7.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/3

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Török Köztársaság között a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

egyrészről az EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: Unió),

másrészről

A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG (a továbbiakban: Törökország),

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy erősítsék együttműködésüket az illegális bevándorlás elleni hatékonyabb küzdelem érdekében,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy e megállapodás segítségével és viszonossági alapon hatékony és gyors eljárásokat hozzanak létre az olyan személyek azonosítására, illetve biztonságos és szabályos visszatérésére, akik a Törökország vagy az Unió valamely tagállama területére való beutazás, illetve területén tartózkodás feltételeinek nem, illetve már nem felelnek meg, továbbá hogy az együttműködés szellemében elősegítsék az ilyen személyek átszállítását,

HANGSÚLYOZVA, hogy e megállapodás nem érinti az Európai Uniónak, az Európai Unió tagállamainak és Törökországnak a nemzetközi jogból, így különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-i európai egyezményből, valamint a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-i egyezményből származó jogait, kötelezettségeit és felelősségét,

HANGSÚLYOZVA, hogy e megállapodás nem érinti az olyan személyek számára biztosított jogokat és eljárási garanciákat, akik az Unió vonatkozó jogi aktusai értelmében valamelyik tagállamban kiutasítási eljárás hatálya alatt állnak vagy menedékjogot kérelmeznek,

HANGSÚLYOZVA, hogy e megállapodás nem érinti az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulás létrehozásáról szóló, 1963. szeptember 12–i megállapodás és kiegészítő jegyzőkönyveinek rendelkezéseit, a társulási tanács vonatkozó határozatait és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát,

HANGSÚLYOZVA, hogy a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK tanácsi irányelv alapján kiadott huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek az említett irányelv 12. cikke értelmében megerősített védelmet élveznek a kiutasítással szemben,

HANGSÚLYOZVA, hogy e megállapodás a közös felelősség, a szolidaritás és az egyenlő partnerség elvein alapul a Törökország és az Unió közötti migrációs áramlások kezelése tekintetében, továbbá azt, hogy e tekintetben az Unió pénzügyi forrásokat is kész rendelkezésre bocsátani, hogy támogassa Törökországot a megállapodás végrehajtásában,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás rendelkezései, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartoznak, az Egyesült Királyságra és Írországra nem vonatkoznak, kivéve, ha azok az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyvvel összhangban ezeket elfogadják,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás rendelkezései, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartoznak, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvvel összhangban nem vonatkoznak a Dán Királyságra,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a) „Szerződő Felek”: Törökország és az Unió;

b) „török állampolgár”: bármely személy, aki Törökország jogszabályai értelmében török állampolgársággal rendelkezik;

c) „egy tagállam állampolgára”: bármely személy, aki az Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkezik;

d) „tagállam”: az Unió bármely tagállama, a Dán Királyság kivételével;

e) „harmadik országbeli állampolgár”: bármely személy, aki Törökország, illetve valamely tagállam állampolgárságától eltérő állampolgársággal rendelkezik;

f) „hontalan személy”: bármely személy, aki egyetlen ország állampolgárságával sem rendelkezik;

g) „tartózkodási engedély”: bármilyen típusú, Törökország, illetve valamely tagállam által kibocsátott engedély, amely az adott személyt feljogosítja arra, hogy a területén tartózkodjon. Ez nem foglalja magában azokat az ideiglenes engedélyeket, amelyek alapján az érintett személy a menedékjog vagy a tartózkodási engedély iránti kérelem feldolgozásával összefüggésben tartózkodhat az adott állam területén;

h) „vízum”: bármilyen típusú, Törökország, illetve valamely tagállam által kibocsátott engedély vagy határozat, amely a területére való belépéshez vagy az azon való átutazáshoz szükséges. Ez nem foglalja magába a repülőtéri tranzitvízumot;

i) „megkereső állam”: az az állam (Törökország vagy a tagállamok egyike), amely e megállapodás 8. cikke értelmében visszafogadási kérelmet, vagy 15. cikke értelmében átszállítás iránti kérelmet nyújt be;

j) „megkeresett állam”: az az állam (Törökország vagy a tagállamok egyike), amelyhez e megállapodás 8. cikke értelmében visszafogadási kérelmet, vagy 15. cikke értelmében átszállítás iránti kérelmet nyújtanak be;

k) „illetékes hatóság”: Törökországnak vagy a tagállamok egyikének bármely olyan, e megállapodás 20. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti végrehajtási jegyzőkönyvben kijelölt nemzeti hatósága, amelyet a megállapodás végrehajtásával bíznak meg;

l) „jogellenesen tartózkodó személy”: bármely olyan személy, aki a nemzeti jogszabályok alapján meghatározott, vonatkozó eljárások értelmében Törökország vagy valamely tagállam területére való beutazás, illetve területén tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg;

m) „átszállítás”: a harmadik országbeli állampolgárnak vagy a hontalan személynek a megkeresett állam területén történő áthaladása a megkereső államból a célországba történő utazás során;

n) „visszafogadás”: e megállapodás rendelkezéseivel összhangban azon személyek (a megkeresett állam állampolgárai, harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek) megkereső állam általi átadása és a megkeresett állam általi befogadása, akikről bebizonyosodott, hogy a megkereső állam területére jogellenesen léptek be, vagy ott jogellenesen tartózkodnak;

o) „határátkelőhely”: a tagállamok, illetve Törökország által a határaikon történő átkelés céljára kijelölt bármely hely;

p) A megkereső állam „határ menti régiója”: a megkereső állam területén belüli, a megkereső állam külső határától befelé legfeljebb 20 kilométeres kiterjedésű övezet (függetlenül attól, hogy a megkereső állam és a megkeresett állam közötti közös határról van-e szó vagy sem), továbbá a megkereső állam tengeri kikötői (ideértve a vámövezeteket) és nemzetközi repülőterei.

2. cikk

Alkalmazási kör

1. E megállapodás rendelkezéseit azokra a személyekre kell alkalmazni, akik a Törökország vagy az Unió valamely tagállama területére való beutazás, illetve területén tartózkodás feltételeinek nem, illetve már nem felelnek meg.

2. E megállapodás alkalmazása, ideértve az e cikk (1) bekezdését is, nem érinti a 18. cikkben felsorolt jogi aktusokat.

3. E megállapodás nem alkalmazandó azon, 4. és 6. cikk szerinti harmadik országbeli állampolgárokra vagy hontalan személyekre, akik több mint öt évvel az előtt elhagyták a megkeresett állam területét, hogy személyük a megkereső állam illetékes hatóságainak tudomására jutott volna, kivéve, ha a megkeresett államba történő visszafogadásuk 4. és 6. cikkben meghatározott feltételeinek fennállása a 3. mellékletben felsorolt dokumentumokból megállapítható.

I. SZAKASZ

TÖRÖKORSZÁG VISSZAFOGADÁSI KÖTELEZETTSÉGEI

3. cikk

Saját állampolgárok visszafogadása

1. Valamely tagállam megkeresésére és – az e megállapodásban előírtakon kívül – az adott tagállam által elvégzendő minden további formaság nélkül Törökország visszafogad minden olyan személyt, aki a megkereső tagállam területére való belépés, illetve területén tartózkodás hatályos – az adott tagállam jogszabályaiban vagy az Unió jogában meghatározott – feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve, hogy a 9. cikk értelmében bizonyított hogy ezek a személyek török állampolgárok.

2. Törökország visszafogadja továbbá az alábbi személyeket:

—

az e cikk (1) bekezdésében említett személyek kiskorú, nem házas gyermekei, tekintet nélkül születési helyükre vagy állampolgárságukra, kivéve, ha a megkereső tagállamban önálló tartózkodási joggal rendelkeznek, vagy ha az érintett gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő rendelkezik ilyen önálló tartózkodási joggal;

—

az e cikk (1) bekezdésében említett személy más állampolgárságú házastársa, feltéve, hogy jogában áll Törökország területére belépni vagy ott tartózkodni, illetve megkapja a Törökország területére történő belépés és ott tartózkodás jogát, kivéve ha, a megkereső tagállamban önálló tartózkodási joggal rendelkezik, illetve kivéve, ha Törökország bizonyítja, hogy nemzeti jogszabályai alapján a szóban forgó házasságot jogilag nem ismeri el.

3. Törökország visszafogadja azokat a személyeket is, akiket a török jogszabályok alapján valamely tagállamba való belépésük óta török állampolgárságuktól megfosztottak, illetve arról lemondtak, kivéve, ha az érintett személy legalább e tagállam honosítási ígéretével rendelkezik.

4. Miután Törökország pozitívan bírálta el a visszafogadási kérelmet, vagy adott esetben a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidők lejártak, Törökország illetékes konzuli hivatala – a visszafogadandó személy akaratától függetlenül – három munkanapon belül kiállítja a visszafogadandó személy visszatéréséhez szükséges, három hónapig érvényes úti okmányt. Amennyiben Törökországnak egy tagállamban nincs konzuli hivatala, vagy amennyiben Törökország három munkanapon belül nem állította ki az úti okmányt, úgy a visszafogadási kérelemre adott választ kell az érintett személy visszafogadásához szükséges úti okmánynak tekinteni.

5. Amennyiben az érintett személy jogi vagy ténybeli okokból nem adható át az eredetileg kiállított úti okmány érvényességi ideje alatt, úgy Törökország illetékes konzuli hivatala három munkanapon belül új úti okmányt állít ki ugyanezen érvényességi idővel. Amennyiben Törökországnak egy tagállamban nincs konzuli hivatala, vagy amennyiben Törökország három munkanapon belül nem állította ki az úti okmányt, úgy a visszafogadási kérelemre adott választ kell az érintett személy visszafogadásához szükséges úti okmánynak tekinteni.

4. cikk

Harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszafogadása

1. Valamely tagállam megkeresésére és – az e megállapodásban előírtakon kívül – az adott tagállam által elvégzendő minden további formaság nélkül Törökország visszafogad minden olyan harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt, aki a megkereső tagállam területére való belépés, illetve területén tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve, hogy a 10. cikk értelmében bizonyított, hogy ez a személy:

a)	a visszafogadási kérelem benyújtása idején Törökország által kiadott, érvényes vízummal rendelkezik, és közvetlenül Törökország területéről lépett egy tagállam területére; vagy

b)	Törökország által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik; vagy

c)	közvetlenül Törökország területén történő tartózkodás vagy átutazás után lépett be jogellenesen a tagállamok területére.

2. Az e cikk (1) bekezdésében előírt visszafogadási kötelezettség nem alkalmazandó, ha:

a)	a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy kizárólag Törökország nemzetközi repülőterén repülőgép-forgalmi tranzitterületen tartózkodott; vagy

a megkereső állam a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy részére a területére való belépést megelőzően vagy azt követően olyan vízumot állított ki, amelyet az adott személy a megkereső tagállam területére való belépéshez használt, vagy tartózkodási engedélyt állított ki, kivéve, ha az érintett személy olyan, Törökország által kiállított vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amelynek érvényességi ideje hosszabb, vagy

c)	a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy vízummentesen léphetett be a megkereső tagállam területére.

3. Miután Törökország pozitívan bírálta el a visszafogadási kérelmet, vagy adott esetben a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidők lejártak, a török hatóságok szükség esetén három munkanapon belül kiállítják a visszafogadandó személy számára a visszatéréséhez szükséges, legalább három hónapig érvényes, „külföldiek ideiglenes úti okmányát”. Ha Törökországnak egy tagállamban nincs konzuli hivatala, vagy ha Törökország három munkanapon belül nem állította ki az úti okmányt, akkor úgy kell tekinteni, hogy Törökország elfogadta a kiutasításra rendszeresített szabványos európai uniós úti okmány (1) használatát.

4. Amennyiben az érintett személy átadására jogi vagy ténybeli okok folytán az eredetileg kiállított „külföldiek ideiglenes úti okmányának” érvényességi ideje alatt nem kerülhet sor, úgy a török hatóságok három munkanapon belül meghosszabbítják a „külföldiek ideiglenes úti okmányának” érvényességét, illetve szükség esetén ugyanolyan érvényességi idejű új „külföldiek ideiglenes úti okmányát” állítanak ki. Ha Törökországnak egy tagállamban nincs konzuli hivatala, vagy ha Törökország három munkanapon belül nem állította ki az úti okmányt, akkor úgy kell tekinteni, hogy Törökország elfogadta a kiutasításra rendszeresített szabványos európai uniós úti okmány (2) használatát.

II. SZAKASZ

AZ UNIÓ VISSZAFOGADÁSI KÖTELEZETTSÉGEI

5. cikk

Saját állampolgárok visszafogadása

1. Törökország megkeresésére és – az e megállapodásban előírtakon kívül – Törökország által elvégzendő minden további formaság nélkül az érintett tagállam visszafogad minden olyan személyt, aki a Törökország területére való belépés, illetve területén tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve, hogy a 9. cikk értelmében bizonyított, hogy ezek a személyek az adott tagállam állampolgárai.

2. A tagállam visszafogadja továbbá az alábbi személyeket:

—

az e cikk (1) bekezdésében említett személyek kiskorú, nem házas gyermekei, tekintet nélkül születési helyükre vagy állampolgárságukra, kivéve, ha Törökországban önálló tartózkodási joggal rendelkeznek, vagy ha az érintett gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő rendelkezik ilyen önálló tartózkodási joggal;

—

az e cikk (1) bekezdésében említett személy más állampolgárságú házastársa, feltéve, hogy jogában áll a megkeresett tagállam területére belépni vagy ott tartózkodni, illetve megkapja a megkeresett tagállam területére történő belépés és ott tartózkodás jogát, kivéve ha Törökországban önálló tartózkodási joggal rendelkezik, illetve kivéve ha a megkeresett tagállam bizonyítja, hogy nemzeti jogszabályai alapján a szóban forgó házasságot jogilag nem ismeri el.

3. Valamely tagállam visszafogadja azokat a személyeket is, akiket Törökország területére történő belépésük óta – az adott tagállam jogszabályainak megfelelően – tagállami állampolgárságuktól megfosztottak, vagy akik arról lemondtak, kivéve, ha az érintett személy legalább Törökország honosítási ígéretével rendelkezik.

4. Miután a megkeresett tagállam pozitívan bírálta el a visszafogadási kérelmet, vagy adott esetben a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidők lejártak, az adott tagállam illetékes diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala – a visszafogadandó személy akaratától függetlenül – három munkanapon belül kiállítja a visszafogadandó személy visszatéréséhez szükséges, három hónapig érvényes úti okmányt. Amennyiben az adott tagállamnak Törökországban nincs diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala, vagy amennyiben a megkeresett tagállam három munkanapon belül nem állította ki az úti okmányt, úgy a visszafogadási kérelemre adott választ kell az érintett személy visszafogadásához szükséges úti okmánynak tekinteni.

5. Amennyiben az érintett személy jogi vagy ténybeli okokból nem adható át az eredetileg kiállított úti okmány érvényességi ideje alatt, úgy az adott tagállam illetékes diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala három munkanapon belül új úti okmányt állít ki ugyanezen érvényességi idővel. Amennyiben az adott tagállamnak Törökországban nincs diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala, vagy amennyiben a megkeresett tagállam három munkanapon belül nem állította ki az úti okmányt, úgy a visszafogadási kérelemre adott választ kell az érintett személy visszafogadásához szükséges úti okmánynak tekinteni.

6. cikk

Harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszafogadása

1. Törökország megkeresésére és – az e megállapodásban előírtakon kívül – Törökország által elvégzendő minden további formaság nélkül az érintett tagállam visszafogad minden olyan harmadik országbeli állampolgárt vagy hontalan személyt, aki a Törökország területére való belépés, illetve területén tartózkodás hatályos feltételeinek nem, illetve már nem felel meg, feltéve, hogy a 10. cikk értelmében bizonyított, hogy ez a személy:

a)	a visszafogadási kérelem benyújtása idején a megkeresett tagállam által kiadott, érvényes vízummal rendelkezik, és közvetlenül a megkeresett tagállam területéről lépett be Törökország területére; vagy

b)	a megkeresett tagállam által kibocsátott tartózkodási engedéllyel rendelkezik; vagy

c)	közvetlenül a megkeresett tagállam területén történő tartózkodás vagy átutazás után lépett be jogellenesen Törökország területére.

2. Az e cikk (1) bekezdésében előírt visszafogadási kötelezettség nem alkalmazandó, ha:

a)	a harmadik ország állampolgára vagy a hontalan személy kizárólag a megkeresett tagállam nemzetközi repülőterén repülőgép-forgalmi tranzitterületen tartózkodott; vagy

Törökország a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy részére a területére való belépést megelőzően vagy azt követően olyan vízumot állított ki, amelyet az adott személy Törökország területére való belépéshez használt, vagy tartózkodási engedélyt állított ki, kivéve, ha az érintett személy olyan, a megkeresett tagállam által kiállított vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amelynek érvényességi ideje hosszabb, vagy

c)	a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy vízummentesen léphetett be Törökország területére.

3. Az e cikk (1) bekezdésében említett visszafogadási kötelezettség azon tagállamra vonatkozik, amely a vízumot vagy tartózkodási engedélyt kiállította. Ha két vagy több tagállam állított ki vízumot vagy tartózkodási engedélyt, úgy az (1) bekezdésben említett visszafogadási kötelezettség azon tagállamot terheli, amely a hosszabb érvényességi idejű, illetve – amennyiben ezek közül egy vagy több érvényessége már lejárt – a még érvényes dokumentumot kiállította. Amennyiben már valamennyi dokumentum érvényességi ideje lejárt, úgy az (1) bekezdésben említett visszafogadási kötelezettség azt a tagállamot terheli, amely a legutóbb lejárt érvényességi idejű dokumentumot kiállította. Amennyiben a fenti dokumentumok egyikének bemutatására sem kerül sor, úgy az (1) bekezdésben említett visszafogadási kötelezettség az utolsó kilépés szerinti tagállamot terheli.

4. Miután a tagállam pozitívan bírálta el a visszafogadási kérelmet, vagy adott esetben a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidők lejártak, a tagállami hatóságok szükség esetén három munkanapon belül kiállítják a visszafogadandó személy számára a visszatéréséhez szükséges, legalább három hónapig érvényes úti okmányt. Ha az adott tagállamnak Törökországban nincs diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala, vagy ha a tagállam három munkanapon belül nem állította ki az úti okmányt, akkor úgy kell tekinteni, hogy a tagállam elfogadta a kiutasításra rendszeresített szabványos európai uniós úti okmány (3) használatát.

5. Amennyiben az érintett személy átadására jogi vagy ténybeli okok folytán az eredetileg kiállított úti okmány érvényességi ideje alatt nem kerülhet sor, úgy a tagállami hatóságok három munkanapon belül meghosszabbítják az úti okmány érvényességét, illetve szükség esetén ugyanolyan érvényességi idejű új úti okmányt állítanak ki. Ha az adott tagállamnak Törökországban nincs diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala, vagy ha a tagállam három munkanapon belül nem állította ki az úti okmányt, akkor úgy kell tekinteni, hogy a tagállam elfogadta a kiutasításra rendszeresített szabványos európai uniós úti okmány (4) használatát.

III. SZAKASZ

VISSZAFOGADÁSI ELJÁRÁS

7. cikk

Alapelvek

1. A tagállamok és Törökország mindent megtesznek annak érdekében, hogy a 4. és a 6. cikkben említett személyek közvetlenül a származási országba térjenek vissza. Ennek érdekében e bekezdés alkalmazásának módozatai a 19. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban kerülnek meghatározásra. E bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra az esetekre, amikor e cikk (4) bekezdése értelmében a gyorsított eljárás alkalmazandó.

2. E cikk (3) bekezdésre is figyelemmel a 3–6. cikkben meghatározott kötelezettségek valamelyike alapján visszafogadandó személy bármilyen átadásának feltétele a megkeresett állam illetékes hatóságához benyújtott visszafogadási kérelem.

3. Amennyiben a visszafogadandó személy érvényes úti okmánnyal vagy személyazonosító igazolvánnyal, továbbá harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek esetében az adott személy által a megkeresett állam területére történő belépéshez használt érvényes vízummal vagy a megkeresett állam tartózkodási engedélyével rendelkezik, úgy az ilyen személy átadására anélkül kerül sor, hogy a megkereső államnak visszafogadási kérelmet vagy a 12. cikk (1) bekezdése szerinti írásbeli értesítést kellene benyújtania a megkeresett állam illetékes hatóságához.

Az előző albekezdés nem érinti a megfelelő hatóságok azon jogát, hogy a határon ellenőrizzék a visszafogadott személyek személyazonosságát.

4. E cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, ha a személyt a megkereső állam határ menti régiójában fogták el olyan jogellenes határátlépést követően, amelyet közvetlenül a megkeresett állam területéről hajtott végre, akkor a megkereső állam a személy elfogását követő három munkanapon belül visszafogadási kérelmet nyújthat be (gyorsított eljárás).

8. cikk

A visszafogadási kérelem tartalma

1. A visszafogadási kérelemnek – a lehetséges mértékben – tartalmaznia kell az alábbi információkat:

a)	a visszafogadandó személy adatai (pl. családi és utónév, születési idő és – ha lehetséges – a születési hely, valamint az utolsó lakóhely), továbbá adott esetben a kiskorú, nem házas gyermekek és/vagy házastársak adatai;

b)	saját állampolgárok esetében az állampolgárságot bizonyító vagy annak fennállását valószínűsítő bizonyító vagy annak fennállását valószínűsítő, az 1., illetve a 2. melléklet szerinti eszközök megjelölése;

c)	harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek esetében a harmadik országbeli állampolgároknak és a hontalan személyeknek a visszafogadásra vonatkozó feltételek fennállását bizonyító vagy valószínűsítő, a 3., illetve a 4. melléklet szerinti okmányok megjelölése;

d)	a visszafogadandó személy fényképe.

2. A visszafogadási kérelemnek – a lehetséges mértékben – tartalmaznia kell az alábbi információkat is:

a)	arról szóló nyilatkozat, hogy az átadandó személynek segítségre vagy gondoskodásra lehet szüksége, feltéve, hogy az érintett személy kifejezetten hozzájárult e nyilatkozathoz;

b)	bármilyen más olyan védelmi vagy biztonsági intézkedés, vagy az érintett egészségi állapotára vonatkozó olyan információ, amely az adott átadás esetén szükséges lehet.

3. A 7. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, a visszafogadási kérelmet írásban kell megtenni, az e megállapodás 5. mellékletében szereplő közös formanyomtatvány használatával.

4. A visszafogadási kérelem bármilyen kommunikációs eszköz használatával benyújtható, ideértve az elektronikus eszközöket is (pl. fax, e-mail stb.).

5. A 11. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a visszafogadási kérelemre írásban kell válaszolni.

9. cikk

Az állampolgárságra vonatkozó bizonyítékok

1. Az állampolgárság 3. cikk (1) bekezdése és 5. cikk (1) bekezdése szerinti igazolása különösen az e megállapodás 1. mellékletében felsorolt dokumentumokkal történhet. Ilyen dokumentumok bemutatása esetén a tagállamok és Törökország – e megállapodás alkalmazásában – kölcsönösen elismerik az állampolgárságot. Az állampolgárság igazolása nem történhet hamis dokumentumok alapján.

2. Az állampolgárság 3. cikk (1) bekezdése és 5. cikk (1) bekezdése szerinti valószínűsítése különösen az e megállapodás 2. mellékletében felsorolt dokumentumokkal történhet, még abban az esetben is, ha azok érvényességi ideje már lejárt. Ilyen dokumentumok bemutatása esetén a tagállamok és Törökország az állampolgárságot e megállapodás alkalmazásában megállapítottnak tekintik, kivéve, ha a megkeresett állam – vizsgálatot követően és a 11. cikkben megállapított határidőkön belül – ennek ellenkezőjét bizonyítja. Az állampolgárság valószínűsítése nem történhet hamis dokumentumok alapján.

3. Amennyiben az 1. vagy 2. mellékletben felsorolt dokumentumok egyikét sem tudják bemutatni, úgy a megkeresett állam illetékes diplomáciai és konzuli képviseletei a megkereső államnak a visszafogadási kérelembe foglalt kérésére biztosítják, hogy a visszafogadandó személyt állampolgársága megállapítása céljából indokolatlan késedelem nélkül – a megkeresés napjától számított hét munkanapon belül – meghallgassák. Amennyiben a megkeresett államnak nincs diplomáciai és konzuli képviselete a megkereső államban, úgy előbbi teszi meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a visszafogadandó személyt indokolatlan késedelem nélkül – legkésőbb a megkeresés napjától számított hét munkanapon belül – meghallgassák. Az ilyen meghallgatásokra vonatkozó eljárás az e megállapodás 20. cikkében említett végrehajtási jegyzőkönyvekben határozható meg.

10. cikk

A harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel kapcsolatos bizonyítékok

1. A harmadik országbeli állampolgárok és a hontalan személyek visszafogadására vonatkozó, a 4. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásának igazolása különösen az e megállapodás 3. mellékletében felsorolt bizonyítási eszközökkel történik. A visszafogadási feltételek fennállásának igazolása nem történhet hamis dokumentumok alapján.

2. A harmadik országbeli állampolgárok és a hontalan személyek visszafogadására vonatkozó, a 4. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásának valószínűsítése különösen az e megállapodás 4. mellékletében felsorolt bizonyítási eszközökkel történik. E célra hamis dokumentumok nem használhatók fel. Ilyen valószínűsítés esetén a tagállamok és Törökország a feltételek fennállását megállapítottnak tekintik, kivéve, ha a megkeresett állam – vizsgálatot követően és a 11. cikkben megállapított határidőkön belül – ennek ellenkezőjét bizonyítja.

3. A belépés vagy tartózkodás jogellenességének tényét az érintett személynek a megkereső állam területén szükséges vízumot vagy más tartózkodási engedélyt nem tartalmazó úti okmányai alapján kell megállapítani. A jogellenes belépés vagy tartózkodás tényét valószínűsíti a megkereső állam arra vonatkozó írásbeli nyilatkozata is, hogy az érintett személy nem rendelkezik a szükséges úti okmányokkal, vízummal vagy tartózkodási engedéllyel.

11. cikk

Határidők

1. A visszafogadási kérelmet attól a naptól számított legfeljebb hat hónapon belül kell benyújtani a megkeresett állam illetékes hatóságához, hogy a megkereső állam illetékes hatósága tudomást szerzett egy olyan harmadik országbeli állampolgárról vagy hontalan személyről, aki nem, illetve már nem felel meg a belépés vagy tartózkodás hatályos feltételeinek.

Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy akkor lépett be a megkereső állam területére, amikor a 24. cikk (3) bekezdése értelmében a 4. és a 6. cikk még nem vált alkalmazandóvá, úgy az előző mondatban említett határidő azon a napon kezdődik, amikor a 4. és a 6. cikk alkalmazandóvá válik.

Amennyiben a kérelem időben történő benyújtásának jogi vagy ténybeli akadálya van, a megkereső állam kérésére a határidő – kizárólag az akadály megszűnésének időpontjáig – meghosszabbodik.

2. A visszafogadási kérelemre írásban kell válaszolni:

—	öt munkanapon belül, amennyiben a kérelmet gyorsított eljárás keretében nyújtották be (a 7. cikk (4) bekezdése);

—

minden egyéb esetben indokolatlan késedelem nélkül és mindenképpen legfeljebb 25 naptári napon belül, azon esetek kivételével, amikor a megkereső állam nemzeti jogszabályai értelmében az először elrendelt idegenrendészeti őrizet időtartama ennél rövidebb, mely esetben utóbbi határidő az irányadó. Amennyiben a kérelem időben történő megválaszolásának jogi vagy ténybeli akadálya van, indokolt kérelemre a határidő legfeljebb 60 naptári napig meghosszabbítható, kivéve, ha a megkereső állam nemzeti jogszabályai értelmében az idegenrendészeti őrizet időtartama nem haladhatja meg a 60 napot.

A határidőt a visszafogadási kérelem kézhezvételének időpontjától kell számítani. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, az átadást elfogadottnak kell tekinteni.

A visszafogadási kérelemre adott válasz bármilyen kommunikációs eszköz használatával benyújtható, ideértve az elektronikus eszközöket is (pl. fax, e-mail stb.).

3. Amennyiben a kérelmet elfogadták, illetve adott esetben az e cikk (2) bekezdésében meghatározott határidők lejártak, az érintett személyt három hónapon belül át kell adni. A megkereső állam kérelmére ez a határidő a jogi vagy gyakorlati akadályok megszüntetésére fordított idővel meghosszabbítható.

4. A visszafogadási kérelem elutasítását írásban indokolni kell.

12. cikk

Az átadás módozatai és a szállítás módjai

1. A 7. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, a megkereső állam illetékes hatóságai írásban, valamely személy kiutasítását megelőzően legalább 48 órával előre közlik a megkeresett állam illetékes hatóságaival az átadás időpontját, a belépés helyét, az esetleges kíséretet és az átadásra vonatkozó egyéb információkat.

2. A szállítás történhet levegőben, szárazföldön vagy tengeri úton. A légi úton történő visszatérés nem korlátozható kizárólag Törökország vagy a tagállamok nemzeti légitársaságaira, és menetrend szerinti vagy charterjáratokon egyaránt történhet. A kísérettel történő visszatérés esetén a kíséret nem korlátozható a megkereső állam felhatalmazással rendelkező személyeire, feltéve, hogy a szóban forgó személyek Törökország vagy valamely tagállam felhatalmazásával rendelkeznek.

13. cikk

Téves visszafogadás

A megkereső állam visszafogad bármely, a megkeresett állam által visszafogadott személyt, amennyiben az érintett személy átadását követő három hónapon belül bizonyítást nyer, hogy e megállapodás 3–6. cikkében meghatározott feltételek nem teljesültek.

A szóban forgó személy szállításának költségei kivételével, amelyeket a megkereső állam visel, az előző bekezdés szerinti esetekben értelemszerűen kell alkalmazni e megállapodás eljárási rendelkezéseit, és közölni kell a visszafogadandó személy tényleges személyazonosságával és állampolgárságával kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi információt is.

IV. SZAKASZ

ÁTSZÁLLÍTÁSI MŰVELETEK

14. cikk

Az átszállítás alapelvei

1. A tagállamok és Törökország a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalan személyek átszállítását azokra az esetekre korlátozzák, amikor e személyek célállamba történő közvetlen visszatérítése nem lehetséges.

2. Valamely tagállam kérelmére Törökország lehetővé teszi harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek átszállítását, valamint Törökország kérelmére egy adott tagállam engedélyezi harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek átszállítását, ha a lehetséges egyéb tranzitállamokon keresztül történő odautazás és a célállam általi visszafogadás biztosított.

3. Törökország vagy valamely tagállam az alábbi esetekben utasíthatja el az átszállítást:

ha fennáll a valós veszélye annak, hogy a harmadik országbeli állampolgár vagy a hontalan személy a célállamban vagy egy másik tranzitállamban kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek, halálbüntetésnek, vagy faji, vallási, nemzetiségi hovatartozása, egy adott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetésnek lenne kitéve; vagy

b)	ha a harmadik országbeli állampolgárral vagy a hontalan személlyel szemben a megkeresett államban vagy egy másik tranzitállamban büntetőjogi szankciókat alkalmaznának; vagy

c)	a megkeresett állam közegészségügyi, belbiztonsági, közrendi vagy egyéb nemzeti érdekei miatt.

4. Törökország vagy valamely tagállam bármilyen kibocsátott engedélyt visszavonhat, ha időközben olyan, az e cikk (3) bekezdésében említett körülmények merülnek fel vagy derülnek ki, amelyek akadályozzák az átszállítási műveletet, vagy ha a lehetséges tranzitállamokon keresztül történő odautazás vagy a célállam általi visszafogadás már nem biztosított. Ebben az esetben a megkereső állam szükség esetén köteles haladéktalanul visszafogadni a harmadik országbeli állampolgárt vagy a hontalan személyt.

15. cikk

Az átszállítási eljárás

1. Az átszállítási művelet iránti kérelmet írásban kell benyújtani a megkeresett állam illetékes hatóságához, és annak a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	az átszállítás módja (légi, tengeri, vagy szárazföldi), a lehetséges további tranzitállamok és a tervezett célország;

b)	az érintett személy adatai (pl. családi név, utónév, leánykori név, egyéb használt/ismert nevek vagy felvett nevek, születési dátum, nem, továbbá – amennyiben lehetséges – születési hely, állampolgárság, nyelv, az úti okmány típusa és száma);

c)	a belépés tervezett helye, az átszállítás időpontja és kíséret igénybevétele;

d)	nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a megkereső állam megítélése szerint a 14. cikk (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülnek, és a 14. cikk (3) bekezdése szerinti elutasítási okok nem ismertek.

Az átszállítási kérelmekhez használandó közös formanyomtatvány e megállapodás 6. mellékletét képezi.

Az átszállítási kérelem bármilyen kommunikációs eszköz használatával benyújtható, ideértve az elektronikus eszközöket is (pl. fax, e-mail stb.).

2. A megkeresett állam a kérelem kézhezvételét követő öt munkanapon belül, írásban tájékoztatja a megkereső államot a befogadásról, megerősítve a belépés helyét és a visszafogadás tervezett időpontját, vagy tájékoztatja a megkereső államot a befogadás elutasításáról, valamint annak okairól. Amennyiben öt munkanapon belül nem érkezik válasz, az átszállítást elfogadottnak kell tekinteni.

Az átszállítási kérelemre adott válasz bármilyen kommunikációs eszköz használatával benyújtható, ideértve az elektronikus eszközöket is (pl. fax, e-mail stb.).

3. Amennyiben az átszállítási művelet légi úton történik, úgy a visszafogadandó személy és annak esetleges kísérete mentesül a repülőtéri tranzitvízum megszerzésének kötelezettsége alól.

4. A megkeresett állam illetékes hatóságai a kölcsönös konzultációkra is figyelemmel segítséget nyújtanak az átszállítási műveletekben, különösen az érintett személyek felügyelete révén, valamint az e célt szolgáló megfelelő feltételek megteremtésével.

V. SZAKASZ

KÖLTSÉGEK

16. cikk

A szállítás és az átszállítás költségei

A 23. cikk, valamint az illetékes hatóságok azon jogának sérelme nélkül, hogy a visszafogadással kapcsolatos költségeket behajtsák a visszafogadandó személytől (ideértve a 3. cikk (2) bekezdésében és az 5. cikk (2) bekezdésében említett személyeket) vagy harmadik felektől, az e megállapodás szerinti visszafogadási és átszállítási művelettel kapcsolatos valamennyi – a megállapodás I. és II. szakasza alapján tett megkeresések esetében a megkeresett állam határátkelőhelyéig, illetve a megállapodás IV. szakasza alapján tett megkeresések estében a célállam határáig felmerülő – szállítási költséget a megkereső állam viseli.

VI. SZAKASZ

ADATVÉDELEM ÉS ÉRINTHETETLENSÉGI ZÁRADÉK

17. cikk

Adatvédelem

Személyes adatok közlésére csak abban az esetben kerül sor, ha – az esettől függően – ez Törökország vagy valamely tagállam illetékes hatóságai számára e megállapodás végrehajtása érdekében szükséges. A személyes adatok feldolgozását és kezelését valamely konkrét esetben Törökország nemzeti jogával, illetve, ha az adatkezelő valamely tagállam illetékes hatósága, a 95/46/EK irányelv rendelkezéseivel és az adott tagállamnak az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályaival összhangban kell elvégezni. Emellett a következő alapelvek alkalmazandók:

a)	a személyes adatokat tisztességesen és törvényesen kell feldolgozni;

b)	a személyes adatok gyűjtését e megállapodás végrehajtásának meghatározott, kifejezett és jogszerű céljából kell végezni, és az adatokat ezen túlmenően sem az adatközlő hatóság, sem az azokat átvevő hatóság nem dolgozhatja fel az e céllal össze nem egyeztethető módon;

a személyes adatoknak gyűjtésük és/vagy további feldolgozásuk célja szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell lenniük, és nem lehetnek túlzott mértékűek. Így különösen, a közölt személyi adatok csak a következőkre vonatkozhatnak:

—	az átadandó személy adatai (pl. családi név, utónév, bármilyen korábbi név, egyéb használt/ismert nevek vagy felvett nevek, nem, családi állapot, születési hely és idő, jelenlegi és korábbi állampolgárság),

—	útlevél, személyazonosító igazolvány vagy járművezetői engedély (száma, érvényességi ideje, a kiállítás napja, kiállító hatóság, a kiállítás helye),

—	útmegszakítások és útvonalak,

—	egyéb, az átadandó személy azonosításához vagy az e megállapodás szerinti visszafogadási követelmények megvizsgálásához szükséges információk;

d)	a személyes adatoknak pontosaknak kell lenniük, és azokat szükség esetén frissíteni kell;

e)	a személyes adatokat olyan formában kell tárolni, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtésének vagy további feldolgozásának célja érdekében szükséges ideig teszi lehetővé;

mind az adatközlő hatóság, mind pedig az adatokat átvevő hatóság megtesz minden ésszerű lépést annak érdekében, hogy szükség szerint biztosítsa a személyes adatok helyesbítését, törlését vagy zárolását, amennyiben a feldolgozás nem felel meg e cikk rendelkezéseinek, különösen amiatt, mert ezek az adatok a feldolgozás célja szempontjából nem megfelelőek, nem relevánsak, nem pontosak vagy túlzott mértékűek. Ebbe beletartozik a másik fél értesítése az adatok bármely helyesbítéséről, törléséről vagy zárolásáról;

g)	az adatokat átvevő hatóság kérelemre tájékoztatja az adatközlő hatóságot a közölt adatok felhasználásáról és annak eredményéről;

h)	személyes adatok kizárólag az illetékes hatóságoknak adhatók át. Az egyéb szervekhez történő továbbításhoz az adatközlő hatóság előzetes hozzájárulása szükséges;

i)	az adatközlő hatóság és az adatokat átvevő hatóság köteles írásos nyilvántartást vezetni a személyes adatok közléséről és átvételéről.

18. cikk

Érinthetetlenségi záradék

1. E megállapodás nem érinti az Uniónak, az Unió tagállamainak és Törökországnak a nemzetközi jogból eredő jogait, kötelezettségeit és felelősségét, ideértve azon nemzetközi egyezményeket, amelyeknek részesei, különösen pedig az alábbiakat:

—	a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-i egyezmény, melyet a menekültek jogállásáról szóló, 1967. január 31-i jegyzőkönyv módosított,

—	az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-i európai egyezmény,

—	a benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározásáról szóló nemzetközi egyezmények,

—	a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni, 1984. december 10-i egyezmény,

—	adott esetben az 1955. december 13-i európai letelepedési egyezmény,

—	a kiadatásról és átszállításról szóló nemzetközi egyezmények,

—	a külföldi állampolgárok visszafogadásáról szóló többoldalú nemzetközi egyezmények és megállapodások.

2. E megállapodás teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulás létrehozásáról szóló, 1963. szeptember 12–i megállapodás és kiegészítő jegyzőkönyveinek rendelkezései, a társulási tanács vonatkozó határozatai és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlata által biztosított jogokat és kötelezettségeket, ideértve azon személyek jogait és kötelezettségeit is, akik jogszerűen tartózkodnak és dolgoznak, illetve tartózkodtak és dolgoztak a Felek valamelyikének területén.

3. E megállapodás alkalmazása nem érinti a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) szerinti kiutasítási eljárás hatálya alatt álló személyek számára biztosított jogokat és eljárási garanciákat, különös tekintettel a jogi tanácsadás és tájékoztatás igénybevételére, a kiutasítási határozatok végrehajtásának ideiglenes felfüggesztésére és a jogorvoslathoz való jogra.

4. E megállapodás alkalmazása nem érinti a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló 2003/9/EK tanácsi irányelvben (6) és a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló 2005/85/EK tanácsi irányelvben (7) a menedékjogot kérők számára biztosított jogokat és eljárási garanciákat, különös tekintettel a kérelem elbírálásának ideje alatt a tagállamban maradás jogára.

5. E megállapodás alkalmazása nem érinti a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK tanácsi irányelv rendelkezései alapján kiadott huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek számára biztosított jogokat és eljárási garanciákat.

6. E megállapodás alkalmazása nem érinti az olyan személyek számára biztosított jogokat és eljárási garanciákat, akiknek tartózkodását a családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK tanácsi irányelv rendelkezései alapján engedélyezték.

7. E megállapodás rendelkezései nem képezik akadályát valamely személy egyéb hivatalos vagy nem hivatalos megállapodás alapján történő visszatérésének.

VII. SZAKASZ

VÉGREHAJTÁS ÉS ALKALMAZÁS

19. cikk

Visszafogadási vegyes bizottság

1. A Szerződő Felek kölcsönösen segítik egymást e megállapodás alkalmazásában és értelmezésében. E célból visszafogadási vegyes bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoznak létre, amely különösen az alábbi feladatokat látja el:

a)	figyelemmel kíséri e megállapodás alkalmazását;

b)	határoz az e megállapodás egységes alkalmazásához szükséges végrehajtási rendelkezésekről;

c)	rendszeres információcserét folytat az egyes tagállamok és Törökország által a 20. cikk szerint elkészített végrehajtási jegyzőkönyvekről;

d)	javaslatokat tesz e megállapodás és mellékleteinek módosításaira.

2. A bizottság határozatai a Szerződő Felekre nézve a Szerződő Felek jogszabályai által előírt, szükséges belső eljárásokat követően válnak kötelezővé.

3. A bizottság Törökország és az Unió képviselőiből áll; az Uniót a tagállami szakértők támogatásával a Bizottság képviseli.

4. A bizottság szükség esetén valamely Szerződő Fél kérelmére ülésezik.

5. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

20. cikk

Végrehajtási jegyzőkönyvek

1. Valamely tagállam vagy Törökország kérésére, Törökország és a tagállam végrehajtási jegyzőkönyvet készít, amely egyebek mellett a következőkre vonatkozó szabályokat tartalmazza:

a)	az illetékes hatóságok kijelölése, határátkelőhelyek és a kapcsolattartó pontok megadása;

b)	a kísérettel történő visszatérés feltételei, ideértve a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalan személyek kísérettel történő átszállítását is;

c)	az e megállapodás 1–4. mellékletében felsoroltakon kívüli eszközök és dokumentumok;

d)	a gyorsított eljárás keretében történő visszafogadás módozatai;

e)	a meghallgatásokra vonatkozó eljárás.

2. Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jegyzőkönyvek csak a 19. cikkben említett visszafogadási bizottság értesítését követően lépnek hatályba.

3. Törökország beleegyezik abba, hogy egy adott tagállammal készített végrehajtási jegyzőkönyv rendelkezéseit bármely más tagállam kérelmére az e tagállammal való kapcsolatai során is alkalmazza, figyelemmel a Törökországra történő alkalmazás gyakorlati megvalósíthatóságára.

A tagállamok beleegyeznek abba, hogy valamely, Törökország és bármely más tagállam között létrejött végrehajtási jegyzőkönyv rendelkezéseit Törökország kérelmére a Törökországgal való kapcsolataik során is alkalmazzák, figyelemmel az érintett tagállamokra történő alkalmazás gyakorlati megvalósíthatóságára.

21. cikk

A tagállamok kétoldalú visszafogadási megállapodásaihoz vagy egyezményeihez való viszony

A 24. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, e megállapodás rendelkezései elsőbbséget élveznek az egyes tagállamok és Törökország között megkötött vagy a 20. cikk alapján esetleg ezután megkötendő, a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló bármely, kötelező erejű jogi aktus rendelkezéseivel szemben, amennyiben ez utóbbiak rendelkezései nem összeegyeztethetők e megállapodás rendelkezéseivel.

VIII. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Területi hatály

1. E cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, ez a megállapodás a Török Köztársaság területén, valamint azon a területen alkalmazandó, ahol az Európai Unióról szóló szerződés – annak 52. cikkében, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikkében meghatározottak szerint – alkalmazandó.

2. E megállapodás a Dán Királyság területén nem alkalmazandó.

23. cikk

Technikai segítségnyújtás

Mindkét fél vállalja, hogy e megállapodást a Törökország és az Unió közötti migrációs áramlások kezelése tekintetében a közös felelősség, a szolidaritás és az egyenlő partnerség elvei alapján hajtja végre.

E tekintetben az Unió – a megállapodáshoz csatolt, a technikai segítségnyújtásról szóló együttes nyilatkozatnak megfelelően – pénzügyi források biztosítására vállal kötelezettséget, hogy támogassa Törökországot e megállapodás végrehajtásában. Ennek során különös figyelmet fog fordítani az intézmény- és kapacitásfejlesztésre. Ezt a támogatást az Unió és Törökország által közösen elfogadott jelenlegi és jövőbeli prioritások keretében kell nyújtani.

24. cikk

Hatálybalépés, időtartam és megszűnés

1. Ezt a megállapodást a Szerződő Felek saját eljárásaiknak megfelelően megerősítik vagy jóváhagyják.

2. E cikk (3) bekezdésére is figyelemmel, ez a megállapodás azt az időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Felek értesítik egymást az e cikk (1) bekezdésében említett eljárások befejezéséről.

3. Az e megállapodás 4. és 6. cikkében foglalt kötelezettségek csak az e cikk (2) bekezdésében említett időpont után három évvel válnak alkalmazandóvá. E hároméves időszak alatt csak a hontalan személyekre és azon harmadik országok állampolgáraira alkalmazandók, amelyekkel Törökország kétoldalú szerződést vagy megállapodást kötött a visszafogadásról. E hároméves időszak alatt az egyes tagállamok és Törökország között fennálló kétoldalú visszafogadási megállapodások vonatkozó részei továbbra is alkalmazandóak maradnak.

4. Ez a megállapodás határozatlan időre jött létre.

5. E megállapodást bármely Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez intézett hivatalos értesítés útján felmondhatja. E megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

25. cikk

Mellékletek

Az 1–6. melléklet e megállapodás elválaszthatatlan részét képezi.

Kelt Ankarában, a kétezer-tizenharmadik év december havának tizenhatodik napján, két-két angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és török nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Avrupa Birliği Adına

За Република Турция

Por la República de Turquía

Za Tureckou republiku

For Republikken Tyrkiet

Für die Republik Türkei

Türgi Vabariigi nimel

Για τη Δημοκρατία της Τουρκίας

For the Republic of Turkey

Pour la république de Turquie

Per la Repubblica di Turchia

Turcijas Republikas vārdā –

Turkijos Respublikos vardu

A Török Köztársaság részeről

Għat-Turkija

Voor de Republiek Turkije

W imieniu Republiki Turcji

Pela República da Turquia

Pentru Republica Turcia

Za Tureckú republiku

Za Republiko Turčijo

Turkin tasavallan puolesta

För Republiken Turkiet

Türkiye Cumhuriyeti Adına

(1) Az 1994. november 30-i tanácsi ajánlásban megadott űrlapnak megfelelően.

(2) Uo.

(3) Uo.

(4) Uo.

(5) HL L 348., 2008.12.24, 98. o.

(6) HL L 31., 2003.2.6., 18. o.

(7) HL L 326., 2005.12.13., 13. o.

1. MELLÉKLET

Azon dokumentumok közös jegyzéke, amelyek bemutatása az állampolgárság bizonyításának minősül

(A 3. cikk (1) bekezdése, az 5. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk (1) bekezdése)

Amennyiben a megkeresett állam a tagállamok egyike vagy Törökország:

—	bármilyen útlevél,

—	a megkeresett állam által kiállított laissez-passer,

—	bármilyen fajta személyazonosító igazolvány (beleértve az ideiglenes és átmeneti igazolványokat is),

—	katonakönyv és katonai személyazonosító igazolvány,

—	tengerész szolgálati könyv és hajóparancsnoki szolgálati igazolvány,

—	az állampolgárságot igazoló bizonyítvány és egyéb hivatalos irat, amely megemlíti vagy egyértelműen jelzi az állampolgárságot.

Amennyiben a megkeresett állam Törökország:

—	a személyazonosság megerősítése a vízuminformációs rendszerben (1) végrehajtott keresés alapján,

—	a vízuminformációs rendszert nem használó tagállamok esetében az ezen tagállamok vízumkérelem-nyilvántartása alapján történő pozitív azonosítás.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet HL L 218., 2008.8.13., 60. o.,

2. MELLÉKLET

Azon dokumentumok közös jegyzéke, amelyek bemutatása az állampolgárság valószínűsítésének minősül

(A 3. cikk (1) bekezdése, az 5. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk (2) bekezdése)

—	az e megállapodás 1. mellékletében felsorolt bármely dokumentum fénymásolata,

—	járművezetői engedély vagy annak fénymásolata,

—	születési anyakönyvi kivonat vagy annak fénymásolata,

—	vállalati azonosító igazolvány vagy annak fénymásolata,

—	írásbeli tanúvallomás,

—	az érintett személy írásbeli nyilatkozatai és az általa beszélt nyelv megállapítása, akár hivatalos vizsgaeredmény alapján,

—	bármely egyéb dokumentum, amely segíthet az érintett személy állampolgárságának megállapításában, ideértve a hatóságok által az útlevél helyett kiállított fényképes okmányokat is,

—	az 1. mellékletben felsorolt olyan dokumentumok, amelyek érvényességi ideje lejárt,

—	a hivatalos hatóságok által rendelkezésre bocsátott és a másik Fél által megerősített pontos információk.

3. MELLÉKLET

Azon dokumentumok közös jegyzéke, amelyek a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalan személyek visszafogadására vonatkozó feltételek fennállása bizonyítékának minősülnek

(A 4. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (1) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése)

—	a megkeresett állam által kiállított vízum és/vagy tartózkodási engedély,

—	az érintett személy úti okmányában található (a hamisított úti okmányt is ideértve), a határátlépést igazoló pecsét vagy hasonló bejegyzés, illetve a határátlépés egyéb (pl. fényképes) bizonyítéka,

—

bármely olyan dokumentum, igazolás vagy számla (pl.: szállodai számlák, orvosi/fogorvosi kezelés időpontját igazoló feljegyzések, közintézmények/magánintézmények belépőkártyái, gépjárműbérleti megállapodás, hitelkártyával való fizetés nyugtája stb.), amely egyértelműen bizonyítja, hogy az érintett személy a megkeresett állam területén tartózkodott,

—	légi járatokra, vonatra, távolsági autóbuszra vagy hajóra szóló, névvel ellátott jegyek és/vagy utaslisták, amelyek bizonyítják az érintett személy jelenlétét és útvonalát a megkeresett állam területén,

—	azt bizonyító információk, hogy az érintett személy futárszolgálat vagy utazási iroda szolgáltatásait vette igénybe,

—	olyan személyek – így különösen a határőrség személyzete és más tanúk – által tett hivatalos, írásbeli nyilatkozatok, akik tanúsítani tudják, hogy az érintett személy átlépte a határt,

—	az érintett személy bírósági vagy közigazgatási eljárás keretében tett hivatalos, írásbeli nyilatkozata.

4. MELLÉKLET

Azon dokumentumok közös jegyzéke, amelyek bemutatása a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalan személyek visszafogadására vonatkozó feltételek fennállása valószínűsítésének minősül

(A 4. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (1) bekezdése és a 10. cikk (2) bekezdése)

—	annak a helynek, illetve azoknak a körülményeknek a megkereső állam megfelelő hatóságai általi leírása, ahol, illetve amelyek között az érintett személyt a megkereső állam területére való belépését követően feltartóztatták,

—	valamely személy személyazonosságára és/vagy tartózkodására vonatkozó, nemzetközi szervezet (pl. az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, UNCHR) által szolgáltatott adatok,

—	családtagok, útitársak stb. által nyújtott/megerősített információk,

—	az érintett személy írásbeli nyilatkozata.

5. MELLÉKLET

6. MELLÉKLET

Együttes nyilatkozat a vízumpolitika területén folytatott együttműködésről

A Szerződő Felek megerősítik a vízumpolitika területén és az ahhoz kapcsolódó területeken folytatott együttműködésüket annak érdekében, hogy továbbra is előmozdítsák az emberek közötti kapcsolatokat. Ennek első lépéseként biztosítják az Európai Unió Bírósága által a C-228/06. sz., Mehmet Soysal és Ibrahim Savatli kontra Németország ügyben 2009. február 19-én hozott ítélet, valamint a török szolgáltatóknak az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás 1970. november 23-i kiegészítő jegyzőkönyvén alapuló jogaira vonatkozó, egyéb ítéletek hatékony alkalmazását.

Együttes nyilatkozat a 7. cikk (1) bekezdéséről

A Felek megállapodása értelmében annak bizonyítékául, hogy „mindent megtesznek annak érdekében, hogy a 4. és a 6. cikkben említett személyek közvetlenül a származási országba térjenek vissza”, a megkereső államnak a megkeresett államhoz intézett visszafogadási kérelem benyújtásával egyidejűleg a származási országhoz is visszafogadási kérelmet kell benyújtania. A megkeresett állam a 11. cikk (2) bekezdésében említett határidőkön belül válaszol. A megkereső állam tájékoztatja a megkeresett államot, ha időközben a származási országtól pozitív választ kapott a visszafogadási kérelemre. Amennyiben a szóban forgó személy származási országa nem állapítható meg, és ezért a származási országhoz nem nyújtható be visszafogadási kérelem, úgy e helyzet indokait rögzíteni kell a megkeresett államhoz benyújtott visszafogadási kérelemben.

Együttes nyilatkozat a technikai segítségnyújtásról

Törökország és az Unió megállapodik abban, hogy a migrációs áramlások, ezen belül pedig különösen az illegális migráció jelentette közös kihívás megoldása érdekében fokozzák együttműködésüket. Ezzel Törökország és az Unió ki fogja fejezni a nemzetközi tehermegosztás, a szolidaritás, a közös felelősség és a közös megegyezés melletti elkötelezettségét.

Ez az együttműködés figyelembe fogja venni a földrajzi adottságokat, és Törökország mint tárgyalásokat folytató tagjelölt ország erőfeszítésein fog alapulni. Figyelembe fogja venni továbbá a Török Köztársasággal létrejött csatlakozási partnerség elveiről, prioritásairól, feltételeiről szóló, 2008. február 18-i 2008/157/EK tanácsi határozatot és Törökországnak az uniós vívmányok átvételére irányuló 2008. évi nemzeti programját, amely rögzíti, hogy Törökország az Unióhoz való csatlakozásának időpontjától kezdődően teljes mértékben elfogadja és kész alkalmazni az e területre vonatkozó uniós vívmányokat.

E tekintetben az Unió további pénzügyi támogatás biztosítására vállal kötelezettséget, hogy támogassa Törökországot e megállapodás végrehajtásában.

Ennek során különös figyelmet fog fordítani az intézmény- és kapacitásfejlesztésre, javítandó Törökország azon képességét, hogy megakadályozza az illegális migránsok Törökország területére történő belépését, illetve területén tartózkodását, valamint hogy befogadja a feltartóztatott illegális migránsokat. Ezt egyebek mellett határőrizeti berendezések beszerzésével, befogadóállomások és határrendészeti szervek létesítésével, valamint a képzési tevékenységek támogatásával lehetne megvalósítani, teljes mértékben tiszteletben tartva az uniós külső támogatásra vonatkozó hatályos szabályokat.

E megállapodás további teljes és hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében – a török hatóságokkal közösen meghatározandó módozatok szerint, és 2013 után az Unió következő pénzügyi tervének megfelelően – sor fog kerülni az uniós pénzügyi támogatás programjának kidolgozására (ideértve az integrált határigazgatás és a migráció területén végrehajtandó ágazati támogatási programot).

Együttes nyilatkozat Dániára vonatkozóan

A Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy e megállapodás nem vonatkozik a Dán Királyság területére, sem pedig a Dán Királyság állampolgáraira. Ezért indokolt, hogy Törökország és Dánia – e megállapodással azonos feltételekkel – visszafogadási megállapodást kössön egymással.

Együttes nyilatkozat Izlandra és Norvégiára vonatkozóan

A Szerződő Felek tudomásul veszik az Unió, valamint Izland és Norvégia között – különösen az említett országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 1999. május 18-i megállapodás alapján – fennálló szoros kapcsolatot. Ezért indokolt, hogy Törökország – e megállapodással azonos feltételekkel – visszafogadási megállapodást kössön Izlanddal és Norvégiával.

Együttes nyilatkozat Svájcra vonatkozóan

A Szerződő Felek tudomásul veszik az Unió és Svájc között – különösen a Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 2008. március 1-jén hatályba lépett megállapodás alapján – fennálló szoros kapcsolatot. Ezért indokolt, hogy Törökország – e megállapodással azonos feltételekkel – visszafogadási megállapodást kössön Svájccal.

Együttes nyilatkozat a Liechtensteini Hercegségre vonatkozóan

A Szerződő Felek tudomásul veszik az Unió és a Liechtensteini Hercegség között – különösen a Liechtensteini Hercegségnek a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 2011. december 19-én hatályba lépett megállapodás alapján – fennálló szoros kapcsolatot. Ezért indokolt, hogy Törökország – e megállapodással azonos feltételekkel – visszafogadási megállapodást kössön a Liechtensteini Hercegséggel.

7.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/32

A BIZOTTSÁG 463/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. május 5.)

a tagállamok és a Bizottság közötti elektronikus adatcsererendszerre alkalmazandó feltételeknek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló, 2014. március 11-i 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 30. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 223/2014/EU rendelet 30. cikkének (4) bekezdése szerint a tagállam és a Bizottság között minden hivatalos információcsere elektronikus adatcsererendszeren keresztül történik. Meg kell tehát határozni, hogy az elektronikus adatcsererendszernek milyen feltételeknek kell megfelelnie.

(2)	Az operatív programok végrehajtására vonatkozó információk jobb minőségének, a rendszer optimálisabb kihasználásának és az egyszerűsítésnek a garantálása érdekében meg kell határozni a kicserélendő információk formájának és alkalmazási körének alapvető követelményeit.

(3)	Meg kell határozni az alapelveket, valamint a rendszer működésére alkalmazandó szabályokat annak megállapítása tekintetében, hogy melyik fél felelős a dokumentumok feltöltéséért és azok bármilyen frissítéséért.

(4)	A tagállamok és a Bizottság adminisztratív terhei csökkentésének a hatékony és eredményes elektronikus információcsere biztosítása mellett való garantálása érdekében meg kell határozni a rendszer technikai jellemzőit.

(5)

A tagállamoknak és a Bizottságnak lehetőséget kell továbbá adni arra, hogy az adatokat két különböző módon kódolják és továbbítsák; ezeket a módokat meg kell határozni. Szükség van továbbá az elektronikus adatcsererendszer működését gátló vis maior esetekre vonatkozó szabályok megállapítására annak érdekében, hogy mind a tagállamok, mind pedig a Bizottság alternatív módon folytatni tudják az adatcserét.

(6)

A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell az elektronikus adatcsererendszeren történő adattovábbítás biztonságos megvalósítását, lehetővé téve az információ rendelkezésre állását, sértetlenségét, eredetiségét, bizalmas kezelését és letagadhatatlanságát. Ezért meg kell állapítani a biztonságra vonatkozó szabályokat.

(7)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által megállapított alapelveket, különösképpen a személyes adatok védelméhez való jogot. E rendeletet tehát ezen jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazni. A tagállamok által feldolgozott adatok tekintetében a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) alkalmazandó. Az uniós intézmények és szervek által feldolgozott személyes adatok, valamint az ilyen adatok szabad áramlása tekintetében a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alkalmazandó.

(8)	Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések azonnali alkalmazása érdekében ennek a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alappal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

A 223/2014/EU RENDELETET VÉGREHAJTÓ RENDELKEZÉSEK A LEGINKÁBB RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ EURÓPAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI ALAP VONATKOZÁSÁBAN

ELEKTRONIKUS ADATCSERERENDSZER

(A 223/2014/EU rendelet 30. cikke (4) bekezdésének megfelelő felhatalmazás)

1. cikk

Az elektronikus adatcsererendszer létrehozása

A Bizottság létrehozza az elektronikus adatcsererendszert, amely a tagállamok és a Bizottság közötti valamennyi hivatalos információcserét szolgálja.

2. cikk

Az elektronikus adatcsererendszer tartalma

Az elektronikus adatcsererendszer (a továbbiakban: SFC2014) tartalmazza legalább a 223/2014/EU rendeletnek megfelelően létrehozott mintákban, formátumokban és sablonokban meghatározott információkat. Az SFC2014-be beágyazott elektronikus formanyomtatványokban foglalt információk (a továbbiakban: strukturált adatok) nem helyettesíthetők nem strukturált adatokkal, ideértve hiperlinkek vagy más olyan nem strukturált adattípusok alkalmazását, mint például csatolt dokumentumok és képek. Amikor egy tagállam ugyanazt az információt strukturált adatok és nem strukturált adatok formájában egyaránt továbbítja, ellentmondások esetén a strukturált adatok alkalmazandók.

3. cikk

Az SFC2014 működése

(1) A Bizottság, a tagállamok által a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 59. cikkének (3) bekezdése és a 223/2014/EU rendelet 31. cikke alapján kijelölt hatóságok, valamint az ezen hatóságok feladataival megbízott szervek viszik be az SFC2014-be és frissítik azokat az adatokat, amelyek továbbításáért felelősek.

(2) A Bizottsághoz továbbított minden információ benyújtását és ellenőrzését nem ugyanaz a személy hajtja végre, mint aki az adattovábbításkor az adatot bevitte. Az SFC2014-nek vagy az ahhoz automatikusan hozzákapcsolt tagállami irányítási és ellenőrzési információs rendszereknek támogatniuk kell a feladatok ilyen elválasztását.

(3) A tagállamoknak nemzeti szinten ki kell nevezniük az SFC2014-hez való hozzáférési jogok kezeléséért felelős személyt (vagy személyeket), akinek (akiknek) a következő feladatokat kell ellátnia (ellátniuk):

a)	a hozzáférést kérő felhasználók azonosítása, biztosítva, hogy ezek a felhasználók a szervezet alkalmazásában állnak;

b)	a felhasználók kötelezettségeikről való tájékoztatása a rendszer biztonságának megőrzése érdekében;

c)	annak ellenőrzése, hogy a felhasználók feladatkörük és szervezeti beosztásuk alapján jogosultak-e az általuk igényelt jogosultsági szintre;

d)	a hozzáférési jogok megszüntetésének kérelmezése, ha azok már nem szükségesek vagy nem indokoltak;

e)	azon gyanús esetek haladéktalan jelentése, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a rendszer biztonságát;

f)	az esetleges változások jelentése révén a pontos felhasználói azonosító adatok folyamatos biztosítása;

g)	az adatvédelemmel és az üzleti titokkal kapcsolatosan szükséges óvintézkedések megtétele az uniós és nemzeti szabályoknak megfelelően;

h)	a Bizottság tájékoztatása minden olyan változásról, amely hatással van a tagállami hatóságok vagy az SFC2014 felhasználóinak azon képességére, hogy az (1) bekezdésben foglalt feladataikat ellássák, illetve az a)–g) pontokban említett feladatok ellátásával kapcsolatos személyes kapacitásukra.

(4) Az adatcseréket és ügyleteket az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározottaknak megfelelően kötelező elektronikus aláírással kell ellátni. A tagállamok és a Bizottság a jogi eljárásokban bizonyító erejűként joghatályosnak és elfogadottnak ismerik el az SCF2014-ben alkalmazott elektronikus aláírást.

Az SFC2014 révén feldolgozott információk tekintetében a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (6), a 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (7), az 1995/46/EK irányelvnek és a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően tiszteletben kell tartani a magánéletnek, az egyének személyes adatainak és a jogi személyek üzleti titkainak védelmét.

4. cikk

Az SFC2014 jellemzői

A hatékony és eredményes elektronikus információcsere biztosítása érdekében az SFC2014 a következő jellemzőkkel rendelkezik:

a)	interaktív formanyomtatványok vagy a rendszer által a korábban rögzített adatok alapján automatikusan előkészített formanyomtatványok;

b)	automatikus számítás abban az esetben, amikor az csökkenti a felhasználók kódolási tevékenységét;

c)	automatikus beágyazott ellenőrzések a továbbított adatok belső konzisztenciájára, valamint ezen adatoknak az alkalmazandó szabályokkal való összhangjára vonatkozóan;

d)	az SFC2014 felhasználóit figyelmeztető, a rendszer által generált jelzések arra vonatkozóan, hogy bizonyos műveletek elvégezhetőek-e vagy sem;

e)	a rendszerbe bevitt információ kezelésének online nyomon követése;

f)	a múltbeli adatok rendelkezésre állása egy operatív programra vonatkozóan bevitt valamennyi információ tekintetében.

5. cikk

Adattovábbítás az SFC2014-en keresztül

(1) Az SFC2014-hez a tagállamok és a Bizottság vagy közvetlenül egy interaktív felhasználói felületen (azaz webalkalmazáson), vagy egy előzetesen meghatározott protokollt alkalmazó műszaki interfészen (azaz webszolgáltatáson) keresztül férnek hozzá, amely lehetővé teszi a tagállami információs rendszerek és az SFC2014 közötti automatikus szinkronizálást és adattovábbítást.

(2) A tagállam felől a Bizottság részére, valamint fordított irányban zajló elektronikus adattovábbítás időpontját kell az érintett dokumentum benyújtási időpontjának tekinteni.

(3) Vis maior, az SFC2014 üzemzavara vagy az SFC2014-gyel való összeköttetés olyan hiánya esetén, amelynek időtartama az információk benyújtásának előírt határidejét megelőző egy hétben vagy a december 23. és 31. közötti időszakban meghaladja az egy munkanapot, illetve bármely más időszakban az öt munkanapot, a tagállam és a Bizottság között zajló információcsere az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett minták, formátumok és sablonok révén nyomtatott formában is történhet.

Az elektronikus adatcsererendszer üzemzavarának megszűnésekor, a rendszerrel való összeköttetés visszaállításakor vagy a vis maiort kiváltó ok megszűnésekor az érintett félnek a nyomtatott formában elküldött információkat haladéktalanul be kell vinnie az SFC2014-be.

(4) A (3) bekezdésben említett esetekben a postai bélyegző dátumát kell az érintett dokumentum benyújtási időpontjának tekinteni.

6. cikk

Az SFC2014-n keresztül továbbított adatok biztonsága

(1) A Bizottság az SFC2014 részére információtechnológiai biztonságpolitikát alakít ki (a továbbiakban: SFC IT biztonságpolitika), amely a vonatkozó uniós szabályoknak, különösképpen az Európai Bizottság informatikai rendszereinek biztonságára vonatkozó szabályokról szóló C(2006) 3602 bizottsági határozatnak (8) és végrehajtási szabályainak megfelelően az SFC2014-et használó alkalmazottakra vonatkozik. A Bizottság kijelöli az SFC2014-re alkalmazandó biztonságpolitika meghatározásáért, fenntartásáért és megfelelő alkalmazásának biztosításáért felelős személyt vagy személyeket.

(2) A tagállamoknak és a Bizottságon kívüli európai intézményeknek, amelyek hozzáférési jogot kaptak az SFC2014-hez, meg kell felelniük az SFC2014 portálon közzétett információtechnológiai biztonságpolitikai feltételeknek és az SFC2014 keretében a Bizottság által az adattovábbítás biztonsága érdekében végrehajtott intézkedéseknek, különösen az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett műszaki interfész alkalmazására vonatkozóan.

(3) A tagállamok és a Bizottság végrehajtják az általuk tárolt és az SFC2014 révén továbbított adatok védelme érdekében elfogadott biztonsági intézkedéseket, és biztosítják azok hatékonyságát.

(4) A tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi szintű információtechnológiai biztonságpolitikát fogadnak el, amely kiterjed az SFC2014-hez való hozzáférésre és az e rendszerbe való automatikus adatbevitelre, biztosítva a minimális biztonsági követelményeket. E nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitika hivatkozhat más biztonsági dokumentumokra. Az egyes tagállamok biztosítják, hogy ezen információtechnológiai biztonságpolitikák az SFC2014-et használó valamennyi hatóságra alkalmazandók.

(5) E nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitika a következőket tartalmazza:

a)	közvetlen felhasználás esetén az e rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében említett hozzáférési jogok kezeléséért felelős személy vagy személyek által végzett munka információtechnológiai biztonsági vonatkozásai;

az SFC2014-hez az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett műszaki interfészen keresztül kapcsolódó nemzeti, regionális vagy helyi számítógépes rendszerek esetében a rájuk vonatkozó azon biztonsági intézkedések, amelyek lehetővé teszik az SFC2014 biztonsági követelményeivel való összehangolást.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az alábbi szempontokat kell lefedni, szükség szerint:

a)	fizikai biztonság;

b)	az adathordozók és a hozzáférés ellenőrzése;

c)	az adattárolás ellenőrzése;

d)	hozzáférési jogosultság ellenőrzése és jelszóellenőrzés;

e)	nyomon követés;

f)	összekapcsolás az SFC2014-gyel;

g)	hírközlési infrastruktúra;

h)	emberierőforrás-menedzsment a munkaerő alkalmazása előtt, alatt és után;

i)	a biztonsági események kezelése.

(6) E nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitikát kockázatelemzésre kell alapozni, és a biztonságpolitika által meghatározott intézkedéseknek az azonosított kockázatokkal arányosaknak kell lenniük.

(7) A nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitikát meghatározó dokumentumokat kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(8) A tagállamoknak nemzeti szinten ki kell jelölniük a nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitika fenntartásáért és alkalmazásának biztosításáért felelős személyt vagy személyeket. E személy vagy személyek tartanak kapcsolatot a Bizottság által kinevezett és e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett személlyel vagy személyekkel.

(9) A technológiai változások, új veszélyek azonosítása vagy más vonatkozó fejlemények alapján mind az SFC információtechnológiai biztonságpolitikát, mind pedig a vonatkozó nemzeti, regionális vagy helyi információtechnológiai biztonságpolitikát frissíteni kell. Az említett biztonságpolitikákat minden esetben évente felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy azok továbbra is megfelelő megoldást adjanak.

II. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 223/2014/EU rendelete a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., 2014.3.12., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-i 1999/93/EK irányelve az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv), HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/136/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 337., 2009.12.18., 11. o.).

(8) Az Európai Bizottság 2006. augusztus 16-i C(2006) 3602 határozata az Európai Bizottság informatikai rendszereinek biztonságára vonatkozó szabályokról.

7.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/46

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. április 29.)

az Uniós Vámkódex munkaprogramjának létrehozásáról

(2014/255/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 281. cikkére,

mivel:

(1)

Az Uniós Vámkódex (a továbbiakban: Vámkódex) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 280. cikke értelmében a Bizottság munkaprogramot készít az elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozóan. A munkaprogram különösen az elektronikus rendszerekhez kapcsolódó átmeneti intézkedések megállapítása és azon ügyek ütemezése szempontjából fontos, amelyek esetében a rendszerek a Vámkódex alkalmazásának időpontjában, azaz 2016. május 1-jén még nem működőképesek.

(2)

A Vámkódex előírja, hogy a vámhatóságok között, illetve a gazdálkodók és a vámhatóságok között zajló minden információcserének és az ilyen adatok tárolásának elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie, valamint az informatikai és kommunikációs rendszereknek minden egyes tagállamban ugyanazokat a lehetőségeket kell biztosítaniuk a gazdálkodók számára. A Vámkódex megfelelő alkalmazása érdekében ezért a munkaprogramnak átfogó tervet kell megállapítania az elektronikus rendszerek végrehajtására vonatkozóan.

(3)

Ennek megfelelően a Vámkódex gyakorlati alkalmazhatósága céljából a munkaprogramnak tartalmaznia kell a tagállamok és a Bizottság által – szoros együttműködésben – kifejlesztendő elektronikus rendszerek jegyzékét. Az említett jegyzék az összes információs technológiai vámprojektet érintő jelenlegi tervezési dokumentumon, a 70/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2) és különösen annak 4. cikke és 8. cikkének (2) bekezdése alapján készülő ún. többéves stratégiai terven alapul. A munkaprogramban említett elektronikus rendszereknek ugyanazt a projektirányítási megközelítést kell követniük, továbbá előkészítésüknek és kifejlesztésüknek a többéves stratégiai tervben megállapítottak szerint kell történnie.

(4)

A munkaprogramnak meg kell határoznia és ismertetnie kell az elektronikus rendszereket, valamint a kapcsolódó jogalapokat, a főbb mérföldköveket és a működés megkezdésének előirányozott időpontját. Ezekre az időpontokra „a telepítés kezdési céldátumaként” kell hivatkozni. Az elektronikus rendszerek telepítési időpontját az átmeneti időszak befejezési céldátumának kell képeznie.

(5)

A munkaprogramban említett elektronikus rendszerek kiválasztását a Vámkódexben meghatározott prioritások szempontjából várt hatásuk alapján kell elvégezni. E tekintetben az egyik legjelentősebb prioritás az, hogy a rendszer széles körű elektronikus vámszolgáltatásokat tegyen lehetővé a gazdálkodók számára az Unió teljes vámterületén. Továbbá az elektronikus rendszereknek elő kell mozdítaniuk a vámfolyamatok eredményességét, hatékonyságát és összehangolását az Unió területén. A munkaprogramban szereplő rendszerek telepítésének sorrendje és menetrendje szempontjából gyakorlati és projektirányítási megfontolásokat: így a tevékenységek és az erőforrások elosztását, a projektek közötti összekapcsolódást, ez egyes rendszerek konkrét előfeltételeit és a projekt kidolgozottságát kell figyelembe venni. Ezért a munkaprogram célja, hogy az elektronikus rendszerek kifejlesztésének tervezése és kezelése megfelelő és ütemezett formában történjen.

(6)

Mivel a Vámkódex 16. cikkének (1) bekezdésében említett elektronikus rendszereket – a Bizottsággal együttműködve – a tagállamoknak kell kifejleszteniük, telepíteniük és fenntartaniuk, a Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy az elektronikus rendszerek előkészítése és megvalósítása a munkaprogrammal összhangban történjen, és hogy megfelelő intézkedések szülessenek az összehangolt módon és időben azonosított rendszerek tervezését, tervét, kifejlesztését és telepítését illetően.

(7)	A munkaprogram és a többéves stratégiai terv közötti egyidejűség biztosítása érdekében a munkaprogram frissítését a többéves stratégiai tervével egy időben kell elvégezni.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

E határozat megállapítja az Uniós Vámkódex (a továbbiakban: Vámkódex) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 280. cikkének (1) bekezdésében előírt munkaprogramot.

A munkaprogram e határozat mellékletében található.

2. cikk

Végrehajtás

(1) A Bizottság és a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket az együttműködés és a munkaprogram végrehajtása érdekében.

(2) A munkaprogramban meghatározott projekteket és a kapcsolódó elektronikus rendszerek előkészítését és végrehajtását a munkaprogrammal összhangban álló módon kell kezelni.

(3) A Bizottság a munkaprogramban szereplő projektek kezdeményezése érdekében egyetértés és egyezség kialakítására törekszik a tagállamokkal a projektkört, a tervezést, az elektronikus rendszerek követelményeit és szerkezetét illetően. A Bizottság adott esetben egyeztet a gazdálkodókkal is és figyelembe veszi véleményüket.

3. cikk

Frissítések

(1) A munkaprogramot rendszeresen frissíteni kell a Vámkódex végrehajtásának legutolsó fejleményein alapuló összehangolás és kiigazítás céljából, továbbá az elektronikus rendszerek előkészítése és kifejlesztése terén tett tényleges előrelépés figyelembevétele érdekében, továbbá mindenekelőtt a közösen megállapított előírások rendelkezésre állása és az elektronikus rendszerek működőképessé válása függvényében.

(2) A munkaprogram és a többéves stratégiai terv közötti egyidejűség biztosítása érdekében a munkaprogramot legalább évente frissíteni kell.

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 70/2008/EK határozata a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről (HL L 23., 2008.1.26., 21. o.).

MELLÉKLET

AZ UNIÓS VÁMKÓDEX MUNKAPROGRAMJA

I. A munkaprogram bemutatása

A munkaprogram célja egy olyan eszköz létrehozása, amely támogatja a Vámkódex alkalmazását az elektronikus rendszerek kifejlesztését és telepítését illetően.

A munkaprogram elősegíti a Vámkódex 6. cikkének (1) bekezdésében előírt elektronikus rendszerek kifejlesztését és szabályozza a 278. cikkében említett átmeneti időszakok meghatározását. A munkaprogram vonatkozik a Bizottság és a tagállamok közötti, az elektronikus rendszerek kifejlesztése és telepítése vonatkozásában a Vámkódex 16. cikkének (1) bekezdésében előírt szükséges együttműködésre.

A munkaprogram a következőképpen értelmezendő:

1.	A munkaprogram a Vámkódex 16. cikkének (1) bekezdésében említett elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozik.

2.	A munkaprogram figyelembe veszi a Vámkódex 280. cikkének (2) bekezdésében meghatározott prioritásokat.

3.	A munkaprogram felsorolja a 16. cikk (1) bekezdésben említett azokat az elektronikus rendszereket, amelyek a Vámkódex rendelkezéseinek alkalmazásához szükségesek és amelyek vonatkozásában átmeneti időszak van tervbe véve, a Vámkódex alkalmazásának kezdetétől, de legkésőbb 2020. december 31-ig.

A munkaprogram projektenként megadja:

a)	a projekt és a kapcsolódó elektronikus rendszer részletes leírását;

b)	az elektronikus rendszer jogalapját (a Vámkódex kapcsolódó jogi rendelkezéseit);

c)	a technikai specifikáció céldátumára vonatkozó főbb mérföldköveket; céldátum alatt a stabil technikai specifikáció véglegesítésének dátumát kell érteni, amikorra az felülvizsgálatot követően frissítve a tagállamok rendelkezésére áll;

d)	az elektronikus rendszer működőképességének előirányzott dátumát, amely alatt az elektronikus rendszer telepítésének az átmeneti időszak befejezési dátumával egyező kezdési céldátumát kell érteni.

Az elektronikus rendszerek munkaprogramban szereplő leírása e rendszereknek a munkaprogram elkészítésének idején a Vámkódexben szereplő leírásából levezethető követelményeken alapul.

A munkaprogram végrehajtása céljából a Bizottság üzleti elemzési tevékenységek útján és a tagállamokkal szoros együttműködésben kezdeményezni fogja az elektronikus rendszerekhez kapcsolódó specifikus projekteket. A projektek információs technológiai műszaki részének további kidolgozásához a Bizottság – szoros együttműködésben a tagállamokkal – közös technikai specifikációkat határoz meg az előirányzott elektronikus rendszerekre vonatkozóan. A tagállamok és a Bizottság a rendszerek meghatározott szerkezetével és előírásával összhangban gondoskodnak az elektronikus rendszerek kifejlesztéséről és telepítéséről, ideértve a tesztelést és a migrációs tevékenységeket is. A Bizottság és a tagállamok más érdekeltekkel, így a gazdálkodókkal is együttműködnek.

A projektek megvalósítása a kidolgozástól a elkészítésig, a tesztelésig és a végleges működéshez szükséges migrációig különböző szakaszokban történik. A Bizottság és a tagállamok által e különböző szakaszokban betöltött szerep a rendszerek és azok összetevőinek vagy szolgáltatásainak a többéves stratégiai tervben szereplő részletes projektleírásokban megadott jellegén és szerkezetén fog alapulni. A Bizottság – a tagállamokkal szoros együttműködésben és tagállami felülvizsgálat függvényében – adott esetben közös technikai specifikációt fog meghatározni azért, hogy az 24 hónappal az elektronikus rendszer telepítésének kezdési céldátumát megelőzően rendelkezésre álljon.

A tagállamok és a Bizottság elkötelezik magukat a rendszerek kifejlesztése és telepítése iránt, ideértve a képzéssel és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos támogatási intézkedések végrehajtását is. A tevékenységek végrehajtása a munkaprogramban meghatározott mérföldkövek és dátumok mentén történik. A gazdálkodóknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket ahhoz, hogy használhassák a működőképessé váló rendszereket.

II. Munkaprogram (az Uniós Vámkódexre vonatkozóan)

„Uniós Vámkódex szerinti projektek és a kapcsolódó elektronikus rendszerek”

A Vámkódex alkalmazásához szükséges elektronikus rendszerek kifejlesztéséhez és telepítéséhez kapcsolódó projektek jegyzéke

Jogalap

Főbb mérföldkő

Az elektronikus rendszer telepítésének kezdési céldátuma (1)

A Regisztrált exportőrök rendszere (REX)

A projekt célja aktualizált információ rendelkezésre bocsátása a GSP-országokban letelepedett, az EU-ba áruexportot folytató, regisztrált exportőrökkel kapcsolatban. A GSP-országokba irányuló exporttevékenységek támogatása céljából uniós gazdálkodókkal kapcsolatos adatok is szerepelni fognak a rendszerben.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16. és 64. cikke

A technikai specifikáció céldátuma

= 2015 1. negyedéve

2017.1.1.

Uniós Vámkódex – KTF/Felügyelet 2+

A projekt célja a KTF és a Felügyelet 2 rendszerének korszerűsítése a következők érdekében:

—	az EKTF-3 rendszerének az Uniós Vámkódex követelményeihez történő igazítása,

—	a felügyeleti adatok kiterjesztése,

—	a kötelező KTF-használat nyomon követése,

—	a KTF kiterjedt használatának nyomon követése és irányítása.A projekt végrehajtása két szakaszban történik.

Az első szakasz a KTF-használat ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségek teljesítését szolgáló főbb részekre terjed ki csökkentett adatkészlettel és a vámhatósági határozatokra vonatkozó folyamathoz való igazítással.

A második szakasz azonban megvalósítja a nyomon követés teljes körét teljes adatkészlettel és a gazdálkodók számára biztosított azon lehetőséggel, hogy a KTF iránti kérelmet és az azzal kapcsolatos határozatot uniós szinten összehangolt gazdálkodói interfészen keresztül, elektronikus úton nyújthassák be, illetve kaphassák meg.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16., 22., 23.,26., 27., 28., 33. és 34. cikke

A technikai specifikáció céldátuma

= 2015 2. negyedéve

(1. szakasz)

= 2016 3. negyedéve

(2. szakasz)

2017.3.1.

(1. szakasz)

2018.10.1.

(2. szakasz)

Uniós Vámkódex – vámhatósági határozatok

A projekt célja összehangolni a vámhatósági határozat iránti kérelemre, a határozathozatalra és a határozatok kezelésére vonatkozó folyamatokat a kérelemmel és a határozattal/engedélyezéssel kapcsolatos adatok egységesítése és elektronikus kezelése révén az Európai Unió egészében. A rendszer megkönnyíti a határozathozatali időszakban folytatott egyeztetéseket és az engedélyezési folyamat kezelését.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16., 22., 23., 26., 27. és 28. cikke

A technikai specifikáció céldátuma

= 2015 3. negyedéve

2017.10.2.

Közvetlen gazdálkodói hozzáférés az európai információs rendszerekhez (felhasználók egységes kezelése és digitális aláírás)

E projekt célja az, hogy munkamódszereket biztosítson a Vámkódex szerinti konkrét projektekben (így az Uniós Vámkódex szerinti KTF/Felügyelet 2+ és az Uniós Vámkódex szerinti vámhatósági határozatok projektben) meghatározott elektronikus vámrendszerekbe szolgáltatásként beépítendő, közvetlen és uniós szinten összehangolt gazdálkodói hozzáférésre vonatkozóan. A projekt részét képezi a szükséges biztonsági politikáknak megfelelő azonosítással, hozzáféréssel és felhasználókezeléssel kapcsolatos támogatás, amelyet potenciálisan a digitális aláírás támogatása egészít ki.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése és 16. cikke

A technikai specifikáció céldátuma

= 2015 4. negyedéve

2017.10.2.

Uniós Vámkódex – Az uniós státus igazolása (PoUS)

A projekt célja, hogy egy új, európai szintű információs rendszert hozzon létre az uniós státus igazolására vonatkozó dokumentum tárolása, kezelése és lekérdezése céljából. A projekt elektronikus módozatra váltja fel a papíralapú T2L formanyomtatványt.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16. és 153. cikke

A technikai specifikáció céldátuma

= 2015 3. negyedéve

2017.10.2.

Uniós Vámkódex – Az engedélyezett gazdálkodók (AEO) rendszerének korszerűsítése

A projekt célja az engedélyezett gazdálkodókkal kapcsolatos kérelmekkel és engedélyekkel összefüggő üzleti folyamatok javítása, figyelemmel az Uniós Vámkódex jogi rendelkezéseinek változásaira és a vámhatósági határozathozatali eljárás összehangolására.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16., 22., 23., 26., 27., 28., 38. és 39. cikke

A technikai specifikáció céldátuma

= 2016 1. negyedéve

2018.3.1.

Uniós Vámkódex – Felügyelet 3

A projekt célja a Felügyelet 2+ rendszerének korszerűsítése az Uniós Vámkódex követelményeihez, így az elektronikus adatfeldolgozási eljárás útján történő standard információcseréhez való igazodás, valamint a tagállamoktól szerzett teljes felügyeleti adatkészlet feldolgozásához és elemzéséhez szükséges megfelelő funkciók létrehozása.

Ezért a projekt további, a Bizottság és a tagállamok számára biztosítandó adatbányászati kapacitásokat és jelentéstételi funkciókat fog tartalmazni.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16. cikke és 56. cikkének (5) bekezdése

A technikai specifikáció céldátuma

= 2016 3. negyedéve

2018.10.1.

Uniós Vámkódex – Az új számítógépesített árutovábbítási rendszer (NCTS) korszerűsítése

E projekt célja a jelenlegi új számítógépesített árutovábbítási rendszernek az új Uniós Vámkódex szerinti követelményekhez, így az információcserének az Uniós Vámkódex adatkövetelményeihez való igazítása, valamint interfészek korszerűsítése és kifejlesztése más rendszerekkel.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16. és 226–236. cikke

A technikai specifikáció céldátuma

= 2016 3. negyedéve

2018.10.1.

Uniós Vámkódex – Automatizált Kiviteli Rendszer (AES)

A projekt célja a jelenlegi kiviteli ellenőrző rendszer továbbfejlesztése egy olyan, teljes körű Automatizált Kiviteli Rendszer végrehajtása érdekében, amely lefedné az Uniós Vámkódex által a folyamatokra és adatokra előírt üzleti követelményeket, többek között az egyszerűsített eljárásokat, a megosztottan kilépő szállítmányokat és a kivitelre vonatkozó központi vámkezelést. A projekt a tervek szerint keretet biztosít összehangolt interfészek kialakításának is a jövedékitermék-szállítási és felügyeleti rendszerrel (EMCS) és az új számítógépesített árutovábbítási rendszerrel (NCTS). Ezáltal az Automatizált Kiviteli Rendszer lehetővé fogja tenni a kiviteli eljárások és a kiviteli alakiságok teljes körű automatizálását.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16., 179. és 263–276. cikke

A technikai specifikáció céldátuma

= 2016 3. negyedéve

2019.3.1.

10.	Uniós Vámkódex – Adatlapok (INF) különleges eljárásokhoz E projekt célja új központosított rendszer létrehozása az INF adatkezelési folyamatok, valamint az INF-adatok elektronikus adatkezelésének különleges eljárások területén történő támogatása és egyszerűsítése érdekében.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16., 215., 237–242. és 250–262. cikke

A technikai specifikáció céldátuma

= 2017 3. negyedéve

2019.10.1.

11.

Uniós Vámkódex – Különleges eljárások

A projekt célja a különleges eljárások Unión belüli felgyorsítása, előmozdítása és összehangolása közös üzleti folyamati modellek biztosítása révén. A projekt céljai között szerepel az Uniós Vámkódexben a vámraktározásra, a meghatározott célra történő felhasználásra, az ideiglenes behozatalra, valamint az aktív és passzív feldolgozásra vonatkozóan előírt összes változás végrehajtása. A különleges eljárásokhoz kapcsolódó adatok kezelését szolgáló elektronikus megoldások kidolgozása elsősorban nemzeti szinten történik.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16., 215., 237–242. és 250–262. cikke

A technikai specifikáció céldátuma

= 2017 1. negyedéve

2019.10.1.

12.

Uniós Vámkódex – Érkezési értesítés, vám elé állításról szóló értesítés, átmeneti megőrzés

E projekt célja a szállítóeszköz érkezési értesítésével, a vám elé állításról szóló értesítéssel és az átmeneti megőrzési nyilatkozattal kapcsolatos folyamatok meghatározása, valamint a harmonizáció elérésének támogatása e téren a tagállamokban a gazdálkodók és a vámhatóságok és adott esetben a vámigazgatások közötti adatcserét illetően. Amennyiben a folyamatok nem térnek ki egynél több tagállamra, végrehajtásuk kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16. és 133–152. cikke

A technikai specifikáció céldátuma

= 2017 3. negyedéve

2020.3.2.

13.

Uniós Vámkódex – Behozatalra vonatkozó Központi vámkezelés (CCI)

E projekt célja annak lehetővé tétele, hogy az árukat központi vámkezelés keretében vonják vámeljárás alá, és így a gazdálkodók vám szempontból központosíthassák üzleti tevékenységüket. A vám-árunyilatkozat feldolgozását és az áruk fizikai átengedését összhangba kell hozni az érintett vámhivatalok között.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16. és 179. cikke

A technikai specifikáció céldátuma

= 2017 1. negyedéve

2020.10.1.

14.

Uniós Vámkódex – Biztosítékkezelés (GUM)

E projekt célja az egynél több tagállamban használható, érvényes összkezesség eredményes és hatékony kezelésének a garantálása, valamint az egyes vám-árunyilatkozatokat, kiegészítő árunyilatkozatokat és a meglévő vámtartozás könyvelésbe vételéhez szükséges adatokkal kapcsolatos megfelelő tájékoztatást illetően a referencia összeg nyomon követése az Uniós Vámkódexben előírt összes vámeljárás vonatkozásában, kivéve az árutovábbítást, amely az NCTS-projekt részét képezi.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16. és 89–100. cikke

A technikai specifikáció céldátuma

= 2018 1. negyedéve

2020.3.2.

15.

Uniós Vámkódex – Biztonság és védelem és kockázatkezelés

E projekt célja az ellátási lánc biztonságának és védelmének a megerősítése a beazonosított területeken, valamennyi szállítási módozatban, de különösen a légi fuvarozást illetően, az adatminőség, adatnyilvántartás, az adatok elérhetőségének és megosztásának javítása révén. A teljes kockázatelemzési keret is megújul a szállítmányokkal kapcsolatosan a vámhatóságok részére elérhetővé tett adatok optimalizálása, valamint a kockázatokkal kapcsolatos információcsere révén. A projektnek köszönhetően változni fognak olyan rendszerek, mint az importellenőrzési rendszer és a közösségi kockázatkezelési rendszer, amelynek keretében új modulok létesülhetnek.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16., 46. és 127–132. cikke

A munkaprogram következő verziójában meghatározandó

A munkaprogram következő verziójában, az ütemterv (2) alapján meghatározandó

16.

Uniós Vámkódex – Besorolás (CLASS)

A projekt célja konzultációs modullal rendelkező, tarifális besorolási információs rendszer létrehozása, amely az összes besorolási információ (függetlenül azok természetétől) hozzáférhetővé és egyszerűen elérhetővé tétele révén egységes platformot teremtene. Ennek eredményeként a gazdálkodók (és különösen a kkv-k), valamint a tagállami vámhatóságok számára egyszerűbbé válik a besorolással kapcsolatos releváns információk megtalálása.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 16. cikkének (1) bekezdése és 57. cikke

A munkaprogram következő verziójában meghatározandó

Ábra

Grafikus áttekintés

(1) Az elektronikus rendszer telepítésének megkezdésére vonatkozó e céldátum megegyezik az átmeneti időszak befejezési dátumával.

(2) A kockázatkezelés területét érintő projektek ütemtervét a munkaprogram egy frissítése során kell fontolóra venni a stratégiával és az akciótervvel kapcsolatos, folyamatban lévő bizottsági munkával összhangban és az ellátási lánc biztonságának és a vámügyi kockázatkezelésnek a megerősítéséről szóló tanácsi következtetések (8761/3/13, Rev.3, 2013.6.18.) nyomon követéseként.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 134

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. május 7.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2014/252/EU
	*	A Tanács határozata (2014. április 14.) az Európai Unió és a Török Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról zóló megállapodás megkötéséről	1
		Megállapodás az Európai Unió és a Török Köztársaság között a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról	3
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 462/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. május 5.) az Equisetum arvense L. egyszerű anyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, valamint az 540/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )	28
	*	A Bizottság 463/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. május 5.) a tagállamok és a Bizottság közötti elektronikus adatcsererendszerre alkalmazandó feltételeknek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő meghatározásáról	32
	*	A Bizottság 464/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. május 6.) Spanyolország egyes felségvizein (Katalónia) a homoki angolna (Gymnammodytes cicerelus és G. semisquamatus) és a gébfélék (Aphia minuta és Crystalogobius linearis) halászatában alkalmazott, hajóról működtetett kerítőhálók merítési mélysége és parttól számított távolsága tekintetében az 1967/2006/EK tanácsi rendelettől történő eltérésről	37
		A Bizottság 465/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. május 6.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	40
		HATÁROZATOK
		2014/253/EU
	*	Az Európai Parlament és a Tanács határozata (2014. április 16.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről (Spanyolország EGF/2012/004 ES/Grupo Santana referenciaszámú kérelme)	42
		2014/254/EU
	*	Az Európai Parlament és a Tanács határozata (2014. április 16.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről (Olaszország EGF/2012/007 IT/VDC Technologies referenciaszámú kérelme)	44
		2014/255/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. április 29.) az Uniós Vámkódex munkaprogramjának létrehozásáról	46

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	37,5
	MK	101,4
	TN	109,1
	TR	97,3
	ZZ	86,3
0707 00 05	MA	35,6
	MK	51,1
	TR	125,0
	ZZ	70,6
0709 93 10	MA	70,8
	TR	113,5
	ZA	31,4
	ZZ	71,9
0805 10 20	EG	47,3
	IL	73,9
	MA	45,0
	TN	68,6
	TR	63,3
	ZZ	59,6
0805 50 10	MA	35,6
	TR	96,3
	ZZ	66,0
0808 10 80	AR	109,1
	BR	87,6
	CL	115,7
	CN	98,6
	MK	30,8
	NZ	135,5
	US	158,7
	ZA	111,3
	ZZ	105,9


	(1) EGT-vonatkozású szöveg