ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2014.094.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 94

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. március 28.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről ( 1 )

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

65

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

243

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/36/EU irányelve (2014. február 26.) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről

375

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

IRÁNYELVEK

28.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/23/EU IRÁNYELVE

(2014. február 26.)

a koncessziós szerződésekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére, 62. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó egyértelmű uniós szintű szabályok hiánya jogbizonytalanságot eredményez, korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és torzítja a belső piac működését. Ennek következtében csorbulnak a gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jogai a belső piacon, és e vállalkozások fontos üzleti lehetőségeket szalasztanak el; ugyanakkor a hatóságok esetleg nem tudják a legjobb módon felhasználni a közpénzeket úgy, hogy az uniós polgárok a legkedvezőbb áron jussanak minőségi szolgáltatásokhoz. A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó megfelelő, kiegyensúlyozott és rugalmas jogi keret minden uniós gazdasági szereplő számára biztosítaná a piacokhoz való tényleges és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférést és a jogbiztonságot, és segítené az infrastruktúra és a polgároknak nyújtott stratégiai szolgáltatások terén eszközölt állami beruházásokat. Ez a jogi keret a gazdasági szereplők számára is nagyobb jogbiztonságot nyújtana, és alapként, valamint eszközként szolgálhatna a nemzetközi közbeszerzési piacok további megnyitásához és a nemzetközi kereskedelem megerősödéséhez. Különösen fontos, hogy a kkv-k számára jobb hozzáférési lehetőséget biztosítsanak az uniós koncessziós piacokhoz.

(2)

A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó jogi keretnek világos és egyszerű szabályokat kell tartalmaznia. E szabályoknak kellőképpen tükrözniük kell a koncessziós szerződéseknek a közbeszerzési szerződésekhez képest fennálló sajátosságait, és nem eredményezhetnek túlzott bürokratikus terheket.

(3)

A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” („Európa 2020”) című, 2010. március 3-i bizottsági közleményben meghatározott Európa 2020 stratégiában mint a közforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosításához, egyúttal intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezen belül a koncessziós szerződések fontos szerepet játszanak az infrastruktúra és a stratégiai szolgáltatások hosszú távú strukturális fejlődésében, mivel serkentik a versenyt a belső piacon, lehetővé teszik a magánszektor szakértelmének hasznosítását, hatékonyságra ösztönöznek és elősegítik az innovációt.

(4)

Az építési koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó eljárásra jelenleg 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározott alapvető szabályokat kell alkalmazni, a határokon átnyúló szolgáltatási koncessziók odaítélése esetében pedig az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) alapelvei, mindenekelőtt az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elve, illetve a Szerződésből eredő elvek – mint például az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság, továbbá az átláthatóság elve – az irányadók. A Szerződés elveinek a nemzeti jogalkotók általi eltérő értelmezése és a különböző tagállamok jogszabályai közötti jelentős eltérések miatt fennáll azonban a jogbizonytalanság veszélye. A jogbizonytalanság veszélyét az Európai Unió Bíróságának kiterjedt ítélkezési gyakorlata is megerősíti; mindazonáltal az ítélkezési gyakorlat csak a koncessziós szerződések odaítélésének egyes aspektusait – és azokat is csak részben – érinti.

Annak érdekében, hogy kiküszöböljük az egységes piacon belül továbbra is fennálló torzulásokat, arra van szükség, hogy uniós szinten, a tagállamok mindegyikére kiterjedően egységesen alkalmazzuk és értelmezzük az EUMSZ-ben rögzített elveket. Ez a közkiadások hatékonyságára is jótékony hatással lenne, helyi és uniós szinten is megkönnyítené a kkv-k számára a koncessziós szerződések odaítélése során az egyenlő hozzáférést és az ezen eljárásokban való, tisztességes feltételek melletti részvételt, valamint elősegítené a fenntartható közpolitikai célok megvalósítását.

(5)

Az irányelv elismeri és megerősíti a tagállamok és az állami hatóságok jogát arra, hogy döntsenek az építési beruházások teljesítésére és a szolgáltatások nyújtására általuk legmegfelelőbbnek ítélt irányítási formáról. Az irányelvnek semmilyen módon nem szabad befolyásolnia a tagállamok és az állami hatóságok arra vonatkozó szabadságát, hogy a lakosság részére közvetlenül valósítsanak meg építési beruházásokat vagy nyújtsanak közszolgáltatásokat, illetve e tevékenységeket kiszervezve azokkal harmadik feleket bízzanak meg. A tagállamok vagy hatóságaik számára lehetővé kell tenni, hogy közérdekű célkitűzéseik megvalósítása érdekében – az uniós joggal összhangban – továbbra is szabadon határozzák meg és pontosítsák a nyújtandó szolgáltatások jellemzőit, többek között a szolgáltatások minőségére vagy árára vonatkozó feltételeket.

(6)

Emlékeztetni kell arra, hogy a tagállamok az EUMSZ-ben rögzített alapelveknek, nevezetesen az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az átláthatóság és a személyek szabad mozgása elvének megfelelve szabadon dönthetnek arról, hogy hogyan szervezik meg a szolgáltatások nyújtását: általános gazdasági érdekű szolgáltatásként, nem gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatásként, vagy e kettő kombinációjaként. Arra is emlékeztetni kell, hogy az irányelv nem érinti az állami, területi és települési hatóságok arra vonatkozó szabadságát, hogy közérdekű célkitűzéseik megvalósítása érdekében meghatározzák az általános gazdasági érdekű szolgáltatások körét és a nyújtandó szolgáltatás jellemzőit, beleértve a szolgáltatások minőségére vonatkozó feltételeket is. Az irányelv ezenkívül nem érinti az állami, területi és települési hatóságok azon hatáskörét, hogy az EUMSZ 14. cikkével és az EUMSZ-hez és az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) csatolt 26. jegyzőkönyvvel összhangban általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtsanak, hajtassanak végre és finanszírozzanak. Ezenkívül ez az irányelv nem foglalkozik az általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozásával vagy a tagállamok által – különösen szociális területen – az Unió versenyjogi szabályaival összhangban nyújtott támogatási rendszerekkel. Célszerű egyértelműen meghatározni, hogy a nem gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatások nem tartoznak ennek az irányelvnek a hatálya alá;

(7)

Helyénvaló továbbá emlékeztetni arra, hogy ez az irányelv nem érintheti a tagállamok szociális biztonsági jogszabályait. Nem vonhatja maga után sem a közjogi vagy magánjogi jogalanyok számára fenntartott általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizációját, sem pedig a szolgáltatást nyújtó közjogi jogalanyok privatizációját.

(8)

A bizonyos értéket elérő vagy meghaladó koncessziók esetében az EUMSZ-ben rögzített elvekkel összhangban indokolt rendelkezni az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások minimális összehangolásáról a versenynek a koncessziós eljárások során történő biztosítása és a megfelelő jogbiztonság garantálása érdekében. Az említett összehangoló rendelkezések nem léphetik túl a fent említett célok eléréséhez szükséges mértéket, és bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítaniuk. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az említett rendelkezéseket kiegészítsék és továbbfejlesszék, ha ezt indokoltnak tartják, különösen a fent említett elveknek való jobb megfelelés érdekében.

(9)

Egyértelművé kell tenni, hogy a gazdasági szereplők csoportjai – beleértve azt is, amikor ideiglenes társulás keretében működnek együtt – anélkül is részt vehetnek az odaítélési eljárásban, hogy bizonyos meghatározott társasági formával rendelkeznének. Amennyiben ez szükséges – például együttes felelősség követelménye esetén – a koncesszió ilyen csoportoknak való odaítélése esetén meghatározott társasági forma írható elő számukra. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő pontosan meghatározhatja, hogy a gazdasági szereplők csoportjainak hogyan kell teljesíteniük az eljárásban önállóan részt vevő gazdasági szereplők számára előírt, gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó követelményeket, illetve műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó szempontokat. A koncessziós szerződés gazdasági szereplők csoportjai általi teljesítése esetében szükséges lehet olyan feltételek meghatározása, amelyek az egyéni résztvevőkre nem vonatkoznak. Ezen feltételeknek objektíven indokoltnak és arányosnak kell lenniük, és szerepelhet közöttük például az, hogy a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás céljára jelöljenek ki egy közös képviselőt vagy egy vezető partnert, vagy adjanak tájékoztatást a felépítésükről.

(10)

Összehangoló rendelkezéseket kell bevezetni az energetikai, szállítási és postai szolgáltatási ágazatban folytatott építési és szolgáltatási koncessziók odaítélésére vonatkozóan is, tekintettel egyrészt arra, hogy a nemzeti hatóságok befolyásolhatják az ezen ágazatokban működő szereplők magatartását, másrészt pedig arra, hogy az említett szereplők zárt jellegű piacokon tevékenykednek, mivel a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak az érintett szolgáltatások nyújtására szolgáló hálózatok ellátására, rendelkezésre bocsátására és üzemeltetésére vonatkozóan.

(11)

A koncesszió olyan visszterhes szerződés, melynek révén egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő megbíz egy vagy több gazdasági szereplőt építési beruházás teljesítésével vagy szolgáltatás nyújtásával és irányításával. E szerződések tárgya építési beruházás vagy szolgáltatás koncesszióba adás révén történő beszerzése, amelynek ellenértéke az építmény vagy szolgáltatás hasznosítási jogának átadása fizetséggel együtt vagy anélkül. E szerződések előírhatják a tulajdonjog átruházását az ajánlatkérő szervre vagy közszolgáltató ajánlatkérőre, ez azonban nem szükségszerű; az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő azonban minden esetben megszerzi az építési beruházás vagy szolgáltatás hasznát.

(12)

Ezen irányelv alkalmazásában egyértelművé kell tenni, hogy nem tartozik ennek az irányelvnek a hatálya alá az, ha pusztán valamely tevékenység finanszírozására kerül sor – különösen támogatás formájában –, amihez gyakran kapcsolódik a kapott összegek visszatérítésének kötelezettsége, ha azokat nem használták fel a szándékolt célokra.

(13)

Ezen kívül nem tekintendők koncessziónak az olyan rendszerek, amelyekben kivétel nélkül minden olyan gazdasági szereplő, aki vagy amely bizonyos feltételeknek megfelel, jogosult egy meghatározott feladat végzésére – mint például a szabad fogyasztói választást lehetővé tevő rendszerek vagy a szolgáltatásiutalvány-rendszerek –, abban az esetben sem, ha azok a hatóság és a gazdasági szereplők közötti jogi megállapodáson alapulnak. E rendszerek alapja jellemzően olyan hatósági döntés, amely meghatározza azokat az átlátható és megkülönböztetéstől mentes feltételeket, amelyekkel a gazdasági szereplők folyamatosan jelen lehetnek meghatározott szolgáltatások, például a szociális szolgáltatások piacán, lehetővé téve ezáltal, hogy a vevők válasszanak a szolgáltatók közül.

(14)

Nem minősülhetnek koncessziós szerződésnek egyes olyan tagállami aktusok sem, például felhatalmazások vagy engedélyek, amelyekben a tagállam vagy annak valamely hatósága meghatározza egy gazdasági tevékenység gyakorlásának feltételeit – ideértve az egy adott művelet végzésére vonatkozó feltételt –, de amelyeket jellemzően nem az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő kezdeményezésére, hanem a gazdasági szereplő kérésére adnak ki, és amelyek esetében a gazdasági szereplő bármikor szabadon felhagyhat az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítésével. Ezen tagállami aktusok esetében a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) különös rendelkezéseit lehet alkalmazni. Ezen állami aktusokkal ellentétben a koncessziós szerződések kölcsönösen kötelező erejű kötelezettségeket írnak elő, és az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítésére az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által meghatározott, jogilag érvényesíthető, konkrét követelmények vonatkoznak.

(15)

Szintén nem minősülnek koncessziós szerződésnek ezen irányelv alkalmazásában az olyan megállapodások, amelyek tárgya egy gazdasági szereplő arra vonatkozó joga, hogy – magán- vagy közjogi rendelkezések alapján – bizonyos közterületeket vagy erőforrásokat, például – különösen a tengeri, belvízi vagy légi közlekedési ágazatban – földterületeket vagy bármilyen köztulajdont használjon, és amelyek esetében az állam vagy az ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő csupán az ezek használatára vonatkozó általános feltételeket határozza meg, anélkül, hogy konkrét építési beruházásra vagy szolgáltatásra tartana igényt. Általában ez a helyzet a közterületek vagy földterületek bérbeadása esetén; az ezekre vonatkozó bérleti szerződések jellemzően meghatározzák azokat a feltételeket, amelyekkel a bérlő használatba veheti az ingatlant, továbbá rögzítik az ingatlan használati célját, a bérbeadónak és a bérlőnek az ingatlan fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit, a bérlet időtartamát és az ingatlannak a bérbeadó birtokába való visszajuttatását, valamint a bérleti díjat és a bérlő által fizetendő esetleges költségeket.

(16)

Ezen irányelv alkalmazásában nem tekintendők koncessziónak az olyan megállapodások sem, amelyek szolgalmi jogot biztosítanak köztulajdonban lévő ingatlan használatához közszolgáltatás céljából működtetett, helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése céljából, abban az esetben, ha az említett megállapodások nem írnak elő ellátási vagy szolgáltatási kötelezettséget az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő számára, illetve nem foglalják magukban azt, hogy az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő saját részére vagy a végfelhasználók részére szolgáltatásokat szerezzen meg.

(17)

Nem tartozhatnak ennek az irányelvnek a hatálya alá az olyan szerződések, amelyek nem rendelkeznek a szerződő fél részére teljesítendő kifizetésről, és amelyek esetén a szerződő fél a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban általa viselt valamennyi költség és befektetés megtérülését biztosító, szabályozott díjtételek alapján kap ellentételezést.

(18)

A koncesszió és a közbeszerzési szerződés fogalmának értelmezésével kapcsolatos nehézségek folyamatos jogbizonytalanságot idéznek elő az érdekelt felek körében, ebből következően az Európai Unió Bírósága számos ítéletet hozott ezzel kapcsolatban. Ezért a koncesszió fogalommeghatározását pontosítani kell, különösen a működési kockázat fogalmára való utalással. A koncesszió fő jellemzője – az építmény vagy szolgáltatás hasznosításának joga – mindig együtt jár a gazdasági jellegű működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való átszállásával, ami magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a befektetés, valamint az odaítélt építmény vagy szolgáltatás üzemeltetése során felmerült költségek szokásos üzemeltetési körülmények között nem térülnek meg a koncessziós jogosult számára, akkor sem, ha a kockázat egy része továbbra is a ajánlatkérő szervet, illetve közszolgáltató ajánlatkérőt terheli. A koncesszió odaítélésére vonatkozó speciális közbeszerzési szabályok alkalmazása nem lenne indokolt, ha az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő olyan minimumbevételt garantálna a gazdasági szereplő részére, amelynek összege eléri vagy meghaladja azt a ráfordítást, amelyet a gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítéséhez vállalnia kell, és ezáltal mentesítené a gazdasági szereplőt minden esetleges veszteségtől. Egyértelművé kell tenni ugyanakkor, hogy az olyan, kizárólag az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által finanszírozott megállapodásokat, amelyek esetében az építési beruházást kivitelező vagy a szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplő által végrehajtott beruházás, illetve nála felmerült költség megtérülése a szolgáltatás vagy tárgyi eszköz aktuális keresletétől, illetve kínálatától függ, koncessziónak kell tekinteni.

(19)

Ha az adott ágazatra vonatkozó szabályozás kiküszöböli a kockázatot azáltal, hogy garantálja a koncessziós jogosult számára a szerződés teljesítése kapcsán általa végrehajtott beruházások és nála felmerült költségek teljes megtérülését, akkor az említett szerződés nem tekinthető az ezen irányelv értelmében vett koncessziónak. Az, hogy a kockázat kezdettől fogva korlátozott, nem zárja ki azt, hogy a szerződés koncessziónak minősüljön. Ez lehet a helyzet például a szabályozott díjtételekkel működő ágazatokban, vagy akkor, ha a működési kockázatot olyan szerződéses megállapodások révén korlátozzák, amelyek részleges kártérítést írnak elő, többek között a koncesszió idő előtti, az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek felróható okok vagy vis maior miatt bekövetkező megszűnésének esetére.

(20)

A működési kockázat a felek által nem befolyásolható tényezőkből ered. Annak megítélése szempontjából, hogy egy adott megállapodás koncessziós megállapodásnak minősül-e, nem meghatározó jelentőségűek az olyan kockázatok, mint a rossz gazdálkodás kockázata, a gazdasági szereplő nemteljesítési kockázata vagy a vis maior bekövetkezésének kockázata, hiszen ezek a kockázatok minden szerződésnek velejárói, akkor is, ha közbeszerzési szerződésről vagy koncessziós szerződésről van szó. A működési kockázat a piac változékonyságának való kitettség kockázatát jelenti, amely lehet akár a kereslet, akár a kínálat terén jelentkező kockázat, vagy a két kockázat együttesen. A keresleti kockázat a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás iránti aktuális kereslethez kapcsolódó kockázat. A kínálati kockázat pedig a szerződés tárgyát képező építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó kockázat, különösen az, ha a szolgáltatásnyújtás és az iránta való kereslet nem felel meg egymásnak. A működési kockázat felmérése céljából következetes és egységes módon figyelembe kell venni a koncessziós jogosult által eszközölt minden beruházás és a jogosultnál felmerült minden költség és bevétel nettó jelenértékét.

(21)

A „közjogi intézmények” fogalmát az Európai Unió Bírósága többször is megvizsgálta. Több pontosító megállapítás kulcsfontosságú e fogalom értelmezésében. Egyértelművé kell ezért tenni, hogy az olyan szervezet, amely normál piaci feltételek között működik, nyereségorientált, és a tevékenysége végzéséből eredő veszteségeket maga viseli, nem tekintendő „közjogi szervnek”, mivel azok a közérdekű célok, amelyek teljesítésére létrehozták vagy amelyek teljesítésével megbízták, ipari vagy kereskedelmi jellegűnek minősíthetők. Továbbá, a Bíróság megvizsgálta az említett szervezetek finanszírozási forrásaival kapcsolatos feltételt, és kijelentette, hogy a „nagyobb részben” finanszírozott azt jelenti, hogy több mint felerészben finanszírozott, továbbá a finanszírozásnak részét képezhetik a felhasználók által fizetett, a közjogi szabályokkal összhangban kivetett, kiszámított és beszedett összegek.

(22)

Helyénvaló meghatározni a „különleges jogok” és a „kizárólagos jogok” fogalmát, mivel ezek a fogalmak kulcsfontosságúak ezen irányelv hatályának és a közszolgáltató ajánlatkérő fogalmának a meghatározásában. Egyértelművé kell tenni, hogy azok a szervezetek, amelyek nem a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérők és nem is közvállalkozások, csak annyiban tartoznak ezen irányelv rendelkezéseinek a hatálya alá, amennyiben különleges vagy kizárólagos jog alapján gyakorolnak valamilyen, ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységet. Nem tekintendők azonban közszolgáltató ajánlatkérőknek, ha a fentebb említett jogokat olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív szempontok, különösen uniós jogszabályok alapján történt. Az említett jogszabályok közé tartozik a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6), a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7), a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8), a 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9), továbbá a 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10). Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a jogszabályok e felsorolása nem kimerítő, továbbá hogy a bármilyen formában biztosított olyan jogok, amelyeket más olyan eljárások során adtak meg, amelyekben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyekben a jogok megadása objektív szempontok alapján történt, nem relevánsak az ezen irányelv hatálya alá tartozó közszolgáltató ajánlatkérők meghatározása szempontjából.

(23)

Az irányelv csak azokra a koncessziós szerződésekre alkalmazható, amelyeknek értéke elér vagy meghalad egy bizonyos olyan értékhatárt, amely más, az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők tagállamától eltérő tagállamban letelepedett gazdasági szereplők számára jelzi, hogy a koncesszió határon átnyúló érdekű. Ezért meg kell határozni a becsült koncessziós érték számítási módszerét, és annak azonosnak kellene lennie az építési, illetve szolgáltatási koncessziók esetén, mivel mindkét koncessziónál gyakori, hogy építési beruházással és szolgáltatással kapcsolatos elemek egyaránt szerepelnek benne. A számításkor figyelembe kell venni a koncessziós jogosultnak azon héa nélkül számított teljes bevételét, amely az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők becslése alapján a szerződés időtartama alatt a koncesszió tárgyát képező építési beruházás és szolgáltatás ellenértékeként folyik majd be.

(24)

A piaci verseny tényleges biztosítása érdekében, valamint a koncesszió odaítélésére vonatkozó szabályoknak az energetikai, szállítási és postai szolgáltatási ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása céljából az irányelv hatálya alá sorolandó jogalanyokat nem a jogállásuk, hanem más szempontok alapján kell meghatározni. Biztosítani kell tehát azt, hogy a közszektorban, illetve a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szembeni egyenlő bánásmód ne sérüljön. Az EUMSZ 345. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor. Ezért pontos és egységes szabályokat kell alkalmazni a koncessziók a fent említett tevékenységek valamelyikét folytató szervezet általi odaítélését függetlenül attól, hogy az adott szervezet az állami, területi vagy települési hatóság, közjogi szerv, közvállalkozás vagy más, különleges vagy kizárólagos jogokat élvező szervezet. Azokat a szervezeteket, amelyek a nemzeti jog értelmében a II. mellékletben említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáért felelősek, az adott tevékenységet folytató szervezetnek kell tekinteni.

(25)

Egyértelművé kell tenni, hogy a repülőterekkel kapcsolatos releváns tevékenységekbe beletartoznak azok az utasoknak nyújtott szolgáltatások is, amelyek a repülőtéri létesítmények zavartalan működését segítik, és amelyek üzemeltetése egy jól működő, modern repülőtértől elvárt, például üzletek, éttermek és parkoló működtetése.

(26)

Egyes szervezetek egyaránt foglalkoznak hő és hűtés termelésével, szállításával vagy elosztásával. Bizonytalanságok adódhatnak azzal kapcsolatban, hogy mely szabályok vonatkoznak a fűtési és a hűtési tevékenységekre egyaránt. Egyértelművé kell ezért tenni, hogy a hőenergia szállítása és/vagy elosztása a II. melléklet hatálya alá tartozó tevékenység, és ezért a fűtési ágazatban tevékenykedő szervezetekre ezen irányelvnek a közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozó szabályai vonatkoznak, amennyiben e szervezetek annak minősülnek. A hűtési ágazatban tevékenykedő szervezetekre azonban ezen irányelv ajánlatkérő szervekre vonatkozó szabályai vonatkoznak, amennyiben e szervezetek annak minősülnek. Végezetül, egyértelművé kell tenni, hogy a fűtési és hűtési szolgáltatást egyaránt magukban foglaló odaítélt koncessziókat a több tevékenységre kiterjedő szerződések rendelkezései alapján kell vizsgálni annak meghatározásakor, hogy az odaítélésükre vonatkoznak-e a közbeszerzési szabályok, és ha igen, melyek.

(27)

Mielőtt mérlegelnénk ezen irányelv hatályának a hűtési ágazat tekintetében történő bárminemű megváltoztatását, meg kell vizsgálni az ágazat helyzetét, hogy arról megfelelő információ álljon rendelkezésre, különös tekintettel a versenyhelyzetre, a határon átnyúló beszerzés mértékére és az érdekeltek véleményére. Tekintettel arra, hogy ezen irányelv alkalmazásának a hűtési ágazatra való kiterjesztése jelentős hatással járna a piacnyitás tekintetében, a fenti vizsgálatot el kell végezni az irányelv hatásvizsgálatakor.

(28)

Egyértelművé kell tenni, hogy a II. melléklet 1. és 2. bekezdésének alkalmazásában az „ellátás” kifejezés magában foglalja az előállítást/termelést, a nagykereskedelmet és a kiskereskedelmet is. A kitermelés formájában történő gáztermelés azonban az említett melléklet 6. bekezdésének hatálya alá tartozik.

(29)

Vegyes szerződések esetében az alkalmazandó szabályokat a szerződés fő tárgyának függvényében kell meghatározni, amennyiben a szerződést alkotó különböző részeket nem lehet objektív módon szétválasztani. Ezért tehát pontosítani kell, hogy az ajánlatkérő szerveknek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőknek milyen módon kell eldönteniük azt, hogy a különböző részek szétválaszthatók-e. A pontosításnak az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatán kell alapulnia. A döntést eseti alapon kell meghozni, és e tekintetben nem lehet elegendő az ajánlatkérő szerv, illetve a közszolgáltató ajánlatkérő azon kifejezett vagy feltételezett szándéka, hogy a vegyes szerződés különböző aspektusait oszthatatlannak tekintse, hanem ezt a tényt és az egyetlen szerződés megkötésének szükségszerűségét objektív bizonyítékokkal kell alátámasztani. Az egyetlen szerződés megkötése bizonyítottan szükséges lehet például olyan egyetlen épület építése esetében, amelynek egyik részét közvetlenül maga az érintett ajánlatkérő szerv fogja használni, egy másik részét pedig koncessziós alapon fogja működtetni, például nyilvános parkolóként. Egyértelműen meg kell határozni, hogy az egyetlen szerződés kötésének szükségességét egyidejűleg indokolhatják műszaki és gazdasági szempontok.

(30)

A szétválasztható vegyes szerződések esetében az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára mindig nyitva áll az a lehetőség, hogy a vegyes szerződés különálló részeire külön szerződéseket ítéljenek oda, amely esetben az egyes különálló részekre vonatkozó rendelkezéseket kizárólag az adott szerződés sajátosságai alapján kell meghatározni. Meg kell azonban határozni, hogy milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az ajánlatkérő szervek vagy a közszolgáltató ajánlatkérők amellett döntenek, hogy a koncessziós elemet és az egyéb elemeket egyaránt tartalmazó szerződést ítélnek oda, függetlenül ezek értékétől és attól, hogy egyébként milyen jogi szabályozás vonatkozna rájuk. Különös rendelkezéseket kell meghatározni az olyan vegyes szerződések tekintetében, amelyek védelmi vagy biztonsági vonatkozásúak, illetve amelyek olyan részeket tartalmaznak, amelyek nem esnek a EUMSZ hatálya alá.

(31)

A közszolgáltató ajánlatkérők olyan koncessziós szerződést is odaítélhetnek, amelyek többféle tevékenységre vonatkozó, adott esetben különböző jogi szabályozás alá tartozó követelmények teljesítését célozzák. Egyértelművé kell tenni, hogy abban az esetben, ha egyetlen koncesszió többféle tevékenységre irányul, a szerződés fő tárgyát képező tevékenységre vonatkozó szabályok fogják meghatározni az alkalmazandó jogi előírásokat. A koncesszió fő tárgyát képező tevékenységnek a meghatározása alapulhat az adott koncesszió révén teljesítendő követelményeknek az elemzésén, amelyet az ajánlattevő a koncessziós érték becslése és a koncesszió odaítéléséhez szükséges dokumentáció összeállítása céljából végzett. Egyes esetekben objektív módon lehetetlen meghatározni, mi a koncesszió fő tárgyát képező tevékenység. Meg kell határozni, hogy ilyen esetekben milyen szabályokat kell alkalmazni.

(32)

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egy adott szolgáltatást csak egyetlen ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő – állami, települési vagy területi hatóság vagy közjogi szerv –, illetve ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők egyetlen társulása tud biztosítani, amely az EUMSZ-szel összeegyeztethető nemzetitörvényi, rendeleti és kihirdetett közigazgatási rendelkezések értelmében kizárólagos jogot élvez a szolgáltatás nyújtására. Egyértelművé kell tenni, hogy ilyen esetekben az ebben a preambulumbekezdésben említett ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők társulása az említett szervezeteknek ezen irányelv alkalmazása nélkül ítélhet oda koncessziókat.

(33)

Indokolt továbbá kizárni az irányelv alkalmazási köréből azokat a gazdasági szereplőknek odaítélt szolgáltatási koncessziókat, amelyek esetében a koncesszió odaítélése olyan kizárólagos jog alapján történik, amelyet a szóban forgó gazdasági szereplő nemzeti törvények, rendeletek vagy kihirdetett közigazgatási rendelkezés alapján, az EUMSZ-ben és a II. mellékletben említett tevékenységekkel kapcsolatos piacra jutás közös szabályait megállapító uniós jogszabályokban foglalt előírásokkal összhangban élvez, hiszen ez a kizárólagos jog lehetetlenné teszi a versenyeztetésen alapuló eljárás alapján történő odaítélést. Ettől eltérve és az ezen irányelv hatálya alóli általános kizárás jogi következményeinek sérelme nélkül, a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említettek szerinti koncessziókra vonatkoznia kell annak a kötelezettségnek, hogy az alapvető átláthatóság biztosítása érdekében a koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztatót kell közzétenni, kivéve, ha ágazati jogszabály rendelkezik az említett átláthatóság feltételeiről. Amennyiben egy tagállam a II. mellékletben említett valamely tevékenység folytatása tekintetében kizárólagos jogot ad egy gazdasági szereplőnek, a jobb átláthatóság érdekében erről tájékoztatnia kell a Bizottságot.

(34)

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában az alapvető biztonsági érdekek, a katonai felszerelések, az érzékeny felszerelések, az érzékeny építési beruházás, valamint az érzékeny szolgáltatás fogalmát a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) foglaltaknak megfelelően kell értelmezni.

(35)

Ez az irányelv nem érintheti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy az uniós joggal összhangban szabadon válasszák meg a szerencsejátékok és fogadások szervezésének és ellenőrzésének módszereit, ideértve például az engedélyezést. Helyénvaló kizárni ezen irányelv hatálya alól azokat a lottójáték működtetésére vonatkozó koncessziókat, amelyeket valamely tagállam az EUMSZ-szel összhangban álló, vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti vagy közzétett közigazgatási előírások szerint nem nyilvános eljárás keretében megadott kizárólagos jog alapján ítél oda valamely gazdasági szereplőnek. A kizárást egyrészt az indokolja, hogy az egyetlen gazdasági szereplőnek biztosított kizárólagos jog folytán a versenyeljárás nem alkalmazható, másrészt az, hogy meg kell őrizni a tagállamok lehetőségét a szerencsejáték-ágazat nemzeti szintű szabályozására, tekintettel a közrend és a társadalmi rend védelmével kapcsolatos kötelezettségeikre.

(36)

Ezen irányelv nem alkalmazható bizonyos, nonprofit szervezetek vagy szövetségek által üzemeltetett sürgősségi szolgálatokra, mivel e szervezetek sajátos jellegét nehéz lenne megőrizni, ha a szolgáltatókat az ezen irányelvben meghatározott eljárásokkal összhangban választanák ki. A kizárást azonban a szükséges minimumra kell korlátozni, és ezért kifejezetten meg kell határozni, hogy a betegszállító mentőszolgálatok nem zárhatók ki ezen irányelv hatálya alól. Ezzel kapcsolatban azt is egyértelművé kell tenni, hogy a 601-es CPV-csoport (szárazföldi szállítási szolgáltatások) nem terjed ki a mentőszolgálatokra, mivel azok a 8514-es CPV-osztályba tartoznak. Egyértelművé kell ezért tenni, hogy a 85143000-3 CPV-kód alá tartozó szolgáltatásokra, amelyek kizárólag betegszállító mentőszolgálatok, a szociális és egyéb specifikus szolgáltatásokra vonatkozó külön rendszert(könnyített rendszer) kell alkalmazni. Ebből következően a mentőszolgálatokra vonatkozó vegyes koncessziós szerződésekre is általában a könnyített rendszert kell alkalmazni, ha a betegszállító mentőszolgálat értéke nagyobb, mint a többi mentőszolgálaté.

(37)

Emlékeztetni kell arra, hogy ezen irányelv kizárólag a tagállami ajánlatkérő szervekre és közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozik. Következésképpen a politikai pártok általában véve nem tartoznak az irányelv hatálya alá, mivel nem ajánlatkérő szervek és nem közszolgáltató ajánlatkérők. Mindazonáltal egyes tagállamokban a közjogi szerv kifejezés magában foglalhatja a politikai pártokat is. Egyes szolgáltatások azonban (mint például a propagandafilm- készítés vagy a propagandavideofilm-készítés), amennyiben választási kampány keretében nyújtják őket, annyira elválaszthatatlanok a szolgáltató politikai nézeteitől, hogy a szolgáltatókat általában olyan módon választják ki, amelyre nem vonatkozhatnak a koncessziós szabályok. Végezetül emlékeztetni kell arra is, hogy az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályára és finanszírozására nem ezen irányelv előírásai vonatkoznak.

(38)

Számos olyan közszolgáltató ajánlatkérő létezik, amely felépítését tekintve több különálló vállalkozásból álló gazdasági csoport, és gyakori, hogy ezen különálló vállalkozások mindegyikének speciális szerepe van a gazdasági csoporton belül. Indokolt ezért kizárni egyes szolgáltatási és építési koncessziókat, amelyeket olyan vállalkozásnak ítéltek oda, amelynek fő tevékenysége ilyen szolgáltatás vagy építési beruházás teljesítése azon csoport részére, amelyhez tartozik, ahelyett, hogy azokat a piacon kínálná fel. Szintén indokolt kizárni egyes olyan szolgáltatási és építési koncessziókat, amelyeket olyan közös vállalkozásnak ítéltek oda, amelyet több közszolgáltató ajánlatkérő az ezen irányelv által szabályozott tevékenységek végzése céljából hozott létre, és amelynek a koncesszióba adó közszolgáltató ajánlatkérő maga is tagja. Helyénvaló azonban biztosítani, hogy ez a kizárás ne vezessen a versenynek a közszolgáltató ajánlatkérőkhöz kapcsolt vállalkozások, illetve közös vállalkozások javára történő torzulásához; indokolt megfelelő szabályrendszert megállapítani különösen azon felső határ tekintetében, amelyen belül a vállalkozások az árbevételük egy részét a piacon szerezhetik meg és amely felett elveszítenék annak lehetőségét, hogy az eljárást megindító felhívás nélkül koncessziót ítéljenek nekik oda, továbbá a közös vállalkozások alapítása tekintetében, valamint e közös vállalkozások és az azokat alkotó közszolgáltató ajánlatkérők közötti kapcsolatok stabilitása tekintetében.

(39)

A vállalkozásokat kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni, amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő és az érintett vállalkozás közül az egyik közvetlen vagy közvetett meghatározó befolyást gyakorol a másikra, vagy amennyiben mindketten ugyanazon vállalkozás meghatározó befolyása alatt állnak; ebben a kontextusban a magántőke részesedése önmagában nem tekinthető relevánsnak. Az arra vonatkozó ellenőrzésnek, hogy valamely vállalkozás kapcsolódik-e egy adott közszolgáltató ajánlatkérőhöz, a lehető legkönnyebben elvégezhetőnek kell lennie. Következésképpen, mivel a közvetlen vagy közvetett befolyás fennállását egyébként is ellenőrizni kell annak meghatározásakor, hogy az érintett vállalkozásoknak és közszolgáltató ajánlatkérőknek összevont éves beszámolót kell-e készíteniük, a vállalkozásokat kapcsoltnak kell tekinteni, ha éves beszámolójuk összevont. Az összevont beszámolókra alkalmazandó uniós szabályok azonban bizonyos esetekben nem alkalmazhatók, például az érintett vállalkozások mérete miatt, vagy mert társasági formájuk nem felel meg bizonyos követelményeknek. Ezekben az esetekben, amikor a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) nem alkalmazandó, meg kell vizsgálni, hogy a tulajdonjog, a pénzügyi részesedés vagy az ezen vállalkozásokra vonatkozó szabályok figyelembevételével fennáll-e közvetett vagy közvetlen befolyás.

(40)

A vízügyi ágazatban adott koncessziókra gyakran egyedi és komplex szabályozás vonatkozik, amely külön mérlegelést igényel, tekintettel arra, hogy a víz azon közjavak közé tartozik, amelyek minden uniós polgár számára alapvető fontosságúak. Az említett szabályozás egyedi jellege indokolttá teszi, hogy a vízügyi ágazat egyes területei ne tartozzanak ezen irányelv hatálya alá. Ki kell zárni a hatály alól az ivóvíz termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett, helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátására vagy üzemeltetésére, vagy az ilyen hálózatok ivóvízzel történő ellátására adott koncessziókat. A szennyvízelvezetésre és -kezelésre, vízépítési projektekre, öntözésre vagy termőföld-lecsapolásra adott koncessziókat szintén ki kell zárni az irányelv hatálya alól, amennyiben egy kizárt tevékenységhez kapcsolódnak, feltéve, hogy az ivóvízellátásra használandó víz mennyisége meghaladja az ezen projektek, illetve öntöző- és lecsapolási berendezések révén kinyert víz 20 %-át.

(41)

Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt, a II. mellékletben említett tevékenységekre irányuló koncessziókra, ha abban a tagállamban, ahol a tevékenységet folytatják, közvetlen módon ki vannak téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott, amit a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 27. és 28. cikkével összhangban e célra előírt eljárás alkalmazásával állapítanak meg. Indokolt tehát fenntartani az ezen irányelv által szabályozott valamennyi ágazatra, vagy egy ágazat részeire alkalmazandó eljárást, amely lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyék a piac verseny előtti jelenlegi vagy jövőbeli megnyitásának hatásait. Ennek az eljárásnak jogbiztonságot kell nyújtania az érintett szervezetek számára, valamint megfelelő döntéshozatali eljárást kell biztosítania, amely rövid határidőn belül teszi lehetővé a közösségi jog e téren történő egységes alkalmazását. A jogbiztonság érdekében le kell szögezni, hogy az ezen irányelv hatálybalépését megelőzően elfogadott, a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi (14) irányelv 30. cikke alapján elfogadott határozatok továbbra is alkalmazandók.

(42)

Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a koncesszióknak nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra való odaítélésére. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azoknak a koncesszióknak az odaítélésére, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak.

(43)

Egyes audiovizuális és rádióműsor-szolgáltatási tevékenységekre irányuló koncesszió odaítélése során olyan kulturális és társadalmi jelentőségű szempontokat is figyelembe kell venni, amelyek miatt nem megfelelő a koncesszió odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazása. Ezért kivételt kell megállapítani azokra a szolgáltatási koncessziókra, amelyeket maguk a médiaszolgáltatók ítélnek oda felhasználásra kész programanyagok megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására, illetve egyéb előkészítő szolgáltatásokra, mint például a programanyag gyártásához szükséges forgatókönyvre vagy előadóművészi előadásra vonatkozóan. Egyértelművé kell tenni, hogy ezeknek a kivételeknek egyaránt vonatkozniuk kell a műsorszolgáltatásokra és a lekérhető (nem lineáris) szolgáltatásokra. A kivétel azonban nem alkalmazandó az ilyen programanyagok gyártásához, közös gyártásához és terjesztéséhez szükséges műszaki berendezéssel való ellátásra.

(44)

Ez az irányelv nem sérti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozásáról rendelkezzenek, amennyiben a műsorszolgáltató szervezetek a finanszírozást a közszolgálati megbízatásuk teljesítése érdekében kapják, annak megfelelően, ahogyan a közszolgálati megbízatást az egyes tagállamok az EUMSZ-hez és az EUSZ-hez csatolt, a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló 29. jegyzőkönyvvel összhangban meghatározzák, megszervezik és az érintett műsorszolgáltatókra ruházzák.

(45)

Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a közszférába tartozó szervezetek közötti szerződésekre milyen mértékben vonatkozzanak az ezen irányelvben meghatározott koncessziós szabályok. A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Ezért szükséges annak tisztázása, hogy a közszférán belül kötött szerződésekre mely esetekben nem alkalmazandók az ezen irányelvben meghatározott szabályok. E pontosításnak az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában megállapított elveken kell alapulnia. Önmagában az a tény, hogy egy megállapodásban mindkét fél hatóság, nem zárja ki az ezen irányelvben meghatározott szabályok alkalmazását. Az ezen irányelvben meghatározott szabályok alkalmazása ugyanakkor nem képezheti akadályát annak, hogy a hatóságok saját forrásaik felhasználásával lássák el a rájuk bízott közszolgáltatási feladatokat, amibe beletartozik a más hatóságokkal folytatott együttműködés lehetősége is. Gondoskodni kell arról, hogy a közszférabeli szervek közötti mentesített együttműködés ne eredményezze a verseny torzulását a magán gazdasági szereplők tekintetében, oly módon, hogy egy magánszolgáltatót előnyös helyzetbe hoz a versenytársaival szemben.

(46)

A kontrollált jogi személyeknek odaítélt koncessziókra nem alkalmazhatóak az ezen irányelvben előírt eljárások, ha az ajánlatkérő szerv vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységei felett gyakorolt kontrollhoz hasonló kontrollt gyakorol, feltéve, hogy a kontrollált jogi személy tevékenységeinek több mint 80 %-át teszik ki a kontrolláló ajánlatkérő szerv, közszolgáltató ajánlatkérő vagy az ezen ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő által kontrollált jogi személyek által rábízott feladatok, függetlenül attól, hogy a szerződés teljesítése kinek a javára történik. A kivétel nem vonatkozhat azokra a helyzetekre, amikor valamely magán gazdasági szereplő közvetlen tőkerészesedéssel bír a kontrollált jogi személyben, mivel ilyen körülmények között a koncesszió versenyeztetésen alapuló eljárás nélküli odaítélése a tőkerészesedéssel bíró magán gazdasági szereplőt jogosulatlan előnyhöz juttatná versenytársaival szemben. Figyelemmel azonban a kötelező tagságú közjogi szervek – például az egyes közszolgáltatások irányításáért vagy gyakorlásáért felelős szervezetek – sajátosságaira, a fentieket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha meghatározott magán gazdasági szereplőknek a Szerződésekkel összhangban álló nemzeti jogszabályi rendelkezés alapján kötelező részesedéssel bírniuk a kontrollált jogi személy tőkéjében, feltéve, hogy ez a részesedés nem biztosít kontrollt és nem blokkoló jellegű, és nem biztosít döntő befolyást a kontrollált jogi személy döntéseire. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy csupán a kontrollált jogi személy tőkéjében való közvetlen magánrészesedés bír meghatározó jelentőséggel.

Ezért ha a kontrolláló ajánlatkérő szerv(ek)ben vagy közszolgáltató ajánlatkérő(k)ben magántőkének is van részesedése, ez nem zárja ki, hogy a kontrollált jogi személlyel ezen irányelv eljárásainak alkalmazása nélkül közbeszerzési szerződés odaítélésére kerüljön sor, mivel az ilyen részesedés nem érinti hátrányosan a magán gazdasági szereplők közötti versenyt. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy azon ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők – például közjogi szervek – számára, amelyekben magántőkének is lehet részesedése, lehetővé kell tenni, hogy élhessenek a horizontális együttműködésre vonatkozó mentességgel. Következésképpen ha a horizontális együttműködésre vonatkozó összes többi feltétel teljesül, akkor a horizontális együttműködésre vonatkozó mentességnek az ilyen ajánlatkérő szervekre vagy közszolgáltató ajánlatkérőkre is ki kell terjednie, amennyiben a szerződés kizárólag ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők között jött létre.

(47)

Az ajánlatkérő szervek vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy közösen nyújtanak közszolgáltatásokat együttműködés útján, anélkül, hogy kötelesek lennének meghatározott társasági formát felvenni. Az együttműködés kiterjedhet a részt vevő szervekre ruházott vagy általuk vállalt szolgáltatások vagy felelősségi körök ellátásával kapcsolatos minden típusú tevékenységre, például a települési vagy területi hatóságok kötelező vagy önkéntes feladataira vagy a közjog által bizonyos szervekre ruházott szolgáltatási feladatokra. A különböző részt vevő ajánlatkérő szerveknek vagy közszolgáltató ajánlatkérőknek nem kell feltétlenül ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtaniuk, e szolgáltatások ki is egészíthetik egymást. A közszolgáltatások közös nyújtására vonatkozó szerződésekre ezen irányelv nem alkalmazandó, amennyiben e szerződések kizárólag ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők között jönnek létre, az együttműködés megvalósítása során a feleket kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik, és egyetlen magánszolgáltató sem kerül versenyelőnybe versenytársaival szemben.

Ezen feltételek teljesülése érdekében az együttműködésnek együttműködési koncepción kell alapulnia. az ilyen együttműködés nem jelenti azt, hogy minden részt vevő hatóság vállalja a főbb szerződésbeli kötelezettségek teljesítését, feltéve, hogy valamilyen kötelezettségvállalással hozzájárul az adott közszolgáltatás együttműködés keretében való ellátásához. Továbbá az együttműködés megvalósítása során – beleértve a részt vevő ajánlatkérő szervek közötti pénzmozgásokat is – a feleket kizárólag közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérelhetik.

(48)

Léteznek olyan esetek, amikor egy jogi személy a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezések értelmében meghatározott ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők eszközeként vagy szakmai részlegeként működik, és köteles ezen ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők utasításait végrehajtani anélkül, hogy befolyásolni tudná a teljesítésért járó ellenszolgáltatást. Az ilyen tisztán adminisztratív kapcsolat a nem szerződéses jellege következtében nem tartozhat a koncesszió odaítélésére irányuló eljárások hatálya alá.

(49)

Egyértelművé kell tenni, hogy a „gazdasági szereplők” fogalmát tágan kell értelmezni, hogy abba minden olyan személy és/vagy szervezet beletartozzon, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áru leszállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja, függetlenül attól, hogy milyen társasági formában működik. Így a vállalkozásoknak, fióktelepeknek, leányvállalatoknak, partnerségeknek, szövetkezeteknek, részvénytársaságoknak, magán- vagy állami egyetemeknek, illetve valamennyi jogalanynak a gazdasági szereplő fogalmába kell tartoznia, függetlenül attól, hogy azok minden tekintetben jogi személyeknek minősülnek-e.

(50)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt, bizonyos értékhatárt elérő vagy azt meghaladó építési vagy szolgáltatási koncessziók közzététele megfelelő legyen, az ilyen koncessziók odaítélését megelőzően kötelezően közzé kell tenni a koncessziós eljárást megindító hirdetményt (koncessziós hirdetményt) az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(51)

A versenyre gyakorolt káros hatások miatt koncessziót hirdetmény nélkül eljárásban csak nagyon kivételes körülmények esetén szabad odaítélni. Ezt a mentességet azokra az esetekre kell korlátozni, amelyeknél kezdettől fogva egyértelmű, hogy a hirdetmény közzététele nem váltana ki nagyobb versenyt, különösen azért, mert gyakorlatilag egyetlen olyan gazdasági szereplő van, aki vagy amely teljesíteni tudja a koncessziót. A koncesszió más gazdasági szereplőnek való odaítélése lehetetlen voltát nem idézheti elő maga az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a koncesszió jövőbeli odaítélésére tekintettel. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy elérhetőek-e megfelelő helyettesítő termékek vagy szolgáltatások.

(52)

A piac lezárásának és a verseny korlátozásának elkerülése érdekében a koncesszió időtartamát korlátozni kell. A nagyon hosszú időtartamú koncessziók nagy valószínűséggel a piac lezárásához vezetnek, így korlátozhatják a szolgáltatások szabad mozgását és a letelepedés szabadságát. A nagyon hosszú időtartam azonban indokolt lehet abban az esetben, ha elengedhetetlen ahhoz, hogy a koncessziós jogosult számára lehetővé váljon egyrészt a koncesszió teljesítéséhez tervezett befektetéseinek a megtérülése, másrészt az, hogy a befektetett tőke hozamot termeljen. Következésképpen az öt évnél hosszabb idejű koncessziók esetében az időtartamot olyan hosszúságú időszakra kell korlátozni, amely alatt – ésszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérülnek a koncesszió teljesítése érdekében eszközölt befektetései, és a befektetett tőke rendes működési körülmények között hozamot tud termelni, figyelembe véve azokat a konkrét szerződéses célkitűzéseket is, amelyeket a koncessziós jogosult azért vállalt, hogy a felhasználók számára bizonyos követelményeket – például meghatározott minőséget vagy árat – teljesíteni tudjon. A becslésnek a koncesszió odaítélésekor érvényes adatokon kell alapulnia. Lehetővé kell tenni, hogy a becsléskor a koncesszió működtetéséhez szükséges kezdeti és későbbi beruházásokat figyelembe vegyék, ideértve különösen az infrastruktúrával, szerzői jogokkal, szabadalmakkal, berendezésekkel, logisztikával, kölcsönzéssel és a személyzet képzésével kapcsolatos, illetve a kezdeti költségeket. A koncesszió maximális időtartamát meg kell jelölni a koncessziós dokumentációban, kivéve abban az esetben, ha az időtartam maga is a szerződés odaítélésének egyik szempontja. Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára minden esetben lehetővé kell tenni a koncessziónak a befektetések megtérüléséhez szükséges időszaktól rövidebb időszakra való odaítélését, feltéve, hogy az ezért nyújtott ellentételezés nem küszöböli ki a működési kockázatot.

(53)

Ezen irányelv teljes körű alkalmazása alól csak azokat a szolgáltatásokat célszerű kizárni, amelyek csupán korlátozott mértékben terjednek ki több országra, például egyes szociális, egészségügyi vagy oktatási szolgáltatásokat. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért e szolgáltatások koncesszióba adására egyedi szabályozást kell létrehozni, amely figyelembe veszi azt a tényt, hogy ezek újonnan szabályozottak. Az a kötelezettség, hogy az ebben az irányelvben meghatározott értékhatárnak megfelelő vagy azt meghaladó értékű koncessziókra vonatkozóan előzetes tájékoztatót vagy a koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztatót kell közzétenni, megfelelő módja annak, hogy a potenciális ajánlattevők információhoz jussanak az üzleti lehetőségekről, valamint az érdekelt felek által elnyert szerződések számáról és típusáról. Továbbá a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az említett szolgáltatásokra irányuló koncessziós szerződések odaítéléséről, azért, hogy biztosítsák az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elveinek betartását, ugyanakkor lehetővé tegyék az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára, hogy figyelembe vegyék a szóban forgó szolgáltatások sajátosságait. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők figyelembe vehessék, hogy szükséges biztosítani az innovációt, valamint – az EUMSZ 14. cikkének és a 26. jegyzőkönyvnek megfelelően – a magas minőségi szintet, a magas fokú biztonságot és megfizethetőséget, az egyenlő bánásmódot, valamint az egyetemes hozzáférés és a felhasználói jogok előmozdítását.

(54)

A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Ez az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy olyan egyedi minőségi feltételeket alkalmazzanak a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon koncessziós szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő nyilvánosságot biztosít és tiszteletben tartja az átláthatóság, valamint a megkülönböztetés tilalmának elvét.

(55)

Annak érdekében, hogy a koncessziók odaítélése során a környezetvédelmi, szociális és munkaügyi előírások is kellőképpen érvényesüljenek, különösen fontos, hogy a tagállamok és az ajánlatkérő szervek, illetve közszolgáltató ajánlatkérők megfelelő intézkedéseket hozzanak a nemzeti és uniós szintű törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekből, valamint kollektív szerződésekből eredő, az építési beruházás, illetve a szolgáltatásnyújtás helyén érvényes környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi kötelezettségek betartatása érdekében, feltéve, hogy ezen szabályok és alkalmazásuk megfelel az uniós jognak. A koncessziós tevékenység teljesítése során az ebben az irányelvben felsorolt, valamennyi tagállam által megerősített nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeket is teljesíteni kell. Ez azonban semmiképpen nem akadályozhatja meg a munkavállalók számára kedvezőbb munka- és foglalkoztatási feltételek alkalmazását. Az említett intézkedéseket az Unió jogának alapelveivel összhangban kell alkalmazni, különösen az egyenlő bánásmód biztosítása céljából. Ezen intézkedéseket 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (15) összhangban kell alkalmazni, biztosítva az egyenlő bánásmódot és elkerülve azt, hogy a más tagállambeli gazdasági szereplőket és munkavállalókat akár közvetlenül, akár közvetve hátrányos megkülönböztetés érje.

(56)

A szolgáltatásnyújtás helyének a jellemző tevékenységek teljesítésének helyét kell tekinteni. Amennyiben a szolgáltatás távszolgáltatás, például telefonos ügyfélszolgálatok által nyújtott szolgáltatások esetében, akkor úgy kell tekinteni, hogy teljesítésükre a szolgáltatás végrehajtásának helyén kerül sor, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás milyen tagállamba és milyen helyre irányul.

(57)

A vonatkozó kötelezettségeket a koncessziós szerződés záradékai is tükrözhetik. Lehetővé kell tenni olyan záradékok beillesztését a koncessziós szerződésekbe, amelyek az uniós jognak megfelelően szavatolják a kollektív szerződések betartását. E kötelezettségek be nem tartása az érintett gazdasági szereplő súlyos kötelességszegésének minősülhet, amely az adott gazdasági szereplőnek a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásból kizárását vonja maga után.

(58)

Ezen környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi rendelkezések betartását a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás megfelelő szakaszaiban kell ellenőrizni, tehát a résztvevők kiválasztására vonatkozó általános elvek alkalmazásakor és a szerződések odaítélésekor, valamint a kizárási szempontok alkalmazásakor.

(59)

Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg a közrend, a közerkölcs, a közbiztonság, az egészség, az emberi és állati élet vagy a növényi élet megőrzésének védelme érdekében szükséges intézkedések bevezetését, illetve végrehajtását, vagy egyéb környezetvédelmi intézkedések bevezetését, illetve végrehajtását, különös tekintettel a fenntartható fejlődésre, feltéve, hogy a szóban forgó intézkedések összhangban vannak az EUMSZ-szel.

(60)

A titoktartásnak az eljárás során történő biztosítása érdekében az ajánlatkérő szervek, illetve közszolgáltató ajánlatkérők, valamint a gazdasági szereplők nem hozhatják nyilvánosságra a bizalmasnak minősített információkat. E kötelezettségek be nem tartása a tagállamok polgári vagy közigazgatási jogában foglalt rendelkezések szerinti megfelelő szankciókat kell, hogy maga után vonjon.

(61)

Az odaítélési eljárás átláthatósága és a valamennyi jelentkezővel és ajánlattevővel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a tagállamok a csalás, a részrehajlás és a korrupció elleni küzdelmet, valamint az összeférhetetlenség megelőzését célzó megfelelő intézkedéseket hoznak. Ezen intézkedéseknek különösen az összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok kiküszöbölését kell szolgálniuk.

(62)

Annak érdekében, hogy minden érdeklődő gazdasági szereplő benyújthassa jelentkezését és ajánlatát, az ajánlatkérő szerveket és közszolgáltató ajánlatkérőket kötelezni kell arra, hogy biztosítsanak egy meghatározott minimális határidőt a jelentkezések és ajánlatok beérkezésére.

(63)

Az arányos, megkülönböztetéstől mentes és pártatlan részvételi feltételek megválasztása és a gazdasági szereplőkkel szembeni alkalmazása döntő fontosságú abból a célból, hogy a gazdasági szereplők ténylegesen hozzáférhessenek a koncessziókkal kapcsolatos gazdasági lehetőségekhez. A kis- és középvállalkozások részvételének lehetővé tétele szempontjából meghatározó lehet a részvételre jelentkezők azon lehetősége, hogy más szervezetek kapacitására is támaszkodhassanak. Ezért indokolt előírni, hogy a részvételi feltételek kizárólag a gazdasági szereplők szakmai és műszaki képességeire, valamint pénzügyi és gazdasági helyzetére vonatkozhassanak, kapcsolódjanak a szerződés tárgyához, azokat közzé kelljen tenni a koncessziós hirdetményben, és ne lehessen kizárni – legfeljebb kivételes körülmények esetén –, hogy egy gazdasági szereplő más szervezetek kapacitására támaszkodjon, a közötte és az említett szervezet között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül, ha ez utóbbi bizonyítja az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlattevő felé, hogy rendelkezni fog a szükséges erőforrásokkal.

(64)

Ezenkívül annak érdekében, hogy a szociális és a környezetvédelmi megfontolások erőteljesebben beépüljenek a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásba, az ajánlatkérő szervek, illetve közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni, hogy a koncesszió tárgyát képező építési beruházásokkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban minden tekintetben és – a termékhez szükséges nyersanyagok kitermelésétől a termék eltávolításáig, illetve ártalmatlanításáig – életciklusuk bármely szakaszára vonatkozóan meghatározzanak odaítélési szempontokat és koncesszióteljesítési feltételeket, beleértve a szóban forgó építési beruházások vagy szolgáltatások megvalósításának, nyújtásának vagy értékesítésének konkrét folyamatában vagy életciklusuk egy későbbi szakaszában lejátszódó konkrét folyamatokban szerepet játszó tényezőket, még abban az esetben is, ha ezek a tényezők nem képviselnek lényeges elemet. A megvalósítási vagy szolgáltatásnyújtási folyamatra vonatkozó szempontok és feltételek közé tartozhat például az, hogy a koncesszió tárgyát képező szolgáltatásokat energiahatékony gépekkel végezzék. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban ide tartoznak azok az odaítélési szempontok vagy koncesszióteljesítési feltételek is, amelyek értelmében a koncesszió teljesítése folyamán tisztességes kereskedelemből származó termékeket kell felhasználni. Az értékesítési szempontok és feltételek között szerepelhet például az, hogy az alvállalkozók részére bizonyos minimum árat, valamint felárat kell fizetni. A környezetvédelmi vonatkozású koncesszióteljesítési feltételek között szerepelhet például a hulladékminimalizálás vagy az erőforrás-hatékonyság.

(65)

A termelési folyamat szociális vonatkozásaival kapcsolatos odaítélési szempontokat és koncesszióteljesítési feltételeket a 96/71/EK irányelvvel – annak az Európai Unió Bírósága általi értelmezésével – összhangban kell alkalmazni, továbbá nem választhatók meg és nem alkalmazhatók olyan módon, amely közvetve vagy közvetlenül hátrányosan megkülönböztetné a más tagállambeli vagy a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodásában, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásokban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A 96/71/EK irányelvben szabályozott alapvető munkafeltételekre vonatkozó előírásoknak – mint például a minimális bérszint – az említett irányelv keretében az uniós joggal összhangban alkalmazott nemzeti jogszabályokban vagy kollektív szerződésekben megállapított szinten kell maradniuk. A koncesszióteljesítési feltételek szolgálhatják továbbá azt a célt is, hogy ösztönözzék olyan intézkedések bevezetését, amelyek előmozdítják a nők és a férfiak közötti munkahelyi egyenlőséget, a nők nagyobb arányú munkaerő-piaci részvételét, a munka és a magánélet összeegyeztetését, a környezetnek és az állatok jólétének a védelmét, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményeinek a tényleges betartását és a nemzeti jogszabályokban előírtnál több hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét.

(66)

Az odaítélési szempontok vagy szerződésteljesítési feltételek között szerepelhetnek olyan intézkedések is, amelyek célja a koncesszió teljesítési folyamatában részt vevő alkalmazottak egészségének védelme, a koncesszió teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetűek, illetve a sérülékeny csoportokba tartozók társadalmi beilleszkedésének a támogatása vagy a szóban forgó koncesszió teljesítéséhez szükséges készségekkel kapcsolatos képzés, feltéve, hogy ezek az intézkedések a koncesszió teljesítése keretében nyújtandó építési beruházásokhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. E szempontok vagy feltételek közé tartozhat például, többek között, a hosszú ideje állást keresők alkalmazása, vagy az odaítélendő koncesszió teljesítésének keretében munkanélküliek vagy fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtása. Az ajánlatkérő szervek a műszaki leírásokban előírhatnak a szóban forgó terméket vagy szolgáltatást közvetlenül jellemző követelményeket, például a fogyatékossággal élő személyek számára való hozzáférhetőséget vagy az egyetemes tervezést.

(67)

Az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők által kidolgozott műszaki és funkcionális követelményeknek lehetővé kell tenniük a verseny biztosítását a koncesszió odaítélése során. E követelményeknek meg kell határozniuk a koncesszió tárgyát képező építési beruházás és/vagy szolgáltatások szükséges jellemzőit, és kitérhetnek az építési beruházás vagy szolgáltatás megvalósításának, illetve nyújtásának konkrét folyamatára, feltéve, hogy kapcsolódnak a koncesszió tárgyához és arányosak annak értékével és céljaival. A konkrét megvalósítási folyamattal kapcsolatos feltételek között szerepelhet a fogyatékossággal élők számára való megközelíthetőség vagy meghatározott környezeti teljesítményszintek biztosítása. A koncessziós dokumentációnak tartalmaznia kell ezeket a műszaki és funkcionális követelményeket, és ezeknek meg kell felelniük az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének. A műszaki és funkcionális leírásokat oly módon kell összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek különösen azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. Azokat az ajánlatokat, melyek az előírt jellemzőknek egyenértékűen megfelelő építési beruházásokat és/vagy szolgáltatásokat tartalmaznak– beleértve a megvalósításukhoz kapcsolódó árukat is –, az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek minden esetben figyelembe kell vennie.

(68)

A koncessziók általában hosszú távú, összetett megállapodások, amelyekben a koncessziós jogosult vállalja a hagyományosan az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők által viselt és szokásosan e szervek vagy ajánlatkérők hatáskörébe tartozó felelősséget és kockázatokat. Ezért az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára nagy rugalmasságot kell biztosítani a koncessziós jogosult kiválasztási eljárásának meghatározását és megszervezését illetően, azonban be kell tartaniuk ezen irányelv rendelkezéseit, valamint az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét. Annak érdekében azonban, hogy az odaítélési eljárás egésze során biztosított legyen az egyenlő bánásmód és az átláthatóság, indokolt az odaítélési eljárásra vonatkozó alapvető garanciákat előírni, ideértve a koncesszió jellegével és terjedelmével kapcsolatos információkat, a részvételre jelentkezők számának korlátozását, az információknak a részvételre jelentkezőkkel és az ajánlattevőkkel való közlését, valamint a megfelelő nyilvántartás meglétét. A potenciális pályázókkal szembeni tisztességtelen bánásmód megelőzése érdekében szükséges továbbá arról rendelkezni, hogy a koncessziós hirdetmény eredeti feltételeitől nem lehet eltérni.

(69)

Nem ítélhető oda koncesszió olyan gazdasági szereplőnek, amely bűnszervezetben vett részt, illetve amelyet korrupció, az Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás, terrorista bűncselekmény, pénzmosás, terrorizmus finanszírozása vagy emberkereskedelem vádjával bűnösnek találtak. A tagállamok számára azonban lehetővé kell tenni, hogy az ettől a kötelező kizárástól való eltérésről rendelkezzenek olyan kivételes helyzetekben, amikor nyomós közérdekből elengedhetetlen a szerződés odaítélése. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni.

(70)

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára továbbá biztosítani kell annak lehetőségét, hogy kizárják a megbízhatatlannak bizonyult gazdasági szereplőket, például azokat, akik súlyosan vagy ismételten megszegték a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, beleértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályok megsértését és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, így például a versenyszabályok vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértését. Egyértelművé kell tenni, hogy a súlyos szakmai kötelességszegés megkérdőjelezhetővé teszi az érintett gazdasági szereplő feddhetetlenségét, és ezáltal alkalmatlanná teszi arra, hogy a koncessziót neki ítéljék oda, függetlenül attól, hogy egyébként műszaki és gazdasági szempontból képes-e a koncesszió teljesítésére. Szem előtt tartva, hogy az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő fogja viselni a felelősséget az esetleges hibás döntésének a következményeiért, az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek lehetőséget kell kapnia arra is, hogy súlyos szakmai kötelességszegésnek minősítse azt az esetet, amikor – a kötelező kizárási okok fennállásáról szóló végleges és kötelező erejű döntés meghozatala előtt – bármilyen megfelelő módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő megszegte a kötelezettségeit, beleértve az adók és a társadalombiztosítási járulékok befizetésével kapcsolatos kötelezettségeket, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok ettől eltérően rendelkeznek. Az ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt arra is fel kell jogosítani, hogy kizárja azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik vagy amelyek korábbi koncessziós szerződések vagy az ajánlatkérő szervvel vagy közszolgáltató ajánlatkérővel kötött egyéb szerződések lényeges követelményeit súlyos hiányosságokkal teljesítették, például meghiúsult a szállítás vagy a teljesítés, a szállított terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak jelentős hibái voltak, amelyek a tervezett felhasználásra alkalmatlanná tették, vagy a gazdasági szereplő olyan szabálytalan magatartást tanúsított, amely súlyos kétségeket ébreszt a megbízhatóságát illetően. A nemzeti jogban rendelkezni kell az ilyen kizárások maximális időtartamáról.

(71)

Tekintettel kell lenni azonban arra a lehetőségre, hogy a gazdasági szereplők olyan megfelelési intézkedéseket fogadhatnak el, amelyek célja a bűncselekmények vagy kötelességszegések következményeinek orvoslása és a szabálytalan magatartás további előfordulásának hatékony megakadályozása. Ilyen intézkedések lehetnek különösen az alkalmazottakra vonatkozó vagy szervezeti szabályok, mint például a szabálytalan magatartásban részt vevő személyekkel vagy szervezetekkel fennálló kapcsolatok megszakítása, az alkalmazottak megfelelő átszervezésére irányuló intézkedések, jelentéstételi és ellenőrzési rendszerek megvalósítása, belső ellenőrzési struktúra kialakítása a megfelelés monitoringja érdekében, valamint belső felelősségi és kártérítési szabályok elfogadása. Ha ezek az intézkedések elegendő garanciát nyújtanak, az adott gazdasági szereplőt kizárólag ezen az alapon a továbbiakban nem lehet kizárni. A gazdasági szereplők részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy kérelmezzék a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való esetleges részvételük érdekében hozott megfelelési intézkedések megvizsgálását. Mindazonáltal az e lehetőség igénybevételére vonatkozó pontos eljárásbeli és tartalmi feltételek meghatározását tagállami hatáskörben kell hagyni. A tagállamok különösen szabadon dönthetnek arról, hogy a szükséges értékelés elvégzését az egyes ajánlatkérő szervekre vagy közszolgáltató ajánlatkérőkre hagyják, vagy pedig központi vagy decentralizált szintű hatóságokat bíznak meg ezzel a feladattal.

(72)

Fontos, hogy az illetékes tagállami hatóságok saját felelősségi körükön belül megfelelő eszközök – például munkaügyi ellenőrző ügynökségek vagy környezetvédelmi ügynökségek – révén biztosítsák, hogy az alvállalkozók betartsák a környezetvédelmi jog, a szociális jog és a munkajog terén fennálló, az uniós és a nemzeti jogból, a kollektív szerződésekből és az ebben az irányelvben felsorolt nemzetközi környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi rendelkezésekből fakadó kötelezettségeiket, feltéve, hogy e szabályok és alkalmazásuk megfelel az uniós jognak. Bizonyos mértékű átláthatóságot kell továbbá biztosítani az alvállalkozói láncban annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők tudomással bírjanak arról, hogy a megbízásuk alapján végzett építési beruházás során az építkezés területén kik vannak jelen, illetve arról, hogy a felelősségi körükbe vagy felügyeletük alá tartozó épületekben, infrastruktúrákban vagy területeken – például városházákban, önkormányzati iskolákban, sportlétesítményekben, kikötőkben vagy autópályákon – mely vállalkozások nyújtanak szolgáltatásokat. Egyértelművé kell tenni, hogy az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség minden esetben a koncessziós jogosultat terheli, vagy külön rendelkezések alapján, melyeket minden ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek bele kell foglalnia mindegyik odaítélési eljárásba, vagy pedig olyan kötelezettségek alapján, melyeket a tagállamok általánosan alkalmazandó rendelkezések keretében rónak a koncessziós jogosultra.

Egyértelművé kell tenni továbbá azt is, hogy a környezetvédelmi jog, a szociális jog és a munkajog terén fennálló, az uniós és a nemzeti jogból, a kollektív szerződésekből és az ebben az irányelvben felsorolt nemzetközi környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi rendelkezésekből – amennyiben e szabályok és alkalmazásuk megfelel az uniós jognak – fakadó kötelezettségek betartatásával kapcsolatos előírásokat alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor valamely tagállam joga az alvállalkozók és a koncessziós jogosult közötti együttes felelősségről rendelkezik. Külön rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak, például kiterjeszthetik az átláthatósági követelményeket vagy pedig engedélyezhetik vagy előírhatják az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató hatóságok számára annak ellenőrzését, hogy az alvállalkozók esetében nem áll fenn a gazdasági szereplők kizárását indokolttá tevő helyzetek egyike sem. Ezen intézkedések alvállalkozókra való alkalmazásakor biztosítani kell az összhangot a koncessziós jogosultra vonatkozó rendelkezésekkel, tehát a kötelező kizárási ok fennállása esetén a koncessziós jogosultat kötelezni kell arra, hogy az érintett alvállalkozó helyett más alvállalkozót bízzon meg. Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben az ellenőrzés során nem kötelező kizárási ok fennállására derül fény, az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató hatóságok előírhatják az érintett alvállalkozó helyett más alvállalkozó megbízását. Azonban arról is egyértelműen rendelkezni kell, hogy az ajánlatkérő szerveket és a közszolgáltató ajánlatkérőket kötelezni lehet annak előírására, hogy a koncessziós jogosult az érintett alvállalkozó helyett más alvállalkozót bízzon meg, amennyiben ugyanazon esetekben a koncessziós jogosult kizárása kötelező lenne. Végezetül egyértelműen meg kell határozni, hogy a tagállamoknak továbbra is jogában áll a nemzeti jog alapján szigorúbb felelősségvállalási szabályokat előírni.

(73)

Az ajánlatkérő szervnek, illetve közszolgáltató ajánlatkérőnek egy vagy több odaítélési szempont alapján kell értékelnie az ajánlatokat. Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az odaítélési szempontoknak mindig meg kell felelniük bizonyos általános követelményeknek. E követelmények olyan tényezőkre is támaszkodhatnak, amelyek nem tisztán gazdasági jellegűek, mindazonáltal befolyásolják az ajánlatnak az ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérőszempontjából tekintett értékét, és általában véve gazdasági előnyt jelenthetnek az ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő számára. Az értékelési szempontokat előzetesen valamennyi potenciális részvételre jelentkező és ajánlattevő számára közzé kell tenni; az értékelési szempontoknak kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához, és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő számára. Az értékelési szempontoknak biztosítaniuk kell továbbá a tényleges verseny lehetőségét, és velük együtt olyan követelményeket is meg kell határozni, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. Lehetővé kell tenni, hogy az odaítélési szempontok környezetvédelmi, társadalmi vagy innovációval kapcsolatos szempontokat is tartalmazzanak. Az ajánlatkérő szerveknek vagy közszolgáltató ajánlatkérőknek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetniük az odaítélési szempontokat annak érdekében, hogy a potenciális ajánlattevők ajánlatuk elkészítése során minden figyelembe veendő részletről tudomással bírjanak, és ezáltal biztosítva legyen a velük szembeni egyenlő bánásmód.

Kivételes esetben, ha az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek olyan ajánlatot nyújtanak be, amely kivételesen magas funkcionális teljesítményt nyújtó, innovatív megoldást kínál, és e megoldást egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő nem láthatta előre, az ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő számára lehetővé kell tenni, hogy módosítsa az odaítélési szempontok sorrendjét, hogy figyelembe tudja venni az ezen innovatív megoldás által jelentett új lehetőségeket, feltéve, hogy a módosítás biztosítja az összes tényleges vagy potenciális ajánlattevővel szembeni egyenlő bánásmódot azáltal, hogy új ajánlattételi felhívást ír ki vagy adott esetben új koncessziós hirdetményt tesz közzé.

(74)

Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben egyszerűsíthetik a koncessziók közzétételét, és növelhetik a odaítélési eljárások hatékonyságát, gyorsaságát és átláthatóságát. A koncessziók odaítélésére irányuló eljárásokban ezek válhatnak a kommunikáció és az információcsere általánosan használt eszközeivé, mivel jelentősen növelik a gazdasági szereplők esélyeit arra, hogy az egész belső piacon részt vegyenek a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásokban.

(75)

A koncessziós szerződések jellemzően hosszú távú, összetett technikai és pénzügyi feltételeket tartalmazó megállapodások, amelyek esetében gyakran változó körülményekkel kell számolni. Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve ezért tisztázni kell azokat a feltételeket, amelyek esetén egy koncesszió teljesítés közben történő módosítása koncesszió odaítélésére irányuló új eljárást tesz szükségessé. Akkor van szükség új koncessziós eljárásra, ha lényeges változtatásokat hajtanak végre az eredeti koncesszión, különösen annak hatályát és a felek jogait, illetve kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megosztását is. Az ilyen változtatások a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott koncesszió lényeges feltételeit. Különösen ez a helyzet, ha a módosított feltételek befolyásolták volna az eljárás eredményét, amennyiben szerepeltek volna az eredeti eljárásban. Az olyan koncessziómódosításokat, amelyek a koncessziós szerződés értékét csak kismértékben, egy adott szintet meg nem haladóan változtatják meg, minden esetben új koncessziós eljárás lebonyolítása nélkül lehetővé kell tenni. Ebből a célból és a jogbiztonság garantálása érdekében ebben az irányelvben minimális értékhatárokat kell megállapítani, amelyek alatt nem kötelező új odaítélési eljárást lebonyolítani. A koncesszió ezen értékhatárokat meghaladó módosítását is lehetővé kell tenni új odaítélési eljárás lebonyolítása nélkül, amennyiben a módosítás megfelel egyes feltételeknek. Ez például olyan módosítások esetén történhet meg, amikor a koncesszió módosítása az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők kérése alapján történik, valamely biztonsági követelmény kapcsán, és figyelembe veendő az olyan sajátos tevékenységeket, mint például a hegyi sport- és idegenforgalmi létesítmények működtetése, amelyek esetében a jogi szabályozás a tevékenységgel járó veszélyek elhárítása érdekében változhat; a koncesszió módosítása azonban ebben az esetben is meg kell, hogy feleljen az ezen irányelvben meghatározott vonatkozó feltételeknek.

(76)

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők szembesülhetnek olyan külső körülményekkel, amelyeket a koncesszió odaítélésekor nem láthattak előre, különösen amikor a koncesszió teljesítése hosszabb időszakot ölel fel. Ilyen esetben szükség van bizonyos fokú rugalmasságra, hogy a koncessziót – koncesszió odaítélésére irányuló új eljárás nélkül – ezekhez a körülményekhez igazítsák. Az előre nem látható körülmények kifejezés olyan körülményekre utal, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő – figyelembe véve a rendelkezésére álló eszközöket, az adott projekt természetét és jellemzőit, a szóban forgó terület jó gyakorlatát, valamint a koncesszió odaítélésének előkészítése során elköltött források és a várható érték közötti megfelelő viszony biztosításának az igényét – az eredeti odaítéléskor ésszerűen gondos előkészítés ellenére sem mérhetett fel előre. Ugyanakkor ez nem érvényes azokban az esetekben, amikor a módosítás a koncesszió általános jellegének megváltozását eredményezi, például azáltal, hogy az elvégzendő építési beruházásokat vagy a nyújtandó szolgáltatásokat valami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják a koncesszió fajtáját, hiszen ilyen helyzetben feltételezhető, hogy ez hatással lesz az eredményre. A II. mellékletben említetteken kívüli tevékenységek végzésére odaítélt koncessziók esetében az új odaítélési eljárás szükségessége nélküli értéknövekedés nem haladhatja meg az eredeti koncesszió értékének 50 %-át. Több egymást követő módosítás esetén ez a korlátozás minden egyes módosítás értékére vonatkozik. Az ilyen egymást követő módosítások nem irányulhatnak ezen irányelv megkerülésére.

(77)

Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének megfelelően a nyertes ajánlattevő – például olyan esetekben, amikor a koncessziót a teljesítés hiányosságai miatt mondják fel – a verseny újbóli megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. A koncessziót teljesítő nyertes ajánlattevő számára lehetővé kell tenni azonban – különösen olyan esetekben, amikor a koncessziót gazdasági szereplők csoportjának ítélték oda –, hogy bizonyos strukturális változásokat eszközöljön a koncesszió teljesítése alatt, például tisztán belső átszervezések, vállalatátvételek, egyesülések és felvásárlások vagy fizetésképtelenség. Az ilyen jellegű strukturális változások nem teszik automatikusan szükségessé új odaítélési eljárások lefolytatását a szóban forgó ajánlattevő által teljesített koncesszió tekintetében.

(78)

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a koncessziós szerződésben felülvizsgálati rendelkezések vagy opciós kikötések útján rendelkezzenek a koncesszió módosításáról, ezek a rendelkezések, illetve kikötések azonban nem biztosíthatnak számukra korlátlan döntési jogot. Ennek az irányelvnek ezért meg kell határoznia, hogy az eredeti koncessziós szerződésben milyen mértékben lehet rendelkezni a módosításokról. Következésképpen egyértelművé kell tenni, hogy kellően világosan megfogalmazott felülvizsgálati rendelkezések vagy opciós kikötések révén rendelkezni lehet például árindexálásról vagy arról, hogy egy adott időszakon keresztül szállított kommunikációs felszerelésnek az egész időszak során megfelelőnek kell maradnia, a kommunikációs protokollok változása vagy egyéb technológiai változások esetén is. Kellően világosan megfogalmazott kikötések révén rendelkezni lehet a koncessziónak az üzemeltetés vagy karbantartás során felmerült műszaki problémák miatt szükségessé váló kiigazításáról is. Emlékeztetni kell arra is, hogy a koncesszió egyszerre magában foglalhatja a rendes karbantartást és a közszolgáltatás fenntartása érdekében szükségessé váló rendkívüli karbantartási beavatkozásokat is.

(79)

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők szembesülhetnek olyan helyzettel, amikor további építési beruházások vagy szolgáltatások válnak szükségessé. Ezen esetekben – feltéve, hogy az ezen irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek – indokoltnak kell tekinteni az eredeti koncesszió odaítélésére irányuló új eljárás nélküli módosítását.

(80)

Az ajánlatkérő hatóságok és a közszolgáltató ajánlatkérők esetenként olyan körülményekkel szembesülnek, amelyek következtében idő előtt fel kell mondaniuk a koncessziós szerződéseket, ha meg akarnak felelni a koncessziós szerződések területére vonatkozó uniós jogból eredő kötelezettségeknek. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek – a nemzeti jogban meghatározott feltételek szerint – lehetőségük legyen a koncessziós szerződés felmondására annak időtartama alatt, ha az uniós jog ezt megköveteli.

(81)

A koncesszió odaítélésére irányuló eljárásokban a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők megfelelő jogi védelmének biztosítása, valamint ezen irányelv és az EUMSZ elveinek tényleges érvényre juttatása érdekében 89/665/EGK tanácsi irányelvet (16), valamint 92/13/EGK (17) tanácsi irányelvet az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt szolgáltatási és építési koncessziókra is alkalmazni kell. A 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(82)

A személyes adatok ezen irányelv alapján történő feldolgozására 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) az irányadó.

(83)

A tagállamoknak az uniós jog hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében el kell végezni a koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok végrehajtásának és működésének a következetes és rendszeres monitoringját.

(84)

A Bizottságnak fel kell mérnie, hogy az ezen irányelvben meghatározott értékhatárok, valamint a vízügyi ágazat sajátos jellegének figyelembevételével a 12. cikk szerinti kizárás alkalmazása milyen gazdasági hatásokat gyakorol a belső piacra, különösen az olyan tényezők tekintetében, mint a határokon átnyúló koncessziók odaítélése, a kkv-k részvétele és a tranzakciós költségek. A Bizottság 2019. április 18-ig erről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A közbeszerzésről szóló megállapodás XXIV. cikkének 7. pontjával összhangban a megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított harmadik év végén és azt követően rendszeres időközönként további tárgyalásokat kell folytatni a megállapodásról. Ennek során megvizsgálandó az értékhatárok megfelelősége a közbeszerzésről szóló megállapodás alapján folyó tárgyalások kontextusában, figyelembe véve az infláció hatását és az ügyleti költségeket. Amennyiben lehetséges és helyénvaló, a Bizottságnak mérlegelnie kell azt, hogy javasolja a közbeszerzésről szóló megállapodás szerinti értékhatárok növelését a tárgyalások következő fordulója során. Az értékhatárokban bekövetkező bármilyen változás esetén a Bizottság jelentését adott esetben jogalkotási javaslatnak kell követnie az ebben az irányelvben meghatározott értékhatárok módosítására.

(85)

A gyors technikai, gazdasági és szabályozási fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben szereplő jogi aktusok listájának felülvizsgálatára, az értékhatár kiszámítására vonatkozó technikai eljárások felülvizsgálatára és magának az értékhatárnak az időszakonkénti felülvizsgálatára, a CPV-nómenklatúrára vonatkozó hivatkozások módosítására és a X. mellékletben szereplő jogi aktusok listájának kiigazítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(86)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a hirdetmények és tájékoztatók megszövegezésére és továbbítására, valamint a V., VII. és VIII. mellékletben említett adatok megküldésére és közzétételére szolgáló eljárásra vonatkozóan. Ezeket a 182/2011/EU európai parlameni és tanácsi rendeletnek (19) megfelelően kell gyakorolni. Tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni azon végrehajtási aktusok elfogadásához, amelyeknek nincsen hatásuk sem pénzügyi szempontból, sem pedig az ebből az irányelvből eredő kötelezettségek természetére és hatályára vonatkozóan. Ezek az aktusok pusztán igazgatási célúak, és az ezen irányelv által megállapított szabályok alkalmazásának megkönnyítését szolgálják.

(87)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok egyes koncessziós eljárásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek koordinációját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(88)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumok átadása,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM:

TÁRGY, HATÁLY, ELVEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

I. FEJEZET:

Hatály, általános elvek és fogalommeghatározások

1. SZAKASZ:

TÁRGY, HATÁLY, ÁLTALÁNOS ELVEK, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÉRTÉKHATÁROK

1. cikk:

Tárgy és hatály

2. cikk:

A hatóságok igazgatási szabadságának elve

3. cikk:

Az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elve

4. cikk:

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározásának szabadsága

5. cikk:

Fogalommeghatározások

6. cikk:

Ajánlatkérő szervek

7. cikk:

Közszolgáltató ajánlatkérők

8. cikk:

A koncessziók becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek és értékhatár

9. cikk:

Az értékhatár felülvizsgálata

II. SZAKASZ:

KIZÁRÁSOK

10. cikk:

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra alkalmazandó kizárások

11. cikk:

Különleges kizárások az elektronikus hírközlés terén

12. cikk:

Különleges kizárások a vízügy területén

13. cikk:

Kapcsolt vállalkozásnak odaítélt koncessziók

14. cikk:

Közös vállalkozásnak vagy közös vállalkozásban tagsággal rendelkező közszolgáltató ajánlatkérőnek odaítélt koncessziók

15. cikk:

Tájékoztató közzététele a közszolgáltató ajánlatkérő által

16. cikk:

Versenynek közvetlenül kitett tevékenységek kizárása

17. cikk:

A közszférába tartozó jogi személyek közötti koncesszióba adás

III. SZAKASZ:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

18. cikk:

A koncesszió időtartama

19. cikk:

Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások

20. cikk:

Vegyes szerződések

21. cikk:

Védelmi vagy biztonsági vonatkozású vegyes közbeszerzési szerződések

22. cikk:

A II. mellékletben felsorolt tevékenységekre és egyéb tevékenységekre egyaránt kiterjedő szerződések

23. cikk:

A II. mellékletben említett tevékenységeket és egyúttal védelmi vagy biztonsági vonatkozású tevékenységeket is magukban foglaló koncessziók

IV. SZAKASZ:

KÜLÖNLEGES HELYZETEK

24. cikk:

Fenntartott koncessziók

25. cikk:

Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

II. FEJEZET:

Általános elvek

26. cikk:

Gazdasági szereplők

27. cikk:

Nómenklatúra

28. cikk:

Titoktartás

29. cikk:

A kommunikációra vonatkozó szabályok

II. CÍM:

A KONCESSZIÓ ODAÍTÉLÉSÉNEK SZABÁLYAI: ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS ELJÁRÁSI GARANCIÁK

I. FEJEZET:

Általános elvek

30. cikk:

Általános elvek

31. cikk:

A koncessziós eljárást megindító hirdetmény

32. cikk:

A koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztató

33. cikk:

A tájékoztatók és hirdetmények közzétételének formája és módja

34. cikk:

A koncessziós dokumentáció elektronikus elérhetősége

35. cikk:

A korrupció elleni küzdelem és az összeférhetetlenség megelőzése

II: FEJEZET:

Eljárási garanciák

36. cikk:

Műszaki és funkcionális követelmények

37. cikk:

Eljárási garanciák

38. cikk:

A részvételre jelentkezők kiválasztása és minőségi értékelése

39. cikk:

A koncesszióra való részvételi jelentkezések és koncessziós ajánlatok beérkezésének határideje

40. cikk:

A részvételre jelentkezőknek és az ajánlattevőknek nyújtott információ

41. cikk:

Odaítélési szempontok

III. CÍM:

A KONCESSZIÓ TELJESÍTÉSI SZABÁLYAI

42. cikk:

Alvállalkozás

43. cikk:

A szerződések módosítása azok időtartama alatt

44. cikk:

A koncesszió felmondása

45. cikk:

Monitoring és jelentéstétel

IV. CÍM:

A 89/665/EGK ÉS A 92/13/EGK IRÁNYELV MÓDOSÍTÁSAI

46. cikk:

A 89/665/EGK irányelv módosításai

47. cikk:

A 92/13/EGK irányelv módosításai

V. CÍM:

FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk:

A felhatalmazás gyakorlása

49. cikk:

Sürgősségi eljárás

50. cikk:

Bizottsági eljárás

51. cikk:

Átültetés

52. cikk:

Átmeneti rendelkezések

53. cikk:

Monitoring és jelentéstétel

54. cikk:

Hatálybalépés

55. cikk:

Címzettek

MELLÉKLETEK:

 

I. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK 7. PONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE

II. MELLÉKLET

A 7. CIKKBEN EMLÍTETT KÖZSZOLGÁLTATÓ AJÁNLATKÉRŐK ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK

III. MELLÉKLET

A 7. CIKK (3) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁBAN EMLÍTETT UNIÓS JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE

IV. MELLÉKLET

A 19. CIKKBEN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK

V. MELLÉKLET

A 31. CIKKBEN EMLÍTETT KONCESSZIÓS HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

VI. MELLÉKLET

A 31. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KONCESSZIÓK ESETÉBEN AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

VII. MELLÉKLET

A 32. CIKKBEN EMLÍTETT, A KONCESSZIÓ ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

VIII. MELLÉKLET

A 32. CIKKBEN EMLÍTETT SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA IRÁNYULÓ KONCESSZIÓKRA VONATKOZÓ, A KONCESSZIÓ ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓKBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

IX. MELLÉKLET

A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI

X. MELLÉKLET

A 30. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK JEGYZÉKE

XI. MELLÉKLET

A KONCESSZIÓ IDŐTARTAMÁN BELÜL TÖRTÉNŐ, 43. CIKK SZERINTI MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

I.   CÍM

TÁRGY, HATÁLY, ELVEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

I.   FEJEZET

Hatály, általános elvek és fogalommeghatározások

I.   szakasz

Tárgy, hatály, általános elvek, fogalommeghatározások és értékhatárok

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez az irányelv szabályokat állapít meg az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők koncessziós eljárásaira azon koncessziók vonatkozásában, amelyek becsült értéke eléri vagy meghaladja a 8. cikkben megállapított értékhatárt.

(2)   Ez az irányelv az építési vagy szolgáltatási koncessziók gazdasági szereplőknek való, az alábbiak általi odaítélésére alkalmazandó:

a)

ajánlatkérő szervek; vagy

b)

közszolgáltató ajánlatkérők, feltéve, hogy az építési beruházások vagy a szolgáltatások célja a II. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatása.

(3)   Ezen irányelv alkalmazása az EUMSZ 346. cikkének hatálya alá tartozik.

(4)   Az olyan megállapodások, határozatok és egyéb jogi eszközök, amelyek a közfeladatok ellátásával kapcsolatos hatásköröknek és felelősségi köröknek az ajánlatkérő szervek, illetve közszolgáltató ajánlatkérők, vagy ezek csoportjai közötti átruházását szabályozzák, és nem írnak elő ellenszolgáltatás fejében történő szerződésteljesítést, az érintett tagállamon belüli belső szervezésű ügynek tekintendők, és mint ilyeneket, ezen irányelv semmilyen módon nem érinti őket.

2. cikk

A hatóságok igazgatási szabadságának elve

(1)   Ez az irányelv elismeri az állami, területi és települési hatóságok igazgatási szabadságának elvét a nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban. Ezek a hatóságok szabadon eldönthetik, hogy miként tudják a legmegfelelőbben biztosítani az építési munkák teljesítésének vagy a szolgáltatások nyújtásának olyan módon való irányítását, hogy magas szinten biztosított legyen különösen a minőség, a biztonság és a megfizethetőség, az egyenlő bánásmód, valamint az egyetemes hozzáférés és a felhasználói jogok előmozdítása a közszolgáltatások területén.

Az említett hatóságok eldönthetik, hogy közérdekű feladataikat saját erőforrásaik felhasználásával vagy más hatóságokkal együttműködésben teljesítik, vagy pedig e feladatokkal gazdasági szereplőket bíznak meg.

(2)   Ez az irányelv nem érinti a tagállamok tulajdonjogi rendszereit, és nem írja elő különösen a közszolgáltatásokat nyújtó közjogi vállalkozások magánosítását.

3. cikk

Az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elve

(1)   Az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban kell részesíteniük a gazdasági szereplőket, továbbá átlátható és arányos módon kell eljárniuk.

A koncesszió odaítélésére irányuló eljárást – beleértve az értékbecslést is – nem lehet szándékosan úgy megtervezni, hogy kikerüljön ennek az irányelvnek a hatálya alól vagy indokolatlanul előnyös vagy hátrányos helyzetbe hozzon egyes gazdasági szereplőket vagy bizonyos építési beruházásokat, árubeszerzéseket vagy szolgáltatásokat.

(2)   Az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek törekedniük kell az odaítélési eljárás átláthatóságának és a szerződés teljesítésének a biztosítására, megfelelve a 28. cikknek.

4. cikk

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározásának szabadsága

(1)   Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon szabadságát, hogy az uniós joggal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, hogyan kell e szolgáltatásokat megszervezni és finanszírozni az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, és milyen konkrét kötelezettségeknek kell megfelelniük. Ez az irányelv ugyancsak nem érinti annak módját, hogy a tagállamok hogyan szervezik a szociális biztonsági rendszereiket.

(2)   Ennek az irányelvnek a hatálya nem terjed ki a nem gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatásokra.

5. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.   „koncesszió”: építési vagy szolgáltatási koncesszió, az alábbi a) és b) pont értelmében:

a)   „építési koncesszió”: írásbeli visszterhes szerződés, amelynek keretében egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő egy vagy több gazdasági szereplőt megbíz valamely építési beruházás kivitelezésével, amelynek esetében a megbízásért járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve;

b)   „szolgáltatási koncesszió”: írásbeli visszterhes szerződés, amelynek keretében egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő egy vagy több gazdasági szereplőt megbíz bizonyos, az a) pontban említett építési beruházás kivitelezésétől eltérő szolgáltatások nyújtásával és kezelésével, amelynek esetében a megbízásért járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező szolgáltatás hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve.

Az építési vagy szolgáltatási koncesszió odaítélésével a koncessziós jogosultra hárul a szóban forgó építmények vagy szolgáltatások hasznosításával járó működési kockázat, beleértve a keresleti vagy kínálati kockázatot, vagy mindkettőt. Akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot, ha – rendes működési feltételek mellett – nem garantált, hogy megtérülnek a koncesszió tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás üzemeltetése során eszközölt beruházások, illetve felmerült költségek. A koncessziós jogosultra átháruló kockázatnak részét kell, hogy képezze a piac kiszámíthatatlanságának való tényleges kitettség is, amelyből kifolyólag a koncessziós jogosult potenciális becsült vesztesége nem tekinthető csupán névlegesnek vagy elhanyagolhatónak.

2.   „gazdasági szereplő”: bármely természetes vagy jogi személy, vagy közjogi szerv, illetve ilyen személyek és/vagy szervek csoportja, beleértve a vállalkozások ideiglenes szövetségeit is, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áru leszállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;

3.   „részvételre jelentkező”: olyan gazdasági szereplő, amely koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való részvételre történő meghívást kért vagy kapott;

4.   „ajánlattevő”: olyan gazdasági szereplő, aki vagy amely ajánlatot nyújtott be;

5.   „koncessziós jogosult”: olyan gazdasági szereplő, amelynek koncessziót ítéltek oda;

6.   „írásbeli” vagy „írásban”: bármely olyan, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

7.   „építési beruházás kivitelezése”: az I. mellékletben említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó építési beruházás kivitelezése, vagy tervezése és kivitelezése, vagy az építési beruházás típusa vagy tervezése felett meghatározó befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építési beruházás bármilyen eszközzel, illetve módon történő megvalósítása;

8.   „építmény”: magas- és mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredménye, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

9.   „elektronikus út”: olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására szolgáló elektronikus berendezés, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik;

10.   „kizárólagos jog”: tagállami illetékes hatóság által a Szerződésekkel összhangban lévő törvényi, rendeleti vagy kihirdetett közigazgatási rendelkezés útján megadott jog, melynek hatása egy tevékenység gyakorlásának egy vagy több gazdasági szereplő számára való fenntartása, és amely jelentősen befolyásolja más gazdasági szereplők lehetőségét e tevékenység végzésére.

11.   „különleges jog”: tagállami illetékes hatóság által a Szerződésekkel összhangban lévő törvényi, rendeleti vagy kihirdetett közigazgatási rendelkezés útján megadott jog, melynek hatása egy tevékenység gyakorlásának kettő vagy több gazdasági szereplő számára való fenntartása, és amely jelentősen befolyásolja más gazdasági szereplők lehetőségét e tevékenység végzésére.

12.   „koncessziós dokumentum”: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő a koncesszió vagy az eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, ideértve a koncessziós hirdetményt, a műszaki és funkcionális követelményeket, a javasolt koncessziós feltételeket, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok formátumait, az általánosan alkalmazandó kötelezettségekre vonatkozó információkat és minden egyéb dokumentumot.

13.   „innováció”: új vagy jelentős fejlesztésen átesett – ideértve többek között a gyártási és az építési folyamatokat is – termék, szolgáltatás vagy folyamat, új marketingmódszer, vagy új szervezési mód bevezetése az üzletvitel, a munkaszervezés vagy a külkapcsolatok terén, többek között a társadalmi kihívások leküzdésének elősegítése, illetve az intelligens, fenntartható és befogadó növekedést célzó Európa 2020 stratégia támogatása céljából.

6. cikk

Ajánlatkérő szervek

(1)   Ennek az irányelvnek az alkalmazásában „ajánlatkérő szerv”: állami, területi vagy települési hatóság, közjogi szerv, továbbá az egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi szerv által létrehozott társulás, amely nem a II. mellékletben említett tevékenységek valamelyikét folytató és az azokra vonatkozó koncessziót odaítélő hatóság, közjogi szerv, vagy társulás.

(2)   „Területi hatóság”: az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (20) nem teljes körűen felsorolt NUTS 1 és NUTS 2 szintű közigazgatási egységek minden hatósága.

(3)   „Települési hatóság”: az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 3 szintű és annál kisebb közigazgatási egységek minden hatósága.

(4)   „Közjogi szerv”: olyan szerv, amelyre a következők mindegyike jellemző:

a)

kifejezetten olyan általános érdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

b)

jogi személyiséggel rendelkezik; és

c)

többségi részben állami, területi vagy települési hatóság, vagy egyéb közjogi szerv finanszírozza; vagy irányítása ezen szervek felügyelete alatt áll; vagy olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét állami, területi vagy települési hatóság, vagy egyéb közjogi szerv nevezi ki.

7. cikk

Közszolgáltató ajánlatkérők

(1)   Ezen irányelv alkalmazásában a „közszolgáltató ajánlatkérő” olyan szerv vagy szervezet, amely a II. mellékletben említett tevékenységek valamelyikét folytatja és ezen tevékenységek folytatására vonatkozóan koncesszió ítél oda, és amely a következők egyike:

a)

állami, területi vagy települési hatóság, közjogi szerv, valamint egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi szerv által létrehozott társulás;

b)

az e cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerinti közvállalkozás;

c)

az e bekezdés a) és a b) pontjában említettektől eltérő azon szervek, illetve szervezetek, amelyek a II. mellékletben említett tevékenységek egyikének folytatására vonatkozóan megadott kizárólagos vagy különleges jogok alapján működnek

(2)   Nem minősülnek az (1) bekezdés c) pontja szerinti „közszolgáltató ajánlatkérőnek” azok a szervek, illetve szervezetek, amelyek olyan eljárás keretében kaptak kizárólagos vagy különleges jogokat, amely kellő nyilvánosság mellett folyt le, a jogok megadása pedig objektív szempontokon alapult. Az említett eljárások közé tartoznak a következők:

a)

felhívással induló közbeszerzési eljárások a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (21) és a 2014/25/EU, a 2009/81/EK irányelvnek, illetve ennek az irányelvnek megfelelően;

b)

a III. mellékletben felsorolt egyéb uniós jogi aktusok szerint lefolytatott, objektív szempontok alapján engedélyek megadását szolgáló és megfelelő előzetes átláthatóságot biztosító eljárások.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az uniós jogalkotási aktusok III. mellékletben foglalt jegyzékének módosítására vonatkozóan, amennyiben ez az adott jogszabályok hatályon kívül helyezése vagy módosítása, vagy új jogszabályok elfogadása miatt szükséges.

(4)   „Közvállalkozás”: minden olyan vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő szervek közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részesedésüknél vagy a vállalkozásra irányadó szabályozásnál fogva.

Az ajánlatkérő szervek általi meghatározó befolyás feltételezendő akkor, ha az ajánlatkérő szerv közvetlenül vagy közvetve

a)

birtokolja a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségét; vagy

b)

birtokolja a vállalkozás által kibocsátott részvényekhez kötődő szavazati jogok többségét; vagy

c)

kijelölheti a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak több mint felét.

8. cikk

A koncessziók becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek és értékhatár

(1)   Ezt az irányelvet olyan koncessziókra kell alkalmazni, amelyek értéke eléri vagy meghaladja az 5 186 000 EUR-t.

(2)   A koncesszió értéke a koncessziós jogosult teljes, héa nélküli, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által becsült árbevétele a szerződés időtartama alatt a koncesszió tárgyát képező építési munkák és szolgáltatások, valamint az ezen építési munkákhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó árubeszerzések tekintetében.

A becsült értéket arra az időpontra vonatkoztatva kell meghatározni, amelyben a koncessziós hirdetményt közzétették, illetve – amennyiben ilyen hirdetményről nem rendelkeztek – arra az időpontra vonatkoztatva, amikor az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő megindítja a koncesszió odaítélésére irányuló eljárást, például adott esetben a gazdasági szereplőknek a koncesszióval kapcsolatos megkeresésével.

Az (1) bekezdés alkalmazásában, ha a koncesszió értéke az odaítéléskor 20 %-kal magasabb a becsült értékénél, a koncessziónak az odaítéléskori értékét kell becsült értéknek tekinteni.

(3)   A koncesszió becsült értékét a koncessziós dokumentációban rögzített objektív módszerrel kell kiszámítani. A koncesszió becsült értékének kiszámításakor az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek – adott esetben – figyelembe kell venniük különösen a következőket:

a)

a koncesszióhoz kapcsolódó bármilyen opció értéke és a koncesszió időtartamának esetleges meghosszabbítása;

b)

az építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői által fizetett – az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő nevében beszedetteken kívüli – díjakból és bírságokból származó bevétel;

c)

az ajánlatkérő szerv, közszolgáltató ajánlatkérő vagy más hatóság által a koncessziós jogosult részére teljesített kifizetések vagy bármilyen formában biztosított pénzügyi előnyök, ideértve a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért fizetett díjazást és a közberuházási támogatásokat is;

d)

harmadik felek által a koncesszió teljesítésével összefüggésben nyújtott támogatások vagy bármilyen formában biztosított pénzügyi előnyök;

e)

a koncesszió részét képező bármilyen eszköz értékesítéséből származó jövedelem;

f)

mindazon áruk és szolgáltatások értéke, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a koncessziós jogosult rendelkezésére bocsát, feltéve, hogy azok az építési beruházások kivitelezéséhez vagy a szolgáltatások nyújtásához szükségesek;

g)

a részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek biztosított jutalmak vagy kifizetések;

(4)   A koncesszió becsült értékének kiszámításához használt módszer megválasztása nem irányulhat az adott koncesszió ezen irányelv hatálya alól történő kizárására. Egy koncesszió nem osztható részekre úgy, hogy ezáltal kikerüljön ezen irányelv hatálya alól, kivéve, ha ezt objektív okok indokolják.

(5)   Amennyiben egy tervezett építési beruházás vagy szolgáltatás esetében a koncesszió odaítélésére több külön részletben kerülhet sor, az összes rész becsült összértékét kell figyelembe venni.

(6)   Ha a részek összesített értéke eléri vagy meghaladja az ebben a cikkben megállapított értékhatárt, ezt az irányelvet a koncesszió odaítélésére mindegyik rész vonatkozásában alkalmazni kell.

9. cikk

Az értékhatár felülvizsgálata

(1)   A Bizottság 2013. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 8. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatár megfelel-e a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodásában (a továbbiakban: a közbeszerzésről szóló megállapodás) előírt értékhatárnak, és szükség esetén e cikkel összhangban módosítja az értékhatárt.

A közbeszerzésről szóló megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság az említett értékhatárt az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus 31-én véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, külön lehívási jogban (SDR) kifejezett átlagos napi értéke alapján számítja ki. Az ilyen módon felülvizsgált értékhatárt szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatár tiszteletben tartása érdekében.

(2)   A Bizottság 2014. január 1-jétől kezdődően kétévente megállapítja az értékhatároknak a 8. cikk (1) bekezdésében említett, e cikk (1) bekezdése alapján módosított, azon tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett összegét, amelyek pénzneme nem az euro.

A közbeszerzésről szóló megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően ezen értékek meghatározása – az alkalmazandó értékhatárral összhangban – e pénznemeknek a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus 31-én véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, euróban kifejezett átlagos napi értékén alapul.

(3)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatárt, annak a (2) bekezdés első albekezdésében említett nemzeti pénznemekben kifejezett értékét és a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően meghatározott értéket a felülvizsgálatot követő november hónap elején közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon abból a célból, hogy az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott módszertant hozzáigazítsa minden olyan módszertani változáshoz, amely a közbeszerzésről szóló megállapodásban az értékhatároknak a 8. cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálata, és az e cikk (2) bekezdésében említett, azon tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett meghatározása tekintetében meghatározott módszertanban bekövetkezik, amelyek pénzneme nem az euro.

A Bizottság arra is felhatalmazást kap, hogy a 48. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 8. cikk (1) bekezdésében említett értékhatároknak az e cikk (1) bekezdése szerinti módosítása érdekében.

(5)   Amennyiben az említett értékhatár felülvizsgálata szükséges, de idő hiányában a 48. cikk szerinti eljárás alkalmazására nincs mód, és így a sürgős szükség indokolja, az e cikk (4) bekezdésének második albekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 49. cikk szerinti eljárást kell alkalmazni.

II.   szakasz

Kizárások

10. cikk

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra alkalmazandó kizárások

(1)   Az irányelv nem alkalmazandó azon szolgáltatásokra vonatkozó koncessziók valamely ajánlatkérő szerv, a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő vagy ezek társulása részére történő, kizárólagos jogon alapuló odaítélésére.

Az irányelv nem alkalmazandó azon szolgáltatásokra vonatkozó koncessziók valamely gazdasági szereplő részére történő, kizárólagos jogon alapuló odaítélésére, amelyeket az EUMSZ-nek és a piacra jutásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, a II. mellékletben említett tevékenységekre alkalmazandó uniós jogi aktusoknak megfelelően kapott.

(2)   E cikk (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve, ha az említett albekezdésben említett uniós ágazati jogszabályok nem rendelkeznek ágazatspecifikus átláthatósági kötelezettségekről, a 32. cikket kell alkalmazni.

Amennyiben egy tagállam egy gazdasági szereplőnek kizárólagos jogot juttat a II. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatására, erről a kizárólagos jog odaítélésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot.

(3)   Ezen irányelv nem alkalmazandó azokra a légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó szolgáltatási koncessziókra, amelyeket a 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) szerint kiadott működési engedély megadásán alapulnak, valamint a 1370/2007/EK rendelet szerinti személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szolgáltatási koncessziók esetében.

(4)   Ez az irányelv nem alkalmazandó az olyan koncessziókra, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő az ezen irányelvben szereplőktől eltérő, az alábbiak valamelyike által meghatározott eljárás keretében köteles odaítélni vagy megszervezni:

a)

valamely nemzetközi jogi kötelezettséget keletkeztető jogi eszköz, például nemzetközi megállapodás, melyet egy tagállam és egy vagy több harmadik ország vagy ezek valamely alegysége által az EUMSZ-nek megfelelően köt egy projektnek az aláíró államok általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra vonatkozóan;

b)

nemzetközi szervezet.

Ez az irányelv nem vonatkozik az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által valamely nemzetközi szervezet vagy nemzetközi pénzügyi intézmény közbeszerzési szabályai alapján odaítélt koncessziókra, amennyiben a koncessziót teljes egészében ezen szervezet vagy intézmény finanszírozza. A legnagyobbrészt nemzetközi szervezet vagy nemzetközi pénzügyi intézmény által társfinanszírozott koncessziók esetében a feleknek meg kell állapodniuk az alkalmazandó közbeszerzési eljárásokról.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikk első albekezdésének a) pontjában említett minden jogi eszközről, amely konzultálhat az 50. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a 2009/81/EK irányelvben említett, védelmi és biztonsági vonatkozású koncessziókra.

(5)   Ezen irányelv nem alkalmazandó a 2009/81/EK irányelvben említett, védelmi és biztonsági vonatkozású koncessziókra, amelyekre a következők az irányadók:

a)

egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország által kötött nemzetközi megállapodás vagy megegyezés szerinti egyedi eljárási szabályok;

b)

csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintően kötött nemzetközi megállapodás vagy megegyezés szerinti egyedi eljárási szabályok;

c)

valamely nemzetközi szervezetnek a saját céljai érdekében történő beszerzésére vonatkozó eljárási szabályai, valamint azon koncessziók, amelyeket valamely tagállamnak az említett szabályokkal összhangban kell odaítélnie.

(6)   Ez az irányelv alkalmazandó a 2009/81/EK irányelv szerinti védelmi vagy biztonsági területen folytatott koncessziós eljárásokra, a következők kivételével:

a)

olyan koncessziók, amelyek esetében az irányelv alkalmazása egy tagállamot olyan információszolgáltatásra kötelezne, amely a megítélése szerint alapvető biztonsági érdekeivel ellentétes; vagy olyan koncessziók, amelyek esetében a beszerzést és a teljesítést titkosnak nyilvánították, vagy ezeket valamely tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük –, feltéve, hogy az adott tagállam úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó alapvető érdekeinek védelmét nem lehetséges kisebb beavatkozással járó – például a (7) bekezdésben említett – intézkedésekkel garantálni;

b)

a 2009/81/EK irányelv 13. cikkének c) pontjában említett együttműködési program keretében odaítélt koncessziók;

c)

egy kormány által valamely másik kormánynak katonai felszerelésekhez vagy érzékeny felszerelésekhez közvetlenül kapcsolódó építési beruházások és szolgáltatások, illetve kifejezetten katonai célú építési beruházások és szolgáltatások, illetve érzékeny építési beruházások és szolgáltatások tekintetében odaítélt koncessziók;

d)

harmadik országokban odaítélt koncessziók, amelyekre a haderőknek az Unió területén kívülre történő telepítése keretében kerül sor, ahol a műveleti igények miatt e koncessziókat a műveletterületen működő gazdasági szereplőkkel szükséges megkötni; és

e)

az ezen irányelv alapján egyéb módon mentességet élvező koncessziók.

(7)   Ez az irányelv olyan mértékig nem alkalmazandó a (6) bekezdés alapján a hatály alól egyébként nem mentesülő koncessziókra sem” amennyiben a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel, például olyan követelmények megszabásával, amelyek az ajánlatkérő szervek vagy a közszolgáltató ajánlatkérők által koncesszió odaítélésére irányuló, az ezen irányelvben meghatározott eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelmét célozzák.

(8)   Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbiakra irányuló szolgáltatási koncessziókra:

a)

a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése;

b)

audiovizuális médiaszolgáltatások vagy rádiós médiaszolgáltatások céljára szánt programanyagok beszerzése, kifejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, melyek esetében a koncessziót valamely audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltató ítéli oda; illetve az audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatóknak odaítélt, a közvetítési időre vagy a programszolgáltatásra vonatkozó koncessziók; E cikk alkalmazásában az „audiovizuális médiaszolgáltatások” és a „médiaszolgáltatók” jelentése azonos a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) 1. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában foglaltakkal. A „műsorszám” jelentése azonos a 2010/13/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal, de kiterjed a rádiós programokra és a rádiós programanyagokra is. Továbbá e rendelkezés alkalmazásában a „programanyag” jelentése azonos a „műsorszám” jelentésével.

c)

választott bírósági és békéltetési szolgáltatások;

d)

a következő jogi szolgáltatások bármelyike:

i.

egy ügyfél jogi képviselete a 77/249/EGK tanácsi irányelv (24) 1. cikke szerinti ügyvéd által az alábbi ügyekben:

valamely tagállamban, harmadik országban vagy nemzetközi választott bírósági vagy békéltetési fórum előtt lefolytatott választott bírósági vagy békéltetési eljárás során, vagy

valamely tagállam vagy harmadik ország nemzeti bíróságai, törvényszékei vagy hatóságai előtt vagy nemzetközi bíróságok, törvényszékek és intézmények előtt lefolytatott igazságügyi eljárás során;

ii.

jogi tanácsadás, ha arra az e pont i. alpontjában említett eljárások bármelyikére való felkészítésként kerül sor, vagy amennyiben kézzelfogható jelek utalnak arra és nagy a valószínűsége, hogy az az ügy, melyben a jogi tanácsadásra sor kerül, ilyen eljárások tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy a tanácsadást a 77/249/EGK irányelv 1. cikke szerinti ügyvéd nyújtja;

iii.

közjegyző által nyújtandó irathitelesítési és irat-felülhitelesítési szolgáltatások;

iv.

vagyonkezelők vagy kinevezett gondnokok által nyújtott jogi szolgáltatások, vagy egyéb olyan jogi szolgáltatások, amelyeket az érintett tagállam bírósága vagy törvényszéke által kijelölt vagy jogszabályi rendelkezés alapján egyes meghatározott feladatok ezen bíróságok vagy törvényszékek felügyelete alatti elvégzésére kijelölt szolgáltató nyújt;

v.

olyan egyéb jogi szolgáltatások, amelyek az érintett tagállamban – még ha eseti jelleggel is – közhatalom gyakorlásához kapcsolódnak;

e)

az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, értékesítésével, vételével vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) értelmében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus segítségével végrehajtott műveletek;

f)

kölcsönök, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatosak-e vagy sem;

g)

az állampolgárok védelme, polgári védelem, valamint a nonprofit szervezetek vagy szövetségek által nyújtott veszélyhelyzet-megelőzési szolgáltatások, amelyek a 75250000-3, a 75251000-0, a 75251100-1, a 75251110-4, a 75251120-7, a 75252000-7, a 75222000-8, a 98113100-9 és a 85143000-3 CPV-kód alá tartoznak, kivéve a betegszállító mentőszolgáltatásokat;

h)

a 79341400-0, a 92111230-3 és a 92111240-6 CPV-kód alá tartozó, politikai kampányokkal kapcsolatos szolgáltatások valamely politikai párt általi, választási kampánnyal összefüggésben történő odaítélése;

(9)   Ezen irányelv nem vonatkozik a 92351100-7 CPV-kód alá tartozó lottózók szolgáltatásaira irányuló koncessziókra, amelyeket valamely tagállam kizárólagos jog alapján ítél oda valamely gazdasági szereplőnek. E bekezdés alkalmazásában a kizárólagos jog nem terjed ki az ezen irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében említett jogokra.

A kizárólagos jog megadását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

(10)   Ez az irányelv nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a közszolgáltató ajánlatkérő egy harmadik országban, Unión belüli hálózatok vagy földrajzi terület igénybe vétele nélkül folytatandó tevékenységre irányuló koncessziót ítél oda.

11. cikk

Különleges kizárások az elektronikus hírközlés terén

Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan koncessziókra, amelyek elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő szerv számára lehetővé tegyék nyilvános hírközlő hálózatok rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét, vagy a nyilvánosság részére egy vagy több elektronikus hírközlő szolgáltatás nyújtását.

E cikk alkalmazásában „nyilvános hírközlő hálózatok és „elektronikus hírközlő szolgáltatás” a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (26) szereplővel megegyezően kell értelmezni.

12. cikk

Különleges kizárások a vízügy területén

(1)   Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbiakra vonatkozóan odaítélt koncessziókra:

a)

ivóvíz termelésével, szállításával vagy elosztásával kapcsolatos közszolgáltatások nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése;

b)

ilyen hálózatok ellátása ivóvízzel.

(2)   Ezen irányelv nem alkalmazandó továbbá valamely, vagy mindkét alábbi tárgyra irányuló koncessziókra, amennyiben azok az (1) bekezdésben említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódnak:

a)

vízépítési projektek, öntözés vagy termőföld-lecsapolás, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntöző, illetve lecsapoló létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20 %-a; vagy

b)

szennyvízelvezetés vagy -kezelés.

13. cikk

Kapcsolt vállalkozásnak odaítélt koncessziók

(1)   E cikk alkalmazásában „kapcsolt vállalkozás” az a vállalkozás, amelynek éves beszámolóját a 2013/34/EU irányelv követelményei szerint összevonják az ajánlatkérő beszámolójával.

(2)   Azon szervezetek esetében, amelyek a 2013/34/EU irányelv szerint nem tartoznak annak hatálya alá, a „kapcsolt vállalkozás”:

a)

olyan vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorolhat;

b)

amely meghatározó befolyást gyakorolhat a közszolgáltató ajánlatkérő felett; vagy

c)

amely a közszolgáltató ajánlatkérővel közösen egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll, ez utóbbi tulajdonjogánál, pénzügyi részvételénél vagy a rá irányadó szabályoknál fogva.

E bekezdés alkalmazásában a „meghatározó befolyás” jelentése megegyezik a 7. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében foglaltakkal.

(3)   A 17. cikk rendelkezései ellenére és feltéve, hogy teljesülnek az e cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek, ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbi koncessziókra:

a)

valamely közszolgáltató ajánlatkérő által egy kapcsolt vállalkozása részére történő odaítélés; vagy

b)

valamely, kizárólag közszolgáltató ajánlatkérőkből álló, a II. mellékletben említett tevékenység végzése céljából létrehozott közös vállalkozás által egy olyan vállalkozás részére történő odaítélés, amely ezen közszolgáltató ajánlatkérők valamelyikéhez kapcsolódik.

(4)   A (3) bekezdést:

a)

szolgáltatási koncessziókra akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozás által nyújtott összes szolgáltatást figyelembe véve a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos összbevételének legalább 80 %-a e szolgáltatásoknak azon közszolgáltató ajánlatkérő vagy más vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik;

b)

építési koncessziókra akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozás által teljesített összes építési munkát figyelembe véve a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos összbevételének legalább 80 %-a ezen építési munkák azon közszolgáltató ajánlatkérő vagy más vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik.

(5)   Amennyiben a kapcsolt vállalkozás létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó árbevételi adat, elegendő, ha a vállalkozás – főként üzleti előrejelzések segítségével – bizonyítja, hogy a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában említett árbevételi adatok valószínűsíthetőek.

(6)   Amennyiben egynél több, a közszolgáltató ajánlatkérőhöz kapcsolt – azzal gazdasági csoportot alkotó – vállalkozás ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatást nyújt, illetve építési beruházást kivitelez, a (4) bekezdésben említett százalékokat az e kapcsolt vállalkozások által teljesített szolgáltatásokból, illetve építési beruházásokból származó összbevétel figyelembevételével kell kiszámítani.

14. cikk

Közös vállalkozásnak vagy közös vállalkozásban tagsággal rendelkező közszolgáltató ajánlatkérőnek odaítélt koncessziók

A 17. cikk ellenére és feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a közös vállalkozást létrehozó alapító okirat kiköti, hogy a vállalkozást alkotó közszolgáltató ajánlatkérők legalább ugyanennyi időn keresztül a vállalkozás tagjai maradnak, az irányelv nem alkalmazandó az alábbiak valamelyike által odaítélt koncessziókra:

a)

a II. mellékletben említett tevékenység végzése céljából létrehozott, kizárólag közszolgáltató ajánlatkérőkből álló, közös vállalkozás ezen közszolgáltató ajánlatkérők valamelyikének; vagy

b)

valamely közszolgáltató ajánlatkérő egy olyan közös vállalkozásnak, amelynek maga is tagja.

15. cikk

Tájékoztató közzététele a közszolgáltató ajánlatkérő által

A közszolgáltató ajánlatkérők a 13. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 14. cikk alkalmazásával kapcsolatban a Bizottságot annak kérésére tájékoztatják a következőkről:

a)

az érintett vállalkozások vagy közös vállalkozások neve;

b)

az érintett koncessziók jellege és értéke;

c)

olyan bizonyítékok, amelyeket a Bizottság szükségesnek ítél arra vonatkozóan, hogy az azon vállalkozás vagy közös vállalkozás, amelynek a koncessziót odaítélték, és a közszolgáltató ajánlatkérő közötti kapcsolat megfelel a 13. vagy a 14. cikk követelményeinek.

16. cikk

Versenynek közvetlenül kitett tevékenységek kizárása

Ez az irányelv nem alkalmazandó a koncesszió közszolgáltató ajánlatkérők általi odaítélésére olyan esetekben, amikor a 2014/25/EU irányelv 35. cikkével összhangban megállapítást nyert, hogy abban a tagállamban, amelyben az említett koncessziós tevékenység teljesítésére sor kerül, a tevékenység a(z) említett irányelv 34. cikkével összhangban versenynek közvetlenül kitettnek minősül.

17. cikk

A közszférába tartozó jogi személyek közötti koncesszióba adás

(1)   A koncessziók ajánlatkérő szervek vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérők által egy másik, köz- vagy magánjogi jogi személynek való odaítélése nem tartozik ezen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a)

az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő olyan kontrollt gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló a saját szervezeti egységei felett gyakorolt kontrollhoz; és

b)

az érintett jogi személy tevékenységeinek több mint 80 %-át a kontrollt gyakorló ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő vagy az általa kontrollált más jogi személyek által rábízott feladatok teljesítése teszi ki; és

c)

a kontrollált jogi személyben nincsen közvetlen magántőke-részesedés, kivéve a Szerződésekkel összhangban, nemzeti jogszabályi rendelkezések által előírt, kontrollt nem biztosító, illetve nem blokkoló magántőke-részesedést, amely nem biztosít döntő befolyást a kontrollált jogi személy döntéseire.

Az ajánlatkérő szerv vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő akkor gyakorol az e bekezdés első albekezdésének a) pontja szerinti, a saját szervezeti egységei felett gyakorolthoz hasonló kontrollt egy jogi személy felett, ha döntő befolyással rendelkezik a kontrollált jogi személynek mind a stratégiai céljai, mind a jelentős döntései tekintetében. A kontrollt egy másik olyan jogi személy is gyakorolhatja, amelyet az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő ugyanolyan módon kontrollál.

(2)   Az (1) bekezdés akkor is alkalmazandó, ha egy olyan kontrollált jogi személy, amely maga is ajánlatkérő szerv vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő, ítél oda valamely tevékenységre irányuló koncessziót a kontrolláló ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő által kontrollált valamely jogi személynek, feltéve, hogy abban a jogi személyben, amelynek a koncessziót odaítélték, nincs közvetlen magántőke-részesedés, kivéve a Szerződésekkel összhangban álló nemzeti jogszabályi rendelkezések által előírt, kontrollt nem biztosító, illetve nem blokkoló magántőke-részesedést, amely nem biztosít döntő befolyást a kontrollált jogi személy döntéseire.

(3)   Az a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő, amely nem gyakorol az e cikk (1) bekezdése értelmében vett kontrollt egy olyan magánjogi vagy közjogi jogi személy felett, ezen irányelv alkalmazásától eltekintve koncessziót ítélhet oda az említett jogi személynek, amennyiben az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a)

az ajánlatkérő szerv vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő az érintett jogi személy felett más ajánlatkérő szervekkel vagy közszolgáltató ajánlatkérőkkel együtt a saját szervezeti egységei felett gyakorolt kontrollhoz hasonló, közös kontrollt gyakorol;

b)

az érintett jogi személy tevékenységeinek több mint 80 %-át a kontrollt gyakorló ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők vagy az ezek által kontrollált más jogi személyek által rábízott feladatok teljesítése teszi ki; és

c)

a kontrollált jogi személyben nincsen közvetlen magántőke-részesedés, kivéve a Szerződésekkel összhangban, nemzeti jogszabályi rendelkezések által előírt, kontrollt nem biztosító, illetve nem blokkoló magántőke-részesedést, amely nem biztosít döntő befolyást a kontrollált jogi személy döntéseire.

E bekezdés első albekezdésének a) pontja alkalmazásában az ajánlatkérő szerv vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén egy adott jogi személy felett közös kontrollt gyakorlónak minősül:

i.

a kontrollált jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő összes ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő képviselőiből állnak. A képviseletet ellátó személyek képviselhetnek több vagy minden részt vevő ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt;

ii.

az említett ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők képesek közösen döntő befolyást gyakorolni a kontrollált jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire; és

iii.

a kontrollált jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek ellentétesek a kontrollt gyakorló ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők érdekeivel.

(4)   A kizárólag két vagy több ajánlatkérő szerv vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő között létrejött megállapodások nem tartoznak jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a)

a szerződés együttműködést hoz létre vagy valósít meg az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők között annak érdekében, hogy az általuk nyújtandó közszolgáltatások során megvalósítsák közös céljaikat;

b)

az együttműködés megvalósítása során a feleket kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik; és

c)

a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők az együttműködés tárgyát képező tevékenységeknek kevesebb mint 20 %-át folytatják nyílt piacon;

(5)   Az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában, a (3) bekezdés első albekezdésének b) pontjában és a (4) bekezdés c) pontjában említett tevékenységek százalékos arányának meghatározásához a koncesszió odaítélését megelőző három év átlagos összbevételét vagy megfelelő alternatív tevékenységalapú mutatót kell figyelembe venni, például az érintett jogi személynek, a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek a szolgáltatásokkal, árukkal vagy építési beruházásokkal kapcsolatos költségeit.

Amennyiben az érintett jogi személy, ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja vagy tevékenységeinek átszervezése miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó árbevételi adat vagy az alternatív tevékenységalapú mutató – például költségek – szerinti adat, illetve az már nem releváns, elegendő, ha a jogi személy – főként üzleti előrejelzések segítségével – bizonyítja, hogy a tevékenységre vonatkozóan mért adatok valószínűsíthetőek.

III.   szakasz

Általános rendelkezések

18. cikk

A koncesszió időtartama

(1)   A koncessziók időtartama korlátozott. Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő az igényelt építési beruházások vagy szolgáltatások függvényében felbecsüli az időtartamot.

(2)   Az 5 évnél hosszabb időtartamra szóló koncessziók esetében a koncesszió maximális időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt – ésszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési beruházás vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében eszközölt befektetései, és a befektetett tőke ésszerű hozamot tud termelni, figyelembe véve a konkrét szerződéses célkitűzések teljesítése érdekében eszközölt befektetéseket is.

A számításkor figyelembe veendő befektetésekbe a kezdeti befektetések és a koncesszió időtartama során tett további befektetések is beletartoznak.

19. cikk

Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások

A IV. mellékletben felsorolt, ezen irányelv hatálya alá tartozó szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló koncessziókra csak a 31. cikk (3) bekezdésében, a 32. cikkben, a 46. cikkben és a 47. cikkben előírt kötelezettségek vonatkoznak.

20. cikk

Vegyes szerződések

(1)   Azokra a koncessziókat, amelyeknek a tárgyába építési beruházások és szolgáltatások egyaránt beletartoznak, az azon koncessziótípusra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell odaítélni, amely az adott szerződés fő tárgyára jellemző.

Azon vegyes koncessziók esetében, amelyek részben a IV. mellékletben felsorolt szociális vagy egyéb konkrét szolgáltatásokból, részben pedig egyéb szolgáltatásokból állnak, a koncesszió fő tárgyát annak alapján kell megállapítani, hogy az adott szolgáltatások közül melyiknek a magasabb a becsült értéke.

(2)   Amennyiben egy adott szerződés különböző részei objektív módon elkülöníthetők, a (3) és a (4) bekezdést kell alkalmazni. Amennyiben egy adott szerződés különböző részei objektív módon nem különíthetők el, az (5) bekezdést kell alkalmazni.

Amennyiben egy adott szerződés valamely részére az EUMSZ 346. cikke vagy a 2009/81/EK irányelv vonatkozik, ezen irányelv 21. cikkét kell alkalmazni.

Több tevékenységre kiterjedő szerződések esetében, amennyiben a tevékenységek egyikére ezen irányelv II. melléklete vagy a 2014/25/EU irányelv vonatkozik, a vonatkozó rendelkezéseket ezen irányelv 22. cikke, illetve a 2014/25/EU irányelv 6. cikke alapján kell meghatározni.

(3)   Olyan szerződések esetében, amelyeknek a tárgya ezen irányelv hatálya alá tartozó elemeket és ezen irányelv hatálya alá nem tartozó elemeket is tartalmaz, az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy a különálló részekre vonatkozóan külön-külön szerződéseket ítélnek oda. Ha az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a különálló részekre vonatkozóan külön szerződéseket ítélnek oda, az adott különálló rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy az adott szerződésre vonatkozóan milyen jogi szabályozást kell alkalmazni.

Ha az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők egyetlen szerződés odaítélése mellett döntenek, az így létrejövő vegyes szerződésre – amennyiben e cikk (4) bekezdése vagy a 21. cikk másként nem rendelkezik – ezen irányelvet kell alkalmazni, függetlenül azon részek értékétől, amelyek egyébként más jogi szabályozás alá tartoznának, valamint attól, hogy ezen részek egyébként milyen jogi szabályozás alá tartoznának.

(4)   A koncessziós elemeket is és a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési elemeket is tartalmazó vegyes szerződések esetén a vegyes szerződést a 2014/24/EU irányelvnek, illetve a 2014/25/EU irányelvnek megfelelően kell odaítélni.

(5)   Ha az adott szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, az alkalmazandó jogi szabályozást a szerződés fő tárgya alapján kell megállapítani.

Szolgáltatási koncessziós elemeket és árubeszerzésre irányuló szerződési elemeket egyaránt tartalmazó szerződések esetében a szerződés fő tárgyát az alapján kell meghatározni, hogy a szolgáltatási és az árubeszerzési elemek közül melyiknek magasabb a becsült értéke.

21. cikk

Védelmi vagy biztonsági vonatkozású vegyes közbeszerzési szerződések

(1)   Olyan vegyes szerződések esetében, amelyek tárgyába ezen irányelv hatálya alá tartozó koncessziós elemek és az EUMSZ 346. cikke vagy a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési vagy egyéb elemek is tartoznak, ezen cikket kell alkalmazni.

Több tevékenységre kiterjedő szerződések esetében, amennyiben a tevékenységek egyikére ezen irányelv II. melléklete vagy a 2014/25/EU irányelv vonatkozik, egy másik tevékenységre pedig az EUMSZ 346. cikke vagy a 2009/81/EK irányelv, a vonatkozó rendelkezéseket ezen irányelv 23. cikke, illetve a 2014/25/EU irányelv 26. cikke alapján kell meghatározni.

(2)   Ha egy adott szerződés különböző részei objektív módon elkülöníthetőek, az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek úgy is, hogy a különálló részekre vonatkozóan külön-külön szerződést ítélnek oda, vagy úgy is, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda.

Ha az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a különálló részekre vonatkozóan külön-külön szerződést ítélnek oda, az adott különálló rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy az egyes szerződésekre vonatkozóan milyen jogi szabályozást kell alkalmazni.

Ha az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők egyetlen szerződés odaítélése mellett döntenek, a vonatkozó jogi szabályozást az alábbi szempontok szerint kell meghatározni:

a)

amennyiben a szerződés egyik részére az EUMSZ 346. cikke alkalmazandó, vagy az egyik részére az EUMSZ 346. cikke, valamely másik részére pedig a 2009/81/EK irányelv alkalmazandó, a szerződést ezen irányelv alkalmazása nélkül is oda lehet ítélni, feltéve, hogy az egyetlen szerződés odaítélése objektív okokkal indokolható;

b)

amennyiben a szerződés egyik részére a 2009/81/EK irányelv alkalmazandó, a szerződés akár ezen irányelv, akár a 2009/81/EK irányelv alapján is odaítélhető, feltéve, hogy az egyetlen szerződés odaítélése objektíven indokolható.

Az egyetlen szerződés odaítélésével kapcsolatos döntést ugyanakkor nem szabad azzal a céllal meghozni, hogy bizonyos szerződéseket kizárjanak ezen irányelv, illetve a 2009/81/EK irányelv hatálya alól.

(3)   Amennyiben valamely szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, a szerződés ezen irányelv alkalmazása nélkül is odaítélhető, ha van olyan eleme, amelyre az EUMSZ 346. cikke alkalmazandó. Amennyiben nincsen, akkor az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő úgy is dönthet, hogy a szerződés ezen irányelvnek megfelelően vagy a 2009/81/EK irányelvnek megfelelően ítéli oda.

22. cikk

A II. mellékletben felsorolt tevékenységekre és egyéb tevékenységekre egyaránt kiterjedő szerződések

(1)   A 20. cikktől eltérve, a több tevékenységre kiterjedő szerződések esetében a közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek akár úgy, hogy minden egyes különálló tevékenységre vonatkozóan külön szerződést ítélnek oda, akár úgy, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda. Ha a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy külön szerződéseket ítélnek oda, az adott különálló rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy az adott szerződésre vonatkozóan milyen szabályokat kell alkalmazni.

A 20. cikk ellenére, amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda, e cikk (2) és a (3) bekezdését kell alkalmazni,. Ha azonban az egyik tevékenység az EUMSZ 346. cikke vagy a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozik, a 23. cikket kell alkalmazni.

Az egyetlen szerződés odaítélése és a több különálló szerződés odaítélése közötti választásnak nem lehet az a célja, hogy a szerződést vagy a szerződéseket kizárja ezen irányelv vagy adott esetben a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alól.

(2)   A több tevékenységre irányuló szerződésre azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek az elsődleges tevékenységre alkalmazandók.

(3)   Amennyiben objektív módon nem határozható meg, hogy mely tevékenység képezi a szerződés elsődleges célját, az alkalmazandó szabályokat az alábbiaknak megfelelően kell meghatározni:

a)

a koncessziós szerződést ezen irányelv rendelkezéseinek a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt koncessziós szerződésekre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell odaítélni, ha a szerződés célját képező tevékenységek egyikére ezen irányelv rendelkezéseinek az ajánlatkérő szervek által odaítélt koncessziós szerződésekre vonatkozó rendelkezései, a másik tevékenységre pedig ezen irányelv rendelkezéseinek a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt koncessziós szerződésekre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók;

b)

a szerződést a 2014/24/EU irányelvnek megfelelően kell odaítélni, ha a szerződés célját képező egyik tevékenység ezen irányelv, a másik pedig a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartozik;

c)

a szerződést ezen irányelvnek megfelelően kell odaítélni, ha a szerződés célját képező tevékenységek egyike ezen irányelv hatálya alá, a másik pedig sem ezen, sem a 2014/24/EU, sem pedig a 2014/25/EU irányelv hatálya alá nem tartozik.

23. cikk

A II. mellékletben említett tevékenységeket és egyúttal védelmi vagy biztonsági vonatkozású tevékenységeket is magukban foglaló koncessziók

(1)   A több tevékenységre kiterjedő szerződések esetében a közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek akár úgy, hogy minden egyes különálló tevékenységre vonatkozóan külön szerződést ítélnek oda, akár úgy, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda. Ha a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a különálló részekre vonatkozóan külön szerződéseket ítélnek oda, az adott különálló tevékenység jellemzői alapján kell eldönteni, hogy az adott szerződésre vonatkozóan milyen jogi szabályozást kell alkalmazni.

A 21. cikk ellenére, amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda, e cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

Az egyetlen szerződés odaítélése vagy a több különálló szerződés odaítélése közötti választás nem irányulhat arra, hogy a szerződést vagy szerződéseket kizárja ezen irányelv vagy a 2009/81/EK irányelv hatálya alól.

(2)   Olyan szerződések esetében, amelyek célját egyrészt egy olyan tevékenység képezi, amely ezen irányelv hatálya alá tartozik, másrészt pedig egy olyan tevékenység, amely:

a)

az EUMSZ 346. cikkének hatálya alá tartozik, vagy

b)

a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozik,

a közszolgáltató ajánlatkérő:

i.

az a) pontban meghatározott esetekben ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban is odaítélheti a szerződést,

ii.

a b) pontban meghatározott esetekben akár ezen irányelv, akár a 2009/81/EK irányelv alapján is odaítélheti a szerződést, E bekezdés első albekezdése nem érinti a 2009/81/EK irányelvben előírt értékhatárokat és kizárásokat.

A b) pontban említett szerződések esetében, amennyiben azok közbeszerzési és egyéb, az EUMSZ 346. cikkének hatálya alá tartozó elemeket is tartalmaznak, a szerződés ezen irányelv alkalmazása nélkül is odaítélhető.

E bekezdés alkalmazásának azonban az a feltétele, hogy az egyetlen szerződés odaítélése objektív okokkal indokolható legyen, és az egyetlen szerződés odaítélésére vonatkozó döntés nem irányulhat arra, hogy a szerződést kizárja ezen irányelv alkalmazása alól.

4.   szakasz

Különleges helyzetek

24. cikk

Fenntartott koncessziók

A tagállamok fenntarthatják a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásokban való részvétel jogát védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, amelyeknek fő célja a fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy e koncessziókat a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak legalább 30 %-a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló. A koncessziós hirdetményben, illetve a 19. cikkben meghatározott szolgáltatási koncessziók esetében az előzetes tájékoztatóban hivatkozni kell erre a rendelkezésre.

25. cikk

Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

Ezt az irányelvet alkalmazni kell a 73000000-2 és 73120000-9 közötti, valamint a 73300000-5, 73420000-2 és 73430000-5 CPV-kód alatt szereplő kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra irányuló szolgáltatási koncessziókra, feltéve, hogy mindkét következő feltétel teljesül:

a)

a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során;

b)

a szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő fizeti meg.

II.   FEJEZET

Általános elvek

26. cikk

Gazdasági szereplők

(1)   Azok a gazdasági szereplők, akik, illetve amelyek a székhelyük szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélésének helye szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.

A jogi személyektől megkövetelhető, hogy ajánlatukban vagy részvételi jelentkezésükben jelezzék a szóban forgó szerződés teljesítésében személyesen közreműködő alkalmazottak nevét és szakképesítését.

(2)   Gazdasági szereplők csoportjai – többek között ideiglenes társulások – is részt vehetnek koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban, és az ajánlatkérő szervek, illetve közszolgáltató ajánlatkérők az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés feltételeként nem írhatják elő számukra, hogy meghatározott társasági formával rendelkezzenek.

Amennyiben szükséges, az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők pontosan meghatározhatják a koncessziós dokumentációban, hogy a gazdasági szereplők csoportjainak hogyan kell teljesíteniük a gazdasági és pénzügyi helyzettel vagy a műszaki és szakmai alkalmassággal kapcsolatos, a 38. cikkben említett feltételeket, feltéve, hogy e feltételek objektív indokokon alapulnak és arányosak. A tagállamok részletes szabályokban rögzíthetik, hogy a gazdasági szereplők csoportjai hogyan felelhetnek meg az említett követelményeknek. A koncessziónak a gazdasági szereplők csoportjai általi teljesítésével kapcsolatos, az egyéni résztvevőkre vonatkozó feltételektől eltérő feltételeinek szintén objektív indokokon kell alapulniuk és arányosnak kell lenniük.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül elő lehet azonban írni a gazdasági szereplők csoportja számára, hogy meghatározott társasági formát hozzon létre, miután a szerződést neki ítélték oda, amennyiben az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

27. cikk

Nómenklatúrák

(1)   A koncessziók odaítélésével összefüggésben a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (27) elfogadott „Közös közbeszerzési szójegyzéket (CPV-t)” kell alkalmazni.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el minden olyan esetben, amikor a CPV-nómenklatúrában bekövetkezett, a jelen irányelv hatályának módosításával nem járó változásokat meg kell jeleníteni ebben az irányelvben.

28. cikk

Titoktartás

(1)   Hacsak ezen irányelv vagy az ajánlatkérő szervre vonatkozó nemzeti jog, különösen az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt koncessziós szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségek, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők részére az ezen irányelv 32. és 40. cikke értelmében nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek, ideértve – de nem kizárólagosan – a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait is.

Ez a cikk nem akadályozza a megkötött szerződések bizalmasnak nem minősülő részeinek nyilvánosságra hozatalát, beleértve azok esetleges további módosításait is.

(2)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő előírhat a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket, amelyek célja az általa a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének a védelme.

29. cikk

A kommunikációra vonatkozó szabályok

(1)   A tagállamok, az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők minden kommunikáció és információcsere esetében az alábbi kommunikációs eszközök közül választhatnak egyet vagy többet, kivéve, ha ezen irányelv 33. cikkének (2) bekezdése vagy 34. cikke alapján kötelező az elektronikus út alkalmazása:

a)

elektronikus út;

b)

posta vagy fax;

c)

szóbeli kommunikáció, például telefonon keresztül, a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás lényegi elemein kívüli egyéb elemek közlésére, feltéve, hogy a szóbeli kommunikáció tartalma tartós adathordozón kellő mértékben dokumentálásra kerül;

d)

személyes kézbesítés átvételi elismervény ellenében.

A tagállamok – túlmenve az ezen irányelv 33. cikkének (2) bekezdésében, valamint 34. cikkében meghatározott követelményeken – a koncessziók esetében kötelezővé tehetik az elektronikus kommunikációs eszközök használatát.

(2)   A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, nem lehetnek diszkriminatívak és nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való részvételi lehetőségét. Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel együttműködőképesnek kell lenniük.

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok sértetlenségét, valamint a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bizalmasságának megőrzését. Csak azután vizsgálják meg a részvételi jelentkezések és az ajánlatok tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

II.   CÍM

A KONCESSZIÓ ODAÍTÉLÉSÉNEK SZABÁLYAI:

ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS ELJÁRÁSI GARANCIÁK

I.   FEJEZET

Általános elvek

30. cikk

Általános elvek

(1)   Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő szabadon szervezi meg a koncessziós jogosult kiválasztásához vezető eljárást, amelynek azonban meg kell felelnie ezen irányelv rendelkezéseinek.

(2)   A koncesszió odaítélésére irányuló eljárás kialakításakor tiszteletben kell tartani a 3. cikkben meghatározott elveket. Így mindenekelőtt a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás során az ajánlatkérő szerv nem adhat megkülönböztető módon olyan tájékoztatást, amely egyes részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttatna.

(3)   A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy a koncessziós szerződések teljesítése során a gazdasági szereplők megfeleljenek a környezetvédelmi jog, a szociális jog és a munkajog terén fennálló, az uniós és a nemzeti jogból, a kollektív szerződésekből és a X. mellékletben felsorolt nemzetközi környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi rendelkezésekből fakadó kötelezettségeknek.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén a 48. cikk alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa a X. mellékletben szereplő jegyzéket annak érdekében, hogy az összes tagállam által megerősített új nemzetközi szerződéseket vegyen fel a jegyzékbe, vagy abban az esetben, ha a jegyzékben szereplő nemzetközi megállapodások már nem képezik részét az összes tagállam jogrendjének, illetve más szempontból, például hatályuk, tartalmuk vagy elnevezésük tekintetében módosultak.

31. cikk

A koncessziós eljárást megindító hirdetmény

(1)   Az az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő, amely koncessziót kíván odaítélni, ezt a szándékát koncessziós hirdetményben teszi közzé.

(2)   A koncessziós hirdetmény tartalmazza a V. melléklet részében említett adatokat, valamint adott esetben minden más, az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által hasznosnak ítélt adatot, az egységes formátummal összhangban.

(3)   A IV. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások tekintetében koncessziót odaítélni kívánó ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők koncesszió odaítélésére irányuló tervezett szándékukat előzetes tájékoztató közzététele révén ismertetik. Ezek az előzetes tájékoztatók a VI. mellékletben meghatározott információt tartalmazzák.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők számára nem kötelező koncessziós hirdetmény közzététele, amennyiben az érintett építési beruházást vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos gazdasági szereplő képes elvégezni, illetve nyújtani a következő okok valamelyike miatt:

a)

a koncesszió célja egy egyedülálló műalkotás vagy művészeti előadás létrehozása vagy megszerzése;

b)

technikai okokból nincs verseny;

c)

kizárólagos jog áll fenn;

d)

szellemitulajdon-jogok védelme és az 5. cikk (10) bekezdésében meghatározottaktól eltérő kizárólagos jogok.

Az első albekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott kivétel csak akkor alkalmazandó, ha nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak eredménye, hogy mesterségesen korlátozták a koncesszió odaítélésének paramétereit.

(5)   Az (1) bekezdéstől eltérve az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő nem köteles új koncessziós hirdetményt közzétenni abban az esetben, ha az előzetes tájékoztató alapján nem nyújtottak be részvételi jelentkezést, illetve ajánlatot, vagy megfelelő részvételi jelentkezést, illetve ajánlatot, feltéve, hogy a koncessziós szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság részére, amennyiben kéri, jelentést küldenek.

Az első albekezdés alkalmazásában az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem releváns a koncesszió szempontjából, mivel jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek a koncessziós dokumentációban meghatározott igényeit és előírásait.

Az első albekezdés alkalmazásában akkor nem tekinthető megfelelőnek egy részvételi jelentkezés, ha:

a)

az érintett jelentkezőt a 38. cikk (5)–(9) bekezdése alapján ki kell vagy ki lehet zárni, vagy nem felel meg az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által a 38. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott kiválasztási szempontoknak.

b)

a részvételi jelentkezés olyan ajánlatot tartalmaz, amely a fenti második albekezdés alapján nem megfelelő.

32. cikk

A koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztató

(1)   A nyertes ajánlat odaítélését követő 48 napon belül az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a 33. cikkben meghatározott eljárásoknak megfelelően a koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztatót küld a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás eredményéről. A IV. mellékletben felsorolt szolgáltatások esetében azonban e tájékoztatókat negyedévenként össze lehet vonni. Ebben az esetben az ajánlatkérőknek az egyes negyedévek végétől számított 48 napon belül kell megküldeniük az összevont tájékoztatókat.

(2)   A koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztató tartalmazza az VII. mellékletben meghatározott adatokat, illetve a IV. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó koncessziók esetében a VIII. mellékletben meghatározott adatokat, közzététele pedig a 33. cikk rendelkezéseivel összhangban történik.

33. cikk

A tájékoztatók és hirdetmények közzétételének formája és módja

(1)   A koncessziós hirdetmények és a koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztatók, valamint a 43. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett hirdetmények a szabvány-formanyomtatványok formájában (ideértve a helyesbítésekre vonatkozó szabvány-formanyomtatványokat is) tartalmazzák a V., VII. és VIII. mellékletben meghatározott adatokat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban határozza meg az említett formanyomtatványt. A végrehajtási aktusokat a 50. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tájékoztatókat és hirdetményeket a IX. mellékletnek megfelelően kell összeállítani, elektronikus úton továbbítani az Európai Unió Kiadóhivatalának, valamint közzétenni. Az Európai Unió Kiadóhivatala visszaigazolja az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek a tájékoztató vagy hirdetmény átvételét, valamint az elküldött adatok közzétételét, jelezve e közzététel időpontját, amely a közzététel bizonyítékának tekintendő. A tájékoztatókat és hirdetményeket az elküldésüket követő öt napon belül közzé kell tenni. A tájékoztatóknak és hirdetményeknek az Európai Unió Kiadóhivatala általi közzététele költségeit az Európai Unió viseli.

(3)   A koncessziós hirdetmények teljes szövegét az Európai Unió egyik, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni. Ez(ek) a nyelvi változat(ok) tekintendő(k) egyedüli hiteles szövegnek. Az uniós intézmények többi hivatalos nyelvén közzé kell tenni az egyes tájékoztatók és hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását.

(4)   A koncessziós hirdetmények és a koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztatók tagállami szintű közzétételére az Európai Unió Kiadóhivatala általi közzétételüket követően kerülhet sor, kivéve, ha az uniós szintű közzétételre nem kerül sor 48 órával azt követően, hogy az Európai Unió Kiadóhivatala a (2) bekezdésnek megfelelően visszaigazolta az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek a tájékoztató vagy hirdetmény átvételét. A tagállami szinten közzétett koncessziós hirdetmények és a koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztatók nem tartalmazhatnak az Európai Unió Kiadóhivatalának elküldött hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, és meg kell említeniük a hirdetménynek az Európai Unió Kiadóhivatala részére történő feladásának időpontját.

34. cikk

A koncessziós dokumentáció elektronikus elérhetősége

(1)   Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a koncessziós hirdetmény közzétételének vagy – amennyiben e hirdetmény nem tartalmaz ajánlattételi felhívást – az ajánlattételi felhívás elküldésének időpontjától elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál a koncessziós dokumentációhoz. A koncessziós hirdetmény, illetve az ilyen felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen ez a dokumentáció elérhető.

(2)   Ha megfelelően indokolt esetben – kivételes biztonsági feltételek esetén, technikai okokból vagy nagyon magas szintű védelmet igénylő, különösen érzékeny kereskedelmi információ esetén – egyes koncessziós dokumentumok esetében nem kínálható fel az elektronikus úton történő, ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférés, akkor az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a tájékoztatóban vagy hirdetményben, illetve az ajánlattételi felhívásban jelezheti, hogy az érintett koncessziós dokumentumokat az elektronikus úttól eltérő más módon fogja továbbítani, és az ajánlatok beküldési határidejét meg kell hosszabbítani.

(3)   A koncessziós dokumentációra vonatkozó további információt, feltéve, hogy kellő időben kérték, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban részt vevő összes jelentkezőnek vagy ajánlattevőnek a rendelkezésére bocsátja.

35. cikk

A korrupció elleni küzdelem és az összeférhetetlenség megelőzése

A tagállamok biztosítják, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők megtegyék a megfelelő intézkedéseket a csalás, a részrehajlás és a korrupció visszaszorítása, valamint a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás folyamán felmerülő esetleges összeférhetetlenség hatékony megelőzése, feltárása és orvoslása céljából, hogy ezáltal elkerülhető legyen a verseny torzulása, és minden részvételre jelentkező és ajánlattevő tekintetében biztosítható legyen az egyenlő bánásmód a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás folyamán.

Az összeférhetetlenség fogalmának ki kell terjednie legalább azokra az esetekre, amikor az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás lefolytatásában részt vevő vagy annak eredményét befolyásolni képes alkalmazottai közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkeznek, amely úgy tekinthető, hogy a koncesszió odaítélésére irányuló eljárással összefüggésben befolyásolja a pártatlanságukat és a függetlenségüket.

Az összeférhetetlenség vonatkozásában elfogadott intézkedések nem léphetik túl az esetleges összeférhetetlenség megelőzéséhez vagy a megállapított összeférhetetlenség megszüntetéséhez feltétlenül szükséges mértéket.

II.   FEJEZET

Eljárási garanciák

36. cikk

Műszaki és funkcionális követelmények

(1)   A műszaki és funkcionális követelmények meghatározzák a koncesszió tárgyát képező építési beruházás vagy szolgáltatások kívánt jellemzőit. E követelményeket a koncessziós dokumentáció tartalmazza.

E jellemzők a kívánt építési beruházás vagy szolgáltatások megvalósításának, illetve nyújtásának konkrét eljárására is vonatkozhatnak, feltéve, hogy kapcsolódnak a koncesszió tárgyához és arányosak annak értékével és céljaival. E jellemzők közé tartozhatnak például a minőségi szintek, a környezeti teljesítmény és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás mértéke, az univerzális tervezés követelménye (ideértve a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentességet) és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, a terminológia, a jelek, a tesztelés és a tesztelési módszerek, a jelölés és címkézés vagy a használati utasítás.

(2)   A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki és funkcionális követelmények nem utalhatnak egy adott gyártmányra vagy forrásra, illetve olyan konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott gyártási folyamatra, ha ez egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás olyan kivételes esetekben megengedhető, amikor nem lehetséges a szerződés tárgyának kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.

(3)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő építési beruházások és szolgáltatások nem felelnek meg az általa megjelölt műszaki és funkcionális követelményeknek, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatában bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki és funkcionális követelményeknek.

37. cikk

Eljárási garanciák

(1)   A koncessziók odaítélése az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által a 41. cikkel összhangban megállapított odaítélési szempontok alapján történik, feltéve, hogy az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a)

az ajánlat megfelel az adott esetben az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által előírt minimumkövetelményeknek;

b)

az ajánlattevő teljesíti a 38. cikk (1) bekezdésében említett részvételi feltételeket; és

c)

az ajánlattevő nincs kizárva az odaítélési eljárásban való részvételből a 38. cikk (4)–(7) bekezdésével összhangban, a 38. cikk (9) bekezdésére is figyelemmel.

Az a) pontban említett minimumkövetelmények olyan (különösen technikai, fizikai, funkcionális és jogi) feltételeket és jellemzőket tartalmaznak, amelyeknek minden ajánlatnak meg kell felelnie, illetve amelyekkel minden ajánlatnak rendelkeznie kell.

(2)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő rendelkezésre bocsátja a következőket:

a)

a koncessziós hirdetményben a koncesszió és a részvételi feltételek leírása;

b)

a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a többi koncessziós dokumentációban az odaítélési szempontokat és adott esetben a teljesítendő minimumkövetelményeket.

(3)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő – kizárólag átlátható módon és objektív szempontok alapján – megfelelő szintre korlátozhatja a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők számát. A meghívott jelentkezők vagy ajánlattevők létszámának elegendőnek kell lennie a tényleges verseny biztosításához.

(4)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő minden részvételre jelentkezővel ismerteti az eljárás tervezett lebonyolítását és a befejezés indikatív időpontját. A módosításokat közölni kell az összes részvételre jelentkezővel, továbbá, amennyiben a koncessziós hirdetményben szereplő elemeket érintik, minden gazdasági szereplő számára közzé kell tenni.

(5)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő gondoskodik az eljárás szakaszainak – az általa alkalmasnak ítélt módon történő – megfelelő dokumentálásáról, a 28. cikk (1) bekezdésében foglaltak tiszteletben tartása mellett.

(6)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő megbeszéléseket folytathat a részvételre jelentkezőkkel és az ajánlattevőkkel. A koncesszió tárgya, az odaítélési szempontok és a minimumkövetelmények a tárgyalások során nem módosíthatók.

38. cikk

A részvételre jelentkezők kiválasztása és minőségi értékelése

(1)   Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők – nyilatkozatok, valamint a koncessziós hirdetményben meghatározott, megkülönböztetésmentes és a koncesszió tárgyával arányos követelményekkel összhangban bizonyítékként benyújtott referencia vagy referenciák alapján – ellenőrzik a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők szakmai és műszaki alkalmasságához, valamint pénzügyi és gazdasági helyzetéhez kapcsolódó részvételi feltételeket. A részvételi feltételeknek kapcsolódniuk kell ahhoz az elváráshoz és arányosnak kell lenniük vele, hogy a koncesszióra jogosult képes legyen teljesíteni a koncessziós tevékenységet, figyelembe véve a koncesszió tárgyát és a tényleges verseny biztosításának célját.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított részvételi feltételek teljesítése érdekében – adott esetben és egy konkrét koncesszióval kapcsolatban – a gazdasági szereplő más szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a hozzájuk fűződő kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Amennyiben egy gazdasági szereplő más szervezetek kapacitásaira kíván támaszkodni, bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy a szükséges erőforrások a koncesszió teljes időtartama alatt a rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását. A pénzügyi helyzet vonatkozásában az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplő és ezek a szervezetek együttesen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

(3)   Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplőknek a 26. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(4)   Az ajánlatkérő szervnek vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közszolgáltató ajánlatkérőnek ki kell zárnia a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való részvételből azt a gazdasági szereplőt, amelyről megállapította, hogy a következő okok valamelyike miatt jogerősen elítélték:

a)

a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat (28) 2. cikkében meghatározott, bűnszervezetben való részvétel;

b)

az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény (29) 3. cikkében és a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat (30) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupció, valamint az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő vagy a gazdasági szereplő nemzeti jogában meghatározott korrupció;

c)

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény (31) 1. cikke értelmében vett csalás;

d)

a 2002/475/IB (32) tanácsi kerethatározat 1., illetve 3. cikkében meghatározott terrorista bűncselekmény vagy terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmény, vagy az említett kerethatározat 4. cikke szerinti, bűncselekményre való felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet;

e)

a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) 1. cikkében meghatározott pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása.

f)

gyermekmunka a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (34) 2. cikke szerint az emberkereskedelem egyéb formái.

A gazdasági szereplő kizárására vonatkozó kötelezettség akkor is fennáll, ha a jogerős ítéletet olyan személlyel szemben hozták, aki az említett gazdasági szereplő igazgató, vezető vagy felügyelő testületének tagja, illetve e testületek képviseletére, ellenőrzésére vagy az azokban való döntéshozatalra vonatkozó jogkörrel rendelkezik.

A közszolgáltató ajánlatkérők – a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közszolgáltató ajánlatkérők kivételével – kizárhatják a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való részvételből azt a gazdasági szereplőt, amelyre vonatkozóan tudomásuk van arról, hogy az e bekezdés első albekezdésében felsorolt bármely okból jogerősen elítélték.

(5)   Az ajánlatkérő szervek vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közszolgáltató ajánlatkérők kötelesek kizárni a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásból azokat a gazdasági szereplőket, amelyek vonatkozásában tudomásuk van arról, hogy az adott gazdasági szereplő nem tett eleget az adók és a társadalombiztosítási járulékok megfizetésére vonatkozó kötelezettségeinek, és ezt a gazdasági szereplő székhelye szerinti országnak vagy az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő tagállamának jogszabályaival összhangban hozott, jogerős és kötelező erejű bírósági vagy közigazgatási határozat megállapította.

Továbbá az ajánlatkérő szervek és a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közszolgáltató ajánlatkérők kizárhatják – vagy a tagállamok kötelezhetik őket arra, hogy kizárják – a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásból azokat a gazdasági szereplőket, amelyek esetében bármilyen megfelelő módon bizonyítani tudják, hogy az adott gazdasági szereplő nem tett eleget az adók és társadalombiztosítási járulékok megfizetésére vonatkozó kötelezettségeinek.

E bekezdést nem kell tovább alkalmazni abban az esetben, ha a gazdasági szereplő teljesítette ezen kötelezettségeit oly módon, hogy a szóban forgó adókat, társadalombiztosítási járulékokat és az esetleges kamatokat és bírságokat megfizette, vagy ezek megfizetésére kötelezettséget vállalt.

(6)   A tagállamok kivételes esetben, amikor ezt a közérdeken alapuló kényszerítő indok, például a közegészség vagy a környezetvédelem támasztja alá, a (4) és az (5) bekezdésben előírt kötelező kizárások alóli eltérést rendelhetnek el.

A tagállamok olyan esetekben is elrendelhetik az (5) bekezdésben előírt kötelező kizárás alóli eltérést, amikor a kizárás egyértelműen aránytalan lenne, különösen amikor csak csekély összegű adó vagy társadalombiztosítási járulék megfizetése maradt el, vagy amikor a gazdasági szereplő az adó vagy a társadalombiztosítási járulék megfizetésére vonatkozó kötelezettségének a megszegését követően csak akkor értesült a megfizetendő pontos összegről, amikor már a részvételi jelentkezés benyújtásának a határidejéig nem volt lehetősége az (5) bekezdés harmadik albekezdésében megállapított intézkedések meghozatalára.

(7)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő kizárhat valamely gazdasági szereplőt a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való részvételből, illetve a tagállamok kötelezhetik a gazdasági szereplő kizárására, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)

bármilyen megfelelő módon bizonyítani tudja a 30. cikk (3) bekezdésében említett kötelezettségek megszegését;

b)

a gazdasági szereplő csődeljárás, fizetésképtelenségi eljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, a vagyonát végelszámoló vagy bíróság kezeli, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van; az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő azonban dönthet úgy, hogy nem zárja ki azon gazdasági szereplőt, illetve a tagállam dönthet úgy, hogy nem kötelezi az ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt annak a gazdasági szereplőnek a kizárására, amely a fenti helyzetek valamelyikében van, amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő megállapította, hogy – az üzletmenet-folytonosság fenti helyzetekben való biztosításával kapcsolatos vonatkozó tagállami jogszabályokat és intézkedéseket figyelembe véve – a szóban forgó gazdasági szereplő képes lesz a koncessziós tevékenység teljesítésére;

c)

az ajánlatkérő szerv megfelelő módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el, amely megkérdőjelezhetővé teszi a feddhetetlenségét;

d)

a 35. cikk második albekezdése szerinti összeférhetetlenséget kisebb súlyú intézkedéssel nem lehet ténylegesen megszüntetni;

e)

az ajánlatkérő szerv kellően hihető jelek alapján megállapítja, hogy a gazdasági szereplő más gazdasági szereplőkkel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött;

f)

a gazdasági szereplő részéről jelentős mértékű vagy tartós mulasztás volt tapasztalható valamely korábbi koncessziós szerződésből vagy az ajánlatkérő szervvel vagy az ezen irányelvben vagy a 2014/25/EU irányelvben meghatározottak szerinti közszolgáltató ajánlatkérővel kötött korábbi szerződésből eredő lényeges követelmény teljesítésében, és ez az említett korábbi szerződés lejárat előtti megszüntetéséhez, kártérítési követeléshez vagy egyéb hasonló szankciókhoz vezetett;

g)

ha a gazdasági szereplő a kizárási okok fenn nem állásának és a kiválasztási szempontok teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges információk szolgáltatása során hamis nyilatkozatot tett, információkat tartott vissza vagy nem tudja bemutatni az információk bizonyításához előírt iratokat;

h)

ha a gazdasági szereplő megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogosulatlan előnyöket biztosítanának számára a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban, illetve gondatlanságból olyan félrevezető információkat szolgáltatott, amelyek érdemben befolyásolhatják a kizárásra, a kiválasztásra vagy az odaítélésre vonatkozó döntéseket;

i)

ha a 2009/81/EK irányelv szerinti védelmi vagy biztonsági területen folytatott koncessziós eljárások esetében a gazdasági szereplővel kapcsolatban bármilyen bizonyíték alapján – beleértve a védett adatforrásokat is – megállapítást nyert, hogy nem kellően megbízható a tagállam biztonságával kapcsolatos kockázatok kizárásához.

(8)   Az ajánlatkérő szervek vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérők az eljárás során bármikor kizárhatnak az eljárásból valamely gazdasági szereplőt, ha fény derül arra, hogy a szóban forgó gazdasági szereplő az eljárás előtt vagy alatt elkövetett valamely cselekménye vagy mulasztása miatt az e cikk (4) bekezdésében és az e cikk (5) bekezdésének első albekezdésében említett helyzetek valamelyikében van.

Az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők az eljárás során bármikor kizárhatják azt a gazdasági szereplőt vagy a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szerveket vagy közszolgáltató ajánlatkérőket annak a gazdasági szereplőnek a kizárására, amelynek esetében fény derül arra, hogy az eljárás előtt vagy alatt elkövetett valamely cselekménye vagy mulasztása miatt az (5) bekezdés első albekezdésében és a (6) bekezdésben említett helyzetek valamelyikében van.

(9)   A (4) és a (7) bekezdésben említett helyzetek bármelyikében lévő gazdasági szereplő bizonyítékkal szolgálhat a tekintetben, hogy a releváns kizárási ok megléte ellenére az általa tett intézkedések kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. Amennyiben ezt a bizonyítékot kielégítőnek tekintik, a gazdasági szereplőt nem lehet kizárni az eljárásból.

Ennek érdekében a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell, hogy a bűncselekménnyel vagy kötelességszegéssel okozott kárt megtérítette vagy vállalta annak megtérítését, a nyomozó hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta a tényeket és a körülményeket, és olyan konkrét technikai, szervezeti és személyi intézkedéseket hozott, amelyek alkalmasak a további bűncselekmények vagy kötelességszegések megelőzésére. A gazdasági szereplő által hozott intézkedéseket a bűncselekmény vagy kötelességszegés súlyosságának és sajátos körülményeinek figyelembevételével kell értékelni. Ha az intézkedéseket nem tartják megfelelőnek, a gazdasági szereplőnek indoklást kell adni a döntésről.

Az a gazdasági szereplő, amelyet jogerős határozattal zártak ki a közbeszerzési vagy koncesszió odaítélésére irányuló eljárásokban való részvételből, a kizárásnak az említett határozatból következő időtartama alatt nem jogosult igénybe venni az ebben a bekezdésben meghatározott lehetőséget azokban a tagállamokban, amelyekben a határozat érvényes.

(10)   A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések révén, az uniós jogot is figyelembe véve, meghatározzák e cikk végrehajtási feltételeit. Többek között meghatározzák a kizárás maximális időtartamát arra az esetre, amikor a gazdasági szereplő nem teszi meg a megbízhatóságának igazolására szolgáló, a (9) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Ha a kizárás időtartamát nem jogerős határozat állapította meg, akkor az nem haladhatja meg a jogerős határozat meghozatalának időpontjától számított öt évet a (4) bekezdésben említett esetekben és az említett időponttól számított három évet a (7) bekezdésben említett esetekben.

39. cikk

A koncesszióra való részvételi jelentkezések és koncessziós ajánlatok beérkezésének határideje

(1)   A koncesszióra való részvételi jelentkezések beérkezésére és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő figyelembe veszi különösen a koncesszió összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, az e cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

(2)   Amennyiben a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok csak helyszíni látogatás vagy a koncessziós dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után nyújthatók be, a koncesszióra vonatkozó részvételi jelentkezés beérkezésének, illetve az ajánlatok beérkezésének határidejét úgy kell megállapítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen a részvételi jelentkezés vagy ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról, továbbá a határidőnek hosszabbnak kell lennie a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott minimális időnél.

(3)   A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje – függetlenül attól, hogy tartalmaznak-e koncessziós ajánlatot vagy sem – a koncessziós hirdetmény feladásától számított 30 nap.

(4)   Amennyiben az eljárás többszakaszos, az előzetes ajánlatok beérkezésére vonatkozó minimális határidő az ajánlattételi felhívás feladásától számított 22 nap.

(5)   Az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő öt nappal lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő elfogadja az ajánlatok elektronikus úton, a 29. cikkel összhangban történő benyújtását.

40. cikk

A részvételre jelentkezőknek és az ajánlattevőknek nyújtott információ

(1)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztat minden részvételre jelentkezőt és ajánlattevőt az ajánlatok odaítéléséről szóló döntésről, beleértve a nyertes ajánlattevő nevét, a címzett jelentkezése vagy ajánlata elutasításának indokait, valamint az eljárás megismétlésére vagy a közzétett koncessziós hirdetményben meghirdetett koncesszió odaítélésének elmaradására vonatkozó döntés indokolását.

Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a lehető leghamarabb, de legkésőbb az írásos kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül tájékoztatja a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről azokat az ajánlattevőket, amelyek elfogadható ajánlatot nyújtottak be.

(2)   Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, a szerződésre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogalkalmazást vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

41. cikk

Odaítélési szempontok

(1)   A koncessziót olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek megfelelnek a 3. cikkben meghatározott elveknek, és garantálják, hogy az ajánlatok elbírálása valódi versenyfeltételek mellett történjen, lehetővé téve annak megállapítását, hogy az ajánlatok az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő számára összességében milyen gazdasági előnnyel járnának.

(2)   Az odaítélési szempontoknak kapcsolódniuk kell a koncesszió tárgyához, és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő számára. Szerepelhetnek közöttük többek között környezetvédelmi, társadalmi vagy innovációval kapcsolatos szempontok is.

E szempontokhoz olyan követelményeknek kell kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését.

Az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek ellenőriznie kell, hogy az ajánlatok valóban megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak.

(3)   Az ajánlatkérő szervnek, illetve közszolgáltató ajánlatkérőnek csökkenő fontossági sorrendben kell megadnia az értékelési szempontokat.

Az első albekezdés sérelme nélkül, amennyiben az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek olyan ajánlatot nyújtanak be, amely kivételesen magas funkcionális teljesítményt nyújtó, innovatív megoldást kínál, és e megoldást egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő nem láthatta előre, az ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő kivételesen módosíthatja az odaítélési szempontok sorrendjét. Ebben az esetben az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő minden ajánlattevőt köteles tájékoztatni a fontossági sorrend módosulásáról, és új ajánlattételi felhívást ír ki, tiszteletben tartva a 39. cikk (4) bekezdésében említett minimális határidőket. Amennyiben az odaítélési szempontok a koncessziós hirdetmény közzétételekor kerültek közzétételre, az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő új koncessziós hirdetményt tesz közzé, tiszteletben tartva a 39. cikk (3) bekezdésében említett minimális határidőket.

A fontossági sorrend módosulása nem eredményezhet diszkriminációt.

III.   CÍM

A KONCESSZIÓ TELJESÍTÉSI SZABÁLYAI

42. cikk

Alvállalkozás

(1)   Az illetékes tagállami hatóságok saját felelősségi körükben eljárva, megfelelő intézkedések révén biztosítják a 30. cikk (3) bekezdésében említett kötelezettségek alvállalkozók általi teljesítését.

(2)   A koncessziós dokumentációban az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő kérheti az ajánlattevőtől vagy a részvételre jelentkezőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől vagy a részvételre jelentkezőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a koncessziónak azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint az esetleges javasolt alvállalkozókat. E bekezdés nem érinti a fő koncessziós jogosult felelősségének a kérdését.

(3)   Építési beruházásra irányuló koncessziók esetében és az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő felügyelete alá tartozó létesítményekben nyújtandó szolgáltatások tekintetében a koncesszió odaítélését követően, de legkésőbb a koncessziós tevékenység teljesítésének kezdetekor az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő megköveteli a koncessziós jogosulttól, hogy tájékoztassa az ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt az ezen építési beruházásban vagy szolgáltatásnyújtásban közreműködő alvállalkozók nevéről, elérhetőségéről és jogi képviselőinek kilétéről, amennyiben az információ ebben az időpontban rendelkezésre áll. Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő kötelezi a koncessziós jogosultat arra, hogy értesítse őt a fentebb említett információkban a koncesszió időtartama alatt bekövetkezett bárminemű változásról, valamint hogy az előírt adatokat azon alvállalkozók tekintetében is nyújtsa be, amelyeket később von be az adott építési beruházásba vagy szolgáltatásnyújtásba.

Az első bekezdésben foglaltak ellenére a tagállamok közvetlenül is előírhatják a koncessziós jogosult számára az előírt adatok szolgáltatását.

Az első és a második albekezdés nem alkalmazandó a beszállítókra.

Az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők kiterjeszthetik az első bekezdésben foglalt kötelezettségeket – vagy valamely tagállam előírhatja a számukra ezek kiterjesztését – például az alábbiakra:

a)

azon szolgáltatások, melyek nyújtására nem az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő felügyelete alá tartozó létesítményekben kerül sor, vagy az építési vagy szolgáltatási koncesszió teljesítésében részt vevő beszállítók;

b)

a koncessziós jogosult alvállalkozóinak alvállalkozói, illetve az alvállalkozói lánc további tagjai.

(4)   A 30. cikk (3) bekezdésében említett kötelezettségek megszegésének elkerülése érdekében megfelelő intézkedések hozhatók, például:

a)

Amennyiben valamely tagállam nemzeti joga a koncessziós jogosult és az alvállalkozók együttes felelősségéről rendelkezik, az érintett tagállamnak biztosítania kell, hogy a vonatkozó szabályok alkalmazása megfeleljen a 30. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.

b)

Az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők ellenőrizhetik – vagy a tagállamok kötelezhetik őket annak ellenőrzésére –, hogy a 38. cikk (4)–(10) bekezdése alapján fennáll-e kizáró ok az alvállalkozók tekintetében. Ilyen esetekben az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő arra kötelezi a gazdasági szereplőt, hogy más alvállalkozót bízzon meg azon alvállalkozó helyett, amelynek tekintetében az ellenőrzés során kötelezően kizáró ok fennállására derült fény. Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő kötelezheti a gazdasági szereplőt – illetve valamely tagállam arra kötelezheti az ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt, hogy kötelezze a gazdasági szereplőt –, hogy más alvállalkozót bízzon meg azon alvállalkozó helyett, amelynek tekintetében az ellenőrzés során nem kötelezően kizáró ok fennállására derült fény.

(5)   A tagállamok nemzeti jogukban a felelősségre vonatkozóan szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(6)   Azon tagállamok, melyek az (1) és a (3) bekezdés szerinti intézkedések meghozatala mellett döntenek, törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekben – az uniós jog tiszteletben tartása mellett – meghatározzák ezen intézkedések végrehajtási feltételeit. Ennek során a tagállamok korlátozhatják ezen intézkedések alkalmazhatóságát, például bizonyos szerződéstípusok vagy az ajánlatkérő szervek, közszolgáltató ajánlatkérők, gazdasági szereplők bizonyos kategóriái tekintetében, vagy bizonyos összeghatártól.

43. cikk

A szerződések módosítása azok időtartama alatt

(1)   A koncesszió ezen irányelvnek megfelelő koncesszió odaítélésére irányuló új eljárás kiírása nélkül módosítható, amennyiben az alábbi esetek valamelyike fennáll:

a)

a módosításokra vonatkozóan – függetlenül azok pénzbeli értékétől – az eredeti koncessziós dokumentáció világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetnek érték-felülvizsgálati rendelkezések vagy opciós kikötések is. A felülvizsgálati rendelkezésekben meg kell állapítani a lehetséges módosítások és opciós kikötések hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. E rendelkezések nem rendelkezhetnek olyan módosításokról és opciós kikötésekről, amelyek megváltoztatnák a koncesszió általános jellegét;

b)

az eredeti koncessziós jogosult részéről további építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra van szükség, amelyek nem szerepeltek az eredeti koncesszióban, és amelyek esetében a koncessziós jogosult személye nem változhat meg

i.

gazdasági vagy műszaki okokból, például az eredeti koncesszió teljesítése folyamán beszerzett berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy felszerelésekkel csereszabatosság vagy interoperabilitás követelménye miatt; és

ii.

mivel ez az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő számára jelentős nehézségekkel vagy párhuzamos költségekkel járna.

A II. mellékletben említetteken kívüli tevékenységek végzésére ajánlatkérő szervek által odaítélt koncessziók esetében az érték növekedése nem haladhatja meg az eredeti koncesszió értékének 50 %-át. Több egymást követő módosítás esetén ez a korlátozás minden egyes módosítás értékére vonatkozik. Az ilyen egymást követő módosítások célja nem lehet ezen irányelv megkerülése;

c)

a következő feltételek együttesen teljesülnek:

i.

olyan körülmények miatt merült fel a módosítás igénye, amelyeket egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő nem láthatott előre;

ii.

a módosítás nem változtatja meg a koncesszió általános jellegét;

iii.

a II. mellékletben említetteken kívüli tevékenységek végzésére ajánlatkérő szervek által odaítélt koncessziók esetében az érték növekedése nem haladhatja meg az eredeti koncesszió értékének 50 %-át. Több egymást követő módosítás esetén ez a korlátozás minden egyes módosítás értékére vonatkozik. Az ilyen egymást követő módosítások célja nem lehet ezen irányelv megkerülése;

d)

azon koncessziós jogosult helyébe, amelynek az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő eredetileg odaítélte a koncessziót, új jogosult lép az alábbiak valamelyikének következményeként:

i.

az a) pontnak megfelelő, egyértelmű felülvizsgálati rendelkezés vagy opciós kikötés;

ii.

az eredeti koncessziós jogosult helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezést – többek között vállalatátvételt, egyesülést vagy felvásárlást – vagy fizetésképtelenséget követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy mindez nem ezen irányelv alkalmazásának a megkerülését célozza; vagy

iii.

az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő maga vállalja át a fő koncessziós jogosultnak az alvállalkozóival kapcsolatos kötelezettségeit, amennyiben a nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik;

e)

a módosítások – függetlenül azok értékétől – a (4) bekezdés értelmében nem jelentősek.

Az e bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben történő koncessziómódosításról az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hirdetménynek a XI. mellékletben meghatározott információt kell tartalmaznia, és azt a 33. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell közzétenni.

(2)   A fentieken kívül – és a (4) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek teljesülésének ellenőrzése nélkül – ezen irányelvnek megfelelő koncesszió odaítélésére irányuló új eljárás kiírása nélkül lehet módosítani a koncessziót abban az esetben, ha a módosítás értéke nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:

i.

a 8. cikkben megállapított értékhatár, és

ii.

az eredeti koncesszió értékének 10 %-a.

A módosítás azonban nem változtathatja meg a koncesszió általános jellegét. Több egymást követő módosítás esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások nettó együttes értéke alapján kell megállapítani.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében és (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett érték kiszámításakor a referenciaértéket kell aktualizált értéknek tekinteni, amennyiben a koncessziós szerződés tartalmaz indexálási rendelkezést. Amennyiben a koncessziós szerződés nem tartalmaz indexálási rendelkezést, az aktualizált értéket az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő tagállamának átlagos inflációs szintje alapján kell kiszámítani.

(4)   A koncesszió módosítása annak időtartama alatt akkor tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés e) pontjának értelmében, ha a koncesszió jellege az eredetileg megkötött koncesszió jellegéhez képest lényegesen megváltozik. Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás mindenképpen lényegesnek tekintendő, ha teljesül az alábbi feltételek valamelyike vagy közülük több:

a)

a módosítás olyan feltételeket vezet be, amelyek alapján – ha azok a koncesszió odaítélésére irányuló eredeti eljárás részét képezték volna –, lehetőség lett volna az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő jelentkezők részvételének az engedélyezésére, az eredetileg elfogadott ajánlattól eltérő ajánlat elfogadására, vagy amelyek további résztvevőket ösztönöztek volna a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való részvételre;

b)

a módosítás következtében a koncesszió gazdaságilag előnyösebbé válik a koncessziós jogosult számára, olyan módon, ahogyan azt az eredeti koncesszió nem tette lehetővé;

c)

a módosítás jelentősen megváltoztatja a koncesszió hatályát;

d)

azon koncessziós jogosult helyébe, amelynek az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő eredetileg odaítélte a koncessziót, új jogosult lép, és az (1) bekezdés d) pontjában említett feltételek nem állnak fenn.

(5)   Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben a koncesszió rendelkezéseinek a koncesszió időtartama alatti módosításához ezen irányelvnek megfelelően új koncessziós eljárást kell kiírni.

44. cikk

A koncesszió felmondása

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szerveknek vagy közszolgáltató ajánlatkérőknek – az alkalmazandó nemzeti jog által meghatározott feltételek szerint – lehetőségük legyen a koncesszió felmondására annak időtartama alatt, ha a következő feltételek valamelyike vagy közülük több teljesül:

a)

a koncesszió olyan módosítására került sor, amely a 43. cikk értelmében koncesszió odaítélésére irányuló új eljárás kiírását igényelte volna;

b)

a koncesszió odaítélésekor a koncessziós jogosult tekintetében fennállt a 38. cikk (4) bekezdésében említett esetek valamelyike, és ezért ki kellett volna zárni a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásból;

c)

az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke szerinti eljárásban megállapítja, hogy valamely tagállam elmulasztotta a Szerződések szerinti kötelezettségei teljesítését, mivel az adott tagállamhoz tartozó valamely ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a szóban forgó koncesszió odaítélése során nem tartotta be a Szerződések és a jelen irányelv szerinti kötelezettségeit.

45. cikk

Monitoring és jelentéstétel

(1)   A pontos és hatékony végrehajtás érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy vagy több hatóság vagy szervezet ellássa legalább az ebben a cikkben meghatározott feladatokat. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező valamennyi hatóságról és szervezetről.

(2)   A tagállamok gondoskodnak a koncessziós odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazásának monitoringjáról. Amennyiben a monitoringgal megbízott hatóságok vagy szervezetek a szabályok megsértésére derítenek fényt – például csalásra, korrupcióra, összeférhetetlenségre vagy egyéb súlyos szabálytalanságokra – vagy visszatérő problémákat fedeznek fel, felhatalmazással kell rendelkezniük ahhoz, hogy e jogsértéseket vagy problémákat jelezzék a nemzeti audithatóságoknak, bíróságoknak vagy törvényszékeknek, illetve egyéb megfelelő hatóságoknak vagy szervezeteknek – például az ombudsmannak, a nemzeti parlamentnek vagy annak bizottságainak.

(3)   A (2) bekezdés szerinti monitoringtevékenységek eredményeit megfelelő tájékoztatási eszközök segítségével nyilvánosságra kell hozni.

A Bizottság legalább háromévente felkéri a tagállamokat, hogy e monitoringról nyújtsanak be a Bizottságnak jelentést, amely áttekintést ad a koncesszió odaítélésére vonatkozó szabályok helytelen alkalmazásának leggyakoribb okairól, beleértve a szabályok alkalmazása terén jelentkező strukturális vagy visszatérő problémákat, valamint az esetleges csalásokat és egyéb jogellenes cselekményeket.

(4)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a koncesszió s odaítélésére vonatkozó uniós jog értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban térítésmentesen hozzáférhető információ és iránymutatás álljon rendelkezésre, amely segíti az ajánlatkérő szerveket, az ajánlatkérőket és a gazdasági szereplőket az uniós szabályok helyes alkalmazásában.

IV.   CÍM

A 89/665/EGK ÉS A 92/13/EGK IRÁNYELV MÓDOSÍTÁSAI

46. cikk

A 89/665/EGK irányelv módosításai

A 89/665/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ez az irányelv a 2014/24/EU (35) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett szerződésekre alkalmazandó, az említett irányelv 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15., 16., 17. és 37. cikkével összhangban kizárt szerződések kivételével.

Ez az irányelv a 2014/23/EU (36) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett ajánlatkérő szervek által odaítélt koncessziókra is alkalmazandó, az említett irányelv 10., 11., 12., 17. és 25. cikkével összhangban kizárt koncessziók kivételével.

Ezen irányelv értelmében szerződéseknek minősülnek a közbeszerzési szerződések, a keretmegállapodások, az építési koncessziók, a szolgáltatási koncessziók és a dinamikus beszerzési rendszerek.;

„A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében az ajánlatkérő szerv által hozott döntésekkel szemben az ezen irányelv 2–2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.”

2.

A 2a. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződésnek az eljárás eredménye megszületését követő odaítélésére nem kerülhet sor a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldését követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, illetve egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére való megküldését követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt, illetve a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt.”;

b)

a negyedik albekezdésben az első francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„–

a lényeges indokok összefoglalását a 2014/24/EU irányelv 55. cikkének (2) bekezdésében rögzítettek szerint és 55. cikk (3) bekezdésére figyelemmel, vagy a 2014/23/EU irányelv 40. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében rögzítettek szerint és 40. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel, és”.

3.

A 2b. cikk a következőképpen módosul:

a)

az első bekezdésben:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

ha a 2014/24/EU irányelv vagy – amennyiben alkalmazandó – a 2014/23/EU irányelv nem írja elő az eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét;”

ii.

a c) pont helyére a következő szöveg lép:

„c)

a 2014/24/EU irányelv 33. cikke szerinti keretmegállapodáson alapuló szerződések esetében, valamint az említett irányelv 34. cikke szerinti dinamikus beszerzési rendszeren alapuló különös szerződések esetében.”

b)

a második bekezdésben az első és a második franciabekezdés helyére a következő szöveg lép:

„—

megsértették a 2014/24/EU irányelv 33. cikke (4) bekezdésének c) pontját vagy a 34. cikkének (6) bekezdését, és

a szerződés becsült értéke eléri vagy meghaladja a 2014/24/EU irányelv 4. cikkében megállapított értékhatárokat.”

4.

A 2c. cikkben az „a 2004/18/EK irányelv” kifejezés helyébe az „a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv” kifejezés lép.

5.

A 2d. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

amennyiben az ajánlatkérő szerv az eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítélt oda szerződést úgy, hogy a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv alapján ez nem volt megengedhető;”;

ii.

a b) pontban az „a 2004/18/EK irányelv” kifejezés helyébe az „a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv” kifejezés lép.

b)

a (4) bekezdés első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–

az ajánlatkérő szerv úgy ítéli meg, hogy a szerződésnek az eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül történő odaítélését a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv megengedhetővé teszi,”;

c)

az (5) bekezdésben az első franciabekezdés helyébe következő szöveg lép:

„–

az ajánlatkérő úgy véli, hogy a szerződés odaítélése összhangban áll a 2014/24/EU irányelv 33. cikke (4) bekezdésének b) pontjával vagy a 34. cikke (6) bekezdésével.”

6.

A 2f. cikkben az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

azt követő naptól számított legalább harminc naptári nap lejárta előtt, hogy:

az ajánlatkérő szerv a 2014/24/EU irányelv 50. és 51. cikkének vagy a 2014/23/EU irányelv 31. és 32. cikkének megfelelően tájékoztatót tett közzé a szerződés odaítéléséről, feltéve, hogy ez a tájékoztató tartalmazza az ajánlatkérő indokolását arra a döntésére vonatkozóan, hogy miért folytatta le a közbeszerzést az eljárást megindító hirdetményt előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül, vagy

az ajánlatkérő szerv tájékoztatta az érintett ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket a szerződés megkötéséről, feltéve, hogy ez az információ tartalmazza a lényeges indokok összefoglalását a 2014/24/EU irányelv 55. cikkének (2) bekezdésében rögzítettek szerint és 55. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel, illetve a 2014/23/EU irányelv 40. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében rögzítettek szerint és 40. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel. Ez a lehetőség az ezen irányelv 2b. cikke első bekezdésének c) pontjában említett esetekre is vonatkozik;”

7.

A 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság alkalmazhatja a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eljárást, ha a szerződés megkötését megelőzően úgy ítéli meg, hogy a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó, a szerződés odaítélésére irányuló eljárás során a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályokat súlyosan megsértették.”.

47. cikk

A 92/13/EGK irányelv módosításai

A 92/13/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ez az irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2014/25/EU (37) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett szerződésekre alkalmazandó, az említett irányelv 18–24. cikkével, 27–30. cikkével, 34. vagy 55. cikkével összhangban kizárt szerződések kivételével.

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések magukban foglalják az árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket, keretmegállapodásokat és dinamikus beszerzési rendszereket.

Ez az a közszolgáltató ajánlatkérők által a 2014/23/EU (38) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, odaítélt koncessziókra is alkalmazandó, kivéve, ha az ilyen szerződéseket az említett irányelv 10., 12., 13., 14., 16., 17. és 25. cikkével összhangban kizárja.;

„A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a közszolgáltató ajánlatkérő által hozott döntésekkel szemben az ezen irányelv 2–2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

2.

A 2a. cikkben a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

a)

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződésnek a szerződés odaítéléséről szóló döntést követő megkötésére nem kerülhet sor a szerződés odaítéléséről szólódöntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldését követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, illetve egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén a szerződés odaítéléséről szólódöntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére való megküldését követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt, illetve a szerződés odaítéléséről szólódöntés kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt.”;

b)

a negyedik albekezdésben az első francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„–

a lényeges indokok összefoglalását a 2014/25/EU irányelv 75. cikkének (2) bekezdésében rögzítettek szerint – az említett irányelv 75. cikke (3) bekezdésének rendelkezései szerint –, vagy a 2014/23/EU irányelv 40. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében rögzítettek szerint és az említett irányelv 40. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel, és”.

3.

A 2b. cikk a következőképpen módosul:

a)

az első bekezdésben

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

ha a 2014/25/EU irányelv vagy – amennyiben alkalmazandó – a 2014/23/EU irányelv nem írja elő az eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét;”;

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a 2014/25/EU irányelv 52. cikke szerinti dinamikus beszerzési rendszereken alapuló különös szerződések esetében.”

b)

a második bekezdésben az első és a második franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

megsértették a 2014/25/EU irányelv 52. cikkének (6) bekezdését, és

a szerződés becsült értéke eléri vagy meghaladja a 2014/25/EU irányelv 15. cikkében megállapított értékhatárokat.”

4.

A 2c. cikkben az „a 2004/17/EK irányelv” kifejezés helyébe az „a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv” kifejezés lép.

5.

A 2d. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítélt oda szerződést úgy, hogy a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv alapján ez nem volt megengedhető;”;

ii.

a b) pontban az „a 2004/17/EK irányelv” kifejezés helyébe az „a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv” kifejezés lép;

b)

a (4) bekezdés első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–

a közszolgáltató ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a közbeszerzésnek a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül történő odaítélését a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv megengedhetővé teszi,”

c)

az (5) bekezdésben az első franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:.

„–

az ajánlatkérő úgy véli, hogy a szerződés odaítélése összhangban áll a 2014/25/EU irányelv 52. cikke (6) bekezdésével,”

6.

A 2f. cikk (1) bekezdésében az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

azt követő naptól számított legalább harminc naptári nap lejárta előtt, hogy:

a közszolgáltató ajánlatkérő a 2014/25/EU irányelv 70. és 71. cikkének vagy a 2014/23/EU irányelv 31. és 32. cikkének megfelelően tájékoztatót tett közzé az eljárás eredményéről, feltéve, hogy ez a tájékoztató tartalmazza az ajánlatkérő indokolását arra a döntésére vonatkozóan, hogy miért ítélte oda a szerződést a hirdetményt előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül, vagy

a közszolgáltató ajánlatkérő tájékoztatta az érintett ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket a szerződés megkötéséről, feltéve, hogy ez a tájékoztatás tartalmazza a 2014/25/EU irányelv 75. cikkének (2) bekezdésében – az említett irányelv 75. cikke (3) bekezdése szerint – vagy a 2014/23/EU irányelv 40. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett lényeges indokok összefoglalását, annak 40. cikke (2) bekezdésére is figyelemmel. Ez a lehetőség az ezen irányelv 2b. cikke első bekezdésének c) pontjában említett esetekre is vonatkozik;”.

7.

A 8. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság alkalmazhatja a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eljárást, ha a szerződés megkötését megelőzően úgy ítéli meg, hogy a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési, illetve koncessziós eljárás során, illetve a 2014/25/EU irányelv 26. cikke (1) bekezdésével kapcsolatban – olyan közszolgáltató ajánlatkérők esetén, amelyekre ez utóbbi rendelkezést alkalmazni kell – a beszerzésre vonatkozó közösségi jogot súlyosan megsértették.”.

V.   CÍM

FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A Bizottság a 7. cikk (3) bekezdésében, a 9. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében és a 30. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást határozatlan időre kapja 2014. április 17-től.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (3) bekezdésében, a 9. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében és a 30. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 7. cikk (3) bekezdése, a 9. cikk (4) bekezdése, a 27. cikk (2) bekezdése és a 30. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

49. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)   Az e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek, és mindaddig alkalmazandók, amíg a (2) bekezdés szerint kifogást nem emelnek ellenük. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben közölni kell a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács a 48. cikk (5) bekezdésének megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. A Bizottság ebben az esetben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelő határozatáról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a jogi aktust.

50. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját a 71/306/EGK tanácsi határozattal (39) létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerint bizottság.

(2)   Az e cikkre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

51. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2016. április 18-ig megfeleljenek. Ezen rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

52. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2004/17/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjára, valamint a 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (3) és (4) bekezdésére, illetve III. címére történő hivatkozásokat az ezen irányelvre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni.

53. cikk

Monitoring és jelentéstétel

A Bizottság 2019. április 18-ig megvizsgálja, hogy a 8. cikkben megállapított értékhatárok alkalmazása milyen gazdasági hatásokat gyakorol a belső piacra, különösen az olyan tényezők tekintetében, mint a határokon átnyúló szerződések odaítélése és a tranzakciós költségek, és erről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Meg kell vizsgálni az értékhatárok megfelelőségét a megállapodás alapján folyó tárgyalások kontextusában, figyelembe véve az infláció hatását és az ügyleti költségeket. Amennyiben lehetséges és helyénvaló, a Bizottságnak mérlegelnie kell azt, hogy javasolja a megállapodás szerinti értékhatárok növelését a tárgyalások következő fordulója során.

A megállapodás alapján alkalmazandó értékhatárokban bekövetkező bármilyen változás esetén a jelentést adott esetben jogalkotási javaslatnak kell követnie az ebben az irányelvben meghatározott értékhatárok módosítására.

A Bizottság azt is megvizsgálja, hogy a 12. cikkben meghatározott kizárások milyen gazdasági hatással vannak a belső piacra, figyelembe véve a vízügyi ágazat egyedi struktúráit, és erről 2019. április 18-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság 2021. április 18-ig, és azt követően ötévenként a tagállamok által a 45. cikk (3) bekezdésében biztosított információk alapján felülvizsgálja az irányelv működését, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság a nyilvánosság számára elérhetővé teszi a negyedik bekezdés alapján elvégzett felülvizsgálatok eredményeit.

54. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez az irányelv nem alkalmazandó a 2014. április 17. előtt kiírt vagy odaítélt koncessziók odaítélésére.

55. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2014. február 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 191., 2012.6.29., 84. o.

(2)  HL C 391., 2012.12.18., 49. o.

(3)  Az Európai Parlament 2014. január 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. február 11-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1997. december 15-i 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról (HL L 15., 1998.1.21., 14. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-i 94/22/EK irányelve a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 1370/2007/EK rendelete a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/81/EK irányelve a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott társasági formájú vállalkozások éves beszámolóiról, összevont éves beszámolóiról és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/25/EU irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 243. oldalát).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 1. o.)

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.).

(16)  A Tanács 1989. december 21-i 89/665/EGK irányelve az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 395., 1989.12.30., 33. o.).

(17)  A Tanács 1992. február 25-i 92/13/EGK irányelve a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 76., 1992.3.23., 14. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről (Lásd e Hivatalos Lap 65. oldalát.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK rendelete a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(24)  A Tanács 1977. március 22-i 77/249/EGK irányelve az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2195/2002/EK rendelete a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) (HL L 340., 2002.12.16., 1. o.).

(28)  A Tanács 2008. október 24-i 2008/841/IB kerethatározata a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42. o.).

(29)  HL C 195., 1997.6.25., 1. o.

(30)  A Tanács 2003. július 22-i 2003/568/IB kerethatározata a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (HL L 192., 2003.7.31., 54. o.).

(31)  HL C 316., 1995.11.27., 48. o.

(32)  A Tanács 2002. június 13-i 2002/475/IB kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. április 5-i 2011/36/EU irányelve az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

(35)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(36)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződések odaítéléséről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).”

(37)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/25/EU irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződések odaítéléséről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).”

(39)  A Tanács 1971. július 26-i 71/306/EGK határozata az építési beruházásra irányuló közbeszerzésekkel foglalkozó tanácsadó Bizottság létrehozásáról (HL L 185., 1971.8.16., 15. o.).


I. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK 7. PONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE  (1)

NACE 1. javított kiadás (2)

CPV-kód

F ÁGAZAT

ÉPÍTŐIPAR

Osztály

Csoport

Al-csoport

Tárgy

Megjegyzések

45

 

 

Építőipar

Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában:

— új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok

45000000

 

45,1

 

Építési terep-előkészítése

 

45100000

 

 

45,11

Épületbontás, földmunka

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

épületek és egyéb szerkezetek bontása,

építési területek megtisztítása,

földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb.,

bányászati terület előkészítése,

takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítése.

Ez az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza:

építési terület lecsapolása,

mezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása.

45110000

 

 

45,12

Talajmintavétel, próbafúrás

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavétel.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20,

vízkútfúrás, lásd 45.25,

aknamélyítés, lásd 45.25,

olaj- és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20.

45120000

 

45,2

 

Szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése

 

45200000

 

 

45,21

Általános építési és mélyépítési munkák

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

valamennyi építménytípus építése – mélyépítési munkák:

hidak – az autópályahidakat is beleértve – viaduktok, alagutak és aluljárók,

nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékek,

városi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek,

kiegészítő városi munkák,

előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20,

saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztályt,

stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23,

épületgépészeti szerelés, lásd 45.3,

befejező építés, lásd 45.4,

építészeti és mérnöki tevékenységek, lásd 74.20,

építési projektirányítás, lásd 74.20.

45210000

kivéve:

– 45213316

45220000

45231000

45232000

 

 

45,22

Tetőszerkezet- és tetőépítés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

tetőszerkezet-építés,

tetőfedés,

víz és nedvesség elleni szigetelés.

45261000

 

 

45,23

Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

autópályák, utcák, utak és egyéb jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése,

vasútépítés,

repülőtéri kifutópályák építése,

stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka,

útburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestése.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

előzetes földmunkák, lásd 45.11.

45212212 és DA03

45230000

kivéve:

– 45231000

– 45232000

– 45234115

 

 

45,24

Vízi létesítmény építése

Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában:

vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek stb.,

védőgátak és töltések,

kotrás,

felszín alatti munkálatok.

45240000

 

 

45,25

Egyéb építési szakmunkák

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, különféle szerkezetek egy közös aspektusát érintő, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek,

alapzat építése, a cölöpverést is beleértve,

vízkútfúrás és -építés, aknamélyítés,

nem saját gyártású acélelemek felállítása,

acélhajlítás,

falazás és kőrakás,

állványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértve,

kémények és ipari kemencék építése.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32.

45250000

45262000

 

45,3

 

Épületgépészeti szerelés

 

45300000

 

 

45,31

Villanyszerelés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe:

elektromos vezetékek és szerelvények,

távközlési rendszerek,

elektromos fűtési rendszerek,

lakossági antennák,

tűzriasztók,

betörésvédelmi riasztók,

felvonók és mozgólépcsők,

villámhárítók stb.

45213316

45310000

kivéve:

– 45316000

 

 

45,32

Szigetelés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés épületekben vagy egyéb építményekben.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22.

45320000

 

 

45,33

Víz-, gáz-, fűtésszerelés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe:

csővezetékek és szaniterberendezések,

gázszerelvények,

fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák,

sprinklerrendszerek.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

elektromos fűtési rendszerek beszerelése, lásd 45.31.

45330000

 

 

45,34

Egyéb épületgépészeti szerelés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése,

máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe.

45234115

45316000

45340000

 

45,4

 

Befejező építés

 

45400000

 

 

45,41

Vakolás

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

külső és belső vakolat vagy stukkó felhordása, illetve felragasztása épületekben vagy egyéb építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat.

45410000

 

 

45,42

Épületasztalos-munka

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése,

belső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók, stb.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43.

45420000

 

 

45,43

Padló- és falburkolás

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

a következők le- vagy felrakása, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése épületekben vagy egyéb építményekben:

kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok,

parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat,

szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértve,

mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok,

tapéta.

45430000

 

 

45,44

Festés és üvegezés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

az épületek belső és külső festése,

mélyépítési szerkezetek festése,

üveg, tükör stb. szerelése.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

ablakok beillesztése, lásd 45.42,

45440000

 

 

45,45

Egyéb befejező építés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

magán úszómedencék építése,

tisztítás gőzsugárral, homokfúvás és hasonló kültéri munkák,

egyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkák.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

épületek és egyéb építmények belső tisztítása, lásd 74.70.

45212212 és DA04

45450000

 

45,5

 

Építési eszköz bérlése, személyzettel

 

45500000

 

 

45,50

Építési eszköz bérlése, személyzettel

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32.

45500000


(1)  Amennyiben a CPV és a NACE értelmezésében különbség áll fenn, a CPV-nómenklatúrát kell alkalmazni.

(2)  A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.).


II. MELLÉKLET

A 7. CIKKBEN EMLÍTETT KÖZSZOLGÁLTATÓ AJÁNLATKÉRŐK ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK

Az irányelvnek a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra vonatkozó rendelkezései az alábbi tevékenységekre alkalmazandók:

1.

A gáz és a hőenergia tekintetében:

a)

gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése;

b)

ilyen hálózatok ellátása gázzal vagy hőenergiával.

Nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek a közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatoknak a 7. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő általi ellátása gázzal vagy hőenergiával, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

i.

a gáznak vagy a hőenergiának a közszolgáltató ajánlatkérő általi előállítása elkerülhetetlen következménye egy, az e melléklet (2) és (3) bekezdésében említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzésének;

ii.

a nyilvános hálózat ellátása kizárólag az ilyen termelés gazdasági hasznosítására irányul, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem haladja meg az ajánlatkérő árbevételének 20 %-át.

Ezen irányelv alkalmazásában az „ellátás” magában foglalja a gáz előállítását/termelését, valamint nagykereskedelmi és kiskereskedelmi értékesítését. A kitermelés formájában történő gáztermelés azonban e melléklet 4. bekezdésének hatálya alá tartozik.

2.

A villamos energia tekintetében:

a)

villamos energia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése;

b)

ilyen helyhez kötött hálózatok ellátása villamos energiával.

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a villamosenergia-ellátás magában foglalja a villamos energia termelését, nagykereskedelmét és kiskereskedelmét.

Nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek a közszolgáltatás nyújtására szolgáló hálózatoknak a 4. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő általi ellátása villamos energiával, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

az érintett ajánlatkérő azért állít elő villamos energiát, mert annak fogyasztására egy, az ebben a bekezdésben, vagy e melléklet (1) és (3) bekezdésében említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége;

b)

a nyilvános hálózat ellátása csak az ajánlatkérő saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem lépte túl az ajánlatkérő össz-energiatermelésének 30 %-át.

3.

Vasúton, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett hálózatok rendelkezésre bocsátásával vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységek.

A közlekedési szolgáltatások esetében akkor lehet hálózat létezéséről beszélni, ha a szolgáltatást valamely tagállam illetékes hatósága által meghatározott üzemeltetési feltételek, például az útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján végzik.

4.

Földrajzi terület hasznosításával kapcsolatos olyan tevékenységek, amelyek célja repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más terminállétesítmény rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók részére.

5.

Az alábbi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységek:

a)

postai szolgáltatások;

b)

postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások, feltéve, hogy e szolgáltatásokat olyan szervezet nyújtja, amely az e bekezdés második albekezdésének ii. pontja szerinti postai szolgáltatásokat is nyújt, és feltéve, hogy a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételek a második albekezdés ii. pontjában szereplő szolgáltatások tekintetében nem teljesülnek.

Ezen irányelv alkalmazásában és a 97/67/EK irányelv sérelme nélkül:

i.

„postai küldemény”: megcímzett küldemény, végleges, szállítandó formájában, tömegétől függetlenül. A levélküldeményeken kívül ilyen küldemények például a könyvek, katalógusok, hírlapok, folyóiratok és a kereskedelmi értékkel rendelkező vagy nem rendelkező árucikket tartalmazó postai csomagok, tömegüktől függetlenül;

ii.

„postai szolgáltatások”: olyan szolgáltatások, amelyek postai küldemények gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését foglalják magukban. Ide tartoznak mind a 97/67/EK irányelvnek megfelelően létrehozott egyetemes szolgáltatás hatálya alá tartozó, mind az oda nem tartozó szolgáltatások;

iii.

„a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások”: a következő területeken nyújtott szolgáltatások:

postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a feladást megelőző és azt követő szolgáltatások, például a küldeményrendező szolgáltatások),

az a) pontban nem szereplő postai küldeményekhez, így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez kapcsolódó szolgáltatások.

6.

Földrajzi terület hasznosításával kapcsolatos tevékenységek, amelyek célja:

a)

kőolaj vagy földgáz kitermelése;

b)

szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése.


III. MELLÉKLET

A 7. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁBAN EMLÍTETT UNIÓS JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE

Azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív szempontok alapján történt, ezen irányelv értelmében nem tartoznak a „különleges, illetve kizárólagos jogok” körébe. A következő felsorolásban olyan, megfelelő előzetes átláthatóságot biztosító, az Unió más jogi aktusai alapján engedélyek megadását szolgáló eljárások szerepelnek, amelyek nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe.

a)

Földgázberendezések üzemeltetésére vonatkozó engedély megadása a 2009/73/EK irányelv 4. cikke alapján;

b)

Új villamosenergia-termelő létesítmények építésére vonatkozó engedély vagy ajánlati felhívás a 2009/72/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban;

c)

Nem fenntartott vagy nem fenntartandó postai szolgáltatással kapcsolatos engedélyek megadása a 97/67/EK irányelv 9. cikkében meghatározott eljárásokkal összhangban;

d)

A szénhidrogének kitermelését magában foglaló tevékenység folytatására vonatkozó engedély megadása a 94/22/EK irányelvvel összhangban;

e)

Az 1370/2007/EK rendelet szerinti olyan közszolgáltatási szerződések autóbusszal, villamossal, vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatások nyújtására, amelyek odaítélésére a rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban versenytárgyalási eljárás keretében kerül sor, amennyiben a szerződés időtartama megfelel a rendelet 4. cikke (3), illetve (4) bekezdésének.


IV. MELLÉKLET

A 19. CIKKBEN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK

Leírás

CPV-kód

79611000-0; 75200000-8; 75231200-6; 75231240-8; 79622000-0 [Háztartási kisegítő személyzettel való ellátási szolgáltatások] 79624000-4 [Ápolószemélyzettel való ellátási szolgáltatások] és 79625000-1 [Egészségügyi személyzettel való ellátási szolgáltatások] 85000000-9-től 85323000-9-ig; 85143000-3,

98133100-5, 98133000-4 és 98200000-5 és 98500000-8 [Magánháztartás alkalmazottakkal] és 98513000-2-től 98514000-9-ig [Háztartásoknak nyújtott munkaerő-szolgáltatások, Ügynökségi alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, Irodai alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, Ideiglenes alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, Bejárónői szolgáltatások és Háztartási szolgáltatások],

Egészségügyi, szociális és kapcsolódó szolgáltatások

85321000-5 és 85322000-2, 75000000-6 [Közigazgatási, honvédelmi és társadalombiztosítási szolgáltatások], 75121000-0, 75122000-7, 75124000-1; 79995000-5-től 79995200-7-ig; 80000000-4-től (Oktatási és képzési szolgáltatások) 80660000-8-ig; 92000000-1-től 92342200-2-ig; 92360000-2-től 92700000-8-ig;

79950000-8 [Kiállítás, vásár és kongresszusszervezési szolgáltatások], 79951000-5 [Szemináriumszervezési szolgáltatások], 79952000-2 [Rendezvényszervezési szolgáltatások], 79952100-3 [Kulturálisesemény-szervezési szolgáltatások], 79953000-9 [Fesztiválszervezési szolgáltatások], 79954000-6 [Partiszervezési szolgáltatások], 79955000-3 [Divatbemutató-rendezési szolgáltatások], 79956000-0 [Vásár- és kiállításszervezési szolgáltatások]

Közigazgatási, szociális, oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások

75300000-9

Kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások (1)

75310000-2, 75311000-9, 75312000-6,

75313000-3, 75313100-4, 75314000-0,

75320000-5, 75330000-8, 75340000-1,

Segélyekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatos szolgáltatások

98000000-3; 98120000-0; 98132000-7; 98133110-8 és 98130000-3

Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások, ideértve a szakszervezetek által nyújtott szolgáltatásokat, a politikai szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat, az ifjúsági szövetségek által nyújtott szolgáltatásokat és a tagsággal rendelkező különféle szervezettel kapcsolatos szolgáltatásokat

98131000-0

Vallási szolgáltatások

55100000-1-tól 55410000-7-ig; 55521000-8-tól 55521200-0-ig

[55521000-8 Élelmiszer-ellátási szolgáltatások magánháztartások számára, 55521100-9

Ebédszállítási szolgáltatások, 55521200-0 Házhozszállítási szolgáltatások].

55520000-1 Élelmezési szolgáltatások, 55522000-5 Élelmezési szolgáltatások szállítási vállalatok számára, 55523000-2 Élelmezési szolgáltatások egyéb vállalatok és intézmények számára, 55524000-9 Iskolai élelmezési szolgáltatások

55510000-8 Étkezdei szolgáltatások, 55511000-5 Étkezdei és egyéb korlátozott vevőkörű büfészolgáltatás, 55512000-2 Büféüzemeltetési szolgáltatások, 55523100-3 Iskolai ebédszolgáltatás

Szállodai és éttermi szolgáltatások

79100000-5-től 79140000-7-ig (kivéve 75231100-5);

Jogi szolgáltatások, amennyiben nem zárandók ki a 10. cikk(8) bekezdésének d) pontja szerint

75100000-7-től 75120000-3-ig (kivéve 75123000-4); 75125000-8-től 75131000-3-ig

Egyéb közigazgatási és kormányzati szolgáltatások

75200000-8-tól 75231000-4-ig;

Közösségi szolgáltatások nyújtása

75231210-9-től 75231230-5-ig; 75240000-0-tól 75252000-7-ig; 794300000-7; 98113100-9

Börtönökkel kapcsolatos szolgáltatások, közbiztonsági és mentési szolgáltatások, amennyiben a 10. cikk (5) bekezdésének g) pontja alapján nincsenek kizárva

79700000-1-től 79721000-4-ig [Nyomozóirodák és biztonsági szolgálatok szolgáltatásai, Biztonsági szolgáltatások, Riasztásfigyelési szolgáltatások, Őrzési szolgáltatások, Felügyeleti szolgáltatások, Követőrendszerrel kapcsolatos szolgáltatások, Szökevénykeresési szolgáltatások, Járőrözési szolgáltatások, Azonosítóigazolvány-kibocsátási szolgáltatások, Nyomozási szolgáltatások és Nyomozóirodai szolgáltatások]

79722000-1[Grafológiai szolgáltatások], 79723000-8 [Hulladékvizsgálati szolgáltatások]

Nyomozóirodák és biztonsági szolgálatok szolgáltatásai

64000000-6 [Postai és távközlési szolgáltatások], 64100000-7 [Postai és futárszolgáltatás], 64110000-0 [Postai szolgáltatások], 64111000-7 [Újságokkal és időszaki kiadványokkal kapcsolatos postai szolgáltatások], 64112000-4 [Levelekkel kapcsolatos postai szolgáltatások], 64113000-1 [Csomagokkal kapcsolatos postai szolgáltatások], 64114000-8 [Postahivatali szolgáltatások], 64115000-5 [Postafiók-kölcsönzés], 64116000-2 [Postai küldeménymegőrzési (poste restante) szolgáltatások], 64122000-7 [Belső irodai kézbesítési szolgáltatások]

Postai szolgáltatások

50116510-9 [Gumiabroncs vulkanizálása], 71550000-8 [Kovácsműhely-szolgáltatások]

Különféle szolgáltatások

98900000-2 [Területen kívüli szervezetek és testületek által nyújtott szolgáltatások] és 98910000-5 [Nemzetközi szervezetek és testületek által nyújtott szakszolgáltatás]

Nemzetközi szolgáltatások


(1)  Ezen irányelv hatálya nem terjed ki e szolgáltatásokra, amennyiben azokat nem gazdasági jellegű általános szolgáltatásként szervezik. A tagállamok saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy a kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatásokat vagy más szolgáltatásokat általános érdekű szolgáltatásként vagy nem gazdasági jellegű általános szolgáltatásként szervezik-e meg.


V. MELLÉKLET

A 31. CIKKBEN EMLÍTETT KONCESSZIÓS HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1.

Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek, illetve, ha azzal nem azonos, annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog rendelkezik róla), címe a NUTS-kóddal együtt, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információkat lehet kérni.

2.

Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő típusa és a fő tevékenység.

3.

Ha a részvételi jelentkezések ajánlatot tartalmaznak, az az e-mail cím vagy internetcím, amelyen a koncessziós dokumentáció korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen hozzáférhető. Amennyiben a korlátlan és teljes körű, közvetlen és díjmentes hozzáférés a 34. cikk (2) bekezdésében említett esetekben nem biztosított, annak megjelölése, hogy hogyan lehet megtekinteni a közbeszerzési dokumentációt.

4.

A koncesszió leírása: az építési beruházás, illetve a szolgáltatások jellege és terjedelme, nagyságrendje vagy indikatív értéke, és, ha lehetséges, a szerződés időtartama. Amennyiben a koncesszió több részből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni. Adott esetben az opciók leírása.

5.

A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok). Amennyiben a koncesszió több részből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

6.

Építési koncesszió esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, vagy szolgáltatási koncesszió esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja, amennyiben a koncesszió részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

7.

Részvételi feltételek, köztük:

a)

adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett munkahelyek számára tartják fenn vagy az csak védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető;

b)

adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn; a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás;

c)

adott esetben a kiválasztási szempontok jegyzéke és rövid leírása; az adott esetben megkövetelt alkalmasság minimumkövetelményei; a megkövetelt igazolási mód (nyilatkozat, dokumentáció).

8.

A részvételi jelentkezések benyújtásának vagy az ajánlatok beérkezésének határideje.

9.

A koncesszió odaítélésére alkalmazandó értékelési szempontjai, amennyiben nem szerepelnek más koncessziós dokumentumban.

10.

A hirdetmény feladásának időpontja.

11.

A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

12.

Adott esetben a koncesszió teljesítésének egyedi feltételei.

13.

Cím, amelyre a részvételi jelentkezéseket vagy az ajánlatokat továbbítani kell.

14.

Adott esetben az elektronikus kommunikációs eszközök használatához kapcsolódó követelmények és feltételek megjelölése.

15.

Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a koncesszió uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e.

16.

Építési koncesszió esetében arra vonatkozó utalás, hogy a koncesszió a koncessziókról szóló megállapodás hatálya alá tartozik-e.


VI. MELLÉKLET

A 31. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KONCESSZIÓK ESETÉBEN AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1.

Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek, valamint, ha azzal nem azonos, annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe a NUTS-kóddal együtt, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2.

Adott esetben az az e-mail vagy internetcím, amelyen a kiírási feltételek és minden kiegészítő irat hozzáférhető.

3.

Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő típusa és a fő tevékenység.

4.

A CPV-kódok; amennyiben a szerződés több részre oszlik, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

5.

A szolgáltatási koncesszió fő teljesítési helyének NUTS-kódja.

6.

A szolgáltatások leírása, nagyságrend vagy indikatív érték.

7.

Részvételi feltételek.

8.

Adott esetben az(ok) a határidő(k), ameddig az ajánlatkérő szervet vagy a közszolgáltató ajánlatkérőt értesíteni kell a részvételi szándékról.

9.

Adott esetben az alkalmazandó odaítélési eljárás főbb jellemzőinek rövid leírása.

10.

Bármely más lényeges információ.


VII. MELLÉKLET

A 32. CIKKBEN EMLÍTETT, A KONCESSZIÓ ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1.

Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek, illetve, ha azzal nem azonos, annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog rendelkezik róla), címe a NUTS-kóddal együtt, és adott esetben telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információkat lehet kérni.

2.

Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő típusa és a fő tevékenység.

3.

A CPV-kódok.

4.

Építési koncesszió esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, vagy szolgáltatási koncesszió esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

5.

A koncesszió leírása: az építési beruházás, illetve a szolgáltatások jellege és terjedelme, a szerződés időtartama. Amennyiben a koncesszió több részből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni. Adott esetben az opciók leírása.

6.

Az alkalmazott odaítélési eljárás leírása, hirdetmény közzététele nélküli odaítélés esetén indokolás.

7.

A 41. cikkben említett, a koncesszió vagy koncessziók esetében alkalmazott odaítélési szempontok.

8.

A koncesszió odaítéléséről szóló döntés vagy döntések időpontja.

9.

A beérkezett ajánlatok száma minden koncessziós eljárás esetében, az alábbiak feltüntetésével:

a)

azon gazdasági szereplők által benyújtott ajánlatok száma, amelyek kis- és középvállalkozások;

b)

a külföldről érkezett ajánlatok száma;

c)

az elektronikusan benyújtott ajánlatok száma.

10.

Minden egyes odaítélés esetében a nyertes ajánlattevő(k) neve, címe és NUTS-kódja, valamint adott esetben telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, feltüntetve, hogy:

a)

a nyertes ajánlattevő kis- és középvállalkozás;

b)

a koncessziót konzorciumnak ítélték-e oda.

11.

Az odaítélt koncesszió értéke és fő pénzügyi feltételei, beleértve az alábbiakat:

a)

díjak, árak és esetleges bírságok;

b)

esetleges jutalmak vagy kifizetések;

c)

a koncesszió értékével kapcsolatos minden egyéb információ, a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározottakkal összhangban.

12.

Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a koncesszió európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e.

13.

A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidővel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

14.

A hirdetményben meghirdetett koncesszió(k)ra vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt korábbi közzététel időpontja(i) és hivatkozási száma(i).

15.

A hirdetmény feladásának időpontja.

16.

A koncesszió becsült értékének kiszámításához alkalmazott módszer, amennyiben a 8. cikkel összhangban más koncessziós dokumentum nem határozza meg.

17.

Bármely más lényeges információ.


VIII. MELLÉKLET

A 32. CIKKBEN EMLÍTETT, SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA IRÁNYULÓ KONCESSZIÓKRA VONATKOZÓ, A KONCESSZIÓ ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓKBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1.

Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek, illetve, ha azzal nem azonos, annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog rendelkezik róla), címe a NUTS-kóddal együtt, adott esetben telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információkat lehet kérni.

2.

Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő típusa és a fő tevékenység.

3.

A CPV-kódok; amennyiben a szerződés több részre oszlik, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

4.

A koncesszió tárgyának összefoglaló megjelölése.

5.

A beérkezett ajánlatok száma.

6.

A nyertes ajánlat értéke, díjakkal és árakkal.

7.

A nyertes gazdasági szereplő(k) neve, címe a NUTS-kóddal együtt, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme.

8.

Bármely más lényeges információ.


IX. MELLÉKLET

A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI

1.   A hirdetmények közzététele

A 31. és 32. cikkben említett hirdetményeket az ajánlatkérő szerveknek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőknek meg kell küldeniük az Európai Unió Kiadóhivatalának, és azokat a következő szabályokkal összhangban kell közzétenni:

A 31. és 32. cikkben említett hirdetményeket az Európai Unió Kiadóhivatala teszi közzé.

Az Európai Unió Kiadóhivatala a 33. cikk (2) bekezdésében említett visszaigazolást küld az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek.

2.   A hirdetmények elektronikus feladásához létrehozott formátum és eljárás

A Bizottság által a hirdetmények elektronikus feladásához létrehozott formátum és eljárás a „http://simap.europa.eu” internetcímen érhető el.


X. MELLÉKLET

A 30. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK JEGYZÉKE

 

87. számú ILO-egyezmény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről;

 

98. számú ILO-egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról;

 

29. számú ILO-egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról;

 

105. számú ILO-egyezmény a kényszermunka felszámolásáról;

 

138. számú ILO-egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról;

 

111. számú ILO-egyezmény a foglalkoztatásból és foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről;

 

100. számú ILO-egyezmény a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról;

 

182. számú ILO-egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről;

 

bécsi egyezmény a sztratoszferikus ózonréteg védelméről és annak Montreali Jegyzőkönyve az ózonréteget lebontó anyagokról;

 

bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról (Bázeli Egyezmény);

 

Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról;

 

Egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról.


XI. MELLÉKLET

A KONCESSZIÓNAK AZ IDŐTARTAMÁN BELÜL TÖRTÉNŐ, 43. CIKK SZERINTI MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1.

Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek, illetve, ha azzal nem azonos, annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog rendelkezik róla), címe a NUTS-kóddal együtt, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információkat lehet kérni.

2.

A CPV-kódok.

3.

Építési koncesszió esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, szolgáltatási koncesszió esetén pedig a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

4.

A koncesszió módosítás előtti és módosítás utáni jellemzőinek leírása: az építési beruházás, illetve a szolgáltatások jellege és terjedelme.

5.

Adott esetben a koncesszió értékének módosítása, többek között az ár vagy díj emelkedése a módosítás következtében.

6.

Azon körülmények leírása, amelyek szükségessé tették a módosítást.

7.

A koncesszió odaítéléséről szóló döntés meghozatalának időpontja.

8.

Adott esetben az új gazdasági szereplő vagy szereplők neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme.

9.

Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a koncesszió uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e.

10.

A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidővel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

11.

A hirdetmény tárgyát képező szerződésekre vonatkozóan az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételek időpontja(i) és hivatkozási száma(i).

12.

A hirdetmény feladásának időpontja.

13.

Bármely más lényeges információ.


28.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/65


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/24/EU IRÁNYELVE

(2014. február 26.)

a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére, valamint 62. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések tekintetében a nemzeti közbeszerzési eljárásokat koordináló rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és a közbeszerzés területén biztosítva legyen a verseny.

(2)

A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az „Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményben szereplő Európa 2020 stratégiában (a továbbiakban: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia) mint a közforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosításához, egyúttal az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a közbeszerzési szabályokat, amelyeket a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4),valamint a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) a közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők jobban fel tudják használni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a jogbiztonság érdekében, valamint az Európai Unió Bírósága vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlata egyes aspektusainak beépítésére.

(3)

Ezen irányelv végrehajtása során figyelembe kell venni a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (6), különösen a kommunikációs eszközök megválasztásával, a műszaki leírásokkal, az odaítélési szempontokkal és a szerződés teljesítésének feltételeivel kapcsolatban.

(4)

A közszféra intézkedéseinek egyre sokrétűbb formái szükségessé tették magának a közbeszerzés fogalmának a pontosabb meghatározását. Ez a pontosítás azonban nem szélesítheti ki ennek az irányelvnek a hatályát a 2004/18/EK irányelv hatályához képest. Az uniós közbeszerzési szabályoknak nem céljuk, hogy a közpénzek kifizetésének minden formáját szabályozzák; kizárólag azokra vonatkoznak, amelyek közbeszerzési szerződés alapján nyújtott ellenérték fejében teljesített építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatásnyújtások megszerzésére irányulnak. Egyértelműen meg kell azonban határozni, hogy az ilyen építési beruházásoknak, árubeszerzéseknek és szolgáltatásnyújtásoknak ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk, akár vásárlás, akár lízing, akár egyéb szerződéses formában kerül sor végrehajtásukra.

A beszerzés fogalma tágan értendő, a szóban forgó építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás előnyeinek megszerzése értelmében, amihez nem feltétlenül szükséges az ajánlatkérő részére történő tulajdonjog-átruházás. Továbbá egy tevékenységnek pusztán a finanszírozása, különösen támogatás formájában – amihez gyakran kapcsolódik a kapott összegek visszatérítésének kötelezettsége, ha azokat nem használták fel a tervezett célokra – általában nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá. Hasonlóképpen, az olyan helyzetek, amikor a bizonyos feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő további kiválasztási követelmények nélkül jogosult egy adott feladat elvégzésére, mint például a fogyasztók általi kiválasztás vagy a szolgáltatásra jogosító utalványok rendszere, nem tekintendők közbeszerzésnek, hanem csak egyszerű engedélyezési rendszernek (például a gyógyszerek vagy orvosi szolgáltatások engedélyezése).

(5)

Emlékeztetni kell arra, hogy ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem kötelezi a tagállamokat arra, hogy alvállalkozásba adják vagy kiszervezzék azon szolgáltatások nyújtását, amelyeket maguk kívánnak nyújtani, illetve amelyeket az ezen irányelv szerinti közbeszerzési szerződésektől eltérő módon kívánnak megszervezni. A törvényi vagy rendeleti előírások, illetve munkaszerződések alapján történő szolgáltatásnyújtás nem tartozik ennek az irányelvnek a hatálya alá. Néhány tagállamban ilyen szolgáltatásnak minősülnek például egyes közigazgatási és kormányzati szolgáltatások, mint például a végrehajtói és törvényhozói szolgáltatások, illetve egyes közösségi szolgáltatások, mint például a külügyekkel kapcsolatos szolgáltatások, az igazságügyi szolgáltatások vagy a kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások.

(6)

Helyénvaló továbbá emlékeztetni arra, hogy ez az irányelv nem érintheti a tagállamok szociális biztonsági jogszabályait. Nem foglalkozhat továbbá sem a közjogi vagy magánjogi jogalanyok számára fenntartott általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizációjával, sem pedig a szolgáltatást nyújtó közjogi jogalanyok privatizációjával.

Ugyanígy arra is emlékeztetni kell, hogy a tagállamok szabadon eldönthetik, hogy a kötelező szociális szolgáltatások és egyéb olyan szolgáltatások, mint például a postai szolgáltatások nyújtását általános gazdasági érdekű szolgáltatásokként, általános érdekű nem gazdasági szolgáltatásokként vagy pedig ezek keverékeként szervezik meg. Célszerű egyértelműen meghatározni, hogy az általános érdekű nem gazdasági szolgáltatásoknak nem szabad ezen irányelv hatálya alá tartozniuk.

(7)

Végezetül emlékeztetni kell arra, hogy ez az irányelv nem sérti az állami, területi és települési hatóságok azon szabadságát, hogy – az uniós jognak megfelelően és közpolitikai céljaik teljesítése érdekében – meghatározzák az általános gazdasági érdekű szolgáltatások fogalmát, azok körét és a nyújtandó szolgáltatás jellemzőit, beleértve a szolgáltatás minőségével kapcsolatos feltételeket is. Ezen irányelv nem sérti továbbá az állami, területi és települési hatóságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy az EUMSZ 14. cikkének és az EUMSZ-hez és az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) csatolt, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvnek megfelelően általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtsanak, rendeljenek meg és finanszírozzanak. Ezenkívül az irányelv nem foglalkozik az általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozásával, és nem vonatkozik a tagállamok által – különösen szociális területen – az Unió versenyjogi szabályaival összhangban működtetett támogatási rendszerekre.

(8)

Egy szerződés csak akkor minősül építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésnek, ha tárgya kifejezetten a II. mellékletben felsorolt tevékenységek elvégzése, még abban az esetben is, ha a szerződés az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges egyéb szolgáltatások nyújtására is kiterjed. A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – különösen az ingatlankezelési szolgáltatások területén – bizonyos körülmények között építési munkát is tartalmazhatnak. Azonban ha az építési beruházás a szerződés fő tárgyához képest mellékes és annak csupán lehetséges következménye vagy kiegészítése, az a tény, hogy a szerződés építési beruházást is tartalmaz, nem indokolja a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésként történő minősítését.

Az építési beruházásra irányuló szerződések sokféleségét figyelembe véve azonban, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy az építési beruházások tervezésére és kivitelezésére irányuló szerződéseket akár külön-külön, akár együttesen ítéljék oda. Ennek az irányelvnek nem célja, hogy előírja az ajánlatok külön-külön, illetve együttesen történő elbírálását.

(9)

A valamely ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építési beruházás kivitelezéséhez szükséges, hogy az adott ajánlatkérő előzőleg intézkedéseket hozzon az építési beruházás típusának meghatározására, vagy legalább döntő befolyással rendelkezzen annak a tervezésére. Nem változtathat a szerződés építési beruházásra irányuló szerződésnek minősülésén az, hogy a szerződő fél az építési munkát egészben vagy részben saját eszközeivel, illetve más eszközökkel teljesíti-e, amennyiben a szerződő felet jogi úton érvényesíthető, közvetlen vagy közvetett kötelezettség terheli az építési munka teljesítését illetően.

(10)

Az Európai Unió Bírósága az ítélkezési gyakorlatában több alkalommal megvizsgálta az „ajánlatkérők”, valamint különösen a „közjogi intézmények” fogalmát. Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy ezen irányelv személyi hatályának változatlannak kell maradnia, célszerű megtartani a Bíróság által alapul vett fogalommeghatározást, valamint a fogalommeghatározások megértésének elősegítésére beépíteni az ítélkezési gyakorlatból vett néhány pontosítást, anélkül azonban, hogy ezáltal megváltozna a joghatóság által kidolgozott fogalom értelmezése. E célból egyértelművé kell tenni, hogy az olyan szerv, amely szokásos piaci feltételekkel működik, nyereségorientált, és a tevékenysége végzéséből eredő veszteségeket maga viseli, nem tekintendő „közjogi intézménynek”, mivel azok a közérdekű célok, amelyek teljesítésére létrehozták, vagy amelyek teljesítésével megbízták, gazdasági vagy üzleti jellegűnek minősülhetnek.

A Bíróság hasonlóképpen megvizsgálta a kérdéses intézmény finanszírozási forrásaival kapcsolatos feltételt, és többek között kijelentette, hogy a „nagyobb részében” finanszírozott azt jelenti, hogy több mint felerészben finanszírozott, továbbá az ilyen finanszírozásnak részét képezhetik a felhasználók által fizetett, a közjogi szabályokkal összhangban kivetett, kiszámított és beszedett összegek.

(11)

Vegyes szerződések esetében az alkalmazandó szabályokat a szerződés fő tárgyának függvényében kell meghatározni, amennyiben a szerződést alkotó különböző részeket nem lehet objektív módon szétválasztani. Ezért tehát pontosítani kell, hogy az ajánlatkérőknek milyen módon kell eldönteniük azt, hogy a különböző részek szétválaszthatók-e. A pontosításnak az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatán kell alapulnia.

A döntést eseti alapon kell meghozni, és e tekintetben nem lehet elegendő az ajánlatkérő azon kifejezett vagy feltételezett szándéka, hogy a vegyes szerződés különböző aspektusait oszthatatlannak tekintse, hanem ezt a tényt és az egyetlen szerződés megkötésének szükségszerűségét objektív bizonyítékokkal kell alátámasztani. Az egyetlen szerződés megkötése bizonyítottan szükséges lehet például olyan egyetlen épület építése esetében, amelynek egyik részét közvetlenül maga az érintett ajánlatkérő fogja használni, egy másik részét pedig koncessziós alapon fogja működtetni, például nyilvános parkolóként. Egyértelművé kell tenni, hogy az egyetlen szerződés megkötését szükségessé tehetik mind műszaki, mind gazdasági jellegű okok.

(12)

A szétválasztható vegyes szerződések esetében az ajánlatkérők számára mindig nyitva áll az a lehetőség, hogy a vegyes szerződés különálló részeire külön szerződéseket ítéljenek oda, amely esetben az egyes különálló részekre vonatkozó rendelkezéseket kizárólag az adott szerződés sajátosságai alapján kell meghatározni. Másrészt azonban, ha az ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a szerződést más elemekre is kiterjesztik – függetlenül azok értékétől, illetve attól, hogy az új elemek egyébként milyen jogi szabályozás hatálya alá esnének –, az alapelvnek annak kell lennie, hogy amennyiben egy szerződést egyetlen szerződésként ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban kellene odaítélni, akkor a vegyes szerződés egészére is ezt az irányelvet kell alkalmazni.

(13)

Külön rendelkezni kell azonban az olyan vegyes szerződésekről, amelyek védelmi vagy biztonsági vonatkozásúak, illetve amelyek olyan részeket tartalmaznak, amelyek nem esnek az EUMSZ hatálya alá. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni ezen irányelv alkalmazásának a mellőzését, feltéve, hogy az egyetlen szerződés odaítélése objektív szempontok alapján indokolt, továbbá hogy az egyetlen szerződés odaítélésével kapcsolatos döntést nem azzal a céllal hozták meg, hogy bizonyos szerződéseket kizárjanak ezen irányelv, illetve a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) hatálya alól. Egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szerveket semmi nem akadályozhatja abban, hogy egyes vegyes szerződések esetében a 2009/81/EK irányelv alkalmazása helyett ezen irányelv alkalmazása mellett döntsenek.

(14)

Egyértelművé kell tenni, hogy a „gazdasági szereplők” fogalmát tágan kell értelmezni, hogy abba minden olyan személy és/vagy jogalany beletartozzon, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áru leszállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja, függetlenül attól, hogy azok milyen társasági formában működnek. Így a vállalkozásoknak, fióktelepeknek, leányvállalatoknak, partnerségeknek, szövetkezeteknek, részvénytársaságoknak, magán- vagy állami egyetemeknek, illetve a természetes személytől eltérő valamennyi jogalanynak a gazdasági szereplő fogalmába kell tartoznia, függetlenül attól, hogy azok minden tekintetben „jogi személyeknek” minősülnek-e.

(15)

Tisztázni kell, hogy gazdasági szereplők csoportjai – abban az esetben is, ha ideiglenes társulás formájában működnek együtt – anélkül vehetnek részt odaítélési eljárásokban, hogy meghatározott jogi formával kellene rendelkezniük. Amennyiben az szükséges, például együttes és többszörös felelősség előírása esetén, kötelezővé lehet tenni adott jogi forma felvételét azon csoportok számára, amelyeknek a szerződést odaítélték.

Tisztázni kell azt is, hogy az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni annak kifejezett meghatározását, hogy a gazdasági szereplők csoportjainak miként kell teljesíteniük a gazdasági és pénzügyi helyzetükre vonatkozóan az ebben az irányelvben foglalt követelményeket vagy a technikai és szakmai alkalmasságukra vonatkozó feltételeket, amelyek a közbeszerzésben egyénileg részt vevő gazdasági szereplőkre vonatkoznak.

A szerződések gazdasági szereplők csoportjai általi teljesítése szükségessé teheti olyan feltételek megszabását, amelyek egyéni ajánlattevőkre nem vonatkoznak. Ezen – objektív indokokon alapuló és arányos – feltételek közé tartozhat például közös képviselet vagy vezető partner kijelölésének a kötelezettsége a közbeszerzési eljárás céljára vagy a csoport összetételére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség.

(16)

Az ajánlatkérő szerveknek a nemzeti jog alapján rendelkezésükre álló minden lehetséges eszközt igénybe kell venniük annak érdekében, hogy megakadályozzák a közbeszerzési eljárások összeférhetetlenségből eredő torzulását. Alkalmazhatnak többek között az összeférhetetlenség azonosítását, megelőzését és orvoslását szolgáló eljárásokat.

(17)

Az 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozattal (8) a Tanács jóváhagyta különösen a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodását (a továbbiakban: a közbeszerzésről szóló megállapodás). A közbeszerzésről szóló megállapodás célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének a létrehozása a világkereskedelem liberalizálása és bővítése céljából. A közbeszerzésről szóló megállapodás 1., 2., 4. és 5. melléklete és az Európai Uniónak szóló általános megjegyzések I. függelékének, továbbá az Európai Uniót kötelező egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodások hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérőknek úgy kell teljesíteniük az említett megállapodások alapján fennálló kötelezettségeiket, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplőire, amelyek a megállapodások aláíró felei.

(18)

A közbeszerzésről szóló megállapodás bizonyos, az abban meghatározott, különleges lehívási jogként megjelenő értékhatár feletti szerződésekre vonatkozik. Az ezen irányelvben megállapított értékhatárokat össze kell hangolni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a közbeszerzésről szóló megállapodásban szereplő értékhatárok euróban kifejezett értékeinek. Rendelkezni kell továbbá az euróban kifejezett értékhatárok rendszeres felülvizsgálatáról, hogy azokat tisztán matematikai műveletek útján az euro e különleges lehívási jogokhoz viszonyított árfolyamának lehetséges mozgásához lehessen igazítani. A közbeszerzésről szóló megállapodásra vonatkozó tárgyalások következő fordulója során meg kell vizsgálni, hogy e rendszeres matematikai kiigazítások mellett szükséges-e a megállapodásban foglalt értékhatárok növelése is.

(19)

Egyértelművé kell tenni, hogy egy szerződés értékének a megbecsléséhez minden bevételt figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy az az ajánlatkérőtől vagy harmadik felektől származik-e. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy az értékhatárok tervezése céljából hasonló árubeszerzések alatt az azonos vagy hasonló felhasználásra szánt termékek értendők, például különböző élelmiszerek vagy különböző irodai bútorok beszerzése. Az érintett területen működő valamely gazdasági szereplő jellemzően valószínűleg a szokásos termékskálája részeként szállítja ezeket a termékeket.

(20)

Egy adott közbeszerzési eljárás értékének becslése céljából egyértelművé kell tenni, hogy csak abban az esetben lehetséges az érték becslését a közbeszerzési eljárás valamely részére alapozni, ha annak objektív indokai vannak. Indokolt lehet például a szerződés értékét az ajánlatkérő szerv egy különálló működési egységének – például iskolának vagy óvodának – a szintjén megbecsülni, amennyiben a szóban forgó egység önálló felelősséget visel saját közbeszerzési eljárásáért. Ez abban az esetben vélelmezhető, ha a különálló működési egység önállóan folytatja le a közbeszerzési eljárást és dönt a beszerzésekről, külön költségvetési sor felett rendelkezik az érintett közbeszerzés céljára, önállóan köti meg a szerződést és finanszírozza azt a rendelkezésére álló költségvetésből. A részekre osztáson alapuló értékbecslés nem indokolt, ha az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárást csupán decentralizált módon folytatja le.

(21)

Azon közbeszerzési szerződések, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérő szervek ítélnek oda, és amelyek e területekhez tartozó tevékenységekre vonatkoznak, a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartoznak (9). A tengeri, part menti vagy folyami közlekedési szolgáltatásokat működtető ajánlatkérő szervek által e szolgáltatásokkal összefüggésben odaítélt szerződések ezen irányelv hatálya alá tartoznak.

(22)

Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját javukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a közbeszerzésekre, amelyekre külön nemzetközi szabályok vonatkoznak.

(23)

Bizonyos audiovizuális és rádióműsor-szolgáltatások nyújtására vonatkozó közbeszerzési szerződések odaítélése során lehetőséget kell biztosítani bizonyos kulturális és társadalmi jelentőségű szempontok figyelembevételére is, ezért a közbeszerzési szabályok alkalmazása e szolgáltatások esetében nem megfelelő. Ezért kivételt kell megállapítani azokra a maguk a médiaszolgáltatók által odaítélt, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó közbeszerzési szerződésekre, amelyek felhasználásra kész programanyagok megvételére, kidolgozására, gyártására vagy közös gyártására, illetve egyéb előkészítő szolgáltatásokra, így pl. a programanyag gyártásához szükséges forgatókönyvre vagy előadóművészi előadásra vonatkoznak. Egyértelművé kell továbbá tenni, hogy ennek a kivételnek a sugárzott műsorszolgáltatásokra és a lekérhető (nem lineáris) szolgáltatásokra egyaránt vonatkoznia kell. A kivétel nem alkalmazandó azonban az ilyen programanyagok gyártásához, közös gyártásához és közvetítéséhez szükséges műszaki berendezések beszerzésére.

(24)

Emlékeztetni kell arra, hogy a választott bírói és békéltetési szolgáltatásokat általában olyan szervek vagy magánszemélyek nyújtják, amelyeknek, illetve akiknek a kijelölésére vagy megválasztása a közbeszerzési szabályok hatálya alá nem vonható módon történik. Egyértelműen le kell szögezni, hogy ezen irányelv hatálya az ilyen szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésekre – azok nemzeti jog szerinti megnevezésétől függetlenül – nem terjed ki.

(25)

Több olyan jogi szolgáltatás is létezik, amelyet valamely tagállami bíróság által kijelölt szolgáltató nyújt, amelynek keretében az igazságszolgáltatási eljárásokban ügyvédek képviselik az ügyfeleket, amelyeket közjegyzőnek kell nyújtania, vagy amelyek hivatalos hatósági jogkör gyakorlásához kapcsolódnak. Az ilyen jogi szolgáltatásokat általában olyan szervek vagy magánszemélyek nyújtják, amelyeket vagy akiket a közbeszerzési szabályok hatálya alá nem vonható módon jelöltek vagy választottak ki – ide tartozhat például egyes tagállamokban az ügyészek kijelölése –. Az említett jogi szolgáltatásokat ezért ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól.

(26)

Célszerű egyértelművé tenni, hogy a pénzügyi eszközök elnevezés ebben az irányelvben ugyanazon értelemben használatos, mint a többi belső piaci jogszabályban, és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus közelmúltbeli létrehozására tekintettel elő kell írni, hogy az említett eszközzel és mechanizmussal végrehajtott műveleteket ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól. Végezetül azt is egyértelművé kell tenni, hogy a hiteleket, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök kibocsátásához vagy ezekkel végzett más műveletekhez kapcsolódnak-e, ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól.

(27)

Emlékeztetni kell arra, hogy az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 5. cikkének (1) bekezdése kifejezetten leszögezi, hogy az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó szolgáltatási és közszolgáltatási szerződésekre a 2004/17/EK, illetve a 2004/18/EK irányelv, míg az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási szolgáltatási koncessziós szerződések esetében maga az 1370/2007/EK rendelet alkalmazandó. Emlékeztetni kell továbbá arra is, hogy a vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatásra irányuló (közbeszerzési) szerződésekre és szolgáltatási koncessziós szerződésekre továbbra is az említett rendelet alkalmazandó. Az ezen irányelv és az 1370/2007/EK rendelet közötti viszony egyértelművé tétele érdekében kifejezetten elő kell tehát írni, hogy ezen irányelv nem alkalmazandó a vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződésekre, és azok odaítélésére továbbra is az említett rendeletnek kell vonatkoznia. Amennyiben az 1370/2007/EK rendelet lehetővé teszi, hogy a tagállami jog eltérjen az említett rendeletben megállapított szabályoktól, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy továbbra is előírják a nemzeti jogukban, hogy a vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésére az általános közbeszerzési szabályaik szerinti szerződések odaítélésére irányuló eljárásban kerüljön sor.

(28)

Ez az irányelv nem alkalmazandó bizonyos sürgősségi szolgáltatások esetében, amelyek ellátását nonprofit szervezetek vagy egyesületek biztosítják, mivel abban az esetben, ha e szolgáltatókat az ezen irányelvben előírt eljárás szerint kellene kiválasztani, e szervezetek egyedi sajátosságai nehezen lennének megőrizhetők. A kizárásnak mindazonáltal a szigorú értelemben vett szükséges mértékre kell korlátozódnia. Ennek megfelelően kifejezetten le kell szögezni, hogy a betegszállítási mentőszolgáltatások nem zárhatók ki az irányelv hatálya alól. Ezzel összefüggésben egyértelműen rendelkezni kell arról is, hogy a 601-es CPV-csoport („Szárazföldi szállítási szolgáltatások”) nem foglalja magában a mentőszolgáltatásokat, amelyek a 8514-es alosztályba tartoznak. Egyértelművé kell tenni tehát, hogy azokra a 85143000-3 CPV-kód alá tartozó szolgáltatásokra, amelyek kizárólag betegszállítási mentőszolgáltatásból állnak, a szociális és egyéb szolgáltatásokra megállapított különszabályokat (a továbbiakban: az enyhébb szabályozás) kell alkalmazni. Következésképpen az általános értelemben vett mentőszolgáltatás nyújtásáról szóló vegyes szerződések is az enyhébb szabályozás alá tartoznának, amennyiben a betegszállítási mentőszolgáltatások értéke meghaladná az egyéb mentőszolgáltatások értékét;

(29)

Emlékeztetni kell arra, hogy ez az irányelv csak a tagállamok ajánlatkérő szerveire vonatkozik. Következésképpen rendelkezései a politikai pártokra általában véve nem alkalmazandók, hiszen azok nem ajánlatkérő szervek. Egyes tagállamokban azonban lehetnek olyan politikai pártok, amelyek közjogi intézménynek minősülnek.

Bizonyos szolgáltatások (mint például a propagandafilmek és a videofilm-gyártás) azonban – amennyiben azokat választási kampány keretében nyújtják – olyannyira elválaszthatatlanul összekapcsolódnak a szolgáltató politikai nézeteivel, hogy a szolgáltatók kiválasztása ennek megfelelően rendszerint a közbeszerzési szabályok alá nem vonható módon történik.

Végül pedig, emlékeztetni kell arra, hogy az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapító okiratára és finanszírozására az ezen irányelvben foglaltaktól eltérő szabályok vonatkoznak.

(30)

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egy adott szolgáltatásnak csak egy ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő szervek egy társulása lehet az egyedüli forrása, amely az EUMSZ-szel összeegyeztethető, törvényi, rendeleti és kihirdetett közigazgatási rendelkezések értelmében kizárólagos jogot élvez a szolgáltatás nyújtására. Egyértelművé kell tenni, hogy ezen irányelv hatályának nem kell kiterjednie a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések ezen ajánlatkérő szervvel vagy társulással való odaítélésére.

(31)

Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a közszférába tartozó szervezetek közötti szerződésekre milyen mértékben vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok – sőt az egyes ajánlatkérő szervek is – egymástól eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Ezért szükséges annak tisztázása, hogy a közszférán belül kötött szerződésekre mely esetekben nem alkalmazandók a közbeszerzési szabályok.

E kérdés tisztázását az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatában meghatározott elveknek kell vezérelniük. Önmagában az a tény, hogy egy megállapodásban mindkét fél közjogi hatóság, nem zárja ki a közbeszerzési szabályok alkalmazását. A közbeszerzési szabályok alkalmazása ugyanakkor nem képezheti akadályát annak, hogy a hatóságok saját forrásaik felhasználásával lássák el a rájuk bízott közszolgáltatási feladatokat, amibe beletartozik a más hatóságokkal folytatott együttműködés lehetősége is.

Biztosítani kell, hogy a mentesített közszférabeli szervek közötti együttműködés ne eredményezze a verseny torzulását a magánszféra gazdasági szereplői viszonylatában, amennyiben valamely magánszolgáltatót versenyelőnyhöz juttat versenytársaihoz képest.

(32)

A kontrollált jogi személyeknek odaítélt közbeszerzési szerződésekre nem kell alkalmazni az ebben az irányelvben előírt eljárásokat, amennyiben az ajánlatkérő szerv az érintett jogi személy fölött olyan kontrollt gyakorol, amely a saját részlegei fölötti kontrollhoz hasonló, feltéve, hogy a kontrollált jogi személy a tevékenységeinek több mint 80 %-át a kontrollt gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az ezen ajánlatkérő szerv által kontrollált más jogi személyek által rá bízott feladatok teljesítésével összefüggésben végzi, függetlenül attól, hogy ki a szerződésteljesítés kedvezményezettje.

E mentesség nem terjedhet ki az olyan helyzetekre, amikor a magánszférához tartozó gazdasági szereplő közvetlen részesedéssel rendelkezik a kontrollált jogi személy tőkéjében, mivel ilyen esetben a közbeszerzési szerződés versenyeljárás nélküli odaítélése a kontrollált jogi személyben tőkerészesedéssel bíró magánszférabeli gazdasági szereplőt indokolatlan előnyhöz juttatná versenytársaival szemben. Tekintettel azonban a kötelező tagságot előíró közjogi intézmények egyéni sajátosságaira – azaz például a bizonyos közszolgáltatások irányításáért vagy gyakorlásáért felelős szervezetek esetében – nem helyénvaló, hogy ez a rendelkezés alkalmazandó legyen az olyan helyzetekben, amikor valamely, a Szerződésekkel összhangban lévő nemzeti jogalkotási rendelkezés írja elő, hogy egyes magánszférabeli gazdasági szereplőknek részesedéssel kell rendelkezniük az ellenőrzött jogi személy tőkéjében, feltéve, hogy az adott részesedés nem kontrolláló és nem blokkoló részesedés, és nem jár az ellenőrzött jogi személy döntéseire nézve meghatározó befolyással. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy jelen összefüggésben csak a kontrollált jogi személy tőkéjében való közvetlen magánrészesedés bír meghatározó jelentőséggel. Az tehát, ha a kontrollt gyakorló ajánlatkérő szerv vagy szervek tőkéjében magánrészesedés áll fenn, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kontrollált jogi személynek az ezen irányelv által előírt eljárások nélkül ítéljenek oda közbeszerzési szerződéseket, mivel a szóban forgó részesedések nem gátolják a magánszférához tartozó gazdasági szereplők közötti versenyt.

Szintén világossá kell tenni azt, hogy az ajánlatkérő szerveknek – így többek között közjogi intézményeknek –, amelyekben magántőke-részesedés is fennállhat, jogában kell, hogy álljon a horizontális együttműködésre vonatkozó mentesség igénybevétele. Következésképpen, amennyiben a horizontális együttműködéssel kapcsolatos összes egyéb feltétel teljesül, a horizontális együttműködésre vonatkozó mentességnek ki kell terjednie az ilyen ajánlatkérő szervekre is, feltéve, hogy a szerződés megkötésére kizárólag ajánlatkérő szervek között kerül sor.

(33)

Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni – anélkül, hogy kötelesek lennének meghatározott jogi formát választani –, hogy úgy dönthessenek, hogy együttműködés keretében, közösen biztosítják közszolgáltatásaikat. Az együttműködés kiterjedhet a részt vevő hatóságokra ruházott vagy általuk vállalt szolgáltatások vagy felelősségi körök ellátásával kapcsolatos összes tevékenységtípusra, így például a helyi vagy regionális hatóságok kötelező vagy önkéntes feladataira vagy a közjog által bizonyos szervekre bízott szolgáltatásokra is. A különböző részt vevő hatóságok által nyújtott szolgáltatásoknak nem kell szükségszerűen azonosaknak lenniük; lehetnek egymást kiegészítő jellegűek is.

A közszolgáltatások közös nyújtására vonatkozó szerződéseknek nem kell az ezen irányelvben meghatározott szabályok hatálya alá tartozniuk, feltéve, hogy megkötésükre kizárólag ajánlatkérő szervek között kerül sor, hogy az adott együttműködés végrehajtása kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások alapján történik, és hogy általuk egyetlen magánszektorbeli szolgáltató sem kerül a versenytársainál előnyösebb versenyhelyzetbe.

Az említett feltételek teljesítése érdekében az együttműködést kooperatív koncepcióra kell alapozni. Az együttműködés nem jelenti szükségszerűen, hogy minden résztvevő hatóság köteles a főbb szerződésbeli kötelezettségek teljesítéséből részt vállalni, csak valamilyen kötelezettségvállalással hozzá kell járulnia a szóban forgó közszolgáltatás együttműködés keretében való ellátásához. Az együttműködés végrehajtását továbbá – ideértve a részt vevő ajánlatkérő szervek közötti pénzügyi transzfereket is – kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérelhetik.

(34)

Léteznek bizonyos esetek, amikor egy jogi személy – a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezések értelmében – meghatározott ajánlatkérő szervek eszközeként vagy szakmai részlegeként működik, és köteles ezen ajánlatkérő szervek utasításait végrehajtani, anélkül, hogy befolyásolni tudná a teljesítésért járó ellenszolgáltatást. Az ilyen tisztán adminisztratív kapcsolat a nem szerződéses jellege következtében nem tartozhat a közbeszerzési eljárások hatálya alá.

(35)

A kutatási és fejlesztési (K+F) programok üzleti forrásokból történő társfinanszírozását ösztönözni kell. Következésképpen egyértelművé kell tenni, hogy ez az irányelv csak akkor alkalmazandó, ha nem kerül sor ilyen társfinanszírozásra, és ha a K+F tevékenységek eredményére az érintett ajánlatkérő szerv jogosult. Mindez nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy a szóban forgó tevékenységeket elvégző szolgáltató az eredményekről szóló beszámolót tegyen közzé, feltéve, hogy továbbra is az ajánlatkérő szerv kizárólagos joga marad a K+F eredményeknek a saját tevékenysége céljaira történő felhasználása. Mindazonáltal a K+F eredmények fiktív megosztása vagy a szolgáltató díjazásához való jelképes hozzájárulás nem akadálya ezen irányelv alkalmazásának.

(36)

A foglalkoztatás és a munkavégzés hozzájárul a társadalomba történő beilleszkedéshez, továbbá kulcsfontosságú eleme az esélyegyenlőség biztosításának is. E tekintetben a védett műhelyek jelentős szerepet tölthetnek be. Ugyanez mondható el a többi olyan szociális vállalkozásról is, amelynek fő célja a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek – például a munkanélküliek, a hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartozók vagy a más módon a társadalom peremére szorult személyek – szociális és szakmai beilleszkedésének vagy újrabeilleszkedésének az elősegítése. Előfordulhat azonban, hogy ezek a műhelyek vagy vállalkozások az általános versenyfeltételek mellett nem nyernének el közbeszerzést. Következésképpen indokolt előírni, hogy a tagállamok a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásokban vagy azok egyes részeiben való részvétel jogát fenntarthatják ilyen műhelyek vagy vállalkozások számára, illetve a szerződések teljesítését a védett munkahely-teremtési programok keretébe illesztéshez köthetik.

(37)

A környezeti, szociális és munkaügyi követelményeknek a közbeszerzési eljárásokba való megfelelő beépítése érdekében különösen fontos az, hogy a tagállamok és az ajánlatkérő szervek megtegyék a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy teljesüljenek mindazok a környezeti, szociális és munkajogi kötelezettségek, amelyek a nemzeti és az uniós jog törvényi, rendeleti, határozati és szabályozási előírásai, valamint a kollektív szerződések rendelkezései értelmében az építési beruházások megvalósításának vagy a szolgáltatások teljesítésének helyén alkalmazandók, feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása összhangban van az uniós joggal. A szerződések teljesítése során hasonlóképpen alkalmazandók a valamennyi tagállam által megerősített, a X. mellékletben felsorolt nemzetközi megállapodásokból fakadó kötelezettségek is. Ez azonban semmiképpen nem lehet akadálya a munkavállalók számára kedvezőbb alkalmazási feltételek alkalmazásának.

A vonatkozó intézkedéseket az uniós jog alapelveivel összhangban kell alkalmazni, különös tekintettel az egyenlő bánásmód biztosítására. Az említett vonatkozó intézkedések a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (11) összhangban, olyan módon alkalmazandók, amely biztosítja az egyenlő bánásmódot, és nem eredményez közvetlen vagy közvetett megkülönböztetést a más tagállambeli gazdasági szereplőkkel vagy munkavállalókkal szemben.

(38)

A szolgáltatások nyújtása helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol azok jellemző teljesítésére sor kerül. Amennyiben a szolgáltatás távszolgáltatás, például telefonos ügyfélszolgálatok által nyújtott szolgáltatások esetében, akkor úgy kell tekinteni, hogy e szolgáltatások teljesítésére azok végrehajtásának helyén kerül sor, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás milyen tagállamba és milyen helyre irányul.

(39)

A vonatkozó kötelezettségeknek szerződéses rendelkezések felelhetnek meg. Lehetővé kell tenni olyan rendelkezések beillesztését is a közbeszerzési szerződésekbe, amelyek az uniós jognak megfelelően biztosítják a kollektív szerződések betartását. A vonatkozó kötelezettségek be nem tartása az érintett gazdasági szereplő súlyos kötelezettségszegésének minősülhet, amely akár az adott gazdasági szereplő közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból való kizárásához is vezethet.

(40)

Az említett környezeti, szociális és munkajogi rendelkezések betartásának ellenőrzését a közbeszerzési eljárás megfelelő szakaszaiban kell elvégezni, vagyis a résztvevők kiválasztására és a szerződések odaítélésére vonatkozó általános elvek alkalmazásakor, a kizárási kritériumok alkalmazásakor, valamint a kirívóan alacsony ajánlatokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor. Az ehhez szükséges ellenőrzést az ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseivel – így mindenekelőtt a bizonyítási eszközökre és a nyilatkozatokra vonatkozókkal – összhangban kell elvégezni.

(41)

Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg azoknak az intézkedéseknek a bevezetését, illetve végrehajtását, amelyek a közrend, a közerkölcs, a közbiztonság, az egészség, az emberi és állati élet vagy a növényi élet megőrzésének védelme érdekében szükségesek, sem az egyéb környezetvédelmi intézkedések bevezetését, illetve végrehajtását, különös tekintettel a fenntartható fejlődésre, feltéve, hogy a szóban forgó intézkedések összhangban vannak az EUMSZ-szel.

(42)

Rendkívül nagy szükség van arra, hogy az ajánlatkérő szervek rugalmasabban dönthessenek valamely a tárgyalásokat lehetővé tevő közbeszerzési eljárás mellett. Az ilyen eljárások szélesebb körű alkalmazása valószínűleg növelné a határokon átnyúló kereskedelmet is, hiszen amint az értékelés kimutatta, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokban odaítélt szerződések körében különösen nagy a határokon túli nyertes ajánlatok aránya. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy különböző olyan helyzetekben, amikor a nyílt vagy a meghívásos eljárás tárgyalás nélkül valószínűleg nem vezet megfelelő beszerzési eredményre, a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd alkalmazásáról rendelkezzenek. Emlékeztetni kell arra, hogy a versenypárbeszéd alkalmazása a szerződések értékét tekintve az utóbbi években jelentősen megnövekedett. Olyan esetekben mutatkozott hasznosnak, amikor az ajánlatkérő szervek nem tudják meghatározni, hogy igényeik milyen eszközzel teljesíthetők, vagy nem tudják felmérni, hogy a piac milyen technikai, pénzügyi vagy jogi megoldásokat tud kínálni. Ilyen helyzet állhat elő különösen az innovatív projektek esetében, valamint ha jelentős, integrált közlekedési infrastrukturális projektről, nagy számítógépes hálózatok kiépítéséről vagy összetett és strukturált finanszírozást igénylő projekt megvalósításáról van szó. A gazdasági szereplők és az ajánlatkérő szerv közötti jó együttműködésnek az odaítélési eljárás során való biztosítása érdekében célszerű az ajánlatkérő szervnek egy projektvezető kinevezését javasolni.

(43)

Az építési beruházásra irányuló szerződések esetében ilyen helyzet például az, amikor nem szabványos épületről van szó, vagy az építéshez tervezésre és innovatív megoldásokra van szükség. Az átalakítást vagy tervezést igénylő áruk vagy szolgáltatások beszerzése esetében valószínűleg hasznos a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd alkalmazása. Átalakításra vagy tervezésre különösen az olyan összetett beszerzések esetében van szükség, mint pl. az összetett termékek, a szellemi szolgáltatások – például a tanácsadási szolgáltatások, az építészeti szolgáltatások vagy a mérnöki szolgáltatások –, vagy a jelentős információs és kommunikációs technológiai (IKT) projektek. Ilyen esetekben tárgyalásokra lehet szükség annak biztosításához, hogy a szóban forgó áru vagy szolgáltatás megfeleljen az ajánlatkérő szerv igényeinek. A számos különböző piaci szereplő által kínált, felhasználásra kész szolgáltatások vagy áruk beszerzése esetében azonban nem célszerű tárgyalásos eljárást vagy a versenypárbeszédet alkalmazni.

(44)

A tárgyalásos eljárás alkalmazását olyan esetekben is lehetővé kell tenni, amikor a nyílt vagy meghívásos eljárás csak szabálytalan vagy elfogadhatatlan ajánlatokat eredményezett. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni az ajánlatkérő szervek számára, hogy tárgyalásokat folytassanak annak érdekében, hogy az eljárás szabályos és elfogadható ajánlatokat eredményezzen.

(45)

A tárgyalásos eljárást el kell látni a megfelelő biztosítékokkal, amelyek garantálják az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek betartását. Az ajánlatkérő szerveknek előre kell jelezniük különösen azokat a minimumkövetelményeket, amelyek a beszerzés jellegére utalnak, és amelyek a tárgyalások folyamán nem változtathatók meg. Az összes gazdasági szereplőt megillető egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az odaítélési szempontoknak és súlyozásuknak a teljes eljárás alatt állandóaknak kell maradniuk, és ezekről nem folytatható tárgyalás. A tárgyalásoknak az ajánlatok javítására kell irányulniuk annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek olyan építési beruházásokat rendelhessenek meg, illetve olyan árukat és szolgáltatásokat szerezhessenek be, amelyek tökéletesen megfelelnek a konkrét igényeiknek. A tárgyalások az építési beruházások, áruk és szolgáltatások bármely jellemzőjét érinthetik, többek között például a minőséget, a mennyiségeket, a kereskedelmi záradékokat, valamint szociális, környezeti és innovatív szempontokat, amennyiben ezek nem tartoznak a minimumkövetelmények közé.

Egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szerv által meghatározandó minimumkövetelmények azokat a (különösen fizikai, funkcionális és jogi) feltételeket és tulajdonságokat jelentik, amelyeknek minden ajánlatnak meg kell felelnie, vagy amelyekkel minden ajánlatnak rendelkeznie kell ahhoz, hogy az ajánlatkérő szerv a választott odaítélési szempont alapján ítélhesse oda a szerződést. Az eljárás átláthatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében minden szakaszt megfelelően dokumentálni kell. Ezenkívül az egész eljárás folyamán minden ajánlatot írásban kell benyújtani.

(46)

Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a nyílt és a meghívásos, valamint a tárgyalásos eljárásokra vonatkozó bizonyos határidőket lerövidítsenek, amennyiben az adott határidők – az ajánlatkérő szerv által megfelelő indokolással alátámasztott – sürgősségi helyzetből fakadóan nem lennének alkalmazhatóak. Le kell szögezni, hogy ennek nem kell szükségszerűen olyan rendkívüli sürgősséget jelentenie, amelyet az ajánlatkérő szerv számára előre nem látható, illetve nem az ajánlatkérő szervnek betudható események idéztek elő.

(47)

A kutatás és az innováció – ideértve az öko-innovációt és a társadalmi innovációt is – a jövőbeli növekedés fő hajtóerői közé tartozik, és központi szerepet kapott az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiában. A hatóságoknak a közbeszerzést a lehető legmegfelelőbb módon kell stratégiailag felhasználniuk az innováció ösztönzése érdekében. Az innovatív termékek és szolgáltatások vásárlása, illetve építési beruházások megvalósítása kulcsszerepet játszik a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének a legfőbb társadalmi kihívások kezelésével egyidejű javításában. Hozzájárul a közforrások lehető legelőnyösebb felhasználásához, valamint a szélesebb körű gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök eléréséhez azáltal, hogy új ötleteket hív életre, azokat innovatív termékekké és szolgáltatásokká alakítja, és így elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést.

Emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság „Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés: az innováció serkentése a fenntartható, minőségi európai közszolgáltatások érdekében” című, 2007. december 14-i közleménye több olyan beszerzési modellt is ismertet, amelyek az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó K+F szolgáltatások beszerzésére vonatkoznak. Ezek a modellek a továbbiakban is változatlanul alkalmazhatók lennének, de ezen irányelvnek az innovációs közbeszerzés megkönnyítéséhez is hozzá kell járulnia, és segítenie kell a tagállamokat az Innovatív Unió célkitűzéseinek elérésében.

(48)

Az innováció jelentősége miatt az ajánlatkérő szerveket ösztönözni kell arra, hogy amilyen gyakran csak lehetséges, engedélyezzék változatok benyújtását. Fel kell azonban hívni az említett szervek figyelmét, hogy a változatok benyújtásának engedélyezése előtt meg kell határozni az e változatokkal szembeni minimumkövetelményeket.

(49)

Amennyiben a valamely innovatív termék vagy szolgáltatás kifejlesztése vagy valamely innovatív építési beruházás iránti igény kielégítése, majd ezt követően a keletkező áruk vagy szolgáltatások megvásárlása, illetve építési beruházások megvalósítása nem lehetséges a piacon már létező megoldások segítségével, az ajánlatkérő szerveknek az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében lehetőséget kell kapniuk arra, hogy különös közbeszerzési eljárást alkalmazzanak. E különös közbeszerzési eljárás révén lehetővé kell tenni az ajánlatkérő szervek számára, hogy valamely új, innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztésére, majd megvásárlására, illetve megvalósítására hosszú távú innovációs partnerséget létesítsenek, feltéve, hogy ezek az innovatív termékek vagy szolgáltatások, illetve innovatív építési beruházások a megállapodás szerinti teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően rendelkezésre bocsáthatók, anélkül, hogy megvásárlásuk, illetve megvalósításuk külön közbeszerzési eljárást tenne szükségessé. Az innovációs partnerségnek a tárgyalásos eljárásra vonatkozó eljárási szabályokon kell alapulnia, és a szerződés kizárólag legjobb ár-érték arány szempontja alapján ítélhető oda, amely innovatív megoldások esetében a legalkalmasabb módszer az ajánlatok összehasonlítására. Függetlenül attól, hogy nagyon nagy projektekről vagy kisebb innovatív projektekről van-e szó, az innovációs partnerséget olyan módon kell létrehozni, hogy képes legyen a szükséges piaci kereslet generálására, a piac lezárása nélkül ösztönözve az innovatív megoldás kialakítását.

Az ajánlatkérő szerv ezért nem használhatja fel az innovációs partnerséget a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító módon. Bizonyos esetekben az innovációs partnerség több partnerrel való létrehozása segíthet az ilyen következmények elhárításában.

(50)

A versenyre gyakorolt káros hatások miatt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat csak nagyon kivételes körülmények között szabad alkalmazni. Az ilyen kivételnek azokra az esetekre kell korlátozódnia, amikor a közzététel az ajánlatkérő szerv által előre nem látható és neki fel nem róható események által előidézett rendkívüli sürgősség okán nem lehetséges, vagy amikor kezdettől fogva nyilvánvaló, hogy a közzététel nem eredményezne erőteljesebb versenyt vagy jobb beszerzési eredményeket, nem utolsósorban azért, mert objektíve csak egyetlen olyan gazdasági szereplő létezik, amely képes teljesíteni a szerződést. Ez a helyzet jellemzi például a művészeti alkotásokat, amelyek esetében a művész személye lényegileg meghatározza magának a műalkotásnak az egyedi jellegét és értékét. A kizárólagosságot más is indokolhatja, de csak az objektív kizárólagosság esetében fogadható el a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása, tehát amikor ezt a helyzetet nem maga az ajánlatkérő szerv teremtette egy tervezett közbeszerzési eljárásra tekintettel.

Az e kivétel lehetőségével élő ajánlatkérő szerveknek meg kell indokolniuk, hogy miért nincs ésszerű alternatíva vagy helyettesítő, mint például az alternatív terjesztési csatornák igénybevétele, akár az ajánlatkérő szerv tagállamán kívül is, vagy a funkcionálisan összehasonlítható építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások esetleges igénybevétele.

Amennyiben a kizárólagos helyzetet technikai okok idézik elő, ezeket eseti alapon szigorúan meg kell határozni és indokolni kell. Ilyen ok lehet például az, ha más gazdasági szereplő számára technikailag szinte lehetetlen az elvárt teljesítés, vagy ha olyan különleges know-how, eszközök vagy módszerek alkalmazására van szükség, amelyekkel csak egy gazdasági szereplő rendelkezik. A technikai okok olyan konkrét interoperabilitási követelményekből is adódhatnak, amelyeknek a megvalósítandó építési beruházások, illetve a beszerzendő áruk vagy szolgáltatások működésének biztosítása érdekében teljesülniük kell.

Végezetül, a közbeszerzési eljárás olyankor sem jár előnyökkel, amikor az árut közvetlenül valamely árutőzsdén lehet megvásárolni, így többek között nyersanyagokkal foglalkozó kereskedési platformokon, például agrártermék-, nyersanyag- vagy energiatőzsdén, ahol a szabályozott és felügyelt többoldalú kereskedési struktúra természetesen garantálja a piaci árat.

(51)

Egyértelműen le kell szögezni, hogy a bizalmas információk védelmével kapcsolatos rendelkezések semminemű tilalmat nem jelentenek a megkötött szerződések nem bizalmas részeinek, illetve e részek utólagos változásainak a közzétételére vonatkozóan.

(52)

Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben egyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a közbeszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere általánosan használt eszközeivé válniuk, mivel jelentősen növelik a gazdasági szereplők esélyeit arra, hogy az egész belső piacon részt vegyenek a közbeszerzési eljárásokban. Ezért kötelezővé kell tenni a hirdetmények elektronikus formában történő továbbítását, a közbeszerzési dokumentumok elektronikus formában való rendelkezésre bocsátását, valamint – 30 hónapos átmeneti időszakot követően – a teljes körű elektronikus kommunikációt, ami azt jelenti, hogy az eljárás minden szakaszában elektronikus úton kell folytatni a kommunikációt, beleértve a részvételi jelentkezések továbbítását és különösen az ajánlatok benyújtását (elektronikus benyújtás) is. A tagállamoknak és az ajánlatkérő szerveknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy ha kívánják, még tovább lépjenek ebben az irányban. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy az elektronikus kommunikációs eszközöknek az ezen irányelv szerinti kötelező használata nem terjedhet ki az ajánlatkérő szervek arra való kötelezésére, hogy elektronikus úton dolgozzák fel az ajánlatokat, illetve nem foglalhat magában előírt elektronikus értékelést vagy automatikus feldolgozást. Ezenkívül az irányelv nem ír elő olyan kötelezettséget, amelynek értelmében a közbeszerzési eljárásnak a szerződés odaítéléssét követő bármely részében vagy az ajánlatkérő szerv szervezetén belüli belső kommunikáció céljából elektronikus kommunikációs eszközöket kellene alkalmazni.

(53)

Az ajánlatkérő szerveknek – bizonyos konkrét helyzetek kivételével – olyan elektronikus kommunikációs eszközöket kell használniuk, amelyek nem eredményeznek megkülönböztetést, általánosan hozzáférhetőek és kompatibilisek az általánosan használt IKT-termékekkel, valamint nem korlátozzák a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárásban való részvételi lehetőségét. E kommunikációs eszközök használatát illetően a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesség szempontját is figyelembe kell venni. Egyértelművé kell tenni, hogy az elektronikus eszközöknek a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában való használatát nem volna célszerű kötelezővé tenni az olyan esetekben, amikor az elektronikus eszközök használatához olyan különleges eszközökre vagy fájlformátumokra lenne szükség, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amikor a kommunikációt csak különleges irodai felszerelések segítségével lehetne lebonyolítani. Ezért az ajánlatkérő szerveket bizonyos, kimerítő jelleggel felsorolandó esetekben nem célszerű arra kötelezni, hogy előírják az elektronikus kommunikációs eszközök használatát a benyújtási folyamat során. Ez az irányelv rögzíti, hogy ilyen esetnek számítanak azok a helyzetek is, amelyekben olyan különleges irodai felszerelésekre – például széles formátumú nyomtatókra – volna szükség, amelyekkel az ajánlatkérő szervek általában nem rendelkeznek. Egyes közbeszerzési eljárásokban a közbeszerzési dokumentumok fizikai vagy méretarányos modell benyújtását írhatják elő, amely elektronikus úton nem juttatható el az ajánlatkérő szervekhez. Ilyen esetekben a modellt postán, vagy más, megfelelő szállító igénybevételével kell megküldeni az ajánlatkérő szerv részére.

Világossá kell azonban tenni, hogy az egyéb kommunikációs eszközök használatát az ajánlat azon elemeire kell korlátozni, amelyekre vonatkozóan nem követelmény az elektronikus kommunikációs eszközök igénybevétele.

Célszerű azt is tisztázni, hogy amennyiben technikai okokból szükséges, az ajánlatkérő szerveknek jogában kell, hogy álljon a benyújtható fájlok maximális méretének megszabása.

(54)

Előfordulhatnak olyan kivételes esetek, amelyekben az ajánlatkérő szervek eltekinthetnek az elektronikus kommunikációs eszközök használatától, amennyiben az ilyen kommunikációs eszközök használatától való eltekintés a különösen érzékeny információk védelme érdekében szükséges. Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben az általánosan nem hozzáférhető elektronikus eszközök használata képes biztosítani a szükséges szintű védelmet, akkor ezen elektronikus eszközöket kell használni. Ilyen helyzet lehet például az, ha az ajánlatkérő szervek olyan, az adott célra létrehozott biztonságos kommunikációs eszköz használatát írják elő, amelyhez biztosítják a hozzáférést.

(55)

A technikai formátumok vagy eljárások és az üzenetváltási standardok különbözőségei akadályozhatják az interoperabilitást nemcsak egy tagállamon belül, hanem – és különösen – az egyes tagállamok között is. Például az olyan közbeszerzési eljárásokban való részvételhez, amelyekben engedélyezik vagy előírják az elektronikus katalógusok alkalmazását – azaz egy olyan formátum használatát, amellyel az információk az összes ajánlattévő számára közös, elektronikusan feldolgozható módon mutathatók be, illetve szervezhetők rendszerbe –, a gazdasági szereplőknek egységesítés hiányában minden egyes közbeszerzési eljárásnak megfelelően át kellene dolgozniuk a katalógusukat, ami azt jelentené, hogy az adott ajánlatkérő szerv kiírási feltételeitől függően nagyon hasonló információkat különböző formátumokban kellene megadniuk. A katalógusok formátumának egységesítése tehát javítaná az interoperabilitást, fokozná a hatékonyságot, és csökkentené a gazdasági szereplőkre háruló munkamennyiséget.

(56)

A Bizottságnak a legmesszebbmenőkig figyelembe kell vennie az érintettek véleményét annak mérlegelésekor, hogy szükséges-e biztosítani vagy fokozni a különböző technikai formátumok vagy a feldolgozási és üzenetváltási standardok interoperabilitását adott standardok kötelezővé tételével, és ha igen, akkor mely standard alkalmazását írja elő. Azt is mérlegelnie kell, hogy a gazdasági szereplők és az ajánlatkérő szervek a gyakorlatban milyen mértékben használnak már valamely standardot, és az mennyire vált be. A Bizottságnak bármely technikai standard kötelezővé tétele előtt az azzal járó költségeket is gondosan mérlegelnie kell, különös tekintettel a már meglévő e-beszerzési megoldások – köztük az infrastruktúra, az eljárások és a szoftverek – kiigazításának a költségeire. Amennyiben az érintett standardokat nem valamely nemzetközi, európai vagy nemzeti szabványosítási szervezet dolgozta ki, akkor azoknak az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) foglalt, IKT-szabványokra vonatkozó előírásoknak kell megfelelniük.

(57)

A tagállamoknak és az ajánlatkérő szerveknek, mielőtt meghatároznák az odaítélési eljárás különböző szakaszaiban alkalmazandó elektronikus kommunikációs eszközök tekintetében megkövetelt biztonsági szintet, fel kell mérniük, hogy arányban állnak-e egymással egyrészt azok a követelmények, amelyek a szóban forgó üzenet feladójának helyes és megbízható azonosítását, valamint az üzenet tartalmának sértetlenségét hivatottak biztosítani, másrészt pedig a nehézségek felmerülésének kockázata, például azokban a helyzetekben, amikor az üzeneteket a megjelölttől eltérő feladó küldi. Minden egyéb tényezőt változatlannak tekintve, ez azt jelentené, hogy például egy olyan e-mail esetében, amelyben egy tájékoztató megbeszélés pontos helyszínének a megerősítését kérik, nem szükséges ugyanolyan szintű biztonsági előírásokat megállapítani, mint magának az ajánlatnak az esetében, amely a gazdasági szereplőre nézve kötelező erejű tartalommal bír. Hasonlóképpen, az arányosság szempontjának figyelembevétele azzal is járhat, hogy alacsonyabb biztonsági szintet írnak elő az elektronikus katalógusok ismételt benyújtása, keretmegállapodás esetén a verseny újranyitásánál az ajánlatok benyújtása vagy a közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés kapcsán.

(58)

Bár a közbeszerzési eljárás alapvető elemeinek – így például a közbeszerzési dokumentumoknak, a részvételi jelentkezésnek, a szándék megerősítésének és az ajánlatnak – mindig írásban kell készülniük, a gazdasági szereplőkkel való szóbeli kommunikációnak mindig lehetségesnek kell lennie, feltéve, hogy annak tartalmát a szükséges mértékben dokumentálják. Erre a megfelelő szintű átláthatóság biztosítása érdekében van szükség, ami lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy érvényesült-e az egyenlő bánásmód elve. Különösen fontos, hogy az ajánlattevőkkel folytatott olyan szóbeli kommunikációt, amely hatással lehet az ajánlatok tartalmára és értékelésére, kellő részletességgel és megfelelő módon dokumentálják, például a kommunikáció írásban vagy hanganyagon való rögzítésével vagy összefoglalásával.

(59)

Erőteljes tendencia mutatkozik az uniós közbeszerzési piacokon a közbeszerzői igények összevont teljesítésére a méretgazdaságosság – például alacsonyabb árak és ügyleti költségek – elérése céljából, valamint a beszerzések kezelésének fejlesztése és szakszerűbbé tétele érdekében. Ez elérhető egyrészt azzal, hogy nagyobb számú ajánlatkérő szerv végez együttes beszerzést, másrészt azzal, hogy egy hosszabb időszak alatt nagyobb mennyiségű, illetve értékű beszerzésre kerül sor. Ugyanakkor a beszerzések összevonásának és központosításának monitoringját gondosan kell elvégezni az összejátszásnak és a vásárlóerő túlzott koncentrálódásának az elkerülése végett, valamint az átláthatóságnak és a versenynek, illetve a kkv-k piacra jutási lehetőségeinek a megőrzése érdekében.

(60)

A keretmegállapodásokat Európa-szerte széles körben alkalmazzák és hatékony beszerzési módszernek tekintik. Ezért ezt a módszert jórészt változatlan formában meg kell őrizni. Bizonyos szempontokat azonban tisztázni kell; egyértelművé kell tenni különösen azt, hogy a keretmegállapodást nem alkalmazhatják olyan ajánlatkérő szervek, amelyeket maga a keretmegállapodás nem nevez meg. Ennek érdekében tehát az adott keretmegállapodásban kezdettől fogva részes félként jelen lévő ajánlatkérő szerveket egyértelműen azonosítani kell, akár nevük megemlítésével, akár egyéb módon – például az ajánlatkérő szervek valamely egyértelműen körülhatárolt földrajzi területen belül működő konkrét kategóriájára való hivatkozással –, hogy ezáltal az érintett ajánlatkérő szervek egyszerűen és egyértelműen azonosíthatóak legyenek. Hasonlóképpen nem engedhető meg, hogy új gazdasági szereplők csatlakozzanak egy keretmegállapodáshoz annak megkötését követően. Ez többek között azt is jelenti, hogy amennyiben egy központi beszerző szerv az általa kötött keretmegállapodások igénybevételére jogosult ajánlatkérő szerveket vagy azok egy kategóriáját – például egy adott földrajzi területen található területi hatóságokat – tartalmazó általános nyilvántartást használ, ezt olyan módon kell tennie, hogy egyrészt azonosítható legyen az érintett ajánlatkérő szerv, másrészt ellenőrizhető legyen az is, hogy az mely időponttól kezdve jogosult a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás igénybevételére, ugyanis ez az időpont határozza meg, hogy az ajánlatkérő szerv számára mely konkrét keretmegállapodások alkalmazását kell lehetővé tenni.

(61)

Azon objektív feltételek között, amelyek meghatározzák, hogy valamely keretmegállapodás részes felei közül mely gazdasági szereplők teljesítsenek egy adott feladatot – például természetes személyek általi felhasználásra, illetve igénybevételre szánt áruszállítást vagy szolgáltatásnyújtást –, az összes feltételt tartalmazó keretmegállapodások esetében feltüntethetők az érintett természetes személyek igényei vagy választásai is.

Az ajánlatkérő szervek számára további rugalmasságot kell biztosítani az olyan esetekben, amikor több gazdasági szereplővel kötött és minden feltételt tartalmazó keretmegállapodások alapján végeznek beszerzést.

Ilyen esetekben az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a keretmegállapodás hatálya alá tartozó építési munkálatokat, árukat vagy szolgáltatásokat vagy az objektív szempontokkal összhangban kiválasztott egyik gazdasági szereplőtől, a már meghatározott feltételek szerint szerezzék be, vagy a versenynek a keretmegállapodás részes felei közé tartozó gazdasági szereplők közötti újranyitását követően ítéljenek oda az érintett építési beruházásra, áruszállításra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést. Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az ajánlatkérő szerveknek fel kell tüntetniük a keretmegállapodáshoz tartozó közbeszerzési dokumentumokban, hogy mely objektív szempont alapján fognak választani a keretmegállapodás végrehajtásának említett két módja között. A szempontok kapcsolódhatnak például az érintett építési beruházások, áruszállítások vagy szolgáltatásnyújtások mennyiségéhez, értékéhez vagy jellemzőihez, beleértve azt is, ha magasabb szintű szolgáltatásra vagy a biztonsági szint megemelésére van szükség, esetleg az árszinteknek az előre meghatározott árindexhez viszonyított alakulásához. A keretmegállapodásokat nem szabad szabálytalanul vagy a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító módon alkalmazni. Ez az irányelv nem kötelezi az ajánlatkérő szerveket arra, hogy a valamely keretmegállapodás hatálya alá tartozó építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat az adott keretmegállapodás révén szerezzék be.

(62)

Tisztázni kell továbbá, hogy bár a keretmegállapodáson alapuló szerződéseket magának a keretmegállapodásnak a lejárta előtt kell odaítélni, az adott keretmegállapodáson alapuló egyes szerződések időtartamának nem kell egybeesnie a keretmegállapodás időtartamával; előbbiek szükség szerint lehetnek rövidebb vagy hosszabb időtartamúak is. Lehetővé kell tenni mindenekelőtt a keretmegállapodáson alapuló egyes szerződések időtartamának az olyan tényezők figyelembevételével való megállapítását, mint például a teljesítésükhöz szükséges idő, mely utóbbi magában foglalhatja a négy évnél hosszabb várható élettartamú berendezések karbantartását, illetve a személyzetnek a szerződés teljesítéséhez szükséges, jelentős időigényű képzését is.

Egyértelműen rendelkezni kell továbbá arról, hogy adódhatnak olyan kivételes esetek, amikor lehetővé kell tenni, hogy a keretmegállapodás időtartama négy évnél hosszabb legyen. Ilyen, – különösen a keretmegállapodás tárgyán alapuló – megfelelő indokolással alátámasztandó esetek adódhatnak például akkor, ha a gazdasági szereplőknek olyan berendezéssel kell rendelkezniük, amelynek amortizációs ideje négy évnél hosszabb, és amelynek a keretmegállapodás teljes időtartama alatt rendelkezésre kell állnia.

(63)

A megszerzett tapasztalatok fényében szükség van a dinamikus beszerzési rendszerekre vonatkozó szabályok kiigazítására is, hogy az ajánlatkérő szervek teljes mértékben kihasználhassák az ebben az eszközben rejlő lehetőségeket. A rendszereket egyszerűsíteni kell, különösen azáltal, hogy meghívásos eljárás formájában kell működtetni őket, így kiküszöbölve az előzetes ajánlatok szükségességét, amelyek a tapasztalatok alapján a dinamikus beszerzési rendszerekkel kapcsolatos egyik legjelentősebb tehernek bizonyultak. Így a részvételi jelentkezést benyújtó és a kiválasztási szempontoknak megfelelő valamennyi gazdasági szereplő számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen a dinamikus beszerzési rendszeren keresztül annak fennállási ideje alatt lebonyolított közbeszerzési eljárásokban. Ez a beszerzési módszer lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő szerv az ajánlatok különösen széles skálájához jusson hozzá, és így a széles körű versenyen keresztül biztosítsa a közforrások optimális felhasználását az általánosan használt vagy felhasználásra kész, a piacon általában rendelkezésre álló termékek, építési beruházások vagy szolgáltatások tekintetében.

(64)

A részvételi jelentkezések ellenőrzését alapszabályként legfeljebb 10 munkanapon belül el kell végezni, mivel a kiválasztási szempontok értékelésére a dokumentációra vonatkozó, ebben az irányelvben előírt egyszerűsített követelmények alapján fog sor kerülni. Mindazonáltal, amikor első alkalommal hoznak létre egy dinamikus beszerzési rendszert, előfordulhat, hogy az ajánlatkérő szervek az eljárást megindító hirdetmény vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás első közzétételét követően olyan nagy számú részvételi jelentkezéssel szembesülnek, hogy több időre lesz szükségük ezek megvizsgálására. Ezt engedélyezni kell, feltéve, hogy az összes jelentkezés megvizsgálásáig nem indul konkrét beszerzési eljárás. Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon döntsenek a részvételi jelentkezések megvizsgálásának rendjéről, például dönthessenek úgy, hogy hetente csak egyszer foglalkoznak a jelentkezések vizsgálatával, feltéve, hogy betartják az egyes részvételi kérelmek vizsgálatára vonatkozó határidőket.

(65)

Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának ideje alatt bármikor egy megújított és aktualizált nyilatkozat megfelelő határidőn belüli benyújtását kérjék a gazdasági szereplőktől a minőségi kiválasztási szempontoknak való megfelelésükről. Emlékeztetni kell arra, hogy a dinamikus beszerzési rendszerek esetében is érvényes az ezen irányelvben foglalt, a bizonyítási eszközökre vonatkozó általános rendelkezések között szereplő azon lehetőség, melynek értelmében a gazdasági szereplőktől igazolások kérhetők be, melyeket az az ajánlattevő köteles benyújtani, amelynek a szerződést odaítélték.

(66)

Annak érdekében, hogy a kkv-k több lehetőséget kapjanak a nagy méretű – például valamely központi beszerző szerv által működtetett – dinamikus beszerzési rendszerekben való részvételre, az érintett ajánlatkérő szerv számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a rendszert a termékek, építési beruházások vagy szolgáltatások objektív módon meghatározott kategóriáira tagolja. Ezeket a kategóriákat objektív tényezők alapján kell meghatározni, amelyek közé tartozhat például az adott kategóriában odaítélhető egyedi szerződések megengedhető legnagyobb mérete vagy egy adott földrajzi terület, amelyen az egyedi szerződéseket majd teljesíteni kell. Egy dinamikus beszerzési rendszer kategóriákra tagolása esetén az ajánlatkérő szervnek az érintett kategória tulajdonságaival arányban álló kiválasztási szempontokat kell alkalmaznia.

(67)

Egyértelművé kell tenni, hogy az elektronikus árlejtés szokásosan nem alkalmas bizonyos építési beruházásra, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan közbeszerzési szerződésekre, amelyek tárgya valamilyen szellemi teljesítmény, mint például egy építési beruházás terve, ugyanis csak az automatikusan, elektronikus eszközökkel és az ajánlatkérő szerv beavatkozása vagy értékelése nélkül történő elbírálásra alkalmas elemek, azaz a számszerűsíthető, számokkal vagy százalékban kifejezhető elemek képezhetik elektronikus árlejtés tárgyát.

Világossá kell azonban azt is tenni, hogy a konkrét szellemi tulajdonhoz fűződő jog vásárlására irányuló közbeszerzési eljárásokban alkalmazható az elektronikus árlejtés. Emlékeztetni kell ezenkívül arra is, hogy mindaddig, amíg az árlejtés meg nem kezdődött, az ajánlatkérő szervek szabadon csökkenthetik a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők számát, az árlejtés megkezdését követően azonban már nem engedhető meg az elektronikus árlejtésben részt vevő ajánlattevők számának a további csökkentése.

(68)

Folyamatosan zajlik az új elektronikus beszerzési technikák – például az elektronikus katalógusok – fejlesztése. Az elektronikus katalógus az információk bemutatásának és rendszerezésének az összes ajánlattevő számára közös, elektronikusan kezelhető formátuma. Példaként említhetők a táblázatos formában benyújtott ajánlatok. Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy minden olyan rendelkezésre álló eljárásban megkövetelhessék az elektronikus katalógusok használatát, ahol az elektronikus kommunikációs eszközök használata követelmény. Az elektronikus katalógus segít fokozni a versenyt és ésszerűsíteni a közbeszerzéseket, különösen azáltal, hogy pénz és idő megtakarítását teszi lehetővé. Bizonyos szabályokat meg kell azonban határozni annak biztosítása érdekében, hogy az új technikák alkalmazására ezen irányelvnek megfelelően, valamint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének betartásával kerüljön sor. Ezért az elektronikus katalógusok ajánlatok benyújtása céljából való használata nem járhat azzal a lehetőséggel, hogy a gazdasági szereplők az ajánlat benyújtása céljából az általános katalógusuk megküldésére szorítkoznak. A gazdasági szereplőktől továbbra is meg kell követelni, hogy az általános katalógusukat az adott közbeszerzési eljáráshoz igazítsák. E hozzáigazítás biztosítja, hogy egy adott közbeszerzési eljárás keretében megküldött katalógus kizárólag azokat a termékeket, építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat tartalmazza, amelyekről a gazdasági szereplő a felhívás alapos áttanulmányozását követően úgy véli, hogy megfelelnek az ajánlatkérő szerv igényeinek. A gazdasági szereplők számára engedélyezni kell, hogy ennek keretében átmásolják az általános katalógusukban szereplő információkat, de magának az általános katalógusnak a változatlan formában történő benyújtása nem engedélyezhető.

Ezenkívül, amennyiben megfelelő garanciát nyújtanak a nyomon követhetőség, az egyenlő bánásmód és a kiszámíthatóság tekintetében, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy egyes konkrét beszerzésekkel kapcsolatban, különösen olyankor, amikor valamely keretmegállapodás alapján újra megindították a versenyt, vagy amikor dinamikus beszerzési rendszert alkalmaznak, korábban megküldött elektronikus katalógusok alapján ajánlatokat kérjenek létre.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv hoz létre ajánlatokat, az érintett gazdasági szereplő számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy ellenőrizze, hogy az ajánlatkérő szerv által összeállított ajánlat nem tartalmaz-e lényegi hibákat. Lényegi hibák előfordulása esetén a gazdasági szereplőt csak akkor kötheti az ajánlatkérő szerv által létrehozott ajánlat, ha a hibákat kijavították.

Azoknak a követelményeknek megfelelően, amelyeket az elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó szabályokban határoztak meg, az ajánlatkérő szerveknek kerülniük kell, hogy indokolatlan akadályok álljanak a gazdasági szereplők olyan beszerzési eljárásokban való részvétele előtt, amelyekben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, és amelyek garantálják az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés tilalma általános elveinek betartását.

(69)

A legtöbb tagállamban egyre gyakrabban alkalmazzák a központosított beszerzési technikákat. A központi beszerző szervek feladata, hogy – díjazás ellenében vagy anélkül – beszerzéseket bonyolítsanak le, dinamikus beszerzési rendszereket kezeljenek, vagy közbeszerzési szerződéseket/keretmegállapodásokat ítéljenek oda más ajánlatkérő szervek nevében. Azon ajánlatkérő szerveknek, amelyek nevében keretmegállapodást kötöttek, jogában kell hogy álljon a keretmegállapodás egyszeri vagy rendszeres vásárlások céljára való felhasználása. Tekintetbe véve a beszerzések nagy volumenét, az ilyen technikák alkalmazása fokozhatja a versenyt, és hozzájárulhat a közbeszerzés szakszerűbbé tételéhez. Rendelkezni kell tehát az ajánlatkérő szervek által igénybe vehető központi beszerző szervek uniós fogalom meghatározásáról, és világossá kell tenni, hogy a központi beszerző szervek két különböző módon működnek.

Lehetővé kell tenni egyrészt, hogy vásárlással, raktározással és viszonteladással foglalkozó nagykereskedőként működhessenek, másrészt pedig, hogy közvetítőként tevékenykedhessenek, aminek keretében szerződéseket ítélhetnek oda, dinamikus beszerzési rendszereket működtetnek, vagy ajánlatkérő szervek által használandó keretmegállapodásokat kötnek. A közvetítői szerep bizonyos esetekben jelentheti azt, hogy a központi beszerző szerv az érintett ajánlatkérő szervektől kapott részletes utasítások nélkül, önállóan bonyolítja le az odaítélési eljárásokat; más esetekben pedig azt, hogy az odaítélési eljárásokat érintett ajánlatkérő szervektől kapott részletes utasítások alapján, azok nevében és javára bonyolítja le.

Meg kell állapítani továbbá azokat a szabályokat, amelyek a központi beszerző szerv, valamint a központi beszerző szervtől vagy rajta keresztül beszerzést végző ajánlatkérő szervek között az ezen irányelv szerinti kötelezettségek betartásáért viselt felelősség megosztására vonatkoznak. Amennyiben a központi beszerző szerv kizárólagos felelősséggel tartozik a beszerzési eljárások lefolytatásáért, akkor az eljárások jogszerűségéért szintén kizárólagos és közvetlen felelősséggel kell tartoznia. Amennyiben az eljárás bizonyos részeit az ajánlatkérő szerv bonyolítja le, például egy keretmegállapodás alapján újból megnyitja a versenyt, vagy egy dinamikus beszerzési rendszer alapján egyedi szerződéseket ítél oda, továbbra is felelnie kell az általa lebonyolított szakaszokért.

(70)

Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy központosított beszerzési tevékenységek végzésére irányuló közszolgáltatási szerződések esetében az ezen irányelvben előírt eljárások alkalmazása nélkül ítéljen oda szerződést valamely központi beszerző szervvel. Engedélyezni kell továbbá, hogy a szóban forgó közszolgáltatási szerződés járulékos beszerzési tevékenységek végzésére is kiterjedjen. Amikor a járulékos beszerzési tevékenységeket nem valamely központi beszerző szerv végzi az érintett ajánlatkérő szerv részére végzett központosított beszerzési tevékenységekhez kapcsolódóan, akkor a járulékos beszerzési tevékenységek végzésére irányuló közszolgáltatási szerződéseket ezen irányelvvel összhangban kell odaítélni. Emlékeztetni kell arra is, hogy ez az irányelv nem alkalmazandó az olyan központosított vagy járulékos beszerzési tevékenységekre, amelyeket nem visszterhes szerződés keretében végeznek, ami ezen irányelv értelmében beszerzésnek minősül.

(71)

A központi beszerző szervekre vonatkozó rendelkezések megerősítése semmiképpen sem akadályozhatja az eseti közös közbeszerzések jelenlegi gyakorlatait, azaz a kevésbé intézményesített és szisztematikus közös vásárlást vagy azon szolgáltatók igénybevételét, amelyek valamely ajánlatkérő szerv utasításai szerint, annak nevében és javára előkészítik és kezelik a közbeszerzési eljárásokat. Épp ellenkezőleg, pontosítani kell a közös beszerzés egyes jellemzőit, ugyanis a közös beszerzés jelentős szerepet tölthet be nem utolsósorban az innovatív projektek esetében.

A közös beszerzés számos különböző formát ölthet, a koordinált beszerzéstől kezdve a külön-külön közbeszerzési eljárást lefolytató több ajánlatkérő szerv által megvalósítandó építési beruházások, illetve beszerzendő áruk vagy szolgáltatások közös műszaki leírásainak az elkészítésén keresztül azokig a helyzetekig, amikor az érintett ajánlatkérő szervek közösen bonyolítanak le egy közbeszerzési eljárást, mégpedig vagy együttesen eljárva, vagy olyan módon, hogy megbízzák az egyik ajánlatkérő szervet azzal, hogy az összes ajánlatkérő nevében folytassa le a közbeszerzési eljárást.

Amennyiben több ajánlatkérő szerv közösen bonyolít le egy közbeszerzési eljárást, együttesen kell felelniük az ezen irányelv alapján fennálló kötelezettségeik teljesítéséért. Amikor azonban az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési eljárásnak csak egyes részeit bonyolítják le közösen, akkor az együttes felelősségnek is csak az eljárás közösen lefolytatott részeire kell vonatkoznia. Minden ajánlatkérő szervnek egyedül kell felelnie azon eljárásokért vagy az eljárások azon részeiért, amelyeket egymaga bonyolít le, tehát például a szerződés odaítéléséért, egy keretmegállapodás megkötéséért, egy dinamikus beszerzési rendszer működtetéséért, a verseny valamely keretmegállapodás alapján történő újbóli megindításáért vagy annak eldöntéséért, hogy egy keretmegállapodás részes felei közül melyik gazdasági szereplő végezzen el egy adott feladatot.

(72)

Az elektronikus kommunikációs eszközök különösen alkalmasak a központosított beszerzési gyakorlatok és eszközök támogatására, mivel lehetővé teszik az adatok újrafelhasználását és automatikus feldolgozását, valamint minimálisra csökkentik a tájékoztatási és a tranzakciós költségeket. Az elektronikus kommunikációs eszközök használatát ezért első lépésként a központi beszerző szervek számára kell kötelezővé tenni, és emellett az egész Európai Unióban elő kell segíteni az e gyakorlathoz való közeledést. Ezután egy 30 hónapos átmeneti időszakot követően valamennyi közbeszerzési eljárásra vonatkozóan általánosan be kell vezetni az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásának a kötelezettségét.

(73)

Az olyan esetekben, amikor különböző tagállambeli ajánlatkérő szervek közösen ítélnek oda közbeszerzési szerződéseket, jelenleg a nemzeti jogszabályok ütközései kapcsán sajátos jogi nehézségekkel kell szembenézniük. Annak ellenére, hogy a 2004/18/EK irányelv hallgatólagosan megengedte a határokon átnyúló közös közbeszerzést, az ajánlatkérő szervek számára továbbra is jelentős jogi és gyakorlati problémákat jelent, hogy más tagállamok központi beszerző szerveitől vásároljanak, vagy közösen ítéljék oda a közbeszerzési szerződéseket. Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek maximálisan kihasználhassák a belső piacban rejlő lehetőségeket a méretgazdaságosság, valamint az előnyök és a kockázatok megosztása szempontjából, nem utolsósorban azon innovatív projektek esetében, amelyek az egyetlen ajánlatkérő szerv által ésszerűen vállalhatónál több kockázattal járnak, a fenti nehézségeket orvosolni kell. Ezért a határokon átnyúló közös beszerzésre vonatkozóan új szabályokat kell megállapítani, amelyek megkönnyítik az ajánlatkérő szervek közötti együttműködést, valamint a beszállítók és szolgáltatók számára nyíló, határokon átnyúló üzleti lehetőségek teremtésével elősegítik a belső piac előnyeinek jobb kihasználását. Ezekben a szabályokban meg kell határozni a központi beszerző szervek határokon átnyúló igénybevételének a feltételeit, és meg kell nevezni a határokon átnyúló közös eljárások eseteiben alkalmazandó közbeszerzési jogot – beleértve a jogorvoslatokra alkalmazandó jogot is –, kiegészítve ezáltal az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) kollíziós szabályait. Emellett különböző tagállambeli ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti vagy uniós jog alapján közös szervezeteket hozzanak létre. Az ilyen közös közbeszerzésekre vonatkozóan külön szabályokat kell alkotni.

Az ajánlatkérő szervek mindazonáltal nem élhetnek a határokon átnyúló közös beszerzésnek az uniós jog nyújtotta lehetőségeivel abból a célból, hogy megkerüljék az azon tagállamban rájuk vonatkozó kötelező közjogi szabályokat, amely tagállamban találhatók. E szabályok közé tartozhatnak például az átláthatóságra és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések, vagy az érzékeny áruszállítások nyomon követhetőségéhez szükséges egyedi előírások.

(74)

A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzésben a verseny biztosítását, valamint a közbeszerzés keretében a fenntarthatósági célok elérését. E célból lehetővé kell tenni a piacon jelen lévő műszaki megoldások, szabványok és műszaki leírások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, ideértve az építési beruházásokhoz, árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó gyártási folyamatok életciklusával és fenntarthatóságával kapcsolatos teljesítménykritériumokra épülő megoldásokat, standardokat és előírásokat is.

Ennek megfelelően a műszaki leírásokat olyan módon kell összeállítani, amely kivédi a verseny olyan követelmények révén történő mesterséges korlátozását, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítménybeli követelmények megadásával történő összeállítása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását. A funkcionalitáshoz és a teljesítményhez kapcsolódó követelmények az innovációnak is kedvező eszközök a közbeszerzés során, amelyeket a lehető legszélesebb körben alkalmazni kell. Amennyiben európai standardra vagy annak hiányában nemzeti standardra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szerveknek az ezekkel egyenértékű előírásokon alapuló ajánlatokat is figyelembe kell venniük. A kért jelöléssel való egyenértékűséget az ajánlattevőnek kell bizonyítania.

Az egyenértékűség bizonyításához lehetővé kell tenni annak megkövetelését az ajánlattevőktől, hogy nyújtsanak be valamely harmadik személy által hitelesített bizonyítékot. Mindazonáltal más megfelelő bizonyítási eszközöknek – például a gyártó technikai dossziéjának – a használatát is meg kell engedni, ha az érintett gazdasági szereplő nem jut hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati eredményekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belüli megszerzésére, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő azok révén bizonyítani tudja, hogy az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás megfelel a műszaki leírásban, az odaítélési szempontokban vagy a szerződésteljesítési feltételekben foglalt követelményeknek vagy kritériumoknak.

(75)

Lehetővé kell tenni, hogy azok az ajánlatkérő szervek, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat kívánnak megvalósítani, illetve ilyen árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak vásárolni, hivatkozhassanak bizonyos jelölésekre, például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más jelölésekre, feltéve, hogy a jelölési követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy ezeket a követelményeket objektív módon ellenőrizhető szempontok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek – a kormányzati szervek, a fogyasztók, a gyártók, a forgalmazók és a környezetvédő szervezetek – is, valamint elengedhetetlen, hogy a jelölés minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen. Egyértelművé kell tenni, hogy az érdekeltek lehetnek közjogi vagy magánszervezetek, vállalkozások vagy bármilyen nem kormányzati szervezetek (vagyis olyan szervezetek, amelyek nem tartoznak semelyik kormányhoz, és nem minősülnek hagyományos értelemben vett vállalkozásnak).

Ugyancsak tisztázni kell, hogy a közjogi hatóságok által a közbeszerzésekkel összefüggésben alkalmazott jelölési követelmények kialakításában részt vehetnek bizonyos konkrét nemzeti vagy kormányzati szervek vagy szervezetek is, anélkül, hogy e szervek vagy szervezetek elveszítenék harmadik félként betöltött státusukat.

A jelölésekre való hivatkozások nem eredményezhetik az innováció korlátozását.

(76)

Minden olyan közbeszerzés esetében, amelyet személyek általi felhasználásra szánnak – akár a nyilvánosság, akár az ajánlatkérő szerv alkalmazottai általi felhasználásra –, az ajánlatkérő szervnek – a megfelelően indokolt eseteket kivéve – olyan műszaki leírást kell összeállítania, amelyben figyelembe veszi a fogyatékossággal élők számára való akadálymentesség szempontját és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást.

(77)

A műszaki leírások kialakítása során az ajánlatkérő szerveknek figyelembe kell venniük az adatvédelmi jog területére vonatkozó uniós jogi követelményeket, különösen a személyes adatok feldolgozásának kialakítása kapcsán (beépített adatvédelem).

(78)

A közbeszerzésnek igazodnia kell a kkv-k igényeihez. Az ajánlatkérő szerveket ösztönözni kell annak a bevált gyakorlatokat tartalmazó kódexnek az alkalmazására, amelyet a Bizottság „A legjobb gyakorlatok európai kódexe a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítéséről” című, 2008. június 25-i munkadokumentumában tett közzé, és amely iránymutatást nyújt az ajánlatkérő szervek számára a tekintetben, hogy hogyan használhatják fel a közbeszerzés kereteit a kkv-k részvételét megkönnyítő módon. E célból, illetve a verseny fokozása érdekében az ajánlatkérő szerveket ösztönözni kell mindenekelőtt a közbeszerzések részekre bontására. A részekre bontás végezhető mennyiségi alapon, amikor is az egyedi közbeszerzések nagyságának meghatározásakor jobban figyelembe veszik a kkv-k kapacitását, vagy minőségi alapon, a különböző érintett ágazatoknak és szakosításoknak megfelelően, amikor az egyedi közbeszerzések tartalmát igazítják erőteljesebben a specializálódott kkv-szektorokhoz, vagy a különböző egymást követő projektszakaszok alapján.

Az ajánlatkérő szerv számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy szabadon határozza meg az egyes részek nagyságát és tárgyát, továbbá hogy a beszerzés becsült értékének kiszámítására vonatkozó szabályokkal összhangban egyes részeket az ezen irányelvben megállapított eljárások alkalmazása nélkül ítéljen oda. Az ajánlatkérő szerv kötelességévé kell tenni, hogy mérlegelje a közbeszerzések részekre bontásának célszerűségét, viszont meg kell hagyni számára a lehetőséget, hogy az általa relevánsnak ítélt bármely indok alapján, igazgatási vagy igazságügyi felügyelet nélkül, önállóan és szabadon hozza meg a döntését. Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy határoz, hogy nem volna célszerű a közbeszerzést részekre bontani, az egyedi jelentésben vagy a közbeszerzési dokumentumokban meg kell jelölni az ajánlatkérő szerv döntésének főbb okait. Ilyen ok lehet például, ha az ajánlatkérő szerv úgy ítéli meg, hogy a részekre osztás a verseny korlátozásával járhat, vagy fennáll annak a kockázata, hogy a szerződés teljesítése technikailag túlságosan bonyolult vagy túlságosan drága lesz, vagy az egyes részeket elnyerő különböző szerződő felek szükséges koordinálása súlyosan veszélyeztetheti a szerződés megfelelő teljesítését.

A tagállamok részére meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy még jobban megkönnyítsék a kkv-k bevonását azáltal, hogy kiterjesztik azon kötelezettség hatályát, amely szerint mérlegelni kell a közbeszerzések több kisebb részre bontásának célszerűségét, az ajánlatkérő szerveket kötelezik arra, hogy indokolják a döntésüket, ha nem tagolják a közbeszerzéseket részekre, vagy bizonyos feltételek esetén kötelezővé teszik a részekre bontást. Ugyanebből a célból azt is engedélyezni kell a tagállamok számára, hogy az alvállalkozók közvetlen kifizetésére szolgáló mechanizmusokról rendelkezzenek.

(79)

Ha a közbeszerzést részekre osztották, az ajánlatkérő szervek számára engedélyezni kell, hogy – például a verseny fenntartása vagy a beszerzés megbízhatóságának a garantálása érdekében – korlátozzák azon részek számát, amelyekre egy-egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül engedélyezni kell a számukra azt is, hogy korlátozzák az egyetlen ajánlattevőnek odaítélhető részek számát.

A kkv-k közbeszerzésekben való fokozottabb részvételének az elősegítésére irányuló cél megvalósítása ugyanakkor akadályokba ütközhet, ha az ajánlatkérő szervek még akkor is kötelesek részenként odaítélni a szerződést, ha ez azzal járna, hogy kénytelenek lennének gazdaságilag sokkal kevésbé előnyös megoldásokat is elfogadni, mint ha egyszerre több, vagy az összes részt egybefogó odaítélés lenne. Amennyiben tehát e módszer alkalmazásának a lehetőségét előzetesen egyértelműen jelezték, az ajánlatkérő szerveknek lehetősége kell, hogy legyen az ajánlatok összehasonlító értékelésére annak eldöntése céljából, hogy az egy bizonyos ajánlattevő által egy konkrét, több részt egybefogó csomagra vonatkozóan benyújtott ajánlatok összességükben e csomag vonatkozásában jobban teljesítenék-e az ezen irányelvnek megfelelően meghatározott odaítélési szempontokat, mint ahogy azokat a csomagot alkotó részekre vonatkozóan külön-külön vizsgált ajánlatok teljesítenék. Ha igen, akkor az ajánlatkérő szervnek jogában kell, hogy álljon a szerződést ilyen csomagba szervezve odaítélni az érintett ajánlattevőnek. Egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szerveknek az említett összehasonlító értékelés során először meg kell határozniuk, hogy mely ajánlatok teljesítik a legjobban a pályázat egyes részei tekintetében meghatározott odaítélési szempontokat, majd össze kell hasonlítaniuk az adott ajánlattevő által egy-egy konkrét csomag egésze vonatkozásában benyújtott ajánlatokkal.

(80)

Az eljárások gyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében a közbeszerzési eljárásokban való részvételre a lehető legrövidebb határidőket kell megállapítani, anélkül azonban, hogy indokolatlan akadályokat állítanánk az egész belső piac gazdasági szereplői és különösen a kkv-k hozzáférése elé. Ezért szem előtt kell tartani, hogy az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezési határidejének meghatározásakor az ajánlatkérő szervnek figyelembe kell vennie különösen a közbeszerzés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, még abban az esetben is, ha emiatt a határidők hosszabbak lesznek az ezen irányelvben megállapított minimumoknál. Másrészt viszont az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök használata, különösen, ha a közbeszerzési dokumentumokat teljes egészében elektronikus úton bocsátják a gazdasági szereplők, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők rendelkezésére, valamint az elektronikus úton folytatott kommunikáció fokozza az átláthatóságot, és idő takarítható meg vele. Ezért rendelkezni kell a minimális határidők csökkentéséről – a közbeszerzésről szóló megállapodásban foglalt szabályoknak megfelelően és azzal a feltétellel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten meghatározott konkrét adatátviteli móddal. Ezenkívül az ajánlatkérő szerveknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy még jobban lerövidítsék a részvételi jelentkezések és ajánlatok beérkezésére megszabott határidőt olyankor, amikor valamely sürgősségi helyzetben a rendes határidők ugyan nem tarthatók, viszont a hirdetmény közzétételével induló szokásos tárgyalásos eljárásra még lehetőség van. Kizárólag kivételes körülmények között, amikor az adott ajánlatkérő szerv által előre nem látható és neki fel nem róható események által előidézett rendkívül sürgős helyzetben még lerövidített határidőkkel sincs mód rendes eljárás lefolytatására, az ajánlatkérő szervek számára – amennyiben feltétlenül szükséges – engedélyezhető, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében ítéljék oda a szerződéseket. Ilyen eset állhat elő olyankor, amikor természeti katasztrófa következtében azonnali intézkedésre van szükség.

(81)

Egyértelművé kell tenni, hogy annak szükségessége, hogy a gazdasági szereplőknek elegendő idő álljon rendelkezésére az igényre szabott ajánlatok összeállítására, azzal is járhat, hogy az eredetileg megállapított határidőket esetleg meg kell hosszabbítani. Ilyen helyzet állna elő különösen akkor, ha a közbeszerzési dokumentumokat jelentősen módosítanák. Le kell szögezni azt is, hogy ilyen esetben jelentős módosításnak az olyan változtatások tekintendők – különösen, ha a műszaki leírásra vonatkoznak –, amelyek nyomán a gazdasági szereplőknek további időre lenne szüksége ahhoz, hogy azokat megfelelően értelmezzék, illetve azokra megfelelően reagáljanak. Tisztázni kell azonban, hogy e változtatások nem lehetnek olyan jelentős mértékűek, amelyek miatt az eredetileg kiválasztott ajánlattevőkön kívül mások is részt vehettek volna, vagy több résztvevő nyújtotta volna be jelentkezését a közbeszerzési eljárásra. Ez a helyzet állhat elő különösen akkor, ha a változások a szerződést vagy a keretmegállapodást a közbeszerzési dokumentumokban eredetileg meghatározottól jelentősen eltérő jelleggel ruháznák fel.

(82)

Egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek anélkül kötelesek tájékoztatást küldeni a közbeszerzési eljárás folyamán hozott bizonyos döntéseikről – beleértve azon döntést, hogy nem ítélik oda a szerződést, vagy nem kötnek keretmegállapodást –, hogy a részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevő szerveknek ezt kérniük kellene. Emlékeztetni kell arra is, hogy a 89/665/EGK tanácsi irányelv (14) előírja, hogy az ajánlatkérő szervek kötelesek – szintén anélkül, hogy a részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek ezt kérniük kellene – az érintett ajánlattevőknek vagy részvételre jelentkezőknek megküldeni a közbeszerzési eljárás során hozott egyes központi döntések lényeges indokainak az összefoglalását. Végezetül, azt is világossá kell tenni, hogy a részvételre jelentkezőket és ajánlattevőket fel kell jogosítani arra, hogy részletesebb tájékoztatást kérjenek az említett indokokkal kapcsolatban, és az ajánlatkérő szervek kötelesek legyenek ezt a tájékoztatást megadni, kivéve, ha alapos okuk van ennek ellenkezőjére. Ezeket az alapos okokat ebben az irányelvben meg kell határozni. Annak érdekében, hogy az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalásokat és párbeszédeket is magukban foglaló közbeszerzési eljárások során garantált legyen a szükséges átláthatóság, az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőket – kivéve, ha alapos okuk van ennek ellenkezőjére – fel kell jogosítani arra, hogy tájékoztatást kérjenek az eljárás lebonyolításáról és előrehaladásáról.

(83)

A gazdasági és pénzügyi kapacitással kapcsolatos túlzott követelmények gyakran képezik a kkv-k közbeszerzésben való részvételének indokolatlan akadályát. Bármely ilyen jellegű követelménynek a szerződés tárgyához kell kapcsolódnia és azzal arányban kell állnia. Nem szabad megengedni az ajánlatkérő szerveknek mindenekelőtt azt, hogy a közbeszerzés tárgyához képest aránytalan mértékű minimális árbevételt követeljenek meg a gazdasági szereplőktől; a megkövetelt árbevétel alapszabályként nem haladhatja meg a becsült közbeszerzési érték legfeljebb kétszeresét. Megfelelően indokolt körülmények esetén azonban lehetővé kell tenni szigorúbb követelmények alkalmazását is. Az ilyen körülmények a szerződés teljesítésével járó magas kockázatokhoz kapcsolódhatnak vagy ahhoz, hogy a szerződés határidőn belül történő, hibátlan teljesítése kritikus fontosságú, például azért, mert más szerződések teljesítésének előfeltételét jelenti.

Az ilyen megfelelően indokolt esetekben az ajánlatkérő szervek számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy önálló határozzák meg, hogy megfelelő és releváns lenne-e a minimális árbevételre vonatkozó magasabb szintű követelmény alkalmazása, anélkül, hogy erre közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálatnak kellene vonatkoznia. Amennyiben a minimális árbevételre vonatkozóan magasabb szintű követelményt terveznek alkalmazni, az ajánlatkérő szerveknek szabadon meg kell tudniuk határozni annak szintjét, feltéve, hogy az összefügg a közbeszerzés tárgyával, és ahhoz viszonyítottan arányos. Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy határoz, hogy a minimális árbevételre vonatkozó követelményt a becsült közbeszerzési érték kétszeresénél magasabb szinten célszerű megállapítani, az egyedi jelentésben vagy a közbeszerzési dokumentumokban meg kell jelölni az ajánlatkérő szerv e döntésének főbb okait.

Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy tájékoztatást kérjenek az éves beszámolóban szereplő eszközök és források közötti arányról is. A forrásokat meghaladó eszközszintről tanúskodó pozitív arány további bizonyítékkal szolgálhat arra nézve, hogy a gazdasági szereplő elégséges pénzügyi kapacitással bír.

(84)

Számos gazdasági szereplő – nem utolsósorban kkv-k – szerint a közbeszerzésben való részvételük egyik legnagyobb akadályát az abból eredő adminisztratív terhek képezik, hogy a kizárási és a kiválasztási szempontokhoz kapcsolódóan jelentős számú tanúsítványt, illetve egyéb dokumentumot kell benyújtani. Az ilyen jellegű követelmények visszafogása – például a frissített nyilatkozatból álló egységes európai közbeszerzési irat használatának a lehetővé tételével – jelentős egyszerűsítést eredményezhet, ami mind az ajánlatkérő szerveknek, mind a gazdasági szereplőknek előnyére válik.

Ugyanakkor meg kell követelni a megfelelő bizonyítékok benyújtását attól az ajánlattevőtől, amelynek a szerződést odaítélték, az ajánlatkérő szervek pedig nem köthetnek szerződést olyan ajánlattevővel, amely erre nem képes. Az ajánlatkérő szerveket fel kell jogosítani arra is, hogy bármikor bekérjék a kiegészítő iratokat vagy azok egy részét, amikor ezt az eljárás helyes lebonyolításához szükségesnek ítélik meg. Ez az eset különösen a kétszakaszos eljárások – a meghívásos eljárás, a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd vagy az innovációs partnerség – esetében fordulhat elő, amikor az ajánlatkérő szervek élnek azzal a lehetőséggel, hogy csökkentsék az ajánlat benyújtására felkért részvételre jelentkezők létszámát. Annak előírása, hogy az ajánlattételre felkérendő jelentkezők már a kiválasztásukkor benyújtsák a kiegészítő iratokat, azzal igazolható, hogy az ajánlatkérő szervek így el tudják kerülni azt, hogy olyan jelentkezőket kérjenek fel, amelyek később, a nyertes ajánlat odaítélési szakaszában nem képesek ezeket a kiegészítő iratokat bemutatni, viszont alkalmas jelentkezőket megfosztanak a részvétel lehetőségétől.

Kifejezett rendelkezésben kell előírni, hogy az egységes európai közbeszerzési iratnak tartalmaznia kell a megfelelő információkat azon szervezetek vonatkozásában is, amelyek kapacitásaira a gazdasági szereplő támaszkodik, hogy ezáltal az e szervekre vonatkozó információk ellenőrzésére a fő gazdasági szereplő vonatkozásában végzett ellenőrzéssel együttesen, azzal azonos feltételek mellett kerülhessen sor.

(85)

Fontos, hogy az ajánlatkérő szervek döntései friss információkon alapuljanak, különösen a kizárási okok vonatkozásában, tekintve, hogy a jelentős változások meglehetősen gyorsan is történhetnek – például olyan pénzügyi nehézségek esetében, amelyek a gazdasági szereplőt alkalmatlanná tennék, vagy fordítva, ha egy társadalombiztosítási járulékfizetés kapcsán fennálló tartozás időközben kifizetésre kerül. Célszerűbb ezért, ha az ajánlatkérő szervek – amikor csak lehetséges – ezeket az információkat ellenőrzik a megfelelő adatbázisokban, amelyeknek nemzeti szinten, azaz közjogi hatóságok gondozásában rendelkezésre kell állniuk. A jelenlegi fejlettségi szintből adódóan előfordulhatnak még olyan esetek, amikor ez technikai okokból esetleg nem lehetséges. A Bizottságnak tehát elő kell irányoznia megfelelő intézkedések előmozdítását annak elősegítésére, hogy a legfrissebb információk elektronikus úton hozzáférhetőek legyenek, például a virtuális vállalati aktákhoz hozzáférést biztosító eszközök megerősítésével, az adatbázisok közötti interoperabilitás megkönnyítésével vagy egyéb hasonló jellegű háttérintézkedésekkel.

Le kell szögezni azt is, hogy az ajánlatkérő szerveknek nem tanácsos bekérniük azokat a továbbra is naprakész dokumentumokat, amelyek korábbi közbeszerzési eljárások révén még a rendelkezésükre állnak. Biztosítani kell azonban, hogy az ajánlatkérő szervekre ennek kapcsán ne háruljanak aránytalan nyilvántartás-gondozási és adatrögzítési terhek. E feladat végrehajtása következésképpen csak akkor írható elő, ha az elektronikus úton való kommunikáció már kötelezővé vált, hiszen az elektronikus dokumentumkezelés e feladatot sokkal könnyebbé teszi az ajánlatkérő szervek számára.

(86)

További egyszerűsítést jelenthet mind a gazdasági szereplők, mind az ajánlatkérő szervek számára, ha a nyilatkozattétel céljára egységesített formanyomtatvány áll rendelkezésre, mivel ez csökkentené a hivatalos nyilatkozatok és hozzájáruló nyilatkozatok pontos megfogalmazásával összefüggő problémákat csakúgy, mint a nyelvi nehézségeket.

(87)

A Bizottság biztosít és fenntart egy elektronikus rendszert, az e-Certist, amelyet jelenleg a nemzeti hatóságok önkéntes alapon frissítenek és ellenőriznek. Az e-Certis célja, hogy megkönnyítse az ajánlatkérő szervek által gyakran megkövetelt tanúsítványok és egyéb igazolások megosztását. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkéntes frissítés és ellenőrzés nem elegendő annak biztosítására, hogy az e-Certis kiteljesítse a dokumentumok cseréjének egyszerűsítésével és megkönnyítésével kapcsolatban benne rejlő lehetőségeket, különösen a kkv-k szolgálatában. Első lépésként ezért a karbantartást kell kötelezővé tenni; az e-Certis igénybevétele egy későbbi szakaszban válik majd kötelezővé.

(88)

Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítésének időtartamára környezetvédelmi vezetési intézkedések vagy rendszerek bevezetését írják elő. A környezetvédelmi vezetési rendszerekkel – függetlenül attól, hogy nyilvántartásba vették-e azokat olyan uniós jogi eszközök alapján, mint például az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) – bizonyítható, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges technikai képességekkel. Ide tartoznak a környezetvédelmi vezetési kritériumokat is magukban foglaló ökocímke-tanúsítványok is. Az olyan gazdasági szereplők esetében, amelyeknek nincs lehetőségük az említett tanúsítványokat megszerezni, illetve az előírt határidőn belül megszerezni, engedélyezni kell egy leírás benyújtását a bevezetett környezetvédelmi vezetési rendszerekről, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítja, hogy ezen intézkedések egyenértékűek az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési rendszer által előírtakkal.

(89)

Az odaítélési szempontok fogalma ezen irányelv központi elemét képezi. Ezért a rá vonatkozó rendelkezéseket a lehető legegyszerűbb és legésszerűbb módon kell megfogalmazni. Ez a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” kifejezés fő koncepcióként való használatával érhető el, hiszen végső soron minden nyertes ajánlatot aszerint kell kiválasztani, hogy az egyes ajánlatkérő szervek a felkínáltak közül mit tekintenek a gazdasági szempontból, összességében legmegfelelőbb megoldásnak. A 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvből „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” néven ismert odaítélési szemponttal való összetévesztését elkerülendő, e fogalom megnevezésére más kifejezést, a „legjobb ár-minőség arány”-t célszerű alkalmazni. Ezt következésképpen az említett irányelvekkel kapcsolatos, vonatkozó ítélkezési gyakorlattal összhangban kell értelmezni, kivéve, ha ezen irányelv ettől egyértelműen jelentősen eltérő megoldást tartalmaz.

(90)

A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását ezzel garantálva az ajánlatok értékének egymással való objektív összehasonlítását annak meghatározása céljából, hogy – a valódi verseny feltételei mellett – melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat. Kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a legjobb ár-minőség arány szempontja alapján kell kiválasztani, amely szempontnak mindig magában kell foglalnia egy ár- vagy költségelemet. Hasonlóképpen egyértelművé kell tenni, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat ezen értékelése elvégezhető kizárólag az ár- vagy a költséghatékonyság alapján is. Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az ajánlatkérő szervek műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon határozhatnak meg megfelelő minőségi standardokat.

Annak elősegítése érdekében, hogy a közbeszerzés során fokozottan előtérbe kerüljön a minőség, a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy – amennyiben ezt megfelelőnek tartják – a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” kiválasztása céljából megtiltsák vagy korlátozzák a kizárólag az ár vagy a költség értékelésén alapuló elbírálást.

Annak érdekében, hogy a szerződések odaítélése során érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve, az ajánlatkérő szerveket kötelezni kell arra, hogy biztosítsák az ahhoz szükséges átláthatóságot, hogy valamennyi ajánlattevő ésszerűen tájékozódhasson a szerződés odaítélése során alkalmazott szempontokról és szabályokról. Az ajánlatkérő szerveket ezért kötelezni kell arra, hogy megadják az odaítélési szempontokat és az egyes szempontokhoz rendelt relatív súlyozást. Mindazonáltal az ajánlatkérő szervek részére – kellően indokolt esetben, amelyre magyarázatot kell tudniuk adni – engedélyezni kell, hogy ne tüntessék fel az értékelési szempontok súlyozását, amennyiben a súlyozás, különösen a szerződés összetettsége miatt, nem állapítható meg előre. Ilyen esetekben a szempontokat csökkenő fontossági sorrendben kell megadniuk.

(91)

Az EUMSZ 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a környezetvédelmi előírásokat be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében. Ez az irányelv pontosítja, hogy az ajánlatkérő szervek milyen módon járulhatnak hozzá a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja, hogy a közbeszerzéseiket ár-érték szempontjából a legelőnyösebb módon valósítsák meg.

(92)

A legjobb ár-minőség arány értékelésekor az ajánlatkérő szerveknek meg kell határozniuk, hogy melyek azok a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó gazdasági és minőségi kritériumok, amelyeket e célból alkalmazni fognak. E szempontoknak tehát lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintek összehasonlítását a közbeszerzésnek a műszaki leírásban meghatározott tárgya figyelembevételével. A legjobb ár-minőség aránnyal összefüggésben ez az irányelv tartalmazza a lehetséges odaítélési szempontok nem teljes körű, de többek között környezetvédelmi és szociális szempontokat is tartalmazó felsorolását. Az ajánlatkérő szerveket ösztönözni kell az olyan odaítélési szempontok választására, amelyek kiváló minőségű és az igényeiknek a lehető legjobban megfelelő építési beruházások, áruk és szolgáltatások beszerzését teszik lehetővé.

A választott odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre, továbbá biztosítaniuk kell a tényleges és tisztességes verseny lehetőségét, és olyan szabályoknak kell hozzájuk tartozniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.

A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása érdekében az szerződések odaítélése nem alapulhat kizárólag nem költségjellegű szempontokon. Ezért a minőségi szempontok mellett költségszempontot is meg kell állapítani, amely az ajánlatkérő szerv választása szerint lehet ár vagy költséghatékonysági megközelítés, mint például az életciklusköltségek. Az odaítélési szempontok azonban nem sérthetik a bizonyos szolgáltatások díjazásának vagy egyes termékek rögzített árának a meghatározásáról szóló tagállami rendelkezések alkalmazását.

(93)

Amennyiben bizonyos szolgáltatások díjazását vagy egyes termékek rögzített árát nemzeti rendelkezések szabják meg, egyértelművé kell tenni, hogy az ár-érték arány értékelése során a kizárólag az áron vagy a díjazáson kívül egyéb tényezők továbbra is alapul vehetők. A szóban forgó szolgáltatástól vagy terméktől függően ilyen tényezők lehetnek például a szállítási és fizetési feltételek, az értékesítés utáni szolgáltatásokkal kapcsolatos szempontok (pl. a tanácsadási vagy a becserélési szolgáltatások), bizonyos környezetvédelmi vagy szociális szempontok (pl. hogy a könyveket újrafeldolgozott vagy fenntartható fakitermelésből származó papírra nyomtatták-e, hogy milyen költségeket rendelnek a környezeti externáliákhoz, vagy hogy előmozdították-e a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetűek, illetve a kiszolgáltatottak csoportjaiba tartozók társadalmi beilleszkedését). Tekintettel arra, hogy az ár-érték arány érdemi szempontok alapján való értékelése igen sokféleképpen lehetséges, kerülni kell a szerződés odaítélésére szolgáló kizárólagos módként a sorshúzás útján való kiválasztást.

(94)

Amennyiben az alkalmazotti állomány színvonala lényeges a szerződés teljesítési színvonala szempontjától, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatait is odaítélési szempontként írják elő, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének a színvonalára, következésképpen az ajánlat gazdasági értékére. Ez az eset fordulhat elő a szellemi szolgáltatásokra irányuló szerződésekkel, mint például a tanácsadással vagy az építészeti szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az e lehetőséggel élő ajánlatkérő szerveknek a megfelelő szerződési eszközökkel biztosítaniuk kell, hogy a szerződés teljesítésére kijelölt személyi állomány ténylegesen megfeleljen az előírt színvonalbeli követelményeknek, és ezt a személyzetet kizárólag az ajánlatkérő szerv jóváhagyásával lehessen lecserélni, amelynek ellenőriznie kell, hogy a csereszemélyzet ugyanolyan színvonalat képes-e biztosítani.

(95)

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez rendkívül fontos, a közbeszerzésben rejlő lehetőségek teljes mértékben való kiaknázása. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a közbeszerzés az innováció kulcsfontosságú katalizátora, ez pedig nagy jelentőséggel bír Európa későbbi növekedése szempontjából. Az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt azonban nem lenne helyénvaló általánosan érvényes kötelező előírásokat megállapítani a környezetvédelmi, szociális és innovatív beszerzések esetében.

Az uniós jogalkotás már megállapított néhány, bizonyos célkitűzések elérését célzó kötelező közbeszerzési követelményt a közúti járművek (2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16)) és az irodai berendezések (106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17)) ágazatában. Emellett számottevő előrelépés történt az életciklusköltségekkel kapcsolatos közös módszerek meghatározása terén.

Helyénvalónak tűnik ezért ezen az úton továbbhaladni, az ágazati jogalkotásra hagyva a kötelező célkitűzések és tervek meghatározását az adott ágazatban uralkodó sajátos politikák és feltételek függvényében; ugyancsak helyénvalónak tűnik az életciklusköltségek európai megközelítésének fejlesztését és használatát ösztönözni, még inkább alátámasztva ezzel a közbeszerzésnek a fenntartható növekedés támogatását célzó alkalmazását.

(96)

Ezeket az ágazatspecifikus intézkedéseket ki kell egészíteni a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv olyan átalakításával, amely felhatalmazza az ajánlatkérő szerveket, hogy beszerzési stratégiájukban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására törekedjenek. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat és a legalacsonyabb költség meghatározására – azon eset kivételével, ha kizárólag az ár alapján értékelik – felhasználhatják az életciklusköltségekkel kapcsolatos megközelítést. Az életciklusköltségek fogalma magában foglalja az építési beruházások, az áruk vagy a szolgáltatások életciklusa során felmerülő összes költséget.

Ebbe beletartoznak a belső költségek – például a az elvégzendő kutatási, valamint a fejlesztési, termelési, szállítási, használati, karbantartási és az életciklus végi eltávolítási, illetve ártalmatlanítási költségek –, de ideszámíthatók a környezeti externáliáknak – például a termék előállításához felhasznált nyersanyagok kitermelése során keletkező vagy maga a termék vagy előállítása által okozott szennyezésnek – betudható költségek is, amennyiben azok pénzben kifejezhetők és monitoring alá vonhatók. Azokat a módszereket, amelyekkel az ajánlatkérő szervek meghatározhatják a környezeti externáliáknak betudható költségeket, objektív és megkülönböztetéstől mentes módon, előre kell kialakítani, és minden érdekelt számára hozzáférhetővé kell tenni. Ezek a módszerek megállapíthatók tagállami, regionális vagy helyi szinten, de annak érdekében, hogy személyre szabott módszertanok miatt ne torzulhasson a verseny, általánosnak kell maradniuk abban az értelemben, hogy nem alakíthatók ki kifejezetten egy adott közbeszerzési eljáráshoz.

Az áruk vagy szolgáltatások egyes kategóriáihoz kapcsolódó életciklusköltségek kiszámítására uniós szintű közös módszereket kell kialakítani. Minden esetben, amikor ilyen közös módszertan kerül kialakításra, annak használatát kötelezővé kell tenni.

Meg kell vizsgálni továbbá, hogy kivitelezhető lenne-e egy közös módszertan létrehozása a szociális életciklusköltségek meghatározásra vonatkozóan, az ENSZ Környezetvédelmi Programja keretében elfogadott Iránymutatások a termékek szociális életciklusának értékeléséhez című dokumentum alapján.

(97)

Ezenkívül annak érdekében, hogy a szociális és a környezetvédelmi megfontolások erőteljesebben beépüljenek a közbeszerzésbe, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a közbeszerzési szerződés tárgyát képező építési beruházásokkal, árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban minden tekintetben és – a termékhez szükséges nyersanyagok kitermelésétől a termék eltávolításáig, illetve ártalmatlanításáig – életciklusuk bármely szakaszára vonatkozóan meghatározzanak odaítélési szempontokat és szerződésteljesítési feltételeket, beleértve a szóban forgó építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, nyújtásának vagy a vele való kereskedésnek és a kereskedési feltételeknek a konkrét folyamatában vagy az életciklusuk egy későbbi szakaszában lejátszódó konkrét folyamatokban szerepet játszó tényezőket, még abban az esetben is, ha ezek a tényezők nem képezik a szerződés lényegét. Ilyen, előállítási vagy szolgáltatásnyújtási folyamatra vonatkozó szempont és feltétel lehet például annak előírása, hogy a vásárolt termékek gyártása során nem használhattak fel mérgező vegyi anyagokat, vagy hogy a vásárolt szolgáltatásokat energiahatékony gépek felhasználásával kell nyújtani. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban ezek közé tartoznak azok az odaítélési szempontok vagy szerződésteljesítési feltételek is, amelyek értelmében az odaítélendő szerződés teljesítése folyamán tisztességes kereskedelemből származó termékeket kell szállítani vagy felhasználni. A kereskedésre és annak feltételeire vonatkozó kritériumok és feltételek között lehet hivatkozni például arra, hogy a szóban forgó termék tisztességes kereskedelemből származik-e, ideértve azt a követelményt is, hogy a termelőknek bizonyos minimumot és felárat kell fizetni. A környezetvédelmi megfontolásokkal kapcsolatos szerződésteljesítési feltételek között szerepelhetnek például a termékek szállítása, csomagolása és ártalmatlanítása, illetve eltávolítása, építési beruházásokra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében pedig a hulladékminimalizálás vagy az erőforrás-hatékonyság.

Mindazonáltal az a feltétel, hogy kapcsolat álljon fenn a szerződés tárgyával, kizárja az általános vállalati politikára vonatkozó szempontokat és feltételeket, amelyek nem tekinthetők a vásárolt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának vagy nyújtásának konkrét folyamatát jellemző tényezőnek. Ezért az ajánlatkérő szervek számára nem engedélyezhető, hogy megköveteljék az ajánlattevőktől bizonyos vállalati társadalmi vagy környezetvédelmi felelősségvállalási program meglétét.

(98)

Alapvető fontosságú, hogy az előállítási folyamat szociális aspektusaival kapcsolatos odaítélési szempontok vagy szerződésteljesítési feltételek a szerződés alapján nyújtandó építési beruházásokra, árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozzanak. E kritériumokat és feltételeket a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel– annak az Európai Unió Bírósága általi értelmezésével – összhangban kell alkalmazni, továbbá nem választhatók meg és nem alkalmazhatók olyan módon, amely közvetve vagy közvetlenül hátrányosan megkülönböztetné a más tagállambeli vagy a közbeszerzésről szóló megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásokban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A 96/71/EK irányelvben szabályozott alapvető munkafeltételekre vonatkozó előírásoknak – mint például a minimális bérszint – az említett irányelv keretében az uniós joggal összhangban alkalmazott nemzeti jogszabályokban vagy kollektív szerződésekben megállapított szinten kell maradniuk.

A szerződésteljesítési feltételek célja lehet még a nők és a férfiak közötti munkahelyi egyenlőség előmozdítását célzó intézkedések végrehajtásának, a nők munkaerő-piacon való fokozottabb részvételének és a munkahelyi és a magánélet jobb összeegyeztetésének, a környezet védelmének vagy az állatjólétnek az elősegítése, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményeinek az érdemi betartása, valamint a nemzeti jogban előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazása.

(99)

Az odaítélési szempontok vagy szerződésteljesítési feltételek között szerepelhetnek olyan intézkedések is, amelyek célja az előállítási folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelme, a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetűek, illetve a kiszolgáltatott csoportokba tartozók társadalmi beilleszkedésének a támogatása vagy a szóban forgó szerződéshez szükséges készségekkel kapcsolatos képzés, amennyiben e szempontok és feltételek a szerződés alapján nyújtandó építési beruházásokra, árukra vagy szolgáltatásokra vonatkoznak. E szempontok vagy feltételek közé tartozhat például, többek között, a hosszú ideje állást keresők alkalmazása, vagy az odaítélendő szerződés teljesítésének keretében munkanélküliek vagy fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtása. Az ajánlatkérő szervek a műszaki leírásokban előírhatnak a szóban forgó terméket vagy szolgáltatást közvetlenül jellemző követelményeket, például a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentességet vagy a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást.

(100)

Közbeszerzési szerződés nem ítélhető oda olyan gazdasági szereplővel, amely bűnszervezetben vett részt, vagy amelyet korrupció, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, terrorcselekmény, pénzmosás, vagy a terrorizmus finanszírozása vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetése elmulasztásának következménye uniós szinten is a kötelező kizárás kell, hogy legyen. A tagállamok számára azonban engedélyezni kell, hogy az e kötelező kizárástól való eltérésről rendelkezzenek olyan rendkívüli helyzetekben, amikor nyomós közérdekből elengedhetetlen a szerződés odaítélése. Ez az eset fordulhat elő például olyankor, ha sürgősen szükséges oltóanyagokat vagy vészhelyzetben használható berendezéseket csak egyetlen olyan gazdasági szereplőtől lehet megvásárolni, amelyet valamely okból kötelezően ki kellene zárni.

(101)

Biztosítani kell továbbá az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják a megbízhatatlannak bizonyult gazdasági szereplőket, például akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, beleértve a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentességre vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértését. Egyértelművé kell tenni, hogy a súlyos szakmai kötelességszegés kétségessé teheti az adott gazdasági szereplő tisztességességét, és ezáltal alkalmatlanná teheti a gazdasági szereplőt arra, hogy közbeszerzési szerződést ítéljenek oda neki, függetlenül attól, hogy egyébként rendelkezne-e a szerződés teljesítéséhez szükséges technikai és gazdasági képességekkel.

Szem előtt tartva, hogy az ajánlatkérő szerv fogja viselni a felelősséget az esetleges hibás döntésének a következményeiért, az ajánlatkérő szervnek lehetőséget kell kapnia arra is, hogy súlyos szakmai kötelezettségszegésnek minősítse azt az esetet, amikor – a kötelező kizárási okok fennállásáról szóló végleges és kötelező erejű döntés meghozatala előtt – bármilyen elfogadható módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő megszegte a kötelezettségeit, beleértve az adók és a társadalombiztosítási járulékok befizetésével kapcsolatos kötelezettségeket, kivéve, ha a nemzeti jogszabály eltérően rendelkezik. Az ajánlatkérő szervet arra is fel kell jogosítani, hogy kizárja azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, amelyek korábbi közbeszerzési szerződések lényeges követelményeit súlyos hiányosságokkal teljesítették, például meghiúsult a szállítás vagy a teljesítés, a szállított terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak jelentős hibái voltak, amelyek a tervezett felhasználásra alkalmatlanná tették, vagy a gazdasági szereplő szabálytalan magatartása súlyos kétségeket ébreszt a megbízhatóságát illetően. A nemzeti jogban rendelkezni kell az ilyen kizárások maximális időtartamáról.

A fakultatív kizárási okok alkalmazásakor az ajánlatkérő szerveknek különös figyelmet kell fordítaniuk az arányosság elvére. A kisebb szabálytalanságoknak csak kivételes esetekben szabad a gazdasági szereplő kizárásához vezetnie. A kisebb szabálytalanságok ismétlődő előfordulása ugyanakkor kétségekre adhat okot a gazdasági szereplő megbízhatóságát illetően, és így indokolttá teheti a kizárást.

(102)

Engedélyezni kell azonban azt is, hogy a gazdasági szereplők olyan szabálykövetési intézkedéseket fogadjanak el, amelyek célja a bűncselekmények vagy kötelességszegések következményeinek orvoslása és a szabálytalan magatartás további előfordulásának hatékony megakadályozása. Ezek az intézkedések elsősorban az alkalmazottakra vonatkozó vagy szervezeti intézkedések lehetnek, mint például a szabálytalan magatartásban részt vevő személyekkel vagy szervezetekkel meglévő kapcsolatok megszakítása, az alkalmazottak megfelelő átszervezése, jelentéstételi és kontrollrendszerek bevezetése, belső ellenőrzési struktúra kialakítása a megfelelés monitoringja érdekében, valamint belső felelősségi és kártérítési szabályok elfogadása. Ha ezek az intézkedések elegendő garanciát nyújtanak, az adott gazdasági szereplőt kizárólag ezen az alapon a továbbiakban nem lehet kizárni. A gazdasági szereplők részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy kérelmezzék a közbeszerzési eljárásban való esetleges részvételük érdekében hozott szabálykövetési intézkedések megvizsgálását. Mindazonáltal az ilyen esetekre alkalmazandó pontos eljárásbeli és tartalmi feltételek meghatározását tagállami hatáskörben kell hagyni. A tagállamok számára különösen lehetővé kell tenni, hogy szabadon dönthessenek arról, hogy megengedik-e a szükséges értékelés elvégzését az egyes ajánlatkérő szerveknek, vagy pedig központi vagy decentralizált szintű hatóságokat bíznak meg ezzel a feladattal.

(103)

Előfordulhat, hogy azok az ajánlatok, amelyek kirívóan alacsony összegűnek tűnnek az építési beruházásokhoz, árukhoz vagy szolgáltatásokhoz képest, technikailag, gazdaságilag vagy jogilag vitatható feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő szervnek jogában kell, hogy álljon elutasítani az ajánlatot. Az elutasítást kötelezővé kell tenni azokban az esetekben, amikor az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy a megajánlott kirívóan alacsony ár vagy költség az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, az ezekkel egyenértékű tagállami jogszabályok vagy a nemzetközi munkajogi rendelkezések be nem tartásának a következménye.

(104)

A szerződés teljesítésének feltételei a szerződés teljesítésére vonatkozó konkrét előírások megállapítására szolgálnak. Azokkal a szerződésodaítélési szempontokkal ellentétben, amelyek az ajánlatok minőségének összehasonlítására szolgálnak, a szerződés teljesítésének feltételei meghatározott objektív előírásnak minősülnek, amelyeknek nincs szerepük az ajánlatok elbírálásában. A szerződés teljesítése feltételeinek ezzel az irányelvvel összeegyeztethetőknek kell lenniük, feltéve, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem megkülönböztető jellegűek, és a szerződés tárgyához kapcsolódnak, amely felöleli az előállítás, a szolgáltatásnyújtás vagy az értékesítés konkrét folyamatában szerepet játszó összes tényezőt. A szerződés teljesítésének feltételei közé tartoznak a szerződés teljesítésének folyamatára vonatkozó feltételek, de nem tartoznak bele az általános vállalati politikához kapcsolódó előírások.

A szerződés teljesítésének feltételeit az eljárást megindító hirdetményben, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban kell megadni.

(105)

Fontos mindazon vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek az alvállalkozók általi betartása, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve az ezen irányelvben felsorolt nemzetközi környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő – feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása összhangban van az uniós joggal, azokat az illetékes nemzeti hatóságok megfelelő intézkedésekkel,a hatáskörükön belül, például munkaügyi ellenőrző szervek környezetvédelmi szervek által biztosítanak.

Szintén szükséges biztosítani az alvállalkozói lánc bizonyos fokú átláthatóságát, mivel az ajánlatkérő szervek ezáltal információkhoz juthatnak arról, hogy a részükre teljesítés alatt álló építési munkálatok helyszínén kik vannak jelen, vagy hogy mely vállalkozások nyújtanak szolgáltatásokat az ajánlatkérő szervek felelősségi körébe tartozó, vagy általuk közvetlenül felügyelt épületekben, infrastruktúrákon vagy területeken – például a polgármesteri hivatalokban, az önkormányzati iskolákban, a sportlétesítményekben, a kikötőkben vagy az autópályákon. Világossá kell tenni, hogy a szükséges információk közlésének kötelezettsége minden esetben a fővállalkozót fogja terhelni, vagy az erre vonatkozóan az egyes ajánlatkérő szervek által az összes közbeszerzési eljárásban előírandó konkrét kikötések alapján, vagy pedig a tagállamok által általánosan alkalmazandó rendelkezések révén a fővállalkozókra rótt kötelezettségek alapján.

Egyértelművé kell tenni azt is, hogy az azon vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségek betartatásával kapcsolatos feltételek, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve az ezen irányelvben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő – feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása összhangban van az uniós joggal – mindazon esetekben alkalmazandók, ha a tagállam nemzeti joga az alvállalkozók és a fővállalkozó közös felelősségét előíró mechanizmus alkalmazását írja elő. Kifejezetten le kell továbbá szögezni, hogy a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e tekintetben tovább is lépjenek, például azáltal, ha kiterjesztik az átláthatósági kötelezettségeket, lehetővé teszik az alvállalkozóknak való közvetlen fizetésteljesítést, vagy az ajánlatkérő szervek számára lehetővé teszik vagy előírják annak ellenőrzését, hogy az alvállalkozó nincs olyan helyzetben, amely a gazdasági szereplők kizárását vonja maga után. Az ilyen intézkedések alvállalkozókra való alkalmazása esetén biztosítani kell a fővállalkozókra vonatkozó rendelkezésekkel való összhangot annak érdekében, hogy a kötelező érvényű kizárási okok fennállása kiegészüljön egy olyan követelménnyel, melynek értelmében a fővállalkozónak az érintett alvállalkozót más alvállalkozóra kell cserélnie. Amennyiben az említett ellenőrzés során nem kötelező kizárási okok fennállására derül fény, egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik az említett cserét. Ugyanakkor egyértelműen le kell szögezni azt is, hogy az ajánlatkérő szervek kötelesek is lehetnek az érintett alvállalkozó lecserélését előírni, amennyiben a fővállalkozó kizárása ugyanezen esetekben kötelezővé lenne.

Egyértelműen rendelkezni kell arról is, hogy a tagállamoknak nemzeti joguk keretében továbbra is jogában áll szigorúbb felelősségi szabályokat megállapítani, vagy az alvállalkozóknak való közvetlen fizetésteljesítésekre vonatkozó nemzeti jogi rendelkezéseikben további szabályokat megállapítani.

(106)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ebben az irányelvben szereplő határidők kiszámítására az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet (18) alkalmazandó.

(107)

Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve tisztázni kell azokat a feltételeket, amelyek esetén egy szerződés teljesítés közben történő módosítása új közbeszerzési eljárást tesz szükségessé. Új közbeszerzési eljárásra az eredeti szerződés lényeges megváltoztatásakor van szükség, különösen annak hatályát és a felek kölcsönös jogait, illetve kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megosztását is. Az ilyen változtatások a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott szerződés lényeges feltételeit. Ez a helyzet különösen akkor, ha a módosított feltételek befolyásolták volna az eljárás eredményét, ha szerepeltek volna az eredeti eljárásban.

Az olyan szerződésmódosításokat, amelyek a szerződés értékét csak kismértékben, egy adott értéket meg nem haladóan változtatják meg, minden esetben új közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül lehetővé kell tenni. Ebből a célból és a jogbiztonság garantálása érdekében ebben az irányelvben meg kell állapítani bizonyos minimális értékhatárokat, amelyek alatt nincs szükség új eljárás lebonyolítására. A szerződés ezen értékhatárokat meghaladó módosítása abban az esetben lehetséges új közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül, ha megfelel az ezen irányelvben foglalt vonatkozó feltételeknek.

(108)

Az ajánlatkérő szervek olykor olyan helyzetekkel szembesülhetnek, amikor további építmények, termékek vagy szolgáltatások válnak szükségessé; ilyen esetekben indokolt lehet az eredeti szerződés anélkül való módosítása, hogy új közbeszerzési eljárás indulna, különösen ha a további teljesítések célja a részleges pótlás vagy a meglévő szolgáltatások, áruk vagy építmények kibővítése olyan helyzetben, amikor beszállítóváltás esetén az ajánlatkérő szerv kénytelen lenne más műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagokat, építményeket vagy szolgáltatásokat beszerezni, amelyek a működtetés és karbantartás során inkompatibilitást vagy aránytalan technikai nehézségeket okoznának.

(109)

Előfordulhat, hogy az ajánlatkérő szervek olyan külső körülményekkel szembesülnek, amelyeket a szerződés odaítélésekor nem láthattak előre, különösen amikor a szerződés teljesítése hosszabb időszakot ölel fel. Ilyen esetben szükség van bizonyos fokú rugalmasságra, hogy a szerződést – új közbeszerzési eljárás nélkül – ezekhez a körülményekhez igazítsák. Az „előreláthatatlan körülmények” kifejezés olyan körülményekre utal, amelyeket az ajánlatkérő szerv – figyelembe véve a rendelkezésére álló eszközöket, az adott projekt természetét és jellemzőit, a szóban forgó terület jó gyakorlatát, valamint az eredeti odaítélés előkészítése során elköltött források és a várható érték közötti megfelelő viszony biztosításának az igényét – az eredeti odaítélés ésszerűen gondos előkészítése ellenére sem láthatott előre. Ugyanakkor ez nem érvényes azokban az esetekben, amikor a módosítás a beszerzés általános jellegének megváltozását eredményezi, például azáltal, hogy a megvalósítandó, illetve beszerzendő építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat valami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják a beszerzés fajtáját, mivel ilyen helyzetben feltételezhető az eredményre gyakorolt hatás.

(110)

Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének megfelelően a nyertes ajánlattevő – például olyan esetekben, amikor a szerződést a teljesítés hiányosságai miatt mondják fel – a verseny újbóli megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. A szerződést teljesítő nyertes ajánlattevő számára lehetővé kell tenni azonban, hogy – különösen olyan esetekben, amikor a szerződést több vállalkozásnak ítélték oda – bizonyos strukturális változásokat, például tisztán belső átszervezéseket, vállalatátvételeket, egyesüléseket és felvásárlásokat vagy fizetésképtelenségi eljárást hajtson végre a szerződésteljesítés alatt. Az ilyen jellegű strukturális változások esetére nem célszerű előírni az új közbeszerzési eljárás automatikus indítását a szóban forgó ajánlattevő által teljesített összes közbeszerzési szerződés tekintetében.

(111)

Az ajánlatkérő szervek számára az egyedi szerződésekben biztosítani kell annak lehetőségét, hogy felülvizsgálati rendelkezések vagy opciós kikötések útján rendelkezzenek a szerződések módosításáról, ezek a rendelkezések és kikötések azonban nem biztosíthatnak a számukra korlátlan mérlegelési jogot. Ennek az irányelvnek ezért meg kell határoznia, hogy az eredeti szerződésben milyen mértékben lehet rendelkezni a módosításokról. Következésképpen egyértelművé kell tenni, hogy a kellően világos megfogalmazású felülvizsgálati rendelkezések vagy opciós kikötések például árindexálást is előírhatnak, vagy biztosíthatják például, hogy a bizonyos időtartam alatt szállítandó kommunikációs berendezések a későbbiekben is használhatóak legyenek – akkor is, ha a kommunikációs protokoll megváltozik, vagy egyéb technológiai változás következik be. Kellőképpen világosan megfogalmazott rendelkezések keretében a szerződések olyan kiigazításait is lehetővé kell tenni, amelyek a működtetés vagy karbantartás során felmerült műszaki nehézségek miatt válnak szükségessé. Emlékeztetni kell arra is, hogy a szerződések tartalmazhatnak például mind a szokásos karbantartásra, mind pedig olyan rendkívüli karbantartási beavatkozásokra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek az adott közszolgáltatás további biztosítása érdekében válhatnak szükségessé.

(112)

Az ajánlatkérő szervek esetenként olyan körülményekkel szembesülnek, amelyek következtében idő előtt fel kell mondaniuk a közbeszerzési szerződéseket, ha meg akarnak felelni a közbeszerzés területére vonatkozó uniós jog szerinti kötelezettségeknek. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szerveknek – a nemzeti jogban meghatározott feltételek szerint – lehetőségük legyen a közbeszerzési szerződés felmondására annak időtartama alatt, ha az uniós jog ezt megköveteli.

(113)

A Bizottság 2011. június 27-i„Értékelő jelentés: Uniós közbeszerzési jogszabályok hatása és hatékonysága” című munkadokumentuma körében született eredmények azt jelezték, hogy felül kell vizsgálni, hogy szükséges-e bizonyos szolgáltatásokat kizárni a 2004/18/EK irányelv teljes körű alkalmazásából. Ennek következtében az irányelv teljes körű alkalmazását több szolgáltatásra is ki kell terjeszteni.

(114)

A szolgáltatások bizonyos kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők, nevezetesen a személyeknek nyújtott szolgáltatásként ismeretes szolgáltatások, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott körülmények között nyújtják, amelyek a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérők. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések esetében külön szabályozást kell kialakítani egy a többi szolgáltatásra alkalmazandónál magasabb értékhatárral.

Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása.

A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamok számára széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelvének betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérők képesek legyenek olyan konkrét minőségi szempontok alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például a szociális védelemmel foglalkozó bizottság által közzétett, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott kritériumok. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésére alkalmazandó eljárások meghatározása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az EUMSZ 14. cikkét és a 26. jegyzőkönyvet. Ennek során a tagállamoknak törekedniük kell arra is, hogy teljesüljön az egyszerűsítés, valamint az ajánlatkérő szervekre és a gazdasági szereplőkre háruló adminisztratív terhek enyhítésének célja; egyértelművé kell tenni, hogy ennek keretében olyan szabályokat is alkalmazni lehet, amelyek az egyedi szabályozás hatálya alá nem tartozó szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandók.

A tagállamok és a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.

(115)

A szállodai és éttermi szolgáltatásokat hasonlóképpen általában kizárólag a szolgáltatásnyújtás konkrét helyén található gazdasági szereplők kínálják, így ezeknek a határokon átnyúló dimenziója is korlátozott. Ezért csak abban az esetben kell az enyhébb szabályozás alá tartozniuk, ha meghaladják a 750 000 EUR-s értékhatárt. A szóban forgó értékhatárt meghaladó nagy szállodai és éttermi szolgáltatási szerződések határokon átnyúló alapon is különböző gazdasági szereplők, például utazási irodák és más közvetítők érdekkörébe tartozhatnak.

(116)

Bizonyos jogi szolgáltatások hasonlóképpen kizárólag tisztán nemzeti jogi kérdéseket érintenek, és ezeket jellemzően kizárólag az adott tagállamban található gazdasági szereplők kínálják, így ezeknek a határokon átnyúló dimenziója is korlátozott. Ezért csak abban az esetben kell az enyhébb szabályozás alá tartozniuk, ha meghaladják a 750 000 EUR-s értékhatárt. Az említett értékhatárt meghaladó, nagy jogi szolgáltatási szerződések határokon átnyúló alapon is különböző gazdasági szereplők, például nemzetközi jogi irodák érdekkörébe tartozhatnak, különösen olyan esetekben, amikor az uniós vagy a nemzetközi jogból eredő, vagy uniós vagy nemzetközi jogi hátterű, illetve több országot érintő jogi kérdésekről van szó.

(117)

A tapasztalat azt mutatja, hogy számos egyéb szolgáltatás – például a mentési, tűzoltósági vagy büntetés-végrehajtási szolgáltatások – szokásosan csak akkor határokon átnyúló érdekű, ha viszonylag jelentős értéke miatt elérte az ehhez szükséges kritikus tömeget. Amennyiben nincsenek kizárva ezen irányelv hatálya alól, az enyhébb szabályozás hatálya alá kell tartozniuk. Más szolgáltatáskategóriák, például a kormányzati vagy a közösségi szolgáltatások nyújtása, amennyiben a szolgáltatásnyújtás ténylegesen szerződésen alapul, szokásosan csak 750 000 EUR-s értékhatártól tartanak számot határokon átnyúló érdeklődésre, következésképpen ezeknek a szolgáltatásoknak kizárólag az enyhébb szabályozás hatálya alá kell tartozniuk.

(118)

A közszolgáltatások folyamatosságának a biztosítása érdekében ezen irányelv keretében lehetővé kell tenni, hogy a bizonyos egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési eljárásokban való részvétel az adott szolgáltatásoknak a végső felhasználók számára való biztosítása tekintetében az olyan szervezetek számára legyen fenntartva, amelyek munkavállalói részesedésen vagy a munkavállalóknak az irányításukban való aktív részvételén alapulnak, vagy meglévő szervezetek mint például a szövetkezetek számára. E rendelkezés hatálya kizárólag bizonyos egészségügyi, szociális és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokra, bizonyos oktatási és képzési szolgáltatásokra, a könyvtári, irattári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatásokra, valamint a sportszolgáltatásokra és a magánháztartások számára nyújtott szolgáltatásokra korlátozódik, és nem hivatott kiterjedni az ezen irányelv által egyéb tekintetben előírt semelyik kivételre sem. Indokolt, hogy az ilyen szolgáltatások csak az enyhébb szabályozás hatálya alá tartozzanak.

(119)

Ezekre a szolgáltatásokra a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) elfogadott közös közbeszerzési szójegyzékben (CPV) szereplő megnevezésük szerint célszerű hivatkozni, amely egy hierarchikusan szerkesztett, főcsoportokra, csoportokra, osztályokra, alosztályokra és alkategóriákra osztott nómenklatúra. A jogbizonytalanság elkerülése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a valamely főcsoportra történő hivatkozás nem jelenti egyben az alsóbb szintekre való hivatkozást is. Az ilyen átfogó hivatkozást célszerűbb az összes érintett tétel kifejezett felsorolásával – adott esetben a kódszámtartományok megjelölésével – megadni.

(120)

A tervpályázatokat hagyományosan főként a város- és területrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén alkalmazzák. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy ezek a rugalmas eszközök más célokra is felhasználhatók, például olyan pénzügyi konstrukciók megterveztetésére, amelyek révén egy adott tagállamban a legjobb támogatás nyújtható a kkv-k részére a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források (JEREMIE) vagy a kkv-kat támogató más uniós programok keretében. A pénzügyi konstrukciók terveztetésére vonatkozó tervpályázatban elő lehet írni, hogy a pénzügyi konstrukció megvalósításáról szóló, szolgáltatásnyújtásra irányuló későbbi szerződést közzététel nélküli tárgyalásos eljárás útján, a tervpályázat nyertesének vagy egyik nyertesének kell odaítélni.

(121)

Az értékelés kimutatta, hogy még mindig bőven van lehetőség az uniós közbeszerzési szabályok alkalmazásának a javítására. A szabályok hatékonyabb és következetesebb alkalmazása érdekében lényeges, hogy megfelelő áttekintésünk legyen az esetleges strukturális problémákról és a nemzeti közbeszerzési szakpolitikákban követett általános szokásokról, hogy ezáltal célirányosabban kezelhessük az esetleges problémákat. Az áttekintést megfelelő monitoring útján kell megszerezni, és az eredményeket rendszeresen közzé kell tenni annak érdekében, hogy a közbeszerzési szabályok és gyakorlat lehetséges változtatásairól információkon alapuló vita alakulhasson ki. E jobb áttekintés révén a közbeszerzési szabályoknak az Unió által társfinanszírozott projektek végrehajtása kapcsán való alkalmazásáról is információk nyerhetők. A tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk annak eldöntésére, hogy a gyakorlatban ki és milyen módon végezze ezt a monitoringot; ennek keretében szabad kezet kell kapniuk annak eldöntésére is, hogy a monitoring mintavételezéses utólagos kontrollon vagy pedig az ezen irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások szisztematikus előzetes kontrollon alapuljon-e. Meg kell teremteni a módját annak, hogy az esetleges problémákra felhívjuk a megfelelő szervek figyelmét; ehhez nem feltétlenül szükséges az, hogy a monitoringot végzők a bíróságok előtti önálló perlési jogosultsággal rendelkezzenek.

Az ajánlatkérő szerveknek és a gazdasági szereplőknek nyújtott jobb iránymutatás, tájékoztatás és támogatás nagymértékben hozzájárulhat a közbeszerzés hatékonyságának a fokozásához is a több tudás, a megnövekedett jogbiztonság és a közbeszerzési gyakorlatok szakszerűbbé tétele révén. Az ilyen iránymutatásokat minden alkalommal az ajánlatkérő szervek és a gazdasági szereplők rendelkezésére kell bocsátani, amikor a szabályok helyes alkalmazásának a javítása látszik szükségesnek. Ez az iránymutatás a közbeszerzéssel kapcsolatos minden kérdésre kiterjedhet, például a beszerzés megtervezésével, magukkal az eljárásokkal, a technikák és eszközök megválasztásával és az eljárások lefolytatásával kapcsolatos jó gyakorlatokra. Jogi kérdések esetében nem szükséges, hogy az iránymutatás az érintett témák teljes körű jogi elemzése legyen; elegendő lehet, ha csak általánosságban jelzi azokat az elemeket, amelyeket a kérdések későbbi részletes elemzése során figyelembe kell venni, például utalva az esetlegesen vonatkozó ítélkezési gyakorlatra, útmutató feljegyzésekre vagy egyéb forrásokra, amelyekben korábban már vizsgálták az adott kérdést.

(122)

A 89/665/EGK irányelv előírja, hogy legalább azon személyeknek legyen lehetőségük bizonyos jogorvoslati eljárások igénybevételére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek a közbeszerzésre vonatkozó uniós jog vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályok feltételezett megsértése kárt okoz vagy fennáll a károkozás kockázata. Ez az irányelv nem érintheti ezeket a jogorvoslati eljárásokat. Mindazonáltal azoknak a polgároknak, szervezeti vagy egyéb jellegű érdekelteknek, valamint más személyeknek vagy szerveknek, akik vagy amelyek nem rendelkeznek a 89/665/EGK irányelv értelmében jogorvoslati lehetőségekkel, adófizetőként szintén törvényes érdekük, hogy a közbeszerzési eljárások rendben folyjanak. Ezért lehetőséget kell biztosítani a számukra, hogy – a 89/665/EGK irányelvben megállapított jogorvoslati rendszertől eltérő módon és anélkül, hogy szükségszerűen a bíróságok előtti perlési jogosultsággal rendelkeznének – az illetékes hatóságnak vagy szervezetnek jelezzék ezen irányelv esetleges megsértését. A már létező hatóságok és struktúrák tekintetében a párhuzamosságok elkerülése érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy jogorvoslatot nyújtóként jelöljék ki az általános monitoringhatóságokat vagy szervezeteket, az ágazati felügyeleti szerveket, az önkormányzati felügyeleti hatóságokat, a versenyhatóságokat, az ombudsmant vagy a nemzeti audithatóságokat.

(123)

Annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen használni a közbeszerzésben rejlő lehetőségeket az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia céljainak az elérésére, a környezetvédelmi, a szociális és az innovatív közbeszerzésnek is szerepet kell kapnia. Ezért lényeges, hogy áttekintést nyerjünk a stratégiai közbeszerzés területén végbement fejleményekről annak érdekében, hogy tényeken alapuló nézetet lehessen kialakítani az átfogó szintű általános változásokról. Természetesen e célra felhasználható bármely korábban készített, alkalmas jelentés is.

(124)

Figyelembe véve a kkv-k munkahelyteremtő, növekedésserkentő és innovatív képességét, ösztönözni kell részvételüket a közbeszerzésben mind az ezen irányelvben foglalt megfelelő rendelkezések, mind a tagállami szintű kezdeményezések révén. Az ezen irányelvben megállapított új rendelkezéseknek hozzá kell járulniuk a kkv-k általi sikeres részvétel arányának a növeléséhez, amin a kkv-knak az odaítélt szerződések összértékén belüli részesedése értendő. Nem célszerű kötelező nyertes arányokat előírni, azonban a kérdés jelentősége miatt a kkv-k részvételének fokozását szolgáló nemzeti kezdeményezéseket szoros monitoring alá kell vonni.

(125)

A Bizottság tagállamokkal való kommunikációja és kapcsolattartása tekintetében már kialakult egy sor eljárás és munkamódszer, például azon kommunikáció és kapcsolattartás kapcsán, amelyek az EUMSZ 258. és 260. cikkében előírt eljárásokkal, a belső piaci problémamegoldó hálózattal (SOLVIT) és az EU Pilot projekttel függenek össze, amelyeket ez az irányelv nem módosít. Ezeket azonban ki kell egészíteni azzal, hogy minden egyes tagállamban a Bizottsággal folytatott együttműködésért felelős egyetlen referenciapontot jelölnek ki, amely az érintett tagállamban a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyekben kizárólagos ügyintézési pontként működne. Ezt a feladatot elláthatják olyan személyek vagy szervezetek, amelyek már rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Bizottsággal a közbeszerzéshez tartozó kérdésekben, például a nemzeti kapcsolattartók, a közbeszerzéssel foglalkozó tanácsadó bizottság tagjai, a közbeszerzési hálózat tagjai vagy tagállami koordináló intézmények.

(126)

A döntéshozatal nyomon követhetősége és átláthatósága a közbeszerzési eljárások folyamán lényeges szerepet játszik a rendezett eljárások biztosításában, beleértve a korrupció és a csalás elleni hatékony küzdelmet is. Az ajánlatkérő szerveknek ezért meg kell őrizniük a megkötött nagy értékű szerződések példányait annak érdekében, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés alkalmazandó szabályaival összhangban azokhoz hozzáférést biztosíthassanak az érintett felek számára. Emellett közbeszerzési jelentésben kell dokumentálni az egyes közbeszerzési eljárások lényeges elemeit és az azok keretében hozott döntéseket. Az adminisztratív terhek lehetőség szerinti elkerülése érdekében engedélyezni kell, hogy a közbeszerzési jelentés hivatkozzon az olyan információkra, amelyeket a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató már tartalmaz. A tájékoztató közzétételére szolgáló, a Bizottság által kezelt elektronikus rendszereket is tovább kell fejleszteni az adatbevitel megkönnyítése érdekében, egyszerűsítve egyúttal a globális jelentések lekérését és a rendszerek közötti adatcserét.

(127)

Az egyszerűbb adminisztráció és a tagállamokra háruló terhek csökkentése érdekében a Bizottságnak időről időre meg kell vizsgálnia, hogy a közbeszerzési eljárásokhoz kötődően közzétett tájékoztatókban szereplő információ megfelelő minőségű és kellően teljes-e ahhoz, hogy a Bizottság hozzájusson belőle azokhoz a statisztikai adatokhoz, amelyeket máskülönben a tagállamoknak kellene továbbítaniuk.

(128)

Az odaítélési eljárások határokon átnyúló helyzetben végzett lefolytatásához elengedhetetlen információcsere hatékony igazgatási együttműködést tesz szükségessé, különös tekintettel a kizárási okoknak és a kiválasztási szempontoknak, a minőségi és környezetvédelmi előírások alkalmazásának, valamint az elismert gazdasági szereplők listájának az ellenőrzésére. Az információcserére a bizalmas kezelésre vonatkozó tagállami jog alkalmazandó. Ennek megfelelően ez az irányelv nem kötelezi a tagállamokat az olyan információk cseréjére, amelyek nem tartoznak az ajánlatkérő szervek számára hozzáférhető információk körébe. Az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) (IMI rendelet) létrehozott belső piaci információs rendszer hasznos elektronikus eszköznek bizonyulhat, amely az egyszerű és egységesített eljárásokon alapuló információcsere és a nyelvi akadályok áthidalása révén megkönnyíti és erősíti a közigazgatási együttműködést. Ezért mielőbb be kell indítani egy kísérleti projektet annak tesztelésére, hogy egy kibővített belső piaci információs rendszer alkalmas lenne-e az ezen irányelv keretében folytatott információcsere lebonyolítására.

(129)

A gyors technikai, gazdasági és szabályozási fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében az EUMSZ 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy az ezen irányelvben foglalt számos nem alapvető fontosságú elem tekintetében jogi aktusokat fogadjon el. A nemzetközi megállapodások betartásának szükségessége miatt a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy módosítsa az értékhatárokra vonatkozó számítási módszerekkel kapcsolatos technikai eljárásokat, valamint hogy rendszeresen felülvizsgálja magukat az értékhatárokat is, és módosítsa az V. és a XI. mellékletet; a központi kormányzati szervek listái a nemzeti szintű közigazgatási változások függvényében módosulhatnak. Ezekről a változásokról tájékoztatni kell a Bizottságot, amelyet pedig fel kell hatalmazni az I. melléklet módosítására; a CPV-nómenklatúrára történő hivatkozásokkal kapcsolatban uniós szinten jogszabályi változások következhetnek be, amelyeknek tükröződniük kell ezen irányelv szövegében; az elektronikus fogadásra szolgáló eszközök technikai adatait és jellemzőit a technológiai fejlődésnek megfelelően naprakészen kell tartani; a Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy az elektronikus kommunikációra vonatkozóan kötelező technikai előírásokat fogadjon el annak érdekében, hogy az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával lebonyolított közbeszerzési eljárások során biztosított legyen a technikai formátumok, folyamatok és üzenetváltás interoperabilitása, figyelembe véve a technológiai fejlődést; az Unió azon jogalkotási aktusainak listáját, amelyek közös módszereket állapítanak meg az életciklusköltségek kiszámítására, gyorsan kell módosítani annak érdekében, hogy tartalmazzák az ágazati szinten elfogadott intézkedéseket. Az említett igények kielégítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a jogalkotási aktusok jegyzékének folyamatos naprakészen tartására, beleértve az életciklusköltségek vizsgálati módszereit is.Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során párhuzamosan, időben és megfelelő módon továbbítania kell az érintett dokumentumokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(130)

Ezen irányelv alkalmazása keretében a Bizottságnak konzultációt kell folytatnia az e-közbeszerzési szakértők megfelelő csoportjaival, biztosítva az érdekeltek főbb csoportjainak kiegyensúlyozott képviseletét.

(131)

A hirdetmények közzététele egységes formanyomtatványának és a nyilatkozatok egységes formanyomtatványának kialakítása tekintetében ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni.. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (21) megfelelően kell gyakorolni.

(132)

Tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a hirdetmények közzétételének egységes formanyomtatványára és a nyilatkozatok egységes formanyomtatványára vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására; ezek a végrehajtási jogi aktusok sem pénzügyi szempontból, sem az ezen irányelvből eredő kötelezettségek jellegére és hatályára nem fejtenek ki semmilyen hatást. Ellenkezőleg, ezek a jogi aktusok pusztán igazgatási jellegűek, és az ezen irányelvben megállapított szabályok alkalmazásának a megkönnyítését szolgálják.

(133)

Vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a nyilatkozatok egységes formanyomtatványának elfogadására, tekintettel a nyilatkozatoknak a közbeszerzésre való hatására, és mivel azok központi szerepet töltenek be a közbeszerzési eljárások dokumentációs követelményeinek egyszerűsítésében.

(134)

A Bizottságnak át kell tekintenie, hogy az értékhatárok alkalmazása milyen hatást gyakorol a belső piacra, és erről jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ennek során figyelembe kell vennie az olyan tényezőket, mint például a határokon átnyúló közbeszerzés szintje, a kkv-k részvétele, az ügyleti költségek és a költség-haszon arány.

A közbeszerzésről szóló megállapodásról – annak XXII. cikke (7) bekezdésével összhangban – három évvel a hatálybalépése után, majd azt követően rendszeresen további tárgyalásokat kell folytatni. Ennek során – mivel a közbeszerzésről szóló megállapodásban foglalt értékhatárok hosszú időn keresztül változatlanok lesznek, az infláció következményeit is szem előtt tartva – meg kell vizsgálni az értékhatárok szintjének megfelelőségét; amennyiben az értékhatárok szintje emiatt megváltozna, a Bizottságnak adott esetben jogi aktusra irányuló javaslatot kell elfogadnia az ezen irányelvben megállapított értékhatárok módosítása érdekében.

(135)

Tekintettel arra, hogy a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokat a közbeszerzés viszonylatában szabályozó horizontális rendelkezésekről jelenleg folyamatban vannak az egyeztetések, a Bizottságnak szoros monitoring alá kell vonnia a kereskedelmi feltételek világszintű alakulását, és fel kell mérnie az Unió aktuális versenyhelyzetét.

(136)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok bizonyos közbeszerzési eljárásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek a koordinálását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(137)

A 2004/18/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(138)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli, hogy indokolt az ilyen dokumentumok megküldése,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM:

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

I. FEJEZET:

Hatály és fogalommeghatározások

1. SZAKASZ:

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk:

Tárgy és hatály

2. cikk:

Fogalommeghatározások

3. cikk:

Vegyes beszerzés

2. SZAKASZ:

ÉRTÉKHATÁROK

4. cikk:

Az értékhatárok összege

5. cikk:

A közbeszerzések becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek

6. cikk:

Az értékhatároknak és a központi kormányzati szervek listájának a felülvizsgálata

3. SZAKASZ:

KIZÁRÁSOK

7. cikk:

Szerződések a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban

8. cikk:

Különös kizárások az elektronikus kommunikáció terén

9. cikk:

Nemzetközi szabályok alapján odaítélt közbeszerzési szerződések és megszervezett tervpályázatok

10. cikk:

Különös kizárások a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében

11. cikk:

Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések

12. cikk:

A közszférába tartozó szervezetek közötti közbeszerzési szerződések

4. SZAKASZ:

KÜLÖNLEGES HELYZETEK

1. alszakasz:

Támogatott szerződések és kutatási-fejlesztési szolgáltatások

13. cikk:

Az ajánlatkérő szervek által támogatott szerződések

14. cikk:

Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

2. alszakasz:

Védelmi vagy biztonsági vonatkozású közbeszerzés

15. cikk:

Védelem és biztonság

16. cikk:

Védelmi vagy biztonsági vonatkozású vegyes közbeszerzések

17. cikk:

Nemzetközi szabályok szerint lefolytatott, védelmi vagy biztonsági vonatkozású közbeszerzési szerződések és tervpályázatok

II. FEJEZET:

Általános rendelkezések

18. cikk:

A közbeszerzés alapelvei

19. cikk:

Gazdasági szereplők

20. cikk:

Fenntartott szerződések

21. cikk:

Titoktartás

22. cikk:

A kommunikációra vonatkozó szabályok

23. cikk:

Nómenklatúrák

24. cikk:

Összeférhetetlenség

II. CÍM:

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET:

Eljárások

25. cikk:

A közbeszerzésről szóló megállapodással és az egyéb nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos feltételek

26. cikk:

Az eljárások megválasztása

27. cikk:

Nyílt eljárások

28. cikk:

Meghívásos eljárások

29. cikk:

Tárgyalásos eljárás

30. cikk:

Versenypárbeszéd

31. cikk:

Innovációs partnerség

32. cikk:

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

II. FEJEZET:

Az elektronikus és az összetett beszerzés technikái és eszközei

33. cikk:

Keretmegállapodások

34. cikk:

Dinamikus beszerzési rendszerek

35. cikk:

Elektronikus árlejtés

36. cikk:

Elektronikus katalógusok

37. cikk:

Központosított beszerzési tevékenységek és központi beszerző szervek

38. cikk:

Eseti közös beszerzés

39. cikk:

Különböző tagállamok ajánlatkérő szerveinek részvételével zajló beszerzések

III. FEJEZET:

Az eljárás menete

1. SZAKASZ:

ELŐKÉSZÍTÉS

40. cikk:

Előzetes piaci konzultációk

41. cikk:

Részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők előzetes részvétele

42. cikk:

Műszaki leírás

43. cikk:

Jelölés

44. cikk:

Vizsgálati jelentések, tanúsítás és egyéb bizonyítási eszközök

45. cikk:

Változatok

46. cikk:

A szerződések részekre osztása

47. cikk:

A határidők megállapítása

2. SZAKASZ:

KÖZZÉTÉTEL ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG

48. cikk:

Előzetes tájékoztatók

49. cikk:

A szerződésről szóló hirdetmények

50. cikk:

Tájékoztató a szerződés odaítéléséről

51. cikk:

A tájékoztatók és hirdetmények közzétételének formája és módja

52. cikk:

Nemzeti szintű közzététel

53. cikk:

A közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetősége

54. cikk:

Jelentkezési felhívások

55. cikk:

A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

3. SZAKASZ:

A RÉSZTVEVŐK KIVÁLASZTÁSA ÉS A SZERZŐDÉSEK ODAÍTÉLÉSE

56. cikk:

Általános elvek

1. alszakasz:

A minőségi kiválasztás kritériumai

57. cikk:

Kizárási okok

58. cikk:

Kiválasztási szempontok

59. cikk:

Egységes európai közbeszerzési dokumentum

60. cikk:

Bizonyítási eszközök

62. cikk:

Online közbeszerzési dokumentumkereső (e-Certis)

62. cikk:

Minőségbiztosítási és környezetvédelmi vezetési szabványok

63. cikk:

Más szervezetek kapacitásainak igénybevétele

64. cikk:

Az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzéke és a közjogi vagy magánjogi szervezetek által végzett tanúsítás

2. alszakasz:

A részvételre jelentkezők, az ajánlatok és a megoldások számának csökkentése

65. cikk:

A részvételre felhívandó, alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők számának csökkentése

66. cikk:

Az ajánlatok és a megoldások számának csökkentése

3. alszakasz

A szerződés odaítélése

67. cikk:

A szerződés odaítélésének szempontjai

68. cikk:

Az életciklusköltségek meghatározása

69. cikk:

Kirívóan alacsony összegű ajánlatok

IV. FEJEZET:

A szerződés teljesítése

70. cikk:

Szerződésteljesítési feltételek

71. cikk:

Alvállalkozás

72. cikk:

A szerződések módosítása azok tartama alatt

73. cikk:

A szerződés felmondása

III. CÍM:

KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK

I. FEJEZET:

Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások

74. cikk:

Szerződések odaítélése szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások esetében

75. cikk:

Tájékoztatók és hirdetmények közzététele

76. cikk:

A szerződések odaítélésének elvei

77. cikk:

Fenntartott szerződések bizonyos szolgáltatások esetében

II. FEJEZET:

A tervpályázatokra vonatkozó szabályok

78. cikk:

Hatály

79. cikk:

Hirdetmények

80. cikk:

A tervpályázatok megszervezésének és a résztvevők kiválasztásának szabályai

81. cikk:

A bírálóbizottság összetétele

82. cikk:

A bírálóbizottság döntései

IV. CÍM:

IRÁNYÍTÁS

83. cikk:

Végrehajtás

84. cikk:

A szerződések odaítélési eljárásaira vonatkozó egyedi jelentések

85. cikk:

Nemzeti jelentéstétel és statisztikai adatok

86. cikk:

Közigazgatási együttműködés

V. CÍM:

FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

87. cikk:

A felhatalmazás gyakorlása

88. cikk:

Sürgősségi eljárás

89. cikk:

Bizottsági eljárásrend

90. cikk:

Átültetés és átmeneti rendelkezések

91. cikk:

Hatályon kívül helyezés

92. cikk:

Felülvizsgálat

93. cikk:

Hatálybalépés

94. cikk:

Címzettek

MELLÉKLETEK

I. MELLÉKLET:

KÖZPONTI KORMÁNYZATI SZERVEK

II. MELLÉKLET:

A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSE 6. PONTJÁNAK a) ALPONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE

III. MELLÉKLET:

A 4. CIKK b) PONTJÁBAN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGYZÉKE A VÉDELEM TERÜLETÉN MŰKÖDŐ AJÁNLATKÉRŐ SZERVEK ÁLTAL odaítélt SZERZŐDÉSEK TEKINTETÉBEN

IV. MELLÉKLET:

AZ AJÁNLATOK, RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK, VALAMINT A TERVPÁLYÁZATRA BENYÚJTOTT TERVEK ÉS PROJEKTEK ELEKTRONIKUS ÁTVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRE ÉS KÉSZÜLÉKEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

V. MELLÉKLET:

A HIRDETMÉNYEKBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

A. Rész:

AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ FELHASZNÁLÓI OLDALON TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTELÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

B. Rész:

AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (a 48. cikkben említettek szerint)

C. Rész:

A HIRDETMÉNYEKBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (a 49. cikkben említettek szerint)

D. Rész:

A szerződés odaítéléséről SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (az 50. cikkben említettek szerint)

E. Rész:

A TERVPÁLYÁZATI HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (a 79. cikk (1) bekezdésében említettek szerint)

F. Rész:

A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (a 79. cikk (2) bekezdésében említettek szerint)

G. Rész:

A SZERZŐDÉS TARTAMA ALATTI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁSRÓL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (a 72. cikk (1) bekezdésében említettek szerint)

H. Rész:

A SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉSEK ESETÉBEN AZ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (a 75. cikk (1) bekezdésében említettek szerint)

I. Rész:

A SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉSEK ESETÉBEN AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (a 75. cikk (1) bekezdésében említettek szerint)

J. Rész:

A SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK ESETÉBEN A szerződés odaítéléséről SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (a 75. cikk (2) bekezdésében említettek szerint)

VI. MELLÉKLET:

AZ ELEKTRONIKUS ÁRLEJTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTÁCIÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (35. CIKK (4) BEKEZDÉS)

VII. MELLÉKLET:

EGYES MŰSZAKI LEÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

VIII. MELLÉKLET:

A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI

IX. MELLÉKLET:

Az ajánlattételre vagy a párbeszédben való részvételre vonatkozó felhívások, valamint A SZÁNDÉK MEGERŐSÍTÉSÉRE vonatkozó, az 54. Cikkben említett felhívások tartalma

X. MELLÉKLET:

A 18. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK JEGYZÉKE

XI. MELLÉKLET:

NYILVÁNTARTÁSOK

XII. MELLÉKLET:

A KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOKHOZ KAPCSOLÓDÓ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK

XIII. MELLÉKLET:

A 68. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE

XIV. MELLÉKLET:

A 74. CIKKBEN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK

XV. MELLÉKLET:

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

I.   CÍM

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

I.   FEJEZET

Hatály és fogalommeghatározások

1.   szakasz

Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez az irányelv szabályokat állapít meg az ajánlatkérő szervek által közbeszerzési szerződések megkötése céljából lefolytatott olyan beszerzési eljárásokra, valamint tervpályázatokra vonatkozóan, amelyek becsült értéke meghaladja a 4. cikkben rögzített értékhatárokat.

(2)   Ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által kiválasztott gazdasági szereplőkkel az említett ajánlatkérő szervek által kötött közbeszerzési szerződés útján történő megvalósítása, illetve megszerzése, függetlenül attól, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás közcélokat szolgál-e.

(3)   Ezen irányelvet az EUMSZ 346. cikkére is figyelemmel kel alkalmazni.

(4)   Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon szabadságát, hogy az uniós joggal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, hogyan kell e szolgáltatásokat megszervezni és finanszírozni az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, és milyen konkrét kötelezettségeknek kell megfelelniük. Ez az irányelv ugyanígy nem érinti a közjogi hatóságok jogát annak eldöntésére, hogy az EUMSZ 14. cikke és a 26. számú jegyzőkönyv alapján saját maguk kívánják-e elvégezni a közfeladatokat, és ha igen, miként és milyen mértékben.

(5)   Ez az irányelv nem érinti annak módját, hogy a tagállamok hogyan szervezik a szociális biztonsági rendszereiket.

(6)   Az olyan közbeszerzésről szóló megállapodások, határozatok és egyéb jogi eszközök, amelyek a közfeladatok ellátásával kapcsolatos hatásköröknek és felelősségi köröknek az ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérő szervek csoportjai közötti átruházását szabályozzák, és a szerződés teljesítéséért cserébe nem írják elő javadalmazás fizetését, az érintett tagállamon belüli belső szervezésű ügynek tekintendők, és ezen irányelv semmilyen módon sem érinti őket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „ajánlatkérő szerv”: az állami, területi és települési hatóságok, a közjogi intézmények, továbbá az egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulások;

2.   „központi kormányzati szerv”: az I. mellékletben szereplő ajánlatkérő szervek, valamint amennyiben nemzeti szinten korrekció vagy módosítás történt, ezek jogutódjai;

3.   „központi szint alatti ajánlatkérő szerv”: minden olyan ajánlatkérő szerv, amely nem központi kormányzati szerv;

4.   „közjogi intézmény”: olyan intézmény, amelyre a következők mindegyike jellemző:

a)

amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

b)

amely jogi személyiséggel rendelkezik; és

c)

amelyet többségi részben állami, területi vagy települési hatóság, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása e hatóságok vagy intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét állami, területi vagy települési hatóság, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki;

5.   „közbeszerzési szerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházás kivitelezése, áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása;

6.   „építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés”: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya az alábbiak egyike:

a)

a II. melléklet szerinti tevékenységek valamelyikéhez tartozó építési beruházás kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt;

b)

építmény kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt;

c)

az építmény típusa vagy tervezése tekintetében döntő befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel történő kivitelezése;

7.   „építmény”: magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan, azok összességében vett eredménye, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

8.   „árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés”: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya termékek megvásárlása, lízingje, bérlete vagy részletvétele, vételi joggal vagy anélkül. Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet;

9.   „szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés”: a 6. pontban említettektől eltérő szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés;

10.   „gazdasági szereplő”: bármely természetes vagy jogi személy, vagy közjogi intézmény, illetve ilyen személyek és/vagy szervek csoportja, beleértve vállalkozások ideiglenes szövetségeit is, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áru leszállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;

11.   „ajánlattevő”: ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;

12.   „részvételre jelentkező”: a meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, versenypárbeszédben vagy innovációs partnerségben való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy részvételre meghívott gazdasági szereplő;

13.   „közbeszerzési dokumentum”: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv a beszerzés vagy az eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, ideértve az eljárást megindító hirdetményt, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztatót, a műszaki leírást, az ismertetőt, a javasolt szerződéses feltételeket, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok formátumait, az általánosan alkalmazandó kötelezettségekre vonatkozó információt és minden egyéb dokumentumot;

14   „központosított beszerzési tevékenység”: az egyik alábbi formában folytatott, állandó jellegű tevékenység:

a)

ajánlatkérő szerveknek szánt áruk beszerzése és/vagy szolgáltatások megrendelése;

b)

ajánlatkérő szerveknek szánt építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése vagy ilyen keretmegállapodások kötése;

15.   „járulékos beszerzési tevékenység”: beszerzési tevékenységekhez nyújtott támogatási tevékenységek, különösen a következő formákban:

a)

az építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélését, illetve ilyen keretmegállapodások megkötését az ajánlatkérő szerv számára lehetővé tevő műszaki infrastruktúra;

b)

a közbeszerzési eljárások lefolytatásával vagy tervezésével kapcsolatos tanácsadás;

c)

közbeszerzési eljárások előkészítése és irányítása az érintett ajánlatkérő szerv nevében és javára;

16.   „központi beszerző szerv”: olyan ajánlatkérő szerv, amely központosított és – adott esetben – járulékos beszerzési tevékenységet végez;

17.   „közbeszerzési szolgáltató”: olyan közjogi vagy magánjogi szerv, amely járulékos beszerzési tevékenységet kínál a piacon;

18.   „írásbeli” vagy „írásban”: bármely olyan, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

19.   „elektronikus út”, illetve „elektronikus eszközök használata”: elektronikus berendezés alkalmazása olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik;

20.   „életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakasza – ideértve az elvégzendő kutatást és fejlesztést, a gyártást, a kereskedést és annak feltételeit, a szállítást, a felhasználást és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások megteremtésétől az eltávolításig/ártalmatlanításig, az adott területek eredeti állapotának helyreállításáig és a szolgáltatás vagy a használat végéig;

21.   „tervpályázat”: olyan eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára – főként a város- és területrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén – olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki;

22.   „innováció”: olyan új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék, szolgáltatás vagy folyamat – beleértve többek között a termelési, építési, illetve konstrukciós folyamatokat – új marketingmódszer, vagy új szervezési mód megvalósítása az üzletvitel, a munkaszervezés vagy a külső kapcsolatok terén, amelynek célja többek között, hogy elősegítse a társadalmi kihívások leküzdését, illetve hogy előmozdítsa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia végrehajtását;

23.   „jelölés”: olyan dokumentum, bizonyítvány vagy tanúsítvány, amely igazolja, hogy az adott építmény, termék, szolgáltatás, folyamat vagy eljárás megfelel bizonyos követelményeknek;

24.   „jelölési követelmény(ek)”: az a követelmény, amelyet az adott építménynek, terméknek, szolgáltatásnak, folyamatnak vagy eljárásnak teljesítenie kell a kérdéses jelölés megszerzéséhez.

(2)   E cikk alkalmazásában a területi hatóságok körébe tartoznak az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (22) említett NUTS 1-ben és NUTS 2-ben nem teljes körűen felsorolt hatóságok, a települési hatóságok fogalmába pedig beletartozik az 1059/2003/EK rendeletben említett NUTS 3 szerinti és annál kisebb közigazgatási egységek minden hatósága.

3. cikk

Vegyes beszerzés

(1)   A (2) bekezdés azon vegyes szerződések esetében alkalmazandó, amelyek tárgya több, különböző típusú olyan beszerzés, amelyek mindegyikére vonatkozik ezen irányelv.

A (3), (4) és (5) bekezdés azon vegyes szerződések esetében alkalmazandó, amelyek tárgya egyrészt az ezen irányelv hatálya alá tartozó beszerzés, másrészt más jogi szabályozás alá tartozó beszerzés.

(2)   Azokat a szerződéseket, amelyek tárgya két- vagy többféle beszerzés (építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk), a fő tárgynak megfelelő beszerzéstípusra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell odaítélni.

Azon vegyes szerződések esetében, amelyek részben a III. cím I. fejezetének körébe tartozó szolgáltatásokból, részben egyéb szolgáltatásokból, illetve azon vegyes szerződések esetében, amelyek részben szolgáltatásokból, részben árubeszerzésből állnak, a fő tárgyat annak alapján kell megállapítani, hogy az egyes szolgáltatások és árubeszerzések közül melyiknek a becsült értéke a legmagasabb.

(3)   Amennyiben az adott szerződés különböző részei objektíve elkülöníthetőek, a (4) bekezdés alkalmazandó. Amennyiben az adott szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetőek, a (6) bekezdés alkalmazandó.

Amennyiben az adott szerződés egy részére az EUMSZ 346. cikke, vagy a 2009/81/EK irányelv vonatkozik, ezen irányelv 16. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Amennyiben a szerződés tárgya részben az ezen irányelv hatálya alá tartozó, részben pedig az irányelv hatálya alá nem tartozó beszerzést is magában foglal, az ajánlatkérő szervek dönthetnek úgy, hogy a különálló részekre külön-külön szerződéseket ítélnek oda, és úgy is, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda. Amennyiben az ajánlatkérő szervek úgy döntenek, hogy a külön részekre külön-külön szerződéseket ítélnek oda, a szóban forgó rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy mely jogi keret vonatkozzon rá.

Amennyiben az ajánlatkérő szervek egyetlenszerződés odaítélése mellett döntenek, hacsak a 16. cikk másként nem rendelkezik, az így létrejövő vegyes szerződésre ez az irányelv alkalmazandó, függetlenül azon részek értékétől, amelyek máskülönben más jogi szabályozás alá tartoznának, és függetlenül attól, hogy máskülönben e részek mely jogi keret alá tartoznának.

Az árubeszerzést, építési beruházást és szolgáltatás megrendelését, valamint koncessziót egyaránt magában foglaló vegyes szerződések esetében a vegyes szerződést ezen irányelvvel összhangban kell odaítélni, amennyiben a szerződés azon részének, amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződés megkötésére irányul, az 5. cikknek megfelelően számított becsült értéke eléri vagy meghaladja a 4. cikkben megállapított vonatkozó értékhatárt.

(5)   Azon szerződések esetében, amelyek az ezen irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzésre, és a 2014/25/EU irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tevékenység folytatására vonatkozó közbeszerzésre is kiterjednek, az alkalmazandó szabályokat az e cikk (4) bekezdése ellenére a 2014/25/EU irányelv 5. és 6. cikke alapján kell meghatározni.

(6)   Ha az adott szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, az alkalmazandó jogi keretet a szerződés fő tárgya alapján kell megállapítani.

2.   szakasz

Értékhatárok

4. cikk

Az értékhatárok összege

Ezt az irányelvet azokra a beszerzésekre kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték-adó (héa) nélküli becsült értéke eléri vagy meghaladja a következő értékhatárokat:

a)

5 186 000 EUR az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;

b)

134 000 EUR a központi kormányzati szervek által kiírt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében; a honvédelem területén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében az értékhatár csak azokra a szerződésekre érvényes, amelyekben a III. mellékletben foglalt termékek szerepelnek;

c)

207 000 EUR a központi szint alatti ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében; az említett értékhatár alkalmazandó a honvédelem területén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében is, amennyiben a III. mellékletben nem szereplő termékekre vonatkoznak;

d)

750 000 EUR a XIV. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásra vonatkozó, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében.

5. cikk

A közbeszerzések becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek

(1)   Valamely beszerzés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv által tervezett, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul, amelybe beleértendő a közbeszerzési dokumentumokban kifejezetten meghatározottak szerint az opció minden formája és a szerződések meghosszabbítása.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy egyéb fizetendő összegekről rendelkezik, azokat a beszerzés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

(2)   Amennyiben az ajánlatkérő szerv több különálló működési egységből áll, a teljes becsült értéket kell figyelembe venni, valamennyi működési egységre együttesen számítva.

Az első albekezdés ellenére, amennyiben egy különálló működési egység önálló módon felelős a saját beszerzéséért vagy annak egyes kategóriáiért, az értékek becsülhetők az adott egység szintjén is.

(3)   A beszerzések becsült értékének kiszámításához használt módszer nem választható ki azzal a szándékkal, hogy az adott beszerzés kikerüljön ezen irányelv hatálya alól. A beszerzés nem osztható részekre azzal a céllal, hogy kikerüljön ezen irányelv hatálya alól, kivéve, ha azt objektív okok indokolják.

(4)   Ez a becsült összeg abban az időpontban érvényes, amikor az eljárást megindító felhívást elküldték, illetve – azokban az esetekben, amikor ilyen felhívásra nem kerül sor – abban az időpontban, amikor az ajánlatkérő szerv megindítja a közbeszerzési eljárást, például adott esetben azáltal, hogy a közbeszerzéssel összefüggésben felveszi a kapcsolatot a gazdasági szereplőkkel.

(5)   A keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek tekintetében a figyelembe veendő érték a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legmagasabb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke.

(6)   Az innovációs partnerségek esetében a figyelembe veendő érték a tervezett partnerség valamennyi szakasza során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén kifejlesztendő és beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások legmagasabb – hozzáadottérték-adó nélküli – becsült értéke.

(7)   Ami az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket illeti, a becsült érték kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a teljes becsült értékét, amelyeket az ajánlatkérő szerv bocsátanak a szerződő fél rendelkezésére, feltéve, hogy azok szükségesek az építési beruházás kivitelezéséhez.

(8)   Amennyiben előfordulhat, hogy egy tervezett építési beruházás vagy szolgáltatás esetében a szerződések odaítélésére részekre bontva, több szerződés útján kerül sor, az összes rész becsült összértékét kell figyelembe venni.

Amennyiben a részek összértéke eléri vagy meghaladja a 4. cikkben megállapított értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélésekor alkalmazni kell.

(9)   Amennyiben előfordulhat, hogy a hasonló áruk tervezett beszerzése esetében a a szerződések odaítélésére részekre bontva, több szerződés útján kerül sor, a 4. cikk b) és c) pontjának alkalmazásakor az összes rész becsült összértékét figyelembe kell venni.

Amennyiben a részek összértéke eléri vagy meghaladja a 4. cikkben megállapított értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélésekor alkalmazni kell.

(10)   Az ajánlatkérő szervek a (8) és a (9) bekezdésben foglaltak ellenére az ebben az irányelvben meghatározott eljárások alkalmazása nélkül is odaítélhetnek szerződéseket az egyes részekre vonatkozóan, amennyiben az adott rész hozzáadottérték-adó nélküli tervezett értéke az árubeszerzések és a szolgáltatások esetében 80 000 eurónál, az építési beruházások esetében pedig 1 millió eurónál kevesebb. Az ilyen módon, ezen irányelv alkalmazása nélkül odaítélt részek együttes értéke azonban nem haladhatja meg az összes olyan rész egybeszámított értékének 20 %-át, amelyekre a tervezett építési beruházást, a hasonló áruk tervezett beszerzését vagy tervezett szolgáltatás-megrendeléseket felosztották.

(11)   Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan közbeszerzési szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatók, a becsült közbeszerzési értéket a következők alapján kell kiszámítani:

a)

vagy az előző tizenkét hónap vagy pénzügyi év során odaítélt, egymást követő, azonos típusú szerződések szerinti ellenszolgáltatás tényleges összértéke, lehetőség szerint módosítva az első szerződést követő tizenkét hónap folyamán várható mennyiségi vagy értékbeli változással;

b)

vagy az első teljesítést követő tizenkét hónap, illetve pénzügyi év – amennyiben az tizenkét hónapnál hosszabb – folyamán odaítélt, egymást követő szerződések szerinti ellenszolgáltatás becsült összértéke.

(12)   Olyan árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amely termékek pénzügyi lízingjére, bérletére, haszonbérletére vagy részletvételére irányul, a becsült közbeszerzési érték kiszámításának alapjául vett érték a következő:

a)

határozott időtartamú közbeszerzési szerződés esetében, ha annak időtartama tizenkét hónap vagy annál kevesebb, a szerződés tartamára vonatkozó becsült összérték, ha pedig időtartama meghaladja a tizenkét hónapot, a becsült maradványértéket is magában foglaló összérték;

b)

határozatlan időtartamú közbeszerzési szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama nem határozható meg, a havi érték negyvennyolcszorosa.

(13)   A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében a becsült érték kiszámításához adott esetben a következő összegeket kell alapul venni:

a)

biztosítási szolgáltatások esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat;

b)

banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások esetében a díjat, a fizetendő jutalékot, a kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;

c)

a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a díjat vagy a fizetendő jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat.

(14)   Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amelyben nem tüntetik fel a teljes árat, a becsült érték kiszámításának alapja a következő:

a)