21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/1

A TANÁCS 376/2014/EU HATÁROZATA

(2014. június 12.)

Portugália számára a Madeira autonóm régióban előállított és fogyasztott rum és likőr, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában előállított és fogyasztott likőr és párlat tekintetében kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazásának engedélyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az EK-Szerződés 299. cikkének (2) bekezdése (jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikke) alapján elfogadott 2009/831/EK tanácsi határozat (1) Portugália számára kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazását engedélyezi a Madeira autonóm régióban előállított és fogyasztott rum és likőr, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában előállított és fogyasztott likőr és párlat tekintetében, amely alacsonyabb lehet a 92/84/EGK tanácsi irányelvben (2) meghatározott, alkoholra vonatkozó minimum jövedékiadó-mértéknél, de legfeljebb 75 %-kal lehet kevesebb, mint az alkoholra kivetett szokásos nemzeti jövedéki adó.

(2)

A portugál hatóságok 2013. július 30-án felkérték a Bizottságot, hogy nyújtson be tanácsi határozatra irányuló javaslatot, amely ugyanezen feltételek mellett 2020. december 31-ig meghosszabbítja a 2009/831/EK határozatot. E kérelmet 2013. november 19-én módosították, amikor Portugália kérelmezte a 2009/831/EK határozat hat hónappal történő, 2014. június 30-ig tartó, a regionális állami támogatásokról szóló jelenlegi iránymutatással összhangban álló meghosszabbítását, hogy azt egy új, a 2014. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra kiterjedő hosszabbítás követhesse.

(3)	Annak érdekében, hogy e legkülső régiók fejlődésének veszélyeztetése elkerülhető legyen, a kért új engedély megadása indokolt. Mivel nehézségekbe ütközik a régión kívüli exportálás, a regionális piacok az egyedül lehetséges árusítóhelyek e termékek értékesítésére.

(4)

Madeira autonóm régióban, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában a mezőgazdasági üzemek kis mérete, elszigeteltsége, valamint kismértékű gépesítettsége miatt a mezőgazdasági eredetű nyersanyagok drágábbak, mint szokásos termelési körülmények között. Madeira esetében ezen felül a domborzat, éghajlat, talaj, illetve a kisipari előállítás miatt a cukornád feldolgozásából származó termékmennyiség is kevesebb, mint más legkülső régiókban. A késztermék elszállításán felül, egyes helyben nem termelt nyersanyagoknak és csomagolóanyagoknak a szigetekre történő szállítása többletköltségekhez vezet. Az Azori-szigetek esetében a szigetjelleg duplán érvényesül,mivel a szigetek nagy területen helyezkednek el. A berendezések szállítása és beszerelése ezekben a távoli fekvésű és szigetjellegű régiókban tovább növeli a többletköltségeket. Ugyanez vonatkozik egyes, a szárazföldre történő, szükséges utazásokra és szállításokra is. A késztermékek tárolása is többletköltségeket jelent, mert a helyi fogyasztás nem veszi fel a megtermelt mennyiséget annak elkészültekor, hanem a kereslet széthúzódik az egész évre. A regionális piac kis mérete is többféle módon növeli az egységárat, nevezetesen az állandó költségek és a megtermelt mennyiség közötti kedvezőtlen összefüggés, mind a berendezések, mind a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés költségei miatt. Továbbá, a Madeirán működő rumtermelőknek a cukornád feldolgozásából származó hulladékot kezelniük kell, miközben más régiókban ezeket a termékeket újra tudják hasznosítani. Végül, a helyi gazdaságok által általában viselt többletköltségeket, különösen a magasabb munkaerő- és energiaköltségeket, szintén az érintett termelők viselik.

(5)

A 2009/831/EK határozat 4. cikkében említett jelentések részletes számításai alátámasztják, hogy a 75 %-os kedvezményes jövedékiadó-mérték nem ellensúlyozza teljes mértékben a Madeirán és az Azori-szigeteken előállított desztillált szeszes italok magasabb előállítási és forgalmazási költségei miatti versenyhátrányt. Ezért a kedvezményes jövedékiadó-mértéket a kérelmezett szinten továbbra is engedélyezni kell.

(6)	A helyzet alapos vizsgálata megerősítette, hogy Portugália kérelmének helyt kell adni az alkoholiparnak az érintett legkülső régiókban való fenntartása érdekében.

(7)	Mivel az adókedvezmény nem haladja meg a többletköltségek kiegyenlítéséhez szükséges mértéket, és mivel a kérdéses mennyiségek szerények, illetve az adókedvezmény az érintett régiók fogyasztására korlátozódik, az intézkedés nem veszélyezteti az uniós jogrend integritását és koherenciáját.

(8)	Félidős jelentés benyújtását kell előírni, hogy a Bizottság értékelhesse, hogy az említett eltérés megadását indokoló okok továbbra is fennálnak-e.

(9)	Ez a határozat nem sérti az EUMSZ 107. és 108. cikkének lehetséges alkalmazását,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EUMSZ 110. cikkétől eltérve, Portugália engedélyt kap arra, hogy a 92/84/EGK irányelv 3. cikkében megállapított, alkoholra vonatkozó teljes jövedékiadó-mértéknél alacsonyabb jövedékiadó-mértéket alkalmazzon Madeira autonóm régióban, az ott előállított és fogyasztott rumra és likőrre, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában, az ott előállított és fogyasztott likőrre és párlatra.

2. cikk

Az 1. cikkben említett eltérés a következőkre korlátozódik:

Madeira tekintetében

a)	az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendeletének (3) II. mellékletében az 1. kategóriában meghatározott rumra, amely az említett rendelet III. mellékletében az 1. kategóriában említett „Rum da Madeira” földrajzi árujelzővel rendelkezik;

b)	a 110/2008/EK rendelet II. mellékletében a 32. és 33. kategóriában meghatározott, regionális gyümölcsből vagy növényből készült likőrre és „crème de”-re;

az Azori-szigetek tekintetében

a)	a 110/2008/EK rendelet II. mellékletében a 32. és 33. kategóriában meghatározott, regionális gyümölcsből vagy nyersanyagból készült likőrre és „crème de”-re;

b)	a 110/2008/EK rendelet II. mellékletében a 4. és 6. kategóriában meghatározott jellemzőkkel rendelkező, illetve minőségű, borból vagy törkölyből készült párlatra.

3. cikk

Az 1. cikkben említett termékekre alkalmazandó kedvezményes jövedékiadó-mérték alacsonyabb lehet a 92/84/EK irányelvben meghatározott alkoholra vonatkozó minimum jövedékiadó-mértéknél, de legfeljebb 75 %-kal lehet kevesebb, mint az alkoholra kivetett szokásos nemzeti jövedéki adó.

4. cikk

Portugália legkésőbb 2017. szeptember 30-ig jelentést küld a Bizottságnak, amely alapján az értékelheti, hogy a kedvezményes mérték megadását indokoló okok továbbra is fennállnak-e.

5. cikk

Ez a határozat 2014. július 1-jétől2020. december 31-ig alkalmazandó.

6. cikk

Ennek a határozatnak a Portugál Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

Y. MANIATIS

(1) A Tanács 2009. november 10-i 2009/831/EK határozata Portugália számára a Madeira autonóm régióban előállított és fogyasztott rum és likőr, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában előállított és fogyasztott likőr és párlat tekintetében kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazásának engedélyezéséről (HL L 297., 2009.11.13., 9. o.).

(2) A Tanács 1992. október 19-i 92/84/EGK irányelve az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 29. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 110/2008/EK rendelete a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).

21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/4

A TANÁCS 377/2014/EU HATÁROZATA

(2014. június 12.)

a Kanári-szigeteken alkalmazandó AIEM adóról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikke értelmében a Tanács – figyelembe véve a legkülső régiók társadalmi és gazdasági strukturális helyzetét, amelyet távoli fekvésük, sziget jellegük, kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik és néhány terméktől való gazdasági függésük súlyosbít – egyedi intézkedéseket fogad el, amelyek célja különösen az, hogy meghatározza a Szerződések – így a közös politikák – alkalmazásának feltételeit ezekben a régiókban.

(2)

A EUMSZ-nek a szóban forgó régiókra történő alkalmazása feltételeinek megállapítására ezért egyedi intézkedéseket kell elfogadni. Az ilyen intézkedéseknek figyelembe kell venniük e régiók különleges jellemzőit és korlátait, anélkül, hogy veszélyeztetnék az uniós jogrend integritását és koherenciáját, ideértve a belső piacot és a közös politikákat is.

(3)	A Kanári-szigeteken azonosított legjelentősebb hátrány az, hogy a Kanári-szigetek gazdasága nagymértékben függ a szolgáltatási ágazattól, különösen a turizmustól, valamint a Kanári-szigetek GDP-jében alacsony az ipar részesedése.

(4)

A második helyen a szigetcsoport elszigetelt jellege áll, amely akadályozza a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását. Fokozódott az egyes, a légi és a tengeri közlekedési (szállítási) eszközöktől való függés, mivel nem valósult meg e közlekedési eszközök teljes körű liberalizációja. Ezenkívül az előállítási költségek magasabbak, mert e közlekedési (szállítási) eszközök kevésbé hatékonyak és drágábbak a közútnál vagy vasútnál.

(5)	Ezen elszigeteltség további következményeként a magasabb előállítási költségek a nyersanyagoktól és az energiától való függésből, a készlet-felhalmozási kötelezettségből és a termelési berendezések szállítását érintő nehézségekből származnak.

(6)

Korlátozza a nagyobb méretekből adódó gazdaságosság lehetőségeit a piac kis mérete és az alacsony szintű exporttevékenység, a szigetcsoport földrajzi széttagoltsága, valamint a kényszer, hogy változatos, de kis szériás gyártósorokat tartsanak fenn annak érdekében, hogy a kisméretű piac követelményeinek megfeleljenek.

(7)

Sok esetben nehezebb vagy költségesebb szakosított és karbantartási szolgáltatásokhoz jutni, valamint a vezetőségnek és technikusoknak szóló képzést tartani, illetve alvállalkozásba kiadni vagy előmozdítani a vállalkozásoknak a Kanári-szigetek piacán kívüli terjeszkedését. Az elosztási módszerek szűk köre is a raktárkészlet felhalmozásához vezet.

(8)

A környezetet illetően az ipari hulladék ártalmatlanítása és a mérgező hulladék kezelése magasabb környezetvédelemmel kapcsolatos költségekhez vezet. E költségek azért magasabbak, mert nincsenek újrafeldolgozó üzemek, csak egyes termékek vonatkozásában és a hulladékot a kontinensre kell szállítani, a mérgező hulladékot pedig a Kanári-szigeteken kívül kell kezelni.

(9)	A fentiek és a spanyol hatóságok által a Bizottságnak címzett 2013. március 4-i értesítés alapján meg kell hosszabbítani azt az adókivetés alkalmazására irányuló engedélyt, amely mentességek biztosítását teszi lehetővé a jegyzéken felsorolt helyi termékek tekintetében.

(10)

Az EK-Szerződés 299. cikke alapján elfogadott 2002/546/EK tanácsi határozat (1) először felhatalmazta Spanyolországot arra, hogy az „Arbitrio sobre Importaciones y Entregas de Mercancías en las Islas Canarias” (a továbbiakban: AIEM) elnevezésű adó vonatkozásában 2011. december 31-ig mentességet vagy kedvezményt nyújtson egyes, a Kanári-szigeteken helyben előállított termékekre. Az említett határozat melléklete felsorolja azokat a termékeket, amelyekre alkalmazható az adó alóli mentesség vagy az arra vonatkozó kedvezmény. A helyben előállított termékek és az egyéb termékek adóztatásában jelentkező különbség – terméktől függően – nem haladhatja meg az 5, a 15 vagy a 25 százalékpontot.

(11)	A 895/2011/EU határozat (2) módosította a 2002/546/EK tanácsi határozatot, és annak alkalmazási idejét 2013. december 31-ig meghosszabbította.

(12)	Az 1413/2013/EU határozat (3) tovább módosította a 2002/546/EK tanácsi határozatot, és annak alkalmazási idejét 2014. június 30-ig meghosszabbította.

(13)	Az AIEM adó a Kanári-szigetek ipari termelési ágazatai autonóm fejlesztésének és a Kanári-szigetek gazdasági diverzifikációjának célját szolgálja.

(14)	A szóban forgó ipari termékekre alkalmazható maximális mentesség mértéke az ágazattól és a terméktől függően 5 % és 15 % között változik.

(15)

A kész dohánytermékekre alkalmazandó maximális mentesség mértéke mindazonáltal magasabb, mert a dohányágazat kivételes esetnek minősül. A dohányipar, amely nagy mértékben elterjedt a Kanári-szigeteken, több éve jelentős mértékben hanyatlik. A fent részletezett szigeti jellegből adódó hátrányok okozzák elsősorban a Kanári-szigeteken a helyi dohánytermelésben bekövetkezett hanyatlást. Indokolt jelentős mértékű mentességet fenntartani a dohány vonatkozásában. Az adóztatás alóli mentesség közvetlen kapcsolatban áll a Kanári-szigeteken való termelés fenntartására irányuló célkitűzéssel.

(16)

A Kanári-szigetek társadalmi-gazdasági fejlesztésének elősegítésére bevetett eszközöket nemzeti szinten az adó és az abból származó bevételek biztosítják. Az AIEM-ből származó bevételnek a Kanári-szigetek gazdasági és adórendszerének forrásai közé történő felvétele és a helyi tevékenységek ösztönzését magába foglaló gazdasági és társadalmi fejlesztési stratégiához történő felhasználása jogi kötelezettség.

(17)

Az AIEM adó alóli mentességeket vagy az arra vonatkozó kedvezményeket 6,5 évig kell alkalmazni. Mindazonáltal szükséges lesz az e mentességek vagy kedvezmények eredményeinek értékelése. A spanyol hatóságoknak ezért legkésőbb 2017. szeptember 30-ig jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz az AIEM adó alóli mentességek vagy az arra vonatkozó kedvezmények alkalmazásáról annak érdekében, hogy – figyelembe véve a legkülső régiókat érintő hátrányokat – ellenőrizzék a megtett intézkedések hatását és ezek hozzájárulását a helyi gazdasági tevékenységek fenntartásához vagy előremozdításához. Ennek alapján az uniós szabályok értelmében engedélyezett hatályt és mentességeket szükség esetén felül kell vizsgálni.

(18)	Az AIEM által biztosított adóelőnynek arányosnak kell maradnia annak érdekében, hogy az ne ássa alá az Unió jogrendjének integritását és egységességét, és ne sértse a belső piacon megvalósuló torzulásoktól mentes versenyt, valamint az állami támogatási politikákat.

(19)	E határozat nem sérti az EUMSZ 107. és 108. cikkének lehetséges alkalmazását,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az EUMSZ 28., 30. és 110. cikkétől eltérve a spanyol hatóságok engedélyt kapnak arra, hogy a Kanári-szigeteken helyben előállított, a mellékletben felsorolt termékek vonatkozásában 2020. december 31-ig meghatározzák az „Arbitrio sobre las Importaciones y Entregas de Mercancias en las islas Canarias (AIEM)” elnevezésű adó alóli teljes körű mentességet vagy részleges kedvezményeket. E mentességeknek vagy kedvezményeknek a Kanári-szigetek gazdasági és társadalmi fejlesztésére irányuló stratégia részét kell képezniük és hozzá kell járulniuk a helyi tevékenységek ösztönzéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben említett mentességek vagy kedvezmények alkalmazása nem eredményezhet különbségeket az alábbi mértékben:

a)	5 % a melléklet A. szakaszában felsorolt termékekre vonatkozóan;

b)	10 % a melléklet B. szakaszában felsorolt termékekre vonatkozóan;

c)	15 % a melléklet C. szakaszában felsorolt termékekre vonatkozóan;

d)	25 % a melléklet D. szakaszában felsorolt termékekre vonatkozóan. A spanyol hatóságok azonban legfeljebb 18 EUR/1 000 cigaretta mértékű minimális adót állapíthatnak meg, amelyet csak akkor alkalmazhatnak, ha az általános adótípusok alkalmazásából eredő AIEM adó nem éri el ezt az adatot.

2. cikk

A spanyol hatóságok legkésőbb 2017. szeptember 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz az 1. cikkben említett intézkedések alkalmazásáról annak érdekében, hogy – figyelembe véve a legkülső régiókat érintő hátrányokat – ellenőrizzék a megtett intézkedések hatását és ezek hozzájárulását a helyi gazdasági tevékenységek fenntartásához vagy előremozdításához.

Ennek alapján a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácshoz, amely átfogó gazdasági és társadalmi elemzést és adott esetben egy, az ezen határozat rendelkezéseinek kiigazítására vonatkozó javaslatot tartalmaz.

3. cikk

Ez a határozat 2014. július 1-jétől alkalmazandó.

4. cikk

Ennek a határozatnak a Spanyol Királyság a címzettje.

Kelt Luxembourgban, 2014. június 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

Y. MANIATIS

(1) A Tanács 2002. június 20-i 2002/546/EK határozata a Kanári-szigeteken érvényesülő AIEM-adóról (HL L 179., 2002.7.9., 22. o.).

(2) A Tanács 2011. december 19-i 895/2011/EU határozata a 2002/546/EK határozatnak az alkalmazási ideje tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2011.12.29., 17. o.).

(3) A Tanács 2013. december 17-i 1413/2013/EU határozata a 2002/546/EK határozatnak az időbeli hatálya tekintetében történő módosításáról (HL L 353., 2013.12.28., 13. o.).

Melléklet

A. Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett termékjegyzék a Közös Vámtarifa szerinti nómenklatúra osztályozásának megfelelően

Mezőgazdasági és halászati termékek:

0207 11/0207 13

Ásványi anyagok:

2516900000/6801/6802

Építőanyagok:

3816/3824400000/3824 50/3824904500/3824907000/3824909799/6809

Vegyi anyagok:

2804300000/2804400000/3105209000/3208/3209/3210/3212900000/3213/3214/3304990000/3925908000/3401/3402/3406/3814 00 90/3923900000/4012 11 00/4012 12 00/4012 13/4012 19

Fémfeldolgozó ipar:

7604/7608

Élelmiszeripar:

0210121100/0210121900/0210194000/0210 19 81/0305 41 00/0305430090/

0901220000/1101/1102/1601/1602/1704903000/1704905100/1704905500/

1704907500/1704907100/1806/1901200000/1901909100/1901 90 99/

1904 10 10/1905/2005 20 20/2006003100/2008119600/2008119800/2008 19 92/

2008 19 93/2008 19 95/2008 19 99/2309

Italok:

2009 11/2009 12 00/2009 19/2009 41/2009 49/2009 50/2009 61/2009 71/2009 79/2009 89/2009 90/2201/2202/2204

Textil- és bőripar:

6112 31/6112 41

Papíráru:

4818909000/4823908590

Grafika és kiadványszerkesztés:

4910

B. Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett termékjegyzék a Közös Vámtarifa szerinti nómenklatúra osztályozásának megfelelően

Mezőgazdasági és halászati termékek:

0203 11/0203 12/0203 19/0701 90/0703

Építőanyagok:

2523290000/

Élelmiszeripar:

0210111100/0210113100/1905/2105

Papíráru:

4808/4819/4823904000

C. Az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett termékjegyzék a Közös Vámtarifa szerinti nómenklatúra osztályozásának megfelelően

Mezőgazdasági és halászati termékek:

0407210000/0407291000/0407901000

Építőanyagok:

2523 90/7010

Vegyi anyagok:

3809 91 00/3917 21/3917 23/3917 32 00/3917 33 00/3917 39 00/3917 40 00/3923 10 00/3923 21 00/3923 30 10/3924 10 00

Fémfeldolgozó ipar:

7309 00/7610100000/9403208090

Élelmiszeripar:

0403/0901 21/1902/2103200000/2103 30/2103 90 90/2106 90 98/

Italok:

2203/2208 40

Textil- és bőripar:

6302

Papíráru:

4818 10/4818 20/4818 30/4821

Grafika és kiadványszerkesztés:

4909/4911

D. Az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett termékjegyzék a Közös Vámtarifa szerinti nómenklatúra osztályozásának megfelelően

Dohányáru:

2402

21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/9

A TANÁCS 378/2014/EU HATÁROZATA

(2014. június 12.)

a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett „octroi de mer” egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozatnak annak időbeli hatálya tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

A 2004/162/EK tanácsi határozat (1) felhatalmazza Franciaországot arra, hogy az „octroi de mer” nevű egyedi adóval kapcsolatosan mentességeket és kedvezményeket alkalmazzon a Franciaország tengerentúli megyéiben helyben előállított, az említett határozat mellékletében felsorolt termékekre. A helyben előállított termékek és az egyéb termékek adóztatásában jelentkező különbség – terméktől függően – nem haladhatja meg a 10, a 20 vagy a 30 százalékpontot. E mentességek és kedvezmények olyan egyedi intézkedéseknek minősülnek, amelyek célja a legkülső régiók azon különleges, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkében felsorolt hátrányainak ellensúlyozása, amelyek hatására növekednek a helyi vállalatok termelési költségei, termékeik pedig kevésbé versenyképessé válnak a francia anyaországból, más tagállamokból vagy nem tagállamokból érkező, hasonló termékekkel szemben. Ezek az „octroi de mer” egyedi adó alól a helyi termelés számára biztosított mentességek és kedvezmények ezért hozzájárulnak a helyi termelés megteremtéséhez, fenntartásához vagy továbbfejlesztéséhez. A 2004/162/EK határozat alapján a francia hatóságok 2014. július 1-jéig kaptak felhatalmazást e mentességek és kedvezmények alkalmazására.

(2)	Franciaország álláspontja szerint a legkülső régiókat érintő hátrányok továbbra is fennállnak, ezért a jelenlegihez hasonló differenciált adóztatási rendszer 2014. július 1-jén túl, 2020. december 31-ig történő fenntartását kérte az Európai Bizottságtól.

(3)

Mindamellett azon termékek jegyzékének vizsgálata, amelyek tekintetében Franciaország differenciált adózás alkalmazását kérte, hosszadalmas munkát igényel, amely során minden egyes termék esetében következetesen ellenőrizni kell a differenciált adózás indokoltságát és arányosságát annak biztosítása mellett, hogy ez a differenciált adózás ne veszélyeztethesse az uniós jogrend – így a belső piac és a közös politikák – integritását és koherenciáját.

(4)	E vizsgálatot a mai napig még nem sikerült befejezni, tekintettel az érintett termékek nagy számára, valamint a helyi termékeket hátrányba hozó termelési többletköltségek számszerűsítése és a termékek piacának szerkezete tekintetében összegyűjtendő információ mennyiségére.

(5)	Ha 2014. július 1-jéig nem fogadnak el egy javaslatot, az joghézagot eredményezhetne, mivel 2014. július 1-jétől nem lehetne differenciált adózást alkalmazni a francia legkülső régiókban.

(6)

Annak érdekében, hogy be lehessen fejezni azon termékek vizsgálatát, amelyek tekintetében Franciaország differenciált adózás alkalmazását kéri, és azért, hogy a Bizottságnak kellő idő álljon rendelkezésére a kiegyensúlyozott, minden érintett érdekét figyelembe vevő javaslat kidolgozásához, szükség van a határidő hat hónappal való meghosszabbítására.

(7)	A 2004/162/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2004/162/EK határozat 1. cikkének (1) bekezdésében a „2014. július 1.” időpont helyébe „2014. december 31.” lép.

2. cikk

Ezt a határozatot 2014. július 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

E határozat címzettje a Francia Köztársaság.

Kelt Luxembourgban, 2014. június 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

Y. MANIATIS

(1) A Tanács 2004. február 10-i 2004/162/EK határozata a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett „octroi de mer” egyedi adóról és a 89/688/EGK határozat időbeli hatályának meghosszabbításáról (HL L 52., 2004.2.21., 64. o.).

21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/11

A BIZOTTSÁG 681/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. június 20.)

a 37/2010/EU rendeletnek a rafoxanid anyag tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2009. május 6-i 470/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikkére, összefüggésben 17. cikkével,

tekintettel az Európai Gyógyszerügynökségnek az állatgyógyászati készítmények bizottsága által megfogalmazott véleményére,

mivel:

(1)	Az Unióban élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő felhasználásra szánt hatóanyagok maximális maradékanyag-határértékét (a továbbiakban: MRL) a 470/2009/EK rendelet alapján kell megállapítani.

(2)	A farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló MRL-jeik szerinti osztályozásukat a 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) melléklete tartalmazza.

(3)	A rafoxanid a szarvasmarha- és juhfélék – kivéve az emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatok – izom-, zsír-, máj- és veseszövetei vonatkozásában engedélyezett anyagként már szerepel a 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában.

(4)	Az Európai Gyógyszerügynökséghez kérelem érkezett arra vonatkozólag, hogy véleményezze a szarvasmarhafélék teje esetében alkalmazandó rafoxanidra vonatkozó meglévő bejegyzés extrapolációját.

(5)

Az állatgyógyászati készítmények bizottsága azt javasolta, hogy a szarvasmarha- és juhfélék tejében előforduló rafoxanid tekintetében ideiglenes maximális maradékanyag-határértéket állapítsanak meg, és töröljék el ezen anyag emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatoknál való felhasználásának tilalmát.

(6)

A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában a rafoxanidra vonatkozó bejegyzést ezért módosítani kell, hogy tartalmazza az ajánlott ideiglenes maximális maradékanyag-határértéket a szarvasmarha- és juhfélék tejének vonatkozásában, és ne szerepeljen benne ezen anyag emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatoknál való felhasználásának tilalma.

(7)	A rafoxanidra az említett táblázatban megállapított ideiglenes maximális maradékanyag-határérték 2015. december 31-én hatályát veszti.

(8)	Az érdekelt felek számára ésszerű időkeretet kell biztosítani az újonnan megállapított MRL-hez való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedések meghozatalára.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 37/2010/EU rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. augusztus 19-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 20-án.

a Bizottság részéről,

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 152., 2009.6.16., 11. o.

(2) A Bizottság 2009. december 22-i 37/2010/EU rendelete a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról (HL L 15., 2010.1.20., 1. o.).

MELLÉKLET

A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában a rafoxanid anyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Farmakológiai hatóanyag	Jelző maradékanyag	Állatfajok	Maximális maradékanyag-határérték	Célszövetek	Egyéb rendelkezések (a 470/2009/EK rendelet 14. cikke (7) bekezdésének megfelelően)	Terápiás osztályozás
„Rafoxanid	Rafoxanid	Szarvasmarha	30 μg/kg	Izom	NINCS ADAT	Paraziták elleni hatóanyagok/Endoparaziták elleni hatóanyagok”
			30 μg/kg	Zsír
			10 μg/kg	Máj
			40 μg/kg	Vese
		Juhfélék	100 μg/kg	Izom
			250 μg/kg	Zsír
			150 μg/kg	Máj
			150 μg/kg	Vese
		Szarvasmarha-, juhfélék	10 μg/kg	Tej	Az ideiglenes MRL 2015. december 31-én hatályát veszti.

21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/14

A BIZOTTSÁG 682/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. június 20.)

a 37/2010/EU rendeletnek a klozantel anyag tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Gyógyszerügynökségnek az állatgyógyászati készítmények bizottsága által megfogalmazott véleményére,

mivel:

(1)	Az Unióban élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő felhasználásra szánt hatóanyagok maximális maradékanyag-határértékét (a továbbiakban: MRL) a 470/2009/EK rendelet alapján kell megállapítani.

(2)	A farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló MRL-jeik szerinti osztályozásukat a 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) melléklete tartalmazza.

(3)

A klozantel a szarvasmarha- és juhfélék izom-, zsír-, máj- és veseszövetei, valamint teje vonatkozásában engedélyezett anyagként már szerepel a 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában. Az említett anyagra a szarvasmarha- és juhfélék teje vonatkozásában megállapított ideiglenes maximális maradékanyag-határértékek 2014. január 1-jén hatályukat vesztették.

(4)	Az állatgyógyászati készítmények bizottsága további adatokat kapott, azokat értékelte, és mindezek alapján azt ajánlja, hogy a klozantelre vonatkozó ideiglenes MRL-eket a szarvasmarha- és juhfélék teje vonatkozásában végleges maximális maradékanyag-határértékeknek tekintsék.

(5)	A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában a klozantelre vonatkozó bejegyzést ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 37/2010/EU rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 152., 2009.6.16., 11. o.

MELLÉKLET

A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában a klozantel anyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Farmakológiai hatóanyag

Jelző maradékanyag

Állatfajok

Maximális maradékanyag-határérték

Célszövetek

Egyéb rendelkezések (a 470/2009/EK rendelet 14. cikke (7) bekezdésének megfelelően)

Terápiás osztályozás

„Klozantel

Klozantel

Szarvasmarha

1000 μg/kg

3000 μg/kg

1000 μg/kg

3000 μg/kg

45 μg/kg

Izom

Zsír

Máj

Vese

Tej

NINCS ADAT

Paraziták elleni hatóanyagok/Endoparaziták elleni hatóanyagok”

Juhfélék

1500 μg/kg

2000 μg/kg

1500 μg/kg

5000 μg/kg

45 μg/kg

Izom

Zsír

Máj

Vese

Tej

21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/17

A BIZOTTSÁG 683/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. június 20.)

a 37/2010/EU rendeletnek a klorszulon anyag tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Gyógyszerügynökségnek az állatgyógyászati készítmények bizottsága által megfogalmazott véleményére,

mivel:

(1)	Az Unióban élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő felhasználásra szánt hatóanyagok maximális maradékanyag-határértékét (a továbbiakban: MRL) a 470/2009/EK rendelet alapján kell megállapítani.

(2)	A farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló MRL-jeik szerinti osztályozásukat a 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) melléklete tartalmazza.

(3)

A klorszulon a szarvasmarhafélék izom-, máj- és veseszövetei, valamint teje vonatkozásában engedélyezett anyagként már szerepel a 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában. Az említett anyagra a szarvasmarhafélék teje vonatkozásában megállapított ideiglenes maximális maradékanyag-határértékek 2014. január 1-jén hatályukat vesztették.

(4)	Az állatgyógyászati készítmények bizottsága további adatokat kapott, azokat értékelte, és mindezek alapján azt ajánlja, hogy a klorszulonra vonatkozó ideiglenes MRL-eket a szarvasmarhafélék teje vonatkozásában végleges maximális maradékanyag-határértékeknek tekintsék.

(5)	A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában a klorszulonra vonatkozó bejegyzést ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 37/2010/EU rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 152., 2009.6.16., 11. o.

MELLÉKLET

A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában a klorszulon anyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Farmakológiai hatóanyag	Jelző maradékanyag	Állatfajok	Maximális maradékanyag-határérték	Célszövetek	Egyéb rendelkezések (a 470/2009/EK rendelet 14. cikke (7) bekezdésének megfelelően)	Terápiás osztályozás
„Klorszulon	Klorszulon	Szarvasmarha	35 μg/kg	Izom	NINCS ADAT	Paraziták elleni hatóanyagok/Endoparaziták elleni hatóanyagok”
			100 μg/kg	Máj
			200 μg/kg	Vese
			16 μg/kg	Tej

21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/20

A BIZOTTSÁG 684/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. június 20.)

a kantaxantin tenyésztyúkok takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: DSM Nutritional products Ltd.)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)	Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a kantaxantin engedélyezésére vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)	A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolandó, a kantaxantin készítmény tenyésztyúkok takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2012. december 12-i véleményében, (2) arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt felhasználási feltételek mellett a kantaxantin készítmény nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre, és használatával stabilizálható a tenyésztyúkok reprodukciós teljesítménye. A Hatóság szerint nem szükséges a forgalomba hozatalt követő nyomon követésre vonatkozó különleges követelményeket elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)	A kantaxantin készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Engedélyezés

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába és a „állattenyésztésben alkalmazott egyéb adalékanyagok” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2) The EFSA Journal (2013); 11(1):3047.

MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

Maradékanyag-határértékek az adott állati eredetű élelmiszerben

mg hatóanyag/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: egyéb tenyésztéstechnikai adalékanyagok (a reprodukciós teljesítmény stabilizálása)

4d161 g

DSM Nutritional Products Ltd., képviselője: DSM Nutritional Products Sp. Z.o.o.

Kantaxantin

Az adalékanyag összetétele

A készítmény minimális összetevői:

10 % kantaxantin;

≤ 2.2 % etoxikin;

diklórmetán: ≤ 10 mg/kg adalékanyag.

A hatóanyag jellemzése

kantaxantin

C40H52O2

CAS-szám: 514-78-3

Vizsgálat: minimum 96 %

Előállítás kémiai szintézissel

Analitikai módszer (1)

—	A takarmány-adalékanyag kantaxantintartalmát meghatározó módszer: spektrofotometria (426 nm)

—	Az előkeverékek és a takarmányok kantaxantintartalmát meghatározó módszer: Normál fázisú, nagy teljesítményű folyadék-kromatográfia VIS-kimutatással társítva (NP-HPLC-VIS, 466 nm)

Tenyésztyúkok

–

1.	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási körülményeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.	A különböző forrásból származó kantaxantinok keveréke a teljes takarmányra nézve nem haladja meg a 6 mg kantaxan/kg értéket.

3.	A készítményt keverni lehet kantaxantinnal vagy egyéb karotinoidokkal, amennyiben a keverék teljes koncentrációja a teljes takarmányra nézve nem haladja meg a 80 mg/kg értéket.

4.	Biztonsági okokból: használatakor védőmaszk, védőszemüveg és kesztyű viselése kötelező.

2024. július 10.

15 mg kantaxantin/1 kg máj (nedves szövet) és 2,5 mg kantaxantin/kg bőr/zsír (nedves szövet)

(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a takarmány-adalékanyagok vizsgálatára létrehozott európai uniós referencialaboratórium honlapján található: www.irmm.jrc.be/eurl-feed-additives.

21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/23

A BIZOTTSÁG 685/2014/EU RENDELETE

(2014. június 20.)

az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének és a 231/2012/EU bizottsági rendelet mellékletének a poli(vinil-alkohol)-poli(etilénglikol) ojtott kopolimer szilárd étrend-kiegészítőkben való felhasználása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére és 14. cikkére,

tekintettel az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete meghatározza az élelmiszerekben felhasználható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználási feltételeiket.

(2)	A 231/2012/EU bizottsági rendelet (3) meghatározza az 1333/2008/EK rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagok specifikációit.

(3)	A szóban forgó jegyzékek naprakésszé tétele az 1331/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárás révén, a Bizottság kezdeményezésére vagy pedig kérelemre történhet.

(4)

2011. szeptember 13-án kérelem érkezett a poli(vinil-alkohol)-poli(etilénglikol) ojtott kopolimer (PVA-PEG ojtott kopolimer) étrend-kiegészítők vízben könnyen oldódó filmbevonatában történő felhasználásának engedélyezése iránt. A kérelmet a Bizottság az 1331/2008/EK rendelet 4. cikkének megfelelően hozzáférhetővé tette a tagállamok számára.

(5)	Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értékelte a PVA-PEG ojtott kopolimer élelmiszer-adalékanyagként való használatának biztonságosságát, és megállapította, hogy az étrend-kiegészítők filmbevonataként történő felhasználása nem vet fel biztonsággal kapcsolatos aggályokat. (4)

(6)

A PVA-PEG ojtott kopolimert étrend-kiegészítők vízben könnyen oldódó filmbevonatában történő felhasználásra szánják. Elfedi a kellemetlen ízeket és szagokat, javítja és egyedivé teszi a tabletták külső megjelenését, könnyen lenyelhetővé teszi őket, és biztosítja az érzékeny hatóanyagok védelmét. Az anyag különleges tulajdonsága a nagyfokú rugalmasság és az alacsony viszkozitás; savas, semleges és lúgos vizes közegben gyorsan oldódik. Ezért helyénvaló engedélyezni a PVA-PEG ojtott kopolimer szilárd étrend-kiegészítőkben fényezőanyagként való használatát, és az említett adalékanyaghoz az E 1209-es számot hozzárendelni.

(7)	A PVA-PEG ojtott kopolimernek az élelmiszer-adalékanyagoknak az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében létrehozott uniós jegyzékébe történő első felvételekor a PVA-PEG ojtott kopolimerre vonatkozó specifikációkat fel kell venni a 231/2012/EU rendeletbe.

(8)	Az 1333/2008/EK és a 231/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 231/2012/EU rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 354., 2008.12.31., 16. o.

(2) HL L 354., 2008.12.31., 1. o.

(3) A Bizottság 2012. március 9-i 231/2012/EU rendelete az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékok specifikációinak meghatározásáról (HL L 83., 2012.3.22., 1. o.).

(4) EFSA Journal (2013); 11(8):3303.

I. MELLÉKLET

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

A B. rész 3. pontjában – „A színezékektől és édesítőszerektől különböző más adalékanyagok” – az E 1208 poli(vinil-pirrolidon)-vinil-acetát kopolimerre vonatkozó bejegyzés után a jegyzék az alábbi bejegyzéssel egészül ki:

„E 1209

Poli(vinil-alkohol)-poli(etilénglikol) ojtott kopolimer”

Az E. részben a 17.1. élelmiszer-kategóriában – „Szilárd étrend-kiegészítők, ideértve a kapszulákat, tablettákat és hasonlókat, kivéve a rágható formákat” – az E 1208 számú élelmiszer-adalékanyagra vonatkozó bejegyzés után a szöveg a következő új bejegyzéssel egészül ki:

„E 1209

Poli(vinil-alkohol)-poli(etilénglikol) ojtott kopolimer

100 000”

II. MELLÉKLET

A 231/2012/EU rendelet melléklete az E 1208 (poli(vinil-pirrolidon)-vinil-acetát kopolimer) bejegyzés után a következő új bejegyzéssel egészül ki:

„E 1209 POLI(VINIL-ALKOHOL)-POLI(ETILÉNGLIKOL) OJTOTT KOPOLIMER

Szinonimák	Makrogol-poli(vinil-alkohol) ojtott kopolimer; Poli(etán-1,2-diol ojtott etanol); Etenol, oxiránnal alkotott polimer, ojtott; Oxirán, etanollal alkotott polimer, ojtott; Etilén-oxid-vinil-alkohol ojtott kopolimer
Meghatározás	A poli(vinil-alkohol)-poli(etilénglikol) ojtott kopolimer kb. 75 %-ban PVA-egységekből és 25 %-ban PEG-egységekből álló szintetikus kopolimer.
CAS-szám	96734-39-3
Kémiai név	Poli(vinil-alkohol)-poli(etilénglikol) ojtott kopolimer
Összegképlet
Tömegátlag-molekulatömeg	40 000–50 000 g/mol
Leírás	Fehértől halványsárgáig terjedő színárnyalatú por
Azonosítás
Oldhatóság	Vízben, híg savakban és alkáli-hidroxidos híg savakban tökéletesen oldódik; etanolban, ecetsavban, acetonban és kloroformban gyakorlatilag nem oldódik.
Infravörös spektroszkópia	Kötelező megfelelés
pH-érték	5,0–8,0
Tisztaság
Észterszám	10–75 mg/g KOH
Dinamikai viszkozitás	50–250 mPa.s
Szárítási veszteség	Legfeljebb 5 %
Szulfáthamu	Legfeljebb 2 %
Vinil-acetát	Legfeljebb 20 mg/kg
Ecetsav/összes acetáttartalom	Legfeljebb 1,5 %
Etilén-glikol	Legfeljebb 50 mg/kg
Dietilén-glikol	Legfeljebb 50 mg/kg
1,4-Dioxán	Legfeljebb 10 mg/kg
Etilén-oxid	Legfeljebb 0,2 mg/kg
Arzén	Legfeljebb 3 mg/kg
Ólom	Legfeljebb 1 mg/kg
Higany	Legfeljebb 1 mg/kg
Kadmium	Legfeljebb 1 mg/kg”

21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/27

A BIZOTTSÁG 686/2014/EU RENDELETE

(2014. június 20.)

a 983/2009/EK rendeletnek és a 384/2010/EU rendeletnek a növényi szterineknek (szteroloknak) és növényi sztanoloknak a vér LDL-koleszterinszintjét csökkentő hatásával kapcsolatos, az egészségre vonatkozó egyes állítások alkalmazási feltételei tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1924/2006/EK rendelet előírja, hogy az egészségre vonatkozó állítások engedélyezésére irányuló kérelmeket az adott tagállam illetékes nemzeti hatóságához kell benyújtani. Az illetékes nemzeti hatóságnak az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA, a továbbiakban: Hatóság) kell továbbítania az említett kérelmeket. A Hatóságnak véleményt kell nyilvánítania az egészségre vonatkozó állításról és azt továbbítnia kell a Bizottságnak, amelynek a Hatóság véleményét figyelembe véve kell döntenie az egészségre vonatkozó állítás engedélyezéséről.

(2)	Az 1924/2006/EK rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján, amennyiben a Hatóság véleményében az egészségre vonatkozó állítás engedélyezése mellett foglal állást, az állítás alkalmazására vonatkozóan speciális feltételeket határozhat meg.

(3)

Az egészségre vonatkozó állítások engedélye módosítható az állítás kérelmezője vagy az alkalmazója kérésére az 1924/2006/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdése szerint, továbbá a Hatóság saját kezdeményezésére, vagy valamely tagállam, illetve a Bizottság kérelme alapján az 1924/2006/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerint.

(4)

A Bizottság valamint Franciaország hasonló kérése alapján a Hatóság véleményt alakított ki a növényi szterin/növényi sztanol-észterek vér LDL-koleszterinszint csökkentő hatása mértékének feltüntetésének lehetőségéről az egészségre vonatkozó állításokban. (EFSA-Q-2009-00530 és Q-2009-00718 sz. kérelem) (2) A Hatóság véleményét követően a Bizottság a 376/2010/EU rendelettel (3) a mennyiségi hatás feltüntetésével módosította a 983/2009/EK bizottsági rendelet szerinti két, a növényi szterineknek és a növényi sztanol-észterek a vér LDL-koleszterinszint csökkentő hatásával kapcsolatos egészségre vonatkozó állítást, valamint az alkalmazás feltételeit. (4) Ezenfelül, a Hatóság ugyanezen véleménye alapján, a Bizottság a 384/2010/EU rendelettel (5) engedélyezte a növényi szterin-, és sztanolészterek vér LDL-koleszterinszint csökkentő hatásával kapcsolatos egészségre vonatkozó állítást, a mennyiségi hatás feltűntetésére irányuló alkalmazási feltétel megállapításával.

(5)

A Raisio Nutrition Ltd. 1924/2006/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint benyújtott kérelme alapján a Hatóságnak a növényi sztanolok növényi sztanol-észter formájának vér LDL-koleszterinszint csökkentésére gyakorolt hatásával kapcsolatos, egészségre vonatkozó állításról kellett véleményt nyilvánítania (EFSA-Q-2011-00851. sz. kérelem) (6). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „Napi 3 g növényi sztanol sztanol-észter formában való fogyasztásáról bebizonyosodott, hogy a vér koleszterinszintjét 12 %-kal csökkenti. A magas koleszterinszint a szívkoszorúér-betegség kialakulásában kockázati tényező”.A kérelmező továbbá azt kérte, hogy a hatás eléréséhez szükséges minimális időtartam egy-két hétben legyen meghatározva, és hogy engedélyezzék az állításoknak az élelmiszerek kibővített körére való alkalmazását, beleértve a kenhető zsiradékokat, a tejtermékeket, a sajtokat, a rozskenyeret, a zablisztet, a fermentált szójatej alapú termékeket (iható és kanalazható joghurt-típusú termékek) és a zab alapú tejitalokat.

(6)

A Bizottság és a tagállamok 2012. május 16-án megkapták a Hatóság véleményét, melynek következtetése szerint növényi sztanol-észterek napi 3 g-os (2,7–3,3 g közötti) bevitele mellett a vér LDL-koleszterinje 11,4 %-kal csökken (95 %-os megbízhatósági intervallum: 9,8–13,0), és a növényi sztanol-észterek a vér LDL-koleszterinszint csökkentésére gyakorolt maximális hatása eléréséhez szükséges minimális időtartam két héttől három hétig terjed. A Hatóság továbbá azt a következtetést is levonta, hogy míg az olyan élelmiszerek, mint például a margarin típusú kenhető zsiradékok, a majonéz, a salátaöntetek, valamint a tejtermékek, mint például a tej, a joghurtok, beleértve a zsírszegény joghurtokat is, valamint a sajtok növényi sztanol-észterekkel történő dúsítása következetesen csökkenti a vér LDL-koleszterinszintjét, addig más jellegű élelmiszerekhez adagolva hatékonyságuk kevésbé bizonyított.

(7)

Az UNILEVER PLC és az UNILEVER N.V. az 1924/2006/EK rendelet 19. cikke szerint kérelmet nyújtott be a növényi szterineknek és a növényi sztanoloknak a vér koleszterinszintjére, valamint a szívkoszorúér-betegség kockázatára gyakorolt hatásával kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítás alkalmazási feltételeinek módosítására (EFSA-Q-2011-01241 sz. kérelem) (7). A módosítás az elérhető LDL-koleszterinszint csökkentő hatás nagyságrendjét (7–12 %) érinti napi 1,5 és 3 g közötti növényi szterin és növényi sztanol bevitele esetén. A kérelmező továbbá azt kérte, hogy a hatás eléréséhez szükséges minimális időtartam egy-két hétben legyen meghatározva.

(8)

A Bizottság és a tagállamok 2012. május 16-án megkapták a Hatóság véleményét, melynek következtetése szerint a növényi szterinek és növényi sztanol-észterek napi 3 g-os (2,6–3,4 g közötti) bevitele mellett a vér LDL-koleszterinje 11,3 %-kal csökken (95 %-os megbízhatósági intervallum: 10,0–12,5), és a növényi szterineknek és a növényi sztanol-észtereknek a vér LDL-koleszterinszint csökkenésére gyakorolt maximális hatása eléréséhez szükséges minimális időtartam két héttől három hétig terjed. A Hatóság értékelésében azt is megjegyezte, hogy a növényi szterinek és a növényi sztanolok napi 1,5 és 3 g közötti bevitele hasonló hatékonysággal csökkenti a vér LDL- koleszterinszintjét.

(9)

A növényi szterinekre a növényi sztanol-észterekre és a növényi szterinekre/növényi sztanol-észterekre a 983/2009/EK és a 384/2010/EU rendeletben megfogalmazott, engedélyezett egészségre vonatkozó állítások alkalmazási feltételei szerint ezen anyagok koleszterinszint-csökkentő hatásának nagyságára való utalás csak bizonyos kategóriába tartozó élelmiszerek esetében lehetséges. Az említett feltételeknek megfelelően, amennyiben a koleszterinszint-csökkentő hatás nagyságára való utalás történik, a fogyasztókat tájékoztatni kell arról, hogy a növényi szterinek és/vagy növényi sztanol-észterek napi 1,5 és 2,4 g közötti bevitele a vér LDL-koleszterinszintjét két-három hét alatt 7–10 %-kal csökkenti. Mivel a legújabb bizonyítékok azt mutatják, hogy további hatást értek el az említett anyagok magasabb, legfeljebb 3 g-os napi bevitelével, szükség van az említett alkalmazási feltételek módosítására a tekintetben, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak a hatás nagyságáról és az ehhez meghatározott napi bevitelről figyelemmel a Hatóság tudományos véleményére.

(10)

Annak biztosítására, hogy a 983/2009/EK és a 384/2010/EK rendelet által engedélyezett állítások ne zavarják össze vagy ne vezessék félre a fogyasztót, a fogyasztók tájékoztatását a koleszterincsökkentő hatás nagyságrendjéről egységes módon kell megvalósítani. Mivel a növényi szterinek és a növényi sztanolok 1,5–3 g közötti napi bevitele hasonló hatást eredményez, helyénvaló ugyanolyan nagyságrendű hatást meghatározni a növényi szterinek, a növényi sztanol-észterek és a növényi szterinek/növényi sztanol-észterek esetében. A 608/2004/EK bizottsági rendelet (8) előírja, hogy a növényi szterinek és a növényi sztanolok 3 g feletti fogyasztását kerülni kell. Ezért a felhasználási feltételekben helyénvaló a beviteli tartományok felső határát 3 g-ban meghatározni.

(11)	A 983/2009/EK és a 384/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések meghatározása során a Bizottság figyelembe vette az 1924/2006/EK rendelet 16. cikkének (6) bekezdése értelmében a kérelmezők és a nyilvánosság által benyújtott észrevételeket.

(13)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 983/2009/EK rendelet módosítása

A 983/2009/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

Az első bekezdés (az egészségre vonatkozó állítással kapcsolatban: „Bizonyított, hogy a növényi szterinek (szterolok) csökkentik a vér koleszterinszintjét. A magas koleszterinszint a szívkoszorúér-betegség kialakulásában kockázati tényező”) az alábbiak szerint módosul:

Az ötödik oszlop (az állítás alkalmazásának feltételei) szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„A fogyasztó tájékoztatása arról, hogy a kedvező hatás 1,5–3 g növényi szterin napi bevitelével érhető el. A hatás nagyságára való utalás kizárólag az alábbi kategóriákba tartozó élelmiszerek esetében lehetséges: kenhető zsiradékok, tejtermékek, majonéz és salátaöntetek. A hatás nagyságára vonatkozó utalásban az 1,5–2,4 g növényi szterin napi bevitelét biztosító élelmiszerek esetében a hatás mértékének tartományát (»7–10 %«), a 2,5–3 g növényi szterin napi bevitelét biztosító élelmiszerek esetében a hatás mértékének tartományát (»10–12,5 %«), valamint a hatás eléréséhez szükséges időt (»2–3 hét alatt«) közölni kell a fogyasztóval.”

b)	A hetedik oszlop (hivatkozás az EFSA véleményére) szövegének helyébe a következő szöveg lép: „Q-2008-085 Q-2009-00530 és Q-2009-00718 Q-2011-01241”.

A második bekezdés (az egészségre vonatkozó állítással kapcsolatban: „Bizonyított, hogy a növényi sztanol-észterek csökkentik a vér koleszterinszintjét. A magas koleszterinszint a szívkoszorúér-betegség kialakulásában kockázati tényező”) az alábbiak szerint módosul:

Az ötödik oszlop (az állítás alkalmazásának feltételei) szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„A fogyasztó tájékoztatása arról, hogy a kedvező hatás 1,5–3 g növényi sztanol napi bevitelével érhető el. A hatás nagyságára való utalás kizárólag az alábbi kategóriákba tartozó élelmiszerek esetében lehetséges: kenhető zsiradékok, tejtermékek, majonéz és salátaöntetek. A hatás nagyságára vonatkozó utalásban az 1,5–2,4 g növényi sztanol napi bevitelét biztosító élelmiszerek esetében a hatás mértékének tartományát (»7–10 %«), a 2,5–3 g növényi sztanol napi bevitelét biztosító élelmiszerek esetében a hatás mértékének tartományát (»10–12,5 %«), valamint a hatás eléréséhez szükséges időt (»2–3 hét alatt«) közölni kell a fogyasztóval.”

b)	A hetedik oszlop (hivatkozás az EFSA véleményére) szövegének helyébe a következő szöveg lép: „Q-2008-118 Q-2009-00530 és Q-2009-00718 Q-2011-00851 Q-2011-01241”.

2. cikk

A 384/2010/EU rendelet módosítása

A 384/2010/EU rendelet I. mellékletének első bekezdése (az egészségre vonatkozó állítással kapcsolatban: „Bizonyított, hogy a növényi szterinek (szterolok) és a sztanol-észterek csökkentik a vér koleszterinszintjét. A magas koleszterinszint a szívkoszorúér-betegség kialakulásában kockázati tényező”) az alábbiak szerint módosul:

Az ötödik oszlop (az állítás alkalmazásának feltételei) szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„A fogyasztó tájékoztatása arról, hogy a kedvező hatás 1,5–3 g növényi szterin/sztanol napi bevitelével érhető el. A hatás nagyságára való utalás kizárólag az alábbi kategóriákba tartozó élelmiszerek esetében lehetséges: kenhető zsiradékok, tejtermékek, majonéz és salátaöntetek. A hatás nagyságára vonatkozó utalásban az 1,5–2,4 g növényi szterin/sztanol napi bevitelét biztosító élelmiszerek esetében a hatás mértékének tartományát (»7–10 %«), a 2,5–3 g növényi szterin/sztanol napi bevitelét biztosító élelmiszerek esetében a hatás mértékének tartományát (»10–12,5 %«), valamint a hatás eléréséhez szükséges időt (»2–3 hét alatt«) közölni kell a fogyasztóval.”

b)	A hetedik oszlop (hivatkozás az EFSA véleményére) szövegének helyébe a következő szöveg lép: „Q-2008-779 Q-2009-00530 és Q-2009-00718 Q-2011-01241”.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 404., 2006.12.30., 9. o.

(2) The EFSA Journal (2009) 1175., 1–9. o.

(3) A Bizottság 2010. május 3-i 376/2010/EU rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről, illetve a gyermekek fejlődéséről és egészségéről szóló, egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezéséről, illetve engedélyezésének elutasításáról szóló 983/2009/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 111., 2010.5.4., 3. o.).

(4) A Bizottság 2009. október 21-i 983/2009/EK rendelete élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről, illetve a gyermekek fejlődéséről és egészségéről szóló, egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezéséről, illetve engedélyezésének elutasításáról (HL L 277., 2009.10.22., 3. o.).

(5) A Bizottság 2010. május 5-i 384/2010/EU rendelete élelmiszerekkel kapcsolatos, a betegségek kockázatának csökkentéséről, illetve a gyermekek fejlődéséről és egészségéről szóló, egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezéséről, illetve engedélyezésének elutasításáról (HL L 113., 2010.5.6., 6. o.).

(6) The EFSA Journal 2012; 10(5):2692.

(7) The EFSA Journal 2012; 10(5):2693.

(8) A Bizottság 2004. március 31-i 608/2004/EK rendelete a hozzáadott fitoszterolokat, fitoszterol-észtereket, fitosztanolokat és/vagy fitosztanol-észtereket tartalmazó élelmiszerek és élelmiszer-összetevők címkézéséről (HL L 97., 2004.4.1., 44. o.).

21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/31

A BIZOTTSÁG 687/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. június 20.)

a 185/2010/EU rendeletnek egyes légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítése, összehangolása és egyszerűsítése, egyes légiközlekedés-védelmi követelmények egyenértékűsége, valamint az árura és a postai küldeményekre vonatkozó védelmi intézkedések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 185/2010/EU bizottsági rendelet (2) végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok alapján módosításokra van szükség egyes közös alapkövetelmények végrehajtásának módját illetően.

(2)

Bizonyos egyedi légiközlekedés-védelmi intézkedéseket egyértelműsíteni, harmonizálni vagy egyszerűsíteni kell a jogi egyértelműség javítása és az eltérő jogértelmezés elkerülése végett, valamint a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények legmegfelelőbb végrehajtásának további biztosítása érdekében.

(3)	A módosítások a tiltott tárgyakkal, a repülőgépek védelmével, az áruk, a postai küldemények, a fedélzeti ellátmány és a repülőtéri készletek védelmi ellenőrzésével, valamint a védelmi berendezésekkel kapcsolatos néhány intézkedés végrehajtását érintik.

(4)

A 272/2009/EK bizottsági rendeletnek (3) megfelelően a Bizottságnak el kell ismernie a harmadik országok és azon más országok és területek légiközlekedés-védelmi követelményeinek egyenértékűségét, amelyekre az EUMSZ VI. címe nem vonatkozik, feltéve, hogy teljesülnek a szóban forgó rendeletben foglalt kritériumok.

(5)	A Bizottság megbizonyosodott arról, hogy Guernsey, a Man-sziget és Jersey területén fekvő repülőterek esetében teljesülnek a 272/2009/EK rendelet mellékletének E. részében foglalt kritériumok.

(6)	A 185/2010/EU bizottsági rendelet melléklete tartalmazza a 272/2009/EK rendeletben megállapított közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmazóként elismert azon harmadik országok, valamint más országok és területek listáját, amelyekre az EUMSZ VI. címe nem vonatkozik.

(7)	A 2454/93/EGK bizottsági rendelet (4) és a 185/2010/EU rendelet hasonló védelmi követelményeket határoz meg az áruk és a postai küldemények ellátási láncában tevékenykedő szereplők számára.

(8)

A légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynökökre és ismert beszállítókra vonatkozó, a 185/2010/EU rendeletben meghatározott program védelmi követelményeit és az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó, a 2454/93/EGK rendeletben meghatározott vámhatósági program védelmi követelményeit még inkább össze kell hangolni, lehetővé téve ezzel – a jelenlegi biztonsági szint fenntartása mellett – a kölcsönös elismerést, ezáltal pedig megkönnyítve az érintett ágazat és a kormányzati szervek munkáját.

(9)	A 185/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 185/2010/EU rendelet melléklete az e rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A melléklet 5. o.) pontját 2014. július 1-jétől kell alkalmazni.

A melléklet 10. b) és 11. b) pontját 2015. március 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 97., 2008.4.9., 72. o.

(2) A Bizottság 2010. március 4-i 185/2010/EU rendelete a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról (HL L 55., 2010.3.5., 1. o.).

(3) A Bizottság 2009. április 2-i 272/2009/EK rendelete a polgári légi közlekedés védelméről szóló 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletében foglalt közös alapkövetelmények kiegészítéséről (HL L 91., 2009.4.3., 7. o.).

(4) A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).

MELLÉKLET

A 185/2010/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. fejezet a következőképpen módosul:

a fejezet a következő 1.0.5. ponttal egészül ki:

„1.0.5.

Az e fejezetben és – adott esetben – külön bizottsági határozatokban szereplő, harmadik országokra való utalások magukban foglalnak olyan egyéb országokat és területeket, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés VI. címe nem vonatkozik.”;

b)	az 1.3.1.7. pontot el kell hagyni;

a melléklet a következő 1.6. ponttal egészül ki:

„1.6. TILTOTT TÁRGYAK

1.6.1. Az 1-A. függelékben felsorolt tárgyakat az utasoktól különböző személyek nem vihetik be a szigorított védelmi területekre.

1.6.2. Az 1.6.1. pont alól azzal a feltétellel adható eltérés, ha az adott személy számára engedélyezték, hogy – a repülőtéri létesítmények vagy a légi jármű üzemeltetése vagy a repülés közben felmerülő feladatok ellátása szempontjából alapvető fontosságú feladatok teljesítése érdekében – tiltott tárgyakat vigyen a szigorított védelmi területekre.

1.6.3. Annak megállapításához, hogy az 1-A. függelékben felsorolt tárgyak közül egy vagy több bevitelére engedéllyel rendelkező személy valóban az engedélyben szereplő tárgya(ka)t tartja magánál (ez az ún. egyeztetés), az alábbiakra van szükség:

a személynek engedéllyel kell rendelkeznie, és azt magánál kell tartania. Az engedélynek vagy a szigorított védelmi területre történő belépésre feljogosító azonosító kártyán, vagy külön írásos nyilatkozaton kell szerepelnie. Az engedélyben fel kell tüntetni a szigorított védelmi területre bevihető tárgy(ak) kategóriáját vagy a konkrét tárgy(ak)at. Amennyiben az engedély az azonosító kártyán szerepel, akkor annak a szükséges ismeret elve szerint kell felismerhetőnek lennie; vagy

b)	a biztonsági ellenőrző pontnál olyan rendszert kell üzemeltetni, amely jelzi, hogy mely személy milyen kategóriába tartozó tárgy(ak)at, illetve milyen konkrét tárgy(ak)at jogosult magánál tartani.

Az előzőekben leírt egyeztetést azt megelőzően kell végrehajtani, hogy az adott személy számára engedélyeznék az érintett tárgy(ak)nak a szigorított védelmi területekre vagy a légi jármű fedélzetére vitelét, illetve mielőtt őt az 1.5.1. c) pontja szerint megfigyelést végző vagy őrjáratot ellátó személyek átvizsgálnák.

1.6.4. Az 1-A. függelékben felsorolt tárgyak tárolhatók a szigorított védelmi területeken, feltéve, hogy tárolásuk védett körülmények között történik. A 4-C. függelék c), d) és e) pontjában felsorolt tárgyak tárolhatók a szigorított védelmi területeken, feltéve, hogy az utasok nem férhetnek hozzájuk.”;

A szöveg a következő 1-A. függelékkel egészül ki:

„1-A. FÜGGELÉK

AZ UTASOKTÓL KÜLÖNBÖZŐ SZEMÉLYEK

A TILTOTT TÁRGYAK JEGYZÉKE

lőfegyverek és lövedék kilövésére használt egyéb eszközök – a lövedék kilövése útján súlyos sérülés okozására felhasználható eszközök, valamint az ezekhez megtévesztésre alkalmas módon hasonlító eszközök, így különösen:

—	minden típusú lőfegyver, például pisztoly, revolver, puska, sörétes puska,

—	a valódi fegyverrel összetéveszthető játék fegyver, lőfegyver-utánzat és -imitáció,

—	a lőfegyverek részei, kivéve a teleszkópos irányzékokat,

—	sűrített levegővel vagy szén-dioxiddal működő fegyverek, például a pisztoly, a sörétes fegyver, a légpuska és a gázfegyver (BB pisztoly),

—	a jelzőpisztoly és a rajtpisztoly,

—	az íj, a számszeríj és a nyíl,

—	a szigonypuska,

—	a parittya és a hajítógép;

elkábító eszközök – a kifejezetten elkábításra vagy bénításra szolgáló eszközök, így különösen:

—	a sokkolásra szolgáló eszközök, például a bénító vagy sokkoló lövedéket kilövő fegyver, az elektromos sokkolópisztoly és az elektromos sokkolóbot,

—	az állatok bénítására vagy leölésére szolgáló eszközök,

—	a másokat öntudatlanná vagy védekezésre képtelenné tevő vegyi anyagok, gázok és spray-k, például az önvédelmi spray, a paprikaspray, a kapszaicinspray, a könnygáz, a savas spray-k és az állatriasztó szerek;

robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök – a súlyos sérülés okozására vagy a légi jármű biztonságának veszélyeztetésére felhasználható robbanóanyagok, gyúlékony anyagok és gyújtóeszközök, valamint az ezekhez megtévesztésre alkalmas módon hasonlító anyagok és eszközök, így különösen:

—

a lőszer,

—	a gyutacs,

—	a detonátor és a gyújtókészülék,

—	a robbanóeszközök utánzata és imitációja,

—	az akna, a gránát és más katonai robbanóeszközök,

—	a tűzijáték és más pirotechnikai eszközök,

—	a füstképző doboz és a füstképző kapszula,

—	a dinamit, a puskapor és a képlékenyítő anyagot tartalmazó robbanóanyagok;

d)	súlyos sérülés okozására felhasználható bármilyen egyéb olyan tárgy, amelynek használata a szigorított védelmi területen belül nem szokásos, így a harcművészeti eszközök, a kardok, a szablyák stb.”;

A 3. fejezet a következőképpen módosul:

a szöveg a következő 3.0.6. ponttal egészül ki:

„3.0.6.

A 3.2.1.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.2.1.1.

Függetlenül attól, hogy a légi jármű a repülőtéren hol parkol, annak valamennyi külső ajtaját védeni kell a jogosulatlan hozzáféréssel szemben:

a)	a jogosulatlan hozzáférést megkísérlő személyek gyors feltartóztatásának biztosításával; vagy

a külső ajtók lezárásával. Amennyiben a légi jármű kritikus részen tartózkodik, a talajról az ember számára el nem érhető külső ajtókat lezártnak kell tekinteni, ha a hozzáférést megkönnyítő eszközöket eltávolították, és a légi járműtől kellően távol helyezték el ahhoz, hogy egy ember bejutása megfelelőképpen meg legyen gátolva; vagy

c)	olyan elektronikus eszköz üzemeltetésével, amely a jogosulatlan hozzáférést azonnal észleli; vagy

a nyitott repülőgépajtókhoz kapcsolódó utasbeszállító rámpák felé vezető valamennyi ajtónál olyan, a repülőtéri azonosító kártyák ellenőrzésére szolgáló elektronikus beléptető rendszer működtetésével, amely kizárólag azon személyek számára teszi lehetővé a belépést, akik a 11.2.3.7. pont szerinti képzésben részesültek. A szóban forgó személyeknek gondoskodniuk kell arról, hogy miközben ők használják az ajtót, jogosulatlan személyek ne juthassanak át rajta.”;

A 3-B. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„3-B. FÜGGELÉK

A LÉGI JÁRMŰ VÉDELME

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOK ÉS MÁS OLYAN ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK, AMELYEKRE AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 355. CIKKE SZERINT AZ EMLÍTETT SZERZŐDÉS VI. CÍME NEM VONATKOZIK

A légi járművek védelme tekintetében a következő harmadik országok és más olyan országok és területek, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés VI. címe nem vonatkozik, elismerten a közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak:

Amerikai Egyesült Államok

Feröer szigetek, a Vagar repülőtér tekintetében

Grönland, a Kangerlussuaq repülőtér tekintetében

Guernsey

Jersey

Man-sziget

A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a megfelelő tagállami hatóságokat, amennyiben olyan információk birtokába jut, amelyek arra engednek következtetni, hogy az érintett harmadik ország, illetve más ország vagy terület által alkalmazott, az Unió légiközlekedés-védelmének általános szintjét jelentősen befolyásoló légiközlekedés-védelmi követelmények már nem egyenértékűek az Unió közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelményeivel.

A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a megfelelő tagállami hatóságokat abban az esetben, ha információi szerint olyan intézkedésekre – így többek között kompenzációs intézkedésekre – került sor, amelyek nyomán az érintett harmadik ország, illetve más ország vagy terület által alkalmazott légiközlekedés-védelmi követelmények újból egyenértékűek lettek a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelményekkel.”;

A 4. fejezet a következőképpen módosul:

a szöveg a következő 4.0.5. ponttal egészül ki:

„4.0.5.

A 4-B. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„4-B. FÜGGELÉK

UTASOK ÉS KÉZIPOGGYÁSZ

Az utasok és a kézipoggyász tekintetében a következő harmadik országok és más olyan országok és területek, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés VI. címe nem vonatkozik, elismerten a közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak:

Amerikai Egyesült Államok

Feröer szigetek, a Vagar repülőtér tekintetében

Grönland, a Kangerlussuaq repülőtér tekintetében

Guernsey

Jersey

Man-sziget

A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a megfelelő tagállami hatóságokat, amennyiben olyan információk birtokába jut, amelyek arra engednek következtetni, hogy az adott harmadik ország, illetve más ország vagy terület által alkalmazott, az Unió légiközlekedés-védelmének általános szintjét jelentősen befolyásoló légiközlekedés-védelmi követelmények már nem egyenértékűek az Unió közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelményeivel.

Az 5. fejezet a következőképpen módosul:

a szöveg a következő 5.0.5. ponttal egészül ki:

„5.0.5.

Az 5-A. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„5-A. FÜGGELÉK

FELADOTT POGGYÁSZ

A feladott poggyász tekintetében a következő harmadik országok és más olyan országok és területek, amelyekre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikke szerint az említett szerződés VI. címe nem vonatkozik, elismerten a közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmaznak:

Amerikai Egyesült Államok

Feröer szigetek, a Vagar repülőtér tekintetében

Grönland, a Kangerlussuaq repülőtér tekintetében

Guernsey

Jersey

Man-sziget

A 6. fejezet a következőképpen módosul:

a szöveg a következő 6.0.3. ponttal egészül ki:

„6.0.3.

a 6.3.1.2. b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A felelős hatóság vagy a nevében eljáró uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr megvizsgálja a védelmi programot, majd helyszíni szemlét hajt végre a benne megjelölt létesítményeken annak megállapítására, hogy a kérelmező megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

A 2454/93/EGK bizottsági rendelet (1) 14n. cikke alapján az illetékes vámhatóság által a kérelmező létesítményénél végzett vizsgálat helyszíni szemlének tekintendő – kivéve a 6.2. pontban szereplő követelmények tekintetében –, amennyiben arra legfeljebb 3 évvel az előtt az időpont előtt kerül sor, amikor a kérelmező meghatalmazott ügynökként való jóváhagyás iránt folyamodott. Az AEO-tanúsítványt és a vámhatóság által végzett vizsgálat eredményét a kérelmező további vizsgálat céljából köteles rendelkezésre bocsátani.

(1) A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).”;"

c)	a 6.3.1.4. pont a következő bekezdéssel egészül ki: „A 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14n. cikke alapján az illetékes vámhatóság által a meghatalmazott ügynök telephelyén végzett vizsgálat helyszíni szemlének tekintendő – kivéve a 6.2. pontban szereplő követelmények tekintetében.”;

a 6.3.1.5. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.3.1.5.

Ha a felelős hatóság úgy ítéli meg, hogy a meghatalmazott ügynök nem tesz eleget a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek, akkor a megjelölt létesítmény(ek) tekintetében köteles megvonni a meghatalmazott ügynök jogállását.

Ha a jogalany már nem rendelkezik a 2454/93/EGK rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítvánnyal, illetve ha az AEO-tanúsítvány a szóban forgó rendelet 14k. cikke szerinti követelmények nem teljesítése miatt felfüggesztésre került, a felelős hatóság megfelelő lépéseket tesz, hogy meggyőződjön arról, hogy a meghatalmazott ügynök eleget tesz a 300/2008/EK rendeletben foglalt követelményeknek.

A jogalany a 2454/93/EGK rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítványa tekintetében bekövetkező minden változásról tájékoztatja a felelős hatóságot.

Közvetlenül az engedély visszavonását követően, de legkésőbb 24 órán belül a felelős hatóság gondoskodik arról, hogy a korábban meghatalmazott ügynöki státusszal rendelkező jogalany jogállásának változása megjelenjen »a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban«”.

a szöveg a következő 6.3.1.8. ponttal egészül ki:

„6.3.1.8.

A felelős hatóság a vámhatóság tudomására hoz a meghatalmazott ügynökök jogállásával kapcsolatos minden olyan információt, amely a 2454/93/EGK rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítvány birtoklása szempontjából releváns lehet. Ide tartoznak a meghatalmazott ügynökök részére újonnan kiadott jóváhagyásokkal, a meghatalmazott ügynöki státus visszavonásával, az újraérvényesítéssel és a vizsgálatokkal, az ellenőrzési ütemtervekkel, valamint az ezen értékelések eredményével kapcsolatos információk.

2015. március 1-jéig a felelős hatóságoknak és a nemzeti vámhatóságoknak meg kell határozniuk ezen információcsere módját.”;

a 6.3.2.3. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.3.2.3.

A meghatalmazott ügynök gondoskodik arról, hogy az olyan szállítmány, amelyre előzőleg nem alkalmazták valamennyi előírt védelmi ellenőrzést:

a)	a 6.2. pont szerint átvizsgálásra kerüljön; vagy

a meghatalmazott ügynök kizárólagos felelősségére tárolásra kerüljön, válogatás előtt ne legyen légi járművön szállítandó rakományként azonosítható, és kizárólag a meghatalmazott ügynök által e feladatra kijelölt és kiképzett személyek – a szállító vagy bármely más személy vagy jogalany közreműködése nélkül – válogathassák ki.

A b) pont csak abban az esetben alkalmazható, ha a meghatalmazott ügynök nem tudja előre, hogy a szállítmány légi úton kerül-e szállításra.”;

a 6.3.2.6. e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a védelmi státus megállapításának alapját:

—	a »KC« jelölést (ismert szállítótól származik), vagy

—	az »AC« jelölést (listás szállítótól származik), vagy

—	az »RA« jelölést (meghatalmazott ügynök válogatta), vagy

—	az átvizsgálás alkalmazott eszközeit vagy módszerét, vagy

—	a szállítmány átvizsgálás alóli mentességének alapját;”;

a 6.4.1.2. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.4.1.2.

Minden egyes tagállam esetében a felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában köteles megállapítani a meghatalmazott ügynökök jóváhagyására vonatkozó következő eljárás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi köröket:

A kérelmező annak a tagállamnak a felelős hatóságától jóváhagyást kér, amelyben a létesítmény található.

A kérelmező rendelkezésére kell bocsátani a 6-B. függelékben található »Útmutató ismert szállítók számára« című dokumentumot és a 6-C. függelékben található »Az ismert szállítókra vonatkozó jóváhagyási ellenőrző lista« című dokumentumot;

A felelős hatóság vagy a nevében eljáró uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr helyszíni szemlét hajt végre a megjelölt létesítményekben annak megállapítására, hogy a kérelmező megfelel-e a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek.

Annak megállapítása során, hogy a kérelmező megfelel-e az említett követelményeknek, a felelős hatóság vagy a nevében eljáró uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr a 6-C. függelékben található »Az ismert szállítókra vonatkozó jóváhagyási ellenőrző lista« című dokumentumot követi. Az ellenőrzőlista kötelezettségvállalási nyilatkozatot is tartalmaz, amelyet a kérelmező törvényes képviselőjének vagy a létesítmény védelemért felelős személynek alá kell írnia.

A jóváhagyási ellenőrzőlistán szereplő információkat az ellenőrzőlista kitöltését követően minősített információként kell kezelni.

Az aláírt nyilatkozatot vagy a felelős hatóság, vagy az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr őrzi meg; ez utóbbi esetben az ellenőr a nyilatkozatot kérésre a felelős hatóság rendelkezésére bocsátja;

A 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14n. cikke alapján az illetékes vámhatóság által a kérelmező létesítményénél végzett vizsgálat helyszíni szemlének tekinthető, amennyiben arra legfeljebb 3 évvel az előtt az időpont előtt kerül sor, amikor a kérelmező meghatalmazott ügynökként való jóváhagyás iránt folyamodott. Ebben az esetben a kérelmező kitölti a 6-C. függelékben található »Az ismert szállítókra vonatkozó jóváhagyási ellenőrző lista« című dokumentum első részét, és azt a kérelmező törvényes képviselője vagy a létesítmény védelemért felelős személy aláírásával ellátott kötelezettségvállalási nyilatkozattal együtt eljuttatja a felelős hatóságnak.

Az AEO-tanúsítványt és a vámhatóság által végzett vizsgálat eredményét a kérelmező további vizsgálat céljából köteles rendelkezésre bocsátani.

Ha a felelős hatóság – az esettől függően – az a) és a b) vagy az a) és a c) pont szerinti tájékoztatást kielégítőnek találja, akkor gondoskodik arról, hogy a szállító szükséges adatai legkésőbb a következő munkanapon bekerüljenek »a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisba«. Az adatbázisba történő felvételkor a felelős hatóság mindegyik jóváhagyott létesítményt szabványos formátumú egyedi alfanumerikus azonosítóval látja el.

Ha a felelős hatóság – az esettől függően – az a) és a b) vagy az a) és a c) pont szerinti tájékoztatást nem találja kielégítőnek, akkor ennek indokát haladéktalanul közli az ismert szállítóként való jóváhagyást igénylő jogalannyal;

e)	Az ismert szállító mindaddig nem tekinthető jóváhagyottnak, amíg adatai nem szerepelnek »a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban«.”;

i)	a 6.4.1.4. pont a következő bekezdéssel egészül ki: „A 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14n. cikke alapján az illetékes vámhatóság által az ismert szállító létesítményénél végzett vizsgálat helyszíni szemlének tekintendő.”;

a 6.4.1.5. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.4.1.5.

Ha a felelős hatóság megítélése szerint az ismert szállító már nem tesz eleget a 300/2008/EK rendeletben és a rendeletet végrehajtó jogi aktusokban foglalt követelményeknek, akkor a kérdéses létesítmény(ek) tekintetében visszavonja az ismert szállító jogállását.

Közvetlenül az engedély visszavonását követően, de legkésőbb 24 órán belül a felelős hatóság gondoskodik arról, hogy a korábban ismert beszállítói státusszal rendelkező jogalany jogállásának változása megjelenjen »a szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban«.”;

a szöveg a következő 6.4.1.7. ponttal egészül ki:

„6.4.1.7.

A felelős hatóság a vámhatóság tudomására hoz az ismert szállítók jogállásával kapcsolatos minden olyan információt, amely a 2454/93/EGK rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítvány birtoklása szempontjából releváns lehet. Ide tartoznak az ismert szállítók részére újonnan kiadott jóváhagyásokkal, az ismert szállítói státus visszavonásával, az újraérvényesítéssel és a vizsgálatokkal, az ellenőrzési ütemtervekkel, valamint az ezen értékelések eredményével kapcsolatos információk.

2015. március 1-jéig a felelős hatóságoknak és a nemzeti vámhatóságoknak meg kell határozniuk ezen információcsere módját.”;

a 6.6.1.1. c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a meghatalmazott ügynökkel, ismert szállítóval vagy listás szállítóval fuvarozási megállapodást kötött szállító fuvarozó köteles elfogadni a 6-E. függelékben található fuvarozói nyilatkozatot, kivéve akkor, ha a fuvarozó maga is rendelkezik meghatalmazott ügynökként való jóváhagyással.

Az aláírt nyilatkozatot az a meghatalmazott ügynök, ismert szállító vagy listás szállító őrzi meg, amelynek nevében a szállításra sor kerül. Az aláírt nyilatkozat egy példányát kérésre a szállítmányt fogadó meghatalmazott ügynök vagy légi fuvarozó, vagy az érintett felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani; vagy”;

a 6.8.2.3. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.8.2.3.

Amennyiben egy uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés a légi fuvarozó befolyásán kívül eső, objektív okok miatt elmarad, a felelős hatóság a légi fuvarozót korlátozott, legfeljebb 2016. június 30-ig tartó időszakra kijelölheti ACC3-ként. Ha a kijelölés hat hónapnál hosszabb időszakra szól, a felelős hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a légi fuvarozó rendelkezik-e az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzéssel egyenértékű belső légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási programmal.”;

a 6.8.3.1. c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a szállítmány vonatkozásában szükséges védelmi ellenőrzéseket – egy ACC3 vagy egy uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynök felelősségére – valamely listás szállító már elvégezte, a szállítmány e védelmi ellenőrzéseket követően a berakodásig fizikailag védve volt a jogosulatlan beavatkozással szemben, és a szállítmány továbbítása nem utasszállító légi járművön történik; vagy”;

a 6.8.3.2. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.8.3.2.

Az Unió területére szállított árut és postai küldeményeket a 6.2.1. pontban felsorolt eszközök vagy módszerek valamelyikével kell átvizsgálni, megfelelő mértékben biztosítva, hogy a szállítmányban ne maradhasson tiltott tárgy.”;

a 6.8.3.3. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

minden átrakandó és tranzitként kezelendő áru vagy postai küldemény esetében, hogy azt vagy ő maga vagy egy uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött jogalany a 6.8.3.2. pontnak megfelelő átvizsgálásnak vagy védelmi ellenőrzésnek vesse alá a szállítmány származási helyén vagy a szállítási lánc más pontján, és hogy az ilyen szállítmány ezt követően a berakodásig fizikailag védve legyen a jogosulatlan beavatkozással szemben;”;

a 6.8.4.1. pont bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„6.8.4.1.

Egy harmadik országbeli jogalany akkor válhat uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynökké vagy ismert szállítóvá, ha ellenőrzés alá vonják a következő két opció egyikének megfelelően, és felveszik azon ACC3(-ak) adatbázisába, amely(ek)be a szóban forgó jogalany közvetlenül szállít az Unió területére továbbítandó árut vagy postai küldeményt:”

a szöveg a következő 6.8.4.4–6.8.4.6. ponttal egészül ki:

„6.8.4.4.

A légi áru vagy légipostai küldemények szállítását végző olyan jogalanyok, amelyek harmadik országban található, több létesítményből álló hálózatot működtetnek, egyetlen, a hálózat egészére kiterjedő, uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynöki minősítést szerezhetnek, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a)	a hálózat releváns légiközlekedés-védelmi műveleteire, ezen belül a létesítmények közötti szállítási szolgáltatásokra egyetlen, közös védelmi program vagy egységes védelmi programok vonatkoznak; és

b)	a védelmi program(ok) végrehajtása a belső védelemre vonatkozó, az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzéssel egyenértékű, egyetlen minőségbiztosítási program alapján történik; és

a hálózatra vonatkozó, uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynöki minősítés megszerzése előtt a jogalany alábbi létesítményei uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés alá kerültek:

i.	az az egy vagy több létesítmény, ahonnan az ACC3(-ak)ba a szóban forgó jogalany közvetlenül szállít árut vagy postai küldeményt, és

ii.	a hálózatot alkotó azon létesítmények közül legalább kettő vagy azon létesítmények 20 %-a (ha ez utóbbi érték magasabb), ahonnan az i. alpontban említett létesítmény(ek)be áru vagy postai küldemény érkezik; és

iii.	a C(2010) 774 bizottsági határozat mellékletének 6-I. függelékében felsorolt harmadik országokban található összes létesítmény.

Ahhoz, hogy egy jogalany az uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynöki minősítést a legkésőbb 2018. június 30-ig nem jóváhagyott összes létesítmény tekintetében megtarthassa, a kijelölést követően minden évben uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzést kell végezni a hálózatot alkotó azon létesítmények közül legalább további kettőn vagy azon létesítmények további 20 %-án (ha ez utóbbi érték magasabb), ahonnan a c) pont i. alpontjában említett létesítmény(ek)be áru vagy postai küldemény érkezik, mindaddig, amíg az összes létesítmény jóváhagyásra nem kerül.

Az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőr ütemtervet készít, amelyben feltünteti az egyes években jóváhagyandó létesítményeket, azok sorrendjét véletlenszerű kiválasztással állapítva meg. Az ütemtervet a létesítményt üzemeltető jogalanytól függetlenül kell kidolgozni, és azt a szóban forgó jogalany nem módosíthatja. Az ütemterv szerves részét képezi annak a jóváhagyási jelentésnek, amely alapján egy hálózat uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynöki minősítést szerezhet.

Miután egy a hálózathoz tartozó létesítményt uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzésnek vetettek alá, az a 6.8.4.2. a) ponttal összhangban, uniós légiközlekedés-védelmi szempontból ellenőrzött meghatalmazott ügynöknek minősül.

6.8.4.5.

Ha egy hálózathoz tartozó létesítmény esetében végzett, a 6.8.4.4. c) pont ii. alpontja szerinti uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a létesítmény esetében nem teljesülnek a 6-C2. függelékben található ellenőrző listában foglalt célkitűzések, akkor az adott létesítményből származó árut és postai küldeményeket egy a 6.8.4.2. a) pont szerint jóváhagyott létesítményben kell átvizsgálni mindaddig, amíg uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés során megállapításra nem kerül, hogy teljesülnek az ellenőrző listában foglalt célkitűzések.

6.8.4.6.

A. 6.8.4.4–6.8.4.6. pont 2018. június 30-án hatályát veszti.”;

A 6-B. függelék a következőképpen módosul:

A szöveg a „Bevezetés” című szakasz előtt a következő bekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az Önök társasága a 2454/93/EGK rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítvánnyal (úgynevezett AEOF és AEOS tanúsítvánnyal) rendelkezik, és annál a létesítménynél, amelyre az ismert szállítói státust kérelmezik, a vámhatóságok ezen kérelem benyújtása előtt legfeljebb 3 évvel sikeres vizsgálatot végeztek, akkor Önöknek ki kell tölteniük és a társaság jogi képviselőjének aláírásával kell ellátnia a 6-C. függelék (Az ismert szállítókra vonatkozó jóváhagyási ellenőrző lista) »Szervezeti felépítés és felelősségi körök« című 1. részét és a Kötelezettségvállalási nyilatkozatot.”;

A Szervezeti felépítés és felelősségi körök szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„Szervezeti felépítés és felelősségi körök

Meg kell adniuk a szervezetükre vonatkozó adatokat (név, héa- vagy kereskedelmi kamarai azonosító szám vagy– adott esetben – cégjegyzékszám, az AEO-tanúsítvány száma és – adott esetben – a vámhatóság által a szóban forgó létesítményénél végzett legutóbbi vizsgálat időpontja), az ellenőrizendő létesítmény címét és a szervezet székhelyének címét (amennyiben nem azonos az ellenőrizendő létesítmény címével). Meg kell adniuk az előző ellenőrző látogatás napját és az utolsó egyedi alfanumerikus azonosítót (ha van), továbbá az üzleti vállalkozás jellegét, a telephelyen tartózkodó munkavállalók hozzávetőleges létszámát, a légi áru/légipostai küldemények védelméért felelős személy nevét, beosztását és elérhetőségét.”;

A 6-C. függelék 1. részének helyébe a következő szöveg lép:

„1. rész: Szervezeti felépítés és felelősségi körök

1.1.	Az ellenőrzés napja (*)

(éééé.hh.nn.)

1.2.	Az előző ellenőrzés napja és – adott esetben – az egyedi azonosító

(éééé.hh.nn.)

Azonosító:

1.3.	A jóváhagyandó szervezet neve (*)

Elnevezés

Adóazonosító szám/kereskedelmi kamarai azonosító szám/cégjegyzékszám (ha releváns)

1.4.	Az AEOF vagy AEOS tanúsítványra vonatkozó információk (ha releváns)

AEO-tanúsítvány száma

A létesítménynél végzett legutolsó vámhatósági vizsgálat időpontja

1.5.	Az ellenőrizendő létesítmény címe (*)

Házszám/egység/épület

Utca

Település

Irányítószám

Ország

1.6.	A szervezet székhelyének címe (ha nem azonos az ellenőrizendő létesítmény címével, feltéve, hogy az ugyanabban az országban van)

Házszám/egység/épület

Utca

Település

Irányítószám

Ország

1.7.	Az üzleti vállalkozás(ok) jellege – a kezelt áru típusa

1.8.	A kérelmező felelőssége:

a)	Gyártás/előállítás

b)	Csomagolás

Tárolás

d)	Szétosztás

e)	Egyéb (nevezze meg)

1.9.	A létesítményben dolgozó munkavállalók hozzávetőleges létszáma

1.10.

A légi áru/légipostai küldemények védelméért felelős személy neve és beosztása (*)

Név

Beosztás

1.11.

Telefonszám

Tel.:

1.12.

E-mail cím (*)

E-mail:”

A 6-F függelék második bekezdésének hetedik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

A szállítást nem adjuk harmadik félnek alvállalkozásba, kivéve akkor, ha a harmadik fél:

a)	fuvarozói megállapodást kötött a fuvarozásért felelős [a korábban megjelölt meghatalmazott ügynök vagy ismert szállító vagy listás szállító neve] meghatalmazott ügynökkel, ismert szállítóval vagy listás szállítóval; vagy

b)	a felelős hatóság általi jóváhagyással vagy tanúsítással rendelkezik; vagy

olyan fuvarozói megállapodást kötött az alulírott fuvarozóval, amelynek értelmében a harmadik fél a tevékenységeket nem adhatja további alvállalkozásba és végrehajtja az ebben a nyilatkozatban szereplő védelmi eljárásokat. Alulírott fuvarozó a meghatalmazott ügynök, ismert szállító vagy listás szállító nevében végzett fuvarozás egészéért teljes körű felelősséget vállal; valamint”;

A 6-F. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„6-F. FÜGGELÉK

ÁRUK ÉS POSTAI KÜLDEMÉNYEK

6-Fi

6-Fii

AZ ACC3 KIJELÖLÉSÉRE NEM KÖTELEZETT HARMADIK ORSZÁGOKAT, VALAMINT A TÖBBI OLYAN ORSZÁGOT ÉS TERÜLETET, AMELYEKRE AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 355. CIKKE SZERINT AZ EMLÍTETT SZERZŐDÉS VI. CÍME NEM VONATKOZIK, KÜLÖN BIZOTTSÁGI HATÁROZAT SOROLJA FEL.

6- Fiii

A KÖZÖS ALAPKÖVETELMÉNYEKKEL EGYENÉRTÉKŰ VÉDELMI KÖVETELMÉNYEKET ALKALMAZÓKÉNT ELISMERT HARMADIK ORSZÁGOKNAK ÉS MÁS OLYAN ORSZÁGOKNAK ÉS TERÜLETEKNEK A HITELESÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEI, AMELYEKRE AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 355. CIKKE SZERINT AZ EMLÍTETT SZERZŐDÉS VI. CÍME NEM VONATKOZIK”;

10.

A 8. fejezet a következőképpen módosul:

A 8.0.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„8.0.4.

A fedélzeti ellátmány tekintetében tiltott tárgyak jegyzéke megegyezik az 1-A. függelék szerinti jegyzékkel. A tiltott tárgyakat az 1.6. pont szerint kell kezelni.”;

A 8.1.4. pont helyébe 2015. március 1-jével a következő szöveg lép:

„8.1.4. Ismert beszállítók kijelölése

8.1.4.1. A 8.1.5. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket biztosító valamennyi olyan jogalanyt (»beszállítót«), amely nem közvetlenül a légi járműhöz fedélzeti ellátmányt szállít, az üzemben tartó vagy az ellátmány címzettje (»kijelölő jogalany«) köteles ismert beszállítóként kijelölni. A meghatalmazott beszállítókra mindez nem vonatkozik.

8.1.4.2. Az ismert beszállítóként való kijelölés feltétele, hogy a kijelölő jogalany részére a beszállító átadja a következő dokumentumokat:

a)	a 8-B. függelékben található »Kötelezettségvállalási nyilatkozat – fedélzeti ellátmány ismert beszállítója« című dokumentumot. A nyilatkozaton szerepelnie kell a jogi képviselő aláírásának; és

b)	a 8.1.5. pontban említett védelmi ellenőrzésekre kiterjedő védelmi programot.

8.1.4.3. Az ismert beszállítókat az alábbiak ellenőrzése után lehet kijelölni:

a)	a védelmi program relevanciája és megfelelősége a 8.1.5. pont tekintetében; és

b)	a védelmi program hiánytalan végrehajtása.

Ha a felelős hatóság vagy a kijelölő jogalany megítélése szerint az ismert beszállító már nem tesz eleget a 8.1.5. pontban foglalt követelményeknek, akkor a kijelölő jogalany haladéktalanul megvonja az ismert beszállító jogállását.

8.1.4.4. A felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában meghatározza, hogy a védelmi programnak és végrehajtásának az ellenőrzését nemzeti ellenőrnek, uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrnek vagy a kijelölő jogalany nevében eljáró és kijelölő jogalany által e feladatra kijelölt és kiképzett személynek kell-e végeznie.

Az ellenőrzések tényét rögzíteni kell, és – amennyiben e jogszabály másként nem rendelkezik – azokat a kijelölés előtt kell végezni, majd azt követően kétévente meg kell ismételni.

Ha az ellenőrzés nem a kijelölő jogalany nevében történik, az ellenőrzéssel kapcsolatos minden dokumentumot el kell juttatni hozzá.

8.1.4.5. A légiközlekedés-védelmi program hiánytalan végrehajtását igazoló ellenőrzés az alábbi módokon történhet:

a)	a beszállítónál kétévente végzett helyszíni ellenőrzés révén; vagy

a kijelölést követően az adott ismert beszállító által teljesített szállítmányok átvételekor rendszeresen végzett ellenőrzés révén, amelynek során többek között:

—	ellenőrzésre kerül, hogy az ismert szállító nevében szállítást teljesítő személy megfelelő képzésben részesült-e, és

—	ellenőrzésre kerül, hogy a szállítmányok megfelelően védve vannak-e, és

—	a szállítmányok ugyanolyan módon átvizsgálásra kerülnek, mintha ismeretlen beszállítótól származnának.

Az ellenőrzéseket előre nem látható módon kell végezni, vagy háromhavonta, vagy az ismert beszállító által a kijelölő jogalany részére teljesített szállítások 20 %-án.

A b) pontban leírt opciót csak akkor lehet alkalmazni, ha a felelős hatóság nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában meghatározta, hogy a program ellenőrzését a kijelölő jogalany nevében eljáró személynek kell végeznie.

8.1.4.6. A kijelölés során és azt követően alkalmazandó módszereket és követendő eljárásokat a kijelölő jogalany védelmi programjában kell meghatározni.

8.1.4.7. A kijelölő jogalany:

a)	listát vezet az általa kijelölt ismert beszállítókról, feltüntetve a kijelölés érvényességi idejét, és

b)	a kijelölés érvényességi idejének lejárta után legalább 6 hónapig megőrzi az aláírással ellátott nyilatkozatot, a védelmi program egy példányát, illetve a programnak minden egyes ismert beszállító tekintetében történő végrehajtásáról szóló jelentéseket.

Az említett dokumentumokat megfelelőségellenőrzés céljából kérésre a felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani.”;

11.

A 9. fejezet a következőképpen módosul:

A 9.0.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.0.4.

A repülőtéri ellátmány tekintetében tiltott tárgyak jegyzéke megegyezik az 1-A. függelék szerinti jegyzékkel. A tiltott tárgyakat az 1.6. pont szerint kell kezelni.”;

A 9.1.3. pont helyébe 2015. március 1-jével a következő szöveg lép:

„9.1.3. Ismert beszállítók kijelölése

9.1.3.1. A repülőtér üzemeltetője meghatalmazott beszállítóként jóváhagyja a 9.1.4. pontban előírt védelmi ellenőrzéseket biztosító valamennyi olyan jogalanyt (»beszállító«), amely repülőtéri ellátmányt szállít.

9.1.3.2. Az ismert beszállítóként való kijelölés feltétele, hogy a repülőtér üzemeltetője részére a beszállító átadja a következő dokumentumokat:

a)	a 9-A. függelékben található »Kötelezettségvállalási nyilatkozat – repülőtéri ellátmány ismert beszállítója« című dokumentum. A nyilatkozaton szerepelnie kell a jogi képviselő aláírásának; és

b)	a 9.1.4. pontban említett védelmi ellenőrzésekre kiterjedő védelmi program.

9.1.3.3. Az ismert beszállítókat az alábbiak ellenőrzése után lehet kijelölni:

a)	a védelmi program relevanciája és megfelelősége a 9.1.4. pont tekintetében; és

b)	a védelmi program hiánytalan végrehajtása.

Ha a felelős hatóság vagy a repülőtér-üzemeltető megítélése szerint az ismert beszállító már nem tesz eleget a 9.1.4. pontban foglalt követelményeknek, akkor a repülőtér üzemeltetője haladéktalanul megvonja az ismert beszállító jogállását.

9.1.3.4. A felelős hatóság a 300/2008/EK rendelet 10. cikkében előírt nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában meghatározza, hogy a védelmi programnak és végrehajtásának az ellenőrzését nemzeti ellenőrnek, uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrnek vagy a repülőtér-üzemeltető nevében eljáró és kijelölő jogalany által e feladatra kijelölt és kiképzett személynek kell-e végeznie.

Ha az ellenőrzés nem a repülőtér-üzemeltető nevében történik, az ellenőrzéssel kapcsolatos minden dokumentumot el kell juttatni hozzá.

9.1.3.5. A légiközlekedés-védelmi program hiánytalan végrehajtását igazoló ellenőrzés az alábbi módokon történhet:

a)	a beszállítónál kétévente végzett helyszíni ellenőrzés; vagy

a kijelölést követően az adott ismert beszállító által teljesített szállítmányoknak a szigorított védelmi területre való érkezésekor rendszeresen végzett ellenőrzés révén, amelynek során:

—	ellenőrzésre kerül, hogy az ismert szállító nevében szállítást teljesítő személy megfelelő képzésben részesült-e, és

—	ellenőrzésre kerül, hogy a szállítmány megfelelően védve van-e, és

—	a szállítmányok ugyanolyan módon átvizsgálásra kerülnek, mintha ismeretlen beszállítótól származnának.

Az ellenőrzéseket előre nem látható módon kell végezni, vagy háromhavonta, vagy az ismert beszállító által a repülőtér-üzemeltető részére teljesített szállítások 20 %-án.

A b) pontban leírt opciót csak akkor lehet alkalmazni, ha a felelős hatóság nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi programjában meghatározta, hogy a program ellenőrzését a repülőtér-üzemeltető nevében eljáró személynek kell végeznie.

9.1.3.6. A kijelölés során és azt követően alkalmazandó módszereket és követendő eljárásokat a repülőtér-üzemeltető védelmi programjában kell meghatározni.

9.1.3.7. A repülőtér-üzemeltető:

a)	listát vezet az általa kijelölt ismert beszállítókról, feltüntetve a kijelölés érvényességi idejét, és

b)	a kijelölés érvényességi idejének lejárta után legalább 6 hónapig megőrzi az aláírással ellátott nyilatkozatot, a védelmi program egy példányát, illetve a programnak minden egyes ismert beszállító tekintetében történő végrehajtásáról szóló jelentéseket.

Az említett dokumentumokat megfelelőségellenőrzés céljából kérésre a felelős hatóság rendelkezésére kell bocsátani.”;

12.

A 12. fejezet a következőképpen módosul:

A 12.4.2. pont (A robbanóanyag-felderítő eszközökre vonatkozó műszaki előírások) helyébe a következő szöveg lép:

„12.4.2. A robbanóanyag-felderítő eszközökre vonatkozó műszaki előírások

12.4.2.1. Minden 2014. szeptember 1-je előtt üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie legalább a 2. szabványnak.

12.4.2.2. A 2. szabvány 2020. szeptember 1-jén hatályát veszti.

12.4.2.3. A felelős hatóság engedélyezheti, hogy a 2011. január 1-je és 2014. szeptember 1-je között a 2. szabványnak megfelelően üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszközök legkésőbb 2022. szeptember 1-jéig használatban maradhassanak.

12.4.2.4. A felelős hatóság értesíti a Bizottságot arról, ha engedélyezi, hogy egy 2. szabványnak megfelelően üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszköz 2020. szeptember 1-jét követően használatban maradjon.

12.4.2.5. Minden 2014. szeptember 1-je után üzembe helyezett robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie a 3. szabványnak.

12.4.2.6. 2020. szeptember 1-jétől minden robbanóanyag-felderítő eszköznek meg kell felelnie a 3. szabványnak, kivéve azokat az eseteket, amikor a 12.4.2.3. pont alkalmazandó.”

A 12.11. pont után a függelékek listája helyébe a következő szöveg lép:

„12-A. FÜGGELÉK

A fémérzékelő kapuk (WTMD) működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-B. FÜGGELÉK

A robbanóanyag-felderítő eszközök (EDS) működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-C. FÜGGELÉK

A folyadékok, aeroszolok és gélek (LAGS) átvizsgálására szolgáló berendezések működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-D. FÜGGELÉK

A robbanóanyag-kereső kutyák (EDD) teljesítményével kapcsolatos követelményekre vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-E. FÜGGELÉK

A robbanóanyag-kereső kutyák jóváhagyási eljárására vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-F. FÜGGELÉK

A robbanóanyag-kereső kutyák jóváhagyási eljárása során alkalmazott tesztterületekre és a tesztelési körülményekre vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-G. FÜGGELÉK

A robbanóanyag-kereső kutyák esetében alkalmazandó minőségellenőrzési követelményekre vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-H. FÜGGELÉK

A kutya szabad hozzáférésén alapuló módszerrel alkalmazott robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazására érvényes módszertani szabványokra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-I. FÜGGELÉK

A távoli robbanóanyag szagazonosító módszerrel dolgozó robbanóanyag-kereső kutyák alkalmazására érvényes módszertani szabványokra vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-J. FÜGGELÉK

A fémdetektorok (MDE) működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat tartalmazza.

12-K. FÜGGELÉK

A biztonsági testszkennerek működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.

12-L. FÜGGELÉK

A robbanóanyagnyom-felderítő eszközök (ETD) működési követelményeire vonatkozó részletes rendelkezéseket külön bizottsági határozat állapítja meg.”

21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/47

A BIZOTTSÁG 688/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. június 20.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 20-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	113,4
	TR	83,5
	ZZ	98,5
0707 00 05	MK	50,7
	TR	90,3
	ZZ	70,5
0709 93 10	TR	107,9
0709 93 10	ZZ	107,9
0805 50 10	AR	100,3
	TR	141,7
	ZA	140,7
	ZZ	127,6
0808 10 80	AR	125,1
	BR	105,7
	CA	102,6
	CL	92,4
	CN	130,3
	NZ	133,9
	US	223,4
	ZA	126,2
	ZZ	130,0
0809 10 00	TR	250,6
0809 10 00	ZZ	250,6
0809 29 00	TR	338,2
0809 29 00	ZZ	338,2
0809 30	MK	87,8
0809 30	ZZ	87,8

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/49

A BIZOTTSÁG 2014/79/EU IRÁNYELVE

(2014. június 20.)

a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete C. függelékének a TCEP, a TCPP és a TDCP tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 46. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A trisz(2-klóretil)foszfát (TCEP, CAS-szám: 115-96-8) egy foszfátészter, amelyet polimerekben égéslassító plasztizálószerként használnak. A TCEP-t főként az építőipar, valamint a bútor- és a textilipar alkalmazza. Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 2. kategóriába tartozó rákkeltő anyagként és az 1B. kategóriába tartozó reprotoxikus anyagként sorolja be a TCEP-t.

(2)

A 2009/48/EK irányelv meghatározza az 1272/2008/EK rendelet alapján rákkeltőként, mutagénként vagy reprotoxikusként besorolt anyagokra (CMR-anyagok) vonatkozó általános követelményeket. Az említett anyagok játékokban, játékok részeiben vagy mikrostrukturálisan különálló részeiben történő felhasználása tilos, kivéve, ha azok gyermekek számára nem hozzáférhetőek, ha bizottsági határozat útján engedélyezték őket, vagy ha egyenkénti koncentrációjuk nem haladja meg az ezeket a CMR-anyagokat tartalmazó keverékek osztályozásánál megállapított releváns koncentráció szintjét. Különleges követelmények hiányában ezért játékok tartalmazhatnak TCEP-t, amennyiben annak koncentrációs szintje nem haladja meg a TCEP-t CMR-ként tartalmazó keverékek osztályozásánál megállapított releváns koncentráció szintjét, azaz a 2013. július 20-tól érvényes 0,5 %-ot, illetve a 2015. június 1-jétől érvényes 0,3 %-ot.

(3)

A létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelet (3) alapján 2009-ben átfogó értékelést végeztek a TCEP-re vonatkozóan. A kockázatértékelési jelentés (European Union Risk assessment on TCEP,„Európai uniós kockázatértékelés a TCEP-re vonatkozóan”) következtetései között szerepel, hogy a TCEP könnyen kioldódó anyag, amely szájon át a szervezetbe jutva toxikus hatást fejt ki a vesében, a májban és az agyban, és egészségkárosodást és adott esetben rákot okozhat.

(4)

A kockázatértékelési jelentés arra is rámutat, hogy 2001 óta az EU-ban nem állítanak elő TCEP-t. A TCEP Unión belüli alkalmazása is csökkent, mivel fokozatosan más lángkésleltetőkkel helyettesítették. Ennek ellenére nem kizárt a TCEP játékokban való előfordulása, mivel az uniós piacon forgalmazott játékok nagy részét harmadik országokból importálják, vagyis azokat az EU-n kívül gyártják.

(5)

A Bizottság véleménykérést küldött az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottságának (EKKTB), hogy értékelje a játékok TCEP-szintjének egészségre gyakorolt hatását és a 2009/48/EK irányelv által a TCEP mint CMR-anyag tekintetében meghatározott általános határértékek megfelelőségét. 2012. március 22-én elfogadott véleményében (Opinion on tris(2-chloroethyl)phosphate (TCEP) in toys,„Vélemény a játékokban előforduló trisz(2-klóretil)foszfátról (TCEP)”) az EKKTB megállapította, hogy a naponta 12 mg/kilogramm/testsúly TCEP-nek történő ismételt expozíciót követően káros egészségügyi hatásokat, különösen a vesére gyakorolt hatásokat figyeltek meg. Az EKKTB arra is rámutatott, hogy a dán környezetvédelmi ügynökség által játékokban kimutatott TCEP-mennyiség (0,5–0,6 %) (Survey and risk assessment of perfume and flavours in toys and childcare articles. Survey of chemical substances in consumer products,„Felmérés és kockázatértékelés a játékokban és gyermekápolási cikkekben előforduló illat- és aromaanyagokról. A fogyasztói cikkekben előforduló vegyi anyagok vizsgálata”) akkor is kockázatot jelent a gyermekekre nézve, ha az egyéb expozícióktól eltekintenek. Az EKKTB úgy vélte, hogyfigyelembe véve az egyéb források (pl. levegő, por) jelentette TCEP-expozíciót, a játékokból eredő további expozíció nem tekinthető biztonságosnak, és azt javasolta, hogy a játékok TCEP-koncentrációját korlátozzák egy megfelelő érzékenységű vizsgálati módszer kimutatási határértékére.

(6)

A fentiekre figyelemmel a 2009/48/EK irányelvben említett általános határértékek (0,5 % és 0,3 %) a gyermekek egészségének védelme szempontjából nem tűnnek megfelelőnek. Az érintettekkel folytatott konzultációt követően a TCEP esetében a „megfelelő érzékenységű vizsgálati módszer kimutatási határértékét” 5 mg/kg-ban határozták meg. Mivel e határérték kimutatási szintet érint, nem toxikológiai megközelítésen alapul.

(7)

Az EKKTB említett, 2012. március 22-i véleménye a TCEP értékelése mellett a TCEP halogénezett helyettesítőinek, azaz a trisz[2-klór-1-klór-metil)etil] foszfát (TDCP, CAS-szám: 13674-87-8) és a trisz(2-klór-1-metil-etil) foszfát (TCPP, CAS-szám: 13674-84-5) értékelését is tartalmazza. Az említett helyettesítő anyagok értékelésére 2008-ban, a 793/93/EGK rendelet alapján került sor.

(8)

Véleményében az EKKTB egyetért a helyettesítőkre vonatkozó kockázatértékelések azon megállapításával, hogy a TCEP, TDCP és TCPP szerkezetére, fizikai-kémiai tulajdonságaira, valamint toxikokinetikai és mutagenitási profiljára vonatkozóan elegendő információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy minőségi kereszthivatkozásos megközelítést lehessen alkalmazni, ami a TCPP nem genotoxikus hatásmechanizmus miatti rákkeltő hatását tekintve aggodalomra adhat okot. Az EKKTB nézete szerint a kereszthivatkozásos megközelítés azt jelenti, hogy a TCEP-re vonatkozó megfontolások annak a játékgyártásban használt halogénezett helyettesítőire is alkalmazhatók.

(9)

Az 1272/2008/EK rendelet 2. kategóriába tartozó rákkeltő anyagként sorolja be a TDCP-t, a nem besorolt TCPP esetében pedig az EKKTB megállapította, hogy az rákkeltő hatás tekintetében aggodalomra adhat okot. Ezért, a TCEP-re vonatkozó fenti megfontolásokkal és az EKKTB véleményével összhangban a TDCP-re és a TCPP-re vonatkozó határértékeket szintén 5 mg/kg-ban kell meghatározni.

(10)	A 2009/48/EK irányelv szerint a gyermekek egészségének még jobb védelme érdekében adott esetben vegyi anyagokra vonatkozó egyedi határértékek állapíthatók meg a 3 évesnél fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékok és a szájba vehető játékok esetében.

(11)	A 2009/48/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/48/EK irányelv 47. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/48/EK irányelv II. mellékletének C. függeléke helyébe a következő szöveg lép:

„C. függelék

A 46. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott egyedi határértékek a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékokban vagy más szájba vehető játékokban használt vegyi anyagok tekintetében

Anyag	CAS-szám	Határérték
TCEP	115-96-8	5 mg/kg (tartalomra vonatkozó határérték)
TCPP	13674-84-5	5 mg/kg (tartalomra vonatkozó határérték)
TDCP	13674-87-8	5 mg/kg (tartalomra vonatkozó határérték)”

2. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 2015. december 21-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Ezeket a rendelkezéseket a tagállamok 2015. december 21-től alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 170., 2009.6.30., 1. o.

(2) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(3) HL L 84., 1993.4.5., 1. o.

21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/52

A BIZOTTSÁG 2014/80/EU IRÁNYELVE

(2014. június 20.)

a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló, 2006. december 12-i 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikkére,

mivel:

(1)

A 2006/118/EK irányelv 10. cikkének megfelelően végzett első felülvizsgálat alapján nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű információ az említett irányelv I. mellékletében a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó új minőségi előírások meghatározására, de szükség van az említett irányelv II. mellékletben annak 8. cikke értelmében technikai kiigazításokat végezni.

(2)	A küszöbértékek összehasonlíthatóságának javítása érdekében a háttér-koncentráció meghatározására közös elveket kell alkalmazni.

(3)

A felszín alatti vizekben található nitrogén és foszfor nagy valószínűséggel eutrofizációs kockázatot jelent a kapcsolódó felszíni vizekre és az azoktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémákra. A 2006/118/EK irányelv I. mellékletében már szereplő nitrátok és az irányelv II. mellékletében szereplő ammónium mellett a tagállamoknak a küszöbértékek meghatározásakor szintén figyelembe kell venniük az összes nitrogéntartalomhoz hozzájáruló nitriteket és az összes foszfortartalmat önmagában vagy foszfátokként.

(4)

Indokolt elismerni a potenciális kockázatot jelentő más anyagokra vonatkozó új információk megszerzésének és az azokra való reagálásnak a szükségességét. Ennek megfelelően a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) közös végrehajtási stratégiája keretében – a felszín alatti vizek víztesteire kockázatot jelentő és potenciális kockázatot jelentő anyagokra vonatkozó megfigyelési adatok rendelkezésre állásának javítása érdekében – létre kell hozni a felszín alatti vizek szennyező anyagainak figyelőlistáját, ami elősegíti az anyagok és ezen belül az elterjedőben lévő szennyező anyagok azonosítását, amelyek esetében minőségi előírásokat vagy küszöbértékeket indokolt meghatározni.

(5)

A tagállamok által azon szennyező anyagokról és indikátorokról rendelkezésre bocsátott információk, amelyekre vonatkozóan – különösen a felszín alatti vizek kémiai állapotának felmérésével kapcsolatos módszertan tekintetében – küszöbértékeket állapítottak meg, az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben nem bizonyultak elegendőnek az eredmények megfelelő megértése és összehasonlítása céljára. A felmérés átláthatóságának biztosítása érdekében a benyújtandó információkkal kapcsolatos megfelelő követelményeket célszerű tisztázni és kiegészíteni. A rendelkezésre bocsátott információk elősegítenék a kémiai állapotfelmérések eredményeinek tagállamok közötti összehasonlítását is, és hozzájárulnának a felszín alatti vizek küszöbértékeit meghatározó módszerek esetleges jövőbeli harmonizációjához.

(6)	A 2006/118/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 2006/118/EK irányelv 9. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2006/118/EK irányelv II. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb a hatálybalépésének időpontjától számított 24 hónapon belül megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 372., 2006.12.27., 19. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

MELLÉKLET

A 2006118/EK irányelv II. melléklete a következőképpen módosul:

Az A. rész 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Amennyiben az anyagok vagy ionok vagy azok indikátorai megnövekedett háttér-koncentrációja természetes hidrogeológiai okok következménye, a megfelelő felszín alatti víztest ilyen háttér-koncentrációját a küszöbértékek megállapításakor figyelembe kell venni. A háttér-koncentráció meghatározása során az alábbi elveket kell figyelembe venni:

A háttér-koncentráció meghatározásának a 2000/60/EK irányelv II. mellékletének megfelelő felszín alatti víztest jellemzésen, valamint az említett irányelv V. mellékletének megfelelő, a felszín alatti vizekre vonatkozó monitoring eredményeken kell alapulnia. A monitoring stratégia meghatározása és az adatok értelmezése során figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy az áramlási feltételek és a felszín alatti vizek kémiai összetétele horizontálisan és vertikálisan változnak;

Amennyiben a felszín alatti vizekről csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre megfigyelési adat, több adatot kell gyűjteni, és eközben e korlátozott megfigyelési adatok alapján meg kell határozni a háttér-koncentrációt; adott esetben a minták olyan alcsoportját használó egyszerűsített megközelítés alkalmazásával, amelyek esetében az indikátorok nem jeleznek emberi tevékenység általi befolyást. Rendelkezésre álló információk esetében a geokémiai transzfereket és folyamatokat is figyelembe kell venni;

Amennyiben a felszín alatti vizekről nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű megfigyelési adat, és a geokémiai transzferekről és folyamatokról kevés az információ, több adatot és információt kell gyűjteni, és eközben becsléssel kell meghatározni a háttér-koncentrációt, adott esetben más területek ugyanolyan típusú, olyan víztartó rétegeire vonatkozó statisztikai referenciaértékek alapján, amelyekről megfelelő mennyiségű megfigyelési adat áll rendelkezésre.”

2.	a B. rész 1. pontja a következő bejegyzésekkel egészül ki: „Nitritek Foszfor (összes)/Foszfátok (1) (1) A tagállamok dönthetnek arról, hogy a küszöbértékeket foszforra (összes) vagy pedig foszfátokra határozzák meg.”"

A C. rész helyébe a következő szöveg lép:

„C. rész

A tagállamok által azon szennyező anyagokról és indikátoraikról biztosítandó információk, amelyekre vonatkozóan küszöbértékeket határoztak meg

A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 13. cikkével összhangban benyújtandó vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe belefoglalják az e melléklet A. részében meghatározott eljárás követésének módjáról szóló információkat.

A tagállamok elsősorban a következőket bocsátják rendelkezésre:

információk a kockázatosként jellemzett felszín alatti víztestek vagy felszín alatti víztestcsoportok mindegyikéről, beleértve az alábbiakat:

i.	a víztestek mérete;

ii.	minden olyan szennyező anyag vagy szennyezési indikátor, amely a víztesteket kockázatosként jellemzi;

iii.	azok a környezetminőségi célkitűzések, amelyekre a kockázat vonatkozik, beleértve a víztest tényleges vagy lehetséges jogszerű felhasználását vagy funkcióit, valamint a víztestek, az azokhoz kapcsolódó felszíni vizek és az azoktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák közötti kapcsolat;

iv.	a természetben előforduló anyagok esetében a felszín alatti víztestek természetes háttér-koncentrációi;

v.	a küszöbértékek túllépése esetén információk a túllépésekről;

b)	a küszöbértékek, valamint az, hogy azokat nemzeti szinten, a vízgyűjtő kerület vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a tagállam területére eső részének szintjén, illetve a felszín alatti víztest vagy víztestcsoport szintjén kell-e alkalmazni;

a küszöbértékek és az alábbiak egyike közötti kapcsolat:

i.	háttér-koncentrációk a természetben előforduló anyagok esetében;

ii.	kapcsolódó felszíni vizek és a közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák;

iii.	környezetminőségi célkitűzések és egyéb, nemzeti, uniós vagy nemzetközi szinten érvényben lévő vízvédelmi előírások;

iv.	a szennyező anyagok toxikológiájára, ökotoxikológiájára, a környezetben való tartós megmaradására, bioakkumulációs képességére és diszperziós tendenciájára vonatkozó bármely információ;

d)	a háttér-koncentrációk meghatározásának az A. rész 3. pontjában meghatározott elveken alapuló módszere;

e)	annak okai, hogy miért nem határoztak meg a B. részben azonosított bármely szennyező anyagra és indikátorra vonatkozóan küszöbértéket;

a felszín alatti vizek kémiai állapotértékelésének fő elemei, beleértve a megfigyelési eredmények összesítésének szintjét, módszerét és időszakát, az elfogadható mértékű túllépés definícióját és kiszámításának módszerét a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontja és a III. melléklet 3. pontja szerint.

Amennyiben az a)–f) pontokban említett bármely adatot nem foglalják bele a vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe, ennek okát a tagállamoknak az említett tervben jelezniük kell.”

21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/56

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK FELÜGYELETI TESTÜLETÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK FELÜGYELETI TESTÜLETE,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 26. cikke (12) bekezdésére,

tekintettel az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2004. február 19-i EKB/2004/2 határozatra (2) és különösen annak 13d. cikkére,

ELFOGADTA EZT AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOT:

BEVEZETŐ FEJEZET

1. cikk

Kiegészítő jelleg

Ez az eljárási szabályzat kiegészíti az Európai Központi Bank eljárási szabályzatát. Az ebben az eljárási szabályzatban szereplő kifejezések az Európai Központi Bank eljárási szabályzatában meghatározott jelentéssel bírnak.

I. FEJEZET

FELÜGYELETI TESTÜLET

2. cikk

A felügyeleti testület ülései

2.1. Az ülései időpontjáról az elnök javaslata alapján a felügyeleti testület határoz. A felügyeleti testület általában az általa minden naptári év kezdetét megelőzően kellő időben meghatározott ütemterv szerint, rendszeresen ülésezik.

2.2. Ha a felügyeleti testület legalább három tagja kéri, az elnök összehívja a felügyeleti testület ülését.

2.3. Az elnök továbbá a felügyeleti testület ülését bármikor összehívhatja, ha azt szükségesnek tartja. Ebben az esetben ezt a kísérőlevélen fel kell tüntetni.

2.4. Az elnök kezdeményezésére a felügyeleti testület tanácskozásaira telekonferencia keretében is sor kerülhet, kivéve, ha a felügyeleti testület legalább három tagja kifogást emel ez ellen.

3. cikk

A felügyeleti testület ülésein való részvétel

3.1. Amennyiben ezen eljárási szabályzat másképp nem rendelkezik, a felügyeleti testület ülésein kizárólag annak tagjai, valamint – abban az esetben, ha az illetékes nemzeti hatóság nem a nemzeti központi bank – a nemzeti központi bank képviselője vehet részt.

3.2. Általában minden illetékes nemzeti hatóság képviselőjét egy személy kísérheti. Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság nem a nemzeti központi bank, ez a bekezdés a szavazati joggal rendelkező képviselőre alkalmazandó. Ez a bekezdés alkalmazandó továbbá a 3.3. cikkben foglaltaknak megfelelően a helyettes részvételének esetében is.

3.3. Ha valamely illetékes nemzeti hatóság képviselője, illetve, amennyiben az illetékes nemzeti hatóság nem a nemzeti központi bank, a nemzeti központi bank képviselője nem tud részt venni az ülésen, írásban kinevezhet egy helyettest, aki részt vesz az ülésen és adott esetben szavazati jogát gyakorolja, amennyiben az írásbeli közlemény eltérően nem rendelkezik. Az írásbeli közleményt az ülést megelőzően kellő időben kell megküldeni az elnöknek.

3.4. Az elnök és az alelnök együttes akadályoztatása esetén a felügyeleti testület leghosszabb tagsági idővel rendelkező tagja elnököl. Amennyiben ez az ismérv a felügyeleti testület két vagy több tagjára is ráillik, azok közül a legidősebb tag elnököl.

3.5. Az elnök meghívása alapján az Európai Bizottság és/vagy az Európai Bankhatóság egy képviselője megfigyelőként részt vehet az üléseken. Ha a felügyeleti testület legalább három tagja kéri, az elnök meghívja az Európai Bizottság és az Európai Bankhatóság képviselőit. Ugyanezen szabályok alkalmazásával a felügyeleti testület más személyeket is meghívhat az ülésein való részvételre, ha ezt célszerűnek tartja.

4. cikk

A felügyeleti testület üléseinek megszervezése

4.1. Minden ülés napirendjét a felügyeleti testület fogadja el. Az elnök ideiglenes napirendet készít, amelyet a kapcsolódó dokumentumokkal együtt az érintett ülés előtt legalább öt munkanappal elküldenek a felügyeleti testület tagjai részére, kivéve rendkívüli helyzetekben, amikor az elnök a körülményeknek megfelelően jár el. Az elnök vagy a felügyeleti testület bármely más tagja javaslatára a felügyeleti testület akként határozhat, hogy az ideiglenes napirendről napirendi pontokat vesz le, vagy arra napirendi pontokat vesz fel. A rendkívüli helyzetek kivételével egy adott pontot a felügyeleti testület legalább három tagjának kérésére le kell venni az ideiglenes napirendről, ha a kapcsolódó dokumentumokat nem küldték meg időben a felügyeleti testület tagjainak.

4.2. A felügyeleti testület ülésének jegyzőkönyvét a következő ülésen (vagy szükség esetén írásbeli eljárás keretében korábban) jóváhagyásra benyújtják a felügyeleti testület tagjainak, és azt az elnök írja alá.

5. cikk

Információkhoz való hozzáférés

A felügyeleti testület minden tagja rendszeresen hozzáfér az 1024/2013/EU rendelet értelmében jelentősnek tekintett intézményekre vonatkozó, aktualizált információkhoz. A felügyeleti testület tagjai rendelkezésére bocsátott információk között szerepelniük kell az ilyen intézmények érdemi megértését lehetővé tevő kulcsfontosságú információknak. A felügyeleti testület ennek érdekében az információ-megosztásra vonatkozó belső sablonokat fogadhat el.

6. cikk

Szavazás

6.1. E cikk alkalmazásában valamely részt vevő tagállam hatóságainak képviselőit együttesen egy tagnak kell tekinteni.

6.2. Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság írásban kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a szavazati jogot a 3.3. cikkben foglaltak szerint az illetékes nemzeti hatóság képviselője vagy annak a helyettese gyakorolja.

6.3. A felügyeleti testület határozatképességéhez a szavazati joggal rendelkező tagjai kétharmadának jelenléte szükséges. Határozatképtelenség esetén az elnök rendkívüli ülést hívhat össze, amelyen a felügyeleti testület tagjai a határozatképességre való tekintet nélkül szavazhatnak.

6.4. A felügyeleti testület elnökének kezdeményezésére szavaz. Ezenkívül az elnök szavazási eljárást folytat le a felügyeleti testület három tagjának kezdeményezésére.

6.5. Az 1024/2013/EU rendelet eltérő rendelkezése hiányában a felügyeleti testület szavazati joggal rendelkező tagjainak egyszerű többségével jár el. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (7) bekezdésében megjelölt esetekben az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 13c. cikkében rögzített szavazási szabályok alkalmazandók.

6.6. Ha a felügyeleti testület legalább három szavazati joggal rendelkező tagja kéri, az elnök titkos szavazást kezdeményezhet.

6.7. Írásbeli eljárás során is lehet határozatokat hozni, kivéve, ha a felügyeleti testület legalább három, szavazati joggal rendelkező tagja kifogást emel ez ellen. Ebben az esetben a napirendi pontot fel kell venni a felügyeleti testület következő ülésének napirendjére. Írásbeli eljárás esetén szükséges, hogy az ügy vizsgálatára általában legalább öt munkanap álljon a felügyeleti testület minden tagja rendelkezésére, és bármely ilyen tanácskozás bekerül a felügyeleti testület következő ülésének jegyzőkönyvébe. Az írásbeli eljárás során a felügyeleti testület valamely tagja kifejezett szavazatának hiánya jóváhagyásnak tekintendő.

7. cikk

Rendkívüli helyzetek

7.1. Rendkívüli helyzetek esetén az elnök, illetve távollétében az alelnök a szükséges határozatok meghozatala érdekében megfelelő időben összehívja a felügyeleti testület ülését, adott esetben a 2.4. cikktől eltérően telekonferencia keretében. Az ilyen ülés összehívása során az elnök vagy távollétében az alelnök a meghívóban egyértelművé teszi, hogy a 6.3. cikktől eltérően, amennyiben a rendkívüli helyzetben hozandó határozatokra vonatkozó 50 %-os határozatképességi küszöböt nem érik el, az ülést lezárják, és közvetlenül ezt követően rendkívüli ülés megnyitására kerül sor, amelyen a határozatképességtől függetlenül határozatok hozhatók.

7.2. A felügyeleti testület a rendkívüli helyzetek esetén történő határozathozatalra és egyéb intézkedésekre vonatkozóan további belső szabályokat fogadhat el.

8. cikk

Hatáskör-átruházás

8.1. A felügyeleti testület feljogosíthatja elnökét vagy alelnökét arra, hogy nevében és felelőssége mellett világosan meghatározott irányítási vagy igazgatási intézkedéseket hozzon, beleértve a felügyeleti testület tagjai által egy későbbi időpontban meghozandó kollektív határozat előkészítéséhez szükséges eszközök és a felügyeleti testület végleges határozatainak végrehajtását szolgáló eszközök alkalmazását.

8.2. A felügyeleti testület szintén felkérheti elnökét vagy alelnökét, hogy fogadja el: i. a 8.1. cikkben meghatározottak szerint az eszközök végleges szövegét azzal a feltétellel, hogy az eszköz tartalma előzetes vita során már meghatározásra került, és/vagy ii. az olyan végleges határozatokat, amelyek esetében az ilyen hatáskör-átruházás korlátozott és világosan meghatározott végrehajtó hatáskörre terjed ki, amelynek gyakorlását szigorúan ellenőrzik a felügyeleti testület által megállapított objektív ismérvek alapján.

8.3. A hatáskör-átruházásokat, illetve a 8.1. és 8.2. cikkel összhangban elfogadott határozatokat rögzítik a felügyeleti testület üléseiről készült jegyzőkönyvekben.

II. FEJEZET

IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁG

9. cikk

Az irányítóbizottság

Az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (10) bekezdésével összhangban ezennel létrehozásra kerül a felügyeleti testület irányítóbizottsága.

10. cikk

Feladatok

10.1. Az irányítóbizottság támogatást nyújt a felügyeleti tanács tevékenységeinek ellátásához, és felelős a felügyeleti testület üléseinek előkészítéséért.

10.2. Az irányítóbizottság az előkészítő feladatait az Európai Unió egészének érdekében végzi, és teljes átláthatóságot biztosító módon működik együtt a felügyeleti testülettel.

11. cikk

Összetétel és a tagok kinevezése

11.1. Az irányítóbizottságot a felügyeleti testület nyolc tagja alkotja: a felügyeleti testület elnöke és alelnöke, az Európai Központi Bank (EKB) egy képviselője, és az illetékes nemzeti hatóságok öt képviselője.

11.2. Az irányítóbizottság elnöki tisztét a felügyeleti testület elnöke vagy – az elnök rendkívüli távolléte esetén – az alelnöke tölti be.

11.3. A felügyeleti testület kinevezi az illetékes nemzeti hatóságok képviselőit, melynek során biztosítja az illetékes nemzeti hatóságok közötti méltányos egyensúlyt és rotációt. A felügyeleti testület rotációs rendszert követ, amelynek értelmében az illetékes nemzeti hatóságokat négy csoportra osztják, az érintett részt vevő tagállam teljes konszolidált banki eszközállományán alapuló rangsor szerint. Minden csoportból legalább egy tag részt vesz az irányítóbizottságban. A felügyeleti testület évente, vagy abban az esetben, ha egy tagállam bevezeti az eurót, illetve szoros együttműködést létesít az EKB-val, felülvizsgálja a csoportosítást. Az egyes csoportokon belül a tagok rotációja a részt vevő tagállamok nemzeti nyelv szerinti nevének betűrendes sorrendjét követi. Az illetékes nemzeti hatóságok csoportokba osztását és az irányítóbizottsági helyek csoportokhoz való hozzárendelését a melléklet rögzíti.

11.4. Az illetékes nemzeti hatóságok képviselőinek az irányítóbizottság tagjakénti hivatali ideje egy évre szól.

11.5. Az EKB felügyeleti testületben részt vevő négy képviselője közül az EKB elnöke nevezi ki az EKB irányítóbizottságban részt vevő képviselőjét, és határozza meg hivatali idejét.

11.6. Az irányítóbizottság tagjainak listáját közzéteszik és rendszeresen aktualizálják.

12. cikk

Az irányítóbizottság ülései

12.1. Az ülések időpontjáról az elnök javaslata alapján az irányítóbizottság határoz. Az elnök az irányítóbizottság ülését bármikor összehívhatja, ha szükségesnek tartja. Az elnök kezdeményezésére az irányítóbizottság ülésezhet telekonferencia keretében is, kivéve, ha az irányítóbizottság legalább két tagja kifogást emel ez ellen.

12.2. Minden egyes ülés napirendjére az irányítóbizottság elnöke tesz javaslatot, és azt az irányítóbizottság az ülés elején fogadja el. Az irányítóbizottság minden tagja javasolhat az elnöknek napirendi pontokat és dokumentumokat az irányítóbizottság általi megvizsgálás érdekében.

12.3. Az irányítóbizottság ülései előtt az ülések napirendjét hozzáférhetővé teszik a felügyeleti testület minden tagja számára. Az irányítóbizottság üléseinek jegyzőkönyvét a felügyeleti testület következő ülése előtt hozzáférhetővé teszik a felügyeleti testület minden tagja számára.

12.4. Az elnök javaslatára az irányítóbizottság dönthet úgy, hogy a felügyeleti testület egy vagy több tagját meghívja valamely ülésének egészére vagy egy részére. A valamely egyedi hitelintézetre vonatkozó konkrét kérdések tárgyalása esetén meg kell hívni annak a részt vevő tagállam illetékes nemzeti hatóságának képviselőjét, amely tagállamban az adott hitelintézet található.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

13. cikk

Hatálybalépés

Ez az eljárási szabályzat 2014. április 1-jén lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. március 31-én.

a felügyeleti testület elnöke

Danièle NOUY

(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2) HL L 80., 2004.3.18., 33. o.

MELLÉKLET

ROTÁCIÓS RENDSZER

A 11.3. cikk alkalmazásában az alábbi rotációs rendszer alkalmazandó, a 2012. december 31-i adatok alapján:

Csoport	Tagállam	Irányítóbizottsági helyek száma
1	DE	1
1	FR	1
2	ES	1
	IT
	NL
3	BE	2
	IE
	EL
	LU
	AT
	PT
	FI
4	EE	1
	CY
	LV
	MT
	SI
	SK

21.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/61

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTT A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉRŐL LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁS KERETÉBEN LÉTREHOZOTT BIZOTTSÁG 1/2014. sz. HATÁROZATA

(2014. április 1.)

a nyomástartó edényekről szóló 6. fejezet és az építési termékekről szóló 16. fejezet módosításáról, valamint az 1. mellékletben felsorolt jogi hivatkozások naprakésszé tételéről

(2014/379/EU)

A BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a megfelelőségértékelésre vonatkozó kölcsönös elismerésről szóló megállapodásra (a továbbiakban: megállapodás) és különösen annak 10. cikkének (4) és (5) bekezdésére, valamint a 18. cikkének (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az Európai Unió új irányelvet fogadott el a szállítható nyomástartó berendezésekről, (1) és Svájc módosította azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, melyek a megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése értelmében egyenértékűnek tekinthetők a fent említett európai uniós jogszabállyal.

(2)	Az 1. melléklet Nyomástartó edényekről szóló 6. fejezetét módosítani kell, hogy tükrözze ezeket a fejleményeket.

(3)	Az Európai Unió új rendeletet fogadott el az építési termékekről (2) (a továbbiakban: az építési termékekről szóló rendelet).

(4)

Az építési termékekről szóló svájci jogszabályokat (az építési termékekről szóló szövetségi törvény és rendelet) jelenleg módosítják; ugyanakkor már hatályban van az akkreditációról és kijelölésről szóló svájci rendelet (3), amely létrehozza a svájci megfelelőségértékelő testületek akkreditációjára és kijelölésére vonatkozó keretkövetelményeket.

(5)

Az 1. melléklet építési termékekről szóló 16. fejezetét módosítani kell: első lépésben a célból, hogy tükrözze az Európai Unió által elfogadott építési termékekről szóló rendeletet, valamint hogy – a megegyező svájci jogszabály elfogadásáig – lehetővé tegye a Szerződő Felek számára, hogy az átmeneti időszakban kölcsönösen elfogadhassák az építési termékekről szóló rendeletnek megfelelő megfelelőségértékelési eredményeket; amint elfogadják az építési termékről szóló rendelettel megegyező svájci rendeletet, a Szerződő Felek e módosítás helyébe olyan újabb módosítást léptetnek, amely tükrözi mind az építési termékekről szóló rendelet, mind a felülvizsgált megegyező svájci jogszabály elfogadását. Értelemszerűen e határozat biztosítani kívánja a megfelelőségértékelő testületek tevékenységeinek folyamatosságát ezen átmeneti időszak alatt, és nem sérti a megállapodás 1. cikkében foglalt elvek alkalmazását.

(6)	A megállapodás 10. cikkének (5) bekezdése értelmében a bizottság a Szerződő Felek egyikének javaslata alapján módosíthatja a megállapodás mellékleteit,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

(1)	A megállapodás 1. mellékletének Nyomástartó edények című 6. fejezete az e határozathoz csatolt A. csatolmányban megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(2)

A Svájci Államszövetség elfogadja az EU által elismert megfelelőségértékelő testületeknek az építési termékekről szóló rendelet követelményeivel összhangban végzett megfelelőségértékeléséből fakadó eredményeit. Az Európai Unió – a 16. fejezetnek a svájci jogszabály elfogadását követő módosításáig – elfogadja a Svájc által elismert megfelelőségértékelő testületeknek az építési termékekről szóló rendelet követelményeivel összhangban végzett megfelelőségértékeléséből fakadó eredményeit.

A megállapodás 1. mellékletének Építési termékek című 16. fejezete az e határozathoz csatolt B. csatolmányban megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul, és a fenti módosítás elfogadásáig tartó átmeneti időszakban alkalmazandó.

(3)	A megállapodás 1. csatolmánya az e határozathoz csatolt C. csatolmányban megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(4)	E két példányban készült határozatot a Szerződő Felek bizottságon belüli képviselői írják alá, akik jogosultak a Szerződő Felek nevében eljárni. E határozat az utolsó aláírás napján lép hatályba.

a Svájci Államszövetség nevében

Christophe PERRITAZ

Aláírva Bernben, 2014. április 1-jén.

az Európai Unió nevében

Fernando PERREAU DE PINNINCK

Aláírva Brüsszelben, 2014. április 1-jén.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. június 16-i 2010/35/EU irányelve a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2010.6.30., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 305/2011/EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).

(3) A legutóbb 2012. június 1-én módosított (RO 2012 2887) 1996. június 17-i rendelet a svájci akkreditációs rendszerről és a vizsgálati laboratóriumok és a megfelelőségértékelő testületek kijelöléséről (RO 1996 1904).

A. CSATOLMÁNY

A termékágazatokról szóló 1. melléklet 6. fejezetét (Nyomástartó edények) törölni kell, és helyébe a következő lép:

„6. FEJEZET

NYOMÁSTARTÓ EDÉNYEK

I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió	1.	A legutóbb a 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.) módosított, 2009. szeptember 16-i 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv az egyszerű nyomástartó edényekről (HL L 264., 2009.10.8., 12. o.)
	2.	A legutóbb a 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított, 1997. május 29-i 97/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 181., 1997.7.9., 1. o.)
	3.	Az Európai Parlament és a Tanács 2010. június 16-i 2010/35/EU irányelve a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2010.6.30., 1. o.), a továbbiakban: 2010/35/EU irányelv
	4.	Az Európai Parlament és a Tanács 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK irányelve a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.)
Svájc	100.	A 2009. június 12-i szövetségi törvény a termékbiztonságról (RO 2010 2573)
	101.	A legutóbb 2012. június 15-én módosított (RO 2012 3631) 2010. május 19-i rendelet a termékbiztonságról (RO 2010 2583)
	102.	A legutóbb 2010. május 19-én módosított (RO 2010 2583), 2002. november 20-i rendelet az egyszerű nyomástartó edények biztonságáról (RO 2003 107)
	103.	A legutóbb 2010. május 19-én módosított (RO 2010 2583) 2002. november 20-i rendelet a nyomástartó berendezések biztonságáról (RO 2003 38)
	104.	A 2012. október 31-i rendelet a veszélyesáru-tartályok forgalomba hozataláról és a piacfelügyeletről (RO 2012 6607)
	105.	A legutóbb 2012. október 31-én módosított (RO 2002 6535 és 6537) 2002. november 29-i rendelet a veszélyes áruk közúti szállításáról (RO 2012 4212)
	106.	A 2012. október 31-i rendelet a veszélyes áruk vasúton és kötélpálya-létesítményeken történő szállításáról (RO 2012 6541)

II. SZAKASZ

Megfelelőségértékelő testületek

Az e megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság a megállapodás 11. cikkében ismertetett eljárásnak megfelelően elkészíti és folyamatosan frissíti a megfelelőségértékelő testületek listáját.

III. SZAKASZ

Kijelölő hatóságok

A megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság elkészíti és folyamatosan frissíti a Szerződő Felek által bejelentett kijelölő hatóságok listáját.

IV. SZAKASZ

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésével kapcsolatos különleges szabályok

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésénél a kijelölő hatóságok betartják az e megállapodás 2. mellékletében foglalt általános elveket és a 2009/105/EK irányelv III. mellékletében, a 97/23/EK irányelv IV. és V. mellékletében, illetve a 2010/35/EU irányelv 4. fejezetében megállapított értékelési kritériumokat.

V. SZAKASZ

Kiegészítő rendelkezések

1. Egyszerű nyomástartó edények és nyomástartó berendezések

Elegendő, ha a gyártók, meghatalmazott képviselőik vagy – távollétükben – a termékek forgalomba hozataláért felelős személy a nemzeti hatóságok által ellenőrzés céljából igényelt műszaki dokumentumokat az egyik Szerződő Fél területén a termék utolsó gyártását követő legalább tíz évig rendelkezésre tudják bocsátani. A Szerződő Felek vállalják, hogy kérésre minden fontos dokumentumot továbbítanak a másik Szerződő Fél hatóságainak.

2. Szállítható nyomástartó berendezések

1. Piacra jutás

A 2010/35/EU irányelv vagy a vonatkozó svájci jogszabály értelmében a felhatalmazott képviselő feltünteti nevét és címét a megfelelőségi tanúsítványon. E kötelezettség alkalmazásában »meghatalmazott képviselő«: az Európai Unióban vagy Svájcban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy meghatározott feladatok ellátása céljából a nevében eljárjon.

A 2010/35/EU irányelv vagy a vonatkozó svájci jogszabály értelmében az importőr feltünteti nevét és kapcsolattartási címét a megfelelőségi tanúsítványon vagy ahhoz csatolva. E kötelezettség alkalmazásában »importőr« lehet bármely, az Európai Unió vagy Svájc területén letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó szállítható nyomástartó berendezést vagy ahhoz tartozó részegységeket hoz forgalomba az Európai Unió vagy Svájc piacán.

Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában elegendő megemlíteni vagy az importőrt vagy a felhatalmazott képviselőt.

2. Információcsere a műszaki dokumentációról és együttműködés a korrekciós intézkedés tekintetében

Svájc vagy valamely tagállam gazdasági szereplői Svájc vagy valamely tagállam illetékes nemzeti hatóságának indokolt kérésére, az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven vagy angolul átadják a szállítható nyomástartó berendezés 2010/35/EU irányelvnek vagy a vonatkozó svájci jogszabálynak való megfelelősége igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. Az adott hatóság kérésére együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott szállítható nyomástartó berendezéssel járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben.

3. A gazdasági szereplők azonosítása

A gazdasági szereplők valamely uniós tagállam vagy Svájc piacfelügyeleti hatóságának kérésére legalább 10 éven át azonosítják számára az alábbiakat:

a)	valamennyi olyan gazdasági szereplőt, aki vagy amely nekik a szállítható nyomástartó berendezést szállította;

b)	valamennyi olyan gazdasági szereplőt, akinek vagy amelynek szállítható nyomástartó berendezést szállítottak.

4. A piacfelügyeleti hatóságok kölcsönös segítségnyújtása

A valamely tagállamban vagy Svájcban székhellyel rendelkező gazdasági szereplőket érintő fellépésekre vonatkozó hatékony együttműködés biztosítása céljából valamely tagállam vagy Svájc piacfelügyeleti hatóságai megfelelő mértékben támogatják egymást információk és dokumentációk rendelkezésre bocsátásával, megfelelő vizsgálatok végzésével vagy bármilyen egyéb megfelelő intézkedés megtételével, valamint a másik Szerződő Fél által kezdett vizsgálatban való részvétellel.

5. A kockázatot jelentő szállítható nyomástartó berendezésekkel foglalkozó eljárás nemzeti szinten

E megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének értelmében, amennyiben valamely tagállam vagy Svájc piacfelügyeleti hatóságai intézkedést tettek vagy elségséges indokuk van azt feltételezni, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó szállítható nyomástartó berendezés kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, illetve a közérdek védelmének a 2010/35/EU irányelvben vagy a vonatkozó svájci jogszabályban felölelt más szempontjaira, és amennyiben úgy vélik, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik nemzeti területükre, haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot, a többi tagállamot és Svájcot az alábbiakról:

—	az általuk végzett értékelés és a gazdasági szereplőtől kért intézkedések eredményei;

—

amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem tesz megfelelő korrekciós lépést, minden olyan megfelelő átmeneti intézkedés, amely a szállítható nyomástartó berendezés nemzeti piacukon történő forgalmazásának megtiltását vagy korlátozását, illetve forgalomból való kivonását vagy visszahívását célozza.

E tájékoztatásnak az összes rendelkezésre álló adatot tartalmaznia kell, különösen a nem megfelelő szállítható nyomástartó berendezés azonosításához szükséges adatokat, a berendezés származási helyét, a feltételezett nem megfelelőség és a felmerülő kockázatok jellegét, a megtett nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. Továbbá, fel kell tüntetni, hogy a meg nem felelés oka az, hogy

—	a szállítható nyomástartó berendezés nem felel meg az I. szakaszban szereplő jogszabályokban szereplő, a személyek egészségére és biztonságára, illetve a közérdek védelmének más szempontjaira vonatkozó követelményeknek, vagy

—	az I. szakaszban szereplő jogszabályokban hivatkozott szabványok vagy műszaki előírások elégtelenek.

Svájc vagy az eljárást kezdeményező tagállamától eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot és az egyéb nemzeti hatóságokat bármely elfogadott intézkedésről és az érintett szállítható nyomástartó berendezés meg nem felelésével kapcsolatban rendelkezésükre álló további információkról.

A tagállamok és Svájc biztosítják az olyan megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozatalát az érintett szállítható nyomástartó berendezéssel kapcsolatban, mint például a szállítható nyomástartó berendezés kivonása a forgalomból.

Svájc az e megállapodás 10. cikke alapján létrehozott bizottságon keresztül értesíti az Európai Bizottságot piacfelügyeleti hatósága kapcsolattartási adatairól, valamint ezek mindenkori változásairól.

6. Védintézkedési eljárás

Amennyiben Svájc vagy egy tagállam nem ért egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel, kifogásairól tájékoztatja az Európai Bizottságot.

1. A nemzeti intézkedésekkel szembeni kifogások

Amennyiben a fenti 5. szakasz (3) bekezdésében előírt eljárás lezárásakor valamely tagállam vagy Svájc kifogást emel Svájc vagy egy adott tagállam által tett intézkedés ellen, illetve amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy egy nemzeti intézkedés nem felel meg az I. Szakaszban említett vonatkozó jogszabályoknak, az Európai Bizottság késedelem nélkül konzultációt kezdeményez a tagállamokkal, Svájccal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, valamint értékeli a nemzeti intézkedést annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem. Amennyiben a nemzeti intézkedést

—	indokoltnak ítélik, valamennyi tagállam és Svájc megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő szállítható nyomástartó berendezést kivonják piacaikról, és ennek megfelelően tájékoztatják a Bizottságot,

—	indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam vagy Svájc visszavonja azt.

2. A Szerződő Felek közötti vita

Ha a Szerződő Felek nem értenek egyet, a kérdést továbbítják a vegyes bizottságnak, amely döntést hoz a meghozandó intézkedésekről, ideértve szakértői tanulmány végzésének lehetőségét is.

Amennyiben a bizottság úgy véli, hogy az intézkedés:

—	indokolt, úgy a Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő szállítható nyomástartó berendezést kivonják a piacukról,

—	indokolatlan, az érintett tagállam vagy Svájc visszavonja azt.

7. A szállítható nyomástartó berendezések szabad mozgása

A fenti (3) és (4) bekezdésben foglalt eljárások sérelme nélkül, az I. Szakasz jogi rendelkezéseinek megfelelő szállítható nyomástartó berendezések szabad mozgását, forgalmazását és használatát saját területén egyetlen tagállam és Svájc sem tilthatja meg, korlátozhatja vagy akadályozhatja.”

B. CSATOLMÁNY

A termékágazatokról szóló 1. melléklet 16. fejezetét (Építési termékek) törölni kell, és helyébe a következő lép:

„16. FEJEZET

ÉPÍTÉSI TERMÉKEK

I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (1) és (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió	1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 305/2011/EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.)
		Végrehajtási jogszabályok:
	2.	A Bizottság 1994. január 17-i 94/23/EK határozata az európai műszaki engedélyre vonatkozó közös eljárási szabályokról (HL L 17., 1994.1.20., 34. o.)
	2a)	A Bizottság 1994. szeptember 9-i 94/611/EK határozata az építési termékekről szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikkének végrehajtásáról (HL L 241., 1994.9.16., 25. o.)
	2b)	A Bizottság 1995. május 31-i 95/204/EK határozata az építési termékekről szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdésének alkalmazásáról (HL L 129., 1995.6.14., 23. o.)
	3.	A Bizottság 1995. október 24-i 95/467/EK határozata az építési termékekről szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdésének alkalmazásáról (HL L 268., 1995.11.10., 29. o.)
	4.	A Bizottság 1996. június 24-i 96/577/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a rögzített tűzoltó rendszerekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 254., 1996.10.8., 44. o.)
	5.	A Bizottság 1996. június 24-i 96/578/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a szaniterárukra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 254., 1996.10.8., 49. o.)
	6.	A Bizottság 1996. június 24-i 96/579/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a forgalmi kellékekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 254., 1996.10.8., 52. o.)
	7.	A Bizottság 1996. június 24-i 96/580/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a függönyfalazatra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 254., 1996.10.8., 56. o.)
	8.	A Bizottság 1996. június 24-i 96/581/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a geotextíliákra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 254., 1996.10.8., 59. o.)
	9.	A Bizottság 1996. június 24-i 96/582/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a szerkezetlezáró üvegezési rendszerekre és a betonbekötő bajuszvasakra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 254., 1996.10.8., 62. o.)
	10.	A Bizottság 1996. október 4-i 96/603/EK határozata az építési termékekről szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikkének végrehajtásáról szóló 94/611/EK határozatban előírt, az A. osztályokba tartozó »nem tűzveszélyes« termékek listájának felállításáról (HL L 267., 1996.10.19., 23. o.)
	11.	A Bizottság 1997. február 17-i 97/161/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a könnyűszerkezetes rendszerek rögzítésére betonban használt fém lehorgonyzó elemekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 62., 1997.3.4., 41. o.)
	12.	A Bizottság 1997. február 17-i 97/176/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a szerkezeti faanyagokra és segédanyagaikra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 73., 1997.3.14., 19. o.)
	13.	Bizottság 1997. február 17-i 97/177/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a falazatoknál használatos injektálásos fémhorgonyokra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 73., 1997.3.14., 24. o.)
	14.	A Bizottság 1997. június 27-i 97/462/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a faalapú táblákra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 198., 1997.7.25., 27. o.)
	15.	A Bizottság 1997. június 27-i 97/463/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a betonban és falazatban használatos műanyag horgonyokra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 198., 1997.7.25., 31. o.)
	16.	A Bizottság 1997. június 27-i 97/464/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a szennyvíz-elvezetési és -kezelési termékekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 198., 1997.7.25., 33. o.)
	17.	A Bizottság 1997. július 14-i 97/555/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a cementre, az építőipari mészre és más hidraulikus kötőanyagokra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 229., 1997.8.20., 9. o.)
	18.	A Bizottság 1997. július 14-i 97/556/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a vakolatos összetett külső hőszigetelő rendszerekre/készletekre (ETICS) vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 229., 1997.8.20., 14. o.)
	19.	A Bizottság 1997. július 22-i 97/571/EK határozata az építési termékekre vonatkozó európai műszaki engedély mintájáról (HL L 236., 1997.8.27., 7. o.)
	20.	A Bizottság 1997. július 14-i 97/597/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a betonhoz alkalmazott betonacélokra és előfeszített acélokra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 240., 1997.9.2., 4. o.)
	21.	A Bizottság 1997. szeptember 19-i 97/638/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a szerkezeti épületfa rögzítőelemekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 268., 1997.10.1., 36. o.)
	22.	A Bizottság 1997. október 14-i 97/740/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a falazatra és ezzel kapcsolatos termékekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 299., 1997.11.4., 42. o.)
	23.	A Bizottság 1997. november 20-i 97/808/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a padlóburkolatokra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 331., 1997.12.3., 18. o.)
	24.	A Bizottság 1998. február 3-i 98/143/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a mechanikusan rögzített, hajlékony tető vízszigetelő lemezekből álló rendszerekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 42., 1998.2.14., 58. o.)
	25.	A Bizottság 1998. március 9-i 98/213/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a belső válaszfalrendszerekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 80., 1998.3.18., 41. o.)
	26.	A Bizottság 1998. március 9-i 98/214/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a fémből készült szerkezeti anyagokra és segédanyagokra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 80., 1998.3.18., 46. o.)
	27.	A Bizottság 1997. december 5-i 98/279/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a szigetelőanyagokból és néha betonból álló, üreges blokkokból vagy panelokból készült, nem teherhordó bennmaradó zsaluzati készletekre/rendszerekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 127., 1998.4.29., 26. o.)
	28.	A Bizottság 1998. június 22-i 98/436/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a tetőfedésekre, felülvilágítókra, tetőtéri ablakokra és kiegészítő termékekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 194., 1998.7.10., 30. o.)
	29.	A Bizottság 1998. június 30-i 98/437/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a belső és külső falak és mennyezetek burkolataira vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 194., 1998.7.10., 39. o.)
	30.	Bizottság 1998. július 3-i 98/456/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, az előfeszített szerkezetekhez alkalmazott oszlopfeszítő rendszerekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 201., 1998.7.17., 112. o.).
	31.	A Bizottság 1998. július 3-i 98/457/EK határozata az építési termékekről szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikkének végrehajtásáról szóló 94/611/EK határozatban említett Single Burning Item módszere szerinti (SBI) vizsgálatról (HL L 201., 1998.7.17., 114. o.)
	32.	A Bizottság 1998. október 9-i 98/598/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, az adalékanyagokra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 287., 1998.10.24., 25. o.)
	33.	A Bizottság 1998. október 12-i 98/599/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a folyadékként felhordott tető-vízszigetelési szerkezetekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 287., 1998.10.24., 30. o.)
	34.	A Bizottság 1998. október 12-i 98/600/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, az önhordó, fényáteresztő tetőszerkezetekre (az üvegből készült rendszerek kivételével) vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 287., 1998.10.24., 35. o.)
	35.	A Bizottság 1998. október 13-i 98/601/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, az útépítési termékekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 287., 1998.10.24., 41. o.)
	36.	A Bizottság 1999. január 25-i 1999/89/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, az előre gyártott lépcsőkészletekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 29., 1999.2.3., 34. o.)
	37.	A Bizottság 1999. január 25-i 1999/90/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a vízszigetelő lemezekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 29., 1999.2.3., 38. o.)
	38.	A Bizottság 1999. január 25-i 1999/91/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a hőszigetelő anyagokra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 29., 1999.2.3., 44. o.)
	39.	A Bizottság 1999. január 25-i 1999/92/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a könnyű, összetett, faanyagú gerendákra és oszlopokra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 29., 1999.2.3., 49. o.)
	40.	A Bizottság 1999. január 25-i 1999/93/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, az ajtókra, ablakokra, ablaktáblákra, zsaluziákra, kapukra és a hozzájuk tartozó vasalatokra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 29., 1999.2.3., 51. o.)
	41.	A Bizottság 1999. január 25-i 1999/94/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, az előre gyártott normál/könnyűsúlyú/autoklávozott pórusbeton termékekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 29., 1999.2.3., 55. o.)
	41a)	A Bizottság 1999. június 18-i 1999/453/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, megfelelően a forgalmi kellékekre és a padlóburkolatokra vonatkozó igazolási eljárásáról szóló 96/579/EK és 97/808/EK határozatok módosításáról (HL L 178., 1999.7.14., 50. o.)
	42.	A Bizottság 1999. június 22-i 1999/454/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a tűzgátló, tűzterjedést gátló, és tűzvédelmi termékekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 178., 1999.7.14., 52. o.)
	43.	A Bizottság 1999. június 22-i 1999/455/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a favázak és gerendák előre gyártott épületszerelvényeire vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 178., 1999.7.14., 56. o.)
	44.	A Bizottság 1999. június 25-i 1999/469/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a betonnal, vakoló- és falazóhabarccsal kapcsolatos termékekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 184., 1999.7.17., 27. o.)
	45.	A Bizottság 1999. június 29-i 1999/470/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, az építőipari ragasztóanyagokra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 184., 1999.7.17., 32. o.)
	46.	A Bizottság 1999. június 29-i 1999/471/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a légfűtő berendezésekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 184., 1999.7.17., 37. o.)
	47.	A Bizottság 1999. július 1-jei 1999/472/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, az emberi fogyasztásra szánt vízzel nem érintkező vezetékekre, tartályokra és tartozékokra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 184., 1999.7.17., 42. o.)
	48.	A Bizottság 2000. február 8-i 2000/147/EK határozata az építési termékek tűzzel szembeni viselkedés alapján történő osztályzása tekintetében a 89/106/EGK tanácsi irányelv végrehajtásáról (HL L 50., 2000.2.23., 14. o.)
	49.	A Bizottság 2000. február 2-i 2000/245/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (4) bekezdése szerinti, a síküveg-, profilüveg- és üvegtégla-termékekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 77., 2000.3.28., 13. o.)
	50.	A Bizottság 2000. március 27-i 2000/273/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, hét, iránymutatás nélküli európai műszaki engedély tárgyát képező termékre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 86., 2000.4.7., 15. o.)
	51.	A Bizottság 2000. május 3-i 2000/367/EK határozata az építési termékek, építmények és azok részei tűzállóság szerinti osztályozásának tekintetében a 89/106/EGK tanácsi irányelv végrehajtásáról (HL L 133., 2000.6.6., 26. o.)
	52.	A Bizottság 2000. június 13-i 2000/447/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, az előre gyártott faalapú teherhordó táblákra és az önhordó könnyűszerkezetű összetett elemekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 180., 2000.7.19., 40. o.)
	53.	A Bizottság 2000. szeptember 6-i 2000/553/EK határozata a fedélhéjazatok külső tűz hatása alatti viselkedése tekintetében a 89/106/EGK tanácsi irányelv végrehajtásáról (HL L 235., 2000.9.19., 19. o.)
	53a)	A Bizottság 2000. szeptember 26-i 2000/605/EK határozata az építési termékekről szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikkének végrehajtásáról szóló 94/611/EK határozatban előírt, az A osztályokba tartozó »nem tűzveszélyes« termékek listájának felállításáról szóló 96/603/EK határozat módosításáról (HL L 258., 2003.6.12., 36. o.)
	54.	A Bizottság 2000. szeptember 26-i 2000/606/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, hat, iránymutatás nélküli európai műszaki engedély tárgyát képező termékre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 258., 2000.10.12., 38. o.)
	55.	A Bizottság 2000. december 20-i 2001/19/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a közúti hidak pályadilatációjára vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 5., 2001.1.10., 6. o.)
	56.	A Bizottság 2001. január 31-i 2001/308/EK határozata az előregyártott hőszigetelt külső falburkoló elemek vonatkozásában a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdése szerinti építőipari termékek megfelelőségét tanúsító eljárásról (HL L 107., 2001.4.18., 25. o.).
	56a)	A Bizottság 2001. január 8-i 2001/596/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke szerinti igazolási eljárásáról szóló 95/467/EK, 96/578/EK, 96/580/EK, 97/176/EK, 97/462/EK, 97/556/EK, 97/740/EK, 97/808/EK, 98/213/EK, 98/214/EK, 98/279/EK, 98/436/EK, 98/437/EK, 98/599/EK, 98/600/EK, 98/601/EK, 1999/89/EK, 1999/90/EK, 1999/91/EK, 1999/454/EK, 1999/469/EK, 1999/470/EK, 1999/471/EK, 1999/472/EK, 2000/245/EK, 2000/273/EK és 2000/447/EK határozat módosításáról (HL L 209., 2001.8.2., 33. o.)
	57.	A Bizottság 2001. augusztus 21-i 2001/671/EK határozata a 89/106/EGK tanács irányelvnek a tetők és fedélhéjazatok külső tűz hatása alatti viselkedésének osztályozása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 235., 2001.9.4., 20. o.)
	58.	A Bizottság 2002. május 13-i 2002/359/EK határozata az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti igazolási eljárásáról (HL L 127., 2002.5.14., 16. o.)
	59.	A Bizottság 2002. július 15-i 2002/592/EK határozata a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdése szerinti építőipari termékek megfelelését tanúsító eljárásról szóló 95/467/EK, 96/577/EK, 96/578/EK és 98/598/EK határozatnak a gipsztermékek, a rögzített tűzoltó rendszerek, a higiéniai felszerelések és az adalékanyagok vonatkozásában való módosításáról (HL L 192., 2002.7.20., 57. o.)
	60.	A Bizottság 2003. január 17-i 2003/43/EK határozata az egyes építési termékek tűzzel szembeni viselkedés szerinti osztályainak megállapításáról (HL L 13., 2003.1.18., 35. o.)
	61.	A Bizottság 2003/312/EK határozata (2003. április 9.) a hőszigetelő termékekre, geotextíliákra, rögzített tűzoltó berendezésekre és gipszelemekre vonatkozó szabványok hivatkozásainak a 89/106/EGK tanácsi irányelvvel összhangban történő közzétételéről (HL L 114., 2003.5.8., 50. o.)
	62.	A Bizottság 2003. június 6-i 2003/424/EK határozata az építési termékekről szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikkének végrehajtásáról szóló 94/611/EK határozatban előírt, az A osztályokba tartozó »nem tűzveszélyes« termékek listájának felállításáról szóló 96/603/EK határozat módosításáról (HL L 144., 2003.6.12., 9. o.)
	63.	A Bizottság 2003. augusztus 7-i 2003/593/EK határozata az egyes építési termékek tűzzel szembeni viselkedés szerinti osztályainak megállapításáról szóló 2003/43/EK határozat módosításáról (HL L 201., 2003.8.8., 25. o.)
	64.	A Bizottság 2003. augusztus 27-i 2003/629/EK határozata az építési termékek tűzállóság szerinti osztályozási rendszerének megállapításáról szóló 2000/367/EK határozatnak a hő- és füstelvezető termékek tekintetében történő módosításáról (HL L 218., 2003.8.30., 51. o.)
	65.	A Bizottság 2003. augusztus 26-i 2003/632/EK határozata az építési termékek tűzzel szembeni viselkedés alapján történő osztályzása tekintetében a 89/106/EGK tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló 2000/147/EK határozat módosításáról (HL L 220., 2003.9.3., 5. o.)
	66.	A Bizottság 2003. szeptember 4-i 2003/639/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a szerkezeti illesztéseknél használt csapokra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 226., 2003.9.10., 18. o.)
	67.	A Bizottság 2003. szeptember 4-i 2003/640/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a külső falak burkolására szolgáló termékegyüttesekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 226., 2003.9.10., 21. o.)
	68.	A Bizottság 2003. szeptember 12-i 2003/655/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a vizes helyiségek vízzáró padló- és falburkolására szolgáló termékegyüttesekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 231., 2003.9.17., 12. o.)
	69.	A Bizottság 2003. szeptember 12-i 2003/656/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, hét, iránymutatás nélküli európai műszaki engedély tárgyát képező termékre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 231., 2003.9.17., 15. o.)
	70.	A Bizottság 2003. október 6-i 2003/722/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a kenhető hídpálya-szigetelő rendszerekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 260., 2003.10.11., 32. o.)
	71.	A Bizottság 2003. október 3-i 2003/728/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a fémvázas épületszerkezeti rendszerekre, a betonvázas épületszerkezeti rendszerekre, az előre gyártott épületelemekre, a hűtőkamra-rendszerekre és a kőomlás elleni védelemre szolgáló rendszerekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 262., 2003.10.14., 34. o.)
	72.	A Bizottság 2004. szeptember 20-i 2004/663/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a szennyvíz-elvezetési és -kezelési termékekre vonatkozó igazolási eljárásról szóló, 97/464/EK bizottsági határozat módosításáról (HL L 302., 2004.9.29., 6. o.)
	73.	A Bizottság 2005. május 25-i 2005/403/EK határozata a Tanács 89/106/EGK irányelve szerinti egyes építési termékek esetében a tetők és fedélhéjazatok külső tűz hatása alatti viselkedése szerinti osztályainak megállapításáról (HL L 135., 2005.5.28., 37. o.)
	74.	A Bizottság 2005. július 4-i 2005/484/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdése szerinti, a hűtőházrendszerekre és a hűtőházak külső térelhatároló rendszereire vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 173., 2005.7.6., 15. o.)
	75.	A Bizottság 2005. augusztus 9-i 2005/610/EK határozata egyes építkezési termékek tűzállósági osztályainak megállapításáról (HL L 208., 2005.8.11., 21. o.)
	76.	A Bizottság 2005. november 22-i 2005/823/EK határozata a 89/106/EGK tanácsi irányelvnek a tetők és fedélhéjazatok külső tűz hatása alatti viselkedésének osztályozása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2001/671/EK határozat módosításáról (HL L 307., 2005.11.25., 53. o.)
	77.	A Bizottság 2006. március 1-jei 2006/190/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a padlóburkolatokra vonatkozó igazolási eljárásáról szóló 97/808/EK határozat módosításáról (HL L 66., 2006.3.8., 47. o.)
	78.	A Bizottság 2006. március 6-i 2006/213/EK határozata az egyes építési termékek tűzzel szembeni viselkedésére vonatkozó osztályozás keretében a fa padlóburkolatok és a tömör fa falburkolatok besorolásának megállapításáról (HL L 79., 2006.3.16., 27. o.)
	79.	A Bizottság 2006. szeptember 4-i 2006/600/EK határozata az egyes építési termékek külső tűz hatása alatti viselkedésére vonatkozó osztályozás keretében a tetőkön alkalmazott kéthéjú, fémfalú szendvicspanelek besorolásának megállapításáról (HL L 244., 2006.9.7., 24. o.)
	80.	A Bizottság 2006. október 5-i 2006/673/EK határozata az egyes építési termékek tűzzel szembeni viselkedés szerinti osztályainak megállapításáról szóló 2003/43/EK határozatnak a gipszkarton lapok tekintetében történő módosításáról (HL L 276., 2006.10.7., 77. o.)
	81.	A Bizottság 2006. október 27-i 2006/751/EK határozata az építési termékek tűzzel szembeni viselkedés alapján történő osztályzása tekintetében a 89/106/EGK tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló 2000/147/EK határozat módosításáról (HL L 305., 2006.11.4., 8. o.)
	82.	A Bizottság 2006. december 5-i 2006/893/EK határozata az EN 10080:2005 Betonacélok. Hegeszthető betonacél. Általános követelmények szabványra való hivatkozásnak a 89/106/EGK tanácsi irányelvvel összhangban történő törléséről (HL L 343., 2006.12.8., 102. o.)
	83.	A Bizottság 2007. május 15-i 2007/348/EK határozata az egyes építési termékek tűzzel szembeni viselkedés szerinti osztályainak megállapításáról szóló 2003/43/EK határozatnak a fa alapanyagú lemezek és lapok tekintetében történő módosításáról (HL L 131., 2007.5.23., 21. o.)
	84.	A Bizottság 2010. február 9-i 2010/81/EU határozata az egyes építési termékek tűzállósági osztályainak a kerámia burkolólapokhoz való ragasztók tekintetében történő megállapításáról (HL L 38., 2010.2.11., 9. o.)
	85.	A Bizottság 2010. február 9-i 2010/82/EU határozata az egyes építési termékek tűzállósági osztályainak a dekorációs célú, tekercs vagy panel kiszerelésű falborítók tekintetében történő megállapításáról (HL L 38., 2010.2.11., 11. o.)
	386.	A Bizottság 2010. február 9-i 2010/83/EU határozata az egyes építési termékek tűzállósági osztályainak a levegőn száradó fugázóanyagok tekintetében történő megállapításáról (HL L 38., 2010.2.11., 13. o.)
	87.	A Bizottság 2010. február 9-i 2010/85/EU határozata az egyes építési termékek tűzállósági osztályainak a cement-, kalcium-szulfát- és műgyantaalapú esztrichek tekintetében történő megállapításáról (HL L 38., 2010.2.11., 17. o.)
	88.	A Bizottság 2010. november 8-i 2010/679/EU határozata az építési termékekről szóló 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdésének alkalmazásáról szóló 95/467/EK határozat módosításáról (HL L 292., 2010.11.10., 55. o.)
	89.	A Bizottság 2010. november 9-i 2010/683/EU határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a cementre, az építőipari mészre és más hidraulikus kötőanyagokra vonatkozó igazolási eljárásáról szóló 97/555/EK határozat módosításáról (HL L 293., 2010.11.11., 60. o.)
	90.	A Bizottság 2010. december 2-i 2010/737/EU határozata a poliészter bevonatú és a plasztiszol bevonatú acéllemezek tekintetében az egyes építési termékek tűzzel szembeni viselkedés szerinti osztályainak megállapításáról (HL L 317., 2010.12.3., 39. o.)
	91.	a Bizottság 2010. december 2-i 2010/738/EU határozata a rostos gipszvakolat öntvények tekintetében az egyes építési termékek tűzzel szembeni viselkedés szerinti osztályainak megállapításáról (HL L 317., 2010.12.3., 42. o.)
	92.	A Bizottság 2011. január 13-i 2011/14/EU határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdése szerinti, a vakolatos összetett külső hőszigetelő rendszerekre/készletekre (ETICS) vonatkozó igazolási eljárásáról szóló 97/556/EK határozat módosításáról (HL L 10., 2011.1.14., 5. o.)
	93.	A Bizottság 2011. január 14-i 2011/19/EU határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdése szerint az épületekhez és járdákhoz nem szerkezeti felhasználásra szánt hézagtömítő anyagokra vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 11., 2011.1.15., 49. o.)
	94.	A Bizottság 2011. április 11-i 2011/232/EU határozata az építési termékek, építmények és azok részei tűzállóság szerinti osztályozási rendszerének megállapításáról szóló 2000/367/EK határozat módosításáról (HL L 97., 2011.4.12., 49. o.)
	95.	A Bizottság 2011. április 18-i 2011/246/EK határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, az ajtókra, ablakokra, ablaktáblákra, zsaluziákra, kapukra és a hozzájuk tartozó vasalatokra vonatkozó igazolási eljárásáról szóló 1999/93/EK határozat módosításáról (HL L 103., 2011.4.19., 114. o.)
	96.	A Bizottság 2011. május 12-i 2011/284/EU határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikkének (2) bekezdése szerinti, erőátviteli kábelekre, vezérlőkábelekre és távközlési kábelekre vonatkozó igazolási eljárásáról (HL L 131., 2011.5.18., 22. o.)
	97.	A Bizottság2012. március 26-i 2012/201/EU végrehajtási határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, a belső válaszfalrendszerekre vonatkozó igazolási eljárásáról szóló 98/213/EK határozat módosításáról (HL L 109., 2012.4.21., 20. o.)
	98.	A Bizottság 2012. március 29-i 2012/202/EU végrehajtási határozata az építési termékek megfelelőségének a 89/106/EGK tanácsi irányelv 20. cikke (2) bekezdése szerinti, az előre gyártott normál/könnyűsúlyú/autoklávozott pórusbeton termékekre vonatkozó igazolási eljárásról szóló 1999/94/EK határozat módosításáról (HL L 109., 2012.4.21., 22. o.)
	99.	A Bizottság 2013. október 30-i 1062/2013/EU végrehajtási rendelete az építési termékek európai műszaki értékelésének formátumáról (HL L 289., 2013.10.31., 42. o.)
Svájc

II. SZAKASZ

Megfelelőségértékelő testületek

Az e megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság a megállapodás 11. cikkében ismertetett eljárás szerint elkészíti és folyamatosan frissíti a megfelelőségértékelő testületek listáját.

A megfelelőségértékelő testületeket három különböző, a teljesítmény állandóságának értékelése és ellenőrzésében érintett szerv alkotja: a terméktanúsító szerv, a termék gyártásellenőrzését tanúsító szerv és a vizsgálólaboratórium. E megállapodás alkalmazásában a 305/2011/EU rendelet V. mellékletének 2. szakaszában foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.

III. SZAKASZ

Kijelölő hatóságok

A megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság elkészíti és folyamatosan frissíti a kijelölő hatóságok és a Szerződő Felek által értesített illetékes hatóságok listáját.

IV. SZAKASZ

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésére vonatkozó különleges szabályok

A megfelelőségértékelő testületek kijelölésénél a kijelölő hatóságok betartják az e megállapodás 2. mellékletében foglalt általános elveket és a 305/2011/EU rendelet 43. cikkében megállapított értékelési kritériumokat.

V. SZAKASZ

Kiegészítő rendelkezések

1. Az építési termékekre vonatkozó harmonizált európai szabványok

E megállapodás alkalmazásában Svájc közzéteszi az építési termékekre vonatkozó harmonizált európai szabványokra való hivatkozást, az említett szabványoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 305/2011/EU rendelet 17. cikkének (5) bekezdésével összhangban történő közzétételét követően.

A teljesítmény állandóságának értékelését és ellenőrzését szolgáló svájci rendszerek egyenértékűségének megállapításához Svájc minden harmonizált szabványhoz hozzárendel egy megfelelési táblázatot. Ez a megfelelési táblázat a teljesítmény állandóságának értékelését és ellenőrzését szolgáló svájci és európai rendszerek összehasonlíthatóságát biztosítja, ismertetve a rájuk vonatkozó eljárásokat.

2. Európai műszaki értékelések

Svájc jogosult svájci szerveket kijelölni az európai műszaki értékelések kiadására. Biztosítja, hogy a kijelölt szervek a Műszaki Értékelést Végző Szervek Európai Szervezete (EOTA) tagjaivá válnak és részt vesznek a szervezet munkájában, különösen az európai értékelési dokumentumok kidolgozásában és elfogadásában, a 305/2011/EU rendelet 19. cikkével összhangban.

Svájc értesíti az e megállapodás 10. cikke értelmében létrehozott bizottságot az ilyen szervek nevéről és címéről.

E megállapodás alkalmazásában az EOTA határozatait szintén alkalmazni kell.

E megállapodás alkalmazásában a műszaki értékelést végző szervek által kiadott európai műszaki értékeléseket mindkét Szerződő Fél elismeri.

»Műszaki értekelést végző szerv«: olyan magán- vagy közjogi szerv, amely felhatalmazással rendelkezik európai műszaki értékelések kiadására.

A műszaki értékelést végző szerveket a Szerződő Felek jelölik ki saját vonatkozó eljárásaikkal összhangban. A műszaki ellenőrzést végző szervek kijelölésénél a kijelölő hatóságok betartják az e megállapodás 2. mellékletében foglalt általános elveket és a 305/2011/EU rendelet IV. mellékletének 2. táblázatában megállapított értékelési kritériumokat.

Az e megállapodás 10. cikke szerint létrehozott bizottság a megállapodás 11. cikkében ismertetett eljárás szerint elkészíti és folyamatosan frissíti a műszaki értékelést végző szervek listáját. A Szerződő Felek elismerik, hogy az e megállapodás alkalmazásában felsorolt szervek megfelelnek az európai műszaki értékelések kiadásához szükséges feltételeknek.

3. Információcsere

A jelen megállapodás 9. cikke értelmében e fejezet megfelelő végrehajtásának érdekében a Szerződő Felek átadják egymásnak a szükséges információkat.

4. Műszaki dokumentáció

Elegendő, ha a gyártók, meghatalmazott képviselőik vagy a termékek forgalomba hozataláért felelős személy rendelkezik a nemzeti hatóságok által ellenőrzés céljából igényelt műszaki dokumentumokkal az egyik Szerződő Fél területén, a termék valamely Fél területén történő forgalamba hozatalát követően legalább 10 évig.

A Szerződő Felek vállalják, hogy minden vonatkozó műszaki dokumentumot továbbítanak a többi Szerződő Fél hatóságainak kérésére.

5. A termékek forgalomba hozataláért és címkézéséért felelős személy

A gyártó nem köteles kijelölni a másik Szerződő Fél területén letelepedett meghatalmazott képviselőt vagy a termék forgalomba hozataláért felelős személyt, és nem kell feltüntetnie a meghatalmazott képviselő, az illetékes személy vagy az importőr nevét és címét a címkén, a külső csomagoláson vagy a használati utasításban.”

C. CSATOLMÁNY

Az 1. melléklet módosításai

1. fejezet (Gépek)

Az I. szakaszban, a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések fejezetben, az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések részben az európai uniós rendelkezésekre tett hivatkozásokat teljes egészében törölni kell, és helyükbe az alábbi szöveg lép:

„Európai Unió

A legutóbb a 2006/42/EK irányelvnek a peszticidek kijuttatására szolgáló gépek tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. október 21-i 2009/127/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 310., 2009.11.25., 29. o.) módosított, a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) (HL L 157., 2006.6.9., 24. o.)”

2. fejezet (Egyéni védőeszközök)

Az I. szakaszban, a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések fejezetben, az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések részben az európai uniós rendelkezésre tett hivatkozást teljes egészében törölni kell, és helyébe az alábbi szöveg lép:

„Európai Unió

A legutóbb a 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.) módosított, 1989. december 21-i 89/686/EGK tanácsi irányelv az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 399., 1989.12.30., 18. o.).”

3. fejezet (Játékok)

Az I. szakaszban, a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések fejezetben, az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések részben az európai uniós és a svájci rendelkezésekre tett hivatkozásokat teljes egészében törölni kell, és helyükbe az alábbi szöveg lép:

„Európai Unió	1.	A legutóbb a 2013/681/EU bizottsági rendelettel (HL L 195., 2013.7.18., 16. o.) módosított, 2009. június 18-i 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a játékok biztonságáról (HL L 170., 2009.6.30., 1. o.) (a továbbiakban: 2009/48/EK irányelv)
Svájc	100.	A legutóbb 2011. november 9-én módosított (RO 2011 5227) 1992. október 9-i szövetségi törvény az élelmiszerekről és árucikkekről (RO 1995 1469)
	101.	A legutóbb 2013. október 23-án módosított (RO 2013 3669) 2005. november 23-i rendelet az élelmiszerekről és árucikkekről (RO 2005 5451)
	102.	A legutóbb 2013. november 25-én módosított (RO 2013 5297) 2012. augusztus 15-i szövetségi belügyminisztériumi (FDHA) rendelet a játékok biztonságáról (RO 2012 4717)
	103.	A legutóbb 2012. augusztus 15-én módosított (RO 2012 4855) 2005. november 23-i szövetségi belügyminisztériumi (FDHA) rendelet az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról (RO 2005 6555)
	104.	A legutóbb 2012. június 1-jén módosított (RO 2012 2887) 1996. június 17-i rendelet a svájci akkreditációs rendszerről és a vizsgálati laboratóriumok és a megfelelőségértékelő testületek kijelöléséről (RO 1996 1904)”

4. fejezet (Orvostechnikai eszközök)

„Európai Unió	1.	A 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított, 1990. június 20-i 90/385/EGK tanácsi irányelv az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
	2.	A 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelv az orvostechnikai eszközökről
	3.	A 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított, 1998. október 27-i 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről (HL L 331., 1998.12.7., 1. o.)
	4.	A Bizottság 2002. május 7-i 2002/364/EK határozata az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök közös műszaki előírásairól (HL L 131., 2002.5.16., 17. o.)
	5.	A Bizottság 2003. február 3-i 2003/12/EK irányelve az emlőimplantátumoknak az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK irányelv keretében történő átsorolásáról (HL L 28., 2003.2.4., 43. o.)
	6.	A Bizottság 2012. augusztus 8-i 722/2012/EU rendelete a 90/385/EGK tanácsi irányelv tekintetében az állati szövetek felhasználásával előállított aktív beültethető orvostechnikai eszközök vonatkozásában és a 93/42/EGK tanácsi irányelv tekintetében az állati szövetek felhasználásával előállított orvostechnikai eszközök vonatkozásában előírt követelmények tekintetében meghatározott különleges követelményekről (HL L 22., 2012.8.9., 3. o.)
	7.	A Bizottság 2005. augusztus 11-i 2005/50/EK irányelve a csípő-, térd- és vállízületi protézisek újraosztályozásáról az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK tanácsi irányelv keretén belül (HL L 210., 2005.8.12., 41. o.).
	8.	A Bizottság 2006. december 22-i 2007/2006/EK rendelete egyes orvostechnikai eszközökben, in vitro diagnózishoz és laboratóriumi reagensekben történő ipari felhasználásra szánt, 3. kategóriába tartozó anyagból nyert köztes termékek behozatala és tranzitforgalma tekintetében az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról és módosításáról (HL L 379., 2006.12.28., 98. o.).
	9.	Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/47/EK irányelve az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 90/385/EGK tanácsi irányelv, az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK tanácsi irányelv, valamint a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK irányelv módosításáról (HL L 247., 2007.9.21., 21. o.).
	10.	A Bizottság 2011. december 20-i 2011/869/EU határozata az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök közös műszaki előírásairól szóló 2002/364/EK határozat módosításáról (HL L 341., 2011.12.22., 63. o.).
	11.	A Bizottság 2011. december 20-i 2011/100/EU irányelve az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 341., 2011.12.22., 50. o.)
	12.	Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/65/EU irányelve egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.)
	13.	A Bizottság 2010. április 19-i 2010/227/EU határozata az orvostechnikai eszközök európai adatbankjáról (Eudamed) (HL L 102., 2010.4.23., 45. o.)
	14.	A Bizottság 2012. március 9-i 207/2012/EU rendelete az orvostechnikai eszközök elektronikus használati utasításáról (HL L 72., 2012.3.10., 28. o.)
	15.	A Bizottság 2013. szeptember 24-i 920/2013/EU végrehajtási rendelete a kijelölt szervezeteknek az aktív beültethető orvostechnikai eszközökről szóló 90/385/EGK tanácsi irányelv és az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK irányelv alapján történő kijelöléséről és felügyeletéről (HL L 253., 2013.9.25., 8. o.)
Svájc	100.	A legutóbb 2012. december 14-én módosított (RO 2013 1493) 2000. december 15-i szövetségi törvény a gyógyszerkészítményekről és az orvostechnikai eszközökről (RO 2001 2790)
	101.	A legutóbb 2008. március 20-án módosított (RO 2008 3437), 1902. június 24-i szövetségi törvény a gyenge- és erősáramú berendezésekről (RO 19 252 és RS 4 798)
	102.	A legutóbb 2011. június 17-én módosított (RO 2012 6235), metrológiáról szóló, 1977. június 9-i szövetségi törvény (RO 1977 2394)
	103.	A legutóbb 2004. március 10-én módosított (RO 2004 5391), 1991. március 22-i szövetségi törvény a sugárvédelemről (RO 1994 1933)
	104.	A legutóbb 2010. június 11-én módosított (RO 2010 2749), 2001. október 17-i rendelet az orvostechnikai eszközökről (RO 2001 3487)
	105.	A legutóbb 2013. szeptember 4-én módosított (RO 2013 3041) 2007. április 18-i rendelet az állatok és állati termékek importjáról, tranzitjáról és exportjáról (RO 2007 1847)
	106.	A legutóbb 2012. június 15-én (RO 2012 3631) módosított 1996. június 17-i rendelet a megfelelőségértékelő testületek akkreditációjáról és kijelöléséről (RO 1996 1904)
	107.	A legutóbb 2011. szeptember 30-án módosított (RO 2013 3215) 1992. június 19-i szövetségi törvény az adatvédelemről (RO 1992 1945)”

5. fejezet (Gázüzemű berendezések és kazánok)

„Európai Unió

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/142/EK irányelve a gázüzemű berendezésekről (HL L 330., 2009.12.16., 10. o.).”

7. fejezet (Rádióberendezés és távközlési végberendezés)

„Európai Unió	1.	A legutóbb a 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanács irányelv a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük kölcsönös elismeréséről \|
	2.	A Bizottság 2000. április 6-i 2000/299/EK határozata a rádióberendezések, a távközlési végberendezések és a vonatkozó azonosítók induló osztályozásának megállapításáról (HL L 97., 2000.4.19., 13. o.)
	3.	A Bizottság 2000. szeptember 22-i 2000/637/EK határozata az 1999/5/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdése e) pontjának a belvízi rádiótelefon-szolgáltatásra vonatkozó regionális megállapodás hatálya alá tartozó rádiós berendezésekre történő alkalmazásáról (HL L 269., 2000.10.21., 50. o.)
	4.	A Bizottság 2001. február 21-i 2001/148/EK határozata az 1999/5/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdése e) pontjának lavinajeladókra történő alkalmazásáról (HL L 55., 2001.2.24., 65. o.).
	5.	A Bizottság 2005. január 25-i 2005/53/EK határozata az 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke (3) bekezdése e) pontjának az automatikus hajóazonosítási rendszerben (AIS) történő felhasználásra szánt rádióberendezésekre való alkalmazásáról (HL L 22., 2005.1.26., 14. o.).
	6.	A Bizottság 2005. augusztus 29-i 2005/631/EK határozata az 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, segélyszolgálatoknak a helymeghatározó Cospas-Sarsat-jeladókhoz való hozzáférése biztosításának alapvető követelményeiről (HL L 225., 2005.8.31., 28. o.)
	7.	A Bizottság 2013. augusztus 12-i 2013/638/EU határozata a nem-SOLAS hajókba való beszerelésre szánt, az általános tengeri vészjelző és biztonsági rendszerben (GMDSS) szerepeltetni kívánt tengeri rádiókommunikációs berendezésekre vonatkozó alapvető előírásokról (HL L 296., 2013.11.7., 22. o.)
Svájc	100.	A legutóbb 2009. június 12-én módosított (RO 2010 2617) 1997. április 30-i szövetségi törvény a távközlésről (LTC) (RO 1997 2187)
	101.	A legutóbb 2012. október 31-én módosított (RO 2012 6561) 2002. június 14-i rendelet a távközlési berendezésekről (OIT) (RO 2002 2086)
	102.	A legutóbb 2013. augusztus 12-én módosított (RO 2013 2649) 2002. június 14-i szövetségi kommunikációs hivatali (OFCOM) rendelet a távközlési berendezésekről (RO 2002 2111)
	103.	A legutóbb 2005. november 21-én módosított (RO 2005 5139), atávközlési berendezésekről szóló OFCOM rendelet (RO 2002 2115) 1. melléklete
	104.	A legutóbb 2012. december 28-án módosított, a Feuille Fédérale-ban közzétett technikai szabványok jegyzéke, címekkel és hivatkozásokkal (FF 2012 9084)
	105.	A legutóbb 2011. december 9-én módosított (RO 2012 367) 2007. március 9-i rendelet a távközlési szolgáltatásokról (RO 2007 945)”

8. fejezet (Robbanásveszélyes légkörben történő felhasználásra szánt felszerelések és védelmi rendszerek)

„Európai Unió	1.	A legutóbb a 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.) módosított, 1994. március 23-i 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
Svájc	100.	A legutóbb 2008. március 20-án módosított (RO 2008 3437), 1902. június 24-i szövetségi törvény a gyenge- és erősáramú berendezésekről (RO 19 252 és RS 4 798)
	101.	A legutóbb 2010. június 11-én módosított (RO 2010 2749), 1998. március 2-i rendelet a robbanásveszélyes légkörben történő felhasználásra szánt felszerelések és védelmi rendszerek biztonságáról (RO 1998 963)
	102.	A 2009. június 12-i szövetségi törvény a termékbiztonságról (RO 2010 2573)
	103.	A legutóbb 2012. június 15-én módosított (RO 2012 3631), 2010. május 19-i rendelet a termékbiztonságról (RO 2010 2583)”

9. fejezet Elektromos berendezések és elektromágneses összeférhetőség

A törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket tartalmazó I. szakaszban az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések részben a svájci rendelkezésekre tett hivatkozásokat teljes egészében törölni kell, és helyükbe az alábbi szöveg lép:

„Svájc	100.	A legutóbb 2008. március 20-án módosított (RO 2008 3437), 1902. június 24-i szövetségi törvény a gyenge- és erősáramú berendezésekről (RO 19 252 és RS 4 798)
	101.	A legutóbb 2011. november 16-án módosított (RO 2011 6243), 1994. március 30-i rendelet a gyengeáramú berendezésekről (RO 1994 1185)
	102.	A legutóbb 2011. november 16-án módosított (RO 2011 6233), 1994. március 30-i rendelet az erősáramú berendezésekről (RO 1994 1199)
	103.	A legutóbb 2010. június 11-én módosított (RO 2010 2749), 1997. április 9-i rendelet a kisfeszültségű elektromos berendezésekről (RO 1997 1016)
	104.	A legutóbb 2010. augusztus 24-én módosított (RO 2010 3619), 2009. november 18-i rendelet az elektromágneses összeférhetőségről (RO 2009 6243)
	105.	A legutóbb 2012. október 31-én módosított (RO 2012 6561) 2002. június 14-i rendelet a távközlési berendezésekről (OIT) (RO 2002 2086)
	106.	A legutóbb 2012. november 6-án módosított, a Feuille Fédérale-ban közzétett technikai szabványok jegyzéke, címekkel és hivatkozásokkal (FF 2012 7968)”

11. fejezet Mérőműszerek és előre csomagolt termékek

Az I. szakaszban, a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések fejezetben, az 1. cikk (1) bekezdése által szabályozott rendelkezések részben az európai uniós és a svájci rendelkezésekre tett hivatkozásokat teljes egészében törölni kell, és helyükbe az alábbi szöveg lép:

„Európai Unió	1.	A Tanács 1971. október 12-i 71/347/EGK irányelve a gabona hektolitertömegének mérésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 239., 1971.10.25., 1. o.); módosított irányelv.
	2.	A Tanács 1976. július 27-i 76/765/EGK irányelve a szeszfokmérőkre és az alkohol-sűrűségmérőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 262., 1976.9.27., 143. o.); módosított irányelv.
	3.	A Tanács 1986. május 26-i 86/217/EGK irányelve a gépjárművek gumiabroncsnyomás-mérőjére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 152., 1986.6.6., 48. o.); módosított irányelv.
	4.	A Tanács 1974. december 19-i 75/107/EGK irányelve a mérőedényként használt palackokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 42., 1975.2.15., 14. o.); módosított irányelv.
	5.	A Tanács 1976. január 20-i 76/211/EGK irányelve az egyes előrecsomagolt áruk tömeg vagy térfogat alapján történő kiszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 46., 1976.2.21., 1. o.); módosított irányelv.
	6.	Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/45/EK irányelve az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 247., 2007.9.21., 17. o.), 2009. április 11-től alkalmazandó.
Svájc	100.	A 2012. szeptember 5-i rendelet a csomagolás nélküli és előrecsomagolt áruk mennyiségének közléséről (RS 941.204), módosított rendelet
	101.	A Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2012. szeptember 10-i rendelete a csomagolás nélküli és előrecsomagolt áruk mennyiségének közléséről (RS 941.204.1), módosított rendelet”

„Európai Unió	1.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/34/EK irányelve a mérőműszerekre és a metrológiai ellenőrzés módszereire vonatkozó közös rendelkezésekről (Átdolgozás) (HL L 106., 2009.4.28., 7. o.).
	2.	A Tanács 1971. július 26-i 71/317/EGK irányelve az 5 kilogrammtól 50 kilogrammig terjedő, közepes pontosságú hasábsúlyokra és az 1 grammtól 10 kilogrammig terjedő, közepes pontosságú hengersúlyokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 202., 1971.9.6., 14. o.).
	3.	A Tanács 1974. március 4-i 74/148/EGK irányelve az 1 milligrammtól 50 kilogrammig terjedő, közepest meghaladó pontosságú súlyokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 84., 1974.3.28., 3. o.)
	4.	A legutóbb a 2009. március 11-i 2009/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 114., 2000.5.7., 10. o.) módosított, 1979. december 20-i 80/181/EGK tanácsi irányelv a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 1980.2.15., 40. o.)
	5.	A Tanács 1976. július 27-i 76/766/EGK irányelve az alkoholtáblázatokról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 262., 1976.9.27., 149. o.)
	6.	A legutóbb a 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.) módosított, 2009. április 23-i 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve a nem automatikus működésű mérlegekről (HL L 122., 2009.5.16., 6. o.)
	7.	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/22/EK irányelve a mérőműszerekről (HL L 135., 2004.4.30., 1. o.)
Svájc	102.	A 2011. június 17-i szövetségi törvény a metrológiáról (RO 2012 6235)
	103.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7193), 1994. november 23-i rendelet a mértékegységekről (RO 1994 3109)
	104.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7207) 2006. február 15-i rendelet a mérőműszerekről (RO 2006 1453)
	105.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2004. április 16-i rendelete a nem automatikus működésű mérlegekről (RO 2004 2093)
	106.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete a hosszúság mérésére szolgáló mérőműszerekről (RO 2006 1433)
	107.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete a térfogatmérésről (RO 2006 1525)
	108.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete a víztől eltérő folyadékok mérési rendszereiről (RO 2006 1533)
	109.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete az automatikus működésű mérlegekről (RO 2006 1545)
	110.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete a hőenergia mérésére szolgáló eszközökről (RO 2006 1569)
	111.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete a földgázmennyiség mérésére szolgáló mérőműszerekről (RO 2006 1591)
	112.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete a robbanómotorok kipufogógázainak mérésére szolgáló mérőműszerekről (RO 2006 1599)
	113.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183), a Szövetségi Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. március 19-i rendelete a villamos energia mérésére szolgáló mérőműszerekről (RO 2006 1613)
	114.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7183) 1986. augusztus 15-i rendelet a súlyokról (RO 1986 2022)”

A IV. Szakaszban (A megfelelőségértékelő testületek kijelölésére vonatkozó különleges szabályok) szereplő rendelkezést el kell hagyni, és helyébe az alábbi szöveg lép:

„A megfelelőségértékelő testületek kijelölésénél a kijelölő hatóságok betartják az e megállapodás 2. mellékletében foglalt általános elveket és a 2009/23/EK irányelv V. mellékletében, illetve a 2004/22/EK irányelv 12. cikkében megállapított értékelési kritériumokat, az említett irányelvek által érintett termékek tekintetében.”

Az V. Szakasz (Kiegészítő rendelkezések) 1. pontját (Információcsere), 2. pontját (Előre csomagolt termékek) és 3. pontját (Jelölések) el kell hagyni, és azok helyébe a következő szöveg lép:

„1. Információcsere

Az e megállapodás által elismert megfelelőségértékelő testületek a tagállamok és az illetékes svájci hatóságok számára rendszeresen rendelkezésre bocsátják a 2009/23/EK irányelv II. mellékletének 1.5. pontjában meghatározott információkat.

Az e megállapodás által elismert megfelelőségértékelő testületek kérhetik a 2009/23/EK irányelv II. mellékletének 1.6. pontjában meghatározott információkat.

2. Előre csomagolt termékek

Svájc elismeri az I. szakaszban felsorolt uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban a megállapodás által elismert uniós szerv által a Svájcban forgalomba hozott uniós előrecsomagolt termékek tekintetében végzett ellenőrzéseket.

Az előre csomagolt termékeken szereplő mennyiségi adatok statisztikai ellenőrzését illetően az Európai Unió a 78/891/EGK irányelv által módosított 75/106/EGK és 76/211/EGK irányelv II. mellékletében meghatározott európai uniós módszerrel egyenértékűnek ismeri el elismeri a csomagolás nélküli és előrecsomagolt áruk mennyiségének közléséről szóló 2012. szeptember 5-i rendelet (RS 941.204) 3. mellékletének 7. pontjában meghatározott svájci módszert. Azoknak a svájci gyártóknak, amelyeknek az előre csomagolt termékei megfelelnek az uniós jogszabályoknak, és amelyeket a svájci módszer szerint ellenőriztek, az »e« jelet kell feltüntetniük az EU-ba exportált termékeiken.

3. Jelölések

3.1.

E megállapodás alkalmazásában a 2009. április 23-i 2009/34/EK irányelv rendelkezéseit a következő kiigazításokkal kell alkalmazni:

a)	az I. melléklet 3.1. pontjának első francia bekezdésében, valamint a II. melléklet 3.1.1.1. (a) pontjának első francia bekezdésében a zárójelben lévő szöveg a következőkkel egészül ki: »CH Svájc esetében«.

b)	A II. melléklet 3.2.1. pontjában említett rajz a következő rajzzal egészül ki:

3.2.

E megállapodás 1. cikkétől eltérve a Svájcban forgalomba hozott mérőműszerek jelölésére vonatkozó szabályok a következők:

A feltüntetendő jelzés az EK–jelzés és a kiegészítő metrológiai jelzés vagy az érintett EK-tagállam betűjele, a 2009. április 23-i 2009/34/EK irányelv I. melléklete 3.1. pontjának első francia bekezdésében és II. melléklete 3.1.1.1. pontjának első francia bekezdésében előírtak szerint.”

12. fejezet (Gépjárművek)

A törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket tartalmazó I. szakaszt törölni kell, és helyükbe az alábbi szöveg lép:

„I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió	1.	A legutóbb a 2013. március 7-i 195/2013/EU bizottsági rendelettel (HL L 65., 2013.3.8., 1. o.) módosított 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (keretirányelv) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.), figyelembe véve a 2013. december 1-jéig módosított, a 2007/46/EK irányelv IV. mellékletében felsorolt jogszabályokat (a továbbiakban együttesen: 2007/46/EK keretirányelv)
Svájc	100.	A 2012. november 30-ig módosított (RO 2012 7137), 1995. június 19-i rendelet a gépi meghajtású szállítójárművekre és pótkocsijaikra vonatkozó műszaki követelményekről (RO 1995 4145).
	101.	Az 1995. június 19-i rendelet a közúti járművek típusjóváhagyásáról (RO 1995 3997), 2012. december 7-ig módosított (RO 2012 7065), figyelembe véve az V. szakasz 1. bekezdésében szereplő eljárás szerint elfogadott módosításokat”

Az V. Szakasz (1) bekezdését (A IV. mellékletnek a 2007/46/EK irányelv IV. mellékletében felsorolt szabályozási aktusok szerinti módosítása) el kell hagyni, és helyébe a következő szöveg lép:

„1. A IV. mellékletnek a 2007/46/EK irányelv IV. mellékletében felsorolt szabályozási aktusok szerinti módosítása

A 12. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az Európai Unió haladéktalanul értesíti Svájcot a IV. melléklet és a 2007/46/EK irányelv IV. mellékletben felsorolt jogi aktusok 2013. december 1-je utáni módosításairól, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésüket követően.

Svájc haladéktalanul értesíti a Bizottságot a svájci jogszabályok vonatkozó módosításairól, legkésőbb e módosítások Európai Unióban történő alkalmazása megkezdésének időpontjáig.”

13. fejezet (Mezőgazdasági és erdőgazdasági vontatók)

A törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket tartalmazó I. szakaszt törölni kell, és helyükbe az alábbi szöveg lép:

„I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió	1.	A legutóbb az 1997. szeptember 23-i 97/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 277., 1997.10.10., 24. o.) módosított 1976. április 6-i 76/432/EGK tanácsi irányelv a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok fékberendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
	2.	A legutóbb a 2010. augusztus 11-i 2010/52/EU bizottsági irányelvvel (HL L 213., 2010.8.13., 37. o.) módosított, 1976. július 27-i 76/763/EGK tanácsi irányelv a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok utasülésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
	3.	A legutóbb az 1997. szeptember 23-i 97/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 277., 1997.10.10., 24. o.) módosított 1977. június 28-i 77/537/EGK tanácsi irányelv a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokban használt dízelmotorok szennyező anyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
	4.	A legutóbb a 2006. november 20-i 2006/96/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 81. o.) módosított, 1978. július 25-i 78/764/EGK tanácsi irányelv a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőülésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
	5.	A legutóbb a 2010. szeptember 8-i 2010/62/EU bizottsági irányelvvel (HL L 238., 2010.9.9., 7. o.) módosított, 1980. június 24-i 80/720/EGK tanácsi irányelv a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőterére, vezetőhelyéhez történő hozzáférésre, ajtajaira és ablakaira vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
	6.	A legutóbb az 2012. október 8-i 2012/24/EU bizottsági irányelvvel (HL L 274., 2012.10.9., 24. o.) módosított 1986. május 26-i 86/297/EGK tanácsi irányelv a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok erőleadó tengelycsonkjaira és ezek védőburkolatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
	7.	A legutóbb a 2010. március 15-i 2010/22/EU bizottsági irányelvvel (HL L 91., 2010.4.10., 1. o.) módosított, 1986. május 26-i 86/298/EGK tanácsi irányelv a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről
	8.	A legutóbb a 2010. március 15-i 2010/22/EU bizottsági irányelvvel (HL L 91., 2010.4.10., 1. o.) módosított, 1986. július 24-i 86/415/EGK tanácsi irányelv a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítéséről, elhelyezéséről, működéséről és jelöléséről
	9.	A legutóbb a 2010. március 15-i 2010/22/EU bizottsági irányelvvel (HL L 91., 2010.4.10., 1. o.) módosított, 1987. június 25-i 87/402/EGK tanácsi irányelv a keskeny nyomtávú mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről
	10.	A legutóbb a 2011. november 16-i 2011/87/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 301., 2011.11.18., 1. o.) módosított, 2000. május 22-i 2000/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok hajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátása elleni intézkedésről, valamint a 74/150/EGK tanácsi irányelv módosításáról
	11.	A legutóbb a 2010. szeptember 8-i 2010/62/EU bizottsági irányelvvel (HL L 238., 2010.9.9., 7. o.) módosított, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről
	12.	Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 2008/2/EK irányelve a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok látómezőjéről és szélvédőtörlőiről (HL L 24., 2008.1.29., 30. o.)
	13.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/57/EK irányelve a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok borulás hatása elleni védőszerkezeteiről (HL L 261., 2009.10.3., 1. o.)
	14.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/58/EK irányelve a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok elvontató- és hátrameneti berendezéséről (HL L 198., 2009.7.30., 4. o.)
	15.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/59/EK irányelve a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok visszapillantó tükreiről (HL L 198., 2009.7.30., 9. o.)
	16.	A legutóbb a 2010. szeptember 8-i 2010/62/EU bizottsági irányelvvel (HL L 238., 2010.9.9., 7. o.) módosított, 2009. július 13-i 2009/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok legnagyobb tervezési sebességéről és rakfelületéről
	17.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/61/EK irányelve a kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok világító és fényjelző berendezéseinek elhelyezéséről (HL L 203., 2009.8.5., 19. o.)
	18.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/63/EK irányelve a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok egyes alkatrészeiről és jellemzőiről (HL L 214., 2009.8.19., 23. o.)
	19.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/64/EK irányelve a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok által előidézett rádiózavarok megszüntetéséről (elektromágneses összeférhetőség) (HL L 216., 2009.8.20., 1. o.)
	20.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/66/EK irányelve a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kormányberendezéséről (HL L 201., 2009.8.1., 11. o.)
	21.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/68/EK irányelve a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok világító és fényjelző berendezéseinek alkatrész-típusjóváhagyásáról (HL L 203., 2009.8.5., 52. o.)
	22.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/75/EK irányelve a kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok borulás hatása elleni védőszerkezeteiről (statikus vizsgálat) (HL L 261., 2009.10.3., 40. o.)
	23.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/76/EK irányelve a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőire ható zajszintről (HL L 201., 2009.8.1., 18. o.)
	24.	A legutóbb a 2013. február 26-i 2013/8/EU bizottsági irányelvvel (HL L 56., 2013.2.28., 8. o.) módosított, 2009. november 30-i 2009/144/EK z európai parlamenti és tanácsi irányelv a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok egyes alkatrészeiről és jellemzőiről
	25.	Az Európai Parlament és a Tanács 2013. február 5-i 167/2013/EU rendelete a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.).
Svájc	100.	A legutóbb 2012. március 2-án módosított (RO 2012 1915) 1995. június 19-i rendelet a mezőgazdasági traktorokra vonatkozó műszaki követelményekről (RO 1995 4171)
	101.	A legutóbb 2012. december 7-én módosított (RO 2012 7065) 1995. június 19-i rendelet a közúti járművek típusjóváhagyásáról (RO 1995 3997)”

15. fejezet (A helyes gyártási gyakorlat (GMP) ellenőrzése és tételek bizonylatolása gyógyszerkészítmények esetén)

A törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket tartalmazó I. szakaszt törölni kell, és helyükbe az alábbi szöveg lép:

„I. SZAKASZ

Törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

Az 1. cikk (2) bekezdése által szabályozott rendelkezések

Európai Unió	1.	A legutóbb a 726/2004/EK rendeletnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. október 25-i 1027/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 316., 2012.11.14., 38. o.) módosított, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.)
	2.	A legutóbb a 2001/83/EK irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. október 25-i 2012/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 299., 2012.10.27., 1. o.) módosított 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).
	3.	Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/98/EK irányelve az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 2001/83/EK irányelv módosításáról (HL L 33., 2003.2.8., 30. o.).
	4.	A legutóbb az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló 2001/82/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. március 31-i 2004/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 58. o.) módosított, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.)
	5.	A Bizottság 2003. október 8-i 2003/94/EK irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és az emberi felhasználásra szánt vizsgálati gyógyszerek helyes gyártási gyakorlatára vonatkozó alapelvek és iránymutatások megállapításáról (HL L 262., 2003.10.14., 22. o.)
	6.	A Bizottság 1991. július 23-i 91/412/EGK irányelve az állatgyógyászati készítmények helyes gyártási gyakorlatára vonatkozó alapelvek és iránymutatások megállapításáról (HL L 228., 1991.8.17., 70. o.)
	7.	Iránymutatások az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek helyes forgalmazási gyakorlatáról (HL C 63., 1994.3.1., 4. o.) (az Európai Bizottság weboldalán tették közzé)
	8.	Eudralex, 4. kötet – Emberi és állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek: a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó uniós iránymutatások (az Európai Bizottság weboldalán tették közzé)
	9.	A 2001. április 4-i 2001/20/EK irányelv az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 121., 2001.5.1., 34. o.)
	10.	A Bizottság 2005. április 8-i 2005/28/EK irányelve a helyes klinikai gyakorlat elveinek és részletes iránymutatásainak megállapításáról az emberi felhasználásra szánt vizsgálati gyógyszerkészítmények, valamint az ilyen termékek gyártási vagy behozatali engedélyezésének tekintetében (HL L 91., 2005.4.9., 13. o.)
Svájc	100.	A legutóbb 2013. július 1-én módosított (RO 2013 1493) 2000. december 15-iszövetségi törvény a gyógyszerkészítményekről és az orvostechnikai eszközökről (RO 2001 2790)
	101.	A legutóbb 2013. január 1-én módosított (RO 2012 3631) 2001. október 17-i rendelet a működési engedélyekről (RO 2001 3399)
	102.	A legutóbb 2013. január 1-én módosított (RO 2012 5651), a Gyógyászati Termékekkel Foglalkozó Svájci Hatóság 2001. november 9-i rendelete a gyógyszerkészítmények forgalombahozatali engedélyeire vonatkozó követelményekről (RO 2001 3437)
	103.	A 2013. szeptember 20-i rendelet az emberi kutatás területén végzett klinikai vizsgálatokról (RO 2013 3407)”

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 182

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. június 21.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács 376/2014/EU határozata (2014. június 12.) Portugália számára a Madeira autonóm régióban előállított és fogyasztott rum és likőr, valamint az Azori-szigetek autonóm régiójában előállított és fogyasztott likőr és párlat tekintetében kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazásának engedélyezéséről	1
	*	A Tanács 377/2014/EU határozata (2014. június 12.) a Kanári-szigeteken alkalmazandó AIEM adóról	4
	*	A Tanács 378/2014/EU határozata (2014. június 12.) a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett octroi de mer egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozatnak annak időbeli hatálya tekintetében történő módosításáról	9

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság 681/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 20.) a 37/2010/EU rendeletnek a rafoxanid anyag tekintetében történő módosításáról ( 1 )	11
*	A Bizottság 682/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 20.) a 37/2010/EU rendeletnek a klozantel anyag tekintetében történő módosításáról ( 1 )	14
*	A Bizottság 683/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 20.) a 37/2010/EU rendeletnek a klorszulon anyag tekintetében történő módosításáról ( 1 )	17
*	A Bizottság 684/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 20.) a kantaxantin tenyésztyúkok takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: DSM Nutritional products Ltd.) ( 1 )	20
*	A Bizottság 685/2014/EU rendelete (2014. június 20.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének és a 231/2012/EU bizottsági rendelet mellékletének a poli(vinil-alkohol)-poli(etilénglikol) ojtott kopolimer szilárd étrend-kiegészítőkben való felhasználása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	23
*	A Bizottság 686/2014/EU rendelete (2014. június 20.) a 983/2009/EK rendeletnek és a 384/2010/EU rendeletnek a növényi szterineknek (szteroloknak) és növényi sztanoloknak a vér LDL-koleszterinszintjét csökkentő hatásával kapcsolatos, az egészségre vonatkozó egyes állítások alkalmazási feltételei tekintetében történő módosításáról ( 1 )	27
*	A Bizottság 687/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 20.) a 185/2010/EU rendeletnek egyes légiközlekedés-védelmi intézkedések egyértelműsítése, összehangolása és egyszerűsítése, egyes légiközlekedés-védelmi követelmények egyenértékűsége, valamint az árura és a postai küldeményekre vonatkozó védelmi intézkedések tekintetében történő módosításáról ( 1 )	31
	A Bizottság 688/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 20.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	47
	IRÁNYELVEK
*	A Bizottság 2014/79/EU irányelve (2014. június 20.) a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete C. függelékének a TCEP, a TCPP és a TDCP tekintetében történő módosításáról ( 1 )	49
*	A Bizottság 2014/80/EU irányelve (2014. június 20.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról ( 1 )	52
	BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK
*	Az Európai Központi Bank felügyeleti testületének eljárási szabályzata	56
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	2014/379/EU
*	Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a megfelelőségértékelés kölcsönös elismeréséről létrejött megállapodás keretében létrehozott bizottság 1/2014. sz. határozata (2014. április 1.) a nyomástartó edényekről szóló 6. fejezet és az építési termékekről szóló 16. fejezet módosításáról, valamint az 1. mellékletben felsorolt jogi hivatkozások naprakésszé tételéről	61