ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 149

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. május 20.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 509/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról

67

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

20.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 508/2014/EU RENDELETE

(2014. május 15.)

az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére, 43. cikke (2) bekezdésére, 91. cikke (1) bekezdésére, 100. cikke (2) bekezdésére, 173. cikke (3) bekezdésére, 175. cikkére, 188. cikkére, 192. cikke (1) bekezdésére, 194. cikke (2) bekezdésére, 195. cikke (2) bekezdésére és 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményeire (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

„A közös halászati politika reformja” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett 2011. július 13-i bizottsági közlemény meghatározta a 2013 utáni közös halászati politika (a továbbiakban: a KHP) lehetséges kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. A közleményről folytatott vita alapján a KHP reformjára az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) sor került. A KHP reform kiterjed a KHP minden fontosabb elemére, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is. A reform célkitűzéseinek elérése érdekében indokolt hatályon kívül helyezni a 2328/2003/EK rendeletet (5), a 861/2006/EK tanácsi rendeletet (6), az 1198/2006/EK tanácsi rendeletet (7), valamint a 791/2007/EK rendeletet (8), és azokat ezen új rendelettel kell felváltani.

Felismerve, hogy az Európa óceánjaival és tengereivel kapcsolatos valamennyi kérdés összefügg egymással, az új rendeletnek támogatnia kell az integrált tengerpolitikát (ITP) az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) említettek szerinti továbbfejlesztését is.

(2)

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) hatályának ki kell terjednie a KHP támogatására, így többek között a tengeri biológiai erőforrások megóvására, az ezen erőforrásokat kiaknázó halászati vállalkozások és flották irányítására, az édesvízi biológiai erőforrásokra, az akvakultúrára, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására és forgalmazására, amennyiben ezekre a tevékenységekre a tagállamok területén, az uniós halászhajóknak, illetve a tagállamok állampolgárainak a tevékenységei keretében kerül sor, a lobogó szerinti állam elsődleges felelősségének sérelme nélkül, figyelemmel az1982. december 10-i ENSZ Tengerjogi Egyezményének (10) 117. cikkében foglalt rendelkezésekre.

(3)

Mivel a KHP sikerének feltétele egy eredményes ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer, továbbá a – tudományos szakvéleményezési, valamint végrehajtási és ellenőrzési célt egyaránt szolgáló – adatok megbízhatósága és hiánytalansága. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az említett szakpolitikákat.

(4)

Az ETHA hatályának ki kell terjednie az ITP támogatására, amely magában foglalja az óceánokkal, a tengerekkel, a tengerparti régiókkal, valamint az azokat érintő különböző uniós szakpolitikákat – nevezetesen a KHP-t, a közlekedést, az ipart, a területi kohéziót, a környezetvédelmet, az energiaügyet és a turizmust – kiegészítő tengeri ágazatokkal kapcsolatos összehangolt műveletek és döntéshozatal kialakítását és végrehajtását. A különböző ágazati politikák igazgatása során biztosítani kell a koherenciát és az integrációt a Balti-tenger, az Északi-tenger, a Kelta-tenger, a Vizcayai-öböl és az ibériai partvidék, valamint a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéje vonatkozásában.

(5)

Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 2. cikkének (10) bekezdése értelmében az ETHA kedvezményezettjei a 1380/2013/EU-rendelet 4. cikke 30. pontjának értelmében vett piaci szereplők, halászok vagy halászok szervezetei lehetnek, kivéve ha ez a rendelet másként rendelkezik.

(6)

Az Európai Tanács 2010. június 17-i következtetéseivel összhangban, amelyekben a Tanács elfogadta a 2010. március 3-i „Európa 2020 - Foglalkoztatást és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégia című bizottsági közleményen alapuló, a foglalkoztatást és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó új uniós stratégiát (a továbbiakban: Európa 2020 stratégia), az Uniónak és a tagállamoknak – az Unió harmonikus fejlődésének előmozdítása mellett – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést kell megvalósítaniuk. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és céljainak megvalósítása érdekében összpontosítani kell az erőforrásokat – különös tekintettel azokra, amelyek a foglalkoztatáshoz, az éghajlatváltozáshoz, az energetikai fenntarthatósághoz, a szegénység elleni küzdelemhez és a társadalmi befogadáshoz kapcsolódnak –, és a hatékonyságot fokozott eredményorientáltsággal kell javítani. Az integrált tengerpolitikának az ETHA-ba való felvétele hozzájárul az Európa 2020: foglalt főbb politikai célkitűzések eléréséhez is, és összhangban van a gazdasági, társadalmi és területi kohézió javítására vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződésben (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) meghatározott általános célokkal.

(7)

Ahhoz, hogy az ETHA hozzájáruljon a KHP, az ITP és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a megvalósításához, korlátozott számú alapvető prioritásra kell összpontosítani, amelyek kapcsolódnak a környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdításához, a KHP végrehajtásának elősegítéséhez, a foglalkoztatás és a területi kohézió javításához, a piaci értékesítés és a feldolgozás támogatásához, valamint az ITP végrehajtásának elősegítéséhez.

(8)

Az Uniónak az ETHA végrehajtásának valamennyi szakaszában törekednie kell az egyenlőtlenségek felszámolására, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére.

(9)

A KHP általános célja annak biztosítása, hogy a halászati és akvakultúra-tevékenységek hozzájáruljanak a hosszú távon fenntartható környezetvédelmi feltételek kialakulásához, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Elő kell mozdítania a termelékenység növekedését, a halászati ágazat által biztosított méltányos életszínvonalat és a piacok stabilitását, valamint biztosítania kell az erőforrások rendelkezésre állását és azt, hogy az áruk ésszerű áron jussanak el a fogyasztókhoz.

(10)

Rendkívül fontos, hogy a környezetvédelmi szempontok jobban beépüljenek a KHP-ba, amelynek teljesítenie kell az Unió környezetvédelmi politikájának és az Európa 2020 stratégiának a célkitűzéseit és céljait. A KHP célja az élő tengeri biológiai erőforrások oly módon történő kiaknázása, hogy a halállományok olyan szinten álljanak helyre és maradjanak fenn, amely lehetőség szerint 2015-ig, de legkésőbb 2020-ig lehetővé teszi a legnagyobb fenntartható hozam elérését. A KHP keretében be kell vezetni a halászati gazdálkodás elővigyázatos és ökoszisztéma-alapú megközelítését. Következésképpen az ETHA-nak a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) foglaltak szerint hozzá kell járulnia a tengeri környezet védelméhez.

(11)

A KHP és az ITP kiadásainak egyetlen alapon, az ETHA-n keresztül történő finanszírozásával lehetővé kell válnia e két szakpolitika szükséges egyszerűsítésének és fokozott integrálásának. A megosztott irányításnak a feldolgozásra és piaci értékesítésre – így többek között a legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre, az ellenőrzési, adatgyűjtési és irányítási tevékenységekre és az ITP-re – történő kiterjesztése még inkább elősegíti majd a Bizottság és a tagállamok adminisztratív terheinek egyszerűsítését és csökkentését, és nagyobb koherenciát és hatékonyságot tesz lehetővé a megadott támogatások tekintetében.

(12)

Az Unió költségvetésének – közvetlen irányítás vagy a tagállamokkal megosztott irányítás keretében – egyetlen alapból, az ETHA-ból kell finanszíroznia a KHP és az ITP kiadásait. A tagállamokkal megosztott irányításnak nemcsak a halászat, az akvakultúra és a közösségvezérelt helyi fejlesztés támogatására irányuló intézkedésekre kell vonatkoznia, hanem a feldolgozásra és piaci értékesítésre, valamint a legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre, az ellenőrzési és adatgyűjtési tevékenységekre és az ITP-re is. Közvetlen irányítást a tudományos szakvéleményezés, egyes konkrét ellenőrzési és végrehajtási intézkedések, a regionális halászati gazdálkodási szervezetekhez való önkéntes hozzájárulások, a tanácsadó testületek, az ITP végrehajtását célzó piaci információgyűjtő műveletek és a kommunikációs tevékenységek esetében kell alkalmazni. Az ETHA felhasználásával finanszírozható műveletek körét pontosan meg kell határozni.

(13)

Különbséget kell tenni a megosztott irányítás, illetve a közvetlen irányítás keretében társfinanszírozott ellenőrzési és végrehajtási intézkedések kategóriái között. Elengedhetetlenül fontos a megosztott irányítás keretében történő ellenőrzés és adatgyűjtés céljára kiutalandó források pénzügyi elkülönítése, illetve ezzel együttesen az e két intézkedés kategóriája közötti rugalmasság lehetővé tétele.

(14)

A 1380/2013/EU rendelet értelmében az ETHA keretében uniós pénzügyi támogatás azzal a feltétellel nyújtható, hogy a tagállamok és a piaci szereplők teljesítik a közös halászati politika szabályait. E követelmény célja, hogy tükrözze az Unió a tekintetben fennálló felelősségét, hogy a köz érdekében és az EUMSZ 3. cikkének megfelelően biztosítsa a tengeri biológiai erőforrások KHP keretében történő megőrzését.

(15)

A KHP célkitűzéseinek elérését aláásná, ha az ETHA keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatást olyan piaci szereplők kapnák, amelyek előzetesen nem feleltek meg a tengeri biológiai erőforrások megőrzésével kapcsolatos közérdekkel összefüggő követelményeknek. Ezért az egyes piaci szereplők ETHA által nyújtott finanszírozásra vonatkozó kérelmei csak akkor fogadhatók el, ha a támogatási kérelem benyújtása előtt meghatározott ideig nem követtek el valamilyen súlyos jogsértést, bűncselekményt vagy csalást és nem voltak érintettek az e rendeletben meghatározottak szerinti, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászatot folytató hajókra vonatkozó uniós listán szereplő halászhajók vagy nem együttműködő harmadik országnak minősülő ország lobogója alatt közlekedő hajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában.

(16)

Ezenfelül a kedvezményezetteknek a támogatási kérelem benyújtását követően, a művelet végrehajtásának teljes időszaka alatt és az érintett kedvezményezettnek történt végső kifizetést követő öt év folyamán is teljesíteniük kell a befogadhatósági követelményeket.

(17)

A pénzügyi következményeket és korrekciókat abban az esetben kell alkalmazni, ha a kedvezményezett nem teljesíti a támogathatósági és tartóssági feltételeket. Ezen pénzügyi korrekció összegének a meghatározása céljából figyelembe kell venni a kedvezményezett által elkövetett jogsértés vagy bűncselekmény jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődését, valamint az ETHA által a kedvezményezett gazdasági tevékenységéhez biztosított hozzájárulás nagyságát.

(18)

A KHP célkitűzéseinek elérését meghiúsítaná az is, ha az ETHA keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatást olyan tagállamoknak fizetnék ki, amelyek nem teljesítik a tengeri biológiai erőforrások megőrzésével kapcsolatos közérdekkel összefüggő, a KHP szabályai szerinti kötelezettségeiket, például az adatgyűjtési és az ellenőrzési kötelezettségeket. E kötelezettségek nem teljesítése esetén fennáll továbbá annak a kockázata is, hogy a tagállamok nem ismernék fel a nem befogadható kérelmeket vagy a nem támogatható piaci szereplőket.

(19)

A nem támogatható kifizetések megelőzése, valamint a tagállamok arra való ösztönzése céljából, hogy megfeleljenek a KHP szabályainak, óvintézkedésként elő kell irányozni a kifizetési határidő megszakítását és a kifizetések felfüggesztését, mely intézkedések időtartamuk és alkalmazási körük tekintetében korlátozottak. Azokat a pénzügyi korrekciókat, amelyek végleges és visszavonhatatlan következményekkel járnak, csak azokra a kiadásokra szabad alkalmazni, amelyeket a megfelelés elmulasztásának adott esete érint.

(20)

A koordináció javítása, valamint a kohéziós politika keretében támogatást nyújtó alapok – nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) –, a vidékfejlesztést támogató alap és a tengerügyi és a halászati ágazatot támogató alap – nevezetesen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az ETHA – végrehajtásának fokozottabb harmonizálása érdekében mindezekre az alapokra (a továbbiakban: az európai strukturális és beruházási alapok) a 1303/2013/EU rendelet, közös rendelkezéseket állapított meg. AZ 1303/2013/EU rendeleten túlmenően az ETHA-ra a KHP- és az ITP-ágazatok sajátosságai miatt bizonyos egyedi, kiegészítő jellegű rendelkezések is vonatkoznak.

(21)

Az operatív programra, illetve a teljes programciklus során alkalmazni kell az arányosság elvét, figyelembe véve a tagállamok közigazgatásának méreteit, valamint az operatív programra előirányzott közkiadások teljes összegét.

(22)

A Bizottságnak a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontását - az egyes tagállamok vonatkozásában - objektív és átlátható kritériumok felhasználásával kell megállapítania. E kritériumoknak tartalmazniuk kell a halászati és akvakultúra-ágazat méretét jelző mutatókat, az ellenőrzés és adatgyűjtés tekintetében a tagállamra háruló feladatok mennyiségét, az 1198/2006/EK rendelettel összhangban lévő korábbi költségvetési juttatásokat és a 861/2006/EK rendelettel összhangban lévő korábban felhasznált összegeket.

(23)

A KHP összefüggésében bizonyos egyedi előzetes feltételrendszerek teljesítése kiemelkedő jelentőségű: ilyen előfeltétel különösen a halászati kapacitásról szóló jelentés és az akvakultúrára vonatkozó többéves nemzeti stratégiai terv benyújtása és a halászati gazdálkodásra vonatkozó adatkövetelmények teljesítéséhez, valamint az uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer gyakorlati végrehajtásához szükséges igazgatási kapacitás bizonyított megléte.

(24)

Az egyszerűsítési célkitűzéssel összhangban az ETHA megosztott irányítás keretébe tartozó összes tevékenységének – többek között az ellenőrzésnek és az adatgyűjtésnek – tagállamonként egységes operatív program formáját kell öltenie, az érintett tagállam nemzeti struktúrájának megfelelően. A programozási műveletnek a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra kell kiterjednie. Az egységes operatív programok elkészítésekor a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok tartalmában és volumenében tükröződjön az egyszerűsítés célja. Az egyes programokban meg kell határozni az ETHA szerinti uniós prioritásokkal kapcsolatos célok teljesítésére irányuló stratégiát és a kapcsolódó intézkedéseket. A programozásnak meg kell felelnie az uniós prioritásoknak, ugyanakkor alkalmazkodnia kell a nemzeti körülményekhez is, és ki kell egészítenie a többi uniós szakpolitikát, különösen a vidékfejlesztési politikát és a kohéziós politikát.

(25)

A kisüzemi part menti halászat támogatása érdekében célszerű, hogy azok a tagállamok, amelyek jelentős kisüzemi part menti halászattal rendelkeznek, operatív programjaikhoz csatoljanak egy, a kisüzemi part menti halászat fejlesztéséről, versenyképességéről és fenntarthatóságáról szóló cselekvési tervet is.

(26)

Az ETHA végrehajtásának egyszerűsítés céljához való hozzájárulás, valamint az ellenőrzési költségek és a hibaarány csökkentése érdekében a tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben ki kell használniuk az egyszerűsített támogatási formák alkalmazására vonatkozóan az 1303/2013/EU rendeletben meghatározott lehetőséget.

(27)

A KHP szerinti ellenőrzési kötelezettségek végrehajtása céljából a tagállamoknak a szóban forgó szakpolitikai területtel kapcsolatosan a Bizottság által elfogadott uniós prioritásokkal összhangban kell kidolgozniuk az operatív program ellenőrzésére vonatkozó szakaszt. Az operatív programnak a növekvő ellenőrzési és végrehajtási szükségletekhez való hozzáigazítása érdekében az operatív programok ellenőrzésére vonatkozó szakasz rendszeresen felülvizsgálható a KHP szerinti ellenőrzési és végrehajtási politika terén az uniós prioritásokban bekövetkező változások alapján. A módosításokat a Bizottságnak jóvá kell hagynia. Az ellenőrzési tevékenységeket illetően a programozás rugalmasságának megőrzése érdekében az operatív program ellenőrzésre vonatkozó szakaszát egyszerűsített eljárás keretében kell felülvizsgálni.

(28)

A tagállamoknak az 199/2008/EK tanácsi rendelet (13) szerinti többéves uniós programmal összhangban kell kidolgozniuk az operatív program adatgyűjtésre vonatkozó szakaszát. Az adatgyűjtési tevékenységek sajátos szükségleteihez való igazodás érdekében a tagállamoknak az említett rendelettel összhangban munkatervet kell kidolgozniuk, amelyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia.

(29)

A közvetlen irányítás alá tartozó alapokat – a Bizottság által biztosított technikai segítségnyújtás kivételével – célonként 5 %-os rugalmassági küszöbbel kell előzetesen meghatározni, és azokat éves munkaprogramok alapján kell irányítani.

(30)

A halászati tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javítása érdekében elengedhetetlen az innovációba való beruházás ösztönzése és támogatása. A nagyobb részvételi arány biztosítása érdekében egyszerűbbé kell tenni az innovációs támogatásokhoz kapcsolódó pályázati eljárásokat.

(31)

A humán tőkébe való beruházás szintén elengedhetetlen a halászati és a tengerügyi tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javításához. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell a tanácsadási szolgáltatásokat, a kutatók és a halászok közötti együttműködést, a szakmai képzést, az egész életen át tartó tanulást, a tudás terjesztésének ösztönzését, a piaci szereplők általános teljesítménye és versenyképessége javításának elősegítését, valamint a társadalmi párbeszéd népszerűsítését. Annak elismeréseként, hogy fontos szerepet töltenek be a halászközösségekben, bizonyos feltételek mellet támogatást kell nyújtani az önálló vállalkozóként dolgozó halászok házastársai, illetve élettársai szakmai képzéséhez és egész életen át tartó tanulásához, valamint ismereteik megosztásához és a szakmai fejlődésüket elősegítő hálózatépítéséhez is.

(32)

Azon fiatalok megsegítése céljából, akik számára a tartós pénzügyi válság ideje alatt nehézséget jelent a halászati ágazat munkaerőpiacán való elhelyezkedés, az ETHA-nak támogatnia kell a gyakornoki programokat, valamint a fenntartható halászatról és a biológiai erőforrások megóvásáról szóló tanfolyamokat.

(33)

A kisüzemi part menti halászatot folytató halászok diverzifikációban rejlő lehetőségei, valamint a part menti közösségekben betöltött kulcsszerepük ismeretében az ETHA-nak támogatást kell nyújtania az olyan beruházásokhoz, amelyek hozzájárulnak a halászok jövedelemforrásainak a kiegészítő tevékenységek kiépítése révén történő diverzifikációjához; ide tartozhatnak többek között a fedélzeti beruházások, valamint a horgászturizmussal és az éttermekkel kapcsolatos tevékenységek, a halászathoz kapcsolódó környezetvédelmi szolgáltatások és a halászattal kapcsolatos oktatási tevékenységek.

(34)

A fiatal halászok számára pénzügyi kihívást jelent az új gazdasági tevékenységek létrehozása és kialakítása a halászati ágazatban, amit az ETHA-ból nyújtott támogatás elosztása és célirányosabbá tétele során figyelembe kell venni. Az ilyen jellegű fejlesztési intézkedés alapvető fontosságú az Unió halászati ágazatának versenyképessége szempontjából. Ezért a halászati tevékenységüket megkezdők részére támogatási rendszert kell létrehozni tevékenységük megkezdésének megkönnyítése érdekében. Az ETHA keretében támogatott új gazdasági tevékenységek életképességének biztosítása érdekében a támogatást a szükséges készségek és kompetenciák megszerzésének feltételéhez kell kötni. A vállalkozások indításához biztosított támogatás csak az első halászhajó megvásárlásához nyújthat hozzájárulást.

(35)

A fedélzeti egészségvédelmi és biztonsági szükségletek kielégítése érdekében az ETHA-nak támogatnia kell a fedélzeti biztonságra, munkakörülményekre, egészségvédelemre és higiéniára irányuló beruházásokat, feltéve hogy a támogatandó beruházás az uniós vagy a nemzeti jog követelményein túlmenő célokra irányul.

(36)

Meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek a halászok és halászhajó-tulajdonosok számára abban az esetben nyújtható juttatásokra és pénzügyi kompenzációra vonatkoznak, ha a tevékenységüket bizonyos állománymegőrzési intézkedések közvetlen következményeként kell ideiglenesen szüneteltetniük – mely intézkedések között nem vehető számításba a halászati lehetőségek meghatározása és elosztása –, vagy ha az ideiglenes tevékenység-szüneteltetést bizonyos uniós vagy nemzeti halászati gazdálkodási tervek írják elő, vagy ha az a fenntartható halászati partnerségi megállapodások vagy az azokhoz csatolt jegyzőkönyvek meg nem újításának következménye; ilyen szabályokat kell meghatározni a halászati tevékenység végleges beszüntetése esetén is.

(37)

Lehetővé kell tenni, hogy az ETHA - meghatározott feltételek mellett - hozzájáruljon a kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz, amelyek pénzügyi kompenzációt nyújtanak a halászoknak a kedvezőtlen éghajlati jelenségek és környezeti események által okozott anyagi veszteségek vagy az azok kapcsán felmerülő mentési költségek megtérítése céljából.

(38)

A halászati tevékenységeknek a halászati lehetőségekhez való hozzáigazítása céljából lehetővé kell tenni, hogy az ETHA a halászati lehetőségek elosztására szolgáló rendszerek megtervezéséhez, fejlesztéséhez, monitoringjához, értékeléséhez és irányításához is támogatást nyújtson.

(39)

Rendkívül fontos, hogy a környezetvédelmi szempontok beépüljenek az ETHA-ba, és támogatást kapjon a KHP szerinti állományvédelmi intézkedések végrehajtása, ugyanakkor figyelmet kapjanak az uniós vizek eltérő feltételei is. Az említett cél érdekében elengedhetetlen az állományvédelmi intézkedések regionalizált megközelítésének kidolgozása.

(40)

Hasonlóképpen a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentését az ETHA-nak különösen a környezetbarát innovációnak, valamint a szelektívebb halászeszközök és -felszerelések használatának előmozdításával, illetve a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák és az általuk nyújtott szolgáltatások védelmét és helyreállítását célzó intézkedésekkel kell támogatnia, összhangban a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiával.

(41)

Az Európa 2020 stratégiának az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez és az energiahatékonysághoz kapcsolódó kiemelt céljával összhangban, lehetővé kell tenni, hogy az ETHA az ilyen célú fedélzeti beruházásokat és az energetikai auditokat is támogathassa.

(42)

Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a halászhajók energiahatékonyságának javítása érdekében lehetővé kell tenni a főhajtóművek vagy a segédhajtóművek cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható támogatás megadását abban az esetben, ha a kiválasztási folyamat során – a finanszírozáshoz való hozzájutásuk elősegítése céljából – elsőbbséget kapnak a kisüzemi part menti halászattal foglalkozó piaci szereplők, valamint nagyobb méretű hajók esetében akkor, ha ez hozzájárul a motorteljesítményük csökkentéséhez.

(43)

Annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a KHP reformja keretében kitűzött fenntarthatósági cél, maximálni kell az olyan flottához kapcsolódó intézkedésekhez nyújtható ilyen jellegű pénzügyi támogatások összegét, mint például a tevékenység ideiglenes vagy végleges beszüntetése és a hajtómű cseréje, továbbá a végleges tevékenység-beszüntetés okán nyújtott pénzügyi támogatás esetében korlátozni kell a támogatás időtartamát.

(44)

A halak tengerbe való visszadobására vonatkozóan a KHP által bevezetett tilalommal összhangban az ETHA-nak támogatnia kell az olyan fedélzeti beruházásokat, amelyek célja a nem szándékosan kifogott halak legjobb felhasználása és a kifogott halak nem teljes körűen felhasznált részeinek hasznosítása. Az erőforrások szűkösségére való tekintettel és a kifogott halak értékének maximalizálása érdekében az ETHA-nak támogatnia kell a kifogott halak kereskedelmi értékének növelését célzó fedélzeti beruházásokat is.

(45)

A halászkikötők, a kirakodóhelyek és a menedékek fontosságának tudatában az ETHA-nak támogatnia kell a kapcsolódó beruházásokat, különösen az energiahatékonyságra, a környezetvédelemre, a kirakodott termék minőségére, valamint a biztonsági és a munkavégzési feltételek javítására irányulóakat.

(46)

Az Unió számára létfontosságú, hogy fenntartható egyensúly alakuljon ki az édesvízi erőforrások és azok kiaknázása között; ezért a környezeti hatás megfelelő figyelembevételével, ugyanakkor a szóban forgó ágazatok gazdasági életképessége megőrzésével megfelelő rendelkezéseknek kell támogatniuk a belvízi halászatot.

(47)

Az európai akvakultúra fenntartható fejlődését szolgáló stratégiája című, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett 2002. szeptember 19-i bizottsági közleménnyel és az uniós akvakultúra fenntartható fejlesztésére vonatkozó stratégiai iránymutatás című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett 2013. április 29-i bizottsági közleménnyel, a KHP célkitűzéseivel és az Európa 2020 stratégiával összhangban az ETHA-nak támogatnia kell az akvakultúra-ágazat környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható fejlődését.

(48)

Figyelembe véve az akvakultúra-tenyésztőtelepekről kiszabadult tenyésztett állatok által a vadon élő tengeri állományokra gyakorolt lehetséges hatásokat, az ETHA-nak nem lenne szabad ösztönzést biztosítania a géntechnológiával módosított szervezetek tenyésztéséhez.

(49)

Az akvakultúra hozzájárul a part menti és a vidéki régiók növekedéséhez és munkahelyeinek biztosításához. Ezért kulcsfontosságú, hogy az ETHA hozzáférhető legyen az akvakultúra-ágazati vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, és hozzájáruljon ahhoz, hogy akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók kerüljenek az ágazatba. Az akvakultúra-tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javítása érdekében elengedhetetlen az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az innovatív tevékenységeket, általában véve az akvakultúra-vállalkozások fejlesztését és annak részeként a nem élelmiszer-termelési célú és a nyílt tengeri akvakultúrát, valamint a kiegészítő jellegű tevékenységeket is, mint például a horgászturizmus, valamint az akvakultúrához kapcsolódó környezetvédelmi szolgáltatásokat és oktatási tevékenységeket.

(50)

A humán tőkébe való beruházás szintén elengedhetetlen az akvakultúra-tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javításához. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást és a tudás terjesztését ösztönző hálózatépítést, valamint a piaci szereplők általános teljesítményének és versenyképességének javítását segítő tanácsadó szolgáltatásokat.

(51)

Az akvakultúra-telepek és -infrastruktúra fejlesztéséhez való hozzájárulás céljából lehetővé kell tenni, hogy az ETHA támogatást nyújthasson a nemzeti és regionális hatóságoknak azok stratégiai választásai kapcsán, így különösen az akvakultúra-fejlesztésre leginkább alkalmasnak tekinthető övezetek meghatározásával és feltérképezésével összefüggésben.

(52)

A környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható akvakultúra előmozdítása érdekében az ETHA-nak támogatnia kell a fokozottan környezetbarát akvakultúra-tevékenységeket, az akvakultúra-ágazati vállalkozások környezetbarát gazdálkodásra való áttérését, a hitelesítési rendszerek használatát, valamint az ökológiai akvakultúrára való áttérést. Ugyanebben a szellemben az ETHA-nak támogatnia kell a különleges környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó akvakultúra-ágazati vállalkozásokat is.

(53)

A fogyasztóvédelem jelentőségének ismeretében, az akvakultúrás tenyésztés által esetlegesen okozott közegészségügyi és állat-egészségügyi kockázat megelőzése és csökkentése érdekében az ETHA-nak megfelelő támogatást kell nyújtania a gazdálkodók számára.

(54)

Felismerve az akvakultúra-tevékenységekre irányuló beruházások kockázatát, az ETHA-nak támogatnia kell az üzleti biztonságot azáltal, hogy rendkívüli termeléskiesés esetén – különösen, ha az természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, hirtelen vízminőség-változás, betegségek vagy kártevők általi fertőzések, illetve a termelőlétesítmények megrongálódása miatt következik be – hozzájárul az akvakultúra állománybiztosításához, és ennélfogva garantálja a termelők jövedelmét.

(55)

Tekintettel arra, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztésre irányuló megközelítés a halászat és az akvakultúra, valamint a vidéki térségek fejlődésének előmozdítása terén éveken át hasznosnak bizonyult azáltal, hogy teljes mértékben figyelembe vette a helyi kezdeményezésen alapuló vidékfejlesztés iránti, több ágazatban is felmerülő igényeket, a támogatást a jövőben is folytatni kell és meg kell erősíteni.

(56)

A halászati és akvakultúra-ágazatban a közösségvezérelt helyi fejlesztésnek ösztönöznie kell a növekedést és a munkahelyteremtést célzó innovatív megközelítéseket, különösen azáltal, hogy növeli a halászati termékek értékét, és új gazdasági tevékenységek – többek között a tengerhez kapcsolódó („kék”) növekedés és a szélesebb értelemben vett tengeri ágazatok kínálta tevékenységek – felé diverzifikálja a helyi gazdaságot.

(57)

A halászati és akvakultúra-ágazatban fenntartható fejlődésének hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégiának a társadalmi befogadás előmozdítására és a szegénység csökkentésére vonatkozó céljai megvalósításához, valamint az új álláshelyek teremtéséhez és a helyi szintű innováció támogatásához. Hozzá kell járulnia a területi kohézió célkitűzéséhez is, amely az EUMSZ-ben szereplő egyik kiemelt prioritás.

(58)

A közösségvezérelt helyi fejlesztést a köz- és a magánszféra, valamint a civil társadalom képviselőiből álló, a társadalmat megfelelően tükröző helyi partnerségeknek kell végrehajtaniuk alulról felfelé építkező megközelítés segítségével. Ezek a helyi szereplők vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy helyi szinten, saját halászati területük szükségleteinek kielégítése érdekében ágazatközi, a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre. A helyi halászati akciócsoportokon belül fontos, hogy a döntéshozatali testületben egyik érdekcsoportnak se legyen 49 %-ot meghaladó szavazati joga.

(59)

A helyi partnerségek közötti hálózatépítés az említett megközelítés egyik alapvető eleme. Az említett helyi partnerségek közötti együttműködés ezért egy fontos fejlesztési eszköz, amelyet az ETHA-nak támogatnia kell.

(60)

A halászati területek ETHA-ból történő támogatását össze kell hangolni a más uniós alapok által nyújtott helyi fejlesztési támogatásokkal, és annak ki kell terjednie a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák és a helyi halászati akciócsoportok által végzett tevékenységek előkészítésének és végrehajtásának valamennyi vetületére, valamint a helyi térség szervezésének és a helyi partnerség működtetésének költségeire.

(61)

Ahhoz, hogy a kiélezett verseny által jellemzett piacon biztosítani lehessen a halászat és az akvakultúra életképességét, rendelkezéseket kell megállapítani az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) végrehajtásának támogatására, valamint a piaci szereplők által a halászati és az akvakultúra-termékek értékének maximalizálása céljából folytatott piaci értékesítési és feldolgozási tevékenységek támogatására. Különös figyelmet kell fordítani az ellátási lánc termelési, feldolgozási és forgalmazási tevékenységeit átfogó, vagy innovatív folyamatokból vagy módszerekből álló műveletek előmozdítására. Kiemelten kell kezelni a termelői szervezeteket és azok szövetségeit a támogatás biztosításakor. A termelési és értékesítési tervek esetében kizárólag az ilyen termelői szervezetek és azok szövetségei lehetnek támogathatóak. A visszadobási tilalomra vonatkozó új politikához való alkalmazkodás érdekében az ETHA-nak a nem szándékos fogások feldolgozását is támogatnia kell.

(62)

Az 1379/2013/EU rendelet a piac stabilitásának elősegítése céljából tárolási mechanizmus létrehozását irányozza elő az emberi fogyasztásra szánt halászati termékek tárolása céljára. A piaci intervenciós mechanizmusokról a termelési és piaci értékesítési tevékenységek tervezésére és irányítására összpontosító új megközelítésre való áttérés biztosítása érdekében az ETHA által nyújtott minden támogatást 2018. december 31-ig meg kell szüntetni.

(63)

Felismerve a kisüzemi part menti halászatot folytató halászokat érintő élesedő versenyt, lehetővé kell tenni, hogy az ETHA támogassa a kisüzemi part menti halászatot folytató halászok azon vállalkozási kezdeményezéseit, amelyek növelik az általuk kifogott halak értékét, különösen azáltal, hogy ezeket a halakat maguk dolgozzák fel és értékesítik közvetlenül.

(64)

Mivel az Unió legkülső régióiban a halászati tevékenységek nehézségekbe ütköznek, különösen a távoli elhelyezkedésük és a különleges éghajlati viszonyok miatt, lehetővé kell tenni, hogy az ETHA figyelembe vehesse ezeket – az EUMSZ 349. cikkében is elismert – nehézségek.

(65)

Annak érdekében, hogy az Unió legkülső régióiból származó egyes halászati és akvakultúra-termékek versenyképesek maradjanak az Unió más régióiból származó hasonló termékekkel szemben, az Európai Unió 1992-ben intézkedéseket vezetett be a halászati ágazatban felmerülő kapcsolódó többletköltségek ellentételezésére. A 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó intézkedéseket a 791/2007/EK rendelet állapítja meg. Az Unió legkülső régióiból származó bizonyos halászati és akvakultúra-termékek halászatával, tenyésztésével, feldolgozásával és piaci értékesítésével járó többletköltségek ellentételezését célzó támogatások folyósítását 2014. január 1-jétől folytatni kell annak érdekében, hogy az ellentételezés segítségével fenn lehessen tartani az e régiókban működő piaci szereplők gazdasági életképességét.

(66)

A legkülső régiókban érvényesülő eltérő értékesítési feltételekre, valamint a fogásmennyiségek, az állományok és a piaci kereslet ingadozásaira való tekintettel az ellentételezésre jogosult halászati termékek, azok legnagyobb mennyiségei és az ellentételezési összegek meghatározását – a tagállamonként megszabott keret-előirányzatokon belül – az érintett tagállamokra kell hagyni.

(67)

A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy az érintett halászati termékek körét és mennyiségét, valamint az ellentételezési összegeket a tagállamonként megszabott előirányzat-kereteken belül differenciáltan határozhassák meg. Ezenkívül lehetővé kell tenni számukra azt is, hogy az ellentételezési tervüket kiigazíthassák, amennyiben azt a feltételek megváltozása indokolja.

(68)

A tagállamoknak olyan ellentételezési összeget kell meghatározniuk, amely lehetővé teszi a legkülső régiók kedvezőtlen adottságok folytán, jelentkező többletköltségeinek megfelelő kiegyenlítését. A túlkompenzálás elkerülése érdekében az összegnek arányosnak kell lennie a támogatás által kiegyenlített többletköltségekkel. Az ellentételezésnek ebből a célból figyelembe kell vennie a többletköltségeket befolyásoló más típusú állami beavatkozásokat is.

(69)

Rendkívül fontos, hogy a tagállamok és a piaci szereplők rendelkezzenek magas színvonalú ellenőrzések végzésére alkalmas felszerelésekkel, és ily módon biztosítsák a KHP szabályainak betartását, egyúttal gondoskodva az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázásáról is. Lehetővé kell ezért tenni, hogy az ETHA az 1224/2009/EK tanácsi rendelettel (15) összhangban támogathassa a tagállamokat és a piaci szereplőket. A szabálykövető magatartás megteremtése révén a támogatásnak hozzá kell járulnia a fenntartható növekedéshez.

(70)

A tagállamok számára az uniós ellenőrzési rendszer végrehajtása kapcsán felmerült kiadásokra a 861/2006/EK rendelet alapján nyújtott támogatást az ETHA keretében növelni kell, az egyetlen alap logikáját követve.

(71)

Az uniós ellenőrzési és végrehajtási politika célkitűzéseivel összhangban helyénvaló, hogy a járőrhajók, repülőgépek és helikopterek használata során egy minimális időt a halászat ellenőrzésére fordítsanak, amelyet az ETHA keretében nyújtott támogatás alapjának megállapítása érdekében pontosan meg kell határozni.

(72)

A tagállamok között az ellenőrzés területén folytatott együttműködés jelentőségére való tekintettel az ETHA-nak támogatást kell nyújtania erre a célra.

(73)

A többéves uniós programban foglaltaknak megfelelően rendelkezéseket kell elfogadni a halászati adatok gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának támogatására, különösen a nemzeti programoknak, valamint a tudományos elemzésre szánt és a KHP végrehajtására vonatkozó adatok kezelésének és felhasználásának a támogatására. A tagállamoknak a 861/2006/EK rendelet alapján a halászati adatok gyűjtésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatban felmerült kiadásaira nyújtott támogatás folyósítását az ETHA keretében folytatni kell az egyetlen alap logikáját követve.

(74)

A KHP keretében hozott halászati gazdálkodási döntések hatékonyságát és eredményességét kutatási és együttműködési tevékenységekkel, valamint tudományos és társadalmi-gazdasági szakvéleményekkel kell alátámasztani, továbbá a KHP végrehajtásához és fejlesztéséhez szakmai tanácsadást kell igénybe venni, többek között a bioföldrajzi szempontból érzékeny területek kapcsán.

(75)

Támogatni kell a tagállamok közötti, valamint adott esetben az ugyanazon tengeri medencén belüli adatgyűjtés céljából a harmadik országokkal, illetve a megfelelő nemzetközi tudományos testületekkel folytatott együttműködést is.

(76)

Az integrált tengerpolitika célkitűzése – ahogy azt az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról” című bizottsági közlemény is megállapítja – a tengerek és az óceánok fenntartható hasznosításának támogatása, valamint az óceánokat, a tengereket, a szigeteket, a tengerparti és a legkülső régiókat és a tengeri ágazatokat érintő szakpolitikákkal kapcsolatos összehangolt, koherens és átlátható döntéshozatal kialakítása.

(77)

Az Unió ITP-jének végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez tartós finanszírozásra van szükség, amint azt az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a Tanács következtetései, az Európai Parlament határozatai és a Régiók Bizottságának véleményei is megállapítja. Az integrált tengerpolitikai intézkedésekhez nyújtott pénzügyi támogatás révén a tengerügyek fejlesztése várhatóan jelentős hatást fog gyakorolni a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra.

(78)

Az ETHA-nak minden szinten támogatnia kell az integrált tengerpolitikai irányítás előmozdítását, különösen a bevált gyakorlati módszerek cseréjével, valamint a tengeri medencékhez kapcsolódó integrált stratégiák továbbfejlesztésével és végrehajtásával. A stratégiák célja, hogy az uniós pénzügyi eszközök és alapok felhasználásának maximalizálása, valamint az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójához való hozzájárulás érdekében integrált keretet hozzanak létre az európai tengeri medencékben felmerülő közös kihívások kezelésére, valamint az érdekelt felek közötti együttműködés szorosabbra fűzésére. Ezzel összefüggésben a tagállamok közötti hatékonyabb együttműködést célzó fellépések és mechanizmusok magukban foglalhatják a tengeri ágazatban történő határokon átnyúló és ágazatközi együttműködést, például az európai parti őrség működési fórumának keretében végzett tevékenységeket, annak érdekében, hogy a tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjét előmozdítva a hatályos uniós jogszabályok keretén belül hatékonyabb és koherensebb fellépésre legyen lehetőség.

(79)

Az ETHA-nak emellett támogatnia kell a különböző ágazatokban indított, a tengereket, óceánokat és tengerparti területeket érintő kezdeményezések közötti szinergiák megteremtését célzó eszközök továbbfejlesztését is. Ez az integrált tengerfelügyelet esetében is igaz, amelynek célja, hogy az egyes ágazatok közötti, tökéletesített és biztonságos információcserék révén javítsa a tengeri helyzetismeretet. Az EUMSZ Harmadik része V. címének hatálya alá tartozó, tengerfelügyelettel kapcsolatos műveletek azonban nem finanszírozhatók az ETHA-n keresztül.

(80)

Az adott ágazatok által működtetett információs rendszerek összekapcsolása szükségessé teheti azok saját finanszírozási mechanizmusainak koherens és az EUMSZ-szel összhangban történő mozgósítását. A tengeri területrendezés és a part menti övezetek integrált kezelése elengedhetetlen a tengeri területek és a part menti régiók fenntartható fejlődéséhez, és mindkettő hozzájárul az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás céljaihoz, valamint a szárazföld és a tenger közötti kapcsolatok fejlődéséhez. Ezek az eszközök fontosak a tengerpartjaink, tengereink és óceánjaink különböző hasznosításainak irányításához, fenntartható gazdasági fejlődésük lehetővé tételéhez és a határokon átnyúló beruházás ösztönzéséhez is, miközben a 2008/56/EK irányelv végrehajtása részletesebben meghatározza a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határait. Javítani kell továbbá a tenger világára vonatkozó ismereteket, és az óceánok és a tengerek állapotára vonatkozó adatok gyűjtésének, ingyenes megosztásának, újrafelhasználásának és terjesztésének elősegítése révén ösztönözni kell az innovációt.

(81)

Az ETHA-nak támogatnia kell a tengeri ágazatokon és a tengerparti régiókon belüli fenntartható gazdasági növekedést, foglalkoztatást, innovációt és versenyképességet is. Különösen fontos a feltörekvő és a leendő tengeri ágazatokban a növekedést gátló szabályozási akadályok és készségbeli hiányosságok azonosítása, valamint azon műveletek meghatározása, amelyek a tengeri és a tengerügyi alkalmazásokban rejlő üzleti lehetőségek javításához szükséges technológiai innovációra irányuló beruházás előmozdítását célozzák.

(82)

Az ETHA-nak ki kell egészítenie az Unió és a tagállamok által nemzeti és annál alacsonyabb szinten a fenntartható gazdasági, társadalmi és területi fejlődésnek, valamint az óceánok, tengerek és tengerpartok védelmének és fenntartható használatának ösztönzése érdekében rendelkezésre bocsátott meglévő és jövőbeli pénzügyi eszközöket, illetve összhangban kell állnia azokkal, elősegítve az Európai Unió tagállamai és tengerparti régióik, szigeteik és legkülső régióik közötti együttműködés eredményesebbé tételét, a nemzeti és helyi projektek rangsorolásának és előrehaladásának figyelembevételével. Az ETHA-nak össze kell kapcsolódni a tengerügyi dimenzióra esetlegesen kiterjedő egyéb uniós szakpolitikákkal, különösen az ERFA-val, a KA-val, az Európai Szociális Alappal, valamint az 1291/2013/EU (16) európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott „Horizont 2020” programmal.

(83)

A KHP célkitűzéseinek globális szintű megvalósítása érdekében az Unió tevékeny szerepet vállal a nemzetközi szervezetek munkájában. Ezért elengedhetetlen, hogy az Unió hozzájáruljon a nyílt tengeren és a harmadik országok vizeiben található halászati erőforrások védelmének és fenntartható kiaknázásának biztosítását segítő említett szervezetek tevékenységeihez. A nemzetközi szervezetek számára a 861/2006/EK rendelet alapján nyújtott támogatás folyósítását az ETHA keretében kell folytatni az egyetlen alap logikáját követve.

(84)

A KHP-n belüli irányítás javítása és a tanácsadó testületek eredményes működésének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a tanácsadó testületek – a KHP-n belüli tanácsadó szerepük eredményes ellátása érdekében – elegendő és állandó pénzügyi támogatásban részesüljenek. Az egyetlen alap logikáját követve a tanácsadó testületek számára az ETHA keretében adott támogatásnak fel kell váltania a regionális tanácsadó testületek számára a 861/2006/EK rendelet alapján nyújtott támogatást.

(85)

Az ETHA-nak technikai segítségnyújtás révén meg kell könnyítenie az operatív program megvalósítását, többek között azzal, hogy előmozdítja az egyszerű és átlátható megvalósítást szolgáló innovatív megközelítések és gyakorlati módszerek alkalmazását. A technikai segítségnyújtásnak magában kell foglalnia a kapacitásépítés, az információterjesztés, a tapasztalatcsere és a helyi partnerségek közötti együttműködés támogatását célzó helyi halászati akciócsoportok európai hálózatának létrehozását is.

(86)

A jól működő partnerség és az uniós támogatás megfelelő előmozdítása érdekében biztosítani kell az uniós támogatásra vonatkozó lehető legszélesebb körű tájékoztatást és nyilvánosságot. Az ilyen tájékoztatásért és nyilvánosságért, valamint a Bizottságnak a meghozott intézkedésekre vonatkozó folyamatos tájékoztatásáért a támogatás irányításával kapcsolatos feladatokat ellátó hatóságok a felelősek.

(87)

Az e rendelet alapján finanszírozott valamennyi tevékenység tekintetében – megosztott és közvetlen irányítás keretében egyaránt – biztosítani kell az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét az ezen érdekek védelmére vonatkozó releváns jogszabályok megfelelő alkalmazásával, illetve gondoskodni kell arról, hogy a Bizottság és a tagállamok elvégezzék a megfelelő ellenőrzéseket.

(88)

Az 1380/2013/EU-rendeletben említett, a KHP-vel összefüggő sajátos feltételek kezelése, valamint a KHP szabályainak való megfeleléshez való hozzájárulás érdekében a kifizetési határidő megszakítására vonatkozóan az 13803/2013/EU rendeletben meghatározott szabályokon túlmenően további rendelkezéseket kell megállapítani. Ha egy tagállam vagy egy piaci szereplő nem tesz eleget a KHP szerinti kötelezettségeinek, vagy ha a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok ilyen kötelezettségszegésre utalnak, a Bizottság számára óvintézkedésként lehetővé kell tenni a kifizetések határidejének a megszakítását.

(89)

A kifizetések határideje megszakításának lehetőségén kívül, valamint a nem támogatható kiadások kifizetése nyilvánvaló kockázatának elkerülése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a KHP-szabályoknak való tagállami megfelelés tekintetében észlelt súlyos hiányosságok esetén a kifizetéseket felfüggessze.

(90)

Minőségük javítása és eredményességük bizonyítása érdekében az operatív programokat monitoringnak és értékelésnek kell alávetni. A Bizottságnak létre kell hoznia egy közös monitoring- és értékelési rendszert, amely egyebek mellett azt is biztosítja, hogy a megfelelő adatok kellő időben rendelkezésre álljanak. Ezzel összefüggésben meg kell határozni a mutatók jegyzékét, és a Bizottságnak a konkrét célkitűzésekhez kapcsolódóan értékelnie kell az ETHA hatását.

(91)

Az operatív program végrehajtásának monitoringjáért az irányító hatóságnak és az e célra létrehozott monitoringbizottságnak közösen kell felelnie. E célból meg kell határozni a irányító hatóság és a monitoringbizottság felelősségi köreit. Az operatív program monitoringja részeként a végrehajtásról évente jelentést kell készíteni, és azt el kell juttatni a Bizottsághoz.

(92)

A finanszírozási lehetőségekre és a projektkedvezményezettekre vonatkozó információk hozzáférhetőségének és átláthatóságának javítása érdekében valamennyi tagállamnak elérhetővé kell tennie egy olyan honlapot vagy honlap-portált, amely tájékoztatást nyújt az operatív programról, beleértve az egyes operatív programok által támogatott műveletek felsorolását is. Valamennyi tagállam e célra kijelölt honlapjának elérhetőnek kell lennie egy hivatalos egységes uniós honlapról is, hogy a különböző tagállamokban élő polgárok könnyebben hozzáférhessenek az egyes tagállamok által közzétett információkhoz. Ezeknek az információknak ésszerű, közérthető és konkrét képet kell nyújtaniuk a nagyközönség és különösen az Unió adófizetői számára arról, hogy az ETHA keretében mire fordítják az uniós finanszírozást. E célkitűzésen felül a vonatkozó adatok közzétételének arra is kell szolgálnia, hogy további publicitást biztosítson az uniós finanszírozásra történő pályázás lehetőségéről. A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) alkalmazásának sérelme nélkül, az így közzétett információk között – a nemzeti joggal összhangban – természetes személyek nevei is feltüntethetők.

(93)

E rendelet bizonyos nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kérelmek befogadhatósági kritériumaihoz kapcsolódó időtartamnak, illetve ezen időtartam első és utolsó napjának a meghatározása tekintetében, a forrásoknak a közvetlen irányítás keretébe tartozó célok közötti indikatív elosztására vonatkozó százalékos arányok kiigazítása tekintetében, a higiéniára, az egészségvédelemre és a biztonságra vonatkozó beruházások, valamint a munkakörülményeket, a fedélzeti vagy a személyes felszereléseket érintő beruházásokhoz kapcsolódó támogatható működési költségek meghatározása tekintetében, a fenntartható halászati tevékenység keretében a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelmét és helyreállítását célzó intézkedés keretében támogatható költségek meghatározása tekintetében, a halászhajók szennyezőanyag-, illetve üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését és energiahatékonyságának növelését célzó felszerelésekbe való, illetve fedélzeti beruházások támogatható költségeinek meghatározása tekintetében, a legkülső régiók sajátos hátrányos helyzetéből származó többletköltségek megállapítására vonatkozó kritériumok meghatározásának tekintetében, a tagállamok általi meg nem felelése a kifizetési határidők megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését kiváltó eseteinek meghatározása tekintetében, a pénzügyi korrekció alkalmazandó szintjének meghatározásához kapcsolódó kritériumok, valamint az átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumok meghatározása tekintetében, valamint a közös monitoring- és értékelés tartalmának és felépítésének meghatározása tekintetében.

(94)

Az 1198/2006/EK rendelettel létrehozott rendszerről az e rendelettel létrehozott rendszerre történő zökkenőmentes áttérés elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az átmeneti rendelkezések megállapítására vonatkozóan.

(95)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok e rendelet alapján történő elfogadása során különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időszerű és megfelelő átadását.

(96)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők meghatározása érdekében:: a megosztott irányítás keretében a vállalások részére rendelkezésre álló összes forrásnak az egyes tagállamok szerinti éves bontása; az operatív programoknak és azok módosításainak jóváhagyása; az adatgyűjtési munkatervek jóváhagyása; a Bizottság kezdeményezésére megadott technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó éves munkaprogram elfogadása; a KHP keretében fennálló kötelezettségek megszegésére utaló bizonyítékok elismerése; annak elismerése, hogy valamely tagállam elmulasztotta teljesíteni a KHP keretében fennálló kötelezettségeit, az operatív program keretében folyósítandó időközi kifizetések teljes vagy részleges felfüggesztése, elismerés arra vonatkozóan, hogy valamely tagállam elmulasztotta teljesíteni a KHP keretében fennálló kötelezettségeit, pénzügyi korrekciók alkalmazása az adott operatív programhoz nyújtott uniós támogatás teljes vagy részleges visszavonása révén. A Bizottság e végrehajtási jogi aktusokat a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül fogadja el.

(97)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következőkre vonatkozóan is:az operatív program egyes elemeinek megjelenítésére, az operatív program jóváhagyásának, benyújtásának és módosításának eljárási, formátumbeli és ütemezési szabályaira, a VI cím I. és II. fejezetéhez kapcsolódó éves munkaprogramra, a legkülső régiókra vonatkozó ellentételezési terv felépítésére, a közpénzből nyújtott támogatási intenzitás különböző százalékpontjai alkalmazására, a pénzügyi adatoknak a tagállamok által a Bizottsághoz való benyújtásakor alkalmazandó modellre, az egyes uniós proiritásokhoz kapcsolódó egyedi mutatók megállapítására, a tagállamok által elküldendő információkra, valamint a lehetséges adatforrások közötti szinergiákhoz szükséges adatokra vonatkozó szabályokra, az éves végrehajtási jelentések formátumára és megjelenésére, valamint az előzetes értékelési jelentésekben feltüntetendő elemekre vonatkozóan. Ezt a hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell gyakorolni és a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(98)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következőkre vonatkozóan is:: az Unió betartatással és ellenőrzéssel kapcsolatos tényleges prioritásainak elfogadása, illetve azok változásainak részletes meghatározása; az irányító hatóságok által szolgáltatott adatok megjelenítésére vonatkozó szabályok megállapítása; a művelettel kapcsolatos tájékoztatás, illetve közzététel technikai jellemzői, valamint az embléma kialakítására vonatkozó utasítások és a szín-szabványok meghatározása. Ezt a hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell gyakorolni. Az egyszerűbb és gyorsabb eljárás biztosítása érdekében a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.

(99)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az operatív programok keretében finanszírozandó műveletek terjedelme és hatásai, valamint a halászati, az akvakultúra- és a tengeri ágazat fejlődése során felmerülő strukturális problémák és a tagállamok korlátozott pénzügyi forrásai miatt, az Unió szintjén azonban e célok a megfelelő prioritásokra irányított többéves pénzügyi támogatással jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(100)

Az e rendeletben meghatározott új támogatási rendszer a 2328/2003/EK rendelettel, a 861/2006/EK rendelettel, az 1198/2006/EK rendelettel, a 791/2007/EK rendelettel, az 1255/2011/EU rendelettel és az 1224/2009/EK rendelet 103. cikkével előírt rendszer helyébe lép. Ezért az említett rendeleteket és rendelkezést 2014. január 1-jétől hatályon kívül kell helyezni. Ez a rendelet nem érintheti azonban sem a Bizottság által az 1198/2006/EK rendelet alapján jóváhagyott segítségnyújtás folytatását, illetve módosítását, sem pedig az említett segítségnyújtásra vonatkozó, 2013. december 31-én érvényben lévő egyéb jogi szabályozást.

(101)

Indokolt e rendelet alkalmazási időszakát az 1311/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazási időszakához igazítani. Ezért ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

A rendelet a következők végrehajtásához kapcsolódó uniós pénzügyi intézkedéseket határozza meg:

a)

a közös halászati politika;

b)

a tengerjoggal kapcsolatos vonatkozó intézkedések;

c)

a halászati és akvakultúra-területek és a belvízi halászat fenntartható fejlesztése; és

d)

az integrált tengerpolitika (ITP).

2. cikk

Földrajzi hatály

E rendelet kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában ez a rendelet az Unió területén végzett műveletekre vonatkozik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazása során és az e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében, a 1379/2013/EU rendelet 5. cikkében, az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkében és a 1303/2013/EU rendelet 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

(2)   E rendelet alkalmazásában:

1.   „közös információmegosztási környezet”: a tengeri tevékenységek helyzetismeretének javítása érdekében a felhasználók közötti információcseréhez kifejlesztett, decentralizált felépítésű rendszerek hálózata;

2.   „ágazatközi műveletek”: olyan kezdeményezések, amelyek az EUMSZ-ben foglaltaknak megfelelően kölcsönösen kedveznek a különböző ágazatoknak és/vagy ágazati politikáknak, és amelyek a vonatkozó szakpolitikai területekre kiterjedő intézkedésekkel nem valósíthatók meg teljes egészében;

3.   „elektronikus rögzítési és jelentéstételi rendszer”: az 1224/2009/EK rendeletben említett elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszer;

4.   „európai tengeri megfigyelési és adathálózat”: a releváns nemzeti tengeri megfigyelési és adatprogramokat egy közös és hozzáférhető európai forrásba integráló hálózat;

5.   „halászati és akvakultúra-terület”: olyan terület, amely tenger-, folyó- vagy tóparttal, rendelkezik, beleértve a halastavat és a vízgyűjtőt, és jelentős mértékű foglalkoztatást biztosít a halászati vagy az akvakultúra-ágazatban, továbbá amely földrajzi, gazdasági és társadalmi szempontból funkcionálisan koherens egységet alkot, és amelyet a tagállamok ilyen területként jelöltek ki;

6.   „halász”: bármely olyan személy, aki a tagállam által elismerten kereskedelmi célú halászati tevékenységet folytat;

7.   „belvízi halászat”: a belvizeken hajókkal vagy egyéb – többek közt a jéghalászatra használt – eszközökkel, kereskedelmi célból végzett halászati tevékenység;

8.   „a part menti övezetek integrált kezelése”: 2002/413/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásban leírtak szerinti stratégiák és intézkedések; (18)

9.   „integrált tengerpolitikai irányítás”: az óceánokat, a tengereket és a part menti régiókat érintő összes ágazati szakpolitika uniós szintű összehangolt irányítása;

10.   „integrált tengerpolitika” (ITP): olyan uniós politika, amelynek célja – koherens tengerügyi vonatkozású szakpolitikák és ez irányú nemzetközi együttműködés révén – a tagállamok, nevezetesen az Unió szigetei, part menti és legkülső régiói, valamint a tengeri ágazat fenntartható fejlődésének, gazdasági növekedésének és társadalmi kohéziójának maximalizálására irányuló, összehangolt és koherens döntéshozatal előmozdítása;

11.   „integrált tengerfelügyelet”: az európai tengerek felügyeletére irányuló tevékenységek eredményességének és hatékonyságának javítását célzó, ágazatközi és határokon átnyúló információcsere és együttműködés révén megvalósuló uniós kezdeményezés;

12.   „tengeri területrendezés”: az a folyamat, amelynek során az érintett tagállami hatóságok – ökológiai, gazdasági és társadalmi célkitűzések elérése érdekében – elemzik és megszervezik a tengeri területeken folytatott emberi tevékenységeket;

13.   „intézkedés”: műveletek sorozata;

14.   „kisüzemi part menti halászat”: az 12 méter teljes hosszúságot el nem érő hajóról végzett, és a 26/2004/EK bizottsági rendelet (19) I. mellékletének 3. táblázatában felsorolt vontatott halászati eszközt igénybe nem vevő halászat;

15.   „kizárólag belvizeken tevékenykedő hajók”: belvizeken kereskedelmi halászatot folytató és az uniós halászflotta-nyilvántartásban nem szereplő hajók.

II.   CÍM

ÁLTALÁNOS KERETRENDSZER

I.   FEJEZET

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap létrehozása és céljai

4. cikk

Létrehozás

E rendelettel létrejön az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA).

5. cikk

Célok

Az ETHA az alábbi célkitűzések megvalósításához járul hozzá:

a)

a halászat és az akvakultúra versenyképességének, környezeti szempontú fenntarthatóságának, gazdasági életképességének és társadalmi felelősségvállalásának elősegítése;

b)

a KHP végrehajtásának előmozdítása;

c)

a halászati és akvakultúra-területek kiegyensúlyozott és inkluzív fejlesztésének előmozdítása;

d)

az uniós ITP oly módon történő kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése, hogy a szakpolitika kiegészítse a kohéziós politikát és a KHP-t;

Az említett célokat a halászati kapacitás növelése nélkül kell megvalósítani.

6. cikk

Uniós prioritások

Az ETHA hozzájárul az Európa 2020 stratégia megvalósításához, valamint a közös halászati politika végrehajtásához. Működése során – a halászat és az akvakultúra, valamint a kapcsolódó tevékenységek fenntartható fejlesztése érdekében – az alábbi, a 1303/2013/EU rendeletben említett megfelelő tematikus célokat tükröző uniós prioritások érvényesítésére törekszik:

1.

A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása az alábbi konkrét célkitűzések révén:

a)

a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásainak csökkentése, ideértve a nem szándékos fogások lehetőség szerinti elkerülését és csökkentését is;

b)

a vízi biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák védelme és helyreállítása;

c)

a halászati kapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek közötti egyensúly biztosítása;

d)

a halászati vállalkozások és köztük a kisüzemi part menti flotta versenyképességének és életképességének fokozása, valamint a biztonság és munkakörülmények javítása;

e)

a technológiai fejlődés és az innováció – így többek között az energiahatékonyság növelését célzó innováció – valamint a tudástranszfer megerősítésének támogatása;

f)

a szakmai képzés, az új szakmai készségek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztése;

2.

A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra támogatása az alábbi konkrét célkitűzések révén:

a)

a technológiai fejlődés, az innováció és a tudástranszfer megerősítéséhez támogatás nyújtása;

b)

az akvakultúra-ágazati vállalkozások és különösen a kkv-k versenyképességének és életképességének fokozása, beleértve a biztonság és a munkakörülmények javítását;

c)

a vízi környezet biológiai sokféleségének védelme és helyreállítása, valamint az akvakultúrával összefüggő ökoszisztémák javítása és az erőforrás-hatékony akvakultúra előmozdítása;

d)

a magas szintű környezetvédelmet biztosító akvakultúra, az állategészségügy és az állatjólét, valamint a közegészségügy és a közbiztonság előmozdítása;

e)

a szakmai képzés, az új szakmai készségek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztése.

3.

A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása a következő konkrét célkitűzések révén:

a)

tudományos ismeretek fejlesztése és rendelkezésre bocsátása, valamint az adatok gyűjtésének és kezelésének fejlesztése;

b)

támogatás biztosítása monitoringhoz, ellenőrzéshez és a betartatáshoz, ezzel az intézményi kapacitás és a közigazgatás hatékonyságának javítása, az adminisztratív terhek növelése nélkül;

4.

A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése a következő konkrét célkitűzések révén a gazdasági növekedés, a társadalmi befogadás és a munkahelyteremtés előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság és a munkaerő mobilitás támogatásának biztosítása a halászattól és akvakultúrától függő part menti és szárazföldi halászati közösségekben, ideértve a tevékenységek diverzifikálását a halászaton belül, illetve az egyéb tengergazdasági ágazatok irányába.

5.

A piaci értékesítés és a feldolgozás támogatása az alábbi konkrét célkitűzések révén:

a)

a halászati és az akvakultúra-termékek piacának jobb szervezése;

b)

a feldolgozó- és a piaci értékesítési ágazatba való beruházás ösztönzése.

6.

Az ITP végrehajtásának elősegítése.

II.   FEJEZET

Megosztott és közvetlen irányítás

7. cikk

Megosztott és közvetlen irányítás

(1)   Az V. címben meghatározott intézkedéseket az ETHA az Unió és a tagállamok közötti megosztott irányítás elvével összhangban, valamint 1303/2013/EU rendeletben meghatározott közös szabályok alapján finanszírozza.

(2)   A VI. címben meghatározott intézkedéseket az ETHA a közvetlen irányítás elvével összhangban finanszírozza.

III.   FEJEZET

A megosztott irányítás keretébe tartozó támogatásra vonatkozó általános elvek

8. cikk

Állami támogatás

(1)   E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok által a halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozások számára nyújtott támogatásokra az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni.

(2)   Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikke azonban nem alkalmazandó a tagállamok által e rendelet értelmében és e rendelettel összhangban teljesített, az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó kifizetésekre.

(3)   A (2) bekezdés szerinti kifizetések vonatkozásában e rendelet rendelkezésein túlmutató – közpénzből történő finanszírozást megállapító – nemzeti rendelkezéseket egyetemesen az (1) bekezdés alapján kell kezelni.

(4)   A 8. cikk sérelme nélkül az EUMSZ I. mellékletében felsorolt azon halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozóan, amelyekre a Szerződés 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni, a Bizottság az EUMSZ 108. cikkével összhangban működési támogatást engedélyezhet az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók halászati és akvakultúra-termékeket termelő, feldolgozó és forgalmazó ágazataiban, az ezekben a régiókban jellemző, az elszigeteltséggel, szigetjelleggel és a rendkívül távoli elhelyezkedésből adódó nehézségek enyhítése céljából.

9. cikk

Egyedi előzetes feltételrendszer

Az IV. mellékletben említett egyedi előzetes feltételrendszert alkalmazni kell az ETHA-ra.

IV.   FEJEZET

A kérelmek befogadhatósága és a nem támogatható műveletek

10. cikk

A kérelmek befogadhatósága

(1)   A gazdasági szereplők által benyújtott kérelmek az e cikk (4) bekezdése alapján meghatározott ideig nem fogadhatók be az ETHA-ból nyújtandó támogatáshoz, ha az illetékes hatóság megállapította, hogy az érintett gazdasági szereplők:

a)

az 1005/2008/EK rendelet (20) 42. cikke vagy az 1224/2009/EK rendelet 90. cikkének (1) bekezdése szerinti súlyos jogsértést követtek el;

b)

az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 40. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint az Unió IUU-hajókra vonatkozó listáján szereplő halászhajók vagy a rendelet 33. cikkében meghatározottak szerint nem együttműködő harmadik országnak minősülő ország lobogója alatt közlekedő hajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában érintettek voltak;

c)

a közös halászati politika területét érintő szabályoknak az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott egyéb jogszabályban meghatározottak szerinti súlyos jogsértést követtek el; vagy

d)

a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) 3. és 4. cikkében meghatározott bűncselekmények valamelyikét elkövették, abban az esetben, ha a gazdasági szereplők az e rendelet V. címének II. fejezete szerinti támogatásért folyamodnak.

(2)   A kedvezményezettnek a támogatási kérelem benyújtását követően, a művelet végrehajtásának teljes időszaka alatt és a számára nyújtott végső kifizetést követő ötéves időszak alatt is meg kell felelnie az (1) bekezdés a)–d) pontjában említett feltételeknek.

(3)   Az e cikk (4) bekezdés értelmében meghatározott ideig nem fogadhatók be azoknak a gazdasági szereplőknek a kérelmei, akikkel kapcsolatban az illetékes hatósága megállapította, hogy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény (22) 1. cikkében meghatározottak szerint az Európai Halászati Alappal (EHA) vagy az ETHA-val összefüggésben csalást követtek el.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 126. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

az e cikk (1) és a (2) bekezdésében említett időszakok meghatározása, amelyeknek arányosnak kell lenniük a súlyos jogsértés vagy bűncselekmény vagy csalás jellegével, súlyosságával, időtartamával vagy ismétlődésével, és amelyeknek legalább egyéves időtartamúnak kell lenniük;

b)

az e cikk (1) és (3) bekezdésében említett időszak kezdő és záró időpontja;

(5)   A tagállamok előírják, hogy az ETHA keretében kérelmet benyújtó gazdasági szereplőknek aláírt nyilatkozatot kell benyújtaniuk az irányító hatósághoz, amelyben megerősítik, hogy tiszteletben tartják az e cikk (1) bekezdésében felsorolt kritériumokat, valamint nyilatkoznak arról, hogy az EHA-val vagy az ETHA-val összefüggésben nem követtek el az e cikk (3) bekezdésében említett csalást. A tagállamok a művelet jóváhagyása előtt az 1224/2009/EK rendelet 93. cikkében említett „jogsértések nemzeti nyilvántartása” szerint rendelkezésre álló információk vagy bármely más rendelkezésre álló adat alapján ellenőrzik a nyilatkozat helytállóságát.

Az első albekezdés alkalmazásában a tagállamok valamely más tagállam kérésére rendelkezésre bocsátják a 1224/2009/EK rendelet 93. cikkében említett „jogsértések nemzeti nyilvántartásában” foglalt információkat.

11. cikk

Nem támogatható műveletek

A következő műveletek nem támogathatók az ETHA keretében:

a)

a hajó halászati kapacitását növelő műveletek és a hajó halfelderítő képességét javító eszközök;

b)

új halászhajók építése vagy behozatala;

c)

a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetése vagy végleges beszüntetése, kivéve ha ez a rendelet másképp rendelkezik;

d)

felderítő halászat;

e)

üzleti tevékenység tulajdonjogának átadása;

f)

közvetlen újratelepítés, kivéve, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés esetén.

III.   CÍM

PÉNZÜGYI KERET

12. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)   Az ETHA céljára az e rendelet V. címe alapján elkülönített uniós költségvetés végrehajtása a 1303/2013/EU rendelet4. cikkével összhangban lévő megosztott irányítás keretében történik.

(2)   Az ETHA céljára az e rendelet VI. címe alapján elkülönített uniós költségvetést közvetlenül a Bizottság hajtja végre a 966/2012/EU, Euratom rendelet (23) 58. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően.

(3)   A közvetlen irányítás keretébe tartozó költségvetési kötelezettségvállalás egészének vagy egy részének Bizottság általi törlése a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek és adott esetben e rendelet 123. cikkének megfelelően történik.

(4)   A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét a 966/2012/EU, Euratom rendelet] 30. és 53. cikkével összhangban kell alkalmazni.

13. cikk

A megosztott irányítás keretébe tartozó költségvetési források

(1)   A 2014 és 2020 közötti időszak vonatkozásában az ETHA-ból finanszírozandó kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló, a megosztott irányítás keretébe tartozó források összege – a II. mellékletben feltüntetett éves bontásnak megfelelően – jelenlegi árakon 5 749 331 600 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben említett költségvetési forrásokból 4 340 800 000 EUR-t kell elkülöníteni az V. cím I., II., III., IV. és VII. fejezete értelmében – a 67. cikk kivételével – a halászat, az akvakultúra és a halászati területek fenntartható fejlesztése, a forgalmazással- és feldolgozással kapcsolatos intézkedések és a tagállamok által kezdeményezett technikai segítségnyújtás céljára.

(3)   Az (1) bekezdésben említett költségvetési forrásokból 580 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a 76. cikk szerinti ellenőrzési és végrehajtási intézkedésekre.

(4)   Az (1) bekezdésben említett költségvetési forrásokból 520 000 000 EUR-t kell elkülöníteni a 77. cikk szerinti adatgyűjtési intézkedésekre.

(5)   Az V. cím V. fejezete értelmében a legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre az (1) bekezdésben említett költségvetési forrásokból 192 500 000 EUR-t kell elkülöníteni. Az ellentételezés éves szinten nem haladhatja meg:

a)

a 6 450 000 EUR-t az Azori-szigetek és Madeira esetében,

b)

a 8 700 000 EUR-t a Kanári-szigetek esetében,

c)

az 12 350 000 EUR-t az EUMSZ 349. cikkében említett francia legkülső régiók esetében.

(6)   Az (1) bekezdésben említett költségvetési forrásokból 44 976 000 EUR-t kell elkülöníteni a 67. cikk szerinti adatgyűjtési intézkedésekre.

(7)   Az (1) bekezdésben említett költségvetési forrásokból 71 055 600 EUR-t kell elkülöníteni az V. cím VIII. fejezetében említett ITP intézkedésekre.

(8)   A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a (3) és (4) bekezdés alapján rendelkezésre álló forrásokat mindkét említett bekezdés céljaira egyaránt felhasználhassák.

14. cikk

A közvetlen irányítás keretébe tartozó költségvetési források

(1)   A 2014 és 2020 közötti időszak vonatkozásában az ETHA-ból finanszírozandó kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló, a közvetlen irányítás keretébe tartozó források összege folyó árakon 647 275 400 EUR a VI. cím I–III. fejezetében foglaltak szerint.

(2)   A VI. cím I. és II. fejezete alkalmazásában a forrásoknak a 82. és a 85. cikkben meghatározott célkitűzések közötti indikatív elosztását a III. melléklet ismerteti.

(3)   A (2) bekezdésben említett indikatív jellegű százalékos értékektől a Bizottság minden egyes esetben a pénzügyi keret értékének legfeljebb 5%-áig térhet el.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 126. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben meghatározott százalékos értékek kiigazítása érdekében.

15. cikk

Félidős értékelés

A Bizottság áttekinti a VI. cím I. és II. fejezetének végrehajtását, beleértve a források III. mellékletben foglalt indikatív elosztásában eszközölt kiigazítások szükségességét is, és a vizsgálat eredményeiről, valamint az ETHA minőségi és mennyiségi vonatkozásairól 2017. június 30-ig időközi értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

16. cikk

A megosztott irányítás keretébe tartozó források elosztása

(1)   A 13. cikk (2)–(7) bekezdésében említett, tagállami kötelezettségvállalások céljára a 2014 és 2020 közötti időszakban rendelkezésre álló, a II. mellékletben feltüntetett források összegének meghatározása az alábbi objektív kritériumok alapján történik:

a)

az V. cím tekintetében, a 76. és 77. cikk kivételével:

i.

a halászati és a tengeri, illetve édesvízi akvakultúra-ágazatbeli foglalkoztatás szintje, beleértve az ezekkel összefüggő feldolgozáshoz kapcsolódó foglalkoztatást is;

ii.

a halászati és a tengeri, illetve édesvízi akvakultúra-ágazatbeli termelés szintje, beleértve az ehhez kapcsolódó feldolgozást is; valamint

iii.

a kisüzemi part menti halászatra szánt flotta teljes halászflottán belüli részaránya;

b)

a 76. és a 77. cikk tekintetében:

i.

az érintett tagállam ellenőrzési feladatainak hatóköre, amely a nemzeti halászflotta méretének, az ellenőrizendő tengeri terület méretének, a kirakodott fogások mennyiségének, valamint a harmadik országokból történő behozatal értékének figyelembe vételével történik;

ii.

a rendelkezésre álló ellenőrzési erőforrások a tagállam ellenőrzési feladatainak hatóköréhez viszonyítva; ebben az esetben a rendelkezésre álló eszközök meghatározása a tengeren végzett ellenőrzések és a kirakodási vizsgálatok mennyiségének figyelembe vételével történik;

iii.

az érintett tagállam adatgyűjtési feladatainak hatóköre, amely a nemzeti halászflotta méretének, a kirakodott fogások mennyiségének és az akvakultúra-termelés mennyiségének, a tudományos monitoringtevékenység mennyiségének, valamint azon felmérések számának figyelembe vételével történik, amelyekben az adott tagállam részt vesz, valamint

iv.

a rendelkezésre álló adatgyűjtési erőforrások a tagállam adatgyűjtési feladatainak hatóköréhez viszonyítva; ebben az esetben a rendelkezésre álló meghatározása az adatgyűjtési célú nemzeti mintavételi program végrehajtásához szükséges emberi erőforrások és technikai eszközök mennyiségének figyelembe vételével történik;

c)

Minden intézkedés tekintetében az 1198/2006/EK rendelettel összhangban a korábbi költségvetési juttatások és a 861/2006/EK rendelettel összhangban lévő korábban felhasznált összegek.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az összes forrás tagállamok szerinti éves bontásáról.

IV.   CÍM

PROGRAMOZÁS

I.   FEJEZET

A megosztott irányítás keretében finanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó programozás

17. cikk

Az operatív programok előkészítése

(1)   Minden tagállam egyetlen, az ETHA-ból társfinanszírozandó operatív programot dolgoz ki a 6. cikkben meghatározott uniós prioritások végrehajtására.

(2)   Az operatív programot a tagállam a 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerekkel folytatott szoros együttműködést követően hozza létre.

(3)   Az operatív programnak a 18. cikk (1) bekezdése n) pontjában említett szakasza tekintetében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján 2014.május 31-ig elfogadja a végrehajtási és ellenőrzési politikára vonatkozó tényleges uniós prioritásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 127. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

18. cikk

Az operatív program tartalma

(1)   A 1303/2013/EU rendelet 27. cikkében említett elemeken túlmenően az operatív programnak tartalmaznia kell a következőket is:

a)

az erősségekre, a gyengeségekre, a lehetőségekre és a veszélyekre vonatkozó helyzetelemzés, valamint azoknak az igényeknek a feltárása, amelyekkel foglalkozni kell a program hatálya alá tartozó földrajzi területen, beleértve adott esetben a tengermedencét is;

Az elemzésnek az e rendelet 6. cikkében meghatározott releváns uniós prioritásokra kell épülnie, és adott esetben összhangban kell lennie a közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU rendelet] 34. cikkében említett akvakultúra-ágazati többéves nemzeti stratégiai tervvel, valamint a jó környezeti állapotnak a tengervédelmi stratégiáról szóló 2008/56/EK keretirányelv 5. cikkében említett tengervédelmi stratégia kidolgozása és végrehajtása révén történő elérése érdekében tett lépésekkel. A munkahelyekkel, a környezettel, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint az innováció előmozdításával kapcsolatos konkrét igényeket az uniós prioritásokhoz viszonyítva kell értékelni annak érdekében, hogy a releváns területekhez kapcsolódó minden egyes prioritás szintjén sikerüljön megtalálni a legmegfelelőbb megoldásokat;

b)

a 1303/2013/EU rendelet 27. cikke szerinti stratégia ismertetése, amelynek be kell mutatnia, hogy:

i.

a programban foglalt valamennyi uniós prioritás esetében megfelelő célokat határoztak meg, mégpedig az e rendelet 109. cikkében említett közös mutatók alapján;

ii.

a megfelelő intézkedések kiválasztása a programban megjelölt minden egyes uniós prioritásból logikusan következik, figyelembe véve az előzetes értékelésből és az ezen bekezdés a) pontjában említett elemzésből levont következtetéseket is. A halászati tevékenységeknek az e rendelet 34. cikk szerinti végleges beszüntetésére vonatkozó intézkedések tekintetében a stratégia ismertetésének ki kell terjednie a halászati kapacitásnak a 1380/2013/EU rendelet 22. cikkével összhangban történő csökkentésével kapcsolatos célokra és az ezek elérése érdekében hozott intézkedésekre is. Ismertetni kell továbbá az e rendelet 33. és 34. cikke szerint nyújtandó ellentételezés kiszámítási módszerét is;

iii.

a programban foglalt uniós prioritásokhoz rendelt pénzügyi források megindokolhatók és megfelelők a kitűzött célok eléréséhez;

c)

adott esetben a 92/43/EGK tanácsi irányelv (24) által létrehozott Natura 2000 területek speciális igényeinek, valamint annak ismertetése, hogy a program hogyan járul hozzá a 1380/2013/EU rendelet 8. cikkében előírt halállomány-helyreállítási területek hálózatának létrehozásához;

d)

az e rendelet 11. cikkében és IV. mellékletében említett alkalmazásában az egyedi előzetes feltételrendszer és adott esetben a 1303/2013/EU rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedések értékelése;

e)

a1303/2013/EU rendelet22. cikke és II. melléklete szerinti eredményességmérési keret leírása;

f)

a kiválasztott intézkedések uniós prioritások szerinti felsorolása;

g)

az V. cím III. fejezete szerinti halászati és akvakultúra-területek kiválasztásához alkalmazott kritériumok felsorolása;

h)

az V. cím III. fejezete szerinti, a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákra vonatkozó kiválasztási kritériumok felsorolása;

i)

azokban a tagállamokban, ahol több mint 1 000 hajót lehet kisüzemi part menti halászatot folytató hajónak tekinteni, a kisüzemi part menti halászat fejlesztésére, versenyképességére és fenntarthatóságára vonatkozó cselekvési terv;

j)

az 1303/2013/EU rendelet 56. cikkében említett értékelési követelmények és értékelési terv, valamint a meghatározott igények kielégítéséhez szükséges intézkedések;

k)

az 1303/2013/EU rendelet 20. cikkének figyelembevételével és az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésében említett bizottsági végrehajtási jogi aktussal összhangban kialakítandó, a következőket tartalmazó finanszírozási terv:

i.

az ETHA egyes évekre tervezett teljes hozzájárulását feltüntető táblázat;

ii.

az e rendelet 6. cikkében meghatározott uniós prioritások, illetve a technikai segítségnyújtás céljára az ETHA-ból nyújtandó forrásokat és a társfinanszírozás alkalmazandó mértékét tartalmazó táblázat. Az e rendelet 94. cikke (1) bekezdésében foglalt általános szabálytól eltérve az említett táblázat adott esetben külön-külön tünteti fel az ETHA-forrásokat és azon társfinanszírozások mértékét, amelyeket az e rendelet 33. cikkében, a 34. cikkében, a 41. cikke (2) bekezdésében, a 67. cikkében, a 70. cikkében, a 76. cikke (2) bekezdésének a)–d) és f)–l) pontjában, a 76. cikke (2) bekezdésének e) pontjában, valamint a 77. cikkében említett támogatásra kell alkalmazni;

l)

információ az európai strukturális és beruházási alapokkal és egyéb releváns uniós és tagállami finanszírozási eszközökkel való koordinációról és egymást kiegészítő jellegről;

m)

a az operatív program végrehajtására vonatkozó intézkedések, beleértve a következőket:

i.

a 1303/2013/EU rendelet 123. cikkében említett hatóságok megjelölése és – tájékoztatási céllal – az irányítási és ellenőrzési rendszer összefoglaló leírása;

ii.

a helyi halászati akciócsoport, az irányító hatóság vagy a kijelölt szerv feladatköreinek leírása a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódó valamennyi végrehajtási feladat tekintetében;

iii.

a monitoring- és az értékelési eljárások, valamint az 1303/2013/EU rendelet 48. cikkében említett monitoringbizottság általános összetételének ismertetése;

iv.

az e rendelet 119. cikkével összhangban a program közismertté tételét biztosító rendelkezések;

n)

a 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerek jegyzéke és a partnerekkel folytatott konzultáció eredményei;

o)

a 6. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, ellenőrzés révén megvalósuló fokozottabb szabálykövetés tekintetében és a 17. cikk (3) bekezdése alapján Bizottság által elfogadott aktuális prioritásokkal összhangban:

i.

az ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszert végrehajtó szervek felsorolása, valamint a halászati ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási célra rendelkezésre álló emberi és pénzügyi erőforrásaik, a halászati ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási célra rendelkezésre álló főbb eszközeik – különösen hajóik, repülőgépeik és helikoptereik számának – rövid ismertetése;

ii.

a 109. cikkel összhangban meghatározandó közös mutatók alkalmazásával végrehajtandó ellenőrzési intézkedések átfogó célkitűzései;

iii.

a 6. cikkben foglalt meghatározott uniós prioritásokkal összhangban elérendő konkrét célkitűzések, valamint a kiadások kategóriánkénti részletes előrejelzése a teljes programozási időszakra vonatkozóan;

p)

a 6. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett, a fenntartható halászati gazdálkodásra vonatkozó adatgyűjtés tekintetében és az 199/2008/EK rendelet 3. cikkében említett többéves uniós programmal összhangban:

i.

az adatgyűjtési tevékenységek ismertetése, a 1380/2013/EU rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

ii.

az adattárolási módszerek, az adatkezelés és az adatfelhasználás ismertetése,

iii.

annak ismertetése, hogy az összegyűjtött adatok hatékony és eredményes pénzügyi és adminisztratív kezelése miként teljesíthető.

A p) pontban említett operatív program e szakaszát az e rendelet 21. cikke egészíti ki.

(2)   Az operatív programnak tartalmaznia kell az e rendelete 96. cikkével összhangban a 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett egyszerűsített költségek, a többletköltségek, illetve a kiesett jövedelem kiszámítására vonatkozó módszereket és az e rendelet 40. cikkének (1) bekezdése, az 53. cikke, az 54. cikke és az 56.cikke (1) bekezdésének f) pontja, valamint a 67. cikke alapján végzett egyes tevékenységekhez meghatározott releváns kritériumokkal összhangban az ellentételezés kiszámítására alkalmazott módszert. Adott esetben fel kell tüntetni az e rendelet 62. cikke alapján a helyi halászati akciócsoportoknak juttatott előlegekre vonatkozó információkat is.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el az e cikk (1) és a (2) bekezdésében leírt elemek bemutatására vonatkozóan. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 127. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

19. cikk

Az operatív program jóváhagyása

(1)   A közös rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU rendelet 29. cikkére is figyelemmel a Bizottság az operatív programot végrehajtási jogi aktus útján hagyja jóvá.

(2)   A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása érdekében megvizsgálja, hogy a 18. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett intézkedések valószínűsíthetően hatékonyan megszüntetik-e a megállapított túlzott kapacitást.

20. cikk

Az operatív program módosítása

(1)   A Bizottság az operatív program módosítását végrehajtási jogi aktus útján hagyja jóvá.

(2)   Az ellenőrzés változó igényeihez való alkalmazkodás érdekében a Bizottság kétévente végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amely részletezi a 17. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási és ellenőrzési politikára vonatkozó uniós prioritások minden változását és azt, hogy ennek alapján mely támogatható műveleteket kell előnyben részesíteni. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 127. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)   Az e cikk második albekezdésében említett végrehajtási jogi aktussal megállapított új prioritások figyelembe vétele érdekében a tagállamok módosítást nyújthatnak be operatív programjukra vonatkozóan. Az arányosság elvével összhangban az operatív program módosításaira a 22. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott egyszerűsített eljárás alkalmazandó.

21. cikk

Adatgyűjtési munkaterv

(1)   Az e rendelet 18. cikke (1) bekezdése o) pontjának végrehajtása céljából a tagállamok az 199/2008/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban a munkaterv alkalmazásának kezdetét megelőző év október 31-éig adatgyűjtési munkatervet nyújtanak be elektronikus úton a Bizottságnak, kivéve, ha egy korábbi munkaterv van továbbra is érvényben, amely esetben a tagállamok erről értesítik a Bizottságot. A tervek tartalmának összhangban kell lennie az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében foglaltakkal.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett munkaterveket a munkaterv alkalmazásának kezdetét megelőző év december 31-éig végrehajtási jogi aktus útján jóváhagyja.

22. cikk

Eljárási szabályok és határidők

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján eljárásokat, formai követelményeket és határidőket fogadhat el a következők tekintetében:

a)

az operatív programok jóváhagyása;

b)

az operatív programok módosítására irányuló javaslatok benyújtása és jóváhagyása, beleértve a módosítások hatálybalépését és a módosítási javaslatok benyújtásának a programozási időszak alatti gyakoriságát;

c)

a 20. cikk (3) bekezdésében említett módosítási javaslatok benyújtása és jóváhagyása;

d)

a nemzeti adatgyűjtési munkatervek benyújtása.

A végrehajtási jogi aktusokat az 127. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   Az eljárásokat és határidőket egyszerűsíteni kell az operatív programok következőket érintő módosításai esetén:

a)

pénzeszközök átcsoportosítása az uniós prioritások között, amennyiben alacsonyabb összegű finanszírozában való részesülés esetén az átcsoportosított pénzeszközök nem haladják meg az adott uniós prioritásra elkülönített összeg 10 %-át;

b)

intézkedések vagy releváns művelettípusok, valamint a kapcsolódó információk és mutatók bevezetése vagy visszavonása,;

c)

az intézkedések részleteit érintő változások, beleértve a támogathatósági feltételek változásait is;

d)

a 20. cikk (3) bekezdésében említett módosítások, valamint a 18. cikk (1) bekezdése n) pontjában említett operatív programot érintő további módosítások.

(3)   A (2) bekezdés nem vonatkozik a 33. cikkben, a 34. cikkben és a 41. cikk (2) bekezdésében említett intézkedésekre.

II.   FEJEZET

A közvetlen irányítás keretében finanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó programozás

23. cikk

Éves munkaprogram

(1)   A VI. cím végrehajtása érdekében az e fejezetekben meghatározott célkitűzésekkel összhangban a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján éves munkaprogramokat fogad el. A VI. cím I. és II. fejezete tekintetében ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 127. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   Az éves munkaprogramnak a következőket kell tartalmaznia:

a)

a finanszírozandó tevékenységek leírása és az egyes tevékenységekhez kapcsolódó célkitűzések, amelyeknek összhangban kell lenniük a 82. és a 85. cikkben meghatározott célkitűzésekkel. Tartalmaznia kell továbbá az egyes tevékenységekre előirányzott összegeket, az indikatív végrehajtási ütemtervet, valamint a végrehajtással kapcsolatos információkat;

b)

a pénzügyi támogatások és a kapcsolódó intézkedések esetében az alapvető értékelési kritériumok – amelyeket úgy kell meghatározni, hogy a lehető legjobban el lehessen érni az operatív program által kitűzött célokat –, valamint a társfinanszírozási arány felső határa.

V.   CÍM

A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN FINANSZÍROZOTT INTÉZKEDÉSEK

I.   FEJEZET

A halászat fenntartható fejlesztése

24. cikk

Konkrét célkitűzések

Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott uniós prioritáshoz tartozó egyedi célkitűzések megvalósításához.

25. cikk

Általános feltételek

(1)   Az e fejezet alapján támogatásban részesülő halászhajó-tulajdonos a támogatásnak a kedvezményezett számára történő tényleges kifizetése időpontját követő legalább öt évig nem adhatja át e hajót az Unión kívüli gazdasági szereplőnek. Amennyiben a hajó átadására a fenti időszakon belül mégis sor kerül, a művelet vonatkozásában jogosulatlanul kifizetett összegeket a tagállam behajtja azon időszak arányában, amelynek során az e bekezdés első mondatában megállapított feltétel nem teljesült.

(2)   E fejezet kifejezett rendelkezésének hiányában a működési költségek nem jogosultak támogatásra.

(3)   A 33. és a 34. cikkben említett intézkedésekhez, valamint a főhajtóműnek vagy a segédhajtóműveknek a 41. cikkben említett cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez az ETHA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás teljes összege nem haladhatja meg az alábbi két küszöbérték közül a magasabbat:

a)

6 000 000 EUR, vagy

b)

a tagállam által a 6. cikk (1), (2). és (5) bekezdésében meghatározott uniós prioritásra előirányzott uniós pénzügyi támogatás 15 %-a.

(4)   A 29. cikk (4) bekezdésében említett intézkedésekhez az ETHA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás teljes összege nem haladhatja meg a tagállamonként előirányzott uniós pénzügyi támogatás 5%-át.

(5)   A hajótulajdonosok számára a 33. cikk szerint nyújtott támogatást le kell vonni a hajótulajdonosok számára a 34. cikk alapján ugyanazon hajó vonatkozásában nyújtott támogatásból.

26. cikk

Innováció

(1)   A halászati innováció ösztönzése érdekében az ETHA-ból támogathatók olyan projektek, amelyek új vagy jelentősen tökéletesített termékek és berendezések, új vagy hatékonyabb eljárások és technikák, valamint új vagy tökéletesített irányítási és szervezési rendszerek kifejlesztését vagy bevezetését célozzák, többek között a feldolgozás és a piaci értékesítés szintjén.

(2)   Az e cikk alapján finanszírozott műveleteket a tagállam vagy az Unió által elismert, kell végrehajtania, vagy azzal együttműködésben kell végrehajtani. A műveletek eredményeit a tudományos vagy műszaki testület hitelesíti.

(3)   Az e cikk alapján finanszírozott műveletek eredményeit a tagállamok a 119. cikk szerint megfelelő módon nyilvánosságra hozzák.

27. cikk

Tanácsadási szolgáltatások

(1)   A gazdasági szereplők általános teljesítményének és versenyképességének javítása, valamint a fenntartható halászat előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja az alábbiakat:

a)

az e fejezet keretében potenciálisan támogatható projektek életképességét értékelő megvalósíthatósági tanulmányok és tanácsadási szolgáltatások;

b)

szakmai tanácsadás a környezeti fenntarthatósággal, és elsősorban a halászati tevékenységek által a tengeri, a szárazföldi és az édesvízi ökoszisztémákra kifejtett kedvezőtlen hatások csökkentésével vagy lehetőség szerint megszüntetésével kapcsolatban;

c)

üzleti és marketingstratégiákra vonatkozó szakmai tanácsadás.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megvalósíthatósági tanulmányokat, tanácsadási szolgáltatásokat és szakmai tanácsadást tudományos, akadémiai, szakmai vagy műszaki testületek, vagy a szükséges kompetenciákkal rendelkező, gazdasági tanácsadással foglalkozó szervek biztosítják.

(3)   Az (1) bekezdésben említett támogatás kedvezményezettjei gazdasági szereplők vagy halászszervezetek lehetnek, beleértve a termelői szervezeteket vagy a közjogi szervezeteket is.

(4)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett támogatás összege nem haladja meg a 4 000 eurót, a kedvezményezett kiválasztható gyorsított eljárással is.

28. cikk

A tudományos szakértők és a halászok közötti partnerségek

(1)   A tudományos szakértők és a halászok közötti tudástranszfer előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)

olyan hálózatok, partnerségi megállapodások vagy szövetségek létrehozását, amelyek egy vagy több független tudományos testületet és halászokat, illetve egy vagy több halászszervezetet tömörítenek, és amelyekben műszaki testületek is részt vehetnek;

b)

az a) pontban említett hálózatok, partnerségi megállapodások vagy szövetségek keretében végzett tevékenységeket.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységek adatgyűjtési és -kezelési tevékenységekre, tanulmányokra, kísérleti projektekre, ismeretterjesztésre, valamint a kutatási eredmények terjesztésére, szemináriumokra és a bevált módszerek terjesztésére terjedhetnek ki.

(3)   Az (1) bekezdésben említett támogatásban közjogi szervek, halászok, halászszervezetek, a helyi halászati akciócsoportok és nem kormányzati szervezetek részesülhetnek.

29. cikk

A humán tőke, munkahelyteremtés és a társadalmi párbeszéd előmozdítása

(1)   A humán tőke, a munkahelyteremtés és a társadalmi párbeszéd előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)

a szakmai képzést, az egész életen át tartó tanulást, a közös projekteket, a gazdasági, technikai, szabályozási vagy tudományos jellegű ismeretek és az innovatív gyakorlatok terjesztését, valamint különösen a tengeri ökoszisztémával való fenntartható gazdálkodáshoz, a higiéniához, az egészségvédelemhez és a biztonsághoz, a tengeri ágazaton belüli tevékenységekhez, az innovációhoz és a vállalkozói készséghez kapcsolódó új szakmai készségek elsajátítását;

b)

a hálózatépítést, valamint a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjét az érdekelt felek között, beleértve a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító szervezeteket is, továbbá a nők halászközösségekben való nagyobb szerepvállalásának előmozdítását, valamint a part menti kisüzemi halászattal vagy partról történő halászattal foglalkozó, nem megfelelően képviselt csoportok támogatását;

c)

uniós, országos, regionális, illetve helyi szinten a halászok, a szociális partnerek és más érdekelt felek részvételével folytatott társadalmi párbeszéd előmozdítását.

(2)   Az (1) bekezdésben említett támogatásban azoknak az önálló vállalkozó halászoknak a házastársai vagy – amennyiben és olyan mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri – élettársai is részesülhetnek, a 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) 2. cikkének b) pontja szerinti feltételek alapján.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás két évet meg nem haladó időszakon keresztül nyújtható olyan 30 év alatti fiatalok képzéséhez, akiket az érintett tagállam munkanélküliként ismer el (gyakornokok). A támogatás a legalább 50 éves hivatásos halász által birtokolt, kisüzemi part menti halászatot folytató halászhajókon nyújtott képzésekre korlátozódik, amelyek a gyakornok és a hajó birtokosa közötti, az érintett tagállam által elismert szerződés keretében zajlanak, továbbá a 1380/2013/EU rendelet által meghatározott fenntartható halászati gyakorlatokról és a tengeri biológiai erőforrások megőrzéséről szóló kurzusokhoz. A gyakornokot a fedélzeten legalább 50 éves, hivatásos halásznak kell kísérnie.

(4)   A (3) bekezdés szerinti támogatásban hivatásos halászok részesülhetnek a gyakornok fizetésének és kapcsolódó költségeinek fedezésére, a támogatás összegét pedig a 1303/2013/EU rendelet 67. cikkének (5) bekezdésével összhangban, az érintett tagállam gazdasági helyzetének és az ottani életszínvonalnak a figyelembevételével kell kiszámítani. A támogatás összege a programozási időszak alatt nem haladhatja meg kedvezményezettenként a 40 000 EUR-t.

30. cikk

Diverzifikáció és új jövedelemformák

(1)   Az ETHA-ból támogathatóak azok a beruházások, amelyek elősegítik a halászok jövedelmének kiegészítő tevékenységek révén történő diverzifikációját, mint például fedélzeti beruházások, horgászturizmus, éttermek, környezetvédelmi szolgáltatások és a halászattal kapcsolatos oktatási tevékenységek.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti támogatásban azok a halászok részesülhetnek, akik:

a)

üzleti tervet nyújtanak be az új tevékenységeik kialakítására vonatkozóan;

b)

megfelelő szakmai készségekkel rendelkeznek, amelyek a 29. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján finanszírozott műveletek révén is elsajátíthatók.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti támogatás kizárólag akkor nyújtható,ha a kiegészítő tevékenységek kapcsolódnak a halász fő halászati üzleti tevékenységéhez.

(4)   Az (1) bekezdés alapján nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg az egyes műveletekre vonatkozó üzleti tervben előirányzott költségvetés 50 %-át, és összege kedvezményezettenként legfeljebb 75 000 EUR lehet.

31. cikk

Vállalkozásindítási támogatás fiatal halászok számára

(1)   Az ETHA támogatást nyújthat fiatal halászok számára a vállalkozásuk beindításához.

(2)   Az e cikk szerinti támogatást csak az első olyan halászhajó megvásárlásához lehet nyújtani,

a)

amelynek teljes hossza nem éri el a 24 métert;

b)

amely el van látva a tengeri halászatra alkalmas felszereléssel;

c)

amelynek kora 5 és 30 év között van; valamint

d)

amely olyan flottaszegmens része, amely az 1380/2013/EU rendelet 22. cikke (2) bekezdésében említett, halászati kapacitásra vonatkozó jelentés szerint egyensúlyban van az e szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel.

(3)   E cikk alkalmazásában a „fiatal halászok” kifejezés olyan természetes személyeket jelöl, akik első alkalommal kívánnak halászhajót vásárolni, és akiknek életkora a kérelmük benyújtásakor 40 év alatt van, és akik legalább öt évig halászként dolgoztak vagy annak megfelelő szakképzésben részesültek. A tagállamok további objektív kritériumokat határozhatnak meg a fiatal halászok számára ahhoz, hogy jogosulttá váljanak az e cikk szerinti támogatásra.

(4)   Az e cikk alapján nyújtott támogatás nem haladhatja meg a halászhajó beszerzési költségének 25 %-át, és összege semmi esetre sem lehet több, mint 75 000 EUR fiatal halászonként.

32. cikk

Egészségvédelem és biztonság

(1)   A halászok higiéniai, egészségügyi, biztonsági és munkakörülményeinek javítása érdekében az ETHA támogathatja a fedélzeti és egyéni felszerelésekre irányuló beruházásokat, amennyiben ezek a beruházások túlmutatnak az uniós vagy nemzeti jog által előírt követelményeken.

(2)   Az ezen cikk értelmében vett támogatásban halászok vagy halászhajó-tulajdonosok részesülhetnek.

(3)   Ha a művelet fedélzeti beruházásból áll, a támogatás a programozási időszak során ugyanazon halászhajó számára, ugyanarra a fajta beruházásra legfeljebb egyszer nyújtható. Ha a művelet az egyéni felszerelésekre irányuló beruházásból áll, a támogatás a programozási időszak során ugyanazon kedvezményezett számára, ugyanarra a fajta felszerelésre legfeljebb egyszer nyújtható.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 126. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdése alapján támogatható művelettípusok meghatározása érdekében.

33. cikk

A halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetése

(1)   Az ETHA támogathatja a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetéséhez szükséges intézkedéseket a következő esetekben:

a)

bizottsági intézkedések vagy az 1380/2013/EU rendelet 12. és 13. cikkében említett tagállami sürgősségi intézkedések vagy az említett rendelet 7. cikkében szereplő védelmi intézkedések végrehajtásakor, a biológiai nyugalmi időszakokat is beleértve;

b)

fenntartható halászati partnerségi megállapodásoknak vagy azok jegyzőkönyveinek a meg nem újításakor;

c)

abban az esetben, ha az ideiglenes szüneteltetést az 1967/2006/EK tanácsi rendelet (26) szerint elfogadott gazdálkodási terv vagy a 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikke alapján elfogadott többéves terv irányozza elő, mivel a halászati erőkifejtést – tudományos szakvélemény alapján – csökkenteni kell az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével vagy 2. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban lévő célkitűzések eléréséhez.

(2)   Az (1) bekezdésben említett támogatás a 2014 és 2020 közötti időszak folyamán hajónként legfeljebb hat hónapos időtartamig nyújtható.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti támogatás kizárólag a következőknek nyújtható:

a)

azon uniós halászhajók tulajdonosai, amelyeket aktív hajókként lajstromoztak, és amelyek a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 120 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren; vagy

b)

azok a halászok, akik a tengeren az ideiglenes szüneteltetés által érintett uniós halászhajó fedélzetén dolgoztak a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 120 napig.

(4)   A halászhajó vagy halászok által végzett minden halászati tevékenységet ténylegesen fel kell függeszteni. Az illetékes hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a szóban forgó halászhajó minden halászati tevékenységet beszüntetett az ideiglenes szüneteltetés által érintett időszakban.

34. cikk

A halászati tevékenységek végleges beszüntetése

(1)   Az ETHA a halászati tevékenységek végleges beszüntetéséhez szükséges intézkedéseket kizárólag abban az esetben támogathatja, ha a halászhajót leselejtezik, feltéve, hogy:

a)

a leselejtezés szerepel a 18. cikk szerinti operatív programban, valamint

b)

a végleges beszüntetést az 1380/2013/EU rendelet 35. cikke irányozza elő, amelyből az derül ki, hogy a flottaszegmenst nem hozták ténylegesen egyensúlyba az e szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti támogatás a következőknek nyújtható:

a)

azon uniós halászhajók tulajdonosai, amelyeket aktív hajókként lajstromoztak, és amelyek a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább évente 90 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren, vagy

b)

azok a halászok, akik a tengeren a végleges beszüntetés által érintett uniós halászhajó fedélzetén dolgoztak a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben évente legalább 90 napig.

(3)   Az érintett halászoknak ténylegesen be kell szüntetniük minden halászati tevékenységet. A kedvezményezetteknek az nemzeti hatóság előtt bizonyítaniuk kell a halászati tevékenységek tényleges beszüntetését. A kompenzációt időarányosan vissza kell téríteni, amennyiben a halászok a kérelem benyújtásának időpontját követő két évnél előbb visszatérnek a halászati tevékenységhez.

(4)   Az e cikk (2) bekezdése szerinti támogatást 2017. december 31-ig lehet nyújtani.

(5)   Az e cikk szerinti támogatás kizárólag az után fizethető ki, hogy az azzal egyenértékű kapacitást állandó jelleggel törölték az uniós halászflotta-nyilvántartásból, és állandó jelleggel visszavonták a halászati jogosítványokat és engedélyeket. A kedvezményezett a támogatás kézhezvételét követő öt éven belül nem kérheti új halászhajó lajstromozását. A halászati tevékenység közfinanszírozással történő végleges visszavonása miatti kapacitáscsökkenés a halászati kapacitás – az 1380/2013/EU rendelet II. mellékletében megállapított – felső értékhatárainak ezzel egyenértékű végleges csökkenését eredményezi.

(6)   Az (1) bekezdéstől eltérve leselejtezés nélkül is támogatás nyújtható a halászati tevékenység végleges beszüntetésére abban az esetben, ha a kereskedelmi halászaton kívüli egyéb tevékenység végzése céljából átalakítják a hajókat.

Továbbá, a tengerészeti örökség megőrzése érdekében támogatás nyújtható a halászati tevékenység végleges beszüntetésére anélkül, hogy leselejteznék a fából készült hagyományos hajókat, amennyiben ezen hajók a szárazföldhöz kötődően örökségmegőrzési funkciót töltenek be.

35. cikk

Kölcsönös kockázatkezelési alapok a kedvezőtlen időjárási jelenségek és környezeti balesetek kockázatának kezelésére

(1)   Az ETHA-ból hozzájárulást lehet nyújtani olyan kölcsönös kockázatkezelési alapok számára, amelyek pénzügyi kompenzációt nyújtanak a halászok számára a kedvezőtlen időjárási jelenségek vagy környezeti baleset okozta gazdasági károkért, valamint halászoknak vagy halászhajóknak a halászati tevékenységük végzése során tengeri baleset miatt felmerült mentési költségeiért.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a „kölcsönös kockázatkezelési alap” kifejezés olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező halászok biztosítása céljából a tagállam által a nemzeti jogával összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében a tagsági viszonnyal rendelkező halászok kompenzációs kifizetésben részesülnek az (1) bekezdésben meghatározott események okozta gazdasági károkért.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció az ezen cikk szerinti támogatás más, uniós vagy nemzeti eszközökkel vagy magánbiztosítási rendszerekkel történő kombinálása következtében.

(4)   Ahhoz, hogy a kölcsönös kockázatkezelési alap e cikk alapján jogosult legyen támogatásra, teljesülniük kell az alábbi feltételeknek:

a)

a kölcsönös kockázatkezelési alapot a tagállam illetékes hatósága a nemzeti joggal összhangban akkreditálta;

b)

az alap átlátható politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében; és

c)

az alap egyértelmű szabályok alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás vonatkozásában.

(5)   A tagállamok meghatározzák a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásának és irányításának szabályait, különösen a halászoknak az (1) bekezdésben említett kedvezőtlen időjárási jelenségek, környezeti balesetek vagy tengeri balesetek esetén nyújtott kompenzációs kifizetések, illetve a halászok kompenzációra való jogosultsága tekintetében, valamint az említett szabályok betartásának felügyelete és ellenőrzése vonatkozásában. A tagállamok biztosítják, hogy az alapra vonatkozó szabályok rendelkezzenek a halász gondatlansága esetén alkalmazandó szankciókról is.

(6)   Azon események minősülnek az (1) és a (2) bekezdésben említett kedvezőtlen időjárási jelenségeknek, környezeti baleseteknek vagy tengeri baleseteknek, amelyeket az érintett tagállam illetékes hatósága hivatalosan megtörténtnek ismeri el.

(7)   Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás kizárólag azokra az összegekre vonatkozhat, amelyeket a kölcsönös kockázatkezelési alap pénzbeli kompenzációként fizet ki a halászoknak. A kölcsönös alapok létrehozásának adminisztratív költségei nem támogathatóak. A tagállamok a támogatható költségek korlátozása érdekében alaponkénti felső összeghatárt állapíthatnak meg.

(8)   Az (1) bekezdés szerinti támogatás kizárólag olyan, kedvezőtlen időjárási jelenségek, környezeti balesetek vagy tengeri balesetek okozta gazdasági károk esetében nyújtható, amelyeknek az összege meghaladja az érintett vállalkozásnak – az előző három naptári év árbevételének átlagolásával számított – éves árbevétele 30 %-át.

(9)   A kezdő tőkeállományhoz ETHA-ból nem nyújtható hozzájárulás.

(10)   Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy korlátozzák a támogatható költségeknek a kölcsönös alaponként megállapítható felső összeghatárát operatív programjaikban részletesen ismertetik és indokolják az összeghatár alkalmazását.

36. cikk

A halászati lehetőségek elosztására szolgáló rendszerek

(1)   A halászati tevékenységeknek a halászati lehetőségekhez való hozzáigazítása céljából az ETHA a halászati lehetőségek elosztására szolgáló rendszerek megtervezéséhez, fejlesztéséhez, monitoringjához, értékeléséhez és irányításához is nyújthat támogatást.

(2)   Az e cikk szerinti támogatás olyan hatóságoknak, jogi vagy természetes személyeknek vagy a tagállam által elismert halászszervezeteknek nyújtható – az elismert termelői szervezeteket is beleértve –, amelyek az (1) bekezdésben említett rendszerek kollektív irányításával foglalkoznak.

37. cikk

A védelmi intézkedések megtervezéséhez és végrehajtásához és a regionális együttműködéshez nyújtott támogatás

(1)   A 1380/2013/EU rendelet 7., 8. és 11. cikke szerinti védelmi intézkedések, valamint az említett rendelet 18. cikke szerinti regionális együttműködés hatékony megtervezése és végrehajtása érdekében az ETHA támogathatja az alábbiakat:

a)

a védelmi intézkedések és a regionalizáció kialakításához és végrehajtásához szükséges technikai és adminisztratív eszközök megtervezése, kidolgozása és monitoringja;

b)

az érdekelt felek részvétele és a tagállamok közti együttműködés a védelmi intézkedések és a regionalizáció megtervezésében és végrehajtásában.

(2)   Az ETHA az (1) bekezdés alapján kizárólag abban az esetben támogathatja a közvetlen újratelepítést, ha azt valamely uniós jogi aktus védelmi intézkedésnek tekinti.

38. cikk

A halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának korlátozása és a halászatnak a fajok védelméhez igazítása

(1)   A halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, a visszadobások fokozatos megszüntetésének előmozdítása, valamint az élő tengeri biológiai erőforrásoknak a 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti fenntartható kiaknázására való áttérés elősegítése érdekében az ETHA támogathatja az alábbiakat:

a)

beruházások olyan felszerelésekbe, amelyek javítják a halászeszközök méret- vagy fajszelektivitását;

b)

olyan fedélzeti beruházások, illetve olyan felszerelésbe való beruházások, melyek a kereskedelmi állományok nem szándékos kifogásának elkerülésével és csökkentésével vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében a kirakodásra váró nem szándékos fogások kezelésével elkerülhetővé teszik a visszadobásokat;

c)

beruházások olyan felszerelésekbe, amelyek korlátozzák és amennyire lehetséges, elkerülhetővé teszik a halászat által az ökoszisztémákra vagy a tengerfenékre gyakorolt fizikai és biológiai hatásokat;

d)

beruházások olyan felszerelésekbe, amelyek megvédik a halászeszközöket és a fogásokat a 92/43/EGK tanácsi irányelv vagy a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) által védett emlősöktől és madaraktól, feltéve, hogy ez nem jár a halászeszközök szelektivitásának romlásával, és valamennyi megfelelő intézkedésre sor kerül annak érdekében, hogy elkerüljék a ragadozók fizikai sérülését.

(2)   A 11. cikk a) bekezdésétől eltérve a legkülső régiókban az (1) bekezdésben említett támogatás csak akkor adható a halak csoportosulását előidéző lehorgonyzott eszközökhöz (FAD), ha azok hozzájárulnak a fenntartható és szelektív halászathoz.

(3)   Támogatás a programozási időszak során ugyanazon felszereléstípusra ugyanazon uniós halászhajón legfeljebb egyszer nyújtható.

(4)   Ezen intézkedés keretében kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha az (1) bekezdésben említett halászeszköznek vagy egyéb felszerelésnek bizonyíthatóan jobb a méretszelektivitása vagy bizonyíthatóan mérsékeltebb hatást gyakorol az ökoszisztémára és a nem célfajokra, mint a 1380/2013/EU rendeletben meghatározott regionalizációval összefüggésben elfogadott kapcsolódó uniós vagy kapcsolódó nemzeti jog szerinti szabványos halászeszköz vagy egyéb felszerelés.

(5)   Az alábbiak részesülnek támogatásban:

a)

az uniós halászhajók azon tulajdonosai, akiknek a hajóit aktív hajókként lajstromozták, és akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 60 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren;

b)

azok a halászok, akik a kicserélendő halászeszközök tulajdonosai, és akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 60 napig dolgoztak halászhajó fedélzetén;

c)

a tagállam által elismert halászszervezetek.

39. cikk

A tengerek biológiai erőforrásainak védelméhez kapcsolódó innováció

(1)   A visszadobások és a járulékos fogások fokozatos csökkentése, az élő tengeri biológiai erőforrásoknak a 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti kiaknázására való átállás, valamint a halászatnak a tengeri környezetre és a védett ragadozókra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében az ETHA támogathat olyan műveleteket, amelyek célja a halászati tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt hatását csökkentő új műszaki, illetve szervezeti ismeretek létrehozása vagy alkalmazása – beleértve a halászati technikák tökéletesítését és a halászfelszerelések szelektivitásának javítását –, vagy a tengeri biológiai erőforrások fenntarthatóbb hasznosítása és a védett ragadozókkal való együttélés megvalósítása.

(2)   Az e cikk alapján finanszírozott műveleteket a tagállam által elismert, e műveletek eredményeit hitelesítő tudományos vagy műszaki testületnek kell végrehajtania, vagy azokat azzal együttműködésben kell végrehajtani.

(3)   Az e cikk alapján finanszírozott műveletek eredményeit a tagállamok a 119. cikk szerint megfelelő módon nyilvánosságra hozzák.

(4)   Az e cikk alapján finanszírozott projektekben részt vevő hajók a nemzeti flottának legfeljebb 5 %-át, vagy a nemzeti flotta bruttó tonnatartalomban kifejezett, a kérelem benyújtásának időpontjában számított tonnatartalmának legfeljebb 5 %-át tehetik ki. Kellően indokolt esetben, valamely tagállam kérelmére és a 2005/629/EK bizottsági határozat (28) által létrehozott Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) ajánlása alapján a Bizottság jóváhagyhat olyan projekteket, amelyek meghaladják az e bekezdésben meghatározott határértékeket.

(5)   Azokat a műveleteket, amelyek nem minősíthetők az 1224/2009/EK rendelet 33. cikke értelmében vett tudományos célú halászatnak, és amelyek az új halászeszközök vagy halászati technikák teszteléséhez kapcsolódnak, az érintett tagállamnak kiosztott halászati lehetőségek korlátain belül kell elvégezni.

(6)   A halászhajók műveletben való részvételével termelt nettó bevételt az 1303/2013/EU rendelet] 65. cikke (8) bekezdésének megfelelően le kell vonni a művelet támogatható kiadásaiból.

(7)   A (6) bekezdés alkalmazásában nettó bevétel a halászoknak az új technikai és szervezeti ismeretek bevezetése és tesztelése során fogott halak vagy kagylók első értékesítéséből származó bevétele, amelyből le kell vonni az értékesítés költségeit, például az árverési csarnok által felszámított díjakat.

40. cikk

A tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelme és helyreállítása, valamint ellentételezési rendszerek a fenntartható halászati tevékenységek keretében

(1)   A tengeri biológiai sokféleségnek és a tengeri ökoszisztémáknak a fenntartható halászati tevékenység keretében – adott esetben a halászok részvételével megvalósított – védelme és helyreállítása érdekében az ETHA támogathatja a következő műveleteket:

a)

a halászok által a tengerből történő hulladékgyűjtés, például az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék eltávolítása;

b)

olyan statikus vagy mozgó létesítmények építése, telepítése vagy korszerűsítése, amelyek a tengeri állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgálják, beleértve ezek tudományos előkészítését és értékelését;

c)

hozzájárulás a tengeri biológiai erőforrásokkal való jobb gazdálkodáshoz vagy azok védelméhez;

d)

a NATURA 2000 területekhez, a 2008/56/EK irányelvben említett különleges védett területekhez és más különleges élőhelyekhez kapcsolódó, halászattal kapcsolatos tevékenységekre irányuló védelmi és gazdálkodási tervek készítése, beleértve tanulmányok készítését, a tervek létrehozását, monitoringját és naprakésszé tételét;

e)

a természetes élőhelyek, valamint a 92/43/EGK irányelvvel és a 2009/147/EK irányelvvel összhangban a NATURA 2000 területek kezelése, helyreállítása és monitoringja, a 92/43/EGK tanácsi irányelv szerint meghatározott, fontossági sorrendet követő intézkedési tervnek megfelelően;

f)

a 2008/56/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdésében említett területvédelmi intézkedések végrehajtása érdekében a védett tengeri területek kezelése, helyreállítása és monitoringja;

g)

a környezettudatosság növelése a halászok körében a tenger biológiai sokféleségének védelme és helyreállítása tekintetében.

h)

a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv által védett emlősök és madarak által okozott károkkal kapcsolatos kártérítési rendszerek;

i)

a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását és előmozdítását célzó egyéb tevékenységekben, például a fenntartható halállományok támogatása céljából a tengeri és part menti élőhelyek helyreállításában való részvétel, beleértve ezek tudományos előkészítését és értékelését;

(2)   Az (1) bekezdés h) pontja szerinti támogatáshoz az említett rendszereket a tagállamok illetékes hatóságának hivatalosan el kell ismernie. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy ne fordulhasson elő túlzott mértékű kártérítés az uniós, a nemzeti és a magán kártérítési rendszerek kombinálása következtében.

(3)   Az e cikk szerinti műveleteket tudományos vagy műszaki közjogi testületek, halászok, tanácsadó testületek vagy a tagállam által elismert halászszervezetek, illetve a halászszervezetekkel vagy a helyi halászati akciócsoportokkal partnerségben együttműködő nem kormányzati szervezetek hajthatják végre.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 126. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdése alapján támogatható költségek meghatározása érdekében.

41. cikk

Energiahatékonyság javítása és az éghajlatváltozás mérséklése

(1)   Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a halászhajók energiahatékonyságának javítása érdekében az ETHA támogathat:

a)

a halászhajók szennyezőanyag-, illetve üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését és energiahatékonyságának növelését célzó felszerelésekbe való vagy fedélzeti beruházásokat. A halászeszközökbe való beruházások akkor is támogathatók, ha ez nem jár a halászeszközök szelektivitásának romlásával;

b)

energiahatékonysági auditokat és programokat;

c)

az alternatív meghajtórendszereknek és hajótest-kialakításnak a halászhajók energiahatékonyságához való hozzájárulását vizsgáló tanulmányok.

(2)   A főhajtómű vagy a segédhajtóművek cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez kizárólag az alábbiak esetében nyújtható támogatás:

a)

a legfeljebb 12 méter teljes hosszal rendelkező hajók esetében, feltéve, hogy az új vagy korszerűsített hajtómű kW-ban mért teljesítménye nem haladja meg a meglévő hajtóműét,

b)

az 12 és 18 méter közötti teljes hosszal rendelkező hajók esetében, feltéve, hogy az új vagy korszerűsített hajtómű kW-ban mért teljesítménye legalább 20 %-kal kisebb, mint a meglévő hajtómű teljesítménye;

c)

az 18 és 24 méter közötti teljes hosszal rendelkező hajók esetében, feltéve, hogy az új vagy korszerűsített hajtómű kW-ban mért teljesítménye legalább 30 %-kal kisebb mint a meglévő hajtómű teljesítménye.

(3)   A főhajtómű vagy a segédhajtóművek cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez kizárólag olyan flottaszegmensek hajói esetében nyújtható az (2) bekezdés a) pontja szerinti támogatás, amelyek a 1380/2013/EU rendelet 22. cikke (2) bekezdésében említett, halászati kapacitásra vonatkozó jelentés szerint egyensúlyban vannak az e szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel.

(4)   Az e cikk (2) bekezdése szerinti támogatást kizárólag azon főhajtóműveknek vagy kisegítő hajtóműveknek a cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez lehet nyújtani, amelyeket az 1224/2009/EK rendelet 40. cikkének (2) bekezdésével összhangban hivatalosan hitelesítettek. A támogatást kizárólag azt követően lehet kifizetni, hogy a kW-ban kifejezett kapacitást állandó jelleggel törölték az uniós halászflotta-nyilvántartásból.

(5)   Azon hajók vonatkozásában, amelyek motorteljesítményét nem hitelesítették, az e cikk (1) bekezdése szerinti támogatást kizárólag azon főhajtóművek vagy kisegítő hajtóművek cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez lehet nyújtani, amelyek vonatkozásában ellenőrizték a motorteljesítmény megfelelőségét az 1224/2009/EK rendelet 41. cikkével összhangban, és amelyet fizikailag átvizsgáltak annak biztosítása érdekében, hogy a motorteljesítmény ne haladja meg a halászati engedélyben meghatározott motorteljesítmény mértékét.

(6)   A (2) bekezdés b) és c) pontjában említett motorteljesítmény-csökkentést a (3) bekezdés b) és c)az azon pontokjában említett egyes hajókategóriák tekintetében több hajóra vonatkoztatva is el lehet végezni.

(7)   A 25. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az ETHA-ból, az e cikk (2) bekezdése szerint nyújtott támogatás nem haladhatja meg a következő két küszöbérték közül a magasabbat:

a)

1 500 000 EUR vagy

b)

az érintett tagállam által a 6. cikk (1), (2). és (5) bekezdésében uniós prioritásra előirányzott uniós pénzügyi támogatás 3 %-a.

(8)   A kisüzemi part menti halászati szektorban működő gazdasági szereplők kérelmeinek a (2) bekezdés szerinti, a fő- vagy kisegítő hajtóművek cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott összes támogatás 60 %-áig elsőbbséget kell biztosítani a teljes programozási időszakon keresztül.

(9)   Az (1) és a (2) bekezdés szerinti támogatás kizárólag halászhajók tulajdonosainak nyújtható, és a programozási időszak során ugyanazon halászhajó számára ugyanolyan típusú beruházásra legfeljebb egyszer nyújtható.

(10)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 126. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdése a) pontja alapján támogatható költségek meghatározása érdekében.

42. cikk

Többletérték, termékminőség és a nem szándékos fogások felhasználása

(1)   A kifogott halak többletértékének növelése vagy minőségének javítása érdekében az ETHA támogathat:

a)

olyan beruházásokat, amelyek a halászati termékek értékét növelik, különösen annak lehetővé tételével, hogy a halászok maguk végezhessék el saját fogásaik feldolgozását, piaci forgalmazását és közvetlen értékesítését;

b)

a halászati termékek minőségét javító, innovatív fedélzeti beruházásokat.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett támogatásban kizárólag azok az uniós halászhajó-tulajdonosok részesülnek, akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 60 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren, és a nem szándékos fogások minimalizálása céljából szelektív halászeszközöket alkalmaznak.

43. cikk

Halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok és menedékek

(1)   A kirakodott termékek minőségének, ellenőrzésének és nyomonkövethetőségnek javítása, az energiahatékonyság növelése, a környezetvédelemhez való hozzájárulás, valamint a biztonsági feltételek és a munkakörülmények javítása érdekében az ETHA támogathatja a halászkikötők és árverési csarnokok infrastruktúrájának javítását vagy a kirakodóhelyek és menedékek fejlesztését célzó beruházásokat, többek között a hulladék és a tengeri hulladék gyűjtését célzó eszközökbe történő beruházásokat.

(2)   Annak érdekében, hogy megkönnyítse a 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti, minden fogás kirakodására vonatkozó kötelezettség teljesítését, és a 1379/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének b) pontját, valamint a fogások nem teljes körűen felhasznált részeinek megfelelőbb hasznosítása céljából, az ETHA támogathatja halászkikötőkkel, árverési csarnokokkal, kirakodóhelyekkel és menedékekkel kapcsolatos beruházásokat

(3)   A halászok biztonságának javítása érdekében az ETHA támogathatja a menedékek építésére és korszerűsítésére irányuló beruházásokat.

(4)   A támogatás nem terjed ki új kikötők, új kirakodóhelyek vagy új árverési csarnokok építésére.

44. cikk

Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág

(1)   A belvízi halászat környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, az energiahatékonyság növelése, a kirakodott hal értékének növelése és minőségének javítása, az egészségügyi, a biztonsági és a munkakörülmények javítása, valamint a humántőke és a képzések fejlesztése érdekében az ETHA támogathatja az alábbi beruházásokat:

a)

a humántőkének, a munkahelyteremtésnek és a társadalmi párbeszédnek a 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett előmozdítása céljából végzett beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint;

b)

a 32. cikkben említett fedélzeti, illetve egyéni felszerelésekre irányuló beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek mellett;

c)

a 38. és a 39. cikkben említett felszerelésekre és művelettípusokra irányuló beruházások, az ezekben a cikkekben meghatározott feltételek mellett;

d)

az energiahatékonyság és az éghajlatváltozás hatásai csökkentésének fokozása a 41. cikkben foglaltak szerint és az abban a cikkben megállapított feltételek mellett;

e)

a 42. cikkben említettek szerint a kifogott halak értékének növelésére és minőségének javítására szolgáló beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint;

f)

a 43. cikkben említett halászkikötőkben, menedékeken és kirakodóhelyeken végzett beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint.

(2)   Az ETHA támogatást nyújthat a fiatal halászok 31. cikkben foglaltak szerinti vállalkozásindításához kapcsoló beruházásokhoz, az abban a cikkben foglalt feltételek mellett, az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett követelmény kivételével.

(3)   Az ETHA támogathatja a 26. cikk szerinti innováció fejlesztését és elősegítését, a 27. cikk szerinti tanácsadási szolgáltatásokat, és a halászok és tudományos szakértők közötti, a 28. cikk szerinti partnerséget.

(4)   A diverzifikáció belvízi halászok számára való elősegítése érdekében az ETHA – a 30. cikk szerinti feltételek mellett – támogathatja a belvízi halászati tevékenységeknek a kiegészítő tevékenységek felé történő diverzifikálását.

(5)   Az (1) bekezdés alkalmazásában:

a)

a 32., a 38., a 39., a 41. és a 42. cikkben szereplő, halászhajókra vonatkozó hivatkozások a kizárólag belvizeken működő hajókra vonatkozó hivatkozásokként értendők;

b)

a 38. cikkben szereplő, a tengeri környezetre vonatkozó hivatkozások a belvízi hajó működésének helye szerinti környezetre vonatkozó hivatkozásokként értendők.

(6)   A vízi állat- és növényvilág védelme és fejlesztése érdekében az ETHA támogathatja:

a)

az e rendelet 40. cikke (1) bekezdése e) pontjának sérelme nélkül a halászati tevékenységek által érintett NATURA 2000 területek kezelését, helyreállítását és monitoringját, valamint a 60/2000/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (29) megfelelően a belvizek rehabilitációját, ideértve a vándorló fajok ívási helyeit és vándorlási útvonalait is, adott esetben a belvízi halászok részvételével;

b)

olyan statikus vagy mozgó létesítmények építését, korszerűsítését vagy telepítését, amelyek a vízi állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgálják, beleértve ezek tudományos előkészítését, monitoringját és értékelését.

(7)   A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk alapján támogatásban részesülő hajók továbbra is kizárólag belvizeken folytassanak tevékenységet.

II.   FEJEZET

Az akvakultúra fenntartható fejlesztése

45. cikk

Konkrét célkitűzések

Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott uniós prioritás keretébe tartozó konkrét célkitűzések megvalósításához.

46. cikk

Általános feltételek

(1)   Az e fejezet alapján nyújtott támogatás – hacsak e rendelet másképp nem rendelkezik – az akvakultúra-ágazati vállalkozásokra korlátozódik.

(2)   E cikk alkalmazásában az ágazatba újonnan belépő vállalkozóknak üzleti tervet, illetve ha a beruházás összege meghaladja az 50 000 EUR-t, olyan megvalósíthatósági tanulmányt kell benyújtaniuk, amely tartalmazza a műveletek környezeti hatásvizsgálatát is. E fejezet szerint csak abban az esetben adható támogatás, ha egy független marketingjelentés egyértelműen igazolta, hogy a termék kedvező és fenntartható piaci kilátásokkal rendelkezik.

(3)   Amennyiben a műveletek olyan felszerelésekre vagy infrastruktúrákra irányuló beruházásokból állnak, amelyek a környezetvédelemmel, az emberek vagy az állatok egészségével, a higiéniával vagy az állatjóléttel kapcsolatos, az uniós jog szerinti jövőbeli követelményeknek való megfelelést biztosítják, támogatás addig az időpontig nyújtható, amely időpontban az említett követelmények kötelezővé válnak a vállalkozások számára.

(4)   Nem részesülhet támogatásban a genetikailag módosított szervezetek tartása.

(5)   Nem részesülhetnek támogatásban a védett tengeri területeken végrehajtott akvakultúra-műveletek, ha a tagállam illetékes hatósága – környezeti hatásvizsgálat alapján – megállapította, hogy a művelet olyan jelentős környezetkárosító hatással járna, amelynek megfelelő enyhítése nem lehetséges.

47. cikk

Innováció

(1)   Az innovációnak az akvakultúra terén történő ösztönzése érdekében az ETHA támogathatja az alábbiakat célzó műveleteket:

a)

olyan műszaki, tudományos vagy szervezeti ismeretek fejlesztése az akvakultúra-gazdaságokban, amelyek többek között csökkentik a környezetre gyakorolt hatást, mérsékelik a halliszttől és a halolajtól való függőséget, előmozdítják a fenntartható erőforrás-hasznosítást az akvakultúra területén, növelik az állatjólétet vagy új, fenntartható termelési módszereket segítenek elő;

b)

jó piaci potenciállal rendelkező új akvakultúrafajok, új vagy jelentősen tökéletesített termékek, új vagy továbbfejlesztett folyamatok, illetve új vagy tökéletesített irányítási és szervezési rendszerek kialakítása vagy piaci bevezetése;

c)

innovatív termékek vagy folyamatok technikai vagy gazdasági megvalósíthatóságának felmérése.

(2)   Az e cikk szerinti műveleteket az egyes tagállamok által elismert, a műveletek eredményeit hitelesítő köz- vagy magánjogi tudományos vagy műszaki testületeknek kell végrehajtaniuk, vagy azokat ezekkel együttműködésben kell végrehajtani.

(3)   A támogatásban részesülő műveletek eredményeit a tagállamok a 119. cikk szerint megfelelő módon nyilvánosságra hozzák.

48. cikk

Az akvakultúrába való termelő beruházások

(1)   Az ETHA támogathatja:

a)

az akvakultúrába való termelő beruházásokat;

b)

az akvakultúra-termelés és a termelt fajok diverzifikációját;

c)

az akvakultúra- telepek korszerűsítését, beleértve az akvakultúra-ágazatban dolgozók munka- és biztonsági körülményeinek javítását;

d)

az állatok egészségét és jólétét érintő fejlesztéseket és korszerűsítéseket, beleértve olyan eszközök beszerzését is, amelyek a gazdaságoknak a vadon élő ragadozóktól való védelmét szolgálják;

e)

a környezetre gyakorolt negatív hatás csökkentését vagy a környezetre gyakorolt pozitív hatás fokozását, valamint az erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelését célzó beruházásokat;

f)

az akvakultúra-termékek minőségének javítását vagy értékének növelését célzó beruházásokat;;

g)

az akvakultúrában használt, meglévő halastavaknak vagy lagúnáknak az iszap eltávolításával vagy az iszaplerakódás megelőzését célzó beruházásokkal történő helyreállítását;

h)

az akvakultúra-ágazati vállalkozások jövedelmének kiegészítő tevékenységek fejlesztése révén történő diverzifikációját.

i)

az akvakultúra-ágazati vállalkozások által a vízhasználatra és -minőségre gyakorolt hatás számottevő csökkentését eredményező beruházásokat, különösen azáltal, hogy – többek között multitrofikus akvakultúra-rendszerek alkalmazása révén – csökkentik a víz, illetve a felhasznált vegyszerek, antibiotikumok és más gyógyszerek mennyiségét, vagy javítják a kimeneti víz minőségét;

j)

olyan zárt akvakultúra-rendszerek fejlesztésének elősegítését, ahol az akvakultúra-termékeket zárt vízvisszaforgatásos rendszerekben tenyésztik, illetve termelik, ezzel minimálisra csökkentve a vízhasználatot;

k)

az energiahatékonyság növelését és az akvakultúra-ágazati vállalkozások megújuló energiaforrásokra való áttérésének előmozdítását célzó beruházásokat.

(2)   Az (1) bekezdés h) pontja szerinti támogatás kizárólag olyan akvakultúra-ágazati vállalkozásoknak nyújtható, amelyek esetében a kiegészítő tevékenységek kapcsolódnak a vállalkozás fő akvakultúra-tevékenységéhez, ideértve a horgászturizmust, az akvakultúrához kapcsolódó környezetvédelmi szolgáltatásokat vagy az akvakultúrára vonatkozó oktatási tevékenységeket.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti támogatás az akvakultúra-ágazatba tartozó meglévő vállalkozások termelésének növelése vagy korszerűsítése, vagy új vállalkozások létrehozása céljára adható, amennyiben a fejlesztés összhangban áll az akvakultúra fejlesztésére vonatkozóm az 1380/2013/EU rendelet 34. cikkében említett többéves nemzeti stratégiai tervvel.

49. cikk

Gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások akvakultúra-gazdaságok számára

(1)   Az akvakultúra-gazdaságok általános teljesítményének és versenyképességének javítása, valamint a működésük kedvezőtlen környezeti hatásának csökkentése érdekében az ETHA támogathatja:

a)

az akvakultúra-gazdaságokat segítő gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások létrehozását;

b)

műszaki, tudományos, jogi, környezetvédelmi vagy gazdasági természetű halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások igénybe vételét.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett tanácsadási szolgáltatások kiterjednek:

a)

arra, hogy az akvakultúra-gazdaságok milyen gazdálkodásirányítás révén tehetnek eleget az uniós és a nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, valamint a tengeri területrendezésre vonatkozó követelményeknek;

b)

a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (30) és a 92/43/EGK irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálatokra;

c)

arra, hogy az akvakultúra-gazdaságok milyen gazdálkodásirányítás révén tehetnek eleget a víziállatok egészségére és jólétére, illetve a közegészségügyre vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályoknak;

d)

az uniós és a nemzeti jogszabályokon alapuló egészségvédelmi és biztonsági előírásokra;

e)

piaci értékesítési és üzleti stratégiákra.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett tanácsadási szolgáltatást tudományos vagy szakmai testületek, valamint a tagállamok által elismert megfelelő kompetenciákkal rendelkező, jogi vagy gazdasági tanácsadással foglalkozó jogi személyek végzik.

(4)   Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás kizárólag – a tagállamok által a halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások kialakítására kiválasztott – közjogi szerveknek vagy más jogi személyeknek nyújtható. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás kizárólag akvakultúra-ágazati kkv-knak vagy akvakultúra- szervezeteknek nyújtható, ideértve az akvakultúra-ágazati termelői szervezeteket és az akvakultúra-ágazati termelői szervezetek társulásait is.

(5)   Amennyiben a támogatás összege nem haladja meg a 4 000 EUR-t, a kedvezményezett gyorsított eljárással is kiválasztható.

(6)   A kedvezményezettek a (2) bekezdésben említett szolgáltatáskategóriák mindegyike esetében évente legfeljebb egyszer kaphatnak támogatást.

50. cikk

A humán tőke és a hálózatépítés előmozdítása

(1)   A humán tőke és a hálózatépítés előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)

a szakmai képzést, az egész életen át tartó tanulást, a tudományos és technikai ismeretek és innovatív gyakorlatok terjesztését, az akvakultúra területét, valamint az akvakultúra-műveletek környezetre gyakorolt hatásának csökkentését érintő új szakmai készségek elsajátítását;

b)

a munkafeltételek javítását és a munkavégzés biztonságának előmozdítását;

c)

a hálózatépítést, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét az akvakultúra-ágazati vállalkozások vagy szakmai szervezetek és más érdekelt felek, többek között tudományos és műszaki testületek, vagy a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító testületek körében.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás nem nyújtható akvakultúra-ágazati nagyvállalatoknak, kivéve, ha ismereteiket megosztják a kis- és középvállalkozásokkal.

(3)   A 46. cikktől eltérve az ezen cikk szerinti támogatás nyújtható továbbá az állami vagy félig állami szervezeteknek, valamint a tagállamok által elismert más szervezeteknek.

(4)   Az ezen cikk szerinti támogatásban az akvakultúrával önálló vállalkozóként foglalkozó gazdálkodóknak a házastársai vagy – amennyiben és olyan mértékben, ahogyan azt a nemzeti jog elismeri – élettársai is részesülhetnek,, a 2010/41/EU irányelv 2. cikkének b) pontja szerinti feltételekkel összhangban.

51. cikk

Az akvakultúra-telepek potenciáljának növelése

(1)   Az akvakultúra-telepek és -infrastruktúra fejlesztéséhez való hozzájárulás, valamint a működésük kedvezőtlen környezeti hatásának csökkentése érdekében az ETHA támogathatja:

a)

az akvakultúra fejlesztésére leginkább alkalmas területek meghatározását és feltérképezését, adott esetben figyelemmel a területrendezési folyamatokra, valamint azon területek meghatározását és feltérképezését, amelyek esetében meg kell tiltani az akvakultúra-tevékenységeket, hogy e területek megőrizhessék az ökoszisztéma működésében betöltött szerepüket;

b)

az akvakultúra-telepek potenciáljának növeléséhez szükséges támogató létesítmények és infrastruktúrák javítását és fejlesztését, valamint az akvakultúra környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásának csökkentését, ideértve a területek tagosításával, az energiaellátással vagy a vízgazdálkodással kapcsolatos beruházásokat is;

c)

az akvakultúra súlyos károsodásának megelőzése céljából az illetékes hatóságok által – a 2009/147/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése alapján vagy a 92/43/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján – meghozott és végrehajtott intézkedéseket;

d)

az illetékes hatóságok által a 2006/88/EK tanácsi irányelv (31) 10. cikkében előírtak szerinti elhullás vagy megbetegedések megnövekedett gyakoriságának észlelését követően hozott és végrehajtott intézkedéseket. Ilyen intézkedés lehet a mészhéjú állatokra vonatkozó olyan cselekvési tervek elfogadása, amelyek célja a mészhéjú állatok természetes telepeinek és a vízgyűjtő területeknek a védelme, helyreállítása és kezelése, ideértve a mészhéjú állatok tenyésztőinek a fenntartáshoz nyújtott támogatást is.

(2)   Az e cikk szerinti támogatás kedvezményezettjei csak közjogi szervek, vagy a tagállamok által az (1) bekezdésben említett feladatokkal megbízott magánjogi szervek lehetnek.

52. cikk

A fenntartható akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók ösztönzése

(1)   A vállalkozói készségnek az akvakultúra-ágazatban történő előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja fenntartható akvakultúrával foglalkozó vállalkozások akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók általi létrehozását.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti támogatásban az ágazatba belépő, akvakultúrával foglalkozó gazdálkodók részesülnek, amennyiben:

a)

megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciával rendelkeznek;

b)

első alkalommal hoznak létre akvakultúra-ágazati mikro- vagy kisvállalkozást ilyen vállalkozás vezetőiként;

c)

akvakultúra-tevékenységeik fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be.

(3)   A megfelelő szakmai készségek elsajátítása érdekében az ágazatba belépő, akvakultúrával foglalkozó gazdálkodók az 50. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti támogatásban részesülhetnek.

53. cikk

A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttérés

(1)   Az ökológiai, illetve az energiahatékony akvakultúra fejlesztésének előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)

az akvakultúrában alkalmazott hagyományos termelési módszerekről az ökológiai akvakultúrára való áttérést a834/2007/EK tanácsi rendelet (32) értelmében, valamint a 710/2009/EK bizottsági rendeletnek (33) megfelelően;

b)

a 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (34) létrehozott uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekben (EMAS) való részvételt.

(2)   Támogatásban kizárólag azok a kedvezményezettek részesülhetnek, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy legalább három évig részt vesznek az EMAS-rendszerben, vagy legalább öt évig eleget tesznek az ökológiai termelés követelményeinek.

(3)   A támogatás formája a vállalkozás ökológiai termelésre való áttérésének időszakában vagy az EMAS-rendszerben való részvétel előkészítése során legfeljebb három évig nyújtott ellentételezés. A tagállamok az ellentételezést a következők alapján számítják ki:

a)

az (1) bekezdés a) pontja alapján támogatható műveletek esetében a hagyományosról az ökológiai termelésre való áttérés időszakában felmerült bevételkiesés vagy többletköltségek, vagy

b)

az (1) bekezdés b) pontja alapján támogatható műveletek esetében az EMAS alkalmazásából és az abban való részvétel előkészítéséből adódó többletköltségek.

54. cikk

Környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra

(1)   A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)

a NATURA 2000 területeknek a 92/43/EGK irányelvvel és a 2009/147/EK irányelvvel összhangban történő kijelöléséből eredő konkrét környezetvédelmi elvárásokkal összeegyeztethető és egyedi gazdálkodásirányítási követelmények hatálya alá tartozó akvakultúra-módszereket;

b)

a víziállatok ex situ védelmében és szaporításában való részvételhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, a hatóságok által vagy a felügyeletük alatt kidolgozott, állományvédelemre és a biológiai sokféleség helyreállítására irányuló programok keretében;

c)

akvakultúra-műveleteket, többek között a környezet és a biológiai sokféleség megőrzését és javítását, valamint a tájképnek és az akvakultúra-övezetek hagyományos tulajdonságainak megóvását.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás formája az érintett területeken érvényes gazdálkodásirányítási követelményekből fakadó, a 92/43/EGK irányelv vagy a 2009/147/EK irányelv végrehajtásával kapcsolatban felmerült többletköltségekért és/vagy kiesett jövedelemért biztosított éves ellentételezés.

(3)   Az (1) bekezdés c) pontja alapján kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha a kedvezményezettek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az uniós és nemzeti jog puszta alkalmazásán túlmutató vízi környezetvédelmi követelményeket legalább öt évig betartják. A művelet kedvező környezetvédelmi hatásait a tagállam által kijelölt illetékes szervek által végzett előzetes értékeléssel kell igazolni, kivéve, ha a szóban forgó művelet kedvező környezetvédelmi hatásait már elismerték.

(4)   Az (1) bekezdés c) pontja alapján nyújtott támogatás formája a felmerülő többletköltségekért és/vagy a kiesett jövedelemért nyújtott éves ellentételezés.

(5)   Az e cikk szerinti támogatásban részesülő műveletek eredményeit a tagállamok a 119. cikk szerint megfelelő módon nyilvánosságra hozzák.

55. cikk

Közegészségügyi intézkedések

(1)   Az ETHA támogathatja a puhatestű-tenyésztők ellentételezését a tenyésztett puhatestűek lehalászásának – kizárólag közegészségügyi okok miatti – ideiglenes felfüggesztéséért.

(2)   Támogatás kizárólag akkor nyújtható, ha a lehalászásnak a puhatestűek szennyeződése miatti felfüggesztése toxintermelő planktonok elszaporodása vagy biotoxinokat tartalmazó planktonok jelenléte következtében történt, és feltéve, hogy:

a)

a szennyeződés több mint négy egymást követő hónapon át tart, vagy

b)

a lehalászás felfüggesztése miatti veszteség – az érintett vállalkozásnak a lehalászás felfüggesztését megelőző három naptári évi átlagos forgalma alapján számítva – meghaladja a vállalkozás éves forgalmának 25 %-át.

Az első albekezdés b) pontja céljára a tagállamok különös szabályokat határozhatnak meg a három évnél rövidebb tevékenységi időszakkal rendelkező vállalkozások esetében elvégzendő számításokra vonatkozóan.

(3)   A teljes programozási időszak során legfeljebb 12 hónapra nyújtható ellentételezés. Kellően indokolt esetben ez az időszak további legfeljebb 12 hónappal, összesen legfeljebb 24 hónapra meghosszabbítható.

56. cikk

Állat-egészségügyi és állatjóléti intézkedések

(1)   Az állategészségügynek és az állatjólétnek az akvakultúra-ágazati vállalkozásokban – többek között a megelőzés és biológiai biztonság tekintetében – történő előmozdítása érdekében az ETHA támogathatja:

a)

az akvakultúrában előforduló betegségekkel szembeni védekezéssel és az azok felszámolásával kapcsolatos költségeket, ideértve a mentesítési tervben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges műveleti költségeket is, a 2009/470/EK tanácsi határozattal (35) összhangban;

b)

általános és fajspecifikus bevált gyakorlatok vagy az akvakultúra területét érintő biológiai biztonságra, illetve állat-egészségügyi és állatjóléti követelményekre vonatkozó magatartási kódexek kidolgozását;

c)

az akvakultúra állatgyógyászati készítményektől való függésének csökkentését célzó kezdeményezéseket;

d)

az állatgyógyászati készítmények megfelelő alkalmazásának előmozdítása céljából végzett állatgyógyászati vagy gyógyszerészeti tanulmányokat, valamint az akvakultúrában előforduló állatbetegségekkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok terjesztését és cseréjét;

e)

a tagállamok által elismert állat-egészségvédelmi csoportok létrehozását és működtetését az akvakultúra-ágazatban;

f)

a puhatestű-tenyésztők ellentételezését abban az esetben, amikor tevékenységüket rendkívüli, tömeges állománypusztulás miatt ideiglenesen fel kell függeszteniük, ha a mortalitás meghaladja a 20 %-ot, illetve ha a tevékenység felfüggesztése miatti veszteség – az érintett vállalkozásnak a tevékenység felfüggesztését megelőző három évi átlagos forgalma alapján számítva – meghaladja a vállalkozás éves forgalmának 35 %-át.

(2)   Az (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatás nem terjed ki az állatgyógyászati készítmények vásárlására.

(3)   Az (1) bekezdés d) pontja alapján finanszírozott tanulmányok eredményeiről megfelelő jelentéseket kell készíteni, illetve azokat a tagállamoknak a 119. cikk szerint megfelelő módon nyilvánosságra kell hozniuk.

(4)   Támogatás közjogi szervek részére is nyújtható.

57. cikk

Akvakultúra-állományok biztosítása

(1)   Az akvakultúra-ágazati termelők jövedelmének védelme érdekében az ETHA támogathatja az akvakultúrában nevelt állományok biztosítását, amely biztosítás legalább a következők egyike miatti gazdasági veszteségeket fedezi:

a)

természeti katasztrófák;

b)

kedvezőtlen időjárási jelenségek;

c)

a vízminőségben és -mennyiségben beállt olyan hirtelen változás, amelyért a gazdasági szereplőt nem terheli felelősség;

d)

az akvakultúrában előforduló olyan betegségek, illetve a termelő létesítmények olyan hibája vagy megrongálódása, amelyért a gazdasági szereplőt nem terheli felelősség.

(2)   Az (1) bekezdésben említett körülményeknek az akvakultúrát érintő előfordulását az érintett tagállamnak ilyenként hivatalosan el kell ismernie.

(3)   A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján a (2) bekezdésben említett hivatalos elismerést megadottnak kell tekinteni.

(4)   Támogatás kizárólag azon akvakultúraállomány-biztosítási szerződések esetében nyújtható, amelyek az akvakultúrával foglalkozó gazdálkodó átlagos éves forgalmának 30 %-át meghaladó - az érintett akvakultúrával foglalkozó gazdálkodónak a gazdasági veszteségét megelőző három évi átlagos forgalma alapján számított - (1) bekezdés szerinti gazdasági veszteségre nyújtanak fedezetet.

III.   FEJEZET

A halászati és akvakultúra-területek fenntartható fejlesztése

1.   szakasz

Hatály és célkitűzések

58. cikk

Hatály

Az ETHA a 1303/2013/EU rendelet 32. cikkében meghatározott, közösségvezérelt helyi fejlesztésre irányuló megközelítés alapján támogatást nyújt a halászati és akvakultúra-területek fenntartható fejlesztésének támogatására.

59. cikk

Konkrét célkitűzések

Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia a 6. cikk (4) bekezdésében meghatározott uniós prioritás konkrét célkitűzéseinek megvalósításához.

2.   szakasz

Közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák és helyi halászati akciócsoportok

60. cikk

A közösség szinten irányított helyi fejlesztési stratégiák

(1)   Az 59. cikkben említett célkitűzések megvalósításához való hozzájárulás érdekében a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák:

a)

biztosítják a halászati és az akvakultúra-ágazatnak a part menti és belvízi halászati területek és akvakultúra-területek fenntartható fejlesztésében való lehető legnagyobb mértékű részvételét;

b)

biztosítják, hogy a helyi közösségek teljes mértékben kiaknázzák a tengeri, part menti és belvízi területek fejlesztésében rejlő lehetőségeket és részesüljenek azok előnyeiből, és különösen hozzájárulnak – változatos infrastruktúra kialakítása révén – a kisebb és a hanyatló halászkikötők tengeri potenciáljának maximalizálásához.

(2)   A stratégiának összhangban állnak a releváns területen feltárt lehetőségekkel és igényekkel és a 6. cikkben meghatározott uniós prioritásokkal. A stratégiák a halászatra összpontosító stratégiáktól a halászati területek diverzifikációjára irányuló átfogóbb stratégiákig terjedhetnek. A stratégiáknak túl kell mutatniuk a műveletek puszta összegyűjtésén vagy az ágazati intézkedések egyszerű egymás mellé rendelésén.

61. cikk

Helyi halászati akciócsoportok

(1)   Az ETHA alkalmazásában a 1303/2013/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett helyi akciócsoportokat helyi halászati akciócsoportoknak kell nevezni.

(2)   A helyi halászati akciócsoportok – legalább az e rendelet 60. cikkében felsorolt elemeken alapuló – a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiára tesznek javaslatot, és felelnek e stratégia végrehajtásáért.

(3)   A helyi halászati akciócsoportoknak:

a)

a főbb érdekelt felek – többek között a magánszféra, a közszféra és a civil társadalom – kiegyensúlyozott képviselete révén tükrözniük kell stratégiájuk leghangsúlyosabb elemeit és az adott terület társadalmi-gazdasági szerkezetét;

b)

biztosítaniuk kell a halászati és/vagy az akvakultúra-ágazat érdemi képviseletét.

(4)   Ha a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiát az ETHA-n kívül más alapok is támogatják, a helyi halászati akciócsoportokon belül az ETHA által támogatott projektekre létrehozott döntés-előkészítő szervnek teljesítenie kell a (3) bekezdésben foglalt követelményeket.

(5)   A helyi halászati akciócsoportok elláthatnak az irányító hatóság által rájuk ruházott, a 1303/2013/EU rendelet 34. cikkének (3) bekezdésében előírt minimumfeladatokon túlmutató, kiegészítő feladatokat is.

3.   szakasz

Támogatható műveletek

62. cikk

Az ETHA-ból a közösségvezérelt helyi fejlesztésre nyújtott támogatás

(1)   E szakasz alapján a következő műveletek támogathatók a 1303/2013/EU rendelet 35. cikkének megfelelően:

a)

előkészítő támogatás;

b)

a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása;

c)

együttműködési tevékenységek;

d)

működési költségek és szervezési tevékenységek;

(2)   A helyi akciócsoportok az irányító hatóságtól kérhetik előleg kifizetését, amennyiben erre az operatív program lehetőséget biztosít. Az előlegek összege nem haladhatja meg a működési költségek és szervezési tevékenységek fedezéséhez nyújtott állami támogatás 50 %-át.

63. cikk

A közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása

(1)   A közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák végrehajtására vonatkozó támogatás a következő célkitűzések megvalósítására nyújtható:

a)

a halászati és az akvakultúra-ágazati ellátási lánc bármely szakaszában hozzáadott érték teremtése, munkahelyek létrehozása, a fiatalok bevonzása és az innováció ösztönzése;

b)

a kereskedelmi halászaton belüli vagy kívüli diverzifikáció, egész életen át tartó tanulás és munkahelyteremtés a halászati és akvakultúra-területeken;

c)

a halászati és akvakultúra- területek környezeti értékeinek javítása és kiaknázása, ideértve az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló műveleteket is;

d)

a halászati és akvakultúra-területeken a társadalmi jólét és a kulturális örökség, többek között a halászati, az akvakultúrán belüli és a tengeri kulturális örökség támogatása;

e)

a halászati közösségek helyi fejlesztésben betöltött szerepének, valamint a helyi halászati erőforrások és a tengeri tevékenységek irányításának megerősítése.

(2)   Az (1) bekezdésben említett támogatás azzal a feltétellel terjedhet ki az e cím I, II. és IV. fejezetében foglalt intézkedésekre – a 66. és 67. cikk kivételével –, ha azok helyi szintű irányítása egyértelműen indokolt. Az ezen intézkedésekkel összhangban álló műveletekhez nyújtott támogatás esetén az e cím I., II. és IV. fejezetében megállapított vonatkozó feltételeket és műveletenkénti hozzájárulási arányt kell alkalmazni.

64. cikk

Együttműködési tevékenységek

(1)   A 1303/2013/EU rendelet 35. cikkének (1) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás a következőkre nyújtható:

a)

területek közötti vagy transznacionális együttműködési projektek;

b)

előkészítő technikai támogatás területek közötti és transznacionális együttműködési projektek számára azzal a feltétellel, hogy a helyi akciócsoportok igazolni tudják, hogy projekt végrehajtását készítik elő.

E cikk alkalmazásában a „területek közötti együttműködés” kifejezés egy tagállamon belüli együttműködést, a „transznacionális együttműködés” kifejezés pedig több tagállam területei közötti vagy egy tagállam legalább egy területe és harmadik országok egy vagy több területe közötti együttműködést jelent.

(2)   Az ETHA keretében a helyi halászati akciócsoport partnerei – más helyi halászati akciócsoportok mellett – e cikk alkalmazásában olyan, a köz- és a magánszféra között létrejött helyi társulások lehetnek, amelyek az Unió területén vagy azon kívül egy közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiát hajtanak végre.

(3)   Azokban az esetekben, amikor az együttműködési projekteket nem a helyi halászati akciócsoportok választják ki, a tagállamok megfelelő rendszert hoznak létre az együttműködési projektek előmozdítása érdekében. A tagállamok az operatív programjaik elfogadását követő két éven belül közzéteszik a transznacionális együttműködési projektek kiválasztásával kapcsolatos nemzeti vagy regionális közigazgatási eljárásokat és a támogatható költségek jegyzékét.

(4)   Az együttműködési projektekkel kapcsolatos közigazgatási döntéseket legkésőbb négy hónappal a projekt benyújtásának időpontját követően meg kell hozni.

(5)   A tagállamok a 110. cikknek megfelelően tájékoztatják a Bizottságot a jóváhagyott transznacionális együttműködési projektekről.

IV.   FEJEZET

A piaci értékesítéssel és a feldolgozással kapcsolatos intézkedések

65. cikk

Konkrét célkitűzések

Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia a 6. cikk (5) bekezdésében meghatározott uniós prioritás konkrét célkitűzéseinek megvalósításához.

66. cikk

Termelési és piaci értékesítési tervek

(1)   Az ETHA támogatja a 1379/2013/EU rendelet 28. cikkében említett termelési és értékesítési tervek előkészítését és végrehajtását.

(2)   A termelési és piaci értékesítési tervekhez kapcsolódó kiadások kizárólag azt követően jogosultak az ETHA-ból nyújtott támogatásra, hogy az egyes tagállamok illetékes hatóságai jóváhagyták a 1379/2013/EU rendelet 28. cikkének (5) bekezdésében említett éves jelentést.

(3)   Az e cikk szerint évente, termelői szervezetenként nyújtott támogatás nem haladhatja meg az adott termelői szervezet által az előző három naptári év során forgalomba hozott termékek éves átlagértékének 3 %-át. Az újonnan elismert termelői szervezetek esetében ez a támogatás nem haladhatja meg a szervezet tagjai által az előző három naptári év során forgalomba hozott termékek éves átlagértékének 3 %-át.

(4)   Az érintett tagállam a pénzügyi támogatás 50 %-ának megfelelő összegű előleget nyújthat a termelési és piaci értékesítési tervnek a 1379/2013/EU rendelet 28. cikkének (3) bekezdésével összhangban lévő jóváhagyását követően.

(5)   Az (1) bekezdésben említett támogatásban kizárólag termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai részesülhetnek.

67. cikk

Tárolási támogatás

(1)   Az ETHA az alábbiak szerint támogathatja a 1379/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt halászati termékeket tároló, elismert termelői szervezeteknek és termelői szervezetek társulásainak nyújtandó ellentételezést, amennyiben a termékeket az említett rendelet 30. és 31. cikkével összhangban a következő feltételek mellett tárolják:

a)

a tárolási támogatás összege nem haladhatja meg a szóban forgó termékek stabilizálásához és tárolásához szükséges intézkedések technikai és pénzügyi költségeinek összegét;

b)

a tárolási támogatásra jogosult mennyiségek nem haladják meg az érintett termékek termelői szervezet által évente értékesítésre kínált mennyiségének 15 %-át;

c)

az évente nyújtott pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a termelői szervezet tagjai által a 2009 és 2011 közötti időszakban forgalomba hozott termékek éves átlagértékének 2 %-át.

Az első albekezdés c) pontja alkalmazásában, amennyiben a termelői szervezet tagjai a 2009 és 2011 közötti időszakban nem hoztak forgalomba terméket, a tagok által az első három termelési évben forgalomba hozott termékek átlagos éves értékét kell figyelembe venni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett támogatást 2018. december 31-ig meg kell szüntetni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett támogatás kizárólag a termékek emberi fogyasztás céljára történő forgalomba bocsátását követően nyújtható.

(4)   A tagállamok a következők szerint határozzák meg a területükön alkalmazandó technikai és pénzügyi költségek összegét:

a)

a technikai költségeket minden évben az adott termékek stabilizálásához és a tárolásához szükséges intézkedésekhez kapcsolódó közvetlen költségek alapján kell kiszámítani;

b)

a pénzügyi költségeket minden évben az egyes tagállamokban évente megállapított kamatlábat alkalmazva kell kiszámítani;

E technikai és a pénzügyi költségeket nyilvánosságra kell hozni.

(5)   A tagállamok ellenőrzéseket végeznek annak biztosítására, hogy a tárolási támogatásban részesülő termékek eleget tegyenek az e cikkben megállapított feltételeknek. Az ilyen ellenőrzések céljából a tárolási támogatás kedvezményezettjei minden egyes – raktárban elhelyezett, majd emberi fogyasztás céljára később újra piaci forgalomba hozott – termékkategória esetében készletnyilvántartást vezetnek.

68. cikk

Piaci értékesítési intézkedések

(1)   Az ETHA támogathatja a halászati termékekre és akvakultúra-termékekre irányuló azon piaci értékesítési intézkedéseket, amelyek céljai a következők:

a)

a 1379/2013/EU rendelet II. fejezetének II. szakaszával összhangban elismert termelői szervezeteknek, termelői szervezetek társulásainak vagy ágazatközi szervezeteknek a létrehozása;

b)

új piacok felkutatása és a forgalomba hozatali feltételek javítása többek között az alábbi halászati és akvakultúra termékek esetében:

i.

piaci potenciállal rendelkező fajok;

ii.

a 1380/2013/EU rendelet 15. cikkével és a 1379/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a technikai intézkedések szerint kirakodott nem szándékos fogások a kereskedelmi állományok tekintetében;

iii.

az ökológiai termelésről szóló 834/2007/EK rendelet szerint vett értelemben alacsony környezeti hatást kiváltó módszerekkel előállított halászati és akvakultúra-termékek vagy ökológiai akvakultúra-termékek;

c)

a minőség javítása és a hozzáadott érték emelése a következők megkönnyítése révén:

i.

egy adott terméknek a 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (36) összhangban lévő bejegyzése iránti kérelem benyújtása, valamint az érintett gazdasági szereplők alkalmazkodása az említett rendeletnek és az abban foglalt tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében.

ii.

a fenntartható halászati és akvakultúra-termékek – beleértve a kisüzemi part menti halászatból származó termékek – és a környezetbarát feldolgozási módszerek tanúsítása és promóciója;

iii.

halászati termékek közvetlen értékesítése a kisüzemi part menti vagy a partról történő– halászatot folytató halászok által;

iv.

a termékek kiszerelése és csomagolása;

d)

a termelés és a piacok átláthatóságához való hozzájárulás, valamint piackutatások lebonyolítása és az Unió importfüggőségéről szóló tanulmányok készítése;

e)

a halászati és akvakultúra-termékek nyomonkövethetőségéhez való hozzájárulás, valamint adott esetben a 1379/2013/EU rendeletben említett uniós ökocímke kidolgozása a halászati és akvakultúra-termékek tekintetében;

f)

az uniós joggal összeegyeztethető szerződésminták kidolgozása a kkv-k számára;

g)

olyan regionális, nemzeti vagy transznacionális kommunikációs és promóciós kampányok lebonyolítása, amelyek célja, hogy a nyilvánosság körében ismertebbé tegyék a fenntartható halászati és akvakultúra-termékeket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett műveletek magukban foglalhatják az ellátási lánc termelési, feldolgozási és piaci értékesítési tevékenységeit is.

Az (1) bekezdés g) pontjában említett műveletek nem irányulhatnak kereskedelmi márkákra.

69. cikk

A halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása

(1)   Az ETHA támogathatja a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására irányuló azon beruházásokat, amelyek:

a)

energiamegtakarítással járnak, vagy csökkentik a környezeti hatásokat, ideértve a hulladékkezelést is;

b)

javítják a biztonságot, a higiénés, egészségügyi és a munkakörülményeket;

c)

támogatják az emberi fogyasztásra nem alkalmas, kifogott kereskedelmi halak feldolgozását;

d)

a fő feldolgozási tevékenységek során keletkező melléktermékek feldolgozására vonatkoznak;

e)

az ökológiai akvakultúra-termékeknek a 834/2007/EK rendelet 6. és 7. cikkében előírtak szerinti feldolgozására vonatkoznak;

f)

új vagy továbbfejlesztett termékekhez, új vagy továbbfejlesztett eljárásokhoz, illetve új vagy továbbfejlesztett gazdálkodási és szervezési rendszerekhez vezetnek.

(2)   A kkv-ktől eltérő vállalkozások esetében az (1) bekezdésben említett támogatás kizárólag a 1303/2013/EU rendelet IV. címének II. részében előírt pénzügyi eszközökön keresztül nyújtható.

V.   FEJEZET

A halászati és akvakultúra-termékek tekintetében felmerülő többletköltségek ellentételezése a legkülső régiókban

70. cikk

Ellentételezési rendszer

(1)   Az ETHA támogathatja a EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókból származó egyes halászati és akvakultúra-termékek halászata, tenyésztése, feldolgozása és piaci értékesítése terén a gazdasági szereplőknél felmerülő többletköltségek ellentételezését.

(2)   Az egyes érintett tagállamok az (1) bekezdésben említett régiók vonatkozásában meghatározzák az ellentételezésre jogosult halászati és akvakultúra-termékek jegyzékét és mennyiségét.

(3)   A (2) bekezdésben említett jegyzék és mennyiségek meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik az összes releváns tényezőt, különösen annak szükségességét, hogy az ellentételezés teljes mértékben összeegyeztethető legyen a közös halászati politika szabályaival.

(4)   Nem részesülhetnek ellentételezésben olyan halászati és akvakultúra-termékek, amelyeket:

a)

harmadik országok hajói fogtak, a Venezuela lobogója alatt közlekedő, uniós vizeken tevékenykedő halászhajók kivételével;

b)

olyan uniós halászhajók fogtak, amelyeket nem az (1) bekezdésben említett régiók valamely kikötőjében lajstromoztak;

c)

harmadik országokból hoztak be.

(5)   A (4) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó, ha az érintett legkülső régióban meglévő feldolgozóipari kapacitás meghaladja az érintett régió ellentételezési tervével összhangban biztosított nyersanyag mennyiségét.

(6)   Ellentételezésre az alábbi gazdasági szereplők jogosultak:

a)

olyan természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek termelési eszközök igénybevételével halászati vagy akvakultúra-termékeket állítanak elő forgalomba hozatali céllal;

b)

az (1) bekezdésben említett régiók kikötőiben lajstromozott és a régiókban üzemeltetett hajók tulajdonosai vagy üzemeltetői, illetőleg az ilyen tulajdonosok vagy üzemeltetők társulásai;

c)

a feldolgozó- és a piaci értékesítési ágazat gazdasági szereplői, vagy e gazdasági szereplők társulásai.

71. cikk

Az ellentételezés kiszámítása

Az ellentételezés a 70. cikk (1) bekezdésében említett régiókban tevékenységet folytató, a 70. cikk (6) bekezdésében említett gazdasági szereplőknek fizetendő, és annak kapcsán figyelembe kell venni:

a)

az egyes halászati és akvakultúra-termékek vagy termékkategóriák esetében az érintett régiók sajátos hátrányaiból adódó többletköltségeket; valamint

b)

minden olyan egyéb állami intervenciós intézkedést, amely a többletköltségek mértékét befolyásolja.

72. cikk

Ellentételezési terv

(1)   Az érintett tagállamok minden a 70 cikk (1) bekezdésében említett régió vonatkozásában ellentételezési tervet nyújtanak be a Bizottságnak. A terv tartalmazza a 70. cikkben említett jegyzékeket és a halászati és akvakultúra termékek mennyiségét és megjelöli a gazdasági szereplő 70. cikk szerinti fajtáját, a 71. cikkben említett ellentételezési szinteket, valamint a 97. cikk szerinti irányító hatóságot. A Bizottság végrehajtási jogi aktusban határoz az ellentételezési terv jóváhagyásáról.

(2)   A tagállamok módosíthatják az (1) bekezdésben említett ellentételezési terv tartalmát. A módosításokat a tagállamok benyújtják a Bizottságnak. A Bizottság végrehajtási jogi aktusban határoz a módosítások jóváhagyásáról.

(3)   A Bizottság a 127. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogad el az ellentételezési terv szerkezeti felépítésének meghatározása céljából.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 126. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekben meghatározza az érintett régiók sajátos hátrányaiból adódó többletköltségek kiszámítására vonatkozó kritériumokat.

73. cikk

Állami támogatás az ellentételezési tervek végrehajtására

A tagállamok további finanszírozást adhatnak a 72. cikkben említett ellentételezési terv végrehajtására. Ilyen esetekben az állami támogatást a tagállamok bejelentik a Bizottságnak, melyet az – az említett terv részeként – e rendelettel összhangban jóváhagyhat. A bejelentett állami támogatás az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének első mondata alapján bejelentett támogatásnak is minősül.

VI.   FEJEZET

A megosztott irányítású KHP-t szolgáló kísérő intézkedések

74. cikk

Földrajzi hatály

A 2. cikktől eltérve ez a fejezet az Unió területén kívül végrehajtott műveletekre is alkalmazandó.

75. cikk

Konkrét célkitűzések

Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott uniós prioritás konkrét célkitűzéseinek megvalósításához.

76. cikk

Ellenőrzés és végrehajtás

(1)   Az ETHA támogathatja a 1380/2013/EU rendelet 36. cikkében előírt és az 1224/2009/EK rendeletben tovább pontosított uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósítását.

(2)   Különösen az alábbi művelettípusok támogathatók:

a)

technológia beszerzése, üzembe helyezése és/vagy fejlesztése, ideértve a számítógépes hardvereket és a szoftvereket, a hajófelderítési rendszereket (VDS), a zártláncú televíziós rendszereket (CCTV) és az olyan IT-hálózatokat, amelyek lehetővé teszik egyrészt a halászattal kapcsolatos adatok gyűjtését, nyilvántartását, validálását, elemzését, (az ellenőrzéssel kapcsolatos honlapokon keresztüli) bemutatását, cseréjét, valamint az ezen adatokkal kapcsolatos kockázatkezelést, másrészt pedig a halászattal kapcsolatos adatokra vonatkozó mintavételi módszerek fejlesztését, valamint az ágazatközi adatcsere-rendszerekkel való összeköttetéseket;

b)

a halászatban és a halászati termékek piaci értékesítésében részt vevő piaci szereplők és a megfelelő tagállami és uniós hatóságok közötti adattovábbítást lehetővé tévő elemek, többek között számítógépes hardverek és szoftverek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése, ideértve az elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszerekhez (ERS), a hajómegfigyelési rendszerekhez (VMS) és az ellenőrzési célokra használt automatikus azonosító rendszerekhez (AIS) szükséges berendezéseket is;

c)

a halászati és akvakultúra-termékeknek az 1224/2009/EK rendelet 58. cikkében meghatározott nyomonkövethetőségéhez szükséges elemek, többek között számítógépes hardverek és szoftverek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése;

d)

a tagállamok közötti adatcserét és adatelemzést elősegítő programok végrehajtása;

e)

járőrhajók, repülőgépek és helikopterek korszerűsítése és beszerzése, amennyiben azokat éves szinten a használat teljes idejének legalább 60 %-ában a halászat ellenőrzésére használják;

f)

egyéb ellenőrző eszközök beszerzése, ideérve a motorteljesítmény mérését lehetővé tevő készülékeket és a súlymérő berendezéseket is;

g)

innovatív ellenőrzési és monitoringrendszerek fejlesztése és a halászat ellenőrzésével kapcsolatos kísérleti projektek végrehajtása, ideértve a halak DNS-elemzését vagy az ellenőrzéshez kapcsolódó weboldalak fejlesztését is;

h)

a halászati tevékenységek monitoringját, ellenőrzését és felügyeletét végző személyzet képzési és csereprogramjai, ideértve a tagállamok közöttieket is;

i)

az elvégzett ellenőrzéseknek, valamint az illetékes hatóságoknál a monitoring, ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek ellátása során felmerült költségeknek a költség-haszon elemzése és értékelése;

j)

az olyan kezdeményezések – a szemináriumokat és médiaeszközöket is beleértve –, amelyek célja a halászok, a többi szereplő (például az ellenőrök, államügyészek és bírák) és a közvélemény tájékozottságának javítása a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem szükségességéről és a közös halászati politika szabályainak végrehajtásáról;

k)

olyan műveleti költségek, amelyek az 1224/2009/EK rendelet 95. cikke szerinti egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok, valamint a 768/2005/EK tanácsi rendelet (37) 15. cikke szerinti koordinált ellenőrzés hatálya alá tartozó állományokat érintő szigorított ellenőrzések elvégzése kapcsán merülnek fel;

l)

olyan programok, amelyek az 1224/2009/EK rendelet 102. cikkének (4) bekezdésével összhangban létrehozott cselekvési terv végrehajtásához kapcsolódnak, a felmerülő működési költségekre is kiterjedően.

(3)   A (2) bekezdés h), l) pontjában felsorolt intézkedések kizárólag akkor jogosultak támogatásra, ha hatóság által végzett ellenőrzési tevékenységekhez kapcsolódnak.

(4)   A (2) bekezdés d) és h) pontjában felsorolt intézkedések esetében az érintett tagállamok kijelölik a projektért felelős irányító hatóságot.

77. cikk

Adatgyűjtés

(1)   Az ETHA támogatja a 1380/2013/EU rendelet 25. cikke (1) és (2) bekezdésben előírtak szerint meghatározott és az 199/2008/EK rendeletben tovább pontosított adatgyűjtést, -kezelést és felhasználást.

(2)   Különösen az alábbi művelettípusok támogathatók:

a)

a tudományos elemzés céljából és a közös halászati politika végrehajtása érdekében történő adatgyűjtés, -kezelés és -felhasználás;

b)

nemzeti, transznacionális és a tagállami szint alatti többéves mintavételi programok, feltéve hogy azok a közös halászati politika hatálya alá tartozó állományokra vonatkoznak;

c)

a kereskedelmi halászat és a szabadidős halászat és horgászat tengeri megfigyelése, ideértve a tengeri élőlények, így a tengeri emlősök és madarak járulékos fogásának monitoringját;

d)

tengeren végzett kutatási felmérések;

e)

a tagállamok és a regionális hatóságok képviselőinek a részvétele, azoknak a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek az ülésein, amely szervezetekben az Unió szerződő fél vagy megfigyelő vagy a nemzetközi testületeknek a tudományos szakvéleményeket kibocsátóülésein;

f)

az adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek fejlesztése, valamint kísérleti projektek végrehajtása a már létező adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek fejlesztése céljából.

VII.   FEJEZET

Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére

78. cikk

Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére

(1)   Az ETHA valamely tagállam kezdeményezésére és az operatív program teljes összegének legfeljebb 6 %-áig támogathatja:

a)

a 1303/2013/EU rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében említett technikai segítségnyújtási intézkedéseket;

b)

az információterjesztést, a kapacitásépítést, a bevált gyakorlati módszerek cseréjét, valamint a tagállam területén működő helyi halászati akciócsoportok közötti együttműködés támogatását célzó nemzeti hálózatok létrehozását.

(2)   Kivételes esetben és kellően indokolt körülmények között az (1) bekezdésben említett küszöbérték túlléphető.

VIII.   FEJEZET

A megosztott irányítás keretében finanszírozott, az ITP-ra vonatkozó intézkedések

79. cikk

Konkrét célkitűzések

(1)   Az e fejezet szerinti támogatás hozzájárul a 6. cikk (6) bekezdésében meghatározott uniós prioritás eléréséhez, beleértve az alábbiakat:

a)

az integrált tengerfelügyelet, ezen belül is különösen az EU tengeri területeinek felügyeletére szolgáló közös információ megosztás;

b)

az e rendelet37. cikkét nem érintve, a tengeri környezet, ezen belül is mindenekelőtt annak biológiai sokfélesége és a védett tengeri területek – például a Natura 2000 területek –védelmének és a tengeri és a part menti erőforrások fenntartható felhasználásának az előmozdítása, valamint a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határainak részletesebb meghatározása, különösen a 2008/56/EK irányelv keretében.

(2)   Az operatív programnak az (1) bekezdésben említett intézkedések tekintetében történő módosításai nem eredményezhetik a 13. cikk (7) bekezdése szerinti elkülönített pénzügyi források teljes összegének növekedését.

80. cikk

Támogatható műveletek

(1)   Az ETHA a 79b. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban támogathatja az alábbi tevékenységeket:

a)

tevékenységek, amelyek hozzájárulnak az integrált tengerfelügyelet – és ezen belül is különösen a közös információmegosztási környezet – célkitűzéseinek az eléréséhez;

b)

a tengeri környezet – ezen belül is mindenekelőtt annak biológiai sokfélesége –, valamint a védett tengeri területek, például a Natura 2000 területek védelme a 92/43/EGK és a 2009/14/EK irányelvben megállapított kötelezettségekkel összhangban;

c)

a tengeri környezet állapotával kapcsolatos ismeretek javítása, annak érdekében, hogy - összhangban a szóban forgó irányelvben előirányzott kötelezettségekkel - létre lehessen hozni a 2008/56/EK irányelvben előírt monitoring programokat és intézkedési programokat.

(2)   A nemzeti közigazgatási szervek személyzetének bérköltségei nem minősülnek támogatható működési költségeknek.

VI.   CÍM

A KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN FINANSZÍROZOTT INTÉZKEDÉSEK

I.   FEJEZET

Integrált tengerpolitika

81. cikk

Földrajzi hatály

A 2. cikktől eltérve ez a fejezet az Unió területén kívül végrehajtott műveletekre is alkalmazandó.

82. cikk

Hatály és célkitűzések

Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia az Unió integrált tengerpolitikája kidolgozásának és végrehajtásának javításához. Célja, hogy:

a)

előmozdítsa az integrált irányítás kidolgozását és végrehajtását a tengerpolitikai és a tengerpartokkal kapcsolatos kérdések területén, mindenekelőtt az alábbiak révén:

i.

olyan fellépések támogatása, amelyek arra ösztönzik a tagállamokat és régióikat, hogy dolgozzák ki, vezessék be vagy hajtsák végre az integrált tengerpolitikai irányítást;

ii.

a tengerészeti és tengerhasznosítási kérdésekről a tagállamok illetékes hatóságai és az érdekelt felek körében, illetve velük folytatott párbeszéd és együttműködés előmozdítása, többek között a tengermedencékre vonatkozó olyan integrált stratégiák kidolgozása és végrehajtása révén, amelyek figyelembe veszik mind az egyes tengermedencék és almedencék egyedi adottságait és adott esetben a vonatkozó makro-regionális stratégiákat, mind pedig azt, hogy valamennyi tengermedence vonatkozásában kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség;

iii.

a többek között a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, az ipar és azon belül is a turizmus, a kutatásban érdekeltek, a polgárok, a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek képviselőit tömörítő ágazatközi együttműködési platformok és hálózatok támogatása;

iv.

javítsa a tagállamok közötti együttműködést az információknak és a bevált gyakorlatoknak az illetékes hatóságok közötti megosztása révén;

v.

a bevált gyakorlati módszerek nemzetközi szintű cseréjének és a nemzetközi szintű párbeszédnek az előmozdítása, ideértve a harmadik országokkal folytatott kétoldalú párbeszédet is, figyelembe véve az UNCLOS és az azon alapuló vonatkozó nemzetközi egyezményeket, nem érintve az EU és az érintett harmadik országok között esetleges egyéb megállapodásokat vagy egyezségeket. Az ilyen párbeszéd során adott esetben érdemi megbeszéléseket kell folytatni az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének megerősítéséről és végrehajtásáról;

vi.

a tengerügyek integrált megközelítésének láthatóbbá tétele és az integrált megközelítéssel kapcsolatos tájékozottság növelése a hatóságok, a magánszektor és a nyilvánosság körében;

b)

a meglévő eszközöket és kezdeményezéseket szem előtt tartva és azokra építve hozzájáruljon a különböző tengeri ágazatok és/vagy ágazati politikák számára kölcsönösen kedvező ágazatközi kezdeményezések – például az alábbiak – kidolgozásához:

i.

a tengeri területek még biztonságosabb, védettebb és fenntarthatóbb használatát célzó integrált tengerfelügyelet, amely mindenekelőtt arra irányul, hogy az ágazatközi és határokon átnyúló információcsere és együttműködés révén – kellő figyelemmel a meglévő és jövőbeli együttműködési mechanizmusokra és rendszerekre – fokozza az eredményességet és hatékonyságot;

ii.

a tengeri területrendezés és a part menti övezetek integrált kezelésére irányuló folyamatok;

iii.

egy olyan átfogó és nyilvánosan elérhető, jó minőségű tengeri adat- és tudásbázis fokozatos kialakítása, amely elősegíti ezen adatok és a tudás különböző felhasználói csoportok közötti megosztását, újrafelhasználását és terjesztését, biztosítva ezzel a párhuzamos erőfeszítések elkerülését; az említett célból a lehető leghatékonyabban ki kell használni a már meglévő uniós és tagállami programokat;

c)

a feltörekvő és ígéretes tengeri ágazatokon belül, valamint az Unió part menti, elszigetelt és legkülső régióiban támogassa a fenntartható gazdasági növekedést, a foglalkoztatást, az innovációt és az új technológiákat, a már kialakult ágazati és nemzeti tevékenységeket kiegészítve;

d)

előmozdítsa a tengeri környezet, különösen annak biológiai sokfélesége és a védett tengeri területek – például a Natura 2000 területek – védelmét és a tengeri és part menti erőforrások fenntartható felhasználását, valamint részletesebben meghatározza a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határait, összhangban a jó környezeti állapot elérésére és fenntartására irányuló, a 2008/56/EK irányelv által előírt célkitűzéssel.

83. cikk

Támogatható műveletek

(1)   Az ETHA a 82. cikkben meghatározott célkitűzésekkel összhangban támogathatja a következő műveleteket:

a)

tanulmányok készítése;

b)

projektek lebonyolítása, beleértve a kísérleti projekteket és az együttműködési projekteket;

c)

a nyilvánosság tájékoztatása és a bevált gyakorlatok megosztása, figyelemfelhívó kampányok és az azokhoz kapcsolódó kommunikációs és ismeretterjesztési tevékenységek, például a népszerűsítő kampányok és rendezvények, weboldalak létrehozása és fenntartása, az érdekelteket tömörítő platformok létrehozása;

d)

konferenciák, szemináriumok, fórumok és műhelyfoglalkozások lebonyolítása;

e)

koordinációs tevékenységek, ideértve az információmegosztó hálózatokat és a tengermedencékre vonatkozó stratégiák kidolgozásának támogatását;

f)

olyan IT-rendszerek és hálózatok fejlesztése, üzemeltetése és karbantartása, amelyek lehetővé teszik az adatok gyűjtését, nyilvántartását, validálását, elemzését és cseréjét, az azokra vonatkozó mintavételi módszerek fejlesztését, valamint az ágazatközi adatcsererendszerekkel való összeköttetéseket;

g)

képzési projektek az ismeretek fejlesztésére, szakmai képesítések, valamint a tengeri ágazatban a szakmai fejlődés előmozdítására irányuló intézkedések;

(2)   A 82. cikk b) pontjában meghatározott, határokon átnyúló és ágazatközi kezdeményezések kidolgozására vonatkozó konkrét célkitűzés megvalósítása érdekében az ETHA támogathatja a következőket:

a)

az integrált tengerfelügyeletet célzó olyan technikai eszközök kialakítása és alkalmazása, amelyek elősegítik egy közös információmegosztási környezet telepítését, üzemeltetését és karbantartását; e rendszer célja, hogy – figyelemmel az ágazati politikák felügyeletre vonatkozó legújabb irányvonalaira, és adott esetben hozzájárulva azok szükségszerű fejlődéséhez – a felhasználói közösségek összekapcsolása révén előmozdítsa a tengerfelügyelettel kapcsolatos információk ágazatközi és határokon átnyúló cseréjét;

b)

a tengeri területrendezésnek és a part menti övezetek integrált kezelésének a fejlesztését célzó, a tagállamok vagy a régiók közötti koordinációs és együttműködési tevékenységek, ideértve az adatmegosztási, monitoring és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos rendszerekkel és gyakorlatokkal összefüggő kiadásokat, a szakértői hálózatok létrehozását és működtetését, valamint olyan program kidolgozását, amelynek célja, hogy kiépítsék a tengeri területrendezés megtervezéséhez szükséges tagállami kapacitásokat;

c)

tengeri megfigyelőrendszerek, valamint egy olyan működőképes európai tengeri megfigyelési és adathálózati rendszer megtervezéséhez, létrehozásához és üzemeltetéséhez szükséges technikai eszközök társfinanszírozására, beszerzésére és fenntartására irányuló kezdeményezések, amely rendszer célja, hogy az érintett tagállami és/vagy nemzetközi intézmények közötti együttműködés révén elősegítse a tengerekkel kapcsolatos adatok és ismeretek gyűjtését, megszerzését, összeállítását, feldolgozását, minőségellenőrzését, újrafelhasználását és terjesztését.

II.   FEJEZET

A közvetlen irányítású KHP-t és integrált tengerpolitikát kísérő intézkedések

84. cikk

Földrajzi hatály

A 2. cikktől eltérve ez a fejezet az Unió területén kívül végrehajtott műveletekre is alkalmazandó.

85. cikk

Konkrét célkitűzések

Az e fejezet szerinti intézkedések megkönnyítik a közös halászati politika és az integrált tengerpolitika végrehajtását, különösen a következők tekintetében:

a)

tudományos szakvélemények gyűjtése, kezelése és terjesztése a közös halászati politika keretében;

b)

meghatározott ellenőrzési és végrehajtási intézkedések a közös halászati politika keretében;

c)

nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulások;

d)

tanácsadó testületek;

e)

a piacra vonatkozó ismeretek;

f)

a KHP-hoz és az ITP-hez kapcsolódó kommunikációs tevékenységek.

86. cikk

Tudományos szakvélemények és ismeretek

(1)   Az ETHA támogathatja tudományos információk nyújtását – különös tekintettel az alkalmazott kutatás azon projektjeire, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a tudományos és társadalmi-gazdasági szakvéleményezéshez és tanácsadáshoz – annak érdekében, hogy a közös halászati politika keretében a halászati gazdálkodásirányítás vonatkozásában megalapozott és célravezető döntéseket lehessen hozni.

(2)   Különösen az alábbi művelettípusok támogathatók:

a)

a közös halászati politika végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez szükséges tanulmányok és kísérleti projektek, beleértve a fenntartható halászati és akvakultúra-gazdálkodási módszerek alternatív típusaival foglalkozó tanulmányokat és projekteket is, többek között a tanácsadó testületekben;

b)

tudományos testületek – többek között állományfelméréssel foglalkozó nemzetközi tanácsadó testületek –, független szakértők és kutatóintézetek általi tudományos szakvéleményezés és tanácsadás;

c)

szakértők részvétele a halászattal kapcsolatos tudományos és műszaki kérdéseket megvitató olyan munkacsoportokban, mint a HTMGB, valamint nemzetközi tanácsadó testületekben és olyan találkozókon, ahol halászati és akvakultúra szakértők közreműködése szükséges;

d)

az 199/2008/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említettek szerinti tengerkutatási felmérések olyan területeken, ahol az uniós hajók a 1380/2013/EU rendelet 31. cikkében hivatkozottak szerinti, fenntartható halászati partnerségi megállapodások alapján folytatnak halászati tevékenységet;

e)

az adatgyűjtéssel, adatkezeléssel és adatfelhasználással, a halászati szakértők találkozóinak szervezésével és lebonyolításával, a halászattal kapcsolatos tudományos és műszaki szakértelemhez kapcsolódó éves munkaprogramok igazgatásával, az adatlehívások és az adatkészletek feldolgozásával, valamint a tudományos szakvéleményezést és -tanácsadást célzó előkészítő munkával kapcsolatos szolgáltatásokkal összefüggésben a Bizottságnál felmerült kiadások;

f)

a tagállamok között az adatgyűjtés területén folytatott együttműködési tevékenységek, ideértve a különböző regionális érdekelt feleket is, valamint ideértve az adatok tárolására, kezelésére és felhasználására szolgáló regionális adatbázisok létrehozását és működtetését is; ezek az adatbázisok elősegítik a regionális együttműködést, eredményesebbé teszik az adatgyűjtési és adatkezelési tevékenységeket, valamint bővítik a halászati gazdálkodást támogató tudományos szakismereteket.

87. cikk

Ellenőrzés és végrehajtás

(1)   Az ETHA támogathatja a 1380/2013/EU rendelet 36. cikkében előírt és a 1224/2009/EK rendeletben tovább pontosított uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósítását.

(2)   Különösen az alábbi művelettípusok támogathatók:

a)

az ugyanazon földrajzi területen található több tagállam általi közös járőrhajó-, repülőgép- és helikopter-beszerzés és/vagy -bérlés, amennyiben a járműveket évente legalább az összes használati idő 60 %-ában a halászat ellenőrzésére használják;

b)

az új ellenőrzési technológiák, valamint az adatcserére vonatkozó eljárások értékelésével és kifejlesztésével összefüggő kiadások;

c)

a közös halászati politika végrehajtásának Bizottság által végzett ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos valamennyi műveleti költség, különös tekintettel a hitelesítési, ellenőrzési és auditálási kiküldetésekre, a bizottsági tisztviselők felszerelésére és képzésére, az ülések megszervezésére vagy az azokon való részvételre, beleértve az információk és a bevált módszerek, tanulmányok, IT szolgáltatások és eszközök tagállamok közötti cseréjét, valamint a 1224/2009/EK rendelet IX. és X. címében meghatározott ellenőrzési eszközök Bizottság általi bérlését vagy vásárlását is.

(3)   Az ellenőrzések szigorítása és szabványosítása érdekében az ETHA támogathatja az olyan transznacionális projekteknek a végrehajtását, amelyek a 1380/2013/EU rendelet 36. cikkében előírt és a 1224/2009/EK rendeletben megállapított államközi ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszerek kidolgozását és tesztelését célozzák.

(4)   Különösen az alábbi művelettípusok támogathatók:

a)

a halászati tevékenységek monitoringját, ellenőrzését és felügyeletét végző személyzet nemzetközi képzési programjai;

b)

olyan kezdeményezések – a szemináriumokat és médiaeszközöket is beleértve –, amelyek célja a jogszabályok és a kapcsolódó ellenőrzések értelmezésének egységesítése az Unióban.

(5)   A (2) bekezdés a) pontjában említett művelettípusok esetében kizárólag az érintett tagállamok egyike jelölhető ki kedvezményezettként.

88. cikk

Nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes pénzügyi hozzájárulások

Az ETHA a nemzetközi kapcsolatok területén az alábbi művelettípusokat támogathatja:

a)

az ENSZ szervezeteinek nyújtott pénzügyi hozzájárulás, továbbá bármely, a tengerjog területén működő nemzetközi szervezetnek nyújtott önkéntes finanszírozás;

b)

új nemzetközi szervezetek előkészítéséhez vagy az Unió érdekében álló új nemzetközi szerződések előkészítéséhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

c)

nemzetközi szervezetek által végzett, az Uniónak különösen érdekében álló munkához vagy programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

d)

bármely olyan tevékenységhez (többek között a szerződő felek munkájához, informális vagy rendkívüli üléseihez) nyújtott pénzügyi hozzájárulások, amely érvényre juttatja az Unió nemzetközi szervezetekben képviselt érdekeit, és megerősíti az e szervezetekben tagsággal rendelkező partnereivel való együttműködését. Ebben az tekintetben, amennyiben a harmadik országok képviselőinek a nemzetközi fórumok és szervezetek keretében megvalósuló tárgyalásokon és üléseken való jelenléte az Unió érdekében áll, részvételük költségeit az ETHA fedezheti.

89. cikk

Tanácsadó testületek

(1)   Az ETHA-nak támogatnia kell a 1380/2013/EU rendelet 43. cikkével összhangban létrehozott tanácsadó testületek működési költségeit.

(2)   A jogi személyiséggel rendelkező tanácsadó testületek általános európai érdeket szolgáló célt képviselő szervként kérelmezhetnek uniós támogatást.

90. cikk

A piacra vonatkozó ismeretek

Az ETHA támogathatja azt, hogy a Bizottság a 1379/2013/EU rendelet 42. cikkének megfelelően a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó piaci ismereteket gyűjtsön össze és terjessze azokat.

91. cikk

A KHP-hoz és az ITP-hez kapcsolódó kommunikációs tevékenységek

Az ETHA támogathatja:

a)

a KHP-hoz és az ITP-hez kapcsolódó tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek költségeit, ideértve:

i.

a különböző célcsoportok sajátos igényeihez igazított – nyomtatott, audiovizuális és elektronikus formátumú – anyagok elkészítésének, fordításának és terjesztésének költségeit;

ii.

a KHP és az ITP témakörében érdekelt felek tájékoztatását vagy véleményük összegyűjtését célzó rendezvények és értekezletek előkészítésének és szervezésének költségeit;

b)

az ETHA támogathatja a Bizottság által az értekezletekre meghívott szakértőknek és az érdekelt felek meghívott képviselőinek az utazási és szállásköltségeit;

c)

valamint támogathatja az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezését is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez.

III.   FEJEZET

Technikai segítségnyújtás

92. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

Az ETHA a Bizottság kezdeményezésére és az ETHAZ 1,1 %-ának megfelelő felső határig támogathatja a következőket:

a)

a 1303/2013/EU rendelet 58. cikkében (meghatározott technikai segítségnyújtási intézkedéseket;

b)

fenntartható halászati tárgyú megállapodások előkészítését, monitoringját és értékelését, valamint az Unió részvételét regionális halászati gazdálkodási szervezetekben; az érintett intézkedések magukban foglalhatják tanulmányok, ülések, szakértői találkozók lebonyolítását, az ideiglenes személyzettel kapcsolatos kiadások fedezését, tájékoztatási tevékenységeket és bármilyen egyéb igazgatási költség vagy a Bizottság általi tudományos vagy műszaki segítségnyújtással kapcsolatos kiadások fedezését.

c)

a helyi halászati akciócsoportok – kapacitásépítést, információterjesztést, a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjét, valamint a helyi halászati akciócsoportok közötti együttműködés támogatását célzó – európai hálózatának létrehozását. A hálózat együttműködik az ERFA és az ESZA és az EMVA által létrehozott, hálózatépítéssel és technikai segítségnyújtással foglalkozó helyi fejlesztési szervekkel az általuk folytatott helyi fejlesztési tevékenységek és transznacionális együttműködés tekintetében.

VII.   CÍM

VÉGREHAJTÁS A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN

I.   FEJEZET

Általános rendelkezések

93. cikk

Hatály

Ezt a címet az V. cím szerinti megosztott irányítás keretében finanszírozott intézkedésekre kell alkalmazni.

II.   FEJEZET

Megvalósítási mechanizmus

1.   szakasz

Az etha-ból nyújtott támogatás

94. cikk

Társfinanszírozási arányok meghatározása

(1)   A 19. cikknek megfelelően az operatív programot jóváhagyó bizottsági végrehajtási jogi aktus megállapítja az ETHA-ból az adott program céljára biztosítható hozzájárulás maximális mértékét.

(2)   Az ETHA-ból nyújtott hozzájárulást a támogatható közkiadások összege alapján kell kiszámítani.

Az operatív program meghatározza a 6. cikkben meghatározott uniós prioritásokra alkalmazandó hozzájárulás mértékét. Az ETHA-ból nyújtott hozzájárulás maximális mértéke a támogatható közkiadások 75 %-a, minimális mértéke a támogatható közkiadások 20 %-a

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve az ETHA-ból nyújtott hozzájárulás mértéke:

a)

a 67. cikkben említett tárolási támogatás esetében a támogatható közkiadások 100 %-a;

b)

a 70. cikkben említett ellentételezési rendszer esetében a támogatható közkiadások 100 %-a;

c)

a 33. cikkben, a 34. cikkben és a 41. cikk (2) bekezdésében említett támogatás esetében a támogatható közkiadások 50 %-a;

d)

a 76. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett támogatás esetében a támogatható közkiadások 70 %-a;

e)

a 76. cikk (2) bekezdésének a)–d) és f)–k) pontjában említett támogatás esetében a támogatható közkiadások 90 %-a;

f)

a 77. cikkben említett támogatás esetében a támogatható kiadások 80 %-a;

(4)   A (2) bekezdéstől eltérve, az ETHA-ból nyújtott hozzájárulásnak az egyedi uniós prioritásokhoz tartozó célokra vonatkozó maximális mértékét 10 százalékponttal meg kell emelni, amennyiben a 6. cikk (4) bekezdésében meghatározott teljes uniós prioritás megvalósítására a közösségvezérelt helyi fejlesztés révén kerül sor.

95. cikk

A közpénzből nyújtott támogatás intenzitása

(1)   A tagállamok közpénzből nyújtott támogatás esetében legfeljebb a művelet összes támogatható kiadása 50 %-ának megfelelő intenzitást alkalmaznak.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok közpénzből nyújtott támogatás esetében a művelet támogatható kiadása 100 %-ának megfelelő intenzitást alkalmazhatnak, ha:

a)

a kedvezményezett közjogi szerv vagy általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozás az EUMSZ 106. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint, ha a támogatást ilyen szolgáltatások működtetéséhez nyújtják;

b)

a művelet a 67. cikkben említett tárolási támogatáshoz kapcsolódik;

c)

a művelet a 70. cikkben említett ellentételezési rendszerhez kapcsolódik;

d)

a művelet a 77. cikkben említett adatgyűjtéshez kapcsolódik;

e)

a művelet a 33. vagy 34. cikk szerinti támogatáshoz vagy az 54., 55., vagy 56. cikk szerinti ellentételezésekhez kapcsolódik;

f)

a művelet a 80. cikkben említett, az ITP-re vonatkozó intézkedésekhez kapcsolódik.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok közpénzből nyújtott támogatás esetében a művelet összes támogatható kiadásának 50–100 %-ának megfelelő intenzitást alkalmazhatnak, ha:

a)

a művelet végrehajtása az V. cím I., II., vagy IV. fejezetének értelmében történik, és megfelel az összes alábbi kritériumnak:

i.

kollektív érdeket képvisel;

ii.

a kedvezményezett kollektív jellegű;

iii.

adott esetben, helyi szinten innovatív tulajdonságokkal rendelkezik.

b)

a művelet végrehajtása az V. cím III. fejezetének értelmében történik és megfelel az e bekezdés i., ii. vagy iii. alpontjában említett kritériumoknak, valamint az eredményei nyilvánosan hozzáférhetők.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve közpénzből nyújtott támogatás esetében az I. melléklet szerinti egyes művelettípusokra vonatkozó kiegészítő intenzitási százalékpontok alkalmazandók.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja, hogy miként kell alkalmazni a közpénzből nyújtott támogatás intenzitásának különböző százalékpontjait abban az esetben, ha az I. mellékletben foglalt feltételek közül több is teljesül. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 127. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

96. cikk

A többletköltségek, illetve az elmaradt bevétel kiszámítása

Amennyiben a támogatás nyújtására többletköltségek vagy elmaradt bevétel alapján kerül sor, a tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és azok elvégzése előzetesen, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítás alapján történjen.

III.   FEJEZET

Irányítási és ellenőrzési rendszerek

97. cikk

Irányító hatóság

(1)   A 1303/2013/EU rendelet 125. cikkében meghatározott általános szabályokon túlmenően az irányító hatóságnak

a)

minden év március 31-éig közölnie kell a Bizottsággal az előző naptári év végéig történő finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó releváns kumulatív adatokat, ideértve mind a kedvezményezett, mind pedig a művelet kulcsfontosságú jellemzőit.

b)

biztosítania kell a programok ismertté tételét oly módon, hogy tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő testületeket és az érintett nem kormányzati szervezeteket – beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is – a program által kínált lehetőségekről és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól;

c)

biztosítania kell a műveleti program ismertté tételét azáltal, hogy az uniós támogatás kedvezményezettjeit és a közvéleményt tájékoztatja az Uniónak a programban játszott szerepéről.

(2)   A Bizottság a 127. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az (1) bekezdés a) pontjában említett adatok megjelenítésére vonatkozó szabályokat.

98. cikk

Pénzügyi adatok továbbítása

(1)   A tagállamok január 31-ig és július 31-igelektronikus úton továbbítják a Bizottságnak az arra vonatkozó előrejelzést, hogy a folyó pénzügyi év és a következő pénzügyi év során az egyes tagállamok várhatóan mekkora összegre vonatkozóan fognak benyújtani kifizetési kérelmeket.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusban határozza meg a pénzügyi adatok Bizottságnak való továbbítása során alkalmazandó modellt. A végrehajtási jogi aktust a 127. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV.   FEJEZET

Tagállami ellenőrzés

99. cikk

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1)   A 1303/2013 rendelet 143. cikkében említett pénzügyi korrekciókon túlmenően a tagállamoknak abban az esetben is pénzügyi korrekciókat kell végezniük, ha a kedvezményezett nem tartja tiszteletben az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésében említett kötelezettségeket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi korrekciók esetében a tagállamoknak meg kell határozniuk a korrekció összegét, amelynek arányosnak kell lennie a kedvezményezett által elkövetett jogsértés vagy bűncselekmény jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődését, valamint azt figyelembe véve, hogy az ETHA-ból származó hozzájárulás mekkora részt képvisel a kedvezményezett gazdasági tevékenységében.

V.   FEJEZET

A Bizottság általi ellenőrzés

1.   szakasz

Megszakítás és felfüggesztés

100. cikk

A fizetési határidő megszakítása

(1)   A 1303/2013/EU rendelet 74. cikke (1) bekezdésének a),) b) és c) pontjában felsorolt, megszakítást lehetővé tevő tényezőkön túlmenően az időközi kifizetési kérelmek fizetési határidejét a 966/2012/EU, Euratom rendelet szerinti megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő megszakíthatja abban az esetben, ha az adott tagállam nem tesz eleget a KHP szerinti kötelezettségeinek, ami befolyásolja az abban az igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadásokat, amelyre az időközi kifizetés iránti kérelem vonatkozik.

(2)   Az időközi kifizetés határidejének az (1) bekezdésben említett megszakítása előtt a Bizottság végrehajtási jogi aktus révén olyan határozatot fogad el, amelyben elismeri, hogy a bizonyítékok arra utalnak, hogy a KHP szerinti kötelezettségek megszegését állapították meg. Az ilyen értelmű végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot a bizonyítékról vagy megbízható információkról, és lehetőséget biztosít a tagállamnak arra, hogy ésszerű határidőn belül megtehesse észrevételeit.

(3)   Az (1) bekezdésnek megfelelően a kifizetési kérelemben szereplő kiadáshoz kapcsolódó időközi kifizetés egy részére vagy egészére vonatkozóan bevezetett megszakításnak arányosnak kell lennie, figyelembe véve a jogsértés jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődését.

101. cikk

Kifizetések felfüggesztése

(1)   A1303/2013/EU rendelet 142. cikkén túlmenően a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján egészben vagy részben felfüggesztheti az operatív program időközi kifizetéseit abban az esetben, ha a tagállamok súlyosan megsértik a KHP szabályait, és az ebből eredő kötelezettségszegés befolyásolhatja az időközi kifizetés iránti kérelemmel érintett, igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadásokat.

(2)   Az időközi kifizetésnek az (1) bekezdésben említettek szerinti felfüggesztését megelőzően a Bizottságnak végrehajtási jogi aktust kell elfogadnia arról, hogy a szóban forgó tagállam nem tett eleget a közös halászati politika alapján rá háruló kötelezettségeknek. Az ilyen értelmű végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot a megállapításokról vagy megbízható információkról, és lehetőséget biztosít a tagállamnak arra, hogy megtehesse észrevételeit.

(3)   Az (1) bekezdésnek megfelelően a kifizetési kérelemben szereplő kiadáshoz kapcsolódó időközi kifizetés egy részére vagy egészére vonatkozóan bevezetett felfüggesztésnek arányosnak kell lennie, figyelembe véve a súlyos jogsértés jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődését.

102. cikk

A Bizottság hatáskörei

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 126. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 100. cikkben és a 101. cikk (1) bekezdésében említett olyan kötelezettségszegések, illetve súlyos kötelezettségszegések meghatározásáról, amelyek a közös halászati politikának a tengeri biológiai erőforrások megőrzéséhez elengedhetetlen vonatkozó rendelkezéseinek be nem tartásából erednek.

2.   szakasz

Információcsere és pénzügyi korrekciók

103. cikk

Információkhoz való hozzáférés

A Bizottság kérésére a tagállamok közlik a Bizottsággal a KHP-vel kapcsolatos uniós jogi aktusok végrehajtása érdekében elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket, amennyiben ezek a jogi aktusok az ETHA-ra nézve pénzügyi hatással járnak.

104. cikk

Titoktartás

(1)   A tagállamok és a Bizottság minden szükséges lépést megtesznek a rendelet végrehajtása során végzett helyszíni ellenőrzések, illetve számlaelszámolás keretében közölt vagy kapott információ titkosságának biztosítása érdekében.

(2)   Az az e cikk (1) bekezdésében említett információk esetében a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (38) 8. cikkében említett elveket kell alkalmazni.

105. cikk

A Bizottság által végzett pénzügyi korrekció

(1)   A 1303/2013/EU rendelet 22. cikkének (7) bekezdésében,, 85. cikkében és 144. cikkének (1) bekezdésében említett eseteken felül a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén, valamely operatív programhoz nyújtott uniós hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetésével pénzügyi korrekciókat hajt végre, amennyiben – a szükséges vizsgálatokat követően – az alábbiakat állapítja meg:

a)

az e rendelet 10. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek kedvezményezett általi megsértését magában foglaló eset érint egy igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadást, és a kötelezettségszegést a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem korrigálta;

b)

a közös halászati politika keretébe tartozó szabályok tagállam általi súlyos be nem tartásának esetei érintenek egy igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadást, és ez a kifizetés az e rendelet 101. cikke szerinti felfüggesztéséhez vezetett, illetve ha az érintett tagállam továbbra sem bizonyítja, hogy megtette a szükséges korrekciós intézkedéseket az alkalmazandó szabályok jövőbeli betartásának és végrehajtásának biztosítása érdekében.

(2)   A Bizottság a korrekció összegéről való döntésnél figyelembe veszi a közös halászati politika keretébe tartozó szabályok tagállam vagy kedvezményezett általi súlyos megsértésének jellegét, súlyosságát, tartamát és ismétlődő jellegét, illetve azt, hogy az ETHA-ból származó támogatás az érintett kedvezményezett gazdasági tevékenységéhez képest mennyire jelentős.

(3)   Abban az esetben, ha nem állapítható meg pontosan a közös halászati politika keretébe tartozó szabályok tagállamok általi megsértésével kapcsolatos kiadás összege, a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciót alkalmaz.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 126. cikknek megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, melyekben megállapítja, hogy milyen kritériumok alapján kell a pénzügyi korrekció alkalmazandó szintjét meghatározni, valamint azt is, hogy milyen kritériumok teljesülése esetén kell átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciókat alkalmazni.

106. cikk

Eljárás

A 1303/2013/EU rendelet 145. cikkét kell értelemszerűen alkalmazni abban az esetben, ha a Bizottság az e rendelet 105. cikkében említett pénzügyi korrekcióra tesz javaslatot.

VI.   FEJEZET

Monitoring, értékelés, tájékoztatás és kommunikáció

1.   szakasz

Közös monitoring- és értékelési rendszer létrehozása és célkitűzései

107. cikk

Monitoring- és értékelési rendszer

(1)   Az ETHA teljesítményének mérése céljából közös monitoring- és értékelési keretet kell kidolgozni az ETHA-ból finanszírozott megosztott irányítású műveletekhez. A hatékony teljesítménymérés biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 126. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett rendszer tartalmának és kialakításának meghatározására vonatkozóan.

(2)   Az ETHA általános hatását a 6. cikkben meghatározott uniós prioritásokkal összefüggésben kell mérlegelni.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az ezen uniós prioritásokhoz kapcsolódó konkrét mutatókat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 127. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)   A tagállamok megadnak minden olyan információt a Bizottságnak, amely az érintett intézkedések monitoringjához és értékeléséhez szükséges. A Bizottság figyelembe veszi az adatigényeket és a lehetséges adatforrások közötti szinergiákat, különösen – adott esetben – statisztikai célú felhasználhatóságukat. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a tagállamok által nyújtandó információkra, valamint az adatigényekre és a lehetséges adatforrások közötti szinergiákra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 127. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács részére négyévente jelentést készít e cikk végrehajtásáról. Az első jelentést 2017. december 31-ig kell benyújtani.

108. cikk

Célkitűzések

A közös monitoring- és értékelési rendszer célja:

a)

a KHP és ITP terén elért haladás és eredmények bemutatása, az általános hatás vizsgálata, valamint az ETHA-ból finanszírozott műveletek eredményességének, hatékonyságának és relevanciájának értékelése;

b)

a KHP és ITP célzottabb támogatásához való hozzájárulás;

c)

a monitoringgal és az értékeléssel kapcsolatos általános tanulási folyamat támogatása;

d)

az ETHA-ból finanszírozott műveletek szilárd, tényalapú, a döntéshozatali folyamatot támogató értékelésének biztosítása.

2.   szakasz

Technikai rendelkezések

109. cikk

Közös mutatók

(1)   A 107. cikkben meghatározott monitoring- és értékelési rendszerben az adatok uniós szintű összesítésének lehetővé tétele érdekében meg kell határozni a műveleti program kiinduló helyzetére, valamint pénzügyi végrehajtására, teljesítményére és eredményeire vonatkozó, valamennyi műveleti programra egyaránt alkalmazandó közös mutatók jegyzékét.

(2)   A közös mutatók kapcsolódnak a 6. cikkben meghatározott uniós prioritásoknak megfelelően az operatív programokban megállapított mérföldkövekhez és célokhoz. Ezeket a közös mutatókat a 1303/2013/EU rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében említett eredményességi felülvizsgálathoz kell felhasználni; a mutatók lehetővé teszik a szakpolitika végrehajtása előrehaladásának, hatékonyságának és eredményességének értékelését az uniós, és programszintű célkitűzések és célok fényében.

110. cikk

Elektronikus információs rendszer

(1)   A monitoringhoz és az értékeléshez szükséges, a program végrehajtásával, a finanszírozásra kiválasztott valamennyi művelettel, valamint a befejezett műveletekkel kapcsolatos alapvető információkat, ideértve a kedvezményezett és a projekt fő jellemzőit is, elektronikus formában kell rögzíteni és tárolni.

(2)   A Bizottság biztosítja a monitoringgal és az értékeléssel kapcsolatos alapvető információk rögzítésére, tárolására és kezelésére, valamint az erről szóló jelentéstételre szolgáló megfelelő és biztonságos elektronikus rendszer létrehozását.

111. cikk

Információszolgáltatás

Az ETHA keretében nyújtott támogatás kedvezményezettjei – köztük a helyi akciócsoportok – kötelesek az irányító hatóság és/vagy a megbízott értékelők vagy más, az irányító hatóság megbízásából eljáró szervek részére eljuttatni minden olyan, különösen a konkrét célkitűzések és prioritások elérésére vonatkozó adatot és információt, amely a program monitoringhoz és értékeléséhez szükséges.

3.   szakasz

Monitoring

112. cikk

Monitoringeljárások

(1)   Az e rendelet 97. cikkében említett irányító hatóság és a 1303/2013/EU rendelet 41. cikkében említett monitoringbizottság feladata monitoringnak alávetni a programvégrehajtás minőségét.

(2)   Az irányító hatóság és a monitoringbizottság pénzügyi, teljesítmény- és eredménymutatók alapján köteles végezni az operatív program monitoringját.

113. cikk

A monitoringbizottság feladatai

A1303/2013/EU rendelet 47. cikkében meghatározott feladatok mellett a monitoringbizottság ellenőrzi az operatív program eredményességét és végrehajtásának hatékonyságát. Ebből a célból a monitoringbizottság:

a)

a program jóváhagyására vonatkozó döntést követő hat hónapon belül – a vele folytatott konzultációt követően – jóváhagyja a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumait; a kiválasztási kritériumokat a programozási szükségleteknek megfelelően felül kell vizsgálni;

b)

megvizsgálja a program értékelési tervével kapcsolatos tevékenységeket és eredményeket;

c)

megvizsgálja a program keretében az egyedi előzetes feltételrendszer teljesítésével kapcsolatban végrehajtott intézkedéseket;

d)

a Bizottságnak történő megküldést megelőzően megvizsgálja és jóváhagyja a végrehajtásról szóló éves jelentéseket;

e)

megvizsgálja a férfiak és nők közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdítását célzó intézkedéseket, beleértve a fogyatékos személyek hozzáférését.

A monitoringbizottsággal nem kell konzultációt folytatni a 21. cikkben említett adatgyűjtési munkatervekről.

114. cikk

Éves végrehajtási jelentés

(1)   A tagállamok 2016. május 31-ig, majd 2023-mal bezárólag minden ezt követő év május 31-ig a megelőző naptári évre vonatkozó éves végrehajtási jelentést terjesztenek a Bizottság elé az operatív program végrehajtásáról. A 2016-ban benyújtandó jelentésnek a 2014. és 2015. naptári évekre kell vonatkoznia.

(2)   A1303/2013/EU rendelet 50. cikk rendelkezésein túlmenően az éves végrehajtási jelentéseknek tartalmazniuk kell a következőket is:

a)

a pénzügyi kötelezettségvállalásokra és kiadásokra vonatkozó információk intézkedések szerinti lebontása;

b)

az értékelési tervvel összefüggésben végrehajtott tevékenységek összefoglalója;

c)

az e rendelet 10. cikke (1) bekezdésében említett súlyos jogsértési esetekre vonatkozó információk, valamint az azokra válaszul tett fellépések, továbbá az e rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek és korrekciós intézkedések be nem tartása;

d)

az e rendelet 41. cikke (10) bekezdésének való megfelelés érdekében tett fellépésekkel kapcsolatos információ;

e)

a kedvezményezettekkel kapcsolatos adatoknak az e rendelet V. mellékletében előírt közzététele érdekében tett fellépésekkel kapcsolatos információk, természetes személyek esetében a nemzeti joggal összhangban, beleértve az esetlegesen alkalmazandó küszöbértékeket is.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el az éves végrehajtási jelentések formátumára és megjelenítésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 127. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4.   szakasz

Értékelés

115. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezik a 1303/2013/EU rendelet 55. cikkében említett előzetes értékelési jelentésekben szerepeltetendő elemekről, és megállapítja az említett rendelet 56. cikkében említett értékelési tervre vonatkozó minimumkövetelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 127. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az értékelések megfeleljenek a 107. cikkel összhangban elfogadott közös értékelési és monitoring rendszernek, megszervezik a szükséges adatok előállítását és gyűjtését, és az értékelők rendelkezésére bocsátják a monitoringrendszer által biztosított különböző információkat.

(3)   Az értékelési jelentéseket a tagállamok az interneten, a Bizottság pedig az Európai Unió honlapján teszi közzé.

116. cikk

Előzetes értékelés

A tagállamok biztosítják, hogy az előzetes értékelést végző fél a program előkészítési folyamatában annak korai szakaszától kezdődően részt vegyen, ideértve a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett elemzés kidolgozását, a program beavatkozási logikájának kialakítását és a program céljainak meghatározását.

117. cikk

Utólagos értékelés

A1303/2013/EU rendelet 57. cikkével összhangban a Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve utólagos értékelési jelentést készít.

118. cikk

Az értékelések összegzése

Az előzetes értékelési jelentések uniós szintű összegzésére a Bizottság felügyelete mellett kerül sor. Az értékelési jelentések összegzését legkésőbb a vonatkozó értékelések benyújtását követő év december 31-ig kell elkészíteni.

5.   szakasz

Tájékoztatás és kommunikáció

119. cikk

Tájékoztatás és nyilvánosság

(1)   A 97. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az irányító hatóság felelős az alábbiakért:

a)

egységes honlap vagy egységes webportál létrehozása, amely tájékoztatást nyújt az egyes tagállamok operatív programjáról és hozzáférést biztosít azokhoz;

b)

a lehetséges kedvezményezettek tájékoztatása az operatív program finanszírozási lehetőségeiről;

c)

az ETHA szerepének és eredményeinek terjesztése az uniós polgárok körében a partnerségi megállapodások, operatív programok és műveletek eredményeiről és hatásáról szóló tájékoztatási és kommunikációs intézkedések révén.

d)

annak biztosítása, hogy a közös halászati politika szabályainak való megfelelés biztosítását célzó intézkedések összefoglalása – ideértve mind a tagállamok vagy a kedvezményezettek szabálysértésének eseteit, mind a különösen a pénzügyi vonatkozású korrekciós intézkedéseket – nyilvánosan hozzáférhető legyen.

(2)   Az ETHA-ból nyújtott támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében a tagállamok CSV vagy XML formátumban jegyzéket vezetnek a műveletekről, melyet az egységes honlapon vagy webportálon keresztül hozzáférhetővé tesznek, és amely tartalmazza az operatív program műveleteinek felsorolását és összefoglalását.

A műveletek jegyzékét legalább hathavonta aktualizálni kell.

A műveletek jegyzékére vonatkozó minimális tájékoztatási követelményeket, beleértve a 26., a 39., a 47., az 54. és az 56. cikk szerinti műveletekre vonatkozó egyedi információkat, a V. melléklet állapítja meg.

(3)   A nyilvánosságra vonatkozó tájékoztatási és nyilvánossági intézkedésekkel, illetve a kérelmezőkre és a kedvezményezettekre vonatkozó tájékoztatási intézkedésekkel kapcsolatos részletes szabályokat a V. melléklet állapítja meg.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a műveletre vonatkozó tájékoztatás és a nyilvánossági intézkedések technikai jellemzőit és az embléma létrehozására és a szabványos színek meghatározására vonatkozó utasításokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 127. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

VIII.   CÍM

VÉGREHAJTÁS A KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN

I.   FEJEZET

Általános rendelkezések

120. cikk

Hatály

Ez a cím a VI. címben meghatározott, közvetlen irányítás keretében finanszírozott intézkedésekre vonatkozik.

II.   FEJEZET

Ellenőrzés

121. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott műveletek végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)   A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az uniós források kedvezményezettjeinél, valamint az uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az uniós finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (39), valamint a 2185/96/Euratom, EK rendeletben megállapított eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy felmerült-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(3)   Az (1) és (2) bekezdések sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF, a vonatkozó hatásköreivel összhangban elvégezheti a fenti bekezdésekben említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

122. cikk

Ellenőrzések

(1)   A Bizottság és a Számvevőszék tisztviselői vagy képviselőik a támogatás utolsó részletének a Bizottság általi folyósítását követő három éven belül bármikor, a sürgős esetek kivételével legalább tíz munkanappal korábban történő előzetes értesítést követően, helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek az e rendelettel finanszírozott műveletekre vonatkozóan.

(2)   A Bizottság és a Számvevőszék helyszíni ellenőrzések végzésére kellően feljogosított tisztviselői vagy képviselői részére hozzáférést kell biztosítani az e rendelet által finanszírozott kiadásokkal kapcsolatos könyvelésekhez és valamennyi egyéb dokumentumhoz, ideértve az elektronikus adathordozón összeállított vagy kapott és rögzített dokumentumokat és metaadatokat is.

(3)   A (2) bekezdésben említett ellenőrzési hatáskör nem érinti azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek egyes intézkedéseket a nemzeti jogszabályokban külön meghatározott személyek számára tartanak fenn. A Bizottság és a Számvevőszék tisztviselői vagy képviselőik nem vesznek részt többek között olyan házkutatásokban vagy hivatalos kihallgatásokban, amelyek az érintett tagállam nemzeti jogszabályainak keretében zajlanak. Az ezek nyomán szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.

(4)   Amennyiben az e rendelet alapján nyújtott uniós pénzügyi támogatást a későbbiekben végső kedvezményezettként harmadik fél kapja meg, az eredeti kedvezményezettnek – aki az uniós pénzügyi támogatás kedvezményezettje – minden lényeges információt meg kell adnia a Bizottság részére a végső kedvezményezett személyére vonatkozóan.

123. cikk

A kifizetések felfüggesztése, a pénzügyi hozzájárulás csökkentése és megszüntetése

(1)   Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós pénzeszközöket nem az e rendeletben vagy bármely más vonatkozó uniós jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően használták fel, erről értesíti a kedvezményezetteket, akik az értesítés időpontjától számított egy hónapon belül küldhetik meg észrevételeiket a Bizottság részére.

(2)   Amennyiben a kedvezményezettek az e cikk (1) bekezdésében említett határidőn belül nem válaszolnak, vagy ha észrevételeiket nem találják kielégítőnek, a Bizottság csökkenti vagy megszünteti az odaítélt pénzügyi hozzájárulást, illetve felfüggeszti a kifizetéseket. A jogosulatlanul kifizetett összegeket vissza kell fizetni az Unió általános költségvetésébe. A kellő időben vissza nem fizetett összegeket a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott feltételek szerinti kamat terheli.

III.   FEJEZET

Értékelés és jelentéstétel

124. cikk

Értékelés

(1)   Az e rendelet keretében finanszírozott műveleteket végrehajtásuk figyelemmel kísérése végett rendszeres monitoringnak vetik alá.

(2)   A Bizottság gondoskodik a finanszírozott műveletek rendszeres, független és külső értékeléséről.

125. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőket:

a)

legkésőbb 2017. március 31-ig az elért eredményekről és az e rendelet keretében finanszírozott műveletek végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásairól szóló időközi értékelő jelentést;

b)

legkésőbb 2018. augusztus 31-ig az e rendelet keretében finanszírozott műveletek folytatásáról szóló közleményt;

IX.   CÍM

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

126. cikk

Felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A [10,, 14., 32., 40., 41., 72., 102., 105., 107. és 129.] cikkben említett felhatalmazás 2020. december 31-ig szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a [10., 14., 32, 40., 41., 72., 102., 105., 107. és 129.] cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az említett határozatban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően a Bizottság arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A [10., 14., 32.,., 40., 41., 72., 102., 105., 107. és 129.] cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha mind az Európai Parlament, mind a Tanács az időtartam leteltét megelőzően tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett határidő két hónappal meghosszabbodik.

127. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Bizottsága segíti. E bizottság az 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

Ha az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Bizottsága nem nyilvánít véleményt az e rendelet 95. cikke (5) bekezdése alapján elfogadandó végrehajtási jogi aktus tervezetéről, az Európai Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és az 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

X.   CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

128. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 129. cikk (2) bekezdésében szereplő rendelkezések sérelme nélkül a 2328/2003/EK rendelet, a 861/2006/EK rendelet, az 1198/2006/EK rendelet, a 791/2007/EU rendelet, az 1255/2011/EU rendelet, és az 1224/2009/EK rendelet 103. cikke 2014. január 1-jével hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

129. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A 861/2006/EK rendelet az 1198/2006/EK rendelet,, a 791/2007/EK rendelet és az 1255/2011/EU rendelet által létrehozott támogatási rendszerekről az e rendelettel létrehozandó támogatási rendszerre való áttérés elősegítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 126. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan feltételek meghatározására, amelyek teljesülése esetén a Bizottság által az említett rendeletek alapján jóváhagyott támogatás beépíthető az e rendeletben előírt támogatásba, többek között a technikai segítségnyújtás és az utólagos értékelések céljára.

(2)   E rendelet nem befolyásolja az érintett projektek lezárásáig azok folytatását vagy módosítását, beleértve azok teljes vagy részleges megszüntetését, illetve a Bizottság által a 2328/2003/EK rendelet, a 861/2006/EK rendelet, az 1198/2006/EK rendelet,, a 791/2007/EK rendelet és az 1255/2011/EU rendelet, valamint az 1224/2009/EK rendelet 103. cikke alapján, vagy bármely egyéb, 2013. december 31-én az adott támogatásra irányadó és az ezen projektekre és támogatásokra ezt követően is alkalmazandó jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását, beleértve annak teljes vagy részleges megszüntetését.

(3)   Az 1198/2006/EK rendelet értelmében benyújtott kérelmek érvényben maradnak.

130. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 299., 2012.10.4., 133. o. és HL C 271., 2013.9.19., 154. o.

(2)  HL C 391., 2012.12.18., 84.o.

(3)  Az Európai Parlament 2014. április 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. május 8-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(5)  A Tanács 2328/2003/EK rendelete (2003. december 22.) az Azori-szigetekről, Madeiráról, a Kanári-szigetekről, valamint Franciaország tengerentúli megyéiből, Guyanából és Réunionból származó egyes halászati termékek forgalomba hozatalakor e régiók távoli fekvése miatt felmerülő többletköltségek ellentételezésére vonatkozó program bevezetéséről (HL L 345., 2003.12.31., 34. o.).

(6)  A Tanács 861/2006/EK rendelete (2006. május 22.) a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról (HL L 160., 2006.6.14., 1. o.).

(7)  A Tanács 1198/2006/EK rendelete (2006. július 27.) az Európai Halászati Alapról (HL L 223., 2006.8.15., 1. o.).

(8)  A Tanács 791/2007/EK rendelete (2007. május 21.) az Azori-szigetekről, Madeiráról, a Kanári-szigetekről, Francia Guyanáról és Réunionról mint legkülső régiókból származó egyes halászati termékek forgalomba hozatalakor felmerülő többletköltségek ellentételezésére vonatkozó rendszer bevezetéséről (HL L 176., 2007.7.6., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1255/2011/EU rendelete (2011. november 30.) az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról EGT-vonatkozású szöveg (HL L 321., 2011.12.5., 1. o.).

(10)  Az Egyesült Nemzetek Szervezete tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló megállapodás (HL L 179., 1998.6.23., 3. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

(13)  A Tanács 199/2008/EK rendelete (2008. február 25.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról (HL L 60., 2008.3.5., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

(15)  A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete ( 2013. december 11. ) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/413/EK ajánlása (2002. május 30.) a part menti övezetek integrált kezelésének európai végrehajtásáról (HL L 148., 2002.6.6., 24. o.).

(19)  A Bizottság 26/2004/EK rendelete (2003. december 30.) a közösségi halászflotta-nyilvántartásról (HL L 5., 2004.1.9., 25. o.).

(20)  A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).

(22)  Egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL C 316., 1995.11.27., 49. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(24)  A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).

(26)  A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(28)  A Bizottság 2005/629/EK határozata (2005. augusztus 26.) a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság létrehozásáról (HL L 225., 2005.8.31., 18. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).

(31)  A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.).

(32)  A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

(33)  A Bizottság 710/2009/EK rendelete (2009. augusztus 5.) a 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendeletnek a tenyésztett víziállatok és a tengeri moszat ökológiai termelésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása tekintetében történő módosításáról (HL L 204., 2009.8.6., 15. o.).

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács 761/2001/EK rendelete (2001. március 19.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről (HL L 114., 2001.4.24., 1. o.).

(35)  A Tanács 2009/470/EK határozata (2009. május 25.) az állat-egészségügyi kiadásokról (HL L 155., 2009.6.18., 30. o.).

(36)  Az Európai Parlament és A Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(37)  A Tanács 768/2005/EK rendelete (2005. április 26.) a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet módosításáról (HL L 128., 2005.5.21., 1. o.).

(38)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(39)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).


I. MELLÉKLET

AZ EGYEDI TÁMOGATÁS INTENZITÁSA

Művelettípus

Százalékpont

A kisüzemi part menti halászathoz kapcsolódó műveletek támogatásának lehetséges növekedése

30

A távoli görög szigeteken, valamint Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo horvátországi szigeteken végrehajtott műveletek támogatásának lehetséges növekedése

35

A legkülső régiókban végrehajtott műveletek támogatásának lehetséges növekedése

35

A halászszervezetek vagy az V. cím III. fejezete alá nem tartozó egyéb kollektív kedvezményezettek által végrehajtott műveletek támogatásának lehetséges növekedése

10

A termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy szakmaközi szervezetek által végrehajtott műveletek támogatásának lehetséges növekedése

25

Az ellenőrzésről és a végrehajtásról szóló 76. cikk szerinti műveletek támogatásának lehetséges növekedése

30

Az ellenőrzésről és a végrehajtásról szóló 76. cikk szerinti, a kisüzemi part menti halászathoz kapcsolódó műveletek támogatásának lehetséges növekedése

40

A 41. cikk (2) bekezdése szerinti műveleteknek, a fő- vagy segédhajtóművek cseréjének vagy korszerűsítésének csökkentése

20

A kkv-k fogalommeghatározása alá nem tartozó vállalkozások által végrehajtott műveletek támogatásának csökkenése

20


II. MELLÉKLET

A 2014 ÉS 2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK ÉVES BONTÁSBAN

Leírás

Időszak

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Összesen

ETHA megosztott irányítás keretében

(2014-2020)

788 060 689

798 128 031

805 423 852

818 478 098

837 523 233

843 250 018

858 467 679

5 749 331 600


III. MELLÉKLET

A VI. CÍM I. ÉS II. FEJEZET SZERINTI FORRÁSOKNAK A 82. ÉS A 85. CIKKBEN MEGHATÁROZOTT CÉLKITŰZÉSEK KÖZÖTTI  (1) INDIKATÍV ELOSZTÁSA

A 82. cikkben előírt célkitűzések

1.

Integrált irányítás kidolgozása és végrehajtása a tengerpolitikai és a tengerpartokkal kapcsolatos ügyek területén – 5 %

2.

Ágazatközi kezdeményezések kidolgozása – 33 %

3.

A fenntartható gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, az innováció és az új technológiák támogatása – 2 %

4.

A tengeri környezet védelmének előmozdítása – 5 %

A 85. cikkben előírt célok

1.

Tudományos szakvélemények gyűjtése, kezelése és terjesztése a KHP keretében – 11 %

2.

Meghatározott ellenőrzési és végrehajtási intézkedések a KHP keretében – 19 %

3.

Nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulások – 10 %

4.

Tanácsadó testületek, valamint a KHP-hoz és az ITP-hez kapcsolódó kommunikációs tevékenységek – 9 %

5.

A piacra vonatkozó ismeretek, többek között elektronikus piacok kialakítása – 6 %


(1)  A százalékban megadott értékek az 14. cikkben szereplő összegre vonatkoznak, kivéve a 92. cikk szerinti juttatást


IV. MELLÉKLET

EGYEDI ELŐZETES FELTÉTELRENDSZER

Az ETHA-val kapcsolatos uniós prioritás konkrét célkitűzése / tematikus célkitűzés

Előzetes feltételrendszer

Teljesítési kritériumok

ETHA-prioritás:

1.

A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása.

Konkrét célkitűzések: a)–f)

TC 3: A kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása;

TC 6. A környezet védelme és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása

TC 8. a fenntartható, minőségi foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő-mobilitás támogatása

A halászati kapacitásra vonatkozó jelentés benyújtása a 1380/2013/EU rendelet 22. cikke (2) bekezdésének megfelelően

A jelentés a Bizottság által kiadott közös iránymutatások alapján készült

A halászati kapacitás nem haladja meg az [1380/2013/EU rendelet II. mellékletében a halászati kapacitásra vonatkozóan meghatározott felső határt

ETHA-prioritás:

2.

A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra támogatása.

Konkrét célkitűzések: a), b) és c)

TC 3: a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása;

TC 6: a környezet védelme és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása;

TC 8: a fenntartható, minőségi foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitás támogatása.

Az 1380/2013/EU rendelet 34. cikkében említett többéves nemzeti akvakultúra stratégiai terv 2014-ig történő kidolgozása.

A többéves nemzeti akvakultúra stratégiai tervet legkésőbb az operatív program benyújtásának napjáig eljuttatják a Bizottsághoz

Az operatív program információkat tartalmaz arról, hogy a program hogyan egészíti ki a többéves nemzeti akvakultúra stratégiai tervet

ETHA-prioritás:

3.

A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása

Konkrét célkitűzés: a).

TC 6: a környezet védelme és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása.

Igazgatási kapacitás: rendelkezésre álló igazgatási kapacitás a halászati gazdálkodásra vonatkozóan az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkében és az 199/2008/EK rendelet 4. cikkében meghatározott adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez.

Az adatgyűjtést célzó – a HTMGB által felülvizsgálandó és a Bizottság által elfogadandó – többéves program elkészítéséhez rendelkezésre álló igazgatási kapacitás ismertetése

a HTMGB által felülvizsgálandó és a Bizottság által elfogadandó –munkatervek elkészítéséhez és végrehajtásához rendelkezésre álló igazgatási kapacitás ismertetése

Az adatgyűjtési kötelezettségek végrehajtására irányuló munka megosztottsága esetén a két- vagy többoldalú megállapodások más tagállamokkal történő megkötéséhez az emberi erőforrások elosztása terén rendelkezésre álló kapacitás ismertetése

ETHA-prioritás:

3.

A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása.

Konkrét célkitűzés: b)

TC 6: a környezet védelme és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása.

Igazgatási kapacitás: rendelkezésre álló igazgatási kapacitás a 1380/2013/EU rendelet 36. cikkében előírt és az 1224/2009/EK rendeletben részletesen meghatározott uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósításához.

A konkrét fellépések magukban foglalják a következőket:

az operatív program azon szakaszának a kidolgozásához és végrehajtásához rendelkezésre álló igazgatási kapacitás ismertetése, amely a 18. cikk (1) bekezdésének o) pontjában említett, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló nemzeti ellenőrzést finanszírozó programra vonatkozik

a többéves tervekre vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési program kidolgozásához és végrehajtásához (az 1224/2009/EK rendelet 46. cikkében előírt módon) rendelkezésre álló igazgatási kapacitás ismertetése

az esetlegesen más tagállamokkal elkészítendő közös ellenőrzési program kidolgozásához és végrehajtásához (az 1224/2009/EK rendelet 94. cikkében előírt módon) rendelkezésre álló igazgatási kapacitás ismertetése

 

 

az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok kidolgozásához és végrehajtásához (az 1224/2009/EK rendelet 95. cikkében előírt módon) rendelkezésre álló igazgatási kapacitás ismertetése.

súlyos jogsértések esetén a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciórendszer alkalmazásához (az 1224/2009/EK rendelet 90. cikkében előírt módon) rendelkezésre álló igazgatási kapacitás ismertetése

súlyos jogsértésekre vonatkozó pontrendszer alkalmazásához (az 1224/2009/EK rendelet 92. cikkben előírt módon) rendelkezésre álló igazgatási kapacitás ismertetése


V. MELLÉKLET

AZ ETHA-BÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

1.   Műveletek jegyzéke

A műveletek 119. cikkben említett jegyzékének – a tagállam legalább egy hivatalos nyelvén – a következő adatmezőket kell tartalmaznia:

a kedvezményezett neve (csak jogi személyek, valamint természetes személyek esetében a nemzeti jognak megfelelően)

a 26/2004/EK rendelet 10. cikkében említett közösségi flotta-nyilvántartási (CFR) azonosító szám (csak abban az esetben kell megadni, ha a művelet halászhajóval kapcsolatos)

a művelet neve;

a művelet összefoglalása;

a művelet megkezdésének időpontja;

a művelet befejezésének időpontja (a művelet fizikai befejezésének vagy teljes végrehajtásának várható időpontja);

a teljes támogatható kiadás;

az uniós hozzájárulás összege;

a művelet helyszínének postai irányítószáma;

ország;

az uniós prioritás megnevezése;

a műveletek jegyzéke legutóbbi frissítésének időpontja.

2.   Tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések

1.

A tagállam biztosítja, hogy a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések – különféle kommunikációs formák és módszerek megfelelő szinteken történő használatával – a lehető legszélesebb körű médialefedettséget célozzák meg.

2.

A tagállam feladata, hogy legalább a következő tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedéseket megszervezze:

a)

nagyszabású tájékoztató kampány az operatív program indításáról;

b)

a programozási időszak alatt legalább két nagyszabású tájékoztató kampány, amely népszerűsíti a finanszírozási lehetőségeket és az alkalmazott stratégiákat, valamint bemutatja az operatív program által elért eredményeket;

c)

az Unió lobogójának vagy adott esetben jelképének kihelyezése az egyes irányító hatóságok előtt vagy a működésük helyszínén a nyilvánosság számára jól látható helyen;

d)

a műveletek jegyzékének elektronikus úton történő nyilvánosságra hozatala az 1. szakasznak megfelelően;

e)

példák felsorolása az operatív program szerinti műveletekre az egységes honlapon vagy az operatív programnak az egységes webportálon keresztül elérhető honlapján; a példákat az Unió egyik széles körben beszélt, az érintett tagállam hivatalos nyelvétől vagy nyelveitől eltérő hivatalos nyelvén kell feltüntetni;

f)

annak biztosítása, hogy az egységes honlap egy meghatározott része az innovációs és ökoinnovációs műveletek rövid összefoglalását szolgálja;

g)

az operatív program végrehajtására, – beleértve a program által elért fontosabb eredményeket - vonatkozó információk frissítése az egységes honlapon vagy az adott operatív program egységes webportálon keresztül elérhető honlapján;

h)

annak biztosítása, hogy a közös halászati politika szabályainak való megfelelés biztosítását célzó intézkedések összefoglalása – ideértve mind a tagállamok vagy a kedvezményezettek által elkövetett szabálysértés eseteit, mind a jogorvoslati intézkedéseket, mint például a pénzügyi korrekciókat – nyilvánosan hozzáférhető legyen.

3.

Az irányító hatóság a tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali intézkedések végrehajtásába, a nemzeti törvényekkel és gyakorlatokkal összhangban, bevonja a következő szerveket:

a)

a1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerek;

b)

az európai tájékoztatási központok, valamint a Bizottságnak a tagállamban működő képviseleti irodái;

c)

oktatási és kutatási intézmények.

A fenti szervek széles körben terjesztik a 119. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett információkat.

3.   A potenciális kedvezményezettek és a kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések

3.1.   A potenciális kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések

1.

Az irányító hatóság biztosítja, hogy az operatív program célkitűzéseit és az ETHA által kínált támogatási lehetőségeket széles körben megismertessék a potenciális kedvezményezettekkel és valamennyi érdekelt féllel.

2.

Az irányító hatóság biztosítja, hogy a potenciális kedvezményezettek tájékoztatást kapjanak legalább a következőkről:

a)

a kiadások támogathatóságának feltételei, amelyeket teljesíteniük kell annak érdekében, hogy jogosultak legyenek támogatásra az operatív program keretében;

b)

a kérelmek befogadhatósági feltételeinek, a támogatási kérelmek vizsgálati eljárásainak és a vonatkozó időtartamoknak a leírása;

c)

a támogatandó műveletek kiválasztási kritériumai;

d)

a nemzeti, regionális vagy helyi szintű kapcsolati pontok, amelyek tájékoztatást tudnak nyújtani az operatív programokról;

e)

arról, hogy a kérelemben javasolni kell a művelet méretével arányos kommunikációs tevékenységeket annak érdekében, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a művelet céljairól és a művelethez nyújtott uniós támogatásról.

3.2.   A kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések

Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezetteket arról, hogy a támogatás elfogadásával beleegyeznek abba, hogy felveszik őket a műveletek 119. cikk (2) bekezdése szerint közzétett jegyzékébe.


20.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/67


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 509/2014/EU RENDELETE

(2014. május 15.)

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Azoknak a harmadik országoknak a meghatározása, amelyeknek állampolgárait vízumkötelezettség terheli, és azon harmadik országoké, amelyek mentesek e kötelezettség alól, 2001 óta az 539/2001/EK tanácsi rendelet (2) (5) preambulumbekezdésében foglalt kritériumok alapján történik. Az Unió vízumpolitikájának alakulása, illetve a vízumpolitika és az egyéb uniós szakpolitikák közötti nagyobb következetesség iránti fokozódó igény indokolja, hogy a harmadik országok 539/2001/EK rendelet I. és II. mellékletében foglalt jegyzékeinek felülvizsgálata során további kritériumokat is figyelembe kelljen venni.

(2)

Azon harmadik országok meghatározását, amelyeknek állampolgárait vízumkötelezettség terheli, és azon harmadik országoké, amelyek mentesek e kötelezettség alól, megfontolt, esetenkénti értékelés alapján kell végezni. Az értékelést rendszeresen el kell végezni, és az az 539/2001/EK rendelet mellékleteinek módosítására irányuló jogalkotási javaslatokat vonhat maga után, attól függetlenül, hogy a mellékletekben speciális körülmények között – például vízumliberalizációs folyamat eredményeképpen vagy a vízummentesség ideiglenes felfüggesztésének végső következményeként – országspecifikus módosításokat lehet eszközölni.

(3)

A harmadik országokról készített, az 539/2001/EK rendelet I. és II. mellékletében szereplő felsorolás összetételének összhangban kell lennie és maradnia az e rendeletben felsorolt kritériumokkal. Néhány olyan harmadik országot, amelyek tekintetében e kritériumok terén megváltozott a helyzet, át kell sorolni az egyik mellékletből a másikba.

(4)

Dominika, az Egyesült Arab Emírségek, Grenada, Kelet-Timor, Kiribati, Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Palau, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Szamoa, Salamon-szigetek, Tonga, Trinidad és Tobago, Tuvalu és Vanuatu állampolgárai esetében a vízumkötelezettség többé nem indokolt. Ezen országok esetében – az e rendeletben foglalt kritériumokkal összhangban – nem áll fenn az illegális bevándorlás veszélye, és nem jelentenek fenyegetést az Unió közérdekére és közbiztonságára. Következésképpen ezen országok állampolgárait mentesíteni kell a vízumkötelezettség alól a bármely 180 napos időszakon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodások esetében, és ezen országokat át kell sorolni az 539/2001/EK rendelet II. mellékletébe.

(5)

A Bizottságnak az e rendeletben meghatározott kritériumok tekintetében tovább kell értékelnie Kolumbia és Peru helyzetét azelőtt, hogy megkezdené a tárgyalásokat az Unió és ezen országok közötti bilaterális vízummentességi megállapodásokról.

(6)

A teljes viszonosság biztosítása érdekében Dominika, az Egyesült Arab Emírségek, Grenada, Kelet-Timor, Kiribati, Kolumbia, a Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Palau, Peru, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Szamoa, a Salamon-szigetek, Tonga, Trinidad és Tobago, Tuvalu és Vanuatu állampolgárainak vízumkötelezettség alóli mentessége csak akkor léphet hatályba, amikor az Unió és az érintett országok bilaterális vízummentességi megállapodásokat kötöttek.

(7)

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a jelenleg az 539/2001/EK rendelet I. mellékletének 3. részében felsorolt brit állampolgárok nem jelentenek veszélyt a schengeni térségbe történő illegális migráció tekintetében, és hogy többségük a Karib-térség szigetein él, amely szigetek szoros kötelékekkel kapcsolódnak azon szomszédos országokhoz, amelyek állampolgárai vízummentességet élveznek. Ezért a brit állampolgárok e csoportjait mentesíteni kell a vízumkötelezettség alól a bármely 180 napos időszakon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodások esetében, és e csoportokat át kell helyezni a rendelet II. mellékletébe.

(8)

Az 539/2001/EK rendelet mellékleteiben tükrözni kell azon nemzetközi jogi fejleményeket, amelyek következtében megváltozott bizonyos államok vagy entitások jogállása vagy megjelölése. A fenti rendelet I. mellékletét ki kell egészíteni Dél-Szudán megemlítésével, mivel az ország 2011. július 9-én kikiáltotta függetlenségét, és 2011. július 14-én az ENSZ tagja lett.

(9)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között kötött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (3) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (4) 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartoznak.

(10)

Svájc tekintetében a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség által aláírt, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének B. és C. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat (6) 3. cikkével.

(11)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. és C. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EU tanácsi határozat (8) 3. cikkével.

(12)

E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (9) összhangban nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt a határozat elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(13)

E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (10) összhangban nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt a határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(14)

Ciprus tekintetében ez a rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(15)

Bulgária és Románia tekintetében ez a rendelet a 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(16)

Horvátország tekintetében ez a rendelet a 2011-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(17)

Az 539/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 539/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1)

A szöveg az 1. cikk előtt a következő cikkel egészül ki:

„-1. cikk

E rendelet célja, hogy számos kapcsolódó kritérium alapján, eseti alapon történő mérlegeléssel meghatározza azon harmadik országokat, amelyek állampolgárai mentesek a vízumkötelezettség alól – ilyen kritériumok többek között az illegális bevándorlás, a közérdek és a közbiztonság, valamint a gazdasági előnyök, ezen belül is különösen a turizmus és a külkereskedelem szempontjai, továbbá az Uniónak az érintett harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai, ezen belül is különösen az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos megfontolások, valamint a regionális koherencia és a viszonosság vonatkozásai.”;

(2)

Az I. melléklet az alábbiak szerint módosul:

a)

az 1. részből el kell hagyni az alábbiakat: Dominika, az Egyesült Arab Emírségek, Grenada, Kelet-Timor, Kiribati, Kolumbia, Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Palau, Peru, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Salamon-szigetek, Szamoa, Tonga, Trinidad és Tobago, Tuvalu, és Vanuatu, valamint ki kell egészíteni Dél-Szudánnal;

b)

A 3. részt el kell hagyni;

(3)

A II. melléklet a következőképpen módosul:

a)

Az 1. rész a következő pontokkal egészül ki:

 

„Dominika (*)”,

 

„az Egyesült Arab Emírségek (*)”,

 

„Grenada (*)”,

 

„Kelet-Timor (*)”,

 

„Kiribati (*)”,

 

„Kolumbia (*)”,

 

„Marshall-szigetek (*)”,

 

„Mikronézia (*)”,

 

„Nauru (*)”,

 

„Palau (*)”,

 

„Peru (*)”

 

„Saint Lucia (*)”,

 

„Saint Vincent és Grenadine-szigetek (*)”,

 

„Salamon-szigetek (*)”,

 

„Szamoa (*)”,

 

„Tonga (*)”,

 

„Trinidad és Tobago (*)”

 

„Tuvalu (*)” és

 

„Vanuatu (*)”.

„(*)

„A vízumkötelezettség alóli mentességet az Európai Unióval kötendő vízummentességi megállapodás hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.”;

b)

a 3. rész helyébe a következő szöveg lép:

„3.   OLYAN BRIT POLGÁROK, AKIK NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK AZ UNIÓS JOG ÉRTELMÉBEN NEM ÁLLAMPOLGÁRAI:

a (tengerentúli) brit állampolgárok

a tengerentúli brit polgárok

a tengerentúli brit polgárok

az Egyesült Királyság védelmét élvező személyek

a Brit Nemzetközösség tagjai”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  Az Európai Parlament 2014. február 27-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. május 6-i határozata.

(2)  A Tanács 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).

(3)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(4)  A Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(5)  HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(6)  A Tanács 2008. január 28-i, 2008/146/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.)

(7)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(8)  A Tanács 2011. március 7-i, 2011/350/EU határozata az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(9)  A Tanács 2000. május 29-i, 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(10)  A Tanács 2002. február 28-i, 2002/195/EK határozata Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.)