ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 109

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. április 12.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

 

2014/204/EU

 

*

A Tanács határozata (2014. február 11.) azEurópai Unió és a Norvég Királyság közötti, utóbbinak az EurópaiMenekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletesszabályairól szóló megállapodásnak az Unió nevében történőaláírásáról

1

 

 

Megállapodás az Európai Unió és a Norvég Királyság között, utóbbinak azEurópai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletesszabályairól

3

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 371/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 10.) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról

9

 

*

A Bizottság 372/2014/EU rendelete (2014. április 9.) a 794/2004/EK rendeletnek egyes határidők számítása, a panaszok kezelése és a bizalmas információk azonosítása és védelme tekintetében történő módosításáról ( 1 )

14

 

 

A Bizottság 373/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 11.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

23

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács 2014/205/KKBP határozata (2014. április 10.) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP határozat módosításáról

25

 

 

2014/206/EU

 

*

A Bizottság határozata (2013. november 6.) A Németország által a HoKaWe Eberswalde GmbH javára hozott SA.34721 (2012/C) (korábbi 2012/NN) számú intézkedésről (az értesítés a C(2013) 7058. számú dokumentummal történt) ( 1 )

30

 

 

2014/207/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. április 11.) a.eu felső szintű domain nyilvántartójának kijelöléséről ( 1 )

41

 

 

AJÁNLÁSOK

 

 

2014/208/EU

 

*

A Bizottság ajánlása (2014. április 9.) a vállalatirányítási jelentéstétel minőségéről (a betart vagy indokol elv) ( 1 )

43

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

12.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/1


A TANÁCS HATÁROZATA

(2014. február 11.)

az Európai Unió és a Norvég Királyság közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról

(2014/204/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére, 78. cikkének (1) és (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) úgy rendelkezik, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal munkájában megfigyelőként részt vehet Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. Továbbá, a rendelet előírja, hogy megállapodásokkal kell rendelkezni különösen ezen országoknak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal munkájában való részvétele jellegéről, mértékéről és módjáról.

(2)

2012. január 27-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Unió és a Norvég Királyság között utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás). A megállapodás 2013. június 28-i parafálásával a tárgyalások sikeresen lezárultak.

(3)

A megállapodást alá kell írni és a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

(4)

A 439/2010/EU rendelet (21) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint az Egyesült Királyság és Írország részt vesz a Hivatal munkájában, és a rendelet rájuk nézve kötelező. Ezért a 439/2010/EU rendelet 49. cikke (1) bekezdését azáltal kell érvényre juttatniuk, hogy részt vesznek e határozatban. Az Egyesült Királyság és Írország ezért részt vesz e határozatban.

(5)

A 439/2010/EU rendelet (22) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint Dánia nem vesz részt a Hivatal munkájában, és a rendelet rá nézve nem kötelező. Dánia ezért nem vesz részt e határozatban,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és Norvég Királyság közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírása – a megállapodás megkötésére is figyelemmel – jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövege e határozat mellékletében található.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

A megállapodás megkötése eljárásainak lezárultáig a megállapodást annak 13. cikke (3) bekezdésével összhangban ideiglenesen alkalmazzák (2).

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. VENIZELOS


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-i 439/2010/EU rendelete az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról (HL L 132., 2010.5.29., 11. o.).

(2)  A megállapodás hatálybalépésének dátumát az Európai Unió Hivatalos Lapjában a Tanács Főtitkársága teszik közzé.


12.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/3


MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Norvég Királyság között, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az EU,

egyrészről, és

A NORVÉG KIRÁLYSÁG, a továbbiakban: Norvégia,

másrészről,

Tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló, 2010.május 19-i 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: a rendelet) 49. cikkének (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A rendelet kimondja, hogy céljának elérése érdekében szükséges, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (a továbbiakban: a Támogatási Hivatal) nyitott legyen azon országok részvételére, amelyek megállapodást kötöttek az EU-val, amely alapján a rendelet hatálya alá tartozó területen elfogadták és alkalmazzák az uniós jogot; ilyen ország különösen Izland, Liechtenstein Norvégia és Svájc, a továbbiakban: a társult országok.

(2)

Norvégia megállapodásokat – különösen az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodást (2)– kötött az EU-val, amelyek értelmében elfogadta és alkalmazza az e rendelet által felölelt területre vonatkozó uniós jogot,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A részvétel mértéke

Norvégia teljes mértékben részt vesz a Támogatási Hivatal munkájában, és jogosult arra, hogy a Támogatási Hivataltól támogatási fellépésekben részesüljön, a rendeletben leírtak szerint, valamint az e megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban.

2. cikk

Az igazgatótanács

Norvégia szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként képviselteti magát a Támogatási Hivatal Igazgatótanácsában.

3. cikk

Pénzügyi hozzájárulás

(1)   Norvégia GDP-jének az összes résztvevő állam GDP-jéhez viszonyított százalékos arányával összhangban – a mellékletben meghatározott képlet szerint – kiszámított éves összeggel járul hozzá a Támogatási Hivatal bevételéhez.

(2)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás e megállapodás hatályba lépésének napjától vagy a 13. cikk (3) bekezdésében említett ideiglenes alkalmazásának időpontjától kezdődően merül fel Az első pénzügyi hozzájárulást az évnek e megállapodás hatályba lépése után vagy az ideiglenes alkalmazásának időpontjától fennmaradó részével arányosan csökkentik.

4. cikk

Adatvédelem

(1)   E megállapodás alkalmazásakor Norvégia a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (3) összhangban dolgoz fel adatokat.

(2)   E megállapodás alkalmazásában a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) alkalmazni kell a személyes adatok Támogatási Hivatal által végzett feldolgozására.

(3)   Norvégia betartja az Igazgatótanács eljárási szabályzatában foglalt, a Támogatási Hivatal birtokában lévő dokumentumok bizalmasságára vonatkozó szabályokat.

5. cikk

Jogállás

A Támogatási Hivatal a norvég jog szerint jogi személyiséggel rendelkezik, továbbá Norvégiában a norvég jogban a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá eljárhat bíróság előtt.

6. cikk

Felelősség

A Támogatási Hivatal felelősségét a rendelet 45. cikkének (1), (3) és (5) bekezdése szabályozza.

7. cikk

Az Európai Unió Bírósága

Norvégia elismeri az Európai Unió Bíróságának a Támogatási Hivatalra vonatkozó, a rendelet 45. cikkének (2) és (4) bekezdésében előírt hatáskörét.

8. cikk

A Támogatási Hivatal személyzete

(1)   A rendelet 38. cikkének (1) bekezdésével és 49. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, az EU intézményei által a személyzeti szabályzatok és az alkalmazási feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott végrehalytási rendelkezések, valamint a Támogatási Hivatal által a rendelet 38. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott szabályok alkalmazandók a Támogatási Hivatal személyzeti tagjaként felvett norvég állampolgárokra.

(2)   Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 12. cikke (2) bekezdésének a) pontjától és 82. cikke (3) bekezdésének a) pontjától eltérve, az állampolgári jogaikat teljes körűen gyakorló norvég állampolgárokat a Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatója szerződéssel alkalmazhatja, a személyzet kiválasztására és alkalmazására vonatkozó, a Támogatási Hivatal által elfogadott hatályos szabályok alapján.

(3)   A rendelet 38. cikkének (4) bekezdése mutatis mutandis alkalmazandó Norvégia állampolgáraira.

(4)   Ugyanakkor norvég állampolgárt nem lehet kinevezni a Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatói tisztjére.

9. cikk

Kiváltságok és mentességek

Norvégia alkalmazza a Támogatási Hivatalra és annak személyzetére az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet (5), valamint a jegyzőkönyv alapján a Támogatási Hivatal személyzeti ügyei tekintetében elfogadott szabályokat.

10. cikk

Csalás elleni küzdelem

A rendelet 44. cikkében meghatározott feltételeket kell alkalmazni, és az Európai Csalás Elleni Hivatal és a Számvevőszék gyakorolhatja a ráruházott hatásköröket.

Az OLAF és a Számvevőszék megfelelő időben tájékoztatja a nemzeti számvevőszéket (Riksrevisjonen) helyszíni vizsgálatok vagy ellenőrzések végzésére irányuló szándékáról, amely vizsgálatokat és ellenőrzéseket – amennyiben a norvég hatóságok úgy kívánják – a Riksrevisjonennel közösen is végezhetnek.

11. cikk

Bizottság

(1)   Az Európai Bizottság és Norvégia képviselőiből álló bizottság felügyeli a megállapodás megfelelő végrehajtását, valamint folyamatos információszolgáltatást és véleménycserét biztosít e tekintetben. Gyakorlati okokból e bizottság a rendelet 49. cikkének (1) bekezdése alapján résztvevő egyéb társult országokkal létrehozott kapcsolódó bizottságokkal közösen ülésezik. A bizottság Norvégia vagy az Európai Bizottság kérésére ülésezik. A Támogatási Hivatal igazgatótanácsa tájékoztatást kap a bizottság tevékenységéről.

(2)   Az olyan tervezett uniós jogszabályokkal kapcsolatos információkat, amelyek közvetlenül érintik vagy módosítják a rendeletet, vagy pedig várhatóan hatással lesznek az e megállapodás 3. cikkében meghatározott pénzügyi hozzájárulásra, meg kell osztani, és a bizottságon belül meg kell vitatni.

12. cikk

Melléklet

E megállapodás melléklete e megállapodás szerves részét képezi.

13. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ezt a megállapodást a Szerződő Felek saját belső eljárásaiknak megfelelően jóváhagyják. A Felek értesítik egymást az eljárások lezárultáról.

(2)   Ez a megállapodás az (1) bekezdésben említett értesítés napját követő első hónap első napján lép hatályba.

(3)   E megállapodás aláírásakor a Szerződő Felek kölcsönös megállapodással nyilatkozhatnak arról, hogy e megállapodás az aláírását követő naptól kezdődően ideiglenesen alkalmazandó.

14. cikk

Érvényesség és megszűnés

(1)   E megállapodást határozatlan időre kell megkötni.

(2)   Mindegyik Szerződő Fél – a bizottságon belüli konzultációkat követően – a másik Szerződő Fél értesítésével felmondhatja e megállapodást. E megállapodás alkalmazása az ilyen értesítés küldésének a napjától számított hat hónap eltelte után szűnik meg.

(3)   E megállapodás megszűnik az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodás megszűnése esetén.

(4)   E megállapodás két-két példányban, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és norvég nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Съставено в Брюксел на деветнадесети март две хиляди и четиринадесета година.

Hecho en Bruselas, el diecinueve de marzo de dos mil catorce.

V Bruselu dne devatenáctého března dva tisíce čtrnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den nittende marts to tusind og fjorten.

Geschehen zu Brüssel am neunzehnten März zweitausendvierzehn.

Kahe tuhande neljateistkümnenda aasta märtsikuu üheksateistkümnendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις δέκα εννέα Μαρτίου δύο χιλιάδες δεκατέσσερα.

Done at Brussels on the nineteenth day of March in the year two thousand and fourteen.

Fait à Bruxelles, le dix neuf mars deux mille quatorze.

Sastavljeno u Bruxellesu devetnaestog ožujka dvije tisuće četrnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì diciannove marzo duemilaquattordici.

Briselē, divi tūkstoši četrpadsmitā gada deviņpadsmitajā martā.

Priimta du tūkstančiai keturioliktų metų kovo devynioliktą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennegyedik év március havának tizenkilencedik napján.

Magħmul fi Brussell, fid-dsatax-il jum ta’ Marzu tas-sena elfejn u erbatax.

Gedaan te Brussel, de negentiende maart tweeduizend veertien.

Sporządzono w Brukseli dnia dziewiętnastego marca roku dwa tysiące czternastego.

Feito em Bruxelas, em dezanove de março de dois mil e catorze.

Întocmit la Bruxelles la nouăsprezece martie două mii paisprezece.

V Bruseli devätnásteho marca dvetisícštrnásť.

V Bruslju, dne devetnajstega marca leta dva tisoč štirinajst.

Tehty Brysselissä yhdeksäntenätoista päivänä maaliskuuta vuonna kaksituhattaneljätoista.

Som skedde i Bryssel den nittonde mars tjugohundrafjorton.

Utferdiget i Brussel den nittende mars to tusen og fjorten.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

For Den europeiske union

Image

За Кралство Норвегия

Por el Reino de Noruega

Za Norské královstvi

For Kongeriget Norge

Für das Königreich Norwegen

Norra Kuningriigi nimel

Για το Βασίλειο της Νορβηγίας

For the Kingdom of Norway

Pour le Royaume de Norvège

Za Kraljevinu Norvešku

Per il Regno di Norvegia

Norvēģijas Karalistes vārdā –

Norvegijos Karalystės vardu

A Norvég Királyság részéről

Ghar-Renju tan-Norveġja

Voor het Koninkrijk Noorwegen

W imieniu Królestwa Norwegii

Pelo Reino da Noruega

Pentru Regatul Norvegiei

Za Nórske kráľovstvo

Za Kraljevino Norveško

Norjan kuningaskunnan puolesta

För Konungariket Norge

For Kongeriket Norge

Image


(1)  HL EU L 132., 2010.5.29., 11. o.

(2)  HL EK L 93., 2001.4.3., 40. o.

(3)  HL EK L 281., 1995.11.23., 31. o.

(4)  HL EK L 8., 2001.1.12., 1. o.

(5)  HL EU C 83., 2010.3.30., 266. o.


MELLÉKLET

A HOZZÁJÁRULÁS KISZÁMÍTÁSÁNAK KÉPLETE

(1)

Norvégiának a Támogatási Hivatal bevételéhez való, a rendelet 33. cikke (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott pénzügyi hozzájárulását az alábbi módon számítják ki:

Norvégia bruttó hazai termékének (GDP) minden év március 31-én rendelkezésre álló legfrissebb végleges számadatait el kell osztani a Támogatási Hivatalban résztvevő valamennyi állam, ugyanazon évre rendelkezésre álló GDP-adatainak összegével Az így kapott százalékot alkalmazzák a Támogatási Hivatalnak a rendelet 33. cikke (3) bekezdése a) pontja szerint meghatározott engedélyezett jövedelme szóban forgó évre vonatkozó részére, és így kapják meg Norvégia pénzügyi hozzájárulásának összegét.

(2)

A pénzügyi hozzájárulás euróban fizetendő.

(3)

Norvégia pénzügyi hozzájárulását a terhelési értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 45 napon belül befizeti. Bármilyen késedelem a hozzájárulás befizetésében azt eredményezi, hogy Norvégia a lejárat napjától fennmaradó összegre kamatot fizet. A kamatláb az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletekre alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a határidő lejárta szerinti hónap első napján hatályos kamatláb 3,5 százalékponttal megnövelt értékének felel meg.

(4)

Norvégia pénzügyi hozzájárulását e melléklettel összhangban kiigazítják, amennyiben az EU által nyújtott, az EU általános költségvetésébe beállított, a rendelet 33. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott pénzügyi hozzájárulást növelik az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (1) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 26., 27. vagy 41. cikke alapján. Ilyen esetben a különbözetet a terhelési értesítés kézhezvétele után 45 nappal kell befizetni.

(5)

Amennyiben N. év december 31-ig nem használják fel a Támogatási Hivatal azon kifizetési előirányzatait, amelyeket a rendelet 33. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban az N. évre az EU-tól kapott, vagy a Támogatási Hivatal N. évi költségvetését a 966/2012/EU, Euratom rendelet 26., 27. vagy 41. cikkével összhangban csökkentették, e fel nem használt vagy csökkentett kifizetési előirányzatok Norvégia hozzájárulásával százalékosan arányos összegét átviszik a Támogatási Hivatal N+1. évi költségvetésébe. Norvégiának a Támogatási Hivatal N+1. évi költségvetéséhez való hozzájárulását ennek megfelelően csökkentik.


(1)  HL EU l 298., 2012.10.26., 1. o.


RENDELETEK

12.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/9


A TANÁCS 371/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. április 10.)

az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. április 12-i 359/2011/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2011. április 12-én elfogadta a 359/2011/EU rendeletet.

(2)

A 2011/235/KKBP tanácsi határozat (2) felülvizsgálata alapján a Tanács megállapította, hogy a korlátozó intézkedések hatályát 2015. április 13-ig meg kell hosszabbítani.

(3)

Ezenkívül a 2014/205/KKBP tanácsi határozattal (3) összhangban aktualizálni kell a 359/2011/EU rendelet I. mellékletében szereplő egyes személyekre vonatkozó bejegyzéseket.

(4)

A 359/2011/EU rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 359/2011/EU rendelet I. mellékletét e rendelet mellékletének megfelelően módosítani kell.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL L 100., 2011.4.14., 1. o.

(2)  A Tanács 2012. április 12-i 2011/235/KKBP határozata az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 100., 2011.4.14., 51. o.).

(3)  A Tanács 2014. április 10-i 2014/205/KKBP határozata az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP határozat módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 25. oldalát).


Melléklet

Az alább felsorolt személyekre vonatkozó bejegyzések felváltják a 359/2011/EU tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő személyekre vonatkozó bejegyzéseket:

Személyek

 

Név

Azonosító adat

Indoklás

A jegyzékbe való felvétel időpontja

1.

RAJABZADEH Azizollah

 

A Teheráni Katasztrófaenyhítő Szervezet (TDMO) vezetője. A Teheráni Rendőrség korábbi vezetője (2010. januárig).

Nagy-Teherán Bűnüldöző Erőinek parancsnokaként Azizollah Rajabzadeh a legmagasabb rangú személy, akit a Kahrizak Börtönben történt visszaélések kapcsán vád alá helyeztek.

 

2.

DORRI- NADJAFABADI Ghorban-Ali

Születési hely: Najafabad (Irán) – Születési idő: 1945

A Hasznosítási Tanács tagja, valamint a legfelsőbb vezetőt képviseli a Markazi („középső”) tartományban. Irán korábbi főügyésze (2009. szeptemberig) (korábbi titkosszolgálati miniszter, Khatami elnöksége alatt).

Irán főügyészeként ő rendelte el és felügyelte a választások utáni első tüntetéseket követő kirakatpereket, ahol a vádlottaknak nem biztosították a jogaikat, jogász. Felelősséggel tartozik a Kahrizak Börtönben történt visszaélésekért is.

 

3.

MORTAZAVI Said

Születési hely: Meybod, Jazd (Irán) – Születési idő: 1967

Az Iráni Csempészet Elleni Munkacsoport korábbi vezetője, korábbi teheráni főügyész (2009. augusztusig).

Teheráni főügyészként olyan általános hatályú határozatot adott ki, amelyet aktivisták, újságírók és diákok százainak őrizetbe vételéhez használtak fel. 2010 augusztusában felfüggesztették hivatalából, miután az iráni igazságszolgáltatás vizsgálatot folytatott ellene azzal kapcsolatban, hogy mi volt a szerepe a választások után az ő parancsára letartóztatott három férfi halálában.

 

4.

ZARGAR Ahmad

 

Az erkölcs megőrzéséért felelős szervezet vezetője. Korábbi bíró, Teheráni Fellebbviteli Bíróság, 36. körzet.

Tüntetőkkel szembeni hosszú börtönbüntetést és halálbüntetést kiszabó ítéleteket erősített meg.

 

5.

ABBASZADEH- MESHKINI, Mahmoud

 

Ilám tartomány kormányzója. A Belügyminisztérium korábbi politikai igazgatója.

A politikai pártok és csoportok tevékenységéről szóló törvény 10. cikke szerinti bizottság elnökeként ő felelt a tüntetések és más nyilvános rendezvények engedélyezéséért, valamint a politikai pártok bejegyzéséért.

2010-ben felfüggesztette két, Moussavihoz kapcsolható reformpárti politikai párt, az Iszlám Irán Részvételi Front és az Iszlám Forradalom Mudzsahedin Szervezete tevékenységét.

2009-től kezdődően folyamatosan és következetesen elutasított miden nem kormányzati eseményt, megtagadva ezáltal a tüntetéshez fűződő alkotmányos jogot, ami számos békés tüntető letartóztatásához vezetett, ez pedig sérti a gyülekezési szabadság jogát.

2009-ben megtagadta az ellenzéktől az elnökválasztás kapcsán tartott tüntetéseken meggyilkolt emberek gyászszertatásának megtartására vonatkozó engedélyt.

2011.10.10.

6.

FIRUZABADI Maj-Gen Dr Seyyed Hasan (más néven: FIRUZABADI Maj-Gen Dr Seyed Hassan; FIROUZABADI Maj-Gen Dr Seyyed Hasan; FIROUZABADI Maj-Gen Dr Seyed Hassan)

Születési hely: Mashad

Születési idő: 1951.2.3.

Az iráni fegyveres erők vezérkari főnökeként a legfelsőbb katonai parancsnok, az ő irányítása alatt áll valamennyi katonai hadosztály és politika, az Iszlám Forradalmi Gárdát és a rendőrséget is beleértve. A hivatalos parancsnoki lánc alapján az ő parancsnoksága alatt lévő erők brutális erőszakot alkalmaztak békés tüntetőkkel szemben, valamint tömeges letartóztatást hajtottak végre.

A Legfelsőbb Nemzeti Biztonsági Tanácsnak és a Hasznosítási Tanácsnak is tagja.

2011.10.10.

7.

JOKAR Mohammad Saleh

 

2011 óta Jazd tartomány parlamenti képviselője. A Baszidzs tanulói szervezetének korábbi parancsnoka.

A Baszidzs tanulói szervezetének parancsnokaként tevékenyen részt vett az iskolákban és egyetemeken zajló tüntetések elfojtásában, valamint az aktivisták és az újságírók bírósági eljárás nélküli fogva tartásában.

2011.10.10.

8.

SALARKIA Mahmoud

A teheráni „Persepolis” Futballklub igazgatója.

Teherán város benzin- és közlekedési bizottságának vezetője. A teheráni főügyész büntetés-végrehajtási ügyekkel foglalkozó helyettese a 2009-es erőszakos fellépések idején.

A teheráni főügyész büntetés-végrehajtási ügyekkel foglalkozó helyetteseként közvetlenül felelős volt az ártatlan, békés tüntetőkkel és aktivistákkal szemben kiadott számos letartóztatási parancsért. Az emberijog-védők beszámolói szerint jóformán valamennyi letartóztatott személyt – az ő utasítása alapján – minden érintkezési lehetőségtől elzárva (nem léphetnek kapcsolatba az ügyvédjükkel és a családjukkal), vádemelés nélkül tartják fogva változó hosszúságú ideig, gyakran olyan körülmények között, hogy az erőszakos eltűnésnek is tekinthető. A családjukat gyakran nem is értesítik a letartóztatásról.

2011.10.10.

9.

SOURI Hojatollah

 

Loresztán tartomány parlamenti képviselője. A parlament kül- és biztonságpolitikai bizottságának tagja. Az Evin börtön korábbi vezetője.

Az Evin börtön vezetőjeként 2009-ben felelős volt a hivatali ideje alatt a börtönben elkövetett olyan súlyos emberi jogi visszaélésekért, mint például a verés, a lelki terror vagy a nemi erőszak. Különböző források egybehangzó állítása szerint a kínzás általános gyakorlatnak számít az Evin börtönben. A 209. körletben számos aktivistát tartanak fogva a hatalmon lévő kormánnyal szembeni békés tevékenységeik miatt.

2011.10.10.

10.

TALA Hossein (más néven: TALA Hosseyn)

 

Teherán tartomány főkormányzójának („Farmandar”) helyettese 2010 szeptemberéig, felelősség terheli különösen a rendőri erők beavatkozásáért és ezáltal a tüntetések elnyomásáért.

2010 decemberében kitüntetésben részesült a választásokat követő kemény fellépésekben játszott szerepéért.

2011.10.10.

11.

TAMADDON Morteza (más néven: TAMADON Morteza)

Születési hely: Shahr Kord-Iszfahán

Születési idő: 1959

Teherán tartomány korábbi főkormányzója, továbbá Teherán tartomány közbiztonsági tanácsának a vezetője, az Iszlám Forradalmi Gárda tagja.

Kormányzóként, valamint Teherán tartomány közbiztonsági tanácsának vezetőjeként általános felelősség terheli minden elnyomó tevékenységért, beleértve a 2009. júniusi politikai tüntetések leverését. Arról ismert, hogy személyesen vett részt Karroubi és Moussavi ellenzéki vezetők zaklatásában.

2011.10.10.

12.

BAKHTIARI Seyyed Morteza

Születési hely: Meshed (Irán)

Születési idő: 1952

Korábbi igazságügy-miniszter (2009–2013), korábban Iszfahán főkormányzója és az Állami Börtönök Szervezetének igazgatója (2004 júniusáig).

Igazságügy-miniszterként kulcsszerepet játszott az iráni diaszpóra fenyegetésében és zaklatásában azáltal, hogy bejelentette egy olyan különleges bíróság felállítását, amely kizárólag az országhatárokon kívül élő irániakkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. A teheráni ügyész erőfeszítései nyomán az elsőfokú bíróság és a fellebbviteli bíróság két részlege, valamint az ítélőbíróságok számos részlege kapta feladatául a külföldön élőkkel kapcsolatos ügyek intézését.

2011.10.10.

13.

HOSSEINI Dr Mohammad (más néven: HOSSEYNI, Dr Seyyed Mohammad; Seyed, Sayyed és Sayyid)

Születési hely: Rafszandzsán, Kermán tartomány

Születési idő: 1961

Korábbi kulturális és iszlámügyi miniszter (2009–2013).

A Forradalmi Gárda volt tagja, közreműködött az újságírók elnyomásában.

2011.10.10.

14.

MOSLEHI Heydar (más néven: MOSLEHI Heidar; MOSLEHI Haidar)

Születési hely: Iszfahán (Irán)

Születési idő: 1956

Korábbi titkosszolgálati miniszter (2009–2013).

A Titkosszolgálati Minisztérium az irányítása alatt folytatta a tüntetők és a rendszer bírálói önkényes fogva tartásának és üldözésének általános gyakorlatát. A Titkosszolgálati Minisztérium továbbra is fenntartja a 209. körletet, ahol számos aktivistát tartanak fogva a hatalmon lévő kormánnyal szembeni békés tevékenységeik miatt. A Titkosszolgálati Minisztérium vallatói a 209. körletben a foglyokkal szemben verést, lelki terrort és nemi erőszakot alkalmaztak. Korábbi titkosszolgálati miniszterként felelősség terheli a hivatali ideje alatt elkövetett visszaélésekért.

2011.10.10.

15.

TAGHIPOUR Reza

Születési hely: Maragheh (Irán)

Születési idő: 1957

A teheráni városi tanács tagja. Korábbi információs és hírközlési miniszter (2009–2012)

Információs miniszterként a cenzúráért, valamint az internetes tevékenységeknek és a kommunikáció minden formájának (különös tekintettel a mobiltelefonokra) az ellenőrzéséért felelős egyik legmagasabb rangú tisztviselő volt. Politikai fogvatartottak kihallgatása során a kihallgatók a fogvatartottak személyes adatait, e-mailjeit és beszélgetéseit is felhasználják. A legutóbbi elnökválasztás óta az utcai demonstrációk alatt számos alkalommal blokkolták a mobilhálózatok használatát és a szöveges üzenetküldést, zavarták a TV-csatornák műholdas adásait, az internetforgalmat pedig lokálisan felfüggesztették vagy legalábbis lelassították.

2012.3.23.

16.

EMADI, Hamid Reza (más néven: Hamidreza Emadi)

Születési idő: kb. 1973

Születési hely: Hamadán

Lakóhely: Teherán

Munkahely: Press TV székhelye, Teherán

A Press TV hírigazgatója. A Press TV korábbi vezető producere.

Ő felel a fogvatartottak – köztük újságírók, politikai aktivisták, a kurd és arab kisebbséghez tartozó személyek – kényszerített vallomásainak felvételéért és sugárzásáért, megsértve ezzel a tisztességes és szabályszerű eljáráshoz való, nemzetközileg elismert jogot. Az OFCOM független médiaszabályozó szervezet 100 000 GBP büntetést szabott ki a Press TV-re az Egyesült Királyságban, amiért az 2011-ben sugározta az iráni–kanadai újságírónak és filmesnek, Maziar Baharinak a börtönben kényszer hatására tett vallomását. NGO-k jelentése szerint más alkalommal is előfordult, hogy a Press TV kényszer hatására született vallomásokat adott le. Emadi tehát megsértette a szabályszerű és tisztességes eljáráshoz való jogot.

2013.3.12.


12.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/14


A BIZOTTSÁG 372/2014/EU RENDELETE

(2014. április 9.)

a 794/2004/EK rendeletnek egyes határidők számítása, a panaszok kezelése és a bizalmas információk azonosítása és védelme tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 27. cikkére,

az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az állami támogatási szabályoknak az Európa 2020 növekedési stratégia végrehajtásához és a költségvetési konszolidációhoz való hozzájárulás érdekében való alapos modernizációja keretében (2) a 659/1999/EK rendeletet a 734/2013/EU rendelettel (3) módosították annak érdekében, hogy az állami támogatások ellenőrzése hatékonyabbá váljon. A módosítás különösen a Bizottság panaszkezelési tevékenységét kívánta hatékonyabbá tenni, valamint hatáskörrel kívánta felruházni a Bizottságot arra, hogy közvetlenül a piaci résztvevőktől kérjen információkat és gazdasági ágazatokra vagy meghatározott támogatási eszközökre vonatkozó vizsgálatokat indítson.

(2)

E módosítások fényében azonosítani kell azokat az eseményeket, amelyek a harmadik felekhez címzett információkérés tekintetében meghatározzák a határidő kiszámításának kiindulási pontját a 659/1999/EK rendelet értelmében.

(3)

A Bizottság saját kezdeményezésére megvizsgálhat a jogellenes támogatásokkal kapcsolatos, bármely forrásból származó információt annak érdekében, hogy értékelje a Szerződés 107. és 108. cikkének a betartását. Ezzel összefüggésben a panaszok alapvető fontosságú információforrást jelentenek az állami támogatási szabályok megsértésének feltárása szempontjából. Ezért fontos, hogy átlátható és hatékony eljárásokat dolgozzanak ki a Bizottsághoz benyújtott panaszok kezelésére.

(4)

A 659/1999/EK rendelet 20. cikke szerint csak az érdekelt felek nyújthatnak be panaszt azzal a céllal, hogy tájékoztassák a Bizottságot egy feltételezett jogellenes támogatásról vagy egy támogatással való feltételezett visszaélésről. Ennek érdekében a panaszt benyújtó természetes vagy jogi személyeknek bizonyítaniuk kell, hogy a 659/1999/EK rendelet 1. cikke h) pontjának értelmében érdekelt feleknek minősülnek.

(5)

A panaszok kezelésének egyszerűsítése, valamint ezzel párhuzamosan az átláthatóság és a jogbiztonság növelése érdekében helyénvaló meghatározni azokat az információkat, amelyeket a panaszosnak kell benyújtania a Bizottsághoz. Annak biztosítására, hogy a Bizottság egy feltételezett jogellenes támogatásra vagy egy támogatással való feltételezett visszaélésre vonatkozó minden releváns információt megkapjon, a 659/1999/EK rendelet előírja az érdekelt felek számára, hogy töltsenek ki egy űrlapot, amelyen feltüntetik az összes kötelező információt. Létre kell hozni ezért az e célra használandó űrlapot.

(6)

Az érdekelt felek által a panaszok benyújtásakor teljesítendő követelmények nem járhatnak túlzott terhekkel, azonban biztosítani kell, hogy a Bizottság megkapja az összes szükséges információt a feltételezett jogellenes támogatásra vagy egy támogatással való feltételezett visszaélésre vonatkozó vizsgálati eljárás megindításához.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottsághoz eljuttatott üzleti titkokat és bizalmas információkat a Szerződés 339. cikkével összhangban kezeljék, az információkat szolgáltató személyeknek egyértelműen meg kell határozniuk, mely információkat tekintik bizalmasnak, és ezt indokolniuk is kell. Az érintett személy köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani az információkat tartalmazó dokumentumok betekinthető változatát, amelyet a Bizottság észrevételezésre továbbíthat az érintett tagállamnak.

(8)

A 794/2004/EK bizottsági rendeletet (4) ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 794/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 659/1999/EK rendeletben és az e rendeletben megállapított vagy a Bizottság által a Szerződés 108. cikke alapján rögzített határidőket az 1182/71/EGK, Euratom rendeletnek, valamint az e cikk (2)–(5b) bekezdésében meghatározott különleges szabályoknak megfelelően kell számítani. Összeütközés esetén e rendelet rendelkezései alkalmazandók”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(5a)   A 659/1999/EK rendelet 6a. cikkének (6) bekezdése szerint a harmadik felektől kért információk benyújtásának határideje tekintetében az 1182/71/EGK, Euratom rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában az információszolgáltatási kérelem kézhezvétele az irányadó.

(5b)   A 659/1999/EK rendelet 6a. cikkének (7) bekezdése szerint a harmadik felektől kért információk benyújtásának határideje tekintetében az 1182/71/EGK, Euratom rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában a határozatról szóló értesítés az irányadó.”;

2.

A 11. cikket követően a szöveg az Va. és Vb. fejezettel egészül ki:

„Va. FEJEZET

A PANASZOK KEZELÉSE

11a. cikk

A panasz elfogadhatósága

(1)   Minden olyan személynek, aki a 659/1999/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése és 20. cikkének (2) bekezdése szerint panaszt nyújt be, bizonyítania kell, hogy az említett rendelet 1. cikkének h) pontja értelmében érdekelt félnek minősül.

(2)   Az érdekelt felek megfelelően kitöltik a IV. mellékletben szereplő űrlapot, amelyen feltüntetik az abban kért összes kötelező információt. Érdekelt fél indokolt kérésére a Bizottság eltekinthet az űrlapon kért információk egy része tekintetében eltekinthet az adatszolgáltatási kötelezettségtől.

(3)   A panaszt az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell benyújtani.

Vb. FEJEZET

A BIZALMAS INFORMÁCIÓK AZONOSÍTÁSA ÉS VÉDELME

11b. cikk

Az üzleti titkok és egyéb bizalmas információk védelme

Minden olyan személynek, aki a 659/1999/EK rendelet szerint információkat nyújt be, egyértelműen jeleznie kell, mely információkat és milyen okból tekint bizalmasnak, és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania a beadvány betekinthető változatát. Amennyiben az információkat egy bizonyos határidőn belül kell benyújtani, ugyanez a határidő alkalmazandó a betekinthető változat esetében is.”;

3.

E rendelet mellékletének szövege IV. mellékletként egészíti ki a szöveget.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(2)  A Bizottság közleménye: EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája; COM(2010) 2020 végleges.

(3)  A Tanács 2013. július 22-i 734/2013/EU rendelete az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 204., 2013.7.31., 15. o.).

(4)  A Bizottság 2004. április 21-i 794/2004/EK rendelete az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról ( HL L 140 ., 2004.4.30., 1. o.).


MELLÉKLET

„IV. MELLÉKLET

Image

Image

Image

Image

Image

Image


12.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/23


A BIZOTTSÁG 373/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. április 11.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 11-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MA

65,2

TN

123,3

TR

106,4

ZZ

98,3

0707 00 05

MK

51,2

TR

124,4

ZZ

87,8

0709 93 10

MA

44,0

TR

93,6

ZZ

68,8

0805 10 20

EG

47,9

IL

67,9

MA

49,8

TN

48,3

TR

53,1

ZZ

53,4

0805 50 10

MA

35,6

TR

92,4

ZZ

64,0

0808 10 80

AR

93,3

BR

104,5

CL

108,2

CN

115,5

MK

25,2

NZ

132,7

US

190,8

ZA

118,5

ZZ

111,1

0808 30 90

AR

92,3

CL

123,2

CN

79,2

ZA

92,6

ZZ

96,8


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

12.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/25


A TANÁCS 2014/205/KKBP HATÁROZATA

(2014. április 10.)

az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács 2011. április 12-én elfogadta a 2011/235/KKBP határozatot (1).

(2)

A 2011/235/KKBP határozat felülvizsgálata alapján a korlátozó intézkedéseket 2015. április 13-ig meg kell újítani.

(3)

A 2011/235/KKBP határozat mellékletében foglalt egyes személyekre vonatkozó bejegyzéseket naprakésszé kell tenni.

(4)

A 2011/235/KKBP határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/235/KKBP határozat 6. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ezt a határozatot 2015. április 13-ig kell alkalmazni. A határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat céljai nem valósultak meg, a határozatot meg kell újítani, vagy adott esetben módosítani kell.”

2. cikk

A 2011/235/KKBP határozat melléklete az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  A Tanács 2011. április 12-i 2011/235/KKBP határozata az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 100., 2011.4.14., 51. o.).


MELLÉKLET

Az alább felsorolt személyekre vonatkozó bejegyzések felváltják a 2011/235/KKBP határozat mellékletében szereplő személyekre vonatkozó bejegyzéseket:

Személyek

 

Név

Azonosító adat

Indoklás

A jegyzékbe való felvétel időpontja

1.

RAJABZADEH Azizollah

 

A Teheráni Katasztrófaenyhítő Szervezet (TDMO) vezetője. A Teheráni Rendőrség korábbi vezetője (2010. januárig).

Nagy-Teherán Bűnüldöző Erőinek parancsnokaként Azizollah Rajabzadeh a legmagasabb rangú személy, akit a Kahrizak Börtönben történt visszaélések kapcsán vád alá helyeztek.

 

2.

DORRI- NADJAFABADI Ghorban-Ali

Születési hely: Najafabad (Irán) – Születési idő: 1945

A Hasznosítási Tanács tagja, valamint a legfelsőbb vezetőt képviseli a Markazi („középső”) tartományban. Irán korábbi főügyésze (2009. szeptemberig) (korábbi titkosszolgálati miniszter, Khatami elnöksége alatt).

Irán főügyészeként ő rendelte el és felügyelte a választások utáni első tüntetéseket követő kirakatpereket, ahol a vádlottaknak nem biztosították a jogaikat, és jogász. Felelősséggel tartozik a Kahrizak Börtönben történt visszaélésekért is.

 

3.

MORTAZAVI Said

Születési hely: Meybod, Jazd (Irán) – Születési idő: 1967

Az Iráni Csempészet Elleni Munkacsoport korábbi vezetője, korábbi teheráni főügyész (2009. augusztusig).

Teheráni főügyészként olyan általános hatályú határozatot adott ki, amelyet aktivisták, újságírók és diákok százainak őrizetbe vételéhez használtak fel. 2010 augusztusában felfüggesztették hivatalából, miután az iráni igazságszolgáltatás vizsgálatot folytatott ellene azzal kapcsolatban, hogy mi volt a szerepe a választások után az ő parancsára letartóztatott három férfi halálában.

 

4.

ZARGAR Ahmad

 

Az erkölcs megőrzéséért felelős szervezet vezetője. Korábbi bíró, Teheráni Fellebbviteli Bíróság, 36. körzet.

Tüntetőkkel szembeni hosszú börtönbüntetést és halálbüntetést kiszabó ítéleteket erősített meg.

 

5.

ABBASZADEH- MESHKINI, Mahmoud

 

Ilám tartomány kormányzója. A Belügyminisztérium korábbi politikai igazgatója.

A politikai pártok és csoportok tevékenységéről szóló törvény 10. cikke szerinti bizottság elnökeként ő felelt a tüntetések és más nyilvános rendezvények engedélyezéséért, valamint a politikai pártok bejegyzéséért.

2010-ben felfüggesztette két, Moussavihoz kapcsolható reformpárti politikai párt, az Iszlám Irán Részvételi Front és az Iszlám Forradalom Mudzsahedin Szervezete tevékenységét.

2009-től kezdődően folyamatosan és következetesen elutasított miden nem kormányzati eseményt, megtagadva ezáltal a tüntetéshez fűződő alkotmányos jogot, ami számos békés tüntető letartóztatásához vezetett, ez pedig sérti a gyülekezési szabadság jogát.

2009-ben megtagadta az ellenzéktől az elnökválasztás kapcsán tartott tüntetéseken meggyilkolt emberek gyászszertatásának megtartására vonatkozó engedélyt.

2011.10.10.

6.

FIRUZABADI Maj-Gen Dr Seyyed Hasan (más néven: FIRUZABADI Maj-Gen Dr Seyed Hassan; FIROUZABADI Maj-Gen Dr Seyyed Hasan; FIROUZABADI Maj-Gen Dr Seyed Hassan)

Születési hely: Mashad

Születési idő: 1951.2.3.

Az iráni fegyveres erők vezérkari főnökeként a legfelsőbb katonai parancsnok, az ő irányítása alatt áll valamennyi katonai hadosztály és politika, az Iszlám Forradalmi Gárdát és a rendőrséget is beleértve. A hivatalos parancsnoki lánc alapján az ő parancsnoksága alatt lévő erők brutális erőszakot alkalmaztak békés tüntetőkkel szemben, valamint tömeges letartóztatást hajtottak végre.

A Legfelsőbb Nemzeti Biztonsági Tanácsnak és a Hasznosítási Tanácsnak is tagja.

2011.10.10.

7.

JOKAR Mohammad Saleh

 

2011 óta Jazd tartomány parlamenti képviselője. A Baszidzs tanulói szervezetének korábbi parancsnoka.

A Baszidzs tanulói szervezetének parancsnokaként tevékenyen részt vett az iskolákban és egyetemeken zajló tüntetések elfojtásában, valamint az aktivisták és az újságírók bírósági eljárás nélküli fogva tartásában.

2011.10.10.

8.

SALARKIA Mahmoud

A teheráni „Persepolis” Futballklub igazgatója.

Teherán város benzin- és közlekedési bizottságának vezetője. A teheráni főügyész büntetés-végrehajtási ügyekkel foglalkozó helyettese a 2009-es erőszakos fellépések idején.

A teheráni főügyész büntetés-végrehajtási ügyekkel foglalkozó helyetteseként közvetlenül felelős volt az ártatlan, békés tüntetőkkel és aktivistákkal szemben kiadott számos letartóztatási parancsért. Az emberijog-védők beszámolói szerint jóformán valamennyi letartóztatott személyt – az ő utasítása alapján – minden érintkezési lehetőségtől elzárva (nem léphetnek kapcsolatba az ügyvédjükkel és a családjukkal), vádemelés nélkül tartják fogva változó hosszúságú ideig, gyakran olyan körülmények között, hogy az erőszakos eltűnésnek is tekinthető. A családjukat gyakran nem is értesítik a letartóztatásról.

2011.10.10.

9.

SOURI Hojatollah

 

Loresztán tartomány parlamenti képviselője. A parlament kül- és biztonságpolitikai bizottságának tagja. Az Evin börtön korábbi vezetője.

Az Evin börtön vezetőjeként 2009-ben felelős volt a hivatali ideje alatt a börtönben elkövetett olyan súlyos emberi jogi visszaélésekért, mint például a verés, a lelki terror vagy a nemi erőszak. Különböző források egybehangzó állítása szerint a kínzás általános gyakorlatnak számít az Evin börtönben. A 209. körletben számos aktivistát tartanak fogva a hatalmon lévő kormánnyal szembeni békés tevékenységeik miatt.

2011.10.10.

10.

TALA Hossein (más néven: TALA Hosseyn)

 

Teherán tartomány főkormányzójának („Farmandar”) helyettese 2010 szeptemberéig, felelősség terheli különösen a rendőri erők beavatkozásáért és ezáltal a tüntetésekkel szembeni kemény fellépésekért.

2010 decemberében kitüntetésben részesült a választásokat követő kemény fellépésekben játszott szerepéért.

2011.10.10.

11.

TAMADDON Morteza (más néven: TAMADON Morteza)

Születési hely: Shahr Kord-Iszfahán

Születési idő: 1959

Teherán tartomány korábbi főkormányzója, továbbá Teherán tartomány közbiztonsági tanácsának a vezetője, az Iszlám Forradalmi Gárda tagja.

Kormányzóként, valamint Teherán tartomány közbiztonsági tanácsának vezetőjeként általános felelősség terheli minden elnyomó tevékenységért, beleértve a 2009. júniusi politikai tüntetések leverését. Arról ismert, hogy személyesen vett részt Karroubi és Moussavi ellenzéki vezetők zaklatásában.

2011.10.10.

12.

BAKHTIARI Seyyed Morteza

Születési hely: Meshed (Irán)

Születési idő: 1952

Korábbi igazságügy-miniszter (2009–2013), korábban Iszfahán főkormányzója és az Állami Börtönök Szervezetének igazgatója (2004 júniusáig).

Igazságügy-miniszterként kulcsszerepet játszott az iráni diaszpóra fenyegetésében és zaklatásában azáltal, hogy bejelentette egy olyan különleges bíróság felállítását, amely kizárólag az országhatárokon kívül élő irániakkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. A teheráni ügyész erőfeszítései nyomán az elsőfokú bíróság és a fellebbviteli bíróság két részlege, valamint az ítélőbíróságok számos részlege kapta feladatául a külföldön élőkkel kapcsolatos ügyek intézését.

2011.10.10.

13.

HOSSEINI Dr Mohammad (más néven: HOSSEYNI, Dr Seyyed Mohammad; Seyed, Sayyed és Sayyid)

Születési hely: Rafszandzsán, Kermán tartomány

Születési idő: 1961

Korábbi kulturális és iszlámügyi miniszter (2009–2013).

A Forradalmi Gárda volt tagja, közreműködött az újságírókkal szembeni kemény fellépésekben.

2011.10.10.

14.

MOSLEHI Heydar (más néven: MOSLEHI Heidar; MOSLEHI Haidar)

Születési hely: Iszfahán (Irán)

Születési idő: 1956

Korábbi titkosszolgálati miniszter (2009–2013).

A Titkosszolgálati Minisztérium az irányítása alatt folytatta a tüntetők és a rendszer bírálói önkényes fogva tartásának és üldözésének általános gyakorlatát. A Titkosszolgálati Minisztérium továbbra is fenntartja a 209. körletet, ahol számos aktivistát tartanak fogva a hatalmon lévő kormánnyal szembeni békés tevékenységeik miatt. A Titkosszolgálati Minisztérium vallatói a 209. körletben a foglyokkal szemben verést, lelki terrort és nemi erőszakot alkalmaztak. Korábbi titkosszolgálati miniszterként felelősség terheli a hivatali ideje alatt elkövetett visszaélésekért.

2011.10.10.

15.

TAGHIPOUR Reza

Születési hely: Maragheh (Irán)

Születési idő: 1957

A teheráni városi tanács tagja. Korábbi információs és hírközlési miniszter (2009–2012).

Információs miniszterként a cenzúráért, valamint az internetes tevékenységeknek és a kommunikáció minden formájának (különös tekintettel a mobiltelefonokra) az ellenőrzéséért felelős egyik legmagasabb rangú tisztviselő volt. Politikai fogvatartottak kihallgatása során a kihallgatók a fogvatartottak személyes adatait, emailjeit és beszélgetéseit is felhasználják. A legutóbbi elnökválasztás óta az utcai demonstrációk alatt számos alkalommal blokkolták a mobilhálózatok használatát és a szöveges üzenetküldést, zavarták a TV-csatornák műholdas adásait, az internetforgalmat pedig lokálisan felfüggesztették vagy legalábbis lelassították.

2012.3.23.

16.

EMADI, Hamid Reza (más néven: Hamidreza Emadi)

Születési idő: kb. 1973

Születési hely: Hamadán

Lakóhely: Teherán

Munkahely: Press TV székhelye, Teherán

A Press TV hírigazgatója. A Press TV korábbi vezető producere.

Ő felel a fogvatartottak – köztük újságírók, politikai aktivisták, a kurd és arab kisebbséghez tartozó személyek – kényszerített vallomásainak felvételéért és sugárzásáért, megsértve ezzel a tisztességes és szabályszerű eljáráshoz való, nemzetközileg elismert jogot. Az OFCOM független médiaszabályozó szervezet 100 000 GBP büntetést szabott ki a Press TV-re az Egyesült Királyságban, amiért az 2011-ben sugározta az iráni–kanadai újságírónak és filmesnek, Maziar Baharinak a börtönben kényszer hatására tett vallomását. NGO-k jelentése szerint más alkalommal is előfordult, hogy a Press TV kényszer hatására született vallomásokat adott le. Emadi tehát megsértette a szabályszerű és tisztességes eljáráshoz való jogot.

2013.3.12.


12.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/30


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. november 6.)

A Németország által a HoKaWe Eberswalde GmbH javára hozott SA.34721 (2012/C) (korábbi 2012/NN) számú intézkedésről

(az értesítés a C(2013) 7058. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/206/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az érintetteket az említett rendelkezéseknek (1) megfelelően felkérte észrevételeik megtételére, és tekintettel ezen észrevételekre,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

(1)

2012. április 30-án a Bizottsághoz panasz érkezett egy Brandenburg tartományban telephellyel rendelkező fafeldolgozó vállalkozástól, amely szerint a Brandenburg tartomány és a HoKaWe Eberswalde GmbH (a továbbiakban: HoKaWe) között 15 éves időtartamra megkötött keretmegállapodás állami támogatásnak minősül az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében.

(2)

2012. május 11-én a Bizottság elküldte Németországnak a panasz betekinthető változatát és további tájékoztatást kért. 2012. június 6-án kelt válaszában Németország állást foglalt a panasszal kapcsolatban és megadta a kért tájékoztatást.

(3)

2012. augusztus 27-én a Bizottság továbbította a panaszos számára Németország válaszának betekinthető változatát, és kérte a panaszos arra vonatkozó válaszát, hogy továbbra is követni kívánja-e az ügyet. A panaszos 2012. szeptember 4-én közölte, hogy nem vonja vissza panaszát.

(4)

2013. december 19-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta Németországot határozatáról, amely szerint a támogatás vonatkozásában a Bizottság megindítja az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdése szerinti hivatalos eljárást.

(5)

A Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették. (2) A Bizottság az érdekelt feleket észrevételeik benyújtására szólította fel.

(6)

Németország 2013. február 28-án kelt levelében közölte a határozatra vonatkozó állásfoglalását. Ezt követően 2013. április 30-án további két érintett fél állásfoglalása, majd 2013. május 3-án a panasztevő állásfoglalása érkezett be a Bizottsághoz.

(7)

Ezek betekinthető változatát 2013. május 17-én továbbították Németország számára. Németország 2013. június 11-én állást foglalt a fentiekkel kapcsolatban, majd ezt az állásfoglalást 2013. június 13-án kelt levelével kiegészítette.

(8)

2013. augusztus 2-án, 2013. szeptember 17-én és 2013. szeptember 23-án kelt leveleiben a Bizottság további tájékoztatást kért Németországtól, amelyekre Németország 2013. augusztus 15-én, 2013. szeptember 20-án és 2013. október 1-jén kelt leveleiben válaszolt.

2.   AZ INTÉZKEDÉSEK ISMERTETÉSE

2.1.   A kedvezményezett vállalkozás

(9)

A HoKaWe korlátolt felelősségű társaság (GmbH), amely Eberswaldéban (Brandenburg tartomány) fatüzelésű biomassza-erőművet üzemeltet. Az erőmű, amelyet 2005-ben hoztak létre, 2006-ban kezdte meg az üzemelést. 2011 júniusában az Amtsgericht Frankfurt (Oder) (első fokú bíróság) fizetésképtelenségi eljárást indított a HoKaWe ellen, a vállalkozás azonban mindezidáig nem szüntette meg gazdasági tevékenységét.

(10)

Barnim járás érdekelt volt az üzleti tevékenység folytatásában, és így a HoKaWe eszközeinek megszerzésében; 2012 májusában a hitelezői gyűlés elfogadta a HoKaWe eszközeinek elidegenítéséről szóló szerződést, és az eladást közjegyzői okiratba foglalták. Mivel Brandenburg tartomány nem járult hozzá a brandenburgi erdőből induló faszállítmányokról szóló keretmegállapodásnak (amely ezen határozat tárgyát képezi) az új tulajdonosra való átruházásához, a járás visszalépett az adásvételi szerződéstől.

2.2.   Az intézkedés leírása

(11)

2005 júniusában Brandenburg tartomány és a HoKaWe keretmegállapodást kötöttek a brandenburgi erdőből származó fa szállításáról. A megállapodásban a HoKaWe számára szállítandó fa mennyiségét és a szállítási feltételeket (3) 15 éves időtartamra határozták meg (2006. június 1-től2021. június 1-ig). A megállapodás értelmében évente 150 000 űrköbméter (Um3) fa szállítására kerül sor az Eberswalde-i erőmű közvetlen (max. 70 km-es) körzetéből.

(12)

A megállapodás 15,50 EUR/űrköbméter alapárat határozott meg a 2004. év tekintetében. A megállapodásban emellett rögzítették az ár évente történő kiigazítását, amelynek mértékét a felek állapítják meg a Szövetségi Statisztikai Hivatal ipari fára vonatkozó árindexének alakulása alapján (4); a fa árának az alapárhoz viszonyított különbségét 50 %-ban a vevő, 50 %-ban pedig az eladó viseli (a továbbiakban: árkiigazítási záradék).

(13)

A megfelelő árkiigazítás kiszámításának céljára a megállapodás emellett a következő képletet tartalmazza (a továbbiakban: árkiigazítási képlet vagy képlet):

Formula

(14)

Következésképpen különbséget kell tenni a megállapodás szövege szerinti árkiigazítási záradék, illetőleg az árkiigazítási képlet között.

(15)

Németország véleménye szerint a felek szándékait az árkiigazítási záradék tükrözi. Ezt támasztja alá a brandenburgi Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 2003. október 1-jén, Brandenburg tartomány és a HoKaWe képviselőinek találkozója alkalmából kiadott belső feljegyzése is, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a felek által a tárgyalások során célként kitűzött árkiigazítás megfelel az árkiigazítási záradéknak. Németország véleményét megerősíti továbbá Brandenburg gazdasági és európai ügyekkel foglalkozó minisztériumának 2011. január 5-én kelt feljegyzése is, amely javasolja a keretmegállapodás olyan módon történő módosítását, illetőleg értelmezését, hogy annak megfogalmazása egyértelmű legyen és a felek valódi szándékát tükrözze.

(16)

A megállapodásban meghatározott képlet hibás volt, ahogyan ezt a Németország által, illetve a Brandenburg tartomány számára 2010-ben készített két szakvélemény (5) is megállapítja, és az alkalmazásával elért eredmény nem felelt meg a feleknek az árkiigazítási záradékkal elérni kívánt szándékainak.

(17)

A megállapodás hatálybalépését követően az ár a képlet szerint került kiigazításra. A megállapodás szövegével kifejezésre juttatott szándékokkal ellentétben, a képlet szerint kiszámított árkorrekciók nem feleltek meg az ipari fára vonatkozó árindex tényleges alakulásának, hanem jelentősen a brandenburgi erdőből származó fa átlagára alatti árat eredményeztek. Ezen túlmenően a képlet alkalmazása nem eredményezte az áringadozás kockázatának a felek szándékai szerinti, egyenlő arányban történő megosztását a tartomány és a HoKaWe között.

(18)

Ennek oka a (16) preambulumbekezdésben említettek értelmében a képlet hibás voltában keresendő, mert így a képlet matematikailag nem adta vissza pontosan a feleknek az árkiigazítási záradékban meghatározott szándékait (6).

(19)

Emellett Németország 2013. február 28-én kelt leveléből kiderül, hogy a felek az árkorrekció képlet alapján történő kiszámításának paraméterei kapcsán többször is gyakorolták mérlegelési jogkörüket a megállapodás időtartama alatt (7). Németország közölte a Bizottsággal, hogy ennek okai az aktákból már nem kideríthetők.

(20)

A Brandenburg tartomány számára 2010-ben készített két szakvélemény (vö. a (16) preambulumbekezdéssel) utal arra, hogy a megállapodásnak jelentősége lehet az állami támogatásokra vonatkozó jog szempontjából, és javasolja a megállapodásnak a képlet módosítása révén történő kiigazítását. A HoKaWe és Brandenburg tartomány közötti tárgyalásokat követően a felek 2011. augusztus 26-án aláírták a megállapodás módosított változatát, amely 2011. július 1-jén lépett hatályba. A módosított változat megszüntette a (12)–(19) preambulumbekezdésekben ismertetett problémákat, mivel meghatározta, hogy az árak kiigazítását 2011. július 1-jét követően az árkiigazítási záradéknak és így a felek eredeti szándékainak megfelelően kell végrehajtani. Tehát az említett dátumtól kezdődően a képlet már nem képezte a megállapodás részét, és így nem lehetett alkalmazni sem.

(21)

Brandenburg tartomány továbbá úgy határozott, hogy nem tartja fent a megállapodást a HoKaWe vagyonát átvevő jövőbeni új befektetőkkel.

2.3.   Az eljárás megindításának okai

(22)

2012. december 19-én a Bizottság úgy határozott, hogy az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást indít (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat).

(23)

Az említett határozatban a Bizottság azt az előzetes álláspontot képviselte, hogy a Brandenburg tartomány és a HoKaWe által kötött keretmegállapodás végrehajtása támogatási elemet tartalmaz.

(24)

A Bizottság feltette a kérdést, hogy egy magáneladó a piacon hozzájárult-e volna előzetesen egy olyan kompenzációhoz, mint amilyet az ismertetett árkiigazítási képlet eredményezett.

(25)

Ezenfelül, a Bizottság még abban az esetben is komolyan kétségbe vonta, hogy Németország a megállapodás végrehajtása során a piaci szabályoknak megfelelő módon járt el, ha a felek nem voltak tisztában a képlet hibás voltával. A Bizottság kételyére a megállapodás keretében eladott fa árának alakulása adott okot, ugyanis a képlet alapján kiszámított ár jóval alacsonyabb volt, mint a Brandenburg tartományban átlagosnak tekinthető faár. Egy körültekintő magáneladó hasonló helyzetben haladéktalanul megragadott volna minden lehetőséget az árkiigazítási módszer módosítására. Németország ezzel szemben 2011-ig kitartott a képlet alkalmazása mellett.

(26)

Ezen megfontolások alapján Németország végül arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a megállapodás hatálybalépése (2006. június 1.) és módosítása (2011. június 30.) közötti időszak tekintetében nem zárható ki a HoKaWe előnyben részesítése, és ennek következtében az állami támogatás megléte. Mivel a támogatás összeegyeztethetőségének jogalapja nem nyilvánvaló, és azt Németország nem jelentette be, a Bizottságnak továbbra is kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e a belső piac szabályaival.

3.   AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(27)

A hivatalos vizsgálati eljárás során a Bizottság egy szakvéleményt kapott a panaszos részéről, két szakvéleményt pedig más érintett felektől.

(28)

A panaszos továbbította a brandenburgi Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 2003. decemberi és 2004. márciusi belső feljegyzéseit. A panaszos állítása szerint az említett feljegyzésekből kiderül, hogy már a megállapodás megkötését megelőzően is aggályok merültek fel a megállapodás több vonatkozásával kapcsolatosan: Így a 2003. decemberi, a megállapodás akkor feltételezhető hatásaival kapcsolatos feljegyzésben megállapításra került, hogy a megállapodás már a 2004-es év tekintetében is olyan árat eredményezhet, amely jelentősen elmarad az iparifa árának akkori szintjétől. Ehhez hasonlóan, a 2004. márciusi belső feljegyzésben utalás történik arra, hogy az árkiigazítási módszer aránytalan árengedményekhez vezetne Brandenburg részéről; ezért kifejezetten javasolták a megállapodás átgondolását, illetőleg néhány pont tekintetében való újratárgyalását.

(29)

A panaszos azzal érvelt, hogy egy magáneladó sem kötötte volna meg ilyen feltételek mellett a megállapodást, továbbá, hogy egy magáneladó haladéktalanul, és nem csak öt évvel azt követően intézkedett volna, hogy világossá vált, az árak a piaci árnál alacsonyabbak. A panaszos az árkiigazításokkal kapcsolatban megjegyezte továbbá, hogy a megállapodásban szereplő árak nem tükrözték a fapiacon megfigyelhető tényleges tendenciákat, ehelyett jogtalan előnyhöz juttatták a HoKaWe-t. A 2006–2011 között nyújtott támogatás összegét a panasztevő 7,3 millió EUR-ra becsüli (ezt a becslést vették alapul a panaszos és a többi szállító által megállapított átlagos faár kiszámításakor).

(30)

A Bizottság emellett két, Brandenburg tartományban működő fafeldolgozó üzemtől kapott állásfoglalást. Az említett üzemek szerint a brandenburgi erdőből származó fa jelentős részét a hosszú távú megállapodásnak megfelelően egyáltalán nem hozták forgalomba a regionális fapiacon, ami a verseny indokolatlan torzulásához vezetett, továbbá veszélybe sodorta a kisebb brandenburgi fafeldolgozó üzemek működését.

4.   NÉMETORSZÁG ÁLLÁSFOGLALÁSA

(31)

Németország továbbra is kitartott azon véleménye mellett, hogy a keretmegállapodás megfelelt a piaci szabályoknak, következésképpen nem tartalmazott támogatást.

(32)

A Németországtól kapott tájékoztatás szerint a megállapodás aláírásának időpontjában még nem volt működő piaca az energiafának, így a felek abban állapodtak meg, hogy a HoKaWe által fizetendő ár kiszámításakor az iparifa árát, az árkiigazítások meghatározása során pedig az iparifa árindexének alakulását veszik alapul. Németország továbbá kifejtette, hogy a megállapodás szövege tükrözte a tervezett árkiigazítási módszert, ugyanakkor elismerte, hogy a képlettel elérni kívánt eredmények nem álltak összhangban azzal a szándékkal, hogy az áringadozás kockázatát a felek közösen viseljék.

(33)

Ezért Németország úgy érvelt, hogy az alapár és a megállapodás szövegében rögzített árkiigazítási képlet, vagyis a németországi ipari fára vonatkozó árindex alapján történő árkiigazítás, valamint az áringadozás kockázatának a felek általi, egyenlő arányban történő viselése a megállapodás aláírásának időpontjában megfelelt a piaci szabályoknak.

(34)

Németország szerint a Brandenburgi Erdészeti Igazgatóságnak csupán a 2009 januári újraszervezés során tűnt fel, hogy a képlet alkalmazásának eredményeként a HoKaWe más vállalkozásoknál alacsonyabb árakat fizetett. Ezt követően az illetékes brandenburgi hatóságok 2010-ben megbízták a RAUE LLP tanácsadó irodát azzal, hogy készítsen szakvéleményt a megállapodásról, továbbá végezze el a megállapodás belső jogi vizsgálatát. Mindkét szakvélemény feltárta, hogy a megállapodásnak jelentősége lehet az állami támogatásokra vonatkozó jog szempontjából. Ezenfelül, Brandenburg gazdasági és európai ügyekkel foglalkozó minisztériuma 2011. január 5-én kelt feljegyzésében arra a következtetésre jutott, hogy az árkiigazítási záradék megfelel a piaci szabályoknak, a képlet alapján történő árkiigazítás ezzel szemben állami támogatásnak minősül; ezért a megállapodást úgy kell módosítani, hogy a javított képlet tükrözze a felek tényleges szándékát. Brandenburg tartomány 2011 augusztusában követte ezt az ajánlást.

(35)

Németország azzal érvel, hogy Brandenburg tartomány a piaci szabályoknak megfelelő módon járt el, hiszen a megállapodás 2011-ben módosításra került; korábbi beavatkozásra nem volt mód, mivel be kellett tartani meglévő szerződéseket, a megállapodást pedig csak egyhangúlag tudták volna módosítani a felek.

(36)

Németország továbbá arra hivatkozik, hogy a megállapodás nem jelent állami támogatást és nem torzítja a versenyt, valamint nem befolyásolja károsan a tagállamok közötti kereskedelmet sem.

5.   AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

5.1.   A támogatás megléte

(37)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(38)

Annak vizsgálata során, hogy egy állami szerv és egy gazdasági egység közötti kereskedelmi ügylet támogatásnak minősül-e, a Bizottság bevett, és a Bíróság által is megerősített gyakorlata szerint a piacgazdasági befektető elvét kell alkalmazni. Ezen alapelv alapján az államnak olyan esetekben, amikor kereskedelmi vállalkozásként vesz részt a piacon, magánszektorbeli szereplőként kell eljárnia, ellenkező esetben feltételezhető az állami támogatás megléte. A támogatás meglétének megítélése szempontjából ezért döntő, hogy egy magánszektorbeli gazdasági szereplő hasonló helyzetben ugyanígy járt volna el, azaz az eszközöket, árukat vagy szolgáltatásokat ugyanazért az árért értékesítette volna-e (a piacgazdasági eladó elve). Ennek alapján a nem gazdasági jellegű szempontok elfogadhatatlanok az alacsonyabb ár elfogadása melletti magyarázatként. Ezt az elvet a Bizottság többször alkalmazta, amit a Bíróság minden alkalommal megerősített. (8)

(39)

Ezért a Bizottságnak ebben az ügyben tisztáznia kell, hogy egy magáneladó kész lett volna-e megkötni egy hasonló időtartamú, hasonló alapárat tartalmazó és hasonló árkiigazítási mechanizmust alkalmazó megállapodást.

(40)

A (11) és (12) preambulumbekezdésben ismertetettek alapján a 15 éves időtartamra tervezett keretmegállapodás keretében az árakat évente, az ipari fára vonatkozó árindex alakulásával összhangban igazították volna ki, és az 15,50 EUR/űrköbméter összegben meghatározott alapárhoz viszonyított megfelelő különbséget az állam és a HoKaWe egyenlő arányban viselte volna. Ezen túlmenően a megállapodás tartalmazott egy képletet, amely ennek az árkiigazításnak a kiszámítására szolgált.

A megállapodás hosszú időtartama

(41)

A panaszos véleménye szerint a megállapodás 15 éves időtartama nem volt megszokott a piacon.

(42)

A Bizottság előtt azonban nem ismert olyan hivatkozás, amely igazolná azt a következtetést, hogy az említett időtartam nem felelt volna meg a piaci szabályoknak. A megállapodás 15 éves időtartama viszonylag hosszúnak tűnik, ugyanakkor egy eladó természetesen elkötelezheti magát egy meghatározott átvevő mellett, amennyiben így – hasonlóan a szóban forgó megállapodásban rögzítettekhez – biztos lehet benne, hogy állandó mennyiségű, ráadásul az ipari fára vonatkozó minőségi követelményeknek részben nem megfelelő fát értékesíthet.

(43)

Ezért, valamint tekintettel az áringadozási kockázat tervezett megosztására, nem kizárható, hogy egy magánbefektető hasonló időtartamra szóló megállapodást kötött volna.

A megállapodásban szereplő alapár

(44)

Ehhez hasonlóan, a Bizottság a 15,50 EUR/űrköbméter alapárral kapcsolatban sem rendelkezik olyan információkkal, amelyek alapján megállapítható lenne, hogy ez az ár nem felelt meg a piaci szabályoknak.

(45)

Németország közlése értelmében a megállapodás aláírásának idején nem volt az energiafának bevett piaci ára. A szerződő felek ezért az ipari fa árát vették alapul a keretmegállapodás kidolgozásakor. A panaszos által benyújtott, az ipari fa piaci árára vonatkozó egyik összefoglalóból kiderül, hogy a 2004-es év tekintetében a 15,50–17,50 EUR/űrköbméter, a 2005. év tekintetében pedig a 15,00–17,00 EUR/űrköbméter ár felelt volna meg a piaci szabályoknak. Tekintettel továbbá arra a tényre, hogy ebben az esetben egy hosszú távú megállapodásról volt szó, a megállapodásban szereplő 15,50 EUR/űrköbméter alapár továbbra is a piaci szabályoknak megfelelő árnak minősült.

(46)

A brandenburgi Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 2003. október 1-jei feljegyzéséből kiderül továbbá, hogy Brandenburg képviselői a tárgyalások során a 15,50 EUR/űrköbméter alapárat javasolták, ezzel szemben a HoKaWe a 15,00 EUR/űrköbméter árat javasolta. A felek végül a magasabb, vagyis a 15,50 EUR/űrköbméter árban állapodtak meg.

(47)

A 15,50 EUR/űrköbméter alapár eszerint megfelel a piaci szabályoknak. Mivel nem volt olyan piaci ár, amelyet figyelembe lehetett volna venni az összehasonlítás során, és az energiafával szemben támasztott minőségi követelmények legalábbis nem magasabbak, mint az ipari fával szemben támasztottak, Brandenburg tartomány számára elfogadható volt egy olyan megállapodás megkötése, amely az ár tekintetében az ipari fa árát veszi alapul (alapár). A megállapodás szerinti ár a felek közötti tárgyalások eredményeként jött létre, és a brandenburgi ipari faárak piaciár-tartományán belül helyezkedett el. Az ár a brandenburgi erdőben rendelkezésre álló fa minőségének ismeretében került megállapításra (9), így megfelel annak az árnak, amit egy magáneladó a szállítandó fa minőségének ellenértékeként elfogadhatónak tartott volna.

Árkiigazítás

(48)

Az árkiigazítás vonatkozásában – a (14) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint – különbséget kell tenni az árkiigazítási záradék és a képlet alapján ténylegesen végrehajtott árkiigazítások között.

(49)

A Bizottság előtt nem ismert olyan hivatkozás, melynek értelmében az árkiigazítási záradék nem felelt meg a piaci szabályoknak. A (45) preambulumbekezdés alapárra vonatkozó megállapításai alapján nem állt rendelkezésre az energiafa árának változását követő index. Ezért elfogadható volt, hogy amellett, hogy az alapár meghatározásához figyelembe vették az ipari fa árát, a megállapodásban rögzítettek olyan árkorrekciókat is, amelyek párhuzamosan követik az ipari fára vonatkozó árindexet.

(50)

Továbbá a megállapodás szövege alapján az volt a felek szándéka, hogy egyenlő arányban megosztják egymás között az áringadozási kockázatot. Mivel az árváltozás a megállapodás aláírásának idején nem volt egyértelműen előrelátható, e mechanizmus alkalmazása azt jelentette, hogy a két fél mind a kockázatot, mind pedig a (lehetséges) nyereséget is megosztja egymás között, amely adott esetben Brandenburg tartomány számára is előnyös helyzetet biztosíthatott volna. Az árak alakulását érintő bizonytalanság miatt adott esetben egy magáneladó is hozzájárulhatott volna az említett záradékhoz. Ez a záradék tehát a piaci szabályoknak megfelelőnek tekintendő.

(51)

Ebből következik, hogy az árkiigazítási záradék, melynek célja az árnak az ipari fára vonatkozó árindexszel párhuzamosan történő módosítása, valamint az áringadozási kockázatnak a felek közötti, egyenlő arányban történő megosztása volt, megfelelt a piaci szabályoknak, továbbá egy körültekintő magáneladó is megkötött volna egy hasonló megállapodást.

(52)

A tényleges árkiigazításra azonban – ahogyan az már korábban elhangzott – a képlet alapján került sor. A következő táblázatos áttekintésből kiderül, hogy a képlet alkalmazásával kapott árak jelentősen alacsonyabbak voltak annál, mint amit az árkiigazítási záradék alkalmazása eredményezett volna:

(EUR/űrköbméter)

 

Ténylegesen fizetett ár (a képlet alkalmazása alapján)

Az árkiigazítási záradék alkalmazásával kapott ár (10)

Átlagos faár Brandenburg tartományban, tekintet nélkül a fa fajtájára

2006

13,00

15,42

17,72

2007

13,21

15,95

21,02

2008

16,55

20,96

22,76

2009

16,42

20,76

19,20

2010

16,14

20,03

24,50

2011

15,79

19,33

nincs adat

(53)

A táblázatból kiderül továbbá, hogy a képlet alapján kiszámított árak nemcsak jelentősen alacsonyabbak voltak, mint azok az árak, amelyeket az árkiigazítási záradék alkalmazása eredményezett volna, hanem lényegesen alacsonyabbak voltak a Brandenburg tartományra jellemző átlagáraknál is.

(54)

Ráadásul már a megállapodás aláírását megelőzően is előre látható volt, hogy a képlet alkalmazása ilyen hatásokat eredményez majd. Ez a tény különlegesen fontos, mivel a kérdés tisztázásához, hogy egy magánpiaci eladó ugyanúgy vagy hasonló módon járt volna el, mint Brandenburg tartomány, a megállapodás előzetes értékelésére van szükség. (11)

(55)

A (16) és (18) preambulumbekezdés szerint a képlet hibás volt és nem tükrözte a feleknek az árkiigazítási záradékban meghatározott szándékait. Ezeket a szándékokat – ahogyan ezt a RAUE LLP tanácsadó iroda szakvéleménye is megerősítette, az alábbi képlettel lehetett volna matematikailag ábrázolni:

Formula

(56)

Az Indexn helyett a szerződő felek azonban egy rögzített összeget vontak le. A rögzített összeg levonása ugyan megindokolható bizonyos körülmények között, de a képletnek ebben az esetben legalább abban az évben a megállapodás szerinti alapárat kellett volna eredményeznie, amelyben a megállapodást megkötötték. Ebben az esetben a felek azonban olyan levonást alkalmaztak, amely már az aláírás évében olyan árat eredményezett, amely jóval alacsonyabb volt a megállapodás szerinti, illetőleg a piaci szabályoknak megfelelőnek tekinthető 15,50 EUR/űrköbméter árnál.

(57)

Így már a megállapodás aláírásának időpontjában előrelátható volt, hogy a képlet hibás, és nem vezet az árkiigazítási záradékban rögzített árakhoz.

(58)

Egy ilyen helyzetben egy magáneladó vagy más képletet alkalmazott volna, vagy legalábbis megpróbálta volna elérni, hogy módosítsák a képletet, figyelemmel főleg arra, hogy a felek a megállapodás szövegében meghatározták, hogy az árkiigazításokat az ipari fára vonatkozó indexszel összhangban kell végrehajtani, az áringadozás kockázatát pedig az államnak és a HoKaWe-nek egyenlő arányban kell viselnie (ahogyan ezt az árkiigazítási záradékban meghatározták).

(59)

Utalás történt rá, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó árváltozások nem adódtak teljesen automatikusan egy előzetesen a képlet segítségével meghatározott matematikai számításból. A (19) preambulumbekezdés értelmében a Németország által a hivatalos vizsgálati eljárás során rendelkezésre bocsátott információkból sokkal inkább az derül ki, hogy a képletet a megállapodás időtartama alatt többször is módosították (12).

(60)

Az (52) preambulumbekezdésben szereplő áttekintésből egyértelműen kiderül, hogy ténylegesen megmutatkoztak a képlet említett, előrelátható negatív hatásai, mert a HoKaWe által megfizetett ár jelentősen alacsonyabb volt, mint az az ár, amely az árkiigazítási záradékból adódott volna. Emellett az ár sokkal alacsonyabb volt a brandenburgi erdőből származó fa átlagos áránál is, azaz annál az árnál, amelyért Brandenburg tartomány a fát más üzemek számára értékesítette (13).

(61)

Ebből következik, hogy a tartomány számára ismert volt, hogy a képlet alkalmazása nem vezet majd az ipari fára vonatkozó index alapján történő, tervezett árváltozáshoz és az áringadozási kockázat felek közötti, megfelelő megosztásához, de ezt a tényt a tartomány elfogadta.

Következtetés

(62)

Mindezek alapján levonható a következtetés, hogy az árkiigazítási záradék Brandenburg tartomány számára ugyan az átlagárnál alacsonyabb, ugyanakkor a piaci szabályoknak megfelelő árakhoz vezetett volna. Ezek az árak a részt vevő felek vállalható megfontolásain és tárgyalásain alapultak, így nem kizárható, hogy egy magánszektorbeli szereplő egyező vagy hasonló feltételek mellett megállapodást kötött volna.

(63)

A felek által a képlet alapján ténylegesen végrehajtott árkiigazítások ezzel szemben nem feleltek meg a fenti, piaci szabályokkal összeegyeztethető feltételeknek, és olyan árakat eredményeztek, amelyek jelentősen alacsonyabbak voltak, mint azok az árak, amelyeket az árkiigazítási záradék alkalmazása eredményezett volna (és sokkal alacsonyabbak voltak, mint a fa átlagára Brandenburg tartományban).

(64)

Míg az árkiigazítási záradék alapján végrehajtott ármódosítás ésszerű vállalkozói döntésnek tekinthető, valamint magában foglalja az áringadozás kockázatának a felek között való igazságos megosztását, a képlet alkalmazásából eredő árak ennél az árnál jelentősen alacsonyabbak voltak, ráadásul nem jártak együtt a kockázatok említett megosztásával. Eltérően az SA.19045 sz. ügytől (Bajorország által esetlegesen nyújtott támogatás (Bajor Tartományi Erdészeti Igazgatóság) a Klausner vállalkozással kötött hosszú távú faszállítási szerződések formájában) (14), amellyel kapcsolatban a Bizottság a piaci átlagárnál alacsonyabb árakat támogatástól mentesnek tekintette, mivel a piacot túlkínálat jellemezte, és Bajorország egy hosszú távú, rendszeres nagybani felvásárló bevonására törekedett, ebben az ügyben nem lehet megindokolni, hogy az árak alacsonyabbak azoknál az áraknál, amelyeket az árkiigazítási záradék alkalmazása eredményezett volna. A felek egyeztetésének eredményeképp létrejött árkiigazítási záradék tekintetbe vette a megállapodás hosszú távú jellegét, valamint az értékesítendő fa minőségét, és már így is a Brandenburg tartományi átlagárnál alacsonyabb árakat eredményezett. Semmi nem utal arra, hogy egy magánszektorbeli szereplő számára elfogadható lett volna egy ennél alacsonyabb ár.

(65)

Ezt igazolják a Németország által előadottak is, miszerint az árkiigazítási záradék tükrözte a felek valódi szándékait. Miután a (16) preambulumbekezdésben szereplő két 2010. évi szakvélemény utalt arra, hogy a megállapodásnak a képlet alkalmazása miatt jelentősége lehet az állami támogatásokra vonatkozó jog szempontjából, Brandenburg tartománynak 2011-ben sikerült elérnie a megállapodás módosítását, melynek eredményeképp törölték a hibás képletet. A Brandenburg tartomány által folytatott tárgyalások eredményeképp a módosított megállapodás már nem tartalmazta a képletet, és így megfelelt a felek valódi szándékának, továbbá megszűntek a támogatásokkal kapcsolatos jogi aggályok.

(66)

Ebből következik, hogy a megállapodás végrehajtása (különösen a képlet alapján végrehajtott árkiigazítások) nem lett volna elfogadható egy magáneladó számára, és nem felelt meg a piaci szabályoknak.

(67)

Németország előadta, hogy a brandenburgi kormány először az Erdészeti Igazgatóság 2009. évi újjászervezése során értesült arról, hogy a HoKaWe által ténylegesen megfizetett árak nem feleltek meg az árkiigazítási záradékkal elérni kívánt árváltozásnak, hanem jóval alacsonyabbak voltak, mint azok az árak, amelyeken más üzemek a fát beszerezték; Brandenburg tartomány az erről való értesülést követően a piaci szabályoknak megfelelő módon járt el: megbízást adott a (16) preambulumbekezdésben említett két szakvélemény elkészítésére és újratárgyalta a megállapodást, ami a megállapodás 2011-es módosításához vezetett.

(68)

Ezek az érvek nem bizonyultak helytállónak a vizsgálat során. Először is, mint ahogyan az az (54)–(57) preambulumbekezdésekből kiderül, a képlet alkalmazásának következményei már a megállapodás aláírásának időpontjában is előreláthatók voltak. Másodszor egy magánszektorbeli eladó, akinek célja a megállapodásban szereplő árkiigazítási záradék alkalmazása, következésképp az árváltozásokat pontosan nyomon követi, haladéktalanul követelte volna az árak újratárgyalását. A (65) preambulumbekezdés alapján a megállapodásnak a Brandenburg tartomány általi sikeres újratárgyalása sokkal inkább azt bizonyítja, hogy a képlet nem tükrözte a felek valódi szándékait (az árkiigazítási záradéknak megfelelően). Az újratárgyalás továbbá azt is mutatja, hogy a HoKaWe nem zárkózhatott el az elől, hogy a képletet kivegyék a megállapodásból.

(69)

Ebből következik, hogy a HoKaWe a megállapodás hatálybalépése (2006 június 1.) és módosítása (2011 június 30.) közötti időszakban gazdasági előnyben részesült.

(70)

Más feltételek is teljesültek, amelyek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint a támogatás meglétét bizonyítják. Az előnyt célzottan biztosították, mivel a megállapodás kizárólag egy bizonyos vállalkozásnak kedvezett. Az előnyt egy tagállam, ezen belül Brandenburg tartomány hatóságai biztosították. A megállapodás feltételeinek megfelelően a HoKaWe részére értékesített átlagos famennyiség jelentős volt; az előnyös feltételek mellett szállított fa javította az átvevő piaci helyzetét versenytársaihoz képest, és ezért versenytorzuláshoz vezetett. A fapiacon a különböző tagállamok vállalkozásai versenyben állnak egymással. A szállítási megállapodás csak az Eberswalde 70 kilométeres körzetében található erdőkből szállított fára vonatkozott, ugyanakkor Eberswalde a lengyel határ közvetlen közelében található (30 km). Ezért a támogatás a tagállamok közötti versenyt is hátrányosan befolyásolja. Így arra a következtetésre lehet jutni, hogy a megállapodás végrehajtása, amely ahhoz vezetett, hogy a megfizetett árak a képleten alapultak, állami támogatást jelent.

(71)

A megállapodás említett módosítása, amely 2011. július 1-jén lépett hatályba, a támogatási intézkedés lezárásának tekinthető. A módosítás következtében az árváltozásokat 2011. július 1-jét követően az árkiigazítási képlet alapján kellett végrehajtani annak érdekében, hogy a felek eredeti szándékát megerősítsék és pontosan végrehajtsák. A megállapodás módosított formája megfelel a piaci szabályoknak, így a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a HoKaWe 2011. június 30-át követően már nem részesült gazdasági előnyben a megállapodás keretében eszközölt kifizetések révén.

5.2.   Összeegyeztethetőség

(72)

A támogatás összeegyeztethetősége nem nyilvánvaló, továbbá Németország által sem bizonyított. Ezért a HoKaWe számára a megállapodás végrehajtásából 2006 júniusa és 2011 júniusa között eredő előny a belső piaccal nem összeegyeztethető támogatást jelent.

5.3.   A támogatástartalom kiszámítása

(73)

A (49)–(51) preambulumbekezdéseknek megfelelően az árkiigazítási záradék a piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető. Ezért a támogatástartalom a Bizottság értelmezése szerint az az összeg, amely az árkiigazítási záradék alkalmazásával fizetendő ár és a képlet alapján ténylegesen megfizetett ár közötti különbségből adódik (15).

 

a)

a ténylegesen kifizetett ár

(EUR/űrköbméter) (16)

b)

Az árkiigazítási záradék szerinti ár

(EUR/űrköbméter)

c)

a) és b) közötti különbség

d)

Ténylegesen szállított famennyiség

(űrköbméterben)

e)

Támogatástartalom: c) × d)

(EUR-ban) (16)

2006

13,00

15,42

2,42

13 115,73

31 794

2007

13,21

15,95

2,74

142 792,67

391 452

2008

16,55

20,96

4,41

137 683,00

607 291

2009

16,42

20,76

4,34

141 273,68

613 128

2010

16,14

20,03

3,89

139 045,38

540 699

2011

15,79

19,33

3,54

62 680,29

222 051

Összesen

2 406 415

(74)

A HoKaWe számára biztosított támogatás összege következésképp 2 406 415 EUR.

6.   VISSZAFIZETTETÉS

(75)

Ha a Bizottság megállapítja, hogy valamely támogatás a belső piaccal nem összeegyeztethető, akkor az EUMSZ és a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a Bizottság jogosult dönteni arról, hogy az érintett tagállamnak meg kell-e szüntetnie a támogatást vagy módosítania kell azt (17). Szintén a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata azt mutatja, hogy a Bizottság határozata által a belső piaccal összeegyeztethetetlennek tekintett támogatások esetében a támogatás eltörlése vonatkozásában az államra kirótt kötelezettség célja a korábbi helyzet visszaállítása. (18) Ezzel összefüggésben a Bíróság azt is megállapította, hogy ezt a célkitűzést teljesítettnek kell tekinteni, ha a kedvezményezett visszafizette a jogellenes támogatással nyújtott összegeket, ezáltal elveszítve azt az előnyt, amelyet a piacon versenytársaival szemben élvezett, és a támogatás nyújtása előtti helyzet helyreáll (19).

(76)

Összhangban az ítélkezési gyakorlattal a 659/1999/EK tanácsi rendelet (20) 14. cikkének (1) bekezdésében a következő szerepel: „Amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére […].”

(77)

Mivel az EUMSZ 108. cikkét megsértő mostani intézkedés nem került bejelentésre a Bizottságnál, következésképpen jogellenes és a belső piaccal nem összeegyeztethető támogatásnak minősül, a támogatás engedélyezését megelőző piaci helyzet helyreállítása érdekében vissza kell fizettetni. A visszafizettetés ezért arra az időszakra vonatkozik, amikor a kedvezményezett előnyben részesült, azaz arra az időtartamra, amely a támogatásnak a kedvezményezett részére történő rendelkezésre bocsátásával veszi kezdetét és a támogatás tényleges visszafizetésével fejeződik be; a visszafizettetendő összegek tartalmazzák a tényleges visszafizetés időpontjáig esedékes kamatokat is.

7.   KÖVETKEZTETÉS

(78)

A Brandenburg tartomány és a HoKaWe között létrejött keretszerződés végrehajtása a megállapodás aláírásától kezdve (2006. június 1.) annak módosításáig (2011. június 30.) a belső piaccal nem összeegyeztethető állami támogatást tartalmazott. Ezért a támogatást a visszafizettetendő összegre vonatkozó kamatokkal együtt vissza kell fizettetni.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Németország által a HoKaWe Eberswalde GmbH számára az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdése megsértésével jogellenesen fizetett 2 406 415 EUR állami támogatás nem összeegyeztethető a belső piaccal.

2. cikk

(1)   Németország visszafizetteti a kedvezményezettel az 1. cikkben említett támogatást.

(2)   A visszafizettetendő támogatási összeg tartalmazza a támogatás rendelkezésre bocsátásától a tényleges visszafizetés időpontjáig esedékes kamatokat.

(3)   A kamatokat a 794/2004/EK bizottsági rendelet (21) V. fejezetével és a 794/2004/EK rendelet módosítására vonatkozó 271/2008/EK bizottsági rendelettel (22) összhangban, kamatos kamattal kell kiszámítani.

3. cikk

(1)   Az 1. cikkben említett támogatást azonnal és ténylegesen vissza kell fizettetni.

(2)   Németország biztosítja, hogy e határozatnak a közlésétől számított négy hónapon belül eleget tesz.

4. cikk

(1)   E határozat közlésétől számított két hónapon belül Németország megküldi a Bizottságnak a következőket:

a)

a kedvezményezett által visszafizetendő teljes összeg (a támogatás összege és a kamatok);

b)

az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott illetve tervezett intézkedések részletes bemutatása;

c)

az azt bizonyító dokumentumok, hogy a kedvezményezetteket felszólították a támogatás visszafizetésére.

(2)   Németország folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot a jelen határozat végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről a 1. cikkben említett támogatás teljes visszafizettetéséig. A Bizottság kérésére Németország azonnal benyújtja a Bizottság részére az e határozat végrehajtása érdekében már meghozott és tervezett intézkedésekre vonatkozó információkat. Továbbá Németország részletes adatokat szolgáltat azokról a támogatási összegekről és kamatokról, amelyeket a kedvezményezett már visszafizetett.

5. cikk

E határozat címzettje a Német Szövetségi Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 6-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök


(1)  HL C 99., 2013.4.5., 79. o.

(2)  Vö. 1. lábjegyzet.

(3)  A megállapodás szállítható állapotú 3 méter hosszú, 3–70 cm átmérőjű, lombos és tűlevelű fáknak az erdőgazdasági úttól való szállítására vonatkozik. A korhadtság, illetőleg görbeség nem kizáró ok.

(4)  Vö. a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal számításaival: https://www.destatis.de/DE/ZahlenFakten/GesamtwirtschaftUmwelt/Preise/PreisindizesLandForstwirtschaft/Tabellen/ErzeugerpreiseForstwirtschaft.html

(5)  Benyújtásra került a RAUE LLP, Brandenburg tartomány külső jogi tanácsadó irodájának szakvéleménye; a brandenburgi minisztérium emellett további belső szakvéleményt készít.

(6)  A RAUE LLP tanácsadó iroda szakvéleménye szerint a feleknek az árkiigazítási záradékban meghatározott szándékait az alábbi képlet fejezhette volna ki:

Formula

(7)  Így például a 2006. július 1-jétől érvényesítendő ár kiszámításához a megállapodásnak megfelelően alkalmazandó 2005. januári indexérték helyett a 2006. júliusi indexértéket vették alapul.

(8)  Lásd többek között a Bíróság C–305/89 sz. Olasz Köztársaság kontra Bizottság ügyben („Alfa Romeo”) 1991. március 21-én hozott ítélete (EBHT 1991., I-1603. oldal 18. és 19. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-16/96 Cityflyer Express Ltd kontra Bizottság ügyben 1998. április 30-án hozott ítélete (EBHT 1998., II-757, oldal 51. pontja); az Elsőfokú Bíróság T-129/95, T-2/96 és T-97/96 sz. Neue Maxhütte Stahlwerke GmbH és Lech-Stahlwerke GmbH kontra Bizottság egyesített ügyekben 1999. január 21-én hozott ítélete (EBHT 1999., II-17. oldal 104. pontja); az Elsőfokú Bíróság T-268/08 és T-281/08 sz. Burgenland tartomány és az Osztrák Köztársaság kontra Bizottság egyesített ügyekben 2012. február 28-án hozott ítélete (EBHT 2012., II-0000. oldal 48. pontja).

(9)  A hivatalos vizsgálati eljárás során a résztvevők panaszt emeltek, hogy a HoKaWe-vel kötött megállapodás miatt nagy mennyiségű ipari fát vontak ki a piacról, ami arra enged következtetni, hogy a HoKaWe számára szállított energiafa jelentős mennyiségű ipari fát is tartalmazott.

(10)  Németország által közölt adatok

(11)  Vö. a Bíróság C-482/99. sz. Francia Köztársaság kontra Bizottság ügyben hozott 2002. május 16-i ítéletének (EBHT 2002., I-4397. o.) 70-72. pontja; A Bíróság C-124/10. sz. Bizottság kontra EDF ügyben hozott 2012. június 5-i ítéletének (EBHT 2012., I-0000. o.) 83-85. és 105. pontja.

(12)  Erre a képlet kiigazítása mellett került sor abból a célból, hogy figyelembe lehessen venni az ipari fára vonatkozó indexnek a Szövetségi Statisztikai Hivatal által az új bázisév alapján végrehajtott újraszámítását.

(13)  Az (52) preambulumbekezdésben szereplő áttekintésből kiderül, hogy az árkiigazítási záradék alkalmazása a 2009. év kivételével szintén a Brandenburg tartományi átlagáraknál alacsonyabb árakhoz vezetett volna, bár a különbség nem lett volna ennyire jelentős. Ahogyan az árkiigazítási záradék piaccal való összeegyeztethetősége kapcsán már ismertetésre került, a méltányos piaci ár elvének megfelelő, egy hosszú távon rendszeresen vásároló nagybani felvásárló részvételével bonyolított ügylet is eredményezhet a piaci átlagnál alacsonyabb árakat. Lásd még a Bizottság C(2012) 834 final határozatát az SA.19045 sz. ügyben (Bajorország által esetlegesen nyújtott támogatás (Bajor Tartományi Erdőfelügyelőség) a Klausner vállalkozással kötött hosszú távú faszállítási szerződések formájában), 47. preambulumbekezdés és a következők.

(14)  Lásd fentebb.

(15)  Ténylegesen fizetett ár a Németország 2013. október 1-jén kelt levelében között adatok alapján.

(16)  Az a) és c) oszlopban megadott számadatok kerekített adatok; az e) oszlop a pontos számok alapján került kiszámításra, csupán a végeredmény került egész EUR-összegekre fel-, illetve lekerekítésre.

(17)  Vö. a Bíróság C-70/72. sz. Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság ügyben hozott 1973. július 12-i ítéletének (EBHT 1973., 813. o.) 13. pontja.

(18)  Vö. a Bíróság C-278/92, C-279/92 és C-280/92 sz. egyesített ügyekben hozott 1994. szeptember 14-i ítéletének (EBHT 1994., I-4103. o.) 75. pontja.

(19)  Vö. a Bíróság C-75/97. sz. Belga Királyság kontra Bizottság ügyben hozott 1999. június 17-i ítéletének (EBHT 1999., I-3671. o.) 64–65. pontja.

(20)  A Tanács 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelete az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(21)  HL L 140., 2004.4.30., 1. o.

(22)  HL L 82., 2008.3.25., 1. o.


12.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/41


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. április 11.)

a.eu felső szintű domain nyilvántartójának kijelöléséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/207/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a.eu felső szintű domain bevezetéséről szóló, 2002. április 22-i 733/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1)

A Bizottság, miután Európai Unió Hivatalos Lapjában szándéknyilatkozati felhívást tett közzé, kijelöli a.eu felső szintű domain szervezésével, kezelésével és igazgatásával megbízott nyilvántartót.

(2)

2003-ban a Bizottság 2003/375/EK határozatában (2) kijelölte az „European Registry for Internet Domains” szervezetet (EURid) a.eu felső szintű domain (Top Level Domain, továbbiakban: TLD) nyilvántartójának. A Bizottság olyan szerződést kötött a European Registry for Internet Domainsszel, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek szerint a Bizottság felügyeli a.eu TLD-nek a nyilvántartó által végzett szervezését, kezelését és igazgatását. A szerződést 2004. október 12-én írták alá ötéves időtartamra, majd 2009-ben meghosszabbították újabb öt évre. A szerződés 2014. október 12-én lejár.

(3)

A Bizottság 2013. május 14-én szándéknyilatkozati felhívást (2013/C 134/06) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, melyhez csatolta a Bizottság nyilatkozatát a.eu felső szintű domain nyilvántartó általi szervezésével, kezelésével és igazgatásával kapcsolatos felügyeleti szerepköréről (2013/C 134/05); a felhívást olyan szervezetekhez intézte, amelyek a.eu felső szintű domain szervezésével, kezelésével és igazgatásával kapcsolatos megbízásra kívánnak jelentkezni.

(4)

A pályázati eljárás 2013. június 20-án lezárult. Csak egy pályázat érkezett, a European Registry for Internet Domains-től (EURid).

(5)

A szándéknyilatkozati felhívásban közzétett jogosultsági feltételek és kiválasztási feltételek alapján történő értékelésre 2013. július 25-én került sor.

(6)

Az értékelők megvizsgálták a pályázatot és összeállítottak egy teljesítménymutatót, amely tartalmazza a különböző (egyéni és kollektív) pontszámokat a felhívás 4. szakaszában leírt pontozási rendszer szerint, figyelembe véve a pályázat általános minőségét is a kiválasztási feltételek tekintetében. Az értékelők megállapították, hogy a European Registry for Internet Domains (EURid) pályázata a kiválasztási feltételek minden egyes minimumkövetelményének eleget tesz. A Bizottság megvizsgálta, hogy az értékelők milyen eredményre jutottak, és ennek alapján támogatja a döntést.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 22. cikkének (1) bekezdésével létrehozott kommunikációs bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A European Registry for Internet Domains (EURid) lesz a.eu felső szintű domain (TLD) szervezésével, kezelésével és igazgatásával megbízott.eu felső szintű domain nyilvántartó.

2. cikk

A Bizottság szerződést köt a European Registry for Internet Domains (EURid) szervezettel, amely a 733/2002/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjának megfelelően meghatározza azokat a feltételeket, amelyek szerint a Bizottság felügyeli a.eu TLD-nek a nyilvántartó által végzett szervezését, kezelését és igazgatását.

A szerződés egy ötéves kezdeti időszakra szól, es kétszer meghosszabbítható legfeljebb újabb öt-öt évre.

3. cikk

A 2003/375/EK határozat hatályát veszti.

4. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 113., 2002.4.30., 1. o.

(2)  A Bizottság 2003. május 21-i 2003/375/EK határozata a.eu felső szintű domain nyilvántartójának kijelöléséről (HL L 128., 2003.5.24., 29. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.).


AJÁNLÁSOK

12.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 109/43


A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2014. április 9.)

a vállalatirányítási jelentéstétel minőségéről (a „betart vagy indokol” elv)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/208/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A hatékony vállalatirányítási keret alapvető fontosságú a társadalom számára, mivel a jól irányított vállalatok hosszú távon valószínűleg versenyképesebbek és fenntarthatóbbak. A jó vállalatirányítás elsősorban az érintett vállalat felelőssége, az európai és nemzeti szinten elfogadott szabályok (a jogszabályok és a puha jog, nevezetesen a nemzeti vállalatirányítási kódexek) pedig annak biztosítását szolgálják, hogy bizonyos követelmények teljesüljenek.

(2)

A vállalatirányítási kódexek célja, hogy az Európában tőzsdén jegyzett társaságok számára rögzítsék a jó vállalatirányítás átláthatóságra, elszámoltathatóságra és hosszú távú szemléletmódra épülő elveit. Normákat és bevált gyakorlatokat biztosítanak a vállalkozásoknak, lehetővé téve számukra, hogy jobb teljesítményt nyújtsanak, és ezáltal hozzájáruljanak a növekedés, a stabilitás és a hosszú távú befektetés elősegítéséhez.

(3)

A meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) szerint azon vállalkozások esetében, amelyeknek átruházható értékpapírjait valamelyik tagállamnak a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szabályozott piacára bevezették, a vezetés beszámolójának vállalatirányítási nyilatkozatot kell tartalmaznia.

(4)

A vállalatirányítási nyilatkozatnak alapvető információkat kell közölnie a vállalkozás vállalatirányítási rendszeréről, többek között a vállalkozás által alkalmazott vállalatirányítási kódexekről, a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerekről, a közgyűlésről és annak jogosítványairól, a részvényesek jogairól, továbbá az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületekről és azok bizottságairól.

(5)

A vállalkozások vállalatirányítási rendszerével kapcsolatos jó minőségű közzététel hasznos információkat nyújt a befektetők számára, és megkönnyíti befektetési döntéseiket. Emellett fokozza a befektetők bizalmát a befektetésüket fogadó vállalkozások iránt. A piac számára nagyobb átláthatóság ugyanakkor általánosabban a vállalkozások hírneve szempontjából kedvezőbb, egyúttal javítja az érdekeltek és a szélesebb társadalom körében a legitimitásukról kialakult képet.

(6)

A 2013/34/EU irányelv 20. cikkében meghatározott „betart vagy indokol” elv az európai vállalatirányítás központi eleme. Ezen elv szerint, amennyiben a vállalkozás eltér az alkalmazandó vállalatirányítási kódextől, vállalatirányítási nyilatkozatában meg kell indokolnia, hogy az eltérés a vállalatirányítási kódex mely részétől és milyen okból történik.

(7)

Míg egy kódex teljes körű betartása pozitív üzenetet küldhet a piacnak, az adott vállalkozás számára vállalatirányítási szempontból nem minden esetben feltétlenül a legjobb megközelítés. A kódex valamely rendelkezésétől való eltérés bizonyos esetekben lehetővé teheti a vállalat hatékonyabb irányítását. A „betart vagy indokol” elv biztosítja a vállalkozások rugalmasságát, mivel lehetővé teszi számukra, hogy vállalatirányításukat méretükhöz, részvényesi struktúrájukhoz vagy ágazati sajátosságaikhoz igazítsák. Emellett elősegíti az elszámoltathatóság kultúráját, és arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy többet foglalkozzanak vállalatirányítási rendszerükkel.

(8)

A „betart vagy indokol” elvet a vállalatirányítás megfelelő eszközeként a vállalkozások, a befektetők és a szabályozók széles köre támogatja. Ugyanakkor, ahogyan azt a felelős vállalatirányítás uniós kereteiről szóló 2011. évi zöld könyv (3) is megemlíti, hiányosságok tapasztalhatók az elv gyakorlati alkalmazásában, különösen a vállalatirányítási kódextől eltérő vállalkozások által közzétett indokolások minőségét illetően. E tekintetben a zöld könyvre válaszolók nagy többsége támogatta azt a követelményt, hogy a vállalkozások jobb minőségű indokolást tegyenek közzé az eltérésekről.

(9)

A Bizottság frissebb adatgyűjtése szerint a területen fokozatos javulás tapasztalható. Több tagállam például párbeszédet kezdeményezett vagy iránymutatást adott ki az indokolások minőségéről. Azonban továbbra is van még mit javítani.

(10)

2012. március 29-i állásfoglalásában (4) az Európai Parlament a vállalatirányítás hasznos eszközének tekintette a „betart vagy indokol” elvet. Nevezetesen támogatta az alkalmazandó kódex vállalkozások általi kötelező betartását, és szükségesnek tartotta, hogy a kódextől való eltérést a vállalkozás érdemben indokolja, és ennek keretében ismertesse a meghozott alternatív intézkedést.

(11)

Az európai társasági jogról és vállalatirányításról szóló 2012. évi cselekvési terv (5) hangsúlyozta a jó minőségű indokolások fontosságát különösen a befektetők számára, és a vállalatirányítási jelentések, ezen belül az indokolások minőségének javítására irányuló bizottsági kezdeményezést jelentett be.

(12)

Ezen ajánlás célja, hogy iránymutatást adjon a vállalkozások számára, továbbá segítse őket vállalatirányítási jelentéstételük minőségének javításában. A jogi hagyományok és a megközelítések sokféleségére tekintettel az ajánlás általános keretet ad, amely a sajátos nemzeti összefüggések alapján továbbfejleszthető és azokhoz igazítható.

(13)

Ez az ajánlás azokra a vállalkozásokra vonatkozik, amelyeknek a 2013/34/EU irányelv 20. cikke szerint vállalatirányítási nyilatkozatot kell benyújtaniuk, és az alkalmazandó vállalatirányítási kódexektől való eltérést indokolniuk kell.

(14)

Ez az ajánlás a 2013/34/EU irányelv 20. cikke alapján elsősorban a tőzsdén jegyzett társaságokra vonatkozik, ugyanakkor a vállalatirányítási nyilatkozatot készítő egyéb vállalkozások számára szintén hasznos lehet, ha javítják a közzétenni tervezett információk minőségét.

(15)

A vállalatirányítási nyilatkozatban kötelezően feltüntetendő információkon kívül egyes tagállamokban a vállalkozásoknak arról is be kell számolniuk, hogy milyen módon alkalmazzák a kódex fő elveit vagy ajánlásait. Az átláthatóság javítása érdekében az európai tőzsdén jegyzett társaságok számára javasolt, hogy számoljanak be arról, hogy a részvényesek számára legfontosabbnak tekinthető szempontokból milyen mértékben tartották be az alkalmazandó kódexeket. Ezenkívül a hozzáférés megkönnyítése érdekében a vállalkozásoknak mérlegelniük kell annak lehetőségét is, hogy ezeket az információkat az interneten is elérhetővé tegyék.

(16)

Az Unióban nincs a vállalatirányítási jelentéstétel formátumára vonatkozó szabvány. Az általános nyilatkozat formájában vagy rendelkezésenkénti bontásban történő közlés elfogadható, amennyiben érdemi, a részvényesek, befektetők és egyéb érdekeltek számára hasznos információkat tartalmaz. A vállalkozásoknak kerülniük kell az olyan túlzottan általános nyilatkozatokat, amelyek esetlegesen nem terjednek ki a részvényesek számára fontos szempontokra, de a kevés érdemi információt hordozó, űrlapszerű nyilatkozatokat is. Ugyanígy célszerű kerülniük a nagy terjedelmű, azonban a megfelelő tartalmat nélkülöző információk közzétételét is.

(17)

Az alkalmazandó kódexektől való eltérések és azok okainak megfelelő közzététele igen fontos ahhoz, hogy az érdekeltek megalapozott döntéseket hozhassanak a vállalkozásokkal kapcsolatban. Az ilyen közzététel mérsékli a vállalkozás igazgatói és részvényesei közötti információs aszimmetriát, ezáltal csökkenti az utóbbiakat terhelő nyomonkövetési költségeket. A vállalkozásoknak egyértelműen meg kell jelölniük, hogy a kódex mely ajánlásaitól tértek el, továbbá indokolniuk kell például az eltérés módját és okait, az ajánlástól való eltérésre vonatkozó határozat meghozatalának módját, az eltérés időtartamát, valamint az annak érdekében tett intézkedéseket, hogy a vállalkozás eljárása összhangban maradjon az ajánlás és a kódex célkitűzéseivel.

(18)

Az erre vonatkozó információk megadásakor a vállalkozásoknak kerülniük kell az általános nyelvhasználatot, és a vállalkozás azon konkrét körülményeire kell összpontosítaniuk, amelyek az ajánlástól való eltérést indokolják. Az indokolás felépítésének és megjelenésének lehetővé kell tennie a könnyű értelmezést és felhasználást. Ez megkönnyíti a részvényesek számára azt, hogy konstruktív párbeszédet folytassanak a vállalkozással.

(19)

A „betart vagy indokol” elv érvényesítése hatékony nyomon követést igényel, amely arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy tartsák be az alkalmazandó vállalatirányítási kódexet, vagy indokolják az attól való eltérést. A 2011. évi zöld könyv rámutatott, hogy a vállalkozások által közzétett vállalatirányítási nyilatkozatok nyomon követése a jelek szerint nem megfelelő, és csak néhány tagállam rendelkezik állami vagy más szakhatósággal a közzétett információk (különösen az indokolások) teljességének ellenőrzésére.

(20)

A vállalkozások által közzétett információk nyomon követésében különböző szereplők, köztük igazgatóságok, könyvvizsgálók és részvényesek vesznek részt. Az igazgatóságok és a részvényesek fontos szerepet játszanak továbbá a jó minőségű indokolások ösztönzésében. Így különösen a részvényesek által a vállalkozások tulajdonosaiként végzett nyomon követés jobb vállalatirányítási gyakorlatot eredményezhet.

(21)

A tagállamok és a vállalatirányítási kódexekért felelős szervek számára javasolt annak vizsgálata, hogy miképpen kaphatna több figyelmet az adott országban meglévő nyomonkövetési rendszerrel összefüggésben a vállalkozások által az eltérésekre vonatkozóan közzétett indokolások minősége. Az indokolások és általában a vállalatirányítási jelentéstétel minőségének javítása érdekében a vállalkozások és egyéb érdekeltek ösztönzésének egyéb eszközei is mérlegelhetők.

(22)

Az ajánlás nyomán hozott intézkedések hatékonysága érdekében a tagállamoknak fel kell hívniuk a nemzeti vállalatirányítási kódexekért felelős szervek, a tőzsdén jegyzett társaságok, valamint az egyéb érdekeltek figyelmét az ajánlásra. A tagállamoknak ezenkívül tájékoztatniuk kell a Bizottságot az ajánlással összhangban hozott intézkedésekről,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

I. SZAKASZ

Általános rendelkezések

1.

Ez az ajánlás iránymutatást kíván adni a tagállamok, a nemzeti vállalatirányítási kódexekért felelős szervek, a vállalkozások és egyéb érdekeltek számára. Az iránymutatás célja, hogy javítsa a vállalkozások által a 2013/34/EU irányelv 20. cikkének megfelelően közzétett vállalatirányítási nyilatkozatok általános minőségét, ezen belül pedig a vállalkozások által az alkalmazandó vállalatirányítási kódex ajánlásaitól való eltérés esetén közzétett indokolások minőségét.

2.

A vállalatirányítási kódexnek adott esetben célszerű egyértelműen megkülönböztetnie a kódex azon részeit, amelyektől eltérés nem lehetséges, a „betart vagy indokol” elv alapján alkalmazható részeket, valamint a teljes mértékben szabadon alkalmazható részeket.

II. SZAKASZ

A vállalatirányítási nyilatkozat minősége

3.

A 2013/34/EU irányelv 20. cikkének (1) bekezdése előírja a tőzsdén jegyzett társaságok számára, hogy vállalatirányítási nyilatkozatukban tegyenek közzé a vállalatirányítási rendszerük egyes szempontjaival kapcsolatos információkat.

4.

Annak érdekében, hogy a részvényesek, befektetők és egyéb érdekeltek számára javítsák az átláthatóságot, a 3. pontban említett területekkel kapcsolatos információkon kívül a vállalkozásoknak ismertetniük kell azt, hogy milyen módon alkalmazták a vállalatirányítási kódex érintett ajánlásait a részvényesek számára legfontosabb területeken.

5.

A 3. és 4. pontban említett információknak kellően egyértelműeknek, pontosaknak és átfogóaknak kell lenniük ahhoz, hogy a részvényesek, befektetők és egyéb érdekeltek pontos képet alkothassanak a vállalkozás irányításáról. Ezenkívül utalniuk kell a vállalkozás sajátos jellemzőire és helyzetére, például a vállalkozás méretére, struktúrájára, tulajdoni viszonyaira vagy egyéb lényeges vonásaira.

6.

A részvényesek, befektetők és egyéb érdekeltek könnyebb hozzáférését biztosítandó a vállalkozásoknak a 3. és 4. pontban említett információkat rendszeresen közzé kell tenniük a honlapjukon, és arra a vezetés beszámolójában hivatkozniuk kell akkor is, ha az információkat a 2013/34/EU irányelvben meghatározott egyéb módon is közzéteszik.

III. SZAKASZ

Az indokolás minősége a kódextől való eltérés esetén

7.

A 2013/34/EU irányelv 20. cikkének (1) bekezdése indokolás közzétételét írja elő a tőzsdén jegyzett társaságok számára a kötelezően alkalmazandó vagy a választásuk szerint alkalmazott kódex ajánlásaitól való eltérés esetén.

8.

A 7. pont alkalmazásában a vállalkozásoknak egyértelműen meg kell jelölniük azokat a konkrét ajánlásokat, amelyektől eltértek, és az egyes ajánlásoktól való valamennyi eltérésre vonatkozóan:

a)

ismertetniük kell az ajánlástól való eltérés módját;

b)

meg kell indokolniuk az eltérést;

c)

be kell mutatniuk az eltérésre vonatkozó határozat vállalkozáson belüli meghozatalának módját;

d)

amennyiben az eltérés időtartama korlátozott, jelezniük kell, hogy a vállalkozás mikor tervezi az adott ajánlásnak való megfelelést;

e)

adott esetben ismertetniük kell a megfelelés helyett hozott intézkedést és be kell mutatniuk, hogy az intézkedés milyen módon valósítja meg az adott ajánlás, illetve általában a kódex célkitűzését, vagy tisztázniuk kell, hogy az intézkedés milyen módon járul hozzá a vállalkozás jó vállalatirányításához.

9.

A 8. pontban említett információknak kellően egyértelműeknek, pontosaknak és átfogóaknak kell lenniük ahhoz, hogy a részvényesek, befektetők és egyéb érdekeltek értékelhessék egy adott ajánlástól való eltérés következményeit.

Ezenkívül utalniuk kell a vállalkozás sajátos jellemzőire és helyzetére, például a vállalkozás méretére, struktúrájára, tulajdoni viszonyaira vagy egyéb lényeges vonásaira.

10.

Az eltérések indokolását egyértelműen, a részvényesek, befektetők és egyéb érdekeltek számára könnyen megtalálható módon fel kell tüntetni a vállalatirányítási nyilatkozatban. Ez történhet például az adott kódex ajánlásainak sorrendjében, vagy az eltérések indokolásának a vállalatirányítási nyilatkozat azonos szakaszába történő csoportosításával, amennyiben a vállalkozás az alkalmazott módszert egyértelműen meghatározza.

IV. SZAKASZ

Záró rendelkezések

11.

A vállalkozásoknak az adott vállalatirányítási kódex betartására, illetve az attól való eltérés jobb indokolására ösztönzése érdekében a meglévő nyomonkövetési rendszer keretében hatékony nemzeti szintű nyomon követés szükséges.

12.

A tagállamoknak fel kell hívniuk az ajánlásra a nemzeti vállalatirányítási kódexekért felelős szervek, a tőzsdén jegyzett társaságok, valamint az egyéb érdekeltek figyelmét. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy az ezen ajánlásnak megfelelően hozott intézkedésekről legkésőbb 2015. április 13-ig adott tájékoztatással tegyék lehetővé a Bizottság számára a helyzet nyomon követését és értékelését.

13.

Ennek az ajánlásnak a tagállamok, a nemzeti vállalatirányítási kódexekért felelős szervek, a tőzsdén jegyzett társaságok, valamint az egyéb érdekeltek a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 9-én.

a Bizottság részéről

Michel BARNIER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 182., 2013.6.29., 19. o.

(2)  HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(3)  COM(2011) 164; 2011.4.5.

(4)  Az Európai Parlament 2012. március 29-i állásfoglalása a felelős vállalatirányítás uniós kereteiről (2011/2181(INI)).

(5)  COM(2012) 740, 2012.12.12.