		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 147

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. május 17.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 518/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 5.) az 1059/2010/EU, az 1060/2010/EU, az 1061/2010/EU, az 1062/2010/EU, a 626/2011/EU, a 392/2012/EU, a 874/2012/EU, a 665/2013/EU, a 811/2013/EU és a 812/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek az energiával kapcsolatos termékek internetes címkézése tekintetében történő módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság 519/2014/EU rendelete (2014. május 16.) a 401/2006/EK rendeletnek a nagy tételekre, a fűszerekre és étrend-kiegészítőkre vonatkozó mintavételi módszerek, a T-2 és HT-2 toxinra és citrininre vonatkozó alkalmassági kritériumok, valamint a szűréses vizsgálati módszerek tekintetében történő módosításáról ( 1 )	29
	*	A Bizottság 520/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. május 16.) a 2013. évben a 847/96/EK tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján visszatartott egyes mennyiségeknek a 2014-es halászati kvótákhoz való hozzáadásáról	44
		A Bizottság 521/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. május 16.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	68
		HATÁROZATOK
		2014/285/KKBP
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság EUTM Mali/2/2014 határozata (2014. május 13.) az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójához (EUTM Mali) történő, harmadik államok általi hozzájárulások elfogadásáról	70
		2014/286/EU
	*	A Bizottság felhatalmazáson alapuló határozata (2014. március 10.) az európai referenciahálózatokra és az azokhoz csatlakozni kívánó egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó kritériumok és feltételek meghatározásáról ( 1 )	71
		2014/287/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. március 10.) az európai referenciahálózatok és azok tagjai létrehozására és értékelésére, valamint az e hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk és tapasztalat megosztásának elősegítésére vonatkozó kritériumok megállapításáról ( 1 )	79
		2014/288/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. május 12.) az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló, az Unióval közösen finanszírozott nemzeti programok szabványos jelentési követelményeiről, valamint a 2008/940/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2014) 2976. számú dokumentummal történt)	88
		2014/289/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. május 15.) a pinoxaden és a meptildinokap hatóanyagokra vonatkozó ideiglenes engedélyek tagállamok által történő meghosszabbításának engedélyezéséről (az értesítés a C(2014) 3059. számú dokumentummal történt) ( 1 )	114
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
		2014/290/EU
	*	A Tanács határozata (2014. április 14.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás IV. részének a kormányzati beszerzésről szóló IV. címében foglalt rendelkezéseknek megfelelően beszerzést végző chilei intézmények listáit megállapító XII. melléklet módosítására vonatkozóan az Európai Unió nevében az EU–Chile Társulási Bizottságban képviselendő álláspontról	116


	(1) EGT-vonatkozású szöveg

HU	Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

17.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 147/1

A BIZOTTSÁG 518/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 5.)

az 1059/2010/EU, az 1060/2010/EU, az 1061/2010/EU, az 1062/2010/EU, a 626/2011/EU, a 392/2012/EU, a 874/2012/EU, a 665/2013/EU, a 811/2013/EU és a 812/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek az energiával kapcsolatos termékek internetes címkézése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. és 10. cikkére,

mivel:

(1)

A 2010/30/EU irányelv értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat köteles elfogadni az energiával kapcsolatos termékek címkézéséről, és ezekben olyan intézkedéseket meghatározni, amelyek biztosítják, hogy a potenciális végfelhasználók távértékesítés (csomagküldő szolgálat igénybevétele, katalógus alapján történő értékesítés, telemarketing, internetes értékesítés stb.) esetén is hozzájussanak a termék címkéjén és termékismertető adatlapján található információkhoz.

(2)

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint távértékesítés esetén a címkéken szereplő információkat egy meghatározott sorrendben kell rendelkezésre bocsátani. Magát a címkét vagy a termékismertető adatlapot ugyanakkor nem kell megjeleníteni. Ezért távértékesítés esetén a végfelhasználók nem képesek vásárlási döntéseiket kellően tájékozott módon meghozni, mert a címkén szereplő színskála nem nyújt számukra iránymutatást, nem kapnak tájékoztatást arról, hogy az adott termékcsoport esetében melyik a legkedvezőbb energiahatékonysági osztály, és a termékismertető adatlapokon található kiegészítő információkhoz sem jutnak hozzá.

(3)

Az energiával kapcsolatos termékek értékesítésében egyre jelentősebb az internetes távértékesítés részesedése. Az internetes értékesítéskor ma már lehetőség van a címke és a termékismertető adatlap különösebb többletköltségek nélküli megjelenítésére. Ezért helyénvaló, hogy az interneten árusító kereskedők internetes oldalaikon megjelenítsék a címkét és a termékismertető adatlapot.

(4)

Ahhoz, hogy a címke és a termékismertető adatlap megjeleníthető legyen az interneten, helyénvaló, hogy a szállítók energiával kapcsolatos termékeik minden egyes modelljéhez átadják a kereskedőknek a címke és a termékismertető adatlap elektronikus változatát, például oly módon, hogy letölthető formában elhelyezik azt az interneten.

(5)

Annak érdekében, hogy e rendelet követelményeit a rendes üzletmenet keretében teljesíteni lehessen, a szállítókat csak az új modellek és a meglévő modellek továbbfejlesztett változatai, gyakorlatilag tehát az új modellazonosítóval ellátott modellek esetében kell arra kötelezni, hogy a címkét és a termékismertető adatlapot elektronikus úton hozzáférhetővé tegyék. A meglévő modellek esetében a címke és a termékismertető adatlap elektronikus úton történő hozzáférhetővé tétele csak önkéntes alapon várható el.

(6)	Mivel a címkének és a termékismertető adatlapnak esetenként nagy a helyigénye a képernyőn, lehetővé kell tenni, hogy megjelenítésük beágyazott megjelenítés formájában történjék.

(7)	Az 1059/2010/EU (2), az 1060/2010/EU (3), az 1061/2010/EU (4), az 1062/2010/EU (5), a 626/2011/EU (6), a 392/2012/EU (7), a 874/2012/EU (8), a 665/2013/EU (9), a 811/2013/EU (10), valamint a 812/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (11) a fentieknek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1059/2010/EU rendelet módosítása

Az 1059/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a cikk a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

a kereskedők a háztartási mosogatógépek minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, az I. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét. Ilyen címkék a háztartási mosogatógépek más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára;”

a cikk a következő g) ponttal egészül ki:

„g)

a kereskedők a háztartási mosogatógépek minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a II. mellékletben meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot. Ilyen adatlapok a háztartási mosogatógépek más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára.”

A 4. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon háztartási mosogatógépek forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a beszállítók által a IV. mellékletnek megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék. A VIII. melléklet rendelkezései szerint kell azonban eljárni abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, és a 3. cikk f), illetve g) pontjának megfelelően a kereskedő megkapta a modell elektronikus címkéjét és termékismertető adatlapját;”.

3.	A rendelet e rendelet I. mellékletének megfelelően egy új, VIII. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Az 1060/2010/EU rendelet módosítása

Az 1060/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a cikk a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

a kereskedők a háztartási hűtőkészülékek minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a II. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét. Ilyen címkék a háztartási hűtőkészülékek más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára;”

a cikk a következő g) ponttal egészül ki:

„g)

a kereskedők a háztartási hűtőkészülékek minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a III. mellékletben meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot. Ilyen adatlapok a háztartási hűtőkészülékek más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára.”

A 4. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon háztartási hűtőkészülékek forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a beszállítók által az V. mellékletnek megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék. A X. melléklet rendelkezései szerint kell azonban eljárni abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, és a 3. cikk f), illetve g) pontjának megfelelően a kereskedő megkapta a modell elektronikus címkéjét és termékismertető adatlapját;”.

3.	A rendelet e rendelet II. mellékletének megfelelően egy új, X. melléklettel egészül ki.

3. cikk

Az 1061/2010/EU rendelet módosítása

Az 1061/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a cikk a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

a kereskedők a háztartási mosógépek minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, az I. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét. Ilyen címkék a háztartási mosógépek más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára;”

a cikk a következő g) ponttal egészül ki:

„g)

a kereskedők a háztartási mosógépek minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a II. mellékletben meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot. Ilyen adatlapok a háztartási mosógépek más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára.”

A 4. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon háztartási mosógépek forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a beszállítók által a IV. mellékletnek megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék. A VIII. melléklet rendelkezései szerint kell azonban eljárni abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, és a 3. cikk f), illetve g) pontjának megfelelően a kereskedő megkapta a modell elektronikus címkéjét és termékismertető adatlapját;”.

3.	A rendelet e rendelet III. mellékletének megfelelően egy új, VIII. melléklettel egészül ki.

4. cikk

Az 1062/2010/EU rendelet módosítása

Az 1062/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

a kereskedők a televíziókészülékek minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, az V. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét. Ilyen címkék a televíziókészülékek más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára;”

az (1) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

„g)

a kereskedők a televíziókészülékek minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a III. mellékletben meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot. Ilyen adatlapok a televíziókészülékek más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára.”

A 4. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon televíziókészülékek forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a beszállítók által a VI. mellékletnek megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék. A IX. melléklet rendelkezései szerint kell azonban eljárni abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, és a 3. cikk (1) bekezdése f), illetve g) pontjának megfelelően a kereskedő megkapta a modell elektronikus címkéjét és termékismertető adatlapját;”.

3.	A rendelet e rendelet IV. mellékletének megfelelően egy új, IX. melléklettel egészül ki.

5. cikk

A 626/2011/EU rendelet módosítása

A 626/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:

„h)

A légkondicionáló berendezések minden egyes, a II. mellékletben meghatározott energiahatékonysági osztályozást követő, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan a kereskedők rendelkezésére kell bocsátani egy, a III. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét. Ilyen címkék a légkondicionáló berendezések más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára;”

az (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

„i)

A légkondicionáló berendezések minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan a kereskedők rendelkezésére kell bocsátani egy, a IV. mellékletben meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot. Ilyen adatlapok a légkondicionáló berendezések más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára.”

A 4. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon légkondicionáló berendezések forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a beszállítók által az V. és a VI. mellékletnek megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék. A IX. melléklet rendelkezései szerint kell azonban eljárni abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, és a 3. cikk (1) bekezdése h), illetve i) pontjának megfelelően a kereskedő megkapta a modell elektronikus címkéjét és termékismertető adatlapját;”.

3.	A rendelet e rendelet V. mellékletének megfelelően egy új, IX. melléklettel egészül ki.

6. cikk

A 392/2012/EU rendelet módosítása

A 392/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a cikk a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

a kereskedők a háztartási szárítógépek minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, az I. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét. Ilyen címkék a háztartási szárítógépek más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára;”

a cikk a következő g) ponttal egészül ki:

„g)

a kereskedők a háztartási szárítógépek minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a II. mellékletben meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot. Ilyen adatlapok a háztartási szárítógépek más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára.”

A 4. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon háztartási szárítógépek forgalmazása, amelyeket a 2010/30/EU irányelv 7. cikkében foglaltak szerint a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a szállítók által e rendelet IV. mellékletének megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék. A VIII. melléklet rendelkezései szerint kell azonban eljárni abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, és a 3. cikk f), illetve g) pontjának megfelelően a kereskedő megkapta a modell elektronikus címkéjét és termékismertető adatlapját;”.

3.	A rendelet e rendelet VI. mellékletének megfelelően egy új, VIII. melléklettel egészül ki.

7. cikk

A 874/2012/EU rendelet módosítása

A 874/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

a kereskedők a lámpák minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, az I. melléklet 1. pontjában meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét. Ilyen címkék a lámpák más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára;”

a (2) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

„e)

a kereskedők a lámpatestek minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, az I. melléklet 2. pontjában meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét. Ilyen címkék a lámpatestek más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára;”.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon modellek forgalmazása, amelyeket a végső tulajdonosnak nincs alkalma kiállítva megtekinteni, a szállítók által a IV. mellékletnek megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék. A VIII. melléklet rendelkezései szerint kell azonban eljárni abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, és a 3. cikk (1) bekezdése f) pontjának megfelelően a kereskedő megkapta a modell elektronikus címkéjét;”

a (2) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

„d)	minden olyan, az interneten keresztül eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált modellt, amelynek a 3. cikk (2) bekezdése e) pontjának megfelelően a kereskedő megkapta az elektronikus címkéjét, a VIII. mellékletnek megfelelően ez a címke kísérje.”

3.	A rendelet e rendelet VII. mellékletének megfelelően egy új, VIII. melléklettel egészül ki.

8. cikk

A 665/2013/EU rendelet módosítása

A 665/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

a kereskedők a porszívók minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a II. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét. Ilyen címkék a porszívók más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára;”

az (1) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

„g)

a kereskedők a porszívók minden egyes, 2015. január 1. után új modellazonosítóval forgalomba hozott modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a III. mellékletnek megfelelő elektronikus termékismertető adatlapot. Ilyen adatlapok a porszívók más modelljei esetében is hozzáférhetővé tehetők a kereskedők számára.”

A 4. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon porszívók forgalmazása, amelyeket a 2010/30/EU irányelv 7. cikkében foglaltak szerint a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a szállítók által e rendelet V. mellékletének megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék. A VIII. melléklet rendelkezései szerint kell azonban eljárni abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, és a 3. cikk (1) bekezdése f), illetve g) pontjának megfelelően a kereskedő megkapta a modell elektronikus címkéjét és termékismertető adatlapját;”.

3.	A rendelet e rendelet VIII. mellékletének megfelelően egy új, VIII. melléklettel egészül ki.

9. cikk

A 811/2013/EU rendelet módosítása

A 811/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés első albekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

a kereskedők a II. melléklet 1. pontjában meghatározott szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő helyiségfűtő berendezések minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a III. melléklet 1.1. pontjában meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét;”

az (1) bekezdés első albekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

„g)

a kereskedők a helyiségfűtő berendezések minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a IV. melléklet 1. pontjában meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot, amelyet a hőszivattyús helyiségfűtő berendezések esetében legalább a hőfejlesztő berendezéshez biztosítani kell.”;

az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„2019. szeptember 26-tól fogva a II. melléklet 1. pontjában meghatározott szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő helyiségfűtő berendezések minden egyes modelljére vonatkozóan a kereskedők rendelkezésére kell bocsátani egy, a III. melléklet 1.2. pontjában meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét.”;

a (2) bekezdés első albekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

a kereskedők a II. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályoknak és vízmelegítési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő kombinált fűtőberendezések minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a III. melléklet 2.1. pontjában meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét;”

a (2) bekezdés első albekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

„g)

a kereskedők a kombinált fűtőberendezések minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a IV. melléklet 2. pontjában meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot, amelyet a hőszivattyús kombinált fűtőberendezések esetében legalább a hőfejlesztő berendezéshez biztosítani kell.”;

a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„2019. szeptember 26-tól fogva a II. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályoknak és vízmelegítési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő kombinált fűtőberendezések minden egyes modelljére vonatkozóan a kereskedők rendelkezésére kell bocsátani egy, a III. melléklet 2.2. pontjában meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét.”;

a (3) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„c)	a kereskedők a hőmérséklet-szabályozók minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a IV. melléklet 3. pontjában meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot.”;

a (4) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„c)	a kereskedők a napenergia-készülékek minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a IV. melléklet 4. pontjában meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot.”;

az (5) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

a kereskedők a II. melléklet 1. pontjában meghatározott szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő, helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a III. melléklet 3. pontjában meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét;”

az (5) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

„g)	a kereskedők a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a IV. melléklet 5. pontjában meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot.”;

a (6) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

a kereskedők a II. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályoknak és vízmelegítési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő, kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a III. melléklet 4. pontjában meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét;”

a (6) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

„g)	a kereskedők a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a IV. melléklet 6. pontjában meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot.”

A 4. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon helyiségfűtő berendezések forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a beszállítók által a VI. melléklet 1. pontjának megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a IX. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni;”

a (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon kombinált fűtőberendezések forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a beszállítók által a VI. melléklet 2. pontjának megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a IX. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni;”

a (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon, helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a VI. melléklet 3. pontjának megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a IX. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni;”

a (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon, kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a VI. melléklet 4. pontjának megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a IX. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni;”.

3.	A VI. melléklet e rendelet IX. mellékletének megfelelően módosul.

4.	A rendelet e rendelet IX. mellékletének megfelelően egy új, IX. melléklettel egészül ki.

10. cikk

A 812/2013/EU rendelet módosítása

A 812/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés első albekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

„f)	a kereskedők a II. melléklet 1. pontjában meghatározott vízmelegítési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő vízmelegítők minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a III. melléklet 1.1. pontjában meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét;”

az (1) bekezdés első albekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

„g)	a kereskedők a vízmelegítők minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a IV. melléklet 1. pontjában meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot, amelyet a hőszivattyús vízmelegítők esetében legalább a hőfejlesztő berendezéshez biztosítani kell.”;

az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„2017. szeptember 26-tól fogva a II. melléklet 1. pontjában meghatározott vízmelegítési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő vízmelegítők minden egyes modelljére vonatkozóan a kereskedők rendelkezésére kell bocsátani egy, a III. melléklet 1.2. pontjában meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét.”;

a (2) bekezdés első albekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

„f)	a kereskedők a II. melléklet 2. pontjában meghatározott energiahatékonysági osztályoknak megfelelő melegvíz-tároló tartályok minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a III. melléklet 2.1. pontjában meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét;”

a (2) bekezdés első albekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

„g)	a kereskedők a melegvíz-tároló tartályok minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a IV. melléklet 2. pontjában meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot.”;

a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„2017. szeptember 26-tól fogva a II. melléklet 2. pontjában meghatározott energiahatékonysági osztályoknak megfelelő melegvíz-tároló tartályok minden egyes modelljére vonatkozóan a kereskedők rendelkezésére kell bocsátani egy, a III. melléklet 2.2. pontjában meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét.”;

a (3) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„c)	a kereskedők a napenergia-készülékek minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a IV. melléklet 3. pontjában meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot.”;

a (4) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

a kereskedők a II. melléklet 1. pontjában meghatározott vízmelegítési energiahatékonysági osztályoknak megfelelő, vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a III. melléklet 3. pontjában meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő elektronikus címkét;”

a (4) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

„g)	a kereskedők a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok minden egyes modelljére vonatkozóan megkapjanak egy, a IV. melléklet 4. pontjában meghatározott követelményeket kielégítő elektronikus termékismertető adatlapot.”

A 4. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon vízmelegítők forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a beszállítók által a VI. melléklet 1. pontjának megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a X. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni;”

a (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon melegvíz-tároló tartályok forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a beszállítók által a VI. melléklet 2. pontjának megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a X. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni;”

a (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon, vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a VI. melléklet 3. pontjának megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a X. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni;”.

3.	A VI. melléklet e rendelet X. mellékletének megfelelően módosul.

4.	A rendelet e rendelet X. mellékletének megfelelően egy új, X. melléklettel egészül ki.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 153., 2010.6.18., 1. o.

(2) A Bizottság 2010. szeptember 28-i 1059/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási mosogatógépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló (HL L 314., 2010.11.30., 1. o.).

(3) A Bizottság 2010. szeptember 28-i 1060/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási hűtőkészülékek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., 2010.11.30., 17. o.).

(4) A Bizottság 2010. szeptember 28-i 1061/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási mosógépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., 2010.11.30., 47. o.).

(5) A Bizottság 2010. szeptember 28-i 1062/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a televíziókészülékek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló (HL L 314., 2010.11.30., 64. o.).

(6) A Bizottság 2011. május 4-i 626/2011/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a légkondicionáló berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 178., 2011.7.6., 1. o.).

(7) A Bizottság 2012. március 1-jei 392/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási szárítógépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 123., 2012.5.9., 1. o.).

(8) A Bizottság 2012. július 12-i 874/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a lámpák és a lámpatestek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló (HL L 258., 2012.9.26., 1. o.).

(9) A Bizottság 2013. május 3-i 665/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a porszívók energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 192., 2013.7.13., 1. o.).

(10) A Bizottság 2013. február 18-i 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 239., 2013.9.6., 1. o.).

(11) A Bizottság 2013. február 18-i 812/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők, a melegvíz-tároló tartályok, valamint a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 239., 2013.9.6., 83. o.).

I. MELLÉKLET

Az 1059/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelet mellékleteinek módosítása

A rendelet a következő VIII. melléklettel egészül ki:

„VIII. MELLÉKLET

Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk

E melléklet 2–5. pontja alkalmazásában:

a)	»kijelző mechanizmus«: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is;

b)	»beágyazott megjelenítés«: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni;

c)	»érintőképernyő«: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője;

»helyettesítő szöveg«: grafika helyett megjelenített olyan szöveg, amelynek segítségével az információk nem grafikus formában jeleníthetők meg akkor, ha a kijelző nem képes a grafikát megjeleníteni, illetve ha kisegítő lehetőségként alkalmazott beszédszintetizátor bemenő adatainak előállításához erre szükség van.

A beszállítók által a 3. cikk f) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő címkét a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni. A megjelenített címke méreteit úgy kell megválasztani, hogy a címke könnyen látható és olvasható legyen, és méreteiben arányos legyen az I. melléklet 2. pontjában meghatározott címkével. A címke megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a címkéhez való hozzáférést biztosító képnek teljesítenie kell e melléklet 3. pontjának követelményeit. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkének a képen való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkéhez való hozzáférésre felhasznált képnek:

a)	olyan nyílnak kell lennie, amelynek színe megegyezik a termék energiahatékonysági osztályát a címkén jelző színnel;

b)	a nyílon fehér színnel, az áréval megegyező betűmérettel jeleznie kell a termék energiahatékonysági osztályát; és

c)	az alábbi két forma valamelyikét kell követnie:

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címke megjelenítéséről a következőképpen kell gondoskodni:

a)	a 3. pontban meghatározott képet a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni;

b)	a képnek hiperhivatkozásként kell mutatnia a címkére;

c)	a címkének a képen való egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie;

d)	a címkét előugró elemként, új lapként, új oldalként vagy beágyazott képernyőn kell megjeleníteni;

e)	érintőképernyő esetében a címke nagyíthatóságát az érintőképernyőn való képnagyítás eszközspecifikus konvencióinak megfelelően kell biztosítani;

f)	a címkét bezáró funkció vagy más szokásos bezáró mechanizmus alkalmazásával kell eltávolítani a kijelzőről;

g)	a címke megjelenítésének meghiúsulása esetén megjelenítendő helyettesítő szövegnek az áréval megegyező betűmérettel a termék energiahatékonysági osztályára kell utalnia.

A beszállítók által a 3. cikk g) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő termékismertető adatlapot a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni. A méretet úgy kell megválasztani, hogy a termékismertető adatlap könnyen látható és olvasható legyen. A termékismertető adatlap megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a termékismertető adatlaphoz való hozzáférést biztosító hivatkozásnak egyértelműen és olvashatóan tartalmaznia kell a »Termékismertető adatlap« szöveget. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a termékismertető adatlapnak a hivatkozáson való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.”

II. MELLÉKLET

Az 1060/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelet mellékleteinek módosítása

A rendelet a következő X. melléklettel egészül ki:

„X. MELLÉKLET

Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk

E melléklet 2–5. pontja alkalmazásában:

a)	»kijelző mechanizmus«: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is;

b)	»beágyazott megjelenítés«: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni;

c)	»érintőképernyő«: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője;

A beszállítók által a 3. cikk f) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő címkét a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni. A megjelenített címke méreteit úgy kell megválasztani, hogy a címke könnyen látható és olvasható legyen, és méreteiben arányos legyen a II. melléklet 3. pontjában meghatározott címkével. A címke megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a címkéhez való hozzáférést biztosító képnek teljesítenie kell e melléklet 3. pontjának követelményeit. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkének a képen való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkéhez való hozzáférésre felhasznált képnek:

a)	olyan nyílnak kell lennie, amelynek színe megegyezik a termék energiahatékonysági osztályát a címkén jelző színnel;

b)	a nyílon fehér színnel, az áréval megegyező betűmérettel jeleznie kell a termék energiahatékonysági osztályát; és

c)	az alábbi két forma valamelyikét kell követnie:

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címke megjelenítéséről a következőképpen kell gondoskodni:

a)	a 3. pontban meghatározott képet a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni;

b)	a képnek hiperhivatkozásként kell mutatnia a címkére;

c)	a címkének a képen való egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie;

d)	a címkét előugró elemként, új lapként, új oldalként vagy beágyazott képernyőn kell megjeleníteni;

e)	érintőképernyő esetében a címke nagyíthatóságát az érintőképernyőn való képnagyítás eszközspecifikus konvencióinak megfelelően kell biztosítani;

f)	a címkét bezáró funkció vagy más szokásos bezáró mechanizmus alkalmazásával kell eltávolítani a kijelzőről;

g)	a címke megjelenítésének meghiúsulása esetén megjelenítendő helyettesítő szövegnek az áréval megegyező betűmérettel a termék energiahatékonysági osztályára kell utalnia.

III. MELLÉKLET

Az 1061/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelet mellékleteinek módosítása

A rendelet a következő VIII. melléklettel egészül ki:

„VIII. MELLÉKLET

Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk

E melléklet 2–5. pontja alkalmazásában:

a)	»kijelző mechanizmus«: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is;

b)	»beágyazott megjelenítés«: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni;

c)	»érintőképernyő«: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője;

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkéhez való hozzáférésre felhasznált képnek:

a)	olyan nyílnak kell lennie, amelynek színe megegyezik a termék energiahatékonysági osztályát a címkén jelző színnel;

b)	a nyílon fehér színnel, az áréval megegyező betűmérettel jeleznie kell a termék energiahatékonysági osztályát; és

c)	az alábbi két forma valamelyikét kell követnie:

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címke megjelenítéséről a következőképpen kell gondoskodni:

a)	a 3. pontban meghatározott képet a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni;

b)	a képnek hiperhivatkozásként kell mutatnia a címkére;

c)	a címkének a képen való egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie;

d)	a címkét előugró elemként, új lapként, új oldalként vagy beágyazott képernyőn kell megjeleníteni;

e)	érintőképernyő esetében a címke nagyíthatóságát az érintőképernyőn való képnagyítás eszközspecifikus konvencióinak megfelelően kell biztosítani;

f)	a címkét bezáró funkció vagy más szokásos bezáró mechanizmus alkalmazásával kell eltávolítani a kijelzőről;

g)	a címke megjelenítésének meghiúsulása esetén megjelenítendő helyettesítő szövegnek az áréval megegyező betűmérettel a termék energiahatékonysági osztályára kell utalnia.

IV. MELLÉKLET

Az 1062/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelet mellékleteinek módosítása

A rendelet a következő IX. melléklettel egészül ki:

„IX. MELLÉKLET

Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk

E melléklet 2–5. pontja alkalmazásában:

a)	»kijelző mechanizmus«: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is;

b)	»beágyazott megjelenítés«: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni;

c)	»érintőképernyő«: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője;

A beszállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének f) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő címkét a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében, a 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott időütemezés szerint kell megjeleníteni. A megjelenített címke méreteit úgy kell megválasztani, hogy a címke könnyen látható és olvasható legyen, és méreteiben arányos legyen az V. melléklet 5. pontjában meghatározott címkével. A címke megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a címkéhez való hozzáférést biztosító képnek teljesítenie kell e melléklet 3. pontjának követelményeit. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkének a képen való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkéhez való hozzáférésre felhasznált képnek:

a)	olyan nyílnak kell lennie, amelynek színe megegyezik a termék energiahatékonysági osztályát a címkén jelző színnel;

b)	a nyílon fehér színnel, az áréval megegyező betűmérettel jeleznie kell a termék energiahatékonysági osztályát; és

c)	az alábbi két forma valamelyikét kell követnie:

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címke megjelenítéséről a következőképpen kell gondoskodni:

a)	a 3. pontban meghatározott képet a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni;

b)	a képnek hiperhivatkozásként kell mutatnia a címkére;

c)	a címkének a képen való egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie;

d)	a címkét előugró elemként, új lapként, új oldalként vagy beágyazott képernyőn kell megjeleníteni;

e)	érintőképernyő esetében a címke nagyíthatóságát az érintőképernyőn való képnagyítás eszközspecifikus konvencióinak megfelelően kell biztosítani;

f)	a címkét bezáró funkció vagy más szokásos bezáró mechanizmus alkalmazásával kell eltávolítani a kijelzőről;

g)	a címke megjelenítésének meghiúsulása esetén megjelenítendő helyettesítő szövegnek az áréval megegyező betűmérettel a termék energiahatékonysági osztályára kell utalnia.

A beszállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének g) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő termékismertető adatlapot a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni. A méretet úgy kell megválasztani, hogy a termékismertető adatlap könnyen látható és olvasható legyen. A termékismertető adatlap megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a termékismertető adatlaphoz való hozzáférést biztosító hivatkozásnak egyértelműen és olvashatóan tartalmaznia kell a »Termékismertető adatlap« szöveget. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a termékismertető adatlapnak a hivatkozáson való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.”

V. MELLÉKLET

A 626/2011/EU felhatalmazáson alapuló rendelet mellékleteinek módosítása

A rendelet a következő IX. melléklettel egészül ki:

„IX. MELLÉKLET

Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk

E melléklet 2–5. pontja alkalmazásában:

a)	»kijelző mechanizmus«: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is;

b)	»beágyazott megjelenítés«: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni;

c)	»érintőképernyő«: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője;

A beszállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének h) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő címkét a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében, a 3. cikk (4)–(6) bekezdésében meghatározott időütemezés szerint kell megjeleníteni. A megjelenített címke méreteit úgy kell megválasztani, hogy a címke könnyen látható és olvasható legyen, és méreteiben arányos legyen a III. mellékletben meghatározott címkével. A címke megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a címkéhez való hozzáférést biztosító képnek teljesítenie kell e melléklet 3. pontjának követelményeit. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkének a képen való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkéhez való hozzáférésre felhasznált képnek:

a)	olyan nyílnak kell lennie, amelynek színe megegyezik a termék energiahatékonysági osztályát a címkén jelző színnel;

b)	a nyílon fehér színnel, az áréval megegyező betűmérettel jeleznie kell a termék energiahatékonysági osztályát; és

c)	az alábbi két forma valamelyikét kell követnie:

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címke megjelenítéséről a következőképpen kell gondoskodni:

a)	a 3. pontban meghatározott képet a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni;

b)	a képnek hiperhivatkozásként kell mutatnia a címkére;

c)	a címkének a képen való egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie;

d)	a címkét előugró elemként, új lapként, új oldalként vagy beágyazott képernyőn kell megjeleníteni;

e)	érintőképernyő esetében a címke nagyíthatóságát az érintőképernyőn való képnagyítás eszközspecifikus konvencióinak megfelelően kell biztosítani;

f)	a címkét bezáró funkció vagy más szokásos bezáró mechanizmus alkalmazásával kell eltávolítani a kijelzőről;

g)	a címke megjelenítésének meghiúsulása esetén megjelenítendő helyettesítő szövegnek az áréval megegyező betűmérettel a termék energiahatékonysági osztályára kell utalnia.

A beszállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének i) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő termékismertető adatlapot a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni. A méretet úgy kell megválasztani, hogy a termékismertető adatlap könnyen látható és olvasható legyen. A termékismertető adatlap megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a termékismertető adatlaphoz való hozzáférést biztosító hivatkozásnak egyértelműen és olvashatóan tartalmaznia kell a »Termékismertető adatlap« szöveget. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a termékismertető adatlapnak a hivatkozáson való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.”

VI. MELLÉKLET

A 392/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet mellékleteinek módosítása

A rendelet a következő VIII. melléklettel egészül ki:

„VIII. MELLÉKLET

Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk

E melléklet 2–5. pontja alkalmazásában:

a)	»kijelző mechanizmus«: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is;

b)	»beágyazott megjelenítés«: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni;

c)	»érintőképernyő«: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője;

A szállítók által a 3. cikk f) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő címkét a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni. A megjelenített címke méreteit úgy kell megválasztani, hogy a címke könnyen látható és olvasható legyen, és méreteiben arányos legyen az I. melléklet 4. pontjában meghatározott címkével. A címke megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a címkéhez való hozzáférést biztosító képnek teljesítenie kell e melléklet 3. pontjának követelményeit. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkének a képen való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkéhez való hozzáférésre felhasznált képnek:

a)	olyan nyílnak kell lennie, amelynek színe megegyezik a termék energiahatékonysági osztályát a címkén jelző színnel;

b)	a nyílon fehér színnel, az áréval megegyező betűmérettel jeleznie kell a termék energiahatékonysági osztályát; és

c)	az alábbi két forma valamelyikét kell követnie:

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címke megjelenítéséről a következőképpen kell gondoskodni:

a)	a 3. pontban meghatározott képet a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni;

b)	a képnek hiperhivatkozásként kell mutatnia a címkére;

c)	a címkének a képen való egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie;

d)	a címkét előugró elemként, új lapként, új oldalként vagy beágyazott képernyőn kell megjeleníteni;

e)	érintőképernyő esetében a címke nagyíthatóságát az érintőképernyőn való képnagyítás eszközspecifikus konvencióinak megfelelően kell biztosítani;

f)	a címkét bezáró funkció vagy más szokásos bezáró mechanizmus alkalmazásával kell eltávolítani a kijelzőről;

g)	a címke megjelenítésének meghiúsulása esetén megjelenítendő helyettesítő szövegnek az áréval megegyező betűmérettel a termék energiahatékonysági osztályára kell utalnia.

A szállítók által a 3. cikk g) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő termékismertető adatlapot a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni. A méretet úgy kell megválasztani, hogy a termékismertető adatlap könnyen látható és olvasható legyen. A termékismertető adatlap megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a termékismertető adatlaphoz való hozzáférést biztosító hivatkozásnak egyértelműen és olvashatóan tartalmaznia kell a »Termékismertető adatlap« szöveget. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a termékismertető adatlapnak a hivatkozáson való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.”

VII. MELLÉKLET

A 874/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet mellékleteinek módosítása

A rendelet a következő VIII. melléklettel egészül ki:

„VIII. MELLÉKLET

Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk

E melléklet 2–4. pontja alkalmazásában:

a)	»kijelző mechanizmus«: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is;

b)	»beágyazott megjelenítés«: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni;

c)	»érintőképernyő«: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője;

A szállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének f) pontja, illetve a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő címkét a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni. A megjelenített címke méreteit úgy kell megválasztani, hogy a címke könnyen látható és olvasható legyen, és méreteiben arányos legyen az I. mellékletben meghatározott címkével. A címke megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a címkéhez való hozzáférést biztosító képnek teljesítenie kell e melléklet 3. pontjának követelményeit. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkének a képen való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkéhez való hozzáférésre felhasznált képnek:

a)	olyan nyílnak kell lennie, amelynek színe megegyezik a termék energiahatékonysági osztályát a címkén jelző színnel;

b)	a nyílon fehér színnel, az áréval megegyező betűmérettel jeleznie kell a termék energiahatékonysági osztályát; és

c)	az alábbi két forma valamelyikét kell követnie:

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címke megjelenítéséről a következőképpen kell gondoskodni:

a)	a 3. pontban meghatározott képet a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni;

b)	a képnek hiperhivatkozásként kell mutatnia a címkére;

c)	a címkének a képen való egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie;

d)	a címkét előugró elemként, új lapként, új oldalként vagy beágyazott képernyőn kell megjeleníteni;

e)	érintőképernyő esetében a címke nagyíthatóságát az érintőképernyőn való képnagyítás eszközspecifikus konvencióinak megfelelően kell biztosítani;

f)	a címkét bezáró funkció vagy más szokásos bezáró mechanizmus alkalmazásával kell eltávolítani a kijelzőről;

g)	a címke megjelenítésének meghiúsulása esetén megjelenítendő helyettesítő szövegnek az áréval megegyező betűmérettel a termék energiahatékonysági osztályára kell utalnia.”

VIII. MELLÉKLET

A 665/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet mellékleteinek módosítása

A rendelet a következő VII. melléklettel egészül ki:

„VII. MELLÉKLET

Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk

E melléklet 2–5. pontja alkalmazásában:

a)	»kijelző mechanizmus«: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is;

b)	»beágyazott megjelenítés«: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni;

c)	»érintőképernyő«: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője;

A szállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének f) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő címkét a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében, a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott időütemezés szerint kell megjeleníteni. A megjelenített címke méreteit úgy kell megválasztani, hogy a címke könnyen látható és olvasható legyen, és méreteiben arányos legyen a II. melléklet 3. pontjában meghatározott címkével. A címke megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a címkéhez való hozzáférést biztosító képnek teljesítenie kell e melléklet 3. pontjának követelményeit. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkének a képen való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkéhez való hozzáférésre felhasznált képnek:

a)	olyan nyílnak kell lennie, amelynek színe megegyezik a termék energiahatékonysági osztályát a címkén jelző színnel;

b)	a nyílon fehér színnel, az áréval megegyező betűmérettel jeleznie kell a termék energiahatékonysági osztályát; és

c)	az alábbi két forma valamelyikét kell követnie:

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címke megjelenítéséről a következőképpen kell gondoskodni:

a)	a 3. pontban meghatározott képet a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni;

b)	a képnek hiperhivatkozásként kell mutatnia a címkére;

c)	a címkének a képen való egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie;

d)	a címkét előugró elemként, új lapként, új oldalként vagy beágyazott képernyőn kell megjeleníteni;

e)	érintőképernyő esetében a címke nagyíthatóságát az érintőképernyőn való képnagyítás eszközspecifikus konvencióinak megfelelően kell biztosítani;

f)	a címkét bezáró funkció vagy más szokásos bezáró mechanizmus alkalmazásával kell eltávolítani a kijelzőről;

g)	a címke megjelenítésének meghiúsulása esetén megjelenítendő helyettesítő szövegnek az áréval megegyező betűmérettel a termék energiahatékonysági osztályára kell utalnia.

A szállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének g) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő termékismertető adatlapot a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni. A méretet úgy kell megválasztani, hogy a termékismertető adatlap könnyen látható és olvasható legyen. A termékismertető adatlap megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a termékismertető adatlaphoz való hozzáférést biztosító hivatkozásnak egyértelműen és olvashatóan tartalmaznia kell a »Termékismertető adatlap« szöveget. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a termékismertető adatlapnak a hivatkozáson való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.”

IX. MELLÉKLET

A 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet mellékleteinek módosítása

a)	A VI. melléklet címe helyébe a következő szöveg lép: „Információszolgáltatás azokban az esetekben, ha a végfelhasználónak nincs lehetősége a kiállított termék megtekintésére (kivéve az internetet)”.

A rendelet a következő IX. melléklettel egészül ki:

„IX. MELLÉKLET

Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk

E melléklet 2–5. pontja alkalmazásában:

a)	»kijelző mechanizmus«: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is;

b)	»beágyazott megjelenítés«: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni;

c)	»érintőképernyő«: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője;

A 3. cikkben meghatározott időütemezés szerint a beszállítók által a 3. cikk alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő címkét, illetőleg csomag esetében a beszállítók által a 3. cikk alapján rendelkezésre bocsátott címke és termékismertető adatlapok alapján a körülményeknek megfelelően gondosan kitöltött, megfelelő címkét a kijelző mechanizmuson a termék, illetve csomag ára közelében kell megjeleníteni. Ha a kijelzőn termék és csomag egyszerre jelenik meg, de csak a csomag ára van feltüntetve, akkor csak a csomag címkéjét kell megjeleníteni. A megjelenített címke méreteit úgy kell megválasztani, hogy a címke könnyen látható és olvasható legyen, és méreteiben arányos legyen a III. mellékletben meghatározott címkével. A címke megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a címkéhez való hozzáférést biztosító képnek teljesítenie kell e melléklet 3. pontjának követelményeit. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkének a képen való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkéhez való hozzáférésre felhasznált képnek:

a)	olyan nyílnak kell lennie, amelynek színe megegyezik a termék, illetve csomag energiahatékonysági osztályát a címkén jelző színnel;

b)	a nyílon fehér színnel, az áréval megegyező betűmérettel jeleznie kell a termék, illetve csomag energiahatékonysági osztályát; és

c)	az alábbi két forma valamelyikét kell követnie:

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címke megjelenítéséről a következőképpen kell gondoskodni:

a)	a 3. pontban meghatározott képet a kijelző mechanizmuson a termék, illetve csomag ára közelében kell megjeleníteni;

b)	a képnek hiperhivatkozásként kell mutatnia a címkére;

c)	a címkének a képen való egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie;

d)	a címkét előugró elemként, új lapként, új oldalként vagy beágyazott képernyőn kell megjeleníteni;

e)	érintőképernyő esetében a címke nagyíthatóságát az érintőképernyőn való képnagyítás eszközspecifikus konvencióinak megfelelően kell biztosítani;

f)	a címkét bezáró funkció vagy más szokásos bezáró mechanizmus alkalmazásával kell eltávolítani a kijelzőről;

g)	a címke megjelenítésének meghiúsulása esetén megjelenítendő helyettesítő szövegnek az áréval megegyező betűmérettel a termék, illetve csomag energiahatékonysági osztályára kell utalnia.

A beszállítók által a 3. cikk alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő termékismertető adatlapot a kijelző mechanizmuson a termék, illetve csomag ára közelében kell megjeleníteni. A méretet úgy kell megválasztani, hogy a termékismertető adatlap könnyen látható és olvasható legyen. A termékismertető adatlap megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a termékismertető adatlaphoz való hozzáférést biztosító hivatkozásnak egyértelműen és olvashatóan tartalmaznia kell a »Termékismertető adatlap« szöveget. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a termékismertető adatlapnak a hivatkozáson való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.”

X. MELLÉKLET

A 812/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet mellékleteinek módosítása

a)	A VI. melléklet címe helyébe a következő szöveg lép: „Információszolgáltatás azokban az esetekben, ha a végfelhasználónak nincs lehetősége a kiállított termék megtekintésére (kivéve az internetet)”.

A rendelet a következő X. melléklettel egészül ki:

„X. MELLÉKLET

Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk

E melléklet 2–5. pontja alkalmazásában:

a)	»kijelző mechanizmus«: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is;

b)	»beágyazott megjelenítés«: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni;

c)	»érintőképernyő«: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője;

A 3. cikkben meghatározott időütemezés szerint a beszállítók által a 3. cikk alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő címkét, illetőleg csomag esetében a beszállítók által a 3. cikk alapján rendelkezése bocsátott címke és termékismertető adatlapok alapján a körülményeknek megfelelően gondosan kitöltött, megfelelő címkét a kijelző mechanizmuson a termék, illetve csomag ára közelében kell megjeleníteni. Ha a kijelzőn termék és csomag egyszerre jelenik meg, de csak a csomag ára van feltüntetve, akkor csak a csomag címkéjét kell megjeleníteni. A megjelenített címke méreteit úgy kell megválasztani, hogy a címke könnyen látható és olvasható legyen, és méreteiben arányos legyen a III. mellékletben meghatározott címkével. A címke megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a címkéhez való hozzáférést biztosító képnek teljesítenie kell e melléklet 3. pontjának követelményeit. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkének a képen való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkéhez való hozzáférésre felhasznált képnek:

a)	olyan nyílnak kell lennie, amelynek színe megegyezik a termék, illetve csomag energiahatékonysági osztályát a címkén jelző színnel;

b)	a nyílon fehér színnel, az áréval megegyező betűmérettel jeleznie kell a termék, illetve csomag energiahatékonysági osztályát; és

c)	az alábbi két forma valamelyikét kell követnie:

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címke megjelenítéséről a következőképpen kell gondoskodni:

a)	a 3. pontban meghatározott képet a kijelző mechanizmuson a termék, illetve csomag ára közelében kell megjeleníteni;

b)	a képnek hiperhivatkozásként kell mutatnia a címkére;

c)	a címkének a képen való egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie;

d)	a címkét előugró elemként, új lapként, új oldalként vagy beágyazott képernyőn kell megjeleníteni;

e)	érintőképernyő esetében a címke nagyíthatóságát az érintőképernyőn való képnagyítás eszközspecifikus konvencióinak megfelelően kell biztosítani;

f)	a címkét bezáró funkció vagy más szokásos bezáró mechanizmus alkalmazásával kell eltávolítani a kijelzőről;

g)	a címke megjelenítésének meghiúsulása esetén megjelenítendő helyettesítő szövegnek az áréval megegyező betűmérettel a termék, illetve csomag energiahatékonysági osztályára kell utalnia.

17.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 147/29

A BIZOTTSÁG 519/2014/EU RENDELETE

(2014. május 16.)

a 401/2006/EK rendeletnek a nagy tételekre, a fűszerekre és étrend-kiegészítőkre vonatkozó mintavételi módszerek, a T-2 és HT-2 toxinra és citrininre vonatkozó alkalmassági kritériumok, valamint a szűréses vizsgálati módszerek tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) felső határértékeket állapít meg bizonyos élelmiszerekben előforduló egyes mikotoxinokra.

(2)	A mintavétel döntő szerepet játszik a tételekben heterogén módon eloszló mikotoxinmennyiségek meghatározásának pontosságában. Ezért kritériumokat kell meghatározni, amelyeknek a mintavételi módszereknek meg kell felelniük.

(3)	A 401/2006/EK bizottsági rendelet (3) rögzíti azokat a kritériumokat, amelyeket a mikotoxintartalom ellenőrzésére szolgáló mintavétel során szem előtt kell tartani.

(4)

A fűszerekre vonatkozó mintavételi szabályokat szükséges módosítani a szemcseméret különbségeinek figyelembevétele érdekében, ami a fűszerekben a mikotoxinszennyezés heterogén eloszlását okozza. Helyénvaló továbbá megállapítani a nagy tételek mintavételi szabályait, hogy Unió-szerte egységes végrehajtási módot alkalmazzanak. Indokolt továbbá annak tisztázása, hogy az almalé mintavétele esetén melyik mintavételi módszert kell alkalmazni.

(5)

A T-2 és a HT-2 toxinra vonatkozó alkalmassági kritériumokat aktualizálni kell a tudományos és technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében. A Monascus purpureus vörös élesztővel fermentált rizsen alapuló étrend-kiegészítőkben előforduló citrinin felső határértéke tekintetében meg kell határozni a citrinin alkalmassági kritériumait.

(6)	A mikotixinok elemzésére egyre gyakrabban alkalmaznak szűréses módszereket. Helyénvaló azon kritériumok meghatározása, amelyeket a szűrőmódszereknek teljesíteniük kell szabályozási célokra történő felhasználás esetén.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 401/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

A B. részben, az (1) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

Az ilyen tételek mintavétele az iránymutatás L. részében meghatározott, a nagy tételek mintavételi szabályainak megfelelően történik, és az erről szóló útmutatót közzé kell tenni az alábbi honlapon: http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/guidance-sampling-final.pdf

Az élelmiszer-ipari vállalkozók által a jogszabályi rendelkezések betartása érdekében alkalmazott EN ISO 24333:2009-nek vagy a GAFTA 124. sz. mintavételi szabályának megfelelő mintavételi szabályok alkalmazása megegyezik az L. részben meghatározott mintavételi szabályokkal.

A tételek Fusarium toxin tekintetében történő mintavételére az élelmiszer-ipari vállalkozók által a jogszabályi rendelkezések betartása érdekében alkalmazott EN ISO 24333:2009-nek vagy a GAFTA 124. sz. mintavételi szabályának megfelelő mintavételi szabályok alkalmazása megegyezik az B. részben meghatározott mintavételi szabályokkal;”

A B.2. részben az 1. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„1. táblázat

A tételek altételekre való osztása a terméktől és a tétel tömegétől függően

Árucikk	A tétel tömege (tonna)	Az altételek tömege vagy száma	A részminták száma	Az egyesített minta tömege (kg)
Gabonafélék és gabonakészítmények	> 300 és < 1 500	3 altétel	100	10
	≥ 50 és ≤ 300	100 tonna	100	10
	< 50	—	3 – 100 (4)	1 – 10

c)	A B.3. pont az első francia bekezdés végén a következő mondattal egészül ki: „A > 500 tonnás tételek esetén az elemi minták számára vonatkozó előírást az I. melléklet L.2. része tartalmazza.”

A D.2. rész az első mondatot követően a következő mondattal egészül ki:

„Ez a mintavételi módszer a viszonylag nagy szemcseméretű (a szemcseméret az amerikai mogyoróhoz vagy pl. a nagyobb szerecsendióhoz hasonló) fűszerekben előforduló ochratoxin-A, aflatoxin-B1 és összes aflatoxin mennyiségére megállapított felső határértékek hatósági ellenőrzésénél is használandó.”;

Az E. rész első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Ez a mintavételi módszer a viszonylag nagy szemcseméretű fűszerek kivételével a fűszerekben előforduló ochratoxin-A, aflatoxin-B1 és összes aflatoxin mennyiségére megállapított felső határértékek hatósági ellenőrzésénél (heterogén eloszlású mikotoxinszennyezés) használandó.”;

Az I. rész első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„I. SZILÁRD ALMATERMÉKEKRE VONATKOZÓ MINTAVÉTELI MÓDSZER

Ez a mintavételi módszer az almából készült szilárd termékekben – beleértve a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt, almából készült szilárd termékeket – előforduló patulinra megállapított felső határérték hatósági ellenőrzésénél használandó.”

Az I.1. rész második bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:

„Folyékony termékek esetében a vizsgálandó tételt közvetlenül a mintavétel előtt kézi vagy gépi eszközzel a lehető legalaposabban össze kell keverni. Ebben az esetben feltételezhető a patulin homogén eloszlása egy adott tételen belül. Így elegendő három részmintát venni egy tételből az egyesített minta előállításához.”

h)	Az I. melléklet az e rendelet I. mellékletében szereplő L. és M. részekkel egészül ki.

2.	A II. mellékletben a „4.2. Általános követelmények”, „4.3. Konkrét követelmények” és „4.4. A mérési bizonytalanság becslése, a visszanyerés kiszámítása és az eredmények jelentése” pontok helyébe az e rendelet II. mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(2) A Bizottság 2006. december 19-i 1881/2006/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).

(3) A Bizottság 2006. február 23-i 401/2006/EK rendelete az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról (HL L 70., 2006.3.9., 12. o.)

(4) A tétel tömegétől függően – lásd a 2. táblázatot.”

I. MELLÉKLET

„L. IGEN NAGYMÉRETŰ TÉTELEK, ILLETVE OLY MÓDON TÁROLT VAGY SZÁLLÍTOTT TÉTELEK MINTAVÉTELI MÓDSZERE, AMELY NEM TESZI LEHETŐVÉ A TELJES TÉTEL MINTAVÉTELEZÉSÉT

L.1. Általános alapelvek

Amennyiben egy tétel szállítási vagy tárolási módja nem teszi lehetővé, hogy elemi mintákat vegyünk a tétel valamennyi részéből, a mintavételezésre lehetőleg akkor kell sort keríteni, amikor a tétel mozgásban van (dinamikus mintavételezés).

Élelmiszerek tárolására szolgáló nagyméretű raktárak esetében a raktárak üzemeltetőit ösztönözni kell olyan berendezések felszerelésére, amelyek segítségével (automatikusan) mintát lehet venni az ott tárolt teljes tételből.

Az ebben az L. részben meghatározott mintavételezési eljárások alkalmazása esetén az élelmiszer-ipari vállalkozónak vagy képviselőjének tisztában kell lennie a mintavételezési eljárással. Ha az élelmiszer-ipari vállalkozó vagy annak képviselője kétségbe vonja a mintavételi eljárást, lehetővé kell tennie az illetékes hatóság számára, hogy a vállalkozó saját költségén a tétel minden részéből mintát tudjon venni.

A tétel egy részéből történő mintavétel abban az esetben megengedett, ha a minta mennyisége a teljes tétel legalább 10 %-át teszi ki. Ha azonos osztályú vagy megnevezésű élelmiszertétel egy részének mintavételezése esetén azt állapítják meg, hogy az nem felel meg az uniós követelményeknek, abból kell kiindulni, hogy a tétel többi része sem biztonságos, kivéve, ha a további részletes átvizsgálás során nem bizonyítható, hogy a tétel többi része nem felel meg a követelményeknek.

Az e melléklet más részeiben előírt, vonatkozó rendelkezések – mint például a részminta tömegére vonatkozóak – alkalmazandóak a nagyon nagyméretű tételek, illetve oly módon tárolt vagy szállított tételek mintavételezése esetén, amelyek esetében nem lehetséges a teljes tétel mintavételezése.

L.2. Az elemi minták szükséges száma nagyon nagyméretű tételek esetén

A nagyméretű mintavételi tételek (> 500 tonna) esetében az elemi minták szükséges száma = 100 elemi minta + √tonna. Amennyiben azonban a tétel tömege 1 500 tonnánál kevesebb, és altételekre osztható a B. rész 1. táblázatának megfelelően, valamint amennyiben az altétel fizikailag elkülöníthető, a B. részben előírt számú elemi mintát kell venni.

L.3. Hajóval szállított nagy tételek

L.3.1. A hajóval szállított nagy tételek dinamikus mintavételezése

A hajóval szállított nagy tételek mintavételezésére lehetőleg akkor kell sort keríteni, amikor az mozgásban van (dinamikus mintavételezés).

A mintavételezést rakterenként (fizikailag elkülöníthető egységenként) kell végezni. A rakterek kiürítése azonban egymás után, részlegesen történik, ezért a kezdeti fizikai elkülönítés a tároló létesítménybe történő áthelyezést követően már nem áll fenn. A mintavételezést ennek megfelelően vagy a kezdeti fizikai elkülönítés, vagy a tároló létesítménybe történő áthelyezést követő elkülönítés alapján lehet elvégezni.

A hajó rakterének kiürítése néhány napot is igénybe vehet. A mintavételezést rendszerint a kiürítés teljes időtartama alatt, szabályos időközönként kell végezni. Hatósági ellenőr jelenléte azonban nem mindig lehetséges vagy célszerű a teljes kiürítési művelet alatt. A mintavételezést tehát a tétel egy részén (mintavételi tétel) is el lehet végezni. Az elemi minták számának meghatározása a mintavételi tétel méretének figyelembevételével történik.

Abban az esetben is, ha a hatósági mintát automata mintavevő segítségével veszik, ellenőr jelenléte szükséges. Amennyiben azonban az automatikus mintavételezés előre beállított paraméterekkel történik, amelyek a mintavételezés alatt nem módosíthatók, továbbá a csalás bármely formáját megelőzendő a mintákat pecséttel ellátott tárolóedényekbe gyűjtik, az ellenőrnek kizárólag a mintavételezés megkezdésekor és befejezésekor, valamint akkor kell jelen lennie, amikor a tárolóedényeket cserélni kell.

L.3.2. A hajóval szállított nagy tételek statikus mintavételezése

Statikus mintavételezés esetén a felülről hozzáférhető tárolók (silók) tekintetében előírt eljárást kell alkalmazni (lásd: L.5.1. pont).

A mintavételezést a tétel/raktér hozzáférhető részén (felülről) kell elvégezni. Az elemi minták számának meghatározása a mintavételi tétel méretének figyelembevételével történik.

L.4. A raktárakban tárolt nagy tételek mintavételezése

A mintavételezést a tétel hozzáférhető részén kell elvégezni. Az elemi minták számának meghatározása a mintavételi tétel méretének figyelembevételével történik.

L.5. A raktározási létesítmények (silók) mintavételezése

L.5.1. A felülről (könnyen) hozzáférhető silók mintavételezése

A mintavételezést a tétel hozzáférhető részén kell elvégezni. Az elemi minták számának meghatározása a mintavételi tétel méretének figyelembevételével történik.

L.5.2. A felülről nem hozzáférhető (zárt) silók mintavételezése

L.5.2.1. Felülről nem hozzáférhető (zárt), egyedileg 100 tonnát meghaladó kapacitású silók

Az ilyen típusú silókban tárolt élelmiszerből nem lehet statikus módon mintát venni. Ezért amennyiben silóban tárolt élelmiszer mintavételezését kell elvégezni, és nincs lehetőség a szállítmány mozgatására, meg kell állapodni a létesítmény üzemeltetőjével, hogy értesíteni fogja az ellenőrt a siló – részleges vagy teljes – kiürítésének időpontjáról annak érdekében, hogy mintát lehessen venni a mozgásban lévő élelmiszerből.

L.5.2.2. Felülről nem hozzáférhető (zárt), egyedileg 100 tonnánál kisebb kapacitású silók

Az L. rész 1. pontjának előírásaival ellentétben (a minta mennyisége legalább 10 %), a mintavételezési eljárás az 50–100 kg közötti mennyiség tartályba történő helyezését és annak mintavételezését foglalja magában. Az egyesített minta mérete megfelel a teljes tételnek, az elemi minták száma pedig a silóból mintavételezési céllal a gyűjtőbe engedett élelmiszer mennyiségének.

L.6. Nagyméretű zárt tartályokban tárolt ömlesztett élelmiszer mintavételezése

Az ilyen típusú tételekből sokszor csak a tartályból történő eltávolítás során lehet mintát venni. Bizonyos esetekben erre nincs lehetőség a behozatal vagy az ellenőrzés helyén, ezért a mintavételezésre a tartály kiürítésekor kell sort keríteni. Az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell az ellenőrt a tárolók kiürítésének helyéről és időpontjáról.

M. MINTAVÉTELI MÓDSZER A MONASCUS PURPUREUS VÖRÖS ÉLESZTŐVEL FERMENTÁLT RIZSEN ALAPULÓ ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐK ESETÉBEN

Ez a mintavételi módszer a Monascus purpureus vörös élesztővel fermentált rizsen alapuló étrend-kiegészítőkben előforduló citrinin felső határértékeinek hatósági ellenőrzésére alkalmazandó.

Mintavételezési eljárás és mintaméret

A mintavételezési eljárás azon a feltevésen alapul, hogy a Monascus purpureus vörös élesztővel fermentált rizsen alapuló étrend-kiegészítők olyan kiskereskedelmi egységekben kerülnek forgalomba, amelyek kiskereskedelmi csomagonként általában 30–120 kapszulát tartalmaznak.

Tétel mérete (a kiskereskedelmi csomagok száma)	A mintaként használandó kiskereskedelmi csomagok száma	Mintaméret
1 – 50	1	Minden kapszula
51 – 250	2	Minden kapszula
251 – 1 000	4	Mintavétel minden kiskereskedelmi csomagból, a kapszulák fele
> 1 000	1 000 kiskereskedelmi csomagból 4 + 1 kiskereskedelmi csomag, legfeljebb 25 kiskereskedelmi csomag	≤ 10 kiskereskedelmi csomag: minden kiskereskedelmi csomagból, a kapszulák fele > 10 kiskereskedelmi csomag: minden kiskereskedelmi csomagból megegyező számú kapszula, amely 5 kiskereskedelmi csomag tartalmával megegyező mintát eredményez”

II. MELLÉKLET

„4.2. Általános követelmények

Az élelmiszer-ellenőrzés céljára használt megerősítő analitikai módszereknek a 882/2004/EK rendelet III. mellékletének 1. és 2. tételében foglalt rendelkezéseknek kell megfelelniük.

4.3. Egyedi követelmények

4.1.3. A megerősítő módszerekre vonatkozó egyedi követelmények

4.3.1.1. Alkalmassági kritériumok

Adott esetben, és amennyiben rendelkezésre áll, kívánatos teljesen igazolt – vagyis a releváns mátrixok tekintetében körvizsgálatokkal validált – megerősítő módszereket alkalmazni. Más alkalmas megerősítő módszerek (pl. az adott árucsoport vonatkozó mátrixain alkalmazott, laboratóriumon belül validált módszerek) is alkalmazhatók, feltéve, hogy teljesítik az alábbi táblázatban meghatározott alkalmassági kritériumokat.

Lehetőség szerint a laboratóriumon belül validált módszereket tanúsított referenciaanyaggal kell igazolni.

Alkalmassági kritériumok aflatoxinokra

Kritérium	Koncentráció Tartomány	Ajánlott érték	Legnagyobb megengedett érték
Vakminta	Mindegyik	Elhanyagolható	-

Kinyerés – aflatoxin M1	0,01 – 0,05 μg/kg	60 – 120 %
	> 0,05 μg/kg	70 – 110 %

Kinyerés – aflatoxin B1, B2, G1, G2	< 1,0 μg/kg	50 – 120 %
	1 – 10 μg/kg	70 – 110 %
	> 10 μg/kg	80 – 110 %

Reprodukálhatóság (RSDR)	Mindegyik	A Horwitz-egyenletből levezetve () (*)	A Horwitz-egyenletből levezetett érték kétszerese () (*)
Az RSDr megismételhetőség a szóban forgó koncentráció mellett fennálló reprodukálhatóság (RSDR) 0,66-szorosaként vehető.

Megjegyzés:

—	Mind a B1, mind pedig a B1 + B2 + G1 + G2 összeg esetében alkalmazandó értékek

—	Ha az egyes B1 + B2 + G1 + G2 aflatoxinok összegét kell a jegyzőkönyvben rögzíteni, akkor vagy ismerni kell mindegyik aflatoxinnál azt, hogy az hogyan viselkedik az adott analitikai rendszerben, vagy az aflatoxinok viselkedésének azonosnak kell lenniük.

Alkalmassági kritériumok az ochratoxin-A-ra

Mennyiség μg/kg	Ochratoxin-A
Mennyiség μg/kg	RSDr %	RSDR %	Visszanyerés %
< 1	≤ 40	≤ 60	50 – 120
≥ 1	≤ 20	≤ 30	70 – 110

Alkalmassági kritériumok patulinra

Mennyiség μg/kg	Patulin
Mennyiség μg/kg	RSDr %	RSDR %	Visszanyerés %
< 20	≤ 30	≤ 40	50 – 120
20 – 50	≤ 20	≤ 30	70 – 105
> 50	≤ 15	≤ 25	75 – 105

Alkalmassági kritériumok deoxinivalenolra

Mennyiség μg/kg	Deoxinivalenol
Mennyiség μg/kg	RSDr %	RSDR %	Visszanyerés %
> 100 – ≤ 500	≤ 20	≤ 40	60 – 110
> 500	≤ 20	≤ 40	70 – 120

Alkalmassági kritériumok zearalenonra

Mennyiség μg/kg	Zearalenon
Mennyiség μg/kg	RSDr %	RSDR %	Visszanyerés %
≤ 50	≤ 40	≤ 50	60 – 120
> 50	≤ 25	≤ 40	70 – 120

Alkalmassági kritériumok fumonizin B1-re és B2-re egyenként

Mennyiség μg/kg	Fumonizin B1 és B2 egyenként
Mennyiség μg/kg	RSDr %	RSDR %	Visszanyerés %
≤ 500	≤ 30	≤ 60	60 – 120
> 500	≤ 20	≤ 30	70 – 110

Alkalmassági kritériumok T-2 és HT-2 toxinra egyenként

Mennyiség μg/kg	T-2 és HT-2 toxin egyenként
Mennyiség μg/kg	RSDr %	RSDR %	Visszanyerés %
15 – 250	≤ 30	≤ 50	60 – 130
> 250	≤ 25	≤ 40	60 – 130

Alkalmassági kritériumok citrininre

Mennyiség

μg/kg

Citrinin

RSDr %

Ajánlott RSDR %

Maximálisan megengedett RSDR %

Visszanyerés %

Mindegyik

0,66 × RSDR

A Horwitz-egyenletből levezetve (*) (**)

A Horwitz-egyenletből levezetett érték kétszerese (*) (**)

70 – 120

Megjegyzések a mikotoxinokra vonatkozó alkalmassági kritériumokhoz

—	Az alkalmazott módszerek kimutatási határai nincsenek megadva a pontossági értékek a kérdéses koncentrációjaként.

—

A pontossági értékek a Horwitz-egyenletből, különösen az eredeti Horwitz-egyenletből (1,2 × 10–7 ≤ C ≤ 0,138 koncentráció esetén) (*) és a módosított Horwitz-egyenletből (C < 1,2 × 10–7 koncentráció esetén) lettek kalkulálva (**).

(*)	Horwitz-egyenlet 1,2 × 10–7 ≤ C ≤ 0,138 koncentráció esetén: RSDR = 2(1-0.5 logC) (hiv.: W. Horwitz, L.R. Kamps, K.W. Boyer, J.Assoc.Off.Analy.Chem.,1980, 63, 1344)

(**)

Módosított Horwitz-egyenlet C < 1,2 × 10–7 koncentráció esetén:

RSDR = 22 %

(hiv.: M. Thompson, Analyst, 2000, 125, 385–386. o.)

ahol:

—	RSDR a reprodukálhatósági körülmények között kapott eredményekből számított relatív szórás [(sR/) x 100]

—	C a koncentráció (azaz 1 = 100 g/100 g, 0,001 = 1 000 mg/kg).

Ez egy általános pontossági egyenlet, amely független a vizsgált komponenstől és mátrixtól, és a legtöbb rutinszerű analitikai módszer esetében kizárólag a koncentrációtól függ.

4.3.1.2. Alkalmassági elv

A laboratóriumon belül validált módszerek esetében alternatívaként megengedett a alkalmassági elv (***) alkalmazása annak értékelésére, hogy a szóban forgó módszerek alkalmasak-e hatósági ellenőrzésre. Hatósági ellenőrzésre azok a módszerek alkalmasak, amelyek esetében az eredmények eredő standard mérési bizonytalansága (u) kevesebb, mint az alábbi képlettel kiszámított legnagyobb standard mérési bizonytalanság:

Formula

ahol:

—	Uf a legnagyobb standard mérési bizonytalanság (μg/kg)

—	LOD a módszer kimutatási határa (μg/kg)

—	α egy állandó, a C értékétől függően használandó szorzótényező. Lehetséges értékeit az alábbi táblázat tartalmazza

—	C a kérdéses koncentráció (μg/kg)

Ha az analitikai módszer a legnagyobb standard bizonytalanságnál kisebb bizonytalanságú eredményeket ad, akkor a módszer ugyanúgy megfelelőnek tekinthető, mint az, amelyik megfelel a 4.3.1.1. pontban megadott alkalmassági kritériumoknak.

Táblázat:

Az α mint az ebben a pontban megadott egyenletben szereplő állandó lehetséges értékei, a kérdéses koncentráció függvényében

C (μg/kg)	α
≤ 50	0,2
51–500	0,18
501 – 1 000	0,15
1 001 – 10 000	0,12
> 10 000	0,1

(***)

Hiv.: M. Thompson and R. Wood, Accred. Qual. Assur., 2006, 10, 471–478. o.

4.3.2. A félmennyiségi szűrőmódszerekre vonatkozó egyedi követelmények

4.3.2.1. Alkalmazási terület

Az alkalmazási terület immunfelismerésen vagy receptorkötésen (mint például ELISA, tesztcsíkok, laterális eszközök, immunszenzorok) alapuló bioanalitikai módszerekre és kromatográfián vagy tömegspektrometriás közvetlen érzékelésen alapuló fizikai-kémiai módszerekre (pl. környezeti MS) vonatkozik. Más módszerek (pl. vékonyréteg-kromatográfia) alkalmazása nincs kizárva, feltéve, hogy a küldött jelzések közvetlenül az érintett mikotoxinokra vonatoznak és lehetővé teszik az alábbiakban ismertetett elv alkalmazhatóságát.

Az egyedi előírások azokra a módszerekre érvényesek, amelyek esetében a mérés eredménye számszerű érték, például egy tesztcsíkleolvasó adta (relatív) érték, egy jel az LC-MS-től stb., és amelyek a szokásos statisztikán alapulnak.

A követelmények nem vonatkoznak olyan módszerekre, amelyek nem adnak számszerű értékeket (pl. csak egy vonal, amely megjelenik van nem), ami más hitelesítési megközelítést tesz szükségessé. Az ezen módszerekre vonatkozó egyedi követelmények a 4.3.3. pontban találhatók.

Ez a dokumentum a laboratóriumközi validálás szűrési módszereinek eljárásait, a laboratóriumközi gyakorlat révén validált módszer teljesítményének ellenőrzését és a szűrési módszer egy egyetlen laboratóriumon belüli validálását írja le.

4.3.2.2. Terminológia

Szűrési célkoncentráció (Screening target concentration, a továbbiakban: STC): a mikotoxin mintában való kimutatására vonatkozó adott koncentráció. Amikor az előírt határértékeknek való megfelelés vizsgálata a cél, az STC egyenlő az alkalmazandó felső határértékkel. Más célból vagy abban az esetben, amikor a felső határértéket meghatározták, az STC-t a laboratórium határozza meg.

Szűrési módszer: azoknak a mikotoxin-tartralmú mintáknak a kiválasztására irányuló módszer, amelyek a szűrési célkoncentrációt (STC-t) egy adott bizonyossággal túllépik. A mikotoxinok szűrése céljából a 95 %-os bizonyosság tekinthető megfelelőnek. A szűréses analízis eredménye vagy »negatív« vagy »kétes«. A szűrőmódszereknek biztosítaniuk kell nagy mennyiségű minta költséghatékony feldolgozását, amely által nagyobb az esély az olyan új szennyeződési esetek felismerésére, amelyek nagy fogyasztói expozíciót és egészségi kockázatot jelenthetnek. Ezek a módszerek bioanalitikai, LC-MS vagy HPLC módszereken alapulnak. A minták küszöbértéket túllépő értékeit az eredeti mintának a teljes körű újraelemzése útján megerősítő módszerrel kell ellenőrizni.

A »negatív minta« azt jelenti, hogy a minta mikotoxintartalma 95 %-os bizonyossággal < STC (vagyis 5 % esélye van a minták helytelenül negatív besorolásának).

Az »álnegatív minta« azt jelenti, hogy a minta mikotoxintartalma > STC, de negatívként azonosították.

A »kétes minta« (szűrés pozitív) azt jelenti, hogy a minta túllépi a küszöbértéket (lásd lent) és az STC-nél magasabb szinten tartalmazhat mikotoxint. Minden kétes eredmény esetén megerősítő elemzés szükséges a mikotoxin egyértelmű azonosítására és mennyiségének meghatározására.

Az »álkétes minta« olyan negatív minta, amelyet kétesként azonosítottak.

A »megerősítő módszerek« olyan módszerek, amelyek teljes vagy kiegészítő információkat szolgáltatnak ahhoz, hogy elvégezhető legyen a mikotoxin egyértelmű azonosítása és számszerűsítése a kérdéses szinten.

Küszöbérték: a szűrőmódszerrel kapott reakció, jelzés vagy koncentráció, amely felett a minta »kétes« besorolású. A küszöbértéket a validálás során határozzák meg és figyelembe veszi a mérés variabilitását.

Negatív (vak mátrix) kontrollminta: olyan minta, amelyről tudni lehet, hogy nem tartalmazza (1) a szűrni kívánt mikotoxint, pl. kellő érzékenységű igazoló módszert alkalmazó előzetes meghatározás által. Ha vakminta nem nyerhető, a lehető legalacsonyabb szintet tartalmazó anyagot lehet használni, amennyiben e szint alapján levonható az a következtetés, hogy a szűrési módszer a cél szempontjából elfogadható.

Pozitív kontrollminta: mikotoxint a szűrési cél koncentrációjában tartalmazó minta, pl. tanúsított referenciaanyag, ismert tartalmú anyag, (pl. szakmai vizsga tesztanyaga) vagy igazoló módszerrel máshogy kellően jellemzett módszer. A fentiek hiányában laboratóriumban készített különféle szennyezettségi szintű minták keveréke vagy preparált és kellően jellemzett minták használhatók, feltéve, hogy bizonyítható a szennyezettségi szint ellenőrzöttsége.

4.3.2.3. A validálási eljárás

A validálás célja a szűrőmódszer rendeltetésnek való megfelelésének igazolása. Ezt a küszöbérték meghatározásával, valamint az álnegatív minták és az álkétes minták arányának meghatározásával végzik. E két paraméterbe olyan teljesítményjellemzőket ágyaztak be, mint az érzékenység, a szelektivitás és a pontosság.

A szűrési módszerek laboratóriumok között vagy egy egyetlen laboratóriumon belül validálhatók. Amennyiben bizonyos mikotoxin/mátrix/STC-kombinációkra már rendelkezésre áll laboratóriumok között validált adat, elegendő, ha a módszert alkalmazó laboratórium ellenőrzi a módszer alkalmasságát.

4.3.2.3.1. Első validálás egy egyetlen laboratóriumban végzett validálással

Mikotoxinok:

A validálást az alkalmazási területhez tartozó minden egyes mikotoxin esetében el kell végezni. Olyan bioanalitikai módszerek esetében, amelyek bizonyos mikotoxincsoportokra kombinált választ adnak, (pl. B1, B2, G1 & G2 aflatoxinok; B1 & B2 fumonizinek), az alkalmazhatóságot bizonyítani kell és ki kell mutatni a vizsgálat korlátait a módszer alkalmazási területén belül. A nemkívánatos keresztreaktivitás (pl. DON-3-glikozid, 3- vagy 15-acetil-DON, DON-ra vonatkozó, immun-alapú módszerekhez) nem tekinthető úgy, hogy növeli a cél-mikotoxinok álnegatív rátáját, de növelheti az álkétes rátát. A nemkívánatos növekedést csökkenti a mikrotoxinok egyértelmű azonosítását és mennyiségi meghatározását igazoló elemzés.

Mátrixok:

Minden áru esetében első validálást kell végezni, vagy – amennyiben a módszer tudvalevőleg összetett árukra is alkalmazható – minden árucsoport esetében. Az utóbbi esetben az adott csoportból egy reprezentatív és egy releváns árut kell kiválasztani (lásd az A. táblázatot).

Minta összetétele:

A validáláshoz szükséges különböző minták minimális száma 20 homogén negatív kontrollminta és 20 homogén pozitív kontrollminta, amelyek a mikotoxint STC értéken tartalmazzák, és amelyeket 5 különböző napra kiterjedő közbenső módszerpontossági (RSDRi) feltételek szerint elemeztek. Opcionálisan további 20, mikotoxint más szinten tartalmazó mintacsomagot is hozzá lehet adni a validálandó tartalomhoz annak megállapítása céljából, hogy a módszer mennyire képes különbséget tenni a különböző mikotoxinkoncentrációk között.

Koncentráció:

Minden, a rendszeres alkalmazás során használandó STC esetében validálást kell végezni.

4.3.2.3.2. Első validálás körvizsgálatok alkalmazásával

Körvizsgálatok alkalmazásával történő validálást kell végezni a körvizsgálatokról szóló nemzetközileg elismert protokolloknak (pl. ISO 5725:1994 vagy az UPAC nemzetközi harmonizált jegyzőkönyv) megfelelően, amely legalább nyolc különböző laboratóriumból érkező érvényes adat bevonását igényli. Ettől eltérően az egyetlen eltérés az egyetlen laboratóriumon belül elvégzett validáláshoz képest az, hogy árunként/szintenként ≥ 20 minta osztható egyenlően el a résztvevő laboratóriumok között úgy, hogy minden laboratóriumra legalább két minta jusson.

4.3.2.4. A vakminták küszöbértékének és az álkétes eredmények rátájának meghatározása

A kötelező paraméterek kalkulációjánál a negatív és pozitív kontrollminták (relatív) válaszait veszik alapul.

Szűrési módszerek, amelyeknél a válasz a mikotoxinkoncentrációval arányos

A mikotoxinkoncentrációval arányos választ adó szűrési módszerekre az alábbiak érvényesek:

Küszöb = RSTC – t-érték0,05 *SDSTC

RSTC =	a pozitív kontrollminták átlagos válasza (STC)
t-érték:	egyoldalú t-érték 5 %-os álnegatív eredményt adó arányra (lásd a B. táblázatot)
SDSTC =	szórásSzűrési módszerek a mikotoxinkoncentrációval fordítottan arányos válasszal

Ennek megfelelően, a mikotoxinkoncentrációval fordítottan arányos választ adó szűrési módszerek esetében az alábbiakban meghatározott küszöb érvényes:

Küszöb = RSTC + t-érték0,05 *SDSTC

A küszöb meghatározására használt ezen speciális t-érték alkalmazásával az álnegatív eredmények aránya alapértelmezésben 5 %.

A cél szempontjából való megfelelés értékelése

A negatív kontrollminták eredményeit a megfelelő álkétes eredmények becslésére használják. A t-értéket azon eset alapján számítják ki, amikor a negatív kontrollminta eredménye a küszöbérték felett van, vagyis tévesen kétesként lett besorolva.

t-érték == (küszöb – átlagvak)/SDvaka mikotoxinkoncentrációval arányos választ adó szűrési módszerekhez

vagy

t-érték == (átlagvak – küszöb)/SDvaka mikotoxinkoncentrációval fordítottan arányos választ adó szűrési módszerekhez

A kapott t-értékből a kísérletek számából kalkulált szabadsági fokok alapján az egyoldalú eloszlás esetén az álkétes minták valószínűségi értéke vagy kiszámítható (pl. »TDIST« táblázati függvénnyel) vagy a t-eloszlás táblázata alapján határozható meg.

Az egyoldalú t-eloszlás adott értéke meghatározza az álkétes eredmények rátáját.

E fogalom részletes ismertetője, példával a következő forrásban található: Analytical and Bioanalytical Chemistry DOI 10.1007/s00216 -013-6922-1.

4.3.2.5. A módszer alkalmazási területének kiterjesztése

4.3.2.5.1. Az egyéb mikotoxinok alkalmazási területének kiterjesztése:

Amikor egy létező szűrési módszer alkalmazási területéhez új mikotoxinokat vesznek fel, teljes körű validálás szükséges a módszer alkalmasságának igazolására.

4.3.2.5.2. Más árukra való kiterjesztés:

Ha a szűrési módszerről ismert, vagy feltételezhető, hogy más árukra is alkalmazható, az ezen egyéb árukra való alkalmazás érvényességét igazolni kell. Amíg az új áru olyan árucsoportba tartozik (lásd: A. táblázat), amelynél elvégezték az első validálást, elegendő korlátozott kiegészítő validálás elvégzése. Ehhez legalább 10 homogén negatív kontrollminta és 10 homogén kontrollminta (STC értéken történő) elemzése szükséges közbenső módszerpontossági feltételek mellett. A pozitív kontrollminták mindegyikének a küszöbérték felettinek kell lennie. Amennyiben ez a kritérium nem teljesül, teljes körű validálásra van szükség.

4.3.2.6. Körvizsgálatok útján már validált módszerek ellenőrzése

A laboratóriumi körvizsgálat útján már sikeresen validált szűrési módszerek esetében a módszer alkalmasságát kell ellenőrizni. Ehhez legalább 6 negatív kontrollminta és 6 pozitív kontrollminta (STC értéken történő) elemzése szükséges. A pozitív kontrollminták mindegyikének a küszöbérték felettinek kell lennie. Amennyiben ez a kritérium teljesül, a laboratóriumnak el kell végeznie az alapvető okok elemzését annak azonosítására, hogy miért nem teljesülnek a körvizsgálatban meghatározott specifikációk. Csak korrekciós intézkedést követően igazolható újra a laboratóriumban a módszer alkalmassága. Amennyiben a laboratórium nem alkalmas a körvizsgálat eredményeinek igazolására, a saját küszöbértékét egy teljes körű, egyetlen laboratóriumban elvégzett validálás útján kell meghatároznia.

4.3.2.7. Folyamatos módszer-ellenőrzés/meglévő módszer-ellenőrzés

Az első validálást követően kiegészítő validálási adatot kell nyerni legalább két pozitív kontrollminta bevonásával, minden vizsgált mintaköteg esetében. Az egyik pozitív kontrollminta egy ismert minta (pl. első validálás során használt minta), a másik, egy ugyanabba az árucsoportba tartozó más áru (abban az esetben, ha csak egy árut elemeznek, helyette ugyanannak az árucsoportnak egy másik mintáját kell használni). Negatív kontrollminta bevonása opcionális. A két pozitív kontrollmintából nyert eredményeket hozzá kell adni a meglévő validációs csomaghoz.

Legalább évente egyszer újra meg kell határozni a küszöbértéket és újra kell értékelni a módszer érvényességét. A folyamatos módszer-ellenőrzés számos célt szolgál:

—	a szűrni kívánt mintakötegek minőségellenőrzése

—	információ a módszer megalapozottságáról a módszer esetében alkalmazandó laboratóriumi körülmények között

—	a módszer különböző áruk esetében történő alkalmazhatóságának igazolása

—	a küszöbértékek fokozatos időbeli eltolódásokhoz való igazíthatósága

4.3.2.8. Validálási jelentés

A validálási jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

—	kimutatás az STC-ről

—	kimutatás a kapott küszöbértékekről

Megjegyzés: A küszöbértékeket ugyanannyi tizedesjeggyel kell megadni, mint az STC-t. A küszöbérték kiszámítására használt számszerű értékek esetében a tizedesjegynek legalább eggyel többnek kell lennie, mint az STC esetében.

—	kimutatás a kalkulált álkétes rátáról

—	kimutatás az álkétes ráta előállításának módjáról.

Megjegyzés: A kalkulált álkétes rátáról szóló jelentés a módszer célnak való megfelelőségét jelzi, és megadja az ellenőrzés tárgyát képező vakminták (vagy alacsony szintű szennyezettség) számát.

A. táblázat

Árucsoportok a szűrési módszerek validálásához

Árucsoportok	Árukategóriák	A kategóriába tartozó tipikusan jellemző áruk
Magas víztartalom	Gyümölcslevek	Almalé, szőlőlé
	Alkoholtartalmú italok	Bor, sör, almabor
	Gyökér- és gumós zöldségek	Friss gyömbér
	Gabona- vagy gyümölcsalapú pürék	Csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt pürék
Magas olajtartalom	Fán termő héjas gyümölcsűek	Dió, mogyoró, gesztenye
	Olajos magvak és ezekből készült termékek	Olajrepce, napraforgó, gyapotmag, szójabab, amerikai mogyoró, szezámmag stb.
	Olajos gyümölcsök és azokból készült termékek	Olajok és paszták/krémek (pl. mogyoróvajkrém, szezámpaszta)
Magas keményítő- és/vagy fehérjetartalom és alacsony víz- és zsírtartalom	Gabonaőrlemények és ezekből készült termékek	Magvak: búza, rozs, árpa, kukorica, rizs, zab, teljes kiörlésű lisztből készült kenyér, fehérkenyér, sós kekszek, reggeli gabonapelyhek, tésztafélék
	Diétás készítmények	Csecsemők és kisgyerekek számára szánt ételek elkészítésére szolgáló szárított porok
Magas savtartalom és magas víztartalom (2)	Citrustermékek
»Problémás vagy egyedi áruk« (3)		Kakaóbab és ebből készült termékek, kopra és ebből készült termékek, kávé, tea Fűszerek, édesgyökér
Magas cukor-, alacsony víztartalom	Szárított gyümölcs	Füge, mazsola, ribizlifélék, malagaszőlő
Tej és tejtermékek	Tej	Tehén-, kecske- és bivalytej
	Sajt	Tehén-, kecskesajt
	Tejipari termékek (pl. tejpor)	Joghurt, tejszín

B. táblázat

Egyoldalú t-érték 5 %-os álnegatív rátához

Szabadságfok	A párhuzamos próbák száma	t-érték (5 %)
10	11	1,812
11	12	1,796
12	13	1,782
13	14	1,771
14	15	1,761
15	16	1,753
16	17	1,746
17	18	1,74
18	19	1,734
19	20	1,729
20	21	1,725
21	22	1,721
22	23	1,717
23	24	1,714
24	25	1,711
25	26	1,708
26	27	1,706
27	28	1,703
28	29	1,701
29	30	1,699
30	31	1,697
40	41	1,684
60	61	1,671
120	121	1,658
∞	∞	1,645

4.3.3. A minőségi szűrés módszereinek követelményei (azok a módszerek, amelyek nem adnak számszerű értéket)

A bináris vizsgálat módszere validálási útmutatójának elkészítését jelenleg különféle szabványosító testületek végzik (pl. AOAC, ISO). Az AOAC nemrég útmutatót készített e tárgyban. Ez a dokumentum tükrözi e terület jelenlegi helyzetét. Ezért a bináris értéket adó módszerek (pl. tesztcsík vizuális ellenőrzése) ezen útmutató alapján validálandók.

http://www.aoac.org/imis15_prod/AOAC_Docs/ISPAM/Qual_Chem_Guideline_Final_Approved_031412.pdf

4.4. A mérési bizonytalanság becslése, a visszanyerés kiszámítása és az eredmények jelentése (4)

4.4.1. Megerősítő módszerek

A vizsgálati eredményt az alábbiak szerint kell megadni:

a)	Visszanyerésre korrigáltan, ebben az esetben fel kell tüntetni a visszanyerés mértékét. Nem szükséges feltüntetni a visszanyerési korrekciót, ha a visszanyerés aránya 90–110 % közötti.

b)	x +/– U formában, ahol x a vizsgálati eredmény, U a kiterjesztett mérési bizonytalanság, a kiterjesztési tényező 2, amely körülbelül 95 %-os konfidenciaszintet eredményez.

Állati eredetű élelmiszereknél a mérési bizonytalanság figyelembe vehető a 2002/657/EK bizottsági határozat (5) szerinti döntési határérték (CCα) meghatározásával (az I. melléklet 3.1.2.5. pontja – Megállapított engedélyezett határértékkel rendelkező anyagok).

Ha azonban a vizsgálat eredménye jelentősen (> 50 %) alacsonyabb, mint a legmagasabb szint vagy sokkal magasabb, mint a legmagasabb szint (vagyis a legmagasabb szint több mint ötszöröse), és feltéve, hogy megfelelő minőségi eljárásokat alkalmaznak és az analízis célja kizárólag a jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzése, a vizsgálati eredményeket visszanyerési korrekció nélkül lehet feltüntetni a jegyzőkönyvben és ezekben az esetekben el lehet hagyni a visszanyerés arányának és a mérési bizonytalanságnak jegyzőkönyvi feltüntetését.

A tétel elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozóan az analitikai eredmények itt ismertetett értelmezési szabályai a hatósági ellenőrzéshez vett mintákkal kapott analitikai eredményre vonatkoznak. Az érdekvédelmi és szakértői célokra végzett vizsgálatok esetében a nemzeti szabályok alkalmazandók.

4.4.2. Szűrési módszerek

A szűrés eredményét »megfelelő« vagy »feltehetően nem megfelelő« megjelöléssel kell megadni.

A »feltehetően nem megfelelő« azt jelenti, hogy a minta túllépi a küszöbértéket és az STC-nél magasabb szinten tartalmazhat mikotoxint. Minden kétes eredmény esetén megerősítő elemzés szükséges a mikotoxin egyértelmű azonosítására és mennyiségének meghatározására.

A megfelelő azt jelenti, hogy a minta mikotoxintartalma 95 %-os bizonyossággal < STC (vagyis 5 % esélye van a minták helytelenül negatív besorolásának). Az analitikai eredményt: »< STC-szint«-ként adják meg, az STC-szint meghatározása mellett.”

(1) A minták akkor tekinthetők komponenstől mentesnek, ha a mintában megtalálható mennyiség nem haladja meg az STC 1/5-ét. Ha a szint számszerűsítése igazoló módszerrel elvégezhető, e szintet kell figyelembe venni a validálás értékelése során.

(2) Amennyiben a pH-érték stabilizálására puffert használnak az extrakciós lépést követően, akkor az árucsoportot egy »Magas víztartalom« árucsoportba lehet összevonni.

(3) A »Problémás vagy egyedi árukat« csak akkor kell teljes körűen validálni, ha azokat rendszeresen analizálják. Ha azokat csak alkalomszerűen analizálják, akkor a validálást a preparált kivonat megfelelő szintjének ellenőrzésére lehet korlátozni.

(4) A mérési bizonytalanság becslésére és a visszanyerés meghatározására vonatkozó eljárásokkal kapcsolatban a Report on the relationship between analytical results, measurement uncertainty, recovery factors and the provisions of EU food and feed legislation (Jelentés az analitikai eredmények, mérési bizonytalanság, visszanyerési tényezők és a közösségi élelmiszer- és takarmányjogi rendelkezések közötti kapcsolatról) című jelentésben található további információ: http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/report-sampling_analysis_2004_en.pdf

(5) A Bizottság 2002. augusztus 14-i 2002/657/EK határozata a 96/23/EK tanácsi irányelvnek az analitikai módszerek elvégzése és az eredmények értelmezése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 221., 2002.8.17., 8. o.).

17.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 147/44

A BIZOTTSÁG 520/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. május 16.)

a 2013. évben a 847/96/EK tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján visszatartott egyes mennyiségeknek a 2014-es halászati kvótákhoz való hozzáadásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a teljes kifogható mennyiség és kvóták (1) éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendeletre és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok a számukra kiosztott kvóta alkalmazása szerinti év október 31-ig kérhetik a Bizottságot, hogy a kvóta legfeljebb 10 %-át tartsa vissza a következő évre való átcsoportosítás céljából. A Bizottság a visszatartott mennyiséget hozzáadja a vonatkozó kvótához.

(2)	Az 1262/2012/EU (2), az 1088/2012/EU (3), az 1261/2012/EU (4), a 39/2013/EU (5) és a 40/2013/EU (6) tanácsi rendelet bizonyos állományok tekintetében megállapítja a 2013. évi kvótákat, valamint meghatározza, hogy mely állományok tartozhatnak a 847/96/EK rendeletben előírt intézkedések hatálya alá.

(3)	Az 1262/2012/EU, az 1180/2013/EU (7), a 24/2014/EU (8) és a 43/2014/EU (9) tanácsi rendelet megállapítja a 2014. évi kvótákat bizonyos állományok tekintetében.

(4)

A 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján egyes tagállamok 2013. október 31. előtt kérték, hogy 2013-as kvótájuk egy részét tartsák vissza és csoportosítsák át a következő évre. Az említett rendeletben megadott mennyiségi határokon belül a Bizottságnak a visszatartott mennyiséget indokolt hozzáadnia a 2014-es kvótákhoz.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1262/2012/EU, az 1180/2013/EU, a 24/2014/EU és a 43/2014/EU rendeletben a 2014. évre megállapított kvótákat a mellékletben foglaltaknak megfelelően növelni kell.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 115., 1996.5.9., 3. o.

(2) A Tanács 2012. december 20-i 1262/2012/EU rendelete az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2013. és 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 356., 2012.12.22., 22. o.).

(3) A Tanács 2012. november 20-i 1088/2012/EU rendelete a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2013. évre történő meghatározásáról (HL L 323., 2012.11.22., 2. o.).

(4) A Tanács 2012. december 20-i 1261/2012/EU rendelete a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2013. évre történő meghatározásáról (HL L 356., 2012.12.22., 19. o.).

(5) A Tanács 2013. január 21-i 39/2013 EU rendelete a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá nem tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2013. évre történő meghatározásáról (HL L 23., 2013.1.25., 1. o.).

(6) A Tanács 2013. január 21-i 40/2013 EU rendelete az uniós vizeken, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2013. évre történő meghatározásáról (HL L 23., 2013.1.25., 54. o.).

(7) A Tanács 2013. november 19-i 1180/2013/EU rendelete a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 313., 2013.11.22., 4. o.).

(8) A Tanács 2014. január 10-i 24/2014/EU rendelete a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 9., 2014.1.14., 4. o.).

(9) A Tanács 2014. január 20-i 43/2014/EU rendelete egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 24., 2014.1.28., 1. o.).

MELLÉKLET

Orsz. azonosító	Állományazonosító	Faj	Övezet megnevezése	2013. évi (1) végleges kvóta (tonnában)	2013. évi fogások (tonnában)	Különleges feltételek szerint ejtett 2013. évi fogások (tonnában)	Végleges kvóta %	Átcsoportosított mennyiség (tonnában)
BE	ANF/07.	Ördöghalfélék	VII övezet	1 702,800	1 127,900	134,600	74,14 %	170,280
BE	ANF/2AC4-C	Ördöghalfélék	A IIa és IV övezet uniós vizei	343,800	136,800	0	39,79 %	34,380
BE	ANF/8ABDE.	Ördöghalfélék	VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet	259,500	238,000	0	91,71 %	21,500
BE	COD/07A.	Közönséges tőkehal	VIIa övezet	20,800	12,900	0	62,02 %	2,080
BE	COD/07D.	Közönséges tőkehal	VIId övezet	67,100	52,200	0	77,79 %	6,710
BE	COD/7XAD34	Közönséges tőkehal	VIIb, VIIc, VIIe–k, VIII, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	513,700	202,000	0	39,32 %	51,370
BE	HAD/07A.	Foltos tőkehal	VIIa övezet	37,900	6,200	0	16,36 %	3,790
BE	HAD/2AC4.	Foltos tőkehal	IV övezet; A IIa övezet uniós vizei	85,400	78,400	0	91,80 %	7,000
BE	HAD/5BC6A.	Foltos tőkehal	Az Vb és VIa övezet uniós és nemzetközi vizei	0,700	0	0	0 %	0,070
BE	HAD/6B1214	Foltos tőkehal	Az Vb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	2,800	0	0	0 %	0,280
BE	HKE/2AC4-C	Szürke tőkehal	A IIa és IV övezet uniós vizei	38,200	31,200	0	81,68 %	3,820
BE	HKE/571214	Szürke tőkehal	VI és VII övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	97,300	12,000	0	12,33 %	9,730
BE	HKE/8ABDE.	Szürke tőkehal	VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet	13,000	7,600	0	58,46 %	1,300
BE	LEZ/07.	Rombuszhalak	VII övezet	578,100	520,200	0	89,98 %	57,810
BE	LEZ/2AC4-C	Rombuszhalak	A IIa és IV övezet uniós vizei	6,900	0,400	0	5,80 %	0,690
BE	LEZ/8ABDE.	Rombuszhalak	VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet	25,000	18,200	0	72,80 %	2,500
BE	LIN/04-C.	Északi menyhal	A IV övezet uniós vizei	15,400	14,800	0	96,10 %	0,600
BE	LIN/6X14.	Északi menyhal	A VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	77,400	52,100	0	67,31 %	7,740
BE	MAC/2A34.	Makréla	IIIa és IV övezet; A IIa, IIIb, IIIc és a 22–32. alkörzet uniós vizei	79,100	61,600	0	77,88 %	7,910
BE	NEP/07.	Norvég homár	VII övezet	16,200	13,600	0	83,95 %	1,620
BE	NEP/2AC4-C	Norvég homár	A IIa és IV övezet uniós vizei	1 034,800	286,800	0	27,72 %	103,480
BE	NEP/8ABDE.	Norvég homár	VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet	5,600	0,400	0	7,14 %	0,560
BE	PLE/07A.	Sima lepényhal	VIIa övezet	220,300	144,100	0	65,41 %	22,030
BE	PLE/7DE.	Sima lepényhal	VIId és VIIe övezet	1 556,300	1 391,100	0	89,39 %	155,630
BE	PLE/7HJK.	Sima lepényhal	VIIh, VIIj és VIIk övezet	1,200	0	0	0 %	0,120
BE	SOL/07D.	Közönséges nyelvhal	VIId övezet	1 771,900	953,000	0	53,78 %	177,190
BE	SOL/07E.	Közönséges nyelvhal	VIIe övezet	34,600	29,500	0	85,26 %	3,460
BE	SOL/24-C.	Közönséges nyelvhal	A II és IV övezet uniós vizei	1 339,800	697,300	0	52,05 %	133,980
BE	SOL/7FG.	Közönséges nyelvhal	VIIf és VIIg övezet	860,200	787,600	0	91,56 %	72,600
BE	SOL/7HJK.	Közönséges nyelvhal	VIIh, VIIj és VIIk övezet	36,900	4,500	0	12,20 %	3,690
BE	SOL/8AB.	Közönséges nyelvhal	VIIIa és VIIIb övezet	331,800	311,900	0	94,00 %	19,900
BE	WHG/07A.	Vékonybajszú tőkehal	VIIa övezet	4,500	2,300	0	51,11 %	0,450
BE	WHG/7X7A-C	Vékonybajszú tőkehal	VIIb, VIIc, VIId, VIIe, VIIf, VIIg, VIIh, VIIj és VIIk övezet	390,600	319,800	0	81,87 %	39,060
DE	ANF/07.	Ördöghalfélék	VII övezet	353,900	310,413	0	87,71 %	35,390
DE	ANF/2AC4-C	Ördöghalfélék	A IIa és IV övezet uniós vizei	369,600	248,831	0	67,32 %	36,960
DE	ARU/1/2.	Aranylazac	Az I és II övezet uniós és nemzetközi vizei	27,300	0	0	0 %	2,730
DE	ARU/34-C	Aranylazac	A III és IV övezet uniós vizei	11,200	0	0	0 %	1,120
DE	ARU/567.	Aranylazac	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	432,600	416,765	0	96,34 %	15,835
DE	BLI/5B67-	Kék menyhal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	5,000	0	0	0 %	0,500
DE	BSF/56712-	Fekete abroncshal	Az V, VI, VII és XII övezet uniós és nemzetközi vizei	57,500	0	0	0 %	5,750
DE	COD/03AS.	Közönséges tőkehal	Kattegat	1,200	0,481	0	40,08 %	0,120
DE	COD/3DX32.	Közönséges tőkehal	A 25–32. alkörzet uniós vizei	4 711,350	0	540,701	11,48 %	471,135
DE	GFB/1234-	Ezüstös tengericompó	Az I, II, III és IV övezet uniós és nemzetközi vizei	9,900	0	0	0 %	0,990
DE	GFB/567-	Ezüstös tengericompó	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	11,000	0	0	0 %	1,100
DE	GHL/2A-C46	Grönlandi laposhal	A IIa és IV övezet uniós vizei; az Vb és VI övezet uniós és nemzetközi vizei	8,000	0	0	0 %	0,800
DE	HAD/2AC4.	Foltos tőkehal	IV övezet; A IIa övezet uniós vizei	700,990	233,909	436,130	95,58 %	30,951
DE	HAD/5BC6A.	Foltos tőkehal	Az Vb és VIa övezet uniós és nemzetközi vizei	1,800	0	0	0 %	0,180
DE	HAD/6B1214	Foltos tőkehal	A VIb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	4,000	0	0	0 %	0,400
DE	HER/1/2-	Hering	Az I és II övezet uniós, norvég és nemzetközi vizei	4 431,130	2 321,619	1 922,228	95,77 %	187,283
DE	HER/3D-R30	Hering	A 25–27., a 28.2., a 29. és a 32. alkörzet uniós vizei	1 416,000	0	1 415,315	99,95 %	0,685
DE	HER/5B6ANB	Hering	Az Vb, VIb és VIaN övezet uniós és nemzetközi vizei	4 481,680	4 032,643	0	89,98 %	448,168
DE	HER/7G-K.	Hering	VIIg, VIIh, VIIj és VIIk övezet	501,970	450,217	0	89,69 %	50,197
DE	HKE/2AC4-C	Szürke tőkehal	A IIa és IV övezet uniós vizei	171,250	92,375	0	53,94 %	17,125
DE	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A IIa és IVa övezet uniós vizei; VI, VIIa–c, VIIe–k, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	27 659,260	24 834,294	49,803	89,97 %	2 765,926
DE	LEZ/2AC4-C	Rombuszhalak	A IIa és IV övezet uniós vizei	5,600	1,071	0	19,13 %	0,56
DE	LIN/04-C.	Északi menyhal	A IV övezet uniós vizei	104,160	45,061	0	43,26 %	10,416
DE	LIN/1/2.	Északi menyhal	Az I és II övezet uniós és nemzetközi vizei	8,900	0,663	0	7,45 %	0,890
DE	LIN/3A/BCD	Északi menyhal	IIIa övezet; A IIIbcd övezet uniós vizei	4,150	0,410	0	9,88 %	0,415
DE	LIN/6X14.	Északi menyhal	A VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	93,070	2,589	0	2,78 %	9,307
DE	MAC/2A34.	Makréla	IIIa és IV övezet; A IIa, IIIb, IIIc és a 22–32. alkörzet uniós vizei	871,140	836,766	0	96,05 %	34,374
DE	NEP/2AC4-C	Norvég homár	A IIa és IV övezet uniós vizei	531,650	419,588	0	78,92 %	53,165
DE	NEP/3A/BCD	Norvég homár	IIIa övezet; A 22–32. alkörzet uniós vizei	12,500	3,139	0	25,11 %	1,250
DE	POK/56-14	Fekete tőkehal	VI övezet; Az Vb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	85,270	0	0	0 %	8,527
DE	RNG/5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	8,500	0	0	0 %	0,850
DE	RNG/8X14-	Gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	41,000	0	0	0 %	4,100
DE	SOL/24-C.	Közönséges nyelvhal	A II és IV övezet uniós vizei	658,500	560,818	0	85,17 %	65,850
DE	SOL/3A/BCD	Közönséges nyelvhal	IIIa övezet; A 22–32. alkörzet uniós vizei	22,400	8,892	0	39,70 %	2,240
DE	SPR/3BCD-C	Spratt	A 22–32. alkörzet uniós vizei	10 322,000	0	10 315,365	99,94 %	6,635
DE	USK/04-C.	Norvég menyhal	A IV övezet uniós vizei	20,800	1,817	0	8,74 %	2,080
DE	USK/1214EI	Norvég menyhal	Az I, II és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	4,700	0,297	0	6,32 %	0,470
DE	USK/3A/BCD	Norvég menyhal	IIIa; a 22–32. alkörzet uniós vizei	7,700	0,018	0	0,23 %	0,770
DE	USK/567EI.	Norvég menyhal	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	3,000	0	0	0 %	0,300
DE	WHB/1X14	Kék puhatőkehal	Az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	12 618,360	11 341,048	37,671	90,18 %	1 239,641
DE	WHG/56-14	Vékonybajszú tőkehal	VI; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	2,000	0	0	0 %	0,200
DK	ANF/2AC4-C	Ördöghalfélék	A IIa és IV övezet uniós vizei	756,580	196,140	0	25,92 %	75,658
DK	ARU/34-C	Aranylazac	A III és IV övezet uniós vizei	1 017,300	317,760	0	31,24 %	101,730
DK	ARU/567.	Aranylazac	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	422,500	124,850	0	29,55 %	42,250
DK	COD/03AS.	Közönséges tőkehal	Kattegat	71,700	56,730	0	79,12 %	7,170
DK	COD/3DX32.	Közönséges tőkehal	A 25–32. alkörzet uniós vizei	15 204,390	0	5 869,290	38,60 %	1 520,439
DK	GHL/2A-C46	Grönlandi laposhal	A IIa és IV övezet uniós vizei; az Vb és VI övezet uniós és nemzetközi vizei	13,200	0	0	0 %	1,320
DK	HAD/2AC4.	Foltos tőkehal	IV övezet; A IIa övezet uniós vizei	1 470,160	1 282,900	0	87,26 %	147,016
DK	HER/1/2-	Hering	Az I és II övezet uniós, norvég és nemzetközi vizei	17 184,200	16 880,370	0	98,23 %	303,830
DK	HER/3D-R30	Hering	A 25–27., a 28.2., a 29. és a 32. alkörzet uniós vizei	2 204,000	0	2 197,030	99,68 %	6,970
DK	HER/5B6ANB	Hering	Az Vb, VIb és VIaN övezet uniós és nemzetközi vizei	247,500	208,370	0	84,19 %	24,750
DK	HKE/2AC4-C	Szürke tőkehal	A IIa és IV övezet uniós vizei	1 351,570	870,060	0	64,37 %	135,157
DK	HKE/3A/BCD	Szürke tőkehal	IIIa övezet; A 22–32. alkörzet uniós vizei	816,800	210,910	0	25,82 %	81,680
DK	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A IIa és IVa övezet uniós vizei; VI, VIIa–c, VIIe–k, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	7 868,710	6 681,950	43,700	85,47 %	786,871
DK	LEZ/2AC4-C	Rombuszhalak	A IIa és IV övezet uniós vizei	21,100	19,180	0	90,90 %	1,920
DK	LIN/04-C.	Északi menyhal	A IV övezet uniós vizei	204,330	83,180	0	40,71 %	20,433
DK	LIN/1/2.	Északi menyhal	Az I és II övezet uniós és nemzetközi vizei	8,900	0	0	0 %	0,890
DK	LIN/3A/BCD	Északi menyhal	IIIa övezet; A IIIbcd övezet uniós vizei	63,310	56,380	0	89,05 %	6,331
DK	LIN/6X14.	Északi menyhal	A VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	5,600	0	0	0 %	0,560
DK	MAC/2A4A-N	Makréla	A IIa és IVa övezet norvég vizei	11 413,440	0	11 413,080	100,00 %	0,360
DK	NEP/2AC4-C	Norvég homár	A IIa és IV övezet uniós vizei	1 035,110	250,970	0	24,25 %	103,511
DK	NEP/3A/BCD	Norvég homár	IIIa övezet; A 22–32. alkörzet uniós vizei	4 298,680	2 646,290	0	61,56 %	429,868
DK	PRA/2AC4-C	Norvég garnéla	A IIa és IV övezet uniós vizei	2 530,600	163,460	0	6,46 %	253,060
DK	SOL/24-C.	Közönséges nyelvhal	A II és IV övezet uniós vizei	692,100	497,230	0	71,84 %	69,210
DK	SOL/3A/BCD	Közönséges nyelvhal	IIIa övezet; A 22–32. alkörzet uniós vizei	528,900	246,150	0	46,54 %	52,890
DK	SPR/3BCD-C	Spratt	A 22–32. alkörzet uniós vizei	27 569,000	0	27 113,080	98,35 %	455,920
DK	USK/04-C.	Norvég menyhal	A IV övezet uniós vizei	69,900	4,830	0	6,91 %	6,990
DK	USK/3A/BCD	Norvég menyhal	IIIa övezet; A 22–32. alkörzet uniós vizei	16,300	0,820	0	5,03 %	1,630
DK	WHB/1X14	Kék puhatőkehal	Az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	3 417,510	2 165,250	14,710	63,79 %	341,751
EE	COD/3DX32.	Közönséges tőkehal	A 25–32. alkörzet uniós vizei	1 633,670	0	248,622	15,22 %	163,367
EE	HER/03D.RG	Hering	28.1 alkörzet	12 332,440	11 898,247	0	96,48 %	434,193
EE	HER/3D-R30	Hering	A 25–27., a 28.2., a 29. és a 32. alkörzet uniós vizei	10 142,000	0	10 042,332	99,02 %	99,668
EE	RNG/5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	63,000	0	0	0 %	6,300
EE	SPR/3BCD-C	Spratt	A 22–32. alkörzet uniós vizei	29 810,000	0	29 805,065	99,98 %	4,935
ES	ANF/07.	Ördöghalfélék	VII övezet	2 971,400	2 868,090	0	96,52 %	103,310
ES	ANF/8ABDE.	Ördöghalfélék	VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet	1 070,400	1 019,850	0	95,28 %	50,550
ES	ANF/8C3411	Ördöghalfélék	VIIIc, IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	2 121,690	1 816,280	0	85,61 %	212,169
ES	GFB/567-	Ezüstös tengericompó	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	588,220	568,360	19,830	99,99 %	0,030
ES	GHL/2A-C46	Grönlandi laposhal	A IIa és IV övezet uniós vizei; az Vb és VI övezet uniós és nemzetközi vizei	13,200	0,110	0	0,83 %	1,320
ES	HAD/6B1214	Foltos tőkehal	A VIb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	3,300	0	0	0 %	0,330
ES	HKE/571214	Szürke tőkehal	VI és VII övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	12 446,040	11 941,040	0	95,94 %	505,000
ES	HKE/8ABDE.	Szürke tőkehal	VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet	8 631,140	6 619,750	1 709,730	96,50 %	301,660
ES	HKE/8C3411	Szürke tőkehal	VIIIc, IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	9 882,200	7 099,500	0	71,84 %	988,220
ES	JAX/08C.	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	VIIIc övezet	23 628,510	18 787,770	0	79,51 %	2 362,851
ES	JAX/09.	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	IX övezet	10 840,780	10 127,150	0	93,42 %	713,630
ES	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A IIa és IVa övezet uniós vizei; VI, VIIa–c, VIIe–k, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	7 075,130	5 880,240	0	83,11 %	707,513
ES	LEZ/07.	Rombuszhalak	VII övezet	5 437,900	4 539,310	0	83,48 %	543,790
ES	LEZ/56-14	Rombuszhalak	Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; VI övezet; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	427,400	212,710	0	49,77 %	42,740
ES	LEZ/8ABDE.	Rombuszhalak	VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet	685,100	581,130	0	84,82 %	68,510
ES	LEZ/8C3411	Rombuszhalak	VIIIc, IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	1 158,770	735,070	0	63,44 %	115,877
ES	LIN/6X14.	Északi menyhal	A VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	2 456,700	1 621,160	0	65,99 %	245,670
ES	MAC/8C3411	Makréla	VIIIc, IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	20 223,800	15 444,990	620,400	79,44 %	2 022,380
ES	NEP/07.	Norvég homár	VII övezet	1 498,480	76,510	132,180	13,93 %	149,848
ES	NEP/08C.	Norvég homár	VIIIc övezet	68,700	21,950	0	31,95 %	6,870
ES	NEP/5BC6.	Norvég homár	VI övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei	37,200	0,060	0	0,16 %	3,720
ES	NEP/8ABDE.	Norvég homár	VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet	131,200	0,570	0	0,43 %	13,120
ES	NEP/9/3411	Norvég homár	IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	36,850	31,340	0	85,05 %	3,685
ES	POK/56-14	Fekete tőkehal	VI övezet; Az Vb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	23,000	21,190	0	92,13 %	1,810
ES	RNG/5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	111,060	110,900	0	99,86 %	0,160
ES	RNG/8X14-	Gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	3 650,020	2 417,700	202,060	71,77 %	365,002
ES	SBR/09-	Nagyszemű vörösdurbincs	A IX övezet uniós és nemzetközi vizei	682,500	111,530	52,720	24,07 %	68,250
ES	SBR/10-	Nagyszemű vörösdurbincs	A X övezet uniós és nemzetközi vizei	10,000	0,510	0	5,10 %	1,000
ES	SBR/678-	Nagyszemű vörösdurbincs	A VI, VII és VIII övezet uniós és nemzetközi vizei	118,230	118,170	0	99,95 %	0,060
ES	WHB/1X14	Kék puhatőkehal	Az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	1 587,170	74,530	0	4,70 %	158,717
ES	WHB/8C3411	Kék puhatőkehal	VIIIc, IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	21 487,890	14 538,070	0	67,66 %	2 148,789
ES	WHG/56-14	Vékonybajszú tőkehal	VI; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	1,100	0	0	0 %	0,110
ES	WHG/7X7A-C	Vékonybajszú tőkehal	VIIb, VIIc, VIId, VIIe, VIIf, VIIg, VIIh, VIIj és VIIk övezet	11,200	4,190	0	37,41 %	1,120
FI	COD/3DX32.	Közönséges tőkehal	A 25–32. alkörzet uniós vizei	1 250,090	0	434,391	34,75 %	125,009
FI	HER/30/31.	Hering	30–31. alkörzet	105 843,500	0	103 546,210	97,83 %	2 297,290
FI	HER/3D-R30	Hering	A 25–27., a 28.2., a 29. és a 32. alkörzet uniós vizei	19 556,000	0	18 052,464	92,31 %	1 503,536
FI	SPR/3BCD-C	Spratt	A 22–32. alkörzet uniós vizei	11 442,000	0	11 074,842	96,79 %	367,158
FR	ALF/3X14-	Tízujjú nyálkásfejűhalak	A III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	31,200	19,300	0	61,86 %	3,120
FR	ANF/07.	Ördöghalfélék	VII övezet	17 267,500	14 859,400	0	86,05 %	1 726,750
FR	ANF/2AC4-C	Ördöghalfélék	A IIa és IV övezet uniós vizei	70,200	17,600	0	25,07 %	7,020
FR	ANF/8ABDE.	Ördöghalfélék	VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet	7 397,600	6 154,300	0	83,19 %	739,760
FR	ANF/8C3411	Ördöghalfélék	VIIIc, IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	49,500	38,400	0	77,58 %	4,950
FR	ARU/1/2.	Aranylazac	Az I és II övezet uniós és nemzetközi vizei	8,900	0,200	0	2,25 %	0,890
FR	ARU/34-C	Aranylazac	A III és IV övezet uniós vizei	7,800	1,800	0	23,08 %	0,780
FR	ARU/567.	Aranylazac	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	7,800	0	0	0 %	0,780
FR	BLI/5B67-	Kék menyhal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	2 239,640	1 694,000	0	75,64 %	223,964
FR	BSF/56712-	Fekete abroncshal	Az V, VI, VII és XII övezet uniós és nemzetközi vizei	2 887,090	2 167,100	0	75,06 %	288,709
FR	BSF/8910-	Fekete abroncshal	A VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizei	31,900	7,400	0	23,20 %	3,190
FR	COD/07A.	Közönséges tőkehal	VIIa övezet	11,600	0,500	0	4,31 %	1,160
FR	COD/07D.	Közönséges tőkehal	VIId övezet	1 414,400	642,300	0	45,41 %	141,440
FR	COD/7XAD34	Közönséges tőkehal	VIIb, VIIc, VIIe–k, VIII, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	8 182,100	4 016,200	0	49,09 %	818,210
FR	GFB/1012-	Ezüstös tengericompó	A X és XII övezet uniós és nemzetközi vizei	10,000	0	0	0 %	1,000
FR	GFB/1234-	Ezüstös tengericompó	Az I, II, III és IV övezet uniós és nemzetközi vizei	10,000	0,600	0	6,00 %	1,000
FR	GFB/567-	Ezüstös tengericompó	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	727,000	438,100	17,300	62,64 %	72,700
FR	GFB/89-	Ezüstös tengericompó	A VIII és IX övezet uniós és nemzetközi vizei	16,000	10,100	0	63,13 %	1,600
FR	GHL/2A-C46	Grönlandi laposhal	A IIa és IV övezet uniós vizei; az Vb és VI övezet uniós és nemzetközi vizei	598,400	305,600	0	51,07 %	59,840
FR	HAD/07A.	Foltos tőkehal	VIIa övezet	95,900	0,700	0	0,73 %	9,590
FR	HAD/2AC4.	Foltos tőkehal	IV övezet; A IIa övezet uniós vizei	256,700	179,000	0	69,73 %	25,670
FR	HAD/5BC6A.	Foltos tőkehal	Az Vb és VIa övezet uniós és nemzetközi vizei	103,100	51,700	0	50,15 %	10,310
FR	HAD/6B1214	Foltos tőkehal	A VIb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	149,800	0	0	0 %	14,980
FR	HAD/7X7A34	Foltos tőkehal	VIIb–k, VIII, IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	8 878,000	8 778,600	0	98,88 %	99,400
FR	HER/5B6ANB	Hering	Az Vb, VIb és VIaN övezet uniós és nemzetközi vizei	590,200	586,600	0	99,39 %	3,600
FR	HER/7G-K.	Hering	VIIg, VIIh, VIIj és VIIk övezet	1 200,400	0,900	0	0,07 %	120,040
FR	HKE/2AC4-C	Szürke tőkehal	A IIa és IV övezet uniós vizei	1 032,750	800,800	0	77,54 %	103,275
FR	HKE/571214	Szürke tőkehal	VI és VII övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	17 925,400	16 129,600	0	89,98 %	1 792,540
FR	HKE/8ABDE.	Szürke tőkehal	VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet	18 839,000	13 633,600	0	72,37 %	1 883,900
FR	HKE/8C3411	Szürke tőkehal	VIIIc, IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	951,700	368,700	0	38,74 %	95,170
FR	JAX/08C.	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	VIIIc övezet	411,100	9,800	0	2,38 %	41,110
FR	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A IIa és IVa övezet uniós vizei; VI, VIIa–c, VIIe–k, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	12 410,200	6 461,500	300	54,48 %	1 241,020
FR	LEZ/07.	Rombuszhalak	VII övezet	6 633,800	3 679,500	0	55,47 %	663,380
FR	LEZ/2AC4-C	Rombuszhalak	A IIa és IV övezet uniós vizei	35,200	6,800	0	19,32 %	3,520
FR	LEZ/56-14	Rombuszhalak	Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; VI övezet; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	1 665,600	95,600	0	5,74 %	166,560
FR	LEZ/8ABDE.	Rombuszhalak	VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet	1 194,700	849,700	0	71,12 %	119,470
FR	LEZ/8C3411	Rombuszhalak	VIIIc, IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	62,100	12,900	0	20,77 %	6,210
FR	LIN/04-C.	Északi menyhal	A IV övezet uniós vizei	133,900	103,800	0	77,52 %	13,390
FR	LIN/1/2.	Északi menyhal	Az I és II övezet uniós és nemzetközi vizei	8,900	7,400	0	83,15 %	0,890
FR	LIN/6X14.	Északi menyhal	A VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	2 678,200	2 215,400	0	82,72 %	267,820
FR	MAC/2A34.	Makréla	IIIa és IV övezet; A IIa, IIIb, IIIc és a 22–32. alkörzet uniós vizei	1 725,200	1 341,900	0	77,78 %	172,520
FR	MAC/2CX14-	Makréla	VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A IIa, XII és XIV övezet nemzetközi vizei	16 821,900	13 367,400	1 322,300	87,32 %	1 682,190
FR	MAC/8C3411	Makréla	VIIIc, IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	1 037,100	221,300	642,700	83,31 %	103,710
FR	NEP/07.	Norvég homár	VII övezet	5 725,600	671,800	0	11,73 %	572,560
FR	NEP/08C.	Norvég homár	VIIIc övezet	14,600	0,500	0	3,42 %	1,460
FR	NEP/2AC4-C	Norvég homár	A IIa és IV övezet uniós vizei	30,800	0	0	0 %	3,080
FR	NEP/5BC6.	Norvég homár	VI övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei	147,700	0	0	0 %	14,770
FR	NEP/8ABDE.	Norvég homár	VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet	4 195,500	2 430,900	0	57,94 %	419,550
FR	PLE/07A.	Sima lepényhal	VIIa övezet	20,000	0,300	0	1,50 %	2,000
FR	PLE/7DE.	Sima lepényhal	VIId és VIIe övezet	3 152,400	2 358,200	0	74,81 %	315,240
FR	PLE/7HJK.	Sima lepényhal	VIIh, VIIj és VIIk övezet	50,300	48,600	0	96,62 %	1,700
FR	POK/56-14	Fekete tőkehal	VI övezet; Az Vb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	4 794,000	3 805,600	0	79,38 %	479,400
FR	RNG/5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	4 038,720	993,700	0	24,60 %	403,872
FR	RNG/8X14-	Gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	133,900	0,200	0	0,15 %	13,390
FR	SBR/678-	Nagyszemű vörösdurbincs	A VI, VII és VIII övezet uniós és nemzetközi vizei	78,500	51,200	0	65,22 %	7,850
FR	SOL/07D.	Közönséges nyelvhal	VIId övezet	3 505,600	2 864,500	0	81,71 %	350,560
FR	SOL/07E.	Közönséges nyelvhal	VIIe övezet	354,100	321,100	0	90,68 %	33,000
FR	SOL/24-C.	Közönséges nyelvhal	A II és IV övezet uniós vizei	947,100	680,100	0	71,81 %	94,710
FR	SOL/7FG.	Közönséges nyelvhal	VIIf és VIIg övezet	63,500	48,800	0	76,85 %	6,350
FR	SOL/7HJK.	Közönséges nyelvhal	VIIh, VIIj és VIIk övezet	106,800	76,000	0	71,16 %	10,680
FR	SOL/8AB.	Közönséges nyelvhal	VIIIa és VIIIb övezet	4 120,400	3 879,200	0	94,15 %	241,200
FR	USK/04-C.	Norvég menyhal	A IV övezet uniós vizei	47,700	10,900	0	22,85 %	4,770
FR	USK/1214EI	Norvég menyhal	Az I, II és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	7,700	6,900	0	89,61 %	0,770
FR	USK/567EI.	Norvég menyhal	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	625,040	228,200	0	36,51 %	62,504
FR	WHB/1X14	Kék puhatőkehal	Az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	8 319,000	7 181,600	0	86,33 %	831,900
FR	WHG/07A.	Vékonybajszú tőkehal	VIIa övezet	3,300	0,600	0	18,18 %	0,330
FR	WHG/56-14	Vékonybajszú tőkehal	VI; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	39,000	1,400	0	3,59 %	3,900
FR	WHG/7X7A-C	Vékonybajszú tőkehal	VIIb, VIIc, VIId, VIIe, VIIf, VIIg, VIIh, VIIj és VIIk övezet	15 078,900	6 997,700	0	46,41 %	1 507,890
IE	ALF/3X14-	Tízujjú nyálkásfejűhalak	A III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	1,100	0	0	0 %	0,110
IE	ANF/07.	Ördöghalfélék	VII övezet	3 523,950	3 172,717	0	90,03 %	351,233
IE	ARU/34-C	Aranylazac	A III és IV övezet uniós vizei	7,800	0	0	0 %	0,780
IE	ARU/567.	Aranylazac	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	338,800	0	0	0 %	33,880
IE	BLI/5B67-	Kék menyhal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	0,500	0,480	0	96,00 %	0,020
IE	BSF/56712-	Fekete abroncshal	Az V, VI, VII és XII övezet uniós és nemzetközi vizei	0,100	0	0	0 %	0,010
IE	COD/07A.	Közönséges tőkehal	VIIa övezet	175,100	159,692	0	91,20 %	15,408
IE	COD/7XAD34	Közönséges tőkehal	VIIb, VIIc, VIIe–k, VIII, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	1 612,010	1 452,085	0	90,08 %	159,925
IE	GFB/567-	Ezüstös tengericompó	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	26,700	17,567	0	65,79 %	2,670
IE	HAD/07A.	Foltos tőkehal	VIIa övezet	541,640	491,903	0	90,82 %	49,737
IE	HAD/5BC6A.	Foltos tőkehal	Az Vb és VIa övezet uniós és nemzetközi vizei	777,260	746,274	0	96,01 %	30,986
IE	HAD/6B1214	Foltos tőkehal	A VIb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	105,400	105,358	0	99,96 %	0,042
IE	HER/07A/MM	Hering	VIIa övezet	2,500	0	0	0 %	0,250
IE	HER/1/2-	Hering	Az I és II övezet uniós, norvég és nemzetközi vizei	3 755,230	0	3 593,584	95,70 %	161,646
IE	HER/5B6ANB	Hering	Az Vb, VIb és VIaN övezet uniós és nemzetközi vizei	3 739,510	3 025,655	0	80,91 %	373,951
IE	HER/7G-K.	Hering	VIIg, VIIh, VIIj és VIIk övezet	16 643,450	14 790,997	0	88,87 %	1 664,345
IE	HKE/571214	Szürke tőkehal	VI és VII övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	1 972,160	1 772,351	0	89,87 %	197,216
IE	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A IIa és IVa övezet uniós vizei; VI, VIIa–c, VIIe–k, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	41 195,510	37 398,143	0	90,78 %	3 797,367
IE	LEZ/07.	Rombuszhalak	VII övezet	3 386,900	3 053,295	0	90,15 %	333,605
IE	LEZ/56-14	Rombuszhalak	Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; VI övezet; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	487,300	384,113	0	78,82 %	48,730
IE	LIN/6X14.	Északi menyhal	A VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	692,520	619,345	0	89,43 %	69,252
IE	MAC/2CX14-	Makréla	VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A IIa, XII és XIV övezet nemzetközi vizei	57 443,250	43 079,934	13 523,407	98,54 %	839,909
IE	NEP/*07U16	Norvég homár	VII övezet (Porcupine-pad – 16. egység)	771,400	654,000	0	84,78 %	77,140
IE	NEP/07.	Norvég homár	VII övezet	9 352,420	7 762,505	654,000	89,99 %	935,242
IE	NEP/5BC6.	Norvég homár	VI övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei	247,100	6,106	0	2,47 %	24,710
IE	PLE/07A.	Sima lepényhal	VIIa övezet	1 047,800	102,697	0	9,80 %	104,780
IE	POK/56-14	Fekete tőkehal	VI övezet; Az Vb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	465,000	312,944	0	67,30 %	46,500
IE	RNG/5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	27,700	0	0	0 %	2,770
IE	RNG/8X14-	Gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	5,700	0	0	0 %	0,570
IE	SOL/7HJK.	Közönséges nyelvhal	VIIh, VIIj és VIIk övezet	170,400	85,414	0	50,13 %	17,040
IE	USK/567EI.	Norvég menyhal	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	14,300	1,865	0	13,04 %	1,430
IE	WHB/1X14	Kék puhatőkehal	Az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	14 671,780	13 205,392	0	90,01 %	1 466,388
IE	WHG/07A.	Vékonybajszú tőkehal	VIIa övezet	47,910	44,360	0	92,59 %	3,550
IE	WHG/56-14	Vékonybajszú tőkehal	VI; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	92,370	72,363	0	78,34 %	9,237
IE	WHG/7X7A-C	Vékonybajszú tőkehal	VIIb, VIIc, VIId, VIIe, VIIf, VIIg, VIIh, VIIj és VIIk övezet	7 668,960	6 902,221	0	90,00 %	766,739
LT	COD/3DX32.	Közönséges tőkehal	A 25–32. alkörzet uniós vizei	4 353,400	0	1 743,276	40,04 %	435,340
LT	HER/3D-R30	Hering	A 25–27., a 28.2., a 29. és a 32. alkörzet uniós vizei	2 663,000	0	2 478,427	93,07 %	184,573
LT	SPR/3BCD-C	Spratt	A 22–32. alkörzet uniós vizei	10 355,000	0	10 353,744	99,99 %	1,256
LV	COD/3DX32.	Közönséges tőkehal	A 25–32. alkörzet uniós vizei	6 283,000	0	2 441,400	38,86 %	628,300
LV	HER/03D.RG	Hering	28.1 alkörzet	18 463,000	18 462,300	0	100 %	0,700
NL	ANF/07.	Ördöghalfélék	VII övezet	15,200	0,501	0	3,30 %	1,520
NL	ANF/2AC4-C	Ördöghalfélék	A IIa és IV övezet uniós vizei	274,100	23,815	0	8,69 %	27,410
NL	ARU/1/2.	Aranylazac	Az I és II övezet uniós és nemzetközi vizei	20,700	0	0	0 %	2,070
NL	ARU/34-C	Aranylazac	A III és IV övezet uniós vizei	46,900	0	0	0 %	4,690
NL	ARU/567.	Aranylazac	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	3 147,100	1 430,210	0	45,45 %	314,710
NL	COD/07A.	Közönséges tőkehal	VIIa övezet	1,000	0	0	0 %	0,100
NL	COD/07D.	Közönséges tőkehal	VIId övezet	46,030	36,978	0	80,33 %	4,603
NL	COD/7XAD34	Közönséges tőkehal	VIIb, VIIc, VIIe–k, VIII, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	2,600	0,922	0	35,46 %	0,260
NL	GFB/567-	Ezüstös tengericompó	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	149,000	0	0	0 %	14,900
NL	HAD/07A.	Foltos tőkehal	VIIa övezet	0,200	0	0	0 %	0,020
NL	HAD/2AC4.	Foltos tőkehal	IV övezet; A IIa övezet uniós vizei	184,790	169,231	0	91,58 %	15,559
NL	HAD/7X7A34	Foltos tőkehal	VIIb–k, VIII, IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	23,000	21,136	0	91,90 %	1,864
NL	HER/1/2-	Hering	Az I és II övezet uniós, norvég és nemzetközi vizei	5 479,850	5 425,883	10,620	99,21 %	43,347
NL	HER/5B6ANB	Hering	Az Vb, VIb és VIaN övezet uniós és nemzetközi vizei	2 370,260	2 130,949	0	89,90 %	237,026
NL	HER/7G-K.	Hering	VIIg, VIIh, VIIj és VIIk övezet	865,370	314,834	0	36,38 %	86,537
NL	HKE/2AC4-C	Szürke tőkehal	A IIa és IV övezet uniós vizei	81,020	42,102	0	51,96 %	8,102
NL	HKE/571214	Szürke tőkehal	VI és VII övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	238,150	76,346	1,177	32,55 %	23,815
NL	HKE/8ABDE.	Szürke tőkehal	VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet	24,800	0	6,700	27,02 %	2,480
NL	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A IIa és IVa övezet uniós vizei; VI, VIIa–c, VIIe–k, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	64 263,580	52 455,973	2450,424	85,44 %	6 426,358
NL	LEZ/2AC4-C	Rombuszhalak	A IIa és IV övezet uniós vizei	27,600	15,124	0	54,80 %	2,760
NL	LIN/04-C.	Északi menyhal	A IV övezet uniós vizei	5,600	0	0	0 %	0,560
NL	LIN/6X14.	Északi menyhal	A VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	0,300	0,100	0	33,33 %	0,030
NL	MAC/2A34.	Makréla	IIIa és IV övezet; A IIa, IIIb, IIIc és a 22–32. alkörzet uniós vizei	1 488,500	741,559	598,041	90,00 %	148,900
NL	MAC/2CX14-	Makréla	VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A IIa, XII és XIV övezet nemzetközi vizei	19 082,230	13 711,312	3 462,695	90,00 %	1 908,223
NL	NEP/2AC4-C	Norvég homár	A IIa és IV övezet uniós vizei	1 219,270	862,899	0	70,77 %	121,927
NL	NEP/5BC6.	Norvég homár	VI övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei	18,000	0	0	0 %	1,800
NL	PLE/07A.	Sima lepényhal	VIIa övezet	0,100	0	0	0 %	0,010
NL	PRA/2AC4-C	Norvég garnéla	A IIa és IV övezet uniós vizei	41,900	0	0	0 %	4,190
NL	SOL/24-C.	Közönséges nyelvhal	A II és IV övezet uniós vizei	11 127,000	9 910,051	0	89,06 %	1 112,700
NL	SOL/3A/BCD	Közönséges nyelvhal	IIIa övezet; A 22–32. alkörzet uniós vizei	18,900	0	0	0 %	1,890
NL	SOL/7HJK.	Közönséges nyelvhal	VIIh, VIIj és VIIk övezet	59,040	0	0	0 %	5,904
NL	WHB/1X14	Kék puhatőkehal	Az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	57 308,710	51 536,926	16,221	89,96 %	5 730,871
NL	WHG/7X7A-C	Vékonybajszú tőkehal	VIIb, VIIc, VIId, VIIe, VIIf, VIIg, VIIh, VIIj és VIIk övezet	972,250	736,710	0	75,77 %	97,225
PL	BSF/56712-	Fekete abroncshal	Az V, VI, VII és XII övezet uniós és nemzetközi vizei	38,500	0	0	0 %	3,850
PL	COD/3DX32.	Közönséges tőkehal	A 25–32. alkörzet uniós vizei	19 438,400	0	11 794,652	60,68 %	1 943,840
PT	BSF/8910-	Fekete abroncshal	A VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizei	3 784,690	2 484,400	0	65,64 %	378,469
PT	GFB/1012-	Ezüstös tengericompó	A X és XII övezet uniós és nemzetközi vizei	40,000	6,400	0	16,00 %	4,000
PT	HKE/8C3411	Szürke tőkehal	VIIIc, IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	4 624,560	3 191,100	0	69,00 %	462,456
PT	JAX/08C.	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	VIIIc övezet	2 281,270	1 778,700	0	77,97 %	228,127
PT	JAX/09.	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	IX övezet	22 413,800	20 088,700	0	89,63 %	2 241,380
PT	LEZ/8C3411	Rombuszhalak	VIIIc, IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	106,200	81,300	0	76,55 %	10,620
PT	NEP/9/3411	Norvég homár	IX és X övezet; A CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	204,500	202,200	0	98,88 %	2,300
PT	SBR/09-	Nagyszemű vörösdurbincs	A IX övezet uniós és nemzetközi vizei	184,200	109,800	0	59,61 %	18,420
PT	SBR/10-	Nagyszemű vörösdurbincs	A X övezet uniós és nemzetközi vizei	1 128,000	571,700	0	50,68 %	112,800
SE	COD/3DX32.	Közönséges tőkehal	A 25–32. alkörzet uniós vizei	16 032,100	0	5 287,710	32,98 %	1 603,210
SE	HAD/2AC4.	Foltos tőkehal	IV övezet; A IIa övezet uniós vizei	28,500	17,570	0	61,65 %	2,850
SE	HER/1/2-	Hering	Az I és II övezet uniós, norvég és nemzetközi vizei	57,340	50,550	0	88,16 %	5,734
SE	HER/30/31.	Hering	30–31. alkörzet	11 892,500	0	10 937,740	91,97 %	954,760
SE	HER/3D-R30	Hering	A 25–27., a 28.2., a 29. és a 32. alkörzet uniós vizei	29 272,000	0	28 830,000	98,49 %	442,000
SE	HKE/3A/BCD	Szürke tőkehal	IIIa övezet; A 22–32. alkörzet uniós vizei	178,400	27,060	0	15,17 %	17,840
SE	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A IIa és IVa övezet uniós vizei; VI, VIIa–c, VIIe–k, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	677,300	0	0	0 %	67,730
SE	LIN/04-C.	Északi menyhal	A IV övezet uniós vizei	11,100	0,240	0	2,16 %	1,110
SE	LIN/3A/BCD	Északi menyhal	IIIa övezet; A IIIbcd övezet uniós vizei	27,300	11,700	0	42,86 %	2,730
SE	MAC/2A34.	Makréla	IIIa és IV övezet; A IIa, IIIb, IIIc és a 22–32. alkörzet uniós vizei	2 941,540	2 101,050	829,280	99,62 %	11,210
SE	NEP/3A/BCD	Norvég homár	IIIa övezet; A 22–32. alkörzet uniós vizei	1 538,400	1 124,740	0	73,11 %	153,840
SE	PRA/2AC4-C	Norvég garnéla	A IIa és IV övezet uniós vizei	101,300	0	0	0 %	10,130
SE	SOL/3A/BCD	Közönséges nyelvhal	IIIa övezet; A 22–32. alkörzet uniós vizei	57,340	54,250	0	94,61 %	3,090
SE	SPR/3BCD-C	Spratt	A 22–32. alkörzet uniós vizei	50 490,000	0	50 489,430	100,00 %	0,570
SE	USK/04-C.	Norvég menyhal	A IV övezet uniós vizei	6,600	0	0	0 %	0,660
SE	USK/3A/BCD	Norvég menyhal	IIIa övezet; A 22–32. alkörzet uniós vizei	7,700	1,030	0	13,38 %	0,770
SE	WHB/1X14	Kék puhatőkehal	Az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	29,710	26,710	0	89,90 %	2,971
UK	ALF/3X14-	Tízujjú nyálkásfejűhalak	A III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	11,100	1,400	0	12,61 %	1,110
UK	ANF/07.	Ördöghalfélék	VII övezet	6 533,860	6 152,200	197,500	97,18 %	184,160
UK	ANF/2AC4-C	Ördöghalfélék	A IIa és IV övezet uniós vizei	7 893,800	4 778,900	314,100	64,52 %	789,380
UK	ARU/1/2.	Aranylazac	Az I és II övezet uniós és nemzetközi vizei	43,600	0	0	0 %	4,360
UK	ARU/34-C	Aranylazac	A III és IV övezet uniós vizei	17,900	0	0	0 %	1,790
UK	ARU/567.	Aranylazac	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	45,700	0	0	0 %	4,570
UK	BLI/5B67-	Kék menyhal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	253,560	203,600	0	80,30 %	25,356
UK	BSF/56712-	Fekete abroncshal	Az V, VI, VII és XII övezet uniós és nemzetközi vizei	76,860	56,900	0	74,03 %	7,686
UK	COD/07A.	Közönséges tőkehal	VIIa övezet	120,400	107,400	0	89,20 %	12,040
UK	COD/07D.	Közönséges tőkehal	VIId övezet	179,150	99,800	0	55,71 %	17,915
UK	COD/7XAD34	Közönséges tőkehal	VIIb, VIIc, VIIe–k, VIII, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei	883,500	548,100	0	62,04 %	88,350
UK	GFB/1012-	Ezüstös tengericompó	A X és XII övezet uniós és nemzetközi vizei	10,000	0	0	0 %	1,000
UK	GFB/1234-	Ezüstös tengericompó	Az I, II, III és IV övezet uniós és nemzetközi vizei	14,500	2,100	0	14,48 %	1,450
UK	GFB/567-	Ezüstös tengericompó	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	679,100	251,300	0	37,00 %	67,910
UK	GHL/2A-C46	Grönlandi laposhal	A IIa és IV övezet uniós vizei; az Vb és VI övezet uniós és nemzetközi vizei	535,000	344,500	0	64,39 %	53,500
UK	HAD/07A.	Foltos tőkehal	VIIa övezet	615,000	154,400	0	25,11 %	61,500
UK	HAD/2AC4.	Foltos tőkehal	IV övezet; A IIa övezet uniós vizei	33 209,290	29 446,500	3 498,100	99,20 %	264,690
UK	HAD/5BC6A.	Foltos tőkehal	Az Vb és VIa övezet uniós és nemzetközi vizei	3 926,500	3 875,900	0	98,71 %	50,600
UK	HAD/6B1214	Foltos tőkehal	A VIb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	1 097,800	595,400	0	54,24 %	109,780
UK	HER/07A/MM	Hering	VIIa övezet	5 012,700	5 000,200	0	99,75 %	12,500
UK	HER/5B6ANB	Hering	Az Vb, VIb és VIaN övezet uniós és nemzetközi vizei	16 314,850	15 734,300	0	96,44 %	580,550
UK	HER/7G-K.	Hering	VIIg, VIIh, VIIj és VIIk övezet	23,800	1,200	0	5,04 %	2,380
UK	HKE/2AC4-C	Szürke tőkehal	A IIa és IV övezet uniós vizei	1 838,900	1 658,000	0	90,16 %	180,900
UK	HKE/571214	Szürke tőkehal	VI és VII övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	6 527,800	5 224,300	86,300	81,35 %	652,780
UK	JAX/2A-14	Fattyúmakrélák és a kapcsolódó járulékos fogások	A IIa és IVa övezet uniós vizei; VI, VIIa–c, VIIe–k, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	7 909,400	6 788,600	0	85,83 %	790,940
UK	LEZ/07.	Rombuszhalak	VII övezet	3 212,050	3 055,400	0	95,12 %	156,650
UK	LEZ/2AC4-C	Rombuszhalak	A IIa és IV övezet uniós vizei	2 043,600	1 686,900	0	82,55 %	204,360
UK	LEZ/56-14	Rombuszhalak	Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; VI övezet; A XII és XIV övezet nemzetközi vizei	1 179,300	527,400	0	44,72 %	117,930
UK	LIN/04-C.	Északi menyhal	A IV övezet uniós vizei	2 172,400	2 069,100	0	95,24 %	103,300
UK	LIN/1/2.	Északi menyhal	Az I és II övezet uniós és nemzetközi vizei	8,900	0,800	0	8,99 %	0,890
UK	LIN/6X14.	Északi menyhal	A VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	2 872,800	2 365,700	0	82,35 %	287,280
UK	MAC/2A34.	Makréla	IIIa és IV övezet; A IIa, IIIb, IIIc és a 22–32. alkörzet uniós vizei	1 364,600	795,400	546,700	98,35 %	22,500
UK	NEP/07.	Norvég homár	VII övezet	7 740,000	6 872,000	118,200	90,31 %	749,800
UK	NEP/2AC4-C	Norvég homár	A IIa és IV övezet uniós vizei	15 949,850	8 423,600	0	52,81 %	1 594,985
UK	NEP/5BC6.	Norvég homár	VI övezet; Az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei	17 698,500	12 826,800	0	72,47 %	1 769,850
UK	PLE/07A.	Sima lepényhal	VIIa övezet	519,600	90,000	0	17,32 %	51,960
UK	PLE/7DE.	Sima lepényhal	VIId és VIIe övezet	1 822,400	1 680,400	0	92,21 %	142,000
UK	POK/56-14	Fekete tőkehal	VI övezet; Az Vb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	4 485,830	3 647,500	0	81,31 %	448,583
UK	PRA/2AC4-C	Norvég garnéla	A IIa és IV övezet uniós vizei	730,700	0,200	0	0,03 %	73,070
UK	RNG/5B67-	Gránátoshal	Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	192,900	6,000	0	3,11 %	19,290
UK	RNG/8X14-	Gránátoshal	A VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	11,400	0	0	0 %	1,140
UK	SBR/10-	Nagyszemű vörösdurbincs	A X övezet uniós és nemzetközi vizei	10,100	0	0	0 %	1,010
UK	SBR/678-	Nagyszemű vörösdurbincs	A VI, VII és VIII övezet uniós és nemzetközi vizei	5,400	0,400	0	7,41 %	0,540
UK	SOL/07D.	Közönséges nyelvhal	VIId övezet	1 233,200	604,900	0	49,05 %	123,320
UK	SOL/07E.	Közönséges nyelvhal	VIIe övezet	581,300	536,900	0	92,36 %	44,400
UK	SOL/24-C.	Közönséges nyelvhal	A II és IV övezet uniós vizei	976,200	857,800	0	87,87 %	97,620
UK	SOL/7HJK.	Közönséges nyelvhal	VIIh, VIIj és VIIk övezet	74,800	46,600	0	62,30 %	7,480
UK	USK/04-C.	Norvég menyhal	A IV övezet uniós vizei	105,300	74,600	0	70,85 %	10,530
UK	USK/567EI.	Norvég menyhal	Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei	264,760	77,800	0	29,39 %	26,476
UK	WHB/1X14	Kék puhatőkehal	Az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei	14 939,800	13 498,600	0	90,35 %	1 441,200
UK	WHG/07A.	Vékonybajszú tőkehal	VIIa övezet	31,700	20,200	0	63,72 %	3,170
UK	WHG/56-14	Vékonybajszú tőkehal	VI; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	164,100	118,500	0	72,21 %	16,410
UK	WHG/7X7A-C	Vékonybajszú tőkehal	VIIb, VIIc, VIId, VIIe, VIIf, VIIg, VIIh, VIIj és VIIk övezet	2 095,000	1 379,600	0	65,85 %	209,500

(1) A halászati lehetőségeket meghatározó vonatkozó rendeletek értelmében valamely tagállam számára rendelkezésre álló kvóták, azután, hogy figyelembe vették a halászati lehetőségeknek a 2371/2002/EK tanácsi rendelet (HL L 358., 2002.12.31., 59. o.) 20. cikkének (5) bekezdése szerinti cseréjét, a 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti kvótaátcsoportosításokat és/vagy a halászati lehetőségeknek az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.) 37. és 105. cikke szerinti újrakiosztását és csökkentését.

17.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 147/68

A BIZOTTSÁG 521/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. május 16.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 16-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	41,3
	MK	84,5
	TR	65,9
	ZZ	63,9
0707 00 05	AL	41,5
	MK	41,5
	TR	125,0
	ZZ	69,3
0709 93 10	TR	113,0
0709 93 10	ZZ	113,0
0805 10 20	EG	44,1
	IL	74,1
	MA	40,7
	TN	68,6
	TR	53,3
	ZZ	56,2
0805 50 10	TR	85,1
0805 50 10	ZZ	85,1
0808 10 80	AR	100,1
	BR	88,0
	CL	102,6
	CN	127,0
	MK	32,3
	NZ	135,5
	US	190,9
	UY	78,1
	ZA	98,2
	ZZ	105,9

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

HATÁROZATOK

17.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 147/70

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG EUTM MALI/2/2014 HATÁROZATA

(2014. május 13.)

az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójához (EUTM Mali) történő, harmadik államok általi hozzájárulások elfogadásáról

(2014/285/KKBP)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójáról (EUTM Mali) szóló, 2013. január 17-i 2013/34/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2013/34/KKBP határozat 8. cikke (2) bekezdésének értelmében a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB), hogy hozza meg a harmadik államok általi, javasolt hozzájárulások elfogadásáról szóló megfelelő határozatokat.

(2)	A Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Montenegró általi hozzájárulásokra vonatkozóan az uniós misszió parancsnoka részéről adott ajánlást és az Európai Unió Katonai Bizottsága által adott tanácsot követve, el kell fogadni Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Montenegró hozzájárulását.

(3)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és intézkedéseinek kidolgozásában és végrehajtásában,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A PBB elfogadja Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Montenegró által az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójához (EUTM Mali) felajánlott hozzájárulást, és azt jelentős mértékűnek tekinti.

(2) Grúzia, a Moldovai Köztársaság és Montenegró mentesül az EUTM Mali misszió költségvetéséhez való pénzügyi hozzájárulás alól.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 13-án.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

W. STEVENS

(1) HL L 14., 2013.1.18., 19. o.

17.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 147/71

A BIZOTTSÁG FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA

(2014. március 10.)

az európai referenciahálózatokra és az azokhoz csatlakozni kívánó egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó kritériumok és feltételek meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/286/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 12. cikke (4) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 2011/24/EU irányelv 12. cikke úgy rendelkezik, hogy a Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat az egyes tagállami egészségügyi szolgáltatókból, illetve szakértői központokból létrejövő európai referenciahálózatok (a továbbiakban: hálózatok) kialakításában, különösen a ritka betegségek területén (2). E célra a Bizottságnak el kell fogadnia az európai referenciahálózatokra és a hálózatokhoz csatlakozni kívánó, azaz a hálózatbeli tagságra pályázó egészségügyi szolgáltatókra (a továbbiakban: tagok) vonatkozó kritériumok és feltételek listáját. A hálózatok célja, hogy azon betegek, akiknek állapota a források vagy a szakértelem különleges koncentrációját igényli, könnyebben jussanak diagnózishoz, kezeléshez és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz; ezek a hálózatok kapcsolattartó pontként is szolgálhatnak az orvosképzésben, az egészségügyi kutatásban, valamint az információk terjesztésében és értékelésében, különösen a ritka betegségek esetében.

(2)

A 2011/24/EU irányelv 12. cikkének (2) bekezdése szerint az ugyanott meghatározott célkitűzések közül minden hálózatnak legalább hármat teljesítenie és igazolnia kell, hogy rendelkeznek a hatékony megvalósításukhoz szükséges szakértelemmel. Emellett a hálózatoknak a 2011/24/EU irányelv 12. cikke (4) bekezdése a) pontjának i–vi. alpontjában meghatározott feladatokat is el kell végezniük, illetve az ott felsorolt jellemzőknek meg kell felelniük. Ez a határozat azokat a kritériumokat és feltételeket állapítja meg, amelyek teljesítése révén a hálózatok e feladatokat biztosan el tudják látni. E kritériumok és feltételek egyben alapját képezik a hálózatok létrehozásának és értékelésének is.

(3)

Azon kritériumok és feltételek mellett, amelyek azért szükségesek, hogy a hálózatok el tudják érni a 2011/24/EU irányelv 12. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseket, a határozat a hálózatok irányításával és koordinációjával kapcsolatos kritériumokat is megállapít, amelyek a hálózatok átlátható és hatékony működését hivatottak biztosítani. Noha a hálózatoknak különféle szervezeti felépítése lehet, indokolt előírni, hogy minden hálózat jelöljön ki egy tagot a koordináció feladatának ellátására (a továbbiakban: koordináló tag). A koordináló tag kinevez egy személyt a hálózat koordinátorának (a továbbiakban: koordinátor). A hálózatokat a hálózat egyes tagjainak képviselőiből álló felügyelőbizottság (a továbbiakban: felügyelőbizottság) irányítja. A felügyelőbizottság feladata, hogy megszövegezze és elfogadja az eljárási szabályzatot, a munkaterveket, a helyzetjelentéseket és a hálózat tevékenységével kapcsolatos bármely egyéb dokumentumot. A koordinátor feladata, hogy a felügyelőbizottság segítségével támogassa és elősegítse mind a hálózaton belül, mind az egyéb egészségügyi szolgáltatókkal folytatott tevékenységek koordinációját.

(4)

A kiemelten speciális egészségügyi ellátás biztosítása – mely a hálózatok által teljesítendő kritériumok egyike – magas színvonalú, hozzáférhető és költséghatékony egészségügyi szolgáltatásokon kell, hogy alapuljon. Ehhez tapasztalt, jól képzett és multidiszciplináris egészségügyi ellátó csoportokra van szükség, és minden valószínűség szerint fejlett, speciális orvosi felszerelésekre és infrastruktúrára, ami általában a források koncentrációjával jár.

(5)

A hálózathoz csatlakozni kívánó egészségügyi szolgáltatóknak igazolniuk kell, hogy megfelelnek az ebben a határozatban megállapított kritériumoknak és feltételeknek. E kritériumok és feltételek révén szavatolható, hogy a szolgáltatások és az egészségügyi ellátás nyújtása a lehető legszigorúbb minőségi kritériumoknak megfelelően és a tudományos eredmények figyelembevételével történik.

(6)

Az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó kritériumok és feltételek attól függően mások és mások lehetnek, hogy milyen betegségekre és egészségi állapotokra szakosodott a hálózat, amelyhez a szolgáltató csatlakozni kíván. Ezért célszerűnek tűnik a kritériumok és feltételek kétfajta csoportját meghatározni: egyrészt a hálózathoz csatlakozni kívánó valamennyi egészségügyi szolgáltatóra érvényes horizontális kritériumokat és feltételeket, függetlenül attól, hogy mely területen rendelkeznek szakértelemmel, és milyen orvosi eljárásokat vagy kezeléseket végeznek, másrészt pedig olyan kritériumokat és feltételeket, amelyek attól függően eltérőek lehetnek, hogy milyen szakterületre, betegségre vagy egészségi állapotra szakosodott a hálózat, amelyhez az adott szolgáltató csatlakozni kíván.

(7)

A horizontális kritériumok és feltételek közül a betegek autonómiájával és a betegközpontú ellátással, a szervezési, az irányítási és az üzletmenet-folytonossági kérdésekkel, valamint a kutatási és képzési kapacitással kapcsolatos feltételek elengedhetetlennek tűnnek a hálózat céljainak teljesítéséhez.

(8)

A további horizontális és strukturális kritériumok és feltételek pedig, amelyek pl. a szakértelem megosztásával, az informatikai rendszerekkel és az elektronikus egészségügyi eszközökkel függenek össze, a tudás és az információk megszerzéséhez, megosztásához és terjesztéséhez, valamint a diagnosztikai és kezelési fejlesztésekhez járulnának hozzá a hálózatokon belül és kívül egyaránt, továbbá fontos szerepet játszanának a többi szakértői központtal, csakúgy mint a nemzeti és nemzetközi hálózatokkal kialakítandó szoros együttműködésben is. Az interoperábilis és szemantikailag kompatibilis információs és kommunikációs technológiai (ikt) rendszerek révén nemcsak az egészségügyi adatok és a betegekre vonatkozó információk cseréje lesz könnyebb, hanem a közös adatbázisok és nyilvántartások létrehozása és karbantartása is.

(9)

A hálózatok sikeres működése a hatékony és biztonságos adatcserén múlik, ideértve az egészségügyi adatok és a betegekre vonatkozó egyéb információk, valamint a betegeket kezelő egészségügyi szakemberek személyes adatait is. Az adatcserére csak a megadott célok, a szükségesség és az adatfeldolgozás jogalapjának figyelembevételével kerülhet sor, és az érintettek jogainak védelmében megfelelő védintézkedéseket kell tenni. A személyes adatok feldolgozásakor be kell tartani a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) rendelkezéseit.

(10)

E határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke említ, nevezetesen az emberi méltósághoz, a személyi sérthetetlenséghez, a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jogát. A tagállamoknak a Chartában lefektetett jogoknak és elveknek megfelelően kell alkalmazniuk ezt a határozatot.

(11)

A Charta a biológia és az orvostudomány terén kifejezetten azt írja elő, hogy az érintettek előzetes tájékoztatáson alapuló önkéntes beleegyezésének elvét tiszteletben kell tartani. Mivel a klinikai vizsgálatok valószínűleg a hálózatok egyik fő szakterületét fogják alkotni, nem szabad megfeledkezni a 2001/20/EK irányelvben (4) a klinikai vizsgálatok alanyainak védelmére előírt részletes szabályokról.

(12)

Annak érdekében, hogy megvalósulhasson a személyes adatok cseréje a hálózatokon belül, egyszerűsíteni kell az ezen adatok feldolgozásával kapcsolatban adott beleegyező nyilatkozatra vonatkozó eljárásokat egységes nyomtatvány bevezetésével, amely megfelelne a 95/46/EK irányelvben az az érintett hozzájárulásával kapcsolatban megállapított követelményeknek.

(13)

A szakértelem, a klinikai gyakorlat, a minőség, a betegbiztonság és az értékelés kapcsán bevezetett kritériumok és feltételek a minőségi és biztonsági teljesítménymutatókkal kapcsolatban bevált módszerek elterjesztését hivatottak elősegíteni. Egyben garantálják azt is, hogy a hálózatok – amint azt a 2011/24/EU irányelv 12. cikkének (4) bekezdése előírja – magas szintű szakértelemmel rendelkezzenek, képesek legyenek a bevált gyakorlatra vonatkozó iránymutatások kidolgozására, valamint az eredmények elérésére koncentráló intézkedések és minőségbiztosítás végrehajtására, és multidiszciplináris megközelítést alkalmazzanak.

(14)

Azok a tagállamok, amelyek nem rendelkeznek taggal egy adott hálózatban, egy előre meghatározott, átlátható eljárással kijelölhetnek bizonyos egészségügyi szolgáltatókat a hálózattal való kapcsolattartásra. Ezeket a szolgáltatókat vagy azzal bízzák meg, hogy társult nemzeti központként az egészségügyi ellátás nyújtására szakosodjanak, vagy azzal, hogy együttműködő nemzeti központként az ellátás minőségének javítása érdekében az ismeretek és az eszközök előállítására összpontosítsanak. Ha a tagállamok célszerűnek tartják, egyetlen nemzeti koordinációs központot is kijelölhetnek, amely a hálózatok valamennyi típusára kiterjedne. E központ segíthetne a tagállamoknak a 2011/24/EU irányelv 12. cikke (3) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott cél megvalósításában, különösen akkor, ha a hálózat célkitűzései szerepelnek a 2011/24/EU irányelv 12. cikke (2) bekezdésének f) és h) pontjában felsorolt célok között. A koordinátor feladata, hogy elősegítse az együttműködést a hálózathoz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatók között. Az egészségügyi szolgáltatóknak hozzá kell járulniuk a célok eléréséhez, be kell tartaniuk a hálózat szabályait, és ki kell venniük a részüket a hálózati együttműködés keretében végzett tevékenységekkel kapcsolatos munkából,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E határozat megállapítja:

a)	a 2011/24/EU irányelv 12. cikkében említett hálózatok által teljesítendő kritériumokat és feltételeket; valamint

b)	a 2011/24/EU irányelv 12. cikkében említett hálózatokhoz csatlakozni kívánó egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó kritériumokat és feltételeket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a 2011/24/EU irányelv 3. cikkében szereplő fogalommeghatározásokon túl a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„hálózat tagja”: olyan egészségügyi szolgáltató, amely megfelel az ezen határozat 5. cikkében megállapított kritériumoknak és feltételeknek, és amelyet felvettek valamelyik hálózatba;

b)	„kiemelten speciális ellátás”: olyan egészségügyi ellátás, amely során igen magas kezelési és forrásköltségek mellett rendkívül komplex betegségeket vagy egészségi állapotokat diagnosztizálnak vagy kezelnek;

„komplex betegség vagy állapot”: olyan betegség vagy rendellenesség, amelyet egyszerre több tényező, tünet és kórjel jellemez, és amely multidiszciplináris megközelítést és az ellátások sorrendjének gondos megszervezését igényli, mivel az alábbi körülmények közül akár több is fennállhat:

—	a lehetséges diagnózisok vagy kezelési módok nagy száma és a komorbiditás lehetősége,

—	nehezen értelmezhető klinikai és diagnosztikai vizsgálati adatok,

—	nagy komplikációs, megbetegedési vagy mortalitási kockázat vagy magának az egészségi problémának, vagy a diagnosztikai eljárásnak, vagy a kezelésnek a következtében;

„multidiszciplináris egészségügyi ellátó csoport”: az egészségügyi ellátás különböző területeit képviselő egészségügyi szakemberek csoportja, akik készségeiket és a rendelkezésükre álló forrásokat egyesítve ugyanazon az eseten dolgoznak, koordinálják a betegnek nyújtandó egészségügyi ellátást, miközben a csoport minden tagja meghatározott szolgáltatásokat nyújt;

„beleegyező nyilatkozat az európai referenciahálózatok keretében”: a megfelelő tájékoztatást követő önkéntes és egyértelmű kinyilvánítása annak egy konkrét esettel kapcsolatban, hogy az érintett hozzájárul ahhoz, hogy személyes és egészségügyi adatait továbbítsák az egészségügyi szolgáltatók az európai referenciahálózatok tagjainak a felhatalmazáson alapuló határozat értelmében.

II. FEJEZET

EURÓPAI REFERENCIAHÁLÓZATOK

3. cikk

A hálózatokra vonatkozó kritériumok és feltételek

A hálózatok teljesítik az I. mellékletben meghatározott kritériumokat és feltételeket annak érdekében, hogy elérjék a 2011/24/EU irányelv 12. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célokat.

4. cikk

A hálózatokban való tagság

A hálózatok a hálózat tagjaiként azonosított egészségügyi szolgáltatókból állnak. Minden hálózatban van egy tag, amely koordinátori feladatot lát el.

III. FEJEZET

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK

5. cikk

A hálózathoz való csatlakozás kritériumai és feltételei

A valamelyik hálózathoz csatlakozni kívánó kérelmezőnek rendelkeznie kell azon betegség vagy egészségi állapot diagnosztizálásához vagy kezeléséhez szükséges tudással és szakértelemmel, amelyre az adott hálózat szakosodott, és teljesítenie kell a II. mellékletben meghatározott kritériumokat és feltételeket.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

6. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő tizedik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 88., 2011.4.4., 45. o.

(2) COM(2008) 679 végleges.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. április 4-i 2001/20/EK irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 121., 2001.5.1., 34. o.).

I. MELLÉKLET

A HÁLÓZATOK ÁLTAL TELJESÍTENDŐ KRITÉRIUMOK ÉS FELTÉTELEK

Ahhoz, hogy a hálózatok elérjék a 2011/24/EU irányelv 12. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célokat, minden hálózatnak:

a)	kiemelten speciális egészségügyi ellátást kell nyújtania a ritka vagy kis prevalenciájú komplex betegségek vagy egészségi állapotok esetében;

átlátható irányítási és koordinációs struktúrával kell rendelkeznie, amely információkat tartalmaz legalább arra vonatkozóan, hogy:

i.	kik képviselik a tagokat a hálózatban. Minden tagnak képviselőt kell választania a személyzetébe tartozó egészségügyi szakemberek közül;

ii.	kik alkotják a hálózat irányításáért felelős felügyelőbizottságot. A felügyelőbizottságban a hálózat minden tagjának képviseltetnie kell magát;

iii.	ki a hálózat koordinátora, akit a koordináló tag személyzetéhez tartozó egészségügyi szakemberek közül választottak ki, hogy vezesse a felügyelőbizottság üléseit és képviselje a hálózatot.

A 2011/24/EU irányelv 12. cikke (4) bekezdése a) pontjának i. alpontjában megállapított követelmény teljesítése érdekében („rendelkezzenek a diagnózis felállításához, valamint a betegek utókövetéséhez és kezeléséhez szükséges ismeretekkel és szakértelemmel, […] bizonyítható korábbi jó eredményekre támaszkodva”) a hálózatoknak:

a)	elő kell segíteniük a bizonyos betegségekben és egészségi problémákban szenvedő betegek magas színvonalú és biztonságos ellátását azáltal, hogy a hálózaton keresztül támogatják a betegek megfelelő diagnosztizálását, kezelését, utókövetését és irányítását;

b)	biztosítaniuk kell a betegek önrendelkezési és részvételi jogát az ellátás biztonságosságának és színvonalának növelése érdekében.

A 2011/24/EU irányelv 12. cikke (4) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában megállapított követelmény teljesítése érdekében („több tudományágat átfogó megközelítést alkalmazzanak”) a hálózatoknak:

a)	meg kell határozniuk, hogy milyen területeken fognak multidiszciplináris munkát folytatni, és melyek a bevált módszerek;

b)	multidiszciplináris egészségügyi ellátó csoportokból kell állniuk;

c)	az összetett esetekben multidiszciplináris tanácsadást kell biztosítaniuk, illetve elő kell segíteniük ennek lehetőségét.

A 2011/24/EU irányelv 12. cikke (4) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában megállapított követelmény teljesítése érdekében („magas szintű szakértelemmel rendelkezzenek és képesek legyenek a bevált gyakorlatra vonatkozó iránymutatások kidolgozására, valamint az eredmények elérésére koncentráló intézkedések és minőségbiztosítás végrehajtására”) a hálózatoknak:

meg kell osztaniuk, össze kell gyűjteniük és terjeszteniük kell a tudást, a tudományos ismereteket és a szakértelmet a hálózaton belül és kívül egyaránt, különösen a különféle alternatívákat, terápiás lehetőségeket és az egyes betegségek és egészségi állapotok terén rendelkezésre álló kezelésekkel és szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban bevált módszereket illetően;

b)	elő kell mozdítaniuk a szakértelmet, és támogatniuk kell az egészségügyi szolgáltatókat abban, hogy helyi, regionális és nemzeti szinten közelebb hozzák a betegekhez az egészségügyi ellátást;

c)	klinikai irányelveket és több országot érintő betegutakat kell kidolgozniuk és megvalósítaniuk;

d)	eredményességi és teljesítménymutatókat kell meghatározniuk és alkalmazniuk;

e)	a minőség, a betegbiztonság és az értékelés célját szolgáló keretrendszert kell kidolgozniuk és fenntartaniuk.

A 2011/24/EU irányelv 12. cikke (4) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában megállapított követelmény teljesítése érdekében („hozzájáruljanak a kutatáshoz”) a hálózatoknak:

a)	meg kell határozniuk, hogy milyen hiánypótló kutatásokra van szükség, és gondoskodniuk kell ezek elvégzéséről;

b)	elő kell mozdítaniuk a kutatási együttműködést a hálózaton belül;

c)	közös nyilvántartások létrehozásával támogatniuk kell a kutatást és a járványügyi felügyeletet.

A 2011/24/EU irányelv 12. cikke (4) bekezdése a) pontjának v. alpontjában megállapított követelmény teljesítése érdekében („oktatási és képzési tevékenységeket szervezzenek”) a hálózatoknak:

a)	meg kell határozniuk az oktatás- és képzésbeli hiányosságokat, és gondoskodniuk kell ezek pótlásáról;

b)	bátorítaniuk kell és elő kell segíteniük az egészségügyi ellátásban részt vevő (a hálózaton belüli vagy kívüli) szolgáltatók oktatását és továbbképzését szolgáló programok és eszközök kifejlesztését.

A 2011/24/EU irányelv 12. cikke (4) bekezdése a) pontjának vi. alpontjában megállapított követelmény teljesítése érdekében („szorosan együttműködjenek más szakértői központokkal és hálózatokkal, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt”) a hálózatoknak:

a)	meg kell osztaniuk és terjeszteniük kell az ismereteket és a bevált módszereket, különösen a nemzeti központok és hálózatok támogatásával;

hálózatépítési elemeket, pl. kommunikációs eszközöket kell bevezetniük, és meg kell határozniuk a klinikai irányelvek és protokollok kidolgozásának módszertanát; a klinikai információk cseréjét az uniós adatvédelmi rendelkezéseknek és a nemzeti végrehajtási intézkedéseknek megfelelően kell végezniük, különös tekintettel a 95/46/EK irányelvre és e felhatalmazáson alapuló határozat 3. cikkére; képzési alternatívákat, modelleket, valamint működési és koordinációs módszereket stb. kell kidolgozniuk;

c)	együtt kell működniük a tagállamok által kijelölt társult nemzeti központokkal és együttműködő nemzeti központokkal, különösen akkor, ha a hálózat célkitűzései szerepelnek a 2011/24/EU irányelv 12. cikke (2) bekezdésének f) és h) pontjában felsorolt célok között.

II. MELLÉKLET

A HÁLÓZATHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS KRITÉRIUMAI ÉS FELTÉTELEI

1. A pályázó egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó általános követelmények

A hálózathoz csatlakozni kívánó valamennyi pályázónak teljesítenie kell a következő kritériumokat és feltételeket:

A betegek autonómiájával és a betegközpontú ellátással kapcsolatban a pályázó szolgáltatóknak:

megfelelő stratégiákkal kell rendelkezniük a betegközpontú ellátás biztosítására és a betegjogok tiszteletben tartására, melyek a következők: a tájékoztatáson alapuló beleegyezés joga, a saját egészségi állapottal kapcsolatos tájékoztatáshoz való jog, az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, a magánélethez való jog, a panasztételhez és a kártérítéshez való jog, az önrendelkezési és részvételi jog (pl. az egészségügyi intézmény által a betegek és családtagjaik vonatkozásában bevezetett ügyfélkapcsolati, betegoktatási vagy az aktív szerepvállalást ösztönző stratégiákon keresztül);

ii.	mind a hazai, mind a külföldi betegek részére érthető és átlátható tájékoztatást kell nyújtaniuk a panasztételi eljárásról és a jogorvoslati lehetőségekről;

iii.	biztosítaniuk kell a betegek számára a visszajelzés lehetőségét, és gondoskodniuk kell a kapott visszajelzések aktív kiértékeléséről;

iv.

a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat be kell tartaniuk, és az egészségügyi dokumentációhoz és a klinikai információkhoz való hozzáférést az uniós adatvédelmi rendelkezéseknek és a nemzeti végrehajtási intézkedéseknek megfelelően kell biztosítaniuk, különös tekintettel a 95/46/EK irányelvre;

gondoskodniuk kell arról, hogy az érintettek beleegyező nyilatkozata megfeleljen e felhatalmazáson alapuló határozat 2. cikkének e) pontjában megállapított követelményeknek, azaz, hogy az érintett vagy jogi képviselője a személyes és egészségügyi adatai felhasználásának céljáról, természetéről, jelentőségéről és következményeiről kapott megfelelő tájékoztatást követően önként, egyértelműen és kifejezetten hozzájáruljon adatai kezeléséhez – ha személyes egészségügyi adatait e felhatalmazáson alapuló határozat alkalmazásában továbbítják –, és tájékoztassák a személyes adatok védelmével kapcsolatos, hatályos jogszabályok szerinti jogairól. A beleegyezést megfelelően dokumentálni kell;

vi.	biztosítaniuk kell az átláthatóságot, ideértve az orvosi beavatkozások eredményeiről, a terápiás lehetőségekről és az alkalmazott minőségi és biztonsági előírásokról való tájékoztatást is.

A szervezéssel, az irányítással és az üzletmenet-folytonossággal kapcsolatban a pályázó szolgáltatóknak:

i.	átlátható és egyértelmű szervezési és irányítási szabályokat és eljárásokat kell alkalmazniuk, különösen ami a más tagállamból érkező betegekkel kapcsolatos ügyintézést illeti a szakterületükön;

ii.	átlátható díjszabásról kell gondoskodniuk;

iii.

üzletmenet-folytonossági tervvel kell rendelkezniük, amely legalább egy meghatározott időszakra kiterjed és többek között az alábbiakat biztosítja:

—	alapvető egészségügyi ellátás abban az esetben, ha bizonyos források terén váratlanul hiány lép fel, illetve szükség esetén alternatív források elérhetőségének biztosítása vagy az ilyen forrásokhoz való továbbirányítás,

—	az egészségügyi szolgáltató stabilitásának, műszaki kapacitásának és szakértelmének fenntartása, pl. a humánerőforrás-gazdálkodásra és a technológia folyamatos frissítésére vonatkozó tervekkel;

iv.	gondoskodniuk kell a betegek kezeléséhez szükséges egyéb források vagy konkrét szervezeti egységek koordinációjáról és könnyű elérhetőségéről a szolgáltató számára;

v.	általában jó felszereltséggel kell rendelkezniük, pl. műtőkkel, intenzív terápiás osztállyal, elkülönítő egységgel, sürgősségi betegellátó osztállyal és laboratóriumokkal;

vi.	képeseknek kell lenniük arra, hogy kapcsolatba lépjenek a betegek ellátásáért az elbocsátás után felelős egészségügyi szolgáltatókkal, akár egy másik országban is.

A kutatási és képzési kapacitással kapcsolatban a pályázó szolgáltatóknak:

i.	képeseknek kell lenniük felsőfokú képzések vagy szakmai továbbképzések nyújtására;

ii.	rendelkezniük kell elegendő személyzettel, műszaki és strukturális kapacitással, valamint a megfelelő kompetenciákkal és forrásokkal;

iii.	rendelkezniük kell megfelelő kutatási kapacitással, és a hálózat szakterületén szerzett, igazolt nemzeti vagy nemzetközi kutatási vagy gyártási tapasztalattal;

iv.

a szakterületükön tanítási és oktatási tevékenységeket kell végezniük azzal a céllal, hogy pl. orvosi továbbképzéssel vagy távoktatással gyarapítsák az ugyanabban az egészségügyi ellátási láncban részt vevő egészségügyi szolgáltatók ismereteit és műszaki kapacitását a szolgáltató létesítményében vagy azon kívül.

A szakértelem megosztásával, az informatikai rendszerekkel és az elektronikus egészségügyi eszközökkel kapcsolatban a pályázó szolgáltatóknak:

i.	képeseknek kell lenniük arra, hogy a többi egészségügyi szolgáltatóval megosszák szakértelmüket, és támogatást nyújtsanak nekik;

ii.

bevált eljárásokkal és keretrendszerrel kell rendelkezniük az orvosi adatok kezelésére, biztosítására és cseréjére – idetartoznak az elért eredmények, a folyamatmutatók és a betegnyilvántartások is az adott szakterületen – az uniós adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően, különös tekintettel a 95/46/EK irányelvre és e felhatalmazáson alapuló határozat 2. cikkének e) pontjára;

iii.	képeseknek kell lenniük arra, hogy a telemedicina és az egyéb elektronikus egészségügyi eszközök használatát támogassák létesítményeikben és azokon kívül, miközben legalább az interoperabilitás minimális szintjét teljesítik, és lehetőség szerint közös szabványokat és ajánlásokat követnek;

iv.	nemzeti vagy nemzetközi szinten elismert rendszereknek, pl. a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának vagy szükség esetén az azt kiegészítő egyéb rendszereknek megfelelő, szabványosított informatikai és kódrendszert kell használniuk.

A szakértelemmel, a bevált módszerekkel, a minőséggel, a betegbiztonsággal és az értékeléssel kapcsolatban a pályázó szolgáltatóknak:

i.	minőségbiztosítási vagy -irányítási rendszert és terveket kell bevezetniük, amelyek a rendszer irányítására és értékelésére is kiterjednek;

ii.

betegbiztonsági programot vagy tervet kell kidolgozniuk, amelyekben konkrét célokat, eljárásokat, szabványokat és bizonyos kulcsfontosságú területekre összpontosító folyamat- és eredményességi mutatókat határoznak meg; e területek lehetnek például a következők: tájékoztatás, rendszer a nemkívánatos mellékhatások bejelentésére és a megfelelő tanulságok levonására; képzés és oktatás; kézhigiénia; az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések; gyógyszerelési hibák és a gyógyszerek biztonságos felhasználása; biztonságos sebészeti eljárások, megbízható betegazonosítás;

iii.	vállalniuk kell, hogy a lehető legjobb, tudáson és bizonyítékon alapuló egészségügyi technológiákat és kezeléseket alkalmazzák;

iv.	ki kell dolgozniuk szakterületükre vonatkozó klinikai irányelveket és betegutakat, és alkalmazniuk is kell ezeket.

2. A pályázó szolgáltatókra vonatkozó különös követelmények azzal a szakterülettel, betegséggel vagy egészségi állapottal kapcsolatban, amelyre az a hálózat szakosodott, amelyhez csatlakozni kívánnak

Az ellátás terén szerzett, illetve elért kompetenciákkal, tapasztalattal és eredményekkel kapcsolatban a pályázó szolgáltatóknak:

i.	dokumentálniuk kell kompetenciáikat, tapasztalataikat és tevékenységüket (pl. a tevékenység volumenét, az átutalt betegek számát, az összegyűjtött tapasztalatokat, valamint lehetőség szerint a betegek éves minimális/optimális számát a szakmai/műszaki szabványoknak vagy ajánlásoknak megfelelően);

ii.

bizonyítaniuk kell a rendelkezésre álló szabványok, mutatók és ismeretek alapján, hogy magas színvonalú klinikai ellátást biztosítanak és jó eredményeket érnek el, valamint azt is, hogy a nemzetközi orvostudomány elismeri a nyújtott kezeléseket biztonságosságuk, értékük és a kedvező klinikai eredményekre való kilátások szempontjából.

A konkrét humán és strukturális erőforrásokkal, a felszerelésekkel, valamint az ellátás megszervezésével kapcsolatban a pályázó szolgáltatóknak dokumentálnia kell a következőket:

i.	a személyzet jellemzői, úgymint beosztás, létszám, képesítések és kompetenciák;

ii.	a multidiszciplináris egészségügyi ellátó csoport jellemzői, szervezeti felépítése és működése;

iii.

a központban meglévő vagy onnan könnyen elérhető speciális felszerelések (pl. sugárterápiás laboratóriumok vagy hemodinamikai berendezések), ideértve az orvosi képalkotó eljárással készült képek (a radiológia esetében pl. a röntgengépek, mikroszkópia, videoendoszkópia és egyéb dinamikus vizsgálatok), az információk vagy a klinikai minták feldolgozására, kezelésére és külső szolgáltatókkal való cseréjére irányuló képességet is.

17.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 147/79

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. március 10.)

az európai referenciahálózatok és azok tagjai létrehozására és értékelésére, valamint az e hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk és tapasztalat megosztásának elősegítésére vonatkozó kritériumok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/287/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2014/…/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat (2) megállapítja azokat a kritériumokat és feltételeket, amelyeket az európai referenciahálózatoknak (a továbbiakban: hálózatok) és a hálózatokhoz csatlakozni kívánó egészségügyi szolgáltatóknak teljesíteniük kell.

(2)

A 2011/24/EU irányelv 12. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően a Bizottságnak kell meghatároznia a hálózatok létrehozására és értékelésére vonatkozó kritériumokat, valamint a hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk és tapasztalat megosztásának elősegítésére szolgáló intézkedéseket.

(3)

A hálózatok létrehozása és az egészségügyi szolgáltatók mint hálózati tagok jóváhagyása során nyílt és átlátható eljárást kell alkalmazni. Az eljárásnak a következő szakaszokból kell állnia: 1. a szándéknyilatkozati felhívás; 2. az egészségügyi szolgáltatók által benyújtott jelentkezések tagállamok általi jóváhagyása; 3. a pályázatok benyújtása a Bizottságnak; 4. a jelentkezések hiánytalanságának ellenőrzése; 5. a hálózat létrehozására irányuló, továbbá a valamely hálózat tagságára jelentkező egyedi egészségügyi szolgáltatók pályázatainak a kritériumok teljesítésének megállapítása érdekében, független testület által végzett technikai elbírálása; 6. az elbírálás eredményeinek ismertetése; 7. a hálózatok és a tagok tagállamok általi jóváhagyása, valamint 8. a létrehozott hálózatok és azok tagjai jegyzékének közzététele.

(4)

A hálózatok hatókörének bővítése érdekében a csatlakozni kívánó egyedi egészségügyi szolgáltatók bármikor csatlakozhatnak. Pályázataikat a hálózat indulásakor benyújtott pályázatok elbírálása során alkalmazott eljárás szerint kell értékelni, ideértve a pályázatoknak az érintett tagállam általi jóváhagyását.

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy a hálózat tényleges európai uniós hozzáadott értékkel rendelkezzen, és mérete megfelelő legyen a szakértelem megosztásához és a betegek számára az ellátáshoz való hozzáférésnek az Unió egészére kiterjedő elősegítéséhez, csak azokat a pályázatokat hagyják jóvá, amelyek esetében teljesül az egészségügyi szolgáltatók és a tagállamok minimális számára előírt követelmény, és amelyeket a pályázati felhívással összhangban nyújtanak be. Abban az esetben, ha nem pályázik megfelelő számú egészségügyi szolgáltató, vagy a pályázatban érintett tagállamok száma nem megfelelő, a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy szorgalmazzák egészségügyi szolgáltatóik csatlakozását a javasolt hálózathoz.

(6)

Egyes ritka betegségek vagy kórtani helyzetek esetében a kellő tapasztalat hiánya miatt nehéz lehet teljesíteni az egészségügyi szolgáltatók vagy a tagállamok minimális számára vonatkozó követelményeket. Ezért az egymással összefüggő ritka betegségekkel vagy kórtani helyzetekkel foglalkozó egészségügyi szolgáltatókat célszerű tematikus hálózatba tömöríteni. A hálózatokban részt kell venniük a rendszerint igen magas tőkebefektetést igénylő csúcstechnológiás szolgáltatásokat – mint például laboratóriumok, radiológiai szolgáltatások, nukleáris gyógyászat – nyújtó szolgáltatóknak is.

(7)	Azoknak a tagállamoknak, melyek egészségügyi szolgáltatói nem tagjai valamely hálózatnak, együttműködésen alapuló és társult nemzeti központokat kell kijelölniük, szorgalmazva az érintett hálózattal való együttműködést.

(8)

Minden egyes, hálózat létrehozására irányuló vagy egészségügyi szolgáltató által benyújtott pályázatot – a hiánytalanság ellenőrzését követően – a 2014/xx/EU felhatalmazáson alapuló határozatban megállapított kritériumoknak megfelelően technikai vizsgálatnak kell alávetni. Az elbírálást elősegítő egységes kézikönyv alapján végzett elbírálás a kiválasztott pályázókra vonatkozó részletes dokumentumvizsgálatot és helyszíni ellenőrzéseket foglal magában. Az elbírálást a Bizottság által kijelölt független elbíráló testület végzi.

(9)

A tagállamoknak a tagállamok képviselőiből álló testületet kell létrehozniuk, amely dönt a javasolt hálózatok jóváhagyásáról és a tagságról. A tagállami részvétel önkéntes. A tagállamok kizárólag az elbíráló testület által kibocsátott pozitív vélemény esetén hagyhatják jóvá a hálózat létrehozását vagy a hálózati tagságot.

(10)	A hálózatok tagjai használhatják az „európai referenciahálózat” logót. Az Európai Unió tulajdonában lévő logó a hálózatok és azok tagjai vizuális megjelenítését biztosítja.

(11)

A hálózatok és tagjaik rendszeres értékelését a Bizottság által kijelölt független értékelő testület végzi egységes értékelési kézikönyv alapján. Az értékelésnek technikai értékelő jelentéssel kell zárulnia, amely ismerteti, hogy a 2011/24/EU irányelv 12. cikkének (2) bekezdésében megállapított követelmények, valamint a 2014/xx/EU felhatalmazáson alapuló határozatban foglalt feltételek milyen mértékben teljesültek. A jelentésben ki kell térni a hálózat által elért eredményekre és teljesítményre, valamint a tagok által nyújtott hozzájárulásra is. Amennyiben az értékelő jelentés negatív következtetéssel zárul, a tagállamok jóváhagyhatják a hálózat megszüntetését. A hálózat európai uniós hozzáadott értékének fenntartása érdekében az értékelést követően is figyelemmel kell kísérni az egészségügyi szolgáltatók és tagállamok minimális számára vonatkozó követelmény betartását.

(12)	Az elbírálásra és értékelésre vonatkozó kézikönyvek nemzetközileg elfogadott gyakorlatokon alapulnak, és az elbírálások és értékelések elvégzése tekintetében alapvető elveket és módszereket tartalmaznak.

(13)

A Bizottságnak elő kell segítenie a hálózatok létrehozására és értékelésére vonatkozó információk és tapasztalatok cseréjét. A hálózatokra és tagjaikra, a hálózatok létrehozására, valamint a hálózatok és a tagok értékelésére vonatkozó műszaki dokumentációt és kézikönyveket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tennie. A hálózatoknak és tagjaiknak specifikus kommunikációs közeget és eszközkészletet ajánlhat fel. Konferenciákat és szakértői találkozókat kell szerveznie, melyek fórumként szolgálnak a hálózatok közötti műszaki és tudományos megbeszélésekhez.

(14)	A hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos személyes adatok feldolgozása adott esetben a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerint valósul meg.

(15)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2011/24/EU irányelv 16. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E határozat megállapítja a következőket:

a)	a 2011/24/EU irányelv 12. cikkében említett hálózatok létrehozására és értékelésére vonatkozó kritériumok; valamint

b)	a 2011/24/EU irányelv 12. cikkében említett hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk és tapasztalat megosztásának elősegítésére szolgáló intézkedések.

II. FEJEZET

EURÓPAI REFERENCIAHÁLÓZATOK LÉTREHOZÁSA

2. cikk

Európai referenciahálózat létrehozására irányuló pályázati felhívás

(1) A Bizottság szándéknyilatkozati felhívást tesz közzé annak érdekében, hogy a hálózatok e határozat hatálybalépését követően két éven belül létrejöjjenek.

(2) A szándéknyilatkozati felhívásban megadott határidőn belül bármely olyan, legalább nyolc tagállamban működő, legalább tíz egészségügyi szolgáltatót tömörítő csoport benyújthatja pályázatát, amelyben javaslatot tesz egy adott szakterületen működő hálózat létrehozására.

(3) A pályázat tartalmára vonatkozó előírásokat az I. melléklet tartalmazza.

(4) A pályázat kézhezvételét követően a Bizottság ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a (2) bekezdésben foglalt, az egészségügyi szolgáltatók és a tagállamok minimális számára vonatkozó követelmények.

(5) Amennyiben valamelyik követelmény nem teljesül, a pályázatot nem lehet elbírálni, a Bizottság pedig felkéri a tagállamokat, hogy a szükséges szám(ok) elérése érdekében szorgalmazzák egészségügyi szolgáltatóik csatlakozását a javasolt hálózatokhoz.

(6) A tagállamokkal folytatott konzultációt követően a Bizottság határoz az ezt követő szándéknyilatkozati felhívások közzétételének megfelelő időzítéséről.

3. cikk

Tagságra irányuló pályázatok

(1) A hálózat létrehozására irányuló pályázathoz mellékelni kell az érintett egészségügyi szolgáltatók tagság iránti pályázatát.

(2) A tagságra irányuló pályázat tartalmával kapcsolatos előírásokat a II. melléklet tartalmazza.

(3) A tagsági pályázathoz mellékelni kell az egészségügyi szolgáltató székhelye szerinti tagállam írásos nyilatkozatát, amely igazolja, hogy a hálózat létrehozására irányuló javaslatban való részvétele összhangban van a tagállam nemzeti jogszabályaival.

4. cikk

A pályázatok technikai elbírálása

(1) Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a 2. cikk (2) bekezdésében és a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, elbíráló testületet jelöl ki a pályázatok elbírálására.

(2) Az elbíráló testület ellenőrzi a következőket:

a)	a hálózat létrehozására irányuló javaslatot tartalmazó pályázat teljesíti-e az e határozat I. mellékletében megállapított követelményeket;

b)	a tagságra irányuló pályázat tartalma teljesíti-e az e határozat II. mellékletében foglalt követelményeket;

c)	a javasolt hálózat teljesíti-e a 2014/xx/EU felhatalmazáson alapuló határozat I. mellékletének 1.a) pontjában a kiemelten speciális egészségügyi ellátás nyújtására vonatkozó követelményt;

d)	a javasolt hálózat esetében teljesülnek-e a 2014/xx/EU felhatalmazáson alapuló határozat I. mellékletében foglalt egyéb kritériumok és feltételek;

e)	a pályázó egészségügyi szolgáltató esetében teljesülnek-e a 2014/xx/EU felhatalmazáson alapuló határozat II. mellékletében foglalt kritériumok és követelmények;

(3) A (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti elbírálásra csak akkor kerül sor, ha az értékelő testület arra a következtetésre jut, hogy a javaslat teljesíti a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt követelményeket.

(4) Az elbíráló testület elbíráló jelentést készít a hálózat létrehozására irányuló javaslatot tartalmazó pályázatról, valamint a tagságra irányuló pályázatokról, és a jelentéseket továbbítja a Bizottságnak.

(5) Az elbíráló testület minden egyes, pályázatot benyújtó egészségügyi szolgáltató számára elküldi a javasolt hálózatra és saját tagsági pályázatára vonatkozó elbíráló jelentést. Az egészségügyi szolgáltató a jelentések kézhezvételétől számított két hónapon belül észrevételeket fűzhet a jelentéshez, melyeket továbbít az elbíráló testületnek. Az észrevételek beérkezésekor az elbíráló testület módosítja az elbíráló jelentéseket, kifejtve, hogy a kapott észrevételek alapján indokolt-e az elbírálás módosítása.

5. cikk

A hálózatok és a tagok jóváhagyása

(1) A 4. cikknek megfelelően elkészített, a hálózatra irányuló javaslatnak és a tagok javasolt jegyzékének elbírálásról szóló jelentés kézhezvételekor, annak ellenőrzését követően, hogy a 2. cikk (2) bekezdésében az egészségügyi szolgáltatók és a tagállamok száma tekintetében előírtak teljesülnek-e, a tagállamok a 6. cikkben előírt, a tagállamok képviselőiből álló testületen belül határoznak a javasolt hálózat és annak tagjai jóváhagyásáról.

(2) Az (1) bekezdésben említett jóváhagyással a javasolt hálózatok európai referenciahálózatokként jönnek létre.

(3) Amennyiben a 2. cikk (2) bekezdésében az egészségügyi szolgáltatók vagy a tagállamok minimális száma tekintetében előírtak nem teljesülnek, a hálózat nem jön létre, a Bizottság pedig felkéri a tagállamokat, hogy szorgalmazzák egészségügyi szolgáltatóik csatlakozását a javasolt hálózatokhoz.

(4) Ha az egészségügyi szolgáltató elbírálása kedvezőtlen, a szolgáltató eldöntheti, hogy a tagsági pályázatát a pályázatra vonatkozó elbíráló jelentéssel együtt felülvizsgálat céljából benyújtja-e a tagállamok képviselőiből álló testületnek.

6. cikk

A tagállamok képviselőiből álló testület

(1) A tagállamokat felkérik a tagállamok képviselőiből álló testület létrehozására, amely dönt a hálózatra és azok tagságára, valamint a hálózat megszüntetésére irányuló javaslatok jóváhagyásáról. Ha döntésük eltér az elbíráló testület álláspontjától, a tagállamok indokolják az eltérést.

(2) Azok a tagállamok, amelyek a tagállamok képviselőiből álló testület munkájában részt kívánnak venni, értesítést küldenek a Bizottságnak az őket képviselő tagállami hatóságról.

(3) A tagállamok képviselőiből álló testület a bizottsági szolgálatok javaslata alapján, tagjai egyszerű többségével fogadja el eljárási szabályzatát.

(4) Az eljárási szabályzat kiterjed a tagállamok képviselőiből álló testület működésére és döntéshozatali eljárására, és megállapítja, mely tagok jogosultak egy adott hálózat létrehozásáról szóló szavazásban részt venni, milyen típusú többség határozza meg a szavazás eredményét, és milyen eljárást kell követni, ha a testület határozata eltér a hálózatra vonatkozó javaslatról vagy a tagsági pályázatról szóló elbíráló jelentés következtetéseitől.

(5) A Bizottság biztosítja a tagállamok képviselőiből álló testület titkárságát.

(6) A tagállamok képviselőiből álló testület tagállami képviselői személyes adatainak összegyűjtését, feldolgozását és közzétételét a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően kell végrehajtani.

7. cikk

Logó

A hálózat jóváhagyása esetén a Bizottság engedélyezi egyedi grafikus azonosító („logó”) használatát, melyet a hálózat és tagjai a hálózat által szervezett tevékenységek céljából használnak fel.

8. cikk

A meglévő hálózatokhoz történő csatlakozásra irányuló kérelem

(1) Ha egy egészségügyi szolgáltató meglévő hálózathoz kíván csatlakozni, tagsági kérelmét a Bizottságnak kell benyújtania.

(2) A tagságra irányuló pályázat tartalmával kapcsolatos előírásokat a II. melléklet tartalmazza.

(3) A tagsági pályázathoz mellékelni kell az egészségügyi szolgáltató székhelye szerinti tagállam írásos nyilatkozatát, amely igazolja, hogy a hálózatban való részvétele összhangban van a tagállam nemzeti jogszabályaival.

9. cikk

A meglévő hálózatokhoz történő csatlakozásra irányuló kérelem technikai elbírálása

(1) Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek, testületet jelöl ki a pályázatok elbírálására.

(2) Az elbíráló testület ellenőrzi a következőket:

a)	a tagságra irányuló pályázat tartalma esetében teljesülnek-e az e határozat II. mellékletében foglalt követelmények; valamint

b)	a pályázó egészségügyi szolgáltató esetében teljesülnek-e a 2014/…/EU felhatalmazáson alapuló határozat II. mellékletében foglalt kritériumok és feltételek.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti elbírálásra csak akkor kerül sor, ha az elbíráló testület arra a következtetésre jut, hogy a javaslat teljesíti a (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeket.

(4) Az elbíráló testület elbíráló jelentést készít, melyet továbbít a Bizottságnak és a pályázó egészségügyi szolgáltatónak. Az egészségügyi szolgáltató a jelentések kézhezvételétől számított két hónapon belül észrevételeket fűzhet a jelentéshez, melyeket továbbít az elbíráló testületnek. Az észrevételek beérkezésekor az elbíráló testület módosítja elbíráló jelentéseit, kifejtve, hogy a kapott észrevételek alapján indokolt-e az elbírálás módosítása.

10. cikk

Új tagok jóváhagyása

(1) A 9. cikknek megfelelően elkészült pozitív elbíráló jelentés kézhezvételekor a tagállamok képviselőiből álló testület dönt az új tag jóváhagyásáról.

(2) Ha az egészségügyi szolgáltató elbírálása kedvezőtlen, a szolgáltató eldöntheti, hogy a tagsági pályázatát a pályázatra vonatkozó elbíráló jelentéssel együtt felülvizsgálat céljából benyújtja-e a tagállamok képviselőiből álló testületnek.

11. cikk

A hálózat megszüntetése

(1) A hálózat a következő esetekben megszűnik:

a)	a 2. cikk (2) bekezdésében a minimális számokra előírt feltételek valamelyike a továbbiakban nem teljesül;

b)	a hálózatról a 14. cikk értelmében negatív értékelő jelentés készült;

c)	a hálózat felügyelőbizottságának szabályai és eljárásai szerint hozott határozata nyomán;

d)	amennyiben a koordinátor a hálózat létrehozását vagy az utolsó értékelést követő ötéves időszakon belül elmulasztja, hogy értékelés iránti kérelmet nyújtson be.

(2) A hálózatnak az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt indokok alapján történő megszüntetését a tagállamok képviselőiből álló, a 6. cikkben említett testületnek jóvá kell hagynia.

12. cikk

A tagság megszűnése

(1) A hálózat tagjának tagsága következő indokok alapján szűnhet meg:

a)	önkéntes kilépés a hálózat felügyelőbizottsága által hozott szabályoknak és eljárásoknak megfelelően;

b)	a hálózat felügyelőbizottságának határozata nyomán, az általa hozott szabályoknak és eljárásoknak megfelelően;

c)	amennyiben a működés helye szerinti tagállam értesíti a hálózat tagját, hogy a hálózatban való részvétele e továbbiakban nem felel meg a nemzeti jogszabályoknak;

d)	amennyiben a tag nem járul hozzá a 14. cikk szerinti értékeléshez;

e)	amennyiben a hálózatról a 14. cikk értelmében negatív értékelő jelentés készült;

f)	amennyiben a hálózat, amelyben a tag közreműködött, megszűnik.

(2) Az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdés c) pontjában említett értesítésről.

(3) A hálózat felügyelőbizottsága tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett esetekről.

(4) A tagságnak az (1) bekezdés e) pontjában foglalt indokok alapján bekövetkező megszűnését a tagállamok képviselőiből álló, a 6. cikkben említett testületnek jóvá kell hagynia.

(5) A tagság megszűnése esetén a Bizottság ellenőrzi, hogy továbbra is teljesülnek-e a 2. cikk (2) bekezdésében az egészségügyi szolgáltatók és a tagállamok minimális számára vonatkozóan előírt feltételek. Amennyiben nem teljesülnek, felkéri a hálózatot, hogy a következő két éven belül találjon új tagokat, ellenkező esetben a hálózat megszűnik; a helyzetről tájékoztatja továbbá a tagállamok képviselőiből álló testületet, és felkéri a tagállamokat, hogy egészségügyi szolgáltatóik körében szorgalmazzák a hálózathoz való csatlakozást.

(6) A tagság megszűnése automatikusan a hálózatban való részvétellel járó jogok és kötelezettségek megszűnéséhez vezet, ideértve a logó használatára vonatkozó jogot.

13. cikk

Az elbírálást segítő kézikönyv

(1) A Bizottság a tagállamokkal és az érdekelt felekkel konzultálva részletes kézikönyvet állít össze a 4–9. cikkben említett elbírálás tartalma, dokumentációja és eljárása tekintetében.

(2) Az elbírálási eljárás magában foglalja a pályázók által benyújtott dokumentumok ellenőrzését, valamint helyszíni ellenőrzéseket.

(3) A Bizottság által a 4. cikk (1) bekezdésének és a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a hálózat létrehozására irányuló javaslat és a hálózati tagságra irányuló pályázat elbírálása céljából kinevezett testület munkájához a felmérést segítő kézikönyvet használja.

III. FEJEZET

EURÓPAI REFERENCIAHÁLÓZATOK ÉRTÉKELÉSE

14. cikk

Értékelés

(1) Valamennyi hálózatot és azok tagjait rendszeresen, legkésőbb a jóváhagyásukat, illetve az utolsó értékelést követő öt éven belül értékelni kell.

(2) A hálózat koordinátorától az értékelésre irányuló kérelem beérkezésekor a Bizottság kijelöli a hálózat és annak tagjai értékelését végző testületet.

(3) Az értékelő testület a következőket ellenőrzi és értékeli:

a)	a 2014/xx/EU felhatalmazáson alapuló határozatban foglalt kritériumok és feltételek teljesülése;

b)	a 2011/24/EU irányelv 12. cikkének (2) bekezdésében foglalt célkitűzések megvalósítása; valamint

c)	a hálózat által elért eredmények és teljesítmény, valamint a tagok által nyújtott hozzájárulás.

(4) Az értékelő testület elkészíti a hálózat értékeléséről szóló jelentést, melyet továbbít a Bizottságnak, a hálózat felügyelőbizottságának és a hálózat tagjainak.

(5) Az értékelő testület a hálózat minden egyes tagjáról értékelő jelentést készít, amelyet továbbít a Bizottságnak és az érintett tagállamnak.

(6) A hálózat koordinátora és tagjai a jelentések kézhezvételétől számított két hónapon belül észrevételeket fűzhetnek a jelentéshez, melyeket továbbítanak az értékelő testületnek. Az észrevételek beérkezésekor az értékelő testület módosítja értékelő jelentéseit, kifejtve, hogy a kapott észrevételek alapján indokolt-e az értékelés módosítása.

(7) A hálózat vagy a tagság negatív értékelése következtében bekövetkező megszüntetését a tagállamok képviselőiből álló, a 6. cikkben említett testületnek kell jóváhagynia. A tagállamok képviselőiből álló testület a hálózat vagy az érintett tag számára egy évet biztosíthat a feltárt hiányosságok orvoslására új értékelés elvégzését megelőzően. Ez az időkeret csak meghatározott hálózatoknak vagy hálózati tagoknak ajánlható fel, amennyiben a hálózat felügyelőbizottsága fejlesztési tervet nyújt be.

15. cikk

Értékelési kézikönyv

(1) A Bizottság a tagállamokkal és az érdekelt felekkel konzultálva kézikönyvet állít össze a 14. cikkben említett, a hálózatokra és azok tagjaira irányuló értékelés tartalma, dokumentációja és eljárása tekintetében.

(2) Az értékelő eljárásba beletartozik a benyújtott dokumentumok, köztük az önértékelési jelentések ellenőrzése, valamint helyszíni ellenőrzések.

(3) A Bizottság által a 14. cikk (2) bekezdése szerint a hálózat és a tagok értékelésével megbízott testület munkája során az értékelési kézikönyvet használja.

IV. FEJEZET

INFORMÁCIÓ- ÉS TAPASZTALATCSERE

16. cikk

A hálózatok létrehozásával és értékelésével kapcsolatos információk cseréje

(1) A Bizottságnak a következők által elő kell segítenie a hálózatok létrehozására és értékelésére vonatkozó információk és tapasztalatok cseréjét:

a)	nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a hálózatok létrehozására és értékelésére vonatkozó általános információkat – ideértve a 13. és 15. cikkben említett, az elbírálásról és az értékelésről szóló kézikönyvekkel kapcsolatos információkat;

b)	közzéteszi a hálózatok és tagjaik rendszeresen aktualizált jegyzékét, valamint a hálózatok pozitív elbíráló és értékelő jelentéseit, továbbá a tagállamok képviselőiből álló testület határozatait, annak eljárási szabályzataival összhangban;

c)	adott esetben konferenciákat és szakértői találkozókat szervez a hálózatok tagjai között, melyek lehetőséget nyújtanak technikai és tudományos vitákra;

d)	a hálózatoknak adott esetben elektronikus médiát és kommunikációs eszközöket bocsát rendelkezésre.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett jegyzék közzététele céljából a hálózat koordinátoraként közreműködő tag vagy a hálózat koordinátorának kinevezett tag tekintetében történő bármely változásról a hálózat felügyelőbizottságán keresztül tájékoztatni kell a Bizottságot.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság e végrehajtási határozat működését öt évvel hatálybalépést követően felülvizsgálja.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő tizedik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 88., 2011.4.4., 45. o.

(2) Lásd e Hivatalos Lap …. oldalát.

(3) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

A HÁLÓZAT LÉTREHOZÁSÁRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZAT TARTALMA

A hálózat létrehozására irányuló pályázatot a Bizottság által közzétett pályázati felhívásnak megfelelően kell benyújtani; a pályázatnak a következőket kell tartalmaznia:

a)	a javasolt hálózat neve;

b)	kitöltött pályázati űrlap, az önértékelési kérdőívvel és az elbírálásról szóló kézikönyvben előírt további dokumentumokkal együtt;

c)	annak bizonyítása, hogy a pályázatot benyújtó egészségügyi szolgáltatók ugyanazon a szakterületen tevékenykednek, továbbá tevékenységük ugyanarra a betegségre vagy betegségcsoportra irányul;

d)	a hálózat koordinátoraként fellépő egészségügyi szolgáltató neve, valamint a javasolt koordinátort képviselő személy neve és elérhetősége;

e)	valamennyi, pályázatot benyújtó egészségügyi szolgáltató neve.

II. MELLÉKLET

A TAGSÁGRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZAT TARTALMA

Az egészségügyi szolgáltató pályázatának a következőket kell tartalmaznia:

a)	az érintett javasolt hálózat vagy működő hálózat neve;

b)	kitöltött pályázati űrlap, az önértékelési kérdőívvel és az elbírálásról szóló kézikönyvben előírt további dokumentumokkal együtt;

c)	az egészségügyi szolgáltató képviselőjének neve és elérhetősége.

17.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 147/88

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. május 12.)

az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló, az Unióval közösen finanszírozott nemzeti programok szabványos jelentési követelményeiről, valamint a 2008/940/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2014) 2976. számú dokumentummal történt)

(2014/288/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 27. cikke (10) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2009/470/EK határozat megállapítja az állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló programokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulásra irányadó eljárásokat.

(2)

A 2009/470/EK határozat 27. cikkének (1) bekezdése szerint uniós pénzügyi intézkedést kell bevezetni az említett határozat mellékletében felsorolt állatbetegségek és zoonózisok felszámolását, az ellenük való védekezést és figyelemmel kísérésüket célzó nemzeti programok finanszírozásával összefüggésben a tagállamokban felmerült kiadások visszatérítésére.

(3)

A 2009/470/EK határozat 27. cikkének (7) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak az egyes jóváhagyott programokhoz kapcsolódóan időközi technikai és pénzügyi jelentést, továbbá minden évben legkésőbb április 30-ig részletes éves technikai jelentést kell benyújtaniuk, amely tartalmazza az elért eredmények értékelését és az előző évben felmerült kiadások részletes elszámolását.

(4)

A 2008/940/EK bizottsági határozat (2) meghatározza azokat az információkat, amelyeket az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló, az Unióval közösen finanszírozott programokat működtető tagállamoknak az időközi és végleges technikai és pénzügyi jelentések keretében be kell nyújtaniuk.

(5)

A 2008/940/EK határozat elfogadása óta a programokkal kapcsolatos követelmények és eljárások egyszerűsítése és javítása érdekében változásokat vezettek be az uniós pénzügyi hozzájárulásban részesíthető intézkedések, valamint a támogatási összegek kiszámítására alkalmazott, a programok egyes naptári évekre történő jóváhagyásáról szóló finanszírozási határozatokban meghatározott módszer tekintetében.

(6)

Emellett – a jelentések benyújtását, feldolgozását és értékelését, valamint az eredmények több éven keresztül történő nyomon követését érintő folyamat továbbfejlesztése érdekében – a tagállamoknak a programok végrehajtásával kapcsolatos időközi és végleges jelentéseiket 2015. július 1-jétől az interneten keresztül, a Bizottság által e célra kifejlesztett elektronikus minták használatával kell benyújtaniuk. A szóban forgó jelentések felépítésének ezért meg kell felelnie az elektronikus úton történő benyújtás és adatfeldolgozás kívánalmainak.

(7)

Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programoknak a tagállamok által uniós finanszírozásra történő benyújtására vonatkozó szabványkövetelményeket ezért módosítani kell és összhangba kell hozni a vonatkozó uniós jogszabályok módosításaival, valamint az online benyújtási rendszerhez kell igazítani.

(8)

A Bizottság előírja a tagállamok számára, hogy minden év második felében naprakész információt szolgáltassanak a programjaik keretében támogatható intézkedések finanszírozását szolgáló, az év eleje óta felhasznált pénzeszközökre, valamint a teljes évre szükséges költségvetés becsült összegére vonatkozóan. Az említett információ alapján és a rendelkezésre álló pénzeszközök jobb felhasználása érdekében a Bizottság minden évben határozatot dolgoz ki az adott évre vonatkozó finanszírozási határozat módosítása céljából, amelyben átcsoportosítja a forrásokat az eredeti előirányzatokat várhatóan fel nem használó programok és a jelentések alapján további forrásokat igénylő programok között.

(9)

A programok támogatásához nyújtott pénzeszközök hatékonyabb átcsoportosítása érdekében helyénvaló, hogy a tagállamok a már végrehajtott, illetve a várhatóan végrehajtandó tevékenységek tekintetében mennyiségi információt, valamint az egységköltségekre vonatkozó adatokat is benyújtsanak. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében továbbá a pénzeszközök újracsoportosítására vonatkozó információkat az időközi jelentések benyújtása keretében kell közölni.

(10)	Ezért indokolt a 2008/940/EK határozatot hatályon kívül helyezni és ezzel a határozattal felváltani.

(11)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A tagállamok a 2009/470/EK határozat 27. cikke alapján jóváhagyott programok tekintetében e határozatnak megfelelően időközi és végleges jelentéseket nyújtanak be.

2. cikk

E határozat alkalmazásában:

a)	„időközi jelentés”: a Bizottságnak a 2009/470/EK határozat 27. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján benyújtandó, a folyamatban lévő programok végrehajtásáról szóló időközi technikai (3) és pénzügyi jelentés;

b)	„végleges jelentés”: a Bizottságnak a 2009/470/EK határozat 27. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján, a programok teljes előző évi végrehajtására vonatkozóan minden évben legkésőbb április 30-ig benyújtandó részletes technikai és pénzügyi jelentés;

c)	„kifizetés iránti kérelem”: a Bizottságnak a 2009/470/EK határozat 27. cikkének (8) bekezdésében előírt módon benyújtandó, tagállami kiadásokra vonatkozó kifizetési kérelem.

3. cikk

(1) A 2009/470/EK határozat 27. cikke (5) bekezdésének megfelelően az Unióval közös finanszírozásra benyújtott, folyamatban lévő programok tekintetében minden évben legkésőbb augusztus 31-ig időközi jelentést kell benyújtani a Bizottságnak.

(2) Az időközi jelentések minden, az I. mellékletnek megfelelő vonatkozó információt tartalmaznak.

4. cikk

A végleges jelentések és a kifizetés iránti kérelmek tartalmaznak minden, a II. mellékletnek megfelelő vonatkozó információt, valamint a következőket:

technikai információ a következőknek megfelelően -:

III. melléklet a szarvasmarha-gümőkór, a szarvasmarha-brucellózis, a juh- és kecskebrucellózis, endémiás vagy nagy fertőzési kockázatot jelentő területeken a kéknyelv-betegség, a lépfene, a szarvasmarhák ragadós tüdőlobja, a hólyagférgesség (echinococcosis), az izomférgesség (trichinellosis) és a verotoxint termelő E. coli tekintetében;

ii.	IV. melléklet a szalmonellózis (zoonózist okozó Salmonella) tekintetében;

iii.	V. melléklet az afrikai sertéspestis, a sertések hólyagos betegsége és a klasszikus sertéspestis tekintetében;

iv.	VI. melléklet a veszettség tekintetében;

v.	VII. melléklet a fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE) tekintetében;

vi.	VIII. melléklet a madárinfluenza tekintetében;

vii.	IX. melléklet a fertőző vérképzőszervi elhalás (IHN), a lazacok fertőző vérszegénysége (ISA), a pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS), a koi-herpeszvírusbetegség (KHV), a Bonamia ostreae-fertőzés, a Marteilia refringens-fertőzés és a rákoknál fellépő darakór tekintetében;

b)	a tevékenységekre és költségekre vonatkozó információ a X. melléklet I. részének megfelelően, valamint minden egyes program esetében egy aláírt nyilatkozat a X. melléklet II. részének megfelelően.

5. cikk

(1) A 3. cikkben előírt időközi jelentéseket, valamint a 4. cikkben előírt végleges jelentéseket és kifizetés iránti kérelmeket a tagállamok 2015. július 1-jétől az interneten keresztül, a Bizottság által e célra kifejlesztett elektronikus minták használatával nyújtják be, kivéve a 4. cikk a) pontjának vii. alpontjában említett betegségekre vonatkozó programok esetében.

(2) Az (1) bekezdésben megnevezett dokumentumok mellett a Bizottságnak be kell nyújtani a 4. cikk b) pontjában említett, a végleges jelentésekre és a kifizetés iránti kérelmekre vonatkozó rész aláírt példányát is.

6. cikk

A 2008/940/EK határozat hatályát veszti.

7. cikk

Az 5. cikk sérelme nélkül ezt a határozatot az állatbetegségek felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló, 2015. január 1-jétől végrehajtandó programokra kell alkalmazni.

8. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 12-én.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja

(1) HL L 155., 2009.6.18., 30. o.

(2) A Bizottság 2008. október 21-i 2008/940/EK határozata az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az azok elleni védekezésre és folyamatos ellenőrzésükre irányuló, a Közösséggel közösen finanszírozott nemzeti programok szabványos jelentési követelményeinek megállapításáról (HL L 335., 2008.12.13., 61. o.).

(3) Csak az időközi pénzügyi jelentést kell 2015-ig elkészíteni.

I. MELLÉKLET

Az időközi jelentésekre vonatkozó követelmények

II. MELLÉKLET

A végleges jelentésekre és a kifizetés iránti kérelmekre vonatkozó követelmények

III. MELLÉKLET

Végleges technikai jelentés – kérődzőket érintő betegségekkel kapcsolatos programok

IV. MELLÉKLET

Technikai jelentés – zoonózist okozó szalmonella elleni programok

V. MELLÉKLET

Végleges technikai jelentés – sertéseket érintő betegségekkel kapcsolatos programok

VI. MELLÉKLET

Végleges technikai jelentés – veszettség elleni programok

VII. MELLÉKLET

Végleges technikai jelentés – a tse figyelemmel kísérésére és felszámolására irányuló programok

VIII. MELLÉKLET

Végleges technikai jelentés – madárinfluenzára vonatkozó felügyeleti programok

IX. MELLÉKLET

Halbetegségekkel foglalkozó programokra vonatkozó jelentés

X. MELLÉKLET

I. RÉSZ

Tevékenységekre és költségekre vonatkozó jelentés

II. RÉSZ

A végleges jelentést/a kifizetés iránti kérelmet kísérő aláírt nyilatkozat

Tagállam:

Program:

A végrehajtás éve:

Igazoljuk, hogy:

—

a végleges jelentésben és a kifizetés iránti kérelemben megadott információk hiánytalanok, megbízhatók és valósak, hogy a bejelentett tevékenységek ténylegesen végrehajtásra kerültek, valamint hogy a bejelentett költségek pontosan lettek elszámolva, és a(z) …/…/EK határozat/rendelet (a vonatkozó finanszírozási határozat megnevezése) rendelkezéseinek megfelelően támogatásra jogosultak, ….

—	a tevékenységekkel és kiadásokkal kapcsolatos valamennyi igazoló dokumentum rendelkezésre áll ellenőrzés céljára, különösen az állatok után járó kártalanítás igazolására,

—	a program a vonatkozó uniós jogszabályokkal – különösen a versenyjogi és közbeszerzési szabályokkal, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal – összhangban került végrehajtásra,

—	ehhez a programhoz más uniós hozzájárulást nem igényeltünk, és a program keretében végzett tevékenységekből származó összes bevételt bejelentjük a Bizottságnak,

—	a szabálytalanságok megelőzése, felismerése és kiigazítása érdekében ellenőrzési eljárásokat alkalmazunk, különös tekintettel a tevékenységek száma helyességének és a bejelentett összegek pontosságának vizsgálatára.

Dátum

Az operatív igazgató neve és aláírása

17.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 147/114

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. május 15.)

a pinoxaden és a meptildinokap hatóanyagokra vonatkozó ideiglenes engedélyek tagállamok által történő meghosszabbításának engedélyezéséről

(az értesítés a C(2014) 3059. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/289/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésére,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 80. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)	Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően a 91/414/EGK irányelvet azon hatóanyagok esetében továbbra is alkalmazni kell, amelyekről 2011. június 14. előtt a 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerint határozatot fogadtak el.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Syngenta Crop Protection AG 2004 márciusában kérelmet nyújtott be az Egyesült Királysághoz a pinoxaden hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan. A 2005/459/EK bizottsági határozat (3) megerősítette, hogy a benyújtott dokumentáció hiánytalan, és elvben megfelel az irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(3)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Dow Agrosciences 2005 augusztusában kérelmet nyújtott be az Egyesült Királysághoz a meptildinokap hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan. A 2006/589/EK bizottsági határozat (4) megerősítette, hogy a benyújtott dokumentáció hiánytalan, és elvben megfelel az irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(4)

A dokumentáció hiánytalanságának megerősítésére azért volt szükség, hogy részletesen meg lehessen őket vizsgálni, és a tagállamok a szóban forgó hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerekre – legfeljebb három évre szóló – ideiglenes engedélyeket adhassanak ki, amennyiben a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, különösen ami az említett irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően a hatóanyagok és a növényvédő szerek részletes értékelésére vonatkozó feltételeket illeti.

(5)

Az említett hatóanyagok által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatások vizsgálata a kérelmezők által javasolt felhasználási módok tekintetében a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének megfelelően megtörtént. A referens tagállam benyújtotta a Bizottsághoz az értékelő jelentések tervezeteit: 2005. november 30-án a pinoxadenről, 2006. október 25-én pedig a meptildinocapról.

(6)

Miután a referens tagállam benyújtotta az értékelő jelentések tervezetét, nyilvánvalóvá vált, hogy a kérelmezőktől további információkat kell kérni, a referens tagállamnak pedig meg kell vizsgálnia a kapott információkat, majd erről értékelést kell benyújtania. A dokumentáció vizsgálata tehát még folyamatban van, és nincs mód arra, hogy az értékelés a 2012/191/EU bizottsági végrehajtási határozattal összefüggésben (5) a 91/414/EGK irányelvben előírt határidőre befejeződjön.

(7)

Mivel az értékelés során mindeddig nem merült fel közvetlen aggodalomra okot adó körülmény, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéses hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerekre megadott ideiglenes engedélyeket a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének rendelkezései szerint 24 hónappal meghosszabbítsák annak érdekében, hogy a dokumentációk vizsgálata folytatódhasson. A pinoxaden és a meptildinokap 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti lehetséges jóváhagyásáról szóló határozathoz szükséges értékelés és döntéshozatal 24 hónapon belül várhatóan lezárul.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A tagállamok a pinoxaden és a meptildinokap hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek ideiglenes engedélyeit legfeljebb 2016. május 31-ig meghosszabbíthatják.

2. cikk

Ez a határozat 2016. május 31-én hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 15-én.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja

(1) HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(2) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(3) A Bizottság 2005. június 22.-i 2005/459/EK határozata a pinoxadennek a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe való lehetséges felvétele céljából részletes vizsgálatra benyújtott dosszié hiánytalanságának elvi elismeréséről (HL L 160., 2005.6.23., 32. o.).

(4) A Bizottság 2006. augusztus 31-i 2006/589/EK határozata az aviglicin-hidroklorid, a mandipropamid és a meptildinocap hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe való lehetséges felvétele céljából részletes vizsgálatra benyújtott dokumentációk hiánytalanságának elvi elismeréséről (HL L 240., 2006.9.2., 9. o.).

(5) A Bizottság 2012. április 10-i 2012/191/EU végrehajtási határozata az amiszulbróm, klórantraniliprol, meptildinokap, pinoxaden, ezüst-tioszulfát és tembotrion nevű új hatóanyagokra vonatkozó ideiglenes engedélyek tagállamok általi meghosszabbításának engedélyezéséről (HL L 102., 2012.4.12., 15. o.)

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

17.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 147/116

A TANÁCS HATÁROZATA

(2014. április 14.)

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás IV. részének a kormányzati beszerzésről szóló IV. címében foglalt rendelkezéseknek megfelelően beszerzést végző chilei intézmények listáit megállapító XII. melléklet módosítására vonatkozóan az Európai Unió nevében az EU–Chile Társulási Bizottságban képviselendő álláspontról

(2014/290/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodást (1) (a továbbiakban: a társulási megállapodás) 2002. november 18-án írták alá.

(2)	A társulási megállapodás XII. melléklete listákat tartalmaz azokról a Chilei Köztársaságban (a továbbikban: Chile) található intézményekről, amelyek a társulási megállapodás IV. részének IV. címében foglalt kormányzati beszerzéssel kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelően beszerzést végeznek.

(3)

Chile 2012. február 10-én a társulási megállapodás XII. mellékletében meghatározott kormányzati beszerzések listájának módosítására irányuló szándékáról értesítette az Uniót, a megállapodás 159. cikkének (1) bekezdésével összhangban.2012. október 18-án Chile további információkat biztosított az Unió számára. A módosítás a társulási megállapodás XII. mellékletében szereplő intézmények bizonyos listáinak egyszerűsítését foglalja magában, nevezetesen az 1A. függelékben szereplő, az egyes minisztériumok és regionális kormányzati szervezetek alá sorolt intézmények helyébe omnibusz-rendelkezést léptet, amely tartalmazza, hogy a megállapodás a felsorolt minisztériumok és regionális kormányzati szervezetek alá rendelt valamennyi intézményre kiterjed, valamint a 2A. függelékben szereplő valamennyi nem központi szintű intézményre vonatkozó lista részletei helyébe omnibusz-fordulatot vezet be: "minden körzet" (a társulási megállapodás XII. mellékletének módosítása). A társulási megállapodás XII. mellékletének 1B. függeléke és a 2B. függeléke, valamint a 3–5 függeléke nem változik.

(4)

Az értesítést követően, és a társulási megállapodás 159. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban, a társulási megállapodás feleinek véleménye szerint helyénvaló, hogy az EU-Chile Társulási Bizottság (a továbbiakban: a Társulási Bizottság) a társulási megállapodás XII. mellékletében szereplő módosítás figyelembevétele érdekében határozatot hozzon.

(5)	Az Unió által a Társulási Bizottságban képviselendő álláspontnak a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A IV. rész IV. címében (kormányzati beszerzés) foglalt rendelkezéseknek megfelelően a társulási szerződés beszerzést végző chilei intézmények listáit megállapító XII. melléklet módosítására vonatkozóan az Unió nevében az EU–Chile Társulási Bizottságban (Társulási Bizottság) képviselendő álláspontnak a Társulási Bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetén kell alapulnia.

2. cikk

A Társulási Bizottság határozatát annak elfogadása után az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2014. április 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

(1) HL L 352., 2002.12.30., 3. o.

TERVEZET

Az EU-CHILE TÁRSULÁSI BIZOTTSÁG 1/2014 HATÁROZATA

(…)

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás IV. részének kormányzati beszerzésről szóló IV. címében foglalt rendelkezéseknek megfelelően beszerzést végző chilei intézmények listáIt megállapító XII. mellékletről

AZ EU-CHILE TÁRSULÁSI BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, valamint másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló, 2002. november 18-án aláírt megállapodásra (1) (a továbbiakban: a társulási megállapodás) és különösen annak 159. cikkére,

mivel:

(1)	A társulási megállapodás XII. melléklete listákat tartalmaz azokról a Chilei Köztársaságban (a továbbiakban: Chile) található intézményekről, amelyek a társulási megállapodás IV. részének IV. címében foglalt kormányzati beszerzéssel kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelően beszerzést végeznek.

(2)

2012. február 10-én Chile a társulási megállapodás XII. mellékletében meghatározott kormányzati beszerzések listájának módosítására irányuló szándékáról értesítette az Uniót. A módosítás a társulási megállapodás XII. mellékletében szereplő intézmények bizonyos listáinak egyszerűsítését foglalja magában, nevezetesen: az 1A. függelékben szereplő, az egyes minisztériumok és regionális kormányzati szervezetek alá sorolt intézmények helyébe omnibusz-rendelkezést léptet, amely tartalmazza, hogy a megállapodás a felsorolt minisztériumok és regionális kormányzati szervezetek alá rendelt valamennyi intézményre kiterjed, valamint a 2A. függelékben szereplő valamennyi nem központi szintű intézményre vonatkozó lista részletei helyébe omnibusz-fordulatot vezet be: „minden körzet” (a társulási megállapodás XII. mellékletének módosítása). A társulási megállapodás XII. mellékletének 1B. függeléke és a 2B. függeléke, valamint a 3-5 függeléke nem változik..

(3)	A társulási megállapodás XII. mellékletének alkalmazásában indokolt a Chile által jelzett, a társulási megállapodás XII. mellékletére vonatkozó módosítást elvégezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A társulási megállapodásnak a IV. rész kormányzati beszerzésről szóló IV. címében foglalt rendelkezéseknek megfelelően beszerzést végző chilei intézmények listáit tartalmazó XII. melléklete helyébe az e határozat mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt …, az EU-Chile

Társulási Bizottság részéről

az elnök

(1) HL L 352., 2002.12.30., 3. o.

MELLÉKLET

„XII. MELLÉKLET

(Hivatkozás a társulási megállapodás 137. cikkében)

A CHILEI KORMÁNYZATI BESZERZÉSEK TERJEDELME

1. függelék

Központi szintű intézmények

Az e címben foglalt rendelkezésekkel összhangban beszerzést végző intézmények

ÁRUSZÁLLÍTÁS

Küszöb: 130 000 SDR

SZOLGÁLTATÁS

Részletesen lásd a 4. függelékben

Küszöb: 130 000 SDR

ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS

Részletesen lásd az 5. függelékben

Küszöb: 5 000 000 SDR

AZ INTÉZMÉNYEK LISTÁJA

Presidencia de la República

Ministerio de Interior y Seguridad Pública

Ministerio de Relaciones Exteriores

Ministerio de Defensa Nacional

Ministerio de Hacienda

Ministerio Secretaría General de la Presidencia de la República

Ministerio Secretaría General de Gobierno

Ministerio de Economía, Fomento y Turismo

Ministerio de Minería

Ministerio de Desarrollo Social

Ministerio de Educación

Ministerio de Justicia

Ministerio del Trabajo y Previsión Social

Ministerio de Obras Públicas

Ministerio de Transporte y Telecomunicaciones

Ministerio de Salud

Ministerio de Vivienda y Urbanismo

Ministerio de Bienes Nacionales

Ministerio de Agricultura

Ministerio de Energía

Ministerio del Medio Ambiente

Gobiernos Regionales

Todas las Intendencias

Todas las Gobernaciones

Megjegyzés az A. szakaszhoz

Az e függelékben foglalt eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás hatálya a fent felsorolt minisztériumoknak és regionális kormányzati szervezetek alá rendelt valamennyi intézményre kiterjed.

MINDEN MÁS KÖZPONTI INTÉZMÉNY, BELEÉRTVE REGIONÁLIS ÉS SZUBREGIONÁLIS RÉSZLEGEIKET IS, AMENNYIBEN EZEK NEM IPARI VAGY KERESKEDELMI JELLEGŰEK.

2. függelék

Nem központi intézmények és közjogi intézmények

Az e címben foglalt rendelkezésekkel összhangban beszerzést végző intézmények

ÁRUSZÁLLÍTÁS

Küszöb: 200 000 SDR

SZOLGÁLTATÁS

Részletesen lásd a 4. függelékben

Küszöb: 200 000 SDR

ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS

Részletesen lásd az 5. függelékben

Küszöb: 5 000 000 SDR

AZ INTÉZMÉNYEK LISTÁJA

Valamennyi körzet

MINDEN MÁS NEM KÖZPONTI INTÉZMÉNY, BELEÉRTVE A RÉSZLEGEIKET IS, VALAMINT MINDEN MÁS, A KÖZ ÉRDEKÉBEN TEVÉKENYKEDŐ INTÉZMÉNY, HA KÖZINTÉZMÉNY TÉNYLEGES GAZDÁLKODÁSI VAGY PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSE ALATT ÁLL, ÉS NEM IPARI VAGY KERESKEDELMI JELLEGŰ.

3. függelék

A közszolgáltatási ágazatban tevékenykedő intézmények

ÁRUSZÁLLÍTÁS

Küszöb: 400 000 SDR

SZOLGÁLTATÁS

Részletesen lásd a 4. függelékben

Küszöb: 400 000 SDR

ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS

Részletesen lásd az 5. függelékben

Küszöb: 5 000 000 SDR

AZ INTÉZMÉNYEK LISTÁJA

Empresa Portuaria Arica

Empresa Portuaria Iquique

Empresa Portuaria Antofagasta

Empresa Portuaria Coquimbo

Empresa Portuaria Valparaíso

Empresa Portuaria San Antonio

Empresa Portuaria San Vicente-Talcahuano

Empresa Portuaria Puerto Montt

Empresa Portuaria Chacabuco

Empresa Portuaria Austral

Aeropuertos de propiedad del Estado, dependientes de la Dirección de Aeronáutica Civil.

MINDEN MÁS, A 138. CIKK C) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT KÖZVÁLLALKOZÁS, AMELYNEK AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK BÁRMELYIKE VAGY KOMBINÁCIÓJA A TEVÉKENYSÉGI KÖRÉBE TARTOZIK:

a)	repülőterek vagy más terminálok biztosítása légifuvarozók számára; és

b)	tengeri vagy belvízi kikötők vagy más terminálok biztosítása tengeri vagy belvízi fuvarozók számára.

4. függelék

Szolgáltatás

E cím alkalmazásában és a 137. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az általános szolgáltatásjegyzékben szereplő egyetlen szolgáltatás sincs kizárva.

5. függelék

Építési szolgáltatások

E cím alkalmazásában és a 137. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a központi termékosztályozás (CPC) építési munkákra vonatkozó része alá tartozó egyetlen építési szolgáltatás sincs kizárva.”.