ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 150

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. május 20.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 510/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 511/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásával kapcsolatban a felhasználókra vonatkozó, a Nagojai Jegyzőkönyv szerinti, az Unióban alkalmazandó megfelelési szabályokról ( 1 )

59

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 512/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló 912/2010/EU rendelet módosításáról

72

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 513/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

93

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

112

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

143

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 516/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

168

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

195

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

 

2014/283/EU

 

*

A Tanács határozata (2014. április 14.) a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről ( 1 )

231

 

 

Nagojai Jegyzőkönyv a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról

234

 

 

2014/284/EU

 

*

A Tanács határozata (2014. április 14.) az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás megkötéséről

250

 

 

Önkéntes Partnerségi megállapodás az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság között az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről

252

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

20.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 510/2014/EU RENDELETE

(2014. április 16.)

a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 207. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az 1216/2009/EK tanácsi rendeletet (3) és a 614/2009/EK tanácsi rendeletet (4) ki kell igazítani a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése és különösen az abban bevezetett, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok közötti különbségtétel következtében. A meglévő szövegek érthetőségének és átláthatóságának javítása érdekében további módosításokra van szükség.

(2)

2013. december 31-ig a közös agrárpolitikának (KAP) az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) előírt fő eszköze az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (5) volt.

(3)

A KAP reformjának keretében 2014. január 1-jei hatállyal az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) lépett az 1234/2007/EK rendelet helyébe. Az 1216/2009/EK rendeletet és a 614/2009/EK rendeletet ki kell igazítani, hogy figyelembe vegyék az említett rendeletet annak érdekében, hogy megmaradjon a harmadik országokkal egyrészt mezőgazdasági termékekre, másrészt a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított árucikkekre vonatkozóan kötött kereskedelmi megállapodások egysége.

(4)

Bizonyos mezőgazdasági termékeket mind feldolgozott mezőgazdasági termékek, mind az EUMSZ I. mellékletében nem szereplő árucikkek előállításához felhasználnak. Mind a KAP, mind a közös kereskedelempolitika keretében intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az ezen termékek és árucikkek kereskedelme által az EUMSZ 39. cikke céljainak megvalósítására gyakorolt hatást, valamint az EUMSZ 43. cikkének végrehajtása érdekében elfogadott intézkedések által az ezen termékek és áruk gazdasági helyzetére gyakorolt hatást, tekintettel a mezőgazdasági termékek unión belüli és a világpiacon való beszerzésének költségei közötti különbségekre.

(5)

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar Unión belüli helyzete különbözőségének figyelembevétele érdekében az Unióban különbséget tesznek az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek és az ebben a mellékletben nem szereplő feldolgozott mezőgazdasági termékek között. Egyes harmadik országokban, amelyekkel az Unió megállapodást köt, nem lehet ilyen megkülönböztetést tenni. Ezért rendelkezni kell az EUMSZ I. mellékletében nem szereplő feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó általános szabályoknak az adott mellékletben felsorolt mezőgazdasági termékekre való kiterjesztéséről, amennyiben nemzetközi megállapodás rendelkezik e két terméktípus asszimilációjáról.

(6)

E rendeletben az Unió által az EUMSZ-szel összhangban megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott nemzetközi megállapodásokra történő hivatkozás az EUMSZ 218. cikkére történő hivatkozást jelenti.

(7)

Az egyes mezőgazdasági termékek behozatala miatt esetleg az uniós piacot vagy a KAP hatékonyságát érintő káros hatások megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ilyen termékek behozatalát bizonyos feltételek teljesülése esetén kiegészítő vámtétel megfizetéséhez lehessen kötni.

(8)

Az ovalbumin és a laktalbumin feldolgozott mezőgazdasági termékek, amelyek nem szerepelnek az EUMSZ I. mellékletében. A harmonizáció és az egyszerűsítés érdekében a 614/2009/EK rendeletben az ovalbuminra és a laktalbuminra előírt közös kereskedelmi rendszert integrálni kell a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokkal. Tekintettel arra, hogy a tojás nagymértékben helyettesíthető az ovalbuminnal, illetve bizonyos mértékben a laktalbuminnal, az ovalbuminra és a laktalbuminra vonatkozó kereskedelmi szabályoknak meg kell felelniük a tojásra kialakított kereskedelmi szabályoknak.

(9)

A 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerinti preferenciális kereskedelmi szabályokra vonatkozó egyedi rendelkezések és az Unió más autonóm kereskedelmi megállapodásainak sérelme nélkül meg kell határozni a feldolgozott mezőgazdasági termékekre és a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított, az I. mellékletben nem szereplő árukra alkalmazandó kereskedelmi szabályokra irányadó fő szabályokat. A csökkentett behozatali vámok és a vámkontingensek rögzítéséről, valamint az ezen főszabályok szerint megítélt export-visszatérítésekről is rendelkezni kell. Ezeknek a szabályoknak és rendelkezéseknek figyelembe kell venniük az Unió által a WTO-egyezmények és a kétoldalú megállapodások keretében vállalt kötelezettségekből eredően a behozatali vámokra és az exporttámogatásokra vonatkozó korlátozásokat.

(10)

Az ovalbumin és a laktalbumin piaca, valamint a tojáspiac közötti szoros kapcsolat miatt lehetővé kell tenni, hogy elő lehessen írni az ovalbumin vagy a laktalbumin behozatalára vonatkozó behozatali engedély bemutatását, vagy fel lehessen függeszteni az ovalbuminra és a laktalbuminra vonatkozó aktív feldolgozási rendszert, amennyiben az ovalbuminra és a laktalbuminra vonatkozó aktív feldolgozási rendszer megzavarja, vagy nagy valószínűséggel megzavarhatja e termékek piacát vagy a tojáspiacot az Unióban. Lehetővé kell tenni, hogy az ovalbuminra és a laktalbuminra vonatkozó behozatali engedélyek kiadását, valamint az engedéllyel behozott ilyen termékek szabad forgalomba bocsátását azok származására, eredetére, eredetiségére és minőségi jellemzőire vonatkozó előírásokhoz lehessen kötni.

(11)

A kereskedelmi és piaci fejleményeknek, az ovalbumin és a laktalbumin piacai, valamint a tojáspiac igényeinek, továbbá az ovalbumin- és laktalbuminbehozatal nyomon követése eredményeinek figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: az ovalbumin és a laktalbumin szabad forgalomba bocsátás céljából való behozatalát behozatali engedély bemutatásának feltételéhez kötő szabályok, az említett behozatali engedélyből eredő jogokra és kötelezettségekre, valamint joghatásaikra vonatkozó szabályok, azok az esetek, amikor az engedélyben említett kötelezettség teljesítésére tűréshatár vonatkozik a behozatali engedélyek kiadását és a szabad forgalomba bocsátást egy olyan, egy harmadik ország vagy valamely szervezet által kiadott dokumentum bemutatásának feltételéhez kötő szabályok, amely tanúsítja többek között a termékek származását, eredetét, eredetiségét és minőségi jellemzőit, a behozatali engedélyek átruházására vonatkozó szabályok, illetve az ezen átruházásra vonatkozó korlátozások, azok az esetek, amikor nem kötelező bemutatni a behozatali engedélyt, és amikor kötelező vagy nem kötelező olyan biztosíték letétbe helyezése, amely garantálja, hogy a termékek behozatalára a behozatali engedély érvényességi ideje alatt kerül sor.

(12)

Egyes, az EUMSZ I. mellékletében nem szereplő feldolgozott mezőgazdasági termékeket a KAP hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékekből állítják elő. Az említett feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatalára alkalmazott vámoknak az előállításhoz felhasznált mezőgazdasági termékek világpiaci ára és uniós piaci ára közötti különbséget kell ellensúlyozniuk, miközben biztosítják az érintett feldolgozóipar versenyképességét.

(13)

Az Unió kereskedelmi politikájának keretében egyes nemzetközi megállapodások alapján a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vámok csökkentését vagy fokozatos megszüntetését biztosítják a mezőgazdasági alkotóelem, a cukorra és lisztre vonatkozó kiegészítő vámok, valamint az értékvám tekintetében. Lehetővé kell tenni e csökkentéseknek a nem preferenciális kereskedelemben alkalmazandó mezőgazdasági alkotóelemekre való hivatkozással történő megállapítását.

(14)

A behozatali vám mezőgazdasági alkotóelemének a szóban forgó feldolgozott mezőgazdasági termékek előállításához felhasznált mezőgazdasági termékeknek a világpiacon és az uniós piacon érvényes árai közötti különbséget kell ellensúlyoznia. Ezért szoros kapcsolatot kell fenntartani a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vám mezőgazdasági alkotóelemének számítása és a változatlan formában behozott mezőgazdasági termékekre alkalmazandó behozatali vám között.

(15)

A feldolgozott mezőgazdasági termékek előállításához felhasznált vagy felhasználtnak tekintett meghatározott mezőgazdasági termékek alapján a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vámok csökkentéséről vagy fokozatos megszüntetéséről rendelkező nemzetközi megállapodások végrehajtása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: feldolgozott mezőgazdasági termékek előállítása során felhasználtnak tekintett mezőgazdasági termékek jegyzékének megállapítása, az egyenértékű mennyiségek, valamint az egyéb mezőgazdasági termékeknek a felhasználtnak tekintett konkrét mezőgazdasági termékek egyenértékű mennyiségeire való átváltására vonatkozó szabályok megállapítása, a csökkentett mezőgazdasági alkotóelem és a csökkentett kiegészítő vámok kiszámításához szükséges alkotóelemek és a kiszámításukra szolgáló módszerek meghatározása, és azoknak az elhanyagolható mennyiségeknek a meghatározása, amelyek esetében a csökkentett mezőgazdasági alkotóelemeket és a cukorra és lisztre vonatkozó kiegészítő vámokat nulla összegben kell megállapítani.

(16)

Behozatalivám-kedvezmény az érintett termékek korlátlan mennyiségére vagy vámkontingens alá eső korlátozott mennyiségre adható. Amennyiben egyes nemzetközi megállapodások vámkontingensek keretében vámkedvezményeket biztosítanak, a kontingenseket a Bizottságnak kell megnyitnia és kezelnie. Gyakorlati okokból alapvető fontosságú, hogy a megállapodás alapján vámkedvezményben részesülő árukra alkalmazott behozatali vámok nem mezőgazdasági alkotóelemének kezelésére ugyanolyan szabályok vonatkozzanak, mint a mezőgazdasági alkotóelem kezelésére.

(17)

Az ovalbumin és a laktalbumin piaca, valamint a tojáspiac közötti szoros kapcsolat miatt az ovalbumin és a laktalbumin tekintetében ugyanúgy vámkontingenseket kell megnyitni és kezelni, mint ahogy az az 1308/2013/EU rendelet értelmében a tojás esetében történik. A kezelési módszernek adott esetben figyelembe kell vennie az uniós piac ellátására, valamint egyensúlyának megőrzésére vonatkozó igényeket, és a múltban alkalmazott módszereken kell alapulnia, figyelembe véve a WTO-megállapodásokból eredő jogokat.

(18)

A piaci szereplők számára méltányos piaci hozzáférés és egyenlő bánásmód biztosítása, az uniós piac ellátási igényeinek figyelembevétele és az uniós piac egyensúlyának megőrzése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon feltételekre vonatkozóan, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy egy vámkontingens terhére kérelmet lehessen benyújtani, valamint a vámkontingens keretében fennálló jogok átruházására vonatkozó szabályokra, a vámkontingensben való részvételnek biztosíték letétbe helyezéséhez való kötésére és a vámkontingensekre vonatkozó egyedi sajátosságokra, követelményekre és korlátozásokra vonatkozóan.

(19)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az exportált termékek harmadik országba történő bevitelük során – az Unió által az EUMSZ-szel összhangban kötött nemzetközi megállapodások értelmében – bizonyos feltételek betartása mellett különleges elbánásban részesülhessenek, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon szabályokra vonatkozóan, amelyek előírják, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak – kérelemre, és a megfelelő ellenőrzések elvégzését követően – ki kell adniuk a feltételeknek való megfelelést tanúsító dokumentumot azon termékek esetében, amelyek – exportjuk esetén – a harmadik országba történő bevitelük során különleges elbánásban részesülhetnek bizonyos feltételek teljesítése esetén.

(20)

Előfordulhat, hogy – versenyfeltételek esetén – a feldolgozóipar mezőgazdaságinyersanyag-szükségletét nem lehet teljes mértékben az Unióból származó nyersanyagokkal kielégíteni. A 2913/92/EGK tanácsi rendelet (8) megengedi az árucikkek behozatalát az aktív feldolgozási rendszer keretében, amennyiben teljesülnek a 2454/93/EGK bizottsági rendeletben (9) meghatározott gazdasági feltételek. A 2913/92/EGK rendeletet a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) kell felváltani, de csak 2016. június 1-jei hatállyal. Ezért célszerű, hogy e rendelet hivatkozást tartalmazzon a 2913/92/EGK rendeletre, különösen arra tekintettel, hogy a jövőben a 2913/92/EGK rendeletre történő hivatkozások a 952/2013/EU rendeletre történő hivatkozásoknak minősülnek majd. Egyértelműen meghatározott körülmények között a gazdasági feltételek teljesülését kell megvizsgálni annak eldöntésére, hogy be lehet-e hozni a mezőgazdasági termékek bizonyos mennyiségeit aktív feldolgozási rendszer keretében. Ezeket a mennyiségeket az ellátási mérleg alapján kell meghatározni. A rendelkezésre álló mennyiségekhez való méltányos hozzáférést, valamint a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmódot és az átláthatóságot pedig a tagállamok által kiadott aktív feldolgozási bizonyítványok rendszerének kell biztosítania.

(21)

Az aktív feldolgozási rendszerek körültekintő és hatékony kezelésének az Unió piacán az érintett áruk tekintetében kialakult helyzetet és a feldolgozóipar igényeit és gyakorlatát figyelembe véve történő biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: olyan mezőgazdasági termékek jegyzéke, amelyekre aktív feldolgozási bizonyítvány adható ki, az aktív feldolgozási bizonyítványból eredő jogok és a bizonyítvány joghatásainak, valamint jogok gazdasági szereplők közötti átruházására vonatkozó rendelkezések és az aktív feldolgozási bizonyítványok rendszerének megbízhatóságához és hatékonyságához szükséges szabályok a bizonyítvány hitelessége, átruházása vagy az ezen átruházásra vonatkozó korlátozások tekintetében.

(22)

Szabályokat kell alkotni az EUMSZ I. mellékletében nem szereplő árucikkek előállításához használt egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítéseknek – az Unió WTO-megállapodásból eredő kötelezettségei által meghatározott határokon belül történő – megítélésére vonatkozóan annak érdekében, hogy a termelők ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azon árakra tekintettel, amelyeken az említett árucikkeket a KAP következtében beszerezni kényszerülnek. A visszatérítések csak a mezőgazdasági termékeknek az Unió piacán, illetve a világpiacon érvényes árai közötti különbözetet fedezhetik. A szabályokat a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályok részeként kell megállapítani.

(23)

Az érintett, I. mellékletben nem szereplő áruk előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek kivitelének elősegítése érdekében össze kell állítani az I. mellékletben nem szereplő, export-visszatérítésre jogosult termékek jegyzékét, figyelembe véve az előállításukhoz felhasznált mezőgazdasági termékeknek az uniós piacon és a világpiacon érvényes árai közötti különbség hatását, valamint azt, hogy szükséges-e teljes mértékben vagy részben ellensúlyozni ezt a különbözetet.

(24)

Gondoskodni kell arról, hogy ne ítéljenek meg export-visszatérítést olyan, szabad forgalomba bocsátott, importált, az I. mellékletben nem szereplő áru után, amelyet ismételten exportálnak, feldolgozás után exportálnak, vagy más, az I. mellékletben nem szereplő árucikkbe bedolgoznak. Szabad forgalomba bocsátott importált gabonafélék, rizs, tej és tejtermékek vagy tojás esetében gondoskodni kell arról, hogy ne ítéljenek meg visszatérítést olyan áru után, amelyet feldolgozás után exportálnak, vagy az I. mellékletben nem szereplő árucikkekbe bedolgoznak.

(25)

Az I. mellékletben nem szereplő áruk alakjában exportált mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékét az 1308/2013/EU rendelet és az 1370/2013/EU tanácsi rendelet (11) értelmében ugyanazon szabályoknak és gyakorlati intézkedéseknek megfelelően és ugyanazon eljárás szerint kell rögzíteni, mint a változatlan állapotban exportált mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékét.

(26)

Tekintettel egyrészt az I. mellékletben nem szereplő áruk és az I. mellékletben nem szereplő szóban forgó áruk előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek közötti szoros összefüggésre, másrészt az említett áruk és termékek közötti különbségekre, elő kell írni az export-visszatérítésekre vonatkozóan az 1308/2013/EU rendeletben megállapított, horizontális rendelkezéseknek az I. mellékletben nem szereplő árukra való alkalmazását.

(27)

Az egyes mezőgazdasági termékeket tartalmazó, az I. mellékletben nem szereplő áruk sajátos előállítási eljárásainak és kereskedelmi előírásainak figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az exportálandó, az I. mellékletben nem szereplő árucikkek és az előállításukhoz felhasznált mezőgazdasági termékek jellemzőire vonatkozó szabályokra, az I. mellékletben nem szereplő árukká való feldolgozásukat követően exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések megállapítására vonatkozó szabályokra, az I. mellékletben nem szereplő, exportált áruk összetételének igazolásához szükséges bizonyítékokra vonatkozó szabályokra, az egyes importált mezőgazdasági termékek felhasználására vonatkozó nyilatkozat kötelező megtételére vonatkozó szabályokra, a mezőgazdasági termékek alaptermékekkel való asszimilációjára és az egyes alaptermékek referenciamennyiségének meghatározására vonatkozó szabályokra, továbbá a mezőgazdasági termékek export-visszatérítésére vonatkozó horizontális szabályoknak az I. mellékletben nem szereplő termékekre való alkalmazására vonatkozóan.

(28)

Az Unió által az EUMSZ-szel összhangban megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott nemzetközi megállapodásokból eredő kiviteli korlátok betartását a megállapodásokban meghatározott referencia-időszakokra vonatkozó visszatérítési igazolások kiadásával kell biztosítani, figyelembe véve a kis exportőrök számára biztosított éves összeget.

(29)

Az export-visszatérítéseket a rendelkezésre álló összeg mértékéig, az I. mellékletében nem szereplő áruk kereskedelme tekintetében kialakult adott helyzet függvényében kell odaítélni. A visszatérítési igazolások rendszerének meg kell könnyítenie a visszatérítések összegének hatékony kezelését.

(30)

Rendelkezni kell a tagállamok által kiadott visszatérítési igazolásoknak az Unió egész területére vonatkozó érvényességéről, valamint arról, hogy a kiadásukat biztosíték letétbe helyezésétől kell függővé tenni, amely garantálja, hogy a gazdasági szereplő visszatérítésre nyújtson be kérelmet. Szabályokat kell megállapítani a visszatérítések valamennyi alkalmazható mértéke esetében megítélendő előzetes rögzítési rendszer szerinti visszatérítésekre, valamint a biztosítékok letétbe helyezésére és felszabadítására.

(31)

Az export-visszatérítésekre fordított kiadásoknak és a visszatérítés-igazolási rendszer végrehajtásának nyomon követése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a visszatérítési igazolásokból eredő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályok, az ezen igazolások átruházására vonatkozó szabályok, illetve az ezen átruházásra vonatkozó korlátozások, azon esetek és helyzetek, amikor nem kötelező visszatérítési igazolást bemutatni vagy biztosítékot letétbe helyezni, továbbá az a tűréshatár, amelyen belül a visszatérítés-igénylési kötelezettség nem érvényesül.

(32)

Az export-visszatérítésekkel kapcsolatos célzott intézkedések hatásának számításba vételénél figyelembe kell venni általánosságban a mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalkozásokat és különösen a kis- és középvállalkozások helyzetét. A kis exportőrök egyedi szükségleteire tekintettel minden költségvetési évre el kell számukra különíteni egy globális összeget, és mentesíteni kell őket az alól, hogy az export-visszatérítési rendszereken belül visszatérítési igazolásokat legyenek kötelesek benyújtani.

(33)

Amennyiben az 1308/2013/EU rendelet értelmében intézkedéseket fogadnak el egy mezőgazdasági termék kivitele tekintetében, és az említett mezőgazdasági terméket nagy mennyiségben tartalmazó, az I. mellékletben nem szereplő áruk kivitele nagy valószínűséggel hátráltatná az említett intézkedések céljainak elérését, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett, I. mellékletben nem szereplő áruk kivételére vonatkozó egyenértékű intézkedésekre vonatkozóan, ugyanakkor betartva a nemzetközi megállapodásokból eredő valamennyi kötelezettséget.

(34)

Egyes nemzetközi megállapodások alapján az Unió úgy korlátozhatja a behozatali vámokat és a kivitel után fizetendő összegeket, hogy részben vagy egészben ellensúlyozzák a szóban forgó feldolgozott mezőgazdasági termékek vagy az I. mellékletben nem szereplő áruk előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek árkülönbözetét. A szóban forgó feldolgozott mezőgazdasági termékek vagy az I. mellékletben nem szereplő áruk esetében meg kell állapítani, hogy a szóban forgó összegeket együttesen, a teljes vám részeként kell meghatározni, és a mezőgazdasági termékeknek az érintett ország vagy régió piacán és az uniós piacon érvényes árai közötti különbséget kell ellensúlyozniuk.

(35)

Mivel az e rendeletben megállapított kereskedelmi szabályok helyes alkalmazása szempontjából lényeges lehet a feldolgozott mezőgazdasági termékek és az I. mellékletben nem szereplő áruk összetétele, minőségi és mennyiségi elemzésekkel meg kell tudni állapítani az összetételüket.

(36)

Az Unió által kötött nemzetközi megállapodások végrehajtása, továbbá a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (12) módosításaival való összhang biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítésére, illetve módosítására vonatkozóan.

(37)

Rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok biztosítsák a Bizottságnak és egymásnak a feldolgozott mezőgazdasági termékekre és az I. mellékletben nem szereplő termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályok végrehajtásához szükséges információkat.

(38)

Az információs rendszerek integritásának, valamint a továbbított dokumentumok és kapcsolódó adatok hitelességének és olvashatóságának biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a benyújtandó információk jellegének és típusának, a feldolgozandó adatok kategóriáinak, a maximális adatmegőrzési időtartamoknak, a feldolgozás céljának, az információkhoz és az információs rendszerekhez való hozzáférési jogokra vonatkozó szabályoknak, valamint ezen információk közzététele feltételeinek meghatározására vonatkozóan.

(39)

Alkalmazni kell a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmére, valamint az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jogot, különösen a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (13) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (14).

(40)

A piaci szereplők és a nemzeti hatóságok felesleges adminisztratív terheinek elkerülése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el olyan küszöbérték meghatározására vonatkozóan, amely alatt nem vetnek ki, illetve nem ítélnek meg behozatali vámot, kiegészítő behozatali vámot, csökkentett behozatali vámot, export-visszatérítést vagy közösen megállapított ár beszámítása esetén kivetendő vagy megfizetendő összeget.

(41)

Tekintettel az I. mellékletben nem szereplő áruk és a szóban forgó, az I. mellékletében nem szereplő áruk előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek közötti szoros összefüggésre, rendelkezni kell az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) szerint megállapított és annak értelmében elfogadott biztosítékokra, vizsgálatokra, ellenőrzésekre, elemzésekre és szankciókra vonatkozó horizontális rendelkezéseknek az I. mellékletben nem szereplő árukra való értelemszerű alkalmazásáról.

(42)

Az 1306/2013/EU rendelet szerint a feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatali engedélyére és vámkontingensére, valamint az I. mellékletben nem szereplő áruk export-visszatérítésére és visszatérítési igazolására vonatkozóan elfogadott horizontális szabályok alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelet alapján elfogadott, biztosítékokra, vizsgálatokra, ellenőrzésekre, elemzésekre és szankciókra vonatkozó horizontális rendelkezéseket szükség esetén kiigazító szabályokra vonatkozóan.

(43)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az EUMSZ 290. cikkének megfelelően történő elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(44)

Ezen rendeletnek a behozatal tekintetében való végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: azon feldolgozott mezőgazdasági termékeket meghatározó intézkedések, amelyekre az uniós piacot érintő káros hatások megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében kiegészítő behozatali vámot kell kivetni, az említett kiegészítő behozatali vámtételeknek a behozatali ár igazolására, az igazoló dokumentumok benyújtására és a kiegészítő behozatali vámtételek szintjének meghatározására vonatkozó határidők tekintetében történő alkalmazására vonatkozó intézkedések, az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó behozatali engedélyek formátumára és tartalmára, az említett behozatali engedélyek iránti kérelmek benyújtására, kiadására és felhasználására, valamint érvényességi idejére, az említett engedélyek tekintetében a biztosíték letétbe helyezésének eljárására és összegére, az említett engedélyek felhasználására vonatkozó követelmények teljesítésének igazolásához szükséges bizonyítékokra, a behozatali engedélyben említett mennyiség behozatalára vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében a tűréshatár szintjére és a behozatali engedélyek pótpéldányainak és másodpéldányainak kiadására vonatkozó intézkedések, a behozatali engedélyek tagállamok általi kezelésére vonatkozó intézkedések, az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó behozatali engedélyek rendszerének – többek között a nemzetközi megállapodások végrehajtása során a tagállamok közötti konkrét igazgatási segítségnyújtásra, valamint a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vámok kiszámítására és mértékének megállapítására vonatkozó eljárásoknak – a kezeléséhez szükséges információcserére vonatkozó intézkedések.

(45)

Ezen rendeletnek a behozatal tekintetében való végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében is: a preferenciális kereskedelemben alkalmazandó behozatali vámok csökkentése vagy fokozatos megszüntetése céljából a feldolgozott mezőgazdasági termékek előállításához felhasználtnak tekintett mezőgazdasági termékek rögzített mennyiségeit meghatározó intézkedések, a megfelelő bizonylati követelmények megállapítása, a feldolgozott mezőgazdasági termékek és egyes mezőgazdasági termékek behozatalára alkalmazandó éves vámkontingensek és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban az azok kezelésére alkalmazandó módszer, a behozatali, illetve kiviteli rendszer elfogadásáról szóló nemzetközi megállapodásokban vagy jogi aktusban megállapított egyedi rendelkezések alkalmazására szolgáló eljárások, különösen a következők tekintetében: a termék jellegére, származási helyére és eredetére vonatkozó garanciák, a garanciák ellenőrzésére szolgáló dokumentum elismerése, az exportáló ország által kiadott dokumentum bemutatása, a termékek rendeltetési helye és felhasználása, a behozatali engedélyek érvényességi idejére vonatkozó intézkedések, a biztosíték letétbe helyezésének eljárása, illetve a biztosíték összege, az említett behozatali engedélyek felhasználása, és amennyiben szükséges, különösen a behozatali kérelmek benyújtására és a vámkontingens keretében való behozatalra vonatkozó engedély megadásának feltételeire vonatkozó egyedi szabályok, a megfelelő bizonylati követelmények.

(46)

Ezen rendeletnek a behozatal és az aktív feldolgozási rendszerek tekintetében való végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében is: az arra irányuló eljárás irányítására vonatkozó rendelkezések, hogy a vámkontingensek keretében rendelkezésre álló mennyiségeket nem lépik túl, és a vámkontingens fel nem használt mennyiségeinek újraelosztására irányuló intézkedések, a 260/2009/EK tanácsi rendelet (16) és a 625/2009/EK tanácsi rendelet (17) szerint az Unióba irányuló behozatal elleni védintézkedések vagy nemzetközi megállapodások által előírt védintézkedések elfogadására irányuló intézkedések, a mezőgazdasági termékek azon mennyiségére vonatkozó intézkedések, amely után aktív feldolgozási bizonyítványt lehet kiadni, az aktív feldolgozási bizonyítványok rendszerének a kérelmek benyújtására és az aktív feldolgozási bizonyítványok kiadásához megkövetelt dokumentumok és eljárások tekintetében való megvalósítására vonatkozó intézkedések, az aktív feldolgozási bizonyítványok tagállamok általi kezelésére és a tagállamok közötti igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos eljárásokra vonatkozó intézkedések, olyan intézkedések, amelyek korlátozzák azokat a mennyiségeket, amelyekre aktív feldolgozási bizonyítvány adható ki, elutasítják a mennyiségeket, amelyekre az említett bizonyítványokat kérelmezték, és felfüggesztik az aktív feldolgozási bizonyítvány iránti kérelmek benyújtását, amennyiben nagy mennyiségekre kérelmeznek ilyen bizonyítványokat, valamint az ovalbuminra és a laktalbuminra vonatkozó feldolgozási és aktív feldolgozási rendszer alkalmazását felfüggesztő intézkedések.

(47)

Ezen rendeletnek a kivitel tekintetében való végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: a visszatérítési ráták alkalmazására, az export-visszatérítések kiszámítására, egyes termékeknek az alaptermékekkel való asszimilációjára és az egyes alaptermékek referenciamennyiségének meghatározására, az Unió által az EUMSZ-szel összhangban megkötött vagy ideiglenes alkalmazott nemzetközi megállapodás által előírt, az I. mellékletben nem szereplő egyes árucikkek bizonyos rendeltetési helyekre történő kivitelére vonatkozó igazolások igénylésére, kiadására és kezelésére, továbbá az előállítási folyamat során bekövetkező termékveszteségek, mennyiségi veszteségek és a melléktermékek kezelésére vonatkozó intézkedések.

(48)

Ezen rendeletnek a kivitel tekintetében való végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében is: az I. mellékletben nem szereplő, exportált áruk összetételének bejelentésére vonatkozó eljárást és az ezen összetétel igazolásához szükséges bizonyítékot meghatározó, az export-visszatérítési rendszer megvalósításához szükséges intézkedések, a differenciált visszatérítések esetében a rendeltetési helyre történő megérkezést igazoló egyszerűsített bizonyíték, horizontális szabályoknak az I. mellékletben nem szereplő termékekre való alkalmazásáról szóló intézkedések, az exportvisszatérítés-igazolási rendszernek a visszatérítési igazolás iránti kérelmek benyújtása, formátuma és tartalma, valamint a visszatérítési igazolások formátuma, tartalma és érvényességi ideje tekintetében való végrehajtására vonatkozó intézkedések, a visszatérítési igazolások igénylésére, kiadására és felhasználására szolgáló eljárásra, a biztosíték letétbe helyezésének eljárására és a biztosíték összegére vonatkozó intézkedések, a nem kérelmezett export-visszatérítések összegének a tűréshatárára és az annak igazolására vonatkozó intézkedések, hogy a visszatérítési igazolásokból eredő kötelezettségek teljesültek.

(49)

Ezen rendeletnek a kivitel és meghatározott általános rendelkezések tekintetében való végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: az export-visszatérítési igazolások tagállamok általi kezelésére és a tagállamok között az export-visszatérítési igazolásokkal összefüggő információcserére és konkrét igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos eljárásokra vonatkozó intézkedések, a kis exportőröknek elkülönített globális összeg és a visszatérítési igazolások bemutatása alóli mentesítésre vonatkozó egyéni küszöb rögzítésére irányuló intézkedések, visszatérítési igazolások pótpéldányainak és másodpéldányainak kiadására, olyan intézkedések, amelyek korlátozzák azokat a mennyiségeket, amelyekre visszatérítési igazolás adható ki, elutasítják azokat a mennyiségeket, amelyekre az említett igazolásokat kérelmezték, és felfüggesztik a visszatérítési igazolás iránti kérelmek benyújtását, amennyiben olyan mennyiségekre kérelmeznek ilyen igazolásokat, amelyek meghaladják a nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségvállalások alapján rögzített rendelkezésre álló összegeket, a preferenciális kereskedelemben közvetlen kiegyenlítés esetén alkalmazandó vámtétel rögzítésére és az érintett országba vagy régióba történő kivitel esetén fizetendő kapcsolódó összegekre vonatkozó intézkedések, az azt biztosító intézkedések, hogy a preferenciális egyezmény keretében kivitelre bejelentett feldolgozott mezőgazdasági termékeket valóban preferenciális egyezmény keretében exportálják vagy fordítva, a feldolgozott mezőgazdasági termékek és az I. mellékletben nem szereplő áruk minőségi és mennyiségi elemzésére szolgáló módszerekre, a feldolgozott mezőgazdasági termékek és az I. mellékletben nem szereplő áruk azonosításához szükséges technikai rendelkezésekre és a feldolgozott mezőgazdasági termékeknek és az I. mellékletben nem szereplő áruknak a Kombinált Nómenklatúrába való besorolására szolgáló eljárásokra vonatkozó intézkedések.

(50)

Ezen rendeletnek a kivitel és meghatározott általános rendelkezések tekintetében való végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottság és a tagállamok információcserével kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, az alábbiakra vonatkozó intézkedésekre vonatkozóan: az értesítés módszerei, a benyújtandó információkra vonatkozó szabályok, a benyújtandó információk kezelésére vonatkozó rendelkezések, valamint az értesítések tartalmával, formájával, ütemezésével, gyakoriságával és határidőivel kapcsolatos szabályok, a személyes adatok, valamint a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekének védelme mellett az információk és dokumentumok továbbításával vagy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos szabályok, az 1306/2013/EU rendelet szerint, a feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatali engedélyére és vámkontingensére, valamint az I. mellékletben nem szereplő áruk export-visszatérítésére és visszatérítési igazolására vonatkozóan elfogadott, a biztosítékokra, vizsgálatokra, ellenőrzésekre, elemzésekre és szankciókra vonatkozó horizontális rendelkezésekre vonatkozó intézkedések.

(51)

Sajátos jellegükre tekintettel a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) alkalmazása nélkül kell elfogadni az olyan intézkedésekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat, amelyek a kiegészítő behozatali vámtételek alkalmazása céljából rögzítik a reprezentatív árakat és a küszöbmennyiségeket, valamint az említett behozatali vámtételek mértékét az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, korlátozzák azokat a mennyiségeket, amelyekre behozatali engedély, aktív feldolgozási bizonyítvány és visszatérítési igazolás adható ki, elutasítják azokat a mennyiségeket, amelyekre az említett engedélyeket, bizonyítványokat és igazolásokat kérelmezték, és felfüggesztik az említett engedélyek, bizonyítványok és igazolások iránti kérelmek benyújtását, és az olyan intézkedésekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat, amelyek az annak garantálására irányuló eljárás irányítását célozzák, hogy a vámkontingensek keretében rendelkezésre álló mennyiségeket ne lépjék túl, és újra elosztják a vámkontingens fel nem használt mennyiségeit. A többi, e rendelet szerinti végrehajtási jogi aktust a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell elfogadni.

(52)

A 182/2011/EU rendelettel összhangban elfogadandó végrehajtási jogi aktusok elfogadására a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy e jogi aktusok a KAP-ot érintik, az említett rendelet 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint.

(53)

A feldolgozott mezőgazdasági termékeknek az Unióba irányuló behozatala elleni védintézkedésekkel vagy az uniós piacnak az ovalbuminra és a laktalbuminra vonatkozó feldolgozási és aktív feldolgozási rendszer alkalmazásának felfüggesztését igénylő zavarával vagy lehetséges zavarával összefüggésben felmerülő, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia.

(54)

E rendelet célkitűzéseinek eléréséhez az arányosság elvének megfelelően szükséges és helyénvaló megállapítani a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokat. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.

(55)

E rendeletnek a status quo fenntartása érdekében a következők mindegyikét magukban foglaló mellékleteket kell tartalmaznia: a feldolgozott mezőgazdasági termékek jegyzéke, amely felváltja az 1216/2009/EK rendelet II. mellékletét; az I. mellékletben nem szereplő áruk jegyzéke, amely felváltja az 578/2010/EU bizottsági rendelet (19) II. mellékletét és az 1234/2007/EK rendelet XX. mellékletét; az I. mellékletben nem szereplő áruk előállításához használt alaptermékek jegyzéke, amely felváltja az 578/2010/EU rendelet I. mellékletét; a kiegészítő behozatali vámmal sújtható feldolgozott mezőgazdasági termékek jegyzéke, amely felváltja az 1216/2009/EK rendelet III. mellékletét; és a feldolgozott mezőgazdasági termékek előállításához használt mezőgazdasági termékek jegyzéke, amely felváltja az 1216/2009/EK rendelet I. mellékletét.

(56)

Az 1216/2009/EK és a 614/2009/EK rendeletet ennek megfelelőn hatályon kívül kell helyezni.

(57)

Tekintettel arra a tényre, hogy e rendelet hatálybalépése előtt a szükséges koherenciát az 1308/2013/EU rendelet 230. cikk (1) bekezdése második albekezdése i. pontjának átmeneti intézkedései biztosították, ezt a rendeletet a KAP-reformcsomagot alkotó rendeletek elfogadását követően a lehető leghamarabb alkalmazni kell, teljes mértékben tiszteletben tartva a jogbiztonságot és a gazdasági szereplők jogos elvárásait,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet a feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatalára, valamint az I. mellékletben nem szereplő áruk és az I. mellékletben nem szereplő árukban feldolgozott mezőgazdasági termékek kivitelére vonatkozó kereskedelmi szabályokat állapítja meg.

Ezt a rendeletet az Unió által az EUMSZ-szel összhangban megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatalára is alkalmazni kell, amely megállapodás rendelkezik arról, hogy említett termékeket asszimilálni kell a preferenciális kereskedelem hatálya alá tartozó feldolgozott mezőgazdasági termékekkel.

2. cikk

Fogalomeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„mezőgazdasági termékek”: az 1308/2013/EU rendelet 1. cikkében említett termékek;

b)

„feldolgozott mezőgazdasági termékek”: az e rendelet I. mellékletében felsorolt termékek;

c)

„az I. mellékletben nem szereplő áruk”: az EUMSZ I. mellékletében nem szereplő, e rendelet II. melléklete első és második oszlopában felsorolt termékek;

d)

„alaptermékek”: az e rendelet III. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek;

e)

„mezőgazdasági alkotóelem”: a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vám azon része, amely megfelel az e rendelet V. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vámnak, vagy adott esetben az érintett országokból származó ezen mezőgazdasági termékek felhasznált vagy felhasználtnak minősülő mennyiségeire vonatkozó csökkentett vámok;

f)

„nem mezőgazdasági alkotóelem”: a díjnak az a része, amely a közös vámtarifa szerinti vámoknak felel meg, csökkentve az e) pontban meghatározott mezőgazdasági alkotóelemmel;

g)

„kiegészítő vámtételek cukorra és lisztre”: a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete első része I. szakaszának B.6. pontjában említett, és az említett rendelet I. melléklete harmadik része I. szakasza 1. mellékletének 2. táblázatában meghatározott, cukorra vonatkozó kiegészítő vámtétel (AD S/Z) és lisztre vonatkozó kiegészítő vámtétel (AD F/M);

h)

„értékvám”: a behozatali vámnak a vámérték százalékos arányában kifejezett része;

i)

„1. termékcsoport”: az ex 0404 10 02–0404 10 16 KN-kód alá tartozó tejsavó por, granulátum vagy más szilárd alakban, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül;

j)

„2. termékcsoport”: az ex 0402 10 19 KN-kód alá tartozó tej por, granulátum vagy más szilárd alakban, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül, legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal, a legfeljebb 2,5 kg nettó tömegű, közvetlen csomagolásban lévő áruk kivételével;

k)

„6. termékcsoport”: az ex 0402 21 18 KN-kód alá tartozó tej por, granulátum vagy más szilárd alakban, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül, legfeljebb 26 tömegszázalék zsírtartalommal, a legfeljebb 2,5 kg nettó tömegű, közvetlen csomagolásban lévő áruk kivételével;

l)

„3. termékcsoport”: az ex 0405 10 KN-kód alá tartozó vaj, 82 tömegszázalék zsírtartalommal;

II.   FEJEZET

FELDOLGOZOTT MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK BEHOZATALA

I.   SZAKASZ

A behozatalra vonatkozó általános rendelkezések

I.   Alszakasz

Feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vámok

3. cikk

A behozatali vámok összetevői

(1)   Az I. melléklet 1. táblázatában felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékek esetében a közös vámtarifában rögzített behozatali vámok egy értékvámba nem tartozó mezőgazdasági alkotóelemből és egy értékvámnak minősülő nem mezőgazdasági alkotóelemből állnak.

(2)   Az I. melléklet 2. táblázatában felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékek esetében a közös vámtarifában rögzített behozatali vámok egy értékvámból és az értékvám részét képező mezőgazdasági alkotóelemből állnak. Ha az I. melléklet 2. táblázatában felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozóan nincs értékvám, az ilyen termékek esetében a mezőgazdasági alkotóelem az ezen termékekre vonatkozó egyedi vám részének tekintendő.

4. cikk

A maximális behozatali vámtétel

(1)   Amennyiben a maximális vámtételt kell alkalmazni, a maximális vámtétel meghatározására szolgáló számítási módszert az EUMSZ 31. cikke értelmében a közös vámtarifában kell megállapítani.

(2)   Ha az I. melléklet 1. táblázatában felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékek esetében a maximális vámtétel cukorra és lisztre vonatkozó kiegészítő vámtételből áll, a szóban forgó kiegészítő vámtétel meghatározására szolgáló számítási módszert az EUMSZ 31. cikke értelmében a közös vámtarifában kell megállapítani.

5. cikk

Az Unió piacán jelentkező kedvezőtlen hatások megelőzésére vagy ellensúlyozására szolgáló kiegészítő behozatali vámok

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja azokat a IV. mellékletben felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékeket, amelyekre – a közös vámtarifában megállapított vámtételek mellett történő behozataluk esetén – kiegészítő behozatali vámot kell kivetni. E végrehajtási jogi aktusokat csak azoknak a káros hatásoknak a megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében lehet elfogadni, amelyek az Unió piacát a szóban forgó behozatal következtében esetleg érhetik, és amennyiben:

a)

a behozatal az Unió által a Kereskedelmi Világszervezetnek bejelentett szintnél („küszöbár”) alacsonyabb áron történik; vagy

b)

a behozatal mennyisége egy adott évben meghalad egy meghatározott szintet („küszöbmennyiség”).

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Nem vethető ki kiegészítő behozatali vám az (1) bekezdés szerint abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fogja megzavarni az uniós piacot, vagy ha az ilyen kiegészítő behozatali vámok hatásai az elérni kívánt célhoz képest aránytalanok lennének.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az importárakat az adott szállítmányra vonatkozó CIF-importárak alapján kell meghatározni.

A CIF-importárakat össze kell vetni a termék reprezentatív világpiaci áraival vagy az uniós importpiacon arra a termékre vonatkozó reprezentatív árakkal.

A 2454/1993/EGK bizottsági rendelet (20) 308d. cikke szerint létrehozott közösségi felügyeleti rendszer keretében összegyűjtött adatok alapján rendszeres időközönként meg kell határozni a reprezentatív árakat.

(4)   A küszöbmennyiség megállapításához az adott termék piacrajutási lehetősége szolgál alapul, amely az importnak az arra a három évre vonatkozóan megállapított hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában fejezhető ki, amely megelőzte azt az évet, amelyben az (1) bekezdésben említett hátrányos hatások felmerülnek, vagy felmerülésük valószínűsíthető.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket – különösen a behozatali ár igazolására és az igazoló dokumentumok benyújtására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos intézkedéseket – tartalmaznak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)   A Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban azonosított termékek tekintetében – a 44. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül – végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek:

a)

megállapítják a reprezentatív árakat és a küszöbmennyiségeket a kiegészítő behozatali vámok alkalmazása céljából;

b)

meghatározzák a kiegészítő behozatali vámok mértékét az Unió által az EUMSZ-szel összhangban megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott nemzetközi megállapodásokban megállapított szabályok szerint.

(7)   A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az (1) bekezdés a) pontjában említett küszöbárakat.

II.   Alszakasz

Ovalbumin és laktalbumin behozatala

6. cikk

Ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó behozatali engedélyek

(1)   Az ovalbumin és a laktalbumin szabad forgalomba bocsátás céljából való behozatala behozatali engedély bemutatásához köthető, amennyiben az ilyen engedély az érintett piacok irányítása és különösen a szóban forgó termékek kereskedelmének nyomon követése céljából szükséges.

(2)   A 14. cikkel összhangban hozott intézkedések sérelme nélkül a tagállamok az Unióban letelepedett kérelmezőnek – letelepedési helyétől függetlenül – kiadják az (1) bekezdésben említett behozatali engedélyeket, kivéve, ha az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktus másképp rendelkezik.

(3)   Az (1) bekezdésben említett behozatali engedélyek az Unió egész területén érvényesek.

(4)   Az (1) bekezdésben említett behozatali engedélyek kiadása és az engedély hatálya alá tartozó áruk szabad forgalomba bocsátása az érintett termékek származására és eredetére vonatkozó előírásokhoz, valamint olyan, egy harmadik ország vagy valamely szervezet által kiadott dokumentum bemutatásához köthető, amely tanúsítja többek között a termékek eredetét, származását, eredetiségét és minőségi jellemzőit.

7. cikk

A behozatali engedélyekre vonatkozó biztosíték

(1)   A 6. cikkben említett behozatali engedélyek kiadásának feltételéül lehet szabni a biztosíték letétbe helyezését, amely garantálja, hogy a gazdasági szereplő a behozatali engedély érvényességi ideje alatt behozza a termékeket.

(2)   A biztosíték egészben vagy részben elvész, ha a termékek behozatalára nem kerül sor a behozatali engedély érvényességi ideje alatt.

(3)   A biztosíték azonban nem vész el, ha vis maior miatt nem került sor a termékek behozatalára az említett időtartamon belül, vagy ha az említett időtartamon belül be nem hozott mennyiség nem haladja meg a tűrés mértékét.

8. cikk

Átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)

az ovalbumin és a laktalbumin szabad forgalomba bocsátás céljából való behozatalát behozatali engedély bemutatásához kötő szabályok;

b)

az engedélyből fakadó jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályok és az engedély joghatásai;

c)

azon esetek, amelyekben az engedélyben említett mennyiségre vonatkozó behozatali kötelezettség teljesítésére tűréshatár vonatkozik, illetve amelyekben az eredetet fel kell tüntetni az engedélyen;

d)

a behozatali engedély kiadására vonatkozó szabályok, vagy olyan szabályok, amelyek előírják, hogy az engedély által érintett áruk szabad forgalomba bocsátásának előfeltétele egy olyan, egy harmadik ország vagy valamely szervezet által kiadott dokumentum bemutatása, amely tanúsítja többek között a termékek eredetét, származását, eredetiségét és minőségi jellemzőit;

e)

a behozatali engedély átruházására vonatkozó szabályok, illetve az ilyen átruházásra vonatkozó korlátozások;

f)

azon esetek, amelyekben nem kötelező bemutatni a behozatali engedélyt;

g)

a 6. cikkben említett behozatali engedélyek kiadását biztosíték letétbe helyezéséhez kötő szabályok;

9. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

a behozatali engedély formátuma és tartalma;

b)

a behozatali engedély iránti kérelmek benyújtása, valamint az engedélyek kiadása és felhasználása;

c)

a behozatali engedély érvényességi ideje, a letétbe helyezendő biztosíték összege és a letétbe helyezésre vonatkozó eljárás;

d)

az annak igazolásához szükséges bizonyíték, hogy a behozatali engedélyek használatához kapcsolódó követelmények teljesültek;

e)

a tűréshatár szintje a behozatali engedélyben említett mennyiségre vonatkozó behozatali kötelezettség teljesítésére vonatkozóan;

f)

a behozatali engedélyek pótpéldányainak és a behozatali engedélyek másodpéldányainak kiadása;

g)

a behozatali engedélyek tagállamok általi kezelése és a rendszer irányításához szükséges információcsere, ideértve a tagállamok közötti konkrét igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó eljárásokat is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II.   SZAKASZ

Preferenciális kereskedelem

I.   Alszakasz

A behozatali vámok csökkentése

10. cikk

A mezőgazdasági alkotóelemek, értékvámok és kiegészítő vámok csökkentése és fokozatos megszüntetése

(1)   Amennyiben valamely, az Unió által az EUMSZ-szel összhangban megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott nemzetközi megállapodás:

a)

rendelkezik a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vám csökkentéséről vagy fokozatos csökkentéséről és megszüntetéséről; valamint

b)

meghatározza a csökkentésre jogosult termékek körét, a csökkentés hatálya alá tartozó áru mennyiségét, kvóta értékét, az e mennyiségek és értékek kiszámítási módját, a mezőgazdasági alkotóelem, a cukorra és a lisztre vonatkozó kiegészítő vám, valamint az értékvám csökkenését meghatározó tényezőt;

a mezőgazdasági alkotóelemre, a cukorra és a lisztre vonatkozó kiegészítő vámra, valamint az értékvámra olyan csökkentés vagy fokozatos csökkentés és megszüntetés vonatkozhat, mint amely a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vámokra vonatkozik.

E cikk alkalmazásában a mezőgazdasági alkotóelem magában foglalhatja a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete 1. része I. szakaszának B.1. pontjában említett, és I. melléklete harmadik része I. szakasza 1. mellékletének 2. táblázatában megállapított mezőgazdasági alkotóelemet is.

(2)   Amennyiben valamely, az Unió által az EUMSZ-szel összhangban megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott nemzetközi megállapodás az e rendelet I. mellékletének 2. táblázatában felsorolt termékek esetében a mezőgazdasági alkotóelemek csökkentését vagy fokozatos megszüntetését írja elő, az értékvám részét képező, mezőgazdasági alkotóelemből álló vám helyébe nem értékvámnak minősülő mezőgazdasági alkotóelem lép.

11. cikk

A ténylegesen felhasznált vagy felhasználtnak tekintett mennyiségek

(1)   A mezőgazdasági alkotóelemeknek, valamint a cukorra és lisztre vonatkozó kiegészítő vámoknak a 10. cikk (1) bekezdés szerinti csökkentését vagy fokozatos megszüntetését a következők alapján kell meghatározni:

a)

az V. mellékletben felsorolt mezőgazdasági termékeknek a feldolgozott mezőgazdasági termék előállításához ténylegesen felhasznált vagy felhasználtnak tekintett mennyiségei;

b)

az a) pontban említett mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok, amelyeket bizonyos preferenciális kereskedelmi megállapodások esetében a csökkentett mezőgazdasági alkotóelem, valamint a cukorra és a lisztre vonatkozó kiegészítő vámok kiszámítására használnak.

(2)   A feldolgozott mezőgazdasági termék előállításához felhasználtnak tekintendő mezőgazdasági termékeket annak alapján kell kiválasztani a feldolgozott mezőgazdasági termék előállításához ténylegesen felhasznált mezőgazdasági termékek közül, hogy milyen jelentős szerepet töltenek be a nemzetközi kereskedelemben, és az árszínvonaluk mennyire reprezentatív a szóban forgó feldolgozott mezőgazdasági termék előállításához felhasznált egyéb mezőgazdasági termékek árszínvonala vonatkozásában.

(3)   Az V. mellékletben felsorolt és ténylegesen felhasznált mezőgazdasági termékek mennyiségeit át kell számítani adott, felhasználtnak tekintett mezőgazdasági termékek mennyiségeire.

12. cikk

Átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)

az V. mellékletben felsorolt azon mezőgazdasági termékek jegyzékének összeállítása, amelyeket a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiválasztási kritériumok alapján a feldolgozott mezőgazdasági termékek előállításához felhasználtnak kell tekinteni;

b)

a 11. cikk (3) bekezdésében említett átszámításhoz az egyenértékű mennyiségek és az átszámítási szabályok megállapítása;

c)

a csökkentett mezőgazdasági alkotóelem és a cukorra és lisztre vonatkozó csökkentett kiegészítő vámok kiszámításához és az e kiszámításra szolgáló módszerek megállapításához szükséges alkotóelemek;

d)

azok az elhanyagolható mennyiségek, amelyek esetében a csökkentett mezőgazdasági alkotóelemeket és a cukorra és lisztre vonatkozó kiegészítő vámokat nulla összegben kell megállapítani.

13. cikk

Végrehajtási hatáskörök

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján adott esetben intézkedéseket fogad el az Unió által az EUMSZ-szel összhangban megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott nemzetközi megállapodásoknak a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó, az e rendelet 10. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint csökkentendő behozatali vámok kiszámítása tekintetében való végrehajtására.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következők megállapítására vonatkozóan:

a)

a 12. cikk a) pontjában említettek szerint a feldolgozott mezőgazdasági termékek előállításához felhasználtnak tekintett mezőgazdasági termékek rögzített mennyiségei;

b)

a feldolgozott mezőgazdasági termékek előállításához felhasználtnak tekintett, a 12. cikk a) pontjában említett mezőgazdasági termékek rögzített mennyiségei a feldolgozott mezőgazdasági termékek minden olyan lehetséges összetételére vonatkozóan, amelyre nem lehet az ezen albekezdés a) pontja szerint megállapítani a mezőgazdasági termékek rögzített mennyiségeit;

c)

bizonylati követelmények.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A Bizottság a 44. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárások alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek az Unió által az EUMSZ-szel összhangban megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott nemzetközi megállapodásokban megállapított szabályok és az e cikk (1) bekezdésének értelmében elfogadott szabályok szerint meghatározzák az alkalmazandó behozatali vámok mértékét.

II.   Alszakasz

Vámkontingensek és különleges elbánás a harmadik országokból történő behozatal tekintetében

14. cikk

A vámkontingensek megnyitása és kezelése

(1)   A feldolgozott mezőgazdasági termékek és az 1. cikk második bekezdésében említett mezőgazdasági termékek behozatalára, valamint e termékeknek az Unióban való, az EUMSZ szerint az Unió által megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott nemzetközi megállapodásokból fakadó szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámkontingenseket a Bizottság nyitja meg és kezeli a 15. és 16. cikkel összhangban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett vámkontingenseket olyan módon kell kezelni, amely kiküszöböli a piaci szereplők bármilyen alapon történő megkülönböztetését, és kellő súlyt fektet az uniós piac ellátási igényeire és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére.

(3)   Az (1) bekezdésben említett vámkontingensek kezelésére az alábbi módszerek valamelyikét, más megfelelő módszert, vagy az említettek bármelyikének kombinációját kell alkalmazni:

a)

a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló elosztási módszer (az „érkezési sorrend” elve);

b)

a kontingenseknek a kérelmekben igényelt mennyiségek arányában történő elosztásának módszere (a „párhuzamos vizsgálat módszere”);

c)

a kialakult kereskedelmi szokásokon alapuló módszer (a „hagyományos/újonnan érkező importőrök” módszer).

15. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)

azon feltételek és jogosultsági követelmények, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a 14. cikk (1) bekezdésében említettek szerint nemzetközi megállapodásban meghatározott vámkontingens keretében kérelmet nyújthassanak be;

b)

a jogoknak a gazdasági szereplők között történő átruházására vonatkozó szabályok, valamint szükség esetén az ezen átruházásra vonatkozó korlátozások, a 14. cikk (1) bekezdésében említettek szerint nemzetközi megállapodásban meghatározott vámkontingens kezelésének keretében;

c)

olyan rendelkezések, amelyek a 14. cikk (1) bekezdésében említettek szerint nemzetközi megállapodásban meghatározott vámkontingensből való részesedést behozatali engedély bemutatásától és biztosíték letétbe helyezésétől teszik függővé;

d)

a 14. cikk (1) bekezdésében említettek szerint a nemzetközi megállapodásban meghatározott vámkontingens tekintetében alkalmazandó különleges sajátosságok, követelmények és korlátozások.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak előírására, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak – kérelemre, és a megfelelő ellenőrzések elvégzését követően – ki kell adniuk egy azt tanúsító dokumentumot, hogy valamely termék – harmadik országba történő bevitele során – teljesíti a különleges elbánásban való részesüléshez szükséges feltételeket.

16. cikk

Végrehajtási hatáskörök

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következők megállapítására vonatkozóan:

a)

az éves vámkontingensek, amelyeket szükség esetén az év egészére megfelelő szakaszokban be kell vezetni, és a kontingensek kezelésére alkalmazandó módszer;

b)

a behozatali, illetve kiviteli rendszer elfogadásáról szóló nemzetközi megállapodásban vagy jogi aktusban megállapított egyedi rendelkezések alkalmazására vonatkozó eljárások, különösen a következők tekintetében:

i.

a termék jellegére, származási helyére és eredetére vonatkozó garanciák;

ii.

bármely, az i. pontban említett garanciák ellenőrzésére szolgáló dokumentum elismerése;

iii.

az exportáló ország által kiadott dokumentum bemutatása;

iv.

a termékek rendeltetési helye és felhasználása;

c)

a 15. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint bemutatandó behozatali engedélyek érvényességi ideje;

d)

a biztosítéknak a 15. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban történő letétbe helyezésére vonatkozó eljárás és a biztosíték összege;

e)

a 15. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint bemutatandó behozatali engedélyek felhasználása, valamint – adott esetben – különösen a vámkontingens keretében történő behozatal iránti kérelmek benyújtására és az engedélyek megadására vonatkozó feltételekre vonatkozó egyedi intézkedések;

f)

bizonylati követelmények;

g)

a 15. cikk (2) bekezdésében említett dokumentum tartalmával, formájával, kiadásával és használatával kapcsolatos szükséges intézkedések.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A Bizottság a 44. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

azon folyamat irányítása, amely biztosítja, hogy a vámkontingens keretében rendelkezésre álló mennyiségeket nem lépik túl, különösen a rendelkezésre álló mennyiségek elérése esetén az egyes kérelmekre alkalmazott elosztási együttható rögzítése, az elbírálás alatt álló kérelmek elutasítása és – szükség esetén – a kérelmek benyújtásának felfüggesztése révén;

b)

a vámkontingens fel nem használt mennyiségeinek újraelosztása.

III.   SZAKASZ

Védintézkedések

17. cikk

Védintézkedések

(1)   A Bizottság – e cikk (3) bekezdésére figyelemmel – végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek a feldolgozott mezőgazdasági termékek Unióba irányuló behozatala elleni védintézkedéseket foglalnak magukban. A közös kereskedelempolitika egységességének biztosítása érdekében e végrehajtási jogi aktusoknak meg kell felelniük a 260/2009/EK és a 625/2009/EK rendeletnek. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács valamely egyéb jogi aktusa vagy a Tanács valamely egyéb jogi aktusa másként nem rendelkezik, a Bizottság – e cikk (3) bekezdésére figyelemmel – végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek a feldolgozott mezőgazdasági termékeknek az Unió által az EUMSZ-szel összhangban megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott nemzetközi megállapodásokban meghatározott, Unióba irányuló behozatala elleni védintézkedéseket foglalnak magukban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A Bizottság az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket valamely tagállam kérelmére vagy hivatalból hozhatja meg.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik az (1) és/vagy (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására, a Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül elfogadja az erről szóló határozatát tartalmazó végrehajtási jogi aktusokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdésben előírt védintézkedésekhez kapcsolódóan, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 44. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(5)   Ha a Bizottság vissza kívánja vonni vagy módosítani kívánja az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően elfogadott védintézkedéseket, e célból végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésével összhangban kell elfogadni, kivéve kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyekben ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (3) bekezdésével összhangban kell elfogadni.

IV.   SZAKASZ

Aktív feldolgozás

I.   Alszakasz

Aktív feldolgozás a gazdasági feltételek vizsgálata nélkül

18. cikk

A mezőgazdasági termékek aktív feldolgozása a gazdasági feltételek vizsgálata nélkül

(1)   Amennyiben az e rendelet III. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek aktív feldolgozása az I. mellékletben nem szereplő árukat eredményez, a 2913/92/EGK rendelet 117. cikkének c) pontjában említett gazdasági feltételeket az említett mezőgazdasági termékekre vonatkozó aktív feldolgozási bizonyítvány bemutatása esetén teljesítettnek kell tekinteni.

(2)   Aktív feldolgozási bizonyítványt a Bizottság által meghatározott mennyiségek keretein belül lehet kiadni az I. mellékletben nem szereplő áruk előállításához felhasznált mezőgazdasági termékekre.

Ezeket a mennyiségeket egyrészről az I. mellékletben nem szereplő áruk után adott export-visszatérítésekre vonatkozó kötelező költségvetési korlátoknak, másrészről az I. mellékletben nem szereplő áruk után adott export-visszatérítések várható kiadásainak a mérlegelésével és különösen a következők figyelembevételével kell meghatározni:

a)

az I. mellékletben nem szereplő érintett áruk kivitelének becsült mennyisége;

b)

adott esetben a szóban forgó alaptermékek uniós piaci és világpiaci helyzete;

c)

a gazdasági és szabályozási tényezők.

A mennyiségeket rendszeres időközönként felül kell vizsgálni a gazdasági tényezőkben és szabályozókban bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében.

(3)   A tagállamok a bizonyítványért folyamodó, az Unióban letelepedett kérelmezőnek a letelepedési helyétől függetlenül kiadják az (1) bekezdésben említett aktív feldolgozási bizonyítványt.

Az aktív feldolgozási bizonyítványok az Unió egész területén érvényesek.

19. cikk

Átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)

az I. mellékletben nem szereplő áruk előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek jegyzéke, amelyekre aktív feldolgozási bizonyítványt lehet kiadni;

b)

az aktív feldolgozási bizonyítványból eredő jogok és a bizonyítvány joghatásai;

c)

az aktív feldolgozási bizonyítványokból eredő jogoknak a gazdasági szereplők közötti átruházása;

d)

az aktív feldolgozási bizonyítványok rendszerének megbízhatóságához és hatékonyságához szükséges szabályok a bizonyítvány hitelessége, átruházása, illetve az átruházására vonatkozó korlátozások tekintetében.

20. cikk

Végrehajtási hatáskörök

(1)   A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

a mezőgazdasági termékek azon mennyiségének meghatározása a 18. cikk (2) bekezdése szerint, amelyre aktív feldolgozási bizonyítványt lehet kiadni;

b)

az aktív feldolgozási bizonyítványra vonatkozó kérelmek formátuma és tartalma;

c)

az aktív feldolgozási bizonyítványok formátuma, tartalma és érvényességi ideje;

d)

a kérelmek benyújtására és az aktív feldolgozási bizonyítványok kiadására vonatkozó eljárás és az ehhez szükséges dokumentumok;

e)

az aktív feldolgozási bizonyítványok tagállamok általi kezelése;

f)

a tagállamok közötti igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos eljárások.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjával összhangban meghatározott értéket meghaladó mennyiségek kérelmezése esetén a Bizottság a 44. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén korlátozhatja azon mennyiségeket, amelyekre aktív feldolgozási bizonyítványt lehet kiadni, elutasíthatja a mennyiségeket, amelyekre aktív feldolgozási bizonyítványt kérelmeztek, és az érintett termékre vonatkozóan felfüggesztheti az aktív feldolgozási bizonyítványok iránti kérelmek benyújtását.

II.   Alszakasz

Az aktív feldolgozási szabályok felfüggesztése

21. cikk

Az ovalbuminra és a laktalbuminra vonatkozó aktív feldolgozási rendszer felfüggesztése

(1)   Amennyiben az aktív feldolgozási rendszer zavart idéz vagy idézhet elő az uniós piacon, a Bizottság – valamely tagállam kérelmére vagy hivatalból – végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben részben vagy teljes mértékben felfüggeszti az ovalbuminra és a laktalbuminra vonatkozó aktív feldolgozási rendszer alkalmazását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására, a Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül elfogadja az erről szóló határozatát tartalmazó végrehajtási jogi aktusokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 44. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett felfüggesztéssel összefüggésben.

III.   FEJEZET

KIVITEL

I.   SZAKASZ

Export-visszatérítések

22. cikk

Támogatásra jogosult áruk és termékek

(1)   Az I. mellékletben nem szereplő áruk kivitele esetén az 1308/2013/EU rendelet 196. cikke (1) bekezdése a) pontjának i., ii., iii., v. és vii. alpontjában felsorolt, és az említett I. mellékletben nem szereplő áruk előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek az 1308/2013/EU rendelet 196. cikke értelmében jogosultak az e rendelet II. mellékletében meghatározott export-visszatérítésre, és az 1308/2013/EU rendelet 196. cikke (1) bekezdésének b) pontját, (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett export-visszatérítés nem nyújtható az alábbiakra:

a)

olyan, az I. mellékletben nem szereplő, behozott áruk, amelyeket az EUMSZ 29. cikkének megfelelően szabad forgalomban lévőnek tekintenek, és újra exportálnak;

b)

olyan, az I. mellékletben nem szereplő, behozott áruk, amelyeket az EUMSZ 29. cikkének megfelelően szabad forgalomban lévőnek tekintenek, és feldolgozás után, vagy az I. mellékletben nem szereplő egyéb árukba bedolgozva exportálnak;

c)

olyan behozott gabonafélék, rizs, tej és tejtermékek, valamint tojás, amelyeket az EUMSZ 29. cikkének megfelelően szabad forgalomban lévőnek tekintenek, és feldolgozás után, vagy az I. mellékletben nem szereplő árukba bedolgozva exportálnak.

23. cikk

Az export-visszatérítések megállapítása

(1)   A 22. cikkben említett export-visszatérítéseket az exportált áruk összetétele, valamint az exportált árukat alkotó egyes alaptermékek tekintetében meghatározott export-visszatérítési ráták alapján állapítják meg a tagállamok illetékes hatóságai.

(2)   Az export-visszatérítések meghatározásához az 1308/2013/EU rendelet 196. cikke (1) bekezdése a) pontjának i., ii., iii., v. és vii. alpontjában felsorolt, de e rendelet III. mellékletében fel nem sorolt termékeket alaptermékeknek vagy alaptermékek feldolgozásából származó termékeknek kell megfeleltetni.

24. cikk

Horizontális szabályok és export-visszatérítési mértékek

(1)   Az I. mellékletben nem szereplő árukra az 1308/2013/EU rendelet 199. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, a mezőgazdasági termékek után fizetett export-visszatérítésekre vonatkozó horizontális szabályok vonatkoznak.

(2)   Az 1308/2013/EU rendelet 198. cikke és az 1370/2013/EU rendelet 13. cikke szerint intézkedéseket kell hozni az alaptermékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének meghatározására.

(3)   Az export-visszatérítések kiszámításához az 1308/2013/EU rendelet 196. cikke (1) bekezdése a) pontjának i., ii., iii., v. és vii. alpontjában felsorolt, de e rendelet III. mellékletében fel nem sorolt mezőgazdasági termékeket, amelyeket a 23. cikk (2) bekezdése szerint alaptermékekből vagy az alaptermékek feldolgozásából származó termékekből állítottak elő vagy azoknak feleltettek meg, át kell számítani alaptermékekre.

25. cikk

Az I. mellékletben nem szereplő meghatározott áruk meghatározott rendeltetési helyekre történő kivitelére vonatkozó bizonyítványok

Amennyiben az Unió által az EUMSZ-szel összhangban megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott valamely nemzetközi megállapodás előírja, az érintett tagállam illetékes hatóságai az érintett fél kérésére igazolást adnak ki arról, hogy fizettek-e export-visszatérítést meghatározott rendeltetési helyekre exportált, az I. mellékletben nem szereplő meghatározott áruk után.

26. cikk

Átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)

az exportra kerülő, az I. mellékletében nem szereplő áruk és az előállításukhoz felhasznált mezőgazdasági termékek jellemzőire vonatkozó szabályok;

b)

az I. mellékletben nem szereplő árukba való bedolgozás után exportált mezőgazdasági termékek után fizetett export-visszatérítés meghatározására vonatkozó szabályok;

c)

az I. mellékletben nem szereplő exportált áruk összetételének igazolásához szükséges bizonyítékra vonatkozó szabályok;

d)

az egyes importált mezőgazdasági termékek felhasználására vonatkozó nyilatkozat megtételét előíró szabályok;

e)

az 1308/2013/EU rendelet 196. cikke (1) bekezdése a) pontjának i., ii., iii., v. és vii. alpontjában felsorolt, de e rendelet III. mellékletében fel nem sorolt mezőgazdasági termékek alaptermékeknek való megfeleltetésére és az egyes alaptermékek referenciamennyiségének meghatározására vonatkozó szabályok;

f)

az 1308/2013/EU rendelet 202. cikke szerint elfogadott, a mezőgazdasági termékek után fizetett export-visszatérítésekre vonatkozó horizontális szabályoknak az I. mellékletben nem szereplő árukra való alkalmazása.

27. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

a visszatérítési ráták alkalmazása olyan esetben, amikor az e cikk c) pontjában említett termékek alkotóelemeinek és az I. mellékletben nem szereplő áruknak a jellemzőit figyelembe kell venni az export-visszatérítések kiszámításánál;

b)

az alábbiakra vonatkozó export-visszatérítések kiszámítása:

i.

alaptermékek;

ii.

az alaptermékek feldolgozásából származó termékek;

iii.

az i. vagy az ii. alpontban említett termékeknek megfeleltetett termékek;

c)

a b) pont ii. vagy iii. alpontjában említett és az 1308/2013/EU rendelet 196. cikke (1) bekezdése a) pontjának i., ii., iii., v. és vii. alpontjában felsorolt, de e rendelet III. mellékletében fel nem sorolt termékek alaptermékeknek való megfeleltetése;

d)

az export-visszatérítések meghatározásának alapjául szolgáló referenciamennyiség meghatározása valamennyi alaptermék tekintetében a terméknek a II. mellékletben megadottak szerint az exportált áruk előállításához ténylegesen felhasznált vagy rögzített mennyisége alapján;

e)

a 25. cikkben említett igazolások igénylése, kiadása és kezelése;

f)

az előállítási folyamat során bekövetkező termékveszteségek és mennyiségi veszteségek kezelése, valamint a melléktermékek kezelése;

g)

az export-visszatérítési rendszer megvalósításához szükséges, az I. mellékletben nem szereplő, exportált áruk összetételének bejelentésére szolgáló eljárás és az ezen összetétel igazolásához szükséges bizonyíték;

h)

a rendeltetési hely szerint differenciált visszatérítések esetében a rendeltetési helyre történő megérkezés igazolásához szükséges egyszerűsített bizonyítékra vonatkozó szabályok;

i)

az 1308/2013/EU rendelet 203. cikke szerint elfogadott, a mezőgazdasági termékek után fizetett export-visszatérítésekre vonatkozó horizontális rendelkezéseknek az I. mellékletben nem szereplő árukra való alkalmazása.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II.   SZAKASZ

Visszatérítési igazolások

28. cikk

Visszatérítési igazolások

(1)   Az I. mellékletben nem szereplő árukba bedolgozott mezőgazdasági termékek után akkor fizetnek export-visszatérítést, ha az export-visszatérítés iránti kérelmet benyújtották, és a kivitel időpontjában érvényes visszatérítési igazolást bemutatják.

A költségvetési korlátok betartását nem veszélyeztető, olyan korlátozott export-visszatérítési összegekért folyamodó kis exportőrök – többek között a visszatérítési igazolások birtokosai –, amelyek túl alacsonyak ahhoz, hogy visszatérítési igazolások hatálya alá tartozzanak, mentesülnek a visszatérítési igazolás bemutatásának kötelezettsége alól. Ezen eltérések összességében nem haladják meg a kis exportőrök számára meghatározott teljes összeget.

(2)   A tagállamok a visszatérítési igazolásért folyamodó, az Unióban letelepedett kérelmezőnek a letelepedési helyétől függetlenül kiadják a visszatérítési igazolást. A visszatérítési igazolások az Unió egész területére érvényesek.

29. cikk

Az alkalmazandó visszatérítési ráták

(1)   Alkalmazni azt a visszatérítési rátát kell, amely azon a napon érvényes, amelyen a vámhatóságok befogadják az I. mellékletben nem szereplő árukra vonatkozó kiviteli nyilatkozatot, hacsak nem nyújtottak be kérelmet a (2) bekezdésnek megfelelően a visszatérítési ráta előzetes rögzítésére.

(2)   A visszatérítési ráta előzetes rögzítésére irányuló kérelem a visszatérítési igazolás iránti kérelem benyújtásának időpontjában, vagy a visszatérítési igazolás kiadásának napján vagy azt követően bármikor, de a visszatérítési igazolás érvényességének lejárata előtt nyújtható be.

(3)   A visszatérítés mértékét az előzetes rögzítés iránti kérelem benyújtásának napján érvényes ráta szerint rögzítik előre. Az előzetesen rögzített visszatérítési ráta attól a naptól kezdve a visszatérítési igazolás hatálya alá tartozó valamennyi visszatérítési rátára vonatkozik.

(4)   Az I. mellékletben nem szereplő árukra vonatkozó export-visszatérítéseket a következők alapján adják meg:

a)

az (1) bekezdés szerint alkalmazandó, az I. mellékletben nem szereplő, szóban forgó árukba bedolgozott alaptermékekre vonatkozó visszatérítési ráták, ha a visszatérítés mértékét előzetesen nem rögzítették; vagy

b)

a (3) bekezdés szerint előre rögzített, az I. mellékletben nem szereplő, szóban forgó árukba bedolgozott alaptermékekre vonatkozó visszatérítési ráták.

30. cikk

A visszatérítési igazolásokra vonatkozó biztosíték

(1)   A visszatérítési igazolások kiadásának feltétele a biztosíték letétbe helyezése, amely garantálja, hogy a gazdasági szereplő a visszatérítési igazolás érvényességi ideje alatt export-visszatérítés iránti kérelmet nyújtson be az érintett tagállam illetékes hatóságaihoz az I. mellékletben nem szereplő áruk kivitele tekintetében.

(2)   A biztosíték teljes egészében vagy részben elvész, ha az export-visszatérítést nem, vagy csak részben kérelmezik a visszatérítési igazolás érvényességi ideje alatt lebonyolított kivitel tekintetében.

Az első albekezdés sérelme nélkül, a biztosíték azonban nem vész el:

a)

ha vis maior miatt nem exportálták, vagy csak részben exportálták az árukat, vagy nem kérelmezték, vagy csak részben kérelmezték az export-visszatérítést;

b)

ha a nem kérelmezett export-visszatérítések összege a tűréshatáron belül van.

31. cikk

Átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)

azon jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályok, amelyek a visszatérítési igazolásból erednek, ideértve azt a garanciát, hogy az export-visszatérítések a feltételek maradéktalan teljesülése esetén kifizetésre kerülnek, valamint azt a kötelezettséget, hogy az I. mellékletben nem szereplő árukba való feldolgozás után exportált mezőgazdasági termékek után export-visszatérítést kell kérelmezni;

b)

a visszatérítési igazolás átruházására vonatkozó szabályok, illetve az ilyen átruházásra vonatkozó korlátozások;

c)

azok az esetek és helyzetek, amelyekben – a műveletek célját, az érintett összegeket és a kis exportőröknek esetleg elkülönített globális összeget figyelembe véve – a 28. cikk (1) bekezdése értelmében nem kötelező visszatérítési igazolást bemutatni;

d)

azok az esetek és helyzetek, amelyekben a 30. cikktől eltérve biztosíték letétbe helyezése nem szükséges;

e)

a 30. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett tűréshatárra vonatkozó szabályok, tekintettel a költségvetési korlátok betartásának szükségességére.

32. cikk

Végrehajtási hatáskörök

(1)   A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)

a visszatérítési igazolás iránti kérelem benyújtása, formátuma és tartalma;

b)

a visszatérítési igazolás formátuma, tartalma és érvényességi ideje;

c)

a kérelmek benyújtására és a visszatérítési igazolások kiadására, valamint a felhasználásukra vonatkozó eljárás;

d)

a biztosíték letétbe helyezésére szolgáló eljárás és a biztosíték összege;

e)

a 30. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett tűréshatár, tekintettel a költségvetési korlátok betartásának szükségességére;

f)

annak igazolásának eszköze, hogy a visszatérítési igazolásokból eredő kötelezettségeket teljesítették;

g)

a visszatérítési igazolások tagállamok általi kezelése és a rendszer irányításához szükséges információcsere, beleértve a tagállamok közötti konkrét igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos eljárásokat is;

h)

a kis exportőröknek elkülönített globális összeg és a visszatérítési igazolások bemutatása alóli mentesítésre vonatkozó egyedi küszöb rögzítése a 28. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint;

i)

a visszatérítési igazolások pótlása és másolatainak kiadása.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az EUMSZ-szel összhangban megkötött nemzetközi megállapodásokból adódó kötelezettségvállalások alapján meghatározott, rendelkezésre álló összegeket meghaladó összegek kérelmezése esetén a Bizottság a 44. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben korlátozza azon összegeket, amelyekre visszatérítési igazolás adható ki, elutasítja azon összegeket, amelyekre visszatérítési igazolást kérelmeztek, és felfüggeszti a visszatérítési igazolások iránti kérelmek benyújtását.

III.   SZAKASZ

A kivitelre vonatkozó egyéb intézkedések

33. cikk

A kivitelre vonatkozó egyéb intézkedések

(1)   Amennyiben az 1308/2013/EU rendelet értelmében lefölözések vagy terhek formájában intézkedéseket fogadnak el egy, a III. mellékletben felsorolt mezőgazdasági termék kivitele tekintetében, és az említett mezőgazdasági terméket nagy mennyiségben tartalmazó, az I. mellékletben nem szereplő áruk kivitele nagy valószínűséggel hátráltatná az említett intézkedések céljának elérését, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 42. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az említett, I. mellékletben nem szereplő árukra vonatkozó egyenértékű intézkedésekre vonatkozóan, feltéve, hogy az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok megfelelnek az EUMSZ-szel összhangban megkötött nemzetközi megállapodásokból adódó kötelezettségeknek. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat csak akkor lehet elfogadni, ha az 1308/2013/EU rendelet szerint rendelkezésre álló intézkedések nem bizonyulnak elégségesnek.

Ha az első albekezdésben említett esetekben rendkívül sürgős okokból szükséges, a 43. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e bekezdés értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

Ilyen rendkívül sürgős eset lehet, ha azonnali intézkedést kell hozni a piaci zavarok kezelése vagy megelőzése érdekében, amennyiben a piaci zavar veszélye olyan gyorsan és váratlanul következik be, hogy azonnali fellépésre van szükség a helyzet tényleges és hatékony kezelésére, vagy amennyiben egy fellépés következtében elhárulhat egy ilyen piaci zavar létrejötte, folytatódása vagy komolyabb, elhúzódó zavarrá válása, vagy amennyiben az azonnali intézkedés elmaradása azzal fenyeget, hogy zavart okoz, súlyosbítja a zavart vagy később nagyobb szabású intézkedéseket tesz szükségessé a veszély vagy zavar kezelése érdekében, vagy károsan befolyásolná a termelést vagy a piaci körülményeket.

(2)   A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdés alkalmazásához szükséges eljárások és technikai kritériumok meghatározására.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV.   FEJEZEŤ

A BEHOZATALRA ÉS A KIVITELRE EGYARÁNT VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

34. cikk

Közvetlen kiegyenlítés preferenciális kereskedelem keretében

(1)   Amennyiben valamely, az Unió által az EUMSZ-szel összhangban megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott nemzetközi megállapodás úgy rendelkezik, a mezőgazdasági termékek behozatalára alkalmazandó vám helyébe léphet az Unióban, illetve az érintett országban vagy térségben fennálló mezőgazdasági árak közötti különbség alapján meghatározott összeg, vagy bármilyen összeg, amely kiegyenlíti az érintett országra avagy térségre közösen megállapított árat.

Ebben az esetben az érintett országba vagy régióba történő kivitel esetén fizetendő összegeket a megállapodás feltételeivel összhangban, együttesen és ugyanazon az alapon kell meghatározni, mint a behozatali vám mezőgazdasági alkotóelemét.

(2)   A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben:

a)

megállapítja az (1) bekezdésben említett, alkalmazandó vámtételt és az érintett országba vagy régióba történő kivitel esetén fizetendő kapcsolódó összegeket;

b)

biztosítja, hogy a preferenciális elbánás keretében kivitelre vámkezelt mezőgazdasági termékeket ténylegesen ne exportálják nem preferenciális elbánás keretében, és fordítva.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

35. cikk

Vizsgálati módszerek

(1)   Az e rendelet szerinti kereskedelmi rendszerek alkalmazása céljából, amennyiben a feldolgozott mezőgazdasági termékek és az I. mellékletben nem szereplő áruk megkövetelik, e termékek és áruk jellemzőit és összetételét alkotóelemeik elemzésével kell meghatározni.

(2)   A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett termékek és áruk vonatkozásában a következőkre vonatkozóan:

a)

a minőségi és mennyiségi elemzés módszerei;

b)

az azonosításukhoz szükséges technikai rendelkezések;

c)

a KN-besorolásukhoz szükséges eljárások.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

36. cikk

E rendelet kiigazítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)

az I–V. melléklet hozzáigazítása az Unió által az EUMSZ-szel összhangban megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott nemzetközi megállapodásokhoz, beleértve a feldolgozott mezőgazdasági termékek vagy az I. mellékletben nem szereplő áruk törlését, valamint új feldolgozott mezőgazdasági termékek vagy az I. mellékletben nem szereplő áruk felvételét;

b)

a 2. cikk i)–l) pontjának, a 25. cikknek és az I–V. mellékletnek a hozzáigazítása a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének módosításaihoz.

37. cikk

Információcsere

(1)   Amennyiben e rendelet végrehajtásához szükséges, a tagállamok, kérelemre, megadják a Bizottságnak a következő információkat:

a)

feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatala;

b)

az I. mellékletben nem szereplő áruk kivitele;

c)

a 18. cikkben említett mezőgazdasági termékekre vonatkozó aktív feldolgozási bizonyítványok igénylése, a kiadása és felhasználása;

d)

a 28. cikk (1) bekezdésében említett visszatérítési igazolások igénylése, kiadása és felhasználása;

e)

a 22. cikk (1) bekezdésében említett, az I. mellékletben nem szereplő áruk után járó export-visszatérítések kifizetése és visszatérítése;

f)

az elfogadott igazgatási végrehajtási intézkedések;

g)

egyéb lényeges információk.

Amennyiben az export-visszatérítéseket nem abban a tagállamban igénylik, amelyikben az I. mellékletben nem szereplő árukat előállították, a másik tagállamot kérésére tájékoztatni kell az e) pontban említett, az I. mellékletben nem szereplő áruk előállításáról és összetételéről.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdés a)–g) pontja szerint neki benyújtott információkat továbbíthatja valamennyi tagállamnak.

(3)   Az információs rendszerek integritásának, valamint a továbbított dokumentumok és kapcsolódó adatok hitelességének és olvashatóságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyek meghatározzák a következőket:

a)

az (1) bekezdésnek megfelelően közlendő információk jellege és típusa;

b)

a feldolgozandó adatok kategóriái, a maximális adatmegőrzési időtartamok és a feldolgozás célja, különösen amennyiben ezen adatokat közzéteszik, illetve harmadik országoknak átadják;

c)

a szakmai titoktartás és bizalmasság megfelelő figyelembevételével elérhetővé tett információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok;

d)

azon feltételek, amelyek szerint az információkat közzé kell tenni.

(4)   A Bizottság e cikk alkalmazásához szükséges végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a)

az adatközlés módja;

b)

a közlendő információkkal kapcsolatos részletek;

c)

a közlendő információk kezelésére, valamint az értesítések tartalmára, formájára, ütemezésére, gyakoriságára és határidőire vonatkozó rendelkezések;

d)

az információknak és dokumentumoknak a tagállamok, az Európai Parlament, a Tanács, a nemzetközi szervezetek, a harmadik országbeli hatóságok vagy a nyilvánosság számára történő eljuttatására vagy azok rendelkezésére bocsátására vonatkozó rendelkezések, biztosítva a személyes adatok védelmét és a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekét.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

38. cikk

A személyes adatok feldolgozása és védelme

(1)   A tagállamok és a Bizottság a 37. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokra személyes adatokat gyűjtenek, és ezeket az adatokat nem dolgozhatják fel oly módon, amellyel túllépnék e célokat.

(2)   Amennyiben a 37. cikk (1) bekezdésében említett célokra dolgoznak fel személyes adatokat, azokat anonimmá kell tenni, és csak összesített formában szabad feldolgozni.

(3)   A személyes adatokat a 95/46/EK irányelvben és a 45/2001/EK rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően kell feldolgozni. Ezenbelül a személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtésének vagy további feldolgozásának indokát képező célok eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelembe véve az alkalmazandó nemzeti és uniós jogban megállapított minimális adatmegőrzési időtartamokat.

(4)   A tagállamok tájékoztatják az érintetteket, hogy nemzeti és uniós szervek az (1) bekezdésnek megfelelően feldolgozhatják személyes adataikat, és arról is, hogy e tekintetben megilletik őket a 95/46/EK irányelv és a 45/2001/EK rendelet adatvédelmi szabályaiban megállapított jogok.

39. cikk

Elhanyagolható mennyiségek

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon küszöbértékekre vonatkozóan, amelyek alatt a tagállamok eltekinthetnek a 3., 5., 10., 22. és 34. cikk szerint kivetendő vagy nyújtandó összegek alkalmazásától. A küszöbértéket olyan szinten kell meghatározni, amely alatt az összegek alkalmazásának igazgatási költségei nem lennének arányban a kivetett vagy odaítélt összegekkel.

40. cikk

Biztosítékok, vizsgálatok, ellenőrzések és szankciók

(1)   Adott esetben az 1306/2013/EU rendelet 58–66., 79–88. és 105–108. cikkében a biztosítékokra, vizsgálatokra, ellenőrzésekre és szankciókra, valamint az euro használatára vonatkozóan meghatározott horizontális szabályok és az ezek alapján elfogadott jogi aktusok értelemszerűen vonatkoznak a feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatali engedélyeire és vámkontingenseire, valamint az I. mellékletben nem szereplő áruk export-visszatérítésére és visszatérítési igazolásaira is.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az (1) bekezdésben hivatkozott cikkek alapján e rendelet alkalmazásában elfogadott rendelkezések szükségessé váló kiigazítására vonatkozó szabályokra vonatkozóan.

(3)   A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett cikkek alapján e rendelet alkalmazásában elfogadott rendelkezések alkalmazására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

41. cikk

Nemzetközi kötelezettségek és hatályos szabályok

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadáskor a Bizottság figyelembe veszi az Unió nemzetközi kötelezettségeit és a hatályos uniós szociális, környezetvédelmi és állatjóléti előírásokat, valamint a kereskedelem és a piaci fejlemények nyomon követése, a hatékony és eredményes piacirányítás és az adminisztratív terhek csökkentése szükségességét.

V.   FEJEZET

FELHATALMAZÁS ÉS BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

42. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 8., a 12., a 15., a 19., a 26. és a 31. cikkben, a 33. cikk (1) bekezdésében, a 36. cikkben, a 37. cikk (3) bekezdésében, a 39. cikkben és a 40. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8., a 12., a 15., a 19., a 26. és a 31. cikkben, a 33. cikk (1) bekezdésében, a 36. cikkben, a 37. cikk (3) bekezdésében, a 39. cikkben és a 40. cikkben (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 8., a 12., a 15., a 19., a 26. és a 31. cikk, a 33. cikk (1) bekezdése, a 36. cikk, a 37. cikk (3) bekezdése, a 39. cikk és a 40. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

43. cikk

A sürgősségi eljárás

(1)   Az e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus haladéktalanul hatályba lép és alkalmazandó, amennyiben nem emelnek ellene kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az Európai Parlament és a Tanács e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusról való értesítése tartalmazza a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács a 42. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

44. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A 13. cikknek, a 17. cikk (1), (2) (4) és (5) bekezdésének, a 20. cikk (1) bekezdésének, a 27. cikknek, a 32. cikk (1) bekezdésének, a 33. cikk (2) bekezdésének, a 34. cikk (2) bekezdésének és a 37. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában, valamint az ovalbumintól és laktalbumintól eltérő feldolgozott mezőgazdasági termékek tekintetében az 5. cikk (1) és (5) bekezdésének és a 16. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában, valamint az ovalbumintól és laktalbumintól eltérő feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatali engedélyei és vámkontingensei, valamint az I. mellékletben nem szereplő áruk export-visszatérítése és visszatérítési igazolása tekintetében a 40. cikk (3) bekezdése alkalmazásában a Bizottságot az „Az I. mellékletben nem szereplő feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmét érintő horizontális kérdésekkel foglalkozó bizottság” nevű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

A 9. cikk (1) bekezdésének és a 21. cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában, az ovalbumin és a laktalbumin tekintetében, az 5. cikk (1) és (5) bekezdésének és a 16. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában, valamint az ovalbumin és laktalbumin behozatali engedélyei és vámkontingensei tekintetében a 40. cikk (3) bekezdése alkalmazásában a Bizottságot az 1308/2013/EU rendelet 229. cikkének (1) bekezdésével létrehozott, a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

A 35. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a Bizottságot a 2913/92/EGK rendelet 247a. cikkével létrehozott Vámkódexbizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével összefüggésben értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Amennyiben a bizottság véleményét írásbeli eljárás útján kell kikérni, az írásbeli eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök így határoz, vagy a bizottsági tagok legalább egynegyede ezt kéri.

VI.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 614/2009/EK rendelet és az 1216/2009/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásokként kell értelmezni, a VI. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban.

46. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 327., 2013.11.12., 90. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. március 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(3)  A Tanács 2009. november 30-i 1216/2009/EK rendelete a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról (HL L 328., 2009.12.15., 10. o.)

(4)  A Tanács 2009. július 7-i 614/2009/EK rendelete az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó közös kereskedelmi rendszerről (HL L 181., 2009.7.14., 8. o.).

(5)  A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 978/2012/EU rendelete az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o.).

(8)  A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.)

(9)  A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 9-i 952/2013/EU rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(11)  A Tanács 2013. december 16-i 1370/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról (HL L 346., 2013.12.20., 12. o.).

(12)  A Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(16)  A Tanács 2009. február 26-i 260/2009/EK rendelete a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.).

(17)  A Tanács 2009. július 7-i 625/2009/EK rendelete az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 185., 2009.7.17., 1. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(19)  A Bizottság 2010. június 29-i 578/2010/EU rendelete az 1216/2009/EK tanácsi rendeletnek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ilyen visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 171., 2010.7.6., 1. o.).

(20)  A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).


I. MELLÉKLET

A 2. cikk b) pontjában említett feldolgozott mezőgazdasági termékek

1.   Táblázat

Azok a feldolgozott mezőgazdasági termékek, amelyek esetében a behozatali vám értékvámból és egy olyan mezőgazdasági alkotóelemből áll, amely nem része az értékvámnak, a 3. cikk (1) bekezdésében említettek szerint

KN-kód

Árumegnevezés

ex 0403

Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl, sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is:

0403 10 51–0403 10 99

Joghurt ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával

0403 90 71–0403 90 99

Más, ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával

0405 20 10 és 0405 20 30

Kenhető készítmények (vajkrém), legalább 39, de legfeljebb 75 tömegszázalék zsírtartalommal

0710 40 00

Csemegekukorica (nyersen vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is), fagyasztva

0711 90 30

Csemegekukorica ideiglenesen tartósítva (például kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban

ex 1517

Margarin; a 15. árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vtsz. alá tartozó étkezési zsírok vagy olajok és ezek frakciói kivételével:

1517 10 10

Margarin, 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal, a folyékony margarin kivételével

1517 90 10

Más, 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal

1702 50 00

Vegytiszta gyümölcscukor

ex 1704

Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül, a 10 tömegszázalékot meghaladó szacharóztartalmú édesgyökér-kivonat, más anyag hozzáadása nélkül, a 1704 90 10 KN-kód alatt

1806

Csokoládé és más kakaótartalmú élelmiszer-készítmény

ex 1901

Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, máshol nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401–0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz, a 1901 90 91 KN-kód alá tartozó készítmények kivételével

ex 1902

Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is, a 1902 20 10 és 1902 20 30 KN-kód alá tartozó töltött tésztafélék kivételével

1903 00 00

Tápióka és keményítőből készült tápiókapótlók, pehely, szem, gyöngy, átszitált vagy hasonló formában

1904

Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve

1905

Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék

2001 90 30

Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva

2001 90 40

Jamszgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal, ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva

2004 10 91

Burgonya liszt, dara vagy pelyhesített formában, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozó termékek kivételével

2004 90 10

Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozó termékek kivételével

2005 20 10

Burgonya liszt, dara vagy pelyhesített formában, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozó termékek kivételével

2005 80 00

Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozó termékek kivételével

2008 99 85

Kukorica, a csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) kivételével, más módon elkészítve vagy tartósítva, cukor vagy alkohol hozzáadása nélkül

2008 99 91

Jamszgyökér, édesburgonya (batáta) és növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal, más módon elkészítve vagy tartósítva, alkohol vagy cukor hozzáadása nélkül

2101 12 98

Kávéalapú készítmények

2101 20 98

Tea- vagy matétea-alapú készítmények

2101 30 19

Pörkölt pótkávék, a pörkölt cikória kivételével

2101 30 99

Pörkölt pótkávé kivonata, eszenciája és koncentrátuma, a pörkölt cikória kivonata, eszenciája és koncentrátuma kivételével

2102 10 31 és 2102 10 39

Sütőélesztő, szárított is

2105 00

Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is

ex 2106

Másutt nem említett élelmiszer-készítmények a 2106 10 20, a 2106 90 20 és a 2106 90 92 KN-kód alá tartozó és az ízesített vagy színezett cukorszirupok kivételével

2202 90 91, 2202 90 95 és 2202 90 99

Más alkoholmentes ital, a 2009 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével, a 0401–0404 vámtarifaszám alatti termékekkel és a 0401–0404 vámtarifaszám alatti termékekből nyert zsírokkal

2905 43 00

Mannit

2905 44

Szorbit (D-glucit)

3302 10 29

Illatanyag-keverékek, valamint egy vagy több ilyen anyagon alapuló keverékek (beleértve az alkoholos oldatokat is), valamint más, illatanyagokon alapuló, az italgyártásban használt készítmények, amelyek valamennyi, egy adott italra jellemző ízesítő anyagot tartalmaznak, 0,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmúak, a 3302 10 21 KN-kód alá tartozók kivételével

3501

Kazeinek, kazeinátok és más kazeinszármazékok; kazeinenyvek

ex 3505 10

Dextrin és más átalakított keményítő, a 3505 10 50 KN-kód alá tartozó észterezett vagy éterezett keményítők kivételével

3505 20

Keményítő- vagy dextrin- vagy más átalakítottkeményítő-alapú enyvek

3809 10

Textil-, papír-, bőr- vagy hasonló iparban használt, máshol nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő vagy színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (például appretálószerek és pácanyagok), keményítőtartalommal

3824 60

Szorbit, a 2905 44 alszám alá tartozó kivételével


1.   Táblázat

Azok a feldolgozott mezőgazdasági termékek, amelyek esetében a behozatali vám egy mezőgazdasági alkotóelemet vagy egyedi vámot magában foglaló értékvámból áll, a 3. cikk (2) bekezdésében említettek szerint

KN-kód

Árumegnevezés

ex 0505

Madárbőr és más madárrész tollal vagy pehellyel, toll és tollrész (nyírt széllel is) és pehely tisztítva, fertőtlenítve vagy tartósításra előkészítve, de tovább nem megmunkálva; tollpor és toll vagy tollrész hulladéka:

0505 10 90

Toll töltelékanyagnak és nem nyers pehely

0505 90 00

Más

0511 99 39

Állati eredetű természetes szivacs, nem nyers

ex 1212 29 00

Tengeri moszat és egyéb alga, frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, őrölve is, emberi fogyasztásra alkalmatlan, kivéve azt, amelyet a gyógyászatban használnak

ex 1302

Növényi nedv és kivonat; pektintartalmú anyag, pektinát és pektát; agar-agar és más növényi anyagból nyert nyálka és dúsító, modifikálva (átalakítva) is:

1302 12 00

Növényi nedv és kivonat édesgyökérből

1302 13 00

Növényi nedv és kivonat komlóból

1302 19 20 és 1302 19 70

Növényi nedv és kivonat az édesgyökérből és komlóból készült nedv és kivonat, a vanília oleorezin és az ópium kivételével

ex 1302 20

Pektátok

1302 31 00

Agar-agar, átalakítva is

1302 32 10

Szentjánoskenyérből vagy szentjánoskenyérmagból nyert nyálka vagy dúsító, modifikálva (átalakítva) is

1505 00

Gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (beleértve a lanolint is)

1506 00 00

Más állati zsírok és olajok és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

ex 1515 90 11

Jojobaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

1516 20 10

Hidrogénezett ricinusolaj, úgynevezett „opálviasz”

1517 90 93

Étkezésre alkalmas keverék vagy készítmény, sütőforma kenésére

ex 1518 00

Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói főzve, oxidálva, víztelenítve, szulfurálva, fújva, hővel polimerizálva vákuumban vagy közömbös gázban, vagy vegyileg másképp átalakítva, a 1516 vámtartifaszám alá tartozók kivételével; a 15. árucsoportba tartozó, másutt nem említett állati vagy növényi zsír vagy olaj vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmatlan keveréke vagy készítménye; a 1518 00 31 és a 1518 00 39 KN-kód alatti olajok kivételével

1520 00 00

Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúg

1521

Növényi viasz (a trigliceridek kivételével), méhviasz, más rovarviasz és cetvelő, finomítva vagy színezve is

1522 00 10

Degras (gyapjúolaj)

1702 90 10

Vegytiszta malátacukor

1704 90 10

10 tömegszázalékot meghaladó szacharóztartalmú édesgyökér-kivonat, más anyag hozzáadása nélkül

1803

Kakaómassza, zsírtalanítva is

1804 00 00

Kakaóvaj, -zsír és -olaj

1805 00 00

Kakaópor, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül

ex 1901

Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, máshol nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401–0404 vámtarifaszám alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz:

1901 90 91

Más készítmények, tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, gyümölcscukor- vagy keményítőtartalom nélkül, vagy kevesebb mint 1,5 % tejzsír-, 5 % szacharóz (beleértve az invertcukrot is) vagy izoglükóz-, 5 % gyümölcscukor- vagy keményítőtartalommal, kivéve a 0401–0404 vámtarifaszámok alá tartozó árukból készült por alakú élelmiszer-készítményeket

ex 2001 90 92

Pálmafacsúcsrügy, ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva

ex 2008

Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is:

2008 11 10

Amerikai mogyoróvaj

2008 91 00

Pálmafacsúcsrügy

ex 2101

Kávé-, tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és e termékeken alapuló készítmények; pörkölt cikória és ennek kivonatai, eszenciái és koncentrátumai a 2101 12 98, 2101 20 98, 2101 30 19 és 2101 30 99 KN-kód alatti készítmények kivételével

ex 2102 10

Aktív élesztők:

2102 10 10

Élesztőkultúra

2102 10 90

Más, a sütőélesztő kivételével

2102 20

Nem aktív élesztő; más egysejtű, nem élő mikroorganizmus

2102 30 00

Elkészített sütőpor

2103

Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék; mustárliszt és -dara és elkészített mustár

2104

Leves és erőleves és ezek előállítására szolgáló készítmény; homogenizált összetett élelmiszer-készítmény

ex 2106

Máshol nem említett élelmiszer-készítmény:

ex 2106 10

Fehérjekoncentrátum és texturált fehérje:

2106 10 20

Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal

ex 2106 90

Más

2106 90 20

Összetett alkoholos készítmények, az illatanyag-alapúak kivételével, italok előállításához

2106 90 92

Más készítmények tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal

2201 10

Természetes vagy mesterséges ásványvíz és szénsavas víz, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül

2202 10 00

Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve

2202 90 10

Más alkoholmentes ital, a 2009 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével, amely nem tartalmaz a 0401–0404 vámtarifaszám alá tartozó terméket vagy a 0401–0404 vámtarifaszám alatti termékekből nyert zsírt

2203 00

Malátából készült sör

2205

Vermut és friss szőlőből készült más bor, növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve

ex 2207

Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal, az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből készültek kivételével

ex 2208

Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből készültek kivételével; szesz, likőr és más szeszes ital

2402

Szivar, mindkét végén levágott végű szivar (manillaszivar), kis alakú szivar (cigarillos) és cigaretta, dohányból vagy dohánypótlóból

2403

Más feldolgozott dohány és feldolgozott dohánypótló; „homogenizált” vagy „visszanyert” dohány (dohányfólia); dohánykivonat és -eszencia

3301 90

Kivont oleorezinek; illóolaj-koncentrátum zsírban, szilárd olajban, viaszban vagy hasonló anyagban, amelyet hideg abszorpció vagy macerálás útján nyernek; illóolajok terpénmentesítésekor nyert terpéntartalmú melléktermék; illóolajok vizes desztillátuma és vizes oldata

ex 3302

Illatanyag-keverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is); más illatanyag-készítmények italgyártáshoz:

3302 10 10

Az italgyártásban használt készítmények, amelyek az egy italfajtára jellemző összes ízesítőanyagot tartalmazzák, 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal

3302 10 21

Az italgyártásban használt készítmények, amelyek az egy italfajtára jellemző összes ízesítőanyagot tartalmazzák, 0,5 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalommal, tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, gyümölcscukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor- vagy keményítőtartalommal

ex 3502

Albuminok (beleértve két vagy több savófehérje koncentrátumát, amely szárazanyagra számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz), albuminátok és egyéb albuminszármazékok:

Tojásfehérje:

ex 3502 11

Szárított:

3502 11 90

Más, az emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy alkalmatlanná tételre szánt árukon kívül

ex 3502 19

Más

3502 19 90

Más, az emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy alkalmatlanná tételre szánt árukon kívül

ex 3502 20

Tejalbumin, beleértve a két vagy több savófehérjét tartalmazó koncentrátumokat is:

3502 20 91 és 3502 20 99

Más, az emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy alkalmatlanná tételre szánt árukon kívül, szárítva (pl. lap, pikkely, pehely, por alakban) is

3823

Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból nyert olajsav; ipari zsíralkohol


II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben nem szereplő áruk és az ezen áruk előállításához felhasznált, export-visszatérítésre jogosult mezőgazdasági termékek, a 22. cikk (1) bekezdésében említettek szerint

KN-kód

Az I. mellékletben nem szereplő áruk megevezése

Azon mezőgazdasági termékek, amelyekre export-visszatérítés nyújtható

A: A referenciamennyiséget a mezőgazdasági terméknek az exportált árucikkek előállításához ténylegesen felhasznált mennyisége alapján kell meghatározni (27. cikk, d) pont)

B: A referenciamennyiség meghatározása rögzített arány alapján történik (27. cikk d) pont)

Gabonafélék (1)

Rizs (2)

Tojás (3)

Cukor, melasz vagy izoglükóz (4)

Tejtermékek (5)

1

2

3

4

5

6

7

ex 0403

Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl, sűrítve vagy cukrozva, vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is:

 

 

 

 

 

ex 0403 10

– Joghurt:

 

 

 

 

 

0403 10 51–0403 10 99

– – Ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is:

– – – Ízesítve

– – – Más

A

A

A

A

 

 

– – – – Gyümölcs és/vagy diófélék hozzáadásával

A

A

 

A

 

 

– – – – Kakaó hozzáadásával

A

A

A

A

 

ex 0403 90

– Más

 

 

 

 

 

0403 90 71–0403 90 99

– – Ízesítve vagy gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával:

– – – Ízesítve

– – – Más

A

A

A

A

 

 

– – – – Gyümölcs vagy diófélék hozzáadásával

A

A

 

A

 

 

– – – – Kakaó hozzáadásával

A

A

A

A

 

ex 0405

Vaj és tejből nyert más zsírok és olajok; kenhető tejkészítmények (vajkrém):

 

 

 

 

 

ex 0405 20

– Kenhető tejkészítmények (vajkrém):

 

 

 

 

 

0405 20 10

– – Legalább 39 tömegszázalék, de kevesebb mint 60 tömegszázalék zsírtartalommal

 

 

 

 

A

0405 20 30

– – Legalább 60 tömegszázalék, de legfeljebb 75 tömegszázalék zsírtartalommal

 

 

 

 

A

ex 0710

Zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva:

 

 

 

 

 

 

– Csemegekukorica:

 

 

 

 

 

0710 40 00

– – Csöves formában

A

 

 

A

 

 

– – Szemes formában

B

 

 

A

 

ex 0711

Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban:

 

 

 

 

 

 

– – – Csemegekukorica:

 

 

 

 

 

0711 90 30

– – – – Csöves formában

A

 

 

A

 

 

– – – – Szemes formában

B

 

 

A

 

ex 1517

Margarin; a 15. árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vtsz. alá tartozó étkezési zsírok vagy olajok és ezek frakciói kivételével:

 

 

 

 

 

ex 1517 10

– Margarin, a folyékony margarin kivételével:

 

 

 

 

 

1517 10 10

– – 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal

 

 

 

 

A

ex 1517 90

– Más

 

 

 

 

 

1517 90 10

– – 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal

 

 

 

 

A

1702 50 00

– Vegytiszta gyümölcscukor

 

 

 

A

 

ex 1704

Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is), kakaótartalom nélkül:

 

 

 

 

 

1704 10

– Rágógumi, cukorbevonattal is

A

 

 

A

 

ex 1704 90

– Más

 

 

 

 

 

1704 90 30

– – Fehér csokoládé

A

 

 

A

A

1704 90 51–1704 90 99

– – Más

A

A

 

A

A

1806

Csokoládé és más kakaótartalmú élelmiszer-készítmény:

 

 

 

 

 

1806 10

– Kakaópor cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával:

 

 

 

 

 

 

– – Kizárólag szacharóz hozzáadásával édesítve

A

 

A

A

 

 

– – Más

A

 

A

A

A

1806 20

– Más készítmény tömb, tábla vagy rúd formában, vagy folyadék, massza, por, szemcse vagy más ömlesztett alakban, tartályban vagy más közvetlen csomagolásban, 2 kg-nál nagyobb tömegben:

 

 

 

 

 

 

– – A 1806 20 70 alszám alá tartozó csokoládés tejmorzsa

A

 

A

A

A

 

– – Más, a 1806 20 vámtarifaszám alá tartozó készítmények

A

A

A

A

A

1806 31 00 és 1806 32

– Más, tömb, tábla vagy rúd alakban

A

A

A

A

A

1806 90

– Más

 

 

 

 

 

1806 90 11,

1806 90 19,

1806 90 31,

1806 90 39,

1806 90 50

– – Csokoládé és csokoládés termékek; cukorkaáru és annak cukorpótló termékekből készült helyettesítői, kakaótartalommal

A

A

A

A

A

1806 90 60,

1806 90 70,

1806 90 90

– – Kakaótartalmú kenhető termékek; kakaótartalmú készítmények italok készítéséhez; más

A

 

A

A

A

ex 1901

Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, máshol nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401–0404 vámtarifaszám alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz:

 

 

 

 

 

1901 10 00

– Élelmiszer-készítmény gyermekek számára, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve:

 

 

 

 

 

 

– – A 0401–0404 vtsz. alá tartozó tejtermékekből készített olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz

A

A

A

A

A

 

– – Más

A

A

 

A

A

1901 20 00

– Keverék és tészta a 1905 vámtartifaszám alá tartozó pékáruk készítéséhez:

 

 

 

 

 

 

– – A 0401–0404 vtsz. alá tartozó tejtermékekből készített olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz

A

A

A

A

A

 

– – Más

A

A

 

A

A

ex 1901 90

– Más

 

 

 

 

 

1901 90 11 és 1901 90 19

– – Malátakivonat

A

A

 

 

 

 

– – Más

 

 

 

 

 

1901 90 99

– – – Más

 

 

 

 

 

 

– – – – A 0401–0404 vtsz. alá tartozó árukból készített olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót a teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz

A

A

A

A

A

 

– – – – Más

A

A

 

A

A

ex 1902

Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is:

 

 

 

 

 

 

– Nem főtt tészta, nem töltve vagy másképp elkészítve:

 

 

 

 

 

 

– – Tojást tartalmazó:

 

 

 

 

 

1902 11 00

– – – Durumbúzából vagy más gabonafélékből

B

 

A

 

 

 

– – – Más

A

 

A

 

 

 

– – Más

 

 

 

 

 

1902 19

– – – Durumbúzából vagy más gabonafélékből

B

 

 

 

A

 

– – – Más

A

 

 

 

A

ex 1902 20

– Töltött tészta, főzve vagy másképp elkészítve is:

 

 

 

 

 

1902 20 91 és 1902 20 99

– – Más

A

A

 

A

A

1902 30

– Más tészta

A

A

 

A

A

1902 40

– Kuszkusz (búzadarakása):

 

 

 

 

 

 

– – Nem elkészítve:

 

 

 

 

 

1902 40 10

– – – Durumbúzából

B

 

 

 

 

 

– – – Más

A

 

 

 

 

1902 40 90

– – Más

A

A

 

A

A

1903 00 00

Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy, átszitált vagy hasonló formában

A

 

 

 

 

1904

Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve

 

 

 

 

 

 

– Puffasztott vagy előfőzött rizs édesítés nélkül:

 

 

 

 

 

 

– – Kakaó hozzáadásával (6)

A

B

A

A

A

 

– – Kakaó hozzáadása nélkül

A

B

 

A

A

 

– Más, kakaó hozzáadásával (6)

A

A

A

A

A

 

– Más

A

A

 

A

A

1905

Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék

 

 

 

 

 

1905 10 00

– Más

A

 

 

A

A

1905 20

– Mézeskalács és hasonló

A

 

A

A

A

 

– Édes keksz (biscuit); gofri és ostya:

 

 

 

 

 

1905 31 és 1905 32

– Édes keksz (biscuit); gofri és ostya

A

 

A

A

A

1905 40

– Kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termék

A

 

A

A

A

1905 90

– Más

 

 

 

 

 

1905 90 10

– – Pászka

A

 

 

 

 

1905 90 20

– – Áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termékek

A

A

 

 

 

 

– – Más

 

 

 

 

 

1905 90 30

– – – Kenyér, méz, tojás, sajt vagy gyümölcs hozzáadása nélkül, legfeljebb 5 tömegszázalék cukor-, és legfeljebb 5 tömegszázalék zsírtartalommal, szárazanyagra számítva

A

 

 

 

 

1905 90 45–1905 90 90

– – – Más termékek

A

 

A

A

A

ex 2001

Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság):

 

 

 

 

 

ex 2001 90

– Más

 

 

 

 

 

 

– – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata):

 

 

 

 

 

2001 90 30

– – – Csöves formában

A

 

 

A

 

 

– – – Szemes formában

B

 

 

A

 

2001 90 40

– – Jamszgyökér, édesburgonya (batáta) és növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal

A

 

 

A

 

ex 2004

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vámtartifaszám alá tartozó termékek kivételével:

 

 

 

 

 

ex 2004 10

– Burgonya:

– – Más

 

 

 

 

 

2004 10 91

– – – Liszt, dara vagy pelyhesített formában

A

A

 

A

A

ex 2004 90

– Más zöldség és zöldségkeverék:

 

 

 

 

 

 

– – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata):

 

 

 

 

 

2004 90 10

– – – Csöves formában

A

 

 

A

 

 

– – – Szemes formában

B

 

 

A

 

ex 2005

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozó termékek kivételével:

 

 

 

 

 

ex 2005 20

– Burgonya:

 

 

 

 

 

2005 20 10

– – Liszt, dara vagy pelyhesített formában

A

A

 

A

A

 

– Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata):

 

 

 

 

 

2005 80 00

– – Csöves formában

A

 

 

A

 

 

– – Szemes formában

B

 

 

A

 

ex 2008

Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is:

 

 

 

 

 

ex 2008 99

– – Más

– – – Alkohol hozzáadása nélkül:

– – – – Cukor hozzáadása nélkül:

 

 

 

 

 

 

– – – – – Kukorica, a csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) kivételével:

 

 

 

 

 

2008 99 85

– – – – – – Csöves formában

A

 

 

 

 

 

– – – – – – Szemes formában

B

 

 

 

 

2008 99 91

– – – – – Jamszgyökér, édesburgonya (batáta) és növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal

A

 

 

 

 

ex 2101

Kávé-, tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy kávén, teán vagy matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, valamint ezek kivonata, eszenciája, koncentrátuma:

 

 

 

 

 

 

– Kávékivonat, -eszencia és -koncentrátum és e termékeken vagy kávén alapuló készítmények:

 

 

 

 

 

2101 12 98

– – – Más

A

A

 

A

 

ex 2101 20

– Tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és koncentrátum és e termékeken vagy teán vagy matéteán alapuló készítmények:

 

 

 

 

 

2101 20 98

– – – Más

A

A

 

A

 

ex 2101 30

– Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, valamint ezek kivonata, eszenciája, koncentrátuma:

 

 

 

 

 

 

– – Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé:

 

 

 

 

 

2101 30 19

– – – Más

A

 

 

A

 

 

– – Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé kivonata, eszenciája és koncentrátuma:

 

 

 

 

 

2101 30 99

– – – Más

A

 

 

A

 

ex 2102

Élesztő (aktív vagy nem aktív); más egysejtű, nem élő mikroorganizmus (a 3002 vámtartifaszám alatti vakcinák kivételével); elkészített sütőpor:

 

 

 

 

 

ex 2102 10

– Aktív élesztők:

 

 

 

 

 

2102 10 31 és 2102 10 39

– – Sütőélesztő

A

 

 

 

 

2105 00

Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is:

 

 

 

 

 

 

– Kakaó hozzáadásával

A

A

A

A

A

 

– Más

A

A

 

A

A

ex 2106

Máshol nem említett élelmiszer-készítmény:

 

 

 

 

 

ex 2106 90

– Más

 

 

 

 

 

2106 90 92 és 2106 90 98

– – Más

A

A

 

A

A

2202

Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vámtartifaszám alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével:

 

 

 

 

 

2202 10 00

– Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve

A

 

 

A

 

2202 90

– Más

 

 

 

 

 

 

– – Nem tartalmaz a 0401–0404 vámtarifaszám alá tartozó terméket vagy a 0401–0404 vámtarifaszám alatti termékekből nyert zsírt

 

 

 

 

 

2202 90 10

– – – Malátából készült sör, amelynek tényleges alkoholtartalma legfeljebb 0,5 térfogatszázalék

B

 

 

 

 

 

– – – Más

A

 

 

A

 

2202 90 91–2202 90 99

– – Más

A

 

 

A

A

2205

Vermut és friss szőlőből készült más bor, növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve

A

 

 

A

 

ex 2208

Nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital:

 

 

 

 

 

2208 20

– Szőlőbor vagy szőlőtörköly desztillációjából nyert szesz

 

 

 

A

 

ex 2208 30

– Whisky:

– – A Bourbon whiskey kivételével:

 

 

 

 

 

ex 2208 30 30–2208 30 88

– – – Whiskey-k, az 1670/2006/EK bizottsági rendeletben (7) felsorolt whiskey-k kivételével

A

 

 

 

 

2208 50 11 és 2208 50 19

– – Gin

A

 

 

 

 

2208 50 91 és 2208 50 99

– – Holland gin

A

 

 

A

 

2208 60

– Vodka

A

 

 

 

 

2208 70

– Likőrök és szíverősítők

A

 

A

A

A

ex 2208 90

– Más

 

 

 

 

 

2208 90 41

– – – – Ouzo, 2 literes vagy kisebb tartályban (palackban)

A

 

 

A

 

2208 90 45

– – – – – – – Calvados, 2 literes vagy kisebb tartályban (palackban)

 

 

 

A

 

2208 90 48

– – – – – – – Más, gyümölcsből lepárolt szeszek (a likőrök kivételével), 2 literes vagy kisebb tartályban (palackban)

 

 

 

A

 

2208 90 56

– – – – – – – Más szesz (a likőrök kivételével), a gyümölcs desztillálásából nyert szeszek és a tequila kivételével, 2 literes vagy kisebb tartályban (palackban)

A

 

 

A

 

2208 90 69

– – – – – Más szeszes italok, 2 literes vagy kisebb tartályban (palackban)

A

 

 

A

A

2208 90 71

– – – – – Gyümölcsből lepárolt szeszek, 2 literesnél nagyobb tartályban (palackban)

 

 

 

A

 

2208 90 77

– – – – – Más szesz (a likőrök kivételével), a gyümölcs desztillálásából nyert szeszek és a tequila kivételével, 2 literesnél nagyobb tartályban (palackban)

A

 

 

A

 

2208 90 78

– – – – Más szeszes italok, 2 literesnél nagyobb tartályban (palackban)

A

 

 

A

A

ex 2905

Aciklikus alkoholok és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai:

 

 

 

 

 

2905 43 00

– – Mannit

B

 

 

B

 

2905 44

– – Szorbit (D-glucit)

B

 

 

B

 

ex 3302

Illatanyag-keverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is); más illatanyag-készítmények italgyártáshoz:

 

 

 

 

 

ex 3302 10

– Élelmiszer- vagy italgyártáshoz használt fajták:

 

 

 

 

 

3302 10 29

– – – – – Más

A

 

 

A

A

3501

Kazein, kazeinátok és más kazeinszármazékok; kazeinenyvek:

 

 

 

 

 

3501 10

– Kazein

 

 

 

 

B

3501 90

– Más

 

 

 

 

 

3501 90 10

– – Kazeinenyvek

 

 

 

 

A

3501 90 90

– – Más

 

 

 

 

B

ex 3502

Albuminok (beleértve két vagy több savófehérje koncentrátumát, amely szárazanyagra számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz), albuminátok és más albuminszármazékok:

– Tojásfehérje:

 

 

 

 

 

ex 3502 11

– – – Szárított:

 

 

 

 

 

3502 11 90

– – – Más, az emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy alkalmatlanná tételre szánt árukon kívül

 

 

B

 

 

ex 3502 19

– – Más

 

 

 

 

 

3502 19 90

– – – Más, az emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy alkalmatlanná tételre szánt árukon kívül

 

 

B

 

 

ex 3502 20

– Tejalbumin (laktalbumin):

 

 

 

 

 

3502 20 91 és 3502 20 99

– – Más, az emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy alkalmatlanná tételre szánt árukon kívül, szárítva (pl. lap, pikkely, pehely, por alakban) is

 

 

 

 

B

ex 3505

Dextrinek és más átalakított keményítők (pl.: előkocsonyásított vagy észterezett keményítő); keményítő-, vagy dextrin- vagy más átalakítottkeményítő-alappal készített enyvek a 3505 10 50 KN-kód alá tartozó keményítők kivételével

A

A

 

 

 

3505 10 50

– – – Észterezett vagy éterezett keményítők

A

 

 

 

 

ex 3809

Textil-, papír-, bőr- vagy hasonló iparban használt, máshol nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő vagy színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretálószerek és pácanyagok):

 

 

 

 

 

3809 10

– Keményítőtartalommal

A

A

 

 

 

ex 3824

Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; máshol nem említett vegyipari vagy rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is):

 

 

 

 

 

3824 60

– Szorbit, a 2905 44 alszám alá tartozó kivételével

B

 

 

B

 


(1)  Az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének I. része.

(2)  Az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének II. része.

(3)  Az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének XIX. része.

(4)  Az 1308/2013/EU rendelet I. melléklete III. részének b), c), d) és g) pontja.

(5)  Az 1308/2013/EU rendelet I. melléklete XVI. részének a)–g) pontja.

(6)  Legfeljebb 6 % kakaótartalommal.

(7)  A Bizottság 2006. november 10-i 1670/2006/EK rendelete az 1784/2003/EK tanácsi rendeletnek az egyes szeszes italok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó kiigazított visszatérítések rögzítése és odaítélése tekintetében történő alkalmazása egyes részletes szabályainak megállapításáról (HL L 312., 2006.11.11., 33. o.).


III. MELLÉKLET

A 2. cikk d) pontjában említett alaptermékek

KN-kód

Árumegnevezés

ex 0402 10 19

Tej por, granulátum vagy más szilárd alakban, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül, legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal, a legfeljebb 2,5 kg nettó tömegű, közvetlen csomagolásban lévő áruk kivételével (2. termékcsoport)

ex 0402 21 18

Tej por, granulátum vagy más szilárd alakban, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül, 26 tömegszázalék zsírtartalommal, a legfeljebb 2,5 kg nettó tömegű, közvetlen csomagolásban lévő áruk kivételével (3. termékcsoport)

ex 0404 10 02–ex 0404 10 16

Tejsavó por, granulátum vagy más szilárd alakban, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül (1. termékcsoport)

ex 0405 10

Vaj, 82 tömegszázalék zsírtartalommal (6. termékcsoport)

0407 21 00, 0407 29 10,

ex 0407 90 10

Baromfitojás héjában, frissen vagy tartósítva, nem keltetésre

ex 0408

Madártojás héj nélkül és tojássárgája, emberi fogyasztásra alkalmas, frissen, szárítva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül

1001 19 00

Durumbúza, nem vetésre

ex 1001 99 00

Közönséges búza és kétszeres, nem vetésre

1002 90 00

Rozs, nem vetésre

1003 90 00

Árpa, az árpa vetőmag kivételével

1004 90 00

Zab, nem vetésre

1005 90 00

Kukorica, a kukorica vetőmag kivételével

ex 1006 30

Teljesen hántolt rizs

1006 40 00

Törmelékrizs

1007 90 00

Cirokmag, a hibrid vetőmag kivételével

1701 99 10

Fehér cukor

ex 1702 19 00

Laktóz 98,5 tömegszázalék tejcukortartalommal, vízmentes laktózra vonatkoztatva, szárazanyagra számítva

1703

Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz


IV. MELLÉKLET

Azok a feldolgozott mezőgazdasági termékek, amelyekre kiegészítő behozatali vám vethető ki, az 5. cikk (1) bekezdésében említettek szerint

KN-kód

Árumegnevezés

0403 10 51–0403 10 99

Joghurt, ízesítve vagy hozzáadott gyümölccsel, diófélékkel vagy kakaóval

0403 90 71–0403 90 99

Író, aludttej és tejföl, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl, ízesítve vagy hozzáadott gyümölccsel, diófélékkel vagy kakaóval

0710 40 00

Csemegekukorica (nyersen vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is), fagyasztva

0711 90 30

Csemegekukorica ideiglenesen tartósítva (például kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban

1517 10 10

Margarin, 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal, a folyékony margarin kivételével

1517 90 10

Más, a 15. árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vámtarifaszám alá tartozó étkezési zsírok vagy olajok és ezek frakciói kivételével, 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal

1702 50 00

Vegytiszta gyümölcscukor

2005 80 00

Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozó termékek kivételével

2905 43 00

Mannit

2905 44

Szorbit (D-glucit)

ex 3502

Albuminok (beleértve két vagy több savófehérje koncentrátumát, amely szárazanyagra számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz), albuminátok és egyéb albuminszármazékok:

Tojásfehérje:

ex 3502 11

Szárított:

3502 11 90

Más, az emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy alkalmatlanná tételre szánt árukon kívül

ex 3502 19

Más

3502 19 90

Más, az emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy alkalmatlanná tételre szánt árukon kívül

ex 3502 20

Tejalbumin, beleértve a két vagy több savófehérjét tartalmazó koncentrátumokat is:

 

Más, az emberi fogyasztásra alkalmatlan vagy alkalmatlanná tételre szánt árukon kívül

3502 20 91

Szárított (pl. lap, pikkely, pehely, por alakban)

3502 20 99

Más

3505 10 10

Dextrinek

3505 10 90

A dextrintől eltérő más átalakított keményítők, az észterezett vagy éterezett keményítők kivételével

3505 20

Keményítő- vagy dextrin- vagy más átalakítottkeményítő-alapú enyvek

3809 10

Textil-, papír-, bőr- vagy hasonló iparban használt, máshol nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő vagy színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (például appretálószerek és pácanyagok), keményítőtartalommal

3824 60

Szorbit, a 2905 44 alszám alá tartozó kivételével


V. MELLÉKLET

Mezőgazdasági termékek, a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint  (1)

KN-kód

A mezőgazdasági termék leírása

0401

Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül

0402

Tej és tejszín, sűrítve vagy cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával

ex 0403

Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl, sűrítve vagy cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, nem ízesítve és gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadása nélkül

0404

Tejsavó, sűrítve is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is; máshol nem említett, természetes tejalkotórészeket tartalmazó termék cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

ex 0405

Vaj és tejből nyert más zsír és olaj

0407 21 00

A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok tojása héjában, frissen, nem keltetésre

0709 99 60

Csemegekukorica frissen vagy hűtve

0712 90 19

Szárított csemegekukorica egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve, a hibrid vetőmag kivételével

10. árucsoport

Gabonafélék (2)

1701

Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz, szilárd állapotban

1703

Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz


(1)  Azon mezőgazdasági termékek figyelembevételével, amelyeket feldolgozatlan állapotban használnak fel, vagy amelyeket az I. melléklet 1. táblázatában felsorolt áruk előállítására felhasználnak vagy felhasználtnak tekintenek.

(2)  A 1001 11 00, 1001 91 10, 1001 91 20 és 1001 91 90 KN-kód alá tartozó búza és kétszeres vetőmag, a 1002 10 00 KN-kód alá tartozó rozs vetőmag, a 1003 10 00 KN-kód alá tartozó árpa vetőmag, a 1004 10 00 KN-kód alá tartozó zab vetőmag, a 1005 10 KN-kód alá tartozó kukorica vetőmag, a 1006 10 00 KN-kód alá tartozó rizs vetőmag, a 1007 10 KN-kód alá tartozó cirokmag és a 1008 21 00 KN-kód alá tartozó kölesmag kivételével.


VI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

E rendelet

Az 1216/2009/EK rendelet

A 614/2009/EK rendelet

1. cikk, első bekezdés

1. cikk

1. cikk

1. cikk, második bekezdés

3. cikk

2. cikk, a) pont

2. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont

2. cikk, b) pont

2. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont

2. cikk, c) pont

2. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

2. cikk, d) pont

2. cikk, e) pont

2. cikk, (2) bekezdés, a) és c) pont

2. cikk, f) pont

2. cikk, (2) bekezdés, b) pont

2. cikk, g) pont

2. cikk, h) pont

2. cikk, i) pont

2. cikk, j) pont

2. cikk k) pont

2. cikk l) pont

3. cikk

4. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (3) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

4. cikk, (4) bekezdés

4. cikk

5. cikk

5. cikk

11. cikk

3. cikk

6. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés

6. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (3) bekezdés, első mondat

6. cikk, (4) bekezdés

7. cikk

2. cikk, (3) bekezdése, második mondat

8. cikk

2. cikk, (4) bekezdés

9. cikk

2. cikk, (4) bekezdés

10. cikk, (1) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés és 7. cikk (1) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés

10. cikk, (2) bekezdés

6. cikk, (3) bekezdés

11. cikk

14. cikk, első bekezdés

12. cikk, a), b) és c) pont

6. cikk, (4) bekezdés és 14. cikk, második bekezdés

12. cikk, d) pont

6. cikk, (4) bekezdés és 15. cikk, (1) bekezdés

13. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

6. cikk, (4) bekezdés, 6. cikk, (6) bekezdés, 7. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés, 14. cikk, első bekezdés

13. cikk, (2) bekezdés

14. cikk, második bekezdés

14. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés és 4. cikk, (3) bekezdés

14. cikk, (3) bekezdés

14. cikk, (4) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés és 4. cikk, (3) bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (1) és (4) bekezdés

15. cikk, (2) bekezdés

16. cikk

4. cikk, (1) és (4) bekezdés

17. cikk

10. cikk

18. cikk

12. cikk, (1) bekezdés, első és második albekezdés

19. cikk

12. cikk, (1) bekezdés, harmadik és negyedik albekezdés

20. cikk

12. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

12. cikk, (2) bekezdés

21. cikk

7. cikk

22. cikk, (1) bekezdés

8. cikk, (1) és (2) bekezdés

22. cikk, (1) bekezdés

23. cikk

24. cikk, (1) bekezdés

8. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

24. cikk, (2) bekezdés

25. cikk

26. cikk

8. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

27. cikk

8. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

28. cikk

8. cikk, (3) bekezdés,

29. cikk

30. cikk

31. cikk

8. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés és 8. cikk, (5) és (6) bekezdés

32. cikk

8. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés és 8. cikk, (5) és (6) bekezdés

33. cikk

9. cikk

5. cikk

34. cikk, (1) bekezdés

8. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

34. cikk, (2) bekezdés

8. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

35. cikk

18. cikk, 6. cikk, (5) bekezdés és 8. cikke (4) bekezdés, harmadik albekezdés

36. cikk

13. cikk

37. cikk

19. cikk

10. cikk

38. cikk

39. cikk

15. cikk, (2) bekezdés

40. cikk

41. cikk

42. cikk

16. cikk

43. cikk

16. cikk

44. cikk

16. cikk

17. cikk

45. cikk

20. cikk

11. cikk

46. cikk

21. cikk, (1) bekezdés

12. cikk

21. cikk, (2) bekezdés

 

6. cikk

9. cikk

I. melléklet

II. melléklet

1. cikk

II. melléklet

III. melléklet

IV. melléklet

III. melléklet

1. cikk

V. melléklet

I. melléklet

 

IV. melléklet

I. melléklet

VI. melléklet

V. melléklet

II. melléklet


A Bizottság nyilatkozata a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról

E rendelettel összefüggésben a Bizottság emlékeztet az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás 15. pontjában tett kötelezettségvállalására, miszerint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével kapcsolatos munkája keretében a nemzeti szakértőkkel zajló találkozóiról teljes körű tájékoztatást nyújt a Parlamentnek, és biztosítja a Parlament számára a dokumentációhoz való teljes körű hozzáférést.


20.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/59


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 511/2014/EU RENDELETE

(2014. április 16.)

a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásával kapcsolatban a felhasználókra vonatkozó, a Nagojai Jegyzőkönyv szerinti, az Unióban alkalmazandó megfelelési szabályokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható használatának, valamint a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztásának általános keretét meghatározó legfontosabb nemzetközi jogi eszköz a 93/626/EGK tanácsi határozattal (3) összhangban az Unió nevében jóváhagyott Biológiai Sokféleség Egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény).

(2)

A Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv (a továbbiakban: a Nagojai Jegyzőkönyv) egy nemzetközi szerződés, amelyet az Egyezmény részes felei 2010. október 29-én fogadtak el (4). A Nagojai Jegyzőkönyv részletesebben meghatározza a genetikai erőforrásokhoz történő hozzáférésnek,valamint a genetikai erőforrások és a hozzájuk kötődő hagyományos tudás hasznosításából eredő pénzbeli, illetve nem pénzbeli hasznok megosztásának az Egyezményben foglalt általános szabályait („hozzáférés és hasznok megosztása”). A 2014/283/EU tanácsi határozattal (5) összhangban a Nagoya Jegyzőkönyvet az Unió nevében jóváhagyták.

(3)

Az Unióban a felhasználók és szolgáltatók széles köre – köztük tudományos és egyetemi kutatók, nem kereskedelmi célú kutatást végző kutatók és különböző ipari ágazatokban tevékenykedő cégek – használ genetikai erőforrásokat kutatási, fejlesztési és kereskedelmi célokra. Néhányan közülük genetikai erőforrásokkal kapcsolatos hagyományos ismereteket is felhasználnak.

(4)

A genetikai erőforrások a természetes és a nemesített, illetve a háziasított és vad fajok genetikai állományát jelentik, és szerepük számos gazdasági ágazatban – így az élelmiszeriparban, az erdészetben, a gyógyszerek, kozmetikumok vagy a biológiai alapú energiaforrások kifejlesztésében is – jelentős és egyre nagyobb. A genetikai erőforrások továbbá jelentős szerepet játszanak a sérült ökoszisztémák helyreállítására és a veszélyeztetett fajok megőrzésére irányuló stratégiák megvalósításában.

(5)

Az őslakos és helyi közösségek hagyományos ismeretei fontos információkkal segíthetik a genetikai erőforrások figyelemre méltó genetikai vagy biokémiai tulajdonságainak tudományos felfedezését. Ilyen hagyományos ismeretek többek között a hagyományos életmódot folytató őslakos és helyi közösségeknek a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható használata szempontjából lényeges ismereteit, innovációit és gyakorlatait is,

(6)

Az Egyezmény elismeri, hogy az államok szuverén jogokkal rendelkeznek a joghatóságuk alá tartozó természeti erőforrások felett, és hogy hatáskörükbe tartozik a genetikai erőforrásaikhoz való hozzáférés szabályozása. Az Egyezmény értelmében valamennyi, abban részes fél törekszik olyan feltételek megteremtésére, amelyek – az Egyezmény más részes felei által történő környezetkímélő felhasználás érdekében megkönnyítik a hozzáférést azokhoz a genetikai erőforrásokhoz, amelyek felett valamennyi, az Egyezményben részes fél szuverén jogokkal rendelkezik. Az Egyezmény értelmében továbbá valamennyi abban részes fél köteles intézkedéseket tenni abból a célból, hogy a genetikai erőforrást szolgáltató, az Egyezményben részes féllel igazságos és méltányos módon osztozzon meg a kutatás és fejlesztés eredményein, valamint ezen erőforrások kereskedelmi vagy egyéb hasznosításából származó hasznokon. A fenti megosztásnak kölcsönösen elfogadott feltételek alapján kell történnie. Az Egyezmény továbbá az őslakos és helyi közösségeknek a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható használata szempontjából fontos ismeretei, innovációi és gyakorlatai kapcsán is foglalkozik a hozzáférés és a haszonmegosztás kérdésével.

(7)

A genetikai erőforrásokat helyben kell megőrizni, és fenntartható módon kell felhasználni, a hasznosításukból származó hasznokat pedig igazságosan és méltányosan kell megosztani a szegénység felszámolásához és ezáltal az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak megvalósításához történő hozzájárulás érdekében, amelyeket a Nagojai Jegyzőkönyv preambuluma is elismer. A Nagojai Jegyzőkönyv végrehajtásakor is törekedni kell e lehetőségek kibontakoztatására.

(8)

A Nagojai Jegyzőkönyvet az Egyezmény szélesebb hatályú 4. cikkével szemben az Egyezmény 15. cikkének hatálya alá tartozó azon genetikai erőforrásokra kell alkalmazni, amelyek felett az államok szuverén joggal rendelkeznek. Ezért a Nagojai Jegyzőkönyv nem fedi le az Egyezmény 4. cikkének teljes hatályát, nem terjed ki például a nemzeti joghatóságon kívül eső tengeri területeken folytatott tevékenységekre. A genetikai erőforrásokra irányuló kutatás fokozatosan új területekre is kiterjed, például az óceánokra, amelyek továbbra is bolygónk legfeltáratlanabb és legkevésbé ismert térségei. Az óceán medencéje bolygónk utolsó nagy felfedezésre váró területét jelenti, és azt a kutatás, a feltárás és az erőforrások keresése szempontjából egyre nagyobb érdeklődés övezi.

(9)

Fontos a Nagojai Jegyzőkönyv végrehajtásához olyan egyértelmű és szilárd keretet meghatározni, amely elősegíti a biológiai sokféleség megőrzését és komponenseinek fenntartható használatát, a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztását, valamint a szegénység felszámolását, és egyúttal bővíti a természetes alapú termékekkel kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységek lehetőségeit az Unióban. Kiemelten fontos továbbá megakadályozni azon genetikai erőforrásoknak vagy genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismereteknek az Unióban történő hasznosítását, amelyek esetében a hozzáférés nem a Nagojai Jegyzőkönyv valamely részes felének nemzeti hozzáférési és haszonmegosztási jogszabályai vagy szabályozási követelményei szerint történt, valamint előmozdítani az erőforrások szolgáltatója és felhasználója által kölcsönösen elfogadott feltételekben foglalt haszonmegosztási kötelezettségvállalások tényleges megvalósulását. Szintén fontos javítani a genetikai erőforrások és a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek hasznosításával kapcsolatos jogbiztonság feltételeit.

(10)

Az e rendelet által létrehozott keret hozzá fog járulni a Nagojai Jegyzőkönyvben részes felek, valamint a hozzáférésben és az hasznok megosztásában érintett felek – többek között az őslakos és helyi közösségek – közötti bizalom megőrzéséhez és erősítéséhez.

(11)

A jogbiztonság érdekében fontos, hogy a Nagojai Jegyzőkönyv végrehajtási szabályainak alkalmazása csak abban az esetben terjedjen ki az Egyezmény 15. cikke értelmében azon genetikai erőforrásokra, amelyek felett az államok az Egyezmény 15. cikke értelmében szuverén jogokkal rendelkeznek, és az Egyezmény hatálya alá tartozó genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretekre, ha a hozzáférésre azt követően került sor, hogy a Nagojai Jegyzőkönyv az Unióra nézve hatályba lépett.

(12)

A Nagojai Jegyzőkönyv előírja mindegyik az abban részes félnek, hogy a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos jogszabályainak vagy szabályozási követelményeinek kidolgozásakor és alkalmazásakor figyelembe vegye az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások fontosságát és az élelmezésbiztonság garantálásában játszott különleges szerepét. A 2004/869/EK tanácsi határozattal (6) összhangban a növénygenetikai források élelmezési és mezőgazdasági felhasználásáról szóló nemzetközi egyezmény (ITPGRFA) az Unió nevében jóváhagyásra került. Az ITPGRFA a Nagojai Jegyzőkönyv 4. cikkének (4) bekezdése értelmében a hozzáférés és haszonmegosztás nemzetközi szabályozásának egy speciális eszköze, és ezért nem érinthetik a Nagojai Jegyzőkönyv végrehajtásának szabályai.

(13)

Szuverén jogait gyakorolva a Nagojai Jegyzőkönyv számos részes fele úgy döntött, hogy azok az általuk kezelt és ellenőrzött, köztulajdont képező, élelmezési és mezőgazdasági célút növényi genetikai erőforrások, amelyek nincsenek felsorolva az ITPGRFA I. mellékletében, szintén tartozzanak a növénygenetikai források élelmezési és mezőgazdasági felhasználásáról szóló nemzetközi egyezményben meghatározott célokra létrehozott standard anyagátadási megállapodás (SMTA) hatálya alá.

(14)

A Nagojai Jegyzőkönyvet olyan módon kell végrehajtani, hogy annak végrehajtása és az egyéb olyan nemzetközi eszközök végrehajtása, amelyek nem ellentétesek a Nagojai Jegyzőkönyv vagy az Egyezmény céljaival, kölcsönösen támogassák egymást.

(15)

Az Egyezmény 2. cikke a „háziasított fajok” kifejezést úgy határozza meg, mint olyan fajokat, amelyeknél az emberek saját igényeiknek megfelelően befolyásolták az evolúciós folyamatot, a „biotechnológia” kifejezést pedig mint olyan technológiai alkalmazást, amely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy ezek származékát használja fel meghatározott felhasználású termékek vagy eljárások létrehozására, illetve módosítására. A Nagojai Jegyzőkönyv 2. cikke a „származékok” kifejezést úgy határozza meg, mint olyan természetes előfordulású biokémiai vegyületet, amely biológiai vagy genetikai erőforrások génkifejeződésének vagy anyagcseréjének a terméke, abban az esetben is, ha önmaga nem tartalmazza az öröklődés funkcionális egységeit.

(16)

A Nagojai Jegyzőkönyv előírja, hogy minden abban részes félnek kellő figyelmet kell fordítania azokra a már bekövetkezett vagy küszöbön álló vészhelyzetekre, amelyek nemzeti vagy nemzetközi szinten veszélyeztetik vagy károsítják az emberek, állatok vagy növények egészségét. 2011. május 24-én az Egészségügyi Világközgyűlés 64. ülésszakán elfogadták a pandémiás influenza készültségi rendszerét (a PIP-keret), melynek keretében az influenzavírusok cseréjére és a vakcinák és az egyéb hasznok megosztására kerül sor. A PIP-keret kizárólag az embereket érintő pandémiával fenyegető influenzavírusokra vonatkozik, és nem terjed ki a szezonális influenzajárványokra. A PIP-keret a Nagojai Jegyzőkönyvvel összhangban lévő, a hozzáférést és a haszonmegosztást szabályozó speciális nemzetközi eszköz, és nem érinthetik a Nagojai Jegyzőkönyv végrehajtásának szabályai.

(17)

Fontos ebbe a rendeletbe belefoglalni a Nagojai Jegyzőkönyvben és az Egyezményben szereplő azon fogalommeghatározásokat, amelyek szükségesek ennek a rendeletnek a felhasználók általi alkalmazásához. Fontos továbbá, hogy az e rendeletben foglalt, az Egyezményben és a Nagojai Jegyzőkönyvben nem szereplő új fogalommeghatározások összhangban álljanak az Egyezmény és a Nagojai Jegyzőkönyv fogalommeghatározásaival. Mindenekelőtt a „felhasználó” fogalmának összeegyeztethetőnek kell lennie a „genetikai erőforrások hasznosításának” a Nagojai Jegyzőkönyvben szereplő fogalmával.

(18)

A Nagojai Jegyzőkönyv kötelezettséget állapít meg a biológiai sokféleséggel kapcsolatos –különösen a nem kereskedelmi célú – kutatás előmozdítására és ösztönzésére.

(19)

Emlékeztetni kell az Egyezmény feleinek konferenciáján hozott II/11. határozat 2. pontjára, amely megerősíti, hogy az emberi genetikai erőforrások nem tartoznak az Egyezmény keretébe.

(20)

A „genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek” meghatározásának jelenleg nincsen nemzetközileg elfogadott meghatározása. A genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretekkel, valamint az őslakos és helyi közösségek érdekeit védő intézkedések alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben fennálló tagállami hatáskör és felelősség sérelme nélkül e rendeletben hivatkozni kell a haszonmegosztási megállapodásokban meghatározott, a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretekre, annak érdekében, hogy a szolgáltatók és a felhasználók számára biztosítsuk a rugalmasságot és a jogbiztonságot.

(21)

A Nagojai Jegyzőkönyv eredményes végrehajtása érdekében a genetikai erőforrások és a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek felhasználóit kötelezni kell, hogy kellő gondossággal eljárva győződjenek meg arról, hogy a genetikai erőforrásokhoz és a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretekhez való hozzáférés a vonatkozó jogszabályokkal és szabályozási követelményekkel összhangban történt-e, és hogy adott esetben gondoskodjanak a hasznok igazságos és méltányos megosztásáról. Ennek kapcsán az illetékes hatóságoknak el kell fogadniuk a nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítványokat az érintett genetikai erőforrásokhoz való jogszerű hozzáférésnek és a tanúsítványban meghatározott felhasználóra és felhasználásra vonatkozóan kölcsönösen elfogadott feltételek meglétének bizonyítékául. A felhasználókat támogatni kell a kellő gondosság érdekében alkalmazott eszközök és intézkedések megválasztásában egyrészt a bevált gyakorlatok elismerése, másrészt ágazati magatartási kódexek, szerződésbeli záradékminták és iránymutatások kialakítását célzó kiegészítő intézkedések révén, a jogbiztonság növelése és a költségek csökkentése céljából. A felhasználókat csupán korlátozott – egy esetleges innováció megvalósítási idejének megfelelő – időtartamra indokolt a hozzáférés és a haszonmegosztás szempontjából releváns információk megőrzésére kötelezni.

(22)

A Nagojai Jegyzőkönyv sikeres végrehajtásának az a feltétele, hogy a genetikai erőforrások vagy a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek felhasználói és szolgáltatói olyan kölcsönösen elfogadott feltételekben állapodjanak meg, amelyek a hasznok igazságos és méltányos megosztását eredményezik és hozzájárulnak a Nagojai Jegyzőkönyvnek a biológiai sokféleség megőrzésével és fenntartható használatával kapcsolatos tágabb célja eléréséhez. A felhasználókat és a szolgáltatókat ösztönözni kell továbbá arra, hogy hívják fel a figyelmet a genetikai erőforrások és a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek fontosságára.

(23)

A kellő gondosság követelményének minden felhasználóra vonatkoznia kell, a szervezet nagyságától függetlenül és ez alól a mikrovállalkozások és a kis- és középvállalkozások sem képezhetnek kivételt. E rendeletnek azonban fel kell kínálnia olyan intézkedéseket és eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy a mikrovállalkozások és a kis- és középvállalkozások megfizethető költség és nagyfokú jogbiztonság mellett teljesítsék kötelezettségeiket.

(24)

A felhasználók által kifejlesztett bevált gyakorlatoknak jelentős szerepet kell játszaniuk azon kellő gondosságot nyújtó intézkedések azonosításában, amelyek különösen alkalmasak a Nagojai Jegyzőkönyv végrehajtási rendszerének megfizethető költségekkel és nagyfokú jogbiztonság mellett történő betartására. A felhasználóknak a tudományos, egyetemi, a nem kereskedelmi célú kutatási ágazatok és a különböző iparágak céljaira kifejlesztett, már meglévő hozzáférési és haszonmegosztási magatartási kódexekből kell kiindulniuk. A felhasználói egyesületek számára lehetővé kell tenni, hogy a Bizottságot felkérjék annak megállapítására, hogy az általuk felügyelt eljárások, eszközök vagy technikák egy adott kombinációját lehetséges-e bevált gyakorlatként elismertetni. A tagállamok illetékes hatóságainak figyelembe kell venniük, hogy az elismert bevált gyakorlatok alkalmazása a felhasználók körében mérsékli a jogsértés kockázatát, így ilyen esetben indokolt a megfelelést kevésbé szigorúan ellenőrizni. Ugyanez vonatkozik a Nagojai Jegyzőkönyv részes felei által elfogadott bevált gyakorlatokra is.

(25)

A Nagojai Jegyzőkönyv szerint az ellenőrzési pontoknak hatékonyan kell működniük, és a genetikai erőforrások hasznosításához kapcsolódó feladatokat kell ellátniuk. A használatot megvalósító tevékenységek láncolatának meghatározott pontjain a felhasználóknak nyilatkozatot kell tenniük, és kérés esetén bizonyítékot kell szolgáltatniuk azzal kapcsolatban, hogy kellő gondossággal jártak el. E nyilatkozattételre megfelelő alkalom például, amikor a felhasználó kutatási célú finanszírozásban részesül. Egy másik megfelelő alkalom a hasznosítás utolsó szakasza, azaz a végső termékfejlesztés szakasza, azt megelőzően, hogy a genetikai erőforrások vagy a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek hasznosításával kifejlesztett termékre forgalombahozatali engedélyt kérnének, illetve amennyiben forgalombahozatali engedély nem szükséges, azt megelőzően, hogy a terméket először hoznák forgalomba az Unióban. Az ellenőrzési pontok hatékonyságának biztosítása, és ezzel egyidejűleg a felhasználók számára a jogbiztonság fokozása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikkének (2) bekezdésével összhangban végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra. A Bizottságnak a ráruházott végrehajtási hatáskörökkel élve meg kell határoznia a végső termékfejlesztés szakaszát a Nagojai Jegyzőkönyvvel összhangban, hogy ezáltal meghatározható legyen a hasznosítás végső fázisa a különböző ágazatokban.

(26)

Fontos elismerni, hogy a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központnak fontos szerepet kell játszania a Nagojai Jegyzőkönyv végrehajtásában. A Nagojai Jegyzőkönyv 14. és 17. cikkével összhangban a feleknek a nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítvánnyal kapcsolatos folyamat részeként a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központ rendelkezésére kell bocsátaniuk az információkat. Az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központtal annak biztosítása érdekében, hogy az információk cseréje segítse az illetékes hatóságokat a felhasználók általi megfelelés monitoringjában.

(27)

Genetikai erőforrásoknak a természetben történő, nem kereskedelmi célú gyűjtésével elsősorban tudományos, egyetemi és nem kereskedelmi célra dolgozó kutatók vagy gyűjtők foglalkoznak. Az esetek túlnyomó többségében és szinte minden ágazatban az újonnan gyűjtött genetikai erőforrásokhoz közvetítők, gyűjtemények vagy a genetikai erőforrásokat harmadik országokban beszerző ügynökök révén történik hozzáférés.

(28)

A gyűjtemények az Unióban hasznosított genetikai erőforrások és az azokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek fontos lelőhelyei. Lelőhelyekként fontos szerepet játszhatnak abban, hogy támogassák a felügyeleti lánc más felhasználóit kötelezettségeik teljesítésében. Ennek érdekében létre kell hozni az Unióban található, nyilvántartott gyűjtemények rendszerét, amely a Bizottság által fenntartott, önkéntes alapú gyűjtemény-nyilvántartás lenne. Az ilyen rendszer biztosítaná, hogy a nyilvántartásba felvett gyűjtemények ténylegesen biztosítsák, hogy genetikai erőforrásokból vett mintákat a beszerzés jogszerűségét és – szükség esetén – a kölcsönösen elfogadott feltételek meglétét bizonyító dokumentáció kíséretében adjanak át harmadik személyeknek. Az Unióban található nyilvántartott gyűjtemények rendszere révén jelentősen csökkenthető annak kockázata, hogy az Unióban olyan genetikai erőforrásokat használjanak, amelyek esetében a hozzáférés nem a Nagojai Jegyzőkönyv valamely részes felének hozzáféréssel és haszonmegosztással kapcsolatos nemzeti jogszabályai vagy egyéb szabályozási követelményei szerint történt. Azt, hogy a gyűjtemények teljesítik-e a nyilvántartásba felvehető gyűjteményként való elismerés kritériumait, a tagállamok illetékes hatóságainak kell ellenőriznie. Ha a felhasználó a nyilvántartásban szereplő gyűjtemények valamelyikéből szerez genetikai erőforrást, akkor úgy kell tekinteni, hogy a szükséges információk megszerzése tekintetében kellő gondossággal járt el. Ez különösen a tudományos, egyetemi és nem kereskedelmi célra dolgozó kutatókat és a kis- és középvállalkozásokat fogja előnyösen érinteni, és hozzájárul az adminisztratív és a megfelelési követelmények csökkentéséhez.

(29)

A tagállamok illetékes hatóságainak ellenőrizniük kell, hogy a felhasználók eleget tesznek-e kötelezettségeiknek, beszerezték-e az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyást és meghatároztak-e kölcsönösen elfogadott feltételeket. Az illetékes hatóságoknak továbbá nyilvántartást kell vezetniük az ellenőrzésekről, a releváns információkat pedig a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7) összhangban elérhetővé kell tenni.

(30)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a Nagojai Jegyzőkönyv végrehajtási szabályainak a felhasználók általi megsértése hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat vonjon maga után.

(31)

Figyelemmel a hozzáférési és haszonmegosztási ügyletek nemzetközi jellegére, a tagállamok illetékes hatóságainak együtt kell működniük egymással, a Bizottsággal és a harmadik országok illetékes nemzeti hatóságaival egyrészt annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók megfeleljenek e rendelet előírásainak, másrészt a Nagojai Jegyzőkönyv végrehajtási szabályai eredményes alkalmazásának előmozdítása céljából.

(32)

Az Uniónak és a tagállamoknak proaktívan kell fellépniük, hogy biztosítsák a Nagojai Jegyzőkönyvben foglalt célkitűzések teljesítését, a globális szinten a biológiai sokféleség megőrzésének és komponensei fenntartható használatának támogatására fordított források növelése érdekében.

(33)

A Bizottságnak és a tagállamoknak megfelelő kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk e rendelet végrehajtásának hatékonyabbá tétele és a költségek csökkentése érdekében, különösen akkor, ha ez a tudományos, egyetemi és nem kereskedelmi célra dolgozó kutatók, valamint a kis- és középvállalkozások előnyére válik.

(34)

E rendelet egységes feltételekkel történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni. E hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) foglaltak szerint kell gyakorolni.

(35)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznoknak a Nagojai Jegyzőkönyvvel összhangban történő igazságos és méltányos megosztásának támogatását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a javasolt intézkedés terjedelme és hatása, valamint a belső piac működése biztosításának szükségessége miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(36)

Annak érdekében, hogy uniós és globális szinten ugyanazok legyenek a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és az ezen erőforrásokból származó hasznok megosztásával kapcsolatos tevékenységek feltételei, e rendelet hatálybalépésének időpontját szorosan össze kell hangolni a Nagojai Jegyzőkönyvnek az Unió tekintetében történő hatálybalépése időpontjával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

E rendelet meghatározza a genetikai erőforrásokhoz és a hozzájuk kapcsolódó hagyományos ismeretekhez való hozzáférésre és haszonmegosztásra vonatkozó megfelelési szabályokat, a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv (a továbbiakban: a Nagojai Jegyzőkönyv) rendelkezéseivel összhangban. E rendelet hatékony végrehajtása – a Biológiai Sokféleség Egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) rendelkezéseivel összhangban – a biológiai sokféleség megőrzését és komponenseinek fenntartható használatát is elő fogja segíteni.

2. cikk

Hatály

(1)   E rendeletet azokra a genetikai erőforrásokra kell alkalmazni, amelyek felett az államok szuverén jogokat gyakorolnak, valamint azokra a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretekre, amelyekhez a hozzáférés azután válik lehetővé, hogy a Nagojai Jegyzőkönyv az Unióra nézve hatályba lépett. A rendeletet továbbá az e genetikai erőforrások és genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek hasznosításából származó hasznokra is alkalmazni kell.

(2)   E rendelet nem alkalmazandó azokra a genetikai erőforrásokra, amelyek esetében a hozzáférésre és a hasznok megosztására olyan külön nemzetközi jogi eszköz vonatkozik, amely megegyezik és összhangban van az Egyezmény és a Nagojai Jegyzőkönyv célkitűzéseivel.

(3)   E rendelet nem sérti az azokhoz a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésre vonatkozó tagállami szabályokat, amelyek felett a tagállamok szuverén jogokat gyakorolnak az Egyezmény 15. cikkének hatályán belül, valamint a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretekre vonatkozó, az Egyezmény 8. cikkének j) pontjával kapcsolatos tagállami rendelkezéseket.

(4)   E rendelet alkalmazandó azon genetikai erőforrásokra és genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretekre, amelyek a Nagojai Jegyzőkönyv valamely részes felének hozzáférési és haszonmegosztási jogszabályainak vagy szabályozási követelményeinek hatálya alá tartoznak.

(5)   E rendeletnek egyetlen rendelkezése sem kötelezi a tagállamokat olyan információk szolgáltatására, amelyek közzétételét alapvető biztonsági érdekeikkel ellentétesnek ítélik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet tekintetében az Egyezményben és a Nagojai Jegyzőkönyvben szereplő fogalommeghatározások mellett az alábbi fogalommeghatározások kerülnek alkalmazásra:

1.   „genetikai anyag”: növényi, állati, mikrobiális vagy egyéb eredetű, az öröklődés funkcionális egységeit tartalmazó anyag;

2.   „genetikai erőforrás”: tényleges vagy potenciális értékű genetikai anyag;

3.   „hozzáférés”: a Nagojai Jegyzőkönyv valamely részes felének területén lévő genetikai erőforrások vagy genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek megszerzése;

4.   „felhasználó”: genetikai erőforrásokat vagy genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismereteket felhasználó természetes vagy jogi személy;

5.   „genetikai erőforrások hasznosítása”: a genetikai erőforrások genetikai és/vagy biokémiai összetételével kapcsolatos kutatás és fejlesztés, beleértve az Egyezmény 2. cikkében meghatározott biotechnológiai alkalmazásokat is;

6.   „kölcsönösen elfogadott feltételek”: a genetikai erőforrások vagy genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek szolgáltatója és ezen erőforrások, illetve ismeretek felhasználója között létrejött szerződés, amely rögzíti a genetikai erőforrások vagy genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek hasznosításából eredő hasznok igazságos és méltányos megosztásának különös feltételeit, és amely további feltételeket tartalmazhat ezen erőforrások, illetve ismeretek hasznosítását, valamint az azt követő alkalmazást és forgalmazást illetően;

7.   „genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek”: egy őslakos vagy helyi közösség olyan hagyományos ismeretei, amelyek a genetikai erőforrások hasznosítása szempontjából relevánsak és a genetikai erőforrások hasznosítására irányadó, kölcsönösen elfogadott feltételekben ekként kerültek meghatározásra;

8.   „jogellenesen megszerzett genetikai erőforrások”: olyan genetikai erőforrások vagy genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek, amelyek esetében a hozzáférés nem a Nagojai Jegyzőkönyv valamely részes felének nemzeti hozzáférési és haszonmegosztási jogszabályai vagy szabályozási követelményei szerint történt, és amelyek esetében a hozzáférés előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyáshoz kötött;

9.   „gyűjtemény”: genetikai erőforrások összegyűjtött mintáinak és az ezekhez kapcsolódó információknak a felhalmozott és tárolt, magán- vagy közjogi jogalanyok tulajdonában lévő összessége;

10.   „felhasználói egyesület”: a felhasználók érdekeit képviselő, a földrajzi helye szerinti tagállamban hatályos követelményeknek megfelelően létrehozott szervezet, amely részt vesz az e rendelet 8. cikke szerinti bevált gyakorlatok kifejlesztésében és felügyeletében;

11.   „nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítvány”: a Nagojai Jegyzőkönyv 6. cikke (3) bekezdése e) pontjának és 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy illetékes hatóság által a hozzáféréskor kiadott, és a Jegyzőkönyv 14. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott, a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központ rendelkezésére bocsátott engedély vagy azzal egyenértékű okmány, mely bizonyítja egyrészt azt, hogy azon genetikai erőforrás esetében, melyre vonatkozik, a hozzáférés az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyás megadására vonatkozó határozatnak megfelelően történt, másrészt pedig azt, hogy a felhasználóra és a felhasználásra vonatkozóan kölcsönösen elfogadott feltételek kerültek meghatározásra.

II.   FEJEZET

A FELHASZNÁLÓK ÁLTALI MEGFELELÉS

4. cikk

A felhasználók kötelezettségei

(1)   A felhasználóknak kellő gondossággal eljárva meg kell győződniük arról, hogy az általuk hasznosított genetikai erőforrásokhoz és genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretekhez való hozzáférés a hozzáférésre és a haszonmegosztásra irányadó jogszabályoknak és szabályozási követelményeknek megfelelően történt-e, és hogy a hasznok a kölcsönösen elfogadott feltételeknek megfelelően, igazságosan és méltányosan kerülnek megosztásra, a vonatkozó jogszabályokkal és szabályozási követelményekkel összhangban.

(2)   A genetikai erőforrásokat és a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismereteket kizárólag kölcsönösen elfogadott feltételek alapján lehet továbbítani és hasznosítani, amennyiben a vonatkozó jogszabályok és szabályozási követelmények előírják ilyen feltételek meglétét.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a felhasználók beszerzik, megőrzik és a további felhasználóknak átadják a következőket:

a)

a nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítványt, valamint a kölcsönösen elfogadott feltételek tartalmára vonatkozó, a további felhasználók számára releváns információkat; vagy

b)

amennyiben nem áll rendelkezésre nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítvány, az alábbiakkal kapcsolatos információkat és releváns dokumentumokat:

i.

a genetikai erőforrásokhoz vagy a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretekhez való hozzáférés időpontja és helye;

ii.

a felhasznált genetikai erőforrások vagy genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek leírása;

iii.

a genetikai erőforrások, illetve a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek megszerzésének közvetlen forrása, továbbá a genetikai erőforrásoknak, illetve a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó ismereteknek a későbbi felhasználói;

iv.

a hozzáféréssel és a haszonmegosztással kapcsolatos jogok és kötelezettségek fennállása vagy hiánya, beleértve további kérelmekkel és a forgalmazással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket is;

v.

adott esetben a hozzáférési engedélyek;

vi.

kölcsönösen elfogadott feltételek, beleértve a hasznok megosztásáról szóló rendelkezéseket is, ha vannak ilyenek.

(4)   Az e cikk (3) bekezdéssel összhangban lévő kellő gondosságot teljesítettnek kell tekinteni azon felhasználók esetében, melyek olyan országban kívánnak élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai erőforrásokat megszerezni, amely egyrészt részese a Nagojai Jegyzőkönyvnek, másrészt úgy határozott, hogy az általa kezelt, az ellenőrzése alá tartozó és a nyilvánosság számára hozzáférhető, a növénygenetikai források élelmezési és mezőgazdasági felhasználásáról szóló nemzetközi egyezmény (ITPGRFA) I. mellékletében nem szereplő növényi genetikai erőforrásokat az ITPGRFA-ban meghatározott célokra létrehozott standard anyagátadási megállapodás (SMTA) hatálya alá tartoznak.

(5)   Amennyiben a felhasználók birtokában lévő információ nem elégséges, vagy továbbra is kétségek állnak fenn a hozzáférés és a hasznosítás jogszerűségét illetően, a felhasználók beszerzik a hozzáférési engedélyt vagy egy azzal egyenértékű iratot, és kölcsönösen elfogadott feltételeket határoznak meg vagy tartózkodnak a további hasznosítástól.

(6)   A felhasználók a hasznosítási időszak végétől számított húsz évig megőrzik a hozzáférés és a hasznok megosztása szempontjából releváns információkat.

(7)   Ha a felhasználó az 5. cikk (1) bekezdése szerinti uniós gyűjtemény-nyilvántartásban szereplő gyűjtemények valamelyikéből szerez genetikai erőforrást, akkor úgy kell tekinteni, hogy kellő gondossággal járt el az e cikk (3) bekezdésében felsorolt információk megszerzése vonatkozásában.

(8)   Ha a felhasználó olyan genetikai erőforrást szerez meg, amelyről megállapítják vagy amellyel kapcsolatban valószínűsítik, hogy egy már bekövetkezett vagy küszöbön álló, a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (2005) értelmében nemzetközi horderejűnek számító közegészségügyi szükséghelyzet vagy az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban (9) meghatározott, határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszély kiváltó kórokozója, a még nem érintett országokban a közegészségügyi veszélyhelyzetre való felkészülés, az érintett országokban pedig a reagálás elősegítése érdekében a felhasználónak az e cikk (3) vagy a (5) bekezdésében felsorolt kötelezettségeket teljesítenie kell legkésőbb a következők közül a korábban teljesítettig:

a)

egy hónappal a küszöbön álló vagy már bekövetkezett közegészségügyi veszély megszűnését követően, vagy

b)

három hónappal a genetikai erőforrás hasznosításának megkezdését követően.

Az e cikk (3) vagy (5) bekezdésében felsorolt követelményeknek az e bekezdés első albekezdése a) és b) pontjában meghatározott határidőn belüli teljesítésének elmaradása esetében tartózkodnia kell a további hasznosítástól.

Az első albekezdésben említett genetikai erőforrások hasznosítása révén készülő termékek forgalombahozatali engedélyének kérelmezése vagy forgalomba hozatala esetén a (3) vagy az (5) bekezdésben felsorolt kötelezettségek haladéktalanul és teljes mértékben teljesítendők.

Amennyiben a felhasználó az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyást nem szerezte be időben és nem kerültek meghatározásra kölcsönösen elfogadott feltételek, a szolgáltató az érintett országgal való megállapodásig a felhasználót nem illetik meg kizárólagos jogok az e kórokozók felhasználásával végzett fejlesztések tekintetében.

A fentiek nem érintik a 2. cikkben említett külön nemzetközi jogi eszközöket.

5. cikk

A gyűjtemények nyilvántartása

(1)   A Bizottság létrehozza és fenntartja az Unióban található gyűjtemények nyilvántartását (a továbbiakban: a nyilvántartás). A Bizottság gondoskodik róla, hogy a nyilvántartás internetalapú és a felhasználók számára könnyen hozzáférhető legyen. A nyilvántartásban azon genetikaierőforrás-gyűjtemények vagy ilyen gyűjtemények részei is szerepelnek, amelyekről megállapítást nyert, hogy megfelelnek a (3) bekezdésben meghatározott kritériumoknak.

(2)   A tagállamok a joghatóságuk alá tartozó gyűjteménytulajdonosok kérésére mérlegelik az adott gyűjteménynek vagy a gyűjtemény egy részének a nyilvántartásába való felvételét. Miután a tagállam ellenőrizte, hogy a gyűjtemény vagy annak része megfelel a (3) bekezdésben foglalt kritériumoknak, indokolatlan késedelem nélkül értesíti a Bizottságot a gyűjtemény és a tulajdonos nevéről és elérhetőségéről, valamint a gyűjtemény jellegéről. A Bizottság a kapott információkat haladéktalanul felveszi a nyilvántartásba.

(3)   Valamely gyűjtemény vagy annak valamely része nyilvántartásba való felvétele érdekében bizonyítani kell, hogy a gyűjtemény alkalmas arra, hogy

a)

a genetikai erőforrások mintái és a kapcsolódó információk más gyűjteményekkel való cseréje, továbbá a genetikai erőforrások mintái és a kapcsolódó információk harmadik személyek részére, az Egyezménnyel és a Nagojai Jegyzőkönyvvel összhangban lévő hasznosítás céljára történő átadása során szabványosított eljárásokat alkalmazzon;

b)

biztosítsa, hogy genetikai erőforrásokat és kapcsolódó információkat csak olyan dokumentáció kíséretében adjon át hasznosítás céljára harmadik személynek, amely bizonyítja, hogy a genetikai erőforrásokhoz és a kapcsolódó információkhoz a hasznok igazságos és méltányos megosztására irányadó jogszabályokkal és szabályozási követelményekkel és – adott esetben – a kölcsönösen elfogadott feltételekkel összhangban fértek hozzá;

c)

nyilvántartást vezessen minden olyan, genetikai erőforrásból vett mintáról és kapcsolódó információról, amely harmadik személynek hasznosítás céljára átadásra kerül;

d)

a genetikai erőforrások harmadik személyeknek átadott mintáit, amennyiben lehetséges, egyedi azonosítóval lássa el, illetve arra, hogy ilyen azonosítókat használjon; valamint

e)

a genetikai erőforrások mintáinak és a kapcsolódó információknak a más gyűjteményekkel való cseréje során olyan eszközöket alkalmazzon, amelyek biztosítják a megfelelő monitoringot és figyelemmel kísérést.

(4)   A tagállamok rendszeresen ellenőrzik, hogy a nyilvántartásban szereplő, joghatóságuk alá tartozó gyűjtemények vagy gyűjteményrészek mindegyike ténylegesen megfelel-e a (3) bekezdésben meghatározott kritériumoknak.

Amennyiben a (3) bekezdés alapján nyújtott információk alapján bizonyítást nyert, hogy a nyilvántartásban szereplő valamely gyűjtemény vagy gyűjteményrész nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt kritériumoknak, az érintett tagállam indokolatlan késedelem nélkül, a gyűjtemény tulajdonosával egyeztetve korrekciós lépéseket vagy intézkedéseket határoz meg.

Ha valamely tagállam megállapítja, hogy a joghatósága alá tartozó valamely gyűjtemény vagy gyűjteményrész már nem felel meg a (3) bekezdésben foglaltaknak, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot.

A Bizottság e tájékoztatás kézhezvételét követően törli a gyűjteményt vagy az érintett gyűjtemény egy részét a nyilvántartásból.

(5)   Az e cikk (1)–(4) bekezdésének végrehajtásához szükséges eljárások meghatározása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el. E végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

6. cikk

Illetékes hatóságok és kapcsolattartó pont

(1)   Minden tagállam kijelöli az e rendelet alkalmazásáért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat. A tagállamok közlik a Bizottsággal az e rendelet hatálybalépésekor illetékes hatóságaik nevét és címét. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot az illetékes hatóságok nevében vagy címében bekövetkező minden változásról.

(2)   A Bizottság az illetékes tagállami hatóságok jegyzékét közzéteszi, többek között az interneten is. A szóban forgó jegyzéket a Bizottság naprakészen tartja.

(3)   A Bizottság hozzáférési és haszonmegosztási kapcsolattartó pontot jelöl ki az Egyezmény Titkárságával az e rendelet által szabályozott kérdésekben való kapcsolattartásra.

(4)   A Bizottság gondoskodik róla, hogy a 338/97/EK tanácsi rendelet (10) által létrehozott uniós szervek elősegítsék e rendelet céljainak megvalósítását.

7. cikk

A felhasználói megfelelés monitoringja

(1)   A tagállamok és a Bizottság a genetikai erőforrások vagy genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek hasznosításával járó kutatás céljára kutatási finanszírozásban részesülőket arra szólítják fel, hogy nyilatkozatban vállalják, hogy a 4. cikkben foglaltaknak megfelelően kellő gondossággal járnak el.

(2)   A genetikai erőforrások vagy genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek felhasználásával kifejlesztett termékek végső fejlesztési szakaszában a felhasználók kötelesek nyilatkozatot tenni a 6. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak arról, hogy teljesítették a 4. cikk szerinti kötelezettségeiket, és a nyilatkozattal egyidejűleg be kell nyújtaniuk az alábbiakat:

a)

a nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítványból származó releváns információk, vagy

b)

a 4. cikk (3) bekezdése b) pontjának i–v. alpontjában és a 4. cikk (5) bekezdésében említett kapcsolódó információk, beleértve az arra vonatkozó információt is, hogy – amennyiben ez szükséges – megállapításra kerültek-e kölcsönösen elfogadott feltételek.

A felhasználóknak kérésre további bizonyítékokat is be kell nyújtaniuk az illetékes hatóságnak.

(3)   Az illetékes hatóságoknak az e cikk (1) és a (2) bekezdés alapján hozzájuk beérkezett információkat továbbítaniuk kell a Nagojai Jegyzőkönyv 14. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott, a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központnak, a Bizottságnak, és adott esetben a Nagojai Jegyzőkönyv 13. cikkének (2) bekezdésében említett illetékes nemzeti hatóságoknak.

(4)   Az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központtal annak érdekében, hogy a felhasználói megfelelés monitoringja céljából biztosítsák a Nagojai Jegyzőkönyv 17. cikkének (2) bekezdésében felsorolt információk cseréjét.

(5)   Az illetékes hatóságoknak kellőképpen figyelembe kell venniük a kereskedelmi és ipari információk titkosságának tiszteletben tartását, amennyiben ezen információk titkosságát az uniós vagy a nemzeti jog írja elő valamely jogos gazdasági érdek védelme érdekében, különösen a genetikai erőforrások megnevezése és a hasznosítás megnevezése tekintetében.

(6)   Az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének végrehajtásához szükséges eljárások meghatározása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el. E végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza a termék végső fejlesztési szakaszát, hogy ezáltal meghatározható legyen a hasznosítás végső fázisa a különböző ágazatokban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

8. cikk

Bevált gyakorlatok

(1)   Bármely felhasználói egyesület vagy egyéb érdekelt fél kérelemmel fordulhat a Bizottsághoz az általa kifejlesztett és felügyelt eljárások, eszközök vagy technikák egy adott kombinációjának e rendelet előírásaival összhangban, bevált gyakorlatként való elismertetése céljából. A kérelmet bizonyítékokkal és információkkal alá kell támasztani.

(2)   Ha a Bizottság – e cikk (1) bekezdése alapján benyújtott információk és bizonyítékok alapján – az eljárások, eszközök vagy technikák adott kombinációjáról azt állapítja meg, hogy a kombináció, amennyiben az adott felhasználó azt megfelelően alkalmazza, lehetővé teszi, hogy a felhasználó teljesítse a 4. és a 7. cikk szerinti kötelezettségeit, akkor a kombinációt a Bizottság bevált gyakorlatként elismeri.

(3)   Az a felhasználói egyesület vagy egyéb érdekelt fél, amelynek bevált gyakorlata a (2) bekezdésnek megfelelően el lett ismerve, a bevált gyakorlatminden változásáról vagy aktualizálásáról tájékoztatja a Bizottságot.

(4)   Ha bizonyítást nyert, hogy a bevált gyakorlatot alkalmazó felhasználók több alkalommal vagy jelentős mértékben megszegték az e rendelet szerinti kötelezettségeiket, akkor a Bizottság az érintett felhasználói egyesülettel vagy egyéb érdekelt féllel egyeztetve megvizsgálja, hogy a mulasztások a bevált gyakorlat esetleges hiányosságaira utalnak-e.

(5)   A Bizottság a bevált gyakorlat elismerését visszavonja, ha azt állapítja meg, hogy a bevált gyakorlatban bekövetkezett változások miatt kétséges, hogy a 4. és a 7. cikkben foglalt kötelezettségeiket a felhasználók teljesíteni tudják, vagy ha a felhasználók ismétlődő vagy jelentős mértékű mulasztásai e megoldás hiányosságaival hozhatók összefüggésbe.

(6)   A Bizottság az elismert bevált gyakorlatokról internetalapú nyilvántartást hoz létre, és azt naprakészen tartja. A nyilvántartás egyik része a Bizottság által az e cikk (2) bekezdésének megfelelően elismert bevált gyakorlatokat, másik része pedig a Nagojai Jegyzőkönyv 20. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott bevált gyakorlatokat tartalmazza.

(7)   Az e cikk (1)–(5) bekezdésének végrehajtásához szükséges eljárások meghatározása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el. E végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

9. cikk

A felhasználók megfelelésének ellenőrzése

(1)   A 6. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak ellenőrzéseket kell végezniük annak megállapítására, hogy a felhasználók teljesítik-e a 4. és 7. cikkben meghatározott kötelezettségeiket, figyelembe véve, hogy az e rendelet 8. cikkének (2) bekezdése vagy a Nagojai Jegyzőkönyv 20. cikkének (2) bekezdése alapján elismert, a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos bevált gyakorlatoknak a felhasználók általi alkalmazása csökkentheti a felhasználói meg nem felelés kockázatát.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdés szerint elvégzett ellenőrzések hatékonyak, arányosak, visszatartó erejűek legyenek, és a segítségükkel fel lehessen tárni, ha a felhasználók nem felelnek meg az e rendeletben előírtaknak.

(3)   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket az alábbiaknak megfelelően kell elvégezni:

a)

kockázatalapú megközelítés alapján kidolgozott, rendszeresen felülvizsgált terv szerint;

b)

abban az esetben, ha egy illetékes hatóság releváns – akár harmadik felek megalapozott aggályain alapuló – információkkal rendelkezik arról, hogy valamely felhasználó e rendelet rendelkezéseit nem tartja be. Különös figyelmet kell fordítani a szolgáltató országok által megfogalmazott ilyen aggályokra.

(4)   E cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzések többek között a következőkre terjedhetnek ki:

a)

azon intézkedések, amelyeket az adott felhasználó annak érdekében tett, hogy a 4. cikkben foglaltaknak megfelelően kellő gondossággal járjon el;

b)

azon iratok és nyilvántartások, amelyek a használatot megvalósító egyes tevékenységek tekintetében bizonyítják a 4. cikkben foglaltak szerinti kellő gondossággal való eljárást;

c)

azon esetek, amikor egy felhasználó a 7. cikk értelmében köteles volt nyilatkozatot tenni.

Adott esetben helyszíni ellenőrzésekre is sor kerülhet.

(5)   A felhasználóknak minden szükséges segítséget meg kell adniuk, hogy megkönnyítsék az (1) bekezdésben említett ellenőrzések elvégzését.

(6)   A 11. cikk sérelme nélkül, amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzések során hiányosságokra derült fény, az illetékes hatóságnak korrekciós lépések vagy intézkedések meghozatalára irányuló felszólítást kell intéznie a felhasználóhoz.

A hiányosságok jellegétől függően a tagállamok azonnali ideiglenes intézkedéseket is hozhatnak.

10. cikk

Az ellenőrzések nyilvántartása

(1)   Az illetékes hatóságoknak legalább öt éven keresztül nyilvántartást kell vezetniük a 9. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzésekről – feltüntetve különösen azok jellegét és eredményeit –, valamint a 9. cikk (6) bekezdése szerinti korrekciós intézkedésekről, és ezen adatokat legalább öt évig meg kell őrizniük.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információkat a 2003/4/EK irányelvnek megfelelően hozzáférhetővé kell tenni.

11. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamok megállapítják a 4. és a 7. cikk megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok alkalmazásának biztosítása érdekében.

(2)   A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(3)   A tagállamok 2015. június 11-ig tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szabályokról, valamint haladéktalanul értesítik a Bizottságot azok minden későbbi módosításáról.

III.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Együttműködés

A 6. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak:

a)

együtt kell működniük egymással és a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók betartsák az e rendeletben foglaltakat;

b)

adott esetben konzultálniuk kell az érintettekkel a Nagojai Jegyzőkönyv és e rendelet végrehajtásáról;

c)

együtt kell működniük a Nagojai Jegyzőkönyv 13. cikkének (2) bekezdésében említett illetékes nemzeti hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók betartsák az e rendeletben foglaltakat;

d)

tájékoztatniuk kell a többi tagállam illetékes hatóságait és a Bizottságot a 9. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzések révén feltárt súlyos hiányosságokról, valamint a 11. cikk alapján alkalmazott szankciók fajtáiról;

e)

ki kell cserélniük egymást között az azzal kapcsolatos információkat, hogy hogyan épül fel az e rendelet felhasználók általi betartásának monitoringjára szolgáló rendszerük.

13. cikk

Kiegészítő intézkedések

A Bizottság és a tagállamok adott esetben:

a)

támogatják és ösztönzik azokat a tájékoztatási, szemléletformálási és képzési tevékenységeket, amelyek segítenek az érintetteknek és az érdekelt feleknek az e rendelet végrehajtásából, valamint az Egyezménynek és a Nagojai Jegyzőkönyvnek az Unióban érvényes rendelkezéseiből eredő kötelezettségeik megértésében;

b)

ösztönzik ágazati magatartási kódexek, szerződésbeli záradékminták, iránymutatások és bevált gyakorlatok kialakítását, különösen akkor, ha ez a tudományos, egyetemi és nem kereskedelmi célú kutatást végző kutatók és a kis- és középvállalkozások érdekét szolgálja;

c)

előmozdítják a genetikai erőforrások és a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó hagyományos ismeretek gyűjtemények és felhasználók általi hasznosításának monitoringját és figyelemmel kísérését segítő költséghatékony kommunikációs eszközök és rendszerek kifejlesztését és használatát;

d)

a felhasználóknak technikai és egyéb iránymutatást nyújtanak – figyelembe véve a tudományos, egyetemi és nem kereskedelmi célra dolgozó kutatók és a kis- és középvállalkozások helyzetét – annak érdekében, hogy elősegítsék az e rendeletben foglaltak betartását;

e)

arra ösztönzik a felhasználókat és a genetikai erőforrások, illetve az azokhoz kapcsolódó ismeretek szolgáltatóit, hogy a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznot az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban a biológiai sokféleség megőrzésére és elemeinek fenntartható használatára fordítsák;

f)

előmozdítják azokat az intézkedéseket, melyek célja a biológiai sokféleség és a kulturális sokszínűség megőrzéséhez hozzájáruló gyűjtemények támogatása.

14. cikk

A bizottsági eljárása

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Ha a bizottság nem ad ki véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

15. cikk

Konzultációs fórum

A Bizottság gondoskodik róla, hogy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben biztosítva legyen a tagállamok képviselői és az egyéb érdekelt felek közötti kiegyensúlyozott részvétel. Ezért az említett feleknek konzultációs fórum keretében kell találkozniuk. A konzultációs fórum eljárási szabályzatát a Bizottság állapítja meg.

16. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

(1)   A tagállamok – hacsak a Nagojai Jegyzőkönyv 29. cikkében említettek szerint a jelentések elkészítésére más időköz nem kerül meghatározásra – 2017. június 11-ig, azt követően pedig ötévente –jelentést nyújtanak be a Bizottságnak e rendelet alkalmazásáról.

(2)   A jelentések benyújtására az (1) bekezdésben előírt határidő végétől számított egy éven belül a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, amely a rendelet eredményességének első értékelését is tartalmazza.

(3)   Első jelentéstétele után a Bizottság tízévente – a rendelet alkalmazásáról készült jelentések és az alkalmazással kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján – felülvizsgálja e rendelet működését és eredményességét a Nagojai Jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése tekintetében. A felülvizsgálat során a Bizottság különösen figyelembe veszi a kutatási közintézményeknél, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál és az egyes meghatározott ágazatokban jelentkező adminisztratív következményeket. Mérlegeli továbbá, hogy szükséges-e felülvizsgálni e rendelet rendelkezéseinek alkalmazását a más érintett nemzetközi szervezeteknél történt változások fényében.

(4)   A Bizottság jelentést tesz a Nagojai Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójául szolgáló Egyezmény felei konferenciájának a Nagojai Jegyzőkönyvnek való megfelelési szabályok végrehajtása érdekében az Unió által hozott intézkedésekről.

17. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   A Bizottság a Nagojai Jegyzőkönyv uniós elfogadási okiratának letétbe helyezését követően a lehető leghamarabb értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában arról, hogy a Nagojai Jegyzőkönyv az Unió tekintetében mely napon lép hatályba. Ezt a rendeletet attól a naptól kell alkalmazni.

(3)   E rendelet 4., 7. és 9. cikke a Nagojai Jegyzőkönyvnek az Unió tekintetében történő hatálybalépésétől számított egy év elteltével válik alkalmazandóvá.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 161., 2013.6.6., 73. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. március 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(3)  A Tanács 1993. október 25-i 93/626/EGK határozata a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.).

(4)  Az UNEP/CBD/COP/DEC/X/1 jelzetű dokumentum I. melléklete.

(5)  A Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat.

(6)  A Tanács 2004. február 24-i 2004/869/EK határozata a növénygenetikai források élelmezési és mezőgazdasági felhasználásáról szóló nemzetközi egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 378., 2004.12.23., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/4/EK irányelve a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1082/2013/EU határozata a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).

(10)  A Tanács 1996. december 9-i 338/97/EK rendelete a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (HL L 61., 1997.3.3., 1. o.).


20.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/72


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 512/2014/EU RENDELETE

(2014. április 16.)

az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló 912/2010/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 14. cikkének és a 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. cikkének rendelkezéseiből következik, hogy az Európai GNSS Ügynökségnek (a továbbiakban: az Ügynökség) biztosítania kell az európai műholdas navigációs rendszerek (a továbbiakban: rendszerek) biztonsági akkreditációját, és e célból meg kell indítania és ellenőriznie kell a biztonsági eljárásoknak, valamint a biztonsági ellenőrzéseknek a teljesítését.

(2)

A rendszereket az 1285/2013/EU rendelet 2. cikke határozza meg. Ezek a rendszerek összetett rendszerek, amelyek létesítéséhez és működtetéséhez számos, különböző szerepeket betöltő érdekelt felekre van szükség. Ezzel összefüggésben kulcsfontosságú, hogy az EU-minősített adatokat a Galileo- és az EGNOS-program (a továbbiakban: a programok) végrehajtásában részt vevő minden érdekelt fél az EU-minősített adatok védelmére vonatkozó bizottsági és tanácsi biztonsági szabályokban megállapított alapelveknek és minimumkövetelményeknek megfelelően kezelje és védje, valamint hogy az 1285/2013/EU rendeletnek az EU-minősített adatokra vonatkozóan egyenértékű védelmi szintet biztosító 17. cikke adott esetben a programok végrehajtásában részt vevő minden érdekelt félre alkalmazandó legyen.

(3)

A biztonsági akkreditációs eljárásban részt vevő és az eljárásban érintett felek a tagállamok, a Bizottság, az érdekelt uniós ügynökségek, az Európai Űrügynökség (ESA) és a 2004/552/KKBP tanácsi együttes fellépésben (5) részt vevő felek.

(4)

A rendszerek különleges jellegére és összetettségére, valamint a végrehajtásukban részt vevő különböző szervezetekre és a potenciális felhasználók széles körére tekintettel a biztonsági akkreditációt azáltal kell elősegíteni, hogy megfelelő konzultációt folytatnak valamennyi érdekelt féllel, így például a Galileo-program keretében létrehozott, a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatást (a továbbiakban: PRS) nyújtó rendszerhez kapcsolt hálózatokat üzemeltető tagállamok és harmadik országok hatóságaival, a tagállamok egyéb érintett hatóságaival, az ESA-val, illetve amennyiben nemzetközi megállapodás erről rendelkezik, olyan harmadik országokkal, amelyekben a rendszerek földi állomásai találhatók.

(5)

A biztonsági akkreditációval kapcsolatos feladatok megfelelő teljesítése érdekében elengedhetetlen, hogy a Bizottság minden olyan információt megadjon, amely e feladatok teljesítéséhez szükséges. Fontos az is, hogy a biztonsági akkreditációs tevékenységeket koordinálják az 1285/2013/EU rendeletnek megfelelően a programokat irányító szervek és a biztonsági előírások végrehajtásáért felelős egyéb szervek tevékenységeivel.

(6)

Az alkalmazandó kockázatértékelési és kockázatkezelési megközelítés során a legjobb gyakorlatokat kell követni. Ennek a megközelítésnek magában kell foglalnia a biztonsági intézkedéseknek az alapos védelem elvével összhangban való alkalmazását. Figyelembe kell vennie továbbá a kockázatok vagy nem kívánt események bekövetkezésének valószínűségét. Emellett arányosnak, megfelelőnek és költséghatékonynak kell lennie abból a szempontból, hogy a kockázatmérséklési intézkedések végrehajtásának költségei hogyan viszonyulnak az adott intézkedésekkel elérhető biztonsági előnyökhöz. Az alapos védelem célja, hogy a rendszerek biztonsága többszörös biztonsági réteget alkotó technikai és nem technikai biztonsági intézkedésekkel fokozódjon.

(7)

A PRS-vevőkészülékek és PRS biztonsági modulok kifejlesztése – beleértve a releváns kapcsolódó kutatási tevékenységeket – és azok gyártása rendkívül érzékeny tevékenység. Alapvetően fontos ezért olyan eljárások létrehozása, amelyek a PRS-vevőkészülékek és PRS biztonsági modulok gyártóinak engedélyezésére vonatkoznak.

(8)

Ezenkívül, tekintettel a Galileo-program keretében létrehozott rendszerhez – különösen a PRS nyújtása céljából – kapcsolt hálózatok és berendezések potenciálisan nagy számára, a biztonsági akkreditációs stratégiában elveket kell meghatározni e hálózatok és berendezések biztonsági akkreditációjára vonatkozóan annak érdekében, hogy a tagállamok biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti szervei hatáskörének sérelme nélkül biztosítani lehessen az akkreditáció egységes jellegét. Ezen elvek alkalmazása lehetővé tenné a következetes kockázatkezelést, és csökkentené a rendszerszintű kockázatcsökkentő intézkedések megerősítésének szükségességét, ami negatív hatással lenne a költségekre, az ütemezésre, a teljesítményre és a szolgáltatásnyújtásra.

(9)

Az elektromágneses kisugárzás (azaz az elektronikus lehallgatás) ellen védelmet nyújtó termékeket és intézkedéseket, valamint a rendszerek biztonságát szolgáló kriptográfiai termékeket az ilyen termékeket gyártó vállalkozás letelepedési helye szerinti ország biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti szerveinek értékelniük kell és jóvá kell hagyniuk. A kriptográfiai termékek esetében ezt az értékelést és jóváhagyást a 2013/488/EU tanácsi határozat (6) IV. mellékletének 26–30. pontjában foglalt elveknek megfelelően ki kell egészíteni. Kívánatos, hogy a rendszerek biztonsági akkreditációjáért felelős hatóság a rendszerek általános biztonsági követelményeit figyelembe véve jóváhagyja ezeknek a jóváhagyott termékeknek és intézkedéseknek a kiválasztását.

(10)

A 912/2010/EU rendelet és különösen annak III. fejezete kifejezetten meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján az Ügynökségnek teljesítenie kell a rendszerek biztonsági akkreditációjával kapcsolatos feladatát. Konkrétan azt írja elő, hogy a biztonsági akkreditációs határozatokat a Bizottságtól és a programok végrehajtásáért felelős szervektől függetlenül kell meghozni, a rendszerek biztonsági akkreditációjával foglalkozó hatóságnak pedig az Ügynökségen belül olyan önálló szervnek kell lennie, amely függetlenül hozza meg határozatait.

(11)

Ezen elvnek megfelelően a 912/2010/EU rendelet létrehozza az európai GNSS-rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsát (a továbbiakban: a Biztonsági Akkreditációs Tanács), amely az Igazgatótanács és az ügyvezető igazgató mellett az Ügynökség három szervének egyike. A Biztonsági Akkreditációs Tanács teljesíti az Ügynökségre a biztonsági akkreditáció terén ruházott feladatokat, és felhatalmazással rendelkezik arra, hogy az Ügynökség nevében biztonsági akkreditációs határozatokat hozzon. A Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak el kell fogadnia eljárási szabályzatát és ki kell neveznie az elnökét.

(12)

Mivel a Bizottságnak az 1285/2013/EU rendeletnek megfelelően biztosítania kell a programok biztonságát – beleértve a rendszereknek és azok működtetésének a biztonságát is –, a Biztonsági Akkreditációs Tanács tevékenységeinek a rendszerek biztonsági akkreditációs tevékenységeire kell korlátozódnia, és azok nem sérthetik a Bizottság hatáskörét és feladatait. Ennek vonatkoznia kell különösen a Bizottságnak az 1285/2013/EU rendelet 13. cikke és az 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (7) 8. cikke szerinti hatáskörére és feladataira, többek között a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok útján, illetve az említett cikkeknek megfelelő egyéb módon való elfogadására. Kívánatos ugyanakkor, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács a speciális szakértelmére tekintettel a Bizottság említett hatáskörének és feladatainak sérelme nélkül, az illetékességébe tartozó területre vonatkozóan tanácsadást nyújthasson a Bizottságnak az említett cikkekben hivatkozott jogi aktusok szövegtervezetei elkészítésével kapcsolatban.

(13)

Azt is biztosítani kell, hogy a biztonsági akkreditációval kapcsolatos tevékenységeket a vonatkozó tagállamok nemzeti hatásköreinek és előjogainak sérelme nélkül végezzék.

(14)

A biztonsággal kapcsolatban az „ellenőrzések” és a „tesztek” biztonsági értékeléseket, vizsgálatokat, felülvizsgálatokat, ellenőrzéseket és teszteket foglalhatnak magukban.

(15)

Annak érdekében, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács eredményesen és hatékonyan végezhesse tevékenységeit, lehetővé kell tenni számára az utasításai szerint cselekvő, neki alárendelt megfelelő szervek létrehozását. A Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak különösen egy olyan testületet kell létrehoznia, amely segíti határozatainak előkészítésében.

(16)

A Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete mellett létre kell hozni egy tagállami szakértői csoportot a kriptográfiai terjesztési hatóságnak (CDA) az uniós kriptográfiai anyagok kezelésével kapcsolatos feladatai teljesítésére. Ezt a csoportot ideiglenes jelleggel kell létrehozni, hogy a Galileo-program kiépítési szakaszában biztosítva legyen a kommunikációs biztonsági anyagok kezelésének folyamatossága. Hosszabb távon, miután a Galileo-program keretében létrehozott rendszer teljes körűen megkezdte működését, fenntartható megoldást kell alkalmazni az ilyen operatív feladatok teljesítésére.

(17)

Az 1285/2013/EU rendelet a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan meghatározza a programok közirányításának keretét. Az említett rendelet a programokkal kapcsolatos általános felelősséget a Bizottságra ruházza. Ezen túlmenően bővíti az Ügynökség feladatait és különösen előírja, hogy az Ügynökségnek jelentős szerepet kell játszania a rendszerek hasznosításában és azok társadalmi-gazdasági előnyeinek maximalizálásában.

(18)

Ezen új összefüggésben alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács a rá bízott feladatot – különösen az Ügynökség többi szerve és tevékenysége vonatkozásában – teljes mértékben függetlenül teljesítse, továbbá az összeférhetetlenség elkerülése. Ezért alapvető fontosságú, hogy az Ügynökségen belül a biztonsági akkreditációhoz kapcsolódó tevékenységek jobban elkülönüljenek az Ügynökség többi tevékenységétől, például a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont irányításától, a rendszerek forgalomba hozatalában való közreműködéstől és minden olyan tevékenységtől, amellyel a Bizottság hatáskör-átruházás keretében az Ügynökséget megbízhatja, különösen a rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenységektől. Ennek érdekében a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak és az ellenőrzése alá tartozó ügynökségi személyi állománynak oly módon kell végeznie a munkáját, amely biztosítja az Ügynökség többi tevékenységével szembeni önállóságot és függetlenséget. 2014. január 1-jétől az Ügynökségen belül annak különböző tevékenységeit strukturálisan ténylegesen szét kell választani. Az Ügynökség belső személyzeti szabályainak is biztosítaniuk kell a biztonsági akkreditációs tevékenységeket teljesítő személyi állománynak az Ügynökség többi tevékenységét végző személyi állománnyal szembeni önállóságát és függetlenségét.

(19)

A 912/2010/EU rendeletet ezért módosítani kell a Biztonsági Akkreditációs Tanács és elnöke függetlenségének növelése és hatáskörének bővítése, valamint e függetlenségnek és hatáskörnek az Ügynökség Igazgatótanácsának, illetve ügyvezető igazgatójának függetlenségéhez és hatásköréhez történő nagymértékű hozzáigazítása érdekében, az Ügynökség különböző szervei közötti együttműködés követelményének előírásával.

(20)

E testületek tagjainak kinevezésekor, valamint elnökük és elnökhelyettesük megválasztásakor lehetőség szerint figyelembe kell venni a nemek kiegyensúlyozott képviseletének fontosságát. Emellett figyelembe kell venni a vezetői, adminisztratív és költségvetési területen szerzett készségeket is.

(21)

A Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak – és nem az Igazgatótanácsnak – kell előkészítenie és jóváhagynia az Ügynökség munkaprogramjainak a rendszerek biztonsági akkreditációjához kapcsolódó működési tevékenységeket leíró részét, valamint az éves jelentésnek azt a részét, amely az Ügynökségnek a rendszerek biztonsági akkreditációhoz kapcsolódó tevékenységeiről és kilátásairól szól. A Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak e részeket időben továbbítania kell az Igazgatótanács számára annak érdekében, hogy azok bekerüljenek az Ügynökség munkaprogramjába és éves jelentésébe. Ezenkívül a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak fegyelmi jogkört kell gyakorolnia elnöke felett.

(22)

Kívánatos, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke a biztonsági akkreditációs tevékenységek tekintetében hasonló szerepet töltsön be, mint amit az ügyvezető igazgató gyakorol az Ügynökség többi tevékenysége tekintetében. Ezért a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének a 912/2010/EU rendeletben már előírt, az Ügynökség képviseletének ellátására vonatkozó feladatán túl a jövőben – a Biztonsági Akkreditációs Tanács irányítása alatt – igazgatnia kell a biztonsági akkreditációs tevékenységeket, és biztosítania kell az ügynökségi munkaprogramok akkreditációhoz kapcsolódó részének a végrehajtását. Ezenkívül a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére jelentést kell benyújtania a Biztonsági Akkreditációs Tanács feladatainak teljesítéséről, és az említett intézmények előtt nyilatkozatot kell tennie.

(23)

Arra az esetre, ha az Igazgatótanács nem hagyja jóvá az Ügynökség munkaprogramjait, megfelelő eljárásokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a biztonsági akkreditációs folyamat zavartalanul és megszakítás nélkül legyen végezhető.

(24)

Mivel bizonyos harmadik országok részt vesznek az európai GNSS-programokban, és nemzetközi szervezetek is részt vehetnek azokban – többek között a biztonság területén is – kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a nemzetközi szervezetek és a harmadik országok, különösen Svájc – amellyel együttműködési megállapodást kell kötni (8) – képviselői kivételes jelleggel és meghatározott feltételekkel részt vehetnek a Biztonsági Akkreditációs Tanács munkájában. Ezeket a feltételeket az Unióval megkötendő, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikke szerinti nemzetközi megállapodásban kell rögzíteni, figyelembe véve a biztonsági kérdéseket és különösen az EU-minősített adatok védelmét. Az Európai Unió és tagállamai, valamint a Norvég Királyság közötti, a műholdas navigációról szóló együttműködési megállapodás (9), továbbá az EGT-megállapodáshoz csatolt 31. és 37. jegyzőkönyv már most biztosítja Norvégia részvételének keretét. Speciális szakértelmére tekintettel lehetővé kell tenni a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal való, az illetékességébe tartozó területtel kapcsolatos konzultációt az ilyen nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások előtt vagy során.

(25)

A 912/2010/EU rendeletet hozzá kell igazítani az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság decentralizált ügynökségekre vonatkozó, az e három intézmény által 2012. július 5-én, június 26-án, illetve június 12-én elfogadott közös megközelítésben szereplő elvekhez, különösen az Igazgatótanács határozatainak elfogadására vonatkozó szabályok, az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai és elnökei megbízatásának időtartama, a többéves munkaprogram megléte, az Igazgatótanács személyzeti irányítási hatásköre, az említett rendelet értékelése és felülvizsgálata, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a nem minősített, de bizalmas információk kezelése tekintetében. A többéves munkaprogram elfogadásának folyamata során teljes mértékben be kell tartani a lojális együttműködés elvét, valamint figyelembe kell venni az e munkaprogrammal kapcsolatos időbeli korlátokat.

(26)

Ami az összeférhetetlenségek megelőzését és kezelését illeti, elengedhetetlen, hogy az Ügynökség a pártatlanság, feddhetetlenség és a magas szakmai színvonal tekintetében jó hírnevet szerezzen és tartson fenn. Soha nem fordulhat elő, hogy jogos okkal feltételezzék, hogy a határozatokat befolyásolhatják az Unió egészét szolgáló Ügynökség szerepével ütköző érdekek vagy magánérdekek, illetve az Ügynökség személyi állománya bármely tagjának, kirendelt nemzeti szakértőnek vagy megfigyelőnek, vagy az Igazgatótanács vagy a Biztonsági Akkreditációs Tanács bármely tagjának kapcsolatai, amelyek ténylegesen vagy esetlegesen ellentétben állnak az érintett személy hivatali kötelességeinek megfelelő teljesítésével. Az Igazgatótanácsnak és a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak ezért az egész Ügynökségre vonatkozó átfogó szabályokat kell elfogadnia az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. E szabályoknak figyelembe kell venniük a Számvevőszék 15/2012. számú, az Európai Parlament felkérésére készített különjelentésében megfogalmazott ajánlásokat, valamint annak szükségességét, hogy az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai között ne álljon fenn összeférhetetlenség.

(27)

Az Ügynökség átlátható működésének biztosítása érdekében az eljárási szabályzatát közzé kell tenni. Ugyanakkor kivételek útján egyes köz- és magánérdekeknek védelmet kell biztosítani. A programok zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében a többéves és az éves munkaprogramokat, valamint az éves jelentéseket a lehető legrészletesebben kell összeállítani. Következésképpen ezek a dokumentumok tartalmazhatnak biztonsági szempontból vagy a szerződéses jogviszonyok szempontjából érzékeny anyagokat. Ezért indokolt lehet, hogy e dokumentumokról kizárólag vezetői összefoglalót tegyenek közzé. Az átláthatóság érdekében azonban ezeknek az összefoglalóknak a lehető legteljesebbnek kell lenniük.

(28)

Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az Ügynökség munkaprogramjait az elért eredmények tényleges és hatékony értékelése céljából egy teljesítményirányítási eljárás – ezen belül teljesítménymutatók – alapján kell megállapítani.

(29)

Az Ügynökség munkaprogramjainak emellett ki kell terjedniük az erőforrások programozására – ideértve az egyes tevékenységekhez hozzárendelt humán- és pénzügyi erőforrásokat –, és figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az Ügynökség új személyzeti igényével kapcsolatos kiadásokat részben a Bizottság ugyanazon, tehát a 2014–2020-as időszakra vonatkozó létszámtervének megfelelő csökkentésével kell kompenzálni.

(30)

Az uniós ügynökségek székhelyéről szóló politikai határozatnak, a földrajzi megoszlás igényének és az új ügynökségek székhelye tekintetében a tagállamok által kitűzött céloknak a sérelme nélkül – amint azt a tagállamok képviselőinek 2003. december 13-án Brüsszelben, állam-, illetve kormányfői szinten megtartott találkozóján elfogadott következtetések tartalmazzák, és az Európai Tanács 2008. júniusi következtetései is felidézik – az Ügynökség helyi irodái helyének kiválasztására irányuló döntéshozatali folyamatban objektív kritériumokat kell figyelembe venni. E kritériumok közé tartozik a helyi irodák megközelíthetősége, az alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők gyermekei számára a megfelelő oktatási infrastruktúrák megléte, a munkaerőpiachoz, a társadalombiztosítási rendszerhez, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés az alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők családja számára, valamint a végrehajtási és működési költségek.

(31)

A fogadó államoknak konkrét intézkedésekkel, például megfelelő oktatási és közlekedési lehetőségekkel kell biztosítaniuk az Ügynökség zökkenőmentes működéséhez szükséges feltételeket.

(32)

A tagállamok kormányainak képviselői a 2010/803/EU határozattal (10) úgy határoztak, hogy az Ügynökség székhelye Prágában lesz. A Cseh Köztársaság és az Ügynökség közötti fogadási megállapodást 2011. december 16-án kötötték meg, és az 2012. augusztus 9-én lépett hatályba. Úgy tekintendő, hogy a fogadási megállapodás és más különös rendelkezések megfelelnek a 912/2010/EU rendelet követelményeinek.

(33)

A teljes kiadási ciklus alatt az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel, mégpedig a szabálytalanságok megelőzésével és felderítésével, vizsgálatok indításával, az elveszett, jogosulatlanul kifizetett vagy helytelenül kezelt pénzeszközök visszatéríttetésével, valamint adott esetben szankciók alkalmazásával kell védeni.

(34)

Tekintettel arra, hogy az 1285/2013/EU rendelet 8. cikke lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a programok bizonyos elemeinek finanszírozásához további pénzügyi forrásokat bocsássanak rendelkezésre, lehetővé kell tenni az Ügynökség számára, hogy a tagállamokkal közösen folytasson közbeszerzést, amennyiben ez feladatai teljesítéséhez szükséges.

(35)

Az Ügynökségnek az EU-minősített adatok védelmére vonatkozóan a Bizottság biztonsági szabályait kell alkalmaznia. Az Ügynökség a nem minősített, ugyanakkor különleges adatok kezelésére vonatkozó szabályokat is megállapíthat. Ezek a szabályok kizárólag az ilyen információknak az Ügynökség általi kezelésére vonatkozhatnak. A nem minősített, de különleges adatok olyan információk vagy anyagok, amelyeket az Ügynökségnek a Szerződésekben megállapított jogi kötelezettségek és/vagy az adatok érzékenysége miatt kell védenie. Ide tartoznak többek között az EUMSZ 339. cikkében említett szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információk vagy anyagok, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 4. cikkében említett területekhez tartozó információk vagy a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) hatálya alá tartozó információk.

(36)

A 912/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 912/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2–8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Feladatok

Az Ügynökség feladatait az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 14. cikke határozza meg.

3. cikk

Szervek

(1)   Az Ügynökség szervei a következők:

a)

az Igazgatótanács;

b)

az ügyvezető igazgató;

c)

az európai GNSS-rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsa (a továbbiakban: a Biztonsági Akkreditációs Tanács).

(2)   Az Ügynökség szervei a 6., a 8., illetve a 11. cikkben meghatározott feladatokat teljesítik.

(3)   Az Igazgatótanács és az ügyvezető igazgató, a Biztonsági Akkreditációs Tanács és annak elnöke együttműködik annak érdekében, hogy az Ügynökség működését és a szervei közötti koordinációt az Ügynökség belső szabályai – például az Igazgatótanács eljárási szabályzata, a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzata, az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályok, a személyzeti állomány jogállására vonatkozó végrehajtási szabályok és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó részletes szabályok – által meghatározott eljárásokkal összhangban biztosítsa.

4. cikk

Jogállás, helyi irodák

(1)   Az Ügynökség az Unió szerve. Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)   Az Ügynökség minden egyes tagállamban az adott jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.

(3)   Az Ügynökség a tagállamok beleegyezésével a tagállamokban, vagy – a 23. cikkel összhangban – az Ügynökség munkájában részt vevő harmadik országokban helyi irodákat hozhat létre.

(4)   Ezen irodák helyét az Ügynökség zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében meghatározott, objektív kritériumok alapján kell kiválasztani.

Az Ügynökségnek a fogadó tagállamokban és fogadó harmadik országokban történő felállítására és működésére, valamint e tagállamok és harmadik országok által az ügyvezető igazgató, az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai, az Ügynökség alkalmazottai és azok családtagjai részére nyújtott kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket az Ügynökség és az adott tagállamok, illetve harmadik országok között elfogadandó különleges szabályok határozzák meg. Az Igazgatótanács jóváhagyja az említett különleges szabályokat.

(5)   A fogadó tagállamok és a fogadó harmadik országok a (4) bekezdésben említett különleges szabályok révén biztosítják az Ügynökség zökkenőmentes működéséhez szükséges feltételeket.

(6)   Az Ügynökséget – a 11a. cikk (1) bekezdésének f) pontjára is figyelemmel – az ügyvezető igazgatója képviseli.

5. cikk

Igazgatótanács

(1)   A 6. cikkben felsorolt feladatok teljesítésére Igazgatótanács jön létre.

(2)   Az Igazgatótanács a következőkből áll:

a)

az egyes tagállamok által kinevezett egy-egy képviselő;

b)

a Bizottság által kinevezett négy képviselő;

c)

az Európai Parlament által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező képviselő.

Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjait szakirányú tapasztalataik és szakértelmük alapján nevezik ki.

Az Igazgatótanács tagjainak hivatali ideje négy év, amely egy alkalommal megújítható. Az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok törekednek képviselőik Igazgatótanácson belüli cserélődésének korlátozására.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke vagy alelnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: főképviselő) képviselője és az Európai Űrügynökség (a továbbiakban: az ESA) képviselője az Igazgatótanács eljárási szabályzatában megállapított feltételek mellett meghívást kap az Igazgatótanács ülésein megfigyelői minőségben való részvételre.

(3)   Adott esetben a harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselőinek részvételét és annak feltételeit a 23. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásokban kell megállapítani, és azoknak meg kell felelniük az Igazgatótanács eljárási szabályzatának.

(4)   Az Igazgatótanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén automatikusan az alelnök helyettesíti. Az elnök és az alelnök hivatali ideje két év, amely egyszer megújítható, és akkor jár le, amikor az adott személy igazgatótanácsi tagsága megszűnik.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács hatáskörébe tartozik az elnök, az alelnök vagy mindkettő felmentése.

(5)   Az Igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

Az ügyvezető igazgató rendes körülmények között részt vesz a tanácskozásokon, amennyiben az elnök másként nem dönt.

Az Igazgatótanács évente két rendes ülést tart. Az Igazgatótanács az elnök kezdeményezésére vagy tagjai egyharmadának kérésére is összeül.

Az Igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bárkit, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot. Az Igazgatótanács tagjait – eljárási szabályzatától függően – tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

Az Igazgatótanács titkárságát az Ügynökség biztosítja.

(6)   E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az Igazgatótanács határozatait a szavazati joggal rendelkező tagjainak abszolút többségével hozza meg.

A (4) bekezdésben említett igazgatótanácsi elnök és alelnök megválasztásához és felmentéséhez, valamint a költségvetés és a munkaprogramok elfogadásához a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szavazattöbbségére van szükség.

(7)   A tagállamok képviselői és a Bizottság minden egyes képviselője egy-egy szavazattal rendelkezik. Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban. A 6. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontján, valamint a 6. cikk (5) bekezdésén alapuló határozatok – a III. fejezet szerinti ügyek kivételével –a Bizottság képviselőinek igenlő szavazata hiányában nem fogadhatók el.

Az Igazgatótanács eljárási szabályzata részletesebb szavazási szabályokat állapít meg, különösen azt, hogy egy tag milyen feltételek szerint járhat el egy másik tag nevében.

6. cikk

Az Igazgatótanács feladatai

(1)   Az Igazgatótanács gondoskodik arról, hogy az Ügynökség a ráruházott feladatokat az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően teljesítse, és meghoz minden ehhez szükséges határozatot, a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a III. fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan ellátott hatáskörök sérelme nélkül.

(2)   Az Igazgatótanács továbbá a következő feladatokat látja el:

a)

legkésőbb az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkében meghatározott többéves pénzügyi keret első évének június 30-áig – a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdése a) pontjának megfelelően kidolgozott rész változatlan formában való beillesztését és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően – elfogadja az Ügynökségnek az e többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozó többéves munkaprogramját. Az Európai Parlamenttel konzultálni kell e többéves munkaprogrammal kapcsolatban, feltéve ha a konzultáció célja a véleménycsere, és a konzultáció eredménye nem köti az Ügynökséget;

b)

minden év november 15-ig – a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdése b) pontjának megfelelően kidolgozott rész változatlan formában való beillesztését és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően – elfogadja az Ügynökség soron következő évre vonatkozó munkaprogramját;

c)

teljesíti a 13. cikk (5), (6), (10) és (11) bekezdésében, valamint a 14. cikk (5) bekezdésében előírt, költségvetéssel kapcsolatos feladatait;

d)

felügyeli az 1285/2013/EU rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont működését;

e)

e rendelet 21. cikkével összhangban elfogadja az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) végrehajtására vonatkozó szabályokat;

f)

jóváhagyja a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályokat azt követően, hogy e szabályoknak a biztonsági akkreditációt érintő rendelkezéseiről konzultált a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal;

g)

elfogadja a feladatai teljesítéséhez szükséges technikai eljárásokat;

h)

a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdése c) pontjának megfelelően kidolgozott rész változtatás nélküli beillesztését követően elfogadja az Ügynökség tevékenységeiről és kilátásairól szóló éves jelentést, és július 1-jéig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek;

i)

biztosítja a 26. cikkben meghatározott értékelésekből és ellenőrzésekből, továbbá az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból és valamennyi belső és külső ellenőrzési jelentésből származó következtetés és ajánlás megfelelő nyomon követését, és az értékelési eljárások eredménye szempontjából releváns valamennyi információt továbbítja a költségvetési hatóságnak;

j)

az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett hatáskör-átruházási megállapodások aláírása előtt konzultál az ügyvezető igazgatóval annak kezdeményezésére;

k)

az ügyvezető igazgató javaslata alapján jóváhagyja az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében említett, az Ügynökség és az ESA közötti munkamegállapodásokat;

l)

az ügyvezető igazgató javaslata alapján csalás elleni stratégiát hagy jóvá;

m)

szükség esetén és az ügyvezető igazgató javaslatai alapján jóváhagyja az Ügynökség szervezeti struktúráit.

n)

elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

(3)   Az Ügynökség személyi állománya tekintetében az Igazgatótanács gyakorolja az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában (15) (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat), illetve az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint a munkaszerződések megkötésére felhatalmazott hatóságra ruházott jogokat (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskörök).

Az Igazgatótanács – a személyzeti szabályzat 110. cikke szerinti eljárásnak megfelelően – a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozatot hoz, amellyel az ügyvezető igazgatóra ruházza át a vonatkozó, a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket, továbbá meghatározza e hatáskör-átruházás felülfüggesztésének feltételeit. Az ügyvezető igazgatónak jelentést kell tennie az Igazgatótanács számára ezen átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Az ügyvezető igazgató e hatásköröket maga is átruházhatja másra.

Az e bekezdés második albekezdése alkalmazásában, rendkívüli körülmények által indokolt esetben az Igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történt átruházását, valamint e hatásköröknek ez utóbbi által másra történt átruházását, és e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy átruházhatja valamely tagjára, illetőleg a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatón kívüli tagjára.

A második albekezdéstől eltérve azonban az Igazgatótanács a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökére köteles átruházni az első albekezdésben meghatározott hatásköröket a III. fejezet szerinti tevékenységekben részt vevő személyi állomány felvétele, értékelése és új fokozatba sorolása, valamint az ilyen személyi állománnyal szembeni fegyelmi intézkedések tekintetében.

Az Igazgatótanács elfogadja a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtási intézkedéseit a személyzeti szabályzat 110. cikkében előírt eljárásnak megfelelően. A III. fejezet szerinti tevékenységekben részt vevő személyi állomány felvétele, értékelése és új fokozatba sorolása, valamint az említett személyi állománnyal szembeni fegyelmi intézkedések tekintetében az Igazgatótanács először a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal konzultál és megfelelően figyelembe veszi annak észrevételeit.

Az Igazgatótanács elfogad továbbá egy határozatot, amelyben megállapítja a nemzeti szakértőknek az Ügynökséghez történő kirendelésére vonatkozó szabályokat. Az Igazgatótanács e határozat elfogadása előtt konzultál a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal a III. fejezetben említett biztonsági akkreditációs tevékenységekben részt vevő nemzeti szakértők kirendelését illetően, és megfelelően figyelembe veszi annak észrevételeit.

(4)   Az ügyvezető igazgatót az Igazgatótanács nevezi ki, és annak hivatali idejét a 15b. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően hosszabbíthatja meg vagy szüntetheti meg.

(5)   Az Igazgatótanács fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett a teljesítményét illetően, különös tekintettel az Ügynökség hatáskörébe tartozó biztonsági kérdésekre, kivéve a III. fejezettel összhangban végzett tevékenységeket.

7. cikk

Ügyvezető igazgató

Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja, aki az Igazgatótanács felügyelete alatt teljesíti feladatait, a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot és a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökét a 11. és a 11a. cikkel összhangban megillető hatáskörök sérelme nélkül.

A Bizottság és az Igazgatótanács hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató feladatai teljesítése során függetlenül jár el, utasításokat kormányoktól vagy más szervtől nem kérhet és nem fogadhat el.

8. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

Az ügyvezető igazgató a következő feladatokat látja el:

a)

a II. és III. fejezet szerinti tevékenységek és határozatok kivételével ellátja az Ügynökség képviseletét, továbbá aláírja az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett hatáskör-átruházási megállapodásokat, az e rendelet 6. cikke (2) bekezdése j) pontjának megfelelően;

b)

előkészíti az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében említett, az Ügynökség és az ESA közötti munkamegállapodásokat és az e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének k) pontjával összhangban benyújtja azokat az Igazgatótanácsnak, továbbá az Igazgatótanács jóváhagyását követően aláírja azokat;

c)

előkészíti az Igazgatótanács munkáját és szavazati jog nélkül részt vesz az Igazgatótanács munkájában, az 5. cikk (5) bekezdésének második albekezdésére is figyelemmel;

d)

végrehajtja az Igazgatótanács határozatait;

e)

a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban elkészített és elfogadott részek kivételével elkészíti az Ügynökség többéves és éves munkaprogramjait és azokat jóváhagyásra benyújtja az Igazgatótanácsnak;

f)

a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke által a 11a. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban végrehajtott részek kivételével végrehajtja a többéves és az éves munkaprogramokat;

g)

az Igazgatótanács minden egyes ülésére jelentést készít az éves munkaprogram és adott esetben a többéves munkaprogram végrehajtása terén elért eredményekről, amelybe változatlan formában beilleszti a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke által a 11a. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban készített részt;

h)

a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdésének c) pontjával összhangban, a III. fejezet szerinti tevékenységek vonatkozásában elkészített és jóváhagyott rész kivételével elkészíti az Ügynökség tevékenységeiről és kilátásairól szóló éves jelentést, és azt jóváhagyásra benyújtja az Igazgatótanácsnak;

i)

minden szükséges intézkedést meghoz, amely biztosítja az Ügynökség e rendeletnek megfelelő működését, ideértve a belső adminisztratív utasítások elfogadását és a hirdetmények közzétételét is;

j)

a 13. cikkel összhangban elkészíti az Ügynökség becsült bevételeket és kiadásokat tartalmazó kimutatás-tervezetét, és a 14. cikkel összhangban végrehajtja a költségvetést;

k)

biztosítja, hogy az Ügynökség a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont üzemeltetőjeként követni tudja a 2004/552/KKBP tanácsi együttes fellépés (16) alapján hozott utasításokat, és betölthesse az 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (17) 6. cikkében említett szerepét;

l)

biztosítja az összes vonatkozó, különösen a biztonsághoz kapcsolódó információknak az Ügynökség e rendelet 3. cikke (1) bekezdésében említett szervei közötti áramlását;

m)

tájékoztatja a Bizottságot az Ügynökségnek az 1285/2013/EU rendelet 12. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett, rendszerfejlesztések végrehajtásához szükséges műszaki és üzemeltetési előírásokkal – többek között az elfogadási és felülvizsgálati eljárások meghatározására vonatkozókkal –,valamint az e fejlesztéseket támogató kutatási tevékenységekkel kapcsolatos álláspontjáról;

n)

elkészíti – az e rendelet a III. fejezete szerinti biztonsági akkreditációs tevékenységekkel kapcsolatos kérdések tekintetében a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökével szoros együttműködésben – az Ügynökség szervezeti struktúráit, és azokat jóváhagyásra benyújtja az Igazgatótanácsnak;

o)

az Ügynökség személyi állománya tekintetében gyakorolja a 6. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott, az említett bekezdés második albekezdésének megfelelően ráruházott hatáskört;

p)

az Igazgatótanács jóváhagyását követően elfogadja a 4. cikk (3) bekezdésével összhangban a tagállamokban vagy harmadik országokban helyi irodák létrehozásához szükséges intézkedéseket;

q)

biztosítja, hogy a titkárság és a megfelelő működéséhez szükséges összes erőforrás a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak, a 11. cikk (11) bekezdésében említett szerveknek, valamint a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének a rendelkezésére álljon;

r)

cselekvési tervet készít a 26. cikkben említett értékelések és ellenőrzések megállapításai és ajánlásai nyomon követésének biztosítása érdekében – a cselekvési tervnek a III. fejezet szerinti tevékenységekre vonatkozó szakasza kivételével –, és a Biztonsági Akkreditációs Tanács által készített rész változatlan formában történő beillesztését követően évente kétszer jelentést nyújt be a Bizottságnak az elért eredményekről, amelyet tájékoztatás céljából az Igazgatótanácsnak is be kell nyújtani;

s)

az Unió pénzügyi érdekei védelmében a következő intézkedéseket hozza meg:

i.

a csalás, korrupció és bármely más jogellenes tevékenység ellen megelőző intézkedéseket és hatékony ellenőrző intézkedéseket hoz;

ii.

szabálytalanságok megállapítása esetén visszatérítteti a jogosulatlanul kifizetett összeget és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű adminisztratív és pénzügyi szankciókat alkalmaz;

t)

kidolgozza az Ügynökség csalás elleni stratégiáját, amely – tekintettel a végrehajtandó intézkedések költség-haszon elemzésére – arányos a csalás kockázataival, és figyelembe veszi az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatainak megállapításait és ajánlásait, és jóváhagyásra benyújtja azt az Igazgatótanácsnak.

2.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„8a. cikk

Munkaprogramok és éves jelentés

(1)   Az Ügynökségnek a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott többéves munkaprogramja meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az Ügynökségnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkében meghatározott többéves pénzügyi keret időszakában teljesítenie kell, beleértve az Ügynökség felelősségi körébe tartozó nemzetközi kapcsolatokkal és tájékoztatással összefüggő feladatokat is. E programnak meg kell határoznia a teljes stratégiai programozást, beleértve a célokat, a részcélokat, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat, valamint a források programozását, ideértve az egyes tevékenységekhez hozzárendelt humán- és pénzügyi erőforrásokat. Figyelembe kell vennie az e rendelet 26. cikkében említett értékelések és ellenőrzések eredményét. A többéves munkaprogramnak tájékoztatás céljából a Bizottság által az Ügynökségre bízott feladatok átruházásának leírását is tartalmaznia kell, beleértve az 1285/2013/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett programirányítási feladatokat is.

(2)   Az e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett éves munkaprogram a többéves munkaprogramon alapul. Az éves munkaprogram meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az Ügynökségnek a soron következő évben teljesítenie kell, beleértve a felelősségi körébe tartozó nemzetközi kapcsolatokkal és tájékoztatással összefüggő feladatokat is. A többéves munkaprogramnak részletes célokat és várt eredményeket, többek között teljesítménymutatókat kell magában foglalnia. A többéves munkaprogramnak egyértelműen meg kell jelölnie az előző pénzügyi évhez képest új, megváltozott vagy megszűnt feladatokat, valamint a teljesítménymutatók és célértékeik változásait. Az említett programban meg kell határozni az egyes tevékenységek ellátásához szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokat is. Tájékoztatás céljából a többéves munkaprogramnak tartalmaznia kell az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság által az előírtak szerint hatáskör-átruházási megállapodás útján az Ügynökségre bízott feladatokat.

(3)   Az ügyvezető igazgató az Igazgatótanács általi elfogadás után továbbítja a többéves és az éves munkaprogramokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak, és azokról vezetői összefoglalót tesz közzé.

(4)   Az e rendelet 8. cikkének h) pontjában említett éves jelentés információkat tartalmaz a következőkről:

a)

a többéves és az éves munkaprogramok végrehajtása, többek között a teljesítménymutatókra tekintettel;

b)

a költségvetés és a személyzeti politikai terv végrehajtása;

c)

az Ügynökség irányítási és belső ellenőrzési rendszerei, valamint az 1285/2013/EU rendelet 11. cikkének e) pontjában említett projektirányítási rendszerek és technikák végrehajtásában elért eredmények;

d)

az Ügynökség környezetvédelmi teljesítményének javítására tett intézkedések;

e)

a külső és belső ellenőrzések megállapításai, valamint az ellenőrzések ajánlásainak és a mentesítésről szóló ajánlásoknak a nyomon követése;

f)

az ügyvezető igazgató megbízhatósági nyilatkozata.

Az éves jelentésről készült vezetői összefoglalót közzé kell tenni.”

3.

A 9. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az 1285/2013/EU rendelet 16. cikkével összhangban, ha a rendszerek üzemeltetése érintheti az Unió vagy a tagállamok biztonságát, a 2004/552/KKBP együttes fellépésben előírt eljárásokat kell alkalmazni.”

4.

A 10. és 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Általános elvek

Az ebben a fejezetben említett, az európai GNSS-rendszerekre vonatkozó biztonsági akkreditációs tevékenységeket a következő elveknek megfelelően kell végezni:

a)

a biztonsági akkreditációs tevékenységekre és határozatokra az Unió és a tagállamok biztonság iránti kollektív felelősségével összefüggésben kerül sor;

b)

törekedni kell arra, hogy a határozatok konszenzussal szülessenek meg;

c)

a biztonsági akkreditációs tevékenységeket kockázatértékelés és -kezelés alkalmazásával kell végezni, mérlegelve az Európai GNSS rendszerek biztonságát érintő kockázatokat, valamint bármely kockázatcsökkentő intézkedés költségeire vagy időzítésére gyakorolt hatásokat, és figyelembe véve azon célt, hogy a rendszerek általános biztonsági szintje ne csökkenjen;

d)

a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatokat az összetett rendszerek akkreditációjához kellő felkészültséggel és megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező szakembereknek kell meghozniuk, objektív módon járva el;

e)

törekedni kell arra, hogy a biztonsági kérdésekben érintett valamennyi érdekelt féllel sor kerüljön konzultációra;

f)

a biztonsági akkreditációs tevékenységeket minden érdekeltnek egy biztonsági akkreditációs stratégia alapján kell végeznie, az Európai Bizottság 1285/2013/EU rendeletben meghatározott szerepének a sérelme nélkül;

g)

a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatokat – az alkalmazandó biztonsági akkreditációs stratégiában meghatározott folyamatnak megfelelően – a tagállami nemzeti biztonsági akkreditációs hatóságok által hozott helyi biztonsági akkreditációs határozatokra kell alapozni;

h)

folyamatos, átlátható és teljes mértékben érthető monitoring folyamatnak kell biztosítania, hogy az európai GNSS-rendszereket érintő biztonsági kockázatok ismertek legyenek, hogy a kockázatok elfogadható szintre történő csökkentését szolgáló biztonsági intézkedések kerüljenek meghatározásra, figyelemmel az Unió és tagállamai biztonsági igényeire és a programok zökkenőmentes működése érdekében, valamint hogy ezen intézkedések alkalmazására az alapos védelem elvével összhangban kerüljön sor. Az ilyen intézkedések hatékonyságát folyamatosan értékelni kell. A biztonsági kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó folyamatot a programokban érdekelt feleknek közösen, iteratív folyamatként kell kezelniük;

i)

a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatokat mind a Bizottságtól és a programok végrehajtásáért és a szolgáltatásnyújtásért felelős egyéb szervektől, mind pedig az Ügynökség ügyvezető igazgatójától és Igazgatótanácsától szigorúan függetlenül kell meghozni;

j)

a biztonsági akkreditációs tevékenységek végzésekor megfelelően figyelembe kell venni, hogy a Bizottság és a biztonsági rendelkezések végrehajtásáért felelős hatóságok között megfelelő koordinációra van szükség;

k)

az EU-minősített adatokat a programok végrehajtásában részt vevő minden érdekelt félnek a vonatkozó, az EU-minősített adatok védelmével kapcsolatos tanácsi és bizottsági biztonsági szabályokban megállapított alapelveknek és minimumkövetelményeknek megfelelően kell kezelnie és védenie.

11. cikk

Biztonsági Akkreditációs Tanács

(1)   Az e cikkben meghatározott feladatok teljesítésére létrejön az európai GNSS-rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsa (a továbbiakban: Biztonsági Akkreditációs Tanács).

(2)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács az 1285/2013/EU rendelettel a Bizottságra ruházott – különösen a biztonságot érintő kérdésekkel kapcsolatos – felelősség, továbbá a biztonsági akkreditációt illető tagállami hatáskörök sérelme nélkül teljesíti a feladatait.

(3)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács – biztonsági akkreditációs hatóságként – az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjával összefüggésben felelős az alábbiakért:

a)

a következőket megállapító biztonsági akkreditációs stratégia meghatározása és jóváhagyása:

i.

az európai GNSS-rendszerek akkreditálásának elvégzéséhez és fenntartásához, valamint más rendszerekkel való potenciális összekapcsolásukhoz szükséges tevékenységek köre;

ii.

az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjára vonatkozó eljárás a megkövetelt biztonsági szinttel arányos részletességgel és a jóváhagyás feltételeinek egyértelmű meghatározásával; ezt az eljárást a vonatkozó, különösen az 1285/2013/EU rendelet 13. cikkében említett követelményekkel összhangban kell lefolytatni;

iii.

az akkreditációs eljárásban érdekelt felek szerepe;

iv.

a programok szakaszaihoz illeszkedő akkreditációs ütemterv, különös tekintettel az infrastruktúra telepítésére, a szolgáltatásnyújtásra és a fejlesztésre;

v.

a rendszerekhez kapcsolt hálózatoknak és a Galileo program alapján létrehozott rendszerhez kapcsolt PRS-berendezéseknek a tagállamok biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti szervei által elvégzendő biztonsági akkreditációjának elvei;

b)

a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatok meghozatala, különösen a műholdak felbocsátásának jóváhagyása, a rendszerek különböző konfigurációkban és különböző szolgáltatások számára történő üzemeltetésének engedélyezése, az űrbeli jeladás, valamint a földi állomások üzemeltetésének engedélyezése vonatkozásában. A Biztonsági Akkreditációs Tanács a Galileo program alapján létrehozott rendszerhez kapcsolt hálózatok és PRS-berendezések tekintetében kizárólag annak engedélyezéséről hoz – a tagállamok biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti szerveitől kapott vélemény és az általános biztonsági kockázatok figyelembevételével – határozatot, hogy meghatározott szervek PRS-vevőkészülékeket és PRS biztonsági modulokat fejlesszenek ki és gyártsanak.

c)

a biztonsági akkreditációhoz kapcsolódó minden dokumentum megvizsgálása, továbbá jóváhagyása azon dokumentumok kivételével, amelyeket a Bizottság fogad el az 1285/2013/EU rendelet 13. cikke, valamint az 1104/2011/EU határozat 8. cikke alapján;

d)

hatáskörén belül tanácsadás a Bizottságnak az 1285/2013/EU rendelet 13. cikkében, valamint az 1104/2011/EU határozat 8. cikkében említett jogi aktusok szövegtervezetének a kidolgozásához, beleértve a biztonsági működési eljárások létrehozását, és álláspontjához nyilatkozat csatolása;

e)

a 10. cikk h) pontjában említett monitoring folyamattal összhangban kidolgozott biztonságikockázat-értékelés vizsgálata és jóváhagyása, figyelembe véve az e bekezdés c) pontjában említett dokumentumoknak való megfelelést, valamint az 1285/2013/EU rendelet 13. cikkének és az 1104/2011/EU határozat 8. cikkének megfelelően kidolgozott dokumentumoknak való megfelelést; a Bizottsággal folytatott együttműködés a kockázatcsökkentési intézkedések meghatározása érdekében;

f)

az e rendelet 12. cikkének b) pontjával összhangban biztonsági értékelések, vizsgálatok vagy felülvizsgálatok elvégzésével vagy támogatásával az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjával összefüggő biztonsági intézkedések végrehajtásának ellenőrzése;

g)

az elektronikus lehallgatás ellen védelmet biztosító engedélyezett termékek (TEMPEST) és intézkedések, valamint az európai GNSS-rendszerek biztonságát szolgáló jóváhagyott kriptográfiai termékek kiválasztásának jóváhagyása;

h)

az európai GNSS-rendszerek egyéb rendszerekkel való összekapcsolásának jóváhagyása, vagy adott esetben részvétel az összekapcsolásnak a biztonsági kérdésekben illetékes, megfelelő szervvel való közös jóváhagyásában;

i)

megállapodás az érintett tagállammal a 12. cikk c) pontjában említett, a hozzáférés ellenőrzését szolgáló formanyomtatványról;

j)

az e cikk (11) bekezdésében említett kockázati jelentések alapján a Bizottság tájékoztatása az általa készített kockázatértékelésről, és egy adott biztonsági akkreditációs határozat tekintetében tanácsadás a Bizottság számára a fennmaradó kockázat kezelési lehetőségeit illetően;

k)

a Bizottsággal szoros együttműködésben a Tanács konkrét kérésére a Tanács támogatása a 2004/552/KKBP együttes fellépés végrehajtásában;

l)

a feladatai teljesítéséhez szükséges konzultációk lefolytatása.

(4)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács ezen túlmenően:

a)

elkészíti és jóváhagyja a többéves munkaprogramnak a 8a. cikk (1) bekezdésében meghatározott, az e fejezet szerinti működési tevékenységekkel, valamint az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges pénzügyi és humánerőforrásokkal kapcsolatos részét, és azt időben benyújtja az Igazgatótanácsnak annak érdekében, hogy az bekerüljön a többéves munkaprogramba;

b)

elkészíti és jóváhagyja az éves munkaprogramnak a 8a. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az e fejezet szerinti működési tevékenységekkel, valamint az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges pénzügyi és humánerőforrásokkal kapcsolatos részét, és azt időben benyújtja az Igazgatótanácsnak annak érdekében, hogy az bekerüljön az említett munkaprogramba;

c)

elkészíti és jóváhagyja az éves jelentésnek a 6. cikk (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott, az Ügynökség e fejezet szerinti tevékenységeire és kilátásaira, valamint az e tevékenységek elvégzéséhez és kilátások megvalósításához szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokra vonatkozó részét, és azt időben benyújtja az Igazgatótanácsnak annak érdekében, hogy az bekerüljön az éves jelentésbe;

d)

elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

(5)   A Bizottság folyamatosan tájékoztatja a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot arról, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács által tervezett határozatok hogyan befolyásolják a programok megfelelő lebonyolítását és a fennmaradó kockázatok kezelésére vonatkozó tervek végrehajtását. A Biztonsági Akkreditációs Tanács figyelembe veszi a Bizottság ilyen véleményét.

(6)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács határozatainak a Bizottság a címzettje.

(7)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság egy képviselőjéből és a főképviselő egy képviselőjéből áll. A tagállamok, a Bizottság és a főképviselő törekednek arra, hogy korlátozzák képviselőik cserélődését a Biztonsági Akkreditációs Tanácsban. A Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjainak hivatali ideje négy év, amely egy alkalommal megújítható. Az ESA egy képviselője meghívást kap a Biztonsági Akkreditációs Tanács ülésein megfigyelői minőségben való részvételre. Kivételes esetben harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői is meghívást kaphatnak arra, hogy ezeken az üléseken az e harmadik országokat vagy nemzetközi szervezeteket közvetlenül érintő kérdésekben megfigyelői minőségben részt vegyenek. A harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői részvételének szabályait és annak feltételeit a 23. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásokban kell megállapítani, és azoknak meg kell felelniük a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzatának.

(8)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével tagjai közül egy elnököt és egy alelnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén automatikusan az alelnök helyettesíti.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács felmentheti az elnököt, az alelnököt vagy mindkettőt. A felmentésre vonatkozó határozatot kétharmados többséggel fogadja el.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének és alelnökének hivatali ideje két év, amely egy alkalommal megújítható. Az elnök vagy az alelnök hivatali ideje akkor jár le, amikor az adott személy biztonsági akkreditációs tanácsi tagsága megszűnik

(9)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács rendelkezésére áll minden olyan emberi és anyagi erőforrás, amely az igazgatási támogatási feladatok megfelelő ellátásához szükséges, és amely lehetővé teszi a Biztonsági Akkreditációs Tanács, valamint a (11) bekezdésben említett szervek számára, hogy feladataikat – különösen a dokumentumok kezelését, a biztonsági eljárások végrehajtásának megindítását és ellenőrzését, a rendszerbiztonsági ellenőrzéseket, a határozatok előkészítését és az ülések szervezését – függetlenül teljesíthessék. A 10. cikk i) pontjában meghatározott önállósági és függetlenségi elvek sérelme nélkül hozzáféréssel rendelkezik továbbá a feladatai teljesítéséhez szükséges, az Ügynökség rendelkezésére álló valamennyi információhoz.

(10)   A program céljaival összhangban a Biztonsági Akkreditációs Tanács és az ellenőrzése alá tartozó ügynökségi személyi állomány olyan módon végzi a munkáját, amely biztosítja az Ügynökség többi tevékenységével, különösen a rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó működési tevékenységekkel szembeni önállóságot és függetlenséget. E célból az Ügynökségen belül szervezetileg ténylegesen szét kell választani az e fejezet szerinti tevékenységekben részt vevő személyi állományt és az Ügynökség személyi állományának többi részét. A Biztonsági Akkreditációs Tanács haladéktalanul tájékoztatja az ügyvezető igazgatót, az Igazgatótanácsot és a Bizottságot bármely olyan körülményről, amely veszélyeztetheti önállóságát vagy függetlenségét. Abban az esetben, ha az Ügynökségen belül nem orvosolható a helyzet, a Bizottság a megfelelő felekkel konzultálva megvizsgálja azt. E vizsgálat eredményének alapján a Bizottság megteszi az Ügynökség által végrehajtandó, megfelelő enyhítő intézkedéseket, és ezekről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(11)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács speciális alárendelt, az utasításai alapján működő szerveket hoz létre, amelyek feladata speciális ügyek kezelése. A Biztonsági Akkreditációs Tanács, miközben biztosítja a munka szükséges folyamatosságát, létrehoz egy testületet, amelynek feladata a biztonsági elemzéseknek a vonatkozó kockázati jelentések elkészítéséhez szükséges felülvizsgálata és tesztelése, segítve a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot határozatainak előkészítésében. A Biztonsági Akkreditációs Tanács az említett testület munkájának elősegítése érdekében szakértői csoportokat hozhat létre és szüntethet meg.

(12)   A tagállamok hatáskörének, valamint az Ügynökség 1285/2013/EU rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett feladatának a sérelme nélkül, a Galileo program kiépítési szakasza során a Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete mellett létre kell hozni egy tagállami szakértői csoportot a kriptográfiai terjesztési hatóságnak (CDA) az EU kriptográfiai anyagok kezelésével kapcsolatos feladatainak teljesítésére, különösen az alábbiak tekintetében:

i.

a Galileo-program keretében létrehozott rendszer működéséhez szükséges repülési és egyéb rejtjelkulcsok kezelése;

ii.

a PRS kulcsainak könyvelésére, biztonságos kezelésére, tárolására és terjesztésére vonatkozó eljárások kialakításának és végrehajtásának ellenőrzése.

(13)   Amennyiben nem alakul ki az e rendelet 10. cikkében szereplő általános elvek szerinti konszenzus, a Biztonsági Akkreditációs Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkében előírt többséggel és az e rendelet 9. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül hozza meg határozatait. A Bizottság képviselője és a főképviselő képviselője nem vesz részt a szavazásban. A Biztonsági Akkreditációs Tanács által hozott határozatokat a Biztonsági Akkreditációs Tanács nevében a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke írja alá.

(14)   A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a biztonsági akkreditációs határozatok elfogadása hogyan befolyásolja a programok megfelelő lefolytatását. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács által hozott határozat jelentős hatással lehet a programok megfelelő lebonyolítására, például a költségek, a menetrend vagy a teljesítmény tekintetében, azonnal értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(15)   A Bizottság – az Európai Parlament és a Tanács egy hónapon belül kinyilvánítandó véleményének figyelembevételével – az 1285/2013/EU rendelettel összhangban bármely megfelelő intézkedést elfogadhat.

(16)   Az Igazgatótanácsot meghatározott időközönként tájékoztatni kell a Biztonsági Akkreditációs Tanácsban folyó munka állásáról.

(17)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács a munkarendjének kialakításakor figyelembe veszi az 1285/2013/EU rendelet 27. cikkében említett éves munkaprogramját.”

5.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének feladatai

(1)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke a következő feladatokat látja el:

a)

a Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete mellett irányítja a biztonsági akkreditációs tevékenységeket;

b)

a Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete mellett végrehajtja az Ügynökség többéves és éves munkaprogramjainak e fejezet szerinti részét;

c)

együttműködik az ügyvezető igazgatóval annak érdekében, hogy segítse a 13. cikk (3) bekezdésében említett létszámtervnek és az Ügynökség szervezeti struktúráinak a kialakításában;

d)

elkészíti a 8. cikk g) pontjában említett, az elért eredményekről szóló jelentésnek az e fejezet szerinti működési tevékenységeket ismertető szakaszát, és azt időben benyújtja a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak és az ügyvezető igazgatónak annak érdekében, hogy az bekerülhessen az elért eredményekről szóló jelentésbe;

e)

elkészíti a 8. cikk h), illetve r) pontjában említett éves jelentésnek és cselekvési tervnek az e fejezet szerinti működési tevékenységeket ismertető szakaszát, és időben benyújtja azokat az ügyvezető igazgatónak;

f)

az e fejezet szerinti tevékenységekkel és határozatokkal kapcsolatban képviseli az Ügynökséget;

g)

az Ügynökségnek az e fejezet által érintett tevékenységeket végző személyi állománya tekintetében gyakorolja a 6. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett, a 6. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdésének megfelelően rá ruházott hatáskört.

(2)   Az e fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan az Európai Parlament és a Tanács felhívhatja a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökét, hogy az említett intézmények előtt folytassanak véleménycserét az Ügynökség munkájáról és kilátásairól, többek között a többéves és az éves munkaprogramokról is.”

6.

A 12. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikkel összhangban, valamint a tagállamok állampolgárainak állampolgárság alapján történő megkülönböztetése nélkül, a biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti szervek egyetértésével és annak felügyelete mellett lehetővé teszik a Biztonsági Akkreditációs Tanács által kinevezett és megfelelő felhatalmazással rendelkező személyek számára, hogy a joghatóságuk alá tartozó rendszerek biztonságával kapcsolatos valamennyi információhoz és területhez és/vagy helyszínhez hozzáférjenek, többek között a Biztonsági Akkreditációs Tanács által meghatározott biztonsági ellenőrzések és tesztek, valamint a 10. cikk h) pontjában említett biztonsági kockázatok monitoring folyamatának céljából. Ezeket az ellenőrzéseket és teszteket a következő elveknek megfelelően kell végezni:

i.

hangsúlyozni kell a biztonság és a hatékony kockázatkezelés fontosságát az ellenőrzött szervezeteken belül;

ii.

ajánlásokat kell tenni olyan ellenintézkedésekre vonatkozóan, amelyek a minősített adatok bizalmas jellegének, sértetlenségének vagy rendelkezésre állásának sérülése által okozott hatás enyhítését szolgálják.”

7.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az ügyvezető igazgató – a III. fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökével szoros együttműködésben – kimutatástervezetet készít az Ügynökség következő pénzügyi évre vonatkozó becsült bevételeiről és kiadásairól, világosan elkülönítve a kimutatástervezetnek az Ügynökség biztonsági akkreditációs tevékenységeivel és egyéb tevékenységeivel kapcsolatos elemeit. A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke az említett tervezetről nyilatkozatot készíthet, az ügyvezető igazgató pedig a kimutatástervezetet és az említett nyilatkozatot a létszámtervvel együtt megküldi az Igazgatótanácsnak és a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak.”;

b)

az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A becsült bevételek és kiadások kimutatástervezete alapján az Igazgatótanács – a III. fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal szoros együttműködésben – minden évben elkészíti az Ügynökség becsült bevételeit és kiadásait tartalmazó, a következő pénzügyi évről szóló kimutatást.

(6)   Az Igazgatótanács március 31-ig továbbítja a kimutatástervezetet – amely magában foglalja a létszámtervet, valamint az ideiglenes éves munkaprogramot – a Bizottságnak és azon harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek, amelyekkel az Unió a 23. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapodásokat kötött.”

8.

A 14. cikk (10) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(10)   Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján az N + 2. év április 30-áig mentesíti az ügyvezető igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtása tekintetében, kivéve a költségvetésnek az adott esetben az 1285/2013/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdése alapján az Ügynökségre ruházott feladatokra vonatkozó részének a végrehajtását, amelyre a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 164. és 165. cikkében előírt eljárás alkalmazandó.

9.

A rendelet a következő fejezettel egészül ki:

„IVa. FEJEZET

HUMÁNERŐFORRÁS

15a. cikk

Személyi állomány

(1)   Az Ügynökség által alkalmazott személyekre az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az említett személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok vonatkoznak.

(2)   Az Ügynökség személyi állományának olyan alkalmazottakból kell állnia, akiknek a felvételét az Ügynökség szükségesnek ítéli annak érdekében, hogy feladatait teljesíteni tudja. A személyi állomány tagjainak az általuk kezelt adatok minősítésének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

(3)   Az Ügynökség belső szabályainak, például az Igazgatótanács eljárási szabályzatának, a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzatának, az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályoknak, a személyzeti szabályzat alkalmazására vonatkozó szabályoknak és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályoknak a 10. cikk i) pontjának megfelelően biztosítaniuk kell a biztonsági akkreditációs tevékenységeket végző személyi állománynak az Ügynökség többi tevékenységét végző személyi állományával szembeni önállóságát és függetlenségét.

15b. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése és hivatali ideje

(1)   Az ügyvezető igazgatót az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának megfelelően az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként kell foglalkoztatni.

(2)   Az ügyvezető igazgatót az Igazgatótanács nevezi ki, érdemei, dokumentált igazgatási és vezetői készségei, valamint az érintett területen szerzett szakértelme és tapasztalata alapján, egy pályázati felhívásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában és másutt való közzétételét követően megrendezett nyílt és átlátható versenyvizsga után a Bizottság által javasolt jelöltek közül.

Az Igazgatótanács által kiválasztott jelölt, amint lehetséges, felkérhető arra, hogy nyilatkozatot tegyen az Európai Parlament előtt, és hogy válaszoljon a parlamenti képviselők kérdéseire.

Az ügyvezető igazgatóval történő szerződéskötés során az Ügynökséget az Igazgatótanács elnöke képviseli.

Az Igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezésére vonatkozó határozatát tagjainak kétharmados többségével fogadja el.

(3)   Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Hivatali idejének lejártával a Bizottság értékelést készít az ügyvezető igazgató teljesítményéről, az Ügynökség jövőbeli feladatainak és kihívásainak figyelembevételével.

Az Igazgatótanács – a Bizottság javaslata alapján és az első albekezdésben említett értékelés figyelembevételével – az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal legfeljebb négy évre meghosszabbíthatja.

Az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbításáról szóló határozatot az Igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével fogadja el.

Az az ügyvezető igazgató, akinek a hivatali idejét meghosszabbították, ezt követően nem vehet részt az ugyanazon álláshelyre vonatkozó kiválasztási eljárásban.

Ha az Igazgatótanácsnak szándékában áll meghosszabbítani az ügyvezető igazgató hivatali idejét, erről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. A meghosszabbítás előtt az ügyvezető igazgató felkérhető arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a képviselők kérdéseire.

(4)   Az Igazgatótanács a Bizottságnak vagy tagjai egyharmadának a javaslata alapján, tagjainak kétharmados többségével hozott határozattal felmentheti az ügyvezető igazgatót.

(5)   Az Európai Parlament és a Tanács felhívhatja az ügyvezető igazgatót, hogy az említett intézmények előtt folytassanak véleménycserét az Ügynökség munkájáról és kilátásairól, többek között a többéves és az éves munkaprogramról is. Ez a véleménycsere nem érinthet a III. fejezet szerinti biztonsági akkreditációs tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseket.

15c. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők

Az Ügynökséghez nemzeti szakértőket rendelhetnek ki. E szakértőknek az általuk kezelt adatok minősítésének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. Ezekre az alkalmazottakra a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek nem vonatkoznak.”

10.

A 16. és 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

A csalás megelőzése

(1)   A csalás, a korrupció és bármely egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem céljából a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) korlátozás nélkül alkalmazandó az Ügynökségre. E célból az Ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (20), és az e megállapodás mellékletében szereplő határozatmintát követve meghozza az Ügynökség személyzetére, illetve a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(2)   A Számvevőszék az Ügynökség által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, az Unió pénzügyi forrásaiból az Ügynökségen keresztül részesülő szerződő feleket, illetve alvállalkozókat az eljuttatott dokumentumok alapján vagy helyszíni ellenőrzések révén ellenőrzésnek vetheti alá.

(3)   Az Ügynökség által nyújtott vissza nem térítendő támogatások, illetve az általa megkötött szerződések tekintetében az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendelettel, valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (21) összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenység elleni küzdelem céljából.

(4)   E cikk (1), (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül az Ügynökség és a harmadik országok, illetve nemzetközi szervezetek közötti együttműködési megállapodásokban, az Ügynökség harmadik felekkel kötött szerződéseiben és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásaiban, valamint az Ügynökség finanszírozási határozataiban kifejezetten elő kell írni, hogy a Számvevőszék és az OLAF hatáskörüknek megfelelően ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek.

17. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és a 15a. cikkben említett személyi állományára az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv alkalmazandó.

11.

A 18. cikket el kell hagyni.

12.

A 22. és 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

A minősített vagy különleges adatokra vonatkozó biztonsági szabályok

(1)   Az Ügynökség az EU-minősített adatok védelmére vonatkozóan a Bizottság biztonsági szabályait alkalmazza.

(2)   Az Ügynökség a belső szabályaiban rendelkezéseket állapíthat meg a minősítés nélküli, ugyanakkor különleges adatok kezelésére vonatkozóan. Az ilyen rendelkezéseknek többek között ezen adatok cseréjére, kezelésére és tárolására kell kiterjedniük.

22a. cikk

Összeférhetetlenség

(1)   Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai, az ügyvezető igazgató, valamint a kirendelt nemzeti szakértők és a megfigyelők kötelezettségvállalási nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben nyilatkoznak a függetlenségüket esetleg befolyásoló mindenfajta közvetlen vagy közvetett érdekeltségük hiányáról vagy meglétéről. E nyilatkozatoknak pontosaknak és teljeseknek kell lenniük. A nyilatkozatot a hivatalba lépéskor, írásban kell megtenni, majd évente meg kell újítani. A nyilatkozatot szükség esetén – és különösen az érintett személyek személyes körülményeiben bekövetkezett releváns változás esetén – aktualizálni kell.

(2)   Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai, az ügyvezető igazgató, valamint a kirendelt nemzeti szakértők, a megfigyelők és az ad hoc munkacsoportokban részt vevő külső szakértők minden olyan ülés előtt, amelyen részt vesznek, pontos és teljes nyilatkozatot tesznek a napirendi pontokkal kapcsolatban a függetlenségüket esetleg befolyásoló bármilyen érdekeltségük hiányáról vagy meglétéről, és érdekeltségük esetén tartózkodnak bármely napirendi pontról folytatott megbeszélésen vagy szavazáson való részvételtől.

(3)   Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács az eljárási szabályzatában megállapítja az (1) és (2) bekezdésben említett érdekeltségi nyilatkozatra és az összeférhetetlenség elkerülésére és kezelésére vonatkozó gyakorlati szabályokat.

23. cikk

Harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvétele

(1)   Az Ügynökség nyitott harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvétele előtt. A részvételről és annak feltételeiről az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között megkötött megállapodásban kell rendelkezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkében szereplő eljárásnak megfelelően.

(2)   E megállapodások vonatkozó rendelkezéseivel összhangban gyakorlati szabályokat kell kidolgozni a harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek az Ügynökség munkájában való részvételére, beleértve azon szabályokat is, amelyek az Ügynökség által vállalt kezdeményezésekben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyi állományra vonatkoznak.

23a. cikk

Közös közbeszerzés a tagállamokkal

Feladatai teljesítése érdekében az Ügynökség az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (22) összhangban közös közbeszerzést folytathat a tagállamokkal.

13.

A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

Felülvizsgálat, értékelés és ellenőrzés

(1)   A Bizottság 2016. december 31-ig, majd azt követően ötévente értékeli az Ügynökséget, különösen annak hatása, hatékonysága, megfelelő működése, munkamódszerei, valamint a kezelésében lévő erőforrások iránti szükségletei és azok felhasználása tekintetében. Az értékelésnek elsősorban az Ügynökség által végzett feladatok körében vagy jellegében bekövetkezett változásoknak és e változások pénzügyi hatásának a vizsgálatát kell magában foglalnia. Az értékelésben ki kell térni arra, hogy az Ügynökség hogyan alkalmazza az összeférhetetlenségi politikáját, és szerepeltetni kell azokat a körülményeket is, amelyek veszélyeztethették a Biztonsági Akkreditációs Tanács önállóságát és függetlenségét.

(2)   A Bizottság az értékelésről szóló jelentést és annak megállapításait benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Ügynökség Igazgatótanácsának és Biztonsági Akkreditációs Tanácsának. Az értékelés eredményeit a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

(3)   Minden második értékelésnek ki kell terjednie az Ügynökség mérlegének a célok és feladatok tekintetében végzett vizsgálatára is. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Ügynökség fenntartása a számára kijelölt célok és feladatok tekintetében már nem indokolt, a Bizottság adott esetben javasolhatja e rendelet hatályon kívül helyezését.

(4)   Az Igazgatótanács vagy a Bizottság kérésére az Ügynökség teljesítményét külső ellenőrzésnek lehet alávetni.”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 198., 2013.7.10., 67. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. március 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1285/2013/EU rendelete az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. szeptember 22-i 912/2010/EU rendelete az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 276., 2010.10.20., 11. o.).

(5)  A Tanács 2004. július 12-i 2004/552/KKBP együttes fellépése az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól (HL L 246., 2004.7.20., 30. o.).

(6)  A Tanács 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1104/2011/EU határozata a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés szabályairól (HL L 287., 2011.11.4., 1. o.).

(8)  HL L 15., 2014.1.20., 1. o.

(9)  HL L 283., 2010.10.29., 12. o.

(10)  A tagállamok kormányainak képviselői által 2010. december 10-én közös megegyezéssel elfogadott 2010/803/EU határozat az Európai GNSS Ügynökség székhelyéről (HL L 342., 2010.12.28., 15. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1285/2013/EU rendelete az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(15)  A 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek.

(16)  A Tanács 2004. július 12-i 2004/552/KKBP együttes fellépése az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól (HL L 246., 2004.7.20., 30. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1104/2011/EU határozata a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés szabályairól (HL L 287., 2011.11.4., 1. o.).”

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).”

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(20)  HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(21)  A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).”

(22)  A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).”


20.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/93


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 513/2014/EU RENDELETE

(2014. április 16.)

a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdésére, 84. cikkére és 87. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Unió azon célját, hogy biztosítsa a magas szintű biztonságot egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (3) bekezdése értelmében, többek között a bűnözés megelőzését és az ellene való küzdelmet, valamint a tagállamok bűnüldöző szervei és egyéb nemzeti hatóságai, így az Europol és az Unió egyéb illetékes szervei, valamint az érintett harmadik országok és nemzetközi szervezetek közötti koordinációt és együttműködést célzó intézkedések révén kell elérni.

(2)

E célkitűzés eléréséhez fokozott intézkedésekre van szükség uniós szinten, annak érdekében, hogy megvédjék a polgárokat és az árukat a növekvő transznacionális fenyegetésekkel szemben, valamint azért, hogy támogassák a tagállamok illetékes hatóságainak műveleti munkáját. Többek között a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a mozgó bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, a korrupció, a kiberbűnözés, az ember- és fegyverkereskedelem továbbra is kihívást fog jelenteni az Unió belső biztonsága szempontjából.

(3)

A Tanács által 2010 februárjában elfogadott „Az Európai Unió belső biztonsági stratégiája” (belső biztonsági stratégia) közös menetrendet írt elő e közös biztonsági kihívások kezelésére. A stratégia alapelveit és iránymutatásait a Bizottság „Az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása: öt lépés a biztonságosabb Európa felé” című 2010. november 22-i közleménye konkrét intézkedésekre ülteti át azáltal, hogy megjelöl öt stratégiai célkitűzést: a nemzetközi bűnözői hálózatok felgöngyölítése; a terrorizmus megelőzése, a radikalizálódás és a tagtoborzás kezelése; a virtuális tér biztonságának növelése a polgárok és a vállalkozások számára; a biztonság megerősítése a határigazgatás útján és Európa válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének javítása.

(4)

A tagállamok közötti szolidaritást, a feladatok megosztásának egyértelműségét, az alapvető jogok, szabadságjogok és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a globális megközelítésre és a külső biztonsággal való kapcsolatra és az azzal való szükséges koherenciára fektetett hangsúlyt kell a belső biztonsági stratégia végrehajtását irányító kulcsfontosságú elveknek tekinteni.

(5)

A belső biztonsági stratégia végrehajtásának előmozdítása, és annak biztosítása érdekében, hogy az műveleti szinten megvalósuljon, a tagállamok számára a Belső Biztonsági Alap (a továbbiakban: az alap) létrehozása és irányítása révén megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani.

(6)

Az alapnak tükröznie kell a fokozott rugalmasság és egyszerűsítés iránti igényt, ugyanakkor meg kell felelnie a kiszámíthatóságra vonatkozó előírásoknak, valamint biztosítania kell a források méltányos és átlátható elosztását az e rendeletben lefektetett általános és egyedi célkitűzések megvalósítása érdekében.

(7)

Az alap végrehajtásának alapelve az intézkedések hatékonysága és a kiadások minősége. Az alapot továbbá a lehető leghatékonyabban és leginkább felhasználóbarát módon kell végrehajtani.

(8)

Az uniós szakpolitikákra jelenleg jellemző megszorító intézkedések tükrében a gazdasági nehézségek leküzdése megújult rugalmasságot, innovatív szervezeti intézkedéseket, a meglévő struktúrák jobb kihasználását, valamint az uniós intézmények, ügynökségek és nemzeti hatóságok, valamint harmadik országok közötti koordinációt igényel.

(9)

A köz- és magán pénzügyi források mobilizálása, egyesítése és megsokszorozása révén maximalizálni kell az uniós támogatás hatását.

(10)

Az EU szakpolitikai ciklusa, amelyet a Tanács 2010. november 8–9-én hozott létre, az Uniót érintő legfontosabb súlyos és szervezett bűnözői fenyegetések kezelését célozza koherens és módszeres formában az érintett szolgálatok közötti optimális együttműködés révén. E többéves ciklus hatékony végrehajtásának támogatása érdekében az e rendelettel létrehozott eszköz (a továbbiakban: az eszköz) keretében történő finanszírozás során valamennyi lehetséges, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szerinti végrehajtási módszert igénybe kell venni, így adott esetben a közvetett irányítást is, a tevékenységek és projektek időszerű és hatékony végrehajtásának biztosítása céljából.

(11)

Az EUMSZ V. címét érintő jogi sajátosságok miatt nem lehet az alapot egységes pénzügyi eszközként létrehozni. Az alapot tehát az uniós pénzügyi támogatás átfogó kereteként kell létrehozni a belső biztonság területén, amely magában foglalja az e rendelet alapján létrehozott eszközt, valamint az515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) által létrehozott, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt. Az átfogó pénzügyi keretet kiegészíti az514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6).

(12)

Az emberkereskedelem vagy a bűnszervezetek által kihasznált illegális bevándorlás határokon átnyúló bűnözés típusához tartozó határokon átnyúló bűnözés ellen rendőri együttműködés keretében hatékonyan lehet fellépni.

(13)

Az e rendelet, illetve az 515/2014/EU rendelet szerinti összforrások együttesen alkotják az alap fennállásának teljes időtartama alatt azt a pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (7) 17. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(14)

Az Európai Parlament a szervezett bűnözésről, a korrupcióról és a pénzmosásról szóló, 2013. október 23-i állásfoglalásában elismerte, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem európai szintű kihívás, és nagyobb együttműködésre szólította fel a tagállamokat a bűnüldözés területén, mivel a szervezett bűnözés elleni fellépés alapvető szerepet tölt be a jogszerű gazdaságnak a tipikus bűnözési tevékenységektől, például a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosásától való védelmében.

(15)

Az alap átfogó keretén belül az ezen eszköz alapján biztosított pénzügyi támogatásnak támogatnia kell a rendőrségi együttműködést, az információcserét és az információkhoz való hozzáférést, a bűnmegelőzést, valamint a határokon átnyúló, továbbá a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelmet, beleértve a terrorizmust, a korrupciót, a kábítószer-kereskedelmet, az ember- és fegyverkereskedelmet, az illegális bevándorlás kihasználását, a gyermekek szexuális kizsákmányolását, a gyermekekkel való visszaélésről készült képfelvételek és gyermekpornográfia terjesztését, a kiberbűnözést, a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosását, az emberek és a kritikus infrastruktúra védelmét a biztonságot érintő eseményekkel szemben, továbbá a biztonságot érintő kockázatok és válságok hatékony kezelését, figyelembe véve a közös szakpolitikákat (stratégiák, szakpolitikai ciklusok, programok és cselekvési tervek), jogszabályokat és a gyakorlati együttműködést.

(16)

Az e területeken nyújtott pénzügyi támogatásnak különösen a határokon átnyúló közös műveleteket, az információkhoz való hozzáférést és az információcserét, a bevált gyakorlatok cseréjét, az egyszerűsített és biztonságos kommunikációt és koordinációt, a személyi állomány képzését és cseréjét, az elemzési, monitoring és értékelési tevékenységeket, az átfogó fenyegetettség- és kockázatértékeléseket – az EUMSZ-ben meghatározott hatásköröknek megfelelően –, a tudatosságnövelő tevékenységeket, az új technológiák tesztelését és igazolását, a kriminalisztikai tudományos kutatásokat, interoperábilis technikai eszközök beszerzését és a tagállamok és az illetékes uniós szervek, így az Europol közötti együttműködést elősegítő intézkedéseket kell szolgálnia. Az e területen nyújtott pénzügyi támogatás csak olyan intézkedésekre irányulhat, amelyek összhangban vannak az uniós szinten azonosított – különösen az Európai Parlament és a Tanács által támogatott – prioritásokkal és kezdeményezésekkel.

(17)

Az Unió kábítószer-ellenes stratégiájának átfogó keretén belül, amely a kereslet és a kínálat egyidejű csökkentésén alapuló kiegyensúlyozott megközelítés mellett száll síkra, az ezen eszköz alapján biztosított pénzügyi támogatásnak minden olyan intézkedést támogatnia kell, amely a kábítószer-kereskedelem megelőzésére és az ellene való küzdelemre irányul (kínálatcsökkentés), és különösen azokat az intézkedéseket kell támogatnia, amelyek a tiltott kábítószerek termelése, előállítása, kitermelése, értékesítése, szállítása, behozatala és kivitele, így a kábítószer kereskedelemi célú birtoklása vagy beszerzése ellen irányulnak.

(18)

Az eszköz révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli intézkedésekkel szinergiában és összhangban kell elfogadni. Ezen intézkedések végrehajtása során különösen törekedni kell a teljes összhangra a szóban forgó országra vagy régióra irányuló uniós külső fellépés és külpolitika elveivel és általános célkitűzéseivel, a demokratikus elvekkel és értékekkel, az alapvető szabadságokkal és jogokkal, a jogállamisággal és a harmadik országok szuverenitásával. Az intézkedések nem irányulhatnak a közvetlenül fejlesztésorientált fellépések támogatására, és azoknak szükség esetén ki kell egészíteniük az Unió külső segélyezési eszközein keresztül nyújtott pénzügyi támogatást. Törekedni kell emellett az Unió humanitárius politikájával való összhangra, különösen a sürgősségi segítségnyújtásra irányuló intézkedések végrehajtása során.

(19)

Az eszközt az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő jogok és alapvető elvek, valamint az Unió nemzetközi kötelezettségei maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani.

(20)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikke értelmében az eszköznek azokat a tevékenységeket kell támogatnia, amelyek biztosítják a gyermekek erőszakkal, visszaéléssel, kizsákmányolással és elhanyagolással szembeni védelmét. Az eszköznek elő kell segítenie továbbá a kiskorú, különösen a kísérő nélküli vagy más okból gyámságra szoruló tanúk és sértettek védelmét és támogatását.

(21)

Az eszköznek ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az Europol vagy más érintett uniós szervek és tagállamok közötti együttműködés fejlesztése céljából végrehajtott tevékenységeket az eszköz rendőrségi együttműködés, bűnmegelőzés, bűnözés elleni fellépés és válságkezelés területén kitűzött céljainak elérése érdekében. Ez többek között azt jelenti, hogy a nemzeti programok kialakításakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Europol által kifejlesztett információs adatbázist, elemző eszközöket és műveleti és technikai iránymutatásokat, különösen az Europol Információs Rendszert (EIS), az Europol biztonságos hálózati információcsere-alkalmazását (SIENA) és a súlyos és szervezett bűnözésre vonatkozó európai uniós fenyegetettségértékelést (SOCTA).

(22)

Az alap egységes végrehajtásának biztosítása érdekében az eszközhöz rendelt uniós költségvetést közvetlen és közvetett irányítás révén kell végrehajtani az Unió különleges érdekében álló intézkedések (uniós intézkedések), sürgősségi segítségnyújtás és a technikai segítségnyújtás tekintetében, illetve megosztott irányítás révén a nemzeti programok és az adminisztratív rugalmasságot megkövetelő intézkedések vonatkozásában.

(23)

A megosztott irányításban felhasznált források esetében biztosítani kell, hogy a tagállamok nemzeti programjai összhangban álljanak az uniós szintű prioritásokkal és célkitűzésekkel.

(24)

A tagállamoknak a végrehajtás céljából nemzeti programjaikon keresztül juttatott forrásokat meg kell állapítani ebben a rendeletben, és egyértelmű, objektív és mérhető szempontok alapján kell elosztani. A kritériumoknak a tagállamok által védendő közjavakra, valamint a belső biztonság magas szintjének biztosítását lehetővé tévő pénzügyi kapacitásaikra, így lakosságuk, területük méretére és bruttó nemzeti termékre kell vonatkozniuk. Ezenfelül, mivel a 2013-as SOCTA hangsúlyozza a tengeri kikötők és repterek, mint a bűnszervezetek által emberkereskedelem és tiltott árucikkek kereskedelme céljából igénybe vett belépési pontok kiemelkedő jelentőségét, az e külső csomópontokon áthaladó bűnelkövetési útvonalak jelentette konkrét veszélyeknek tükröződniük kell a rendelkezésre álló forrásoknak a tagállamok által végrehajtott intézkedések céljára való, a nemzetközi repülőtereken és kikötőkön áthaladó utasok száma és áruk súlyával kapcsolatos kritériumok szerinti elosztásában.

(25)

A szolidaritás és a közös uniós szakpolitikákért, stratégiákért és programokért viselt felelősség megosztásának megerősítése érdekében a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az összforrások nemzeti programok számára rendelkezésre álló részét arra használják, hogy kezeljék az e rendelet I. mellékletében meghatározott uniós prioritásokat. Az említett prioritásokat célzó projektek összesített támogatható költségeihez való uniós hozzájárulást 90 %-ra kell emelni, összhangban az 514/2014/EU rendelettel.

(26)

Az Unió rendelkezési körében maradó források felső határának ki kell egészítenie a tagállamok számára nemzeti programjaik végrehajtására juttatott forrásokat. Ez biztosítja, hogy az Unió egy adott költségvetési évben képes legyen az Unió számára különösen fontos intézkedések, így tanulmányok, új technológiák tesztelése és igazolása, transznacionális projektek, hálózatépítés és bevált gyakorlatok cseréje, a vonatkozó uniós jog és uniós szakpolitikák végrehajtásának monitoringja, továbbá harmadik országokkal kapcsolatos vagy azokban zajló intézkedések támogatására. A támogatott intézkedéseknek összhangban kell állniuk a vonatkozó uniós stratégiákban, programokban, cselekvési tervekben, illetve kockázat- és fenyegetettségértékelésekben megjelölt prioritásokkal.

(27)

A szóban forgó eszköz általános célkitűzése elérésének elősegítése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti programjaik ezen eszköz minden egyedi célkitűzéseire irányuló intézkedést is magukban foglaljanak, valamint hogy az erőforrások célok közötti elosztása arányos legyen a kihívásokkal és szükségletekkel, és biztosítsa a célok megvalósíthatóságát. Amennyiben a nemzeti program nem irányul az egyedi célkitűzések egyikére vagy a biztosított forrás nem éri el az e rendeletben előírt minimális arányt, az érintett tagállamnak a programon belül indokolással kell szolgálnia.

(28)

Az Uniónak a biztonságot érintő eseményekkel vagy az Uniót érintő újonnan jelentkező fenyegetésekkel kapcsolatos azonnali reagálási képességének megerősítése érdekében sürgősségi segítségnyújtást kell biztosítani az 514/2014 rendeletben szereplő kerettel összhangban.

(29)

Az uniós költségvetésből származó finanszírozást olyan tevékenységekre kell összpontosítani, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményez a tagállami intézkedéshez képest. Mivel az Unió a tagállamoknál jobb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezelése szempontjából, illetve abból a szempontból, hogy platformot nyújtson a közös megközelítésekhez, az e rendelet szerint támogatható tevékenységeknek hozzá kell járulniuk különösen a nemzeti és uniós képességek megerősítéséhez, valamint a határokon átnyúló együttműködéshez és koordinációhoz, a hálózatokhoz, a kölcsönös bizalomhoz, valamint az információk és a bevált gyakorlatok cseréjéhez.

(30)

Az e rendelet stratégiai uniós prioritások meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben felsorolt stratégiai uniós prioritások módosítására, kiegészítésére vagy törlésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(31)

E rendelet alkalmazása során – ideértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítését – a Bizottságnak konzultálnia kell valamennyi tagállam szakértőivel.

(32)

A Bizottságnak az eszköz végrehajtását az 514/2014/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az eredmények és a hatások értékelésére szolgáló fő mutatók segítségével monitoring alá vonnia. A mutatóknak – többek között a vonatkozó kiindulási alapértékeknek – kell képezniük a minimális alapot annak értékeléséhez, hogy az eszköz célkitűzései milyen mértékben teljesültek.

(33)

Az eszköz valamennyi egyedi célkitűzésére vonatkozóan közös mutatókat kell kialakítani az alap eredményeinek mérése céljából. Az egyedi célkitűzések elérésének a közös mutatók révén való mérése nem teszi kötelezővé a szóban forgó mutatókkal kapcsolatos intézkedések végrehajtását.

(34)

A 2007/125/IB tanácsi határozatot (8) hatályon kívül kell helyezni, az e rendeletben meghatározott átmeneti rendelkezéseknek megfelelően.

(35)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a bűnüldöző szervek közötti koordináció és együttműködés megerősítését, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelmet, az emberek és a kritikus infrastruktúra védelmét a biztonsági vonatkozású eseményekkel szemben, valamint a tagállamok és az Unió arra irányuló képességének fokozását, hogy hatékonyan kezeljék a biztonsági vonatkozású kockázatokat és válságokat – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(36)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(37)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikke értelmében és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

(38)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nem kötelező és nem alkalmazandó.

(39)

Helyénvaló összhangba hozni e rendelet alkalmazási időszakát az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletével (9). Ezért e rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   E rendelet a Belső Biztonsági Alap (a továbbiakban: az alap) részeként létrehozza a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközt (a továbbiakban: az eszköz).

Az 515/2014/EU rendelettel együttesen e rendelet a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra létrehozza az alapot.

(2)   Ez a rendelet meghatározza:

a)

az eszköz alapján nyújtandó pénzügyi támogatás célkitűzéseit, támogatható intézkedéseit és stratégiai prioritásait;

b)

a támogatható intézkedések végrehajtásának általános keretét;

c)

az eszköz alapján 2014. január 1. és 2020. december 31. között rendelkezésre álló forrásokat és azok elosztását.

(3)   E rendelet előírja az 514/2014/EU rendelet szabályainak alkalmazását.

(4)   Ez a rendelet nem vonatkozik az 1382/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) szerinti Jogérvényesülés program hatálya alá tartozó ügyekre. Az eszköz ugyanakkor kiterjedhet olyan intézkedésekre, amelyek célja az igazságügyi hatóságok és a bűnüldöző szervek közötti együttműködés ösztönzése.

(5)   Az egyéb vonatkozó uniós pénzügyi eszközökkel, így az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmussal, az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott „Horizont 2020” keretprogrammal (12), a 282/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott egészségügyre vonatkozó harmadik többéves uniós cselekvési programmal, a Szolidaritási Alappal és a külső támogatási eszközökkel, nevezetesen a 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszközzel, a 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) létrehozott Európai Szomszédsági Támogatási Eszközzel, a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott fejlesztési együttműködési finanszírozási eszközzel, a 234/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) létrehozott harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló partnerségi eszközzel, a 235/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott, a demokrácia és az emberi jogok európai eszközével és a 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközzel való szinergiákra, összhangra és kiegészítő jellegre kell törekedni. Az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések ugyanazon célból nem részesülhetnek egyéb uniós pénzügyi eszközökből nyújtott pénzügyi támogatásban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „rendőrségi együttműködés”: az EUMSZ 87. cikkében említett egyedi intézkedések és együttműködési formák, amelyekben a tagállamok valamennyi, hatáskörrel rendelkező hatósága részt vesz;

b)   „információkhoz való hozzáférés és információcsere”: bűncselekmények, különös tekintettel a határon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzésével, felderítésével, nyomozásával, valamint üldözésével kapcsolatos, az EUMSZ 87. cikkében említettek szerinti, a hatóságok számára releváns információk biztonságos gyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje;

c)   „bűnmegelőzés”: mindazon intézkedések, amelyek célja a bűnözésnek és az állampolgárok biztonságérzete hiányának csökkentése vagy az ahhoz egyéb módon történő hozzájárulás, a 2009/902/IB tanácsi határozat (20) 2. cikke (2) bekezdésében említetteknek megfelelően;

d)   „szervezett bűnözés”: a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat (21) értelmében vett, bűnszervezetben való részvételhez kötődő, büntetendő cselekmény;

e)   „terrorizmus”: a 2002/475/IB tanácsi kerethatározatban (22) meghatározott bármilyen szándékos cselekmény és bűncselekmény;

f)   „kockázat- és válságkezelés”: a terrorizmus, a szervezett bűnözés és egyéb biztonsági vonatkozású kockázatok értékelésével, megelőzésével, az azokra való felkészültséggel és következményeik kezelésével kapcsolatos bármilyen intézkedés;

g)   „megelőzés és felkészültség”: olyan intézkedések, amelyek egy esetleges terrortámadás vagy egyéb biztonsági vonatkozású események esetén megelőzést és/vagy kockázatcsökkentést céloznak;

h)   „következménykezelés”: olyan, nemzeti és/vagy uniós szintű intézkedések hatékony összehangolása, amelyekre terrortámadásra, vagy más biztonsági vonatkozású eseményre való reagálás, illetve azok hatásának csökkentése érdekében került sor;

i)   „kritikus infrastruktúra”: azon eszközök, hálózatok, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek az alapvető társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása, veszélyeztetése vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban vagy az Unióban;

j)   „vészhelyzet”: bármilyen, a biztonsági vonatkozású esemény, vagy olyan új fenyegetés, amely a polgárok biztonságára nézve jelentős negatív hatással jár vagy járhat egy vagy több tagállamban.

3. cikk

Célkitűzések

(1)   Az eszköz általános célkitűzése az, hogy hozzájáruljon a magas szintű biztonság kialakításához az Unióban.

(2)   Az (1) bekezdésben megjelölt általános célkitűzéssel összhangban az eszköz –a vonatkozó uniós stratégiákban, szakpolitikai ciklusokban, programokban, illetve fenyegetettség- és kockázatértékelésekben megjelölt prioritásokkal összhangban – a következő egyedi célkitűzésekhez járul hozzá:

a)

bűnmegelőzés, a határon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés, ideértve a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint a tagállamok bűnüldöző szervei és egyéb nemzeti hatóságai közötti koordináció és együttműködés megerősítését, beleértve az Europolt vagy más érintett uniós szerveket, valamint az érintett harmadik országokat és nemzetközi szervezeteket is;

b)

a tagállamok és az Unió azon kapacitásainak fokozása, hogy hatékonyan kezeljék a biztonsági vonatkozású kockázatokat és válságokat, valamint felkészüljenek azokra, és megvédjék a polgárokat és a kritikus infrastruktúrát a terrortámadásokkal és egyéb biztonsági vonatkozású eseményekkel szemben.

Az eszköz egyedi célkitűzéseinek elérését az e rendelet II. mellékletében megállapított közös mutatók, valamint a nemzeti programokba foglalt, programspecifikus mutatók segítségével, az 514/2014/EU rendelet 55. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell értékelni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett célkitűzések elérése érdekében az eszköz az alábbi műveleti célkitűzésekhez járul hozzá:

a)

a tagállamoknak a bűnmegelőzésre és a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló képességeit erősítő intézkedések előmozdítása és fejlesztése, különösen a köz- és magánszféra partnerségei, az információk és a bevált gyakorlatok cseréje, az adatokhoz való hozzáférés, az interoperábilis technológiák, az összehasonlítható statisztikák, az alkalmazott kriminológia, a nyilvános kommunikáció és a tudatosságnövelés révén;

b)

a tagállamok bűnüldöző szervei, más nemzeti hatóságok, az Europol vagy egyéb érintett uniós szervek és adott esetben harmadik országok és nemzetközi szervezetek közötti igazgatási és műveleti koordináció, együttműködés, kölcsönös megértés és információcsere előmozdítása és fejlesztése;

c)

képzési rendszerek – többek között a műszaki és szakmai kompetenciák és az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásával összefüggő kötelezettségek ismerete tekintetében történő – előmozdítása és fejlesztése az európai képzési politikák végrehajtásában, többek között uniós bűnüldözési csereprogramok révén, annak érdekében, hogy egy valódi európai igazságügyi és bűnüldözési kultúrát alakítsanak ki;

d)

intézkedések, védelem, mechanizmusok és bevált gyakorlatok előmozdítása és fejlesztése a bűncselekmények tanúinak és áldozatainak, így a terrorizmus áldozatainak korai azonosítása, védelme és támogatása, különös tekintettel a kiskorú – kiváltképp a kísérő nélküli vagy más okból gyámságra szoruló – tanúk és áldozatok védelme és támogatása érdekében;

e)

a tagállamoknak a gazdasági tevékenység valamennyi ágazatában a kritikus infrastruktúra megvédésére irányuló igazgatási és műveleti kapacitásait megerősítő intézkedések, többek között a köz- és magánszféra partnerségek és a fokozott koordináció, együttműködés, a know-how és a tapasztalatok Unión belüli, valamint releváns harmadik országokkal folytatott cseréje és terjesztése révén;

f)

biztonságos kapcsolatok és hatékony koordináció az ágazatspecifikus korai előrejelző rendszerek és a válságok esetén folytatott együttműködés szereplői között uniós és nemzeti szinten, többek között válságközpontok révén, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a válsághelyzetek átfogó és pontos áttekintésének gyors elvégzését, koordinálják a válaszintézkedéseket és megosszák a nyílt, bennfentes és minősített információkat;

g)

a tagállamok és az Unió átfogó, tényeken alapuló és az uniós szinten azonosított, különösen az Európai Parlament és a Tanács által támogatott prioritásokkal és kezdeményezésekkel összhangban lévő fenyegetettség- és kockázatértékelések fejlesztését célzó igazgatási és műveleti kapacitásainak megerősítését szolgáló intézkedések annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az Unió számára, hogy a közös és megosztott értékeléseken alapuló integrált megközelítéseket alakítson ki a válsághelyzetekben, valamint előmozdítsa a tagállamok és a partnerországok a fenyegetési szintjeire vonatkozó, különböző meghatározások kölcsönös megértését.

(4)   Az eszköz a tagállamok és a Bizottság kezdeményezésére a technikai segítségnyújtás finanszírozásához is hozzájárul.

(5)   Az eszköz keretében finanszírozott intézkedéseket az alapvető jogok és az emberi méltóság maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani. Az intézkedéseknek kiváltképp az Európai Unió Alapjogi Chartája, az uniós adatvédelmi jog és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) rendelkezéseivel kell összhangban lenniük.

A tagállamoknak lehetőség szerint megkülönböztetett figyelemmel kell eljárniuk a különös védelmet igénylő személyek – leginkább a gyermekek és a kísérő nélküli kiskorúak – megsegítésére és védelmére irányuló intézkedések végrehajtása során.

4. cikk

A nemzeti programok keretében támogatható tevékenységek

(1)   E rendelet 3. cikkében említett célkitűzéseken belül, figyelemmel az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében előírt szakpolitikai párbeszéd megállapított következtetéseire, illetve e rendelet 7. cikkében említett nemzeti program célkitűzéseivel összhangban az eszköz támogatja a tagállamokban végrehajtott támogatási intézkedéseket, különösen a következő felsorolásban foglaltakat:

a)

a bűnüldöző szervekkel, ezen belül az illetékes uniós szervekkel, különösen az Europollal és az Eurojusttal való rendőrségi együttműködést és az említett szervek közötti koordinációt javító intézkedések, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a határon átnyúló közös műveletek bármilyen egyéb formáját, az információkhoz és az interoperábilis technológiákhoz való hozzáférést és azok cseréje;

b)

olyan projektek, amelyek célja a hálózatépítés, a köz- és magánszféra közötti partnerségek, a kölcsönös bizalom, a megértés és a tanulás, a know-how, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok azonosítása, cseréje és terjesztése, az információk megosztása, a megosztott helyzetfelismerés és előrejelzések, a készenléti tervek, valamint az interoperabilitás előmozdítása;

c)

elemzési, monitoring és értékelési tevékenységek, beleértve a tanulmányokat, valamint a tényeken alapuló fenyegetettség- és kockázatértékeléseket és hatásvizsgálatokat, amelyek összhangban vannak az uniós szinten meghatározott, különösen az Európai Parlament és a Tanács által támogatott prioritásokkal és kezdeményezésekkel;

d)

tudatosságnövelő, terjesztő és kommunikációs tevékenységek;

e)

e rendelet célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló uniós IT-rendszerek és nemzeti IT-rendszerek beszerzése és fenntartása, és/vagy IT-rendszerek és technikai eszközök, ideértve a rendszerek kompatibilitásának ellenőrzését, biztonsági létesítmények, infrastruktúrák, kapcsolódó épületek és rendszerek, különösen információs és kommunikációs technológián (IKT) alapuló rendszerek és összetevőik továbbfejlesztése, beleértve a kiberbiztonsággal és kiberbűnözéssel kapcsolatos európai együttműködés, nevezetesen a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központtal folytatott együttműködés kiépítése céljából;

f)

az érintett hatóságok alkalmazottainak cseréje, képzése és oktatása, a nyelvi képzést és közös gyakorlatokat vagy programokat is beleértve;

g)

az új módszerek vagy technológia bevezetését, átadását, tesztelését és igazolását szolgáló intézkedések, beleértve az Unió által finanszírozott biztonsági kutatási projektekkel kapcsolatos kísérleti projekteket és a nyomonkövetési intézkedéseket is.

(2)   A 3. cikkben említett célkitűzéseken belül az eszköz támogathatja a harmadik országokkal kapcsolatos és azokban zajló következő intézkedéseket:

a)

a bűnüldöző szervek közötti rendőrségi együttműködést és koordinációt javító intézkedések, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a határokon átnyúló közös műveletek bármilyen egyéb formáját, az információkhoz és az interoperábilis technológiákhoz való hozzáférés és azok cseréje;

b)

hálózatépítés, kölcsönös bizalom, megértés és tanulás, a know-how, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok azonosítása, cseréje és terjesztése, az információk megosztása, megosztott helyzetfelismerés és előrejelzések, a készenléti tervek, valamint interoperabilitás;

c)

az érintett hatóságok alkalmazottainak és szakértőinek cseréje, képzése és oktatása.

Az 514/2014/EU rendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság és a tagállamok az Európai Külügyi Szolgálattal közösen biztosítják a harmadik országokban sorra kerülő, illetve a harmadik országokat érintő intézkedésekkel kapcsolatos koordinációt.

II.   FEJEZET

PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

5. cikk

Az összforrások és a végrehajtás

(1)   Az eszköz végrehajtására rendelkezésre álló összes forrás folyó áron 1 004 millió EUR.

(2)   Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a többéves pénzügyi keret korlátain belül.

(3)   Az összforrásokat a következők révén kell végrehajtani:

a)

nemzeti programok, a 7. cikkel összhangban;

b)

uniós intézkedések, a 8. cikkel összhangban;

c)

technikai segítségnyújtás, a 9. cikkel összhangban;

d)

sürgősségi segítségnyújtás, a 10. cikkel összhangban.

(4)   Az eszköz keretében az e rendelet 8. cikkében említett uniós intézkedésekre, az e rendelet 9. cikkében említett technikai segítségnyújtásra és az e rendelet 10. cikkében említett sürgősségi segítségnyújtásra kiosztott költségvetést közvetlen és közvetett irányítás révén kell végrehajtani a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) 58. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjával összhangban.

Az e rendelet 7. cikkében említett nemzeti programok számára juttatott költségvetést megosztott irányítás keretében kell végrehajtani a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.

(5)   Az Európai Parlament és a Tanács előjogainak sérelme nélkül az összforrásokat a következőképpen kell felhasználni:

a)

662 millió EUR a tagállamok nemzeti programjaira;

b)

342 millió EUR az uniós intézkedésekre, a sürgősségi segítségnyújtásra és a technikai segítségnyújtásra a Bizottság kezdeményezése alapján.

(6)   Valamennyi tagállam a nemzeti programok számára a III. mellékletben feltüntetett összegeket a következők szerint osztja el:

a)

legalább 20 % a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzéshez kapcsolódó intézkedésekre; és

b)

legalább 10 % a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzéshez kapcsolódó intézkedésekre.

A tagállamok eltérhetnek ezektől a minimumértékektől, feltéve, hogy a nemzeti programok magyarázatot tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az ennél alacsonyabb szintű előirányzat miért nem veszélyezteti az érintett célkitűzés megvalósítását. Ezt a magyarázatot a Bizottság értékeli a nemzeti programok jóváhagyásának keretében a 7. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(7)   Az 515/2014/EU rendelet szerinti összforrások és az eszköz számára rendelkezésre álló, az e cikk (1) bekezdése szerinti összforrások együttesen alkotják az alap pénzügyi keretösszegét, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében.

6. cikk

A támogatható tagállami intézkedések forrásai

(1)   662 millió EUR-t kell kiosztani a tagállamoknak a következők szerint:

a)

30 % a lakosságuk méretének arányában;

b)

10 % a területük méretének arányában;

c)

15 % a nemzetközi repülőtereiken és kikötőiken áthaladó utasok száma és 10 % az áruk tömege arányában;

d)

35 % a bruttó nemzeti termékük fordított arányában (vásárlóerő szintje lakosonként).

(2)   A (1) bekezdésben említett adatokra vonatkozó referenciaértékek a Bizottság (Eurostat) legfrissebb statisztikai adatai, a tagállamok által az uniós joggal összhangban szolgáltatott adatok alapján. A referencia-időpont 2013. június 30. A nemzeti programok számára nyújtott, az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján kiszámított előirányzatokat a III. melléklet tartalmazza.

7. cikk

Nemzeti programok

(1)   Az eszköz alapján készítendő nemzeti programot, illetve az 515/2014/EU rendelet alapján készítendő nemzeti programot az alap egységes nemzeti programjaként nyújtják be a Bizottságnak, összhangban az 514/2014/EU rendelet 14. cikkével.

(2)   A Bizottság által az 514/2014/EU rendelet 14. cikke szerint megvizsgálandó és jóváhagyandó nemzeti programok alapján a tagállamok – az e rendelet 3. cikkében említett célkitűzéseknek megfelelően – különösen az e rendelet I. mellékletében felsorolt stratégiai uniós prioritásokat valósítják meg, tekintettel az 514/2014/EU rendelet 13. cikkében említett szakpolitikai párbeszéd kimenetelére. A tagállamok a nemzeti program keretében rendelkezésre álló teljes összeg legfeljebb 8 %-át használják fel az e rendelet célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló uniós IT-rendszerek és nemzeti IT-rendszerek fenntartásra és legfeljebb 8 %-át használják fel az I. mellékletben felsorolt stratégiai uniós prioritásokat megvalósító harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban végrehajtott intézkedésekre.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletében felsorolt stratégiai uniós prioritások módosítására, kiegészítésére vagy törlésére vonatkozóan.

8. cikk

Uniós intézkedések

(1)   A Bizottság kezdeményezésére az eszköz felhasználható transznacionális intézkedések, vagy az Unió különleges érdekében álló intézkedések (uniós intézkedések) finanszírozására, a 3. cikkben említett általános, egyedi és műveleti célkitűzések kapcsán.

(2)   Ahhoz, hogy támogathatóak legyenek, az uniós intézkedéseknek összhangban kell lenniük a vonatkozó uniós stratégiákban, szakpolitikai ciklusokban, programokban, illetve kockázat- és fenyegetettségértékelésekben uniós szinten meghatározott, különösen az Európai Parlament és a Tanács által jóváhagyott prioritásokkal és kezdeményezésekkel, és támogatniuk kell különösen az alábbiakat:

a)

előkészítő, monitoring, adminisztratív és technikai tevékenységek, illetve a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés szakpolitikáinak végrehajtásához szükséges értékelési mechanizmus kialakítása;

b)

két vagy több tagállam, vagy legalább egy tagállam és egy harmadik ország bevonásával járó transznacionális projektek;

c)

elemzési, monitoring és értékelési tevékenységek, beleértve a fenyegetettség- és kockázatértékeléseket és hatásvizsgálatokat, amelyek igazolt tényekre épülnek, és összhangban vannak az uniós szinten meghatározott, különösen az Európai Parlament és a Tanács által támogatott prioritásokkal és kezdeményezésekkel, továbbá az uniós jog és az uniós szakpolitikai célkitűzések tagállamok általi végrehajtását monitoring alá vonó projektek;

d)

a hálózatépítést, a köz- és magánszféra közötti partnerségeket, a kölcsönös bizalmat, megértést és tanulást, a bevált gyakorlatok és az innovatív megközelítések azonosítását és elterjesztését az EU szintjén, valamint a képzési és csereprogramokat elősegítő projektek;

e)

a módszertani, többek között statisztikai eszközök, módszerek és közös mutatók fejlesztését támogató projektek;

f)

technikai eszközök, szakértelem, biztonságos létesítmények, infrastruktúrák, kapcsolódó épületek és rendszerek, különösen uniós szintű IKT-rendszerek és összetevőik beszerzése, fenntartása és/vagy továbbfejlesztése, beleértve a kiberbiztonsággal és kiberbűnözéssel kapcsolatos európai együttműködést, különösen a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központtal;

g)

az uniós szakpolitikákkal és célkitűzésekkel kapcsolatos tudatosságot előmozdító projektek az érdekeltek és a nyilvánosság körében, beleértve az Unió politikai prioritásainak szervezeti kommunikációját is;

h)

más tagállamok által átültethető új módszerek kialakítását és/vagy új technológia bevezetését szolgáló különlegesen innovatív projektek, különösen az Unió által finanszírozott biztonsági kutatási projektek eredményeinek tesztelését és igazolását célzó projektek;

i)

tanulmányok és kísérleti programok.

(3)   A 3. cikkben említett célkitűzéseken belül az eszköz támogatja a harmadik országokkal kapcsolatos és azokban zajló intézkedéseket, különösen az alábbiakat:

a)

a bűnüldöző szervek és – adott esetben – nemzetközi szervezetek közötti rendőrségi együttműködést és koordinációt javító intézkedések, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a határokon átnyúló közös műveletek bármilyen egyéb formáját, az információkhoz és az interoperábilis technológiákhoz való hozzáférés és azok cseréje;

b)

hálózatépítés, kölcsönös bizalom, megismerés és tanulás, a know-how, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok azonosítása, cseréje és terjesztése, az információk megosztása, megosztott helyzetfelismerés és előrejelzések, készenléti tervek, valamint interoperabilitás;

c)

technikai eszközök, köztük IKT-rendszerek és összetevőik beszerzése, fenntartása és/vagy továbbfejlesztése;

d)

az érintett hatóságok személyi állományának és szakértőinek cseréje, képzése és oktatása, a nyelvi képzést is beleértve;

e)

tudatosságnövelő, terjesztő és kommunikációs tevékenységek;

f)

fenyegetettség- és kockázatértékelések és hatásvizsgálatok;

g)

tanulmányok és kísérleti programok.

(4)   Az uniós intézkedéseket az 514/2014/EU rendelet 6. cikkével összhangban kell végrehajtani.

9. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1)   A Bizottság kezdeményezésére, vagy az annak nevében tett kezdeményezésre az eszköz évi 800 000 EUR összegig hozzájárulhat az alap technikai segítségnyújtásához, összhangban az 514/2014/EU rendelet 9. cikkével.

(2)   Valamely tagállam kezdeményezésére, az eszköz technikai segítségnyújtási tevékenységek finanszírozására is felhasználható, összhangban az 514/2014/EU rendelet 20. cikkével. A technikai segítségnyújtásra elkülönített összeg a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg az adott tagállamnak elkülönített teljes összeg 5 %-ának és 200 000 EUR-nak az összegét.

10. cikk

Sürgősségi segítségnyújtás

(1)   Az eszköz pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletekhez a 2. cikk j) pontjában meghatározott vészhelyzet esetén.

(2)   A sürgősségi segítségnyújtást az 514/2014/EU rendelet 6. és 7. cikkével összhangban kell végrehajtani.

III.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A Bizottság a 7. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2014. május 21-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal a hétéves időszak vége előtt, akkor a felhatalmazás három évvel hallgatólagosan meghosszabbodik.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 7. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

12. cikk

Az 514/2014/EU rendelet alkalmazhatósága

Az 514/2014/EU rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell az eszközre.

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2007/125/IB határozat 2014. január 1-jén hatályát veszti.

14. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   E rendelet nem érinti – azok befejezéséig– az érintett projektek, illetve a 2007/125/IB határozat alapján, vagy a 2013. december 31-én hatályos bármely, támogatásra vonatkozó jogszabály alapján a Bizottság által jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását, ideértve ezek részleges vagy teljes megszüntetését is.

(2)   Az eszköz szerinti társfinanszírozási határozatok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a 2014. május 20-át megelőzően a 2007/125/IB határozat alapján elfogadott és a társfinanszírozás időszakában pénzügyi utóhatással bíró rendelkezéseket.

(3)   Azokat a Bizottság által 2011. január 1. és 2014. december 31. között jóváhagyott társfinanszírozási összegeket, amelyek tekintetében a záró jelentés benyújtási határidejéig a Bizottságnak nem küldték el a műveletek lezárásához szükséges dokumentumokat, a Bizottság 2017. december 31-ig automatikusan visszavonja, és a jogosulatlanul kifizetett összegeket vissza kell fizetni.

A halasztó hatályú bírósági eljárás vagy államigazgatási fellebbezési eljárás miatt felfüggesztett műveletekkel kapcsolatos összegeket az automatikus visszavonás összegének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

(4)   A Bizottság 2015. december 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2007/125/IB határozat 2007 és 2013 között elért eredményeiről szóló utólagos értékelést.

15. cikk

Felülvizsgálat

Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján ezt a rendeletet 2020. június 30-ig felülvizsgálja.

16. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 299., 2012.10.4., 108. o.

(2)  HL C 277., 2012.9.13., 23. o.

(3)  Az Európai Parlament 2014. március 13 -i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 515/2014/EU rendelete a Belső Biztonsági Alap részeként a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 143. oldalát.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 514/2014/EU rendelete a Menekültügyi és Migrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezésekről (Lásd e Hivatalos Lap 112. oldalát.).

(7)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(8)  A Tanács 2007. február 12-i 2007/125/IB határozata a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” egyedi program létrehozásáról (HL L 58., 2007.2.24., 7. o.).

(9)  A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1382/2013/EU rendelete a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogérvényesülés program létrehozásáról (HL L 354., 2013.12.28., 73. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (