt élő európaiak számának csökkentésére vonatkozik?

26.

A vidékfejlesztési program milyen mértékben járult hozzá a környezet állapotának javításához, valamint az Európa 2020 stratégia azon kiemelt céljának teljesítéséhez, amely a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának megállítására, valamint ezek helyreállítására vonatkozik?

27.

A vidékfejlesztési program milyen mértékben járult hozzá a mezőgazdaság versenyképességének előmozdításával kapcsolatos KAP-cél eléréséhez?

28.

A vidékfejlesztési program milyen mértékben járult hozzá a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések biztosításával kapcsolatos KAP-cél eléréséhez?

29.

A vidékfejlesztési program milyen mértékben járult hozzá azon KAP-cél teljesítéséhez, amely a vidéki gazdaságok és közösségek kiegyensúlyozott területfejlesztésének megvalósításával, ezen belül munkahelyek létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos?

30.

A vidékfejlesztési program milyen mértékben járult hozzá az innováció ösztönzéséhez?


VI. MELLÉKLET

A monitoring- és értékelési rendszer részét képező technikai segítségnyújtási dokumentumok fő elemei

A vidékfejlesztési monitoring- és értékelési rendszer egyik fő eleme az a technikai támogatás, amelyben a tagállamok, az értékelők és az értékelés más érdekeltjei részesülnek az értékelési kapacitás kiépítése, valamint az értékelési tevékenység minőségének javítása és következetességének növelése érdekében. A Bizottság – a tagállamokkal együttműködésben – technikai támogatási dokumentációt állít össze, mely az alábbiakat foglalja magában:

(1)

Minden egyes közös mutató leírása, az adott mutató pontos meghatározásával; a beavatkozási logikával fennálló kapcsolat; a mértékegység; az értékek meghatározásának módszertana; a szükséges adatok és azok forrásai; információk az adatgyűjtésről, ideértve a felelős szervet és az adatgyűjtés gyakoriságát; jelentéstételi kötelezettségek.

(2)

Módszertani útmutató a tagállamok és az értékelők részére annak érdekében, hogy teljesüljenek a monitoring- és értékelési rendszerrel kapcsolatos követelmények; a különböző részegységek ismertetése, ideértve az értékelési módszereket és stratégiákat; támogatásnyújtás különleges esetekben (pl. közösségek szintjén irányított helyi fejlesztés értékelésekor).

(3)

A vidékfejlesztési programok előzetes értékelését segítő útmutató, mely tartalmazza az előzetes értékelés célját, az eljárást, a résztvevők szerepét, valamint az intézkedés hatókörét, továbbá módszertani támogatást nyújt a megfelelő stratégiákhoz és megközelítésekhez, illetve indikatív űrlapok eszköztárát kínálja.

(4)

Útmutató az értékelési terv elkészítéséhez, mely ismerteti az értékelési terv célját és előnyeit, tartalmazza a tervbe belefoglalandó elemeket és az elkészítéséhez szükséges eljárásokra vonatkozó javaslatokat. Egyszersmind tárgyalja az irányítás és a végrehajtás aspektusait is, valamint indikatív űrlapokkal segíti az intézkedés megvalósítását.

(5)

Útmutató olyan közvetett mutatók alkalmazásához és meghatározásához, amelyek elsősorban regionális vidékfejlesztési programokhoz kapcsolódnak; az útmutató tartalmazza a közvetett mutatók céljának és jellemzőinek bemutatását, valamint beazonosítja azokat az adatokat és módszereket, amelyek a megkívánt közvetett mutatókkal együtt használhatók.

(6)

Útmutató a mutatókat tartalmazó tervhez, mely tartalmazza a tervbe belefoglalandó elemeket, az alkalmazandó szabályokat, valamint a mintatáblázatokat.

(7)

Útmutató a monitoringhoz, mely tartalmazza az éves végrehajtási jelentésekbe belefoglalandó elemeket, az alkalmazandó szabályokat, valamint a mintatáblázatokat.

(8)

Az összehasonlító eredménymutatók értékeinek értékelését segítő útmutató, mely beazonosítja a projektek által érintett népességet, a mintagyűjtési stratégiákat, a megfelelő módszereket, adatforrásokat és értékelési technikákat.

(9)

A vidékfejlesztési programok hatásainak értékelését segítő útmutató, mely leírja a hatásmutatók célját és használatát, a vidékfejlesztési politika és más politikák közötti kapcsolatokat, valamint a hatásmutatók értékeit befolyásoló egyéb politikákat és tényezőket, továbbá módszereket javasol a vidékfejlesztési intézkedések hálózati hatásainak értékelésére.

(10)

A vidékfejlesztéssel kapcsolatos egységes értékelési kérdések megválaszolását segítő útmutató, amely felvázolja a beavatkozási logikával és a közös mutatókkal fennálló kapcsolatot; az útmutató felajánl kiegészítő adatokat, értékelési kritériumokat és olyan lehetséges megközelítéseket, amelyek felhasználhatók a kérdések megválaszolásánál.

(11)

A 2014–2020-as vidékfejlesztési programok utólagos értékelését segítő útmutató, mely tartalmazza az intézkedés célját, eljárási jellemzőit és hatókörét, ezenkívül módszertani támogatást nyújt és beazonosítja a bevált gyakorlatokat, illetve indikatív űrlapokkal segíti az intézkedés megvalósítását.


VII. MELLÉKLET

Az éves végrehajtási jelentések felépítése és tartalma (az 1303/2013/EU rendelet 50. cikke és az 1305/2013/EU rendelet 75. cikke)

1.   A program és a prioritások végrehajtására vonatkozó legfontosabb információk

a)   Pénzügyi adatok

A kiadásigazoló nyilatkozatokban bejelentett, felmerülő költségek kimutatását tartalmazó pénzügyi végrehajtási adatok az egyes intézkedések és kiemelt területek tekintetében. Ezek az adatok tartalmazzák az összes felmerülő közkiadást, valamint a tagállamok által az előző naptári évben eszközölt pénzügyi visszatérítéseket és korrekciókat.

b)   Egységes programspecifikus mutatók és számszerűsített célértékek

A vidékfejlesztési program közös és egyedi mutatókkal mért végrehajtásáról szóló információk, ideértve az egyes kiemelt területekre meghatározott célok tekintetében elért haladást; valamint információk a megvalósult eredményekről a mutatókat tartalmazó tervben előre jelzett eredményekkel való összevetésben. Az eredményességmérési keretben (F. táblázat) meghatározott részcélok teljesítése a 2017. évben benyújtandó éves végrehajtási jelentéssel kezdődően. Az intézkedésenkénti és kiemelt területenkénti bontásban megadott, pénzügyi kötelezettségvállalásokra vonatkozó adatok, melyek kiegészítő információkkal szolgálnak a vidékfejlesztési program végrehajtásának állásáról; várható előrehaladás az egyes célok felé.

Táblázatok:

A. táblázat: Kötelezettségvállalásba vett kiadások intézkedésenként és kiemelt területenként

B. táblázat: Megvalósított kimeneti mutatók intézkedésenként és kiemelt területenként

C. táblázat: Az eredmények és intézkedések lebontása területtípusok, nemek és/vagy életkor szerint

D. táblázat: A célok elérésére tett lépések

E. táblázat: Monitoring és átmeneti intézkedések

F. táblázat: Az eredményességmérési keret szerinti mutatók végrehajtása

2.   Az értékelési terv végrehajtásában elért haladást az alábbiak szerint kell ismertetni:

a)

A vidékfejlesztési programhoz kapcsolódó értékelési terv évközbeni módosításainak leírása indoklással együtt.

b)

Az év során végzett értékelési tevékenység leírása (az értékelési terv 3. pontjának tükrében).*

c)

Az adatszolgáltatás és -kezelés terén végzett tevékenységek leírása (az értékelési terv 4. pontjának tükrében).*

d)

A lezárt értékelések listája, melyen fel kell tüntetni az értékelések internetes közzétételeire tett hivatkozásokat is.

e)

A lezárt értékelések összefoglalója, melyben ki kell emelni az értékelések megállapításait.

f)

Az értékelés megállapításainak közzététele terén végzett kommunikációs tevékenységek leírása (az értékelési terv 6. pontjának tükrében).*

g)

Az értékelési eredményeket követő intézkedések leírása (az értékelési terv 6. pontjának tükrében).*

*

Hivatkozni kell az értékelési tervre, fel kell tüntetni a végrehajtás során felmerülő problémákat, valamint a javasolt vagy elfogadott megoldásokat.

3.   A program és az alkalmazott intézkedések teljesítését befolyásoló körülmények

Az irányító hatóság és a monitoringbizottság által a program-végrehajtás minőségének és hatékonyságának biztosítása érdekében hozott, elsősorban a programirányítás során felmerült problémákkal kapcsolatos intézkedések; továbbá minden kiigazító intézkedés, különösen azok, amelyeket a Bizottság észrevételeire válaszul hoztak.

4.   A technikai segítségnyújtásra és a nyilvánosság programmal kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó kötelezettségek teljesítését célzó lépések

a)

Ha a technikai segítségnyújtás kiterjed a nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozására és működtetésére, a jelentésbe bele kell foglalni a meghozott intézkedéseket, valamint a hálózat létrehozásának és az erre vonatkozó cselekvési terv végrehajtásának állását;

b)

A nyilvánosság programmal kapcsolatos tájékoztatására irányuló lépések (e rendelet 13. cikke).

5.   Az előfeltételek teljesítését célzó lépések (2017-ben, illetve adott esetben 2016-ban)

Azon alkalmazandó, egy adott prioritással kapcsolatos vagy az általános előfeltételek teljesítésére irányuló cselekvések leírása prioritások/kiemelt területek/intézkedések szerinti bontásban, amelyek a vidékfejlesztési program elfogadásának időpontjában nem vagy csak részlegesen teljesültek. Meg kell nevezni azon kritériumokat, amelyek nem vagy csak részlegesen teljesültek, a kapcsolódó stratégiákat, jogi aktusokat vagy más releváns dokumentumokat (a pontos hivatkozás megadásával), valamint a teljesítésért felelős szerveket. Ha szükséges, a tagállamok magyarázatokkal vagy további információkkal egészíthetik ki a leírást.

6.   Az alprogramok végrehajtásának ismertetése

A 2017-ben és 2019-ben benyújtandó éves végrehajtási jelentéseknek magukban kell foglalniuk a vidékfejlesztési program közös és egyedi mutatókkal mért végrehajtásáról szóló információkat, ideértve a meghatározott célok tekintetében elért haladást (az alprogramok mutatókat tartalmazó tervében előre jelzett célokkal való összevetésben), valamint a megvalósult eredményeket és kiadásokat (az alprogramokban meghatározott tervezett eredményekkel és kiadásokkal való összevetésben).

7.   Az információk és a program céljainak elérésére irányuló folyamat értékelése

A 2017-ben és 2019-ben benyújtandó éves végrehajtási jelentéseknek magukban kell foglalniuk az értékelési tevékenységből származó következő információkat is:

A program eredményeinek jelentése és számszerűsítése, mindenekelőtt a kiegészítő eredménymutatók és a releváns értékelési kérdések vizsgálata révén.

A 2019-ben benyújtandó éves végrehajtási jelentésnek magában kell foglalnia továbbá az értékelési tevékenységből származó következő információkat:

Jelentés a program céljainak elérése felé tett haladásról és arról, hogy miként járult hozzá a program az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához, többek között a programnak a KAP hatásmutató-értékeinek változásához való nettó hozzájárulásával kapcsolatos vizsgálata és a vonatkozó értékelési kérdések révén.

8.   Az 1303/2013/EU rendelet 6–8. cikkében meghatározott elvek figyelembevételét célzó intézkedések végrehajtása

A 2017-ben és 2019-ben benyújtandó éves végrehajtási jelentéseknek magukban kell foglalniuk a következő információkat is:

a)   A nemek közötti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának előmozdítása (az 1303/2013/EU rendelet 7. cikke)

A cselekvések értékelésének biztosítania kell a férfiak és nők közötti egyenlőség és a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének figyelembevételét és elősegítését a programok előkészítése és végrehajtása során, többek között monitoringjuk, a róluk szóló jelentéstétel és értékelésük tekintetében.

b)   Fenntartható fejlődés (az 1303/2013/EU rendelet 8. cikke)

A cselekvések értékelésének biztosítania kell, hogy az EMVA célkitűzései és végrehajtása összhangban legyenek a fenntartható fejlődés elvével, valamint a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására vonatkozó uniós törekvésekkel az EUMSZ 11. cikkében és 91. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, „a szennyező fizet” elv szem előtt tartásával.

Ezenkívül tájékoztatást kell adni az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó célkitűzések teljesítéséhez nyújtott támogatásról (az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások nyomon követése).

c)   Az 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerek szerepe a program végrehajtásában

A cselekvések értékelésének biztosítania kell, hogy az 1303/2013/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésében említett partnerek részt vegyenek az elért eredményekről szóló jelentés összeállításában, illetve a program végrehajtásának minden szakaszában, többek között a programok 1303/2013/EU rendelet 48. cikke szerinti monitoringbizottságainak munkájában és a nemzeti vidékfejlesztési hálózat tevékenységeiben is.

9.   Előrelépés az integrált megközelítést biztosító folyamatban

A 2019-ben benyújtandó éves végrehajtási jelentésnek magában kell foglalnia ezenkívül a következő információkat:

Az azon integrált megközelítés kidolgozása terén tett előrehaladás ismertetése, amely az EMVA-nak és más uniós pénzügyi eszközöknek a vidéki térségek területi fejlődése érdekében történő felhasználását érinti, akár helyi fejlesztési stratégiák révén is.

10.   Jelentés a pénzügyi eszközök végrehajtásáról (az 1303/2013/EU rendelet 46. cikke)

Az éves végrehajtási jelentéseknek mellékletként magukban kell foglalniuk a következőt:

Külön jelentés a pénzügyi eszközöket magukban foglaló műveletekről. A szóban forgó jelentés tartalmát az 1303/2013/EU rendelet 46. cikkének (2) bekezdése határozza meg, és elkészítéséhez az európai strukturális és beruházási alapok űrlapját kell használni.


31.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 227/69


A BIZOTTSÁG 809/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. július 17.)

az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 58. cikke (4) bekezdésére, 62. cikke (2) bekezdésének a)–f) és h) pontjára, 63. cikke (5) bekezdésére, 77. cikke (8) bekezdésére, 78. cikkére, 96. cikke (4) bekezdésére és 101. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1306/2013/EU rendelet megállapítja többek között az Unió pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében a tagállamokra háruló kötelezettségek alapvető szabályait. Az említett rendelettel létrehozott jogi keret zökkenőmentes működése és egységes alkalmazása érdekében a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy bizonyos szabályokat fogadjon el a következők tekintetében: adminisztratív és helyszíni ellenőrzések, a földterületek mérése, olyan esetek, amelyek vonatkozásában a támogatási kérelmek vagy a kifizetési kérelmek kiigazíthatók, a támogatások részleges vagy teljes visszavonásának kiszámítása és alkalmazása, a jogosulatlan kifizetések visszafizettetése és a szankcióként kiszabott összegek beszedése, az igazgatási szankciók kiszámítása és alkalmazása, a számítógépes adatbázis követelményei, a támogatási kérelmek, a kifizetési kérelmek és a támogatási jogosultságok iránti kérelmek, beleértve a benyújtás határnapját, valamint az ellenőrzések végrehajtása, a mezőgazdasági üzemek átruházása, az előlegfizetés, a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségekkel kapcsolatos ellenőrzések végrehajtása, továbbá az integrált igazgatási és kontrollrendszer (a továbbiakban: integrált rendszer) alapvető szabályainak egységes alkalmazásához szükséges, a kölcsönös megfeleltetéssel és a technikai előírásokkal összefüggő igazgatási szankciók kiszámítása és alkalmazása.

(2)

A tagállamoknak meg kell hozniuk az igazgatási és kontrollrendszer megfelelő működésének biztosításához szükséges intézkedéseket arra az esetre, ha ugyanazon kedvezményezett tekintetében egynél több kifizető ügynökség is illetékes.

(3)

Amennyiben az illetékes hatóság még nem tájékoztatta a kedvezményezettet a támogatási kérelemben vagy a kifizetési kérelemben szereplő hibákról, és helyszíni ellenőrzést sem jelentett be, a kedvezményezettek számára jogosultságot kell biztosítani arra, hogy támogatási vagy kifizetési kérelmeiket, illetve azok egy részét bármely időpontban visszavonják. A kedvezményezettek számára bizonyos, a nemzeti hatóságok által elismerendő esetekben lehetővé kell tenni a támogatási kérelmekben vagy a kifizetési kérelmekben, illetve bármilyen más igazoló dokumentumban szereplő nyilvánvaló hibák javítását és kiigazítását.

(4)

Az ugyanazon kedvezményezett egy vagy több támogatási vagy kifizetési kérelme tekintetében alkalmazandó különböző támogatáscsökkentések méltányos alkalmazásának biztosítására indokolt egyedi és részletes rendelkezéseket megállapítani. Helyénvaló meghatározni az integrált rendszerbe tartozó minden egyes közvetlen kifizetési rendszerben és vidékfejlesztési intézkedésben alkalmazandó lehetséges támogatáscsökkentések számításának menetét.

(5)

A jóhiszeműség elve egész Unión belüli egységes alkalmazásának biztosítása érdekében abban az esetben, ha indokolatlanul kifizetett összeg kerül visszafizettetésre, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek fennállásakor erre az elvre lehet hivatkozni anélkül, hogy ez érintené a kérdéses kiadásoknak az 1306/2013/EU rendelet szerinti számlaelszámolással összefüggésben történő kezelését.

(6)

Helyénvaló meghatározni az olyan mezőgazdasági üzemek teljes egészben történő átruházásának következményeire vonatkozó szabályokat, amelyekre a közvetlen kifizetési rendszerek vagy az integrált rendszer hatálya alá eső vidékfejlesztési intézkedések alapján bizonyos kötelezettségek vonatkoznak.

(7)

Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan felügyelhesse az integrált rendszert, a tagállamoknak a Bizottság részére meg kell küldeniük az éves ellenőrzési adatokat és statisztikákat. Hasonlóképpen a tagállamoknak évente rendelkezésre kell bocsátaniuk az integrált rendszer hatálya alá nem tartozó vidékfejlesztési intézkedések vonatkozásában végzett ellenőrzések statisztikáit, az ilyen ellenőrzések eredményeit is beleértve. Ezen túlmenően a Bizottságot adott esetben tájékoztatni kell a kölcsönös megfeleltetés vonatkozásában meghozott bármilyen tagállami intézkedésről.

(8)

Az 1306/2013/EU rendelet 75. cikke értelmében a tagállamok a közvetlen kifizetések tekintetében bizonyos feltételek mellett, többek között az érintett igénylési évre vonatkozó adminisztratív és helyszíni ellenőrzések véglegesítése esetén előleget fizethetnek. Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 8. cikke előírja, hogy az 1306/2013/EU rendelet 26. cikke alapján meghatározott kiigazítási arány csak azokra a közvetlen kifizetésekre alkalmazandó, amelyek meghaladnak egy rögzített küszöbértéket. Az 1306/2013/EU rendelet 26. cikkének (4) bekezdése szerint azonban a Bizottság a rendelkezésére álló új információk alapján december 1-jéig módosíthatja a kiigazítási arányt. Következésképpen előfordulhat, hogy a pénzügyi fegyelem érdekében esetleg alkalmazásra kerülő kiigazítási arány október 16-án még nem lesz ismert. A december 1-jétől esedékes egyenlegkifizetés megállapításakor figyelembe kell venni az adott időpontban a pénzügyi fegyelem biztosítása érdekében alkalmazandó kiigazítási arányt.

(9)

A kedvezményezett és a nemzeti hatóságok közötti kommunikáció tekintetében helyénvaló létrehozni az egyszerűsített eljárások bevezetésének keretrendszerét. E keretrendszernek biztosítania kell különösen az elektronikus eszközök alkalmazásának lehetőségét. Ugyanakkor garantálni kell különösen azt, hogy az ilyen módon elküldött adatok teljes mértékben megbízhatóak legyenek, és hogy a vonatkozó eljárások működtetése mentes legyen a kedvezményezettek közötti bárminemű megkülönböztetéstől. Ezenkívül a kedvezményezettek és a nemzeti hatóságok számára az adminisztráció egyszerűsítése érdekében az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos kifizetések támogathatóságának ellenőrzéséhez közvetlenül felhasználják a nemzeti hatóságok rendelkezésére álló információkat ahelyett, hogy a kedvezményezettet köteleznék ilyen információk szolgáltatására.

(10)

Annak érdekében, hogy hatékony ellenőrzések legyenek végezhetők azokban a tagállamokban, amelyek úgy határoztak, hogy a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos valamennyi támogatási kérelem és az integrált rendszer hatálya alá eső vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggő valamennyi kifizetési kérelem benyújtása az 1306/2013/EU rendelet 72. cikkének (4) bekezdése szerint egyetlen támogatási kérelemmel történjen, indokolt előírni, hogy a területalapú támogatási kérelmek és kifizetési kérelmek egyetlen kérelem formájában, évente csak egyszer kerüljenek benyújtásra.

(11)

Helyénvaló előírni, hogy a tagállamok állapítsák meg az egységes kérelem és/vagy a kifizetési kérelem benyújtásának határnapját, amely a támogatási kérelmek és/vagy a kifizetési kérelmek időben történő feldolgozása és ellenőrzése érdekében nem lehet május 15-nél későbbi időpont. Az Észtországban, Lettországban, Litvániában, Finnországban és Svédországban uralkodó sajátos éghajlati viszonyok miatt azonban e tagállamok számára indokolt lehetővé tenni, hogy későbbi időpontot állapítsanak meg, amely mindazonáltal nem lehet június 15-nél későbbi időpont. Ezenfelül célszerű eseti eltéréseket lehetővé tenni, amennyiben a jövőben valamely évben az éghajlati viszonyok azt szükségessé teszik.

(12)

Az egységes kérelemben a kedvezményezetteknek nem csak a mezőgazdasági céllal hasznosított földterületet kell bejelenteniük, hanem támogatási jogosultságukról is nyilatkozniuk kell, valamint meg kell adniuk minden olyan információt, amelynek alapján a támogatásra való jogosultság megállapítható. Helyénvaló ugyanakkor lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy eltérjenek egyes kötelezettségektől, amennyiben az adott évben kiosztandó támogatási jogosultságokat még nem állapították meg véglegesen.

(13)

A kedvezményezettek területhasznosításra vonatkozó tervei tekintetében a lehető legnagyobb rugalmasság biztosítása érdekében a kedvezményezettek számára lehetővé kell tenni, hogy az általuk benyújtott egységes kérelmet vagy kifizetési kérelmet a vetés megszokott időpontjáig módosítsák, feltéve, hogy a különböző támogatási rendszerek vagy támogatási intézkedések minden vonatkozó követelményét betartják, valamint az illetékes hatóság még nem értesítette a kedvezményezettet sem az egységes kérelemben vagy a kifizetési kérelemben lévő hibákról, sem pedig a módosítással érintett rész tekintetében hibákat feltáró helyszíni ellenőrzésről. Ilyen módosításokat követően indokolt lehetőséget biztosítani a benyújtandó kapcsolódó igazoló dokumentumok vagy szerződések kiigazítására.

(14)

Mivel a kedvezményezettek továbbra is felelnek helytálló támogatási kérelem vagy kifizetési kérelem benyújtásáért, adott esetben az előre kitöltött formanyomtatványon el kell végezniük a szükséges kiigazításokat és változtatásokat.

(15)

A területalapú támogatási rendszerekhez kapcsolódó támogatási kérelmek és/vagy a területalapú támogatási intézkedésekhez kapcsolódó kifizetési kérelmek esetében gondoskodni kell arról, hogy a kedvezményezettnek a formanyomtatványt elektronikus formátumban, a kapcsolódó grafikus anyagot pedig földrajzi információs rendszeren alapuló szoftveren keresztül küldjék meg (a továbbiakban: a földrajzi térinformatikai támogatási kérelem formanyomtatványa). A földrajzi térinformatikai támogatási kérelmek hozzájárulnak a kedvezményezettek által a földterületük bejelentésekor elkövetett hibák megelőzéséhez, valamint hatékonyabbá teszik az adminisztratív keresztellenőrzéseket. Ezen túlmenően a földrajzi térinformatikai támogatási kérelmek formanyomtatványai alapján rendelkezésre álló pontosabb térinformációs adatok megbízhatóbbá fogják tenni a nyomon követést és az értékelést. Ezért helyénvaló előírni, hogy egy meghatározott időponttól minden támogatási kérelem és/vagy kifizetési kérelem benyújtása földrajzi térinformatikai támogatási kérelem formanyomtatványán történjen. Azonban abban az esetben, ha a kedvezményezettek nem tudják használni a szóban forgó formanyomtatványt, az illetékes hatóságnak alternatív megoldást kell biztosítania azért, hogy a kedvezményezettek benyújthassák támogatási kérelmüket és/vagy kifizetési kérelmüket. Az illetékes hatóságnak azonban minden esetben gondoskodnia kell a bejelentett földterületek digitalizálásáról.

(16)

A kendertermelésre, a termeléstől függő önkéntes támogatásra és a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásra vonatkozó konkrét információkat az egységes kérelemmel együtt kell megadni, vagy – adott esetben – az információ jellegére tekintettel egy későbbi időpontban. Ezenkívül helyénvaló előírni, hogy a kedvezményezettek az egységes kérelemben azokat a területeket is bejelentsék, amelyekre nem kérnek támogatást. Mivel fontos, hogy a területek bizonyos hasznosítási típusairól részletes adatok álljanak rendelkezésre, az e hasznosítási típusokra vonatkozó információkat külön kell bejelenteni, míg más hasznosítási típusok bejelenthetők egy adott kategória megjelölésével.

(17)

Amennyiben a kedvezményezetteknek mezőgazdasági területükön ökológiai jelentőségű területet kell kialakítaniuk azért, hogy jogosultak legyenek az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott, az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke szerinti támogatásra („a környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetés”), a kedvezményezetteknek a területalapú támogatási rendszerekkel összefüggő támogatási kérelmükben be kell jelenteniük az ökológiai jelentőségű területet. Amennyiben az ökológiai jelentőségű terület kialakítására vonatkozó kötelezettség egy részét regionális szinten vagy együttesen teljesítik, az ökológiai jelentőségű terület bejelentését ki kell egészíteni egy, a regionális szinten vagy együttesen kialakított területekre vonatkozó külön bejelentéssel.

(18)

A hatékony nyomon követés és ellenőrzés érdekében a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben való részvétel iránti kérelemben hivatkozni kell az ugyanazon kedvezményezett által benyújtott egységes kérelemre. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer különleges feltételei tekintetében hatékony ellenőrzések legyenek végezhetők, a szükséges információkat az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (3) bekezdésében előírt egyszerűsített kérelmezési eljárás keretében kell megadni. Ezenkívül egyértelműen elő kell írni, hogy a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerből kilépni szándékozó kedvezményezettek döntésükről kötelesek legyenek kellő időben tájékoztatni az illetékes hatóságot azért, hogy az 1307/2013/EU rendelet III. és IV. címe szerinti kifizetésekre való átállás zökkenőmentes legyen.

(19)

A kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeket érintő ellenőrzések lehetővé tétele érdekében indokolt előírni, hogy azok a kedvezményezettek is kötelesek legyenek kérelmet benyújtani, akik rendelkeznek mezőgazdasági területtel, de az egységes kérelem körébe tartozó egyik támogatás vonatkozásában sem nyújtanak be támogatási kérelmet. Ugyanakkor helyénvaló lehetőséget adni a tagállamoknak arra, hogy az érintett kedvezményezetteket mentesítsék e kötelezettség teljesítése alól, ha a szükséges információ már a hatóságok rendelkezésére áll.

(20)

A kérelmezési eljárás egyszerűsítése céljából és az 1306/2013/EU rendelet 72. cikkének (3) bekezdésével összhangban a tagállamoknak – amennyire csak lehetséges – olyan, előre kitöltött formanyomtatványokat kell a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátaniuk, amelyek tartalmazzák az ahhoz szükséges információkat, hogy a kedvezményezett helytálló támogatási kérelmet vagy kifizetési kérelmet nyújtson be. Az előre kitöltött formanyomtatványokat lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy a kedvezményezettnek csupán azt legyen szükséges megerősítenie, hogy az előző évben benyújtott támogatási kérelemben és/vagy kifizetési kérelemben szereplő adatokhoz képest nem történt változás.

(21)

Az állatállomány-alapú támogatási kérelmekben vagy kifizetési kérelmekben megadandó részleteket illetően közös rendelkezéseket kell megállapítani arra az esetre, ha valamely tagállam állattartáshoz kapcsolódó, termeléstől függő önkéntes támogatás vagy vidékfejlesztési intézkedések alkalmazása mellett dönt.

(22)

A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 53. cikkének (4) bekezdésével összhangban az állattartáshoz kapcsolódó, termeléstől függő önkéntes támogatás vagy vidékfejlesztési intézkedések csak olyan állatok tekintetében alkalmazhatók, amelyeket az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) vagy a 21/2004/EK tanácsi rendelettel (5) összhangban megfelelően azonosítanak és nyilvántartanak. Az érintett támogatási rendszerek vagy támogatási intézkedések keretében támogatási vagy kifizetési kérelmet benyújtó kedvezményezettek számára ezért helyénvaló kellő időben hozzáférést biztosítani a megfelelő információkhoz.

(23)

Ahhoz, hogy a tagállamok időben megállapíthassák a támogatási jogosultságokat, elengedhetetlen, hogy a kedvezményezettek a megadott határidőre benyújtsák a támogatási jogosultságok iránti kérelmet. Ezért meg kell állapítani a benyújtásra vonatkozó határnapot.

(24)

Szabályokat kell megállapítani olyan esetekre, amikor – különösen túlzott mértékű bejelentések nyomán – indokolatlan mennyiségű támogatási jogosultság került megállapításra, vagy amikor az egyes támogatási jogosultságok értéke téves szinten került rögzítésre például azért, mert számításuk helytelen referenciaösszeg alapján történt. Egyértelművé kell tenni, hogy a támogatási jogosultságok számát és/vagy értékét érintő kiigazítások nem vezethetnek a fennmaradó támogatási jogosultságok szisztematikus újraszámításához. Bizonyos esetekben a tévesen kiosztott támogatási jogosultságok igen csekély összegűek, visszafizettetésük viszont jelentős költségekkel és adminisztratív teherrel jár. Az egyszerűsítés érdekében, illetve azért, hogy az adminisztratív teher és a költségek arányban álljanak a visszafizettetendő összeggel, indokolt meghatározni azt a minimális összeget, amely alatt a visszafizettetéstől el lehet tekinteni.

(25)

Helyénvaló gondoskodni az integrált rendszer hatálya alá tartozó támogatási rendszerekre és támogatási intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés hatékony felügyeletéről. Ebből a célból, valamint annak érdekében, hogy a felügyelet szintje valamennyi tagállamban összehangolt legyen, részletesen meg kell határozni a közvetlen kifizetési rendszerek, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében megállapított támogathatósági feltételek, kötelezettségvállalások és más kötelezettségek kapcsán elvégzendő adminisztratív és helyszíni ellenőrzések végrehajtására alkalmazandó kritériumokat és technikai eljárásokat.

(26)

Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben például helyszíni ellenőrzések során vagy a mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszer frissítésével összefüggésben fényképek kiértékelésére kerül sor, és a kiértékelés nem ad egyértelmű eredményeket, terepen végzett ellenőrzéseket kell tartani.

(27)

A jogosultságra vagy a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó helyszíni ellenőrzések bejelentése csak akkor engedélyezhető, ha a bejelentés nem veszélyezteti magát az ellenőrzést, és minden esetben helyénvaló megfelelő határidőket megállapítani. Ezenfelül, ha a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó jogi aktusok vagy előírások tekintetében a vonatkozó ágazati szabályok értelmében a helyszíni ellenőrzéseket bejelentés nélkül kell végrehajtani, ezeket a szabályokat be kell tartani.

(28)

Indokolt előírni, hogy a különböző ellenőrzéseket a tagállamok adott esetben kombinálva alkalmazzák. Meghatározott támogatási intézkedések vonatkozásában azonban a helyszíni ellenőrzéseket a kötelezettségvállalások teljesítésének igazolása érdekében az év egészére elosztva kell végrehajtani. A helyszíni ellenőrzések időtartamát a szükséges minimumra kell korlátozni. Amennyiben azonban a támogathatósági feltételek, kötelezettségvállalások vagy kötelezettségek meghatározott időszakhoz kapcsolódnak, a helyszíni ellenőrzés a kedvezményezettnél későbbi időpontban tett látogatásokat is szükségessé tehet. Ilyen esetek vonatkozásában indokolt előírni, hogy a helyszíni ellenőrzés időtartama és a látogatások száma is a szükséges minimumra korlátozódjon.

(29)

Biztosítani kell a meg nem felelés minden feltárt esetének megfelelő nyomon követését és a támogatások odaítélésekor történő figyelembevételét. Ebben az összefüggésben a támogathatósági feltételek betartásának ellenőrzése során figyelembe kell venni a meg nem felelés olyan szervek, szolgálatok vagy szervezetek által jelentett eseteit is, amelyek közvetlenül nem felelnek az ellenőrzések végrehajtásáért. Ezen túlmenően a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a támogathatósági feltételek, kötelezettségvállalások és más kötelezettségek betartásának ellenőrzése keretében tett bármilyen releváns ténymegállapításról a támogatások odaítéléséért felelős illetékes hatóságok tájékoztatást kapjanak. Ezt az elvet ki kell terjeszteni a tanúsítványok kiadásáért felelős állami vagy magánhatóságok által tett valamennyi megállapításra azon kedvezményezettek tekintetében, akik úgy döntöttek, hogy a környezetbarátabbá válásra vonatkozó kötelezettséget a valamely tanúsítási rendszer keretében tanúsított egyenértékű gyakorlatok útján teljesítik; e megállapításokról tájékoztatni kell a környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetés odaítéléséért felelős hatóságot. Végezetül, amennyiben a vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó ellenőrzések az egyenértékű gyakorlatokra is kiterjednek, az ilyen ellenőrzések eredményeiről minden érintett felet tájékoztatni kell azért, hogy az eredményeket a környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetések fogadására vonatkozó jogosultság későbbi értékelése során figyelembe vegyék.

(30)

A meg nem felelés eseteinek az adminisztratív ellenőrzések során történő hatékony feltárása érdekében szabályokat kell megállapítani különösen a keresztellenőrzések tartalmára vonatkozóan. A meg nem felelés eseteit bármely megfelelő eljárással nyomon kell követni.

(31)

Az egyszerűsítés érdekében abban az esetben, ha a referenciaparcellára ugyanazon támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés keretében két vagy több kedvezményezett nyújtott be támogatási kérelmet vagy kifizetési kérelmet, valamint ha a túligényelt vagy átfedésben lévő terület a mezőgazdasági parcellák mérése tekintetében meghatározott tűréshatáron belül marad, a tagállamok számára indokolt lehetővé tenni az érintett területek arányos csökkentését. Az érintett kedvezményezetteket azonban helyénvaló feljogosítani az ilyen határozatok elleni fellebbezésre.

(32)

Meg kell határozni a különböző támogatási rendszerek és támogatási intézkedések keretében helyszíni ellenőrzés révén ellenőrizendő kedvezményezettek minimális számát.

(33)

A területalapú támogatási rendszereket érintő helyszíni ellenőrzések esetében az ellenőrzési mintát rétegzett mintavétel útján kell kiválasztani annak érdekében, hogy az adminisztratív terhek arányosak maradjanak, valamint hogy a helyszínen ellenőrizendő kedvezményezettek száma ésszerű maradjon. A rétegzett mintavételezési módszernek egy véletlenszerű részt is tartalmaznia kell azért, hogy a hibaarány reprezentatív legyen. A környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetéssel, az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerekkel vagy a vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggő helyszíni ellenőrzések esetében azonban a mintát részben kockázatelemzés alapján kell kiválasztani. Az illetékes hatóságnak meg kell állapítania a kockázati tényezőket, főként azokra a területekre összpontosítva, ahol a legmagasabb a hibakockázat. A releváns és hatékony kockázatelemzés érdekében kockázati tényezők hatékonyságát évente értékelni, a tényezőket pedig frissíteni kell, aminek során figyelembe kell venni az egyes kockázati tényezők relevanciáját, össze kell vetni a véletlenszerűen, illetve a kockázat alapján kiválasztott minták eredményeit, valamint számításba kell venni az egyes tagállamok sajátos helyzetét és a meg nem felelés jellegét.

(34)

Bizonyos esetekben fontos helyszíni ellenőrzéseket végezni még azelőtt, hogy az összes kérelem beérkezne. Ezért indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy a kérelmezési időszak letelte előtt részlegesen kiválasszák az ellenőrzési mintát.

(35)

A helyszíni ellenőrzés hatékonyságának biztosítása érdekében fontos, hogy az ellenőrzéseket végző személyzetet tájékoztassák a helyszíni ellenőrzésre való kiválasztás okáról. A tagállamoknak ezekről az információkról nyilvántartást kell vezetniük.

(36)

Ha a helyszíni ellenőrzés során jelentős meg nem felelésre derül fény, a következő évben indokolt növelni a helyszíni ellenőrzések számát azért, hogy az érintett támogatási kérelmek és kifizetési kérelmek helytállósága elfogadható megbízhatósági szintet érjen el.

(37)

Meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek mellett a bizonyos támogatási rendszereket és támogatási intézkedéseket érintő helyszíni ellenőrzések minimális szintjének csökkentése indokoltnak tekinthető a jól működő igazgatási és kontrollrendszer, valamint az elfogadható szinten belül maradó hibaarányok alapján.

(38)

A megfelelő nyomon követés és a hatékony ellenőrzés biztosítására helyénvaló előírni, hogy a területalapú támogatási rendszerek és vidékfejlesztési intézkedések helyszíni ellenőrzése valamennyi bejelentett mezőgazdasági parcellára kiterjedjen. Bizonyos vidékfejlesztési intézkedések tekintetében a helyszíni ellenőrzéseknek a nem mezőgazdasági földterületekre is ki kell terjedniük. Az integrált rendszer végrehajtásának elősegítése érdekében indokolt engedélyezni, hogy a tényleges mérések a bejelentett mezőgazdasági parcellák 50 %-át magában foglaló véletlenszerű mintára korlátozódjanak. A mintavétel-alapú mérések eredményét extrapolálni kell a sokaság többi részére, vagy a méréseket ki kell terjeszteni minden bejelentett mezőgazdasági parcellára.

(39)

A helyszíni ellenőrzések elemei, a támogathatósági feltételek ellenőrzése, valamint tagállamok által a helyszíni ellenőrzések céljára alkalmazandó területmérési módszerek és eszközök tekintetében helyénvaló szabályokat megállapítani a mérés színvonalának biztosítására, amelynek azonosnak kell lennie az uniós szinten kidolgozott műszaki előírások által megkövetelt minőséggel.

(40)

Helyénvaló megállapítani a távérzékelés helyszíni ellenőrzésekre történő alkalmazásának feltételeit, valamint előírni, hogy minden olyan esetben kötelező legyen terepen végzett ellenőrzést végezni, amikor a képkiértékelés nem vezet egyértelmű eredményekre. Az időjárási viszonyok miatt például előfordulhat, hogy nem minden parcelláról áll rendelkezésre megfelelő minőségű kép, amely alapján ellenőrizhető lenne valamennyi támogathatósági feltétel vagy amely lehetővé tenné a terület mérését. Ilyen esetekben a helyszíni ellenőrzést célszerű hagyományos módszerekkel elvégezni vagy azokkal kiegészíteni. Ezen túlmenően helyénvaló megkövetelni, hogy az összes támogathatósági kritériumnak, kötelezettségvállalásnak és más kötelezettségnek való megfelelés ellenőrzése ugyanolyan pontossággal történjen, mint a hagyományos módszerrel végzett ellenőrzés esetében.

(41)

Annak érdekében, hogy a nemzeti hatóságok, valamint bármely illetékes uniós hatóság nyomon követhesse a végrehajtott helyszíni ellenőrzéseket, az ellenőrzések részleteit helyénvaló ellenőrzési jelentésben rögzíteni. A kedvezményezett vagy képviselője részére lehetőséget kell biztosítani a jelentés aláírására. A távérzékeléssel végzett helyszíni ellenőrzések tekintetében azonban a tagállamok számára indokolt lehetővé tenni annak előírását, hogy e lehetőség csak abban az esetben legyen adott, ha az ellenőrzés során meg nem felelésre derül fény. A végrehajtott helyszíni ellenőrzés típusától függetlenül bárminemű meg nem felelés feltárása esetén a kedvezményezett rendelkezésére kell bocsátani a jelentés másolatát.

(42)

Az 1082/2006/EK bizottsági rendelet (6) alapján külön ellenőrzési szabályok kerültek megállapításra. Amennyiben a szóban forgó rendelet értelmében ellenőrzéseket hajtanak végre, az eredményeket bele kell foglalni az integrált rendszer céljára készített ellenőrzési jelentésbe.

(43)

Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés alkalmazása mellett döntő tagállamok esetében meg kell határozni a helyszíni ellenőrzések ütemezését és minimális tartalmát a szóban forgó támogatási rendszerek vagy támogatási intézkedések keretében kérelmezett támogatások tekintetében. A támogatási kérelmekben vagy a kifizetési kérelmekben szereplő nyilatkozatok és az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisba küldött értesítések helytállóságának hatékony ellenőrzése érdekében nélkülözhetetlen, hogy a szóban forgó helyszíni ellenőrzéseket lefolytassák. Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek, illetve az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések tekintetében helyénvaló előírni, hogy a helyszíni ellenőrzések kiterjedjenek különösen a támogathatósági feltételeknek való megfelelés, a nyilvántartásban szereplő bejegyzések és – adott esetben – a marhalevelek helytállóságának ellenőrzésére.

(44)

Annak érdekében, hogy az illetékes nemzeti hatóságok, valamint bármely illetékes uniós hatóság nyomon követhesse a végrehajtott helyszíni ellenőrzéseket, azok részleteit helyénvaló ellenőrzési jelentésben rögzíteni. A kedvezményezett vagy képviselője részére lehetőséget kell biztosítani, hogy a jelentést az ellenőrzés során aláírja. Bárminemű meg nem felelés feltárása esetén a végrehajtott helyszíni ellenőrzés típusától függetlenül a kedvezményezett rendelkezésére kell bocsátani a jelentés másolatát.

(45)

Az 1307/2013/EU rendelet 32. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában szabályokat kell megállapítani a tagállamok által a kender tetrahidrokannabinol-tartalmának ellenőrzésére alkalmazandó rendszer végrehajtására vonatkozóan.

(46)

Ebben az összefüggésben a rostkender esetében elő kell írni egy olyan időszakot, amelyen belül a virágzást követően a növényt nem lehet betakarítani annak érdekében, hogy az erre a növényre vonatkozó ellenőrzési kötelezettségeknek ténylegesen eleget lehessen tenni.

(47)

Részletesebb szabályokra van szükség az adminisztratív és helyszíni ellenőrzések szervezésével és az integrált rendszer hatálya alá nem tartozó vidékfejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó igazgatási szankciók kiszámításával kapcsolatban.

(48)

Tekintettel az említett intézkedések sajátos jellemzőire, az adminisztratív ellenőrzések keretében meg kell vizsgálni az uniós vagy nemzeti jognak és az alkalmazandó vidékfejlesztési programnak való megfelelést, valamint az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük minden olyan támogathatósági kritériumra, kötelezettségvállalásra és más kötelezettségre, amelyek ilyen ellenőrzésekkel igazolhatók. A beruházási műveletek megvalósulásának ellenőrzésére az adminisztratív ellenőrzéseknek általában a támogatott művelet vagy a beruházás helyszínén tett látogatást is magukban kell foglalniuk.

(49)

A helyszíni ellenőrzéseket úgy kell szervezni, hogy véletlenszerűen és kockázatértékelés alapján kiválasztott mintákra is kiterjedjenek. Indokolt előírni, hogy a véletlenszerűen kiválasztott minták aránya elég nagy legyen ahhoz, hogy a hibaarány reprezentatív legyen.

(50)

Annak érdekében, hogy elegendő ellenőrzésre kerüljön sor, a helyszíni ellenőrzések vonatkozásában minimális ellenőrzési szintet kell meghatározni. Ezt a szintet növelni kell, amennyiben az ellenőrzések jelentős meg nem felelést tárnak fel. Hasonlóképpen lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok csökkentsék a szintet, ha a hibaarányok a lényegességi küszöb alatt maradnak, valamint ha az igazgatási és kontrollrendszerek megfelelően működnek.

(51)

A szóban forgó ellenőrzések egységes végrehajtása érdekében helyénvaló meghatározni a helyszíni ellenőrzések tartalmát.

(52)

Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 71. cikkében meghatározott tartóssági követelmény betartásának megvizsgálására a beruházási műveletek tekintetében utólagos ellenőrzéseket kell végezni. Meg kell határozni ezen ellenőrzések alapját és tartalmát.

(53)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos vidékfejlesztési intézkedések és a tagállamok kezdeményezésére indított technikai segítségnyújtás során felmerült kiadások vonatkozásában külön ellenőrzési rendelkezéseket kell előírni.

(54)

Az 1306/2013/EU rendelet értelmében nem szabhatók ki igazgatási szankciók olyan esetekben, amikor a meg nem felelés csekély mértékű, ideértve azt is, ha a meg nem felelés mértéke nem ér el egy bizonyos küszöbértéket. Bizonyos vidékfejlesztési intézkedések vonatkozásában indokolt szabályokat megállapítani arra vonatkozóan, hogy egy adott meg nem felelés mikor tekinthető csekély mértékűnek, beleértve a nyújtható támogatás százalékos arányaként kifejezett mennyiségi küszöb meghatározását is. Meg kell határozni ezt a küszöböt, amelynek alapján adott esetben arányos igazgatási szankciót kell kiszabni.

(55)

A különböző kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek betartásának vizsgálatához létre kell hozni egy kontrollrendszert és meg kell határozni a megfelelő igazgatási szankciókat. E célból a tagállamokon belüli különböző hatóságoknak tájékoztatniuk kell egymást különösen a támogatási kérelmekkel, az ellenőrzési mintákkal és a helyszíni ellenőrzések eredményeivel kapcsolatos információkról. Rendelkezni kell egy ilyen rendszer alapelemeiről.

(56)

Az 1306/2013/EU rendelet kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeket vezet be az 1307/2013/EU rendelet alapján közvetlen kifizetésekben részesülő kedvezményezettek, az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 46. és 47. cikke alapján nyújtott borágazati támogatások, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 21. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, 28–31., 33. és 34. cikke alapján nyújtott éves támogatás tekintetében, továbbá támogatáscsökkentési és a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó rendszert ír elő e kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetére. Helyénvaló részletesen meghatározni az említett rendszerre vonatkozó szabályokat.

(57)

A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó ellenőrzések az 1306/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti kifizetések vagy éves támogatások kézhezvétele előtt vagy után is lezárhatók. Amennyiben az ilyen ellenőrzések nem zárhatók le az említett kifizetések vagy éves támogatások kézhezvétele előtt, a kedvezményezett által bármilyen igazgatási szankció következtében fizetendő összeget vissza kell szerezni az e rendeletben előírt módon vagy beszámítás útján.

(58)

Szabályokat kell megállapítani a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeket érintő kontrollrendszerért felelős tagállami hatóságokra vonatkozóan.

(59)

Helyénvaló megállapítani a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek betartásának minimális ellenőrzési arányát. Ezt az ellenőrzési arányt célszerű az egyes ellenőrző hatóságok hatáskörébe tartozó, az 1306/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti kedvezményezettek teljes számának legalább 1 %-ában meghatározni, akiket megfelelő kockázatelemzés alapján kell kiválasztani.

(60)

Az 1305/2013/EU rendelet 28. és 29. cikkében említett személyek csoportjának konkrét esetében az ellenőrzési minta meghatározása céljából a tagállamoknak indokolt rugalmasságot biztosítani annak meghatározásában, hogy a csoportra egészként tekintsenek-e vagy a csoportot alkotó minden tagot külön-külön kezeljenek-e.

(61)

Helyénvaló lehetőséget biztosítani a tagállamoknak arra, hogy a minimális ellenőrzési arányt az egyes illetékes ellenőrző hatóságok szintjén, a kifizető ügynökség szintjén, illetve egy jogi aktus vagy előírás, vagy ezek egy csoportja szintjén teljesíthessék.

(62)

Ha a jogi aktusra vagy előírásra vonatkozó konkrét jogszabály minimális ellenőrzési arányokat állapít meg, a tagállamoknak ezeket az arányokat tiszteletben kell tartaniuk. A tagállamok számára ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzésekre egységes ellenőrzési arányt alkalmazzanak. Amennyiben egy tagállam e lehetőség mellett dönt, az ágazati jogszabályok alapján elvégzett helyszíni ellenőrzések során feltárt meg nem felelés minden esetét be kell jelenteni, és azt a kölcsönös megfeleltetés szempontjából figyelemmel kell követni.

(63)

Az egyszerűsítés érdekében a 96/22/EK tanácsi irányelvvel (10) összefüggő kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek tekintetében fontolóra kell venni a felügyeleti tervek külön mintavételezési szintjének alkalmazását az e rendeletben meghatározott minimális arány teljesítésére.

(64)

A tagállamoknak más helyszíni ellenőrzések eredményeinek felhasználása vagy a kedvezményezettek helyettesítése révén indokolt rugalmasságot biztosítani a minimális ellenőrzési arány eléréséhez.

(65)

Az ellenőrzési rendszer meggyengülésének elkerülése érdekében – különösen a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzési mintavételezés tekintetében – az 1306/2013/EU rendelet 97. cikkének (3) bekezdésében előírt de minimis szabály alapján végrehajtott nyomonkövetési ellenőrzések nem vehetők figyelembe a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő minimális ellenőrzési minta meghatározásakor.

(66)

Ha a kölcsönös megfeleltetés vonatkozásában jelentős mértékű meg nem felelést tárnak fel, a következő évben indokolt növelni a helyszíni ellenőrzések számát azért, hogy az érintett támogatási kérelmek helytállósága elfogadható megbízhatósági szintet érjen el. A további vizsgálatoknak az érintett jogi aktusokra vagy előírásokra kell irányulniuk.

(67)

Az 1306/2013/EU rendelet 97. cikkének (3) bekezdése szerinti de minimis szabály alkalmazása tekintetében meg kell határozni a kedvezményezettek azon hányadát, amelyet ellenőrzésnek kell alávetni annak megvizsgálására, hogy a meg nem felelésre vonatkozó megállapításokat valóban orvosolták-e.

(68)

Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó ellenőrzési minta kiválasztása részben kockázatelemzés alapján, részben véletlenszerűen történjen. Indokolt előírni, hogy a kockázati tényezőket az illetékes hatóság állapítsa meg, mivel ez a hatóság van a legjobb helyzetben a megfelelő tényezők kiválasztásához. A releváns és hatékony kockázatelemzés érdekében a kockázatelemzés hatékonyságát évente értékelni, tényezőit pedig frissíteni kell, aminek során figyelembe kell venni az egyes kockázati tényezők relevanciáját, össze kell vetni a véletlenszerűen, illetve a kockázat alapján kiválasztott minták eredményeit, valamint számításba kell venni az egyes tagállamok sajátos helyzetét.

(69)

A kölcsönös megfeleltetés tekintetében végzendő helyszíni ellenőrzések esetében a mintavételezés oly módon javítható, hogy a tagállamok figyelembe vehetik a kedvezményezetteknek az 1306/2013/EU rendelet 12. cikkében előírt mezőgazdasági tanácsadó rendszerben, illetve a vonatkozó tanúsítási rendszerekben való részvételéhez kapcsolódó kockázatelemzést. A részvétel figyelembevételekor azonban helyénvaló bizonyítani, hogy az e rendszerekben részt vevő kedvezményezettek valóban kisebb kockázatot jelentenek, mint azok, akik nem vesznek részt a szóban forgó rendszerekben.

(70)

Bizonyos esetekben fontos a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzéseket végezni még azelőtt, hogy az összes kérelem beérkezne. Ezért indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy a kérelmezési időszak letelte előtt részlegesen kiválasszák az ellenőrzési mintát.

(71)

Általános szabályként a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzési mintát az 1306/2013/EU rendelet 92. cikkében említett kedvezményezettek teljes sokaságából kell kiválasztani, amely kedvezményezettekért az illetékes ellenőrző hatóság felel. E szabálytól eltérve a minták a kedvezményezettek három kategóriájából külön-külön is kiválaszthatók. A tagállamoknak helyénvaló lehetővé tenni, hogy az ellenőrzési mintát a támogathatósági feltételek tekintetében helyszíni ellenőrzésre kiválasztott kedvezményezettekből álló minták alapján válasszák ki. Az eljárások kombinálva is alkalmazhatók, de csak akkor, ha az fokozza az ellenőrzési rendszer hatékonyságát.

(72)

Az 1305/2013/EU rendelet 28. és 29. cikkében említett, helyszíni ellenőrzés céljára kiválasztott személyek csoportja esetében gondoskodni kell arról, hogy a csoport minden tagját ellenőrizzék a vonatkozó követelményeknek és előírásoknak való megfelelés tekintetében.

(73)

A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó helyszíni ellenőrzésekhez általában több látogatást kellene tenni ugyanazon mezőgazdasági üzemben. A kedvezményezettek és a nemzeti igazgatási szervek terhének csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ellenőrzések egyetlen ellenőrző látogatásra korlátozódjanak. Helyénvaló pontosítani a szóban forgó látogatás időzítését. A tagállamoknak mindazonáltal gondoskodniuk kell arról, hogy ugyanabban a naptári évben sor kerüljön a követelmények és az előírások reprezentatív és hatékony ellenőrzésére.

(74)

A helyszíni ellenőrzéseknek az érintett parcellák legalább felét tartalmazó mintára való korlátozása nem jelenti a lehetséges szankció arányos csökkentését.

(75)

A kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések egyszerűsítése és a rendelkezésre álló ellenőrzési kapacitás fokozottabb kihasználása érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a mezőgazdasági üzemek szintjén végzett ellenőrzéseket adminisztratív ellenőrzések váltsák fel, amennyiben azok a helyszíni ellenőrzésekkel legalább azonos hatékonyságú ellenőrzést biztosítanak.

(76)

Ezenkívül helyénvaló azt is lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések végrehajtásakor az egyes követelményekre vagy előírásokra jellemző objektív mutatókra támaszkodjanak. E mutatóknak azonban közvetlenül kapcsolódniuk kell az általuk szemléltetett követelményekhez vagy előírásokhoz, és valamennyi ellenőrizendő elemre ki kell terjedniük.

(77)

A helyszíni ellenőrzéseket abban a naptári évben kell elvégezni, amelyben a vonatkozó támogatási kérelmeket vagy kifizetési kérelmeket benyújtották. Az 1308/2013/EU rendelet 46. és 47. cikke szerinti borágazati támogatási rendszerek keretében támogatást igénylő kérelmezők esetében ezeket az ellenőrzéseket az 1306/2013/EU rendelet 97. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett időszakban kell elvégezni.

(78)

Helyénvaló meghatározni a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos részletes és egyedi ellenőrzési jelentések kialakításának szabályait. A helyszínre látogató szakosított ellenőröknek fel kell tüntetniük ténymegállapításaikat és azok súlyossági fokát annak érdekében, hogy a kifizető ügynökség meghatározhassa a kapcsolódó támogatáscsökkentéseket, vagy adott esetben dönthessen az 1306/2013/EU rendelet 92. cikkében felsorolt kifizetések és éves támogatások nyújtásából való kizárásról.

(79)

A helyszíni ellenőrzés hatékonyságának biztosítása érdekében fontos, hogy az ellenőrzéseket végző személyzetet tájékoztassák a kedvezményezett helyszíni ellenőrzésre való kiválasztásának okáról. A tagállamoknak ezekről az információkról nyilvántartást kell vezetniük.

(80)

A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzésének eredményeire vonatkozó információkat a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek teljesítéséhez kötött különböző kifizetések kezeléséért felelős valamennyi kifizető ügynökség számára hozzáférhetővé kell tenni azért, hogy – amennyiben a ténymegállapítások ezt indokolják – megfelelő támogatáscsökkentéseket alkalmazhassanak.

(81)

A kedvezményezetteket tájékoztatni kell a helyszíni ellenőrzések eredményeként feltárt meg nem felelés bármely lehetséges esetéről. Helyénvaló megállapítani egy bizonyos határidőt, amelyen belül a kedvezményezetteknek meg kell kapniuk ezt az információt. Ugyanakkor ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy az érintett kedvezményezettek az említett határidő túllépésének eredményeként elkerülhessék bármely feltárt meg nem felelés következményeit.

(82)

Az 1306/2013/EU rendelet 97. cikkének (3) bekezdése szerinti de minimis rendszer vagy 99. cikkének (2) bekezdésében előírt előzetes figyelmeztető rendszer tekintetében egyértelművé kell tenni, hogy a kedvezményezettnek a korrekciós intézkedésről történő tájékoztatására vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó, ha az intézkedést a kedvezményezett azonnal meghozta.

(83)

Indokolt megállapítani az érintett meg nem felelés orvoslására vonatkozó követelményeket olyan esetekre, amikor valamely tagállam úgy dönt, hogy a meg nem felelés tekintetében az 1306/2013/EU rendelet 97. cikkének (3) bekezdésében és 99. cikkének (2) bekezdésében előírt igazgatási szankciók egyikét sem alkalmazza.

(84)

Az ellenőrzési folyamatban részt vevő felek közötti kommunikáció javítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy a vonatkozó igazoló dokumentumokat kérésre el kell küldeni vagy rendelkezésre kell bocsátani a kifizető ügynökségnek vagy a koordináló hatóságnak.

(85)

Az igazgatási szankciót alkalmazni kell az 1306/2013/EU rendelet 92. cikkében felsorolt azon kifizetések teljes összegére, amelyeket a kedvezményezettnek nyújtottak vagy amelyek a ténymegállapítás naptári évében benyújtott vonatkozó támogatási vagy kifizetési kérelmei alapján járnak neki. Az 1308/2013/EU rendelet 46. és 47. cikke szerinti borágazati támogatási rendszerek keretében támogatást igénylő kérelmezők esetében rendelkezni kell különösen arról, hogy az igazgatási szankció az említett cikkek alapján benyújtott támogatási kérelem nyomán kapott teljes összegre alkalmazandó legyen. A szerkezetátalakítási és átállási intézkedés tekintetében a teljes összeget indokolt hárommal elosztani.

(86)

Az 1305/2013/EU rendelet 28. és 29. cikke szerinti személyek csoportja tekintetében elő kell írni, hogy a csoport egyes tagjai esetében a meg nem feleléssel összefüggő támogatáscsökkentés kiszámítása a meg nem feleléssel kapcsolatos, vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történjen. A kapott százalékos csökkentési arány alkalmazásánál figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek egyénekre vonatkoznak, és tiszteletben kell tartani az arányosság elvét. Ugyanakkor helyénvaló a tagállamoknak bízni annak eldöntését, hogy az említett támogatáscsökkentés a csoportra vagy csak annak szabályszegő tagjaira legyen-e alkalmazandó.

(87)

A kölcsönös megfeleltetési kötelezettségekhez kapcsolódó igazgatási szankciók meghatározásával és alkalmazásával összefüggésben részletes eljárási és technikai szabályokat kell megállapítani.

(88)

A támogatáscsökkentés és a támogatás köréből való kizárás fokozatait a meg nem felelés súlyossága alapján kell megállapítani, és e szankciók akár odáig is terjedhetnek, hogy a kedvezményezett a következő naptári év vonatkozásában kizárásra kerül az 1306/2013/EU rendelet 92. cikkében felsorolt valamennyi kifizetésből.

(89)

A közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság és a Vidékfejlesztési Bizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet az 1306/2013/EU rendelet alkalmazására vonatkozó szabályokat állapít meg a következők vonatkozásában:

a)

a tagállamok által a Bizottságnak eljuttatandó értesítések az Unió pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében a tagállamokra háruló kötelezettségeknek megfelelően;

b)

a tagállamok által a támogathatósági feltételek, a kötelezettségvállalások és más kötelezettségek tekintetében végzett adminisztratív és helyszíni ellenőrzések;

c)

a helyszíni ellenőrzések minimális szintje, valamint az említett szint növelésére vonatkozó kötelezettség vagy a csökkentésére vonatkozó lehetőség meghatározása;

d)

az ellenőrzésekre és vizsgálatokra, valamint eredményeikre vonatkozó jelentéstétel;

e)

a megfelelést igazoló ellenőrzések lefolytatásáért felelős hatóságok, valamint az ilyen ellenőrzések tartalma;

f)

a kender tetrahidrokannabinol-tartalmának meghatározására szolgáló különleges ellenőrző intézkedések és módszerek;

g)

a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás tekintetében az elismert ágazatközi szervezetek ellenőrzésére szolgáló rendszer létrehozása és működtetése;

h)

olyan esetek, amelyek vonatkozásában lehetőség van a támogatási kérelmek és kifizetési kérelmek, illetve bármely egyéb információ vagy kérelem benyújtást követő helyesbítésére és kiigazítására;

i)

a támogatások részleges vagy teljes visszavonásának alkalmazása és kiszámítása;

j)

a jogosulatlan kifizetések visszafizettetése, a szankcióként kiszabott összegek beszedése, a jogosulatlanul megadott támogatási jogosultságok visszavonása, valamint a kamat alkalmazása;

k)

az igazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása;

l)

valamely meg nem felelés csekély mértékűnek minősítése;

m)

a támogatási kérelmekre és kifizetési kérelmekre, valamint a támogatási jogosultságok iránti kérelmekre vonatkozó szabályok, beleértve a kérelmek benyújtásának határnapját; a kérelmekben feltüntetendő minimális adatmennyiségre vonatkozó előírások, a támogatási kérelmek módosítására vagy visszavonására, illetve a támogatási kérelem benyújtásának követelménye alóli felmentésre vonatkozó rendelkezések, valamint olyan rendelkezések, amelyek a tagállamok számára lehetővé teszik egyszerűsített eljárások alkalmazását;

n)

a kötelezettségek betartásának, illetve a támogatási kérelmekben vagy a kifizetési kérelmekben szereplő információk helytállóságának és teljességének vizsgálatára szolgáló ellenőrzések végrehajtása, a helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó mérési tűréshatárokkal kapcsolatos szabályokat is beleértve;

o)

az 1306/2013/EU rendelet V. címe II. fejezetének egységes végrehajtásához szükséges műszaki előírások;

p)

az üzemek átruházása;

q)

előlegfizetés;

r)

a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeket érintő ellenőrzések végrehajtása, beleértve annak figyelembevételét, hogy a mezőgazdasági termelő részt vesz-e a mezőgazdasági tanácsadó rendszerben, illetve valamely tanúsítási rendszerben;

s)

a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségekkel összefüggő igazgatási szankciók kiszámítása és alkalmazása, többek között a személyek csoportjából álló kedvezményezettek tekintetében.

2. cikk

A támogatási kérelmekkel, kifizetési kérelmekkel és egyéb nyilatkozatokkal összefüggő információcsere

(1)   A támogatási rendszerek és támogatási intézkedések megfelelő igazgatása céljából, valamint amennyiben valamely tagállamban ugyanazon kedvezményezett tekintetében egynél több kifizető ügynökség illetékes a közvetlen kifizetések és vidékfejlesztési intézkedések igazgatásáért, az érintett tagállam adott esetben megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a támogatási kérelmek, kifizetési kérelmek és egyéb nyilatkozatok vonatkozásában előírt információk minden érintett kifizető ügynökség számára rendelkezésre álljanak.

(2)   Amennyiben az ellenőrzéseket nem az illetékes kifizető ügynökség végzi, az érintett tagállam gondoskodik róla, hogy a kifizető ügynökség elegendő tájékoztatást kapjon az elvégzett ellenőrzésekről és azok eredményeiről. A kifizető ügynökség határozza meg, hogy milyen tájékoztatást tart szükségesnek.

3. cikk

A támogatási kérelmek, kifizetési kérelmek és egyéb nyilatkozatok visszavonása

(1)   A támogatási kérelmek, kifizetési kérelmek és egyéb nyilatkozatok részben vagy egészben bármikor visszavonhatók írásban. Az ilyen visszavonás tényét az illetékes hatóság tartja nyilván.

Ha valamely tagállam él a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott lehetőségekkel, az adott tagállam rendelkezhet úgy, hogy az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisba a mezőgazdasági üzemet elhagyó állatról küldött értesítés helyettesítheti az írásbeli visszavonást.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóság már tájékoztatta a kedvezményezettet az (1) bekezdésben említett dokumentumok bárminemű meg nem feleléséről, vagy értesítette a kedvezményezettet helyszíni ellenőrzés végzésére vonatkozó szándékáról, vagy ha ez a helyszíni ellenőrzés bármilyen meg nem felelést tár fel, a szóban forgó dokumentumoknak a meg nem felelés által érintett részei nem vonhatók vissza.

(3)   Az (1) bekezdés szerint végrehajtott visszavonást követően a kedvezményezettek helyzete ismét megegyezik a dokumentumok vagy részdokumentumok benyújtása előtti helyzettel.

4. cikk

A nyilvánvaló hibák helyesbítése és kiigazítása

A kedvezményezett által benyújtott támogatási kérelmek és kifizetési kérelmek, illetve bármilyen igazoló dokumentum a benyújtása után bármikor helyesbíthető vagy kiigazítható azokban az esetekben, amikor az illetékes hatóság az adott eset átfogó értékelése alapján nyilvánvaló hibákat észlel, valamint feltéve, hogy a kedvezményezett jóhiszeműen jár el.

Az illetékes hatóság csak akkor ismerhet el nyilvánvaló hibákat, ha azok az első bekezdésben említett dokumentumok adminisztratív ellenőrzésekor egyértelműen beazonosíthatók.

5. cikk

A csökkentések, elutasítások, visszavonások és szankciók alkalmazása

Amennyiben a meg nem felelés olyan esete áll fenn, amelyre a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (11) IV. címének II. fejezete szerinti szankciók alkalmazandók, de amelyre az említett rendelet II. címének III. és IV. fejezetével, illetve III. címével összhangban egyúttal visszavonások vagy szankciók is vonatkoznak:

a)

a támogatások vonatkozásában a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet II. címének III. és IV. fejezetében, illetve III. címében előírt csökkentések, elutasítások, visszavonások vagy szankciók alkalmazandók a közvetlen kifizetési rendszerek vagy az integrált rendszer hatálya alá eső vidékfejlesztési intézkedések tekintetében;

b)

a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet IV. címének II. fejezetében előírt szankciók alkalmazandók az érintett kedvezményezettnek az 1306/2013/EU rendelet 92. cikke szerint nyújtandó olyan kifizetések teljes összege tekintetében, amelyekre nem vonatkoznak az a) pont szerinti csökkenések, elutasítások, visszavonások vagy szankciók.

Az első albekezdésben megállapított csökkentéseket, elutasításokat, visszavonásokat és szankciókat az e rendelet 6. cikkének megfelelően, az egyéb uniós vagy a nemzeti jogszabályok rendelkezései által meghatározott kiegészítő szankciók sérelme nélkül kell alkalmazni.

6. cikk

A csökkentések, elutasítások, visszavonások és szankciók sorrendje az egyes közvetlen kifizetési rendszerek vagy vidékfejlesztési intézkedések tekintetében

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt rendszerek keretében valamely kedvezményezett számára odaítélendő támogatás összegét az érintett közvetlen támogatási rendszerre vonatkozóan az említett rendeletben, valamint a legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek vonatkozásában a 228/2013/EU (12), illetve a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (13) előírt feltételek szerint a tagállamok határozzák meg.

(2)   Az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt minden egyes rendszer és a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 6. pontjában meghatározott, az integrált rendszer hatálya alá eső valamennyi vidékfejlesztési intézkedés tekintetében a támogatásokra vonatkozó csökkentéseket, visszavonásokat és szankciókat – adott esetben – a következő sorrendben kell kiszámítani:

a)

a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet II. címének IV. fejezetében előírt támogatáscsökkentéseket és szankciókat – a hivatkozott rendelet 16. cikkében említet szankciók kivételével – a meg nem felelés valamennyi esetére alkalmazni kell;

b)

az a) pont alkalmazása eredményeként kapott összeg képezi a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet III. címében előírt támogatáselutasítás kiszámításának alapját;

c)

a b) pont alkalmazása eredményeként kapott összeg képezi a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 13. és 14. cikkének megfelelően késedelmes benyújtás esetén alkalmazott támogatáscsökkentés kiszámításának alapját;

d)

a c) pont alkalmazása eredményeként kapott összeg képezi a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének megfelelően a mezőgazdasági parcella be nem jelentése esetén alkalmazott támogatáscsökkentés kiszámításának alapját;

e)

a d) pont alkalmazása eredményeként kapott összeg képezi a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet III. címében előírt támogatásvisszavonás kiszámításának alapját;

f)

az e) pont alkalmazása eredményeként kapott összeg képezi a következők alkalmazásának alapját:

i.

az 1307/2013/EU rendelet 51. cikke (2) bekezdésében előírt lineáris támogatáscsökkentés;

ii.

az 1307/2013/EU rendelet 51. cikke (3) bekezdésében előírt lineáris támogatáscsökkentés;

iii.

az 1307/2013/EU rendelet 65. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt lineáris támogatáscsökkentés;

iv.

az 1307/2013/EU rendelet 65. cikke (4) bekezdésében előírt lineáris támogatáscsökkentés;

v.

az olyan esetben alkalmazandó lineáris támogatáscsökkentések, amikor az 1307/2013/EU rendelet 41. cikke szerint teljesítendő kifizetések meghaladják az említett rendelet 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban rögzített nemzeti felső határértéket.46]

(3)   A (2) bekezdés f) pontjának alkalmazása eredményeként kapott összeg képezi a következők alapját:

a)

az 1307/2013/EU rendelet 11. cikke szerinti támogatáscsökkentések alkalmazása;

b)

az 1307/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti lineáris támogatáscsökkentési kulcs alkalmazása;

c)

az 1307/2013/EU rendelet 8. cikke szerinti kiigazítási arány alkalmazása.

(4)   A (3) bekezdés alkalmazásából származó kifizetések összege alapul szolgál a kölcsönös megfeleltetés figyelmen kívül hagyása miatt a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet IV. címének II. fejezetével összhangban alkalmazott támogatáscsökkentések kiszámításához.

7. cikk

Jogosulatlan kifizetések visszafizettetése

(1)   Amennyiben jogosulatlan kifizetésre kerül sor, a kérdéses összeget a kedvezményezett – adott esetben – a (2) bekezdés szerint kiszámított kamattal együtt köteles visszafizetni.

(2)   A kamatot a kedvezményezett számára a visszafizetési felszólításban előírt – legfeljebb 60 napos – fizetési határidő és a visszafizetés vagy levonás között eltelt időszakra kell felszámítani.

Az alkalmazandó kamatlábat a nemzeti törvényekkel összhangban kell meghatározni, de az nem lehet alacsonyabb a nemzeti rendelkezések alapján visszafizettetett összegeknél alkalmazott kamatlábnál.

(3)   Az (1) bekezdésben említett visszafizetési kötelezettség nem alkalmazandó, ha a kifizetésre az illetékes hatóság vagy más hatóság hibájából került sor, és a kedvezményezettel szemben nem volt elvárható, hogy a hibát észrevegye.

Ha azonban a hiba az érintett kifizetés kiszámítására vonatkozó tényszerű elemeket érinti, az első albekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a visszafizettetésről szóló határozatot a kifizetéstől számított 12 hónapon belül nem közölték.

8. cikk

Az üzemek átruházása

(1)   E cikk alkalmazásában:

a)   „a mezőgazdasági üzem átruházása”: az érintett termelési egységek vonatkozásában az eladás, haszonbérletbe adás vagy bármilyen hasonló típusú ügylet;

b)   „átruházó”: az a kedvezményezett, akinek az üzemét átruházzák egy másik kedvezményezettre;

c)   „az átruházás kedvezményezettje”: az a kedvezményezett, akire az üzemet átruházzák.

(2)   Amennyiben egy üzemet a támogatási kérelem vagy kifizetési kérelem benyújtása után teljes egészében átruháznak egy kedvezményezettről egy másikra még az előtt, hogy teljesült volna a támogatás nyújtásához szükséges valamennyi feltétel, az átruházó részére az átruházott üzemre vonatkozóan nem nyújtható támogatás.

(3)   Az átruházó által kért támogatást vagy kifizetést az átruházás kedvezményezettjének kell nyújtani, ha:

a)

az átruházás kedvezményezettje a tagállam által meghatározandó időszakon belül értesíti az illetékes hatóságot az átruházásról, és kéri a támogatás kifizetését;

b)

a kedvezményezett minden, az illetékes hatóság által kért bizonyítékot bemutat;

c)

az átruházott üzem vonatkozásában a támogatás odaítéléséhez szükséges minden feltétel teljesült.

(4)   Amint a kedvezményezett értesíti az illetékes hatóságot, és a (3) bekezdés a) pontja szerint kéri a támogatás kifizetését:

a)

az átruházó összes joga és kötelezettsége, amely az illetékes hatóság és az átruházó között a támogatási kérelem vagy kifizetési kérelem eredményeképpen létrejött jogviszonyból származik, az átruházás kedvezményezettjére száll át;

b)

az átruházónak a támogatás odaítéléséhez szükséges minden cselekményét és az átruházást megelőzően tett minden nyilatkozatát a kedvezményezettnek kell tulajdonítani a vonatkozó uniós szabályok alkalmazásában;

c)

adott esetben az átruházott üzemet a szóban forgó igénylési év vonatkozásában különálló üzemnek kell tekinteni.

(5)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy adott esetben a támogatást az átruházónak ítélik oda. Ebben az esetben:

a)

az átruházás kedvezményezettjének nem nyújtanak támogatást;

b)

a tagállamok értelemszerűen alkalmazzák a (2), (3) és (4) bekezdésben megállapított követelményeket.

9. cikk

Értesítések

(1)   Valamennyi közvetlen kifizetési rendszer, vidékfejlesztési intézkedés és technikai segítségnyújtás, valamint az 1308/2013/EU rendelet 46. és 47. cikke szerinti borágazati támogatási rendszerek esetében a tagállamok minden évben július 15-ig értesítik a Bizottságot az előző naptári évre vonatkozó ellenőrzési adatokról és statisztikákról, valamint különösen az alábbiakról:

a)

az egyes kedvezményezettek adatai a támogatási kérelmek vagy kifizetési kérelmek, a bejelentett és/vagy támogatási kérelem tárgyát képező földterületek és állatok, valamint az adminisztratív, helyszíni és utólagos ellenőrzések eredményei tekintetében;

b)

adott esetben a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzések eredményei, a vonatkozó csökkentéseket és kizárásokat is beleértve.

Az ilyen értesítéseket elektronikus úton kell megküldeni az ellenőrzési adatok és statisztikák küldésére vonatkozóan a Bizottság által a tagállamok számára rendelkezésre bocsátott műszaki előírásoknak megfelelően.

(2)   A tagállamok július 15-ig eljuttatják a Bizottságnak a kölcsönös megfeleltetési követelmények ellenőrzése kapcsán választott lehetőségekről, valamint a kölcsönös megfeleltetési követelmények és előírások ellenőrzéséért felelős, illetékes ellenőrző szervekről szóló jelentést. Az említett jelentésben szereplő információk későbbi módosításairól haladéktalanul értesítést kell küldeni.

(3)   A tagállamok minden évben július 15-ig eljuttatják a Bizottságnak az előző naptári évi, termeléstől függő önkéntes támogatások igazgatása és ellenőrzése vonatkozásában hozott intézkedésekről szóló jelentést.

(4)   Az integrált rendszer részeként létrehozott számítógépes adatokat az ágazati szabályok keretében a Bizottságnak megküldendő információk alátámasztására kell felhasználni.

II.   CÍM

INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS KONTROLLRENDSZER

I.   FEJEZET

Általános szabályok

10. cikk

A közvetlen kifizetések előlegei

A tagállamok egy meghatározott évre vonatkozó támogatási kérelmek tekintetében az 1307/2013/EU rendelet 8. cikkében említett, a pénzügyi fegyelem biztosítására szolgáló kiigazítási arány alkalmazása nélkül is fizethetnek a kedvezményezetteknek a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó előlegeket. A kedvezményezetteknek december 1-jétől kifizetendő egyenleg megállapításakor a megfelelő naptári évben teljesített közvetlen kifizetések teljes összegére vonatkozóan figyelembe kell venni az adott időpontban a pénzügyi fegyelem biztosítása érdekében alkalmazandó kiigazítási arányt.

II.   FEJEZET

Támogatási kérelmek és kifizetési kérelmek

1.   szakasz

Közös rendelkezések

11. cikk

Az eljárások egyszerűsítése

(1)   Hacsak arról az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU, az 1307/2013/EU rendelet, a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet vagy e rendelet másképpen nem rendelkezik, a tagállamok megengedhetik vagy előírhatják, hogy bármely, e rendelet szerinti közlés – vagyis mind a kedvezményezettől a hatóságok felé irányuló, mind az ellentétes irányú közlések – küldése elektronikus úton történjen, feltéve, hogy ez nem vezet a kedvezményezettek közötti hátrányos megkülönböztetéshez, valamint megfelelő intézkedések történtek különösen annak biztosítására, hogy:

a)

a kedvezményezettet egyértelműen azonosítsák;

b)

a kedvezményezett megfeleljen az érintett közvetlen kifizetési rendszer vagy vidékfejlesztési intézkedés összes követelményének;

c)

a megküldött adatok a szóban forgó közvetlen kifizetési rendszer vagy vidékfejlesztési intézkedés megfelelő igazgatása tekintetében megbízhatóak legyenek; ha a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 9. pontjában meghatározott állatokra vonatkozó számítógépes adatbázis adatai felhasználásra kerülnek, az adatbázis biztosítsa az érintett közvetlen kifizetési rendszerek vagy vidékfejlesztési intézkedések megfelelő irányításához szükséges megbízhatósági és végrehajtási szintet;

d)

amennyiben a kísérő dokumentumok nem küldhetők meg elektronikus úton, az illetékes hatóságnak az ilyen dokumentumokat a nem elektronikus adatküldésre vonatkozó határidőig meg kell kapnia.

(2)   A támogatási kérelmek vagy kifizetési kérelmek benyújtása tekintetében a tagállamok – az (1) bekezdésben megállapított feltételek szerint – előírhatnak egyszerűsített eljárásokat, amennyiben az adatok már az illetékes hatóságok rendelkezésére állnak, különösen, ha az érintett kifizetési rendszer vagy vidékfejlesztési intézkedés keretében legutóbb benyújtott támogatási kérelemhez vagy kifizetési kérelemhez képest az 1306/2013/EU rendelet 72. cikkének (3) bekezdésével összhangban nem történtek változások. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási kérelmek vagy a kifizetési kérelmek vonatkozásában felhasználják nemzeti hatóságok rendelkezésére álló adatforrásokból származó adatokat. Ebben az esetben az adott tagállam gondoskodik arról, hogy az említett adatforrások az adatok megbízhatóságának, integritásának és biztonságának garantálása érdekében rendelkezzenek az adatok megfelelő kezeléséhez szükséges megbízhatósági szinttel.

(3)   Amennyiben lehetséges, a támogatási kérelemmel vagy kifizetési kérelemmel együtt benyújtandó igazoló dokumentumokban megadandó információkat az illetékes hatóság közvetlenül a szóban forgó információ forrásától is beszerezheti.

12. cikk

Az egységes kérelemre és a vidékfejlesztési intézkedések keretében benyújtott támogatási kérelmekre vonatkozó általános rendelkezések

(1)   Ha a tagállamok az 1306/2013/EU rendelet 72. cikkének (4) bekezdésével összhangban úgy döntenek, hogy a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos támogatási kérelmek és a vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggő kifizetési kérelmek benyújtása egyetlen támogatási kérelemmel történjen, e rendelet 20., 21. és 22. cikke értelemszerűen alkalmazandó a szóban forgó rendszerek vagy intézkedések hatálya alá tartozó támogatási és/vagy kifizetési kérelmek tekintetében megállapított különös követelményekre.

(2)   Az a kedvezményezett, aki valamely területalapú közvetlen kifizetés vagy vidékfejlesztési intézkedés keretében támogatást igényel, évente csak egyetlen egységes kérelmet nyújthat be.

(3)   A tagállamok megfelelő eljárásokat írnak elő a vidékfejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási kérelmek benyújtására vonatkozóan.

13. cikk

Az egységes kérelem, a támogatási kérelmek és a kifizetési kérelmek benyújtásának határnapja

(1)   A tagállamok meghatározzák azokat a határnapokat, ameddig az egységes kérelem, a támogatási kérelmek, illetve a kifizetési kérelmek benyújthatók. A határnapok egyik évben sem eshetnek május 15. utáni időpontra. Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország azonban meghatározhat ennél későbbi időpontot, amely mindazonáltal nem eshet június 15-nél későbbre.

Az említett határnapok rögzítésekor a tagállamok a támogatás megfelelő adminisztratív és pénzügyi igazgatása érdekében figyelembe veszik az összes vonatkozó adat rendelkezésére állásához szükséges időt, és gondoskodnak arról, hogy hatékony ellenőrzéseket lehessen beütemezni.

(2)   Az 1306/2013/EU rendelet 78. cikkének második bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően az (1) bekezdésben említett határnapok rendkívüli időjárási körülmények miatt bizonyos övezetekben helyezhetők későbbi időpontra is.

14. cikk

Az egységes kérelem és a kifizetési kérelem tartalma

(1)   Az egységes kérelemnek és a kifizetési kérelemnek a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges valamennyi információt tartalmaznia kell, különösen az alábbiakat:

a)

a kedvezményezett személyazonossága;

b)

az érintett közvetlen kifizetési rendszerek és/vagy vidékfejlesztési intézkedések részletei;

c)

a támogatási jogosultságok azonosítása az alaptámogatási rendszerre vonatkozóan a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkében előírt azonosítási és nyilvántartási rendszerrel összhangban;

d)

a mezőgazdasági üzem összes mezőgazdasági parcellájának egyértelmű azonosítását lehetővé tévő adatok, hektárban kifejezett területük két tizedesjegy pontossággal, elhelyezkedésük, és szükség esetén a mezőgazdasági parcella hasznosítására vonatkozó további részletek;

e)

adott esetben az olyan, nem mezőgazdasági földterület egyértelmű azonosítását lehetővé tévő részletek, amelyre vonatkozóan a vidékfejlesztési intézkedések keretében támogatást igényelnek;

f)

adott esetben az érintett rendszer és/vagy intézkedés keretében biztosított támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges igazoló dokumentumok;

g)

a kedvezményezett nyilatkozata arról, hogy ismeri a szóban forgó közvetlen kifizetési rendszerre és/vagy vidékfejlesztési intézkedésre vonatkozó feltételeket;

h)

adott esetben a kedvezményezett nyilatkozata arról, hogy az 1307/2013/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdése első és második albekezdésében szereplő, nem mezőgazdasági jellegű üzleti vállalkozás működtetésével és tevékenység végzésével foglalkozik.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjában említett támogatási jogosultságok azonosítása céljából az 1306/2013/EU rendelet 72. cikkének (3) bekezdése értelmében a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátott formanyomtatványoknak tartalmazniuk kell a támogatási jogosultságoknak a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkében előírt azonosítási és nyilvántartási rendszer szerinti azonosítását.

(3)   Az alaptámogatási rendszer alkalmazásának első évében a tagállamok a támogatási jogosultságok tekintetében eltérhetnek e cikk és e rendelet 17. cikkének rendelkezéseitől.

15. cikk

Az egységes kérelem és a kifizetési kérelem módosítása

(1)   Az egységes kérelem vagy a kifizetési kérelem benyújtásának határnapja után az egységes kérelem vagy a kifizetési kérelem kiegészíthető vagy kiigazítható egyéni mezőgazdasági parcellákkal vagy egyéni támogatási jogosultságokkal, feltéve, hogy az érintett közvetlen támogatási rendszerek vagy vidékfejlesztési intézkedések követelményei teljesülnek.

Az egységes kérelemben már bejelentett egyéni mezőgazdasági parcellák vagy támogatási jogosultságok tekintetében a hasznosítást, a közvetlen támogatási rendszert vagy a vidékfejlesztési intézkedést érintő módosítások ugyanezekkel a feltételekkel tehetők meg.

Amennyiben az első és a második albekezdésben említett módosítások hatással vannak valamely benyújtandó igazoló dokumentumra vagy szerződésre, a szóban forgó dokumentumok vagy szerződések ennek megfelelően módosíthatók.

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban megtett módosításokról az adott év május 31-ig – Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország esetében június 15-ig – írásban értesíteni kell az illetékes hatóságot.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok a módosításokkal kapcsolatos értesítésre vonatkozóan korábbi határnapot is megállapíthatnak. E határnap azonban nem lehet az egységes kérelem vagy kifizetési kérelem benyújtására a 13. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott határnapot követő 15. naptári napnál korábbi időpont.

(3)   Amennyiben az illetékes hatóság már tájékoztatta a kedvezményezettet az egységes kérelemben vagy a kifizetési kérelemben található meg nem felelés bármilyen esetéről, vagy értesítette a helyszíni ellenőrzés végzésére irányuló szándékáról, és a helyszíni ellenőrzés meg nem felelést tár fel, az (1) bekezdés szerinti módosításokra a meg nem felelés által érintett mezőgazdasági parcellákkal kapcsolatban nincs lehetőség.

16. cikk

Az előre kitöltött formanyomtatványok helyesbítése

Egységes kérelem, támogatási kérelem és/vagy kifizetési kérelem formanyomtatványának benyújtásakor a kedvezményezett köteles helyesbíteni az 1306/2013/EU rendelet 72. cikkének (3) bekezdése szerinti előre kitöltött formanyomtatványt, ha bármilyen módosításra – különösen a támogatási jogosultságoknak az 1307/2013/EU rendelet 34. cikke szerinti átruházására – került sor, vagy ha a formanyomtatványon feltüntetett információk nem helytállóak.

2.   szakasz

A területalapú támogatási rendszerekre vonatkozó támogatási kérelmek és a területalapú támogatási intézkedésekre vonatkozó kifizetési kérelmek

17. cikk

A területalapú támogatási rendszerekhez kapcsolódó támogatási kérelmekre és a területalapú támogatási intézkedésekhez kapcsolódó támogatási kérelmekre vonatkozó különös követelmények

(1)   A 14. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontja szerinti mezőgazdasági üzem és/vagy nem mezőgazdasági földterület összes mezőgazdasági parcellájának azonosítása érdekében az illetékes hatóság földrajzi információs rendszeren alapuló interfészen keresztül köteles a kedvezményezett rendelkezésére bocsátani az 1306/2013/EU rendelet 72. cikkének (3) bekezdésében említett előre kitöltött formanyomtatványt és megfelelő grafikus anyagokat, amelyek lehetővé teszik a bejelentett területek térinformációs és alfanumerikus adatainak feldolgozását (a továbbiakban: a földrajzi térinformatikai támogatási kérelem formanyomtatványa).

(2)   Az (1) bekezdés a következők szerint alkalmazandó:

a)

a 2016. igénylési évtől a kedvezményezettek azon számára, amely az alaptámogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer tekintetében az előző évben meghatározott terület legalább 25 %-ának lefedéséhez szükséges;

b)

a 2017. igénylési évtől a kedvezményezettek azon számára, amely az alaptámogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer tekintetében az előző évben meghatározott terület legalább 75 %-ának lefedéséhez szükséges;

c)

a 2018. igénylési évtől minden kedvezményezettre.

(3)   Ha a támogatási kérelmet és/vagy kifizetési kérelmet a kedvezményezett nem tudja földrajzi térinformatikai támogatási kérelem formanyomtatványa útján benyújtani, az illetékes hatóság a kedvezményezettnek:

a)

megadja a szükséges technikai segítséget; vagy

b)

az előre kitöltött formanyomtatványt és a megfelelő grafikus anyagokat papíron bocsátja rendelkezésre. Ebben az esetben az illetékes hatóság a kedvezményezettől kapott adatokat átvezeti a földrajzi térinformatikai támogatási kérelem formanyomtatványába.

(4)   A kedvezményezett rendelkezésére bocsátott előre kitöltött formanyomtatványokban referenciaparcellánként meg kell adni a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti támogatható legnagyobb területet, valamint az előző évben az alaptámogatási rendszer, az egységes területalapú rendszer és/vagy a területalapú vidékfejlesztési intézkedések céljából mezőgazdasági parcellánként meghatározott területet.

A kedvezményezettnek az 1306/2013/EU rendelet 72. cikkének (3) bekezdésével összhangban biztosított grafikus anyagoknak meg kell jelölniük a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti referenciaparcellák határvonalait és egyedi azonosítójukat, valamint meg kell adniuk az előző évben meghatározott mezőgazdasági parcellák határvonalait azért, hogy a kedvezményezett minden egyes mezőgazdasági parcella méretét és elhelyezkedését helyesen tüntethesse fel. A 2016. igénylési évtől a grafikus anyagokban az előző évben meghatározott ökológiai jelentőségű területek típusát, méretét és elhelyezkedését is fel kell tüntetni.

(5)   A kedvezményezett köteles egyértelműen azonosítani és bejelenteni minden egyes mezőgazdasági parcellát, valamint – adott esetben – az ökológiai jelentőségű területek típusát, méretét és elhelyezkedését. A környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetések tekintetében a kedvezményezett a bejelentett mezőgazdasági parcellák hasznosítási módját is köteles meghatározni.

E célból a kedvezményezett megerősítheti az előre kitöltött formanyomtatványban szereplő információkat. Amennyiben azonban az adott mezőgazdasági parcella területére, elhelyezkedésére vagy határvonalaira, vagy – adott esetben – az ökológiai jelentőségű területek méretére és elhelyezkedésére vonatkozó információk nem helytállóak vagy nem teljesek, a kedvezményezett köteles helyesbíteni vagy módosítani az előre kitöltött formanyomtatványt.

Az illetékes hatóság a kedvezményezettek által az előre kitöltött formanyomtatványban tett helyesbítések vagy kiegészítések alapján értékeli, hogy – tekintettel a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (3) bekezdésére – szükség van-e a megfelelő referenciaparcellára vonatkozó adatok naprakésszé tételére.

(6)   Amennyiben a kedvezményezett az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (14) 39. cikkének (2) bekezdése vagy az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alapján tett kötelezettségvállalások teljesítése révén folytat egyenértékű gyakorlatokat, az adott kötelezettségvállalást a megfelelő kifizetési kérelemre történő hivatkozással fel kell tüntetni a támogatási kérelemben.

Ha a kedvezményezett az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban nemzeti vagy regionális környezetvédelmi tanúsítási rendszerek révén folytat egyenértékű gyakorlatokat, e rendelet 4. és 5. cikke értelemszerűen alkalmazandó az előre kitöltött formanyomtatvány és a kedvezményezett nyilatkozata vonatkozásában.

Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (5) és (6) bekezdésével összhangban a regionális vagy együttes végrehajtás alkalmazásában és az ökológiai jelentőségű területekkel kapcsolatos kötelezettségeknek a kedvezményezettek által egyénileg teljesítendő részét illetően az említett regionális vagy együttes végrehajtásban részt vevő kedvezményezettek e cikk (5) bekezdésének megfelelően minden egyes mezőgazdasági parcella vonatkozásában kötelesek egyértelműen azonosítani és bejelenteni az ökológiai jelentőségű terület típusát, méretét és elhelyezkedését. Támogatási kérelmükben, illetve kifizetési kérelmükben a kedvezményezetteknek hivatkozniuk kell az e rendelet 18. cikkében említett, regionális vagy együttes végrehajtásra vonatkozó nyilatkozatra.

(7)   Az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdése szerinti, kender termelésére használt területek tekintetében az egységes kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)

a kenderrel bevetett parcellák azonosításához szükséges valamennyi információ, a vetőmag fajtájának megjelölésével;

b)

a felhasznált vetőmag mennyiségének feltüntetése (kg/hektár);

c)

a 2002/57/EK tanácsi irányelvvel (15) és különösen annak 12. cikkével összhangban a vetőmag csomagolásán alkalmazott hatósági címkék, illetve a tagállam által azokkal egyenértékűnek elismert bármely más dokumentum.

Az első albekezdés c) pontjától eltérve amennyiben a vetésre az egységes kérelem benyújtási határnapja után kerül sor, a címkéket legkésőbb június 30-ig kell benyújtani. Amennyiben a címkéket más nemzeti hatósághoz is be kell nyújtani, a tagállamok előírhatják, hogy a szóban forgó címkéket az említett ponttal összhangban való benyújtásuk után vissza kell jutatni a kedvezményezetthez. A visszajuttatott címkéken jelezni kell, hogy azokat már használták kérelem benyújtásához.

(8)   Az 1307/2013/EU rendelet IV. címének 2. fejezetében előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás esetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell:

a)

a használt gyapotfajta vetőmagjának nevét;

b)

adott esetben annak az elismert ágazati szervezetnek a nevét és címét, amelyben a kedvezményezett tagsággal rendelkezik.

(9)   Azokat a területeket, amelyeket az 1307/2013/EU rendelet III., IV. és V. címében előírt támogatási rendszerek vagy az 1308/2013/EU rendeletben említett borágazati támogatási rendszerek céljaitól eltérő célból hasznosítanak, egy vagy több „egyéb hasznosítás” rovatban kell bejelenteni.

18. cikk

A regionális vagy együttes végrehajtásra vonatkozó nyilatkozat

Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (5) és (6) bekezdése szerinti valamennyi regionális, illetve együttes végrehajtás tekintetében regionális végrehajtásra vagy együttes végrehajtásra vonatkozó nyilatkozatot kell benyújtani, amely kiegészíti az egyes kedvezményezettek támogatási kérelmét vagy kifizetési kérelmét.

A nyilatkozatnak minden szükséges kiegészítő információt tartalmaznia kell ahhoz, hogy ellenőrizhető legyen az említett rendelet 46. cikkének (5) és (6) bekezdése szerinti regionális vagy együttes végrehajtás tekintetében fennálló kötelezettségek betartása, különös tekintettel az alábbiakra:

a)

valamennyi részt vevő kedvezményezett egyedi azonosítója;

b)

az a minimális százalékos arány, amelyet az említett rendelet 46. cikke (6) bekezdésének második albekezdése értelmében valamennyi kedvezményezettnek egyénileg kell teljesítenie;

c)

a szóban forgó rendelet 46. cikkének (5) bekezdésében említett, egymással határos ökológiai jelentőségű területek egybefüggő struktúráinak összterülete vagy azoknak a hivatkozott rendelet 46. cikkének (6) bekezdése szerinti ökológiai jelentőségű közös területeknek az összterülete, amelyek tekintetében a kötelezettségeket együttesen kell teljesíteni;

d)

előre kitöltött grafikus anyag, amely feltünteti a határvonalakat, valamint megadja az egymással határos ökológiai jelentőségű területek egybefüggő struktúráinak vagy az ökológiai jelentőségű közös területeknek az egyértelmű azonosítására és határvonalaik jelölésére felhasználandó referenciaparcellák egyedi azonosítását.

Amennyiben regionális végrehajtás esetén a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 46. cikkének (6) bekezdésében előírt részletes terv az e cikk második bekezdésében felsorolt valamennyi információt tartalmazza, az első bekezdés szerinti nyilatkozat helyettesíthető a tervre történő hivatkozással.

Együttes végrehajtás esetén az első bekezdés szerinti nyilatkozatot ki kell egészíteni a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 47. cikkének (4) bekezdésében előírt írásos megállapodással.

19. cikk

A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben való részvételre irányuló kérelem és az említett rendszerből való kilépés

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 62. cikkének (1) bekezdésében említett mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben való részvételre vonatkozóan 2015-ben benyújtott kérelmeknek tartalmazniuk kell az ugyanazon kedvezményezett által a 2015. igénylési év vonatkozásában benyújtott egységes kérelemre való hivatkozást és – adott esetben – a kérelmező azon nyilatkozatát, amelyben megerősíti, hogy ismeri a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer tekintetében az említett rendelet 64. cikkében előírt különös feltételeket.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első albekezdésben említett kérelmet az egységes kérelemmel együtt vagy annak részeként kell benyújtani.

(2)   A 2016. igénylési évtől kezdődő hatállyal a tagállamok előírják az 1306/2013/EU rendelet 72. cikkének (3) bekezdése szerinti egyszerűsített kérelmezési eljárás alkalmazását.

(3)   A (2) bekezdésben említett kérelmezési eljárás céljára használandó, előre kitöltött formanyomtatványokat a 2015. igénylési évre vonatkozóan benyújtott egységes kérelemben szereplő adatok alapján kell elkészíteni; a formanyomtatványoknak tartalmazniuk kell különösen:

a)

az 1307/2013/EU rendelet 64. cikkében foglalt rendelkezések betartásának megállapításához szükséges valamennyi kiegészítő információt, valamint – adott esetben – minden olyan további információt, amely nélkülözhetetlen annak megerősítéséhez, hogy a kedvezményezett még mindig megfelel az említett rendelet 9. cikkének;

b)

a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy ismeri az 1307/2013/EU rendelet 64. cikkében előírt mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerre vonatkozó különös feltételeket.

Amennyiben a tagállamok az 1307/2013/EU rendelet 63. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában megállapított támogatási módszert választják ugyanazon bekezdés harmadik albekezdésének alkalmazása nélkül, e bekezdés első albekezdésétől eltérve az előre kitöltött formanyomtatványokat e fejezet 1. szakaszával összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

(4)   Azok a kedvezményezettek, akik a 2015 utáni évek tekintetében úgy döntenek, hogy az 1307/2013/EU rendelet 62. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban kilépnek a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerből vagy az említett rendelet 62. cikkének (2) bekezdése értelmében visszalépnek a rendszerben való részvételtől, kilépési vagy visszalépési szándékukról az adott tagállam által megállapított szabályok szerint tájékoztatják az illetékes hatóságot.

3.   szakasz

Egyéb kérelmek

20. cikk

A támogatási kérelmekre vonatkozó különös rendelkezések

Az a kedvezményezett, aki a területalapú támogatási rendszerek keretében nem igényel támogatást, viszont az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt valamely egyéb támogatási rendszer vagy az 1308/2013/EU rendelet 46. és 47. cikke szerinti borágazati támogatási rendszer keretében támogatást igényel, és rendelkezik mezőgazdasági területtel, támogatási kérelmében e rendelet 17. cikkével összhangban köteles bejelenteni a szóban forgó területeket.

Az a kedvezményezett, aki csak az 1308/2013/EU rendelet 46. és 47. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alá tartozik, támogatási kérelmében köteles megjelölni a rendelkezésére álló területeket minden olyan naptári év tekintetében, amelyben e kötelezettségek fennállnak.

A tagállamok azonban mentesíthetik a kedvezményezetteket az első és a második albekezdésben említett kötelezettség alól, amennyiben a szóban forgó információk az illetékes hatóságok rendelkezésére állnak olyan egyéb igazgatási és kontrollrendszerek keretében, amelyek az 1306/2013/EU rendelet 61. cikkével összhangban az integrált rendszerrel kompatibilisek.

21. cikk

Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében az állatállomány-alapú támogatási kérelemre és kifizetési kérelemre vonatkozó követelmények

(1)   A 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 15. pontjában meghatározott állatállomány-alapú támogatási kérelemnek, illetve az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 14. pontjában meghatározott, állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések hatálya alá tartozó kifizetési kérelemnek a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges valamennyi információt tartalmaznia kell, különösen az alábbiakat:

a)

a kedvezményezett személyazonossága;

b)

hivatkozás az egységes kérelemre, ha azt már benyújtották;

c)

az állatok száma minden olyan fajta esetében, amelyekre vonatkozóan állatállomány-alapú támogatási kérelmet vagy kifizetési kérelmet nyújtanak be, és a szarvasmarhafélék esetében az állatok azonosítási kódja;

d)

adott esetben a kedvezményezett kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a c) pontban említett állatokat a tagállam által megállapított időszakban a mezőgazdasági üzemében tartja, valamint információ arról (azokról) a hely(ek)ről, ahol az állatokat az érintett időszakban tartják;

e)

adott esetben az érintett program vagy intézkedés keretében biztosított támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges igazoló dokumentumok;

f)

a kedvezményezett nyilatkozata arról, hogy ismeri a szóban forgó támogatásra vonatkozó feltételeket.

(2)   Minden állattartó számára biztosítani kell azt a jogot, hogy a számítógépes adatbázisban róla és állatairól tárolt adatokat érintően az illetékes hatóságoktól korlátozás nélkül, ésszerű időközönként és túlzott késedelem nélkül tájékoztatást kapjon. Az állatállomány-alapú támogatási kérelem vagy kifizetési kérelem benyújtásakor a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szóban forgó adatok helytállóak és teljes körűek, ellenkező esetben a nem helytálló adatokat helyesbítenie, a hiányzó adatokat pedig pótolnia kell.

(3)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az állatállomány-alapú támogatási kérelemnek vagy kifizetési kérelemnek az (1) bekezdésben említett információk egy részét nem kell tartalmaznia, ha azokat már közölték az illetékes hatósággal.

(4)   A tagállamok bevezethetnek olyan eljárásokat, amelyek révén az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban tárolt adatokat az állatállomány-alapú támogatási kérelem vagy kifizetési kérelem céljából fel lehet használni, feltéve, hogy az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázis az egyes állatok szintjén biztosítja az érintett támogatási rendszerek vagy támogatási intézkedések megfelelő irányításához szükséges megbízhatósági és végrehajtási szintet.

Az első albekezdésben említett eljárások állhatnak egy olyan rendszerből, amely szerint a kedvezményezett támogatási kérelmet nyújthat be minden olyan állat tekintetében, amely a tagállam által meghatározandó időpontban vagy időszakban az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő adatok alapján támogatható.

Ebben az esetben a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy:

a)

a szóban forgó támogatási rendszerre és/vagy támogatási intézkedésre alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban a második albekezdésben említett időpont vagy időszak egyértelműen meghatározott és ismert legyen a kedvezményezett előtt;

b)

a kedvezményezett tudatában legyen annak, hogy a potenciálisan támogatható, de az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerében nem megfelelően azonosított vagy nyilvántartott állat a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkének értelmében meg nem felelés által érintett állatnak minősül.

(5)   A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdésben említett információk egy részét az általuk jóváhagyott szerven vagy szerveken keresztül lehessen vagy kelljen továbbítani. A szolgáltatott információkért azonban a kedvezményezett továbbra is felelős marad.

4.   szakasz

A támogatási jogosultságokra vonatkozó különös rendelkezések

22. cikk

A támogatási jogosultságok kiosztása vagy értékének növelése

(1)   Az alaptámogatási rendszer keretében a támogatási jogosultságoknak az 1307/2013/EU rendelet 20. és 24. cikke, 30. cikke – (7) bekezdése e) pontjának kivételével – és 39. cikke szerinti kiosztása, illetve értékének növelése iránti kérelmeket a tagállamok által meghatározandó időpontig kell benyújtani. A rögzített időpont nem eshet a vonatkozó naptári év május 15. napja utáni időpontra.

Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország azonban meghatározhat ennél későbbi időpontot is, amely mindazonáltal nem eshet a vonatkozó naptári év június 15. napjánál későbbi időpontra.

(2)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatási jogosultságok kiosztása iránti kérelmet az alaptámogatási rendszer szerinti támogatási kérelemmel egy időben kell benyújtani.

23. cikk

A jogosulatlanul kiosztott támogatási jogosultságok visszavonása

(1)   Amennyiben a támogatási jogosultságok kedvezményezettek részére történő, 1307/2013/EU rendelet szerinti kiosztása után megállapítást nyer, hogy a kiosztott támogatási jogosultságok száma túl nagy, a támogatási jogosultságok határérték feletti száma visszakerül az 1307/2013/EU rendelet 30. cikke szerinti nemzeti tartalékba vagy regionális tartalékokba.

Ha az első albekezdésben említett hibát az illetékes hatóság vagy más hatóság vétette, és amennyiben ésszerűen nem feltételezhető, hogy a kedvezményezett észrevehette volna a hibát, a kedvezményezettnek kiosztott fennmaradó támogatási jogosultságok értékét megfelelő módon ki kell igazítani.

Amennyiben a túl nagy számú támogatási jogosultság kiosztásával érintett kedvezményezett időközben támogatási jogosultságokat adott át más kedvezményezetteknek, az első albekezdésben előírt kötelezettség az átadott támogatási jogosultságok számával arányosan az átruházás kedvezményezettjeire is vonatkozik, amennyiben az a kedvezményezett, akinek a támogatási jogosultságokat először kiosztották, nem rendelkezik elegendő számú támogatási jogosultsággal a jogosulatlanul kiosztott támogatási jogosultságok számának fedezésére.

(2)   Amennyiben a támogatási jogosultságoknak a kedvezményezettek részére történő, az 1307/2013/EU rendelet szerinti kiosztása után megállapítást nyer, hogy a valamely kedvezményezett által a 2014. évre kapott, az említett rendelet 26. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti támogatási összegek, vagy a 2014. évre vonatkozó támogatási kérelme benyújtásának időpontjában a kedvezményezett birtokában lévő támogatási jogosultságoknak a hivatkozott rendelet 26. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerinti értéke, vagy a támogatási jogosultságoknak az említett rendelet 26. cikkének (5) bekezdése szerinti egységértéke, vagy a támogatási jogosultságok egységértékének a hivatkozott rendelet 30. cikkének (10) bekezdése szerinti növelése, vagy a kedvezményezett által az említett rendelet 40. cikke (3) bekezdése értelmében az alaptámogatási rendszer végrehajtását megelőző naptári év tekintetében kapott támogatások összértéke túl magas volt, a szóban forgó, hibás refereciaadatokon alapuló támogatási jogosultságokat ki kell igazítani az érintett kedvezményezett vonatkozásában.

Ezt a módosítást azon támogatási jogosultságok tekintetében is el kell végezni, amelyeket időközben átadtak más kedvezményezetteknek.

A csökkentés értékét vissza kell juttatni az 1307/2013/EU rendelet 30. cikkében említett nemzeti tartalékba vagy regionális tartalékokba.

(3)   Amennyiben a támogatási jogosultságok kedvezményezettek részére történő, 1307/2013/EU rendelet szerinti kiosztása után megállapítást nyer, hogy ugyanazon kedvezményezett vonatkozásában fennáll mind az (1), mind a (2) bekezdésben említett helyzet, valamennyi támogatási jogosultság értékének (2) bekezdés szerinti kiigazítására még a jogosulatlanul kiosztott támogatási jogosultságoknak a nemzeti tartalékba vagy regionális tartalékokba történő, (1) bekezdés szerinti visszajuttatása előtt kell sort keríteni.

(4)   A támogatási jogosultságok számának és/vagy értékének e cikkben előírt kiigazításai nem vezethetnek a fennmaradó támogatási jogosultságok szisztematikus újraszámításához.

(5)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a jogosulatlanul kiosztott támogatási jogosultságokat nem szerzik vissza olyan esetben, ha a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló elektronikus nyilvántartásban az e cikkben előírt kiigazítások céljából végzett ellenőrzések időpontjában szereplő támogatási jogosultságok összértéke az alaptámogatási rendszer 1307/2013/EU rendelet szerinti végrehajtásának bármely évében legfeljebb 50 EUR.

A kiigazítást megelőző évek vonatkozásában jogosulatlanul kifizetett összegeket e rendelet 7. cikkének megfelelően kell visszafizettetni. Az ilyen jogosulatlanul kifizetett összegek meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az e cikkben előírt kiigazítások az egyes érintett évek vonatkozásában milyen hatást gyakorolnak a támogatási jogosultságok számára és – adott esetben – értékére.

III.   CÍM

ELLENŐRZÉSEK

I.   FEJEZET

Közös rendelkezések

24. cikk

Általános elvek

(1)   Az e rendelettel előírt adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket úgy kell elvégezni, hogy biztosítsák az alábbiak hatékony ellenőrzését:

a)

a támogatási kérelemben, a kifizetési kérelemben vagy más nyilatkozatokban megadott információk helytállósága és teljessége;

b)

az érintett támogatási rendszer és/vagy támogatási intézkedés vonatkozásában valamennyi támogathatósági kritérium, kötelezettségvállalás és más kötelezettség, valamint a támogatás nyújtására vagy a kötelezettségek alóli mentességre vonatkozó feltételek betartása;

c)

a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő követelmények és előírások.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az általuk kidolgozott több, ellenőrizhető mutató alapján meg lehessen győződni valamennyi olyan alkalmazandó feltétel betartásáról, amelyet az uniós vagy nemzeti jog állapított meg, vagy amelyet a végrehajtási szabályokat tartalmazó dokumentumokban vagy a vidékfejlesztési programban rögzítettek.

(3)   Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzések eredményeinél meg kell vizsgálni, hogy a feltárt problémák összességében kockázatot jelentenek-e más hasonló tevékenységekre, kedvezményezettekre vagy egyéb szervekre nézve. Ha igen, akkor a vizsgálatnak azt is fel kell tárnia, hogy miért, továbbá meg kell állapítania az esetleg indokolt további vizsgálatokat, valamint a szükséges korrekciós és megelőző intézkedéseket is.

(4)   Az illetékes hatóság helyszíni fizikai ellenőrzéseket végez abban az esetben, ha az ortofotók (műholdas képek vagy légi felvételek) kiértékelése alapján nem állapítható meg kielégítően az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés tárgyát képező terület támogathatósága vagy tényleges kiterjedése.

(5)   E fejezet az e rendelet keretében végzett valamennyi ellenőrzésre alkalmazandó a IV. és az V. címben előírt különös szabályok sérelme nélkül. A (3) bekezdés azonban nem alkalmazandó az V. cím vonatkozásában.

25. cikk

A helyszíni ellenőrzések bejelentése

A helyszíni ellenőrzések bejelenthetők, amennyiben ez nem befolyásolja céljukat vagy hatékonyságukat. Bármely bejelentés megtétele és az ellenőrzés végrehajtása közötti időszakot szigorúan a szükséges legrövidebb időtartamra kell korlátozni, amely nem haladhatja meg a 14 napot.

Az állatállomány-alapú támogatási kérelmeket vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések hatálya alá tartozó kifizetési kérelmeket érintő helyszíni ellenőrzések esetében azonban a bejelentés – az indokolt esetek kivételével – legfeljebb 48 órával korábban tehető meg. Ezenkívül amennyiben a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos jogi aktusokra és előírásokra vonatkozó jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy a helyszíni ellenőrzéseket bejelentés nélkül kell elvégezni, e szabályok a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő helyszíni ellenőrzésekre is alkalmazandók.

26. cikk

A helyszíni ellenőrzések időzítése

(1)   Az e rendeletben előírt helyszíni ellenőrzéseket – adott esetben – az uniós jogban előírt bármilyen más ellenőrzéssel egyidejűleg kell végezni.

(2)   Az integrált rendszer hatálya alá eső vidékfejlesztési intézkedések alkalmazásában a helyszíni ellenőrzéseket az év során elosztva kell végezni az egyes vidékfejlesztési intézkedések keretében vállalt különböző kötelezettségek kockázatainak elemzése alapján.

(3)   A helyszíni ellenőrzések keretében valamennyi támogathatósági kritérium, kötelezettségvállalás és más kötelezettség betartását ellenőrizni kell azon támogatási rendszerek vagy támogatási intézkedések szempontjából, amelyek tekintetében az adott kedvezményezettet a 34. cikknek megfelelően kiválasztott ák.

A helyszíni ellenőrzések időtartamát szigorúan a szükséges minimumra kell korlátozni.

(4)   Amennyiben bizonyos támogathatósági feltételek, kötelezettségvállalások vagy kötelezettségek betartása csak egy meghatározott időszakban ellenőrizhető, a helyszíni ellenőrzésekhez későbbi időpontban tett látogatások is szükségesek lehetnek. Ilyen esetben a helyszíni ellenőrzéseket úgy kell ütemezni, hogy az adott kedvezményezettnél tett látogatások száma a szükséges minimumra korlátozódjon. Az ilyen látogatások adott esetben a 40. cikknek megfelelően távérzékelés útján is elvégezhetők.

Amennyiben a parlagon hagyott területek, a táblaszegélyek, a védelmi sávok, az erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok, valamint az ökológiai jelentőségű területként bejelentett, köztes kultúrákkal beültetett és/vagy takarónövényzettel borított területek vonatkozásában további látogatások szükségesek, számukat úgy kell meghatározni, hogy az esetek 50 %-ában ugyanarra a kockázatelemzés alapján kiválasztott kedvezményezettre vonatkozzanak, az esetek fennmaradó 50 %-ában pedig más kiválasztott, kiegészítő kedvezményezetteket érintsenek. A különböző további kedvezményezetteket véletlenszerűen kell kiválasztani minden olyan kedvezményezett közül, aki parlagon hagyott területtel, táblaszegélyekkel, védelmi sávokkal, az erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávokkal, valamint ökológiai jelentőségű területként bejelentett, köztes kultúrákkal beültetett és/vagy takarónövényzettel borított területtel rendelkezik; az ilyen látogatások a parlagon hagyott területként, táblaszegélyként, védelmi sávként, az erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávokként és köztes kultúrákkal beültetett és/vagy takarónövényzettel borított területként bejelentett területekre korlátozódhatnak.

Amennyiben további látogatásokra van szükség, azok mindegyikére a 25. cikk alkalmazandó.

27. cikk

Az ellenőrzések eredményeiről szóló kölcsönös tájékoztatás

A támogathatóságra vonatkozó adminisztratív és helyszíni ellenőrzések során adott esetben figyelembe kell venni a meg nem felelés más szolgálatok, szervek vagy szervezetek által gyanított eseteit.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt rendszerek és/vagy az integrált rendszer hatálya alá eső vidékfejlesztési intézkedések tekintetében a támogathatósági feltételek, kötelezettségvállalások és más kötelezettségek betartásának ellenőrzése keretében tett minden releváns ténymegállapításról valamennyi, az adott támogatás nyújtásáért felelős illetékes hatóság értesüljön. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 38. cikke szerinti, tanúsítványok kiadásáért felelős állami vagy magánhatóságok az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás odaítéléséért felelős illetékes hatóságot tájékoztatják minden, a támogatás olyan kedvezményezettek részére történő megfelelő odaítélése szempontjából releváns ténymegállapításról, akik úgy döntöttek, hogy kötelezettségeiket gyakorlatuk egyenértékűségének tanúsításával teljesítik.

Amennyiben az integrált rendszer hatálya alá eső vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggő adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzések kiterjednek az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkének (3) bekezdése szerinti egyenértékű gyakorlatokra, az ilyen ellenőrzések eredményeiről az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás odaítélésének nyomon követése céljából tájékoztatni kell az érintett feleket.

II.   FEJEZET

Az integrált rendszer keretében végzett adminisztratív ellenőrzések

28. cikk

Adminisztratív ellenőrzések

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet 74. cikkében említett adminisztratív ellenőrzéseknek, többek között a keresztellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük a meg nem felelések – különösen számítógép segítségével végzett automatikus – feltárását. Az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük minden olyan elemre, amelynek adminisztratív ellenőrzése lehetséges és ésszerű. Az ellenőrzéseknek biztosítaniuk kell, hogy:

a)

a támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés vonatkozásában teljesüljenek a támogathatósági feltételek, kötelezettségvállalások és más kötelezettségek;

b)

elkerülhető legyen a más uniós rendszerek révén nyújtott kettős finanszírozás;

c)

a támogatási kérelem vagy a kifizetési kérelem legyen teljes, és benyújtására a vonatkozó határidőn belül kerüljön sor, valamint, hogy – adott esetben – az igazoló dokumentumok benyújtására sor került és a dokumentumok bizonyítsák a támogathatóságot;

d)

adott esetben betartsák a hosszú távú kötelezettségvállalásokat.

(2)   Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések tekintetében a tagállamok – adott esetben – felhasználhatják a más szolgálatoktól, szervektől vagy szervezetektől kapott bizonyítékokat a támogathatósági feltételeknek, kötelezettségvállalásoknak és más kötelezettségeknek való megfelelés ellenőrzésére, feltéve, hogy a kérdéses szolgálat, szerv vagy szervezet az ilyen megfelelőség ellenőrzéséhez szükséges színvonalon működik.

29. cikk

Keresztellenőrzések

(1)   Az adminisztratív ellenőrzéseknek adott esetben az alábbi keresztellenőrzéseket is magukban kell foglalniuk:

a)

a bejelentett támogatási jogosultságokra, illetve bejelentett mezőgazdasági parcellákra vonatkozó keresztellenőrzések abból a célból, hogy elkerülhető legyen ugyanazon támogatás többszörös odaítélése ugyanarra a naptári vagy igénylési évre, és megelőzhető legyen az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletében és a 73/2009/EK tanácsi rendelet (16) IV. mellékletében felsorolt területalapú támogatási rendszerek, valamint a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke második albekezdésének 21. pontjában meghatározott területalapú támogatási intézkedések keretében nyújtott támogatások bármiféle jogosulatlan felhalmozása;

b)

a támogatási jogosultságokra vonatkozó keresztellenőrzések a jogosultságok meglétének és a támogathatóságnak az ellenőrzésére;

c)

az egységes kérelemben és/vagy kifizetési kérelemben bejelentett mezőgazdasági parcellák és – a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszerben az egyes referenciaparcellák vonatkozásában szereplő információk közötti keresztellenőrzések annak megvizsgálásához, hogy a szóban forgó területek támogathatók-e a közvetlen kifizetési rendszer és/vagy vidékfejlesztési intézkedés keretében;

d)

a támogatási jogosultságok és a meghatározott terület közötti keresztellenőrzések annak megvizsgálásához, hogy a jogosultságokhoz rendelkezésre áll-e az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (2)–(6) bekezdésében meghatározott, legalább megegyező számú támogatható hektár;

e)

az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének segítségével végzett keresztellenőrzések a támogathatóság vizsgálatára, valamint azért, hogy elkerülhető legyen ugyanazon támogatás többszörös jogosulatlan odaítélése ugyanarra a naptári vagy igénylési évre;

f)

a kedvezményezett által az egységes kérelemben a valamely elismert ágazatközi szervezetben való tagságára vonatkozóan tett nyilatkozat, az e rendelet 17. cikkének (8) bekezdése szerinti információk, valamint az érintett elismert ágazatközi szervezetek által továbbított információk közötti keresztellenőrzések az 1307/2013/EU rendelet 60. cikkének (2) bekezdésében meghatározott támogatásnövelésre való jogosultság ellenőrzésére;

g)

az ágazatközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumoknak való megfelelés és e szervezetek tagjai listájának 5 évente legalább egyszer történő ellenőrzésére irányuló keresztellenőrzések.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában amennyiben az integrált rendszer földrajzi térinformatikai támogatási kérelmek formanyomtatványának alkalmazását írja elő, a keresztellenőrzéseket a bejelentett, digitalizált földterületre vonatkozó térinformatikai adatok és a mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszerben rögzített adatok grafikus összevetésével kell elvégezni. Ezen túlmenően keresztellenőrzéseket kell végezni ugyanazon földterület kettős támogatásának megakadályozására.

(2)   A keresztellenőrzésekben feltárt meg nem felelések közlését bármely más megfelelő igazgatási eljárás, illetve – adott esetben – helyszíni ellenőrzés követi.

(3)   Abban az esetben, ha egy referenciaparcellára két vagy több kedvezményezett nyújtott be támogatási kérelmet és/vagy kifizetési kérelmet ugyanazon támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés keretében, és a bejelentett mezőgazdasági parcellák átfedik egymást vagy a bejelentett összterület meghaladja a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban meghatározott támogatható legnagyobb területet, és az adott referenciaparcella vonatkozásában a különbség az e rendelet 38. cikkével összhangban meghatározott mérési tűréshatáron belül van, a tagállamok rendelkezhetnek az érintett területek arányos csökkentéséről, hacsak egy adott kedvezményezett nem bizonyítja, hogy a többi kedvezményezett valamelyike az ő kárára a ténylegesnél nagyobb területet jelentett be.

III.   FEJEZET

Az integrált rendszer keretében végzett helyszíni ellenőrzések

1.   szakasz

Közös rendelkezések

30. cikk

Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatástól eltérő területalapú támogatási rendszerek ellenőrzési aránya

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének 3. fejezete szerinti, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatástól (a továbbiakban: környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetés) eltérő területalapú támogatási rendszerek esetében az évente elvégzett helyszíni ellenőrzések mintájába bele kell venni legalább:

a)

az 1307/2013/EU rendelet III. címének 1. fejezete szerinti alaptámogatási rendszer vagy egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatást igénylő összes kedvezményezett 5 %-át. A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzési minta tartalmazza a főként olyan mezőgazdasági földterületeket bejelentő kedvezményezettek 5 %-át, amelyek a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően természetes módon legeltetésre alkalmas állapotban tartott területek;

b)

az 1307/2013/EU rendelet III. címének 2. fejezete szerinti, átcsoportosítással nyújtható támogatást igénylő összes kedvezményezett 5 %-át;

c)

az 1307/2013/EU rendelet III. címének 4. fejezete szerinti, a hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatást igénylő összes kedvezményezett 5 %-át;

d)

az 1307/2013/EU rendelet III. címének 5. fejezete szerinti, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatást igénylő összes kedvezményezett 5 %-át;

e)

az 1307/2013/EU rendelet IV. címének 1. fejezete szerinti termeléstől függő önkéntes támogatás hatálya alá tartozó területalapú támogatást igénylő összes kedvezményezett 5 %-át;

f)

az 1307/2013/EU rendelet V. címe szerinti mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében támogatást igénylő összes kedvezményezett 5 %-át;

g)

az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdése szerinti, kendertermelésre bejelentett területek 30 %-át;

h)

az 1307/2013/EU rendelet IV. címének 2. fejezete szerinti, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást igénylő összes kedvezményezett 5 %-át.

31. cikk

A környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetés ellenőrzési aránya

(1)   A környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetés esetében az évente elvégzett helyszíni ellenőrzések mintájába bele kell venni legalább:

a)

az összes olyan kedvezményezett 5 %-át, aki köteles alkalmazni az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat (a továbbiakban: a környezetbarátabbá tételt előmozdító gyakorlatok), és aki nem képezi részét a b) és c) pont szerinti ellenőrzési sokaságnak (a továbbiakban: a környezetbarátabbá válás ellenőrzési sokasága); e mintának ugyanakkor magában kell foglalnia az összes olyan kedvezményezett legalább 5 %-át, aki a 92/43/EGK tanácsi irányelv (17) vagy a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) hatálya alá tartozó területeken környezeti szempontból érzékeny, állandó gyepterületekkel, valamint az 1307/2013/EU rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében említett további érzékeny területekkel rendelkezik;

b)

az alábbiak 3 %-át:

i.

vagy a környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetésre jogosult összes olyan kedvezményezett, aki mentesül mind a növénytermesztés diverzifikálására, mind az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó kötelezettségek alól azáltal, hogy nem éri el az 1307/2013/EU rendelet 44. és 46. cikke szerinti felső határokat, és akire nem vonatkoznak az említett rendelet 45. cikkében előírt kötelezettségek;

ii.

vagy – azon évek vonatkozásában, amelyekben a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 44. cikke nem alkalmazandó valamely tagállamban – a környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetésre jogosult összes olyan kedvezményezett, aki mentesül mind a növénytermesztés diverzifikálására, mind az ökológiai jelentőségű területre vonatkozó kötelezettségek alól azáltal, hogy nem éri el az 1307/2013/EU rendelet 44. és 46. cikke szerinti felső határokat, és akire nem vonatkoznak az említett rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelezettségek;

c)

a környezetbarátabbá tételt előmozdító gyakorlatok alkalmazására kötelezett összes olyan kedvezményezett 5 %-át, aki részt vesz az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti nemzeti vagy regionális környezetvédelmi tanúsítási rendszerekben;

d)

az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (5) bekezdése szerinti regionális végrehajtásban részt vevő kedvezményezettek 5 %-át;

e)

az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (6) bekezdése szerinti együttes végrehajtásban részt vevő kedvezményezettek 5 %-át;

f)

a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 46. cikkének (3) bekezdése szerinti, egymással határos ökológiai jelentőségű területek egybefüggő struktúráinak 100 %-át;

g)

az összes olyan kedvezményezett 100 %-át, aki földterületét a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 42. cikke értelmében köteles állandó gyepterületté visszaalakítani;

h)

az összes olyan kedvezményezett 20 %-át, aki földterületét a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 44. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében köteles állandó gyepterületté visszaalakítani.

(2)   Azok a kedvezményezettek, akik a környezetbarátabbá tételt előmozdító gyakorlatok végzésére vonatkozó kötelezettséget az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti egyenértékű gyakorlatok útján teljesítik, vagy akik részt vesznek az említett rendelet 61. cikke szerinti mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben, vagy akik mezőgazdasági üzemük egésze tekintetében megfelelnek az ökológiai gazdálkodásra vonatkozóan a 834/2007/EK rendelet (19) 29. cikkének (1) bekezdésében megállapított követelményeknek, nem képezik az ellenőrzési minta részét és nem számíthatók bele az e cikkben meghatározott ellenőrzési arányokba.

(3)   Amennyiben az ökológiai jelentőségű területek nem szerepelnek az 1306/2013/EU rendelet 70. cikke szerinti mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszerben, az (1) bekezdés a) és c)–e) pontjában meghatározott ellenőrzési arányt ki kell egészíteni a vonatkozó ellenőrzési minta összes olyan kedvezményezettjének 5 %-ával, aki a mezőgazdasági földterületen az 1307/2013/EU rendelet 43. és 46. cikkének megfelelően köteles ökológiai jelentőségű területet kialakítani.

Az első albekezdés azonban nem alkalmazandó olyan esetben, amikor az igazgatási és kontrollrendszer biztosítja, hogy a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban valamennyi bejelentett ökológiai jelentőségű területet azonosítsanak és – adott esetben – rögzítsenek a mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszerben.

32. cikk

A vidékfejlesztési intézkedések ellenőrzési aránya

(1)   Az évente elvégzett helyszíni ellenőrzések mintájába bele kell foglalni a vidékfejlesztési intézkedések keretében támogatást igénylő kedvezményezettek legalább 5 %-át. Az 1305/2013/EU rendelet 28. és 29. cikkében előírt intézkedésekkel kapcsolatban az alkalmazási aránynak egy-egy intézkedés szintjén el kell érnie legalább az 5 %-ot.

Ennek az ellenőrzési mintának szintén magában kell foglalnia az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke valamennyi olyan kedvezményezettjének legalább 5 %-át, aki az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkének (3) bekezdése szerinti egyenértékű gyakorlatokat folytat.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az 1305/2013/EU rendelet 28. és 29. cikkében említett személyek csoportjának esetében az (1) bekezdésben megállapított ellenőrzési arány kiszámítása céljából az ilyen csoportok egyes tagjai tekinthetők kedvezményezetteknek.

(3)   Az 1305/2013/EU rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 28., 29. és 34. cikke vagy az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának iv. és v. alpontja, valamint b) pontjának i., iii. és v. alpontja alapján odaítélt, a kifizetéseket több mint öt éven keresztül folyósító többéves támogatás kedvezményezettjei esetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a kifizetések ötödik éve után e kedvezményezettek legalább 2,5 %-át ellenőrzésnek vetik alá.

Az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdése alapján nyújtott támogatás esetében az első albekezdés a vonatkozó kötelezettségvállalás tekintetében teljesített kifizetések ötödik évét követően alkalmazandó.

(4)   A (3) bekezdés alapján ellenőrzött kedvezményezettek nem vehetők figyelembe az (1) bekezdés alkalmazásában.

33. cikk

Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek ellenőrzési aránya

(1)   Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek esetében az évente elvégzett helyszíni ellenőrzések mintájába minden egyes támogatási rendszer vonatkozásában bele kell foglalni az adott támogatási rendszer keretében támogatást igénylő kedvezményezettek legalább 5 %-át.

Ha azonban az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázis nem biztosítja az érintett támogatási rendszer megfelelő működtetéséhez szükséges megbízhatósági és végrehajtási szintet, az arányt az adott támogatási rendszer tekintetében 10 %-ra kell növelni.

A kiválasztott ellenőrzési mintának magában kell foglalnia valamennyi olyan állat legalább 5 %-át, amelyre az egyes támogatási rendszerek keretében támogatást kértek.

(2)   Az évente végzett helyszíni ellenőrzések mintájába adott esetben bele kell venni azon szolgálatok, szervek vagy szervezetek 10 %-át, amelyek a 28. cikk (2) bekezdésével összhangban bizonyítékot szolgáltatnak a támogathatósági feltételek, kötelezettségvállalások és más kötelezettségek betartásának ellenőrzéséhez.

34. cikk

Az ellenőrzési minta kiválasztása

(1)   A kérelmek benyújtásakor vagy az adminisztratív ellenőrzések után nem elfogadhatónak vagy nem támogathatónak minősített kérelmek vagy kérelmezők nem képezik az ellenőrzési sokaság részét.

(2)   A 30. és a 31. cikk alkalmazásában a minta kiválasztása a következőképpen történik:

a)

az 1307/2013/EU rendelet III. címének 1. fejezete szerinti alaptámogatási rendszer vagy egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatást igénylő kedvezményezettek 1–1,25 %-át véletlenszerűen kell kiválasztani az e rendszerek keretében támogatást igénylő összes kedvezményezett közül;

b)

a környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetések tekintetében az ellenőrzési sokaság 1–1,25 %-át véletlenszerűen kell kiválasztani az a) pontnak megfelelően kiválasztott összes kedvezményezett közül. Amennyiben az említett százalékos arány eléréséhez szükséges, további kedvezményezetteket kell véletlenszerűen kiválasztani a környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetések ellenőrzési sokaságából;

c)

a 31. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti ellenőrzési sokaságban a kedvezményezettek fennmaradó részét kockázatelemzés alapján kell kiválasztani;

d)

az ezen albekezdés a)–c) pontjának megfelelően kiválasztott valamennyi kedvezményezett a 30. cikk b)–e), g) és h) pontjában előírt ellenőrzési minták részének tekinthető. Amennyiben a minimális ellenőrzési arányok eléréséhez szükséges, további kedvezményezetteket kell véletlenszerűen kiválasztani a megfelelő ellenőrzési sokaságból;

e)

az ezen albekezdés a)–d) pontjának megfelelően kiválasztott valamennyi kedvezményezett a 30. cikk a) pontjában előírt ellenőrzési minta részének tekinthető. Amennyiben a minimális ellenőrzési arányok eléréséhez szükséges, az 1307/2013/EU rendelet III. címének 1. fejezete szerinti alaptámogatási rendszer vagy egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatást igénylő összes kedvezményezett közül további kedvezményezetteket kell véletlenszerűen kiválasztani;

f)

a 30. cikk f) pontjában említett kedvezményezettek minimális számát az 1307/2013/EU rendelet V. címe szerinti mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében támogatást igénylő összes kedvezményezett közül kell véletlenszerűen kiválasztani;

g)

a 31. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti kedvezményezettek minimális számát kockázatelemzés alapján kell kiválasztani a környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetésre jogosult összes olyan kedvezményezett közül, aki mentesül mind a növénytermesztés diverzifikálására, mind az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó kötelezettségek alól azáltal, hogy nem éri el az 1307/2013/EU rendelet 44. és 46. cikke szerinti felső határokat, és akire nem vonatkoznak az említett rendelet 45. cikkében előírt kötelezettségek;

h)

a 31. cikk (1) bekezdésének c), d) és h) pontja szerinti kedvezményezettek minimális számának 20–25 %-át véletlenszerűen kell kiválasztani az ezen albekezdés b) pontjának megfelelően kiválasztott összes kedvezményezett közül. Amennyiben az említett százalékos arány eléréséhez szükséges, további kedvezményezetteket kell véletlenszerűen kiválasztani az ezen albekezdés a) pontjának megfelelően kiválasztott összes kedvezményezett közül. A 31. cikk (1) bekezdésének c), d) és h) pontja szerinti kedvezményezettek fennmaradó részét kockázatelemzés alapján kell kiválasztani az ezen albekezdés c) pontjának megfelelően kiválasztott összes kedvezményezett közül. Amennyiben a minimális ellenőrzési arányok eléréséhez szükséges, kockázatelemzés alapján további kedvezményezetteket kell kiválasztani a megfelelő ellenőrzési sokaságból;

i)

a 31. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti együttes végrehajtás minimális számának 20–25 %-át véletlenszerűen kell kiválasztani az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (6) bekezdése szerinti valamennyi együttes végrehajtás közül. A 31. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti együttes végrehajtások fennmaradó részét kockázatelemzés alapján kell kiválasztani.

A d), e) és h) pont szerint kiválasztott további kedvezményezettek, valamint az f) és g) pont szerint kiválasztott kedvezményezettek helyszíni ellenőrzése korlátozódhat arra a támogatási rendszerre, amelynek tekintetében kiválasztott ák őket, amennyiben a minimális ellenőrzési arány már teljesült azon más támogatási rendszerek esetében, amelyek keretében a kedvezményezettek támogatást igényeltek.

A 31. cikk (3) bekezdése és az e bekezdés első albekezdésének h) pontja szerint kiválasztott további kedvezményezettek, valamint az e bekezdés első albekezdésének i) pontja szerint kiválasztott kedvezményezettek helyszíni ellenőrzése korlátozódhat azokra a környezetbarátabbá tételt előmozdító gyakorlatokra, amelyek tekintetében kiválasztott ák őket, amennyiben már teljesült azoknak a más támogatási rendszereknek és környezetbarátabbá tételt előmozdító gyakorlatoknak a minimális ellenőrzési aránya, amelyek szabályait a kedvezményezettek kötelesek betartani.

A 31. cikk alkalmazásában a tagállamok a különböző gyakorlatok tekintetében biztosítják az ellenőrzési minta reprezentativitását.

(3)   A 32. és 33. cikk alkalmazásában először a helyszíni ellenőrzésnek alávetendő kedvezményezettek minimális számának 20–25 %-át kell véletlenszerűen kiválasztani. A helyszíni ellenőrzésnek alávetendő kedvezményezettek fennmaradó részét kockázatelemzés alapján kell kiválasztani.

A 32. cikk alkalmazásában a tagállamok a kockázatelemzés eredményei alapján kiválaszthatnak meghatározott, a kedvezményezettekre alkalmazandó vidékfejlesztési intézkedéseket.

(4)   Ha a helyszíni ellenőrzésnek alávetendő kedvezményezettek száma meghaladja a 30–33. cikk szerinti kedvezményezettek minimális számát, a kiegészítő mintában a véletlenszerűen kiválasztott kedvezményezettek aránya nem haladhatja meg a 25 %-ot.

(5)   A kockázatelemzés hatékonyságát évente értékelni, tényezőit pedig frissíteni kell a következőképpen:

a)

meghatározva minden egyes kockázati tényező relevanciáját;

b)

a bejelentett terület és a meghatározott terület közötti különbség tekintetében összevetve a kockázatok alapján, illetve a véletlenszerűen kiválasztott – a (2) bekezdés első albekezdésben említett – minta eredményeit; a bejelentett állatok és a meghatározott állatok közötti különbség tekintetében összevetve a kockázatok alapján, illetve a véletlenszerűen kiválasztott – a (2) bekezdés első albekezdésben említett – minta eredményeit;

c)

figyelembe véve az adott tagállam sajátos helyzetét és – adott esetben – a kockázati tényezők alakulását;

d)

figyelembe véve a meg nem felelés azon esetének jellegét, amely az ellenőrzési arány 35. cikk szerinti növeléséhez vezet.

(6)   Az illetékes hatóság nyilvántartást vezet az egyes kedvezményezettek helyszíni ellenőrzésre való kiválasztásának okairól. A helyszíni ellenőrzést végző ellenőrt a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt ennek megfelelően tájékoztatni kell.

(7)   Az ellenőrzési minta egy részét adott esetben már a 13. cikk szerinti határnap előtt ki lehet választani a rendelkezésre álló információk alapján. Amint valamennyi vonatkozó támogatási kérelem vagy kifizetési kérelem rendelkezésre áll, ki kell egészíteni az ideiglenesen meghatározott mintát.

35. cikk

Az ellenőrzési arány növelése

Amennyiben a helyszíni ellenőrzések egy adott támogatási rendszerrel vagy támogatási intézkedéssel összefüggésben jelentős meg nem felelést tárnak fel egy régióban vagy valamely régió egy részében, az illetékes hatóság a következő évben megfelelő mértékben növeli a helyszíni ellenőrzésnek alávetendő kedvezményezettek számát.

36. cikk

Az ellenőrzési arány csökkentése

(1)   Az e fejezetben megállapított ellenőrzési arányok csak az e cikkben meghatározott támogatási rendszerek vagy támogatási intézkedések tekintetében csökkenthetők.

(2)   A 30. cikk a), b) és f) pontjától eltérve a tagállamok az alaptámogatási rendszer, az egységes területalapú támogatási rendszer, az átcsoportosítással nyújtható támogatás és a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer tekintetében dönthetnek úgy, hogy a támogatási rendszerenként évente végzett helyszíni ellenőrzések minimális szintjét lecsökkentik 3 %-ra.

Az első albekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a 17. cikk (2) bekezdésével összhangban bevezetésre került egy valamennyi támogatási kérelemre kiterjedő rendszer, amely lehetővé teszi a kérelemben megadott térinformatikai adatok és a mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszerben rögzített adatok grafikus összevetését, valamint ha minden támogatási kérelem vonatkozásában keresztellenőrzéseket végeznek annak érdekében, hogy az említett albekezdés alkalmazását megelőző évben megakadályozható legyen az ugyanazon földterület kettős támogatása.

A 2015. és 2016. igénylési év tekintetében a helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrzött, véletlenszerűen vett minta hibaaránya az előző két pénzügyi évben nem haladhatja meg a 2 %-ot. A hibaarányt a tagállam az uniós szinten megállapított módszertannak megfelelően megerősíti.

(3)   A 30. cikk a), b) és f) pontjától eltérve a tagállamok az alaptámogatási rendszer, az egységes területalapú támogatási rendszer, az átcsoportosítással nyújtható támogatás és a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer tekintetében dönthetnek úgy, hogy a 34. cikk (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának megfelelően kiválasztott mintára csökkentik az ellenőrzési minta méretét, ha olyan ellenőrzésekre kerül sor, amelyek az 1306/2013/EU rendelet 70. cikke szerinti mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszer frissítése során felhasznált ortofotókon alapulnak.

Az első albekezdés csak abban az esetben alkalmazandó, ha a tagállamok rendszeresen frissítik mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszerüket, valamint a rendszer hatálya alá tartozó teljes területen legfeljebb három éven belül minden kedvezményezettet ellenőriznek; az ellenőrzésnek évente a mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszerben nyilvántartott támogatható hektárterület legalább 25 %-ára kell kiterjednie. A minimális éves ellenőrzési arány nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyek mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszerében a nyilvántartott támogatható hektárterület kevesebb mint 150 000 hektár.

Az első albekezdés alkalmazása előtt a tagállamok az előző három évben teljes körűen frissítik az azonosító rendszert az érintett mezőgazdasági parcellák vonatkozásában.

A rendszerfrissítésre szolgáló ortofotók a mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszer frissítésére történő felhasználásuk időpontjában nem lehetnek 15 hónapnál régebbiek.

A mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszer színvonalának az első albekezdés alkalmazását megelőző két évben a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke alapján végzett értékelés szerint elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a támogatás nyújtására vonatkozó feltételek hatékony ellenőrzését.

Az első albekezdésben említett döntés meghozató nemzeti vagy regionális szinten. Ezen albekezdés alkalmazásában egy régió az egy vagy több autonóm mezőgazdaságiparcella-azonosító rendszer hatálya alá tartozó teljes területnek felel meg.

A (2) bekezdés harmadik albekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(4)   A 32. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a naptári évenként végzett helyszíni ellenőrzések minimális szintjét lecsökkentik az integrált rendszer hatálya alá eső vidékfejlesztési intézkedések keretében támogatást igénylő kedvezményezettek 3 %-ra.

Az első albekezdés azonban nem vonatkozik azokra a kedvezményezettekre, akik az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkének (3) bekezdése szerinti egyenértékű gyakorlatokat folytatnak.

(5)   A (2), a (3) és a (4) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha teljesülnek a helyszíni ellenőrzések minimális szintjének csökkentésére vonatkozó, a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 62. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban megállapított általános feltételek. Amennyiben e feltételek vagy az e cikk (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott feltételek bármelyike már nem teljesül, a tagállamok haladéktalanul visszavonják a helyszíni ellenőrzések minimális szintjének csökkentésére vonatkozó döntésüket, és az érintett támogatási rendszerek vagy támogatási intézkedések vonatkozásában a következő igénylési évtől a helyszíni ellenőrzéseknek a 30. cikk a), b) és f) pontjában és/vagy a 32. cikkben előírt minimális szintjét alkalmazzák.

(6)   A 30. cikk g) pontjától eltérve, amennyiben valamely tagállam a kendertermelés vonatkozásában előzetes jóváhagyási rendszert vezet be, a helyszíni ellenőrzések minimális szintje az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdése szerinti, kendertermelésre bejelentett területek 20 %-ára csökkenthető.

Ebben az esetben az adott tagállam a csökkentett ellenőrzési arány alkalmazását megelőző évben tájékoztatja a Bizottságot előzetes jóváhagyási rendszerének részletes szabályairól és feltételeiről. Az említett részletes szabályok vagy feltételek bárminemű módosításáról haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot.

2.   szakasz

A területalapú támogatási rendszerekhez kapcsolódó támogatási kérelmekre és a területalapú támogatási intézkedésekhez kapcsolódó kifizetési kérelmekre vonatkozó helyszíni ellenőrzések

37. cikk

A helyszíni ellenőrzések részletei

(1)   A helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük minden olyan mezőgazdasági parcellára, amelyre az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerek és/vagy az integrált rendszer hatálya alá eső vidékfejlesztési intézkedések keretében támogatást igényelnek.

Az 1305/2013/EU rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 30. és 34. cikkében előírt vidékfejlesztési intézkedések esetében a helyszíni ellenőrzéseknek minden olyan nem mezőgazdasági jellegű földterületre is ki kell terjedniük, amelyekre támogatást igényelnek.

Az illetékes hatóság az ellenőrzések eredményei alapján értékeli, hogy – tekintettel a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (3) bekezdésére – szükség van-e a megfelelő referenciaparcellák adatainak naprakésszé tételére.

(2)   A helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a területmérésre, valamint a kedvezményezettek által az (1) bekezdés szerinti támogatási rendszerek és/vagy támogatási intézkedések keretében bejelentett földterület tekintetében a támogathatósági feltételek, kötelezettségvállalások és más kötelezettségek betartásának ellenőrizésre.

Az 1307/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt rendszerek keretében közvetlen kifizetést igénylő olyan kedvezményezettek esetében, akik mezőgazdasági területei főként természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott területek, a helyszíni ellenőrzésnek arra is ki kell terjednie, hogy az említett területeken elvégzik-e az 1307/2013/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti minimumtevékenységeket.

(3)   A környezetbarátabbá tételt előmozdító gyakorlatokkal kapcsolatos helyszíni ellenőrzéseknek a kedvezményezettek által betartandó valamennyi kötelezettségre ki kell terjedniük. A helyszíni ellenőrzések keretében adott esetben ellenőrizni kell a gyakorlatok alóli mentesülés tekintetében az 1307/2013/EU rendelet 44. és 46. cikkében említett küszöbértékek betartását. Ez az albekezdés az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti nemzeti vagy regionális környezetvédelmi tanúsítási rendszerek vonatkozásában végrehajtott helyszíni ellenőrzésekre is alkalmazandó.

Ha a helyszíni ellenőrzés az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (5) bekezdése szerinti regionális végrehajtásra vonatkozik, a helyszíni ellenőrzésnek a területmérésre és a tagállamok által a kedvezményezettekre vagy a kedvezményezettek csoportjaira rótt kötelezettségek betartásának ellenőrzésére is ki kell terjednie.

Ha a helyszíni ellenőrzés az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (6) bekezdése szerinti együttes végrehajtásra vonatkozik, a helyszíni ellenőrzésnek ki kell terjednie:

a)

a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 47. cikkének (1) bekezdése szerinti, az üzemek egymás közvetlen közelében levő voltára vonatkozó kritériumok ellenőrzésére;

b)

a területmérésre és az egybefüggő ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó kritériumok ellenőrzésére;

c)

a tagállamok által a kedvezményezettekre vagy – adott esetben – a kedvezményezettek csoportjaira rótt további kötelezettségek betartásának ellenőrzésére;

d)

a környezetbarátabbá tételt előmozdító egyedi kötelezettségeknek az együttes végrehajtásban részt vevő kedvezményezett általi betartására.

38. cikk

Területmérés

(1)   Habár a támogathatósági ellenőrzésnek valamennyi mezőgazdasági parcellát alá kell vetni, a parcellák helyszíni ellenőrzés keretében végzett területmérése korlátozható az olyan mezőgazdasági parcellák véletlenszerűen kiválasztott mintájának legalább 50 %-ára, amelyekre vonatkozóan a területalapú támogatási rendszerek és/vagy vidékfejlesztési intézkedések keretében támogatási kérelmet és/vagy kifizetési kérelmet nyújtottak be. Amennyiben e minta ellenőrzése meg nem felelést tár fel, meg kell mérni minden mezőgazdasági parcellát vagy extrapolálni kell a megmért minta eredményeit.

Az első albekezdés nem vonatkozik az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke szerinti ökológiai jelentőségű terület tekintetében ellenőrizendő mezőgazdasági parcellákra.

(2)   A mezőgazdasági parcellák területének mérésére olyan eszközt kell alkalmazni, amely bizonyítottan képes az uniós szinten megállapított hatályos műszaki előírások által megkívánttal legalább egyenértékű minőségű mérést biztosítani.

(3)   Az illetékes hatóság lehetőség szerint használhatja a 40. cikk szerinti távérzékelést és a globális navigációs műholdrendszereket (GNSS).

(4)   A GNSS vagy ortofotók felhasználásával végrehajtott területmérésekre vonatkozóan egységes tűréshatárértéket kell megállapítani. E célból a mérőeszközöket olyan értékre kell hitelesíteni, amely az egységes tűréshatárérték szerinti osztálytól legalább egy tűréshatár-hitelesítési osztállyal alacsonyabb. Az egységes tűréshatárérték azonban nem lehet nagyobb 1,25 méternél.

Az egyes mezőgazdasági parcellák tekintetében a maximális tűréshatár abszolút értékben nem haladhatja meg az 1,0 hektárt.

Az 1305/2013/EU rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 30. és 34. cikkében említett, erdőterületet érintő mérések esetében azonban a tagállamok meghatározhatnak olyan megfelelő tűréshatárokat, amelyek semmi esetre sem lehetnek nagyobbak az e bekezdés első albekezdésében megállapított tűréshatár kétszeresénél.

(5)   A méréseknél figyelembe vehető a mezőgazdasági parcella teljes területe, feltéve, hogy az teljes mértékben támogatható. Egyéb esetekben a nettó támogatható területet kell számításba venni. E célból adott esetben alkalmazható a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke szerinti arányos rendszer.

(6)   A növénytermesztésnek az 1307/2013/EU rendelet 44. cikke szerinti diverzifikálása tekintetében a különböző növénykultúrák arányának kiszámítása céljából a mérés során figyelembe kell venni a 639/2014/EU rendelet 40. cikkének (2) bekezdése szerint ténylegesen egy adott növénykultúrával borított területet. Az olyan területek vonatkozásában, ahol vegyes növénytermesztés folyik, figyelembe kell venni az említett rendelet 40. cikke (3) bekezdésének első és második albekezdése szerinti vegyes növénytermesztés alá vont teljes területet vagy az említett rendelet 40. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti vegyes növénytermesztés alá vont teljes területet.

(7)   Amennyiben a 640/2014/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontja a homogén felszínborítási típusú, egymással határos mezőgazdasági parcellák területének külön parcellákra való mesterséges felosztásához vezetne, a homogén felszínborítási típusú, egymással határos mezőgazdasági parcellákat együtt kell lemérni.

(8)   Adott esetben két külön mérést kell végezni egyrészt a mezőgazdasági parcellán az 1307/2013/EU rendelet III. címének 1. fejezete szerinti alaptámogatási rendszer vagy egységes területalapú támogatási rendszer céljából, másrészt a szóban forgó parcellával átfedésben lévő, térinformatikai szempontból eltérő mezőgazdasági parcellán a fennmaradó területalapú támogatási rendszerek és/vagy – adott esetben – vidékfejlesztési intézkedések céljából.

39. cikk

A támogathatósági feltételek ellenőrzése

(1)   A mezőgazdasági parcellák támogathatóságát bármilyen alkalmas módon ellenőrizni kell. Ennek az ellenőrzésnek adott esetben a növénykultúra vizsgálatára is ki kell terjednie. E célból szükség esetén kiegészítő bizonyítékot kell kérni.

(2)   A legeltetés céljára alkalmas olyan gyepterületek esetében, amelyek fenntartása a helyi honos gyakorlatok részét képezi, és amelyeken a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken hagyományosan nincsenek túlsúlyban, az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (5) bekezdése szerinti csökkentési együttható adott esetben alkalmazható az e rendelet 38. cikkének megfelelően lemért támogatható földterület vonatkozásában. Ha egy területet közösen használnak, az illetékes hatóságoknak azt fel kell osztaniuk az egyes kedvezményezettek között a használat vagy a használati jog arányában.

(3)   A kedvezményezettek által ökológiai jelentőségű területként bejelentett olyan tájképi jellegzetességeket, amelyek a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 9. és 10. cikkének megfelelően nem képezik a támogatható terület részét, a támogatható területre alkalmazandó elvek szerint kell ellenőrizni.

(4)   Amennyiben a tagállamok a vidékfejlesztési intézkedések ellenőrzése tekintetében előírják, hogy a helyszíni ellenőrzés meghatározott elemeit minta alapján is végre lehet hajtani, a mintának biztosítania kell az ellenőrzés megbízhatóságát és reprezentatív voltát. A tagállamok megállapítják a minta kiválasztásának szempontjait. Ha a mintán elvégzett ellenőrzések bármilyen meg nem felelést tárnak fel, a minta terjedelmét és hatókörét megfelelő mértékben bővíteni kell.

40. cikk

Távérzékelés útján végzett ellenőrzések

Amennyiben valamely tagállam távérzékelés útján végez helyszíni ellenőrzéseket, az illetékes hatóság:

a)

a felszínborítási típusok és adott esetben a növénykultúra felismerése, valamint a terület lemérése érdekében minden ellenőrizendő mezőgazdasági parcella tekintetében támogatási kérelmenként és/vagy kifizetési kérelmenként elvégzi az ortofotók (műholdas képek vagy a légi felvételek) kiértékelését;

b)

helyszíni fizikai vizsgálatokat végez minden olyan mezőgazdasági parcellán, amelynek esetében a felvételek kiértékelése alapján az illetékes hatóság nem tudja kielégítően megítélni a területek bejelentésének pontosságát;

c)

elvégzi az annak vizsgálatához szükséges ellenőrzéseket, hogy a mezőgazdasági parcellák megfelelnek-e a támogathatósági feltételeknek, kötelezettségvállalásoknak és más kötelezettségeknek;

d)

meghozza az ahhoz szükséges egyéb intézkedéseket, hogy a 38. cikk (1) bekezdése szerinti területmérés azoknál a parcelláknál is megtörténjen, amelyekről nem áll rendelkezésre ortofotó.

41. cikk

Ellenőrzési jelentés

(1)   Valamennyi e szakasz szerinti helyszíni ellenőrzésről ellenőrzési jelentést kell készíteni, amely lehetővé teszi az elvégzett ellenőrzések részleteinek áttekintését és azt, hogy következtetések legyenek levonhatók a támogathatósági feltételek, kötelezettségvállalások és más kötelezettségek betartásáról. A jelentésben fel kell tüntetni különösen:

a)

a támogatási rendszereket vagy támogatási intézkedéseket, valamint az ellenőrzött támogatási kérelmeket vagy kifizetési kérelmeket;

b)

a jelen lévő személyeket;

c)

az ellenőrzött mezőgazdasági parcellákat, a lemért mezőgazdasági parcellákat, ideértve adott esetben a mérések eredményeit lemért parcellánként, valamint az alkalmazott mérési módszereket;

d)

adott esetben azon nem mezőgazdasági földterület mérésének eredményeit, amelyre vonatkozóan a vidékfejlesztési intézkedések keretében támogatást igényelnek, valamint az alkalmazott mérési módszereket;

e)

annak megjelölését, hogy a kedvezményezett kapott-e értesítést az ellenőrzésről, és ha igen, az mennyi idővel előzte meg az ellenőrzést;

f)

az egyes támogatási rendszerek vagy támogatási intézkedések összefüggésében végrehajtandó esetleges különleges ellenőrző intézkedéseket;

g)

bármely további elvégzett ellenőrző intézkedést;

h)

a meg nem felelés minden olyan feltárt esetét, amely az egyéb támogatási rendszerek, támogatási intézkedések és/vagy a kölcsönös megfeleltetés tekintetében kölcsönös tájékoztatást tehetnek szükségessé;

i)

a meg nem felelés minden olyan feltárt esetét, amely az elkövetkező években nyomon követést tehet szükségessé.

(2)   A kedvezményezettnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ellenőrzésen való jelenlétének tanúsítása céljából az ellenőrzés során aláírja a jelentést és abban feltüntesse észrevételeit. Amennyiben a tagállamok az ellenőrzés során elektronikus ellenőrzési jelentést használnak, az illetékes hatóság gondoskodik arról a lehetőségről, hogy a kedvezményezett elektronikusan aláírhassa a jelentést, máskülönben a jelentést aláírás és bármilyen észrevétel megtétele céljából haladéktalanul megküldi a kedvezményezettnek. Meg nem felelés feltárása esetén a kedvezményezett megkapja az ellenőrzési jelentés másolatát.

Amennyiben a helyszíni ellenőrzés végrehajtására a 40. cikknek megfelelően távérzékelés útján kerül sor, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy ha a távérzékeléssel végzett ellenőrzés során nem találtak meg nem felelést, a kedvezményezettnek nem teszik lehetővé az ellenőrzési jelentés aláírását. Ha az ilyen ellenőrzések során meg nem felelésre derül fény, lehetőséget kell biztosítani a jelentés aláírására, mielőtt az illetékes hatóság a megállapítások alapján levonja a következtetéseket a támogatások esetleges csökkentése, elutasítása, visszavonása, illetve az alkalmazandó szankciók tekintetében.

3.   szakasz

Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében benyújtott állatállomány-alapú támogatási kérelmekkel vagy kifizetési kérelmekkel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések

42. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1)   Helyszíni ellenőrzések révén ellenőrizni kell valamennyi támogathatósági kritérium, kötelezettségvállalás és más kötelezettség betartását, továbbá az ilyen ellenőrzéseknek ki kell terjedniük minden olyan állatra, amelyre vonatkozóan az ellenőrzésnek alávetendő, állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek vagy állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében támogatási kérelmet vagy kifizetési kérelmet nyújtottak be.

Amennyiben valamely tagállam meghatározta a 21. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti időszakot, a 32. és 33. cikkben előírt helyszíni ellenőrzések minimális arányát az említett időszak egészére el kell osztani az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek, illetve az állatokra vonatkozó támogatási intézkedések tekintetében.

Amennyiben valamely tagállam él a 21. cikk (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 17. pontjában meghatározott, potenciálisan támogatható állatokat is ellenőrizni kell.

A helyszíni ellenőrzések elsősorban annak vizsgálatára terjednek ki, hogy a támogatási kérelem és/vagy kifizetési kérelem által érintett, a mezőgazdasági üzemben tartott állatok száma, illetve adott esetben a potenciálisan támogatható állatok száma megegyezik-e a nyilvántartásba bejegyzett számmal, illetve az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisba bejelentett számmal.

(2)   A helyszíni ellenőrzéseknek ezenkívül ki kell terjedniük a következőkre is:

a)

a nyilvántartás bejegyzéseinek és az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázis felé tett bejelentések helytállóságának és koherenciájának ellenőrzése az igazoló dokumentumokból vett minta alapján, például a vásárlást igazoló és értékesítési számlák, vágási bizonylatok, állat-egészségügyi bizonyítványok és adott esetben marhalevelek vagy mozgatásra vonatkozó dokumentumok segítségével, azokkal az állatokkal kapcsolatban, amelyekre a helyszíni ellenőrzést megelőző hat hónapban támogatási kérelmet vagy kifizetési kérelmet nyújtottak be; amennyiben azonban szabálytalanságokra derül fény, az ellenőrzést ki kell terjeszteni a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapra;

b)

annak igazolása, hogy a szarvasmarhaféléket vagy juh- és kecskeféléket megjelölték füljelzőkkel vagy más azonosító eszközökkel, adott esetben ellátták őket marhalevéllel vagy mozgatásra vonatkozó dokumentummal, valamint nyilvántartásba vették és megfelelően bejelentették őket az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisba való felvétel céljából.

Az első albekezdés b) pontja szerinti ellenőrzések elvégzése véletlenszerű mintavételezéssel is történhet. Amennyiben e minta ellenőrzése meg nem felelést tár fel, ellenőrizni kell minden állatot vagy extrapolálni kell a minta alapján levont következtetéseket.

43. cikk

Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerekre és az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési jelentés

(1)   Valamennyi e szakasz szerinti helyszíni ellenőrzésről ellenőrzési jelentést kell készíteni, amely lehetővé teszi az elvégzett ellenőrzések részleteinek felülvizsgálatát. A jelentésben fel kell tüntetni különösen:

a)

az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszereket és/vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedéseket, valamint az ellenőrzött állatállomány-alapú támogatási kérelmeket és kifizetési kérelmeket;

b)

a jelen lévő személyeket;

c)

a helyszínen talált állatok számát és fajtáját, valamint – adott esetben – a füljelző-számokat, az állatokra vonatkozó nyilvántartás és számítógépes adatbázis bejegyzéseit és bármilyen ellenőrzött igazoló dokumentumot, az ellenőrzések eredményeit, továbbá – adott esetben – az egyes állatokkal és/vagy azok azonosítási kódjával kapcsolatos különleges észrevételeket;

d)

azt a tény, hogy a kedvezményezett kapott-e előzetes értesítést az ellenőrzésről, és ha igen, mennyi idővel az ellenőrzés előtt. A 25. cikk szerinti 48 órás határidő túllépése esetén az ellenőrzési jelentésben meg kell adni a túllépés okát;

e)

az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések összefüggésében végrehajtandó esetleges különleges ellenőrző intézkedéseket;

f)

bármely további elvégzendő ellenőrző intézkedést.

(2)   A kedvezményezettnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ellenőrzésen való jelenlétének tanúsítása céljából az ellenőrzés során aláírja a jelentést és abban feltüntesse észrevételeit. Amennyiben a tagállamok az ellenőrzés során elektronikus ellenőrzési jelentést használnak, az illetékes hatóság gondoskodik arról a lehetőségről, hogy a kedvezményezett elektronikusan aláírhassa a jelentést, máskülönben a jelentést aláírás és bármilyen észrevétel megtétele céljából haladéktalanul megküldi a kedvezményezettnek. Meg nem felelés feltárása esetén a kedvezményezett megkapja az ellenőrzési jelentés másolatát.

(3)   Ha a tagállamok e rendelet értelmében helyszíni ellenőrzéseket végeznek az 1082/2003/EK rendelet szerinti vizsgálatokkal összefüggésben, az ellenőrzési jelentést az említett rendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelő jelentésekkel kell kiegészíteni.

(4)   Amennyiben az e rendelet alapján végzett helyszíni ellenőrzés az 1760/2000/EK rendelet I. címe vagy a 21/2004/EK rendelet rendelkezéseinek meg nem felelő eseteket tár fel, az e cikkben előírt ellenőrzési jelentés másolatait késedelem nélkül meg kell küldeni az említett rendeletek végrehajtásáért felelős hatóságoknak.

IV.   FEJEZET

Különös szabályok

44. cikk

A regionális vagy együttes végrehajtás keretében kialakított ökológiai jelentőségű területek tekintetében az ellenőrzési eredményekre vonatkozó szabályok

Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikkének (5) és (6) bekezdése szerinti regionális vagy együttes végrehajtás esetében a közös egybefüggő ökológiai jelentőségű területek meghatározott területét az egyes résztvevők között a közös ökológiai területekben az általuk – az e rendelet 18. cikkének értelmében bejelentett adatok alapján – képviselt részesedésük arányában kell elosztani.

A 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 26. cikkének a regionális vagy együttes végrehajtás valamennyi résztvevőjére való alkalmazása céljából a meghatározott ökológiai jelentőségű terület a meghatározott közös ökológiai jelentőségű területek e cikk első bekezdése szerint kiosztott részarányának és az egyéni kötelezettségek tekintetében meghatározott ökológiai jelentőségű területeknek az összege.

45. cikk

A tetrahidrokannabinol-tartalom ellenőrzése a kenderállományban

(1)   Az 1307/2013/EU rendelet 32. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok létrehozzák a termesztett növények tetrahidrokannabinol-tartalmának (tetrahidrokannabinol a továbbiakban: THC) az e rendelet I. melléklete szerinti meghatározására szolgáló rendszert.

(2)   A THC-tartalommal kapcsolatos eredmények nyilvántartását a tagállam illetékes hatósága vezeti. Az ilyen nyilvántartás tartalmazza legalább a következőket: minden fajta esetében az egyes minták THC-tartalma százalékban kifejezve, két tizedesjegy pontossággal, a követett eljárás, a végrehajtott vizsgálatok száma, a mintavétel időpontja és a nemzeti szinten hozott intézkedések.

(3)   Amennyiben egy adott fajta összes mintájának átlagos THC-tartalma meghaladja az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében megállapított értéket, a tagállamok a szóban forgó fajta esetében az e rendelet I. mellékletében meghatározott „B” eljárást alkalmazzák a következő igénylési évben. A következő évek folyamán ez az eljárás alkalmazandó, kivéve, ha a szóban forgó fajta összes elemzési eredménye az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében megállapított THC-tartalom értéke alatt van.

Amennyiben egy adott fajta összes mintájának átlagos THC-tartalma a második évben is meghaladja az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében megállapított értéket, a tagállamok értesítik a Bizottságot a szóban forgó fajta forgalmazásának a 2002/53/EK tanácsi irányelv (20) 18. cikkével összhangban történő megtiltására vonatkozó felhatalmazásról. Ilyen értesítést legkésőbb a szóban forgó igénylési év november 15-ig kell a Bizottság részére megküldeni. A következő igénylési évtől az érintett tagállamban nem nyújtható közvetlen támogatás a kérelem tárgyát képező fajtára.

(4)   A kendernövényeket a helyi gyakorlatnak megfelelően rendes termesztési körülmények között kell termeszteni a virágzás végét követően legalább 10 napon át annak érdekében, hogy az (1), a (2) és a (3) bekezdésben előírt ellenőrzéseket el lehessen végezni.

A tagállamok azonban engedélyezhetik a kender virágzás kezdete utáni, de még a virágzás végét követő 10 napos időszak vége előtti betakarítását, amennyiben az ellenőrök jelzik, hogy az egyes parcellák melyik reprezentatív részét kell a virágzás végét követően legalább 10 napon keresztül tovább termeszteni a vizsgálat céljaira, az I. mellékletben meghatározott módszerrel összhangban.

(5)   A (3) bekezdésben említett értesítést a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (21) megfelelően kell megküldeni.

IV.   CÍM

NEM TERÜLETALAPÚ ÉS AZ ÁLLATTARTÁSHOZ NEM KAPCSOLÓDÓ VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK

I.   FEJEZET

Bevezető rendelkezés

46. cikk

Hatály

Ez a cím az 1305/2013/EU rendelet 14–20. cikkében, 21. cikkének (1) bekezdésében – az a) és b) pont szerinti éves támogatás kivételével –, 27. cikkében, 28. cikkének (9) bekezdésében, 35. és 36. cikkében és 51. cikkének (2) bekezdésében, az 1303/2013/EU rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében, továbbá az 1698/2005/EK rendelet 20. cikkében, 36. cikke a) pontjának vi. alpontjában, b) pontjának ii., vi. és vii. alpontjában, a létesítési költségek tekintetében 36. cikke b) pontjának i. és iii. alpontjában, valamint 52. és 63. cikkében előírt intézkedések keretében felmerült kiadásokra alkalmazandó.

II.   FEJEZET

Ellenőrzések

1.   szakasz

Általános rendelkezések

47. cikk

Támogatási kérelmek, kifizetési kérelmek és egyéb nyilatkozatok

(1)   A tagállamok megfelelő eljárásokat írnak elő a nem területalapú és az állattartáshoz nem kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatos támogatási kérelmek, kifizetési kérelmek és egyéb nyilatkozatok benyújtására vonatkozóan.

(2)   Az 1305/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 16. cikkének (1) bekezdése, 19. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 27. cikke szerinti intézkedések esetében a kedvezményezettnek éves kifizetési kérelmet kell benyújtania.

2.   szakasz

Az ellenőrzésekre vonatkozó előírások

48. cikk

Adminisztratív ellenőrzések

(1)   Valamennyi támogatási kérelem, kifizetési kérelem, illetve a kedvezményezett vagy harmadik fél által benyújtandó minden egyéb nyilatkozat esetében adminisztratív ellenőrzéseket kell végezni, amelyeknek ki kell terjedniük minden olyan elemre, amelynek adminisztratív ellenőrzése lehetséges és ésszerű. Az eljárások tekintetében elő kell írni a végrehajtott ellenőrzési munka, a vizsgálati eredmények, illetve a rendellenességek feltárásakor hozott intézkedések feljegyzését.

(2)   A támogatási kérelmek adminisztratív ellenőrzéseinek biztosítaniuk kell, hogy a művelet megfeleljen az uniós vagy nemzeti jog által, illetve a vidékfejlesztési programban megállapított alkalmazandó kötelezettségeknek, beleértve a közbeszerzésekre és az állami támogatásokra vonatkozó előírásokat, valamint az egyéb kötelező előírásokat és követelményeket. Az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük különösen a következők vizsgálatára:

a)

a kedvezményezett támogathatósága;

b)

a támogatási kérelem tárgyát képező műveletre vonatkozó támogathatósági feltételek, kötelezettségvállalások és más kötelezettségek;

c)

a kiválasztási kritériumoknak való megfelelés;

d)

a művelet költségeinek támogathatósága, beleértve az olyan költségkategóriáknak vagy számítási módszernek való megfelelést, amelyek akkor alkalmazandók, ha az adott művelet vagy annak egy része az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdése b), c) és d) pontjának hatálya alá tartozik;

e)

az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett költségek, kivéve a természetbeni hozzájárulást és az értékcsökkenést, valamint a bejelentett költségek ésszerűsége. A költségeket megfelelő értékelő rendszer segítségével, például referenciaköltségek, különböző ajánlatok összehasonlítása vagy egy értékelő bizottság révén értékelni kell.

(3)   A kifizetési kérelmek adminisztratív ellenőrzése különösen az alábbiakra terjed ki, amennyiben ezek a vizsgált kérelemre alkalmazhatók:

a)

a befejezett művelet összevetése azzal a művelettel, amelyre a támogatási kérelmet benyújtották és jóváhagyták;

b)

a felmerült költségek és a teljesített kifizetések.

(4)   Az adminisztratív ellenőrzések tartalmaznak olyan eljárásokat, amelyekkel elkerülhető az egyéb uniós vagy nemzeti programokkal és a korábbi programozási időszakokkal egybeeső szabálytalan kettős finanszírozás. Egyéb forrásokból történő finanszírozás esetén ezeknek az ellenőrzéseknek biztosítaniuk kell, hogy a nyújtott támogatások ne haladják meg a maximálisan engedélyezhető támogatási összegeket vagy támogatási arányokat.

(5)   A beruházási műveletekkel kapcsolatos adminisztratív ellenőrzéseknek magukban kell foglalniuk a támogatott tevékenység vagy a beruházás helyszínének legalább egy alkalommal történő felkeresését a beruházás megvalósulásának ellenőrzésére céljából.

Az illetékes hatóság azonban dönthet úgy, hogy például az alábbi, megfelelően indokolt okok miatt nem kerít sor helyszíni szemlére:

a)

a tevékenységet már beválasztott ák a 49. cikk szerint elvégzendő helyszíni ellenőrzések mintájába;

b)

az illetékes hatóság szerint a kérdéses művelet kis beruházás;

c)

az illetékes hatóság szerint alacsony a kockázata annak, hogy a támogatás feltételei nem teljesülnek, vagy hogy a beruházás nem valósult meg.

A második albekezdésben említett döntést és annak indoklását rögzíteni kell.

49. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1)   A tagállamok a jóváhagyott tevékenységeket illetően megfelelő mintavételi alapra épülő helyszíni ellenőrzéseket szerveznek. Ezekre az ellenőrzésekre – amennyire csak lehetséges – a műveletekre vonatkozó záró kifizetés folyósítása előtt kell sort keríteni.

(2)   A helyszíni ellenőrzést végző ellenőrök nem vehetnek részt ugyanazon művelet adminisztratív ellenőrzésében.

50. cikk

A helyszíni ellenőrzések mintavételezése és ellenőrzési aránya és

(1)   A kiadások helyszíni ellenőrzésének ki kell terjednie a 46. cikkben említett azon kiadások legalább 5 %-ára, amelyeket az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) társfinanszíroz, és amelyeket a kifizető ügynökségeknek az egyes naptári években ki kell fizetniük.

Amennyiben egy adott, helyszíni ellenőrzésnek alávetendő művelet vonatkozásában előzetes vagy időközi kifizetés teljesítésére került sor, e kifizetéseket bele kell számítani a helyszíni ellenőrzések keretében ellenőrzött, első bekezdés szerinti kiadásokba.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti minimális szint teljesítése szempontjából kizárólag a kérdéses naptári év végéig elvégzett ellenőrzések vehetők figyelembe.

Az adminisztratív ellenőrzések után nem támogathatónak minősített kifizetési kérelmek nem vehetők figyelembe az (1) bekezdés szerinti minimális szint teljesítése szempontjából.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti minimális szint teljesítése szempontjából kizárólag a 49. és az 51. cikk minden követelményét teljesítő ellenőrzések vehetők figyelembe.

(4)   A jóváhagyott tevékenységek (1) bekezdés szerint ellenőrizendő mintájánál figyelembe kell venni különösen:

a)

annak szükségességét, hogy az ellenőrzés a műveletek típus és volumen szempontjából megfelelően összeállított együttesére terjedjen ki;

b)

a tagállami és uniós ellenőrzések során azonosított kockázati tényezőket;

c)

a művelet típusának a vidékfejlesztési program végrehajtása során jelentkező hibakockázathoz való hozzájárulása;

d)

az intézkedések és a műveletek típusa közötti egyensúly fenntartásának szükségességét;

e)

annak szükségességét, hogy a kiadások 35–40 %-a véletlenszerűen kerüljön kiválasztásra.

(5)   Amennyiben a helyszíni ellenőrzések egy adott támogatási intézkedéssel vagy művelettípussal összefüggésben jelentős meg nem felelést tárnak fel, az illetékes hatóság a következő naptári évben az adott támogatási intézkedés vagy művelettípus vonatkozásában megfelelő mértékben növeli az ellenőrzési arányt.

(6)   Az (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a naptári évenként végzett helyszíni ellenőrzéseknek az (1) bekezdésben előírt minimális szintjét lecsökkentik az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által társfinanszírozott összeg 3 %-ára.

A tagállamok csak akkor alkalmazhatják az első albekezdést, ha teljesülnek a helyszíni ellenőrzések minimális szintjének csökkentésére vonatkozó, a Bizottság által az 1306/2013/EU rendelet 62. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban megállapított általános feltételek.

Amennyiben a második albekezdésben említett feltételek már nem teljesülnek, a tagállamok haladéktalanul visszavonják a helyszíni ellenőrzések minimális szintjének csökkentésére vonatkozó döntésüket. A tagállamok a következő naptári évtől a helyszíni ellenőrzések az (1) bekezdésben előírt minimális szintjét alkalmazzák.

51. cikk

A helyszíni ellenőrzések tartalma

(1)   A helyszíni ellenőrzések keretében meg kell vizsgálni, hogy az adott művelet végrehajtására az alkalmazandó szabályoknak megfelelően került-e sor, valamint az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a támogatásnyújtás feltételeihez kapcsolódó minden olyan támogathatósági kritérium, kötelezettségvállalás és más kötelezettség betartására, amely a látogatás során ellenőrizhető. A helyszíni ellenőrzéseknek biztosítaniuk kell, hogy a művelet EMVA-támogatás keretében támogatható legyen.

(2)   A helyszíni ellenőrzések során az igazoló dokumentumokban szereplő adatok alapján ellenőrizni kell a kedvezményezettek által bejelentett adatok pontosságát.

Ez annak ellenőrzését is magában foglalja, hogy a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelmet alátámasztják-e számviteli vagy más dokumentumok, ideértve szükség esetén a kifizetési kérelemben szereplő adatok pontosságának harmadik felek birtokában lévő adatok vagy kereskedelmi dokumentumok alapján történő ellenőrzését is.

(3)   A helyszíni ellenőrzéseknek arra is ki kell terjedniük, hogy a művelet tényleges vagy szándékolt hasznosítása megfelel-e azoknak a támogatási kérelemben leírt hasznosítási céloknak, amelyre a támogatást nyújtották.

(4)   Az illetékes hatóságok által megfelelően nyilvántartásba vett és kellően indokolt kivételes körülmények kivételével a helyszíni ellenőrzéseknek magukban kell foglalniuk a művelet végrehajtása szerinti helyszínen tett látogatást, nem tárgyi művelet esetén pedig a művelet szervezőjének felkeresését.

52. cikk

Utólagos ellenőrzések

(1)   A beruházási műveletek vonatkozásában utólagos ellenőrzéseket kell végezni az 1303/2013/EU rendelet 71. cikke szerinti, illetve a vidékfejlesztési programban részletezett kötelezettségvállalások betartásának ellenőrzésére.

(2)   Az utólagos ellenőrzéseknek minden naptári évben ki kell terjedniük az EMVA azon beruházási műveletekre fordított kiadásainak legalább 1 %-ára, amelyek esetében az EMVA már teljesítette a záró kifizetést, de amelyekre továbbra is vonatkoznak az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalások. Kizárólag a kérdéses naptári év végéig elvégzett ellenőrzések vehetők figyelembe.

(3)   Az (1) bekezdés értelmében ellenőrizendő műveletekre vonatkozó mintát a különböző műveletek, illetve művelet- vagy intézkedéstípusok kockázatainak és pénzügyi hatásának elemzése alapján kell kiválasztani. A minta 20–25 %-át véletlenszerűen kell kiválasztani.

53. cikk

Ellenőrzési jelentés

(1)   Valamennyi e szakasz szerinti helyszíni ellenőrzésről ellenőrzési jelentést kell készíteni, amely lehetővé teszi az elvégzett ellenőrzések részleteinek áttekintését. A jelentésben fel kell tüntetni különösen:

a)

az ellenőrzött intézkedéseket, támogatási kérelmeket vagy kifizetési kérelmeket;

b)

a jelen lévő személyeket;

c)

azt a tény, hogy a kedvezményezett kapott-e előzetes értesítést az ellenőrzésről, és ha igen, mennyi idővel az ellenőrzés előtt;

d)

az ellenőrzések eredményeit és adott esetben a külön észrevételeket;

e)

bármely egyéb, későbbiekben elvégzendő ellenőrzési intézkedést.

(2)   Az (1) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az e szakasz alapján végzett utólagos ellenőrzésekre.

(3)   A kedvezményezettnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ellenőrzésen való jelenlétének tanúsítása céljából az ellenőrzés során aláírja a jelentést és abban feltüntesse észrevételeit. Amennyiben a tagállamok az ellenőrzés során elektronikus ellenőrzési jelentést használnak, az illetékes hatóság gondoskodik arról a lehetőségről, hogy a kedvezményezett elektronikusan aláírhassa a jelentést, máskülönben a jelentést aláírás és bármilyen észrevétel megtétele céljából haladéktalanul megküldi a kedvezményezettnek. Meg nem felelés feltárása esetén a kedvezményezett megkapja az ellenőrzési jelentés másolatát.

3.   szakasz

Az egyedi intézkedéseket érintő ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezések

54. cikk

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

Az illetékes hatóság ellenőrzi azon követelmény betartását, amely szerint a tudásátadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek az 1305/2013/EU rendelet 14. cikke (3) bekezdésének megfelelően rendelkezniük kell a megfelelő kapacitásokkal. Az illetékes hatóság az említett rendelet 14. cikke (5) bekezdésével összhangban ellenőrzi a mezőgazdasági üzemvezetési és erdészeti csereprogramok, valamint az üzemlátogatások és tanulmányutak időtartamát és tartalmát. Ezeket az ellenőrzéseket adminisztratív ellenőrzésekkel, illetve mintavételen alapuló helyszíni ellenőrzésekkel kell végrehajtani.

55. cikk

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

Az 1305/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott műveletek esetében az illetékes hatóság ellenőrzi azon követelmény betartását, amely szerint a tanácsadási szolgáltatások nyújtására kiválasztott hatóságoknak és szerveknek megfelelő erőforrásokkal kell rendelkezniük, valamint a kiválasztási eljárás lefolytatására az említett rendelet 15. cikke (3) bekezdésében foglalt előírások szerint közbeszerzés keretében került sor. Ezt az ellenőrzést adminisztratív ellenőrzésekkel, illetve mintavételen alapuló helyszíni ellenőrzésekkel kell végrehajtani.

56. cikk

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

Az 1305/2013/EU rendelet 16. cikkében előírt intézkedés esetében az illetékes hatóság a kötelezettségek és a támogathatósági feltételek betartásának ellenőrzésekor adott esetben felhasználhat egyéb szolgálatoktól, szervektől vagy szervezetektől kapott bizonyítékokat. Az illetékes hatóságnak azonban meg kell bizonyosodnia arról, hogy a szóban forgó szolgálat, szerv vagy szervezet működésének színvonala megfelelő a kötelezettségek és a támogathatósági feltételek betartásának ellenőrzéséhez. Az illetékes hatóságnak e célból adminisztratív ellenőrzéseket és mintavételen alapuló helyszíni ellenőrzéseket kell végrehajtania.

57. cikk

A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése

Az 1305/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt műveletek esetében az illetékes hatóság adminisztratív ellenőrzésekkel, illetve mintavételen alapuló helyszíni ellenőrzésekkel megvizsgálja az alábbiaknak való megfelelést:

a)

az 1305/2013/EU rendelet 19. cikkének (4) és (5) bekezdése és a 808/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (22) 8. cikke szerinti üzleti terv, a fiatal mezőgazdasági termelők esetében ideértve azt a követelményt is, hogy az 1305/2013/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdése szerint megfeleljenek aktív mezőgazdasági termelők meghatározásának;

b)

a szakképzettséggel kapcsolatos feltételek teljesítésére vonatkozó, a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (23) 2. cikkének (3) bekezdése szerinti türelmi idő.

58. cikk

Termelői csoportok és szervezetek létrehozása

Az 1305/2013/EU rendelet 27. cikkében előírt intézkedés esetében a tagállamok csak azután ismerik el a termelői csoportot, hogy ellenőrizték, a csoport megfelel-e az említett cikk (1) bekezdésében megszabott feltételeknek és a nemzeti szabályoknak. A csoport elismerését követően az illetékes hatóság adminisztratív ellenőrzések keretében, valamint az ötéves időszakban legalább egys