ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 217

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. július 23.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 790/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 22.) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint a 125/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

1

 

*

A Tanács 791/2014/EU rendelete (2014. július 22.) az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól szóló 1210/2003/EK rendelet módosításáról

5

 

*

A Tanács 792/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 22.) a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 204/2011/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésének végrehajtásáról

9

 

*

A Tanács 793/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 22.) a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról

10

 

 

A Bizottság 794/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

13

 

*

Az Európai Központi Bank 795/2014/EU rendelete (2014. július 3.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről (EKB/2014/28)

16

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács 2014/482/KKBP határozata (2014. július 22.) az Európai Unió nigeri KBVP-missziójáról (EUCAP Sahel Niger) szóló 2012/392/KKBP határozat módosításáról

31

 

*

A Tanács 2014/483/KKBP határozata (2014. július 22.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről és módosításáról, valamint a 2014/72/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről

35

 

*

A Tanács 2014/484/KKBP határozata (2014. július 22.) az Irakról szóló 2003/495/KKBP közös álláspont módosításáról

38

 

*

A Tanács 2014/485/KKBP határozata (2014. július 22.) az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó európai uniós misszióról (EUCAP NESTOR) szóló 2012/389/KKBP határozat módosításáról

39

 

*

A Tanács 2014/486/KKBP határozata (2014. július 22.) az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukraine)

42

 

*

A Tanács 2014/487/KKBP végrehajtási határozata (2014. július 22.) a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/137/KKBP határozat végrehajtásáról

48

 

*

A Tanács 2014/488/KKBP végrehajtási határozata (2014. július 22.) a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról

49

 

 

2014/489/EU

 

*

A Bizottság határozata (2013. június 19.) a Spanyol Királyság által a digitális földfelszíni televíziózás távoli és kevésbé urbanizált területeken történő kiépítésére (Kasztília–La Mancha régión kívül) odaítélt SA.28599 (C 23/10 (korábbi NN 36/10, korábbi CP 163/09)) sz. állami támogatásról (az értesítés a C(2013) 3204. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

52

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

 

2014/490/EU

 

*

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény Vegyes Bizottságának 2. számú határozata (2014. május 21.) a Moldovai Köztársaságnak a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez való csatlakozás iránti kérelméről

88

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/1


A TANÁCS 790/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. július 22.)

a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint a 125/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2014. február 10-én elfogadta a 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról szóló 125/2014/EU végrehajtási rendeletet (2), amely naprakésszé teszi azon személyek, csoportok és szervezetek listáját (a továbbiakban: lista), akikre vagy amelyekre a 2580/2001/EK rendeletet alkalmazni kell.

(2)

A Tanács valamennyi szóban forgó személy, csoport és szervezet számára – amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges volt – indokolást adott arról, hogy miért kerültek fel a listára.

(3)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés útján a Tanács tájékoztatta a listán szereplő személyeket, csoportokat és szervezeteket azon döntéséről, hogy továbbra is szerepelteti őket a listán. A Tanács arról is tájékoztatta az érintett személyeket, csoportokat és szervezeteket, hogy kérhetik a Tanács indokolását a listára való felvételükkel kapcsolatban, amennyiben arról még nem kaptak tájékoztatást.

(4)

A Tanács – a 2580/2001/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében – felülvizsgálta a listát. Ennek során figyelembe vette az érintettek által a Tanácshoz benyújtott észrevételeket.

(5)

A Tanács megállapította, hogy az egyik személy esetében már nem indokolt, hogy szerepeljen a listán.

(6)

A Tanács arra a következtetésre jutott, hogy az e rendelet mellékletében felsorolt személyek, csoportok és szervezetek a 2001/931/KKBP tanácsi közös álláspont (3) 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében terrorcselekményekben vettek részt, az említett közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdése értelmében illetékes hatóság velük szemben határozatot hozott, és hogy ezen személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek a továbbiakban is a 2580/2001/EK rendeletben előírt különleges korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(7)

Ennek megfelelően naprakésszé kell tenni a listát, a 125/2014/EU végrehajtási rendeletet pedig hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésében meghatározott listát e rendelet melléklete tartalmazza.

2. cikk

A 125/2014/EU végrehajtási rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  HL L 344., 2001.12.28., 70. o.

(2)  A Tanács 2014. február 10-i 125/2014/EU végrehajtási rendelete a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az 714/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 40., 2014.2.11., 9. o.).

(3)  A Tanács 2001. december 27-i 2001/931/KKBP közös álláspontja a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról (HL L 344., 2001.12.28., 93. o.).


MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett személyek, csoportok és szervezetek listája

I.   SZEMÉLYEK

1.

ABDOLLAHI Hamed (más néven Mustafa Abdullahi), született: 1960.8.11., Irán. Útlevélszám: D9004878.

2.

AL-NASSER, Abdelkarim Hussein Mohamed, született: Al Ihsa (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár.

3.

AL YACOUB, Ibrahim Salih Mohammed, született: 1966.10.16., Tarut (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár.

4.

ARBABSIAR Manssor (más néven Mansour Arbabsiar), született: 1955.3.6. vagy 1955.3.15., Irán. Iráni és amerikai állampolgár. Útlevélszám: C2002515 (Irán); Útlevélszám: 477845448 (USA). Nemzeti személyazonosító igazolvány száma: 07442833, lejárati ideje: 2016.3.15. (amerikai gépjárművezetői engedély).

5.

BOUYERI, Mohammed (más néven Abu ZUBAIR, más néven SOBIAR, más néven Abu ZOUBAIR), született: 1978.3.8., Amszterdam (Hollandia) – A „Hofstadgroep” nevű csoport tagja.

6.

IZZ-AL-DIN, Hasan (más néven GARBAYA, AHMED, más néven SA-ID, más néven SALWWAN, Samir), Libanon, született: 1963., Libanon, libanoni állampolgár.

7.

MOHAMMED, Khalid Shaikh (más néven ALI, Salem, más néven BIN KHALID, Fahd Bin Adballah, más néven HENIN, Ashraf Refaat Nabith, más néven WADOOD, Khalid Adbul), született: 1965.4.14. vagy 1964.3.1., Pakisztán, útlevélszám: 488555.

8.

SHAHLAI Abdul Reza (más néven Abdol Reza Shala'i, más néven Abd-al Reza Shalai, más néven Abdorreza Shahlai, más néven Abdolreza Shahla'i, más néven Abdul-Reza Shahlaee, más néven Hajj Yusef, más néven Haji Yusif, más néven Hajji Yasir, más néven Hajji Yusif, más néven Yusuf Abu-al-Karkh), született: 1957 körül, Irán. Címei: 1. Kermanshah, Irán, 2. mehráni katonai bázis, Ilám tartomány, Irán.

9.

SHAKURI Ali Gholam, született: 1965 körül, Teherán (Irán).

10.

SOLEIMANI Qasem (más néven Ghasem Soleymani, más néven Qasmi Sulayman, más néven Qasem Soleymani, más néven Qasem Solaimani, más néven Qasem Salimani, más néven Qasem Solemani, más néven Qasem Sulaimani, más néven Qasem Sulemani), született: 1957.3.11., Irán. Iráni állampolgár. Útlevélszám: 008827 (iráni diplomata-útlevél), kibocsátás dátuma: 1999. Titulusa: vezérőrnagy.

II.   CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK

1.

„Abu Nidal Szervezet” – „ANO”, (más néven „Fatah-Forradalmi Tanács”, más néven „Arab Forradalmi Brigádok”, más néven „Fekete Szeptember”, más néven „Szocialista Muzulmánok Forradalmi Szervezete”).

2.

„Al-Aqsa Martyrs' Brigade” („Al-Aqsa Mártírjainak Brigádja”).

3.

„Al-Aqsa e.V.”.

4.

„Al-Takfir” és „Al-Hidzsra”.

5.

„Babbar Khalsa”.

6.

Az „Új Néphadsereget” („NPA”) is magában foglaló „Fülöp-szigeteki Kommunista Párt”, Fülöp-szigetek.

7.

„Gama'a al-Islamiyya” (más néven „Al-Gama'a al-Islamiyya”) („Iszlám Csoport”).

8.

„İslami Büyük Doğu Akıncılar Cephesi” – „IBDA-C” („Nagy Iszlám Keleti Harci Front”).

9.

„Hamas”, („Hamász”), ide tartozik a „Hamas-Izz al-Din al-Qassem”.

10.

„Hizballah Military Wing” (más néven „Hezbollah Military Wing”, más néven „Hizbullah Military Wing”, más néven „Hizbollah Military Wing”, más néven „Hezballah Military Wing”, más néven „Hisbollah Military Wing”, más néven „Hizbu'llah Military Wing”, más néven „Hizb Allah Military Wing”, más néven „Jihad Council” (és az irányítása alá tartozó minden egység, köztük a Külső Biztonsági Szervezet)).

11.

„Hizbul Mujahideen” („Hezb-i-Mudzsahedin”) – „HM”.

12.

„Hofstadgroep”.

13.

„Holy Land Foundation for Relief and Development” – („Alapítvány a Szent Föld Felszabadításáért és Fejlesztéséért”).

14.

„International Sikh Youth Federation” – „ISYF” („Ifjú Szikek Nemzetközi Szövetsége”).

15.

„Khalistan Zindabad Force” – „KZF” („Khaliszán Zindabad Erő”).

16.

„Kurd Munkáspárt” – „PKK”, (más néven „KADEK”, más néven „KONGRA-GEL”).

17.

„A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei” – „LTTE”.

18.

„Ejército de Liberación Nacional” („Nemzeti Felszabadítási Hadsereg”).

19.

„Palestinian Islamic Jihad” – „PIJ” („Palesztin Iszlám Dzsihád”).

20.

„Popular Front for the Liberation of Palestine” – „PFLP” („Népi Front Palesztina Felszabadításért”).

21.

„Popular Front for the Liberation of Palestine – General Command” (más néven „PFLP – General Command”). („Népi Front Palesztina Felszabadításért Főparancsnokság” [más néven „PFLP – Főparancsnokság”]).

22.

„Fuerzas armadas revolucionarias de Columbia” – „FARC” („Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők”).

23.

„Devrimci Halk Kurtuluș Partisi-Cephesi” – „DHKP/C” (más néven „Devrimci Sol” [„Forradalmi Baloldal”], más néven „Dev Sol”) („Forradalmi Népi Felszabadítási Hadsereg/Front/Párt”).

24.

„Sendero Luminoso” – „SL” („Fényes Ösvény”).

25.

„Teyrbazen Azadiya Kurdistan” – „TAK” (más néven „Kurdisztáni Szabadság Sólymai” vagy „Kurdisztáni Szabadság Héjái”).


23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/5


A TANÁCS 791/2014/EU RENDELETE

(2014. július 22.)

az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól szóló 1210/2003/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel az Irakról, valamint a 96/741/KKBP és a 2002/599/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. július 7-i 2003/495/KKBP közös álláspontra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)

Az 1210/2003/EK tanácsi rendelet (2) korlátozó intézkedéseket vezet be Irakkal szemben, a 2003/495/KKBP közös álláspontnak és az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1483 (2003) számú határozatának megfelelően.

(2)

Az 1210/2003/EK rendelet 4. cikkének (3) és (4) bekezdését, amelyek előírják, hogy semmilyen pénzkészlet vagy gazdasági erőforrás nem bocsátható sem közvetlenül, sem közvetve a rendelet IV. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, intézmények vagy szervezetek rendelkezésére vagy javára, amely révén az említett személyek, intézmények vagy szervezetek pénzkészleteket, árukat vagy szolgáltatásokat szerezhetnek meg, össze kell vonni

(3)

2014. július 22-én a Tanács elfogadta a 2014/484/KKBP határozatot (3), amely megtiltja a pénzkészleteknek vagy gazdasági erőforrásoknak a jegyzékbe vett személyek és szervezetek javára történő közvetlen vagy közvetett átadását. Meghatározott mentességet jelentenek azon pénzkészletek vagy gazdasági erőforrások, amelyek: a) alapvető szükségletek kielégítéséhez szükségesek, b) kizárólag az ésszerű mértékű szakmai tiszteletdíjak és a jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan felmerült kiadások fedezésére szolgálnak, c) kizárólag a befagyasztott pénzkészletek és gazdasági erőforrások kezelési vagy fenntartási költségeinek, valamint szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak; vagy d) rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek.

(4)

Helyénvaló továbbá az illetékes hatóságok azonosítása tekintetében naprakésszé tenni az 1210/2003/EK rendeletet a tagállamok által szolgáltatott legfrissebb információk alapján.

(5)

Az 1210/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1210/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Semmilyen pénzkészlet vagy gazdasági erőforrás nem bocsátható sem közvetlenül, sem közvetve a IV. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, intézmények vagy szervezetek rendelkezésére, vagy adható át ezek javára.”

b)

A (4) bekezdést el kell hagyni.

2.

A 4a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4a. cikk

A 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott tilalmak nem vonják maguk után az érintett természetes vagy jogi személyek vagy jogalanyok felelősségét, amennyiben nem volt tudomásuk arról, és nem volt alapos okuk arra gyanakodni, hogy eljárásuk megsérti ezeket a tilalmakat.”.

3.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

(1)   A 4. cikk nem akadályozza, hogy a pénzintézetek vagy hitelintézetek a harmadik felek által a jegyzékben szereplő személy, intézmény vagy szervezet számlájára átutalt pénzkészleteket a befagyasztott számlán jóváírják, feltéve, hogy az ilyen számlákon jelentkező növekmények szintén befagyasztásra kerülnek. A pénzintézet vagy hitelintézet haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságokat az ilyen ügyletekről.

(2)   A 4. cikk (3) bekezdésétől eltérve, az V. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett illetékes hatóságok az általuk megfelelőnek ítélt feltételekkel engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzkészletek vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását, annak megállapítását követően, hogy a pénzkészletek vagy gazdasági erőforrások:

a)

az V. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, intézmények vagy szervezetek, valamint az ilyen természetes személyek eltartott családtagjai alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, bérleti díj vagy jelzálog, gyógyszerek és orvosi kezelések, adók, biztosítási díjak és közműdíjak költségeit;

b)

kizárólag az ésszerű mértékű szakmai tiszteletdíjak és a jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan felmerült kiadások fedezésére szolgálnak;

c)

kizárólag a befagyasztott pénzkészletek vagy gazdasági erőforrások szokásos kezelési vagy fenntartási költségeinek, valamint szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak; vagy

d)

rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy az illetékes hatóság az engedély megadását megelőzően legalább két héttel közölte a többi tagállam illetékes hatóságával és a Bizottsággal a különleges engedély megadása alapjául szolgáló indokokat.

(3)   Az érintett tagállam az e cikk alapján kiadott valamennyi engedélyről tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.”.

4.

Az V. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  HL L 169., 2003.7.8., 155. o.

(2)  A Tanács 2003. július 7-i 1210/2003/EK rendelete az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a 2465/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 169., 2003.7.8., 6. o.).

(3)  A Tanács 2014. július 22-i 2014/484/KKBP határozata az Irakról szóló 2003/495/KKBP közös álláspont módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 38. oldalát).


MELLÉKLET

„V. MELLÉKLET

Az 5., 6., 7. és 8. cikkben említett illetékes hatóságokra vonatkozó információkat tartalmazó honlapok és az Európai Bizottság értesítési címe

A.   Az egyes tagállamok illetékes hatóságai:

BELGIUM

http://www.diplomatie.be/eusanctions

BULGÁRIA

http://www.mfa.bg/en/pages/135/index.html

CSEH KÖZTÁRSASÁG

http://www.mfcr.cz/mezinarodnisankce

DÁNIA

http://um.dk/da/politik-og-diplomati/retsorden/sanktioner/

NÉMETORSZÁG

http://www.bmwi.de/DE/Themen/Aussenwirtschaft/aussenwirtschaftsrecht,did=404888.html

ÉSZTORSZÁG

http://www.vm.ee/est/kat_622/

ÍRORSZÁG

http://www.dfa.ie/home/index.aspx?id=28519

GÖRÖGORSZÁG

http://www.mfa.gr/en/foreign-policy/global-issues/international-sanctions.html

SPANYOLORSZÁG

http://www.exteriores.gob.es/Portal/es/PoliticaExteriorCooperacion/GlobalizacionOportunidadesRiesgos/Documents/ORGANISMOS%20COMPETENTES%20SANCIONES%20INTERNACIONALES.pdf

FRANCIAORSZÁG

http://www.diplomatie.gouv.fr/autorites-sanctions/

HORVÁTORSZÁG

http://www.mvep.hr/sankcije

OLASZORSZÁG

http://www.esteri.it/MAE/IT/Politica_Europea/Misure_Deroghe/

CIPRUS

http://www.mfa.gov.cy/sanctions

LETTORSZÁG

http://www.mfa.gov.lv/en/security/4539

LITVÁNIA

http://www.urm.lt/sanctions

LUXEMBURG

http://www.mae.lu/sanctions

MAGYARORSZÁG

http://en.nav.gov.hu/criminal_branch_of_NTCA/restrictive_measures/European_Unions_consolidated_sanctions_list

MÁLTA

https://www.gov.mt/en/Government/Government%20of%20Malta/Ministries%20and%20Entities/Officially%20Appointed%20Bodies/Pages/Boards/Sanctions-Monitoring-Board-.aspx

HOLLANDIA

www.rijksoverheid.nl/onderwerpen/internationale-vrede-en-veiligheid/sancties

AUSZTRIA

http://www.bmeia.gv.at/view.php3?f_id=12750&LNG=en&version=

LENGYELORSZÁG

http://www.msz.gov.pl

PORTUGÁLIA

http://www.portugal.gov.pt/pt/os-ministerios/ministerio-dos-negocios-estrangeiros/quero-saber-mais/sobre-o-ministerio/medidas-restritivas/medidas-restritivas.aspx

ROMÁNIA

http://www.mae.ro/node/1548

SZLOVÉNIA

http://www.mzz.gov.si/si/zunanja_politika_in_mednarodno_pravo/zunanja_politika/mednarodna_varnost/omejevalni_ukrepi/

SZLOVÁKIA

http://www.mzv.sk/sk/europske_zalezitosti/europske_politiky-sankcie_eu

FINNORSZÁG

http://formin.finland.fi/kvyhteistyo/pakotteet

SVÉDORSZÁG

http://www.ud.se/sanktioner

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

https://www.gov.uk/sanctions-embargoes-and-restrictions

B.   Az Európai Bizottság értesítési címe:

European Commission

Service for Foreign Policy Instruments (FPI)

EEAS 02/309

B-1049 Brussels

Belgium

E-mail: relex-sanctions@ec.europa.eu”.


23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/9


A TANÁCS 792/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. július 22.)

a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 204/2011/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésének végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2011. március 2-i 204/2011/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2011. március 2-án elfogadta a 204/2011/EU rendeletet.

(2)

A Tanács úgy véli, hogy egy személy esetében már nem indokolt, hogy szerepeljen a 204/2011/EU rendelet III. mellékletében foglalt jegyzékben.

(3)

A 204/2011/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 204/2011/EU rendelet III. mellékletében foglalt jegyzékben szereplő alábbi személyre vonatkozó bejegyzés törlésre kerül:.

23.

Mohamad Ali ZIDANE

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  HL L 58., 2011.3.3., 1. o.


23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/10


A TANÁCS 793/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. július 22.)

a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 32. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2012. január 18-án elfogadta a 36/2012/EU rendeletet.

(2)

A helyzet súlyosságára tekintettel további három személyt és kilenc szervezetet kell felvenni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 36/2012/EU rendelet II. mellékletében foglalt jegyzékébe.

(3)

A 36/2012/EU rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében felsorolt személyeket és szervezeteket fel kell venni a 36/2012/EU rendelet II. mellékletében szereplő jegyzékbe

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  HL L 16., 2012.1.19., 1. o.


MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett személyek és szervezetek jegyzéke.

A.   Személyek

 

Név

Azonosító adatok

A jegyzékbe vétel okai

A jegyzékbe vétel időpontja

180.

Hashim Anwar al-Aqqad (más néven: Hashem Aqqad, Hashem Akkad, Hashim Akkad)

Születési idő: 1961.,

Mohagirine, Szíria

Prominens üzletember, a szíriai gazdaság számos ágazatában (többek között a kőolaj- és földgázágazatban) tevékeny vállalatok alkotta Akkád Csoport elnöke. Támogatást nyújt a szíriai rezsim számára és annak haszonélvezője is egyben.

2014.7.23.

181.

Suhayl Hasan ezredes (más néven: Suhayl al-Hasan ezredes, „al-Nimir”/„A Tigris”, Sohail Hassan, Sohail al-Hassan, Suhail Hassan, Suhayl Hassan alezredes, Suhayl Hasan dandártábornok)

 

A szíriai rezsim katonai parancsnoka, felelősség terheli a polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim támogatója.

2014.7.23.

182.

Amr Armanazi (más néven: Amr Muhammad Najib Al-Armanazi, Amr Najib Armanazi, Amrou Al-Armanazy)

Születési idő: 1944. február 7.

A Szíriai Tudományos Vizsgálati és Kutatóközpont (Syrian Scientific Studies and Research Centre, SSRC) főigazgatója, támogatást nyújt a szíriai hadseregnek abban, hogy a tüntetők megfigyelésére és elnyomására közvetlenül használt felszereléseket szerezzen be.

Felelősség terheli a polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim támogatója.

2014.7.23.

B.   Szervezetek

 

Elnevezés

Azonosító adatok

A jegyzékbe vétel okai

A jegyzékbe vétel időpontja

54.

Oceans Petroleum Trading (más néven: Overseas Petroleum Tradeing (SAL), Overseas Petroleum Company)

Dunant Street, Snoubra Sector, Bejrút, Libanon

Titkos olajszállításokat szervez a szíriai rezsim részére, ezzel támogatást nyújt a szíriai rezsim számára és annak haszonélvezője is egyben.

2014.7.23.

55.

Tri Oceans Trading

35b Saray El Maadi Tower, Corniche El Nile, Kairó, Egyiptom, Postal Code 11431 P.O. Box: 1313 Maadi

Titkos olajszállításokat szervez a szíriai rezsim részére, ezzel támogatást nyújt a szíriai rezsim számára és annak haszonélvezője is egyben.

2014.7.23.

56.

The Baniyas Refinery Company (más néven: Banias, Banyas)

Banias Refinery Building, 26 Latkia Main Road, Tartous, P.O. Box 26, Szíria

A Kőolajért és Ásványkincsekért Felelős Minisztérium alá tartozó Általános Kőolaj-finomító és Kőolajtermék-elosztó Vállalat (General Corporation for Refining and Distribution of Petroleum Products, GCRDPP) leányvállalata. Mint ilyen pénzügyi támogatást nyújt a szíriai rezsim számára.

2014.7.23.

57.

The Homs Refinery Company (más néven: Hims, General Company for Homs Refinery)

General Company for Homs Refinery Building, 352 Tripoli Street, Homs, P.O. Box 352, Szíria

A Kőolajért és Ásványkincsekért Felelős Minisztérium alá tartozó Általános Kőolaj-finomító és Kőolajtermék-elosztó Vállalat (General Corporation for Refining and Distribution of Petroleum Products, GCRDPP) leányvállalata. Mint ilyen pénzügyi támogatást nyújt a szíriai rezsim számára.

2014.7.23.

58.

Fegyverbeszerzési Hivatal (Army Supply Bureau)

PO Box 3361, Damaszkusz

Részt vesz a rezsim katonai felszereléseinek beszerzésében, ezért felelősség terheli a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért. A szíriai védelmi minisztérium egyik hivatala.

2014.7.23.

59.

Védelemügyi Ipari Létesítmény (Industrial Establishment of Defence) (más néven: Industrial Establishment of Defense (IED), Industrial Establishment for Defence, Defence Factories Establishment, Establissements Industriels de la Defense (EID), Establissement Industrial de la Defence (ETINDE), Coefficient Defense Foundation)

Al Thawraa Street, P.O. Box 2330 Damaszkusz, vagy a Damaszkusz közelében található Al-Hameh, P.O. Box 2230

Részt vesz a rezsim katonai felszereléseinek beszerzésében, ezért felelősség terheli a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért. A szíriai védelmi minisztérium egyik hivatala.

2014.7.23.

60.

Az Alkalmazott Tudományok és Technológia Főintézete (Higher Institute for Applied Sciences and Technology, HISAT)

P.O. Box 31983, Barzeh

A már jegyzékbe vett Szíriai Tudományos Vizsgálati és Kutatóközpont (Syrian Scientific Studies and Research Centre, SSRC) kapcsolt szervezete és leányszervezete. Képzést biztosít és támogatást nyújt az SSRC számára, ezért felelősség terheli a polgári lakosság erőszakos elnyomásáért.

2014.7.23.

61.

Nemzeti Szabványügyi és Kalibráló Laboratórium (National Standards & Calibration Laboratory, NSCL)

P.O. Box 4470, Damaszkusz

A már jegyzékbe vett Szíriai Tudományos Vizsgálati és Kutatóközpont (Syrian Scientific Studies and Research Centre, SSRC) kapcsolt szervezete és leányszervezete. Képzést biztosít és támogatást nyújt az SSRC számára, ezért felelősség terheli a polgári lakosság erőszakos elnyomásáért.

2014.7.23.

62.

El Jazireh (más néven: Al Jazerra)

Shaheen Building, 2nd floor, Sami el Solh, Bejrút; szénhidrogén-ágazat

A korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó Ayman Jaber tulajdonában van vagy irányítása alatt áll.

2014.7.23.


23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/13


A BIZOTTSÁG 794/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. július 22.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 22-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MK

59,9

TR

57,9

XS

56,8

ZZ

58,2

0707 00 05

MK

27,7

TR

79,1

ZZ

53,4

0709 93 10

TR

92,4

ZZ

92,4

0805 50 10

AR

113,7

BO

100,6

CL

116,3

EG

75,0

NZ

145,2

TR

74,0

UY

124,4

ZA

122,2

ZZ

108,9

0806 10 10

BR

145,7

CL

45,2

EG

145,4

TR

80,5

ZZ

104,2

0808 10 80

AR

204,8

BR

126,0

CL

110,3

NZ

129,2

PE

57,3

US

145,0

ZA

136,7

ZZ

129,9

0808 30 90

AR

181,2

CL

91,6

NZ

97,5

ZA

109,5

ZZ

120,0

0809 10 00

MK

86,8

TR

231,6

XS

80,5

ZZ

133,0

0809 29 00

TR

348,5

US

563,9

ZZ

456,2

0809 30

MK

75,2

TR

142,2

ZZ

108,7

0809 40 05

BA

53,1

MK

53,5

ZZ

53,3


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/16


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 795/2014/EU RENDELETE

(2014. július 3.)

a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről

(EKB/2014/28)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. és 22. cikkeire, valamint a 34.1. cikke első francia bekezdésére,

mivel:

(1)

A Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének negyedik francia bekezdése, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 3.1. cikkének negyedik francia bekezdése felhatalmazza az eurorendszert a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására.

(2)

Az eurorendszer a fizetési rendszerek zavartalan működését többek között a felvigyázás ellátása által mozdítja elő.

(3)

Az eurorendszer 2001 januárjában fogadta el a Nemzetközi Fizetések Bankjának („BIS”) fizetési és elszámolási rendszerekkel foglalkozó bizottsága („CPSS”) által kifejlesztett, a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó alapelveket, a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre („SIPS”) vonatkozó minimumkövetelményként (1).

(4)

2012 áprilisában a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek működésére vonatkozó alapelveket felváltották a CPSS és az Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete („IOSCO”) Technikai Bizottságának a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó alapelvei (a továbbiakban: a CPSS-IOSCO alapelvek) (2), amelyek többek között a SIPS-re vonatkozó, már létező nemzetközi felvigyázási alapelveket harmonizálja és erősíti meg.

(5)

A CPSS-IOSCO alapelvek értelmében a SIPS-eknek egyértelműen meghatározott és nyilvánossága hozott követelmények alapján hatékony felvigyázás alá kell tartozniuk, tekintettel azoknak a rendszerszintű kockázat kiváltására vonatkozó képességükre azon esetekben, ha a védettségük elégtelen azon kockázatokkal szemben, amelyeknek ki vannak téve. Ezen túlmenően az illetékes hatóságoknak a vonatkozó feladataik ellátásához szükséges jogkörökkel és forrásokkal kell rendelkezniük, ideértve a korrekciós intézkedések megtételét is. A CPSS-IOSCO ezeknek az alapelveknek a nemzeti jogi és szabályozói keretrendszerek által megengedett lehető legnagyobb mértékben történő végrehajtását javasolja.

(6)

Erre tekintettel, valamint a SIPS-ek hatékonyságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében az Európai Központi Bank („EKB”) a CPSS-IOSCO alapelvek rendeleti úton történő végrehajtásáról döntött. Az egyéb országok hatóságaival szemben ugyancsak elvárás, hogy a saját jogi és szabályozói keretrendszerükben az ilyen keretrendszer által megengedett lehető legnagyobb mértékben szintén bevezessék és alkalmazzák a CPSS-IOSCO alapelveket.

(7)

Ez a rendelet lefedi a SIPS-eket, ideértve mind a nagy értékű fizetési rendszereket, mind pedig a rendszerszempontból jelentős kisértékű fizetési rendszereket. Ez a rendelet mind a központi bankok és a magánkezelők által működtetett fizetési rendszerekre is vonatkozik. A CPSS-IOSCO alapelvek elismerik, hogy létezhetnek olyan kivételes esetek, amikor azokat eltérően kell alkalmazni a központi bankok által működtetett fizetési rendszerek vonatkozásában, a vonatkozó jogszabályokban, szabályzatokban vagy politikákban meghatározott követelményekre tekintettel. Az eurorendszer a Szerződésben és a KBER Alapokmányában meghatározott olyan közérdekű célkitűzésekkel, felelősségi körökkel és intézményi felépítéssel rendelkezik, amelyek alapján az eurorendszerbeli SIPS-ek mentesíthetők az ezen rendeletben foglalt egyes követelmények alól. Erre tekintettel az eurorendszerbeli SIPS-eket mentesíteni kell egyes követelmények alól az irányításra, a felszámolási tervekre, a tőkeeszközökre és a likvid eszközökre vonatkozó követelmények vonatkozásában, amelyek ugyanazokat a területeket fedik le, mint azok a követelmények, amelyeket a Kormányzótanács formálisan elfogadott. Ezen kivételek a rendelet számos rendelkezésében meghatározásra kerültek.

(8)

A transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) szóló, 2012. december 5-i EKB/2012/27 iránymutatás (3) alapján a TARGET2 decentralizált formában köti össze fizetési rendszerek sokaságát. A TARGET2 tagrendszerei a lehető legnagyobb mértékben – nemzeti jogi akadályok esetén bizonyos eltérésekkel – harmonizálásra kerültek. A TARGET2-t az Egységes Közös Platformnak („SSP”) nevezett, egységes műszaki platform is jellemzi. A Kormányzótanács rendelkezik a TARGET2-vel kapcsolatos végső hatáskörrel, és biztosítja annak közérdekű feladatát: ez az irányítási rendszer tükröződik a TARGET2 felvigyázásában.

(9)

Egy SIPS hatékonysága és megbízhatósága megköveteli az azoknak az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak és egyértelmű szabályoknak, eljárásoknak valamint szerződéseknek való megfelelést, amelyek alapján az működik. A jogszabályoknak történő megfelelés mindazon országok jogrendjére utal, amelyben a SIPS üzemeltetője vagy annak résztvevői működnek.

(10)

Egy SIPS hatékonysága és megbízhatósága függ továbbá az irányítási rendszere egyértelműségétől és megfelelőségétől, amelyet egyértelműen dokumentálni kell.

(11)

A jogi, hitel, likviditási, működési, üzleti, letétkezelési, befektetési és egyéb kockázatok átfogó kezelésére szolgáló megbízható és fejlődőképes keretrendszer elengedhetetlen a SIPS működtetőjénél felmerülő vagy az általa viselt valamennyi kockázati kör azonosítására, mérésére, figyelemmel kísérésére és kezelésére. Mindez a SIPS üzemeltetőjének fedezeti keretrendszere, a résztvevők nemteljesítésének kezelésére előírt szabályok és eljárások, valamint az üzletmenet-folytonossági tervek megbízhatósága és ellenálló képessége vonatkozásában is igaz.

(12)

A rendszerszintű kockázatok csökkentése többek között megköveteli az elszámolások véglegességét. Az Unió elfogadta a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4). A 98/26/EK irányelv előírja, hogy az annak értelmében kijelölt rendszerek szabályai határozzák meg a belépés időpontját (amelyet követően az átutalási megbízások jogilag kikényszeríthetővé, és még a résztvevő elleni felszámolási eljárás esetén is kötelezővé válnak a harmadik felek számára), valamint az átutalási megbízások visszavonhatatlansága időpontját. A napközbeni, illetve a valós idejű kiegyenlítésekre szintén adható megbízás, amennyiben azok összeegyeztethetőek a SIPS általános üzleti modelljével és azok szükségesek ahhoz, hogy a SIPS üzemeltetője illetve a résztvevők kezelni tudják a vonatkozó hitel- és likviditási kockázataikat.

(13)

A SIPS-ben való részvételre vonatkozó objektív, kockázaton-alapuló és nyilvánosságra hozott követelmények, amelyek (elfogadható kockázatkezelési előírások függvényében) a SIPS-hez való egyenlő és nyilvános hozzáférést tesznek lehetővé, a SIPS, valamint az általa kiszolgált piac biztonságát és hatékonyságát segítik elő, miközben nem korlátozzák aránytalan mértékben a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

(14)

E rendelet azon rendelkezése, amely a SIPS üzemeltetője számára az adatok gyűjtését, feldolgozását valamint azok továbbítását írja elő, nem érinti a résztvevők illetve az ügyfelek adatainak védelmére vonatkozó szabályokat.

(15)

Egy átfogóan hatékony és hatásos SIPS, amely világosan meghatározott, mérhető és megvalósítható célokkal és célkitűzésekkel rendelkezik, a leginkább alkalmas a SIPS résztvevői és az általa kiszolgált piacok igényeinek való megfelelésre.

(16)

Az EKB a lehetségesnek és megfelelőnek tartott mértékig igénybe veszi a nemzeti központi bankok segítségét a KBER feladatkörébe tartozó műveletek végrehajtása során.

(17)

Az ebben a rendeletben meghatározott követelmények arányban állnak a SIPS meghatározott kockázataival és kitettségeivel.

(18)

Az illetékes hatóságok azon jogköre, amely alapján az ennek a rendeletnek történő meg nem felelés orvoslása, illetve megismétlődésének elkerülése érdekében korrekciós intézkedések végrehajtását kérhessék, valamint az EKB azon jogköre, hogy az ebben a rendeletben foglaltak megsértése esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabhasson ki, elengedhetetlen a CPSS-IOSCO alapelveknek a Szerződés és a KBER Alapokmánya alapján megengedett lehető legnagyobb mértékben történő végrehajtása során.

(19)

Az ebben a rendeletben foglalt felvigyázási követelményeknek történő megfelelést egy átmeneti időszakhoz szükséges kötni, amely lehetővé teszi a SIPS üzemeltetői számára a követelmények megismerését és azok alkalmazását.

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:

1. cikk

Tárgykör és hatály

(1)   Ez a rendelet határozza meg a SIPS felvigyázására vonatkozó követelményeket.

(2)   A kormányzótanács fogadja el az ezen rendelet hatálya alá tartozó fizetési rendszerek, azok üzemeltetői és a hatáskörrel rendelkező hatóságok azonosítására vonatkozó határozatot. Ez a lista az EKB honlapján kerül fenntartásra, és az valamennyi változást követően aktualizálásra kerül.

(3)   Egy fizetési rendszer SIPS-ként kerül azonosításra, amennyiben: a) az a 98/26/EK irányelv alapján megfelel valamely azon tagállam, amely pénzneme az euro által rendszerként, vagy annak az euroövezetben letelepedett üzemeltetőjeként történő kijelölésre, beleértve az olyan fióktelep formájában történő letelepedést, amelyen keresztül a rendszer működtetésre kerül; és b) az alábbiak közül legalább kettő naptári évenként bekövetkezik:

i.

az euróban denominált, feldolgozott fizetések teljes napi átlagértéke meghaladja a 10 milliárd eurót;

ii.

annak piaci részesedése legalább az alábbiak egyike:

az euróban denominált fizetések teljes mennyiségének 15 %-a;

az euróban denominált, határon átnyúló fizetések teljes mennyiségének 5 %-a;

az euróban denominált fizetések teljes mennyiségének 75 %-a azon tagállam szintjén, amelynek pénzneme az euro;

iii.

annak határon átnyúló tevékenysége (azaz a SIPS üzemeltetőjének országától eltérő országban letelepedett résztvevők, és/vagy az egyéb fizetési rendszerekhez fűződő határon átnyúló kapcsolatok) öt vagy annál több országot érint, és a SIPS által feldolgozott, euróban denominált teljes fizetéseknek legalább a 33 %-át keletkezteti;

iv.

az egyéb FMI-k kiegyenlítéséhez használják.

(4)   A SIPS üzemeltetőinek biztosítaniuk kell az általuk üzemeltetett SIPS-nek a 3–21. cikkekben foglalt kötelezettségeknek történő megfelelését.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„fizetési rendszer” három vagy több résztvevő fél – figyelmen kívül hagyva az esetleges kiegyenlítő bankot, központi szerződő felet, elszámolóházat vagy közvetett résztvevőt – között létrejött formális megállapodás, a résztvevő felek egymás közötti átutalási megbízásainak végrehajtására vonatkozó közös szabályokkal és egységes eljárási renddel;

2.

„átutalási megbízás” fogalommeghatározása megegyezik a 98/26/EK irányelv 2. cikke i. pontjának első francia bekezdésében meghatározottakkal;

3.

„rendszerszintű kockázat” a résztvevő, illetve a SIPS üzemeltetőjének azon kockázata, hogy a SIPS-el kapcsolatos kötelezettségeiknek való meg nem felelés azzal fog járni, hogy a többi résztvevő és/vagy a SIPS üzemeltetője határidőben nem fog tudni eleget tenni a kötelezettségeinek, amely olyan tovagyűrűző hatásokkal járhat együtt, amely a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat vagy annak stabilitását veszélyeztetheti;

4.

„SIPS üzemeltető” a SIPS üzemeltetéséért jogilag felelős jogi személy;

5.

„hatáskörrel rendelkező hatóság” azon eurorendszerbeli központi bank, amely az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint elsődleges felvigyázási felelősséggel rendelkezik;

6.

„eurorendszerbeli SIPS” olyan SIPS, amelyet egy eurorendszerbeli központi bank tulajdonol és működtet;

7.

„jogi kockázat” valamely jogszabály vagy szabályzat alkalmazásából eredő, legtöbbször veszteséget eredményező kockázat;

8.

„hitelkockázat” annak a kockázata, hogy valamely szerződő fél – legyen az akár a résztvevő vagy valamely egyéb jogalany – nem lesz képes határidőben, vagy a jövőben bármikor teljes egészében eleget tenni a pénzügyi kötelezettségeinek;

9.

„likviditási kockázat” annak a kockázata, hogy valamely szerződő fél – legyen az akár a résztvevő vagy valamely egyéb jogalany – nem rendelkezik kellő fedezettel a pénzügyi kötelezettségeinek esedékességkor történő megfeleléshez, habár elégséges fedezettel rendelkezhet az azoknak a jövőben való megfeleléshez;

10.

„működési kockázat” az a kockázat, amelyet a külső eseményekből vagy a kiszervezett szolgáltatásokból eredő, a számítástechnikai rendszerekben vagy belső folyamatokban való elégtelenségek, emberi tévedés, vezetői tévedések vagy hiányosságok a SIPS által nyújtott szolgáltatások csökkenését, színvonalának romlását vagy meghiúsulását eredményezik;

11.

„letétkezelési kockázat” a letétkezelésben tartott eszközökben egy letétkezelő, illetve egy alletétkezelő fizetésképtelensége, hanyagsága, csalása, elégtelen adminisztrációja illetve nem megfelelő nyilvántartása miatt elszenvedett veszteség kockázata;

12.

„befektetési kockázat” a SIPS üzemeltetője illetve annak résztvevője által elszenvedett veszteség kockázata abban az esetben, amikor a SIPS üzemeltetője a saját, vagy a résztvevői forrásait fekteti be, például fedezetként;

13.

„piaci kockázat” azon veszteségek kockázata – akár a mérlegben szereplő, akár a mérlegen kívüli eszközök pozíciói esetén – amely a piaci árak változásaiból ered;

14.

„nettó késleltetett kiegyenlítési rendszer” („DNS”) olyan rendszer, amely egy előre meghatározott kiegyenlítési ciklus végén nettó alapon számol el, például az üzleti nap végén vagy aközben;

15.

„határon átnyúló fedezet” olyan fedezet, amely vonatkozásában – annak az országnak a szemszögéből, amelyben az eszközt fedezetként fogadják el – legalább az alábbiak egyike külföldinek számít: a) a devizanem; b) az az ország, amelyben az eszközök fellelhetők; vagy c) az ország, amelyben a kibocsátó letelepedett;

16.

„határon átnyúló fizetés” a különönöző országokban letelepedett résztvevők közötti fizetések;

17.

„pénzpiaci infrastruktúra” („FMI”) a résztvevő intézmények – ideértve a rendszerüzemeltetőt is – közti olyan többoldalú rendszer, amely a fizetések, értékpapírok, származtatott pénzügyi eszközök és egyéb pénzügyi tranzakciók kiegyenlítését, elszámolását vagy nyilvántartását végzi;

18.

„résztvevő” az olyan jogalany, amelyet egy fizetési rendszer azonosított vagy elismert, és amely számára akár közvetlen vagy közvetve megengedett fizetési megbízásoknak ebbe a rendszerbe történő küldése, és amely ettől a rendszertől fizetési megbízások fogadására képes;

19.

„a vezető testület” az SIPS üzemeltetőjének igazgatási vagy felügyeleti testülete, illetve mindkettő, a nemzeti joggal összhangban;

20.

„a vezetőség” azok az ügyvezető igazgatók, azaz egy egyszintű vezetőség tagjai, akik a SIPS üzemeltetője napi vezetésében részt vesznek, továbbá kétszintű vezetőség esetén a SIPS üzemeltetője vezető testületének tagjai;

21.

„érdekelt felek” résztvevők, olyan FMI-k, amelyek a SIPS kockázataira hatással vannak, és eseti alapon az egyéb érdekelt piaci szereplők;

22.

„hitel kitettség” azon kockáztatott összeg vagy érték, amelyet egy résztvevő nem fog elszámolni annak tejes értékében, akár esedékességkor, akár pedig bármikor azt követően;

23.

„fedezet” olyan eszköz vagy harmadik fél általi elköteleződés, amelyet a fedezetet nyújtója használ a fedezet kérővel szembeni kötelezettség biztosítására. A fedezet magában foglalja mind a honos, mind pedig a határon átnyúló fedezeteket is;

24.

„likviditás-szolgáltató” az 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (5) bekezdésében, a 8. cikk (1), (9) és (11) bekezdéseiben foglalt készpénzszolgáltató, illetve a 8. cikk (4) bekezdésében foglalt eszközszolgáltató, ideértve a SIPS résztvevőt vagy külső felet;

25.

„rendkívüli, de valóságosnak tekinthető piaci feltételek” a valós és elméleti feltételek átfogó listája, beleértve a SIPS által ellátott piac által valaha tapasztalt legváltozékonyabb időszakokat;

26.

„tervezett kiegyenlítési nap”: az a nap, amelyet az átutalási megbízás feladója a SIPS-ben a kiegyenlítés napjaként megjelölt;

27.

„általános üzleti kockázat” a SIPS, mint üzleti kockázat pénzügyi helyzetének bármely módon való lehetséges kedvezőtlen alakulása, amely a bevételei oly mértékű csökkenésének, illetve a kiadásai oly mértékű megnövekedésének a következménye, amely eredményeképp az kiadások meghaladják a bevételeket, és amely olyan veszteségekhez vezet, amelyet a tőkéből kell leírni;

28.

„helyreállítási terv” a SIPS üzemeltetője által kifejlesztett olyan terv, amely a SIPS zavartalan működésének helyreállítására szolgál;

29.

„rendezett felszámolási terv” olyan, a SIPS üzemeltetője által kialakított terv, amely lehetővé teszi a SIPS rendezett bezárását;

30.

„anyagi” olyan kockázatot, függőséget és/vagy változást testesít meg, amely hatással lehet egy jogalany szolgáltatásainak az elvárt módon való ellátására vagy nyújtására;

31.

„érintett hatóságok” olyan hatóságok, amelyeknek az alapfeladataik ellátása érdekében jogos érdeke fűződik a SIPS-től származó információkhoz való hozzáférésre, pl. a jelentősebb résztvevők szanálási hatóságai és felügyeletei;

32.

„elsődleges kockázat” annak a kockázata, hogy a szerződő fél el fogja veszíteni a tranzakcióban foglalt teljes összeget, így például annak a kockázata, hogy egy pénzügyi eszköz eladója visszavonhatatlanul leszállítja az eszközt, de nem kapja meg annak ellenértékét, illetve annak a kockázata, hogy a pénzügyi eszköz vevője visszavonhatatlan fizetést teljesít, de nem kapja meg az eszközt;

33.

„letétkezelő bank” a harmadik felek pénzügyi eszközeit kezelő vagy őrző bank;

34.

„kiegyenlítő bank” a fizetésekhez kapcsolódó számlákat vezető bank, amelynél a fizetési rendszerből eredő kötelezettségek teljesítése megtörténik;

35.

„nostro ügynök” az a bank, amelyet a SIPS résztvevői a kiegyenlítés érdekében használnak;

36.

„egyoldalú fizetés” az egyetlen pénzátutalást egy pénznemben megtestesítő fizetés;

37.

„kétoldalú fizetés” két, eltérő pénznemű pénzátutalás, fizetés ellenértékért cserébe (exchange-for-value) kiegyenlítési rendszerben;

38.

„rosszirányú kockázat” (wrong-way risk) az a kockázat, amely a résztvevővel vagy a kibocsátóval szembeni azon kitettségből ered, amikor az adott résztvevő által rendelkezésre bocsátott, illetve a kibocsátó által kibocsátott fedezet annak hitelkockázatával nagy mértékben összefügg;

39.

„üzleti nap” a 98/26/EK irányelv 2. cikkének n) pontjában meghatározott jelentéssel bír;

3. cikk

Jogi megalapozottság

(1)   A SIPS üzemeltetőnek fel kell mérnie azt, hogy az érintett jogrendszerek alkalmazandó joga magas fokú biztonságot nyújt-e, valamint támogatja-e a SIPS-je tevékenységeinek valamennyi anyagi oldalát.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének meg kell meghatároznia a SIPS szabályait valamint eljárásait, és szerződéseket kell kötnie, amelyeknek egyértelműnek kell lennie, és valamennyi érintett jogrendszerben összhangban kell állniuk az alkalmazandó joggal.

(3)   A SIPS üzemeletetőjének képesnek kell lennie a SIPS működésével kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező hatóság, a résztvevők, és ahol irányadó, a résztvevők ügyfelei számára az alkalmazandó jognak, szabályoknak, eljárásoknak és szerződéseknek az egyértelmű és érthető módon történő megállapítására.

(4)   A SIPS üzemeltetőjének intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a szabályai, eljárásai és szerződései valamennyi érintett jogrendszerben érvényesíthetők, és hogy az általa az ilyen szabályok, eljárások és szerződések alapján tett intézkedések nem érvényteleníthetők, nem vonhatók vissza és nem függeszthetők fel.

(5)   A több mint egy jogrendszerben üzleti tevékenységet végző SIPS üzemeltetőnek azonosítania és kezelnie kell a jogi kollízióból eredő lehetséges kockázatokat.

(6)   A SIPS üzemeltetője minden tőle telhetőt megtesz a SIPS-nek a 98/26/EK rendelet alapján történő kijelölésének biztosítása érdekében.

4. cikk

Irányítás

(1)   A SIPS üzemeltetőjének olyan dokumentált célkitűzésekkel kell rendelkeznie, amelyek a SIPS biztonságának és hatékonyságának kiemelt kenetőséget tulajdonítanak. A célkitűzéseknek kifejezetten támogatniuk kell a pénzügyi stabilitást és az egyéb fontos közérdekű megfontolásokat, különösképpen a nyitott és hatékony pénzpiacokat.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének olyan dokumentált irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amely egyértelmű és közvetlen felelősségi és elszámoltathatósági rendet tesznek lehetővé. Az ilyen rendelkezéseket a hatáskörrel rendelkező hatóság, a tulajdonosok és a résztvevők rendelkezésére kell bocsátani. A SIPS üzemeltetőjének azokból a nyilvánosság számára egyszerűsített változatokat kell hozzáférhetővé tennie.

(3)   A vezető testület feladat- és felelősségi köreit egyértelműen meg kell határozni. A vezető testület feladat- és felelősségi köreinek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)

egyértelmű stratégiai célkitűzések meghatározása a SIPS számára;

b)

a SIPS működéséhez szükséges dokumentált eljárások kialakítása, ideértve a testület tagjai körében felmerült összeférhetetlenség azonosítására, orvoslására és kezelésére vonatkozó szabályokat is;

c)

az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével a vezetőség hatékony kiválasztásának, figyelemmel kísérésének, és amennyiben az alkalmazandó, eltávolításának biztosítása;

d)

az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével a megfelelő jóvátételi politikák kialakítása, összhangban a hosszú távú eredményeken alapuló bevett gyakorlattal.

(4)   Az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével a vezető testület legalább évente felülvizsgálja mind a testületi tevékenységét, mind pedig az egyes tagjainak a teljesítményét.

(5)   A vezető testület összetételének biztosítania kell az egységességet, továbbá az eurorendszerbeli SIPS kivételével a technikai tudás valamint a SIPS-el és általánosságban a pénzügyi piaccal kapcsolatos ismeretek és gyakorlat megfelelő keverékét annak érdekében, hogy a vezető testület eleget tudjon tenni a feladatainak és felelősségi köreinek. Az összetétel függ továbbá a hatásköröknek a nemzeti jogon alapuló általános felosztásán. Az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével, amennyiben azt a nemzeti jog megengedi, a vezető testület nem vezető beosztású testületi tagokat is magába foglal.

(6)   A vezetőség szerepét, felelősségét és beszámolási rendjét egyértelműen meg kell határozni. Az összetételnek biztosítania kell az egységességet, továbbá a technikai tudás valamint a SIPS-el és általánosságban a pénzügyi piaccal kapcsolatos ismeretek és gyakorlat megfelelő keverékét, lehetővé téve a vezetőség számára a SIPS üzemeltetőjének működtetésével és kockázatkezelésével kapcsolatos felelősségi körök ellátását. A vezetőség felelősségi körének a vezető testület irányítása alatt valamennyi alábbi körülményekre ki kell terjednie:

a)

annak biztosítása, hogy a SIPS üzemeltetőjének tevékenysége összhangban áll a célkitűzéseivel, stratégiájával és kockázattűrő-képességével;

b)

annak biztosítása, hogy a szervezeten belüli ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó eljárások megfelelően kialakításra, végrehajtásra és felvigyázásra kerülnek a SIPS üzemeltetője célkitűzéseinek előmozdítása érdekében;

c)

annak biztosítása, hogy a szervezeten belüli ellenőrzés, és az ahhoz kapcsolódó eljárások rendszeresen felülvizsgálatra és tesztelésre kerülnek megfelelően képzett és elégséges létszámú kockázatkezelési és belső ellenőrzési részlegek által;

d)

a kockázatellenőrzési folyamatokban való aktív részvétel biztosítása;

e)

annak biztosítása, hogy a SIPS kockázatkezelési keretrendszere számára megfelelő erőforrások állnak rendelkezésre.

(7)   A vezető testület dokumentált kockázatkezelési keretrendszert hoz létre és felvigyázza azt, amely:

a)

tartalmazza a SIPS üzemeltetőjének kockázattűrő-képességi politikáját;

b)

a kockázati döntésekhez felelősséget és elszámoltathatóságot rendel;

c)

rendelkezik a krízis- és vészhelyzetekben való döntéshozatalról;

d)

rendelkezik a szervezeten belüli ellenőrzési feladatkörökről.

A vezető testületnek biztosítani kell, hogy a szervezeten belüli kockázatkezelési és ellenőrzési részlegek megfelelő tekintéllyel, függetlenséggel, forrásokkal és a vezető testülethez való hozzáféréssel rendelkeznek.

(8)   A vezető testületnek biztosítania kell azt, hogy a SIPS technikai és funkcionális felépítését, szabályait és átfogó stratégiáját érintő főbb döntések, különösképpen az elszámolási és kiegyenlítési rendszerekre, a működési struktúrára, az elszámolt illetve kiegyenlített termékek körére, valamint az egyes technikák és eljárások alkalmazására vonatkozó döntések megfelelően tükrözik a SIPS érdekelt feleinek jogos érdekeit. Az érdekelt felekkel, és amennyiben az alkalmazandó, a nyilvánossággal ésszerűen kellő időben konzultálni kell az ilyen döntésekről.

5. cikk

Átfogó kockázatkezelési rendszer

(1)   A SIPS üzemeltetője a SIPS-ben keletkezett, illetve az általa viselt kockázatok körének átfogó azonosítása, mérése, figyelemmel kísérése és kezelése érdekében megalapozott kockázatkezelési rendszert hoz létre és tart fenn. A SIPS üzemeltetőjének legalább évente felül kell vizsgálnia a kockázatkezelési rendszert. A kockázatkezelési rendszernek:

a)

tartalmaznia kell a SIPS üzemeltetőjének kockázattűrő-képességi politikáját, valamint a megfelelő kockázatkezelési eszközöket;

b)

a kockázati döntésekhez felelősséget és elszámoltathatóságot kell rendelnie;

c)

a SIPS-hez kapcsolódó vészhelyzetekben rendelkeznie kell a döntéshozatalról, ideértve a pénzügyi piacokon bekövetkezett azon fejleményeket, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a piac likviditására bármely tagállamban amelynek pénzneme az euro, amelyben a SIPS vagy annak egyik résztvevője letelepedett.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének ösztöntőket kell a résztvevők, és ahol alkalmazandó, az ügyfeleik rendelkezésére bocsátania azon kockázat kezelése és korlátozása érdekében, amelyet azok a SIPS számára jelentenek, illetve amelyet azok a SIPS-től elszenvednek. A résztvevők tekintetében az ilyen ösztönzőknek tartalmaznia kell egy hatékony, arányos és visszatartó erejű pénzügyi szankció-rendszert vagy veszteség-megosztási megállapodásokat, illetve mindkettőt.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének legalább évente át kell tekintenie azt az anyagi kockázatot, amelyet a kölcsönös függőségek eredményeképpen a SIPS más jogalanyoktól elszenved, illetve amelyet számukra jelent, ilyen jogalanyok többek között az FMI-k, a kiegyenlítő bankok és a likviditás-szolgáltatók. A SIPS üzemeltetőjének a kockázat azonosított szintjének megfelelő, erőteljes és arányos kockázatkezelési eszközöket kell ki fejlesztenie.

(4)   A SIPS üzemeltetőjének meg kell határoznia a SIPS kritikus műveleteit és szolgáltatásait. A SIPS üzemeltetőjének azonosítania kell azokat az eseteket, amelyek működő vállalkozásként megakadályozhatják a SIPS-et ezen kritikus műveletek és szolgáltatások nyújtásában, valamint értékelnie kell valamennyi lehetséges helyreállítási opció hatékonyságát, illetve az eurorendszerbeli SIPS kivételével a rendezett felszámolást. A SIPS üzemeltetőjének legalább évente felül kell vizsgálnia a SIPS kritikus műveleteit és szolgáltatásait. Ennek az értékelésnek az alapján a SIPS üzemeltetőjének tervet kell készítenie a SIPS helyreállítására, az eurorendszerbeli SIPS kivételével a rendezett felszámolásra. A helyreállítási- és a rendezett felszámolási tervnek tartalmaznia kell többek között a főbb helyreállítási és rendezett felszámolási stratégiák tartalmi összefoglalását, a SIPS kritikus műveleteinek és szolgáltatásainak helyreállítását, valamint a főbb stratégiák végrehajtásához szükséges intézkedések leírását. A SIPS üzemeltetője, amennyiben az alkalmazandó, a helyreállítási tervezéshez szükséges információkkal látja el az érdekelt hatóságokat. A SIPS üzemeltetőjének legalább évente felül kell vizsgálnia a helyreállítási és a rendezett felszámolási tervet.

6. cikk

Hitelkockázat

(1)   A SIPS üzemeltetőjének a résztvevőivel szembeni, továbbá a SIPS fizetésekből, elszámolásból és kiegyenlítésből eredően a résztvevői közötti hitelkitettségek mérésére, figyelemmel kísérésére és kezelésére szolgáló szilárd keretrendszert kell létrehoznia.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének a hitelkockázat valamennyi forrását azonosítania kell. A hitelkockázatok mérése és figyelemmel kísérése napközben, időszerű információk és megfelelő kockázatkezelési eszközök használatával történik.

(3)   Azon SIPS üzemeltetőnek – beleértve azt is, amely DNS-t kiegyenlítési garanciával működtet – amely a SISP műveletek során a résztvevőivel szemben hitelkitettséget él meg, a valamennyi résztvevővel szembeni kitettséget fedezet, garancia-alapok, tőkeeszközök (az általános üzleti kockázat céljára szolgáló összeg levonását követően), vagy egyéb, ezekkel egyenértékű pénzügyi forrásokkal kell fedeznie.

(4)   A SIPS üzemeltetőjének, beleértve azt is, amely DNS-t kiegyenlítési garancia nélkül működtet, amely esetében a résztvevők a SIPS fizetési, elszámolási és kiegyenlítési folyamatokból eredően hitelkitettséggel szembesülnek, ezen résztvevőkre vonatkozóan szabályokkal vagy szerződéses megállapodásokkal kell rendelkeznie. A szerződéses rendelkezésekben foglalt szabályoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdésben foglaltak szerint elégséges forrásokat fognak rendelkezésre bocsátani a SIPS fizetési, elszámolási és kiegyenlítési folyamatokból eredő hitelkitettségük fedezésére, azon két résztvevő vonatkozásában, amelyek leányvállalataikkal együttesen a legnagyobb összesített hitelkitettséggel rendelkeznek.

(5)   A SIPS üzemeltetőjének az egy vagy több résztvevőnek a SIPS-el szembeni fizetési kötelezettsége nemteljesítéséből közvetlenül eredő veszteségek kezelésére szolgáló szabályokat és eljárásokat kell elfogadnia. Ezeknek a szabályoknak és eljárásoknak rendelkezniük kell a fedezésre vélhetően nem kerülő veszteségek elosztásáról, ideértve annak a tőkének a visszafizetését is, amelyet egy SIPS üzemeltető esetlegesen likviditás-szolgáltatóktól kölcsönöz. Ezen szabályoknak magukban kell foglalniuk a SIPS üzemeltetőjének a SIPS által stresszhelyzetben felhasznált pénzügyi források (3) bekezdésben foglalt szintig történő feltöltésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat.

7. cikk

Fedezet

(1)   A SIPS üzemeltetője kizárólag az alábbi eszközöket fogadhatja el fedezetként: a) készpénz; és b) alacsony hitel-, likviditási- és piaci kockázatú eszközök, azaz az olyan eszközök, amelyek vonatkozásában a SIPS üzemeltetője megfelelő belső elemzés alapján be tudja mutatni a hatáskörrel rendelkező hatóság számára azt, hogy azok valamennyi alábbi feltételnek megfelelnek:

i.

alacsony hitelkockázatú kibocsátó által kerültek kibocsátásra;

ii.

minden jogi korlátozás, illetve harmadik fél általi igényérvényesítés nélkül szabadon átruházhatók;

iii.

azok olyan pénznemben denomináltak, amellyel kapcsolatos kockázatot a SIPS üzemeltetője kezel;

iv.

azokra vonatkozóan rendszeresen megbízható áradatokat tesznek közzé;

v.

azok más módon sincsenek kitéve jelentős rossz irányú kockázatnak;

vi.

azokat nem a fedezetet biztosító jogalany, illetve a résztvevővel azonos csoportba tartozó jogalany bocsátotta ki, kivéve a fedezett kötvényeket kizárólag abban az esetben, ha a fedezeti alapba tartozó eszközök egy szilárd jogi keretrendszeren belül megfelelően elkülönítésre kerültek, és kielégítik az i–v. pontokban foglalt követelményeket.

Az i–vi. pontokban foglaltak belső elemzése során a SIPS üzemeltetőjének egy objektív módszert kell meghatároznia, dokumentálnia és alkalmaznia.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének minden, fedezetként elfogadott eszköz hitelminősége, piaci likviditása és árfolyam-ingadozása figyelemmel kísérése érdekében politikákat és eljárásokat kell meghatároznia és alkalmaznia. A SIPS üzemeltetőjének rendszeresen, de legalább évente figyelemmel kell kísérnie az értékelési politikái és eljárásai megfelelőségét. Az ilyen felülvizsgálatot abban az esetben is el kell végezni, amikor olyan anyagi változás következik be, amely hatást gyakorol a SIPS kockázati kitettségére. A SIPS üzemeltetőjének legalább naponta meg kell határoznia a fedezetének piaci értékét.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének stabil és konzervatív haircutokat kell meghatároznia, valamint azokat legalább évente tesztelnie kell, továbbá figyelembe kell vennie a stresszhelyzeti piaci körülményeket. A haircut eljárásokat az azokat megalkotó és alkalmazó alkalmazottól eltérő alkalmazottnak kell validálnia, legalább évente.

(4)   A SIPS üzemeltetőjének intézkedéseket kell tennie az egyes eszközök koncentrált tulajdonlásának elkerülése érdekében, abban az esetben, ha ez rontaná az ilyen eszközök gyors és az árra gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatás nélkül történő értékesítését.

(5)   Az olyan SIPS üzemeltetőnek, amely határon átnyúló fedezetet fogad el, az annak használatából eredő kockázatot azonosítania és kezelnie kell, továbbá biztosítania kell a határon átnyúló fedezet kellő időben történő felhasználásának lehetőségét.

(6)   A SIPS üzemeltetőjének hatékony és rugalmas működést lehetővé tévő fedezetkezelési rendszert kell használnia.

(7)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az eurorendszerbeli SIPS-ekre.

8. cikk

Likviditási kockázat

(1)   A SIPS üzemeltetőjének átfogó keretrendszert kell létrehoznia a SIPS résztvevői, a kiegyenlítő bankok, a nostro ügynökök, a letétkezelő bankok, a likviditás-szolgáltatók és az egyéb érintett jogalanyok által keletkeztetett likviditási kockázatok kezelésére.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének olyan működtetési és elemzési eszközöket kell kialakítania, amelyek alkalmassá teszik a kiegyenlítési és fedezeti folyamatok – ideértve a napközbeni likviditás felhasználását – folyamatos és kellő időben történő azonosítására, mérésére és figyelemmel kísérésére.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének mindenkor elégséges likvid eszközökkel kell rendelkeznie, illetve biztosítania kell, hogy a résztvevői rendelkeznek azokkal, minden olyan pénznemben, amelyben működik, a fizetési kötelezettségek aznapi kiegyenlítésének a széleskörű lehetséges stresszforgatókönyvek keretében történő teljesítése érdekében. Amennyiben az alkalmazandó, ez a napközbeni, illetve a többnapos kiegyenlítésekre is vonatkozik. A stresszforgatókönyveknek a következőket kell tartalmaznia: a) az olyan résztvevő rendkívüli, de valóságosnak tekinthető piaci feltételek között történő nemteljesítése, amely annak leányvállalataival együtt a legnagyobb összevont fizetési kötelezettséggel rendelkezik; és b) a (11) bekezdésben foglaltaknak megfelelő egyéb forgatókönyvek.

(4)   Az egyoldalú műveleteket euróban kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők rendelkeznek a (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban olyan likvid forrásokkal, amelyek a fizetési kötelezettségek időszerű elszámolásához szükségesek egy olyan résztvevő nemteljesítése esetén, amely annak leányvállalataival együtt a legnagyobb összevont fizetési kötelezettséggel rendelkezik az alábbiak bármelyike szerint a (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján:

a)

készpénzben az eurorendszerrel; vagy

b)

elfogadható fedezetben, az eurorendszer fedezeti keretszabályozásában meghatározottak szerint, amelyről az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló 2011. szeptember 20-i EKB/2011/14 iránymutatás (5) rendelkezik, amennyiben a SIPS üzemeltetőjének hozzáférése van az eurorendszer rendelkezésre állásához.

(5)   Az egyoldalú műveleteket euróban elszámoló SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakkal összhangban likvid forrásokkal rendelkeznek a (4) bekezdésben meghatározottak szerint, illetve egy hitelképes kereskedelmi bankkal az alábbi eszközök egyikében vagy azok közül többen is:

a)

elkötelezett hitelkeretek;

b)

elkötelezett devizaswapügyletek;

c)

elkötelezett repók;

d)

a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott olyan eszközök, amelyeket egy letétkezelő tart;

e)

olyan befektetések, amelyek közvetlen hozzáférhetők, és készpénzre válthatók olyan előre meghatározott finanszírozási megállapodással, amely vonatkozásában a SIPS üzemeltetője megfelelő belső elemzés alapján be tudja mutatni a hatáskörrel rendelkező hatóság számára azt, hogy a finanszírozási megállapodások erősen megbízhatók, még rendkívüli, de valóságosnak tekinthető piaci feltételek között is.

A SIPS üzemeltetőjének készen kell állnia arra, hogy megfelelő belső elemzés alapján bemutassa a hatáskörrel rendelkező hatóság számára azt, hogy a kereskedelmi bank hitelképes.

(6)   A kétoldalú, illetve egyoldalú műveleteket az eurótól eltérő pénznemben elszámoló SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban likvid forrásokkal rendelkeznek az (5) bekezdésben meghatározottak szerint.

(7)   Amennyiben a (3) bekezdésben hivatkozott forrásokat a SIPS üzemeltető egyéb eszközökkel egészíti ki, ezen eszközöknek vélhetően piacképesnek illetve fedezetként elfogadhatónak kell lenniük (pl. hitelkeretek, swapok illetve repók) eseti alapon egy nemteljesítési esemény bekövetkeztét követően, még akkor is, ha ezt nem lehet megbízhatóan előre elrendezni illetve garantálni a rendkívüli, de valóságosnak tekinthető piaci feltételek között. Amennyiben a résztvevők a (3) bekezdésben hivatkozott forrásokat egyéb eszközökkel egészítik ki, a SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell azt, hogy ezek az eszközök az első mondatban foglalt követelményeknek megfelelnek. Az eszközöket vélhetően piacképesnek, illetve fedezetként elfogadhatónak kell tekinteni amennyiben a SIPS üzemeltetője figyelembe vette az érintett központi banknak a fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó szabályait és gyakorlatát.

(8)   A SIPS üzemeltetője nem feltételezheti azt, hogy rendkívüli központi banki hitel fog rendelkezésre állni.

(9)   A SIPS üzemeltetőjének átvilágítást kell elvégeznie annak igazolása érdekében, hogy a (3) bekezdés alapján a SIPS likvid eszközeit rendelkezésre bocsátó valamennyi jogalanynak: a) elegendő és naprakész információ áll rendelkezésére a készpénz illetve eszközök átadásával kapcsolatos likviditási kockázatai megértésére és kezelésére; és b) az előírtaknak megfelelően képes készpénzt illetve eszközöket rendelkezésre bocsátani. A SIPS üzemeltetője legalább évente felülvizsgálja az átvilágításra vonatkozó kötelezettségének a betartását. Csak a kibocsátó központi banktól származó hitelhez hozzáféréssel rendelkező jogalanyok fogadhatók el likviditás-szolgáltatóként. A SIPS üzemeltetőjének rendszeresen tesztelnie kell a SIPS likvid forrásaihoz történő hozzáférésre vonatkozó eljárásait.

(10)   A központi banki számlákhoz, pénzforgalmi szolgáltatásokhoz illetve az értékpapír szolgáltatásokhoz hozzáféréssel rendelkező SIPS üzemeltetőnek használnia kell ezeket a szolgáltatásokat, ha az a gyakorlatban megvalósítható.

(11)   A SIPS üzemeltetőjének szigorú stressztesztek által kell meghatároznia azt, hogy mennyi készpénzre és egyéb eszközre van szükség a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelmények kielégítéséhez. A SIPS üzemeltetője rendszeresen felülvizsgálja ezt az összeget, többek között a lehetséges esetek széles skálájának megfontolása által, beleértve:

a)

a fent említett eszközök historikus árfolyam-ingadozásának csúcsértéke;

b)

az egyéb tényezőkben bekövetkezett változások, ideértve az árdeterminánsokat és a hozamgörbéket is;

c)

egy vagy több résztvevő nemteljesítése ugyan azon a napon és eltérő, egymást követő napokon;

d)

a finanszírozási- és az eszközpiacokon egyszerre jelen lévő nyomás;

e)

az előretekintő stresszfrogatókönyvek skálája többféle rendkívüli, de valóságosnak tekinthető piaci feltételek során.

Az ilyen forgatókönyveknek figyelembe kell venniük a SIPS felépítését és működését is, meg kell vizsgálniuk minden olyan jogalanyt, akik esetlegesen anyagi likviditási kockázatot jelenthetnek a SIPS számára, beleértve többek között a kiegyenlítő bankokat, a nostro ügynököket, a letétkezelő bankokat, a likviditás-szolgáltatókat és a kapcsolt FMI-ket, adott esetben többnapos időszak lefedésével is.

(12)   A SIPS üzemeltetője dokumentálja a SIPS üzemeltetője illetve a résztvevők által fenntartott készpénzállomány és egyéb eszközök tartásának okát, valamint megfelelő irányítási rendszert léptet életbe azokkal kapcsolatban. A SIPS üzemeltetőjének egyértelmű eljárásokat kell meghatároznia a stresszteszt eredményéről szóló, a vezető testület számára történő beszámolásról. A SIPS üzemeltetőjének ezeket az eredményeket a likviditási kockázatkezelési-keretrendszere megfelelőségének értékelésére illetve módosítására kell felhasználnia.

(13)   A SIPS üzemeltetőjének olyan egyértelmű szabályokat és eljárásokat kell bevezetnie, amelyek lehetővé teszik a SIPS számára a fizetési kötelezettségek aznapi, és amennyiben az alkalmazandó, az időszerű napközbeni, illetve többnapos kiegyenlítését egy vagy több résztvevőjének nemteljesítését követően. Ezek a szabályoknak és eljárásoknak:

a)

kezelniük az előre nem látott és vélhetően fedezetlen likviditási hiányosságokat;

b)

a fizetési kötelezettségek aznapi kiegyenlítésének befolyásolása, visszavonása vagy késedelme elkerülését kell megcélozniuk;

c)

rendelkezniük kell arról, hogy stresszhelyzetben miként kell a SIPS által használt készpénzt és egyéb eszközöket feltölteni a (3)–(5) bekezdésekben meghatározott szintig.

9. cikk

Végső kiegyenlítés

A SIPS üzemeltetőjének olyan szabályokat és eljárásokat kell életbe léptetnie, amelyek lehetővé teszik a végső kiegyenlítést legkésőbb a kiegyenlítés tervezett napja végéig.

10. cikk

Pénzben történő kiegyenlítés

(1)   Az egyoldalú műveleteket euróban kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell azt, hogy a végső kiegyenlítés központi banki pénzben történik meg.

(2)   A kétoldalú, illetve egyoldalú műveleteket az eurótól eltérő pénznemben kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell azt, hogy – amennyiben ez alkalmazandó és lehetséges – a végső kiegyenlítés központi banki pénzben történik meg.

(3)   Amennyiben központi banki pénz használatára nem kerül sor, a SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell azt, hogy a pénzben történő kiegyenlítésre olyan kiegyenlítési eszköz használatával kerül sor, amelynek nincs hitel- és likviditási kockázata, illetve az csak elenyésző mértékű.

(4)   Amennyiben a kiegyenlítésre kereskedelmi banki pénzben kerül sor, a SIPS üzemeltetőjének figyelemmel kell kísérnie, kezelnie és korlátoznia kell a kiegyenlítő kereskedelmi bankoktól származó hitel- és likviditási kockázatokat. Különösképpen, a SIPS üzemeltetőjének létre kell hoznia és figyelemmel kell kísérnie a kiegyenlítő bankjaira vonatkozó olyan szigorú követelményeknek való megfelelést, amelyek többek között figyelembe veszik azok szabályozásait, felügyeletét, hitelképességét, tőkésítettségét, likviditáshoz való hozzáférését és működési megbízhatóságát. A SIPS üzemeltetőjének ezen felül figyelemmel kell kísérnie és kezelnie kell a SIPS kiegyenlítő kereskedelmi bankjaival szembeni hitel- és likviditási kitettségének koncentrációját.

(5)   Amennyiben egy SIPS üzemeltető a saját könyveiben végez pénzben történő kiegyenlítéseket, minimalizálnia és szigorúan kontrollálnia kell a hitel- és likviditási kockázatait.

(6)   Amennyiben a kiegyenlítésre kereskedelmi banki pénzben kerül sor, a SIPS üzemeltetőjének a kiegyenlítő kereskedelmi bankokkal fennálló jogi megállapodásainak egyértelműen rendelkeznie kell arról, hogy:

a)

az egyes kiegyenlítő bankok könyveiben végzett átutalások megtörténte mikorra várható;

b)

az átutalások a végrehajtáskor tekintendők véglegesnek;

c)

a kapott összegeket a lehető leghamarabb át kell utalni, legalább a nap végéig.

11. cikk

Fizetés fizetés ellenében

A fizetés fizetés ellenében módszert alkalmazó SIPS-nek annak biztosításával kell elhárítania az elsődleges kockázatot, hogy egy kötelezettség végső kiegyenlítésére kizárólag abban az esetben történik meg, amennyiben a kapcsolt kötelezettség végső elszámolása szintén megtörténik. Ezt a szabályt arra való tekintet nélkül kell követni, hogy a kiegyenlítés bruttó vagy nettó alapú-e, és hogy a véglegesség mikor következik be.

12. cikk

A résztvevők nemteljesítésére vonatkozó szabályok és eljárások

(1)   A SIPS üzemeltetőjének a SIPS szabályzataiban és eljárásaiban meg kell határoznia a résztvevők nemteljesítésének fogalommeghatározását, amelynek legalább tartalmaznia kell azt, hogy a résztvevő esedékességkor nem tud megfelelni a pénzügyi kötelezettségeinek, többek között működési okoknál fogva, szerződésszegés miatt, vagy az ilyen résztvevő ellen indított fizetésképtelenségi eljárás miatt. A SIPS üzemeltetetőjének különbséget kell tennie az automatikus, illetve a mérlegelésen alapuló nemteljesítés között. A mérlegelésen alapuló nemteljesítés esetén a SIPS üzemeltetőjének meg kell határoznia, mely jogalany gyakorolja a mérlegelési jogot. A SIPS üzemeltetőjének ezt a fogalmat legalább évente felül kell vizsgálnia.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének a nemteljesítés esetére vonatkozó olyan szabályokat és eljárásokat kell életbe léptetnie, amelyek lehetővé teszi számára a kötelezettségeinek történő megfelelést a résztvevő nemteljesítése esetén, amelyek rendelkeznek a források visszapótlásáról a nemteljesítést követően. Ezeknek a szabályoknak legalább az alábbiakban felsoroltakat meg kell határozniuk:

a)

azokat a lépéseket, amelyeket egy SIPS üzemeltető nemteljesítés esetén megtehet;

b)

azt, hogy ezen lépések megtétele automatikus vagy mérlegelésen alapul-e, valamint azon módokat, amelyek által az ilyen mérlegelést gyakorolják;

c)

a SIPS üzemeltető általános kiegyenlítési gyakorlatában az időszerű kiegyenlítés biztosítása érdekében bekövetkező lehetséges változások;

d)

a fizetések kezelése a feldolgozás különböző fázisaiban;

e)

a várhatóan egymást követő lépések;

f)

az érintett felek szerepei, kötelezettségei és felelősségei, ideértve a nemteljesítéssel nem érintett résztvevőket is;

g)

az egyéb, működésbe léptetendő mechanizmusok a nemteljesítés hatásának lehető legkisebbre történő szorítása érdekében.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének fel kell készülnie a nemteljesítési szabályai és eljárásai alkalmazására, ideértve a szabályokban foglalt minden megfelelő mérlegelési eljárást is. A SIPS üzemeltetőjének többek között biztosítania kell azt, hogy: a) működési kapacitással rendelkezik – ideértve az elegendő számú megfelelően képzett személyzetet is – a (2) bekezdésben körülírt eljárások időben történő elvégzésére; és b) a SIPS szabályzatai és eljárásai rendelkeznek a dokumentációs, információs és kommunikációs szükségletekről, és, amennyiben egynél több FMI vagy hatóság is érintett, a koordinációról.

(4)   A SIPS üzemeltetője nyilvánosságra hozza a (2) bekezdésben foglalt szabályok és eljárások főbb elemeit, és legalább az alábbiakat:

a)

azokat a körülményeket, amelyek esetén intézkedés megtételére kerül sor;

b)

azt, hogy ezen intézkedéseket ki fogja megtenni;

c)

azon intézkedések körét, amelyek megtételére sor kerül;

d)

a SIPS üzemeltetőjének a nemteljesítéssel nem érintett résztvevők felé fennálló kötelezettségeinek kezelésére szolgáló mechanizmusokat.

(5)   A SIPS üzemeltetője a (2) bekezdésben foglalt szabályokat és eljárásokat legalább évente – illetve az ezeket a szabályokat és eljárásokat érintő anyagi változásokat követően – tesztelés és felülvizsgálat alá veszi. A SIPS üzemeltetőjének az ilyen tesztelésekbe és felülvizsgálatokba be kell vonnia a SIPS résztvevőit és az érdekelt feleket.

13. cikk

Általános üzleti kockázat

(1)   A SIPS üzemeltetőjének megbízható irányítási és ellenőrzési rendszereket kell kialakítania az általános üzleti kockázatok, köztük az üzleti stratégia rossz kivitelezéséből eredő veszteségek, a negatív pénzáramlások, vagy az előre nem létható, illetve kirívóan magas működési költségek beazonosítására, figyelemmel kísérésére és kezelésére.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének tőkeeszközökkel – például közönséges részvények, nyilvánosságra hozott tartalékok, vagy egyéb kapcsolódó jövedelmek – fedezett likvid eszközöket kell tartania, annak érdekében, hogy működő vállalkozásként abban az esetben is folytatni tudja a működéseit és szolgáltatásait, ha általános üzleti veszteségeket szenved el. Ezen eszközök összegét a SIPS általános üzleti kockázati profilja, valamint az az időtartam határozza meg, amely a kritikus műveleteinek és szolgáltatásainak helyreállításához, illetve rendezett felszámolásához ilyen intézkedés esetén szükséges.

(3)   Ennek az értékelésnek az alapján a SIPS üzemeltetőjének megvalósítható tervet kell fenntartania a SIPS helyreállítására, vagy – az eurorendszerbeli SIPS kivételével – a rendezett felszámolásra.

(4)   A SIPS üzemeltetőjének elegendő, tőkeeszközökkel fedezett likvid eszközöket kell tartania a (3) bekezdésben hivatkozott terv végrehajtása érdekében. A SIPS üzemeltetőjének legalább a hat havi folyó működési költségeivel egyező értékű tőkeeszközökkel fedezett likvid eszközöket kell tartania. Ezen eszközök kiegészítik a résztvevők nemteljesítésének, illetve a 6. és 8. cikkekben foglalt kockázatok fedezésére tartott forrásokat. A tőkekövetelmények megkettőzésének megelőzése érdekében ide sorolhatók a nemzetközi kockázatalapú tőkekövetelmények alapján tartott tőkeeszközök.

(5)   Az általános üzleti kockázatok fedezése érdekében tartott eszközöknek megfelelően likvidnek és jó minőségűnek kell lenniük annak érdekében, hogy azok kellő időben rendelkezésre álljanak. A SIPS üzemeltetőjének képesnek kell lennie az ilyen eszközöket az árat érintő kedvezőtlen hatás nélkül, vagy minimális ilyen hatás mellett értékesítenie, annak érdekében, hogy működő vállalkozásként abban az esetben is folytatni tudja a működést, ha általános üzleti veszteségeket szenved el.

(6)   A SIPS üzemeltetőjének olyan, a kiegészítő tőkeemelésre vonatkozó, megvalósítható tervet kell alkotnia, amely arra az esetre szolgál, ha a tőkéje a (4) bekezdésben hivatkozott összeg közelébe vagy az alá esik. A tervet jóváhagyásra be kell nyújtani a vezető testületnek, és azt legalább évente frissíteni kell.

(7)   A (2) és a (4)–(6) bekezdések nem alkalmazandók az eurorendszerbeli SIPS-ekre.

14. cikk

Letétkezelői és befektetési kockázatok

(1)   A SIPS üzemeltetője a saját, valamint a résztvevői eszközeit olyan felügyelet és szabályzás alatt álló jogalanyoknál (a továbbiakban: letétkezelők) tartja, amelyek olyan számviteli gyakorlattal, őrzési eljárásokkal és belső ellenőrzéssel rendelkeznek, amelyek ezeket ez eszközöket teljes egészében megvédik a veszteség kockázatától a letétkezelő, illetve az alletétkezelő fizetésképtelensége, hanyagsága, csalása, elégtelen adminisztrációja illetve nem megfelelő nyilvántartása esetén.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének gyors hozzáféréssel kell rendelkeznie a saját, illetve a résztvevői által rendelkezésre bocsátott eszközökhöz.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének értékelnie kell és meg kell értenie a letéteit kezelő bankok felé fennálló kitettségét, figyelembe véve az azokkal fennálló jogviszonya teljes terjedelmét.

(4)   A SIPS üzemeltetőjének olyan befektetési stratégiát kell létrehoznia, amely összhangban áll az átfogó kockázatkezelési stratégiájával, és amelyet teljes egészében nyilvánosságra hoznak a résztvevők számára. A SIPS üzemeltetőjének a befektetési stratégiát legalább évente felül kell vizsgálnia.

(5)   A SIPS üzemeltetőjének befektetési stratégiája körébe tartozó befektetéseket magas minőségű kötelezetteknek, illetve a velük szemben fennálló követeléseknek kell biztosítania. A SIPS üzemeltetőjének meg kell határoznia a magas minőségű kötelezettekre vonatkozó követelményeket. A befektetéseknek minimális hitel-, piaci- és likviditási kockázattal rendelkező eszközökben kell lenniük.

(6)   A (3)–(5) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazandók az eurorendszerbeli SIPS-ekre.

15. cikk

Működési kockázat

(1)   A SIPS üzemeltetőjének a működési kockázat beazonosítása, figyelemmel kísérése és kezelése érdekében megfelelő rendszerekkel, politikákkal, eljárásokkal és ellenőrzéssel rendelkező szilárd keretrendszert kell létrehoznia.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének olyan, a szolgáltatás szintjére és a működés megbízhatóságra vonatkozó célkitűzéseket és politikákat kell létrehoznia, amelyek ezen célkitűzések elérést szolgálják. A SIPS üzemeltetőjének a célkitűzéseket és politikákat legalább évente felül kell vizsgálnia.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell azt, hogy a SIPS mindenkor mérhető kapacitással rendelkezik a fizetési forgalomban a stresszhelyzetekben bekövetkezett emelkedés kezelésére, és hogy az el tudja érni a szolgáltatás szintjére vonatkozó célkitűzéseit.

(4)   ASIPS üzemeltetőjének olyan átfogó fizikai és információtechnológiai biztonsági politikákat kell létrehoznia, amelyek valamennyi lehetséges gyenge pontot és fenyegetettséget megfelelően azonosítják, értékelik és kezelik. A SIPS üzemeltetőjének ezeket a politikákat legalább évente felül kell vizsgálnia.

(5)   A SIPS üzemeltetőjének olyan üzletmenet-folytonossági tervet kell elfogadnia, amely orvosolja mindazon eseteket, amelyek a SIPS műveletei megzavarására alkalmas jelentős kockázatot jelentenek. Ennek a tervnek tartalmaznia kell egy másodlagos helyszín használatát, és biztosítania kell, hogy a kritikus információtechnológiai rendszerek az ilyen esetek bekövetkezését követő két órán belül ismételten megkezdjék a működést. A tervet olyan módon kell kialakítani, hogy a SIPS mindig képes legyen valamennyi, a zavaró esemény bekövetkezésével érintett üzleti nap végéig esedékes fizetés kiegyenlítésére. A SIPS üzemeltetőjének a tervet legalább évente tesztelnie kell és felül kell vizsgálnia.

(6)   A SIPS üzemeltetőjének be kell azonosítania a kritikus résztvevőket, különösen a fizetési forgalom és értékek, valamint azoknak az egyéb résztvevőkre és a SIPS egészére gyakorolt lehetséges hatásai vonatkozásában, amennyiben az ilyen résztvevők jelentős működési problémával szembesülnek.

(7)   A SIPS üzemeltetőjének be kell azonosítania, figyelemmel kell kísérnie és kezelnie kell mindazon kockázatokat, amelyeket a kritikus résztvevők, az egyéb FMI-k, valamint a szolgáltatók és közműszolgáltatók a SIPS működéseire nézve gyakorolhatnak.

16. cikk

A hozzáférésre és a részvételre vonatkozó feltételek

(1)   A SIPS üzemeltetőjének el kell fogadnia és nyilvánosságra kell hoznia a diszkriminációtól mentes, a SIPS szolgáltatásaihoz történő hozzáférésre és az azokban történő részvételre vonatkozó követelményeit a közvetlen, és amennyiben az alkalmazandó, a közvetett résztvevők és az egyéb FMI-k számára. A SIPS üzemeltetőjének a követelményeket legalább évente felül kell vizsgálnia.

(2)   Az (1) bekezdésben fogalt hozzáférési és részvételi követelményeket a SIPS, valamint az általa kiszolgált piac biztonságával és hatékonyságával kall alátámasztani, valamint azokat a SIPS egyes kockázataira tekintettel és a kockázatoknak megfelelő módon kell kialakítani. Az arányosság elvének megfelelően a SIPS üzemeltetőjének olyan követelményeket kell kialakítania, amelyek a lehető legkisebbre szűkítik a hozzáférést. Amennyiben a SIPS üzemeltetője egy jogalanytól megtagadja a hozzáférést, azt egy összehasonlító kockázatelemzés alapján írásban kell megindokolnia.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének folyamatosan figyelemmel kell kísérnie résztvevők SIPS-hez történő hozzáférés és az abban történő részvétel követelményeinek való megfelelését. A SIPS üzemeltetőjének olyan diszkriminációmentes eljárásokat kell elfogadnia és nyilvánosságra hoznia, amelyek rendelkeznek egy résztvevő részvételi jogainak felfüggesztéséről vagy rendezett megszüntetéséről, amennyiben a résztvevő nem tud megfelelni a hozzáférési és részvételi követelményeknek. A SIPS üzemeltetőjének az eljárásokat legalább évente felül kell vizsgálnia.

17. cikk

Többszintű részvételi megállapodások

(1)   A kockázatkezelés érdekében a SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a SIPS szabályai, eljárásai és szerződési viszonyai lehetővé teszik számára azt, hogy a közvetett részvételről információkat gyűjtsön a SIPS-nek a részvételből eredő anyagi kockázatai beazonosítása, figyelemmel kísérése és kezelése érdekében. Ennek az információnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)

azon tevékenység arányát, amelyet a közvetlen résztvevők a közvetett résztvevők nevében végeznek;

b)

azon közvetett résztvevők számát, amelyek egyedi közvetlen résztvevőn keresztül számolnak el;

c)

az egyes közvetlen résztvevőtől eredő fizetési forgalom és érték a SIPS-ben;

d)

a c) pont alatt foglalt fizetések mennyisége vagy értéke az azon közvetlen résztvevők fizetéseinek mennyiségének vagy értékének arányában, amelyeken keresztül a közvetett résztvevő hozzáfér a SIPS-hez.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének be kell azonosítania azokat a közvetlen és közvetett résztvevő közötti anyagi függőségeket, amelyek hatással lehetnek a SIPS-re.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének be kell azonosítania azokat a közvetett résztvevőket, amelyek anyagi kockázatot jelentenek a SIPS számára, valamint azokat a közvetlen résztvevőket, amelyeken keresztül azok a SIPS-hez hozzáférnek, tekintettel ezen kockázatok kezelésére.

(4)   A SIPS üzemeltetője legalább évente felülvizsgálja a többszintű részvételből eredő kockázatokat. Amennyiben szükséges, a SIPS közvetítő lépéseket tesz a kockázatok megfelelő módon történő kezelése érdekében.

18. cikk

Hatékonyság és hatásosság

(1)   A SIPS üzemeltetőjének rendelkeznie kell a SIPS által kiszolgált piac igényeinek beazonosítására és az azoknak történő megfelelésre vonatkozó eljárással, különösképpen tekintettel:

a)

a választott elszámolási és kiegyenlítési megállapodás;

b)

a belső szervezeti felépítés;

c)

az elszámolt és kiegyenlített termékek köre;

d)

az alkalmazott technológiák és eljárások.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének világosan meghatározott, mérhető és megvalósítható célokkal és célkitűzésekkel kell rendelkeznie többek között a szolgáltatások minimális szintje, a kockázatkezelési elvárások és az üzleti prioritások terén.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének bevett mechanizmusokkal kell rendelkeznie az (1) és a (2) bekezdésekben meghatározott követelmények rendes, legalább éves felülvizsgálatára.

19. cikk

Kommunikációs eljárások és standardok

A SIPS üzemeltetőjének jelentős és nemzetközileg elfogadott kommunikációs eljárásokat és standardokat kell használnia vagy alkalmaznia a hatékony fizetés, elszámolás és kiegyenlítés valamint a nyilvántartás megteremtése érdekében.

20. cikk

A szabályok, főbb eljárások és a piaci adatok nyilvánosságra hozatala

(1)   A SIPS üzemeltetőjének egyértelmű valamint átfogó szabályokat és eljárásokat kell elfogadnia, amelyeket teljes egészében nyilvánosságra kell hoznia a résztvevők számára. A főbb szabályokat és eljárásokat szintén nyilvánosságra kell hozni.

(2)   A SIPS üzemeltetőjének a rendszer felépítéséről és műveleteiről, továbbá a SIPS üzemeltetőjének és a résztvevőknek a jogairól és kötelezettségeiről egyértelmű leírást kell közzé tennie annak érdekében, hogy a résztvevők felmérhessék azt a kockázatot, amelynek ki lennének téve a SIPS-ben történő részvétel esetén.

(3)   A SIPS üzemeltetőjének rendelkezésre kell bocsátania valamennyi szükséges és megfelelő dokumentumot valamint képzést annak érdekében, hogy segítse a résztvevőket a SIPS szabályainak és eljárásainak, valamint annak a kockázatnak a megértésében, amely a SIPS-hez való csatlakozásukból ered.

(4)   A SIPS üzemeltetőjének nyilvánosságra kell hoznia a SIPS díjait az általa felkínált egyedi szolgáltatások szintjén, valamint a diszkontálási politikáit. Az összehasonlíthatóság érdekében a SIPS üzemeltetőjének egyértelmű leírást kell adnia a díjköteles szolgáltatásokról.

(5)   A SIPS üzemeltetőjének meg kell küldenie és nyilvánosságra kell hoznia a CPSS-IOSCO pénzpiaci infrastruktúrák nyilvánossági keretrendszerébe küldött válaszokat. A SIPS üzemeltetőjének a rendszerben, vagy annak környezetében bekövetkezett anyagi változások bekövetkezését követően, de legalább kétévente naprakésszé kell tennie a válaszait. A SIPS üzemeltetőjének ezen felül szintén nyilvánosságra kell hoznia legalább a tranzakciók nagyságrendjére és értékére vonatkozó adatokat.

21. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóság számára történő nyilvánosságra hozatal

A hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult a SIPS üzemeltetőjétől valamennyi olyan információ és dokumentum beszerzésére, amely az ezen rendeletben foglalt követelményeknek történő megfelelés értékelésére szolgál. A SIPS üzemeltetőjének ezeket a vonatkozó információkat a hatáskörrel rendelkező hatóság számára kell jelentenie.

22. cikk

Korrekciós intézkedések

(1)   Amennyiben egy SIPS üzemeltető nem felelt meg az ebben a rendeletben foglaltaknak, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak:

a)

értesítenie kell a SIPS üzemeltetőjét a meg nem felelés természetéről; továbbá

b)

lehetőséget kell biztosítania a SIPS üzemeltetője számára arra, hogy meghallgatást nyerhessen és magyarázatokat nyújthasson.

(2)   A SIPS üzemeltetője által rendelkezésre bocsátott információk alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság arra utasíthatja a SIPS üzemeltetőjét, hogy az vezessen be meghatározott korrekciós intézkedéseket a meg nem felelés elhárítása, illetve megismétlésének megelőzése érdekében.

(3)   A hatáskörrel rendelkező hatóság azonnali korrekciós intézkedéseket szabhat ki, amennyiben indoklással alátámasztott véleményében azt állapítja meg, hogy a meg nem felelési esemény elég súlyos ahhoz, hogy az azonnali intézkedést igényeljen.

(4)   A hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul tájékoztatja az EKB-t a SIPS üzemeltetőjével szemben kiszabott valamennyi korrekciós intézkedésről.

(5)   A korrekciós intézkedések az EKB szankciók kirovására vonatkozó jogköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendeletben (6) foglalt szankciókkal párhuzamosan, illetve attól függetlenül is kiszabhatók.

23. cikk

Szankciók

Az ezen rendeletben foglaltak megszegése esetén az EKB szankciókat szab ki, összhangban a 2532/98/EK rendelettel és az Európai Központi Bank szankcionálási jogosítványairól szóló, 1999. szeptember 23-i 2157/1999/EK európai központi banki rendelettel (EKB/1999/4) (7). Az EKB közzéteszi a szankciók mértékének kiszámítására vonatkozó tájékoztatást.

24. cikk

Felülvizsgálat

A Kormányzótanács az ezen rendelet általános alkalmazását legkésőbb az annak hatálybalépését követő két éven belül, majd azt követően kétévente felülvizsgálja, és értékeli, hogy annak módosítása szükséges-e.

25. cikk

Záró rendelkezések

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetés napját követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   A SIPS üzemeltetőknek egy év áll rendelkezésükre az ezen rendeletben meghatározott követelményeknek történő megfelelésre azt követően, hogy a Kormányzótanács döntését az 1. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban közölték velük.

(3)   Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. július 3-án.

az EKB Kormányzótanácsa nevében

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  Elérhető a BIS honlapján: www.bis.org/publ/cpss43.pdf.

(2)  Elérhető a BIS honlapján: www.bis.org/publ/cpss101a.pdf.

(3)  HL L 30., 2013.1.30., 1. o.

(4)  HL L 166., 1998.6.11., 45. o.

(5)  HL L 331., 2011.12.14., 1. o.

(6)  HL L 318., 1998.11.27., 4. o.

(7)  HL L 264., 1999.10.12., 21. o.


HATÁROZATOK

23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/31


A TANÁCS 2014/482/KKBP HATÁROZATA

(2014. július 22.)

az Európai Unió nigeri KBVP-missziójáról (EUCAP Sahel Niger) szóló 2012/392/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, valamint 42. cikkének (4) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2012. július 16-án elfogadta a 2012/392/KKBP tanácsi határozatot (1), amely 2014. július 15-én hatályát veszti.

(2)

A Tanács 2013. október 28-án elfogadta a 2013/533/KKBP határozatot (2), melyben meghatározta a 2014. július 15-ig tartó időszak fedezetére szánt pénzügyi referenciaösszeget.

(3)

A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a stratégiai felülvizsgálatnak megfelelően 2014. március 28-án az Európai Unió nigeri KBVP-missziójának (EUCAP Sahel Niger) 2 évvel való meghosszabbítását ajánlotta.

(4)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2014. május 2-án levelet kapott a nigeri hatóságoktól, melyben azok támogatásukat fejezték ki az EUCAP Sahel Niger két évvel való meghosszabbítása iránt.

(5)

Az EUCAP Sahel Niger végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat, és akadályozhatja az Unió külső tevékenysége tekintetében az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2012/392/KKBP határozat a következőképpen módosul:

1.

A 2. és 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Célkitűzések

A Száhil öv biztonságával és fejlesztésével kapcsolatos európai uniós stratégia végrehajtásával összefüggésben az EUCAP Sahel Niger célja a nigeri hatóságok segítése saját nemzeti biztonsági stratégiájuk meghatározásában és végrehajtásában. Az EUCAP Sahel Niger célja továbbá, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy Nigerben a különböző biztonsági ágazatbeli szereplők a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem során integrált, multidiszciplináris, koherens, fenntartható és az emberi jogokat tiszteletben tartó megközelítést alkalmazzanak.”

„3. cikk

Feladatok

(1)   A 2. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében az EUCAP Sahel Niger:

a)

kész támogatni a nigeri biztonsági stratégia meghatározását és alkalmazását, folyamatos tanácsadással és segítségnyújtással szolgálva a nigeri biztonsági és fejlesztési stratégia biztonsági dimenziójának végrehajtásában az ország északi részében;

b)

segíti azon regionális és nemzetközi projektek koordinációját, melyek célja Niger támogatása a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben;

c)

a nyomozási képességek fejlesztése révén erősíti a jogállamiságot, valamint ezenbelül megfelelő képzési programokat dolgoz ki és hajt végre;

d)

támogatja a nigeri biztonsági és védelmi erők fenntarthatóságának fejlesztését;

e)

hozzájárul a biztonság területével kapcsolatos projektek azonosításához, tervezéséhez és végrehajtásához.

(2)   Az EUCAP Sahel Niger az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységekre összpontosít, amelyek hozzájárulnak a nigeri területek feletti szorosabb ellenőrzés kialakításához, a nigeri fegyveres erőkkel történő együttműködést is beleértve.

(3)   Az EUCAP SAHEL Niger nem lát el végrehajtási feladatokat.”

2.

Az 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az EUCAP Sahel Niger felépítését a tervezési dokumentumok határozzák meg.”

b)

a (4) bekezdést el kell hagyni.

3.

Az 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Az EUCAP Sahel Nigert a műveleti területen a misszióvezető képviseli. A misszióvezető átruházhatja a személyzeti és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos irányítási feladatait az EUCAP Sahel Niger állományának tagjaira azok általános felelőssége mellett.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„3.   A misszióvezető – a polgári műveleti parancsnok stratégiai szintű utasításait követve – az EUCAP Sahel Niger hatékony helyszíni tevékenysége érdekében utasításokat ad a misszió teljes személyzetének – beleértve a brüsszeli támogató egységet is –, koordinálja a műveleteket, és ellátja a napi irányítást.”;

c)

a (4) és (8) bekezdést el kell hagyni.

4.

A 7. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A nemzetközi és helyi személyzet alkalmazási feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit az EUCAP Sahel Niger és a személyzet adott tagja között megkötendő szerződésben kell meghatározni.”

5.

A 11. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A 2013/488/EU tanácsi határozattal (3) összhangban biztosítja az EU-minősített adatok védelmét.

(3)  A Tanács 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).”"

6.

A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:

„12a. cikk

Jogi rendelkezések

Amennyiben az ezen határozat végrehajtása érdekében szükséges, az EUCAP Sahel Niger szolgáltatásokat és árukat vehet, szerződéseket és igazgatási megállapodásokat köthet, személyzetet alkalmazhat, bankszámlát tarthat fenn, vagyoni eszközöket szerezhet és idegeníthet el, teljesítheti a fizetési kötelezettségeit, valamint eljárhat bíróság előtt.”

7.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)   Az EUCAP Sahel Niger misszióval járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2012. július 16. és 2013. október 31. közötti időszakra 8 700 000 EUR.

Az EUCAP Sahel Niger misszióval járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2013. november 1. és 2014. július 15. közötti időszakra 6 500 000 EUR.

Az EUCAP Sahel Niger misszióval járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2014. július 16. és 2015. július 15. közötti időszakra 9 155 000 EUR.

(2)   Valamennyi kiadást az Unió általános költségvetésére alkalmazandó eljárásoknak és szabályoknak megfelelően kell kezelni. Harmadik államok állampolgárai, valamint a fogadó állam állampolgárai is pályázhatnak szerződéskötésre. Az EUCAP Sahel Niger – a Bizottság jóváhagyásától függően – technikai megállapodásokat köthet tagállamokkal, a fogadó állammal, részt vevő harmadik államokkal és egyéb nemzetközi szereplőkkel felszereléseknek, szolgáltatásoknak és helyiségeknek az EUCAP Sahel Niger számára való biztosítása érdekében.

(3)   Az EUCAP Sahel Niger felel a saját költségvetésének végrehajtásáért. Az EUCAP Sahel Niger e célból megállapodást ír alá a Bizottsággal.

(4)   Az Európai Unió nigeri KBVP-missziójának (EUCAP Sahel Niger) jogállásáról szóló, az Európai Unió és a Nigeri Köztársaság közötti megállapodás (4) sérelme nélkül, az EUCAP Sahel Niger felel a megbízatása végrehajtásából eredően 2014. július 16-tól kezdődően felmerülő igényekért és kötelezettségekért, azon igények kivételével, amelyek a misszióvezető súlyos kötelességszegéséből erednek, amelyekért ő maga viseli a felelősséget.

(5)   A pénzügyi rendelkezések végrehajtása nem sérti a 4., 5. és 6. cikkben meghatározott parancsnoki láncot, valamint az EUCAP Sahel Niger operatív követelményeit, beleértve a felszerelés kompatibilitását és a csapatok interoperabilitását is.

(6)   A kiadások 2012. július 16-ától számolhatók el.

(4)  HL L 242., 2013.9.11., 2. o.”"

8.

A cikk a következő cikkel egészül ki:

„13a. cikk

Projektegység

(1)   Az EUCAP Sahel Nigeren belül projektegységet kell létrehozni a projektek meghatározása és végrehajtása céljából. Az EUCAP Sahel Niger adott esetben támogatást és tanácsadást biztosít a tagállamok és harmadik államok által saját hatáskörben, az EUCAP Sahel Niger megbízatásához kapcsolódó területeken és annak célkitűzéseit támogatva végrehajtott projektek kapcsán.

(2)   Az EUCAP Sahel Niger felhatalmazást kap arra, hogy az EUCAP Sahel Niger egyéb tevékenységeivel összhangban álló, azokat kiegészítő projektek végrehajtása céljából igénybe vegye a tagállamok vagy harmadik államok pénzügyi hozzájárulásait, az alábbi két esetben:

a)

a projekt szerepel az e határozat költségvetési vonzatokról szóló kimutatásában; vagy

b)

az EUCAP Sahel Niger a megbízatás ideje alatt kerül be a költségvetési vonzatokról szóló kimutatásba a költségvetési vonzatokról szóló kimutatásnak a misszióvezető kérésére történő módosítása révén.

Az EUCAP Sahel Niger megállapodást köt a hozzájárulást nyújtó államokkal többek között arról, hogy milyen konkrét eljárásokat kell alkalmazni azoknak a harmadik felek részéről felmerülő panaszoknak a kezelésére, amelyek a hozzájárulást nyújtó államok által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök kezelése során az EUCAP Sahel Niger által hozott intézkedésekkel vagy az általa elkövetett mulasztásokkal okozott károkkal kapcsolatban merülnek fel. A hozzájárulást nyújtó államok pénzeszközeinek kezelése során az EUCAP Sahel Niger által hozott intézkedésekért vagy az általa elkövetett mulasztásokért való felelősséget a hozzájárulást nyújtó államok semmilyen esetben sem háríthatják az Unióra vagy a főképviselőre.

(3)   A projektegység számára harmadik államok által biztosított pénzügyi hozzájárulások elfogadására a PBB általi jóváhagyás alapján kerülhet sor.”

9.

A 15. cikkben a „2011/292/EU határozattal” szövegrész helyébe a „2013/488/EU határozattal” szövegrész lép.

10.

A 16. cikkben, a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a határozatot 2016. július 15-ig kell alkalmazni.”.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2014. július 16-tól kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  A Tanács 2012. július 16-i 2012/392/KKBP határozata az Európai Unió nigeri KBVP-missziójáról (EUCAP Sahel Niger) (HL L 187., 2012.7.17., 48. o.).

(2)  A Tanács 2013. október 28-i 2013/533/KKBP határozata az Európai Unió nigeri KBVP-missziójáról (EUCAP Sahel Niger) szóló 2012/392/KKBP határozat módosításáról (HL L 288., 2013.10.30., 68. o.).


23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/35


A TANÁCS 2014/483/KKBP HATÁROZATA

(2014. július 22.)

a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről és módosításáról, valamint a 2014/72/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács 2001. december 27-én elfogadta a 2001/931/KKBP közös álláspontot (1).

(2)

A Tanács 2014. február 10-én elfogadta a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának (a továbbiakban: lista) naprakésszé tételéről és módosításáról szóló 2014/72/KKBP határozatot (2).

(3)

A 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikke (6) bekezdésének megfelelően rendszeresen felül kell vizsgálni a listán szereplő személyeket, csoportokat és szervezeteket annak biztosítása érdekében, hogy csak indokolt esetben maradjanak a listán.

(4)

Ez a határozat tartalmazza annak a felülvizsgálatnak az eredményét, amelyet a Tanács azon személyek, csoportok és szervezetek tekintetében végzett, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell.

(5)

A Tanács megállapította, hogy az egyik személy esetében már nem indokolt, hogy szerepeljen a listán.

(6)

A Tanács arra a következtetésre jutott, hogy azok a személyek, csoportok és szervezetek, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell, a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében terrorcselekményekben vettek részt, az említett közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdése értelmében illetékes hatóság velük szemben határozatot hozott, és hogy ezen személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek a továbbiakban is a közös álláspontban előírt korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(7)

Ennek megfelelően naprakésszé kell tenni a listát, a 2014/72/KKBP határozatot pedig hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat melléklete tartalmazza azon személyek, csoportok és szervezetek listáját, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkét alkalmazni kell.

2. cikk

A 2014/72/KKBP határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  A Tanács 2001. december 27-i 2001/931/KKBP közös álláspontja a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról (HL L 344., 2001.12.28., 93. o.).

(2)  A Tanács 2014. február 10-i 2014/72/KKBP határozata a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tételéről és módosításáról, valamint a 2013/395/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 40., 2014.2.11., 56. o.).


MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett személyek, csoportok és szervezetek listája

I.   SZEMÉLYEK

1.

ABDOLLAHI Hamed (más néven Mustafa Abdullahi), született: 1960.8.11., Irán. Útlevélszám: D9004878.

2.

AL-NASSER, Abdelkarim Hussein Mohamed, született: Al Ihsa (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár.

3.

AL YACOUB, Ibrahim Salih Mohammed, született: 1966.10.16., Tarut (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár.

4.

ARBABSIAR Manssor (más néven Mansour Arbabsiar), született: 1955.3.6. vagy 1955.3.15., Irán. Iráni és amerikai állampolgár. Útlevélszám: C2002515 (Irán); Útlevélszám: 477845448 (USA). Nemzeti személyazonosító igazolvány száma: 07442833, lejárati ideje: 2016.3.15. (amerikai gépjárművezetői engedély).

5.

BOUYERI, Mohammed (más néven Abu ZUBAIR, más néven SOBIAR, más néven Abu ZOUBAIR), született: 1978.3.8., Amszterdam (Hollandia) – A „Hofstadgroep” nevű csoport tagja.

6.

IZZ-AL-DIN, Hasan (más néven GARBAYA, Ahmed, más néven SA-ID, más néven SALWWAN, Samir), született: 1963., Libanon, libanoni állampolgár.

7.

MOHAMMED, Khalid Shaikh (más néven ALI, Salem, más néven BIN KHALID, Fahd Bin Adballah, más néven HENIN, Ashraf Refaat Nabith, más néven WADOOD, Khalid Adbul), született: 1965.4.14. vagy 1964.3.1., Pakisztán, útlevélszám: 488555.

8.

SHAHLAI Abdul Reza (más néven Abdol Reza Shala'i, más néven Abd-al Reza Shalai, más néven Abdorreza Shahlai, más néven Abdolreza Shahla'i, más néven Abdul-Reza Shahlaee, más néven Hajj Yusef, más néven Haji Yusif, más néven Hajji Yasir, más néven Hajji Yusif, más néven Yusuf Abu-al-Karkh), született: 1957 körül, Irán. Címei: 1. Kermánsáh, Irán; 2. mehráni katonai bázis, Ilám tartomány, Irán.

9.

SHAKURI Ali Gholam, született: 1965 körül, Teherán (Irán).

10.

SOLEIMANI Qasem (más néven Ghasem Soleymani, más néven Qasmi Sulayman, más néven Qasem Soleymani, más néven Qasem Solaimani, más néven Qasem Salimani, más néven Qasem Solemani, más néven Qasem Sulaimani, más néven Qasem Sulemani), született: 1957.3.11., Irán. Iráni állampolgár. Útlevélszám: 008827 (iráni diplomata-útlevél), kibocsátás dátuma: 1999. Titulusa: vezérőrnagy.

II.   CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK

1.

„Abu Nidal Szervezet” – „ANO”, (más néven „Fatah-Forradalmi Tanács”, más néven „Arab Forradalmi Brigádok”, más néven „Fekete Szeptember”, más néven „Szocialista Muzulmánok Forradalmi Szervezete”).

2.

„Al-Aqsa Martyrs' Brigade” („Al-Aqsa Mártírjainak Brigádja”).

3.

„Al-Aqsa e.V.”.

4.

„Al-Takfir” és „Al-Hidzsra”.

5.

„Babbar Khalsa”.

6.

Az „Új Néphadsereget” („NPA”) is magában foglaló „Fülöp-szigeteki Kommunista Párt”, Fülöp-szigetek.

7.

„Gama'a al-Islamiyya” (más néven „Al-Gama'a al-Islamiyya”) („Iszlám Csoport”).

8.

„İslami Büyük Doğu Akıncılar Cephesi” – „IBDA-C” („Nagy Iszlám Keleti Harci Front”).

9.

„Hamas”, („Hamász”), ide tartozik a „Hamas-Izz al-Din al-Qassem”.

10.

„Hizballah Military Wing” (más néven „Hezbollah Military Wing”, más néven „Hizbullah Military Wing”, más néven „Hizbollah Military Wing”, más néven „Hezballah Military Wing”, más néven „Hisbollah Military Wing”, más néven „Hizbu'llah Military Wing”, más néven „Hizb Allah Military Wing”, más néven „Jihad Council” (és az irányítása alá tartozó minden egység, köztük a Külső Biztonsági Szervezet)).

11.

„Hizbul Mujahideen” („Hezb-i-Mudzsahedin”) – „HM”.

12.

„Hofstadgroep”.

13.

„Holy Land Foundation for Relief and Development” – („Alapítvány a Szent Föld Felszabadításáért és Fejlesztéséért”).

14.

„International Sikh Youth Federation” – „ISYF” („Ifjú Szikek Nemzetközi Szövetsége”).

15.

„Khalistan Zindabad Force” – „KZF” („Khaliszán Zindabad Erő”).

16.

„Kurd Munkáspárt” – „PKK”, (más néven „KADEK”, más néven „KONGRA-GEL”).

17.

„A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei” – „LTTE”.

18.

„Ejército de Liberación Nacional” („Nemzeti Felszabadítási Hadsereg”).

19.

„Palestinian Islamic Jihad” – „PIJ” („Palesztin Iszlám Dzsihád”).

20.

„Popular Front for the Liberation of Palestine” – „PFLP” („Népi Front Palesztina Felszabadításért”).

21.

„Popular Front for the Liberation of Palestine – General Command” (más néven „PFLP – General Command”). („Népi Front Palesztina Felszabadításért Főparancsnokság” [más néven „PFLP – Főparancsnokság”]).

22.

„Fuerzas armadas revolucionarias de Columbia” – „FARC” („Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők”).

23.

„Devrimci Halk Kurtuluș Partisi-Cephesi” – „DHKP/C” (más néven „Devrimci Sol” [„Forradalmi Baloldal”], más néven „Dev Sol”) („Forradalmi Népi Felszabadítási Hadsereg/Front/Párt”).

24.

„Sendero Luminoso” – „SL” („Fényes Ösvény”).

25.

„Teyrbazen Azadiya Kurdistan” – „TAK” (más néven „Kurdisztáni Szabadság Sólymai” vagy „Kurdisztáni Szabadság Héjái”).


23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/38


A TANÁCS 2014/484/KKBP HATÁROZATA

(2014. július 22.)

az Irakról szóló 2003/495/KKBP közös álláspont módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács 2003. július 7-én elfogadta az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 1483 (2003) sz. határozatának végrehajtására vonatkozó 2003/495/KKBP közös álláspontot (1).

(2)

Egyértelművé kell tenni a 2003/495/KKBP közös álláspont egyes rendelkezéseit,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2003/495/KKBP közös álláspont a következő cikkel egészül ki:

„2a. cikk

Semmilyen pénzkészlet vagy gazdasági forrás nem bocsátható sem közvetlenül sem közvetve a 2. cikk (b) pontjában említett személyek és szervezetek rendelkezésre vagy javára.

Mentességet lehet adni azon pénzkészletekés gazdasági források tekintetében, amelyek:

a)

a 2. cikk b) pontjában említett személyek vagy eltartott családtagjaik alapvető szükségleteik kielégítéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, bérleti díj vagy jelzálog, gyógyszerek és orvosi kezelések, adók, biztosítási díjak és közműdíjak költségeit;

b)

kizárólag az ésszerű mértékű szakmai tiszteletdíjak és a jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan felmerült kiadások fedezésére szolgálnak;

c)

kizárólag a befagyasztott pénzkészletekés gazdasági források szokásos kezelési vagy fenntartási költségeinek, valamint szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak; vagy

d)

rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság az engedély megadását megelőzően legalább két héttel közölte a konkrét engedély megadása alapjául szolgáló indokokat a többi tagállam illetékes hatóságaival és a Bizottsággal.”.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  A Tanács 2003. július 7-i 2003/495/KKBP közös álláspontja Irakról, valamint a 96/741/KKBP és a 2002/599/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 169., 2003.7.8., 72. o.).


23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/39


A TANÁCS 2014/485/KKBP HATÁROZATA

(2014. július 22.)

az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó európai uniós misszióról (EUCAP NESTOR) szóló 2012/389/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, 42. cikke (4) bekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2012. július 16-án elfogadta a 2012/389/KKBP határozatot (1). E határozat 2014. július 15-én hatályát veszti.

(2)

A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) 2014. március 18-án azt javasolta, hogy a stratégiai felülvizsgálatnak megfelelően hosszabbítsák meg a missziót 2016. december 12-ig.

(3)

Az EUCAP NESTOR misszió végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat, és akadályozhatja az Unió külső tevékenységének az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében meghatározott célkitűzései elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2012/389/KKBP határozat a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Megbízatás

Az EUCAP NESTOR missziónak segítenie kell az Afrika szarván és az Indiai-óceán nyugati partjánál fekvő országokat abban, hogy megerősítsék a tengerhajózási biztonsággal kapcsolatos kapacitásaikat annak céljából, hogy hatékonyabban tudjanak küzdeni a kalóztevékenységgel szemben. Az EUCAP NESTOR elsősorban Szomáliára, másodsorban pedig Dzsibutira, a Seychelle-szigetekre és Tanzániára összpontosít.”.

2.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Célkitűzések és feladatok

(1)   A 2. cikkben meghatározott megbízatás teljesítése érdekében az EUCAP NESTOR:

a)

megerősíti a 2. cikkben említett államok arra vonatkozó kapacitásait, hogy tényleges tengerpolitikai irányítást gyakorolhassanak a partjaik mentén, a beltengereiken, a parti tengereiken és a kizárólagos gazdasági övezetükben;

b)

támogatja a fenti államokat abban, hogy – a jogállamiságnak és az emberi jogi normáknak megfelelően – nagyobb szerepet vállaljanak a kalózkodás elleni küzdelemben;

c)

erősíti a tengerhajózási biztonságra vonatkozó regionális együttműködést és koordinációt;

d)

konkrét, célzott hozzájárulást biztosít a folyamatban lévő nemzetközi erőfeszítésekhez.

(2)   A célkitűzések elérése érdekében az EUCAP NESTOR a Tanács által jóváhagyott műveleti tervezési dokumentumokban meghatározott működési feltételekkel és feladatokkal összhangban folytatja működését.

(3)   Az EUCAP NESTOR nem foglalhat magában végrehajtási feladatokat.”

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az EUCAP NESTOR felépítését a tervezési dokumentumok határozzák meg.”;

b)

a (3) bekezdést el kell hagyni.

4.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Az EUCAP NESTOR-t a műveleti területen a misszióvezető képviseli. A misszióvezető – általános felelőssége mellett – átruházhatja a személyzeti és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos irányítási feladatait az EUCAP NESTOR állományának tagjaira.”;

b)

a (4) bekezdést el kell hagyni;

c)

a (8) bekezdést el kell hagyni.

5.

A 7. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A nemzetközi és helyi személyzet alkalmazási feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit az EUCAP NESTOR és a személyzet adott tagja között megkötendő szerződésben kell meghatározni.”

6.

A 11. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A misszióvezető a 2013/488/EU tanácsi határozatnak (2) megfelelően biztosítja az EU-minősített adatok védelmét.

(2)  A Tanács 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).”"

7.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„12a. cikk

Jogi rendelkezések

Az EUCAP NESTOR e határozat végrehajtása érdekében szolgáltatásokat és árukat szerezhet be, szerződéseket és igazgatási megállapodásokat köthet, személyzetet alkalmazhat, bankszámlát tarthat fenn, vagyoni eszközöket szerezhet és idegeníthet el, teljesítheti a fizetési kötelezettségeit, valamint eljárhat bíróság előtt.”

8.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)   Az EUCAP NESTOR-ral kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 2012. július 16. és 2013. november 15. között 22 880 000 EUR.

Az EUCAP NESTOR-ral járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2013. november 16-tól2014. október 15-ig terjedő időszakra 11 950 000 EUR.

(2)   Valamennyi kiadást az Unió általános költségvetésére alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell kezelni. Harmadik államok állampolgárai, valamint a fogadó állam állampolgárai is pályázhatnak szerződéskötésre. Az EUCAP NESTOR a Bizottság jóváhagyásával technikai megállapodásokat köthet tagállamokkal, a fogadó állammal, részt vevő harmadik államokkal és egyéb nemzetközi szereplőkkel a felszereléseknek, szolgáltatásoknak és helyiségeknek az EUCAP NESTOR számára való beszerzését illetően.

(3)   Az EUCAP NESTOR felel a saját költségvetésének végrehajtásáért. Az EUCAP NESTOR e célból megállapodást ír alá a Bizottsággal.

(4)   Az EUCAP NESTOR és annak személyi állománya jogállására vonatkozó meglévő rendelkezések sérelme nélkül, az EUCAP NESTOR felel a megbízatásának végrehajtásából eredően 2014. július 16-tól kezdődően felmerülő követelésekért és kötelezettségekért, azon követelések kivételével, amelyek a misszióvezető súlyos kötelességszegéséből erednek, amelyekért a misszióvezető viseli a felelősséget.

(5)   A pénzügyi rendelkezések végrehajtása nem sértheti a 4., 5. és 6. cikkben meghatározott parancsnoki láncot, valamint az EUCAP NESTOR operatív követelményeit, beleértve a felszerelés kompatibilitását és a csapatok interoperabilitását is.

(6)   A kiadások 2012. július 16-ától számolhatók el.”

9.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„13a. cikk

Projektegység

(1)   Az EUCAP NESTOR-on belül projektegységet kell létrehozni a projektek meghatározása és végrehajtása céljából. Az EUCAP NESTOR adott esetben támogatást és tanácsadást biztosít a tagállamok és harmadik államok által saját hatáskörben, az EUCAP NESTOR megbízatásához kapcsolódó területeken és annak célkitűzéseit támogatva végrehajtott projektek kapcsán.

(2)   Az EUCAP NESTOR felhatalmazást kap arra, hogy az egyéb tevékenységeivel összhangban állónak és azokat kiegészítőnek minősülő projektek végrehajtása céljából igénybe vegye a tagállamok vagy harmadik államok pénzügyi hozzájárulásait, amennyiben:

a)

a projekt szerepel e határozat pénzügyi kimutatásában; vagy

b)

a projekt a megbízatás ideje alatt kerül be a pénzügyi kimutatásba a kimutatásnak a misszióvezető kérésére történő módosítása révén.

Az EUCAP NESTOR megállapodást köt ezen államokkal többek között arról, hogy milyen konkrét eljárásokat kell alkalmazni azoknak a harmadik felek részéről felmerülő panaszoknak a kezelésére, amelyek az említett államok által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök felhasználása során az EUCAP NESTOR által hozott intézkedésekkel vagy az általa elkövetett mulasztásokkal okozott károkkal kapcsolatban merülnek fel. Az említett államok pénzeszközeinek felhasználása során az EUCAP NESTOR által hozott intézkedésekért vagy az általa elkövetett mulasztásokért való felelősséget a hozzájáruló államok semmilyen esetben sem háríthatják az Unióra vagy a főképviselőre.

(3)   A projektegység számára harmadik államok által biztosított pénzügyi hozzájárulások elfogadására a PBB általi jóváhagyás alapján kerülhet sor.”

10.

A 15. cikkben a „2011/292/EU határozatnak” hivatkozás helyébe a „2013/488/EU határozatnak” hivatkozás lép.

11.

A 16. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a határozatot 2016. december 12-ig kell alkalmazni.”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2014. július 16-tól kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  HL L 187., 2012.7.17., 40. o.


23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/42


A TANÁCS 2014/486/KKBP HATÁROZATA

(2014. július 22.)

az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukraine)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, valamint 42. cikkének (4) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2014. április 14-én kijelentette, hogy kész segítséget nyújtani Ukrajnának a polgári biztonsági ágazat reformjára irányulóan, támogatni a rendőrség reformját és a jogállamisági reformot, kidolgozni Ukrajnában a válságkezelési megközelítés politikai keretét, megvizsgálva minden lehetőséget, többek között egy lehetséges közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) misszió lehetőségét is.

(2)

Ukrajna külügyminisztere 2014. május 8-án levelet küldött az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő), amelyben kifejezte érdeklődését egy KBVP-misszió ukrajnai telepítése iránt.

(3)

A Tanács 2014. május 12-én emlékeztetett arra, hogy kész segítséget nyújtani Ukrajnának a polgári biztonsági ágazat reformjára irányulóan, üdvözölte az ukrajnai válságkezelési megközelítés politikai keretét, és megbízta az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy készítsen elő válságkezelési koncepciót egy, az e területre irányuló lehetséges polgári KBVP-misszió céljával. Hangsúlyozta továbbá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és más nemzetközi szereplőkkel folytatott koordinációnak és a tevékenységek egymást kiegészítő jellegének a fontosságát.

(4)

A Tanács 2014. június 23-án jóváhagyta a polgári biztonsági ágazat reformját támogató lehetséges KBVP-fellépés válságkezelési koncepcióját.

(5)

Ukrajna külügyminisztere 2014. július 11-én levelet küldött a főképviselőnek, amelyben elfogadta a KBVP-misszió telepítését.

(6)

Az EUAM Ukraine végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat és akadályozhatja az Unió külső tevékenysége tekintetében az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A misszió

Az Unió a polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziót hoz létre Ukrajnában (EUAM Ukraine) annak érdekében, hogy segítséget nyújtson Ukrajnának a polgári biztonsági ágazat reformjára irányulóan, beleértve a rendőrség reformját és a jogállamisági reformot is.

2. cikk

Megbízatás

(1)   Támogatva az Ukrajna által a biztonsági ágazat reformjával kapcsolatban vállalt kötelezettségeket, ez a nem végrehajtási polgári KBVP-misszió mentori és tanácsadói szerepet tölt be a megfelelő ukrajnai szerveknél a megújított biztonsági stratégiák kidolgozásához és e stratégiák alapján a releváns átfogó és a kohéziót célzó reformintézkedések végrehajtásához, az alábbiak érdekében:

elvi keret kialakítása olyan reformok megtervezéséhez és végrehajtásához, amelyek jogállamiságot biztosító, fenntartható biztonsági szolgálatok létrejöttét eredményezik úgy, hogy az – az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett és összhangban az alkotmányos reform folyamatával – hozzájárul legitimitásuk megszilárdításához és a lakosság körében fokozza a velük kapcsolatos bizalmat,

a biztonsági szolgálatok átszervezése és átalakítása úgy, hogy az lehetővé tegye irányításuk és elszámoltathatóságuk helyreállítását.

Célkitűzéseinek elérése érdekében az EUAM Ukraine-nek a Tanács által a 2014. június 23-án jóváhagyott válságkezelési koncepcióban és a műveleti tervezési dokumentumokban meghatározott paraméterekkel összhangban kell tevékenykednie.

(2)   A kezdeti megbízatásának keretei között a misszió segítséget nyújt az átfogó polgári biztonsági ágazati reform tervezési folyamatához, elősegítve a reformintézkedések gyors előkészítését és végrehajtását.

3. cikk

A parancsnoki lánc és a misszió felépítése

(1)   Az EUAM Ukraine-nek egységes parancsnoki lánccal kell rendelkeznie a válságkezelési műveletekhez.

(2)   Az EUAM Ukraine székhelye Kijevben található.

(3)   Az EUAM Ukraine felépítését a tervezési dokumentumok határozzák meg.

4. cikk

Az EUAM Ukraine tervezése és elindítása

(1)   A misszió a Tanács határozatával indul, az EUAM Ukraine polgári műveleti parancsnoka által javasolt időpontban, amint a misszió elérte kezdeti műveleti képességét.

(2)   Az EUAM Ukraine központi egységének az lesz a feladata, hogy logisztikai, infrastrukturális és biztonsági értelemben előkészítse a misszió telepítését, továbbá hogy biztosítsa az adatokat a műveleti tervezési dokumentumok és a költségvetési vonzatokról szóló második kimutatás elkészítéséhez.

5. cikk

Polgári műveleti parancsnok

(1)   Az EUAM Ukraine Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatának igazgatója az EUAM Ukraine polgári műveleti parancsnoka. A Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat feladata a polgári műveleti parancsnok irányítása alatt az EUAM Ukraine tervezése és lebonyolítása.

(2)   A polgári műveleti parancsnok – a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett, valamint a főképviselő átfogó felügyelete alatt – vezetést és irányítást gyakorol az EUAM Ukraine felett.

(3)   A polgári műveleti parancsnok – a műveletek kivitelezésére tekintettel – gondoskodik a Tanács és a PBB határozatainak megfelelő és hatékony végrehajtásáról, szükség szerint a misszióvezetőnek adott utasítások, valamint a misszióvezető számára biztosított tanácsadás és technikai támogatás révén is.

(4)   A polgári műveleti parancsnok a főképviselőn keresztül számol be a Tanácsnak.

(5)   A teljes kirendelt személyi állomány a kirendelő állam nemzeti hatóságai – a nemzeti szabályozással összhangban –, vagy az Unió érintett intézménye, vagy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) teljes körű irányítása alatt marad. Az említett hatóságok a személyi állományuk operatív irányítását a polgári műveleti parancsnokra ruházzák át.

(6)   A polgári műveleti parancsnok általános felelőssége biztosítani, hogy az Unió gondossági kötelezettsége megfelelő módon teljesüljön.

6. cikk

A misszióvezető

(1)   A misszióvezető felelős az EUAM Ukraine-ért, és gyakorolja annak helyszíni parancsnoklását és ellenőrzését. A misszióvezető közvetlenül a polgári műveleti parancsnoknak tartozik felelősséggel és az ő utasításainak megfelelően jár el.

(2)   Az EUAM Ukraine-t a hatálya alá tartozó területen a misszióvezető képviseli. A misszióvezető – általános felelőssége mellett – átruházhatja a személyzeti és a pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos irányítás feladatait az EUAM Ukraine állományának tagjaira.

(3)   A misszióvezető látja el az EUAM Ukraine-hoz kapcsolódó igazgatási és logisztikai feladatokat, ideértve az EUAM Ukraine rendelkezésére bocsátott eszközökkel, erőforrásokkal és információkkal kapcsolatos feladatokat is.

(4)   A misszióvezető látja el a személyi állományt érintő fegyelmi kérdésekkel kapcsolatos feladatokat. A személyzet kirendelt tagjait illetően fegyelmi intézkedést a nemzeti hatóság – a nemzeti szabályozással összhangban – az Unió érintett intézménye, vagy az EKSZ hozhat.

7. cikk

Politikai ellenőrzés és stratégiai irányítás

(1)   A Tanács és a főképviselő felelőssége mellett az EUAM Ukraine politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását a PBB gyakorolja. A Tanács felhatalmazza a PBB-t, hogy az EUSZ 38. cikke harmadik bekezdése alapján meghozza a vonatkozó határozatokat. Az említett felhatalmazás különösen a misszióvezetőnek a főképviselő javaslata alapján történő kinevezésére, valamint a műveleti koncepció (CONOPS) és a műveleti terv (OPLAN) módosítására vonatkozik. Az EUAM Ukraine céljaival és megszüntetésével kapcsolatos döntéshozatali hatáskör továbbra is a Tanácsot illeti meg.

(2)   A PBB rendszeres időközönként jelentést tesz a Tanácsnak.

(3)   A polgári műveleti parancsnok és a misszióvezető rendszeresen és szükség szerint jelentést tesz a PBB részére a hatáskörükbe tartozó kérdésekről.

8. cikk

Személyi állomány

(1)   Az EUAM Ukraine személyi állományát elsősorban a tagállamok, az Unió intézményei és az EKSZ által kirendelt személyi állomány alkotja. A tagállamok, az Unió intézményei, illetve az EKSZ maga viseli az általa kiküldött személyi állománnyal kapcsolatos költségeket, beleértve a telepítés helyszínére történő utazás, valamint az onnan történő elutazás költségeit, az illetményeket, az orvosi ellátást és – a napidíjak kivételével – a juttatásokat.

(2)   A tagállamoknak, az uniós intézményeknek, illetve az EKSZ-nek a feladata, hogy választ adjanak az állomány tagjai részéről vagy velük összefüggésben, a kiküldetéssel kapcsolatban felmerülő követelésekre, valamint hogy adott esetben eljárást indítsanak az adott taggal szemben

(3)   Az EUAM Ukraine szükség esetén szerződéses alapon alkalmazhat nemzetközi és helyi személyzetet is, amennyiben a szükséges feladatokat a tagállamok által kirendelt személyi állomány nem tudja ellátni. Kivételesen, kellően indokolt esetben, ha nem áll rendelkezésre megfelelően képzett jelentkező a tagállamokból, a részt vevő harmadik államok állampolgárai is felvehetők szerződéses alapon.

(4)   A nemzetközi és helyi személyzet alkalmazási feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit az EUAM Ukraine és a személyzet adott tagja között megkötendő szerződésben kell meghatározni.

9. cikk

Az EUAM Ukraine és személyi állományának jogállása

Az EUAM Ukraine-nek és a misszió személyi állományának jogállását – beleértve adott esetben az EUAM Ukraine feladatainak végrehajtásához és zavartalan működéséhez szükséges kiváltságokat, mentességeket és további garanciákat is – az EUSZ 37. cikkével összhangban, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően megkötött megállapodásban kell meghatározni.

10. cikk

Harmadik államok részvétele

(1)   Az Unió döntéshozatali autonómiájának és egységes intézményi keretének sérelme nélkül harmadik államok felkérést kaphatnak az EUAM Ukraine-ban való közreműködésre, feltéve, hogy viselik az általuk kirendelt személyzettel kapcsolatos költségeket, beleértve az illetményeket, a teljes körű biztosítást, a napidíjakat, valamint az Ukrajnába való utazás és az onnan történő visszautazás költségeit is, továbbá megfelelő módon hozzájárulnak az EUAM Ukraine misszió működési költségeihez.

(2)   Az EUAM Ukraine misszióhoz hozzájáruló harmadik államokat az EUAM Ukraine napi irányítását illetően a tagállamokéval azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

(3)   A Tanács felhatalmazza a PBB-t, hogy meghozza a megfelelő határozatokat a javasolt hozzájárulások elfogadásáról, és létrehozza a hozzájáruló felek bizottságát.

(4)   A harmadik államok részvételére vonatkozó részletes szabályok az EUSZ 37. cikkének megfelelően megkötött megállapodások hatálya alá tartoznak. Amennyiben az Unió és egy harmadik állam uniós válságkezelési műveletekben való részvételre vonatkozó keretmegállapodást köt, illetve kötött, az adott megállapodás rendelkezései alkalmazandók az EUAM Ukraine vonatkozásában is.

11. cikk

Biztonság

(1)   A polgári műveleti parancsnok az 5. cikkel összhangban irányítja a biztonsági intézkedéseknek a misszióvezető általi tervezését, valamint biztosítja azok megfelelő és eredményes végrehajtását a az EUAM Ukraine keretében.

(2)   A misszióvezető felel az EUAM Ukraine biztonságáért, valamint az EUAM Ukraine tekintetében alkalmazandó biztonsági minimumkövetelmények betartásának biztosításáért, az EUSZ V. címe alapján az Unión kívül operatív jelleggel alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikával összhangban.

(3)   A misszióvezető munkáját a misszió biztonságáért felelős tisztviselő segíti, aki a misszióvezető közvetlen beosztottja, és aki az EKSZ-szel is szoros munkakapcsolatot tart fenn.

(4)   Az EUAM Ukraine személyi állománya – a telepítési terület vonatkozásában megállapított kockázati szinthez igazított – kötelező biztonsági oktatásban részesül. A személyi állomány ezenkívül a misszió biztonságáért felelős tisztviselő által szervezett rendszeres helyszíni ismétlő képzéseken is részt vesz.

(5)   A misszióvezető a 2013/488/EU tanácsi határozattal (1) összhangban biztosítja az EU-minősített adatok védelmét.

12. cikk

Ügyeleti szolgálat

Az EUAM Ukraine-ban aktiválni kell az ügyeleti szolgálatot.

13. cikk

Jogi rendelkezések

Az EUAM Ukraine az e határozat végrehajtása érdekében szolgáltatásokat és árukat vehet, szerződéseket és igazgatási megállapodásokat köthet, személyzetet alkalmazhat, bankszámlát tarthat fenn, vagyoni eszközöket szerezhet és idegeníthet el, teljesítheti a fizetési kötelezettségeit, valamint eljárhat bíróság előtt.

14. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)   Az EUAM Ukraine-nel kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2014. november 30-ig terjedő időszakra 2 680 000 EUR. Az ezt követő időszakok tekintetében előirányzandó pénzügyi referenciaösszegről a Tanács dönt.

(2)   Valamennyi kiadást az Unió általános költségvetésére alkalmazandó eljárásoknak és szabályoknak megfelelően kell kezelni. Természetes és jogi személyek korlátozás nélkül részt vehetnek az EUAM Ukraine keretében kiírt közbeszerzési pályázatokon. Ezenkívül az EUAM Ukraine keretében vásárolt áruk esetében nem kell alkalmazni az áruk származására vonatkozó szabályt. A misszió – a Bizottság jóváhagyásától függően – technikai megállapodásokat köthet tagállamokkal, a fogadó állammal, a részt vevő harmadik államokkal és az egyéb nemzetközi szereplőkkel a felszereléseknek, a szolgáltatásoknak és a helyiségeknek az EUAM Ukraine számára való biztosításáról.

(3)   Az EUAM Ukraine felel a misszió költségvetésének végrehajtásáért. Az EUAM Ukraine e célból megállapodást ír alá a Bizottsággal.

(4)   Az EUAM Ukraine és annak személyi állománya jogállására vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, az EUAM Ukraine felel a megbízatásának végrehajtásából eredő követelésekért és kötelezettségekért, azon követelések kivételével, amelyek a misszióvezető súlyos kötelességszegéséből erednek, amelyekért a misszióvezető maga viseli a felelősséget.

(5)   A pénzügyi rendelkezések végrehajtása nem érinti a 4., az 5. és a 6. cikkben meghatározott parancsnoki láncot, valamint az EUAM Ukraine operatív követelményeit, beleértve a felszerelés kompatibilitását és a csapatok interoperabilitását is.

(6)   A kiadások a (3) bekezdésben említett megállapodás aláírásának napjától számolhatók el.

15. cikk

Projektegység

(1)   A projektek meghatározása és végrehajtása céljából az EUAM Ukraine-en belül projektegységet kell létrehozni. Az EUAM Ukraine adott esetben támogatást és tanácsadást biztosít a tagállamok és a harmadik államok által saját hatáskörben, az EUAM Ukraine megbízatásához kapcsolódó területeken és annak célkitűzéseit támogatva végrehajtott projektek kapcsán.

(2)   A (3) bekezdésre is figyelemmel az EUAM Ukraine felhatalmazást kap arra, hogy az EUAM Ukraine egyéb tevékenységeivel összhangban álló, azokat kiegészítő projektek végrehajtása céljából igénybe vegye a tagállamok vagy harmadik államok pénzügyi hozzájárulásait, az alábbi két esetben:

a projekt szerepel e határozat pénzügyi kimutatásában, vagy

a projekt a megbízatás ideje alatt kerül be a pénzügyi kimutatásba a kimutatásnak a misszióvezető kérésére történő módosítása révén.

Az EUAM Ukraine megállapodást köt ezen államokkal többek között arról, hogy milyen konkrét eljárásokat kell alkalmazni a harmadik felek részéről felmerülő azon panaszok kezelésére, amelyek az említett államok által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök kezelése során az EUAM Ukraine által hozott intézkedésekkel vagy az általa elkövetett mulasztásokkal okozott károkkal kapcsolatban merülnek fel. Az említett államok pénzeszközeinek kezelése során az EUAM Ukraine által hozott intézkedésekért vagy az általa elkövetett mulasztásokért való felelősséget a hozzájáruló tagállamok semmilyen esetben sem háríthatják az Unióra vagy a főképviselőre.

(3)   A projektegység számára harmadik államok által biztosított pénzügyi hozzájárulások elfogadására a PBB általi jóváhagyás alapján kerülhet sor.

16. cikk

Az Uniós válaszlépések közötti összhang és koordináció

(1)   A főképviselő biztosítja, hogy e határozat végrehajtása összhangban legyen az Unió külső tevékenységének egészével.

(2)   A parancsnoki lánc sérelme nélkül a misszióvezető az ukrajnai uniós fellépés következetességének biztosítása érdekében az Unió ukrajnai küldöttségével szoros együttműködésben végzi tevékenységét. A parancsnoki lánc sérelme nélkül a kijevi küldöttség vezetője helyi szintű politikai iránymutatást nyújt az EUAM Ukraine misszióvezetőjének. Az EUAM Ukraine misszióvezetője és a kijevi küldöttség vezetője szükség szerint konzultál egymással.

(3)   Együttműködést kell kialakítani az EUAM Ukraine és a moldovai–ukrán határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EUBAM Moldova/Ukraine) között.

(4)   Ezenkívül a hatékony fellépés érdekében törekedni kell az egyéb releváns nemzetközi partnerekkel – különösen az EBESZ-szel – történő rendszeres együttműködésre, koordinációra és a tevékenységeik kiegészítő jellegének biztosítására.

17. cikk

Információk átadása

(1)   A főképviselő felhatalmazást kap arra, hogy szükség szerint – az EUAM Ukraine igényeinek megfelelően – a 2013/488/EU határozattal összhangban az EUAM Ukraine céljára készült, legfeljebb „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” szintű EU-minősített adatokat adjon át az e határozathoz csatlakozó harmadik államoknak.

(2)   Különleges és azonnali operatív igény esetén a főképviselő a 2013/488/EU határozatnak megfelelően „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” szintig jogosult a fogadó állam részére is átadni EUAM Ukraine céljára készült EU-minősített adatokat. E célból a főképviselő megállapodást köt a fogadó állam illetékes szerveivel.

(3)   A főképviselő jogosult az e határozathoz csatlakozó harmadik államok részére az EUAM Ukraine-nel kapcsolatos tanácsi tanácskozásokra vonatkozó, nem minősített, a Tanács eljárási szabályzata (2) 6. cikkének (1) bekezdése értelmében szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó uniós dokumentumok átadására.

(4)   A főképviselő a 2013/488/EU határozat VI. melléklete VII. szakaszának értelmében ezeket a jogosultságait, valamint a (2) bekezdésben említett megállapodások megkötésére vonatkozó hatáskörét átruházhatja az EKSZ tisztségviselőire, a polgári műveleti parancsnokra és/vagy a misszióvezetőre.

18. cikk

Stratégiai felülvizsgálat

Az EUAM Ukraine kezdeti megbízatása két évre szól. A misszió elindítását követő egy év múlva stratégiai felülvizsgálatra kerül sor.

19. cikk

Hatálybalépés és időtartam

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ez a határozat az EUAM Ukraine elindításától számított 24 hónapos időszak végéig alkalmazandó.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  A Tanács 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

(2)  A Tanács 2009. december 1-jei 2009/937/EU határozata a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 325., 2009.12.11., 35. o.).


23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/48


A TANÁCS 2014/487/KKBP VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. július 22.)

a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/137/KKBP határozat végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. február 28-i 2011/137/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2011. február 28-án elfogadta a 2011/137/KKBP határozatot.

(2)

A Tanács úgy véli, hogy egy személy esetében már nem indokolt, hogy szerepeljen a 2011/137/KKBP határozat IV. mellékletében foglalt jegyzékben.

(3)

A 2011/137/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/137/KKBP határozat IV. mellékletében foglalt jegyzékben szereplő alábbi személyre vonatkozó bejegyzés törlésre kerül:

23.

Mohamed Ali ZIDANE

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  HL L 58., 2011.3.3., 53. o.


23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/49


A TANÁCS 2014/488/KKBP VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. július 22.)

a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2013. május 31-i 2013/255/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2013. május 31-én elfogadta a 2013/255/KKBP határozatot.

(2)

A helyzet súlyosságára tekintettel további három személyt és kilenc szervezetet kell felvenni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében foglalt jegyzékébe.

(3)

A 2013/255/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az e határozat mellékletében felsorolt személyeket és szervezeteket fel kell venni a 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében szereplő jegyzékbe.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  HL L 147., 2013.6.1., 14. o.


MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett személyek és szervezetek jegyzéke

A.   Személyek

 

Név

Azonosító adatok

A jegyzékbe vétel okai

A jegyzékbe vétel időpontja

180.

Hashim Anwar al-Aqqad (más néven: Hashem Aqqad, Hashem Akkad, Hashim Akkad)

Születési idő: 1961.,

Mohagirine, Szíria

Prominens üzletember, a szíriai gazdaság számos ágazatában (többek között a kőolaj- és földgázágazatban) tevékeny vállalatok alkotta Akkád Csoport elnöke. Támogatást nyújt a szíriai rezsim számára és annak haszonélvezője is egyben.

2014.7.23.

181.

Suhayl Hasan ezredes (más néven: Suhayl al-Hasan ezredes, „al-Nimir”/„A Tigris”, Sohail Hassan, Sohail al-Hassan, Suhail Hassan, Suhayl Hassan alezredes, Suhayl Hasan dandártábornok)

 

A szíriai rezsim katonai parancsnoka, felelősség terheli a polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim támogatója.

2014.7.23.

182.

Amr Armanazi (más néven: Amr Muhammad Najib Al-Armanazi, Amr Najib Armanazi, Amrou Al-Armanazy)

Születési idő: 1944. február 7.

A Szíriai Tudományos Vizsgálati és Kutatóközpont (Syrian Scientific Studies and Research Centre, SSRC) főigazgatója, támogatást nyújt a szíriai hadseregnek abban, hogy a tüntetők megfigyelésére és elnyomására közvetlenül használt felszereléseket szerezzen be.

Felelősség terheli a polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim támogatója.

2014.7.23.

B.   Szervezetek

 

Elnevezés

Azonosító adatok

A jegyzékbe vétel okai

A jegyzékbe vétel időpontja

54.

Oceans Petroleum Trading (más néven: Overseas Petroleum Tradeing (SAL), Overseas Petroleum Company)

Dunant Street, Snoubra Sector, Bejrút, Libanon

Titkos olajszállításokat szervez a szíriai rezsim részére, ezzel támogatást nyújt a szíriai rezsim számára és annak haszonélvezője is egyben.

2014.7.23.

55.

Tri Oceans Trading

35b Saray El Maadi Tower, Corniche El Nile, Kairó, Egyiptom, Postal Code 11431 P.O. Box: 1313 Maadi

Titkos olajszállításokat szervez a szíriai rezsim részére, ezzel támogatást nyújt a szíriai rezsim számára és annak haszonélvezője is egyben.

2014.7.23.

56.

The Baniyas Refinery Company (más néven: Banias, Banyas)

Banias Refinery Building, 26 Latkia Main Road, Tartous, P.O. Box 26, Szíria

A Kőolajért és Ásványkincsekért Felelős Minisztérium alá tartozó Általános Kőolaj-finomító és Kőolajtermék-elosztó Vállalat (General Corporation for Refining and Distribution of Petroleum Products, GCRDPP) leányvállalata. Mint ilyen pénzügyi támogatást nyújt a szíriai rezsim számára.

2014.7.23.

57.

The Homs Refinery Company (más néven: Hims, General Company for Homs Refinery)

General Company for Homs Refinery Building, 352 Tripoli Street, Homs, P.O. Box 352, Szíria

A Kőolajért és Ásványkincsekért Felelős Minisztérium alá tartozó Általános Kőolaj-finomító és Kőolajtermék-elosztó Vállalat (General Corporation for Refining and Distribution of Petroleum Products, GCRDPP) leányvállalata. Mint ilyen pénzügyi támogatást nyújt a szíriai rezsim számára.

2014.7.23.

58.

Fegyverbeszerzési Hivatal (Army Supply Bureau)

PO Box 3361, Damaszkusz

Részt vesz a rezsim katonai felszereléseinek beszerzésében, ezért felelősség terheli a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért. A szíriai védelmi minisztérium egyik hivatala.

2014.7.23.

59.

Védelemügyi Ipari Létesítmény (Industrial Establishment of Defence) (más néven: Industrial Establishment of Defense (IED), Industrial Establishment for Defence, Defence Factories Establishment, Establissements Industriels de la Defense (EID), Establissement Industrial de la Defence (ETINDE), Coefficient Defense Foundation)

Al Thawraa Street, P.O. Box 2330 Damaszkusz, vagy a Damaszkusz közelében található Al-Hameh, P.O. Box 2230

Részt vesz a rezsim katonai felszereléseinek beszerzésében, ezért felelősség terheli a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért. A szíriai védelmi minisztérium egyik hivatala.

2014.7.23.

60.

Az Alkalmazott Tudományok és Technológia Főintézete (Higher Institute for Applied Sciences and Technology, HISAT)

P.O. Box 31983, Barzeh

A már jegyzékbe vett Szíriai Tudományos Vizsgálati és Kutatóközpont (Syrian Scientific Studies and Research Centre, SSRC) kapcsolt szervezete és leányszervezete. Képzést biztosít és támogatást nyújt az SSRC számára, ezért felelősség terheli a polgári lakosság erőszakos elnyomásáért.

2014.7.23.

61.

Nemzeti Szabványügyi és Kalibráló Laboratórium (National Standards & Calibration Laboratory, NSCL)

P.O. Box 4470, Damaszkusz

A már jegyzékbe vett Szíriai Tudományos Vizsgálati és Kutatóközpont (Syrian Scientific Studies and Research Centre, SSRC) kapcsolt szervezete és leányszervezete. Képzést biztosít és támogatást nyújt az SSRC számára, ezért felelősség terheli a polgári lakosság erőszakos elnyomásáért.

2014.7.23.

62.

El Jazireh (más néven: Al Jazerra)

Shaheen Building, 2nd floor, Sami el Solh, Bejrút; szénhidrogén-ágazat

A korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó Ayman Jaber tulajdonában van vagy irányítása alatt áll.

2014.7.23.


23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/52


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. június 19.)

a Spanyol Királyság által a digitális földfelszíni televíziózás távoli és kevésbé urbanizált területeken történő kiépítésére (Kasztília–La Mancha régión kívül) odaítélt SA.28599 (C 23/10 (korábbi NN 36/10, korábbi CP 163/09)) sz. állami támogatásról

(az értesítés a C(2013) 3204. számú dokumentummal történt)

(Csak a spanyol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/489/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután a fent hivatkozott rendelkezéseknek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (1) és a benyújtott észrevételek figyelembevételével,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

(1)

2009. május 18-án a SES Astra S.A. (a továbbiakban: Astra) panaszt nyújtott be a Bizottsághoz. A panasz tárgyát egy állítólagos állami támogatási program képezte, melyet a spanyol hatóságok fogadtak el a távoli és kevésbé urbanizált spanyolországi területeken az analóg televíziózásról a digitális televíziózásra történő átállásról. Az Astra szerint a program be nem jelentett, és ezért jogellenes támogatásnak minősül, amely a földfelszíni és műholdas műsorszóró platform közötti verseny torzulását eredményezte.

(2)

A kifogásolt program jogi alapját a digitális földfelszíni televíziózás terjedését, a kábeltelevíziózás liberalizációját, valamint a pluralizmus elősegítését célzó sürgős intézkedésekről szóló 2005. június 14-i 10/2005. sz. törvény (2) jelenti. A digitális földfelszíni televíziózásra való átállás folyamatával kapcsolatban elfogadott jogszabályok közé tartozik továbbá a digitális földfelszíni televíziózás nemzeti műszaki tervének jóváhagyásáról szóló, 2005. július 29-i 944/2005. sz. királyi rendelet (3), a digitális földfelszíni televíziószolgáltatás nyújtására vonatkozó általános szabályok jóváhagyásáról szóló, 2005. július 29-i 945/2005. sz. királyi rendelet, az általános és a digitális földfelszíni televíziószolgáltatás nyújtására vonatkozó szabályok jóváhagyásáról szóló, 2005. július 29-i ITC 2476/2005. sz. utasítás, valamint a rádiós és kábeltelevíziós műsorszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok jóváhagyásáról szóló, 2005. július 28-i 920/2006. sz. királyi rendelet.

(3)

2010. szeptember 29-i levelében a Bizottság értesítette a Spanyol Királyságot arról, hogy a szóban forgó támogatással kapcsolatosan az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról határozott Spanyolország teljes területére vonatkozóan, Kasztília–La Mancha kivételével, amelyre vonatkozóan külön eljárást indított (4). Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) 2010. december 14-én közzétették az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában  (5). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az intézkedéssel kapcsolatban tegyék meg észrevételeiket.

(4)

A határidő meghosszabbítását követően Spanyolország 2011. november 30-i levelében válaszolt az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt, az észrevételek megtételére vonatkozó felkérésre. A központi kormányzat mellett Asztúria, Aragónia, Baszkföld, Kasztília és León, Kasztília–La Mancha (6), Extremadura, Galícia, Rioja, Madrid és Murcia hatóságai nyújtották be észrevételeiket és/vagy válaszaikat az eljárás megindításáról szóló határozatban feltett kérdésekre.

(5)

A Bizottsághoz ezenkívül észrevételt nyújtott be a Radiodifusion Digital SL 2011. január 11-i levelében, a Grupo Antena 3 és az UTECA (Union de Televisiones Comerciales Asociadas) 2011. január 28-i levelében, a Gestora La Sexta 2011. január 31-i levelében, az Abertis Telecom SA (a továbbiakban: Abertis) 2011. február 2-i levelében, valamint az Astra és a Telecinco 2011. február 4-i levelében. 2011. január 19-i és 2011. február 9-i levelében a Bizottság a kapott észrevételeket továbbította Spanyolországnak, biztosítva a válaszlehetőséget. 2011. február 22-i és 2011. március 14-i levelében Spanyolország észrevételeket nyújtott be.

(6)

A vizsgálat során több találkozóra került sor: a Bizottság és Spanyolország között 2011. április 11–12-én, a Bizottság és az Astra között 2011. április 14-én, a Bizottság és az Abertis között 2011. május 5-én, valamint a Bizottság és az UTECA között 2011. július 5-én. Miután Spanyolország saját kezdeményezésre több alkalommal információkat nyújtott be, többek között Baszkföld 2011. február 24-i észrevételeit, 2012. február 14-i levelében a Bizottság hivatalos információkéréssel fordult Spanyolországhoz. A határidő meghosszabbítása után Spanyolország április 16-i levelében válaszolt, amelyet 2012. június 15-én, 19-én és 25-én kelt levelei követtek. Mivel a kért információk egy részét továbbra sem kapta meg, a Bizottság 2012. augusztus 9-én további tájékoztatást kért. A határidő meghosszabbítása után Spanyolország 2012. október 10-i levelében válaszolt, amelyet 2012. október 30-án kelt levele követett.

(7)

Ezenkívül az Abertis saját kezdeményezésre további tájékoztatást adott 2011. június 22-én és 2012. július 25-én. Az Astra további tájékoztatást adott 2011. július 21-i, 2011. május 16-i, 2011. szeptember 8-i, valamint 2011. november 11-i levelében, amelyek mindegyikét Spanyolországnak továbbították észrevételezésre.

2.   AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

2.1.   HÁTTÉR

2.1.1.   A panaszos

(8)

A panaszos egy műholdas platformüzemeltető. Az 1985-ben Société Européenne des Satellites (SES) néven alapított SES ASTRA (a továbbiakban: Astra) Európa első magántulajdonú műholdas szolgáltatója volt. Az Astra üzemelteti az ASTRA műholdas rendszert, amely Európában és azon kívül átfogó műsor-szolgáltatási és széles sávú megoldásportfólióval áll ügyfelei rendelkezésére. Rádió- és televízió-műsorokat sugároz közvetlenül több millió háztartásba, ezenkívül internet-hozzáférést és hálózati szolgáltatásokat nyújt hatóságok, nagyvállalkozások, kkv-k és háztartások részére.

(9)

Panaszában az Astra azt állítja, hogy a kormány, valamint a távoli és kevésbé urbanizált spanyolországi területek autonóm közösségei által végrehajtott intézkedések sértik a technológiai semlegesség elvét, mivel a földfelszíni műsorszórást tekintik a digitalizálás egyetlen lehetséges módjának. Az Astra kifejezetten megemlíti Kantábria esetét. Egy a digitális televíziózás lefedettségének Kantábria egész területére történő kibővítése céljából 2008 januárjában meghirdetett közbeszerzési eljárás keretében Kantábria regionális kormányzata az Astrát választotta ki arra, hogy platformján keresztül szabadon fogható televíziós csatornákat sugározzon. A regionális kormányzat azonban 2008 novemberében felmondta ezt a szerződést. Az Astra szerint a hatóságok csak akkor mondták fel a szerződést, miután értesültek arról, hogy az analóg földfelszíni hálózat fejlesztését a központi kormányzat finanszírozza. Valójában a kantábriai hatóságok 2008. november 7-i levelükben kifejtették, hogy a szerződést azért mondták fel, mert a központi kormányzat időközben a digitális televíziózás lefedettségének Spanyolország egészére történő bővítésével kapcsolatos döntéseket hozott (7). Így Kantábria esetében bizonyíthatónak látszik először is az, hogy az Astra az érintett piacon versenyképes, másodszor pedig az, hogy a központi kormányzat döntései a versenyt ellehetetlenítik.

2.1.2.   Az ágazat

(10)

Az ügy a műsor-szolgáltatási ágazatot érinti, amelyben számos szereplő folytat tevékenységet a műsor-szolgáltatási terméklánc különböző szintjein.

(11)

A műsorszolgáltatók televíziós csatornákat szerkesztenek, amelynek keretében a vásárolt vagy saját gyártású televíziós tartalmat csatornákba szervezik. A csatornákat ezután különböző platformokon (pl. műholdas, DTT, kábel, IPTV) keresztül teszik elérhetővé a közönség számára. Spanyolországban a műsorszolgáltatást a jogalkotó közszolgáltatásnak minősítette, így azt állami tulajdonú műsorszolgáltatók (RTVE), valamint állami koncesszióval rendelkező magántulajdonú műsorszolgáltatók (8) végezhetik. Ezeket az ún. szabadon fogható (FTA) csatornákat a nézők díjmentesen érhetik el. Annak érdekében, hogy a lakosság ténylegesen élvezhesse e közszolgáltatás előnyeit, a törvény minimális lefedettségi kötelezettséget ír elő az állami műsorszolgáltató által sugározható műsorok tekintetében, valamint a koncesszióval rendelkező magántulajdonú műsorszolgáltatók számára. Ebből következően az állami műsorszolgáltatóknak a spanyol lakosság legalább 98 %-át, míg a magántulajdonú műsorszolgáltatóknak a lakosság legalább 96 %-át le kell fedniük. Spanyolországban az állami műsorszolgáltatók nem birtokolnak állami műsorszóró hálózatot. Emiatt a platformüzemeltetőkkel kötött megállapodások keretében gondoskodnak tartalmuk továbbításáról, valamint lefedettségi kötelezettségeik teljesítéséről.

(12)

A hardverszállítók a különböző platformok kiépítéséhez szükséges infrastruktúrát és eszközöket gyártják vagy telepítik.

(13)

A platformüzemeltetők (vagy hálózatüzemeltetők) (9)olyan magántulajdonban lévő vagy állami irányítás alatt álló vállalkozások, amelyek a műsorszolgáltatók által előállított csatornáknak a közönséghez való eljuttatásához szükséges infrastruktúrát üzemeltetik (feladatuk a jel továbbítása és sugárzása). A televíziózás kezdetén az analóg földfelszíni platform volt az egyetlen rendelkezésre álló platform. A technológia fejlődésével a piacon több platform jelent meg: a műholdas platform, a kábeltelevíziós platform, legutóbb pedig az IPTV (10), amely széles sávú kapcsolaton keresztül továbbítja a televíziós jelet.

(14)

A földfelszíni műsorszolgáltatásban a televíziójelet a televízióstúdióból műsorszóró központba (fejállomásra) továbbítják, amely általában egy hálózatüzemeltető tulajdonában és üzemeltetésében lévő eszköz. Ezután a jel a műsorszóró központból (fejállomásról) a hálózatüzemeltetők által üzemeltetett adóközpontokba (pl. toronyba) kerül, amelyek a jel továbbítását végzik; egyes esetekben a jelet műholdon keresztül továbbítják. Végül a jelet az adóközpontból a háztartásokba továbbítják. A földfelszíni hálózat digitalizálásához a földi adók cseréje szükséges. Mivel azonban a digitális jelek az analóg jeleknél alacsonyabb tartományban találhatók és így az új technológia kapillárisabb hálózatot igényel, egyes esetekben a lefedettség bővítéséhez új műsorszóró központok kiépítése is szükséges.

(15)

A műholdas műsorszolgáltatás során a jel műsorszóró központba (fejállomásra), majd onnét a műholdra kerül, amely a háztartásokba továbbítja. Alternatív megoldásként a jelet a televízióstúdióból közvetlenül is továbbíthatják a műholdra, ha a stúdió rendelkezik a megfelelő eszközökkel. A nézőnek parabolaantennával és dekóderrel kell rendelkeznie. A műholdas lefedettségnek egy adott régióban való növeléséhez a földi berendezéseket az ügyfelek háztartásaiban kell telepíteni. Földrajzilag így a műholdas platform Spanyolország területének csaknem 100 %-át képes lefedni, míg a földfelszíni platform lefedettsége mindegy 98 %-os.

2.1.3.   Háttér

(16)

A vizsgált intézkedést a műsorszolgáltatás digitalizálásának összefüggésében kell vizsgálni, amely a földfelszíni, műholdas és kábelplatformok terén az elmúlt időszakban zajlott vagy jelenleg zajlik. Az analóg műsorszolgáltatáshoz képest a digitalizált műsorszolgáltatás előnye, hogy a rádiófrekvenciás spektrum hatékonyabb kihasználása révén nagyobb átviteli kapacitással rendelkezik. A digitális technológiára való átállás különösen a földfelszíni műsorszolgáltatás szempontjából lényeges, ahol a rendelkezésre álló frekevenciaspektrum korlátozott. Ugyanakkor a műholdas továbbítás előnye, hogy teljesen más frekvenciasávot használ, amelyben nincs frekvenciahiány.

(17)

Az analógról a digitális televíziózásra történő átállás jelentős mennyiségű, jó minőségű rádióspektrumot szabadít fel a „digitális hozadék” néven ismert tartományban, amely elektronikus kommunikációs szolgáltatások kiépítéséhez használható fel. E digitális hozadék és különösen a 790–862 MHz-es tartomány (a 800 MHz-es sáv) lendületet adhat az elektronikus kommunikációs iparágnak, jelentős hatást gyakorolhat a versenyképességre és a növekedésre, továbbá számos társadalmi és kulturális előnnyel járhat (11).

(18)

A digitális hozadék a földfelszíni műsorszolgáltatásról más platformra való átállással, vagy az analógról digitális földfelszíni műsorszolgáltatásra való átállással használható ki. Elképzelhető egy több platformot kombináló vegyes megoldás is (12).

(19)

A földfelszíni műsorszolgáltatás esetében azonban a frekvenciahiány problémája a digitalizálást követően is fennáll. Példa erre az, hogy nem sokkal az analógról a digitális televíziózásra történő átállás 2010. áprilisi befejezését követően a spanyol kormánynak egyes műsorszolgáltatókat a 800 MHz-es sávból más frekvenciasávba kellett áthelyeznie. A műsorszolgáltatóknak kiosztott DTT multiplexek áthelyezése további költségeket és állami támogatásokat eredményezett, amelyeket a Bizottság jelenleg hivatalos vizsgálati eljárás keretében vizsgál (13).

(20)

A televíziós műsorszolgáltatást illetően a földfelszíni digitális adást a jövőben széles sávú technológia válthatja fel, mivel a jeltovábbításban várhatóan az új generációs széles sávú hálózatok (NGA) veszik át a vezető szerepet. Egyelőre azonban Spanyolországban az ilyen NGA-hálózatok földrajzi lefedettsége nem teljes körű.

(21)

Spanyolországban jelenleg négy műsorszóró platform működik: DTT – digitális földfelszíni technológia (DBV-T), műholdas (DBV-S), kábel (DVB-C) és IPTV. A DTT a szabadon fogható spanyol közszolgálati és magáncsatornák fő platformja (14). A földfelszíni hálózat fő üzemeltetője az Abertis, amely a Hispasat műholdas szolgáltató felett is ellenőrzést gyakorol. Ezenkívül számos helyi távközlési szolgáltató is sugároz DTT-jelet, amelyek általában az Abertis országos hálózatához csatlakoznak. A fizetős csatornák szolgáltatása főként műholdas, kábel és IPTV platformon történik. A két vezető műholdas szolgáltató az Astra és a Hispasat.

(22)

A digitalizálási folyamat lebonyolítása céljából, az analógról a digitális televíziózásra történő átállás érdekében 2005–2008 között Spanyolország egy sor szabályozási intézkedést hozott a földfelszíni hálózatra vonatkozóan, amelyeket a 2.2. szakasz ismertet. Ezek Spanyolország területét három jól elkülöníthető térségre osztják fel:

i)

I. térség – a spanyol lakosság döntő többsége, ahol az átállási költségeket a műsorszolgáltatók viselték – a magántulajdonú műsorszolgáltatók esetében a terület 96 %-a, állami műsorszolgáltatók esetében a terület 98 %-a. Mivel a költségeket a műsorszolgáltatók viselték, állami támogatásra nem volt szükség.

ii)

II. térség – a lakosság 2,5 %-ára kiterjedő távoli és kevésbé urbanizált területek, ahol az állami és magáncsatornák vételét korábban analóg földfelszíni televíziózás biztosította. Mivel azonban a digitális technológiára való átállás a meglévő műsorszóró központok fejlesztését és újak kiépítését igényli, a földfelszíni hálózatban jelentős beruházásokra volt szükség. A magántulajdonú műsorszolgáltatóknak nem fűződött kellő érdekük ahhoz, hogy a szolgáltatást a II. térségben nyújtsák, így nem voltak hajlandóak viselni a digitalizálási költségeket. A spanyol hatóságok ezért létrehozták a vizsgálat tárgyát képező, a meglévő műsorszóró központok fejlesztését és új központok kiépítését célzó állami támogatási programot annak érdekében, hogy azoknak a lakosoknak, akik számára a magán- és állami csatornák vételét addig az analóg földfelszíni televíziózás biztosította, a továbbiakban valamennyi csatorna vételére DTT platformon keresztül legyen lehetőségük. A folyamat DTT lefedettségbővítés néven vált ismertté, ami azt jelenti, hogy a DTT lefedettségét a kereskedelmi műsorszolgáltatók számára kötelező mértéken felül bővítették.

iii)

III. térség – itt a domborzat nem teszi lehetővé a földfelszíni platformon keresztüli televíziószolgáltatást, így azt műholdon keresztül nyújtják. A szabadon fogható televíziójelek továbbítását a III. térségben a Hispasat végzi. Az, hogy a televíziószolgáltatást műholdon keresztül nyújtják, a fogyasztók számára költséggel jár, mivel parabolaantennát és set-top boxot kell beszerezniük.

2.2.   A TÁMOGATÁS LEÍRÁSA

(23)

A vizsgált program a spanyol központi hatóságok által 2005-től bevezetett komplex jogszabályrendszerre épül. E jogszabályok alapján az autonóm közösségek és a helyi önkormányzatok 2008–2009 között állami támogatást nyújtottak a DTT platform II. térségben történő kiépítéséhez, amelyhez a kedvezményezettek részére a központi költségvetésből és saját költségvetésükből biztosítottak forrásokat. Ezenkívül az autonóm közösségek 2009-től folyamatos támogatást nyújtottak a II. térségen belüli hálózatok karbantartásához és üzemeltetéséhez.

(24)

A digitális televíziózási technológiára történő átállás szabályozása a 2005. június 14-i 10/2005. sz. törvény elfogadásával kezdődött (15). Ez hivatkozik arra, hogy elő kell segíteni az analógról a digitális földfelszíni technológiára való átállást, továbbá előírja, hogy a kormány hozza meg az átállást biztosító megfelelő intézkedéseket.

(25)

E felhatalmazást követően a Miniszterek Tanácsa a 944/2005. sz. királyi rendelettel elfogadta a nemzeti műszaki tervet, amely a spanyolországi analóg szolgáltatás kikapcsolásának dátumát 2010. április 3-ára tűzte ki (16).

(26)

A II. és III. térséget illetően a nemzeti műszaki terv tizenkettedik kiegészítése már lehetővé tette, hogy a helyi és regionális hatóságok a lefedettség mértékét 96–100 %-osra bővítsék. Ezzel kapcsolatban a műszaki terv kifejezetten a digitális földfelszíni televíziózásra (DTT) hivatkozik, és hat feltételt ír elő a helyi hatóságok számára a bővítés végrehajtásához. Az e) feltétel szerint a helyi létesítménynek meg kell felelnie a digitális földfelszíni televíziózásról szóló műszaki tervnek.

(27)

Ezt követően 2007. szeptember 7-én a Miniszterek Tanácsa elfogadta a digitális földfelszíni televíziózásra történő átállás nemzeti tervét (a továbbiakban: átállási terv) (17)), amely megvalósítja a nemzeti műszaki tervet. Az átállási terv Spanyolország területét kilencven műszaki átállási projektre osztotta fel (18), és ezek mindegyikére vonatkozóan meghatározta az analóg műsorszolgáltatás kikapcsolásának határidejét.

(28)

2008 február 29-én az Ipari, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium (a továbbiakban: MITyC) határozatot hozott, amelynek célja a távközlési infrastruktúra fejlesztése, valamint az, hogy meghatározza az Avanza-terv keretében az információs társadalom fejlesztését célzó intézkedések 2008. évi finanszírozásának feltételeit és a források elosztását (19). A határozat 558 millió EUR összegű költségvetést hagyott jóvá, amelyet részben a széles sávú infrastruktúra fejlesztésére, részben pedig a kereskedelmi műsorszolgáltatók jogszabályi kötelezettségein kívül eső, távoli és kevésbé urbanizált spanyolországi területeken a televíziózás digitalizálására irányoztak elő (20). Az e területeken végrehajtott digitalizálás lefedettségbővítés néven vált ismertté. Végrehajtására a meglévő, a MITyC és az autonóm közösségek által 2008 júliusa és novembere között aláírt keretmegállapodások (21) sorozatos kiegészítésével került sor (a 2006. évi keretmegállapodások kiegészítéseit a Spanyol Közlönyben valamennyi autonóm közösségre vonatkozóan közzétették). A legtöbb esetben a megállapodások szövege a digitális földfelszíni technológiát jelöli meg az egyetlen finanszírozható technológiaként. A megállapodások alapján a MITyC forrásokat csoportosított át az autonóm közösségekhez, amelyek vállalták, hogy saját költségvetésükből fedezik a művelet fennmaradó költségeit. A kiegészítések emellett arra kötelezték a helyi hatóságokat, hogy feleljenek meg a nemzeti műszaki terv tizenkettedik kiegészítésének.

(29)

Ezzel párhuzamosan 2008. október 17-én a Miniszterek Tanácsa további 8,72 millió EUR elkülönítését hagyta jóvá az átállási terv I. fázisában, 2009 első felében megvalósítandó átállási projektek keretében a DTT lefedettség kiépítése, illetve bővítése céljából. A forrásokat azt követően bocsátották rendelkezésre, hogy a MITyC és az autonóm közösségek 2008 decemberében új keretmegállapodásokat írtak alá (a továbbiakban: a 2008. évi keretmegállapodások). Ezek az „Együttműködési keretmegállapodás az Ipari, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium, valamint […] autonóm közösség között a DTT platformra történő áttérés nemzeti tervének kidolgozásáról” címmel kötött megállapodások hivatkoznak az említett 8,72 millió EUR-s finanszírozásra. Felsorolják azokat a tevékenységeket, amelyeket a központi és regionális hatóságok finanszíroznak annak érdekében, hogy a digitális televíziózás a meglévő analóg lefedettségnek megfelelő lefedettséget érjen el. E tevékenységek a digitális földfelszíni televíziózás kiépítéséhez kapcsolódnak.

(30)

2009. május 29-én a Miniszterek Tanácsa jóváhagyta egy a DTT-átállási intézkedéseket finanszírozó 52 millió EUR-s keret felosztásának kritériumait, amelynek célja, hogy finanszírozza az átállási terv II. és III. fázisához tartozó projektek lefedettségbővítését (22). A Miniszterek Tanácsának megállapodása közvetlen kapcsolatot létesített az átállási tervvel, mivel kimondta, hogy „a DTT platformra történő áttérés nemzeti tervében kitűzött cél, nevezetesen a jelenlegi analóg technológiát alkalmazó földfelszíni televíziózás lefedettségéhez hasonló DTT-lefedettség eléréséhez az állami hatóságok pénzügyi támogatása szükséges”, továbbá, hogy „az együttműködés megvalósítását a DTT platformra történő áttérés nemzeti tervében rögzített keretrendszer határozza meg”.

(31)

Végül 2009 októbere és decembere között a Spanyol Közlönyben közzétették a (29) preambulumbekezdésben említett keretmegállapodások kiegészítéseit, többek között az átállási terv II. és III. fázisában elvégzett lefedettségbővítésre vonatkozóan. A kiegészítések meghatározzák a lefedettségbővítési intézkedések fogalmát, amelynek során kizárólag a földfelszíni technológiára hivatkoznak kifejezetten, bár formálisan nem zárják ki az egyéb technológiákat sem (23).

(32)

A 2008. évi keretmegállapodások és azok fent említett kiegészítéseinek (24) közzétételét követően az autonóm közösségek kormányai megkezdték a bővítés végrehajtását. Közbeszerzési eljárásokat írtak ki vagy önállóan, vagy az ennek lebonyolításával megbízott közvállalkozások útján. A támogatásokat részben az MITyC közreműködésével ítélték oda, így azokat a központi költségvetésből finanszírozták, részben pedig maguk az autonóm közösségek finanszírozták. Bizonyos esetekben az autonóm közösségek a helyi önkormányzatokat hatalmazták meg a bővítés elvégzésével.

(33)

Általában országszerte kétféle közbeszerzési eljárást írtak ki. A közbeszerzési eljárások egyik típusának tárgya a lefedettségbővítés volt, ami azt jelentette, hogy a nyertes vállalkozás működőképes DTT-hálózat átadását (gyakran kiépítését) kapta feladatul. Az elvégzendő feladatok közé tartozott a hálózat megtervezése és kivitelezése, a jel továbbítása, a hálózat kiépítése, valamint a szükséges berendezések leszállítása. A másik típus esetében hardverszállításra írtak ki közbeszerzési eljárásokat már meglévő hálózatoknál. A közbeszerzési eljárás nyertesének feladata a hálózatnak a szükséges berendezésekkel történő fejlesztése, vagyis a berendezések leszállítása, telepítése és üzembe helyezése volt.

(34)

A legtöbb közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő hatóság az eljárás tárgyának meghatározásában közvetlenül (25), és/vagy a műszaki előírások vagy a finanszírozandó berendezések ismertetésében közvetetten (26) hivatkozik a földfelszíni technológiára és a DTT platformra. Abban a néhány esetben, ahol kifejezetten megemlítik a műholdas technológiát, ez a műholdas jel földi tornyokon elhelyezett parabolaantenna segítségével történő vételére (27), vagy a digitális televíziózáshoz a III. térségben szükséges berendezésekre (28) korlátozódik. Igen kevés a technológiailag semleges bővítési tárgyú közbeszerzési eljárás, bár a DTT-től eltérő technológiákat nem zárják ki (29).

(35)

Összesen 2008–2009-ben a központi költségvetésből csaknem 163 millió EUR-t (részben a MITyC által az autonóm közösségeknek nyújtott kedvezményes kamatozású kölcsönök formájában (30)), a vizsgált 16 autonóm közösség költségvetéséből pedig 60 millió EUR-t fordítottak a II. térség bővítési beruházásaira. Ezenkívül a helyi önkormányzatok mintegy 3,5 millió EUR összegben finanszírozták a bővítést.

(36)

A DTT platform II. térségre történő kiterjesztésének második lépéseként 2009-től egyes autonóm közösségek további közbeszerzési eljárásokat írtak ki, vagy közbeszerzési eljárás nélkül kötöttek szerződést a bővítés során digitalizált és kiépített berendezések üzemeltetésére és karbantartására. Az átálláshoz nyújtott támogatásoktól eltérően ez utóbbi intézkedések folyamatos támogatásnak minősülnek. Mivel tárgyuk a II. térségben kiépített földfelszíni hálózat üzemeltetése és karbantartása, e szerződések sem technológiailag semlegesek. A közbeszerzési eljárás keretében üzemeltetés és karbantartás céljára 2009–2011 között megítélt források (a folyamatos támogatás) összege legalább 32,7 millió EUR.

2.3.   AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKAI

(37)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság először is rámutatott arra, hogy az ismertetett intézkedés a 107. cikk (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltételnek megfelel, így állami támogatásnak tekinthető.

(38)

Mivel a műsor-szolgáltatási piac több szintből áll, az eljárás megindításáról szóló határozat az állami támogatás kedvezményezettjeit három kategóriába sorolta: i. hálózatüzemeltetők, ii. a bővítéshez szükséges berendezések szállítására irányuló közbeszerzési eljárásban részt vevő hardverszállítók, valamint iii. televíziós csatornákat sugárzó műsorszolgáltatók.

(39)

A Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a DTT platform bővítésével összefüggő költségek finanszírozásával a program torzította vagy torzíthatta a versenyt a különböző technológiákat képviselő hardverszállítók, valamint a földfelszíni és műholdas platformok között.

(40)

Előzetes értékelésében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, és nem talált olyan indokokat, amelyek alapján az a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősíthető lenne, mivel egyetlen eltérés sem tűnt alkalmazhatónak.

(41)

Tényszerű adatok az eljárás megindításáról szóló határozatban találhatók, amely a jelen határozat elválaszthatatlan részeit képezi.

3.   SPANYOLORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

3.1.   ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK

(42)

Az eljárás megindításáról szóló határozattal szembeni védelem keretében Spanyolország és az autonóm közösségek számos érvet adtak elő (31). Általánosságban ezek két kategóriába sorolhatók. Először is a spanyol hatóságok szerint nem került sor állami támogatásra, mert a szolgáltatás általános gazdasági érdekű szolgáltatás és így az intézkedés nem minősül állami támogatásnak, miután az állami műsorszórás közszolgáltatási feladatkörébe tartozik. Ezenkívül nem jár előnnyel. Másodszor, ha állami támogatásra került volna sor, az a 106. cikk (2) bekezdése vagy a 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető lenne, mivel: a) az analóg hálózat már létezett, és hatékonysági szempontból kevésbé költséges egy meglévő infrastruktúra fejlesztése, mint az átállás egy új platformra; b) a minőségi követelményeknek kizárólag a DTT technológia felel meg; valamint c) a közbeszerzési eljárások technológiailag semlegesek voltak, és a részvételre más platformüzemeltetőknek is volt lehetőségük. Az előadott érvek összefoglalása az alábbiakban található.

3.2.   A TÁMOGATÁS HIÁNYA

3.2.1.   Általános gazdasági érdekű szolgáltatás

(43)

A hálózatüzemeltetőket illetően a spanyol hatóságok szerint azok az Altmark-ítélet (32) értelmében általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtanak. Mivel azonban a lefedettség bővítését célzó intézkedések az autonóm közösségek felelősségi körébe tartoznak, az Altmark-ítélet alkalmazhatóságát eseti alapon kell vizsgálni, és az autonóm közösségeknek kell bizonyítaniuk az Altmark-feltételek teljesülését. A legalaposabb érveket Baszkföld adta elő, amely a digitalizálást egy közvállalkozás, az Itelazpi S.A. (a továbbiakban: Itelazpi) közreműködésével végezte el.

3.2.2.   Az előny hiánya

(44)

A hardverszállítókkal kapcsolatban Spanyolország kifejtette azt a véleményét, hogy mivel a berendezések szállítására irányuló közbeszerzési eljárásokat nyertek, nem jutottak szelektív előnyhöz.

(45)

A hálózatüzemeltetőkkel kapcsolatos észrevétel, hogy bár az Abertis az I. térség vezető piaci szereplője és a II. térségben fejlesztett telephelyek 29 %-ának tulajdonosa, a II. térségben nem üzemeltet hálózatot. Az Abertisnek tehát hálózatüzemeltetőként nem származott előnye az intézkedésből.

(46)

A hálózatüzemeltetést ehelyett regionális szolgáltatók, az autonóm közösségek vagy a helyi önkormányzatok végzik, amelyek egyszerűen bérlik az Abertis telephelyeit és létesítményeit. Az autonóm közösségek és a helyi önkormányzatok nem versenyeznek más hálózatüzemeltetőkkel, így versenyelőnyhöz sem jutnak. Ezenfelül a tevékenységből árbevételük sem származik, mivel a műsorszolgáltatók a II. térségben nem fizetnek a műsorszórási szolgáltatásokért.

(47)

A DTT műsorszolgáltatókkal kapcsolatban Spanyolország azt állítja, hogy a vizsgált intézkedéseknek gyakorlatilag nincs hatásuk a műsorszolgáltatókra. Az intézkedések nem növelték a műsorszolgáltatók közönségét az analóg műsorszórás időszakához képest, mivel a bővített lefedettséggel megcélzott 2,5 %-os lakossági szegmensben az analóg földfelszíni jelek vétele korábban is lehetséges volt. Ennek eredményeként az intézkedéseknek nincs hatásuk e vállalkozások pénzügyi helyzetére.

3.3.   ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG 106. CIKK (2) BEKEZDÉSE ÉS A 107. CIKK (3) BEKEZDÉSÉNEK c) PONTJA ALAPJÁN

(48)

A baszkföldi hatóságok előadták, hogy az Itelazpi javára nyújtott állami támogatás az EUMSZ 106. cikkében foglaltak értelmében a belső piaccal összeegyeztethető. Ennek kapcsán úgy vélik, hogy az intézkedések maradéktalanul megfelelnek az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2005. november 28-i határozatban (a továbbiakban: a 86. cikk (2) bekezdésről szóló határozat) rögzített feltételeknek (33).

(49)

Amennyiben, hogy a Bizottság döntése szerint a spanyol hatóságok által a digitális földfelszíni televíziózás II. térségben történő kiépítésével kapcsolatban hozott intézkedések állami támogatásnak minősülnek, és az EUMSZ 106. cikkének alkalmazásában nem egyeztethetők össze a belső piaccal, Spanyolország azt állítja, hogy az intézkedések a belső piaccal mindenképp összeegyeztethetők, amennyiben egy a közösség érdekében álló célkitűzés (a digitális műsorszolgáltatásra történő átállás) megvalósítására irányulnak, így az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt kivétel hatálya alá esnek.

3.3.1.   Hatékonysági érvek

(50)

Spanyolország szerint a nemzeti műszaki terv és az átállási terv nemzeti szinten nem minősül lefedettségbővítési tervnek, mivel azok csak az I. térségen belüli átállásra vonatkoznak. A tervek önmagukban nem korlátozzák a lefedettségbővítés technológiai lehetőségeit. A központi és regionális hatóságok közötti megállapodásokon alapuló keretmegállapodások szabályozási hatóköre ugyanakkor nem azonos a tervekével. Ezenfelül Spanyolország szerint azok nem zárják ki a műholdas és egyéb technológiák alkalmazását. Mindenesetre a lefedettségbővítést és a technológia megválasztását az autonóm közösségek végezték, általában közbeszerzési eljárás keretében. Az egyik ilyen – Kasztília és Leónban lefolytatott – közbeszerzési eljárás technológiailag semleges volt, a közbeszerzési eljárás lefolytatásának ténye pedig önmagában is bizonyítja, hogy a közbeszerzési eljárások nem írták elő a földfelszíni technológiát az autonóm közösségek számára.

(51)

Ha a máshol lefolytatott közbeszerzési eljárások hivatkoznak is a földfelszíni technológia egyes elemeire, ez azzal indokolható, hogy a földfelszíni műsorszolgáltatás igényel bizonyos elemeket, amelyeket a műholdas technológia nem, feltüntetésükre pedig azért volt szükség, hogy a közbeszerzési eljárások ne zárják ki a földfelszíni megoldásokat.

(52)

A spanyol hatóságok emellett hivatkoznak a MITyC által 2007 júliusában, vagyis a DTT-lefedettség bővítésének finanszírozására vonatkozó javaslatot megelőzően a különböző (DTT és műholdas) technológiák útján nyújtott egyetemes DTT-szolgáltatás megvalósíthatóságával kapcsolatban készített tanulmányra is. Bár a hatóságok elismerik, hogy a tanulmány belső dokumentum volt, amelyet később nem használtak fel, ettől függetlenül hangsúlyozzák, hogy az figyelembe vette a DTT vagy műholdas továbbítás reális költségeit. A tanulmány következtetései szerint előzetesen nem állapítható meg, hogy a televíziójel lefedettsége melyik technológiával bővíthető hatékonyabban vagy olcsóbban. Ehelyett régiónként kell dönteni, lehetőleg az érintett autonóm közösség által készített tanulmányok alapján, amelyek olyan tényezőket vizsgálnak, mint a domborzat, a lakosság területi eloszlása, valamint a meglévő infrastruktúra állapota.

3.3.2.   Minőségi követelmények

(53)

Az érintettek két minőségi érvet fogalmaztak meg. Először is eddig a DTT platformon sugárzott szabadon fogható csatornák e térségben műholdas szolgáltatás keretében nem voltak elérhetők. A műholdas platformra történő átállás ezért azt jelentené, hogy az ügyfeleknek fizetniük kellene a szolgáltatásért.

(54)

Másodszor az országos csatornák mellett regionális csatornák sugárzása is szükséges. A DTT technológia minden földrajzi területen lehetővé teszi az ahhoz a területhez tartozó csatornák vételét. A regionális és helyi csatornák alapján Spanyolországban összesen 1 380 frekvenciát osztanak ki földfelszíni televíziózás céljára, amely nem igényel műszaki korlátozásokat, sem pedig a műsorszolgáltatásnak az egyes csatornák célterületén túli bővítését. Spanyolország szerint ez a műholdas hálózatok esetében nem lenne lehetséges, mivel azok nem teszik lehetővé a földrajzi korlátozást, így összetett feltételes hozzáférési rendszert kellene alkalmazniuk. Ez tovább növelné a műholdas műsorszolgáltatás költségeit, a műsorszolgáltatók pedig nem lennének hajlandók hozzáférést biztosítani csatornáikhoz anélkül, hogy a korlátozás lehetőségéről meggyőződhetnek.

3.3.3.   Technológiai semlegesség

(55)

Spanyolország szerint a központi és regionális hatóságok közötti kétoldalú megállapodások nem írtak elő konkrét digitalizálási technológiát. Mindössze a digitalizálás költségeinek megfelelő mértékű forrásátcsoportosítást állapítottak meg az autonóm közösségek javára, amelyet egy hatékonynak tekinthető referenciatechnológia (a DTT) alapján számítottak ki. E tekintetben Spanyolország szerint figyelembe kell venni azt, hogy a bővítés időpontjában az analóg földfelszíni televíziózás a spanyol háztartások 98,5 %-át érte el.

(56)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban említett, Kantábriában lefolytatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban a spanyol hatóságok hangsúlyozzák, hogy az Astra által megnyert eljárás a II. és III. térségre egyaránt kiterjedt, vagyis célja a digitális televíziózás egyetemes biztosítása volt Kantábriában. Ennek az ügy értékelésére kettős hatása van.

(57)

Először is a kantábriai projekt meghiúsult, miután azt követően, hogy a szerződést az Astra nyerte, néhány nagy műsorszolgáltató tájékoztatta az Astrát és a kantábriai kormányt arról, hogy tartalmának műholdon keresztüli közvetítéséhez nem járul hozzá. Emiatt a terv célkitűzése már nem volt könnyen megvalósítható. Másodszor, a szerződés felmondásának fő oka a teljes spanyolországi III. térségben biztosítandó műholdas lefedettséggel kapcsolatos központi kormányzati döntés, és nem a II. térségen belüli lefedettség bővítéséhez a központi költségvetés terhére biztosítandó forrásokkal kapcsolatos döntés volt. Ezenfelül a szerződést 2008 novemberében mondták fel, mert akkorra egyértelművé vált, hogy az Astra nem lesz képes teljesíteni kötelezettségeit. Így különösen az Astra nem végezte el időre a szükséges munkákat, és nem szerezte be a szabadon fogható csatornák műsorszolgáltatóitól a csatornák sugárzására szóló engedélyeket.

(58)

A jelen határozattal összefüggésben a kantábriai projekt csak annyiban lényeges, amennyiben a műholdas platform a földfelszíni platform valós alternatívájának tekinthető. E tekintetben a fenti érvek nem tartoznak a tárgyhoz. Amikor a III. térség esetében a műholdas platform mellett döntöttek, a spanyol hatóságok nemzeti tervet fogadtak el, és speciális szabályozást léptettek életbe, amely a műsorszolgáltatók számára előírja az önálló koordinációt, valamint egy közös műholdas platformszolgáltató kiválasztását. Hasonló mechanizmust lehetett volna alkalmazni a II. térség esetében is. A szerződés felmondásának indokolása nem hagy kétséget afelől, hogy a műholdas technológia a televíziójelek II. térségen belüli továbbításához alkalmazható platform. Ezenfelül az indokolást a spanyol bíróság elutasította.

3.3.4.   A verseny és a kereskedelem torzulásának hiánya

(59)

A hálózatüzemeltetők közötti versennyel kapcsolatban Spanyolország kifejtette azt a véleményét, hogy a földfelszíni és műholdas televíziózás két, egymástól teljesen különböző piacot jelent, így a vizsgált intézkedések nem torzítják a versenyt az érintett piacokon. Spanyolország fenntartja, hogy a vizsgált intézkedések nincsenek hatással az Unión belüli piacra, mivel egy korlátozott földrajzi terület lakosságát célozzák meg. Mivel helyi szolgáltatásokat érint, az intézkedések valószínűleg nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

3.4.   A DE MINIMIS SZABÁLY ALKALMAZHATÓSÁGA

(60)

A spanyol hatóságok kifejtették azt a véleményüket is, hogy a finanszírozás jelentős hányada mindenképpen a de minimis támogatásokról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelettel (34) bevezetett de minimis támogatások hatálya alá esik. A hardvert minden autonóm közösségben és helyi önkormányzatnál külön szerezték be, így a de minimis szabályt ezen a szinten kell vizsgálni. Mivel a szóban forgó esetekben a kifizetések pontos összege, valamint a beszerzett áruk és szolgáltatások köre egyaránt ismert, a támogatás kellően átlátható volt a de minimis küszöbök alkalmazásához.

3.5.   FOLYAMATOS ÁLLAMI TÁMOGATÁS

(61)

A műsorszóró központok üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatban a spanyol központi hatóságok úgy vélik, hogy a MITyC részleges finanszírozásában végrehajtott lefedettségbővítésben nem érintettek. A minisztérium illetékességi köre nem terjed ki arra, hogy az önkormányzatokat vagy az autonóm közösségeket a lefedettségbővítésre irányuló közbeszerzési eljárásban rögzített időszakon túli üzemeltetésre és karbantartásra kötelezze. Emiatt nem zárható ki teljesen az, hogy a helyi önkormányzatok költségvetési megvonásai egyes központok üzemeltetésében és karbantartásában zavart okozhatnak. Az üzemeltetés és karbantartás éves költségeit a központi hatóságok előzetesen az induló beruházás értékének 10 %-ában állapították meg. A vizsgálat során több autonóm közösség közölt részletesebb adatokat a II. térség DTT-hálózatának üzemeltetésére és karbantartására fordított forrásokról.

4.   AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

4.1.   ASTRA

4.1.1.   Általános észrevételek

(62)

Az Astra fenntartja azt a korábbi álláspontját, hogy a földfelszíni digitális televíziózásra való átállást megelőző intézkedések összehangolt, a központi kormányzat szintjén megalkotott és a regionális hatóságok által megvalósított terv részei voltak. Ha feltételezhető is azonban, hogy a lefedettségbővítéshez nyújtott állami támogatások előkészítése, szervezése és megvalósítása regionális szinten zajlott, az Astra úgy véli, hogy azok jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatásnak minősülnek.

(63)

A Kantábriában lefolytatott közbeszerzési eljárást illetően az Astra fenntartja, hogy Spanyolország állításával ellentétben a kantábriai hatóságokat arra kötelezték, hogy szerezzék be a műsorszolgáltatók engedélyét csatornáiknak a műholdas platformon keresztül történő elérhetővé tételére. Ezenfelül annak ellenére, hogy a műsorszolgáltatók a levelüket 2008 márciusában küldték el, a kantábriai hatóságok az általuk 2008 júliusában választott alternatívát kínálták fel más autonóm közösségeknek is.

4.1.2.   Állami támogatások megléte

(64)

A hálózatüzemeltetőknél és különösen az Abertisnél jelentkező előnnyel kapcsolatban az Astra megjegyzi, hogy hardverszállítóként az Abertis a lefedettségbővítéssel érintett területeken található földfelszíni telephelyek digitalizálására irányuló közbeszerzési eljárások mintegy […]-át (35) nyerte. Mivel az Abertis platformüzemeltető, a hálózat digitalizálása a műsorszolgáltatók számára kínált szolgáltatásai szempontjából előnyös, mivel a DTT-hálózat így többletköltség nélkül eléri a lakosság csaknem 100 %-át, szemben a kifogásolt intézkedés nélküli földfelszíni digitalizálás útján elérhető 96/98 %-kal. Ezenkívül az Abertisnek abból is előnye származik, hogy az alternatív platformüzemeltetők között fő versenytársként jelentkező Astra a II. térségbe történő belépéssel nem vetheti meg a lábát a spanyol piacon.

(65)

Az Astra szerint továbbá az intézkedések egyéb előnyökhöz is juttatták az Abertist. Először is az Abertis számos saját üzemeltetésű földfelszíni telephelye részesült a spanyol hatóságok által a vizsgált intézkedések keretében juttatott forrásokból. Ez különösen azon telephelyek esetében van így, amelyek az RTVE állami műsorszolgáltató kötelező jelszolgáltatási területén találhatók, ahol a magántulajdonú műsorszolgáltatóknak nincs ilyen kötelezettsége (ez a lakosság mintegy 2,5 %-át érinti). Másodszor az Astra azt állítja, hogy az állami támogatás az Abertis számára közvetett előnyt jelentett az olyan szomszédos piacokon is, mint az adatátvitel. Ezenkívül a panaszos megjegyzi, hogy a vizsgált intézkedés a III. térségben versenytorzulást okoz (36).

(66)

Az Astra úgy véli, hogy a műholdas és a földfelszíni platform azonos piachoz tartozik. A fizetős elérésű és a szabadon fogható csatornák megkülönböztetése a platformok közötti verseny szempontjából nem lényeges. A földfelszíni és a műholdas platform jelenleg is versenyez a fizetős televíziócsatornák sugárzásáért, mivel a DTT platform már legalább két fizetős csatorna jelét továbbítja, amelyek közül az egyik kizárólag ezen a platformon fogható. Ezenfelül az Astra szerint már valamennyi jelenleg engedéllyel rendelkező műsorszolgáltató benyújtotta a kormányhoz a fizetős tartalomszolgáltatásra szóló engedély iránti kérelmét.

(67)

Az Astra megítélése szerint a vizsgált intézkedések nem voltak arányosak. Rámutatott, hogy a DTT platformra való átálláshoz a társasházak jelentős átalakítására, valamint a kábelezésbe történő beruházásra volt szükség. Azon érvének alátámasztása céljából továbbá, hogy a lefedettségbővítés a műholdas platformon keresztül sem lett volna drágább, mint a földfelszíni platformon keresztül, az Astra a 2008 novemberében elvégzett és a panasszal együtt benyújtott belső költségfelmérésére hivatkozott. A felmérés a lefedettségbővítés költségeit hasonlította össze a földfelszíni és a műholdas technológia alapján. A felmérés feltételezései több szempontból is eltérnek a Spanyolország és az Abertis által végzett felmérésekétől, többek között a parabolaantennák költségeit, valamint a digitális földfelszíni televízióadás vételéhez külső set-top boxok beszerzésének a szükségességét illetően. A felmérés megállapításaiból az a következtetés vonható le, hogy a műholdas lefedettségbővítés nem feltétlenül drágább a földfelszíni technológiánál. Az Astra további dokumentumokat is benyújtott, amelyekkel azt kívánta bizonyítani, hogy a két technológia létesítési és üzemeltetési költségei között nincs jelentős különbség.

(68)

Az Astra azt állítja továbbá, hogy a műholdas adásokhoz való feltételes hozzáférés biztosítása önmagában nem akadályozza a szabadon fogható csatornák sugárzását. A feltételes hozzáférési rendszerek világszerte megtalálhatók, és használatuk nem körülményes (37). Ezenfelül a feltételes hozzáférésre Kantábriában javasolt megoldást a kantábriai hatóságok elfogadták, és segítségével eldönthették, hogy mely felhasználók aktiválása szükséges a szolgáltatás vételéhez. A szolgáltatás területi korlátozását tehát a kantábriai kormány ellenőrizte. Ez irányú speciális átalakításra nem volt szükség.

(69)

Az intézkedés megfelelőségét illetően az Astra azt állítja, hogy a méretgazdaságosságnak köszönhetően a földrajzi lefedettség növekedésével a műholdas technológia gazdaságilag egyre előnyösebbé válik. A II. térségben az intézkedés több mint 600 helyi és regionális közbeszerzési eljárásra történő felosztásával a műholdas technológia eleve jelentős versenyhátrányt szenvedett. Azonban még ha a spanyol kormánynak nem is lett volna lehetősége arra, hogy a régiók közötti szinergiahatás figyelembevételét a források odaítélésének feltételeként előírja vagy erre javaslatot tegyen, a régiók figyelembe vehették volna ezt a lehetőséget annak biztosítása érdekében, hogy adófizetőik számára a legköltséghatékonyabb módszert választhassák ki. Az Astra szerint valójában ezt meg is kísérelték azelőtt, hogy a spanyol központi kormányzat a földfelszíni technológia javára beavatkozott volna. Sőt, miután a közbeszerzési eljárásban az Astrát választott ák ki, a kantábriai hatóságok eleinte megpróbáltak meggyőzni más régiókat is a műholdas platform választásáról, mivel ez tovább csökkentette volna saját költségeiket.

4.1.3.   Folyamatos állami támogatás

(70)

Az Astra megismétli, hogy a kifogásolt intézkedések egy része folyamatos állami támogatásnak minősül, mivel az autonóm közösségi kormányok a II. térség helyi hálózatainak üzemeltetési és karbantartási költségeit folyamatosan finanszírozzák majd. A műholdas megoldás éves üzemeltetési és karbantartási költségeit az Astra csatornánként évi 100 000 EUR-ra becsüli, bár ez mérsékelhető lett volna akkor, ha a műholdas megoldást egynél több régió választotta volna.

4.2.   AZ ABERTIS ÉSZREVÉTELEI

(71)

Az Abertis távközlési infrastruktúrák üzemeltetésével és hálózati berendezések szállításával foglalkozik. Egyéb vállalkozások mellett az Retevisión S.A. és a TradiaS.A. tulajdonosa, amelyek távközlési hálózatokat és infrastruktúrákat kezelnek és üzemeltetnek.

4.2.1.   ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK MEGLÉTE

(72)

Először is az Abertis megjegyzi, hogy a vizsgált intézkedések nem minősülnek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak. Álláspontja szerint a regionális hatóságok egyszerűen árukat és szolgáltatásokat szereztek be nyílt közbeszerzési eljárások keretében, és a II. térség műsorszóró központjaiban telepített berendezések továbbra is a tulajdonukban vannak. Ezért sem a források, sem az azok felhasználásával beszerzett digitális berendezések nem kerültek külső kedvezményezetthez.

(73)

Az Abertis továbbá úgy véli, hogy a kifogásolt intézkedések nem juttatták észrevehető előnyhöz a hálózatüzemeltetőket. Az Abertis azt állítja, hogy a II. térségben található helyi hálózatok egyikét sem üzemelteti (még azokat sem, amelyeknél a kapcsolódó műsorszóró központok tulajdonosa), így nem származhat közvetlen előnye az intézkedésekből. Másodszor a II. térségben az Abertis kizárólag hardverszállítóként működött közre. Harmadszor nem származott előnye azokban az esetekben sem, amelyekben egy műsorszóró központ fejlesztéséhez használt berendezéseket az Abertis értékesítette, majd azt az Abertis tulajdonában álló műsorszóró központban helyezték üzembe. Ennek az az oka, hogy az Abertis az ilyen műsorszóró központokat piaci feltételekkel egyszerűen bérbe adja a helyi hálózatüzemeltetőknek, a kapott bérleti díj összegét pedig a digitalizálási folyamat nem érintette. Negyedszer az Abertis fenntartja, hogy s DTT-hálózat lefedettségének fokozatos 1–2 %-os növelése az Abertis számára az I. térségben működő platformüzemeltetőként nem jár gazdasági előnnyel. Végül a II. térség digitalizálása nem érinti azt az árat, amelyen az Abertis műsorszórási szolgáltatásokat nyújthat a műsorszolgáltatóknak, különös tekintettel arra, hogy az Abertis nagykereskedelmi árszabását a spanyol szabályozó hatóság, a Comisión del Mercado de las Telecomunicaciones (a továbbiakban: a CMT) szabályozza.

(74)

A II. térség helyi hálózatüzemeltetőit (a helyi önkormányzatokat) illetően az Abertis úgy véli, hogy azok nem juthatnak gazdasági előnyhöz, mivel az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősülnek vállalkozásnak, és egyébként is közszolgáltatást nyújtanak.

(75)

Az Abertis kifejtette továbbá azt a véleményét, hogy a vizsgált intézkedés nem járt gazdasági előnnyel a műsorszolgáltatók számára. A II. térségen belüli digitális átállás nem növelte a televíziónézők számát a digitális műsorszolgáltatásra történő átállás folyamatának 2005. évi megkezdése előtt az analóg televízióadáshoz hozzáféréssel rendelkező nézők számához képest.

(76)

Ezenfelül az Abertis úgy véli, hogy a kifogásolt intézkedések nem voltak észrevehető hatással hálózatüzemeltetők közötti versenyre. Az, hogy az elmúlt 20 évben sem az Astra, sem más magántulajdonban lévő szolgáltató nem mutatott érdeklődést aziránt, hogy a II. térségben műsorszórási szolgáltatásokat nyújtson, megerősíti a piac hiányát, valamint azt, hogy a szolgáltatásnyújtás elősegítéséhez állami beavatkozásra volt szükség. Így különösen nem torzul a műholdas és a DTT platform közötti verseny, mivel azok két önálló piacot jelentenek. Ezenfelül a II. térség földfelszíni hálózatainak digitalizálása a vonatkozó piacok versenystruktúrájában semmilyen változást nem hozott, csupán a meglévő analóg platform szükséges műszaki fejlesztésével járt.

(77)

Az Abertis azt állítja, hogy a II. térség hálózatain nyújtott műsorszolgáltatás bizonyos elszigetelt területekre korlátozódik, így az nincs hatással a tagállamok közötti kereskedelemre.

(78)

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett hatóságok vagy társszervezeteik az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti vállalkozásnak minősülnek, az Abertis úgy véli, hogy a II. térség digitális átállását fedező forrásokat közszolgáltatás ellenértékeként nyújtották. E tekintetben az Abertis úgy véli, hogy a kifogásolt intézkedések megfelelnek az Altmark-ítéletben megállapított feltételeknek, és állami támogatásra nem került sor.

4.2.2.   Meglévő támogatás

(79)

Az Abertis szerint a II. térség műsorszóró hálózatainak kiépítése 1982-ben, egy nem liberalizált műsor-szolgáltatási ágazatban kezdődött. Akkor a spanyol állam jogi monopóliummal rendelkezett a földfelszíni műsorszolgáltatás piacán. Jelenleg közpénzből finanszírozzák a II. térségben az ágazat liberalizációja előtt kialakított helyi hálózatok létesítését, karbantartását és üzemeltetését. Emiatt a vizsgált intézkedés folyamatos, meglévő támogatás.

4.2.3.   Összeegyeztethetőség

(80)

Az Abertis szerint bármely esetleges állami támogatás az EUMSZ 106. cikke alapján összeegyeztethető, mivel maradéktalanul megfelel a 86. cikk (2) bekezdésről szóló határozatban rögzített feltételeknek.

(81)

Ellenkező esetben bármely esetleges támogatás egyébként összeegyeztethető az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával. Először is a spanyol hatóságok által hozott intézkedések célja, hogy gyorsítsa a spanyolországi digitális átállás folyamatát, amelyet a Bizottság az állami támogatásra vonatkozó döntési gyakorlatában közös érdekű célkitűzésként ismer el. Másodszor a támogatás megfelelő eszköz volt, mivel a DTT a lefedettségbővítésre alkalmasabb technológia (38). A gazdasági szempontok mellett az Abertis megjegyzi, hogy a műsorszolgáltatók nem szívesen használnak műholdas platformokat azon korlátok miatt, amelyekkel a műsorszolgáltatók szembesülnek a szabadon fogható műsoraik tartalmához fűződő jogok megvásárlásakor. A legtöbb esetben csak egy adott platformon, a DTT-n keresztüli tartalomtovábbítás jogát szerzik meg, mivel e technológia lehetővé teszi a célzott műsorszórást és a földrajzi korlátozásokat. Ezenkívül az intézkedések arányosak, mivel kizárólag azokat a költségeket fedezik, amelyek a II. térségen belül az analógról a digitális televíziószolgáltatásokra való átálláshoz feltétlenül szükségesek. A kifogásolt intézkedések kizárólag a II. térség műsorszóró központjainak digitalizálásához kapcsolódó költségeket támogatják, amelyre a digitális berendezések beszerzésével és telepítésével kerül sor.

(82)

Az intézkedés technológiai semlegességével kapcsolatban az Abertis megjegyzi, hogy a spanyol kormány nem kizárólag a földfelszíni technológiát vette figyelembe. Ezenfelül a III. térségben végül a műholdas platformot tekintették a legmegfelelőbb technológiaválasztásnak a digitális televíziószolgáltatások nyújtásához. Még fontosabb az Abertis azon állítása, hogy – a benyújtott költségfelmérések tanúsága szerint – a DTT tekinthető a legmegfelelőbb és legköltségkímélőbb platformnak, amelyen a II. térségben digitális televíziószolgáltatás nyújtható, és amellyel az analóg szolgáltatás kikapcsolása előtt meglévő lefedettség elérhető (39).

4.3.   A RADIODIFUSIÓN ÉSZREVÉTELEI

(83)

A Radiodifusión viszonylag új szereplő az audiovizuális jeltovábbítási szolgáltatások piacán, amely 2005 novembere óta szerepel a CMT szolgáltatói nyilvántartásában.

(84)

A Radiodifusión általánosságban egyetért az eljárás megindításáról szóló határozattal és megerősíti a Bizottság álláspontját, amelyeket az alább felsorolt észrevételekkel egészít ki. Egyetért azzal, hogy az állami támogatás nem felel meg az Altmark-ítéletben megállapított követelményeknek, és jelentős mértékű állami forrás átadásával jár.

(85)

A vizsgált állami támogatási program előnyhöz juttatta a vidéki területeken addig is működő hálózatüzemeltetőket. Valójában a szóban forgó piacon, amelyet magas belépési korlátok jellemeznek, az eleve domináns szolgáltatónak kedvező intézkedés megtöbbszörözte a monopólium történelmi mintáit. Így különösen az Abertis képes volt monopolhelyzetének megerősítésére, valamint állami források tényleges felhasználásával új és sűrűbb hálózat létrehozására, amely a későbbiekben lehetővé teszi számára az új piacokra történő belépést.

(86)

A Radiodifusión állítása szerint a vizsgált állami támogatás nem arányos. Az arányossági követelmény teljesítéséhez a támogatásnak a szükséges mértékre kell korlátozódnia, vagyis az csak a távoli vidéki területekre terjedhet ki, továbbá valamennyi szolgáltató számára egyformán előnyősnek kell lennie azáltal, hogy tényleges hozzáférési kötelezettségeket feltételez.

4.4.   A MŰSORSZOLGÁLTATÓK ÉSZREVÉTELEI

(87)

A műsorszolgáltatók szerint az intézkedés nem tekinthető állami támogatásnak, mivel nem járt pénzügyi előnnyel egyetlen vállalkozás, így különösen a műsorszolgáltatók számára sem. Az intézkedések nem növelték a műsorszolgáltatók közönségét az analóg időszakhoz képest. Ezenfelül a lefedettségbővítéssel érintett, azaz a vidéki, távoli és ritkán lakott területek lakosai nincsenek hatással a hirdetési piacra, és nem tartoznak a műsorszolgáltatók célközönségéhez. Ilyen körülmények között a magántulajdonú szolgáltatók a bővítés nyomán nem emelték hirdetési díjaikat.

(88)

A műsorszolgáltatók ezenkívül kifejtették azt a véleményüket, hogy nem áll érdekükben a műholdas platformra történő migráció, ahol műsoraiknak több száz másik csatornával kellene versenyezniük. A földfelszíni platform előnye a korlátozott kapacitás, ami a kereskedelmi szabadon fogható műsorszolgáltatók számára kevésbé intenzív versenyt jelent. Ezenfelül hangsúlyozták, hogy általában kizárólag a földfelszíni platformra vásárolnak tartalmat. Ennek az az oka, hogy a földfelszíni műsorszolgáltatás garantálja a szolgáltatás földrajzi korlátozását, ami a műholdas platform esetében nincs így.

(89)

A műsorszolgáltatók fenntartották továbbá, hogy miután a kantábriai közbeszerzési eljárást az Astra nyerte, tájékoztatták a kantábriai hatóságokat arról, hogy ellenzik a műholdas műsorszolgáltatást, mivel kizárólag a földfelszíni platformon keresztüli tartalomszolgáltatásra szóló jogokat vásároltak.

5.   JOGI ÉRTÉKELÉS

5.1.   A TÁMOGATÁS JOGALAPJA

(90)

A fenti 2.2. szakasz (23)–(31) preambulumbekezdésében foglalt részletes leírás szerint a spanyolországi digitális átállás jogi keretét különböző jogszabályok összetett hálója alkotja, amelyeket a központi kormányzat, valamint a regionális és helyi hatóságok négy év alatt hoztak. A 2005. évi nemzeti műszaki terv és a 2007. évi átállási terv főként az I. térségre vonatkozóan szabályozza a DTT platformra történő átállást, de megalapozza a II. térségen belüli további bővítési intézkedéseket is. E bővítési intézkedéseket a regionális hatóságok hajtották végre, miután több keretmegállapodást kötöttek a központi kormányzattal (a 2008. évi keretmegállapodások), továbbá 2008-ban elfogadták a korábbi 2006. évi, majd 2009-ben a 2008. évi keretmegállapodások kiegészítéseit.

(91)

E megállapodások és kiegészítések elfogadását követően a regionális és/vagy helyi hatóságok a II. térségen belüli DTT-lefedettség bővítését célzó intézkedések széles körét hajtották végre elsősorban közbeszerzési eljárások keretében, a fenti (32)–(35) preambulumbekezdésben leírtak szerint. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a II. térségen belüli lefedettségbővítést célzó támogatási program a különböző központilag elfogadott jogszabályokon, valamint a MITyC és az autonóm közösségek közötti megállapodásokon, illetve azok módosításain alapul. E jogszabályok és megállapodások alapján az autonóm közösségek olyan intézkedéseket hoztak, amelyek nem voltak technológiailag semlegesek (40). A nemzeti műszaki terv a DTT platformra történő átállást az I. térségre vonatkozóan szabályozza, ugyanakkor felhatalmazza a helyi hatóságokat, hogy az autonóm közösségekkel együttműködve létrehozzák azokat a további műsorszóró központokat, amelyek a DTT II. térségen belüli vételéhez szükségesek. A központi kormányzat tehát már akkor is számolt a DTT-lefedettség bővítésével. A digitális televíziózásra történő átállást szabályozó fő jogszabályban adott felhatalmazás kizárólag a földfelszíni platformot említi. A gyakorlatban ezért az autonóm közösségek a központi kormányzat által a DTT bővítésére vonatkozóan kiadott iránymutatásokat alkalmazták (41).

(92)

A megállapítás alátámasztása céljából a Bizottság az autonóm közösségek által önállóan lefolytatott egyedi közbeszerzési eljárásokból álló mintát is megvizsgált. Ennek eredménye megerősíti a fenti következtetést, mivel a megvizsgált közbeszerzési eljárások döntő többsége nem volt technológiailag semleges.

(93)

A DTT platform II. térségen belüli kiépítését célzó állami támogatás tényleges folyósításának időpontját a központi és regionális hatóságok által a kedvezményezettek javára történő forrásátadás jelenti. Ez autonóm közösségenként változó hosszúságú időszak során történt meg. A kapott tájékoztatás szerint a legelső közbeszerzési eljárásokra 2008 júliusában került sor (42). A melléklet a régiónként számított támogatási összegeket sorolja fel.

A hálózatok üzemeltetésére és karbantartására nyújtott folyamatos támogatásról nem központilag döntöttek. Ehelyett egyes autonóm közösségek (lásd a határozat mellékletében felsorolt rendszeres költségeket) közbeszerzési eljárást írtak ki a meglévő földfelszíni digitális hálózatok üzemeltetésére és karbantartására, amelyet saját közlönyükben jelentettek meg (43).

5.2.   AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE AZ EUMSZ 107. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE ALAPJÁN

5.2.1.   Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás megléte

(94)

A kérdéses intézkedés, ezen belül a (36) preambulumbekezdésben leírt üzemeltetési és karbantartási célú folyamatos támogatás állami támogatásként jellemezhető az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése alapján, amely az állami támogatások meglétének feltételeit rögzíti. Először is állami beavatkozásnak vagy állami forrásokból biztosított előnynek kell fennállnia. Másodszor a támogatásnak szelektív gazdasági előnnyel kell járnia a kedvezményezett számára. Harmadszor torzítania kell a versenyt vagy azzal kell fenyegetnie. Negyedszer fenn kell állnia annak a lehetőségnek, hogy a beavatkozás befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

5.2.1.1.   Állami források

(95)

A kérdéses intézkedés a fent bemutatott, központi, valamint regionális és helyi szinten alkotott jogszabályrendszerből, továbbá a spanyol közigazgatási rendszer különböző szintjei között létrejött megállapodásokból ered. Ezenfelül Spanyolország nem vitatta az eljárás megindításáról szóló határozat azon megállapítását, hogy az intézkedést költségvetési forrásokból finanszírozták. Fenntartotta azonban, hogy finanszírozásához a központi, valamint a régiók és az önkormányzatok költségvetése egyaránt hozzájárult. Kifejtette továbbá azt a véleményét, hogy a kérdéses intézkedés valójában csak a közigazgatási egységek közötti forrásátcsoportosítás volt. Spanyolország önmagában nem vitatta azt a tényt, hogy a források főként a központi költségvetésből, részben pedig regionális és helyi költségvetésekből származtak. Ezenkívül az intézkedés nem csupán a közigazgatási egységek közötti forrásátcsoportosítás volt, mivel a forrásokat végül gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások használták fel a DTT-hálózat kiépítésére az 5.2.1.2. szakaszban leírtak szerint.

(96)

Ilyen körülmények között megállapítható, hogy a vizsgált intézkedést közvetlenül az állami költségvetésből, valamint az autonóm közösségek és helyi testületek költségvetéséből finanszírozták. A (36) preambulumbekezdésben leírt folyamatos támogatást nem az állami központi költségvetésből, viszont közvetlenül az autonóm közösségek költségvetéséből finanszírozták. Ezért az államnak betudható, és állami források felhasználásával jár.

5.2.1.2.   Gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásoknak juttatott gazdasági előny

(97)

A kérdéses intézkedés keretében bizonyos vállalkozások állami forrásokhoz jutnak. Bár a Szerződés nem határozza meg a vállalkozás fogalmát, az társasági formától és finanszírozástól függetlenül valamennyi olyan természetes vagy jogi személyre kiterjed, aki vagy amely gazdasági tevékenységet végez. A bíróságok által megerősített bizottsági gyakorlatban a televíziós műsorszóró hálózatok üzemeltetése gazdasági tevékenységnek minősül (44), hasonlóan az egyéb olyan esetekhez, ahol regionális hatóságok infrastruktúrakezelést végeznek (45). A vizsgált esetben a közvállalkozások vagy helyi önkormányzatok többsége hálózatüzemeltetőként szerepel a CMT nyilvántartásában. Ez arra utal, hogy bizonyos szolgáltatásokat nyújtanak, ami a bevett eseti gyakorlat szerint gazdasági tevékenységnek minősül. Egy piac akkor létezik, ha a kérdéses szolgáltatást más szereplők is hajlandók, illetve képesek nyújtani, ami a vizsgált esetben is igaz. Például az Astra a II. térségen belüli lefedettségbővítés végrehajtása előtt több találkozót tartott az autonóm közösségekkel, amelyeken bemutatta ajánlatát. Ezenkívül az Astra 2008 márciusában nyertes ajánlattal pályázott egy Kantábriában a II. és III. térségbeli digitális televíziószolgáltatásra irányuló, technológiailag semleges közbeszerzési eljárásban. Az, hogy a közvállalkozások és helyi önkormányzatok nem részesülnek díjazásban a nyújtott szolgáltatásokért, nem zárja ki azt, hogy a kérdéses tevékenységeket gazdasági tevékenységnek lehessen minősíteni (46).

(98)

A Bizottság nem ért egyet azzal a Spanyolország által előadott érvvel, hogy a földfelszíni hálózatoknak az autonóm közösségek, közvállalkozások és helyi önkormányzatok általi üzemeltetése hatósági jogkör gyakorlásának minősül, így nem tartozik az EUMSZ 107. cikkének hatálya alá. Elismert tény, hogy az állami előjogoknak közvetlenül az állam vagy valamely hatósági jogkörén belül eljáró szerv általi gyakorlása a versenyszabályok szempontjából nem minősül gazdasági tevékenységnek (47). Ilyen tevékenység az, amely az állam alapvető funkcióinak részét képezi, vagy ezekhez a funkciókhoz jellegénél, céljánál és a rá vonatkozó szabályoknál fogva kapcsolódik. A bíróságok ítélkezési gyakorlata számos példával szolgált arra, hogy milyen tevékenységek tartoznak ebbe a kategóriába, így elhatárolta a tisztán állami tevékenységeket azoktól a kereskedelmi tevékenységektől, amelyeket egy állami szervezet folytathat. A felsorolt tevékenységek közé a hadsereghez és a rendőrséghez, a repülésbiztonság és -ellenőrzés fenntartásához és javításához; a légi forgalomirányításhoz (48); a környezetvédelmi felügyelethez, amely közérdekű feladatként a tengeri területek környezetvédelmének vonatkozásában az állam alapvető funkcióinak része (49); valamint a szabványosítási tevékenységekhez és az ezekkel összefüggő kutatási és fejlesztési tevékenységekhez (50) kapcsolódó tevékenységek tartoznak.

(99)

Ennek fényében a Bizottság azon a véleményen van, hogy a jelen esetben a földfelszíni műsorszóró hálózat üzemeltetése nem tartozik az állam kötelezettségei és előjogai közé, ugyanakkor nem olyan tevékenység, amelyet egy állam jellemzően végez. Először is a vizsgált szolgáltatások jellemzően hatósági jogkörön kívül esnek, és önmagukban is gazdasági jellegűek, amelyet bizonyít, hogy az I. térség piacán számos vállalkozás működik. Másodszor egy hatóságoktól független magánvállalkozás – nevezetesen az Astra – érdeklődést mutatott aziránt, hogy a II. térségben nyújtsa a szolgáltatást, amit a 2008. évi kantábriai közbeszerzési eljárásban való részvétele bizonyít. Harmadszor a hálózat II. térségen belüli kiépítése kizárólag országos és regionális magáncsatornák sugárzását érinti (51). Következésképpen megállapítható, hogy a földfelszíni hálózatoknak az autonóm közösségek, közvállalkozások és helyi önkormányzatok általi üzemeltetése nem minősül hatósági jogkör gyakorlásának.

A támogatás közvetlen kedvezményezettjei

(100)

A DTT platform üzemeltetői a kifogásolt intézkedések közvetlen kedvezményezettjei, mivel II. térségen belüli hálózatuk fejlesztéséhez és bővítéséhez forráshoz jutottak. Hasonlóképpen előnyük származik a hálózatok üzemeltetésére és karbantartására nyújtott folyamatos támogatásból is. Az autonóm közösségek különböző megközelítéseket alkalmaztak a lefedettségbővítés megvalósításában, így a közvetlen kedvezményezettek eltérő típusai határozhatók meg.

(101)

Először is néhány autonóm közösség (52) közvállalkozást bízott meg, amely esetenként a lefedettségbővítés feladatát ellátó távközlési vállalatként működik. E vállalkozások vagy közbeszerzési eljárást írtak ki a lefedettségbővítésre és a feladat elvégzését a nyertes ajánlattevőre bízták, vagy a szükséges hardver beszerzését követően saját maguk végezték el a bővítést.

(102)

E közvállalkozások jelenleg az állami támogatásnak köszönhetően olyan helyzetbe kerültek, hogy a II. térségben üzemeltethetik a DTT-hálózatot. Ezenkívül az új infrastruktúra segítségével egyéb szolgáltatásokat is nyújthatnak, pl. WiMax szolgáltatást (ez széles sávú vezeték nélküli szabványokra épül, amelyek helyhez kötött vagy mobil széles sávú hozzáférést biztosítanak), digitális rádiószolgáltatást, mobiltelevíziózást (DVB-H), továbbá kolokációs szolgáltatásokat a Telefónica széles sávú alaphálózatához vidéki területeken, valamint mobilszolgáltatókhoz. E választékgazdaságosságnak köszönhetően a DTT-hálózatüzemeltetőknek bevétele származhat a közpénzből finanszírozott infrastruktúrából.

(103)

A közvállalkozásoknál jelentkező számszerűsíthető előnyt a lefedettségbővítésre kapott források jelentik.

(104)

Másodszor egyes autonóm közösségek (53) önállóan írtak ki regionális közbeszerzési eljárást a DTT bővítésére. Spanyolország szerint a közbeszerzési eljárások döntő többségét hardver és berendezések szállítására írták ki, és a nyertes vállalkozások hardverszállítóként pályáztak. Állítása szerint ez vonatkozik az Abertis, a Tradia és a Retevisión esetére. A vizsgálat megállapításaiból azonban az a következtetés vonható le, hogy igen sok esetben a közbeszerzési eljárást lefedettségbővítésre, és nem kizárólag berendezések szállítására írták ki (54). Ezért Spanyolország állításával szemben a Bizottság úgy véli, hogy az Abertis és más vállalkozások ezekben a közbeszerzési eljárásokban hálózatüzemeltetői minőségben vettek részt (55). Ez esetben a közbeszerzési eljárások nyertesei tényleges versenyelőnyhöz jutottak más hálózatüzemeltetőkkel szemben, amelyek a kiválasztási folyamatban való részvételre sem kaptak lehetőséget. A nyertesek előnye a technológiailag nem semleges közbeszerzési eljárás alapján bővítési célra kapott forrás.

(105)

Harmadszor egyes autonóm közösségek (56) a helyi önkormányzatok számára biztosítottak forrást a DTT-lefedettség bővítésére. Spanyolország szerint ezekben az esetekben mindössze a közigazgatás különböző szintjei között csoportosítottak át forrásokat, továbbá a helyi önkormányzati tulajdonban lévő hálózatok bővítésével az önkormányzatok csupán a lakosokkal szemben fennálló közigazgatási kötelezettségeiket teljesítették. Spanyolország elismeri azonban, hogy a helyi testületek hálózatüzemeltetőként működtek közre, továbbá azt, hogy közülük sok szerepel a CMT hálózatüzemeltetői jegyzékében, valamint azt, hogy valójában a hálózat bővítését végezték, egyes esetekben közbeszerzési eljárás keretében. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy ahol a helyi testületek helyi DTT-hálózatüzemeltetőként működtek közre, ott a támogatás közvetlen kedvezményezettjeinek tekinthetők. Előnyük a regionális és központi hatóságoktól a lefedettségbővítésre kapott összeg. Ez az olyan esetekre is vonatkozik, amikor a bővítést részben egy helyi testület saját forrásaiból finanszírozzák, ami a vállalkozás javára vagy a tevékenység céljára nyújtott támogatásnak minősül.

(106)

Általánosságban a közbeszerzési eljárások fő kedvezményezettjei az Abertis és a Retevisión voltak. A kapott tájékoztatás alapján megállapítható, hogy összesen a lefedettségbővítést célzó források teljes összegének mintegy […]-át, legalább […] millió EUR-t kaptak a hálózati lefedettség bővítésére irányuló közbeszerzési eljárásokban.

(107)

Ezenfelül egyes autonóm közösségek állami támogatást nyújtottak a hálózatok üzemeltetésére és karbantartására is. E feladatokat vagy a közvállalkozások vagy a helyi önkormányzatok látják el, vagy közbeszerzési eljárás alapján például a műsorszóró központok tulajdonosaival végeztetik el. A spanyol központi hatóságok előadták, hogy nem írtak elő a digitalizált telephelyek üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos kötelezettséget, valamint azt, hogy a kérdésben az autonóm közösségek döntöttek. A vizsgálat során különböző autonóm közösségek nyújtottak be olyan adatokat, amelyek azt mutatják, hogy ténylegesen finanszírozták a II. térség műsorszóró központjainak üzemeltetését és karbantartását, különösen 2009-től, a nyertes ajánlattevőkkel kötött szerződésekben rögzített első kétéves üzemeltetési és karbantartási időszak lejáratát követően. Ez folyamatos támogatásnak minősül, amelynek közvetlen kedvezményezettjei a II. térség digitalizált földfelszíni hálózatának üzemeltetésével és karbantartásával megbízott vállalkozások.

(108)

Végül általánosabb szempontból az Abertisnek abból is előnye származik, hogy egy másik platformüzemeltető nem léphetett be a szabadon fogható televíziójelek spanyolországi továbbításának piacára (57).

A támogatás közvetett kedvezményezettjei

(109)

Hálózatüzemeltetők. A támogatás közvetett kedvezményezettjei azok a hálózatüzemeltetők, amelyek részt vettek a (101) preambulumbekezdésben leírt első forgatókönyv szerinti közvállalkozások által lefedettségbővítésre irányuló közbeszerzési eljárásokban. A közvállalkozások a bővítést nem saját maguk végezték el, és a lefedettségbővítésre szánt forrásokat nem tartották meg, hanem azokat bővítésre irányuló közbeszerzési eljárások útján a hálózatüzemeltetőkhöz továbbították. A bővítésre irányuló közbeszerzési eljárások kizárólag a földfelszíni hálózatüzemeltetőket célozták meg. Ez utóbbiak így előnyhöz jutottak a műholdas szolgáltatók kizárása miatt. Ezenkívül a piaci szereplők kis számának köszönhetően a földfelszíni hálózatüzemeltetők csak mérsékelt versenykényszerrel szembesültek. A feljebb a közvetlen kedvezményezettekkel kapcsolatban leírtakhoz hasonlóan további előnyük származik abból, ha az új infrastruktúrát egyéb szolgáltatások (WiMax, digitális rádió, mobiltelevízió stb.) nyújtásához is felhasználják. Az e hálózatüzemeltetőknek juttatott előny a bővítésre irányuló közbeszerzési eljárásokat követően kapott források összege (58).

(110)

Hardverszállítók. A hálózatüzemeltetőktől eltérően a hardverszállítók nem minősülnek közvetett kedvezményezettnek, mivel nem jutottak szelektív előnyhöz. A digitális dekóderek olaszországi esetéhez (59) hasonlóan nem volt lehetséges a különböző típusú digitális infrastruktúrákat gyártók kategóriáinak megkülönböztetése, mivel feltételezhető, hogy a gyártók bármely berendezéstípus gyártására képesek. A közbeszerzési eljárások nyertesei ugyanabból a vállalkozáscsoportból kerültek ki, amely akkor vett volna részt a közbeszerzési eljárásokban, ha a program a platformüzemeltetők szempontjából technológiailag semleges lett volna (60). Spanyolországban a DTT-bővítéshez szükséges hardver integrálását, telepítését és szállítását végző vállalkozások általában egyéb szolgáltatásokat is kínálnak. A berendezésgyártók és távközlési szolgáltatók földfelszíni vagy műholdas megoldásokat, vagy a kettő együttesét is kínálhatják (61).

(111)

A kérdéses intézkedés sem tárgyában, sem általános felépítésében nem törekszik arra, hogy egyes gyártókat előnyhöz juttasson. Valójában a digitalizálást támogató közpolitika – a technológiailag legsemlegesebb is – a digitális berendezések gyártóit részesítené előnyben. A berendezésgyártók esetében tehát az, hogy az intézkedésnek köszönhető forgalomnövekedésből előnyük származott, mechanikus mellékhatásnak tekinthető. Elvben bármely állami támogatásból a kedvezményezettek szállítói is részesülnek. Ez azonban nem feltétlenül juttatja szelektív előnyhöz az ilyen szállítókat. A támogatás nem célzott meg hardverszállítókat, így azoknak célzott közvetett hatásból nem származott előnyük. Ezenfelül mivel kiválasztásuk átlátható közbeszerzési eljárások útján történt, amelyekben bármely berendezésszállító részt vehetett, ideértve a más tagállamban bejegyzett szállítókat is, nem tételezhető fel, hogy indokolatlan nyereségből előnyük származott volna.

(112)

Műsorszolgáltatók. Spanyolország kielégítően bizonyította, hogy a földfelszíni műsorszolgáltatók a lefedettség bővítését követően nem jutottak előnyhöz. Az I. térséggel szemben a műsorszolgáltatók nem voltak hajlandóak fizetni a II. térség digitalizálásáért, mivel abból nem származott volna többletbevételük. Sőt, a szóban forgó korlátozott számú lakosságra tekintettel, amely a hirdetők számára látszólag nem jelent kereskedelmi célpontot, a lefedettség II. térségre történő kibővítését követően a műsorszolgáltatók nem emelhették jelentős mértékben a hirdetési díjakat. Emiatt a földfelszíni műsorszolgáltatók nem közvetett kedvezményezettjei a vizsgált intézkedésnek.

5.2.1.3.   Szelektivitás

(113)

Az intézkedés és ezen belül a folyamatos támogatás által a hálózatüzemeltetőknek biztosított előny szelektív, mivel kizárólag a műsor-szolgáltatási ágazatot érinti. Az ágazaton belül csak a földfelszíni platform piacán működő vállalkozások jutottak előnyhöz. A jogszabályi keretrendszer olyan műszaki előírásokat rögzít, amelyek teljesítésére kizárólag a földfelszíni technológia alkalmas. Ezenfelül csak a földfelszíni platform piacán működő vállalkozások kaptak folyamatos támogatást a hálózat karbantartására és üzemeltetésére. Ezáltal az intézkedés kizárta a más platformra (műholdas, kábel, IPTV) épülő hálózatüzemeltetőket.

5.2.2.   Közszolgálati feladatkör

(114)

Az ország közigazgatási berendezkedése, valamint a központi és regionális hatóságok közötti hatáskörmegosztás miatt Spanyolország szerint a régióknak kell igazolniuk azt, hogy az Altmark-ügyhöz kapcsolódó ítélkezési gyakorlat értelmében nem került sor állami támogatásra. Ennek legjobb és egyedüli példájaként a spanyol hatóságok Baszkföld példáját említették. Egyetlen más autonóm közösség sem támasztotta alá érvekkel azt az állítást, hogy a földfelszíni hálózat üzemeltetése közszolgáltatásnak minősül.

(115)

Baszkföldön a baszk kormány tulajdonában álló közvállalkozás, az Itelazpi S.A. (a továbbiakban: Itelazpi) adatátviteli szolgáltatásokat nyújt, valamint biztosítja a rádiós és televíziós műsorszolgáltatók lefedettségét. E célból mintegy 200 adóközpontot üzemeltet, amelyek többségének a baszk kormány a tulajdonosa. A lefedettség bővítése érdekében az Itelazpi megbízást kapott arra, hogy tíz regionális közbeszerzési eljárást írjon ki a földfelszíni infrastruktúra digitalizálásához szükséges berendezések szállítására.

(116)

Baszkföld szerint a tagállamok jelentős döntési szabadsággal rendelkeznek az általános gazdasági érdekű szolgáltatás meghatározásában. A Bizottság a meghatározást kizárólag nyilvánvaló hiba esetén vonhatja kétségbe. A döntési szabadság a közszolgáltatásként végzett műsorszolgáltatás esetében még szélesebb (62). Ennek alapján Baszkföld kifejtette, hogy a műsorszóró hálózatok üzemeltetése általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak tekinthető. Nyújtása nem önállóan történik, sokkal inkább olyan alapvető szolgáltatásként, amely a spanyol jog és ítélkezési gyakorlat előírásaiból eredő közcélú műsorszolgáltatás elválaszthatatlan része (63).

(117)

A baszk hatóságok szerint az Itelazpi javára megítélt források valójában az Altmark-feltételeket teljesítő, általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtását ellentételezték.

(118)

Az Altmark-ügyben hozott ítéletében a Bíróság kimondta, hogy a közszolgáltatás ellentételezése akkor nem minősül az EK-Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti gazdasági előnynek, ha az alábbi négy feltétel mindegyike teljesül: 1) a kedvezményezett vállalkozást ténylegesen közszolgáltatási kötelezettségnek kell terhelnie, és feladatainak, valamint a kapcsolódó kötelezettségeknek egyértelműen meghatározottaknak kell lenniük; 2) az ellentételezés kiszámításának alapjául szolgáló feltételeket tárgyilagos és átlátható módon előzetesen kell megállapítani; 3) az ellentételezés nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerülő költségek fedezéséhez szükséges mértéket; 4) a közösségnek legkevesebb költséggel járó szolgáltatás érdekében a közszolgáltatási kötelezettség végrehajtásával megbízandó vállalkozást közbeszerzési eljárás keretében kell kiválasztani, vagy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások költségét egy átlagos és jól vezetett vállalkozásnál felmerülő költségek elemzése alapján kell megállapítani.

Első Altmark-feltétel: A közszolgálati kötelezettség és a kötelezettek egyértelmű meghatározása

(119)

A spanyol jog a földfelszíni hálózat üzemeltetését nem minősíti közszolgáltatásnak. Az 1998. évi távközlési törvény (64) kimondja, hogy a távközlési szolgáltatások, ezen belül a rádiózást és televíziózást kiszolgáló hálózatok üzemeltetése általános gazdasági érdekű szolgáltatások, amelyek azonban nem esnek azonos minősítés alá a közszolgáltatásokkal, amelyek közé csak korlátozott számú távközlési szolgáltatás tartozik (65). A jelenleg hatályos távközlési törvény (66) ugyanezt a minősítést alkalmazza. A telelevíziózási célú műsorszórási szolgáltatás, vagyis a távközlési hálózaton keresztüli jeltovábbítás távközlési szolgáltatásnak minősül, így általános érdekű, de nem közszolgáltatás (67).

(120)

A távközlési törvény rendelkezései mindenesetre technológiailag semlegesek. A törvény 1. cikkének meghatározása szerint a távközlés hálózatok és kapcsolódó létesítmények felhasználásával nyújtott elektronikus kommunikációs szolgáltatásokat jelent. A távközlés a jelek továbbítása bármely távközlési hálózaton, nem pedig kifejezetten a földfelszíni hálózaton (68). Ezenfelül a törvény 3. cikke a törvény egyik célkitűzéseként a szabályozás technológiai semlegességének a lehető legnagyobb mértékű ösztönzését jelöli meg.

(121)

Bár az Itelazpi javára teljesített forrásátadás időpontjában hatályos jogszabály a műsorszolgáltatást közszolgáltatásként határozta meg, a Bizottság szerint e meghatározás nem terjeszthető ki egy adott támogató platform üzemeltetésére. Ezenfelül ott, ahol több átviteli platform is létezik, ezek egyike nem tekinthető „alapvetőnek” a műsorjelek továbbítása szempontjából. Emiatt nyilvánvaló hibának minősült volna az, ha a spanyol jogszabályok a műsorjeleknek egy adott platformon keresztüli továbbítását közszolgáltatásnak nyilvánították volna.

(122)

Megállapítható tehát, hogy a spanyol jog szerint a földfelszíni hálózat üzemeltetése nem mindősül közszolgáltatásnak.

(123)

A baszk hatóságok azzal érvelnek, hogy az Itelazpi ezen általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával való megbízását a baszk kormány, az EUDEL (Baszk Helyi Önkormányzatok Szövetsége), valamint a három baszk regionális tanács által kötött egyezmények kifejezetten rögzítik.

(124)

Az egyezményekben a baszk kormányzat elismeri, hogy az olyan értékek érvényesüléséhez, mint az információhoz való egyetemes hozzáférés és az információk sokfélesége, a szabadon fogható televíziózás egyetemessé tétele szükséges, és vállalja ezen értékek védelmét az állami multiplexek lefedettségének bővítésével (69). Az egyezmények azonban nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely ténylegesen arra utalna, hogy a földfelszíni hálózat üzemeltetése közszolgáltatásnak tekinthető. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az egyezmények szövege nem elégséges a közszolgáltatási feladatkör egyértelmű rögzítéséhez, továbbá hogy annak alapján nem jelenthető ki, hogy a földfelszíni hálózaton keresztüli továbbítás közszolgáltatás.

(125)

Ennek eredményeként az első Altmark-feltétel teljesülése nem állapítható meg.

(126)

Az Altmark-ítélet együttes feltételeket fogalmaz meg, vagyis azok mindegyikének teljesülnie kell ahhoz, hogy egy intézkedés ne minősüljön állami támogatásnak. Az első feltétel teljesülésének hiányában az Itelazpi javára a baszkföldi hatóságok által biztosított forrás tehát nem minősül általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásáért járó ellentételezésnek.

Negyedik Altmark-feltétel: a közösségnek legkevesebb költséggel járó szolgáltatás biztosítása

(127)

A negyedik Altmark-feltétel előírja, hogy közbeszerzési eljárás hiányában a szükséges ellentételezés mértékét azon költségek elemzése alapján kell megállapítani, amelyet egy átlagos, jól vezetett és a szükséges közszolgáltatási követelmények kielégítéséhez közlekedési eszközökkel megfelelően felszerelt vállalkozásnál e kötelezettségek végrehajtásakor felmerülnének. Ehhez figyelembe kell venni az érintett bevételeket és a kötelezettségek teljesítéséből származó méltányos nyereséget.

(128)

Mivel közbeszerzési eljárásra nem került sor, a baszk hatóságok szerint a feltétel teljesül arra tekintettel, hogy az Itelazpi jól vezetett és az elvárt tevékenységek elvégzéséhez megfelelően felszerelt vállalkozás. Költség-összehasonlítás alapján a baszk hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy a műholdas szolgáltatás drágább lett volna, mint az Itelazpi földfelszíni hálózatának fejlesztése (70). A negyedik Altmark-feltétel teljesítése szempontjából azonban a műholdas technológiával való összehasonlítás nem elegendő az Itelazpi hatékonyságának megállapításához. Lehetséges, hogy más földfelszíni szolgáltatók a szolgáltatást alacsonyabb költségek mellett nyújtották volna.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a negyedik Altmark-feltétel Baszkföld esetében sem teljesült. Mivel az ítélet együttes feltételeket fogalmaz meg, nem állapítható meg, hogy az Itelazpi javára a baszkföldi hatóságok által biztosított forrás nem minősül állami támogatásnak arra tekintettel, hogy teljesíti az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásáért járó ellentételezés feltételeit.

5.2.2.1.   A verseny torzulása

(129)

Spanyolország és az Abertis azt állítja, hogy a DTT és a műholdas technológia külön piacot jelent. A DTT a szabadon fogható földfelszíni televíziózás fő platformja, ahol a nemzeti piac szereplőinek számát a spanyol kormány által kiadott engedélyek száma határozza meg. A szabadon fogható földfelszíni televíziócsatornák finanszírozását reklámok biztosítják. A műholdas televíziózást illetően számos csatorna fogható Spanyolország egyetlen fizető televíziós platformján, amelynek az Astra a hálózatüzemeltetője. E csatornákat előfizetésekből finanszírozzák, amelyek általában több csatornából álló csomagokra szólnak. A spanyol hatóságok rámutatnak továbbá arra, hogy Spanyolországban a műsorszolgáltatók számára a műholdas műsorszórás sokkal költségesebb, mint a földfelszíni műsorszolgáltatás, így a szabadon fogható csatornákat kínáló – köztük regionális és helyi – műsorszolgáltatók nem érdekeltek abban, hogy erre a platformra váltsanak.

(130)

Több ok is alátámasztja azt a következtetést, hogy a földfelszíni és a műholdas platform azonos piachoz tartozik.

(131)

Először is az Astra 2008-ban Kantábriában pályázott a digitális televíziózás lefedettségének bővítésére, és megnyerte a közbeszerzési eljárást. Az Astra 2008-ban több találkozót tartott az autonóm közösségekkel, amelyeken bemutatta az olyan digitális televíziócsatornák sugárzására szóló ajánlatát, amelyek addig a földfelszíni platformon voltak elérhetők. Annak ellenére, hogy a Kantábriával kötött szerződést a hatóságok később felmondták, a műholdas szolgáltató érdeklődése a földfelszíni platformmal versenyző szolgáltatások nyújtása iránt arra utal, hogy a műholdas szolgáltatók is nyújthatnak hasonló szolgáltatásokat.

(132)

Másodszor a Hispasat műholdas szolgáltató (az Abertis leányvállalata) a II. térség egyes területein is nyújt szolgáltatásokat (71), a III. térségben pedig kizárólag a műholdas platformot használják. Más tagállamok szintén műholdas szolgáltatások segítségével juttatják el a szabadon fogható csatornákat országuk távoli területeire (72).

(133)

Harmadszor számos olyan állami és magáncsatornát, amely a földfelszíni platformon elérhető, műholdas platformok is sugároznak, többek között maga az Astra is (73).

(134)

Negyedszer a regionális csatornák egy része a műholdas platformon is elérhető, vagy a közelmúltban elérhető volt. Ez ellentmond annak az állításnak, hogy a regionális műsorszolgáltatók nem érdeklődnek a műholdas technológia iránt.

(135)

Ötödször a Bizottság figyelembe veszi az Astra érvét arra vonatkozóan, hogy a műholdas platform 1 380 csatornát képes földrajzilag lehatároltan sugározni. Az Astra állítása szerint nincsenek korlátai annak, hogy a műholdas platform ennyi csatornát sugározzon. Ezenfelül az 1 380 regionális csatornára vonatkozó adat túlzónak tűnik. Bár Spanyolország egészében legfeljebb ennyi frekvencia áll rendelkezésre az országos, regionális és helyi csatornák számára, a kiadott engedélyek száma valójában ennél sokkal kisebb (lásd a 13. lábjegyzetet). Továbbá az engedéllyel rendelkező műsorszolgáltatók nem mind sugároznak ténylegesen a számukra kiosztott frekvenciákon.

(136)

Hatodszor egyes műsorszolgáltatók azért nyilatkoztak arról, hogy előnyben részesítik a földfelszíni műsorszórást, mert kizárólag a földfelszíni platformon keresztüli tartalomszolgáltatás jogát vásárolták meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a földfelszíni és a műholdas továbbításnak külön piaca van. Ahogyan a földfelszíni platformra vonatkozó tartalomhoz fűződő jogokat megvásárolták, a műsorszolgáltatók szükség esetén ezt a műholdas platformra vonatkozóan is megtehetik. Ezenkívül ha egy műholdas platformot közbeszerzési eljárás alapján választanak ki, mint a III. térség esetében, a műsorszolgáltatók továbbítási kötelezettséggel terhelhetők.

(137)

Végül 2010. májusi adatok (74) szerint Spanyolországban a DTT-lefedettség eléri a lakosság 98,85 %-át, ugyanakkor a háztartásoknak csak a 93,5 %-a néz televíziót a földfelszíni platformon keresztül. A DTT-hozzáféréssel rendelkező háztartások 5 %-a tehát úgy döntött, hogy azt nem veszi igénybe, mivel többségük műholdas tartalomra fizet elő.

(138)

Következésképpen mivel a műholdas és földfelszíni műsorszóró platformok egymással versenyeznek, a DTT II. térségen belüli kiépítésére, üzemeltetésére és karbantartására irányuló intézkedés a két platform közötti verseny torzulásához vezet. Említést érdemel továbbá, hogy az intézkedés más platformokat is hátrányosan érint, különösen az IPTV-t. Bár a széles sávú szolgáltatás még nem érhető el a teljes II. térségben, igen valószínű, hogy lefedettsége a jövőben jelentős mértékben nőni fog.

5.2.2.2.   A kereskedelemre gyakorolt hatás

(139)

Az intézkedés hatással van az Unión belüli kereskedelemre. Az európai bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint „amennyiben az állami pénzügyi támogatás vagy állami forrásból nyújtott támogatás megerősíti valamely vállalkozás helyzetét a Közösségen belüli kereskedelemben versenyző egyéb vállalkozásokhoz képest, a támogatás az utóbbiakat érintőnek minősül (75).

(140)

A hálózatüzemeltetők olyan ágazatban működnek, amelyben a tagállamok közötti kereskedelem folyik. Az Abertis és a panaszos Astra egyaránt nemzetközi vállalatcsoport tagja. A DTT II. térségen belüli kiépítésére, valamint üzemeltetésére és karbantartására irányuló intézkedés tehát érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

5.2.3.   A támogatás fennállásával kapcsolatos következtetések

(141)

A fenti érvek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedés teljesíti az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeket. Ilyen körülmények között az intézkedést az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásként kell figyelembe venni.

5.3.   AZ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG VIZSGÁLATA

5.3.1.   Általános szempontok

(142)

A Bizottság tevékenyen támogatja a műsorszolgáltatás digitalizálását. A digitális átállás előnyeit az eEurópa 2005 cselekvési terv és a digitális átállásról szóló két közlemény részletesen bemutatta (76). A Bizottság felismeri továbbá, hogy a digitális átállást késleltetheti, ha azt kizárólag a piaci erőhatásokra bízzák.

(143)

A tagállamok támogatást nyújthatnak egy adott piaci hiányosság kiküszöbölése, vagy a társadalmi vagy regionális kohézió biztosítása céljából (77). Minden esetben bizonyítani kell azonban, hogy a kérdéses támogatás a probléma kezelésére megfelelő eszköz, a szükséges minimumra korlátozódik, és nem okoz indokolatlan versenytorzulást. Hasonlóképpen az átállásról szóló közlemény kimondja, hogy a digitalizálás területén az állami beavatkozás két feltétellel lehet indokolt: egyrészt a közérdek érintettsége, másrészt piaci hiányosság esetén, tehát akkor, ha a piaci erőhatások önmagukban nem hoznak a kollektív jólét szempontjából kielégítő eredményt. Kiköti továbbá, hogy az állami beavatkozást mindenkor megalapozott piaci elemzéssel kell alátámasztani.

(144)

Az átállásról szóló közlemény rámutat továbbá, hogy a digitális műsorszolgáltatásra való átállás az ágazatot jelentős kihívás elé állítja, amelynek megoldását a piacnak kell irányítania. Elvben mindegyik hálózatnak saját erősségei alapján kell versenyeznie. Ezen elv védelme érdekében mindennemű állami beavatkozás során törekedni kell a technológiai semlegességre. Az említett elv alól csak akkor tehető kivétel, ha a beavatkozás konkrét piaci hiányosságra vagy egyensúlyhiányra irányul, ugyanakkor e nehézségek leküzdése szempontjából megfelelő, szükséges és arányos.

(145)

A piaci erőhatások kizárólagos érvényesülése esetén fennáll annak a kockázata, hogy a lakosság hátrányos szociális helyzetű szegmensei nem részesülnek a digitális televíziózás előnyeiből. A társadalmi kohézió e problémáját illetően a tagállamok törekedhetnek arra, hogy az analóg szolgáltatás kikapcsolását követően valamennyi állampolgár hozzáférjen a digitális televíziózáshoz. Mivel a digitális átállás a fogyasztók számára költségekkel jár és szokásaik megváltoztatását igényi, a tagállamok törekedhetnek különösen a társadalom olyan hátrányos helyzetű csoportjainak segítésére, mint az idősek, az alacsony jövedelmű háztartások, vagy a periférikus régiókban élők.

(146)

A digitális átállásról szóló közlemény alapján a Bizottság az ágazatot illetően több állami támogatásról szóló határozatában alkalmazta az állami támogatásra vonatkozó szabályokat (78). A tagállamoknak számos lehetőségük van arra, hogy az átállás állami finanszírozásával biztosítsák a megfelelő televíziós lefedettség folyamatosságát valamennyi földrajzi területen. Ilyen módon finanszírozható egy átviteli hálózat kiépítése olyan területeken, ahol a televíziós lefedettség enélkül nem lenne megfelelő (79). Az ilyen finanszírozás azonban csak akkor lehetséges, ha nem vezet a technológiák vagy vállalkozások közötti verseny indokolatlan torzulásához, és a szükséges minimumra korlátozódik.

5.3.2.   A tervezett intézkedés összeegyeztethetőségére vonatkozó értékelés jogalapja

(147)

A spanyol hatóságok az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjára, valamint 106. cikkének (2) bekezdésére hivatkoztak az intézkedés igazolása céljából arra az esetre, ha az az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése alapján állami támogatásnak minősülne. Az alábbiakban a Bizottság az intézkedés összeegyeztethetőségét az említett rendelkezések alapján vizsgálja, figyelembe véve a fent vázolt általános szempontokat.

5.3.3.   Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja

(148)

A támogatásnak a 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti összeegyeztethetősége érdekében a Bizottság mérlegeli a támogatás pozitív és negatív hatásait. A mérlegelés során a Bizottság az alábbi kérdéseket vizsgálja:

(1)

A támogatási intézkedés jól meghatározott közös érdekű célkitűzésre irányul?

(2)

A támogatás kialakítása megfelelő a közös érdekű célkitűzés megvalósításához – piaci hiányosságra vagy egyéb célkitűzésre irányul? Nevezetesen:

a)

A támogatási intézkedés megfelelő eszköz – vannak más, alkalmasabb eszközök?

b)

Érvényesül ösztönző hatás – a támogatás változást idéz elő a vállalkozások viselkedésében?

c)

A támogatási intézkedés arányos – azonos viselkedésbeli változás kevesebb támogatással is előidézhető?

(3)

A versenytorzulás és a kereskedelemre gyakorolt hatás korlátozott, így az intézkedés általános egyenlege pozitív?

5.3.3.1.   Közös érdekű célkitűzés

(149)

A támogatási program célja a spanyolországi digitális átállási folyamat felgyorsítása, valamint a bizonyos távoli és vidéki területeken élők számára a televízióadások folyamatos vételének biztosítása. E tekintetben az intézkedés arra irányul, hogy az e területen élők számára lehetővé tegye a televíziózást. A médiához és ezen belül a televíziós adásokhoz való hozzáférés fontos az állampolgárok számára ahhoz, hogy az információhoz való hozzáférés alkotmányos jogát gyakorolhassák. A Bizottság a digitális televíziózás fontosságát és előnyeit az eEurópa 2005 cselekvési tervben (80) és a digitális átállásról szóló két közleményében (81) ismerte el. i2010 – európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért  (82) c. közleményében a Bizottság rámutatott arra, hogy az analóg földfelszíni televíziószolgáltatás 2012-ig tervezett kikapcsolása Európában javítani fogja a spektrumhoz való hozzáférést. Mivel a digitális műsorszolgáltatás a spektrumot hatékonyabban használja ki, spektrumkapacitást szabadít fel más felhasználók – például új műsor- és mobiltelefon-szolgáltatások – számára, amelyek viszont élénkítik az innovációt és a növekedést a televíziózás és az elektronikus hírközlés ágazatában.

(150)

Megállapítható tehát, hogy az intézkedés jól meghatározott közös érdekű célkitűzésre irányul.

5.3.3.2.   Jól meghatározott támogatás

Piaci hiányosság

(151)

A spanyol hatóságok rámutattak arra az általánosan elismert kockázatra, hogy a lakosság nem minden szegmense részesülhet a digitális televíziózás előnyeiből (társadalmi és regionális kohéziós probléma). Piaci hiányosság léphet fel akkor, ha a piaci szereplők nem veszik kellően figyelembe a digitális átállásnak a társadalom egészére gyakorolt kedvező hatásait, mivel hiányoznak a számukra ehhez szükséges gazdasági ösztönzők (pozitív externáliák). Ezenfelül a társadalmi kohéziót illetően a tagállamok törekedhetnek arra, hogy az analóg szolgáltatás kikapcsolását követően valamennyi állampolgár hozzáférjen a digitális televíziózáshoz, ezért mérlegelhetnek olyan intézkedéseket, amelyekkel valamennyi területen továbbra is biztosítható a megfelelő televíziós lefedettség.

(152)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság elismerte a piaci hiányosság meglétét annyiban, hogy a műsorszolgáltatók nem hajlandók viselni a jogszabályi kötelezettségeiken felüli lefedettségbővítés többletköltségeit. Ezenfelül sem a műholdas platformok, sem a háztartások nem hajtottak végre olyan beruházásokat, amelyek a II. térség valamennyi lakosa számára biztosították volna a digitális csatornák műholdas technológiával történő vételét. A Bizottság tehát felismeri, hogy azok az emberek, akiknek a szokásos tartózkodási helye vidéki területen található, teljes mértékben kiszorulhatnak a szabadon fogható digitális televíziójelek vételéből akkor, ha a digitális televíziózás lefedettség alakulásában kizárólag a piaci erőhatások érvényesülnek, továbbá azt, hogy az állami beavatkozás a magánszemélyeknek nyújtott pénzügyi támogatások formájában előnyös lehet.

Technológiai semlegesség, az intézkedés megfelelősége és arányossága

(153)

A digitális átállási ügyekben a technológiai semlegesség elve kellően érvényesül számos bizottsági határozatban (83). A Törvényszék és a Bíróság is megerősítette (84).

(154)

A technológiát rendes esetben technológiailag semleges közbeszerzési eljárás útján kell kiválasztani, ahogyan az más tagállamokban is történt (85). Közbeszerzési eljárás hiányában egy adott technológia választása akkor elfogadható, ha egy előzetes vizsgálat megállapításai minőség és költség szempontjából is igazolják, hogy csak egy technológiai megoldás lehetséges (86). A bizonyítási teher a tagállamra hárul, amelynek bizonyítania kell, hogy a vizsgálat kellően megalapozott, és azt a lehető legfüggetlenebb módon végezték el (87).

(155)

A 2.2. szakasz rámutatott, hogy a közbeszerzési eljárások döntő többsége nem volt technológiailag semleges, mivel az eljárás tárgyának meghatározásában közvetlenül, vagy a műszaki előírások ismertetésében közvetetten hivatkozik a földfelszíni technológiára és a DTT platformra. E követelményeknek csak a DTT-szolgáltatók tudtak megfelelni (ezekben a közbeszerzési eljárásokban valójában csak ilyen szolgáltatók vettek részt). Spanyolország szerint az, hogy a közbeszerzési eljárások a DTT technológiát, illetve a műszaki előírások a DTT-berendezéseket és a műsorszóró központokat említik, nem teszi kötelezővé ezek használatát az ajánlattevők számára. Az említett hivatkozások Spanyolország által jelzett értelmezése nem támasztható alá. Mindenesetre még ha ez is lenne e helyes értelmezés, az ilyen formális érvelés figyelmen kívül hagyja a kereskedelmi valóságot. A közbeszerzési eljárásokban való részvétel bármely ajánlattevő számára erőforrás-igényes, ezért költséges. A II. térségben végrehajtott beavatkozás több száz közbeszerzési eljárásra történő felosztása megsokszorozta a költségeket, ami jelentős belépési korláttal szembesít minden olyan szereplőt, amely a II. térség egészét le kívánja fedni. A 88. és 89. preambulumbekezdésben leírtak szerint a DTT-technológiának kedvező központi kormányzati beavatkozás, a közbeszerzési eljárásokban a DTT közvetlen említése, valamint a több száz különböző közbeszerzési eljárásban való részvétel szükségessége együttesen tehát erőteljesen jelezte a többi platformüzemeltetőnek, hogy számukra az ilyen közbeszerzési eljárásokban való részvétel gazdaságilag nem ésszerű. Ezért megállapítható, hogy a hivatkozások az esetek döntő többségében lehetetlenné tették a versenyben való részvételt a más platformokat üzemeltetők számára (88).

(156)

A spanyol hatóságok által az (52) preambulumbekezdésben foglaltak szerint bemutatott előzetes vizsgálat nem bizonyítja elégséges mértékben a földfelszíni platform előnyét a műholdas technológiával szemben. Ezzel szemben a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a lefedettségbővítést célzó konkrét technológiai megoldások kiválasztása régiónkénti elemzést igényel, az egyes régiók domborzati és demográfiai sajátosságainak figyelembevételével. E következtetés pedig inkább amellett szól, hogy a leginkább megfelelő platformot technológiailag semleges közbeszerzési eljárás keretében szükséges meghatározni.

(157)

A vizsgálat során néhány autonóm közösség a két technológia esetén felmerülő lefedettségbővítési költségeket összehasonlító belső számításokat nyújtott be. Azon túl, hogy készítésük időpontja bizonytalan, a számítások egyike sem kellően részletes és megalapozott ahhoz, hogy alátámassza a földfelszíni technológia kiválasztását a lefedettségbővítéshez. Ezenfelül a számításokat egyetlen esetben sem független szakértő végezte.

(158)

Az Abertis által benyújtott két költségfelmérést illetően meg kell jegyezni, hogy azokat 2010-ben, hosszú idővel a vizsgált intézkedések hatálybalépését követően készítették. Attól függetlenül, hogy függetlennek és kellően alátámasztottnak tekinthetők-e, a kifogásolt intézkedéseket követő készítési időpontjuk miatt a felmérések nem használhatók fel azon érv ellen, hogy a spanyol kormány elmulasztotta a technológiailag semleges közbeszerzési eljárások lefolytatását. Ezenkívül e felmérési eredményeknek ellentmondanak az Astra által benyújtott költségbecslések, amelyek szerint a műholdas technológia költséghatékonyabb.

(159)

A vizsgált intézkedés továbbá nem tekinthető megfelelőnek.

(160)

Az, hogy a II. térség egyes háztartásaiban a szabadon fogható csatornák vétele műholdas technológiával történik (89), bizonyítja, hogy a földfelszíni technológia nem minden esetben a leghatékonyabb és legmegfelelőbb platform. Megjegyzést érdemel továbbá, hogy műholdas megoldást más tagállamokban is használnak (90).

(161)

Ezenfelül az, hogy az Astra Kantábriában nyertes ajánlattal pályázott a digitális televíziózás lefedettségének bővítésére irányuló, technológiailag semleges közbeszerzési eljárásban, legalábbis arra utal, hogy a szolgáltatás a műholdas platformon keresztül is nyújtható (91).

(162)

Az intézkedés megfelelősége továbbra is kérdéses. Az analóg televíziózásról a DTT platformra történő átállás a 800 MHz-es sávban 2010. április 3-án befejeződött, ugyanakkor 2011-ben döntés született a sávhoz tartozó frekvenciák aukcióra bocsátásáról. Ennek eredményeként az adásokat más, 790 MHz-nél alacsonyabban található csatornákra kell áthelyezni legkésőbb 2014. január 1-ig. Mivel ez többletköltséggel jár, Spanyolország 2011. november 5-én két, 600–800 millió EUR összegű intézkedést jelentett be az I. térségben található háztartásokra és műsorszolgáltatókra vonatkozóan (a II. térségre vonatkozóan még nem jelentettek be intézkedést) (92). Ez a költség nem merült volna fel egyéb platform (IPTV, kábel vagy műhold) választása esetén.

(163)

Ezenfelül kimutatták, hogy a 4G LTE mobilfrekvenciák zavarják a DTT-jeleket, ami miatt a háztartásoknak drága interferenciaszűrőket kell vásárolniuk a DTT-jelek védelme céljából (93). Nem zárható ki, hogy a hasonló interferenciák általános problémát jelentenek, amely veszélyezteti a földfelszíni műsorszolgáltatás jövőbeli megfelelőségét, különösen az NGA-hálózatok nagyobb mértékű és szélesebb körű kiépítésével összefüggésben.

(164)

Spanyolország további két érvet adott elő azon véleménye alátámasztására, hogy a műholdas továbbítás drágább lenne, mint a DTT. Egyrészt a műsorszolgáltatók bizonyos szolgáltatókkal kötött megállapodásai területi korlátozásokat tartalmaznak. A feltételes hozzáférés biztosítása a műholdas technológia esetében drágább lenne. Másrészt a műholdas technológia nem alkalmas nagy számú regionális csatorna sugárzására. Ezek az állítások nem megalapozottak, és ellentmondanak annak, hogy az Astra kantábriai szerződése professzionális feltételes hozzáférésű rendszert tartalmazott. Ezenfelül az Astra költségszámításai szerint a műholdas technológia még akkor is olcsóbb lenne, ha a spanyol régiók mindegyikével külön szerződést kellene kötni. A regionális műsorszolgáltatást illetően az Astra fenntartja, hogy a spanyol kormány által közölt 1 380 csatorna rendkívül eltúlzott adat (94). Saját számításai szerint a műholdas megoldás regionális és helyi csatornákkal együtt is olcsóbb lenne.

(165)

Bizonyítható az is, hogy a regionális kormányok tudtak a földfelszíni platform bővítése melletti technológiai alternatíva létezéséről. A vizsgálat feltárta, hogy a folyamat kezdeti szakaszában találkozókra került sor egyes régiók és az Astra képviselői között. E találkozók során az Astra bemutatta egy műholdas megoldásra szóló javaslatát, amelyet azonban a regionális kormányok nem vizsgáltak meg behatóbban.

(166)

Az arányosságot illetően a II. térségbeli beavatkozás előkészítésekor indokolt lett volna, ha a központi kormányzat a költségek összehasonlítását vagy egy közbeszerzési eljárás lebonyolítását először országosan végzi el. Mivel a műholdas hálózat fő költsége a műholdkapacitásból adódik, e platform működését jelentős méretgazdaságosság jellemzi (95). Az Astra és a regionális kormányok közötti tárgyalásokból kiderül, hogy a szolgáltató jelentős árengedményt ajánlott fel több régió együttes szerződéskötése esetén. Országos közbeszerzési eljárás esetén tehát feltehetően további árengedmény is lehetséges lett volna. Ehelyett a decentralizált és harmonizálatlan, gyakran önkormányzati szinten végrehajtott intézkedések miatt az ilyen méretgazdaságossággal rendelkező technológia eleve jelentős hátrányt szenvedett. Ennek eredményeként a II. térségben található háztartások digitális televíziószolgáltatással való ellátásához szükséges állami támogatás teljes összege megnőtt. Saját közigazgatási berendezkedéséről ugyan Spanyolország dönt, mégis a központi kormányzati források rendelkezésre bocsátásakor a DTT-használat erőltetése helyett a spanyol kormányzat legalábbis ösztönözhette volna az autonóm közösségeket, hogy közbeszerzési eljárásaik során vegyék figyelembe az egyes platformokban rejlő költségmegtakarító hatékonyságot.

(167)

Mindebből a Bizottság arra következtet, hogy a vizsgált intézkedés nem tartotta be a technológiai semlegesség elvét. A fentiek szerint az intézkedés nem arányos, és nem megfelelő eszköz a szabadon fogható csatornák II. térségen belüli lakossági lefedettségének biztosításához.

A hálózatok üzemeltetése és karbantartása

(168)

Mivel a támogatott hálózatok üzemeltetésének és karbantartásának folyamatos finanszírozása a kiépítés támogatását egészíti ki, nem tekinthető technológiailag semlegesnek. A forrásokat a jelet földfelszíni platformon keresztül továbbító központok fenntartására fordították. Az ilyen támogatás ezért összeegyeztethetetlen.

(169)

A későbbiekben üzemeltetés és karbantartás céljára nyújtandó támogatásokat be kell jelenteni, és azoknak be kell tartaniuk a technológiai semlegesség elvét.

5.3.3.3.   Az indokolatlan torzulások elkerülése

(170)

Az állami beavatkozás bizonyos piaci hiányosságok meglétére és a lehetséges kohéziós problémákra tekintettel indokolt lehet ugyan, az intézkedés kialakítása azonban a verseny indokolatlan torzulásához vezet.

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával kapcsolatos következtetés

(171)

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a vizsgált intézkedés, ezen belül a folyamatos támogatás nem megfelelő, szükséges és arányos eszköz a feltárt piaci hiányosság kiküszöböléséhez.

5.3.4.   Az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése

(172)

A vizsgált ügyben általánosságban és különösen Baszkföld esetében nem lehet hivatkozni a 106. cikk (2) bekezdésében foglalt kivételre, amely a közszolgáltatás nyújtása során felmerülő költségek állami ellentételezésére alkalmazható. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti (vagy regionális) hatóságoknak egyértelműen meg kell határozniuk az általános gazdasági érdekű szolgáltatást, és azzal egy adott vállalkozást kell megbízniuk. A (119)–(122) preambulumbekezdésben foglalt értékelésnek megfelelően megállapítható, hogy a spanyol és baszk hatóságok a földfelszíni platform üzemeltetését nem határozták meg egyértelműen közszolgáltatásként.

5.3.5.   Meglévő támogatás

(173)

Az Abertis felvetette, hogy a II. térség földfelszíni műsorszóró hálózatának kiépítését csaknem teljes egészében a spanyol régiók finanszírozták állami források felhasználásával olyan jogszabályok alapján, amelyek 1982-ig, azaz Spanyolországnak az Európai Gazdasági Közösséghez való 1986. évi csatlakozásánál is korábbra nyúlnak vissza. Az Abertis szerint ezért a program a helyi földfelszíni hálózatok üzemeltetésének folyamatos finanszírozásához tartozik, így meglévő támogatásnak tekinthető.

(174)

A földfelszíni hálózat bővítésének regionális finanszírozása valóban az 1980-as évek elején kezdődött, azonban abban az időben a piacon nem voltak magántulajdonban lévő műsorszolgáltatók. A kibővített infrastruktúra tehát kizárólag az állami műsorszolgáltató igényeit szolgálta, amelynek mindenkori kötelezettsége volt arra, hogy a jelet a lakosság nagy részéhez eljuttassa. Ezenfelül Spanyolországban abban az időben a földfelszíni televíziózás volt az egyetlen platform a televíziójelek továbbításához. Ennek eredményeként az egyetlen rendelkezésre álló hálózat bővítése nem vezetett a más platformokkal való verseny torzulásához.

(175)

Azóta mind a jogi szabályozás, mind a technológia fejlődött, ami új műsorszóró platformok és piaci szereplők, így különösen a magántulajdonú műsorszolgáltatók megjelenéséhez vezetett. Mivel a kedvezményezett és az állami finanszírozás általános körülményei is alapvetően megváltoztak, a vizsgált intézkedés nem tekinthető pusztán formai vagy adminisztratív jellegű módosításnak. Sokkal inkább olyan módosítás, amely befolyásolja az eredeti rendszer tényleges lényegi tartalmát, így új támogatási programnak tekintendő (96). Mindenesetre az analógról a digitális televíziózásra történő átállás csak a technológia legutóbbi fejlődésével vált lehetővé, ezért új jelenségnek minősül. A spanyol hatóságoknak ezért be kellett volna jelenteniük az új támogatást.

5.4.   Következtetés

(176)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a földfelszíni hálózatüzemeltetők részére hálózatuknak a II. térségen belül a szabadon fogható televíziós csatornák sugárzására irányuló fejlesztéséhez és digitalizálásához Spanyolország által rendelkezésre bocsátott források (ideértve a spanyol autonóm közösségek és a helyi testületek által nyújtott támogatást is) az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében támogatásnak minősülnek. A támogatás nem egyeztethető össze a belső piaccal, amennyiben a technológiai semlegesség kritériumai nem teljesültek. Ezenfelül a támogatásról nem tájékoztatták a Bizottságot (97) az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerint, így azt jogellenesen, a Bizottság engedélye nélkül hajtották végre. A támogatás összegét ezért vissza kell fizettetni a földfelszíni hálózatüzemeltetőkkel.

(177)

A Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy a digitalizált hálózat üzemeltetéséhez és karbantartásához közbeszerzési eljárás nélkül vagy technológiailag nem semleges közbeszerzési eljárást követően nyújtott folyamatos támogatás szintén nem összeegyeztethető. Ezenfelül a támogatásról nem tájékoztatták a Bizottságot az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerint, így azt jogellenesen, a Bizottság engedélye nélkül hajtották végre.

(178)

A későbbiekben üzemeltetés és karbantartás céljára nyújtandó állami támogatásokat be kell jelenteni, és azoknak be kell tartaniuk a technológiai semlegesség elvét.

6.   VISSZATÉRÍTÉS

6.1.   A TÁMOGATÁS MEGSZÜNTETÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

(179)

Az EUMSZ, A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a Bizottság, amennyiben megállapítja, hogy egy támogatás a belső piaccal nem egyeztethető össze, jogosult úgy határozni, hogy az érintett államnak azt meg kell szüntetnie vagy módosítania kell (98). Az állam azon kötelezettsége, hogy a Bizottság által a belső piaccal nem összeegyeztethetőnek nyilvánított támogatást megszüntesse, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a korábbi állapot visszaállítását szolgálja (99). A Bíróság szerint ezt a célt elérték, ha a kedvezményezett a jogszerűtlen támogatást visszafizette, és ezáltal elveszti azt az előnyt, amelyet a versenytársaival szemben élvezett a piacon, és a támogatás kifizetése előtti állapotot visszaállítják (100).

(180)

Ezen ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikke (101) kimondja: „Amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére (…).

(181)

Így arra tekintettel, hogy a földfelszíni platform fejlesztésének és digitalizálásának, majd azt követő karbantartásának és üzemeltetésének 2008–2009-től kezdődő spanyolországi finanszírozása jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatás, Spanyolországot az összeegyeztethetetlen támogatás visszafizettetésére kell kötelezni a támogatás nyújtása előtti piaci helyzet visszaállítása céljából.

6.2.   AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS KEDVEZMÉNYEZETTJEI ÉS MÉRTÉKE

(182)

A platformüzemeltetők közvetlen kedvezményezettek akkor, ha közvetlenül jutottak forráshoz hálózatuk fejlesztése és bővítése, és/vagy üzemeltetés és karbantartás céljára. Ha a támogatást olyan közvállalkozásnak fizették ki, amely ezt követően lefedettségbővítésre irányuló közbeszerzési eljárásokat folytatott le, a kiválasztott platformüzemeltető közvetett kedvezményezettnek minősül. A jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást vissza kell fizettetni a platformüzemeltetőkkel attól függetlenül, hogy azok közvetlen vagy közvetett kedvezményezettek.

6.2.1.   A közbeszerzési eljárások minősítése

(183)

Azokban az esetekben, amikor a jogellenes támogatást a lefedettség bővítésére irányuló, technológiailag nem semleges közbeszerzési eljárást követően ítélték oda, a tagállamnak a közbeszerzési eljárásokat a hardverszállítás vagy a lefedettségbővítés kategóriájába kell besorolnia az alábbi feltételektől függően.

(184)

A lefedettségbővítésre irányuló közbeszerzési eljárásoknál a nyertes vállalkozás működőképes DTT-hálózat átadását (kiépítését) kapta feladatul. Az ehhez szükséges feladatok közé tartozik a hálózat megtervezése és kivitelezése, a jel továbbítása, a hálózat kiépítése, valamint a szükséges berendezések leszállítása.

(185)

A hardverszállításra irányuló közbeszerzési eljárásoknál a nyertes vállalkozás feladata a hálózat fejlesztéséhez szükséges berendezések biztosítása. Az ehhez szükséges feladatok közé tartozik a berendezések szállítása, telepítése és üzembe helyezése, valamint a kezelőszemélyzet betanítása. A berendezés szállítására irányuló közbeszerzési eljárásoknál nincs szükség visszatérítésre.

(186)

Miután a közbeszerzési eljárásokat a lefedettségbővítés kategóriájába sorolta, Spanyolországnak vissza kell fizettetnie a támogatást minden olyan esetben, amikor az eljárás nem teljesíti az alábbi két együttes feltételt: 1. a közbeszerzési eljárás a digitális televíziózás (és nem a digitális földfelszíni televíziózás) lefedettségbővítését említi és/vagy technológiai semlegességi rendelkezést tartalmaz; valamint 2. a műszaki előírások a földfelszíni technológiától eltérő technológiát is megengednek. Ha Spanyolország a Bizottság által technológiailag semlegesnek ítélt közbeszerzési eljárásokon kívül egyéb közbeszerzési eljárásról is úgy véli, hogy az teljesíti a fenti két feltételt, akkor annak dokumentációját be kell nyújtania a Bizottsághoz.

Példa

A Bizottság által megvizsgált közbeszerzési eljárások közül az Extremadura autonóm közösség által lefolytatott eljárás példája szemlélteti a technológiailag nem semleges, lefedettségbővítésre irányuló közbeszerzési eljárást (102). Címe ellenére, amely kizárólag hardverszállítást említ, az eljárás tárgya valójában kiterjedt a hálózat megtervezésére és kiépítésére is (103). Műszaki előírásai miatt az eljárás technológiailag nem semleges (104) annak ellenére, hogy egy első ránézésre technológiai semlegességi rendelkezésnek tűnő rendelkezést is tartalmaz (105).

A technológiailag nem semleges, lefedettségbővítésre irányuló közbeszerzési eljárás másik példája a Madrid autonóm közösségben az AICCM közvállalkozás által lefolytatott eljárás (106). Ebben az esetben az eljárás címe és tartalma egyaránt arra utal, hogy az eljárás bővítésre (107) és kizárólag a földfelszíni platformra (108) irányul.

(187)

A közbeszerzési eljárásokat nem csupán a címük, hanem mindenekelőtt a tartalmuk alapján kell minősíteni, mivel a cím alapján az alkalmazási körük nem állapítható meg egyértelműen.

(188)

A lefedettségbővítésre irányuló, nem semleges közbeszerzési eljárásokat követően nyújtott támogatást visszatérítési kötelezettség terheli.

6.2.2.   Az állami támogatás kedvezményezettjei és visszatérítése

(189)

A különböző kedvezményezetti kategóriák az alábbiakban találhatók. A Spanyolországtól kapott tájékoztatás alapján az autonóm közösségeket és a közelítő támogatási kategóriákat a táblázatok sorolják fel. Mivel Spanyolország nem nyújtott teljes körű tájékoztatást a támogatás kedvezményezettjeiről, Spanyolországnak a kedvezményezetteket a fenti kategóriák szerint osztályoznia kell, és a Bizottsághoz be kell nyújtania az ezt alátámasztó bizonyítékokat. A (138) preambulumbekezdés hangsúlyozza, hogy a rendszer megkülönböztető.

(190)

Ezenkívül a Bizottság az általa vizsgált, bővítésre irányuló közbeszerzési eljárások döntő többségéről megállapította, hogy azok nem tartották be a technológiai semlegesség elvét. Ettől függetlenül a Bizottság rámutatott, hogy nem zárható ki az, hogy kivételes egyedi esetekben az eljárás technológiailag semleges volt.

Spanyolországnak ezért meg kell jelölnie azokat a közbeszerzési eljárásokat, amelyek a fenti (186) preambulumbekezdésben foglalt feltételek alapján technológiailag semlegesek voltak, és ezt megfelelően igazolnia kell.

(191)

Ahol az autonóm közösségek lefedettségbővítésre irányuló, nem semleges közbeszerzési eljárást folytattak le, mint Extremadura a fenti példában említett esetében, az eljárás nyertesei a visszatérítési kötelezettséggel terhelt jogellenes támogatás közvetlen kedvezményezettjei. A visszatérítendő összeg a bővítésre irányuló eljárások nyerteseinek juttatott teljes összeg. A Spanyolországtól kapott tájékoztatás alapján a Bizottság megállapította, hogy ilyen eljárást (legalább) Andalúzia, Extremadura, Murcia, Rioja és Valencia autonóm közössége folytatott.

Visszatérítési kötelezettséggel érintett vállalkozások

Visszatérítés

A támogatásnyújtás módja

Érintett autonóm közösség

Közvetlen kedvezményezettek

Az autonóm közösségek által lebonyolított, technológiailag nem semleges, lefedettségbővítésre irányuló közbeszerzési eljárások nyertesei

A technológiailag nem semleges, lefedettségbővítésre irányuló közbeszerzési eljárások alapján kapott teljes összeg

Átutalás az eljárásban kiválasztott kedvezményezett részére

Andalúzia

Extremadura

Murcia

Rioja

Valencia

(192)

Azokban az esetekben, ahol a földfelszíni hálózat fejlesztésére irányuló jogellenes támogatást hálózatüzemeltetőként eljáró helyi önkormányzatoknak nyújtották, a helyi önkormányzatok a támogatás közvetlen kedvezményezettjei. A visszatérítendő összeg a központi és regionális hatóságok által a helyi önkormányzatok javára a hálózatuk lefedettségbővítése céljából juttatott teljes összeg. A Spanyolországtól kapott tájékoztatás alapján a Bizottság megállapította, hogy ez legalább Andalúzia, a Kanári-szigetek, Extremadura és Murcia autonóm közösségének területén található helyi önkormányzatokat érint (a felsorolás nem teljes körű).

Visszatérítési kötelezettséggel érintett vállalkozások

Visszatérítés

A támogatásnyújtás módja

Érintett autonóm közösség

Közvetlen kedvezményezettek

Hálózatüzemeltetőként eljáró helyi önkormányzatok

A hatóságoktól a lefedettség bővítésére kapott teljes összeg

Átutalás a kedvezményezett részére

Andalúzia

Kanári-szigetek

Extremadura

Murcia

Példa

Murciában a régió és a MITyC által adott pénz felhasználásával a 143 azonosított eljárás csaknem mindegyikét a helyi önkormányzatok folytatták le. Ha a támogatás nem de minimis, akkor ebbe a kategóriába tartozik.

(193)

Azon autonóm közösségek esetében, ahol a hálózat lefedettségbővítését hálózatüzemeltetőként eljáró közvállalkozás végezte, az ilyen vállalkozás közvetlen kedvezményezettnek minősül, és azt visszatérítési kötelezettség terheli. A Bizottság megállapította, hogy az Aragón Telecom, a Gestión de Infraestructuras Públicas de Telecomunicaciones del Principado de Asturias, S.A., a Multimedia de les Illes Balears S.A., az Instituto Tecnologico de Canarias, a Sociedad Regional de Cantabria I+D+I (IDICAN), a Fundación Centro Tecnológico en Logística Integral de Cantabria (CTL) és a Promoción de Viviendas, Infraestructuras y Logística, S.A Kasztília és Leónban (Provilsa), a Redes de Telecomunicación Galegas Retegal, S.A. (Retegal), az Obras Publicas y Telecomunicaciones De Navarra, S.A. (Opnatel), az Itelazpi S.A. és a Centre de Telecomunicacions i Tecnologies de la Información (CTTI) Katalóniában, valamint az Agencia de Informática y Comunicaciones de la Comunidad de Madrid (AICCM) ebbe a kategóriába tartozó vállalkozások. A visszatérítendő összeg a hatóságoktól a bővítésre kapott teljes összeg.

(194)

Ezekben az esetekben azonban nem zárható ki, hogy a közvállalkozások a bővítést részben maguk végezték el, részben pedig közbeszerzési eljárásban kiválasztott hálózatüzemeltetővel végeztették el. Az utóbbi esetben a jogellenes támogatás átkerült az eljárásokat megnyerő vállalkozásokhoz, amelyek így a támogatás – közvetett – kedvezményezettjei. Ezért a kétszeres visszatérítés elkerülése érdekében a jogellenes támogatást a tényleges kedvezményezetteknek kell visszafizetniük, vagyis a) a közvállalkozásnak a bővítésre kapott forrásnak a lefedettségbővítésre irányuló, technológiailag nem semleges közbeszerzési eljárást követően a hálózatüzemeltetőknek kifizetett összeggel csökkentett részét; valamint b) a hálózatüzemeltetőknek az adott közvállalkozás által lefolytatott, lefedettségbővítésre irányuló, technológiailag nem semleges közbeszerzési eljárást követően kötött szerződések összegét.

Visszatérítési kötelezettséggel érintett vállalkozások

Visszatérítés

A támogatásnyújtás módja

Érintett AK/érintett közvállalkozás/a közvállalkozásnak lefedettségbővítés céljára juttatott közelítő összeg

Közvetlen kedvezményezettek

Közvállalkozás

A hatóságoktól a lefedettség bővítésére kapott teljes összeg (csökkentve a lefedettségbővítésre irányuló, technológiailag nem semleges közbeszerzési eljárásokat követően a hálózatüzemeltetőknek juttatott forrásokkal, ha van ilyen)

A hatósági átutalás időpontja

Aragónia (Aragón Telecom, 9 millió EUR)

Asztúria (Gestión de Infraestructuras Públicas de Telecomunicaciones del Principado de Asturias SA, 14 millió EUR)

Baleárok (Multimedia de Illes Balears SA, 4 millió EUR)

Kanári-szigetek (Instituto Tecnológico de Canarias, 3,7 millió EUR)

Kantábria (Idican; CTL, 3 millió EUR)

Kasztília és León (Provilsa, 44 millió EUR)

Katalónia (CTTI, 52 millió EUR)

Galícia (Retegal, 17 millió EUR)

Madrid (AICCM, 3,6 millió EUR)

Navarra (Opnatel, 7 millió EUR)

Baszkföld (Itelazpi, 10 millió EUR)

ÉS (ha vannak)

 

Közvetett kedvezményezettek

Az közvállalkozás által lebonyolított, technológiailag nem semleges, lefedettségbővítésre irányuló közbeszerzési eljárások nyertesei

A technológiailag nem semleges, lefedettségbővítésre irányuló közbeszerzési eljárások alapján kapott teljes összeg

Átutalás az eljárásban kiválasztott kedvezményezett részére

Példa

Madrid esetében, ahol a közvállalkozás (AICCM) által lefolytatott közbeszerzési eljárás példája szemlélteti a lefedettségbővítésre irányuló, technológiailag nem semleges eljárást (lásd a (186) preambulumbekezdést), a kiválasztott vállalkozás, a Retevisión S.A. részére juttatott 3 622 744 EUR összegű támogatást a Retevisiónnak mint a nem semleges eljárás nyertesének teljes egészében vissza kell fizetnie, amelyet le kell vonni az közvetlen kedvezményezett közvállalkozás, az AICCM által visszafizetendő összegből (109).

(195)

A folyamatos támogatást a DTT-hálózatok karbantartására és üzemeltetésére nyújtják. E hálózatok üzemeltetői a karbantartási és üzemeltetési támogatás kedvezményezettjei. A támogatást ezért vissza kell fizettetni az ilyen hálózatüzemeltetőkkel.

(196)

Azokban az esetekben, ahol az egyes kedvezményezetteknek juttatott forrás nem haladja meg az 1998/2006/EK rendeletben meghatározott határértékeket, akkor a finanszírozás az említett rendeletben foglalt valamennyi feltétel teljesítése esetén nem minősül állami támogatásnak, és azt nem terheli visszatérítési kötelezettség.

(197)

A visszatérítést a kedvezményezettek számára juttatott előny hatálybalépésének napjától kell számítani, vagyis attól a naptól, amelyen a támogatást a kedvezményezett rendelkezésére bocsátották, és azt a tényleges visszatérítésig kamat terheli.

7.   KÖVETKEZTETÉS

A Bizottság megállapítja, hogy a Spanyol Királyság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdését megsértve jogellenes támogatást nyújtott a földfelszíni televíziós platform üzemeltetői javára a digitális földfelszíni televíziózás lefedettségének Spanyolország távoli és kevésbé urbanizált területein történő bővítéséhez. A támogatást, ideértve az üzemeltetésre és karbantartásra nyújtott (folyamatban lévő) támogatást is, vissza kell fizettetni azokkal a platformüzemeltetőkkel, amelyek annak közvetlen vagy közvetett kedvezményezettjei. A visszatérítés kiterjed a platformüzemeltetőként eljáró helyi testületekre is.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Spanyolország által az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdését megsértve jogellenesen végrehajtott, a földfelszíni televíziós platform üzemeltetői javára a digitális földfelszíni televízióhálózat II. térségen belüli kiépítésére, karbantartására és üzemeltetésére nyújtott állami támogatás nem összeegyeztethető a belső piaccal, kivéve az olyan támogatást, amelyet a technológiai semlegesség kritériumának megfelelően nyújtottak.

2. cikk

Az 1. cikkben említett program keretében nyújtott egyedi támogatás nem minősül állami támogatásnak akkor, ha nyújtásának időpontjában teljesíti a 994/98/EK tanácsi rendelet (110) 2. cikke alapján elfogadott, a támogatás nyújtásának időpontjában hatályos szabályozásban foglalt feltételeket.

3. cikk

(1)   Spanyolország visszaköveteli a digitális földfelszíni televíziószolgáltatóktól az 1. cikkben említett program keretében nyújtott összeegyeztethetetlen támogatást, függetlenül attól, hogy azok a támogatást közvetlenül vagy közvetetten kapták.

(2)   A visszakövetelés összege a kamatokat is magában foglalja, a támogatásnak a kedvezményezettek rendelkezésre bocsátásától kezdve a támogatás visszafizetéséig.

(3)   A kamatokat összevontan, a 794/2004/EK bizottsági rendelet (111) V. fejezete szerint kell kiszámítani.

(4)   Spanyolország e határozat kihirdetésének napjától megszünteti az 1. cikkben említett program keretében odaítélt támogatás valamennyi függőben lévő kifizetését.

4. cikk

(1)   Az 1. cikkben említett program keretében nyújtott támogatást azonnal és ténylegesen vissza kell fizetni.

(2)   Spanyolország biztosítja, hogy e határozatot a kihirdetésétől számított négy hónapon belül végrehajtják.

(3)   Az e határozat kihirdetésétől számított két hónapon belül Spanyolország közli a Bizottsággal a következő információkat:

a)

az 1. cikkben említett program keretében támogatásban részesített kedvezményezettek felsorolása, valamint a számukra a program keretében juttatott támogatás teljes összege kedvezményezettenként, a fenti 6.2. szakaszban megjelölt bontásban;

b)

az egyes kedvezményezettek által visszafizetendő teljes összeg (tőkeösszeg és kamat);

c)

az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedések részletes bemutatása;

d)

azt igazoló dokumentumok, hogy a kedvezményezetteket felszólították a támogatás visszafizetésére.

(4)   Amíg az 1. cikkben említett program keretében nyújtott támogatást teljes egészében vissza nem fizetik, Spanyolország folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot az e határozat végrehajtásának érdekében meghozott nemzeti intézkedések előrehaladásáról. A Bizottság kérésére Spanyolország azonnal tájékoztatást ad az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedésekről. Ugyancsak részletes tájékoztatást nyújt a kedvezményezettek által már visszafizetett támogatásokról és kamatokról.

5. cikk

E határozat címzettje a Spanyol Királyság.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 19-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

Alelnök


(1)  HL C 337., 2010.12.14., 17. o.

(2)  http://www.boe.es/boe/dias/2005/06/15/pdfs/A20562-20567.pdf.

(3)  http://www.boe.es/boe/dias/2005/07/30/pdfs/A27006-27014.pdf.

(4)  HL C 335., 2010.12.11., 8. o.

(5)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(6)  A jelen ügyben benyújtott észrevételek mellett Kasztília–La Mancha később a C 24/2010. sz. ügyben is benyújtotta észrevételeit.

(7)  Az Astra a szerződés felmondását Santander elsőfokú bíróságán támadta meg (az 1728/2009. sz. ügyben), amely 2011. december 23-án arra kötelezte a kantábriai hatóságokat, hogy kártalanítsák az Astrát a szerződés indokolatlan felmondásáért. A bíróság az Astra részéről nem talált a szerződés felmondását indokoló szerződésszegést. A bíróság szerint a spanyol központi kormányzatnak a nemzeti DTT-stratégiája kialakítására vonatkozó döntése volt a szerződés felmondásának egyik oka. Lásd Santander elsőfokú bíróságának 000313/2011. sz. ítéletét.

(8)  A koncessziónak része a földfelszíni műsorszolgáltatást biztosító frekvencia kiosztása is.

(9)  A „platformüzemeltető” és „hálózatüzemeltető” fogalmakat a határozat szövege azonos értelemben használja.

(10)  Az „internetprotokoll-alapú televíziózás” kifejezés olyan rendszereket jelöl, amelyek a televízió- és videojeleket internetprotokollra épülő elektronikus hírközlő hálózaton keresztül továbbítják.

(11)  A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a digitális hozadék társadalmi haszonná és gazdasági növekedéssé való átalakításáról (COM(2009) 586) javasolja, hogy a tagállamok a 800 MHz-es sávot ne használják nagy teljesítményű műsorszóró szolgáltatások céljára, és az uniós szinten elfogadott határidőig teljes mértékben hajtsák végre az uniós műszaki harmonizációs határozatot.

(12)  Lásd például Franciaország esetében az N 666/09. sz. állami támogatást (a TNT N 111/2006. sz. támogatási program módosítása), Szlovákia esetében az N 671/09. sz. állami támogatást (átállás a digitális televíziós műsorszolgáltatásra Szlovákiában), valamint Spanyolország esetében az SA.28685 (2011/NN). sz. állami támogatást (a digitális televíziójelek vétele Kantábriában). Említést érdemel továbbá, hogy Spanyolországban a vizsgált távoli és kevésbé urbanizált területeken (II. térség) nem minden esetben volt megvalósítható a televíziójel DTT platformon keresztüli továbbítása, ezért egyes területeken a műholdas továbbítás mellett döntöttek.

(13)  Állami támogatás SA.32619., A digitális hozadék felszabadításáért nyújtott kártérítés, (HL C 213., 2012.7.19., 41. o.).

(14)  26 szabadon fogható országos és mintegy 30 regionális csatorna.

(15)  Lásd a 3. lábjegyzetet.

(16)  A rendelet arra kötelezte a magántulajdonban lévő műsorszolgáltatókat, hogy a saját lefedettségi területükön az említett időpontig a lakosság 96 %-át érjék el, míg az állami műsorszolgáltatóknak a saját lefedettségi területükön a lakosság 98 %-át kellett elérniük. Az I. térségben a műsorszolgáltatóknak a lakosság említett arányát digitális földfelszíni televíziószolgáltatással kellett elérniük, és a digitalizálás költségeit maguknak kellett viselniük. Állami támogatásra így nem volt szükség.

(17)  http://www.televisiondigital.es/Documents/PlanNacionalTransicionTDT.pdf.

(18)  Ezeket később az I., II. és III. fázisra osztották.

(19)  http://www.boe.es/boe/dias/2008/03/06/pdfs/A13832-13834.pdf.

(20)  A II. térségben a széles sávú infrastruktúra fejlesztésére és a televíziózás digitalizálására elkülönített források elosztására vonatkozó döntést a regionális hatóságok hatáskörébe utalták.

(21)  A MITyC és az autonóm közösségek a keretmegállapodásokat 2006-ban az Avanza-terv keretében írták alá.

(22)  http://www.boe.es/boe/dias/2009/07/02/pdfs/BOE-A-2009-10972.pdf.

(23)  Lásd például az Andalúziára vonatkozó kiegészítést: http://www.boe.es/boe/dias/2009/10/28/pdfs/BOE-A-2009-17108.pdf.

(24)  Összesen a hatóságok több mint 600 megállapodást – keretmegállapodást, kiegészítést stb. – kötöttek a lefedettségbővítésre vonatkozóan.

(25)  Pl. Extremadura, Asztúria, Kanári-szigetek, Katalónia, Madrid.

(26)  Pl. Aragónia.

(27)  Például Aragónia és Asztúria esetében.

(28)  Extremadura.

(29)  A Kasztília–La Mancha kivételével valamennyi régió által lefolytatott 516 közbeszerzési eljárásból a Bizottság egy 82 eljárásból álló mintát vizsgált, amelyben egyaránt voltak bővítésre (17) és szállításra (65) irányuló eljárások. Ebből mindössze 9 minősült technológiailag semlegesnek: 3 szállításra irányuló közbeszerzési eljárás (Kasztília és León), és 6 szállítási eljárás (5 a Kanári-szigeteken és egy Kantábriában).

(30)  Kasztília–La Mancha nélkül.

(31)  A központi és regionális hatóságok érveit együttesen, Spanyolország (vagy a spanyol hatóságok) álláspontjaként mutatjuk be, kivéve Baszkföldet, amely a közszolgáltatás ellentételezésére vonatkozó szabályok alkalmazását kérte.

(32)  A Bíróság a C-280/00 sz. Altmark Trans GmbH és Regierungspräsidium Magdeburg kontra Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH ügyben 2003. július 24-én hozott ítélete (EBHT 2003., I-7747. o.).

(33)  A Bizottság 2005. november 28-i 2005/842/EK határozata az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról, HL L 312., 2005.11.29., 67. o., valamint a közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról szóló közösségi keretszabály, HL C 297., 2005.11.29., 4. o. (a továbbiakban: keretszabály).

(34)  A Bizottság 2006. december 15-i 1998/2006/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.).

(35)  Bizalmas adat.

(36)  Az Astra szerint a hatóságok által a II. térséget érintő intézkedések keretében biztosított forrásoknak köszönhetően a Hispasat – az Abertis résztulajdonában álló, a III. térséget ellátó műholdas szolgáltató – a műholdas kapacitását többletköltség nélkül képes a műsorszolgáltatók rendelkezésére bocsátani. Végül az Astra állítása szerint az intézkedés eredményeképpen az Abertis a továbbítási kötelezettség kizárólagos kedvezményezettje lett a III. térségben.

(37)  Állítása szerint a műholdas platformokat világszerte igen nagy számú felhasználó veszi igénybe feltételes hozzáféréssel, amelynek összetettsége nem jelent akadályt a platform kiépítésében.

(38)  Az Abertis saját, 2010 januárjában készített költségfelmérésére hivatkozik, amely a DTT és a műholdas technológia költségeit hasonlítja össze a II. térségben nyújtott digitális televíziószolgáltatások szempontjából. A felmérés szerint a DTT technológia alkalmazása 10 éves időszakra vetítve mintegy 286 millió EUR összköltséget jelentene, míg azonos időszakra vetítve a műholdas technológia alkalmazásával járó összköltség hozzávetőleg 532 millió EUR-t tenne ki. Az Abertis a belső felmérést külső könyvvizsgáló cégnek adta át, amelynek jelentése megerősítette a felmérés megállapításait, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a mind a műholdas, mind a DTT technológiára vonatkozó költségbecslések óvatosak. Mindenesetre a két felmérés megerősítette a költség-összehasonlítás megfelelőségét, valamint azt a következtetést, hogy a műholdas technológiának a II. térségben nyújtandó digitális televíziószolgáltatások céljából történő alkalmazása lényegesen drágább lett volna, mint a DTT alkalmazása, főként a magasabb gazdasági és társadalmi költségek miatt, amelyeket a fogyasztóknak a műholdas megoldás esetén kellett volna viselniük.

(39)  E felmérések szerint a műholdas technológiával a kérdéses szolgáltatások nyújtása magasabb költségekkel járna. A költségekhez pedig a műsorszolgáltatóknak, a helyi hálózatüzemeltetőknek és a nézőknek egyaránt hozzá kellene járulniuk. Az Abertis költségfelmérése megállapította továbbá, hogy a műholdas technológia alkalmazása esetén a digitális átálláshoz további mintegy hat hónapra lenne szükség, mivel a II. térségben élő fogyasztóknak időre lenne szükségük a műholdas dekóderek, antennák stb. beszerzéséhez és telepítéséhez.Emiatt viszont további költségek merülnének fel az érintett időszakon belüli simulcast műsorszolgáltatás (analóg és digitális platformon történő egyidejű műsorszolgáltatás) kapcsán.

(40)  Az erről szóló iránymutatás a központi kormányzat vonatkozó dokumentumaiban található meg. Így különösen a 2008 decemberében aláírt, Együttműködési keretmegállapodás az Ipari, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztérium, valamint […] autonóm közösség között a DTT platformra történő áttérés nemzeti tervének kidolgozásáról című keretmegállapodások felsorolják azokat a tevékenységeket, amelyeket a központi és regionális hatóságok finanszíroznak annak érdekében, hogy a digitális televíziózás a meglévő analóg lefedettségnek megfelelő lefedettséget érjen el. Ezek megemlítik egyrészt a műsorszolgáltatók által fejlesztett meglévő műsorszóró központokat (az I. térségben kiépített DTT-központokat), másrészt a „lefedettségbővítést”, vagyis az olyan további központokat, amelyek kiépítése a digitális televíziózás azonos penetrációjának biztosításához szükséges. Mivel a műsorszóró központok meglétét kizárólag a DTT technológia feltételezi, egyértelműnek tűnik, hogy a tervezett intézkedések csak e technológiát érintik. Ezenkívül a keretmegállapodás 2009 októbere és decembere között aláírt kiegészítései a lefedettségbővítés finanszírozását említik. Meghatározzák a „lefedettségbővítési intézkedések” fogalmát, amelynek során kizárólag a földfelszíni technológiára hivatkoznak kifejezetten.

(41)  Az autonóm közösségekkel tartott találkozók során a MITyC kifejtette, hogy célja a DTT platformra történő átállás biztosítása a II. térségben is. Ezt egy bemutató is alátámasztja, amely a MITyC aláírásával nyilvánosan elérhető az interneten (http://www.fenitel.es/asamblea08/PONENCIAS/4SETSI.pdf). Ezenkívül alátámasztják az autonóm közösségeknek a Bizottság információkérésére adott nyilatkozatai is. Válaszukban az autonóm közösségek kifejezetten megemlítik a 944/2005. sz. királyi rendelettel elfogadott nemzeti átállási tervet, valamint az Avanza-tervet. Lásd például Extremadura válaszát: „A földfelszíni digitális televíziózásról szóló, a DTT-lefedettség bővítésével kapcsolatos helyi kezdeményezést megállapító nemzeti műszaki tervet elfogadó 944/2005. sz. királyi rendelettel összhangban…”.

(42)  Berendezések szállítására irányuló közbeszerzési eljárás, amelyet Rioja autonóm közösség 2008. július 30-án tett közzé, valamint az SE/CTTI/06/08. sz. bővítésre irányuló közbeszerzési eljárás, amelyek Katalónia autonóm közösség 2008. július 27-én tett közzé.

(43)  Lásd például Kasztília és León hatóságainak határozatát: RESOLUCIÓN de 24 de septiembre de 2012, de la Dirección General de Telecomunicaciones, por la que se anuncia la licitación del servicio: Contrato de servicios para la conservación y renovación tecnológica de las infraestructuras de televisión digital de la Junta de Castilla y León. Expte.: Serv 05-4/12; BOCYL 10 Octubre 2012.

(44)  Az N 622/2003 Digitalisierungsfonds Austria, a C25/2004 DVB-T Berlin Brandenburg (62. pont), a C 34/2006 DVB-T Észak-Rajna-Vesztfália (83. pont), valamint a C 52/2005 Mediaset (96. pont) ügyben hozott bizottsági határozat.

(45)  T-196/04. sz. Ryanair Ltd. kontra Európai Bizottság ügy (EBHT 2007, II-2379. o., 88. pont), valamint C-82/01P. sz. Aéroports de Paris kontra Bizottság ügy (EBHT 2002., I-9297. o., 107–109 és 121–125. pont).

(46)  Lásd a T-443/08 és T-455/08 sz.Freistaat Sachsen és Land Sachsen-Anhalt (T-443/08), valamint Mitteldeutsche Flughafen AG és Flughafen Leipzig-Halle GmbH (T-455/08) kontra Európai Bizottság egyesített ügyeket (EBHT 2011., II-01311. o., 115. pont, amelyben a Törvényszék kimondja: „…az, hogy valamely tevékenységet nem magán gazdasági szereplők gyakorolnak, vagy e tevékenység nem jövedelmező, e tevékenység gazdasági tevékenységgé minősítése szempontjából nem releváns.”

(47)  A Bizottság közleménye az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról (HL C 8., 2012.1.1., 4. o.).

(48)  A C-364/92 sz. SAT kontra Eurocontrol ügy (EBHT 1994., I-43. o., 19. pont), valamint a C-113/07 P. sz. Selex ügy (EBHT 2009., I-2207. o.).

(49)  C-343/95. sz. Calí & Figli ügy (EBHT 1997., I-1547. o., 22. pont).

(50)  T-155/04. sz. Selex ügy (EBHT 2006., II-4797. o., 73–82. pont), megerősíti a C-113/07. sz. Selex ügy(EBHT 2009, I-2307. o.).

(51)  A 2.1.3. szakaszban leírtaknak megfelelően az állami műsorszolgáltatókra 98 %-os lefedettségi kötelezettség vonatkozik, így a II. térséget saját erőből kellett lefedniük. Ezenfelül az RTVE országos állami televíziócsatornáit, valamint a regionális állami csatornákat eltérő hálózat sugározza. Míg a magántulajdonú műsorszolgáltatók az egyfrekvenciás hálózat (SFN) jelét, az állami műsorszolgáltatók a Red Global Española (RGE) hálózatot használják. E különbségekből adódóan a földfelszíni létesítmények mindkét hálózat esetében eltérő berendezéseket igényelnek.

(52)  Például az Aragon telecom, a Gestión de Infraestructuras Públicas de Telecomunicaciones del Principado de Asturias, S.A., a Multimedia de les Illes Balears S.A., az Instituto Tecnologico de Canarias, a Sociedad Regional de Cantabria I+D+I (IDICAN), a RETEGAL és az Itelazpi olyan közvállalkozások, amelyeket a bővítés feladatával bíztak meg, ezért közbeszerzési eljárást írtak ki az adóközpontok digitalizálásához szükséges berendezések szállítására. A Fundación Centro Tecnológico en Logística Integral de Cantabria, a Centre de Telecomunicacions i Tecnologies de la Informació in Catalunya, valamint az Agencia de Informatica y Comunicaciones de la Comunidad de Madrid feladata a DTT-lefedettség bővítésével kapcsolatos közbeszerzési eljárások lefolytatása volt, így a bővítést a nyertes ajánlattevők végezték el. A navarrai OPNATEL feladata a bővítés elvégzése volt, és a szükséges berendezéseket közbeszerzési eljárások nélkül szerezte be.

(53)  Például Andalúzia, Kasztília és León, Extremadura, Murcia, Rioja és Valencia.

(54)  A fenti (33) preambulumbekezdésben leírtak szerint a lefedettségbővítésre irányuló közbeszerzési eljárások esetében a nyertes vállalkozás működőképes DTT-hálózat átadását (gyakran kiépítését) kapta feladatul. Az ehhez szükséges feladatok közé tartozott a hálózat megtervezése és kivitelezése, a jel továbbítása, a hálózat kiépítése, valamint a szükséges berendezések leszállítása. Ezenkívül már meglévő hálózatoknál hardverszállításra is írtak ki közbeszerzési eljárásokat. Az ilyen közbeszerzési eljárás nyertesének feladata a hálózatnak a szükséges berendezésekkel történő fejlesztése, vagyis a berendezések leszállítása, telepítése és üzembe helyezése volt.

(55)  Pl. az Abertis és a Retevisión összesen […] millió EUR értékű lefedettségbővítési megrendelést nyert nem semleges közbeszerzési eljárásban Extremadurában, valamint Kasztília és Leónban.

(56)  Pl. Andalúzia, Kanári-szigetek, Extremadura, Murcia.

(57)  A (21) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az Abertis az I. térségben, valamint leányvállalatán, a Hispasaton keresztül a III. térségben domináns helyzetben van a szabadon fogható televíziójelek földfelszíni platformon keresztüli továbbításában. A digitális földfelszíni televíziózásnak a II. térségre történő kiterjesztésével a szabadon fogható televíziójelek országos továbbítása az Abertis ellenőrzése alatt marad. Az Astra megjelenése a II. térségben később intenzívebb versenyt gerjeszthet a platformok között az I. és III. térségben is. Összehasonlításképpen számos tanulmány támasztja alá az alacsonyabb árakban és jobb szolgáltatásminőségben akkor jelentkező előnyöket, amikor a műholdas technológia megjelent az Egyesült Államok televíziós piacán. A műholdas technológia megjelenése előtt a kábelszolgáltatók monopolhelyzetben voltak a helyi földrajzi területeken. Vö. például Chenghuan Sean Chu, The effect of satellite entry on cable television prices and product quality, RAND Journal of Economics, 41. évf. 4. szám, 2010. tél, 730–764. o.

(58)  Ez az Abertis kizárólagos tulajdonában álló Retevisión esete, amely Madridban és Katalóniában bővítésre irányuló nem semleges közbeszerzési eljárásokon összesen […] millió EUR-t nyert.

(59)  C 52/05 – Digitális dekóderek – Olaszország (HL C 118., 2006.5.19., 10. o., valamint HL L 147., 2007.6.8., 1. o.).

(60)  A közbeszerzési eljárásokban nyertes ajánlattevőkre példa a digitális műsorszóró berendezéseket gyártó Tredess, amely a digitális műholdvevőket, antennákat és tányérokat is gyártó Televes csoport tagja (http://www.tredess.com és http://www.televes.es). Hasonló vállalkozások: Mier (http://www.mier.es), Elecnor (http://www.elecnor.es/es.negocios.infraestructuras/telecomunicaciones) Itelsis, BTESA, Axion, Retegal, Itelazpi, Telecom CLM.

(61)  A II. térségben lefedettségbővítésre irányuló közbeszerzési eljárások gyakran kulcsrakész megoldásokat követelnek meg, amelyek több berendezéselem (tányér, antenna, adó, műholdvevő) integrálását, telepítését és szállítását igénylik. A legtöbb esetben a kínált megoldás műholdvevő berendezést is tartalmazott, amely a műsorszolgáltatók által már műholdas platformon sugárzott digitális jel vételét tette lehetővé.

(62)  Az Amszterdami Szerződésnek a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló jegyzőkönyvében foglaltak szerint.

(63)  Többek között a távközlés szabályozásáról szóló, 1987. december 18-i 31/1987. sz. törvény; a 2002. július 14-i 529/2002. sz. királyi törvényerejű rendelet a televíziószolgáltatások sztrájk idején történő biztosítását támogató hálózathoz kapcsolódó alapvető szolgáltatás szabályozásáról; a Legfelsőbb Bíróság (fellebbviteli bíróság, harmadik szekció) 2009. július 23-i ítélete (JUR 2009\381376, második jogalap), valamint 2009. december 18-i ítélete (RJ 2010\2313, harmadik jogalap): „Kétségtelenül közérdeket szolgál az állami televíziócsatornák egyetemes lefedettségének az ország távoli és elszigetelt, a televíziószolgáltatói kötelezettségvállalás hatályán kívüli területeire történő, az ilyen jellemzőkkel nem rendelkező területekkel azonos mértékű kiterjesztésére vállalt garancia”.

(64)  A távközlésről szóló, 1998. április 24-i 11/1998. sz. általános törvény.

(65)  Ezek közé a honvédelemhez és polgári védelemhez, valamint a telefonhálózat üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatások tartoznak.

(66)  A távközlésről szóló, 2003. november 3-i 32/2003. sz. általános törvény.

(67)  A törvény 2. cikkének (1) bekezdése kimondja: „A távközlési szolgáltatások általános érdekű, a szabad verseny szabályai szerint nyújtott szolgáltatások”.

(68)  A 32/2003. sz. törvény II. melléklete a távközlés és az elektronikus hírközlő hálózat pontos és technológiailag semleges meghatározását tartalmazza. „Távközlés: bármilyen jel, írás, kép, hang vagy egyéb információ kibocsátása, vétele vagy továbbítása vezeték, rádióelektromosság vagy optikai eszköz útján vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül.”„Elektronikus hírközlő hálózat az olyan átviteli rendszer, esetleg kapcsoló vagy útválasztó eszköz, valamint egyéb erőforrás, amely lehetővé teszi a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött (vonal- és csomagkapcsolt, beleértve az internetet) és mobil földi hálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket, annyiban, amennyiben azokat jelek továbbítására használják, a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztő hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított információtípusra tekintet nélkül”.

(69)  Az egyezmények 6. és 7. preambulumbekezdése, valamint 5. cikke.

(70)  A tanulmányt nem bocsátották a Bizottság rendelkezésére.

(71)  A Hispasat e szolgáltatásokkal a DTT-hálózatot támogatja a II. térségben.

(72)  Például Franciaország.

(73)  Például Antena 3, Cuatro, Telecinco, La Sexta, La Siete, Teledeporte, TVE, La2, Canal 24 horas.

(74)  A televíziós piac elemzése, amelyet Spanyolország nyújtott be a következő intézkedésről szóló értesítésben: A digitális hozadék liberalizációjáért fizetett kártérítés Spanyolországban (SA.32619 (2011/N)).

(75)  T-55/99, Confederación Espanola de Transporte de Mercancias (CETM) kontra Európai Közösségek Bizottsága (EBHT 2000, II-3207. o.).

(76)  COM(2002)263 végleges, eEurope 2005: Információs társadalom mindenkinek; COM(2003)541 végleges, A Bizottság közleménye az analógról a digitális műsorszórásra való áttérésről (digitális átállás és analóg leállás), valamint COM(2005)204 végleges, A Bizottság közleménye az analógról a digitális műsorszórásra való áttérés felgyorsításáról.

(77)  Lásd: Kevesebb és célzottabb állami támogatás: ütemterv az állami támogatás 2005–2009 közötti reformjához, COM(2005)107 végleges.

(78)  Lásd többek között: N622/03 Digitalisierungsfonds – Ausztria (HL C 228., 2005.9.17., 12. o.); C 25/04 A digitális földfelszíni televíziózás (DVB-T) bevezetése Berlin-Brandenburgban – Németország (HL L 200., 2006.7.22., 14. o.); C 24/04 Digitális földfelszíni televíziózás – Svédország (HL L 112., 2007.4.30., 77. o.); C 52/05 Digitális dekóderek – Olaszország (HL L 147., 2007.6.8., 1. o.); N 270/06 API-s digitális dekóderek támogatása – Olaszország (HL C 80., 2007.4.13., 3. o.); N 107/07 Az iDTV támogatása– Olaszország (HL C 246., 2007.10.20., 2. o.); C 34/06 A digitális földfelszíni televíziózás (DVB-T) bevezetése Észak-Rajna-Vesztfáliában (HL L 236., 2008.9.3., 10. o.); SA.28685 Digitális televízióadások vétele Kantábriában – Spanyolország (HL C 119., 2012.4.24., 1. o.).

(79)  Lásd a Bizottság C 25/04. sz. határozatának 132. pontját (A digitális földfelszíni televíziózás (DVB-T) bevezetése Berlin-Brandenburgban – Németország, HL L 200., 2006.7.22., 14. o.).

(80)  COM(2002)263 végleges, eEurope 2005: Információs társadalom mindenkinek.

(81)  COM(2003)541 végleges, A Bizottság közleménye az analógról a digitális műsorszórásra való áttérésről (digitális átállás és analóg leállás), valamint COM(2005)204 végleges, A Bizottság közleménye az analógról a digitális műsorszórásra való áttérés felgyorsításáról.

(82)  COM(2005)229 végleges, 2005. június 1.

(83)  Lásd feljebb a 77. lábjegyzetet.

(84)  A T-8/06. sz. FAB Fernsehen aus Berlin GmbH kontra Bizottság ügyben 2009. október 6-án hozott ítélet (EBHT 2009., II-00196. o.); a C-544/09P Németország kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 15-én hozott ítélet (még nem tették közzé); a T-177/07. sz. Mediaset SpA kontra Bizottság ügyben 2010. június 15-én hozott ítélet (EBHT 2010., II-02341. o.); valamint a C-403/10 P. sz. Mediaset SpA kontra Bizottság ügyben 2011. július 28-án hozott ítélet.

(85)  Lásd a 12. lábjegyzetet.

(86)  Ilyen vizsgálattal igazolták egy adott technológia választását egy széles sávú szolgáltatási ügyben. Lásd a Bizottság által az N 222/06. sz. Támogatás a digitális szakadék áthidalására Szardínián ügyben hozott határozatot (HL C 68., 2007.3.24., 6. o.).

(87)  Az Egyesült Királyság az OFCOM szabályozó hatóság által végzett előzetes vizsgálat, valamint a piaci szereplőkkel folytatott előzetes egyeztetés alapján a DTT platformot választotta a helyi televíziószolgáltatás biztosításához. Ennek alapján a Bizottság eltekintett a technológiailag semleges közbeszerzési eljárástól. SA.33980 (2012/N) – Helyi televíziózás az Egyesült Királyságban, http://ec.europa.eu/competition/state_aid/cases/244689/244689_1425664_116_2.pdf.

(88)  Bár Kantábria első, technológiailag semleges közbeszerzési eljárásában három konzorcium (a Castilla-La-Mancha Telecom, a Telefónica és az Astra) adott be műholdas megoldásra épülő ajánlatot, a későbbi közbeszerzési eljárásokban e vállalkozások és más, nem DTT-platformüzemeltetők sem vettek részt.

(89)  Az Abertis és a spanyol kormány közös tulajdonában álló Hispasat a II. térséghez tartozó bizonyos autonóm közösségekben nyújt szolgáltatásokat. Például a Kanári-szigeteken a szabadon fogható televíziócsatornák vételét a II. térség 16 településén oldják meg műholdas technológiával. Kasztília és Leónban ugyanez mintegy 9 000 embert érint. Valamennyi földfelszíni telephelyen található műholdvevőt az Abertis ellenőriz, amely más műholdas szolgáltatók számára nem teszi lehetővé a kapcsolatot ezekkel a vevőkkel – ilyen DTT jeltovábbítási szolgáltatást kizárólag aHispasat nyújt a földfelszíni hálózathoz tartozó tornyok táplálásához.

(90)  Pl. Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Szlovákia.

(91)  Ezt a nemzeti bíróság ítélete is megerősíti. Lásd feljebb a 7. oldal lábjegyzetét.

(92)  Lásd a 13. lábjegyzetet.

(93)  http://stakeholders.ofcom.org.uk/consultations/second-coexistence-consultation/.

(94)  Az Astra becslései szerint a jelenleg sugárzott helyi csatornák száma legfeljebb 415.

(95)  A műholdas jel Spanyolország teljes területére sugározható. A földfelszíni platform esetében azonban a földrajzi bővítés további jelismétlők és/vagy átjátszó tornyok létesítését igényli.

(96)  A T-195/01. és T-207/01. sz. gibraltári ügy (EBHT 2002., II-2309. o., 109–111. pont).

(97)  Murcia kivételével, amely végrehajtását követően bejelentette az intézkedést.

(98)  A C-70/72. sz. Bizottság kontra Németország ügyben 1973. július 12-én hozott ítélet (EBHT 1973., 813. o., 13. pont).

(99)  A C-278/92. és C-279/92. sz. Spanyolország kontra Bizottság egyesített ügyekben 1994. szeptember 14-én hozott ítélet (EBHT 1994., I-4103. o., 75. pont).

(100)  A C-75/97. sz. Belgium kontra Bizottság ügyben 1999. július 17-én hozott ítélet (EBHT 1999., I-3705. o., 64–65. pont).

(101)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(102)  A DTT-jel továbbítását és sugárzását magában foglaló szolgáltatás nyújtásához szükséges berendezések szállítása, telepítése és üzembe helyezése 6 országos multiplexhez (általános országos hálózat, egyfrekvenciás hálózat), valamint egy autonóm közösségi multiplexhez Extremadura területén a DTT platformra történő áttérés nemzeti tervének II. fázisához tartozó helyszíneken. SU-28/2009. sz. ügy.

(103)  A DTT-jel továbbítását és sugárzását magában foglaló szolgáltatás nyújtásához szükséges berendezések szállítása, telepítése és üzembe helyezése 6 országos multiplexhez (Red Global Estatal – általános országos hálózat, Red de Frecuencia Unica – egyfrekvenciás hálózat), valamint egy autonóm közösségi multiplexhez (a továbbiakban: RGE, SFN és AUT) a DTT platformra történő áttérés nemzeti tervének II. fázisához tartozó helyszíneken. A következő tevékenységeket foglalja magában: a) a szolgáltatást támogató műszaki műsorszóró és elosztó hálózatok megtervezése; b) a szükséges berendezések leszállításának megtervezése a javasolt hálózathoz; c) a hálózat kiépítése, ideértve a szükséges berendezések és infrastruktúra telepítését és üzembe helyezését. A megoldás kulcsrakész állapotban szállítandó.

(104)  2. oldal, 5. bekezdés – A fő célkitűzés a digitális földfelszíni televíziózás (DTT) lefedettségének garantált bővítése a 100 %-os lefedettséget a lehető legjobban megközelítő mértékben az Extremadura II. fázishoz tartozó körzeteiben élők részére. Az alkalmazandó hálózati architektúrára vagy technológiákra vonatkozóan megkötés nincs, feltéve, hogy az előírt minimális követelmények teljesülnek.

10. oldal, 7. bekezdés – Az ajánlattevőnek az ajánlatában be kell mutatnia a javasolt elosztó hálózat architektúráját, amelynek összhangban kell állnia a műsorszóró hálózattal. Valamennyi multiplex esetében a cél a szolgáltatásra vonatkozó legjobb megoldás kiválasztása, mindenkor figyelembe véve a gazdasági és technológiai optimalizálás kritériumait.

(105)  A Bizottság ugyanebbe a kategóriába sorolja Andalúzia 2009/000127. sz., valamint Extremadura S-004/10/10. sz. közbeszerzési eljárását.

(106)  Műszaki előírások „A digitális földfelszíni televíziózás (DTT) lefedettségének Madrid autonóm közösségen belüli bővítéséhez szükséges projektek kidolgozása, valamint infrastruktúra és hírközlési rendszer szállítása, telepítése és üzembe helyezése” tárgyában kötendő szerződéshez. Általános egyszerűsített eljárás keretében, többszempontú értékeléssel. ECON/000572/2008. sz. ügy.

(107)  3. oldal, 3. bekezdés – „A digitális földfelszíni televíziózás (DTT) lefedettségének Madrid autonóm közösségen belüli bővítéséhez szükséges… infrastruktúra és hírközlési rendszer szállítása, telepítése és üzembe helyezése, ideértve a kapcsolódó műszaki projektek végrehajtásával összefüggő valamennyi feladat ellátását, a kiépített infrastruktúra szolgáltatását biztosító létesítmények mérését, karbantartását, üzemeltetését és irányítását, valamint a digitális földfelszíni televíziózás elősegítésével kapcsolatos intézményi ismeretek terjesztéséhez szükséges feladatok ellátását.”

9. oldal, 8. bekezdés – „Ismertesse a digitális földfelszíni televíziózás lefedettségének biztosításához javasolt műsorszóró hálózatot a kikapcsolási ütemterv és a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat alapján.”

(108)  4. oldal, 2. és 8. bekezdés – „A fő célkitűzés az alábbiakban részletesen meghatározott feladatok elvégzésével a digitális földfelszíni televíziózás (DTT) lefedettségének garantált bővítése a 100 %-os lefedettséget a lehető legjobban megközelítő mértékben a Madrid autonóm közösségben élők részére. A lefedettségi területen a DTT-vétel elősegítése céljából ajánlott, hogy az adóközpontok olyan telephelyekkel rendelkezzenek, amelyek megfelelnek az épületeken jelenleg megtalálható parabolaantennák tájolásának annak érdekében, hogy az állampolgároknak ne kelljen új antennát telepíteniük, vagy azokat újratájolniuk. Az ajánlattevőnek ezért a javasolt megoldásban ismertetnie kell e probléma kezelését.” 12. oldal, 4. bekezdés: „A mikro-jeltovábbító kialakítására vonatkozó előírások a követezők: …”

(109)  A Bizottság ugyanebbe a kategóriába sorolja még többek között a Provilsa által 2009 márciusában lebonyolított, a Retevisión S.A. és a Telvent Energía S.A. által nyert két eljárást, a CTTI által lebonyolított és az Abertis S.A. által nyert SE/CTTI/06/08. sz. eljárást, valamint az Aragón Telecom által 2009 júniusában „Contratación del suministro de la fase II y III para la extensión de la TDT en Aragón” címmel lebonyolított és az Abertis által nyert eljárást.

(110)  HL L 142., 1998.5.14., 1. o.

(111)  HL L 140., 2004.4.30., 1. o.


MELLÉKLET

A II. térségben a DTT kiépítésére fordított állami kiadások spanyol régiónként (autonóm közösségek Kasztília–La Mancha kivételével

KÖLTSÉGVETÉS (EUR)

Régió (Autonóm közösség)

MITyC közvetlen támogatás (1)

MITyC kedvezményes kamatozású kölcsön (1)

Regionális alap (1)

Helyi alap (1)

Rendszeres költség (2009–2011) (1)

Források összesen

A lebonyolított közbeszerzési eljárások teljes összege (2)

Állami kiadások összesen (3)

ANDALÚZIA

4 668 500,00

1 220 690,00

8 712 873,00

491 203,00

2 250 479,00

15 093 266,00

3 678 242,17

15 093 266,00

ARAGÓNIA

5 900 000,00

8 700 000,00

5 400 000,00

5 000 000,00

20 000 000,00

16 281 754,30

20 000 000,00

ASZTÚRIA

13 430 787,00

353 535,00

2 129 698,00

13 784 322,00

13 784 322,00

13 784 322,00

BALEÁROK

913 034,00

763 034,00

913 034,00

3 294 429,02

3 294 429,02

KANÁRI-SZIGETEK

2 905 766,26

1 130 595,85

1 792 402,57

5 828 764,68

5 284 331,67

5 828 764,68

KANTÁBRIA

3 229 500,00

3 851 949,80

622 449,00

860 850,00

7 703 898,80

6 355 613,68

7 703 898,80

KASZTÍLIA ÉS LEÓN

13 830 850,00

20 316 585,73

10 324 906,71

6 716 000,00

37 756 342,44

37 756 342,44

37 756 342,44

KATALÓNIA

13 838 368,00

26 024 223,00

NINCS ADAT

NINCS ADAT

39 862 591,00

52 316 794,34

52 316 794,34

CEUTA

54 000,00

91 786,17

10 000,00

NINCS ADAT

155 786,17

50 000,00

155 786,17

EXTREMADURA

2 238 250,00

7 800 000,00

18 718,00

10 056 968,00

9 549 379,74

10 056 968,00

GALÍCIA

6 083 300,00

5 000 000,00

6 003 336,00

873 000,00

17 086 636,00

12 644 112,98

17 086 636,00

MADRID

554 200,00

3 068 444,00

3 622 644,00

3 622 744,00

3 622 644,00

MELILLA

254 000,00

NINCS ADAT

2 000,00

NINCS ADAT

NINCS ADAT

256 000,00

256 000,00

MURCIA

135 750,00

2 478 700,00

40 188,00

212 371,00

2 654 638,00

2 788 407,32

2 788 407,32

NAVARRA

316 850,00

6 675 028,00

4 256 508,39

6 991 878,00

6 991 878,00

6 991 878,00

RIOJA

1 229 350,00

3 000 000,00

3 737 425,00

944 000,00

7 966 775,00

5 766 775,00

7 966 775,00

BASZKFÖLD

2 487 800,00

9 802 703,00

2 425 000,00

1 508 308,00

14 715 503,00

179 000,00

14 715 503,00

VALENCIA

1 822 250,00

13 384 248,94

818 280,30

586 234,17

679 500,00

16 611 013,41

15 412 499,00

16 611 013,41


Tájékoztatás a kapott, visszafizetendő és már visszafizetett támogatás összegéről

A kedvezményezett megjelölése

A program alapján kapott támogatás teljes összege (4)

A visszafizetendő teljes támogatási összeg (4)

(Tőkeösszeg)

Már visszatérített teljes összeg (4)

Tőkeösszeg

Visszafizetendő kamat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


(1)  A vizsgálat során a spanyol központi és regionális hatóságok által jelentett összegek.

(2)  A Bizottságnak benyújtott ajánlatok alapján a sikeres ajánlattevők részére átutalt források összege.

(3)  Csak a négy (zölddel jelölt) régióból származó adatok teszik lehetővé az állami támogatás összegének pontos meghatározását, mivel i. a hatóságok által nyújtott bevallott források és ii. a Bizottságnak benyújtott ajánlatok alapján átutalt források teljes összege megegyezik. A többi régióra vonatkozó pontos információk megszerzésének nehézségei miatt feltételezhető, hogy egy adott régióban nyújtott állami támogatás összege a következő két bevallott összeg közül a magasabb: i. a hatóságok által nyújtott források teljes összege vagy ii. a Bizottságnak benyújtott ajánlatok alapján átutalt források teljes összege.

(4)  Nemzeti pénznem millióban kifejezve.


NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

23.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/88


A PÁN-EUROMEDITERRÁN PREFERENCIÁLIS SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOKRÓL SZÓLÓ REGIONÁLIS EGYEZMÉNY VEGYES BIZOTTSÁGÁNAK 2. SZÁMÚ HATÁROZATA

(2014. május 21.)

a Moldovai Köztársaságnak a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez való csatlakozás iránti kérelméről

(2014/490/EU)

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményre (1),

mivel:

(1)

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) 5. cikkének (1) bekezdése szerint harmadik felek is az egyezmény szerződő feleivé válhatnak, ha a csatlakozni kívánó ország vagy terület legalább az egyik szerződő féllel preferenciális származási szabályokról rendelkező, hatályban lévő szabadkereskedelmi megállapodást kötött.

(2)

A Moldovai Köztársaság 2013. július 17-én az egyezményhez való csatlakozás iránti írásbeli kérelmet nyújtott be az egyezmény letéteményeséhez.

(3)

A Moldovai Köztársaság tagja az Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Moldovai Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Koszovó között létrejött Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak (2). Így a Moldovai Köztársaságnak hatályos szabadkereskedelmi megállapodása van az egyezmény hat szerződő felével és eleget tesz az egyezmény 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek ahhoz, hogy szerződő féllé váljon.

(4)

Az egyezmény 4. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint a vegyes bizottság határozatot hoz harmadik feleknek az egyezményhez való csatlakozásra való felkéréséről.

(5)

A Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség arról tájékoztatta a vegyes bizottság titkárságát, hogy nem tudták a május 21-i ülést megelőzően lezárni belső eljárásaikat, így – az egyezmény 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban – a határozatot az említett ülésen ezen eljárások lezárulásának feltételével fogadják el,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Moldovai Köztársaságot fel kell kérni, hogy csatlakozzon a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez.

2. cikk

Ez a határozat 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 21-én.

a Vegyes Bizottság részéről

az elnök

P.-J. LARRIEU


(1)  HL L 54., 2013.2.26., 4. o.

(2)  Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.