ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
57. évfolyam |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/1 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2014. május 19.)
az Európai Unió és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról
(2014/334/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikkére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
2007. július 23-án a Tanács a 894/2007/EK rendelet (1) elfogadásával jóváhagyta a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség közötti halászati partnerségi megállapodást (a továbbiakban: partnerségi megállapodás) et. |
(2) |
A partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi ellentételezés megállapításáról szóló legutolsó jegyzőkönyv (2)2014. május 12-én hatályát vesztette. |
(3) |
Az Unió tárgyalásokat folytatott a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársasággal egy új, négyéves időszakra szóló jegyzőkönyvről, amely a halászat tekintetében a São Tomé és Príncipe felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken halászati lehetőségeket biztosít az Unió hajóinak. A tárgyalások eredményeképpen az új jegyzőkönyvet 2013. december 19-én parafálták. |
(4) |
Az uniós hajók halászati tevékenysége folytonosságának biztosítása érdekében az új jegyzőkönyvet a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell. Az ideiglenes alkalmazás a jegyzőkönyv aláírásának napján veszi kezdetét, de semmi esetre sem kezdődhet a legutolsó jegyzőkönyv lejárta előtt. |
(5) |
Az új jegyzőkönyvet alá kell írni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek (a továbbiakban: jegyzőkönyv) az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, feltételezve a megállapodás megkötését.
A jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács elnöke flehatalmazást kap, hogy kijelölje a jegyzőkönyvnek az Unió nevében történő aláírására jogosult személyeket.
3. cikk
A jegyzőkönyvet annak 14. cikkével összhangban az aláírásának (3) napjától, de legkorábban 2014. május 13-tól a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.
4. cikk
Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2014. május 19-én.
a Tanács részéről
az elnök
A. TSAFTARIS
(1) A Tanács 894/2007/EK rendelete (2007. július 23.) a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről (HL L 205., 2007.8.7., 35. o.).
(2) Jegyzőkönyv az Európai Unió és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi ellentételezés megállapításáról (HL L 136., 2011.5.24., 5. o.)
(3) A Tanács Főtitkársága gondoskodik a jegyzőkönyv aláírása napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/3 |
JEGYZŐKÖNYV
az Európai Unió és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról
1. cikk
Alkalmazási időszak és halászati lehetőségek
(1) A jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdőnapjától számított négyéves időszakra vonatkozóan meghatározásra kerülnek az uniós hajóknak a halászati partnerségi megállapodás 5. cikke alapján megítélt halászati lehetőségek abból a célból, hogy – az ICCAT által védett vagy halászati tilalom hatálya alá helyezett fajok kivételével – lehetővé váljon az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 1. mellékletében felsorolt, nagy távolságra vándorló fajok halászata.
(2) Halászati lehetőségekhez az alábbiak jutnak:
a) |
28 kerítőhálós tonhalhalászhajó; |
b) |
6 felszíni horogsoros halászhajó. |
(3) E cikk (1) bekezdését e jegyzőkönyv 5., 6., 7. és 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni.
(4) A megállapodás 6. cikkének alkalmazásában az Európai Unió valamely tagállamának lobogója alatt közlekedő hajók csak akkor folytathatnak halászati tevékenységet São Tomé és Príncipe vizein, ha rendelkeznek az e jegyzőkönyv keretében kiállított halászati engedéllyel.
2. cikk
Pénzügyi hozzájárulás – fizetési feltételek
(1) A halászati partnerségi megállapodás 7. cikke szerinti pénzügyi hozzájárulás összege az 1. cikkben említett időszakra vonatkozóan 2 805 000 EUR.
(2) A pénzügyi hozzájárulás a következőkből áll:
a) |
7 000 tonnás éves referenciamennyiségnek megfelelő évi 385 000 EUR az első három évben, majd 350 000 EUR a negyedik évben a São Tomé és Príncipe kizárólagos gazdasági övezetéhez való hozzáférésért, és |
b) |
évi 325 000 EUR-s külön összeg a São Tomé és Príncipe halászati ágazati politikájának végrehajtásához nyújtott támogatásként. |
(3) Az (1) bekezdést e jegyzőkönyv 3., 4., 5., 7. és 8. cikkének és a halászati partnerségi megállapodás 12. és 13. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulásnak a (2) bekezdés a) és b) pontjában szereplő éves összegek összességének megfelelő, az első három évre évente 710 000 EUR-t, a negyedik évre 675 000 EUR-t kitevő összegét az Európai Unió e jegyzőkönyv alkalmazásának időszaka alatt évente megfizeti.
(5) Ha az európai uniós hajók által São Tomé és Príncipe vizein halászott összmennyiség meghaladja a (2) bekezdésben szereplő éves referenciamennyiséget, az éves pénzügyi hozzájárulás összege minden egyes további kifogott tonna után 55 EUR-val emelkedik az első három évre, illetve 50 EUR-val a negyedik évre vonatkozóan. Az Európai Unió által kifizetett teljes éves összeg azonban nem haladhatja meg a (2) bekezdés a) pontjában említett összeg kétszeresét. Ha az európai uniós hajók által kifogott mennyiségek meghaladják a teljes éves összeg kétszeresének megfelelő mennyiséget, az e határértéket meghaladó mennyiségért járó összeget a következő évben kell kifizetni.
(6) A fizetést az első évben legkésőbb a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdőnapjától számított kilencven (90) napon belül, az azt követő években pedig legkésőbb a jegyzőkönyv hatálybalépésének évfordulójáig kell teljesíteni.
(7) A (2) bekezdés a) pontjában előírt pénzügyi hozzájárulás felhasználását illetően São Tomé és Príncipe hatóságai kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek.
(8) Az e cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulást a São Tomé és Príncipe Központi Bankjánál nyitott államkincstári számlára kell utalni, ebből az e cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti, az ágazati támogatásra irányuló külön összeget a Halászati Igazgatóság részére kell rendelkezésre bocsátani. A számla banki adatait São Tomé és Príncipe hatóságai évente közlik az Európai Bizottsággal.
3. cikk
A felelősségteljes és fenntartható halászat előmozdítása a São Tomé és Príncipe-i vizeken
(1) A Felek a halászati partnerségi megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottság keretében legkésőbb három (3) hónappal e jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontját követően megállapodnak egy többéves ágazati programról és annak alkalmazási szabályairól, ideértve különösen a következőket:
a) |
éves és többéves irányvonalak, amelyek alapján a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt pénzügyi hozzájárulás felhasználásra kerül; |
b) |
egy- és többéves terv alapján elérendő célok ahhoz, hogy idővel bevezetésre kerüljön a fenntartható és felelősségteljes halászat, figyelembe véve a nemzeti halászati politika vagy más olyan politika keretében São Tomé és Príncipe által – különösen a kisüzemi halászat támogatása, a felügyelet, az ellenőrzés és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem vonatkozásában – kifejezett prioritásokat, amelyek kapcsolódnak a felelősségteljes és fenntartható halászat bevezetéséhez, vagy arra hatással vannak; |
c) |
az évente elért eredmények értékelésére szolgáló kritériumok és eljárások. |
(2) A többéves ágazati program valamennyi javasolt módosítását a Feleknek a vegyes bizottság keretében jóvá kell hagyniuk.
(3) São Tomé és Príncipe hatóságai évente dönthetnek a pénzügyi hozzájárulásnak a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett részét kiegészítő összegnek a többéves ágazati program végrehajtása céljából történő felhasználásáról. Az ilyen felhasználásról az Európai Uniót legkésőbb e jegyzőkönyv hatálybalépésének évfordulója előtt két (2) hónappal értesíteni kell.
(4) A Felek minden évben értékelik a többéves ágazati program végrehajtási eredményeit. Amennyiben az értékelés azt mutatja, hogy a pénzügyi hozzájárulásnak az e jegyzőkönyv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett része által közvetlenül finanszírozott célkitűzések végrehajtása nem kielégítő, az Európai Bizottság fenntartja a jogot, hogy a program végrehajtására szánt összegnek az eredményekhez való hozzáigazítása érdekében csökkentse a pénzügyi hozzájárulás említett részét.
4. cikk
Tudományos együttműködés a felelősségteljes halászatért
(1) A Felek vállalják, hogy a São Tomé és Príncipe-i vizeken halászó különböző flották közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve alapján a szóban forgó vizeken előmozdítják a felelősségteljes halászatot.
(2) E jegyzőkönyv alkalmazási időszaka alatt az Európai Unió és São Tomé és Príncipe együttműködik azért, hogy figyelemmel kísérje a São Tomé és Príncipe-i halászati övezet halászati erőforrásainak állapotát.
(3) A Felek vállalják, hogy a közép-afrikai térségben előmozdítják a felelősségteljes halászatra irányuló együttműködést. A Felek vállalják, hogy betartják az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) minden ajánlását és határozatát.
(4) A halászati partnerségi megállapodás 4. cikkének megfelelően, az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) keretében elfogadott ajánlások és határozatok alapján, valamint a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos szakvélemények fényében a Felek a halászati partnerségi megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottság keretében konzultálnak egymással annak érdekében, hogy intézkedéseket hozzanak az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó és az Európai Unió hajóinak tevékenységét érintő halfajokkal való fenntartható gazdálkodásra vonatkozóan.
5. cikk
A halászati lehetőségek és technikai intézkedések közös megegyezéssel történő felülvizsgálata
(1) Az 1. cikkben említett halászati lehetőségek közös megegyezéssel felülvizsgálhatók, ha az ICCAT ajánlásai és határozatai alátámasztják, hogy az ilyen felülvizsgálat biztosítja az e jegyzőkönyvben említett halfajokkal való fenntartható gazdálkodást. Ebben az esetben a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt pénzügyi hozzájárulást arányosan és időarányosan ki kell igazítani. Mindazonáltal az Európai Unió által fizetendő pénzügyi hozzájárulás teljes összege nem haladhatja meg a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett összeg kétszeresét.
(2) A vegyes bizottság szükség esetén megvizsgálhatja és közös megegyezéssel kiigazíthatja a halászati tevékenység végzésére irányadó feltételeket, valamint e jegyzőkönyv és melléklete alkalmazásának szabályait.
6. cikk
Új halászati lehetőségek
(1) Olyan halászati tevékenységek végzése tekintetében, amelyek nem tartoznak e jegyzőkönyv hatálya alá, a São Tomé és Príncipe-i hatóságok felkérhetik az Európai Uniót arra, hogy – egy tudományos célú halászati út eredményei alapján, valamint a rendelkezésre álló legjobb, a két fél tudományos szakértői által hitelesített tudományos szakvélemények figyelembevételével – mérlegelje a szóban forgó halászati tevékenységek lehetőségét.
(2) Az említett eredmények fényében, illetve amennyiben az Európai Unió érdeklődést mutat az ilyen halászati tevékenységek végzése iránt, a vonatkozó engedélyeknek a São Tomé és Príncipe-i hatóságok általi esetleges megadása előtt a Felek egyeztetnek egymással a vegyes bizottság keretében. Adott esetben a Felek megállapodnak az új halászati lehetőségekre alkalmazandó feltételekről, és szükséges esetén módosítják e jegyzőkönyvet és annak mellékletét.
7. cikk
A pénzügyi hozzájárulás kifizetésének felfüggesztése és felülvizsgálata
(1) A 2. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás a két fél közötti egyeztetéseket követően felülvizsgálható vagy felfüggeszthető az alábbi feltételek bármelyikének fennállása esetén:
a) |
a halászati partnerségi megállapodás 2. cikkének h) pontjában meghatározott rendkívüli körülmények akadályozzák a halászati tevékenység végzését a São Tomé és Príncipe-i kizárólagos gazdasági övezetben; |
b) |
az e jegyzőkönyv megkötését eredményező halászati politika meghatározásának vagy végrehajtásának jelentős változása nyomán bármelyik fél kéri a jegyzőkönyv rendelkezéseinek felülvizsgálatát azok esetleges módosítása érdekében; |
c) |
a Cotonoui Megállapodás 8. és 96. cikkében meghatározott eljárás lefolytatását követően megállapítást nyer, hogy az emberi jogoknak az említett megállapodás 9. cikke szerinti elengedhetetlen és alapvető elemeit megsértették. |
(2) Az Európai Unió fenntartja magának a jogot, hogy az e jegyzőkönyv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő külön pénzügyi hozzájárulás kifizetését teljesen vagy részlegesen felfüggessze, ha:
a) |
a vegyes bizottság keretében készített értékelést követően megállapítható, hogy az elért eredmények nincsenek összhangban a programozással; |
b) |
a pénzügyi hozzájárulás nem kerül felhasználásra. |
(3) A pénzügyi hozzájárulás folyósítása a két fél közötti konzultáció és megállapodás után folytatódik, amint a Felek az (1) bekezdésben említett események előtti állapotot helyreállítják, és/vagy amint a pénzügyi végrehajtás (2) bekezdésben szereplő eredményei ezt igazolják. Mindazonáltal a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett külön pénzügyi hozzájárulás kifizetése nem teljesíthető a jegyzőkönyv lejártát követő hat (6) hónapos időszak után.
8. cikk
A jegyzőkönyv végrehajtásának felfüggesztése
(1) E jegyzőkönyv végrehajtása bármely fél kezdeményezésére felfüggeszthető az alábbi feltételek bármelyikének fennállása esetén:
a) |
a halászati partnerségi megállapodás 2. cikkének h) pontjában meghatározott rendkívüli körülmények akadályozzák a halászati tevékenység végzését a São Tomé és Príncipe-i kizárólagos gazdasági övezetben; |
b) |
az e jegyzőkönyv megkötését eredményező halászati politika meghatározásának vagy végrehajtásának jelentős változása nyomán bármelyik fél kéri a jegyzőkönyv rendelkezéseinek felülvizsgálatát azok esetleges módosítása érdekében; |
c) |
a Cotonoui Megállapodás 8. és 96. cikkében meghatározott eljárás lefolytatását követően a két fél egyike megállapítja, hogy az emberi jogoknak az említett megállapodás 9. cikke szerinti elengedhetetlen és alapvető elemeit megsértették; |
d) |
az Európai Unió a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás kifizetését az e. cikkben leírtaktól eltérő okból nem teljesíti; |
e) |
e jegyzőkönyv alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatban vita merül fel a Felek között. |
(2) A jegyzőkönyv végrehajtása bármely fél kezdeményezésére felfüggeszthető, ha a Feleket szembeállító vitát nem lehetett megoldani a vegyes bizottság keretében folytatott konzultációk keretében.
(3) A jegyzőkönyv alkalmazásának felfüggesztéséhez az érintett fél a felfüggesztés hatálybalépésének időpontja előtt legalább három (3) hónappal írásbeli értesítést küld szándékáról.
(4) Felfüggesztés esetén a Felek folyamatosan egyeztetnek egymással a vita békés rendezése érdekében. Amennyiben sikerül a vitát rendezni, e jegyzőkönyv alkalmazása újból megkezdődik, és a pénzügyi hozzájárulás összege arányosan és időarányosan csökken annak az időszaknak megfelelően, amelynek során e jegyzőkönyv alkalmazását felfüggesztették.
9. cikk
A nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezései
(1) A São Tomé és Príncipe-i vizeken halászó európai uniós halászhajók tevékenységeire a São Tomé és Príncipe területén alkalmazandó jogszabályok az irányadók, hacsak a halászati partnerségi megállapodás, e jegyzőkönyv, valamint annak melléklete és függelékei erről másképpen nem rendelkeznek.
(2) A São Tomé és Príncipe-i hatóságok a halászati ágazatot érintő minden jogszabályi változásról és új jogszabályról értesítik az Európai Bizottságot.
(3) Az Európai Bizottság az Európai Unió távolsági flottájának halászati tevékenységét érintő minden jogszabályi változásról és új jogszabályról értesíti São Tomé és Príncipe hatóságait.
10. cikk
Az adatcsere számítógépesítése
(1) São Tomé és Príncipe és az Európai Unió vállalja, hogy a lehető leghamarabb létrehozza a megállapodás végrehajtásához kapcsolódó valamennyi információ és dokumentum elektronikus cseréjéhez szükséges számítógépes rendszereket.
(2) Az elektronikus formátumú dokumentumokat minden esetben a papíralapú dokumentumokkal egyenértékűnek kell tekinteni.
(3) São Tomé és Príncipe és az Európai Unió haladéktalanul értesíti egymást a számítógépes rendszerek bárminemű meghibásodásáról. Ilyen esetben automatikusan a megállapodás végrehajtásához kapcsolódó valamennyi információ és dokumentum papírváltozatát kell használni.
11. cikk
Bizalmas adatkezelés
(1) São Tomé és Príncipe és az Európai Unió vállalja, hogy a megállapodás alkalmazása során kapott, az uniós hajókkal és azok halászati tevékenységével összefüggő név szerinti adatokat mindenkor a titoktartási és adatvédelmi rendelkezések maradéktalan tiszteletben tartásával kezeli.
(2) A Felek gondoskodnak arról, hogy csupán a São Tomé és Príncipe-i vizeken folytatott halászatra vonatkozó összesített adatokat hozzák nyilvánosságra, az ICCAT idevágó rendelkezéseit is tiszteletben tartva. Azokat az adatokat, amelyek esetleg titkosnak minősülhetnek, az illetékes hatóságok kizárólag a megállapodás végrehajtása érdekében, valamint a halászati gazdálkodás, az ellenőrzés és a felügyelet céljára használhatják fel.
12. cikk
Időtartam
E jegyzőkönyv és annak melléklete a 14. és 15. cikk szerinti ideiglenes alkalmazástól számított 4 évig alkalmazandó, kivéve, ha a jegyzőkönyvet a 13. cikkel összhangban felmondják.
13. cikk
Felmondás
(1) E jegyzőkönyv felmondásához az érintett fél legalább hat (6) hónappal a felmondás hatálybalépésének időpontja előtt írásban értesíti a másik felet erre irányuló szándékáról.
(2) Az előző bekezdésben említett értesítés elküldése után a Felek konzultációt kezdenek.
14. cikk
A jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása
Ez a jegyzőkönyv aláírásának napjától, de legkorábban 2014. május 13-tól ideiglenesen alkalmazandó.
15. cikk
Hatálybalépés
Ez a jegyzőkönyv és melléklete azon a napon lép hatályba, amelyen a Felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges eljárások befejezéséről.
az Unió részéről
a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság részéről
Съставено в Брюксел на двадесет и трети май две хиляди и четиринадесета година.
Hecho en Bruselas, el veintitrés de mayo de dos mil catorce.
V Bruselu dne dvacátého třetího května dva tisíce čtrnáct.
Udfærdiget i Bruxelles den treogtyvende maj to tusind og fjorten.
Geschehen zu Brüssel am dreiundzwanzigsten Mai zweitausendvierzehn.
Kahe tuhande neljateistkümnenda aasta maikuu kahekümne kolmandal päeval Brüsselis.
'Εγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι τρεις Μαΐου δύο χιλιάδες δεκατέσσερα.
Done at Brussels on the twenty-third day of May in the year two thousand and fourteen.
Fait à Bruxelles, le vingt-trois mai deux mille quatorze.
Sastavljeno u Bruxellesu dvadeset trećeg svibnja dvije tisuće četrnaeste.
Fatto a Bruxelles, addì ventitré maggio duemilaquattordici.
Briselē, divi tūkstoši četrpadsmitā gada divdesmit trešajā maijā.
Priimta du tūkstančiai keturioliktų metų gegužės dvidešimt trečią dieną Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennegyedik év május havának huszonharmadik napján.
Magħmul fi Brussell, fit-tlieta u għoxrin jum ta’ Mejju tas-sena elfejn u erbatax.
Gedaan te Brussel, de drieëntwintigste mei tweeduizend veertien.
Sporządzono w Brukseli dnia dwudziestego trzeciego maja roku dwa tysiące czternastego.
Feito em Bruxelas, em vinte e três de maio de dois mil e catorze.
Întocmit la Bruxelles la douăzeci și trei mai două mii paisprezece.
V Bruseli dvadsiateho tretieho mája dvetisícštrnásť.
V Bruslju, dne triindvajsetega maja leta dva tisoč štirinajst.
Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenäkolmantena päivänä toukokuuta vuonna kaksituhattaneljätoista.
Som skedde i Bryssel den tjugotredje maj tjugohundrafjorton.
За Европейския съюз
Рог la Unión Europea
Za Evropskou unii
For Den Europæiske Union
Für die Europäische Union
Euroopa Liidu nimel
Για την Ευρωπαϊκή Ένωση
For the European Union
Pour l'Union européenne
Za Europsku uniju
Per l'Unione europea
Eiropas Savienības vārdā —
Europos Sąjungos vardu
Az Európai Unió részéről
Għall-Unjoni Ewropea
Voor de Europese Unie
W imieniu Unii Europejskiej
Pela União Europeia
Pentru Uniunea Europeană
Za Európsku úniu
Za Evropsko unijo
Euroopan unionin puolesta
För Europeiska unionen
За правителството на Демократична република Cao Томе и Принсипи
Por el Gobierno de la República Democrática de Santo Tomé y Príncipe
Za vládu Demokratické republiky Svatý Tomáš a Princův ostrov
For regeringen for Den Demokratiske Republik São Tomé og Principe
Für die Regierung der Demokratischen Republik São Tomé und Príncipe
São Tomé ja Príncipe Demokraatliku Vabariigi valitsuse nimel
Για την κυβέρνηση της Λαϊκής Δημοκρατίας του Σάο Τομέ και Πρίνοτπε
For the Government of the Democratic Republic of São Tomé and Príncipe
Pour le gouvernement de la République démocratique de São Tomé e Principe
Za vladu Demokratske Republike Svetog Tome i Prinsipea
Per il governo della Repubblica democratica di São Tomé e Príncipe
Santomes un Prinsipi Demokrātiskās Republikas valdības vārdā —
San Tomė ir Prinsipės Demokratinės Respublikos Vyriausybės vardu
A São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság kormánya részéről
Għall-Gvern tar-Repubblika Demokratika ta' Sao Tome u Prinċipe
Voor de regering van de Democratische Republiek São Tomé en Príncipe
W imieniu Rządu Demokratycznej Republiki Wysp Świętego Tomasza i Książęcej
Pelo Governo da República Democrática de São Tomé e Príncipe
Pentru guvernul Republicii Democrate São Tomé și Príncipe
Za vládu Demokratickej republiky Svätého Tomáša a Princovho ostrova
Za vlado Demokratične republike São Tomé in Príncipe
São Tomé ja Príncipen demokraattisen tasavallan hallituksen puolesta
För Demokratiska republiken São Tomé och Principes regerings vägnar
MELLÉKLET
Az Európai Unió hajói által a São Tomé és Príncipe halászati övezetében folytatott halászatra irányadó feltételek
I. FEJEZET
A HALÁSZATI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELMEKRE ÉS AZ ENGEDÉLYEK KIADÁSÁRA ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK
1. SZAKASZ
Halászati engedélyek
A halászati engedély kiadásának előfeltételei
1. |
A São Tomé és Príncipe halászati övezetében folytatott halászatra csak az arra jogosult hajók kaphatnak engedélyt (halászati engedély). |
2. |
Egy hajó csak akkor jogosult engedélyre, ha sem a hajó tulajdonosa, sem a hajóparancsnok, sem maga a hajó nincs eltiltva a São Tomé és Príncipe partjainál folytatott halászati tevékenységektől. Helyzetüknek a São Tomé és Príncipe-i közigazgatás felé rendezettnek kell lennie abban az értelemben, hogy eleget tettek minden korábbi, az Európai Unióval kötött megállapodás keretében São Tomé és Príncipe partjainál folytatott halászati tevékenységükből eredő kötelezettségnek. Másrészt meg kell felelniük az 1006/2008/EK rendelet (1) halászati engedélyekre vonatkozó rendelkezéseinek. |
3. |
A halászati engedélyért folyamodó európai uniós hajókat képviselheti egy São Tomé és Príncipe területén letelepedett ügynök. Az ügynök neve és címe feltüntethető az engedély iránti kérelemben. |
Halászati engedély iránti kérelem
4. |
Az Európai Unió illetékes hatóságai legalább tizenöt (15) munkanappal az engedély kérelmezett érvényességi időpontja előtt São Tomé és Príncipe halászatért felelős minisztériuma elé terjesztik elektronikus úton minden olyan hajó kérelmét, amely a halászati partnerségi megállapodás keretében halászni szándékozik; a kérelem másolatát el kell juttatni az Európai Unió gaboni küldöttségének. Az eredeti példányokat az Európai Unió illetékes hatóságai közvetlenül megküldik São Tomé és Principének, a másolati példányokat pedig eljuttatják az Európai Unió gaboni küldöttségének. |
5. |
A kérelmeket a halászatért felelős minisztériumnak az 1. függelékben szereplő mintának megfelelő nyomtatványon kell benyújtani. |
6. |
Minden halászati engedély iránti kérelemhez csatolni kell a következő iratokat:
|
7. |
A díj befizetését a jegyzőkönyv 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően a São Tomé és Príncipe hatóságai által megjelölt számlára kell teljesíteni. |
8. |
A díjak a kikötői illetékek és a szolgáltatások igénybevételéből eredő költségek kivételével magukban foglalnak minden nemzeti és helyi adót. |
A halászati engedély kiadása
9. |
A halászati engedélyeket a fenti 6. pontban említett iratok átvételét követő 15 munkanapon belül valamennyi hajóra vonatkozóan São Tomé és Príncipe halászatért felelős minisztériuma adja ki – az Európai Bizottság gaboni küldöttségén keresztül – a hajótulajdonosok vagy azok ügynökei részére. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az övezetben mielőbb megkezdődhessen a halászat, a halászati engedély másolatát elektronikus úton meg kell küldeni a hajótulajdonosoknak. E másolati példány az engedély kiállításának napjától számítva legfeljebb 60 napig használható. Ebben az időszakban a másolati példány az eredetivel egyenértékűnek minősül. |
10. |
A halászati engedélyt egy meghatározott hajó nevére kell kiállítani, és az engedély nem ruházható át. |
11. |
Azonban az Európai Unió kérésére és igazolt vis maior esetén a hajó halászati engedélye újabb díj fizetése nélkül pótolható egy másik, a pótolandó hajóéval azonos kategóriába tartozó hajó nevére kiállított új halászati engedéllyel. Ebben az esetben a fogások mennyiségének egy esetleges kiegészítő díjfizetés meghatározása céljából történő kiszámításakor a két hajó összfogásának összegét kell figyelembe venni. |
12. |
A pótolandó hajó tulajdonosának vagy ügynökének az Európai Unió gaboni küldöttségén keresztül vissza kell juttatnia az érvénytelenített engedélyt São Tomé és Príncipe halászatért felelős minisztériumának. |
13. |
Az új halászati engedély azon a napon lép hatályba, amikor az érvénytelenített halászati engedélyt visszajuttatják São Tomé és Príncipe halászatért felelős minisztériumának. Az Európai Unió gaboni küldöttségét tájékoztatni kell a halászati engedély átruházásáról. |
14. |
Az e szakasz 9. pontjában szereplő rendelkezések sérelme nélkül a halászati engedélyt mindenkor a fedélzeten kell tartani. |
2. SZAKASZ
A halászati engedélyek feltételei – díjak és előlegek
1. |
A halászati engedélyek érvényességi ideje egy év. |
2. |
A kerítőhálós tonhalhalászhajók és a felszíni horogsoros hajók esetében a São Tomé és Príncipe halászati övezetében halászott zsákmány tonnája után euróban fizetendő díj összege a következőképpen kerül meghatározásra:
|
3. |
A halászati engedélyeket a következő átalányösszegeknek az illetékes nemzeti hatóságokhoz történő befizetését követően állítják ki:
|
4. |
Az „N.” év címén járó díjak kimutatását az Európai Bizottság fogadja el – az Európai Unió gaboni küldöttségén keresztül – legkésőbb a jegyzőkönyv (n+1). évi fordulónapját követő hatvan (60) napon belül a valamennyi hajótulajdonos által elkészített és a tagállamok fogási adatainak ellenőrzésére illetékes tudományos intézetek – mint például az IRD (Institut de Recherche pour le Développement), az IEO (Instituto Español de Oceanografia), és az IPIMAR (Instituto de Investigação das Pescas e do Mar) – által megerősített fogási nyilatkozatok alapján. |
5. |
Ezt a kimutatást egyidejűleg meg kell küldeni São Tomé és Príncipe halászatért felelős minisztériumának és a hajótulajdonosoknak. |
6. |
Minden esetleges (az e szakasz 4. pontjában szereplő fogásmennyiségeket meghaladó kifogott mennyiség után járó) pótbefizetést – amelynek összege e szakasz 2. pontjának megfelelően a jegyzőkönyv végrehajtásának évétől függően tonnánként 55, 60 vagy 70 EUR – a hajótulajdonosoknak São Tomé és Príncipe illetékes hatóságai számára legkésőbb az N+1. évben a jegyzőkönyv aláírásának évfordulóját követő három (3) hónapon belül kell teljesíteniük az e fejezet 1. szakaszának 7. pontjában említett bankszámlára. |
7. |
Abban az esetben azonban, ha a végleges díjkimutatás az e szakasz 3. pontjában említett előlegnél kisebb összeg esedékességét állapítja meg, a hajótulajdonos nem igényelheti vissza a különbözetet. |
II. FEJEZET
HALÁSZATI ÖVEZETEK
1. |
A kerítőhálós tonhalhalászhajók és felszíni horogsoros hajók esetében az e jegyzőkönyv értelmében a São Tomé és Príncipe-i vizeken tevékenységet folytató uniós hajók halászati tevékenységüket az alapvonalaktól számított 12 tengeri mérföldön kívüli vízterületeken végezhetik. |
2. |
São Tomé és Príncipe kizárólagos gazdasági övezetének koordinátái a São Tomé és Príncipe által az Egyesült Nemzeteknek 1998. május 7-én küldött értesítésben (2) szereplő koordináták. |
3. |
Kivétel nélkül minden halászati tevékenység tilos São Tomé és Príncipe és Nigéria közös hasznosításra szánt övezetében, amelynek határait a 3. függelékben megállapított koordináták jelzik. |
III. FEJEZET
ELLENŐRZÉS ÉS MEGFIGYELÉS
1. SZAKASZ
A fogásnyilvántartásra vonatkozó rendelkezések
1. |
Az e jegyzőkönyv keretében São Tomé és Príncipe vizein tevékenységet folytató minden hajó parancsnoka köteles fogásait közölni São Tomé és Príncipe halászatért felelős minisztériumával annak érdekében, hogy lehetővé tegye azon kifogott mennyiségek ellenőrzését, amelyeket az e melléklet I. fejezete 2. szakaszának 4. pontjában meghatározott eljárásnak megfelelően az illetékes tudományos intézetek hitelesítenek. A fogások közlésének szabályai a következők:
|
2. |
A hajóparancsnok a fogási nyilatkozatba minden nap feljegyzi a kifogott és fedélzeten tárolt – a FAO hárombetűs kódjával azonosított – fajok élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezett mennyiségét. A főbb fajok esetében a hajóparancsnok megemlíti azt is, ha nem történt fogás. A hajóparancsnok minden nap beírja a fogási nyilatkozatba az egyes fajok tengerbe visszadobott, élőtömeg-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek számában kifejezett mennyiségét. |
3. |
A fogási nyilatkozatokat olvashatóan kell kitölteni, és azokat a hajó parancsnokának alá kell írnia. |
4. |
E fejezet rendelkezéseinek be nem tartása esetén São Tomé és Príncipe kormánya az alakiságok teljesítéséig felfüggesztheti az adott hajó engedélyét, illetve a hajó tulajdonosával szemben a hatályos São Tomé és Príncipe-i jogszabályokban előírt szankciót alkalmazhatja. Erről haladéktalanul tájékoztatni kell az Európai Bizottságot és a lobogó szerinti tagállamot. |
5. |
Mindkét fél kifejezi készségét az 5. függelékben meghatározott műszaki jellemzőkön alapuló, elektronikus fogásbejelentési rendszerre való áttérésre. A Felek megállapodnak abban, hogy közösen meghatározzák az áttérés módozatait, szem előtt tartva azt a célt, hogy a rendszer 2015. július 1-jére működőképes legyen. |
2. SZAKASZ
A fogások bejelentése: belépés a São Tomé és Príncipe-i vizekre és az onnan való kilépés
1. |
Az e jegyzőkönyv keretében a São Tomé és Príncipe-i vizeken tevékenységet folytató európai uniós hajók az említett vizekre való belépésre vagy onnan történő kilépésre vonatkozó szándékukról legalább hat (6) órával a belépés vagy a kilépés időpontja előtt értesítik São Tomé és Príncipe illetékes hatóságait. |
2. |
A São Tomé és Príncipe-i kizárólagos gazdasági övezetbe való belépésre és az onnan való kilépésre vonatkozó értesítés során a hajóknak – a 2. szakasz rendelkezéseinek sérelme nélkül – egyúttal meg kell adniuk földrajzi helyzetüket és az adott pillanatban már a fedélzeten található, a FAO hárombetűs kódjával azonosított, élőtömeg-kilogrammban vagy szükség esetén egyedszámban kifejezett fogásokat is. Ezeket a közléseket e-mail vagy fax útján kell megküldeni a São Tomé és Príncipe-i hatóságok által megadandó címekre. |
3. |
Ha egy hajót olyan halászati tevékenységen érnek tetten, amelyről nem értesítette São Tomé és Príncipe illetékes hatóságait, e hajót halászati engedéllyel nem rendelkező hajónak kell tekinteni és a nemzeti jogszabályok által előírt következményeknek kell alávetni. |
4. |
Az e-mail címet, fax- és telefonszámokat, valamint a rádiós elérhetőséget mellékelni fogják a halászati engedélyhez. |
3. SZAKASZ
Átrakás és kirakodás
1. |
Az e jegyzőkönyv keretében a São Tomé és Príncipe-i vizeken tevékenységet folytató olyan uniós hajóknak, amelyek São Tomé és Príncipe vizein átrakást végeznek, az említett műveletet valamely São Tomé és Príncipe-i kikötő területén kell végrehajtaniuk. A fogásokat kirakodni vagy átrakni szándékozó hajótulajdonosok vagy ügynökeik kötelesek legalább 24 órával az adott művelet tervezett megkezdése előtt jelenteni az illetékes São Tomé és Príncipe-i hatóságoknak a következő adatokat:
|
2. |
Az átrakás csak az alábbi területeken engedélyezett: Fernão Dias, Neves, Ana Chaves. |
3. |
Az átrakást vagy kirakodást a São Tomé és Príncipe-i vizek elhagyásának kell tekinteni. A hajónak át kell adnia São Tomé és Príncipe illetékes hatóságainak a fogási nyilatkozatokat, valamint jelentenie kell vagy a halászat folytatására, vagy a São Tomé és Príncipe-i vizek elhagyására vonatkozó szándékát. |
4. |
A fogások valamennyi, a fenti pontokban nem említett átrakási vagy kirakodási művelete tilos São Tomé és Príncipe vizein. Minden olyan személy, aki megsérti az e rendelkezésben előírtakat, a hatályban lévő São Tomé és Príncipe-i jogszabályokban előírt szankciókkal sújtható. |
4. SZAKASZ
Műholdas hajómegfigyelési rendszer (VMS)
1. A hajók helyzetmeghatározási üzenetei – VMS-rendszer
Amikor São Tomé és Príncipe halászati övezetében tartózkodnak, az engedéllyel rendelkező uniós hajóknak műholdas hajómegfigyelési rendszerrel (Vessel Monitoring System – VMS) kell rendelkezniük, amely földrajzi helyzetüket automatikusan és folyamatosan, minden órában közli a lobogójuk szerinti állam halászati felügyelő központjával.
Minden helyzetmeghatározási jelentésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) |
a hajó azonosító jele; |
b) |
a halászhajó utolsó mért földrajzi helyzete (földrajzi hosszúság és szélesség) 100 méternél kisebb megengedett eltéréssel, 99 %-os konfidenciaintervallummal; |
c) |
a földrajzi helyzet feljegyzésének napja és időpontja; |
d) |
a hajó sebessége és iránya. |
Minden üzenetet az e melléklet 4. függelékében szereplő mintának megfelelően kell elkészíteni.
A São Tomé és Príncipe-i halászati övezetbe való belépést követően regisztrált első földrajzi helyzetet az „ENT” kóddal kell jelölni. Minden későbbi helyzetet a „POS” kóddal kell jelölni a São Tomé és Príncipe-i halászati övezetből való kilépést követően feljegyzett első helyzet kivételével, amelyet az „EXI” kóddal kell jelölni.
A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja biztosítja a helyzetmeghatározási jelentések automatikus kezelését és adott esetben elektronikus továbbítását. A helyzetmeghatározási jelentéseket biztonságos módon kell feljegyezni, és három évig meg kell őket őrizni.
2. A hajó általi üzenetküldés a VMS-rendszer meghibásodása esetén
A hajóparancsnoknak mindenkor meg kell győződnie arról, hogy hajójának VMS-rendszere teljes mértékben működőképes-e, illetve hogy a helyzetmeghatározási jelentések megfelelően elküldésre kerülnek-e a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjához.
Meghibásodás esetén a hajó VMS-rendszerét 10 napon belül meg kell javítani vagy ki kell cserélni. E határidő leteltével a hajó nem halászhat tovább São Tomé és Príncipe halászati övezetében.
A São Tomé és Príncipe-i halászati övezetben hibás VMS-rendszerrel halászó hajóknak a valamennyi kötelező információt tartalmazó helyzetmeghatározási jelentésüket e-mail, rádió vagy fax útján legalább négyóránként meg kell küldeniük a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának.
3. A helyzetmeghatározási jelentések biztonságos közlése São Tomé és Príncipével
A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja automatikusan továbbítja az érintett hajók helyzetmeghatározási jelentéseit São Tomé és Príncipe halászati felügyelő központjának. A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja és São Tomé és Príncipe kölcsönösen kicserélik kapcsolattartási e-mail címeiket, és haladéktalanul tájékoztatják egymást az e címekben bekövetkező mindennemű változásról.
A lobogó szerinti állam és São Tomé és Príncipe halászati felügyelő központja között a helyzetmeghatározási jelentések továbbítása biztonságos kommunikációs rendszeren keresztül, elektronikus úton történik.
São Tomé és Príncipe halászati felügyelő központja haladéktalanul tájékoztatja a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központját és az Európai Uniót az engedéllyel rendelkező valamely hajó egymást követő helyzetmeghatározási jelentéseinek fogadásában bekövetkező minden kiesésről, amennyiben az érintett hajó nem jelentette be a halászati övezetből való kilépését.
4. A kommunikációs rendszer hibás működése
São Tomé és Príncipe meggyőződik arról, hogy elektronikus berendezései kompatibilisek-e a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának berendezéseivel, és haladéktalanul tájékoztatja az Európai Uniót a kommunikációban és a helyzetmeghatározási jelentések fogadásában bekövetkező mindennemű hibáról, hogy a legrövidebb időn belül műszaki megoldást lehessen találni a problémára.
A hajóparancsnokot kell felelősnek tekinteni a hajó VMS-rendszerének minden bizonyított manipulálásáért, amelynek célja a rendszer működésének megzavarása vagy a helyzetmeghatározási jelentések meghamisítása. Minden jogsértés a São Tomé és Príncipe hatályos jogszabályaiban előírt szankciókkal sújtandó.
5. A helyzetmeghatározási jelentések küldési gyakoriságának módosítása
Jogsértést bizonyítani látszó, megalapozott indokok alapján São Tomé és Príncipe – az Európai Uniónak is másolatot küldve – kérheti a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjától, hogy meghatározott kivizsgálási időszak időtartamára csökkentse harminc percre a hajó jelentésküldési intervallumát. São Tomé és Príncipe e bizonyítékokat haladéktalanul megküldi a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának és az Európai Uniónak. A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja haladéktalanul az új gyakoriság szerint továbbítja az érintett hajó helyzetmeghatározási jelentéseit São Tomé és Príncipe részére.
Amikor a vizsgálati időszak a végéhez ér, São Tomé és Príncipe erről azonnal értesítést küld a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának és az Európai Uniónak, valamint tájékoztatja őket a vizsgálatok esetleges következményeiről.
IV. FEJEZET
TENGERÉSZEK FELVÉTELE
1. |
A tonhalhalászhajók és a felszíni horogsoros hajók tulajdonosai a következő feltételekkel és korlátozásokkal alkalmazzák az AKCS-országok állampolgárait:
|
2. |
A hajótulajdonosok törekszenek további, São Tomé és Príncipéről származó tengerészek felvételére. |
3. |
A hajótulajdonosok a megfelelő és képzett tengerészeknek São Tomé és Príncipe-i hatóságoknál és a hajótulajdonosok ügynökeinél rendelkezésre álló listájáról szabadon választják ki a hajóikra felveendő tengerészeket. |
4. |
A hajótulajdonos vagy ügynöke közli a São Tomé és Príncipe-i illetékes hatósággal azon tengerészek nevét, akiket felvett az adott hajó fedélzetére, annak megjelölésével, hogy szerepelnek a személyzeti jegyzékben. |
5. |
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munkára vonatkozó alapelvekről és alapvető jogokról szóló nyilatkozata teljes mértékben alkalmazandó az uniós hajókra felvett tengerészekre. Ez különösen az egyesülési szabadságra és a kollektív tárgyalásokhoz való jog tényleges elismerésére, valamint a foglalkoztatás és foglalkozás tekintetében a hátrányos megkülönböztetés felszámolására vonatkozik. |
6. |
A São Tomé és Príncipe-i és AKCS-országokból származó tengerészek munkaszerződését – amelynek egy-egy példányát megkapja a Munkaügyi Minisztérium, a Halászati Minisztérium, valamint az aláírók – a hajótulajdonosok ügynöke(i) és a tengerészek és/vagy szakszervezeteik vagy képviselőik kötik meg. Ezek a szerződések biztosítják a tengerészek számára az alkalmazandó jogszabályok alapján rájuk vonatkozó társadalombiztosítást, amely magában foglalja a halál, betegség és baleset esetére szóló biztosítást. |
7. |
A tengerészek fizetését a hajótulajdonosok fedezik. A fizetés összegét a hajótulajdonosok vagy ügynökeik és a tengerészek és/vagy szakszervezeteik vagy képviselőik közötti közös megegyezéssel kell megállapítani. Azonban a helyi tengerészek javadalmazási feltételei nem lehetnek rosszabbak, mint a São Tomé és Príncipe-i legénységre alkalmazandók, és semmi esetre sem lehetnek kedvezőtlenebbek az ILO-normákban előírtaknál. |
8. |
Valamennyi uniós hajón alkalmazott tengerésznek meg kell jelennie a kijelölt hajó parancsnokánál a felvételére javasolt időpontot megelőző napon. Ha a tengerész nem jelenik meg a felvételére előírt napon és időpontban, a hajótulajdonos automatikusan mentesül a tengerész felvételének kötelezettsége alól. |
V. FEJEZET
MEGFIGYELŐK
1. |
Az e jegyzőkönyv keretében a São Tomé és Príncipe-i vizeken tevékenységet folytató európai uniós hajók a São Tomé és Príncipe-i Halászati Minisztérium által kijelölt megfigyelőket vesznek fel a fedélzetre az alábbiakban meghatározott feltételek szerint:
|
2. |
A megfigyelő egy hajóút idejére marad a fedélzeten. Az illetékes São Tomé és Príncipe-i hatóságok kifejezett kérésére azonban ez az időtartam az adott hajó útjainak átlagos időtartamától függően több hajóútra is kiterjedhet. Az illetékes hatóság ezt az adott hajóra felveendő megfigyelő nevének közlésekor kéri. |
3. |
A megfigyelők felvételének feltételeit a hajótulajdonosok vagy azok ügynökei és az illetékes hatóság közötti közös megegyezéssel kell meghatározni. |
4. |
A megfigyelő felvétele a hajóra és hajóról történő kiszállása a hajótulajdonos által meghatározott kikötőben történik. A felvétel a kijelölt hajók jegyzékének bejelentését követően, a São Tomé és Príncipe-i halászati vizeken tervezett első hajóút kezdetén történik. |
5. |
Az érintett hajótulajdonosok két héten belül, tíz nappal korábban előre közlik, hogy a megfigyelőket mikor és az alterület melyik kikötőjében kívánják felvenni, illetve kitenni. |
6. |
Abban az esetben, ha a megfigyelőt São Tomé és Príncipe területén kívül veszik fel, a megfigyelő utazási költségeit a hajó tulajdonosa viseli. Ha egy olyan hajó, amelynek a fedélzetén megfigyelő tartózkodik, elhagyja a São Tomé és Príncipe-i halászati övezetet, a hajótulajdonos költségére minden intézkedést meg kell tenni, hogy a megfigyelőt a lehető leghamarabb hazaszállítsák. |
7. |
Ha a megfigyelő nem jelenik meg a meghatározott időpontban és helyen, és az azt követő tizenkét órán belül sem jelenik meg, a hajótulajdonos automatikusan mentesül a megfigyelő fedélzetre vételének kötelessége alól. |
8. |
A megfigyelőt a hajó fedélzetén tisztként kell kezelni. Amikor a hajó São Tomé és Príncipe vizein folytat tevékenységet, a megfigyelők a következő feladatokat látják el:
|
9. |
A hajóparancsnok saját felelősségi körében mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a megfigyelő fizikai biztonságát és kényelmét feladatai végzése közben. |
10. |
A megfigyelő részére minden, a feladatai ellátásához szükséges eszközt rendelkezésre kell bocsátani. A parancsnok a megfigyelőnek hozzáférést biztosít a feladatai ellátásához szükséges kommunikációs eszközökhöz, a hajó halászati tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó iratokhoz, beleértve különösen a hajónaplót és a navigációs könyvet, valamint a hajó azon részeihez, amelyek a feladatai teljesítésének megkönnyítéséhez szükségesek. |
11. |
A hajón való tartózkodása alatt a megfigyelő:
|
12. |
A megfigyelési időszak végén, de még a hajó elhagyása előtt a megfigyelők jelentést készítenek, és azt továbbítják az illetékes São Tomé és Príncipe-i hatóságokhoz, egy másolatot pedig az Európai Bizottsághoz. A megfigyelő a jelentést a parancsnok jelenlétében írja alá, aki azt kiegészítheti vagy kiegészíttetheti minden általa hasznosnak ítélt észrevétellel, majd ezt követően szintén aláírja a jelentést. A jelentés egy másolatát a megfigyelő kiszállásakor át kell adni a hajó parancsnokának. |
13. |
A hajótulajdonos saját költségére – a hajó lehetőségeihez mérten – biztosítja a megfigyelők tiszteket megillető feltételek szerinti elszállásolását és étkeztetését. |
14. |
A megfigyelő fizetését és társadalombiztosítási járulékait São Tomé és Príncipe fedezi. |
VI. FEJEZET
ELLENŐRZÉS ÉS VIZSGÁLAT
1. |
Az európai halászhajók betartják az ICCAT által az adott térségben használt halászeszközökre és azok műszaki jellemzőire elfogadott intézkedéseket és ajánlásokat, valamint betartanak minden egyéb, a halászati tevékenységükre és fogásaikra alkalmazandó technikai intézkedést. |
2. |
Vizsgálati eljárások
|
VII. FEJEZET
JOGSÉRTÉSEK
1. |
Jogsértések kezelése Az e mellékletben foglaltaknak megfelelően halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók által elkövetetett minden jogsértést vizsgálati jelentésben kell megemlíteni. A jelentést 24 órán belül meg kell küldeni az Európai Uniónak és a lobogó szerinti államnak.A vizsgálati jelentés hajóparancsnok általi aláírása nem érinti a hajótulajdonos védelemhez való jogát a jogsértéshez kapcsolódó eljárás során. A vizsgálati eljárás során a hajóparancsnoknak együttműködést kell tanúsítania. |
2. |
A hajó feltartóztatása – Tájékoztató értekezlet
|
3. |
A jogsértés szankcionálása – Egyeztetési eljárás
|
4. |
Bírósági eljárás – Banki biztosíték
|
5. |
A hajó felszabadítása és a személyzet szabadon engedése A hajó és személyzete az egyeztetési eljárás alapján megállapított szankció rendezését vagy a banki biztosíték elhelyezését követően hagyhatja el a kikötőt. |
(1) HL EU L 286., 2008.10.29., 33. o.
(2) http://www.un.org/Depts/los/LEGISLATIONANDTREATIES/losic/losic9ef.pdf
Függelékek
1 – |
Halászati engedély iránti kérelem |
2 – |
A fogási nyilatkozat mintája |
3 – |
A halászati tilalom hatálya alá tartozó terület földrajzi koordinátái |
4 – |
A VMS helyzetmeghatározási jelentés formátuma |
5 – |
A halászati tevékenységeket érintő elektronikus jelentéstételi rendszer (ERS) végrehajtására vonatkozó iránymutatások |
1. függelék
SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE – EURÓPAI UNIÓ HALÁSZATI MEGÁLLAPODÁS HALÁSZATI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM
2. függelék
A FOGÁSI NYILATKOZAT MINTÁJA
3. függelék
A HALÁSZATI TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET FÖLDRAJZI KOORDINÁTÁI
Földrajzi szélesség |
Földrajzi hosszúság |
||||||
Fok |
Perc |
Másodperc |
Fok |
Perc |
Másodperc |
||
03 |
02 |
22 |
é. sz. |
07 |
07 |
31 |
k. h. |
02 |
50 |
00 |
é. sz. |
07 |
25 |
52 |
k. h. |
02 |
42 |
38 |
é. sz. |
07 |
36 |
25 |
k. h. |
02 |
20 |
59 |
é. sz. |
06 |
52 |
45 |
k. h. |
01 |
40 |
12 |
é. sz. |
05 |
57 |
54 |
k. h. |
01 |
09 |
17 |
é. sz. |
04 |
51 |
38 |
k. h. |
01 |
13 |
15 |
é. sz. |
04 |
41 |
27 |
k. h. |
01 |
21 |
29 |
é. sz. |
04 |
24 |
14 |
k. h. |
01 |
31 |
39 |
é. sz. |
04 |
06 |
55 |
k. h. |
01 |
42 |
50 |
é. sz. |
03 |
50 |
23 |
k. h. |
01 |
55 |
18 |
é. sz. |
03 |
34 |
33 |
k. h. |
01 |
58 |
53 |
é. sz. |
03 |
53 |
40 |
k. h. |
02 |
02 |
59 |
é. sz. |
04 |
15 |
11 |
k. h. |
02 |
05 |
10 |
é. sz. |
04 |
24 |
56 |
k. h. |
02 |
10 |
44 |
é. sz. |
04 |
47 |
58 |
k. h. |
02 |
15 |
53 |
é. sz. |
05 |
06 |
03 |
k. h. |
02 |
19 |
30 |
é. sz. |
05 |
17 |
11 |
k. h. |
02 |
22 |
49 |
é. sz. |
05 |
26 |
57 |
k. h. |
02 |
26 |
21 |
é. sz. |
05 |
36 |
20 |
k. h. |
02 |
30 |
08 |
é. sz. |
05 |
45 |
22 |
k. h. |
02 |
33 |
37 |
é. sz. |
05 |
52 |
58 |
k. h. |
02 |
36 |
38 |
é. sz. |
05 |
59 |
00 |
k. h. |
02 |
45 |
18 |
é. sz. |
06 |
15 |
57 |
k. h. |
02 |
50 |
18 |
é. sz. |
06 |
26 |
41 |
k. h. |
02 |
51 |
29 |
é. sz. |
06 |
29 |
27 |
k. h. |
02 |
52 |
23 |
é. sz. |
06 |
31 |
46 |
k. h. |
02 |
54 |
46 |
é. sz. |
06 |
38 |
07 |
k. h. |
03 |
00 |
24 |
é. sz. |
06 |
56 |
58 |
k. h. |
03 |
01 |
19 |
é. sz. |
07 |
01 |
07 |
k. h. |
03 |
01 |
27 |
é. sz. |
07 |
01 |
46 |
k. h. |
03 |
01 |
44 |
é. sz. |
07 |
03 |
07 |
k. h. |
03 |
02 |
22 |
é. sz. |
07 |
07 |
31 |
k. h. |
4. függelék
A VMS HELYZETMEGHATÁROZÁSI JELENTÉS FORMÁTUMA
Adat |
Kód |
Kötelező (K)/nem kötelező (N) |
Tartalom |
Adatközlés kezdete |
SR |
K |
Rendszeradat – az adatrögzítés kezdetét jelzi |
Címzett |
AD |
K |
Az üzenetre vonatkozó adat – a címzett hárombetűs ISO-országkódja (ISO-3166) |
Küldő |
FR |
K |
Az üzenetre vonatkozó adat – a küldő hárombetűs ISO-országkódja (ISO-3166) |
Lobogó szerinti állam |
FS |
K |
Az üzenetre vonatkozó adat – a lobogó szerinti ország hárombetűs ISO-kódja (ISO-3166) |
Üzenet típusa |
TM |
K |
Az üzenetre vonatkozó adat – az üzenet típusa (ENT, POS, EXI) |
Rádióhívójel (IRCS) |
RC |
K |
A hajóra vonatkozó adat – a hajó nemzetközi rádióhívójele (IRCS) |
A szerződő fél belső referenciaszáma |
IR |
N |
A hajóra vonatkozó adat – a szerződő fél egyedi száma: hárombetűs ISO-kód (ISO-3166), amelyet egy szám követ |
Külső lajstromszám |
XR |
K |
A hajóra vonatkozó adat – a hajó oldalán feltüntetett szám (ISO 8859.1) |
Földrajzi szélesség |
LT |
K |
A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a hajó helyzete fokban és tizedfokban megadva É/D FF,fff (WGS-84) |
Földrajzi hosszúság |
LG |
K |
A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a hajó helyzete fokban és tizedfokban megadva K/NY FF,fff (WGS-84) |
Irány |
CO |
K |
A hajó iránya 360°-os skálán |
Sebesség |
SP |
K |
A hajó sebessége tizedcsomóban megadva |
Időpont |
DA |
K |
A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a helyzet rögzítésének UTC-dátuma (ÉÉÉÉHHNN) |
Óra |
TI |
K |
A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a helyzet rögzítésének UTC-időpontja (ÓÓPP) |
Adatközlés vége |
ER |
K |
Rendszeradat, amely az adatrögzítés végét jelzi |
Az adatokat tartalmazó közlemény a következőképpen épül fel:
|
A használt karaktereknek meg kell felelniük az ISO 8859.1 szabványnak. |
|
Kettős perjel (//) és az „SR” betűk jelzik az üzenet kezdetét. |
|
Minden egyes adatot a kódjával kell jelölni, és kettős perjellel (//) kell elválasztani a többi adattól. |
|
Egy perjel (/) választja el a kódot és az adatot. |
|
Az ER-betűkód és kettős perjel (//) jelzi az üzenet végét. |
|
A nem kötelező adatokat az üzenet eleje és vége közé kell beilleszteni. |
5. függelék
A HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKET ÉRINTŐ ELEKTRONIKUS JELENTÉSTÉTELI RENDSZER VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK
Általános rendelkezések
1. |
Valamennyi uniós hajónak rendelkeznie kell egy olyan elektronikus rendszerrel (a továbbiakban: ERS-rendszer), amely a hajó São Tomé és Príncipe-i vizeken folytatott tevékenységei során képes rögzíteni és továbbítani a hajó halászati tevékenységére vonatkozó adatokat (a továbbiakban: ERS-adatok). |
2. |
Az ERS-rendszerrel fel nem szerelt uniós hajók, vagy azok az uniós hajók, amelyek ERS-rendszere nem működik, halászati tevékenység végzése céljából nem léphetnek be a São Tomé és Príncipe-i vizekre. |
3. |
Az ERS-adatokat a hajó lobogója szerinti állam eljárásainak megfelelően kell elküldeni, vagyis azokat először a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának (FMC) kell eljuttatni, amely ezeket az adatokat automatikusan hozzáférhetővé teszi São Tomé és Príncipe halászati felügyelő központja számára. |
4. |
A lobogó szerinti állam és São Tomé és Príncipe megbizonyosodnak arról, hogy halászati felügyelő központjaik rendelkeznek azokkal a számítástechnikai eszközökkel és szoftverekkel, amelyek szükségesek az ERS-adatoknak a [http://ec.europa.eu/cfp/control/codes/index_en.htm] weboldalon elérhető XML-formátumban való automatikus küldésére, valamint hogy rendelkeznek olyan biztonsági mentési eljárással, amelynek segítségével az ERS-adatok számítógép által olvasható formátumban rögzíthetők és legalább 3 évig tárolhatók. |
5. |
E formátum mindennemű módosítását vagy naprakésszé tételét azonosító jellel és keltezéssel kell ellátni; e módosításoknak hat (6) hónappal a bevezetésük után érvényben kell lenniük. |
6. |
Az ERS-adatok küldése az Európai Bizottság által az Unió nevében kezelt elektronikus kommunikációs eszköz, a DEH (Data Exchange Highway) segítségével történik. |
7. |
A lobogó szerint állam és São Tomé és Príncipe kijelöl egy-egy ERS-felelőst, akinek feladata a kapcsolattartás.
|
Az ERS-adatok létrehozása és közlése
8. |
Az európai uniós halászhajók:
|
9. |
A hajóparancsnok felel a rögzített és elküldött ERS-adatok helytállóságáért. |
10. |
A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja automatikusan és haladéktalanul továbbítja az ERS-adatokat São Tomé és Príncipe halászati felügyelő központjának. |
11. |
São Tomé és Príncipe halászati felügyelő központja válaszüzenetben megerősíti az ERS-adatok beérkezését, és az ERS-adatokat bizalmasan kezeli. |
A fedélzeti ERS-rendszer meghibásodása és/vagy az ERS-adatoknak a hajó és a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja közötti küldésében bekövetkező zavarok
12. |
A lobogó szerinti állam haladéktalanul tájékoztatja a lobogója alatt közlekedő hajó parancsnokát és/vagy tulajdonosát vagy annak ügynökét a hajóra telepített ERS-rendszer bárminemű meghibásodásáról vagy az ERS-adatoknak a hajó és a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja közötti küldésében bekövetkező zavarokról. |
13. |
A lobogó szerint állam tájékoztatja São Tomé és Príncipét az észlelt hiányosságról és a meghozott korrekciós intézkedésekről. |
14. |
A fedélzeti ERS-rendszer meghibásodása esetén a hajóparancsnok és/vagy a tulajdonos gondoskodik arról, hogy a rendszert a meghibásodástól számított 10 napon belül megjavítsák vagy kicseréljék. Ha a hajó e 10 napos határidőn belül kiköt, halászati tevékenységét csak akkor kezdheti meg újból a São Tomé és Príncipe-i vizeken, ha ERS-rendszere tökéletesen működik, vagy ha São Tomé és Príncipe külön engedélyezi a halászati tevékenység folytatását. |
15. |
Az ERS-rendszer meghibásodása után a halászhajók nem hagyhatják el a kikötőt, amíg:
|
16. |
A São Tomé és Príncipe-i vizeken halászati tevékenységet folytató, meghibásodott ERS-rendszerrel rendelkező hajók naponta legkésőbb 23:59 UTC időpontig bármilyen más rendelkezésre álló, a São Tomé és Príncipe-i halászati felügyelő központ által hozzáférhető elektronikus eszköz útján minden ERS-adatot megküldenek a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjának. |
17. |
Azokat az ERS-adatokat, amelyeket a rendszer meghibásodása miatt nem lehetett São Tomé és Príncipe rendelkezésére bocsátani, a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja egy másik, közös megegyezés szerinti elektronikus formában küldi meg São Tomé és Príncipe halászati felügyelő központjának. Ezt az alternatív adatküldési módszert kell elsődlegesnek tekinteni, mivel a rendszerint alkalmazandó adatküldési határidőket vélhetően nem lehet majd betartani. |
18. |
Ha São Tomé és Príncipe halászati felügyelő központja valamely hajó ERS-adatait 3 egymást követő napon keresztül nem kapja meg, São Tomé és Príncipe a hajót utasíthatja arra, hogy vizsgálat végzése céljából haladéktalanul térjen vissza a São Tomé és Príncipe által kijelölt valamelyik kikötőbe. |
A halászati felügyelő központ működésének leállása – az ERS-adatok be nem érkezése a São Tomé és Príncipe-i halászati felügyelő központba
19. |
Ha egyik halászati felügyelő központba nem érkeznek ERS-adatok, az illetékes ERS-felelős erről tájékoztatja a másik halászati felügyelő központ ERS-felelősét, és szükség esetén együttműködik a probléma megoldása érdekében. |
20. |
A lobogó szerinti halászati felügyelő központ és São Tomé és Príncipe halászati felügyelő központja az ERS-rendszer működésbe helyezése előtt kölcsönösen megállapodnak azokról az alternatív elektronikus kommunikációs eszközökről, amelyek a halászati felügyelő központok meghibásodása esetén felhasználhatók az ERS-adatok küldésére, és haladéktalanul tájékoztatják egymást minden vonatkozó módosításról. |
21. |
Amennyiben São Tomé és Príncipe halászati felügyelő központja jelzi, hogy nem érkeztek hozzá ERS-adatok, a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja kideríti a probléma okait és meghozza a probléma megoldásához szükséges intézkedéseket. A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja a meghibásodás elismerésétől számított 24 órán belül tájékoztatja São Tomé és Príncipe halászati felügyelő központját és az EU-t a meghozott intézkedések eredményeiről. |
22. |
Ha a probléma megoldása 24 óránál hosszabb időt vesz igénybe, a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja a 17. pontban említett alternatív elektronikus eszközök valamelyikével haladéktalanul megküldi a hiányzó ERS-adatokat São Tomé és Príncipe halászati felügyelő központjának. |
23. |
São Tomé és Príncipe tájékoztatja illetékes felügyeleti szolgálatait azért, hogy az ERS-adatok küldésének a halászati felügyelő központok egyikében előálló üzemzavar miatti elmaradása következtében São Tomé és Príncipe halászati felügyelő központja ne tekintse jogsértő hajóknak az uniós hajókat. |
A halászati felügyelő központok karbantartása
24. |
A halászati felügyelő központok valamelyikének tervezett karbantartási munkálatairól (karbantartási program), amelyek vélhetően érintik az ERS-adatok cseréjét, a munkálatok megkezdése előtt legalább 72 órával tájékoztatni kell a másik halászati felügyelő központot, lehetőség szerint megadva a karbantartás időpontját és időtartamát. Nem tervezett karbantartási munkálatok esetében a vonatkozó információkat a lehető legkorábban meg kell küldeni a másik halászati felügyelő központnak. |
25. |
A karbantartási munkálatok során az ERS-adatok szolgáltatása felfüggeszthető mindaddig, amíg a rendszer újra működőképes nem lesz. Az érintett ERS-adatokat a karbantartás befejezése után haladéktalanul rendelkezésre kell bocsátani. |
26. |
Ha a karbantartási munkálatok 24 óránál hosszabb időt vesznek igénybe, az ERS-adatokat a 17. pontban említett alternatív elektronikus eszközök valamelyikével kell megküldeni a másik halászati felügyelő központnak. |
27. |
São Tomé és Príncipe tájékoztatja illetékes felügyeleti szolgálatait azért, hogy az ERS-adatok küldésének a halászati felügyelő központok egyikének karbantartási munkálatai miatti elmaradása következtében São Tomé és Príncipe halászati felügyelő központja ne tekintse jogsértő hajóknak az uniós hajókat. |
RENDELETEK
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/27 |
A TANÁCS 607/2014/EU RENDELETE
(2014. május 19.)
az Európai Unió és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv szerinti halászati lehetőségek elosztásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
2007. július 23-án a Tanács a 894/2007/EK rendelet (1) elfogadásával jóváhagyta a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség közötti halászati partnerségi megállapodást (a továbbiakban: a partnerségi megállapodás). |
(2) |
Az Unió a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársasággal megtárgyalt és 2013. december 19-én parafált egy új, a partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvet, amely a halászat tekintetében a São Tomé és Príncipe felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken halászati lehetőségeket biztosít az uniós hajóknak. |
(3) |
A Tanács 2014. május 19-én elfogadta az új jegyzőkönyv aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló 2014/334/EU határozatot (2). |
(4) |
A halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztásának módját az új jegyzőkönyv alkalmazásának időtartamára vonatkozóan meg kell határozni. |
(5) |
Amennyiben úgy tűnik, hogy az új jegyzőkönyv értelmében az Unió számára kiosztott halászati engedélyek vagy lehetőségek nincsenek teljes mértékben kihasználva, a Bizottság erről a 1006/2008/EK tanácsi rendelet (3) 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban – tájékoztatja az érintett tagállamokat. Ha a Tanács által megállapítandó határidőn belül nem érkezik válasz, azt annak megerősítéseként kell tekinteni, hogy az érintett tagállam hajói nem használják ki teljes mértékben az adott időszakban számukra rendelkezésre álló halászati lehetőségeket. Indokolt megállapítani ezt a határidőt. |
(6) |
Az uniós hajók által végzett halászati tevékenységek folyamatosságának biztosítása érdekében az új jegyzőkönyv rendelkezik arról a lehetőségről, hogy a jegyzőkönyvet aláírásának napjától mindkét fél ideiglenesen alkalmazza. Ezért helyénvaló előírni, hogy ez a rendelet az új jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának kezdőnapjától legyen alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Az Európai Unió és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvben (a továbbiakban: jegyzőkönyv) megállapított halászati lehetőségek a tagállamok között a következőképpen kerülnek elosztásra:
a) |
kerítőhálós tonhalhalászhajók:
|
b) |
felszíni horogsoros halászhajók:
|
(2) A 1006/2008/EK tanácsi rendelet a partnerségi megállapodás sérelme nélkül alkalmazandó.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett tagállamok halászati engedély iránti kérelmei nem merítik ki a jegyzőkönyvben meghatározott halászati lehetőségeket, a Bizottság az 1006/2008/EK rendelet 10. cikkének megfelelően figyelembe veszi bármely más tagállam halászati engedély iránti kérelmét is.
(4) Az a határidő, amelyen belül a tagállamoknak az 1006/2008/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint meg kell erősíteniük, hogy a megállapodás alapján számukra odaítélt halászati lehetőségeket nem használják ki teljes mértékben, 10 munkanap attól a naptól számítva, amikor a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat, hogy a halászati lehetőségeket nem teljesen merítették ki.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet a jegyzőkönyv aláírásának napjától alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. május 19-én.
a Tanács részéről
az elnök
A. TSAFTARIS
(1) A Tanács 2007. július 23-i 894/2007/EK rendelete a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről (HL L 205., 2007.8.7., 35. o.).
(2) A Tanács 2014/334/EU határozata (2014. május 19.) az Európai Unió és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).
(3) A Tanács 2008. szeptember 29-i 1006/2008/EK rendelete a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről, valamint a 2847/93/EGK és az 1624/94/EK rendelet módosításáról, továbbá a 3317/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 33. o.).
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/29 |
A TANÁCS 608/2014/EU, Euratom RENDELETE
(2014. május 26.)
az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 311. cikke negyedik bekezdésére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,
tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra (1) és különösen annak 9. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) |
Az Unió sajátforrás-rendszerének átláthatóságát a költségvetési hatóság részére nyújtott megfelelő tájékoztatás révén kell biztosítani. Ebből következően a tagállamoknak a Bizottság számára meg kell őrizniük, és adott esetben részére továbbítaniuk kell az ahhoz szükséges dokumentumokat és információt, hogy a Bizottság gyakorolhassa az Unió saját forrásai tekintetében ráruházott hatáskört. |
(2) |
Azok az eljárások, amelyek révén a saját források beszedéséért felelős tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak, lehetővé kell, hogy tegyék a Bizottság számára, hogy – különösen csalás, illetve szabálytalanság gyanúja esetén – figyelemmel tudja kísérni a saját források beszedésére irányuló intézkedéseket. |
(3) |
A költségvetési egyensúly biztosítása érdekében a pénzügyi év során a tényleges összkiadást meghaladó bevételi többletet át kell vinni a következő pénzügyi évre. Meg kell tehát határozni az átviendő egyenleget. |
(4) |
A tagállamoknak ellenőrzéseket és vizsgálatokat kell végezniük az Unió saját forrásainak megállapításával és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban. A saját forrásokra vonatkozó pénzügyi szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében biztosítani kell a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést. |
(5) |
A következetesség és egyértelműség kedvéért rendelkezéseket kell hozni a Bizottság által az Unió saját forrásaival kapcsolatos ellenőrzések végzésével megbízott személyek jogkörére és kötelezettségeire vonatkozóan, figyelembe véve az egyes saját források sajátosságait. Meg kell határozni a megbízottak munkavégzésének körülményeit, különösen pedig azokat a szakmai titoktartásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat, amelyeket az Unió valamennyi tisztviselőjének, egyéb alkalmazottjának és a kirendelt nemzeti szakértőknek be kell tartaniuk. Meg kell állapítani a kirendelt nemzeti szakértők jogállását, valamint meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az érintett tagállam kifogással éljen azzal szemben, hogy más tagállam tisztviselője is részt vegyen az ellenőrzésen. |
(6) |
A koherencia érdekében az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) néhány rendelkezését bele kell foglalni ebbe a rendeletbe. Ezek a rendelkezések a maradvány kiszámítását és elszámolását, a saját források ellenőrzését és felügyeletét, a vonatkozó jelentéstételi követelményeket, valamint a saját forrásokkal foglalkozó tanácsadó bizottságot érintik. |
(7) |
E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően kell gyakorolni. |
(8) |
A jelentéstételre vonatkozó jogi aktusok technikai jellegére való tekintettel tanácsadó bizottsági eljárással kell elfogadni azon végrehajtási aktusokat, amelyek a tradicionális saját forrásokra való jogosultságokat érintő csalásról és szabálytalanságról való jelentéstétellel és a tagállamoknak az általuk végzett ellenőrzésekről készített éves jelentéseivel kapcsolatos részletes szabályokat határozzák meg. |
(9) |
A saját források valamennyi típusára alkalmazandó általános rendelkezések, valamint a bevételek ellenőrzésére és felügyeletére, köztük a vonatkozó jelentéstételi követelményekre vonatkozó rendelkezések esetében a Szerződésben meghatározott megfelelő parlamenti felügyelet szükséges. |
(10) |
Az 1026/1999/EK, Euratom tanácsi rendeletet (4) hatályon kívül kell helyezni. |
(11) |
Konzultációra került sor a Számvevőszékkel, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, és e bizottságok véleményt nyilvánítottak (5). |
(12) |
A következetesség érdekében és a 2014/335/EU, Euratom határozat 11. cikkét figyelembe véve e rendeletnek az említett határozattal megegyező napon kell hatályba lépnie, és 2014. január 1-jétől kell azt alkalmazni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
A SAJÁT FORRÁSOK MEGHATÁROZÁSA
1. cikk
A maradvány kiszámítása és elszámolása
(1) A 2014/335/EU, Euratom határozat 7. cikkének alkalmazásában egy adott pénzügyi év egyenlege a következővel egyenlő: az adott pénzügyi évben beszedett bevételek összege és az adott pénzügyi év előirányzatainak terhére kifizetett összegek különbözete, növelve a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 13. cikke alapján az adott pénzügyi évre átvitt előirányzatok összegével.
Ezt a különbözetet vagy növelni vagy pedig csökkenteni kell a visszavont előirányzatok előző pénzügyi évekről átvitt nettó összegével. A költségvetési rendelet 8. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a különbözetet a következőkkel is növelni vagy csökkenteni kell:
a) |
az előző pénzügyi évről a költségvetési rendelet 13. cikkének (1) és (4) bekezdése értelmében átvitt nem differenciált előirányzatokat az euroárfolyam változása miatt meghaladó kifizetések; |
b) |
a pénzügyi év során jelentkező árfolyamnyereségek és -veszteségek. |
(2) A Bizottság minden pénzügyi év októberének vége előtt becslést készít az egész évre nézve beszedett saját forrásokról az abban az időpontban rendelkezésére álló adatok alapján. Bármely, az eredeti becslésekhez képest számottevő eltérés alapot adhat a következő pénzügyi év költségvetési tervezetére vonatkozó módosítási indítványra vagy a folyó pénzügyi évre vonatkozó költségvetés-módosításra.
II. FEJEZET
AZ ELLENŐRZÉSRE ÉS A FELÜGYELETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, VALAMINT A VONATKOZÓ JELENTÉSTÉTELI KÖVETELMÉNYEK
2. cikk
Ellenőrzési és felügyeleti intézkedések
(1) A 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikkének (1) bekezdésében említett saját forrásokra vonatkozóan az e rendeletben meghatározottaknak megfelelően – az 1553/89/EGK, Euratom (7) tanácsi rendelet és az 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet (8) sérelme nélkül – ellenőrzéseket kell végezni.
(2) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikkének (1) bekezdésében említett saját források a Bizottság rendelkezésére álljanak.
(3) A 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett tradicionális saját forrásokra vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti intézkedések esetében
a) |
a tagállamok elvégzik az ezen saját források megállapítására és rendelkezésre bocsátására vonatkozó ellenőrzéseket és vizsgálatokat; |
b) |
a tagállamok a Bizottság kérésére további ellenőrzéseket végeznek. Kérésében a Bizottság nyilatkozik a kiegészítő ellenőrzés okairól. A Bizottság be is kérhet bizonyos dokumentumokat. |
c) |
A tagállamok a Bizottság kérésére a Bizottságot bevonják az általuk végzett ellenőrzésekbe. Amennyiben erre sor kerül, a Bizottság – ha e rendelet alkalmazása megköveteli – jogosult betekinteni a saját források megállapítását és rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentumokba és minden egyéb, az igazoló dokumentumokkal kapcsolatos megfelelő dokumentumba. |
d) |
A Bizottság maga is végezhet helyszíni ellenőrzéseket. A Bizottság ilyen ellenőrzésekre felhatalmazott megbízottai jogosultak betekinteni az ellenőrzések tekintetében a c) pontban meghatározott dokumentumokba. A tagállamoknak segíteniük kell az említett ellenőrzéseket. |
e) |
A a)–d) pontban említett ellenőrzések nem érintik a következőket:
|
(4) A 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, a hozzáadottérték-adón alapuló (héa-alapú) saját forrásokra vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti intézkedéseket az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 11. cikkével összhangban kell végrehajtani.
(5) A 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló (GNI-alapú) saját forrásokra vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti intézkedések esetében
a) |
a Bizottság az érintett tagállammal közösen minden évben megvizsgálja, hogy a közölt aggregátumok nem tartalmaznak-e összesítési hibákat, különösen az 1287/2003/EK, Euratom rendelettel létrehozott GNI-bizottság által bejelentett esetekben. Ennek során egyedi esetekben – ha másképp lehetetlen a megfelelő értékelés – a Bizottság a számításokat és az alapstatisztikákat is ellenőrizheti, kivéve az egyes vállalkozásokkal vagy személyekkel kapcsolatos adatokat. |
b) |
A Bizottság jogosult betekinteni az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 3. cikkében említett statisztikai eljárásokhoz és alapstatisztikákhoz kapcsolódó dokumentumokba. |
(6) Az e cikk (3), (4) és (5) bekezdése szerinti ellenőrzési és felügyeleti intézkedések céljára a Bizottság bekérheti a tagállamoktól a saját források beszedésére, illetve az azok Bizottság számára történő rendelkezésre bocsátására használt rendszerekkel kapcsolatos releváns dokumentumokat vagy jelentéseket.
3. cikk
A Bizottság megbízottainak jogköre és kötelezettségei
(1) A Bizottság az 2. cikkben említett ellenőrzések elvégzésére kinevezi valamelyik tisztviselőjét vagy egyéb alkalmazottját (a továbbiakban: megbízott).
A Bizottság minden egyes ellenőrzés esetében megbízólevelet ad megbízottainak, amely tartalmazza azok személyazonosságát és hivatalos minőségét.
A tagállamok által a Bizottsághoz kirendelt nemzeti szakértők részt vehetnek az ellenőrzésekben.
Az érintett tagállam kifejezett és előzetes egyetértésével a Bizottság megfigyelőként más tagállam tisztviselőinek segítségét is igénybe veheti. A Bizottság biztosítja, hogy ezek a tisztviselők eleget tegyenek az e cikk (3) bekezdésében foglaltaknak.
(2) A tradicionális és a héa-alapú forrásokra vonatkozó, a (2) cikk (3), illetve (4) bekezdésében említett ellenőrzések során a megbízottak az érintett tagállam tisztviselőire vonatkozó szabályoknak megfelelően kötelesek eljárni. Az e cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek értelmében szakmai titoktartás kötelezi őket.
A GNI-alapú saját forrásokra vonatkozó, a 2. cikk (5) bekezdésében említett ellenőrzések tekintetében a Bizottság tiszteletben tartja a statisztikák bizalmasságára vonatkozó nemzeti szabályokat.
A megbízott szükség esetén kapcsolatba léphet az adóssal, azonban kizárólag a tradicionális saját forrásokra vonatkozó ellenőrzésekkel kapcsolatban, és kizárólag azon illetékes hatóságokon keresztül, amelyeknek a saját források beszedésére vonatkozó eljárásai az ellenőrzés tárgyát képezik.
(3) Az e rendelet alapján bármilyen formában közölt vagy szerzett információ szakmai titoktartás hatálya alá tartozik, és az információ begyűjtésének helye szerinti tagállam nemzeti jogszabályaiban, illetve az uniós intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezésekben meghatározott, a hasonló információkat megillető védelemben részesül.
Ilyen információ csak az uniós vagy tagállami intézmények azon alkalmazottaival közölhető, akiket munkakörüknél fogva értesíteni kell, és az e rendeletben meghatározottól eltérő célokra kizárólag azon tagállam előzetes hozzájárulásával használható fel, amely kiadta azt.
Az első és második albekezdés az Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira, valamint a kirendelt nemzeti szakértőkre alkalmazandó.
(4) A Bizottság biztosítja, hogy a hatáskörében eljáró megbízottak és más személyek betartsák a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) rendelkezéseit, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó egyéb uniós és nemzeti szabályokat.
4. cikk
Az ellenőrzések előkészítése és lefolytatása
(1) A Bizottság megfelelő indoklást tartalmazó közleményben időben értesíti az ellenőrzésről az ellenőrzés helyszínéül szolgáló tagállamot. Az ellenőrzésben az érintett tagállam megbízottai is részt vehetnek.
(2) A tradicionális saját forrásokra vonatkozó, a 2. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőrzés során, amennyiben az a Bizottság részvételével zajlik, továbbá a héa-alapú saját forrásokra vonatkozó, a 2. cikk (4) bekezdése szerinti ellenőrzések során a munkaszervezésért és az érintett szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért a tagállam által kijelölt szervezeti egység felel.
(3) A 2. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett, a tradicionális saját forrásokra vonatkozó helyszíni ellenőrzéseket a megbízottak végzik. A munkaszervezés, valamint az ellenőrzésben érintett szervezeti egységekkel – adott esetben az adósokkal – való kapcsolattartás céljából a megbízottaknak a helyszíni ellenőrzés előtt fel kell venniük a kapcsolatot a tagállam által kijelölt tisztviselőkkel. Ilyen ellenőrzés esetén a megbízólevélhez mellékelni kell az ellenőrzés célját és tárgyát ismertető dokumentumot.
(4) A 2. cikk (5) bekezdésében említett, a GNI-alapú saját forrásokra vonatkozó ellenőrzéseket a megbízottak végzik. A munkaszervezés érdekében a megbízottaknak fel kell venniük a kapcsolatot az érintett tagállam illetékes hatóságaival.
(5) A tagállamok biztosítják, hogy a saját források megállapításáért, beszedéséért és rendelkezésre bocsátásáért felelős szervezeti egységek vagy szervek, valamint az ezekre irányuló ellenőrzéssel a tagállam által megbízott hatóságok megadják a megbízottaknak a feladataik ellátásához szükséges segítséget.
A 2. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett, tradicionális saját forrásokra vonatkozó helyszíni ellenőrzések esetében az érintett tagállamok időben tájékoztatják a Bizottságot az ellenőrzésben való részvétellel és a megbízottaknak a feladataik ellátásához történő segítségnyújtással megbízott személyekről és hivatalos minőségükről.
(6) A 2. cikk szerinti ellenőrzések és vizsgálatok eredményét – a tagállamok által a 2. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja alapján elvégzett ellenőrzések kivételével – a megfelelő csatornákon keresztül három hónapon belül az érintett tagállam tudomására kell hozni. A tagállam a jelentés kézhezvételét követő három hónapon belül benyújtja észrevételeit. A Bizottság azonban kellő indokolás mellett kérheti, hogy a tagállam egyes pontokkal kapcsolatban a jelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit. Az érintett tagállam közlemény útján megtagadhatja a válaszadást; a közleményben részleteznie kell a Bizottság kérésének teljesítését megakadályozó körülményeket.
Ezt követően az első albekezdésben említett eredményeket és észrevételeket – a héa-alapú saját forrásokkal kapcsolatban végzett ellenőrzésekről szóló összefoglaló jelentéssel együtt – ismertetni kell a többi tagállammal.
Amennyiben a helyszíni vagy a Bizottság részvételével zajló, a tradicionális saját forrásokra vonatkozó ellenőrzés nyomán szükségessé válik a saját forrásokkal kapcsolatban a Bizottságnak megküldött kimutatásokban vagy nyilatkozatokban szereplő adatok módosítása vagy helyesbítése és a helyesbítésekhez új kimutatásra vagy nyilatkozatra van szükség, akkor az új kimutatásban vagy nyilatkozatban a releváns változtatásokat megfelelő megjegyzések révén jelezni kell.
5. cikk
A tradicionális saját forrásokra való jogosultságokat érintő csalás és szabálytalanság bejelentése
(1) Az egyes negyedévek végét követő két hónapban a tagállamok a Bizottság számára leírást küldenek a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett tradicionális saját források vonatkozásában a 10 000 EUR-t meghaladó jogosultsági összegekkel kapcsolatban felderített csalási és szabálytalansági esetekről.
Az első albekezdésben említett időszakon belül mindegyik tagállam tájékoztatja a Bizottságot azon csalási és szabálytalansági ügyek állásáról, amelyeket már bejelentett a Bizottságnak, és amelyek esetében még nem számolt be a jogosultság beszedéséről, törléséről vagy be nem szedéséről.
(2) A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett leírások formájának meghatározása céljából végrehajtási aktusokat fogad el. E végrehajtási aktusok elfogadása a 7. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban történik.
(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett bejelentésekről összefoglaló készül, amely bekerül az EUMSZ 325. cikkének (5) bekezdésében említett bizottsági jelentésbe.
6. cikk
A tagállamok jelentései a tradicionális forrásokra vonatkozóan általuk végzett ellenőrzésekről
(1) A tagállamok évente részletes jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a tradicionális saját forrásokra vonatkozóan végzett ellenőrzéseikről és azok eredményéről, az összesített adatokról, valamint a 2014/335/EU, Euratom határozatot végrehajtó releváns rendeletek alkalmazása során felmerült fontos problémákkal kapcsolatos elvi kérdésekről, különösen a vitás pontokról. A jelentéseket az érintett pénzügyi évet követő év március 1-jéig megküldik a Bizottságnak. E jelentések alapján a Bizottság összefoglaló jelentést készít, amelyről valamennyi tagállamot értesíti.
(2) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdésében említett éves tagállami jelentések formájának meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 7. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3) A Bizottság háromévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2. cikk (3) bekezdésében említett, tradicionális saját forrásokra vonatkozó ellenőrzési intézkedésekről.
III. FEJEZET
BIZOTTSÁG ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
7. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot a saját forrásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság (ACOR) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.
8. cikk
Záró rendelkezések
Az 1026/1999/EK, Euratom rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre és a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelettel (11) hatályon kívül helyezett 1150/2000/EK, Euratom rendeletre történő az e rendelet mellékletében található megfelelési táblázatban feltüntetett hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
9. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet a 2014/335/EU, Euratom határozat hatálybalépésének napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. május 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
Ch. VASILAKOS
(1) Lásd e Hivatalos Lap 105. oldalát.
(2) A Tanács 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom rendelete a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról (HL L 130., 2000.5.31., 1. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(4) A Tanács 1999. május 10-i 1026/1999/EK, Euratom rendelete a Közösségek saját forrásainak ellenőrzését és vizsgálatát a Bizottság felhatalmazásával ellátó megbízottak jogkörének és kötelezettségeinek meghatározásáról (HL L 126., 1999.5.20., 1. o.).
(5) Az Európai Számvevőszék 2/2012. sz., 2012. március 20-i véleménye (HL C 112., 2012.4.18., 1. o.), és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 29-i véleménye (HL C 181., 2012.6.21.,45. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
(7) A Tanács 1989. május 29-i 1553/89/EGK, Euratom rendelete a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről (HL L 155., 1989.6.7., 9. o.).
(8) A Tanács 2003. július 15-i 1287/2003/EK, Euratom rendelete a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról (HL L 181., 2003.7.19., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(11) A Tanács 2014. május 26-i 609/2014/EU, Euratom rendelete a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről (Lásd e Hivatalos Lap 39. oldalát.)
MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
1026/1999/EK, Euratom rendelet |
1150/2000/EK, Euratom rendelet |
Ez a rendelet |
|
1. cikk – 6. cikk, (4) bekezdés |
– |
|
6. cikk, (5) bekezdés |
5. cikk, (1) bekezdés |
|
7–12. cikk |
– |
|
15. cikk |
1. cikk, (1) bekezdés |
|
16. cikk, (1) és (2) bekezdés |
1. cikk, (2) bekezdés |
|
16. cikk, harmadik bekezdés |
– |
|
17. cikk, (1)–(4) bekezdés |
– |
– |
– |
2. cikk, (1) bekezdés |
– |
– |
2. cikk, (2) bekezdés |
|
17. cikk, (5) bekezdés, első, második és negyedik mondat |
6. cikk, (1) bekezdés |
|
17. cikk, (5) bekezdés, harmadik mondat |
5. cikk, (3) bekezdés |
|
18. cikk, (1) bekezdés |
2. cikk, (3) bekezdés, a) pont |
|
18. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a) pont |
2. cikk, (3) bekezdés, b) pont, első és második mondat |
|
18. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, b) pont |
2. cikk, (3) bekezdés, c) pont, első mondat |
|
18. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, első mondat |
2. cikk, (3) bekezdés, d) pont, harmadik mondat |
|
18. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés, második mondat |
2. cikk, (3) bekezdés, c) pont, második mondat |
|
18. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés, a) pont |
2. cikk, (3) bekezdés, b) pont, harmadik mondat |
|
18. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés, b) pont |
4. cikk, (6) bekezdés, harmadik albekezdés |
|
18. cikk, (3) bekezdés, első mondat |
2. cikk, (3) bekezdés, d) pont, első mondat |
|
18. cikk, (3) bekezdés, második mondat |
2. cikk, (3) bekezdés, d) pont, második mondat |
|
18. cikk, (3) bekezdés, harmadik és negyedik mondat |
4. cikk, (1) bekezdés |
– |
– |
2. cikk, (3) bekezdés, d) pont, második mondat |
|
18. cikk, (4) bekezdés |
2. cikk, (3) bekezdés, e) pont |
|
18. cikk, (5) bekezdés |
6. cikk, (3) bekezdés |
– |
– |
2. cikk, (4) bekezdés |
|
19. cikk, első és második mondat |
2. cikk, (5) bekezdés, a) pont |
– |
– |
2. cikk, (5) bekezdés, b) pont |
– |
– |
2. cikk, (6) bekezdés |
1. cikk, első albekezdés |
|
3. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
1. cikk, második albekezdés |
|
3. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés |
1. cikk, harmadik albekezdés |
|
3. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés |
2. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
– |
2. cikk, (3) bekezdés, első mondat |
|
3. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
2. cikk, (3) bekezdés, második mondat |
|
4. cikk, (3) bekezdés, harmadik mondat |
3. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont |
|
3. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés |
|
19. cikk, harmadik mondat |
3. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
3. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
|
3. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés |
3. cikk, (2) bekezdés, a) pont |
|
4. cikk, (2) bekezdés |
3. cikk, (2) bekezdés, b) pont |
|
4. cikk, (3) bekezdés, első és második mondat |
3. cikk, (2) bekezdés, c) pont |
|
4. cikk, (4) bekezdés |
4. cikk |
|
4. cikk, (5) bekezdés |
5. cikk, (1) és (2) bekezdés |
|
3. cikk, (3) bekezdés |
5. cikk, (3) bekezdés |
|
3. cikk, (4) bekezdés |
6. cikk |
|
4. cikk, (6) bekezdés, első és második albekezdés |
7. cikk |
|
– |
8. cikk |
|
– |
|
20–23. cikk |
– |
– |
– |
5. cikk, (2) bekezdés |
– |
– |
6. cikk, (2) bekezdés |
|
– |
7. cikk |
– |
– |
8. cikk |
– |
– |
9. cikk |
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/39 |
A TANÁCS 609/2014/EU, Euratom RENDELETE
(2014. május 26.)
a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről
(átdolgozás)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 322. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
tekintettel a Számvevőszék véleményére (1),
mivel:
(1) |
Az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendeletet (2) több alkalommal jelentős mértékben módosították. Mivel további módosításokra van szükség, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni. |
(2) |
Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet egyes rendelkezéseit a 608/2014/EU rendelet (3) tartalmazza, ezen rendelkezésekre e rendeletnek nem terjed ki. Ezek a rendelkezések a maradvány kiszámítását és elszámolását, a saját források ellenőrzését és felügyeletét, a vonatkozó jelentéstételi követelményeket, valamint a saját forrásokkal foglalkozó tanácsadó bizottságot érintik. |
(3) |
Az Uniónak a lehető legjobb feltételek mellett kell rendelkeznie a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat (4) 2. cikkében említett saját forrásokkal, és ennek megfelelően szabályokat kell alkotni, amelyek biztosítják, hogy a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsássák e saját forrásokat. Ez a rendelet átveszi a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett tradicionális saját források, a határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, a hozzáadottérték-adón alapuló (héaalapú) saját források (a továbbiakban: a héaalapú saját forrás), valamint a határozat 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló (GNI-alapú) források (a továbbiakban:a GNI-alapú saját forrás) rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályokat, melyek korábban az 1150/2000/EK, Euratom rendelet részét képezték. |
(4) |
Meg kell határozni a saját források megállapításának fogalmát, és a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában említett tradicionális saját források megállapítására vonatkozó kötelezettség teljesítése érdekében a részletes szabályokat kell alkotni. |
(5) |
A cukorilletékekből származó saját források tekintetében, amelyeket annak a gazdasági évnek megfelelő költségvetési évben kell beszedni, amelyre a kiadás vonatkozik, a tagállamok számára elő kell írni, hogy ezen illetékeket azon költségvetési évben bocsássák a Bizottság rendelkezésére, amelyben azokat megállapították. |
(6) |
A tagállamoknak meg kell őrizniük, és adott esetben a Bizottság számára továbbítaniuk kell azokat a dokumentumokat és információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Bizottság gyakorolhassa az Unió saját forrásai tekintetében ráruházott hatáskört. |
(7) |
A saját források beszedéséért felelős nemzeti hatóságoknak mindenkor képeseknek kell lenniük arra, hogy a beszedett saját forrásokat igazoló okmányokat a Bizottság számára bemutassák. |
(8) |
Elkülönített számlán kell nyilvántartani azokat a jogosultságokat, amelyeket nem szedtek be. E számlák és az ilyen számlák negyedéves kimutatásainak benyújtása teszi lehetővé a Bizottság számára, hogy szorosabban figyelemmel követhesse a tagállamoknak a saját források beszedésére irányuló tevékenységét, különösen azon saját források tekintetében, amelyeket csalás vagy szabálytalanság veszélyeztet. |
(9) |
A tagállamok által a korábbi évekre vonatkozó jogosultságok folyó évre való jogosultságként való megállapítása tekintetében a tagállamok és a Bizottság közötti kapcsolatokra határidőt kell megállapítani. |
(10) |
Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió költségvetése minden esetben finanszírozható legyen, az 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelettel (5) összhangban létrehozott héaalapú saját forrás és GNI-alapú saját forrás tekintetében eljárást kell alkotni arról, hogy a tagállamok tizenkét egyenlő részben bocsássák az Unió rendelkezésére a költségvetésbe beállított saját forrásokat, és a rendelkezésre bocsátott összegeket a héaalapú saját forrás tényleges alapjának, valamint a GNI-t érintő változásoknak megfelelően kiigazítsák azt követően, hogy e változások teljes mértékben ismertté válnak. |
(11) |
Egyértelművé kell tenni, hogy a pénzügyi év végét követően a GNI-adatokban végrehajtott módosítások milyen hatással járnak a bruttó csökkentések finanszírozására. |
(12) |
A saját forrásokat úgy kell rendelkezésre bocsátani, hogy az esedékes összegeket az e célból a Bizottság nevére, a tagállamok államkincstáránál vagy az általuk kijelölt testületnél nyitott számlán írják jóvá. Annak érdekében, hogy a készpénzforrások mozgását a költségvetés végrehajtásához szükséges mozgásokra korlátozzák, az Unió kizárólag a Bizottság készpénzigényeinek fedezéséhez szükséges összegeket hívhatja le az említett számlákról. |
(13) |
A Bizottságnak elégséges készpénzforrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy megfeleljen az év nyitó hónapjaiban esedékes kifizetésekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek és különösen az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap kiadásainak a 73/2009/EK tanácsi rendelet (6) szerinti kifizetésével kapcsolatos sajátos igényeknek. |
(14) |
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban gondoskodni kell arról, hogy a késve rendelkezésre bocsátott saját források után járó kamatok beszedésének költségei ne haladják meg a fizetendő kamat összegét. |
(15) |
Harmonizálni kell a megállapított, behajthatatlannak minősített vagy tekintett jogosultságok eseteinek bejelentésére vonatkozó szabályokat. |
(16) |
A tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködés elősegíti a saját forrásokkal kapcsolatos pénzügyi szabályok helyes alkalmazását. |
(17) |
Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek megteremtése érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kell gyakorolni. |
(18) |
A tradicionális saját forrásokra vonatkozó jogosultságok számláinak havi kimutatására és az elkülönített számlák negyedéves kimutatásaira, valamint az 50 000 EUR összeget meghaladó behajthatatlan jogosultságok eseteire vonatkozó részletes szabályok megállapítását célzó végrehajtási aktusok elfogadása érdekében a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni, tekintettel a jelentéstételhez szükséges aktusok technikai jellegére. |
(19) |
Az 1150/2000/EK, Euratom rendeletet hatályon kívül kell helyezni. |
(20) |
A következetesség érdekében és a 2014/335/EU, Euratom határozat 11. cikkét figyelembe véve e rendeletnek az említett határozat hatálybalépésével megegyező napon kell hatályba lépnie, és 2014. január 1-jétől kell alkalmazni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
E rendelet a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett saját források Bizottság számára történő rendelkezésre bocsátásáról szóló szabályokat állapítja meg.
2. cikk
A tradicionális saját források megállapításának időpontja
(1) E rendelet alkalmazása céljából, az Uniónak a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett tradicionális saját forrásokra való jogosultsága akkor kerül megállapításra, amikor a jogosultság könyvelésbe vételét és az adós értesítését illetően teljesülnek a vámjogszabályok által előírt feltételek.
(2) A jogosultság megállapításának (1) bekezdésben említett időpontja a vámjogszabályok által előírt nyilvántartásba vétel időpontja.
A cukor piacának közös szervezéséhez kapcsolódó illetékek és egyéb díjak tekintetében az (1) bekezdésben említett időpont a cukorágazatra vonatkozó rendeletek alapján történő értesítés időpontja.
Amennyiben ilyen értesítésről kifejezetten nem rendelkeznek, az időpont azon időpontnak felel meg, amikor a tagállamok megállapítják az adósoktól járó összegeket, adott esetben előleg- vagy egyenlegfizetés útján.
(3) Vitatott esetekben az illetékes közigazgatási hatóságot kell az (1) bekezdésben említett megállapítás céljából olyan helyzetben lévőnek tekinteni, amely a jogosultság összegét legkésőbb az adóst az adósságról értesítő első közigazgatási határozat meghozataláig, vagy – ha ez történik meg először – a bírósági eljárás megindításáig kiszámíthatja.
Az (1) bekezdésben említett megállapítás időpontja a határozat meghozatalának vagy a számítás elvégzésének az említett bírósági eljárás megkezdését követő időpontja.
(4) Amikor egy értesítést helyesbíteni kell, az (1) bekezdés alkalmazandó.
3. cikk
Az igazoló dokumentumok megőrzése
A tagállamok megtesznek minden megfelelő intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a saját források megállapításával és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos igazoló dokumentumokat legalább három naptári évig megőrizzék azon év végétől számítva, amelyre ezen igazoló dokumentumok vonatkoznak.
Az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 3. cikkében említett statisztikai eljárásokat és alapstatisztikákat igazoló dokumentumokat a tagállamok a kérdéses pénzügyi évet követő negyedik év szeptember 30-ig megőrzik. Ugyanezen időtartamra őrzik meg a héaalapú saját forrás alapját alátámasztó okmányokat.
Ha az első és második bekezdésben említett igazoló dokumentumok 608/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikke (3) bekezdésének vagy az 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet (8) 11. cikkének értelmében elvégzett ellenőrzése azt mutatja, hogy helyesbítésre van szükség, az okmányokat az első bekezdésben előírt határidőn túl, a helyesbítés elvégzését és figyelemmel kísérését lehetővé tevő, elégséges időtartamra kell megőrizni.
Amennyiben egy a Bizottság és valamely tagállam között a saját források bizonyos összegének rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban keletkezett vita kölcsönös megegyezéssel vagy az Európai Bíróság határozatával zárul, a tagállam a pénzügyi követő intézkedésekhez szükséges igazoló dokumentumokat a vita ilyen lezárását követő két hónapon belül eljuttatja a Bizottsághoz.
4. cikk
Adminisztratív együttműködés
(1) Minden tagállam tájékoztatja a Bizottságot a következőkről:
a) |
a saját források megállapításáért, beszedéséért, rendelkezésre bocsátásáért és ellenőrzéséért felelős szervezeti egységek vagy szervek neve és e szervezeti egységek vagy szervek szerepéről és működéséről szóló alapvető rendelkezések; |
b) |
a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésben megállapított általános rendelkezések és a számviteli eljáráshoz kapcsolódó azon rendelkezések, amelyek a saját források megállapítására, beszedésére, rendelkezésre bocsátására és a Bizottság általi ellenőrzésre vonatkoznak; |
c) |
valamennyi olyan közigazgatási és számviteli nyilvántartás pontos megnevezése, amelybe a megállapított jogosultságokat a 2. cikkben megállapítottak szerint bejegyzik, különösen azok, amelyeket a 6. cikkben meghatározott számlák kiállítására alkalmaznak. |
A Bizottságot haladéktalanul tájékoztatják az e nevekben vagy rendelkezésekben bekövetkező bármilyen változásról.
(2) A Bizottság egy tagállam kérésére minden tagállamnak továbbítja az (1) bekezdésben említett információt.
5. cikk
Alkalmazandó kulcsok
A 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes kulcsot a költségvetési eljárás során kell meghatározni, és a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) vonatkozó előrejelzés összegének százalékaként kell kiszámítani oly módon, hogy teljes mértékben fedezze a költségvetés azon részét, amelyet nem finanszíroz sem a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett bevétel, sem a kiegészítő kutatási és technológiafejlesztési programokhoz való pénzügyi hozzájárulások, sem egyéb bevétel.
A költségvetésben ezt a kulcsot olyan számmal kell kifejezni, amely annyi tizedes helyiértéket tartalmaz, amennyi szükséges a GNI-alapú saját forrás teljes felosztásához a tagállamok között.
II. FEJEZET
A SAJÁT FORRÁSOK SZÁMLÁI
6. cikk
Számviteli elszámolás és jelentéstétel
(1) A saját források számláit az egyes tagállamok államkincstára vagy az egyes tagállamok által kijelölt testület vezeti a források típusa szerinti bontásban.
(2) A saját források könyvelésében a hónapnak nem lehet korábban vége, mint a saját forrás megállapítása hónapjának utolsó munkanapján 13 óra.
(3) A 2. cikk szerint megállapított jogosultságokat, e bekezdés második albekezdésére is figyelemmel, legkésőbb a megállapításuk hónapját követő második hónap tizenkilencedik napja utáni első munkanapon könyvelik le a számlákon.
Az első albekezdésben említett számlákra a beszedés vagy a biztosíték hiánya miatt le nem könyvelt jogosultságokat elkülönített számlákon mutatják be az első albekezdésben megállapított időtartamon belül. A tagállamok akkor is alkalmazhatják ezt az eljárást, amikor biztosítékkal fedezett, megállapított jogosultságok vita tárgyává váltak, és a vita rendezésétől függően módosulhatnak.
A héaalapú saját forrást és a GNI-alapú saját forrást azonban – figyelembe véve az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés ezen forrásokra gyakorolt hatását – az első albekezdésben megállapítottak szerint kell a számlákra könyvelni a következőknek megfelelően:
— |
a 10. cikk (3) bekezdésében említett tizenketted részt minden hónap első munkanapján kell lekönyvelni, |
— |
a 10. cikk (4) és (6) bekezdésében említett egyenleget és a 10. cikk (5) és (7) bekezdésében említett kiigazítást évente kell könyvelni, kivéve a 10. cikk (5) bekezdésének első francia bekezdésében említett külön kiigazításokat, amelyeket az érintett tagállam és a Bizottság közötti megállapodást követő hónap első munkanapján kell a számlákra lekönyvelni. |
A cukor piacának közös szervezésével kapcsolatos illetékeket és egyéb díjakat illetően megállapított jogosultságokat az első albekezdésben említett számlákra kell lekönyvelni. Ha a megállapított határidőn belül e jogosultságokat nem szedik be, akkor a tagállamok helyesbíthetik a bejegyzést, és kivételesen a jogosultságot az elkülönített számlákra vezethetik rá.
(4) Az egyes tagállamok a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül megküldik a Bizottság számára a következőket:
a) |
a (3) bekezdés első albekezdésében említett jogosultságok számláinak havi kimutatása; |
b) |
a (3) bekezdés második albekezdésében említett elkülönített számlák negyedéves kimutatása. |
A havi kimutatásokkal együtt az érintett tagállamok részletes adatokat, illetve kimutatásokat nyújtanak be a saját forrásokból történő azon levonásokról, amelyek a külön jogállású területekre vonatkozó rendelkezéseken alapulnak.
Adott évben az utolsó negyedéves kimutatással együtt a tagállamok továbbítják az elkülönített számlán adott év december 31-én szereplő azon jogosultságok teljes becsült összegét, amelyek behajtása valószínűtlenné vált.
A Bizottság végrehajtási aktusokban állapítja meg a havi és negyedéves kimutatásokra vonatkozó részletes szabályokat. E végrehajtási aktusok elfogadása a 16. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban történik.
7. cikk
Számviteli helyesbítések
Egy adott évet követő harmadik év december 31-e után semmilyen további helyesbítést nem lehet tenni a tagállamok által az adott évre vonatkozóan a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően megküldött havi kimutatások összegén, kivéve azon pontokat, amelyekre vonatkozóan a Bizottság vagy az érintett tagállam ezen időpont előtt bejelentést tett.
8. cikk
A megállapításokat érintő korrekciók
A 2. cikk (4) bekezdése alapján elvégzett helyesbítéseket hozzáadják a megállapított jogosultságok teljes összegéhez, vagy levonják abból. Ezeket, a helyesbítések időpontja szerint, rávezetik a 6. cikk (3) bekezdésének első és második albekezdésében említett számlákra és a 6. cikk (4) bekezdésében említett kimutatásokra.
III. FEJEZET
A SAJÁT FORRÁSOK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA
9. cikk
Államkincstári és számviteli rendelkezések
(1) A 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően minden tagállam a Bizottság nevében az államkincstárnál vagy az általa kijelölt testületnél megnyitott számlán írja jóvá a saját forrásokat.
E számla vezetése nemzeti pénznemben történik, és a számla térítésmentes.
(2) A tagállamok vagy az általuk kinevezett testületek elektronikus úton továbbítják a Bizottságnak a következőket:
a) |
azon a munkanapon, amelyen a saját forrás jóváírásra került a Bizottság számláján, a saját forrás jóváírását igazoló számlakimutatást vagy jóváírási értesítést; |
b) |
az a) pont sérelme nélkül legkésőbb a számlán történő jóváírást követő második munkanapon a saját források jóváírását igazoló számlakimutatást. |
(3) A jóváírt összegeket a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (10) összhangban, euróban kell elszámolni.
10. cikk
Az összegek meghatározása, a rendelkezésre bocsátás ütemezése, kiigazítások
(1) A beszedési költségek 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikkének (3) bekezdése és 10. cikkének (3) bekezdése szerinti levonása után az említett határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett tradicionális saját források jóváírását legkésőbb azon hónapot követő második hónap tizenkilencedik napját követő első munkanapon kell elvégezni, amelyben a jogosultságot – e rendelet 2. cikkének megfelelően – megállapították.
Az e rendelet 6. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerinti elkülönített számlákon szereplő jogosultságok tekintetében azonban a jóváírást legkésőbb azon hónapot követő második hónap tizenkilencedik napját követő első munkanapon végzik el, amelyben a jogosultságot behajtották.
(2) Szükség esetén a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy a számukra az ugyanazon hónap tizenötödik napján rendelkezésre álló információ alapján egy hónappal hozzák előre a héaalapú saját forráson és a GNI-alapú saját forráson kívüli források jóváírását.
Minden előrehozott jóváírást ki kell igazítani a következő hónapban, az (1) bekezdésben említett jóváírás elvégzésekor. E kiigazítás az előrehozott jóváírásban megadott összeggel egyenlő összeg negatív jóváírását jelenti.
(3) A héaalapú saját forrást és a GNI-alapú saját forrást – figyelembe véve az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés ezen forrásokra gyakorolt hatását – minden hónap első munkanapján kell jóváírni úgy, hogy az összegek a költségvetés vonatkozó teljes összegeinek egy tizenkettedét tegyék ki, e tizenkettedeket pedig nemzeti pénznemre kell átváltani az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában közzétett, a költségvetési évet megelőző naptári év utolsó napi átváltási árfolyamán.
Az EMGA kiadásainak a 73/2009/EK rendelet szerinti kifizetésével kapcsolatos sajátos igényekre tekintettel és az Unió készpénzpozíciójától függően a Bizottság felkérheti a tagállamokat arra, hogy a pénzügyi év első negyedévében egy vagy két hónappal hozzák előre a költségvetésben a héaalapú saját forrásként és a GNI-alapú saját forrásként szereplő összegek egy tizenkettedének vagy az egy tizenketted törtrészének a jóváírását, figyelembe véve az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés ezen forrásokra gyakorolt hatását.
Az első negyedév után a kért havi jóváírás nem haladhatja meg a héa- és a GNI-alapú saját források egy tizenkettedének összegét, miközben a költségvetésben az erre feltüntetett összegek határain belül marad.
A Bizottság erről előre értesíti a tagállamokat, legkésőbb két héttel az előrehozatalra történő felkérés előtt.
Ezekre az előrehozatalokra alkalmazni kell az egyes évek januárjában elszámolásra kerülő összegről szóló nyolcadik albekezdést, valamint abban az esetben, ha a költségvetést a pénzügyi év kezdete előtt nem fogadják el véglegesen, a kilencedik albekezdést.
Bármely változás, amely a héaalapú saját forrás egységes kulcsában, a GNI-alapú saját forrás kulcsában, a 2014/335/EU, Euratom határozat 4. és 5. cikkében említett, az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekcióban és annak finanszírozásában, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés finanszírozásában következik be, költségvetés-módosítás végleges elfogadását teszi szükségessé, és alapot szolgáltat a pénzügyi év eleje óta elszámolt egy tizenketted részek újbóli kiigazítására.
Ezeket az újbóli kiigazításokat a költségvetés-módosítás végleges elfogadását követően az első elszámoláskor kell végrehajtani, ha a költségvetés-módosítás a hónap tizenhatodik napja előtt kerül elfogadásra. Egyéb esetben a kiigazításokat a végleges elfogadást követő második elszámoláskor kell végrehajtani. A költségvetési rendelet 11. cikkétől eltérve ezeket az újbóli kiigazításokat a kérdéses költségvetés-módosítás pénzügyi évére vonatkozóan kell elszámolni.
A tizenkettedek kiszámítása az egyes pénzügyi évek január hónapjára nézve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (2) bekezdésében említett költségvetési tervezetben előírt összegeken alapul, és azokat nemzeti pénznemre kell átváltani a költségvetési évet megelőző naptári év december 15-ét követő első napi átváltási árfolyamon; a kiigazításra a következő havi elszámoláskor kerül sor.
Ha a következő pénzügyi év januárjára vonatkozó elszámolás előtt legkésőbb két héttel a költségvetés nem kerül véglegesen elfogadásra, a tagállamok az egyes hónapok – a januárt is beleértve – első munkanapján számolják el az utolsó véglegesen elfogadott költségvetésben elszámolt héaalapú saját forrás és GNI-alapú saját forrás összegének egy tizenketted részét, figyelembe véve az Egyesült Királyságnak a költségvetési egyensúlyhiányra tekintettel biztosított korrekció, valamint a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés ezen forrásokra gyakorolt hatását; amennyiben a végleges költségvetés a hónap tizenhatodik napja előtt kerül elfogadásra, a kiigazítást az elfogadást követően az első esedékességi időpontban kell elvégezni. Egyéb esetben a kiigazítást a költségvetés végleges elfogadását követő második esedékességi időpontban kell elvégezni.
(4) A héaalapú saját források alapjára vonatkozó, az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 7. cikke (1) bekezdésében előírt éves kimutatás alapján minden tagállamot olyan összeggel kell megterhelni, amely a kimutatásban foglalt információkból kerül kiszámításra az előző pénzügyi évre elfogadott egységes kulcs alkalmazásával, egyúttal jóváírva számukra az adott pénzügyi év során teljesített tizenkét kifizetést. Mindazonáltal az egyes tagállamok héaalapú saját forrásainak alapja, amelyre az említett kulcsot alkalmazzák, nem haladhatja meg a tagállam GNI-jének a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott százalékát, ahogyan azt az említett határozat 2. cikke (7) bekezdésének első albekezdése említi. A Bizottság kiszámítja az egyenleget, és időben értesíti a tagállamokat, hogy azok azt az adott év decemberének első munkanapján el tudják számolni az e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett számlán.
(5) Abban az esetben, ha az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján korrekcióra kerül sor a héaalapú saját források alapjában, minden érintett tagállam, amelynek az említett korrekciókkal módosított alapja nem haladja meg a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 10. cikke (2) bekezdésében meghatározott százalékos arányokat, a következő kiigazításokat végezheti el az e cikk (4) bekezdésében említett egyenleg tekintetében:
— |
a július 31-ig elvégzett, az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alapján történt korrekciók alapján általános kiigazítást alkalmaznak, amelyet az e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett számlára az adott év decemberének első munkanapján könyvelnek. Mindazonáltal még ezen időpont előtt különleges kiigazítás végezhető, ha ezzel az érintett tagállam és a Bizottság egyetért |
— |
ha azok az intézkedések, amelyeket a Bizottság az 1553/89/EGK, Euratom rendelet 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján tesz az alap korrekciója érdekében, az elszámolások kiigazításához vezetnek az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésében említett számlán, akkor a kiigazítást a Bizottság által az említett intézkedések keretében megállapított időpontban kell elvégezni. |
Az e cikk (7) bekezdésében említett GNI-változások is alapot adnak bármely tagállam egyenlegének kiigazításához, amelynek alapja az ezen bekezdés első albekezdésében említett korrekciókkal eléri a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott százalékokat.
A Bizottság időben értesíti a tagállamokat e kiigazításokról, hogy a tagállamok azokat az adott év decemberének első munkanapján el tudják számolni az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésében említett számlán.
Különleges kiigazítás azonban bármikor végezhető, ha erről az érintett tagállam és a Bizottság megállapodik.
(6) A tagállamok által az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban megküldött, az előző év piaci árakon számolt GNI-aggregátumára vonatkozó számadatok és azok összetevői alapján az egyes tagállamokat olyan összeggel terhelik meg, amelynek kiszámítását úgy végzik, hogy a GNI-re alkalmazzák az előző pénzügyi évre elfogadott mértéket, és azon az összegen jóváírják az előző pénzügyi évben történt kifizetéseket. A Bizottság kiszámítja az egyenleget, és időben értesíti a tagállamokat, hogy azok azt az adott év decemberének első munkanapján el tudják számolni az e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett számlán.
(7) Az előző pénzügyi év GNI-jének a 1287/2003/EGK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében való változtatása, annak 5. cikkétől függően, minden érintett tagállam számára alapot ad arra, hogy kiigazítsa az e cikk (6) bekezdése alapján megállapított egyenleget. E kiigazítást az ezen cikk (5) bekezdésének első albekezdésében meghatározott módon állapítják meg. A Bizottság időben értesíti a tagállamokat e kiigazításokról, hogy azok azt az adott év decemberének első munkanapján el tudják számolni az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésében említett számlán. Az adott pénzügyi évet követő negyedik év szeptember 30. után a GNI változását többé nem veszik figyelembe, kivéve azon pontokat, amelyekről e határidőn belül vagy a Bizottság, vagy a tagállam értesítést nyújtott be.
(8) A (4)–(7) bekezdésben említett műveletek azon pénzügyi év bevételei módosításainak minősülnek, amelyben történnek.
A költségvetésben a folyó pénzügyi évre rögzített bevétel összege költségvetés-módosítás útján, a 608/2014/EU, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban az e műveletekből származó összegekkel növelhető vagy csökkenthető.
(9) A GNI- adatoknak az 1287/2003/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítása esetén a Dániának, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak biztosított bruttó csökkentés finanszírozása később nem vizsgálható felül.
11. cikk
Kívülmaradási (opt-out) kiigazítás
(1) Amennyiben egy tagállam az EUMSZ és annak 21. és 22. jegyzőkönyve alapján nem vesz részt valamely konkrét uniós fellépés vagy szakpolitika finanszírozásában, ez a tagállam az e cikk (2) bekezdésével összhangban számított kiigazításra jogosult a saját forrásként befizetett összeg tekintetében minden olyan évben, amelynek során a kérdéses fellépésben vagy szakpolitikában nem vett részt.
(2) A Bizottság a kiigazítást az érintett pénzügyi évet követő évben számítja ki az e rendelet 10. cikkében meghatározott GNI -egyenlegek meghatározásával egyidejűleg.
A számítás alapja a vonatkozó pénzügyi évhez kapcsolódó érték:
a) |
a piaci áron számított GNI -aggregátum és annak elemei, |
b) |
a kérdéses intézkedéshez vagy szakpolitikához kapcsolódó operatív kiadások költségvetési eredménykimutatása. |
A kiigazítás kiszámításához a kérdéses kiadás teljes összegét – a harmadik országok által finanszírozottak kivételével – meg kell szorozni azzal a százalékkal, amelyet a kiigazításra jogosult tagállam GNI-je jelent az összes tagállam GNI-jéhez képest. A kiigazítást a részt vevő tagállamok finanszírozzák egy olyan skála szerint, amely úgy kerül megállapításra, hogy a részt vevő tagállamok vonatkozó GNI-jét elosztják az összes részt vevő tagállam GNI-jével. A kiigazítás kiszámítása során az összegeket a nemzeti valuták és az euro között a költségvetési évet megelőző naptári év utolsó napi átváltási árfolyamán kell átváltani.
Az egyes érintett évekre vonatkozó kiigazításra csak egyszer kerül sor, és az a GNI összegének későbbi módosítása esetén is végleges.
(3) A Bizottság időben értesíti a tagállamokat a kiigazítás összegéről, hogy azok azt december első munkanapján jóváírhassák az e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett számlán.
12. cikk
A késedelmesen rendelkezésre bocsátott összegek után fizetendő kamat
(1) A 9. cikk (1) bekezdésében említett jóváírás késedelme az érintett tagállam kamatfizetési kötelezettségét vonja maga után.
Az 500 EUR-nál alacsonyabb összegek beszedését mindamellett el kell engedni.
(2) A gazdasági és monetáris unióba tartozó tagállamok esetében a kamatláb megegyezik az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában az esedékesség hónapjának első napján közzétett, az Európai Központi Bank fő refinanszírozási műveleteire vonatkozó kamatláb két százalékponttal növelt értékével.
E százalék 0,25 százalékponttal növekszik a késedelem minden egyes hónapja után. A megemelt kamatlábat a késedelem teljes időtartamára alkalmazni kell.
(3) A gazdasági és monetáris unióba nem tartozó tagállamok esetében a kamatláb megegyezik a kérdéses hónap első napján a központi bankok által fő refinanszírozási műveleteik vonatkozásában alkalmazott kamatláb két százalékponttal növelt mértékével, vagy, az olyan tagállamok esetében, ahol nem áll rendelkezésre központi banki kamatláb, az ehhez legközelebb álló, a tagállam pénzpiacán a kérdéses hónap első napján alkalmazott kamatláb két százalékponttal növelt mértékével.
E százalék 0,25 százalékponttal növekszik a késedelem minden egyes hónapja után. A megemelt kamatlábat a késedelem teljes időtartamára alkalmazni kell.
(4) Az (1) bekezdésben említett kamatfizetésre értelemszerűen kell alkalmazni a 9. cikk (2) és (3) bekezdését.
13. cikk
Behajthatatlan összegek
(1) A tagállamok megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 2. cikk alapján megállapított jogosultságoknak megfelelő összegeket az e rendeletben meghatározottak szerint a Bizottság rendelkezésére bocsássák.
(2) A tagállamok mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsássák a 2. cikk alapján megállapított jogosultságoknak megfelelő azon összegeket, amelyek beszedése nem lehetséges:
a) |
vis maior okán; |
b) |
más, a tagállamoknak fel nem róható okokból. |
A megállapított jogosultságok összegeit az illetékes közigazgatási hatóság a behajthatóság lehetetlenségét megállapító határozata útján kell behajthatatlannak nyilvánítani.
A megállapított jogosultságok összegeit legkésőbb a jogosultság 2. cikkel összhangban történt megállapításának, illetőleg közigazgatási vagy peres eljárás esetén a jogerős határozat kihirdetésének, az arról szóló értesítésnek vagy közzétételnek az időpontjától számított öt év elteltével behajthatatlannak kell tekinteni.
Amennyiben részletfizetésre vagy részletfizetésekre került sor, a legfeljebb ötéves időtartam az utolsó kifizetés időpontjában kezdődik meg, amennyiben ez a kifizetés nem az adósság törlesztésére szolgál.
A behajthatatlannak nyilvánított vagy tekintett összegeket véglegesen törölni kell a 6. cikk (3) bekezdésében említett elkülönített számláról. Ezen összegeket a 6. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett negyedéves kimutatás mellékletében, valamint adott esetben a 608/2014/EU, Euratom rendelet 5. cikkében említett negyedéves leírásban kell feltüntetni.
(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett közigazgatási határozattól számított három hónapon belül, vagy az ugyanebben a bekezdésben említett határidővel összhangban a tagállamok jelentésben tájékoztatják a Bizottságot az olyan esetekről, amelyekben e cikk (2) bekezdésének alkalmazására került sor, feltéve, hogy a megállapított jogosultságok meghaladják az 50 000 EUR-s összeghatárt.
A jelentés tartalmaz az e cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett okok átfogó vizsgálatához szükséges minden olyan tényt, amely megakadályozta az érintett tagállamot abban, hogy rendelkezésre bocsássa a kérdéses összegeket, valamint tartalmazza a tagállam által a kérdéses esetben vagy esetekben tett, behajtásra irányuló intézkedéseket.
Ezt a jelentést a Bizottság által megállapított nyomtatványon kell benyújtani. A Bizottság végrehajtási aktusokat állapít meg ennek céljára. E végrehajtási aktusok elfogadása a 16. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban történik.
(4) A Bizottság a (3) bekezdésben megállapított jelentés kézhezvételétől számított hat hónapon belül közli észrevételeit az érintett tagállammal.
Amennyiben a Bizottság további információ kérését tartja szükségesnek, a hat hónapos határidő a kért kiegészítő információ kézhezvételének időpontjától kezdődik.
IV. FEJEZET
A KÉSZPÉNZFORRÁSOK KEZELÉSE
14. cikk
A készpénzforrások kezelésére vonatkozó követelmények
(1) A Bizottság abban a mértékben hívja le a 9. cikk (1) bekezdésében említett számlákra jóváírt összegeket, amilyen mértékben azok a költségvetés végrehajtásából származó készpénzigényeinek fedezéséhez szükségesek.
(2) Ha a készpénzigény meghaladja a számlán lévő eszközöket, a Bizottság ezen eszközök összességét meghaladó összeget is lehívhat, feltéve, hogy a költségvetésben rendelkezésre állnak az előirányzatok és, hogy figyelembe vették a költségvetésben szereplő saját források felső határát. Ez esetben előre tájékoztatja a tagállamokat az előre látható többletigényekről.
(3) Tanácsi rendeletek és határozatok alapján felvett vagy garantált hiteleket érintő nemfizetés kizárólagos esetében, ha a Bizottság nem tehet meg az ilyen hitelekre vonatkozó pénzügyi rendelkezések által előírt más intézkedést időben ahhoz, hogy biztosítsa az Unió jogi kötelezettségeinek betartását a hitelezők irányában, a (2) és a (4) bekezdés az Unió tartozásainak törlesztése érdekében ideiglenesen a (2) bekezdésben meghatározott feltételekre tekintet nélkül alkalmazható.
(4) A készpénzigények és az összes eszköz közötti különbözetet, felosztják a tagállamok között, amennyiben lehetséges a tőlük származó becsült költségvetési bevétel arányában.
15. cikk
A fizetési meghagyások végrehajtása
(1) A tagállamok vagy az általuk kijelölt testületek a Bizottság utasításainak megfelelően és a beérkezéstől számított három munkanapon belül végrehajtják a Bizottság fizetési meghagyásait. A készpénzügyletek esetében azonban a tagállamok a meghagyást a Bizottság által kért időtartamon belül teljesítik,
(2) A tagállamok vagy az általuk kijelölt testületek elektronikus úton és legkésőbb a teljesítést követő második munkanapon megküldik a Bizottságnak a vonatkozó műveleteket mutató számlakimutatást.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16. cikk
Bizottsági eljárás
1. A Bizottságot a 608/2014/EU, Euratom rendelet 7. cikkében említett saját forrásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében létrehozott bizottság.
2. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.
17. cikk
A kamatlábra vonatkozó átmeneti rendelkezés
Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 11. cikkében – annak a 2028/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet (11) hatálybalépését megelőző szövegében – megállapított mértéket a késedelmi kamat kiszámításakor továbbra is alkalmazni kell, ha az esedékesség időpontja 2004. december 1-jét megelőző időpontra esik.
18. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet hatályát veszti.
(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.
19. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet a 2014/335/EU, Euratom határozat hatálybalépésének napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt, Brüsszelben, 2014. május 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
Ch. VASILAKOS
(1) A 2012. március 20-i 2/2012. számú álláspont (HL C 112., 2012.4.18., 1. o.).
(2) A Tanács 1150/2000/EK, Euratom rendelete (2000. május 22.) a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról (HL L 130., 2000.5.31., 1. o., magyar nyelvű különkiadás, 1. fejezet, 3. kötet, 169. o.).
(3) A Tanács 2014. május 26-i 608/2014/EU, Euratom rendelete az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedések létrehozásáról (Lásd e Hivatalos Lap 29. oldalát.).
(4) A Tanács 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom határozata az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről (lásd e Hivatalos Lap 105. oldalát.).
(5) A Tanács 2003. július 15-i 1287/2003/EK, Euratom rendelete a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról (HL L 181., 2003.7.19., 1. o.).
(6) A Tanács 2009. január 19-i 73/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(8) A Tanács 1989. május 29-i 1553/89/EGK, Euratom rendelete a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről (HL L 155., 1989.6.7., 9. o., magyar nyelvű különkiadás: 1. fejezet, 1. kötet, 197. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
(10) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).
(11) A Tanács 2004. november 16-i 2028/2004/EK, Euratom rendelete a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendelet módosításáról (HL L 352., 2004.11.27., 1. o.).
I. MELLÉKLET
A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS UTÓLAGOS MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA
A Tanács 1150/2000/EK, Euratom rendelete |
|
A Tanács 2028/2004/EK, Euratom rendelete |
|
A Tanács 105/2009/EK, Euratom rendelete |
II. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
1150/2000/EK, Euratom rendelet |
Ez a rendelet |
1. cikk |
– |
– |
1. cikk |
2. cikk |
2. cikk |
3. cikk, első, második és harmadik bekezdés |
3. cikk, első, második és harmadik bekezdés |
– |
3. cikk, negyedik bekezdés |
4. cikk |
4. cikk |
5. cikk |
5. cikk |
6. cikk, (1) és (2) bekezdés |
6. cikk, (1) és (2) bekezdés |
6. cikk, (3) bekezdés, a) pont |
6. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés |
6. cikk, (3) bekezdés, b) pont |
6. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés |
6. cikk, (3) bekezdés, c) pont |
6. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés |
6. cikk, (3) bekezdés, d) pont |
6. cikk, (3) bekezdés, negyedik albekezdés |
6. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, a) pont, első mondat |
6. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, a) pont |
6. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, a) pont, második mondat |
6. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés |
6. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, b) pont, első mondat |
6. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, b) pont |
6. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, b) pont, második mondat |
6. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés |
6. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés |
6. cikk, (4) bekezdés, negyedik albekezdés |
6. cikk, (5) bekezdés |
– |
7. cikk |
7. cikk |
8. cikk, első bekezdés |
8. cikk |
8. cikk, második bekezdés |
– |
9. cikk, (1) bekezdés |
9. cikk, (1) bekezdés |
9. cikk, (1a) bekezdés |
9. cikk, (2) bekezdés |
9. cikk, (2) bekezdés |
9. cikk, (3) bekezdés |
10. cikk, (1), (2), (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdés |
10. cikk, (1), (2), (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdés |
10. cikk, (8) bekezdés |
10. cikk, (8) bekezdés, első albekezdés |
10. cikk, (9) bekezdés |
10. cikk, (9) bekezdés |
10. cikk, (10) bekezdés |
– |
10a. cikk |
11. cikk |
11. cikk, (1) bekezdés |
12. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
– |
12. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
11. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés |
12. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés |
12. cikk, (1), (2), (3) és (4) bekezdés |
14. cikk |
12. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés |
15. cikk, (1) bekezdés |
12. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés |
15. cikk, (2) bekezdés |
15. cikk |
– |
16. cikk, első és második bekezdés |
– |
16. cikk, harmadik bekezdés |
10. cikk, (8) bekezdés, második albekezdés |
17. cikk, (1) és (2) bekezdés |
13. cikk, (1) és (2) bekezdés |
17. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés |
13. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés |
17. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés |
– |
17. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés |
13. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés |
– |
13. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés |
17. cikk, (4) bekezdés |
13. cikk, (4) bekezdés |
17. cikk, (5) bekezdés |
– |
18. cikk |
– |
19. cikk |
– |
20. cikk |
– |
21. cikk |
– |
– |
16. cikk |
21a. cikk |
17. cikk |
22. cikk |
– |
23. cikk |
– |
– |
18. cikk |
– |
19. cikk |
MELLÉKLET |
|
|
I. MELLÉKLET |
– |
II. MELLÉKLET |
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/53 |
A Bizottság 610/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete
(2014. február 14.)
a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettől az ECSEL közös vállalkozás tekintetében való eltérésről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról szóló, 2013. december 11-i 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésének d) pontjára,
mivel:
(1) |
Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) létrehozza a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020), amelynek keretében az Unió köz-magán társulásokban, ezen belül pedig közös vállalkozásokban vesz részt olyan kulcsfontosságú területeken, ahol a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió szélesebb körű versenyképességi céljainak teljesítéséhez és a társadalmi kihívások kezeléséhez. |
(2) |
A „Horizont 2020” keretprogram közvetett cselekvéseiben való részvételre az 1290/2013/EU rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Figyelemmel azonban a Szerződés 187. cikke alapján az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén létrehozott közös vállalkozások sajátos működési igényeire, a Bizottság a „Horizont 2020” keretprogram időtartamára felhatalmazást kapott olyan, a Szerződés 290. cikkén alapuló aktusok elfogadására, amelyek az uniós finanszírozás vonatkozásában a területen működő finanszírozó szervek számára lehetővé teszik a differenciált visszatérítési ráták alkalmazását azokban az esetekben, amikor egy vagy több tagállam társfinanszírozást nyújt valamely résztvevő vagy a cselekvés egésze számára. |
(3) |
Az 561/2014/EU tanácsi rendelet (3) a 2024. december 31-ig tartó időszakra létrehozta az ECSEL közös vállalkozást azzal a céllal, hogy az az elektronikai alkatrészek és rendszerek területén közös technológiai kezdeményezést hajtson végre. |
(4) |
A közös vállalkozás a tagállamok által nyújtott társfinanszírozással és a nemzeti finanszírozási ráták alkalmazhatóságával kapcsolatban sajátos működési igényekkel rendelkezik. |
(5) |
E sajátos működési igényekre való tekintettel azokban az esetekben, amikor egy vagy több tagállam társfinanszírozást nyújt egy résztvevő vagy a cselekvés egésze számára, el szükséges térni az 1290/2013/EU rendelet 28. cikkének (3) bekezdése szerinti egységes visszatérítési rátáktól, és ezáltal lehetővé tenni, hogy az uniós finanszírozás kapcsán alkalmazott visszatérítési ráta a résztvevő típusa és a cselekvés típusa szerint differenciált legyen. A visszatérítési rátának a résztvevő típusa és a cselekvés típusa szerinti differenciálását az indokolja, hogy ezáltal – különösen a kis- és középvállalkozások és a nonprofit jogalanyok számára – könnyebbé válik a határokon átívelő együttműködés, és a közös vállalkozás tevékenységének optimális lesz a magántőke-mozgósító hatása, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1290/2013/EU rendelet 28. cikkének (3) bekezdésétől eltérve ha egy cselekvés esetében egy vagy több tagállam valamely résztvevő vagy a cselekvés egésze számára társfinanszírozást nyújt, e cselekvésen belül az ECSEL közös vállalkozás az uniós finanszírozás kapcsán a résztvevő típusától és a tevékenység típusától függően eltérő visszatérítési rátákat alkalmazhat.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. február 14-én.
a Bizottság részéről
elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 347., 2013.12.20., 81. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).
(3) A Tanács 2014. május 6-i 561/2014/EU rendelete az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 152. o.).
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/55 |
A BIZOTTSÁG 611/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2014. március 11.)
az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az olívaolaj-ágazatot és az étkezési olajbogyót termesztő ágazatot érintő támogatási programok tekintetében történő kiegészítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 30. cikkére,
mivel:
(1) |
Az 1308/2013/EU rendelet 29. cikke szabályokat állapít meg az olívaolaj-ágazatot és az étkezési olajbogyót termesztő ágazatot támogató munkaprogramokat érintően. Ezeket a szabályokat az uniós támogatás hatékony és eredményes felhasználása érdekében ki kell egészíteni. Az új szabályoknak a 867/2008/EK bizottsági rendeletben (2) előírt szabályok helyébe kell lépniük, mely rendeletet ennek következményeképpen helyénvaló hatályon kívül helyezni. |
(2) |
A munkaprogramok hatékony végrehajtásának érdekében helyénvaló előírni, hogy az uniós finanszírozást azok időtartamával arányosan kell elosztani, biztosítva ugyanakkor, hogy a jóváhagyott munkaprogramok végrehajtására szánt éves kiadások ne haladják meg az 1308/2013/EU rendelet 29. cikkének (2) bekezdésében előírt összeget. |
(3) |
Annak érdekében, hogy az elismert termelői szervezetek, a termelői szervezetek elismert társulásai vagy az elismert szakmaközi szervezetek (a továbbiakban: kedvezményezett szervezetek) tevékenységének általános koherenciája biztosított legyen, helyénvaló pontosan meghatározni, melyek az uniós finanszírozásra jogosult intézkedéstípusok, és melyek a finanszírozásra nem jogosult tevékenységtípusok. Indokolt továbbá meghatározni a munkaprogramok benyújtásának szabályait és a rájuk alkalmazandó kiválasztási kritériumokat. Ugyanakkor célszerű megengedni, hogy az érintett tagállamok kiegészítő támogathatósági feltételeket határozzanak meg annak érdekében, hogy az intézkedéseket megfelelőbb módon hozzáigazíthassák az olajbogyó-ágazat nemzeti adottságaihoz. |
(4) |
A tapasztalatok fényében helyénvaló megállapítani az uniós finanszírozás küszöbértékeit legalább az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak javítása, az olajbogyó-termesztés versenyképességének korszerűsítés révén történő javítása, valamint az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének nyomonkövethetősége, tanúsítása és – különösen a végső fogyasztó részére értékesített olívaolajon végzett minőség-ellenőrzésen keresztül történő – védelme terén, hogy az intézkedések legalább egy minimális csoportjának végrehajtása biztosított legyen az érzékeny, elsőbbséget élvező területeken. |
(5) |
A munkaprogramoknak az 1308/2013/EU rendelet 29. cikkének megfelelően történő végrehajtása, valamint a kedvezményezett szervezetek támogatási rendszerének hatékony adminisztratív igazgatása érdekében indokolt meghatározni a munkaprogramok jóváhagyásának kérelmezésére, illetve azok kiválasztására és jóváhagyására vonatkozó szabályokat. |
(6) |
Az 1308/2013/EU rendelet 231. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2014. január 1-je előtt elfogadott többéves programok tekintetében továbbra is az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (3) érintett rendelkezései az irányadók a programok lezárulásáig. Helyénvaló ezért előírni, hogy az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő munkaprogramokra továbbra is a 867/2008/EK rendelet legyen alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Alkalmazási kör
E rendelet olyan szabályokat ír elő, amelyek az 1308/2013/EU rendeletet az olívaolaj-ágazat és az étkezési olajbogyót termesztő ágazat tekintetében az uniós finanszírozás által támogatható intézkedések, a tagállamok által konkrét területek számára nyújtandó uniós finanszírozás minimális mértéke, valamint a munkaprogramok jóváhagyási kirtériumai és szabályai vonatkozásában egészítik ki.
2. cikk
Uniós finanszírozás
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az 1308/2013/EU rendelet 29. cikkében előírt uniós finanszírozás elosztása az említett cikk szerinti munkaprogramok időtartamával arányosan történjen, biztosítva, hogy a jóváhagyott munkaprogramok végrehajtására szánt éves kiadások nem haladják meg az említett cikk (2) bekezdésében meghatározott összeget.
3. cikk
Uniós finanszírozásra jogosult intézkedések
(1) Az 1308/2013/EU rendelet 29. cikkének (1) bekezdése szerinti uniós finanszírozásra jogosult intézkedések az alábbiak:
a) |
az olívaolaj-ágazat és az étkezési olajbogyót termesztő ágazat piacának nyomon követése és igazgatása terén:
|
b) |
az olajbogyó-termesztés környezeti hatásának javítása terén:
|
c) |
az olajbogyó-termesztés versenyképességének korszerűsítés révén történő javítása terén:
|
d) |
az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-termesztés minőségének javítása terén:
|
e) |
az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének nyomonkövethetősége, tanúsítása és – különösen a végső fogyasztó részére értékesített olívaolajon végzett minőség-ellenőrzésen keresztül történő – védelme terén:
|
f) |
a kedvezményezett szervezetek által az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének javítása érdekében végrehajtott intézkedésekről szóló információk terjesztése terén:
|
(2) Ami az (1) bekezdés c) pontjának ii. alpontja és d) pontjának ii. alpontja szerinti intézkedéseket illeti, a tagállamok meghozzák a megfelelő rendelkezéseket annak érdekében, hogy sor kerüljön a beruházások vagy azok maradványértéke visszatéríttetésére, ha egy tag kilép a termelői szervezetből.
(3) A tagállamok a támogatásra jogosult intézkedéseket pontosabban meghatározó kiegészítő feltételeket fogadhatnak el, feltéve, hogy ezek nem lehetetlenítik el azok benyújtását vagy végrehajtását.
(4) A termelői szervezeteknek vagy a termelői szervezetek társulásainak tevékenységei az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett intézkedések esetében az 1308/2013/EU rendelet 155. cikkének megfelelően kiszervezhetők, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
a) |
írásbeli szerződéskötés a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása és egy másik entitás között az érintett intézkedés megvalósítására. A termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása ugyanakkor továbbra is felelős a szóban forgó intézkedés megvalósításáért, csakúgy, mint az igazgatás teljes körű ellenőrzéséért és az említett írásos szerződés általános felügyeletéért; |
b) |
annak érdekében, hogy az igazgatás ellenőrzése és a felügyelet hatékony módon történjen, az a) pontban említett szerződés:
|
4. cikk
Uniós finanszírozásra nem jogosult tevékenységek és költségek
(1) Az 1308/2013/EU rendelet 29. cikke értelmében uniós finanszírozásra nem jogosult tevékenységek a következők:
a) |
az 1308/2013/EU rendelet 29. cikkében említett finanszírozáson kívüli uniós finanszírozásban részesülő tevékenységek; |
b) |
a közvetlenül a termelő-, a tároló- vagy a feldolgozókapacitás növelésére irányuló tevékenységek; |
c) |
az olívaolaj vagy az étkezési olajbogyó vásárlásával és raktározásával összefüggő, illetve azok árát befolyásoló tevékenységek; |
d) |
az olívaolaj és az étkezési olajbogyó értékesítésének előmozdításával összefüggő tevékenységek; |
e) |
a tudományos kutatáshoz kapcsolódó tevékenységek, kivéve az eredményeknek az olajbogyó-ágazatban működő vállalkozások körében történő terjesztését; |
f) |
olyan tevékenységek, amelyek torzíthatják a versenyt a kedvezményezett szervezetek egyéb gazdasági tevékenységeiben; |
g) |
az olajbogyó-fúrólégy elleni védekezéshez kapcsolódó tevékenységek, a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában meghatározott intézkedések kivételével. |
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt szabály betartását biztosítandó a kedvezményezett szervezetek saját nevükben és tagjaik nevében írásban kötelezik magukat arra, hogy az 1308/2013/EU rendelet 29. cikke szerinti finanszírozásban ténylegesen részesülő intézkedések tekintetében lemondanak minden egyéb uniós támogatási rendszerben történő finanszírozásról.
(3) A 3. cikkben említett intézkedések végrehajtása során a következő esetekben felmerülő költségek nem jogosultak közösségi finanszírozásra:
a) |
részben vagy egészben a munkaprogram megkezdése előtt megvalósított intézkedésre felvett kölcsönök törlesztése (különösen éves törlesztés formájában); |
b) |
az értekezleteken vagy képzési programokon részt vevő kedvezményezett szervezetek számára a kieső jövedelmet pótló összegek kifizetése; |
c) |
a tagállamok és az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) értelmében az EMGA-ból támogatásban részesülő kedvezményezett szervezetek által viselt adminisztratív és személyzeti költségekkel kapcsolatos kiadások; |
d) |
beépítetlen telek vásárlása; |
e) |
használt berendezések vásárlása; |
f) |
a lízingszerződésekkel kapcsolatos kiadások, például adók, kamatok és biztosítási díjak; |
g) |
bérléssel kapcsolatos kiadások, ha a vásárlással szemben a bérlést részesítik előnyben, és a bérelt javak működtetésével összefüggő költségek. |
(4) A tagállamok kiegészítő feltételeket határozhatnak meg az (1) és a (3) bekezdésben említett, támogatásra nem jogosult tevékenységek és költségek pontosítására.
5. cikk
Az uniós finanszírozás elosztása
(1) Minden egyes tagállamban az 1308/2013/EU rendelet 29. cikkének értelmében rendelkezésre álló uniós finanszírozási összeg minimum 20 %-a a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységi körre, minimum 15 %-a a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában szereplő tevékenységi körre és minimum 10 %-a a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontjában foglalt tevékenységi körre fordítandó.
(2) Ha az első bekezdésben meghatározott minimális összeget nem használták fel teljes egészében az (1) bekezdésben említett tevékenységi körökben, a fel nem használt összeget nem lehet más tevékenységi körökben felhasználni, hanem vissza kell utalni az uniós költségvetésbe.
6. cikk
Kiválasztási kritériumok és a munkaprogramok támogathatósága
(1) A tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében említett munkaprogramokat az alábbi kritériumok alapján választják ki:
a) |
a program általános minősége, valamint az olajbogyó-ágazat tekintetében a tagállam által kijelölt irányvonalakkal és prioritásokkal való összeegyeztethetősége az érintett regionális körzetben; |
b) |
a kedvezményezett szervezetek pénzügyi megbízhatósága és a javasolt intézkedések végrehajtásához szükséges pénzügyi források megfelelő rendelkezésre bocsátása; |
c) |
a munkaprogram által érintett regionális körzet nagysága; |
d) |
az érintett regionális körzet gazdasági helyzetének sokrétűsége, annak figyelembevétele a munkaprogramban; |
e) |
több tevékenységi kör megjelölése és a kedvezményezett szervezetek pénzügyi hozzájárulásának nagyságrendje; |
f) |
a tagállam által meghatározott mennyiségi és minőségi hatékonysági mutatók, amelyek lehetővé teszik a program végrehajtása során történő köztes, valamint utólagos értékelést; |
g) |
a kedvezményezett szervezetek által az 1334/2002/EK bizottsági rendelet (5), a 2080/2005/EK bizottsági rendelet (6) vagy a 867/2008/EK rendelet keretében esetleg korábban teljesített programok értékelése. |
A tagállam figyelembe veszi a kérelmeknek a kedvezményezett szervezetek különböző típusai közötti eloszlását az egyes regionális körzetekben.
(2) A tagállamok visszautasítják a hiányos és a pontatlan információkat tartalmazó munkaprogramokat, valamint azokat, amelyek a 4. cikkben említett, finanszírozásra nem jogosult tevékenységet tartalmaznak.
7. cikk
A munkaprogramok kezdete és jóváhagyása
(1) Az 1308/2013/EU rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében említett munkaprogramok első hároméves időszaka 2015. április 1-jén veszi kezdetét. A további időszakok háromévente, az adott év április 1-jén kezdődnek.
(2) Az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert kedvezményezett szervezetek mindegyike csak egy munkaprogramra nyújthat be jóváhagyási kérelmet a tagállam által meghatározandó időpontig, de legkésőbb az adott év február 15-ig.
(3) A jóváhagyási kérelem a következőket tartalmazza:
a) |
az érintett kedvezményezett szervezet azonosító adatai; |
b) |
a 6. cikk (1) bekezdésében előírt kiválasztási kritériumokra vonatkozó információk; |
c) |
az egyes javasolt tevékenységek leírása, indokolása és végrehajtási ütemterve; |
d) |
költségvetési terv a 3. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések és tevékenységi körök szerinti bontásban, a munkaprogram elfogadásának időpontjától számított minden egyes 12 hónapos időszak részletezésével, külön-külön feltüntetve az általános költségeket, amelyek nem haladhatják meg az összes költség 5 %-át, és az egyéb fő költségtípusokat; |
e) |
a 3. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységi körök szerinti finanszírozási terv, a munkaprogram elfogadásának időpontjától számított minden egyes, legfeljebb 12 hónapos időszak részletezésével, kitérve különösen az igényelt uniós finanszírozásra, és – adott esetben – a kedvezményezett szervezetek pénzügyi hozzájárulására és a tagállami hozzájárulásra; |
f) |
azon mennyiségi és minőségi hatékonysági mutatók ismertetése, amelyek lehetővé teszik a program végrehajtás során történő köztes, valamint utólagos, a tagállam által meghatározott általános elvek alapján történő értékelését; |
g) |
bizonyíték arra, hogy sor került a 282/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (7) megfelelő biztosíték nyújtására; |
h) |
előleg iránti kérelem; |
i) |
a 4. cikk (2) bekezdésében előírt nyilatkozat; |
j) |
a kedvezményezett szervezetek esetében azon kedvezményezett szervezetek azonosító adatai, amelyek az előbbiek programjaiban szereplő, alvállalkozásba kiadott tevékenységek tényleges végrehajtásáért felelősek; |
k) |
igazolás arról, hogy a kedvezményezett szervezetek programjaiban meghatározott intézkedések nem szerepelnek egyetlen más, e rendelet szerint nyújtható uniós finanszírozás iránti kérelemben sem. |
(4) Egy munkaprogram végleges jóváhagyását a tagállam által szükségesnek ítélt módosítások megtételéhez lehet kötni. Ebben az esetben az érintett kedvezményezett szervezetnek a módosításokról szóló értesítéstől számított 15 napon belül közölnie kell beleegyezését.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az uniós finanszírozás összegének a kedvezményezett szervezetek egyes kategóriáin belüli elosztása a kedvezményezett szervezetek tagjai által előállított vagy forgalmazott olívaolaj értékét figyelembe véve történjen.
A tagállamok legkésőbb minden év március 15-ig értesítik a kedvezményezett szervezeteket arról, hogy melyik munkaprogramot hagyták jóvá, és adott esetben arról, hogy melyik munkaprogramnak ítélték meg a megfelelő nemzeti finanszírozást.
Abban az esetben, ha a javasolt munkaprogramot nem választják ki, a tagállam azonnal felszabadítja a 3. cikk g) pontjában említett biztosítékot.
8. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 867/2008/EK rendelet hatályát veszíti. Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő munkaprogramokra ugyanakkor továbbra is az említett rendelet alkalmazandó.
9. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 11-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) A Bizottság 2008. szeptember 3-i 867/2008/EK rendelete az olajbogyó-ágazatban működő piaci szereplők szervezetei, azok munkaprogramjai és finanszírozása tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 237., 2008.9.4., 5. o.).
(3) A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).
(5) A Bizottság 2002. július 23-i 1334/2002/EK rendelete az olajbogyó-ágazatban működő piaci szereplők szervezeteinek a 2002/03. és a 2003/04. gazdasági évre vonatkozó munkaprogramjai tekintetében az 1638/98/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (HL L 195., 2002.7.24., 16. o.).
(6) A Bizottság 2005. december 19-i 2080/2005/EK rendelete az olajbogyó-ágazatban működő piaci szereplők szervezetei, azok munkaprogramjai és finanszírozása tekintetében a 865/2004/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 333., 2005.12.20., 8. o.).
(7) A Bizottság 2012. március 28-i 282/2012/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról (HL L 92., 2012.3.30., 4. o.).
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/62 |
A BIZOTTSÁG 612/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2014. március 11.)
az 555/2008/EK bizottsági rendeletnek a borágazatban megvalósuló nemzeti támogatási programok keretében végrehajtott új intézkedések tekintetében történő módosításáról és ezáltal az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke b), c), e), f) és h) pontjára,
mivel:
(1) |
Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet (2) hatályon kívül helyező és felváltó 1308/2013/EU rendelet I. címe II. része II. fejezetének 4. szakasza a borágazatban megvalósuló támogatási programokra vonatkozó szabályokat foglal magában. A szóban forgó szakaszban megállapított szabályok többsége az 1234/2007/EK rendelet alapján a borágazatban megvalósuló nemzeti támogatási programokra vonatkozó szabályok alkalmazásának folytatását biztosítja, ugyanakkor egyes új szabályok is megállapításra kerültek. Ezek az új szabályok három új elemet vezetnek be, nevezetesen a következőket: a borok tagállamokban folytatott promóciója a harmadik országokban már jelenleg is folyó borpromócióval párhuzamosan végrehajtott alintézkedésként, innovációs intézkedés a borágazatban, valamint a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására irányuló intézkedés kiterjesztése a szőlőültetvények egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő kivágását követő újratelepítésére. Meg kell határozni a szóban forgó új elemek tartalmára vonatkozó szabályokat. |
(2) |
Az 555/2008/EK bizottsági rendelet (3) szabályokat állapít meg az 1234/2007/EK rendeletben előírt, a borágazatban megvalósuló nemzeti támogatási programokra vonatkozóan. Az 1308/2013/EU rendeletben megállapított új szabályok kiegészítése érdekében indokolt a megfelelő rendelkezéseket belefoglalni az 555/2008/EK rendeletbe. |
(3) |
Az 1308/2013/EU rendelet 45. cikke (1) bekezdésének a) pontja rendelkezik a borok tagállamokban folytatott promóciójához nyújtható egyedi támogatásról. Szükség van az ezen új alintézkedés kapcsán alkalmazandó támogathatósági kritériumok meghatározására annak érdekében, hogy az alintézkedést bele lehessen foglalni a nemzeti támogatási programokba. Ezeknek a kritériumoknak összhangban kell lenniük az egyéb rendszerek részét képező hasonló intézkedésekkel, különösen a 3/2008/EK tanácsi rendeletben (4) előírt, a mezőgazdasági termékek belső piacon történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekkel. |
(4) |
Annak érdekében, hogy biztosított legyen a borágazat szükséges struktúrával és szakértelemmel rendelkező képviselőinek a részvétele, egyértelműen elő kell írni, hogy a borok tagállamokban folytatott promóciójára irányuló alintézkedésnek nem lehet valamely közszervezet az egyedüli kedvezményezettje. |
(5) |
A borok tagállamokban folytatott promóciójának meg kell felelnie az uniós versenyszabályoknak. Ezért indokolt előírni, hogy a borok promóciójára irányuló alintézkedésen keresztül közvetített információk nem helyezhetnek előtérbe egyes kereskedelmi márkákat, és nem ösztönözhetnek meghatározott borok fogyasztására. |
(6) |
A fogyasztók tájékoztatása és védelme érdekében indokolt egyértelműen előírni, hogy a tagállamokban folytatott promóció tárgyát képező termék egészségre gyakorolt hatására vonatkozó, a fogyasztók számára biztosított információknak elismert tudományos alapokon kell nyugodniuk, és a műveletek végrehajtásának helye szerinti tagállam közegészségügyért felelős illetékes nemzeti hatóságainak el kell fogadniuk őket. |
(7) |
Meg kell állapítani továbbá a tagállamokban végrehajtott műveletek időtartamát, amelynek összhangban kell lennie a 3/2008/EK rendelet alapján finanszírozott tájékoztatási és promóciós programok időtartamával. |
(8) |
Figyelembe véve a borok tagállamokban folytatott promóciójára irányuló intézkedés sajátos jellegét, valamint a boroknak a nemzeti támogatási programok keretében, harmadik országokban folytatott promóciója és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó, a belső piacon végrehajtott tájékoztatási és promóciós program kapcsán szerzett tapasztalatokat, indokolt meghatározni a kedvezményezett azon személyzeti és általános költségeinek elszámolhatóságára vonatkozó szabályokat, amelyek az ilyen intézkedések végrehajtásával összefüggésben merültek fel. |
(9) |
A borok tagállamokban folytatott promóciójára irányuló alintézkedés alapján támogatott műveletek végrehajtásának megkönnyítése érdekében és a szóban forgó műveletek időtartamának figyelembevételével lehetővé kell tenni, hogy valamely művelet egészének vagy egy részének végrehajtása előtt is sor kerülhessen kifizetések teljesítésére, feltéve, hogy a művelet végrehajtásának biztosítása céljából biztosíték kerül letétbe helyezésre. |
(10) |
Azon műveletek kettős finanszírozásának megakadályozása érdekében, amelyek az 1308/2013/EU rendelet 45. cikke, a 3/2008/EK rendelet 2. cikkének (1) és (2) bekezdése és az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 16. cikkének megfelelően finanszírozott promóciós intézkedések alapján is támogathatók, a tagállamoknak egyértelmű elhatároló kritériumokat kell belefoglalniuk nemzeti támogatási programjaikba. |
(11) |
Az 1308/2013/EU rendelet 46. cikke (3) bekezdésének c) pontja rendelkezik a szőlőültetvények szerkezetátalakításával és átállításával kapcsolatos támogatási intézkedésnek a szőlőültetvények egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő kötelező kivágást követő újratelepítésére való kiterjesztéséről. Ezért szükséges szabályokat megállapítani annak érdekében, hogy az említett tevékenységet bele lehessen foglalni a nemzeti támogatási programokba, és meg kell állapítani a kiadásokra vonatkozó felső határt. Az uniós növény-egészségügyi jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében indokolt előírni, hogy csak a 2000/29/EK tanácsi irányelvnek (6) megfelelő intézkedésekhez nyújtható támogatás. Ezenkívül a szőlőültetvények újratelepítéséhez kapcsolódó kiadások mértékét indokolt az egyes tagállamok teljes éves kiadásának 15 %-ára korlátozni annak biztosítására, hogy a szerkezetátalakítási és átállítási intézkedésre fordított források túlnyomó része a bortermelők versenyképességének javítását szolgálja. |
(12) |
A szőlőültetvények egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő újratelepítésére irányuló, az 1308/2013/EU rendelet 46. cikke (3) bekezdésének c) pontja, a 2000/29/EK irányelv 22., 23. és 24. cikke, valamint az 1305/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján is támogatható műveletek kettős finanszírozásának megakadályozása érdekében a tagállamoknak egyértelmű elhatároló kritériumokat kell belefoglalniuk nemzeti támogatási programjaikba. |
(13) |
Az 1308/2013/EU rendelet 51. cikke egyedi támogatási intézkedésről rendelkezik a borágazati innovációra vonatkozóan annak érdekében, hogy előmozdítsa az említett rendelet VII. mellékletének II. részében szereplő termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztését, és javítsa a szőlőből készült uniós termékek értékesíthetőségét és versenyképességét. Szükség van az ezen új intézkedés keretében támogatható műveletekre vonatkozó szabályok megállapítására annak érdekében, hogy az intézkedést bele lehessen foglalni a nemzeti támogatási programokba. |
(14) |
Annak érdekében, hogy a beterjesztett projektek megfelelő minőségűek legyenek, és biztosított legyen a kutatások révén megszerzett ismereteknek a borágazat számára való átadása, indokolt, hogy a kutatási és fejlesztési központok részt vegyenek az innovációs intézkedés kedvezményezettjeinek támogatott projektjében. |
(15) |
Meg kell továbbá határozni az innovációs intézkedés keretében támogatható beruházások típusait. Elő kell írni különösen azt, hogy egyszerű pótló beruházások nem minősülhetnek elszámolható kiadásnak, és ezáltal biztosítani kell azt, hogy a szóban forgó támogatások megfeleljenek az intézkedés céljának, vagyis új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztésére irányuljanak. |
(16) |
Azon műveletek kettős finanszírozásának megakadályozása érdekében, amelyek az 1308/2013/EU rendelet 51. cikke, az 1305/2013/EU rendelet 36., 61., 62. és 63. cikke, valamint az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) alapján is támogathatók, a tagállamoknak egyértelmű elhatároló kritériumokat kell belefoglalniuk nemzeti támogatási programjaikba. |
(17) |
Az 555/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 555/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A II. cím II. fejezete a következőképpen módosul:
|
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 11-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).
(3) A Bizottság 2008. június 27-i 555/2008/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 170., 2008.6.30., 1. o.)
(4) A Tanács 2007. december 17-i 3/2008/EK rendelete a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről (HL L 3., 2008.1.5., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).
(6) A Tanács 2000. május 8-i 2000/29/EK irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/68 |
A BIZOTTSÁG 613/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2014. június 3.)
az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [Pagnotta del Dittaino (OEM)]
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (2) bekezdése második albekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely az 516/2009/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Pagnotta del Dittaino” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul. |
(2) |
A kérelem célja a termékleírás módosítása az előállítás módjának pontosítása és a jogszabályi hivatkozások aktualizálása révén. |
(3) |
A Bizottság megvizsgálta és indokoltnak találta a szóban forgó módosítást. Mivel a módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében kisebb jelentőségű, a Bizottság azt az említett rendelet 50–52. cikke szerinti eljárás alkalmazása nélkül jóváhagyhatja, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Pagnotta del Dittaino” oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása e rendelet I. melléklete szerint módosul.
2. cikk
Az egységes dokumentumnak a termékleírás főbb elemeit tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt szövege e rendelet II. mellékletében szerepel.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. június 3-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Dacian CIOLOȘ
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL L 155., 2009.6.18., 7. o.
I. MELLÉKLET
A Bizottság jóváhagyja a „Pagnotta del Dittaino” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás alábbi módosításait:
1.1. Az előállítás módja
— |
A Bronte, Iride, Sant'Agata fajták is bekerültek a felhasznált daramennyiség 70 %-át alkotó fajták csoportjába. A módosítás egy elkerülhetetlen fajtaváltás miatt vált szükségessé, aminek következtében a termelők és az előállítási lánc számára jobban elérhetők az illetékes szervek által minősített, Szicíliában és másutt kialakult, a szicíliai területhez alkalmazkodott, kenyérsütésre, illetve az érintett területen történő termesztésre különösen alkalmas búzafajták. A módosítás célja tehát annak elősegítése, hogy a termelők a területen leginkább elterjedt fajták közül szerezhessenek be minősített vetőmagot. |
— |
A teljes daramennyiség 30 %-ára korlátozva engedélyezésre kerül a durumbúza nemzeti jegyzékben szereplő valamennyi fajtájának felhasználása. A módosítás alapja a termelők arra irányuló igénye, hogy a „Pagnotta del Dittaino” előállításához felhasználhatók legyenek egyéb, tudományos kutatások során kikísérletezett, kenyérkészítésre alkalmas búzafajták. Ezenkívül a fajtaválaszték bővítése egyes idejétmúlt fajták pótlása és a nehézkes beszerzés gördülékenyebbé tétele érdekében is szükségessé vált. |
— |
A durumbúza és a dara jellemzői tekintetében a búza kémiai paramétereinek jelölése >-ról ≥-re, illetve <-ről ≤-re változik. A „pagnotta del Dittaino” előállításához használt alapanyagok analitikai adatainak figyelembevételével történt módosítás következtében a termék jellemzői nem változnak meg, mivel az továbbra is a jelenleg előírt határértékekhez rendkívül közelálló értékekkel jellemezhető búza és dara felhasználásával készül. |
— |
A sárga indexre vonatkozó előírás > 17 Minolta „b” értékről ≥ 14 Minolta „b” értékre módosul. A durumbúza-fajták „Nemzeti vizsgálati” eredményei szerint Szicíliában (teljes kiőrlésű liszt esetében) a sárga index átlagosan 16, ami a kezdetben számításba vett értékeknek jóval alatta marad. A „Pagnotta del Dittaino” előállításához használt valamennyi búzafajta esetében elérhető határérték 14. |
— |
A termelők tevékenységének megkönnyítése, valamint a kémiai elemzések költségeinek visszaszorítása érdekében célszerűnek bizonyult a „Pagnotta del Dittaino” előállításához használt dara bizonyos kémiai paramétereinek törlése. Nevezetesen törlésre került a gluténtartalom, a sárga index, a vízfelvevő képesség, a tészta kialakulásának időtartama, a stabilitás és a tészta ellágyulása vonatkozásában kikötött paraméterek. A fenti paraméterek némelyikének (vízfelvevő képesség, a tészta kialakulásának időtartama, a stabilitás és a tészta ellágyulása) mérése rendkívül költséges, speciális eszközök segítségével, felszerelt laboratóriumokban, szakképzett munkaerő által végezhető; ami pedig a gluténtartalmat és a sárga indexet illeti, e paraméterek szoros kapcsolatban állnak a búza fehérjetartalmával, ennélfogva meghatározásuk fölösleges. |
— |
A jelenleg érvényben lévő termékleírás előírásai szerint az esésszámnak (F.N. = Falling number) 480 másodpernél kisebb értéknek kell lennie. A módosítással – a kiegyensúlyozott és mindenképp 480 másodpercet meghaladó amilázaktivitás biztosítása érdekében – 480 és 800 másodperc közötti érték kerül bevezetésre. A módosítással kizárásra kerül a meghatározott határértéket el nem érő lisztek használata, mivel a vizsgálatok szerint az ezekből készült „pagnotta” a ragadós kenyérbél és a nem egyenletes lyukacsosság miatt nem megfelelő. |
— |
A só mennyisége tekintetében egy értéktartomány kerül meghatározásra. Az ugyanis a tésztában lévő vízmennyiség, illetve a felhasznált só jellemzőinek függvényében változik. |
— |
A különböző darabsúlyú „pagnotta” cipók előállítási folyamatának optimalizálása érdekében módosul a kelesztés és a sütés időtartama. |
— |
Az előállítási folyamat megkönnyítése céljából egyes feldolgozási műveletek időtartama vonatkozásában nagyobb rugalmasság kerül engedélyezésre. |
1.2. Egyéb: Jogszabályi változások
Frissítésre kerülnek a jogszabályi hivatkozások.
II. MELLÉKLET
KONSZOLIDÁLT EGYSÉGES DOKUMENTUM
A Tanács 510/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (1)
„PAGNOTTA DEL DITTAINO”
EK-szám: IT-PDO-0105-01186 – 2013.12.11.
OFJ () OEM (X)
1. Elnevezés
„Pagnotta del Dittaino”
2. Tagállam vagy harmadik ország
Olaszország
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása
3.1. A termék típusa
2.4. osztály: Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru
3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása
A „Pagnotta del Dittaino” hagyományos kerek formájú, 500 és 1 100 g közötti darabsúlyú cipó vagy szeletelt fél cipó formájában kerül forgalomba. A kenyérhéj 3–4 mm vastagságú, közepesen kemény. A kenyérbél halványsárga színű, finoman lyukacsos, tömör és egyenletes, rendkívül rugalmas. A termék nedvességtartalma legfeljebb 38 %, érzékszervi jellemzőit, úgymint illatát, ízét és frissességét a gyártástól számított 5 napig megőrzi.
3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)
A „Pagnotta del Dittaino” OEM sajátos gyártási eljárással, természetes élesztő és a 4. pontban körülírt területen termesztett durumbúza kétszer őrölt darájának felhasználásával készült kenyeret jelöl, amelyben az összes lisztmennyiség legalább 70 %-a a Simeto, Duilio, Arcangelo, Mongibello, Ciccio, Colosseo, Bronte, Iride, Sant'Agata búzafajtából származik. A fennmaradó 30 % minden esetben a gyártási területen termesztett Amedeo, Appulo, Cannizzo, Cappelli, Creso, Latino, Norba, Pietrafitta, Quadrato, Radioso, Rusticano, Tresor, Vendetta és más, a növényfajták nemzeti jegyzékébe bejegyzett, az előállítási területen termesztett fajtákhoz tartozó durumbúza lisztje.
A daragyártási folyamathoz felhasználásra kerülő durumbúza minősített vetőmagból származik, és az alábbi minőségi követelményeknek felel meg: hektoliter-tömeg ≥ 78 kg/hl; fehérjetartalom (össznitrogén × 5,70)≥ ≥ 12 % sz. a.-ra vetítve; nedvességtartalom ≤ 12,5 %; gluténtartalom≥ ≥ 8 % sz. a.-ra vetítve; sárga index≥ ≥ 14 Minolta „b”.
3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)
–
3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni
A búza termesztése és betakarítása, valamint a „Pagnotta del Dittaino” OEM gyártása a 4. pontban körülírt előállítási területen történik
3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok
A termék sajátos minőségi jellemzőinek megóvása és megőrzése érdekében a „Pagnotta del Dittaino” a meghatározott előállítási területen azonnal csomagolásra kerül a higiéniai-egészségügyi követelmények betartását biztosítani hivatott szellőző fóliába vagy védőgázas csomagolásba, ami egyúttal lehetővé teszi a csomagolt termék szellőzését is.
3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok
A címkén kötelezően fel kell tüntetni a következőket: a „Pagnotta del Dittaino” termék logója és a közösségi szimbólum.
Tilos bárminemű, nem kifejezetten előírt minősítés használata. Mindazonáltal megengedett olyan – magántulajdonban lévő márkajelzésekre utaló – jelölések használata, amelyeknek nincs dicsérő vagy a fogyasztókat megtévesztő jelentése. Az elnevezés logója téglalap alakú, bal oldalán alul két, egymásra merőlegesen elhelyezett durumbúza-kalász látható, a kalászok által közrefogott területen egy egész, rajta pedig egy félbevágott cipó helyezkedik el. Felül, a téglalap közepén, vízszintesen, egy sorban elrendezve a „PAGNOTTA DEL DITTAINO DOP” szöveg szerepel.
4. A földrajzi terület tömör meghatározása
A „Pagnotta del Dittaino” előállítási területe az Enna megyei Agira, Aidone, Assoro, Calascibetta, Enna, Gagliano Castelferrato, Leonforte, Nicosia, Nissoria, Piazza Armerina, Regalbuto, Sperlinga, Valguarnera Caropepe, Villarosa, valamint a Catania megyei Castel di Iudica, Raddusa és Ramacca településeket foglalja magában.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel
5.1. A földrajzi terület sajátosságai
A „Pagnotta del Dittaino” készítéséhez szükséges búza termőterületén jellegzetes mediterrán klíma uralkodik, amelyet az év során meglehetősen egyenetlen csapadékviszonyok jellemeznek: a csapadék az őszi-téli időszakra koncentrálódik és a csapadékmennyiség éves átlagértéke 500 mm körül határozható meg, a legmagasabb átlagos havi középhőmérséklet júliusban és augusztusban, a legalacsonyabb pedig januárban és februárban mérhető; de a hőmérséklet ekkor is csak kivételes esetekben ereszkedik olyan értékekre (0 °C), amelyek károsíthatják a termést. A durumbúza termesztése közepesen agyagos talajon történik.
5.2. A termék sajátosságai
A „Pagnotta del Dittaino” OEM az azonos árukategóriához tartozó termékektől elsősorban kérgének állománya és a kenyérbél halványsárga színe, valamint finom, tömör és egyenletes lyukacsossága miatt különbözik. A „Pagnotta del Dittaino” OEM további sajátossága, hogy érzékszervi jellemzőit, úgymint illatát, ízét és frissességét 5 teljes napig változatlanul megőrzi.
Régen a learatott búzát erre kialakított vermekben vagy raktárakban tárolták, természetesen védve a víztől. A gabonát nem kezelték erőteljesebb, gombafertőzések vagy élősködő rovarok elleni szerekkel. Amikor szükségessé vált, a búzát a környékbeli malmok egyikébe vitték őröltetni.
A körülhatárolt területen betakarított durumbúzát ugyanígy kizárólag előtisztításnak vetik alá, amelynek során eltávolításra kerül a szalma, a szennyeződések és az idegen anyagok, ezt követően gabonasilókban tárolják, növényvédő szerek és szintetikus vegyi anyagok alkalmazása nélkül. A malmokban kizárólag fizikai kezelés történhet. Engedélyezett a búza hideg levegővel történő hűtése, illetve forgatása.
Ezekkel a műveletekkel ugyanis megakadályozható a búza felmelegedése, amely jelenség kedvez a penészképződésnek, a mikotoxinok létrejöttének, az élősködő rovar-peték kikelésének, és a magok csírázását is előidézheti.
A természetes élesztő megfelelően frissített „öregtésztából” származik. A frissítés úgy történik, hogy az „öregtésztából” kivesznek egy darabot, amit két rész darával és egy rész vízzel összegyúrnak, a gyúrás során keletkezett masszát pedig négy részre osztják. Ezek közül az egyiket elteszik „öregtésztának”, a későbbiekben ez kerül frissítésre, a megmaradt 3. részt pedig legalább 5 órás kelesztést követően „természetes élesztőként” a tésztához adják.
5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat
A „Pagnotta del Dittaino” 5.2 pontban ismertetett sajátosságainak kialakulását kifejezetten a 4. pontban körülírt előállítási terület domborzati, illetve talaj- és éghajlati viszonyai határozzák meg. A termék jellemző sajátosságai kétségtelenül visszavezethetők – tehát szorosan kapcsolódnak – az előállítási folyamat során elsődleges és egyúttal domináns nyersanyagként használt, a szóban forgó termőterület talaj- és éghajlati viszonyainak köszönhetően rendkívül jó minőségi és kiváló egészségügyi jellemzőkkel rendelkező (mikotoxinoktól mentes) durumbúzához, amely kiemeli a „Pagnotta del Dittaino” OEM egyedülálló érzékszervi jellemzőit.
Történelmileg dokumentált, hogy Olaszország más tájaitól eltérően – ahol a kenyeret közönséges búzából nyert liszttel készítik – ezen a vidéken már régóta a durumbúzát használják kenyérsütésre, mert az abból készült termék egy teljes hétig képes megőrizni főbb érzékszervi jellemzőit.
Az említett jellemzők tartóssága részben a durumbúza kétszer őrölt darájának, részben pedig a „criscenti” (öregtészta) használatának tudható be. A savanyú tészta erjedését a tejsavbaktériumok és az élesztőgombák dinamikus egyensúlya idézi elő. A leggyakrabban előforduló mikroba-fajok a Lactobacillus sanfranciscensis (Lactobacillus brevis subsp. lindneri), a Candida milleri és a Saccharomyces exiguus.
A régi szövegekben fellelhető írásos emlékek között számos olyat találunk, amely a durumbúza termesztési területéről származik, ezek idővel a gabonatermesztéssel kapcsolatos ismeretek és szokások letéteményeseivé váltak.
A durumbúza Szicília szárazföldi részén – Enna és Catania megye településeit is beleértve – nem csupán a megművelt földterület nagyságát illetően áll előkelő helyen, hanem azért is jelentős termék, mert olyan vidékeket érint, ahol a durumbúzát hagyományosan „szárazon” termesztették. Ezeken a településeken mind a talaj-, mind pedig az éghajlati viszonyok miatt a durumbúza volt az egyetlen termény, amely az évek során munkát és tisztes jövedelmet tudott biztosítani a helyi földműves lakosoknak.
A durumbúza szicíliai táplálkozási szokásokban betöltött jelentős szerepét De Naturalis Historia című írásában már az idősebb Plinius is megörökítette. Miközben ugyanis az olasz félsziget más tájain a lisztet makkból, gesztenyéből vagy olyan más gabonafélékből nyerték, mint az árpa és a rozs, Szicíliában a parasztok megtanultak búzalisztből kenyeret sütni. Sonnino állítása szerint éppen ennek köszönhető, hogy a szicíliai parasztok a nagy nélkülözések időszakait is túlélhették, mivel búzalisztből sütött kenyérrel táplálkoztak.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére
(510/2006/EK rendelet 5. cikk (7) bekezdés)
A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege megtekinthető az alábbi honlapon: http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335
vagy
közvetlenül a Minisztérium honlapján (www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Qualità e sicurezza” (Minőség és biztonság) címszóra, majd a „Disciplinari di produzione all'Esame dell'UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.
(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o., A rendeletet felváltotta a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.)
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/73 |
A BIZOTTSÁG 614/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2014. június 6.)
az 555/2008/EK rendeletnek a borágazatban alkalmazandó egyes támogatási intézkedések tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 54. cikke a), b), c), e) és f) pontjára,
mivel:
(1) |
Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet (2) hatályon kívül helyező és felváltó 1308/2013/EU rendelet II. része I. címe II. fejezetének 4. szakasza a borágazatban megvalósuló nemzeti támogatási programokra vonatkozó szabályokat foglal magában. A szóban forgó szakaszban megállapított szabályok többsége az 1234/2007/EK rendelet alapján a borágazatban megvalósuló nemzeti támogatási programokra vonatkozó szabályok alkalmazásának folytatását biztosítja, ugyanakkor egyes új szabályok is megállapításra kerültek. Ezek az új szabályok új elemeket vezetnek be, nevezetesen a borok tagállamokban folytatott promóciójával kapcsolatos promóciós intézkedés egy alintézkedését, egy, a borágazatban végrehajtandó innovációs intézkedést, és emellett a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására irányuló intézkedés kiterjesztését a szőlőültetvények egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő kötelező kivágását követő újratelepítésére. Meg kell állapítani az ezeknek az elemeknek a végrehajtására vonatkozó szabályokat. |
(2) |
Az 555/2008/EK bizottsági rendelet (3) szabályokat állapít meg az 1234/2007/EK rendeletben előírt, a borágazatban megvalósuló nemzeti támogatási programokra vonatkozóan. Az 1308/2013/EU rendeletben megállapított új szabályok végrehajtása érdekében indokolt a megfelelő rendelkezéseket belefoglalni az 555/2008/EK rendeletbe. |
(3) |
Az 555/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének lehetővé kell tennie a tagállamok számára operatív programjaik módosítását, valamint azoknak az 1308/2013/EU rendeletben bevezetett új elemekkel történő összhangba hozását. E célból 2014. június 30. után további időtartamot kell biztosítani a tagállamok számára operatív programjaik módosításához, a 612/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) és e rendelet elfogadásának időpontját is figyelembe véve. |
(4) |
Szabályokat kell megállapítani a tájékoztatási projektek kiválasztására és a belső piaccal kapcsolatos projektek kiválasztásakor alkalmazandó kedvezményes elbánásra vonatkozóan. A borok tagállamokban folytatott promóciójára vonatkozó kiválasztási eljárásnak összhangban kell állnia a borok harmadik országbeli piacokon végzett promóciójára vonatkozó eljárással az 555/2008/EK rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint, mindamellett az ezen alintézkedés egyedi céljait és földrajzi hatályát is figyelembe kell vennie. |
(5) |
Az 555/2008/EK rendelet 19. cikke a beruházási intézkedéshez kapcsolódó pénzgazdálkodásról rendelkezik. Indokolt előírni, hogy ezek a szabályok a borágazati innovációs intézkedésre is vonatkozzanak. Különösen a pénzeszközök jobb felhasználása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a támogatás kifizetésére akkor is sor kerülhessen, ha az adott kérelemben tervezett műveletek közül még nem mindegyiket hajtották végre, ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy valamennyi hátralévő intézkedés végrehajtása megtörténjen. Ezért helyénvaló az előlegkifizetések felső határát a beruházásokra vonatkozóan megállapítottakhoz hasonlóan meghatározni. |
(6) |
Az 555/2008/EK rendelet 37b. cikke előírja, hogy a kedvezményezettek küldjenek tájékoztatást az említett rendelet bizonyos rendelkezéseivel összhangban fizetett/nyújtott előlegekről. Indokolt, hogy ez a kötelezettség az 1308/2013/EU rendeletben bevezetett innovációs intézkedésre is vonatkozzon. |
(7) |
Az 555/2008/EK rendelet I–VIII., VIIIa. és VIIIc. melléklete tartalmazza azokat a formanyomtatványokat, amelyeket a tagállamoknak nemzeti támogatási programjaikra vonatkozóan ki kell tölteniük, különösen a támogatási programok benyújtása, azok felülvizsgálata, valamint a kapcsolódó pénzügyi terv, továbbá a jelentések és értékelések benyújtása vonatkozásában. Az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címe II. fejezetének 4. szakaszában a tartalom, az értékelés, a költség és az ellenőrzés vonatkozásában bevezetett új rendelkezésekre tekintettel ezeket a mellékleteket módosítani kell. |
(8) |
Az 555/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(9) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 555/2008/EK rendelet módosítása
Az 555/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A természeti katasztrófák következtében végrehajtott szükséghelyzeti intézkedések esetét kivéve a támogatási programokat érintő módosítások pénzügyi évenként legfeljebb kétszer – március 1-jéig és június 30-ig – nyújthatók be. Az a módosított programokat adott esetben a következőkkel együtt kell benyújtani a Bizottságnak:
Az első albekezdéstől eltérve az abban az albekezdésben megadott határidők nem alkalmazandók 2014-ben, amikor a program módosításai az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel bevezetett új szabályokat követik (5). (5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).”" |
2. |
A II. cím II. fejezete 1. szakaszának 2. alszakasza a következő cikkel egészül ki: „5fa. cikk Kiválasztási eljárás (1) A tagállamok meghatározzák a kérelmezés eljárási rendjét, amely tartalmazza különösen a következőkre vonatkozó szabályokat:
(2) A tagállamok a kérelmeket különösen az alábbi kritériumok alapján választják ki:
(3) A tagállamok a kérelmek megvizsgálását követően kiválasztják azokat, amelyek a legjobb ár-érték arányt kínálják. A következő intézkedések részesülnek előnyben:
(4) Két vagy több tagállam határozhat közös promóciós intézkedés kiválasztásáról. E tagállamok hozzájárulnak a közös promóciós intézkedés finanszírozásához, továbbá a nyomon követés, a végrehajtás és az ellenőrzés megkönnyítésére megegyeznek az adminisztratív együttműködés eljárásairól. (5) Amennyiben a tagállamok nemzeti támogatást nyújtanak promóciós tevékenységre, azt bejelentik az e rendelet I., V., VII., VIII. és VIIIc. melléklete szerinti formanyomtatványok vonatkozó részében.” |
3. |
A 6a. szakasz a következő cikkel egészül ki: „20c. cikk Pénzgazdálkodás (1) A támogatást akkor kell kifizetni, ha már megállapítást nyert, hogy az intézkedést vagy a támogatási kérelemben szereplő valamennyi intézkedést – az adott tagállam által az intézkedések irányítására vonatkozóan meghozott döntésekkel összhangban – végrehajtották és a helyszínen ellenőrizték. Amennyiben a támogatás általános szabályként csak az intézkedések összességének végrehajtását követően fizethető ki, az első albekezdéstől eltérve a támogatást ki kell fizetni egy-egy végrehajtott intézkedésre, ha a hátralévő intézkedések az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 2. cikkében említett vis maior vagy rendkívüli körülmények következtében nem voltak végrehajthatók. Amennyiben az ellenőrzések során fény derül arra, hogy a támogatási kérelemben szereplő intézkedések összességét az 1306/2013/EU rendelet 2. cikkében említett vis maiortól vagy rendkívüli körülményektől eltérő okokból nem hajtották végre maradéktalanul, és ha az intézkedéscsomag részét képező egyes intézkedésekre már fizettek támogatást, a tagállamok visszavonják a kifizetett támogatást. (2) Az innovációhoz nyújtott támogatás kedvezményezettjei az illetékes kifizető ügynökségektől kérhetik előleg átutalását, amennyiben a nemzeti támogatási program rendelkezik ilyen lehetőségről. Az előleg összege nem haladhatja meg az innovációs beruházáshoz kapcsolódó köztámogatás 20 %-át, és kifizetésének feltétele egy, az előleg összegének 110 %-ára szóló bankgarancia vagy azzal egyenértékű biztosíték nyújtása. Azoknál az innovációs beruházásoknál azonban, amelyek esetében a támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatot a 2014. vagy 2015. pénzügyi évben hozzák meg, az előlegek összege az adott beruházáshoz kapcsolódó köztámogatás akár 50 %-át is elérheti. A 282/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (7) alkalmazásában a teljes előlegösszeget a kifizetése utáni két éven belül kötelező felhasználni az érintett intézkedés végrehajtására. A biztosítékot fel kell szabadítani, ha az illetékes kifizető ügynökség megállapítja, hogy az innovációhoz kapcsolódó állami támogatásnak megfelelő tényleges kiadás összege meghaladja az előleg összegét. (6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról (horizontális rendelet) (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.)." (7) A Bizottság 2012. március 28-i 282/2012/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról (HL L 92., 2012.3.30., 4. o.).”" |
4. |
A 37b. cikk a következőképpen módosul:
|
5. |
A 77. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5) A 65/2011/EK bizottsági rendelet (8) 24. cikkének (1), (2), (3) és (6) bekezdése, valamint 26. cikkének (1) és (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az 1308/2013/EU rendelet 50. és 51. cikkében meghatározott intézkedésekre. (8) A Bizottság 2011. január 27-i 65/2011/EU rendelete a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 25., 2011.1.28., 8. o.).”" |
6. |
Az I–VIIIa. és a VIIIc. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. június 6-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).
(3) A Bizottság 2008. június 27-i 555/2008/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 170., 2008.6.30., 1. o.)
(4) A Bizottság 2014. március 11-i 612/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 555/2008/EK bizottsági rendeletnek a borágazatban megvalósuló nemzeti támogatási programok keretében végrehajtott új intézkedések tekintetében történő módosításáról és ezáltal az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 62. oldalát.)
MELLÉKLET
1. |
Az 555/2008/EK rendelet I. melléklete B. részének helyébe a következő szöveg lép: „B. A 2014 ÉS 2018 KÖZÖTTI PÉNZÜGYI ÉVEK Tagállam (1): Időszak (2): A benyújtás időpontja: Felülvizsgálat száma: A módosítást a Bizottság kéri/a módosítást a tagállam kéri (3)
(1) Kérjük a Kiadóhivatal által használatos betűszavakkal megadni." (2) Borászati évek." (3) A nem megfelelő szövegrész kihúzandó." (4) Az 1234/2007/EK rendelet 103o. cikkének (4) bekezdésében említett tagállamok nem kötelesek kitölteni a C. és az F. pontot.”" |
2. |
A II. melléklet B. része helyébe a következő szöveg lép: „B. A 2014 ÉS 2018 KÖZÖTTI PÉNZÜGYI ÉVEK (5)
|
3. |
A III. melléklet B. része helyébe a következő szöveg lép: „B. A 2014 ÉS 2018 KÖZÖTTI PÉNZÜGYI ÉVEK (7)
|
4. |
A IV. melléklet B. része helyébe a következő szöveg lép: „B. A 2014 ÉS 2018 KÖZÖTTI PÉNZÜGYI ÉVEK
|
5. |
Az V. melléklet B. pontja helyébe a következő szöveg lép: „B. A 2014 ÉS 2018 KÖZÖTTI PÉNZÜGYI ÉVEK Tagállam (12): Időszak: A benyújtás időpontja: A felülvizsgálat száma:
(12) Kérjük a Kiadóhivatal által használatos betűszavakkal megadni." (13) Csak a támogatási programban szereplő intézkedésekre vonatkozó szakaszokat kell kitölteni." (14) A technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése a benyújtott programban meghatározott, nyomon követésre és értékelésre szolgáló kritériumok és mennyiségi mutatók alapján.”" (14) A technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése a benyújtott programban meghatározott, nyomon követésre és értékelésre szolgáló kritériumok és mennyiségi mutatók alapján.”" |
6. |
A VI. melléklet B. része helyébe a következő szöveg lép: „B. A 2014 ÉS 2018 KÖZÖTTI PÉNZÜGYI ÉVEK
|
7. |
A VII. melléklet B. része helyébe a következő szöveg lép: „B. A 2014 ÉS 2018 KÖZÖTTI PÉNZÜGYI ÉVEK
|
8. |
A VIII. melléklet B. része helyébe a következő szöveg lép: „B. A 2014 ÉS 2018 KÖZÖTTI PÉNZÜGYI ÉVEK 1. Promóció a tagállamokban
2. Promóció harmadik országokban
|
9. |
A VIIIa. melléklet B. pontja helyébe a következő szöveg lép: „B. A 2014 ÉS 2018 KÖZÖTTI PÉNZÜGYI ÉVEK 1. A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása az 1234/2007/EK rendelet 103q. cikkének megfelelően
A 2014 és 2018 közötti pénzügyi évek:
|
10. |
A VIIIc. melléklet 2. és 3. táblázata helyébe a következő szöveg lép:
|
(5) Az összegek tartalmazzák azokat a kiadásokat is, amelyek az első, 2009-től 2013-ig tartó ötéves program keretében bevezetett intézkedésekhez kapcsolódnak, de amelyek vonatkozásában a második, 2014-től 2018-ig tartó ötéves program keretében kifizetések teljesítésére kerül sor.
(6) Kérjük a Kiadóhivatal által használatos betűszavakkal megadni.”
(7) Az összegek tartalmazzák azokat a kiadásokat is, amelyek az első, 2009-től 2013-ig tartó ötéves program keretében bevezetett intézkedésekhez kapcsolódnak, de amelyek vonatkozásában a második, 2014-től 2018-ig tartó ötéves program keretében kifizetések teljesítésére kerül sor.
(8) Kérjük a Kiadóhivatal által használatos betűszavakkal megadni.”
(9) Kérjük a Kiadóhivatal által használatos betűszavakkal megadni.
(10) Az adatszolgáltatás határideje: március 1. és június 30.
(11) A nem megfelelő szövegrész kihúzandó.”
(15) Kérjük a Kiadóhivatal által használatos betűszavakkal megadni.
(16) Az adatszolgáltatás határideje: március 1.
(17) A nem megfelelő szövegrész kihúzandó.”
(18) Kérjük a Kiadóhivatal által használatos betűszavakkal megadni.
(19) Az adatszolgáltatás határideje: az előrejelzés esetében minden március 1-je és június 30-a; a felhasználás tekintetében minden március 1-je (első alkalommal 2015-ben).
(20) Az elköltött összeg(ek)nek az érintett projektek e mellékletben feltüntetett számával való elosztásával kell kiszámítani.
(21) A II. mellékletben (az előrejelzések tekintetében) és a VI. mellékletben (a felhasználás tekintetében) bejelentett összeg(ek)nek az e mellékletben feltüntetett érintett területtel való elosztásával kell kiszámítani.
(22) A II. mellékletben (az előrejelzések tekintetében) és a VI. mellékletben (a felhasználás tekintetében) bejelentett összeg(ek)nek az érintett alapok e mellékletben feltüntetett számával való elosztásával kell kiszámítani.
(23) A II. mellékletben (az előrejelzések tekintetében) és a VI. mellékletben (a felhasználás tekintetében) bejelentett összeg(ek)nek az érintett termelők e mellékletben feltüntetett számával való elosztásával kell kiszámítani.
(24) A II. mellékletben (az előrejelzések tekintetében) és a VI. mellékletben (a felhasználás tekintetében) bejelentett összeg(ek)nek az érintett kedvezményezettek e mellékletben feltüntetett számával való elosztásával kell kiszámítani.
(25) A részleteket az I. és az V. mellékletben kell megadni.
(26) A II. mellékletben (az előrejelzések tekintetében) és a VI. mellékletben (a felhasználás tekintetében) bejelentett összeg(ek)nek az érintett hektoliterek e mellékletben feltüntetett számával való elosztásával kell kiszámítani.”
(27) A nem megfelelő szövegrész kihúzandó.
(28) Az adatszolgáltatás határideje: az előrejelzés esetében minden március 1-je és június 30-a; a felhasználás tekintetében minden március 1-je (első alkalommal 2015-ben).
(29) Beleértve azt az esetet is, ha a promóciós intézkedést egy vagy több másik tagállammal együttműködve szervezik.”
(30) Kérjük a Kiadóhivatal által használatos betűszavakkal megadni.
(31) Az adatszolgáltatás határideje: minden évben december 1., első alkalommal 2014. december 1.
(***) |
Részben már tartalmazza a 2. és a 3. oszlop. |
(32) Adott esetben.”
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/95 |
A BIZOTTSÁG 615/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2014. június 6.)
az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az olívaolaj- és az étkezésiolajbogyó-ágazat támogatásához kapcsolódó munkaprogramok tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (2) bekezdésére, 58. cikke (4) bekezdésére, 62. cikke (2) bekezdésére, 63. cikke (5) bekezdésére, 64. cikke (7) bekezdésére és 66. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 31. cikkére,
mivel:
(1) |
Az 1308/2013/EU rendelet szabályokat állapít meg az olívaolaj- és az étkezésiolajbogyó-ágazatban megvalósuló támogatási programok vonatkozásában. Az említett rendelettel létrehozott új jogi szabályozás megfelelő működésének és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kapott olyan végrehajtási aktusok elfogadására, amelyek meghatározzák a szabályozásnak a szóban forgó munkaprogramok tekintetében történő alkalmazásához szükséges intézkedéseket. Ezen aktusoknak a 611/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (3) hatályon kívül helyezett 867/2008/EK rendeletben előírt szabályok helyébe kell lépniük. |
(2) |
Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a termelő tagállamok megkezdjék az olívaolaj- és az étkezésiolajbogyó-ágazatra vonatkozó támogatási rendszer működtetését, meg kell állapítani a munkaprogramokkal és azok módosításaival, az uniós finanszírozás folyósításával – többek között az előlegfizetéssel –, a letétbe helyezendő biztosítékok összegével, az ellenőrzésekkel, a vizsgálati jelentésekkel, valamint a munkaprogramok végrehajtása terén tapasztalt szabálytalanságok és gondatlanságok esetében alkalmazandó korrekciókkal és szankciókkal kapcsolatos eljárásokat. |
(3) |
Az egyes tagállamok rendelkezésére álló finanszírozási összeg megfelelő módon történő felhasználása érdekében éves eljárásrendet kell kialakítani a következő évre elfogadott munkaprogramok módosítását illetően, biztosítva ezáltal, hogy figyelembe lehessen venni az eredeti feltételekhez képest esetlegesen végrehajtandó, kellően indokolt változtatásokat. Célszerű továbbá lehetővé tenni a tagállamok számára azon feltételek meghatározását, amelyek révén a munkaprogramok tartalma és költségvetése módosítható anélkül, hogy túllépnék a termelő tagállamok által az 1308/2013/EU rendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében visszatartott éves összeget. A munkaprogramok módosítása esetére és annak érdekében, hogy a munkaprogramok végrehajtása rugalmasan történjen, helyénvaló meghatározni a kérelem benyújtásának határidejét. |
(4) |
Annak érdekében, hogy a kedvezményezett olajbogyó-termesztő és olívaolaj-termelő szervezetek időben megkezdhessék a munkaprogramok végrehajtását, indokolt úgy rendelkezni, hogy e szervezetek – az 1306/2013/EU rendeletben foglalt feltételek mellett letétbe helyezett biztosíték ellenében – a jóváhagyott munkaprogram alkalmazásának egyes éveire előirányzott uniós hozzájárulás legfeljebb 90 %-áig terjedő mértékű előleget kaphassanak. Meg kell határozni a szóban forgó előleg kifizetésére vonatkozó részletes szabályokat. |
(5) |
Indokolt előírni az elismert termelői szervezetek, az elismert termelői szervezetek társulásai és az elismert szakmaközi szervezetek (a továbbiakban: kedvezményezett szervezetek) számára, hogy – konkrét határidőket betartva – nyújtsanak be finanszírozás iránti kérelmet a tagállami kifizető ügynökséghez. Indokolt továbbá előírni, hogy e kérelmet az illetékes hatóság által rendelkezésre bocsátandó minta alapján kell elkészíteni, és mellékelni kell hozzá a munkaprogramok megvalósításával és a felmerült kiadásokkal kapcsolatos igazoló dokumentumokat. Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tagállami kifizető ügynökség csak a munkaprogram egészének megvalósulása, az igazoló dokumentumok megvizsgálása és az ellenőrzések végrehajtása után fizesse ki a finanszírozás összegét és szabadítsa fel a biztosítékot. |
(6) |
A munkaprogramok hatékony irányítása érdekében helyénvaló, hogy az érintett tagállamok a kedvezményezett szervezetek kockázatelemzéssel kiválasztott mintájára vonatkozó helyszíni ellenőrzési tervet dolgozzanak ki, és ellenőrizzék, hogy valóban teljesülnek-e az uniós finanszírozás odaítéléséhez kapcsolódó feltételek. Elő kell írni, hogy minden egyes helyszíni ellenőrzésről részletes vizsgálati jelentést kell készíteni. Szükség van továbbá arra is, hogy a tagállamok az elkövetett szabálytalanságok vonatkozásában megfelelő korrekció- és szankciórendszert hozzanak létre, amely lehetővé teszi minden jogosulatlanul kifizetett összeg – adott esetben kamatokkal együtt történő – visszafizettetését. |
(7) |
Annak biztosítására, hogy a munkaprogramok végrehajtásának nyomon követése és a programok értékelése a teljes végrehajtási időszak során lehetséges legyen, szükséges, hogy a kedvezményezett szervezetek jelentést készítsenek a tevékenységeikről, és megküldjék azt az érintett tagállamok nemzeti hatóságainak. Rendelkezni kell e jelentések Bizottsághoz történő továbbításáról is. |
(8) |
Az olívaolaj- és az étkezésiolajbogyó-ágazat piacának figyelemmel kísérése és igazgatása terén végrehajtott munkaprogramok összhatásának növelése érdekében elő kell írni, hogy a kedvezményezett szervezetek és a tagállamok internetes honlapjaikon tegyék közzé a meghozott intézkedések eredményeit. |
(9) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Hatály
Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg az 1308/2013/EU rendeletnek az olívaolaj- és az étkezésiolajbogyó-ágazati munkaprogramok végrehajtása, módosítása, a támogatások folyósítása (az előlegfizetést is beleértve), továbbá a munkaprogram jóváhagyásának kérelmezése és támogatási előleg fizetése esetén követendő eljárások és az ezek kapcsán letétbe helyezendő biztosíték tekintetében történő alkalmazására vonatkozóan.
2. cikk
A munkaprogramok módosítása
(1) A kedvezményezett szervezetek – a tagállam által meghatározandó eljárás keretében – kérhetik a már jóváhagyott munkaprogramjaik tartalmának és költségvetésének módosítását, feltéve, hogy ez nem eredményezi az 1308/2013/EU rendelet 29. cikkének (2) bekezdésében előírt összeg túllépését.
(2) A munkaprogram módosítása iránti kérelmekhez – a különálló munkaprogramok egyesítése iránti kérelmeket is ideértve – minden esetben igazoló dokumentumokat kell mellékelni, amelyek megjelölik a javasolt módosítások okát, jellegét és következményeit. A kedvezményezett szervezet a kérelmet legkésőbb a munkaprogram végrehajtásának évét megelőző év december 31-ig benyújtja a tagállam illetékes hatóságának.
(3) Olyan kedvezményezett szervezetek egyesülése esetén, amelyek korábban külön munkaprogrammal rendelkeztek, az érintett szervezetek e munkaprogramokat az egyesülést követő év január 1-jéig párhuzamosan és elkülönítve működtetik.
Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok az egyesült kedvezményezett szervezetek kérésére, kellően indokolt esetben engedélyezhetik, hogy az érintett szervezetek munkaprogramjaikat egyesítés nélkül, párhuzamosan hajtsák végre.
(4) A munkaprogram módosításai két hónappal a módosítás iránti kérelemnek az illetékes hatósághoz való beérkezését követően válnak alkalmazandóvá, kivéve, ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a beterjesztett módosítások nem felelnek meg a vonatkozó feltételeknek. Ebben az esetben a hatóság tájékoztatja erről a kedvezményezett szervezetet, amely – adott esetben – benyújtja munkaprogramjának átdolgozott változatát.
(5) Ha a kedvezményezett szervezetnek odaítélt uniós finanszírozás összege kisebb, mint a jóváhagyott munkaprogramban szereplő összeg, a kedvezményezett programját a számára biztosított finanszírozás mértékéhez igazíthatja. A kedvezményezett kérelmet nyújt be az illetékes hatósághoz e programmódosítás jóváhagyása iránt.
(6) A (2) és a (4) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóság egy adott munkaprogram végrehajtása során is elfogadhat a munkaprogram valamely intézkedését érintő módosításokat, feltéve, hogy:
a) |
a kedvezményezett szervezet két hónappal az érintett intézkedés végrehajtásának kezdete előtt értesíti az illetékes hatóságot az intézkedés módosításáról; |
b) |
az értesítést igazoló dokumentumok egészítik ki, amelyek megjelölik a javasolt módosítás okát, jellegét és következményeit, és bizonyítják, hogy a szóban forgó módosítás nem változtatja meg a munkaprogram eredeti célkitűzését; |
c) |
az érintett intézkedés területéhez rendelt keretösszeg változatlan marad; |
d) |
az érintett intézkedés területén belül az intézkedések közötti átcsoportosítások összege nem haladja meg a 40 000 EUR-t. |
(7) Ha az illetékes hatóság az intézkedés módosítására vonatkozó értesítés időpontjától számított egy hónapon belül nem emel kifogást azon az alapon, hogy nem teljesülnek a (6) bekezdésben említett feltételek, a módosítás elfogadottnak tekintendő.
3. cikk
Előlegek
(1) A 611/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (3) bekezdésének h) pontja szerinti előlegkérelmet benyújtó kedvezményezett szervezet az e cikk (2) bekezdésében említett feltételeknek megfelelően a jóváhagyott munkaprogramban az egyes évekre előirányzott uniós hozzájárulás legfeljebb 90 %-áig terjedő mértékű előleget kap.
(2) A tagállam a jóváhagyott munkaprogram minden egyes végrehajtási évének kezdő hónapját követő hónap vége előtt folyósítja az (1) bekezdésben említett előleg összegének felét első részletként a kedvezményezett szervezetnek. Az előlegnek a szóban forgó összeg másik felével megegyező második részletét a tagállam a (3) bekezdésben említett ellenőrzést követően folyósítja.
(3) A tagállam az előleg második részletének folyósítása előtt ellenőrzi, hogy az első részlet ténylegesen felhasználásra került és a kapcsolódó intézkedések végrehajtása megtörtént. Ezt az ellenőrzést a tagállam a 9. cikkben említett éves jelentés, illetve a 7. cikkben előírt vizsgálati jelentés alapján végzi el.
4. cikk
Letétbe helyezendő biztosíték
(1) A 3. cikkben említett előlegek nyújtásának feltétele, hogy az érintett kedvezményezett szervezet az 1306/2013/EU rendelet 66. cikke (1) bekezdésének megfelelően az igényelt előleg 110 %-ának megfelelő összegre szóló biztosítékot helyezzen letétbe.
(2) A tagállam által meghatározandó határidőig, de legkésőbb március 31-ig az érintett kedvezményezett szervezetek az első részlet keretében ténylegesen teljesített és a tagállam által ellenőrzött kiadások teljes összegének erejéig kérhetik az érintett tagállamtól az (1) bekezdésben említett biztosíték felszabadítását. A tagállam meghatározza és ellenőrzi az ilyen kérelemhez csatolandó igazoló dokumentumokat, és legkésőbb a kérelem benyújtásának hónapját követő második hónap folyamán felszabadítja az érintett kiadásoknak megfelelő biztosítékot.
5. cikk
Az uniós finanszírozás folyósítása
(1) Az uniós finanszírozásnak az 1308/2013/EU rendelet 29. cikkének (2) bekezdése alapján történő folyósítása érdekében a kedvezményezett szervezet a tagállam által megállapított határidőn belül, de legkésőbb a munkaprogram egyes végrehajtási éveit követő év június 30-ig kifizetés iránti kérelmet nyújt be a tagállam kifizető ügynökségének.
A tagállam kifizető ügynöksége azt követően fizetheti ki a kedvezményezett szervezeteknek a munkaprogram egyes végrehajtási éveinek megfelelő uniós finanszírozás fennmaradó részét, hogy a 9. cikkben említett éves jelentés, illetve a 7. cikkben említett vizsgálati jelentés alapján ellenőrizte, hogy a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelően, két részletben kifizetett előleghez kapcsolódó intézkedéseket ténylegesen végrehajtották.
A június 30. után benyújtott, uniós finanszírozás iránti kérelmeket minden esetben el kell utasítani, és a munkaprogram finanszírozásának terhére nyújtott előleg címén esetlegesen felvett összegeket a 8. cikkben előírt eljárás szerint vissza kell fizetni.
(2) Az uniós finanszírozás iránti kérelmet a tagállam illetékes hatósága által rendelkezésre bocsátandó minta szerint kell elkészíteni. Ahhoz, hogy a kérelem befogadható legyen, csatolni kell hozzá a következő dokumentumokat:
a) |
egy olyan jelentés, amely tartalmazza a következő elemeket:
|
b) |
a munkaprogram végrehajtási időszaka alatt felmerült kiadások kifizetését igazoló számlák és banki dokumentumok; |
c) |
adott esetben a kedvezményezett szervezetek és az érintett tagállam pénzügyi hozzájárulásainak tényleges kifizetését igazoló dokumentumok. |
(3) Minden olyan kérelmet, amely esetében nem teljesülnek az (1) és a (2) bekezdésben előírt feltételek, be nem fogadhatónak kell minősíteni és el kell utasítani. Az érintett kedvezményezett szervezet a tagállam által megállapítandó határidőn belül új finanszírozási kérelmet nyújthat be, amelyhez mellékeli a hiányzó igazoló dokumentumokat és elemeket.
(4) A végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódó, a munkaprogram végrehajtási időszakának végétől számított két hónapos időszak lejárta után kifizetett költségekre vonatkozó kérelmeket minden esetben el kell utasítani.
(5) Legkésőbb három hónappal a finanszírozás iránti kérelem és a (2) bekezdésben említett igazoló dokumentumok benyújtása után, az igazoló dokumentumok megvizsgálását és a 6. cikkben említett ellenőrzések elvégzését követően a tagállam kifizeti az uniós finanszírozásból járó összeget, és adott esetben felszabadítja a 4. cikkben említett biztosítékot. A 611/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (3) bekezdésének g) pontjában említett biztosíték a teljes munkaprogram befejezése, az igazoló dokumentumok megvizsgálása és a 6. cikkben említett ellenőrzések elvégzése után szabadítható fel.
6. cikk
Helyszíni ellenőrzések
(1) A tagállamok ellenőrzik, hogy az uniós finanszírozás odaítélésének feltételei teljesülnek-e, különös tekintettel a következő szempontokra:
a) |
az 1308/2013/EU rendelet 152., 154., 156., 157. és 158. cikkében említett kedvezményezettek elismerésére vonatkozó feltételek teljesülése; |
b) |
a jóváhagyott munkaprogramok végrehajtása, különös tekintettel a beruházási és a szolgáltatási intézkedésekre; |
c) |
a ténylegesen felmerült kiadások az igényelt finanszírozáshoz viszonyítva, valamint az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat érintett szereplőinek pénzügyi hozzájárulása. |
(2) A tagállam illetékes hatóságai megvalósítják a munkaprogramok ellenőrzésére irányuló tervet, amely a kedvezményezett szervezetek kockázatelemzéssel kiválasztott, az egyes években az 1308/2013/EU rendelet 29. cikke értelmében uniós finanszírozásban részesülő szervezetek legalább 30 %-ára kiterjedő mintáján alapul. A mintát oly módon kell kiválasztani, hogy:
a) |
a jóváhagyott munkaprogram végrehajtása során – az előleg folyósítása után, de az uniós finanszírozás utolsó részletének folyósítása előtt – legalább egyszer sor kerüljön a termelői szervezetek és társulásaik mindegyikének helyszíni ellenőrzésére; |
b) |
az összes szakmaközi szervezetet vessék alá ellenőrzésnek valamennyi jóváhagyott munkaprogram minden egyes évében. Amennyiben e szervezetek az adott évben előleget kaptak, az ellenőrzést az előleg folyósításának időpontját követően kell elvégezni. |
Amennyiben az ellenőrzések szabálytalanságokra derítenek fényt, az illetékes hatóság további ellenőrzéseket hajt végre az adott év folyamán, és növeli a következő évben ellenőrizendő kedvezményezett szervezetek számát.
(3) Az illetékes hatóság az ellenőrizendő kedvezményezett szervezeteket a következő kritériumokon alapuló kockázatelemzés segítségével jelöli ki:
a) |
a jóváhagyott munkaprogram finanszírozási összege; |
b) |
a munkaprogram keretében finanszírozott intézkedések jellege; |
c) |
a munkaprogramok végrehajtása terén elért haladás mértéke; |
d) |
a korábbi helyszíni ellenőrzések megállapításai vagy az 1308/2013/EU rendelet 154. cikkének (4) bekezdésében és 158. cikke (5) bekezdésében említett elismerési eljárás keretében végzett ellenőrzések; |
e) |
a tagállamok által meghatározandó egyéb kockázati tényezők. |
(4) A helyszíni ellenőrzéseket előzetes bejelentés nélkül kell elvégezni. Az ellenőrzés gyakorlati lebonyolításának megkönnyítése érdekében azonban az ellenőrizendő kedvezményezett szervezetet legfeljebb 48 órával az ellenőrzés előtt értesíteni lehet.
(5) Az egyes helyszíni ellenőrzések időtartama az elfogadott munkaprogram megvalósítása terén elért haladás, valamint a beruházásokra és az igénybe vett szolgáltatásokra fordított kiadások mértékétől függ.
7. cikk
Vizsgálati jelentések
A 6. cikkben említett helyszíni ellenőrzésekről minden esetben részletes vizsgálati jelentést kell készíteni, amelynek többek között a következőket kell tartalmaznia:
a) |
az ellenőrzés dátuma és időtartama; |
b) |
a jelenlévők névsora; |
c) |
az ellenőrzött számlák jegyzéke; |
d) |
a kiválasztott számlák hivatkozási adatai abban a vásárlásokra, illetve eladásokra vonatkozó nyilvántartásban és héanyilvántartásban, amelybe a kiválasztott számlákat bejegyezték; |
e) |
a kiválasztott összegek kifizetését igazoló banki dokumentumok; |
f) |
a helyszíni ellenőrzés során külön megvizsgált, már végrehajtott intézkedések megjelölése; |
g) |
az ellenőrzés eredménye. |
8. cikk
Jogosulatlanul kifizetett összegek és szankciók
(1) Abban az esetben, ha az 1308/2013/EU rendelet 154. és 158. cikkében említett elismerés visszavonására amiatt kerül sor, hogy a kedvezményezett szervezet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem teljesítette kötelezettségeit, a kedvezményezett szervezet a munkaprogram egésze tekintetében elveszíti az uniós finanszírozás igénybevételére való jogosultságát.
(2) Ha valamely intézkedés végrehajtása nem a munkaprogramnak megfelelően történik, a kedvezményezett szervezet a szóban forgó intézkedésre vonatkozóan elveszíti finanszírozási jogosultságát.
(3) Abban az esetben, ha valamely, a későbbiekben nem támogathatónak bizonyuló intézkedés az elfogadott munkaprogram keretében megvalósult, a tagállam határozhat úgy, hogy folyósítja a megfelelő finanszírozási összeget, vagy nem térítteti vissza a már folyósított összegeket, ha hasonló esetekben ilyen döntés hozható a nemzeti költségvetés terhére, és ha a kedvezményezett szervezet nem követett el gondatlanságot vagy szándékos mulasztást.
(4) Súlyos gondatlanság vagy hamis adatok szolgáltatása esetén a kedvezményezett szervezetet ki kell zárni:
a) |
a közfinanszírozásból a teljes munkaprogram tekintetében, valamint |
b) |
az 1308/2013/EU rendelet 29. cikke szerinti uniós finanszírozásból az azon időszakot követő hároméves időszak egésze tekintetében, amelyre vonatkozóan a szabálytalanság megállapítást nyert. |
(5) Amennyiben valamely kedvezményezett szervezet az (1), a (2) és a (4) bekezdés értelmében elveszíti a finanszírozás igénybevételére való jogosultságát, az illetékes hatóság visszatérítteti a szóban forgó szervezet számára köztámogatásként már folyósított összeget.
(6) Az uniós hozzájárulásnak az (5) bekezdés alapján visszatéríttetett összegeit adott esetben kamatokkal kell növelni, amelyeket a következő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani:
a) |
a kifizetés és a kedvezményezett általi visszatérítés között eltelt időszak; |
b) |
az Európai Központi Bank elsődleges refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a jogosulatlanul teljesített kifizetés napján érvényes kamatláb, amelyet három százalékponttal meg kell növelni. |
(7) Az uniós finanszírozásból származó, e cikk alapján visszatéríttetett összegeket a kifizető ügynökség számára kell folyósítani, és le kell vonni az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által finanszírozott kiadásokból.
9. cikk
A kedvezményezett szervezetek jelentése
(1) A kedvezményezett szervezetek minden év május 1-je előtt éves jelentést nyújtanak be az illetékes nemzeti hatóságoknak a munkaprogram előző évi végrehajtásáról. Ez a jelentés a következőket tartalmazza:
a) |
a munkaprogram végrehajtott, illetve folyamatban lévő szakaszai; |
b) |
a munkaprogramok főbb módosításai; |
c) |
a már elért eredmények értékelése a 611/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (3) bekezdésének f) pontjában előírt mutatók alapján. |
A munkaprogram végrehajtásának utolsó évére vonatkozóan az első albekezdésben előírt jelentést zárójelentéssel kell felváltani.
(2) A zárójelentésnek értékelést kell adnia a munkaprogramról, és tartalmaznia kell legalább a következőket:
a) |
a 611/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (3) bekezdésének f) pontjában előírt mutatókon és egyéb lényeges kritériumokon alapuló beszámoló, amely ismerteti, hogy a program célkitűzései milyen mértékben valósultak meg; |
b) |
a munkaprogram módosításait bemutató beszámoló; |
c) |
adott esetben a következő munkaprogram elkészítésénél figyelembe veendő tényezők. |
(3) Az intézkedések végrehajtásának keretében a 611/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján gyűjtött adatokat és elkészített tanulmányokat az adott intézkedés végrehajtását követően közzé kell tenni a kedvezményezett szervezet internetes honlapján.
10. cikk
Tagállami értesítések
(1) Az illetékes hatóságok az új hároméves munkaprogram végrehajtásának megkezdése előtt, de legkésőbb az előző program lezárultát követő év január 31-ig értesítik a Bizottságot az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos nemzeti intézkedésekről, különös tekintettel az alábbiakat érintő intézkedésekre:
a) |
az 1308/2013/EU rendelet 152., 156. és 157. cikkében említett kedvezményezett szervezetek elismerésére vonatkozó feltételek; |
b) |
a 611/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában elfogadott, a támogatható intézkedéseket pontosabban meghatározó kiegészítő feltételek; |
c) |
az olívaolaj- és az étkezésiolajbogyó-ágazatnak a 611/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett irányvonalai és prioritásai, valamint a szóban forgó felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett mennyiségi és minőségi hatékonysági mutatók; |
d) |
a 2. cikk (3) bekezdésében említett határidő; |
e) |
a 3. cikkben említett előlegfizetési rendszer szabályai és – adott esetben – a nemzeti finanszírozás kifizetési rendszere; |
f) |
a 6. cikkben említett ellenőrzések és a 8. cikkben előírt szankciók és korrekciók alkalmazása. |
(2) A jóváhagyott munkaprogramok minden egyes végrehajtási évében legkésőbb május 1-jéig az illetékes hatóságok megküldik a Bizottságnak a következőkre vonatkozó adatokat:
a) |
a munkaprogramok és azok jellemzői a kedvezményezett szervezetek típusai, az érintett területek és intézkedések, valamint a regionális körzetek szerint csoportosítva; |
b) |
az egyes munkaprogramokra kiutalt finanszírozási összeg; |
c) |
a munkaprogramok teljes időszakára vonatkozó uniós finanszírozási ütemterv költségvetési évenként. |
(3) A jóváhagyott munkaprogramok minden egyes végrehajtási évében legkésőbb október 20-ig az illetékes hatóságok megküldik a Bizottságnak az e rendelet végrehajtásáról szóló jelentést, amely legalább a következő információkat tartalmazza:
a) |
a finanszírozott munkaprogramok száma, a kedvezményezettek, az olajfaligetek területe, az olajsajtolók és a feldolgozóüzemek, valamint az olívaolaj és az étkezési olajbogyó érintett mennyisége; |
b) |
az egyes területekre vonatkozóan kidolgozott intézkedések jellemzői; |
c) |
a tervezett és a ténylegesen végrehajtott intézkedések közötti eltérések és ezek kihatása a kiadások szintjére; |
d) |
a munkaprogramok elbírálása és értékelése, többek között az 5. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett értékelés figyelembevételével; |
e) |
a 6. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésekre, illetve a 7. cikk szerinti vizsgálati jelentésekre vonatkozó statisztikák, valamint a 8. cikknek megfelelően alkalmazott szankciók vagy korrekciók; |
f) |
kiadások munkaprogramok, valamint területek és intézkedések szerinti bontásban, valamint az uniós, a nemzeti és a kedvezményezett szervezetek által nyújtott pénzügyi hozzájárulások. |
(4) Az e cikkben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendelet (4) rendelkezéseinek megfelelően kell megküldeni.
(5) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a 611/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedések lezárása után internetes honlapjukon közzéteszik azokat az adatokat és tanulmányokat, amelyek gyűjtésére, illetve készítésére a szóban forgó intézkedések végrehajtása keretében került sor.
11. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. június 6-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(3) A Bizottság 2014. március 11-i 611/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az olívaolaj-ágazatot és az étkezési olajbogyót termesztő ágazatot érintő támogatási programok tekintetében történő kiegészítéséről (Lásd e Hivatalos Lap 55. oldalát).
(4) A Bizottság 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK rendelete a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 228., 2009.9.1., 3. o.).
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/103 |
A BIZOTTSÁG 616/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2014. június 6.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
(2) |
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. június 6-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Jerzy PLEWA
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
AL |
46,1 |
MK |
38,5 |
|
TR |
74,3 |
|
ZZ |
53,0 |
|
0707 00 05 |
MK |
30,7 |
TR |
106,0 |
|
ZZ |
68,4 |
|
0709 93 10 |
MA |
68,1 |
TR |
114,2 |
|
ZZ |
91,2 |
|
0805 50 10 |
AR |
120,1 |
TR |
118,2 |
|
ZA |
130,7 |
|
ZZ |
123,0 |
|
0808 10 80 |
AR |
106,1 |
BR |
84,0 |
|
CL |
107,1 |
|
CN |
98,5 |
|
NZ |
142,1 |
|
US |
169,1 |
|
UY |
164,7 |
|
ZA |
96,8 |
|
ZZ |
121,1 |
|
0809 10 00 |
TR |
248,1 |
ZZ |
248,1 |
|
0809 29 00 |
TR |
372,3 |
ZZ |
372,3 |
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
HATÁROZATOK
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/105 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2014. május 26.)
az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről
(2014/335/EU, Euratom)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 311. cikke harmadik bekezdésére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) |
Az Unió saját forrásainak rendszere megfelelő forrásokat kell, hogy biztosítson az uniós politikák szabályos fejlesztéséhez, figyelemmel a szigorú költségvetési fegyelem szükségességére is. A saját források rendszerének fejlesztése hozzájárulhat, és indokolt, hogy hozzájáruljon a tagállamok szélesebb körű költségvetési konszolidációs törekvéseinek a végrehajtásához és – a lehető legnagyobb mértékben – az uniós szakpolitikák fejlesztéséhez. |
(2) |
E határozat a nemzeti szuverenitás maradéktalan tiszteletben tartása érdekében csak akkor léphet hatályba, ha saját alkotmányos követelményeinek megfelelően azt minden tagállam jóváhagyta. |
(3) |
Az Európai Tanács a 2013. február 7–8-i ülésén többek között arra a következtetésre jutott, hogy a saját forrásokról szóló szabályokat az egyszerűség, az átláthatóság és a méltányosság általános céljainak figyelembevételével kell megállapítani. Ezeknek a szabályoknak – az Európai Tanács 1984. évi fontainebleau-i ülésének vonatkozó következtetéseivel összhangban – ezért biztosítaniuk kell, hogy egyetlen tagállamra se nehezedjen gazdasági helyzetéhez képest túlzott költségvetési teher. Ezért helyénvaló egyes tagállamokkal kapcsolatban külön rendelkezéseket hozni. |
(4) |
Az Európai Tanács 2013. február 7–8-i ülésén elfogadott következtetések értelmében Németországra, Hollandiára és Svédországra, kizárólag a 2014–2020-as időszak tekintetében, a hozzáadottérték-adóból (HÉA) származó saját forrásokra vonatkozóan csökkentett lehívási mértéket kell alkalmazni. A következtetések szerint továbbá csökkentés alkalmazandó egyrészt – kizárólag a 2014–2020-as időszakban – Dánia, Hollandia és Svédország bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló éves hozzájárulásának bruttó összegére, másrészt – kizárólag a 2014–2026-as időszakban – Ausztria éves GNI-alapú hozzájárulásának bruttó összegére. Az Európai Tanács a 2013. február 7–8-i ülésén megállapította, hogy továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyság javát szolgáló jelenlegi korrekciós mechanizmus. |
(5) |
Az Európai Tanács 2013. február 7–8-i következtetései szerint a tradicionális saját források beszedésének rendszere változatlan marad. A tagállamok azonban 2014. január 1-jétől beszedési költség címén megtartják az általuk beszedett összegek 20 %-át. |
(6) |
A szigorú költségvetési fegyelem biztosítása érdekében, valamint figyelembe véve a FISIM saját forrásokra történő alkalmazására vonatkozó határozat értelmében a saját források és a kötelezettségvállalási előirányzatok felső korlátjának módosításáról szóló 2010. április 16-i bizottsági közleményt, a saját források felső értékhatárát célszerű a kifizetési előirányzatok esetében a tagállamok összesített, piaci árakon számolt GNI-jének 1,23 %-ában, a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében pedig a tagállamok összesített GNI-jének 1,29 %-ában megállapítani. Ezek a felső értékhatárok az ESA 95 rendszer alapján kerültek meghatározásra, többek között a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díja (FISIM) tekintetében is, mivel ennek a határozatnak az elfogadásakor még nem álltak rendelkezésre olyan adatok, amelyek a számláknak az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) által létrehozott, felülvizsgált európai rendszerén (a továbbiakban: ESA 2010) alapulnak. Annak érdekében, hogy az Unió rendelkezésére bocsátott pénzügyi források összege változatlan maradjon, helyénvaló kiigazítani ezeket a GNI százalékában kifejezett felső értékhatárokat. Ezt a kiigazítást végre kell hajtani, amint a tagállamok továbbították az ESA 2010 rendszer alapján összeállított adataikat. Amennyiben az ESA 2010 valamely módosítása jelentős változásokat eredményezne a GNI szintjében, a saját források és a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében megállapított felső értékhatárokat ismét ki kell igazítani. |
(7) |
Az Európai Tanács a 2013. február 7–8-i ülésén felszólította a Tanácsot, hogy folytassa a munkát az új héa-alapú saját forrás kialakításáról szóló bizottsági javaslat ügyében úgy, hogy az a lehető legegyszerűbb és legátláthatóbb legyen, szorosabban kapcsolódjon az uniós héa-politikához és a tényleges héa-bevételekhez, valamint hogy minden tagállam adófizetői tekintetében biztosítsa az egyenlő bánásmódot. Az Európai Tanács megállapította, hogy az új héa-alapú saját forrás felválthatná a jelenlegi héa-alapú saját forrást. Az Európai Tanács továbbá nyugtázta, hogy a Tanács 2013. január 22-én elfogadta a pénzügyi tranzakciós adó területén létrehozandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról szóló tanácsi határozatot (2). Felkérte a részt vevő tagállamokat annak megvizsgálására, hogy képezheti-e ez a jövőben az uniós költségvetés új saját forrásának alapját. Az Európai Tanács megállapította, hogy ez nem lenne hatással a részt nem vevő tagállamokra, és nem befolyásolná az Egyesült Királyság esetében alkalmazandó korrekció kiszámítását. |
(8) |
Az Európai Tanács a 2013. február 7–8-i ülésén úgy határozott, hogy létre kell hozni az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló tanácsi rendeletet, az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 311. cikkének negyedik bekezdése szerint. Ennek megfelelően a rendeletben általános rendelkezéseket kell megállapítani a saját források valamennyi típusára vonatkozóan, valamint meg kell állapítani azokat a rendelkezéseket, melyek esetében a Szerződésben meghatározott megfelelő parlamenti felügyelet szükséges. Ide tartozik különösen az éves költségvetési maradvány kiszámításával és elszámolásával kapcsolatos eljárás, valamint a bevételek ellenőrzésének és felügyeletének különböző vonatkozásai. |
(9) |
A koherencia, a folytonosság és a jogbiztonság érdekében rendelkezéseket kell megállapítani a 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatban (3) bevezetett rendszerről az ezen határozat nyomán létrejövő új rendszerre való átállásról. |
(10) |
A 2007/436/EK, Euratom határozatot hatályon kívül kell helyezni. |
(11) |
Ezen határozat alkalmazásában minden pénzösszeget euróban kell kifejezni. |
(12) |
Konzultációra került sor az Európai Számvevőszékkel és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, amelyek véleményt nyilvánítottak (4). |
(13) |
A saját források új rendszerére való átállás biztosítása és a pénzügyi évhez való igazodás érdekében indokolt, hogy ez a határozat 2014. január 1-jén lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Tárgy
E határozat megállapítja az Unió saját forrásainak allokációjára vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 311. cikke értelmében biztosítható legyen az Unió éves költségvetésének finanszírozása.
2. cikk
A saját források kategóriái és kiszámításuk sajátos módszerei
(1) Az Unió költségvetésében a saját forrásokat a következőkből származó bevételek alkotják:
a) |
tradicionális saját források: lefölözések, díjak, kiegészítő vagy kompenzációs összegek, kiegészítő összegek vagy tényezők, a közös vámtarifa szerinti vámok és egyéb olyan vámok, amelyeket a harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében az Unió intézményei már megállapítottak vagy meg fognak állapítani, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó, hatályát vesztett szerződés hatálya alá tartozó termékekre kiszabott vámok, valamint a cukorágazat piacának közös szervezése keretein belül megállapított hozzájárulások és egyéb illetékek; |
b) |
a (4) bekezdés második albekezdésének sérelme nélkül az összes tagállamra érvényes egységes kulcs alkalmazása a harmonizált hozzáadottérték-adó alapjára, amely alapot az uniós szabályok alapján állapítják meg. Az e célból figyelembe vett adóalap egyik tagállam esetében sem haladhatja meg a (7) bekezdésben meghatározott GNI 50 %-át; |
c) |
az (5) bekezdés második albekezdésének sérelme nélkül a költségvetési eljárás alapján, valamennyi egyéb bevétel összegének figyelembevételével meghatározott egységes kulcsnak valamennyi tagállam összesített GNI-jére történő alkalmazása. |
(2) Az Unió költségvetésében szereplő saját forrásnak minősül a bármilyen olyan új teherből származó bevétel, amelyet valamely közös politika keretében az EUMSZ-nek megfelelően vezettek be, feltéve, hogy betartották az EUMSZ 311. cikke szerinti eljárást.
(3) A tagállamok beszedési költség címén megtartják az (1) bekezdés a) pontjában említett összegek 20 %-át.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában említett egységes kulcs 0,30 %.
Kizárólag a 2014–2020-as időszak tekintetében a hozzáadottérték-adóból származó saját forrás lehívási mértéke Németország, Hollandia és Svédország esetében 0,15 %-ban kell rögzíteni.
(5) Valamennyi tagállam GNI-jére az (1) bekezdés c) pontjában említett egységes kulcsot kell alkalmazni.
Kizárólag a 2014–2020-as időszak tekintetében Dánia, Hollandia és Svédország éves GNI-alapú hozzájárulását bruttó 130 millió, 695 millió, illetve 185 millió EUR-val kell csökkenteni. Ausztria éves GNI-alapú hozzájárulását 2014-ben bruttó 30 millió, 2015-ben bruttó 20 millió, 2016-ban pedig bruttó 10 millió EUR-val kell csökkenteni. Ezeket az összegeket a 2011-es árak alapján kell megállapítani, és azokat a folyó árakhoz kell igazítani az EU-ra vonatkozó aktuális, euróban kifejezett és az előzetes költségvetési tervezet kidolgozásakor rendelkezésre álló GDP-deflátornak az alkalmazásával, amelyet a Bizottság ad meg. Ezeket a bruttó csökkentéseket az Egyesült Királyság javára történő korrekciónak az e határozat 4. és 5. cikkében említett számítása és finanszírozása után kell nyújtani, amelyre így e csökkentések nincsenek hatással. A bruttó csökkentés finanszírozásában valamennyi tagállam részt vesz.
(6) Amennyiben a pénzügyi év elején a költségvetést még nem fogadták el, az új kulcsok hatálybalépéséig a meglévő héa- és GNI-lehívási kulcsokat kell alkalmazni.
(7) Az (1) bekezdés c) pontjában említett GNI a Bizottság által az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: ESA 2010) alkalmazva megállapított, piaci árakon számított éves GNI-értéket jelenti.
Amennyiben az ESA 2010 módosításai jelentős változásokat eredményeznek az (1) bekezdés c) pontjában említett GNI-adatban, a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúan eljárva és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy ezeket a módosításokat alkalmazni kell-e ennek a határozatnak a tekintetében.
3. cikk
A saját források felső értékhatára
(1) Az éves kifizetési előirányzatok fedezetéül az Unió számára allokált saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített GNI-jének 1,23 %-át.
(2) Az Unió költségvetésében szereplő kötelezettségvállalási előirányzatok teljes éves összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített GNI-jének 1,29 %-át.
Megfelelő arányt kell fenntartani a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok között annak érdekében, hogy azok összeegyeztethetőek legyenek, valamint hogy lehetővé váljon az (1) bekezdés szerinti felső értékhatár betartása a következő években.
(3) Ennek a határozatnak az alkalmazásában, amint a tagállamok benyújtották az ESA 2010 alapján összeállított adataikat, a Bizottság a következő képlet segítségével haladéktalanul újraszámolja az (1) és (2) bekezdésben megállapított felső értékhatárokat:
Ebben a képletben a „t” az a legutolsó teljes év, amelyre vonatkozóan a GNI kiszámításához szükséges adatok rendelkezésre állnak.
(4) Amennyiben az ESA 2010 valamely módosítása jelentős változásokat eredményez a GNI szintjében, a Bizottság a következő képlet segítségével ismét újraszámolja az (1) és (2) bekezdésben említett felső értékhatároknak a (3) bekezdés szerint újraszámolt értékét:
Ebben a képletben a „t” az a legutolsó teljes év, amelyre vonatkozóan a GNI kiszámításához szükséges adatok rendelkezésre állnak.
A képletben az „x”, illetve az „y” tényező a felső értékhatároknak a (3) bekezdés szerint újraszámított értéke.
4. cikk
Korrekciós mechanizmus az Egyesült Királyság javára
A költségvetési egyensúlyhiányra való tekintettel az Egyesült Királyság esetében korrekciót kell alkalmazni.
E korrekció összegét a következőképpen kell meg határozni:
a) |
ki kell számítani az előző pénzügyi évben a következők között fennálló különbséget:
|
b) |
az így kapott különbséget meg kell szorozni az összes elkülönített kiadás összegével; |
c) |
a b) pont szerinti eredményt meg kell szorozni 0,66-dal; |
d) |
a c) pont szerinti eredményből ki kell vonni az Egyesült Királyságnak a maximált hozzáadottérték-adóra történő áttéréséből eredő hatásokat és a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett befizetéseket, nevezetesen a következők közötti különbséget:
|
e) |
a d) pont szerinti eredményből ki kell vonni az Egyesült Királyság azon nettó nyereségét, amely a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett források azon százalékarányának növekedéséből származik, amelyet a tagállamok a beszedési és az ezzel összefüggő költségek fedezetéül megtartanak; |
f) |
a kiszámított összeget ki kell igazítani úgy, hogy az elkülönített kiadások teljes összegéből le kell vonni a 2004. április 30. után csatlakozó tagállamok elkülönített kiadásainak teljes összegét, kivéve a közvetlen mezőgazdasági kifizetéseket és a piachoz kapcsolódó kiadásokat, valamint a vidékfejlesztési kiadásoknak az EMOGA Garanciarészlegéből származó részét. |
5. cikk
Az Egyesült Királyság javára bevezetett korrekciós mechanizmus finanszírozása
(1) A 4. cikkben megállapított korrekció költségét az Egyesült Királyságon kívüli többi tagállam a következő szabályoknak megfelelően viseli:
a) |
a költség megosztását először a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett befizetések egyes tagállamokra jutó hányada alapján kell kiszámítani, az Egyesült Királyság kivételével, valamint figyelmen kívül hagyva Dánia, Hollandia, Ausztria és Svédország 2. cikk (5) bekezdésében említett GNI-alapú hozzájárulásának bruttó csökkentését; |
b) |
a kapott értéket ezután ki kell igazítani úgy, hogy Hollandia, Németország, Ausztria és Svédország finanszírozási hányada az e számításból eredő rendes hányad egynegyedére korlátozódjon. |
(2) Az Egyesült Királyság tekintetében korrekciót kell alkalmazni oly módon, hogy csökkenteni kell a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásából eredő befizetési kötelezettségeit. A többi tagállam által viselt költségeket hozzá kell adni azon befizetéseikhez, amelyek a 2. cikk (1) bekezdése c) pontjának az egyes tagállamokra történő alkalmazásából erednek.
(3) A 2. cikk (5) bekezdése, a 4. cikk és az e cikk alkalmazásához szükséges számításokat a Bizottság végzi el.
(4) Amennyiben a pénzügyi év kezdetén a költségvetést még nem fogadták el, akkor az utolsó elfogadott költségvetésben szereplő módon kell továbbra is alkalmazni az Egyesült Királyság tekintetében elfogadott korrekciót és a többi tagállam által viselt költségeket.
6. cikk
A globális fedezet elve
A 2. cikkben említett bevételeket megkülönböztetés nélkül, az Unió éves költségvetésében szereplő kiadások finanszírozására kell felhasználni.
7. cikk
A többletek átvitele
Az Unió költségvetésében egy adott pénzügyi év folyamán a tényleges kiadások összességét meghaladó bevételi többletet át kell vinni a következő pénzügyi évre.
8. cikk
A saját források beszedése és a Bizottság rendelkezésére bocsátása
(1) A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós saját forrásokat a tagállamok a nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján szedik be, amelyeket adott esetben az uniós szabályok követelményeihez igazítanak.
A Bizottság megvizsgálja a tagállamok által bejelentett nemzeti rendelkezéseket, eljuttatja a tagállamokhoz azokat a módosításokat, amelyeket az uniós szabályoknak való megfelelésükhöz szükségesnek ítél, és szükség esetén jelentést nyújt be a költségvetési hatóságnak.
(2) A tagállamok a 2. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti forrásokat az EUMSZ 322. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően elfogadott rendeletekkel összhangban bocsátják a Bizottság rendelkezésére.
9. cikk
Végrehajtási intézkedések
A Tanács az EUMSZ 311. cikkének negyedik bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően végrehajtási intézkedéseket állapít meg a saját források rendszerének alábbi elemei tekintetében:
a) |
a 7. cikkben meghatározott éves költségvetési maradvány kiszámítására és költségvetési elszámolására vonatkozó eljárás; |
b) |
a 2. cikkben említett bevételek ellenőrzéséhez és felügyeletéhez szükséges rendelkezések és szabályok, ideértve a releváns jelentéstételi követelményeket. |
10. cikk
Záró és átmeneti rendelkezések
(1) A (2) bekezdésre figyelemmel a 2007/436/EK, Euratom határozat hatályát veszti. A 70/243/ECSC, ECC, Euratom tanácsi határozatra (5), a 85/257/EGK, Euratom tanácsi határozatra (6), a 88/376/EGK, Euratom tanácsi határozatra (7), a 94/728/EK, Euratom tanácsi határozatra (8), a 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozatra (9) vagy a 2007/436/EK, Euratom határozatra történő bármilyen hivatkozást az e határozatra történő hivatkozásként, az e határozat mellékletében foglalt megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.
(2) A 94/728/EK, Euratom határozat, a 2000/597/EK, Euratom határozat és a 2007/436/EK, Euratom határozat 2., 4. és 5. cikkét továbbra is alkalmazni kell a következőkre: azoknak a bevételeknek a kiszámítása és kiigazítása, amelyek a lehívási mértéknek az egységesen meghatározott és az adott évtől függően az egyes tagállamok GNP-jének vagy GNI-jének 50, illetve 55 %-ára korlátozott héa-alapra történő alkalmazásából erednek, valamint az Egyesült Királyság számára a költségvetési egyensúlyhiány miatt engedélyezett éves korrekciók 1995-től 2013-ig tartó időszakra történő kiszámítása.
(3) A tagállamok beszedési költség címén továbbra is megtartják a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon összegek 10 %-át, amelyeket az alkalmazandó uniós szabályokkal összhangban 2001. február 28. előtt kellett volna rendelkezésre bocsátaniuk.
A tagállamok beszedési költség címén továbbra is megtartják a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon összegek 25 %-át, amelyeket az alkalmazandó uniós szabályokkal összhangban 2001. március 1. és 2014. február 28. között kellett volna rendelkezésre bocsátaniuk.
(4) Ezen határozat alkalmazásában minden pénzösszeget euróban kell kifejezni.
11. cikk
Hatálybalépés
A tagállamokat a Tanács főtitkára értesíti e határozatról.
A tagállamok haladéktalanul értesítik a Tanács főtitkárát az e határozat alkotmányos követelményeiknek megfelelő elfogadására vonatkozó eljárások lezárásáról.
E határozat a második bekezdésben említett utolsó értesítés beérkezését követő hónap első napján lép hatályba.
Ezt a határozatot 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.
12. cikk
Kihirdetés
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2014. május 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
Ch. VASILAKOS
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 549/2013/EU rendelete az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).
(2) HL L 22., 2013.1.25., 11. o.
(3) A Tanács 2007. június 7-i 2007/436/EK,Euratom határozata az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről (HL L 163., 2007.6.23., 17. o.).
(4) Az Európai Számvevőszék 2/2012. sz., 2012. március 20-i véleménye (HL C 112., 2012.4.18., 1. o.) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 29-i véleménye (HL C 181., 2012.6.21., 45. o.).
(5) A Tanács 1970. április 21-i 70/243/ESZAK, EGK, Euratom határozata a tagállamok pénzügyi hozzájárulásainak a Közösségek saját forrásai által történő pótlásáról (HL L 94., 1970.4.28., 19. o.).
(6) A Tanács 1988. június 24-i 88/376/EGK, Euratom határozata a Közösségek saját forrásainak rendszeréről (HL L 128., 1985.5.14., 15. o.).
(7) A Tanács 1988. június 24-i 88/376/EGK, Euratom határozata a Közösségek saját forrásainak rendszeréről (HL L 185., 1988.7.15., 24. o.).
(8) A Tanács 1994. október 31-i 94/728/EGK, Euratom határozata a Közösségek saját forrásainak rendszeréről (HL L 293., 1994.11.12., 9. o.).
(9) A Tanács 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK határozata az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről (HL L 253., 2000.10.7., 42. o.).
MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
2007/436/EK, Euratom határozat |
Ez a határozat |
1. cikk |
1. cikk |
2. cikk |
2. cikk |
3. cikk, (1) bekezdés |
3. cikk, (1) bekezdés |
3. cikk, (2) bekezdés |
3. cikk, (2) bekezdés |
– |
3. cikk, (3) bekezdés |
3. cikk, (3) bekezdés |
3. cikk, (4) bekezdés |
4. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
4. cikk, első bekezdés |
4. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, a)–e) pont |
4. cikk, második bekezdés, a)–e) pont |
4. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, f) pont |
– |
4. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, g) pont |
4. cikk, második bekezdés, f) pont |
4. cikk, (2) bekezdés |
– |
5. cikk |
5. cikk |
6. cikk |
6. cikk |
7. cikk |
7. cikk |
8. cikk, (1) bekezdés, első és második albekezdés |
8. cikk, (1) bekezdés |
8. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés |
8. cikk, (2) bekezdés |
8. cikk, (2) bekezdés |
– |
– |
9. cikk |
9. cikk |
– |
10. cikk |
– |
– |
10. cikk |
11. cikk |
– |
– |
11. cikk |
12. cikk |
12. cikk |
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/112 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2014. június 5.)
a 2006/799/EK, a 2007/64/EK, a 2009/300/EK, a 2009/894/EK, a 2011/330/EU, a 2011/331/EU és a 2011/337/EU határozatnak az egyes termékekre vonatkozó uniós ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok érvényességének meghosszabbítása céljából történő módosításáról
(az értesítés a C(2014) 3674. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2014/336/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az uniós ökocímkéről szóló, 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (3) bekezdésének c) pontjára,
az Európai Unió ökocímke-bizottságával folytatott konzultációt követően,
mivel:
(1) |
A 2006/799/EK bizottsági határozat (2)2014. december 31-én hatályát veszti. |
(2) |
A 2007/64/EK bizottsági határozat (3)2014. december 31-én hatályát veszti. |
(3) |
A 2009/300/EK bizottsági határozat (4)2014. október 31-én hatályát veszti. |
(4) |
A 2009/894/EK bizottsági határozat (5)2014. december 31-én hatályát veszti. |
(5) |
A 2011/330/EU bizottsági határozat (6)2014. június 6-án hatályát veszti. |
(6) |
A 2011/331/EU bizottsági határozat (7)2014. december 31-én hatályát veszti. |
(7) |
A 2011/337/EU bizottsági határozat (8)2014. június 9-én hatályát veszti. |
(8) |
A 2006/799/EK, a 2007/64/EK, a 2009/300/EK, a 2009/894/EK, a 2011/330/EU, a 2011/331/EU és a 2011/337/EU határozatban rögzített, jelenleg hatályos ökológiai kritériumok, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények relevanciájának és megfelelőségének felmérése céljából felülvizsgálatra került sor. Mivel az említett határozatokban megállapított ökológiai kritériumok, valamint kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények továbbra is felülvizsgálat alatt állnak, indokolt ezen ökológiai kritériumok, valamint kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények érvényességének időtartamát 2015. december 31-ig meghosszabbítani. |
(9) |
A 2006/799/EK, a 2007/64/EK, a 2009/300/EK, a 2009/894/EK, a 2011/330/EU, a 2011/331/EU és a 2011/337/EU határozatot tehát ennek megfelelően módosítani kell. |
(10) |
Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 66/2010/EK rendelet 16. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2006/799/EK határozat 6. cikke helyébe a következő szöveg lép:
„6. cikk
A »talajjavítók« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2015. december 31-ig érvényesek.”
2. cikk
A 2007/64/EK határozat 5. cikke helyébe a következő szöveg lép:
„5. cikk
A »táptalajok« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2015. december 31-ig érvényesek.”
3. cikk
A 2009/300/EK határozat 3. cikke helyébe a következő szöveg lép:
„3. cikk
A »televíziók« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2015. december 31-ig érvényesek.”
4. cikk
A 2009/894/EK határozat 3. cikke helyébe a következő szöveg lép:
„3. cikk
A »fabútorok« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2015. december 31-ig érvényesek.”
5. cikk
A 2011/330/EU határozat 3. cikkének helyébe a következő szöveg lép:
„3. cikk
A »notebook számítógépek« termékcsoport ökológiai kritériumai, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2015. december 31-ig érvényesek.”
6. cikk
A 2011/331/EU határozat 3. cikkének helyébe a következő szöveg lép:
„3. cikk
A »fényforrások« termékcsoportra vonatkozó kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2015. december 31-ig érvényesek.”
7. cikk
A 2011/337/EU határozat 4. cikkének helyébe a következő szöveg lép:
„4. cikk
A »személyi számítógépek« termékcsoportra vonatkozó kritériumok, valamint a vonatkozó értékelési és ellenőrzési követelmények 2015. december 31-ig érvényesek.”
8. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2014. június 5-én.
a Bizottság részéről
Janez POTOČNIK
a Bizottság tagja
(1) HL L 27., 2010.1.30., 1. o.
(2) A Bizottság 2006. november 3-i 2006/799/EK határozata a közösségi ökocímke talajjavítóknak történő odaítélésével kapcsolatban felülvizsgált ökológiai kritériumok és a vonatkozó értékelési és ellenőrzési követelmények megállapításáról (HL L 325., 2006.11.24., 28. o.).
(3) A Bizottság 2006. december 15-i 2007/64/EK határozata a közösségi ökocímke táptalajoknak történő odaítélésével kapcsolatban felülvizsgált ökológiai kritériumok és a vonatkozó értékelési és ellenőrzési követelmények megállapításáról (HL L 32., 2007.2.6., 137. o.).
(4) A Bizottság 2009. március 12-i 2009/300/EK határozata a televíziókra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 82., 2009.3.28., 3. o.).
(5) A Bizottság 2009. november 30-i 2009/894/EK határozata a fabútorok közösségi ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 320., 2009.12.5., 23. o.).
(6) A Bizottság 2011. június 6-i 2011/330/EU határozata a notebook számítógépek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 148., 2011.6.7., 5. o.).
(7) A Bizottság 2011. június 6-i 2011/331/EU határozata a fényforrások uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 148., 2011.6.7., 13. o.).
(8) A Bizottság 2011. június 9-i 2011/337/EU határozata a személyi számítógépek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 151., 2011.6.10., 5. o.).
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/115 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA
(2014. június 5.)
a betétek, egyenlegek és többlet tartalékállományok díjazásáról
(EKB/2014/23)
(2014/337/EU)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első és negyedik francia bekezdésére,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első és negyedik francia bekezdésére és 17., 18. és 22. cikkére,
tekintettel az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2011. szeptember 20-i EKB/2011/14 iránymutatásra (1),
tekintettel a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) szóló, 2012. december 5-i EKB/2012/27 iránymutatásra (2),
tekintettel az eszközök és források nemzeti központi bankok által történő belföldi kezelésének műveleteiről szóló, 2014. február 20-i EKB/2014/9 iránymutatásra (3),
mivel:
(1) |
A Kormányzótanács időről időre úgy határozhat, hogy a betéti konstrukciók kamatát nulla százalék alá csökkenti. |
(2) |
A betéti konstrukciók kamatának csökkentése esetén a betétek, egyenlegek és többlet tartalékállományok díjazásának az EKB/2011/14, az EKB/2012/27 és az EKB/2014/9 iránymutatás szerinti szabályait megfelelően ki kell igazítani, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A betétek kamatozása
Az EKB/2011/14 iránymutatás I. mellékletének a lekötött betétek gyűjtésére és a betéti rendelkezésre állásra vonatkozó rendelkezéseiben a „kamatozás” történhet: a) pozitív kamatlábon; b) nulla százalékos kamatlábon; vagy c) negatív kamatlábon. A negatív kamatláb a betétesnek az érintett eurorendszerbeli központi bankkal számára történő fizetés kötelezettségével jár, beleértve ezen eurorendszerbeli központi bank jogát az ügyfél számlájának megfelelő megterhelésére.
2. cikk
A többlet tartalékállományok kamatozása
Az előírt kötelező tartalék összegét meghaladó tartalékállomány a nulla százalék vagy a betéti rendelkezésre állás kamatlába közül az alacsonyabbnak megfelelő mértéken kamatozik.
3. cikk
A TARGET2 egyenlegek kamatozása
A fizetési modul számlák és alszámláik a nulla százalék vagy a betéti rendelkezésre állás kamatlába közül az alacsonyabbnak megfelelő mértéken kamatoznak, kivéve, ha azokat a kötelező tartalék tartására használják.
4. cikk
A kormányzati betétek kamatozása
(1) Bármely naptári napon valamennyi, egy NKB-nál elhelyezett egynapos és lekötött kormányzati betétek teljes összege, amely meghaladja az alábbiak bármelyikét: a) 200 millió euro; vagy b) azon tagállam bruttó nemzeti össztermékének a 0,04 %-a, amelyben az NKB székhelye van, nulla százalékos kamattal kell díjazni. Amennyiben ezen a napon a betéti konstrukciók kamata negatív, akkor a betéti konstrukciók kamatát meg nem haladó mértékű kamat alkalmazandó. A negatív kamat a betétesnek az érintett NKB-val számára történő fizetés kötelezettségével jár, beleértve ezen NKB jogát az adott kormányzati betéti számla megfelelő megterhelésére.
(2) Az (1) bekezdés a) csak abban az esetben alkalmazandó, ha a Kormányzótanács a betéti konstrukciók kamatának nulla százalék alá történő csökkentéséről határoz, és b) az az EKB/2014/9 iránymutatás 5. cikke (3) bekezdésével és 11. cikkével együttesen értelmezendő, feltéve, hogy az EKB/2014/9 iránymutatás a Kormányzótanács betéti konstrukciók kamatának nulla százalék alá történő csökkentéséről szóló határozatát megelőző naptári napon csak az NKB-knál tartott lekötött betétek fennmaradó egyenlegére és fennmaradó vonatkozó lejáratára alkalmazandó.
(3) Az Európai Unió/a Nemzetközi Valutaalap és a más összehasonlítható pénzügyi támogatási programokhoz kapcsolódó, az NKB-knál vezetett számlákon tartott kormányzati betétekre az EKB/2014/9 iránymutatás 5. cikkének (1) bekezdésében említett mértékű, vagy nulla százalékos díjazás közül a magasabb vonatkozik, de e betéteket nem kell figyelembe venni az (1) bekezdésben említett értékhatár összegének számítása során.
5. cikk
Az EKB-nál tartott egyes betétek kamatozása
Az EKB/2003/14 (4), az EKB/2010/31 (5) és az EKB/2010/17 határozattal (6) összhangban az EKB-nál fenntartott számlák továbbra is a betéti konstrukciók kamatával kamatoznak. Amennyiben azonban e számlákon azon időpontot megelőzően kell betétet tartani, hogy az adott mechanizmusra alkalmazandó jogi vagy szerződéses szabályokkal összhangban fizetést kellene teljesíteni, az ilyen betétek az ezen előzetes időszak alatt a betéti konstrukciók kamata vagy nulla százalék közül a magasabbnak megfelelő mértéken kamatoznak.
6. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. június 5-én.
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) HL L 331., 2011.12.14., 1. o.
(2) HL L 30., 2013.1.30., 1. o.
(3) HL L 159., 2014.5.28., 56. o.
(4) Az EKB 2003. november 7-i EKB/2003/14 határozata az Európai Közösség által a középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus keretében végzett hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek kezeléséről (HL L 297., 2003.11.15., 35. o.).
(5) Az EKB 2010. december 20-i EKB/2010/31 határozata az azon tagállamoknak nyújtandó EFSF-hitelekkel kapcsolatos fizetések feldolgozására szóló számlák megnyitásáról, amelyek pénzneme az euro (Hl L 10., 2011.1.14., 7. o.).
(6) Az EKB 2010. október 14-i EKB/2010/17 határozata az Unió által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében végzett forrásbevonási és hitelezési műveletek nyilvántartásáról (HL L 275., 2010.10.20., 10. o.).
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/117 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA
(2014. június 5.)
az azon tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmének felosztásáról, amelyeknek pénzneme az euro című EKB/2010/23 határozat módosításáról
(EKB/2014/24)
(2014/338/EU)
Az EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 32. cikkére,
mivel:
(1) |
Az EKB/2010/23 határozat (1) a monetáris politikai műveletekből származó monetáris jövedelem összevonására és felosztására szolgáló mechanizmust hoz létre. |
(2) |
Az EKB/2010/23 határozat 5. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az egyes NKB-k monetáris jövedelemének összegét csökkenteni kell a számításba bevonható forrásokon belüli kötelezettségekre kapott vagy fizetett bármely kamat összegével, és a Kormányzótanácsnak a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 32.4. cikkének második albekezdése alapján hozott bármely határozatával összhangban. Egyértelművé kell tenni, hogy a számításba bevonható forrásokon belüli kötelezettségekből származó bármely jövedelmet hozzá kell adni az NKB összevonásra kerülő monetáris jövedelméhez. |
(3) |
Az EKB/2010/23 határozatot ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Módosítás
Az EKB/2010/23 határozat 5. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az egyes NKB-k monetáris jövedelemének összegét ki kell igazítani a számításba bevonható forrásokon belüli kötelezettségek után felhalmozott, fizetett vagy kapott bármely kamat összegével, és a Kormányzótanácsnak a KBER Alapokmánya 32.4. cikkének második albekezdése alapján hozott bármely határozatával összhangban.”
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. június 5-én.
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) EKB/2010/23 határozat (2010. november 25.) az azon tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmének felosztásáról, amelyeknek pénzneme az euro (HL L 35., 2011.2.9., 17. o.).
IRÁNYMUTATÁSOK
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/118 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA
(2014. június 5.)
az eszközök és források nemzeti központi bankok által történő belföldi kezelésének műveleteiről szóló EKB/2014/9 iránymutatás módosításáról
(EKB/2014/22)
(2014/339/EU)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 12.1. és 14.3. cikkére,
mivel:
(1) |
A Kormányzótanács időről időre úgy határozhat, hogy a betéti konstrukciók kamatát nulla százalék alá csökkenti. |
(2) |
A betéti konstrukciók kamatának csökkentése esetén a kormányzati betétekre fizetendő díjazás EKB/2014/9 iránymutatás (1) szerinti szabályait megfelelően ki kell igazítani, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Módosítás
(1) Az EKB/2014/9 iránymutatás 5. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Bármely naptári napon valamennyi, egy NKB-nál elhelyezett egynapos és lekötött kormányzati betétek teljes összege, amely meghaladja az alábbiak bármelyikét: a) 200 millió euro; vagy b) azon tagállam bruttó nemzeti össztermékének a 0,04 %-a, amelyben az NKB székhelye van, nulla százalékos kamattal kell díjazni. Amennyiben ezen a napon a betéti konstrukciók kamata negatív, akkor a betéti konstrukciók kamatát meg nem haladó mértékű kamat alkalmazandó. Erre a rendelkezésre a 11. cikk vonatkozik, amely a Kormányzótanács betéti konstrukciók kamatának nulla százalék alá történő csökkentéséről szóló határozatát megelőző naptári napon csak az NKB-knál tartott lekötött betétek fennmaradó egyenlegére és fennmaradó vonatkozó lejáratára alkalmazandó. A negatív kamat a betétesnek az érintett NKB számára történő fizetés kötelezettségével jár, beleértve ezen NKB jogát az adott kormányzati betéti számla megfelelő megterhelésére.”
(2) Az EKB/2014/9 iránymutatás 5. cikkének (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az Európai Unió/a Nemzetközi Valutaalap és a más összehasonlítható pénzügyi támogatási programokhoz kapcsolódó, az NKB-knál vezetett számlákon tartott kormányzati betétekre az (1) bekezdésben említett mértékű, vagy nulla százalékos díjazás közül a magasabb vonatkozik, de e betéteket nem kell figyelembe venni a (2) bekezdésben említett értékhatár összegének számítása során.”
2. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
(1) Ez az iránymutatás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) Az NKB-k meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatásnak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2014. december 1-jétől alkalmazzák. Az NKB-k legkésőbb 2014. október 31-ig értesítik az EKB-t ezen intézkedések szövegéről és az azokhoz kapcsolódó eszközökről.
3. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak azon tagállamok nemzeti központi bankjai a címzettjei, amelyeknek a pénzneme az euro.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. június 5-én.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) EKB/2014/9 iránymutatás (2014. február 20.) az eszközök és források nemzeti központi bankok által történő belföldi kezelésének műveleteiről (HL L 159., 2014.5.28., 56. o.).
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/120 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA
(2014. június 5.)
a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) szóló EKB/2012/27 iránymutatás módosításáról
(EKB/2014/25)
(2014/340/EU)
Az EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első és negyedik francia bekezdésére,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikkére és 17., 18. és 22. cikkére,
mivel:
(1) |
A Kormányzótanács időről időre úgy határozhat, hogy a betéti konstrukciók kamatát nulla százalék alá csökkenti. |
(2) |
A Kormányzótanács a kormányzati betétek díjazására vonatkozó felső határokról határozott, amelyeket az EKB/2014/9 iránymutatás (1) rögzít. |
(3) |
Az egységes monetáris politika elérése és különösen a kormányzati betétek piacra helyezésének ösztönzése érdekében a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 21.2. cikke alapján az NKB-knál fiskális megbízottként tartott kormányzati betétekre fizetendő díjazásra vonatkozó korlátokat kell megállapítani, ami elősegíti az eurorendszer likviditáskezelését és a monetáris politikája végrehajtását. Ezen túlmenően a kormányzati betétekre fizetendő díjazás pénzpiaci kamaton alapuló felső korlátjának bevezetése egyértelműbbé teszi a kritériumokat, és elősegíti az NKB-k monetáris finanszírozás tilalmának történő megfelelésének az EKB által a Szerződés 271. cikke d) pontjának megfelelő ellenőrzését. |
(4) |
Az EKB/2012/27 iránymutatás (2) meghatározza a fizetési modul számlák és alszámláik kamatozását, amely ütközhet a kormányzati betétek díjazásának Kormányzótanács által jóváhagyott általános elveivel és a Kormányzótanácsnak a betéti konstrukciók kamatának nulla százalék alá csökkentéséről szóló, az (1) preambulumbekezdésben említett határozatával. |
(5) |
Ezért az EKB/2012/27 iránymutatást megfelelően módosítani kell. |
(6) |
A kormányzati betétek díjazására vonatkozó korlátozások szempontjából az EKB/2012/27 iránymutatást az EKB/2014/9 iránymutatáshoz képest lex specialisnak kell tekinteni. A kormányzati betétek díjazására vonatkozó, a Kormányzótanács által jóváhagyott általános elvektől való eltérés esetén az előbbi az irányadó. Ezért a PM-számláknak és alszámláiknak szükségképpen a nulla százalék vagy a betéti konstrukciók kamata közül az alacsonyabbnak megfelelő mértéken kell kamatozniuk, figyelmen kívül hagyva e célból az EKB/2014/9 iránymutatás értelmében a kormányok számára elérhető esetlegesen magasabb díjazást, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Módosítások
Az EKB/2012/27 iránymutatás a következőképpen módosul:
(1) |
a 2. cikk a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki: „54. »betéti rendelkezésre állás«: az eurorendszer rendelkezésre állásának egyik formája, amelyet a szerződő felek valamely NKB-nál, előre meghatározott betéti kamatlábon egynapos betét elhelyezésére használhatnak;” „55. »betéti rendelkezésre állás kamatlába«: a betéti rendelkezésre állásra alkalmazandó kamatláb.” |
(2) |
a II. melléklet a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki: „– »betéti rendelkezésre állás«: az eurorendszer rendelkezésre állásának egyik formája, amelyet a szerződő felek valamely NKB-nál, előre meghatározott betéti kamatlábon egynapos betét elhelyezésére használhatnak;” „– »betéti rendelkezésre állás kamatlába«: a betéti rendelkezésre állásra alkalmazandó kamatláb”. |
(3) |
a II. melléklet 12. cikkének (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5) A PM-számlák és alszámláik a nulla százalék vagy a betéti rendelkezésre állás kamatlába közül az alacsonyabbnak megfelelő mértékű díjazással kamatoznak, kivéve, ha azokat a kötelező tartalék tartására használják. Ilyen esetben a kötelező tartalék kamatának kiszámítására és megfizetésére a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendelet (3) és a kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK európai központi banki rendelet (EKB/2003/9) (4) az irányadó. |
2. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
(1) Ez az iránymutatás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) Azon NKB-k, amelyek pénzneme az euro, meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatásnak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat az ezen iránymutatás hatálybalépésének napjától számított hat hét elteltének megfelelő naptól alkalmazzák. Az NKB-k legkésőbb az ezen iránymutatás hatálybalépésének napjától számított négy hét elteltének megfelelő napig értesítik az Európai Központi Bankot ezen intézkedések szövegéről és az azokhoz kapcsolódó eszközökről.
3. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. június 5-én.
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) Az EKB 2014. február 20-i EKB/2014/9 iránymutatása az eszközök és források nemzeti központi bankok által történő belföldi kezelésének műveleteiről (HL L 159., 2014.5.28., 56. o.).
(2) Az EKB 2012. december 5-i EKB/2012/27 iránymutatása a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) (HL L 30., 2013.1.30., 1. o.).
Helyesbítések
7.6.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 168/122 |
Helyesbítés az egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába történő bejegyzéséről [Salinātā rudzu rupjmaize (HKT)] szóló, 2014. január 8-i 12/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 4., 2014. január 9. )
A 41. oldalon a mellékletben:
a következő szövegrész:
„2.4. osztály Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru”
helyesen:
„2.3. osztály Cukrászsütemények, kenyér, édes tészták, torták, kekszek és egyéb sütőipari termékek”