7.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 169/1

(1)

A Bizottság az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” (Európa 2020 stratégia) című 2010. március 3-i közleményében hangsúlyozta, hogy kedvező feltételeket kell kialakítani a tudásra és az innovációra irányuló beruházások számára annak érdekében, hogy intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést lehessen elérni az Európai Unióban. Az Európai Parlament és a Tanács egyaránt jóváhagyta ezt a stratégiát.

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendeletével (3) létrehozott „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) (a továbbiakban: Horizont 2020) célja, hogy a közszektoron belüli társulások megerősítéséhez való hozzájárulás révén nagyobb hatást gyakoroljon a kutatás és az innováció tekintetében, így például az Európai Unió működéséről szóló szerződés 185. cikke értelmében vett, több tagállam által indított programokban való uniós részvétel révén.

(3)

A közszektoron belüli társulásoknak a szorosabb szinergiák kialakítását, a koordináció elmélyítését, valamint az uniós, a nemzetközi, a nemzeti és a regionális kutatási programokkal való felesleges átfedések elkerülését kell célozniuk, és maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk a Horizont 2020-ban megfogalmazott általános elveket, különösen a nyitottság és az átláthatóság vonatkozásában. Ezen túlmenően biztosítani kell a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférést.

(4)

A 743/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) a Közösség úgy döntött, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújt az ipari kutatásban való együttműködés ösztönzésére 1985-ben indított Eureka kormányközi kezdeményezés keretében az összes tagállam és öt további részt vevő ország által indított közös kutatási és fejlesztési program keretében megvalósuló Eurostars programhoz (a továbbiakban: Eurostars).

(5)

A Bizottság 2012 áprilisában jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Eurostars időközi értékeléséről, amelyet független szakértők csoportja végzett el két évvel a program kezdetét követően. A szakértők általános véleménye szerint az Eurostars teljesíti célkitűzéseit, értéktöbbletet képvisel a kutatást és fejlesztést végző európai kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) számára, ezért azt 2013 után is folytatni kell. A szakértők úgy vélték továbbá, hogy az Eurostars igazodik a kutatást és fejlesztést végző kkv-k néhány valós szükségletéhez; a program keretében jelentős számú finanszírozási kérelem érkezett, és a támogatásra jogosult projektek együttes költségvetése meghaladja a költségvetésben eredetileg előirányzott összeget. Több ajánlást is megfogalmaztak a program továbbfejlesztésére, amelyek főként ahhoz kapcsolódnak, hogy jobban kell integrálni a nemzeti programokat, valamint javítani kell a működési teljesítményt annak érdekében, hogy lerövidüljön a szerződéskötésig eltelt idő, és átláthatóbbá váljanak az eljárások.

(6)

A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (5) szereplő, a kkv-kre vonatkozó fogalommeghatározást kell alkalmazni.

(7)

A 2013/743/EU tanácsi határozat (6) értelmében támogatás nyújtható az olyan tevékenységeknek, amelyek az Eurostars közös programra épülnek, és amelyek az időközi értékelésben meghatározott módosított irányvonalat követik.

(8)

Az „Európa 2020” stratégiával, annak az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésével, valamint a „Megerősített partnerség az európai kutatási térségben a kiválóság és a növekedés támogatására” című közleménnyel összhangban álló Eurostars 2 program (a továbbiakban: az Eurostars 2) – vagyis a kutatást és fejlesztést végző kkv-k támogatását célzó, több tagállam által közösen elindított második kutatási és fejlesztési program – célja a különböző területeken kutatást és fejlesztést végző kkv-k támogatása a piacorientált kutatási projektjeik társfinanszírozása révén, célterülettől függetlenül. A program ennek révén, valamint a Horizont 2020-ban meghatározott „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” célkitűzés keretében végrehajtott tevékenységekkel kombinálva hozzájárul majd a keretprogram „Ipari vezető szerep” részében szereplő célkitűzésekhez annak érdekében, hogy felgyorsítsa az olyan technológiák és innovatív megoldások kifejlesztését, amelyekre a jövő vállalkozásai támaszkodhatnak, és hogy segítse az innovatív európai kkv-kat abban, hogy világviszonylatban vezető vállalkozásokká váljanak. Az előző Eurostars programhoz képest az egyik előrelépés az, hogy az Eurostars 2 esetében törekedni kell a támogatások odaítéléséhez szükséges időtartam lerövidítésére, a mélyebb integrációra, valamint arra, hogy gazdaságosabb, átláthatóbb és hatékonyabb igazgatási struktúra jöjjön létre, ami végső soron a kutatást és fejlesztést végző kkv-k javát szolgálja. Az Eurostars 2 sikerének kulcsa az alulról felfelé építkező jelleg és az üzleti élet szempontjaihoz igazodó, főként a korábbi Eurostars programból fakadó piaci lehetőségekre összpontosító ütemezés megtartása.

(9)

A Horizont 2020 időtartamának figyelembevétele érdekében az Eurostars 2-höz kapcsolódó pályázati felhívásokat legkésőbb 2020. december 31-ig közzé kell tenni. Megfelelően indokolt esetekben lehetőség van arra, hogy 2021. december 31-ig hirdessenek meg pályázati felhívásokat.

(10)

A 2012. június 22-én Budapesten tartott Eureka miniszteri konferencia jóváhagyta az Eurostars 2 programra vonatkozóan felvázolt stratégiai jövőképet (a továbbiakban: budapesti dokumentum). A miniszterek vállalták, hogy 2013-as lezárását követően is támogatni fogják az Eurostars-nak a Horizont 2020 időtartama alatti folytatását. Ennek érdekében megerősített partnerséget hoznak létre, amelynek keretében megvizsgálják az Eurostars időközi értékelésében megfogalmazott ajánlásokat. A budapesti dokumentum két fő célkitűzést fogalmaz meg az Eurostars 2 tekintetében. Az első egy struktúra-orientált célkitűzés, amely a nemzeti kutatási programoknak a finanszírozás területén történő jobb szinkronizálására és összehangolására irányul, ami az Európai Kutatási Térségnek a tagországok általi megvalósítása irányába mutató egyik központi elem. A második egy tartalommal kapcsolatos célkitűzés, amely a transznacionális kutatási és innovációs projektekben részt vevő, kutatást és fejlesztést végző kkv-k támogatására irányul. A budapesti dokumentumban a miniszterek felkérik az Uniót az Eurostars 2-ben való részvételre.

(11)

Az egyszerűsítés érdekében az összes felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terheket. El kell kerülni az ellenőrzési átfedéseket, valamint az aránytalan dokumentációt és jelentéstételt. Az ellenőrzések során megfelelő módon figyelembe kell venni a nemzeti programok sajátosságait.

(12)

Az Eurostars 2 keretében nyújtott uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek ellenőrzését az 1291/2013/EU rendeletnek megfelelően kell elvégezni.

(13)

A részt vevő államok az Eurostars 2 időtartama alatt (2014–2024) hozzá kívánnak járulni az Eurostars 2 végrehajtásához.

(14)

Az Eurostars 2 program keretében folytatott tevékenységeknek összhangban kell lenniük a Horizont 2020-ban megállapított célkitűzésekkel és az alulról felfelé való építkezésre vonatkozó elvekkel, valamint az 1291/2013/EU rendelet 26. cikkében rögzített általános elvekkel és feltételekkel.

(15)

Meg kell állapítani az Eurostars 2-nek a Horizont 2020 időtartama alatti finanszírozására irányuló uniós pénzügyi hozzájárulás felső határát. E felső határon belül rugalmasságot kell biztosítani az uniós hozzájárulás tekintetében, amely a részt vevő államok hozzájárulásának legalább egyharmada, de legfeljebb fele kell, hogy legyen annak érdekében, hogy ezáltal biztosítható legyen a pénzügyi támogatásra érdemes projektek igényeinek kielégítéséhez, a jelentős multiplikátorhatás eléréséhez és a részt vevő államok nemzeti kutatási programjai mélyebb integrációjának biztosításához szükséges kritikus tömeg.

(16)

Az 1291/2013/EU rendelet célkitűzéseivel összhangban bármely tagállam és a Horizont 2020-hoz társult bármely ország jogosult kell, hogy legyen az Eurostars 2 programban való részvételre.

(17)

Az Eureka minden olyan tagja vagy az Eureka-programhoz társult minden olyan ország, amely nem tagállam vagy nem a Horizont 2020-hoz társult ország, az Eurostars 2 program partnerországává válhat.

(18)

Az Unió pénzügyi hozzájárulását a részt vevő államok által az Eurostars 2 végrehajtásához való hozzájárulásra tett hivatalos kötelezettségvállalásoktól és e vállalások teljesítésétől kell függővé tenni. Az Eurostars 2 keretében nyújtott pénzügyi támogatást főként az Eurostars 2 keretében indított pályázati felhívások eredményeként kiválasztott projekteknek odaítélt támogatások formájában kell nyújtani. Az Eurostars 2 célkitűzéseinek elérése érdekében a részt vevő államoknak megfelelő összegű pénzügyi hozzájárulást kell biztosítaniuk ahhoz, hogy ésszerű számú, az egyes felhívások nyomán kiválasztott pályázat legyen támogatható.

(19)

Az Eurostars 2 közös végrehajtásához végrehajtó struktúrára van szükség. A részt vevő államok megállapodtak abban, hogy az Eureka Secretariat-t (a továbbiakban: az ESE) jelölik ki az Eurostars 2 végrehajtó struktúrájának. Az ESE a belga jog alapján az Eureka országok által 1997-ben alapított, nemzetközi nonprofit szervezet, amely 2008 óta felel az Eurostars végrehajtásáért. AZ ESE feladatköre túlmutat az Eurostars végrehajtásán, mivel egyúttal az Eureka-kezdeményezés titkárságaként is szolgál, és vezetősége kezeli az Eurostars-on kívüli Eureka-projekteket. A Bizottság által képviselt Unió az Eureka-kezdeményezés alapító tagja és az Eureka Secretariat egyesület teljes jogú tagja.

(20)

Az Eurostars 2 célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az ESE-t kell megbízni a pályázati felhívások megszervezésével, a támogathatósági kritériumok ellenőrzésével, a projektek szakmai értékelésével és kiválasztásával, a projektek monitoringjával és az uniós hozzájárulás elosztásával. A pályázatok értékelését független külső szakértőknek központilag, a pályázati felhívások nyomán, az ESE felügyelete alatt kell elvégezniük. Az uniós pénzügyi hozzájárulásból, valamint a részt vevő államok által nyújtott hozzájárulásból származó összegek elosztása során a részt vevő államoknak kötelezően figyelembe kell venniük a projektek rangsorát.

(21)

Szorosabb tudományos, irányítási és pénzügyi összhanggal jellemzett valódi közös programként az Eurostars 2-nek összességében egyértelmű előrelépést kell mutatnia a nemzeti kutatási és innovációs programok további összehangolásának és szinkronizálásának irányába. A tevékenységek együttes meghatározása és végrehajtása révén kell megvalósítani az erősebb tudományos integrációt, amelynek biztosítania kell a kiválasztott projektek kiválóságát és nagy hatását. Az irányítási integrációnak biztosítania kell a program működési kiválóságának és elszámoltathatóságának további javulását. A szorosabb pénzügyi integrációnak az Eurostars 2 programban részt vevő államok által összességében és évente nyújtott megfelelő pénzügyi hozzájárulásra, valamint nagyfokú nemzeti szinkronizációra kell épülnie. Ezt a nemzeti finanszírozási szabályok fokozatos harmonizációja révén kell elérni.

(22)

Az Unió pénzügyi hozzájárulását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, valamint a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (8) a közvetett irányítással kapcsolatban meghatározott szabályoknak megfelelően kell kezelni.

(23)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy csökkenthesse, felfüggeszthesse vagy beszüntethesse az Unió pénzügyi hozzájárulását, ha az Eurostars 2 programot nem megfelelően, részlegesen vagy késéssel hajtják végre, vagy ha a részt vevő államok nem, csak részlegesen vagy késve nyújtanak pénzügyi hozzájárulást az Eurostars 2 program finanszírozásához. Ezekről a jogokról az Unió és az ESE között kötendő hatáskör-átruházási megállapodásban kell rendelkezni.

(24)

Az Eurostars 2 program által finanszírozott közvetett tevékenységekben való részvétel az 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) hatálya alá tartozik. Az Eurostars 2 program sajátos működési szükségleteire tekintettel – az említett rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban – rendelkezni kell a fenti rendelettől való eltérésekről.

(25)

A nemzeti csatornákhoz szokott, és kutatási tevékenységeiket egyébként csak nemzeti határaikon belül végző kkv-k részvételét elősegítendő, az Eurostars 2 programhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulást a nemzeti programjaik jól ismert szabályainak megfelelően kell biztosítani, és a nemzeti hatóságok által közvetlenül kezelt finanszírozási megállapodás révén kell végrehajtani, az uniós finanszírozásnak a megfelelő nemzeti finanszírozással való kombinálása révén. Ezért eltérést kell engedélyezni az 1290/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése, 18. cikkének (1) bekezdése, 23. cikkének (1) és (5)–(7) bekezdése, valamint 28–34. cikke tekintetében.

(26)

Az Eurostars 2 keretében a pályázati felhívásokat a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök igénybevételével is közzé kell tenni.

(27)

Az Unió pénzügyi érdekeit a kiadási ciklus egészében arányos intézkedésekkel kell védeni, beleértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint – adott esetben – a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban igazgatási, illetve pénzügyi bírságok kiszabását.

(28)

A Bizottságnak a részt vevő államokkal együttműködve időközi, valamint végső értékelést kell végeznie, különösen az Eurostars 2 minőségével és hatékonyságával, valamint a meghatározott célkitűzések megvalósításában elért eredményekkel kapcsolatban, és ezekről az értékelésekről jelentést kell készítenie.

(29)

A Bizottság kérésére az ESE-nek és a részt vevő államoknak minden olyan információt be kell nyújtaniuk, amelyre a Bizottságnak szüksége van az Eurostars 2 értékeléséről szóló jelentések elkészítéséhez.

(30)

Mivel e határozat céljait, nevezetesen a kutatásintenzív kkv-k által végzett transznacionális kutatási tevékenységek támogatását, valamint a nemzeti kutatásfinanszírozási programok integrációjának, összehangolásának és szinkronizálásának elősegítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a transznacionális dimenzió, valamint a nemzeti programok egymást kiegészítő jellegének és átjárhatóságának hiánya miatt, az Unió szintjén azonban a tervezett intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

1.

„kkv”: a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro-, kis- vagy középvállalkozás;

2.

„kutatást és fejlesztést végző kkv”: olyan kkv, amely a következő feltételek közül legalább egynek megfelel:

1.

az alábbi feltételeknek megfelelő kutatási tevékenységek ösztönzése:

2.

az európai kkv-knak nyújtott közfinanszírozás hozzáférhetőségének, hatékonyságának és eredményességének növelése a részt vevő államok nemzeti finanszírozási mechanizmusainak összehangolása, harmonizálása és szinkronizálása révén;

3.

a transznacionális kutatásban tapasztalattal még nem rendelkező kkv-k részvételének ösztönzése és fokozása.

a)

a részt vevő államok igazolják, hogy az Eurostars 2 programot a 3. cikkben meghatározott célkitűzéseknek megfelelően hozták létre;

b)

a részt vevő államok vagy a részt vevő államok által kijelölt szervezetek az ESE-t jelölik ki az Eurostars 2 végrehajtásáért, valamint az uniós pénzügyi hozzájárulás átvételéért, elosztásáért és ellenőrzéséért felelős struktúraként;

c)

minden részt vevő állam kötelezettséget vállal az Eurostars 2 finanszírozásához való hozzájárulásra;

d)

az ESE igazolja, hogy képes végrehajtani az Eurostars 2 programot, ideértve az uniós pénzügyi hozzájárulás átvételét, elosztását és ellenőrzését, az uniós költségvetésnek a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58., 60. és 61. cikkével összhangban megvalósuló közvetett irányítása keretében; valamint

e)

az Eurostars 2 irányítási modelljét a II. melléklettel összhangban alakítják ki.

a)

az ESE a 8. cikkben említett részvételi és terjesztési szabályoknak megfelelően végrehajtja az Eurostars 2 programnak a 3. cikkben meghatározott célkitűzéseit és az I. mellékletben meghatározott tevékenységeit;

b)

a II. melléklettel összhangban megfelelő és hatékony irányítási modellt tartanak fenn;

c)

az ESE betartja a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében megállapított jelentéstételi követelményeket;

d)

a részt vevő államok ténylegesen kifizetik az Eurostars 2 keretében indított pályázati felhívások nyomán finanszírozásra kiválasztott Eurostars 2 projektek összes résztvevőjének járó pénzügyi támogatást, teljesítve ezáltal az e cikk (1) bekezdés c) pontjában említett kötelezettségeket;

e)

a nemzeti költségvetésekből az Eurostars 2 projektekre elkülönített összegeknek és az Unió pénzügyi hozzájárulásának elosztása a projektek rangsorának megfelelően történik; valamint

f)

az Eurostars 2 végrehajtására vonatkozó minimális működési teljesítménycélok és mérföldkövek megállapítása révén igazolják a tudományos, az irányítási és a pénzügyi együttműködés terén tett egyértelmű előrelépést.

a)

a kiválasztott Eurostars 2 projektek társfinanszírozása az erre alkalmas nemzeti finanszírozási formák – főként támogatások – révén. A Bizottság alkalmazhatja a támogatási egyenérték meghatározására kialakított szabályokat a részt vevő államok által a támogatásoktól eltérő formában nyújtott hozzájárulások értékének megállapításához;

b)

az Eurostars 2 program uniós hozzájárulásból nem fedezett igazgatási költségeihez való pénzügyi hozzájárulás az 5. cikk (3) bekezdése értelmében.

a)

az ESE-re vonatkozó követelmények a 2013/743/EU határozat II. mellékletében meghatározott teljesítménymutatók vonatkozásában;

b)

az ESE által a 2013/743/EU határozat III. mellékletében említett monitoringjához nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó követelmények;

c)

az ESE-nek az Eurostars 2-re vonatkozó működésével kapcsolatos egyedi teljesítménymutatói;

d)

az ESE-re vonatkozó, az Eurostars 2 program végrehajtásával kapcsolatban felmerülő igazgatási költségekkel kapcsolatos információk és részletes számadatok benyújtását érintő követelmények;

e)

a Bizottság terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezések;

f)

az ESE azon kötelezettsége, hogy az uniós pénzügyi hozzájárulások továbbítását megelőzően olyan kétoldalú megállapodásokat írjon alá a nemzeti finanszírozó szervekkel, amely kétoldalú megállapodásokban meghatározzák a minimális működtetési teljesítménycélokat és az Eurostars 2 program végrehajtásának mérföldköveit;

g)

az Eurostars 2 program keretében kiírt pályázati felhívásoknak különösen a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020 keretprogrammal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök segítségével történő közzétételével kapcsolatos rendelkezések.

7.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 169/14

(1)

Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című 2010. március 3-i közleményében („Európa 2020 stratégia”) a Bizottság hangsúlyozta, hogy az Unión belüli intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása érdekében kedvező feltételeket kell teremteni a tudásra és innovációra irányuló beruházások számára. Az Európai Parlament és a Tanács egyaránt jóváhagyta ezt a stratégiát.

(2)

Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) létrehozta „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020) („Horizont 2020”). A Horizont 2020 célja, hogy a közszektoron belüli társulások megerősítése révén – többek között az Uniónak a több tagállam által indított programokban való, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 185. cikke szerinti részvételével – fokozza a kutatás és az innováció hatását.

(3)

A közszektoron belüli társulásoknak a szorosabb szinergiák kialakítását, a koordináció elmélyítését, valamint az uniós, a nemzetközi, a nemzeti és a regionális kutatási programokkal való felesleges átfedések elkerülését kell célozniuk, és maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk a Horizont 2020-ban megfogalmazott általános elveket, különösen a nyitottság és az átláthatóság vonatkozásában. Ezen túlmenően biztosítani kell a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférést is.

(4)

A 742/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös kutatási-fejlesztési programhoz (a továbbiakban: AAL közös program) nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról rendelkezik, amelynek összege megegyezik a tagállami támogatás összegével, de az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (5) létrehozott, az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) időtartama alatt nem haladhatja meg a 150 000 000 EUR-t.

(5)

2012 decemberében a Bizottság jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az AAL közös program időközi értékeléséről Ezt az értékelést szakértői testület készítette. A szakértői testület átfogó véleménye szerint az AAL közös program megfelelően haladt célkitűzései megvalósítása felé, figyelemre méltó eredményeket ért el, és azt a jelenlegi finanszírozási időszakot követően is folytatni kell. A szakértői testület ugyanakkor felhívta a figyelmet néhány hiányosságra, így különösen a felhasználóknak a projektekbe a lehető legkorábbi szakaszban történő fokozott bevonásának, valamint a működési teljesítmény szerződéskötési és kifizetési idők tekintetében történő javításának szükségességére.

(6)

A 2010-es időközi értékelés és a 2012-es konzultációs folyamat rávilágítottak a pénzügyi eszközök, a támogathatósági szabályok és a visszatérítési rendszerek sokféleségére. Célszerű, hogy a részt vevő államok – az lakókörnyezetben való életvitellel foglalkozó közgyűlést használva ennek fórumaként – foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és segítsék elő a bevált gyakorlatok cseréjét.

(7)

A Bizottság „Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!” című, 2006. október 12-i közleményében hangsúlyozta, hogy a népesség elöregedése az egyik legjelentősebb kihívás, amellyel valamennyi tagállam szembesül, és hogy az új technológiák fokozottabb használata hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, az idős emberek jólétéhez és aktív társadalmi részvételük előmozdításához, és egyúttal növeli az uniós gazdaság versenyképességét is.

(8)

Az Európa 2020 stratégia Innovatív Unió elnevezésű kiemelt kezdeményezésben a Bizottság a népesség elöregedését azon társadalmi kihívások egyikeként nevezte meg, amelyek esetében az innovációs áttörések fontos szerepet játszhatnak és növelhetik a versenyképességet, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az európai vállalkozások az élre kerüljenek az új technológiák kifejlesztésében, és az új növekvő piacokon világszerte vezető szerepet betöltő vállalkozásokká fejlődjenek, emellett pedig javíthatják a közszolgáltatások minőségét és hatékonyságát, miáltal számos új, minőségi munkahely jöhet létre.

(9)

Az egészségügyi és a szociális szolgáltatási ágazatban Unió-szerte mintegy 20 millió ember végez „fehérköpenyes” munkát. A népesség elöregedésének következtében ez a szám az elkövetkező években várhatóan emelkedni fog. Ebben az érzékeny ágazatban a képzést és az egész életen át tartó tanulást kiemelt területként kell kezelni. Ezért pontosabban fel kell mérni a „fehérköpenyes” munkahelyek, valamint a modern készségekbe – például az információs technológiák alkalmazásába – történő beruházások iránti szükségletet.

(10)

„Az európai digitális menetrend” című, 2010. május 19-i közleményében a Bizottság a népesség elöregedése által felvetett problémák orvoslásának elősegítése érdekében javaslatot tett az AAL közös program megerősítésére.

(11)

„Az aktív és egészséges időskor témájával kapcsolatos európai innovációs partnerség stratégiai végrehajtási tervének előreviteléről” című, 2012. február 29-i közleményében a Bizottság előirányozta, hogy a „Horizont 2020” részét képező soron következő kutatási és innovációs munkaprogramokhoz és eszközökhöz figyelembe fogja venni a stratégiai végrehajtási terv idevágó prioritásait. A Bizottság továbbá előirányozta, hogy figyelembe fogja venni az AAL közös program esetleges hozzájárulását a tevékeny és egészséges időskor témájával kapcsolatos európai innovációs partnerséghez.

(12)

Az Innovatív Unió keretében létrejött, a tevékeny és egészséges időskor témájával kapcsolatos európai innovációs partnerség égisze alatt az innovatív, információs és kommunikációs technológiák (ikt) alapú megoldások várhatóan fontos szerepet játszanak majd azoknak a célkitűzéseknek az elérésében, hogy 2020-ig kettővel növekedjen az egészségben töltött életévek száma és javuljon a polgárok életminősége, valamint az uniós gondozási rendszerek hatékonysága. A partnerség stratégiai végrehajtási terve meghatározza a tevékeny és egészséges időskorral kapcsolatos innováció Európa-szerte történő felgyorsítását és széles körű bevezetését szolgáló prioritásokat a következő három területen: betegségmegelőzés és egészségfejlesztés, gondozás és gyógyítás, valamint önálló életvitel és társadalmi befogadás.

(13)

Mivel az ikt-rendszerek nagy mennyiségű személyes adat és profil kezelését végzik és valós idejű kommunikációval működnek – ezért nagy az adatbiztonság megsértésének a kockázata –, figyelembe kell venni az adatvédelmi szempontokat. Ezen felül tiszteletben kell tartani a magánélethez való jogot is.

(14)

A tevékeny és önálló életvitel segítését szolgáló kutatási-fejlesztési programnak (a továbbiakban: az AAL program) fel kell használnia az előző program eredményeit, és az AAL program határozottabb végrehajtásának biztosítása, valamint a projektekben való kielégítő felhasználói részvétel kezdetektől történő ösztönzése révén orvosolnia kell annak hiányosságait annak érdekében, hogy a kifejlesztett megoldások elfogadhatóak legyenek és konkrét felhasználói igényeket elégítsenek ki.

(15)

Az AAL program végrehajtása során az innováció fogalmát célszerű tágabb értelemben meghatározni, a szervezeti, üzleti, technológiai, társadalmi és környezeti szempontokat egyaránt figyelembe véve. Az AAL programban biztosítani kell a multidiszciplináris megközelítést, valamint azt, hogy a társadalomtudományok és a bölcsészettudomány is annak részét képezzék.

(16)

Az AAL program keretében folytatott tevékenységeknek összhangban kell lenniük a „Horizont 2020”-ban megállapított célkitűzésekkel, kutatási és innovációs prioritásokkal, valamint az 1291/2013/EU rendelet 26. cikkében rögzített általános elvekkel és feltételekkel.

(17)

A Horizont 2020 időtartamára vonatkozóan meg kell állapítani az AAL programban való uniós pénzügyi közreműködés maximális mértékét. Az AAL programban való uniós pénzügyi közreműködés mértéke nem haladhatja meg a részt vevő államok által a „Horizont 2020” időtartama során nyújtott pénzügyi hozzájárulás összegét annak érdekében, hogy ezzel komoly multiplikátorhatást lehessen elérni, és biztosítani lehessen a részt vevő államok aktív közreműködését az AAL program célkitűzéseinek elérésében.

(18)

A „Horizont 2020” időtartamának figyelembe vétele érdekében az AAL programhoz kapcsolódó pályázati felhívásokat legkésőbb 2020. december 31-ig közzé kell tenni. Megfelelően indokolt esetekben lehetőség van arra, hogy 2021. december 31-ig indítsanak el pályázati felhívásokat.

(19)

Az 1291/2013/EU rendelet célkitűzéseinek megfelelően bármely tagállam és a Horizont 2020-hoz társult bármely ország számára bármilyen megfelelő időpontban lehetőséget kell biztosítani az AAL programban való részvételre.

(20)

Annak biztosítása érdekében, hogy a részt vevő államok pénzügyi kötelezettségvállalása megegyezzen az Unió hozzájárulásával, az uniós pénzügyi hozzájárulás feltételéül kell szabni, hogy a részt vevő államok az AAL program elindítását megelőzően hivatalos kötelezettségvállalásokat tegyenek, majd azokat teljesítsék. A részt vevő államok AAL programhoz való hozzájárulásának magában kell foglalnia az AAL program tényleges működtetése során nemzeti szinten felmerült igazgatási költségeket.

(21)

Az AAL program közös végrehajtásához végrehajtó struktúrára van szükség. A részt vevő államok megállapodtak az AAL programot kezelő végrehajtó struktúráról, majd 2007-ben létrehozták a belga jog szerint megalakult, jogi személyiséggel rendelkező nemzetközi nonprofit szervezetet, az "Ambient Assisted Living" aisbl-t (a saját lakókörnyezetben való életvitel segítéséért felelős szövetség - a továbbiakban: AALA). Tekintettel arra, hogy az időközi értékelésről szóló jelentés szerint az AAL közös program jelenlegi irányítási struktúrája hatékonynak és színvonalasnak bizonyult, célszerű az AALA-t végrehajtó struktúraként alkalmazni, és annak az AAL program forráselosztásért és monitoringért felelős szerveként kell eljárnia. Az AALA feladata kell, hogy legyen az uniós pénzügyi hozzájárulás kezelése és az AAL program hatékony végrehajtásának a biztosítása.

(22)

Az AAL program célkitűzéseinek elérése érdekében az AALA-nak – elsősorban támogatások formájában – pénzügyi segítséget kell nyújtania az általa kiválasztott tevékenységekben résztvevők számára. Ezeket a tevékenységeket a független külső szakértők által segített AALA ellenőrzése alatt álló pályázati felhívások útján kell kiválasztani. A rangsornak a pályázatok kiválasztása, valamint az AAL program projektjeire elkülönített uniós pénzügyi hozzájárulásból és nemzeti költségvetésekből nyújtott források elosztása tekintetében kötelező erejűnek kell lennie.

(23)

Az Unió által biztosított pénzügyi hozzájárulást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, valamint a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (7) a közvetett irányításra vonatkozóan megállapított szabályoknak megfelelően kell kezelni.

(24)

Amennyiben az AAL programot nem megfelelően, csak részben vagy késedelmesen hajtják végre, illetve a részt vevő állam nem, vagy csak részben vagy késedelmesen nyújt hozzájárulást az AAL programhoz, az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell jogosítani az uniós pénzügyi hozzájárulás arányos intézkedések révén történő csökkentésére, visszatartására vagy megszüntetésére. Ezekről a jogokról az Unió és az AALA között megkötendő hatáskör-átruházási megállapodásban kell rendelkezni.

(25)

Az egyszerűsítés érdekében az összes felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terheket. El kell kerülni az ellenőrzési átfedéseket, valamint az aránytalan dokumentációt és jelentéstételt. Az ellenőrzések során megfelelő módon figyelembe kell venni a nemzeti programok sajátosságait.

(26)

Az AAL program által finanszírozott közvetett tevékenységekben való részvétel szabályait az 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) határozza meg. Az AAL program sajátos működési szükségleteire tekintettel azonban rendelkezni kell az említett rendelet 1. cikkének (3) bekezdése szerint a fenti rendelettől való eltérésekről.

(27)

Az AALA pályázati felhívásait a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a „Horizont 2020” keretprogrammal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök igénybevételével is közzé kell tenni.

(28)

Az 1290/2013/EU rendelettől való egyedi eltérések szükségesek, mivel az AAL program a tervek szerint piacorientált kutatási és innovációs program lenne, amely számos különböző nemzeti finanszírozási forrást (például kutatási és innovációs, egészségügyi és ipari finanszírozási programokat) fog össze. Ezek a nemzeti programok természetükből eredően eltérő részvételi szabályokat írnak elő, és nem várható, hogy azok teljes körűen megfeleljenek az 1290/2013/EU rendeletnek. Mindemellett az AAL program célcsoportját a kis- és középvállalkozások és a felhasználói szervezetek alkotják, amelyek rendszerint nem vesznek részt az uniós kutatási és innovációs tevékenységekben. Az említett vállalkozások és szervezetek részvételének elősegítése érdekében az uniós pénzügyi hozzájárulást azok saját nemzeti finanszírozási programjainak jól ismert szabályai szerint nyújtják, és annak végrehajtása az uniós finanszírozást és a megfelelő nemzeti állami támogatást magában foglaló egyetlen támogatás formájában történik.

(29)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, beleértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását, a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban.

(30)

A Bizottságnak – független szakértők bevonásával – különösen az AAL program minőségét és hatékonyságát, valamint a kitűzött célok elérése tekintetében történt előrehaladást vizsgáló időközi értékelést, továbbá záró értékelést kell végeznie, és ezekről jelentést kell készítenie.

(31)

Az értékelésnek pontos és naprakész információkon kell alapulnia. Ennélfogva a Bizottság kérésére az AALA-nak és a részt vevő államoknak be kell nyújtaniuk minden olyan információt, amelyeket a Bizottságnak fel kell használnia az AAL program értékeléséről szóló jelentésekben.

(32)

Az AAL programban vázolt intézkedéseknek elő kell segíteniük az európai közegészségügyi és ellátási rendszerek megerősítését, mivel ezek kulcsfontosságú szerepet játszanak a társadalmi jólét fenntartásában, valamint a régiók és az egyes társadalmi rétegek közötti, a jelenlegi gazdasági és szociális válság miatt aggasztóan növekvő egyenlőtlenségek csökkentésében.

(33)

Az AAL programnak biztosítania kell a nemek közötti egyenlőség hatékony előmozdítását, a „Horizont 2020” -ban rögzített elvvel összhangban. Az AAL programnak hozzá kell járulnia a nemek közötti egyenlőség megvalósulásához, valamint ahhoz, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontja érvényesüljön a kutatási és innovációs tartalmakban. Különös figyelmet kell szentelni a nemek közötti egyensúlynak – az adott területen uralkodó körülményeknek megfelelően – a bíráló bizottságokban, valamint az olyan testületekben, mint a tanácsadó és szakértői csoportok. A nemek közötti egyenlőség dimenzióját megfelelően be kell építeni a kutatás és az innováció tartalmába a stratégiákban, a programokban és a projektekben, és megvalósulását a kutatási ciklus valamennyi szakaszában nyomon kell követni.

(34)

Az AAL programnak összhangban kell állnia a „Horizont 2020” -ban rögzített etikai elvekkel. Különös figyelmet kell fordítani az arányosság elvére, a magánélet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelméhez való jogra, a testi és szellemi sérthetetlenséghez való jogra, a megkülönböztetésmentességhez való jogra és arra, hogy biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

(35)

Mivel a részt vevő államok az AAL program folytatása mellett döntöttek, valamint tekintettel arra, hogy e határozat célkitűzéseit, nevezetesen a tevékeny és egészséges időskorral kapcsolatos uniós szakpolitikák közvetlenül támogatását és kiegészítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedések léptéke miatt e célok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

a)

a részt vevő államoknak igazolniuk kell, hogy az AAL programot az I. és II. mellékletnek megfelelően hozták létre;

b)

a részt vevő államoknak vagy a részt vevő államok által kijelölt szervezeteknek ki kell jelölniük az AALA-t, mint az AAL program végrehajtásáért, valamint az uniós pénzügyi hozzájárulás elosztásáért és monitoringjáért felelős struktúrát;

c)

az egyes részt vevő államoknak kötelezettséget kell vállalniuk az AAL program finanszírozásához történő hozzájárulásra;

d)

az AALA-nak igazolnia kell, hogy képes végrehajtani az AAL programot, ideértve az uniós hozzájárulásnak az uniós költségvetés közvetett irányítása keretében történő elosztását és nyomon követését is, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58., 60. és 61. cikkének megfelelően; és

e)

a III. mellékletnek megfelelően el kell fogadni az AAL programra vonatkozó irányítási modellt.

a)

az AAL program I. mellékletben meghatározott célkitűzéseinek és az e határozat II. mellékletében felsorolt tevékenységeinek az AALA általi végrehajtása az 1290/2013/EU rendeletnek megfelelően, e határozat 5. cikkére is figyelemmel;

b)

a III. mellékletnek megfelelő alkalmas és hatékony irányítási modell fenntartása;

c)

a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében foglalt jelentéstételi követelmények AALA általi teljesítése; és

d)

az (1) bekezdés c) pontjában említett kötelezettségvállalások az egyes részt vevő államok általi teljesítése, valamint az AAL program finanszírozásához történő hozzájárulásra vonatkozó éves kötelezettségvállalások teljesítése.

a)

az AAL program keretében támogatott közvetett tevékenységekhez való pénzügyi hozzájárulás, a II. mellékletnek megfelelően;

b)

az AAL program tényleges végrehajtása során a nemzeti közigazgatási szerveknél felmerült igazgatási költségek összegének megfelelő természetbeni hozzájárulás, a II. mellékletnek megfelelően.

a)

az AALA-nak a 2013/743/EU határozat II. mellékletében meghatározott teljesítménymutatók közül a vonatkozó mutatókat érintő hozzájárulásával kapcsolatos követelmények;

b)

az AALA által a2013/743/EU határozatban említett nyomon követéshez nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó követelmények;

c)

az AALA működésének nyomon követéséhez szükséges egyedi teljesítménymutatók a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

d)

az annak biztosításához szükséges adatok és információk szolgáltatásával kapcsolatos előírások, hogy a Bizottság teljesíteni tudja a terjesztésre vonatkozó és jelentéstételi kötelezettségeit;

e)

az AALA pályázati felhívásainak különösen a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a „Horizont 2020”-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök segítségével történő közzétételével kapcsolatos rendelkezés.

7.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 169/27

(1)

A Bizottság a 2010. március 3-i„Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményében (Európa 2020 stratégia)hangsúlyozza, hogy kedvező feltételeket kell teremteni a tudásba és az innovációba történő befektetések számára, annak érdekében, hogy megvalósuljon az Európai Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedése. Az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyta ezt a stratégiát.

(2)

Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) létrehozta a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020) (a továbbiakban: Horizont 2020). A Horizont 2020 célja, hogy a közszektoron belüli társulások megerősítéséhez való hozzájárulás révén – többek között az Uniónak a több tagállam által indított programokban való, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 185. cikke szerinti részvételével – nagyobb hatást gyakoroljon a kutatásra és az innovációra.

(3)

A közszektoron belüli társulásoknak a szorosabb szinergiák kialakítását, a koordináció elmélyítését, valamint az uniós, a nemzetközi, a nemzeti és a regionális kutatási programokkal való felesleges átfedések elkerülését kell célozniuk, és maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk a Horizont 2020-ban megfogalmazott általános elveket, különösen a nyitottság és az átláthatóság vonatkozásában. Ezen túlmenően biztosítani kell a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférést.

(4)

A 912/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) az Közösség úgy döntött, hogy – az Európai Közösségnek az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (5) létrehozott, kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) időtartama alatt – az európai metrológiai kutatási programhoz (a továbbiakban: EMKP) a részt vevő államokéval azonos mértékű, de legfeljebb 200 000 000 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást nyújt.

(5)

A Bizottság egy 2012 áprilisában közzétett jelentésében beszámolt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai metrológiai kutatási program (EMKP) időközi értékeléséről. Az [időközi] értékelést egy szakértői panel hajtotta végre, három évvel a program kezdete után. A szakértői panel megítélése szerint az EMKP általában véve olyan jól igazgatott közös európai kutatási program, amely tudományos, irányítási és pénzügyi téren egyaránt magas szintű integrációt ért el. A szakértői panel az ipari hasznosítás, a metrológiai intézeteken kívül rendelkezésre álló tudományos kiválóság felé való nyitás és a kapacitásépítés területén ugyanakkor hiányosságokra mutatott rá. A szakértői panel azt a véleményt is megfogalmazta, hogy az EMKP végrehajtásával szélesebb körű európai metrológiai kutatási térséget lehetne kiépíteni.

(6)

A 2013/743/EU tanácsi határozat (6) szerint további támogatás nyújtható az EMKP számára.

(7)

Az Európa 2020 stratégiához és annak kiemelt kezdeményezéseihez, köztük különösen az „Innovatív Unió”, az „Európai digitális menetrend”, az „Erőforrás-hatékony Európa” és az „Iparpolitika a globalizáció korában” elnevezésű kiemelt kezdeményezésekhez illeszkedő „Európai metrológiai program – Innováció és kutatás” elnevezésű program (a továbbiakban: EMPIR) ambiciózusabb, inkluzívabb jellegű program lesz, és végrehajtásában tíz éven keresztül (2014–2024) 28 részt vevő állam kap szerepet. A korábbi programhoz képest az EMPIR egyebek mellett azzal nyújt többet, hogy innovációval és ipari hasznosítással, normatív, szabványosítási és szabályozási célú kutatással, valamint kapacitásépítéssel is foglalkozik.

(8)

A részt vevő államoknak szándékában áll hozzájárulni az EMPIR végrehajtásához annak teljes időtartama, azaz a 2014–től 2024-ig tartó időszak alatt. A Horizont 2020 időtartamára figyelemmel az EMPIR-hez kapcsolódó pályázati felhívásokat legkésőbb 2020. december 31-ig ki kell írni. Megfelelően indokolt esetekben lehetőség van arra, hogy 2021. december 31-ig írjanak ki pályázati felhívásokat.

(9)

Az EMPIR keretében folytatott tevékenységeknek összhangban kell lenniük a Horizont 2020-ban megállapított célkitűzésekkel, kutatási és innovációs prioritásokkal, valamint az 1291/2013/EU rendelet 26. cikkében rögzített általános elvekkel és feltételekkel.

(10)

Meg kell határozni az EMPIR-programban való uniós pénzügyi részvétel felső összeghatárát a Horizont 2020 időtartamára. Ezen összeghatáron belül az uniós hozzájárulásnak meg kell egyeznie az EMPIR-ben részt vevő államok által nyújtott hozzájárulás mértékével, hogy ezzel komoly multiplikátor hatást lehessen elérni, és biztosítani lehessen a részt vevő államok programjainak erősebb integrálását.

(11)

Az 1291/2013/EU rendelet célkitűzéseinek megfelelően minden tagállamnak és a Horizont 2020-hoz társult minden országnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyen az EMPIR-ben.

(12)

Az Unió pénzügyi hozzájárulását a részt vevő államoknak az EMPIR végrehajtásához való hozzájárulásra vonatkozó hivatalos kötelezettségvállalásához és e kötelezettségvállalás teljesítéséhez kell kötni. A részt vevő államok által az EMPIR végrehajtásához nyújtott hozzájárulásoknak az EMPIR költségvetése 5 %-ának erejéig tartalmazniuk kell az igazgatási kiadásokhoz váló hozzájárulást is. Annak érdekében, hogy képesek legyenek a kiválasztott projektekben részt vevő nemzeti szervezeteik (nemzeti metrológiai intézeteik – NMI-k és kijelölt intézeteik – KI-k) finanszírozására, a részt vevő államoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy az EMPIR végrehajtásához nyújtott hozzájárulásukat szükség esetén a kötelezettségvállalásuk tárgyát képező összeg 50 %-a erejéig tartalékkerettel növelik meg.

(13)

Az EMPIR közös megvalósítása végrehajtó struktúra kialakítását teszi szükségessé. A részt vevő államok megállapodtak az EMKP végrehajtó struktúrájáról, és 2007-ben létrehozták az EURAMET e.V.-t (a továbbiakban: EURAMET), amely betölti az európai regionális metrológiai szervezet szerepét, és a német jog alapján alapított nonprofit társaságként működik. Az EURAMET tevékenységi körében egyes, a metrológia szélesebb értelemben vett európai és világszintű harmonizálásával kapcsolatos feladatok és kötelezettségek is szerepelnek. Az EURAMET-nek bármely NMI teljes jogú tagként, bármely KI pedig társult tagként lehet tagja. Az EURAMET-ben való tagságnak nem feltétele, hogy az adott tag nemzeti metrológiai kutatási programmal rendelkezzen. Minthogy az EMKP időközi értékeléséről készült jelentés szerint az EURAMET irányítási struktúrája hatékonynak és kiválónak bizonyult az EMKP végrehajtása tekintetében, az EURAMET-et az EMPIR végrehajtása érdekében is célszerű igénybe venni. Az uniós pénzügyi hozzájárulást ezért az EURAMET-nek kell kapnia.

(14)

Az EMPIR célkitűzéseinek teljesítése érdekében az EURAMET-nek elsősorban az általa kiválasztott tevékenységek résztvevőinek nyújtott vissza nem térintendő támogatások formájában kell pénzügyi támogatást biztosítania. A tevékenységeket az EURAMET felelősségi körében kiírt pályázati felhívások alapján kell kiválasztani. A felállított rangsornak kötelező erejűnek kell lennie mind a pályázatok kiválasztása, mind pedig az Unió pénzügyi hozzájárulásából és az EMPIR-projektek céljára a részt vevő államok által nyújtott hozzájárulásokból származó források odaítélése vonatkozásában.

(15)

Az Unió által biztosított pénzügyi hozzájárulást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, valamint a közvetett irányításra vonatkozóan megállapított releváns szabályoknak megfelelően kell kezelni a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (8) meghatározottak szerint.

(16)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy csökkentse, felfüggessze vagy beszüntesse az Unió pénzügyi hozzájárulását abban az esetben, ha az EMPIR-t nem megfelelően, csak részben vagy késedelmesen hajtják végre, illetve abban az esetben, ha a részt vevő államok egyáltalán nem, vagy csak részben vagy késedelmesen nyújtanak pénzügyi hozzájárulást az EMPIR-hez. Ezeket a jogokat az Unió és az EURAMET között kötendő hatáskör-átruházási megállapodásban kell rögzíteni.

(17)

Az egyszerűsítés érdekében az összes felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terheket. El kell kerülni az kettős ellenőrzéseket, valamint az aránytalan dokumentációt és jelentéstételt. Az ellenőrzések során megfelelő módon figyelembe kell venni a nemzeti programok sajátosságait.

(18)

Az e határozatnak megfelelően nyújtott uniós finanszírozás kedvezményezettjeit érintő ellenőrzéseket úgy kell végezni, hogy azok az 1291/2013/EU rendelettel összhangban minél kisebb adminisztratív terhet rójanak a résztvevőkre.

(19)

Az EMPIR által finanszírozott közvetett tevékenységekben való részvétel szabályait az 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) határozza meg. Az EMPIR program sajátos működési szükségleteire tekintettel azonban eltérésekről kell rendelkezni az említett rendelettől annak 1. cikke (3) bekezdése szerint.

(20)

A részt vevő államok hozzájárulása elsősorban a kiválasztott projektekben részt vevő NMI-k és KI-k intézményi finanszírozását jelenti. A részt vevő államok hozzájárulásának emellett tartalmaznia kell az EMPIR igazgatási költségeihez készpénzben nyújtott hozzájárulást is. Az Unió hozzájárulásának egy részét a kiválasztott projektekben részt vevő NMI-ktől és KI-ktől eltérő szervezetek támogatására kell fordítani. Az Unió által az EMPIR-projektekben részt vevő NMI-knek és KI-knek nyújtott pénzügyi hozzájárulás összegét úgy kell megállapítani, hogy az EMPIR-hez nyújtott uniós finanszírozás összege ne haladja meg a részt vevő államok hozzájárulását. Tekintettel arra, hogy a részt vevő államok által az NMI-knek és a KI-knek nyújtott intézményi finanszírozás az EMPIR-projektek terhére elszámolt, az uniós hozzájárulásból nem visszatérített általános költségeknek felel meg, az NMI-k és a KI-k támogatható közvetett költségeire vonatkozó átalányfinanszírozási rátát az 1290/2013/EU rendeletben megállapított átalány rátához képest ki kell igazítani. Az NMI-k és a KI-k támogatható közvetett költségeire vonatkozó átalányfinanszírozási rátát az EMKP-projektekben részt vevő NMI-k és KI-k kimutatásaiban elszámolhatóként megjelölt összes közvetett költség alapján indokolt meghatározni, tekintve, hogy ezek az összegek stabilak, és megbízható becslését jelentik az EMPIR-projektekben részt vevő NMI-k és KI-k közvetett költségeinek. Mivel ezek a közvetett költségek 140 %-át teszik ki az NMI-k és a KI-k – az alvállalkozói szerződésekre fordított támogatható közvetlen költségek, valamint a harmadik felek által természetben rendelkezésre bocsátott és nem a kedvezményezett telephelyén felhasznált hozzájárulások nélkül számított – összes támogatható közvetlen költségének, az NMI-k és a KI-k közvetett költségeire vonatkozó átalányfinanszírozási rátát az 1290/2013/EU rendeletnek megfelelően 25 %-ról 5 %-ra kell csökkenteni. Ezért az NMI-k és a KI-k vonatkozásában indokolt eltérni az említett rendelet 29. cikkétől. Az EMPIR-projektekben részt vevő többi szervezet számára az említett rendelet szerint indokolt forrásokat biztosítani.

(21)

Az EMPIR pályázati felhívásait a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök igénybevételével kell közzétenni.

(22)

Az EMPIR időközi értékelése alkalmával ismét meg kell vizsgálni, hogy a finanszírozási modell mennyire felel meg az uniós és a nem uniós finanszírozás közötti egyenértékűség elvének.

(23)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, beleértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban közigazgatási és pénzügyi szankciók kiszabását.

(24)

A Bizottságnak időközi értékelés keretében elemeznie kell különösen az EMPIR minőségét és hatékonyságát, valamint a kitűzött célok teljesítésében elért eredményeket, továbbá a programról végső értékelést kell készítenie, és ezekről az értékelésekről jelentést kell összeállítania.

(25)

A Bizottság kérésére az EURAMET-nek és a részt vevő államoknak minden olyan információt rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet a Bizottságnak az EMPIR értékelésével kapcsolatos jelentésekbe bele kell foglalnia.

(26)

E határozat célja az Unió részvétele az EMPIR-ben, azaz alkalmas, integrált és a célok szempontjából megfelelő metrológiai megoldások kidolgozásának támogatása és egy olyan integrált európai metrológiai kutatási rendszer létrehozása, amely rendelkezik a szükséges kritikus tömeggel, és aktívan szerepet vállal regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten egyaránt; ezt a célt a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani. A metrológiai követelmények léptéke és összetettsége olyan beruházásokat igényel, amelyek nem hajthatók végre az NMI-k és a KI-k központi kutatási költségvetéséből. A legkorszerűbb metrológiai megoldások kutatásához és kifejlesztéséhez szükséges kiválóság országhatárokon átívelő jellegű, ezért kizárólag nemzeti szinten nem mozgósítható kellőképpen. Mivel a kitűzött cél a nemzeti szintű törekvések egyetlen következetes európai megközelítésben való egyesítésével, a széttagolt nemzeti kutatási programok összekapcsolásával, a nemzeti határokat átívelő közös kutatási és finanszírozási stratégiák létrehozásának segítésével, valamint a szereplők és a finanszírozás szükséges kritikus tömegének biztosításával uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,

a)

a részt vevő országoknak igazolniuk kell, hogy az EMPIR az I. és a II. mellékletnek megfelelően jött létre;

b)

a részt vevő államoknak vagy a részt vevő államok által kijelölt NMI-k ki kell jelölniük az EURAMET e.V.-t (a továbbiakban: EURAMET), mint az EMPIR végrehajtásáért, valamint az uniós pénzügyi hozzájárulás fogadásáért, kihelyezéséért és ellenőrzéséért felelős struktúrát;

c)

valamennyi részt vevő államnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy hozzájárul az EMPIR finanszírozásához, továbbá a kötelezettségvállalása tárgyát képező összeg 50 %-a erejéig tartalékkeretet hoz létre;

d)

az EURAMET-nek igazolnia kell, hogy képes az EMPIR végrehajtására, ideértve az Unió pénzügyi hozzájárulásának – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58., 60. és 61. cikke értelmében vett, az Unió költségvetésére vonatkozó közvetett irányítás keretében történő – fogadását, kihelyezését és ellenőrzését is; valamint

e)

a III. melléklettel összhangban létre kell hozni az EMPIR irányítási modelljét.

a)

az EURAMET-nek az EMPIR számára az I. mellékletben meghatározott célkitűzéseket és a II. mellékletben kijelölt feladatokat az 5. cikk szerinti részvételi és terjesztési szabályoknak megfelelően kell megvalósítania, illetve végrehajtania;

b)

a III. melléklettel összhangban fenn kell tartani egy megfelelő és hatékony irányítási modellt;

c)

az EURAMET-nek be kell tartania a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében megállapított jelentéstételi követelményeket; és

d)

teljesíteni kell az e cikk 1. bekezdésének c) pontja szerinti kötelezettségvállalásokat.

a)

az EMPIR-projektekben részt vevő NMI-k és a KI-k intézményi finanszírozása útján nyújtott hozzájárulás;

b)

az EMPIR igazgatási költségeihez nyújtott pénzügyi hozzájárulás.

a)

az EURAMET hozzájárulására vonatkozó követelményeket a 2013/743/EU határozat II. mellékletében meghatározott teljesítménymutatókra tekintettel;

b)

a 2013/743/EU határozat III. mellékletében meghatározott nyomon követéshez az EURAMET által nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó követelményeket;

c)

az EURAMET működéséhez kapcsolódó egyedi teljesítménymutatókat;

d)

az igazgatási költségekre vonatkozó információk és az EMPIR végrehajtásával kapcsolatos részletes számadatok benyújtását illetően az EURAMET-re háruló követelményeket;

e)

a Bizottság terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatok benyújtásával kapcsolatos rendelkezéseket;

f)

az EMPIR pályázati felhívásainak különösen a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök segítségével történő közzétételével kapcsolatos rendelkezéseket.

7.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 169/38

(1)

A Bizottság 2010. március 3-i, az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményében („Európa 2020 stratégia”) kiemeli, hogy kedvező feltételeket kell teremteni a tudásba és az innovációba történő befektetések számára, annak érdekében, hogy megvalósítható legyen az Európai Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedése. Az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyta ezt a stratégiát.

(2)

Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) létrehozta a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020) („Horizont 2020”). A Horizont 2020 célja, hogy a közszférán belüli partnerségek megerősítése révén – többek között az Uniónak a több tagállam által indított programokban való, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 185. cikke szerinti részvételével – nagyobb hatást gyakoroljon a kutatásra és az innovációra.

(3)

A közszektoron belüli társulásoknak a szorosabb szinergiák kialakítását, a koordináció elmélyítését, valamint az uniós, a nemzetközi, a nemzeti és a regionális kutatási programokkal való felesleges átfedések elkerülését kell célozniuk, és maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk a Horizont 2020-ban megfogalmazott általános elveket, különösen a nyitottság és az átláthatóság vonatkozásában. Ezen túlmenően biztosítani kell a tudományos publikációkhoz való szabad hozzáférést is.

(4)

Az 1209/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) a Közösség úgy döntött, hogy – az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozásához és az innovációhoz hozzájáruló kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységére vonatkozó, az 1513/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (5) létrehozott hatodik keretprogramjának (2002–2006) időtartama alatt – az európai és fejlődő országok között a klinikai vizsgálatok területén létrejött partnerséghez (EDCTP1) a részt vevő államokéval azonos mértékű, de legfeljebb 200 000 000 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást nyújt. Az EDCTP1 támogatásban részesült az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából (2007–2013) is, amelyet az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) hozott létre.

(5)

2009-ben független szakértők elfogadták az EDCTP1 időközi értékeléséről szóló jelentést. A szakértői testület véleménye szerint az EDCTP1 egyedi platformot biztosított az afrikai tudósokkal folytatott valódi párbeszéd számára, és megkezdte az észak és dél közötti szakadék áthidalását azáltal, hogy kutatási kapacitásokat hozott létre, továbbá tanulási és munkalehetőségeket biztosított a fiatal afrikai kutatók részére. E jelentés alapján a második „Európai és fejlődő országok közötti partnerség a klinikai vizsgálatokban” című programban (a továbbiakban: EDCTP2-program) megoldást kell találni a következő alapvető kérdésekre: az EDCTP1 jelenlegi hatókörét módosítani kell és ki kell szélesíteni; szükség esetén tovább kell fejleszteni és meg kell erősíteni a fejlődő országoknak a klinikai vizsgálatok megbízható lefolytatására és irányítására való képességeit, különös tekintettel az etikai felülvizsgálati bizottságok szerepére és létrehozására, valamint a vonatkozó szabályozási környezetre, és adott esetben tovább kell javítani az európai nemzeti programok koordinációját, együttműködését és integrációját; erősíteni kell és ki kell terjeszteni a más jelentős állami és magánpartnerekkel folytatott együttműködést, beleértve a gyógyszeripart, a köz- és magánszféra közötti partnerségeket, például a termékfejlesztési partnerségeket (PDP-k), a civil társadalmat, valamint a nem kormányzati szervezeteket és alapítványokat is; egyértelmű és átlátható irányítási szabályokat kell meghatározni; szinergiákat kell létrehozni az európai külkapcsolati politikai fellépésekkel, különösen az uniós fejlesztési támogatással; egyértelműbbé és egyszerűbbé kell tenni a társfinanszírozásra vonatkozó szabályokat; és erősíteni kell a nyomonkövetési eszközöket.

(6)

A 2013/743/EU tanácsi határozat (7) szerint további támogatás nyújtható az EDCTP2-program számára.

(7)

Az Unió fontos támogatója a szegénységgel összefüggő betegségekre és az elhanyagolt fertőző betegségekre irányuló kutatásoknak. Az egész világon e célokra fordított kormányzati befektetések mintegy negyedét (22 %-át) a Bizottság és az uniós tagállamok hozzájárulása teszi ki. Emellett az Unió fontos globális szereplő az egészségügy területén is. A Bizottság és a tagállamok például az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelmet célzó globális alap finanszírozásának majdnem felét biztosítják.

(8)

Az EDCTP1 jelentős eredményeket ért el, és eddig nyolc továbbfejlesztett orvosi kezelést fejlesztett ki, különösen a HIV/AIDS-fertőzött vagy maláriás újszülöttek, a gyermekek, valamint a várandós vagy szoptató nők számára. A program eredményeként elindult az első négy afrikai regionális kiválósági hálózat, amelyek a déli államok közötti klinikai kutatási együttműködéseket mozdítják elő, és amelyek keretében több mint 400 afrikai kutatót képeztek ki. A program ezen kívül hozzájárult a pánafrikai klinikai vizsgálati nyilvántartás és az afrikai vakcinaszabályozói fórum létrehozásához.

(9)

Az EDCTP1 jelentős eredményeinek és vívmányainak ellenére a szegénységgel összefüggő betegségek az általuk jelentett társadalmi és gazdasági terhek következtében továbbra is a fejlődő országok, különösen a szubszaharai afrikai országok fenntartható fejlődésének komoly akadályát képezik. A szegénységgel összefüggő legtöbb betegségre még mindig nem létezik hatékony, biztonságos, megfelelő, elérhető és a fejlődő országok sajátosságaihoz igazított orvosi kezelés, a klinikai vizsgálatokba történő befektetések szintje pedig továbbra sem éri el a kellő mértéket, mert a klinikai vizsgálatok végzése költséges, a befektetések megtérülése pedig a piaci hiányosságok következtében korlátozott mértékű. Ki kell emelni, hogy a világszerte kutatásra költött összegeknek csupán a 10 %-át fordítják azoknak a betegségeknek a kutatására, amelyek a globálisan előforduló összes megbetegedés 90 %-át teszik ki. Ezenkívül az európai kutatási tevékenységek és programok még mindig gyakran nem egységesek, és így a hatókörük nem éri el a kritikus szintet vagy átfedéseket mutatnak, a fejlődő országokban pedig nem elegendő mértékű a kutatási kapacitás és a befektetés.

(10)

A szegénységgel összefüggő betegségek elleni küzdelem támogatása ahhoz is hozzájárul, hogy az európai polgárokat megvédjük e betegségekkel szemben, mivel a fokozott globális mobilitás (ezen belül az idegenforgalom), a migrációs áramlások és az e betegségek földrajzi eloszlásában bekövetkező változások ezekkel a betegségekkel kapcsolatos új vagy visszatérő problémákat okozhatnak Európában.

(11)

Az ENSZ 2010. szeptemberi magas szintű találkozóját megelőzően az Európai Parlament 2010. június 15-én elfogadta a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében tett lépésekről szóló állásfoglalását, amelyben „kéri a Bizottságot, a tagállamokat és a fejlődő országokat, hogy az anyák egészségének javításával foglalkozó 5. millenniumi fejlesztési célt, a gyermekhalandósággal foglalkozó 4. millenniumi fejlesztési célt és a HIV/AIDS, a tuberkulózis és a malária problémájával foglalkozó 6. millenniumi fejlesztési célt kezeljék következetesen és átfogóan”.

(12)

Az Európai Unió elkötelezte magát a 2012. évi Rio+20 konferenciának a nemzetközileg elfogadott, a millenniumi fejlesztési célokat követő és azokat is tartalmazó fenntartható fejlesztési célok kialakításáról és eléréséről szóló következtetései mellett.

(13)

2000-ben az Európai Unió magas szintű szakpolitikai párbeszédet indított Afrikával, amelynek eredményeként létrejött az Afrika–EU stratégiai partnerség; ezt követően 2007-ben elfogadtak egy közös Afrika–EU stratégiát, 2011-ben pedig létrehozták a magas szintű tudományos, technológiai és innovációs szakpolitikai párbeszédet.

(14)

2010. március 31-én a Bizottság „Az Unió szerepe a globális egészségügy terén” címmel közleményt adott ki, amelyben a tagállamok és a vonatkozó szakpolitikák közötti összehangoltabb megközelítésre hívott fel az egészségügyi kutatások közös globális prioritásainak azonosítása és az ezekre történő közös válaszadás érdekében. E közleményben a Bizottság arra is emlékeztetett, hogy elő kell mozdítani a minőségi egészségügyi szolgáltatások méltányos és egyetemes elérhetőségét, valamint a mindenki számára egészségügyi előnyökkel járó, hatékony és igazságos kutatásfinanszírozást.

(15)

A Tanács „Az Unió szerepe a globális egészségügy terén” című, 2010. május 10-i következtetéseiben felszólította az Uniót, hogy mozdítsa elő a minden ember számára előnyös egészségügyi hatásokkal szolgáló, olyan kutatások hatékony és méltányos finanszírozását, amelyek biztosítják, hogy az innovációk és az intézkedések nyomán megfizethető és könnyen hozzáférhető megoldások szülessenek. Mindenekelőtt olyan modelleket kell keresni, amelyek segítségével a kutatási és fejlesztési (k+f) költségek és a gyógyszerárak különválaszthatók egymástól, valamint fel kell tárni a fejlődő országokba irányuló technológiatranszfer lehetőségeit.

(16)

2011. szeptember 21-i, a kutatási és innovációs partnerségek kialakításáról szóló közleményében a Bizottság az uniós kutatási politika középpontjába helyezi az intézményi, nemzeti és földrészek közötti határokon átnyúló partnerségeket.

(17)

A Bizottság „Méltó életet mindenkinek: A szegénység felszámolása és a világ fenntartható jövőjének biztosítása” című 2013. február 27-i közleményében megerősítette arra vonatkozó elkötelezettségét, hogy minden lehető módon hozzájárul a millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő megvalósításához, valamint hangsúlyozta, hogy az EDCTP1 keretében uniós támogatással végzett kutatás hozzájárult a millenniumi fejlesztési célok megvalósításához.

(18)

A „Horizont 2020” célkitűzéseivel összhangban bármely tagállam és a „Horizont 2020”-hoz társult bármely ország jogosult részt venni az EDCTP2-programban.

(19)

Az egészségügyi kutatás-fejlesztésre irányuló más uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban mérlegelni kell a szükségleteken alapuló kutatást szolgáló nyílt innovációs modellek, valamint a hozzáférhető és megfizethető megoldások feltárásának a támogatását.

(20)

A részt vevő államok az EDCTP2-program időtartama, vagyis a 2014–2024 közötti időszak alatt hozzá kívánnak járulni az EDCTP2-program végrehajtásához. A „Horizont 2020” időtartamának figyelembevétele érdekében az e programhoz kapcsolódó pályázati felhívásokat legkésőbb 2020. december 31-ig közzé kell tenni. Megfelelően indokolt esetekben lehetőség van arra, hogy 2021. december 31-ig hirdessenek meg pályázati felhívásokat.

(21)

Meg kell határozni az EDCTP2-programban való uniós pénzügyi részvétel felső összeghatárát a „Horizont 2020” időtartamára. Ezen az összeghatáron belül az uniós hozzájárulásnak meg kell egyeznie az e határozatban említett államok hozzájárulásának mértékével, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a minél komolyabb multiplikátorhatást, valamint az említett államok programjainak fokozott integrálását.

(22)

Az uniós pénzügyi hozzájárulás előfeltétele a részt vevő államok formális kötelezettségvállalása az EDCTP2-program végrehajtásához való hozzájárulásra vonatkozóan, továbbá e kötelezettségvállalások teljesítése.

(23)

Az EDCTP2-program közös megvalósítása végrehajtó struktúra kialakítását teszi szükségessé. A részt vevő államok megállapodtak az EDCTP2-program végrehajtó struktúrájáról, és létrehozták azt (EDCTP2-VS). Az EDCTP2-VS az uniós pénzügyi hozzájárulás kedvezményezettje, és biztosítja az EDCTP2-program hatékony végrehajtását.

(24)

Az EDCTP2 keretében folytatott tevékenységeknek összhangban kell lenniük a „Horizont 2020”-ben megállapított célkitűzésekkel, kutatási és innovációs prioritásokkal, valamint az 1291/2013/EU rendelet 26. cikkében rögzített általános elvekkel és feltételekkel.

(25)

Az EDCTP2-VS pályázati felhívásait a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a „Horizont 2020” keretprogrammal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök igénybevételével is közzé kell tenni.

(26)

Az Unió által biztosított pénzügyi hozzájárulást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, valamint a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (9) a közvetett irányításra vonatkozóan megállapított szabályoknak megfelelően kell kezelni.

(27)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy csökkentse, felfüggessze vagy beszüntesse az Unió pénzügyi hozzájárulását abban az esetben, ha az EDCTP2-programot nem megfelelően, csak részben vagy késedelmesen hajtják végre, illetve abban az esetben, ha a részt vevő államok egyáltalán nem, vagy csak részben vagy késedelmesen nyújtanak pénzügyi hozzájárulást az EDCTP2-programhoz. Ezeket a jogokat az Európai Unió és az EDCTP2-VS között kötendő hatáskör-átruházási megállapodásban kell rögzíteni.

(28)

Az EDCTP2-program hatékony végrehajtása érdekében a pénzügyi támogatást az EDCTP2-VS-nek elsősorban az EDCTP2-VS szintjén kiválasztott tevékenységekben részt vevők számára nyújtott támogatások formájában kell biztosítania. Ezeket a tevékenységeket az EDCTP2-VS által meghirdetett nyílt pályázati felhívásokat követően kell kiválasztani.

(29)

Az EDCTP2-program hatálya alá tartozó közvetett tevékenységekben való részvétel szabályait az 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) határozza meg. Az EDCTP2-program sajátos működési szükségleteire való tekintettel ugyanakkor az említett rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban egyes esetekben lehetőséget kell biztosítani a fenti rendeletben foglalt szabályoktól való eltérésre.

(30)

Lehetőséget kell biztosítani az 1290/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjától, 10. cikke (1) bekezdésének c) pontjától és 12. cikkétől való eltérésre az afrikai szereplők részvételének előírása és a részükre nyújtandó finanszírozás lehetővé tétele, továbbá az EDCTP2-program és bármely más jogi személy közötti, közös pályázati felhívások útján megvalósított együttműködés lehetővé tétele érdekében.

(31)

Az egyszerűsítés érdekében az összes felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terheket. El kell kerülni a kettős ellenőrzést, valamint az aránytalan dokumentációt és jelentéstételt. Az ellenőrzések során megfelelő módon figyelembe kell venni a nemzeti programok sajátosságait.

(32)

Az e határozatnak megfelelően nyújtott uniós finanszírozás kedvezményezettjeit érintő ellenőrzéseket úgy kell végezni, hogy azok minél kisebb adminisztratív terhet jelentsenek a „Horizont 2020”-szal összhangban.

(33)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, beleértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban igazgatási szankciók és pénzügyi bírságok kiszabását.

(34)

A Bizottságnak időközi értékelések keretében elemeznie kell különösen az EDCTP2-program minőségét és hatékonyságát, valamint a kitűzött célok teljesítésében elért eredményeket, továbbá a programról végső értékelést kell készítenie, és ezekről az értékelésekről jelentéseket kell összeállítania.

(35)

A Bizottság kérésére az EDCTP2-VS-nek és a részt vevő államoknak minden olyan információt rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet a Bizottságnak az EDCTP2-program értékelésével kapcsolatos jelentésekbe bele kell foglalnia.

(36)

Elengedhetetlen, hogy az EDCTP2-program keretében végzett kutatási tevékenységek teljes mértékben összhangban álljanak az Európai Unió Alapjogi Chartájával, az emberi jogok európai egyezményével és annak kiegészítő jegyzőkönyveivel, az Orvosi Világszövetség 2008. évi Helsinki Nyilatkozatában foglalt etikai alapelvekkel, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek regisztrálása technikai feltételeinek harmonizációjáról szóló nemzetközi konferencia bevált klinikai gyakorlatokra vonatkozó előírásaival, a vonatkozó uniós jogszabályokkal és azon országok helyi etikai követelményeivel, amelyekben a kutatási tevékenységet folytatni kívánják.

(37)

Elengedhetetlen, hogy a fejlődő országokban végzett klinikai vizsgálatokra vonatkozóan tett beleegyező nyilatkozatok valódi tájékoztatáson alapuljanak és ténylegesen önkéntes jellegűek legyenek.

(38)

Fontos továbbá, hogy az EDCTP2-program keretében végzett tevékenységek koherensek legyenek az Unió fejlesztéspolitikai intézkedéseivel. Ennek érdekében törekedni kell az EDCTP2 és az Európai Fejlesztési Alap közötti szinergiákra.

(39)

A nemzetközi fejlesztési támogatási kezdeményezésekkel való együttműködés célkitűzésén belül az EDCTP2 által finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatban adott esetben figyelembe kell venni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfelelő kezdeményezéseiben javasolt, többek között a WHO kutatási és fejlesztési konzultációs szakértői munkacsoportja (CEWG) által tett ajánlásokat.

(40)

A „Horizont 2020” keretprogram létrehozta az egészségügyi tudományos testületet mint tudományos alapú fórumot, mégpedig azzal a céllal, hogy tudományos előkészítő munkát végezzen, koherens, tudomány-orientált elemzéseket biztosítson a kutatási és innovációs szűk keresztmetszetek vonatkozásában, lehetőségeket kínáljon a „Horizont 2020” keretprogram „egészség, demográfiai változások és jólét” témájú társadalmi kihívásához kapcsolódóan, hozzájáruljon annak kutatási és innovációs prioritásai meghatározásához, valamint ösztönözze az Unió egészére kiterjedő részvételt. A testület az érdekelt felekkel folytatott aktív együttműködés révén az egész Unióban segíti a képességek kialakítását, valamint előmozdítja a tudásmegosztást és a fokozott együttműködést ezen a területen. Az EDCTP2-nek ezért a lehetőségeknek megfelelően együtt kell működnie és információcserét kell folytatnia az egészségügyi tudományos testülettel.

(41)

Mivel e határozat célját – nevezetesen azt, hogy hozzájáruljon a szegénységgel összefüggő betegségekkel járó társadalmi és gazdasági terhek csökkentéséhez a fejlődő országokban, különös tekintettel a szubszaharai Afrikára, azáltal, hogy felgyorsítja a szegénységgel összefüggő betegségekkel kapcsolatos hatékony, biztonságos és elérhető, megfelelő és megfizethető orvosi beavatkozások kialakítását célzó klinikai fejlesztéseket – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a mind emberi, mind pedig anyagi tekintetben elérendő szükséges kritikus tömeg hiánya következtében, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

a)

a részt vevő államok igazolják, hogy az EDCTP2-programot az I., II. és III. melléklettel összhangban hozták létre;

b)

a részt vevő államok vagy az EDCTP2-VS-ben részt vevő államok által kijelölt szervezetek kijelölnek egy jogi személyiséggel rendelkező szervezetet, mint az EDCTP2-program végrehajtásáért, valamint a részt vevő államok által nyújtott hozzájárulás és az uniós pénzügyi hozzájárulás fogadásáért, elosztásáért és ellenőrzéséért felelős struktúrát;

c)

az EDCTP2-VS igazolja, hogy képes végrehajtani az EDCTP2-programot, ideértve az Unió hozzájárulásának – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58., 60. és 61. cikke értelmében vett, az Unió költségvetésére vonatkozó közvetett irányítás keretében történő – fogadását, elosztását és ellenőrzését is;

d)

a III. melléklettel összhangban irányítási modell kerül elfogadásra az EDCTP2-program számára;

e)

valamennyi részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy hozzájárul az EDCTP2-program finanszírozásához.

a)

az e határozat I. mellékletében meghatározott célkitűzések és a II. mellékletében meghatározott tevékenységek EDCTP2-VS általi megvalósítása, különös tekintettel az általa finanszírozott tevékenységekre és közvetett intézkedésekre, összhangban az e határozat 6. cikkében említett 1290/2013/EU rendelettel;

b)

alkalmas és hatékony irányítási modell fenntartása az EDCTP2-program számára, a III. melléklettel összhangban;

c)

a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében megállapított jelentéstételi követelményeknek az EDCTP2-VS általi betartása; és

d)

az (1) bekezdés e) pontjában említett kötelezettségvállalások teljesítése.

a)

az EDCTP2-VS részére nyújtott pénzügyi hozzájárulás;

b)

az EDCTP2 éves munkatervben található, egyértelműen azonosított tevékenységek végrehajtása során vagy az EDCTP2-VS igazgatási költségvetésével kapcsolatban a részt vevő államok részéről felmerülő költségeket magukba foglaló, természetbeni hozzájárulások.

a)

az EDCTP2-VS hozzájárulására vonatkozó követelmények a 2013/743/EU határozat II. mellékletében meghatározott teljesítménymutatókra tekintettel;

b)

a 2013/743/EU határozat III. mellékletében meghatározott nyomon követéshez az EDCTP2-VS által nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó követelmények;

c)

az EDCTP2-VS működéséhez kapcsolódó egyedi teljesítménymutatók;

d)

az EDCTP2-VS-re vonatkozó, az EDCTP2-program végrehajtásával kapcsolatos igazgatási költségekre vonatkozó információk és részletes adatok benyújtását érintő követelmények;

e)

a Bizottság terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatok benyújtásával kapcsolatos rendelkezések;

f)

a EDCTP2-programnak az EDCTP2 éves munkaterve tervezetének az EDCTP2-VS általi elfogadását megelőző, Bizottság általi jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó szabályok; és

g)

az EDCTP2 pályázati felhívásainak különösen a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a „Horizont 2020” keretprogrammal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök segítségével történő közzétételével kapcsolatos rendelkezések.

7.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 169/54

(1)

A köz- és magánszféra közötti, közös technológiai kezdeményezések formájában való partnerségekről elsőként az 1982/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat (1) rendelkezett.

(2)

A 2006/971/EK tanácsi határozat (2) meghatározott néhány támogatandó köz- és magánszféra közötti partnerséget, ideértve egy, az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló közös technológiai kezdeményezés megvalósítására az Unió és az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (a továbbiakban: EFPIA) által létrehozott, köz- és magánszféra közötti partnerséget.

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács által jóváhagyott „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közlemény (továbbiakban: az Európa 2020 stratégia) hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív uniós növekedés megvalósítása érdekében kedvező feltételek alakuljanak ki a tudásba és innovációba való beruházás számára.

(4)

Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) létrehozta a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020) (a továbbiakban: Horizont 2020) A Horizont 2020 célja, hogy szélesebb körű hatást érjen el a kutatás és az innováció területén a Horizont 2020 és a magánszféra pénzügyi forrásainak egyesítésével olyan kulcsfontosságú területeken, ahol a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió tágabb versenyképességi céljainak eléréséhez, ösztönözheti a magánberuházásokat, és segíthet a társadalmi kihívások kezelésében. Az ilyen partnerségeknek hosszú távú kötelezettségvállaláson kell alapulniuk, valamennyi partner kiegyensúlyozott hozzájárulását is ideértve, továbbá elszámoltathatóaknak kell lenniük saját céljaik elérése tekintetében, és igazodniuk kell az Unió kutatásra, fejlesztésre és innovációra irányuló stratégiai céljaihoz. E partnerségek irányításának és működésének nyitott, átlátható, célravezető és hatékony módon kell megvalósulnia, és lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a saját szakterületükön tevékenykedő érdekelt felek széles köre vehessen részt a partnerségben. Az 1291/2013/EU rendelettel összhangban, az ilyen partnerségekben való uniós részvétel a Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikke és az 1982/2006/EK határozat alapján létrehozott közös vállalkozások pénzügyi támogatásában is testet ölthet.

(5)

Az 1291/2013/EU rendeletnek és a 2013/743/EU határozatnak (4) megfelelően az 1982/2006/EK határozat szerint létrehozott közös vállalkozások részére további támogatás nyújtható a 2013/743/EU határozatban megállapított feltételek mellett.

(6)

A73/2008/EK tanácsi rendelettel (5) létrehozott, az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló közös technológiai kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás (a továbbiakban: az IMI közös vállalkozás) bizonyságul szolgált arra, hogy a gyógyszeripart, a tudományos közösséget, a kis- és középvállalkozásokat (a továbbiakban: kkv-k), a betegképviseleti szervezeteket és a szabályozó szerveket képviselő partnerek egységbe kovácsolása lehetővé teszi az erőforrások sikeres mozgósítását.

(7)

Az IMI közös vállalkozás emellett szorosabbra fűzte az érdekeltek közötti együttműködést az egészségügyi kutatás és innováció terén azáltal, hogy lehetővé tette a más partnerek szakértelméhez való hozzáférést, és – átfogó kutatási menetrendek kidolgozása, valamint a szakpolitikák közötti horizontális koordináció révén – erősítette a gyógyszeripar és a többi európai érdekelt fél közötti együttműködést. Egyetlen más európai vagy nemzeti program sem tett lehetővé olyan fokú vállalatközi együttműködést a gyógyszeriparban, mint amilyet az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló közös technológiai kezdeményezéssel sikerült elérni. Az IMI közös vállalkozás időközi értékelése hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés egyrészt lehetőséget biztosít az érdekeltek számára a kölcsönös tanulásra és egymás jobb megértésére, ami minden fél számára hasznos, másrészt pedig jelentős mértékben hozzájárult a nyílt innovációs modell felé történő elmozduláshoz a biogyógyszerészeti kutatásban.

(8)

Azokon a területeken, ahol a társadalmi, a közegészségügyi és az orvosbiológiai ágazat versenyképességéhez kapcsolódó célok együttese szükségessé teszi az erőforrások összevonását, valamint a köz- és magánszféra közötti, a kkv-k bevonásával folytatott együttműködést, az orvostudomány jövőjével kapcsolatos kutatásokat kell végezni. A kezdeményezést ki kell terjeszteni az élettudományi kutatás és innováció valamennyi területére. Erre a célra olyan, közegészségügyi érdeklődésre számot tartó területeket kell kiválasztani, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet határozott meg az Európa és a világ számára kiemelt jelentőségű gyógyszerekről szóló („Priority medicines for Europe and the World”), 2013-ban frissített jelentésében. Következésképpen a kezdeményezésnek törekednie kell a partnerek szélesebb körének bevonására, a különböző ágazatokban, például. az orvosbiológiai képalkotás, az egészségügyi informatika, a diagnosztikai és/vagy állat-egészségügyi ágazat területén tevékenykedő közepes méretű vállalatokat is beleértve. A szélesebb körű részvétel elősegítené az olyan új megközelítések és technológiák kidolgozását, amelyek a közegészségre jelentős hatást gyakorló betegségek megelőzését, diagnosztizálását és kezelését szolgálják.

(9)

Egy új közös vállalkozást kell létrehozni az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló közös technológiai kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás (a továbbiakban: az IMI2 közös vállalkozás) keretében, amely felváltja és folytatja az IMI közös vállalkozást. Az IMI2 közös vállalkozásnak arra kell irányulnia, hogy a kisebb szereplőket, így például a kutatóhelyeket, az egyetemeket és a kkv-ket még inkább képessé tegye a nyílt innovációs modellekben való részvételre, továbbá hogy a céljaival összhangban ösztönözze a kkv-ket a tevékenységeiben való részvételre.

(10)

E kezdeményezés folytatásakor egyrészt figyelembe kell venni az IMI közös vállalkozás működése során szerzett tapasztalatokat, az időközi értékelés eredményeit és az érdekeltek ajánlásait is beleértve, másrészt pedig a hatékonyság növelése, valamint az operatív szintű egyszerűsítés biztosítása érdekében a megvalósítás során a célnak jobban megfelelő struktúrát és szabályokat kell alkalmazni. Ennek érdekében az IMI2 közös vállalkozásnak az igényeihez igazított pénzügyi szabályokat kell elfogadnia a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 209. cikkében foglaltak szerint.

(11)

Az IMI2 közös vállalkozásnak az Uniótól eltérő tagjai egyetértettek abban, hogy az IMI2 közös vállalkozás tevékenységi területén végzett kutatási tevékenységek a köz- és magánszféra közötti partnerséghez mint működési formához jobban igazodó struktúrában folyjanak. Az IMI2 közös vállalkozásnak az Uniótól eltérő tagjai esetében tehát helyénvaló megoldás az e rendelet mellékletében szereplő alapokmány jóváhagyó levél útján történő elfogadása.

(12)

Az IMI2 közös vállalkozás céljainak továbbfejlesztése érdekében más jogalanyok számára is lehetővé kell tenni az abban való tagságot. Emellett azoknak a jogalanyoknak, amelyek érdekeltek abban, hogy az IMI2 közös vállalkozás saját kutatási területeikhez kapcsolódó célkitűzéseit támogassák, lehetővé kell tenni, hogy az IMI2 közös vállalkozás társult partnereivé váljanak.

(13)

Lehetővé kell tenni, hogy minden támogatásra jogosult intézmény részt tudjon venni a kiválasztott projektekben, illetve azok koordinátorává válhat.

(14)

Céljai elérése érdekében az IMI2 közös vállalkozásnak – elsősorban nyílt versenypályázati felhívást követően odaítélt támogatás formájában – célszerű pénzügyi támogatást nyújtania a résztvevőknek.

(15)

A résztvevőket tájékoztatni kell minden alkalmazandó jogi és eljárási feltételről, beleértve az 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 1. cikkének (3) bekezdése alapján megállapítottakat is, különösen a finanszírozásra való jogosultság, valamint az eredmények hasznosítása és terjesztése tekintetében. Ezeknek a feltételeknek következetesnek és ésszerűnek kell lenniük, és az IMI2 közös vállalkozás projektjei keretében keletkezett eredmények tulajdonjoga és az azokhoz való hozzáférés tekintetében biztosítaniuk kell a résztvevőkkel szemben a méltányos és tisztességes bánásmódot.

(16)

Az Uniótól eltérő tagok hozzájárulását az IMI2 közös vállalkozás igazgatási költségeinek fedezésére, valamint – a társult partnerek saját kutatási területeikre vonatkozóan nyújtott hozzájárulásával együtt – az IMI2 közös vállalkozás által támogatott kutatási és innovációs tevékenységek végrehajtásához szükséges társfinanszírozásra kell fordítani.

(17)

Az IMI2 közös vállalkozás által finanszírozott közvetett intézkedésekben való részvételt az 1290/2013/EU rendelet szabályozza. Az IMI2 közös vállalkozás keretében gondoskodni kell az említett szabályoknak a Bizottság által elfogadott vonatkozó intézkedések alapján történő következetes alkalmazásáról.

(18)

A nyitottság és az átláthatóság biztosítása, valamint a részvétel megkönnyítése érdekében az IMI2 közös vállalkozás keretében fel kell használni a Bizottság által kezelt elektronikus eszközöket is. E célból az IMI2 közös vállalkozás keretében meghirdetett pályázati felhívásokat a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök útján is közzé kell tenni. Ezen túlmenően az IMI2 közös vállalkozás keretében megfelelő formában és a Bizottság jelentéstételi kötelezettségéhez igazodó időközönként elérhetővé kell tenni a többek között a pályázatokra, a kérelmezőkre, a támogatásokra és a résztvevőkre vonatkozó releváns adatokat is, hogy azokat integrálni lehessen a Bizottság által kezelt, a Horizont 2020-hoz kapcsolódó elektronikus jelentéstételi és információterjesztési rendszerekbe.

(19)

Az Unió pénzügyi hozzájárulását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendeletben és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (8) meghatározott vonatkozó közvetett irányítási szabályok szerint kell kezelni.

(20)

Az egyszerűsítés érdekében az összes felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terheket. El kell kerülni az ellenőrzési átfedéseket, valamint az aránytalan mértékű dokumentációt és jelentéstételt. Az e rendelet értelmében uniós forrásokban részesülők ellenőrzését az 1291/2013/EU rendeletben foglaltaknak megfelelően kell végezni.

(21)

Az Unió és az IMI2 közös vállalkozásban részt vevő további tagok pénzügyi érdekeit a kiadási ciklus egészében arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését és adott esetben a 966/2012/EU, Euratom rendelet szerinti közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(22)

A Bizottság belső ellenőrének ugyanolyan hatáskört kell gyakorolnia az IMI2 közös vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett.

(23)

A közös vállalkozások sajátos jellegére és jelenlegi státusára való tekintettel, valamint annak érdekében, hogy biztosított legyen a hetedik keretprogram folytonossága, a közös vállalkozások esetében továbbra is külön mentesítési eljárást kell alkalmazni. Ezért a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (7) bekezdésétől és 209. cikkétől eltérve az IMI2 közös vállalkozás költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítést az Európai Parlament adja meg a Tanács ajánlása alapján. A 966/2012/EU, Euratom 60. cikkének (5) bekezdésében foglalt jelentéstételi követelmények ezért nem alkalmazandók az IMI2 közös vállalkozáshoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulásra, viszont azokat a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell igazítani a 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikke szerinti szervekre vonatkozóan ugyanazon cikkben előírt követelményekhez. Az elszámolás, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie.

(24)

Az IMI2 közös vállalkozásnak nyílt és átlátható módon kell működnie, és ennek keretében valamennyi releváns információt kellő időben közölnie kell megfelelő szerveivel, valamint gondoskodnia kell tevékenységei promóciójáról, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén. Az IMI2 közös vállalkozás szerveinek eljárási szabályzatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(25)

A Horizont 2020 létrehozta az egészségügyi tudományos testületet mint az érdekelt felek tudományos meghatározottságú fórumát, mégpedig azzal a céllal, hogy a fórum járuljon hozzá a tudományos munkához, készítsen koherens, tudomány-orientált elemzéseket a Horizont 2020-ban az egészség, demográfiai változások és jólét témájában felvázolt társadalmi kihívások terén meglévő kutatási és innovációs szűk keresztmetszetekről és lehetőségekről, járuljon hozzá a vonatkozó kutatási és innovációs prioritások meghatározásához, valamint ösztönözze az Unió tudományos közösségét a testület tevékenységeiben való részvételre. A testület az érdekelt felekkel folytatott aktív együttműködés révén az Unió egészében segíti a képességek kialakítását, előmozdítja a tudásmegosztást és szorosabbra fűzi a közös munkát ezen a területen. Az IMI2 közös vállalkozás feleinek ezért adott esetben együtt kell működniük és információkat kell cserélniük az egészségügyi tudományos testülettel.

(26)

A Horizont 2020-nak hozzá kell járulnia az Unión belüli kutatási és innovációs szakadék felszámolásához azáltal, hogy elősegíti az európai strukturális és beruházási alapokkal való szinergiák létrehozását. Az IMI2 közös vállalkozás keretében ezért törekedni kell az európai strukturális és beruházási alapokkal való szoros együttműködésre, ami kifejezetten elősegítheti a közös vállalkozás tevékenységi területén meglévő helyi, regionális és nemzeti kutatási és innovációs képességek megerősítését, és támogathatja az intelligens szakosodásra irányuló törekvéseket.

(27)

Az IMI közös vállalkozás a 2017. december 31-ig tartó időszakra jön létre. Az IMI2 közös vállalkozás keretében további támogatást kell nyújtani az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló programhoz azáltal, hogy a közös vállalkozás a 73/2008/EK rendelettel összhangban végrehajtja az ugyanazon rendelet alapján megkezdett, még be nem fejezett tevékenységeket. Az IMI közös vállalkozásról az IMI2 közös vállalkozásra való átállást a kutatásra fordítható pénzeszközök optimális felhasználásának biztosítása érdekében össze kell hangolni és egy időben kell végrehajtani a hetedik keretprogramról a Horizont 2020-ra való átállással. A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a 73/2008/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni, és átmeneti rendelkezéseket kell meghatározni.

(28)

A Horizont 2020-nak a nagyobb fokú egyszerűsítésre és koherenciára irányuló átfogó célkitűzésével összhangban az IMI2 közös vállalkozás keretében közzétett minden pályázati felhívásnak figyelembe kell vennie a Horizont 2020 időtartamát.

(29)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az IMI2 közös vállalkozásnak az ipari kutatás és innováció Unió-szerte történő megerősítése érdekében történő létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az átfedések elkerülése, a kritikus tömeg fenntartása és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

a)

az 1291/2013/EU rendelet 25. cikkének megfelelően támogassa az olyan, piaci hasznosítás előtti fázisban lévő kutatási és innovációs tevékenységeket, amelyek stratégiai fontosságúak az Unió versenyképessége és mindenekelőtt a 2013/743/EU I. mellékletének II., illetve III. részében foglaltak szerinti ipari vezető szerep, illetve társadalmi kihívások szempontjából, különös tekintettel az európai polgárok egészségi állapota és jólléte javításának kihívására;

b)

hozzájáruljon az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló közös technológiai kezdeményezés céljainak eléréséhez és különösen:

a)

az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (a továbbiakban: az EFPIA) vagy az EFPIA alapító vagy kapcsolt szervezetei hozzájárulásának megfelelő legfeljebb 1 425 000 000 EUR;

b)

a többi tag vagy társult partner vagy azok alapító vagy kapcsolt szervezetei kiegészítő hozzájárulásának megfelelő legfeljebb 213 000 000 EUR.

a)

az IMI2 közös vállalkozásnak a 2013/743/EU határozat II. mellékletében említett megfelelő teljesítménymutatókkal kapcsolatos hozzájárulására vonatkozó követelmények;

b)

az IMI2 közös vállalkozásnak a 2013/743/EU határozat III. mellékletében említett nyomon követéssel kapcsolatos hozzájárulására vonatkozó követelmények;

c)

az IMI2 közös vállalkozás működésére vonatkozó egyedi teljesítménymutatók;

d)

a Bizottság terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, többek között a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök útján történő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok;

e)

az IMI2 közös vállalkozás pályázati felhívásainak többek között a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök útján történő közzétételével kapcsolatos rendelkezések;

f)

az emberi erőforrások igénybevétele és változásai, így különösen a tisztségcsoportonkénti, illetve besorolási fokozatonkénti és besorolási osztályonkénti munkaerő-felvétel, az átsorolás menete és a személyi állomány létszámának esetleges változásai.

a)

az IMI2 közös vállalkozás által kötött megállapodásokban és szerződésekben, illetve az általa hozott határozatokban foglalt, ilyen értelmű választott bírósági kikötés esetén;

b)

az IMI2 közös vállalkozás személyzete által feladataik ellátása során okozott károkra vonatkozó, kártérítéssel kapcsolatos jogvitákban;

c)

az IMI2 közös vállalkozás és személyzete közötti jogvitákban, a személyzeti szabályzatban és az alkalmazási feltételekben meghatározott korlátok között és feltételek mellett.

a)

az IMI2 közös vállalkozást és az OLAF-ot az ilyen ellenőrzések és vizsgálatok hatáskörüknek megfelelően az (1) és (2) bekezdésben meghatározott célból történő elvégzésére, és

b)

a Bizottságot és a Számvevőszéket – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott célból – az ilyen ellenőrzések hatáskörüknek megfelelő elvégzésére az IMI2 közös vállalkozás által nyújtott forrásokban részesülőkre vonatkozóan.

7.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 169/77

(1)

A köz- és magánszféra közötti partnerségek formájában végrehajtandó közös technológiai kezdeményezésekről elsőként az 1982/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat (2) rendelkezett.

(2)

A 2006/971/EK tanácsi határozat (3) konkrétan meghatározta a támogatandó köz- és magánszféra közötti partnerségeket, amelyek között egy, a Tiszta Égbolt közös technológiai kezdeményezés konkrét területén létrehozott, köz- és magánszféra közötti partnerség is szerepelt.

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács által is megerősített, a Bizottság 2010. március 3-i közleményében foglalt, „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” („Európa 2020 stratégia”), hangsúlyozza: ahhoz, hogy az Unió az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés színtere legyen, kedvező feltételeket kell teremteni a tudásba és az innovációba való beruházás számára.

(4)

Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) létrehozta a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020) („Horizont 2020”). A Horizont 2020 célja, hogy szélesebb körű hatást érjen el a kutatás és az innováció területén a Horizont 2020 és a magánszféra pénzügyi forrásainak egyesítésével olyan kulcsfontosságú területeken, ahol a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió tágabb versenyképességi céljainak eléréséhez, ösztönözheti a magánberuházásokat és segíthet a társadalmi kihívások kezelésében. Az ilyen partnerségeknek hosszú távú kötelezettségvállaláson kell alapulniuk, valamennyi partner kiegyensúlyozott hozzájárulását is ideértve, továbbá elszámoltathatóaknak kell lenniük saját céljaik elérése tekintetében, és igazodniuk kell az Unió kutatásra, fejlesztésre és innovációra irányuló stratégiai céljaihoz. E partnerségek irányításának és működésének nyitott, átlátható, célravezető és hatékony módon kell megvalósulnia, és lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a saját szakterületükön tevékenykedő érdekelt felek széles köre részt vehessen a partnerségben. A 1291/2013/EU rendelettel összhangban az ilyen partnerségekben való uniós részvétel az 1982/2006/EK határozat szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozások pénzügyi támogatásában is testet ölthet.

(5)

Az 1291/2013/EU rendeletnek és a 2013/743/EU tanácsi határozatnak (5) megfelelően az 1982/2006/EK határozat szerint létrehozott közös vállalkozások részére további támogatás nyújtható a 2013/743/EU határozatban megállapított feltételek mellett.

(6)

A 71/2008/EK tanácsi rendelettel (6) létrehozott Tiszta Égbolt közös vállalkozás keretében folyamatban van a rendelet által kitűzött célok teljesítése, vagyis az új kutatások ösztönzése egy olyan, köz- és magánszféra közötti partnerség keretében, amely az európai repüléstechnika területén lehetővé teszi az érdekelt felek közötti hosszú távú együttműködést. A Tiszta Égbolt kezdeményezésben rendkívül nagy számban vettek részt kis- és középvállalkozások (kkv-k): a pályázati költségvetés megközelítőleg 40 %-a körükben került kiosztásra. A Tiszta Égbolt közös vállalkozás időközi értékelése megállapította, hogy a közös vállalkozás eredményesen ösztönzi a környezetvédelmi célok elérését előmozdító fejlesztéseket. Sikerei közé tartozik továbbá, hogy nagy számban és széles körben volt képes bevonni az Unió kulcsfontosságú iparágait képviselő résztvevőket, valamint jelentős számú kis- és középvállalkozást is. Tevékenysége nyomán pedig új együttműködések alakultak ki és új szervezetek kapcsolódtak be a kezdeményezésbe. Kutatási területét ezért továbbra is támogatni kell annak érdekében, hogy az e rendeletben meghatározott céljai megvalósulhassanak.

(7)

A Tiszta Égbolt kutatási program jövőbeli támogatása keretében a Tiszta Égbolt közös vállalkozás működése során szerzett tapasztalatokat is figyelembe kell venni, az időközi értékelés eredményeit és az érdekelt felek ajánlásait is beleértve. A hatékonyság növelése és az egyszerűsítés biztosítása érdekében a program megvalósítása során a céljának jobban megfelelő struktúrát és szabályokat kell alkalmazni. Ennek érdekében a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozásnak a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 209. cikkében foglaltaknak megfelelően olyan pénzügyi szabályzatot kell elfogadnia, amely megfelel a közös vállalkozás sajátos igényeinek.

(8)

A Tiszta Égbolt közös vállalkozás magánszektorbeli tagjai egyetértettek azzal, hogy a Tiszta Égbolt közös vállalkozás tevékenységi területén végzett kutatási tevékenységek a köz- és magánszféra közötti partnerséghez mint működési formához jobban igazodó struktúrában folyjanak. A Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás magánszektorbeli tagjai esetében tehát helyénvaló megoldás az e rendelet mellékletét képező alapokmány jóváhagyó levél útján történő elfogadása.

(9)

Céljai elérése érdekében a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozásnak – elsősorban nyílt pályázati felhívást követően odaítélt támogatás formájában – célszerű pénzügyi támogatást nyújtania a tagoknak és a résztvevőknek.

(10)

A Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozásnak nyílt és átlátható módon kell működnie, és ennek keretében valamennyi releváns információt kellő időben közölnie kell a megfelelő szerveivel, valamint gondoskodnia kell tevékenységei promóciójáról, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén. A Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás szerveinek eljárási szabályzatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(11)

A magánszektorbeli tagok hozzájárulásainak nem célszerű a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás igazgatási költségeinek fedezésére és a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás által támogatott kutatási és innovációs tevékenységek végrehajtásához szükséges társfinanszírozásra korlátozódniuk, hanem célszerű fedezniük a korábban bejelentett és a magánszférabeli tagok által egy kiegészítő tevékenységi tervben foglalt részletes leírásnak megfelelően végrehajtandó kiegészítő tevékenységeket is. Annak érdekében, hogy jól átlátható legyen a multiplikátor-hatás, e kiegészítő tevékenységeknek a tágabb Tiszta Égbolt közös technológiai kezdeményezéshez is hozzá kell járulniuk.

(12)

A Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás által finanszírozott közvetett tevékenységekben való részvételt az 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szabályozza. A Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás keretében gondoskodni kell e szabályoknak a Bizottság által elfogadott vonatkozó intézkedések alapján történő következetes alkalmazásáról.

(13)

A nyitottság és az átláthatóság biztosítása, valamint a részvétel megkönnyítése érdekében a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás keretében fel kell használni a Bizottság által kezelt elektronikus eszközöket is. E célból a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás keretében meghirdetett pályázati felhívásokat a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök útján is közzé kell tenni. Ezen túlmenően a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás keretében megfelelő formában és a Bizottság jelentéstételi kötelezettségéhez igazodó időközönként elérhetővé kell tenni a többek között a pályázatokra, a kérelmezőkre, a támogatásokra és a résztvevőkre vonatkozó releváns adatokat is, hogy azokat integrálni lehessen a Bizottság által kezelt, a Horizont 2020-hoz kapcsolódó elektronikus jelentéstételi és információterjesztési rendszerekbe.

(14)

A Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozásnak a technológiai kutatással kapcsolatos, termékfejlesztési, illetve demonstrációs tevékenységek besorolása során figyelembe kell vennie az OECD-nek a technológiai érettségi szinttel kapcsolatos fogalommeghatározásait.

(15)

Az Unió pénzügyi hozzájárulását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendeletben és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (9) meghatározott közvetett irányítási szabályok szerint kell kezelni.

(16)

Az egyszerűsítés érdekében az összes felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terheket. El kell kerülni az ellenőrzési átfedéseket, valamint az aránytalan mértékű dokumentációt és jelentéstételt. Az e rendelet értelmében uniós forrásokban részesülők ellenőrzését az 1291/2013/EU rendeletben foglaltaknak megfelelően kell végezni.

(17)

Az Unió és a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozásban részt vevő további tagok pénzügyi érdekeit a kiadási ciklus egészében arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését és adott esetben a 966/2012/EU, Euratom rendelet szerinti közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(18)

A Bizottság belső ellenőrének ugyanolyan hatáskört kell gyakorolnia a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett.

(19)

A közös vállalkozások sajátos jellegére és jelenlegi státusára való tekintettel, valamint annak érdekében, hogy biztosított legyen a hetedik keretprogram folytonossága, a közös vállalkozások esetében továbbra is külön mentesítési eljárást kell alkalmazni. Ezért a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (7) bekezdésétől és 209. cikkétől eltérve a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítést az Európai Parlamentnek kell megadnia a Tanács ajánlása alapján. A 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikk (5) bekezdésében foglalt jelentéstételi követelmények ezért nem alkalmazandók a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozáshoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulásra, viszont azokat a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell igazítani a 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikke szerinti szervekre vonatkozóan az ugyanazon cikkben előírt követelményekhez. A Számvevőszéknek kell elvégeznie az elszámolás, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését.

(20)

A többéves időszakra kiterjedő nagyszabású tevékenységek uniós pénzügyi támogatásának megvalósítása érdekében célszerű lehetővé tenni az Unió és a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás többéves költségvetési kötelezettségvállalásainak éves részletekre való felosztását. Az Unió és a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás hosszú távú kötelező jellegű kötelezettségvállalásai révén lehetővé kell válnia annak, hogy csökkenjenek az ilyen nagyszabású tevékenységek végrehajtásával összefüggő bizonytalanságok.

(21)

Ezenfelül, a Horizont 2020-nak hozzá kell járulnia az unión belüli kutatási és innovációs szakadék megszüntetéséhez azzal, hogy elősegíti az európai strukturális és beruházási alapokkal való szinergiák létrehozását. A Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás keretében ezért törekedni kell az európai strukturális és beruházási alapokkal való szoros együttműködésre, ami kifejezetten elősegítheti a közös vállalkozás tevékenységi területén meglévő helyi, regionális és nemzeti kutatási és innovációs képességek megerősítését, és támogathatja az intelligens szakosodásra irányuló törekvéseket.

(22)

A Tiszta Égbolt közös vállalkozás a 2017. december 31-ig tartó időszakra jött létre. A Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás keretében további támogatást kell nyújtani a Tiszta Égbolt kutatási programhoz azáltal, hogy a közös vállalkozás a 71/2008/EK rendelettel összhangban végrehajtja az ugyanazon rendelet alapján megkezdett, még be nem fejezett tevékenységeket. A Tiszta Égbolt közös vállalkozásról a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozásra való átállást a kutatásra fordítható pénzeszközök optimális felhasználásának biztosítása érdekében össze kell hangolni és egy időben kell végrehajtani a hetedik keretprogramról a Horizont 2020-ra való átállással. A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a 71/2008/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni, és átmeneti rendelkezéseket kell meghatározni.

(23)

A Horizont 2020-nak a nagyobb fokú egyszerűsítésre és koherenciára irányuló átfogó célkitűzésével összhangban a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás keretében közzétett minden pályázati felhívásnak figyelembe kell vennie a Horizont 2020 időtartamát.

(24)

Tekintettel arra, hogy a folyamatos innováció igen fontos az uniós közlekedési ágazat versenyképessége szempontjából, továbbá tekintettel az e területen létrehozott közös vállalkozások számára, megfelelő időben – nevezetesen a Horizont 2020 időközi értékelésére figyelemmel – elemzést kell készíteni a közlekedés területén kezdeményezett, együttműködésen alapuló kutatási törekvések megfelelőségéről,

(25)

Mivel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás céljait, nevezetesen az ipari kutatás és innováció Unió-szerte történő erősítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az átfedések elkerülése, a kritikus tömeg fenntartása és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

a)

hozzájáruljon a 71/2008/EK rendelet alapján megkezdett kutatási tevékenységek lezárásához és az 1293/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához, valamint különösen a 2013/743/EU határozat III. részében (Társadalmi kihívások) szereplő intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés kihívásának való megfeleléshez;

b)

hozzájáruljon a légiközlekedési technológiák – és köztük a kisméretű légi járművekhez kapcsolódó technológiák – környezeti hatásainak mérsékléséhez és egy erős, globális szinten versenyképes európai légiközlekedési iparág és ellátási lánc kialakításához.

Ennek megvalósítása úgy lehetséges, ha felgyorsítják a tisztább légiközlekedési technológiák kifejlesztését azok lehető leggyorsabb piacra bocsátása céljából és különösen azoknak a technológiáknak az integrálási, demonstrációs és validációs folyamatait, amelyek képesek:

a)

a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozásnak a 2013/743/EU határozat II. mellékletében említett megfelelő teljesítménymutatókkal kapcsolatos hozzájárulására vonatkozó követelmények;

b)

a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozásnak a 2013/743/EU határozat III. mellékletében említett nyomon követéssel kapcsolatos hozzájárulására vonatkozó követelmények;

c)

a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás működésére vonatkozó egyedi teljesítménymutatók;

d)

a Bizottság terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, többek között a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök útján történő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok;

e)

a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás pályázati felhívásainak többek között a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020 -szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök útján történő közzétételével kapcsolatos rendelkezések;

f)

az emberi erőforrások igénybevétele és változásai, így különösen a tisztségcsoportonkénti, illetve besorolási fokozatonkénti és besorolási osztályonkénti munkaerő-felvétel, az átsorolás menete és a személyi állomány létszámának esetleges változásai.

a)

az alapokmány 15. cikkének (2) bekezdésével és 15. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás számára befizetendő hozzájárulások;

b)

a vezető szervezetek és a kiemelt partnerek vagy kapcsolt szervezeteik által az 1. cikkben meghatározott időszak során nyújtott legalább 965 250 000 EUR értékű természetbeni hozzájárulás, amely a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás munkatervében nem szereplő olyan további tevékenységek megvalósítási költségeit tartalmazza, amelyek hozzájárulnak a Tiszta Égbolt közös technológiai kezdeményezés céljaihoz. E költségeket a vonatozó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően egyéb uniós finanszírozási programokból is lehet támogatni. Ilyen esetben az uniós pénzügyi finanszírozás nem helyettesíti a vezető szervezetek és a kiemelt partnerek vagy a kapcsolt szervezeteik által természetben teljesített hozzájárulásait.

a)

a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás által kötött megállapodásokban és szerződésekben, illetve hozott határozatokban foglalt, ilyen értelmű választott bírósági kikötés esetén;

b)

a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás személyzete által feladataik ellátása során okozott károkra vonatkozó, kártérítéssel kapcsolatos jogvitákban;

c)

a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás és személyzete közötti jogvitákban, a személyzeti szabályzatban és az alkalmazási feltételekben meghatározott korlátok között és feltételek mellett.