ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2014.071.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 71

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. március 12.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 238/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. március 11.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács 2014/129/KKBP határozata (2014. március 10.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását támogató, nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a támogatásáról

3

 

*

A Tanács 2014/130/KKBP határozata (2014. március 10.) az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról

14

 

 

2014/131/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. március 10.) a 2007-es németországi kéknyelv-betegség leküzdését célzó biztonsági intézkedésekhez történő uniós pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2014) 1444. számú dokumentummal történt)

18

 

 

2014/132/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. március 11.) a légiforgalmi szolgáltatási hálózat uniós szintű teljesítménycéljainak és riasztási küszöbértékeinek a 2015–2019. évi második referencia-időszakra vonatkozó meghatározásáról ( 1 )

20

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

12.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 71/1


A BIZOTTSÁG 238/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. március 11.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 11-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MA

78,5

TN

86,3

TR

92,8

ZZ

85,9

0707 00 05

MA

182,1

TR

157,2

ZZ

169,7

0709 91 00

EG

45,1

ZZ

45,1

0709 93 10

MA

39,1

TR

100,0

ZZ

69,6

0805 10 20

EG

46,8

IL

67,4

MA

50,0

TN

53,6

TR

61,4

ZZ

55,8

0805 50 10

TR

68,0

ZZ

68,0

0808 10 80

CL

134,9

CN

111,8

MK

30,8

US

207,8

ZZ

121,3

0808 30 90

AR

105,1

CL

188,7

CN

68,3

TR

158,2

US

132,7

ZA

99,5

ZZ

125,4


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

12.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 71/3


A TANÁCS 2014/129/KKBP HATÁROZATA

(2014. március 10.)

a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását támogató, nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a támogatásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, amelynek III. fejezete tartalmazza az ilyen fegyverek elterjedése elleni küzdelem érdekében az Unióban és a harmadik országokban egyaránt meghozandó intézkedések listáját.

(2)

Az Unió aktívan végrehajtja a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, és érvényt szerez a stratégia III. fejezetében felsorolt intézkedéseknek, így például a szükséges uniós struktúrák kialakításának.

(3)

A Tanács 2008. december 8-án következtetéseket fogadott el és szintén elfogadta „A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló európai uniós fellépés új irányai” (a továbbiakban: „A fellépés új irányai”) című dokumentumot, amely szerint a tömegpusztító fegyverek elterjedése továbbra is az egyik legnagyobb biztonsági kihívást jelenti, és a nonproliferációs politika a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) lényeges részét képezi.

(4)

„A fellépés új irányai” című dokumentumban a Tanács felszólítja a hatáskörrel rendelkező tanácsi formációkat és szerveket, a Bizottságot, egyéb intézményeket és a tagállamokat, hogy az említett dokumentum alapján hozzanak konkrét intézkedéseket.

(5)

„A fellépés új irányai” című dokumentumban a Tanács hangsúlyozza, hogy a proliferáció megelőzése érdekében tett uniós fellépés számára előnyös lehet, ha azt egy olyan nem kormányzati nonproliferációs hálózat támogatja, amely összekapcsolja az Unió stratégiai területeire szakosodott külpolitikai intézményeket és kutatóközpontokat, miközben épít a már meglévő hasznos hálózatokra is. Ez a hálózat kiterjeszthető olyan harmadik országbeli szervezetekre, amelyekkel az Unió konkrét nonproliferációs párbeszédet folytat.

(6)

Az Európai Tanács 2005. december 15-én és 16-án elfogadta a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégiát (a továbbiakban: EU SALW stratégia), amely meghatározza a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) területére vonatkozó uniós fellépés irányvonalait. Az EU SALW stratégia szemlélete szerint a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme komoly veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra.

(7)

Az EU SALW stratégia egyik célkitűzése a hatékony többoldalúság fokozása a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek kínálata és destabilizáló terjedése elleni nemzetközi, regionális, illetve az Unión és tagállamain belüli mechanizmusok kifejlesztése érdekében.

(8)

A Tanács 2010. július 26-án elfogadta a 2010/430/KKBP határozatot (1), amellyel létrehozta a nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatát és amely biztosítja, hogy az említett határozat technikai végrehajtását a az EU Nonproliferációs Konzorciuma (a továbbiakban: a Konzorcium) végzi..

(9)

A Konzorcium mint a támogatás egyetlen kedvezményezettje melletti döntést ebben az esetben az indokolja, hogy az Unió – a tagállamok támogatása révén – az európai szellemi műhelyek hálózatával olyan gyümölcsöző együttműködést kíván folytatni, amely hozzájárul egy közös európai nonproliferációs és leszerelési kultúra kialakításához, és amely segíti az Uniót az e területekkel kapcsolatos szakpolitikái kidolgozásában és megformálásában, továbbá fokozza az Unió láthatóságát. Ebben az esetben a Konzorcium jellegéből adódóan 100 %-os finanszírozásra van szükség, mivel a Konzorciumot az Unió hozta létre és teljes egészében az uniós támogatásoktól függ. A Konzorciumnak nincsenek az Uniótól független anyagi forrásai, sem egyéb adományok gyűjtésére való törvényes felhatalmazása. Ezenkívül a Konzorcium a négy irányító szellemi műhelyen túl egy olyan hálózatot alakított ki, amelyhez több mint 60 szellemi műhely és kutatóközpont tartozik, amelyek az Unióban a nem kormányzati szervezeteknél rendelkezésre álló szinte minden szakismeretet képviselnek.

(10)

A Konzorcium eddig két szemináriumot szervezett az uniós szakértőknek (2011 májusában és 2013 júniusában Brüsszelben) és két nagyszabású nemzetközi nonproliferációs konferenciát tartott (2012 februárjában és 2013. szeptember–októberében Brüsszelben), továbbá e témával foglalkozó 31 szakpolitikai dokumentumot jelentetett meg a honlapján. A Konzorcium honlapja 2011 tavaszán indult és azóta rendszeresen frissítik, többek között a kéthavonta megjelenő, nonproliferation.eu elnevezésű elektronikus hírlevél közzétételével. Elindulása óta több mint 60 független európai szellemi műhely csatlakozott a Konzorcium hálózatához.

(11)

A 2010/799/KKBP (2) és a 2012/422/KKBP (3) tanácsi határozatok értelmében a Konzorcium megbízást kapott két szeminárium megszervezésére: a 2011 júliusában Brüsszelben tartott szeminárium a „bizalomépítés ösztönzésére”, a 2012 novemberében Brüsszelben tartott szeminárium pedig a „tömegpusztító fegyverektől és hordozóeszközeiktől mentes közel-keleti térség létrehozását célzó folyamat támogatására” irányult, továbbá a 2013/43/KKBP tanácsi rendelet (4) értelmében a Konzorcium megbízást kapott két zártkörű szeminárium megszervezésére, amelyek annak elősegítését célozták, hogy a 2013. márciusi ENSZ-konferencián sikerrel záruljanak a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos tárgyalások,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A hatékony többoldalúság, a megelőzés és a harmadik országokkal folytatott együttműködés elvén alapuló, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia eredményesebb végrehajtásához való hozzájárulás céljából a Tanács 3 évvel meghosszabbítja a nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózata tevékenységeinek folyamatos elősegítését és támogatását az alábbi célok előmozdítása érdekében:

a)

a politikai és a biztonsági vonatkozású párbeszéd, valamint a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló intézkedéseknek a civil társadalom és különösen a szakértők, a kutatók és a tudományos szakemberek általi hosszú távú megvitatásának ösztönzése;

b)

lehetőség biztosítása a Tanács érintett előkészítő szervei számára, hogy a nonproliferációval kapcsolatos kérdésekről konzultálhassanak a hálózattal, és annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok képviselői részt vehessenek a hálózat találkozóin;

c)

hasznos fórum kialakítása az Unió és a nemzetközi közösség nonproliferációs fellépéséhez, különösen az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője megbízottjainak benyújtott jelentések és/vagy ajánlások révén;

d)

hozzájárulás ahhoz, hogy a harmadik országok jobban felismerjék a proliferációs kihívásokat és az Unióval a multilaterális fórumokon – különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében – való együttműködés szükségességét annak érdekében, hogy világszerte megelőzzék, leállítsák és – amennyiben lehetséges – megszüntessék az aggodalomra okot adó proliferációs programokat, illetve elrettentsenek ezektől;

e)

a nonproliferációs és a leszerelési kérdések vonatkozásában az uniós és harmadik országbeli szellemi műhelyek és kormányok szakértelmének és intézményi kapacitásának fejlesztéséhez való hozzájárulás.

(2)   Az EU SALW stratégia fényében a nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának tevékenységi köre nem korlátozódhat a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése jelentette fenyegetésekkel kapcsolatos kérdések megvizsgálására, hanem ki kell, hogy terjedjen a hagyományos fegyverekkel – így például a kézi- és könnyűfegyverekkel – kapcsolatos kérdésekre is. A hagyományos fegyverekkel kapcsolatos kérdéseknek a hálózat tevékenységi körébe való felvétele kiváló eszköz az EU SALW stratégia és a hagyományos fegyverekkel kapcsolatos uniós politika végrehajtása keretében az e területre irányuló uniós fellépésről folytatott párbeszédhez és ajánláshoz.

(3)   Ezzel összefüggésben az Unió által támogatandó projekteknek a következő konkrét tevékenységekre kell kiterjedniük:

a)

a nem hagyományos és a hagyományos fegyverekre egyaránt kiterjedő, a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos kérdések teljes körét magában foglaló, a szakértőknek és a gyakorlati szakembereknek szánt három, éves gyakoriságú konzultációs találkozó és legfeljebb hét ad hoc szeminárium megrendezésének lehetővé tétele, a főképviselő megbízottjainak benyújtandó jelentések és/vagy ajánlások elkészítése céljából;

b)

a Konzorciumon belül ügyfélszolgálat kialakítása a nem hagyományos és a hagyományos fegyverekre egyaránt kiterjedő, a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos kérdések teljes körét magában foglaló területekre vonatkozó ad hoc szakértelem biztosítása céljából, kéthetes időszakon belüli válaszadáshoz;

c)

a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia és az EU SALW stratégia, valamint az uniós intézmények és az uniós szellemi műhelyek e téren betöltött szerepe nemzetközi elősegítését célzó, nonproliferációs és leszerelési kérdésekkel foglalkozó, harmadik országok és a civil társadalom részvételével tartandó három nagyszabású éves konferencia megrendezésének lehetővé tétele, az e területre vonatkozó uniós szakpolitikák láthatóságának fokozása és a főképviselő megbízottjainak benyújtandó jelentések és/vagy ajánlások elkészítése céljából;

d)

a tömegpusztító és a hagyományos fegyverek – így például a kézi- és könnyűfegyverek – elterjedésének megelőzésével kapcsolatos kérdések vizsgálatát végző szellemi műhelyek hálózatán belül a kapcsolattartást elősegítő és a kutatói párbeszédet előmozdító internetes platform igazgatásának és fejlesztésének, valamint a nonproliferációval és a leszereléssel foglalkozó szakértők új nemzedéke oktatásának lehetővé tétele;

e)

annak lehetővé tétele, hogy növekedjen az uniós és a harmadik országbeli szellemi műhelyek és kormányok tájékozottsága a nonproliferációval kapcsolatban, valamint hogy ezen a téren nagyobb szakértelemmel és intézményi kapacitással rendelkezzenek;

f)

a Konzorcium által végzett átfogó kutatási tevékenységek keretében a tagállamok és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) által javasolt témák megvizsgálása.

A projektek részletes leírása a mellékletben található.

2. cikk

(1)   E határozat végrehajtásáért a főképviselő felel.

(2)   Az 1. cikk (3) bekezdésében említett tevékenységekkel foglalkozó projektek technikai végrehajtását az EU Nonproliferációs Konzorciuma végzi, amelyhez a Stratégiai Kutatási Alapítvány (FRS), a Frankfurti Békekutató Intézet (HSFK/PRIF), a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) és a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) tartozik. A Konzorcium ezt a feladatot a főképviselő ellenőrzése mellett végzi. E célból a főképviselő megköti a szükséges megállapodásokat a Konzorciummal.

(3)   A tagállamok és az EKSZ különös fontossággal bíró prioritásokat és témákat javasolnak, amelyeket meg kell vizsgálni a Konzorcium által végzett kutatási programok keretében, és amelyekkel foglalkozni kell a munkadokumentumokban és a szemináriumokon, az uniós szakpolitikákkal összhangban.

3. cikk

(1)   Az 1. cikk (3) bekezdésében említett tevékenységekkel foglalkozó projektek végrehajtását szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 3 600 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére alkalmazandó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3)   A Bizottság felügyeli az (1) bekezdésben említett kiadások megfelelő kezelését. E célból finanszírozási megállapodást köt a Konzorciummal. A megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a Konzorciumnak – a hozzájárulás nagyságának megfelelően – biztosítania kell az uniós hozzájárulás láthatóságát.

(4)   A Bizottság törekszik arra, hogy e határozat hatálybalépését követően a lehető leghamarabb megkösse a (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodást. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ennek folyamán felmerülő nehézségekről és a megállapodás megkötésének időpontjáról.

4. cikk

(1)   A főképviselő a Konzorcium által készített rendszeres jelentések alapján jelentést tesz a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. Az említett jelentések képezik a Tanács által végzett értékelés alapját.

(2)   A Bizottság jelentést készít az 1. cikk (3) bekezdésében említett projektek pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

(1)   Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

(2)   Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésben említett finanszírozási megállapodás megkötésének időpontját követő 36 hónap elteltével hatályát veszti.

Mindazonáltal ez a határozat a hatálybalépését követő 6 hónap elteltével hatályát veszti, ha addig nem kerül sor az említett finanszírozási megállapodás megkötésére.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. VROUTSIS


(1)  A Tanács 2010/430/KKBP határozata (2010. július 26.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtását támogató, nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatának a létrehozásáról (HL L 202., 2010.8.4., 5. o.).

(2)  A Tanács 2010/799/KKBP határozata (2010. december 13.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtásának támogatása érdekében egy tömegpusztító fegyverektől és hordozóeszközeiktől mentes közel-keleti övezet létrehozásához vezető bizalomépítési folyamat támogatásáról (HL L 341., 2010.12.23., 27. o.).

(3)  A Tanács 2012/422/KKBP határozata (2012. július 23.) a nukleáris fegyverektől, valamint minden más tömegpusztító fegyvertől mentes közel-keleti övezet létrehozásához vezető folyamat támogatásáról (HL L 196., 2012.7.24., 67. o.).

(4)  A Tanács 2013/43/KKBP határozata (2013. január 22.) az európai biztonsági stratégia keretében a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos tárgyalások támogatásának céljával végzett uniós tevékenységek folytatásáról (HL L 20., 2013.1.23., 53. o.).


MELLÉKLET

A NONPROLIFERÁCIÓVAL FOGLALKOZÓ FÜGGETLEN SZELLEMI MŰHELYEK EURÓPAI HÁLÓZATA A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK ELTERJEDÉSE ELLENI EU-STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRA

1.   Célkitűzések

E határozat célja, hogy megerősítse a Tanács által 2008. december 8-án„A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló európai uniós fellépés új irányai” című dokumentumban megállapított szakpolitikai ajánlásokat, és hogy folytassa azok végrehajtását. E dokumentum alapján a proliferáció elleni uniós fellépés számára előnyös lehet, ha azt egy olyan nem kormányzati nonproliferációs hálózat támogatja, amely összekapcsolja az Unió stratégiai területeire szakosodott külpolitikai intézményeket és kutatóközpontokat, miközben épít a már meglévő hasznos hálózatokra. Ez a hálózat kiterjeszthető olyan harmadik országbeli szervezetekre, amelyekkel az Unió konkrét nonproliferációs párbeszédet folytat.

A nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek hálózata a továbbiakban is ösztönözné a politikai és a biztonsági vonatkozású párbeszédet, valamint a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló intézkedéseknek és az ehhez kapcsolódó leszerelési kérdéseknek a civil társadalom és különösen a szakértők, a kutatók és a tudományos szakemberek általi hosszú távú megvitatását.

A hálózat munkáját a hagyományos fegyverekkel, többek között a kézi- és könnyűfegyverekkel (SALW) kapcsolatos kérdésekre is ki kell terjeszteni, ideértve a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégia folyamatos végrehajtásának biztosítását célzó intézkedéseket is. A hálózat segíteni fogja az azt célzó uniós fellépés új vonásainak a kialakítását, hogy az uniós fellépés kiterjedjen a hagyományos fegyverekkel, köztük a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmével és túlzott felhalmozásával kapcsolatos biztonsági kérdéseknek mind a megelőzésre, mind pedig a reagálásra irányuló dimenziójára, összhangban a releváns uniós stratégiában foglaltakkal. A hagyományos fegyverek, köztük a kézi- és könnyűfegyverek illegális és szabályozatlan kereskedelmének megelőzése elismerten uniós prioritásnak tekintendő a fegyverkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos folyamat keretében.

A hálózat hozzájárulhat ahhoz, hogy harmadik országok körében jobban tudatosítsa a tömegpusztító fegyverek elterjedésével és a hagyományos fegyverekkel, köztük a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmével és túlzott felhalmozásával kapcsolatos kihívásokat, valamint az Unióval és a multilaterális fórumok – különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete – keretében folytatott együttműködés szükségességét, világszerte az aggodalomra okot adó proliferációs programok és a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének és túlzott felhalmozásának megelőzése, az azoktól való elrettentés, azok leállítása és lehetőség szerinti megszüntetése érdekében.

Az Unió a következőképpen kívánja támogatni ezt a hálózatot:

diplomaták és tudományos szakértők számára rendszeres uniós szemináriumok és, szükség szerint, ad hoc találkozók szervezése, amelyek témáját a tömegpusztító fegyverek, valamint a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése megakadályozásának és leszerelésének területével kapcsolatos kiemelkedő fontosságú események és kérdések alkotják, a főképviselő megbízottjainak benyújtandó jelentések és/vagy ajánlások elkészítése céljából;

nagyszabású éves konferenciák és, adott esetben, előkészítő találkozók szervezése révén, a főképviselő megbízottjainak benyújtandó jelentések és/vagy ajánlások elkészítése céljából;

a nonproliferációval foglalkozó szellemi műhelyek hálózatán belül a kapcsolattartás megkönnyítésére és az ott folytatott kutatói párbeszéd előmozdítására szolgáló internetes platform és az ahhoz kapcsolódó közösségi oldalak fenntartása, igazgatása és további fejlesztése révén;

a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni és a leszereléssel kapcsolatos uniós szakpolitikákra vonatkozó kompetenciák elősegítése, valamint az e szakpolitikákkal kapcsolatos szakismereteknek az Unió egészében és a harmadik országok részére történő átadása.

2.   A hálózat szervezeti felépítése

A hálózat valamennyi érintett unióbeli szellemi műhely és kutatóintézet, valamint a társult államok számára nyitva áll, és teljes körűen tiszteletben tartja az Unión belüli véleménykülönbségeket.

A hálózat a jövőben is elősegíti a nem kormányzati szakértők, a tagállamok képviselői és az uniós intézmények közötti kapcsolattartást. A hálózat készen áll arra, hogy a többoldalúság és a nemzetközi együttműködés elvén alapuló, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiával és az EU SALW stratégiával összhangban együttműködjön harmadik országok nem kormányzati szereplőivel. A hálózat megbízatása a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemmel, a leszereléssel és a hagyományos fegyverekkel, így például a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos kérdésekre terjed ki.

A Tanács érintett előkészítő szervei (CODUN/CONOP/COARM stb.) a nonproliferációval és a hagyományos fegyverekkel, így például a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos kérdésekről konzultálhatnak a hálózattal, és képviselőik részt vehetnek a hálózat találkozóin. A hálózat találkozói a munkacsoporti ülésekkel párhuzamosan is megszervezhetők, amennyiben ez kivitelezhető.

A hálózatot – a főképviselő megbízottjaival szorosan együttműködve – továbbra is az EU Nonproliferációs Konzorciuma vezeti, amelyhez az FRS, a HSFK/PRIF, az IISS és a SIPRI tartozik, és amely a projektek irányítására is megbízást kap.

A Konzorcium a főképviselő megbízottjaival és a tagállamokkal konzultálva meghívja a tömegpusztító és a hagyományos fegyverek elterjedésének megakadályozásával és a leszerelésükkel kapcsolatos szakpolitikák területén szakismerettel rendelkező személyeket a szakértői szemináriumokra és a nagyszabású éves konferenciákra, valamint felkéri őket, hogy az e célra létesített honlapon tegyék közzé kiadványaikat és számoljanak be a tevékenységeikről.

3.   A projektek leírása

3.1.   1. projekt: Diplomaták és tudományos szakértők számára három, éves gyakoriságú konzultációs találkozó és legfeljebb hét ad hoc szeminárium megszervezése jelentéssel és/vagy ajánlásokkal.

3.1.1.   A projekt célja

Az éves konzultációs találkozók és az ad hoc szemináriumok célja, hogy előmozdítsák az uniós szakértők, tisztviselők és tudományos szakemberek közötti, biztonsági vonatkozású párbeszédet a tömegpusztító fegyverek, hordozóeszközeik és a hagyományos fegyverek – így például a kézi- és könnyűfegyverek – elterjedésének megakadályozásával és e fegyverek leszerelésével kapcsolatos aktuális kihívásokról. A szemináriumok révén ezenkívül elő kell segíteni az uniós tagállamokban működő, nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózatán belüli együttműködést.

3.1.2.   A projekt eredményei

Információcsere és az aktuális proliferációs tendenciák elemzése a tagállamokban a szakpolitika területén dolgozó és tudományos szakemberek, valamint az EKSZ és az egyéb uniós intézmények szakértői között, illetve által.

A proliferáció elleni küzdelmet célzó uniós szakpolitikák végrehajtását célzó legjobb lehetőségek és eszközök megvitatása.

A nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózata létrehozásának ösztönzése.

Független uniós szellemi műhelyek által konstruktív visszajelzés adása az Uniónak a tömegpusztító fegyverek, valamint a kézi- és könnyű fegyverek elterjedése elleni küzdelmet célzó uniós stratégiákról, valamint a gyakorlati szakemberek által a szellemi műhelyek részére megfogalmazott javaslatok a további kutatást igénylő, a szakpolitika tekintetében legrelevánsabb témákról.

Szakpolitikai jelentések készítése céljából a nonproliferáció és a leszerelés területével kapcsolatos releváns kérdések meghatározása.

Szakpolitikai jelentések és intézkedésorientált ajánlások készítése a főképviselő megbízottjainak. Ezeket a jelentéseket az Unió megfelelő intézményeinek és a tagállamoknak is megküldenék.

3.1.3.   A projekt leírása

A projekt célja három, éves gyakoriságú konzultációs találkozó és legfeljebb hét ad hoc szeminárium megszervezése a kapcsolódó jelentések és/vagy ajánlások elkészítésével együtt.

E rendezvények ütemtervét a KKBP területével foglalkozó következő tanácsi munkacsoportokkal szoros együttműködésben kell elkészíteni: globális leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési munkacsoport, nonproliferációs munkacsoport, globális leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési munkacsoport (űrpolitika), a kézi- és könnyűfegyverekkel, valamint a hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó munkacsoport. A szemináriumokon a nonproliferáció és a leszerelés területén az Unió számára rövidtávon és középtávon a következő fegyverzeti kategóriákban jelentkező kihívásokkal kell foglalkozni: tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik, hagyományos fegyverek, így például a kézi- és könnyűfegyverek, valamint új típusú fegyverek és hordozóeszközeik. Ezeknek a rendezvényeknek mindenekelőtt lehetőséget kell biztosítaniuk az uniós döntéshozóknak arra, hogy e fegyverek területén a hosszabb távú kihívásokra és tendenciákra, illetve olyan kérdésekre fókuszálhassanak, amelyek túlmutatnak a szokásos napi munka keretein.

Az éves konzultációs találkozók másfél naposak kell, hogy legyenek, és azokon előreláthatólag 100, a nonproliferációval és a hagyományos fegyverekkel – így például a kézi- és könnyűfegyverekkel – kapcsolatos kérdésekre szakosodott személy venne részt az uniós szellemi műhelyek, a tagállamok és az uniós intézmények képviseletében. E szemináriumok fő szerepe, hogy konzultációt biztosítsanak a nonproliferációval foglalkozó uniós szellemi műhelyek, az Unió és a tagállamok között.

Az ad hoc szemináriumok kétnaposak kell, hogy legyenek, és azokon előreláthatólag 45, eseti alapon kiválasztott személy venne részt. Ezeknek a szemináriumoknak a kiemelkedően fontos események és az uniós szakpolitikai lehetőségek megvizsgálása érdekében ad hoc alapon elsősorban konzultatív szerepet kell betölteniük a nonproliferációval foglalkozó uniós szakmai műhelyek, az Unió és a tagállamok vonatkozásában, másrészt pedig lehetőséget kell biztosítaniuk az uniós szakmai műhelyek, az uniós tagállamok és az uniós intézmények részére, hogy tájékoztassák az Unión belüli és azon kívüli célközönségeket.

Az éves konzultációs találkozókat Brüsszelben kell tartani, három ad hoc szakértői szeminárium viszont nem uniós helyszínen is tartható.

3.2.   2. projekt: Nagyszabású éves konferenciák szervezése jelentés és/vagy ajánlások készítésével együtt.

3.2.1.   A projekt célja

Az Unióból, a társult államokból és harmadik országokból érkező kormányzati szakértők, független szellemi műhelyek és egyéb tudományos szakértők részvételével megrendezett nagyobb éves nonproliferációs és leszerelési konferenciák alkalmával a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelmet, valamint az ehhez kapcsolódó leszerelési célkitűzéseket, továbbá a hagyományos fegyverekkel, így például a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmével és túlzott felhalmozásával kapcsolatos kihívások kezelését célzó további intézkedések megvitatására és megállapítására kerül sor. Az éves konferencia mint a projekt legfontosabb eseménye révén nagyobb nemzetközi figyelmet fog kapni a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia és az uniós intézmények által e stratégia végrehajtása érdekében tett erőfeszítések, valamint a tagállamok független szellemi műhelyei és tudományos szakértői által az ezzel kapcsolatban végzett munka.

Az éves konferenciák azt a célt is szolgálják, hogy hangsúlyosabb szerepet kapjanak a nonproliferációs kérdésekre szakosodott európai szellemi műhelyek, és hogy elmélyüljön közöttük az összhang, továbbá elősegítik a kapacitásépítést ezekben a szellemi műhelyekben és egyéb szervezetekben, ideértve a világ azon területeit is, ahol a nonproliferáció területén nem áll rendelkezésre komoly szakértelem.

Az éves konferenciák és ezek előkészítő találkozói keretében megvitatásra kerülnek az EKSZ tevékenysége szempontjából releváns, a nonproliferációval kapcsolatos tematikus kérdések. Ezeken a megbeszéléseken és a Konzorcium által irányított egyéb tevékenységek keretében a főképviselő megbízottjainak szóló, intézkedésorientált ajánlásokkal kísért szakpolitikai jelentések készülnek. A jelentéseket megküldenék az Unió megfelelő intézményeinek és a tagállamoknak, továbbá online is hozzáférhetők lennének.

3.2.2.   A projekt eredményei

Egy olyan nagyszabású európai kezdeményezésű nonproliferációs és leszerelési konferencia létrehívása, amely a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelmet, valamint az ehhez kapcsolódó leszerelési célkitűzéseket, továbbá a hagyományos fegyverekkel, – így például a kézi- és könnyűfegyverekkel –, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmével és túlzott felhalmozásával kapcsolatos kihívások kezelését célzó intézkedések stratégiai megbeszélésének előmozdítására szolgáló kulcsfontosságú fórummá válna.

A tömegpusztító fegyverek és a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése megakadályozásának és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) cselekvési terv területén a harmadik országok kormánytisztviselői, tudományos körei és civil társadalma vonatkozásában az uniós szakpolitikák láthatóságának és az azokkal kapcsolatos ismereteknek a növelése.

Ezen a területen a nonproliferációval foglalkozó független szellemi műhelyek európai hálózata és az Unió szerepének a növelése, valamint az e műhelyek közötti összhang fokozása, továbbá a nonproliferációs kérdésekkel kapcsolatos szakértelem kialakítása azokban az országokban, ahol ez a szakértelem nem elégséges, így például a harmadik országokban.

A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia és az EU SALW stratégia végrehajtását előmozdító szakpolitikai jelentések és/vagy intézkedésorientált ajánlások benyújtása, valamint hasznos fórum kialakítása az Unió és a nemzetközi közösség nonproliferációs és hagyományos fegyverekkel kapcsolatos fellépéséhez.

Az Unió intézményei, a tagállamok, a civil társadalom és a harmadik országok körében a tömegpusztító fegyverekkel és azok hordozóeszközeivel kapcsolatos fenyegetések megfelelőbb tudatosítása és ismertetése, lehetővé téve a kihívásokra való jobb felkészülést.

3.2.3.   A projekt leírása

A projekt nagyszabású éves konferenciák és szükség szerint előkészítő találkozók megszervezését, valamint az ezekkel kapcsolatos jelentések és/vagy ajánlások elkészítését írja elő:

éves gyakorisággal Brüsszelben megrendezett másfél napos konferencia, amelyen 300, az Unióból, a társult államokból és harmadik országokból származó, a nonproliferációs, a leszerelési, a fegyverzet-ellenőrzési és a hagyományos fegyverekkel – így például a kézi- és könnyűfegyverekkel – kapcsolatos kérdésekre szakosodott, szellemi műhelyeket, tudományos köröket és kormányokat képviselő szakértő vesz részt,

többek között nem európai országokból és Észak-Amerikából származó szakértők „új nemzedékének” létrehozására való odafigyelés: ezek a szakértők meghívást kapnak, hogy a konferencia előtt vagy után további egynapos szakképzésen vegyenek részt és ennek során megismerkedjenek a releváns uniós intézményekkel is,

a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia és az EU SALW stratégia végrehajtását előmozdító szakpolitikai jelentések és/vagy intézkedésorientált ajánlások.

3.3.   3. projekt: Ügyfélszolgálat kialakítása és igazgatása

3.3.1.   A projekt célja

A nem hagyományos és a hagyományos fegyverekre egyaránt kiterjedő, a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos kérdések teljes körét magában foglaló témákra vonatkozó ad hoc szakértelem biztosítása céljából a Konzorciumon belüli ügyfélszolgálat kialakítása és igazgatása, amely információkkal látja el és elősegíti az EKSZ általi, konkrét és sürgős kérdésekkel kapcsolatos szakpolitikai fellépés kialakítását.

3.3.2.   A projekt eredményei

Az EKSZ által konkrét kérdésekkel kapcsolatban tett ad hoc kutatási felkérések kezelése, kéthetes válaszadási határidővel.

a Konzorciumhoz tartozó szellemi műhelyek és az EKSZ közötti ad hoc témaspecifikus párbeszéd előmozdítása.

Rövid határidős és alkalmi felkérések vonatkozásában annak lehetővé tétele, hogy az EKSZ igénybe vegye a Konzorcium keretében rendelkezésre álló ad hoc szakértelmet és a kutatásra szánt erőforrásokat.

3.3.3.   A projekt leírása

A projektek keretében legfeljebb húsz, egyenként 5–10 oldalas, az EKSZ által kért, aktuális nonproliferációs és leszerelési kérdésekről szóló szakértői dokumentum elkészítése kéthetes határidővel, a már meglévő szakirodalom áttekintése alapján (nem eredeti kutatás).

3.4.   4. projekt: Internetes platform igazgatása és fejlesztése

3.4.1.   A projekt célja

Az internetes honlap fenntartása és fejlesztése megkönnyíti a nonproliferációval foglalkozó szellemi műhelyek hálózatában a találkozók közötti kapcsolattartást, és előmozdítja az ott folytatott kutatói párbeszédet. Az Unió intézményei és a tagállamok számára is előnyös lehet egy külön e célra létrehozott honlap, amelyen a hálózat tagjai a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemmel, valamint a hagyományos fegyverekre – így például a kézi- és könnyűfegyverekre – vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban szabadon megoszthatnak egymás között információkat és elképzeléseket, valamint közzétehetik az elkészített tanulmányokat. A honlap mellett fennmarad az elektronikus hírlevél is. A projekt biztosítja a rendezvények online nyomon követését és az európai kutatásra való rálátást. A projekt hozzájárul a kutatási eredményeknek a szellemi műhelyek közösségén belüli és a kormányzati körökben történő hatékony terjesztéséhez. Ez a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésével, valamint a hagyományos fegyverekkel – így például a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmével és túlzott felhalmozásával – kapcsolatos fenyegetések jobb előrejelzését és ismeretét fogja eredményezni.

3.4.2.   A projekt eredményei

Egy olyan platform igazgatása, ahol a nonproliferációval foglalkozó szellemi műhelyek folyamatosan megoszthatják egymás között a tömegpusztító fegyverek elterjedésével, valamint a hagyományos fegyverekkel – így például a kézi- és könnyűfegyverekkel – kapcsolatos kérdésekre vonatkozó független nézeteiket és elemzéseiket.

A független szellemi műhelyek már meglévő hálózatának kiszélesítése, igazgatása és aktualizálása.

A civil társadalomban a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia és az uniós SALW stratégia jobb megértésének elősegítése, továbbá az Unió és a szellemi műhelyek hálózata közötti interfészszerep.

A hálózat tagjainak találkozóiról és azon független szellemi műhelyektől származó dokumentumok folyamatos és díjtalan letöltésének lehetővé tétele, amelyek pénzügyi ellentételezés nélkül is meg kívánják osztani a kutatási eredményeiket.

Az Unió intézményei, a tagállamok, a civil társadalom és a harmadik országok körében a hagyományos fegyverekkel, a tömegpusztító fegyverekkel és azok hordozóeszközeivel kapcsolatos fenyegetések fokozottabb tudatosítása és ismertetése, lehetővé téve a kihívásokra való jobb felkészülést.

3.4.3.   A projekt leírása

Amennyiben megvalósítható és megfelelő, ki lehetne dolgozni egy közösségi oldal jellegű technológia alkalmazását, amely a hálózat tagjai között aktív online kommunikációt és információcserét tesz lehetővé egy ismerős környezetben;

A Konzorcium irányítja a projektet, továbbá gondoskodik a tárhelyről, valamint a honlap szerkesztéséről és karbantartásáról;

A tömegpusztító fegyverek elterjedésével és a hagyományos fegyverekre – így például a kézi- és könnyűfegyverekre – vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos uniós szakpolitikák rendszeres nyomon követése és támogatása megfelelő dokumentumok révén történik;

A Konzorcium kiadványait külön archivált bejegyzések fogják népszerűsíteni és támogatni;

A Konzorcium által szervezett konferenciákat a honlapon keresztül fogják népszerűsíteni és azok a honlapon keresztül lesznek követhetők (háttér-vitaanyagok, napirendek, prezentációk és adott esetben a nyilvános ülésekről készített videófelvételek);

A honlapon kéthavi rendszerességgel elektronikus hírlevél jelenik majd meg, amely az Unión belüli, a nonproliferációval kapcsolatos intézményi híreket tartalmazza, és amelyen keresztül nyomon követhetők a hálózathoz tartozó kutatóközpontok által végzett tudományos tevékenységek;

Havi rendszerességgel külön jelentések készülnek a tömegpusztító fegyverek elterjedésével és a hagyományos fegyverekre – így például a kézi- és könnyűfegyverekre – vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos témakörök alapján.

3.5.   5. projekt: Kiadványok

3.5.1.   A projekt célja

Legfeljebb húsz, a tömegpusztító fegyverek elterjedésével, a hordozóeszközeikkel, a kézi- és könnyűfegyverekkel, valamint a leszereléssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó szakpolitikai dokumentum elkészítése;

Információk és elemzés biztosítása, amelyek alapul szolgálhatnak egy, elsősorban szakértők, kutatók és tudományos szakemberek által a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló intézkedésekről folytatott, politikai és biztonsági vonatkozású párbeszédhez;

Olyan forrás biztosítása, amelyet a Tanács megfelelő előkészítő szervei az uniós nonproliferációs politikáról és gyakorlatról folytatott megbeszélések előkészítéséhez használhatnak;

Olyan elképzelések, információk és elemzések biztosítása, amelyek elősegíthetik az uniós szintű nonproliferációs fellépések kidolgozását.

3.5.2.   A projekt eredményei

Információk és elemzések biztosítása, amelyek alapul szolgálhatnak egy, elsősorban szakértők, kutatók és tudományos szakemberek által a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemre irányuló intézkedésekről folytatott, politikai és biztonsági vonatkozású párbeszédhez;

A civil társadalom és a kormányok fogékonyabbá tétele és fokozottabb tájékoztatása az uniós nonproliferációs és leszerelési politikákkal kapcsolatos kérdésekről és e kérdések érthetőbbé tétele számukra;

Politikai és/vagy operatív szakpolitikai lehetőségek biztosítása a főképviselő, az Unió intézményei és a tagállamok számára;

Olyan elképzelések, információk és elemzések biztosítása, amelyek elősegíthetik az uniós szintű nonproliferációs fellépések kidolgozását.

3.5.3.   A projekt leírása

A projekt legfeljebb húsz szakpolitikai dokumentum elkészítését és publikálását írja elő. A szakpolitikai dokumentumokat a Konzorcium készíti el vagy ad megbízást az elkészítésükre, és ezek nem feltétlenül tükrözik az Unió intézményeinek, illetve a tagállamoknak az álláspontját.

A szakpolitikai dokumentumok a Konzorcium megbízatásának keretébe tartozó témákkal foglalkoznak. Mindegyik dokumentum felvázol politikai és/vagy operatív szakpolitikai lehetőségeket.

A szakpolitikai dokumentumok olyan formátumban jelennek meg és olyan stílusban íródnak, amely a célközönség számára könnyen hozzáférhetővé és érthetővé teszi őket.

Az összes szakpolitikai dokumentumot közzéteszik a Konzorcium honlapján.

3.6.   6. projekt: Oktatás

3.6.1.   A projekt célja

A nonproliferációs politika és programozás területén tevékenykedő tudományos és gyakorlati szakemberek következő nemzedékét érintő kapacitásépítés.

Az uniós nonproliferációs és leszerelési politika mélyreható ismeretének elősegítése az Unióban és harmadik országokban.

Fiatal gyakorlati és tudományos szakemberek részvételével regionális szintű hálózatok kialakítása azokban a térségekben, ahol az Unió a nonproliferáció területén komoly érdekekkel rendelkezik.

A tömegpusztító fegyverekkel és a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában az Unióban és a partnerországokban rendelkezésre álló szakértelem megújítása és kiterjesztése.

A nonproliferációval kapcsolatos új elgondolások és elemzések biztosítása az uniós intézmények, a tagállamok és a nonproliferációval foglalkozó uniós hálózat számára.

3.6.2.   A projekt eredményei

A nonproliferációs és leszerelési kérdésekkel foglalkozó, már meglévő képzési program mintájának felhasználásával olyan internetes oktatási eszköz kialakításának előkészítése, amely a szerződés kezdetétől számított 24 hónapon belül működőképessé válik.

A nonproliferációs politika és programozás területén tevékenykedő tudományos és gyakorlati szakemberek következő nemzedéke kapacitásainak fokozása.

Az uniós nonproliferációs és leszerelési politika mélyreható ismeretének elősegítése az Unióban és harmadik országokban.

Fiatal gyakorlati és tudományos szakemberek hálózatainak létrehozása és a gyakorlati együttműködés elősegítése.

A tömegpusztító fegyverek és a kézi- és könnyűfegyverek elterjedésével és leszerelésével kapcsolatos kérdések területén az Unióban és harmadik országokban rendelkezésre álló szakismeretek elmélyítése.

A nonproliferációval kapcsolatos friss adatok biztosítása az uniós intézmények, a tagállamok, a partnerországok és a nonproliferációval foglalkozó uniós hálózat számára.

3.6.3.   A projekt leírása

A projekt keretében, a Konzorcium szervezésében személyenként legfeljebb három hónapos időtartamban szakmai gyakorlatot kell biztosítani legfeljebb 48 végzett hallgatónak vagy fiatal diplomatának. A szakmai gyakorlat a Konzorciumhoz tartozó, legalább két intézet részvételével megvalósuló előadásokból, szemináriumokból, szakirodalom elolvasásából és projektintegrációból fog állni. A képzési program rövidebb modulokat is tartalmaz annak érdekében, hogy annyira rugalmas legyen, amennyire szükséges. Valamennyi hallgató meghívást kap a Konzorcium által szervezett konferenciákra és szemináriumokra.

A projekt végső célja, hogy a nonproliferációs és leszerelési kérdésekkel foglalkozó, már meglévő képzési program mintájának felhasználásával előkészítse egy internetes oktatási eszköz kialakítását. Az internetes oktatási eszköz keretében foglalkozni kell a hagyományos és a nem hagyományos fegyverekkel kapcsolatos kérdések teljes skálájával, és ez az eszköz hozzáigazítható kell, hogy legyen a különböző célközönségekhez (európai és Európán kívülről származó fiatal diplomaták, újságírók, egyetemi és posztgraduális hallgatók). A tartalom érzékenységétől függően megfelelő biztonsági engedély megléte írható elő. Az internetes oktatási eszköz beépíthetőnek kell lennie az egyetemi mesterképzési programokba, és tipikusan 15 átfogó előadásból kell állnia. Ez egy féléves egyetemi tanulmányi tanfolyamnak felel meg, és megfelel az egyéb hallgatóságokra vonatkozó követelményeknek is.

4.   Időtartam

A projektek végrehajtásának teljes becsült időtartama 36 hónap.

5.   Kedvezményezettek

5.1.   Közvetlen kedvezményezettek

Az európai biztonsági stratégia és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia a tömegpusztító fegyvereknek mind az állami, mind pedig a nem állami szereplői általi terjesztését az Unió biztonságára potenciálisan a legnagyobb fenyegetést jelentő veszélyként határozta meg. Hasonlóképpen, a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni EU-stratégiában az Unió felismerte, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme és túlzott felhalmozása a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető komoly veszélyt jelent. A javasolt projektek a KKBP céljait szolgálják, és hozzájárulnak az európai biztonsági stratégiában meghatározott stratégiai célkitűzések eléréséhez.

5.2.   Közvetett kedvezményezettek

A projektek közvetett kedvezményezettjei a következők:

a)

az Unióban és harmadik országokban működő, a nonproliferációval és a hagyományos fegyverekkel – így például a kézi- és könnyűfegyverekkel – kapcsolatos kérdésekre szakosodott független szellemi műhelyek és tudományos szakemberek;

b)

az Unió intézményei, így például oktatási intézmények, hallgatók valamint az internetes oktatási eszköz minden más használója;

c)

a tagállamok;

d)

harmadik országok.

6.   Részt vevő harmadik felek

A projektek teljes finanszírozására e határozat alapján kerül sor. A hálózathoz tartozó szakértők részt vevő harmadik feleknek tekinthetők. Ezek a szakértők a saját szabályaiknak megfelelően végzik munkájukat.

7.   Eljárási szempontok, koordináció és irányítóbizottság

E projekt irányítóbizottságát a főképviselő megbízottja és az e melléklet 8. pontjában említett végrehajtó szerv alkotja. Az irányítóbizottság rendszeresen – legalább hathavonta – áttekinti e határozat végrehajtását, többek között elektronikus távközlési eszközök használatával.

8.   Végrehajtó szerv

E határozat technikai végrehajtására a Konzorcium kap megbízást, amely ezt a feladatát a főképviselő ellenőrzése mellett látja el. A Konzorcium a tevékenységei során adott esetben együttműködik a főképviselővel, a tagállamokkal, egyéb részes államokkal és nemzetközi szervezetekkel.


12.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 71/14


A TANÁCS 2014/130/KKBP HATÁROZATA

(2014. március 10.)

az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikke (2) bekezdésére és 33. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2013. március 18-án elfogadta a 2013/133/KKBP határozatot (1), amelyben Michel Dominique REVEYRAND – DE MENTHON-t nevezte ki az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselőjévé (EUKK). Az EUKK megbízatása 2014. február 28-án lejár.

(2)

Az EUKK megbízatását további tizenkét hónappal meg kell hosszabbítani.

(3)

Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységének a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzései elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

(1)   Michel Dominique REVEYRAND – DE MENTHON-nak, mint az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselőjének megbízatását a Tanács a 2014. március 1-től2015. február 28-ig terjedő időszakra meghosszabbítja. Az EUKK megbízatása hamarabb is megszüntethető, amennyiben a Tanács az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő) javaslata alapján így határoz.

(2)   Az EUKK megbízatása alkalmazásában a Száhil öv fogalommeghatározásának magában kell foglalnia a Száhil öv biztonságával és fejlesztésével kapcsolatos uniós stratégiának (a továbbiakban: a stratégia) a leghangsúlyosabb területeit, azaz Malit, Mauritániát és Nigert. A tágabb régióra hatást gyakorló kérdéseket illetően az EUKK együttműködik adott esetben a Száhil övön túli más országokkal, valamint regionális és nemzetközi szervezetekkel is.

(3)   A régiót érintő, egymással összefüggő kihívásokra vonatkozó regionális megközelítés szükségessége fényében a Száhil övért felelős EUKK szoros konzultáció alapján együttműködik a megfelelő EUKK-kal, ideértve a dél-mediterrán térségért felelős EUKK-t, az emberi jogokért felelős EUKK-t és az Afrikai Unióért felelős EUKK-t.

2. cikk

Politikai célkitűzések

(1)   Az EUKK megbízatása a Száhil övvel kapcsolatos uniós politikai célkitűzéseken alapul, így aktívan hozzájárul a régió tartós békéjét, biztonságát és fejlődését célzó regionális és nemzetközi erőfeszítésekhez. Az EUKK célja továbbá az Unió Száhil övben való többrétű szerepvállalása minőségének, intenzitásának és hatásának növelése.

(2)   Az EUKK hozzájárul az uniós tevékenységek valamennyi aspektusát magában foglaló uniós megközelítés kidolgozásához és végrehajtásához, különösen a politikai, biztonsági és fejlődési területeken – ideértve a stratégiát is –, továbbá az uniós tevékenységekkel kapcsolatos releváns eszközök összehangolásához.

(3)   Az első időkben prioritást kell élveznie Mali hosszú távú stabilitásának és az ottani konfliktus regionális dimenzióinak.

(4)   Malival kapcsolatban az Unió politikai célkitűzései arra irányulnak, hogy valamennyi eszközének összehangolt és hatékony felhasználásával ösztönözze Malinak és a népének a béke, a megbékélés, a biztonság és a fejlődés útjára való visszatérését. Emellett megfelelő figyelmet kell fordítani Burkina Fasóra és Nigerre, különös tekintettel az ezen országokban megrendezendő választásokra.

3. cikk

Megbízatás

(1)   A Száhil övvel kapcsolatos uniós politikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUKK megbízatása a következő:

a)

a stratégia alapján tevékenyen hozzájárul a regionális válsággal kapcsolatos átfogó uniós megközelítés végrehajtásához és további fejlesztéséhez, az Unió Száhil övvel – különösen Malival – kapcsolatos tevékenységei átfogó összhangjának és hatékonyságának növelése érdekében;

b)

párbeszédet folytat a régió minden érintett és érdekelt szereplőjével, a kormányokkal, a meglévő regionális hatóságokkal, a nemzetközi és a regionális szervezetekkel, a civil társadalom és a diaszpóra képviselőivel az uniós célkitűzések megvalósítása érdekében, valamint közreműködik abban, hogy jobban megértsék az Unió szerepét a Száhil övben;

c)

képviseli az Uniót a megfelelő regionális és nemzetközi fórumokon, ideértve a Malival kapcsolatos nyomon követéssel és támogatással foglalkozó csoportot is, valamint gondoskodik arról, hogy a válságkezeléshez és konfliktusmegelőzéshez nyújtott uniós támogatás – ideértve a Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai misszióját (EUTM Mali) és az Európai Unió nigeri KBVP-misszióját (EUCAP SAHEL Niger) is – nagyobb ismertségre tegyen szert;

d)

folyamatosan szorosan együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ), mindenekelőtt az ENSZ Főtitkárának a Nyugat–afrikai térségért felelős különleges képviselőjével, az ENSZ Főtitkárának a Maliért felelős különleges képviselőjével, az Afrikai Unióval (AU), és különösen az AU Maliért és a Száhil övért felelős főképviselőjével, a Nyugat–afrikai Államok Gazdasági Közösségével (ECOWAS) és más fontos nemzeti, regionális és nemzetközi érdekelt felekkel, többek között a Száhil övvel foglalkozó egyéb különmegbízottakkal, valamint a Maghreb terület megfelelő szerveivel;

e)

szorosan figyelemmel követi a válság regionális és határokon átnyúló dimenzióit, ideértve a terrorizmust, a szervezett bűnözést, a fegyvercsempészetet, az emberkereskedelmet, a kábítószer-kereskedelmet, a menekültek mozgását és a migrációs áramlásokat, valamint a kapcsolódó pénzmozgásokat is; az EU terrorizmusellenes koordinátorával szorosan együttműködve hozzájárul az Unió terrorizmusellenes stratégiájának további végrehajtásához;

f)

rendszeres magas szintű politikai kapcsolatot tart fenn a régió terrorizmussal és nemzetközi bűnözéssel érintett országaival az összehangolt és átfogó megközelítés és az Uniónak a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni nemzetközi küzdelemben való kulcsszerepének biztosítása érdekében. Ez magában foglalja az Unió által a biztonsági ágazatban való regionális kapacitásépítés terén nyújtott aktív támogatást, és annak biztosítását, hogy a Száhil övben a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés eredendő okaira megfelelő megoldást találjanak;

g)

szorosan figyelemmel kíséri a régió humanitárius válságának politikai és biztonsági következményeit;

h)

Mali tekintetében hozzájárul a mali válság rendezésének elősegítésére irányuló regionális és nemzetközi tevékenységekhez, mindenekelőtt az egész területen az alkotmányos rendhez és kormányzáshoz való maradéktalan visszatéréshez és egy hiteles nemzeti, a társadalom széles rétegeit bevonó, tartós politikai rendeződést eredményező párbeszédhez;

i)

támogatja az intézményépítést, a biztonsági ágazati reformot és a hosszú távú béketeremtést és megbékélést Maliban;

j)

az EU emberi jogi különleges képviselőjével együttműködve hozzájárul az Unió emberi jogi politikájának, többek között az uniós emberi jogi iránymutatásoknak – különösen a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról, továbbá a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós iránymutatásoknak –, továbbá a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló uniós politikának a régiós végrehajtásához, egyebek mellett azáltal, hogy figyelemmel követi a fejleményeket és beszámol azokról, valamint ajánlásokat fogalmaz meg erre vonatkozóan, továbbá rendszeres kapcsolatokat tart fenn Mali és a régió releváns hatóságaival, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalával, az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalával, valamint a régióban tevékeny emberijog-védőkkel és megfigyelőkkel.;

k)

figyelemmel követi az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) vonatkozó határozatainak – mindenekelőtt a 2056 (2012) sz., a 2071 (2012) sz., a 2085 (2012) sz. és a 2100 (2013) sz. határozatnak – való megfelelést, és arról jelentésekben számol be.

(2)   Megbízatásának teljesítése érdekében az EUKK többek között:

a)

a Száhil övi válsággal kapcsolatos átfogó megközelítés proaktív előmozdítása és erősítése érdekében tanácsot ad a regionális, illetve nemzetközi fórumokon képviselt uniós álláspontok kialakításával kapcsolatban, és azokról jelentést tesz;

b)

folyamatosan figyelemmel kíséri az Unió tevékenységeit, és szorosan együttműködik az Unió megfelelő delegációival.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1)   Az EUKK felel a megbízatásnak a főképviselő felügyelete melletti végrehajtásáért.

(2)   A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) kiemelt kapcsolatot tart fenn az EUKK-val, és egyben az EUKK elsődleges kapcsolattartója a Tanács felé. A PBB – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatásköreinek sérelme nélkül – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást nyújt az EUKK számára.

(3)   Az EUKK szorosan együttműködik az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és annak megfelelő szervezeti egységeivel, különösen a Nyugat–afrikai igazgatósággal.

5. cikk

Finanszírozás

(1)   Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2014. március 1-jétől2015. február 28-ig terjedő időszakra … EUR.

(2)   A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3)   A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadásról köteles elszámolni a Bizottságnak.

6. cikk

A csoport létrehozása és összetétele

(1)   Az EUKK a megbízatása és a rendelkezésre álló megfelelő pénzügyi eszközök keretein belül felel csoportjának létrehozásáért. A csoportnak rendelkeznie kell a megbízatás által megkívánt specifikus politikai és biztonsági kérdésekre vonatkozó szakértelemmel. Az EUKK folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot a csoport összetételéről.

(2)   A tagállamok, az Unió intézményei és az EKSZ javaslatot tehetnek az EUKK munkáját segítő személyzet kirendelésére. Az EUKK mellé kirendelt személyzet javadalmazását az érintett tagállam, az Unió érintett intézménye vagy az EKSZ fedezi. A tagállamok által az uniós intézményekhez vagy az EKSZ-hez kirendelt szakértőket is ki lehet helyezni az EUKK mellé. A szerződéses nemzetközi alkalmazottaknak a tagállamok állampolgárainak kell lenniük.

(3)   A kirendelt személyzet minden tagja a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ adminisztratív fennhatósága alatt marad, és az EUKK megbízatásának érdekében jár el és végzi feladatát.

(4)   Az EUKK személyzetét az EKSZ érintett osztályaival vagy az érintett uniós küldöttségekkel egy helyen kell elhelyezni annak érdekében, hogy biztosítsák ezzel a tevékenységeik összhangját és következetességét.

7. cikk

Az EUKK és személyzete részére biztosított kiváltságok és mentességek

Az EUKK és személyzete feladatának elvégzéséhez, illetve a zökkenőmentes működéshez szükséges kiváltságokról, mentességekről és egyéb garanciákról – adott esetben – a fogadó országgal kell megállapodni. Ehhez a tagállamok és a Bizottság minden szükséges támogatást megadnak.

8. cikk

Az EU-minősített adatok biztonsága

Az EUKK és csoportjának tagjai tiszteletben tartják a 2013/488/EU tanácsi határozatban megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat (2).

9. cikk

Az információkhoz való hozzáférés és logisztikai támogatás

(1)   A tagállamok, a Bizottság, az EKSZ és a Tanács Főtitkársága biztosítja, hogy az EUKK minden releváns információhoz hozzáférjen.

(2)   Az uniós küldöttségek és/vagy adott esetben a tagállamok logisztikai támogatást nyújtanak a térségben.

10. cikk

Biztonság

Az EUKK – a Szerződés V. címe szerint az Unión kívül műveleti minőségben alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikának megfelelően – a megbízatásával és a hatáskörébe tartozó földrajzi terület biztonsági helyzetével összhangban meghoz minden ésszerűen megvalósítható intézkedést a közvetlenül az irányítása alá tartozó személyzet biztonsága érdekében, különösen az alábbiakat:

a)

az EKSZ iránymutatása alapján biztonsági tervet dolgoz ki, amely többek között a fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozza a személyzet biztonságos bejutását a földrajzi területre és a földrajzi területen belüli biztonságos mozgását, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint tartalmazza a vészhelyzeti intézkedési és evakuálási tervét;

b)

biztosítja, hogy az Unió területén kívülre telepített teljes személyi állomány rendelkezzen a földrajzi területen fennálló körülmények által megkövetelt, magas kockázat elleni biztosítással;

c)

biztosítja, hogy csoportjának az Unión kívülre telepítendő valamennyi tagja – a helyi szerződéses személyzetet is beleértve – megfelelő, a misszió területének biztonsági minősítéséhez igazodó biztonsági képzésben részesüljön a misszió területére való érkezése előtt vagy az érkezéskor;

d)

biztosítja, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett ajánlásokat végrehajtsák, valamint az elért eredményekről szóló jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentések keretében írásban beszámol ezek végrehajtásáról és az egyéb biztonsági kérdésekről a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak.

11. cikk

Jelentéstétel

(1)   Az EUKK rendszeresen jelentést tesz a főképviselőnek és a PBB-nek. Az EUKK szükség szerint a tanácsi munkacsoportoknak is jelentést tesz. A rendszeres jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül kell terjeszteni. Az EUKK jelentést tehet a Külügyek Tanácsának. A Szerződés 36. cikkének megfelelően az EUKK részt vehet az Európai Parlamentnek nyújtandó tájékoztatásban.

(2)   Az EUKK – a régióbeli uniós küldöttségekkel koordinálva – jelentést készít az uniós kezdeményezések, így például a reformokhoz nyújtott uniós hozzájárulás megvalósításának legjobb módjáról, beleértve a kapcsolódó uniós fejlesztési projektek politikai szempontjait is.

12. cikk

Koordináció más uniós szereplőkkel

(1)   A stratégia keretében és az Unió politikai céljainak elérése érdekében az EUKK hozzájárul az Unió politikai és diplomáciai tevékenységeinek egységéhez, összhangjához és hatékonyságához, és elősegíti annak biztosítását, hogy valamennyi helyszíni uniós és tagállami eszközt koherens módon alkalmazzanak.

(2)   Az EUKK a tevékenységét összehangolja az uniós küldöttségek, a Bizottság, valamint a térségben működő többi EUKK tevékenységével. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja a térségben működő tagállami külképviseleteket és uniós küldöttségeket.

(3)   A helyszínen az EUKK szoros kapcsolatot tart fenn az Unió küldöttségeinek vezetőivel és a tagállamok külképviseleteinek vezetőivel. Az EUKK az érintett uniós küldöttségekkel szorosan együttműködve helyi politikai iránymutatásokkal látja el az EUCAP Sahel Niger misszióvezetőjét és az EUTM Mali misszióparancsnokát. Az EUKK, az EUTM Mali misszióparancsnoka és az EUCAP Sahel Niger polgári műveleti parancsnoka szükség szerint konzultációt folytat egymással.

13. cikk

Felülvizsgálat

E határozat végrehajtását, valamint az érintett régióra irányuló egyéb uniós hozzájárulásokkal való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK 2014. június 30-ig az elért eredményekről szóló jelentést, 2014. november 30-ig pedig a megbízatás teljesítéséről szóló átfogó jelentést nyújt be a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2014. március 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. VROUTSIS


(1)  A Tanács 2013/133/KKBP határozata (2013. március 18.) az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselőjének kinevezéséről (HL L 75., 2013.3.19., 29. o.).

(2)  A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).


12.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 71/18


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. március 10.)

a 2007-es németországi kéknyelv-betegség leküzdését célzó biztonsági intézkedésekhez történő uniós pénzügyi hozzájárulásról

(az értesítés a C(2014) 1444. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(2014/131/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 3. cikkére,

mivel:

(1)

A költségvetési rendelet 84. cikkének és az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) (a továbbiakban: alkalmazási szabályok) 94. cikkének megfelelően az uniós költségvetésből a kiadásokra vállalt kötelezettségeket az intézmény vagy az intézmény által átruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott finanszírozási határozatnak kell megelőznie, amely meghatározza a kiadásokkal járó intézkedések alapvető elemeit.

(2)

A 2009/470/EK határozat megállapítja azokat az eljárásokat, amelyek az egyedi állat-egészségügyi intézkedésekhez – beleértve a biztonsági intézkedéseket is – nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulást szabályozzák. A kéknyelv-betegség lehető leggyorsabb felszámolása érdekében az Uniónak pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania a támogatható tagállami kiadásokhoz. Az említett határozat 3. cikke (6) bekezdésének első francia bekezdése megállapítja azokat a százalékos szabályokat, amelyeket a tagállamoknál felmerült költségekre alkalmazni kell.

(3)

A 90/424/EGK tanácsi határozat bizonyos járványos állatbetegségek elleni biztonsági intézkedéseire és a kampány közösségi finanszírozására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2005. február 28-i 349/2005/EK bizottsági rendelet (3) 3. cikke megállapítja az uniós pénzügyi támogatásra jogosult kiadásokra vonatkozó szabályokat.

(4)

A 2007-es németországi kéknyelv-betegség leküzdését célzó biztonsági intézkedésekhez történő közösségi pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2008. június 5-i 2008/444/EK bizottsági határozat (4) uniós pénzügyi hozzájárulást biztosított a 2007-es németországi kéknyelv-betegség leküzdését célzó biztonsági intézkedésekhez. Németország 2008. június 6-án hivatalos visszatérítési kérelmet nyújtott be a 349/2005/EK rendelet 7. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint.

(5)

A 349/2005/EK rendelet 7. cikke értelmében az uniós pénzügyi hozzájárulás kifizetésének az a feltétele, hogy a tervezett fellépéseket ténylegesen végrehajtsák, és a hatóságok a megállapított határidőn belül az összes szükséges információt átadják.

(6)

A 2008/444/EK határozat rendelkezik arról, hogy az uniós pénzügyi hozzájárulás részeként 950 000,00 EUR kerül kifizetésre első részletként, a 2007-es németországi kéknyelv-betegség leküzdését célzó biztonsági intézkedésekhez történő uniós pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2011. november 30-i 2011/800/EU bizottsági végrehajtási határozat (5) pedig arról rendelkezik, hogy az uniós pénzügyi hozzájárulás részeként 1 950 000,00 EUR kerül kifizetésre második részletként.

(7)

Az illetékes ellenőrzési szolgálat által végrehajtott helyszíni vizsgálatok és ellenőrzések után, figyelembe véve ezek előzetes eredményeit, meg kell állapítani a 2007. évi németországi kéknyelv-betegség felszámolása kapcsán felmerült kiadások uniós pénzügyi támogatásának harmadik részletét.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Németország részére 1 000 000,00 EUR-t kell kifizetni az uniós pénzügyi hozzájárulás harmadik részleteként.

2. cikk

Ez a határozat a költségvetési rendelet 84. cikke értelmében vett finanszírozási határozatnak minősül, és címzettje a Németországi Szövetségi Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 10-én.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja


(1)  HL L 155., 2009.6.18., 30. o.

(2)  HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

(3)  HL L 55., 2005.3.1., 12. o.

(4)  HL L 156., 2008.6.14., 18. o.

(5)  HL L 320., 2011.12.3., 49. o.


12.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 71/20


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. március 11.)

a légiforgalmi szolgáltatási hálózat uniós szintű teljesítménycéljainak és riasztási küszöbértékeinek a 2015–2019. évi második referencia-időszakra vonatkozó meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/132/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (keretrendelet) (1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az 549/2004/EK rendelet előírja a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének létrehozását. A Bizottságnak különösen előírja, hogy uniós szintű teljesítménycélokat fogadjon el a repülésbiztonság, a környezet, a kapacitás és a költséghatékonyság fő teljesítményterületeire vonatkozóan. E célokra vonatkozóan a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) további szabályokat állapít meg.

(2)

Meg kell határozni a 2015–2019-es éveket magában foglaló második referencia-időszakra vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat.

(3)

2010. július 29-én a Bizottság az 549/2004/EK rendelet 11. cikke (2) bekezdésével és a 691/2010/EK bizottsági rendelet (3) 3. cikkével összhangban kijelölt egy teljesítmény-felülvizsgálati szervet, hogy az segítse a teljesítményrendszer végrehajtásával és különösen az uniós szintű célok meghatározásával kapcsolatos munkáját.

(4)

Az uniós szintű teljesítménycélok második referencia-időszakra való meghatározását elősegítendő a teljesítmény-felülvizsgálati szerv (a Bizottság támogatásával) konzultált minden, az 549/2004/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében felsorolt érdekelt féllel az uniós szintű teljesítménycélok meghatározásánál használandó megközelítésről és a meghatározás módjáról, valamint a teljesítménycélokra vonatkozó indikatív értéktartományokról. Az érintett felekkel folytatott konzultáció 2013. január 25-től2013. július 3-ig tartott. A folyamatba bevonták a 98/500/EK bizottsági határozattal (4) felállított ágazati párbeszédbizottságot, ezenkívül a polgári légi közlekedés összes európai szakszemélyzeti érdekképviseleti szervének is lehetősége volt észrevételeit megtenni.

(5)

Figyelembe véve az érdekelt felekkel való konzultációt, a teljesítmény-felülvizsgálati szerv a Bizottságnak 2013. szeptember 27-én bemutatott jelentésében javaslatot tett az uniós szintű teljesítménycélokra. A jelentés összefoglalta a javasolt célok alapjául szolgáló feltételezéseket és indokokat, valamint a hasonló működési és gazdasági környezettel rendelkező léginavigációs szolgálatok vagy funkcionális légtérblokkok csoportjainak összetételét.

(6)

Az e határozatban megállapított uniós szintű teljesítménycélok összhangban vannak az 549/2004/EK rendelettel és a 390/2013/EU végrehajtási rendelettel. A teljesítménycélok a teljesítmény-felülvizsgálati szerv segítségével kerültek meghatározásra. A teljesítménycélok meghatározása során ezenkívül figyelembe vették az érdekelt felekkel való konzultációt, valamint az 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 6. cikkével és a 677/2011/EU bizottsági rendelet (6) 3. cikkével létrehozott hálózatkezelőtől, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségtől (EASA) és a nemzeti felügyeleti hatóságoktól kapott információkat. A teljesítménycélok azokra az információkra épülnek, amelyek 2013. december 17-ig bezárólag a Bizottság és a teljesítmény-felülvizsgálati szerv rendelkezésére álltak.

(7)

Az uniós szintű teljesítménycélok a tagállamokra, Norvégiára és Svájcra vonatkozó adatokra épülnek.

(8)

Az e határozatban megállapított, a repülésbiztonság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok az EASA-val együttműködve készültek. A megfelelés elfogadható módozatainak és útmutató anyagoknak a 390/2013/EU végrehajtási rendelettel összhangban történő meghatározásánál az EASA tovább pontosítja a kockázatelemzési eszköz (Risk Analysis Tool, RAT) kategóriáinak meghatározását, hogy a repülésbiztonság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok összehangolt alkalmazása biztosított legyen, különös tekintettel a C kategória meghatározására (biztonságos, de csökkentett ATM szolgáltatások nyújtásának képessége). Az EASA-val a többi teljesítményterületre vonatkozó uniós szintű teljesítménycélról is konzultáltak annak érdekében, hogy az elsődlegességet élvező repülésbiztonsági célkitűzésekkel való összhang biztosítva legyen.

(9)

A környezet fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat a 2012-ben elért, a teljesítmény-felülvizsgálati szerv által kiszámított teljesítményszintekhez viszonyítva kell meghatározni, melyek a következők: 3,17 % az átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyság a tényleges röppályán és 5,15 % az átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyság a legutolsó benyújtott repülési terv szerinti röppályán.

(10)

A kapacitás fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycél, vagyis az útvonali légiforgalomáramlás-szervezéssel (ATFM) kapcsolatos átlagos késés a referencia-időszak minden évében meg kell, hogy feleljen a 2014. évi uniós szintű teljesítménycélnak, figyelembe véve a második referencia-időszakra vonatkozó forgalmi előrejelzéseket.

(11)

A költséghatékonyság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélt a referencia-időszak minden évében 2009. évi reálértéken kell kifejezni (EUR2009), többek között az előző referencia-időszakban elért teljesítményszinttel való összehasonlíthatóság érdekében.

(12)

A költséghatékonyságnak a második referencia-időszakban várható javulását a 2014. évre megállapított költségekhez, 6242 millió EUR-hoz (7) kell mérni, EUR2009-ben. A 2014-re vonatkozó legutóbbi forgalombecslések (8) alapján az egységköltség alapértékét 58,09 EUR összegben kell megállapítani, EUR2009-ben. Ilyen módon a költséghatékonysági célnak a megállapított egységköltség 3,3 %-os csökkenését kell eredményeznie a második referencia-időszakban. Az 58,09 EUR összegű (EUR2009) alapérték magasabb, mint a 2014-re előirányozott 53,92 EUR (EUR2009) összegű uniós szintű teljesítménycél, mert a 2014. évre becsült forgalommennyiség kisebb a 2011/121/EU bizottsági határozatban (9) feltételezettnél.

(13)

A második referencia-időszakra vonatkozó forgalombecslések a STATFOR 2013. szeptember 30-án nyilvánosságra hozott legutóbbi előrejelzésének minimális esetéből származnak, amely 1,2 % átlagos évi forgalomnövekedést jelez. A 2019 végéig tartó, hosszú előrejelzési időszak azonban némi bizonytalanságot is magában hordoz. Ezért a Bizottságnak a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 18. cikkének (4) bekezdésében említett, az egységes égbolttal foglalkozó bizottságnak szóló jelentés keretében 2016-ig felül kell vizsgálnia ezeket a forgalombecsléseket a legfrissebb elérhető STATFOR előrejelzés fényében. Ezen felülvizsgálat alapján, ha szükséges, a Bizottság dönthet úgy, hogy az említett rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban módosítja a 2017–2019. évekre vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat.

(14)

Az előrejelzések szerint a második referencia-időszakra vonatkozó, referenciaként megállapított költségek átlagosan évente 2,1 %-kal csökkennek.

(15)

Az uniós szintű teljesítménycélokon túlmenően riasztási küszöbértékeket is meg kell határozni, amelyeknek átlépése esetén a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletben említett riasztási mechanizmusok aktiválhatóak.

(16)

A 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelettel összhangban a helyi szintű céloknak nem kell feltétlenül megegyezniük az uniós szintű teljesítménycélokkal. A helyi szintű céloknak összhangban kell lenniük az uniós szintű célokkal, és megfelelően hozzá kell járulniuk azokhoz. A teljesítménytervnek, melyet a 390/2013/EU végrehajtási rendelet szerint a funkcionális légtérblokkok szintjén kell kidolgozni, tükröznie kell ezt az összhangot és a megfelelő hozzájárulást.

(17)

A teljesítménytervek 390/2013/EU végrehajtási rendelet II. fejezete szerinti elkészítését elősegítendő ennek a határozatnak a kihirdetése napján kell hatályba lépnie.

(18)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A repülésbiztonság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok

(1)   A repülésbiztonság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat a második referencia-időszakra a (2) és (3) bekezdés szerint kell meghatározni.

(2)   A 390/2013/EU végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakasza 1.1.a) pontjában említett, a repülésbiztonság-menedzsment hatékonyságára vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok a következők:

a)

legkésőbb 2019. december 31-ig a nemzeti felügyeleti hatóságoknak minden irányítási célnál („repülésbiztonsági politika és kapcsolódó célkitűzések”, „repülésbiztonsági kockázatok kezelése”, „repülésbiztonság biztosítása”, „repülésbiztonság előmozdítása” és „repülésbiztonsági kultúra”) el kell érniük legalább a C szintet (10);

b)

legkésőbb 2019. december 31-ig a léginavigációs szolgáltatóknak el kell érniük legalább a D szintet a „repülésbiztonsági politika és kapcsolódó célkitűzések”, „repülésbiztonsági kockázatok kezelése”, „repülésbiztonság biztosítása” és „repülésbiztonság előmozdítása” irányítási céloknál, és legalább a C szintet a „repülésbiztonsági kultúra” irányítási célnál.

(3)   A 390/2013/EU végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakasza 1.1.b) pontjában említett, a súlyosságosztályozási rendszer alkalmazására vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok a következők:

a)

2017. december 31-ig és a második referencia-időszak végéig minden ezt követő évben a tagállamoknak nemzeti felügyeleti hatóságaikon keresztül biztosítaniuk kell a kockázatelemzési eszköz (RAT) módszerével meghatározott „teljes ATM” súlyossági besorolások gyűjtését és jelentését az EASA részére az évente bejelentett A (súlyos esemény), B (komoly esemény) és C (jelentős esemény) kategóriájú (11) minimális elkülönítési távolság megsértéseknek és a futópályasértéseknek legalább 80 %-ára vonatkozóan;

b)

legkésőbb 2017. és 2019. december 31-ig a tagállamoknak nemzeti felügyeleti hatóságaikon keresztül biztosítaniuk kell a kockázatelemzési eszköz (RAT) módszerével meghatározott „teljes ATM” súlyossági besorolások gyűjtését és jelentését az EASA részére az évente bejelentett AA (biztonságos ATM szolgáltatások nyújtására való teljes képtelenség), A (biztonságos ATM szolgáltatások nyújtására való komoly képtelenség), B (biztonságos ATM szolgáltatások nyújtására való részleges képtelenség) és C (biztonságos, de korlátozott ATM szolgáltatások nyújtására való képesség) kategóriájú ATM-specifikus repülésbiztonsági eseményeknek legalább 80, illetve 100 %-ára vonatkozóan;

c)

legkésőbb 2017. és 2019. december 31-ig a léginavigációs szolgáltatóknak jelenteniük kell a nemzeti felügyeleti hatóságok felé a kockázatelemzési eszköz (RAT) módszerével meghatározott „földi ATM” súlyossági besorolásokat az évente bejelentett A (súlyos esemény), B (komoly esemény) és C (jelentős esemény) kategóriájú minimális elkülönítési távolság megsértéseknek és a futópályasértéseknek legalább 80, illetve 100 %-ára vonatkozóan;

d)

legkésőbb 2017. és 2019. december 31-ig a léginavigációs szolgáltatóknak jelenteniük kell a nemzeti felügyeleti hatóságok felé a kockázatelemzési eszköz (RAT) módszerével meghatározott „földi ATM” súlyossági besorolásokat az évente bejelentett AA (biztonságos ATM szolgáltatások nyújtására való teljes képtelenség), A (biztonságos ATM szolgáltatások nyújtására való komoly képtelenség), B (biztonságos ATM szolgáltatások nyújtására való részleges képtelenség) és C (biztonságos, de korlátozott ATM szolgáltatások nyújtására való képesség) kategóriájú ATM-specifikus repülésbiztonsági eseményeknek legalább 80, illetve 100 %-ára vonatkozóan.

2. cikk

A környezet fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok

A környezet fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok a második referencia-időszakra a következők:

1.

legalább 2,6 %-os átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyság a tényleges röppályán 2019-ben, a 390/2013/EU végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakasza 2.1.a) pontja szerint meghatározva;

2.

legalább 4,1 %-os átlagos vízszintes útvonali repülési hatékonyság a legutolsó benyújtott repülési terv szerinti röppályán 2019-ben, a 390/2013/EU végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakasza 2.1.b) pontja szerint meghatározva.

3. cikk

A kapacitás fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok

A második referencia-időszak minden naptári évében a kapacitás fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycél a járatonként legfeljebb 0,5 perc mértékű útvonali légiforgalomáramlás-szervezéssel (ATFM) kapcsolatos átlagos késés, a 390/2013/EU végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakaszának 3.1. pontja szerint meghatározva.

4. cikk

A költséghatékonyság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok

A második referencia-időszakban a költséghatékonyság fő teljesítményterületére vonatkozó uniós szintű teljesítménycélok, vagyis az útvonali léginavigációs szolgálatokra megállapított egységköltségek uniós szintű átlagai, a 390/2013/EU végrehajtási rendelet I. melléklete 1. szakasza 4.1.a) pontja szerint meghatározva, EUR2009 reálértékben kifejezve 56,64 EUR 2015-re, 54,95 EUR 2016-ra, 52,98 EUR 2017-re, 51,00 EUR 2018-ra és 49,10 EUR 2019-re.

5. cikk

Feltevések

E határozat a mellékletben foglalt feltevéseken alapul.

6. cikk

Riasztási küszöbértékek

(1)   Ha a teljesítmény-felülvizsgálati szerv által egy naptári évre rögzített tényleges forgalom egy adott naptári évben legalább 10 %-kal eltér a mellékletben említett forgalombecslésektől, a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett uniós szintű riasztási mechanizmus aktiválható.

(2)   Ha a teljesítmény-felülvizsgálati szerv által egy naptári évre rögzített tényleges forgalom egy adott naptári évben legalább 10 %-kal eltér a 390/2013/EU végrehajtási rendelet III. fejezetében említett forgalom-előrejelzésektől, a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett helyi riasztási mechanizmus aktiválható.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(2)  A Bizottság 2013. május. 3-i 390/2013/EU végrehajtási rendelete a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének létrehozásáról (HL L 128., 2013.5.9., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2010. július 29-i 691/2010/EU rendelete a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének létrehozásáról (HL L 201., 2010.8.3., 1. o.).

(4)  A Bizottság 1998. május 20-i 98/500/EK határozata a szociális partnerek közötti európai szintű párbeszéd előmozdítása érdekében ágazati párbeszédbizottságok létrehozásáról (HL L 225., 1998.8.12., 27. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 551/2004/EK rendelete a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról (HL L 96., 2004.3.31., 20. o.)

(6)  A Bizottság 2011. július 7-i 677/2011/EU rendelete a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 185., 2011.7.15., 1. o.).

(7)  Beleértve Horvátország költségeit, amely az első referencia-időszakban nem vett részt a teljesítményrendszerben, és a összes tagállamra vonatkozó, a mentességet élvező VFR repülésekkel kapcsolatban várható csökkentés figyelembevételére szolgáló kiigazításokat.

(8)  107 439 000útvonali szolgálati egység (forrás: STATFOR, minimális előrejelzés, 2013. szeptember)

(9)  A Bizottság 2011. február 21-i 2011/121/EU határozata a 2012–2014 közötti időszakra vonatkozó európai uniós szintű teljesítménycélok meghatározásáról (HL L 48., 2011.2.23., 16. o.)

(10)  A C és D szinteket a megfelelés elfogadható módozatairól és útmutatásokról szóló EASA-dokumentumok határozzák meg a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 7. cikkében említett repülésbiztonsági fő teljesítménymutatók végrehajtására és mérésére vonatkozóan.

(11)  Az AA, A, B, C, D és E kategóriákat a megfelelés elfogadható módozatairól és útmutatásokról szóló EASA-dokumentumok határozzák meg a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 7. cikkében említett repülésbiztonsági fő teljesítménymutatók végrehajtására és mérésére vonatkozóan.


MELLÉKLET

1.

Uniós szintű forgalombecslések útvonali szolgálati egységekben

Útvonali szolgálati egységek

2015

2016

2017

2018

2019

108 541 000

110 196 000

111 436 000

112 884 000

114 305 000

2.

Az útvonali léginavigációs szolgálatok referenciaként megállapított költségei uniós szinten

Meghatározott költség (EUR2009)

2015

2016

2017

2018

2019

6 147 905 000

6 055 686 000

5 904 294 000

5 756 687 000

5 612 769 000