5.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/1

(1)

A Szerződés 153. cikkének megfelelően az Európai Parlament és a Tanács irányelvek útján minimumkövetelményeket fogadhat el azért, hogy különösen a munkakörnyezet tekintetében javításokat ösztönözzön a munkavállalók egészségének és biztonságának magasabb szintű biztosítása érdekében. Ezek az irányelvek nem gátolhatják a kis- és középvállalkozások alapítását, fejlődését és munkahely-teremtési potenciálját. Az egészségügyi és biztonsági előírásokat nem kellene korlátozásoknak tekinteni, hiszen ezek alapvető jogok, amelyeket kivétel nélkül alkalmazni kell a munkaerőpiac minden területén, és minden vállalkozás esetén, méretüktől függetlenül.

(2)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikkének (1) bekezdése értelmében minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

(3)

A 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) új rendszert hozott létre az anyagok és keverékek osztályozására és címkézésére az Unióban, amely a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerén (GHS) alapul nemzetközi szinten, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében.

(4)

A 92/58/EGK (4), a 92/85/EGK (5), a 94/33/EK (6), és a 98/24/EK tanácsi irányelv (7) és a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) a korábbi osztályozási és címkézési rendszerre vonatkozó hivatkozásokat tartalmaz. Ezért az említett irányelveket módosítani kell, hogy összhangba kerüljenek az 1272/2008/EK rendelettel létrehozott új rendszerrel.

(5)

A módosításokra az említett irányelvek hatékonyságának biztosítása érdekében van szükség. Ezen irányelv nem az említett irányelvek hatályának megváltoztatására irányul. Ezen irányelv éppen a munkavállalóknak az említett irányelvekben biztosított védelem fenntartására és nem a csökkentésére irányul. A folyamatos technológiai fejlődésre való tekintettel azonban mind az említett irányelveket rendszeresen felül kell vizsgálni a 89/391/EGK tanácsi irányelv (9) 17a. cikkének megfelelően annak érdekében, hogy koherens jogszabályokat és megfelelő szintű egészség- és biztonságvédelmet biztosítsanak a munkakörnyezetben jelen lévő veszélyes vegyi anyagok és keverékek tekintetében. Különös figyelmet kell fordítani azon szakmák alkalmazottaira, akik gyakran kapcsolatba kerülnek veszélyes anyagokkal és keverékekkel.

(6)

A 92/85/EGK irányelv módosításai nem terjednek ki azokra a veszélyes anyagokra és keverékekre, amelyek káros hatással lehetnek a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók termékenységére, hiszen ezen irányelv célja az, hogy frissítse a 92/85/EGK irányelv hivatkozásait és terminológiáját. Figyelembe véve azonban az e kérdésre vonatkozó új tudományos bizonyítékokat, valamint e hatások osztályozásának egyre kifinomultabb módszereit, a Bizottságnak meg kellene fontolnia, hogy melyek az e hatásokkal való foglalkozás legmegfelelőbb eszközei.

(7)

A 92/85/EGK és a 94/33/EK irányelv módosításainak hozzá kell igazítaniuk az említett irányelvekben foglalt megközelítést a 98/24/EK irányelv értelmében elfogadott megszövegezéshez: a 92/85/EGK irányelv I. melléklete A. szakasza 3.a) pontjában szereplő „jellemzett anyag” szó és a 94/33/EK irányelv melléklete I. szakasza 3.a) pontjában szereplő „minősített anyagok és készítmények” szó helyébe „a besorolás kritériumainak megfelelő anyagok és keverékek” kifejezés lép. Ezen irányelv a munkáltatók számára nem ír elő az 1272/2008/EK rendeletben foglalt, az anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó kötelezettségeket. Függetlenül attól, hogy az anyagok vagy keverékek forgalomba kerülnek-e, a munkáltatónak a 98/24/EK irányelvnek megfelelően az összes veszélyes vegyi anyag tekintetében kockázatfelmérést kell végeznie.

(8)

A 94/33/EK irányelv melléklete I. szakaszának 2. pontja és II. szakaszának 1. pontja hivatkozik a hatályon kívül helyezett 90/679/EGK tanácsi irányelvre (10), illetve a hatályon kívül helyezett 90/394/EGK tanácsi irányelvre (11). Ezeket a hivatkozásokat ezért a 2000/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) és a 2004/37/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseire utaló hivatkozásokkal kell helyettesíteni.

(9)

A Szerződés 154. cikkének megfelelően a Bizottság közösségi szinten konzultált a szociális partnerekkel az e területen való uniós fellépés lehetséges irányáról, és a szociális partnerek jelezték, hogy – különösen a kis- és középvállalkozások tekintetében – a magyarázó iránymutatások hasznosak.

(10)

E konzultációt követően a Bizottság uniós fellépést tartott kívánatosnak, és a tervezett javaslat tartalmáról konzultált a szociális partnerekkel a Szerződés 154. cikkének megfelelően.

(11)

E második konzultációs szakasz lezárását követően a szociális partnerek nem szándékozták megindítani azt a Szerződés 155. cikke szerinti eljárást, amely megállapodás megkötését eredményezhetné,

1.

Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ez az irányelv nem alkalmazható a veszélyes anyagok és keverékek, termékek és/vagy berendezések forgalomba hozatalához kapcsolódó jelekre, hacsak más uniós rendelkezések egyértelmű utalást nem tartalmaznak erre.”

2.

Az I. melléklet 12. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

12.   A jelentős mennyiségű veszélyes anyag vagy keverék tárolására használt területeket, helyiségeket és bekerített helyeket a II. melléklet 3.2. pontjában szereplő megfelelő figyelmeztető jellel kell megjelölni, vagy a III. melléklet 1. pontja szerint, hacsak az egyes csomagok vagy tartályok címkézése nem felel meg ugyanennek a célnak.

Amennyiben a II. melléklet 3.2. pontjában nem szerepel a veszélyes vegyi anyagokra és keverékekre figyelmeztető megfelelő figyelmeztető jel, az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) V. mellékletében meghatározott megfelelő veszélyt jelző piktogramot kell alkalmazni.

3.

A II. melléklet 3.2. pontja a következőképpen módosul:

4.

A III. melléklet a következők szerint módosul:

1.

Az A. szakasz a következőképpen módosul:

2.

A B. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„B.   Eljárások

A 2004/37/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ipari eljárások.”

1.

Az I. szakasz a következőképpen módosul:

2.

A II. szakasz 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

1.

A 2. cikk b) pontja a következőképpen módosul:

2.

A 4. cikk (1) bekezdésében a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az azbesztre, amellyel a 2009/148/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) foglalkozik, ennek az irányelvnek a rendelkezései alkalmazandók, amennyiben azok a munkahelyi biztonság és egészségvédelem magasabb szintjét biztosítják.

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 4. cikk (1) bekezdésében a „készítmény” szó helyébe a „keverék” lép.

4.

Az 5. cikk (2) bekezdésében a „készítmény” szó helyébe a „keverék” lép.

5.

A 6. cikk b) pontjában a „készítmény” szó helyébe a „keverék” lép.

6.

Az I. melléklet címében a „készítmény” szó helyébe a „keverék” lép.

5.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/8

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét (2) az „Aceituna de Mallorca” / „Aceituna Mallorquina” / „Oliva de Mallorca” / „Oliva Mallorquina” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért az „Aceituna de Mallorca” / „Aceituna Mallorquina” / „Oliva de Mallorca” / „Oliva Mallorquina” elnevezést be kell jegyezni,

5.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/10

(1)

Az 1260/2013/EU rendelet közös jogi keretet hoz létre a népességre és a népmozgalmi eseményekre vonatkozó európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez.

(2)

Annak biztosítása érdekében, hogy az 1260/2013/EU rendelet által előírt, a tagállamok által a népességre és a népmozgalmi eseményekre vonatkozóan benyújtott adatok jó minőségűek, összehasonlíthatóak és konzisztensek legyenek, és annak lehetővé tétele érdekében, hogy uniós szinten megbízható összegzések készüljenek, az adatok bontása szükséges.

(3)

Az adatokat ezért a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) összhangban területi egységekre bontva kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

(4)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságának véleményével,

5.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/27

(1)

A 601/2012/EU bizottsági rendelet (2) VI. melléklete megállapítja a CO2-től eltérő üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciálját (GWP).

(2)

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzéke tekintetében 2006-ban kiadott iránymutatások alkalmazása érdekében az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek Konferenciája (UNFCCC) 15/CP.17 határozatában (3) rögzíti, hogy 2015-től kezdődően az emberi eredetű üvegházhatást okozó gázok forrásonkénti kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításának szén-dioxidban kifejezett egyenértékét a globális felmelegedési potenciálnak a 15/CP.17 határozat III. mellékletében felsorolt értékei alapján kell kiszámítani mindaddig, amíg az UNFCCC Részes Felei konferenciája ezektől eltérő értékeket meg nem határoz.

(3)

Annak érdekében, hogy a vonatkozó uniós szabályozás összhangban maradjon az UNFCCC-eljárás keretében alkalmazott módszertannal, a 601/2012/EU rendeletet a fentieknek megfelelően módosítani szükséges.

(4)

A 2003/87/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően a 2013. január 1-jétől kezdődően kiadott kibocsátási egységek az ugyanezen dátumtól számított nyolcéves kereskedési időszak során megvalósuló kibocsátásokra érvényesek. A kibocsátási egységek 2013. január 1-jétől kiadandó mennyiségének az említett irányelv 9a. cikke (1) bekezdése szerinti kiigazításakor figyelembe kell venni az UNFCCC Részes Felei konferenciájának 15/CP.17 határozata III. mellékletében felsorolt GWP-értékeket. Mivel a 601/2012/EU rendelet 2013. január 1-jétől lép hatályba, ezt a rendeletet szintén ettől a naptól indokolt alkalmazni, hogy a teljes nyolcéves kereskedési időszak folyamán biztosított legyen az üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló adatok összhangja.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

5.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/29

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

5.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/31

(1)

Az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a közös piacszervezésről szóló rendelet) 28. cikke értelmében a termelői szervezeteknek termelési és értékesítési tervet kell benyújtaniuk az illetékes nemzeti hatósághoz azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésére irányuló célkitűzések megvalósításához.

(2)

A termelési és értékesítési terv elkészítése kötelező a termelői szervezetek számára.

(3)

A termelési és értékesítési tervek egységes kivitelezésének elősegítése érdekében a Bizottságnak az 1418/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) rendelkezéseinél részletesebb ajánlásokat kell kidolgoznia a szóban forgó tervek szerkezetére, formátumára és határidőire vonatkozóan, világos és részletes iránymutatásokkal szolgálva a tagállamok és a termelői szervezetek számára.

(4)

A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésére irányuló célkitűzésekhez való hozzájárulásuk elősegítése érdekében a Bizottságnak ajánlásokat kell megfogalmaznia a termelői szervezetek részére arra vonatkozóan, hogy milyen formában dolgozzák ki a termelési és a piaci igények kiegyensúlyozására irányuló stratégiájukat, külön kitérve az abban kifejtendő termelési programra és értékesítési stratégiára.

(5)

A Bizottságnak példákat is kell idéznie a termelői szervezetek által végrehajtható különböző intézkedésekre, így szemléltetve, hogy ezek az intézkedések hogyan járulhatnak hozzá konkrétan a termelői szervezeteknek az 1379/2013/EU rendelet 7. cikkében megállapított különböző célkitűzéseihez, amelyekre a termelési és értékesítési terv is irányul.

(6)

A termelési és értékesítési terv termelői szervezetek általi nyomon követésének megkönnyítése érdekében, valamint azért, hogy az illetékes nemzeti hatóságok értékelni tudják, miként járulnak hozzá a termelési és értékesítési tervek különböző intézkedései a közös piacszervezés céljaihoz, továbbá ellenőrizni tudják, hogy a termelői szervezetek teljesítik-e az említett tervek végrehajtásához kapcsolódó kötelezettségeiket, az ajánlásnak ki kell térnie a megfelelő mutatók alkalmazására is.

(7)

Annak megkönnyítésére, hogy a termelői szervezetek és az illetékes tagállami hatóságok megbecsülhessék a termelési és értékesítési tervben foglalt intézkedések végrehajtásához kapcsolódó pénzügyi szükségleteket, a termelési és értékesítési tervnek célszerű egy pénzügyi ütemtervet is tartalmaznia.

(8)

Annak érdekében, hogy az illetékes tagállami hatóságok értékelhessék a termelési és értékesítési terv termelői szervezetek általi végrehajtását, a Bizottságnak indokolt olyan ajánlást megfogalmaznia, hogy a termelői szervezetek által benyújtandó éves jelentésben szerepeljenek a tervezett intézkedések végrehajtásának és a termelői szervezet célkitűzéseihez való hozzájárulásának értékelését szolgáló releváns mutatók.

(9)

Ez az ajánlás szükség szerint módosítható vagy felülvizsgálható, különösen a tengerügyi és halászati szakpolitikának a 2014–2020-as időszakban nyújtandó pénzügyi támogatás feltételeit rögzítő uniós jogi aktus elfogadását követően.

a)

az 1379/2013/EU rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében előírt termelési és értékesítési terv (a továbbiakban: terv) formátumára és szerkezetére vonatkozóan ezen ajánlás A. részében található kritériumoknak;

b)

az 1379/2013/EU rendelet 28. cikkének (5) bekezdésében előírt éves jelentés (a továbbiakban: éves jelentés) határidőire és kidolgozási eljárásaira vonatkozóan ezen ajánlás B. részében előírt részletes feltételeknek.

—

a termelési tevékenységek tervezése,

—

a tevékenységek koordinálása más termelőkkel.

—

a halászati jogok és hozzáférési jogok kezelése a termelői szervezet tagsága körében, a termelési terv függvényében,

—

a valamennyi fogás kirakodására vonatkozó kötelezettség végrehajtása és kezelése.

—

fenntartható akvakultúra-gyakorlatok kialakítása.

—

a piaci igények azonosítása (mennyiség, minőség, kiszerelés),

—

az új felvevőpiacok vagy más kereskedelmi lehetőségek azonosítása,

—

párbeszéd és koordináció az ellátási lánc egyéb szereplőivel.

—

a halászati jogok és az erőforrásokhoz való hozzáférés közös kezelése a termelői szervezet tagsága körében, a különböző állományok, halászati tevékenységek és halászterületek vonatkozásában hatályos szabályoknak megfelelően,

—

a párbeszéd koordinációja és együttműködés a halászat területén illetékes tudományos szervezetekkel, valamint együttműködés a halászati erőforrások érintő gazdálkodási döntéseket megalapozó tudományos szakvélemények fejlesztésében,

—

tudományos és technikai kampányok kidolgozása és irányítása az erőforrásokra, az ökoszisztémákra kifejtett hatásokra és a fenntartható halászati technikák fejlesztésére vonatkozó ismeretek elmélyítése érdekében,

—

hatásvizsgálatok végzése az új gazdálkodási intézkedések alkalmazásához,

—

a munkahelyi biztonsághoz és a tengeri biztonsághoz kapcsolódó kockázatok feltérképezése és kollektív megelőzése,

—

segítségnyújtás és képzések biztosítása a termelői szervezetek tagjai számára a halászati szabályozással, a fenntartható halászati gyakorlatok támogatásával és a fedélzeti biztonsággal kapcsolatban,

—

hatékony részvétel a különböző halászati gazdálkodási szervezetekben nemzeti, regionális, európai és nemzetközi szinten,

—

a termelői szervezetek – köztük a különböző tagállamok termelői szervezetei – közötti párbeszéd koordinálása.

—

a nem szándékos fogások elkerülését és csökkentését elősegítő halászati gyakorlatok feltérképezése és előmozdítása,

—

tervek és kollektív intézkedések kidolgozása és végrehajtása a nem szándékos fogások elkerülésére és csökkentésére,

—

az ilyen fogások legmegfelelőbb felhasználási módjának meghatározása (6).

—

a nyomon követhetőségi technikák továbbfejlesztése,

—

a kommunikációs igények és a fogyasztói tájékoztatási intézkedések értékelése,

—

a termékek címkézésének javítása, ideértve a kötelező és önkéntes alapú részletesebb tájékoztatást elősegítő tanúsítási eljárások szervezését is, a közös piacszervezésről szóló rendelet 38. és 39. cikkének megfelelően,

—

kommunikációs és fogyasztói tájékoztató intézkedések előkészítése és végrehajtása.

—

a termelők számára szervezett képzés és oktatás,

—

megfigyelési programok és a termelői szervezetek tagjai által végzett tevékenységek ellenőrzése.

—

felvevőpiacok feltérképezése a termelés értékesítéséhez és a tagok kínálatának szervezése,

—

a termékek hatékonyabb forgalmazási stratégiáinak kidolgozása, a terméktanúsítást is ideértve,

—

tanúsítási eljárások kidolgozása, többek között a táplálkozástudomány és a minőségbiztosítás területén,

—

az önkéntes alapú részletesebb tájékoztatás támogatása a közös piacszervezésről szóló rendelet 39. cikkének megfelelően,

—

új módszerek és új értékesítési eszközök megtervezése és kifejlesztése,

—

segítségnyújtás és képzések biztosítása a termelői szervezet tagjai számára az értékesítési technikákkal kapcsolatban,

—

nemzeti, európai és nemzetközi szintű kereskedelmi vásárokon való részvétel a termelői szervezet tagjai által előállított termékek népszerűsítése érdekében.

—

a működési költségek csökkentését szolgáló tudományos és technikai kampányok előkészítése és nyomon követése,

—

segítségnyújtás és képzések biztosítása a termelői szervezet tagjai számára a halászati gazdálkodással kapcsolatban,

—

költségelszámolási szolgáltatások kidolgozása a termelői szervezet tagjai számára.

—

hozzájárulás a pontosabb piaci információk kialakításához,

—

szélesebb körű ismeretek terjesztése a termelői szervezet tagjai körében az ellátási lánc főbb gazdasági tényezőiről,

—

gyakorlati támogatás nyújtása a termelők részére a fogyasztókkal és más piaci szereplőkkel (különösen a feldolgozókkal, kiskereskedőkkel és árverésszervezőkkel) való információmegosztás javítása érdekében.

—

forgalmazási előírásokkal (minőség, méret vagy tömeg, csomagolás, kiszerelés és címkézés) kapcsolatos kezdeményezéseket támogató kampányok kidolgozása és megvalósítása,

—

új, fenntartható módon kiaknázható fajok népszerűsítésével kapcsolatos kampányok kidolgozása és megvalósítása,

—

új eljárások és új termékek fejlesztésével kapcsolatos kampányok kidolgozása és megvalósítása,

—

a halászati termékek promóciójára irányuló kampányok kidolgozása és megvalósítása,

—

a halászati munkahelyek promóciójára irányuló kampányok kidolgozása és megvalósítása.

—

a halászati gyakorlatok környezeti hatásának értékelésére és csökkentésére irányuló tudományos felmérések és kísérleti programok kidolgozása és megvalósítása,

—

kisebb környezeti hatást kifejtő halászeszközök kifejlesztésére irányuló kísérleti programok kidolgozása és megvalósítása,

—

a kisebb környezeti hatást kifejtő halászati gyakorlatok és halászeszközök bevezetését elősegítő képzések és segítségnyújtás a termelők részére.

—

tudományos és technikai kampányok kidolgozása és végrehajtása a fajokkal és az akvakultúra-tevékenységek környezeti hatásaival kapcsolatos ismeretek bővítése, továbbá a fenntartható akvakultúra-technikák fejlesztésének elősegítése érdekében,

—

koordináció, párbeszéd és együttműködés az akvakultúra területén illetékes tudományos szervezetekkel, és együttműködés az akvakultúrával összefüggő gazdálkodási döntéseket megalapozó tudományos szakvélemények fejlesztésében,

—

segítségnyújtás és képzések biztosítása a termelői szervezet tagjai részére a fenntartható akvakultúra-gyakorlatok előmozdítása érdekében,

—

a munkahelyi biztonsághoz kapcsolódó kockázatok azonosítása és kollektív megelőzése,

—

hatékony részvétel az akvakultúrával foglalkozó különböző illetékes testületekben nemzeti, regionális, európai és nemzetközi szinten,

—

a termelői szervezetek – köztük a különböző tagállamok termelői szervezetei – közötti párbeszéd koordinálása.

—

részvétel a nemzeti stratégiai tervek kidolgozásában,

—

a takarmányok fenntarthatóságához kapcsolódó tanúsítási rendszerek kidolgozása.

—

részvétel nyomon követhetőségi eljárások kidolgozásában,

—

a takarmányok fenntarthatóságához kapcsolódó tanúsítási rendszerek kidolgozása.

—

felvevőpiacok feltérképezése a tagok termékeinek értékesítéséhez és/vagy becsatornázásához,

—

a termékek hatékonyabb értékesítési stratégiáinak kidolgozása, a terméktanúsítást is ideértve,

—

az önkéntes alapú részletesebb tájékoztatás támogatása a közös piacszervezésről szóló rendelet 39. cikkének megfelelően,

—

tanúsítási eljárások kidolgozása, többek között a táplálkozástudomány és a minőségbiztosítás területén,

—

új módszerek és új értékesítési eszközök megtervezése és kifejlesztése,

—

segítségnyújtás és képzések biztosítása a termelői szervezet tagjai számára az értékesítési technikákkal kapcsolatban,

—

nemzeti, európai és nemzetközi szintű kereskedelmi vásárokon való részvétel a termelői szervezet tagjai által előállított termékek népszerűsítése érdekében.

—

a működési költségek csökkentését szolgáló tudományos és technikai kampányok előkészítése és nyomon követése,

—

segítségnyújtás és képzések biztosítása a termelői szervezet tagjai számára az akvakultúra-telepek üzleti irányításával kapcsolatban,

—

költségelszámolási szolgáltatások kidolgozása a termelői szervezet tagjai számára.

—

a termelői szervezetek tagjai által előállított termékekre vonatkozó gazdasági információk összegyűjtésének, feldolgozásának, megosztásának és hasznosításának koordinálása a különböző termelői szervezetek között, ideértve az adattárolást és az első értékesítési árakat is,

—

hozzájárulás a pontosabb piaci információk kialakításához,

—

szélesebb körű ismeretek terjesztése a termelői szervezet tagjai körében az ellátási lánc főbb gazdasági tényezőiről,

—

gyakorlati támogatás nyújtása a termelők részére a feldolgozókkal való hatékonyabb információmegosztás koordinálásához.

—

forgalmazási előírásokkal (minőség, méret vagy tömeg, csomagolás, kiszerelés és címkézés) kapcsolatos kezdeményezéseket támogató kampányok kidolgozása és megvalósítása,

—

az akvakultúra-ágazati munkahelyek promóciójára irányuló kampányok kidolgozása és megvalósítása,

—

az akvakultúra-termékek promóciójára irányuló kampányok kidolgozása és megvalósítása.

—

az év bizonyos szakaszaiban értékesítési nehézségeket jelentő halászati termékek meghatározása,

—

célzott termelési és értékesítési stratégiák és eszközök kidolgozása.

—

a termelői szervezet tagjai által elkövetett szabálysértésekkel arányos szankciók rendszerének kidolgozása,

—

a termelői szervezet által elfogadott szabályok végrehajtására irányuló stratégiák és programok kidolgozása,

—

a termelői szervezet által elfogadott szabályok végrehajtásával kapcsolatos kockázatértékelések készítése,

—

a termelői szervezet által elfogadott szabályok végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési intézkedések kidolgozása és végrehajtása,

—

megfigyelők és ellenőrök képzése,

—

iránymutatások kidolgozása és terjesztése a következőkhöz:

a)

a tervezett intézkedéshez kapcsolódó előkészítő, nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységek („projektgazda-tevékenységek”); valamint

b)

a tervezett intézkedések gyakorlati megvalósításához kapcsolódó tevékenységek („projektirányítási tevékenységek”).

—

a hajók tervezett halászati tevékenységei, egyebek között a tengeren töltött napok számában, valamint a célfajok fogásmennyiségében kifejezve,

—

a termékek értékesítésének előzetes menetrendje fajok és kiszerelés szerinti bontásban,

—

a piaci lehetőségek meghatározását célzó intézkedések tervezett menetrendje,

—

a termékek tanúsítását/címkézését célzó intézkedések tervezett menetrendje,

—

a halászati erőkifejtés és/vagy kapacitás szabályozására vonatkozó előzetes menetrend halászterületek szerinti bontásban,

—

a nem kívánt járulékos fogások csökkentésére irányuló intézkedések előzetes menetrendje,

—

a szabályozás megismertetéséről és a szabályoknak való megfelelésről szóló, tudatosságfokozó és ellenőrzési tárgyú képzések menetrendje.

—

a termékek várható értékesítési ciklusainak meghatározását,

—

a termelőknél keletkezett átlagos havi bevételek alakulását az elvárt bevételszintekhez viszonyítva.

—

a tenyésztett fajok tárolásának és lehalászásának menetrendje,

—

a termékek értékesítésének előzetes menetrendje fajok és kiszerelés szerinti bontásban,

—

a piaci lehetőségek meghatározását célzó intézkedések tervezett menetrendje,

—

a termékek tanúsítását/címkézését célzó intézkedések tervezett menetrendje,

—

az akvakultúra-tevékenységekhez kapcsolódó ökoszisztéma-szennyezések csökkentésére irányuló terv,

—

a tenyésztett fajok fenntartható takarmányozására irányuló terv,

—

a szabályozás megismertetéséről és a szabályoknak való megfelelésről szóló, tudatosságfokozó és ellenőrzési tárgyú képzések menetrendje.

—

a termékek várható értékesítési ciklusainak meghatározását,

—

a termelőknél keletkezett átlagos havi bevételek alakulását az elvárt bevételszintekhez viszonyítva.

—

a kifogott vagy forgalomba hozott fajok mennyisége és/vagy értéke,

—

a kifogott vagy forgalomba hozott fajok átlagos mérete,

—

az értékesítés egy korábbi időszakhoz viszonyított növekedése fajonként és/vagy termékenként,

—

új értékesített termékek száma és mennyisége és/vagy értéke az előző évhez képest,

—

a halászati erőkifejtés és/vagy kapacitás alakulása,

—

a kirakodott fogás összetételének és/vagy a nem szándékos fogások mennyiségének alakulása,

—

a kirakodott vagy lehalászott termékek értékének alakulása személyenként (tagonként),

—

a termelési költségek alakulása termelési egységenként,

—

az értékesítési költségek alakulása termelési egységenként,

—

a termelők átlagos havi bevételének alakulása,

—

az eladatlan termékek arányának változása a korábbi helyzethez képest,

—

az érzékeny termékek arányának változása a korábbi helyzethez képest,

—

a (sérüléssel járó és/vagy halálos kimenetelű) balesetek száma,

—

a termelői szervezet szabályait érintő, rögzített szabálysértések számának változásai.

—

a lehalászott vagy értékesített fajok mennyisége és/vagy értéke,

—

az értékesítés egy korábbi időszakhoz viszonyított növekedése fajonként és/vagy termékenként,

—

új értékesített termékek száma és mennyisége és/vagy értéke az előző évhez képest,

—

a lehalászott termékek értékének alakulása személyenként (tagonként),

—

a tenyésztett fajok esetében a fenntartható vagy megújuló forrásból származó takarmány használati arányának alakulása,

—

a szennyezett termékek mennyiségének alakulása,

—

a termelési költségek alakulása termelési egységenként,

—

az értékesítési költségek alakulása termelési egységenként,

—

a termelők átlagos havi bevételének alakulása,

—

az eladatlan termékek arányának változása a korábbi helyzethez képest,

—

az érzékeny termékek arányának változása a korábbi helyzethez képest,

—

a (sérüléssel járó és/vagy halálos kimenetelű) balesetek száma,

—

a termelői szervezet szabályait érintő szabálysértések számának változása.

5.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/39

(1)

A brómozott égésgátlók olyan szerves brómvegyületek, amelyeket a termékekhez azért adnak hozzá, hogy tűz esetén megakadályozzák vagy lassítsák az éghető anyagok gyulladását. Használatuk a fogyasztási cikkek széles skálájában elterjedt (például elektronikus eszközökben, autókban, bútorokban vagy építőanyagokban) azzal a céllal, hogy csökkentsék az adott termék gyúlékonyságát. A brómozott égésgátlók a velük kezelt termékekből kiázhatnak vagy elpárologhatnak. Mivel a fogyasztási cikkek életciklusuk végén hulladékká válnak, ezek az anyagok az idők során szennyezték a környezetet és az élelmiszerláncot.

(2)

Ugyanakkor több brómozott égésgátló perzisztens, bioakkumulatív és mérgező mind az emberre, mind pedig a környezetre nézve. Feltételezhetően neuroviselkedési zavarokat okoznak és károsítják az endokrin rendszert, valamint állatokban, növényekben és a környezetben is nyomukra bukkantak.

(3)

Ezért a Bizottság egy tudományos vélemény elkészítésére kérte fel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) az élelmiszerekben előforduló brómozott égésgátlókkal kapcsolatos közegészségügyi kockázatokra vonatkozóan.

(4)

Az EFSA-nak az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete 2010 szeptembere és 2012 szeptembere között hat tudományos véleményt (1) fogadott el a brómozott égésgátlók különböző osztályaira vonatkozóan.

(5)

Az említett osztályok közül néhány tekintetében az EFSA további adatok gyűjtését javasolta az élelmiszerekben és az emberi szervezetben való előfordulásuk szintjére vonatkozóan.

(6)

A brómozott égésgátlók állati eredetű élelmiszerekben megállapított szintjei feltehetőleg az ilyen anyagok állati takarmányokban való jelenlétére vezethetők vissza, ezért az élelmiszerek 2014-es megfigyelésének első eredményeire alapozva a Bizottság 2015-ben az állati takarmányok megfigyelésére vonatkozó ajánlást fogalmazhatna meg,

1.

A 2014-es és 2015-ös év folyamán a tagállamoknak nyomon kell követniük a brómozott égésgátlók élelmiszerekben való jelenlétét. A nyomon követésnek a fogyasztói szokásokat híven tükröző élelmiszerek széles skálájára ki kell terjedniük annak érdekében, hogy pontos expozícióbecslést lehessen végezni; a brómozott égésgátlók különböző osztályai tekintetében különböző árucikkeket kell kiválasztani.

2.

A tagállamoknak a 252/2012/EU bizottsági rendelet (2) II. mellékletében meghatározott mintavételi eljárást kell követniük annak biztosítása érdekében, hogy a minták kellőképpen reprezentatívak legyenek a mintavételezésre szánt tétel vonatkozásában.

3.

A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk a brómozott égésgátlók különböző osztályait annak kimutatása érdekében, hogy előfordulnak-e az alábbi anyagok a lentiekben említett egyes élelmiszercikkekben:

4.

A tagállamoknak a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) III. mellékletének megfelelően kell elvégezniük a vizsgálatokat olyan vizsgálati módszerrel, amelyről már bebizonyosodott, hogy az általa nyert eredmények megbízhatóak.

5.

A tagállamoknak az EFSA által meghatározott információk mellett a nyomon követés során nyert, teljes súly vagy zsírtartalom alapján kifejezett adatokat is rendszeresen el kell juttatniuk az EFSA számára; az adatok adatbázisba rendezése érdekében az adatküldésnek az EFSA által megszabott elektronikus jelentéstételi formában kellene történnie. A kitettségre vonatkozó tendenciák nyomon követése céljából a tagállamoknak azokat, az előző évekből rendelkezésre álló adatokat is el kell juttatniuk, amelyeket egy bizonyítottan megbízható eredményekkel járó elemzési módszer alkalmazásával nyertek.

5.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/41

(1)

A tag vagy a póttag megbízatása azon a napon kezdődik, amelyen a Tanács általi kinevezése hatályba lép.

(2)

A tag vagy a póttag megbízatása lemondással, a kinevezésére jogosító mandátum elvesztésével vagy elhalálozással szűnik meg.

(3)

A leköszönő tagnak vagy póttagnak szándékáról írásban értesítenie kell az RB elnökét, megjelölve lemondása hatálybalépésének dátumát. Az elnök értesíti erről a Tanácsot, mely megállapítja a hely megüresedését, és elindítja az eljárást az utód kinevezésére.

(4)

Az a tag vagy póttag, akinek a bizottsági megbízatása azért szűnik meg, mert a kinevezésére jogosító mandátum lejár, erről írásban azonnal tájékoztatja az RB elnökét.

(5)

Jelen cikk (2) bekezdésében említett esetekben a Tanács a megbízatás fennmaradó időtartamára nevez ki utódot.

(1)

Bármely tag, aki akadályoztatva van a plenáris ülésen való részvételben, egy, a saját nemzeti delegációjából felkért póttaggal képviseltetheti magát, akár korlátozott időre, a plenáris ülés meghatározott napjain is. Valamennyi tagnak és szabályosan megbízott póttagnak alá kell írnia a jelenléti ívet.

(2)

Bármely tag, aki akadályoztatva van egy szakbizottsági ülésen vagy az Elnökség által engedélyezett más ülésen való részvételben, saját nemzeti delegációjának, politikai vagy interregionális csoportjának keretén belül egy másik taggal vagy póttaggal képviseltetheti magát. Valamennyi tagnak és szabályosan megbízott póttagnak alá kell írnia a jelenléti ívet.

(3)

A 37. és 62. cikk szerint létrehozott munkacsoportok tagjainak helyettesi névjegyzékébe felvett és kinevezett tag vagy póttag a saját politikai csoportjához tartozó bármelyik munkacsoport-tagot helyettesítheti.

(4)

A póttag vagy helyettesítő tag egy tagnál többet nem képviselhet. Az érintett ülésen a tagokkal azonos jogokkal és feladatokkal rendelkezik. A szavazati jog átruházásáról az adott ülés előtt a főtitkárságot értesíteni kell, az értesítés szabályait betartva, és oly módon, hogy az értesítés legkésőbb az ülést megelőző napon beérkezzen.

(5)

Egy plenáris ülés alkalmával csak a tag vagy a póttag részesül költségtérítésben. Ennek részleteit az Elnökség az utazási és tartózkodási költségekre vonatkozó végrehajtási rendelkezésekben határozza meg.

(6)

Az előadónak kinevezett póttag azon a plenáris ülésen, amelynek napirendjén az ő felelősségi körébe tartozó véleménytervezet szerepel, ismertetheti is azt. Ez arra az esetre is érvényes, ha az általa helyettesített tag szintén jelen van az ülésen. A tag a véleménytervezet tárgyalásának időtartamára átruházhatja a szavazati jogát az őt helyettesítő személyre. Az adott ülés előtt a főtitkárt írásban értesíteni kell a szavazati jog átruházásáról.

(7)

A 23. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül minden átruházás hatálya azonnal megszűnik, ha az akadályoztatott tag elveszíti tagságát a Régiók Bizottságában.

(1)

Az egy tagállamból érkező tagok és póttagok nemzeti delegációt alkotnak. Minden nemzeti delegáció maga határozza meg belső szervezetét és választja meg elnökét, akinek nevét hivatalosan közlik az RB elnökével.

(2)

Az RB irányítása keretében a főtitkár feladata a nemzeti delegációkat támogató intézkedések meghozatala. Ezeknek magukban kell foglalniuk azt is, hogy minden tag saját hivatalos nyelvén kaphasson tájékoztatást és támogatást. Ezen intézkedések végrehajtása a Régiók Bizottsága egy tisztviselőkből vagy egyéb alkalmazottakból álló külön szolgálatának a feladatkörébe tartozik, amely biztosítja, hogy a nemzeti delegációk megfelelő módon használhassák az RB infrastruktúráját. A főtitkár gondoskodik mindenekelőtt arról, hogy a nemzeti delegációknak lehetőségük legyen ülést tartani közvetlenül a plenáris ülések előtt vagy azok alatt.

(3)

A nemzeti delegációk munkáját emellett a nemzeti koordinátorok segítik, akik nem tartoznak a főtitkárság állományába. A koordinátorok segítik a tagokat RB-n belüli feladataik hatékony ellátásában.

(4)

A főtitkár biztosítja a szükséges támogatást a nemzeti koordinátoroknak, lehetővé téve mindenekelőtt az RB infrastruktúrájának megfelelő használatát.

(1)

A tagok és póttagok politikai hovatartozásuknak megfelelő politikai csoportokat hozhatnak létre. A tagság kritériumait belső szabályzatában minden politikai csoport maga határozza meg.

(2)

Politikai csoport létrehozásához a tagállamok legalább egyötödét képviselő legalább 18 tagra vagy póttagra van szükség, akiknek legalább a fele tag kell, hogy legyen. Egy tag és a mellé kinevezett póttag csak egy politikai csoporthoz tartozhat. A politikai csoport feloszlik, ha a tagok létszáma a létrehozásához szükséges minimum alá csökken.

(3)

A politikai csoport létrehozását, feloszlását vagy bármely más változását be kell jelenteni az RB elnökének. A politikai csoport létrehozásáról szóló bejelentésben meg kell adni a csoport nevét, valamint, hogy kik a tagjai és elnökségi tagjai.

(4)

Minden politikai csoportnak titkárság áll rendelkezésére, amelynek munkatársai a főtitkárság alkalmazottai. A politikai csoportok javaslatot tehetnek ezeknek a munkatársaknak a kiválasztására, felvételére, előléptetésére vagy szerződésének meghosszabbítására a kinevezésre jogosult hatóság felé, amely az érintett politikai csoport elnökének meghallgatása után dönt.

(5)

A főtitkár megfelelő eszközöket bocsát a politikai csoportok és szerveik rendelkezésére az ülésekhez, tevékenységükhöz és kiadványaikhoz, valamint titkárságuk munkájához. Az egyes politikai csoportok számára rendelkezésre álló eszközök a költségvetésben szerepelnek. A politikai csoportok és titkárságaik megfelelő módon használhatják a Régiók Bizottságának infrastruktúráját.

(6)

A politikai csoportok és elnökségeik közvetlenül a plenáris ülések előtt vagy alatt ülhetnek össze, továbbá évente kétszer rendkívüli ülést tarthatnak. Az ezeken az üléseken részt vevő póttag csak akkor tarthat igényt utazási és tartózkodási költségeinek megtérítésére, ha az ülésen politikai csoportjának valamelyik tagját képviseli.

(7)

Azok a tagok, akik nem tagjai egyik politikai csoportnak sem, adminisztratív támogatást kapnak. Ennek részleteit a főtitkár javaslata alapján az Elnökség határozza meg.

(1)

Az alakuló ülésen az ideiglenes elnök tájékoztatja az RB-t a Tanácsnak a tagok kinevezését bejelentő leveléről, és beszámol a képviseleti és ügyviteli feladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységeiről. Kérésre az ideiglenes elnök ellenőrizheti a tagok kinevezését és mandátumát, mielőtt megnyitottnak nyilvánítaná az RB új hivatali időszakát.

(2)

Az ideiglenes Elnökség addig marad hivatalban, ameddig az Elnökség tagjai megválasztásának eredménye kihirdetésre nem kerül.

a)

vélemények, jelentések és állásfoglalások elfogadása;

b)

az RB kiadási és bevételi előirányzatai tervezetének elfogadása;

c)

minden hivatali időszak kezdetén az RB politikai programjának elfogadása;

d)

az elnök, az első alelnök és az Elnökség többi tagjának megválasztása;

e)

a szakbizottságok létrehozása;

f)

az RB eljárási szabályzatának elfogadása és felülvizsgálata;

g)

határozathozatal kereset vagy beavatkozási kérelem benyújtásáról az Európai Unió Bíróságához, a határozatképességnek a 21. cikk (1) bekezdésének első mondata szerinti megállapítását követően, a leadott szavazatok többségével, vagy az RB elnöke, vagy pedig az illetékes szakbizottság javaslatára, amely az 58. és 59. cikknek megfelelően jár el. Ha a határozatot elfogadták, az elnök az RB nevében benyújtja a keresetet.

(1)

Az RB elnöke legalább negyedévente egyszer összehívja a Közgyűlést. Az Elnökségnek a harmadik negyedév során meg kell határoznia a következő év plenáris üléseinek időpontját. A plenáris ülés egy vagy több ülésnapot foglalhat magában.

(2)

A tagok legalább egynegyedének írásbeli kérelmére az elnök köteles rendkívüli plenáris ülést összehívni, amelyet legkorábban a kérelem benyújtásától számított egy hét múlva, de legkésőbb egy hónap múlva meg kell tartani. A kérelemben meg kell jelölni a rendkívüli plenáris ülésen megvitatandó témát. Ennek az ülésnek a napirendjén semmilyen más téma nem szerepelhet.

(1)

Az Elnökség készíti elő az előzetes napirendtervezetet, mely a soron következő utáni plenáris ülésen megvitatandó vélemény-, jelentés- vagy állásfoglalás-tervezetek ideiglenes jegyzékét, valamint az egyéb, határozathozatalt igénylő dokumentumokat tartalmazza.

(2)

A plenáris ülés megnyitását legalább huszonegy munkanappal megelőzően a tagok és póttagjaik számára elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a napirend tervezetét az abban megnevezett, határozathozatalt igénylő dokumentumokkal együtt. A dokumentumokat saját hivatalos nyelvükön teszik a tagok és póttagjaik számára hozzáférhetővé.

(3)

A vélemény-, jelentés- és állásfoglalás-tervezeteket általában abban a sorrendben veszik fel a napirendre, amelyben azokat a szakbizottságok elfogadták, vagy amelyben azok az eljárási szabályzatnak megfelelően előterjesztésre kerültek, tekintetbe véve a napirendi pontok közötti tartalmi összefüggést is.

(4)

Kivételes, különösen indokolt esetekben, amikor a (2) bekezdésben előírt határidőt nem lehet betartani, az elnök további határozathozatalt igénylő dokumentumot is felvehet a napirend tervezetébe, amennyiben azt a tagoknak és póttagoknak a plenáris ülés megnyitása előtt legalább egy héttel saját hivatalos nyelvükön eljuttatták. A határozathozatalt igénylő dokumentum fedőlapján az elnöknek jeleznie kell ezen eljárás alkalmazásának indokát.

(5)

A napirend tervezetére vonatkozó írásbeli módosító indítványoknak legkésőbb három munkanappal a plenáris ülés megnyitása előtt a főtitkár rendelkezésére kell állniuk.

(6)

A plenáris ülés megnyitását közvetlenül megelőző ülésén az Elnökség rögzíti a napirend végleges tervezetét. Ezen az ülésen az Elnökség a leadott szavazatok kétharmados többségével felvehet a napirendre olyan sürgős vagy aktuális kérdéseket, amelyek megvitatása nem halasztható a következő plenáris ülésig.

(7)

Az elnök, egy politikai csoport vagy 32 tag javaslatára az Elnökség vagy a Közgyűlés a módosító indítványokról való szavazás megkezdése előtt határozhat úgy, hogy:

Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a Tanács, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament által meghatározott határidő nem teszi lehetővé a határozathozatalra benyújtott dokumentum elfogadásának elnapolását.

A Közgyűlés egy későbbi ülésszakára elnapolt, határozathozatalra benyújtott dokumentum az összes hozzá tartozó, érvényesen előterjesztett módosító indítvánnyal együtt kerül át a következő ülésszakra. A 24. cikk (2) bekezdése a) alpontjának sérelme nélkül a szavazás elhalasztása nem nyitja meg újra a módosító indítványok benyújtásának lehetőségét.

Ha a dokumentumot visszautalják az illetékes szakbizottsághoz, a hozzá tartozó módosító indítványok érvényüket vesztik, és az előadó mérlegeli, hogy tartalmuk alapján:

A dokumentumot határozathozatal céljából a szakbizottság napirendjére tűzik.

(1)

A plenáris ülések nyilvánosak, hacsak a Közgyűlés az ülés teljes időtartama vagy a napirend egy adott pontja vonatkozásában másként nem határoz.

(2)

Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői részt vehetnek a plenáris üléseken, és fel lehet kérni őket hozzászólásra.

(3)

Saját kezdeményezésére vagy az Elnökség felkérésére az elnök külső személyiségeket is meghívhat, hogy tartsanak beszédet a plenáris üléseken. Ezt általános vita követheti, amelyre a felszólalási időre vonatkozó általános rendelkezések alkalmazandóak.

(4)

A 15. cikk (1) és (6) bekezdésének értelmében az Elnökség javaslatot tehet a Közgyűlésnek regionális és helyi vonatkozású aktuális politikai kérdéseket illető általános vita lefolytatására („azonnali kérdések órája”). Az „azonnali kérdések órája” lebonyolítására a felszólalási időre vonatkozó általános szabályok érvényesek.

(1)

A szólásszabadság sérelme nélkül a tagok magatartását a kölcsönös tiszteletnek kell jellemeznie, az Európai Unió alapvető dokumentumaiban meghatározott értékeken és elveken kell nyugodnia, meg kell őriznie az RB méltóságát, és nem akadályozhatja az RB szerveinek zökkenőmentes működését, sem pedig a nyugalmat az RB épületeiben.

(2)

Az ülés elején a Közgyűlés az Elnökség javaslata alapján az egyes napirendi pontokra felszólalási időt állapít meg. Az ülésen az elnök saját kezdeményezésére vagy valamely tag kérésére a felszólalás időtartamának korlátozására vonatkozó határozatot terjeszthet elő.

(3)

Az Elnökség javaslatára az elnök javasolhatja a Közgyűlésnek, hogy az általános ügyekről vagy konkrét témákról folytatott viták alkalmával osszák meg az előirányzott hozzászólási időt a politikai csoportok és a nemzeti delegációk között.

(4)

A jegyzőkönyvhöz kapcsolódó felszólalások, ügyrendi javaslatok és a napirend végleges tervezetére vagy a napirendre vonatkozó módosító indítványok esetében a felszólalás időtartama rendszerint egy percre korlátozódik.

(5)

Ha valamely hozzászóló túllépi a felszólalás engedélyezett idejét, egyszeri figyelmeztetés után az elnök megvonhatja tőle a szót.

(6)

Bármely tag indítványozhatja a vita lezárását, amit az elnöknek szavazásra kell bocsátania.

(1)

A tagokat szólásra jelentkezésük sorrendjében veszik fel a felszólalók jegyzékébe, amelynek alapján az elnök megadja nekik a szót. Ügyel arra, hogy lehetőség szerint felváltva kapjanak szót a különböző politikai irányzatokhoz és nemzeti delegációkhoz tartozó szónokok.

(2)

Az érintett szakbizottság előadójának és a politikai csoportok, illetve a nemzeti delegációk képviselőinek azonban, akik politikai csoportjuk, illetve delegációjuk nevében kívánnak szólni, kérésükre elsőbbséget lehet adni a felszólalók sorában.

(3)

Ugyanahhoz a tárgyhoz kettőnél több alkalommal csak az elnök engedélyével lehet hozzászólni. Az érintett szakbizottságok elnökeinek és előadóinak azonban kérésükre – az elnök által meghatározott időre – meg kell adni a szót.

(1)

Meg kell adni a szót annak a tagnak, aki ügyrendi javaslatot kíván előterjeszteni, vagy fel kívánja hívni az elnök figyelmét az eljárási szabályzat be nem tartására. A javaslatnak a tárgyalt témára vagy a napirendre kell vonatkoznia.

(2)

Az ügyrendi javaslatra vonatkozó felszólalás elsőbbséget élvez az egyéb felszólalásokkal szemben.

(3)

Az ügyrendi javaslatról az elnök az eljárási szabályzat rendelkezéseinek megfelelően, haladéktalanul dönt, és döntését közvetlenül az eljárási szabályzatra való hivatkozás után, a kérdés szavazásra bocsátása nélkül közli.

(1)

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok többsége jelen van. A határozatképességet valamely tag kérésére állapítják meg, ha legalább tizenöt tag támogatja szavazatával az erre vonatkozó indítványt. Mindaddig, amíg nem kérték a határozatképesség megállapítását, a jelenlévők számától függetlenül minden szavazás érvényes. Az elnök a határozatképesség megállapítását megelőzően legfeljebb tíz percre megszakíthatja a plenáris ülést. A határozatképesség megállapítását kérő tagokat akkor is beszámítják a jelenlevők közé a határozatképesség felmérésekor, ha már nem tartózkodnak a plenáris ülés termében. Ha tizenötnél kevesebb tag van jelen, az elnök megállapíthatja a határozatképesség hiányát.

(2)

Ha megállapítják, hogy az ülés nem határozatképes, minden olyan napirendi pontot, amelyről szavazni kell, elnapolnak a következő ülésnapra, amelyen a plenáris ülés a jelenlévő tagok számától függetlenül érvényesen szavazhat az elnapolt pontokról. Minden, a határozatképesség megállapítása előtt az ülésen hozott határozat és lefolytatott szavazás érvényben marad.

(1)

A Közgyűlés a leadott szavazatok többségével hoz határozatot, hacsak az eljárási szabályzat erről másként nem rendelkezik.

(2)

A szavazás érvényes formái az „igen”, a „nem” és a „tartózkodás”. A többség kiszámításakor csak az „igen” és a „nem” szavazatok döntenek. Szavazategyenlőség esetén a szavazásra bocsátott szöveg vagy javaslat elutasítottnak számít.

(3)

A szavazati jog személyre szóló jog. A tagok csak egyénileg és személyesen szavaznak.

(4)

A szavazatszámlálás eredményének vitatása esetén az elnök elrendelheti a szavazás megismétlését, továbbá a szavazás egy tag kérésére is megismételhető, ha legalább tizenöt tag támogatja szavazatával az erre vonatkozó indítványt.

(5)

Az elnöknek, egy politikai csoportnak vagy 32 tagnak a végleges napirend elfogadása előtt ismertetett javaslatára a Közgyűlés név szerinti szavazást rendelhet el a napirend egy vagy több pontjával kapcsolatban; a szavazást a plenáris ülés jegyzőkönyve rögzíti. Ha a Közgyűlés másképpen nem határoz, a név szerinti szavazás a módosító indítványokról történő szavazásra nem terjed ki.

(6)

Az elnök, egy politikai csoport vagy 32 tag javaslatára a személyeket érintő döntésekről a Közgyűlés titkos szavazást rendelhet el.

(7)

Az elnök bármikor dönthet úgy, hogy a szavazás elektronikus szavazógép segítségével történjen.

Az elektronikus szavazás számszerű eredményéről rögzített adatokat a plenáris ülés után a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.

(1)

Határozathozatalt igénylő dokumentumokra vonatkozó módosító indítványokat csak tagok és szabályosan megbízott póttagok, illetve saját véleményükkel kapcsolatban a megbízással ugyan nem rendelkező, de előadónak kijelölt póttagok nyújthatnak be a benyújtásra vonatkozó szabályok betartásával.

A plenáris ülés elé módosító indítványt vagy a rendes tag, vagy a szabályosan megbízott póttag terjeszthet. Az RB-tagság vagy -póttagság elvesztése, illetve a megbízás vagy annak visszavonása előtt érvényesen benyújtott módosító indítványok megőrzik érvényességüket.

(2)

A 27. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a határozathozatalt igénylő dokumentumokra vonatkozó módosító indítványokat vagy egy politikai csoportnak, vagy legalább hat tagnak vagy szabályosan megbízott póttagnak kell benyújtania neve feltüntetésével. A 6-nál kevesebb tagból álló nemzeti delegációk akkor nyújthatnak be módosító indítványokat, ha azokat a delegáció taglétszámának megfelelő számú tagja, illetve szabályosan megbízott póttagja nyújtja be nevének feltüntetésével.

(3)

A módosító indítványokat legkésőbb a plenáris ülés első ülésnapja előtti tizenegyedik munkanapon 15 óráig kell benyújtani, és amint a fordításuk elkészült –, de legkésőbb négy munkanappal a plenáris ülés előtt – elektronikus formában hozzáférhetővé kell tenni őket.

A módosító indítványok elsőbbséget élveznek a fordításkor. Lefordításukat követően eljuttatják őket az előadónak, hogy maga is eljuttathassa előadói módosító indítványait a főtitkárságra legalább három munkanappal a plenáris ülés megnyitása előtt. Ezeknek az előadói módosító indítványoknak konkrétan kapcsolódniuk kell az (1) bekezdés szerinti módosító indítványok közül egyhez vagy többhöz; az előadó jelöli meg, hogy melyek ezek. Az előadói módosító indítványok a plenáris ülés első ülésnapja előtti napon válnak hozzáférhetővé.

Az elnök a 15. cikk (4) bekezdése szerinti esetben legalább három munkanapra csökkentheti a módosító indítványok benyújtásának határidejét. A 15. cikk (6) bekezdése szerinti sürgősséggel megvitatandó témákra vonatkozó módosító indítványokra nem érvényesek ezek a határidők.

(4)

A plenáris ülés kezdete előtt kiosztják a tagoknak az összes módosító indítványt.

(1)

A szavazáskor az alábbi eljárást kell alkalmazni:

(2)

A szavazás alapelvei:

(3)

Módosító indítványok szavazásra bocsátása:

A módosító indítványokat a teljes szöveg számozott pontjainak sorrendjében és az alábbi elsőbbségi sorrendet követve bocsátják szavazásra:

Az előadói módosító indítványok és a kompromisszumos módosító indítványok elfogadását követően az összes, ezek alapjául szolgáló módosító indítvány érvényét veszti.

Amennyiben két vagy több azonos módosító indítványt több tag is előterjeszt, azokról összevonva kell szavazni.

(4)

Ha ugyanarra a szövegrészre két vagy több egymást kizáró módosító indítvány vonatkozik, az élvez elsőbbséget, és azt kell elsőként szavazásra bocsátani, amelyik a leginkább eltér az eredeti szövegtől.

(5)

A szavazás előtt az elnök bejelenti, ha egy adott módosító indítvány elfogadásával egy vagy több másik módosító indítvány érvényét veszti – vagy azért, mert ezek a módosító indítványok azonos szövegrészre vonatkozva kizárják egymást, vagy mert ellentmondást vinnének a szövegbe. A módosító indítvány érvényét veszti, ha nincs összhangban egy korábbi, ugyanazt a véleményt érintő szavazás eredményével. Ha egy módosító indítvány megfogalmazói vitatják az elnök ilyen értelmű döntését, akkor a Közgyűlés határoz arról, hogy a vitatott módosító indítványt szavazásra bocsássa-e.

(6)

Ha a szöveg egésze a végszavazás során nem kapja meg a leadott szavazatok többségét, akkor a Közgyűlés határoz arról, hogy a véleménytervezet visszakerüljön az illetékes szakbizottsághoz, vagy pedig a bizottság elálljon a véleményalkotástól. Ha az intézményközi menetrend nem tesz további megvitatást lehetővé, a vélemény érvényét veszti. Az RB elnöke tájékoztatja erről azt az intézményt, amelytől a felkérés ered.

Amennyiben a véleménytervezetet visszaküldik az illetékes szakbizottságnak, akkor annak az alábbi lépések valamelyikéhez kell folyamodnia:

(1)

A szakbizottság által egyhangúlag elfogadott vélemény- vagy jelentéstervezeteket a plenáris ülés elé terjesztik változatlan formában történő elfogadásra, feltéve, hogy legalább 32 tag vagy szabályosan megbízott póttag vagy egy politikai csoport nem nyújt be módosító indítványt a 23. cikk (3) bekezdésének első mondatának megfelelően. Az utóbbi esetben a módosító indítványt a plenáris ülés tárgyalja. A vélemény- vagy jelentéstervezetet az előadó ismerteti a plenáris ülésen, és azt vitára bocsáthatják. A vélemény-, illetve jelentéstervezetet a napirend tervezetével együtt juttatják el a tagokhoz.

(2)

Ha a szakbizottságnak az a véleménye egy, az Elnökség által hozzá utalt témáról, hogy ahhoz nem szükséges az RB-nek sem megjegyzést, sem módosítási javaslatot fűznie, indítványozhatja, hogy a dokumentummal szemben ne emeljenek kifogást. Az indítványt vita nélküli elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjesztik.

(1)

Az RB elismeri és sajátjának tekinti az Európai Unió következő jelképeit:

(2)

A Régiók Bizottsága május 9-én megünnepli az Európa-napot.

(3)

A zászlót felvonják a Régiók Bizottságának valamennyi épületében és a hivatalos események során.

(4)

A himnusz felcsendül a hivatali időszakok elején tartott alakuló ülések kezdetén, valamint más ünnepélyes ülések alkalmával, nevezetesen az állam- és kormányfők vagy egy bővítést követően az új tagok üdvözlésekor.

a)

az elnök;

b)

az első alelnök;

c)

tagállamonként egy-egy alelnök;

d)

28 további tag;

e)

a politikai csoportok elnökei.

—

három helye van: Németországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Lengyelországnak, az Egyesült Királyságnak;

—

két helye van: Belgiumnak, Bulgáriának, Horvátországnak, a Cseh Köztársaságnak, Dániának, Görögországnak, Írországnak, Litvániának, Magyarországnak, Hollandiának, Ausztriának, Portugáliának, Romániának, Szlovákiának, Finnországnak, Svédországnak;

—

egy helye van: Észtországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Luxemburgnak, Máltának, Szlovéniának.

(1)

A nemzeti delegációk saját soraikból egy tagot vagy póttagot jelölnek ki minden egyes elnökségi tagjuknak (kivéve az elnököt és az első alelnököt) az elnökségi ülések során történő személy szerinti helyettesítésére.

(2)

A politikai csoportok saját soraikból egy tagot vagy póttagot jelölnek ki elnöküknek az elnökségi ülések során történő személy szerinti helyettesítésére.