19.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 214/12

A BIZOTTSÁG 788/2014/EU RENDELETE

(2014. július 18.)

pénzbírságoknak és időszakos kényszerítő bírságoknak a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szerinti kiszabására, valamint a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek elismerésének ugyanezen rendelet 7. cikke szerinti visszavonására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 391/2009/EK rendelet 6. és 7. cikke felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy az említett rendelet 2. cikkében meghatározott szervezetekre pénzbírságot, illetve időszakos kényszerítő bírságot szabjon ki, illetve arra, hogy a biztonságot vagy a környezetet fenyegető potenciális veszélyek megszüntetésének egyértelmű céljából – a rendeletben megállapított kritériumok és kötelezettségek érvényesítése érdekében – visszavonja egy adott szervezet elismerését.

(2)

Az átláthatóság érdekében indokolt a 391/2009/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban rögzíteni – és ilyen módon a szervezetek előzetes tudomására hozni – a döntéshozatali folyamat részletes szabályait, valamint a Bizottság által a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok kiszámításához használt módszert, beleértve azokat a kritériumokat, amelyek alapján a Bizottság megítéli az esetek súlyosságát, valamint a biztonság vagy a környezetvédelem veszélyeztetésének mértékét.

(3)

A pénzbírság és az időszakos kényszerítő bírság bevezetésével a Bizottság olyan kiegészítő eszköz birtokába került, amelynek révén az Ügynökség által kibocsátott bizonyítvány visszavonásánál árnyaltabb, rugalmasabb és fokozatosabb választ adhat a 391/2009-EK rendeletben foglalt szabályok megsértésére egy elismert szervezetet által.

(4)

Az időszakos kényszerítő bírságok kiszabásának azt a célt kell hatékonyan szolgálnia, hogy a 391/2009/EK rendeletben meghatározott kötelezettségek és követelmények megsértése minden esetben azonnal és megfelelő módon orvoslásra kerüljön. Ezért a 391/2009-EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy amennyiben egy elismert szervezet nem tette meg a Bizottság által előírt megelőző vagy javító intézkedéseket, ésszerű idő elteltével időszakos kényszerítő bírságot alkalmazzon mindaddig, amíg az elismert szervezet nem teszi meg az előírt intézkedéseket. Ha az ügy körülményeinek fényében szükséges, az időszakos kényszerítő bírság naponta esedékes összege fokozatosan emelhető, hogy tükrözze az előírt intézkedések sürgősségét.

(5)

Noha az elismert szervezetek között méretüket tekintve jelentős eltérések vannak, a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok összegének az elismert szervezet által realizált üzleti forgalom százalékában, de a 391/2009/EK rendelet szerint meghatározott maximumok figyelembevételével történő meghatározása lehetővé teszi, hogy a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok kellő visszatartó erővel bírjanak, ugyanakkor arányosak legyenek az eset súlyosságával és az érintett szervezett gazdasági kapacitásával.

(6)

Az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében egyértelműen meg kell határozni, hogy a pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok maximális együttes összegére milyen korlátok vonatkoznak, figyelembe véve az ezek alkalmazására vonatkozó különböző körülményeket. Ugyanezen okokból meg kell határozni az egyes elismert szervezetek által a 391/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozóan a megelőző három üzleti évben realizált üzleti forgalom kiszámításának módját.

(7)

Egy adott szervezet elismerésének a 391/2009/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében szereplő feltételek alapján történő visszavonására vonatkozó határozat meghozatalakor figyelembe kell venni az elismert szervezetek tevékenységeinek és általános működésének ellenőrzésére irányuló átfogó célkitűzéssel kapcsolatos összes szempontot, ezen belül a szóban forgó rendelet ismételt vagy súlyos megsértéséért korábban kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok hatékonyságát is.

(8)

Külön eljárást kell meghatározni, amelynek alapján a Bizottság – saját kezdeményezésére, illetve egy vagy több tagállam kérésére –, a 391/2009/EK rendelettel összhangban, az elismert szervezetek értékelésére, valamint a pénzbírságnak és kényszerítő bírságnak az e rendelet szerinti kapcsolódó eljárásokkal történő kiszabására vonatkozó bizottsági jogkörök alapján visszavonhatja egy szervezet elismerését.

(9)

Fontos, hogy a pénzbírság, illetőleg időszakos kényszerítő bírság kiszabására, vagy egy adott szervezet elismerésének visszavonására vonatkozó, e rendelet szerinti határozat kizárólag olyan indokokon alapuljon, amelyekkel kapcsolatban az érintett elismert szervezetnek lehetősége volt észrevételeit közölni.

(10)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapjogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, különösen a védelemhez való jog és a bizalmas adatkezelés elve, valamint a kétszeres büntetés tilalmának elve tekintetében, összhangban az általános jogelvekkel és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával.

(11)	A pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok e rendelettel összhangban történő kiszabásáról hozott határozatok az Európai Unió működéséről szóló szerződés 299. cikke alapján végrehajthatók, és ellenük az Európai Unió Bírósága előtt jogorvoslatnak van helye.

(12)

Az eljárás lefolytatásának méltányossága és jogbiztonsága érdekében meg kell határozni a Bizottság által az eljárás folyamán megszabott határidők és a Bizottságra a pénzbírság és az időszakos kényszerítő bírság kiszabása és végrehajtása tekintetében alkalmazandó elévülési idők számításának részletes szabályait, figyelembe véve a 391/2009/EK rendelet hatálybalépésének időpontját is.

(13)

E rendelet végrehajtásához az érintett tagállamok, a Bizottság és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség hatékony együttműködése szükséges. E célból az e rendeletben előírt eljárásokban tisztázni kell az érintett felek jogait és kötelezettségeit a 391/2009/EK rendelet 6. és 7. cikke szerinti vizsgálati, döntéshozatali és nyomonkövetési folyamatok hatékony végrehajtásának biztosításához.

(14)	Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet részletes szabályokat határoz meg a 391/2009/EK rendelet 6. és 7. cikkének Bizottság általi végrehajtására vonatkozóan.

A rendelet rögzíti a pénzbírság és az időszakos kényszerítő bírság összegének megállapítására szolgáló kritériumokat, valamint a pénzbírság és időszakos kényszerítő bírság kiszabásakor, illetve az elismert szervezetek elismerésének bizottsági kezdeményezés vagy tagállami kérés nyomán való visszavonásakor követendő döntéshozatali eljárásokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 391/2009/EK rendelet 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

E rendelet alkalmazásában továbbá:

„érintett tagállam”: bármely tagállam, amely a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 2009/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (3) összhangban, a nemzetközi egyezményeknek való megfelelés érdekében egy elismert szervezetet bízott meg a lobogója alatt közlekedő hajók felügyeletével, vizsgálatával és tanúsításával, beleértve az ezen szervezet elismerése iránti kérelmet a 391/2009/EK rendelet 3. cikkével összhangban a Bizottsághoz benyújtó tagállamot is.

II. FEJEZET

BÍRSÁGOK ÉS IDŐSZAKOS KÉNYSZERÍTŐ BÍRSÁGOK

3. cikk

A jogsértés megállapítása

(1) A Bizottság 391/2009/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg:

ha egy elismert szervezet súlyosan vagy ismételten elmulasztja a 391/2009/EK rendelet I. mellékletében előírt minimumkövetelményeknek vagy a 391/2009/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdése, 9., 10., valamint 11. cikke szerinti kötelezettségeinek való megfelelést, ami az elismert szervezet struktúrájában, rendszereiben, eljárásaiban vagy belső ellenőrzéseiben meglévő komoly hiányosságokra utal;

b)	ha egy elismert szervezet romló teljesítménye a 2009/491/EK (4) bizottsági határozat figyelembevételével az elismert szervezet struktúrájában, rendszereiben, eljárásaiban vagy belső ellenőrzéseiben meglévő komoly hiányosságokra utal;

c)	ha egy elismert szervezet a Bizottság által végzett értékelés során szándékosan helytelen, hiányos vagy félrevezető információt bocsátott a Bizottság rendelkezésére, vagy más módon akadályozta az értékelést.

(2) Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos valamennyi jogsértési eljárásban a bizonyítás a Bizottságot terheli.

4. cikk

A pénzbírság kiszámítása

(1) Minden egyes, a 391/2009/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése alapján megállapított jogsértés vonatkozásában először megállapításra kerül a pénzbírság alapösszege, amely az elismert szervezet által realizált, a 9. cikkel összhangban meghatározott teljes átlagos üzleti forgalom 0,6 %-ának felel meg.

(2) Az egyes jogsértésekhez kapcsolódó egyes pénzbírságok konkrét összege úgy kerül kiszámításra, hogy az (1) bekezdésben említett alapösszeget – a jogsértés súlyossága és hatása, különösen pedig a biztonság vagy a környezetvédelem veszélyeztetésének mértéke alapján – az (5) bekezdéssel összhangban növelik, vagy a (6) bekezdéssel összhangban csökkentik.

(3) Az egyes pénzbírságok maximális összege nem haladhatja meg az elismert szervezet teljes átlagos üzleti forgalmának 1,8 %-át.

(4) Abban az esetben, ha egy elismert szervezet egy cselekménye vagy mulasztása két vagy annál több, a 391/2009/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban megállapított jogsértést eredményez, a pénzbírság teljes összege az egyes jogsértésekre vonatkozóan kiszámított pénzbírságok legmagasabbika.

(5) Az elismert szervezetre egy határozatban kiszabható pénzbírság teljes összege az e cikk (1)–(4) bekezdésének alkalmazásával kapott egyenkénti pénzbírságok összegének felel meg, a 391/2009/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerinti, az e rendelet 8. cikkében is említett felső határ sérelme nélkül.

5. cikk

A jogsértés súlyosságának megállapítása

Az egyes jogsértések súlyosságának megállapításakor a Bizottság figyelembe veszi az összes súlyosbító és enyhítő körülményt és különösen:

a)	azt, hogy a szervezet gondatlanságból vagy szándékosan követte-e el a jogsértést;

b)	az elismert szervezetek jogsértést eredményező cselekményeinek vagy mulasztásainak számát;

c)	azt, hogy a jogsértés csupán egyes helyszíneken, illetve földrajzi területeken fordult-e elő, vagy a szervezeten belül mindenütt;

d)	az elismert szervezetek jogsértést eredményező cselekményeinek vagy mulasztásainak ismétlődését;

e)	a jogsértés időtartamát;

f)	azt, ha az elismert szervezetek által kiállított bizonyítványokban és megfelelőséget igazoló dokumentumokban a hajók tényleges állapota nem a valóságnak megfelelően kerül feltüntetésre, vagy az említett dokumentumokban téves vagy félrevezető információk szerepelnek;

g)	az ugyanazon elismert szervezetre korábban kiszabott szankciókat, beleértve a pénzbírságokat is;

h)	azt, hogy a jogsértés elismert szervezetek között létrejött olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás eredménye-e, amely a 391/2009/EK rendeletben előírt kritériumok vagy kötelezettségek megsértésére irányul, vagy azt eredményezi;

i)	az elismert szervezet által a releváns cselekmények vagy mulasztások felderítése, valamint a jogsértés Bizottság általi megállapítása folyamán tanúsított gondosság és együttműködés mértékét.

6. cikk

A jogsértés következményeinek értékelése

Az egyes jogsértések következményeinek és különösen a biztonságot és a környezetvédelmet érintő veszélyeztetés mértékének értékelésekor a Bizottság figyelembe veszi az összes súlyosbító és enyhítő körülményt, különösen az alábbiakat:

a szervezet által tanúsított flottát ténylegesen vagy potenciálisan érintő azon hiányosságok jellege és mértéke, amelyeket az adott szervezet a jogsértésből kifolyólag nem tárt fel vagy esetleg nem képes feltárni, vagy amelyek azonnali javítását nem kérte vagy esetleg nem tudja kérni, figyelembe véve különösen a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv X. mellékletében (5) meghatározott hajóvisszatartási kritériumokat;

b)	a szervezet által tanúsított flottának a probléma által ténylegesen vagy potenciálisan érintett része;

c)	minden egyéb olyan körülmény, amely jól azonosítható kockázatot jelent: ilyen például a ténylegesen vagy potenciálisan érintett hajók típusa.

7. cikk

Időszakos kényszerítő bírság

(1) A Bizottság annak érdekében, hogy egy szervezet biztosan megtegye azokat a megelőző és javító intézkedéseket, amelyeket az elismert szervezet értékelése során a Bizottság előírt, az érintett szervezetre – a 3. cikkel összhangban kiszabott pénzbírságok sérelme nélkül – a 391/2009/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti időszakos kényszerítő bírságot szabhat ki.

(2) A 3. cikk alapján kiszabott pénzbírságról szóló határozatban a Bizottság arról is rendelkezhet, hogy amennyiben az elismert szervezet nem tesz javító intézkedéseket vagy indokolatlanul késlelteti a jogsértés megszüntetését, akkor arra az időre is kiszabható rá időszakos kényszerítő bírság.

(3) Az időszakos kényszerítő bírság kiszabásáról szóló határozatban a Bizottság rögzíti, hogy az elismert szervezetnek milyen határidőre kell végrehajtania az előírt intézkedést.

(4) Az időszakos kényszerítő bírság fizetése a (3) bekezdéssel összhangban megállapított határidő lejártát követő naptól esedékes egészen addig a napig, amikor az elismert szervezet végrehajtja a megfelelő javító intézkedést, feltéve, hogy a javító intézkedést a Bizottság kielégítőnek találja.

(5) Az egyes jogsértések tekintetében kiszabott időszakos kényszerítő bírságok alapösszege minden egyes napra az elismert szervezet által realizált, a 9. cikkel összhangban kiszámolt teljes átlagos üzleti forgalom 0,0033 %-ának felel meg. Az egyes jogsértések tekintetében kiszabott időszakos kényszerítő bírságok kiszámításánál e rendelet 5. és 6. cikkének fényében módosítani kell az alapösszeget a jogsértés súlyosságának megfelelően, figyelembe véve a biztonság vagy a környezetvédelem veszélyeztetésének mértékét.

(6) A Bizottság, az eset körülményeitől és különösen az érintett elismert szervezet által végrehajtandó javító intézkedés sürgősségétől függően úgy határozhat, hogy az alábbi felső határokig emeli fel az időszakos kényszerítő bírság naponta esedékes összegét:

ha az elismert szervezet több mint 120 nappal túllépi a (3) bekezdéssel összhangban megállapított határidőt, akkor a határidő lejártától számított százhuszonegyedik naptól kezdődően a háromszázadik napig minden napra az elismert szervezet által realizált, a 9. cikkel összhangban meghatározott teljes átlagos üzleti forgalom 0,005 %-áig;

ha az elismert szervezet több mint 300 nappal túllépi a (3) bekezdéssel összhangban megállapított határidőt, akkor a határidő lejártától számított háromszázegyedik naptól kezdődően minden napra az elismert szervezet által realizált, a 9. cikkel összhangban meghatározott teljes átlagos üzleti forgalom 0,01 %-áig.

(7) Az e cikk alapján – önmagában vagy a pénzbírságon felül – kiszabott időszakos kényszerítő bírság teljes összege nem haladhatja meg a 391/2009/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerinti, az e rendelet 8. cikkében is említett felső határt.

8. cikk

A pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok maximális együttes összegének meghatározása

Az elismert szervezetekre kiszabott pénzbírságoknak és időszakos kényszerítő bírságoknak a 391/2009/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerinti maximális együttes összegét a következőképpen kell meghatározni:

az elismert szervezetre a 4. cikkel összhangban egy üzleti évben kiszabott pénzbírságok együttes összege – figyelembe véve a pénzbírság kiszabásáról szóló határozat hatálybalépésének napját, illetve amennyiben ugyanazon szervezetre vonatkozóan több határozat is pénzbírság kiszabásáról rendelkezik, az első ilyen határozat hatálybalépésének napját –, nem haladhatja meg az elismert szervezet által realizált, a 9. cikkel összhangban meghatározott teljes átlagos üzleti forgalom 5 %-át;

az elismert szervezetre a 4. cikkel összhangban egy üzleti évben kiszabott pénzbírságok együttes, az (1) bekezdés szerint meghatározott összege, valamint az ugyanazon határozatokban megállapított, a 7. cikk (2) bekezdése szerinti időszakos kényszerítő bírságok azon időszakra kiszabott összege, ameddig az elismert szervezet végre nem hajtja a megfelelő javító intézkedést, nem haladhatja meg az elismert szervezet által realizált, a 9. cikkel összhangban kiszámolt teljes átlagos üzleti forgalom 5 %-át. A 21. cikk sérelme nélkül a Bizottság által behajtott időszakos kényszerítő bírságok összege nem haladhatja meg az 5 %-os felső határt.

az elismert szervezetre a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban kiszabott időszakos kényszerítő bírságok azon időszakra vonatkozó összege, ameddig az elismert szervezet végre nem hajtja a megfelelő megelőző vagy javító intézkedést, nem haladhatja meg az elismert szervezet által realizált, a 9. cikkel összhangban meghatározott teljes átlagos üzleti forgalom 5 %-át. A 21. cikk sérelme nélkül a Bizottság által behajtott időszakos kényszerítő bírságok összege nem haladhatja meg az 5 %-os felső határt.

9. cikk

Az üzleti forgalom kiszámítása

(1) E rendelet alkalmazásában az adott elismert szervezet által realizált teljes átlagos üzleti forgalom az elismerést birtokló anyavállalat és az adott év végén az elismerés hatálya alá tartozó összes jogalany által a bizottsági határozat időpontját megelőző három üzleti évben realizált együttes üzleti forgalom összegének egyharmada.

(2) Igazolt konszolidált beszámolót készítő üzletcsoportok esetében az (1) bekezdésben említett üzleti forgalom az anyavállalat és az üzletcsoporthoz tartozó, az adott üzleti év végén az elismerés hatálya alá tartozó összes jogalany tekintetében a szóban forgó jogalanyok konszolidált bevételének felel meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásakor csak a 391/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeket kell figyelembe venni.

III. FEJEZET

AZ ELISMERÉS VISSZAVONÁSA

10. cikk

Az elismerés visszavonása

(1) A Bizottság a 391/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett esetekben – saját kezdeményezésére vagy tagállami kérés nyomán – úgy határozhat, hogy visszavonja egy adott szervezet elismerését.

(2) Annak megállapítására, hogy a 391/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint egy ismételt és súlyos mulasztás elfogadhatatlan mértékű veszélyt jelent-e a biztonságra vagy a környezetre, az alábbi tényezőket kell mérlegelni:

a)	a 391/2009/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett információk és körülmények, különösen az e rendelet 5. és 6. cikkében említett körülmények tükrében;

b)	a 2009/491/EK bizottsági határozatban meghatározott kritériumok és – adott esetben – felső korlátok.

(3) Amennyiben az elismert szervezetre kiszabott pénzbírságok és időszakos kényszerítő bírságok összege eléri a 391/2009/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott felső korlátot, és az elismert szervezet nem hajtott végre megfelelő javító intézkedést, a Bizottság úgy tekintheti, hogy a kiszabott intézkedések nem érték el céljukat, azaz nem sikerült megszüntetni a biztonságot vagy a környezetet fenyegető potenciális veszélyeket.

11. cikk

Az elismerés tagállami kérésre való visszavonása

(1) A tagállamok írásban kérhetik a Bizottságtól, hogy a 391/2009/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban vonja vissza egy adott szervezet elismerését.

(2) A kérelmező tagállamnak részletesen meg kell indokolnia a kérést, utalva – az esettől függően – a 391/2009/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kritériumokra és (2) bekezdésében felsorolt körülményekre, valamint az e rendelet 10. cikkének (2) és (3) bekezdésében felsorolt körülményekre.

(3) A kérelmező tagállamnak el kell juttatnia a Bizottság részére a kérelmet alátámasztó összes írásos bizonyítékot, megfelelően rendezve és számozva.

(4) A Bizottság a tagállam kérelmének kézhezvételéről írásos visszaigazolást küld.

(5) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy határozata meghozatalához további információkra, pontosításra vagy bizonyítékokra van szüksége, erről értesíti a kérelmező tagállamot, és felkéri, hogy meghatározott időn belül, ami nem lehet rövidebb, mint négy hét, egészítse ki a kérelmet. A tagállam által benyújtott kérelem csak az összes szükséges információ beadása után tekinthető teljesnek.

(6) A teljes kérelem kézhezvételétől számított egy éven belül a Bizottság – amennyiben a kérelmet megalapozottnak ítéli – a 12. cikkel összhangban kifogásközlést intéz az érintett szervezethez, és abban közli a szervezettel, hogy e rendelettel összhangban vissza kívánja vonni az elismerését. Ebben az esetben a Bizottság a kérelmező tagállamot az e rendelet IV. cikke szerint érintettnek minősülő tagállamként kezeli, és az ott meghatározott jogokat biztosítja számára.

Ha az említett határidőn belül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam kérelme nem megalapozott, erről értesíti a tagállamot, közli döntése indokait és felkéri a tagállamot, hogy meghatározott időn belül, ami nem lehet rövidebb, mint három hónap, nyújtsa be észrevételeit. Ezen észrevételek kézhezvételétől számított hat hónapon belül a Bizottság vagy megerősíti, hogy a kérelem nem megalapozott, vagy az első albekezdéssel összhangban kifogásközlést intéz az érintett szervezethez.

(7) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam kérelme nem megalapozott, vagy az (5) bekezdésben említett határidő letelte után sem teljes, a Bizottság úgy dönthet, hogy a kérelmet és az ahhoz csatolt bizonyítékokat – részben vagy egészben – az elismert szervezet tekintetében a 391/2009/EK rendelet 8. cikkével összhangban indított értékelés során figyelembe veszi.

(8) A Bizottság évente jelentést tesz a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottságnak (COSS) a tagállamoktól érkezett visszavonási kérelmekről, és a Bizottság által kezdeményezett, folyamatban lévő visszavonási eljárásokról.

IV. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Kifogásközlés

(1) Ha a Bizottság úgy véli, jogos indoka van arra, hogy egy érintett szervezetre a 391/2009/EK rendelet 6. cikke szerint bírságot, illetve időszakos kényszerítő bírságot szabjon ki, vagy ugyanezen rendelet 7. cikkével összhangban visszavonja egy adott szervezet elismerését, kifogásközlést címez a szervezethez, és erről értesíti az érintett tagállamokat.

(2) A kifogásközlésnek tartalmaznia kell a következőket:

a)	az elismert szervezet által elkövetett cselekmények vagy mulasztások részletes leírása, ideértve azokat a releváns tényeket és a 391/2009/EK rendelet azon rendelkezéseit, amelyeket a Bizottság megítélése szerint az elismert szervezet megsértett;

azon bizonyítékok megnevezése, amelyeken a vonatkozó megállapítások alapulnak, ezen belül vizsgálati jelentésekre, értékelési jelentésekre vagy bármilyen egyéb olyan dokumentumra való utalás, amelyet a Bizottság vagy az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség – a Bizottság nevében eljárva – az érintett szervezetnek korábban eljuttatott.

c)	értesítés arról, hogy a Bizottság a 391/2009/EK rendelet 6. vagy 7. cikkével összhangban pénzbírságot, illetve időszakos kényszerítő bírságot szabhat ki, illetve visszavonhatja a szervezet elismerését.

(3) A kifogásközlésről való értesítésben a Bizottság felkéri az elismert szervezetet és az érintett tagállamokat, hogy meghatározott időn belül, ami nem lehet rövidebb, mint a kifogásközlés kézhezvételétől számított hat hét, nyújtsanak be írásos észrevételeket. E rendelet 24. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az említett határidő lejárta után beérkezett észrevételeket a Bizottság nem köteles figyelembe venni.

(4) A kifogásközlésről szóló értesítés nem függeszti fel az érintett szervezetről folyó értékelést. A pénzbírság, illetőleg időszakos kényszerítő bírság kiszabására, vagy az elismerés visszavonására vonatkozó, e rendelet szerinti határozat meghozatala előtt a Bizottság úgy dönthet, hogy további ellenőrzéseket végez a szervezet irodáiban és telephelyein, a szervezet által tanúsított hajókat tekint meg vagy írásban felszólítja az elismert szervezetet, hogy nyújtson be további információkat arról, hogyan teljesíti a 391/2009/EK rendelet értelmében rá vonatkozó kritériumokat és követelményeket.

(5) A pénzbírság, illetőleg időszakos kényszerítő bírság kiszabására, vagy az elismerés visszavonására vonatkozó, e rendelet szerinti határozat meghozatala előtt a Bizottság bármikor módosíthatja az érintett elismert szervezetről készített értékelését. Amennyiben – új tények feltárása, új jogsértés megállapítása vagy egy jogsértés súlyosságával vagy a biztonságra és a környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos új körülmények felmerülése esetén – az új értékelés különbözik attól az értékeléstől, amely alapján a kifogásközlés készült, a Bizottság új kifogásközlést címez a szervezethez.

13. cikk

Adatszolgáltatási felszólítás

A 12. cikk alkalmazásában a tények tisztázása végett a Bizottság írásban felszólíthatja az elismert szervezetet, hogy meghatározott időn belül, ami semmi esetre sem lehet rövidebb 4 hétnél, adjon szóbeli vagy írásbeli magyarázatot, vagy bocsásson rendelkezésre adatokat, illetve dokumentumokat. Ebben az esetben a Bizottság az elismert szervezetet tájékoztatja a felszólítás teljesítésének elmulasztása, az adatszolgáltatás indokolatlan késedelme, illetőleg szándékosan téves, hiányos vagy félrevezető adatszolgáltatás esetén kiszabható időszakos kényszerítő bírságról vagy pénzbírságról.

14. cikk

Meghallgatás

(1) Azon elismert szervezet számára, amelyhez kifogásközlést címzett, a Bizottság – a szervezet kérésére – lehetőséget biztosít arra, hogy érveit meghallgatás keretében szóban kifejtse.

(2) A bizottság meghívja a meghallgatásra az érintett tagállamok illetékes hatóságait, ezenkívül saját kezdeményezésére vagy az érintett tagállam kérésére meghívhat a jogsértéssel kapcsolatban jogos érdekkel rendelkező egyéb személyeket is. A Bizottság igénybe veheti az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség segítségét.

(3) A meghallgatásra meghívott természetes vagy jogi személyek megjelenhetnek személyesen, vagy képviselhetik őket jogi vagy felhatalmazott képviselőjük. A tagállamok képviseletében a tagállamok tisztviselői járnak el.

(4) A meghallgatás nem nyilvános. A személyeket külön-külön, vagy a részvételre felkért egyéb személyek jelenlétében lehet meghallgatni, tekintettel az elismert szervezet és egyéb személyek üzleti titkaik és más bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekeire.

(5) Minden meghallgatott személy nyilatkozatáról felvétel készül. A meghallgatásról készült felvételt kérésre a meghallgatáson megjelent személyek és az érintett tagállamok rendelkezésére bocsátják.

15. cikk

Időszakos kényszerítő bírság együttműködés hiánya miatt

(1) Amennyiben egy elismert szervezet nem teszi meg a Bizottság által előírt megelőző vagy javító intézkedéseket vagy indokolatlanul késlelteti ilyen intézkedések megtételét, és a Bizottság e mulasztás okán a 7. cikk (1) bekezdése szerint időszakos kényszerítő bírság kiszabásáról szóló határozatot kíván elfogadni, erről előzőleg írásban értesíti az elismert szervezetet.

(2) A Bizottság által az (1) bekezdéssel összhangban tett értesítésben konkrétan meg kell jelölni azt a megelőző és javító intézkedést, amelyet az elismert szervezet nem hajtott végre, az ennek alátámasztására szolgáló bizonyítékokat, valamint tájékoztatni kell az érintett szervezetet arról, hogy a Bizottság milyen időszakos kényszerítő bírság kiszabását mérlegeli.

(3) A Bizottság megjelöli azt a határidőt, amelyen belül az elismert szervezet benyújthatja írásbeli észrevételeit a Bizottsághoz. Az említett határidőn túl beérkezett írásbeli észrevételeket a Bizottság nem köteles figyelembe venni.

16. cikk

Iratbetekintés

(1) Azon elismert szervezet kérésére, amelyhez kifogásközlést címzett, a Bizottság hozzáférést biztosít a feltételezett jogsértéssel kapcsolatban általa összegyűjtött dokumentumokat és egyéb bizonyítékokat tartalmazó ügyirathoz.

(2) A Bizottság meghatározza, hogy az elismert szervezet mikor tekinthet be az ügyiratba, és gondoskodik a szükséges gyakorlati feltételekről; a betekintés kizárólag elektronikus úton történhet.

(3) A Bizottság kérésre az elismert szervezet rendelkezésére bocsájtja az ügyirat részét képező dokumentumok listáját.

(4) Az érintett elismert szervezetnek jogában áll betekinteni az ügyirat részét képező dokumentumokba és információkba. A betekintés biztosításakor a Bizottság kellő mértékben figyelembe veszi az általa és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség által kiadott dokumentumokban szereplő üzleti titkokat, bizalmas információkat, illetve azt, hogy belső dokumentumról van-e szó.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában többek között az alábbiak minősülhetnek a Bizottság és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség belső dokumentumainak:

a)	a Bizottság, a bizottsági szolgálatok és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség belső egyeztetéseihez kapcsolódó dokumentumok, illetve azok részei, és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség által a Bizottságnak címzett vélemények és ajánlások;

b)	a Bizottság és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség, illetve a Bizottság és a tagállamok közötti levelezés részét képező dokumentumok, illetve azok részei.

17. cikk

Jogi képviselet

Az elismert szervezet az e rendelet alapján indított eljárás valamennyi szakaszában jogosult jogi képviseletre.

18. cikk

Bizalmas kezelés, szakmai titoktartás és a hallgatáshoz való jog

(1) Az e rendelet alapján indított eljárások során tiszteletben kell tartani a bizalmas kezelésre és a szakmai titoktartásra vonatkozó elveket.

(2) A Bizottság, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az érintett tagállam hatóságai, valamint tisztviselői, alkalmazottai és a felügyeletük alatt dolgozó más személyek nem hozhatják nyilvánosságra az e rendeletben foglaltak alapján általuk megszerzett vagy továbbított információkat, illetve a bizalmas kezelési és a szakmai titoktartási kötelezettség alá tartozó információkat.

(3) Minden olyan elismert szervezetnek vagy más személynek, aki e rendelet alapján információkat vagy észrevételeket nyújt be, egyértelműen meg kell jelölnie – indoklás kíséretében – a bizalmasnak tekintett anyagokat, és a Bizottság által kijelölt határidőn belül rendelkezésre kell bocsátania egy különálló, bizalmasnak nem minősülő változatot is.

(4) A Bizottság arra is felkérheti az elismert szervezeteket és más érdekelt feleket, hogy jelöljék meg a Bizottság jelentéseinek, kifogásközléseinek vagy határozatainak azon részeit, amelyek véleményük szerint üzleti titkot tartalmaznak.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti megjelölés hiányában a Bizottság vélelmezheti, hogy az érintett dokumentumok vagy észrevételek nem tartalmaznak bizalmas információt.

(6) A 391/2009/EK rendelet 9. cikkének sérelme nélkül az elismert szervezetnek jogában áll hallgatni azokban a helyzetekben, amikor olyan választ kényszerülne adni, amely részéről annak beismerését jelenthetné, hogy jogsértés áll fenn.

19. cikk

Határozat

(1) A pénzbírság, illetőleg időszakos kényszerítő bírság kiszabására, vagy egy adott szervezet elismerésének visszavonására vonatkozó, e rendelet szerinti határozat kizárólag olyan indokokon alapulhat, amelyekkel kapcsolatban az érintett elismert szervezetnek lehetősége volt észrevételeit előterjeszteni.

(2) A pénzbírság, illetőleg időszakos kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó határozat meghozatalakor és a megfelelő összeg megállapításakor szem előtt kell tartani az eredményesség, az arányosság és a visszatartó erő elvét.

(3) Az e rendelet szerinti intézkedések meghozatalakor és a releváns cselekmények vagy mulasztások súlyosságáról, valamint ezeknek a biztonságra és a környezetre gyakorolt hatásokról való döntéskor a Bizottság figyelembe veszi az érintett elismert szervezettel szemben ugyanazon tényállás alapján tagállami szinten már meghozott intézkedéseket, különösen akkor, ha a szervezettel szemben korábban már folyt bírósági vagy közigazgatási eljárás.

(4) Egy elismert szervezet által elkövetett olyan cselekmény vagy mulasztás tekintetében, amely alapján e rendelettel összhangban intézkedésekre került sor, további intézkedések nem hozhatók. A szóban forgó cselekményeket vagy mulasztásokat azonban figyelembe lehet venni az e rendelet szerinti későbbi intézkedések meghozatalakor, az esetek ismételt előfordulásának értékelése céljából.

(5) Az időszakos kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó határozatokat, valamint a pénzbírság és időszakos kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó határozatokat a Bizottság a 391/2009/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdése szerint alkalmazandó eljárással összhangban fogadja el.

(6) Egy adott szervezet elismerésének visszavonására vonatkozó határozatokat a Bizottság a 391/2009/EK rendelet 12. cikkének (3) bekezdése szerint alkalmazandó eljárással összhangban fogadja el.

20. cikk

Jogorvoslat, értesítés és közzététel

(1) A Bizottság tájékoztatja az elismert szervezetet a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.

(2) A Bizottság tájékoztatás céljából eljuttatja határozatát az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek és a tagállamoknak.

(3) Indokolt esetben, különösen a biztonsággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos szempontok alapján a Bizottság a határozatot nyilvánosságra hozhatja. Határozata részleteinek közzétételekor vagy a tagállamok tájékoztatásakor a Bizottság figyelembe veszi az elismert szervezet és más személyek jogos érdekeit.

21. cikk

A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok behajtása

A Bizottság a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok behajtása érdekében beszedési utalványt állít ki, és az érintett elismert szervezet részére terhelési értesítést bocsát ki, összhangban a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 78–80. és 83. cikkében (6) és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 80–92. cikkében (7) foglaltakkal.

22. cikk

A pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési idők

(1) A Bizottságnak attól az időponttól számítva öt évig van joga arra, hogy egy elismert szervezetre e rendelet szerint pénzbírságot és/vagy időszakos kényszerítő bírságot szabjon ki, amikor az elismert szervezet az e rendelet 3. cikkével összhangban megállapított jogsértést eredményező cselekményt vagy mulasztást elkövette. Jogsértést eredményező folyamatos vagy ismétlődő cselekmények vagy mulasztások esetében azonban az elévülési idő a cselekmény vagy mulasztás megszűnésének napjától kezdődik.

A Bizottságnak attól az időponttól számítva három évig van joga arra, hogy egy elismert szervezetre e rendelet 15. cikkével összhangban időszakos kényszerítő bírságot szabjon ki, amikor az elismert szervezet elkövette azt a cselekményt vagy mulasztást, amelynek kapcsán a Bizottság megfelelő megelőző és javító intézkedések végrehajtását kérte.

(2) A Bizottságnak vagy az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek bármely olyan intézkedése, amelyre az elismert szervezet által elkövetett cselekmény vagy mulasztás vizsgálata vagy a jogsértési eljárás céljából kerül sor, megszakítja az (1) bekezdés szerinti elévülési időt. Az elévülés azon a napon szakad meg, amikor az elismert szervezet értesítést kap a Bizottság vagy az Ügynökség intézkedéséről.

(3) Az elévülés megszakadása után az elévülés idő újrakezdődik. Az elévülés ideje azonban nem haladhatja meg az eredeti elévülési idő kétszeresét, kivéve akkor, ha az elévülés a (4) bekezdés alapján szakad meg.

(4) Az időszakos kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó elévülés mindaddig nyugszik, amíg a Bizottság határozatával kapcsolatban az Európai Unió Bírósága előtt eljárás van folyamatban.

23. cikk

A pénzbírságok és az időszakos kényszerítő bírságok beszedésére vonatkozó elévülési idők

(1) A pénzbírságok és/vagy időszakos kényszerítő bírságok beszedésére vonatkozó eljárás megkezdéséhez való jog a 19. cikk alapján hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év alatt évül el.

(2) Az (1) bekezdésben említett elévülési időt megszakítja a Bizottságnak vagy a Bizottság megkeresésére eljáró tagállamnak bármely olyan cselekménye, amelynek célja a pénzbírság és/vagy időszakos kényszerítő bírság megfizettetése.

(3) Az elévülés megszakadása után az elévülés idő újrakezdődik.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett elévülési idő nyugszik:

a)	a fizetési haladék tartama alatt;

b)	mindaddig, amíg a fizetés végrehajtása az Európai Unió Bíróságának határozata alapján fel van függesztve.

24. cikk

A határidők alkalmazása

(1) Az ebben a rendeletben megállapított határidők a Bizottság által küldött értesítés kézhezvételétől vagy személyes kézbesítésétől számítandók.

(2) A Bizottságnak szóló értesítések esetében úgy kell tekinteni, hogy a kapcsolódó határidőt akkor tartották be, ha az adott értesítést a vonatkozó határidő lejárta előtt ajánlott küldemény formájában postára adták.

(3) A Bizottság a határidőket a tisztességes eljáráshoz való jog, és az e rendelet szerinti döntéshozatali eljárások sajátos körülményeinek figyelembevételével szabja meg.

(4) A határidők az eredeti határidő lejárta előtt benyújtott, indoklással ellátott kérelem alapján adott esetben meghosszabbíthatók.

25. cikk

A tagállami illetékes hatóságokkal való együttműködés

A tagállami illetékes hatóságok által a Bizottság kérésére benyújtott információkat a Bizottság kizárólag az alábbi célokra használja fel:

a)	az elismert szervezetek elismerése és ellenőrzése tekintetében a 391/2009/EK rendelet értelmében ráruházott feladatok végrehajtása;

b)	bizonyítékként való felhasználás az e rendelet szerinti döntéshozatalban, e rendelet 16. és 18. cikkének sérelme nélkül.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Alkalmazás

A 391/2009/EK rendelet hatálybalépése előtt bekövetkezett események tekintetében nem kerülhet sor az e rendelet szerinti intézkedések alkalmazására.

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 131., 2009.5.28., 11. o.

(2) HL L 324., 2002.11.29., 1. o.

(3) HL L 131., 2009.5.28., 47. o.

(4) HL L 162., 2009.6.25., 6. o.

(5) HL L 131., 2009.5.28., 57. o.

(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(7) HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

A táblázat első oszlopa a 391/2009/EK rendeletben és annak I. mellékletében szereplő azon rendelkezésekre való utalásokat tartalmazza, amelyekből az e rendelet alkalmazásában jogsértést eredményező kritérium- és kötelezettségcsoportok kialakításra kerültek. A 391/2009/EK rendelet rendelkező részében meghatározott kötelezettségek esetében az első oszlopban a kapcsolódó cikk és bekezdés száma szerepel. Az említett rendelet I. mellékletében felsorolt kötelezettségek esetében az első oszlopban a kapcsolódó rész, követelmény, alkövetelmény és pont száma szerepel.

A második oszlop – kizárólag a könnyebb eligazodás érdekében – az egyes csoportokra vonatkozó általános leírásokat tartalmazza.

A 391/2009/EK rendelet rendelkezései	A megfelelő csoportok tárgya
8. cikk, (4) bekezdés	A szervezet minőségbiztosítási rendszerére vonatkozó vizsgálat eredményének rendelkezésre bocsátása
9. cikk, (1) bekezdés és B.4. követelmény	Az információkhoz és a hajózási dokumentumokhoz való hozzáférés
9. cikk, (2) bekezdés	A hajókhoz való hozzáférés
10. cikk, (1) bekezdés, első rész	Konzultációk a szabályok és eljárások egyenértékűségének megőrzése és azok összehangolása, valamint a nemzetközi egyezmények egységes értelmezése érdekében
10. cikk, (1) bekezdés, második rész	Kölcsönös elismerés
10. cikk, (3) bekezdés	Együttműködés a kikötő szerinti állam hatóságaival
10. cikk, (4) bekezdés	A Bizottság, a tagállamok és más felek tájékoztatása a szervezet által osztályozott flotta, a szervezet cseréje, a hajóosztályban bekövetkezett változások, felfüggesztés vagy a hajók osztályozásának visszavonása tekintetében
10. cikk, (5) bekezdés	A lobogó szerinti állam illetékes hatósága számára biztosított azon lehetőség, hogy mielőtt a szervezet jogszabályban előírt bizonyítványt adna ki, a hatóság véleményt nyilvánítson arról, hogy szükséges-e az osztályától megfosztott vagy más osztályba sorolt hajó teljes felülvizsgálata.
10. cikk, (6) bekezdés	A hajónak egyik elismert szervezettől egy másikhoz való áthelyezésére vonatkozó követelmények.
11. cikk, (1), (2), (3) és (5) bekezdés	Valamennyi szükséges intézkedés megtétele egy független minőségvizsgáló és tanúsító szerv felállítása, fenntartása és hatékony működésének biztosítása érdekében, a rendelet követelményeivel összhangban.
A.1. követelmény	Jogi személyiség és könyvvizsgálati követelmények
A.2. követelmény	A kereskedelmi hajók tervezésére és építésére vonatkozó megfelelő értékelési tapasztalat, dokumentumokkal alátámasztva.
A.3., B.1. és B.7. g) követelmény	Elegendő számú és megfelelő képzettségű személyzet, rendelkezésre állás világszerte, főállású felügyelők
A.4. és B.7. a) követelmény	Az osztályra vonatkozó átfogó szabályok és eljárások kidolgozása és gondozása
A.5. követelmény	Hajójegyzék
A.6. követelmény	Függetlenség, pártatlanság és összeférhetetlenség
A.7. követelmény, a B.7. c) követelmény első része és B.7. k) követelmény	A jogszabályban előírt feladatok az IMO kivételével
B.2. követelmény	Etikai kódex
B.3. követelmény	A szakhatóságok által megkövetelt információk bizalmas kezelése
B.5. követelmény	A hajógyárak, a berendezések beszállítói és a hajótulajdonosok szellemi tulajdonjogai
B.6. követelmény, a B.7. b) követelmény második része, a B.7. c) követelmény második része, B.7. i) és B.8. követelmény	Minőségbiztosítási eljárások és nyilvántartások
A B.7. b) követelmény első része	Az osztályra vonatkozó szabályok és eljárások betartása
B.7. d) követelmény	A személyzet munkaköri leírása, hatásköre és együttműködése
B.7. e) követelmény	Ellenőrzött feltételek melletti munkavégzés
B.7. f) követelmény	A felügyelői vagy más munkakörben foglalkoztatott személyzet munkájának ellenőrzése
B.7. h) követelmény	A felügyelők képesítéséhez és képzéséhez szükséges rendszer
B.7. j) követelmény	Átfogó belső ellenőrzési rendszer az összes helyszínen
B.7. l) követelmény	Felelősség és ellenőrzés a regionális irodák, valamint az felügyelők fölött
B.9. követelmény	Közvetlen ismeretek és értelmezés
B.10. követelmény	ISM szabályzat
B.11. követelmény	Érintett felek részvétele a szabályok és eljárások kidolgozásában

19.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 214/29

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. július 17.)

a hasított sertések svédországi osztályozási módszereinek engedélyezéséről és a 97/370/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2014) 4946. számú dokumentummal történt)

(Csak a svéd nyelvű szöveg hiteles)

(2014/476/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke p) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet IV. melléklete B.IV. szakaszának 1. pontja értelmében a hasított sertések osztályozása céljából a színhústartalmat a Bizottság által engedélyezett osztályozási módszerekkel kell megbecsülni, és kizárólag a hasított sertés egy vagy több anatómiai részén végzett fizikai méréseken alapuló, statisztikailag bizonyított értékelési módszerek engedélyezhetők. Az osztályozási módszerek engedélyezésének feltételéül kell szabni azt, hogy az értékelés statisztikai hibája egy megadott tűréshatáron belül maradjon. E tűréshatár meghatározását az 1249/2008/EK bizottsági rendelet (2) 23. cikkének (3) bekezdése tartalmazza.

(2)	A 97/370/EK bizottsági határozat (3) három hasítottsertés-osztályozási módszer alkalmazását engedélyezte Svédország számára.

(3)

Mivel az engedélyezett osztályozási módszerek technikai kiigazításokra szorulnak, Svédország arra kérte a Bizottságot, hogy engedélyezze az „Intra-scope (Optical Probe)”, a „Hennessy Grading Probe (HGP II)” és az „AutoFom” módszerhez tartozó képletek újakkal való felváltását, valamint a „Fat-O-Meat'er II (FOM II)” és a „Hennessy Grading Probe 7 (HGP 7)” elnevezésű két új hasítottsertés-osztályozási módszer Svédország területén történő alkalmazását. Svédország az 1249/2008/EK rendelet 23. cikkének (4) bekezdésében előírt jegyzőkönyvben bemutatta boncolásos vizsgálatainak részletes leírását, feltüntetve az új képletek alapjául szolgáló elveket, boncolásos vizsgálatainak eredményeit és a színhús százalékos arányának becslésére szolgáló egyenleteket.

(4)	A kérelem értékelése során megállapítást nyert, hogy a szóban forgó új képletek és módszerek engedélyezésének feltételei teljesülnek. Következésképpen indokolt engedélyezni e képletek és módszerek Svédországban való alkalmazását.

(5)	Indokolt, hogy a műszerek vagy az osztályozási módszerek csak akkor legyenek módosíthatók, ha ezt a Bizottság végrehajtási határozat útján kifejezetten engedélyezi.

(6)	Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében új határozatot kell elfogadni. A 97/370/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A következő módszerek alkalmazása engedélyezett a hasított sertéseknek az 1308/2013/EU rendelet IV. melléklete B.IV. szakaszának 1. pontja szerinti osztályozására Svédországban:

a)	az „Intra-scope (Optical Probe)” elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó értékelési módszerek, amelyek részleteit a melléklet I. része tartalmazza;

b)	a „Hennessy Grading Probe 2 (HGP 2)” elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó értékelési módszerek, amelyek részleteit a melléklet II. része tartalmazza;

c)	az „AutoFom III” elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó értékelési módszerek, amelyek részleteit a melléklet III. része tartalmazza;

d)	a „Fat-O-Meat'er II (FOM II)” elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó értékelési módszerek, amelyek részleteit a melléklet IV. része tartalmazza;

e)	a „Hennessy Grading Probe 7 (HGP 7)” elnevezésű műszer és az ahhoz kapcsolódó értékelési módszerek, amelyek részleteit a melléklet V. része tartalmazza.

2. cikk

Az engedélyezett műszerek és osztályozási módszerek nem módosíthatók, kivéve, ha ezt a Bizottság végrehajtási határozat útján kifejezetten engedélyezi.

3. cikk

A 97/370/EK határozat hatályát veszti.

4. cikk

Ezt a határozatot 2014. július 1-jétől kell alkalmazni.

5. cikk

Ennek a határozatnak a Svéd Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 17-én.

a Bizottság részéről

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) A Bizottság 2008. december 10-i 1249/2008/EK rendelete a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 337., 2008.12.16., 3. o.).

(3) HL L 157., 1997.6.14., 19. o.

MELLÉKLET

A HASÍTOTT SERTÉSEK SVÉDORSZÁGI OSZTÁLYOZÁSI MÓDSZEREI

I. RÉSZ

Intrascope (Optical Probe)

Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, amikor a hasított sertések osztályozása az „Intrascope (Optical Probe)” elnevezésű műszer használatával történik.

A műszer egy legfeljebb 12 mm (a szonda tetején található pengénél 19 mm) szélességű, hatszögletű, nézőüveggel, fényforrással és megvezető rúddal (sliding barrel) ellátott szondával van felszerelve.

A hasított test színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani:

Formula

ahol:

SP_F1

a hátszalonna vastagsága (bőrrel együtt) milliméterben, a középvonaltól 8 cm-re, közvetlenül az utolsó borda mögött mérve.

A képlet az 50–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes.

II. RÉSZ

Hennessy Grading Probe 2 (HGP 2)

Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, amikor a hasított sertések osztályozása a „Hennessy Grading Probe 2 (HGP 2)” elnevezésű műszer használatával történik.

A Hennessy szondával végzett reflexiós spektroszkópia a behatolási távolságoknak és a visszaverődő fényjeleknek a milliméter törtrészében történő rögzítésével kapott mérési profilok felvételére szolgál.

A módszer a speciális optikai sávszélességek kiválasztása révén biztosítja az adott faj egyedeinek különböző szövetei között és a szöveteken belül nyerhető lehető legjobb információk objektív módon történő elemzését.

A fent nevezett műszer egy fotodiódával (LYU 260-EO típusú Siemens LED és 58 MR típusú fotodetektor) ellátott, 5,95 mm átmérőjű szondával és egy ahhoz csatlakozó, 6,3 mm-es pengével van felszerelve; működési tartománya 0–120 mm közötti.

A mért értékeket magával a HGP 2 műszerrel, valamint egy ahhoz kapcsolt számítógéppel kell átszámítani a színhústartalom becsült értékére.

A hasított test színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani:

Formula

ahol:

GP2_F1	:	a hátszalonna vastagsága (bőrrel együtt) milliméterben, a középvonaltól 8 cm-re, közvetlenül az utolsó borda mögött mérve;
GP2_F2	:	a hátszalonna vastagsága (bőrrel együtt) milliméterben, a középvonaltól 6 cm-re, az F1-től 12 cm-re a fej irányában mérve;
GP2_M	:	az izom vastagsága milliméterben, az F2-re vonatkozó méréssel egy időben és ugyanazon a helyen mérve.

A képlet az 50–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes.

III. RÉSZ

AutoFom III

Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, amikor a hasított sertések osztályozása az „AutoFom III” elnevezésű műszer használatával történik.

Az „AutoFom III” műszert alkalmazó módszer az ultrahang-technológián alapul, és digitalizált háromdimenziós képet alkot a hasított testről. Az ultrahangos képet 16 darab jelátalakító hozza létre, amelyek egy rozsdamentes acélból készült tartóelembe vannak beépítve.

A hasított sertésnek az uniós referencia-módszer szerinti színhústartalmát egy ultrahangos vizsgálattal készült képből nyert online változókon alapuló képlettel kell kiszámítani. A képelemzés több mint 50 online változó meghatározását teszi lehetővé. A statisztikai elemzés két összetevőre szűkíti le az információkat, mely összetevők mindegyike ugyanannak a hat online változónak a lineáris kombinációja. A végső képlet online változókkal fejezhető ki:

Formula

ahol:

R2P4	:	p2_selected_fat_mm (R2P4: p2_kiválasztott_szalonna_mm). A P2-vel jelölt szalonnára vonatkozó mérési érték a kiválasztott helyen, milliméterben;
R2P11	:	minpair_value (R2P11: minpair_érték). A keresztmetszeti vektorra olyan szűrőmaszkot kell alkalmazni, amely kiválaszt két – egymástól 14 cm-es távolságra található – területet. Ez a vektorra alkalmazott szűrő eredményének minimális értéke;
R2P12	:	P2_skew (P2_görbe_felület). A kiválasztott P2 és a ki nem választott P2 közötti viszony. A tényleges mérési pont kicsit közelebb van a középponthoz annak érdekében, hogy a nagyon görbe hasított testekre vonatkozó érték esetében nagyobb legyen a tűréshatár. Az érték mindig legalább 1,0;
R2P15	:	minpair_value v2 (R2P15: minpair_érték v2). A minpair érték második változata.

Hús/borda határfelület

R3P5

max_meat_mm (R3P5: max_hús_mm). A maximális húsmennyiség mérése. A bordapozíció maximumának és a szalonnapozíció minimumának a különbözete milliméterre átszámítva.

„Fat 1 Inter-fat” határfelület (Az 1. szalonnaréteg/a szövetek közötti zsírrétegek határfelülete).

Az 1. szalonnaréteg mérése a sonkánál és az 5–6. bordánál történik. E pontokat B. pontnak nevezzük.

R4P3

fat1_p2_selected (R4P3: 1. szalonnaréteg_p2_kiválasztott). Az 1. szalonnarétegre vonatkozó mérések a kiválasztott P2 pontnál.

A képlet az 50–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes.

IV. RÉSZ

Fat-O-Meat'er II (FOM II)

Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, amikor a hasított sertések osztályozása a „Fat-O-Meat'er II (FOM II)” elnevezésű műszer használatával történik.

A műszer a Fat-O-Meat'er mérési rendszer új változata. A FOM II alkotórészei a következők: egy késsel felszerelt optikai szonda, egy 0 és 125 mm közötti működési távolságú mélységmérő eszköz, valamint egy adatgyűjtő és -elemző rendszer – Carometec Touch Panel i15 számítógép (Ingress Protection IP69K). A mért értékeket magával a FOM II műszerrel kell átszámítani a színhústartalom becsült értékére.

A hasított test színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani:

Formula

ahol:

FOM_F1	:	a hátszalonna vastagsága milliméterben, a hasított test középvonalától 8 cm-re, az utolsó 3. és 4. ágyéki csigolya között mérve;
FOM_F2	:	a hátszalonna vastagsága milliméterben, a hasított test középvonalától 6 cm-re, az utolsó 3. és 4. borda között mérve;
FOM_M	:	az izom vastagsága milliméterben, az F2-re vonatkozó méréssel egy időben és ugyanazon a helyen mérve.

A képlet az 50–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes.

V. RÉSZ

Hennessy Grading Probe 7 (HGP 7)

Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, amikor a hasított sertések osztályozása a „Hennessy Grading Probe 7 (HGP 7)” elnevezésű műszer használatával történik.

A mért értékeket magával a HGP 7 műszerrel, valamint egy ahhoz kapcsolt számítógéppel kell átszámítani a színhústartalom becsült értékére.

A mérési görbe értékelése tekintetében csekély mértékű eltérés van a HGP 2 és a HGP 7 között.

A hasított test színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani:

Formula

ahol:

GP7_F1	:	a hátszalonna vastagsága (bőrrel együtt) milliméterben, a középvonaltól 8 cm-re, közvetlenül az utolsó borda mögött mérve;
GP7_F2	:	a hátszalonna vastagsága (bőrrel együtt) milliméterben, a középvonaltól 6 cm-re, az F1-től 12 cm-re a fej irányában mérve;
GP7_M	:	az izom vastagsága milliméterben, az F2-re vonatkozó méréssel egy időben és ugyanazon a helyen mérve.

A képlet az 50–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes.

19.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 214/34

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2014. július 2.)

a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján a felügyelt szervezetek által az illetékes nemzeti hatóságok részére szolgáltatott felügyeleti adatoknak az Európai Központi Bank részére történő rendelkezésre bocsátásról

(EKB/2014/29)

(2014/477/EU)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU európai központi banki rendeletre (EKB/2014/17) (2) és különösen annak 21. cikkére és 140. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a felügyeleti testület javaslatára,

mivel:

(1)	A hitelintézetekre az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) és a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (4) összhangban rendszeres adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak.

(2)

Az 1024/2013/EU rendelet 6. cikke keretében az Európai Központi Bank (EKB) kizárólagos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a prudenciális felügyelet érdekében ellássa az említett rendelet 4. cikkében rögzített feladatokat. Az EKB e feladatok gyakorlása során biztosítani fogja az uniós jog azon rendelkezéseinek való megfelelést, amelyek az adatszolgáltatás tekintetében prudenciális követelményeket állapítanak meg a hitelintézetek számára.

(3)

Az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével és az SSM-keretrendelet 21. cikkével összhangban mind az EKB-t, mind az illetékes nemzeti hatóságokat információcserére vonatkozó kötelezettség terheli. Az EKB azon jogának sérelme nélkül, amely szerint közvetlenül megkaphatja a hitelintézetek által közölt adatokat vagy azokhoz folyamatosan közvetlenül hozzáférhet, az illetékes nemzeti hatóságok kifejezetten az EKB rendelkezésére fognak bocsátani minden olyan adatot, amely az 1024/2013/EU rendelet által az EKB-ra rótt feladatok elvégzéséhez szükséges.

(4)

Az SSM-keretrendelet 140. cikkének (3) bekezdésével összhangban a felügyelt szervezetek kötelesek az érintett illetékes nemzeti hatóságukkal közölni az irányadó uniós jogszabályoknak megfelelően rendszeresen szolgáltatandó adatokat. Kifejezett eltérő rendelkezés hiányában a felügyelt szervezetek által szolgáltatott adatokat az illetékes nemzeti hatóságok felé kell teljesíteni. Ezek a hatóságok elvégzik a kezdeti adatellenőrzéseket, és a felügyelt szervezetek által szolgáltatott információkat az EKB rendelkezésére bocsátják.

(5)

A felügyeleti adatszolgáltatás tekintetében az EKB feladatainak gyakorlása érdekében pontosabban meg kell határozni, hogy az illetékes nemzeti hatóságok hogyan nyújtsák be az EKB-hoz a felügyelt szervezetektől kapott adatokat. Így különösen meg kell határozni az ilyen adatszolgáltatás formátumát, gyakoriságát és időzítését, valamint az illetékes nemzeti hatóságok által az adatok EKB-hoz történő benyújtása előtt elvégzendő minőségellenőrzések jellemzőit.

(6)

Az 1024/2013/EU rendelet 27. cikkével összhangban a felügyeleti testület tagjaira és az EKB azon alkalmazottaira, valamint a részt vevő tagállamok által kirendelt azon alkalmazottakra, akik felügyeleti feladatokat látnak el, a Központi Bankok Európai Rendszere és az EKB Alapokmányának 37. cikkében és a megfelelő uniós jogi aktusokban előírt szakmai titoktartási követelmények vonatkoznak. Így különösen, az EKB-ra és az illetékes nemzeti hatóságokra alkalmazandók a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) foglalt, az információcserére és szakmai titoktartásra vonatkozó rendelkezések,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Hatály

Az SSM-keretrendelet 21. cikke értelmében e határozat rögzíti a felügyelt szervezetek által a 680/2014/EU végrehajtási rendelet alapján az illetékes nemzeti hatóságoknak szolgáltatott adatoknak az EKB részére történő benyújtására vonatkozó eljárásokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazása során az SSM-keretrendeletben szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

3. cikk

Beküldési határidők

Az illetékes nemzeti hatóságok az 1. cikkben említett, a felügyelt csoportok és felügyelt szervezetek által részükre szolgáltatott adatokat a következő beküldési határidőkig nyújtják be az EKB-hoz:

a 680/2014/EU végrehajtási rendeletben említett beküldési határidőket követő 10. munkanapon közép-európai idő (6) szerint déli 12 óráig az alábbiak tekintetében:

a)	jelentős felügyelt csoportok a mechanizmusban részt vevő tagállamon belüli konszolidáció legmagasabb szintjén;

b)	felügyelt csoport részét nem képező jelentős felügyelt szervezetek;

c)	felügyelt csoportok szubkonszolidált szinten, és felügyelt csoport részét képező felügyelt szervezetek, amennyiben a tagállamukban a három legjelentősebb hitelintézetre vonatkozó követelmény alapján jelentősnek minősülnek;

d)	egyéb felügyelt csoportok és felügyelt szervezetek, amelyek az EBA/DC/090 határozat (7) 3. cikkével összhangban szerepelnek az Európai Bankhatóság (EBH) részére történő adatszolgáltatás körébe tartozó intézmények listáján;

a 680/2014/EU végrehajtási rendeletben említett beküldési határidőket követő 25. munkanap végéig az alábbiak tekintetében:

a)	jelentős felügyelt csoportok szubkonszolidált szinten, amennyiben ezeket az adatokat nem nyújtották be az (1) albekezdéssel összhangban;

b)	felügyelt csoport részét képező jelentős felügyelt szervezetek, amennyiben ezeket az adatokat nem nyújtották be az (1) albekezdéssel összhangban;

a 680/2014/EU végrehajtási rendeletben említett beküldési határidőket követő 25. munkanap végéig az alábbiak tekintetében:

a)	kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoportok a mechanizmusban részt vevő tagállamon belüli konszolidáció legmagasabb szintjén, amennyiben ezeket az adatokat nem nyújtották be az (1) albekezdéssel összhangban;

b)	felügyelt csoport részét nem képező, kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek, amennyiben ezeket az adatokat nem nyújtották be az (1) albekezdéssel összhangban;

a 680/2014/EU végrehajtási rendeletben említett beküldési határidőket követő 35. munkanap végéig az alábbiak tekintetében:

a)	kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoportok szubkonszolidált szinten, amennyiben ezeket az adatokat nem nyújtották be az (1) albekezdéssel összhangban;

b)	felügyelt csoport részét képező, kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek, amennyiben ezeket az adatokat nem nyújtották be az (1) albekezdéssel összhangban.

4. cikk

Adatminőségi ellenőrzések

(1) Az illetékes nemzeti hatóságok figyelemmel kísérik és biztosítják az EKB rendelkezésére bocsátott adatok minőségét és megbízhatóságát. Az illetékes nemzeti hatóságok a 680/2014/EU végrehajtási rendelet XV. mellékletében megjelölt, az EBH által kidolgozott és kezelt ellenőrzési szabályokat alkalmazzák, valamint alkalmazzák az EKB által az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködésben meghatározott további adatminőségi ellenőrzéseket.

(2) Az ellenőrzési szabályoknak és a minőségellenőrzéseknek való megfelelést illetően az adatokat az alábbi, a pontosságra vonatkozó további minimumkövetelményeknek megfelelően kell benyújtani:

a)	az illetékes nemzeti hatóságok adott esetben információkkal szolgálnak azon fejleményeket illetően, amelyekre a benyújtott adatok utalnak; és

b)	az információknak teljes körűnek kell lenniük: a fennálló hiányosságokat el kell ismerni, azokra vonatkozóan az EKB részére magyarázattal kell szolgálni, és azokat indokolatlan késedelem nélkül pótolni kell.

5. cikk

Minőségi információk

(1) Az illetékes nemzeti hatóságok indokolatlan késedelem nélkül megküldik az EKB-nak a megfelelő magyarázatokat abban az esetben, ha az adatminőség a taxonómia valamely táblázata tekintetében nem garantálható.

(2) Az illetékes nemzeti hatóságok továbbá közlik az EKB-val a benyújtott jelentős korrekciók indokait.

6. cikk

A továbbítás formátumának meghatározása

(1) A 680/2014/EU végrehajtási rendelet tekintetében az információcsere egységes technikai formátumának biztosítása érdekében az illetékes nemzeti hatóságok az e határozatban megjelölt adatokat a kiterjeszthető üzleti beszámolási nyelv szerinti taxonómiának megfelelően nyújtják be.

(2) A felügyelt szervezeteket a megfelelő adattovábbításban az (előzetes) jogalany-azonosító használata révén kell azonosítani.

7. cikk

Az első adatszolgáltatásra vonatkozó időpontok

(1) A 3. cikk (1) bekezdésében megjelölt adatszolgáltatás tekintetében az első vonatkozó időpontok az EBA/DC/090 határozat 8.8.1. cikkében megjelölt időpontoknak felelnek meg.

(2) A 3. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében megjelölt adatszolgáltatás tekintetében az első vonatkozó időpont 2014. december 31-e.

8. cikk

Átmeneti rendelkezés

(1) A 2014. évi adatszolgáltatásra vonatkozó időpont tekintetében az illetékes nemzeti hatóságokra vonatkozó, a 3. cikk (1) bekezdésében megjelölt adatszolgáltatás-beküldési határidők az EBA/DC/090 határozat 8.8.2. cikkében megjelölt időpontoknak felelnek meg.

(2) A 2014. december 31-i adatszolgáltatásra vonatkozó időponttól a 2015. december 31. adatszolgáltatásra vonatkozó időpontig az illetékes nemzeti hatóságokra vonatkozó, a 3. cikk (3) bekezdésében megjelölt adatszolgáltatás-beküldési határidők az azon napot követő 30. munkanap végének felelnek meg, amikor a felügyelt szervezetek az adatokat az illetékes nemzeti hatóságnak benyújtották.

(3) 2014. november 4-e előtt az illetékes nemzeti hatóságok az 1. cikkben említett adatokat az alábbiak tekintetében nyújtják be az EKB-nak:

a)	az EKB/2014/3 határozattal (8) összhangban az átfogó értékelés alá tartozó felügyelt csoportok és felügyelt szervezetek;

b)	a mechanizmusban részt vevő valamely tagállamban székhellyel rendelkező, egyéb felügyelt csoportok és felügyelt szervezetek, amennyiben az EBA/DC/090 határozat 3. cikkével összhangban szerepelnek az EBH részére történő adatszolgáltatás körébe tartozó intézmények listáján.

9. cikk

Címzettek

E határozat címzettjei a mechanizmusban részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságai.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. július 2-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2) HL L 141., 2014.5.14., 1. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Bizottság 2014. április 16-i 680/2014/EU végrehajtási rendelete az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(6) A közép-európai idő figyelembe veszi a közép-európai nyári időszámítást.

(7) Az Európai Bankhatóság EBA/DC/090 határozata (2014. január 24.) az illetékes hatóságok EBH részére történő adatszolgáltatásáról. Elérhető az EBH honlapján: www.eba.europa.eu.

(8) Az Európai Központi Bank 2014. február 4-i EKB/2014/3 határozata az átfogó értékelés alá tartozó hitelintézetek azonosításáról (HL L 69., 2014.3.8., 107. o.).

19.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 214/38

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2014. július 14.)

az online szerencsejáték-szolgáltatások fogyasztóinak és játékosainak védelmére és a kiskorúak online szerencsejátékoktól való távoltartására vonatkozó elvekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/478/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A Bizottság 2011-ben nyilvános konzultációt folytatott a „Zöld könyv az online szerencsejátékokról a belső piacon” (1) című dokumentumról. Ennek során megállapította a tagállamok online szerencsejáték-szolgáltatásokkal kapcsolatos közös szabályozási célkitűzéseit, és hozzájárult az uniós fellépés kulcsfontosságú prioritási területeinek azonosításához.

(2)

„Úton az online szerencsejátékokra vonatkozó átfogó európai keretrendszer felé” című, 2012. október 23-án elfogadott közleményében (2) a Bizottság egy sor olyan intézkedést javasolt, amelyek célja az online szerencsejátékokkal kapcsolatos szabályozási, társadalmi és technikai kihívások megválaszolása. A közleményben a Bizottság mindenekelőtt bejelentette, hogy ajánlásokat fog előterjeszteni az online szerencsejátékok területén a fogyasztók – köztük a kiskorúak – védelméről, továbbá az online szerencsejáték-szolgáltatások felelősségteljes kereskedelmi kommunikációjáról. Ez az ajánlás mindkét témakört felöleli, további célja pedig a fogyasztók és a játékosok védelmének javítása, továbbá a kiskorúak online szerencsejátékoktól való távoltartása. Az ajánlás célja egyfelől annak biztosítása, hogy a szerencsejáték a szórakozás egy formája maradjon, a fogyasztók biztonságos környezetben játszhassák a szerencsejátékokat, és megfelelő intézkedések álljanak szemben a pénzügyi vagy társadalmi károk kockázatával, másfelől a kiskorúak online szerencsejátékoktól való távoltartásához szükséges intézkedések meghatározása.

(3)

Az online szerencsejátékok belső piaci helyzetéről szóló, 2013. szeptember 10-i állásfoglalásában (3) az Európai Parlament felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a nemzeti önkizárási nyilvántartások közötti kölcsönös átjárhatóság kialakításának lehetőségét, hívja fel a figyelmet a szerencsejáték-függőség veszélyeire, és fontolja meg a személyazonosság harmadik fél általi kötelező ellenőrzésének végrehajtását. Felkérte továbbá a Bizottságot annak előírására, hogy a szerencsejátékok üzemeltetői honlapjukon helyezzenek el a szabályozó hatóságra vonatkozó információkat és kiskorúaknak szóló figyelmeztetéseket, és mozdítsák elő az önkorlátozást. Az Európai Parlament emellett sürgette a felelősségteljes kereskedelmi kommunikációra vonatkozó közös elvek kialakítását. Ajánlotta, hogy a kereskedelmi kommunikáció tartalmazzon a kóros játékszenvedély következményeire és a szerencsejáték-függőség kockázatára utaló egyértelmű figyelmeztetéseket. A kereskedelmi kommunikáció ne legyen túlzó és ne jelenjen meg külön kiskorúaknak szánt tartalmakkal összefüggésben vagy ott, ahol nagy a kiskorúak elé kerülés veszélye.

(4)	Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szintén felkérte a Bizottságot, hogy az online szerencsejátékok kapcsán lépjen fel a fogyasztók védelmének javítása és a kiskorúak védelme érdekében (4).

(5)

Uniós szintű harmonizáció hiányában a tagállamok elvben szabadon meghatározhatják a szerencsejátékokra vonatkozó szakpolitikai céljaikat és a fogyasztók egészségének megóvása érdekében biztosítani kívánt védelem szintjét. Az Európai Unió Bírósága a szerencsejátékok sajátos jellegét figyelembe véve általános iránymutatást adott a belső piac alapvető szabadságainak az (online) szerencsejátékokkal összefüggésben való értelmezéséről. A tagállamok az általuk védeni kívánt közérdekű célkitűzésekre hivatkozva korlátozhatják vagy behatárolhatják az online szerencsejáték-szolgáltatások határon átívelő nyújtását, de ehhez bizonyítaniuk kell a szóban forgó intézkedés alkalmasságát és szükségességét. Bizonyítaniuk kell továbbá, hogy a közérdekű célokat koherens és szisztematikus módon próbálják elérni (5).

(6)

Az Európai Unió Bírósága megállapította a szerencsejátékokra vonatkozó kereskedelmi kommunikáció alapvető szabályait is, különös tekintettel a monopolhelyzetben folytatott kommunikációra. Az állami monopólium jogosultja által alkalmazott reklámnak mértéktartónak kell lennie, és szigorúan a fogyasztóknak az ellenőrzött játékok rendszere felé orientálásához szükséges mértékre kell korlátozódnia. Az ilyen reklám nem irányulhat a fogyasztók játékra való természetes hajlamának a szerencsejátékban való aktív részvételre biztatás útján történő erősítésére, ideértve például a játék banalizálását vagy a játék vonzerejének jelentős nyeremények lehetőségét felvillantó, figyelemfelkeltő reklámüzenetek útján történő növelését. Különösen fontos különbséget tenni a monopólium jogosultjának a kizárólag a termékek potenciális vásárlóinak tájékoztatását és a játékosok szerencsejátékokban való rendszeres részvételének ellenőrzött mederbe terelését szolgáló, valamint az ilyen játékokban való aktív részvételre felhívó és azokra ösztönző stratégiája között (6).

(7)	A játékszenvedély megelőzésére és a kiskorúak védelmére irányuló nemzeti szerencsejáték-szabályozás keretében a tagállamok fő közérdekű célja a fogyasztó- és egészségvédelem.

(8)

A tagállamok által közérdekű célokból bevezetett szabályok és intézkedések jelentősen eltérnek. Az uniós szintű fellépés a tagállamokat Unió-szerte ösztönzi a magas szintű védelem biztosítására, különösen a szerencsejátékokhoz kapcsolódó azon kockázatok tekintetében, amelyek szerencsejátékkal kapcsolatos magatartászavar kialakulásához vagy más negatív személyes vagy társadalmi következményekhez vezethetnek.

(9)

Az ajánlás célja a fogyasztók és a játékosok egészségének megóvása, és ezáltal a kóros játékszenvedélyből vagy a túlzásba vitt szerencsejátékból esetlegesen eredő gazdasági károk minimalizálása. Ebből kiindulva, a fogyasztók, a játékosok és a kiskorúak magas szintű védelme érdekében az online szerencsejáték-szolgáltatásokra vonatkozó elvek megállapítását ajánlja. A Bizottság az ajánlás megfogalmazásakor a tagállamok bevált gyakorlataiból is merített.

(10)

Online szerencsejáték-szolgáltatásokat széles körben kínálnak és használnak. Az online szerencsejátékokból származó éves bevétel 2012-ben uniós szinten 10,54 milliárd EUR-t tett ki. Az online szerencsejátékok hozzáférhetőségének és piaci részesedésének bővülése mögött a technológia fejlődése, az internet-hozzáférés terjedése és a mobil technológiák kényelmessége áll. A tájékoztatás egyértelműségének vagy átláthatóságának hiányosságai azonban megalapozatlan döntésekhez vezethetnek. Emellett az online játékosok más szerencsejáték-lehetőségeket keresnek, ha úgy érzik, nem elég vonzó a kínálat.

(11)

A szerencsejáték-reklámok számos médiafelületen megjelennek, például a nyomtatott sajtóban, a címzett reklámküldeményekben, az audiovizuális médiában és a kültéri reklámokban, valamint a szponzori tevékenységben. Ennek eredményeként sebezhető csoportok, például kiskorúak is a szerencsejátékok vonzásába kerülhetnek. Az online szerencsejáték-szolgáltatásokhoz kapcsolódó kereskedelmi kommunikáció ugyanakkor fontos szerepet játszhat a fogyasztók engedélyezett és felügyelt kínálat felé irányításában, például a szolgáltató megnevezése és a szerencsejátékra vonatkozó pontos információk – többek között a szerencsejáték-szenvedéllyel kapcsolatos kockázatok –, továbbá megfelelő figyelmeztető üzenetek feltüntetése révén.

(12)

A szerencsejátékot játszók közül néhányan magatartásuk eredményeként olyan fokú problémákkal szembesülnek, amely már személyükre és családjukra is kihatással van, mások pedig komoly károkat szenvednek a patológiás szerencsejáték miatt. A becslések szerint a felnőtt lakosság 0,1–0,8 %-a szenved szerencsejátékkal kapcsolatos magatartászavarban, további 0,1–2,2 % pedig potenciálisan problémás irányba mutató tüneteket produkál (7). Az online szerencsejáték-szolgáltatások társadalmilag felelős módon történő kínálata és népszerűsítése ezért megelőző megközelítést tesz szükségessé, különösen annak biztosítása céljából, hogy a szerencsejáték rekreációs és szabadidős tevékenység maradjon.

(13)

A kiskorúak az általuk látogatott internetes oldalakon, mobilalkalmazásokon és médiafelületeken, valamint a kültéri reklámokon gyakran találkoznak szerencsejátékokkal. Emellett olyan sporteseményeket is néznek vagy látogatnak, amelyeket szerencsejáték-szervezők szponzorálnak, vagy szerencsejáték-reklámok útján finanszíroznak. A jelen ajánlás célja ezért továbbá, hogy megelőzze a kiskorúak szerencsejátékokkal összefüggő ártalmait vagy kizsákmányolását.

(14)

Az online szerencsejátékok Unióban letelepedett szolgáltatóinak egyre gyakrabban többféle engedéllyel is rendelkezniük kell, mivel több tagállam is engedélyhez kötötte a szerencsejáték-szolgáltatást. E szolgáltatók számára előnyös lenne egy általánosabb megközelítés bevezetése. A betartandó követelmények számának növekedése emellett szükségtelen infrastrukturális átfedésekhez és többletköltségekhez vezethet, ami indokolatlan adminisztratív terheket ró a szabályozókra.

(15)

Helyénvaló felkérni a tagállamokat, hogy hozzanak szabályokat a fogyasztók online szerencsejátékokkal kapcsolatos tájékoztatására. Az ilyen szabályoknak meg kell akadályozniuk a szerencsejátékokkal kapcsolatos magatartászavarok kialakulását, távol kell tartaniuk a kiskorúakat a szerencsejátékokhoz való hozzáféréstől, és el kell riasztaniuk a fogyasztókat a nem engedélyezett, ezért potenciálisan káros ajánlatok igénybevételétől.

(16)	Amennyiben szükséges, ezen ajánlás címzettjei közé nem csak szolgáltatókat, hanem harmadik feleket, köztük az úgynevezett „kapcsolt vállalkozásokat” is fel kell venni, amelyek a szolgáltató nevében jogosultak az online szerencsejáték-szolgáltatások népszerűsítésére.

(17)

Indokolt javítani a fogyasztók és játékosok tájékoztatását az olyan online szerencsejáték-szolgáltatások kapcsán, amelyek az uniós joggal összhangban nem engedélyezettek azon tagállam joga szerint, amelyben az online szerencsejáték-szolgáltatást igénybe veszik; helyénvaló továbbá fellépni az ilyen szolgáltatásokkal szemben. Ezzel összefüggésben, ha a tagállam nem engedélyez egy adott online szerencsejáték-szolgáltatást, annak kereskedelmi kommunikációját sem szabad megengednie.

(18)

A játékosfiók nyitásához szükséges regisztrációs folyamat célja a játékos személyazonosságának megállapítása, és hogy lehetővé tegye a játékos magatartásának nyomon követését. Elő kell továbbá segítenie, hogy a fogyasztók ne szakítsák meg a regisztrációs folyamatot, és ne forduljanak szabályozatlan szerencsejáték-oldalakhoz.

(19)	A tagállamok a regisztrációs folyamatot eltérően, esetenként offline vagy manuális lépések közbeiktatásával alakították ki, de mindannyiuknak biztosítania kell, hogy a személyazonosság megállapításához használt elemeket ténylegesen ellenőrizni lehessen a folyamat lezárásához.

(20)

Fontos, hogy a játékosfiók csak a játékos által megadott személyes adatok hitelesítése után váljon állandóvá. Kívánatos, hogy a játékosok az állandó fiók hitelesítéséig ideiglenes fiókokat használhassanak. Az ideiglenes fiókok jellegéhez hozzátartozik a megjátszható összeg nominális rögzítése, és a betétek vagy nyeremények lehívásának tiltása.

(21)

A játékosok és pénzeszközeik védelme, továbbá az átláthatóság érdekében eljárásokkal kell rendelkezni a meghatározott ideig nem használt játékosfiókok ellenőrzésére, illetve a játékosfiókok bezárására vagy felfüggesztésére. Továbbá, amennyiben kiderül, hogy a játékos kiskorú, a játékosfiókot meg kell szüntetni.

(22)	A figyelmeztető üzenetekkel összefüggésben adott esetben lehetővé kell tenni, hogy a játékos a szerencsejáték-menet során megjelenítse a játékkal töltött idő számlálóját.

(23)	A játékostámogatással összefüggésben a betéti limitek mellett egyéb védelmi lehetőségeket is lehet biztosítani a játékosoknak, például tét- vagy veszteségkorlátok megadását.

(24)

A szerencsejátékkal kapcsolatos magatartászavar kialakulásának megelőzése érdekében a szolgáltatónak képesnek kell lennie arra, hogy a szerencsejáték során tanúsított magatartás zavarba ejtő változása esetén a játékost szünet tartására kérje vagy kizárja a szerencsejátékból. Ilyen esetben az okokat közölnie kell a játékossal, akit segítség vagy kezelés igénybevételére kell ösztönöznie.

(25)

A szerencsejáték-szolgáltatók az európai sportegyesületek és sportesemények jelentős szponzorai. Az online szerencsejátékok szolgáltatói által végzett szponzori tevékenység elszámoltathatóságának javítása érdekében egyértelműen elő kell írni, hogy a szponzori tevékenységnek átláthatónak kell lennie, és azt felelősségteljes módon kell végezni. Egyértelmű előírásokkal kell különösen megakadályozni, hogy a szerencsejáték-szolgáltatók szponzori tevékenysége hátrányosan érintsen vagy befolyásoljon kiskorúakat.

(26)	Szükséges továbbá felhívni a figyelmet az uniós szintű ellenőrzés hatókörén teljesen kívül eső weboldalak veszélyeire, például a csalás lehetőségére.

(27)

A közérdekű célok megfelelő védelme eredményes felügyeletet tesz szükségessé. A tagállamoknak ezért feladata az illetékes hatóságok kijelölése, a szolgáltatóknak szóló egyértelmű iránymutatás megállapítása és a fogyasztóknak, játékosoknak és sebezhető csoportoknak, például kiskorúaknak szóló, könnyen hozzáférhető információk nyújtása.

(28)	Az ajánlás kereskedelmi kommunikációra vonatkozó elveinek tényleges alkalmazásában és felügyeletében a magatartási kódexek is fontos szerepet játszhatnak.

(29)	Az ajánlás nem sérti sem a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (8), sem a 93/13/EGK tanácsi irányelvet (9).

(30)	Az ezen ajánlásban megállapított elvek alkalmazása személyes adatok feldolgozását vonja maga után. Következésképpen alkalmazni kell a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (10), valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (11),

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

I. CÉL

(1)

Ajánlott, hogy a tagállamok az online szerencsejáték-szolgáltatásokra és az ezen szolgáltatások felelősségteljes kereskedelmi kommunikációjára vonatkozó elvek elfogadásával valósítsák meg a fogyasztók, a játékosok és a kiskorúak magas szintű védelmét, és ezáltal óvják az egészséget, továbbá minimalizálják a kóros játékszenvedélyből vagy a túlzásba vitt szerencsejátékból esetlegesen eredő gazdasági károkat.

(2)

Ez az ajánlás nem sérti a tagállamoknak a szerencsejátékok szabályozására vonatkozó jogát.

II. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

(3)

Ezen ajánlás alkalmazásában a következő fogalommeghatározások érvényesek:

a) „online szerencsejáték-szolgáltatás”: bármely olyan szolgáltatás, amely pénzbeli tétre játszott szerencsejátékot foglal magában, többek között olyanokat is, amelyek esetében valamilyen készségre van szükség, beleértve a lottó- és kaszinójátékokat, a pókert és a fogadást, mely szolgáltatások nyújtása távolból, elektronikus módon, vagy más, a kommunikációt lehetővé tevő módon és a szolgáltatás igénybe vevőjének egyedi kérésére történik;

b) „fogyasztó”: bármely természetes személy, aki kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül jár el;

c) „játékos”: bármely természetes személy, aki játékosfiókkal rendelkezik a szolgáltatónál, és online szerencsejáték-szolgáltatást vesz igénybe;

d) „játékosfiók”: a játékos által nyitott felhasználói fiók, amely a szolgáltatóval kötött ügyletek nyilvántartására szolgál;

e) „kiskorú”: bármely személy, aki nem éri el az alkalmazandó nemzeti jogban az online szerencsejáték-szolgáltatások igénybevételéhez előírt korhatárt;

f) „szolgáltató”: az online szerencsejáték-szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy és a nevében vagy érdekében eljáró személy.

g) „kereskedelmi kommunikáció”: formájától függetlenül bármely olyan kommunikáció, amelynek célja a szolgáltató termékének, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése;

h) „szponzori tevékenység”: szerződéses kapcsolat egy szolgáltató és egy szponzorált fél között, amelynek keretében a szolgáltató – annak érdekében, hogy asszociációs kapcsolatot teremtsen arculata, márkaneve vagy termékei és a szponzorált alany között – kereskedelmi kommunikáció vagy más előny ellenében finanszírozást vagy más támogatást nyújt valamely sport- vagy művészeti rendezvénynek, szervezetnek, csapatnak vagy ilyen tevékenységet végző magánszemélynek.

III. TÁJÉKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

(4)

A szolgáltató honlapjának kezdőoldalán jól láthatóan meg kell jeleníteni, és minden oldaláról hozzáférhetővé kell tenni a következő információkat:

a vállalkozás cégadatai vagy más olyan lehetőségek, amelyek révén a szolgáltató azonosítható és elérhető, például:

cégneve;

ii.	bejegyzésének helye;

iii.	e-mail címe;

b)	„Kiskorúaknak tilos” jelzés a korhatárral, amely alatt a szerencsejáték tilos;

a „felelősségteljes szerencsejátékra” vonatkozó üzenet, amely legfeljebb egy kattintással elérhetővé teszi a következőket:

i.	tájékoztatás arról, hogy a szerencsejáték kontroll nélkül káros lehet;

ii.	tájékoztatás a weboldalon rendelkezésre álló játékostámogatási eszközökről,

iii.	önértékelő tesztek, amelyekkel a játékosok ellenőrizhetik szerencsejáték-magatartásukat;

d)	link legalább egy olyan szervezet weboldalára, amely tájékoztatást és segítséget nyújt a szerencsejátékkal kapcsolatos magatartászavarok kapcsán.

(5)

A szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződéses viszony feltételeit tömör és olvasható módon rendelkezésre kell bocsátani. Ezzel összefüggésben:

a)	a tájékoztatásnak információt kell tartalmaznia legalább a játékosfiókról végzett pénzlehívások idő- és összegkorlátairól, a játékosfiókkal végzett ügyletek esetleges díjairól, illetve meg kell adnia az egyes játékokra érvényes kifizetési arányokra mutató linket;

b)	a tájékoztatást az V. szakaszban említett regisztrációs folyamat során a fogyasztónak el kell fogadnia és meg kell erősítenie;

c)	a tájékoztatásnak elektronikus úton rendelkezésre kell állnia oly módon, hogy a fogyasztó képes legyen tárolására és megjelenítésére, esetleges változásait közölni kell a fogyasztóval.

(6)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltató szerencsejáték-oldalán elérhető játékok és fogadások szabályai a fogyasztók rendelkezésére álljanak.

(7)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltató szerencsejáték-oldalán szerepeljenek a szerencsejáték-szabályozó hatóság adatai, amelyekből látható, hogy a szolgáltató rendelkezik engedéllyel.

IV. KISKORÚAK

(8)

Kiskorúak számára nem szabad lehetőséget adni szerencsejáték-oldalon való játékra vagy játékosfiók birtoklására.

(9)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltató rendelkezzen eljárásokkal a kiskorúak szerencsejátékának megakadályozására, ideértve az V. szakaszban említett regisztrációs folyamat alatti életkor-ellenőrzést is.

(10)

A kiskorúak szerencsejáték-oldalakhoz való hozzáférésének megakadályozása céljából a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk, hogy a szerencsejáték-oldalak tüntessenek fel szülői felügyeleti programokhoz vezető linkeket.

(11)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az online szerencsejáték-szolgáltatásokra vonatkozó kereskedelmi kommunikáció ne okozzon kárt kiskorúaknak, és ne ösztönözze őket arra, hogy a szerencsejátékot a szabadidős tevékenységek természetes formájának tekintsék.

(12)

A kereskedelmi kommunikációnak egyértelműen tartalmaznia kell a „Kiskorúaknak tilos” jelzést a korhatárral, amely alatt a szerencsejáték tilos.

(13)

A tagállamoknak ösztönözniük kell arra, hogy ne kerüljön sor kereskedelmi kommunikáció sugárzására, közzétételére, vagy elősegítésére:

a)	olyan médiafelületen, vagy olyan programmal összefüggésben, amelynek célközönsége várhatóan kiskorú;

b)	kiskorú célközönségnek szóló weboldalakon;

c)	olyan helyek közvetlen közelében, ahol rendszerint kiskorúak tartózkodnak, és várhatóan ők alkotják a célközönséget (az iskolákat mindenképp ideértve).

(14)

A kereskedelmi kommunikáció

a)	nem használhatja ki a kiskorúak tapasztalatlanságát vagy tudatlanságát;

b)	nem használhatja fel kiskorúak vagy fiatalok arcmását, és nem folytathat kiskorúakat különösen vonzó kampányokat;

c)	nem lehet vonzó kiskorúak vagy fiatalok számára, különösen nem a szerencsejátékoknak a fiatalok kulturális tevékenységeihez való összehasonlításával vagy társításával;

d)	nem sugallhatja, hogy a szerencsejáték a serdülőkor és a felnőttkor közötti átmenet része.

V. JÁTÉKOSREGISZTRÁCIÓ ÉS JÁTÉKOSFIÓK

(15)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy egy személy csak akkor vehesse igénybe az online szerencsejáték-szolgáltatást, ha a szolgáltatónál regisztrálja magát, és annál játékosfiókot kap.

(16)

A játékosfiók nyitásához a regisztrációs folyamat során a következő adatokat célszerű megkövetelni:

név;

cím;

c)	születési idő;

d)	e-mail cím vagy mobiltelefonszám.

(17)

A megadott e-mail címet vagy mobiltelefonszámot vagy a játékosnak kell hitelesítenie, vagy a szolgáltatónak ellenőriznie. Ezen eszközöknek lehetővé kell tenniük a szolgáltató és a játékos közvetlen és eredményes kapcsolatfelvételét és kommunikációját.

(18)

A játékos személyazonosságát ellenőrizni kell. Ha közvetlen elektronikus ellenőrzés nem lehetséges vagy nem áll rendelkezésre, a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a nemzeti nyilvántartásokhoz, adatbázisokhoz vagy más olyan hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférést, amelyek révén a szolgáltató ellenőrizheti a személyazonosságot.

(19)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy amennyiben a személyazonosság vagy az életkor megállapítása nem sikerül, úgy meg kell szüntetni a játékosfiók – egyben az ideiglenes fiók – nyitására irányuló regisztrációs folyamatot.

(20)

A Bizottság a regisztrációs folyamathoz elektronikus azonosító rendszer bevezetésére ösztönzi a tagállamokat.

(21)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy:

a)	a regisztrációs folyamat lehetővé tegye a személyazonosság ellenőrzésének ésszerű időn belüli lezárását, és ne járjon szükségtelen terhekkel a fogyasztók vagy a szolgáltatók számára;

b)	a regisztrációs rendszer lehetővé tegye alternatív azonosítási eszközök alkalmazását, különösen akkor, ha a fogyasztó nem rendelkezik annak a tagállamnak a nemzeti azonosító számával, amely ezt előírja, vagy az adatbázisok ideiglenes elérhetetlensége esetén.

(22)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a játékos:

a)	a személyazonosság sikeres ellenőrzéséig hozzáférést kapjon egy ideiglenes fiókhoz a fiókot üzemeltető szolgáltatónál;

b)	jelszóval vagy más hozzáférés-biztonsági eszközzel védett egyedi felhasználónevet kapjon a fiókot üzemeltető szolgáltatónál.

(23)

A tagállamoknak szabályokkal kell rendelkezniük

a)	annak biztosítására, hogy a játékosok pénzeszközei védve legyenek és csak a játékosnak legyenek kifizethetők, és elkülönüljenek a szolgáltató saját pénzeszközeitől;

b)	a játékosok közötti összejátszás és a közöttük történő pénzmozgások elkerülésére, ideértve továbbá – amennyiben összejátszásra vagy csalásra derül fény – az átutalások érvénytelenítésére vagy pénzeszközök játékosfiókról való beszedésére vonatkozó szabályokat.

VI. A JÁTÉKOS AKTIVITÁSA ÉS TÁMOGATÁSA

(24)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a regisztrációs szakaszban a játékos a szolgáltató szerencsejáték-oldalán alapbeállításként pénzbetéti limiteket, valamint ideiglenes limiteket állapíthasson meg.

(25)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a játékos a szolgáltató szerencsejáték-oldalán mindenkor könnyen hozzáférhessen

a)	a játékosfiók egyenlegéhez;

b)	a felelősségteljes szerencsejátékra vonatkozó játékostámogató funkcióhoz, online űrlap vagy – legalább online csevegésben vagy telefonbeszélgetésben megnyilvánuló – személyes kapcsolat útján.

c)	a 4. pont d) alpontjában említett, információkat és segítséget nyújtó szervezetek segélyvonalaihoz.

(26)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a játékos a szolgáltató weboldalán alapbeállításként rendszeres időközönként figyelmeztetéseket kaphasson a játék vagy fogadás során felmerülő nyereségekről és veszteségekről, továbbá a játékban töltött időről. Ajánlott, hogy a játékos a figyelmeztetés megerősítésével legyen képes a játék folytatására vagy annak megszakítására.

(27)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a játékos a szolgáltató szerencsejáték-oldalán

a)	ne helyezhessen el betéteket az adott időszakra vonatkozó pénzbetéti limiten felül;

b)	ne vehessen részt szerencsejátékban, csak ha játékosfiókjában elegendő pénzeszközzel rendelkezik a játék vagy a fogadás fedezetére.

(28)

A tagállamok nem tehetik lehetővé, hogy a szolgáltató hitelt nyújtson a játékosnak.

(29)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a játékos a szolgáltató weboldalán

a)	azonnali hatállyal csökkenthesse a betéti limitet;

b)	növelje a betéti limitet. Ez az emelés azonban csak a játékos kérése után legalább huszonnégy óra elteltével léphet életbe;

c)	szünetet tartson vagy kizárja önmagát.

(30)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltató intézkedésekkel és eljárásokkal rendelkezzen a játékosokkal való interakció megkönnyítésére arra az esetre, ha azok szerencsejáték-magatartása magatartászavar kialakulására utaló jeleket mutat.

(31)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltató meghatározott ideig legalább a játékos betéteiről és nyereményeiről nyilvántartást vezessen. E nyilvántartást kérésre a játékos rendelkezésére kell bocsátani.

VII. SZÜNET ÉS ÖNKIZÁRÁS

(32)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a játékos a szolgáltató weboldalán egy adott vagy az összes szerencsejáték-szolgáltatás tekintetében bármikor aktiválhassa a szünet és az önkizárás funkcióját.

(33)

A tagállamoknak elő kell írniuk, hogy:

a)	a szünet a szerencsejáték legalább huszonnégy órás szüneteltetését jelentse;

b)	az önkizárás pedig legalább hathónapos időszakra szóljon az adott szolgáltatónál.

(34)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy önkizárás esetében a játékosfiók zárva maradjon.

(35)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a játékos újbóli regisztrációjára csak a játékos írásban vagy elektronikus úton tett kérésére kerülhessen sor, de csakis az önkizárási időszak letelte után.

(36)

A tagállamoknak szabályokkal kell rendelkezniük a szolgáltatókhoz az érintett harmadik felek által intézett, a játékos kizárására irányuló kérések kezelésére.

(37)

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzák létre az önkizárás lehetőségével élő játékosok nemzeti nyilvántartását.

(38)

Ennek létrehozása után a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a szolgáltatók hozzáférjenek az önkizárás lehetőségével élő játékosok nemzeti nyilvántartásához, illetve biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatók a nyilvántartás rendszeres lekérdezésével megelőzzék az önkizárással élő játékosok további szerencsejátékát.

VIII. KERESKEDELMI KOMMUNIKÁCIÓ

(39)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell azon szolgáltató egyértelmű azonosítását, amelynek érdekében a kereskedelmi kommunikációt folytatják.

(40)

A tagállamoknak adott esetben biztosítaniuk kell, hogy az online szerencsejáték-szolgáltatásokhoz kapcsolódó kereskedelmi kommunikáció gyakorlatias és átlátható módon üzeneteket tartalmazzon legalább a szerencsejáték-szenvedéllyel kapcsolatos egészségügyi kockázatokról.

(41)

A kereskedelmi kommunikáció

a)	nem tehet megalapozatlan állításokat nyerési esélyekről vagy a játékosok szerencsejátékból várható nyereményéről;

b)	nem sugallhatja, hogy a játék eredménye az ügyességtől is függ, ha ez nem igaz;

c)	nem unszolhat szerencsejátékra, és nem szólhatja le a szerencsejátéktól való tartózkodást a kereskedelmi kommunikáció időpontja, helyszíne vagy jellege révén;

d)	nem ábrázolhatja a szerencsejátékot társadalmilag vonzó tevékenységnek, és nem tartalmazhatja ismert személyek vagy hírességek olyan állításait, amelyek szerint a szerencsejáték hozzájárul a társadalmi sikerekhez;

e)	nem sugallhatja, hogy a szerencsejáték a szociális, szakmai vagy személyes problémák megoldása lehet;

f)	nem sugallhatja, hogy a szerencsejáték a munkavégzés alternatívája, a pénzügyi problémák megoldása vagy egyfajta pénzügyi befektetés is lehet.

(42)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kereskedelmi kommunikáció céljaira használt szórakoztató játékokra ugyanazon szabályok és technikai feltételek vonatkozzanak, mint a megfelelő pénznyerő játékra.

(43)

A kereskedelmi kommunikáció nem irányulhat sebezhető játékosokra, különösen az olyan játékosoknak címzett kéretlen kereskedelmi kommunikáció révén, akik az önkizárás lehetőségével éltek, vagy akiket a játékszenvedélyre visszavezethető okok miatt kizártak az online szerencsejátékok igénybevételéből.

(44)

A kéretlen e-mailek útján folytatott kereskedelmi kommunikációt engedélyező tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy:

a)	az ilyen kereskedelmi kommunikáció egyértelműen és világosan azonosítható legyen;

b)	a szolgáltató tartsa tiszteletben a letiltási listákat, amelyeken azok a természetes személyek regisztrálhatnak, akik nem kívánnak ilyen kereskedelmi tájékoztatást kapni.

(45)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kereskedelmi kommunikáció figyelembe vegye a népszerűsített online szerencsejáték-szolgáltatás kockázati potenciálját.

IX. SZPONZORI TEVÉKENYSÉG

(46)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatók szponzori tevékenységüket átlátható módon végezzék, és hogy a szolgáltató egyértelműen azonosítható legyen mint szponzoráló fél.

(47)

A szponzori tevékenység nem érinthet hátrányosan és nem befolyásolhat kiskorúakat. A Bizottság annak biztosítására ösztönzi a tagállamokat, hogy

a)	a szponzori tevékenység ne legyen engedélyezett olyan események kapcsán, amelyeket kiskorúaknak készítettek vagy főként nekik szántak;

b)	a szponzoráló fél promóciós anyagai ne legyenek felhasználhatók kiskorúaknak készített vagy főként nekik szánt termékeknél.

(48)

A tagállamoknak arra kell ösztönözniük a szponzorált feleket, hogy ellenőrizzék, a szponzori tevékenység engedélyezett-e azon tagállam nemzeti szabályainak megfelelően, amelyben a szponzori tevékenység kifejti hatását.

X. OKTATÁS ÉS TUDATOSSÁG

(49)

A Bizottság felkéri a tagállamokat és adott esetben a fogyasztói szövetségeket és a szolgáltatókat, hogy a fogyasztók és a sebezhető csoportok, többek között a kiskorúak online szerencsejátékkal kapcsolatos tudatosságának növelése érdekében szervezzenek vagy támogassanak rendszeres oktatási és figyelemfelhívó kampányokat.

(50)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatók és a szerencsejáték-szabályozó hatóságok kötelesek legyenek tájékoztatni a szerencsejátékok területével foglalkozó alkalmazottaikat az online szerencsejátékokkal kapcsolatos kockázatokról. A közvetlenül a játékosokkal foglalkozó alkalmazottaknak képzést kell kapniuk annak érdekében, hogy megértsék a játékszenvedéllyel kapcsolatos kérdéseket, és meg tudják válaszolni azokat.

XI. FELÜGYELET

(51)

A Bizottság az ajánlásban megállapított elvek támogatására hozott nemzeti intézkedéseknek való tényleges megfelelés független módon történő biztosítása és felügyelete érdekében felkéri a tagállamokat, hogy az ezen ajánlásban megállapított elveknek az online szerencsejáték-szolgáltatások ellenőrzése és felügyelete során való alkalmazásához jelöljenek ki illetékes szerencsejáték-szabályozó hatóságokat.

XII. JELENTÉSTÉTEL

(52)

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy az ajánlás végrehajtásának értékelése érdekében 2016. január 19-ig értesítsék az ezen ajánlásnak megfelelően hozott minden intézkedésükről.

(53)

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy statisztikai célokból gyűjtsenek megbízható éves szintű adatokat:

a)	az alkalmazható védelmi intézkedésekről, ideértve különösen a játékosfiókok számát (nyitott/zárt), az önkizárás lehetőségével élő játékosok számát, a szerencsejátékkal kapcsolatos magatartászavarban szenvedő játékosok számát és a játékosok panaszainak számát;

b)	a kereskedelmi kommunikációról – kategóriánként és az elvek megsértésének típusa szerinti bontásban.

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy ezeket az adatokat 2016. július 19-ig juttassák el a Bizottsághoz.

(54)

A Bizottságnak az ajánlás végrehajtását 2017. január 19-ig kell értékelnie.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 14-én.

a Bizottság részéről

Michel BARNIER

alelnök

(1) COM(2011) 128 végleges.

(2) COM(2012) 596 final.

(3) P7_TA(2013)0348.

(4) 2012/2322(INI).

(5) A C-186/11. és C-209/11. sz. Stanleybet International és a C-316/07. sz. Stoss & Others ügy, valamint az azokban hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

(6) A C-347/09. sz. Dickinger and Omer ügy és az abban hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

(7) ALICE RAP szakpolitikai dokumentumsorozat: „Gambling: two sides of the same coin – recreational activity and public health problem” (Szerencsejáték: egy érme két oldala – rekreációs tevékenység és közegészségügyi probléma). Az ALICE RAP a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogramból finanszírozott kutatási projekt (www.alicerap.hu).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/29/EK irányelve a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(9) A Tanács 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31.., 37. o.).

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

19.7.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 214/47

A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ–EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 131. sz. előírása – Egységes rendelkezések a gépjárművek fejlett vészfékező rendszerek (AEBS) tekintetében történő jóváhagyásáról

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 01. módosítássorozat 1. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2014. február 13.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

Bevezetés (tájékoztatásul)

Alkalmazási kör és cél

Fogalommeghatározások

Jóváhagyás iránti kérelem

Jóváhagyás

Követelmények

Vizsgálati eljárás

A járműtípus módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

A gyártás megfelelősége

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

10.

A gyártás végleges leállítása

11.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

12.

Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

Értesítés

A jóváhagyási jelek elrendezése

A figyelmeztetési és aktiválási vizsgálatra vonatkozó előírások – megfelelési és meg nem felelési értékek

Az összetett elektronikus járművezérlő rendszerek biztonsági szempontjaira vonatkozó különleges követelmények

Bevezetés (tájékoztatásul)

Ezen előírás az elsődlegesen országúton használt M2, M3, N2 és N3 (1) kategóriájú gépjárművekbe beépített fejlett vészfékező rendszerekre (AEBS) vonatkozó egységes előírásokat hivatott megállapítani.

Bár általánosságban előnyös ezen jármű-kategóriákat fejlett vészfékező rendszerrel ellátni, ugyanakkor vannak olyan alkategóriák, amelyek esetében ez az előny meglehetősen bizonytalan, mivel elsődlegesen nem országúti körülmények között használják azokat (ilyenek pl. az álló utasokat is szállító autóbuszok vagy az I., II. és az A (1) osztályba tartozó járművek). Az előnyöktől függetlenül vannak más olyan alkategóriák, amelyek esetében az AEBS beépítése technikailag nehezen lenne kivitelezhető (pl. az érzékelő elhelyezése a G kategóriájú járműveken és a különleges rendeltetésű járműveken stb.).

Továbbá azoknál a rendszereknél, amelyeket nem légrugós hátsótengely-felfüggesztésű járművekre szánnak, a jármű bólintási szöge változásának figyelembevétele érdekében fejlett szenzoros technológia beépítése szükséges. Az ezen előírást az említett járművekhez alkalmazni kívánó szerződő feleknek megfelelő időtartamot kell biztosítaniuk az előírás alkalmazásához.

A rendszernek automatikusan érzékelnie kell a ráfutásos ütközés veszélyét, a járművezető számára figyelmeztetést kell adnia és be kell kapcsolnia a jármű fékrendszerét, hogy az ütközés elkerülése vagy súlyosságának enyhítése céljából lelassítsa a járművet abban az esetben, ha a járművezető nem reagál a figyelmeztetésre.

A rendszernek csak olyan vezetési helyzetekben szabad működnie, amelyekben a fékezés révén elkerülhető az ütközés vagy enyhíthető annak súlyossága, és normál vezetési helyzetekbe nem szabad beavatkoznia.

A rendszer meghibásodása nem akadályozhatja meg a jármű biztonságos üzemeltetését.

A rendszernek legalább egy akusztikus vagy tapintással érzékelhető figyelmeztetést kell adnia – amely akár egy éles fékezés is lehet –, amellyel a figyelmetlen vezetőt figyelmezteti a kritikus helyzetre.

A rendszer bármely tevékenysége (azaz a figyelmeztetés és a vészfékezési fázisok) során a járművezető egy szándékos művelettel – például egy kormányzási művelettel vagy a gázpedál hirtelen lenyomásával – bármikor átveheti az irányítást és hatástalaníthatja a rendszert.

Az előírás nem tartalmazhatja a típus-jóváhagyási eljárásban az összes közlekedési körülményt és infrastrukturális jellemzőt. A mindennapokban előforduló tényleges feltételek és sajátosságok nem okozhatnak olyan gyakoriságú téves figyelmeztető jelzéseket vagy felesleges fékezéseket, amelyek a járművezetőt a rendszer kikapcsolására ösztönöznék.

1. ALKALMAZÁSI KÖR ÉS CÉL

Ez az előírás az M2, N2, M3 és N3 kategóriájú (1) járműveknek egy, a velük ugyanazon forgalmi sávban közlekedő járművel történő ráfutásos balesetek elkerülésére vagy súlyosságának enyhítésére szolgáló fedélzeti rendszer tekintetében történő jóváhagyására vonatkozik.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1. „Fejlett vészfékező rendszer (AEBS)” olyan rendszer, amely képes automatikusan érzékelni a ráfutásos ütközés veszélyét és bekapcsolni a jármű fékrendszerét, hogy az ütközés elkerülése vagy enyhítése céljából lelassítsa a járművet.

2.2. „Járműtípus a jármű fejlett vészfékező rendszere tekintetében”: azon járművek kategóriája, amelyek nem különböznek egymástól az alábbi lényeges jellemzők tekintetében:

a)	a gyártó márkaneve vagy védjegye;

b)	olyan járműtulajdonságok, amelyek jelentősen befolyásolják a fejlett vészfékező rendszer működését;

c)	a fejlett vészfékező rendszer típusa és kialakítása.

2.3. „Szóban forgó jármű”: a vizsgált jármű.

2.4. „Céltárgy”: nagy mennyiségben sorozatgyártott M1 AA (lépcsős hátú karosszéria) kategóriájú (1) személygépkocsi, vagy puha céltárgy használata esetén az ilyen járműnek a vizsgált AEBS érzékelőrendszerére vonatkozó érzékelési jellemzők tekintetében megfelelő tárgy.

2.5. „Mozgócéltárgy”: a vizsgált járművel megegyező irányba, ugyanazon sáv közepén állandó sebességgel haladó céltárgy.

2.6. „Állócéltárgy”: a vizsgált járművel megegyező irányba néző, ugyanazon sáv közepén elhelyezett, álló helyzetben lévő céltárgy.

2.7. „Puhacéltárgy”: olyan céltárgy, amely ütközés esetén minimális mértékben sérül, és csak minimális sérüléseket okoz a vizsgált járművön.

2.8. „Ütközés-előrejelzési fázis”: a vészfékezési fázist közvetlenül megelőző fázis, amely során az AEBS a ráfutásos ütközés veszélyére figyelmezteti a járművezetőt.

2.9. „Vészfékezésifázis”: az AEBS által a jármű üzemi fékrendszerének kiadott, legalább 4 m/s2 lassítás iránti fékezési paranccsal induló fázis.

2.10. „Közösfelület”: olyan felület, amelyen két vagy több tájékoztató funkció (pl. szimbólum) kijelezhető, de nem egyidejűleg.

2.11. „Önellenőrzés”: olyan beépített funkció, amely legalább a rendszer működése során félfolyamatosan rendszerhibákat keres;

2.12. „Ütközésighátralévőidő”: a vizsgált jármű és a céltárgy közötti távolságnak és a vizsgált jármű és a céltárgy relatív sebességének tetszőleges időpontban vett hányadosaként kiszámított időérték.

3. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1. A járműtípusnak a fejlett vészfékező rendszere tekintetében történő jóváhagyására irányuló kérelmet a járműgyártó vagy a járműgyártó meghatalmazottja nyújtja be.

3.2. A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat:

3.2.1.

a járműtípus leírása a 2.2. szakaszban említett tételekre való tekintettel és egy olyan dokumentációs csomag, amely ismerteti az AEBS alapfelépítését, valamint azon eszközöket, amelyekkel a rendszer más járműrendszerekhez kapcsolódik, vagy amelyekkel a kimeneti változókat közvetlenül vezérli. Fel kell tüntetni a járműtípus azonosító számait és/vagy szimbólumait.

3.3. Egy, a jóváhagyandó járműtípust képviselő járművet át kell adni a jóváhagyási vizsgálatokat elvégző műszaki szolgálatnak.

4. JÓVÁHAGYÁS

4.1. Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott jármű megfelel az alábbi 5. szakasz követelményeinek, akkor az adott járműtípust jóvá kell hagyni.

4.2. Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni: ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma (jelen esetben ez a 01. módosítássorozatnak megfelelően 01). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot ugyanazon, de eltérő típusú AEBS-sel rendelkező járműtípushoz, illetőleg másik járműtípushoz.

4.3. Egy járműtípusnak ezen előírás szerinti jóváhagyásáról, illetve a jóváhagyás kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket az ezen előírás 1. mellékletében található mintának megfelelő nyomtatványon, amelyhez a kérelmező legfeljebb A4-es méretű (210 × 297 mm) vagy ilyen méretre összehajtott vagy elektronikus formájú, megfelelő méretarányú dokumentációt köteles mellékelni.

4.4. Minden olyan járművön, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól látható módon fel kell tüntetni a 2. mellékletben található minta szerinti nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.4.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (2);

4.4.2.

ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a fenti 4.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.5. Ha a jármű megfelel a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 4.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyenkor az előírás és a jóváhagyás számát és a kiegészítő jeleket a 4.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán, egymás alatt kell feltüntetni.

4.6. A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.7. A jóváhagyási jelet a jármű adattábláján vagy annak közelében kell elhelyezni.

5. KÖVETELMÉNYEK

5.1. Általános követelmények

5.1.1. A 2.1. szakasz fogalommeghatározásának megfelelő AEBS-sel felszerelt járműnek teljesítenie kell az ezen előírás 5.1–5.6.2. szakaszában meghatározott teljesítménykövetelményeket, és a 13. sz. előírás 13. mellékletének teljesítménykövetelményei szerint rendelkeznie kell blokkolásgátló funkcióval.

5.1.2. Az AEBS működését nem befolyásolhatják hátrányosan mágneses vagy elektromos mezők. Ezt a 10. sz. előírás 03. módosítássorozatának megfelelően kell igazolni.

5.1.3. Az összetett elektronikus járművezérlő rendszerek biztonsági szempontjainak szem előtt tartását a 4. mellékletben szereplő előírások betartásával kell igazolni.

5.2. Teljesítménykövetelmények

5.2.1. A rendszernek megfelelő figyelmeztető jelzéseket kell kiadnia a járművezető számára az alábbiakban leírtak szerint:

5.2.1.1.

Ütközés-előrejelzés, ha az AEBS az adott jármű előtt ugyanazon sávban alacsonyabb sebességgel haladó, megállásig lelassuló vagy mozgóként nem azonosítható és álló helyzetben lévő, M, N vagy O kategóriájú járművel való ütközés lehetőségét észlelte. A figyelmeztető jelzésnek meg kell felelnie az 5.5.1. szakaszban előírtaknak.

5.2.1.2.

Hibajelzés, ha olyan hiba lépett fel az AEBS-ben, amely meggátolja az ezen előírásban szereplő követelmények teljesítését. A figyelmeztető jelzésnek meg kell felelnie az alábbi 5.5.4. szakaszban előírtaknak.

5.2.1.2.1.

Az AEBS által végrehajtott önellenőrzések között nem lehet észlelhető időintervallum, és következésképpen a figyelmeztető jelzés világításának megkezdésében sem lehet észlelhető késedelem elektromosan észlelhető hiba esetén.

5.2.1.3.

Hatástalanított állapotra történő figyelmeztetés a rendszer hatástalanításakor, amennyiben a jármű rendelkezik az AEBS kikapcsolására szolgáló kézi működtetésű eszközzel. Ennek meg kell felelnie az 5.4.2. szakaszban előírtaknak.

5.2.2. A fenti 5.2.1.1. szakaszban említett figyelmeztető jelzés(eke)t az alábbi 5.3.1–5.3.3. szakaszban előírtakra is figyelemmel vészfékezési fázisnak kell követnie, amelynek célja, hogy a vizsgált jármű sebességét jelentősen csökkentse. Ennek bekövetkeztét az ezen előírás 6.4. és 6.5. szakaszának megfelelően kell vizsgálni.

5.2.3. A rendszernek bármekkora járműterhelés mellett legalább a 15 km/h és a jármű legnagyobb tervezési sebessége közötti sebességtartományban üzemelnie kell, kivéve, ha az alábbi 5.4. szakasz szerint kikapcsolták.

5.2.4. A rendszert úgy kell megtervezni, hogy a lehető legkisebbre lehessen csökkenteni az ütközés-előrejelzések számát, és el lehessen kerülni az önműködő fékezést olyan esetekben, amelyeket a járművezető nem értékel közelgő ráfutásos ütközésként. Ezt az ezen előírás 6.8. szakaszának megfelelően kell igazolni.

5.3. Megszakítás a járművezető által

5.3.1. Az AEBS magában foglalhat olyan eszközt, amellyel a járművezető meg tudja szakítani az ütközés-előrejelzési fázist. Ha azonban a jármű fékrendszerét használják fel a tapintással érzékelhető figyelmeztető jelzés adására, akkor a rendszernek magában kell foglalnia olyan eszközt, amellyel a járművezető meg tudja szakítani a figyelmeztető fékezést.

5.3.2. Az AEBS-nek magában kell foglalnia olyan eszközt, amellyel a járművezető meg tudja szakítani a vészfékezési fázist.

5.3.3. Ezt a megszakítást mindkét fent említett esetben szándékos művelettel (például a gázpedál hirtelen lenyomásával, az irányjelző bekapcsolásával) lehet kezdeményezni, ami azt jelzi, hogy a járművezető felismerte a veszélyhelyzetet. Az e szándékos műveletekről készített listát a jármű gyártója átadja a műszaki szolgálatnak a típusjóváhagyáskor, emellett azt a vizsgálati jegyzőkönyvhöz is csatolni kell.

5.4. Amennyiben a jármű rendelkezik az AEBS kikapcsolására szolgáló eszközzel, a következő feltételeket kell értelemszerűen alkalmazni:

5.4.1.

Az AEBS-nek automatikusan helyre kell állnia minden új gyújtási ciklus elején.

5.4.2.

Folyamatos figyelmeztető fényjelzésnek kell tájékoztatnia a járművezetőt arról, hogy az AEBS hatástalanítva van. Erre a célra az 5.5.4. szakaszban meghatározott sárga figyelmeztető jelzés használható.

5.5. Figyelmeztető jelzés

5.5.1. A rendszernek az 5.2.1.1. szakaszban említett ütközés-előrejelzést a hang-, a tapintással érzékelhető és a fényjelzés közül legalább két figyelmeztetési móddal kell biztosítania.

A figyelmeztető jelzéseket úgy kell időzíteni, hogy a járművezető reagálhasson az ütközésveszélyre és úrrá lehessen a helyzeten, anélkül, hogy a túl korai vagy túl gyakori figyelmeztetések megzavarnák. Ennek bekövetkeztét az ezen előírás 6.4.2. és 6.5.2. szakaszában előírtaknak megfelelően kell vizsgálni.

5.5.2. A jármű gyártójának a típusjóváhagyáskor ismertetnie kell a figyelmeztető jelzéseket és a járművezetőnek küldött ütközés-előrejelzések sorrendjét, és ezeket a vizsgálati jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

5.5.3. Amennyiben az ütközés-előrejelzés részben fényjelzéssel történik, a fényjelzés lehet az 5.5.4. szakaszban meghatározott hibajelzés villogása.

5.5.4. Az 5.2.1.2. szakaszban említett hibajelzésnek folyamatos sárga figyelmeztető fényjelzésnek kell lennie.

5.5.5. Az AEBS figyelmeztető fényjelzésének vagy a gyújtáskapcsoló (indítókapcsoló) „bekapcsolt” (üzemel) állásánál, vagy a gyújtáskapcsoló (indítókapcsoló) „bekapcsolt” (üzemel) és „indítás” állása között, a gyártó által ellenőrzési pozícióként meghatározott helyen (rendszerindítás (bekapcsolás)) fel kell gyulladnia. Ez az előírás nem vonatkozik a közös térben megjelenített figyelmeztető jelzésekre.

5.5.6. A figyelmeztető fényjelzéseknek nappal is látszódniuk kell, és úgy kell elhelyezni őket, hogy a járművezető a vezetőülésből könnyen meggyőződhessen a jelzések megfelelő működéséről.

5.5.7. Ha a járművezetőt figyelmeztető fényjelzés tájékoztatja arról, hogy az AEBS például a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt átmenetileg nem működik, e fényjelzésnek folyamatosan és sárgán kell világítania. Erre a célra az 5.5.4. szakaszban meghatározott hibajelzés használható.

5.6. Az időszakos műszaki vizsgálatra vonatkozó rendelkezések

5.6.1. Gondoskodni kell arról, hogy az időszakos műszaki vizsgálat alkalmával a hibajelzés állapotának szemrevételezésével meg lehessen győződni az AEBS helyes üzemi állapotáról a bekapcsolást és az izzóellenőrzést követően.

Amennyiben a hiba kijelzése a közös térben történik, a hibajelzés állapotának ellenőrzése előtt meg kell vizsgálni, hogy a közös tér működőképes-e.

5.6.2. A típusjóváhagyás időpontjában egy bizalmasan kezelendő dokumentumban vázlatosan ismertetni kell azokat az eszközöket, amelyek a gyártó által választott hibajelzés működésének egyszerű jogosulatlan módosításával szemben védelmet nyújtanak.

Ez a védelmi követelmény akkor is teljesül, ha az AEBS helyes üzemi állapotának ellenőrzésére egy második eszközzel is rendelkezésre áll.

6. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

6.1. Vizsgálati feltételek

6.1.1. A vizsgálatot kellő tapadást biztosító, sík, száraz beton- vagy aszfaltfelületen kell elvégezni.

6.1.2. A környezeti hőmérsékletnek 0 °C és 45 °C között kell lennie.

6.1.3. A vízszintes látómezőben a céltárgynak a vizsgálat teljes tartama alatt észlelhetőnek kell lennie.

6.1.4. A vizsgálatot olyan körülmények között kell elvégezni, hogy a szél ne befolyásolhassa az eredményeket.

6.2. A járműre vonatkozó feltételek

6.2.1. Vizsgálati tömeg

A járművet a gyártó és a műszaki szolgálat által közösen megállapított terheléssel kell vizsgálni. A terhelés a vizsgálati eljárás megkezdése után nem módosítható.

6.3. Vizsgálati céltárgyak

6.3.1. A vizsgálatokhoz használt céltárgy szabályos, nagy mennyiségben sorozatgyártott, M1 AA (lépcsős hátú karosszéria) kategóriájú személygépkocsi vagy az ilyen járműnek a vizsgált AEBS érzékelőrendszerére vonatkozó azonosító jellemzők tekintetében megfelelő „puha céltárgy”. (3)

6.3.2. A céltárgy(ak) egyedi azonosítására és reprodukálására alkalmas adatokat rögzíteni kell a jármű típus-jóváhagyási dokumentációjában.

6.4. Álló céltárggyal végrehajtott figyelmeztetési és aktiválási vizsgálat

6.4.1. A vizsgált járműnek a vizsgálat funkcionális része előtt legalább két másodpercig egyenes vonalban kell haladnia az álló céltárgy felé, továbbá a vizsgált jármű középvonala a céltárgy középvonalától nem térhet ki 0,5 méternél nagyobb mértékben.

A vizsgálat funkcionális része akkor kezdődik, amikor a vizsgált jármű 80 ± 2 km/h sebességgel halad, és a céltárgytól legalább 120 méter távolságra van.

A funkcionális rész kezdetétől az ütközésig a járművezető a kormányberendezésen a kisodródás ellensúlyozása érdekében végrehajtott csekély korrekcióktól eltekintve nem változtathat a vizsgált jármű kezelőszerveinek beállításán.

6.4.2. Az 5.5.1. szakaszban említett ütközés-előrejelzési üzemmódok időzítésének meg kell felelnie a következőknek:

6.4.2.1.

A rendszernek legalább egy figyelmeztetési módot legkésőbb a 3. mellékletben szereplő I. táblázat B. oszlopában meghatározott időpontban aktiválnia kell.

A 3. mellékletben szereplő I. táblázat 1. sorában felsorolt járművek esetében a figyelmeztetésnek tapintással érzékelhetőnek vagy akusztikusnak kell lennie.

A 3. mellékletben szereplő I. táblázat 2. sorában felsorolt járművek esetében a figyelmeztetésnek tapintással érzékelhetőnek, akusztikusnak vagy fényjelzésnek kell lennie.

6.4.2.2.

A rendszernek legalább két figyelmeztetési módot legkésőbb a 3. mellékletben szereplő I. táblázat C. oszlopában meghatározott időpontban aktiválnia kell.

6.4.2.3.

Az ütközés-előrejelzési fázisban előidézett sebességcsökkenés nem haladhatja meg a 15 km/h sebességcsökkenés és a vizsgált jármű teljes sebességcsökkenésének 30 %-a közül a magasabb értéket.

6.4.3. Az ütközés-előrejelzési fázist a vészfékezési fázisnak kell követnie.

6.4.4. A vizsgált járműnek az álló céltárggyal való ütközés pillanatában mért teljes sebességcsökkenése nem lehet kevesebb a 3. mellékletben szereplő I. táblázat D. oszlopában meghatározott értéknél.

6.4.5. A vészfékezési fázis csak akkor kezdődhet el, amikor az ütközésig hátralévő idő legfeljebb 3,0 másodperc.

A megfelelést a műszaki szolgálat és a jármű gyártója közötti megállapodás szerint vagy a vizsgálat során végzett tényleges méréssel, vagy a jármű gyártója által biztosított dokumentáció segítségével kell ellenőrizni.

6.5. Mozgó céltárggyal végrehajtott figyelmeztetési és aktiválási vizsgálat

6.5.1. A vizsgált járműnek és a mozgó céltárgynak a vizsgálat funkcionális része előtt legalább két másodpercig egyenes vonalban, azonos irányban kell haladnia, továbbá a vizsgált jármű középvonala a céltárgy középvonalától nem térhet ki 0,5 méternél nagyobb mértékben.

A vizsgálat funkcionális része akkor kezdődik, amikor a vizsgált jármű 80 ± 2 km/h, a mozgó céltárgy pedig a 3. mellékletben szereplő I. táblázat H. oszlopában meghatározott sebességgel halad, és legalább 120 méter a köztük lévő távolság.

A vizsgálat funkcionális részének kezdetétől egészen addig, amíg a vizsgált jármű sebessége meg nem egyezik a céltárgy sebességével, a járművezető a kisodródás ellensúlyozása érdekében a kormányberendezésen végrehajtott csekély korrekcióktól eltekintve nem változtathat a vizsgált jármű kezelőszerveinek beállításán.

6.5.2. Az 5.5.1. szakaszban említett ütközés-előrejelzési üzemmódok időzítésének meg kell felelnie a következőknek:

6.5.2.1.

A rendszernek legalább egy tapintható vagy akusztikus figyelmeztetési módot legkésőbb a 3. mellékletben szereplő I. táblázat E. oszlopában meghatározott időpontban aktiválnia kell.

6.5.2.2.

A rendszernek legalább két figyelmeztetési módot legkésőbb a 3. mellékletben szereplő I. táblázat F. oszlopában meghatározott időpontban aktiválnia kell.

6.5.2.3.

Az ütközés-előrejelzési fázisban előidézett sebességcsökkenés nem haladhatja meg a 15 km/h sebességcsökkenés és a jármű teljes sebességcsökkenésének 30 %-a közül a magasabb értéket.

6.5.3. A vészfékezési fázis eredményeképpen a vizsgált járműnek el kell kerülnie a mozgó céltárggyal való ütközést.

6.5.4. A vészfékezési fázis csak akkor kezdődhet el, amikor az ütközésig hátralévő idő legfeljebb 3,0 másodperc.

6.6. Hibakeresési vizsgálat

6.6.1. Elektromos hibát kell szimulálni, például az egyik AEBS-alkatrész áramforrásának kiiktatásával vagy az AEBS-alkatrészek közötti elektromos kapcsolat megszakításával. AEBS-meghibásodás szimulálásakor nem szabad kiiktatni sem az 5.5.4. szakaszban említett, a járművezetőt figyelmeztető jelzések, sem az 5.4. szakaszban említett, az AEBS kézi kikapcsolására szolgáló opcionális kezelőszerv elektromos csatlakoztatását.

6.6.2. Az 5.5.4. szakaszban említett hibajelzésnek aktiválódnia kell legkésőbb 10 másodperccel azután, hogy a jármű sebessége meghaladta a 15 km/h-t, és aktívnak is kell maradnia, továbbá ismét aktiválódnia kell közvetlenül a gyújtáskapcsoló ki- és bekapcsolásából álló ciklusnak a jármű álló helyzetében történő végrehajtását követően mindaddig, amíg a szimulált hiba fennáll.

6.7. Kikapcsolási vizsgálat

6.7.1. Az AEBS kikapcsolására szolgáló eszközzel felszerelt járművek esetében a gyújtáskapcsolót (indítókapcsolót) „bekapcsolt” (üzemel) állásba kell kapcsolni, majd ki kell kapcsolni az AEBS-t. Az 5.4.2. szakaszban említett figyelmeztető jelzésnek aktiválódnia kell. Ezt követően a gyújtáskapcsolót (indítókapcsolót) „kikapcsolt” állásba kell kapcsolni. A gyújtáskapcsolót (indítókapcsolót) ismét „bekapcsolt” (üzemel) állásba kell kapcsolni, majd ellenőrizni kell, hogy az előzőleg aktiválódott figyelmeztető jelzés nem aktiválódik-e ismét. Amennyiben nem, az azt jelzi, hogy az AEBS működése az 5.4.1. szakasznak megfelelően helyreállt. Amennyiben a gyújtási rendszer „kulccsal” indítható, akkor a fent említett követelménynek a kulcs eltávolítása nélkül kell teljesülnie.

6.8. Téves reakció vizsgálata

6.8.1. Két álló, M1 AA (lépcsős hátú karosszéria) kategóriájú járművet kell a következők szerint elhelyezni úgy, hogy:

a)	a vizsgált járművel megegyező menetirányba nézzenek;

b)	köztük 4,5 m távolság legyen (4);

c)	a járművek hátsó része egy síkban legyen.

6.8.2. A vizsgált járműnek 50 ± 2 km/h állandó sebességgel legalább 60 métert kell megtennie, és a két álló jármű között kell áthaladnia.

A vizsgálat alatt a kisodródás ellensúlyozása érdekében a kormányberendezésen végrehajtott csekély korrekcióktól eltekintve nem változtatható meg a vizsgált jármű kezelőszerveinek beállítása.

6.8.3. Az AEBS nem adhat ki ütközés-előrejelzést, és nem indíthatja el a vészfékezési fázist.

7. A JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

7.1. A 2.2. szakasz értelmében vett járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó hatóságot. A típusjóváhagyó hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

7.1.1. úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nincs kedvezőtlen hatásuk a jóváhagyás megadása alapjául szolgáló feltételekre, és kiterjeszti a jóváhagyást;

7.1.2. úgy ítéli meg, hogy a változások befolyásolják a jóváhagyás megadása alapjául szolgáló feltételeket, és a jóváhagyás kiterjesztése érdekében további vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket írhat elő.

7.2. A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról – a módosítások részletes leírásával együtt – a fenti 4.3. szakaszban említett eljárás szerint értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket.

7.3. A típusjóváhagyó hatóság a kiterjesztésről az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti a szerződő feleket. A hatóság a kiterjesztéshez sorszámot („a kiterjesztés száma”) rendel.

8. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

8.1. A gyártás megfelelőségére vonatkozó eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás 2. függelékében (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2.) előírt általános feltételeknek, valamint a következő követelményeknek:

8.2. Az ezen előírás szerint jóváhagyott minden járművet úgy kell gyártani, hogy a fenti 5. szakasz követelményeit teljesítve megfeleljen a jóváhagyott típusnak;

8.3. A típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben a gyártás megfelelőségének ellenőrzésére alkalmazott módszereket. Az ilyen ellenőrzésre általában kétévente kerül sor.

9. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

9.1. Az ezen előírás szerint egy adott járműtípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fenti 8. szakaszban előírt követelmények.

9.2. Ha egy szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, erről haladéktalanul tájékoztatja az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

10. A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatóságot, amely ezt követően az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

11. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

A megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő felek közlik az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó hatóságok nevét és címét.

12. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

12.1. A 01. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének napjától kezdve az ezen előírás 01. módosítássorozatát alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el a 01. módosítássorozattal módosított előírás szerinti típusjóváhagyás megadását.

12.2. Az ezen előírás 01. módosítássorozata hatálybalépésének napjától kezdve az ezen előírást alkalmazó szerződő felek továbbra is megadhatják az ezen előírás 00. módosítássorozata szerinti típusjóváhagyásokat és a típusjóváhagyások kiterjesztéseit.

Az 1958. évi megállapodás 12. cikke alapján a 00. módosítássorozat használható a 01. módosítássorozat alternatívájaként. A szerződő feleknek tájékoztatniuk kell a Főtitkárságot arról, hogy melyik alternatívát alkalmazzák. Amennyiben a szerződő felek nem küldenek értesítést az ENSZ főtitkárának, akkor úgy tekintik, hogy a 01. módosítássorozatot alkalmazzák.

12.3. A 01. módosítássorozat hatálybalépésének napjától kezdve az előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el az előírás 01. módosítássorozata szerint jóváhagyott járműtípus nemzeti vagy regionális típusjóváhagyását.

12.4. 2016. november 1-jéig az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el az ezen előírás 00. módosítássorozata szerint jóváhagyott járműtípus nemzeti vagy regionális típusjóváhagyását.

12.5. 2016. november 1-jétől az ezen előírás 00. módosítássorozatát alkalmazó szerződő felek nemzeti vagy regionális típusjóváhagyás céljából nem kötelesek elfogadni az ezen előírás 00. módosítássorozata szerint jóváhagyott járműtípust.

(1) A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.3) 2. bekezdésének meghatározása szerint.

(2) Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek azonosító számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.3) 3. mellékletében találhatók: www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html.

(3) A puha céltárgy azonosító jellemzőit a műszaki szolgálat és a jármű gyártója közösen állapítja meg úgy, hogy azok megfeleljenek az M1 AA limuzin kategóriájú személygépkocsinak.

(4) A két álló jármű közötti távolság meghatározásához az egyes járművek vonatkozási pontját az ISO 612:1978 szabvány szerint kell megállapítani.

1. MELLÉKLET

2. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSE

(lásd ezen előírás 4.4–4.4.2. szakaszát)

a = legalább 8 mm

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust a fejlett vészfékező rendszer (AEBS) tekintetében a 131. sz. előírás szerint Belgiumban (E 6) hagyták jóvá. A jóváhagyási szám első két számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 01. módosítássorozattal módosított 131. sz. előírás követelményei szerint adták meg.

3. MELLÉKLET

A FIGYELMEZTETÉSI ÉS AKTIVÁLÁSI VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK – MEGFELELÉSI ÉS MEG NEM FELELÉSI ÉRTÉKEK

A	B	C	D	E	F	G	H	Sor
	Álló céltárgy			Mozgó céltárgy
	A figyelmeztetési módok időzítése		Sebességcsökkenés (lásd a 6.4.4. szakaszt)	A figyelmeztetési módok időzítése		Sebességcsökkenés (lásd a 6.5.3. szakaszt)	Célsebesség (lásd a 6.5.1. szakaszt)
	Legalább 1 (lásd a 6.4.2.1. szakaszt)	Legalább 2 (lásd a 6.4.2.2. szakaszt)	Sebességcsökkenés (lásd a 6.4.4. szakaszt)	Legalább 1 (lásd a 6.5.2.1. szakaszt)	Legalább 2 (lásd a 6.5.2.2. szakaszt)	Sebességcsökkenés (lásd a 6.5.3. szakaszt)	Célsebesség (lásd a 6.5.1. szakaszt)
M3 (1), N2 > 8 t és N3	Legkésőbb 1,4 másodperccel a vészfékezési fázis kezdete előtt	Legkésőbb 0,8 másodperccel a vészfékezési fázis kezdete előtt	Legalább 20 km/h	Legkésőbb 1,4 másodperccel a vészfékezési fázis kezdete előtt	Legkésőbb 0,8 másodperccel a vészfékezési fázis kezdete előtt	Nincs ütközés	12 ± 2 km/h	1.
N2 ≤ 8 t (2) (4) és M2 (2) (4)	Legkésőbb 0,8 másodperccel a vészfékezési fázis kezdete előtt	A vészfékezési fázis kezdete előtt (3)	Legalább 10 km/h	Legkésőbb 0,8 másodperccel a vészfékezési fázis kezdete előtt	A vészfékezési fázis kezdete előtt (3)	Nincs ütközés	67 ± 2 km/h (5)	2.

(1) A hidraulikus fékrendszerrel felszerelt, M3 kategóriájú járművekre a 2. sorban szereplő előírások vonatkoznak.

(2) A sűrített levegős fékrendszerrel felszerelt járművekre az 1. sorban szereplő előírások vonatkoznak.

(3) Az értékeket a jármű gyártójának kell meghatároznia a típusjóváhagyás időpontjában (1. melléklet, 15. szakasz).

(4) Azok a járműgyártók, amelyekre a 2. sor vonatkozik, dönthetnek úgy, hogy az 1. sorban meghatározott értékekre szerzik meg a jármű típusjóváhagyását; ebben az esetben az 1. sorban szereplő valamennyi értéknek való megfelelést igazolni kell.

(5) A H2 cellában a célsebességre vonatkozóan feltüntetett értékeket 2021. november 1-je előtt felül kell vizsgálni.

4. MELLÉKLET

AZ ÖSSZETETT ELEKTRONIKUS JÁRMŰVEZÉRLŐ RENDSZEREK BIZTONSÁGI SZEMPONTJAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

1. ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

Ez a melléklet az összetett elektronikus járművezérlő rendszerek (lásd az alábbi 2.3. szakaszt) biztonsági szempontjaira tekintettel a dokumentációra, a hibaelhárítási stratégiára és az ellenőrzésre vonatkozó különleges követelményeket határozza meg.

Az előírás különleges szakaszai alapján erre a mellékletre az elektronikus rendszer(ek) által vezérelt biztonsággal kapcsolatos funkciók esetében is lehet hivatkozni.

Ez a melléklet nem határozza meg a rendszer teljesítménykritériumait, de tartalmazza a tervezési eljárásra vonatkozó módszertant, valamint a típusjóváhagyás céljából a műszaki szolgálattal közlendő információkat.

Ezen információknak bizonyítaniuk kell, hogy a „rendszer” normál körülmények között, illetve meghibásodott állapotában, teljesíti az ezen előírásban meghatározott valamennyi teljesítményre vonatkozó követelményt.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E melléklet alkalmazásában:

2.1.

„Biztonsági koncepció”: a rendszeren belül, például az elektronikus egységek részeként tervezett azon intézkedések leírása, amelyek célja, hogy a rendszer integritását elektromos meghibásodás esetén is fenntartsák, és ezáltal gondoskodjanak a biztonságos üzemelésről.

A részleges üzemeltetésre való visszatérésnek vagy akár az alapvető járműfunkciók tartalékrendszerre történő visszaállításának lehetősége a biztonsági koncepció részét képezheti.

2.2.

„Elektronikus vezérlőrendszer”: az említett járművezérlési funkció elektronikus adatfeldolgozás útján történő megvalósításában való közreműködésre tervezett egységek együttese.

E rendszereket gyakran szoftverek vezérlik, és olyan különálló funkcionális alkatrészekből állnak, mint például az érzékelők, az elektronikus vezérlőegységek és a működtető egységek, amelyeket átviteli kapcsolatok kötnek össze. Tartalmazhatnak mechanikai, elektropneumatikus vagy elektrohidraulikus elemeket.

Az itt említett „rendszer” alatt az a rendszer értendő, amelyre a típusjóváhagyást kérik.

2.3.	„Összetett elektronikus járművezérlő rendszerek”: olyan elektronikus vezérlőrendszerek, amelyek olyan vezérlési hierarchia részei, melyben a vezérelt funkciót egy magasabb szintű elektronikus vezérlőrendszer/funkció hatástalaníthatja. A hatástalanított funkció az összetett rendszer részévé válik.

2.4.

„Magasabb szintű vezérlésű” rendszerek/funkciók: olyan rendszerek/funkciók, amelyek a jármű vezérlőrendszerének normál funkciójában (funkcióiban) változások vezérlése révén a jármű viselkedésének megváltoztatására kiegészítő feldolgozó és/vagy érzékelő folyamatokat alkalmaznak.

Ez lehetővé teszi az összetett rendszerek számára, hogy célkitűzéseiket az érzékelt körülményektől függően önműködően megváltoztassák.

2.5.	„Egységek”: a rendszer összetevőinek legkisebb részei, amelyekkel ez a melléklet foglalkozik, mivel ezen összetevők kombinációit azonosítás, elemzés vagy csere céljából egyetlen entitásként kezeli.

2.6.	„Átviteli kapcsolatok”: azok az eszközök, amelyeket jelzések, működési adatok vagy energiaellátás továbbításának céljaira az elosztott egységek összekötésére használnak. Ez a berendezés általában elektromos, de egyes részei lehetnek mechanikusak, pneumatikusak, hidraulikusak vagy optikaiak.

2.7.	„Vezérlési tartomány”: egy kimeneti változóra utal és meghatározza azt a tartományt, amelyen belül a rendszer valószínűleg képes irányítást gyakorolni.

2.8.	A „funkcionális működés határai”: azok a külső fizikai korlátok, amelyeken belül a rendszer az irányítást képes fenntartani.

3. DOKUMENTÁCIÓ

3.1. Követelmények

A gyártó gondoskodik egy olyan dokumentációs csomagról, amely ismerteti a „rendszer” alapfelépítését, valamint azon eszközöket, amelyekkel a rendszer más járműrendszerekhez kapcsolódik, vagy amelyekkel a kimeneti változókat közvetlenül vezérli.

A „rendszer” gyártó által meghatározott funkcióját (funkcióit) és a biztonsági koncepciót ismertetni kell.

A dokumentációnak rövidnek kell lennie, de bizonyítania kell, hogy a tervezésben és a fejlesztésben valamennyi érintett rendszerrel kapcsolatos terület szakértői részt vettek.

Az időszakos műszaki vizsgálatok vonatkozásában a dokumentáció leírja, hogy a „rendszer” aktuális működési állapota miként ellenőrizhető.

3.1.1. A dokumentációt két részben kell rendelkezésre bocsátani:

hivatalos jóváhagyási dokumentációs csomag, amely tartalmazza az e melléklet 3. szakaszában felsorolt anyagokat (a 3.4.4. szakaszban említettek kivételével), és amelyet a típus-jóváhagyási kérelem benyújtásakor adnak át a műszaki szolgálatnak. Ez szolgál majd az e melléklet 4. szakaszában meghatározott ellenőrzési eljárás hivatkozási alapjául.

b)	a 3.4.4. szakaszban szereplő további anyagok és elemzési adatok, amelyeket a gyártó őriz meg, de amelyekbe a típusjóváhagyás ideje alatt vizsgálat céljából betekintést nyújt.

3.2. A „rendszer” funkcióinak leírása

Olyan leírást kell benyújtani, amely egyszerűen ismerteti a „rendszer” valamennyi vezérlési funkcióját, valamint a célkitűzések megvalósításához alkalmazott módszereket, beleértve egy nyilatkozatot a vezérlés gyakorlásának mechanizmusáról (mechanizmusairól).

3.2.1. Listát kell szolgáltatni valamennyi bemeneti és érzékelt változóról, valamint meg kell határozni ezek működési tartományát.

3.2.2. Valamennyi, a „rendszer” által vezérelt kimeneti változóról listát kell adni, valamint minden egyes esetben jelezni kell, hogy a vezérlés közvetlenül vagy a jármű egy másik rendszerén keresztül történik-e. Az egyes változókra gyakorolt vezérlési tartományt (lásd e melléklet 2.7. szakaszát) meg kell határozni.

3.2.3. Amennyiben a rendszer teljesítményével összefügg, a funkcionális működés határait meghatározó korlátokat (lásd e melléklet 2.8. szakaszát) meg kell állapítani.

3.3. A rendszer felépítése és vázlata

3.3.1. Alkatrészleltár

Be kell nyújtani a „rendszer” valamennyi egységét összegyűjtő, valamint a szóban forgó vezérlési funkció eléréséhez szükséges egyéb járműrendszereket említő listát.

Ezen egységek kombinációjáról egy felépítési tervrajzot is be kell nyújtani, amely világosan mutatja mind a berendezések elhelyezkedését, mind az összekapcsolódásokat.

3.3.2. Az egységek funkciói

A „rendszer” minden egyes egységének funkcióját fel kell vázolni, valamint fel kell tüntetni azokat a jeleket, amelyek az egységet a többi egységgel vagy más járműrendszerekkel összekapcsolják. Ezen információk megadhatók folyamatábra vagy egyéb egyszerűsített diagram formájában, vagy ilyen diagrammal kiegészített leírásban.

3.3.3. Kapcsolódások

A „rendszeren” belüli kapcsolódásokat az elektromos átviteli kapcsolatok esetében kapcsolási rajzon, a pneumatikus vagy hidraulikus átviteli berendezések esetében csővezetékek elrendezési rajzán, illetve mechanikai kapcsolódások esetében egyszerűsített grafikus vázlaton kell feltüntetni.

3.3.4. Jeláram és prioritások

Az említett átviteli kapcsolatok és az egységek között továbbított jelek között egyértelmű megfelelésnek kell lennie.

Többcsatornás adatvonalaknál közölni kell az egyes jelek elsőbbségét, amennyiben az elsőbbség ezen előírás vonatkozásában valamely teljesítménnyel vagy biztonsággal kapcsolatos kérdést érint.

3.3.5. Az egységek azonosítása

Az egyes egységeknek a megfelelő hardver, illetve dokumentáció társítása érdekében világosan és egyértelműen azonosíthatónak kell lenniük (például a hardver jelzése, valamint a szoftvertartalom jelzése vagy szoftverkimenete által).

Amikor a funkciókat egyetlen egységen belül vagy egyetlen számítógépben egyesítik, de a hatásvázlaton a világosság és egyszerűbb magyarázat érdekében külön blokkban szerepelnek, csak egyetlen hardverazonosító jelzést kell használni.

A gyártó ezen azonosító használatával garantálja, hogy a leszállított berendezés megfelel a vonatkozó dokumentumban foglaltaknak.

3.3.5.1. Az azonosítás meghatározza a hardver- és a szoftverváltozatot, és amennyiben ez utóbbi olyan mértékben megváltozna, hogy ezen előírás vonatkozásában az egység funkciója is módosulna, az azonosítást szintén meg kell változtatni.

3.4. A gyártó biztonsági koncepciója

3.4.1. A gyártó benyújt egy olyan nyilatkozatot, amely megerősíti, hogy a „rendszer” célkitűzéseinek megvalósítása érdekében választott stratégia hibamentes működési feltételek mellett nem érinti azon rendszerek biztonságos működését, amelyekre ezen előírás követelményei vonatkoznak.

3.4.2. A „rendszer” által alkalmazott szoftver tekintetében ismertetni kell az architektúra vázlatát, valamint meg kell jelölni a felhasznált tervezési módszereket és eszközöket. A gyártónak készen kell állnia arra, hogy kérésre bizonyítékokat szolgáltasson a tervezési és fejlesztési folyamat során a rendszerlogika megvalósításának meghatározására használt eszközökről.

3.4.3. A gyártó a műszaki szolgálatoknak magyarázatot ad azokról a „rendszerbe” beépített tervezési megoldásokról, amelyek meghibásodás esetén is biztonságos működést biztosítanak. Példák a „rendszer” meghibásodása esetére szolgáló lehetséges tervezési megoldásokra:

a)	a működés visszaállítása részleges rendszer alkalmazásával;

b)	átváltás különálló készenléti rendszerre;

c)	a magasabb szintű funkció kikapcsolása.

Meghibásodás esetén a járművezetőt például figyelmeztető jelzés vagy a kijelzőn megjelenő üzenet figyelmezteti. Amennyiben a járművezető nem kapcsolja ki a rendszert, például a gyújtáskapcsoló kikapcsolt állapotba fordításával vagy – ha erre a célra külön kapcsoló szolgál – a konkrét funkció kikapcsolásával, a figyelmeztető jelzésnek a meghibásodás fennállása alatt mindvégig működnie kell.

3.4.3.1. Ha a kiválasztott folyamat bizonyos meghibásodási körülmények esetén részleges üzemmódot választ, akkor ezeket a körülményeket és a hatékonyság ebből eredő korlátait meg kell határozni.

3.4.3.2. Ha a kiválasztott folyamat a járművezérlési rendszer célkitűzésének megvalósítására másodlagos (tartalék) eszközt választ, az átváltási mechanizmus elveit, a redundancia logikáját és szintjét, valamint bármilyen beépített másodlagos ellenőrző eszközt ismertetni kell, a tartalékrendszer hatékonyságának ezekből eredő korlátait pedig meg kell határozni.

3.4.3.3. Ha a kiválasztott folyamat a magasabb szintű funkció kikapcsolását választja, valamennyi, ezzel a funkcióval összefüggő kimeneti vezérlőjelnek le kell tiltódnia, méghozzá olyan módon, hogy az átmeneti zavar korlátozott legyen.

3.4.4. A dokumentációt olyan elemzésnek kell alátámasztania, amely átfogó módon mutatja be, hogy a járművezérlésre vagy -biztonságra hatással lévő, meghatározott hibák bármelyikének előfordulása esetén a rendszer hogyan fog viselkedni.

Ez alapulhat hibamód- és hatáselemzésen (FMEA), hibafaelemzésen (FTA) vagy bármely hasonló, a rendszer biztonsági megfontolásait szemléltető eljáráson.

A kiválasztott elemzési módszer(eke)t a gyártónak meg kell határoznia és fenn kell tartania, majd a típusjóváhagyás során a műszaki szolgálat számára vizsgálat céljából be kell mutatnia.

3.4.4.1. Ez a dokumentáció részletezi a nyomon követett paramétereket, illetve az e melléklet fenti 3.4.4. szakaszában meghatározott egyes hibakörülmények esetében meghatározza a járművezetőnek és/vagy a javító/műszaki ellenőrző személyzetnek adott figyelmeztető jelzéseket.

4. ELLENŐRZÉS ÉS VIZSGÁLAT

4.1. A „rendszer” 3. szakaszban előírt dokumentumokban meghatározott funkcionális működését a következőképpen kell vizsgálni:

4.1.1. A „rendszer” működésének ellenőrzése

A normál működési szint megállapításának céljából a járműrendszer teljesítményének vizsgálatát annak hibátlan állapotában, a gyártó alapvető összehasonlító előírásai alapján kell elvégezni, kivéve, ha a normál működési szintre ezen vagy más előírás jóváhagyási eljárásának részeként meghatározott teljesítményvizsgálat vonatkozik.

4.1.2. A 3.4. szakaszban szereplő biztonsági koncepció ellenőrzése

A típusjóváhagyó hatóság szabad mérlegelése szerint bármely egyedi egység meghibásodásának hatása alatt ellenőrizheti a „rendszer” reagálását, az egységen belüli belső meghibásodás hatásának szimulálása érdekében az elektromos vagy mechanikai egységeknek ennek megfelelő kimeneti jeleket továbbítva.

Az ellenőrzés eredményeinek olyan mértékben kell megegyezniük a hibaelemzés dokumentált összefoglalójával, hogy a biztonsági terv és a végrehajtás összességében megfelelőként jóváhagyható legyen.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 214

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. július 19.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Értesítés az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéhez csatolt, a tűzfegyverek, azok része és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló jegyzőkönyv hatálybalépéséről	1
		RENDELETEK
	*	A Tanács 783/2014/EU rendelete (2014. július 18.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról	2
	*	A Bizottság 784/2014/EU rendelete (2014. július 15.) az Írország lobogója alatt közlekedő hajók által a VIb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, foltos tőkehalra irányuló halászat tilalmáról	4
	*	A Bizottság 785/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a Hollandia lobogója alatt közlekedő hajók által a Skagerrakban folytatott, közönséges tőkehalra irányuló halászat tilalmáról	6
	*	A Bizottság 786/2014/EU rendelete (2014. július 15.) az Írország lobogója alatt közlekedő hajók által az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott aranylazac-halászat tilalmáról	8
	*	A Bizottság 787/2014/EU rendelete (2014. július 16.) a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a IVb, IVc és VIId övezet uniós vizein folytatott, fattyúmakrélákra irányuló halászat és a kapcsolódó járulékos fogások tilalmáról	10
	*	A Bizottság 788/2014/EU rendelete (2014. július 18.) pénzbírságoknak és időszakos kényszerítő bírságoknak a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szerinti kiszabására, valamint a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek elismerésének ugyanezen rendelet 7. cikke szerinti visszavonására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról ( 1 )	12
		A Bizottság 789/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 18.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	25
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács 2014/475/KKBP határozata (2014. július 18.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról	28
		2014/476/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. július 17.) a hasított sertések svédországi osztályozási módszereinek engedélyezéséről és a 97/370/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2014) 4946. számú dokumentummal történt)	29
		2014/477/EU
	*	Az Európai Központi Bank határozata (2014. július 2.) a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján a felügyelt szervezetek által az illetékes nemzeti hatóságok részére szolgáltatott felügyeleti adatoknak az Európai Központi Bank részére történő rendelkezésre bocsátásról (EKB/2014/29)	34
		AJÁNLÁSOK
		2014/478/EU
	*	A Bizottság ajánlása (2014. július 14.) az online szerencsejáték-szolgáltatások fogyasztóinak és játékosainak védelmére és a kiskorúak online szerencsejátékoktól való távoltartására vonatkozó elvekről ( 1 )	38
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 131. sz. előírása – Egységes rendelkezések a gépjárművek fejlett vészfékező rendszerek (AEBS) tekintetében történő jóváhagyásáról	47

Szám	12/TQ43
Tagállam	Írország
Állomány	HAD/6B1214
Faj	Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus)
Övezet	A VIb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei
A tilalom bevezetésének napja	2014.6.25.

Szám	13/TQ43
Tagállam	Hollandia
Állomány	COD/03AN.
Faj	Közönséges tőkehal (Gadus morhua)
Övezet	Skagerrak
A tilalom bevezetésének napja	2014.6.26.

Szám	11/TQ43
Tagállam	Írország
Állomány	ARU/567.
Faj	Aranylazac (Argentina silus)
Övezet	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei
A tilalom bevezetésének napja	2014.6.25.

Szám	14/TQ43
Tagállam	Belgium
Állomány	JAX/4BC7D
Faj	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások (Trachurus spp.)
Övezet	A IVb, IVc és VIId övezet uniós vizei
A tilalom bevezetésének napja	2014.6.28.

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	59,9
	TR	65,0
	ZZ	62,5
0707 00 05	AL	74,4
	MK	27,7
	TR	76,0
	ZZ	59,4
0709 93 10	TR	90,3
0709 93 10	ZZ	90,3
0805 50 10	AR	128,4
	BO	100,6
	CL	123,3
	EG	75,0
	NZ	145,2
	TR	148,4
	UY	123,0
	ZA	126,8
	ZZ	121,3
0808 10 80	AR	202,7
	BR	109,0
	CL	104,0
	NZ	128,5
	PE	57,3
	US	145,1
	ZA	131,9
	ZZ	125,5
0808 30 90	AR	161,6
	CL	81,9
	NZ	97,5
	ZA	112,3
	ZZ	113,3
0809 10 00	BA	82,8
	TR	231,6
	XS	80,5
	ZZ	131,6
0809 29 00	TR	375,8
0809 29 00	ZZ	375,8
0809 30	MK	70,6
	TR	147,8
	XS	50,2
	ZZ	89,5
0809 40 05	BA	71,2
	MK	53,5
	ZZ	62,4