13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/1

A TANÁCS HATÁROZATA

(2014. február 20.)

az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, az Örmény Köztársaság uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyv megkötéséről

(2014/347/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 114., 168., 169. és 172. cikkére, 173. cikkének (3) bekezdésére, valamint 188. és 192. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2012. december 17-én a 777/2012/EU tanácsi határozattal (1) összhangban az Unió nevében aláírta az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, az Örmény Köztársaság uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyvet (2) (a továbbiakban: a jegyzőkönyv).

(2)	A jegyzőkönyvet jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, az Örmény Köztársaság uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyvet a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A jegyzőkönyv 10. cikkében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke küldi meg (3).

3. cikk

Ez a határozat elfogadása napján lép hatályba.

Kelt, Brüsszelben, 2014. február 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

K. HATZIDAKIS

(1) HL L 340., 2012.12.13., 26. o.

(2) Lásd e Hivatalos Lap 3. oldalát.

(3) A jegyzőkönyv hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága fogja közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/3

JEGYZŐKÖNYV

Egyrészről

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

és

másrészről

AZ ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Örményország,

a továbbiakban: a Felek

mivel:

(1)	Örményország megkötötte az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Örményország közötti partnerségi és együttműködési megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), amely 1999. július 1-jén lépett hatályba.

(2)	Az Európai Tanács 2004. június 17–18-i brüsszeli ülésén üdvözölte az Európai Bizottság európai szomszédságpolitikára (ENP) vonatkozó javaslatait, és jóváhagyta a 2004. június 14-i tanácsi következtetéseket.

(3)	A Tanács további számos alkalommal ismételten támogatta e szakpolitikát.

(4)

A Tanács 2007. március 5-én támogatását fejezte ki az Európai Bizottság 2006. december 4-i közleményében körvonalazott általános és globális megközelítéssel kapcsolatban, amely elősegíti az európai szomszédságpolitika partnerországai számára az érdemeik alapján való részvételt azokban a közösségi ügynökségekben és közösségi programokban, amelyek esetében a jogalapok ezt lehetővé teszik.

(5)	Örményország hangot adott azon szándékának, hogy számos uniós programban részt kíván venni.

(6)	Örményország egyes programokban történő részvételének egyedi feltételeit – különös tekintettel a pénzügyi hozzájárulásra, valamint a jelentéstételi és értékelési eljárásokra – az Európai Bizottság és Örményország illetékes hatóságai közötti egyetértési megállapodásban kell meghatározni,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Örményország részt vehet az Unió minden olyan jelenlegi és jövőbeni programjában, amely az e programokat elfogadó vonatkozó rendelkezések szerint nyitva áll számára.

2. cikk

Örményország pénzügyileg hozzájárul az Európai Unió általános költségvetéséhez azokkal az adott programokkal összefüggésben, amelyekben részt vesz.

3. cikk

Örményország képviselői megfigyelőként és az Örményországra vonatkozó pontokban részt vehetnek az olyan programok nyomon követéséért felelős irányító bizottságokban, amelyekhez Örményország pénzügyi hozzájárulást fizet.

4. cikk

Az örményországi résztvevők által benyújtott projektekre és kezdeményezésekre a lehetőségek szerint az érintett programokra vonatkozó ugyanazon feltételek, szabályok és eljárások érvényesek, mint amelyeket a tagállamok esetében alkalmaznak.

5. cikk

Örményországnak az egyes programokban történő részvételére vonatkozó egyedi feltételeket – különös tekintettel a fizetendő pénzügyi hozzájárulásra, valamint a jelentéstételi és értékelési eljárásokra – az Európai Bizottság és Örményország illetékes hatóságai közötti egyetértési megállapodásban kell meghatározni az érintett programok által meghatározott kritériumok alapján.

Amennyiben Örményország valamely uniós programban való részvétele kapcsán az Unió külső támogatására pályázik az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke alapján, vagy bármely hasonló, Örményország számára az Unió külső támogatását biztosító, a jövőben esetlegesen elfogadandó rendelet alapján, úgy az Unió külső támogatásának Örményország általi felhasználását szabályozó feltételeket egy különösen az 1638/2006/EK rendelet 20. cikkét tiszteletben tartó finanszírozási megállapodásban kell meghatározni.

6. cikk

Az 5. cikk szerint megkötött egyetértési megállapodásokban az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel összhangban elő kell írni, hogy a pénzügyi vagy az egyéb ellenőrzéseket (ideértve az adminisztratív vizsgálatokat is) az Európai Bizottságnak, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak és a Számvevőszéknek kell elvégeznie, vagy ezen intézmények felügyelete alatt kell elvégezni.

Az Európai Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal és a Számvevőszék számára az Unióban székhellyel rendelkező kedvezményezettek vagy ajánlattevők tekintetében fennálló hatásköreikkel azonos hatáskörök megadására felhatalmazó részletes rendelkezéseket kell hozni a pénzügyi ellenőrzésre, az igazgatási intézkedésekre, a szankciókra és a visszafizettetésre vonatkozóan.

7. cikk

E jegyzőkönyv arra az időtartamra alkalmazandó, amely alatt a megállapodás hatályban van.

E jegyzőkönyvet a Felek saját eljárásaiknak megfelelően írják alá és hagyják jóvá.

E jegyzőkönyvet bármelyik Fél felmondhatja a másik Szerződő Félhez intézett írásbeli értesítéssel.

A jegyzőkönyv az értesítés napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

A jegyzőkönyv bármely Fél általi felmondását követő megszűnése semmilyen hatással nem jár az 5. és 6. cikkben meghatározott rendelkezések értelmében adott esetben lefolytatandó ellenőrzésekre.

8. cikk

E jegyzőkönyv hatálybalépését követően legfeljebb három évvel és azt követően minden harmadik évben mindkét Fél felülvizsgálhatja e jegyzőkönyv végrehajtását Örményország uniós programokban való tényleges részvétele alapján.

9. cikk

E jegyzőkönyv egyrészről azon területeken alkalmazandó, amelyeken az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésben meghatározott feltételek szerint, másrészről pedig Örményország területén.

10. cikk

E jegyzőkönyv az azon napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek diplomáciai úton kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges eljárásaik befejeződéséről.

11. cikk

Ez a jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.

12. cikk

Ez a jegyzőkönyv két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, észt, dán, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint örmény nyelven, mely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Съставено в Брюксел на седемнадесети декември две хиляди и дванадесета година.

Hecho en Bruselas, el diecisiete de diciembre de dos mil doce.

V Bruselu dne sedmnáctého prosince dva tisíce dvanáct.

Udfærdiget i Bruxelles den syttende december to tusind og tolv.

Geschehen zu Brüssel am siebzehnten Dezember zweitausendzwölf.

Kahe tuhande kaheteistkümnenda aasta detsembrikuu seitsmeteistkümnendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις δέκα εφτά Δεκεμβρίου δύο χιλιάδες δώδεκα.

Done at Brussels on the seventeenth day of December in the year two thousand and twelve.

Fait à Bruxelles, le dix-sept décembre deux mille douze.

Fatto a Bruxelles, addì diciassette dicembre duemiladodici.

Briselē, divi tūkstoši divpadsmitā gada septiņpadsmitajā decembrī.

Priimta du tūkstančiai dvyliktų metų gruodžio septynioliktą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenkettedik év december havának tizenhetedik napján.

Magħmul fi Brussell, fis-sbatax-il jum ta’ Diċembru tas-sena elfejn u tnax.

Gedaan te Brussel, de zeventiende december tweeduizend twaalf.

Sporządzono w Brukseli dnia siedemnastego grudnia roku dwa tysiące dwunastego.

Feito em Bruxelas, em dezassete de dezembro de dois mil e doze.

Întocmit la Bruxelles la șaptesprezece decembrie două mii doisprezece.

V Bruseli sedemnásteho decembra dvetisícdvanásť.

V Bruslju, dne sedemnajstega decembra leta dva tisoč dvanajst.

Tehty Brysselissä seitsemäntenätoista päivänä joulukuuta vuonna kaksituhattakaksitoista.

Som skedde i Bryssel den sjuttonde december tjugohundratolv.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Ghall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

За Република Армения

Por la Republica de Armenia

Za Arménskou republiku

For Republikken Armenien

Für die Republik Armenien

Armeenia Vabariigi nimel

Για τη Δημοκρατία της Αρμενίας

For the Republic of Armenia

Pour la Republique dArménie

Per la Repubblica di Armenia

Armēnijas Republikas vārdā –

Armėnijos Respublikos vardu

Örmény Köztársaság részéről

Ghar-Repubblika tal-Armenja

Voor de Republiek Armenië

W imieniu Republiki Armenii

Pela República da Armenia

Pentru Republica Armenia

Za Armensku republiku

Za Republiko Armenijo

Armenian tasavallan puolesta

För Republiken Armenien

13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/7

A BIZOTTSÁG 622/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. február 14.)

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettől az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás tekintetében történő eltérésről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésének b) pontjára és 1. cikke (3) bekezdése c) pontjának i–vii. alpontjaira,

mivel:

(1)

Az1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) létrehozza a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020) (a továbbiakban: Horizont 2020) és előírja az Unió részvételét a köz-magán társulásokban – beleérve a közös vállalkozásokat – olyan kulcsfontosságú területeken, ahol a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió tágabb versenyképességi céljaihoz, és segíthet a társadalmi kihívások kezelésében.

(2)

A Horizont 2020 keretében a közvetett intézkedésekben való részvételnek meg kell felelnie az 1290/2013/EU rendeletnek. Figyelemmel azonban a Szerződés 187. cikke alapján az innovatív gyógyszerek területén létrehozott közös vállalkozások sajátos működési igényeire, a Bizottság a „Horizont 2020” keretprogram időtartamára felhatalmazást kapott olyan, a Szerződés 290. cikkén alapuló aktusok elfogadására, amelyek lehetővé teszik a Szerződés 187. cikke alapján létrehozott finanszírozó szervek számára a finanszírozásra való jogosultság meghatározott típusú résztvevőkre való korlátozását és a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó különös szabályok elfogadását.

(3)

Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozást a 73/2008/EK tanácsi rendelet (3) hozta létre a 2017. december 31-ig tartó időszakra az összes érdekelt fél – mint például az ipar, az állami hatóságok (ezen belül a szabályozók), a betegképviseleti szervezetek, az oktatási és klinikai központok – együttműködésének elősegítésére és a gyógyszerek kifejlesztési folyamata hatékonyságának és eredményességének növelésére azzal a hosszú távú céllal, hogy a gyógyszergyártási ágazatban hatékonyabb és biztonságosabb innovatív gyógyszereket állítsanak elő.

(4)

Az innovatív gyógyszerek kezdeményezés (IMI) azon célja által alátámasztott sajátos működési igények, hogy összehozza a nagy ipari partnereket a nonprofit szervezetekkel, az állami szervezetekkel vagy más szervezetekkel, valamint hogy maximalizálja a projekteredmények hasznosítását – ezáltal a gyógyszereket gyorsabban eljuttathatja a betegekhez –, a támogatás jogosultságára és a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályokra való utalásként kerültek azonosításra. Az 557/2014/EU tanácsi rendelettel (4) létrehozott, az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozásnak folytatnia kell az olyan jogalanyok, mint a mikro-, kis- és középvállalkozások, közép- és felsőfokú oktatási intézmények és nonprofit szervezetek finanszírozását, ezért szükség van az 1290/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésétől való eltérésre.

(5)

Azonosították a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályok sajátos működési igényeit a második innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezéssel összefüggésben, egy nyílt innovációs modell és a tudásmegosztás dinamikus rendszerének megvalósítása érdekében, amely nagyobb lehetőséget biztosít az IMI-projektekből nyert tudás létrehozására és kihasználására, biztosítja a résztvevőknek, a kapcsolt jogalanyoknak és a harmadik feleknek e tudáshoz való hozzáférését azzal a végső céllal, hogy felgyorsítsa a betegek érdekét szolgáló diagnosztika és az orvosi beavatkozások kifejlesztését, ideértve a klinikai és a transzlációs kutatást, valamint a klinikai vizsgálatokat különösen a közegészségügyi érdeklődésre számot tartó és a magas kielégítetlen orvosi igényekkel rendelkező területeken, az Egészségügyi Világszervezet 2013. július 9-én kiadott, a kiemelt jelentőségű gyógyszerekről szóló jelentésében (5) azonosítottaknak megfelelően. Az előzőekben említett feltételeket kell alkalmazni minden résztvevő esetében a meglévő információik és jogaik (background), az eredményeik és a járulékos eredményeik (sideground) tekintetében. Helyénvaló engedélyezni az eredmények és a meglévő információk és jogok (background) átruházását vagy használati joguk átadását, valamint az eredményekhez és a meglévő információkhoz és jogokhoz (background) való hozzáférés jogát a többi résztvevő számára kutatás végzésének lehetővé tétele érdekében. Ebben az összefüggésben a hasznosítás tekintetében helyénvaló megkülönböztetni a kutatási célú és a közvetlen hasznosítást. A fent említett feltételek mellett figyelembe kell venni a résztvevők korábbi kötelezettségeit, miközben rendelkezni kell az eredmények lehetséges közvetlen hasznosításáról, beleértve magának az eredményeknek a klinikai vizsgálatait. Az eredmények széles körű kihasználása, az innovatív gyógyszerek betegekhez való eljutásának előmozdítása, valamint az európai gyógyszerkutatás és -fejlesztés fellendítése érdekében szükséges eltéréseket meghatározni az 1290/2013/EU rendelet 41. és 44–48. cikkétől,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1290/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozásra kizárólag az alábbi résztvevők jogosultak az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás által nyújtott finanszírozásra:

a)	a tagállamok vagy a társult országok valamelyikében székhellyel rendelkező vagy az Unió joga alapján létrehozott jogalanyok; valamint

azok a jogalanyok, amelyek az alábbi kategóriák egyikébe tartoznak:

mikro-, kis- és középvállalkozások és egyéb vállalatok, amelyek éves forgalma legfeljebb 500 millió EUR, az utóbbiak nem lehetnek olyan vállalatok kapcsolt jogalanyai, amelyek éves forgalma meghaladja az 500 millió EUR-t; A „kapcsolat jogalany” fogalmának az 1290/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában szereplő meghatározását kell értelemszerűen alkalmazni;

ii.	közép- és felsőfokú oktatási intézmények;

iii.	nonprofit szervezetek, beleértve a fő célkitűzéseik egyikeként kutatást vagy műszaki fejlesztést folytatókat vagy a betegképviseleti szervezeteket.

c)	a Közös Kutatóközpont;

d)	nemzetközi európai érdekszervezetek.

2. cikk

Az 1290/2013/EU rendelet 41. cikkének (2) bekezdésétől és a 45–48. cikkétől eltérve az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni a tulajdonjogra és a járulékos eredményekhez (sideground) való hozzáférésre vonatkozóan:

az eredmények nem tartalmazhatnak járulékos eredményeket (sideground), a résztvevő által az adott cselekvés során létrehozott fizikai vagy virtuális eredményt, mint például bármilyen formájú és természetű adatot, tudást és információt, függetlenül attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy nem, de amelyek a támogatási megállapodásban meghatározott intézkedési célkitűzések hatályán kívül esnek és amelyek ezért nem szükségesek az intézkedés végrehajtásához vagy az eredmények kutatásához;

b)	minden résztvevő kizárólagos tulajdonosa marad a járulékos eredményeinek (sideground), de meg lehet állapodni a tulajdonjognak ettől eltérő elosztásáról;

c)	a résztvevők nem kötelesek hozzáférési jogot biztosítani a járulékos eredményekhez (sideground).

3. cikk

Az 1290/2013/EU rendelet 44. cikke (1) bekezdésének negyedik bekezdésétől eltérve az alábbi szabályok alkalmazandók az eredmények és a meglévő információk és jogok (background) vevőkre és más jogutódokra való átruházása és használati jogának átadása esetén:

egy résztvevő a többi résztvevő beleegyezése nélkül, de a többi résztvevő indokolatlan késedelem nélküli tájékoztatásának biztosítása mellett, valamint amennyiben az átvevő írásban beleegyezését adja abba, hogy tartja magát a támogatási megállapodáshoz és a konzorciumi szerződéshez, eredményeit az alábbiak bármelyikének átadhatja:

i.	kapcsolt jogalanya;

ii.	megfelelő eszközei összességének vagy jelentős részének bármely vevője;

iii.	bármely, ilyen résztvevővel való összeolvadás vagy annak konszolidációja révén létrejött jogutód.

Az első albekezdésben említett késedelemről a konzorciumi szerződésben résztvevők állapodnak meg.

b)	minden résztvevő szabadon átadhatja tulajdonjogának használati jogát, átruházhatja vagy más módon elidegenítheti a támogatási megállapodásból és a konzorciumi szerződésből eredő jogainak és kötelezettségeinek tárgyát képező tulajdonjogát a meglévő információkban és jogokban (background).

amennyiben egy résztvevő átruházza meglévő információinak és jogainak (background) tulajdonjogát, át kell adnia a támogatási megállapodásban és a konzorciumi szerződésben az adott meglévő információk és jogok (background) tekintetében meghatározott kötelezettségeit is az átvevőnek, beleértve a kötelezettségeknek bármely következő átvevőnek való átadási kötelezettségét.

egy résztvevő a többi résztvevő beleegyezése nélkül, de a többi résztvevő indokolatlan késedelem nélküli tájékoztatásának biztosítása mellett, valamint amennyiben az átvevő írásban beleegyezését adja abba, hogy tartja magát a támogatási megállapodáshoz és a konzorciumi szerződéshez, meglévő információit és jogait (background) az alábbiak bármelyikének átadhatja:

i.	kapcsolt jogalanya;

ii.	megfelelő eszközei összességének vagy jelentős részének bármely vevője;

iii.	bármely, ilyen résztvevővel való összeolvadás vagy annak konszolidációja révén létrejött jogutód.

Az első albekezdésben említett késedelemről a konzorciumi szerződésben résztvevők állapodnak meg.

4. cikk

Az 1290/2013/EU rendelet 44. cikkének (2) bekezdésétől eltérve az alábbiakat kell alkalmazni az eredmények átruházására és tulajdonjogának használati jogára:

Feltéve, hogy az eredményekhez való hozzáférési jogok gyakorlásának lehetősége biztosított, és az eredmények tulajdonjogát gyakorló résztvevő betartja a támogatási megállapodásból és a konzorciumi szerződésből eredő esetleges további kötelezettségeket, bármely jogalany részére átadhatja a tulajdonjog használati jogát vagy annak hasznosítására egyéb módon feljogosíthatja.

5. cikk

Az 1290/2013/EU rendelet 46. cikkének (2) bekezdésétől eltérve az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni a hozzáférési jog elvei tekintetében:

Minden olyan jogalany, amely hozzáférési jogokkal rendelkezik a cselekvés elvégzésére vagy kutatási célból való felhasználására, feljogosíthat egyéb jogalanyokat az említett jogoknak az ő nevében való gyakorlására, az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a)	a hozzáférési jogokkal rendelkező jogalany olyan mértékben felelős a másik jogalany cselekedeteiért, mintha azokat ez a korábbi jogalany hajtotta volna végre;

b)	a másik jogalanynak megadott hozzáférési jogok nem terjednek ki a használati jogok továbbadásának jogára.

6. cikk

Az 1290/2013/EU rendelet 47. cikkétől eltérve az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni a megvalósítást szolgáló hozzáférési jogok tekintetében:

a)	a cselekvés során résztvevők csak a cselekvés elvégzéséhez szükséges célból és mértékben jogosultak hozzáférni a cselekvés többi résztvevőjének eredményeihez. Ezt a hozzáférést jogdíjmentesen kell biztosítani;

a cselekvés során a résztvevők – kivéve, ha abban a támogatási megállapodáshoz való csatlakozásuk időpontjában a mások felé fennálló kötelezettségük révén akadályoztatva vagy korlátozva vannak – csak a cselekvés elvégzéséhez szükséges célból és mértékben jogosultak hozzáférni a többi résztvevő meglévő információihoz és jogaihoz (background). Ezt a hozzáférést jogdíjmentesen kell biztosítani.

7. cikk

Az 1290/2013/EU rendelet 48. cikkétől eltérve az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

A hasznosítással kapcsolatban a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

„kutatási célú felhasználás”: az eredmények vagy az eredmények felhasználásához szükséges meglévő információk és jogok (background) felhasználása minden olyan célból, amely a cselekvés elvégzéséhez szükségestől eltér, és amely magában foglalja többek között az eredményeknek kutatási eszközként való alkalmazását, beleértve a klinikai kutatást és a vizsgálatokat és amely közvetlenül vagy közvetve hozzájárul az 1291/2013/EU rendeletben meghatározott, egészségügy, demográfiai változások és jólét elnevezésű társadalmi kihívással összefüggésben meghatározott célokhoz.

ii.	„közvetlen hasznosítás”: az eredmények kereskedelmi hasznosítás céljából történő fejlesztése, ideértve a klinikai vizsgálatokat, vagy maguknak az eredményeknek a kereskedelmi hasznosítása.

A cselekvés elvégzése során vagy azt követően a résztvevőknek és kapcsolt jogalanyaiknak kutatási célból hozzáférési joggal kell rendelkezniük más résztvevők eredményeihez.

A kutatási célból való hozzáférés jogának odaítélése nem kizárólagos alapon, ésszerű és méltányos feltételekkel történik, vagyis megfelelő feltételekkel, beleértve a pénzügyi feltételeket vagy a jogdíjmentességet, figyelembe véve az eredmények azon tényleges vagy potenciális értékét, amelyre a hozzáférést igényelték, valamint a tervezett kutatási felhasználás egyéb jellemzőit.

Amennyiben a résztvevő vagy a harmadik fél általi közvetlen hasznosításhoz egy másik résztvevő birtokában lévő eredmények szükségesek, a hozzáférési jogokról az érintett felek tárgyalhatnak.

A cselekvés során vagy lezárulását követően a résztvevők és kapcsolt jogalanyai csak olyan mértékben rendelkezhetnek kutatási célból hozzáférési joggal más résztvevők meglévő információihoz és jogaihoz (background), amely az eredmények kutatási célú felhasználásához ésszerű mértékben szükséges.

Az ilyen kutatási célból való hozzáférés jogának odaítélése nem kizárólagos alapon, ésszerű és méltányos feltételekkel történik, vagyis megfelelő feltételekkel, beleértve a pénzügyi feltételeket vagy a jogdíjmentességet, figyelembe véve a meglévő információk és jogok (background) azon tényleges vagy potenciális értékét, amelyre a hozzáférést igényelték, valamint a tervezett kutatási felhasználás egyéb jellemzőit.

A résztvevők nem kötelesek hozzáférési jogot biztosítani saját meglévő információikhoz és jogaikhoz (background) közvetlen hasznosítás céljából, és a kutatási célú hozzáférési jogokkal kapcsolatos meglévő információikat és jogaikat (background) a nekik megfelelő módon használhatják, hasznosíthatják vagy továbbadhatják.

Amennyiben a résztvevő vagy a harmadik fél általi közvetlen hasznosításhoz egy másik résztvevő birtokában lévő eredmények felhasználásához meglévő információk és jogok (background) szükségesek, a hozzáférési jogokról az érintett felek tárgyalhatnak.

A cselekvés lezárulását követően a harmadik feleknek jogukban áll kutatási célból más résztvevők meglévő információihoz és jogaihoz (background) hozzáférési jogot igényelni és szerezni.

Az ilyen hozzáférési jogokat nem kizárólagos jelleggel és olyan feltételek mellett kell odaítélni, amelyeket az eredmények tulajdonosa és az érintett harmadik fél megfelelőnek tart. E feltételek nem lehetnek kedvezőbbek a résztvevők és a kapcsolt jogalanyok esetében kutatási célból alkalmazott feltételeknél.

A cselekvés lezárulását követően a harmadik feleknek oly mértékben áll jogukban más résztvevők meglévő információihoz és jogaihoz (background) hozzáférési jogot igényelni és szerezni, amely az eredmények kutatási célú felhasználásához ésszerű mértékben szükséges.

Az ilyen hozzáférési jogokat nem kizárólagos jelleggel és olyan feltételek mellett kell odaítélni, amelyeket a meglévő információk és jogok (background) tulajdonosa és az érintett harmadik fél megfelelőnek tart.

A támogatási megállapodás aláírását megelőzően a résztvevő azonosíthatja a meglévő információk és jogok (background) meghatározott elemeit és indokolással ellátott kérelmet nyújthat be az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás program központjához, amelyben kérheti, az ilyen elemek teljes vagy részleges kizárását a 7. cikk e) pontjában említett kötelezettségek alól.

Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás program központja ilyen kérelmeket csak kivételes körülmények között támogathat és döntésének meghozatalakor figyelembe kell vennie az 557/2014/EU rendelet 2. cikkében meghatározott célokat, az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozásnak az alapszabályban meghatározott feladatait és az érintett résztvevő jogos érdekeit. Ilyen kérelmek a résztvevővel megállapodott feltételek mellett támogathatók. Az esetleges kivételeket a támogatási megállapodásba kell foglalni és nem lehet módosítani, kivéve, ha az adott módosítást a támogatási megállapodás engedélyezi.

g)	A résztvevőknek a b)–e) pontok értelmében a konzorciumi szerződésben meg kell állapodniuk a hozzáférési jogok igénylésének időkorlátjáról.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 347., 2013.12.20., 81. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 104. o.

(3) A Tanács 2007. december 20-i 73/2008/EK rendelete az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 30., 2008.2.4., 38. o.).

(4) A Tanács 557/2014/EU rendelete (2014. május 6.) az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 169 ., 2014.6.7., 54. o.).

(5) Priority Medicines for Europe and the World Update Report (Európa és a világ számára kiemelt jelentőségű gyógyszerek – időszakos jelentés), 2013, WHO, ISBN 978 92 4 150575 8 – http://www.who.int/medicines/areas/priority_medicines/en/

13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/12

A BIZOTTSÁG 623/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. február 14.)

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettől a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás tekintetében való eltérésről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) létrehozza a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020), amelynek keretében az Unió köz-magán társulásokban, ezen belül pedig közös vállalkozásokban vesz részt olyan kulcsfontosságú területeken, ahol a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió szélesebb körű versenyképességi céljainak teljesítéséhez és a társadalmi kihívások kezeléséhez.

(2)

A „Horizont 2020” keretprogram közvetett cselekvéseiben való részvételre az 1290/2013/EU rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Figyelemmel azonban a Szerződés 187. cikke alapján a bioalapú iparágak területén létrehozott közös vállalkozások sajátos működési igényeire, a Bizottság a „Horizont 2020” keretprogram időtartamára felhatalmazást kapott arra, hogy a Szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el.

(3)	Az 560/2014/EU tanácsi rendelet (3) a bioalapú iparágak területén a bioalapú iparágakkal foglalkozó közös technológiai kezdeményezés végrehajtására a 2024. december 31-ig tartó időszakra létrehozta a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozást.

(4)

Tekintettel arra, hogy segíteni és ösztönözni kívánja egyes résztvevőtípusok részvételét, a közös vállalkozás sajátos működési igényekkel rendelkezik. Ezek a sajátos működési igények e születőben lévő iparág jelenlegi széttagoltságából és a benne érdekelt kis- és középvállalkozások nagy számából fakadnak. E vállalkozásoknak, valamint a közép- és a felsőfokú intézményeknek és más szereplőknek a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozásban való részvételét azért is indokolt segíteni és ösztönözni, mert ennek a résztvevői körnek elismerten erőssége a kutatás-fejlesztés. Az optimális magántőke-mozgósító hatás eléréséhez szükséges, hogy a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás cselekvései keretében – az innovációs cselekvések kivételével – csak a felsorolt résztvevői kör legyen jogosult finanszírozásra.

(5)

Ennek megfelelően helyénvaló az 1290/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérve úgy szűkíteni a finanszírozásra jogosultak körét, hogy abba – az innovációs cselekvések kivételével – néhány más szereplő mellett csak a kis- és középvállalkozások, valamint a közép- és a felsőfokú oktatási intézmények tartozzanak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1290/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás esetében a bioalapú iparágak területén végrehajtott cselekvések keretében – az innovációs cselekvések kivételével – csak a következő résztvevők jogosultak finanszírozásra a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozástól:

a)	a kis- és középvállalkozások;

b)	a közép- és a felsőfokú oktatási intézmények;

c)	a nonprofit jogalanyok, beleértve azokat is, amelyek fő tevékenységükként kutatást vagy technológiafejlesztést végeznek;

d)	a Közös Kutatóközpont;

e)	az európai érdekű nemzetközi szervezetek.

2. cikk

Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 347., 2013.12.20., 81. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(3) A Tanács 2014. május 6-i 560/2014/EU rendelete a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 07/06/2014., 130. o.).

13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/14

A BIZOTTSÁG 624/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. február 14.)

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettől a „Clean Sky 2” Közös Vállalkozás tekintetében való eltérésről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

(2)

A „Horizont 2020” keretprogram közvetett cselekvéseiben való részvételre az 1290/2013/EU rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Figyelemmel azonban a Szerződés 187. cikke alapján a repüléstechnika területén létrehozott közös vállalkozások sajátos működési igényeire, a Bizottság a „Horizont 2020” keretprogram időtartamára felhatalmazást kapott olyan, a Szerződés 290. cikkén alapuló aktusok elfogadására, amelyek a repüléstechnika területén lehetővé teszik a Szerződés 187. cikke alapján létrehozott finanszírozó szervek számára a résztvevők minimális számának csökkentését.

(3)

Az 558/2014/EU tanácsi rendelet (3) a repüléstechnika területén a 2024. december 31-ig tartó időszakra létrehozta a „Clean Sky 2” Közös Vállalkozást. A közös vállalkozás célja, hogy javítsa az európai légi közlekedési technológiák környezeti hatásait, és hozzájáruljon az európai repüléstechnikai ipar jövőbeni nemzetközi versenyképességének bebiztosításához.

(4)

A közös vállalkozás a „Horizont 2020” keretprogram részvételi szabályaival, különösen pedig a résztvevők minimális számával kapcsolatban sajátos működési igényekkel rendelkezik. A közös vállalkozás által közzétett pályázati felhívások rendkívül szűk területre irányulnak és rendkívül specializált célközönséghez szólnak, és olyan innovatív megoldások kidolgozására vonatkoznak, amelyek illeszkednek a végleges demonstrációs rendszerekhez. Emellett az a lehetőség, hogy a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás pályázati felhívásaira egy-egy jogalany maga is jelentkezhetett, rendkívül eredményesnek bizonyult a kis- és középvállalkozások, a kutatószervezetek és az egyetemek megszólításában.

(5)

Annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások, a kutatószervezetek és az egyetemek részvétele továbbra is támogatást kapjon, az 1290/2013/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a résztvevők minimális számára vonatkozó rendelkezéstől eltérve lehetőséget kell adni arra, hogy a „Clean Sky 2” Közös Vállalkozás által közzétett pályázati felhívásokra egy-egy jogalany maga is jelentkezhessen,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1290/2013/EU rendelet 9. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a „Clean Sky 2” Közös Vállalkozás által közzétett pályázati felhívások esetében a minimumfeltétel egyetlen olyan jogalany részvétele, amelynek székhelye valamely tagállamban vagy társult országban van.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 347., 2013.12.20., 81. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 104. o.

(3) A Tanács 2014. május 6-i 558/2014/EU rendelete a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 169 ., 7.6.2014., 77. o.).

13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/16

A BIZOTTSÁG 625/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 13.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetőkre, szponzorokra, eredeti hitelezőkre és értékpapírosítást kezdeményező intézményekre vonatkozóan az átruházott hitelkockázattal szembeni kitettségekkel kapcsolatos követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok útján történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 410. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A gazdasági érdekeltség megtartásának célja, hogy összehangolja az értékpapírosított kitettségek hitelkockázatát átruházó, illetve vállaló felek érdekeit. Ha egy szervezet saját kötelezettségeit értékpapírosítja, az érdekek összehangolása automatikusan megvalósul attól függetlenül, hogy a végső kötelezett biztosítékkal fedezi-e adósságát. Ha a hitelkockázat továbbra is egyértelműen az értékpapírosítást kezdeményezőt terheli, az értékpapírosítást kezdeményezőnek nem szükséges megtartania az érdekeltséget, és ez nem javítaná addigi pozícióját.

(2)

Tisztázni kell azt, hogy mikor feltételezhető az átruházott hitelkockázattal szembeni kitettség fennállása bizonyos egyedi esetekben, amelyekben az intézményeknek – ha nem értékpapírosítást kezdeményezőként, szponzorként vagy eredeti hitelezőként járnak el – egy értékpapírosítási pozíció hitelkockázatával szemben kitettségük keletkezhet, ideértve azokat az eseteket is, amikor az intézmények egy értékpapírosítási ügyletben a származtatott instrumentumban részt vevő, fedezetet nyújtó, vagy likviditási hitelkeretet nyújtó partner szerepét töltik be, vagy a kereskedési könyvben árjegyzés céljából értékpapírosítási pozíciókat tartanak.

(3)

Az újra-értékpapírosítási ügyletekben a hitelkockázat átruházására az eszközök első értékpapírosításának szintjén, valamint az ügylet második, „átcsomagolt” szintjén kerül sor. Az ügylet két szintje, valamint a hitelkockázat átruházásának ennek megfelelő két esete az e rendeletben meghatározott követelmények tekintetében független egymástól. A nettó gazdasági érdekeltség megtartását, valamint a kellő gondosságot az ügylet egyes szintjein azoknak az intézményeknek kell biztosítaniuk, amelyeknek az adott szinten áthárított hitelkockázattal szemben kitettségük keletkezik. Ezért ha egy intézménynek csak az ügylet második, „átcsomagolt” szintjével szemben keletkezik kitettsége, akkor a nettó gazdasági érdekeltség megtartásával és a kellő gondossággal kapcsolatos követelmények az adott intézményre csak az ügylet második szintjével összefüggésben vonatkoznak. Ugyanazon az újra-értékpapírosítási ügyleten belül azoknak az intézményeknek, amelyeknek az eszközök értékpapírosítása első szintjével szemben keletkezik kitettségük, a megtartásra és a kellő gondosságra vonatkozó követelményeknek az ügyleten belüli értékpapírosítás első szintjén kell megfelelniük.

(4)

Részletesebben meg kell határozni az érdekeltség megtartására vonatkozó kötelezettségvállalás alkalmazását, ezen belül több értékpapírosítást kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező esetén a megfelelés feltételeit, továbbá a megtartás különböző lehetőségeit, a kockázatmegtartási követelmények kezdeményezéskori és folyamatos mérésének módját, valamint a mentességek alkalmazásának módját.

(5)	Az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontja rögzíti az érdekeltség megtartására vonatkozó követelmény teljesítésének lehetőségeit. E rendelet részletesen ismerteti az egyes említett lehetőségek teljesítésének módjait.

(6)

Az érdekeltség megtartása a megtartás szintetikus vagy függő formájában is megvalósítható akkor, ha az alkalmazott módszer teljes mértékben megfelel az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott lehetőségek valamelyikének és azzal a megtartás szintetikus vagy függő formája egyenértékűnek tekinthető, továbbá ha a tájékoztatási követelmények teljesítése biztosítható.

(7)

Tilos a megtartott érdekeltség fedezése vagy értékesítése, ha az veszélyezteti a kockázatmegtartási követelmények céljának elérését, ami azt jelenti, hogy az ilyen technika engedélyezhető, ha az érdekeltséget megtartó fél számára nem nyújt fedezetet sem a megtartott értékpapírosítási pozíció, sem a megtartott kitettség hitelkockázatával szemben.

(8)

A nettó gazdasági érdekeltség folyamatos fenntartása érdekében az intézményeknek biztosítaniuk kell azt, hogy az értékpapírosítási struktúra ne tartalmazzon olyan beágyazott mechanizmust, amelynek révén a kezdeményezéskori kockázatmegtartási minimumkövetelmény szükségszerűen az átruházott érdekeltségnél gyorsabb ütemben csökkenne. Hasonlóképpen a megtartott érdekeltség a cash-flow szempontjából nem élvezhet elsőbbséget úgy, hogy a visszafizetéséből vagy amortizációjából származó előny következtében aránya az értékesített ügyletrészsorozatok vagy értékpapírosított kitettségek mindenkori névértékének 5 %-a alá csökkenjen. Ezenfelül az értékpapírosítási pozícióval szemben kitettséget vállaló intézménynek nyújtott hitelezési támogatás nem csökkenhet aránytalanul az alapul szolgáló kitettségekkel kapcsolatos törlesztés üteméhez képest.

(9)

Lehetővé kell tenni az intézmények számára, hogy a külső hitelminősítő intézeteken (KHMI-ken) kívüli harmadik felek által kidolgozott pénzügyi modelleket alkalmazzanak annak érdekében, hogy csökkenthessék a kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével járó adminisztrációs terheket és megfelelési költségeket. Az intézmények csak akkor alkalmazhatnak harmadik fél által kidolgozott pénzügyi modelleket, ha a befektetés előtt megfelelő körültekintéssel validálták a modellek vonatkozó feltételezéseit és felépítését, továbbá ismerik azok módszertanát, feltételezéseit és eredményeit.

(10)

Elengedhetetlen annak részletesebb meghatározása, hogy az intézmények milyen gyakran vizsgálják felül e követelmények teljesítését, továbbá meg kell határozni az arra vonatkozó értékelés módját, hogy indokolt-e eltérő szabályzatokat és eljárásokat alkalmazni a kereskedési könyvre és a nem kereskedési könyvre, valamint az akkor végzendő megfelelőségi értékelés módját, amikor a pozíciók a korrelációkereskedési portfólióhoz kapcsolódnak, emellett tisztázni kell az 575/2013/EU rendelet 406. cikkében szereplő egyes fogalmakat is, például a „kockázati jellemzők” és a „strukturális jellemzők” fogalmát.

(11)

Az 575/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdése alapján a harmadik országban letelepedett, az 575/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően a konszolidációba bevont szervezeteknél, amelyekre a kiegészítő kockázati súlyok alkalmazási köre közvetlenül nem terjed ki, bizonyos körülmények között, például a kereskedési könyvben árjegyzés céljából tartott kitettségek esetén nem vélelmezhető az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének megsértése. Egy intézmény esetében nem vélelmezhető az említett cikk megsértése akkor, ha e kereskedési könyvi kitettségek vagy pozíciók nem jelentősek és a kereskedési tevékenységen belüli részesedésük nem aránytalanul nagy, feltéve, hogy a szervezet beható ismeretekkel rendelkezik az érintett kitettségekről és pozíciókról, továbbá formális szabályzatokat és eljárásokat alkalmaz, amelyek az adott szervezet és a csoport általános kockázati profiljához mérten megfelelőek és arányosak.

(12)

Az értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos kellő gondosság érvényesülése érdekében a befektetőket előzetesen és folyamatosan tájékoztatni kell az érdekeltség megtartására vállalt kötelezettség mértékéről, továbbá minden érdemi jelentőségű adatról, ezen belül az alapul szolgáló kitettség hitelminőségéről és teljesítményéről. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érdekeltséget megtartó fél azonosító adataira, a választott megtartási lehetőségre, valamint a gazdasági érdekeltség megtartására vonatkozó eredeti és folyamatos kötelezettségvállalásra. Az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének (3)–(4) bekezdésében meghatározott mentességek alkalmazásakor egyértelmű tájékoztatást kell adni azokról az értékpapírosított kitettségekről, amelyekre a kockázatmegtartási követelmények nem alkalmazandók, és indokolni kell az alkalmazás mellőzését.

(13)	Ez a rendelet az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, EBH) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(14)

Az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI KOCKÁZATTAL SZEMBENI KITETTSÉG

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	„érdekeltséget megtartó fél”: az értékpapírosítást kezdeményezőként, szponzorként vagy eredeti hitelezőként eljáró szervezet, amely az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének (1) bekezdése szerint nettó gazdasági érdekeltséget tart meg az értékpapírosításban;

b)	„a megtartás szintetikus formája”: a gazdasági érdekeltség megtartása származtatott instrumentum útján;

c)	„a megtartás függő formája”: a gazdasági érdekeltség megtartása a megtartás azonnali érvényesítését biztosító hitellevél, garancia vagy hasonló hitelezési támogatás nyújtása útján;

d)	„vertikális ügyletrészsorozat”: olyan ügyletrészsorozat, amelynek alapján az ügyletrészsorozat tulajdonosának az értékpapírosítási ügyleten belül kibocsátott egyes ügyletrészsorozatok hitelkockázatával szemben arányos kitettsége keletkezik.

II. FEJEZET

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓHOZ KAPCSOLÓDÓ HITELKOCKÁZATTAL SZEMBENI KITETTSÉG

2. cikk

Az értékpapírosítási pozícióhoz kapcsolódó hitelkockázattal szembeni kitettség esetei

(1) Ha egy intézmény egy értékpapírosítási ügyletben a hitelderivatíva partner, illetve a fedezetet nyújtó, vagy likviditási hitelkeretet nyújtó partner szerepét tölti be, akkor úgy kell tekinteni, hogy egy értékpapírosítási pozíció hitelkockázatával szemben akkortól keletkezik kitettsége, amikortól az értékpapírosított kitettség vagy értékpapírosítási pozíció hitelkockázata a származtatott ügyletet, a fedezeti ügyletet vagy a likviditási hitelkeretet terheli.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 405. és 406. cikkének alkalmazásában ha egy likviditási hitelkeret teljesíti az 575/2013/EU rendelet 255. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeket, akkor nem tekinthető úgy, hogy a likviditást nyújtónak kitettsége keletkezik az értékpapírosítási pozíció hitelkockázatával szemben.

(3) A többszintű újra-értékpapírosítással vagy a több elkülöníthető alapul szolgáló ügyletre épülő értékpapírosítással összefüggésben úgy kell tekinteni, hogy az intézménynek csak azon egyedi értékpapírosítási pozíció vagy ügylet hitelkockázatával szemben keletkezik kitettsége, amellyel szemben kitettséget vállal.

(4) Egy intézménnyel szemben konszolidált alapon az 575/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdése szerint nem vélelmezhető az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének megsértése, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	az értékpapírosítási pozícióval rendelkező szervezet harmadik országban letelepedett, és az 575/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően a konszolidált csoportba tartozik;

b)	az értékpapírosítási pozíciókat az a) pontban említett szervezet kereskedési könyvében árjegyzés céljából tartják;

c)	az értékpapírosítási pozíciók az a) pontban említett csoport kereskedési könyvének kockázati profilját tekintve nem jelentősek, és a csoport kereskedési tevékenységén belüli részesedésük nem aránytalanul nagy.

III. FEJEZET

NETTÓ GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉG MEGTARTÁSA

3. cikk

Jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltséget megtartó felek

(1) A megtartott jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség nem osztható meg az érdekeltséget megtartó felek különböző típusai között. A jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség megtartására vonatkozó követelményt teljes egészében az alábbiak valamelyikének kell teljesítenie:

a)	az értékpapírosítást kezdeményezőnek vagy kezdeményezőknek;

b)	a szponzornak vagy szponzoroknak;

c)	az eredeti hitelezőnek vagy hitelezőknek.

(2) Ha az értékpapírosított kitettségek több értékpapírosítást kezdeményezőnek betudhatóan jönnek létre, akkor a kockázatmegtartási követelményt valamennyi értékpapírosítást kezdeményezőnek teljesítenie kell a teljes értékpapírosított kitettség azon része tekintetében, amelyre vonatkozóan értékpapírosítást kezdeményez.

(3) Ha az értékpapírosított kitettségek több eredeti hitelezőnek betudhatóan jönnek létre, akkor a kockázatmegtartási követelményt valamennyi eredeti hitelezőnek teljesítenie kell a teljes értékpapírosított kitettség azon része tekintetében, amelyre vonatkozóan eredeti hitelező.

(4) A (2) és (3) bekezdéstől eltérően akkor, ha az értékpapírosított kitettség több értékpapírosítást kezdeményezőnek vagy eredeti hitelezőnek betudhatóan keletkezik, a kockázatmegtartási követelményt egyetlen értékpapírosítást kezdeményező vagy eredeti hitelező is teljesítheti, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:

a)	a programot vagy értékpapírosítási rendszert az értékpapírosítást kezdeményező vagy eredeti hitelező hozta létre és működteti;

b)	a programot vagy értékpapírosítási rendszert az értékpapírosítást kezdeményező vagy eredeti hitelező hozta létre, és a teljes értékpapírosított kitettségben 50 % feletti részesedéssel rendelkezik.

(5) Ha az értékpapírosított kitettségekhez több szponzor kapcsolódik, akkor a kockázatmegtartási követelményt az alábbiak egyikének kell teljesítenie:

annak a szponzornak, amelynek a gazdasági érdekeltsége a befektetőkével a leginkább összhangban áll, amelyet a több szponzor objektív kritériumok, többek között a díjstruktúra, a program vagy értékpapírosítási rendszer létrehozásában és működtetésében való részvétel, valamint az értékpapírosítások hitelkockázatával szembeni kitettség alapján állapít meg;

b)	az egyes szponzoroknak a szponzorok számához viszonyított arányban.

4. cikk

A kockázatmegtartási követelmény szintetikus vagy függő formában történő teljesítése

(1) A kockázatmegtartási követelmény teljesíthető az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdésnek második albekezdésében meghatározott lehetőségekkel egyenértékű szintetikus vagy függő formában akkor, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	a megtartott rész minimálisan teljesíti az ahhoz a lehetőséghez tartozó követelményt, amellyel a megtartás szintetikus vagy függő formája egyenértékűnek tekinthető;

az érdekeltséget megtartó fél egyértelműen tájékoztatást adott a jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség az adott módon történő, folyamatos megtartásáról, a tájékoztatásban megjelölte a megtartás formáját, az annak meghatározására alkalmazott módszert, valamint az említett lehetőségek egyikével való egyenértékűséget.

(2) Ha az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézettől eltérő szervezet szintetikus vagy függő formában érdekeltséget megtartó félként jár el, akkor a szintetikus vagy függő formában megtartott érdekeltség egészét készpénzbiztosítékkal kell fedezni, és elkülönülten, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 13. cikkének (8) bekezdésében említett ügyfél-pénzeszközként kell tartani.

5. cikk

a) megtartási lehetőség: arányos megtartás a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott ügyletrészsorozatok mindegyikében

(1) Az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett lehetőség, a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott minden egyes ügyletrészsorozat névértéke legalább 5 %-ának megtartása az alábbi módokon is teljesülhet:

Legalább 5 % megtartása a minden egyes értékpapírosított kitettség névértékéből, feltéve, hogy e kitettségek hitelkockázatának besorolása megegyezik (pari passu) az ugyanazon kitettségekre vonatkozóan értékpapírosított hitelkockázatéval, vagy annál alacsonyabb besorolású. Az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 13. pontjában meghatározott rulírozó értékpapírosítás esetében erre az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltségének megtartása útján kerül sor, feltételezve, hogy az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltsége elérte az egyes értékpapírosított kitettségek legalább 5 %-át, és besorolása megegyezett az ugyanazon kitettségekre vonatkozóan értékpapírosított hitelkockázatéval, vagy annál alacsonyabb besorolású volt;

Valamely ABCP program keretében nyújtott, a szerződésben meghatározott többlépcsős kifizetési sorrendben esetlegesen előre sorolt likviditási hitelkeret, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

i.	a likviditási hitelkeret az értékpapírosított kitettségek hitelkockázatának 100 %-át fedezi;

ii.	a likviditási hitelkeret a hitelkockázatot addig fedezi, amíg az érdekeltséget megtartó félnek az adott likviditási hitelkeret útján az érintett értékpapírosítási pozícióra vonatkozóan meg kell tartania a gazdasági érdekeltséget;

iii.	a likviditási hitelkeretet az értékpapírosítási ügylethez tartozó értékpapírosítást kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező nyújtja;

iv.	az ilyen értékpapírosítással szemben kitettséget vállaló intézmény hozzáfér a megfelelő információkhoz, amelyek alapján az i–iii. pontban foglaltak teljesülését ellenőrizheti.

c)	Vertikális ügyletrészsorozat, amelynek névértéke eléri az értékpapírok kibocsátott ügyletrészsorozatai teljes névértékének legalább 5 %-át.

6. cikk

b) megtartási lehetőség: az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltségének megtartása rulírozó kitettség esetén

Az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett megtartás teljesülhet az egyes értékpapírosított kitettségek névértékéből legalább 5 % megtartásával, feltéve, hogy az ilyen kitettségek megtartott hitelkockázatának besorolása megegyezik (pari passu) az ugyanazon kitettségekre vonatkozóan értékpapírosított hitelkockázatéval, vagy annál alacsonyabb besorolású.

7. cikk

c) megtartási lehetőség: véletlenszerűen kiválasztott kitettségek megtartása

(1) A megtartott és értékpapírosított kitettségeknek egy legalább 100 potenciálisan értékpapírosítandó kitettséget tartalmazó, az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdése második albekezdésének c) pontjában említett halmazból történő véletlenszerű kiválasztása kellő változatosságot biztosít a megtartott érdekeltség túlzott koncentráltságának elkerüléséhez. A kiválasztási eljárás előkészítésekor az érdekeltséget megtartó fél megfelelő mennyiségi és minőségi tényezőket vesz figyelembe annak érdekében, hogy biztosítsa a véletlenszerűséget a megtartott és értékpapírosított kitettségek megkülönböztetésében. A véletlenszerűen kiválasztott kitettségekben érdekeltséget megtartó fél a kitettségek kiválasztásakor adott esetben figyelembe vesz olyan tényezőket, mint az évjárat, a termék, a földrajzi jellemzők, a kezdeményezés napja, a lejárat napja, a hitelfedezeti ráta, az ingatlan típusa, a gazdasági ágazat, valamint a hitel fennálló egyenlege.

(2) Az érdekeltséget megtartó fél eltérő időpontokban nem jelölhet meg megtartott kitettségként különböző egyedi kitettségeket, kivéve akkor, ha ez egy olyan értékpapírosítással kapcsolatos kockázatmegtartási követelmény teljesítéséhez szükséges, amelyben az értékpapírosított kitettségek időben változnak az értékpapírosításba bevont új kitettségek, vagy az egyes értékpapírosított kitettségek szintjének változása miatt.

8. cikk

d) megtartási lehetőség: az első veszteségviselő ügyletrészsorozat megtartása

(1) Az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett lehetőség, az első veszteségviselő ügyletrészsorozat megtartása mérlegen belüli és mérlegen kívüli pozíciók útján, valamint az alábbiak bármelyikével is teljesíthető:

az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti függő megtartási forma vagy ABCP program keretében nyújott likviditási hitelkeret, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

i.	legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenlő;

ii.	az értékpapírosítással kapcsolatban első veszteségviselő pozíciónak minősül;

iii.	az érdekeltség megtartására vállalt kötelezettség teljes időtartamára fedezetet nyújt a hitelkockázatra;

iv.	az értékpapírosítási ügylethez tartozó értékpapírosítást kezdeményező, szponzor vagy eredeti hitelező nyújtja;

v.	az ilyen értékpapírosítással szemben kitettséget vállaló intézmény hozzáfér a megfelelő információkhoz, amelyek alapján az i–iv. pontban foglaltak teljesülését ellenőrizheti.

b)	a hitelminőség-javítás egyik formájaként többszörös biztosítéknyújtás, ha a többszörös biztosítéknyújtás első veszteségviselést jelent az értékpapírosítás keretében kibocsátott ügyletrészsorozatok névértékének legalább 5 %-ára vonatkozóan.

(2) Ha az első veszteségviselő ügyletrészsorozat meghaladja az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-át, akkor az érdekeltséget megtartó fél az első veszteségviselő ügyletrészsorozatnak csak egy részét tarthatja meg, ha az legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenlő.

(3) A kockázatmegtartási követelménynek az értékpapírosítási rendszer szintjén történő teljesítése céljából az intézmények nem vehetik figyelembe az olyan alapul szolgáló ügyletek meglétét, amelyekben az értékpapírosítást kezdeményezők vagy eredeti hitelezők ügyleti szintű első veszteségviselő kitettséget tartanak meg.

9. cikk

e) megtartási lehetőség: első veszteségviselés megtartása minden értékpapírosított kitettségben

(1) Az egyes értékpapírosított kitettségek szintjén az első veszteségviselő kitettségnek a 405. cikk (1) bekezdése második albekezdésének e) pontja szerinti megtartását úgy kell alkalmazni, hogy a megtartott hitelkockázat minden esetben alárendelt helyzetben legyen az azonos kitettségekkel kapcsolatban értékpapírosított hitelkockázathoz képest.

(2) Az (1) bekezdésben említett megtartás úgy is teljesíthető, ha az alapul szolgáló kitettségeket az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező diszkontált értéken eladja, ahol a diszkontált összeg legalább az egyes kitettségek 5 %-ának felel meg, és a diszkontált eladási összeg csak akkor téríthető vissza az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező részére, ha nem fedezi az értékpapírosított kitettségekhez kapcsolódó hitelkockázattal összefüggésben keletkezett veszteségeket.

10. cikk

A megtartás mértékének meghatározása

(1) A nettó gazdasági érdekeltség megtartásának mértéke az alábbi kritériumok alapján határozható meg:

a)	a kezdeményezés a kitettségek első értékpapírosításának időpontját jelenti;

b)	a megtartás mértékének kiszámítása névértékek alapján történik, az eszközök beszerzési ára nem vehető figyelembe;

c)	az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 1. pontjában meghatározott értékpapírosítási felár nem vehető figyelembe az érdekeltséget megtartó fél nettó gazdasági érdekeltségében;

egy értékpapírosítási ügylet teljes élettartama során ugyanazt a nettó gazdasági érdekeltség kiszámításához választott megtartási lehetőséget és módszert kell alkalmazni, kivéve akkor, ha annak módosítását kivételes körülmények indokolják, és a módosítás célja nem a megtartott érdekeltség összegének csökkentése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kritériumokon túl – feltéve, hogy nincs olyan beágyazott mechanizmus, amelynek révén a kezdeményezéskor megtartott érdekeltség az átruházott érdekeltségnél gyorsabb ütemben csökkenne –, nem tekinthető úgy, hogy a kockázatmegtartási követelmény teljesítését befolyásolja a megtartás pénzáramlás- vagy veszteségallokáció útján történő amortizációja, amely idővel a megtartás mértékét ténylegesen csökkenti. Az érdekeltséget megtartó fél számára nem írható elő, hogy megtartott érdekeltségét a legalább 5 %-os mértékig pótolja vagy korrigálja, ha a kitettségein veszteséget realizál vagy megtartott pozíciójára veszteséget allokál.

11. cikk

A kitettségek le nem hívott, hitelkeret formájában megtartott részének meghatározása

A hitelkerethez, ezen belül a hitelkártyához kapcsolódóan megtartandó nettó gazdasági érdekeltséget kizárólag a már lehívott, realizált vagy kapott összegek alapján kell kiszámítani, és ezen összegek változásainak megfelelően korrigálni kell.

12. cikk

A megtartott érdekeltség fedezésének vagy eladásának tilalma

(1) Az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében a megtartott nettó gazdasági érdekeltséggel kapcsolatos hitelkockázat-mérséklés, rövid pozíció, valamint egyéb fedezési vagy eladási művelet mellőzésére vonatkozóan előírt kötelezettséget a kockázatmegtartási követelmény céljára, valamint az ügylet gazdasági tartalmára tekintettel kell alkalmazni. A nettó gazdasági érdekeltség fedezése nem minősül az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti fedezésnek és ennek megfelelően kizárólag akkor engedélyezhető, ha az érdekeltséget megtartó fél számára nem nyújt fedezetet sem a megtartott értékpapírosítási pozíció, sem a megtartott kitettség hitelkockázatával szemben.

(2) Az érdekeltséget megtartó fél a megtartott kitettséget vagy értékpapírosítási pozíciót biztosítékként felhasználhatja biztosított finanszírozás céljára, ha ezzel a megtartott kitettség vagy értékpapírosítási pozíció hitelkockázatát nem ruházza át harmadik félre.

13. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének (1) bekezdése alóli mentességek

Az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének (4) bekezdésében említett ügyletek kiterjednek az olyan korrelációkereskedési portfólióban szereplő értékpapírosítási pozíciókra, amelyek az 575/2013/EU rendelet 338. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kritériumnak megfelelő referenciainstrumentumok, vagy alkalmasak a korrelációkereskedési portfólióba való bevonásra.

14. cikk

Konszolidált alapon teljesített kockázatmegtartási követelmény

A kockázatmegtartási követelményt az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének (2) bekezdése szerint a kapcsolódó EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság konszolidált helyzete alapján teljesítő intézmény – amennyiben az érdekeltséget megtartó fél már nem tartozik a konszolidált alapú felügyelet hatálya alá – biztosítja, hogy a továbbra is a konszolidált alapú felügyelet hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet a követelmény folyamatos teljesítése érdekében vállalja az értékpapírosítással szembeni kitettséget.

IV. FEJEZET

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓHOZ KAPCSOLÓDÓ KITETTSÉGET VÁLLALÓ INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ, A KELLŐ GONDOSSÁGOT MEGHATÁROZÓ KÖVETELMÉNYEK

15. cikk

Kiszervezés és egyéb általános szempontok

(1) Az egyes értékpapírosítandó kitettségekkel kapcsolatos információk hiányában, például ha a kitettségek az értékpapírosításukat megelőzően halmozódnak, vagy meglévő rulírozó értékpapírosítás keretében helyettesíthetők, úgy kell tekinteni, hogy egy intézmény a kellő gondosságra vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 406. cikkében említett kötelezettségeit az egyes értékpapírosítási pozíciók tekintetében külön, az ilyen kitettségek elismerhetőségi kritériumai alapján teljesíti.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 406. cikkében meghatározott kötelezettségek teljesítését szolgáló egyes feladatok, többek között a nyilvántartás kiszervezése esetén az értékpapírosítás kockázataival szemben kitettséget vállaló intézmény teljes körű ellenőrzést tart fenn az eljárás felett.

16. cikk

A kockázati jellemzők és strukturális jellemzők meghatározása

(1) Az egyes értékpapírosítási pozícióknak az 575/2013/EU rendelet 406. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kockázati jellemzői közé többek között az alábbi leginkább megfelelő és lényeges jellemzők tartoznak:

a)	az ügyletrészsorozat rangsorban elfoglalt helye;

b)	cash flow profil;

c)	meglévő minősítés;

d)	hasonló ügyletrészsorozatok korábbi teljesítménye;

e)	az értékpapírosítás dokumentációjában szereplő ügyletrészsorozathoz kapcsolódó kötelezettségek;

f)	hitelminőség-javítás.

(2) Az értékpapírosítási pozíciók alapjául szolgáló kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet 406. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett kockázati jellemzői közé a leginkább megfelelő és lényeges jellemzők tartoznak, többek között a lakóingatlant terhelő jelzáloggal szembeni kitettségekkel összefüggésben az 575/2013/EU rendelet 406. cikkének (2) bekezdésében említett teljesítményadatok. Az intézmények megfelelő és összehasonlítható mérőszámokat állapítanak meg az egyéb eszközosztályok kockázati jellemzőinek elemzéséhez.

(3) Az 575/2013/EU rendelet 406. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett egyéb strukturális jellemzők közé a származtatott instrumentumok, a garanciák, a hitellevelek, valamint a hitelezési támogatás hasonló formái tartoznak.

17. cikk

A felülvizsgálat gyakorisága

Egy értékpapírosítási pozícióval szembeni kitettség keletkezését követően az intézmények az 575/2013/EU rendelet 406. cikkének való megfelelőségüket legalább évente felülvizsgálják, valamint haladéktalanul akkor, ha tudomást szereznek az értékpapírosításhoz kapcsolódó dokumentációban foglalt kötelezettségek megsértéséről, vagy az alábbiak bármelyikének lényeges változásáról:

a)	azon strukturális jellemzők, amelyek az értékpapírosítási pozíció teljesítményére lényeges hatást gyakorolhatnak;

b)	az értékpapírosítási pozíció és az alapul szolgáló kitettség kockázati jellemzői.

18. cikk

Stressztesztek

(1) Az 575/2013/EU rendelet 406. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett stressztesztek valamennyi érintett értékpapírosítási pozícióra kiterjednek, továbbá azokat be kell építeni azon stressztesztelési stratégiákba és eljárásokba, amelyeket az intézmények alkalmaznak a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 73. cikke szerinti, a tőkemegfelelésre vonatkozó belső értékelési eljárásnak megfelelően.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 406. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett stressztesztelés követelményeinek teljesítése érdekében az intézmények a KHMI-k által kidolgozott pénzügyi modellek mellett egyéb harmadik felek által kidolgozott modelleket is alkalmazhatnak, ha kérésre igazolni tudják, hogy a befektetés előtt megfelelő körültekintéssel validálták a modellek vonatkozó feltételezéseit és felépítését, továbbá ismerik azok módszertanát, feltételezéseit és eredményeit.

(3) Egy, az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 9. pontjában említett, az értékpapírosított kitettségek hitelkockázatát teljes mértékben fedező likviditási hitelkerettel támogatott ABCP programra vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 406. cikkének (1) bekezdése szerint végzett stresszteszt során az intézmények az értékpapírosított kitettségek helyett a likviditási hitelkeret nyújtójának hitelképességére vonatkozóan is végezhetnek stressztesztet.

19. cikk

A kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben szereplő kitettségek

(1) Egy értékpapírosítási pozíciónak a kereskedési könyvben, illetve a nem kereskedési könyvben tartása önmagában nem indokolja azt, hogy az intézmény az 575/2013/EU rendelet 406. cikkében a kellő gondosságra vonatkozóan említett kötelezettségek teljesítése céljából eltérő szabályzatokat, vagy eltérő intenzitású felülvizsgálatot alkalmazzon. Annak megállapításakor, hogy indokolt-e az eltérő szabályzatok és eljárások, vagy eltérő intenzitású felülvizsgálatok alkalmazása, mérlegelni kell az egyes könyvek és az érintett értékpapírosítási pozíciók kockázati profiljára lényeges hatással bíró tényezőket, többek között a pozíciók méretét, az intézmény tőkealapjára stresszhelyzetben gyakorolt hatást, valamint az egy adott ügyletre, kibocsátóra vagy eszközosztályra koncentrálódó kockázatot.

(2) Az intézmények biztosítják, hogy a kereskedési könyvükben és a nem kereskedési könyvükben szereplő értékpapírosítási pozíciók kockázati profilját növelő lényeges változásokat az adott értékpapírosítási pozíciókkal kapcsolatos, kellő gondosságra vonatkozó eljárások megfelelő módosításai pontosan tükrözzék. E tekintetben az intézmények a kereskedési könyvükkel és nem kereskedési könyvükkel kapcsolatos formális szabályzatokban és eljárásokban meghatározzák azokat a körülményeket, amelyek között a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek felülvizsgálata szükséges.

20. cikk

A korrelációkereskedési portfólióban szereplő pozíciók

Az 575/2013/EU rendelet 406. cikkében foglaltakat akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	az értékpapírosítási pozíciókat vagy korrelációkereskedési portfólióban tartják és azok a rendelet 338. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett referenciainstrumentumok, vagy a korrelációkereskedési portfólióban szerepeltethetők;

b)	az intézmény a korrelációkereskedési portfóliójára vonatkozó tőkekövetelmény kiszámítása tekintetében megfelel az említett rendelet 377. cikkének;

c)	az intézmény a kereskedési portfóliójára vonatkozó szavatolótőke kiszámítására alkalmazott módszer révén átfogó és beható ismeretekhez jut az értékpapírosítási pozíciókban végrehajtott befektetés kockázati profiljáról;

az intézmény az 575/2013/EU rendelet 406. cikkének (1) bekezdésében említett lényeges információk elemzése és nyilvántartása céljából formális szabályzatokat és eljárásokat alkalmaz, amelyek megfelelnek a korrelációkereskedési portfóliójának, továbbá az értékpapírosítási pozíciókban végrehajtott befektetés kockázati profiljához mérten arányosak.

V. FEJEZET

AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁST KEZDEMÉNYEZŐKRE, A SZPONZOROKRA ÉS AZ EREDETI HITELEZŐKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

21. cikk

Hitelnyújtási szabályzatok

(1) Az 575/2013/EU rendelet 408. cikkében foglalt kötelezettség értékpapírosítást kezdeményező és szponzor intézmények általi teljesítése nem azt jelenti, hogy az adóstípusoknak és hiteltermékeknek az értékpapírosított és nem értékpapírosított kitettségek esetében meg kell egyezniük.

(2) Ha a szponzor és értékpapírosítást kezdeményező intézmények nem vettek részt az értékpapírosítandó kitettségekhez kapcsolódó eredeti hitelnyújtásban, vagy az értékpapírosítandó kitettségek adott típusaihoz kapcsolódó hitelnyújtással nem foglalkoznak, akkor az ilyen intézményeknek be kell szerezniük az annak értékeléséhez szükséges valamennyi információt, hogy az ilyen kitettségekkel kapcsolatos hitelnyújtás során alkalmazott kritériumok ugyanolyan megbízhatók és pontosan meghatározottak-e, mint a nem értékpapírosított kitettségeknél alkalmazott kritériumok.

22. cikk

Tájékoztatás a nettó gazdasági érdekeltség megtartására vállalt kötelezettség mértékéről

(1) Az érdekeltséget megtartó fél az 575/2013/EU rendelet 409. cikke alapján az értékpapírosításban a nettó gazdasági érdekeltség megtartására vállalt kötelezettségének mértékéről legalább az alábbiakra kiterjedően tájékoztatja a befektetőket:

a)	az érdekeltséget megtartó fél azonosítása és annak megjelölése, hogy az érdekeltséget értékpapírosítást kezdeményezőként, szponzorként vagy eredeti hitelezőként tartja meg;

b)	az 575/2013/EU rendelet 405. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a)–e) pontjában meghatározott lehetőségek közül valamelyiket alkalmazta-e a nettó gazdasági érdekeltség megtartására;

c)	a nettó gazdasági érdekeltség b) pont szerinti megtartásának a 10. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti megváltozása;

a megtartott érdekeltség kezdeményezéskori értékének megjelölése, továbbá nyilatkozat a folyamatos megtartásra vállalt kötelezettségről, amely kizárólag az eredeti kötelezettség folyamatos teljesítésére terjed ki, és nem igényel a mindenkori névértékre vagy piaci értékre, valamint a megtartott érdekeltség értékvesztésére vagy leírására vonatkozó adatközlést.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében említett mentességek hatálya alá tartozó értékpapírosítási ügyletek esetében az értékpapírosítást kezdeményezőként, szponzorként vagy eredeti hitelezőként eljáró intézmény tájékoztatja a befektetőket az alkalmazandó mentességről.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett tájékoztatást megfelelően dokumentálni kell és nyilvánosságra kell hozni, kivéve a kétoldalú vagy magánügyletek esetében, amelyeknél a felek közötti tájékoztatás elegendőnek tekinthető. Az értékpapírosítási program keretében kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatóban az érdekeltség megtartására vonatkozó kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozat szerepeltetése a követelmény megfelelő teljesítésének tekinthető.

(4) A kezdeményezést követően a tájékoztatást az ügylet bejelentésével azonos gyakorisággal legalább évente, valamint az alábbi esetekben meg kell erősíteni:

a)	az 575/2013/EU rendelet 405. cikkének (1) bekezdésében említett, az érdekeltség megtartására vállalt kötelezettség elmulasztása esetén;

b)	az értékpapírosítási pozíció teljesítményének, vagy az értékpapírosítás vagy az alapul szolgáló kitettség kockázati jellemzőinek lényeges változása esetén;

c)	az értékpapírosítás dokumentációjában szereplő ügyletrészsorozathoz kapcsolódó kötelezettségek elmulasztását követően.

23. cikk

Tájékoztatás az érdemi jelentőségű adatokról

(1) Az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak és az eredeti hitelezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy az 575/2013/EU rendelet 409. cikke szerinti érdemi jelentőségű adatok a befektetők számára könnyen, túlzott adminisztrációs terhek nélkül hozzáférhetők legyenek.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 409. cikkében említett megfelelő tájékoztatást legalább évente teljesíteni kell, továbbá az alábbi esetekben:

a)	az értékpapírosítási pozíció teljesítményének, vagy az értékpapírosítás vagy az alapul szolgáló kitettség kockázati jellemzőinek lényeges változása esetén;

b)	az értékpapírosítás dokumentációjában szereplő ügyletrészsorozathoz kapcsolódó kötelezettségek elmulasztását követően.

Az egyes alapul szolgáló kitettségekkel kapcsolatos adatok általában akkor tekinthetők érdemi jelentőségűnek, ha azokat hitelenként közlik, azonban egyes esetekben az adatok összesítve is közölhetők. Annak értékelésekor, hogy az összesített információ elégséges-e, olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint az alapul szolgáló halmaz részletessége valamint az, hogy a halmazba tartozó kitettségeket a halmaz alapján vagy hitelenként külön kezelik.

(3) Az érdekeltséget megtartó fél tájékoztatási kötelezettségét az érdekeltséget megtartó félre vonatkozó egyéb jogi vagy szabályozási követelmények figyelembevételével kell teljesíteni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/26

A BIZOTTSÁG 626/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. június 10.)

a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet létrehozta az áruk nómenklatúráját (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra vagy KN), amelyet az említett rendelet I. melléklete tartalmaz.

(2)	Eltérőek a vélemények a gépjármű-üzemanyag előállításához nyersanyagként használt etil-alkoholt tartalmazó keverékek (2207 és 3824 KN-kód alá történő) besorolásával kapcsolatban.

(3)	A jogbiztonság érdekében ezért egyértelművé kell tenni a denaturált etil-alkohollal kapcsolatos 2207 20 KN-alszám alkalmazási körét.

(4)

A 2207 20 KN-alszámnak ki kell terjednie a legalább 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú etil-alkoholra, különösen a gépjármű-üzemanyag előállításához nyersanyagként használt etil-alkohol vegyületekre, denaturálva, bizonyos anyagoknak az etil-alkoholhoz való hozzáadásával, hogy azokat visszafordíthatatlanul alkalmatlanná tegyék emberi fogyasztásra.

(5)

Az EN 15376:2011 „Gépjármű-üzemanyagok – Etanol motorbenzin-keverőkomponens – Követelmények és tesztmódszerek” elnevezésű, az Európai Szabványügyi Bizottság 2010. december 24-én jóváhagyott európai szabvány a szabad kereskedelmet előmozdító és az egységes piacot kiegészítő, önkéntes műszaki szabványokkal járul hozzá az Európai Unió célkitűzéseihez. A fenti szabvány 4.3 pontjában tartalmazza azon ajánlott denaturáló szerek listáját, amelyek nem károsak a gépjárművekre nézve. Az e listán szereplő anyagok a következők: az EN 228 szabványnak megfelelő motorbenzin, etil-terc-butiléter (ETBE), metil-terc-butiléter (MTBE), tercier-butilalkohol (TBA), 2-metil-1-propanol (izobutanol) és 2-propanol (izopropanol). A fenti denaturáló szerek közül egyet vagy többet lehet használni a keverékben, kivéve az izobutanolt és az izopropanolt, amelyek a keveréktől könnyen elkülöníthetők. Ezért azokat mindig más denaturáló szerrel együtt kell használni.

(6)	A Kombinált Nómenklatúra egységes uniós értelmezésének biztosítása érdekében annak Második része 22. árucsoportjához új Kiegészítő megjegyzést kell beilleszteni.

(7)	A Vámkódex Bizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra Második részének 22. árucsoportja a következő 12. Kiegészítő megjegyzéssel egészül ki:

„12.

A 2207 20 KN-alszám alá tartoznak a gépjármű-üzemanyag előállításához nyersanyagként használt etil-alkohol keverékek, legalább 50 térfogatszázalék alkoholtartalommal, az alábbi anyagok közül eggyel vagy többel denaturálva:

a)	motorbenzin (az EN 228-nak megfelelő);

b)	tercbutil-etil-éter (etil-tercier-butil-éter, ETBE);

c)	metil-terc-butiléter (MTBE);

d)	2-metil-propán-2-ol (terc-butil-alkohol, tercier-butil-alkohol, TBA);

e)	2-metil-propán-1-ol (2-metil-1-propanol, izobutanol);

f)	propán-2-ol (izopropil-alkohol, 2-propanol, izopropanol).

Az (1) bekezdés e) és f) pontjában említett denaturáló szereket az (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt denaturáló szerek legalább egyikével együtt kell felhasználni.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 10-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Algirdas ŠEMETA

a Bizottság tagja

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/28

A BIZOTTSÁG 627/2014/EU RENDELETE

(2014. június 12.)

az 582/2011/EU rendeletnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében a részecskekibocsátás fedélzeti diagnosztikai rendszerek általi megfigyelése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, valamint a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. június 18-i 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (4) bekezdésére, és 12. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 582/2011/EU bizottsági rendelet (2) arra kötelezi a Bizottságot, hogy vizsgálja felül, hogy technikailag kivitelezhető-e annak megfigyelése, hogy a kompressziós gyújtású járművek esetében a dízelrészecske-szűrő teljesítménye megfelel-e a szóban forgó rendelet X. mellékletének 1. táblázatában meghatározott fedélzeti diagnosztikai határértékeknek.

(2)

A Bizottság elvégezte a felülvizsgálatot, és megállapította, hogy rendelkezésre áll az a technológia, amellyel megfigyelhető, hogy a dízelrészecske-szűrő teljesítménye megfelel-e a fedélzeti diagnosztikai határértékeknek. A felülvizsgálatban megállapítást nyert továbbá, hogy célszerű elhalasztani a dízelrészecske-szűrők teljesítményére vonatkozó követelmények végrehajtásának határidejét, hogy az ágazatnak elég ideje legyen arra, hogy a berendezések tömeggyártása és a járművekhez való adaptálása révén nagy mennyiségben biztosítani tudja a készülékek hozzáférhetőségét. Ezért az 582/2011/EU rendelet I. melléklete 9. függelékének 1. táblázatát ki kell igazítani, hogy az az új végrehajtási határidőket tartalmazza.

(3)

Emellett az 582/2011/EU rendelet I. melléklete 9. függelékének 1. táblázatát a szikragyújtású motorok esetében is ki kell igazítani egy-egy oszlop beszúrásával, melyek közül az egyik a szén-monoxid-szinteknek az 582/2011/EU rendelet X. mellékletének 2. táblázatában megállapított fedélzeti diagnosztikai határértékeknek való megfelelés szempontjából történő megfigyelésének követelményére, a másik pedig a szóban forgó rendelet X. mellékletének 6–6.5.5.1. pontjában a használat közbeni működésre vonatkozóan meghatározott követelményekre hivatkozik.

(4)	A 582/2011/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Műszaki Bizottság – Gépjárművek bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 582/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 4. cikk (8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(8) Ha a gyártó kéri, az új jármű- vagy motortípusok tekintetében 2015. december 31-ig, az Unió területén értékesített, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett valamennyi új jármű tekintetében pedig 2016. szeptember 31-ig a X. melléklet 2.3.3.3. pontja szerinti alternatív előírásokat is alkalmazhatja a dízelrészecske-szűrők teljesítményének megfigyelésére.”

2.	Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

E rendelet alkalmazásának időpontja előtt a kompressziós gyújtású motorokra és járművekre az I. melléklet 9. függeléke 1. táblázatának B betűjelű sora szerint megadott típusjóváhagyások a későbbiekben is érvényesek maradnak.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 188., 2009.7.18., 1. o.

(2) A Bizottság 2011. május 25-i 582/2011/EU rendelete az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I–III. mellékletének módosításáról (HL L 167., 2011.6.25., 1. o.).

MELLÉKLET

Az 582/2011/EU rendelet I. melléklete 9. függeléke 1. táblázatának helyébe a következő táblázat lép:

„1. táblázat

Betűjel	A fedélzeti diagnosztikai rendszer NOx-határértéke (1)	A fedélzeti diagnosztikai rendszer PM-határértéke (2)	A fedélzeti diagnosztikai rendszer CO-határértéke (6)	Használat közbeni működési arány	Reagensminőség és -fogyasztás	A végrehajtás határideje: új típusok	A végrehajtás határideje: minden jármű	A nyilvántartásba vétel végső dátuma
A	Az 1. és 2. táblázat »bevezetési időszak« sora	Teljesítményfigyelés (3)		Bevezetési időszak (7)	Bevezetési időszak (4)	2012.12.31.	2013.12.31.	2015.8.31. (9) 2016.12.31. (10)
B (11)	A 2. táblázat »bevezetési időszak« sora		A 2. táblázat »bevezetési időszak« sora	Bevezetési időszak (7)	Bevezetési időszak (4)	2014.9.1.	2015.9.1.	2016.12.31.
C	Az 1. vagy 2. táblázat »általános követelmények« sora	Az 1. táblázat »általános követelmények« sora	A 2. táblázat »általános követelmények« sora	Általános (8)	Általános (5)	2015.12.31.	2016.12.31.

(1) A fedélzeti diagnosztikai rendszer nitrogén-oxid-kibocsátási határértékére vonatkozó megfigyelési követelményeket a X. melléklet 1. és 2. táblázata szerint kell értelmezni.

(2) A fedélzeti diagnosztikai rendszer részecskekibocsátási határértékére vonatkozó megfigyelési követelményeket a X. melléklet 1. táblázata szerint kell értelmezni.

(3) A teljesítményfigyelési követelményeket a X. melléklet 2.1.1. pontja szerint kell értelmezni.

(4) A bevezetési időszakban a reagensminőségre és -fogyasztásra vonatkozó követelményeket a XIII. melléklet 7.1.1.1. és 8.4.1.1. pontja szerint kell értelmezni.

(5) A reagensminőségre és -fogyasztásra vonatkozó általános követelményeket a XIII. melléklet 7.1.1. és 8.4.1. pontja szerint kell értelmezni.

(6) A fedélzeti diagnosztikai rendszer szén-monoxid-kibocsátási határértékére vonatkozó megfigyelési követelményeket a X. melléklet 2. táblázata szerint kell értelmezni.

(7) A bevezetési időszakban a használat közbeni működési arányra vonatkozó követelményeket a X. melléklet 6.4.4., 6.5.5. és a 6.5.5.1. pontja szerint kell értelmezni.

(8) A használat közbeni működési arányra vonatkozó általános követelményeket a X. melléklet 6. szakasza szerint kell értelmezni.

(9) Szikragyújtású motorok és az azzal felszerelt járművek esetében.

(10) Kompressziós gyújtású motorok és az azzal felszerelt járművek esetében.

(11) Csak a szikragyújtású motorokra és az azzal felszerelt járművekre vonatkozik.”

13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/31

A BIZOTTSÁG 628/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. június 12.)

a 341/2007/EK rendeletnek a Kínából származó fokhagymára vonatkozó behozatali vámkontingens tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 187. cikke a) pontjára,

mivel:

(1)	A 341/2007/EK bizottsági rendelet (2) a harmadik országokból behozott fokhagymára és más mezőgazdasági termékekre vonatkozóan vámkontingensek megnyitásáról rendelkezik.

(2)

A 2014/116/EU tanácsi határozattal (3) jóváhagyott, az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkének 6. pontja és XXVIII. cikke alapján, a Bolgár Köztársaság és Románia engedményes listáin szereplő engedményeknek ezen országok Európai Unióhoz való csatlakozása során történő módosítására vonatkozóan, levélváltás formájában létrejött megállapodás (4)12 375 tonnával megnövelte a fokhagymára vonatkozó európai uniós vámkontingens keretében a Kínai Népköztársaságnak megítélt mennyiséget.

(3)

A vámkontingens keretében megítélt mennyiség növekedését meg kell jeleníteni a 341/2007/EK rendelet I. mellékletében. Mivel az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság között létrejött megállapodást a Tanács 2014. január 28-án jóváhagyta, az importőröknek a megnövelt mennyiségekhez a 2014/15-ös behozatali vámkontingensek tárgyidőszakának második alidőszakától fogva hozzá kell férniük.

(4)	A 341/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 341/2007/EK rendelet módosítása

A 341/2007/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) A Bizottság 2007. március 29-i 341/2007/EK rendelete a harmadik országokból behozott fokhagymára és más mezőgazdasági termékekre vonatkozóan vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről, valamint származási bizonyítványok rendszerének bevezetéséről (HL L 90., 2007.3.30., 12. o.).

(3) A Tanács 2014. január 28-i 2014/116/EU határozata az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkének 6. pontja és XXVIII. cikke alapján, a Bolgár Köztársaság és Románia engedményes listáin szereplő engedményeknek ezen országok Európai Unióhoz való csatlakozása során történő módosítására vonatkozóan, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről (HL L 64., 2014.3.4., 1. o.).

(4) HL L 64., 2014.3.4., 2. o.

MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A 2001/404/EK, a 2006/398/EK és a 2014/116/EU határozatok alapján a 0703 20 00 KN-kód alá tartozó fokhagyma behozatalára megnyitott vámkontingensek

Származás	Tételszám	Kontingens (tonna)
Származás	Tételszám	Első alidőszak (június–augusztus)	Második alidőszak (szeptember–november)	Harmadik alidőszak (december–február)	Negyedik alidőszak (március–május)	Összesen
Argentína						19 147
Hagyományos importőrök	09.4104	–	–	9 590	3 813
Új importőrök	09.4099	–	–	4 110	1 634
Összesen		–	–	13 700	5 447
Kína						46 075
Hagyományos importőrök	09.4105	8 278	8 278	7210	8 488
Új importőrök	09.4100	3 547	3 547	3 090	3 637
Összesen		11 825	11 825	10 300	12 125
Egyéb harmadik országok						6 023
Hagyományos importőrök	09.4106	941	1 960	929	386
Új importőrök	09.4102	403	840	398	166
Összesen		1 344	2 800	1 327	552
Összesen		13 169	14 625	25 327	18 124	71 245”

13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/33

A BIZOTTSÁG 629/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. június 12.)

az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a metil-nonil-keton hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésében említett második eshetőségre, valamint 78. cikkének (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság 608/2012/EU végrehajtási rendelete (2) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet (3) a metil-nonil-keton hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében módosította, azon feltétel bevezetésével, hogy a bejelentő tanulmányok formájában további megerősítő információkat nyújt be a gyártási tételekre vonatkozó adatok és a hitelesített analitikai módszerek specifikációjáról.

(2)	A bejelentő tanulmányok formájában további információkat nyújtott be az arra előírt határidőn belül a referens tagállamnak, Belgiumnak, a gyártási tételekre vonatkozó adatok és a hitelesített analitikai módszerek specifikációjáról.

(3)

Belgium elvégezte a bejelentő által szolgáltatott kiegészítő információk értékelését. 2013. november 25-én az értékelő jelentés módosított tervezete formájában a tagállam benyújtotta értékelését a többi tagállamnak, a Bizottságnak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság).

(4)	Az értékelő jelentés módosított tervezetét a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálta, majd 2014. május 16-án a metil-nonil-ketonról szóló bizottsági vizsgálati jelentés formájában véglegesítette.

(5)	A Bizottság felkérte a bejelentőt, hogy nyújtsa be a metil-nonil-ketonról szóló vizsgálati jelentés eredményével kapcsolatos észrevételeit.

(6)	A további megerősítő információk alapján a Bizottság megállapította, hogy a hatóanyag minimális tisztaságágát 985 g/kg-ban kell meghatározni.

(7)	Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. A tagállamok számára szükség esetén időt kell biztosítani a metil-nonil-ketont tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek módosítására vagy visszavonására.

(8)	Amennyiben a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében türelmi időt biztosítanak a metil-nonil-ketont tartalmazó növényvédő szerek tekintetében, ezen időszak nem haladhatja meg a rendelet hatálybalépésétől számított tizennyolc hónapot.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet módosítása

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete A. részének 238. sorában (metil-nonil-keton) a „Tisztaság” oszlopban szereplő adat helyébe „≥ 985 g/kg” lép.

2. cikk

Átmeneti intézkedések

A tagállamok a metil-nonil-keton hatóanyagú növényvédő szerekre kiadott érvényben lévő engedélyeket az 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően 2015. január 3-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják.

3. cikk

Türelmi idő

A tagállamok által az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében biztosított türelmi időnek a lehető legrövidebbnek kell lennie, és legkésőbb 2016. január 3-án le kell járnia.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2) A Bizottság 2012. július 6-i 608/2012/EU végrehajtási rendelete az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a denatónium-benzoát, a metil-nonil-keton és a növényi olajok/fodormentaolaj hatóanyagok jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról (HL L 177., 2012.7.7., 19. o.).

(3) A Bizottság 2011. május 25-i 540/2011/EU végrehajtási rendelete az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).

13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/35

A BIZOTTSÁG 630/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. június 12.)

az al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 215. alkalommal történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 7a. cikkének (1) és (5) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2014. június 2-án az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) szankcióbizottsága úgy határozott, hogy három személlyel egészíti ki az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó jegyzékét, amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell. Ugyanazon a napon az ENSZ BT szankcióbizottsága úgy határozott, hogy két személyt töröl, három bejegyzést pedig módosít az azon személyekre, csoportokra és szervezetekre vonatkozó jegyzékében, amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell.

(3)	A 881/2002/EK rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 12-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat vezetője

(1) HL L 139., 2002.5.29., 9. o.

MELLÉKLET

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

A „Jogi személyek, csoportok és szervezetek” rész a következő bejegyzésekkel egészül ki:

a)	„Al Mouakaoune Biddam (más néven a) Les Signataires par le Sang; b) Ceux Qui Signent avec le Sang; c) Those Who Sign in Blood). Címe: Mali. A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2014.6.2.”

b)	„Al Moulathamoun (más néven a) Les Enturbannés; b) The Veiled). Címe: a) Algéria; b) Mali; c) Niger. Egyéb információ: a Száhil öv/Szahara térségben működik. A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2014.6.2.”

c)	„Al Mourabitoun (más néven a) Les Sentinelles; b) The Sentinels). Címe: Mali. Egyéb információ: a Száhil öv/Szahara térségben működik. A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2014.6.2.”

A „Természetes személyek” részben a következő bejegyzéseket el kell hagyni:

„Jainal Antel Sali (jr.) (más néven a) Abu Solaiman; b) Abu Solayman; c) Apong Solaiman; d) Apung). Születési ideje: 1965.6.1. Születési helye: Barangay Lanote, Bliss, Isabela, Basilan, Fülöp-szigetek. Állampolgársága: fülöp-szigeteki. Egyéb információ: értesülések szerint 2007-ban meghalt. A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2005.12.6.”

„Mohammad Ilyas Kashmiri (más néven a) Muhammad Ilyas Kashmiri; b) Elias al-Kashmiri; c) Ilyas Naib Amir). Egyházi titulusa: mufti. Címe: Thathi Village, Samahni, Bhimber District, Pakistan-administered Kashmir. Születési ideje: a) 1964.1.2.; b) 1964.2.10. Születési helye: Bhimber, Samahani Valley, pakisztáni közigazgatás alá tartozó Kasmír. Egyéb információ: a) korábbi egyházi titulusa: maulana b) értesülések szerint 2011. június 11-én Pakisztánban elhunyt. A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2010.8.6.”

A „Természetes személyek” részben az „Abu Mohammed Al-Jawlani (más néven a) Abu Mohamed al-Jawlani; b) Abu Muhammad al-Jawlani; c) Abu Mohammed al-Julani; d) Abu Mohammed al-Golani; e) Abu Muhammad al-Golani; f) Abu Muhammad Aljawlani; g) Muhammad al-Jawlani; h) Shaykh al-Fatih; i) Al Fatih. Születési ideje: 1975 és 1979 között. Születési helye: Szíria. Állampolgársága: szíriai. Címe: 2013 júniusában Szíria. A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2013.7.24.” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Abu Mohammed Al-Jawlani (más néven a) Abu Mohamed al-Jawlani; b) Abu Muhammad al-Jawlani; c) Abu Mohammed al-Julani; d) Abu Mohammed al-Golani; e) Abu Muhammad al-Golani; f) Abu Muhammad Aljawlani; g) Muhammad al-Jawlani; h) Shaykh al-Fatih; i) Al Fatih). Születési ideje: 1975 és 1979 között. Születési helye: Szíria. Állampolgársága: szíriai. Címe: 2013 júniusában Szíria. Egyéb információ: 2012 januárja óta az Al-Nusrah Front for the People of the Levant vezetője. A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2013.7.24.”

A „Természetes személyek” részben a „Doku Khamatovich Umarov (más néven Умаров Доку Хаматович). Születési ideje: 1964.5.12. Születési helye: Kharsenoy falu, Shatoyskiy (Sovetskiy) járás, Csecsen Köztársaság, Orosz Föderáció. Állampolgársága: a) orosz; b) szovjet (1991-ig). Egyéb információ: a) 2010 novembere óta az Orosz Föderációban tartózkodik; b) 2000-ben nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2011.3.10.” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Doku Khamatovich Umarov (más néven Умаров Доку Хаматович). Születési ideje: 1964.5.12. Születési helye: Kharsenoy falu, Shatoyskiy (Sovetskiy) járás, Csecsen Köztársaság, Oroszországi Föderáció. Állampolgársága: a) orosz; b) szovjet (1991-ig). Egyéb információ: a) 2010 novembere óta az Oroszországi Föderációban tartózkodik; b) 2000-ben nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene; c) értesülések szerint 2014 áprilisában elhunyt. A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2011.3.10.”

A „Jogi személyek, csoportok és szervezetek” részben az „Al-Qaida in Iraq (más néven a) AQI; b) al-Tawhid; c) the Monotheism and Jihad Group; d) Qaida of the Jihad in the Land of the Two Rivers; e) Al-Qaida of Jihad in the Land of the Two Rivers; f) The Organization of Jihad's Base in the Country of the Two Rivers; g) The Organization Base of Jihad/Country of the Two Rivers; h) The Organization Base of Jihad/Mesopotamia; i) Tanzim Qa'idat Al-Jihad fi Bilad al-Rafidayn; j) Tanzeem Qa'idat al Jihad/Bilad al Raafidaini; k) Jama'at Al-Tawhid Wa'al-Jihad; l) JTJ; m) Islamic State of Iraq; n) ISI; o) al-Zarqawi network; p) Jabhat al Nusrah; q) Jabhet al-Nusra; r) Al-Nusrah Front; s) The Victory Front; t) Islamic State in Iraq and the Levant). A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2004.10.18.” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Al-Qaida in Iraq (más néven a) AQI, b) al-Tawhid; c) the Monotheism and Jihad Group; d) Qaida of the Jihad in the Land of the Two Rivers; e) Al-Qaida of Jihad in the Land of the Two Rivers; f) The Organization of Jihad's Base in the Country of the Two Rivers; g) The Organization Base of Jihad/Country of the Two Rivers; h) The Organization Base of Jihad/Mesopotamia; i) Tanzim Qa'idat Al-Jihad fi Bilad al-Rafidayn; j) Tanzeem Qa'idat al Jihad/Bilad al Raafidaini; k) Jama'at Al-Tawhid Wa'al-Jihad; l) JTJ; m) Islamic State of Iraq; n) ISI; o) al-Zarqawi network; p) Islamic State in Iraq and the Levant). A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2004.10.18.”

13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/38

A BIZOTTSÁG 631/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. június 12.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 12-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	62,3
	TR	71,7
	ZZ	67,0
0707 00 05	MK	50,6
	TR	105,0
	ZZ	77,8
0709 93 10	MA	68,1
	TR	109,3
	ZA	27,3
	ZZ	68,2
0805 50 10	AR	103,3
	TR	120,8
	ZA	121,5
	ZZ	115,2
0808 10 80	AR	135,5
	BR	76,6
	CL	96,5
	CN	99,1
	NZ	133,4
	US	183,9
	UY	168,2
	ZA	99,1
	ZZ	124,0
0809 10 00	TR	248,2
0809 10 00	ZZ	248,2
0809 29 00	TR	456,1
0809 29 00	ZZ	456,1
0809 30	MA	135,6
0809 30	ZZ	135,6

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/40

A TANÁCS HATÁROZATA

(2014. június 5.)

az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás az egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyvének módosításával kapcsolatosan az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

(2014/348/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 46. cikke d) pontjára, 149. cikkére, 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, 175. cikkének harmadik bekezdésére és 218. cikke (9) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, 1994. november 28-i 2894/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 31. jegyzőkönyve egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket és szabályokat tartalmaz.

(2)	Helyénvaló kiterjeszteni az EGT-megállapodás Szerződő Feleinek együttműködését az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) az EGT-megállapodásba foglalása érdekében.

(3)	Az EGT-megállapodás 31. jegyzőkönyvét ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell annak érdekében, hogy a kibővített együttműködés 2014. január 1-jei kezdettel lehetővé váljon.

(4)	Az Uniónak az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontjának ezért a mellékelt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás az egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyvének tervezett módosításával kapcsolatosan az Európai Unió nevében képviselendő álláspontnak az e határozathoz mellékelt EGT vegyes bizottsági határozattervezeten kell alapulnia.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2014. június 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

N. DENDIAS

(1) HL L 305., 1994.11.30., 6. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1296/2013/EU rendelete az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

TERVEZET

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG …/2014 HATÁROZATA

(…)

az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyvének módosításáról

AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 86. és 98. cikkére,

mivel:

(1)

Helyénvaló kiterjeszteni az EGT-megállapodás Szerződő Feleinek együttműködését az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU határozat módosításáról szóló, 2013. december 11-i 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (1) az EGT-megállapodásba foglalása érdekében.

(2)	Az EGT-megállapodás 31. jegyzőkönyvét ezért módosítani kell annak érdekében, hogy a kibővített együttműködés 2014. január 1-jei kezdettel lehetővé váljon,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EGT-megállapodás 31. jegyzőkönyvének 15. cikke a következőképpen módosul:

1.	A (2) bekezdésben a szöveg az „első bekezdés” kifejezést követően az „és amelyeket 2014. január 1-je előtt hajtanak végre” szövegrésszel egészül ki.

A (8) bekezdés a következő szövegrésszel egészül ki:

„–

32013 R 1296: az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1296/2013/EU rendelete az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

Liechtenstein mentesül a programban való részvétel és az e programhoz való pénzügyi hozzájárulás alól. Norvégia kizárólag a program EURES területén vesz részt, és csak ehhez a területhez nyújt pénzügyi hozzájárulást.”

Az (5) bekezdés szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„Az EFTA-államok a (8) bekezdés első francia bekezdésében szereplő közösségi tevékenységekben 1999. január 1-jétől, a második francia bekezdésében szereplő tevékenységekben 2003. január 1-jétől, a harmadik francia bekezdésében szereplő tevékenységekben pedig 2014. január 1-jétől vesznek részt.”

2. cikk

Ez a határozat az EGT-megállapodás 103. cikkének (1) bekezdésében előírt utolsó bejelentés megtételének napját követő napon lép hatályba (2).

2014. január 1-jétől kezdve alkalmazandó.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben,

az EGT Vegyes Bizottság részéről

az elnök

az EGT Vegyes Bizottság

titkárai

(1) HL L 347., 2013.12.20., 238. o.

(2) [Alkotmányos követelmények fennállását nem jelezték.] [Alkotmányos követelmények fennállását jelezték.]

13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/42

A TANÁCS 2014/349/KKBP HATÁROZATA

(2014. június 12.)

az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX KOSOVO) (1) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépés módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, 42. cikkének (4) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2008. február 4-én elfogadta az 2008/124/KKBP együttes fellépést (2).

(2)	A Tanács 2010. június 8-án elfogadta a 2010/322/KKBP határozatot (3), amely módosította és két évvel – 2012. június 14-ig – meghosszabbította az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépést.

(3)	A Tanács 2012. június 6-án elfogadta a 2012/291/KKBP határozatot (4), amely módosította és két évvel – 2014. június 14-ig – meghosszabbította az EULEX KOSOVO-ról szóló 2008/124/KKBP együttes fellépést.

(4)	A 2014-ben elfogadott stratégiai felülvizsgálatban megfogalmazott ajánlások nyomán az EULEX KOSOVO-t további két évvel meg kell hosszabbítani.

(5)

A Tanács 2013. május 27-én elfogadta a 2008/124/KKB együttes fellépés módosításáról szóló 2013/241/KKBP határozatot (5) a 2013. június 15-től2014. június 14-ig tartó időszakra vonatkozó új pénzügyi referenciaösszeg meghatározása céljából. A 2008/124/KKBP együttes fellépést a 2014. június 15-től2014. október 14-ig tartó átmeneti időszakra vonatkozó új pénzügyi referenciaösszeg meghatározása céljából módosítani kell.

(6)	Az EULEX KOSOVO végrehajtására olyan helyzetben kerül sor, amely rosszabbodhat és veszélyeztetheti az Unió külső tevékenységének a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzéseit.

(7)	A 2008/124/KKBP együttes fellépést ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/124/KKBP együttes fellépés a következőképpen módosul:

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(1a) A misszióvezető a misszió képviselője. A misszióvezető – általános felelőssége mellett – átruházhatja a személyzeti és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos irányítási feladatait a misszió állományának tagjaira.”;

b)	az (5) bekezdést el kell hagyni;

a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép::

„(9) A misszióvezető biztosítja, hogy az EULEX KOSOVO szorosan együttműködjön és összehangolja tevékenységét a koszovói hatóságokkal és az érintett nemzetközi szereplőkkel, többek között a NATO/KFOR-ral, az UNMIK-kel, az EBESZ-szel és a koszovói jogállamiság kérdésében érintett harmadik államokkal.”.

A 9. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A személyzet minden tagja a misszió érdekében jár el és végzi feladatát. A személyzet minden tagja tiszteletben tartja a 2013/488/EU tanácsi határozatban (6) megállapított biztonsági alapelveket és minimumszabályokat.

(6) A Tanács 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).”;"

3.	A 10. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(3) A nemzetközi és helyi személyzet alkalmazási feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit az EULEX KOSOVO és a személyzet adott tagja között megkötendő szerződésben kell meghatározni.”;

4.	A 14. cikk (7) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(7) A misszióvezető az 2013/488/EU határozattal összhangban biztosítja az EU-minősített adatok védelmét.”;

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„15a. cikk

Jogi rendelkezések

Az EULEX KOSOVO ezen együttes fellépés végrehajtása érdekében szolgáltatásokat és árukat szerezhet be, szerződéseket és igazgatási megállapodásokat köthet, személyzetet alkalmazhat, bankszámlát tarthat fenn, vagyoni eszközöket szerezhet és idegeníthet el, teljesítheti a fizetési kötelezettségeit, valamint eljárhat bíróság előtt.”;

A 16. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az EULEX KOSOVO kiadásainak fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 2010. október 14-ig265 000 000 EUR.

Az EULEX KOSOVO kiadásainak fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 2010. október 15-től2011. december 14-ig165 000 000 EUR.

Az EULEX KOSOVO kiadásainak fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 2011. december 15-től2012. június 14-ig72 800 000 EUR.

Az EULEX KOSOVO kiadásainak fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 2012. június 15-től2013. június 14-ig111 000 000 EUR.

Az EULEX KOSOVO kiadásainak fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 2013. június 15-től2014. június 14-ig110 000 000 EUR.

Az EULEX KOSOVO kiadásainak fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 2014. június 15-től2014. október 14-ig34 000 000 EUR.

Az EULEX KOSOVO számára a következő időszakra előirányzandó pénzügyi referenciaösszegről a Tanács határoz.”

az (4)–(6) bekezdések helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az EULEX KOSOVO felel a misszió költségvetésének végrehajtásáért. Az EULEX KOSOVO e célból megállapodást ír alá a Bizottsággal.

(5) Az EULEX KOSOVO felel a megbízatása végrehajtásából eredően 2014. június 15-étől kezdődően felmerülő követelésekért és kötelezettségekért, azon követelések kivételével, amelyek a misszióvezető súlyos kötelességszegéséből erednek, és amelyekért a misszióvezető viseli a felelősséget.

(6) A pénzügyi rendelkezések végrehajtása nem sérti az 7., 8. és 11. cikkben meghatározott parancsnoki láncot, valamint az EULEX KOSOVO operatív követelményeit, beleértve a felszerelés kompatibilitását és a csapatok interoperabilitását is.

(7) A kiadások ezen együttes fellépés hatálybalépésének napjától számolhatók el.”.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„16a. cikk

Projektegység

(1) Az EULEX KOSOVO-n belül projektegységet kell létrehozni projektek meghatározása és végrehajtása céljából. Az EULEX KOSOVO adott esetben koordinációt, támogatást és tanácsadást biztosít a tagállamok és harmadik államok által saját hatáskörben, az EULEX KOSOVO megbízatásához kapcsolódó területeken és annak célkitűzéseit támogatva végrehajtott projektek kapcsán.

(2) Az EULEX KOSOVO felhatalmazást kap arra, hogy az egyéb tevékenységeivel összhangban állónak és azokat kiegészítőnek minősülő projektek végrehajtása céljából igénybe vegye a tagállamok vagy harmadik államok pénzügyi hozzájárulásait, amennyiben:

a)	a projekt szerepel ezen együttes fellépés pénzügyi kimutatásában; vagy

a projekt a megbízatás során kerül be a pénzügyi kimutatásba a kimutatásnak a misszióvezető kérésére történő módosítása révén. Az EULEX KOSOVO megállapodást köt ezen államokkal többek között arról, hogy milyen konkrét eljárásokat kell alkalmazni azoknak a harmadik felek részéről felmerülő panaszoknak a kezelésére, amelyek az említett államok által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök felhasználása során az EULEX KOSOVO által hozott intézkedésekkel vagy az általa elkövetett mulasztásokkal okozott károkkal kapcsolatban merülnek fel. Az említett államok pénzeszközeinek felhasználása során az EULEX KOSOVO által hozott intézkedésekért vagy az általa elkövetett mulasztásokért való felelősséget a hozzájáruló államok semmilyen esetben sem háríthatják az Unióra vagy a főképviselőre.

(3) A projektegység számára harmadik államok által biztosított pénzügyi hozzájárulások elfogadására a PBB általi jóváhagyás alapján kerül sor.”

A 18. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A főképviselő jogosult arra, hogy az EULEX KOSOVO céljaira készült EU-minősített adatokat és dokumentumokat – a 2013/488/EU határozattal összhangban – az azokra vonatkozó minősítési szintet figyelembe véve átadja az ENSZ-nek, a NATO/KFOR-nak és az ezen együttes fellépéshez csatlakozó más harmadik feleknek. Ennek elősegítésére helyi technikai megállapodásokat kell kötni.

(2) Konkrét és azonnali operatív igény esetén a főképviselő jogosult továbbá az illetékes helyi hatóságok részére a 2013/488/EU határozattal összhangban átadni az EULEX KOSOVO céljaira készült EU-minősített adatokat és dokumentumokat »RESTREINT UE/EU RESTRICTED« szintig. Minden más esetben az illetékes helyi hatóságok részére ilyen adatokat és dokumentumokat az e hatóságok EU-val folytatott együttműködésének szintjével összhangban lévő eljárások szerint kell átadni.”.

9.	a 20. cikk második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Ez a határozat 2016. június 14-én hatályát veszti.”

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2014. június 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

Y. MANIATIS

(1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(2) A Tanács 2008. február 4-i 2008/124/KKBP együttes fellépése az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról, EULEX KOSOVO (HL L 42., 2008.2.16., 92. o.).

(3) A Tanács 2010. június 8-i 2010/322/KKBP határozata az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépés módosításáról és meghosszabbításáról (HL L 145., 2010.6.11., 13. o.).

(4) A Tanács 2012. június 5-i 2012/291/KKBP határozata az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépés módosításáról és meghosszabbításáról (HL L 146., 2012.6.6., 46. o.).

(5) A Tanács 2013. május 27-i 2013/241/KKBP határozata az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépés módosításáról (HL L 141., 2013.5.28., 47. o.).

13.6.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/45

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2014. június 5.)

a textiltermékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról

(az értesítés a C(2014) 3677. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/350/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós ökocímkéről szóló, 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	A 66/2010/EK rendelet értelmében uniós ökocímkére érdemesek azok a termékek, amelyek teljes életciklusukat tekintve csak kismértékben károsítják a környezetet.

(2)	A 66/2010/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy az uniós ökocímke odaítélésének konkrét kritériumait termékcsoportonként kell megállapítani.

(3)	A 2009/567/EK bizottsági határozat (2) a textiltermékek vonatkozásában megállapítja a 2014. június 30-ig hatályos ökológiai kritériumokat és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeket.

(4)	E termékcsoport piacának legújabb fejleményeire, valamint a határozat hatálybalépése óta eltelt időszakban végbement innovációra figyelemmel indokolt módosítani a kérdéses csoportba tartozó termékek körét, és felülvizsgálni az ökológiai kritériumokat.

(5)

A kritériumok célja azon termékek azonosítása, amelyek életciklusuk során kevesebb környezeti kárt okoznak, és konkrét fejlesztéseknek köszönhetően környezeti szempontból fenntartható mezőgazdasági és erdészeti gyakorlatból származnak, az erőforrások és az energia hatékonyabb felhasználásával, tisztább, kevésbé szennyező eljárásokkal, kevesebb veszélyes anyag felhasználásával készültek, tervezésüknél és kialakításuknál fontos szempont volt a minőség és a tartósság. A textiltermékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok az említett szempontokat veszik alapul, és az e szempontok tekintetében jobban teljesítő termékek lehetnek az ökocímkére érdemesek. Mindezek miatt indokolt a „textilek” termékcsoportra vonatkozóan uniós ökocímke-kritériumokat megállapítani.

(6)	E termékcsoport innovációs ciklusát figyelembe véve a felülvizsgált kritériumoknak és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeknek e határozat elfogadásának időpontjától számítva négy évig célszerű érvényben maradniuk.

(7)	Ennek megfelelően indokolt a 2009/567/EK határozatot ezzel a határozattal helyettesíteni.

(8)

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a módosított kritériumokhoz és követelményekhez igazodó termékváltoztatások végrehajtására, átmeneti időszakot kell biztosítani azon gyártók számára, akiknek termékei korábban a 2009/567/EK határozatban előírt kritériumok alapján megkapták a textiltermékekre vonatkozó uniós ökocímkét.

(9)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 66/2010/EK rendelet 16. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A „textiltermékek” termékcsoportba az alábbi termékek sorolandók:

a)	„textilruházat és kiegészítők”: ruhadarabok és kiegészítők, amelyek legalább 80 tömegszázalékban tartalmaznak szövött, nem szövött vagy kötött textilszálakat;

b)	„lakástextilek”: beltéri használatra szánt textiltermékek, amelyek legalább 80 tömegszázalékban tartalmaznak szövött, nem szövött vagy kötött textilszálakat;

c)	„szálak, fonalak, szövetek és kötött elemek”: textilruházathoz és kiegészítőkhöz, illetve lakástextilekhez, köztük kárpitokhoz és matrachuzatokhoz még a merevítés és a késztermék előállításával összefüggő kezelések előtt felhasznált anyagok;

d)	„onem textil elemek”: húzózárak, gombok és a termékbe foglalt egyéb kiegészítők. Membránok, bevonatok és laminátok;

e)	„háztartási termékek”: felületek nedves vagy száraz tisztítására, valamint konyhai eszközök szárazra törlésére szolgáló szövött vagy nem szövött textiltermékek.

(2) Az alábbi termékek nem tartoznak a „textiltermékek” termékcsoportba:

a)	az egyszer használatos termékek;

b)	a 2009/967/EK bizottsági határozat (3) hatálya alá tartozó padlóborítók;

c)	a kültéri használatra szánt szerkezetek részét képező szövetek.

(3) Az alábbiakat tartalmazó ruhaneműk, szövetek vagy szálak nem tartoznak ebbe a termékcsoportba:

a)	elektronikus eszközök vagy elektromos áramkör szerves részét képező eszközök;

b)	a környezeti feltételeket vagy azok változásait érzékelő, illetve azokra reagáló impregnált anyagok vagy eszközök.

2. cikk

E határozat alkalmazásában:

a)	„textilszálak”: a természetes és a szintetikus szálak, valamint a mesterséges cellulózszálak;

b)	„természetes szálak”: a pamut és az egyéb természetes cellulóz magszálak, a len és az egyéb háncsrostok, a gyapjú és az egyéb keratinszálak;

c)	„szintetikus szálak”: az akril, az elasztán, a poliamid, a poliészter és a polipropilén;

d)	„mesterséges cellulózszálak”: a lyocell, a modál és a viszkóz.

3. cikk

A „textilruházat és kiegészítők” és a „lakástextilek” esetében az e határozat hatálya alá tartozó szálakból előállított töltőanyagot, bélést, betétet, membránt és bevonatot nem kell figyelembe venni a textilszálak százalékos arányának meghatározásakor.

4. cikk

A nem textilszálakból előállított töltőanyagoknak meg kell felelniük a melléklet 10. kritériumában foglalt, a segédanyagokra, a felületaktív anyagokra, a biocidokra és a formaldehidre vonatkozó korlátozásoknak.

5. cikk

A 66/2010/EK rendelet szerinti uniós ökocímkének az e határozat 1. cikkében meghatározott „textiltermékek” termékcsoportba tartozó termékek részére történő odaítélésére vonatkozó kritériumokat, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeket e határozat melléklete tartalmazza.

6. cikk

A mellékletben megállapított kritériumok és a kapcsolódó értékelési követelmények e határozat elfogadásának napjától fogva négy évig érvényesek.

7. cikk

A „textiltermékek” termékcsoporthoz adminisztratív célból rendelt kódszám: „016”.

8. cikk

A 2009/567/EK határozat hatályát veszti.

9. cikk

(1) A „textiltermékek” termékcsoportba tartozó termékekre vonatkozóan az e határozat elfogadásától számított két hónapon belül benyújtott uniós ökocímke-kérelmek egyaránt alapulhatnak a 2009/567/EK határozatban, illetve az ebben a határozatban megállapított kritériumokon. A kérelmek elbírálásakor az alapul vett határozat kritériumait kell figyelembe venni.

(2) A 2009/567/EK határozatban megállapított kritériumok alapján odaítélt uniós ökocímke-használati engedély ezen határozat elfogadásának napjától számítva 12 hónapig érvényes.

10. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 5-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja

(1) HL L 27., 2010.1.30., 1. o.

(2) A Bizottság 2009. július 9-i 2009/567/EK határozata a textiltermékekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 197., 2009.7.29., 70. o.).

(3) A Bizottság 2009. november 30-i 2009/967/EK határozata a textil padlóborítók közösségi ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 332., 2009.12.17., 1. o.).

MELLÉKLET

Az uniós ökocímke odaítélésének kritériumai textiltermékek esetében és a csoportosítás alkategóriái:

Textilszálak

1.	Pamut és egyéb természetes cellulóz magszálak

2.	Len és egyéb háncsrostok

3.	Gyapjú és egyéb keratinszálak

Akril

Elasztán

Poliamid

7.	Poliészter

8.	Polipropilén

9.	Mesterséges cellulózszálak (lyocell, modál és viszkóz)

Alkotórészek és kellékek

10.	Töltőanyagok

11.	Bevonatok, laminátok és membránok

12.

Kellékek

Vegyi anyagok és eljárások

13.	Korlátozott anyagok listája (RSL)

14.	Veszélyes anyagok helyettesítése festés, nyomás és kikészítés során

15.	Mosás, szárítás és keményítés energiahatékonysága

16.	Levegőbe és vízbe történő kibocsátások kezelése

Használatra való alkalmasság

17.	Méretváltozás mosás és szárítás során

18.	Mosással szembeni színtartóság

19.	Savas vagy lúgos izzadsággal szembeni színtartóság

20.	Színtartóság nedves dörzsöléssel szemben

21.	Színtartóság száraz dörzsöléssel szemben

22.	Színtartóság fénnyel szemben

23.	A tisztításra használt textíliák mosási ellenállása

24.	Szövet ellenállása göbösödéssel és dörzshatással szemben

25.	Funkció tartóssága

Vállalati társadalmi felelősség

26.	Alapvető munkahelyi elvek és jogok

27.	Farmervászon homokfúvással való koptatásának korlátozása

Kiegészítő információk

28.

Az uniós ökocímkén feltüntetett információk

Az 1. függelék emellett tartalmazza a 13. kritériumban hivatkozott RSL listát. A lista azoknak a veszélyes anyagoknak a korlátozásait sorolja fel, amelyek textiltermékek gyártásához használhatók, és amelyeket a késztermék tartalmazhat.

Az ökocímke-kritériumok a textilpiac környezetvédelmi szempontból legjobban teljesítő termékeit tükrözik. A gyártási eljárás vegyi termékek felhasználásával és szennyező anyagok kibocsátásával jár, ugyanakkor az uniós ökocímkével ellátott termék garanciát jelent a fogyasztó számára, hogy az ilyen anyagok felhasználása a használatra való alkalmasság csökkentése nélkül a lehető legnagyobb mértékig korlátozott.

A kritériumok lehetőség szerint kizárják vagy a lehető legkisebb mértékűre korlátozzák az ember egészségére és a környezetre nézve veszélyesként vagy potenciálisan veszélyesként azonosított, a textilek gyártásához (bizonyos funkciók és tulajdonságok elérése érdekében) használható számos anyag koncentrációját. Az ökocímke csak abban az esetben teszi lehetővé a mentességet az ilyen anyagok alkalmazása tekintetében, ha azokra fogyasztói teljesítményelvárások vagy az adott termékre vonatkozó törvényi előírások (például égéskésleltetés) miatt van szükség, és nem állnak rendelkezésre alkalmazott és bevizsgált helyettesítő anyagok.

A mentességet az elővigyázatosság elve, illetve tudományos és műszaki bizonyítékok alapján kell értékelni, különös tekintettel arra a körülményre, ha biztonságosabb termékek is rendelkezésre állnak a piacon.

A korlátozott veszélyes anyagok jelenlétét azért szükséges megvizsgálni a termékek esetében, hogy ez a fogyasztóknak hiteles biztosítékul szolgáljon. A víz- és levegőszennyezés korlátozása és a munkaerő lehető legkisebb expozíciója érdekében szigorú feltételeket kell szabni a textilek gyártási technológiái tekintetében is. A kritériumok betartásának ellenőrzését olyan módon kell elvégezni, amely hiteles biztosítékul szolgál a fogyasztók számára, jelzi a kérelmezők képességét arra, hogy a gyakorlatban információkat kapjanak az ellátási lánc szereplőitől, és kizárja a „potyázó” kérelmezőket.

Értékelés és ellenőrzés A kritériumok betartásának bizonyításához a kérelmezőnek az alábbi információkat tartalmazó nyilatkozatot kell tennie a termékéről (termékeiről) és ellátási láncáról:

Minden egyes kritérium részletes ellenőrzési követelményeket tartalmaz, amelyek előírják, hogy a kérelmező nyilatkozatokat, dokumentációkat, elemzéseket, vizsgálati jelentéseket és egyéb bizonyítékokat állítson össze a termék(ek)re és ellátási láncukra vonatkozóan.

Az engedély érvényessége a kérelem ellenőrzésén, illetve – amennyiben a 13. kritérium előírja – termékvizsgálaton alapul, amelynek eredményét ellenőrzés céljából az illetékes testületek részére be kell nyújtani. Az engedélyezett termékekhez tartozó beszállítók és gyártóhelyek változásait a kiegészítő információkkal együtt be kell jelenteni az illetékes testületek felé, hogy igazolható legyen az engedély feltételeinek további betartása.

Az illetékes testületek előnyben részesítik az ISO 17025 szerint akkreditált laboratóriumok által végzett vizsgálatokat és az EN 45011 szabvány vagy ezzel egyenértékű nemzetközi szabvány szerint akkreditált testület által végzett ellenőrzéseket.

Az a funkcionális egység, amelyre a beviteli és kiviteli mennyiségeknek vonatkozniuk kell, 1 kg tömegű textiltermék, a normál környezeti viszonyokat alapul véve (65 % ± 4 % relatív páratartalom és 20 °C ± 2 °C; ezeket a feltételeket az „ISO 139 Textíliák – standard környezetek kondicionáláshoz és vizsgálathoz” szabvány határozza meg).

Amennyiben a kérelmező tanúsító rendszert alkalmaz önálló ellenőrzések céljából, a kiválasztott rendszer és az ellenőrök akkreditálásához kapcsolódó rendszerek tekintetében be kell tartani az EN 45011 és ISO 17065 általános követelményeit. Adott esetben az illetékes testületek kiegészítő dokumentációkat kérhetnek, illetve független ellenőrzéseket és helyszíni bejárásokat végezhetnek.

Az illetékes testületeknek ajánlott figyelembe venniük az elismert környezetvédelmi irányítási rendszerek, pl. az EMAS, az ISO 14001 és az ISO 50001 alkalmazását a kérelmek elbírálásakor, illetve a kritériumoknak való megfelelőség folyamatos ellenőrzése során (megjegyzés: az ilyen irányítási rendszerek alkalmazása nem követelmény.)

AZ UNIÓS ÖKOCÍMKE HASZNÁLATÁNAK KRITÉRIUMAI

A kérelmezőknek bizonyítaniuk kell a kritériumok betartását az anyagösszetétel, a kémiai összetétel, a gyártóhely és a használatra való alkalmasság tekintetében azoknál a termékeknél, amelyeken az ökocímkét alkalmazni kívánják.

1. A TEXTILSZÁLAKRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

Ebben a szakaszban az alábbi textilszáltípusokra vonatkozóan adjuk meg a kritériumokat:

a)	természetes szálak: Pamut és egyéb természetes cellulóz magszálak, len és egyéb háncsrostok, gyapjú és egyéb keratinszálak;

b)	szintetikus szálak: Akril, elasztán, poliamid, poliészter és polipropilén;

c)	mesterséges cellulózszálak: lyocell, modál és viszkóz.

Egy adott száltípus esetén nem kell teljesíteni a kritériumokat, ha a szál a termék össztömegének 5 %-ánál kevesebbet tesz ki, vagy ha a szálak bélést vagy betétet alkotnak. A poliamidot és a poliésztert nem tekintve az említett kritériumok teljesítése nem követelmény:

a)	az egész termék esetében, ha olyan szálak vannak benne, amelyek a termék teljes száltartamának legalább 70 tömegszázalékában újrafeldolgozott anyagot tartalmaznak;

b)	az ökocímkével ellátott termék részét képező olyan szálak esetében, amelyek legalább 70 tömegszázalékban tartalmaznak újrafeldolgozott anyagot.

Ebben az összefüggésben az újrafeldolgozott anyagot tartalmazó szálak olyan szálak, amelyek termelési hulladékból (pl. polimer és szálkészítési hulladék, textil- és ruhakészítő szabászhulladékai) és felhasználás utáni hulladékból (textil és mindenféle szál- és textiltermékek illetve nem textil hulladék, beleértve a PET ivópalackokat és halászhálókat) származnak.

A poliészter gyártására használt PET palackok kivételével az újrafeldolgozott tartalomnak teljesítenie kell a 13 RSL-kritérium követelményeit. Ide tartozik a meghatározott anyagcsoportok éves, véletlenszerű elemző vizsgálata.

Az újrafeldolgozott tartalom értékelése és ellenőrzése : az újrafeldolgozott tartalomnak visszakövethetőnek kell lennie az alapanyagok újrafeldolgozásáig. Ezt a felügyeleti láncba tartozó független harmadik fél általi tanúsítással vagy az alapanyag-beszállítók és újrafeldolgozást végző szolgáltatók által nyújtott dokumentációkkal kell igazolni. Amennyiben a 13. kritérium előírja, a szálgyártóknak és alapanyag-beszállítóknak nyilatkozatot és laboratóriumi vizsgálati eredményeket kell adniuk.

1. kritérium: Pamut és egyéb természetes cellulóz magszálak (ideértve a kapokot)

A pamut és egyéb természetes cellulóz magszálaknak (továbbiakban pamut) tartalmazniuk kell az előírt legkisebb mennyiségben biogyapotot (lásd az 1. a) kritériumot) vagy integrált növényvédelmi eljárás (IPM) szerint termesztett gyapotot (lásd az 1. b) kritériumot). Továbbá:

—	valamennyi felhasznált hagyományos gyapotnak és IPM-gyapotnak teljesítenie kell az 1. c) kritériumban megadott peszticid korlátozásokat,

—	az 1. a) biotermelési szabvány esetében valamennyi felhasznált hagyományos gyapotnak és IPM-gyapotnak genetikailag nem módosított fajtákból kell származnia,

—	valamennyi bio- és IPM-gyapotnak teljesen visszakövethetőnek kell lennie az 1. d) kritérium szerint,

—	a 3 évesnél fiatalabb csecsemők ruházatának legalább 95 %-ban kell biopamutot tartalmaznia

A bio- vagy IPM-gyapotra vonatkozóan meghatározott küszöbértékeknek megfelelő termékeken az ökocímke mellett a tartalmat leíró kiegészítő szöveg helyezhető el. Az erre vonatkozó útmutatót a 28. kritérium tartalmazza.

1. a) Biotermelési követelmény

Az alábbiakban felsorolt termékek kivételével a gyapot legalább 10 %-át a 834/2007/EK rendeletben (1) lefektetett előírások, az USA National Organic Programme (NOP) vagy az unió kereskedelmi partnerei által meghatározott ekvivalens jogi kötelezettségek szerint kell termeszteni. A biogyapot-tartalom tartalmazhat ökológiai termesztésű gyapotot és ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó gyapotot is.

Az alábbi termékek előírt legkisebb biopamut-tartalma 95 %: pólók, női felsők, alkalmi ingek, farmerruhák, pizsamák és hálóingek, alsóneműk és zoknik.

Értékelés és ellenőrzés : Független ellenőrző testületnek kell tanúsítania, hogy a biotartalom a 834/2007/EK rendeletben, az USA National Organic Programme-ban (NOP) lefektetett és más kereskedelmi partnerek által meghatározott gyártási és ellenőrzési követelmények szerint készült. Az ellenőrzést évente kell elvégezni minden származási ország vonatkozásában.

A genetikailag nem módosított pamutfajtákat a 2003. szeptember 22-i genetikailag módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről szóló 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint kell ellenőrizni.

1. b) Gyapottermesztés IPM irányelvek szerint

A gyapot legalább 20 %-át az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) IPM programjában meghatározott IPM irányelvek vagy az IPM irányelveket magukba foglaló integrált növénytermesztési (ICM) rendszerek szerint kell termeszteni, és be kell tartani az 1. c) kritérium peszticidkorlátozásait.

Az alábbi termékek esetében a fentiekben meghatározott IPM irányelvek szerint termesztendő gyapot legkisebb százalékaránya 60 %: pólók, női felsők, alkalmi ingek, farmerruhák, pizsamák és hálóingek, alsóneműk és zoknik.

Értékelés és ellenőrzés : A kérelmezőnek bizonyítékkal kell szolgálnia arról, hogy a gyapotot olyan gazdálkodók termesztették, akik részt vettek az ENSZ FAO hivatalos képzési programjaiban vagy kormányzati IPM- és ICM-programokban, és/vagy akiket harmadik felek által tanúsított IPM-rendszerek keretében vizsgáltak. Az ellenőrzést származási országonként évente vagy a termék gyártásához vásárolt valamennyi IPM-gyapotbála tanúsítványa alapján kell elvégezni.

A peszticid korlátozásának betartása nem szükséges azoknál a rendszereknél, amelyek tiltják az 1. c) kritériumban felsorolt anyagok használatát, és ahol vizsgálatot végeznek, vagy a gazdálkodói és/vagy gazdálkodó-termesztői csoportok nyilatkozatot adnak a használat mellőzéséről, amit a nemzeti kormányok vagy elismert bio vagy IPM-tanúsító rendszerek által akkreditált ellenőrző testületek helyszíni bejárások során tanúsítanak.

A biogyapottal együtt használt genetikailag nem módosított IPM-gyapotot az 1830/2003/EK rendelet szerint kell ellenőrizni. A genetikailag módosított gyapotot kizáró IPM-rendszerek az IPM-tartalom betartásának bizonyítékaként fogadhatók el.

1. c) Hagyományos és IPM-gyapotra vonatkozó peszticidkorlátozások

A biogyapot és az 1. b) pont alapján mentességet élvező IPM-rendszerekből származó gyapot kivételével az ökocímkével ellátott textiltermékekben használt minden gyapotfélét valamennyi alábbi anyag mellőzésével kell termeszteni:

Alaklór, aldikarb, aldrin, kamfeklór (toxafén), captafol, klórdán, 2,4,5-T, klórdimeform, klórbenzilát, cipermetrin, DDT, dieldrin, dinoseb és sói, endoszulfán, endrin, glifoszulfát, heptaklór, hexaklórbenzol, hexaklórciklohexán (minden izomer), metamidofosz, metil-o-dematon, metil-paration, monokrotofosz, neonikotinoidok (klotianidin, imidakloprid, tiametoxám) paration, foszfamidon, pentaklórfenol, tiofanex, triafanex, traizofosz

A gyapot az összes fenti anyagból 0,5 ppm mennyiségnél többet nem tartalmazhat.

Értékelés és ellenőrzés : A gyapotot be kell vizsgálni a fenti anyagok tekintetében. A vizsgálati jegyzőkönyvet értelemszerűen a következő vizsgálati módszerek alapján kell megadni:

—	US EPA 8081 B (szervesklór-peszticidek, ultrahangos vagy Soxhlet-extrahálás és apoláris oldószerek (izooktán vagy hexán) használatával),

—	US EPA 8151 A (klórozott herbicidek metanol használatával),

—	US EPA 8141 B (szerves foszforvegyületek),

—	US EPA 8270 D (félig illékony szerves vegyületek).

Valamennyi származási ország esetén a vizsgálatot nyers gyapotmintákon kell elvégezni az esetleges nedves kezelés előtt. A vizsgálatot valamennyi származási ország esetén az alábbiak alapján kell elvégezni:

i.	ahol csak egy gyapottétel használatos évente, véletlenszerűen választott bálából kell mintát venni;

ii.	ha évente két vagy több gyapottétel használatos, összetett mintákat kell venni a bálák 5 %-ából.

Nem kell megvizsgálni a gyapotot, ha azt a felsorolt anyagok használatát tiltó IPM-rendszer tanúsította.

1. d) Bio- és IPM-gyapotra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelmények

Az ökocímkével ellátott textiltermékek gyártásához használt bio és IPM termelési szabványok szerint termesztett gyapotnak a termelési szabvány ellenőrzési pontjától legalább a grézs szövet gyártásáig nyomonkövethetőnek kell lennie.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek bizonyítania kell a legkisebb gyapottartalomra vonatkozó követelmény betartását a vásárolt éves gyapotmennyiség vagy a késztermék(ek) gyártásához használt gyapotkeverék esetében és minden egyes terméksornál:

i.	Éves alapon: Tranzakciós nyilvántartást és/vagy számlákat kell bemutatni, amelyek dokumentálják a gazdálkodóktól vagy termesztői csoportoktól éves alapon megvásárolt gyapot mennyiségét és/vagy a tanúsított bálák össztömegét a grézs szövet gyártásáig.

ii.	Késztermék alapon: Dokumentációkat kell bemutatni a fonási és/vagy szövetgyártási fázisokról. Valamennyi dokumentációban hivatkozni kell az Ellenőrző Testületre vagy a különböző gyapotformák tanúsítójára.

2. kritérium: Len és egyéb háncsrostok (ideértve a kendert, a jutát és a ramit)

2. a) A lent és egyéb háncsrostokat környezeti feltételek mellett és hőenergia-ráfordítás nélkül kell áztatni.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek nyilatkozatot kell tennie a gazdálkodó és/vagy a szálat leszállító tiloló üzem által alkalmazott áztatási módszerről.

2. b) Amennyiben medenceáztatást alkalmaznak, az áztatómedencékből származó szennyvizet olyan módon kell tisztítani, hogy a KOI vagy az összes szerves széntartalom legalább 75 %-kal csökkenjen kenderrost esetén, illetve legalább 95 %-kal len és egyéb rostszálak esetén.

Értékelés és ellenőrzés : medenceáztatás alkalmazása esetén a kérelmezőnek vizsgálati jegyzőkönyvet kell benyújtania a megfelelőség tanúsítására és az alábbi vizsgálati módszer használatáról: ISO 6060 (KOI).

3. kritérium: Gyapjú és egyéb keratinszálak (ideértve a juh- és báránygyapjút, illetve a teve-, alpaka- és kecskeszőrt)

3. a) A nyersgyapjúban a mosás előtti gyapjú ektoparaziticid-koncentrációk nem haladhatják meg a 2. táblázatban megadott összegeket.

Ezeket a követelményeket nem kell alkalmazni, ha dokumentált bizonyíték mutatható be, amely igazolja azoknak a gazdálkodóknak a kilétét, akik a szóban forgó gyapjú- vagy keratinszálak legalább 75 %-át állították elő, csatolva a helyszíni bejárásokon alapuló független igazolást arról, hogy a fentiekben felsorolt anyagokat nem alkalmazták az érintett földeken vagy az állatokon.

2. táblázat

A gyapjú ektoparaziticid koncentrációira vonatkozó összes korlátozás

Ektoparaziticid-csoportok	Összesített határérték
γ-hexaklór-ciklohexán (lindán), α-hexaklór-ciklohexán, β-hexaklór-ciklohexán, δ-hexaklór-ciklohexán, aldrin, dieldrin, endrin, p, p'-DDT, p, p'-DDD	0,5 ppm
Cypermetrin, deltametrin, fenvalerát, cihalotrin, flumetrin	0,5 ppm
Diazinon, propetamfosz, klórfenvinfosz, diklórfention, klórpirifosz, fenklórfosz	2 ppm
Diflubenzuron, triflumuron, dicyclanil	2 ppm

A gyapjúvizsgálatra vonatkozó követelmény alól mentesülnek azok a gyapjúmosók, akik zárt ciklusú rendszereket működtetnek szennyvízkibocsátás nélkül, és akik a mosási maradékban és iszapban esetleg jelenlevő fent említett ektoparaziticideket égetés útján megsemmisítik, azonban a 3. c) pontban említettek közül legalább két intézkedést meg kell tenniük.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek be kell nyújtania a fenti dokumentációt, vagy vizsgálati jegyzőkönyveket kell készítenie az alábbi vizsgálati módszer használatáról: IWTO 59. vizsgálati eljárás tervezete. A vizsgálatot a nyersgyapjú eladási tételeken származási országonként (ha kevert), illetve nedves feldolgozás előtt kell elvégezni. Feldolgozási tételenként az egyes származási országokból származó több tétel legalább egy összetett mintáját be kell vizsgálni. Az összetett mintának az alábbiakat kell tartalmaznia:

i.	gyapjúszálak legalább 10 véletlenszerűen kiválasztott gazdálkodó tételből az eladási tételen belül; vagy

ii.	egy összetett minta a tételeket szállító minden gazdálkodó esetén, ahol a feldolgozási tételen belül 10-nél kevesebb eladási tétel van.

Másik lehetőségként maradvány vizsgálati tanúsítványokat lehet benyújtani a feldolgozási tételen belüli valamennyi eladási tételre vonatkozóan.

Mentesülés esetén a kérelmezőnek a mosóüzem felépítését igazoló bizonyítékot, illetve a mosási maradékban és iszapban esetleg jelenlevő ektoparaziticidek megsemmisítését bemutató laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket kell benyújtania.

3. b) Gyapjúmosási műveletek során a szennyezés eltávolításának optimalizálásával és zsírregenerálással, majd a 3. táblázatban meghatározott érték szerinti, telephelyen belüli vagy kívüli kezeléssel kell minimálisra csökkenteni a kifolyó KOI szintet. Az alábbi KOI korlátok durva és finom zsíros gyapjú mosására vonatkoznak. A finom gyapjú ≤ 23,5 mikron átmérőjű merinógyapjút jelent.

3. táblázat

A gyapjúmosásból távozó végleges szennyvízkibocsátás KOI értékei

Gyapjú típusa	Végleges szennyvízkibocsátás a környezetbe (g KOI/kg zsíros gyapjú)
Durva gyapjú	25 g/kg
Finom gyapjú	45 g/kg

Értékelés és ellenőrzés : A kérelmezőnek be kell nyújtania az említett kritériumra vonatkozó adatokat és vizsgálati jegyzőkönyveket az ISO 6060 szabványban rögzített vizsgálati módszer szerint. Az adatoknak bizonyítaniuk kell, hogy a gyapjúmosó hely, vagy – ha az elfolyó szennyvizet telephelyen kívül tisztítják – a szennyvízkezelő üzem betartja az előírásokat. A kritérium betartását az alkalmazást megelőző hat hónap havi átlaga alapján kell vizsgálni.

3. c) A gyapjúmosóknak az alábbi intézkedések közül legalább egyet el kell végezniük az ökocímkével ellátott gyapjútermékekhez használt mosóhelyről származó oxidált zsír, rost, gyapjúzsír vagy iszap értékének visszaállítására:

i.	regenerálás vegyi alapanyagként történő eladáshoz;

ii.	komposzt vagy folyékony trágya készítése;

iii.	termékek, például építőanyagok gyártása;

iv.	kezelés és energetikai hasznosítás anaerob lebontással vagy égetéssel.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek jegyzőkönyvet és hulladékátadási feljegyzéseket kell benyújtania, amelyek igazolják a regenerált hulladék típusát és arányát, illetve az alkalmazott módszert.

4. kritérium: Akril

4. a) Az akrilnitril levegőbe történő kibocsátása (a polimerizáció alatt és a fonásra kész oldatig) éves átlagban kifejezve legyen kevesebb, mint az előállított szál 1,0 g/kg-ja.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek be kell nyújtania az e kritériumnak való megfelelést igazoló részletes dokumentációt és/vagy vizsgálati jegyzőkönyvet, a szálgyártó(k) megfelelőségi nyilatkozatával együtt.

4. b) A polimerizálás és a fonás alatt az N,N-dimetil-acetamid (127-19-5) munkahelyi levegőbe történő kibocsátása nem haladhatja meg a 10,0 ppm indikatív munkahelyi expozíciós határértéket (IOELV).

Értékelés és ellenőrzés : a kibocsátást azokban a feldolgozási fázisokban kell mérni, amelyekben az anyagokat használják. Értékét 8 órás átlag szerint (műszak átlagérték) kell kifejezni. A kérelmezőnek vizsgálati jegyzőkönyveket és a szálgyártó(k)tól származó nyomonkövetési adatokat kell benyújtania, amelyek a kritériumnak való megfelelést tanúsítják.

5. kritérium: Elasztán

5. a) Nem használhatók fel szerves ónvegyületek a szálak gyártására.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek be kell nyújtania a szálgyártó(k) nyilatkozatát a használat mellőzéséről.

5. b) A polimerizálás és fonás során az alábbi anyagok munkahelyi levegőbe történő kibocsátása nem haladhatja meg a következő indikatív munkahelyi expozíciós határértékeket (IOELV):

i.	difenil-metán-4,4'-diizocianát (101-68-8) 0,005 ppm

ii.	toluol-2,4-diizocianát (584-84-9) 0,005 ppm

iii.	N,N-dimetil-acetamid (127-19-5) 10,0 ppm

6. kritérum. Poliamid (vagy nejlon)

A poliamid termékeknek a 6. a) és 6. b) alkritériumokban felsorolt termelési szabványok közül legalább egynek meg kell felelniük.

A legkisebb újrafeldolgozott küszöbértéknek megfelelő termék esetében az ökocímke mellett a tartalmat leíró kiegészítő szöveg helyezhető el. Az erre vonatkozó útmutatót a 28. kritérium tartalmazza.

6. a) 1. termelési követelmény: Legkisebb újrafeldolgozott tartalom.

A szálakat legalább 20 % nejlontartalmú termelési és/vagy felhasználás utáni hulladék újrahasznosításával kell gyártani.

Értékelés és ellenőrzés : az újrafeldolgozott tartalomnak visszakövethetőnek kell lennie az alapanyagok újrafeldolgozásáig. Ezt a felügyeleti láncba tartozó független tanúsítással vagy a beszállítók és feldolgozók által nyújtott dokumentációkkal kell igazolni.

6. b) 2. termelési szabvány: N2O kibocsátások monomer előállításból.

A nejlon monomer előállítás éves átlagban kifejezett levegőbe történő N2O kibocsátása nem haladhatja meg a 9,0 g N2O/kg kaprolaktam (nejlon esetében 6) vagy apidinsav (nejlon esetében 6,6) értéket.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek dokumentációkat vagy vizsgálati jegyzőkönyveket kell benyújtania, amelyek tanúsítják a nyomonkövetési adatokon alapuló megfelelőséget, csatolva a szálgyártó(k) és az alapanyag beszállítóik megfelelőségi nyilatkozatát.

7. kritérium: Poliészter

Az elsődlegesen fogyasztóknak eladásra szánt textiltermékek esetében az a) és b) alkritériumokat kell teljesíteni. Az elsődlegesen kereskedelmi vagy közszektorba tartozó vevőknek eladásra szánt textiltermékek esetében az a) és a b) vagy c) alkritériumokat kell teljesíteni.

A legkisebb újrafeldolgozási küszöbértéknek megfelelő termék esetében az ökocímke mellett az újrafeldolgozott tartalmat leíró kiegészítő szöveg helyezhető el. Az erre vonatkozó útmutatót a 28. kritérium tartalmazza.

7. a) A poliészterszálakban jelenlevő antimon mennyisége nem haladhatja meg a 260 ppm-et. Az újrahasznosított PET palackokból gyártott poliészterszálak mentesülnek a követelmény alól.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy nem használt antimont, vagy benyújtja a következ ő módszerekkel végzett vizsgálatról készült jegyzőkönyvet: direkt meghatározás atomabszorpciós spektrometriával vagy induktív csatolású plazma-spektroszkópia (ICP) tömegspektrometriával. A vizsgálatot nyers szálak összetett mintáján kell elvégezni mindennemű nedves feldolgozás előtt. Nyilatkozatot kell benyújtani az újrafeldolgozott PET palackokból gyártott szálakra vonatkozóan.

7. b) A szálakat termelési és/vagy felhasználás utáni hulladék újrahasznosításából származó minimális PET tartalommal kell gyártani. A vágott szálak legkisebb tartalma 50 %, az elemi szálaké 20 %. A követelmény alól mentesülnek a mikroszálak, és helyette a c) kritériumnak kell megfelelniük.

7. c) A poliészter gyártása során az illékony szerves vegyületek éves átlagban kifejezett kibocsátásai, beleértve mind a pontforrásokat, mind a diffúz kibocsátásokat, nem haladhatják meg az 1,2 g/kg értéket PET forgácsok és a 10,3 g/kg értéket elemi szálak esetében.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek nyomonkövetési adatokat és/vagy vizsgálati jegyzőkönyveket kell benyújtania, amelyek tanúsítják az EN 12619 vagy ekvivalens vizsgálati módszert alkalmazó szabványok szerinti megfelelőséget. Az ökocímkével ellátott termékek esetében a gyártóhelyek összes szerves vegyület kibocsátásának havi átlagát az alkalmazást megelőző legalább hat hónapra vonatkozóan kell megadni.

8. kritérium: Polipropilén

Ólomalapú színezékek nem alkalmazhatók.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmező írásban nyilatkozik arról, hogy a fenti anyagot nem használta.

9. kritérium: Mesterséges cellulózszálak (pl. viszkóz, modál és lyocell)

Cellulózgyártási alkritérium

9. a) A cellulózrostok legalább 25 %-át az ENSZ FAO által meghatározott fenntartható erdőgazdálkodás elvei szerint termesztett fákból kell gyártani. A cellulózrostok többi részét törvényes erdészetekből és ültetvényekből származó cellulózból kell gyártani.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek a rost gyártójától (gyártóitól) érvényes, független felügyeleti lánc által tanúsított tanúsítványokat kell beszereznie, amelyek igazolják, hogy a farostokat fenntartható erdőgazdálkodási irányelvek szerint és/vagy törvényes forrásokból állították elő. FSC, PEFC vagy azoknak megfelelő rendszereket kell független tanúsításként elfogadni.

A rostgyártónak tanúsítania kell, hogy a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) meghatározottak szerint követték a kellő gondosságú eljárásokat a faanyag törvényes betakarítása érdekében. A törvényes beszerzés bizonyítékaként érvényes EU FLEGT (erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és kereskedelem) vagy UN CITES (egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) engedélyek és/vagy harmadik felek tanúsítványai fogadhatók el.

9. b) A gyapothulladékokból gyártott cellulóznak legalább az 1. a) vagy 1. b) gyapot kritérium követelményeit kell teljesítenie.

Értékelés és ellenőrzés : a vonatkozó kritériumnál megadott módon

9. c) A rostok gyártásához használt cellulózt elemi klór használata nélkül kell fehéríteni. A kész rostokban található klór és a szervesen megkötött klór összes mennyisége (OX) nem haladhatja meg a 150 ppm értéket, illetve a cellulózgyártásból származó szennyvízben (AOX) nem haladhatja meg a 0,170 kg/ADt cellulóz értéket.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek vizsgálati jegyzőkönyvet kell benyújtania, amely tanúsítja az OX vagy AOX követelmény szerinti megfelelőséget és a megfelelő vizsgálati módszer használatát: OX: ISO 11480 (ellenőrzött égés és mikrocoulometria).

AOX: ISO 9562

9. d) A rostok gyártásához használt cellulóznak legalább 50 %-át olyan viszkózcellulóz üzemekből kell beszerezni, amelyek az elhasznált technológiai folyadékból úgy nyernek értéket, hogy:

i.	helyszínen generálnak elektromos áramot és gőzt;

ii.	vegyi társtermékeket gyártanak.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek listát kell benyújtania a rostok készítéséhez használt nyersanyagot biztosító cellulózszállítókról és az általuk szállított cellulóz arányáról. Dokumentációkat és bizonyítékokat kell benyújtani arról, hogy a szállítók a szükséges arányban rendelkeznek a megfelelő elektromos áramgeneráló berendezésekkel és/vagy társtermék regeneráló és gyártó rendszerekkel, amelyeket az adott gyártóhelyeken telepítettek.

Rostfeldolgozási alkritérium

9. e) Viszkóz- és modálrostok esetében a rostfeldolgozási eljárások során a kénvegyületek levegőbe történő kibocsátásainak kéntartalma éves átlagban kifejezve nem haladhatja meg a 4. táblázatban szereplő alábbi teljesítményértékeket.

4. táblázat

Viszkóz- és modálszál kénkibocsátási értékei

Rost típusa

Teljesítmény érték (g S/kg)

Vágott rost

30 g/kg

Elemi rost

—	Kötegelt mosás

—	Integrált mosás

40 g/kg

170 g/kg

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmező benyújtja az e kritériumnak való megfelelést igazoló részletes dokumentációt és/vagy vizsgálati jegyzőkönyvet, a megfelelőségi nyilatkozattal együtt.

2. ALKOTÓELEMEKRE ÉS KELLÉKEKRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

Az e részben leírt kritériumok a késztermék részét képező alkotóelemekre és kellékekre vonatkoznak.

10. kritérium: Töltőanyagok

10. a) A textilszálakból álló töltőanyagoknak – a felhasználási mód függvényében – meg kell felelniük a textilszálakra vonatkozó kritériumoknak (1–9.).

10. b) A töltőanyagoknak meg kell felelniük a biocidokra és formaldehidre vonatkozó textil RSL követelményeknek (lásd az 1. függeléket).

10. c) A töltőanyagok (pehely, toll, természetes vagy szintetikus szálak) mosására használt mosószereknek és egyéb vegyi anyagoknak meg kell felelniük a segéd vegyszerekre és mosószerekre, lágyítószerekre és komplexképző anyagokra vonatkozó textil RSL követelményeknek ((lásd az 1. függeléket).

Értékelés és ellenőrzés : a vonatkozó kritériumnál megadott módon

11. kritérium: Bevonatok, laminátok és membránok

11. a) A poliuretánból készült komponenseknek meg kell felelniük a szerves ónra vonatkozó 5. a) és a munkahelyi aromás diizocianát és DMA expozíciókra vonatkozó 5. b) textilszál-kritériumoknak.

11. b) A poliészterből készült komponenseknek meg kell felelniük az antimontartalomra és az illékony szerves vegyületek polimerizálás alatti kibocsátására vonatkozó 7. a) és 7. c) textilszál kritériumoknak.

11. c) A polimereknek meg kell felelniük az e határozat 1. függelékében szereplő RSL g(v) követelményeknek.

Értékelés és ellenőrzés : a megfelelő kritériumokban és az e határozat 1. függelékében megadottak szerint.

12. kritérium: Kellékek

A fém és műanyag alkotóelemeknek, például cipzáraknak, gomboknak és patentoknak az RSL kellékekre vonatkozó követelményeinek kell megfelelniük (lásd az 1. függeléket).

Értékelés és ellenőrzés : a vonatkozó kritériumnál megadott módon.

3. VEGYI ANYAGOKRA ÉS ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

Az e részben megadott kritériumok az alábbi gyártási fázisokra vonatkoznak adott esetben:

Fonás

ii.	Szövetkészítés

iii.	Előkezelés

iv.

Festés

Nyomás

vi.	Kikészítés

vii.	Szabás/varrás/kellékezés

Ellenkező megállapítás hiányában ezek a kritériumok a véletlenszerű vizsgálatra vonatkozó követelményekkel együtt az újrafelhasznált tartalmú szálakra is vonatkoznak.

13. kritérium: Korlátozott anyagok listája (RSL)

13. a) Általános követelmények

A késztermék és a késztermék gyártásához használt gyártási receptek nem tartalmazhatják a Korlátozott anyagok listájában felsorolt veszélyes anyagokat a meghatározott koncentrációs határértékeken vagy azok fölött, illetve a meghatározott korlátozások szerint. Az RSL az 1. függelékben található meg. Az RSL korlátozásai előnyben részesítendők a 6. táblázat 14. kritériumában felsorolt mentesülésekkel szemben.

Az RSL-ről tájékoztatni kell a beszállítókat és a gyártás fonási, festési, nyomási és kikészítési fázisaiért felelős ügynököket. Az ellenőrzési és vizsgálati követelményeket az egyes gyártási fázisokra és a késztermékre vonatkozóan az RSL-ben határozták meg.

A laboratóriumi vizsgálatokat szükség esetén véletlenszerű mintavétel alapján kell az egyes terméksorokra vonatkozóan elvégezni. A vizsgálatot évente kell elvégezni az engedélyezési időszak alatt az RSL szerinti folyamatos megfelelés bizonyítása érdekében.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek megfelelőségi nyilatkozatot kell adnia az RSL szerinti megfelelőségről a késztermék gyártásához használt anyagoktól és gyártási receptektől függően megfelelő bizonyítékkal alátámasztva. A követelményeket az RSL tartalmazza, és közéjük tartoznak a kapcsolódó gyártási fázisokért felelős felektől beszerzett nyilatkozatok, a vegyi anyagok szállítóitól kapott nyilatkozatok és a késztermék mintáin végzett laboratóriumi elemzés vizsgálati eredményei. A gyártási fázisoktól kapott nyilatkozatokat gyártási receptek esetében biztonsági adatlapokkal (SDS), illetve szükség esetén a vegyi anyagok szállítóinak nyilatkozataival kell alátámasztani. Az SDS adatlapot az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) II. melléklete 2., 3., 9., 10., 11. és 12. pontjában leírt útmutató szerint kell kitölteni (Útmutató a biztonsági adatlapok elkészítéséhez). Nem teljes SDS esetén a vegyi anyagok beszállítóinak nyilatkozataira is szükség van.

A késztermék laboratóriumi elemzését, amennyiben azt az RSL előírja, az engedélyezett terméksorokra jellemző módon, illetve a felsorolt vizsgálati módszerek szerint kell elvégezni. Szükség esetén a kérelmezés után és azt követően évente egyszer kell elvégezni a vizsgálatot az egyes terméksorokon véletlenszerű minta alapján, majd az eredményeket közölni kell a megfelelő illetékes testület felé. Az ipari RSL-ek és egyéb rendszerek szerinti megfelelőség céljából kapott vizsgálati adatokat akkor lehet elfogadni, ha a vizsgálati módszerek ekvivalens értékűek, és a késztermék jellemző mintáján végezték el őket.

Az engedélyezési időszak alatt a vizsgálati eredmény sikertelensége esetén az adott terméksort újra kell vizsgálni. Ha a második vizsgálati eredmény is sikertelen, akkor az engedélyt fel kell függeszteni az adott gyártósorra vonatkozóan. Ekkor javító intézkedés szükséges az engedély visszaállítása érdekében.

13. b) Különösen veszélyes anyagok (SVHC-k)

A bármilyen alkotóelemet vagy kelléket tartalmazó késztermék külön mentesség hiányában nem tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek:

i.	megfelelnek az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében meghatározott kritériumoknak;

ii.	az 1907/2006/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésében leírt eljárás szerint lettek azonosítva, amely megállapítja a különösen veszélyes anyagok jelöltlistáját.

Ez azokra az anyagokra vonatkozik, amelyek funkciót adnak a készterméknek, illetve azokra az anyagokra, amelyeket szándékosan használtak fel a gyártási receptekben.

A két feltétel bármelyikének megfelelő anyagok tekintetében nem adható mentesség, ha azok textilcikkben vagy összetett textilcikk bármely homogén részében 0,10 %-nál nagyobb koncentrációban vannak jelen (tömeg szerint).

Értékelés és ellenőrzés : Az egyes gyártási fázisok során használt anyagokat és recepteket az ECHA által kiadott jelöltlista legfrissebb változata szerint kell szűrni. A kérelmezőnek megfelelőségi nyilatkozatot kell összeállítania az egyes gyártási fázisokra vonatkozóan a dokumentációk szűrésével alátámasztva.

Mentesség megadása esetén a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy az anyag használata megfelel az RSL-ben lefektetett koncentrációs határértékeknek és mentességi feltételeknek.

14. kritérium: Festés, nyomás és kikészítés során használt veszélyes anyagok helyettesítése

A festési, nyomási és kikészítési eljárások során szövetekben és kötött elemekben használt anyagok, amelyek a késztermékben maradnak, és az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) vagy a 67/548/EGK tanácsi irányelv (5) szerint megfelelnek a besorolási kritériumoknak az 5. táblázatban felsorolt veszélyességi osztályok vagy R mondatok alapján, nem használhatók fel külön mentesség hiányában. Ezek a korlátozások a gyártás során szintetikus szálakba épített funkcionális anyagokra is vonatkoznak.

14. a) Veszélyességi besorolási korlátozások

A veszélyességi besorolások korlátozását az 5. táblázat tartalmazza. Az Európai Unió által elfogadott legújabb besorolási szabályok előnyben részesítendők a felsorolt veszélyességi besorolásokkal és R mondatokkal szemben. A kérelmezőknek ezért biztosítaniuk kell, hogy a besorolások a legújabb besorolási szabályokon alapuljanak.

A fenti követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az anyagok vagy keverékek, amelyek jellemzői a feldolgozás hatására olyan mértékben módosulnak (például biológiai úton már nem vehetők fel vagy kémiailag átalakulnak), hogy az esetükben azonosított veszélyek már nem állnak fenn. Ide tartoznak azok a polimerek, amelyeket funkció beépítése céljából módosítottak, illetve azok a monomerek vagy adalékok, amelyek kovalens módon kötődnek polimerekhez.

5. táblázat

Korlátozott veszélybesorolások és R mondatok, illetve azok CLP kategorizálása

Akut toxicitás
1. és 2. kategória	3. kategória
H300 Lenyelve halálos (R28)	H301 Lenyelve mérgező (R25)
H310 Bőrrel érintkezve halálos (R27)	H311 Bőrrel érintkezve mérgező (R24)
H330 Belélegezve halálos (R23/26)	H331 Belélegezve mérgező (R23)
H304 Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet (R65)	EUH070 Szembe kerülve mérgező (R39/41)
Célszervi toxicitás
1. kategória	2. kategória
H370 Károsítja a szerveket (R39/23, R39/24, R39/25, R39/26, R39/27, R39/28)	H371 Károsíthatja a szerveket (R68/20, R68/21, R68/22)
H372 Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsítja a szerveket (R48/25, R48/24, R48/23)	H373 Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsíthatja a szerveket (R48/20, R48/21, R48/22)
Légzőszervi szenzibilizáció és bőrszenzibilizáció
1A kategória	1B kategória
H317: Allergiás bőrreakciót válthat ki (R43)	H317: Allergiás bőrreakciót válthat ki (R43)
H334: Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehéz légzést okozhat (R42)	H334: Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehéz légzést okozhat (R42)
Karcinogén, mutagén vagy reprodukciót károsító
1A és 1B kategória	2. kategória
H340 Genetikai károsodást okozhat (R46)	H341 Feltehetően genetikai károsodást okoz (R68)
H350 Rákot okozhat (R45)	H351 Feltehetően rákot okoz (R40)
H350i Belélegezve rákot okozhat (R49)
H360F Károsíthatja a termékenységet (R60)	H361f Feltehetően károsítja a termékenységet (R62)
H360D Károsíthatja a születendő gyermeket (R61)	H361d Feltehetően károsítja a születendő gyermeket (R63)
H360FD Károsíthatja a termékenységet. Károsíthatja a születendő gyermeket (R60, R60/61)	H361fd Feltehetően károsítja a termékenységet. Feltehetően károsítja a születendő gyermeket (R62/63)
H360Fd Károsíthatja a termékenységet. Feltehetően károsítja a születendő gyermeket (R60/63)	H362 A szoptatott gyermeket károsíthatja (R64)
H360Df Károsíthatja a születendő gyermeket. Feltehetően károsíthatja a termékenységet (R61/62)
A vízi környezetre veszélyes
1. és 2. kategória	3. és 4. kategória
H400 Nagyon mérgező a vízi élővilágra (R50)	H412 Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz (R52/53)
H410 Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz (R50/53)	H413 Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra (R53)
H411 Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz (R51/53)
Veszélyes az ózonrétegre
EUH059 Veszélyes az ózonrétegre (R59)

14. b) Textil anyagcsoportokra vonatkozó mentességek

A 66/2010/EK rendelet 6. cikke (7) bekezdése szerint a 6. táblázatban levő anyagcsoportok kifejezetten mentesülnek a 14. a) kritérium követelményei alól, illetve a 6. táblázatban leírt mentességi feltételek szerint. Az egyes anyagcsoportok esetében az összes mentességi feltétel a meghatározott veszélybesorolásokhoz van megadva. Ezek a mentességek egyúttal a gyártásuk során a mesterséges szintetikus és cellulózszálakhoz adott anyagokra is vonatkoznak.

6. táblázat

Mentesség tárgyát képező veszélybesorolások anyagcsoportonként

Azok az anyagok, amelyek funkciót kölcsönöznek a készterméknek

Anyagcsoport

Mentesség tárgyát képező veszélybesorolások

Mentességi feltételek

i.	Festékanyag festéshez és nem színezékes nyomáshoz

H301, H311, H331, H317, H334

Pormentes festékkeverékeket vagy a festékek automata adagolását és szórását kell alkalmazni a festőházaknak és nyomtatóknak a dolgozó expozíciójának lehető legkisebbre csökkentése érdekében;

H411, H412, H413

Az ilyen besorolású reaktív, direkt, csáva, kénes színezékeket használó színezési eljárások során az alábbiak közül legalább egy feltételnek teljesülnie kell:

—	Nagy megkötőképességű színezékek használata

—	3,0 %-nál kisebb selejtarány elérése

—	Színegyeztető műszerek használata

—	Standard működési eljárások alkalmazása a színezési folyamathoz

—	Színeltávolítás alkalmazása a szennyvíz kezeléséhez a 16. a) kritérium szerint

Az oldatos színezés és/vagy digitális nyomás használata mentesül a fenti feltételek alól.

ii.	Égéskésleltetők

H317 (1B), H373, H411, H412, H413

—	A terméket olyan alkalmazásokban kell használni, amelyek esetében ISO, EN, a tagállami vagy állami szektor beszerzési szabványainak és rendeleteinek tűzvédelmi eljárásait kell betartani.

—	A terméknek meg kell felelnie a funkció tartósságára vonatkozó követelményeknek (lásd a 25. kritériumot).

A H351 mentességet élvez van az antimon-trioxid kölcsönhatás-fokozó alkalmazása esetén, amely lakástextilekhez szolgál alaprétegként.

—	A terméket olyan alkalmazásokban kell használni, amelyek esetében ISO, EN, a tagállam vagy állami szektor beszerzési szabványainak és rendeleteinek tűzvédelmi eljárásait kell betartani.

—	A levegőbe történő kibocsátásnak meg kell felelnie a nyolc órára vonatkozó 0,50 mg/m3 munkahelyi expozíciós határértéknek ott, ahol égéskésleltetővel kezelik a textilterméket.

iii.	Optikai színélénkítők

H411, H412, H413

Csak az alábbi esetekben használhatók optikai színélénkítők:

—	Fehér színű nyomtatásnál.

—	Fokozott színélénkítés elérése egyenruhákon és munkaruházaton.

—	Adalékként poliamid és poliészter gyártása során újrahasznosított tartalom használatával.

iv.	Víz-, por- és folttaszítók

H413

—	A taszítóanyagok és azok bomlástermékei könnyen és/vagy önmaguktól biológiailag lebomlanak, és nem halmozódnak biológiailag vizes környezetben, beleértve a vízi üledéket.

—	A terméknek meg kell felelnie a funkció tartósságára vonatkozó követelményeknek (lásd a 25. kritériumot).

Egyéb maradvány anyagok, amelyek a késztermékben megtalálhatók

v.	Kiegészítő anyagok: Vivőanyagok, Egalizálószerek, Diszpergálószerek, Felületaktív anyagok, Sűrítőszerek, Kötőanyagok,

H301, H311, H331, H371, H373, H317 (1B), H334, H411, H412, H413, EUH070,

A recepteket automata adagolórendszerekkel kell létrehozni, és az eljárások során követni kell a standard működési eljárásokat.

A H311, H331, H317 (1B) besorolású anyagok nem lesznek 1,0 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban a késztermékben.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek minden egyes festő, nyomó és feldolgozó gyártóhelytől, illetve szükség esetén a vegyi anyagok szállítóitól meg kell szereznie a megfelelőségi nyilatkozatokat. Ebben ki kell jelenteniük, hogy amennyiben a következő anyagok használatosak a gyártási receptekben, azok a felhasznált és a késztermékben esetleg megmaradó kiegészítő funkcionális anyagokkal együtt nem felelnek meg az 5. táblázatban felsorolt egy vagy több veszélybesorolásnak és R mondatnak a besorolási kritériumok szerint:

—

biocidok

—	színezékek és pigmentek

—	segéd hordozóanyagok, egalizálószerek és diszpergálószerek

—	optikai fehérítők

—	nyomtatás sűrítők, kötőanyagok és képlékenyítők

—	térhálósító anyagok (könnyen kezelhető megmunkálásokból és nyomtatásból)

—	égésgátlók és kölcsönhatás fokozók

—	víz-, por- és foltlepergetők

—	szövetlágyítók

Amennyiben a 6. táblázat szerint anyagok mentességet élveznek, akkor a nyilatkozatban külön azonosítani kell ezeket a mentesített anyagokat, és alátámasztó bizonyítékot kell adni, amely igazolja, hogyan teljesülnek a mentességi feltételek.

A mentessség (v.) kiegészítő pontjai igazolást írnak elő a késztermék laboratóriumi vizsgálata alapján, ha a termékreceptek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a megadott veszélyesanyag-besorolásokkal jellemezhetők.

Az alábbi műszaki információkat kell megadni a besorolás vagy nem besorolás nyilatkozatának alátámasztására az egyes anyagok esetében:

i.	azoknál az anyagoknál, amelyek nem lettek regisztrálva az 1907/2006/EK rendelet alapján, vagy amelyek még nem rendelkeznek harmonizált CLP besorolással: a rendelet VII. mellékletében felsorolt követelményeknek megfelelő információk;

ii.	azoknál az anyagoknál, amelyek regisztrálva lettek az 1907/2006/EK rendelet alapján, és amelyek nem felelnek meg CLP besorolásra vonatkozó követelményeknek: a REACH regisztrációs dosszién alapuló információk, amelyek megerősítik az anyag nem besorolt állapotát;

iii.	azoknál az anyagoknál, amelyek harmonizált besorolással rendelkeznek vagy nem önbesorolásúak: SDS, ha elérhető. Ha ezek nem érhetők el, vagy ha az anyag önbesorolású, akkor az információkat az 1907/2006/EK rendelet II. melléklete szerint kell az anyagok veszélybesorolása szerint megadni;

iv.	keverékek esetében: biztonsági adatlapok, ha vannak. Ha nem érhetők el, akkor a keverék besorolásának számítását az 1272/2008/EK rendelet szerinti szabályok alapján kell megadni az 1907/2006/EK rendelet II. melléklete szerinti keverék veszélybesorolásnak megfelelő információkkal együtt.

Az SDS adatlapot az 1907/2006/EK rendelet II. melléklete 2., 3., 9., 10., 11. és 12. pontjában megadott útmutató (az SDS elkészítésére vonatkozó követelmények) szerint kell kitölteni. Nem teljes SDS esetén a vegyi anyagok beszállítóinak nyilatkozataira is szükség van.

15. kritérium: Mosás, szárítás és keményítés energiahatékonysága

A kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy az ökocímkével ellátott termékek festési, nyomási és kikészítési lépéseihez kapcsolódó mosási, szárítási és keményítési lépésekben felhasznált energiát egy energiagazdálkodási vagy széndioxid-kibocsátási irányítási rendszer részeként mérik és hasonlítják össze.

Emellett be kell mutatniuk, hogy a gyártóhelyek a legjobb elérhető technikákat (BAT), energiahatékonysági technikákat az előírt minimális számban alkalmazzák a 7. táblázatban meghatározottak és a határozat 3. függelékében felsoroltak szerint.

7. táblázat

Mosási, öblítési és szárítási energiahatékonysági technikák

BAT témák

Gyártott mennyiség

< 10 tonna/nap

> 10 tonna/nap

1.	Általános energiagazdálkodás

Két technika

Három technika

2.	Mosási és öblítési eljárások

Egy technika

Két technika

3.	Szárítás és keményítés feszítőkeretek használatával

Egy technika

Két technika

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek jegyzőkönyvet kell készítenie az energiagazdálkodási irányítási rendszerekről az egyes festő, nyomó és kikészítő gyártóhelyek esetében. Az energiagazdálkodási irányítási rendszer bizonyítékaként ISO 50001 vagy energia- vagy szén-dioxid-kibocsátásokra vonatkozó ekvivalens rendszerek fogadhatók el.

A BAT megvalósításánál szükséges bizonyítékoknak tartalmazniuk kell legalább a helyszíni fényképeket, az egyes technikák műszaki leírását és az elért energia-megtakarítások értékelését.

16. kritérium: Levegőbe és vízbe történő kibocsátások kezelése

16. a) Szennyvízkibocsátások nedves feldolgozásból

A szennyvizek környezetbe történő kibocsátása nem haladhatja meg a 20 g KOI értéket 1 kg textil feldolgozása esetén. Ez a követelmény vonatkozik a termék(ek) gyártásához használt szövési, festési, nyomási és kikészítési eljárásokra. A követelmény teljesülését a helyi szennyvízkezelő üzem és/vagy a feldolgozó helyekről szennyvizet fogadó szennyvízkezelő üzemen kívüli hely után kell mérni.

Ha a kibocsátott szennyvizet a helyszínen kezelik, és közvetlenül felszíni vizekbe eresztik ki, meg kell felelnie a következő követelményeknek:

i.	6,0 és 9,0 közötti pH-érték (ha a befogadó víz pH-értéke a tartományon kívül van)

ii.	a hőmérséklet 35 °C alatt van (kivéve, ha a befogadó víz hőmérséklete ezen érték fölött van)

Ha színeltávolítás szükséges a mentességi feltétel alapján a 14. kritérium szerint, akkor a következő spektrális abszorpciós együtthatóknak kell teljesülniük:

i.	436 nm (sárga szektor) 7 m-1

ii.	525 nm (piros szektor) 5 m-1

iii.	620 nm (kék szektor) 3 m-1

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek részletes dokumentációkat és vizsgálati jegyzőkönyveket kell benyújtania az ISO 6060 és ISO 7887 szerint, értelemszerűen, amely bizonyítja a kritérium betartását a kérelmezést megelőző hat hónap havi átlaga alapján, a megfelelőségi nyilatkozattal együtt. Az adatoknak bizonyítaniuk kell, hogy a gyártóhely, vagy – ha az elfolyó szennyvizet telephelyen kívül tisztítják – a szennyvízkezelő üzem betartja az előírásokat.

16. b) A nyomási és kikészítési eljárások levegőbe történő kibocsátásai

Az 1999/13/EK tanácsi irányelvben (6) meghatározottak szerint az ökocímkés termék(ek) gyártásához használt textilnyomó és -kikészítő gyártóhelyek összes szervesvegyület-kibocsátása nem haladhatja meg a 100,0 mg C/Nm3 értéket.

Amennyiben a textilbevonó és szárító eljárások lehetővé teszik az oldószerek visszanyerését és újrafelhasználását, 150,0 mg C/Nm3 kibocsátási határérték érvényes.

A kikészítési eljárások közé tartozik a keményítés hőhatással, a thermosol eljárás, a textilek bevonása és impregnálása, beleértve a szárítási (feszítés) eszközöket.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek bizonyítania kell az EN 12619 vagy más egyenértékű szabvány szerinti megfelelőségét. A gyártóhelyek összes szervesvegyület-kibocsátásának havi átlagát a kérelmezést megelőző hat hónapra vonatkozóan kell megadni. Ahol az oldószereket visszanyerik és újrafelhasználják, nyomonkövetési adatokat kell benyújtani a rendszerek működésének tanúsítására.

4. A HASZNÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁGRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

Az e fejezetben megadott kritériumok a közbenső szövetre és kötöttárura, illetve a késztermékre vonatoznak.

17. kritérium: Méretváltozás mosás és szárítás során

A háztartási vagy ipari mosási hőmérsékletek és feltételek miatt mosás és szárítás után bekövetkező méretváltozások nem haladhatják meg a 8. táblázatban megadott értékeket.

8. táblázat

Méretváltozási toleranciák mosás és szárítás alatt

Textiltermékek vagy az anyag típusa

Méretváltozás mosás és szárítás során

Kötöttáruk

± 4,0 %

Sűrű kötés

± 6,0 %

Hurkolás

± 5,0 %

Szőtt textíliák:

—	Pamut és pamutkeverék

—	Gyapjúkeverék

—	Szintetikus szálak

± 3,0 %

± 2,0 %

Zoknik és harisnyák

± 8,0 %

Fürdőszobai ruhanemű, beleértve a frottírtörülközőket és finom bordás szöveteket

± 8,0 %

Mosható és levehető szőtt kárpit – Függönyök és bútorszövet

± 2,0 %

—	Matrachuzat

± 3,0 %

Nem szőtt szövet

—	Matrachuzat

—	Minden más szövet

± 5,0 %

± 6,0 %

A követelmény nem vonatkozik az alábbiakra:

a)	szálak és fonalak;

b)	„csak vegyileg tisztítható” címkével vagy hasonló módon jelölt termékek;

c)	nem cserélhető és nem mosható bútorkárpitok.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek vizsgálati jegyzőkönyveket kell benyújtania a termékre vonatkozó szabványok használatáról.

Háztartási mosásnál az EN ISO 6330 és az EN ISO 5077 az alábbiak szerint alkalmazandó együttesen: három mosás a terméken jelzett hőmérsékleteken, szárítógépes szárítással minden egyes mosási ciklus után.

Ipari mosodákban történő ipari mosás esetében az ISO 15797 és az EN ISO 5077 alkalmazandó együttesen legalább 75 °C-on vagy a szabványban a szál és fehérítés kombinációra megadottak szerint. A szárítást a termékcímkén megadottak szerint kell végezni.

Másik lehetőségként a levehető és mosható matrachuzat esetén az EN ISO 6330 és az EN 25077 alkalmazandó együtt. Az alapértelmezett feltétel 3A (60 °C) mosás és C (teregetéses) szárítás a termékcímke ellenkező utasítása hiányában.

18. kritérium: Mosással szembeni színtartóság

A mosással szembeni színtartóságnak legalább 3–4-es fokozatúnak kell lennie a színváltozás és lefogás tekintetében.

Ez a kritérium nem vonatkozik a „csak vegytisztítás” vagy ennek megfelelő címkével ellátott termékekre (amennyiben az ilyen termékek esetében ez a címkézés elfogadott gyakorlat), a fehér termékekre, a nem színezett és nem nyomott termékekre, valamint a nem mosható bútorkárpitokra.

Értékelés és ellenőrzés : háztartási mosás esetén a kérelmezőnek vizsgálati jegyzőkönyveket kell benyújtania a vizsgálati módszer használatáról: ISO 105 C06 (perborát porral történő egyszeri mosás a terméken megjelölt hőmérsékleten).

Ipari mosodákban történő ipari mosás esetében az ISO 15797 és az ISO 105 C06 alkalmazandó együttesen legalább 75 °C-on vagy a szabványban a szál és fehérítés kombinációra megadottak szerint.

19. kritérium: Savas vagy lúgos izzadsággal szembeni színtartóság

A (savas és lúgos) izzadsággal szembeni színtartóságnak legalább 3–4-es fokozatúnak (színváltozás és lefogás) kell lennie. A 3. fokozat azonban megengedett az olyan szövetek esetében, amelyek sötét színűek (szabvány színmélység > 1/1), és regenerált gyapjúból készültek. Ez a kritérium nem vonatkozik a fehér termékekre, a nem színezett és nem nyomott termékekre, a bútorkárpitokra, a függönyökre vagy a hasonló, beltéri dekorációnak szánt textilekre.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek vizsgálati jegyzőkönyveket kell benyújtania az alábbi vizsgálati módszer használatáról: ISO 105 E04 (savas és lúgos, összehasonlítás többszálas szövettel).

20. kritérium: Nedves dörzsöléssel szembeni színtartóság

A nedves dörzsöléssel szembeni színtartóságnak legalább 2-3. fokozatúnak kell lennie. A 2. fokozat azonban megengedett az indigóval festett farmervászon esetében.

Ez a kritérium nem vonatkozik a fehér termékekre, a nem színezett és nem nyomott termékekre.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek vizsgálati jegyzőkönyveket kell benyújtania az alábbi vizsgálati módszer használatáról: ISO 105 X12.

21. kritérium: Száraz dörzsöléssel szembeni színtartóság

A száraz dörzsöléssel szembeni színtartóságnak legalább 4. fokozatúnak kell lennie. A 3-4. fokozat azonban megengedett az indigóval festett farmervászon esetében.

Ez a kritérium nem vonatkozik a fehér termékekre, a nem színezett és nem nyomott termékekre, a függönyökre, valamint a hasonló, beltéri dekorációnak szánt textilekre.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek vizsgálati jegyzőkönyveket kell benyújtania az alábbi vizsgálati módszer használatáról: ISO 105 X12.

22. kritérium: Fénnyel szembeni színtartóság

A bútorkárpitnak, függönynek vagy drapériának szánt szövetek esetében a fénnyel szembeni színtartóságnak legalább 5. fokozatúnak kell lennie. Minden egyéb termék esetében a fénnyel szembeni színtartóságnak legalább 4. fokozatúnak kell lennie.

A 4. fokozat megengedhető azonban akkor, ha a bútorkárpitnak, függönynek vagy drapériának szánt szövetek enyhén színezettek (szabvány színmélység < 1/12), és 20 %-nál több gyapjúból vagy egyéb keratinszálból, vagy 20 %-nál több lenből vagy egyéb rostszálból készültek.

Ez a kritérium nem vonatkozik a matrachuzatra, matracvédőkre és az alsóneműre.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek vizsgálati jegyzőkönyveket kell benyújtania az alábbi vizsgálati módszer használatáról: ISO 105 B02.

23. kritérium: A tisztításra használt textíliák mosási ellenállása és nedvszívósága

A tisztításra használt textíliáknak mosással szemben ellenállónak és nedvszívónak kell lenniük a 9. és 10. táblázatban azonosított megfelelő vizsgálati paraméterek szerint. A nedvszívóságára vonatkozóan meghatározott vizsgálat nem alkalmazható sodort szálú termékek esetében.

9. táblázat

Értékek és paraméterek a tisztítótermékek mosással szembeni ellenállására vonatkozóan

Tisztításra használt textiltermékek vagy anyag típusa	Mosások száma	Hőmérséklet	EN ISO 6630 vizsgálati referencia
Szőtt és nem szőtt termékek nedves tisztításhoz	80	40 °C	4N eljárás
Mikroszálas termékek poroláshoz	200	40 °C	4N eljárás
Újrafelhasznált textilszálakból származó termékek	20	30 °C	3G eljárás
Felmosóruhák padlófelmosáshoz	200	60 °C	6N eljárás
Törlőruhák padló felmosáshoz	5	30 °C	3G eljárás

10. táblázat

A tisztításra használt textiltermékek nedvszívóságára vonatkozó értékek és paraméterek

Tisztításra használt textiltermékek vagy anyag típusa	Folyadékfelszívás ideje
Újrafelhasznált textilszálakból származó termékek	≤ 10 másodperc
Mikroszálas termékek felület- és padlótisztításhoz	≤ 10 másodperc
Szőtt és nem szőtt termékek nedves tisztításhoz	≤ 10 másodperc
Termékek padlófelmosáshoz	≤ 10 másodperc

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek vizsgálati jelentéseket kell benyújtania az alábbi vizsgálati módszerek esetnek megfelelő alkalmazásával: EN ISO 6330 és EN ISO 9073-6. Az EN ISO 6330 szerinti vizsgálatot „A” típusú mosógéppel kell elvégezni valamennyi termék és anyag esetében.

24. kritérium: Szövet ellenállása göbösödéssel és dörzshatással szemben

A gyapjúból, gyapjúkeverékből és poliészterből (így filcből) készült nem szőtt textíliák és kötöttáruk, kellékek és takarók göbösödéssel szemben előírt legkisebb ellenállása 3-as szintű.

A ruhaneműhöz használt szőtt pamuttextíliák göbösödéssel szemben előírt legkisebb ellenállása 3-as szintű. A poliamid harisnyanadrágok és lábszárvédők előírt legkisebb ellenállása 2-es szintű.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek jegyzőkönyveket kell benyújtania az anyagnak megfelelően elvégzett vizsgálatokról:

—	Kötött és nem szőtt termékek: ISO 12945-1 Dobozos vizsgálat

—	Szőtt textíliák: ISO 12945-2 Martindale készülékes vizsgálat

25. kritérium: Funkció tartóssága

A textiltermékek víz-, olaj- és foltlepergetését, lángállóságát és könnyű kezelhetőségét (azaz gyűrődésmentességét vagy tartós vasalását) biztosító kikészítések, kezelések és adalékok használatának a 25. a), b) és c) alkritériumokban meghatározott értékek és paraméterek szerinti tartósságot kell nyújtaniuk.

A víz-, olaj- és foltlepergetőkre vonatkozóan a fogyasztóknak útmutatót kell kapniuk arról, hogyan őrizhetik meg a terméken alkalmazott kikészítés funkcióját.

Mentesülnek e követelmények alól azok a textilszálak, szövetek és membránok, amelyek a készterméknek belső funkcionális tulajdonságokat kölcsönöznek.

Értékelés és ellenőrzés : a lényegi jellemzőkkel rendelkező termékek esetében a kérelmezőnek vizsgálati jegyzőkönyveket kell benyújtania, amelyek bizonyítják az összehasonlítható vagy jobb teljesítményt a kikészítésként használható más termékekkel szemben.

25. a) Víz-, olaj- és foltlepergető funkciók

A vízlepergetők 90-es értékből 80-as funkcionalitást őriznek meg 40 °C fokon végzett 20 háztartási mosási és szárítógépes szárítási ciklus után, illetve legalább 75 °C fokon végzett 10 ipari mosási és szárítási ciklus után.

Az olajlepergetők 4,0-es értékből 3,5-ös funkcionalitást őriznek meg 40 °C fokon végzett 20 háztartási mosási és szárítógépes szárítási ciklus után, illetve legalább 75 °C fokon végzett 10 ipari mosási és szárítási ciklus után.

A foltlepergetők 5,0-ös értékből 3,0-as funkcionalitást őriznek meg 40 °C fokon végzett 20 háztartási mosási és szárítógépes szárítási ciklus után, illetve legalább 75 °C fokon végzett 10 ipari mosási és szárítási ciklus után.

Az ipari mosási hőmérsékletek 60 °C fokra csökkenthetők betétszalagos ruhaneműk esetében.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek jegyzőkönyveket kell benyújtania a termékre vonatkozó alábbi szabványok szerint elvégzett vizsgálatokról:

Valamennyi termék háztartási mosási ciklusánál ISO 6330, vagy ipari mosodai ciklusoknál ISO 15797 szabványok, a következőkkel együtt:

—	vízlepergetők: ISO 4920

—	olajlepergetők: ISO 14419

—	foltlepergetők: ISO 22958

25. b) Égéskésleltetési funkciók

A mosható termékeknek legalább 75 °C fokon végzett 50 ipari mosási és szárítógépes szárítási ciklus után meg kell őrizniük funkcionalitásukat. A nem mosható termékeknek áztatási vizsgálat után meg kell őrizniük funkcionalitásukat.

Értékelés és ellenőrzés : A kérelmezőnek jegyzőkönyveket kell benyújtania a termékre vonatozó alábbi szabványok szerint elvégzett vizsgálatokról:

Háztartási mosási ciklusoknál ISO 6330, vagy ipari mosodai ciklusoknál EN ISO 10528 szabványok az EN ISO 12138 szabvánnyal együtt. Ha a textil nem távolítható el, akkor BS 5651 vagy annak megfelelő szabvány.

25. c) Könnyű kezelhetőség (azaz gyűrődésmentesség vagy tartós vasalás)

A természetes szálú termékeknek SA-3 szövetsimasági fokozatot, a kevert természetes és szintetikus szálú termékeknek SA-4 szövegsimasági fokozatot kell elérniük 40 °C fokon végzett 10 háztartási mosás és szárítógépes szárítás után.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek jegyzőkönyveket kell benyújtania az ISO 7768 vizsgálati módszer szerint végzett vizsgálatokról, amelyek a szövet mosás utáni simaságát állapítják meg.

5. VÁLLALATI TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

Az e részben leírt kritériumok a textiltermék gyártásának szabó/varró/kellékező fázisaira vonatkoznak.

26. kritérium: Alapvető munkahelyi elvek és jogok

A kérelmezőknek gondoskodniuk kell róla, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi normáiban, az ENSZ globális szerződésében és az OECD multinacionális szervezetekre vonatkozó irányelveiben leírt alapvető munkahelyi elveket és jogokat az engedélyezett termék(ek) gyártására használt valamennyi szabó/varró/kellékező gyártóhely betartsa. Az ellenőrzés céljából az ILO alábbi alapvető munkaügyi normáit kell figyelembe venni:

029	Kényszermunka
087	Az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelme
098	A szervezkedési és a kollektív tárgyalási jog
100	Egyenlő díjazás
105	A kényszermunka eltörlése
111	Megkülönböztetés (foglakoztatás és munkavégzés)
155	Munkahelyi biztonság és egészség
138	A foglakoztatás alsó korhatáráról szóló egyezmény
182	A gyermekmunka legrosszabb formáinak felszámolása

Ezeket a szabványokat közölni kell a késztermék gyártásához használt szabó/varró/kellékező gyártóhelyekkel.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek harmadik fél által végzett ellenőrzést kell tanúsítania független ellenőrzés vagy dokumentált bizonyíték alkalmazásával, beleértve a vizsgálók által elvégzett helyszíni ellenőrzéseket az ellátási láncban résztvevő szabó/varró/kellékező gyártóhelyekre vonatkozó ökocímke ellenőrzési folyamat során az engedélyezett termékekre vonatkozóan. Erre a kérelmezés után és azt követően, az engedélyezési időszakban kerül sor, ha új gyártóhelyeket vezetnek be.

27. kritérium: Farmervászon koptatásának korlátozása

Nem engedélyezett a kézi és mechanikus homokfúvás használata farmervászon koptatására.

Értékelés és ellenőrzés : a kérelmezőnek részletes információkat kell biztosítania az ökocímkés farmerszövet termékek gyártásához használt valamennyi gyártóhelyről a farmerszövet koptatásához használt alternatív eljárásokat bizonyító dokumentumokkal és fényképekkel együtt.

28. kritérium: Az uniós ökocímkén feltüntetett információk

Az opcionális címke szövegmezőjében az alábbiak valamelyike tüntethető fel:

—	Fenntarthatóbb szálgyártás (vagy az alábbi 11. táblázatból választott szöveg)

—	Kevésbé szennyező gyártási eljárások

—	Veszélyes anyagokra vonatkozó korlátozások

—	Tartósság szempontjából tesztelt

11. táblázat

A szöveg, amely a termék tartalmától függően megjelenhet az ökocímke mellett

Használt szálak	Gyártási specifikáció	A szöveg, amely megjelenhet
Pamutszálak	50 %-nál nagyobb biotartalom	xx % biopamutból készült
	95 %-nál nagyobb biotartalom	Biopamutból készült
	70 %-nál nagyobb IPM tartalom	Kevesebb peszticiddel termesztett gyapot
Mesterséges cellulózszálak	25 %-nál több tanúsított fenntartható cellulóz	xx %-ban fenntartható erdőkből származó fával készült
Mesterséges cellulózszálak	95 %-nál több tanúsított fenntartható cellulóz	Fenntartható erdőkből származó fával készült
Poliamid	20 %-nál nagyobb újrafelhasznált tartalom	xx % újrafelhasznált nejlonnal készült
Poliamid	95 %-nál nagyobb újrafelhasznált tartalom	Újrafelhasznált nejlonnal készült
Poliészter	50 %-nál nagyobb újrafelhasznált tartalom	xx % újrafelhasznált poliészterrel készült
Poliészter	95 %-nál nagyobb újrafelhasznált tartalom	Újrafelhasznált poliészterrel készült

Értékelés és ellenőrzés : A kérelmező köteles benyújtani a termék csomagolásának mintáját, amelyen látható a címke, továbbá egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a termék megfelel a fenti kritériumnak.

(1) A Tanács 2007. június 28-i 834/2007/EK rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.)

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 995/2010/EU rendelete a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról (HL L 295., 2010.11.12., 23. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(5) A Tanács 1967. június 27-i 67/548/EGK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 196., 1967.8.16., 1. o.).

(6) A Tanács 1999. március 11-i 1999/13/EK irányelve a szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról (HL L 85., 1999.3.29., 1. o.)

1. függelék

Uniós ökocímkével ellátott textilek – Korlátozott anyagok jegyzéke

Az uniós ökocímke RSL azokat a korlátozásokat tartalmazza, amelyek a textil-ellátási lánc alábbi gyártási fázisaira vonatkoznak:

szálfonás

b)	fehérítés és előkezelés

c)	festőházak

d)	nyomási eljárások

e)	kikészítési eljárások

f)	valamennyi gyártási fázis

g)	a késztermék

A g) pont alatti korlátozások közül több arra a késztermékre is vonatkozik, amelynél elemző vizsgálat lehet szükséges.

a) A szálfonásra és szövésre vonatkozó korlátozások

Anyagcsoport

Korlátozás köre

Határértékek

Ellenőrzési követelmények

i.	Rostokon és szálakon alkalmazott írezőszerek Alkalmazási terület: Fonási eljárások

Az összetevő anyagok legalább 95 %-ának (száraz tömegre vonatkoztatva) biológiailag könnyen lebomlónak kell lennie.

Minden esetben figyelembe kell venni az egyes összetevők összmennyiségét.

Biológiailag könnyen lebomló:

A feloldott szerves szén 70 %-os lebomlása 28 napon belül

vagy

60 %-os elméleti maximális oxigéncsökkenés vagy széndioxid-keletkezés 28 napon belül.

Ellenőrzés:

Vegyi anyag beszállítójának nyilatkozata OECD által vagy ISO vizsgálati eredményekkel alátámasztva

Vizsgálati módszer:

OECD 301 A, ISO 7827

OECD 301 B, ISO 9439

OECD 301 C,

(2) OECD 301 D,

ISO 10708

OECD 301 E,

OECD 301 F, ISO 9408,

ii.	Fonásioldat-adalékok, fonási adalékanyagok és készítmények hatóanyagai (ideértve a kártolási olajakat, fonási appretúrákat és kenőanyagokat) Alkalmazási terület: Elsődleges fonási eljárások

Az összetevők (száraz tömegre vonatkoztatva) legalább 90 %-ának biológiailag könnyen lebomlónak, biológiailag potenciálisan lebomlónak vagy szennyvíztisztító telepeken eltávolíthatónak kell lennie.

Minden esetben figyelembe kell venni az egyes összetevők összmennyiségét.

Biológiailag könnyen lebomló:

Lásd az a) pont ii. alpontja alatti meghatározást

Biológiailag potenciálisan lebomló:

A feloldott szerves szén 70 %-os lebomlása 28 napon belül

vagy

60 %-os elméleti maximális oxigéncsökkenés vagy széndioxid-keletkezés 28 napon belül.

Eliminálhatóság:

A feloldott szerves szén 80 %-os lebomlása 28 napon belül

Ellenőrzés:

Vegyi anyag beszállítójának nyilatkozata OECD által vagy ISO vizsgálati eredményekkel alátámasztva

Vizsgálati módszer:

Lásd az a) pont ii. alpontja alatt a biológiailag könnyű lebonthatóságra vonatkozó vizsgálatokat. A biológiailag potenciális lebonthatóságra vonatkozóan elfogadott vizsgálatok:

ISO 14593

OECD 302 A, ISO 9887, OECD 302 B, ISO 9888

OECD 302 C,

Eliminálhatóságra vonatkozó vizsgálatok: OECD 303A/B ISO 11733

b) Fehérítésre vonatkozó korlátozások

Anyagcsoport

Korlátozás köre

Határértékek

Ellenőrzési követelmények

Fonalak, szövetek és késztermékek fehérítése

Alkalmazási terület:

Összes száltípus

Klórtartalmú vegyszerek nem használhatók semmilyen szál, szövet, kötöttáru vagy késztermék fehérítésére a szintetikus cellulózszálak kivételével

n/a

Ellenőrzés:

A használat mellőzéséről szóló nyilatkozat gyártási fázisonként

c) Festőházakra vonatkozó korlátozások

Anyagcsoport

Korlátozás köre

Határértékek

Ellenőrzési követelmények

i.	Halogénezett vivőanyagok Alkalmazási terület: Poliészter, poliészter-gyapjú keverékek, akril és poliamid, ahol diszperziós színezékek használatosak.

Nem használhatók színezésgyorsítók (vivőanyagok) a szintetikus szálak és szövetek vagy poliészter-gyapjú keverékek színezésére.

Ilyen vivőanyag az 1,2-diklórbenzol, az 1,2,4-triklórbenzol, a klórfenoxi-etanol.

n/a

Ellenőrzés:

A vegyi anyag szállítójának nyilatkozata a használat mellőzéséről, SDS-adatlappal alátámasztva.

ii.	Azoszínezékek Alkalmazási terület: A 2. függelék szerinti színek alkalmazása akril, pamut, poliamid, gyapjú szálakon, kötöttárun és szöveteken.

Nem használhatók olyan azoszínezékek, amelyek rákkeltőként ismert aromás aminokat szabadítanak fel.

A 2. függelék a korlátozott aril-aminok listáját és azoknak az azoszínezékeknek az indikatív listáját tartalmazza, amelyek ilyen aril-aminokat szabadíthatnak fel. Az utóbbi útmutatóként használható azokra a színezékekre vonatkozóan, amelyeket nem szabad alkalmazni. Az aril-aminok határértékét kell alkalmazni a késztermék esetében.

30 mg/kg valamennyi amin esetében (1)

Ellenőrzés:

Az előírtak szerint elvégzendő késztermék-bevizsgálás.

Vizsgálati módszer:

EN 14362-1 és 3.

iii.	CMR színezékek Alkalmazási terület: Összes termék.

Rákkeltő, mutagén vagy a reprodukciót károsító színezékek nem használhatók.

A 2. függelék a nem használható CMR színezékek listáját tartalmazza.

n/a

Ellenőrzés:

A vegyi anyag szállítójának nyilatkozata a használat mellőzéséről, SDS adatlappal alátámasztva.

iv.	Potenciálisan érzékenységet kiváltó színezékek Alkalmazási terület: poliészter, – akril, – poliamid Bőrrel érintkező elasztikus vagy nyújtható ruhanemű vagy alsónemű

Nem használhatók potenciálisan érzékenységet kiváltó színezékek.

A 2. függelék a nem használható érzékenységet kiváltó színezékek listáját tartalmazza.

Ellenőrzés:

A vegyi anyag szállítójának nyilatkozata a használat mellőzéséről, SDS adatlappal alátámasztva.

v.	Krómsó tartalmú színezékek Alkalmazási terület: Gyapjú, poliamid

Nem használhatók krómsó tartalmú színezékek.

n/a

Ellenőrzés:

A vegyi anyag szállítójának nyilatkozata a használat mellőzéséről, SDS adatlappal alátámasztva.

vi.	Fémkomplex színezékek Alkalmazási terület: Poliamid, gyapjú, cellulózszálak

Réz, króm és nikkel alapú fémkomplex színezékek kizárólag az alábbiak színezésére engedélyezettek:

—	gyapjúszálak

—	poliamidszálak

—	gyapjú és/vagy poliamid keverékei szintetikus cellulózszálakkal

nincs

Ellenőrzés:

A vegyi anyag szállítójának nyilatkozata a használat mellőzéséről, SDS adatlappal alátámasztva

d) A nyomási eljárásokra vonatkozó korlátozások

Nyomás

i.	Színezékek és pigmentek

Az ökocímkével ellátott textíliákhoz használt színezékeknek és pigmenteknek meg kell felelniük a festőházakra vonatkozó korlátozásoknak (jelen Függelék „c” része).

Lásd a festőházakra vonatkozókorlátozásokat („c” rész)

Ellenőrzés:

A festőházakra vonatkozó előírások szerint

ii.	Nyomópaszták Alkalmazási terület: Nyomás alkalmazása esetén

A felhasznált nyomópaszták nem tartalmazhatnak 5 %-nál több illékony szerves vegyületeket (VOC). Ezek az alábbiak lehetnek:

—	alifás szénhidrogének (C10 – C20)

—	monomerek, például akrilátok, vinil-acetátok, sztirol

—	monomerek, például akrilnitril, akrilamid, butadién

—	alkoholok, észterek, poliolok

—	formaldehid

—	foszforsavészterek

—	benzol a fenti szénhidrátokból származó szennyező anyagként

—	ammónia (pl. karbamid lebomlás, biuret-reakció)

< 5,0 tömegszázalékban VOC-tartalom

Ellenőrzés:

A kérelmező nyilatkozata arról, hogy nem került sor nyomásra

vagy

A nyomtató nyilatkozata SDS-sel és/vagy a nyomópasztára vonatkozó számításokkal alátámasztva

iii.	Plasztiszol kötőanyagok Alkalmazási terület: Nyomás alkalmazása esetén

Nem használhatók „plasztiszol” adalékanyagok nyomó kötőanyagokhoz, beleértve a PVC-t és korlátozott ftalátokat.

n/a

Ellenőrzés:

A kérelmező nyilatkozata arról, hogy nem került sor nyomásra

vagy

A vegyi anyagok szállítóinak nyilatkozata a használat mellőzéséről, az adalékok SDS-adatlapjával alátámasztva.

e) A kikészítési eljárásokra vonatkozó korlátozások

Funkcionális kikészítések, kezelések és adalékok

i.	Biocid szerek, amelyek biocid tulajdonságokat kölcsönöznek a késztermékeknek. Alkalmazási terület: Összes termék

Nem építhetők be biocidek a szálakba, szövetekbe vagy késztermékbe biocid tulajdonságok elérése érdekében.

Általános példák: triklozán, nanoezüst, cink szerves vegyületek, ón szerves vegyületek, diklór-fenil(észter) vegyületek, benzimidazol származékok és izotiazolinonok.

n/a

Ellenőrzés:

A kérelmező nyilatkozata a használat mellőzéséről

ii.	Nemezelődésgátlás és zsugorodással szembeni ellenállás Alkalmazási terület: Adott esetben.

Halogénezett anyagok vagy készítmények csak nyújtott gyapjúszalagokra és laza mosott gyapjúra alkalmazhatóak.

n/a

Ellenőrzés:

A gyapjúfeldolgozók nyilatkozata a használat mellőzéséről

iii.	Víz-, folt- és olajlepergető kezelések Alkalmazási terület: Adott esetben a funkció biztosítása érdekében.

Nem alkalmazhatók fluortartalmú víz-, folt- és olajlepergető kezelések. Idetartoznak a perfluor-tartalmú és polifluor-tartalmú kezelések.

A fluort nem tartalmazó kezelések biológiailag könnyen lebomlanak, és nem halmozódnak biológiailag vizes környezetben, így vizes üledékben. Emellett meg kell felelniük a 25. a) kritérium szerinti használatra való alkalmasságnak.

n/a

Ellenőrzés:

A használat mellőzéséről szóló nyilatkozat SDS-adatlappal alátámasztva a kikészítők által általában használt lepergetőszerek esetében.

Vizsgálati módszer:

n/a

iv.	Lángmentesítő anyagok Alkalmazási terület: Adott esetben és a kölcsönhatás-fokozóknál meghatározottak szerint.

Nem használhatóak az alábbi lángmentesítő anyagok:

HBCDD – hexabróm-ciklododekán

PeBDE – pentabróm-difenil éter

OcBDE – oktabróm-difenil éter

DecaBDE – dekabróm-difenil éter

PBBs – polibrómozott bifenilek

TEPA – trisz(aziridinil)-foszfinoxid

TRIS – Trisz(2,3-dibróm-propil)-foszfát

TCEP – Trisz(2-klór-etil)-foszfát

Parafin, C10-C13, klórtartalmú (SCCP)

nincs

Ellenőrzés:

Nyilatkozat a használat mellőzéséről SDS-adatlappal alátámasztva

A kölcsönhatás-fokozó tioxid (H351) csak akkor használható lakástextilek alapbevonásához kölcsönhatás-fokozóként, ha a terméknek lángmentesítőnek kell lennie, és ha a munkahelyi foglalkozási expozíciós határértékeket betartják.

Nyolc órás átlag ELV műszakérték: 0,50 mg/m3

Ellenőrzés:

Antimon-trioxid alkalmazása esetén a kikészítőnek nyomonkövetési adatokat kell megadnia.

f) Az összes gyártási fázisra vonatkozó korlátozások

Különösen veszélyes anyagok (SVHC-k)

i.	Az ECHA által bejegyzésre jelölt anyagokról vezetett listán szereplő anyagok. Alkalmazási terület Összes termék.

Azok az SVHC-k, amelyek az 1907/2006/EK (REACH) rendelet 59. cikke alapján megfelelnek az adott rendelet 57. cikkében foglalt kritériumoknak, és szerepelnek a REACH XIV. mellékletében végleges engedélyezésre megadott jelöltlistában („Jelöltlista”), amelyek a kérelmezés idején nincsenek jelen a késztermékben, és nem kölcsönöznek funkciót a készterméknek, vagy amelyek szándékosan kerültek használatra a gyártási fázisokban, a mentesség jóváhagyásának kivételével.

A jelenlegi Jelöltlista itt tekinthető meg:

http://echa.europa.eu/web/guest/candidate-list-table

A kritérium teljesítése alóli mentesség nem adható meg SVHC-ként azonosított anyagok esetében, amelyek szerepelnek az 1907/2006/EK rendelet 59. cikkében megadott listán, és amelyek 0,10 %-nál nagyobb koncentrációban vannak jelen a cikkben vagy annak bármely homogén részében.

n/a

Ellenőrzés:

Az összes gyártási fázis és vegyianyag-beszállítóik megfelelőségi nyilatkozata.

Felületaktív anyagok, lágyítószerek és komplexképző anyagok

ii.	Valamennyi felületaktív anyag, szövetlágyító és komplexképző anyag Alkalmazási terület: Valamennyi nedves eljárás

A szövetlágyítók, komplexképző anyagok és felületaktív anyagok legalább 95 tömegszázalékának:

—	biológiailag könnyen lebomlónak kell lennie aerob körülmények között, vagy

—	biológiailag potenciálisan lebomlónak kell lennie, és/vagy

—	szennyvíztisztító telepeken eltávolíthatónak kell lennie.

A biológiai lebonthatóság referenciapontjaként a tisztítószer-összetevők adatbázisának legfrissebb változatát kell használni:

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/documents/did_list/didlist_part_a_hu.pdf

n/a

Ellenőrzés:

A vegyi anyag beszállítójának nyilatkozat SDS-adatlappal és/vagy OECD vagy ISO vizsgálati eredményekkel alátámasztva

Vizsgálati módszer:

Lásd a méretezési és fonási anyagokat (1)a) i./ii. függelék)

iii.	Nem ionos és kationos felületaktív anyagok Alkalmazási terület: Valamennyi nedves eljárás

A nem ionos és kationos felületaktív anyagoknak anaerob körülmények között is biológiailag könnyen lebomlónak kell lenniük.

A biológiai lebonthatóság referenciapontjaként a tisztítószer-összetevők adatbázisát kell használni:

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/documents/did_list/didlist_part_a_hu.pdf

n/a

Ellenőrzés:

SDS és/vagy vegyi anyag beszállítójának nyilatkozata OECD által vagy ISO vizsgálati eredményekkel alátámasztva

Vizsgálati módszer:

EN ISO 11734, ECETOC 28 OECD 311

Segédanyagok

iv.	A készítményekben és anyagokban használt segédanyagok Alkalmazási terület: Összes termék.

Az alábbi anyagok nem használhatók a textilekhez használt semmilyen készítményben vagy összetevőként, és határértékek vonatkoznak a késztermékekben való jelenlétükre:

Nonilfenol, kevert izomerek 25154-52-3

4-nonilfenol 104-40-5

4-nonilfenol, elágazó 84852-15-3

Oktilfenol 27193-28-8

4-oktilfenol 1806-26-4

4-tert-oktilfenol 140-66-9

Alkilfenol-etoxilátok (APEOk) és azok származékai:

Polioxietilénezett oktil fenol 9002-93-1

Polioxietilénezett nonil fenol 9016-45-9

Polioxietilénezett p-nonil fenol 26027-38-3

25 mg/kg összesen

Ellenőrzés:

Az alkifenolokra előírtak szerint elvégzendő késztermék-bevizsgálás.

Vizsgálati módszer:

Oldószeres extrakció, majd LCMS

Az alábbi anyagok nem használhatók semmilyen textilkészítményben vagy -anyagban:

bisz(hidrogénezett faggyú-alkil) dimetil-ammónium klorid (DTDMAC)

disztearil-dimetil ammónium klorid (DSDMAC)

di(keményített zsír) dimetil-ammónium klorid (DHTDMAC)

etilén-diamin-tetraacetát (EDTA),

Dietilén-triamin-pentaacetát (DTPA)

4-(1,1,3,3-tetra-metil-butil)fenol

1-metil-2-pirrolidon

Nitrilotriecetsav (NTA)

n/a

Ellenőrzés:

A vegyi anyagok szállítóinak nyilatkozata a használat mellőzéséről, SDS-adatlappal alátámasztva minden gyártási fázisnál.

g) A késztermékre vonatkozó korlátozások

i.	A Jelöltlistán szereplő mentesülő SVHC-k Alkalmazási terület: Elasztán, akril

N,N-dimetilacetamid (127-19-5)

Az alábbi határértékek az elasztánt és akrilt tartalmazó késztermékekre vonatkoznak:

Ellenőrzés:

Késztermék-bevizsgálás

Vizsgálati módszer:

Oldószeres extrakció, GCMS vagy LCMS

—	Csecsemők és 3 événél fiatalabb gyermekek részére készülő termékek

0,001 tömeg%

—	A bőrrel közvetlenül érintkező termékek

0,005 tömeg%

—	Bőrrel korlátozottan érintkező ruhaneműk és lakástextilek

0,005 tömeg%

ii.	Formaldehid maradványok Alkalmazási terület: Összes termék. Különleges feltételek vonatkoznak a könnyű kezelést biztosító szerekkel kezelt ruhaneműkre (amelyek gyűrődésmentesek vagy tartósan vasaltak)

Az alábbi határértékek vonatkoznak a könnyű kezelést biztosító szerekből visszamaradó formaldehidre:

Ellenőrzés:

Késztermék-bevizsgálás a könnyű kezelést biztosító szerrel kezelt termékek esetében

Minden más termék esetén nyilatkozat szükséges a használat mellőzéséről.

Vizsgálati módszer:

EN ISO 14184-1

—	Csecsemők és 3 événél fiatalabb gyermekek részére készülő termékek.

16 ppm

—	A bőrrel közvetlenül érintkező összes termék

16 ppm

—	A bőrrel korlátozottan érintkező ruhaneműk és lakástextilek

75 ppm

iii.	A szállítás és tárolás során a textilek védelmére használt biocidek. Alkalmazási terület: Összes termék

Kizárólag a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) és az 528/2012/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapján engedélyezett biocidek használata engedélyezett. A kérelmezőknek ellenőrizniük kell a legfrissebb engedélyezési listát:

http://ec.europa.eu/environment/biocides/annexi_and_ia.htm

Az alábbi speciális biocidek korlátozottak:

—	Klórfenolok (sóik és észtereik)

—	Poliklórozott bifenilek (PCB)

—	Szerves ónvegyületek, így TBT, TPhT, DBT és DOT

—	Dimetil-fumarát (DMFu)

n/a

Ellenőrzés:

Használat mellőzéséről szóló nyilatkozat leszállítás és tárolás előtt, SDS-adatlappal alátámasztva.

iv.	Extrahálható fémek Alkalmazási terület: Valamennyi termék, de eltérő határértékek vonatkoznak a csecsemőkre és a 3 évesnél fiatalabb gyermekekre.

Az alábbi határértékek a csecsemők és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek számára készített termékekre vonatkoznak:

mg/kg

Ellenőrzés:

Késztermék-bevizsgálás

Vizsgálati módszer:

Extrakció – EN ISO 105-E04-2013 (savas édes oldat)

Észlelés – ICP-MS vagy ICP-OES

Antimon (Sb)

30,0

Arzén (As)

0,2

Kadmium (Cd)

0,1

Króm (Cr)

—	Fémkomplex színezékekkel festett textíliák

1,0

—	Összes egyéb textília

0,5

Kobalt (Co)

1,0

Réz (Cu)

25,0

Ólom (Pb)

0,2

Nikkel (Ni)

—	Fémkomplex színezékekkel festett textíliák

1,0

—	Összes egyéb textília

0,5

Higany (Hg)

0,02

Az alábbi határértékek vonatkoznak az összes többi termékre, beleértve a lakástextileket:

mg/kg

Ellenőrzés:

Késztermék-bevizsgálás

Vizsgálati módszer:

Extrakció – DIN EN ISO 105-E04-2013 (savas édes oldat)

Észlelés – ICP-MS vagy ICP-OES

Antimon (Sb)

30,0

Arzén (As)

1,0

Kadmium (Cd)

0,1

Króm (Cr)

—	Fémkomplex színezékekkel festett textíliák

2,0

—	Összes egyéb textília

1,0

Kobalt (Co)

—	Fémkomplex színezékekkel festett textíliák

4,0

—	Összes egyéb textília

1,0

Réz (Cu)

Ólom (Pb)

50,0

Nikkel (Ni)

1,0

Higany (Hg)

1,0

0,02

v.	Bevonatok, laminátok és membránok Alkalmazási terület: Amennyiben a textilszerkezetbe épülnek be

A polimerek nem tartalmazhatják az alábbi ftalátokat:

DEHP (bisz(2-etilhexil)-ftalát)

BBP (butil-benzol-ftalát)

DBP (dibutil-ftalát)

DMEP (Bis2-metoxietil) ftalát

DIBP (diizobutil-ftalát)

DIHP (Di-C6-8-elágazó alkilftalátok)

DHNUP (Di-C7-11-elágazó alkilftalátok)

DHP (di-n-hexil-ftalát)

Összesen 0,10 tömeg%

Ellenőrzés:

A polimergyártó nyilatkozata a használat mellőzéséről SDS-sel alátámasztva az anyagban használt plasztizálószerek esetében. Amennyiben nincsenek elérhető információk, bevizsgálásra lehet szükség.

Vizsgálati módszer:

MSZ EN ISO 14389

A fluorpolimer membránok és laminátok használhatók utcai viselethez és technikai külső ruházathoz. Nem gyárthatók PFOA vagy bármely magasabb homológjának használatával az OECD által meghatározottak szerint.

Ellenőrzés:

A membrán vagy laminátum gyártójának nyilatkozata a megfelelőségről a polimergyártás tekintetében.

vi.	Kellékek, például gombok, patentek és húzózárak Alkalmazási terület: Amennyiben a ruhaszerkezetbe épülnek be

Fémkellékek esetében:

Ellenőrzés:

A fémösszetevők összetételének vizsgálata

Vizsgálati módszerek:

Nikkel migráció esetén

EN 12472-2005

EN 1811-1998+A1-2008

Egyéb fémek esetén

Észlelés – GC-ICP-MS

Migrációs határérték vonatkozik a nikkel tartalmú fémötvözetekre, amelyek közvetlenül és huzamosabb ideig érintkeznek a bőrrel.

Nikkel 0,5 μg/cm2/hét

Emellett vizsgálatot kell elvégezni az alábbi fémek jelenlétében, amelyekre a következő határértékek vonatkoznak:

Ólom (Pb),

90 mg/kg

Kadmium (Cd)

—	csecsemők és 3 événél fiatalabb gyermekek részére készülő termékek:

50 mg/kg

—	összes többi termék, beleértve a lakástextileket:

100 mg/kg

Króm (Cr), ahol krómozott díszítést alkalmaznak

60 mg/kg

Higany (Hg)

60 mg/kg

Az alábbi ftalátok nem használhatók semmilyen műanyag kellékben:

—	DEHP (bisz(2-etilhexil)-ftalát)

—	BBP (butil-benzol-ftalát)

—	DBP (dibutil-ftalát)

—	DMEP (Bis2-metoxietil) ftalát

—	DIBP (diizobutil-ftalát)

—	DIHP (Di-C6-8-elágazó alkilftalátok)

—	DHNUP (Di-C7-11-elágazó alkilftalátok)

—	DHP (di-n-hexil-ftalát)

Az alábbi ftalátok nem használhatók gyermekruhákban, mert fennáll a veszélye annak, hogy a gyermekek a kelléket (pl. húzózár füle) a szájukba veszik:

—	DINP (di-izononil-ftalát)

—	DIDP (di-izodecil-ftalát)

—	DNOP (d-n-oktil ftalát)

n/a

Ellenőrzés:

Műanyagok esetén SDS benyújtása szükséges.

(1) Intézkedések szükségesek a 4-amino-azo-enzol jelenlétéből származó tévesen pozitív eredmények elkerülése érdekében.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i 98/8/EK irányelve a biocid termékek forgalomba hozataláról (HL L 123., 1998.4.24., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-i 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

2. függelék

SZÍNEZÉKKORLÁTOZÁSOK

a) Karcinogén aromás aminok

Aril-amin	CAS-szám
4-amino-difenil	92-67-1
Benzidin	92-87-5
4-klór-o-toluidin	95-69-2
2-naftil-amin	91-59-8
o-amino-azotoluol	97-56-3
2-amino-4-nitrotoluol	99-55-8
4-klóranilin	106-47-8
2,4-diamino-anizol	615-05-4
4,4′-diamino-difenil-metán	101-77-9
3,3'-diklór-benzidin	91-94-1
3,3'-dimetoxi-benzidin	119-90-4
3,3'-dimetil-benzidin	119-93-7
3,3′-dimetil-4,4′-diamino-difenil-metán	838-88-0
p-krezidin	120-71-8
4,4'-metilén-bisz(2-klór-anilin)	101-14-4
4,4'-oxi-dianilin	101-80-4
4,4'-tio-dianilin	139-65-1
o-toluidin	95-53-4
2,4-diamino-toluol	95-80-7
2,4,5-trimetil-anilin	137-17-7
4-amino-azo-benzol	60-09-3
o-anizidin	90-04-0
2,4-xilidin	95-68-1
2,6-xilidin	87-62-7

b) Azoknak a színezékeknek az indikatív listája, amelyek karcinogén aromás aminokat bocsáthatnak ki

Diszperziós színezékek
Disperse Orange 60	Disperse Yellow 7
Disperse Orange 149	Disperse Yellow 23
Disperse Red 151	Disperse Yellow 56
Disperse Red 221	Disperse Yellow 218
Alap színezékek
Basic Brown 4	Basic Red 114
Basic Red 42	Basic Yellow 82
Basic Red 76	Basic Yellow 103
Basic Red 111
Savas színezékek
CI Acid Black 29	CI Acid Red 24	CI Acid Red 128
CI Acid Black 94	CI Acid Red 26	CI Acid Red 115
CI Acid Black 131	CI Acid Red 26:1	CI Acid Red 128
CI Acid Black 132	CI Acid Red 26:2	CI Acid Red 135
CI Acid Black 209	CI Acid Red 35	CI Acid Red 148
CI Acid Black 232	CI Acid Red 48	CI Acid Red 150
CI Acid Brown 415	CI Acid Red 73	CI Acid Red 158
CI Acid Orange 17	CI Acid Red 85	CI Acid Red 167
CI Acid Orange 24	CI Acid Red 104	CI Acid Red 170
CI Acid Orange 45	CI Acid Red 114	CI Acid Red 264
CI Acid Red 4	CI Acid Red 115	CI Acid Red 265
CI Acid Red 5	CI Acid Red 116	CI Acid Red 420
CI Acid Red 8	CI Acid Red 119:1	CI Acid Violet 12
Direkt színezékek
Direct Black 4	Basic Brown 4	Direct Red 13
Direct Black 29	Direct Brown 6	Direct Red 17
Direct Black 38	Direct Brown 25	Direct Red 21
Direct Black 154	Direct Brown 27	Direct Red 24
Direct Blue 1	Direct Brown 31	Direct Red 26
Direct Blue 2	Direct Brown 33	Direct Red 22
Direct Blue 3	Direct Brown 51	Direct Red 28
Direct Blue 6	Direct Brown 59	Direct Red 37
Direct Blue 8	Direct Brown 74	Direct Red 39
Direct Blue 9	Direct Brown 79	Direct Red 44
Direct Blue 10	Direct Brown 95	Direct Red 46
Direct Blue 14	Direct Brown 101	Direct Red 62
Direct Blue 15	Direct Brown 154	Direct Red 67
Direct Blue 21	Direct Brown 222	Direct Red 72
Direct Blue 22	Direct Brown 223	Direct Red 126
Direct Blue 25	Direct Green 1	Direct Red 168
Direct Blue 35	Direct Green 6	Direct Red 216
Direct Blue 76	Direct Green 8	Direct Red 264
Direct Blue 116	Direct Green 8,1	Direct Violet 1
Direct Blue 151	Direct Green 85	Direct Violet 4
Direct Blue 160	Direct Orange 1	Direct Violet 12
Direct Blue 173	Direct Orange 6	Direct Violet 13
Direct Blue 192	Direct Orange 7	Direct Violet 14
Direct Blue 201	Direct Orange 8	Direct Violet 21
Direct Blue 215	Direct Orange 10	Direct Violet 22
Direct Blue 295	Direct Orange 108	Direct Yellow 1
Direct Blue 306	Direct Red 1	Direct Yellow 24
Direct Brown 1	Direct Red 2	Direct Yellow 48
Direct Brown 1:2	Direct Red 7
Direct Brown 2	Direct Red 10

c) CMR-nek minősülő vagy potenciálisan érzékenységet kiváltó színezékek

Rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító színezékek
C.I. Acid Red 26	C. I. Direct Black 38	C.I. Disperse Blue 1
C.I. Basic Red 9	C. I. Direct Blue 6	C.I. Disperse Orange 11
C.I. Basic Violet 14	C. I. Direct Red 28	C. I. Disperse Yellow 3
Potenciálisan érzékenységet kiváltó diszperziós színezékek
C.I. Disperse Blue 1	C.I. Disperse Blue 124	C.I. Disperse Red 11
C.I. Disperse Blue 3	C.I. Disperse Brown 1	C.I. Disperse Red 17
C.I. Disperse Blue 7	C.I. Disperse Orange 1	C.I. Disperse Yellow 1
C.I. Disperse Blue 26	C.I. Disperse Orange 3	C.I. Disperse Yellow 3
C.I. Disperse Blue 35	C.I. Disperse Orange 37	C.I. Disperse Yellow 9
C.I. Disperse Blue 102	C.I. Disperse Orange 76	C.I. Disperse Yellow 39
C.I. Disperse Blue 106	C.I. Disperse Red 1	C.I. Disperse Yellow 49

3. függelék

A mosás, szárítás és keményítés energiahatékonysága terén elérhető legjobb technika

Terület

BAT-technikák

1.	Általános energiagazdálkodás

1.1.

Almérés

1.2.	Folyamatkövetés és automata ellenőrző rendszerek folyamatellenőrzés, töltési mennyiségek, hőmérsékletek és időzítés esetén

1.3.	Csővezetékek, szelepek és karimák szigetelése

1.4.	Frekvenciavezérelt villanymotorok és szivattyúk

1.5.	Gépek zárt konstrukciója páraveszteség csökkentésére

1.6.	Víz- és folyadék-újrahasznosítás/-újrafelhasználás kötegelt eljárásokban

1.7.	Hővisszanyerés, pl. öblítővíz, gőzkondenzátum, technológiai levegőelszívás, füstgázok

2.	Mosási és öblítési eljárás

2.1.	Hűtővíz technológiai vízként történő használata

2.2.	Átfolyásos mosás helyettesítése elvezető/beeresztő mosással

2.3.	„Intelligens” öblítési technológiák használata vízáramlás-vezérlőkkel és ellenáramokkal

2.4.	Hőcserélők beszerelése

3.	Szárítás és keményítés feszítőkeretek használatával

3.1.	Levegőáramlás optimalizálása

3.2.	Burkolatok szigetelése

3.3.	Hatékony égetőrendszerek beszerelése

3.4.	Hővisszanyerő rendszerek beszerelése

Megjegyzés:

Az uniós tagállamok hatóságai által az Európai Bizottság textil BREF (2003) kiadványának közzététele után hivatkozott és javasolt új BAT-technikákat a fentiekben felsoroltak mellett kell figyelembe venni.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 174

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. június 13.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2014/347/EU
	*	A Tanács határozata (2014. február 20.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, az Örmény Köztársaság uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyv megkötéséről	1
		Jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, az Európai Unió és az Örmény Köztársaság közötti, az Örmény Köztársaság uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó keretmegállapodásról	3
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 622/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. február 14.) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettől az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás tekintetében történő eltérésről ( 1 )	7
	*	A Bizottság 623/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. február 14.) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettől a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás tekintetében való eltérésről ( 1 )	12
	*	A Bizottság 624/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. február 14.) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettől a Clean Sky 2 Közös Vállalkozás tekintetében való eltérésről ( 1 )	14
	*	A Bizottság 625/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 13.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetőkre, szponzorokra, eredeti hitelezőkre és értékpapírosítást kezdeményező intézményekre vonatkozóan az átruházott hitelkockázattal szembeni kitettségekkel kapcsolatos követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok útján történő kiegészítéséről ( 1 )	16
	*	A Bizottság 626/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 10.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról	26
	*	A Bizottság 627/2014/EU rendelete (2014. június 12.) az 582/2011/EU rendeletnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében a részecskekibocsátás fedélzeti diagnosztikai rendszerek általi megfigyelése tekintetében történő módosításáról ( 1 )	28
	*	A Bizottság 628/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 12.) a 341/2007/EK rendeletnek a Kínából származó fokhagymára vonatkozó behozatali vámkontingens tekintetében történő módosításáról	31
	*	A Bizottság 629/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 12.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a metil-nonil-keton hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról ( 1 )	33
	*	A Bizottság 630/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 12.) az al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 215. alkalommal történő módosításáról	35
		A Bizottság 631/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 12.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	38
		HATÁROZATOK
		2014/348/EU
	*	A Tanács határozata (2014. június 5.) az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás az egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyvének módosításával kapcsolatosan az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról	40
	*	A Tanács 2014/349/KKBP határozata (2014. június 12.) az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójáról (EULEX KOSOVO) szóló 2008/124/KKBP együttes fellépés módosításáról	42
		2014/350/EU
	*	A Bizottság határozata (2014. június 5.) a textiltermékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (az értesítés a C(2014) 3677. számú dokumentummal történt) ( 1 )	45