25.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 219/4

A BIZOTTSÁG 799/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. július 24.)

a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az éves és záró végrehajtási jelentés mintájának meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 54. cikke (8) bekezdésére,

az 514/2014/EU rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében létrehozott menekültügyi, migrációs és integrációs, valamint belső biztonsági alapokkal foglalkozó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	Az 514/2014/EU rendelet, valamint az 514/2014/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában említett specifikus rendeletek alkotják a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fejlesztését támogató uniós finanszírozás keretét.

(2)

Az 514/2014/EU rendelet előírja, hogy az egyes nemzeti programok vonatkozásában a tagállamoknak éves végrehajtási jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak. A tagállamoknak továbbá 2023 végéig be kell nyújtaniuk a nemzeti programjukra vonatkozó záró végrehajtási jelentést. A Bizottságnak szolgáltatott információk következetességének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében meg kell határozni az éves és a záró végrehajtási jelentés mintáját.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések mielőbbi alkalmazása és a nemzeti programok jóváhagyásával kapcsolatos késedelmek elkerülése érdekében e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

(4)	Az Egyesült Királyságra és Írországra nézve az 514/2014/EU rendelet, és következésképpen e rendelet is kötelező.

(5)	Dániára nézve sem az 514/2014/EU rendelet, sem e rendelet nem kötelező.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a menekültügyi, migrációs és integrációs, valamint belső biztonsági alapokkal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A végrehajtási jelentés mintája

Az éves és záró végrehajtási jelentés mintája a mellékletben található.

A jelentéseket a 802/2014/EU végrehajtási rendelet (2) 2. cikke értelmében létrehozott elektronikus adatcsererendszeren keresztül kell eljuttatni a Bizottsághoz.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 150., 2014.5.20., 112. o.

(2) A Bizottság 2014. július 24-i 802/2014/EU végrehajtási rendelete a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a nemzeti programok mintájának meghatározásáról, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti elektronikus adatcsererendszerre vonatkozó feltételek megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 22. oldalát).

MELLÉKLET

AZ ÉVES ÉS ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI JELENTÉSEK MINTÁJA

1. SZAKASZ

A program célkitűzései (az 514/2014/EU rendelet 54. cikkének (2) bekezdése)

Egyedi célkitűzés (a specifikus rendeletekben meghatározottak szerint): foglalja össze a stratégia végrehajtása, valamint a nemzeti célkitűzések megvalósítása terén az adott pénzügyi év folyamán elért előrelépéseket.

Ismertesse a stratégiában vagy a nemzeti célkitűzésekben bekövetkezett változást, illetve az esetleges jövőbeni változtatásokat okozó tényezőket.

Adott esetben ismertesse a nemzeti program eredményességét befolyásoló jelentős tényezőket.

Nemzeti célkitűzés : sorolja fel a pénzügyi év folyamán támogatott és végrehajtott fő fellépéseket, elért sikereket és feltárt (és megoldott) problémákat.

Egyedi fellépés (a specifikus rendeletekben meghatározottak szerint): sorolja fel a pénzügyi év folyamán támogatott és végrehajtott fő fellépéseket, elért sikereket és feltárt (és megoldott) problémákat.

A feltüntetett információknak önmagukban teljesnek kell lenniük, nem tartalmazhatnak sem a csatolt dokumentumokra való hivatkozást, sem hiperlinket.

N. EGYEDI CÉLKITŰZÉS: cím

n. nemzeti célkitűzés: cím

n. egyedi fellépés: cím

Jelentés az indikatív ütemtervről

Tüntesse fel az indikatív ütemterv bármilyen változását a nemzeti programban foglaltakhoz képest.

Indikatív ütemterv

	Fellépés neve	Tervezés kezdete	Végrehajtás kezdete	Lezárás
n. egyedi célkitűzés: cím
n. nemzeti célkitűzés:

2. SZAKASZ

Különleges esetek

Ismertesse a kötelezettségvállalási eljárás eredményeit (kategóriánként számadatokkal)

Vállalási terv
Kategóriák	Vállalási időszak	Vállalási időszak	Vállalási időszak

Összesen

3. SZAKASZ

Közös mutatók és programspecifikus mutatók (az 514/2014/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének f) pontja)

Tüntesse fel az egyes mutatókra vonatkozó adatokat az adott pénzügyi év tekintetében.

Mutatóazonosító	Mutató leírása	Mértékegység	Bázisérték	Célérték	Adatforrás	n pénzügyi év	n + 1 pénzügyi év	Kumulált összeg
n. egyedi célkitűzés: cím

Indokolja a valamely cél elérését jelentősen befolyásoló – különösen az előrelépést hátráltató – adatokat.

Az egyes pénzügyi évek tekintetében további dokumentumok csatolhatók az előrelépés jelentős elmaradásának indoklására, illetve annak jelzésére, hogy egy vagy több mutató tekintetében esetleg túlteljesíthetik a célt.

4. SZAKASZ

A program tagállami végrehajtásának kerete

4.1. Monitoringbizottság (az 514/2014/EU rendelet 12. cikkének (4) bekezdése).

Sorolja fel a monitoringbizottság által hozott fontosabb döntéseket és a lezáratlan kérdéseket.

4.2. Közös monitoring- és ellenőrzési keret (az 514/2014/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének f) pontja)

Sorolja fel a felelős hatóság által végrehajtott monitoring- és értékelési intézkedéseket, köztük az adatgyűjtési rendelkezéseket, az értékelési tevékenységeket, a felmerült nehézségeket és az áthidalásuk érdekében tett lépéseket.

4.3. A nemzeti program végrehajtásába, monitoringjába és értékelésébe bevont partnerek (az 514/2014/EU rendelet 12. cikkének (3) bekezdése)

Ismertesse röviden a partnerek által az adott pénzügyi évre vonatkozó nyújtott fontosabb inputokat és nézeteiket.

4.4. Tájékoztatás és nyilvánosság (az 514/2014/EU rendelet 53. cikke)

Adja meg a program honlapjának linkjét.

Sorolja fel pénzügyi év folyamán végrehajtott fő tájékoztató és népszerűsítő tevékenységeket. A fentiekhez mellékeljen szemléltető anyagokat.

4.5. Kiegészítő jelleg az egyéb uniós eszközökkel (az 514/2014/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének e) pontja és 14. cikke (5) bekezdésének f) pontja)

Ismertesse röviden az egyéb uniós eszközökkel való koordináció biztosítása érdekében végrehajtott fő fellépéseket és konzultációkat, konkrétan az alábbi eszközök tekintetében:

—	európai strukturális és beruházási alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, Európai Tengerügyi és Halászati Alap);

—	további uniós alapok és programok (pl. az egész életen át tartó tanulás programja, Kultúra program, Fiatalok lendületben program);

—	uniós külkapcsolati eszközök (pl. Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz, Stabilitási Eszköz), amennyiben harmadik országokban végrehajtott vagy harmadik országokkal kapcsolatos fellépésekről van szó.

4.6. Közvetlen odaítélés

Indokolja a közvetlen odaítélés valamennyi esetét.

5. SZAKASZ

A pénzügyi jelentés (az 514/2014/EU rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) pontja)

5.1. Pénzügyi jelentés az egyedi célkitűzések szerint

Táblázat

(EUR-ban)
n. egyedi célkitűzés: cím
n. nemzeti célkitűzés: cím
Nemzeti célkitűzések részösszege
n egyedi fellépés
1. egyedi célkitűzés összesen
n + 1. nemzeti célkitűzés
Nemzeti célkitűzések részösszege
n + 1. egyedi fellépés
n. összesen
Különleges esetek
Különleges esetek összesen
Technikai segítségnyújtás: (Maximum = rögzített összeg + (teljes keret) *5 vagy 5,5 % a specifikus rendeletek szerint)
ÖSSZESEN

A nemzeti programra vonatkozó, az egyes pénzügyi évek tekintetében a teljes uniós hozzájárulást meghatározó finanszírozási terv végrehajtása

5.2. Finanszírozási program pénzügyi év szerint

Táblázat

(EUR-ban)
ÉV	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	ÖSSZESEN
Programozott teljes összeg
Összes vállalás

5.3. A specifikus rendeletben meghatározott minimális aránytól való esetleges eltérés indoklása.

(Csupán abban az esetben szükséges, ha a nemzeti programban jóváhagyottakhoz képest változás történt, az 514/2014/EU rendelet 14. cikke (5) bekezdésének b) pontja)

Indokolja részletesen a specifikus rendeletben meghatározott minimális aránytól való eltérést.

25.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 219/10

A BIZOTTSÁG 800/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. július 24.)

a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a nemzeti programok és a különleges átutazási rendszer keretében nyújtott működési támogatás finanszírozására vonatkozó jelentéstételi és egyéb gyakorlati eljárások meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (6) bekezdésére és 11. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 515/2014/EU rendelet 19. cikke értelmében az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alkalmazandó a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközre. Ebből következően bármely, az 514/2014/EU rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és végrehajtási rendelet alkalmazandó a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközre.

(2)	A 802/2014/EU (3) és a 799/2014/EU (4) bizottsági végrehajtási rendelet kifejezetten meghatározta a Bizottság és a tagállamok közötti elektronikus adatcsererendszerre vonatkozó feltételeket, a nemzeti programok mintáját, valamint az éves és záró végrehajtási jelentés mintáját.

(3)

Az 515/2014/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz keretében juttatott összeg 40 %-át arra használják fel, hogy működési támogatást nyújtsanak az Unió számára közszolgáltatást jelentő feladatok és szolgáltatások elvégzéséért felelős hatóságok számára. A nemzeti programja keretében működési támogatást nyújtani kívánó tagállamot a nemzeti program jóváhagyását megelőzően konkrét információk szolgáltatására kell felkérni annak érdekében, hogy a Bizottság értékelhesse az 515/2014/EU rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeket. Hasonlóképpen, a működési támogatás vonatkozásában is meg kell határozni a pótlólagos jelentéstételi követelményeket.

(4)

Az 515/2014/EU rendelet 11. cikkének (2) bekezdése kiegészítő egyedi működési támogatásként forrásokat juttat Litvániának a Litvánia és a Bizottság közötti különleges átutazási rendszer összefüggésében. Litvániát fel kell kérni az ezzel kapcsolatos konkrét információk szolgáltatására annak érdekében, hogy a Bizottság értékelhesse az 515/2014/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében említett, Litvánia által az eszköz keretében elszámolni kívánt költségek támogathatóságát. Hasonlóképpen, a különleges átutazási rendszer működési támogatásának vonatkozásában is meg kell határozni a pótlólagos jelentéstételi követelményeket.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Tekintve, hogy e rendelet a schengeni vívmányokra épül, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy e rendeletet nemzeti jogában végrehajtja-e.

(6)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének A. és B. pontjában említett területekhez tartoznak.

(7)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (8) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. és B. pontjában említett területhez tartoznak.

(8)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv (9) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (10) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 1. cikkének A. és B. pontjában említett területhez tartoznak.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések mielőbbi alkalmazása és a nemzeti programok jóváhagyásával kapcsolatos késedelmek elkerülése érdekében e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a menekültügyi, migrációs és integrációs, valamint belső biztonsági alapokkal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A nemzeti programok és a különleges átutazási rendszer keretében nyújtott működési támogatás finanszírozására vonatkozó gyakorlati intézkedések

(1) Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy működési támogatást kér az 515/2014/EU rendelet 10. cikke értelmében, úgy a 802/2014/EU végrehajtási rendelet mellékletében előírt információkon kívül az e rendelet I. mellékletében felsorolt információkat is a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

A szóban forgó tagállam az e rendelet II. mellékletében szereplő minta alapján kidolgozott indikatív tervezési dokumentumot is a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(2) Amennyiben Litvánia úgy dönt, hogy igénybe veszi a különleges átutazási rendszer működési támogatását az 515/2014/EU rendelet 11. cikke értelmében, úgy a 802/2014/EU végrehajtási rendelet mellékletében előírt információkon kívül az e rendelet III. mellékletében felsorolt információkat is a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(3) Az e cikkben említett információkat és dokumentumokat a 802/2014/EU végrehajtási rendelet 2. cikke értelmében létrehozott elektronikus adatcsererendszeren keresztül juttatják el a Bizottsághoz.

2. cikk

A nemzeti programok és a különleges átutazási rendszer keretében nyújtott működési támogatás finanszírozására vonatkozó jelentéstételi minta

(1) Amennyiben a működési támogatás finanszírozása a nemzeti program keretében történik, az érintett tagállam az 514/2014/EU rendelet 54. cikkében említett, a 799/2014/EU végrehajtási rendelet mellékletében található minta alapján kidolgozott végrehajtási jelentésben számol be a támogatás végrehajtásáról.

A tagállam a végrehajtási jelentés benyújtásával egyidejűleg az e rendelet IV. mellékletében felsorolt információkat is a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(2) Amennyiben a különleges átutazási rendszer működési támogatásának finanszírozása Litvánia nemzeti programjának keretében történik, Litvánia az 514/2014/EU rendelet 54. cikkében említett, a 799/2014/EU végrehajtási rendelet mellékletében található minta alapján kidolgozott végrehajtási jelentésben számol be a támogatás végrehajtásáról.

Litvánia a végrehajtási jelentés benyújtásával egyidejűleg az e rendelet V. mellékletében felsorolt információkat is a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(3) Az e cikkben említett információkat a 802/2014/EU végrehajtási rendelet 2. cikke értelmében létrehozott elektronikus adatcsererendszeren keresztül juttatják el a Bizottsághoz.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, a Szerződéseknek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 150., 2014.5.20., 143. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 514/2014/EU rendelete a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 150., 2014.5.20., 112. o.).

(3) A Bizottság 2014. július 24-i 802/2014/EU végrehajtási rendelete a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a nemzeti programok mintájának meghatározásáról, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti elektronikus adatcsererendszer feltételeinek megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 22. oldalát).

(4) A Bizottság 2014. július 24-i 799/2014/EU végrehajtási rendelete a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az éves és záró végrehajtási jelentés mintájának meghatározásáról (lásd e Hivatalos Lap 4. oldalát).

(5) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(6) A Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176.,1999.7.10., 31. o.).

(7) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(8) A Tanács 2008. január 28-i 2008/146/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(9) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(10) A Tanács 2011. március 7-i 2011/350/EU határozata az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

I. MELLÉKLET

A NEMZETI PROGRAMOK KERETÉBEN NYÚJTOTT MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁS PROGRAMOZÁSA

Amennyiben a nemzeti program működési támogatást tartalmaz, valamennyi tagállamnak tanúsítania kell az 515/2014/EU rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételeknek való megfelelést.

Nemzeti célkitűzés: nyújtson általános tájékoztatást a működési támogatás felhasználásáról, beleértve a célkitűzéseket és a teljesítendő célokat, valamint a működésitámogatás-mechanizmus keretében finanszírozandó szolgáltatásokról és feladatokról.

Amennyiben a nemzeti program a vízumügyre vagy a határigazgatásra vonatkozó működési támogatást tartalmaz, töltse ki és csatolja az "indikatív tervezési űrlapot". Az "indikatív tervezési űrlap" nem képezi a nemzeti program jóváhagyásáról szóló bizottsági határozat részét.

KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Működési támogatás/az 515/2014/EU rendelet 10. cikkének (2) bekezdése

tanúsítja, hogy megfelel a határigazgatással és vízumüggyel kapcsolatos uniós vívmányoknak.

tanúsítja, hogy megfelel a jó kormányzásra vonatkozó uniós előírásoknak és iránymutatásoknak a határigazgatás és a vízumügy területén, különös tekintettel a külső határokon történő ellenőrzésről szóló schengeni jegyzékre, a Határőrök gyakorlati kézikönyvére és a vízumokról szóló kézikönyvre.

Nemzeti célkitűzés: Vízumügyi működési támogatás

Nemzeti célkitűzés: Határigazgatási működési támogatás

II. MELLÉKLET

A NEMZETI PROGRAM KERETÉBEN NYÚJTOTT MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ INDIKATÍV TERVEZÉSI ŰRLAP

Ez az űrlap nem képezi részét a nemzeti program jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatnak.

Mindkét típusú (vízumügyi vagy határigazgatási) működési támogatás tekintetében benyújtandó:

a kedvezményezettek indikatív felsorolása:

—	a kedvezményezett neve (pl. Külügyminisztérium, a rendőrség bevándorlási osztálya, parti őrség, kikötői hatóság, fegyveres erők) és jogállása (pl. közigazgatási szerv, részvénytársaság stb.),

—	a kedvezményezett jogszabályi kötelezettségei,

—	a kedvezményezett által a határigazgatással/vízumüggyel kapcsolatban végzett fő tevékenységek típusai, beleértve a támogatni kívánt tevékenységeket.

Szükség esetén további sorok illeszthetők be;

ii.

a feladatok indikatív felsorolása: a kedvezményezett alábbiakhoz kapcsolódó fő feladatainak bemutatása:

—	vízumkibocsátás, beleértve az 515/2014/EU rendelet 10. cikke értelmében támogatni kívánt feladatokat, vagy

—

határigazgatás, beleértve az 515/2014/EU rendelet 10. cikke értelmében támogatni kívánt feladatokat. A kedvezményezett által ellátott feladatok közül csupán azokat kell bemutatni, amelyek a határigazgatáshoz és a bevándorlás ellenőrzéséhez kapcsolódnak (pl. az illegális belépés megelőzése érdekében tengerfelügyeleti tevékenységet végző fegyveres erők).

A feladatokat a végrehajtás földrajzi helyszíne szerint csoportosítsa (pl. Pekingben működő főkonzulátus, Külügyminisztérium, szlovák–ukrán határ). Lehetőség szerint adja meg, hogy a határigazgatási működési támogatás keretében bemutatott egyes feladatok mely határszakaszt érintik;

iii.	a személyzet indikatív létszáma:adott esetben tüntesse fel az érintett személyzet, valamint az egyes kezdeményezettek, illetve feladatok tekintetében támogatni kívánt személyzet létszámát (a működési támogatás teljes időtartamára vonatkozó teljes munkaidős egyenértéken számítva);

iv.

indikatív költségvetési bontás a kedvezményezett típusa és az alábbi költségkategóriák szerint:

személyzeti költségek, beleértve a képzési költségeket

szolgáltatások költsége (pl. karbantartás és javítás)

felszerelések fejlesztése és cseréje

ingatlan (értékcsökkenés, felújítás)

informatikai rendszerek (a VIS, a SIS és az új informatikai rendszerek üzemeltetési igazgatása, a létesítmények bérlése és felújítása, kommunikációs infrastruktúra és biztonság)

műveletek (a fenti kategóriákba nem besorolható költségek)

I. indikatív tervezési űrlap: Vízumügyi működési támogatás

I.1. rész: A feladatok indikatív felsorolása

Feladat

Kedvezményezett

Személyzet

1.	Konzulátusok és más országokban található egyéb szervezetek

1.1.

1.n.

2.	Központi és egyéb szervezetek (vízumkibocsátással foglalkozó, szakosított központi szolgálatok, amelyek tevékenysége nem egy konkrét helyhez kötött; pl. Külügyminisztérium – vízumügyi osztály)

2.1.

2.n.

I.2. rész: Indikatív költségvetési bontás

Kedvezményezettenként összesen

Kedvezményezett:

1.1.

személyzeti költségek, beleértve a képzési költségeket

1.2.

szolgáltatások költsége (pl. karbantartás és javítás)

1.3.

felszerelések fejlesztése/cseréje

1.4.

ingatlan (értékcsökkenés, felújítás)

1.5.

informatikai rendszerek (a VIS, a SIS és az új informatikai rendszerek üzemeltetési igazgatása, a létesítmények bérlése és felújítása, kommunikációs infrastruktúra és biztonság)

1.6.

műveletek (a fenti kategóriákba nem besorolható költségek)

Összesen:

II. indikatív tervezési űrlap: Határigazgatási működési támogatás

II.1. rész: A feladatok indikatív felsorolása

Feladat

Kedvezményezett

Személyzet

1.	Szárazföldi határok

1.1.

1.n.

2.	Tengeri határok

2.1.

2.n.

3.	Légi határok

3.1.

3.n.

4.	Központi és egyéb szolgálatok (határigazgatási szakosított központi szolgálatok, amelyek tevékenysége nem egy konkrét helyhez kötött; pl. a határőrök székhelyén végzett kockázatelemzés, képzési tevékenységek)

4.1.

4.n.

II.2. rész: Indikatív költségvetési bontás

Kedvezményezettenként összesen

1.	Kedvezményezett:

1.1.

személyzeti költségek, beleértve a képzési költségeket

1.2.

szolgáltatások költsége (pl. karbantartás és javítás)

1.3.

felszerelések fejlesztése/cseréje

1.4.

ingatlan (értékcsökkenés, felújítás)

1.5.

informatikai rendszerek (a VIS, a SIS és az új informatikai rendszerek üzemeltetési igazgatása, a létesítmények bérlése és felújítása, kommunikációs infrastruktúra és biztonság)

1.6.

műveletek (a fenti kategóriákba nem besorolható költségek)

Összesen:

III. MELLÉKLET

A KÜLÖNLEGES ÁTUTAZÁSI RENDSZER KERETÉBEN NYÚJTOTT MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁS PROGRAMOZÁSA

A különleges átutazási rendszer keretében nyújtott működési támogatás (Litvánia): Ismertesse a különleges átutazási rendszer végrehajtására vonatkozó nemzeti stratégiát és az abban előírt követelményeket, valamint a követelmények teljesítése érdekében meghatározott nemzeti célkitűzéseket. Ismertesse e stratégia eredményeit és az elérni kívánt hatásait.

A pótlólagos költségek típusa: Tüntesse fel a különleges átutazási rendszer végrehajtása kapcsán támogatni kívánt pótlólagos költségek típusát.

Rendkívüli eset: A különleges átutazási rendszer (Litvánia) működési támogatása

A pótlólagos költségek típusa

IV. MELLÉKLET

JELENTÉSTÉTEL A MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSRÓL

Összefoglaló: Készítsen összefoglalót a működési támogatás végrehajtása terén az adott pénzügyi évben tett előrelépésekről (a kiinduló helyzethez képest), valamint a megvalósított célokról és célkitűzésekről.

Fellépések: Sorolja fel az adott pénzügyi évben végrehajtott fő fellépéseket, a sikereket, valamint a feltárt (és megoldott) problémákat.

KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Összefoglaló a működési támogatásról

Vízumügyi fellépések működési támogatása

Határigazgatási működési támogatás

V. MELLÉKLET

JELENTÉSTÉTEL A KÜLÖNLEGES ÁTUTAZÁSI RENDSZER KERETÉBEN NYÚJTOTT MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSRÓL

Különleges átutazási rendszer (a konkrét rendeletekben előírtak értelmében): Készítsen összefoglalót a különleges támogatási rendszer végrehajtásáról.

Számoljon be a stratégia vagy a nemzeti célkitűzések bármilyen változásáról, illetve az esetlegesen jövőbeni változást okozó tényezőkről.

Számoljon be a különleges átutazási rendszer teljesítményét befolyásoló jelentős tényezőkről.

—	Nemzeti célkitűzések: Sorolja fel az év során végrehajtott fő fellépéseket, a sikereket, valamint a feltárt (és megoldott) problémákat.

KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Összefoglaló a különleges átutazási rendszer (Litvánia) működési támogatásáról

Nemzeti célkitűzés: A különleges átutazási rendszer kapcsán végrehajtott fellépések

25.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 219/22

A BIZOTTSÁG 802/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. július 24.)

a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a nemzeti programok mintájának meghatározásáról, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti elektronikus adatcsererendszer feltételeinek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (4) bekezdésére és 24. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 514/2014/EU rendelet és az 514/2014/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában említett specifikus rendeletekkel együtt alkotják a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fejlesztését támogató uniós finanszírozás keretét.

(2)	Az 514/2014/EU rendelet valamennyi tagállam számára előírja, hogy többéves nemzeti programot terjesszen elő. A Bizottságnak szolgáltatott információk következetességének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében meg kell határozni a nemzeti program követendő mintáját.

(3)

Az 514/2014/EU rendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerint a tagállamok és a Bizottság között minden hivatalos információcsere elektronikus adatcsererendszeren keresztül történik. Ezért meg kell határozni, hogy az elektronikus adatcsererendszernek milyen feltételeknek kell eleget tenniük. A költséghatékonyság, valamint a megosztott irányítás alá tartozó valamennyi uniós alappal való átfogó következetesség biztosítása érdekében az elektronikus adatcsererendszer feltételei a lehető legnagyobb mértékben megegyeznek a 184/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (2) előírtakkal.

(4)	A megosztott információk minőségének javítása és az információcsere-rendszer egyszerűsítése és hasznosabbá tétele érdekében meg kell határozni a megosztandó információk formájára és terjedelmére vonatkozó alapvető követelményeket.

(5)	Elveket és szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy ki felel a dokumentumok elektronikus adatcsererendszerbe történő feltöltéséért és frissítéséért.

(6)	A tagállamokra és a Bizottságra háruló adminisztratív terhek enyhítése érdekében meg kell határozni a hatékony elektronikus adatcsererendszer technikai jellemzőit.

(7)	Annak biztosítása érdekében, hogy az információcsere mind a tagállamok, mind a Bizottság részéről az elektronikus adatcsererendszer használatát hátráltató vis maior esetekben is folyamatos legyen, alternatív adatkódolási és adattovábbítási módokat kell meghatározni.

(8)

A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell az elektronikus adatcsererendszer révén történő adattovábbítás biztonságos megvalósítását, lehetővé téve az információ rendelkezésre állását, sértetlenségét, eredetiségét, bizalmas kezelését és letagadhatatlanságát. Ezért biztonságra vonatkozó szabályokat kell megállapítani.

(9)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által megállapított alapelveket, különösképpen a személyes adatok védelméhez való jogot. E rendeletet tehát ezen jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazni. A tagállamok által feldolgozott személyes adatok tekintetében a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) alkalmazandó. A személyes adatok uniós intézmények és szervek által történő feldolgozása, valamint az ilyen adatok szabad áramlása tekintetében a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alkalmazandó.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések mielőbbi alkalmazása és a nemzeti programok jóváhagyásával kapcsolatos késedelmek elkerülése érdekében ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

(11)	Az Egyesült Királyságra és Írországra nézve az 514/2014/EU rendelet, és következésképpen e rendelet is kötelező.

(12)	Dániára nézve sem az 514/2014/EU rendelet, sem e rendelet nem kötelező.

(13)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a menekültügyi, migrációs és integrációs, valamint belső biztonsági alapokkal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A nemzeti programok mintája

A nemzeti programok mintája a mellékletben található.

2. cikk

Az elektronikus adatcsererendszer létrehozása

A Bizottság elektronikus adatcsererendszert (a továbbiakban: SFC2014) hoz létre a tagállamok és a Bizottság közötti valamennyi hivatalos információcsere céljából.

3. cikk

Az elektronikus adatcsererendszer tartalma

(1) Az SFC2014 tartalmazza legalább az e rendelet 1. cikkében meghatározott mintákban, formátumokban és sablonokban meghatározott információkat, amelyek összhangban állnak az 514/2014/EU rendelettel és az 514/2014/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában említett specifikus rendeletekkel.

(2) Az SFC2014-be beágyazott elektronikus űrlapokon megadott információk (a továbbiakban: strukturált adatok) nem helyettesíthetők nem strukturált adatokkal, ideértve hiperlinkek vagy másféle nem strukturált adattípusok – például csatolt dokumentumok és képek – alkalmazását. Amennyiben egy tagállam ugyanazt az információt strukturált adat és nem strukturált adat formájában egyaránt továbbítja, bármilyen ellentmondás esetén a strukturált adat alkalmazandó.

4. cikk

Az SFC2014 működése

(1) A Bizottság és az 514/2014/EU rendelet 25. cikkében említett illetékes hatóságok beviszik az SFC2014-be azon információkat, amelyek továbbításáért felelősek és azok frissítéseit.

(2) A Bizottsághoz továbbított információkat nem ugyanaz a személy ellenőrzi és nyújtja be, mint aki az adattovábbításkor az adatot bevitte. Az SFC2014 vagy az ahhoz automatikusan kapcsolt tagállami irányítási és ellenőrzési információs rendszerek lehetővé teszik a feladatok ilyen elválasztását.

(3) A tagállamok – nemzeti, regionális vagy mindkét szinten – kinevezik az SFC2014-hez való hozzáférési jogok kezeléséért felelős személyt vagy személyeket. E személyek az alábbi feladatokat látják el:

a)	azonosítják a hozzáférést kérő felhasználókat, és ellenőrzik, hogy ezek a felhasználók a szervezet alkalmazásában állnak-e;

b)	tájékoztatják a felhasználókat a rendszer biztonságának megőrzésére vonatkozó kötelezettségeikről;

c)	ellenőrzik, hogy a felhasználók feladatkörük és szervezeti beosztásuk alapján jogosultak-e az általuk igényelt kiváltság mértékére;

d)	kérelmezik a hozzáférési jogok megszüntetését, ha azok már nem szükségesek vagy nem indokoltak;

e)	haladéktalanul jelentik azokat a gyanús eseteket, amelyek alááshatják a rendszer biztonságát;

f)	biztosítják a felhasználói azonosító adatok mindenkori pontosságát azáltal, hogy bármilyen változásról beszámolnak;

g)	megteszik az adatvédelemmel és az üzleti titokkal kapcsolatos szükséges óvintézkedéseket a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak megfelelően; valamint

h)	tájékoztatják a Bizottságot minden olyan változásról, amely hatással van arra, hogy a tagállami hatóságok vagy az SFC2014 felhasználói el tudják-e látni az (1) bekezdésben említett feladataikat, illetve személyesen képesek-e az a)–g) pontokban említett feladatok ellátására.

(4) Az adatcseréket és ügyleteket az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározottaknak megfelelően kötelező elektronikus aláírással látják el. A tagállamok és a Bizottság a jogi eljárásokban bizonyító erejűként joghatályosnak és elfogadottnak ismerik el az SCF2014-ben használt elektronikus aláírást.

(5) Az SFC2014 révén feldolgozott információk tekintetében tiszteletben tartják az egyének személyes adatainak és a jogi személyek üzleti titkainak védelmét a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6), a 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7), a 95/46/EK irányelvvel és a 45/2001/EK rendelettel összhangban.

5. cikk

Az SFC2014 jellemzői

Az elektronikus információcsere biztosítása érdekében az SFC2014 a következő jellemzőkkel rendelkezik:

a)	interaktív űrlapok vagy a rendszer által a korábban rögzített adatok alapján automatikusan előkészített űrlapok;

b)	automatikus számítás, amennyiben az csökkenti a felhasználók kódolási feladatait;

c)	automatikus beágyazott ellenőrzések a továbbított adatok belső konzisztenciájára, valamint ezen adatoknak az alkalmazandó szabályokkal való összhangjára vonatkozóan;

d)	az SFC2014 felhasználóit figyelmeztető, a rendszer által generált jelzések arra vonatkozóan, hogy bizonyos műveletek elvégezhetők-e vagy sem;

e)	a rendszerbe bevitt információk kezelésének online nyomon követése; valamint

f)	a korábbi adatok rendelkezésre állása egy adott nemzeti programra vonatkozóan bevitt valamennyi információ tekintetében.

6. cikk

Adattovábbítás az SFC2014-en keresztül

(1) Az SFC2014-hez a tagállamok és a Bizottság közvetlenül egy interaktív felhasználói felületen (azaz internetes alkalmazáson) vagy egy előzetesen meghatározott protokollt alkalmazó műszaki interfészen (azaz internetes szolgáltatáson) keresztül férnek hozzá, ami lehetővé teszi a tagállami információs rendszerek és az SFC2014 közötti automatikus szinkronizálást és adattovábbítást.

(2) Az adott dokumentum benyújtási időpontjának a tagállamtól a Bizottságnak történő, valamint a fordított irányú elektronikus adattovábbítás időpontja tekintendő.

(3) Vis maior, az SFC2014 üzemzavara vagy az SFC2014-gyel való összeköttetés olyan hiánya esetén, amelynek időtartama az információk benyújtásának előírt határidejét megelőző egy hétben meghaladja az egy munkanapot, illetve bármely más időszakban az öt munkanapot, a tagállam és a Bizottság között történő információcsere papírformában is megvalósulhat, az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett minták, formátumok és sablonok alkalmazásával.

Az elektronikus adatcsererendszer üzemzavarának megszűnésekor, a rendszerrel való összeköttetés visszaállításakor vagy a vis maiort kiváltó ok megszűnésekor az érintett fél haladéktalanul beviszi az SFC2014-be a nyomtatott formában már továbbított információkat.

(4) A (3) bekezdésben említett esetekben a postai bélyegző dátuma tekintendő az adott dokumentum benyújtási időpontjának.

7. cikk

Az SFC2014-en keresztül továbbított adatok biztonsága

(1) A Bizottság kialakítja az SFC2014-re vonatkozó információtechnológiai biztonságpolitikát (a továbbiakban: SFC IT biztonságpolitika), amely az SFC2014-et használó alkalmazottakra vonatkozik, összhangban a vonatkozó uniós szabályokkal, különösen a C(2006) 3602 bizottsági határozattal (8) és a kapcsolódó végrehajtási szabályokkal. A Bizottság kijelöli az SFC2014-re vonatkozó biztonságpolitika meghatározásáért, fenntartásáért és megfelelő alkalmazásának biztosításáért felelős személyt vagy személyeket.

(2) A tagállamoknak és a Bizottságtól eltérő, az SFC2014-hez hozzáférési joggal rendelkező európai intézményeknek meg kell felelniük az SFC2014 portálon közzétett információtechnológiai biztonságpolitikai feltételeknek és az SFC2014 keretében a Bizottság által az adattovábbítás biztonsága érdekében végrehajtott intézkedéseknek, különösen az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett műszaki interfész alkalmazása tekintetében.

(3) A tagállamok és a Bizottság végrehajtják az általuk tárolt és az SFC2014-en keresztül továbbított adatok védelme érdekében elfogadott biztonsági intézkedéseket, és biztosítják azok hatékonyságát.

(4) A tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi szintű információtechnológiai biztonságpolitikákat fogadnak el, amelyek kiterjednek az SFC2014-hez való hozzáférésre és az e rendszerbe való automatikus adatbevitelre, biztosítva a biztonsági minimumkövetelményeket. E nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitikák más biztonsági dokumentumokra is hivatkozhatnak. Minden tagállam biztosítja, hogy ezen információtechnológiai biztonságpolitikák hatálya az SFC2014-et használó valamennyi hatóságra kiterjedjen.

(5) E nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitikák a következőket tartalmazzák:

a)	az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett hozzáférési jogok kezeléséért felelős személy vagy személyek által végzett munka információtechnológiai biztonsági vonatkozásai, amennyiben ezek a személyek közvetlenül az SFC2014-ben dolgoznak; valamint

az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett technikai interfész révén az SFC2014-hez csatlakozó nemzeti, regionális vagy helyi szintű számítógépes rendszerekre vonatkozó információtechnológiai biztonsági intézkedések.

Adott esetben, az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az információtechnológiai biztonsággal kapcsolatos alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a)	fizikai biztonság;

b)	az adathordozók és a hozzáférés ellenőrzése;

c)	az adattárolás ellenőrzése;

d)	a hozzáférés ellenőrzése és jelszóellenőrzés;

e)	nyomon követés;

f)	összekapcsolás az SFC2014-gyel;

g)	hírközlési infrastruktúra;

h)	emberi erőforrások; valamint

i)	a biztonsági események kezelése.

(6) A nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitika kockázatelemzésen alapul, és a meghatározott intézkedések arányosak az azonosított kockázatokkal.

(7) A nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitikát meghatározó dokumentumokat kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátják.

(8) A tagállamok nemzeti vagy regionális szinten kijelölik a nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitika fenntartásáért és alkalmazásának biztosításáért felelős személyt vagy személyeket. E személy vagy személyek kapcsolatot tartanak a Bizottság által kinevezett, az (1) bekezdésben említett személlyel vagy személyekkel.

(9) Technológiai változások, új veszélyek feltárása vagy más jelentős fejlemények bekövetkezte esetén mind az SFC információtechnológiai biztonságpolitika, mind a vonatkozó nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitika frissítendő. Minden esetben évente sor kerül az említett biztonságpolitikák felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy azok továbbra is megfelelő megoldásokat kínáljanak.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 150., 2014.5.20., 112. o.

(2) A Bizottság 2014. február 25-i 184/2014/EU végrehajtási rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet szerint a tagállamok és a Bizottság közötti elektronikus adatcsere-rendszerekre alkalmazandó feltételeinek meghatározásáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatással kapcsolatos beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra elfogadásáról (HL L 57., 2014.2.27., 7. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 1995/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18 i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-i 1999/93/EK irányelve az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/136/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 337., 2009.12.18., 11. o.).

(8) Az Európai Bizottság 2006. augusztus 16-i C(2006) 3602 határozata az Európai Bizottság informatikai rendszereinek biztonságára vonatkozó szabályokról.

MELLÉKLET

A NEMZETI PROGRAM MINTÁJA

Az irányítási és kontrollrendszerért felelős illetékes hatóságok (az 514/2014/EU rendelet 25. cikke)

Azonosítás és elérhetőség:

Csatolt dokumentum: értesítés a kinevezésről, amelyben szerepel:

a)	a felelősségek alapvető felosztása a szervezeti egységek között;

b)	adott esetben a hatóság és a felhatalmazott hatóságok közötti kapcsolat, az átruházandó tevékenységek, valamint az átruházott tevékenységek felügyeletét biztosító fő eljárások; továbbá

c)	összefoglaló a kedvezményezettek pénzügyi követeléseinek feldolgozására, illetve a kiadások engedélyezésére és elkönyvelésére vonatkozó fő eljárásokról.

Adjon összefoglaló leírást a tervezett irányítási és kontrollrendszerről (az 514/2014/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének g) pontja).

1. SZAKASZ

Összefoglaló

Készítsen átfogó összefoglalót a teljes programról, kiemelve a nemzeti stratégiákat, a nemzeti célkitűzéseket és célértékeket (a kívánatos eredményeket).

2. SZAKASZ

Tagállami kiinduló helyzet (az 514/2014/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja)

A kiinduló helyzet az alap szempontjából lényeges területek 2013. decemberi tagállambeli állásának összefoglalója. Ebben a szakaszban a következőket kell feltüntetni:

—	a tagállam kiinduló helyzetének részletes leírása, amely tartalmazza a megfelelő igényfelméréshez szükséges tényszerű információkat is;

—	a tagállami szükségletek elemzése és a szakpolitikai párbeszéd nyomán körvonalazódó fő kérdések;

—	az eddig végrehajtott intézkedések, köztük a korábbi belügyi alapok támogatásával végrehajtott intézkedések;

—	a nemzeti igények felmérése és a releváns értékelésekben megállapított kihívások; valamint

—	a nemzeti költségvetésből biztosított indikatív éves források, a nemzeti programban meghatározott egyedi célkitűzések szerinti bontásban.

A feltüntetett információknak önmagukban teljesnek kell lenniük, nem tartalmazhatnak sem csatolt dokumentumokra való hivatkozást, sem hiperlinket. A további részletek külön dokumentumban mellékelhetők.

A csatolt dokumentum nem része az 514/2014/EU rendelet 14. cikkének (7) bekezdésében említett, a nemzeti program jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatnak.

3. SZAKASZ

A program célkitűzései (az 514/2014/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b), c) és d) pontja)

Az egyedi célkitűzésekre vonatkozó információknak önmagukban teljesnek kell lenniük, nem tartalmazhatnak sem csatolt dokumentumokra való hivatkozást, sem hiperlinket.

Egyedi célkitűzés (a specifikus rendeletekben meghatározottak szerint): ismertesse a nemzeti célkitűzéseket meghatározó, megfelelő stratégiát, és adjon leírást arról, miként érvényesülnek a specifikus rendeletek célkitűzései a kiinduló helyzetben megállapított igények kielégítése érdekében.

Nemzeti célkitűzés : adjon rövid leírást a nemzeti célkitűzések elérését szolgáló fő fellépésekről, tüntesse fel azon példafellépéseket, amelyek a nemzeti program keretében támogatásban részesülnek (pl. finanszírozási prioritások), és a leírás részeként ismertesse a célértékeket (a kívánatos eredményeket).

Egyedi fellépés (a specifikus rendeletekben meghatározottak szerint):

—	ismertesse a fellépés végrehajtásának mikéntjét és indokolja az előirányzott összeget;

—	a közös fellépések (transznacionális projektek) esetében a vezető tagállamnak csupán a részt vevő tagállamokat kell felsorolnia, adott esetben feltüntetve szerepüket és az esetleges pénzügyi hozzájárulásukat; valamint

—	a részt vevő tagállamoknak ismertetniük kell szerepüket és adott esetben pénzügyi hozzájárulásukat,

N. EGYEDI CÉLKITŰZÉS: Cím

n. nemzeti célkitűzés: cím

n. egyedi fellépés: cím

Indikatív ütemterv: minden egyes nemzeti célkitűzés tekintetében tüntesse fel a nemzeti program keretében támogatni kívánt három fő fellépést. Az egyes fellépések tekintetében tüntesse fel a tervezés évét (pl. pályázati kiírás), a végrehajtás évét (pl. szerződések/támogatási megállapodások aláírása) és a fellépés lezárásának vagy befejezésének évét (pl. zárójelentés).

Indikatív ütemterv

(az 514/2014/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

4. SZAKASZ

Különleges esetek

Amennyiben a nemzeti program vállalásokat tartalmaz, adott esetben adja meg a vállalási időszakokban az egyes kategóriákra vonatkozó számadatokat.

A vállalási terv elkészítése révén a tagállam megerősíti, hogy hivatalosan nemzeti szinten kötelezettséget vállal a vállalás betartására az adott vállalási időszakban, és ezen időszak során gondoskodik az intézkedések hatékony végrehajtásáról.

Vállalási terv: indokolja a vállalást, továbbá ismertesse a vállalás betartására vonatkozó hivatalos kötelezettségvállalást, az indikatív ütemtervet, a kiválasztási folyamatot és a vállalás teljesítéséhez szükséges műveleteket.

Vállalási terv

Kategóriák	Vállalási időszak	Vállalási időszak	Vállalási időszak

Összesen

5. SZAKASZ

Közös mutatók és programspecifikus mutatók (az 514/2014/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének f) pontja)

Közös mutató (a specifikus rendeletben meghatározottak szerint): az egyes egyedi célkitűzések tekintetében adja meg a valamennyi közös mutató célértékét és az adatforrást (pl. projektjelentések).

Amennyiben a nemzeti program programspecifikus mutatókat tartalmaz, adja meg a következőket: a vonatkozó egyedi célkitűzéssel fennálló kapcsolat; a mutató leírása; mértékegység; kiinduló érték; célérték; valamint az adatforrás. Minden programspecifikus mutatónak egy adott egyedi célkitűzéshez kell kapcsolódnia.

Mutatóazonosító	A mutató leírása	Mértékegység	Kiinduló érték	Célérték	Adatforrás
n. egyedi célkitűzés: cím

6. SZAKASZ

A program tagállami előkészítésének és végrehajtásának kerete

6.1. A nemzeti program előkészítésébe bevont partnerek (az 514/2014/EU rendelet 12. cikkének (3) bekezdése)

Foglalja össze az alkalmazott megközelítést, a partnerek összetételét és szerepvállalását, valamint adott esetben a szélesebb körű konzultáció szakaszait, feltüntetve a bevont vagy a konzultációban részt vevő fő partnereket (vagy partnertípusokat).

6.2. Monitoringbizottság (az 514/2014/EU rendelet 12. cikkének (4) bekezdése)

6.3. Közös monitoring- és ellenőrzési keret (az 514/2014/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének f) pontja)

Adjon rövid leírást az alkalmazni kívánt megközelítésről és módszerekről.

Ennek keretében válaszoljon az alábbi kérdésekre:

a)	Hol fog megvalósulni az értékelési és monitoringtevékenység? Mely szervezet lesz felelős az értékelésért?

b)	Kiszervezik-e az értékelést vagy a monitoringot?

c)	Hogyan gyűjtik majd a projektekre vonatkozó adatokat és mutatókat (monitoringrendszer)?

6.4. A nemzeti program végrehajtásába, monitoringjába és értékelésébe bevont partnerek (az 514/2014/EU rendelet 12. cikkének (3) bekezdése és 14. cikke (2) bekezdésének h) pontja)

Adjon rövid leírást a partnerek tekintetében alkalmazandó megközelítésről, szerepvállalásuk szintjéről és adott esetben a szélesebb körű konzultáció fő szakaszairól, feltüntetve a bevont vagy a konzultációban részt vevő partnertípusokat (vagy a fő partnereket).

6.5. Tájékoztatás és nyilvánosság (az 514/2014/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének j) pontja és 53. cikke)

Adjon leírást a nyilvánosságnak a nemzeti programról való tájékoztatására szolgáló mechanizmusokról és módszerekről.

6.6. Koordináció és kiegészítő jelleg az egyéb uniós eszközökkel (az 514/2014/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének e) pontja és 14. cikke (5) bekezdésének f) pontja)

Adjon rövid leírást a specifikus rendeletekkel létrehozott eszközök és egyéb uniós és nemzeti eszközök közötti koordinációt biztosító mechanizmusokról. Ezen belül adott esetben tüntesse fel az érintett területek koordinációjáért felelős szervezeteket, illetve az e célból alkalmazott struktúrákat vagy gyakorlati megoldásokat (pl. bizottságok, konzultációs eljárások).

Az egyéb uniós eszközökkel fennálló kiegészítő jelleg tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni:

—	európai strukturális és beruházási alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, Európai Tengerügyi és Halászati Alap);

—	további uniós alapok és programok (pl. az egész életen át tartó tanulás programja, Kultúra program, Fiatalok lendületben program);

—	uniós külkapcsolati eszközök (pl. Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz, Stabilitási Eszköz), amennyiben harmadik országokban végrehajtott vagy harmadik országokkal kapcsolatos fellépésekről van szó.

6.7. Kedvezményezettek és közvetlen odaítélés

6.7.1. Sorolja fel a program kedvezményezettjeinek fő típusait (az alábbi lista alapján)

A kedvezményezettek típusai: állami/szövetségi hatóságok, helyi közintézmények, nem kormányzati szervezetek, nemzetközi közszervezetek, nemzeti Vöröskereszt, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége, magán- vagy közjogi vállalatok, oktatási/kutatási szervezetek, szociális partnerek.

6.7.2. Közvetlen odaítélés

Tüntesse fel a nemzeti célkitűzést, amennyiben az a tervek szerint közvetlen odaítélést foglal magában, valamint indokoljon minden körülményt.

7. SZAKASZ

A program pénzügyi terve (az 514/2014/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének i) pontja)

A nemzeti program pénzügyi terve, amely a programozási időszak egészére vonatkozóan meghatározza az egyes egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó teljes uniós hozzájárulás összegét. Az egyedi célkitűzések keretében a nemzeti célkitűzésekhez kapcsolódó összegek indikatív jellegűek. A technikai segítségnyújtásra fordított összes kiadást kell feltüntetni.

7.1. Pénzügyi terv az egyedi célkitűzések szerint

Táblázat

(EUR-ban)
Egyedi célkitűzés: cím
n. nemzeti célkitűzés
Nemzeti célkitűzések részösszege
n. egyedi fellépés
1. egyedi célkitűzés összesen
n + 1. nemzeti célkitűzés
Nemzeti célkitűzések részösszege
n + 1. egyedi fellépés
n. összesen
Különleges esetek
Különleges esetek összesen
Technikai segítségnyújtás: (Maximum = rögzített összeg + (teljes keret) *5 vagy 5,5 % a specifikus rendeletek szerint)
ÖSSZESEN

A nemzeti programra vonatkozó, az egyes pénzügyi évek tekintetében a teljes uniós hozzájárulást meghatározó pénzügyi terv

7.2. Pénzügyi terv pénzügyi év szerint

Táblázat

(EUR-ban)
ÉV	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	ÖSSZESEN
ÖSSZESEN

7.3. A specifikus rendeletekben meghatározott minimális aránytól való esetleges eltérés indoklása. (Csupán akkor szükséges, ha a minimális arányok nem teljesülnek) a 14. cikk (5) bekezdésének b) pontja

Indokolja részletesen a specifikus rendeletekben meghatározott minimális aránytól való eltérést.

25.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 219/42

A TANÁCS 2014/87/EURATOM IRÁNYELVE

(2014. július 8.)

a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009/71/Euratom irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 31. és 32. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, amelyet az a Tudományos és Műszaki Bizottság által a tagállamok tudományos szakértői közül kijelölt személyek csoportja véleményének kézhezvételét követően dolgozott ki,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)	A 2013/59/Euratom tanácsi irányelv (3) meghatározza a foglalkozási, orvosi és lakossági sugárterhelésnek kitett személyek egészségének az ionizáló sugárzás veszélyeivel szembeni védelmét szolgáló egységes alapvető biztonsági előírásokat.

(2)

A 2009/71/Euratom tanácsi irányelv (4) arra kötelezi a tagállamokat, hogy a nukleáris biztonságra vonatkozóan nemzeti rendszert hozzanak létre és tartsanak fenn. Ez az irányelv a nukleáris biztonság területén meglévő legfontosabb nemzetközi jogi eszközök, nevezetesen a nukleáris biztonságról szóló egyezmény (5) és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) által megállapított biztonsági alapelvek (6) rendelkezéseit tükrözi.

(3)	A 2011/70/Euratom tanácsi irányelv (7) arra kötelezi a tagállamokat, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló nemzeti rendszert hozzanak létre és tartsanak fenn.

(4)

A nukleáris biztonságról, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről szóló, 2007. május 8-i tanácsi következtetések kiemelték, hogy „a nukleáris biztonság nemzeti felelősség, amelynek gyakorlása – adott esetben – uniós keretek között történik. A biztonsági tevékenységekkel és a nukleáris létesítmények felügyeletével kapcsolatos döntéseket kizárólag az üzemeltetők és a nemzeti hatóságok hozhatják meg”.

(5)

A Japánban 2011-ben bekövetkezett fukusimai nukleáris baleset ismét ráirányította világszerte a figyelmet arra, hogy milyen intézkedések szükségesek a kockázat lehető legkisebbre csökkentéséhez, valamint a lehető legnagyobb mértékű nukleáris biztonság biztosításához. Az Európai Tanács 2011. márciusi 24-25-i következtetései alapján a hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok – a 2007/530/Euratom bizottsági határozat (8) által létrehozott Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (ENSREG) keretében a Bizottsággal együtt – elvégezték a Közösség területén található minden atomerőmű átfogó kockázat- és biztonsági értékelését (ellenállóképességi próba). Az eredmények több olyan fejlesztést meghatároztak, amelyeket a résztvevő országokban be lehetne illeszteni a nukleáris biztonsági megközelítésekbe és ágazati gyakorlatokba.

Az Európai Tanács ezenkívül felszólította a Bizottságot arra is, hogy vizsgálja felül a nukleáris létesítmények biztonságára vonatkozó jelenlegi jogi és szabályozási keretet, és szükség esetén tegyen javaslatot annak tökéletesítésére. Az Európai Tanács azt is kiemelte, hogy az Unióban a nukleáris biztonságra vonatkozó legmagasabb szintű előírásokat kell alkalmazni, illetve azokat folyamatosan tökéletesíteni kell.

(6)

Egy erős, hatósági döntéshozatal tekintetében tényleges függetlenséggel és hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság megléte a közösségi nukleáris biztonsági szabályozási keret alapvető feltétele. Rendkívül fontos, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság képes legyen arra, hogy hatáskörét részrehajlás nélkül, átláthatóan és a hatósági döntéshozatal tekintetében indokolatlan befolyástól mentesen gyakorolhassa, hogy ezáltal biztosítható legyen a nukleáris biztonság magas szintje. A hatósági határozatoknak és végrehajtási intézkedéseknek a nukleáris biztonsággal kapcsolatos objektív műszaki megfontolásokon kell alapulniuk, és a nukleáris biztonságot esetleg veszélyeztető olyan indokolatlan külső befolyástól mentesen kell kialakítani őket, amely változó politikai, gazdasági vagy társadalmi körülményekkel áll összefüggésben.

A 2009/71/Euratom irányelvben a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok funkcionális elkülönülésére vonatkozó rendelkezéseket meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a szabályozó hatóságok a hatósági döntéshozatal során ténylegesen indokolatlan befolyástól függetlenül járhassanak el, valamint hogy rendelkezzenek a rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges megfelelő eszközökkel és szakértelemmel. A ráruházott kötelezettségek megfelelő teljesítéséhez a szabályozó hatóságnak rendelkeznie kell a szükséges hatáskörrel, valamint megfelelő személyzettel és elegendő pénzügyi forrásokkal.

A megerősített követelmények azonban nem sérthetik az adott esetben a többi releváns nemzeti hatósággal folytatott szoros együttműködést, illetve a tagállamok által kibocsátott általános politikai iránymutatásokat.

(7)

A hatósági döntéshozatali folyamat során figyelembe kell venni azokat a kompetenciákat és szakértelmet, amelyet a műszaki-tudományos háttérintézmények biztosíthatnak. E szakértelemnek a legkorszerűbb – többek között üzemeltetési tapasztalatokból és a biztonsággal kapcsolatos kutatásokból származó – tudományos és műszaki ismereteken, valamint tudásmenedzsmenten és megfelelő műszaki erőforrásokon kell alapulnia.

(8)	A NAÜ által meghatározott általános biztonsági követelmények 1. részének megfelelően tiszteletben kell tartani mind a tagállamok által a nukleáris biztonsági keret megállapításában játszott szerepet, mind a hatóság által e keret végrehajtásában játszott szerepet.

(9)

Az atomenergia-ipar szakosodott jellege miatt, valamint amiatt, mert a szükséges szakértelemmel és kompetenciával rendelkező személyzet alacsony számban áll rendelkezésre, és ezért lehetséges, hogy ugyanaz a személyzet felváltva az atomenergia-iparban, majd a szabályozó hatóságoknál töltenek be vezető beosztást, különös figyelmet kell fordítani az összeférhetetlenség elkerülésére. Ezenkívül rendelkezéseket kell hozni annak biztosítása érdekében is, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség azon szervezetek tekintetében, amelyek tanácsadást végeznek vagy szolgáltatásokat biztosítanak a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok számára.

(10)

Egy nukleáris baleset következményei a nemzeti határokon átnyúló hatásokat okozhatnak, ezért ösztönözni kell a nukleáris létesítmények közelében lévő tagállamok hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságai közötti szoros együttműködést, koordinációt és információcserét, tekintet nélkül arra, hogy e tagállamok üzemeltetnek-e nukleáris létesítményeket, vagy sem. E tekintetben a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő intézkedések legyenek érvényben, amelyek megkönnyítik a határokon átnyúló hatással rendelkező, nukleáris biztonságot érintő kérdések terén folytatott együttműködést.

(11)

A megfelelő készségek, valamint a megfelelő szintű kompetenciák elsajátítása és fenntartása érdekében valamennyi félnek biztosítania kell, hogy a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságával, továbbá a telephelyi veszélyhelyzeti felkészültséggel és elhárítással összefüggő felelősséggel rendelkező személyzet egésze folyamatos képzésben részesüljön. Ezt képzési programok és képzési tervek, valamint a képzési programok időszakos felülvizsgálatára és naprakésszé tételére szolgáló eljárások kidolgozásával, továbbá megfelelő képzési célú költségvetési források biztosításával lehet elérni.

(12)

A fukusimai nukleáris baleset másik lényeges tanulsága az átláthatóság növelésének fontossága nukleáris biztonsági kérdésekben. Az átláthatóság egyben a hatósági döntéshozatal függetlenségét előmozdító fontos eszköz is. Ezért a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt, a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó hatályos rendelkezéseket pontosabbá kell tenni annak tekintetében, hogy milyen jellegű információkat kell szolgáltatni. Ezen túlmenően a különböző nemzeti rendszerek figyelembevételével biztosítani kell a lakosság számára azt a lehetőséget, hogy a nukleáris biztonság nemzeti rendszerével összhangban részt vehessen a nukleáris létesítményekre vonatkozó döntéshozatali folyamat megfelelő szakaszaiban. Az engedélyezésre vonatkozó döntéshozatal továbbra is a nemzeti hatáskörrel rendelkező hatóságok felelőssége.

(13)

Ezen irányelv átláthatóságra vonatkozó követelményei kiegészítik a meglévő Euratom jogszabályok rendelkezéseit. Az 87/600/Euratom határozat (9) arra kötelezi a tagállamokat, hogy értesítsék és tájékoztassák a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben radiológiai veszélyhelyzet alakul ki területükön, míg a 2013/59/Euratom tanácsi irányelv azt írja elő követelményként a tagállamoknak, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a radiológiai veszélyhelyzet esetén megteendő egészségvédelmi intézkedésekről és lépésekről, továbbá rendszeres időközönként adjanak naprakész tájékoztatást az ilyen veszélyhelyzet esetén valószínűsíthetően érintett lakosság részére.

(14)

A nukleáris biztonságról szóló egyezmény részes felei a 6. felülvizsgálati találkozón újólag hangsúlyozták, hogy elkötelezettek a fukusimai balesetet követően tartott második rendkívüli ülés megállapításai iránt. Hangsúlyozták különösen, hogy az atomerőműveket egyrészt a balesetmegelőzés céljára figyelemmel kell megtervezni, megépíteni és üzemeltetni, valamint azt szem előtt tartva, hogy baleset bekövetkezése esetén lehetséges legyen a hatások mérséklése és elkerülhető legyen az atomerőmű telephelyén kívüli sugárszennyeződés; hangsúlyozták továbbá, hogy a szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell az említett célok érvényesítését, hogy megfelelő intézkedéseket lehessen meghatározni és végrehajtani a meglévő erőművek biztonságának javítása érdekében.

(15)

A NAÜ rendelkezései segítségével és a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA) által elért műszaki fejlődésre, valamint az ellenállóképességi próbák és a fukusimai nukleáris baleset kivizsgálása alapján leszűrt tanulságokra tekintettel a 2009/71/Euratom irányelvet módosítani kell annak vonatkozásában is, hogy a nukleáris létesítmények életciklusa valamennyi szakaszának (a helyszín kiválasztása, tervezés, építés, üzembe helyezés, üzemeltetés, leszerelés) tekintetében tartalmazzon egy magas szintű közösségi célkitűzést a nukleáris biztonsággal kapcsolatban. E célkitűzés vonatkozik különösen arra, hogy jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni a biztonság növelésére az új reaktorok tervezése során, amelyek tekintetében a legkorszerűbb ismereteket és technológiákat kell felhasználni, és figyelembe kell venni a legújabb nemzetközi biztonsági követelményeket.

(16)

Az említett célokat mindenekelőtt az ezen irányelv hatálya alá tartozó nukleáris biztonsági értékelések révén kell teljesíteni. Ezeket az engedélyesnek kell elvégeznie a nemzeti hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság ellenőrzése mellett, és fel lehet használni súlyos baleset kockázatának az értékelésére a módosított 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) foglaltak szerint, feltéve, hogy ezen irányelv követelményei teljesülnek.

(17)

A mélységben tagoltvédelem koncepciója alapvető fontosságú a nukleáris létesítmények biztonsága szempontjából, és az alapját képezi a magas szintű nukleáris biztonsági célok teljesítésének. A mélységben tagoltvédelemmel kapcsolatos – a nemzetközi előírásokban és iránymutatásokban, valamint a WENRA által elismert – elvek érvényesítése biztosítja, hogy a biztonsággal kapcsolatos tevékenységek – a gyakorlatban megvalósítható mértékben – a rendelkezések egymástól független szinteken alapuljanak annak érdekében, hogy üzemzavar bekövetkezése esetén azt megfelelő intézkedésekkel lehessen észlelni, ellensúlyozni vagy korrigálni. A különböző szintek mindegyikének hatékonysága a mélységben tagoltvédelem alapvető eleme a balesetek megelőzése és az esetlegesen bekövetkező balesetek következményeinek enyhítése szempontjából. A mélységben tagoltvédelem általában öt szintű. Ha az egyik szint nem nyújt megfelelő biztonságot, a következő szint aktivizálódik. Az első védelmi szint célja a normálistól eltérő üzemeltetés és a rendszerhibák megelőzése. Ha az első szint keretében ez nem lehetséges, a normálistól eltérő üzemeltetés kezelése vagy a hibák észlelése a második védelmi szint keretében történik. Ha a második védelmi szint sem elégséges, a harmadik szint biztosítja, hogy a biztonsági funkciók tovább működjenek, mégpedig meghatározott biztonsági rendszerek és egyéb biztonsági funkciók aktiválása révén. Amennyiben a harmadik szint sem teljesíti a biztonsági célt, a negyedik szint feladata, hogy balesetkezelés révén megakadályozza a baleset súlyosabbá válását annak érdekében, hogy megelőzhető legyen olyan súlyos baleseti állapotok kialakulása, amelyek során radioaktív anyagok jutnak a létesítmény telephelyén kívülre, illetve hogy az ilyen helyzetek hatásai mérsékelhetők legyenek. Az utolsó cél (ötödik védelmi szint) a jelentős mértékű külső kibocsátások radiológiai következményeinek a mérséklése a telephelyén kívüli veszélyhelyzeti intézkedés révén.

(18)

Egy hatékony nukleáris biztonsági kultúra megléte – a mélységben tagoltvédelemmel együtt – alapvető tényezője a magas szintű nukleáris biztonság megvalósításának és folyamatos javításának. A hatékony nukleáris biztonsági kultúra mutatói közé tartoznak különösen a következők: egy adott szervezet személyzetének és vezetőinek elkötelezettsége minden szinten a nukleáris biztonság és annak folyamatos javítása mellett; a személyzet azon képességének előmozdítása minden szinten, hogy megkérdőjelezze a releváns biztonsági elvek és gyakorlatok érvényesülését a nukleáris biztonság folyamatos javítása érdekében; a személyzet azon képessége, hogy kellő időben bejelentést tehessen biztonsági kérdésekről; az üzemelési tapasztalatok tanulságainak levonása, valamint a normál üzemelési körülményektől vagy a balesetkezelés szempontjából releváns intézkedésektől való minden olyan eltérés szisztematikus jelentése, amely hatást gyakorolhat a nukleáris biztonságra. Az erős biztonsági kultúra létrejöttét elősegítő fontos elemek közé tartoznak különösen a hatékony irányítási rendszerek, a megfelelő oktatás és képzés, valamint azok az intézkedések, amelyeket az engedélyes hoz a biztonság szempontjából fontos saját és mások által megosztott üzemelési tapasztalatok rögzítése, értékelése és dokumentálása, valamint a felmerült kérdések tényleges megoldása érdekében.

(19)	Az ezen irányelvben használt „ésszerűen megvalósítható” kifejezést a bevett fogalommeghatározásokkal, különösen a WENRA és a NAÜ fogalommeghatározásaival összhangban kell alkalmazni.

(20)

A Three Mile Island-i és a csernobili nukleáris baleseteket követően a fukusimai nukleáris baleset újra ráirányította a figyelmet a balesetből származó radioaktív szennyezéssel szemben az embereket és a környezetet védő utolsó akadálynak tekinthető konténment kritikus fontosságára. Ezért egy új atomerőmű vagy kutatóreaktor építésére szóló engedély kérelmezőjének demonstrálnia kell, hogy a tervezés a konténmenten belülre korlátozza a reaktorzóna sérülésének hatásait, vagyis a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy radioaktív anyagok konténmenten kívüli nagy mennyiségű vagy nem engedélyezett kibocsátása rendkívül valószínűtlen, és nagy biztonsággal igazolni kell tudnia, hogy ilyen kibocsátás nem fog bekövetkezni.

(21)

Helyénvaló részletesebb balesetkezelési és telephelyi veszélyhelyzeti elhárítási intézkedések meghozatalát előírni a balesetek megelőzése és hatásaik enyhítése érdekében. Ezen intézkedéseknek összhangban kell állniuk a 2013/59/Euratom irányelv vonatkozó rendelkezéseivel és nem sérthetik azokat. Az engedélyesnek eljárásokról, útmutatókról és intézkedésekről kell gondoskodnia olyan balesetekre – köztük a súlyos balesetekre – vonatkozóan, amelyek bármely üzemmódban bekövetkezhetnek, ideértve a teljesítmény üzemmódot, a leállított és az átmeneti állapotokat, biztosítva az összhangot és a folytonosságot minden ilyen eljárás és intézkedés között, valamint biztosítva, hogy ezeket gyakorolják, felülvizsgálják és naprakésszé teszik. Ezen intézkedések keretében rendelkezni kell a megfelelő személyzetről, berendezésről és egyéb szükséges erőforrásokról is. Olyan szervezeti felépítést kell kialakítani, amelyben az elhárításban résztvevő szervek feladatkörei egyértelműen meg vannak határozva és biztosított közöttük a koordináció.

(22)

Az ellenállóképességi próbák a nukleáris biztonság tekintetében felelősséggel rendelkező valamennyi fél közötti fokozott együttműködési és koordinációs mechanizmusok kiemelt szerepét bizonyították. A szakértői értékelések a bizalomerősítés kiváló eszközének bizonyultak, melynek célja a tapasztalatok gyarapítása és megosztása, valamint a magas szintű nukleáris biztonsági előírások közös alkalmazásának biztosítása.

(23)

A nukleáris biztonság területén megfelelő együttműködés folyik a tagállamok között, amely többletértéket jelenthet az érdekelt felek számára a nukleáris biztonság, az átláthatóság és a nyitottság tekintetében európai és nemzetközi szinten.

Helyénvaló, hogy a tagállamok – hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságaikon keresztül, az ENSREG releváns igénybevételével, a WENRA szakértelmére építve – hatévente meghatározzák a nukleáris létesítményeik nukleáris biztonságával kapcsolatos, konkrét közös műszaki témával kapcsolatban elvégzendő szakértői értékelések módszertanát, célját és időtartamát. A vizsgálandó konkrét közös témát a WENRA biztonsági referenciaszintjei között, illetve az üzemelési tapasztalatokkal kapcsolatos visszajelzések, az események és balesetek, valamint a műszaki és tudományos fejlődés alapján kell meghatározni. Helyénvaló, hogy a tagállamok nemzeti önértékeléseket végezzenek és intézkedéseket hozzanak a nemzeti önértékeléseik más tagállamok hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságai általi közös szakértői felülvizsgálatáról.

Az említett szakértői felülvizsgálatok megállapításairól jelentéseket kell készíteni. Helyénvaló, hogy a szakértői értékelésekről készült ezen jelentések figyelembevételével a tagállamok nemzeti cselekvési terveket dolgozzanak ki a vonatkozó megállapítások és saját nemzeti értékelésük kezelése céljából. A szakértői értékelésekről készült jelentéseknek kell továbbá az alapját képezniük minden olyan összefoglaló jelentésnek, amely az Unió egészére kiterjedő, a tagállamok hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságai által közösen előkészített tematikus szakértői ellenőrzési gyakorlat eredményéről készül. Az összefoglaló jelentésnek nem lehet az a célja, hogy a nukleáris létesítményeket biztonságosságuk szerint rangsorolja, hanem a tematikus szakértői felülvizsgálat folyamatára és műszaki megállapításaira kell összpontosítania annak érdekében, hogy a gyakorlat nyomán megszerzett tudást meg lehessen osztani.

A szakértői értékeléseknek a kölcsönös bizalom szellemében kell lezajlaniuk, ezért ennek további erősítése érdekében helyénvaló lenne, hogy a Bizottság minden olyan esetben, amikor ez gyakorlatilag megvalósítható, tájékoztassa a tagállamokat arról, hogy a szakértői értékelésekről szóló jelentésekben foglalt eredményeket fel kívánja használni szakpolitikai dokumentumaiban.

(24)

A tagállamok azon kötelezettsége, hogy jelentést tegyenek ezen irányelv végrehajtásáról, valamint a Bizottság azon kötelezettsége, hogy a nemzeti jelentéseken alapuló jelentést készítsen, lehetőséget kell teremtsen az ezen irányelv végrehajtása különböző aspektusainak, valamint hatékonyságának áttekintésére és értékelésére. Nemzetközi szinten több – például a nukleáris biztonságról szóló egyezmény szerinti – jelentéstételi kötelezettség is hatályban van, amely jelentések eredményeit fel lehetne használni ezen irányelv végrehajtásának értékelése során. Ezen irányelv ezek mellett további jelentéstételi kötelezettségeket állapít meg a nukleáris létesítmények tematikus szakértői felülvizsgálat megállapításaival kapcsolatban. Következésképpen – a jogi szabályozás egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében – enyhíteni kell a tagállamok jelentéstételi kötelezettségét mind a jelentéstétel gyakoriságát, mind a jelentések tartalmát tekintve.

(25)

A fokozatos megközelítéssel összhangban ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása az adott tagállam területén található nukleáris létesítmények típusától függ. Ezért e rendelkezéseknek a nemzeti jogba való átültetésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az általuk tervezett vagy üzemeltetett nukleáris létesítmények jelentette kockázatok lehetséges mértékét és jellegét. A fokozatos megközelítésnek különösen azokat a tagállamokat kell érintenie, amelyek csak kis mennyiségű készlettel rendelkeznek nukleáris és radioaktív anyagokból, például olyan kisebb kutatóreaktorok üzemeltetésével összefüggésben, amelyek súlyos baleset esetén sem vezetnének az atomerőművek által előidézett következményekkel összehasonlítható következményekhez.

(26)

Ezen irányelv azon rendelkezései, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak a nukleáris létesítmények meglétéhez, nevezetesen az engedélyes kötelezettségeire vonatkoznak, a nukleáris létesítményekre vonatkozó új egyedi követelmények, valamint a telephelyi veszélyhelyzeti felkészültségre és elhárításra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak azokra a tagállamokra, amelyek nem rendelkeznek nukleáris létesítményekkel. Az irányelv rendelkezéseit a tagállami körülményeknek megfelelően, arányosan kell átültetni és végrehajtani, figyelembe véve, hogy ezek a tagállamok nem rendelkeznek nukleáris létesítménnyel, ugyanakkor biztosítva, hogy a kormány vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságok megfelelő figyelmet szenteljenek a nukleáris biztonságnak.

(27)

A 2009/71/Euratom irányelv szerint a tagállamoknak a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságára vonatkozó nemzeti jogalkotási, szabályozási és szervezeti rendszert kell létrehozniuk. A tagállamok hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy a nemzeti rendszer rendelkezéseit milyen módon fogadják el és mely eszközök révén alkalmazzák.

(28)

A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának megfelelően a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben az irányelv egyes rendelkezései és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy az ilyen dokumentumok megküldése indokolt.

(29)	Ezért a 2009/71/Euratom irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/71/Euratom irányelv a következőképpen módosul:

1.	az 1. fejezet címének helyébe a következő szöveg lép: „CÉLKITŰZÉS, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK”;

a 2. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) Ez az irányelv valamennyi engedélyköteles, polgári célú nukleáris létesítményre alkalmazandó”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Ez az irányelv kiegészíti a Szerződés 30. cikkében a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsága tekintetében említett alapvető előírásokat, és nem sérti a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelméről szóló hatályos közösségi jogszabályokat és különösen a 2013/59/Euratom tanácsi irányelvet (11).

(11) A Tanács 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelve az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2014.1.17., 1. o.).”;"

a 3. cikk a következőképpen módosul:

az 1. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	atomerőmű, dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, újrafeldolgozó üzem, kutatóreaktor, kiégett fűtőelem tárolására szolgáló létesítmény, valamint”;

a cikk a következő ponttal egészül ki:

„6. »baleset«: minden olyan nem szándékos esemény, amelynek következményei vagy potenciális következményei a sugárvédelem vagy nukleáris biztonság szempontjából jelentősek;

7. »üzemzavar«: minden olyan nem szándékosan előidézett esemény, amelynek következményei vagy potenciális következményei a sugárvédelem vagy nukleáris biztonság szempontjából nem elhanyagolhatók;

8. »normálistól eltérő üzemeltetés«: a normális üzemtől eltérő üzemeltetési folyamat, amely várhatóan valamely létesítmény üzemeltetése alatt legalább egyszer előfordul, de amely – megfelelő tervezés esetén – nem okozza a biztonság szempontjából fontos berendezések jelentős sérülését, illetve nem idéz elő baleseti körülményeket;

9. »tervezési alap«: egy nukleáris létesítmény tervezésekor – a fejlesztését is ideértve –, meghatározott kritériumok alapján kifejezetten figyelembe vett körülmények és események köre, abból a célból, hogy a létesítmény a biztonsági rendszerek tervezett működése révén az engedélyezett határértékek túllépése nélkül ellenállhasson nekik;

10. »tervezési alapba tartozó baleset«: olyan baleseti körülmény, amellyel szembeni ellenállásra a nukleáris létesítményt meghatározott tervezési kritériumok alapján tervezték, és amelynek esetében a fűtőelem esetleges károsodása és a radioaktív anyagok kibocsátása az engedélyezett határértékek között marad;

11. »súlyos körülmények«: a tervezési alapba tartozó balesetekkel kapcsolatosnál súlyosabb körülmények; ilyen körülményeket többszörös zavar idézhet elő, például valamely biztonsági rendszer minden elemének teljes kiesése vagy egy rendkívül valószínűtlen esemény bekövetkezése.”

4.	a 2. fejezet a „KÖTELEZETTSÉGEK” cím után a következő címmel egészül ki: „1. SZAKASZ Általános kötelezettségek”;

a 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságára vonatkozó nemzeti jogalkotási, szabályozási és szervezeti rendszert (a továbbiakban: a nemzeti rendszer) hoznak létre és tartanak fenn. A nemzeti rendszer keretében különösen a következőkről kell rendelkezni:

a)	a felelősségi körök megállapítása és az érintett állami szervek közötti koordináció;

b)	a nemzeti nukleáris biztonsági követelmények, a nukleáris létesítmények életciklusának minden szakaszára vonatkozóan;

c)	a nukleáris létesítmények engedélyezési rendszere és engedély nélküli üzemeltetésének tilalma;

d)	a nukleáris biztonságnak a hatáskörrel rendelkező szabályozási hatóság által elvégzett hatósági ellenőrzésével kapcsolatos rendszer;

e)	hatékony és arányos végrehajtási intézkedések, ideértve – adott esetben – a korrekciós intézkedéseket és a működés felfüggesztését, illetve az engedély módosítását vagy visszavonását.

A b) pontban említett nemzeti nukleáris biztonsági követelmények elfogadása módjának és alkalmazása eszközének a meghatározása a tagállamok hatáskörében marad;”.

az 5. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozási hatóság a hatósági döntéshozatal során függetlenül, indokolatlan befolyásolástól mentesen járhasson el. E célból a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer előírja, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság:

a)	funkcionálisan elkülönüljön a nukleáris energia népszerűsítésében vagy hasznosításában érintett minden más szervtől vagy szervezettől, és hatósági feladatai végzése során ne kérjen, illetve ne fogadjon el utasítást ilyen szervtől vagy szervezettől;

b)	szilárd és átlátható nukleáris biztonsági vonatkozású követelményeken alapuló hatósági döntéseket hozzon;

c)	olyan célzott és megfelelő költségvetési forrásokkal rendelkezzen, amelyek lehetővé teszik a nemzeti rendszerben meghatározott hatósági feladatai elvégzését, és tartozzon felelősséggel a részére juttatott költségvetés végrehajtásáért;

d)	megfelelő számú, a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges képesítéssel, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező személyzetet alkalmazzon. Hatósági feladatai elvégzése érdekében igénybe vehet külső tudományos és műszaki erőforrásokat és szakértelmet is;

e)	dolgozzon ki eljárásokat mindenfajta összeférhetetlenség megelőzésére és annak megoldására;

f)	adjon a nukleáris biztonsággal kapcsolatos, más szerv vagy szervezet engedélyéhez nem kötött tájékoztatást, amennyiben ez nem veszélyeztet egyéb fontosabb, a vonatkozó jogszabályokban elismert vagy nemzetközi eszközökhöz kapcsolódó érdekeket, például a védettséget.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság rendelkezzen a 4. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti rendszerrel kapcsolatos kötelezettségei teljesítéséhez szükséges jogkörökkel. E célból a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer felruházza a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságokat a következő fő hatósági feladatokkal:

a)	a nukleáris biztonságra vonatkozó nemzeti követelményekre vonatkozó javaslatok tétele, e követelmények meghatározása vagy részvétel azok meghatározásában;

b)	a nukleáris biztonságra vonatkozó nemzeti követelmények és az adott engedélyben szereplő feltételek teljesítésének és a teljesítés bemutatásának megkövetelése az engedélyesektől;

c)	e teljesítés ellenőrzése hatósági értékelések és vizsgálatok révén;

d)	hatékony és arányos végrehajtási intézkedésekre vonatkozó javaslatok tétele vagy ezek elvégzése.”;

a 6., 7. és 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Az engedélyesek

A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer előírja a következőket:

a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsága tekintetében az engedélyes rendelkezik az elsődleges felelősséggel. A felelősséget nem lehet átruházni, és az kiterjed az azon vállalkozók és alvállalkozók tevékenységeiért való felelősségre is, akiknek a tevékenysége érintheti valamely nukleáris létesítmény nukleáris biztonságát;

b)	az engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek igazolnia kell a nukleáris biztonságot. Az igazolás terjedelmének és részletességének arányban kell állnia a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns kockázat lehetséges mértékével és jellegével;

az engedélyeseknek – amennyiben az a gyakorlatban ésszerűen megvalósítható – rendszeresen értékelniük és ellenőrizniük, valamint folyamatosan javítaniuk kell nukleáris létesítményeik nukleáris biztonságát, mégpedig szisztematikus és ellenőrizhető módon. Az értékeléseknek ki kell terjedniük a balesetek megelőzése és a balesetek következményeinek mérséklése érdekében bevezetett intézkedések ellenőrzésére, ideértve a mélységben tagolt védelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásának ellenőrzését is;

d)	az engedélyesnek olyan irányítási rendszert kell létrehoznia és alkalmaznia, amely kellő fontosságot tulajdonít a nukleáris biztonságnak;

az engedélyesnek a balesetek megelőzése vagy következményeik mérséklése érdekében megfelelő telephelyi veszélyhelyzeti eljárásokról és intézkedésekről kell gondoskodnia, beleértve a súlyos balesetek kezelésére vonatkozó útmutatókat vagy ezzel egyenértékű, a balesetekre való hatékony elhárítást célzó intézkedéseket. Az eljárásoknak különösen:

i.	összhangban kell állniuk más üzemeltetési eljárásokkal, és azokat rendszeresen gyakorolni kell gyakorlati megvalósíthatóságuk ellenőrzése érdekében;

ii.	olyan balesetekre és súlyos balesetekre kell vonatkozniuk, amely bármely üzemmódban előfordulhatnak, és amelyek párhuzamosan több egységet érintenek;

iii.	külső segítség fogadására vonatkozó rendelkezéseket kell tartalmazniuk;

iv.	rendszeres felülvizsgálaton kell átesniük és rendszeresen naprakésszé kell tenni őket a gyakorlatok tapasztalatainak és a balesetek tanulságainak figyelembevételével;

az engedélyeseknek a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos kötelességei teljesítéséhez szükséges, megfelelő képesítésekkel és kompetenciákkal rendelkező pénzügyi és humán erőforrásokról kell gondoskodnia és ezeket fenn kell tartania. Az engedélyeseknek biztosítaniuk kell azt is, hogy a felelősségük alá tartozó azon vállalkozók és alvállalkozók, akiknek a tevékenysége befolyásolhatja a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságát, rendelkezzenek a kötelességeik teljesítéséhez szükséges, megfelelő képesítéssel és kompetenciákkal rendelkező humán erőforrásokkal.

7. cikk

A nukleáris biztonsággal kapcsolatos szakértelem és készségek

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer valamennyi fél számára előírja, hogy hozzanak oktatási és képzési intézkedéseket a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságával összefüggő felelősséggel rendelkező személyzet nukleáris biztonsággal és telephelyi veszélyhelyzeti felkészültséggel kapcsolatos szakértelmének és készségeinek kialakítása, fenntartása és továbbfejlesztése érdekében.

8. cikk

Átláthatóság

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságára és a szabályozására vonatkozó szükséges információk a munkavállalók és a lakosság rendelkezésére álljanak, különös tekintettel a nukleáris létesítmény közelében lévő önkormányzatokra, lakosságra és érdekelt felekre. A kötelezettség magában foglalja annak biztosítását is, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság és az engedélyesek – saját felelősségi körükön belül – kommunikációs politikájuk keretében:

a)	nyújtsanak tájékoztatást a munkavállalók és a lakosság számára a nukleáris létesítmények rendes üzemelési feltételeiről, valamint

b)	események és balesetek bekövetkezése esetén nyújtsanak haladéktalanul tájékoztatást a munkavállalók és a lakosság, valamint a nukleáris létesítmény közelében elhelyezkedő egyéb tagállamok hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságai számára.

(2) Az információkat a vonatkozó jogszabályoknak és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben ez nem veszélyeztet a vonatkozó jogszabályokban vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásokban elismert egyéb, magasabb rendű érdekeket, például a biztonságot.

(3) A tagállamok – az 5. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül – biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság adott esetben a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságával kapcsolatos együttműködési tevékenységeket folytasson a nukleáris létesítmények közelében elhelyezkedő más tagállamok hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságaival, többek között információk cseréje és/vagy megosztása révén.

(4) A tagállamok a vonatkozó jogszabályokkal és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban biztosítják, hogy a lakosság megfelelő lehetőségeket kapjon a nukleáris létesítmények engedélyezésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatban való tényleges részvételre.”;

a szöveg a 8. cikk után a következő szakasszal egészül ki:

„2. SZAKASZ

Különleges kötelezettségek

8a. cikk

A nukleáris létesítményekre vonatkozó nukleáris biztonsági célkitűzés

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nukleáris biztonság nemzeti rendszere előírja, hogy a nukleáris létesítményeket azt a célkitűzést szem előtt tartva kelljen megtervezni, a telephelyüket kiválasztani, megépíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni és leszerelni, hogy megelőzzék a baleseteket, illetve baleset bekövetkezése esetén mérsékeljék annak következményeit és elkerüljék a következőket:

a)	korai radioaktív kibocsátások, amelyek az atomerőművek területén kívüli veszélyhelyzeti intézkedéseket igényelnek, amelyeknek végrehajtására azonban nincs elegendő idő;

b)	nagy mennyiségű radioaktív kibocsátások, amelyek térben és időben nem korlátozható védelmi intézkedéseket igényelnek.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer előírja, hogy az (1) bekezdésben foglalt célkitűzés:

a)	olyan nukleáris létesítményekre vonatkozzon, amelyek esetében első alkalommal adnak építési engedélyt 2014. augusztus 14-ét követően;

b)	referenciaként szolgáljon a meglévő nukleáris létesítmények ésszerűen megvalósítható biztonsági fejlesztéseinek kellő időben történő végrehajtása szempontjából, többek között a 8c. cikk b) pontjában említett időszakos biztonsági felülvizsgálatok keretében.

8b. cikk

A nukleáris létesítményekre vonatkozó nukleáris biztonsági célkitűzés megvalósítása

(1) A 8a. cikkben meghatározott nukleáris biztonsági célkitűzés megvalósítása érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer előírja, hogy amennyiben a mélységben tagolt védelem alkalmazandó, azt annak biztosítása érdekében kell alkalmazni, hogy:

a)	minimalizálják a szélsőséges külső természeti vagy nem szándékolt, ember okozta veszélyeket;

b)	megelőzzék a normálistól eltérő üzemállapotokat és a meghibásodásokat;

c)	a normálistól eltérő üzemállapotokat kezelhetővé tegyék, a meghibásodásokat pedig észleljék;

d)	a tervezési alapba tartozó baleseteket kezelhetővé tegyék;

e)	a súlyos körülményeket kezelhetővé tegyék, beleértve a balesetek súlyosabbá válásának megakadályozását és a súlyos balesetek következményeinek enyhítését;

f)	a 8d. cikk (1) bekezdése szerinti szervezeti felépítést vezessenek be.

(2) A 8a. cikkben foglalt nukleáris biztonsági célkitűzés teljesítése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer előírja, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság és az engedélyes intézkedéseket tegyen egy hatékony nukleáris biztonsági kultúra előmozdítása és javítása érdekében. Az intézkedések különösen az alábbiakat foglalják magukban:

olyan irányítási rendszerek bevezetése, amelyek kellő prioritást tulajdonítanak a nukleáris biztonságnak, és a 6. cikk d) bekezdésének megfelelően a személyzet és a vezetők minden szintjén előmozdítják azt a képességet, hogy megkérdőjelezzék a releváns biztonsági elvek és gyakorlatok tényleges érvényesülését, és hogy kellő időben bejelentést tehessenek biztonsági kérdésekről;

b)	intézkedések tétele az engedélyes részéről a biztonság szempontjából jelentőséggel bíró saját és mások által megosztott üzemelési tapasztalatok rögzítése, értékelése és dokumentálása érdekében;

c)	az engedélyes kötelezése arra, hogy jelentést tegyen a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság számára olyan eseményekről, amelyek hatást gyakorolhatnak a nukleáris biztonságra, valamint

d)	oktatási és képzési intézkedések tétele a 7. cikknek megfelelően.

8c. cikk

Első értékelés és időszakos biztonsági felülvizsgálatok

A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer előírja, hogy:

az engedélyek megadása, nukleáris létesítmény építésére vagy nukleáris létesítmény üzemeltetésére a helyszín és a létesítmény olyan megfelelő értékelésén alapuljon, amely magában foglalja annak bemutatását is, hogy a nukleáris biztonság megfelel a 8a. cikkben foglalt célkitűzésen alapuló nemzeti nukleáris biztonsági követelményeknek;

az engedélyes a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság hatósági ellenőrzése mellett szisztematikusan és rendszeresen – legalább tízévente – újraértékelje a nukleáris létesítmény biztonságát a 6. cikk c) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Az újbóli biztonsági értékelés célja annak biztosítása, hogy a létesítmény megfeleljen az aktuális tervezési alapnak, valamint hogy feltárjon olyan további biztonsági fejlesztési lehetőségeket, figyelembe véve az öregedéssel kapcsolatos kérdéseket, az üzemelési tapasztalatokat, a legújabb kutatási eredményeket és a nemzetközi előírások változásait, referenciaként felhasználva a 8a. cikkben foglalt célkitűzést.

8d. cikk

Telephelyi veszélyhelyzeti felkészültség és elhárítás

(1) A tagállamok – a 2013/59/Euratom irányelv sérelme nélkül – biztosítják, hogy a nemzeti rendszer előírja, hogy a telephelyi veszélyhelyzeti felkészültséggel és elhárítással kapcsolatos szervezeti felépítést úgy hozzák létre, hogy a feladatkörök egyértelműen elkülönüljenek és megvalósuljon a koordináció az engedélyesek, a hatáskörrel rendelkező hatóságok és szervezetek között, minden veszélyhelyzeti szakaszt figyelembe véve.

(2) A tagállamok biztosítják az összhangot és a folytonosságot a nemzeti rendszer keretében a telephelyi veszélyhelyzeti felkészültségre és elhárításra vonatkozóan előírt intézkedések és a 2013/59/Euratom irányelv értelmében előírt egyéb veszélyhelyzeti felkészültségi és elhárítási intézkedések között.”

a szöveg a 2. fejezet után a következő 8d. cikkel egészül ki:

„2a. FEJEZET

SZAKÉRTŐI FELÜVIZSGÁLATOK ÉS JELENTÉSTÉTEL

8e. cikk

Szakértői felülvizsgálatok

(1) A tagállamok legalább tízévente megszervezik nemzeti rendszereik és hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságaik időszakos önellenőrzését, valamint nemzeti rendszereik és hatáskörrel rendelkező hatóságaik vonatkozó részei tekintetében nemzetközi szakértői értékelést kérnek, a nukleáris biztonság folyamatos javítása céljából. E szakértői felülvizsgálat eredményét, amint rendelkezésre áll, jelenteni kell a tagállamoknak és a Bizottságnak.

(2) A tagállamok koordinált alapon biztosítják, hogy:

a)	nemzeti értékelés elvégzésére kerüljön sor a területükön lévő, érintett nukleáris létesítmények nukleáris biztonságával kapcsolatos konkrét téma alapján;

b)	az összes többi tagállamot, valamint a Bizottságot, mint megfigyelőt felkérik arra, hogy végezzék el az a) pontban említett nemzeti értékelés szakértői felülvizsgálat;

c)	a szakértői értékelési folyamat keretében tett releváns megállapítások tekintetében megfelelő nyomonkövetési intézkedésekre kerüljön sor;

d)	a fent említett folyamatról és fő eredményéről tegyenek közzé releváns jelentéseket az eredmények rendelkezésre állását követően.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy olyan intézkedések bevezetésére kerüljön sor, amelyek lehetővé teszik az első tematikus szakértői felülvizsgálat 2017-ben történő megkezdését, és hogy ezt követően legalább hatévente sor kerüljön tematikus szakértői felülvizsgálatokra.

(4) Olyan balesetek esetében, amelyek a telephelyen kívüli veszélyhelyzeti intézkedéseket vagy a lakosságot érintő védelmi intézkedéseket szükségessé tevő helyzeteket idéznek elő, az érintett tagállam biztosítja, hogy indokolatlan késedelem nélkül nemzetközi szakértői felülvizsgálatot kérjen.”;

10.

a 9. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A tagállamok első alkalommal 2014. július 22. előtt, majd 2020. július 22. előtt jelentést tesznek a Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról.”;

b)	a (3) bekezdést el kell hagyni;

11.

a 10. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki az (1) bekezdés után:

„(1a) A 6., 8a., 8b., 8c. és 8d. cikk átültetésére és végrehajtására vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó a nukleáris létesítménnyel nem rendelkező tagállamokra, hacsak nem döntenek úgy, hogy joghatóságuk alatt engedélyköteles, nukleáris létesítményekkel összefüggő tevékenységbe kezdenek.”.

2. cikk

(1) A tagállamok 2017. augusztus 15-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el, és ezeknek a rendelkezéseknek minden későbbi módosítását.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

P. C. PADOAN

(1) 2014. április 2-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL C 341., 2013.11.21., 92. o.

(3) A Tanács 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelve az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2014.1.17., 1. o.).

(4) A Tanács 2009. június 25-i 2009/71/Euratom irányelve a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.).

(5) A Bizottság 1999. november 16-i határozata az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) a nukleáris biztonságról szóló 1994. évi egyezményhez való csatlakozásáról (HL L 318., 1999.12.11., 20. o.).

(6) A NAÜ biztonsági alapelvei: biztonsági alapelvek, „A NAÜ biztonsági normái” sorozat, SF-1. szám (2006).

(7) A Tanács 2011. július 19-i 2011/70/Euratom irányelve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.).

(8) A Bizottság 2007. július 17-i 2007/530/Euratom határozata a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű csoport létrehozásáról (HL L 195., 2007.7.27., 44. o.).

(9) A Tanács 1987. december 14-i 87/600/Euratom határozata a radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcserére vonatkozó közösségi szabályozásról (HL L 371., 1987.12.30., 76. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 2011/92/EU irányelve az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

25.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 219/53

A TANÁCS 2014/496/KKBP HATÁROZATA

(2014. július 22.)

az európai globális navigációs műholdrendszer kiépítésének, üzemeltetésének és használatának egyes, az Európai Unió biztonságát befolyásoló vonatkozásairól és a 2004/552/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

Különösen stratégiai dimenziójára, valamint regionális és globális lefedettséget biztosító, illetve többfunkciós jellegére tekintettel az európai globális navigációs műholdrendszer (a továbbiakban: GNSS) érzékeny infrastruktúrát képez, melynek kiépítése és használata befolyásolhatja az Európai Unió és tagállamai biztonságát.

(2)	Amennyiben a nemzetközi helyzet uniós műveleti fellépést tesz szükségessé és amennyiben a GNSS működése befolyásolhatja az Unió vagy tagállamai biztonságát, illetve, ha a rendszer működését fenyegető eset áll fenn, a Tanácsnak kell döntenie a szükséges intézkedések megtételéről.

(3)	Ezért a Tanács 2004. július 12-én elfogadta a 2004/552/KKBP együttes fellépést (1).

(4)	A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a korábban a Tanács főtitkára/a főképviselő által ellátott feladatokat és hatásköröket az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: főképviselő) kell átvennie.

(5)	A Galileo program alapján kialakított rendszer fejlesztésének menete, kiépítésének megkezdése és használatának a közeljövőben való megkezdése szükségessé teszi a 2004/552/KKBP tanácsi együttes fellépés szerinti eljárás kiigazítását.

(6)

Az Európai GNSS Ügynökségnek (a továbbiakban: Ügynökség), a tagállamoknak vagy a Bizottságnak kell biztosítania a Tanács és főképviselő számára az azzal kapcsolatos tájékoztatást és szakértelmet, hogy valamely, a rendszerhez köthető esemény fenyegetést jelent-e az Unió, a tagállamok vagy maga a GNSS számára. Ezenfelül harmadik országok is nyújthatnak ilyen jellegű tájékoztatást.

(7)

Annak érdekében, hogy reagálni lehessen az Uniót, a tagállamokat vagy a GNSS-t érő fenyegetésre, tisztázni kell a Tanácsnak, a főképviselőnek, az Ügynökségnek mint a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont (a továbbiakban: GSMC) üzemeltetőjének és a tagállamoknak a létrehozandó operatív felelősségi láncolatban képviselt szerepét

(8)

E tekintetben a fenyegetésekre vonatkozó alapvető referenciainformációk egyrészt a rendszerspecifikus biztonsági követelményeket megállapító dokumentumban találhatók, amely a GNSS egészének keretében kezelendő legfőbb általános fenyegetéseket tartalmazza, másrészt a rendszerbiztonsági tervben, mely a biztonsági akkreditációs eljárással létrehozott biztonsági kockázati nyilvántartást foglalja magában. E két dokumentum referenciaként szolgál azon fenyegetések meghatározásához, amelyek kifejezetten e határozat keretében kezelendőek, valamint a határozat végrehajtásához szükséges operatív eljárások kiegészítéséhez.

(9)	Sürgős esetekben előfordulhat, hogy a fenyegetéssel kapcsolatos információk beérkezése után akár néhány órán belül döntést kell hozni.

(10)

Abban az esetben, ha a körülmények nem engedik, hogy a Tanács határozatot hozzon a fenyegetés elhárítása vagy az Unió, illetve egy vagy több tagállamának alapvető érdekeit súlyosan sértő kár mérséklése érdekében, a főképviselőnek felhatalmazást kell kapnia a megfelelő ideiglenes intézkedések meghozatalára.

(11)	A 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), valamint az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) módosította az európai GNSS rendszerek irányítását. A 1285/2013/EU rendelet 14. cikke emellett konkrétan előírja, hogy az Ügynökség biztosítja a GSMC működését.

(12)

Az 512/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) az Európai GNSS Ügynökség ügyvezető igazgatóját bízza meg annak biztosításával, hogy a GSMC üzemeltetőjeként az Ügynökség teljesíteni tudja az e határozattal hatályon kívül helyezett 2004/552/KKBP együttes fellépésben meghatározott utasításokat. Ezen túlmenően az 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (5) megállapítja azokat a szabályokat, amelyekkel összhangban a tagállamok, a Tanács, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat, az uniós ügynökségek, harmadik államok és nemzetközi szervezetek igénybe vehetik a Galileo program keretében létrehozott GNSS által nyújtott kormányzati ellenőrzésű szolgáltatást (a továbbiakban: PRS). Az 1104/2011/EU határozat 6. cikke emellett konkrétan a GSMC-t nevezi meg a felelős PRS-hatóságok, a Tanács és a főképviselő, valamint az irányítóközpontok közötti műveleti kapcsolódási pontként,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Ez a határozat megállapítja a Tanácsnak és a főképviselőnek azon feladatait, melyek célja az európai globális navigációs műholdrendszer kiépítéséből, üzemeltetéséből és használatából eredő, az Unió vagy egy vagy több uniós tagállam biztonságát érintő fenyegetések elhárítása, illetve a GNSS kiépítéséből, üzemeltetéséből és használatából eredő, az Unió, illetve egy vagy több tagállamának alapvető érdekeit súlyosan sértő kár mérséklése, különösen amennyiben a nemzetközi helyzet uniós fellépést tesz szükségessé, illetve, ha a rendszert vagy magát a szolgáltatást veszély fenyegeti.

2. cikk

Ilyen jellegű fenyegetés fennállása esetén a tagállamok, a Bizottság, illetve az Ügynökség haladéktalanul tájékoztatják a Tanácsot és a főképviselőt minden rendelkezésükre álló, általuk relevánsnak tartott információról.

3. cikk

(1) A főképviselő javaslata alapján a Tanács egyhangúlag eljárva dönt a GNSS Ügynökségnek adandó megfelelő utasításokról.

(2) Az Ügynökség és a Bizottság tanácsadást nyújt a Tanácsnak arról, hogy az Ügynökségnek adandó utasításoknak tágabb értelemben véve várhatóan milyen következményeik lesznek a GNSS-re nézve.

(3) Adott esetben a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) véleményt ad a Tanácsnak a javasolt utasításokra vonatkozóan.

4. cikk

(1) Amennyiben a helyzet azonnali fellépést tesz szükségessé még azt megelőzően, hogy a Tanács a 3. cikk (1) bekezdése szerinti határozatot meghozta volna, a főképviselő rendelkezik felhatalmazással arra, hogy az Ügynökségnek megadja a szükséges ideiglenes utasításokat. A főképviselő utasíthatja az Európai Külügyi Szolgálat ügyvezető főtitkárát vagy egyik főtitkárhelyettesét az Ügynökségnek szóló ilyen utasítások kibocsátására. A főképviselő haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot az e cikk alapján kibocsátott utasításokról.

(2) A Tanács késedelem nélkül határoz a főképviselő ideiglenes utasításainak megerősítéséről, módosításáról vagy visszavonásáról.

(3) A főképviselő folyamatosan naprakészen tartja az ideiglenes utasításait, és szükség szerint módosítja, illetve – ha már nem szükséges azonnali intézkedés – visszavonja őket. Az átmeneti utasítások a kiadásuktól számított négy héttel, illetve a Tanácsnak a (2) bekezdés szerinti határozata alapján mindenképpen érvényüket vesztik.

5. cikk

Az ezen határozat elfogadását követő hat hónapon belül a főképviselő a tagállami szakértők támogatásával kidolgozza és jóváhagyásra a PBB-nek benyújtja az ezen határozatban meghatározott rendelkezések gyakorlati végrehajtásához szükséges korai operatív eljárásokat. Az operatív eljárásokat ezen határozat elfogadásától számított egy éven belül teljes egészében be kell nyújtani a PBB részére jóváhagyás céljából. A PBB legalább kétévente ellenőrzi és frissíti az operatív eljárásokat.

6. cikk

(1) Az Unió vagy az Unió és a tagállamok által korábban kötött nemzetközi – így a PRS-hez az 1104/2011/EU határozat 3. cikkének (5) bekezdése szerint hozzáférést biztosító – megállapodásokkal összhangban e határozattal összefüggésben a főképviselő jogosult együttműködésre irányuló igazgatási megállapodásokat kötni harmadik államokkal. Az igazgatási megállapodásokat a Tanács egyhangú döntéssel hagyja jóvá.

(2) Amennyiben az igazgatási megállapodások szükségessé teszik az EU-minősített információkhoz való hozzáférést, a minősített információk átadása, illetve cseréje az alkalmazandó biztonsági szabályoknak megfelelően kerülnek jóváhagyásra.

7. cikk

A Tanács felülvizsgálja és – amennyiben szükséges – módosítja az e tanácsi határozatban előírt szabályokat és eljárásokat a határozat elfogadásától számított legkésőbb három éven belül, valamint a tagállamok kérésére, illetve a 3. cikk szerinti bármely intézkedés meghozatalát követően.

8. cikk

A tagállamok adott esetben meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a hatáskörükbe tartozó területen biztosítsák e határozat végrehajtását, többek között az 1285/2013/EU rendelet 28. cikkének megfelelően. A tagállamok e célból kapcsolattartó pontokat jelölnek ki, amelyek feladata az adott veszéllyel kapcsolatos operatív irányítás segítése. E kapcsolattartó pontok természetes vagy jogi személyek is lehetnek.

9. cikk

A 2004/552/KKBP együttes fellépés hatályát veszti.

10. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) A Tanács 2004. július 12-i 2004/552/KKBP együttes fellépése az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól (HL L 246., 2004.7.20., 30. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 683/2008/EK rendelete az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról (HL L 196., 2008.7.24., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1285/2013/EU rendelete az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 512/2014/EU rendelete az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló 912/2010/EU tanácsi rendelet módosításáról (HL L 150., 2014.5.20., 72. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1104/2011/EU határozata a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés szabályairól (HL L 287., 2011.11.4., 1. o.).

25.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 219/56

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. július 23.)

a Xylella fastidiosa (Well és Raju) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről

(az értesítés a C(2014) 5082. számú dokumentummal történt)

(2014/497/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (3) bekezdésének negyedik mondatára,

mivel:

(1)	A Bizottság elfogadta a Xylella fastidiosa (Well és Raju) Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szóló 2014/87/EU végrehajtási határozatot (2).

(2)

A határozat elfogadása óta az olasz hatóságok a Xylella fastidiosa (Well és Raju) (a továbbiakban: „a meghatározott szervezet”) előfordulása és természete tekintetében vizsgálatokat folytattak a fertőzött, illetve az azokkal határos területeken. A vizsgálatok során nyert előzetes eredmények elegendőek a pontosabb intézkedések elfogadásához.

(3)

Az olasz hatóságok vizsgálatai és a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatok megerősítették, hogy a meghatározott szervezet gazdanövényei a Catharanthus G. Don, a Nerium L., az Olea L., a Prunus L., és a Vinca L.. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy a Malva L., a Portulaca L., a Quercus L. és a Sorghum L. is a meghatározott szervezet gazdanövényei. Következésképpen az intézkedéseknek az alábbi ültetésre szánt növényekre kell vonatkoznia, a vetőmag kivételével: Catharanthus G. Don, Nerium L., Olea L., Prunus L., Vinca L., Malva L., Portulaca L., Quercus L. és Sorghum L. (a továbbiakban: „meghatározott növények”).

(4)

Helyénvaló azon meghatározott növények harmadik országokból az Unióba való behozatalára vonatkozóan feltételeket megállapítani, melyekben tudvalevőleg jelen van a meghatározott szervezet. A termőterületek regisztrációja, felügyelete, státusa, valamint a meghatározott növények ellenőrzése, vizsgálata, szállítása és a mintavétel tekintetében külön követelményeket kell meghatározni annak biztosítására, hogy az Unióba behozott növények a meghatározott szervezettől mentesek legyenek.

(5)

Azon meghatározott növények, amelyeket legalább életciklusuk egy részében egy körülhatárolt területen termesztettek, vagy amelyeket ilyen területre telepítettek át, a többi növényhez képest nagyobb valószínűséggel fertőződtek meg a meghatározott szervezettel. Szállításukra tehát külön követelményeknek kell vonatkozniuk. Ezeknek a követelményeknek hasonlóaknak kell lenniük az azon meghatározott növények harmadik országból való behozatalára vonatkozó követelményekhez, amelyekben tudvalevőleg jelen van a meghatározott szervezet.

(6)	A tagállamok a meghatározott szervezet behurcolásának és elterjedésének megelőzése érdekében éves felméréseket végeznek annak megállapítására, hogy a meghatározott szervezet előfordul-e a területükön élő növényeken.

(7)

Bárkinek, aki a meghatározott szervezet jelenlétét észleli, tájékoztatnia kell erről tagállamokat annak érdekében, hogy a meghatározott szervezett potenciális előfordulása esetén a lehető leghamarabb intézkedni lehessen Továbbá az érintettek megfelelő fellépése érdekében a tagállamoknak értesíteniük kell az érintett vállalkozókat a meghatározott szervezet potenciális előfordulásáról területükön, illetve tájékoztatniuk kell őket a meghozandó intézkedésekről.

(8)

A meghatározott szervezet felszámolására és terjedésének megelőzésére a tagállamoknak körülhatárolt területeket kell létrehozniuk, és meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket. A körülhatárolt területek egy fertőzött körzetből és egy pufferzónából állnak. A pufferzóna kiterjedését a meghatározott szervezet elterjedésének veszélyével összhangban kell megállapítani.

(9)

Ha a körülhatárolt terület nem tűnik szükségesnek a meghatározott szervezet felszámolása szempontjából, az érintett tagállamnak lehetősége van arra, hogy ne alakítsa ki azonnal a körülhatárolt terület. Ebben az esetben a meghatározott szervezetet – amint annak jelenlétét észlelték – azonnal el kell távolítani a növényekről, továbbá felmérést kell végezni annak meghatározására, hogy megfertőződtek-e újabb növények.

(10)	Külön intézkedéseket kell bevezetni a meghatározott szervezet felszámolására ott, ahol annak jelenlétét észlelték.

(11)	Az egyértelműség érdekében a 2014/87/EU végrehajtási határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(12)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növényegészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások:

E határozat alkalmazásában:

a) „meghatározott növények”: az alábbi ültetésre szánt növények, a vetőmag kivételével: Catharanthus G. Don, Nerium L., Olea L., Prunus L., Vinca L., Malva L., Portulaca L., Quercus L. és Sorghum L.;

b) „meghatározott szervezet”: Xylella fastidiosa (Well and Raju).

2. cikk

A meghatározott növények Unióba való behozatala olyan harmadik országokból, amelyekben tudvalevőleg jelen van a meghatározott szervezet

A meghatározott növények csak a következő feltételek teljesülése mellett hozhatók be az Unióba olyan harmadik országokból, amelyekben tudvalevőleg jelen van a meghatározott szervezet:

a)	megfelelnek az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott különleges behozatali követelményeknek;

b)	az Unióba történő behozatalukkor az I. melléklet 2. szakasza értelmében az illetékes hivatalos szerv a meghatározott szervezet jelenléte tekintetében megvizsgálja őket;

c)	az I. melléklet 2. szakasza szerinti vizsgálat nem mutatta ki a meghatározott szervezet jelenlétét vagy a tüneteket.

3. cikk

A meghatározott növények Unión belüli szállítása

Azon meghatározott növények, amelyeket életciklusuk legalább egy részében a 7. cikknek megfelelően kialakított körülhatárolt területen termesztettek, vagy amelyeket ilyen területre telepítettek át, csak a fertőzött területeken kívülre vagy ilyen területeken belül szállíthatók, amennyiben megfelelnek a II. mellékletben foglalt feltételeknek.

4. cikk

Felmérések a meghatározott szervezetről

(1) A tagállamok éves felméréseket végeznek a területükön a meghatározott szervezetnek a meghatározott növényeken és egyéb lehetséges gazdaszervezeteken való jelenlétének meghatározása érdekében.

A felméréseket vagy a felelős hatóság vagy egy másik szerv végzi, a felelős hatóság hivatalos felügyelete mellett. A felmérések szemrevételezésből, a kárósító szervezettel való megfertőződés gyanújának felmerülése esetén pedig mintavételből és vizsgálatokból állnak. A felméréseket megalapozott tudományos és műszaki elvek alapján, olyan megfelelő időpontokban végzik el, amikor ki lehet mutatni az adott károsító szervezetet.

A felméréseknek figyelembe kell venniük a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatokat, a meghatározott szervezet és vektorainak biológiai jellemzőit, a meghatározott növények és a meghatározott szervezet valószínűsíthető gazdanövényeinek jelenlétét és biológiai jellemzőit, valamint a meghatározott szervezet jelenlétére vonatkozó minden egyéb releváns információt.

(2) A tagállamok minden év december 31-ig értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot e felmérések eredményeiről.

5. cikk

Információk a meghatározott szervezetről

(1) Amennyiben bármely személy tudomást szerez a meghatározott szervezet jelenlétéről, vagy okkal feltételezi annak jelenlét, köteles azonnal értesíteni az illetékes hatóságot.

Az illetékes hatóság azonnal rögzíti ezt az információt.

(2) Adott esetben a hatóság felkérheti az (1) bekezdésben említett személyt arra, hogy bocsássa rendelkezésére a birtokában lévő bármely egyéb, a meghatározott szervezetre vonatkozó információt.

6. cikk

A meghatározott szervezet jelenlétéről szóló információ megerősítése

(1) Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felmérés alapján vagy az 5. cikknek megfelelően a hatóságot tájékoztatták a meghatározott szervezet tényleges vagy feltételezett jelenlétéről, a hatóság megtesz minden szükséges intézkedést a meghatározott szervezet jelenlétéről szóló információ megerősítése érdekében.

(2) Amennyiben a meghatározott szervezet jelenlétének tényét olyan területen erősítették meg, ahol előfordulása mindaddig nem volt ismeretes, az érintett tagállam a megerősítéstől számított öt munkanapon belül értesíti a jelenlétről a Bizottságot és a többi tagállamot.

Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha egy olyan növényfaj tekintetében erősítik meg hivatalosan a meghatározott szervezet jelenlétének tényét, amely addig nem volt gazdanövényként ismert. Az értesítéseket írásban kell elküldeni.

(3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a vállalkozók, amelyeknek meghatározott növényei a meghatározott szervezettel megfertőződhettek, azonnal tudomást szerezzenek a meghatározott szervezet jelenlétéről az adott tagállam területén, továbbá ismerjék az adott kockázatokat és a végrehajtandó intézkedéseket.

7. cikk

Körülhatárolt területek

(1) Ha a 4. cikk (1) bekezdésében említett felmérés eredményei a meghatározott szervezet jelenlétére utalnak, vagy ha e jelenlét ténye a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően megerősítést nyert, az érintett tagállam késedelem nélkül körülhatárol egy területet (a továbbiakban: „körülhatárolt terület”).

(2) A körülhatárolt terület magában foglalja azt a területet, amelyben jelen van a meghatározott szervezet (a továbbiakban: „fertőzött terület”). Ezt a területet a III. melléklet 1. szakaszával összhangban kell meghatározni. A körülhatárolt területnek továbbá magában kell foglalnia egy, a fertőzött terület körül kialakított zónát (a továbbiakban: pufferzóna). Ezt a területet a III. melléklet 1. szakaszával összhangban kell meghatározni.

(3) A tagállamok intézkedéseket foganatosítanak a körülhatárolt területeken a III. melléklet 2. szakaszának megfelelően.

(4) Az (1) melléklettől eltérve a tagállamok az alábbi feltételek teljesülése estén határozhatnak úgy, hogy nem alakítanak ki azonnal körülhatárolt területet:

a)	a meghatározott szervezet bizonyítottan a gazdanövény közelmúltban történt behozatala révén került a területre;

b)	arra utaló jel van, hogy ezek a növények már a területre érkezésük előtt megfertőződtek;

c)	az említett növények környezetében nem mutattak ki releváns vektort, ami azt bizonyítja, hogy a meghatározott szervezet nem terjed tovább.

Ebben az esetben felmérést kell végezni annak meghatározására, hogy más növények is megfertőződtek-e azokon a növényeken kívül, amelyeken elsőként találták meg a meghatározott szervezetet. E felmérés alapján a tagállam meghatározza, hogy szükség van-e a körülhatárolt terület kialakítására. Az érintett tagállamnak tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot a felmérések következtetéséiről, valamint annak indokáról, hogy miért nem alakítottak ki körülhatárolt területet.

(5) A tagállamoknak a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtására, és adott esetben a (4) bekezdésben említett felmérés elvégzésére határidőket kell meghatározniuk.

8. cikk

Jelentés az intézkedésekről

(1) A tagállamok az 6. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett értesítéstől számított harminc napon belül jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak a 7. cikk (3) bekezdése és a 7. cikk (5) bekezdése szerint meghozott vagy tervezett intézkedésekről.

A jelentésnek továbbá a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	a körülhatárolt terület elhelyezkedésére vonatkozó információ és a meghatározott szervezet felszámolása, valamint elterjedésének megelőzése szempontjából lényeges jellemzőinek leírása;

b)	a körülhatárolt terület kiterjedését bemutató térkép;

c)	a meghatározott szervezet jelenlétére és vektoraira vonatkozó információ;

d)	a 3. cikkben meghatározott, a meghatározott növényeknek az Unión belüli szállítására vonatkozó követelményeknek való megfelelést szolgáló intézkedések.

A jelentésben be kell mutatni az intézkedések alapjául szolgáló bizonyítékokat és kritériumokat.

2. A tagállamok minden év december 31-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak és a többi tagállamnak, amely az (1) bekezdésben meghatározott aktuális információkat tartalmazza.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2014/87/EU végrehajtási határozat hatályát veszti.

10. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 23-án.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja

(1) HL L 169., 2000.7.10., 1. o.

(2) A Bizottság 2014. február 13-i 2014/87/EU végrehajtási határozata a Xylella fastidiosa (Well és Raju) Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről (HL L 45., 2014.2.15., 29. o.)

I. MELLÉKLET

A 2. CIKKBEN EMLÍTETT MEGHATÁROZOTT NÖVÉNYEK BEHOZATALÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. SZAKASZ

A 2000/29/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének ii. alpontjában említett bizonyítványban szereplő nyilatkozatok

Az olyan harmadik országokból származó meghatározott növények, amelyek tekintetében ismeretes a meghatározott szervezet jelenléte, csak a 2000/29/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének ii. alpontjában említett, a 2. vagy a 3. pontban foglalat feltételeknek megfelelő növény-egészségügyi bizonyítvány kíséretében hozhatók be az Unióba.

A növény-egészségügyi bizonyítvány „Kiegészítő nyilatkozat” rovatának tartalmaznia kell az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a növényeket egész életciklusuk alatt a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által – a vonatkozó növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – nyilvántartásba vett és felügyelt, valamint kártevőmentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették.

A kártevőmentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni;

A növény-egészségügyi bizonyítvány „Kiegészítő nyilatkozat” rovatának tartalmaznia kell az arra vonatkozó nyilatkozatokat, hogy:

a meghatározott növényeket teljes életciklusuk alatt olyan területen termesztették, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.	a növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó megfelelő nemzetközi szabvány értemében a meghatározott szervezettől és vektoraitól mentesnek nyilvánították.

ii.	a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete nyilvántartásba vette és felügyelte.

iii.	fizikailag védték attól, hogy vektorai elterjesszék a meghatározott károsítót.

iv.	a meghatározott szervezet vektorainak távoltartásához szükséges növény-egészségügyi kezeléseket végeztek rajta.

alávetették évente legalább kettő, megfelelő időben elvégzett hatósági ellenőrzésnek. A korábbi ellenőrzések során a meghatározott szervezet tüneteit vagy vektorait nem fedezték fel, és amennyiben gyanús tüneteket észleltek, az elvégzett vizsgálatok megerősítették a meghatározott szervezet hiányának tényét.

b)	a termőterület közvetlen közelében a meghatározott szervezet vektorai elleni növény-egészségügyi kezeléseket végeztek.

c)	a meghatározott növény tételeit éves vizsgálatnak vetették alá, amely során a mintavétel alapján a meghatározott szervezet tünetmentes jelenlétét kizárták.

d)	a meghatározott növényeket a meghatározott szervezet ismert vektorainak rajzási idején kívül vagy zárt tartályokban vagy csomagolásban szállították, kizárva ezáltal, hogy a meghatározott szervezet vagy ismert vektora megfertőzze a meghatározott növényt.

közvetlenül az exportot megelőzően a meghatározott növény tételeit hivatalosan szemrevételezték, mintát vettek róluk és megvizsgálták, valamint olyan mintavételi rendszert alkalmaztak, amely 99 %-os megbízhatósággal meg tudja erősíteni, hogy a meghatározott szervezet jelenlétének mértéke ezekben a növényekben 0,1 % alatt van, továbbá a vizsgálatokat kifejezetten a meghatározott szervezet feltételezett tüneteit mutató növényeken végezték.

A 2. és 3. pont értelemszerűen alkalmazandó a károsítómentes területen belül vagy kívül termesztett meghatározott növényekre.

2. SZAKASZ

Vizsgálat

A meghatározott növényeket az illetékes hatóságnak alaposan meg kell vizsgálnia a belépési ponton vagy a rendeltetési helyen a 2004/103/EK bizottsági irányelvnek (1) megfelelően. A vizsgálatnak szemrevételezésből, illetve a meghatározott szervezet feltételezett jelenléte esetén a meghatározott növények minden egyes tételéből való mintavételből és azok laboratóriumi vizsgálatából kell állnia. A mintáknak olyan méretűeknek/volumenűeknek kell lenniük, hogy azok alapján 99 %-os megbízhatósággal meg lehessen erősíteni, hogy a meghatározott szervezet jelenlétének mértéke ezekben a növényekben 0,1 % alatt van

(1) A Bizottság 2004. október 7-i 2004/103/EK irányelve a 2000/29/EK tanácsi irányelv V. melléklete B. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb áruk azonosítási és növény-egészségügyi ellenőrzéséről, amelyet a Közösségbe való beléptetés helyétől eltérő vagy ahhoz közeli helyszínen is le lehet folytatni, valamint az ezen vizsgálatokra jellemző körülmények meghatározásáról (HL L 313., 2004.10.12., 16. o.).

II. MELLÉKLET

A 7. CIKKBEN EMLÍTETT MEGHATÁROZOTT NÖVÉNYEK UNIÓN BELÜLI SZÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1.	Az életciklusuk legalább egy részében körülhatárolt területen termesztett meghatározott növények csak a 92/105/EGK bizottsági irányelvnek (1) megfelelően kiállított és kiadott növényútlevél kíséretében szállíthatók a fertőzött területeken kívüli területekre, illetve az ilyen területeken belül.

Azok a növények, amelyeket életciklusuk legalább egy részében körülhatárolt területen termesztettek, csak abban az esetben szállíthatók a fertőzött területeken kívüli területekre, illetve az ilyen területeken belül, ha az 1. pontban foglaltakon kívül a körülhatárolt területen belül töltött teljes idő tekintetében megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a körülhatárolt területen belül található termesztési terület megfelel a következő feltételeknek:

i.	a meghatározott szervezettől mentesnek nyilvánították.

ii.	a 90/92/EGK bizottsági irányelvnek megfelelően nyilvántartásba vették (2).

iii.	fizikailag védték attól, hogy vektorai elterjesszék a meghatározott károsítót.

iv.	a meghatározott szervezet vektorainak távoltartásához szükséges növény-egészségügyi kezeléseket végeztek rajta.

v.	alávetették évente legalább kettő, megfelelő időben elvégzett hatósági ellenőrzésnek. A korábbi ellenőrzések során a meghatározott szervezet tüneteit vagy vektorait nem fedezték fel, és amennyiben gyanús tüneteket észleltek, az elvégzett vizsgálatok megerősítették a meghatározott szervezet hiányát.

b)	minden évben megvizsgálták az egyes termőterületekről származó meghatározott növényfajtákból vett reprezentatív mintákat és a meghatározott szervezet tünetmentes jelenlétét kizárták.

c)	a termőterület közvetlen közelében a meghatározott szervezet vektorai elleni növény-egészségügyi kezeléseket végeztek.

A meghatározott növényeket a meghatározott szervezet ismert vektorainak rajzási idején kívül vagy zárt tartályokban vagy csomagolásban szállítják a körülhatárolt területen kívülre vagy az ilyen területen belül, kizárva ezáltal, hogy a meghatározott szervezet vagy ismert vektorai megfertőzzék a meghatározott növényt.

(1) A Bizottság 1992. december 3-i 92/105/EGK irányelve egyes növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk Közösségen belüli mozgásához használandó növényútlevelek bizonyos mértékű egységesítésének megállapításáról, valamint az ilyen növényútlevelek kibocsátásával kapcsolatos részletes eljárások, továbbá azok pótlásával kapcsolatos részletes eljárások és feltételek megállapításáról (HL L 4., 1993.1.8., 22. o.).

(2) A Bizottság 1992. november 3-i 92/90/EGK irányelve a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról (HL L 344., 1992.11.26., 38. o.).

III. MELLÉKLET

KÖRÜLHATÁROLT TERÜLETEK KIALAKÍTÁSA ÉS INTÉZKEDÉSEK A 5. CIKK RENDELKEZÉSEINEK MEGFELELŐEN

1. SZAKASZ

A körülhatárolt területek kialakítása

A fertőzött területnek magában kell foglalnia a meghatározott szervezettel ismerten megfertőzött növényeket, a meghatározott szervezet általi lehetséges fertőzés tüneteit mutató növényeket, valamint azokat a növényeket, amelyek a fertőzött növények közvetlen közelében találhatók, azokkal megegyező termesztési forrásból – ha az ismeretes – vagy fertőzött növényekből származnak, ezért lehetséges, hogy a meghatározott szervezettel fertőzöttek.

A pufferzóna szélességének legalább 2 000 m-nek kell lennie.

A pufferzóna szélessége 1 000 m-re csökkenthető, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a)	eltávolították a fertőzött növényeket, a meghatározott szervezettel való lehetséges megfertőződés tüneteit mutató növényeket, és azokat a növényeket, amelyeknél fennáll a megfertőződés lehetősége. A növényeket oly módon kell eltávolítani, hogy ne maradjon hátra belőlük származó anyagmaradék;

b)	felmérést végeztek, amely során olyan mintavételi rendszert alkalmaztak, amely 99 %-os megbízhatósággal meg tudja erősíteni, hogy a meghatározott szervezet jelenlétének mértéke a fertőzött területtől 2 000 m-es sávon belül található növényekben 0,1 % alatt van.

A zónák pontos határai megalapozott tudományos elveken, a meghatározott szervezet és vektorai biológiai jellemzőin, a fertőzöttség mértékén, a vektorok jelenlétén és a gazdanövényeknek az érintett területen való konkrét megoszlásán alapulnak.

Amennyiben a meghatározott szervezet jelenlétének tényét a fertőzött körzeten kívül is megerősítik, az érintett területek és a pufferzóna körülhatárolását ennek megfelelően felül kell vizsgálni és meg kell változtatni.

Amennyiben a meghatározott szervezetet egy körülhatárolt területen az 4. cikk (1) bekezdésében említett felmérések és a melléklet 2. szakasza h) pontjában említett nyomon követés alapján legalább öt évig nem mutatják ki, a körülhatárolás megszüntethető.

2. SZAKASZ

A körülhatárolt területeken meghozandó intézkedések

A meghatározott szervezet felszámolása érdekében az érintett tagállamnak a körülhatárolt területen a következő intézkedéseket kell hoznia:

a meghatározott szervezettel megfertőződött növények, a meghatározott szervezettel való lehetséges megfertőződés tüneteit mutató növények és azon növények mielőbbi eltávolítása, amelyeknél fennáll a fertőzés lehetősége. A növényeket oly módon kell eltávolítani, hogy ne maradjon hátra belőlük származó anyagmaradék, és meg kell tenni minden szükséges óvintézkedést annak elkerülése érdekében, hogy a műveletet során és azt követően a meghatározott szervezet elterjedjen.

a meghatározott növényekből, a fertőzött növény nemzetségébe tartozó növényekből és a fertőzött növény 200 m-es sugarában a meghatározott szervezettel való megfertőződés tüneteit mutató növényekből mintavétel és a növények vizsgálata olyan mintavételi rendszer alkalmazásával, amely 99 %-os megbízhatósággal meg tudja erősíteni, hogy a meghatározott szervezet jelenlétének mértéke ezekben a növényekben 0,1 % alatt van.

helyben vagy a körülhatárolt területen belül található, e célra kijelölt közeli helyszínen az egész növénynek, illetve a növény vagy fa azon részeinek megsemmisítése, amelyek a meghatározott szervezet terjedéséhez hozzájárulhatnak. A műveletet oly módon kell elvégezni, hogy a meghatározott szervezet ne terjedhessen tovább.

d)	a meghatározott növények és a fertőzött növények nemzetségébe tartozó növények metszéséből származó növény helyben vagy egy közeli helyszínen történő megsemmisítése. A műveletet oly módon kell elvégezni, hogy a meghatározott szervezet ne terjedhessen tovább a vektora révén.

e)	megfelelő növény-egészségügyi kezelések végrehajtása a meghatározott növényeken és a meghatározott szervezet vektorainak lehetséges gazdanövényein annak megelőzése érdekében, hogy a meghatározott szervezet az említett vektorok révén elterjedjen.

a fertőzés eredetének meghatározása és azon meghatározott növények nyomon követése, amelyek az adott fertőzéssel kapcsolatba hozhatók, és amelyeket esetleg még a körülhatárolt terület kijelölése előtt elszállítottak. A szóban forgó növények rendeltetési helye szerinti illetékes hatóság értesítése a növények szállításának részleteiről a növények vizsgálata és adott esetben a megfelelő intézkedések meghozatala érdekében.

g)	a meghatározott növények és a fertőzött növény nemzetségébe tartozó növények ültetési tilalma a vektorok tekintetében nem biztonságos területeken.

évente legalább egy ellenőrzés végzése, a megfelelő időszakban, a meghatározott szervezet jelenlétének intenzív nyomon követése érdekében, külön figyelmet fordítva a pufferzónára, a meghatározott növényekre és a fertőzött növény nemzetségébe tartozó növényekre, beleértve a tüneteket mutató növények vizsgálatát is. A minták számát fel kell tüntetni a 8. cikkben említett jelentésben.

olyan tevékenységek végrehajtása, amelyek növelik a meghatározott szervezet által jelentett veszéllyel, valamint annak az Unióba történő behurcolásának és az Unión belüli elterjedésének megakadályozására elfogadott intézkedésekkel kapcsolatos tájékozottságot, beleértve a meghatározott növényeknek a 7. cikk alapján kialakított körülhatárolt területekről történő elszállítására vonatkozó feltételeket;

szükség esetén különleges intézkedések meghozatala bármely olyan sajátosság vagy komplikáció kezelésére, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a felszámolást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény elérésére és megfelelő felszámolására vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől és attól, hogy köz- vagy magántulajdonban lévő területen találhatók-e, illetve az értük felelős személytől vagy szervtől;

k)	bármely egyéb intézkedés meghozatala, amely hozzájárulhat a meghatározott szervezet felszámolásához, figyelemmel az ISPM 9. (1) számú referenciaszabványra és integrált megközelítés alkalmazása az ISPM 14. (2) számú referenciaszabványban foglalt elveknek megfelelően.

(1) Iránymutatás kártevő-felszámolási programokhoz – ISPM 9. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma. Kiadás dátuma: 2011. december 15.

(2) Integrált intézkedések alkalmazása a kártevők elleni kockázatkezelésre vonatkozó, rendszeralapú megközelítésben – ISPM 14. számú referenciaszabvány, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkársága, Róma. Kiadás dátuma: 2014. január 8.

25.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 219/66

Helyesbítés a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (Szolvencia II) (átdolgozás)

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 335., 2009. december 17. )

1.	A 131. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban az első sorban:

a következő szövegrész:

„1. cikk, 2. cikk (2) bekezdés és 269. cikk”

helyesen:

„1. cikk, 2. cikk (2) és (3) bekezdés és 267. cikk”.

2.	A 132. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a második sorban:

a következő szövegrész:

„14. cikk (3) bekezdés”

helyesen:

„4. cikk (5) bekezdés”.

3.	A 132. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a nyolcadik sorban:

a következő szövegrész:

„8. cikk (5) bekezdés”

helyesen:

„—”.

4.	A 132. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a tizenharmadik sorban:

a következő szövegrész:

„132. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés”

helyesen:

„134. cikk (1) bekezdés”.

5.	A 132. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban az utolsó előtti sorban:

a következő szövegrész:

„—”

helyesen:

„13. cikk (27) bekezdés”.

6.	A 133. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a tizedik és tizenegyedik sorban:

a következő szövegrészek:

„18. cikk g) pont

18. cikk h) pont”

helyesen:

„18. cikk (1) bekezdés g) pont

18. cikk (1) bekezdés h) pont”.

7.	A 135. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2002/83/EK irányelv” oszlopban a tizedik sorban:

a következő szövegrész:

„10. cikk (1) bekezdés és (2) bekezdés első albekezdés”

helyesen:

„10. cikk (1) bekezdés első mondat és (2) bekezdés első albekezdés”.

8.	A 135. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2005/68/EK irányelv” oszlopban a tizedik sorban:

a következő szövegrész:

„15. cikk (1) bekezdés és (2) bekezdés”

helyesen:

„15. cikk (1) bekezdés első albekezdés és (2) bekezdés”.

9.	A 135. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a negyedik sorban:

a következő szövegrész:

„146. cikk (3) bekezdés első albekezdés”

helyesen:

„146. cikk (3) bekezdés”.

10.	A 135. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a nyolcadik sorban:

a következő szövegrész:

„25. cikk”

helyesen:

„25. cikk második albekezdés”.

11.	A 135. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a tizedik sorban:

a következő szövegrész:

„30. cikk (1) bekezdés, (2) bekezdés első albekezdés és (3) bekezdés”

helyesen:

„30. cikk (1) bekezdés, (2) bekezdés első albekezdés”.

12.	A 138. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „73/239/EGK irányelv” oszlopban a hatodik sorban:

a következő szövegrész:

„22. cikk (1) bekezdés, első albekezdés c) pont”

helyesen:

„22. cikk (1) bekezdés, második albekezdés, első mondat”.

13.	A 138. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „73/239/EGK irányelv” oszlopban a tizedik sorban:

a következő szövegrész:

„23. cikk (2) bekezdés, a-f) és h) pont”

helyesen:

„23. cikk (2) bekezdés, a-g) pont”.

14.	A 138. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „73/239/EGK irányelv ez az irányelv” oszlopban a tizenharmadik sorban:

a következő szövegrész:

„24. cikk első albekezdés második mondattól a harmadik albekezdésig”

helyesen:

„24. cikk első albekezdés második mondat és harmadik albekezdés”.

15.	A 138. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2002/83/EK irányelv” oszlopban a hatodik sorban:

a következő szövegrész:

„39. cikk (1) bekezdés első albekezdés c) pont”

helyesen:

„39. cikk (1) bekezdés, második albekezdés, első mondat”.

16.	A 138. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2002/83/EK irányelv” oszlopban a hetedik sorban:

a következő szövegrész:

„39. cikk (1) bekezdés, második albekezdés, első mondat”

helyesen:

„39. cikk (1) bekezdés, második albekezdés, második mondat”.

17.	A 138. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2005/68/EK irányelv” oszlopban a hatodik sorban:

a következő szövegrész:

„44. cikk (1) bekezdés első albekezdés c) pont”

helyesen:

„44. cikk (1) bekezdés, második albekezdés”.

18.	A 138. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban az ötödik sorban:

a következő szövegrész:

„142. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pont”

helyesen:

„144. cikk (1) bekezdés, a), b) és c) pont”.

19.	A 138. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a hatodik sorban:

a következő szövegrész:

„144. cikk (1) bekezdés c) pont”

helyesen:

„144. cikk (2) bekezdés, első albekezdés”.

20.	A 139. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „73/239/EK irányelv” oszlopban a hetedik és nyolcadik sorban:

a következő szövegrészek:

„29a. cikk (1) bekezdés”

„29a. cikk (2) bekezdés”

helyesen:

„29a. cikk”.

21.	A 139. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „73/239/EK irányelv” oszlopban a tizenharmadik sorban:

a következő szövegrész:

„30. cikk (3) és (4) bekezdés”

helyesen:

„30. cikk (4) bekezdés”.

22.	A 139. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2002/83/EK irányelv” oszlopban a hetedik és nyolcadik sorban:

a következő szövegrészek:

„58. cikk első albekezdés”

„58. cikk második albekezdés”

helyesen:

„58. cikk”.

23.	A 139. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a hetedik és nyolcadik sorban:

a következő szövegrész:

„176. cikk 1-3. albekezdés”

helyesen:

„176. cikk, elsőtől a harmadik albekezdésig”.

24.	A 140. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a hatodik sorban:

a következő szövegrész:

„15. cikk (2) bekezdés második albekezdés és I. melléklet”

helyesen:

„15. cikk (2) bekezdés második albekezdés és I. melléklet A. rész”.

25.	A 140. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a hetedik sorban:

a következő szövegrész:

„I. melléklet”

helyesen:

„I. melléklet A. és B. rész”.

26.	A 140. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a tizennegyedik sorban:

a következő szövegrész:

„190. cikk (4) bekezdés”

helyesen:

„190. cikk (3) bekezdés”.

27.	A 141. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban az utolsó sorban:

a következő szövegrész:

„13. cikk (10) bekezdés”

helyesen:

„13. cikk (13) bekezdés”.

28.	A 142. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a tizenkettedik sorban:

a következő szövegrész:

„179. cikk (4) és (5) bekezdés”

helyesen:

„179. cikk (4) bekezdés”.

29.	A 143. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a negyedik sorban:

a következő szövegrész:

„148. cikk (1), (3) és (4) bekezdés”

helyesen:

„148. cikk”.

30.	A 144. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban az utolsó sorban:

a következő szövegrész:

„39. cikk”

helyesen:

„39. cikk (2)-(6) bekezdés”.

31.	A 145. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „92/49/EGK irányelv” oszlopban a tizennegyedik sorban:

a következő szövegrész:

„16. cikk (3) bekezdés hatodik albekezdés”

helyesen:

„16. cikk (3) bekezdés”.

32.	A 147. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „92/49/EGK irányelv” oszlopban a tizedik sorban:

a következő szövegrész:

„és 26. cikk”

helyesen:

„24. és 26. cikk”.

33.	A 147. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2002/83/EK irányelv” oszlopban a harmadik sorban:

a következő szövegrész:

„50. cikk”

helyesen:

„50. cikk (1) bekezdés első és harmadik albekezdés, (2) bekezdés”.

34.	A 147. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban az utolsó sorban:

a következő szövegrész:

„13. cikk (2) bekezdés”

helyesen:

„13. cikk (3) bekezdés”.

35.	A 148. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a második sorban:

a következő szövegrész:

„210. cikk (1) bekezdés a) pont”

helyesen:

„212. cikk (1) bekezdés a) pont”.

36.	A 148. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a harmadik sorban:

a következő szövegrész:

„210. cikk (1) bekezdés b) pont”

helyesen:

„212. cikk (1) bekezdés b) pont”.

37.	A 148. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a negyedik sorban:

a következő szövegrész:

„210. cikk (1) bekezdés e) pont”

helyesen:

„212. cikk (1) bekezdés f) pont”.

38.	A 148. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban az ötödik sorban:

a következő szövegrész:

„210. cikk (1) bekezdés f) pont”

helyesen:

„212. cikk (1) bekezdés g) pont”.

39.	A 148. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a hetedik sorban:

a következő szövegrész:

„214. cikk”

helyesen:

„214. cikk (1) bekezdés”.

40.	A 151. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2002/83/EK irányelv” oszlopban a tizenkettedik sorban:

a következő szövegrész:

„3. cikk (1), (2), (3) és (8) bekezdés”

helyesen:

„3. cikk (2), (3) és (8) bekezdés”.

41.	A 151. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban az utolsó sorban:

a következő szövegrész:

„21. cikk (1) bekezdés második albekezdés”

helyesen:

„21. cikk (1) bekezdés”.

42.	A 152. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2002/83/EK irányelv” oszlopban a nyolcadik sorban:

a következő szövegrész:

„19. cikk (1) bekezdés második albekezdés, második francia bekezdés”

helyesen:

„19. cikk (1) bekezdés első albekezdés, második francia bekezdés”.

43.	A 152. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2002/83/EK irányelv” oszlopban a kilencedik sorban:

a következő szövegrész:

„19. cikk (1) bekezdés második albekezdéstől (3) bekezdésig”

helyesen:

„19. cikk (1) bekezdés második albekezdés, (2) és (3) bekezdés”.

44.	A 152. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2002/83/EK irányelv” oszlopban az utolsó sorban:

a következő szövegrész:

„36. cikk (3) bekezdés”

helyesen:

„III.A. melléklet”.

45.	A 153. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2002/83/EK irányelv” oszlopban az első sorban:

a következő szövegrész:

„36. cikk (4) bekezdés”

helyesen:

„36. cikk (3) bekezdés”.

46.	A 154. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2005/68/EK irányelv” oszlopban a tizenegyedik sorban:

a következő szövegrész:

„1. cikk (2) bekezdés”

helyesen:

„1. cikk (2) bekezdés d) pont”.

47.	A 154. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban az „ez az irányelv” oszlopban a hetedik sorban:

a következő szövegrész:

„185. cikk (2)-(5) bekezdés”

helyesen:

„185. cikk (2) bekezdés, a)-c) pont, (3) és (5) bekezdés, első albekezdés”.

48.	A 155. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2005/68/EK irányelv” oszlopban a második sorban:

a következő szövegrész:

„5. cikk”

helyesen:

„5. cikk (1) bekezdés, első albekezdés, (2) bekezdés”.

49.	A 155. oldalon a VII. mellékletben a megfelelési táblázatban a „2005/68/EK irányelv” oszlopban a tizenhetedik sorban:

a következő szövegrész:

„57., 58., 59. és 60. cikke II. melléklet”

helyesen:

„57., 58., 59. és 60. cikk, II. melléklet”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 219

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. július 25.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 798/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 23.) az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról	1
	*	A Bizottság 799/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 24.) a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az éves és záró végrehajtási jelentés mintájának meghatározásáról	4
	*	A Bizottság 800/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 24.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a nemzeti programok és a különleges átutazási rendszer keretében nyújtott működési támogatás finanszírozására vonatkozó jelentéstételi és egyéb gyakorlati eljárások meghatározásáról	10
	*	A Bizottság 801/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 24.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretén belüli uniós letelepítési program szerinti források juttatására szolgáló mechanizmus ütemezésének és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási feltételeknek a meghatározásáról	19
	*	A Bizottság 802/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 24.) a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a nemzeti programok mintájának meghatározásáról, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti elektronikus adatcsererendszer feltételeinek megállapításáról	22
	*	A Bizottság 803/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 24.) a Kínai Népköztársaságból származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 412/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról	33
	*	A Bizottság 804/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 24.) az 1122/2009/EK rendelettől a támogatási összegeknek az egységes kérelmek és a támogatási jogosultságok kiosztása iránti kérelmek késedelmes benyújtása miatti csökkentése tekintetében, Olaszország egyes, 2014-ben árvíz sújtotta területeivel kapcsolatban való eltérésről	35
		A Bizottság 805/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 24.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	37
		IRÁNYELVEK
	*	A Tanács 2014/86/EU irányelve (2014. július 8.) a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 2011/96/EU irányelv módosításáról	40
	*	A Tanács 2014/87/Euratom irányelve (2014. július 8.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009/71/Euratom irányelv módosításáról	42
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács 2014/496/KKBP határozata (2014. július 22.) az európai globális navigációs műholdrendszer kiépítésének, üzemeltetésének és használatának egyes, az Európai Unió biztonságát befolyásoló vonatkozásairól és a 2004/552/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről	53
		2014/497/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. július 23.) a Xylella fastidiosa (Well és Raju) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről (az értesítés a C(2014) 5082. számú dokumentummal történt)	56

	Helyesbítések
*	Helyesbítés a Moldovai Köztársaságnak a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez való csatlakozás iránti kérelméről szóló 2014. május 21-i, a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény Vegyes Bizottságának 2. számú határozatához ( HL L 217., 2014.7.23. )	65
*	Helyesbítés a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (Szolvencia II) (átdolgozás) ( HL L 335., 2009.12.17. )	66
*	Helyesbítés a közös projektek meghatározásáról, az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv irányítási struktúrájának létrehozásáról, valamint a főterv kivitelezését támogató ösztönzők megállapításáról szóló, 2013. május 3-i 409/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 123., 2013.5.4. )	70
*	Helyesbítés a 2007/777/EK rendeletnek a háziasított baromfi, beleértve a tenyésztett vagy vadon élő vadszárnyast is, friss húsából készült húskészítmények, kezelt gyomor, hólyag és belek behozatala tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. március 27-i 2014/175/EU bizottsági végrehajtási határozathoz ( HL L 95., 2014.3.29. )	70

KN-kód	Árumegnevezés	Irányadó ár (EUR/100 kg)	A 3. cikk (3) bekezdésében említett biztosíték (EUR/100 kg)	Származási hely (1)
0207 12 10	Tisztított és bontott, 70 %-os csirke, fagyasztva	121,8	0	AR
0207 12 90	Tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva	131,2 143,0	0 0	AR BR
0207 14 10	A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok darabolva, csont nélkül, fagyasztva	293,6 220,0 326,7 244,2	2 24 0 17	AR BR CL TH
0207 14 60	Csirkecomb, fagyasztva	122,7	6	BR
0207 27 10	Pulykadarabok, csont nélkül, fagyasztva	344,2 310,2	0 0	BR CL
1602 32 11	A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból készült termékek főzés nélkül	251,6	11	BR

Vállalat	TARIC-kiegészítő kód
Liling Taiyu Porcelain Industries Co., Ltd.	B956
Liling Xinyi Ceramics Industry Ltd.	B957
T&C Shantou Daily Chemical Industry Co., Ltd.	B958
Jing He Ceramics Co., Ltd.	B959

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	59,9
	TR	55,3
	XS	56,8
	ZZ	57,3
0707 00 05	MK	50,7
	TR	81,4
	ZZ	66,1
0709 93 10	TR	84,5
0709 93 10	ZZ	84,5
0805 50 10	AR	107,5
	BO	98,4
	CL	116,3
	NZ	145,2
	TR	74,0
	UY	125,4
	ZA	127,5
	ZZ	113,5
0806 10 10	BR	149,7
	CL	81,7
	EG	186,0
	MA	159,8
	TR	78,9
	ZZ	131,2
0808 10 80	AR	243,2
	BR	134,1
	CL	111,9
	NZ	124,8
	US	145,0
	ZA	142,5
	ZZ	150,3
0808 30 90	AR	77,9
	CL	94,9
	NZ	163,0
	ZA	63,9
	ZZ	99,9
0809 10 00	MK	91,5
	TR	245,3
	XS	80,5
	ZZ	139,1
0809 29 00	CA	344,6
	TR	292,8
	US	344,6
	ZZ	327,3
0809 30	MK	72,6
	TR	137,7
	ZZ	105,2
0809 40 05	BA	54,7
	MK	53,5
	ZZ	54,1

A hatóság neve

A hatóság vezetője

E-mail cím

A hatóság kijelölésének dátuma

Átruházott tevékenységek

Felelős hatóság

Ellenőrző hatóság

1. felhatalmazott hatóság

2. felhatalmazott hatóság

n. (max. 10.) felhatalmazott hatóság