13.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/1

(1)

A 147/2003/EK tanácsi rendelet (2) általános tilalmat ír elő bármely szomáliai személy, szervezet vagy testület részére történő, katonai tevékenységhez kapcsolódó finanszírozás, pénzügyi segítség, technikai tanácsadás, segítség vagy képzés nyújtására vonatkozóan.

(2)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2014. március 5-én elfogadta a 2142 (2014) sz. ENSZ BT-határozatot, amelyben megerősítette a Szomáliával szembeni fegyverembargót, és 2014. október 25-ig meghosszabbította azon elhatározását, hogy a kizárólag a szomáliai szövetségi kormány biztonsági erőinek a szomáliai nép biztonságát szavatoló fejlesztésére szánt fegyverek, lőszerek, illetve katonai felszerelések szállítása, valamint tanácsadás, segítségnyújtás és képzés esetén nem alkalmazandó a fegyverembargó, kivéve a 2111 (2013) sz. ENSZ BT-határozat mellékletében szereplő egyes olyan cikkek szállítását illetően, amelyekhez a 751 (1992) sz. ENSZ BT-határozat alapján létrehozott szankcióbizottság előzetes jóváhagyása szükséges.

(3)

A 2142 (2014) sz. ENSZ BT-határozat módosítja a következőkre vonatkozó értesítési követelményeket is: a szomáliai biztonsági erőknek szánt fegyverek, lőszerek, illetve katonai felszerelések szállítása, valamint tanácsadás, segítségnyújtás és képzés, továbbá a 2111 (2013) sz. ENSZ BT-határozat mellékletében szereplő cikkek szállítására vonatkozó mentesítési eljárás.

(4)

2014. május 12-én a Tanács elfogadta a 2010/231/KKBP határozatot a 2142 (2014) sz. ENSZ BT-határozatnak megfelelően módosító 2014/270/KKBP határozatot (3). Ezen módosítások közül egyesek a Szerződés hatálya alá tartoznak, ennélfogva a végrehajtásukhoz – különösen a tagállamok gazdasági szereplői által történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából – uniós szintű szabályozás szükséges.

(5)

A 147/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

13.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/3

(1)

A Tanács 2005. április 12-én elfogadta az 560/2005/EK rendeletet.

(2)

A Tanács az 560/2005/EK rendelet 11a. cikkének (6) bekezdésével összhangban felülvizsgálta az ugyanazon rendelet IA. mellékletben foglalt jegyzéket.

(3)

A Tanács úgy ítélte, hogy egy személy esetében már nem indokolt, hogy szerepeljen az 560/2005/EK rendelet IA. mellékletében foglalt jegyzékben.

(4)

Emellett – az 560/2005/EK rendelet IA. mellékletében foglalt jegyzékben szereplő – két személlyel kapcsolatban naprakésszé kell tenni az adatokat.

(5)

Az 560/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

13.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/5

(1)

Az 1303/2013/EU rendelet a második részében az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA), a Kohéziós Alapra, az Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapra (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) (a továbbiakban: európai strukturális és beruházási alapok vagy ESB-alapok) vonatkozó közös rendelkezéseket állapít meg. Ezenfelül az említett rendelet harmadik része az ERFA-ra, az ESZA-ra és a Kohéziós Alapra alkalmazandó általános rendelkezéseket tartalmaz, amelyek azonban az EMVA-ra és az ETHA-ra nem alkalmazandók, továbbá a rendelet negyedik része az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az ETHA-ra alkalmazandó általános rendelkezéseket tartalmaz, amelyek azonban az EMVA-ra nem alkalmazandók. Következésképp e rendelet az ESB-alapok mindegyikére alkalmazandó rendelkezések mellett kizárólag az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra vagy az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az ETHA-ra alkalmazandó rendelkezéseket állapít meg.

(2)

Az ESB-alapok által támogatott programokban szereplő minden egyes prioritás tekintetében meg kell határozni a Bizottság által az eredményességmérési keret alapján alkalmazható pénzügyi korrekció mértékét meghatározó kritériumokra vonatkozó részletes szabályokat.

(3)

Az ilyen pénzügyi korrekciók alkalmazására csak több feltétel együttes teljesülése esetén kerülhet sor. A pénzügyi korrekció mértékét olyan együtthatóhoz kapcsolt átalányok alapján kell meghatározni, amelyet a fizikai megvalósítás és a pénzügyi teljesítés függvényében kell kiszámítani. Az eredményességmérési keret alapján meghatározott, 2023-ig elérendő célok elérése tekintetében mutatkozó súlyos hiányosságok kialakulásához hozzájáruló külső tényezőket – a pénzügyi korrekciót kizáró tényezők kivételével – eseti alapon kell vizsgálni, és ezek szolgálhatnak az együttható alapján egyébként alkalmazandónál alacsonyabb mértékű korrekció igazolásaként.

(4)

Az eredményességmérési keret alapján alkalmazandó pénzügyi korrekciók mértékének meghatározására szolgáló kritériumokra vonatkozó rendelkezésekben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített juttatást külön kell kezelni.

(5)

Egyedi szabályokban kell pontosítani a pénzügyi eszközök támogatásával végrehajtott földvásárlásra vonatkozó rendelkezéseket.

(6)

A technikai támogatásra szánt vissza nem térítendő támogatások és pénzügyi eszközök ugyanazon műveletben történő kombinálásának egységes kerete érdekében szükséges, hogy ez csak a tervezett beruházás technikai előkészítése céljából legyen megengedett a végső kedvezményezett számára.

(7)

Annak biztosítása céljából, hogy a pénzügyi eszközök végrehajtását olyan szervezetekre bízzák, amelyek rendelkeznek az ESB-alapok lehető leghatékonyabb módon és az ESB-alapok célkitűzéseivel és prioritásaival összhangban történő végrehajtásához szükséges megfelelő kapacitással, meg kell állapítani az ezen szervezetek kiválasztására vonatkozó kritériumokat, és egyúttal meg kell határozni a szerepüket, felelősségüket és feladataikat.

(8)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak a garanciát nyújtó pénzügyi eszközök tekintetében történő biztosítása érdekében a program-hozzájárulásokat prudens előzetes kockázatértékelés alapján és megfelelő multiplikátor figyelembevételével meghatározott összegre kell korlátozni.

(9)

A pénzügyi eszközöknek az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban történő végrehajtása érdekében egyedi rendelkezéseket kell alkotni az irányításukra és kontrolljukra vonatkozóan, ideértve az auditra vonatkozó rendelkezéseket is.

(10)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak a pénzügyi eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások tekintetében történő érvényesítése érdekében a hozzájárulások esetleges visszavonását megfelelően át kell vezetni a releváns kifizetési kérelmekben.

(11)

Az elszámolható tőkésített kamattámogatások és garanciadíj-támogatások egységes kiszámítása érdekében egyedi szabályokat kell megállapítani a kiszámításukra vonatkozóan.

(12)

A forrásoknak a reálgazdaságba történő gyors és hatékony kihelyezése, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, egyúttal a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek elfogadható díjazásának biztosítása mellett, meg kell állapítani a teljesítményen alapuló irányítási költségek és díjak meghatározásának kritériumait, az alkalmazandó küszöbértékeket, valamint a tőkerészesedés alapú eszközök és mikrohitelek esetében a tőkésített irányítási költségek és díjak megtérítésére vonatkozó szabályokat.

(13)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban a közpénzből való hozzájárulás kiszámításakor figyelembe kell venni a műveletek által termelt bevételeket.

(14)

A művelet diszkontált nettó bevétele kiszámításának módszerét a művelet ágazata tekintetében megfelelő referencia-időszak, az érintett beruházástípustól rendes körülmények között várt jövedelmezőség, a „szennyező fizet” elv alkalmazása és – adott esetben – az érintett tagállam vagy régió relatív jólétével összefüggő méltányossági szempontok figyelembevételével kell meghatározni.

(15)

A 2007–2013 közötti programozási időszak nettó bevételt termelő projektjeire vonatkozóan rögzített és tárolt múltbeli adatok alapján kell meghatározni az ágazatokra alkalmazandó referencia-időszakokat.

(16)

Meg kell állapítani a diszkontált nettó bevételek számításánál figyelembe vett költségeket és bevételeket, továbbá a maradványérték és a pénzügyi diszkontráta meghatározásának feltételeit.

(17)

Az indikatív referenciaértékként javasolt 4 %-os diszkontrátát egy nemzetközi beruházási portfólió aktuális hosszú távú megtérülési rátája alapján kell meghatározni, amely az eszközök 3 %-os átlagos megtérüléséből és annak felfelé történő 1 %-os kiigazításából áll össze – ez azt a százalékos értéket tükrözi, amellyel az uniós hosszú távú államkötvények átlagos hozama a 2007–2013-as programozási időszakra érvényes pénzügyi diszkontráta megállapítása óta eltelt időszakban csökkent.

(18)

A „szennyező fizet” elv értelmében a szennyezés és a megelőzés környezetvédelmi költségeit a szennyezés okozójának kell állnia, továbbá a díjfizetési rendszereknek a teljes költséget kell tükrözniük, amely magában foglalja a tőkeköltséget, a környezetvédelmi szolgáltatásokat, a szennyezés és a végrehajtott megelőző intézkedések környezetvédelmi költségeit és a felhasznált erőforrások ritkaságából eredő költségeket.

(19)

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a kedvezményezettek részére lehetővé kell tenni, hogy amennyiben a műveletek és a kedvezményezettek hasonló típusúak, használhassák a más uniós politikák keretében meghatározott módszereket és a hozzájuk kapcsolódó rátákat.

(20)

Annak érdekében, hogy az ESB-alapokból támogatott azon műveletek, amelyek esetében a közvetett költségek tekintetében más uniós politikák keretében megállapított átalányok alkalmazhatók, hasonlók legyenek az említett más uniós politikák keretében finanszírozott műveletekhez, meg kell határozni azon beavatkozási kategóriákat, illetve beruházási prioritásokat vagy intézkedéseket, amelyek alá tartoznak.

(21)

Ki kell dolgozni a nagyprojektek minőségvizsgálatának módszertanát. A független szakértői minőségvizsgálat előfeltétel ahhoz, hogy a tagállamok az 1303/2013/EU rendeletben meghatározott értesítési eljárással összhangban benyújthassák a nagyprojektet a Bizottsághoz.

(22)

Az értesítési eljárás használata esetén a tagállamnak döntenie kell arról, hogy a nagyprojektet a Bizottság technikai segítségnyújtásával támogatott független szakértők vagy – a Bizottság egyetértésével – más független szakértők vizsgálják meg.

(23)

A nagyprojektek minőségvizsgálatát elvégző független szakértők kapacitása, kompetenciái és pártatlansága azon legfőbb szempontok között szerepelnek, amelyektől függ, hogy a vizsgálat eredménye jó minőségű és megbízható lesz-e. Következésképp annak biztosítása érdekében, hogy az ezen független szakértők által elvégzett minőségvizsgálat megbízható és kiváló legyen, meg kell határozni a rájuk vonatkozó követelményeket. A független szakértők mindegyikének eleget kell tennie ezen követelményeknek, függetlenül attól, hogy munkájuk technikai segítségnyújtás formájában kap-e támogatást a Bizottság kezdeményezéséből vagy valamely tagállamtól. Mielőtt még a Bizottság egyetértését kérné a független szakértők kiválasztásával kapcsolatban, a tagállamnak meg kell győződnie arról, hogy független szakértők eleget tesznek-e ezeknek a követelményeknek.

(24)

Mivel kizárólag a független szakértők által pozitívan elbírált nagyprojektek nyújthatók be a Bizottsághoz az értesítési eljárást használva, egyértelmű kritériumokat kell megállapítani e célból. Annak érdekében, hogy az összes minőségvizsgálatot ugyanazon módszertani megközelítés alapján végezzék el, továbbá, hogy a minőségvizsgálatot oly módon folytassák le, hogy az hozzájáruljon a vizsgálat tárgyát képező nagyprojekt minőségének javításához, meg kell határozni a minőségvizsgálat folyamatának lépéseit és a vizsgálat keretében használandó minőségértékelési paramétereket is.

(25)

Az 1303/2013/EU rendelet alapján az irányító hatóságnak ki kell alakítana az egyes műveletekre vonatkozó, a monitoring, az értékelés, a pénzügyi irányítás, az ellenőrzés és az audit céljából szükséges, az egyéni résztvevőkre vonatkozó információkat is tartalmazó adatok számítógépes formában történő rögzítésére és tárolására szolgáló rendszerét. Ennek érdekében össze kell állítani az e rendszerben rögzítendő és tárolandó adatok listáját.

(26)

Bizonyos adatok csak meghatározott típusú műveletek vagy csak egyes európai strukturális és beruházási alapok szempontjából relevánsak; következésképp pontosítani kell az adatszolgáltatási követelményeket. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) meghatározza az ESZA által támogatott műveletek egyéni résztvevőire vonatkozó adatok rögzítésének és tárolásának egyedi követelményeit, amelyeket figyelembe kell venni.

(27)

Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi irányításhoz és monitoringhoz szükséges adatok – így többek között a kifizetési kérelmek, elszámolások, valamint a záró végrehajtási jelentések elkészítéséhez szükséges adatok – minden műveletre vonatkozóan olyan formában álljanak rendelkezésre, amely lehetővé teszi azok egyszerű összesítését és egyeztetését, az adatok listáját az 1303/2013/EU rendeletben és az alapspecifikus rendeletekben meghatározott jelentéstételi követelmények figyelembevételével kell meghatározni. A lista összeállításakor figyelembe kell venni, hogy a műveletekre vonatkozó bizonyos alapvető, számítógépes formában tárolt adatokra a műveletek eredményes pénzügyi irányításához és a műveletekre vonatkozó alapvető információk közzétételére vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez van szükség. Bizonyos további adatokra az ellenőrzések és az auditok hatékony megtervezéséhez és végrehajtásához van szükség.

(28)

A rögzítendő és tárolandó adatok listája nem érintheti az irányító hatóságok által kialakított számítógépes rendszerek technikai jellemzőit vagy struktúráját, és nem determinálhatja előre a rögzített és tárolt adatok formátumát, kivéve, ha erről e rendelet külön rendelkezik. A lista továbbá nem érintheti az adatok bevitelének vagy a rendszeren belüli előállításának módját. Bizonyos esetekben a listán szereplő adatok több érték bevitelét tehetik szükségessé. Mindazonáltal, annak biztosítása érdekében, hogy az irányító hatóság el tudja látni a monitoring, az értékelés, a pénzügyi irányítás, az ellenőrzések és az audit tekintetében ráháruló feladatokat, meg kell határozni bizonyos szabályokat ezen adatok jellegére vonatkozóan, ideértve azon eseteket is, amikor ehhez egyéni résztvevők adatainak feldolgozására van szükség.

(29)

Annak érdekében, hogy az operatív programok kiadásai ellenőrizhetők és auditálhatók legyenek, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett az auditnyomvonal kielégítőnek tekinthető.

(30)

Az 1303/2013/EU rendelet alapján elvégzett auditok tekintetében rendelkezni kell arról, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell előzniük a személyes adatok jogosulatlan nyilvánosságra kerülését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést, továbbá pontosan meg kell határozni azon célokat, amelyek érdekében a Bizottság és a tagállamok ilyen adatokat feldolgozhatnak.

(31)

Az audithatóság felelős a műveletek auditálásáért. Annak érdekében, hogy ezen auditok hatóköre és hatékonysága megfelelő legyen, továbbá, hogy valamennyi tagállamban azonos szabványok szerint végezzék el azokat, meg kell szabni a rájuk vonatkozó feltételeket.

(32)

Részletesen meg kell határozni az auditálandó műveletek tekintetében alkalmazott mintavétel alapját, amelyhez az audithatóságnak tartania kell magát a mintavételi módszer kidolgozása vagy jóváhagyása során, ideértve a mintavételi egység meghatározását, a véletlenszerű statisztikai mintavételhez használandó bizonyos technikai feltételeket és olyan tényezőket is, amelyeket – az adott esetben szükséges – kiegészítő mintavételkor figyelembe kell venni.

(33)

Az audithatóságnak el kell készítenie az 1303/2013/EU rendeletben említett elszámolásokra vonatkozó auditvéleményt. Annak érdekében, hogy az elszámolások auditjának hatóköre és tartalma megfelelő legyen, továbbá, hogy valamennyi tagállamban azonos szabványok szerint végezzék el azokat, meg kell szabni a rájuk vonatkozó feltételeket.

(34)

A jogbiztonság, valamint a tagállamok egyenlő bánásmódban részesítése érdekében a pénzügyi korrekciók alkalmazásakor, az arányosság elvének megfelelően, meg kell határozni az irányítási és kontrollrendszerek eredményes működését érintő súlyos hiányosságok fennállásának megítélésére vonatkozó kritériumokat, ezen hiányosságok főbb típusait, továbbá az alkalmazandó pénzügyi korrekció mértékét meghatározó kritériumokat, valamint az átalányösszegek vagy extrapolált pénzügyi korrekció alkalmazásának kritériumait.

(35)

Az e rendeletben foglalt intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

a)

az említett rendeletnek az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra, az EMVA-ra és az ETHA-ra (a továbbiakban: ESB-alapok) alkalmazandó második részét az alábbiak tekintetében kiegészítő rendelkezések:

b)

a nagyprojektek minőségvizsgálatának elvégzésekor követendő módszertan tekintetében az említett rendeletnek az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra alkalmazandó harmadik részét kiegészítő rendelkezések;

c)

az említett rendeletnek az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az ETHA-ra alkalmazandó negyedik részét az alábbiak tekintetében kiegészítő rendelkezések:

a)

a célérték százalékaként kifejezett záró teljesítési érték megismeréséhez az adott prioritáshoz tartozó eredményességmérési kerethez kiválasztott összes kimeneti mutató és kulcsfontosságú végrehajtási lépés záróértékét el kell osztani a megfelelő célértékekkel;

b)

meg kell határozni az adott prioritáshoz tartozó eredményességmérési kerethez kiválasztott összes kimeneti mutató és kulcsfontosságú végrehajtási lépés teljesítési aránya záróértékének átlagát. A számításkor a teljesítési arány 100 %-ot meghaladó záróértékét 100 %-nak kell venni;

c)

a célérték százalékaként kifejezett záró teljesítési érték megismeréséhez az adott prioritáshoz tartozó eredményességmérési kerethez kiválasztott pénzügyi mutató teljesítési záróértékét el kell osztani a megfelelő célértékkel. A számításkor a teljesítési arány 100 %-ot meghaladó záróértékét 100 %-nak kell venni;

d)

az adott prioritáshoz tarozó eredményességmérési kerethez kiválasztott összes kimeneti mutató és kulcsfontosságú végrehajtási lépés teljesítési záróértékének átlagát el kell osztani az adott prioritáshoz tarozó eredményességmérési kerethez kiválasztott pénzügyi mutató záró teljesítési értékével.

a)

65 % alatti, de legalább 60 %-os teljesítési/abszorpciós együttható esetén 5 %-os átalány alkalmazandó;

b)

60 % alatti, de legalább 50 %-os teljesítési/abszorpciós együttható esetén 10 %-os átalány alkalmazandó;

c)

50 % alatti teljesítési/abszorpciós együttható esetén 25 %-os átalány alkalmazandó.

a)

a pénzügyi eszközökből támogatásban részesülő végső kedvezményezetteket a pénzügyi eszköz jellegének és a finanszírozandó beruházási projektek potenciális gazdasági életképességének kellő figyelembevételével válasszák ki. A kiválasztásnak átláthatónak kell lennie, objektív indokokon kell alapulnia, és az nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

b)

Az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap tekintetében az 1303/2013/EU rendelet 115. cikkében, az EMVA tekintetében az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 66. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában, az ETHA tekintetében pedig a tengerügyi és halászati politikának a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó pénzügyi támogatása feltételeinek megállapításáról szóló jövőbeli uniós jogi aktusban (ETHA-rendelet) meghatározott követelményekkel összhangban a végső kedvezményezetteket tájékoztatni kell arról, hogy a finanszírozást az ESB-alapok által társfinanszírozott programok keretében kapják.

c)

a pénzügyi eszközök arányos és a lehető legkevésbé versenytorzító módon nyújtsanak támogatást;

d)

a magánbefektetőknek vagy piacgazdasági elven működő közszektorbeli befektetőknek az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 44. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti preferenciális díjazása arányos legyen az ezen befektetők által vállalt kockázattal, és korlátozódjon az e befektetők érdeklődéséhez szükséges minimumra, amit az üzleti feltételeken és eljárási biztosítékokon keresztül kell garantálni.

a)

a szabálytalanság a végső kedvezményezettek szintjén fordult elő, illetve alapok alapja esetén a pénzügyi közvetítők vagy a végső kedvezményezettek szintjén;

b)

a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek a szabálytalanság által érintett program-hozzájárulások tekintetében e cikk (1) bekezdésével összhangban jártak el;

c)

annak ellenére, hogy a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek kellő gondossággal eljárva a rendelkezésre álló összes szerződéses és jogi eszközt igénybe vették, nem sikerült a szabálytalanságok által érintett összegeket visszafizettetni.

a)

rendelkezik az uniós és a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő végrehajtási feladatok ellátásához szükséges felhatalmazással;

b)

a gazdasági és pénzügyi életképessége megfelelő;

c)

rendelkezik a pénzügyi eszköz végrehajtásához szükséges kapacitással, ideértve az irányító hatóság részére a szükséges biztosítékot nyújtó szervezeti struktúrát és irányítási keretet;

d)

hatékony és eredményes belső kontrollrendszert működtet;

e)

pontos, teljes körű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert alkalmaz;

f)

aláveti magát a tagállami ellenőrző szervek, a Bizottság és az Európai Számvevőszék által végzett auditoknak.

a)

a pénzügyi közvetítők vagy a végső kedvezményezettek beazonosításához és értékeléséhez használt módszertan megalapozottsága és hitelessége;

b)

a pénzügyi eszköz végrehajtásához kapcsolódó irányítási költségek és díjak, valamint a kiszámításukra javasolt módszertan;

c)

a végső kedvezményezetteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan alkalmazott feltételek, ideértve az árazási feltételeket;

d)

a végső kedvezményezetteket a program-hozzájárulásokon felül támogató befektetéseket finanszírozó források bevonási képessége;

e)

képesség a jelenleg folytatott tevékenységeken felül további tevékenységek végzésére;

f)

azokban az esetekben, amikor a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet saját pénzügyi forrásokat allokál a pénzügyi eszközre vagy megosztja a kockázatot, az érdekek összehangolása és az esetleges összeférhetetlenségek kezelése érdekében javasolt intézkedések.

a)

megfelelő multiplikátor arányt kell elérni a garanciák által fedezendő új kölcsönökből és egyéb kockázatmegosztási eszközökből várt és nem várt veszteségek fedezésére elkülönített program-hozzájárulás összege és a hozzájuk kapcsolódó, folyósított új kölcsönök vagy egyéb kockázatmegosztási eszközök között;

b)

a multiplikátort az egyedi piaci feltételeket, a pénzügyi eszköz befektetési stratégiáját, valamint a gazdaságosság és hatékonyság elvét figyelembe véve prudens előzetes kockázatértékeléssel kell meghatározni a kínálandó egyedi garanciatermékre vonatkozóan. Amennyiben a piaci feltételek ezt a későbbiekben indokolttá teszik, az előzetes kockázatértékelés felülvizsgálható;

c)

a garancialehívások teljesítésére lekötött program-hozzájárulások ezen előzetes kockázatértékelést tükrözik;

d)

amennyiben a pénzügyi közvetítő vagy a garancia révén támogatott szervezet nem folyósította az új kölcsönök vagy egyéb kockázatmegosztási eszközök tervezett összegét a végső kedvezményezetteknek, az elszámolható kiadást arányosan csökkenteni kell.

a)

a művelet mind az értékelés, mind a kiválasztás folyamata során, illetve a pénzügyi eszköz kidolgozási és végrehajtási időszaka alatt megfeleljen az alkalmazandó jognak, a vonatkozó programnak és a vonatkozó finanszírozási megállapodásnak;

b)

a finanszírozási megállapodások az 1303/2013/EU rendelet IV. melléklete 1. pontjának e) alpontjával összhangban tartalmazzanak az auditkövetelményekre és auditnyomvonalra vonatkozó rendelkezéseket;

c)

az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap és az ETHA alá tartozó műveletek tekintetében az 1303/2013/EU rendelet 125. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az EMVA alá tartozó műveletek tekintetében pedig az 1305/2013/EU rendelet 58. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban végezzenek irányítási ellenőrzéseket a teljes programozási időszakban és a pénzügyi eszközök kidolgozása és végrehajtása alatt;

d)

az elszámolhatóként bejelentett kiadásokat alátámasztó igazoló dokumentumokra vonatkozó szabályok:

e)

az uniós és nemzeti jognak, valamint a finanszírozási feltételeknek való megfelelés ellenőrzését lehetővé tevő igazoló dokumentumok közé tartoznak legalább az alábbiak:

a)

az irányító hatóság megbíz egy, a Bizottság által kidolgozott egységes keret alapján működő vállalkozást a művelettel kapcsolatos, az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti helyszíni ellenőrzések elvégzésével;

b)

az audithatóság megbíz egy, a Bizottság által kidolgozott egységes keret alapján működő vállalkozást a műveletek auditálásával.

a)

az ESB-alapok program által nyújtott hozzájárulások kifizetése;

b)

a beruházásokból visszafizetett vagy a garanciaszerződésekre lekötött források felszabadítása nyomán visszafizetett források;

c)

a beruházási döntés előtt és után a beruházáshoz kapcsolódóan a beruházás hatásának maximalizálása érdekében hozott intézkedések minősége; valamint

d)

a pénzügyi eszköz hozzájárulása a program célkitűzéseihez és eredményeihez.

a)

a finanszírozási megállapodás aláírását követő első 12 hónapban az alapok alapja részére fizetett program-hozzájárulások 3 %-a, a következő 12 hónapban pedig 1 %-a, azt követően évente 0,5 %-a, amelyet az alapok alapja részére ténylegesen teljesített kifizetés időpontjától az elszámolhatósági időszak végéig, az irányító hatóság részére történő visszafizetésig vagy a pénzügyi eszköz megszüntetéséig kell időarányosan számítani, attól függően, hogy melyik következik be korábban; valamint

b)

az alapok alapja által a pénzügyi közvetítőknek fizetett program-hozzájárulások 0,5 %-a évente, amelyet az alapok alapja által ténylegesen teljesített kifizetés időpontjától az alapok alapja részére történő visszafizetésig, az elszámolhatósági időszak végéig vagy a pénzügyi eszköz megszüntetéséig kell időarányosan számítani, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

a)

az alábbiak szerint kiszámítandó alapdíjazás:

b)

az alábbiak szerint kiszámítandó teljesítményalapú díjazás:

a)

alapok alapja esetében az alapok alapja részére fizetett program-hozzájárulások teljes összegének 7 %-a;

b)

tőkerészesedést nyújtó pénzügyi eszköz esetében a pénzügyi eszköz részére fizetett program-hozzájárulások teljes összegének 20 %-a;

c)

kölcsönt nyújtó pénzügyi eszköz esetében a pénzügyi eszköz részére fizetett program-hozzájárulások teljes összegének 8 %-a;

d)

garanciát nyújtó pénzügyi eszköz esetében a pénzügyi eszköz részére fizetett program-hozzájárulások teljes összegének 10 %-a;

e)

mikrohitelt nyújtó pénzügyi eszköz esetében a pénzügyi eszköz részére fizetett program-hozzájárulások teljes összegének 10 %-a;

f)

az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (7) bekezdésével összhangban vissza nem térítendő támogatást, kamattámogatást vagy garanciadíj-támogatást nyújtó pénzügyi eszköz esetében a pénzügyi eszköz részére fizetett program-hozzájárulások teljes összegének 6 %-a.

a)

amennyiben alkalmazandó, a használati díjakat a „szennyező fizet” elvvel összhangban állapítják meg, és amennyiben helyénvaló, a használati díjakat a megfizethetőség szempontjainak figyelembevételével határozzák meg;

b)

a bevételek nem tartalmaznak a nemzeti vagy regionális költségvetésekből vagy nemzeti társadalombiztosítási rendszerekből származó transzfereket;

c)

amennyiben egy művelet korábban már létező szolgáltatást vagy infrastruktúrát egészít ki új eszközökkel, mind az új vagy kibővített szolgáltatás vagy infrastruktúra új felhasználóitól származó hozzájárulást, mind a meglévő felhasználóktól származó pótlólagos hozzájárulást figyelembe kell venni.

a)

a művelet technikai működését biztosító rövid élettartamú felszerelések pótlási költsége;

b)

állandó működési költségek, ideértve a fenntartási költségeket, így például a személyi jellegű költségeket, a karbantartási és javítási költségeket, az általános irányítási és igazgatási költségeket, továbbá a biztosítási költségeket; valamint

c)

változó működési költségek, ideértve a fenntartási költségeket, így például a nyersanyag- és energiafogyasztást, illetve a folyamat során felhasznált egyéb fogyóeszközöket, továbbá a művelet élettartamának meghosszabbításához szükséges bármely egyéb karbantartási és javítási költséget.

a)

a tagállamot jellemző egyedi makrogazdasági feltételek, továbbá nemzetközi makrogazdasági tendenciák és helyzet; vagy

b)

a beruházó jellege vagy a végrehajtási struktúra, például a köz- és magánszféra partnersége; vagy

c)

az érintett ágazat jellege.

a)

az ERFA által támogatott, a 215/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) mellékletének 1. táblázatában meghatározott 056., 057. vagy 060–065. kóddal jelölt beavatkozási terület alá tartozó és az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, (2) bekezdésének b) pontjában, (3) bekezdésének a) és c) pontjában és (4) bekezdésének f) pontjában meghatározott beruházási prioritások valamelyike keretében végrehajtott műveletek;

b)

ESZA által támogatott, a 215/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének 6. táblázatában meghatározott 04. kóddal jelölt beavatkozási terület alá tartozó és az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítéséhez hozzájáruló műveletek;

c)

EMVA által az 1305/2013/EU rendelet 17., 26. vagy 35. cikkével összhangban támogatott, az említett rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott uniós prioritáshoz hozzájáruló műveletek. Amennyiben a művelet az 1305/2013/EU rendelet 17. és 26. cikkével összhangban programozott, kizárólag az említett rendelet 35. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján finanszírozott európai innovációs partnerség keretében létrehozott operatív csoport által végrehajtott műveletek vehetők figyelembe;

d)

az ETHA által támogatott és a tengerügyi és halászati politikának a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó pénzügyi támogatása feltételeinek megállapításáról szóló jövőbeli uniós jogi aktus 28. és 37. cikkével vagy 41. cikkének (5) bekezdésével összhangban programozott műveletek.

a)

az ERFA által támogatott, a 215/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének 1. táblázatában meghatározott 085., 086. vagy 087. kóddal jelölt beavatkozási terület alá tartozó és az 1301/2013/EU rendelet 5. cikke (5) bekezdésének a) pontjában és (6) bekezdése d) pontjában meghatározott beruházási prioritások valamelyike keretében végrehajtott műveletek;

b)

ESZA által támogatott a 215/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének 6. táblázatában 01. kóddal jelölt beavatkozási terület alá tartozó és az 1304/2013/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaság felé történő elmozdulás támogatásához hozzájáruló műveletek;

c)

az EMVA által az 1305/2013/EU rendelet 17. és 25. cikkével összhangban támogatott, az említett rendelet 5. cikkének (4) vagy (5) bekezdésében meghatározott uniós prioritáshoz hozzájáruló műveletek;

d)

az ETHA által támogatott és a tengerügyi és halászati politikának a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó pénzügyi támogatása feltételeinek megállapításáról szóló jövőbeli uniós jogi aktus 36. és 38. cikkével, 39. cikkének (1) bekezdésével, 46. cikke (1) bekezdésének e) és i) pontjával, 54. cikkével és 79. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban programozott műveletek.

a)

számottevő technikai tapasztalattal rendelkeznek a projektciklus összes szakaszára vonatkozóan;

b)

széles körű nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeznek az érintett beruházási ágazatokra vonatkozóan;

c)

jelentős tapasztalattal rendelkeznek a társadalmi-gazdasági előnyök elemzése és értékelése terén;

d)

alapos ismeretekkel és tapasztalattal rendelkeznek a vonatkozó uniós jog, szakpolitikák és eljárások terén;

e)

függetlenek a nagyprojekt jóváhagyásában, végrehajtásában vagy működtetésében közvetlenül vagy közvetve érintett hatóságok mindegyikétől;

f)

tekintetében semmilyen szinten nem merül fel összeférhetetlenség a nagyprojekttel összefüggésben;

g)

nem fűződnek üzleti érdekeik nagyprojekthez;

h)

rendelkeznek a szükséges nyelvtudással.

a)

a független szakértők ellenőrzik, hogy a művelet az 1303/2013/EU rendelet 100. cikke értelmében nagyprojektnek minősül-e, továbbá a nagyprojekt nem minősül-e befejezett műveletnek az említett rendelet 2. cikkének (14) bekezdése és 65. cikkének (6) bekezdése értelmében, valamint a nagyprojekt szerepel-e a releváns operatív programban;

b)

a független szakértők ellenőrzik az 1303/2013/EU rendelet 101. cikke első albekezdésének a)–i) pontja szerinti, az 1303/2013/EU rendelet 101. cikkének ötödik bekezdésében említett formátumban közölt információk teljességét, következetességét és pontosságát;

c)

a független szakértők a nagyprojekt minőségét az e rendelet II. mellékletében meghatározott kritériumok alapján értékelik;

d)

a független szakértők az 1303/2013/EU rendelet 102. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott formátumban független minőségvizsgálati jelentést készítenek. A független minőségvizsgálati jelentésben a független szakértők egyértelmű és indokolással alátámasztott véleményt fogalmaznak meg az e bekezdésben említett szempontokról.

a)

az auditnyomvonal lehetővé teszi a monitoring bizottság által az operatív programra vonatkozóan meghatározott kiválasztási kritériumok alkalmazásának vizsgálatát;

b)

az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások tekintetében az auditnyomvonal lehetővé teszi a Bizottság felé igazolt összesített összegeknek az igazoló hatóság, az irányító hatóság, a közreműködő szervezetek és a kedvezményezettek által az operatív program keretében társfinanszírozott műveletekre vonatkozóan őrzött részletes számviteli nyilvántartásokkal és igazoló dokumentumokkal való összeegyeztetését;

c)

az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja, továbbá 109. cikke, valamint az 1304/2013/EU rendelet 14. cikkének (1) pontja szerinti vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások tekintetében az auditnyomvonal lehetővé teszi a Bizottság felé igazolt összesített összegeknek a kimenetekkel és eredményekkel kapcsolatos részletes adatokkal és az igazoló hatóság, az irányító hatóság, a közreműködő szervezetek és a kedvezményezettek által operatív program keretében társfinanszírozott műveletekre vonatkozóan őrzött igazoló dokumentumokkal – köztük adott esetben az egységköltségek és az egyösszegű átalányok meghatározásának módszerére vonatkozó dokumentumokkal – való összeegyeztetését;

d)

az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének d) pontjával és 68. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott költségek tekintetében az auditnyomvonal adott esetben bizonyítja és igazolja a számítási módszert, továbbá az átalányok megállapításának alapját, valamint az elszámolható közvetlen költségeket vagy azon más kiválasztott kategóriák keretében bejelentett költségeket, amelyekre az átalány alkalmazandó;

e)

az 1303/2013/EU rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával, az 1304/2013/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésével és az 1299/2013/EU rendelet 20. cikkével összhangban meghatározott költségek tekintetében az auditnyomvonal lehetővé teszi az átalányelszámolású közvetlen költségek alátámasztását;

f)

az auditnyomvonal lehető teszi a közpénzből való hozzájárulás kedvezményezett részére történő kifizetésének ellenőrzését;

g)

minden egyes művelet esetben az auditnyomvonal adott esetben tartalmazza a technikai leírást és finanszírozási tervet, a vissza nem térítendő támogatás odaítélésre vonatkozó dokumentumokat, a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó dokumentumokat, a kedvezményezettek jelentéseit, valamint az elvégzett vizsgálatokról és ellenőrzésekről készült jelentéseket;

h)

az auditnyomvonal tartalmazza az irányítási ellenőrzéssel és a műveletre vonatkozóan elvégzett auditokkal kapcsolatos információkat;

i)

az 1304/2013/EU rendelet 19. cikke (3) bekezdésének és I. és II. mellékletének sérelme nélkül az auditnyomvonal lehetővé teszi a művelet kimeneti mutatóival kapcsolatos adatoknak a program céljaival és a programra vonatkozóan jelentett adatokkal és eredményekkel való összeegyeztetését;

j)

a pénzügyi eszközök tekintetében az auditnyomvonal tartalmazza az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett igazoló dokumentumokat.

a)

a műveletet az operatív programra érvényes kiválasztási kritériumokkal összhangban választott ák ki, a művelet fizikailag nem volt befejezett vagy teljes mértékben végrehajtott az operatív programból történő finanszírozás iránti pályázatnak a kedvezményezett általi benyújtását megelőzően, a műveletet a jóváhagyó határozattal összhangban hajtották végre és a művelet az audit időpontjában a funkcionalitása, felhasználása és a kitűzött célok elérése tekintetében valamennyi rá vonatkozó feltételnek eleget tett;

b)

a Bizottság felé bejelentett kiadások összhangban állnak a számviteli nyilvántartásokkal, és az előírt igazoló dokumentumok az e rendelet 25. cikkében meghatározott, megfelelő auditnyomvonalról tanúskodnak;

c)

a Bizottságnak bejelentett, az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával, továbbá a 109. cikkével, valamint az 1304/2013/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban megállapított kiadások tekintetében a kedvezményezett felé teljesített kifizetéseket alátámasztó kimeneteket és eredményeket megvalósították, a kimenetekre és az eredményekre vonatkozó résztvevői adatok vagy egyéb nyilvántartások összhangban állnak a Bizottságnak benyújtott információkkal, és az előírt igazoló dokumentumok az e rendelet 25. cikkében meghatározott, megfelelő auditnyomvonalról tanúskodnak.

i.

a minta elemeinek véletlenszerű kiválasztása;

ii.

a valószínűség-számítás módszereinek használata a minta eredményeinek értékelésére, ideértve a mintavételi kockázat mérését és kontrollját, valamint a tervezett és tényleges pontosság mérését és kontrollját is.

a)

az 1303/2013/EU rendelet 137. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban bejelentett elszámolható költség teljes összege egyezik a Bizottságnak az adott számviteli évre vonatkozóan benyújtott kifizetési kérelmekben szereplő kiadásokkal és a kapcsolódó közpénzből való hozzájárulással, illetve amennyiben eltérések mutatkoznak, az elszámolásokban megfelelő magyarázatot adtak az összegek egyeztetése érdekében;

b)

az elszámolásokban kimutatott, a számviteli év során visszavont és visszafizettetett összegek, a számviteli év végén visszavonandó összegek, az 1303/2013/EU rendelet 71. cikke alapján végrehajtott visszafizettetések és a behajthatatlan összegek egyeznek az igazoló hatóság számviteli rendszereibe bevitt összegekkel, és az illetékes irányító hatóság vagy igazoló hatóság által hozott döntéseken alapulnak;

c)

amennyiben alkalmazandó, az 1303/2013/EU rendelet 137. cikkének (2) bekezdésével összhangban nem szerepeltetnek bizonyos kiadásokat az elszámolásokban, és az érintett számviteli évre vonatkozóan előírt korrekciók mindegyike szerepel az elszámolásokban;

d)

a pénzügyi eszközök részére kifizetett program-hozzájárulásokat és az állami támogatások kedvezményezetteknek kifizetett előlegeit alátámasztják az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól származó információk.

a)

a súlyos hiányosság vagy súlyos hiányosságok relatív fontossága az irányítási és kontrollrendszer egészére nézve;

b)

a súlyos hiányosság vagy súlyos hiányosságok gyakorisága és kiterjedtsége;

c)

az uniós költségvetést érő veszteség kockázatának mértéke.

a)

amennyiben az irányítási és kontrollrendszert érintő súlyos hiányosságok annyira alapvetőek, gyakoriak vagy kiterjedtek, hogy a rendszert teljesen ellehetetlenítve az összes érintett kiadás jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatják, 100 %-os átalányt kell alkalmazni;

b)

amennyiben az irányítási és kontrollrendszert érintő súlyos hiányosságok annyira gyakoriak vagy kiterjedtek, hogy a rendszert érintő rendkívül súlyos hibát eredményezve az érintett kiadások nagyon nagy arányának jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatják, 25 %-os átalányt kell alkalmazni;

c)

amennyiben az irányítási és kontrollrendszert érintő súlyos hiányosságok a nem teljesen működő rendszernek, vagy az annyira rosszul vagy ritkán működő rendszernek tudhatók be, hogy az az érintett kiadások nagy arányának jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatja, 10 %-os átalányt kell alkalmazni;

d)

amennyiben az irányítási és kontrollrendszert érintő súlyos hiányosságok a nem következetesen működő rendszernek tudhatók be, amely az érintett kiadások jelentős részének jogszerűségét és szabályszerűségét kockáztatja, 5 %-os átalányt kell alkalmazni.

13.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/45

(1)

Az 1299/2013/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében egyedi szabályokat kell megállapítani az együttműködési programok keretében elszámolható kiadásokra vonatkozóan a személyi jellegű költségek, irodai és igazgatási költségek, utazási és szállásköltségek, külső szakértői és szolgáltatási költségek, valamint felszerelési költségek (a továbbiakban: kiadási kategóriák) tekintetében.

(2)

Az együttműködési programokra vonatkozó elszámolhatósági szabályok rugalmas alkalmazásának lehetővé tétele érdekében az adott együttműködési programban részt vevő tagállamok számára biztosítani kell a döntés lehetőségét azzal kapcsolatban, hogy egy adott kiadási kategória valamely együttműködési program meghatározott prioritási tengelyére nem alkalmazandó.

(3)

Meg kell határozni, hogy az együttműködési programokra vonatkozóan ezen rendeletben megállapított egyedi elszámolhatósági szabályok hogyan illeszkednek az ESB-alapokra alkalmazandó, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 65–71. cikkében szereplő elszámolhatósági szabályok általános jogi keretébe.

(4)

Az egyes kiadási kategóriákra vonatkozóan meg kell határozni a különböző kiadási tételeket.

(5)

Egyértelművé kell tenni, hogy az általános szabály szerint az ajándékok nem elszámolhatók. Ugyanakkor a kis értékű tárgyak promóciós, kommunikációs, reklám- vagy tájékoztatási célú terjesztésének elszámolhatónak kell lennie.

(6)

Meg kell határozni a személyi jellegű költségek különböző tételeit, valamint általában véve a személyi jellegű költségek és különösen a részmunkaidős megbízások vagy szolgáltatási szerződések munkaóra-alapú számítására, elszámolására és megtérítésére vonatkozó szabályokat.

(7)

Meg kell határozni az irodai és igazgatási költségek különböző tételeit, valamint ezen költségtételek közvetlen vagy közvetett költségként történő kiszámítására, elszámolására és megtérítésére vonatkozó szabályokat és különösen az 1303/2013/EU rendelet szerinti átalányokkal való kombinálás eseteire vonatkozó szabályokat.

(8)

Meg kell határozni az utazási és szállásköltségek különböző tételeit, valamint kiszámításra, elszámolásra és megtérítésre vonatkozó szabályokat, függetlenül attól, hogy az ilyen költségeket a kedvezményezett vagy közvetlenül a kedvezményezett alkalmazottai viselik. Pontosítani kell továbbá azon feltételeket, amelyek alapján a programterület Unión kívüli részén felmerült utazási és szállásköltségek az 1299/2013/EU rendelet 20. cikkének megfelelően elszámolhatók.

(9)

Meg kell határozni a külső szakértői és szolgáltatási költségek különböző tételeit.

(10)

Meg kell határozni a felszerelési költségek különböző tételeit, valamint a használt felszerelések elszámolhatóságára vonatkozó szabályokat.

(11)

Az e rendeletben meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

a)

személyi jellegű költségek;

b)

irodai és igazgatási költségek;

c)

utazási és szállásköltségek;

d)

külső szakértői és szolgáltatási költségek; valamint

e)

felszerelési költségek.

a)

bírságok, pénzbüntetések, valamint jogvitákra és peres eljárásokra fordított kiadások;

b)

ajándékok költsége, az ajándékonként legfeljebb 50 EUR értékű, promóciós, kommunikációs, reklám- vagy tájékoztatási célú ajándékok kivételével;

c)

külföldi devizák árfolyam-ingadozásából fakadó költségek.

a)

teljes munkaidős;

b)

részmunkaidős, havi szinten százalékban meghatározott munkaidővel;

c)

részmunkaidős, rugalmas havi munkaidő-ráfordítással; vagy

d)

munkaóra-alapú foglalkoztatás.

a)

bérkifizetések azon tevékenységekkel összefüggésben, amelyeket a jogalany a művelet végrehajtása nélkül nem végezne el, és amelyekről a személyzet érintett tagjának munkaköri leírásában meghatározott feladatokkal kapcsolatosan munkaszerződésben, kinevezési határozatban (a továbbiakban egységesen: foglalkoztatási megállapodás) vagy jogszabályban rendelkeztek;

b)

a bérkifizetésekkel közvetlenül összefüggő, a munkáltató által viselt és kifizetett bármely egyéb költség, például a munkaadót terhelő adók és társadalombiztosítási járulékok, ideértve a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerinti nyugdíjakat is, feltéve, hogy:

i.

a tényleges költségek alapján (a foglalkoztatási megállapodás és a fizetési jegyzékek által igazolva); vagy

ii.

az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének b)–d) pontjában meghatározott egyszerűsített költségelszámolás alapján; vagy

iii.

az 1299/2013/EU rendelet 19. cikke szerinti átalányként.

a)

a bruttó bérköltségek százalékban kifejezett hányada, a műveletre fordított munkaidő százalékos arányával összhangban, külön munkaidő-nyilvántartás létrehozására vonatkozó kötelezettség nélkül; vagy

b)

a bruttó bérköltség rugalmasan meghatározott része, az egyik hónapról a másikra változóan a műveletre fordított munkaidővel arányosan, a munkavállaló munkaidejének 100 %-át lefedő munkaidő-nyilvántartás alapján.

i.

a havi bruttó bérköltséget elosztják a foglalkoztatási megállapodásban rögzített, munkaórában kifejezett munkaidővel; vagy

ii.

a legfrissebb éves bruttó bérköltséget az 1303/2013/EU rendelet 68. cikkének (2) bekezdésével összhangban elosztják 1 720 munkaórával.

a)

irodabérlet;

b)

az alkalmazottak elhelyezésére szolgáló épületekkel és az irodai felszerelésekkel kapcsolatos biztosítási díjak és adók (pl. tűzkár, lopáskár elleni biztosítás);

c)

közművek (pl. villamos energia, fűtés, vízszolgáltatás);

d)

irodai ellátmány;

e)

a kedvezményezett szervezetén belül nyújtott általános számviteli szolgáltatások;

f)

irattár;

g)

karbantartás, takarítás és javítások;

h)

biztonság;

i)

informatikai rendszerek;

j)

távközlés (pl. telefon, fax, internet, postai szolgáltatások, névjegykártyák);

k)

a folyószámla vagy folyószámlák megnyitásával és vezetésével összefüggésben a bank által felszámított díjak, amennyiben a művelet végrehajtásához külön folyószámla megnyitása szükséges;

l)

nemzetközi pénzügyi tranzakciók díjai.

a)

utazási költségek (pl. menetjegyek, utas- és gépjármű-biztosítás, üzemanyag, kilométer-teljesítmény, út- és parkolási díjak);

b)

étkezési költségek;

c)

szállásköltségek;

d)

vízumdíjak;

e)

napidíjak.

a)

tanulmányok vagy felmérések (pl. értékelések, stratégiák, koncepciók, formatervek, kézikönyvek);

b)

képzés;

c)

fordítások;

d)

informatikai rendszerek és weblapfejlesztés, módosítások és frissítések;

e)

promóció, kommunikáció, reklám vagy tájékoztatás egy művelettel vagy együttműködési programmal kapcsolatban;

f)

pénzügyi irányítás;

g)

rendezvények vagy találkozók megszervezésével összefüggő szolgáltatások (ideértve a bérleti díjat, a vendéglátás vagy a tolmácsolás költségeit);

h)

rendezvényeken való részvétel (pl. regisztrációs díjak);

i)

jogi szaktanácsadás és közjegyzői szolgáltatások, műszaki és pénzügyi szakértők munkadíja, egyéb szaktanácsadás és könyvviteli szolgáltatások;

j)

szellemitulajdon-jogok;

k)

az 1303/2013/EU rendelet 125. cikke (4) bekezdésének a) pontja és az 1299/2013/EU rendelet 23. cikkének (4) bekezdése szerinti vizsgálatok;

l)

a költségeknek az 1303/2013/EU rendelet 126. és 127. cikke szerinti programszintű igazolása és auditálása;

m)

garancianyújtás bank vagy más pénzügyi vállalkozás által, amennyiben azt uniós vagy nemzeti jogszabály, illetve a monitoringbizottság által elfogadott programozási dokumentum írja elő;

n)

külső szakértők, előadók, üléslevezető elnökök és egyéb szolgáltatók utazási és szállásköltségei;

o)

egyéb, a műveletekhez szükséges egyedi szakértők és szolgáltatások.

a)

irodafelszerelés;

b)

informatikai hardverek és szoftverek;

c)

bútorok és tartozékok;

d)

laboratóriumi felszerelések;

e)

gépek és műszerek;

f)

szerszámok vagy készülékek;

g)

járművek;

h)

egyéb, a műveletekhez szükséges egyedi felszerelések.

a)

a felszerelésre az ESB-alapokból más támogatást nem vettek igénybe;

b)

a felszerelés ára nem haladja meg az adott piacon általában elfogadott árat;

c)

a felszerelés rendelkezik a művelethez szükséges műszaki tulajdonságokkal, és megfelel az alkalmazandó szabályoknak és szabványoknak.

13.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/51

(1)

A Great Wall Motor Company Limited könnyűhaszongépjármű-gyártó tájékoztatta a Bizottságot, hogy az említett gyártóra vonatkozó 2010. évi átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátási adatok helytelenül szerepelnek a 114/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2). Az érintett gyártó részletes adatokkal bizonyította, hogy 2010-ben az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása jelentősen meghaladta a rendeletben szereplő értékeket.

(2)

A Bizottság elvégezte a Great Wall Motor Company Limited által benyújtott bizonyítékok értékelését, és indokoltnak tartja a kibocsátási értékek helyesbítését.

(3)

Ezért a 114/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

13.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/52

(1)

A 97/78/EK irányelv 22. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy amennyiben egy harmadik ország területén betegség vagy bármilyen más olyan jelenség vagy körülmény jelei mutatkoznak vagy terjednek el, amelyek súlyos állat-egészségügyi fenyegetést jelentenek, vagy ha egyéb súlyos állat-egészségügyi ok azt indokolja, a Bizottság saját hatáskörében vagy egy tagállam kérésére késedelem nélkül intézkedéseket fogad el, ideértve többek között az érintett harmadik ország egészéből vagy egyes területeiről származó termékekkel szemben támasztott külön feltételeket is.

(2)

Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) köz- és állat-egészségügyi szabályokat állapít meg az állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozóan, az ilyen termékekhez kapcsolódó köz- és állat-egészségügyi kockázatok megelőzése és minimális mértékűre csökkentése, valamint különösen a takarmánylánc biztonságának védelme érdekében. A rendelet emellett olyan specifikus kategóriákba csoportosítja az érintett termékeket, amelyek tükrözik a köz- és állat-egészségügyi kockázatok mértékét.

(3)

Az 1069/2009/EK rendelet 41. cikkének (3) bekezdése követelményeket állapít meg a 3. kategóriába tartozó állati melléktermékek és a belőlük származó termékek behozatalára vonatkozóan.

(4)

A 142/2011/EU bizottsági rendelet (3) megállapítja az 1069/2009/EK rendelet végrehajtási szabályait, ideértve a prémes állatoktól eltérő haszonállatok takarmányozására szánt állati melléktermékek és az azokból származó termékek kezelésére és feldolgozására vonatkozó különleges követelményeket.

(5)

A haszonállatok takarmányának előállítására szánt vértermékeket – ideértve a sertések porlasztva szárított vérét és plazmáját – a 142/2011/EU rendelet X. melléklete II. fejezete 2. szakaszának megfelelően kell előállítani. Az említett szakasz B. pontja szerint a vértermékeket alá kell vetni az említett rendelet IV. melléklete III. fejezetében meghatározott 1–5. vagy 7. feldolgozási módszerek valamelyikének, vagy más olyan eljárásnak, amely biztosítja, hogy a vértermékek megfelelnek a 142/2011/EU rendelet X. mellékletének I. fejezetében a származtatott termékekre vonatkozóan meghatározott mikrobiológiai szabványoknak. A 142/2011/EU rendelet – a XIV. melléklet I. fejezetének 1. szakaszában szereplő 1. táblázat 2. sorának 6. oszlopában – előírja azt is, hogy a nem emberi fogyasztásra szánt, takarmányanyagként felhasználható vértermékeknek az Európai Unióba történő szállításához vagy az Európai Unión átmenő tranzitszállításához a XV. melléklet 4(B) fejezetében meghatározott minta szerinti egészségügyi bizonyítvány szükséges.

(6)

A sertések delta-koronavírus okozta hasmenése Ázsiában és Észak-Amerikában fordul elő. Az Unió területén még sosem észlelték ezt a vírust. A sertések porlasztva szárított vére és vérplazmája a malacok takarmányának hagyományos összetevője. A nem megfelelő hőkezelés vagy a hőkezelés utáni fertőződés a vírus ilyen termékek útján történő terjedését eredményezheti.

(7)

Ezért felül kell vizsgálni a házisertések takarmányának előállítására szánt, porlasztva szárított sertésvér és sertésvérplazma behozatalára vonatkozó követelményeket.

(8)

Tudományos megfigyelések szerint a sertésürülékben lévő sertés-koronavírusok 71 °C-ra melegítés és 10 percig ilyen hőmérsékleten tartás, illetve 7 napig szobahőmérsékleten, 20 °C-on történő tárolás hatására ártalmatlanná válnak. A vírus a kísérleti célból megfertőzött, 24 °C-on tartott száraz takarmányban nem maradt életben két hétnél tovább. A vér és vérplazma porlasztva történő szárításához harmadik országokban általában 80 °C-ra melegítik fel az egész anyagot.

(9)

E rendelkezésre álló információk alapján időszerűnek tűnik előírni, hogy a harmadik országokból behozott, sertések takarmányozására szánt, porlasztva szárított sertésvért és sertésvérplazmát magas hőmérsékleten történő kezelésnek kell alávetni, majd – a kezelés utáni megfertőződés kockázatának csökkentése érdekében – ezt követően bizonyos ideig szobahőmérsékleten kell tárolni.

(10)

Mivel védeni kell az állatok egészségét az Unióban, és mivel az érintett vértermékek komoly fenyegetést jelentenek, a Bizottságnak ideiglenes védintézkedéseket kell elfogadnia. Ennek megfelelően az említett termékek Unióba történő behozatalához az e rendelet mellékletében meghatározott mintának megfelelő egészségügyi bizonyítványt kell használni.

(11)

Az ideiglenes védintézkedéseket az e rendelet kihirdetését követő naptól kezdve 12 hónapig kell alkalmazni. Az ideiglenes védintézkedések újabb tudományos adatokon alapuló kockázatértékelés alapján módosíthatók.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

13.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/57

(1)

Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően az Unióban letelepedett intézmények a szavatolótőke-követelményeknek való megfelelésükről jelenleg negyedévente tesznek jelentést. Annak érdekében, hogy minimális legyen a következetlenség az intézmények számára megállapított vonatkozási időpontok, illetve a központi szerződő felek számára a feltételezett tőke kiszámításához és a kapcsolódó adatszolgáltatáshoz megállapított időpontok között, a központi szerződő felek számára előírt vonatkozási időpontoknak indokolt tartalmazniuk legalább az intézmények számára már megállapított vonatkozási időpontokat. A feltételezett tőkéhez kapcsolódó adatszolgáltatás nagyobb gyakorisága azonban figyelembe venné azt a tényt is, hogy a harmadik országokban letelepedett klíringtagok adatszolgáltatási időpontjai esetleg eltérőek. Emellett nagyok lehetnek a különbségek a szavatolótőke-követelmények között, így a klíringtagok és illetékes hatóságaik – az említett követelmények naprakész áttekintése céljából – esetleg a negyedévinél gyakrabban szándékoznak ellenőrizni a szóban forgó kitettségeket.

(2)

Szokásos körülmények között helyénvaló, hogy a központi szerződő felek számára megállapított adatszolgáltatási időpont legfeljebb egy héttel haladja meg a kiszámítás időpontját. Egy hét elegendő idő a központi szerződő felek számára ahhoz, hogy az előírt adatok bejelentését megelőzően végrehajtsák a belső ellenőrzéseket, és lezárják a szükséges jóváhagyási eljárást. Amennyiben a központi szerződő fél teljes mértékben automatizált rendszert fejleszt ki, az adatszolgáltatás időpontja megközelítheti a kiszámítás időpontját. Jelenleg azonban a központi szerződő feleknek esetleg nincs kapacitásuk arra, hogy a teljes folyamatot ezen az időn belül lezárják, következésképpen ki kell dolgozniuk belső eljárásaikat, és meg kell teremteniük a szükséges infrastruktúrát, hogy erre képesek legyenek. Ennek ismeretében átmeneti rendelkezést kell bevezetni, hogy a központi szerződő feleknek elegendő idejük legyen a szükséges belső eljárások és infrastruktúra kialakítására, ugyanakkor meg tudják kezdeni a feltételezett tőkére vonatkozó adatszolgáltatást klíringtagjaik felé.

(3)

A 648/2012/EU rendelet szerint egy klíringtag nemteljesítése esetén a veszteségeket elsődlegesen az alapletét, valamint magának a nemteljesítő tagnak a garanciaalapba befizetett hozzájárulása fedezné. Amennyiben ezek nem bizonyulnak elegendőnek, a veszteségeket a központi szerződő felek által a megfelelő többlépcsős veszteségfedezéshez biztosított előfinanszírozott pénzügyi forrásból, valamint a teljesítő tagok előfinanszírozott garanciaalaphoz való hozzájárulásaiból kell fedezni. Ebben az időszakban fokozni kell az adatszolgáltatás gyakoriságát, hogy a többi teljesítő klíringtag és az illetékes hatóságok naprakész információval rendelkezzenek a klíringtagok szavatolótőke-követelményeinek kiszámításához szükséges feltételezett tőkéről. A központi szerződő feleknek rendelkezniük kell a megfelelő technikai kapacitással és belső eljárásokkal, hogy az említett stresszhelyzetekben ki tudják számítani a feltételezett tőkére vonatkozó adatokat, és továbbítsák azokat.

(4)

A 648/2012/EU rendeletnek megfelelően a központi szerződő félnek egy hónapon belül újra fel kell töltenie a többlépcsős veszteségfedezéshez biztosított előfinanszírozott saját pénzügyi forrásait. Ezért az említett helyzetekben a számítás és az adatszolgáltatás gyakoriságának nagyobbnak kell lennie a szokásosnál. A feltételezett tőkéhez kapcsolódó napi szintű adatszolgáltatás kevésbé lenne mérvadó, mivel egy klíringtag nemteljesítése esetén a teljes veszteség megállapításához időre lehet szükség. Tekintettel arra, hogy az illetékes hatóságok különböző forgatókönyvek széles körével kerülhetnek szembe, lehetőséget kell biztosítani számukra ahhoz, hogy stresszhelyzetben – a központi szerződő fél rendelkezésére álló (mind maga a központi szerződő fél, mind a klíringtagok által biztosított) előre finanszírozott pénzügyi források tényleges vagy előre jelzett kimerülésének mértékét figyelembe vevő helyzetelemzés alapján – nagyobb gyakoriságú adatszolgáltatást írjanak elő. A nagyobb gyakoriságot indokolt addig alkalmazni, amíg az említett pénzügyi források újra el nem érik a megfelelő jogszabályokban előírt szintet.

(5)

Az újonnan bevezetett adatszolgáltatási követelményekre tekintettel a nagyobb gyakoriságú adatszolgáltatás stresszhelyzetben komoly terhekkel járhat. A technikai megvalósítás szempontjából ez legalábbis egyes központi szerződő felek számára kihívást jelenthet. Ennek enyhítése érdekében helyénvaló későbbi kezdő időpontot megállapítani a nagyobb gyakoriságú adatszolgáltatási követelmény alkalmazására. Ez lehetővé teszi a központi szerződő felek számára, hogy fejlesszék belső eljárásaikat, és korszerűsítsék rendszereiket.

(6)

E rendelet előírásai szorosan összekapcsolódnak, mivel a központi szerződő fél feltételezett tőkéjének kiszámítására és a megfelelő adatszolgáltatásra vonatkoznak. Annak érdekében, hogy biztosítsuk ezen, egy időben hatályba léptetendő rendelkezések koherenciáját, és elősegítsük, hogy a betartásukra kötelezett személyek átfogóan szemlélhessék őket és könnyen hozzájuk férhessenek, célszerű a 648/2012/EU rendelet által előírt, minden erre vonatkozó végrehajtás-technikai standardot egyetlen rendeletbe foglalni.

(7)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság (EBH) által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(8)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációkat bonyolított le az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

a)

a számítás vonatkozási napjai a következők:

január 31., február 28. (szökőévben február 29.), március 31., április 30., május 31., június 30., július 31., augusztus 31., szeptember 30., október 31., november 30., december 31.;

b)

azok a napok, amikor a központi szerződő fél elvégzi a számítást (számítási nap) a következők:

február 1., március 1., április 1., május 1., június 1., július 1., augusztus 1., szeptember 1., október 1., november 1., december 1., január 1..

a)

amennyiben egy klíringtag nemteljesítését követően a központi szerződő félnek fel kell használnia azon előre finanszírozott pénzügyi források egy részét, amelyekkel a 648/2012/EU rendelet 43. cikkének megfelelően hozzájárult a többlépcsős veszteségfedezéshez;

b)

amennyiben egy klíringtag nemteljesítését követően a központi szerződő félnek a 648/2012/EU rendelet 42. cikkének megfelelően fel kell használnia a teljesítő klíringtagok garanciaalaphoz nyújtott hozzájárulásait.

13.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/65

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet (2) 80. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelvet a jóváhagyási eljárás és feltételek tekintetében továbbra is alkalmazni kell azon hatóanyagokra, amelyekről az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint 2011. június 14. előtt fogadtak el határozatot. A Bacillus pumilus QST 2808 esetében az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek a 2011/253/EU bizottsági végrehajtási határozattal (3) teljesülnek.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésének megfelelően 2010. december 3-án Hollandiához kérelem érkezett az AgraQuest Inc. (jelenlegi Bayer CropScience) részéről a Bacillus pumilus QST 2808 hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan. A 2011/253/EU végrehajtási határozat megerősítette, hogy a dosszié hiánytalan abban az értelemben, hogy elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(3)

A kérelmező által javasolt felhasználási célok tekintetében e hatóanyagnak az emberek és az állatok egészségére, valamint a környezetre gyakorolt hatását a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint megvizsgálták. A kijelölt referens tagállam 2012. május 8-án a Bizottság elé terjesztette az értékelő jelentés tervezetét.

(4)

A tagállamok és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) megvizsgálták az értékelő jelentés tervezetét. A Hatóság 2013. július 26-án ismertette a Bizottsággal a Bacillus pumilus QST 2808 hatóanyagú növényvédő szer kockázatértékelése alapján levont következtetését (4). Az értékelő jelentés tervezetét és a Hatóság következtetését a tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében közösen megvizsgálták, majd a Bacillus pumilus QST 2808-ról szóló bizottsági vizsgálati jelentés formájában 2014. március 20-án véglegesítették.

(5)

A különböző vizsgálatok azt mutatták, hogy a Bacillus pumilus QST 2808 hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 5. cikke (3) bekezdésében megállapított követelményeknek, különösen a Bizottság vizsgálati jelentésében megvizsgált és részletezett alkalmazások tekintetében. Ezért a Bacillus pumilus QST 2808 jóváhagyása indokolt.

(6)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekre való figyelemmel azonban szükség van bizonyos feltételek és korlátozások előírására. Különösen további megerősítő információkat indokolt kérni.

(7)

A jóváhagyás előtt megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag jóváhagyásából fakadó új követelmények teljesítésére.

(8)

Az 1107/2009/EK rendeletben előírt, a jóváhagyásból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül és a 91/414/EGK irányelvről az 1107/2009/EK rendeletre való áttérés következtében előállt különleges helyzetre figyelemmel ugyanakkor be kell tartani a következőket. A jóváhagyást követően a tagállamok számára hat hónapot kell biztosítani a Bacillus pumilus QST 2808 hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek felülvizsgálatára. Az engedélyeket a tagállamok szükség szerint módosítják, újakkal helyettesítik vagy visszavonják. Az előbbi határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani a III. melléklet szerinti, az egyes növényvédő szerek összes felhasználási céljára vonatkozó teljes dokumentációnak a 91/414/EGK irányelvben meghatározott egységes elvek szerinti benyújtására, valamint az értékelésére.

(9)

A 3600/92/EGK bizottsági rendelet (5) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy értelmezési nehézségek támadhatnak a meglévő engedélyek jogosultjainak az adathozzáférésre vonatkozó kötelezettségei tekintetében. A további nehézségek elkerülése végett ezért szükségesnek látszik pontosítani a tagállamok kötelezettségeit, különösen azt, hogy meg kell győződniük arról, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáfér az említett irányelv II. mellékletében szereplő követelményeknek megfelelő dokumentációhoz. E pontosítás azonban az említett irányelv I. mellékletét ezidáig módosító irányelvekhez, illetve a hatóanyagokat jóváhagyó rendeletekhez képest sem a tagállamokra, sem az engedélyek jogosultjaira nem ró új kötelezettségeket.

(10)

Az 1107/2009/EK rendelet (6) 13. cikkének (4) bekezdése szerint az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a Bacillus pumilus QST 2808-at egyedüli hatóanyagként tartalmazó termék esetében az engedélyt szükség esetén legkésőbb 2016. február 29-ig módosítják vagy visszavonják; vagy

b)

a Bacillus pumilus QST 2808-at több hatóanyag egyikeként tartalmazó termék esetében 2016. február 29-ig, vagy ha az érintett hatóanyagnak vagy hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételéről vagy jóváhagyásáról rendelkező jogszabályban vagy jogszabályokban a módosításra vagy visszavonásra későbbi időpont van megszabva, akkor az ott megjelölt határidőig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt.

13.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/70

(1)

A 2011/30/EU bizottsági irányelv (2) azzal a feltétellel vette fel a fenbutatin-oxid hatóanyagot a 91/414/EGK tanácsi irányelv (3) I. mellékletébe, hogy az érintett tagállamok gondoskodnak arról, hogy a fenbutatin-oxid felvételét kérő kérelmező 2013. május 31-ig további megerősítő információkat nyújt be a Bizottsághoz az SD 31723 szennyező anyag genotoxicitási hatására és ökotoxikológiai relevanciájára vonatkozóan, valamint a spektrummal, tárolási stabilitással és vizsgálati módszerekkel kapcsolatban a formulációban.

(2)

A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyott hatóanyagnak tekintendők, és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) mellékletének A. részében fel vannak sorolva.

(3)

A kérelmező, akinek kezdeményezésére a fenbutatin-oxid jóváhagyása megtörtént, 2013. május 31-ig semmiféle megerősítő információt nem nyújtott be. Már 2013. június 27-i levelében arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem áll szándékában ilyen információkat benyújtani.

(4)

Következésképpen indokolt a fenbutatin-oxid jóváhagyásának visszavonása.

(5)

A 2011/30/EU irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(6)

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

A tagállamok számára időt kell biztosítani a fenbutatin-oxidot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek visszavonására.

(8)

Amennyiben a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében türelmi időt biztosítanak a fenbutatin-oxidot tartalmazó növényvédő szerek tekintetében, ezen időszak nem haladhatja meg a rendelet hatálybalépésétől számított tizennyolc hónapot.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

13.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/72

(1)

Az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) mellékletének A. része meghatározza az 1107/2009/EK rendelet szerint jóváhagyottnak tekintendő hatóanyagokat.

(2)

A Bacillus subtilis (Cohn 1872) AQ 713 törzzsel azonos QST 713 törzse, a klodinafop, a metrafenon, a primikarb, a rimszulfuron, a szpinozad, a tiametoxám, a tolklofosz-metil és a tritikonazol hatóanyagok jóváhagyása 2017. január 31-én lejár. E hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására kérelmeket nyújtottak be. Mivel e hatóanyagok tekintetében a 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (3) megállapított követelmények alkalmazandók, a kérelmezőknek biztosítani kell az említett rendeletben meghatározott, a jóváhagyás meghosszabbítására irányuló eljáráshoz szükséges időt. Következésképpen a hatóanyagok engedélyei valószínűleg a meghosszabbításukra vonatkozó határozat meghozatala előtt le fognak járni. Szükség van ezért ezen jóváhagyási időszakok meghosszabbítására.

(3)

A 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Tekintettel az 1107/2009/EK rendelet 17. cikke első bekezdésének céljára, azokban az esetekben, amikor az e rendelet mellékletében meghatározott adott lejárati időpont előtt legkésőbb 30 hónappal nem nyújtanak be a 844/2012/EU végrehajtási rendeletnek megfelelő kiegészítő dokumentációt, a Bizottság a lejárat időpontjaként vagy az e rendelet hatálybalépése előtt érvényben lévő időpontot, vagy az ez utáni legkorábbi időpontot határozza meg.

(5)

Tekintettel az 1107/2009/EK rendelet 17. cikke első bekezdésének céljára, azokban az esetekben, amikor a Bizottság olyan rendeletet fogad el, amelynek értelmében az e rendelet mellékletében említett valamely hatóanyag jóváhagyása nem hosszabbítható meg, mivel a jóváhagyás feltételei nem teljesülnek, a Bizottság a lejárat időpontjaként vagy az e rendelet hatálybalépése előtt érvényben lévő időpontot, vagy azon rendelet hatálybalépésének időpontját határozza meg, amelynek értelmében a hatóanyag jóváhagyása nem hosszabbítható meg, attól függően, melyik időpont a későbbi.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

13.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/75

(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja különböző élelmiszerek kadmiumtartalmának felső határát.

(2)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM panel) 2009. január 30-án szakvéleményt fogadott el az élelmiszerekben előforduló kadmium témájában. (3) Ebben a szakvéleményben az EFSA a megengedhető heti kadmiumbevitelt 2,5 μg/testsúlykilogrammban állapította meg. A megengedhető heti kadmiumbevitellel foglalkozó nyilatkozatában (4) az EFSA megerősítette a heti 2,5 μg/testsúlykilogramm értéket, figyelembe véve az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság (JECFA) által a közelmúltban elvégzett kockázatértékelést (5).

(3)

Az élelmiszerekben előforduló kadmiumra vonatkozó szakvéleményében a CONTAM panel megállapította, hogy az európai országok lakosságának átlagos kadmiumterhelése megközelíti vagy kismértékben meg is haladja az említett heti 2,5 μg/testsúlykilogramm értéket. A lakosság egyes csoportjai esetében a terhelés elérheti a megengedhető heti bevitel kétszeresét. A panel azt is megállapította, hogy noha az ilyen szintű terhelésnek kitett egyéneknél még elenyésző a vesekárosodás kockázata, a lakosság szintjén jelentkező kadmiumterhelést kívánatos csökkenteni.

(4)

A CONTAM panel élelmiszerekben előforduló kadmiumra vonatkozó szakvéleménye szerint az étrendi kadmiumbevitel nagy részéért a nagy mennyiségben fogyasztott élelmiszerek: a gabonák és gabonaipari termékek, a zöldségek, az olajos magvak és a hüvelyesek, a keményítőtartalmú gyökerek vagy a burgonya, illetve a hús és a húsipari termékek felelősek. A legmagasabb kadmiumkoncentrációk a tengeri moszatban, a halban és a tenger gyümölcseiben, a csokoládéban és a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekben, valamint a gombákban, az olajnövényekben és az ehető belsőségekben mérhetők.

(5)

A különböző tagállamok különböző lakossági korosztályainak naprakész ételfogyasztási adatait tartalmazó új, átfogó élelmiszerfogyasztási adatbázis használatával az EFSA elvégzett egy részletesebb expozíciós vizsgálatot azon élelmiszerek azonosítására, amelyek az egyes korosztályok esetében hozzájárulnak az említett expozícióhoz. Erről „Az európai lakosság étrendi kadmiumterhelése” címen készült jelentés. (6) A felnőttek esetében a keményítőtartalmú gyökerek és gumók, a gabonák és a gabonaalapú termékek, a zöldségek és zöldségtermékek jelentik az expozíció fő forrásait. A gyermekek és serdülők esetében a keményítőtartalmú gyökerek és gumók, a gabonák és a gabonaalapú termékek, a cukor és az édességek képezik a legfőbb forrásokat, míg a csecsemők és kisgyermekek számára a keményítőtartalmú gyökerek és gumók, a gabonák és a gabonaalapú termékek, a zöldségek és zöldségtermékek, a tej és a tejtermékek, valamint a csecsemők és kisgyermekek számára készülő ételek. A részletes expozíciós vizsgálat azt mutatja, hogy a teljes terhelés nem csak a néhány főbb forrásból származik, hanem számos különböző ételcsoport kadmiumtartalmából adódik össze.

(6)

Számos élelmiszer kapcsán megállapításra került már a maximális megengedhető kadmiumtartalom, ez a helyzet a gabonák, a zöldségek, a hús, a hal, a tenger gyümölcsei, a belsőségek és az étrend-kiegészítők esetében. Azonban egyes olyan élelmiszerek esetében, amelyek bizonyos csoportokban jelentős kadmiumforrásnak tekinthetők (pl. a csokoládé és a kakaó, a csecsemők és kisgyermekek számára készülő ételek), máig nem került megállapításra a kadmiumtartalom felső határértéke. Ezek esetében tehát szükséges megállapítani a kadmiumtartalom felső határát.

(7)

A szennyező anyagok előfordulására vonatkozó felső határokat mind a kadmiumtartalom tekintetében már szabályozott (zöldségek, hal, hús, tenger gyümölcsei, belsőségek és étrend-kiegészítők), mind az újonnan szabályozandó élelmiszerek (kakaó- és csokoládétermékek) esetében a lehető legalacsonyabb szinten kell megállapítani az ún. „ALARA (as low as reasonably achievable – a lehető legalacsonyabb szinten)” elvnek megfelelően, méghozzá az EU lakosságának élelmiszerfogyasztási szokásait és a megfigyelt előfordulási szinteket figyelembe véve.

(8)

A végső fogyasztók számára értékesített csokoládé és kakaópor nagy mennyiségű kadmiumot tartalmazhat, és az emberi expozíció jelentős forrása. Ezeket a gyerekek gyakran fogyasztják akár csokoládé, akár édesített kakaótartalmú porokból készülő italok formájában. A kadmiumra vonatkozó határértékek megállapításakor figyelembe kell venni a végső fogyasztók számára értékesített különböző típusú csokoládékban és kakaóporokban megfigyelhető szinteket. Mivel ezek kadmiumtartalma a kakaótartalommal hozható összefüggésbe, a különböző kakaótartalmú termékek számára különböző határértékeket kell megállapítani. Ezáltal biztosítható, hogy a magasabb kakaótartalmú csokoládék is megfelelhessenek a határértéknek.

(9)

A kakaótermelő országok egyes részein a talaj kadmiumtartalma eleve magas lehet. Ezért a magas kadmiumtartalmú talajokkal rendelkező kakaótermelő országokból származó kakaó- és csokoládétermékekben megfigyelhető előfordulási szinteket figyelembe kell venni.

(10)

Az anyatejpótló és anyatej-kiegészítő tápszerek jelentős forrásai a csecsemők és kisgyermekek kadmiumterhelésének. A szójafehérje-izolátumokból készült anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, akár tartalmaznak tehéntej-fehérjéket, akár nem, magasabb kadmiumszintekkel rendelkeznek, mint a hasonló tejalapú termékek, ugyanis a szójabab természetes körülmények között felveszi a talajban található kadmiumot. A szójaalapú tápszerek azonban fontos alternatívát képviselnek a laktózérzékeny csecsemők táplálásában, ezért fontos biztosítani megfelelő piaci elérhetőségüket. A szójaalapú termékek esetében tehát magasabb határértéket kell előírni.

(11)

A csecsemők és kisgyermek számára mind a feldolgozott gabonákból készülő, mind az egyéb ételkészítmények jelentős kadmiumforrást jelentenek. A feldolgozott gabonákból készülő és az egyéb, kisgyermekeknek szánt ételkészítmények kadmiumtartalmára külön határértéket kell megállapítani.

(12)

A fogyasztók egy igen érzékeny csoportjának expozícióját lehetne csökkenteni a különleges táplálkozási célokra (pl. csecsemők számára speciális gyógyászati célokra) szánt egyes élelmiszer-kategóriák kadmiumtartalmára vonatkozó határértékek előírásával. Azonban a határérték meghatározásához szükséges adatok hiányában egyelőre az előfordulási szinteket célszerű dokumentálni, hogy a jövőben meg lehessen állapítani egy konkrét határértéket.

(13)

Egyes zöldségek esetében (bakszakáll, paszternák, zeller, torma) gondot okoz a jelenleg érvényes határértékek betartása, és a tagállamok által közölt előfordulási adatok alapján a természetes háttér-koncentráció magasabb, a gumós zeller esetében tapasztalthoz hasonló. Mivel e termékeket viszonylag csekély mennyiségben fogyasztják, és az emberi expozícióhoz való hozzájárulásuk elhanyagolható, célszerű az e zöldségek kadmiumtartalmára vonatkozó határértéket a gumós zellerére vonatkozó szintre emelni.

(14)

Egyes halfajok jelenleg kivételt élveznek a halak számára megállapított 0,05 mg/kg általános határérték alól. Az újabb előfordulási adatok alapján ez a kivétel a bonitófélék (Sarda sarda), a kétsávos gyűrűskeszeg (Diplodus vulgaris), az angolna (Anguilla anguilla), a húsosajkú tengeri pér (Mugil labrosus labrosus), a fattyúmakréla (Trachurus species), az ezüstkirály (Luvarus imperialis), a Sardinops nembe tartozó szardínia fajok (Sardinops species) és a karcsú nyelvhal (Dicologoglossa cuneata) esetében már nem indokolt, ugyanis a helyes halászati gyakorlat követésével biztosítható az általános határérték betartása. E fajok esetében tehát nem szükséges külön határértéket alkalmazni.

(15)

A harántsávos tonmakréla (Auxis species), a szardella (Engraulis species) és a kardhal (Xiphias gladius) esetében az újabb előfordulási adatok azt támasztják alá, hogy a helyes halászati gyakorlat követésével megvalósítható a jelenleg előírtnál alacsonyabb határérték betartása. Ezért az e halfajokra vonatkozó határértékeket ki kell igazítani.

(16)

A szardínia (Sardina pilchardus) és a Sicyopterus lagocephalus (nincs magyar neve) esetében megfigyelt előfordulási szintek azt mutatják, hogy a jelenleg érvényes határértékek betartása nehézséget okoz, mivel a természetes háttér-koncentrációk annál magasabbak lehetnek. E két halfajból a fogyasztás csekély, az emberi expozícióhoz elhanyagolható mértékben járul hozzá. Ezért helyénvaló magasabb határértéket előírni az említett két halfaj tekintetében annak érdekében, hogy a piac ellátása biztosított legyen.

(17)

Az 1881/2006/EK rendeletet a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(18)

A tagállamok és az élelmiszer-ipari vállalkozók számára elegendő időt kell hagyni a kakaótermékek valamint a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt ételkészítmények tekintetében az e rendeletben megállapított új határértékekhez való alkalmazkodásra. Az ezek kadmiumtartalmára vonatkozó határértékeket egy későbbi időponttól kezdődően kell alkalmazni.

(19)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,