24.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/1

(1)

A Tanács 2011. március 2-án elfogadta a 204/2011/EU rendeletet.

(2)

A Tanács a 204/2011/EU rendelet 16. cikkének (6) bekezdésével összhangban elvégezte az említett rendelet III. mellékletben foglalt jegyzék felülvizsgálatát.

(3)

A 204/2011/EU rendelet III. mellékletében foglalt jegyzékben szereplő egy szervezet tekintetében naprakésszé kell tenni az azonosító adatokat.

(4)

Két szervezet esetében már nem indokolt, hogy szerepeljen a 204/2011/EU rendelet III. mellékletében foglalt jegyzékben.

(5)

A 204/2011/EU rendelet III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

24.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/3

(1)

A 204/2011/EU rendelet (2) hatályba lépteti a 2011/137/KKBP határozatban foglalt intézkedéseket.

(2)

Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Biztonsági Tanácsa 2014. március 19-én elfogadta a 2146 (2014) sz. ENSZ BT-határozatot, amely – a líbiai kormány kapcsolattartó pontjának utasítása hiányában – megtiltja a valamely tagállam lobogója alatt közlekedő, a szankcióbizottság által megjelölt hajók (a továbbiakban: megjelölt hajók) számára a Líbiából jogellenesen kivitt nyersolaj berakodását, szállítását vagy kirakodását.

(3)

A 2146 (2014) sz. ENSZ BT-határozat intézkedések hozatalát is előírja a megjelölt hajók kikötőkbe való megérkezésének, továbbá üzemanyaggal való ellátásuknak, ellátmányozásuknak és más módon való kiszolgálásuknak a megakadályozására, amennyiben a szankcióbizottság megjelölése ezt előírta.

(4)

A 2146 (2014) sz. ENSZ BT-határozat ezen túlmenően megtiltja a megjelölt hajókon szállított, a Líbiából jogellenesen kivitt nyersolajjal kapcsolatos pénzügyi tranzakciókat, amennyiben a szankcióbizottság megjelölése ezt előírta. Ugyanakkor mivel a 2146 (2014) sz. ENSZ BT-határozat bizonyos esetekben lehetővé teszi a megjelölt hajók kikötőkbe való belépését, a kikötői díjak – ideértve az e hajókon szállított nyersolajjal kapcsolatosakat is – elfogadhatók ezen esetekben.

(5)

A kellő gyorsaság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 2011/137/KKBP határozat V. mellékletének módosításai szerint és a szankcióbizottság által a 2146 (2014) sz. ENSZ BT-határozat 11. és 12. pontja szerint tett megállapítások alapján módosítsa azon megjelölt hajók jegyzékét, amelyekre ezek az intézkedések vonatkoznak.

(6)

2014. Június 23-án a 2014/380/KKBP tanácsi határozat (3) módosította a 2011/137/KKBP határozatot az említett intézkedések hatályba léptetése érdekében.

(7)

A 204/2011/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„h)   »megjelölt hajók«: a 2146 (2014) sz. ENSZ BT-határozat 11. pontjában említett szankcióbizottság által megjelölt, e rendelet V. mellékletében felsorolt hajók;

i)   »a líbiai kormány kapcsolattartó pontja«: a 2146 (2014) sz. ENSZ BT-határozat 3. pontjának megfelelően a szankcióbizottságnak megküldött értesítés szerint a líbiai kormány által kijelölt kapcsolattartó pont.”;

2.

A következő cikk kerül beillesztésre:

„10b. cikk

(1)   Tilos a valamely tagállam lobogója alatt közlekedő megjelölt hajókon szállított, Líbiából származó nyersolaj berakodása, szállítása vagy kirakodása, kivéve, ha a líbiai kormány kapcsolattartó pontjával folytatott megbeszélést követően az adott tagállam illetékes hatósága azt engedélyezi.

(2)   A szankcióbizottság erre vonatkozó előírása esetén tilos a megjelölt hajóknak az Unió területén lévő kikötőkben való fogadása vagy oda bejutás biztosítása számukra.

(3)   A (2) bekezdésben megállapított intézkedés nem alkalmazandó, amennyiben az Unió területén lévő kikötőbe való belépés vizsgálat céljából vagy veszélyhelyzet esetén szükséges, illetve ha a hajó visszatér Líbiába.

(4)   A szankcióbizottság erre vonatkozó előírása esetén tilos a tagállamok állampolgárai által vagy a tagállamok területén a megjelölt hajók üzemanyaggal való ellátása, ellátmányozása és más módon való ellátása, ideértve üzemanyag vagy más ellátás biztosítását.

(5)   A IV. mellékletben meghatározott tagállami illetékes hatóságok a (4) bekezdésben előírt intézkedés alól mentességet engedélyezhetnek, ha humanitárius vagy biztonsági célokból szükséges, illetve ha a hajó visszatér Líbiába. Minden ilyen engedélyezésről írásban értesíteni kell a szankcióbizottságot és a Bizottságot.

(6)   A szankcióbizottság erre vonatkozó előírása esetén tilos minden, a megjelölt hajókon szállított nyersolajjal kapcsolatos pénzügyi tranzakció, ideértve a nyersolaj eladását, a nyersolaj hitelként való felhasználását és a nyersolaj szállításával kapcsolatos biztosítás megkötését. E tilalom nem vonatkozik a kikötői díjaknak a (3) bekezdésben említett esetekben való elfogadására.”

3.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap az alábbiakra:

4.

A szöveg kiegészül az V. melléklettel az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint.

24.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/6

(1)

A Tanács 2014. március 10-én elfogadta a 224/2014/EU rendeletet.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) 2127 (2013) sz. határozata alapján létrehozott szankcióbizottság 2014. május 9-én három személyt vett fel azon személyek és szervezetek jegyzékébe, akikre/amelyekre vonatkoznak a 2134 (2014) sz. ENSZ BT-határozat 30. és 32. pontjában előírt korlátozó intézkedések.

(3)

A 224/2014/EU rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

24.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/9

(1)

2014. március 20–21-i ülésén az Európai Tanács határozottan elítélte a Krími Autonóm Köztársaságnak (Krím) és Szevasztopol városának (Szevasztopol) az Oroszországi Föderációhoz való csatolását és hangsúlyozta, hogy nem ismeri el a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz való csatolását. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy mérje fel a Krím Oroszországhoz való csatolásának jogi következményeit, és tegyen javaslatot a Krímmel kapcsolatos, mielőbb végrehajtandó gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi korlátozásokra.

(2)

2014. március 27-i határozatában az Egyesült Nemzetek Közgyűlése megerősítette az Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitása, politikai függetlensége, egysége és területi integritása melletti elkötelezettségét, hangsúlyozva a Krímben március 16-án tartott népszavazás érvénytelenségét, továbbá minden államot arra szólított fel, hogy ne ismerjék el a Krím és Szevasztopol jogállásának semmilyen megváltoztatását.

(3)

2014. június 23-án a Tanács elfogadta a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatt a Krímből és Szevasztopolból származó árukra vonatkozó korlátozásokról, és az ilyen áruk behozatalával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett finanszírozás vagy pénzügyi támogatás nyújtására, továbbá biztosítására és viszontbiztosítására vonatkozó korlátozásokról szóló 2014/386/KKBP határozatot. A korlátozó intézkedések gazdasági szereplőkre gyakorolt hatásának minimálisra csökkentése érdekében bejelentési kötelezettség mellett kivételekről és átmeneti időszakokról kell rendelkezni olyan áruk kereskedelme és a kapcsolódó szolgáltatások tekintetében, amelyekre vonatkozóan kereskedelmi szerződés vagy járulékos szerződés alapján kell tranzakciókat lebonyolítani.

(4)

Ezek az intézkedések az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak, így, a valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazásuk biztosítása érdekében a végrehajtásukhoz uniós szintű jogszabály szükséges.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek a kihirdetése napját követő napon hatályba kell lépnie,

i.

szerződés vagy ügylet alapján vagy ezekhez kapcsolódóan felmerülő igény teljesítése iránti követelés;

ii.

kötvény, pénzügyi garancia vagy viszontgarancia kifizetése vagy meghosszabbítása iránti igény;

iii.

szerződés vagy ügylet vonatkozásában kártérítés iránti igény;

iv.

ellenkövetelés;

v.

bárhol meghozott ítélet, választott bírósági határozat vagy ezzel egyenértékű határozat elismerése vagy végrehajtása iránti igény, beleértve a külföldön hozott határozat belföldön történő érvényesítését;

a)

a Krímből vagy Szevasztopolból származó áruk Európai Unióba való behozatala;

b)

az a) pontban említett áruk behozatalával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett finanszírozás vagy pénzügyi támogatás nyújtása, valamint biztosítás vagy viszontbiztosítás.

a)

a 2014. június 25. előtt megkötött kereskedelmi szerződések vagy az ilyen szerződések teljesítéséhez szükséges járulékos szerződések teljesítése 2014. szeptember 26-ig, feltéve, hogy az említett szerződéseket teljesíteni szándékozó természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv legalább tíz munkanappal előre bejelentette a tevékenységet vagy tranzakciót a letelepedése szerinti tagállam illetékes hatóságának;

b)

a Krímből vagy Szevasztopolból származó olyan áruk, amelyeket vizsgálat céljából az ukrajnai hatóságok rendelkezésére bocsátottak, amelyekre vonatkozóan a preferenciális származásra való jogosultsági feltételeknek való megfelelést a 978/2012/EU rendeletnek és a 374/2014/EU rendeletnek (3) megfelelően vagy az EU–Ukrajna társulási megállapodásnak megfelelően ellenőrizték.

a)

az I. mellékletben foglalt jegyzékben szereplő természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

b)

az a) pontban említett személyek, szervezetek vagy szervek valamelyikén keresztül, illetve nevében vagy javára eljáró természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

c)

bármely olyan természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, amelyről választott bírósági, bírósági vagy közigazgatási határozat megállapította, hogy megsértette az e rendeletben foglalt tilalmakat;

d)

bármely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, amennyiben az igény olyan árukhoz kapcsolódik, amelyeknek behozatala a 2. cikk szerinti tilalom alá esik.

a)

az Unió területén, a légterét is ideértve;

b)

a valamely tagállam joghatósága alá eső bármely légi vagy vízi jármű fedélzetén;

c)

minden olyan, az Unió területén vagy azon kívül tartózkodó személyre, aki valamely tagállam állampolgára;

d)

bármely tagállam joga szerint bejegyzett vagy létesített jogi személyre, szervezetre vagy szervre az Unió területén belül vagy kívül;

e)

a teljes egészében vagy részben az Unión belül üzleti tevékenységet folytató bármely jogi személyre, szervezetre vagy szervre.

24.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/15

(1)

A Tanács 2012. január 18-án elfogadta a 36/2012/EU rendeletet.

(2)

A 36/2012/EU rendelet II. mellékletében foglalt jegyzékben szereplő egyik személyre vonatkozó adatokat naprakésszé kell tenni.

(3)

A helyzet súlyosságára tekintettel további tizenkét személyt kell felvenni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 36/2012/EU rendelet II. mellékletében foglalt jegyzékébe.

(4)

A 36/2012/EU rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

24.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/18

(1)

A 2011/61/EU irányelv alternatívbefektetésialap-kezelők (a továbbiakban: ABAK) tekintetében történő egységes alkalmazása érdekében lényeges, hogy az irányelv szabályait az ABAK-ok típusait meghatározó szabályozási technikai standardok egészítsék ki.

(2)

A 2011/61/EU irányelv likviditáskezelésre és az értékelési eljárásokra vonatkozó szabályainak ABAK-okra történő helyes alkalmazása érdekében kívánatos megkülönböztetni azt, hogy az ABAK nyílt vagy zárt végű típushoz tartozó alternatív befektetési alapot kezel-e, esetleg mindkettőt.

(3)

Annak meghatározása során, hogy egy ABAK nyílt vagy zárt végű típushoz tartozó alternatív befektetési alapot kezel-e, azt kell döntő ténynek tekinteni, hogy a nyílt végű alternatív befektetési alap részvényesei vagy befektetésijegy-tulajdonosai kérésére a végelszámolási vagy felszámolási szakasz kezdete előtt az alapszabályában, létesítő okiratában, tájékoztatójában és az ajánlattételi dokumentumokban foglalt rendszerességgel és eljárások szerint visszavásárolja vagy visszaváltja a befektetőknél lévő részvényeit vagy befektetési jegyeit. Az alternatív befektetési alap tőkéjének az alap alapszabályában, létesítő okiratában, tájékoztatójában vagy az ajánlattételi dokumentumokban foglalt szabályok szerinti kifizetésekkel összefüggő leszállítása, beleértve az olyan tőkeleszállítást, amelyet az alap alapszabályának, létesítő okiratának, tájékoztatójának vagy az ajánlattételi dokumentumoknak megfelelően a részvényesek vagy befektetésijegy-tulajdonosok határozat útján engedélyeztek, nem vehető figyelembe annak meghatározása céljából, hogy az alternatív befektetési alap a nyílt végű típusba tartozik-e.

(4)

Az ABAK által kezelt alternatív befektetési alap nyílt vagy zárt végű típushoz való tartozásának meghatározása szempontjából csupán azok a visszavásárlások vagy visszaváltások vehetők figyelembe, amelyeket az alternatív befektetési alap eszközeiből hajtottak végre. Ezért az, hogy egy alternatív befektetési alap részvényei vagy befektetési jegyei forgalmazhatók a másodlagos piacon, és azokat az ABA nem vásárolja vagy váltja vissza, nem vehető figyelembe annak meghatározása céljából, hogy az alternatív befektetési alap a nyílt végű típusba tartozik-e.

(5)

Az egyszerre egy vagy több nyílt végű és egy vagy több zárt végű alternatív befektetési alapot kezelő ABAK-nak minden egyes alapra a megfelelő típusra vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.

(6)

Az alternatív befektetési alap visszaváltási politikájának bármely olyan megváltozását követően, amely az alap típusának megváltozását eredményezi, az ABAK-nak meg kell szüntetnie az általa kezelt alternatív befektetési alap régi visszaváltási politikájára vonatkozó szabályok alkalmazását, és az érintett alap új visszaváltási politikájára irányadó szabályokat kell alkalmaznia.

(7)

A 2011/61/EU irányelv 61. cikke (3) és (4) bekezdésének alkalmazásában figyelembe kell venni, hogy a 2013. július 22-ét megelőzően létrehozott zárt végű alternatív befektetési alapok milyen jogi felépítésben jöttek létre. Az irányelv elfogadásának idején nem volt harmonizált uniós definíciója a zárt végű alternatív befektetési alapok jogi felépítésének, így az tagállamonként különböző volt. Ez a tény az irányelv szövegében is tükröződik, mivel az zárt végű alapnak minősít egyes olyan meglévő jogi struktúrákat, amelyek esetében az eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok. A 2011/61/EU irányelv 61. cikkének (3) és (4) bekezdése átmeneti időszakokról rendelkezik, amelyek alatt azok az ABAK-ok, amelyek olyan zárt végű alternatív befektetési alapokat kezelnek, amelyek – lejárati dátumukból vagy abból megállapíthatóan, hogy 2013. július 22-ét követően nem eszközölhetnek további befektetéseket – befektetési ciklusuk előrehaladott vagy végső szakaszában tartanak, továbbra is engedély nélkül, illetve anélkül kezelhetik ezeket az alapokat, hogy meg kellene felelniük az irányelvben megállapított előírások nagy részének. Következésképpen e rendelkezések szándékolt hatályának e cél és az ismertetett háttér fényében történő megőrzése érdekében a 2011/61/EU irányelv 61. cikke (3) és (4) bekezdése alkalmazásában zárt végű alternatív befektetési alapokat kezelő ABAK-nak kell tekinteni azt az ABAK-ot is, amely olyan alternatív befektetési alapot kezel, amely részvényeit vagy befektetési jegyeit egy kezdeti, legalább ötéves, a visszaváltás jogának gyakorlását tiltó időszakot követően visszavásárolja vagy visszaváltja.

(8)

Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által a Bizottságnak benyújtott szabályozási technikaistandard-tervezeten alapul.

(9)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozási technikai standard tervezetéről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapír-piaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

—

nyílt végű alternatív befektetési alap(ok) kezelője;

—

zárt végű alternatív befektetési alap(ok) kezelője.

24.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/21

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

24.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/23

(1)

A nemzetközi kereskedelem élénkülésére tekintettel, valamint a növények, növényi termékek és más áruk védelme érdekében technikailag indokolt, és a fennálló kártevőveszéllyel összhangban áll az Agrilus anxius Gory és az Anthonomus eugenii Cano károsítóknak a 2000/29/EK irányelv I. melléklete A. részének I. szakaszába való felvétele.

(2)

A növények, növényi termékek és más áruk előállításának és kereskedelmének védelme érdekében technikailag indokolt, és a fennálló kártevőveszéllyel összhangban áll az Agrilus planipennis Fairmaire Citrus greening baktérium és a Diaphorina citri Kuway károsítóknak a 2000/29/EK irányelv II. melléklete A. részének I. szakaszából való törlése és ezen irányelv I. melléklete A. részének I. szakaszába való felvétele.

(3)

A Bursaphelenchus xylophilus (Steiner and Bührer) Nickle et al. és a Trioza erytreae Del Guercio károsítók elfogadhatatlan kockázatot jelentenek a növények, növényi eredetű termékek vagy más áruk előállítására és kereskedelmére nézve. Ezért technikailag indokolt, és a fennálló kártevőveszéllyel összhangban áll az említett károsítok áthelyezése a 2000/29/EK irányelv II. mellékletéből annak I. mellékletébe. A Portugáliától származó információk azt mutatják, hogy az említett károsítók Unión belüli előfordulása ismert. Következésképpen fel kell venni őket a 2000/29/EK irányelv I. melléklete A. része II. szakaszába.

(4)

Technikailag indokolt, és a fennálló kártevőveszéllyel összhangban áll a Monilinia fructicola (Winter) Honey károsítónak a 2009/29/EK irányelv I. melléklete A. részének I. szakaszából, valamint a Ciborinia camelliae Kohn károsítónak az irányelv II. melléklete A. részének I. szakaszából történő törlése, mivel ezek a károsítók az Unió nagy részében elterjedtek és megtelepedtek, és nincs mód kiirtásukra vagy további terjedésük megakadályozására.

(5)

Technikailag indokolt, és a fennálló kártevőveszéllyel összhangban áll a Citrus vein enation woody gall károsítónak a 2009/29/EK irányelv II. melléklete A. részének II. szakaszából való törlése, tekintettel a megfigyelések által bizonyított csekély hatására.

(6)

Egyes növények, növényi termékek és más áruk nagy valószínűséggel hordozzák az alábbi károsítókat, amelyek vagy már szerepelnek a 2000/29/EK irányelv I. vagy II. melléklete A. részében, vagy fel kell oda venni őket: Agrilus anxius Gory, Agrilus planipennis Fairmaire, Amauromyza maculosa (Malloch), Anthonomus eugenii Cano, Bemisia tabaci Genn. (nem európai populációk), Bursaphelenchus xylophilus (Steiner and Bührer) Nickle et al., Citrus greening bacterium, Diaphorina citri Kuway, Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev, Helicoverpa armigera (Hübner), Liriomyza huidobrensis (Blanchard), Liriomyza sativae (Blanchard), Liriomyza trifolii (Burgess), Spodoptera eridania (Cramer), Spodoptera frugiperda Smith, Spodoptera litura (Fabricius), Spodoptera littoralis (Boisd.) és Trioza erytreae Del Guercio. A tudományos és műszaki ismeretek fejlődése rámutatott arra, hogy a 2000/29/EK irányelv IV. melléklete A. részében meghatározott különleges előírások nem elegendőek ahhoz, hogy az ezen növények, növényi termékek vagy más áruk Unióba való behozatala és Unión belüli szállítása által jelentett növény-egészségügyi kockázat elfogadható szintre csökkenjen. Következésképpen ezek a különleges előírások módosításra és kiegészítésre szorulnak. A Bursaphelenchus xylophilus (Steiner és Bührer) Nickle et al. károsítóra vonatkozó, a 2000/29/EK irányelv IV. melléklete A. részének I. szakaszában meghatározott különleges előírásokat is módosítani kell annak érdekében, hogy megfeleljenek az e károsító Unión belüli mozgása ellen hozott uniós szabályoknak.

(7)

A 2000/29/EK irányelv IV. melléklete A. részében nem szereplő egyes növények, növényi termékek és más áruk tekintetében a tudományos és műszaki ismeretek fejlődése rámutatott arra, hogy az Unióba való behozataluk vagy az Unión belüli mozgásuk elfogadhatatlan növény-egészségügyi kockázattal járhat, mivel nagy a valószínűsége annak, hogy a (6) preambulumbekezdésben említett károsítókat hordozzák. Ezeket a növényeket, növényi termékeket és más árukat ezért fel kell sorolni a IV. melléklet A. részében.

(8)

Továbbá a (6) preambulumbekezdésben említett növényeket, növényi termékeket és más árukat még az Unióba való behozataluk vagy az Unión belüli szállításuk előtt növény-egészségügyi ellenőrzésnek kell alávetni. Ezeket a növényeket, növényi termékeket és más árukat tehát fel kell sorolni a 2000/29/EK irányelv V. mellékletének A. és B. részében.

(9)

A Manihot esculenta Crantz, a Limnophila L., az Eryngium L., és a Capsicum L. behozatalakor végzett gyakori vizsgálatok azt mutatták, hogy a Manihot esculenta Crantz levelei, a Limnophila L. és az Eryngium L. levélzöldségei, valamint a Capsicum L. termése gyakran hordozzák a 2000/29/EK irányelv I. és II. mellékletében felsorolt károsítókat. Ezeket a növényeket tehát az Unióba történő behozataluk előtt növény-egészségügyi vizsgálatnak kell alávetni, és csak abban az esetben engedélyezhető behozataluk, amennyiben növény-egészségügyi bizonyítvány kíséri őket. Következésképpen e növényeknek szerepelniük kell az V. melléklet B. részének I. szakaszában.

(10)

Figyelembe véve a FAO növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó, a „Fa csomagolóanyagokra vonatkozó szabályozás a nemzetközi kereskedelemben” címet viselő 15. számú felülvizsgált nemzetközi szabványát, a 2000/29/EK irányelv jelenlegi megközelítését – amely különböző követelményeket állít fel a szerint, hogy a fa csomagolóanyag ténylegesen használatban van-e vagy sem – el kell vetni, mivel ez a megközelítés technikailag már nem indokolt. A 2000/29/EK irányelv IV. melléklete A. részének I. szakaszát ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(11)

A növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabvány értelmében bármilyen típusú farakomány kiékeléséhez és alátámasztásához használt fa faanyagú csomagolóanyagnak tekintendő, mivel nincs már olyan technikai indokolás, amely megkívánná a más típusú fa csomagolóanyagtól eltérő szabályozásukat. A 2000/29/EK irányelv IV. melléklete A. részének I. szakaszát ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(12)

Szükségesnek bizonyul a fa és lehántolt kéreg hőkezelésére vonatkozó növény-egészségügyi követelmények megfogalmazásának módosítása, mivel egyértelműen meg kell jelölni, hogy a hőkezelés ideje megszakítás nélkül értendő, és a fát megfertőző károsító sikeres eltávolítása érdekében a fát vagy lehántolt kérget az átmérő teljes profiljában az előírt hőmérsékleten kell kezelni. A 2000/29/EK irányelv IV. melléklete A. részének I. szakaszát ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(13)

A 6 mm-es vastagságot meg nem haladó faanyag felvétele érdekében a 2000/29/EK irányelv V. mellékletének B. részében frissíteni kell a tűlevelűek faanyagának KN-kódjait, mivel a károsítókra vonatkozó friss kockázatelemzések alapján e faanyagok esetében is fennáll a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner and Bührer) Nickle et al. behurcolásának veszélye.

(14)

A Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith, a Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. és a citrus greening baktérium neveket e károsítók módosított tudományos nevével összhangban módosítani kell. A Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith károsítóra Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. néven kell hivatkozni. A Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. károsítóra Solanum lycopersicum L. néven kell hivatkozni. A Citrus greening baktériumra, mint a citrus/citrus greening Huanglongbing megbetegedéséért felelős kórokozóra aCandidatus Liberibacter spp. néven kell hivatkozni.

(15)

A 2007/33/EK tanácsi irányelv (2) intézkedéseket határoz meg a Globodera pallida (Stone) Behrens és a Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens burgonya-fonálférgek európai populációi ellen, eloterjedésük meghatározása, továbbterjedésük megakadályozása, valamint az ellenük történő védekezés érdekében. A 2000/29/EK irányelvnek a (Globodera pallida (Stone) Behrens és Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens) burgonya-fonálférgekre vonatkozó hatályos intézkedéseit a 2007/33/EK irányelv követelményeinek megfeleően frissíteni kell. A 2000/29/EK irányelv IV. és V. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

A 690/2008/EK bizottsági rendelet (3) egyes övezeteket különböző károsítók tekintetében védett övezetként ismer el. A 690/2008/EK rendelet az Unión belül a védett övezetek vonatkozásában a legutóbbi fejleményekre és az alábbi károsítókra tekintettel módosításra került: a Citrus tristeza virus (európai törzsek), Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. és Grapevine flavescence dorée MLO. Ezért az adott károsítók tekintetében védett övezetekre vonatkozó követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében a 2000/29/EK irányelv I.–IV. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

Ezenkívül az Unión belül az egyes károsítók tekintetében védett övezetként elismert több övezet már nem felel meg a vonatkozó követelményeknek, mivel az adott károsítók már megjelentek ott. Az érintett övezetek a következők: Spanyolországban Kasztília la Mancha autonóm közösségei, Murcia, Navarra, La Rioja, Calatayud település körzete (Aragónia) és Guipúzcoa megye (Baszkföld); Olaszországban Friuli-Venezia Giulia és Sondrio megye (Lombardia); Szlovákiában Ohrady, Topoľníky/Nyárasd és Trhová Hradská/Vásárút települések az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. károsító tekintetében; Görögországban Argolida és Chania régió; Franciaországban Korzika; Portugáliában Algarve a Citrus tristeza vírus európai törzsei tekintetében. A 2000/29/EK irányelv II. mellékletének B. részét, III. mellékletének B. részét és IV. mellékletének B. részét ennek megfelelően módosítani kell.

(18)

A növények, növényi termékek és más áruk előállításának és kereskedelmének védelme érdekében technikailag indokolt és a fennálló kártevőveszéllyel összhangban áll a Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu and Thaumatopoea processionea L. károsítóknak a 2000/29/EK irányelv I. mellékletnek B. részébe való felvétele.

(19)

Az Írország, Portugália és az Egyesült Királyság által biztosított információk azt jelzik, hogy ezek az országok a Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu károsítótól mentesek, és területeik megfelelnek a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének h) pontjában az adott károsító tekintetében védett övezet létrehozására meghatározott feltételeknek. A 2000/29/EK irányelv I. mellékletének B. részét és IV. mellékletének B. részét ennek megfelelően módosítani kell. Hasonlóképpen a 2000/29/EK irányelv IV. mellékletének B. részét és V. mellékletének A. részét módosítani kell egyes növényeknek, növényi termékeknek és más termékeknek a védett övezetekbe történő behozatalára vonatkozó követelmények bevezetése érdekében.

(20)

Az Írország és az Egyesült Királyság által biztosított információk azt mutatják, hogy Írország területe és az Egyesült Királyság területének egy része a Thaumatopoea processionea L., károsítótól mentes, és ezek a területek megfelelnek a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének h) pontjában az adott károsító tekintetében védett övezet létrehozására meghatározott feltételeknek. A 2000/29/EK irányelv I. mellékletének B. részét és IV. mellékletének B. részét ennek megfelelően módosítani kell. Hasonlóképpen a 2000/29/EK irányelv IV. mellékletének B. részét és V. mellékletének A. részét módosítani kell egyes növényeknek, növényi termékeknek és más termékeknek a védett övezetekbe történő behozatalára vonatkozó követelmények bevezetése érdekében.

(21)

A Franciaország által a közelmúltban végzett, a károsítókra vonatkozó kockázatelemzés azt mutatja, hogy az Ips amitinus Eichhof károsító nem jelent elfogadhatatlan növény-egészségügyi kockázatot Korzikán (Franciaroszág). Korzikát következésképpen törölni kell az e károsító tekintetében védett övezetek jegyzékéből. A 2000/29/EK irányelv II. mellékletének B. részét és IV. mellékletének B. részét ennek megfelelően módosítani kell.

(22)

Az Egyesült Királyság által biztosított információk azt mutatják, hogy a Man-sziget mentes a Cryphonectria parasitica (Murrill) Barr károsítótól, így a Man-sziget megfelel a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének h) pontjában az adott károsító tekintetében védett övezet létrehozására meghatározott feltételeknek. A 2000/29/EK irányelv II. mellékletének B. részét és IV. mellékletének B. részét ennek megfelelően módosítani kell.

(23)

Egy, a kártevőkre vonatkozó friss kockázatelemzés azt mutatja, hogy a növények, növényi termékek és egyéb áruk egyes védett övezetekbe való behozatalára és azon belüli mozgására vonatkozó jelenlegi követelmények a Cryphonectria parasitica (Murrill) Barr károsító tekintetében nem elegendőek a növény-egészségügyi kockázat elfogadható szintre csökkentése szempontjából. Ezek a követelmények frissítésre szorulnak. A 2000/29/EK irányelv II. mellékletének B. részét, IV. mellékletének B. részét, V. melléklete A. részének II. szakaszát és V. melléklete B. részének II. szakaszát ennek megfelelően módosítani kell.

(24)

A Franciaország és Olaszország által biztosított információk értelmében Pikárdia (Aisne megye), Île de France (Citry, Nanteuil-sur-Marne et Saâcy-sur-Marne települések) és Puglia mentesek a Grapevine flavescence dorée MLO károsítótól és megfelelnek a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének h) pontjában az adott károsító tekintetében védett övezet létrehozására meghatározott feltételeknek. A 2000/29/EK irányelv II. mellékletének B. részét és IV. mellékletének B. részét ennek megfelelően módosítani kell.

(25)

A Svájc által rendelkezésre bocsátott információk azt mutatják, hogy Svájc (Ticino kanton és a Misox-völgy kivételével) mentes a Grapevine flavescence dorée MLO károsítótól. Ezért tehát indokolt Svájc felvétele (Ticino kanton és a Misox-völgy kivételével) azon térségek jegyzékébe, ahonnan a Vitis L. növény behozatala engedélyezett az érintett károsító tekintetében védett övezetekbe. A 2000/29/EK irányelv IV. mellékletének B. részét ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(26)

A 2000/29/EK irányelvet mindezeknek megfelelően módosítani kell.

(27)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Növény-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

24.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/49

(1)

A 2009/48/EK irányelv meghatározza az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján rákkeltőként, mutagénként vagy reprotoxikusként besorolt anyagokra (CMR-anyagok) vonatkozó általános követelményeket. Az említett anyagok játékokban, játékok részeiben vagy mikrostrukturálisan különálló részeiben történő felhasználása tilos, kivéve, ha azok gyermekek számára nem hozzáférhetőek, ha bizottsági határozat útján engedélyezték őket, vagy ha egyenkénti koncentrációjuk nem haladja meg az ezeket a CMR-anyagokat tartalmazó keverékek osztályozásánál megállapított releváns koncentráció szintjét. A gyermekek egészségének még jobb védelme érdekében az említett anyagokra vonatkozóan egyedi határértékek állapíthatók meg a 3 évesnél fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékok és a szájba vehető játékok esetében.

(2)

A biszfenol-A nagy mennyiségben gyártott vegyi anyag, amelyet számos fogyasztói termék előállításánál széles körben használnak. A biszfenol-A-t a polikarbonát műanyagok előállítása során monomerként alkalmazzák. A polikarbonát műanyagokat többek között a játékok gyártásában használják. Bizonyos játékokban kimutatták a biszfenol-A jelenlétét.

(3)

A játékok biztonságára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. május 3-i 88/378/EGK tanácsi irányelv (3)2013. július 19-ig szabályozta a játékok kémiai tulajdonságaira vonatkozó fő biztonsági követelményeket. A biszfenol-A esetében az EN 71-9:2005+A1:2007 európai szabvány 0,1 mg/l kioldódási határértéket határoz meg. Az EN 71-10:2005 és az EN 71-11:2005 európai szabvány meghatározza a megfelelő vizsgálati módszereket. A játékokban lévő biszfenol-A-nak való expozíció biztonságos szintjének biztosítására a játékipar az EN 71-9:2005+A1:2007, EN 71-10:2005 és EN 71-11:2005 szabványban a biszfenol-A-ra vonatkozóan meghatározott határértékeket és vizsgálati módszereket alkalmazza. E szabványok azonban nem harmonizált szabványok.

(4)

Az 1272/2008/EK rendelet 2. kategóriájú, reprodukciós toxicitást mutató anyagként sorolja be a biszfenol-A-t. Különleges követelmények hiányában játékok tartalmazhatnak biszfenol-A-t, amennyiben annak koncentrációs szintje nem haladja meg a biszfenol-A-t CMR-ként tartalmazó keverékek osztályozásánál megállapított releváns koncentráció szintjét, azaz a 2013. július 20-tól érvényes 5 %-ot, illetve a 2015. június 1-től érvényes 3 %-ot. Nem kizárt, hogy az EN 71-9:2005+A1:2007, EN 71-10:2005 és EN 71-11:2005 európai szabványban meghatározott 0,1 mg/l kioldódási határértékhez képest az említett koncentráció a kisgyermekek nagyobb biszfenol-A-expozíciójához vezet.

(5)

A létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelet (4) alapján 2003-ban és 2008-ban átfogó értékelést végeztek a biszfenol-A-ra vonatkozóan. A végleges értékelő jelentésben (Updated European Union Risk Assessment Report 4,4'-isopropylidenediphenol [bisphenol-A],„Frissített európai uniós értékelő jelentés a 4,4'-izopropilidén-difenol [biszfenol-A] tekintetében”) többek között az szerepelt, hogy a biszfenol-A számos in vitro és in vivo szűrőpróba során endokrin modulációs hatást fejtett ki; a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy további kutatómunkára van szükség, hogy tisztázni lehessen az alacsony dózisú biszfenol-A fejlődésre gyakorolt potenciális negatív hatásaival kapcsolatos bizonytalanságot. Annak érdekében, hogy biztosított legyen a gyermekek magas szintű védelme a játékokban használt vegyi anyagok okozta kockázatokkal szemben, a kiszolgáltatott fogyasztói csoportot alkotó gyermekek speciális igényeinek fényében a biszfenol-A tekintetében indokolt felvenni a 0,1 mg/l kioldódási határértéket a 2009/48/EK irányelvbe.

(6)

A biszfenol-A hatásait jelenleg különböző tudományos fórumok – többek között az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság – értékelik. Amennyiben a jövőben új, releváns tudományos ismeretek állnak rendelkezésre, az említett irányelvben meghatározott kioldódási határértéket felül kell vizsgálni.

(7)

A 2009/48/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a játékbiztonsági bizottság véleményével,

24.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/52

(1)

A Tanács 2011. február 28-án elfogadta a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/137/KKBP határozatot (1).

(2)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2014. március 19-én elfogadta a 2146 (2014) sz. határozatot (a továbbiakban: a 2146 (2014) ENSZ BT-határozat), amelyben engedélyezi, hogy az ENSZ tagállamai a nyílt tengeren ellenőrizzék az 1970 (2011) ENSZ BT-határozat 24. pontja értelmében létrehozott bizottság által megjelölt hajókat.

(3)

A 2146 (2014) ENSZ BT-határozat előírja, hogy a megjelölt hajók lobogó szerinti államainak meg kell tenniük az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy utasítsák ezeket a hajókat, hogy a fedélzetükre ne rakodják fel, ne szállítsák, illetve ne rakodják ki a Líbiából jogellenesen kivitt nyersolajat, amennyiben a líbiai kormány kapcsolattartó pontjától nem érkezik erre vonatkozó utasítás.

(4)

A 2146 (2014) ENSZ BT-határozat ezenkívül előírja, hogy az ENSZ tagállamainak meg kell tenniük az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a megjelölt hajóknak megtiltsák a kikötőikbe való belépést, kivéve, ha a belépés az ellenőrzés céljából szükséges, vagy veszélyhelyzet esetén, illetve a hajó Líbiába való visszatérése esetén.

(5)

A 2146 (2014) ENSZ BT-határozat emellett előírja, hogy a megjelölt hajók számára tilos ellátási szolgáltatást nyújtani – így például üzemanyag-ellátást vagy ellátmányozást –, illetve bármely más módon kiszolgálni őket.

(6)

A 2146 (2014) ENSZ BT-határozat azt is előírja, hogy nem végezhetők pénzügyi tranzakciók a megjelölt hajók fedélzetén lévő, Líbiából származó nyersolaj vonatkozásában.

(7)

A Tanács a 2011/137/KKBP határozattal összhangban elvégezte a személyek és szervezetek említett határozat II. és IV. mellékletében foglalt jegyzékének teljes felülvizsgálatát.

(8)

Naprakésszé kell tenni a 2011/137/KKBP határozat IV. mellékletében foglalt, személyek és szervezetek jegyzékében szereplő egyik szervezet azonosító adatait.

(9)

Már nem indokolt két szervezetnek a 2011/137/KKBP határozat IV. mellékletében foglalt, személyek és szervezetek jegyzékében való szerepeltetése.

(10)

A 2011/137/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A határozat a következő cikkekkel egészül ki:

„4b. cikk

(1)   A tagállamok a 2146 (2014) ENSZ BT-határozat 5–9. pontjával összhangban a nyílt tengeren ellenőrizhetik a megjelölt hajókat, és ennek során – az adott esetben alkalmazandó nemzetközi humanitárius jog és nemzetközi emberi jogi normák maradéktalan tiszteletben tartása mellett – minden olyan intézkedést alkalmazhatnak, amely arányos a konkrét körülményekhez képest, valamint utasíthatják a hajót, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket ahhoz, hogy – a líbiai kormány beleegyezésével és a líbiai kormánnyal egyeztetve – visszajuttassa a nyersolajat Líbiának.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzés megkezdését megelőzően a tagállamoknak kérniük kell a hajó lobogó szerinti államának beleegyezését.

(3)   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzést végző tagállamok haladéktalanul jelentést nyújtanak be az ellenőrzésről a bizottságnak, amelyben releváns információknak kell szerepelniük, köztük a hajó lobogó szerinti állama beleegyezésének megszerzésére tett erőfeszítéseknek is.

(4)   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzést végző tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ellenőrzéseket hadihajók vagy valamely állam tulajdonában álló vagy általa üzemeltetett, kizárólag nem kereskedelmi kormányzati célra használt hajók végezzék.

(5)   A nem megjelölt hajók vonatkozásában és az (1) bekezdésben említett helyzettől eltérő esetekben az (1) bekezdés nem érinti a tagállamoknak a nemzetközi jog szerinti jogait, kötelezettségeit és feladatait, beleértve az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye alapján fennálló jogokat és kötelezettségeket, így például azt az általános elvet, hogy a nyílt tengeren a lobogó szerinti állam kizárólagos joghatósággal rendelkezik a hajói felett.

(6)   Az V. mellékletben szerepelnek az (1) bekezdésben említett, a Biztonsági Tanács vagy a bizottság által a 2146 (2014) ENSZ BT-határozat 11. pontjának megfelelően megjelölt hajók.

4c. cikk

(1)   Az a tagállam, amely valamely megjelölt hajó lobogó szerinti állama, utasítja a szóban forgó hajót, hogy a fedélzetére ne rakodja fel, ne szállítsa, illetve ne rakodja ki a Líbiából jogellenesen kivitt nyersolajat, amennyiben a líbiai kormány kapcsolattartó pontjától nem érkezik a 2146 (2014) ENSZ BT-határozat (3) bekezdésében említettek szerinti utasítás.

(2)   A tagállamok a megjelölt hajóktól megtagadják a kikötőikbe való belépést, kivéve, ha a belépés az ellenőrzés céljából szükséges, vagy veszélyhelyzet esetén, illetve a Líbiába való visszatérés esetén.

(3)   A tagállamok állampolgárainak vagy a tagállamok területéről tilos ellátási szolgáltatást – így például üzemanyag-ellátást vagy ellátmányozást – nyújtani a megjelölt hajók számára, illetve bármely más módon kiszolgálni őket.

(4)   A (3) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adott tagállam illetékes hatósága azt állapítja meg, hogy e szolgáltatások nyújtása humanitárius okokból szükséges, vagy hogy a hajó visszatér Líbiába. Az érintett tagállam értesíti a bizottságot ezekről az engedélyekről.

(5)   A tagállamok állampolgárainak vagy a tagállamok területéről tilos pénzügyi tranzakciókat végezni a megjelölt hajók fedélzetén lévő, Líbiából jogellenesen kivitt nyersolaj vonatkozásában.

(6)   Az V. mellékletben szerepelnek az (1), a (2), a (3) és az (5) bekezdésben említett, a Biztonsági Tanács vagy a bizottság által a 2146 (2014) ENSZ BT-határozat 11. pontjának megfelelően megjelölt hajók.”

2.

A 8. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Tanács a Biztonsági Tanács vagy a bizottság által meghatározottak alapján végrehajtja az I., a III. és az V. melléklet módosításait.”

3.

A határozat a következő cikkel egészül ki:

„9b. cikk

Amennyiben a Biztonsági Tanács vagy a bizottság megjelöl valamely, a 4b. cikk (1) bekezdésében, és a 4c. cikk (1), (2), (3) és (5) bekezdésében említett hajót, a Tanács felveszi azt az V. mellékletbe.”.

24.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/56

(1)

A Tanács 2010. szeptember 27-én elfogadta a 2010/573/KKBP határozatot (1).

(2)

A Tanács 2013. szeptember 27-én elfogadta a 2013/477/KKBP határozatot (2), amely a 2010/573/KKBP határozat felülvizsgálata alapján 2014. szeptember 30-ig meghosszabbította a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójának vezetésével szembeni korlátozó intézkedéseket.

(3)

A korlátozó intézkedéseket 2014. október 31-ig meg kell hosszabbítani.

(4)

A 2010/573/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

24.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/57

(1)

A Tanács 2013. december 23-án elfogadta a 2013/798/KKBP határozatot.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) 2127 (2013) sz. határozata alapján létrehozott szankcióbizottság 2014. május 9-én három személyt vett fel azon személyek és szervezetek jegyzékébe, akikre/amelyekre vonatkoznak a 2134 (2014) sz. ENSZ BT-határozat 30. és 32. pontjában előírt korlátozó intézkedések.

(3)

A 2013/798/KKBP határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

24.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/60

(1)

A Tanács 2013. július 22-én elfogadta a 2013/393/KKBP határozatot (1), amelyben Franz-Michael SKJOLD MELLBIN-t nevezte ki az Európai Unió afganisztáni különleges képviselőjévé (EUKK). Az EUKK megbízatása 2014. június 30-án lejár.

(2)

Az EUKK megbízatását további 8 hónapra meg kell hosszabbítani.

(3)

Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységének tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

a)

hozzájárul az EU–Afganisztán együttes nyilatkozat, az Afganisztánra vonatkozó, 2014–2016-os uniós stratégia és adott esetben az EU-Afganisztán közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás végrehajtásához;

b)

támogatja az Unió és Afganisztán közötti politikai párbeszédet;

c)

támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által Afganisztánban betöltött kulcsfontosságú szerepet, különös hangsúlyt helyezve a nemzetközi segítségnyújtás erőteljesebb koordinációjához való hozzájárulásra, ezáltal elősegítve a bonni, a chicagói és a tokiói konferencián elfogadott nyilatkozatoknak, valamint a vonatkozó ENSZ-határozatoknak a végrehajtását.