28.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 59/1

(1)

A 2007/659/EK tanácsi határozat (2) engedélyezte Franciaország számára, hogy a Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Réunion (a továbbiakban: az érintett négy legkülső régió) területén előállított és Franciaország kontinentális területén értékesített „hagyományos” rumra kedvezményes jövedéki adót alkalmazzon, amely alacsonyabb lehet az alkoholra vonatkozóan a 92/84/EGK tanácsi irányelvben (3) meghatározott jövedéki adó legalacsonyabb mértékénél, de legfeljebb 50 %-kal lehet alacsonyabb az alkoholra kivetett rendes nemzeti jövedéki adó mértékénél. 2011. január 1-jétől a kedvezményes jövedéki adó 120 000 hektoliter tiszta alkoholnak megfelelő éves kontingensre korlátozódik. Ez az eltérés 2013. december 31-én hatályát veszti.

(2)

2013. március 12-én a francia hatóságok felkérték a Bizottságot, hogy nyújtson be a 2007/659/EK határozatban megállapított eltérés változatlan feltételek mellett 2020. december 31-ig történő hétéves meghosszabbításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot. A kérelemhez 2013. július 3-án és augusztus 2-án Franciaország további információkat nyújtott be, és azt a javasolt határozat által érintett különböző francia adók tekintetében módosította.

(3)

A francia hatóságok arról is tájékoztatták a Bizottságot, hogy Franciaország 2012. január 1-jén módosította a „cotisation sur les boissons alcooliques”, más néven a „vignette sécurité sociale” (VSS) nemzeti szabályozását; a VSS a Franciaországban értékesített alkoholtartalmú italok után a nemzeti jövedéki adón felül, az Országos Betegségbiztosítási Alapba fizetett hozzájárulás, melynek célja a mértéktelen alkoholfogyasztás okozta egészségügyi kockázatok csökkentése. A módosítás értelmében az adóalap a 160 EUR/hektoliterről 533 EUR/hl tiszta alkoholra változott, és bevezetésre került a VSS összegének az alkalmazandó jövedéki adóhoz kötött korlátozása.

(4)

A 2007/659/EK határozatban megállapított eltérés 2020. december 31-ig történő meghosszabbítására irányuló francia kéréssel összefüggésben a francia hatóságok kérelmezték, hogy a Bizottság 2012. január 1-jével a VSS-t vegye fel azon adók jegyzékébe, amelyek tekintetében kedvezményes adómérték alkalmazható az érintett négy legkülső régióban előállított „hagyományos” rumra.

(5)

A 2007/659/EK határozatban megállapított eltérés meghosszabbítása helyett helyénvalóbb olyan új határozatot elfogadni, amely kiterjed mindkét adóra: a 92/84/EGK irányelvben megállapított jövedéki adóhoz képesti eltérésre és a VSS-re egyaránt.

(6)

A helyi piac kis mérete miatt az érintett négy legkülső régió lepárlóüzemei csak akkor tudják fejleszteni tevékenységüket, ha kellő mértékben jelen tudnak lenni a kontinentális francia piacon, amely az általuk előállított rum legjelentősebb felvevője (a 71 %-át értékesítik az anyaországban). A „hagyományos” rum uniós piaci versenyhelyzetének nehézsége – e legkülső régiók sajátos strukturális társadalmi és gazdasági helyzetén túl, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkében említett különös korlátok is súlyosbítanak – két tényezőnek tudható be: a magasabb előállítási költségeknek és a palackonkénti magasabb adótartalomnak, melynek oka, hogy a „hagyományos” rumtermékek alkoholtartalma rendszerint magas, és azokat az átlagosnál nagyobb palackokban forgalmazzák.

(7)

A cukornád-cukor-rum értéklánc termelési költségei magasabbak az érintett négy legkülső régióban, mint a világ más részein. Ennek oka elsősorban az, hogy az érintett négy legkülső régióban a francia szociális jogszabályok alkalmazandók, ami magasabb bérköltségekhez vezet. Az érintett legkülső régiókban emellett az uniós környezetvédelmi és biztonsági normákat is alkalmazni kell, ez pedig jelentős költségekkel járó, a termelékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó beruházásokat tesz szükségessé, még akkor is, ha ezek egy részét fedezik az uniós strukturális alapok. Az érintett legkülső régiókban működő lepárlóüzemek mérete ugyanakkor elmarad a nemzetközi vállalatcsoportokhoz tartozó üzemek méretétől. Ennek következtében a fajlagos előállítási költségek magasabbak. A francia hatóságok szerint e közvetlen járulékos előállítási költségek, közéjük értve a fuvarozási és biztosítási költségeket is, a magas alkoholtartalmú szeszes italokra rendesen alkalmazott francia jövedéki adónak összességében mintegy 12 %-át tették ki 2012-ben.

(8)

A kontinentális Franciaország területén értékesített „hagyományos” rumot rendszerint más, versengő rumtermékeknél nagyobb palackokban és magasabb alkoholtartalommal forgalmazzák (a rum 60 %-át egyliteres palackokban értékesítik, az alkoholtartalom 40–59 % között van, szemben a rendszerint 0,7 literes palackokban értékesített, 37,5 %-os alkoholtartalmú termékekkel). A magasabb alkoholtartalom azt jelenti, hogy minden értékesített liter rum után magasabb jövedéki adót, magasabb VSS-t, sőt magasabb hozzáadottérték-adót (héa) kell fizetni. Az egymásra rakódó „járulékos költségek”, nevezetesen a magasabb előállítási költségek, a magasabb fuvarköltségek és a magasabb adók (jövedéki adó és héa) együttesen a magas alkoholtartalmú szeszes italokra alkalmazandó francia jövedéki adó rendes mértékének 40–50 %-át tették ki 2012-ben. Emellett a VSS adóalapjának hektoliterenkénti 160 EUR-ról 533 EUR/hl tiszta alkoholra történő 2012. január 1-jei módosítása (a héát is beleértve) a rendes jövedékiadó-mérték mintegy 10 %-át kitevő további kedvezőtlen hatással járt volna a magas alkoholtartalmú „hagyományos” rum árára. E további negatív hatás – amely szoros összefüggésben áll az érintett négy legkülső régió sajátos strukturális társadalmi és gazdasági helyzetével, amelyet az EUMSZ 349. cikkében említett különös korlátok is súlyosbítanak – ellensúlyozása érdekében kedvezményes VSS-mértéket kellene bevezetni az érintett négy legkülső régióból származó „hagyományos” rum kereskedelmének támogatása érdekében.

(9)

A harmonizált jövedéki adót és a VSS-t érintő, engedélyezendő adókedvezménynek arányosnak kell maradnia annak érdekében, hogy az ne ássa alá az Unió jogrendjének integritását és egységességét, és ne sértse a belső piacon megvalósuló torzulásoktól mentes versenyt, valamint az állami támogatási politikákat.

(10)

A „hagyományos” rum magasabb alkoholtartalommal történő – magasabb adótartalmat eredményező – értékesítésének évtizedes gyakorlatából származó többletköltségeket ezért figyelembe kell venni.

(11)

2012-ben Franciaország 903 EUR/hl tiszta alkohol jövedéki adót alkalmazott a „hagyományos” rumra, ami az általános jövedékiadó-mérték 54,4 %-ának felel meg. Az ezen felül alkalmazott VSS mértéke 361,20 EUR/hl tiszta alkohol volt, ami a VSS általános mértékének 67,8 %-a. Együttesen a két kedvezmény 928,80 EUR/hl tiszta alkohol adókedvezményt, azaz 42,8 %-os kedvezményt jelent az aggregált rendes (jövedéki és VSS) adómértékhez képest.

(12)

A 2007/659/EK határozat értelmében a „hagyományos” rumra alkalmazott francia jövedéki adó az alkoholra alkalmazandó nemzeti jövedéki adó rendes mértékénél legfeljebb 50 %-kal lehet alacsonyabb. A határozat nem foglalta magába a „hagyományos” rumra vonatkozó kedvezményes VSS-t, amelyet kompenzációs intézkedésként, a VSS-rendszer 2012. január 1-jei reformját követően a „hagyományos” rum tekintetében keletkező további terhek ellentételezésére vezettek be.

(13)

Ezt a helyzetet orvosolni kell, éspedig a harmonizált jövedéki adó tekintetében az EUMSZ 110. cikke alóli eltérés esetében alkalmazott elveknek a VSS tekintetében való alkalmazása révén. Ugyanakkor 2014. január 1-től Franciaországnak meg kell állapítania az adókedvezmény felső határát, amely nem haladhatja meg a magas alkoholtartalmú szeszes italokra vonatkozó harmonizált, tisztaalkohol-hektoliter alapon számolt jövedéki adó rendes mértékének, illetve a VSS-nek egy maximális százalékát.

(14)

Az új eltérést hét évre kell engedélyezni, 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig.

(15)

Franciaországnak félidős jelentést kell benyújtania annak érdekében, hogy a Bizottság értékelhesse, hogy továbbra is fennállnak-e az eltérést megalapozó okok, a Franciaország által nyújtott adóelőny továbbra is arányos-e, illetve biztosítható-e a nádcukor-cukor-rum értéklánc versenyképes működésének elegendő támogatása az adóeltérésen alapuló rendszer helyett más intézkedések révén, figyelembe véve ezek nemzetközi dimenzióját is.

(16)

A 2007/659/EK határozat eredetileg nem vehette figyelembe a VSS-rendszer reformját követő új körülményeket. Kivételesen és figyelembe véve az érintett négy legkülső régió említett sajátos strukturális szociális és gazdasági helyzetét, helyénvaló 2012. január 1-jei hatállyal az említett kedvezményes VSS-mértéket bevezetni.

(17)

E határozat nem sérti az EUMSZ 107. és 108 cikkének lehetséges alkalmazását.

(18)

Ezért a 2007/659/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

28.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 59/4

(1)

2011. december 19-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat az Azerbajdzsán Köztársasággal egy, az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás). A tárgyalások sikeresen lezárultak, és a megállapodást 2013. július 29-én parafálták.

(2)

A megállapodást az Unió nevében alá kell írni, feltételezve annak egy későbbi időpontban történő megkötését.

(3)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban az említett tagállamok nem vesznek részt e határozat elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

28.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 59/5

(1)

A Tanács a 2603/2000/EK rendelettel (2) kiegyenlítő intézkedéseket határozott meg az Indiából származó polietilén-tereftalát (a továbbiakban: PET) behozatalával kapcsolatban. Hatályvesztési felülvizsgálatot követően ezeket az intézkedéseket legutóbb a 461/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (3) tartotta fenn.

(2)

A Tanács a 2604/2000/EK rendelettel (4) dömpingellenes intézkedéseket határozott meg az Indiából származó PET behozatalával kapcsolatban. Hatályvesztési felülvizsgálatot követően ezeket az intézkedéseket legutóbb a 192/2007/EK tanácsi rendelet (5) tartotta fenn. 2012. február 24-én a Bizottság újabb hatályvesztési felülvizsgálatot kezdett. A Tanács a 2013/226/EU végrehajtási határozattal (6) visszautasította a Bizottságnak a többek között Indiából származó PET behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám fenntartásáról szóló tanácsi végrehajtási rendeletre irányuló javaslatát, így a dömpingellenes intézkedések hatálya lejárt.

(3)

A Bizottság 2000-ben, a 2000/745/EK határozattal (7) a dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban ajánlott, árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat fogadott el többek között az alábbi indiai vállalatoktól: Pearl Engineering Polymers Limited (a továbbiakban: Pearl) és Reliance Industries Limited (a továbbiakban: Reliance). 2005-ben a 2005/697/EK határozattal (8) a Bizottság elfogadta a South Asean Petrochem Limited elnevezésű indiai vállalat kötelezettségvállalását, amely vállalat összefonódás következtében nevét Dhunseri Petrochem & Tea Limited-re (a továbbiakban: Dhunseri) változtatta (9).

(4)

A Bizottság a 2014/109/EU végrehajtási határozattal (10) visszavonta a következő három indiai vállalat árra vonatkozó kötelezettségvállalását: a Dhunseri, a Reliance és a Pearl. Ezért a 461/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (4) bekezdését és 2. cikkét, valamint a mellékletét hatályon kívül kell helyezni. Így a 461/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdése által kivetett végleges kiegyenlítő vámokat kell alkalmazni a Dhunseri, a Reliance és a Pearl vállalatok által gyártott PET importjára (TARIC-kiegészítő kód A585 a Dhunseri esetében, TARIC-kiegészítő kód A181 a Reliance esetében és TARIC-kiegészítő kód A182 a Pearl esetében),

28.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 59/7

(1)

A Tanács egy dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a 221/2008/EK tanácsi rendelettel (2) 17,1 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a jelenleg az ex 2820 10 00 KN-kód alá tartozó, Dél-Afrikai Köztársaságból (a továbbiakban: Dél-Afrika) származó elektrolitikus (azaz elektrolitikus úton előállított) és az elektrolitikus folyamat után nem hőkezelt mangán-dioxidok behozatalára (a továbbiakban: hatályos dömpingellenes intézkedések).

(2)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően a Bizottsághoz 2012. december 11-én kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatára. A kérelmet a Cegasa Internacional SA és a Tosoh Hellas A.I.C. vállalkozás ( a továbbiakban: a kérelmezők), az EMD két uniós gyártója nyújtotta be (az Unióban csak e két vállalat gyárt EMD-t).

(3)

A kérelem azon az indokláson alapult, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések hatályvesztése valószínűleg az uniós gazdasági ágazatra nézve káros dömping megismétlődését eredményezné.

(4)

A Bizottság, miután a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2013. március 12-én a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésnek (4) az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele (a továbbiakban: a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(5)

A dömping megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos vizsgálat a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2009. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(6)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőket, a dél-afrikai exportáló gyártót, az importőröket, az ismert érintett uniós felhasználókat és ezek szövetségeit, valamint az érintett exportáló ország képviselőit.

(7)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és szóbeli meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki azt kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolták.

(8)

A jelentkező érdekelt felek korlátozott számára való tekintettel, az érdekelt felek esetében mintavételre nem volt szükség.

(9)

A dél-afrikai exportáló gyártótól, a két uniós gyártótól és a kapcsolatban álló vállalatok ugyanazon csoportjához tartozó két felhasználótól érkezett kitöltött kérdőív.

(10)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár megismétlődésének valószínűségét és az uniós érdeket. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(11)

2013. október 29-én a Bizottság nyilvánosságra hozta valamennyi érdekelt fél számára azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján a dömpingellenes intézkedések fenntartását kívánta javasolni. A felek ismételten lehetőséget kaptak, hogy megtegyék észrevételeiket, és amennyiben kérelmezték, meghallgatást biztosítottak számukra a meghallgató tisztviselő jelenlétében. Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság áttekintette, és az alábbiakban válaszolt azokra.

(12)

Az ebben a felülvizsgálatban érintett termék azonos a 221/2008/EK rendeletben meghatározott termékkel, nevezetesen az ex 2820 10 00 KN-kód alá tartozó, Dél-Afrikai Köztársaságból származó elektrolitikus (azaz elektrolitikus úton előállított) és az elektrolitikus folyamat után nem hőkezelt mangán-dioxidokkal (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék vagy EMD). Két fő típusa van: a szén-cink minőségű EMD és az alkáli minőségű EMD.

(13)

A felülvizsgálat megerősítette az eredeti vizsgálat megállapítását, miszerint az uniós piacra behozott, felülvizsgálat tárgyát képező termék, valamint az exportáló gyártó által gyártott és a belföldi piacon értékesített termékek, továbbá az uniós gazdasági ágazat által előállított és az Unióban értékesített termékek (a továbbiakban: a hasonló termék) ugyanazokkal az alapvető kémiai és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és alapvető felhasználásuk is azonos. Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(14)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű megismétlődéséhez vezetne-e.

(15)

Az intézkedések bevezetése óta a Dél-Afrikából származó uniós behozatal közel nullára esett vissza, csak nagyon kis mennyiség exportjára került sor 2010-ben, 2011-ben és a felülvizsgálati időszakban. Annak értékelése céljából, hogy az egyetlen ismert exportáló gyártó, a Delta EMD (Pty) Ltd (a továbbiakban: Delta) a felülvizsgálati időszakban dömpingelt áron exportált-e, a Bizottság kérdőívet küldött a Deltának. A Bizottsághoz a belföldi értékesítésekre, az Unióba vagy más célpiacokra irányuló exportra vonatkozó adatokat tartalmazó válasz érkezett. A választ az alábbiak szerint ellenőrizték.

(16)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták a Delta belföldi értékesítéseit, annak megállapítására, hogy a hasonló termék független fogyasztóknak való összértékesítése reprezentatív-e az Unióba exportált termékek összértékesítésével összehasonlítva, vagyis hogy az ilyen értékesítések összvolumene eléri-e az általa uniós exportra értékesített felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes mennyiségének legalább 5 %-át.

(17)

Miközben a termék belföldi értékesítése reprezentatív volt, az értékesítések nem a rendes kereskedelmi forgalomban történtek, mivel a Delta belföldi EMD értékesítései nem voltak nyereségesek. A rendes értéket ezért az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint számították ki.

(18)

Ehhez az EMD előállításának tényleges költségét vették alapul, amihez az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésével összhangban hozzászámították az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) és a nyereség elfogadható összegét.

(19)

Az SGA-költségeket az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja alapján számították ki, mivel a Delta értékesítései nem a rendes kereskedelmi forgalomban történtek, valamint a rendelet 2. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontja nem volt alkalmazható, tekintettel arra, hogy nincsenek e vizsgálat tárgykörébe tartozó más exportőrök vagy gyártók, valamint a Delta nem értékesít ugyanazon általános termékkategórián belüli más terméket. Ezért ésszerű módszernek ítélték az eredeti vizsgálat SGA-költségeinek használatát, amely a jelenlegi SGA-költségekhez közel azonos mértéket mutatott.

(20)

A nyilvánosságra hozatal után a Delta arra kérte a Bizottságot, hogy a számtanilag képzett rendes érték kiszámításakor a fent kiszámított SGA-költségeket a gyártási költségek százalékában, nem pedig a forgalom százalékában fejezze ki. Mivel a belföldi értékesítések nem voltak nyereségesek, a forgalom felhasználása mesterségesen megnövelt költségeket eredményezne. A Bizottság elfogadta a Delta szempontjait, és a rendes érték kiszámításakor a Bizottság az ebben a felülvizsgálati eljárásban használt SGA-költségeket a gyártási költség/kg százalékaként adta hozzá.

(21)

A nyereséget is az eredeti vizsgálatban használttal azonos módszertan szerint számolták ki, azaz a Dél-Afrikában a felülvizsgálati időszakban a hosszú távú kereskedelmi hiteleknél alkalmazott kamatláb alapján az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében. A Delta nem értékesít más terméket a belföldi piacon, és nincs más ismert EMD-gyártó vagy az azonos általános termékkategórián belüli terméket előállító más gyártó Dél-Afrikában, amelyektől a nyereségre vonatkozó adatot használni lehetne.

(22)

A nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat kérelmezte, hogy a Bizottság használja fel az USA-ba történő értékesítéseket a rendes érték meghatározására, mivel azok betöltik a belföldi piacon történő értékesítések funkcióját az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében.

(23)

A Bizottság ezt elutasította, mivel a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében, és így a rendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összhangban állapították meg az eredeti vizsgálat módszertanát felhasználva.

(24)

A felülvizsgálati időszakban az Unióba exportált nagyon kis mennyiségű EMD-t közvetlenül egy független uniós importőrnek adták el. Az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint az exportárat az importőr által a Deltának ténylegesen fizetett ár alapján határozták meg.

(25)

Az exportárat összehasonlították a számtanilag képzett rendes értékkel, figyelembe véve az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerinti kért és ellenőrzött kiigazításokat, nevezetesen a fuvardíjakat, biztosítást, hitelköltségeket és az exportoldalon felmerülő kezelési költségeket. A rendes értéket a gyártelepi ár alapján a fuvardíjak és a hitelköltségek levonásával állapították meg. A csomagolás és technikai segítségnyújtás költségeit nem vonták le, mivel azokat már elszámolták a gyártási költségeknél, és ezért belefoglalták mind az exportárba, valamint a számtanilag képzett rendes értékbe.

(26)

A Delta által a felülvizsgálati időszakban az Unióban értékesített EMD-ről megállapították, hogy az nem volt dömpingelt. Az érintett mennyiség azonban rendkívül kicsi volt, és így erre a megállapításra nem lehet teljes mértékben támaszkodni ahhoz, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén meghatározhassák a dömping megismétlődésének valószínűségét.

(27)

Mivel a felülvizsgálati időszak során az Unióba irányuló értékesítésekből nem lehet következtetéseket levonni, a Bizottság elemezte a dömping megismétlődésének valószínűségét az intézkedések hatályvesztése esetén. Ennek során a következő elemeket vizsgálták: az exportár Dél-Afrikából más célpiacokra történő kivitel esetén, a termelési és tartalékkapacitás Dél-Afrikában, valamint az uniós piac és egyéb harmadik piacok vonzereje.

(28)

A Delta alkáli minőségű és szén-cink minőségű EMD-t egyaránt gyárt, és mivel az Unióban mind az alkáli minőségű EMD-nek, mind (kisebb mértékben) a szén-cink minőségű EMD-nek piaca van, a Bizottság megvizsgálta a felülvizsgálati időszakban mindkét minőségű EMD-nek az exportárát a harmadik országokba irányuló kivitelre vonatkozóan. Ezeket az értékesítéseket a Bizottság összehasonlította a fentiek szerint megállapított számtanilag képzett rendes értékkel, figyelembe véve a különbségeket, amelyek hatással vannak az ár-összehasonlíthatóságra.

(29)

A Delta legfontosabb exportpiacára, az Egyesült Államokba értékesített alkáli minőségű EMD a Delta teljes exportjának nagyjából kétharmadát képviselte a felülvizsgálati időszakban, és nem volt dömpingelt. Az alkáli minőségű EMD más célpiacokra (mint Thaiföld, Dél-Korea, Kína és Brazília), kisebb mennyiségekben történő értékesítéséről azonban megállapították, hogy dömpingelt áron történt, 2 %-tól 21 %-ig terjedő dömpingkülönbözettel. Ezenkívül a szén-cink minőségű EMD más célpiacokra történő exportját tekintve, amelyet főleg alacsony árakon és alacsony mennyiségben értékesítettek, a dömpingkülönbözet nagyobb (13 %-tól 66 %-ig terjedő) volt.

(30)

A nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat kérte, hogy a Bizottság hagyja figyelmen kívül a felülvizsgálati időszak alatt az Egyesült Államokba irányuló értékesítéseket, mivel az erre a piacra vonatkozó árak nem jelentenek megfelelő útmutatást arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Unióba irányuló exportértékesítések tekintetében milyen árszint valószínűsíthető.

(31)

Másrészt a Delta kérte a Bizottságot, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően különleges figyelmet fordítson az USA-ba irányuló értékesítésekre, amelyek alkáli minőségű EMD exportjának nagyobb részét képviselik, és amely piac az uniós piaccal leginkább összehasonlítható.

(32)

A Bizottság elemezte az összes célpiacra irányuló valamennyi exportértékesítést, kiszámította az exportárak súlyozott átlagát a Delta összes egyéb, nem uniós célpiacára irányuló exportjára vonatkozóan, azonban nagy részletességgel megvizsgálta az egyes harmadik országokba irányuló export árait is. A dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó kérdés megvizsgálásakor a Bizottság valamennyi célpiacra irányuló összes exportértékesítést lényegesnek találta, különösen a különböző exportpiacokon tapasztalt jelentős árkülönbségek fényében.

(33)

Az USA piacának megvannak a maga különleges jellegzetességei, amelyek lehetővé teszik a Delta számára, hogy jelentősen magasabb árakat számoljon fel, mint máshol. Az USA-ban a kereslet lényegesen meghaladja a hazai kínálatot. Ezenkívül a piacra lépés magas korlátai vonatkoznak számos potenciális versenytársra, mivel magas dömpingellenes vámok vannak érvényben a Kínából és Ausztráliából származó importra.

(34)

Ezen körülmények között semmi nem indokolja, hogy a Bizottságnak a valamennyi célpiacra irányuló összes exportértékesítés elemzése helyett csak az exportárak átlagára kellene alapoznia megállapításait, vagy az exportértékesítéseket csak egy országra vonatkozóan kellene megvizsgálnia.

(35)

A Delta árképzése az Unión kívüli egyéb exportpiacokra vonatkozóan azt mutatja, hogy bár exportjuk a legfontosabb piacukra (az USA) nem dömpingelt áron történt, a más célpiacokra irányuló értékesítések esetében dömping történt. Szükség van ezért az alábbiakban meghatározott további mutatókra, hogy értékelni lehessen a dömping megismétlődésének valószínűségét az intézkedések hatályvesztése esetén.

(36)

A Delta tartalékkapacitással rendelkezik az EMD gyártására, amely lehetővé teszi számára, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén újra jelentős mennyiséget exportáljon az Unióba. A Delta becslései szerint, amelyet a Bizottság megerősített, ez a tartalékkapacitás évente 4 000 és 6 000 metrikus tonna között van. Ez a számítás figyelembe veszi a Dél-Afrikában gyakran tapasztalható villamosenergia-hiányt és fellelhető nagy mennyiségű hulladékot. A kézi vezérlésű üzem minőségi szintjének fenntartásával kapcsolatos nehézségekből adódóan a Bizottság óvatos becslései szerint évente 2 000 és 3 000 metrikus tonna közé tehető az alkáli minőségű EMD, miközben a többi szén-cink minőségű EMD. Mindkét minőség megfelelő azonban az uniós piac számára. Miközben a szén-cink minőségű EMD-mennyiséget az egyéb harmadik országok piaca felveheti, semmi jel nem mutat arra, hogy a harmadik országok piacai vagy a belföldi piac képes lenne felvenni az alkáli minőségű EMD jelentős kihasználatlan kapacitását.

(37)

A Delta azt állította a vizsgálat idején, hogy az USA piacán a fogyasztók számára régóta működik kiegészítő szállítóként, amellyel betöltik a rést, ha a belföldi gyártók nem képesek elegendő mennyiséget termelni. A Delta USA-ba irányuló exportja stabil volt az elmúlt négy évben, amely azt sugallja, hogy a Deltának nem volt lehetősége az USA-ba irányuló eladásait növelni. Amennyiben lehetőség lett volna az USA-ba irányuló export növelésére, a Delta megtette volna már annak érdekében, hogy az USA-piac magasabb árainak, valamint a nagyobb mennyiség termeléséből adódó méretgazdaságosság előnyeiből részesüljön.

(38)

A Delta ázsiai piacra irányuló értékesítései során nagyobb hangsúlyt kapott a szén-cink minőségű EMD. A Delta ázsiai piacra irányuló eladásai a Delta összes szén-cink minőségű EMD értékesítéseinek 50 %-át teszik ki. Kínának vannak hazai EMD-gyártói, és a Delta Kínába irányuló exportja a vizsgálati időszak alatt az alkáli minőségű EMD kis mennyiségére korlátozódott. A Japánba irányuló exportra jelenleg dömpingellenes intézkedések vonatkoznak, és tekintve, hogy Japánban vannak hazai EMD-gyártók, nem valószínű, hogy ez a piac képes felvenni a Delta tartalékkapacitását. Ezért nem valószínű, hogy az ázsiai piac képes felvenni a Delta alkáli minőségű EMD-re vonatkozó tartalékkapacitását.

(39)

A nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat képviselője megjegyezte, hogy a Delta tartalékkapacitása sokkal nagyobb, mint a fentiekben említett, és számos tényezőre mutatott rá, amelyek szerint ez az eset áll fenn. Azt is állították, hogy a Delta tartalékkapacitását fel lehetne használni a kiváló alkáli minőségű EMD gyártására, annak az Uniós piacon dömpingelt áron történő eladása céljából.

(40)

Az uniós gazdasági ágazat képviselője azt is állította, hogy a Delta USA-ba irányuló exportja nagy valószínűséggel csökkenni fog a közeljövőben, mivel egy amerikai gyártó már bejelentette termelési kapacitásának növelését, valamint az EMD iránti kereslet nagyon valószínű csökkenése miatt az USA-ban egy EMD-felhasználó piacról való kilépésének bejelentését követően. Az uniós gazdasági ágazat képviselője továbbá azt állította, hogy a Dél-Afrikából az USA-ba irányuló értékesítések a vizsgálati időszak végét követően kezdtek visszaesni. Ez azt jelentheti, hogy a Delta potenciálisan további alkáli EMD-mennyiséggel rendelkezik, amelyet nagy valószínűséggel az intézkedés hatályvesztése esetén az uniós piac felé irányít.

(41)

A Bizottság a vizsgálat során megvizsgálta a Delta telephelyét, kapacitását és termelési kapacitását. A fentiek szerint a Bizottság számításaiban óvatos becsléseket vett alapul, különösen az alkáli minőségű és a szén-cink minőségű EMD gyártása közötti eltérésre vonatkozó óvatos becsléseknél a tartalékkapacitást használta alapul. Még ezzel az óvatos becsléssel is, az érintett termék uniós felhasználását tekintve, jelentős tartalékkapacitást állapítottak meg, amelyet alkáli minőségű EMD gyártására használhatnak.

(42)

Ami a Delta USA-ba irányuló exportjának valószínű alakulására vonatkozó állítást illeti, a Bizottságnak benyújtott bizonyíték azt sugallja, hogy ezek nyomás alá kerülhetnek abban az esetben, ha az USA EMD-kapacitása továbbra is nő, és a kereslet továbbra is csökken.

(43)

A nyilvánosságra hozatalt követően, egy felhasználó azzal érvelt, hogy a Delta tartalékkapacitása alacsony, mivel a Delta piaci részesedése 60–70 %-os volt az intézkedések bevezetése előtt. Még a Delta tartalékkapacitására vonatkozó óvatos becsléssel is, amennyiben ezt a tartalékkapacitást az Unióba irányuló exportra használják fel, a Delta jelentősen növelhetné piaci részesedését azon lehetőség figyelembevétele nélkül, hogy a más célpiacokra irányuló exportokat átirányíthatják az Unióba. Egy ilyen fejlemény a Delta potenciális piaci részesedésének további növekedését eredményezhetné.

(44)

A Delta hosszú ideje fennálló és nyereséges értékesítési csatornákkal rendelkezik az USA-ba és nincs arra utaló jel, amely azt sugallná, hogy a vállalat érdekében állna ezeket az eladásokat szándékosan az Unióba átirányítani. A vizsgálat során azonosított tartalékkapacitás azonban, vagy legalább annak lényeges része, csak az Unió felé irányulhatna, a fenti preambulumbekezdésben említett okok miatt. Ennek az az oka továbbá, hogy az uniós piac a világon a legnagyobb piacok közé tartozik. Ezenkívül a jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések bevezetése előtt az uniós piac nagyon vonzó volt a Delta számára, amely 60–70 %-os piaci részesedéssel rendelkezett.

(45)

Amennyiben a Delta árversenyt folytatna az uniós gyártókkal, akkor kénytelen lenne csökkenteni exportárait, és így dömpingáron eladni, hogy árait az uniós gyártó által a felülvizsgálati időszakban felszámolt árakhoz igazítsa. A Delta továbbá alkáli minőségű EMD-exportját, amelyet jelenleg harmadik országoknak értékesít (az USA piacán kívül), dömpingelt áron átirányíthatná az uniós piacra, mivel az uniós piac méreténél és általában magasabb árainál fogva vonzóbb, mint az egyéb, USA-n kívüli piacok. Ezenkívül amennyiben a jövőben a Deltának csökkentenie kellene az USA piacára irányuló exportjának mennyiségét, akkor az uniós piac lenne a legvalószínűbb célpiac az ily módon rendelkezésre álló további mennyiségek számára.

(46)

A nyilvánosságra hozatalt követően a Delta azt az észrevételt tette, hogy árképzési politikájuk szerint csak akkor értékesítenek az uniós piacon, amennyiben nyereséges árat tudnak elérni.

(47)

Ez akár előfordul, akár nem, azonban a nyereséges értékesítés még mindig lehet dömpingelt, amennyiben az exportárak alacsonyabbak maradnak, mint a rendes érték. Mindenesetre nincs ezt a kijelentést alátámasztó bizonyíték, mivel a Delta az elmúlt öt évben nem exportált jelentős mennyiséget az Unióba. Ezenkívül az uniós gazdasági ágazat képviselője azt állította, hogy a Delta a vizsgálati időszak alatt azért értékesített az uniós piacon kis mennyiségben EMD-t, hogy fenntarthassa az uniós ügyfelekre vonatkozó tanúsítványt.

(48)

A Delta azt is jelezte, hogy az EMD Unióba irányuló átlagos importára 2012-ben 1 809 EUR per MT volt, amely magasabb a rendes értéknél, a Delta szerint azt mutatja, hogy dömping nélkül is versenyezhettek volna más importőrökkel.

(49)

Ez az átlagérték azonban az USA-ból származó néhány rendkívül költséges importból, valamint a Kínából származó néhány sokkal olcsóbb importból áll. Az USA-ból származó importot nem lehetett volna belevenni ebbe az összehasonlításba, mivel a rendkívül magas árszint, amely háromszor vagy négyszer magasabb az uniós piacon felszámolt rendes áraknál, megkérdőjelezi ezeknek az áraknak és/vagy importált termékeknek a megbízhatóságát. Amennyiben a Delta árversenyt folytatott volna a kínai importtal, közel 1 200 EUR per MT áron, akkor a Delta dömpingelt volna az uniós piacon.

(50)

A fentiek fényében valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping megismétlődik. Az alkáli minőségű EMD jelenti azt a Delta által előállított terméktípust, amelyet az intézkedés hatályvesztése esetén a legvalószínűbb, hogy az uniós piacon értékesítenének, mivel a múltban a Delta ezt a terméktípust exportálta. Továbbá az Unióban a legnagyobb kereslet jelenleg is az alkáli minőségű EMD-re irányul. A vizsgálat azt mutatta, hogy az alkáli minőségű EMD értékesítése Dél-Koreába, Kínába és Brazíliába dömpingelt áron történt, 2 %-tól 21 %-ig terjedő dömpingkülönbözettel.

(51)

Ezenkívül a Delta tartalékkapacitása jelentős mennyiségű a felülvizsgálati időszak folyamán mért uniós fogyasztáshoz viszonyítva. Amennyiben ezt a kapacitást az uniós piacra irányuló exportra, valamint az uniós gyártókkal folytatott árversenyre vagy a harmadik országokból származó nagyobb importőrökkel folytatott árversenyre használják fel, akkor nagy a valószínűsége, hogy az ilyen exportok dömpingelt áron történnének.

(52)

A felülvizsgálati időszak alatt a hasonló terméket két uniós gyártó, a THA és a Cegasa állította elő, amelyek teljes mértékben együttműködtek a vizsgálat folyamán. Az eredeti vizsgálatban a Cegasa, amely abban az időben nem termelt a nyitott piacra, csak saját felhasználásra, nem volt panaszos, és nem működött együtt, de nem is ellenezte a vizsgálatot.

(53)

A nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél megkérdőjelezte a Cegasa kérelmezőként való elfogadhatóságát a hatályvesztési felülvizsgálatban, mivel az nem volt panaszos az eredeti vizsgálatban, nem termelt a nyitott piacra, és így nem érte kár abban az időben. Ezt az állítást a Bizottság elutasította, mivel egy hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelmet egy uniós gyártónak vagy annak nevében kell benyújtani, azonban nem szükséges, hogy ez(ek) (kizárólag) az eredeti panaszos(ok) legyen(ek).

(54)

A két uniós gyártó képviseli a teljes uniós EMD-termelést, és az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják az uniós gazdasági ágazatot.

(55)

A kárelemzés céljából a teljes uniós gazdasági ágazat együttműködésének köszönhetően valamennyi kármutató meghatározására sor került mikrogazdasági szinten. A bizalmas információk védelme érdekében valamennyi adat feltüntetése indexált formában vagy értéktartomány formájában történik.

(56)

Az uniós felhasználást i. az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon igazoltan értékesített mennyiségek; ii. az egyetlen dél-afrikai gyártótól származó igazolt importmennyiségek; valamint iii. a harmadik országokból származó importra vonatkozó Eurostat-adatok alapján határozták meg.

(57)

Az EMD uniós felhasználása stabil maradt 2009 és a felülvizsgálati időszak között. A felhasználás növekedett 2010-ben és 2011-ben, azonban 2012-ben ismét visszaesett a 2009-es szintre.

1.   táblázat

(58)

Az intézkedések bevezetését követően a Dél-Afrikából származó import gyakorlatilag megszűnt.

2.   táblázat

(59)

A Dél-Afrikából származó EMD unióba irányuló nagyon kis mennyiségű értékesítésével a felülvizsgálati időszak alatt nem történt alákínálás az uniós gazdasági ágazat árainak. A nagyon kis mennyiség fényében azonban nem lehet azokat figyelembe venni, hogy érdemleges következtetést lehessen levonni.

(60)

Összehasonlítást végeztek ezért az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített EMD és a Dél-Afrikában gyártott és a világ más részein értékesített EMD árai között, két forgatókönyvre alapozva: beleértve, illetve kizárva az USA piacán történt értékesítéseket. Az indok az olyan elemzés elvégzésére, amely kizárja a Delta USA-ba irányuló exportjának az árát, az USA-ban fellépő különleges piaci helyzeten alapult, amely rendkívül magas árakat eredményezett a Delta más országokba irányuló exportjának áraihoz képest (lásd a fenti preambulumbekezdéseket).

(61)

Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt, a Dél-Afrikából a világ más részeire irányuló export során nem történt áralákínálás az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest, amennyiben az USA-ba irányuló értékesítéseket is figyelembe veszik, azonban alákínálás történt az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest, ha az USA-ba irányuló értékesítéseket kizárták volna. Ezenkívül az USA-ba irányuló értékesítések kizárásával, a Delta exportáraival szintén az uniós gazdasági ágazat árain alul értékesített.

(62)

A nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat fenntartotta, hogy a Delta USA-ba irányuló árai nem indikatívak az Unióba irányuló jövőbeli exportárai tekintetében, és az Unió és az USA piaca közötti strukturális különbségek miatt az ilyen árakat figyelmen kívül kellene hagyni. Másrészt a Delta ismételten kijelentette, hogy az USA piaca érett piac az EMD tekintetében, ahol a hazai gyártók és importőrök szabadon versenyeznek, és ahol sok a felhasználó, beleértve az Unióban is jelen lévő felhasználókat is. Ennek következtében a Delta USA-ba irányuló értékesítéseit nem kellene kizárni. Ezenkívül a Delta úgy vélte, hogy az áron aluli értékesítés kiszámítása céljából a Bizottságnak nem kellett volna a dömpingelt import hiányában az uniós gazdasági ágazat által realizált célnyereséget alkalmaznia az eredeti vizsgálatban.

(63)

A jelenlegi esetben, amikor az érintett országból származó import az eredeti intézkedések bevezetését követően gyakorlatilag megszűnt, a vizsgáló hatóság előretekintő elemzést végzett számos ésszerű feltételezés alapján, beleértve a valószínű árat, amelyen a Delta értékesítheti az EMD-t az Unióban a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén.

(64)

Az vitathatatlan tény, hogy valamennyi EMD-piac (USA, EU, Ázsia) különbözik, és az EMD-gyártók különböző árképzési stratégiát alkalmaznak nemcsak a termelési költségeiket figyelembe véve, hanem a termelési kapacitást is a célországban, a piaci részesedés (vissza)szerzésére való igényt, valamint a helyi versenyfeltételeket. Az is vitathatatlan, hogy a Delta az USA-piacára irányuló EMD-értékesítéseinél jelentősen magasabb árakat szab, mint más piacokon. Ezért várható, hogy a Delta Unióba irányuló jövőbeni árait az uniós export esetében nem az USA-piacra irányuló értékesítések jelenlegi árai alapján állapítják meg, hanem az uniós piac egyedi feltételei és realitásai alapján.

(65)

A nyilvánosságrahozatali dokumentumban a dömping kiszámítása céljából a Deltának csak az alkáli minőségű EMD különböző piacokra történő eladási árait hasonlították össze a számtanilag képzett rendes értékkel, mivel az alákínálás kiszámításához is a Delta szén-cink minőségű EMD egy típusának értékesítéseit vették figyelembe. A nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat azt az észrevételt tette, hogy a Delta valamennyi alkáli és szén-cink minőségű EMD-értékesítését figyelembe kell venni a dömping és kár kiszámításához, miközben a Delta ezzel ellenkezőleg azzal érvelt, hogy mivel az uniós felhasználás nagy része és a Delta uniós exportja csak az alkáli minőségű EMD-ből áll, a szén-cink minőségű EMD-eladásokat egyáltalán nem kellene figyelembe venni.

(66)

A Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy mind az alkáli minőségű EMD-t, mind a szén-cink minőségű EMD-t, beleértve valamennyi típust, figyelembe kell venni a dömping és a kár kiszámításához egyaránt, az alábbi okok miatt: Először is a fentiek szerint az Unióban van piaca a szén-cink minőségű EMD-nek, és ennek következtében kereslet is van rá, bár kisebb az alkáli minőségű EMD-piacához képest, és ez a piac érdekes lehet a Delta Unióba irányuló exportja szempontjából. Másodszor az alkáli és a szén-cink minőségű EMD-t a Delta ugyanazon üzemében gyártják, és ugyanazon a gyártósoron ugyanazt a nyersanyagot használják fel ugyanabban a termelési folyamatban. Az elektrolízis folyamatában a paraméterek beállításától függően (áramsűrűség, hőmérséklet, elektrolitkoncentráció stb.) az EMD-gyártók választhatnak az alkáli minőségű és a szén-cink minőségű EMD gyártása között. Ezért megfelelőbb az alákínálás kiszámításához a Delta EMD (mind alkáli, mind szén-cink) exportárainak átlagát az EMD (mind alkáli, mind szén-cink) uniós gyártóinak átlagos eladási áraival összehasonlítani.

(67)

Az áron aluli értékesítés elemzését illetően a Bizottság a dömpingelt import hiányában az uniós gazdasági ágazat által elért célnyereséget használta referenciaként az eredeti vizsgálatban, amely megfelel annak a nyereségnek, amelyet egy tőkeigényes ágazat, mint az EMD-gyártók, elvárhatnak a szokásos versenyfeltételek között. A legmegfelelőbb célnyereség kérdése azonban nem releváns, különösen ezzel a hatályvesztési felülvizsgálattal összefüggésben. A Bizottság valóban elismerte, hogy nem folytatódott a dömping, és ezért nem került sor az áralákínálás miatt a kár folytatódására. Az elemzés fókusza ezért előretekintő, és célja, hogy a dömping valószínű megismétlődésének esetén előre jelezze a kár megismétlődésének valószínűségét.

(68)

A Delta azzal érvelt, hogy a behozatal utáni költségeket úgy tűnik, alábecsülték, mert nem vették figyelembe a szállítási költségeket azoknál az áruknál, amelyeket a fogyasztókhoz az antwerpeni kikötőből szállítanak.

(69)

A Bizottság azonban összehasonlította az uniós gazdasági ágazat gyártelepi árait az exportőrök uniós határokon alkalmazott áraival, és ezért a behozatal utáni költségek csak a kezelésre és ellenőrzésre, azonban a szállítási költségekre nem vonatkoztak. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(70)

Az alábbi táblázat a figyelembe vett időszak alatt az egyéb harmadik országokból származó behozatal alakulását mutatja volumen és piaci részesedés, valamint az átlagos importár szempontjából.

3.   táblázat

(71)

A figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból származó EMD Unióba irányuló behozatalának volumene csökkenést mutatott. Ezeknek az importoknak az ára a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat átlagos árainál, valamint a Delta más piacokra irányuló exportárainál magasabb, kivéve az USA-t. A fentiek szerint az 1 809 EUR/tonna érték a nagyon sokféle importárak átlaga, amely a Kínából származó alacsonyan árazott importtól az USA-ból származó nagyon magasan árazott importig terjed. Különösen az USA-ból származó import árszintje volt rendkívül magas az uniós gyártók, a Delta és más exportőrök bármely egyéb ártartományaihoz képest, amelyekre nem lehet ésszerűen támaszkodni az elemzés elkészítésénél. Ezért ez az átlag nem vehető referenciaárként figyelembe a Dél-Afrikából származó jövőbeni importnál. A Delta nem folytatna árversenyt az USA-ból származó import esetében, csak az uniós gazdasági ágazat áraival.

(72)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerint minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgáltak, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolhatott az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(73)

2009 és a felülvizsgálati időszak között az uniós gyártás 6 %-kal növekedett. Az uniós gyártás konkrétabban 2009 és 2011 között 7 százalékponttal emelkedett, majd a felülvizsgálati időszak alatt 1 százalékponttal csökkent.

4.   táblázat

(74)

Az uniós gyártók termelési kapacitása 9 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, főleg a termelési folyamatban végbement kisebb mértékű javulásnak köszönhetően (azaz nem volt nagyobb beruházás az új üzemekbe vagy berendezésekbe).

(75)

Mivel a kapacitás növekedése nagyobb volt, mint a termelés növekedése, így a kapacitáskihasználás 3 százalékponttal csökkent.

5.   táblázat

(76)

A figyelembe vett időszak során a készletek állandóak maradtak. 2011-ben csökkent, azonban a felülvizsgálati időszak alatt visszatért a 2009-es szintre.

6.   táblázat

(77)

Az uniós gyártók értékesítési volumene az uniós piaci független vevők tekintetében 10 %-kal nőtt 2009 és a felülvizsgálati időszak között. 2011-ben 20 %-kal nőtt a 2009-es szinthez viszonyítva, azonban azután hirtelen 10 százalékponttal csökkent a felülvizsgálati időszak alatt.

7.   táblázat

(78)

2009 és a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gyártók piaci részesedése 10 százalékponttal nőtt. A piaci részesedés növekedése az Unióba irányuló import piaci részesedésének csökkenésével magyarázható.

8.   táblázat

(79)

Az uniós felhasználás stabil maradt 2009 és a felülvizsgálati időszak között, ahogyan azt a fenti 1. táblázat mutatja. A többi mutató nem mutat semmilyen jelentős növekedést az uniós piacon a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében.

(80)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2009 és a felülvizsgálati időszak között 9 százalékpontos csökkenést mutat.

9.   táblázat

(81)

Az uniós gazdasági ágazat munkaerejének termelékenysége – egy alkalmazott éves termelésében (tonna) mérve – a figyelembe vett időszakban 18 %-kal nőtt. Ez azt tükrözi, hogy a foglalkoztatottság 9 %-os csökkenésével párhuzamosan a gyártás 6 %-kal nőtt. Ez a tendencia különösen 2011-ben nyilvánvaló, amikor a gyártás növekedett, míg a foglalkoztatási szint tovább csökkent, a termelékenység pedig 20 százalékponttal magasabb volt mint 2009-ben.

10.   táblázat

(82)

Az uniós gazdasági ágazat éves átlagos értékesítési árai az uniós piac független vevői tekintetében 2009 és a felülvizsgálati időszak között 11 %-kal csökkentek.

11.   táblázat

(83)

Mivel a Dél-Afrikából származó import gyakorlatilag megszűnt a jelenlegi dömpingellenes intézkedések bevezetését követően, a dömpingkülönbözetek nagyságát nem lehet értékelni. A fenti és az alábbi kulcsfontosságú gazdasági mutatók fényében azonban megállapították, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is instabil, és sérülékeny helyzetben van.

(84)

Annak ellenére, hogy a teljes munkaerőköltségek csökkentek, az átlagos munkaerőköltségek az általános munkaerő-csökkentés következtében növekedtek a figyelembe vett időszakban.

12.   táblázat

(85)

A figyelembe vett időszakban az uniós ágazat nyereségessége az uniós piac független vevői számára értékesített hasonló termék tekintetében a nettó értékesítések százalékában kifejezve felére csökkent 2009 és a felülvizsgálati időszak között. A felülvizsgálati időszak alatt a nyereségesség jelentősen alatta maradt az eredeti vizsgálatban meghatározott célnyereségnek, amelyet az uniós gazdasági ágazatnak a kárt okozó dömping hiányában elért nyeresége szintjén állapítottak meg.

(86)

A beruházások megtérülése mint a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség nagy vonalakban a nyereségességi tendenciát követte.

13.   táblázat

(87)

A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom jelentős mértékben esett a figyelembe vett időszak alatt, bár pozitív maradt, a 2010-es év kivételével.

14.   táblázat

(88)

Semmi sem utal arra, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a tőkebevonás terén, ha megpróbálkozott volna ezzel, nehézségei lettek volna, azonban nem volt jelentősebb beruházás a figyelembe vett időszak alatt, és ezért az uniós gazdasági ágazatot nem tette próbára.

(89)

Az uniós gazdasági ágazatnak a hasonló termék gyártása terén megvalósított éves beruházásai 2009 és a felülvizsgálati időszak között közel a felére csökkentek. Konkrétabban 2010-ben csökkent, 2011-ben növekedett, majd a felülvizsgálati időszak alatt ismét csökkent. A beruházások 2011 és a felülvizsgálati időszak között tapasztalt erőteljes csökkenése részben azzal magyarázható, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt már megvalósította a tervezett szükséges főbb beruházásokat.

15.   táblázat

(90)

A gazdasági mutatók elemzése rámutat arra, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban növelte gyártását és értékesítését. A mennyiség megfigyelt növekedését azonban, amely mint olyan, nem volt jelentős, a termelési kapacitás növekedésének és az eladási árak csökkenésének függvényében kellene figyelembe venni, amely eredményeképpen az uniós gyártók kapacitáskihasználása és az eladási egységár 3, illetve 11 százalékponttal csökkent.

(91)

Ugyanakkor az uniós ágazat gazdasági helyzete romlást mutatott a nyereségesség, a beruházások megtérülése, a foglalkoztatás és a pénzforgalom szempontjából. Különösen a nyereségesség, amely az uniós gazdasági ágazat állapotának fontos mutatója, még mindig jelentős mértékben az eredeti vizsgálatban megállapított célnyereség alatt van. Az uniós gazdasági ágazat még mindig nem heverte ki teljes mértékben a korábbi dömping hatásait, és továbbra is instabil helyzetben van, ezért nagyon védtelen a dömpingelt behozatal bármely megismétlődése előtt. Az átlagos eladási árak csökkentek az elmúlt években, és nagy valószínűséggel tovább csökkennének, ha megismétlődne a Dél-Afrikából származó dömpingelt behozatal, ezzel súlyosbítva az uniós gazdasági ágazat már így is instabil helyzetét.

(92)

A nyilvánosságra hozatalt követően egyes érdekelt felek azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat jelenlegi instabil és sérülékeny helyzete nem a Dél-Afrikából származó dömpingelt importnak, sem a korábbi dömping hatásainak tudható be.

(93)

Megjegyezték, hogy a fenti kulcsfontosságú gazdasági mutatók tendenciái arra az időszakra (2009-től a felülvizsgálati időszak végéig) vonatkoztak, amikor: i. az eredeti dömpingellenes intézkedések már egy ideje hatályban voltak; ii. a Dél-Afrikából származó import gyakorlatilag megszűnt; valamint iii. egy új szereplő (Cegasa) lépett be a nyitott uniós piacra. Az érdekelt felek külön vizsgálták meg a két uniós gyártó gazdasági mutatóit, ahelyett, hogy azokat összevonták volna, és arra a következtetésre jutottak, hogy az uniós gazdasági ágazat nehéz helyzetben volt a piacon lévő csupán két uniós gyártó közötti újonnan tapasztalt belső verseny miatt.

(94)

Ezek az érdekelt felek különösen azt kifogásolták, hogy a Bizottság nem ismerte el az uniós gazdasági ágazatban 2009 óta végbement alapvető változásokat. Megjegyezték, hogy a jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az eredeti és egyetlen panaszos (THA) gazdasági mutatói nagymértékben javultak, így megszüntetve a korábbi dömping valamennyi kedvezőtlen hatását. Ezt követően azonban a másik uniós gyártó, a Cegasa, amely azt megelőzően csak saját felhasználásra gyártott EMD-t, áthelyezte elem- (akkumulátor) gyártását az Unión kívülre. Ennek következtében jelentős mennyiségű EMD-t szabadított fel a nyitott piacon, és alacsony áron kezdte értékesíteni, így folytatva versenyt az egyetlen másik uniós gyártóval és erős nyomást gyakorolva az árak leszorítására, a kapacitáskihasználtságra és a nyereségességre.

(95)

A nyilvánosságrahozatali dokumentumban a Bizottság már elismerte az eredeti vizsgálathoz képest történt változást az uniós gazdasági ágazat konfigurációjában. Ez pozitív fejlemény, amely mutatja a piac nyitottságát és a verseny magas szintjét a különböző szereplők között, a behozatalt is beleértve.

(96)

A Bizottság egyetért azzal is, hogy ezen körülmények között és különösen a Dél-Afrikából származó import hiányában, az uniós gazdasági ágazat jelenlegi helyzete nem adódhat a Dél-Afrikából származó dömpingből, és nem minősül a kár folytatódásának.

(97)

A Bizottság megvizsgálta az uniós gyártók összesített trendjeit 2009 óta, és azt a következtetést vonta le, hogy a kulcsfontosságú gazdasági mutatók nem kedvezőek és az uniós gazdasági ágazat még mindig instabil és sérülékeny állapotban van. Így egyértelmű, hogy a Dél-Afrikából származó import hiányában nem lehet felhozni indokként a Delta dömpinggyakorlatát. Egy hatályvesztési felülvizsgálatban azonban, amelyben a fókuszt az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping és a kár megismétlődésének valószínűségére helyezik, a dömping, a kár és az okozati összefüggés a felülvizsgálati időszak alatt nem jelentenek meghatározó tényezőt az elemzésben.

(98)

A Bizottság következtetései szerint az uniós ágazat még mindig instabil és sérülékeny helyzetben van, nyereségessége pedig még mindig messze van az ilyen tőkeigényes ágazatban elvárt szinttől. Összehasonlítás az eredeti vizsgálattal csak egy uniós gyártóra vonatkozóan tehető, mivel a másik gyártó abban az időben nem értékesített a nyitott uniós piacon. Erre az uniós gyártóra vonatkozóan a felülvizsgálati időszakban a dömpingelt behozatal hiányában a nyereség jelentős mértékben kisebb volt, mint az eredeti vizsgálatban.

(99)

Az EMD egyetlen, a Bizottság előtt ismert dél-afrikai gyártója (Delta) tartalékkapacitással és potenciállal rendelkezik az uniós piacra irányuló jelentős mennyiségű export újraindítására. Az eredeti figyelembe vett időszakban (2002-től 2005/6-ig) a Delta piaci részesedése jelentősen, 30–40 %-ról 60–70 %-ra nőtt. A Delta ezzel már megmutatta, hogy képes az Unióba irányuló export mennyiségének gyors növelésére.

(100)

A Delta más piacokra (az USA kivételével) irányuló CIF-exportárai, beleértve valamennyi típusú és minőségű EMD-t, alacsonyabbak voltak mint az uniós gazdasági ágazat árai a felülvizsgálati időszakban, és alákínáltak azoknak. Az egyéb piacokon tapasztalt alacsonyabb árak ösztönzőek lehetnek a Delta számára, hogy átirányítsa ezeket az exportokat az uniós piacra az intézkedések hatályvesztése esetén.

(101)

A vizsgálat idején azonosított tartalékkapacitás, az egyéb exportpiacok telítődése, valamint az uniós piac vonzereje miatt a Delta minden valószínűséggel megpróbálja visszaszerezni jelentős piaci részesedését az Unióban, amelyet a jelenleg hatályos intézkedések bevezetését követően veszített el. A fenti következtetés szerint a Deltának piaci részesedésének visszaszerzése érdekében dömpingelt áron kellene exportálnia. Ennek következtében a Dél-Afrikából származó EMD-behozatalra vonatkozó dömpingellenes vámok hiányában, a dömpingelt behozatal bármilyen megismétlődése még nagyobb nyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat áraira, és minden valószínűséggel jelentős kárt okozna.

(102)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűséggel a Dél-Afrikából származó dömpingelt behozatal megismétlődését eredményezné, valamint erős nyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat árainak leszorítására, és gazdasági helyzete romlana. A Dél-Afrika elleni intézkedések hatályon kívül helyezése ezért valószínűleg a kár megismétlődését eredményezné, a jelenleg az uniós gazdasági ágazatra jellemző, már most is instabil és sérülékeny helyzet valószínű súlyosbodása miatt.

(103)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Dél-Afrika elleni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. A Bizottság az uniós érdeket az összes érintett érdek értékelése alapján határozta meg.

(104)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(105)

Az eredeti vizsgálat során úgy ítélték meg, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes az Unió érdekével. A jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát olyan helyzetet elemez, amelyben már hatályban vannak dömpingellenes intézkedések. Így lehetőség van arra, hogy megvizsgálják a jelenlegi dömpingellenes intézkedések érintett felekre gyakorolt esetleges, indokolatlanul kedvezőtlen hatásait.

(106)

A kárt okozó dömping valószínű megismétlődésére vonatkozó következtetések ellenére a Bizottság megvizsgálta, hogy létezik-e olyan kényszerítő ok, amely alapján arra lehet következtetni, hogy ebben a konkrét esetben a Dél-Afrikából származó EMD behozatala elleni intézkedések fenntartása ellentétes az uniós érdekkel.

(107)

Bár a hatályos dömpingellenes intézkedések megakadályozták az uniós piacra irányuló dömpingelt behozatalt, az uniós ágazat továbbra is instabil és sérülékeny helyzetben van, amelyet megerősít a néhány kulcsfontosságú kármutató negatív trendje.

(108)

Az intézkedések hatályvesztése esetén valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat jelenlegi helyzete a Dél-Afrikából származó valószínűleg nagy mennyiségű dömpingelt behozatal miatt továbbra is fennáll, és tovább romlik. Ez a nagy mennyiség azonban többek között a piaci részesedés elvesztését, az értékesítési árak csökkenését, a kapacitáskihasználtság csökkenését és általában az uniós ágazat pénzügyi helyzetének komoly romlását okozhatja.

(109)

Egyértelmű tehát, hogy a Dél-Afrika elleni dömpingellenes intézkedések fenntartása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(110)

Az eredeti vizsgálat során megállapították, hogy az intézkedések bevezetése valószínűleg nem gyakorol jelentős kedvezőtlen hatást az uniós importőrök helyzetére. A jelenlegi vizsgálatban egy kereskedő/importőr sem működött együtt. Figyelembe véve, hogy nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely szerint a hatályos intézkedések jelentős hatást gyakorolnának az importőrökre, az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések fenntartása nem lesz majd jelentős negatív hatással az uniós importőrökre.

(111)

A Bizottság kapcsolatba lépett minden ismert uniós EMD-felhasználóval (amelyet az elemgyártók használnak nyersanyagként). A válaszokat két, ugyanazon multinacionális vállalatcsoporthoz tartozó vállalat küldte meg. Az eredeti vizsgálatban két további elemgyártó működött együtt, amelyek ellenezték az intézkedések bevezetését.

(112)

Az együttműködő felhasználók kifejtették az uniós elemgyártók előtt álló, a fő ügyfeleik (kiskereskedők) által gyakorolt árnyomásnak tulajdonítható nehéz gazdasági helyzetet, valamint a munkahelyek elvesztésének ebből következő kockázatát. A felhasználó azonban nem tudott semmilyen magyarázatot vagy érvet szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy a Dél-Afrikából származó EMD behozatala elleni intézkedések megszűnésével miért és hogyan javulna a helyzet.

(113)

Az EMD teszi ki az elemgyártás teljes termelési költségeinek 10–15 %-át. Ez az érték az eredeti vizsgálathoz képest csökkent. Ezenkívül az intézkedések bevezetését követően az EMD átlagos eladási ára az Unióban ténylegesen csökkent. Valójában nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy a jelenleg hatályos intézkedések fenntartása nem elhanyagolható hatással lenne az elemgyártók termelési költségeire.

(114)

Ilyen bizonyítékok hiányában a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az intézkedések fenntartása nem befolyásolná kedvezőtlenül az EMD-felhasználókat.

(115)

A nyilvánosságra hozatalt követően ugyanez a felhasználó nem értett egyet a Bizottságnak a helyzetre vonatkozó értékelésével, és azt az észrevételt tette, hogy az intézkedések bevezetését követően a jó minőségű EMD egyik forrása eltűnt, az EMD-árak emelkedtek, valamint még ha az EMD csak a termelési költségek 10–15 %-át teszi is csak ki, ennek jelentős hatása van az uniós elemgyártók már most is alacsony nyereségességére.

(116)

Az állítás ellenére a bizonyíték az ügyben azt mutatja, hogy a felhasználónak az a döntése, hogy nem a Delta EMD-jét használja, nem kapcsolódott a dömpingellenes vámok bevezetéséhez, és a felhasználó nyereségességét és munkahelyeit jelentő fenyegetés nem emelte az EMD-árakat, hanem valójában a fő ügyfeleik és a kínai elemgyártók által gyakorolt árnyomás (multinacionális kiskereskedelmi vállalatok jelentős vásárlóerővel) okozta.

(117)

Ugyanez az EMD-felhasználó megjegyezte, hogy az intézkedéseket nem kellene fenntartani, mivel a vizsgálat nem állapított meg az Unióba irányuló dömpinget a felülvizsgálati időszak alatt, és a lehetséges kis piaci részesedése miatt nem merült fel a dömping megismétlődésének kockázata annak esetén sem, ha a Delta a teljes tartalékkapacitását az Unióba irányítaná.

(118)

Az érvelést a Bizottság elvetette, mivel megállapította, hogy a Delta potenciális piaci részesedése egyértelműen jelentős lenne, és ezt az exportot valószínűleg dömpingelt áron az Unióba irányítanák.

(119)

A panaszosok a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben említették, hogy amennyiben a jövőben az elektromos meghajtású járművek kereslete megnövekszik az Unióban, az EMD-re irányuló kereslet is megnő majd, amely a leggyakrabban használt nyersanyag a lítium-mangán-dioxid (LMO) gyártásában, és amely viszont az elektromos meghajtású járművek sok modelljében használt újratölthető lítiumion (LIB) akkumulátorok katódanyagaként szolgál. Azt állították, hogy amennyiben a Dél-Afrikából származó dömpingelt import által okozott kár megismétlődik, az EMD uniós gazdasági ágazata nem tudná kiszolgálni az új technológiák terén jelentkező jövőbeni potenciális keresletet.

(120)

A vizsgálat nem állapított meg meggyőző bizonyítékot az állítás alátámasztására vagy ellene, hogy bármely jövőbeni fejlemény az elektromos meghajtású járművek ágazatában jelentős hatással lenne az EMD-ágazatra és az EMD-keresletre. Az azonban tény, hogy az uniós gazdasági ágazat teszteli az EMD-t felhasználó LMO-gyártás megvalósíthatóságát, és megkaphatja az ehhez szükséges know-how-t és berendezést, valamint a lítiumion akkumulátorok kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos számos uniós finanszírozású projektben vesz részt.

(121)

A nyilvánosságra hozatalt követően a kérdést néhány érdekelt fél röviden felvetette, azonban ismételten nem szolgáltattak meggyőző bizonyítékot a jövőbeni fejlemények lehetséges hatásairól az elektromos meghajtású járművek uniós ágazatában és/vagy más piacokon az érintett termékre vonatkozóan.

(122)

A fentiek alapján nincs kényszerítő ok a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(123)

Ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Dél-Afrikából származó egyes elektrolitikus mangán-dioxidok behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket további öt évig fenn kell tartani,

28.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 59/20

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelvet (2) a jóváhagyási eljárás és feltételek tekintetében továbbra is alkalmazni kell azon hatóanyagokra, amelyekről az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint 2011. június 14. előtt fogadtak el határozatot. Az 1,4-dimetil-naftalin esetében az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek a 2010/244/EK bizottsági határozattal (3) teljesülnek.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően 2009. június 25-én Hollandiához kérelem érkezett a DormFresh Ltd-től az 1,4-dimetil-naftalin hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan. A 2010/244/EK határozat megerősítette, hogy a dokumentáció „teljes” abban az értelemben, hogy elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(3)

A kérelmező által javasolt felhasználási célok tekintetében e hatóanyagnak az emberek és az állatok egészségére, valamint a környezetre gyakorolt hatását a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint megvizsgálták. A kijelölt referens tagállam 2012. március 21-én a Bizottság elé terjesztette az értékelő jelentés tervezetét.

(4)

A tagállamok és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megvizsgálták az értékelő jelentés tervezetét. A Hatóság 2013. május 16-án ismertette a Bizottsággal az 1,4-dimetil-naftalin (4) hatóanyagú növényvédő szer kockázatértékelésének szakmai vizsgálata alapján levont következtetését. Az értékelő jelentés tervezetét és a Hatóság következtetését a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében a tagállamokkal együtt megvizsgálta, majd 2013. december 13-án az 1,4-dimetil-naftalinról szóló bizottsági vizsgálati jelentés formájában véglegesítette.

(5)

A különböző vizsgálatok azt mutatták, hogy az 1,4-dimetil-naftalint tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 5. cikke (3) bekezdésében megállapított követelményeknek, különösen a Bizottság felülvizsgálati jelentésében megvizsgált és részletezett alkalmazások tekintetében. Ezért az 1,4-dimetil-naftalin jóváhagyása indokolt.

(6)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekre való figyelemmel azonban szükség van bizonyos feltételek és korlátozások előírására. Különösen további megerősítő információkat indokolt kérni.

(7)

A jóváhagyás előtt megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag jóváhagyásából fakadó új követelmények teljesítésére.

(8)

Az 1107/2009/EK rendeletben előírt, a jóváhagyásból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül, és a 91/414/EGK irányelvről az 1107/2009/EK rendeletre való áttérés következtében előállt különleges helyzetre figyelemmel ugyanakkor be kell tartani a következőket. A jóváhagyást követően a tagállamok számára hat hónapot kell biztosítani az 1,4-dimetil-naftalint tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek felülvizsgálatára. Az engedélyeket a tagállamok szükség szerint módosítják, újakkal helyettesítik vagy visszavonják. E határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani a 91/414/EGK irányelvnek megfelelő, az egyes növényvédő szerek egyes felhasználási módjaira vonatkozó, III. melléklet szerinti teljes dokumentációnak az egységes elvek szerint történő benyújtására és értékelésére.

(9)

A 3600/92/EGK bizottsági rendelet (5) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy értelmezési nehézségek támadhatnak a meglévő engedélyek jogosultjainak az adathozzáférésre vonatkozó kötelezettségei tekintetében. A további nehézségek elkerülése végett ezért szükségesnek látszik pontosítani a tagállamok kötelezettségeit, különösen azt, hogy meg kell győződniük arról, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáfér az említett irányelv II. mellékletében szereplő követelményeknek megfelelő dossziéhoz. E pontosítás azonban az említett irányelv I. mellékletét ezidáig módosító irányelvekhez, illetve a hatóanyagokat jóváhagyó rendeletekhez képest sem a tagállamokra, sem az engedélyek jogosultjaira nem ró új kötelezettségeket.

(10)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint az 540/2011/EU végrehajtási rendelet (6) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

az 1,4-dimetil-naftalint egyedüli hatóanyagként tartalmazó szer esetében legkésőbb 2015. december 31-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt, vagy

b)

az 1,4-dimetil-naftalint több hatóanyag egyikeként tartalmazó szer esetében 2015. december 31-ig, vagy ha a többi hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételéről rendelkező adott jogszabályban az ilyen módosításra vagy visszavonásra későbbi időpont van megszabva, akkor az ott megjelölt határidőig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt.

28.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 59/25

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelvet (2) a jóváhagyási eljárás és feltételek tekintetében továbbra is alkalmazni kell azon hatóanyagokra, amelyekről az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint 2011. június 14. előtt fogadtak el határozatot. Az amiszulbróm esetében az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak a 2007/669/EK bizottsági határozattal (3) teljesülnek.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően 2006. március 24-én az Egyesült Királysághoz kérelem érkezett a Nissan Chemical Europe S.A.R.L. vállalattól az amiszulbróm hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételére vonatkozóan. A 2007/669/EK határozat megerősítette, hogy a dokumentáció hiánytalan abban az értelemben, hogy elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(3)

A kérelmező által javasolt felhasználási célok tekintetében e hatóanyagnak az emberek és az állatok egészségére, valamint a környezetre gyakorolt hatását a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint megvizsgálták. A kijelölt referens tagállam a 188/2011/EU bizottsági rendelet (4) 11. cikke (6) bekezdésének megfelelően 2008. július 15-én benyújtotta a Bizottságnak az értékelő jelentés tervezetét. A Bizottság 2011. május 20-án további információk benyújtására kérte fel a kérelmezőt. Az Egyesült Királyság által a kiegészítő adatokról készített értékelés egy aktualizált értékelőjelentés-tervezet formájában került benyújtásra 2012 februárjában.

(4)

A tagállamok és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megvizsgálták az értékelő jelentés tervezetét. A Hatóság 2013. május 27-én ismertette a Bizottsággal az amiszulbróm hatóanyagú növényvédő szer kockázatértékelésének szakmai vizsgálata alapján levont következtetését (5). Az értékelő jelentés tervezetét és a Hatóság következtetését a tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében közösen megvizsgálták, majd az amiszulbrómról szóló bizottsági felülvizsgálati jelentés formájában 2013. december 13-án véglegesítették.

(5)

A különböző vizsgálatok azt mutatták, hogy az amiszulbrómot tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 5. cikkének (3) bekezdésében megállapított követelményeknek, különösen a Bizottság vizsgálati jelentésében megvizsgált és részletezett alkalmazások tekintetében. Ezért az amiszulbróm jóváhagyása indokolt.

(6)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekre való figyelemmel azonban szükség van bizonyos feltételek és korlátozások előírására. Különösen további megerősítő információkat indokolt kérni.

(7)

A jóváhagyás előtt megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag jóváhagyásából fakadó új követelmények teljesítésére.

(8)

Az 1107/2009/EK rendeletben előírt, a jóváhagyásból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül, és a 91/414/EGK irányelvről az 1107/2009/EK rendeletre való áttérés következtében előállt különleges helyzetre figyelemmel ugyanakkor be kell tartani a következőket. A jóváhagyást követően a tagállamok számára hat hónapot kell biztosítani az amiszulbrómot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek felülvizsgálatára. Az engedélyeket a tagállamok szükség szerint módosítják, újakkal helyettesítik vagy visszavonják. E határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani a 91/414/EGK irányelvnek megfelelő, az egyes növényvédő szerek egyes felhasználási módjaira vonatkozó, III. melléklet szerinti teljes dokumentációnak az egységes elvek szerint történő benyújtására és értékelésére.

(9)

A 3600/92/EGK bizottsági rendelet (6) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy értelmezési nehézségek támadhatnak a meglévő engedélyek jogosultjainak az adathozzáférésre vonatkozó kötelezettségei tekintetében. A további nehézségek elkerülése végett ezért szükségesnek látszik pontosítani a tagállamok kötelezettségeit, különösen azt, hogy meg kell győződniük arról, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáfér az említett irányelv II. mellékletében szereplő követelményeknek megfelelő dokumentációhoz. E pontosítás azonban az említett irányelv I. mellékletét ezidáig módosító irányelvekhez, illetve a hatóanyagokat jóváhagyó rendeletekhez képest sem a tagállamokra, sem az engedélyek jogosultjaira nem ró új kötelezettségeket.

(10)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (7) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

az amiszulbrómot egyedüli hatóanyagként tartalmazó szer esetében szükség esetén legkésőbb 2015. december 31-ig módosítják vagy visszavonják az engedélyt; vagy

b)

az amiszulbrómot több hatóanyag egyikeként tartalmazó szer esetében 2015. december 31-ig, vagy ha a kérdéses anyagnak vagy anyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételéről vagy jóváhagyásáról rendelkező adott jogszabályban az ilyen módosításra vagy visszavonásra későbbi időpont van megszabva, akkor az ott megjelölt határidőig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt.

28.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 59/30

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

28.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 59/32

(1)

Az Európai Közösség 1998. március 24-én a 97/836/EK tanácsi határozat (2) értelmében csatlakozott az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásához (a továbbiakban: az 1958. évi felülvizsgált megállapodás).

(2)

A 97/836/EK határozat II. mellékletének 1. bekezdése értelmében az 1958. évi felülvizsgált megállapodás szerinti ENSZ-EGB előírások műszaki követelményei a vonatkozó egyedi EK-irányelvek műszaki mellékleteinek alternatíváit képezik, ha ez utóbbiak alkalmazási köre ugyanaz, és ha a felsorolt ENSZ-EGB előírások tekintetében léteznek egyedi EK-irányelvek. Az irányelvek kiegészítő rendelkezései azonban, úgymint a szerelési követelményekre vagy a jóváhagyási eljárásra vonatkozó követelmények, hatályban maradnak.

(3)

Az ENSZ-EGB égisze alatt a járművekben használt megerősített gyermekbiztonsági rendszerek jóváhagyására vonatkozó egységes rendelkezésekről szóló új ENSZ-EGB előírást (a továbbiakban: 129. előírás) dolgoztak ki és fogadtak el.

(4)

A 129. előírás 2013. július 9-én lépett hatályba az 1958. évi felülvizsgált megállapodás mellékleteként.

(5)

A 129. előírás szabványosított követelményei alternatív megerősített követelményeket jelentenek a motoros járművekben utazó gyermek utasok rögzítőeszközeinek jóváhagyására vonatkozó egységes rendelkezésekről szóló 44. előírás (gyermekbiztonsági rendszerek) (3) értelmében megállapított követelményekhez viszonyítva, és a gyermekbiztonsági rendszerek többféle szempontjából (oldalirányú ütésvizsgálatok, a legfeljebb 15 hónapos korú gyermekek menetiránynak háttal történő elhelyezése, a különböző járművekkel való kompatibilitás, próbabábuk, próbapados vizsgálatok, a különböző gyermekméretekhez való igazíthatóság) is tükrözik a műszaki fejlődést.

(6)

Mivel a 91/671/EGK irányelv megállapítja az Unió területén a járművekben használt gyermekbiztonsági rendszerek jóváhagyására és kötelező használatára vonatkozó követelményeket, módosítani kell annak érdekében, hogy tartalmazza a 129. előírás műszaki követelményeinek megfelelően jóváhagyott gyermekbiztonsági rendszerek használatát.

(7)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 91/671/EGK irányelv 7b. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

1.

az (1) bekezdés a) pontja i. alpontjának a helyébe a következő szöveg lép:

2.

az 1. pont c) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

28.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 59/34

(1)

Harald WÖGERBAUER megbízatása 2014. február 28-án lejár.

(2)

Ezért új tagot kell kinevezni,

28.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 59/35

(1)

Az Indiából származó polietilén-tereftalát (a továbbiakban: PET) behozatalával kapcsolatban 2000 óta vannak hatályban kiegyenlítő intézkedések (2). Ezeket az intézkedéseket – hatályvesztési felülvizsgálatot követően – legutóbb a 461/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (3) tartotta fenn.

(2)

Az Indiából származó PET behozatalával kapcsolatban 2000 óta vannak hatályban dömpingellenes intézkedések (4). Ezeket az intézkedéseket – hatályvesztési felülvizsgálatot követően – legutóbb a 192/2007/EK tanácsi rendelet (5) tartotta fenn. 2012. február 24-én a Bizottság újabb hatályvesztési felülvizsgálatot indított. A Tanács a 2013/226/EU végrehajtási határozattal (6) visszautasította a Bizottságnak a többek között Indiából származó PET behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám fenntartásáról szóló tanácsi végrehajtási rendeletre irányuló javaslatát, így a dömpingellenes intézkedések hatálya lejárt.

(3)

A Bizottság 2000-ben, a 2000/745/EK határozattal (7) a dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban ajánlott, árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat (a továbbiakban: kötelezettségvállalások) fogadott el többek között az alábbi indiai vállalatoktól: Pearl Engineering Polymers Limited (a továbbiakban: Pearl) és Reliance Industries Limited (a továbbiakban: Reliance). 2005-ben a 2000/745/EK határozatot módosító 2005/697/EK határozattal (8) a Bizottság elfogadta a South Asean Petrochem Limited elnevezésű indiai vállalat kötelezettségvállalását, amely vállalat összefonódás következtében nevét Dhunseri Petrochem & Tea Limited-re (a továbbiakban: Dhunseri) változtatta (9).

(4)

A szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdésével összhangban, amennyiben a kötelezettségvállalások végrehajtása során megváltoznak a körülmények, az indokolhatja a Bizottság azon döntését, hogy gyakorolni kívánja a kötelezettségvállalások elfogadásának visszavonására vonatkozó hatáskörét.

(5)

A dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése és a kiegyenlítő vámok fenntartása következtében megváltoztak a kötelezettségvállalások elfogadásának eredeti körülményei. A kötelezettségvállalásokat dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések fennállása mellett fogadták el. A kötelezettségvállalások alapeleme, a minimális importár, a dömpingre és a szubvencióra vonatkozó elemet egyaránt tükrözi. Jelenleg nincs dömpingre vonatkozó elem, így a minimális importár szintje nem megfelelő.

(6)

Ezenfelül az egyik indiai vállalat, a Pearl, nem tett eleget a Bizottság felé fennálló jelentéstételi kötelezettségének. A vállalat nem nyújtott be negyedéves eladási jelentéseket. Ezért a Bizottság nem tudta hatékonyan felügyelni a kötelezettségvállalást.

(7)

A kötelezettségvállalás rendelkezései kimondják, hogy a jelentések benyújtásának elmulasztása a kötelezettségvállalás megszegését jelenti. A Bíróság nemrégiben hozott ítélete (10) ugyancsak megerősítette, hogy a jelentéstételi kötelezettségeket a kötelezettségvállalás megfelelő működése szempontjából elsődleges kötelezettségeknek kell tekinteni.

(8)

A Pearl kötelezettségvállalásának elfogadását emiatt is vissza kell vonni.

(9)

Mindhárom vállalat lehetőséget kapott meghallgatásra és írásbeli beadványok benyújtására. Két indiai vállalat és az uniós gazdasági ágazatot képviselő Európai polietilén-tereftalát-gyártók bizottsága (a továbbiakban: CPME) tett észrevételt.

(10)

Az egyik vállalat szerint a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonására irányuló javaslatnak nincs jogalapja. E fél úgy érvelt, hogy a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése konkrétan nem hivatkozik „megváltozott körülményekre”, ezzel szemben a kötelezettségvállalás elfogadása visszavonásának lehetőségét a szabályok megsértéséhez köti. Ezt az érvet el kellett utasítani. A szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése valóban nem tesz konkrét említést „megváltozott körülményekről”. Ugyanakkor egyértelmű, hogy nem korlátozza a szabályok megsértésére azokat az eseteket, amelyekben a Bizottság kötelezettségvállalás elfogadását visszavonhatja. A hivatkozott szövegrész értelmében: „Ha kötelezettségvállalását a kötelezettségvállalás bármelyik részes fele megszegi vagy visszavonja, vagy a Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalás elfogadását, [utólagos kiemelés] a kötelezettségvállalás elfogadását, konzultációt követően, […] kell visszavonni…”. Mindez a visszavonás önálló alapjaként kiemeli a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonását.

(11)

A Bizottság felajánlott kötelezettségvállalás elfogadására, illetve visszautasítására vonatkozó mérlegelési jogkörének összhangban kell állnia a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonására vonatkozó jogkörével, amennyiben a felajánlott kötelezettségvállalás elfogadását megalapozó körülmények megváltoznak. A Bíróság joggyakorlata szerint „az intézmények mérlegelési jogkörébe tartozik annak meghatározása, hogy […] kötelezettségvállalások elfogadhatók-e” (11). A mérlegelési jogkör a kereskedelem védelmét szolgáló intézkedések tekintetében általában széles körű, mivel az uniós bíróságok elismerik, hogy e témakörben az intézményeknek összetett gazdasági, politikai és jogi helyzeteket kell megvizsgálniuk. Konkrétabban, a Bíróság értelmezésében a Bizottság „az [alaprendelet alapján] ráruházott hatáskörök gyakorlása során igen széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy a közösségi érdek tekintetében mely intézkedések szükségesek az általa megállapított helyzet kezeléséhez” (12). Ebből adódóan a Bizottság a kötelezettségvállalások elfogadása, visszautasítása, illetve visszavonása tekintetében rendelkezik az uniós érdeket szolgáló kereskedelmi intézkedések végrehajtásához szükséges mérlegelési jogkörrel.

(12)

A Bizottság ezért visszautasítja azt az érvelést, miszerint a kötelezettségvállalás elfogadásakor jellemző körülmények megváltozása nem szolgálhat alapul az említett kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonásához.

(13)

Az egyik vállalat szerint a 2013/223/EU bizottsági határozat (13) megerősítette a szóban forgó kötelezettségvállalás elfogadását. Ehhez kapcsolódóan merült fel az az érv is, miszerint a végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló 461/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikkének (2) bekezdése úgyszintén megerősítette, hogy a kötelezettségvállalás a dömpingellenes vámok hatályvesztéséig érvényben maradnak. Mindkét érvelés téves alapokon nyugszik. A 2013/223/EU határozat révén a Bizottság egy indonéz és egy indiai, jelentéstételi kötelezettségüket nem teljesítő vállalat kötelezettségvállalásainak elfogadását vonta vissza. Az egy vállalat tekintetében történő visszavonás nem zárja ki eleve annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben a Bizottság más elfogadott kötelezettségvállalások visszavonása mellett döntsön, amennyiben a fellépést az adott eset körülményei indokolják.

(14)

Következésképpen a 2013. május 23-án kihirdetett 461/2013/EU végrehajtási rendelet a 2000/745/EK határozatnak a 2013/223/EU határozat elfogadása révén történt módosításával állt összhangban (visszavonás egy indonéz és egy indiai vállalat esetében). A végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló 461/2013/EU végrehajtási rendeletet és a dömpingellenes vámot hatályon kívül helyező 2013/226/EU végrehajtási határozatot ugyanazon a napon hirdették ki. Az utóbbi határozat következményeit a Bizottság csak annak elfogadását követően tudta felmérni.

(15)

Ebből adódóan a fél érvelését el kell utasítani.

(16)

Az egyik vállalat kérelmezte, hogy a Bizottság a minimális importárból vonja le a rögzített dömpingellenes vámnak megfelelő összeget, melynek révén a minimális importár összhangba kerül az alapjául szolgáló intézkedéssel–, azaz a kiegyenlítő vámmal. A műveletet nem lehetett elvégezni. Először is a kötelezettségvállalás feltételei értelmében az alkalmazási kör és a minimális árak felülvizsgálata a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikkével összhangban csak időközi felülvizsgálat keretében lehetséges. Ezenfelül a vállalat a rögzített dömpingellenes vámnak megfelelő összegnek a jelenlegi minimális importárból történő egyszerű levonását kérelmezte. A jelenlegi kötelezettségvállalás vonatkozásában az 1999-es megállapításoknak megfelelően a minimális importár és az indexálási mechanizmus alapját vagy az uniós piac tekintetében megállapított nem káros ár (irányár), vagy (az adott vállalattól függően) a rendes érték képezi. Az utóbbi esetben a minimális importár alapja nem áll rendelkezésre, mivel a dömpingellenes vám hatályát vesztette. Amennyiben a kötelezettségvállalást kizárólag a kiegyenlítő vám alapján állapították volna meg, az (a rögzített kiegyenlítő vám értékével növelt) exportár szolgálhatott volna a minimális importár referenciaértékeként. A megfelelő minimális importár megállapítása érdekében a Bizottságnak először a referenciaértékként alkalmazandó exportárat kellene meghatároznia. Az említett referenciaérték megállapítása a jelen esetben nem egyszerű, elsősorban amiatt, hogy az intézkedések régóta hatályban vannak. Ezenfelül a jelenleg alkalmazott, nem káros árral (irányár) összefüggő indexálási mechanizmust, illetve a rendes értéket nem lehet egyszerűen átültetni az exportárra. Bármely egyszerű matematikai kiigazítás érdekében a minimális importár kiszámításához szükséges valamennyi elemnek szükségszerűen könnyen meghatározhatónak és vitathatatlannak kell lennie. Csak ilyen esetben garantálhatja a Bizottság a kötelezettségvállalás és a hatályos intézkedés közötti egyensúlyt. A jelen esetben ez a feltétel nem teljesül. A kérelmező által javasolt egyszerű matematikai művelet ezért kivitelezhetetlen.

(17)

A hatályos kötelezettségvállalás tekintetében a Bizottságnak időben fel kell lépnie annak érdekében, hogy eleget tegyen a hatályos dömpingellenes vámokat hatályon kívül helyező tanácsi határozatnak. Ebből adódóan minden további késedelem kerülendő. Az elfogadott kötelezettségvállalás visszavonása nem érinti az esetleges jövőbeli határozatokat, amennyiben egy vállalat kötelezettségvállalást ajánl fel.

(18)

A Bizottság megállapításainak második nyilvánosságra hozatalát követően az egyik fél ismételten azzal érvelt, hogy a minimális importárat egyszerű matematikai művelet révén csökkenteni kell. E fél kifogásolta a Bizottság érvelését, melyet „nem helytállónak és minden alapot nélkülözőnek” minősített. Az álláspontot mellett azonban nem hoztak fel további érveket, így azt vissza kell utasítani. Mindazonáltal a szóban forgó állítással a (16) preambulumbekezdés foglalkozik.

(19)

Ezért a minimális importár matematikai kiigazítására irányuló kérelmet el kell utasítani.

(20)

Az egyik vállalat szerint a kötelezettségvállalásoknak hatályban kell maradniuk a Törvényszék T-422/13 sz. CPME és mások kontra Tanács ügyben hozandó ítéletétől függően. E vállalat szerint amennyiben az uniós gazdasági ágazat sikerrel támadja meg a dömpingellenes vámokat hatályon kívül helyező 2013/226/EU végrehajtási határozatot, a Bizottság köteles lenne helyreállítani a kötelezettségvállalást. Ez az érvelés nem helytálló. A Bizottságnak a jelenlegi helyzetet kell értékelnie, és időben fel kell lépnie annak érdekében, hogy eleget tegyen a dömpingellenes vámokat hatályon kívül helyező tanácsi határozatnak. A Bizottság döntéseit e tekintetben nem határozhatja meg egy folyamatban lévő bírósági ügy várható eredménye. Tekintettel erre a tényre, a hatályos kötelezettségvállalásokra vonatkozó határozatot kellő időben meg kell hozni.

(21)

Az egyik vállalat érvelése szerint az, hogy az egyik vállalat megszegi jelentéstételi kötelezettségeit, nem von maga után következményeket a többi vállalat tekintetében. Megerősítést nyert, hogy mindössze egy vállalat, a Pearl esetében állapították meg a jelentéstételi kötelezettségek megszegését.

(22)

Két indiai vállalat szerint kötelezettségvállalásuk hatályát fenn kell tartani, egy a minimális importárral kapcsolatos esetleges időközi felülvizsgálat eredményeinek függvényében. A Bizottság megjegyzi, hogy a minimális importár alapja nem áll rendelkezésre, mivel a dömpingellenes vám hatályát vesztette (lásd a (16) preambulumbekezdést. A szóban forgó fejlemény hatásainak kezelésével kapcsolatos határozatot kellő időben meg kell hozni. Ezzel párhuzamosan a vállalatok kérelmezhetik a hatályos intézkedés felülvizsgálatát, melynek összefüggésében új kötelezettségvállalást tehetnek, mely kizárólag a hatályos szubvencióellenes intézkedéseket érinti.

(23)

A Bizottság megállapításainak második nyilvánosságra hozatalát követően az egyik fél ismételten azzal érvelt, hogy a Bizottságnak hivatalból időközi felülvizsgálatot kellett volna indítania, és a kötelezettségvállalásnak a felülvizsgálat eredményének függvényében hatályban kell maradnia.

(24)

A Bizottság elsődlegesen megjegyzi, hogy a szubvencióellenes felülvizsgálat indítása saját mérlegelési jogkörébe tartozik. Ugyanakkor ebben a konkrét esetben a felülvizsgálat az egyik exportőr új kötelezettségvállalásával kapcsolatos. Ebből adódóan a Bizottságnak az érintett exportőr új kötelezettségvállalásának hiányában az alaprendelet 13. cikke értelmében nincs oka felülvizsgálatot indítani.

(25)

Ezen túlmenően a kötelezettségvállalásoknak egyenértékű intézkedéstípusként meg kell felelniük az alapjukul szolgáló, Tanács által elrendelt intézkedésnek. E feltétel nem teljesül, melynek következtében a Bizottság javasolja a hatályos kötelezettségvállalás visszavonását.

(26)

A felek a szubvencióellenes alaprendelet értelmében valóban kérelmezhetnek időközi felülvizsgálatot, továbbá a lehetséges új kötelezettségvállalásokat a szóban forgó felülvizsgálat keretein belül vennék tekintetbe.

(27)

A Bizottság megállapításainak második nyilvánosságra hozatalát követően az egyik fél azzal érvelt, hogy az elfogadott kötelezettségvállalások visszavonása „a dömpingellenes intézkedések hatályvesztésével egyidejűleg nem csökkentené a védelem szintjét (…), hanem lehetetlenné tenné a PET-felhasználók számára az importot”. A Bizottság e tekintetben megjegyzi, hogy kötelezettségvállalás hiányában a minimális importár nem szolgál referenciaértékként az exportőrök számára. Az említett fél nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy a kiegyenlítő vám miért akadályozná meg az indiai exportőrök behozatali tevékenységét. Mindazonáltal az intézkedések elrendelésének, illetve a kötelezettségvállalások esetleges elfogadásának nem célja, hogy importlehetőségeket teremtsen a felhasználók számára. A cél ezzel szemben a védelem megteremtése, amint arra a szóban forgó fél is rámutat. A felhasználók érdekeit, csakúgy mint az összes többi érintett fél érdekeit, az intézkedések elrendelését alátámasztó uniós érdek vizsgálata keretében vették figyelembe. A Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az intézkedések elrendelése nem ellentétes az uniós érdekkel. Ezt az érvet ezért el kell utasítani.

(28)

Az érdekelt felek által ismertetett egy érvelés sem mutatott fel olyan szempontokat, amelyek módosították volna az elfogadott kötelezettségvállalások visszavonására irányuló bizottsági javaslatot.

(29)

A fentiekre tekintettel a kötelezettségvállalások elfogadását vissza kell vonni, és a 2000/745/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni. Ennek megfelelően a Dhunseri, Reliance és Pearl vállalatok által előállított PET (TARIC-kiegészítő kód: A585 a Dhunseri esetében, A181 a Reliance esetében és A182 a Pearl esetében) behozatalára a 461/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében előírt végleges kiegyenlítő vámokat kell alkalmazni,

28.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 59/39

(1)

2007/479/EK határozatával (2) a Bizottság úgy határozott, hogy a 89/552/EGK tanácsi irányelv (3) 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések, amelyekről Belgium 2003. december 10-én értesítette a Bizottságot, összeegyeztethetők a közösségi joggal. Ezt a döntést a Bíróság is megerősítette (4).

(2)

A 89/552/EGK irányelv 3a. cikke helyébe a 2010/13/EU irányelv 14. cikke lépett.

(3)

A Belga Királyság 2013. november 19-i levelében egy, a Belgiumi Francia Közösség kormánya által 2013. január 17-én elfogadott, a Belgiumi Francia Közösségre vonatkozó intézkedések módosításáról szóló rendeletről értesítette a Bizottságot.

(4)

A Bizottság ellenőrizte, hogy a Belgiumi Francia Közösség kormánya által 2013. január 17-én elfogadott rendeletet a Bizottságnak 2003-ban eredetileg bejelentett ugyanazon intézkedéseknek – amelyek tekintetében a Bizottság már felülvizsgálatot végzett és elfogadta az (1) preambulumbekezdésben említett határozatot – csupán a terminológiai frissítését és igen korlátozott számú formai módosítását tartalmazza. E rendelet kizárólag az intézkedések formai és terminológiai frissítését jelenti. Konkrétabban módosítja az intézkedés címét; a „televíziós műsorszolgáltatás” kifejezés helyébe az egész szövegben a „lineáris televíziós” szolgáltatások kifejezés lép; módosítja a „műsorszolgáltató” fogalommeghatározását, miszerint a kiemelt jelentőségű események vonatkozásában a műsorszolgáltató rendelkezik kizárólagos joggal (anélkül, hogy ez a terminológiai módosítás más, az eredetileg bejelentett intézkedések hatálya alá tartozó szerkesztőkre vonatkozna), és megerősíti ez utóbbi arra vonatkozó jogát, hogy ilyen eseményeket közvetítsen olyan lineáris televíziós szolgáltatás keretében, amely nem számít ingyenes televíziós közvetítésnek, amennyiben más televíziós szolgáltatónak is felajánlotta a műsorszolgáltatás lehetőségét.

(5)

A Bizottság a 2010/13/EU irányelv 29. cikke alapján létrehozott bizottság 34. és 38. ülésén tájékoztatta a többi tagállamot arról, hogy a Belgiumi Francia Közösség kormánya el szándékozik fogadni, és végül el is fogadta a (3) preambulumbekezdésben említett módosító intézkedéseket.

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A 89/552/EGK irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések, amelyekről Belgium 2003. december 10-én értesítette a Bizottságot, és amelyeket 2005. június 29-én közzétettek az Európai Unió Hivatalos Lapja C 158. számában, majd amelyeket egy, a belga hivatalos közlöny (Moniteur belge) 2013. március 19-i számában [C-2013/29212] 16401. o. közzétett intézkedéssel módosítottak, és amelyekről a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 14. cikke (2) bekezdésének megfelelően 2013. november 26-án értesítették a Bizottságot, összeegyeztethetők az uniós joggal.

2.

A határozat az alábbi 3. cikkel egészül ki:

„3. cikk

Az A. mellékletben szereplő, a 89/552/EGK irányelv 3a. cikke (1) bekezdése alapján hozott intézkedéseket módosító belga intézkedéseket a 2010/13/EU irányelv 14. cikke (2) bekezdésének megfelelően közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.”

3.

A határozat a melléklet szerint az A. melléklettel egészül ki.

28.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 59/43