(1)

2011. szeptember 19-én a Hatósághoz panasz (dokumentumszám: 608967) érkezett az izlandi állam (a továbbiakban: az állam) és Reykjavík városa (a továbbiakban: a város) által a Harpa koncertterem és konferenciaközpont (a továbbiakban: Harpa) konferenciaszervezési szolgáltatásai és éttermi/vendéglátóipari szolgáltatásai számára nyújtott állítólagos támogatásról (2).

(2)

Miután minden kért információ megérkezett az izlandi hatóságoktól, és azt követően, hogy a Hatóság a 2012. június 5-i találkozón megvitatta velük az ügyet (3), a Hatóság a 2013. március 20-i 128/11/COL határozatával elindította a hivatalos vizsgálati eljárást a Harpa koncertterem és konferenciaközpont finanszírozásával kapcsolatos állami támogatással kapcsolatosan (a továbbiakban: 128/11/COL határozat vagy az eljárás megindításáról szóló határozat).

(3)

2013. május 28-án kelt levelükben (dokumentumszám: 673762) az izlandi hatóságok benyújtották a Hatóság határozatához fűzött megjegyzéseiket. Az ügy a Hatóság és az izlandi hatóságok között 2013. június 4-én lezajlott találkozón is megbeszélés tárgya volt.

(4)

A 128/13/COL hatósági határozatot 2013. augusztus 8-án közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak EGT-kiegészítésében. Az érdekelt feleknek egy hónap állt rendelkezésére a Hatóság eljárás megindításáról szóló határozatára vonatkozó észrevételek megtételére. A Hatósághoz érdekelt felektől nem érkeztek észrevételek.

(5)

A 128/13/COL határozatában a Hatóság megvizsgálta a Harpa koncertterem és konferenciaközpont finanszírozását. A Harpa egy többcélú épület Reykjavík központjában, amelynek jelenlegi tulajdonosa az izlandi állam (54 %) és Reykjavík városa (46 %), amelyek együttesen járultak hozzá a finanszírozásához.

(6)

1999-ben Reykjavík főpolgármestere az izlandi kormány képviselőivel együtt bejelentette, hogy Reykjavík központjában egy koncerttermet és konferenciaközpontot építenek. 2002 végén az izlandi állam és a város megállapodást írtak alá a projektről, a következő évben pedig megalapították az Austurhöfn-TR ehf. céget a projekt felügyeletének céljára (4).

(7)

A Harpa eredeti üzleti modellje szerint egy magáncég volt a felelős az építkezésért és az épület majdani üzemeltetéséért, az állam és a város által nyújtandó éves hozzájárulásért cserébe. 2004 áprilisában az Állami Kereskedelmi Központ előminősítési eljárást hirdetett meg a projektre, és 2005-ben egy értékelő bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Portus ehf. korlátozott felelősségű társaság ajánlata a legkedvezőbb a kapott négy ajánlat közül. Ezt követően az izlandi állam és a város szerződést (a továbbiakban: projekt megállapodás) kötött a Portusszal a koncertterem és konferenciaközpont megépítésére és üzemeltetésére (5). Ám 2008-ban, a gazdasági összeomlást követően a kiválasztott magánpartner súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdött és kilépett a projektből, így a Harpa felépítését elhalasztották.

(8)

Amikor a magánpartner kilépett a projektből, a Harpának körülbelül a felét már felépítették és így az izlandi hatóságoknak döntést kellett hozniuk a Harpa jövőjéről. Az izlandi hatóságok szerint ebben az időben lényegében három lehetőség állt rendelkezésükre (6):

(9)

Egyértelmű volt az is, hogy hosszú távon problémákat okozna „félkészen” hagyni a városközpontban egy akkora épületet, mint a Harpa, és mindez értékvesztéshez vezetne. Így nem minősült járható útnak a projekt leállítása, tekintettel a projekt elindítására áldozott jelentős forrásokra, valamint egy esetleges későbbi újraindítás nagy költségeire és bonyolult eljárására. Ezért 2009 februárjában Reykjavík polgármestere és az oktatási miniszter között megállapodás jött létre, amely szerint az állam és a város folytatja a projekt megépítését magánpartner nélkül (7).

(10)

Ezután az Austurhöfn-TR ehf. átvette a projektet és a terveket felülvizsgálták annak érdekében, hogy gazdaságosabb megoldásokat találjanak az építkezésre és az épület terveire. Az állam és a város sajtóközleményében azt jelezte, hogy az átvétel ideiglenes megoldás, és a Harpa tulajdonjogát és finanszírozását a gazdasági válságból való kilábalás után felülvizsgálják. A projektmegállapodást 2010-ben módosították, hogy az a projekt új menedzsmentjét és a magánpartner kilépését tükrözze (8), majd az építkezés folytatódott. A Landsbankinn gyakorlatilag a beruházási költségek nagy részét leírta, és az eljárás során minden jegyzett tőkét leírtak. 2011-ben befejeződött a Harpa építése, az épületet pedig 2011. augusztus 20-án hivatalosan megnyitották.

(11)

Egészen a közelmúltig több korlátozott felelősségű társaság működött közre a Harpával kapcsolatos tevékenységekben, mégpedig: A Portus ehf., ami a Harpa ingatlanért és üzemeltetésért volt felelős, valamint a Situs ehf., ami az azonos helyszínre tervezett egyéb épületekért volt felelős. A Portus két alvállalkozóval rendelkezett: az egyik a Totus ehf. volt, magának az ingatlannak a tulajdonosa, és az Ago ehf., amelyik valamennyi tevékenységért felelős volt a Harpában és bérelte az ingatlant a Totustól. A Situsi szintén két alvállalkozóval rendelkezett: az egyik a Hospes ehf., ami egy, a területen megépítendő szálloda tulajdonosa és üzemeltetője lett volna, valamint a Custos ehf., ami a területen megépítendő bármely más épület tulajdonosa és üzemeltetője lett volna.

(12)

Ugyanakkor az üzemeltetési költségek csökkentése és a hatékonyság fokozása érdekében az Austurhöfn-TR ehf. vezető testülete 2012 decemberében úgy döntött, hogy a Harpa üzemeltetési struktúráját egyszerűsíti azáltal, hogy az üzemeltetésben szerepet vállaló korlátozott felelősségű társaságok túlnyomó részét egyetlen cégbe olvasztja össze. Az állam és a város ezért létrehozta a Harpa Koncertterem és Konferenciaközpont ehf. céget (eredeti nyelven: Harpa tónlistar- og ráðstefnuhús ehf.), amely a Harpa valamennyi tevékenységét felügyeli. A Harpa struktúrájának egyszerűsítése egy hosszú távú terv része, amelynek célja a Harpa üzemeltetésének fenntarthatóvá tétele.

(13)

Az izlandi hatóságok szerint a Harpa célja, hogy sokszínű és ambiciózus zenei és kulturális élet fóruma legyen Izlandon, mindig az aktuálisan legkiemelkedőbb izlandi művészek népszerűsítésével, hangsúlyt fektetve a zenei rendezvények sokszínűségére. A Harpa ezen túlmenően a tervek szerint ösztönözte volna az izlandi kulturális és zenei élet innovatív törekvéseit, és hangsúlyt kívánnak fektetni a nemzetközi kapcsolatokra, hogy a Harpát érdemes legyen felkeresniük az Izlandra látogató külföldi művészeknek.

(14)

Továbbá a Harpát mindenfajta, úgy hazai, mint külföldi konferencia, találkozó és összejövetel fórumának szánják, és célul tűzték Izland nemzetközi konferenciák színteréül szolgáló pozíciójának megerősítését azáltal, hogy más országok konferencialétesítményeivel versenyképes szolgáltatásokat és konferenciatermeket kínálnak. A Harpa célja az izlandi turizmus népszerűsítése is, továbbá Reykjavík városközpontjának megerősítése azáltal, hogy a Harpát a környék valamennyi izlandi lakosát szolgáló központtá teszik, az izlandi és külföldi látogatók számára pedig új célponttá válik, hogy felkeltsék az érdeklődést az épület megismerése, a kínált szolgáltatások igénybevétele, valamint az épület építészeti értékeinek és az itt bemutatott művészeti alkotások felfedezése iránti.

(15)

Mind az izlandi szimfonikus zenekar, mind pedig az izlandi opera, továbbá a Reykjavík Big Band zenekar is hosszú távú szerződést kötött a Harpával az egyes létesítmények használatáról. A Harpa a konferenciákon túl számos művészeti rendezvénynek ad teret, mint például izlandi és külföldi előadók pop- és rock-koncertjeinek. A Harpa egyéb tevékenységei közé tartoznak a Harpa helységeit bérlő magánvállalkozások által üzemeltetett vendéglátóipari létesítmények, éttermek, valamint zeneműbolt és bútorbolt. A magánüzemeltetők piaci feltételek mellett bérlik ezeket a létesítményeket, és ezekre olyan pályázati eljárást írtak ki, amely során a legkedvezőbb ajánlatot választották ki.

(16)

A Harpa megépítése előtt nem volt olyan megfelelő akusztikájú koncertterem Izlandon, amelynek befogadó képessége meghaladta volna a 300 főt, és amely mind az izlandi szimfonikus zenekart, mind pedig az izlandi operát ki tudta volna szolgálni. Az izlandi hatóságok ezért úgy vélték, hogy szükséges volt egy olyan kulturális létesítmény megépítése, amely biztosítja az izlandi állampolgároknak a zene és a művészetek élvezetét. A konferencialétesítményeket illetően az izlandi hatóságok szerint nem volt Izlandon nagyobb konferenciák megszervezésére alkalmas konferenciaközpont vagy létesítmény.

(17)

A Harpa 28 000 négyzetméter területű és Reyjkjavik régi kikötőjében helyezkedik el (cím: Austurbakki 2.). Az épületet a dán Henning Larsen építésziroda tervezte a Batteríið arkitektar izlandi építészirodával együttműködésben. Az építészekkel együttműködésben Ólafur Elíasson művész tervezte az épület körül az üvegszerkezetet. Az akusztikáért, hangszigetelésért, a színház tervezéséért és a hangtechnikáért az Artec Consultants Inc. a felelős.

(18)

Az épület kialakításakor fő szempont volt a sokszínűség és a megfelelő létesítmények biztosítása minden típusú koncerthez és konferenciához, továbbá az, hogy izlandiak számára létrehozzák az országban korábban nem létező létesítményeket. A Harpa már több díjat nyert a koncerttermeiért; a Gramophone magazin az új évezred egyik legkiválóbb koncerttermének választotta, a Travel & Leisure magazin pedig a „Legjobb előadói helyszín 2011” címet ítélte meg neki. Ezenkívül 2013-ban a Harpa nyerte az EU kortárs építészeti díját, a Mies van der Rohe-díjat (9).

(19)

A Harpán belüli termek áttekintése következik az izlandi hatóságok leírása alapján (10):

(20)

A Harpában 7 kisebb konferenciaterem található, amelyek 8–250 személyt tudnak befogadni, továbbá több közösségi tér található az épületben, amelyeket időnként kiállítások és fogadások számára bérbe adnak, ezzel is növelve a cég bevételeit. A konferenciatermek kisebb termekre oszthatóak. Valamennyi konferenciaterem megfelelően felszerelt technikailag, kivetítőt, internetes felszerelést és hangerősítő rendszert tartalmaz.

(21)

A korábban már jelzettek szerint a Harpa az Austurhöfn-TR ehf. cégen keresztül kizárólagos állami és városi tulajdonban áll. Az állam és a város kötelezettségét a 2006-os projekt megállapodás 13. cikke szabályozza (11). Az állam és a város éves kifizetéseit költségvetéseik fedezik. A 2011-es állami költségvetés szerint az éves állami hozzájárulást 424,4 millió ISK-ra becsülték. A 2012-es évre az az éves állami hozzájárulást 553,6 millió ISK-ra becsülték. A Harpa számára nyújtott közfinanszírozást minden esetben a projektben való részvétel arányában biztosítják, vagyis az állam 54 %-ot, a város pedig 46 %-ot folyósít. A hozzájárulásokat a fogyasztói indexszel indexálják.

(22)

Az állami és városi költségvetési hozzájárulásokon túl Izland kormánya és Reykjavík város kötelezettséget vállalt a Harpa üzemeltetéséhez biztosított rövid lejáratú hitelre, amíg a projekt költségeit fedező hosszú távú finanszírozás be nem fejeződik. 2013-tól a hitel teljes összege 794 millió ISK volt, 5 %-os kamattal és 200 bázispont prémiummal. A hitel visszafizetési határideje 2013. február 15. volt. 2013. március 6-án a város, az állam és a Harpa Koncertterem és Konferenciaközpont ehf. megállapodást írt alá arról, hogy az áthidaló hitelt a Harpa jegyzett tőkéjévé alakítják át, mivel a cégnek eddig semmifajta tőkét nem nyújtottak be. Ugyanebben a megállapodásban az állam és a város kötelezettséget vállalt a Harpának nyújtandó ideiglenes éves kifizetésekre 160 millió ISK értékben a 2013–2016-os évekre, hogy elsődlegesen a Harpára kivetett ingatlanadókat fedezzék, mivel azok a vártnál jóval magasabbnak bizonyultak (12). Másodszor, a Harpával kapcsolatos, előre nem látott más költségek is felmerültek.

(23)

Az állam és a város havonta biztosít támogatást a Harpával kapcsolatos hitelkötelezettségek kifizetéséhez. Mivel a projektet önfenntartónak tervezték, a haszonnak minden üzemeltetési költséget fedeznie kell. A tulajdonosoktól kapott támogatás tehát – az izlandi hatóságok szerint – csak a kintlévő hitelek fedezését szolgálja (13).

(24)

2013. április 16-án új megállapodás (a továbbiakban: a 2013-as projektmegállapodás) került aláírásra, amely felváltotta a módosított projektmegállapodást (14). Az új megállapodás értelmében a város és az állam hozzájárulása továbbra is feltétel nélküli kifizetés lesz, havonta azonos összegekben, évi 595 000 000 ISK 35 éven át, 2011 márciusától. Amikor 2013 márciusától az éves összeget a fogyasztói árindex növekedése miatt kiigazították, az éves fizetendő összeg 1 023 339 932 ISK lett (15).

(25)

Az Austurhöfn-TR ehf. 2012-re tervezett éves pénzügyi kimutatása szerint a társaság jelentős üzemeltetési veszteségre számított; ez összesen 406,5 millió ISK értékű – kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti – negatív jövedelmnek (EBITDA) feleltethető meg. A Harpa konferenciaközpontja 2012-ben 120 millió ISK negatív EBITDA mellett működött, és ugyanez áll a „más művészeti tevékenységekre” (131 millió ISK negatív EBITDA). A tervezett éves pénzügyi kimutatások és bevétel elemzések a 2013-as évre szintén jelentős üzemeltetési veszteséget prognosztizálnak, körülbelül 348 millió ISK értékben, a konferenciatevékenységek és az „egyéb művészeti tevékenységek” veszteséges működéséből adódóan (16).

(26)

Az eredeti projekt megállapodás szerint a Harpa üzemeltetésében résztvevő különböző cégek, valamint a különböző műveletek és tevékenységek között pénzügyi megosztást terveztek:

13.11.1.   A magánpartner állandó jelleggel biztosítani fogja, hogy pénzügyileg elkülönül az ingatlankezelő cég, az üzemeltető cég, a Hringur és a magánpartner. Mindegyik gazdálkodó egység pénzügyi szempontból elkülönülten kezelendő és működtetendő.

13.11.2.   A magánpartner állandó jelleggel biztosítani fogja, hogy pénzügyi megosztás van – azaz külön könyveléssel rendelkezik – a munkadíjak és a többi működési terület és tevékenység között a folyószámlán belül. A magánpartner állandó jelleggel biztosítani fogja, hogy a szerződéses időszak alatt az ügyfél kérésére kimutatható a pénzügyi elkülönülés fennállása.”

(27)

A Harpa működési területe több kategóriára oszlik: 1) az izlandi szimfonikus zenekar, 2) az izlandi opera, 3) más művészeti tevékenységek, 4) konferenciaszolgálat, 5) üzemeltetés, 6) jegyeladások, 7) létesítményfenntartás, 8) menedzsment költségek. E költségkategóriák mindegyike immár a Harpa – tónlistar- og ráðstefnuhús ehf. alá tartozik, és az egyes kategóriákhoz tartozó bevételek, valamint kiadások az adott kategória költségvetésében szerepelnek. Az olyan szokásos üzemeltetési költségek, mint például a fizetések, a rezsi (fűtés és áram), valamint az adminisztratív költségek egy költségfelosztási modell szerint oszlanak meg a kategóriák között (17).

(28)

Az intézkedések részletes leírását lásd a Hatóság 128/13/COL határozatában (18).

(29)

A 128/13/COL határozatában a Hatóság elsősorban azt vizsgálta, hogy a Harpa finanszírozása állami támogatásnak felelt-e meg, és ha igen, a támogatás összeegyeztethető volt-e az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseivel.

(30)

Az izlandi hatóságok szerint a Harpa finanszírozása nem foglal magában állami támogatást, mivel megfelelően biztosították, hogy a koncertterem és a konferenciaközpont különféle tevékenységeiről külön könyvelést vezessenek. Ezen állítás alátámasztására az izlandi hatóságok benyújtották két könyvelőcég jelentését a Harpa működésében részt vevő vállalatok számviteli elkülönítése tekintetében. Az izlandi hatóságok egy árképzési elemzést is benyújtottak, amelyben méret és kapacitás alapján összevetették a Reykjavíkban található hasonló konferenciatermek árszabását. Ezenfelül az izlandi hatóságok fenntartották, hogy a konferencia-üzletág kedvező hatással van a Harpa egyéb tevékenységeire is, és enélkül a többi tevékenység jóval magasabb költségekkel járna.

(31)

Ugyanakkor a Hatóság előzetes véleménye szerint a Harpa finanszírozása az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdése értelmében tartalmazott állami támogatást. A következő szempontokat határozták meg a 128/13/COL határozatban:

(32)

Ezenkívül a Hatóság kétségbe vonta, hogy az állami támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető az EGT-megállapodással. Az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás az EGT működésével összeegyeztethetőnek tekinthető, ha az az EGT-n belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben. Az izlandi hatóságok kijelentették, hogy a kérdéses intézkedés elsődleges célkitűzése a kultúra támogatása volt egy olyan koncertterem megépítése révén, amely egyaránt otthont tud adni az izlandi szimfonikus zenekarnak és az izlandi operának. A Hatóság elfogadta, hogy a kulturális cél miatt a szimfonikusok és az opera létesítményeinek megépítése és üzemeltetése a kultúrát előmozdító támogatásnak minősülhet.

(33)

A Hatóság azt is elfogadta, hogy egy Harpához hasonló infrastruktúra arra is alkalmas, hogy különféle gazdasági tevékenységeket folytassanak benne (pl. éttermek, kávézók és boltok üzemeltetése, konferenciák és könnyűzenei koncertek szervezése). Annak érdekében azonban, hogy a verseny ne torzuljon, olyan biztosítékokat kell bevezetni, amelyek biztosítják, hogy a kereskedelmi tevékenységek és a támogatott kulturális tevékenységek között ne valósuljon meg kereszttámogatás. A Hatóság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy kétségesnek tartja, hogy az izlandi hatóságok bevezették a megfelelő biztosítékokat az ilyen kereszttámogatás megakadályozására. Következésképpen a Hatóság – az előzetes értékelésre alapozva – kételkedett abban, hogy a Harpa megépítése és működése összeegyeztethető lehet az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében.

(34)

Az izlandi hatóságok észrevételei azon álláspontjukat tükrözték, hogy a Harpa üzemeltetésének finanszírozása nem foglal magában állami támogatást, mivel megfelelően biztosították, hogy a cégek a Harpán belüli különböző tevékenységekre elkülönített könyvelést vezettek (21).

(35)

Az izlandi hatóságok nem vitatták, hogy a Harpának nyújtott pénzügyi hozzájárulások állami forrásokból történtek és az államnak tudhatóak be. Ugyanakkor fenntartják, hogy a Harpa nem tekinthető az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében vállalkozásnak. Az izlandi hatóságok szerint a Harpa egy olyan infrastrukturális és kulturális helyszín, amelynek célja a kultúra és az izlandi örökség megőrzése és támogatása, ezért nem tekinthető úgy, hogy versenypiacon kínál árukat és szolgáltatásokat. Ezen túlmenően izlandi hatóságok szerint az gazdasági előny feltétele sem teljesül ebben az esetben, mivel biztosították, hogy a Harpa kereskedelmi része nem az állami forrásokon keresztül kapjon finanszírozást, azt kizárólag a kulturális tevékenységekre adják. Végül a Szerződő Felek közötti versenyre és kereskedelemre gyakorolt hatás tekintetében az izlandi hatóságok megjegyzik, hogy Izland földrajzi helyzetét szem előtt kell tartani, továbbá nem valószínű, hogy az EGT-megállapodásban részes egyéb államokból származó látogatók kifejezetten koncertek vagy hasonló események céljából utaznának Izlandra.

(36)

Az izlandi hatóságok hangsúlyozták, hogy a Harpa tevékenységi köre általában nem kereskedelmi jellegű. Álláspontjuk szerint a Harpa magánvállalkozásként nem jött volna létre és nem lehet magánvállalkozói csoporthoz hasonlítani. Ezért az izlandi hatóságok szerint a tények egyértelműen bebizonyítják, hogy a piacgazdasági szereplő teszt (MEOT) korlátozásokkal alkalmazható ebben az ügyben.

(37)

A Harpa igazgatóival folytatott megbeszéléseket követően az izlandi hatóságok javasolták, hogy a kereszttámogatások megakadályozása érdekében alkalmazandó struktúra ne különálló társaságok vagy a konferenciatevékenységek kötelező közbeszerzési eljárása formájában valósuljon meg. Az izlandi hatóságok biztosak abban, hogy más intézkedések jobban alkalmazhatóak és kisebb nehézségeket okoznak az intézmény működésében. Ezért tekintet nélkül arra, hogy a Harpa finanszírozásához és működtetéséhez használt állami források az állami támogatásokról szóló szabályokkal összeegyeztethető állami támogatásnak minősülnek-e – vagy egyáltalán nem minősülnek állami támogatásnak –, az izlandi hatóságok egyetértenek abban, hogy intézkedéseket kell végrehajtani annak érdekében, hogy semmiféle jogellenes támogatás ne torzítsa a versenyt a konferenciapiacon.

(38)

Az izlandi hatóságok egyetértenek a Hatósággal abban a tekintetben, hogy biztosítani kell a konferenciatevékenységek pénzügyi elkülönítését a Harpa többi tevékenységétől, és biztosítékokat kell alkalmazni a két rész közötti kereszttámogatások megelőzésére. Ezért két fő intézkedést hoztak a kereskedelmi és más tevékenységek megfelelő szétválasztásának biztosítására, valamint az előzőnek juttatott bármilyen támogatás megelőzésére:

(39)

Az izlandi hatóságok javaslattervezetet nyújtottak be a Harpa konferenciaszolgáltatása számláinak teljes elkülönítésére, amely figyelembe veszi az új kiadás- és bevételelosztási módszert (24). A következő táblázat a Harpán belüli számlák elkülönítését mutatja be a javaslat alapján (25):

(40)

A bérleti díjat illetően az izlandi hatóságok benyújtottak a Hatóságnak egy összehasonlítást arra nézve, hogy más konferencialétesítmények milyen bérleti díjakat számítanak fel. Ez az összehasonlítás kimutatja, hogy a konferenciaszolgálat bérleti díja a kiskereskedelmi fogyasztók számára szabott piaci bérleti díjakat meghaladja. Az izlandi hatóságok szerint a konferenciaszolgálathoz hasonló nagykereskedelmi üzemeltetők esetében felszámított bérleti díj általában jóval alacsonyabb lenne, mint a kiskereskedelmi ügyfelek esetében. Ezért az izlandi hatóságok 25 %-os árrés (kedvezmény) alkalmazását javasolják (26). Az izlandi hatóságok szerint az árrés ilyen alacsony szintje biztosítaná, hogy a konferenciaszolgálatnak más piaci szereplőkkel összehasonlítva megfelelő mértékű díjat számítanak fel.

(41)

Az izlandi hatóságok szerint érthető, hogy egy ilyen beruházás, mint a Harpa – bármely nagy beruházási projekthez hasonlóan – nem hoz hasznot a működésének első néhány évében. Ugyanakkor az új kiadás- és bevételelosztási modell azt mutatja, hogy a kereskedelmi rész fokozatosan egyre nyereségesebb lesz, és a Harpa tulajdonosai befektetéseik megtérülésére számíthatnak az elkövetkezendő pár évben. Az új modell szintén igazolja, hogy a konferenciaszolgálat egészen mostanáig valószínűleg a közös költségek aránytalanul magas részét állta.

(42)

Végül arra az esetre, ha a Hatóság az intézkedést állami támogatásnak minősíti, az izlandi hatóságok kifejezték azon nézetüket, hogy az ilyen támogatás összeegyeztethetőnek minősülhet az EGT-megállapodás 61. cikkének (3) bekezdésével, tekintettel az intézkedés céljára, ideértve a kultúra és az izlandi örökség megőrzésének és támogatásának szándékát. Ebben a kérdésben az izlandi hatóságok felhívták a Hatóságot, hogy vizsgálja meg, az ilyen támogatás általános gazdasági érdekű szolgáltatás (a továbbiakban: SGEI) finanszírozásának minősülne.

(43)

Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:

„Ha e megállapodás másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlen az e megállapodásban foglaltak érvényesülésével az EK-tagállamok vagy az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.”

(44)

Ez magában foglalja, hogy állami támogatásnak az a támogatás minősül az EGT megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerint, amelynek esetében a következő feltételek együttesen fennállnak: i. a támogatást az állam által vagy állami forrásból kell nyújtani; ii. gazdasági előnyt tartalmaz a kedvezményezett számára; iii. szelektív; iv. kereskedelemre gyakorolt hatása van a szerződő felek között és nem zárható ki a verseny torzítása sem (27).

(45)

A következő fejezetekben a Harpa finanszírozásának állami támogatása kerül értékelésre a ezen szempontok alapján.

(46)

Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásnak az a támogatás minősül, amelyet állam által vagy állami forrásból nyújtanak.

(47)

Elsőként a Hatóság megjegyzi, hogy mind a helyi, mind a regionális hatóságok az állam megfelelőjének tekintendőek (28). Ennek megfelelően a 61. cikk (1) bekezdése szempontjából az állam valamennyi állami közigazgatási szervet lefedi, a központi kormányzattól a városi vagy legalacsonyabb közigazgatási szintig, akárcsak az állami vállalatokat és szerveket. Ezen túlmenően az önkormányzati forrásokat az EGT-megállapodás 61. cikkének értelmében állami forrásoknak kell tekintetni (29).

(48)

Mivel az izlandi állam és Reykjavík városa együtt fedezi a Harpa tevékenységeinek éves hiányát azáltal, hogy saját költségvetésükből egy bizonyos összeggel évente hozzájárulnak, állami források bevonásáról van szó. Ezen túlmenően a hitelek átalakítása jegyzett tőkévé szintén magában foglalja az állami források átruházását, hiszen az állam és a város lemond arról a jogáról, hogy a kihelyezett hitelek teljes visszafizetését megkapja. Ezért az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének első kitétele megvalósult.

(49)

Ahhoz, hogy egy intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősüljön, gazdasági előnyt kell nyújtania egy vállalkozás számára. A vállalkozások gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó egységek, jogi státuszuktól és finanszírozási módjuktól függetlenül (30). A gazdasági tevékenységek áruk vagy szolgáltatáson piacon való kínálását jelentő tevékenységek (31). Ennek megfelelően az olyan szereplők, amelyek kereskedelmileg nem aktívak abban az értelemben, hogy nem kínálnak árukat és szolgáltatásokat adott piacon, nem minősülnek vállalkozásnak.

(50)

Ahogy azt a 128/13/COL határozatában is észrevételezte, a Hatóság azon az állásponton van, hogy egy infrastruktúrának mind a kiépítése, mind a működtetése önmagában gazdasági tevékenységet jelent (és így az állami támogatásokra vonatkozó szabályok tárgya), ha azt az infrastruktúrát arra használják vagy fogják használni, hogy árukat vagy szolgáltatásokat nyújtsanak a piacon. (32) Ebben az esetben a Harpát például konferenciák szervezésére is szánták a zene, kultúra és „más művészeti tevékenységek” mellett, kereskedelmi alapon, vagyis szolgáltatások nyújtására a piacon. Ezt az álláspontot az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) is megerősítette a Leipzig/Halle ügyben (33). Ennek megfelelően infrastrukturális ügyekben a támogatást több szinten meg lehet adni: a létesítmények építése, működtetése és használata (34).

(51)

Ahogy az már említésre került, a Harpa ad helyet az izlandi szimfonikus zenekar és az izlandi opera előadásainak, továbbá más művészeti eseményeknek is a konferenciák mellett. Az izlandi hatóságok álláspontja szerint a Harpának kizárólag a konferenciaszervezéssel kapcsolatos tevékenysége számít gazdasági tevékenységnek. Minden más tevékenységet ennek megfelelően nem gazdaságinak kell minősíteni.

(52)

Ugyanakkor a Harpában folytatott egyes tevékenységek, nevezetesen a konferenciák, színházi előadások, könnyűzenei koncertek stb. jelentős számú fogyasztót vonzhatnak, miközben magántulajdonú konferenciaközpontokkal, színházakkal vagy más zenei helyszínekkel állnak versenyben. Ezért a Hatóság azon az állásponton van, hogy a Harpa koncertterem és konferenciaközpont, valamint a működtetésében érintett cég – amennyiben kereskedelmi tevékenységet folytatnak – vállalkozásnak minősül (35).

(53)

Ahhoz, hogy az EGT-megállapodás 61. cikkének értelmében egy intézkedés állami támogatásnak lehessen tekinteni, annak a kedvezményezett számára gazdasági előnyt kell nyújtania.

(54)

A Harpa építésének finanszírozását tekintve az állami támogatás akkor zárható ki, ha összhangban van a piaci befektető elvével (36). Ugyanakkor az izlandi hatóságok tiltakoztak a MEOT alkalmazása ellen ebben az ügyben, mivel álláspontjuk szerint a Harpa általános tevékenysége nem kereskedelmi jellegű. Az izlandi hatóságok álláspontja szerint a Harpa magánvállalkozásként nem jött volna létre és nem lehet magánvállalkozói csoporthoz hasonlítani. Ezért az izlandi hatóságok szerint a piacgazdasági szereplő teszt (MEOT) korlátozásokkal alkalmazható ebben az ügyben.

(55)

Ami a Harpa építését illeti, az izlandi hatóságok szerint az állam és a város kezdetben azt remélte, hogy egy magánbefektető fogja finanszírozni a projekt megvalósítását. De a gazdasági válság miatt lehetetlenné vált a projekt további kivitelezése állami finanszírozás nélkül. Az állam és a város ezért szükségesnek ítélte a közvetlen támogatást, mivel ezek nélkül nem állt volna rendelkezésre megfelelő anyagi háttér a projekt finanszírozásához. A Hatóság ezért úgy ítéli meg, hogy a Harpa megépítésének állami finanszírozása gazdasági előnynek és így támogatásnak minősül, mivel a projektet az ilyen finanszírozás hiányában kétségkívül nem valósították volna meg. Az állam és a város részvétele ezért létfontosságú volt a Harpa projekt egészében,

(56)

A Hatóság döntési gyakorlatából következik, hogy amikor egy gazdálkodó egység mind kereskedelmi, mind pedig nem kereskedelmi tevékenységet is folytat, olyan költségelszámolási rendszert kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a kereskedelmi tevénységet nem a nonprofit tevékenységek támogatására nyújtott állami támogatásokon keresztül finanszírozzák (37). Ezt az elvet rögzíti az átláthatósági irányelv is. Az átláthatósági irányelv nem alkalmazható közvetlenül a jelen ügyre, mivel a Harpa elmúlt két évi éves nettó árbevétele az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírt árbevételi küszöb alatt maradt (38). Ugyanakkor a Hatóság azon az állásponton van, hogy az elkülönített számlákkal kereskedelmi feltételek mellett folytatott gazdasági tevékenységek alapelvei, és az elkülönített számlákra alkalmazott költség-elszámolási elvek ettől függetlenül alkalmazandók.

(57)

Az I.2. részben leírtaknak megfelelően a Harpa működési területei több kategóriába sorolhatók, például az izlandi szimfonikus zenekar és az izlandi opera befogadására, valamint más művészeti eseményekre és konferenciákra. Az izlandi hatóságok ugyanakkor csak a Hatóság 128/13/COL határozatának meghozatala után biztosították megfelelően a Harpa különböző tevékenységei számláinak egyértelmű és egységes elválasztását. A Harpa első éveiben az épület üzemeltetéséhez és a közös adminisztratív költségekhez kapcsolódó veszteségek egyszerű, becsült használaton és más szempontokon alapuló elosztása volt a gyakorlat a Harpa különböző tevékenységei között, ez pedig nem tekinthető az EGT-jognak megfelelően a számlák egyértelmű elkülönítésének. A helyzet ezért kereszttámogatásokhoz vezethetett volna a Harpán belül a kulturális és a gazdasági tevékenységek között.

(58)

Az I.4. részben leírtaknak megfelelően az izlandi hatóságok bizonyos intézkedéseket vezettek be a Harpán belül a kulturális és a gazdasági tevékenységek számláinak elkülönítése érdekében (39). Ezek közé az intézkedések közé tartozik egy újfajta kiadás- és bevételelosztási modell, valamint a Harpa konferenciaszolgálata számára elkülönített számlák használata. Bár ezek az új megoldások az infrastruktúra üzemeltetésének biztosításához szükséges minimumra korlátozzák a Harpa működtetésében közreműködő cégek előnyeit a konferenciaszolgálatnak biztosított előnyt nem lehet teljesen kizárni.

(59)

Emellett a Harpa működésében részt vevő vállalatok számára előnyt nyújtanak az elmaradt haszon formájában, amennyiben azok gazdasági tevékenységeket folytatnak, például konferenciáknak adnak otthont, mivel az állam és a város nem várja a koncertterembe és konferenciaközpontba való befektetésének megtérülését. Rendes körülmények között minden üzlettulajdonos vagy befektető elvárja, hogy egy kereskedelmi vállalkozásra irányuló befektetése megtérüljön. Egy ilyen elvárás lényegében kiadást jelent a vállalkozás számára. Ha egy állami tulajdonban álló vállalkozástól nem várják el, hogy a befektetés normális ütemű megtérülését generálja tulajdonosa számára, az lényegében azt jelenti, hogy a vállalkozás előnyt élvez, amikor a tulajdonos erről a haszonról lemond (40).

(60)

Az izlandi hatóságok azon az állásponton vannak, hogy a Harpa építésének és működtetésének finanszírozását általános gazdasági érdekű szolgáltatás támogatásának kell tekintetni, és az „Altmark teszt” négy együttes feltétele fennáll, ezért az intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak minősüljön.

(61)

A Bíróság az Altmark-ügyben hozott ítéletében tisztázta azokat a feltételeket, amelyek mellett a közszolgáltatás ellentételezése előny hiánya miatt nem képez állami támogatást. (41) Ugyanakkor ahhoz, hogy az állami támogatásnak minősítést elkerülje az ilyen ellentételezés, négy együttes feltételnek – az ún. Altmark feltételeknek – teljesülniük kell (42).

(62)

A négy feltétel a következő: i. az általános gazdasági érdekű szolgáltatás állami támogatási rendszerének kedvezményezettjét általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával és egyértelműen meghatározott kötelezettségek teljesítésével kell hivatalosan megbízni; ii. a közszolgálati ellentételezés kiszámításához szükséges paramétereket előzetesen, tárgyilagos és átlátható módon kell megállapítani annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy az olyan gazdasági előnyt tartalmazzon, amely alkalmas a kedvezményezett vállalkozás előnyben részesítésére a versenytársakkal szemben; iii. a közszolgálati ellentételezés nem haladja meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatás teljesítéséhez egészben vagy részben szükséges költségeket, figyelembe véve az érintett bevételeket és a kötelezettségek teljesítéséből származó ésszerű nyereséget is; valamint iv. ha a kedvezményezett kiválasztása nem közbeszerzési eljárás keretében történik, a szükséges közszolgálati ellentételezés mértékét azon költségek elemzése alapján kell megállapítani, amelyek az átlagosan jól vezetett vállalkozásnál e kötelezettségek teljesítésekor felmerülnének, figyelembe véve az érintett bevételeket és a kötelezettségek teljesítéséből származó ésszerű nyereséget.

(63)

A EGT-államok általában széles mérlegelési jogkörrel bírnak egy szolgáltatás általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak való minősítése terén, amennyiben követik a tiszteletben tartandó általános alapelvekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot. Az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdéséből kiderül, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozásokat „sajátos feladattal” bízzák meg (43).

(64)

A Hatóság iránymutatásai szerint az állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokért járó kompenzációra való alkalmazásáról (44), a közszolgálati feladatot olyan aktusnak kell előírnia, amely – az EFTA államok szabályozásától függően – jogszabályi vagy szabályozó eszköz, vagy szerződés. A megbízás több aktussal is történhet. A Bizottság és a Hatóság ilyen esetekben követett megközelítése alapján az aktusban vagy az aktusokban legalább a következőket kell meghatározni:

(65)

A Harpa közszolgálati kötelezettségei – az izlandi hatóságok szerint – a tulajdonosi politikában egyértelműen meghatározottak. A tulajdonosi politika szerint a Harpa célja, hogy: i. a zenei és kulturális élet fóruma legyen Izlandon; ii. megerősítse Izland pozícióját a konferenciahelyszínek terén; iii. megerősítse az izlandi utazási ágazatot, és iv. felpezsdítse Reyjkavík városközpontját. Ezen túlmenően a tulajdonosi politika előírja, hogy a Harpa működésének önfenntartónak kell lennie, és a projekt megállapodásban szereplőkön túl további támogatásokat nem kap a Harpa. Ugyanakkor a tulajdonosi politika nem rendelkezik sem a közszolgálati kötelezettségek időtartamáról, sem pedig a támogatás kiszámítására, ellenőrzésére és módosítására vonatkozó konkrét tényezőkről, vagy a túlkompenzáció elkerülésére és visszatérítésére vonatkozó intézkedésekről. Ezért a Hatóság álláspontja szerint az első Altmark feltétel nem teljesül.

(66)

A projekt megállapodás szerint továbbá az államtól és a várostól kapott hozzájárulás fix összegű éves összeg (595 000 000 ISK), amelyet minden fizetéskor a fogyasztói árindexben bekövetkező változásoknak megfelelően korrigálni kell. Ugyanakkor a Harpa anyagi helyzete miatt jelentős átmeneti pénzügyi hozzájárulásokat kapott a Harpa tulajdonosaitól, továbbá hitelkonverziós intézkedésekre is sor került (45). Ezért az izlandi hatóságok álláspontjával szemben az állítólagos közszolgálati kötelezettségekért nyújtott ellentételezéseket nem határozták meg előre objektív és átlátható módon. Ezen túlmenően a támogatás nem átlátható jellege (a Harpa éves hiányának fedezése, a potenciális kereszttámogatás és az ésszerű haszonmegtérülés elvárásának hiányzó gyakorlata) miatt a Hatóságnak azt kell megállapítania, az izlandi hatóságok nem biztosították megfelelően, hogy az ellentételezés ne haladja meg a szükséges mértéket.

(67)

Végül a Hatóság megjegyzi, hogy a Harpa üzemeltetőjét nem közbeszerzési eljárás keretében választották ki, és az izlandi hatóságok nem nyújtottak olyan információt a Hatóságnak, amely lehetővé tenné annak ellenőrzését, hogy a Harpa kiadásai megfelelnek-e egy tipikus, jól vezetett és megfelelően felszerelt vállalkozás kiadásainak, ahogy azt a negyedik Altmark feltétel előírja.

(68)

Ezért a fentiek alapján a Hatóság arra a következtetésre jut, hogy a Harpa finanszírozása nem felel meg valamennyi Altmark feltételnek, ezért nem minősülhet általános gazdasági érdekű szolgáltatások támogatásának.

(69)

Ahhoz, hogy egy intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikkének értelmében állami támogatásnak minősülhessen, szelektívnek kell lennie.

(70)

Az izlandi hatóságok a Harpa működésében szerepet játszó cégek számára finanszírozást nyújtanak. A finanszírozást arra használják, hogy a Harpán belüli különböző tevékenységekből fakadó veszteségeket fedezzék, ideértve az olyan gazdasági tevékenységeket, mint a konferenciák szervezése. Ez a kompenzációs rendszer – amelynek keretében kereszttámogatás is megvalósulhat – nem áll más olyan társaságok rendelkezésére, akik aktívak a konferenciapiacon Izlandon vagy másutt.

(71)

A fentiek fényében a Hatóság álláspontja az, hogy a Harpa tevékenységeiben részt vevő cégek szelektív gazdasági előnyben részesülnek a piacon lévő versenytársaikhoz képest.

(72)

Végül az intézkedésnek alkalmasnak kell lennie a verseny torzítására és a az EGT-megállapodás Szerződő Felei közötti kereskedelemre gyakorolt hatásra az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(73)

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint pusztán az a tény, hogy egy intézkedés megerősíti egy vállalkozás pozícióját egy másik, EGT-n belüli kereskedelem terén versenyző vállalkozással összehasonlítva, elégséges ahhoz, hogy megállapítsák, az intézkedés torzítja a más EGT-államokbeli vállalkozások közötti versenyt és hatással van a Szerződő Felek közötti kereskedelemre (46). A Harpa működésében közreműködő társaságoknak azok veszteségeinek fedezésére juttatott állami támogatások olyan előnyt jelentenek, amelyek megerősítik a Harpa pozícióját összehasonlítva az azonos piacon versenyző más vállalkozásokéival.

(74)

Még ha a Harpában megrendezésre kerülő legtöbb rendezvény helyi jellegű is, a Harpa befogadóképességénél fogva jelentős nemzetközi rendezvények lebonyolítására is alkalmas, ezért nem zárható ki a tagállamok közötti versenyre és kereskedelemre gyakorolt hatás sem (47). Mindazonáltal az izlandi hatóságok szerint nem valószínű, hogy egy-két alkalomnál többször kerülne sor olyan eseményre a Harpában (már ha egyáltalán előfordul ilyen), amely akkora érdeklődést vált ki a szomszédos országokban élő emberekben, hogy vállalkoznának egészen Reykjavíkig elutazni csak azért, hogy ezeken az eseményeken részt vegyenek, így nem valószínű, hogy a Harpában megrendezett események a közeli országok hasonló arénáival versenyeznének.

(75)

Mivel a nemzetközi rendezvényszervezés piacán verseny folyik a különféle helyszínbiztosítók és a rendezvényszervezők között, akiknek tevékenysége rendszerint az EGT-tagállamok közötti kereskedelem részét képezi, feltételezhető a kereskedelemre gyakorolt hatás. Ebben az esetben az egyes szomszédos EGT-tagállamokkal folytatott kereskedelemre gyakorolt hatás a konferencia üzletág természetéből adódóan még nagyobb. Ezen túlmenően a Törvényszék nemrég a hollandiai Ahoy komplexummal kapcsolatos végzésében fenntartotta, hogy nem indokolt a piacot adott tagállam területére korlátozni (48).

(76)

Ezért Hatóság az eljárás megindításáról szóló határozatában foglaltakkal egyezően úgy véli, hogy a Harpának nyújtott támogatás kihathat az EGT-n belüli versenyre és kereskedelemre.

(77)

A fenti megfontolások alapján a Hatóság azt a következtetést vonta le, hogy a vizsgálat tárgyát képező intézkedés, vagyis a Harpa finanszírozása tartalmaz állami támogatási elemeket az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A fent említett feltételek mellett meg kell vizsgálni, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e az EGT-megállapodás működésével.

(78)

A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint „az EFTA Felügyeleti Hatóságot az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatni kell minden támogatás nyújtására és módosítására irányuló szándékról. (…) Amíg ebben az eljárásban végleges határozat nem születik, az érintett állam a tervezett intézkedéseket nem hajthatja végre.”

(79)

Az izlandi hatóságok nem jelentették be a Hatóságnak a támogatási intézkedéseket. Ezen túlmenően az izlandi hatóságok a Harpa felépítésével és működtetésével ezeket az intézkedéseket azelőtt léptették életbe, hogy a Hatóság elfogadta volna jogerős határozatát. A Hatóság ezért megállapítja, hogy az izlandi hatóságok nem tettek eleget a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeiknek. Ennek megfelelően bármilyen támogatás megítélése jogtalan volt.

(80)

Az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdése szerinti támogatási intézkedések általában véve összeegyeztethetetlenek az EGT-megállapodás működésével, hacsak nem minősülnek a 61. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti kivételeknek, továbbá szükségesek, arányosak és nem okozzák a verseny szükségtelen torzítását. Az izlandi hatóságok szerint a projekthez kapcsolódó bármely támogatás az EGT-megállapodás összeegyeztethető a 61. cikke (3) bekezdésével.

(81)

Az EGT-megállapodásban nem szerepel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdése d) pontjában megfelelő rendelkezés. A Hatóság ennek ellenére elismeri, hogy állami támogatási intézkedések az EGT-megállapodás a 61. cikke (3) bekezdése c) pontjával összhangban kulturális alapon jóváhagyhatóak lehetnek (49).

(82)

Az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek tekinthető, ha az az EGT-n belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben. A Hatóságnak ennek megfelelően meg kell állapítania, hogy a Harpa különböző tevékenységeihez nyújtott támogatás igazolható-e az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti kulturális alapon nyújtott támogatásként.

(83)

Meg kell jegyezni, hogy az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjában lefektetett alapelvet a jelenlegihez némileg hasonló ügyeknél már alkalmazták (50). Az izlandi hatóságok kijelentették, hogy a kérdéses intézkedés elsődleges célkitűzése a kultúra támogatása volt egy olyan koncertterem megépítése révén, amely egyaránt otthont tud adni az izlandi szimfonikus zenekarnak és az izlandi operának. Hasonló többcélú kulturális központok már a legtöbb európai városban léteznek. A Harpát Izland nemzeti koncerttermének szánták, amely azt a szükséges kulturális infrastruktúrát teremtette meg, amely hiányzott Izlandon, és fókuszpontként fog működni Izlandon a művészeti alkotások fejlődése és felívelése terén. A Harpa ezért hozzájárul a kulturális tudás fejlődéséhez és kulturális, oktatási és szabadidős értékekhez biztosít hozzáférést a nagyközönség számára (51).

(84)

A fentiek alapján a Hatóság úgy gondolja, hogy a kulturális célra tekintettel, a szimfonikus zenekar és az opera kiszolgálására alkalmas létesítmények építése és működtetése az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti kulturális alapon nyújtott támogatásnak minősül. Ugyanakkor a Hatóság kifejezte kétségét, hogy a konferenciatevékenységek támogatására nyújtott támogatás igazolható-e a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján, ezért ezt a kérdést külön meg kell vizsgálni.

(85)

A szükségességet, arányosságot és a versenytorzítás valószínűségét illetően a Hatóság a következő észrevételeket teszi: ahogy már kiderült, a Harpa építésének fő oka az izlandi szimfonikus zenekar és az izlandi opera befogadására egyaránt alkalmas koncertteremre vonatkozó igény volt. A projekt nagyságrendjét tekintve érthető, hogy egy Harpához hasonló infrastruktúra szintén alkalmas arra, hogy különféle olyan gazdasági tevékenységeket folytassanak benne, mint például éttermek, kávézók és boltok üzemeltetése, konferenciák és könnyűzenei koncertek szervezése. Annak érdekében azonban, hogy a verseny ne torzuljon, olyan biztosítékokat kell bevezetni, amelyek biztosítják, hogy a kereskedelmi tevékenységek és a támogatott kulturális tevékenységek között ne valósuljon meg kereszttámogatás.

(86)

A 128/13/COL határozattal a Hatóság három módszert vázolt fel, amelyekkel az izlandi hatóságok biztosítani tudják, hogy ne legyen kereszttámogatás a Harpán belül kereskedelmi és a kulturális tevékenységek között. (52) Először is a Hatóság megjegyezte, hogy ezt a célt elérhetik úgy is, hogy a kereskedelmi tevékenységekhez szükséges létesítményekre közbeszerzési pályázatot írnak ki, így biztosítják, hogy a gazdasági szereplő piaci árat fizet a létesítményekért és nem részesül kereszttámogatásban. Másodszor, az izlandi hatóságok külön jogi jogi személyt hozhattak volna létre a kereskedelmi tevékenységekre. A Hatóság eljárást megindító határozatában vázolt harmadik lehetőség a gazdasági és nem gazdasági jellegű tevékenységek elkülönítése volt azáltal, hogy megfelelő kiadás- és bevételelosztási rendszert, valamint elkülönített számvitelt vezetnek be, amelyek biztosítják a beruházás ésszerű megtérülését.

(87)

Az izlandi hatóságok hangsúlyozták, hogy a Harpa működtetéséhez bizonyos fokú rugalmasság szükséges, mivel a kulturális eseményeknek és a konferenciatevékenységeknek párhuzamosan kell működniük, és több alkalom is adódik, amikor ez a kettő ütközne egymással nagyon egységes ellenőrzés és tervezés hiányában. Ezért az adminisztrációs költségeket növelné és további korlátozásokat és költségeket eredményezne a Harpa már eleve nem könnyű nehéz működtetésében, ha az épületen belül működő újabb szereplőt vezetnének be, akár magáncég, akár külön létesített állami tulajdonú gazdálkodó egység formájában. Ezért az izlandi hatóságok – a Harpa igazgatóival való egyeztetéseket követően – úgy döntöttek, hogy a harmadik lehetőséget választják, vagyis a fent leírt körülmények között a leginkább működőképes megoldás a gazdasági tevékenységek elválasztása a nem kereskedelmi tevékenységektől, azáltal, hogy megfelelő kiadás- és bevételelosztási rendszert, valamint elkülönített számvitelt vezetnek be.

(88)

A korábban megjegyzetteknek megfelelően a számlák elkülönítése és a a Harpa tulajdonosai bevezetett új kiadás- és bevételelosztási modell, figyelembe veszi az átláthatósági irányelv által nyújtott iránymutatást. Speciális számlákat (üzleti egységeket) vezetnek minden kulturális tevékenységre és bérlőre vonatkozóan, továbbá a konferenciatevékenységekre is, így biztosítják, hogy a belső könyvelés vonatkozik az különböző tevékenységekre. Az izlandi hatóságok továbbá biztosították, hogy a Harpa állandó és közös költségeinek bizonyos része a tevékenységek egyes különálló üzleti egységeihez van rendelve, a tényleges felhasználás és kereskedelmi tevékenység alapján. Ezen túlmenően a konferenciaszolgálatnak a hivatali helyiségek és más létesítmények használatáért piaci bérletet számláznak (53). Az izlandi hatóságok által bevezetett intézkedések hatékonyan biztosítják, hogy ne legyen kereszttámogatás a Harpán belül a kereskedelmi és kulturális tevékenységek között.

(89)

A 2013-as előzetes pénzügyi kimutatás szerint a konferenciaszolgálat várhatóan 9 574 000 ISK minimális hasznot hoz. 2016-ra ez a haszon várhatóan meghaladja a 23 millió ISK-t. Ezért az új kiadás- és bevételelosztási modell azt mutatja, hogy a kereskedelmi rész fokozatosan nyereségesebb lesz, és a Harpa tulajdonosai befektetéseik megtérülésére számíthatnak az elkövetkezendő pár évben.

(90)

A Harpa működésének első éveiben a konferenciaszolgálat hiányát illetően a Hatóság egyetért, hogy egy, a Harpához hasonló beruházás esetében –a hasonló nagy beruházási projektekhez hasonlóan – érthető, hogy a működés első éveiben nem hoz hasznot. A kereskedelmi tevékenységek első éveiben a működési hiány fedezése ezért a MEOT-tal összeegyeztethetően szükséges indulási költségnek tekinthető. Ezen túlmenően az elkülönített számlák és az új kiadás- és bevételelosztási módszer azt mutatja ki, hogy a Harpa kereskedelmi részének nagy hiánya, amelyet a Hatóság eljárást megindító határozata vizsgált – 2012 évre 120 millió ISK negatív EBITDA – nem szükségszerűen tükrözi a konferenciaszolgálat aktuális pénzügyi helyzetét.

(91)

Ezen túlmenően az izlandi hatóságok kimutatták, hogy a Harpa mind kiegészítő kapacitást ad a meglévő létesítményekhez, mind pedig bővíti a Reykjavíkban megrendelhető események – mind kulturális, mind kereskedelmi – típusainak körét, és jelentősen hozzájárulhat a kulturális fejlődéshez és a nagyközönség hasznára lehet Izlandon. Ezért a támogatást jól célzottnak lehet tekinteni, a közpénzek felhasználását pedig igazolhatónak.

(92)

Ezen túlmenően a Harpa elhelyezkedésének figyelembe vételével, továbbá annak szem előtt tartásával, hogy a legtöbb tevékenység helyi jellegű, a versenyre és a Szerződő Felek közötti kereskedelemre gyakorolt hatás korlátozott, bár – a fentiekben tárgyaltak szerint – nem kizárható (54).

(93)

A fenti érvelések alapján igazoltnak tekinthetjük, hogy az állam és a város részvétele a Harpa finanszírozásában mind szükséges, mind arányos volt, és nem okoz szükségtelen versenytorzítást. Ezen túlmenően a Harpa kereskedelmi és nem kereskedelmi részének teljes körűen elkülönített számláival az izlandi hatóságok biztosították, hogy nincs negatív átgyűrűző hatása a Harpa működésének kulturális részéhez való hozzájárulásaiknak. A Harpa finanszírozása ezért összeegyeztethető az EGT-megállapodás állami támogatásokról szóló szabályaival.

(94)

A fenti megfontolásokra alapozva a Hatóság azt a következtetést vonta le, hogy a Harpa finanszírozása összeegyeztethetőnek minősül az EGT-megállapodás működésével, az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjának értelmében.

(95)

Az izlandi hatóságokat emlékezteti arra, hogy a Harpa finanszírozásának módosítására – ezen belül az állam vagy a város által nyújtott támogatások 20 %-ot meghaladó növelésére –, irányuló minden esetleges tervet be kell jelenteni a Hatóságnak.

(1)

A norvég hatóságok 2014. január 31-i levelükben bejelentették a 2014. július 1. és 2020. december 31. között alkalmazandó regionális támogatási térképüket, a Hatóság regionális állami támogatásokról (2014–2020) szóló iránymutatása (156) bekezdésének megfelelően (1). Ezen iránymutatás előírja a regionális támogatást nyújtani szándékozó EFTA-államoknak regionális támogatási térképek bejelentését.

(2)

E határozat a bejelentett térkép regionális állami támogatásokról szóló iránymutatással való összeegyeztethetőségének Hatóság általi értékelését tartalmazza, az iránymutatás (157) bekezdésének megfelelően. A térkép önmagában nem tartalmaz semmiféle állami támogatást az EGT-megállapodás 61. cikke értelmében. A térkép Hatóság általi jóváhagyása nem jelenti bármiféle támogatásnyújtás engedélyezését. A térkép engedélyezése a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatással együtt keretét képezi a regionális beruházási támogatások nyújtásának. E tekintetben a térkép a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás integráns részét képezi (2).

(3)

A norvég hatóságok csak azokat a régiókat jelentették be, amelyek esetében alkalmazható az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti eltérés. A viszonylag magas egy főre jutó GDP miatt egyetlen norvég régió esetében sem alkalmazható az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti eltérés (3).

(4)

Norvégiában a 3-as szintű statisztikai régiók a megyéknek, az 5-ös szintű statisztikai régiók a településeknek felelnek meg.

(5)

Norvégiának jelenleg 19 megyéje és 428 települése van.

(6)

Norvégiának nyolc megyéje van, ahol a népsűrűség kevesebb mint 12,5 fő/km2 (4). Ezek a következők:

(7)

E nyolc megye összlakossága 1 255 027 fő (5), ami a norvég népesség 25,51 %-a. Következésképpen, Norvégia nemzeti népességi aránya a szóban forgó időszakban 25,51 % (6).

(8)

A norvég hatóságok a következő négy megyét jelentették be regionális beruházási támogatásra jogosultnak, egész területükre kiterjedően:

(9)

A maradék 4 megyét csak részben fedi le a bejelentett térkép. A norvég hatóságok ismertették, hogy Norvégiában az egyes megyék nagyon heterogének. Néhány megyében egyszerre vannak magas népsűrűségű, gazdasági tevékenységeket vonzó központi régiók, és elvándorlással küzdő, alacsony népsűrűségű területek. Ez mind a 12,5 fő/km2 alatti és a feletti népsűrűségű megyékre jellemző. A norvég hatóságok emiatt úgy vélik, hogy a kizárólag a 3-as szintű statisztikai régiók alapján meghatározott támogatott területek nem tükröznék azokat a valódi kihívásokat, amelyekkel Norvégia néhány régióban szembesül. A norvég hatóságok emiatt alkalmazták a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (149) bekezdésében meghatározott rugalmas megközelítést a regionális támogatásra jogosult területek elhatárolásakor.

(10)

A lenti 1. táblázat áttekintést nyújt az alacsony népsűrűségű megyékben található, a regionális támogatási térképen nem szereplő településekről (kizárt települések).

1. táblázat

(11)

A térképen nem szereplő települések teljes népessége 350 555 fő.

(12)

A lenti 2. táblázat áttekintést nyújt a magas népsűrűségű megyékben található, a regionális támogatási térképen szereplő településekről (bevont települések).

2. táblázat

(13)

A bevont területek teljes népessége 349 002 fő.

(14)

A lenti 3. táblázat áttekintést nyújt a regionális támogatási térképen szereplő összes településről.

3. táblázat

(15)

A regionális támogatási térkép által lefedett összes település száma 281.

(16)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (149) bekezdése meghatározza azokat a követelményeket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a térképen be lehessen vonni a megyék 12,5 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű területeit.

(17)

Először is, a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (142) bekezdése szerint a bevonás eredményeként nem nőhet meg a népességi arány. A prenotifikált terület lakossága 1 253 474 fő, ami Norvégia lakosságának 25,48 %-át jelenti, és így a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (142) bekezdésében meghatározott, 25,51 %-os nemzeti népességi plafon alatt marad. A Hatóság ezért úgy véli, hogy ez a követelmény teljesült.

(18)

Másodszor, a megyék azon területein, amelyek esetében rugalmasság alkalmazható, a népsűrűségnek megyei szinten 12,5 fő/km2-nél alacsonyabbnak kell lennie. Amint azt a fenti 2. táblázat is szemlélteti, ez a követelmény megyei szinten a bevont települések vonatkozásában teljesül.

(19)

Harmadszor, a bevont településeknek szomszédosaknak kell lenniük a 12,5 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű megyékkel. A Hatóság megállapítja, hogy a bevont települések teljesítik ezt a követelményt, amint azt a jelen határozat mellékletében található térkép is szemlélteti (7).

(20)

Valamennyi támogatásra jogosult terület általános támogatási plafonja 15 % bruttó támogatási egyenérték, mely kisvállalkozások esetében 20 %-kal, vagy középvállalkozások esetében 10 %-kal egészíthető ki. Ezek a támogatási intenzitások megfelelnek a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (154) és (155) bekezdésében meghatározott felső határoknak.

(21)

A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (156) bekezdésének megfelelően a bejelentett térkép 2014. július 1. és 2020. december 31. között lesz hatályban. Szükség esetén, a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (161) bekezdésének megfelelően, a bejelentett térképet 2016 júniusában félidős értékelésnek kell alávetni annak megállapítására, hogy vannak-e olyan újabb térségek, amelyek az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján jogosultak lehetnek regionális támogatásra, valamint meghatározza az egy főre jutó GDP-jüknek megfelelő támogatási intenzitást.

(22)

Továbbá, e határozat nem korlátozza a Hatóság azon jogkörét, hogy szükség esetén a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően a fenti időszak lejárta előtt felülvizsgálja a térképet.

(23)

A Hatóság a fenti értékelés alapján úgy véli, hogy Norvégia 2014–2020 közötti regionális támogatási térképe összeegyeztethető a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásban szereplő elvekkel, mivel a lefedett terület nem haladja meg a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (142) bekezdésében meghatározott, támogatásra jogosult népességi arányt. A bevont területek a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (149) bekezdésében meghatározott más követelményeket is teljesítenek, mivel a támogatási intenzitások a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (154) és (155) bekezdésében meghatározott határértékeken belüliek és az időtartam nem hosszabb a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás időtartamánál az iránymutatás (156) bekezdésének megfelelően.