ISSN 1977-0731
doi:10.3000/19770731.L_2014.069.hun
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 69
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
57. évfolyam
2014. március 8.
|
ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2014.069.hun |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
57. évfolyam |
|
|
|
Helyesbítések |
|
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
|
8.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69/1 |
Tájékoztatás az egyrészről az Európai Közösség, másrészről Dánia Kormánya és Grönland Helyi Kormánya közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjáról
A megállapodás 2012. szeptember 18-i aláírását követően Dánia Kormánya és Grönland Helyi Kormánya, valamint az Európai Unió 2012. december 21-én, 2012. december 28-án, illetve 2014. január 29-én értesítette a többi felet a halászati partnerségi megállapodás megkötéséhez szükséges belső eljárások befejeződéséről.
A jegyzőkönyv ennek megfelelően 2014. január 29-én hatályba lépett, összhangban 13.1. cikkének rendelkezéseivel.
|
8.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69/2 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2014. február 11.)
az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió és tagállamai nevében történő aláírásáról
(2014/122/EU)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével,
tekintettel a Horvát Köztársaság csatlakozási okmányára és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
2012. szeptember 24-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen a Svájci Államszövetséggel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásnak egy jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) révén való kiigazításáról, amely – az Európai Unió bővítésére tekintettel – Horvátországnak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szól. |
|
(2) |
A jegyzőkönyvről szóló tárgyalások sikeresen lezárultak. |
|
(3) |
Ezért a jegyzőkönyvet – feltételezve annak későbbi időpontban történő elfogadását – az Európai Unió és tagállamai nevében alá kell írni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv aláírását a Tanács jóváhagyja, feltételezve a jegyzőkönyv későbbi megkötését.
2. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a jegyzőkönyvnek az Unió és tagállamai nevében történő aláírására jogosult személyt.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2014. február 11-én.
a Tanács részéről
az elnök
E. VENIZELOS
RENDELETEK
|
8.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69/3 |
A BIZOTTSÁG 214/2014/EU RENDELETE
(2014. február 25.)
a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II., IV., XI., XII. és XVIII. mellékletének módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre („keretirányelv”) (1) és különösen annak 39. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2007/46/EK irányelv valamennyi új járműre vonatkozó igazgatási rendelkezéseket és általános műszaki követelményeket tartalmazó harmonizált keretet hoz létre. Különösen az azon műszaki követelményeket meghatározó szabályozási aktusokat sorolja fel, amelyeknek a járműveknek meg kell felelniük ahhoz, hogy megkapják a járművek EK-típusjóváhagyását. A 2007/46/EK irányelv ezenkívül kötelezővé tette a teljes járművek EK-típusjóváhagyási eljárásának alkalmazását a különleges rendeltetésű járművekre a XIX. mellékletében megállapított menetrend szerint. |
|
(2) |
A 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) új járműbiztonsági jellemzőket vezetett be, továbbá több irányelv hatályon kívül helyezéséről és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) megfelelő előírásaival való felváltásáról rendelkezett. |
|
(3) |
A 2007/46/EK irányelv XI. melléklete felsorolja a különleges rendeltetésű járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó jogszabályokat, valamint az ilyen járművekre vonatkozó különleges rendelkezéseket. A 661/2009/EK rendelet által bevezetett változások figyelembevétele érdekében módosítani kell a XI. mellékletet. A 661/2009/EK rendelet alkalmazásának időpontját kell alkalmazni. |
|
(4) |
A különleges rendeltetésű járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó műszaki követelmények harmonizálásához módosítani kell a 2007/46/EK irányelv II. mellékletét, és szigorúbb követelményeket kell meghatározni a mentőjárművekre és a kerekes székkel használható járművekre. Annak érdekében, hogy az ágazatnak legyen ideje módosítani a járműveket, a szigorúbb követelmények csak az új járművekre vonatkoznak majd. |
|
(5) |
A 2007/46/EK irányelv XVIII. melléklete a nemzeti típusjóváhagyásban részesített nem teljes járművön alapuló különleges rendeltetésű járművek nyilvántartásba vétele szempontjából volt lényeges. Mivel a 2007/46/EK irányelv XIX. mellékletében meghatározott dátumoktól a nemzeti típusjóváhagyások helyébe EK-típusjóváhagyások lépnek majd, a 2007/46/EK irányelv XIX. mellékletében meghatározott átmeneti időszak elteltével indokolt törölni a XVIII. mellékletet. |
|
(6) |
A 2007/46/EK irányelv IV. mellékletének II. része felsorolja a IV. melléklet I. részében említett irányelvek alternatívájaként elismert ENSZ-EGB-előírásokat. Mivel a 661/2009/EK rendelet 2014. november 1-jétől hatályon kívül helyezi az említett irányelvek többségét, és elfogadásra kerül egy új, a gyalogosok biztonságáról szóló ENSZ-EGB-előírás, indokolt naprakésszé tenni a 2007/46/EK irányelv IV. melléklete II. részének megfelelő bejegyzéseit. Helyesbíteni kell továbbá több hibát az említett irányelv IV. mellékletében. |
|
(7) |
A 2007/46/EK irányelv XII. mellékletét ugyanazon a napon módosította az 1229/2012/EU bizottsági rendelet (3) és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet (4), ami ellentmondásos helyzethez vezethet a kis sorozatban gyártott járművekre vonatkozó típusjóváhagyás keretében megengedett darabszám tekintetében, mivel az eredeti tervek szerint az 1229/2012/EU rendeletet az 1230/2012/EU rendelet után tették volna közzé. A bizonytalanság felszámolása érdekében újra közzé kell tenni az említett két jogszabály által módosított XII. melléklet egységes szerkezetbe foglalt szövegét. |
|
(8) |
A 2007/46/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(9) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2007/46/EK irányelv a következőképpen módosul:
|
1. |
a II., a IV., a XI. és a XII. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul; |
|
2. |
a XVIII. mellékletet el kell hagyni. |
2. cikk
2014. november 1-jétől a nemzeti hatóságok a 26. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában nem tekintik többé érvényesnek a járművek megfelelőségi nyilatkozatait, amennyiben az érintett típusjóváhagyásokat nem aktualizálták az e rendelettel módosított 2007/46/EK irányelv XI. mellékletében foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében.
A 2007/46/EK irányelv XI. mellékletének 1. függelékében a mentőjárművek betegterére vonatkozó kiegészítő követelmények és a 2007/46/EK irányelv XI. mellékletének 3. függelékében a kerekes székkel használható járművek kerekesszék-rögzítő rendszereinek és utasbiztonsági rendszereinek vizsgálatára vonatkozó kiegészítő követelmények azonban 2014. november 1-jétől csak az új járműtípusokra vonatkoznak.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Az 1. cikk (2) bekezdése, a 2. cikk, valamint a melléklet 1.a) pontja és 2.b) pontjának i. alpontja csak 2014. november 1-jétől alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. február 25-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 263., 2007.10.9., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 661/2009/EK rendelete a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.).
(3) A Bizottság 2012. december 10-i 1229/2012/EU rendelete a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”) IV. és XII. mellékletének módosításáról (HL L 353., 2012.12.21., 1. o.).
(4) A Bizottság 2012. december 12-i 1230/2012/EU rendelete a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 353., 2012.12.21., 31. o.).
MELLÉKLET
A 2007/46/EK irányelv a következőképpen módosul:
|
1. |
a II. melléklet A. részében:
|
|
2. |
a IV. melléklet a következőképpen módosul:
|
|
3. |
a XI. melléklet helyébe a következő szöveg lép: „XI. MELLÉKLET A KÜLÖNLEGES RENDELTETÉSŰ JÁRMŰVEK EK–TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁNAK JELLEGE ÉS AZ ARRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. függelék Lakóautók, mentőjárművek és halottszállító kocsik
A mentőjárművekre vonatkozó további követelmények A mentőjárművek betegterének meg kell felelnie az EN 1789:2007+A1:2010+A2:2014 „Mentőautók és felszerelésük – betegszállító autók” szabvány műszaki követelményeinek, a 6.5. szakasz kivételével („A felszerelések jegyzéke”). A megfelelőségi tanúsítványhoz mellékelni kell a műszaki szolgálat vizsgálati jegyzőkönyvét. Ha van kerekesszékes utasok számára fenntartott hely, akkor a kerekesszék-rögzítő rendszerekre és az utasbiztonsági rendszerekre vonatkozó 3. függelék követelményeit is alkalmazni kell. 2. függelék Páncélozott járművek
3. függelék Kerekes székkel használható járművek
A kerekesszék-rögzítő rendszerek és utasbiztonsági rendszerek vizsgálatára vonatkozó kiegészítő követelmények
0. Fogalommeghatározások
1. Általános követelmények
2. Járművön belüli statikus vizsgálat 2.1. A kerekesszék-biztonsági rendszer rögzítőpontjai
2.2. A kerekesszék-rögzítő rendszer rögzítőpontjai A kerekesszék-rögzítő rendszer rögzítőpontjainak legalább 0,2 másodpercig ellen kell állniuk a kiegészítő kerekes széken (vagy a kiegészítő kerekes székre vonatkozó előírásoknak megfelelő tengelytávval, ülésmagassággal és rögzítőpontokkal rendelkező megfelelő kiegészítő kerekes széken) keresztül, azon felülettől számított 300 +/- 100 mm magasságban kifejtett alábbi erőknek, amelyen a kiegészítő kerekes szék nyugszik:
2.3. A rendszer elemei
3. Járművön belüli dinamikus vizsgálat
4. függelék Egyéb különleges rendeltetésű járművek (beleértve a különleges csoportot, a berendezésszállítókat és a lakókocsikat) A IV. melléklet követelményeinek a lehető legteljesebb mértékben teljesülniük kell: A mentességek alkalmazása csak akkor engedélyezett, ha a gyártó megfelelően igazolja a jóváhagyó hatóság előtt, hogy a jármű különleges rendeltetése okán nem képes valamennyi előírás teljesítésére.
5. függelék Önjáró daruk
6. függelék Kivételes rakományt szállító járművek
A jelek magyarázata
|
|
4. |
A XII. melléklet helyébe a következő szöveg lép: „XII. MELLÉKLET A KIS SOROZATOKRA ÉS KIFUTÓ SOROZATOKRA VONATKOZÓ LEGNAGYOBB DARABSZÁMOK A. A KIS SOROZATOK LEGNAGYOBB DARABSZÁMAI
B. KIFUTÓ SOROZATOKRA MEGENGEDETT LEGNAGYOBB DARABSZÁMOK Egy adott tagállamban a „kifutó sorozatokra” vonatkozó eljárással forgalomba helyezhető teljes és befejezett járművek legnagyobb számát egy, a következők közül a tagállam által választott módon korlátozni kell:
|
(1) Műszakilag megengedett össztömeg
(2) A járműbe szerelt elülső védelmi rendszereknek meg kell felelniük a 78/2009/EK rendelet előírásainak, illetve típus-jóváhagyási számmal kell rendelkezniük, és azt fel kell tüntetni rajtuk.
|
8.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69/65 |
A BIZOTTSÁG 215/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2014. március 7.)
az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi végrehajtási rendeletre vonatkozó szabályoknak az európai strukturális és beruházási alapokat illetően az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás módszerei, az eredményességmérési keretben foglalt mérföldkövek és célok meghatározása, valamint a beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra tekintetében történő megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke harmadik albekezdésére, 22. cikke (7) bekezdésének ötödik albekezdésére, valamint 96. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1303/2013/EU rendelet közös rendelkezéseket állapít meg a kohéziós politika keretében támogatást nyújtó és jelenleg közös keret keretében működő Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), Európai Szociális Alapra (ESZA), Kohéziós Alapra (KA), Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) vonatkozóan. |
|
(2) |
Az e rendeletben foglalt, egymással szoros kapcsolatban álló rendelkezések tárgyát az alapokra, mind az öt európai strukturális és beruházási alapra (a továbbiakban: ESB-alapok) vonatkozó szabály képezi, amelyek közül legalább három közös szempontokkal foglalkozik, melyek az alábbiak: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nyújtott támogatás módszerei, az eredményességmérési keretben foglalt mérföldkövek és célok meghatározása, valamint a beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra, továbbá mindegyik hatást gyakorol a programok tartalmára. Annak érdekében, hogy biztosítsuk ezen, egy időben hatályba léptetendő rendelkezések koherenciáját, hogy ezzel elősegítsük az ESB-alapok stratégiai programozását és hogy valamennyi uniós polgár átfogóan szemlélhesse őket és könnyen hozzájuk férhessen, indokolt az 1303/2013/EU rendelet által előírt végrehajtási jogi aktusok által meghatározandó ESB-alapok programozása szempontjából releváns elemeket egyetlen rendeletbe foglalni. |
|
(3) |
Az 1303/2013/EU rendelet 8. cikkének harmadik albekezdése értelmében közös módszereket kell elfogadni az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó támogatás szintjének meghatározásához mind az öt ESB-alap tekintetében. E módszertan keretében külön súlyozni kell az ESB-alapokból nyújtott támogatásokat olyan mértékben, amely tükrözi az ilyen támogatásnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz történő alkalmazkodáshoz kapcsolódó célokhoz történő hozzájárulását. A meghatározott külön súlyozást annak alapján kell differenciálni, hogy a támogatás jelentősen vagy mérsékelten járul hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. Amennyiben a támogatás nem járul hozzá e célkitűzésekhez vagy a hozzájárulás jelentéktelen, 0 %-os súlyozást állapítanak meg. Az általános súlyozást az éghajlatváltozással kapcsolatos, a különböző uniós politikákban felmerülő kiadások nyomon követésére irányuló harmonizált megközelítés biztosítása érdekében kell alkalmazni. A módszereknek mindazonáltal tükrözniük kell a különböző ESB-alapok mindegyikének támogatásában tapasztalt különbségeket. Az 1303/2013/EU rendelettel összhangban az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap esetében a súlyozást a Bizottság által elfogadott nómenklatúrán belül létrehozott beavatkozási kategóriákhoz kell kapcsolni. Az EMVA esetében a súlyozás az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) megállapított kiemelt területekhez kapcsolódik, az ETHA esetében pedig egy jövőbeli, a tengerpolitika és a halászati politika 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó pénzügyi támogatási feltételeinek megteremtéséről szóló uniós jogi aktusban meghatározott intézkedésekhez. |
|
(4) |
Az 1303/2013/EU rendelet 22. cikke (7) bekezdésének ötödik albekezdése értelmében részletes rendelkezéseket kell megállapítani az ESB-alapok által támogatott programokban foglalt egyes prioritások eredményességmérési kereten belüli részcéljainak és céljainak meghatározása, illetve a részcélok és célok elérésére vonatkozó értékelés tekintetében. |
|
(5) |
Annak ellenőrzése, hogy az 1303/2013/EU rendelet II. mellékletében meghatározott feltételek teljesülnek-e, szükséges az e célból használt információkat és az eredményességmérési keret létrehozása céljából alkalmazott módszertani megközelítést rögzíteni. Míg önkéntes alapon történik az említett információknak a programokba történő felvétele, e dokumentációnak a tagállam és a Bizottság rendelkezésére kell állnia, hogy azoknak tájékoztatást nyújtson az 1303/2013/EU rendelet II. mellékletével összhangban álló eredményességmérési keret alakulásáról. |
|
(6) |
Az eredményességmérési keretben meghatározott mérföldkövek elérése a teljesítéshez kötött tartalék végleges elosztásának előfeltétele és a mérföldkövek teljesítésének súlyos mulasztása a köztes kifizetések felfüggesztéséhez vezethet. Ezért fontos a részletes rendelkezések megállapítása a mérföldkövek meghatározására vonatkozóan, és pontosan meg kell határozni, hogy miből áll a mérföldkövek teljesítése. |
|
(7) |
Mivel a programozási időszak végére kitűzött célok elérése lényeges az ESB-alapok kapcsán elért siker méréséhez, és a célok elérésének súlyos mulasztása pénzügyi korrekció alapját képezheti, így egyértelműen meg kell állapítani a célok kitűzésére vonatkozó rendelkezéseket és pontosan tisztázni kell, miből áll a célok elérése vagy annak súlyos mulasztása. |
|
(8) |
Egy adott prioritás keretében a műveletek végrehajtása terén elért eredmények feltüntetése érdekében meg kell határozni a kulcsfontosságú végrehajtási lépések jellemzőit. |
|
(9) |
Annak biztosítása érdekében, hogy az eredményességmérési keret megfelelően tükrözze az egyes alapok és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés célkitűzéseit és kívánt eredményeit, illetve adott esetben a régiókategóriákat, különös rendelkezéseket kell meghatározni az eredményességi keret szerkezetéről és a mérföldkövek és célok elérésének értékeléséről, amennyiben egy prioritás több mint egy alapra vagy régiókategóriára vonatkozik. Mivel kizárólag az ESZA és az ERFA ír elő régiókategóriánkénti pénzügyi forráselosztást, az utóbbit nem kell relevánsnak tekinteni a Kohéziós Alapra, az EMVA-ra és az ETHA-ra vonatkozó eredményességmérési keret meghatározása céljából. |
|
(10) |
Az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében közös beavatkozási kategóriákat kell meghatározni az ERFA-ra, az ESZA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozóan annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok a program alkalmazási időszakában következetes tájékoztatást nyújthassanak a Bizottság részére az említett alapok programozott felhasználásával és az ezen alapok kategória és a műveletek száma szerint megvalósult halmozott forráselosztásával és kiadásaival kapcsolatban. Ennek célja, hogy a Bizottság megfelelő módon tájékoztatni tudja a többi uniós intézményt és polgárt az alapok felhasználásáról. Az 1303/2013/EU rendeletben és az alapokra vonatkozó rendeletekben meghatározott tematikus célkitűzéseknek vagy beruházási prioritásoknak közvetlenül megfelelő beavatkozási kategóriák kivételével a beavatkozási kategóriák a különböző tematikus célkitűzések szerinti támogatásra használhatók fel. |
|
(11) |
Az e rendeletben előírt intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie. |
|
(12) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1303/2013/EU rendelet 150. cikkének (3) bekezdésének első albekezdésével, tekintve, hogy a szóban forgó rendelet 150. cikkének (1) bekezdése szerinti létrehozott ESB-alapok koordinációs bizottsága véleményt nyilvánított, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK TÁMOGATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ MÓDSZEREK AZ ESB-ALAPOK MINDEGYIKE TEKINTETÉBEN
(Az 1303/2013/EU rendelet 8. cikkének harmadik albekezdése értelmében adott meghatalmazás)
1. cikk
Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap általi támogatásának kiszámítására alkalmazott módszerek
(1) Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre az ERFA és a Kohéziós Alap által felhasználandó támogatási összegek kiszámítását két lépésben, a következőképpen kell elvégezni:
|
a) |
az e rendelet I. mellékletében az 1. táblázatban meghatározott együtthatókat a beavatkozási területre vonatkozó kódokkal az e kódokra vonatkozóan bejelentett pénzügyi adatokra kell alkalmazni; |
|
b) |
azon beavatkozási területre vonatkozó kódokhoz bejelentett pénzügyi adatokat illetően, amelyek együtthatója nulla, amennyiben az e rendelet I. mellékletének 5. táblázatában meghatározott 04 és 05 kódokhoz pénzügyi adatok kerültek rögzítésre a tematikus célkitűzési dimenzión belül, úgy az adatokat 40 %-os együtthatóval kell súlyozni az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez való hozzájárulás tekintetében. |
(2) Az e rendelet I. mellékletében foglalt 1. táblázat alapján alkalmazott éghajlatváltozással kapcsolatos együtthatók az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján létrehozott európai területi együttműködési célkitűzés keretében a vonatkozó kategóriákra is alkalmazandó.
(3) Az ESZA által az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre fordított támogatás kiszámítása „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony gazdaság felé való elmozdulás támogatása” elnevezésű 01 kód dimenziója keretében bejelentett pénzügyi adatok azonosításával a „Kódok a másodlagos téma dimenziója alapján az ESZA keretében” elnevezésű 6. dimenzióval összhangban az e rendelet I. mellékletének 6. táblázatában foglaltak szerint történik.
2. cikk
Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések az EMVA általi támogatásának kiszámítására alkalmazott módszerek
(1) Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez az EMVA által valamennyi programban felhasználandó támogatás indikatív összegét az 1303/2013/EU rendelet 27. cikke (6) bekezdésében említettek szerint az e rendelet II. mellékletében meghatározott együtthatóknak az 1305/2013/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett finanszírozási tervben feltüntetett tervezett kiadásokra történő alkalmazásával kell kiszámítani az 1305/2013/EU rendelet 5. cikke (3) bekezdésének b) pontjában, (4) és (5) bekezdésében, valamint (6) bekezdésének b) pontjában említett prioritások és kiemelt területek vonatkozásában.
(2) Az 1303/2013/EU rendelet 50. cikke (4) és (5) bekezdésével összhangban tett éves végrehajtási jelentésben foglalt, az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez felhasznált támogatásról szóló jelentés alkalmazásában az (1) bekezdésben említett együtthatókat az 1305/2013/EU rendelet 75. cikkének (2) bekezdésében említett kiadásokra vonatkozó információkra kell alkalmazni.
3. cikk
Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések az ETHA általi támogatásának kiszámítására alkalmazott módszerek
(1) Az éghajlatváltozáshoz való ETHA általi hozzájárulás mértékét az ETHA által támogatott főbb intézkedések mindegyikéhez való hozzárendeléssel kell kiszámítani, ezáltal feltüntetve valamennyi intézkedés éghajlatváltozáshoz való kapcsolatát.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések ETHA általi támogatását az alábbi információk alapján kell kiszámítani:
|
a) |
az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre az ETHA által felhasználandó támogatás indikatív összege valamennyi programban az 1303/2013/EU rendelet 27. cikkének (6) bekezdésében foglaltak szerint; |
|
b) |
az ETHA által támogatott főbb intézkedésekre létrehozott együtthatók az e rendelet III. mellékletében foglaltak szerint; |
|
c) |
a tagállamok általi jelentéstétel a pénzügyi előirányzatokról és az egyes intézkedésekre lebontott kiadások az 1303/2013/EU rendelet 50. cikke (4) és (5) bekezdése értelmében éves végrehajtási jelentésekben; |
|
d) |
a tagállamok által nyújtott tájékoztatás és adatok a 2014–2020 közötti programozási időszakra a tengerpolitika és a halászati politika pénzügyi támogatására vonatkozó feltételeket meghatározó jövőbeli uniós jogszabály (ETHA-rendelet) értelmében finanszírozásra kiválasztott műveletekről. |
(2) A tagállamok operatív programjukban javasolhatják, hogy egy 40 %-os együtthatót rendeljenek az e rendelet III. mellékletében foglalt 0 %-os együtthatóval súlyozott intézkedéshez, feltéve, hogy a tagállam bizonyítani tudja ezen intézkedésnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz történő alkalmazkodáshoz való relevanciáját.
II. FEJEZET
AZ EREDMÉNYESSÉGMÉRÉSI KERETBEN FOGLALT MÉRFÖLDKÖVEK ÉS CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ÉS ELÉRÉSÜK ÉRTÉKELÉSE
(Az 1303/2013/EU rendelet 22. cikke (7) bekezdése ötödik albekezdésének megfelelő felhatalmazás)
4. cikk
A programokat előkészítő szervek által rögzítendő információk
(1) A programokat előkészítő szervek rögzítik az eredményességmérési keretre vonatkozó mutatók kiválasztására alkalmazott módszerekkel és kritériumokkal kapcsolatos információkat annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelő mérföldkövek és célok eleget tegyenek az 1303/2013/EU rendelet II. mellékletének (3) bekezdésében valamennyi, az ESB-alapok által támogatott program és prioritás, továbbá az 1304/2013/EU rendelet (4) 16. cikkében említett ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre allokált egyedi források vonatkozásában meghatározott feltételeknek, az 1303/2013/EU rendelet II. mellékletének (1) bekezdésében meghatározott kivételek függvényében.
(2) A programokat előkészítő szervek által rögzített információk lehetővé teszik az 1303/2013/EU rendelet II. mellékletének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzését a mérföldkövek és célok tekintetében. Ez az alábbiakat foglalja magában:
|
a) |
a mérföldkövek és célok értékének becsléséhez használt adatok vagy bizonyítékok és a kiszámítási módszer, például az egységköltségekre, referenciaértékekre, a végrehajtás általános vagy korábbi arányára vonatkozó adatok, szakértői tanácsok és az előzetes értékelés következtetései; |
|
b) |
a műveletek által képviselt pénzügyiforrás-elosztás részesedésére vonatkozó információk, amelyeknek megfelelnek az eredményességmérési keretben meghatározott kimeneti mutatók és a kulcsfontosságú végrehajtási lépések, valamint ezen részesedés kiszámításának magyarázata; |
|
c) |
arra vonatkozó információk, miként kerültek alkalmazásra a partnerségi megállapodásban az 1303/2013/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdése b) pontjának iv. alpontjával összhangban meghatározott eredményességmérési keret működésében a konzisztencia biztosítását szolgáló módszerek és mechanizmusok; |
|
d) |
az eredménymutatók vagy a kulcsfontosságú végrehajtási lépések kiválasztásának indoklása, amennyiben ezek bekerültek az eredményességmérési keretbe. |
(3) A programokat előkészítő szervek által rögzített, az eredményességmérési kerethez mutatók kiválasztására és megfelelő mérföldkövek és célok meghatározására alkalmazott módszerekre és kritériumokra vonatkozó információkat a Bizottság kérésére rendelkezésre kell bocsátani.
(4) Az e cikk (1)–(3) bekezdésében említett követelményeket az 1303/2013/EU rendelet 30. cikkével összhangban a mérföldkövek és célok felülvizsgálatára is alkalmazni kell.
5. cikk
A mérföldkövek és célok kialakítása
(1) A 7. cikkben említett eseteket kivéve a mérföldköveket és célokat a prioritás szintjén kell meghatározni. Az eredményességmérési keretben meghatározott kimeneti mutatók és a kulcsfontosságú végrehajtási lépések a szóban forgó prioritásra fordított pénzügyi forráselosztás több mint 50 %-ának felelnek meg. Az említett összeg meghatározásának alkalmazásában az egy mutatóra vagy kulcsfontosságú végrehajtási lépésre fordított forráselosztást csak egyszer lehet számításba venni.
(2) Valamennyi ESB-alap tekintetében – az EMVA kivételével – a pénzügyi mutatóra vonatkozó mérföldkő és cél az igazoló hatóság számviteli rendszerébe bevezetett és a hatóság által az 1303/2013/EU rendelet 126. cikke c) pontjának megfelelően igazolt támogatható kiadások teljes összegére utal.
Az EMVA esetében a mérföldkő és a cél a közös monitoring és értékelési rendszerbe bevitt megvalósult teljes közkiadásokra utal.
(3) Valamennyi ESB-alap esetében, az ESZA és az EMVA kivételével, a kimeneti mutatóra vonatkozó mérföldkő és cél olyan műveletekre utal, amelyek esetében valamennyi intézkedés teljes mértékben végrehajtásra került, de amelyekre vonatkozóan nem minden kifizetés valósult meg.
Az ESZA és az EMVA esetében az 1305/2013/EU rendelet 16. cikke, 19. cikke (1) bekezdésének c) pontja, 21. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, 27., 28., 29., 30., 31., 33. és 34. cikke szerinti intézkedések tekintetében a mérföldkő és a cél az elért értékre is utalhat az olyan műveletek vonatkozásában, amelyek már elkezdődtek, de az eredményre vezető egyes intézkedések még folyamatban vannak.
Az EMVA szerinti egyéb intézkedéseket illetően a mérföldkő és a cél az 1303/2013/EU rendelet 2. cikkének (14) bekezdése értelmében befejezett műveletekre utal.
(4) A kulcsfontosságú végrehajtási lépés egy prioritás szerinti művelet végrehajtásának lényeges lépéseként került meghatározásra, amelynek befejezése ellenőrizhető és százalékponttal is kifejezhető. E rendelet 6. és 7. cikke alkalmazásában a kulcsfontosságú végrehajtási lépéseket mutatóként kell kezelni.
(5) Az eredménymutató kizárólag szükség esetén és a támogatott szakpolitikai beavatkozásokkal szoros kapcsolatban alkalmazható.
(6) Amennyiben az e rendelet 4. cikke (2) bekezdésében említett információkat a célok és mérföldkövek alul- vagy felülbecsléséhez vezető téves feltételezéseken alapulónak ítélték, úgy az az 1303/2013/EU rendelet II. mellékletének 5. pontja értelmében megfelelően indokolt esetnek tekinthető.
6. cikk
A mérföldkövek és célok teljesítése
(1) A mérföldkövek és célok teljesítését a prioritás szintjén az 1303/2013/EU rendelet 2. cikkének (8) bekezdése értelmében – leszámítva a 7. cikkben említett eseteket – meghatározott eredményességmérési keretben foglalt valamennyi mutatószám és kulcsfontosságú végrehajtási lépés figyelembevételével kell értékelni.
(2) A prioritáshoz kapcsolódó mérföldkövek és célok akkor minősülnek teljesítettnek, ha a kapcsolódó eredményességmérési keretben foglalt valamennyi mutatószám 2018 végéig a mérföldkő értékének legalább 85 %-át vagy 2023 végéig a célérték legalább 85 %-át teszi ki. amennyiben az eredményességmérési keret legalább három mutatót tartalmaz, a prioritáshoz kapcsolódó mérföldkövek és célok akkor minősülnek teljesítettnek, ha egy kivételével valamennyi mutatószám 2018 végéig a mérföldkő értékének 85 %-át vagy 2023 végéig a célérték 85 %-át teszi ki. Az a mutatószám, amely nem teljesíti a mérföldkő vagy a cél értékének 85 %-át, nem teljesíthet a mérföldkő vagy a cél értékének 75 %-ánál kevesebbet.
(3) Azon prioritás tekintetében, amelynek eredményességmérési kerete nem tartalmaz két mutatószámnál többet, a mérföldkő-érték legalább 65 %-ának 2018 végéig történő teljesítésének elmulasztása súlyos mulasztásnak minősül a mérföldkövek teljesítését illetően. A célérték legalább 65 %-ának 2023 végéig történő teljesítésének elmulasztása – e mutatószámok bármelyike tekintetében – súlyos mulasztásnak minősül a célértékek teljesítését illetően.
(4) Azon prioritás tekintetében, amelynek eredményességmérési kerete több mint két mutatószámot tartalmaz, a mérföldkő-érték legalább 65 %-ának 2018 végéig történő teljesítésének elmulasztása súlyos mulasztásnak minősül a mérföldkövek teljesítését illetően. A célérték legalább 65 %-ának 2023 végéig történő teljesítésének elmulasztása – e mutatószámok közül legalább kettő tekintetében – súlyos mulasztásnak minősül a célértékek teljesítését illetően.
7. cikk
Az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett prioritásokra vonatkozó eredményességmérési keret és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést integráló prioritási tengelyek
(1) Az eredményességmérési kerethez kiválasztott mutatókat és kulcsfontosságú végrehajtási lépéseket, mérföldköveiket és céljaikat, valamint teljesítési értékeiket alaponként vagy régiókategóriánként kell lebontani az ERFA és az ESZA tekintetében.
(2) Az e rendelet 4. cikke (2) bekezdésében kért információkat az alap és szükség esetén a régiókategória határozza meg.
(3) A mérföldkövek és célok elérését a prioritáson belül külön kell értékelni valamennyi alap és régiókategória tekintetében, figyelembe véve a mutatószámokat, az azokhoz kapcsolódó mérföldköveket és célokat, valamint teljesítési értékeiket alaponként vagy régiókategóriánként lebontva. Az eredményességmérési keretben meghatározott kimeneti mutatók és a kulcsfontosságú végrehajtási lépések az alapra és szükség esetén a régiókategóriára fordított pénzügyi forráselosztás több mint 50 %-ának felelnek meg. Az említett összeg meghatározásának alkalmazásában az egy mutatóra vagy kulcsfontosságú végrehajtási lépésre fordított forráselosztást csak egyszer lehet számításba venni.
(4) Amennyiben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre fordított forrásokat egy prioritási tengely részeként az 1304/2013/EU rendelet 18. cikke c) pontjával összhangban programozzák, úgy az eredményességmérési keretet külön meg kell határozni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozóan meghatározott mérföldkövek teljesítését a prioritási tengely többi részétől külön kell értékelni.
III. FEJEZET
AZ ERFA, AZ ESZA ÉS A KOHÉZIÓS ALAP BEAVATKOZÁSI KATEGÓRIÁIRA VONATKOZÓ NÓMENKLATÚRA A NÖVEKEDÉST ÉS MUNKAHELYTEREMTÉST SZOLGÁLÓ BERUHÁZÁSOK KERETÉBEN
8. cikk
Az ERFA-ra, az ESZA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó beavatkozási kategóriák
(Az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelő felhatalmazás)
(1) Az 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra meghatározását az e rendelet I. mellékletének 1–8. táblázata tartalmazza. Az e táblázatokban meghatározott kódok az ERFA-ra alkalmazandók a „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” elnevezésű cél, a Kohéziós Alap, az ESZA és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés vonatkozásában, az e cikk (2)–(3) bekezdésében meghatározottak szerint.
(2) Az e rendelet I. mellékletének 1. táblázatában meghatározott 001–101 kódok kizárólag az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra alkalmazandók.
Az e rendelet I. mellékletének 1. táblázatában meghatározott 102–120 kódok kizárólag az ESZA-ra alkalmazandók.
Kizárólag az e rendelet I. mellékletének 1. táblázatában meghatározott 103 kód alkalmazandó az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre.
Az e rendelet I. mellékletének 1. táblázatában meghatározott 121, 122 és 123 kódok az ERFA-ra, a Kohéziós Alapra és az ESZA-ra alkalmazandók.
(3) Az e rendelet I. mellékletének 2–4., 7. és 8. táblázatában meghatározott kódok az ERFA-ra, az ESZA-ra, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre és a Kohéziós Alapra alkalmazandók.
Az e rendelet I. mellékletének 5. táblázatában meghatározott kódok kizárólag az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra alkalmazandók.
Az e rendelet I. mellékletének 6. táblázatában meghatározott kódok kizárólag az ESZA-ra és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre alkalmazandók.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
9. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
E rendelet 3. cikke és III. melléklete az ETHA-rendelet hatálybalépésének időpontjától alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 487, 2013.12.20, 487 o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1299/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L 347., 2013.12.20., 259. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1304/2013/EU rendelete az Európai Szociális Alapról és a 181/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470. o.).
MELLÉKLETEK I
Az Alapok (1) beavatkozási kategóriáira vonatkozó nómenklatúra a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás célkitűzés és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében
1. TÁBLÁZAT: KÓDOK A BEAVATKOZÁSI TERÜLET DIMENZIÓJA ALAPJÁN
|
Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható |
||
|
I. Termelő beruházás |
|||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
40 % |
||
|
0 % |
||
|
II. Alapvető szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra és a kapcsolódó beruházások: |
|||
|
Energia-infrastruktúra |
|
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
100 % |
||
|
100 % |
||
|
100 % |
||
|
100 % |
||
|
100 % |
||
|
100 % |
||
|
100 % |
||
|
100 % |
||
|
Környezeti infrastruktúra |
|
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
40 % |
||
|
0 % |
||
|
100 % |
||
|
Közlekedési infrastruktúra |
|
||
|
40 % |
||
|
40 % |
||
|
40 % |
||
|
40 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
40 % |
||
|
40 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
40 % |
||
|
40 % |
||
|
40 % |
||
|
40 % |
||
|
Fenntartható közlekedés |
|
||
|
40 % |
||
|
40 % |
||
|
Információs és kommunikációs technológiák (TEN-ICT) infrastruktúrája |
|
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
III. Szociális, egészségügyi és oktatási infrastruktúra és a kapcsolódó beruházás: |
|||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
IV. Endogén potenciál fejlesztése: |
|||
|
Kutatás, fejlesztés és innováció |
|
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
100 % |
||
|
Vállalkozásfejlesztés |
|
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
100 % |
||
|
40 % |
||
|
100 % |
||
|
100 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
Információs és kommunikációs technológia (IKT) — keresletserkentés, alkalmazások és szolgáltatások |
|
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
Környezet |
|
||
|
40 % |
||
|
40 % |
||
|
40 % |
||
|
40 % |
||
|
100 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
100 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
Egyéb |
|
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
40 % |
||
|
0 % |
||
|
V. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása: |
|||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
VI. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység és bárminemű megkülönböztetés elleni fellépés: |
|||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
VII. Az oktatásba, a képzésbe és a szakképzésbe történő beruházás a készségek és az egész életen át tartó tanulás céljábóL: |
|||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
VIII. A közhatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatás: |
|||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
IX. Technikai segítségnyújtás: |
|||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
2. TÁBLÁZAT: KÓDOK A FINANSZÍROZÁS FORMÁJÁNAK DIMENZIÓJA ALAPJÁN
|
2. FINANSZÍROZÁSI FORMA |
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
3. TÁBLÁZAT: KÓDOK A TERÜLETI DIMENZIÓ ALAPJÁN
|
3. TERÜLET TÍPUSA |
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
4. TÁBLÁZAT: KÓDOK A TERÜLETI VÉGREHAJTÁSI MECHANIZMUSOK DIMENZIÓ ALAPJÁN
|
4. TERÜLETI VÉGREHAJTÁSI MECHANIZMUSOK |
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
5. TÁBLÁZAT: KÓDOK A TEMATIKUS CÉLKITŰZÉS DIMENZIÓ ALAPJÁN
|
5. TEMATIKUS CÉLKITŰZÉS (ERFA és a Kohéziós Alap) |
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
6. TÁBLÁZAT: KÓDOK A MÁSODLAGOS TÉMA DIMENZIÓJA ALAPJÁN AZ ESZA KERETÉBEN
|
Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatási összegeinek kiszámítására vonatkozó együttható |
||
|
100 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
||
|
0 % |
7. TÁBLÁZAT: KÓDOK AZ GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK DIMENZIÓJA ALAPJÁN
|
7. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG |
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
8. TÁBLÁZAT: KÓDOK AZ ELHELYEZKEDÉS DIMENZIÓJA ALAPJÁN
| 8. HELY (2) |
|
|
Kód |
Elhelyezkedés |
|
|
A régió vagy terület kódja, ahol a műveletet végrehajtják az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletében foglalt statisztikai célú területi egységek osztályozása (NUTS) szerint (3) |
(1) Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap és Európai Szociális Alap.
(2) A környezetvédelemmel kapcsolatos beruházásokra korlátozva vagy a kedvezőtlen környezeti hatásának enyhítéséhez vagy csökkentéséhez szükséges beruházások kíséretében.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
II. MELLÉKLET
Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitőzésekre vonatkozó támogatási összegek kiszámításához használt együtthatók az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap esetében a 2. cikk értelmében
|
Az 1305/2013/EU rendelet (1) cikke |
Prioritás / kiemelt terület |
Együttható |
|
5. cikk, (3) bekezdés, b) pont |
A mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatmegelőzés és -kezelés támogatása |
40 % |
|
5. cikk, (4) bekezdés |
A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása (valamennyi kiemelt terület) |
100 % |
|
5. cikk, (5) bekezdés |
Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban (valamennyi kiemelt terület) |
100 % |
|
5. cikk, (6) bekezdés, b) pont |
A helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben |
40 % |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).
III. MELLÉKLET
Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre fordított támogatási összegek kiszámításához használt együtthatók az Európai Tengerügyi és Halászati Alap esetében a 3. cikk értelmében
|
|
Az intézkedés megnevezése |
Ideiglenes számozás |
Együttható |
| I. FEJEZET |
|||
|
|
Innováció |
28. cikk |
0 %* (1) |
|
|
Tanácsadási szolgáltatások |
29. cikk |
0 % |
|
|
A tudományos szakemberek és a halászok közötti partnerségek |
30. cikk |
0 %* |
|
|
A humán tőke és a társadalmi párbeszéd előmozdítása- képzés, hálózatépítés, társadalmi párbeszéd |
31. cikk |
0 %* |
|
|
A humán tőke és a társadalmi párbeszéd előmozdítása- házastársak és élettársak támogatása |
31.2. cikk |
0 %* |
|
|
A humán tőke és a társadalmi párbeszéd előmozdítása – gyakornokok az SSCF hajók fedélzetén |
31.3. cikk |
0 %* |
|
|
A jövedelem diverzifikációja és új formái |
32. cikk |
0%* |
|
|
Vállalkozásindítási támogatás fiatal halászok számára |
32 a. cikk |
0 % |
|
|
Biztonság és egészség |
33. cikk |
0 % |
|
|
A halászati tevékenység átmeneti szüneteltetése |
33 a. cikk |
40 % |
|
|
A halászati tevékenységek végleges beszüntetése |
33 b. cikk |
100 % |
|
|
Kedvezőtlen éghajlati jelenségek és környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok |
33 c. cikk |
40 % |
|
|
Halászati lehetőségek elosztási rendszereinek nyújtott támogatás |
34. cikk |
40 % |
|
|
Védelmi intézkedések kidolgozásának és végrehajtásának támogatása |
35. cikk |
0% |
|
|
A halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának korlátozása és a halászatnak a fajok védelméhez igazítása |
36. cikk |
40 % |
|
|
A tengerek biológiai erőforrásainak védelméhez kapcsolódó innováció |
37. cikk |
40 % |
|
|
A tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása – hulladékgyűjtés |
38. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
0 % |
|
|
A tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása – hozzájárulás az eredményesebb gazdálkodáshoz vagy védelemhez, statikus vagy mozgó létesítmények építése, telepítése vagy korszerűsítése, a NATURA2000 helyszínekhez és a fokozottan védett területekhez kapcsolódó védelmi és gazdálkodási tervek előkészítése, a védett tengeri területek irányítása, helyreállítása és nyomon követése, beleértve a NATURA2000 területeket is, környezettudatosság, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatások fenntartását és előmozdítását célzó egyéb cselekvésekben való részvétel |
38. cikk (1) bekezdés, b)–e), ea) és f) pont |
40 % |
|
|
A tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása – emlősök és madarak által okozott károkkal kapcsolatos kárpótlási rendszerek |
38. cikk, (1) bekezdés, eb) pont |
0 % |
|
|
Az éghajlatváltozás enyhítése – fedélzeti beruházások |
39. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
100 % |
|
|
Az éghajlatváltozás enyhítése – az energia-hatékonysági ellenőrzések és rendszerek |
39. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
100 % |
|
|
Energiahatékonyság - az alternatív meghajtórendszerek és hajótesttervek hozzájárulásának értékelését célzó tanulmányok |
39. cikk (1) bekezdés c) pont |
40 % |
|
|
A főhajtómű vagy a segédhajtóművek cseréje vagy korszerűsítése |
39.2. cikk |
100 % |
|
|
Hozzáadott érték, termékminőség és a nem szándékos fogások felhasználása |
40. cikk |
0 % |
|
|
Halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok és menedékek - a halászkikötők és árverési csarnokok infrastruktúrájának, illetve a kirakodóhelyek és menedékek fejlesztésébe történő beruházások |
41.1. cikk |
40 % |
|
|
Halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok és menedékek – a fogások kirakodására vonatkozó kötelezettségnek való megfelelés elősegítésére irányuló beruházások |
41.2. cikk |
0 % |
|
|
Halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok és menedékek – a halászok biztonságának javítására irányuló beruházások |
41.3. cikk |
0 % |
|
|
Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág – a 33. cikkben említett fedélzeti, illetve egyéni felszerelések |
42. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
0*% |
|
Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág. A 36. és 37. cikkben említett felszerelésekbe és művelettípusokba történő beruházások |
42. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
||
|
Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág - a fedélzeten és energia-hatékonysági ellenőrzések és rendszerek |
42. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
||
|
|
Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág – a humán tőke és a társadalmi párbeszéd előmozdítása. |
42. cikk, (1) bekezdés, aa) pont |
0 % |
|
|
Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág – halászkikötők, menedékek és kirakodóhelyek |
42. cikk, (1) bekezdés, d) pont |
0 % |
|
|
Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág – a kifogott halak értékének vagy minőségének javítására irányuló beruházások |
42. cikk, (1) bekezdés, da) pont |
0 % |
|
|
Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág – vállalkozásindítási támogatás fiatal halászok számára |
42. cikk, (1) bekezdés, 1a) pont |
0 % |
|
|
Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág – az innováció fejlesztése és előmozdítása |
42. cikk (1) bekezdés, b) pont |
0 %* |
|
|
Belvízi halászat, valamint belvízi állat- és növényvilág – a vízben élő állat- és növényvilág védelme és fejlesztése céljából, |
42.5. cikk |
40 % |
| II. FEJEZET |
|||
|
|
Innováció |
45. cikk |
0 %* |
|
|
Az akvakultúrába történő termelési beruházások |
46. cikk |
0 %* |
|
|
Gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások akvakultúra-gazdaságok számára |
48. cikk |
0 %* |
|
|
A humán tőke és a hálózatépítés előmozdítása |
49. cikk |
0 %* |
|
|
Az akvakultúra-telepek potenciáljának növelése |
50. cikk |
40 % |
|
|
Akvakultúrával foglalkozó új, fenntartható gazdálkodók ösztönzése |
51. cikk |
0 % |
|
|
A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttérés |
53. cikk |
40 % |
|
|
Környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra |
54. cikk |
40 % |
|
|
Közegészségügyi intézkedések |
55. cikk |
0 % |
|
|
Állat-egészségügyi és állatjóléti intézkedések |
56. cikk |
0 % |
|
|
Akvakultúra-állományok biztosítása |
57. cikk |
40 % |
| III. FEJEZET |
|||
|
|
Előkészítő támogatás |
63. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
0 % |
|
|
A helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása |
65. cikk |
40 % |
|
|
Együttműködési tevékenységek |
66. cikk |
0 %* |
|
|
Működési költségek és szervezési tevékenységek |
63. cikk, (1) bekezdés, d) pont |
0 % |
| IV. FEJEZET |
|||
|
|
Termelési és értékesítési tervek |
69. cikk |
0 %* |
|
|
Tárolási támogatás |
70. cikk |
0% |
|
|
Értékesítési intézkedések |
71. cikk |
0 %* |
|
|
A halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása |
72. cikk |
40 % |
| V. FEJEZET |
|||
|
|
Ellentételezési rendszer |
73. cikk |
0% |
| VI. FEJEZET |
|||
|
|
Ellenőrzés és végrehajtás |
78. cikk |
0 % |
|
|
Adatgyűjtés |
79. cikk |
0 %* |
| VII. FEJEZET |
|||
|
|
Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére |
79 a. cikk |
0 % |
| VIII. FEJEZET |
|||
|
|
A tengerfelügyelet integrálása |
79b. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
40 % |
|
|
A tengeri környezet védelmének előmozdítása és a tengeri és part menti erőforrások fenntartható felhasználása |
79b. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
40 % |
(1) A 3. cikk (2) bekezdésével összhangban a táblázatban *-gal jelölt intézkedésekhez 40% súlyozás rendelhető.
|
8.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69/85 |
A BIZOTTSÁG 216/2014/EU RENDELETE
(2014. március 7.)
a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról szóló 2075/2005/EK rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen 18. cikke 6., 8., 10. és 12. pontjára,
mivel:
|
(1) |
A húsban előforduló Trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 5-i 2075/2005/EK bizottsági rendelet (2) a gazdaságok és régiók státusának, illetve a hús Unióba való behozatalára vonatkozó feltételek meghatározása céljából szabályokat állapít meg a Trichinella-fertőzésre fogékony állatfajok állati testéből való mintavételezéssel kapcsolatban. Rendelkezik továbbá a Trichinellának az állati testből vett mintán való kimutatására alkalmas referencia-módszerekről és egyenértékű módszerekről. |
|
(2) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2011. október 3-án tudományos véleményt (3) fogadott el azokról a közegészségügyi kockázatokról, amelyeket a (sertés) húsvizsgálat során vizsgálni kell. Az EFSA tudományos véleményében a Trichinellát a sertéshús fogyasztásából származó közepes egészségügyi kockázatok közé sorolta, és a biológiai veszélyekre vonatkozó vizsgálati módszerek tekintetében megállapította, hogy egyedül a megelőző intézkedéseket felsorakoztató, valamint a gazdaságokban és a vágóhidakon a sertéseken végzett integrált ellenőrzéseket magában foglaló élőhús-biztonsági garancia kialakítása révén lehet a legfőbb kockázatok hatékony ellenőrzését biztosítani. |
|
(3) |
Az EFSA a Trichinella vonatkozásában meghatározott bizonyos járványtani mutatókat. A megjelölt céltól és az ország járványtani helyzetétől függően a mutatók alkalmazhatók nemzeti, regionális szinten vagy akár a vágóhidak és gazdaságok szintjén is. |
|
(4) |
Az EFSA elismeri a Trichinella szórványos előfordulását az Unióban főként a ridegtartású és a háztáji sertéseknél. Az EFSA a Trichinella-fertőzések legfontosabb kockázati tényezőjeként a tenyésztési rendszert azonosította. A rendelkezésre álló adatok továbbá azt mutatják, hogy a hivatalosan elismert ellenőrzött állatszállási feltételek mellett a Trichinella-fertőzés kockázata elhanyagolható. |
|
(5) |
Az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) a korábbi gyakorlattól eltérően nemzetközi környezetben már nem ismeri el egy ország esetén az elhanyagolható kockázat fennállását. Az elhanyagolható kockázatot ezzel szemben az egyedi ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazó gazdaságon vagy gazdaságokon belüli területi egységek esetén ismerik el. |
|
(6) |
A nemzetközi szabványokkal való összhang és az éppen fennálló közegészségügyi kockázatoknak megfelelő ellenőrzési rendszer megerősítése érdekében a vágóhidak esetén megállapított behozatali feltételeket, valamint az országok, régiók vagy gazdaságok Trichinella-fertőzésre vonatkozó státusának meghatározására szolgáló feltételeket is magában foglaló, a Trichinella-fertőzés kockázatának csökkentésére irányuló intézkedések kiigazítására, ésszerűsítésére és egyszerűsítésére van szükség. |
|
(7) |
A 2075/2005/EK rendelet értelmében Belgium és Dánia 2011-ben értesítette a Bizottságot arról, hogy területén elhanyagolható a Trichinella-fertőzés veszélye. Egy ország vagy régió elhanyagolható kockázati státusát azonban már nem ismerik el. Azonban eltéréseket kell biztosítani azon belga és dán gazdaságok vagy területi egységek számára, amelyek a rendelet hatálybalépésekor megfelelnek az ellenőrzött állatszállási feltételeknek, és mentesíteni kell őket az olyan további előfeltételek alól, mint a hatáskörrel rendelkező hatóság utólagos hivatalos elismerése. |
|
(8) |
A parazitákat vizsgáló uniós referencialaboratórium a rendelet szövegének egyértelműbb megfogalmazását javasolja a Trichinella-vizsgálat egyes egyenértékű módszereire vonatkozó eljárás tekintetében. |
|
(9) |
A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) 21. és 22. cikke, valamint a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. február 25-i 142/2011/EU bizottsági rendelet (5) VIII. mellékletével összhangban rendelkezni kell arról, hogy az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell az elhullott állatok indokolatlan késedelem nélküli begyűjtését, azonosítását és szállítását. |
|
(10) |
Az embereknél előforduló Trichinella-esetek számáról (behozott és őshonos), beleértve a járványtani adatokat, az Európai Parlament és a Tanács 2119/98/EK határozata szerinti közösségi hálózat hatálya alá fokozatosan besorolandó fertőző betegségekről szóló, 1999. december 22-i 2000/96/EK bizottsági határozatnak (6) megfelelően kell jelentést tenni. |
|
(11) |
A 2075/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(12) |
Az e rendeletben előírt követelmények értelmében mind a vállalkozók, mind pedig a hatáskörrel rendelkező hatóságok jelenlegi gyakorlatát ki kell igazítani. Helyénvaló ezért lehetővé tenni e rendelet egyes rendelkezéseinek késleltetett alkalmazását. |
|
(13) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte azokat, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2075/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában:
|
|
2. |
A 2. és a 3. cikk helyébe a következő szöveg lép: „2. cikk Az állati testek mintavételezése (1) A házisertéstesteken a vágóhidakon a post mortem vizsgálat részeként mintavételt kell végezni a következő módon:
Minden állati testből mintát kell venni, és a mintát a következő kimutatási módszerek valamelyikének alkalmazásával, a hatáskörrel rendelkező hatóság által kijelölt laboratóriumban Trichinellára meg kell vizsgálni:
(2) A Trichinella-vizsgálat eredményétől függően, valamint, ha az élelmiszer-ipari vállalkozó biztosítja a teljes nyomonkövethetőséget, az állati testek legfeljebb hat részre darabolhatók egy vágóhídon vagy a vágóhíddal azonos helyszínen (»a helyszínen«) található darabolóüzemben. Az első albekezdéstől eltérve, és a hatáskörrel rendelkező hatóság jóváhagyását követően, az állati testek feldarabolhatók a vágóhídhoz kapcsolódó vagy attól elkülönülő darabolóüzemben, feltéve, hogy:
(3) A ló, vaddisznó, és más, a Trichinella-fertőzésre fogékony tenyésztett és vadon élő állatfajok állati testéből a vágóhidakon vagy a vadfeldolgozó létesítményekben a post mortem vizsgálat részeként rendszeresen mintát kell venni. Minden egyes állati testből mintát kell venni, és a mintát az I. és III. melléklettel összhangban egy, a hatáskörrel rendelkező hatóság által kijelölt laboratóriumban meg kell vizsgálni. 3. cikk Eltérések (1) A 2. cikk (1) bekezdésétől eltérve a házisertés olyan húsa, amely a II. melléklettel összhangban a hatáskörrel rendelkező hatóság felügyelete alatt fagyasztásos kezelésen esett át, mentesül a Trichinella-vizsgálat alól. (2) A 2. cikk (1) bekezdésétől eltérve az öt hétnél fiatalabb elválasztott házistertés teste és húsa mentesül a Trichinella-vizsgálat alól. (3) A 2. cikk (1) bekezdésétől eltérve a házistertés teste és húsa mentesülhet a Trichinella-vizsgálat alól abban az esetben, ha a IV. mellékletnek megfelelően hivatalosan ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazónak elismert gazdaságból vagy területi egységből származnak és teljesülnek az alábbi feltételek:
(4) Amennyiben a tagállam végrehajtja a (3) bekezdésben előírt eltérést, az érintett tagállam az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban tájékoztatja erről a Bizottságot és a többi tagállamot, továbbá a IV. melléklet II. fejezetében említett információkat tartalmazó éves jelentést nyújt be a Bizottságnak. A Bizottság weboldalán közzé teszi az eltérést alkalmazó tagállamok listáját. Amennyiben a tagállam elmulasztja az éves jelentés benyújtását, vagy az éves jelentés az e cikk alkalmazásában nem kielégítő, az eltérés többé már nem vonatkozik arra a tagállamra.” |
|
3. |
A 8–12. cikk helyébe a következő rendelkezés lép: „8. cikk Ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazó gazdaságok hivatalos elismerése (1) E rendelet alkalmazásában a hatáskörrel rendelkező hatóság hivatalosan elismerheti az ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazó gazdaságot vagy területi egységet, amennyiben a IV. mellékletben foglalt feltételek teljesülnek. (2) A 3. cikk (3) bekezdése c) pontjának megfelelően a Belgiumban vagy Dániában található ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazó gazdaságot vagy területi egységet e rendelet hatálybalépésekor a rendelet IV. mellékletében ismertetett ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazó, hivatalosan elismert gazdaságnak vagy területi egységnek kell tekinteni. 9. cikk Az élelmiszer-ipari vállalkozók tájékoztatási kötelezettsége A hivatalosan ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazónak elismert gazdaságok élelmiszer-ipari vállalkozóinak tájékoztatniuk kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot a IV. mellékletben megállapított bármely olyan követelményről, amelynek már nem felelnek meg, vagy bármely más olyan változásról, amely érintheti a gazdaságok Trichinella-státusát. 10. cikk A hivatalosan ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazónak elismert gazdaságok ellenőrzése A hatáskörrel rendelkező hatóságnak biztosítania kell, hogy a hivatalosan ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazónak elismert gazdaságok időszakos ellenőrzését elvégezzék. Az ellenőrzések gyakorisága a kockázaton alapul, figyelembe véve a betegség előtörténetét és gyakoriságát, valamint a betegség korábbi megállapításait, a földrajzi területet, a helyi fogékony vadon élő állatokat, az állattenyésztési gyakorlatokat, állatorvosi felügyeletet és a gazdálkodók megfelelőségét. A hatáskörrel rendelkező hatóság ellenőrzi, hogy az ilyen gazdaságokból származó házisertéseket a 2. cikk (1) bekezdésével összhangban megvizsgálják. 11. cikk Megfigyelési programok A hatáskörrel rendelkező hatóság a hivatalosan ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazónak elismert gazdaságokból vagy területi egységből származó házisertésekre kiterjedő megfigyelési programot hajthat végre annak ellenőrzése érdekében, hogy az adott állomány ténylegesen mentes-e a Trichinellától. A megfigyelési program megállapítja a vizsgálat gyakoriságát, a megvizsgálandó állatok számát és a mintavételi tervet. E célból a húsmintákat a Trichinella-paraziták jelenlétére vonatkozóan az I. melléklet I. vagy II. fejezetével összhangban gyűjtik és vizsgálják. A megfigyelési program – kiegészítő eszközként – tartalmazhat szerológiai módszereket, ha egy megfelelő vizsgálatot az uniós referencialaboratórium validál. 12. cikk Ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazó gazdaságok hivatalos elismerésének visszavonása (1) Amennyiben a 10. cikknek megfelelően végzett ellenőrzések a IV. mellékletben foglalt feltételek teljesülésének hiányát mutatják ki, a hatáskörrel rendelkező hatóság azonnali hatállyal visszavonja a gazdaságok hivatalos elismerését. (2) Amennyiben egy hivatalosan ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazónak elismert gazdaságból származó házisertés Trichinellára pozitívnak bizonyul, a hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul
(3) Az elismerés visszavonását követően a gazdaságok ismét hivatalosan elismerhetők, ha az azonosított problémák megoldódtak, és a IV. mellékletben megállapított követelmények a hatáskörrel rendelkező hatóság számára megfelelő módon teljesülnek. (4) Amennyiben az ellenőrzés a 9. cikknek való megfelelés hiányát állapította meg vagy egy területi egységen belüli gazdaságban a vizsgálat pozitív eredményt adott, a szóban forgó gazdaságot a megfelelőség helyreállításáig ki kell venni az adott területi egységből.” |
|
4. |
A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép: „13. cikk Behozatali egészségügyi követelmények A Trichinellát feltehetően hordozó és harmadik országokból származó állatfajok harántcsíkolt izmokat tartalmazó húsa akkor hozható be az Unióba, ha azt a 2. és 3. cikknek megfelelően kivitel előtt a harmadik országban Trichinellára megvizsgálták.” |
|
5. |
A 14. cikket el kell hagyni. |
|
6. |
A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép: „15. cikk Okmányok A 13. cikkben említett húsbehozatalokat kísérő egészségügyi bizonyítványt a hatósági állatorvos olyan nyilatkozattal látja el, amelynek értelmében: a Trichinella-vizsgálatot a származási harmadik országban a 13. cikkel összhangban elvégezték. A húst ezen okmány eredeti példánya kíséri, kivéve, ha a 854/2004/EK rendelet 14. cikkének (4) bekezdésével összhangban ez alól mentességet adtak.” |
|
7. |
Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul. |
|
8. |
A IV. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép. |
2. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. június 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 139., 2004.4.30., 206. o.
(2) HL L 338., 2005.12.22., 60. o.
(3) EFSA Journal 2011; 9(10):2351[198 o.], 2011. október 3.
(4) HL L 300., 2009.11.14., 1. o.
(5) HL L 54., 2011.2.26., 1. o.
(6) HL L 28., 2000.2.3., 50. o.
I. MELLÉKLET
A 2075/2005/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:
|
(1) |
Az I. fejezet 3., „Eljárás” pontja a következő bekezdéssel egészül ki: „IV. Pozitív vagy kétes eredmény esetén takarítási és fertőtlenítési eljárás Ha az együttes vagy egyedi minták vizsgálata pozitív vagy bizonytalan latexagglutinációs eredményt ad, néhány másodperces meleg vizes (65–90 °C) áztatással gondosan meg kell tisztítani minden felszerelést, amely a hússal érintkezésbe került (aprítókészülék tálja, főzőpohár, keverőrúd, hőérzékelő, kúpos szűrőtölcsér, szűrő, fogó). Az esetleg a felületén maradt húsmaradékok vagy inaktivált lárvák tiszta szivaccsal és csapvízzel eltávolíthatók. Szükség esetén néhány csepp mosószer használható a felszerelés zsírtalanításához. Ezután mindegyik darabot ajánlatos néhányszor alaposan leöblíteni, hogy a mosószer maradéktalanul eltűnjön.” |
|
(2) |
A II. fejezet D. részének 3. pontja helyébe a következő szöveg lép: „3. Eljárás I. Teljes mintacsoportok esetén (100 g minta egyszerre)
II. 100 g-nál kisebb gyűjtőminták az I. fejezet 3. pontjának II. szakaszában leírtak szerint 100 g-nál kisebb gyűjtőminták esetében az I. fejezet 3. pontjának II. szakaszában leírtakat kell követni. III. Pozitív vagy kétes eredmények Ha az együttes minták vizsgálata pozitív vagy bizonytalan latexagglutinációs eredményt ad, akkor minden egyes sertésből egy újabb 20 g-os mintát kell venni az I. fejezet 2. pontjának a) alpontja szerint. Az öt sertésből származó, egyenként 20 g-os mintákat egyesíteni kell, és az I. szakaszban leírt módszerrel meg kell vizsgálni. Ily módon 20, egyenként 5 sertésből álló csoport mintáit kell vizsgálni. Ha az öt sertésből származó minta pozitív latexagglutinációs eredményt ad, akkor további 20 g-os mintákat kell begyűjteni a csoport egyes sertéseiből, és mindegyiket külön meg kell vizsgálni az I. fejezetben ismertetett módszerrel. Ha a minta vizsgálata pozitív vagy kétes latexagglutinációs eredményt ad, be kell küldeni legalább 20 g sertésizmot a nemzeti referencialaboratóriumba, ahol az I. fejezetben tárgyalt módszerek egyikének alkalmazásával kell megerősítő vizsgálatot végezni. A parazitamintákat 90 %-os etil-alkoholban kell tartani a konzerváláshoz és a fajok szintjén történő azonosításhoz az uniós vagy nemzeti referencialaboratóriumban. A parazita kinyerését követően a pozitív folyadékokat legalább 60 °C-ra történő melegítéssel ártalmatlanítani kell. IV. Pozitív vagy kétes eredmény esetén takarítási és fertőtlenítési eljárás. Ha az együttes vagy egyedi minták vizsgálata pozitív vagy bizonytalan latexagglutinációs eredményt ad, néhány másodperces meleg vizes (65–90 °C) áztatással gondosan meg kell tisztítani minden olyan felszerelést, amely a hússal érintkezésbe került (aprítókészülék tálja, főzőpohár, keverőrúd, hőérzékelő, kúpos szűrőtölcsér, szűrő, fogó). Az eszközök felületén maradt húsmaradékok vagy inaktivált lárvák tiszta szivaccsal és csapvízzel eltávolíthatók. Szükség esetén néhány csepp mosószer használható a felszerelés zsírtalanításához. Ezután mindegyik darabot ajánlatos néhányszor alaposan leöblíteni, hogy a mosószer maradéktalanul eltűnjön.” |
II. MELLÉKLET
„IV. MELLÉKLET
I. FEJEZET
EGY GAZDASÁG VAGY TERÜLETEGYSÉG ELLENŐRZÖTT ÁLLATSZÁLLÁSI FELTÉTELEKET ALKALMAZÓNAK VALÓ HIVATALOS ELISMERÉSE
|
A. |
Az élelmiszer-ipari vállalkozóknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük a gazdaságok hivatalos elismerésének megszerzéséhez:
|
|
B. |
A hivatalosan ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazónak elismert gazdaságok élelmiszer-ipari vállalkozóinak tájékoztatniuk kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot, amennyiben az A. pontban meghatározott követelmények bármelyike már nem teljesül, vagy bármilyen más olyan változás következett be, amely érintheti a gazdaság státusát. |
|
C. |
A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai csak azt követően ismerhetnek el egy gazdaságot vagy gazdaságkategóriát, ha ellenőrizték, hogy megfelel-e az A. pontban meghatározott követelményeknek. |
II. FEJEZET
JELENTÉS A TRICHINELLÁVAL KAPCSOLATOS HELYZETRŐL
|
a) |
a 2000/96/EK bizottsági határozat (4) értelmében jelentést kell készíteni az embereknél előforduló Trichinella-esetek számáról (behozott és őshonos), beleértve a járványtani adatokat; |
|
b) |
a házisertések, vaddisznó, ló, vad és minden egyéb, fogékony állat Trichinellára irányuló vizsgálatainak számát és a vizsgálatok eredményeit a 2003/99/EK irányelv IV. mellékletének megfelelően kell benyújtani. A házisertésekre vonatkozó adatoknak tartalmazniuk kell legalább a következő információkat:
|
(1) HL L 35., 2005.2.8., 1. o.
(2) HL L 300., 2009.11.14., 1. o.
|
8.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69/93 |
A BIZOTTSÁG 217/2014/EU RENDELETE
(2014. március 7.)
a 2073/2005/EK rendeletnek a hasított sertésekben előforduló Salmonella tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2073/2005/EK bizottsági rendelet (2) mikrobiológiai kritériumokat határoz meg egyes mikroorganizmusokra és megállapítja azokat a végrehajtási szabályokat, amelyeket az élelmiszer-ipari vállalkozóknak a 852/2004/EK rendelet 4. cikkében hivatkozott általános és különleges higiéniai követelmények kapcsán követniük kell, és meghatároz különösen egy olyan technológiai higiéniai kritériumot, amely a hasított sertésekben előforduló Salmonella vonatkozásában alkalmazandó a vágás közbeni fertőződés elleni védekezés érdekében. |
|
(2) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2011. október 3-án tudományos szakvéleményt fogadott el azokról a közegészségügyi veszélyekről, melyekre a hús (sertéshús) vizsgálata során figyelemmel kell lenni (3); e szerint a dokumentum szerint a Salmonella a sertéshús fogyasztásához kapcsolódó magas közegészségügyi kockázatot képvisel, és javasolt a hasított sertések Salmonellával való fertőzésének megelőzése. Az EFSA ajánlja többek között a hasított sertésekben előforduló Salmonellára vonatkozó technológiai higiéniai kritérium megerősítését. |
|
(3) |
A hasított sertés szalmonellafertőzöttségének csökkentése érdekében a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2074/2005/EK bizottsági rendelet mellékleteit módosító 2014. március 7-i 218/2014/EU bizottsági rendelet (4) rendelkezéseinek megfelelően meg kell erősíteni a vágási higiénia ellenőrzését, és ennek következtében csökkennie kell a pozitív minták számának. |
|
(4) |
A rendeletben meghatározott előírások kapcsán az élelmiszer-ipari vállalkozóknak módosítaniuk kell jelenlegi gyakorlataikat. Indokolt tehát lehetővé tenni e rendelet késleltetett alkalmazását. |
|
(5) |
A 2073/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(6) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte azokat, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2073/2005/EK rendelet I. mellékletének 2. fejezetében a 2.1.4. sor helyébe a következő szöveg lép:
|
Salmonella |
50 (5) |
3 (6) |
A hasított állatonként vizsgált területen nincs |
EN/ISO 6579 |
Hasított állat előkészítés után, de hűtés előtt |
Vágóhídi higiénia javítása, valamint a technológiai szabályozók, az állatok származási helyének és a származási gazdaságokban alkalmazott biológiai védőintézkedések felülvizsgálata” |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. június 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 226., 2004.6.25., 3. o.
(2) HL L 338., 2005.12.22., 1. o.
(3) EFSA Journal 2011; 9(10):2351.
(4) Lásd e Hivatalos Lap 95. oldalát.
|
8.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69/95 |
A BIZOTTSÁG 218/2014/EU RENDELETE
(2014. március 7.)
a 853/2004/EK és a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2074/2005/EK rendelet mellékleteinek módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 17. cikke (1) bekezdésére és 18. cikke 3. és 10. pontjára,
mivel:
|
(1) |
A 853/2004/EK rendelet megállapítja az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályait az élelmiszer-ipari vállalkozókra vonatkozóan. Az említett rendelet II. mellékletének megfelelően a vágóhidakat üzemeltető élelmiszer-ipari vállalkozóknak a vadak kivételével minden – a vágóhídra küldött vagy szánt – állat tekintetében kérniük, fogadniuk és ellenőrizniük kell az élelmiszerláncra vonatkozó információkat, és azok szerint kell eljárniuk. Ezek közé az információk közé tartozik a származási gazdaság állapota. |
|
(2) |
A húsban előforduló Trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról szóló 2075/2005/EK rendeletet (3) módosító 2014. március 7-i 216/2014/EU bizottsági rendelet a vizsgálati előírásoktól való eltérést tesz lehetővé az ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazó gazdaságok számára. Az ilyen információkat ezért szerepeltetni kell a vágóhídnak megadott, az élelmiszerláncra vonatkozó információk között annak érdekében, hogy a tagállamok a megfelelő trichinellavizsgálati rendszert alkalmazhassák. |
|
(3) |
A 853/2004/EK rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a vágóhídon kívüli kényszervágáson átesett állatok húsa alkalmas emberi fogyasztásra. Mivel a kényszervágásból származó olyan húsok, amelyek sikeresen átestek a húsvizsgálaton, nem jelentenek közegészségügyi kockázatot, törölni kell az említett rendeletből a különleges állat-egészségügyi jelölésre vonatkozó előírást és a kényszervágásból származó hús nemzeti piacra történő korlátozását, valamint a 854/2004/EK rendeletből a kényszervágásból származó hús különleges állat-egészségügyi jelölésére vonatkozó előírást. |
|
(4) |
A 854/2004/EK rendelet megállapítja az állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályokat. Az említett rendelet I. melléklete szabályokat állapít meg a levágást megelőző vagy levágást követő vizsgálatokra – köztük a szemrevételezéses vizsgálatra – és a friss húshoz kapcsolódó sajátos veszélyekre vonatkozóan. |
|
(5) |
A 854/2004/EK rendelet szerint bizonyos korlátozások mellett hatósági segédszemélyzet nyújthat segítséget a hatósági állatorvosnak a hatósági ellenőrzések során. A levágást megelőző élőállat-vizsgálatokkal és az állatjóléti ellenőrzésekkel kapcsolatban a hatósági segédszemélyzet számára engedélyezni kell, hogy a rendellenességet mutató állatok előzetes kiválasztásával segítse a hatósági állatorvost. |
|
(6) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2011. október 3-án tudományos véleményt fogadott el azokról a közegészségügyi veszélyekről, amelyekre a hús (sertéshús) vizsgálata során figyelemmel kell lenni (4); ez a dokumentum azt a következtetést vonta le, hogy a levágást követő vizsgálatok során a jelenlegi előírások szerint elvégzendő tapintásos és bemetszéses vizsgálatok a keresztszennyeződés veszélyét hordozzák. A keresztszennyeződés megelőzése érdekében az ilyen tapintásos és bemetszéses vizsgálatokat a továbbiakban csak arra az esetre lenne szükséges előírni, ha rendellenességeket észlelnek. Az említett véleményben az EFSA megállapítja, hogy a sertések szívbelhártya-gyulladását előidéző kórokozók közegészségügyi szempontból nem relevánsak. Mivel a szív rutinszerű bemetszése biztonsági szempontból nem szükséges, a továbbiakban nem kell előírni. |
|
(7) |
Ugyanebben a véleményben az EFSA megállapítja, hogy a Salmonella a sertéshús-fogyasztáshoz kapcsolódó jelentős közegészségügyi kockázatot képvisel, és javasolja a hasított sertések Salmonellával való fertőzésének megelőzését. |
|
(8) |
A 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakaszának IX. fejezete rendelkezéseket állapít meg a hatósági állatorvos meghatározott veszélyekhez kapcsolódó feladataira vonatkozóan. A hatósági állatorvos számára sajátos feladatokat kell előírni a Salmonella vonatkozásában, különösen a vonatkozó uniós jogszabályok be nem tartása esetén. A sertéshús vizsgálatába bele kell foglalni mindenekelőtt az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK bizottsági rendeletben (5) megállapított, a hasított sertésekben előforduló Salmonellára vonatkozó jelenlegi technológiai higiéniai kritérium felügyeletét, valamint – bizonyos uniós jogszabályok be nem tartása esetén – az élelmiszer-ipari vállalkozók általi intézkedések meghozatalának biztosítását. A felügyelet ezen túlmenően költséghatékony eszközt jelent a Salmonella sertéshús-termelési láncban történő, a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 17-i 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) szerinti kötelező nyomon követésére vonatkozó információk szolgáltatása terén is. |
|
(9) |
A 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bizonyos termékekre és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől való eltérésről, valamint a 853/2004/EK és 854/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2005. december 5-i 2074/2005/EK bizottsági rendelet (7) különös követelményeket határoz meg a sertések levágást követő, opcionális szemrevételezéses vizsgálatára vonatkozóan. A levágást követő vizsgálatra vonatkozó, a 854/2004/EK rendeletben megállapított szokásos követelményeknek az ebben a rendeletben javasolt módosításai a sertések tekintetében irrelevánssá teszik a 2074/2005/EK rendeletben meghatározott, a sertések opcionális szemrevételezéses vizsgálatára vonatkozó követelményeket, így azokat módosítani kell. |
|
(10) |
A rendeletben foglalt követelmények azzal járnak, hogy mind az élelmiszer-ipari vállalkozóknak, mind az illetékes hatóságoknak módosítaniuk kell a jelenlegi gyakorlataikat. Indokolt tehát lehetővé tenni e rendelet késleltetett alkalmazását. |
|
(11) |
A 853/2004/EK, a 854/2004/EK és a 2074/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(12) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte azokat, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 853/2004/EK rendelet módosítása
Az 853/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A II. melléklet III. szakasza 3. pontjának a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
|
2. |
A III. melléklet I. szakaszának VI. fejezetében a 9. pontot el kell hagyni. |
2. cikk
A 854/2004/EK rendelet módosítása
A 854/2004/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
Az I. szakasz III. fejezetében a 7. pontot el kell hagyni. |
|
2. |
A III. szakasz I. fejezetében a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:
|
|
3. |
A IV. szakasz IV. fejezetének B. részében az 1. és 2. pont helyébe a következő szöveg lép:
|
|
4. |
A IV. szakasz IX. fejezete a következő G résszel egészül ki: „G. Salmonella
|
3. cikk
A 2074/2005/EK rendelet módosítása
A 2074/2005/EK rendelet VI. B. mellékletének 3. pontjában az a) alpontot el kell hagyni.
4. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. június 1-jétől kell alkalmazni.
A 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakasza IX. fejezete G. részének 3. pontja azonban 2015. január 1-jétől alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.
(2) HL L 139., 2004.4.30., 206. o.
(3) Lásd e Hivatalos Lap 85. oldalát.
(4) EFSA Journal 2011; 9(10):2351.
(5) HL L 338., 2005.12.22., 1. o.
(6) HL L 325., 2003.12.12., 31. o.
(7) HL L 338., 2005.12.22., 27. o.
(8) HL L 338., 2005.12.22., 60. o.”
(9) HL L 338., 2005.12.22., 1. o.
(10) Ha valamennyi minta negatív, a fertőzöttség 95 %-os statisztikai bizonyossággal 6 % alatt van.
(11) HL L 325., 2003.12.12., 31. o.”
|
8.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69/99 |
A BIZOTTSÁG 219/2014/EU RENDELETE
(2014. március 7.)
a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének a házisertés levágást követő húsvizsgálatára vonatkozó különleges követelmények tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke (1) bekezdésére és 18. cikke 7. pontjára,
mivel:
|
(1) |
A 854/2004/EK rendelet különleges szabályokat állapít meg az állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére. Többek között úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell a friss húsnak az I. melléklettel összhangban történő hatósági ellenőrzéseinek elvégzéséről. A 854/2004/EK rendelet azt is előírja, hogy a friss húst forgalomba hozó vágóhidakon, vadfeldolgozó-létesítményekben és vágóüzemekben a hatósági állatorvosnak vizsgálati feladatokat kell végrehajtania, többek között az említett rendelet I. mellékletének IV. szakaszában megállapított különleges követelményeknek megfelelően. |
|
(2) |
A 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakasza IV. fejezetének B. része a házisertés levágást követő húsvizsgálatára vonatkozó különleges követelményeket határozza meg. |
|
(3) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) 2011. október 3-án tudományos szakvéleményt fogadott el azokról a közegészségügyi veszélyekről, amelyekre a hús (sertéshús) vizsgálata során figyelemmel kell lenni (2), és megállapította, hogy a levágást követő húsvizsgálatok során a jelenlegi előírások szerint elvégzendő tapintásos és bemetszéses vizsgálatok a baktériumokkal való keresztszennyeződés veszélyét hordozzák magukban. |
|
(4) |
Az EFSA azt is megállapította, hogy a rendes vágás során levágott sertések esetében a levágást követő húsvizsgálatok részeként jelenleg alkalmazott tapintástól és bemetszéstől el kell tekinteni, mivel a mikrobiológiai keresztszennyeződés kockázata nagyobb, mint annak a kockázata, hogy csökken az ezekkel a módszerekkel kiszűrhető kóros elváltozások kimutatásának esélye. A levágást követő húsvizsgálatok során alkalmazott, fent említett manuális módszereket azokra a sertésekre kell korlátozni, amelyeken a levágást követő szemrevételezés során rendellenességeket észleltek. |
|
(5) |
Az EFSA szakvéleménye szerint indokolt módosítani a 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakasza IV. fejezetének B. részében a házisertés levágást követő húsvizsgálatára vonatkozóan meghatározott különleges követelményeket. |
|
(6) |
Ha az állatok származási gazdaságára vonatkozó járványügyi vagy egyéb adatok, illetve az élelmiszerláncra vonatkozó információk lehetséges közegészségügyi, állat-egészségügyi vagy állatjóléti kockázatokat jeleznek, vagy a levágást megelőző vágóhídi élőállat-vizsgálat vagy a levágást követő húsvizsgálat során szemrevételezéssel erre utaló rendellenességek észlelhetők, akkor a hatósági állatorvos dönti el, hogy a levágást követő húsvizsgálat során mely tapintásos és bemetszéses vizsgálatokat kell elvégezni annak megállapítására, hogy a hús emberi fogyasztásra alkalmas-e. |
|
(7) |
Az e rendeletben foglalt követelmények módosítják a 854/2004/EK rendeletet, ami azzal jár, hogy mind az élelmiszer-ipari vállalkozók, mind az illetékes hatóságok által jelenleg követett gyakorlatot módosítani kell. Indokolt tehát lehetővé tenni e rendelet késleltetett alkalmazását. |
|
(8) |
A 854/2004/EK rendeletet mindezeknek megfelelően módosítani kell. |
|
(9) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte azokat, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 854/2004/EK rendelet I. melléklete IV. szakasza IV. fejezetének B. része helyébe a következő szöveg lép:
„B. LEVÁGÁST KÖVETŐ HÚSVIZSGÁLAT
|
1. |
A sertések testén, illetve belső szerveiken az alábbi, levágást követő húsvizsgálati eljárásokat kell elvégezni:
|
|
2. |
A hatósági állatorvos az állat testén vagy belső szervein további tapintásos és bemetszéses vizsgálati eljárásokat is elvégezhet, ha megítélése szerint az alábbiak valamelyike közegészségügyi, állat-egészségügyi vagy állatjóléti kockázatokat jelez:
|
|
3. |
A felismert kockázatok függvényében a levágást követő, a 2. pontban említett további húsvizsgálatok a következőket foglalhatják magukban:
|
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. június 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 139., 2004.4.30., 206. o.
(2) Az EFSA biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testülete (BIOHAZ), az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testület (CONTAM), valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos testület (AHAW): Scientific Opinion on the public health hazards to be covered by inspection of meat (swine) (Azon közegészségügyi veszélyek, amelyekre a hús [sertéshús] vizsgálata során figyelemmel kell lenni), EFSA Journal 2011; 9(10):2351.
|
8.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69/101 |
A BIZOTTSÁG 220/2014/EU RENDELETE
(2014. március 7.)
a 479/2009/EK tanácsi rendeletnek az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák európai rendszerére történő hivatkozások tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A „kormányzat”, „hiány” és „beruházás” fogalmak meghatározását a Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyvben és a 479/2009/EK rendeletben a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelettel (2) létrehozott, a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszerére (a továbbiakban: ESA 95) történő hivatkozással állapították meg. |
|
(2) |
Az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: ESA 2010) a tagállamok közötti összehasonlítható eredmények érdekében megállapítja a közös szabványok, fogalommeghatározások, osztályozások és a tagállamok által az Unió követelményei szerint készítendő számlákra vonatkozó számviteli szabályok referenciakeretét. |
|
(3) |
Az ESA 2010 az ESA 95 felülvizsgált változata, ebből adódóan a 479/2009/EK rendeletet új hivatkozásokkal kell kiegészíteni. |
|
(4) |
A 479/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(5) |
Az ESA 2010-re történő új hivatkozások alkalmazásával kapcsolatos zavarok elkerülése érdekében az e rendeletben meghatározott intézkedéseket 2014. szeptember 1-jétől kell alkalmazni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 479/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
Az „ESA 95”-re történő valamennyi hivatkozás helyébe „ESA 2010”-re történő hivatkozás lép. |
|
2. |
Az 1. cikk (1) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép: „A túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv és e rendelet alkalmazásában a (2)–(6) bekezdésben rögzített fogalmak az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: ESA 2010) megfelelően kerülnek meghatározásra. A zárójelben lévő kódok az ESA 2010-re utalnak.”; |
|
3. |
Az 1. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:
|
|
4. |
Az 1. cikk (5) bekezdésének második albekezdése helyébe az alábbi szöveg lép: „Az államadósság a kormányzat kötelezettségeinek következő, ESA 2010-ben meghatározott kategóriáiból áll: készpénz és betétek (AF.2); hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (AF.3) és hitelek (AF.4).” |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 145., 2009.6.10., 1. o.
(2) HL L 310., 1996.11.30., 1. o.
(3) HL L 174., 2013.6.26., 1. o.
|
8.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69/102 |
A BIZOTTSÁG 221/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2014. március 7.)
a 288/2009/EK bizottsági rendeletnek az iskolagyümölcs- és -zöldségprogram keretében nyújtott támogatás indikatív összege tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló, 2013. december 16-i 1370/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére
mivel:
|
(1) |
Az 1370/2013/EU rendelet 5. cikke meghatározza az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: iskolagyümölcs- és -zöldségprogram) 23. cikke értelmében a gyermekek gyümölccsel, zöldséggel, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott uniós támogatás összértékét. Az 1370/2013/EU rendelet 5. cikke továbbá tagállamonként meghatározza a társfinanszírozás maximális arányát és a támogatás minimális összegét. |
|
(2) |
Az 1308/2013/EU rendelet 23. cikke (5) bekezdésében említett kritériumok alapján a Bizottságnak minden tagállam esetében meg kell határoznia az iskolagyümölcs- és -zöldségprogram keretében nyújtott támogatás indikatív összegét. A Bizottságnak ezt követően időszakosan ellenőriznie kell, hogy az indikatív összegek továbbra is megfelelnek-e ezeknek a kritériumoknak. |
|
(3) |
A 288/2009/EK bizottsági rendelet (3) II. melléklete meghatározza, hogy a 90 millió eurós uniós költségvetésből tagállamonként mennyi a támogatás indikatív összege. Mivel az 1370/2013/EU rendelet az iskolagyümölcs- és -zöldségprogram keretében nyújtott támogatás teljes összegét 150 millió EUR-ra növeli és új társfinanszírozási arányokat állapít meg, meg kell határozni a támogatás új indikatív összegét is. |
|
(4) |
A támogatás új indikatív összegének meghatározásakor figyelembe kell venni az 1308/2013/EU rendelet 23. cikkének (5) bekezdésében megállapított kritériumokat, a hat és tíz év közötti életkorú gyermekek a tagállami régiók lakosságához viszonyított arányára vonatkozó rendelkezésre álló 2012-es adatok alapján. |
|
(5) |
A 288/2009/EK rendeletet tehát ennek megfelelően módosítani kell. Az oktatási év ütemezésének figyelembe vétele érdekében a támogatás új indikatív összegét 2014. augusztus 1-jétől kell alkalmazni. |
|
(6) |
A e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 288/2009/EK rendelet módosítása
A II. melléklet helyébe az e rendelet mellékletében foglalt szöveg lép.
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2014. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 7-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 346., 2013.12.20., 12. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről(HL L 347., 2013.12.20., 671. o.)
(3) A Bizottság2009. április 7-i 288/2009/EK rendelete az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az iskolagyümölcs-program keretében gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról (HL L 94., 2009.4.8., 38. o.).
MELLÉKLET
„II. MELLÉKLET
Az uniós támogatás indikatív összege tagállamokra lebontva
|
Tagállam |
Társfinanszírozás mértéke (%-ban) |
6 és 10 év közötti gyerekek abszolút száma |
EUR |
|
Ausztria |
75% |
406 322 |
2 239 273 |
|
Belgium |
75% |
611 450 |
3 369 750 |
|
Bulgária |
90 % |
316 744 |
2 094 722 |
|
Horvátország |
90 % |
205 774 |
1 360 845 |
|
Ciprus |
75 % |
44 823 |
290 000 |
|
Cseh Köztársaság |
88 % |
480 495 |
3 124 660 |
|
Dánia |
75 % |
328 182 |
1 808 638 |
|
Észtország |
90 % |
66 436 |
439 361 |
|
Finnország |
75 % |
290 308 |
1 599 911 |
|
Franciaország |
76 % |
4 051 279 |
22 500 145 |
|
Németország |
75 % |
3 575 991 |
19 707 575 |
|
Görögország |
81 % |
529 648 |
3 143 600 |
|
Magyarország |
86 % |
482 160 |
3 031 022 |
|
Írország |
75 % |
319 126 |
1 758 729 |
|
Olaszország |
80 % |
2 853 098 |
16 719 794 |
|
Lettország |
90 % |
95 861 |
633 957 |
|
Litvánia |
90 % |
136 285 |
901 293 |
|
Luxemburg |
75 % |
29 473 |
290 000 |
|
Málta |
75 % |
19 511 |
290 000 |
|
Hollandia |
75 % |
986 118 |
5 434 576 |
|
Lengyelország |
88 % |
1 802 733 |
11 645 350 |
|
Portugália |
85 % |
527 379 |
3 284 967 |
|
Románia |
89 % |
1 054 185 |
6 869 985 |
|
Szlovákia |
89 % |
262,703 |
1 709 502 |
|
Szlovénia |
83 % |
91 095 |
554 291 |
|
Spanyolország |
75 % |
2 337 457 |
12 939 604 |
|
Svédország |
75 % |
518 322 |
2 856 514 |
|
Egyesült Királyság |
76 % |
3 494 635 |
19 401 935 |
|
EU 28 |
79 % |
25 917 593 |
150 000 000” |
|
8.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69/105 |
A BIZOTTSÁG 222/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2014. március 7.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
|
(2) |
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. március 7-én.
a Bizottság részéről, az elnök nevében,
Jerzy PLEWA
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
|
(EUR/100 kg) |
||
|
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
|
0702 00 00 |
MA |
77,7 |
|
TN |
77,7 |
|
|
TR |
99,1 |
|
|
ZZ |
84,8 |
|
|
0707 00 05 |
EG |
182,1 |
|
JO |
182,1 |
|
|
TR |
155,6 |
|
|
ZZ |
173,3 |
|
|
0709 91 00 |
EG |
45,1 |
|
ZZ |
45,1 |
|
|
0709 93 10 |
MA |
44,0 |
|
TR |
89,5 |
|
|
ZZ |
66,8 |
|
|
0805 10 20 |
EG |
54,5 |
|
IL |
66,9 |
|
|
MA |
57,1 |
|
|
TN |
49,9 |
|
|
TR |
56,7 |
|
|
ZZ |
57,0 |
|
|
0805 50 10 |
TR |
66,3 |
|
ZZ |
66,3 |
|
|
0808 10 80 |
CN |
116,1 |
|
MK |
30,8 |
|
|
US |
205,8 |
|
|
ZZ |
117,6 |
|
|
0808 30 90 |
AR |
105,9 |
|
CL |
139,4 |
|
|
CN |
68,3 |
|
|
TR |
156,2 |
|
|
US |
226,5 |
|
|
ZA |
92,9 |
|
|
ZZ |
131,5 |
|
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
HATÁROZATOK
|
8.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69/107 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA
(2014. február 4.)
az átfogó értékelés alá tartozó hitelintézetek azonosításáról
(EKB/2014/3)
(2014/123/EU)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (6) bekezdésére,
tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére, és a 33. cikkének (3) és (4) bekezdésére,
tekintettel a felügyeleti testület javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Központi Bank („EKB”) a feladatai ellátása érdekében 2013. november 3-tól kezdődően előírhatja a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok és 1024/2013/EU rendelet a 10. cikkének (1) bekezdésében említett személyek számára, hogy biztosítsanak minden releváns információt az EKB számára a mechanizmusban részt vevő tagállamok hitelintézeteire vonatkozó átfogó értékelés, és ezen belül a mérlegértékelés elvégzése érdekében. Ezt az értékelést az EKB köteles legalább azon hitelintézetek tekintetében elvégezni, amelyek nem tartoznak az 1024/2013/EU rendelet 6. cikk (4) bekezdésének hatálya alá. |
|
(2) |
Az EKB 2013. október 23-án közzétette az átfogó értékelés alá tartozó intézmények neveinek listáját, valamint az átfogó értékelés főbb jellemzőinek kezdeti áttekintését. |
|
(3) |
Az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében hivatkozott követelmények alapján az EKB beazonosította azon hitelintézeteket, amelyek vonatkozásában átfogó értékelést kíván elvégezni, ideértve a mérlegértékelést is, összhangban az 1024/2013/EU rendelet 33. cikkének (4) bekezdésével. A fenti követelmények alkalmazása során az EKB figyelembe vette az azon lehetséges változásokat is, amelyek a hitelintézetek tevékenységeinek dinamikájából eredően bármikor előfordulhatnak, valamint azoknak az eszközeik összértékére gyakorolt hatását. Ennek következtében az EKB felvette a listára azon hitelintézeteket is, amelyek jelenleg nem felelnek meg a jelentőségre vonatkozó követelményeknek, azonban a jövőben megfelelhetnek azoknak, és erre tekintettel az átfogó értékelés alá kell, hogy tartozzanak. Az EKB erre tekintettel átfogó értékelést fog elvégezni azon hitelintézetek, pénzügyi holdingtársaságok, valamint vegyes tevékenységű pénzügyi holdingtársaságok vonatkozásában, amelyek eszközeinek összértéke meghaladja a 27 milliárd eurót. A fenti követelményre tekintet nélkül, az EKB szintén el fogja végezni az átfogó ellenőrzést valamennyi euroövezeti tagállam három legjelentősebb hitelintézete vonatkozásában is. Azon hitelintézetek beazonosítása, amelyek vonatkozásában az EKB el kívánja végezni az átfogó ellenőrzést, nem jár az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkében hivatkozott keretrendszerben foglalt konkrét módszertanon alapuló követelmények végső értékelésének a sérelmével. |
|
(4) |
A hitelintézeteknek és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak szolgáltatniuk kell mindazon érdemi információkat az EKB számára, amelyek szükségesek az átfogó értékelésnek az 1024/2013/EU rendelet 33. cikke (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban történő elvégzéséhez. |
|
(5) |
Az EKB előírhatja a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok, valamint a 1024/2013/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésében foglalt személyek számára azt, hogy az átfogó értékelés elvégzéséhez szükséges valamennyi érdemi információt bocsássák a rendelkezésére. |
|
(6) |
A felügyeleti testület tagjaira, az EKB azon alkalmazottaira, továbbá a részt vevő tagállamok által kirendelt azon alkalmazottakra, akik felügyeleti feladatokat látnak el, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 37. cikkében és a megfelelő uniós jogi aktusokban előírt szakmai titoktartási követelmények vonatkoznak. Különösképpen, az EKB és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok az Európai Parlament és Tanács 2013/36/EU rendeletében (2) foglalt, az információcserével és a szakmai titoktartással kapcsolatos követelmények hatálya alá tartoznak, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az átfogó értékelés alá tartozó jogalanyok
(1) A mellékletben felsorolt jogalanyok az EKB által 2014. november 3-ig elvégzendő átfogó ellenőrzés alá tartoznak.
(2) Az 1024/2013/EU rendelet 33. cikk (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban a mellékletben felsorolt hitelintézet felügyeletére hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságnak valamennyi, az EKB által az adott hitelintézet vonatkozásában előírt, érdeminek minősülő információt be kell nyújania az átfogó értékeléshez. A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságnak az általa az e feladat ellátása érdekében megfelelőnek ítélt módon ellenőriznie kell ezen információkat, beleértve szükség szerint a helyszíni ellenőrzéseket, és adott esetben a harmadik felek bevonását is.
(3) Az SSM keretén belüli összevont felügyelet hatálya alá tartozó csoport leányvállalatai felügyeletének ellátásáért felelős hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság felel ezen ellenőrzés elvégzéséért a tagállamában engedélyezett leányvállalatok vonatkozásában.
2. cikk
Vizsgálati hatáskörök
Az EKB az 1024/2013/EU rendelet 33. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban gyakorolhatja a mellékletben foglalt hitelintézetek vonatkozásában a vizsgálati hatásköreit.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat 2014. február 6-án lép hatályba.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. február 4-én.
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
MELLÉKLET
AZ ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS KÖRÉBE TARTOZÓ INTÉZMÉNYEK
Belgium
AXA Bank Europe SA
Belfius Banque SA
Dexia NV (1)
Investar (Az Argenta Bank- en Verzekeringsgroep holdingtársasága)
KBC Group NV
The Bank of New York Mellon SA
Németország
Aareal Bank AG
Bayerische Landesbank
Commerzbank AG
DekaBank Deutsche Girozentrale
Deutsche Apotheker- und Ärztebank eG
Deutsche Bank AG
DZ Bank AG Deutsche Zentral-Genossenschaftsbank
HASPA Finanzholding
HSH Nordbank AG
Hypo Real Estate Holding AG
IKB Deutsche Industriebank AG
KfW IPEX-Bank GmbH
Landesbank Baden-Württemberg
Landesbank Berlin Holding AG
Landesbank Hessen-Thüringen Girozentrale
Landeskreditbank Baden-Württemberg-Förderbank
Landwirtschaftliche Rentenbank
Münchener Hypothekenbank eG
Norddeutsche Landesbank-Girozentrale
NRW.Bank
SEB AG
Volkswagen Financial Services AG
WGZ Bank AG Westdeutsche Genossenschafts-Zentralbank
Wüstenrot & Württembergische AG a Wüstenrot Bank AG Pfandbriefbank and Wüstenrot Bausparkasse AG holding vonatkozásában
Észtország
AS DNB Bank
AS SEB Pank
Swedbank AS
Írország
Allied Irish Banks plc
Merrill Lynch International Bank Limited
Permanent tsb plc.
The Governor and Company of the Bank of Ireland
Ulster Bank Ireland Limited
Görögország
Alpha Bank, S.A.
Eurobank Ergasias, S.A.
National Bank of Greece, S.A.
Piraeus Bank, S.A.
Spanyolország
Banco Bilbao Vizcaya Argentaria, S.A.
Banco de Sabadell, S.A.
Banco Financiero y de Ahorros, S.A.
Banco Mare Nostrum, S.A.
Banco Popular Español, S.A.
Banco Santander, S.A.
Bankinter, S.A.
Caja de Ahorros y M.P. de Zaragoza, Aragón y Rioja
Caja de Ahorros y Pensiones de Barcelona
Caja España de Inversiones, Salamanca y Soria, CAMP
Cajas Rurales Unidas, Sociedad Cooperativa de Crédito
Catalunya Banc, S.A.
Kutxabank, S.A.
Liberbank, S.A.
MPCA Ronda, Cádiz, Almería, Málaga, Antequera y Jaén
NCG Banco, S.A.
Franciaország
Banque Centrale de Compensation (LCH Clearnet)
Banque PSA Finance
BNP Paribas
C.R.H. - Caisse de Refinancement de l’Habitat
Groupe BPCE
Groupe Crédit Agricole
Groupe Crédit Mutuel
HSBC France
La Banque Postale
BPI France (Banque Publique d’Investissement)
RCI Banque
Société de Financement Local
Société Générale
Olaszország
Banca Carige S.P.A. - Cassa di Risparmio di Genova e Imperia
Banca Monte dei Paschi di Siena S.p.A.
Banca Piccolo Credito Valtellinese, Società Cooperativa
Banca Popolare Dell’Emilia Romagna – Società Cooperativa
Banca Popolare Di Milano – Società Cooperativa A Responsabilità Limitata
Banca Popolare di Sondrio, Società Cooperativa per Azioni
Banca Popolare di Vicenza – Società Cooperativa per Azioni
Banco Popolare – Società Cooperativa
Credito Emiliano S.p.A.
Iccrea Holding S.p.A
Intesa Sanpaolo S.p.A.
Mediobanca – Banca di Credito Finanziario S.p.A.
UniCredit S.p.A.
Unione Di Banche Italiane Società Cooperativa Per Azioni
Veneto Banca S.C.P.A.
Ciprus
Bank of Cyprus Public Company Ltd
Co-operative Central Bank Ltd
Hellenic Bank Public Company Ltd
Russian Commercial Bank (Cyprus) Ltd
Lettország
ABLV Bank, AS
AS SEB banka
Swedbank
Luxemburg
Banque et Caisse d’Epargne de l’Etat, Luxembourg
Clearstream Banking S.A.
Precision Capital S.A. (A Banque Internationale à Luxembourg and KBL European Private Bankers S.A. holdingtársasága)
RBC Investor Services Bank S.A.
State Street Bank Luxembourg S.A.
UBS (Luxembourg) S.A.
Málta
Bank of Valletta plc
HSBC Bank Malta plc
Hollandia
ABN AMRO Bank N.V.
Bank Nederlandse Gemeenten N.V.
Coöperatieve Centrale Raiffeisen-Boerenleenbank B.A.
ING Bank N.V.
Nederlandse Waterschapsbank N.V.
The Royal Bank of Scotland N.V.
SNS Bank N.V.
Ausztria
BAWAG P.S.K. Bank für Arbeit und Wirtschaft und Österreichische Postsparkasse AG
Erste Group Bank AG
Raiffeisenlandesbank Oberösterreich AG
Raiffeisenlandesbank Niederösterreich-Wien AG
Raiffeisen Zentralbank Österreich AG
Österreichische Volksbanken-AG a kapcsolódó hitelintézetekkel együtt összhangban az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 10. cikkében foglaltakkal
Portugália
Banco BPI, SA
Banco Comercial Português, SA
Caixa Geral de Depósitos, SA
Espírito Santo Financial Group, SA
Szlovénia
Nova Kreditna Banka Maribor d.d.
Nova Ljubljanska banka d. d., Ljubljana
SID – Slovenska izvozna in razvojna banka, d.d., Ljubljana
Finnország
Danske Bank Oyj
Nordea Bank Finland Abp
OP-Pohjola Group
Esetek, amelyekben a résztvevő tagállamok három leginkább jelentős hitelintézete közül egy vagy több a fenti listán már szereplő bancsoportok leányvállalata:
Málta
Deutsche Bank (Malta) Ltd
Szlovákia
Slovenská sporiteľňa, a.s.
Všeobecná úverová banka, a.s.
Tatra banka, a.s.
(1) Ezen csoport értékelési módszertana megfelelő módon tekintettel lesz annak különleges helyzetére, és különösképpen arra a tényre, hogy a pénzügyi helyzetének és kockázati profiljának átfogó értékelésére a 2011 októberében útnak indított, és az Európai Bizottság által 2012. december 28-án jóváhagyott terv keretén belül már sor került.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)
AJÁNLÁSOK
|
8.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69/112 |
A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA
(2014. március 7.)
a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének az átláthatóság révén történő megerősítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2014/124/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke és 3. cikkének (3) bekezdése az Unió egyik alapvető értékeként és feladataként határozza meg a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséghez való jogot. |
|
(2) |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. és 10. cikke megállapítja, hogy az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására, és küzd mindenfajta nemen alapuló megkülönböztetés ellen. |
|
(3) |
Az EUMSZ 157. cikkének (1) bekezdése szerint minden tagállamnak biztosítania kell annak az elvnek az alkalmazását, hogy a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak. |
|
(4) |
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikke szerint a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell. |
|
(5) |
Az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért biztosított egyenlő díjazás A nők chartájában meghatározott öt prioritás egyike, ami aláhúzza a Bizottság az iránti elkötelezettségét, hogy minden lehetséges – akár jogalkotási, akár egyéb – eszközt mozgósítson a nemek közötti bérszakadék megszüntetése érdekében. A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégia (2010–2015) A nők chartájában megfogalmazott prioritásokra épül. Előirányozza, hogy a Bizottság vizsgálja meg, miként lehet fokozni a díjazások átláthatóságát. |
|
(6) |
A 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) megállapítja, hogy az ugyanazon munkáért vagy azonos értékűnek tekintett munkáért járó díjazás minden vonatkozásában és minden feltételében meg kell szüntetni a nemi alapon történő közvetlen és közvetett megkülönböztetést, különös tekintettel arra, hogy amennyiben a díjazás meghatározásakor munkakör-besorolási rendszert alkalmaznak, annak mind a férfiak, mind a nők számára azonos feltételeken kell alapulnia, kizárva a nemi alapon történő megkülönböztetés minden formáját. |
|
(7) |
Az Unióban a nők átlagosan minden egyes ledolgozott munkaóra után még ma is 16,2 %-kal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak (Eurostat 2011), a oktatásban és a szakmai tapasztalatok terén elért jelentős előrehaladásuk ellenére. Ez azt mutatja, hogy továbbra is létezik bérszakadék, amely napjainkig csak nagyon lassú ütemben csökkent. |
|
(8) |
A Bizottság COM(2007) 424 végleges számú közleményében (2) megállapította, hogy továbbra is jellemző a nők nemi alapon történő bérezésbeli megkülönböztetése, és fennállnak az őket sújtó munkaerő-piaci egyenlőtlenségek, melyek megakadályozzák, hogy teljes mértékben kibontakoztathassák képességeiket. A pontosan ugyanazért a munkáért járó díjazást érintő, feltűnő, közvetlen megkülönböztetés ma már meglehetősen ritka. A meglévő jogi keretek mindazonáltal nem képesek hatékony módon biztosítani az egyenlő értékű munkáért fizetett egyenlő díjazás elvének végrehajtását. A megkülönböztetés e típusa ritkábban válik per tárgyává, nemcsak azért, mert a potenciális sértettek valószínűleg nem is tudnak róla, hanem azért is, mert a bérdiszkrimináció áldozatai nehezebben tudják hatékonyan érvényre juttatni az egyenlő díjazás elvét. Az áldozatoknak a megkülönböztetés vélelmét megalapozó tényállást kell előtárniuk ahhoz, hogy a bizonyítási teher a munkáltatóra háruljon. A nehézségek oka jórészt a homályos díjazási rendszerekben és az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző alkalmazottaknak fizetett díjazás mértékével kapcsolatos információk hiányában kereshető. |
|
(9) |
A Bizottság COM(2010) 543 végleges számú közleményében (3) az intelligens szabályozás területét érintő prioritásai között sorolta fel az uniós jogszabályok átültetésének, végrehajtásának és alkalmazásának további javítását. |
|
(10) |
2008. november 18-án (4) és 2012. május 24-én (5) az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a férfi és női munkavállalók egyenlő díjazása elvének alkalmazásáról, az elv jobb végrehajtását elősegítő ajánlásokkal együtt. Az ajánlások között szerepel a bérek átláthatóságát elősegítő intézkedések és a nemi diszkriminációtól mentes munkakör-értékelési és -besorolási rendszerek bevezetése. |
|
(11) |
A nemek közötti bérszakadék felszámolásával kapcsolatos elkötelezettség megerősítéséről és az arra irányuló erőfeszítések fokozásáról, valamint a Pekingi Cselekvési Platform végrehajtásának áttekintéséről szóló, 2010. december 6-i következtetéseiben (6) a Tanács felkérte a tagállamokat arra, hogy hozzanak intézkedéseket a nemek közötti bérszakadék okainak felszámolása és különösen a fizetések átláthatóságának és a munkakörök semleges értékelési és besorolási rendszerei alkalmazásának előmozdítása érdekében. |
|
(12) |
A COM(2013) 83 final számú bizottsági közlemény (7) felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket a nemek közötti bérszakadék megszüntetésére, bontsák le a nők munkaerő-piaci részvételét akadályozó egyéb korlátokat, és az aktív befogadási stratégia részeként ösztönözzék a munkáltatókat a munkahelyi megkülönböztetés megszüntetésére. |
|
(13) |
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett COM(2013) 861 final számú jelentésében (8) a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy az egyenlő díjazás elvének megvalósítását hátráltatja a bérezési rendszerek átláthatóságának hiánya, az egyenlő értékű munka fogalmával kapcsolatos jogbizonytalanság és több eljárási akadály. Utóbbiak közé tartozik az is, hogy a munkavállalók nem rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyek egyenlő díjazásra vonatkozó igényeik sikeres érvényesítéséhez szükségesek, különös tekintettel az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző alkalmazotti kategóriák számára fizetett díjazásra vonatkozó információkra. |
|
(14) |
Az egyenlő díjazás elvének érvényesítését előmozdító uniós szintű fellépés elősegítené, hogy a nemzeti hatóságok és a releváns érintett felek a meglévő jogi előírások jobb végrehajtása révén fokozzák a nemek közötti bérszakadék és a megkülönböztetésen alapuló bérkülönbségek megszüntetésére irányuló erőfeszítéseiket. A szubszidiaritás elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett meg kell erősíteni a tagállamokban az egyenlő díjazás elvének hathatós alkalmazását. |
|
(15) |
Jelen ajánlás homlokterében a bérkategóriák átláthatóságának növelése áll, ami elengedhetetlen az egyenlő díjazás elvének hatékony alkalmazásához. A fokozottabb átláthatóság rávilágíthat a vállalkozások és szervezetek bérezési rendszereiben meglévő, nemi hovatartozáson alapuló egyensúlytalanságra és megkülönböztetésre. A munkavállalók, munkáltatók és szociális partnerek számára lehetővé teszi, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak az egyenlő díjazás elvének alkalmazására. Ez az ajánlás a lehetséges intézkedések olyan készletét mutatja be, amelynek alkalmazásával a tagállamok saját megközelítésüknek megfelelően biztosíthatják a bértranszparencia javítását. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a sajátos körülményeiknek leginkább megfelelő intézkedéseket hajtsák végre, és hogy az ajánlásokban ismertetett alapvető átláthatóságnövelő intézkedések közül (a díjazásra vonatkozó tájékoztatáshoz való jog, vállalati adatszolgáltatás, béraudit, egyenlő díjazásra vonatkozó kollektív tárgyalás) legalább egyet végrehajtsanak. |
|
(16) |
A vállalkozások és szervezetek bérpolitikájának átláthatóságához hozzájárulna, ha a munkavállalók tájékoztatást kérhetnének az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző más alkalmazotti kategóriáknak fizetett, a természetbeni juttatásokat, pótlékokat és egyéb kiegészítő és változó elemeket is magába foglaló díjazás nemek szerint lebontott szintjeiről. Ez egyúttal növelné az egyének által a nemzeti bíróságokhoz diszkriminációs ügyekben benyújtott keresetek sikerességének esélyét, és ezáltal visszatartó hatást gyakorolna. |
|
(17) |
Ugyancsak növelné a bérek átláthatóságát, és megbízható alapot jelentene az egyenlő díjazás elvének érvényesítését szolgáló intézkedésekről folytatott eszmecserékhez, ha a munkáltatók rendszeresen, nemek szerinti bontásban tájékoztatást adnának az egyes alkalmazotti vagy munkaköri kategóriákban fizetett bérekről. E kollektív béradat-szolgáltatás nem lenne kötelező az 50-nél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozások és szervezetek számára, amelyek megfelelnek a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (9) a kisvállalkozásokra a foglalkoztatottak száma tekintetében meghatározott feltételeknek, tekintettel arra, hogy ez az adatszolgáltatás számukra aránytalan terhet jelentene. |
|
(18) |
Bérauditok végzése megkönnyítheti a bérezés esetleges nemi diszkriminációs vonatkozásainak elemzését és az egyenlő díjazás elvének alkalmazásával kapcsolatos következtetések megfogalmazását. A munkáltatók és a munkavállalók képviselői a bérauditok alapján folytathatnák le a bérezés területén a nemek közötti megkülönböztetés megszüntetését célzó megbeszéléseiket. A bérauditokra vonatkozó intézkedések nem lennének kötelezőek a 250 főnél kevesebb foglalkoztatottat alkalmazó vállalkozások és szervezetek számára, amelyek megfelelnek a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban a középvállalkozásokra a foglalkoztatottak száma tekintetében meghatározott feltételeknek, tekintettel arra, hogy ez az adatszolgáltatás számukra aránytalan terhet jelentene. |
|
(19) |
A bértranszparencia növelésének és a nemek közötti bérszakadék kezelésének további módja a szociális partnerek arra való ösztönzése vagy kötelezése, hogy a kollektív tárgyalások során vitassák meg az egyenlő díjazás kérdését, és arra fordítsanak különös figyelmet. |
|
(20) |
A nemek szerint lebontott bérstatisztikák összeállítása és az Eurostat pontos és hiánytalan statisztikákkal való ellátása nélkülözhetetlen a nemek közötti bérszakadék alakulásának európai szintű elemzéséhez és nyomon követéséhez. Az 530/1999/EK tanácsi rendelet (10) előírja, hogy a tagállamok négyévente állítsanak össze strukturális keresetfelvételi statisztikát, ami elősegíti a nemek közötti bérszakadék kiszámítását. A nemek közötti bérszakadékra vonatkozó 2006-os és 2010-es adatok a keresetfelvételi statisztikából származnak. 2007 és 2009 között a bérkülönbségi adatokat önkéntes alapon továbbították az adatközlők, gyakran jelentős késedelemmel és később módosított előzetes adatszolgáltatások formájában. A magas minőségű, éves statisztikák növelhetik az átláthatóságot és a díjazás terén jelentkező nemi egyenlőtlenség problémájával kapcsolatos tudatosságot. Ezen adatok rendelkezésre állása és összehasonlíthatósága elősegíti az Unióban e téren történő fejlemények értékelését. |
|
(21) |
Az egyenlő értékű munka fogalmának és a különböző munkák összehasonlítására szolgáló világos mérlegelési kritériumok meghatározásának hiánya jelentős akadályát képezi annak, hogy a bérdiszkrimináció áldozatai bírósági úton érvényesítsék igényeiket. Annak meghatározásához, hogy a munkavállalók mikor végeznek egyenlő értékű munkát, többek között a munka jellegével, a képzettséggel és a munkafeltételekkel kapcsolatos számos tényezőt kell figyelembe venni. E fogalom, valamint a munkakör-értékelési és -besorolási kritériumok nemzeti jogban történő meghatározása megkönnyítené a bérdiszkrimináció áldozatai számára, hogy bírósági úton érvényesítsék jogaikat. |
|
(22) |
A nemi diszkriminációtól mentes munkakör-értékelési és -besorolási rendszerek hathatósan hozzájárulnak az átlátható díjazási rendszer létrehozásához. Azáltal, hogy mérik és összehasonlítják az eltérő tartalmú, ám egyenlő értékű munkákat, és ezzel elősegítik az egyenlő értékű munka elvének alkalmazását, felfedik a tipikusan nők által végzett munkák alulértékelésével kapcsolatos közvetett bérdiszkriminációt. A tagállamoknak, szociális partnereknek és munkáltatóknak elő kell segíteniük a nemi diszkriminációtól mentes munkakör-értékelési és -besorolási rendszerek alkalmazását, merítve a 2006/54/EK irányelv alkalmazásáról szóló jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum (11) 1. mellékletében foglaltakból. |
|
(23) |
Az egyenlőséggel foglalkozó szervek bevonása elősegíti az egyenlő díjazás elvének tényleges alkalmazását. A nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek hatáskörének és mandátumának ezért ki kell terjednie a nemek közötti bérdiszkriminációra és az átláthatósági kötelezettségekre. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek számára lehetővé kell tenni, hogy elláthassák egyének képviseletét, megkönnyítve ezzel azoknak az eljárási és költség jellegű akadályoknak a leküzdését, amelyekkel a bérdiszkrimináció áldozatai szembesülnek. Ez az egyes munkavállalók számára csökkenthetné a jogviták kockázatát, és megoldást jelenthetne arra a problémára, hogy az egyenlő díjazással kapcsolatos peres eljárások jelenleg nagyon ritkák. |
|
(24) |
A tudatosság növelésére irányuló tevékenységek informálják az érintett feleket az egyenlő díjazás elvének létéről és fontosságáról. Ösztönözni kell a tagállamokat arra, hogy a vállalkozások és szervezetek, a szociális partnerek és a közvélemény körében erősítsék a tudatosságot az egyenlő díjazás elvének hatékony előmozdítása, a nemi diszkriminációtól mentes munkakör-értékelési és -besorolási rendszerek alkalmazása és – általánosabban – a nemek közötti bérszakadék felszámolása érdekében. Ugyancsak szükség van e téren fellépésekre a vállalkozások és szervezetek szintjén, |
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
I. TÁRGY
|
1. |
Ez az ajánlás útmutatást nyújt a tagállamoknak az egyenlő díjazás elvének a bérdiszkrimináció elleni küzdelmet és a nemek közötti, szűnni nem akaró bérszakadék felszámolását célzó jobb és hatékonyabb érvényesítése érdekében. |
II. A BÉREK ÁTLÁTHATÓSÁGA
|
2. |
A tagállamoknak ösztönözniük kell a magán- és állami munkáltatókat, valamint a szociális partnereket arra, hogy fogadjanak el a bérek összetételére és struktúrájára vonatkozó átláthatósági politikákat. A tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk a bérek átláthatóságának előmozdítására. Ezeknek az intézkedéseknek az alábbi 3–6. pontokban ismertetett fellépések közül legalább egyet tartalmazniuk kell, a tagállam sajátos helyzetének figyelembevételével. |
A munkavállalóknak a díjazás szintjére vonatkozó tájékoztatáshoz való joga
|
3. |
A tagállamoknak megfelelő és arányos intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják, hogy a munkavállalók tájékoztatást kérhessenek az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző alkalmazotti kategóriák díjazásának nemek szerint lebontott szintjeiről. E tájékoztatásnak ki kell terjednie a díjazás rögzített alapilletményen kívüli kiegészítő és változó elemeire, így például a természetbeni juttatásokra és pótlékokra. |
A díjazásra vonatkozó adatszolgáltatás
|
4. |
A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják, hogy a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások és szervezetek rendszeresen tájékoztassák a munkavállalókat, a munkavállalók képviselőit és a szociális partnereket az egyes alkalmazotti vagy munkaköri kategóriákban fizetett, nemek szerint lebontott átlagos javadalmazásról. |
Béraudit
|
5. |
A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják béraudit elvégzését a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és szervezeteknél. Az auditnak ki kell terjednie az egyes alkalmazotti vagy munkaköri kategóriákban foglalkoztatott nők és férfiak arányának és az alkalmazott munkakör-értékelési és besorolási rendszernek az elemzésére, valamint a díjazásra és annak a nemi alapon alkalmazott különbségeire vonatkozó részletes információkra. A béraudit eredményét kérésre hozzáférhetővé kell tenni a munkavállalók képviselői és a szociális partnerek számára. |
Kollektív tárgyalások
|
6. |
A tagállamoknak a szociális partnerek függetlenségének sérelme nélkül és a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban biztosítaniuk kell, hogy a kollektív tárgyalások megfelelő szintjén a felek megvitassák az egyenlő díjazás kérdését, ideértve a bérauditok kérdését is. |
Statisztikák és adminisztratív adatok
|
7. |
A tagállamoknak az Eurostat számára évente és időszerűen továbbított statisztikákkal tovább kell javítaniuk a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó friss adatok elérhetőségét. Ezeket a statisztikákat nemek, gazdasági ágazat (12), munkaidő (teljes munkaidő/részmunkaidő), tulajdonforma (állami tulajdon/magántulajdon) és életkor szerinti bontásban, éves alapon számítva kell rendelkezésre bocsátani. |
|
8. |
A tagállamoknak a 18. pont szerinti értesítés keretében a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a bérdiszkriminációs esetek számára és típusaira vonatkozó adatokat is. |
Adatvédelem
|
9. |
Amennyiben a 3–8. pont alatti intézkedések szerinti adatszolgáltatás személyes adatok felfedésével jár, az adatszolgáltatás során a nemzeti adatvédelmi jogszabályoknak és különösen a 95/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvét (13) átültető jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. |
Az egyenlő értékű munka fogalma
|
10. |
A tagállamoknak az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban pontosítaniuk kell jogszabályaikban az „egyenlő értékű munka” fogalmát. A munka értékét objektív kritériumok – így a képesítési, szakmai és képzési követelmények, készségek, erőfeszítés és felelősség, az elvállalt munka és a feladatok jellege – alapján kell felmérni és összehasonlítani. |
Munkakör-értékelési és -besorolási rendszerek
|
11. |
A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a nemi diszkriminációtól mentes munkakör-értékelési és -besorolási rendszerek kialakítását és alkalmazását, valamint – egyebek mellett állami szektorbeli munkáltatói minőségükben – a nemek szerint differenciáló díjazási skálákon alapuló esetleges bérdiszkrimináció megelőzését, vagy feltárását és megszüntetését. Különösen ösztönözniük kell a munkáltatókat és a szociális partnereket a nemi diszkriminációtól mentes munkakör-értékelési és -besorolási rendszerek bevezetésére. |
|
12. |
A nemi diszkriminációtól mentes munkakör-értékelési és -besorolási rendszerek tekintetében a tagállamokat arra ösztönözzük, hogy merítsenek a 2006/54/EK irányelv alkalmazásáról szóló jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 1. mellékletében foglaltakból. |
III. HORIZONTÁLIS RENDELKEZÉSEK
Az egyenlőséggel foglalkozó szervek
|
13. |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szerveik hatásköre és mandátuma kiterjedjen a nemek közötti bérdiszkrimináció kérdéseire, köztük az átláthatósággal kapcsolatos követelményekre. Megfelelő esetben a tagállamoknak biztosítaniuk kell az egyenlőséggel foglalkozó szervek azon jogát, hogy hozzáférjenek a jelen ajánlás 4. és 5. pontjában említett információkhoz és auditokhoz. |
|
14. |
Az egyenlő díjazással kapcsolatos ügyek jogi útra terelését gátló eljárási akadályok csökkentése érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az egyenlőséggel foglalkozó szervek bérdiszkriminációs ügyekben elláthassák egyének képviseletét. |
|
15. |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek és a munkaerőpiac ellenőrzésével megbízott nemzeti szervek közötti szorosabb együttműködést és koordinációt. |
Nyomon követés és végrehajtás
|
16. |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell az egyenlő díjazás elve érvényesítésének következetes nyomon követését és a bérdiszkrimináció valamennyi elérhető jogorvoslati eszközének alkalmazását. |
A tudatosság növelése
|
17. |
A tagállamoknak az állami és magánvállalkozások és szervezetek, a szociális partnerek és a közvélemény körében erősíteniük kell a tudatosságot az egyenlő díjazás, az egyenlő értékű munka és az átláthatóság elvének előmozdítása, a nemek közötti bérszakadék okainak felszámolása és a béregyenlőtlenségek elemzését és értékelését segítő eszközök kialakítása érdekében. |
IV. TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK
|
18. |
A tagállamoknak meg kell hozniuk a jelen ajánlás alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedéseket, és 2015. december 31-ig ezen intézkedésekről értesíteniük kell a Bizottságot annak érdekében, hogy az szorosan figyelemmel kísérhesse a helyzetet, jelentést állíthasson össze az ajánlás végrehajtása terén elért előrehaladásról, és ennek alapján mérlegelhesse esetleges további intézkedések szükségességét. |
V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
|
19. |
Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei. Az ajánlás további címzettjei a szociális partnerek, különösen azokban a tagállamokban, amelyekben a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban a szociális partnerek kollektív szerződések megkötésén keresztül különös felelősséget viselnek az egyenlő díjazás elvének megvalósításáért. |
Kelt Brüsszelben, 2014. március 7-én.
a Bizottság részéről
Viviane REDING
alelnök
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 2006/54/EK irányelve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (HL L 204., 2006.7.26., 23. o.).
(2) A Bizottság 2007. július 18-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem.
(3) A Bizottság 2010. október 8-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Intelligens szabályozás az Európai Unióban.
(4) HL C 16. E, 2010.1.22., 21. o.
(5) P7_TA(2012)0225.
(6) HL C 345., 2010.12.18., 1. o.
(7) A Bizottság 2013. február 20-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében – többek között a 2014–2020-as Európai Szociális Alap végrehajtása révén (11. o.).
(8) A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg) alkalmazásáról.
(9) A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
(10) A Tanács 1999. március 9-i 530/1999/EK rendelete a strukturális keresetfelvételi statisztikákról és a munkaerőköltség-felvételi statisztikákról (HL L 63., 1999.3.12., 6. o.).
(11) A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg) alkalmazásáról szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2013) 512 final.
(12) Legalább a NACE Rev. 2. B–S nemzetgazdasági ágak tekintetében (az O nemzetgazdasági ág kivételével).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).
Helyesbítések
|
8.3.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 69/117 |
Helyesbítés a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól szóló, 2009. november 30-i 2009/157/EK tanácsi irányelvhez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 323., 2009. december 10., 1. o. )
Az 1. oldalon, az 1. cikk a) pontjában:
a következő szövegrész:
„a) „szarvasmarhaféle fajtatiszta tenyészállat”: olyan szarvasmarha, beleértve a bivalyt, amelynek azonos fajtájú szülei és nagyszülei törzskönyvbe vagy tenyésztési főkönyvbe bejegyzésre kerültek, és maga vagy bejegyzésre került vagy jogosult a törzskönyvbe való bejegyzésre;”
helyesen:
„a) „szarvasmarhaféle fajtatiszta tenyészállat”: olyan szarvasmarha, beleértve a bivalyt is, amelynek szülei és nagyszülei egyazon fajta számára fenntartott törzskönyvbe bejegyzésre kerültek, és maga is vagy bejegyzésre került ezen törzskönyvbe vagy jogosult erre;”.