I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

(A hivatkozások a 604/2013/EU tanácsi rendelet cikkeire vonatkoznak)

A.   JEGYZÉK

BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ

I.   A nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásának eljárása

1.   Kísérő nélküli kiskorú kérelmező családtagjának vagy hozzátartozójának jelenléte (apa, anya, gyermek, testvér, nagynéni, nagybácsi, nagyszülő, a gyermekért felelős felnőtt, gyám) (8. cikk).

Közvetlen bizonyíték

—	az adatok írásbeli megerősítése a másik tagállam részéről;

—	anyakönyvi kivonatok;

—	a családtagnak kiállított tartózkodási engedélyek;

—	bizonyíték – amennyiben rendelkezésre áll – a rokoni kapcsolatra;

—	ennek hiányában, és amennyiben szükséges, DNS- vagy vérvizsgálat.

2.   A nemzetközi védelemben részesülő családtag jogszerű tartózkodása egy tagállamban (9. cikk)

Közvetlen bizonyíték

—	az adatok írásbeli megerősítése a másik tagállam részéről;

—	anyakönyvi kivonatok;

—	a menekültstátusszal vagy kiegészítő védelmi jogállással rendelkező személynek kiállított tartózkodási engedélyek;

—	bizonyíték – amennyiben rendelkezésre áll – a rokoni kapcsolatra;

—	az érintett személy hozzájárulása.

3.   Egy nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó családtag jelenléte, akinek kérelméről még nem született elsőfokú érdemi határozat egy tagállamban (10. cikk)

Közvetlen bizonyíték

—	az adatok írásbeli megerősítése a másik tagállam részéről;

—	anyakönyvi kivonatok;

—	a kérelem vizsgálata alatt az egyénnek kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító engedélyek;

—	bizonyíték – amennyiben rendelkezésre áll – a rokoni kapcsolatra;

—	ennek hiányában, és amennyiben szükséges, DNS- vagy vérvizsgálat;

—	az érintett személy hozzájárulása.

4.   Érvényes tartózkodási okmányok (a 12. cikk (1) és (3) bekezdése) vagy olyan tartózkodási okmányok, amelyek kevesebb mint 2 éve jártak le [és érvényességük kezdete] (a 12. cikk (4) bekezdése))

Közvetlen bizonyíték

—	tartózkodási okmány;

—	kivonatok az idegenrendészeti vagy hasonló nyilvántartásokból;

—	jelentések/az adatok megerősítése a tartózkodási okmányt kiállító tagállamtól.

5.   Érvényes vízumok (a 12. cikk (2) és (3) bekezdése) és vízumok, amelyek kevesebb mint hat hónapja jártak le [és érvényességük kezdete] (a 12. cikk (4) bekezdése)

Közvetlen bizonyíték

—	kiállított vízum (érvényes vagy lejárt, az esettől függően);

—	kivonatok az idegenrendészeti vagy hasonló nyilvántartásokból;

—	a VIS-ből – a 767/2008/EK rendelet 21. cikkének megfelelően – továbbított találatok;

—	jelentések/az adatok megerősítése a vízumot kiállító tagállamtól.

6.   A külső határon történő legális belépés (14. cikk)

Közvetlen bizonyíték

—	beléptető bélyegző az útlevélben;

—	a tagállammal határos ország kiléptető bélyegzője, figyelembe véve a kérelmező által megtett útvonalat és a határátlépés időpontját;

—	menetjegy, amely meggyőzően igazolja a külső határon történő belépést;

—	beléptetési bélyegző vagy hasonló bejegyzés az útlevélben.

7.   A külső határon történő jogellenes belépés (13. cikk (1) bekezdése)

Közvetlen bizonyíték

—	pozitív eredmény az Eurodac-tól a kérelmező ujjlenyomatainak az Eurodac-rendelet 14. cikke szerint vett ujjlenyomatokkal történő összevetése után;

—	beléptető bélyegző hamis vagy hamisított útlevélben;

—	a tagállammal határos ország kiléptető bélyegzője, figyelembe véve a kérelmező által megtett útvonalat és a határátlépés időpontját;

—	menetjegy, amely meggyőzően igazolja a külső határon történő belépést;

—	beléptetési bélyegző vagy hasonló bejegyzés az útlevélben.

8.   Legalább öt hónapos tartózkodás egy tagállamban (13. cikk (2) bekezdés)

Közvetlen bizonyíték

—	a tartózkodási engedély iránti kérelem megvizsgálása idejére kiállított tartózkodási engedélyek;

—	a terület elhagyására vonatkozó felszólítások vagy kitoloncolási határozatok, amelyek között legalább öt hónap telt el, vagy amelyeket nem hajtottak végre,

—	kivonatok kórházi, büntetés-végrehajtási nyilvántartásokból.

9.   A tagállamok területéről történő kiutazás (19. cikk (2) bekezdése)

Közvetlen bizonyíték

—	kiléptető bélyegző;

—	kivonatok harmadik országok nyilvántartásaiból (a tartózkodás igazolására);

—	menetjegyek, amelyek meggyőzően igazolják a külső határon történő kilépést vagy belépést;

—	jelentés/megerősítés attól a tagállamtól, amelyből a kérelmező elhagyta a tagállamok területét;

—	a tagállammal határos ország bélyegzője, figyelembe véve a kérelmező által megtett útvonalat és a határátlépés időpontját.

II.   A kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam kötelezettsége a kérelmező visszafogadására vagy visszavételére

1.   A kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásának eljárása folyamatban van abban a tagállamban, ahol a menedékjog iránti kérelmet benyújtották (20. cikk (5) bekezdése)

Közvetlen bizonyíték

—	pozitív eredmény az Eurodac-tól a kérelmező ujjlenyomatainak az Eurodac-rendelet 9. cikke szerint vett ujjlenyomatokkal történő összevetése után;

—	a kérelmező által benyújtott formanyomtatvány;

—	a hatóságok által készített hivatalos jelentés;

—	a kérelemmel kapcsolatban vett ujjlenyomatok;

—	kivonatok a vonatkozó nyilvántartásokból és aktákból;

—	a hatóságok írásbeli jelentése, amely tanúsítja a kérelem benyújtását.

2.   A kérelem elbírálás alatt áll, vagy korábban nyújtották be (a 18.cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontja)

Közvetlen bizonyíték

—	pozitív eredmény az Eurodac-tól a kérelmező ujjlenyomatainak az Eurodac-rendelet 9. cikke szerint vett ujjlenyomatokkal történő összevetése után;

—	a kérelmező által benyújtott formanyomtatvány;

—	a hatóságok által készített hivatalos jelentés;

—	a kérelemmel kapcsolatban vett ujjlenyomatok;

—	kivonatok a vonatkozó nyilvántartásokból és aktákból;

—	a hatóságok írásbeli jelentése, amely tanúsítja a kérelem benyújtását.

3.   A tagállamok területéről történő kiutazás (20. cikk (5) bekezdése; 19. cikk (2) bekezdése)

Közvetlen bizonyíték

—	kiléptető bélyegző;

—	kivonatok harmadik országok nyilvántartásaiból (a tartózkodás igazolására);

—	a tagállammal határos ország kiléptető bélyegzője, figyelembe véve a kérelmező által megtett útvonalat és a határátlépés időpontját;

—	a hatóságok írásos igazolása arról, hogy a külföldit ténylegesen kitoloncolták.

4.   Kitoloncolás a tagállamok területéről (19. cikk (3) bekezdése)

Közvetlen bizonyíték

—	a hatóságok írásos igazolása arról, hogy a külföldit ténylegesen kitoloncolták;

—	kiléptető bélyegző;

—	a harmadik országból történő kitoloncolásra vonatkozó információ megerősítése.

B.   JEGYZÉK

KÖZVETETT BIZONYÍTÉKOK

I.   A nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásának eljárása

1.   Kísérő nélküli kiskorú kérelmező esetében egy családtag jelenléte (apa, anya, gyám) (8. cikk)

Közvetett bizonyíték  (1)

—	ellenőrizhető információ a kérelmezőtől;

—	az érintett családtagok nyilatkozata;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy nemzetközi szervezettől, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától.

2.   A nemzetközi védelemben részesülőként elismert családtag jogszerű tartózkodása egy tagállamban (9. cikk)

Közvetett bizonyíték

—	ellenőrizhető információ a kérelmezőtől;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy nemzetközi szervezettől, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától.

3.   Egy nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtó családtag jelenléte, akinek kérelméről még nem született elsőfokú érdemi határozat egy tagállamban (10. cikk)

Közvetett bizonyíték

—	ellenőrizhető információ a kérelmezőtől;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy nemzetközi szervezettől, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától.

4.   Érvényes tartózkodási okmányok (a 12. cikk (1) és (3) bekezdése) vagy olyan tartózkodási okmányok, amelyek kevesebb mint 2 éve jártak le [és érvényességük kezdete] (a 12. cikk (4) bekezdése)

Közvetett bizonyíték

—	a kérelmező részletes és ellenőrizhető nyilatkozata;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy nemzetközi szervezettől, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától;

—	jelentések/az adatok megerősítése a tartózkodási engedély kiállítójától eltérő tagállamtól;

—	jelentések/az adatok megerősítése a családtagok, útitársak stb. részéről;

5.   Érvényes vízumok (a 12. cikk (2) és (3) bekezdése) és vízumok, amelyek kevesebb mint hat hónapja jártak le [és érvényességük kezdete] (a 12. cikk (4) bekezdése)

Közvetett bizonyíték

—	a kérelmező részletes és ellenőrizhető nyilatkozata;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy nemzetközi szervezettől, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától;

—	jelentések/az adatok megerősítése a tartózkodási engedély kiállítójától eltérő tagállamtól;

—	jelentések/az adatok megerősítése a családtagok, útitársak stb. részéről;

6.   A külső határon történő legális belépés (14. cikk)

Közvetett bizonyíték

—	a kérelmező részletes és ellenőrizhető nyilatkozata;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy nemzetközi szervezettől, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy másik tagállam vagy harmadik ország részéről;

—	jelentések/az adatok megerősítése a családtagok, útitársak stb. részéről;

—	ujjlenyomatok, kivéve azokat az eseteket, amikor a hatóságok úgy határoznak, hogy akkor vesznek ujjlenyomatot, amikor a külföldi átlépi a külső határt. Ilyen esetekben ezek az A. jegyzékben meghatározott közvetlen bizonyítékot képeznek;

—	menetjegyek;

—	szállodai számlák;

—	a tagállamok állami vagy magánintézményeibe szóló belépők;

—	bejelentőlap orvoshoz, fogorvoshoz stb.;

—	információk, amelyek azt mutatják, hogy a kérelmező utazási iroda szolgáltatásait vette igénybe;

—	egyéb, hasonló közvetett bizonyítékok.

7.   A külső határon történő jogellenes belépés (13. cikk (1) bekezdése)

Közvetett bizonyíték

—	a kérelmező részletes és ellenőrizhető nyilatkozata;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy nemzetközi szervezettől, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy másik tagállam vagy harmadik ország részéről;

—	jelentések/az adatok megerősítése a családtagok, útitársak stb. részéről;

—	ujjlenyomatok, kivéve azokat az eseteket, amikor a hatóságok úgy határoznak, hogy akkor vesznek ujjlenyomatot, amikor a külföldi átlépi a külső határt. Ilyen esetekben ezek az A. jegyzékben meghatározott közvetlen bizonyítékot képeznek;

—	menetjegyek;

—	szállodai számlák;

—	a tagállamok állami vagy magánintézményeibe szóló belépők;

—	bejelentőlap orvoshoz, fogorvoshoz stb.;

—	információk, amelyek azt mutatják, hogy a kérelmező közvetítő vagy utazási iroda szolgáltatásait vette igénybe;

—	egyéb, hasonló közvetett bizonyítékok.

8.   Legalább öt hónapos tartózkodás egy tagállamban (13. cikk (2) bekezdés)

Közvetett bizonyíték

—	a kérelmező részletes és ellenőrizhető nyilatkozata;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy nemzetközi szervezettől, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy nem kormányzati szervezet – például a rászorultaknak szállást biztosító szervezet – részéről;

—	jelentések/az adatok megerősítése a családtagok, útitársak stb. részéről;

—	ujjlenyomatok;

—	menetjegyek;

—	szállodai számlák;

—	a tagállamok állami vagy magánintézményeibe szóló belépők;

—	bejelentőlap orvoshoz, fogorvoshoz stb.;

—	információk, amelyek azt mutatják, hogy a kérelmező közvetítő vagy utazási iroda szolgáltatásait vette igénybe;

—	egyéb, hasonló közvetett bizonyítékok.

9.   A tagállamok területéről történő kiutazás (19. cikk (2) bekezdése)

Közvetett bizonyíték

—	a kérelmező részletes és ellenőrizhető nyilatkozata;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy nemzetközi szervezettől, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy másik tagállam részéről;

—	(A 19. cikk (2) bekezdése): kiléptető bélyegző, ha az érintett kérelmező legalább 3 hónapos időszakra elhagyta a tagállam területét;

—	jelentések/az adatok megerősítése a családtagok, útitársak stb. részéről;

—	ujjlenyomatok, kivéve azokat az eseteket, amikor a hatóságok úgy határoznak, hogy akkor vesznek ujjlenyomatot, amikor a külföldi átlépi a külső határt. Ilyen esetekben ezek az A. jegyzékben meghatározott közvetlen bizonyítékot képeznek;

—	menetjegyek;

—	szállodai számlák;

—	bejelentőlap orvoshoz, fogorvoshoz stb.;

—	információk, amelyek azt mutatják, hogy a kérelmező közvetítő vagy utazási iroda szolgáltatásait vette igénybe;

—	egyéb, hasonló közvetett bizonyítékok.

II.   A kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam kötelezettsége a nemzetközi védelmet kérelmező személy visszafogadására vagy visszavételére

1.   A kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásának eljárása folyamatban van abban a tagállamban, ahol a menedékjog iránti kérelmet benyújtották (20. cikk (5) bekezdése)

Közvetett bizonyíték

—	a kérelmező ellenőrizhető nyilatkozata;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy nemzetközi szervezettől, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától;

—	jelentések/az adatok megerősítése a családtagok, útitársak stb. részéről;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy másik tagállamtól.

2.   A nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálás alatt áll, vagy korábban nyújtották be (a 18.cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontja)

Közvetett bizonyíték

—	a kérelmező ellenőrizhető nyilatkozata;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy nemzetközi szervezettől, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy másik tagállamtól.

3.   A tagállamok területéről történő kiutazás (20. cikk (5) bekezdése; 19. cikk, (2) bekezdés)

Közvetett bizonyíték

—	a kérelmező részletes és ellenőrizhető nyilatkozata;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy nemzetközi szervezettől, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy másik tagállam részéről;

—	kiléptető bélyegző, ha az érintett kérelmező legalább három hónapos időszakra elhagyta a tagállam területét;

—	jelentések/az adatok megerősítése a családtagok, útitársak stb. részéről;

—	ujjlenyomatok, kivéve azokat az eseteket, amikor a hatóságok úgy határoznak, hogy akkor vesznek ujjlenyomatot, amikor a külföldi átlépi a külső határt. Ilyen esetekben ezek az A. jegyzékben meghatározott közvetlen bizonyítékot képeznek;

—	menetjegyek;

—	szállodai számlák;

—	bejelentőlap orvoshoz, fogorvoshoz stb.;

—	információk, amelyek azt mutatják, hogy a kérelmező közvetítő vagy utazási iroda szolgáltatásait vette igénybe;

—	egyéb, hasonló közvetett bizonyítékok.

4.   Kitoloncolás a tagállamok területéről (19. cikk (3) bekezdése)

Közvetett bizonyíték

—	a kérelmező ellenőrizhető nyilatkozata;

—	jelentések/az adatok megerősítése egy nemzetközi szervezettől, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától;

—	kiléptető bélyegző, ha az érintett kérelmező legalább három hónapos időszakra elhagyta a tagállam területét;

—	jelentések/az adatok megerősítése a családtagok, útitársak stb. részéről;

—	ujjlenyomatok, kivéve azokat az eseteket, amikor a hatóságok úgy határoznak, hogy akkor vesznek ujjlenyomatot, amikor a külföldi átlépi a külső határt. Ilyen esetekben ezek az A. jegyzékben meghatározott közvetlen bizonyítékot képeznek;

—	menetjegyek;

—	szállodai számlák;

—	bejelentőlap orvoshoz, fogorvoshoz stb.;

—	információk, amelyek azt mutatják, hogy a kérelmező közvetítő vagy utazási iroda szolgáltatásait vette igénybe;

—	egyéb, hasonló közvetett bizonyítékok.

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

V. MELLÉKLET

VI. MELLÉKLET

VII. MELLÉKLET

VIII. MELLÉKLET

IX. MELLÉKLET

X. MELLÉKLET

A.   RÉSZ

TÁJÉKOZTATÓ A DUBLINI RENDELETRŐL A NEMZETKÖZI VÉDELMET KÉRELMEZŐK SZÁMÁRA A 604/2013/EU RENDELET (2) 4. CIKKÉVEL ÖSSZHANGBAN

Ön védelemért folyamodott hozzánk, mivel úgy ítéli meg, hogy üldöztetés, háború vagy súlyos sérelem veszélye miatt kényszerült a hazája elhagyására. A jog ezt „nemzetközi védelem iránti kérelemnek” nevezi, Ön pedig – „kérelmező”. A védelemért folyamodó személyekre gyakran utalnak „menedékkérőként”.

Az a tény, hogy Ön nálunk folyamodott menedékért, nem jelent garanciát arra, hogy a kérelmét itt vizsgáljuk meg. Az Ön kérelmének megvizsgálását elvégző országot egy, az uniós jog – és nevezetesen a „Dublini Rendelet” – által megállapított eljárás keretében határozzuk meg. E jogszabály értelmében a kérelme megvizsgálásáért egyetlen ország felelős.

Ezt a jogszabályt egy 32 országot magában foglaló földrajzi régióban alkalmazzák (3). E tájékoztató alkalmazásában e 32 ország megnevezése: „a dublini országok”.

Amennyiben a füzet tartalmát illetően Ön valamit nem ért, kérjük, forduljon felvilágosításért hatóságainkhoz.

Mielőtt elvégeznénk a menedékjog iránti kérelmének megvizsgálását, meg kell állapítanunk, hogy ez a mi felelősségi körünkbe tartozik-e avagy más ország hatáskörét képezi – ezt nevezzük „dublini eljárásnak”. A dublini eljárás során tehát nem az Ön menedékjog iránti kérelmének indokai vizsgáljuk. Az eljárás kizárólag annak meghatározására irányul, hogy a menedékjog iránti kérelme ügyében mely országnak kell döntést hoznia.

—

Mennyi időbe telik annak meghatározása, hogy mely ország felelős a kérelmem elbírálásáért?

—

Mennyi időn belül kerül sor a kérelmem megvizsgálására?

Amennyiben a hatóságaink döntése értelmében mi rendelkezünk hatáskörrel a kérelme elbírálására, Ön ebben az országban maradhat és a kérelme megvizsgálására itt kerül sor. Ilyen esetben a kérelem megvizsgálása haladéktalanul megkezdődik.

Ha a kérelme tekintetében más országnak kell döntést hoznia, igyekszünk Önt a lehető leghamarabb az érintett országba küldeni, hogy a kérelmét ott bírálhassák el. A dublini eljárás teljes időtartama, ameddig Önt át nem adjuk az adott országnak, rendes körülmények között legfeljebb 11 hónapot vehet igénybe. Menedékjog iránti kérelmét ilyenkor a felelős ország vizsgálja meg. Ez az időtartam ettől eltérő lehet akkor, ha Ön elrejtőzik a hatóságok elől, börtönben vagy őrizetben van, illetve fellebbezést nyújt be az átadási határozattal szemben. Ha Önre a fent említettek valamelyike vonatkozik, egyedi tájékoztatást kap arról, hogy az Ön esetében milyen időtartam alkalmazható. Amennyiben őrizetben van, tájékoztatjuk az őrizetbevétel okáról és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.

—

Hogyan döntik el, hogy a kérelmem megvizsgálására mely ország illetékes?

A jogszabály különböző okokat állapít meg arra, hogy miért egy adott ország felelős az Ön kérelmének megvizsgálásáért. Ezen okokat a jogszabály által felállított fontossági sorrendben vesszük figyelembe, kezdve attól, hogy Ön rendelkezik-e családtaggal az érintett dublini országban; rendelkezik-e vagy korábban rendelkezett-e valamely dublini ország által kiállított vízummal vagy tartózkodási engedéllyel; vagy – akár legálisan, akár illegálisan – beutazott-e valamely más dublini országba, illetve átutazott-e azon.

Ha egy másik dublini országban családtagjai élnek, fontos, hogy azt a lehető leghamarabb hozza tudomásunkra. Amennyiben férje, felesége vagy gyermeke valamely másik dublini országban menedékjog iránti kérelmet nyújtott be vagy nemzetközi védelmet élvez, az adott ország lehet felelős az Ön menedékjog iránti kérelmének megvizsgálásáért.

Adott esetben úgy dönthetünk, hogy kérelmét ebben az országban vizsgáljuk meg, jóllehet a Dublini Rendeletben rögzített feltételek alapján a vizsgálat nem a mi felelősségi körünkbe tartozna. Nem adjuk át Önt olyan országba, ahol az emberi jogai megállapíthatóan sérülnének.

—

Mi történik, ha nem kívánok másik országba távozni?

Önnek módjában áll úgy nyilatkozni, hogy nem ért egyet azzal, hogy Önt másik dublini országba küldik, és a határozat ellen bírósághoz vagy törvényszékhez fordulhat. Kérheti továbbá, hogy mindaddig ebben az országban maradhasson, amíg fellebbezéséről vagy felülvizsgálati kérelméről nem születik döntés.

Amennyiben menedékjog iránti kérelmét hátrahagyja és másik dublini országba távozik, Önt valószínűleg visszaküldik ebbe az országba vagy a vizsgálatért felelős országba.

Ezért fontos, hogy a menedékjog iránti kérelem benyújtása után mindaddig maradjon itt, amíg döntést nem hozunk arról, hogy 1) ki a felelős a menedékjog iránti kérelme megvizsgálásáért és/vagy 2) arról, hogy menedékjog iránti kérelmét ebben az országban vizsgáljuk meg.

Emlékeztetjük arra, hogy amennyiben megítélésünk szerint fennáll az Ön szökésének vagy elrejtőzésének a veszélye, mivel nem akarja, hogy más országba küldjük, őrizetbe is vehetjük (egy zárt központban). Ebben az esetben Ön jogi képviselő segítségét veheti igénybe, és tájékoztatni fogjuk a további jogairól, ideértve az őrizetbe vételével szembeni fellebbezés iránti jogát is.

—

Miért vesznek tőlem ujjlenyomatot?

Amennyiben menedékjog iránti kérelmet nyújt be, és legalább 14 éves, ujjlenyomatot veszünk Öntől, amelyet továbbítunk az ún. „Eurodac” ujjlenyomat-adatbázisba. Ezen eljárás során együtt kell működnie velünk – az ujjlenyomatvétel jogszabályi kötelessége.

Amennyiben az ujjlenyomatok minősége nem megfelelő – ideértve azt is, ha Ön szándékosan kárt tett az ujjaiban –, az ujjlenyomatvételt a későbbiekben megismételjük.

Az ujjlenyomatai segítségével ellenőrzik az Eurodac-adatbázisban, hogy Ön korábban nyújtott-e már be menedékjog iránti kérelmet, illetve vettek-e már Öntől ujjlenyomatot határellenőrzés során. Ez segít meghatározni, hogy melyik dublini ország felelős az Ön menedékjog iránti kérelmének megvizsgálásáért.

Ujjlenyomatait ellenőrizhetik a Vízuminformációs Rendszerben (VIS) is, amely a schengeni övezetben kiadott vízumokkal kapcsolatos információkat tartalmazó adatbázis. Ha rendelkezik vagy korábban rendelkezett egy másik dublini országba érvényes vízummal, Önt esetleg az érintett országba küldhetik, hogy nemzetközi védelme iránti kérelmét ott vizsgálják meg.

Mivel menedékjog iránti kérelmet nyújtott be, ujjlenyomat-adatait az Eurodac 10 évig megőrzi – 10 év elteltével automatikusan törli azokat az adatbázisból. Menedékjog iránti kérelmének kedvező elbírálása esetén az ujjlenyomatai az automatikus törlésig az adatbázisban maradnak. Amennyiben megszerzi valamely dublini ország állampolgárságát, az ujjlenyomatait ezzel egyidejűleg törlik. Az Eurodac-adatbázisban az ujjlenyomatait és a nemét rögzítik – neve, fényképe, születési ideje és nemzetisége nem kerül bele az Eurodac-ba, de adott esetben a nemzeti adatbázisban tárolható.

Ön a jövőben bármikor kérheti az általunk az Eurodac-ban rögzített Önre vonatkozó adatokat. Amennyiben úgy találja, hogy az adatai pontatlanok vagy a tárolásuk nem indokolt, kérheti azok javítását vagy törlését. Az Ön adatainak kezelésére (vagy ellenőrzésére) ezen országban hatáskörrel rendelkező hatóságokra és az illetékes adatvédelmi felügyelő hatóságra vonatkozó információk az alábbiakban találhatók.

Az Eurodac-adatbázist az eu-LISA nevű európai uniós ügynökség üzemelteti. Az Ön adatai csak a jogszabályokban meghatározott célokra használhatók fel. Adatait kizárólag az Eurodac központi rendszere kapja meg. Amennyiben Ön a későbbiekben másik dublini országban is benyújt menedékjog iránti kérelmet, ujjlenyomatait ellenőrzés céljából megküldik az adott ország számára. Az Eurodac-ban rögzített adatokat a dublini országokon kívül más országgal vagy szervezettel nem osztják meg.

2015. július 20-tól azon hatóságok, amelyek súlyos bűncselekmények és a terrorizmus megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából hozzáférést kérhetnek az Eurodac adatbázishoz – köztük a rendőrség és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) –, kikereshetik onnan az Ön ujjlenyomatait.

Milyen jogok illetnek meg engem addig, amíg eldöntik, hogy mely ország felelős a menedékjog iránti kérelmem megvizsgálásáért?

Önnek jogában áll ebben az országban maradni, ha menedékjog iránti kérelmének megvizsgálása a mi hatáskörünkbe tartozik, ha pedig ez a feladat egy másik országra hárul, mindaddig itt tartózkodhat, amíg át nem adjuk az érintett országnak. Ha menedékjog iránti kérelmének megvizsgálásáért ez az ország felelős, Ön legalább a kérelmére vonatkozó első fokú határozat időpontjáig itt maradhat. Ezenfelül az itt tartózkodás anyagi feltételei – nevezetesen szállás, étkezés stb. –, valamint az alapvető és sürgősségi orvosi ellátás is megilletik Önt. Önnek lehetősége lesz arra, hogy szóban vagy írásban tájékoztasson bennünket helyzetéről és a dublini országok területén tartózkodó családtagjairól, és módjában áll, hogy ezt az anyanyelvén vagy egy Ön által jól beszélt másik nyelven tegye meg (illetve szükség esetén tolmács segítségét vegye igénybe). Ugyancsak megkapja majd az Ön másik országba történő átadásáról szóló határozat írásos másolatát is. Továbbá jogában áll, hogy kiegészítő információkért folyamodjon hozzánk és/vagy felvegye a kapcsolatot az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) ebben az országban található hivatalával.

Kapcsolattartási információk és különösen: (Az adott tagállamra vonatkozó információkkal kell kitölteni)

—	A menekültügyi hatóság címe és elérhetőségei,

—	A nemzeti felügyeleti hatóságra vonatkozó információk,

—	Az Eurodac-adatkezelő és képviselőjének neve,

—	Az adatkezelő hivatalának elérhetőségei,

—	A helyi UNHRC-hivatal elérhetőségei (amennyiben van),

—	A jogsegélyt nyújtó/menekültsegítő szervezetek elérhetőségei,

—	A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) elérhetőségei.

B.   RÉSZ

A DUBLINI ELJÁRÁS – TÁJÉKOZTATÓ A DUBLINI ELJÁRÁS ALÁ VONT, NEMZETKÖZI VÉDELMET KÉRELMEZŐK SZÁMÁRA A 604/2013/EU RENDELET (5) 4. CIKKÉVEL ÖSSZHANGBAN

Ezt a tájékoztató füzetet Ön azért kapta, mert nemzetközi védelem (menedék) iránti kérelmet nyújtott be ebben az országban vagy valamely másik dublini országban, és a hatóságok okkal feltételezik, hogy a kérelmének megvizsgálásáért egy másik ország felelős.

Azt, hogy kérelmének megvizsgálását mely országnak kell elvégeznie, egy, az uniós jog – és nevezetesen a „Dublini Rendelet” – által megállapított eljárás keretében határozzuk meg. Ezt az eljárást nevezzük „dublini eljárásnak”. E tájékoztató füzet célja, hogy megválaszolja az ezzel az eljárással kapcsolatosan leggyakrabban feltett kérdéseket.

Amennyiben a füzet tartalmát illetően Ön valamit nem ért, kérjük, forduljon felvilágosításért hatóságainkhoz.

Miért vontak a dublini eljárás alá?

A Dublini Rendeletet egy 32 országot magában foglaló földrajzi régió teljes területén alkalmazzák. A „dublini országok” a következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, valamint a Dublini Rendelet négy „társult” országa (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc).

A dublini eljárás megállapítja, hogy melyik az az egyetlen ország, amely az Ön menedékjog iránti kérelmének megvizsgálásáért felelős. Ez azt jelenti, hogy Önt a mi országunkból átadhatják egy másik, a kérelme megvizsgálásáért felelős országnak.

A dublini eljárás a következő két célt szolgálja:

—	annak biztosítása, hogy a menedékjog iránti kérelem eljusson a megvizsgálásáért felelős ország illetékes hatóságához;

—	annak kiküszöbölése, hogy a menedékkérők több országban is benyújtsanak menedékjog iránti kérelmet azzal a céllal, hogy meghosszabbítsák tartózkodásukat a dublini országokban.

Mindaddig, amíg nem születik döntés arról, hogy melyik ország felelős az Ön menedékjog iránti kérelmének elbírálásáért, az itteni hatóságok nem foglalkoznak a kérelem részletes megvizsgálásával.

NE FELEDJE: Elvileg nem távozhat más dublini országba. Amennyiben másik dublini országba utazik, onnan visszaküldik ide vagy abba az országba, ahol előzőleg menedékjog iránti kérelmet nyújtott be. Az itt benyújtott kérelmének hátrahagyása nem módosítja azt, hogy mely ország felelős annak megvizsgálásáért. Ha elrejtőzik vagy elszökik, az őrizetbevétel veszélyének teszi ki magát.

Amennyiben korábban már tartózkodott valamely dublini országban, majd elhagyta a dublini országok területét, mielőtt ebbe az országba jött volna, erről tájékoztatnia kell bennünket. Ez azért fontos, mert befolyásolhatja, hogy melyik ország felelős a kérelme megvizsgálásáért. Előfordulhat, hogy bizonyítékokat kell szolgáltatnia a dublini országokon kívül töltött időszakra vonatkozóan, például az útlevelében szereplő bélyegző, visszaküldési vagy kiutasítási határozat vagy bármely más olyan hivatalos irat formájában, amely igazolja, hogy a dublini országokon kívül élt vagy dolgozott.

Mely információkat kell a hatóságok tudomására hoznom? Hogyan ismertethetem ezeket az információkat a hatóságokkal?

Valószínűleg elbeszélgetünk majd Önnel annak érdekében, hogy eldönthessük, mely ország felelős a menedékjog iránti kérelme megvizsgálásáért. Az elbeszélgetés során ismertetjük a dublini eljárás folyamatát. Önnek minden olyan információt a tudomásunkra kell hoznia, amely valamely családtagjának vagy hozzátartozójának egy dublini országban való tartózkodásával kapcsolatos, illetve amely a megítélése szerint releváns lehet a felelős ország meghatározása szempontjából (a relevánsnak számító információk részletes leírását lásd lent). Továbbá be kell nyújtania a birtokában lévő valamennyi olyan dokumentumot vagy iratot, amely releváns információkat tartalmaz.

Kérjük, az összes releváns információ tudomásunkra hozásával segítse a kérelme megvizsgálásáért felelős ország meghatározását.

Az elbeszélgetés olyan nyelven zajlik majd, amelyet Ön megért vagy ésszerűen feltételezhető, hogy kellően ért ahhoz, hogy az adott nyelven kommunikálni tudjon.

Amennyiben a használt nyelvet nem érti, lehetősége van arra, hogy a kommunikációhoz tolmács segítségét kérje. A tolmács kizárólag az Ön és a kérdező által elmondottakat fordíthatja le. A tolmács a személyes véleményét nem fejtheti ki. Ha Önnek nehézséget okoz a tolmács megértése, erről tájékoztatnia kell bennünket és/vagy beszélnie kell az ügyvédjével.

Az elbeszélgetés bizalmas jellegű. Ez azt jelenti, hogy semmilyen Ön által elmondott információt – ideértve azt is, hogy menedékjog iránti kérelmet nyújtott be – nem küldünk meg az Ön származási országában lévő olyan személyeknek vagy hatóságoknak, akik vagy amelyek Önnek vagy a még a származási országában tartózkodó családtagjainak bármilyen formában árthatnak.

Miután tájékoztattuk a dublini eljárásról és annak az Ön helyzetére gyakorolt következményeiről, kizárólag abban az esetben vonhatjuk meg Öntől az elbeszélgetés jogát, ha az adott információkat valamely más formában korábban már átadta. Amennyiben nem kap lehetőséget elbeszélgetésre, kérheti a felelős ország meghatározása szempontjából relevánsnak tartott további információk írásban történő benyújtását.

Hogyan állapítják meg a hatóságok, hogy mely ország illetékes a kérelmem megvizsgálására?

Különböző okai lehetnek annak, hogy miért egy adott ország felelős az Ön kérelmének megvizsgálásáért. Ezen okokat a jogszabály által felállított fontossági sorrendben vesszük figyelembe. Ha egy adott ok nem releváns, a következőt vesszük figyelembe, és így tovább.

Az okok fontossági sorrendben a következő tényezőkre vonatkoznak:

—	valamely családtagja (férje, felesége vagy 18 éven aluli gyermeke) egy másik dublini országban nemzetközi védelmet élvez vagy menedékjog iránti kérelmet nyújtott be;

Ezért fontos, hogy még a menedékjog iránti kérelmére vonatkozó első fokú határozat előtt hozza tudomásunkra, ha valamely másik dublini országban családtagjai élnek. Amennyiben a családtagjaival azonos országba kíván kerülni, erről Önnek és családtagjának írásban kell nyilatkozniuk.

—	Az Ön számára valamely más dublini ország korábbn már kiállított vízumot vagy tartózkodási engedélyt;

—	egy másik dublini országban ujjlenyomatot vettek Öntől (és azt eltárolták az Eurodac (6) európai adatbázisban);

—	bizonyítékok támasztják alá, hogy korábban egy másik dublini országban tartózkodott vagy azon átutazott, még ha ott nem is vettek ujjlenyomatot Öntől.

Mi a helyzet akkor, ha én valaki eltartottja vagyok vagy valaki az én eltartottam?

Ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül, lehetőség van arra, hogy Ön családegyesítés céljából az anyja, apja, gyermeke vagy testvére tartózkodási helye szerinti országba kerüljön:

—	családtagjai jogszerűen tartózkodnak valamely dublini országban;

—	valamelyikük várandós vagy újszülöttet gondoz vagy súlyos betegségben szenved vagy komoly fogyatékossággal él vagy időskorú;

—	egyikük a másik segítségére szorul, és az képes a gondját viselni.

A gyermeke, testvére vagy szülője tartózkodási helye szerinti ország rendszerint magára vállalja az Ön menedékjog iránti kérelmének megvizsgálását, feltéve, hogy a családi kötelékek már a származási országukban is léteztek. Továbbá írásban meg kell erősíteniük, hogy mindkét részről kívánják a családegyesítést.

Ön akkor is kérheti ezt a lehetőséget, ha már a gyermeke, testvére vagy szülője tartózkodási helye szerinti országba érkezett, és akkor is, ha a hozzátartozói tartózkodási helyétől eltérő országban található. A második esetben Önnek az adott országba kell utaznia, hacsak az egészségi állapota huzamosabb ideig nem akadályozza abban, hogy elutazzon.

E lehetőségen felül a menekültügyi eljárás bármely szakaszában kérheti, hogy humanitárius, családi vagy kulturális okokból csatlakozhassék valamely családtagjához. Amennyiben kérelmét elfogadják, adott esetben a családtagja tartózkodási helye szerinti országba kell utaznia. Ehhez írásos hozzájárulást is kérnek Öntől. Fontos, hogy tájékoztasson bennünket bármely olyan humanitárius okról, amely indokolhatja, hogy kérelmét itt, és nem pedig valamely másik országban vizsgáljuk meg.

Rokonságra, gondoskodásra utaltságra vagy humanitárius okokra való hivatkozás esetén a kérése alátámasztására adott esetben magyarázatot vagy bizonyítékot kell szolgáltatnia.

Mi történik, ha beteg vagyok vagy különleges szükségleteim vannak?

Annak érdekében, hogy megfelelő orvosi ellátást vagy kezelést biztosíthassanak az Ön számára, az itteni hatóságoknak tudomást kell szerezniük bármely esetleges különleges szükségletéről – ideértve az egészségügyi jellegű szükségleteit is –, és arról, ha Ön:

—	fogyatékos személy,

—

terhes,

—	súlyos betegségben szenved,

—	kínzás, nemi erőszak vagy a pszichikai, fizikai, illetve szexuális erőszak valamely más súlyos formájának áldozata volt.

Amennyiben orvosi adatokat közöl velünk, és döntés születik egy másik országba küldéséről, az Ön engedélyét fogjuk kérni ahhoz, hogy az Önre vonatkozó orvosi adatokat megoszthassuk azzal az országgal, ahová továbbküldjük. Ha ehhez nem járul hozzá, azzal megakadályozza az orvosi adatok átadását, de azt nem, hogy Önt átadjuk a felelős országnak. Emlékeztetjük arra, hogy ha nem járul hozzá az orvosi adatok továbbküldéséhez, a másik ország nem lesz képes eleget tenni az Ön különleges szükségleteinek.

Hangsúlyozzuk, hogy orvosi adatait mindenkor titoktartási kötelezettség alá eső szakemberek kezelik, szigorúan bizalmas módon.

Mennyi időbe telik annak meghatározása, hogy mely ország felelős a kérelmem kezeléséért? Mennyi időn belül kerül sor a kérelmem megvizsgálására?

Amennyiben az itteni hatóságok döntése értelmében mi rendelkezünk hatáskörrel a menedékjog iránti kérelmének megvizsgálására, az azt jelenti, hogy Ön ebben az országban maradhat és a kérelmének megvizsgálása itt történik majd.

Mi történik akkor, ha a jelenlegi tartózkodási helyemtől eltérő ország bizonyul felelősnek a kérelmem megvizsgálása iránt?

Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy kérelme megvizsgálásáért valamely másik ország felelős, a kérelem mi országunkban történő benyújtásától számított 3 hónapon belül felkérjük az érintett országot, hogy vállala a kérelem megvizsgálását.

Ha azonban a másik ország felelősségének megállapítása az Ön ujjlenyomat-adatai alapján történik, az Eurodac-ból származó eredmények kézhezvételétől számított 2 hónapon belül küldjük meg a kérelmet a másik országnak.

—	Ha most első ízben nyújtott be menedékjog iránti kérelmet valamely dublini országban, de okkal feltételezhető, hogy annak megvizsgálására egy másik dublini ország hivatott, az érintett országtól kérni fogjuk az Ön ügyének „átvételét”.

Annak az országnak, amely a kérelem címzettje, a kérelem kézhezvételétől számított 2 hónapon belül választ kell adnia. Amennyiben az adott ország e határidőn belül nem válaszol, az azt jelenti, hogy vállalja az Ön kérelmének megvizsgálását.

—	Ha Ön korábban már nyújtott be menedékjog iránti kérelmet valamely, a jelenlegi tartózkodási helyétől eltérő dublini országban, az érintett országtól kérni fogjuk az Ön „visszavételét”.

Annak országnak, ahová a kérelmet címezzük, a kérelem kézhezvételétől számított 1 hónapon belül, illetve amennyiben a kérelem Eurodac-adatokon alapul, 2 héten belül válaszolnia kell. Amennyiben az adott ország e határidőn belül nem válaszol, az azt jelenti, hogy vállalja az Ön kérelmének megvizsgálását és visszaveszi Önt.

Ha azonban Ön ebben az országban nem nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, és előző kérelmét egy másik országban jogerős határozattal elutasították, úgy dönthetünk, hogy kérelmezzük a felelős országnál az Ön visszavételét, vagy intézkedünk a származási országába vagy az állandó lakóhelye szerinti országba vagy valamely biztonságos harmadik országba való visszatérése érdekében (7).

Ha egy másik ország vállalja a felelősséget a kérelme megvizsgálásáért, Ön tájékoztatást kap döntésünkről, miszerint:

—	menedékjog iránti kérelmét ebben az országban nem vizsgáljuk meg, valamint

—	átadjuk Önt a felelős országnak.

Átadására attól az időponttól számított 6 hónapon belül kerül sor, amikor a másik ország elismerte a felelősségét, vagy amennyiben Ön fellebbez a döntés ellen, attól az időponttól számított 6 hónapon belül, amikor a bíróság vagy törvényszék meghozta határozatát az Ön érintett országba való továbbküldéséről. Ez a határidő meghosszabbítható abban az esetben, ha Ön elmenekül az itteni hatóságok elől, vagy őrizetbe veszik.

Amennyiben Önt ebben az országban a dublini eljárás részeként fogva tartják/zárt menekültközpontban helyezik el, a határidő rövidebb lesz (további információkért lásd a fogva tartásról szóló szakaszt).

A felelős ország Önt menedékkérőként kezeli, és Önt az e jogállással járó valamennyi jog megilleti. Ha korábban még sohasem nyújtott be menedékjog iránti kérelmet az adott országban, erre a megérkezését követően lehetősége nyílik.

Mi történik, ha nem értek egyet azzal a döntéssel, hogy másik országba küldjenek?

Önnek módjában áll úgy nyilatkozni, hogy nem ért egyet a más dublini országba történő továbbküldésével. Ez az ún. „fellebbezés” vagy „felülvizsgálati kérelem”.

Kérheti továbbá az átadás felfüggesztését a fellebbezés vagy felülvizsgálat idejére.

E tájékoztató füzet végén információkat talál arról, hogy mely hatóságokkal léphet kapcsolatba, ha fellebbezni kíván ebben az országban egy határozat ellen.

Attól az időponttól számítva, amikor megkapja a hatóságoktól a hivatalos átadási határozatot, [x nap  (8)] áll rendelkezésére arra, hogy fellebbezést nyújtson be a(z) [a jogorvoslati hatóság neve  (9)] felé. Rendkívül fontos, hogy a határozatot (fellebbezés vagy felülvizsgálat iránti kérelem formájában) a megadott határidőn belül támadja meg.

A fellebbezés vagy felülvizsgálat ideje alatt Ön ebben az országban maradhat. Vagy  (10)

Átadását [y napra  (11)] felfüggesztjük, amíg valamely bíróság vagy törvényszék eldönti, biztonságos-e Önnek a felelős országban tartózkodnia a fellebbezésének megvizsgálása alatt. Vagy

Önnek [y days  (12)] áll rendelkezésére ahhoz, hogy átadásának felfüggesztését kérje a fellebbezés megvizsgálásának idejére. E kérelemről a bíróság vagy törvényszék dönt rövid időn belül. Amennyiben a felfüggesztési kérelmet elutasítják, ennek okát ismertetik Önnel.

Az eljárás alatt Ön jogi, illetve – szükség esetén – nyelvi segítségnyújtás igénybevételére jogosult. A jogi segítségnyújtás azt jelenti, hogy Ön ügyvéd segítségét veheti igénybe, aki elkészíti az iratait és képviseli Önt a bíróság előtt.

Amennyiben anyagi helyzete nem teszi lehetővé az ügyvédi költségek fedezését, díjmentességet kérhet. A jogi segítséget nyújtó szervezetekről e tájékoztató füzet végén talál információkat.

Fogva tarthatnak-e engem?

Fogva tartásának egyéb okai is lehetnek, de a dublini eljárással összefüggésben kizárólag abban az esetben tarthatják Önt fogva, ha a hatóságok megítélése szerint fennáll annak a veszélye, hogy Ön elmenekül, mivel nem kívánja, hogy másik dublini országba küldjék.

Mit jelent ez?

Ha a hatóságaink úgy ítélik meg, hogy komolyan fennáll a szökés veszélye – például azért, mert ez korábban már előfordult vagy nem teljesíti megjelenési kötelezettségét stb. –, a dublini eljárás bármely szakaszában őrizetbe vehetik Önt. A fogva tartás lehetséges okait a jogszabály tartalmazza. A jogszabályban meghatározott okokon kívül semmilyen más okból nem tartható fogva.

Ön jogosult arra, hogy fogva tartásának indokairól írásos tájékoztatást kapjon, illetve módjában áll megtámadni a fogvatartási határozatot. Amennyiben fellebbezni kíván a fogvatartási határozat ellen, jogi segítségnyújtást vehet igénybe.

A dublini eljárás alatti fogva tartása esetén az eljárás során a következő határidők vonatkoznak Önre:

—	Menedékjog iránti kérelmének benyújtásától számított 1 hónapon belül felkérjük a másik országot, hogy vállalja a kérelem megvizsgálását.

—	Annak az országnak, amely a kérelem címzettje, a kérelem kézhezvételétől számított 2 héten belül választ kell adnia.

—

Legkésőbb 6 héttel azután, hogy a felelős ország elfogadta a felkérést, meg kell történnie az Ön átadásának. Amennyiben Ön megtámadja az átadási határozatot, a 6 hetes határidő attól a naptól számít, amikor a hatóságok – vagy valamely bíróság vagy törvényszék – úgy határoznak, hogy nem veszélyezteti az Ön biztonságát, ha a fellebbezési eljárás idejére a felelős országba küldik.

Amennyiben nem tartjuk be a felkérés megküldésére, illetve az Ön átadásának végrehajtására előírt határidőket, Önnek a Dublini Rendelet szerinti átadása céljából elrendelt fogva tartását megszüntetjük. Ebben az esetben a fenti szokásos határidők alkalmazandók.

Mi történik az általam benyújtott személyes információkkal? Honnan tudhatom, hogy nem élnek vissza azokkal?

A dublini országok hatóságai az Ön által a dublini eljárás során számukra benyújtott adatokat kizárólag a Dublini Rendelet és az Eurodac-rendelet értelmében rájuk háruló kötelezettségek teljesítése érdekében adhatják át egymásnak. A dublini eljárás folyamán védelem illeti meg valamennyi személyes adatát és az Önre, családi helyzetére stb. vonatkozó összes olyan információt, amelyet megoszt velünk. Az Ön adatai csak a jogszabályokban meghatározott célokra használhatók fel.

Ön hozzáférésre jogosult a következőkhöz:

—	az Önre vonatkozó adatok. Ön kérheti ezen adatok – köztük az Eurodac-adatok – helyesbítését azok pontatlansága esetén, illetve törlését, ha a feldolgozásuk jogszerűtlenül történt,

—

azon információk, amelyek ismertetik, hogyan kérheti adatai – köztük az Eurodac-ban szerelő adatok – törlését. Idetartoznak az Önre vonatkozó dublini eljárásért felelős illetékes hatóság, valamint a személyes adatok védelmével kapcsolatos kérelmek kezeléséért felelős nemzeti adatvédelmi hatóságok elérhetőségei.

XI. MELLÉKLET

TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETKÖZI VÉDELEM IRÁNTI KÉRELMET BENYÚJTÓ, KÍSÉRŐ NÉLKÜLI GYERMEKEK SZÁMÁRA A 604/2013/EU RENDELET  (13) 4. CIKKÉVEL ÖSSZHANGBAN

Ezt a tájékoztató füzetet azért adjuk Neked, mert elmondásod szerint védelemre van szükséged, és még nem múltál el 18 éves. Ha még nem múltál el 18 éves, gyermeknek számítasz. A hatóságok időnként „kiskorúként” is utalnak rád, ami ugyanazt jelenti, mint a „gyermek”. A „hatóságok” a védelem iránti kérelmed elbírálásáért felelős személyek.

Ha azért kérsz védelmet nálunk, mert a saját hazádban féltél, ezt „menedék iránti kérelemnek” nevezzük. A „menedék” olyan hely, amely védelmet és biztonságot nyújt.

Amikor hivatalos kérelmet nyújtasz be a hatóságokhoz, amelyben menedéket kérsz, azt a jog „nemzetközi védelem iránti kérelemnek” nevezi. A menedéket kérő személy a „kérelmező”. Előfordulhat, hogy időnként „menedékkérőként” is hivatkoznak Rád.

A szüleidnek melletted kellene lenniük, de ha még sincsenek itt vagy útközben elszakadtak Tőled, úgynevezett „kísérő nélküli kiskorú” vagy.

Ebben az esetben „KÉPVISELŐT” BIZTOSÍTUNK SZÁMODRA – Ő EGY OLYAN FELNŐTT, AKI AZ ELJÁRÁS SORÁN SEGÍT MAJD NEKED. SEGÍTSÉGET NYÚJT MAJD A KÉRELMED MEGÍRÁSÁNÁL, ÉS VELED LESZ, AMIKOR A HATÓSÁGOKKAL KELL BESZÉLNED. A KÉPVISELŐDNEK BÁTRAN ELMONDHATOD A GONDJAIDAT ÉS FÉLELMEIDET. A KÉPVISELŐD FELADATA, HOGY BIZTOSÍTSA: A TE ÉRDEKEID ELSŐDLEGES SZEMPONTNAK SZÁMÍTANAK, VAGYIS A SZÜKSÉGLETEIDET, BIZTONSÁGODAT, KÉNYELMEDET, SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSEDET ÉS VÉLEMÉNYEDET MEGFELELŐEN FIGYELEMBE VESZIK. A KÉPVISELŐD MEGVIZSGÁLJA AZT IS, HOGYAN LEHETNÉL ÚJRA EGYÜTT A CSALÁDTAGJAIDDAL.

HA VALAMIT NEM ÉRTESZ, KÉRD BÁTRAN A KÉPVISELŐD VAGY A HATÓSÁGAINK SEGÍTSÉGÉT!

BÁR EBBEN AZ ORSZÁGBAN KÉRTÉL MENEDÉKET, ELŐFORDULHAT, HOGY MENEDÉK IRÁNTI KÉRELMEDET VÉGÜL EGY MÁSIK ORSZÁGNAK KELL MEGVIZSGÁLNIA.

A menedék iránti kérelmed vizsgálatáért egy bizonyos ország felelős. Ezt az úgynevezett „Dublini Rendelet” írja elő. E jogszabály értelmében meg kell állapítanunk, hogy a kérelmed vizsgálatát nekünk kell-e elvégeznünk, vagy az egy másik ország feladata – ezt az eljárást „dublini eljárásnak” nevezzük.

Ez a jogszabály egy 32 országot magában foglaló földrajzi terület bármely részén érvényes (14). E tájékoztató füzetben erre a 32 országra mint a „dublini országokra” utalunk.

NE PRÓBÁLJ MEG ELSZÖKNI A HATÓSÁGOK ELŐL, SEM PEDIG EGY MÁSIK DUBLINI ORSZÁGBA MENEKÜLNI. EGYESEK AZT TANÁCSOLHATJÁK, HOGY TEDD EZT, MERT EZ A LEGJOBB MEGOLDÁS. HA VALAKI SZÖKÉSRE BIZTAT VAGY MEGPRÓBÁL MAGÁVAL VINNI, EZT AZONNAL JELEZD A KÉPVISELŐDNEK VAGY AZ ÁLLAMI HATÓSÁGOKNAK.

MIELŐBB TÁJÉKOZTASD A HATÓSÁGOKAT A KÖVETKEZŐKRŐL:

—

Ha egyedül vagy, és úgy gondolod, hogy édesanyád, édesapád, testvéred, nagynénéd  (15), nagybátyád  (16), nagyanyád vagy nagyapád a 32 dublini ország valamelyikében tartózkodhat, — Ebben az esetben velük kívánsz-e élni? — Más valakivel együtt érkeztél-e ebbe az országba, és ha igen, kivel? — Korábban jártál-e már egy másik országban is a felsorolt 32 dublini ország közül? — Egy másik dublini országban vettek-e már ujjlenyomatot Tőled (az ujjlenyomat az ujjhegy rajzolata, amely segít az azonosításodban)? — Korábban egy másik dublini országban már nyújtottál-e be menedék iránti kérelmet?

NAGYON FONTOS, HOGY EGYÜTTMŰKÖDJÉL A HATÓSÁGOKKAL, ÉS MINDIG AZ IGAZAT MONDD NEKIK.

A dublini rendszer segítséget nyújt számodra, ha a menedék iránti kérelmed benyújtásakor a szüleid nincsenek Veled.

Ha elegendő információval rendelkezünk róluk, megpróbáljuk megkeresni a dublini országokban tartózkodó szüleidet vagy rokonaidat. Ha sikerül megtalálnunk őket, megpróbáljuk elérni, hogy találkozhassatok abban az országban, ahol a szüleid vagy rokonaid találhatók. Ebben az esetben az érintett ország feladata lesz, hogy a menedék iránti kérelmedet megvizsgálja.

Ha egyedül vagy és egyetlen családtagod vagy rokonod sem tartózkodik valamely másik dublini országban, a kérelmedet minden bizonnyal ebben az országban fogjuk megvizsgálni.

Akkor is úgy dönthetünk, hogy a kérelmedet itt vizsgáljuk meg, ha a jogszabály szerint arra egy másik ország lenne köteles. Ezt humanitárius, családi vagy kulturális okokból tehetjük meg.

Ezen eljárás alatt mindig a Te érdekeidnek megfelelően cselekszünk, és nem küldünk olyan országba, amelyről tudjuk, hogy ott az emberi jogaidat megsérthetik.

Mit jelent az, hogy mindig a Te érdekeidnek megfelelően kell cselekednünk? Ez azt jelenti, hogy a következőket kell tennünk:

—	meg kell vizsgálnunk, van-e lehetőség arra, hogy valamelyik országban együtt legyél a családoddal;

—	gondoskodnunk kell a biztonságodról és különösen meg kell védenünk azoktól, akik rosszul bánhatnak Veled vagy bánthatnak Téged,

—	gondoskodnunk kell arról, hogy biztonságos és egészséges környezetben nőhessél fel, legyen mit enned és legyen hol laknod, valamint hogy a szociális fejlődésedhez szükséges feltételek teljesüljenek,

—	figyelembe kell vennünk a véleményedet – például azt, hogy szeretnél-e valamelyik rokonoddal élni vagy sem.

AZ ÉLETKOROD

Azok, akik már elmúltak 18 évesek, „felnőttnek” számítanak. Őket másként kezeljük, mint a gyermekeket vagy kamaszokat (azaz a „kiskorúakat”).

Kérjük, mondd meg őszintén az életkorodat.

Ha rendelkezel olyan dokumentummal, ami bizonyítja a korodat, azt add át a hatóságoknak. Ha a hatóságok kétségbe vonják az életkorodat, előfordulhat, hogy egy orvos meg kíván vizsgálni, hogy megbizonyosodjon arról, elmúltál-e már 18 éves vagy sem. Mielőtt az orvosi vizsgálatra sor kerülne, ahhoz Neked és/vagy képviselődnek előzőleg hozzá kell járulni.

AZ ALÁBBIAKBAN MEGPRÓBÁLUNK VÁLASZT ADNI AZOKRA A KÉRDÉSEKRE, AMELYEK A DUBLINI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOSAN A LEGGYAKRABBAN FELVETŐDNEK, ILLETVE ARRA, HOGY AZ MILYEN SEGÍTSÉGET NYÚJT SZÁMODRA ÉS MIRE SZÁMÍTHATSZ AZ ELJÁRÁS SORÁN.

UJJLENYOMAT – Mi az? Miért veszünk ujjlenyomatot?

Ha menedéket kérsz és már elmúltál 14 éves, lenyomatot veszünk az ujjaidról (ez az úgynevezett „ujjlenyomat”), és a kapott mintát továbbítjuk az „Eurodac” nevű ujjlenyomat-adatbázisba. Eközben együtt kell működnöd velünk – a jogszabály előírja, hogy mindenkitől, aki menedék iránti kérelmet nyújt be, ujjlenyomatot kell venni.

Előfordulhat, hogy ujjlenyomataidat a hatóságok a későbbiekben esetleg ellenőrizni fogják, hogy láthassák, korábban nyújtottál-e már be menedék iránti kérelmet vagy vettek-e már Tőled ujjlenyomatot valamelyik határállomáson. Ha ennek alapján kiderül, hogy korábban valamely másik dublini országban már nyújtottál be menedék iránti kérelmet, ebbe a másik országba küldhetnek Téged, ha ez szolgálja leginkább az érdekeidet. Ebben az esetben ennek az országnak a feladata lesz, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmedet megvizsgálja.

Az ujjlenyomataidat 10 évig őrizzük meg az adatbázisban. Amikor a 10 év letelik, automatikusan töröljük azokat. Ha a nemzetközi védelem iránti kérelmedet elfogadják, az ujjlenyomataid az adatbázisban maradnak mindaddig, amíg automatikusan nem törlődnek onnan. Ha a későbbiekben valamelyik dublini ország állampolgára leszel, az ujjlenyomataidat töröljük. Kizárólag az ujjlenyomataidat és nemedet rögzítjük az Eurodac-ban – a neved, fényképed, születési időpontod és nemzetiséged nem kerül bele az adatbázisba. Az azonban előfordulhat, hogy ezeket az adatokat a mi nemzeti adatbázisunkban tároljuk. Az Eurodac-ban rögzített adatokat a dublini országokon kívül semmilyen más országgal vagy szervezettel nem osztjuk meg.

2015. július 20-tól a hatóságok (például a rendőrség) kikereshetik az ujjlenyomataidat az adatbázisból. A súlyos bűncselekmények és a terrorizmus megelőzése, felderítése és nyomozása céljából az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) ugyancsak keresheti az ujjlenyomataidat, és ehhez hozzáférést kérhet az Eurodac-adatbázishoz.

Melyek azok a helyzeteddel kapcsolatos információk, amelyeket a hatóságoknak mindenképpen ismerniük kell?

Valószínűleg elbeszélgetünk majd Veled, hogy eldönthessük, melyik ország felelős a menedék iránti kérelmed vizsgálatáért. A beszélgetés során a hatóságaink elmagyarázzák majd Neked, mi is az a dublini eljárás, és igyekeznek megtalálni a módját, hogy egy másik országban újra együtt lehessél a családoddal.

Ha tudod, hogy a szüleid, testvéreid vagy valamelyik rokonod egy másik dublini országban tartózkodik, ezt ne felejtsd el megemlíteni annak a személynek, aki elbeszélget Veled. Oszd meg velünk a lehető legtöbb információt – neveket, címeket, telefonszámokat stb. –, hogy ezáltal könnyebben megtalálhassuk a családodat.

A beszélgetés során megkérdezhetik Tőled azt is, jártál-e már valamely másik dublini országban. Kérjük, mondd meg az igazat.

A képviselőd elkísérhet a beszélgetésre, hogy segítsen és támogasson Téget, illetve ügyeljen arra, hogy ami történik, az a Te javadat szolgálja. Ha valamiért nem szeretnéd, hogy a képviselőd Veled legyen a beszélgetésen, erről tájékoztasd a hatóságokat.

A BESZÉLGETÉS ELEJÉN A KÉRDEZŐ ÉS A KÉPVISELŐD ELMAGYARÁZZÁK MAJD AZ ELJÁRÁST ÉS ISMERTETIK A JOGAIDAT. HA VALAMIT NEM ÉRTESZ VAGY KÉRDÉSEID MERÜLNEK FEL, TEDD FEL ŐKET BÁTRAN A KÉRDEZŐNEK VAGY A KÉPVISELŐDNEK!

A beszélgetéshez jogod van, és az a kérelmed egy fontos részét képezi.

A beszélgetésre egy általad értett a nyelven kerül majd sor. Ha a használt nyelvet nem érted, lehetőséged van arra, hogy tolmács segítségét kérjed a kommunikációhoz. A tolmács kizárólag az általad és a kérdező által elmondottakat fordíthatja le. A tolmács ahhoz semmilyen személyes megjegyzést nem fűzhet hozzá. Ha nehezen érted a tolmácsot, erről mindenképpen tájékoztass bennünket és/vagy beszélj a képviselőddel.

A beszélgetés bizalmas jellegű. Ez azt jelenti, hogy semmilyen általad elmondott információt – ideértve azt is, hogy menedék iránti kérelmet nyújtottál be nálunk – nem küldünk meg olyan személyeknek vagy hatóságoknak, akik vagy amelyek bármilyen formában árthatnak Neked vagy a saját hazádban tartózkodó családtagjaidnak.

FONTOS, HOGY A KÉPVISELŐDDEL EGYÜTT ISMERJÉTEK A DUBLINI ELJÁRÁS SORÁN ALKALMAZOTT HATÁRIDŐKET!

Olvasd el alábbi válaszainkat.

Mennyi időn belül fogod megtudni, hogy másik országba kell-e utaznod vagy itt maradhatsz?

Mi történik, ha azt állapítjuk meg, hogy másik ország felelős a menedék iránti kérelmed vizsgálatáért?

→

Ha most először nyújtasz be menedék iránti kérelmet dublini országban, egy másik országba küldünk tovább Téged, mivel édesanyád, édesapád, testvéred, nagynénéd, nagybátyád, nagyanyád vagy nagyapád abban az országban tartózkodik. Ott együtt maradhattok, mialatt a menedék iránti kérelmedet megvizsgálják.  (17)

→

Ha itt még nem nyújtottál be menedék iránti kérelmet, de korábban valamely másik dublini országban már igen, visszaküldhetünk Téged abba az országba, hogy ott vizsgálják meg a kérelmedet.  (18)

→

Ha ebben az országban nem kértél menedéket, és előző menedék iránti kérelmedet egy másik országban a teljes körű vizsgálatot követően elutasították, nekünk vagy kérelmeznünk kell a másik országnál, hogy vegyen vissza Téged, vagy pedig el kell juttatnunk Téged abba az országba, ahonnan származol vagy ahol az állandó lakhelyed található vagy ezeken kívül egy másik biztonságos országba.

Ha megállapítjuk, hogy egy másik ország felelős a menedék iránti kérelmed vizsgálatáért, és ez az ország vállalja, hogy ezt elvégzi, hivatalosan tájékoztatni fogunk Téged arról, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmedet mi nem vizsgáljuk meg, hanem ehelyett átadunk Téged a felelős országnak.

Az átadásodra attól az időponttól számított hat hónapon belül kerül sor, amikor a másik ország elvállalta a kérelmed vizsgálatát, vagy – ha nem értesz egyet a döntésünkkel és fellebbezel ellene (ennek a tájékoztató füzetnek a további részében elmagyarázzuk, hogy ez mit jelent!) –, attól az időponttól számított 6 hónapon belül, amikor megszületik a jogerős határozat a fellebbezéssel vagy felülvizsgálattal kapcsolatban. Ezt a határidőt kiterjeszthetjük egy évre abban az esetben, ha börtönben vagy, és 18 hónapra akkor, ha elszöksz vagy elmenekülsz.

Mi történik, ha nem akarsz innen másik országba utazni?

ERRŐL FELTÉTLENÜL BESZÉLJ A KÉPVISELŐDDEL!

Ha úgy döntünk, hogy másik országba kell menned, ahol a kérelmedet majd megvizsgálják, és Te ezzel a döntésünkkel nem értesz egyet, lehetőséged van arra, hogy ezt az átadási határozatot megtámadjad. Ezt „fellebbezésnek” vagy felülvizsgálati kérelemnek” nevezzük.

Miután megkaptad a határozatot a hatóságoktól, [x nap  (19)] áll a rendelkezésedre ahhoz, hogy fellebbezést nyújtsál be a(z) [fellebbezési hatóság  (20)] felé. Nagyon fontos, hogy a fellebbezést a megadott határidőn belül nyújtsd be. A képviselőd segíteni fog Neked a fellebbezés benyújtásában.

—	Mialatt a fellebbezésedet vagy felülvizsgálati kérelmedet vizsgálják, ebben az országban maradhatsz. Vagy  (21)

—	Átadásodat [y napra  (22)] felfüggesztjük, amíg egy bíróság vagy törvényszék eldönti, hogy biztonságos-e a felelős országban tartózkodnod a fellebbezésed vizsgálata alatt. Vagy

—	[y nap  (23)] áll a rendelkezésedre ahhoz, hogy az átadásod felfüggesztését kérjed a fellebbezésed vizsgálatának idejére. Egy bíróság vagy törvényszék rövid időn döntést hoz e kérelemről. Ha a felfüggesztést végül nem hagyják jóvá számodra, ennek okát ismertetik Veled.

—	E tájékoztató füzet végén információkat találsz arról, hogy melyik hatósághoz fordulhatsz, ha fellebbezni kívánsz egy határozat ellen.

A „fellebbezési” eljárás alatt jogi segítséget vehetsz igénybe, és ha nyelvi problémáid adódnak, szükség esetén tolmács vagy fordító is a rendelkezésedre áll. Ha nincs pénzed, kérheted, hogy a jogi segítséget ingyenesen biztosítsuk számodra. E tájékoztató füzet végén információkat találsz arról, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek jogi segítséget nyújtanak és a segítségedre lehetnek a fellebbezés során.

FOGVA TARTÁS

Azokat a személyek, akik nem utazhatnak szabadon oda, ahová szeretnének és egy zárt épületben kell tartózkodniuk, amit nem hagyhatnak el, „fogvatartottaknak” nevezzük.

Ha Te kísérő nélküli kiskorú vagy, olyan helyen szállásolhatnak el Téged, ahol be kell tartani bizonyos szabályokat – például éjszaka vagy sötétedés után a szálláson kell maradnod, vagy amikor onnan elmész, szólnod kell azoknak, akik gondoskodnak Rólad, és azt is meg kell mondanod, hogy mikor jössz vissza. Ezek a szabályok a biztonságodat szolgálják. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy Te fogvatartott vagy.

GYERMEKET SZINTE SOHASEM TARTANAK FOGVA! Fogvatartott vagy? Ha nem vagy biztos abban, hogy fogvatartottnak számítasz-e vagy sem, mielőbb kérdezd meg a hatóságokat, a képviselődet vagy jogi tanácsadódat (24). Mondj el nekik mindent a helyzetedről, és ha csakugyan fogvatartott vagy, kérdezd meg tőlük, hogyan támadhatod meg a fogva tartásodról szóló határozatot.

Fennáll a veszélye, hogy a dublini eljárás alatt fogva tartanak Téged. Ez leginkább akkor fordul elő, ha a hatóságok nem hiszik el, hogy még nem múltál el 18 éves, és attól tartanak, hogy elszöksz vagy elrejtőzöl előlük, mert attól félsz, hogy másik országba küldenek.

Jogodban áll, hogy írásos tájékoztatást kapjál a fogva tartásod okairól, illetve arról, hogy a fogva tartásról szóló határozatot hogyan támadhatod meg. Ha meg kívánod támadni ezt a határozatot, jogi segítség igénybevételére is jogosult vagy, tehát beszélj bátran a képviselőddel vagy jogi tanácsadóddal, ha elégedetlen vagy.

Ha a dublini eljárás alatt fogva tartanak, az eljárás során a következő határidők vonatkoznak Rád: a menedék iránti kérelmed benyújtásától számított egy hónapon belül fel kell kérnünk a másik országot, hogy vállalja el a kérelmed vizsgálatát. Ezt követően az érintett országnak két héten belül választ kell adnia. Végül, ha a fogva tartásod nem szűnik meg, legkésőbb hat héttel azután, hogy a felelős ország elfogadta a felkérést, meg kell történnie az átadásodnak.

Ha úgy döntesz, hogy a fogva tartásod ideje alatt megtámadod az átadási határozatot, a hatóságok nem kötelesek hat héten belül átadni Téged a másik országnak. Ilyen esetben a hatóságok tájékoztatnak Téged arról, hogy melyek a lehetőségeid.

Ha a hatóságok nem tartják be azt a határidőt, ameddig fel kell kérniük a másik országot, hogy vállaljon felelősséget érted, vagy nem hajtják végre az átadásodat az előírt határidőn belül, a Dublini Rendelet szerinti átadásod céljából elrendelt fogva tartásod véget ér. Ebben az esetben a „Mi történik, ha azt állapítjuk meg, hogy másik ország felelős a menedék iránti kérelmed vizsgálatáért?” című szakaszban szereplő szokásos határidők alkalmazandók.

Milyen jogok illetnek meg Téged mindaddig, amíg el nem döntjük, hogy mely ország felelős a menedék iránti kérelmed vizsgálatáért?

A jogodban áll, hogy ebben az országban maradj, ha a menedék iránti kérelmed vizsgálata a mi hatáskörünkbe tartozik, vagy ha ez a feladat egy másik országra tartozik, itt maradhatsz mindaddig, amíg sor nem kerül az átadásodra. Ha a menedék iránti kérelmedet annak az országnak kell megvizsgálnia, ahol most tartózkodsz, legalább addig itt maradhatsz, amíg meg nem hozzuk az első fokú határozatot a menedék iránti kérelmedről. Ezenkívül az itt tartózkodásod anyagi feltételei – például a szállás, az étkezés stb. –, valamint az alapvető és sürgősségi orvosi ellátás is megilletnek Téged. Iskolába is járhatsz.

Lehetőséged lesz arra, hogy szóban vagy írásban tájékoztassál bennünket helyzetedről és arról, hogy vannak-e családtagjaid a dublini országok területén. Mindezeket az anyanyelveden vagy egy olyan másik nyelven mondhatod el, amit jól beszélsz (illetve ha szükségét érzed, tolmács segítségét is igénybe veheted). Átadjuk majd Neked a másik országba történő átadásodról szóló határozat írásos másolatát is. Emellett egyéb információkért is fordulhatsz hozzánk és/vagy felveheted a kapcsolatot az ENSZ menekültügyi főbiztosa (UNHCR) ebben az országban található hivatalával.

A képviselőd és a hatóságok részletesebben elmagyarázzák majd a jogaidat!

Mi történik az általad benyújtott személyes információkkal? Hogyan lehetsz bizonyos abban, hogy senki nem él vissza azokkal?

Azokat az információkat, amelyeket Te a dublini eljárás során osztasz meg a hatóságokkal, azok kizárólag a Dublini Rendelet értelmében rájuk háruló kötelezettségek teljesítése érdekében adhatják át egymásnak.

Téged megillet az a jog, hogy hozzáférjél

—	a Rád vonatkozó információkhoz. Ha ezek az adatok nem pontosak vagy tévesek, kérheted a kiigazításukat, ha pedig jogszerűtlenül dolgozzák fel azokat, kérheted a törlésüket is,

—

azokhoz az információkhoz, amelyek arról tájékoztatnak, hogyan kérheted az adataid kiigazítását vagy törlését. Idetartoznak az Rád vonatkozó dublini eljárásért felelős illetékes hatóság, valamint a személyes adatok védelmével kapcsolatos kérelmek kezeléséért felelős nemzeti adatvédelmi hatóságok elérhetőségei is.

HOVA FORDULHATSZ SEGÍTSÉGÉRT? (Az adott tagállamra vonatkozó információkat kell megadni, nevezetesen:)

—	a menekültügyi hatóság címe és elérhetőségei,

—	a kísérő nélküli gyermekek képviseletét ellátó szervezetek neve, címe és elérhetőségei,

—	a gyermekvédelemért felelős nemzeti hatóság címe és elérhetőségei,

—	a dublini eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság címe és elérhetőségei,

—	a nemzeti felügyeleti hatóság elérhetőségei,

—	az Eurodac-adatkezelő és képviselője neve,

—	az adatkezelő hivatalának elérhetőségei,

—	a Vöröskereszt és szerepe,

—	az UNHCR helyi hivatalának elérhetőségei (amennyiben az adott országban jelen van) és szerepe,

—	a jogi segítséget nyújtó, valamint menekülteket és gyermekeket támogató szervezetek elérhetőségei,

—	a Nemzetközi Migrációs Szervezet elérhetőségei és szerepe.

XII. MELLÉKLET

A KÜLSŐ HATÁROK JOGELLENES ÁTLÉPÉSE MIATT ELFOGOTT HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK VAGY HONTALAN SZEMÉLYEK TÁJÉKOZTATÁSA, A 603/2013/EU RENDELET 29. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELŐEN

Amennyiben Ön betöltötte 14 életévét és jogellenes határátlépés miatt fogták el, ujjlenyomatokat fognak venni Öntől és továbbítják azokat az „Eurodac” elnevezésű ujjlenyomat-adatbázisba. Ön köteles együttműködni ezen eljárás során – jogszabályi kötelezettség alapján köteles tűrni az ujjlenyomatvételt.

Ha az Ön ujjlenyomatai nem megfelelő minőségűek – így abban az esetben is, ha szándékosan megsebesítette az ujjait – a jövőben ismét levehetik az ujjlenyomatokat.

Ha egy későbbi időpontban ismét menedéket kér, újra ujjlenyomatot vesznek Öntől. Ha másik országban kér menedéket, mint ahol először levették az ujjlenyomatait, visszaküldhetik Önt az első ujjlenyomatvétel helye szerinti országba.

Az Ön ujjlenyomatadatait 18 hónapig tárolják – 18 hónap elteltével automatikusan törlik azokat az adatbázisból. Az Eurodacban kizárólag az ujjlenyomatait és a nemére vonatkozó adatot tárolják – az Ön nevét, fényképét, születési idejét és állampolgárságát nem küldik meg az adatbázisnak, illetve nem tárolják abban.

Ön a későbbiekben bármikor kérheti az ujjlenyomatait rögzítő országtól az Eurodacban nyilvántartott, Önre vonatkozó adatok közlését. Kérheti az adatok kijavítását vagy törlését – az adatokat például akkor kell törölni, ha Ön megszerzi egy uniós vagy társult ország állampolgárságát, vagy tartózkodási engedélyt kap az egyik ilyen országban és nem kért menedéket.

Az Eurodacot az eu-LISA elnevezésű európai uniós ügynökség üzemelteti. Az Ön adatai kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használhatók fel. Kizárólag az Eurodac Központi Rendszer kapja meg az adatait. Ha Ön később menedéket kér egy másik uniós vagy társult országban (25), az ujjlenyomatait ellenőrzés céljából megküldik az adott országnak. Az Eurodacban tárolt adatokat nem osztják meg semmilyen más országgal vagy az Unión és a társult országokon kívüli szervezettel.

2015. július 20-tól a hatóságok – például a rendőrség vagy az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) – rákereshetnek az Ön ujjlenyomataira. A hatóságok terrorcselekmények vagy más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából kérhetnek hozzáférést az Eurodac adatbázishoz.

Elérhetőségi adatok (az adott tagállamra vonatkozó információkat kell megadni)

—	Határozzák meg az Eurodac adatkezelőt és annak képviselőjét.

—	Az adatkezelő hivatalának elérhetőségei.

—	A nemzeti adatvédelmi hatóság adatai.

XIII. MELLÉKLET

TÁJÉKOZTATÁS A VALAMELY TAGÁLLAM TERÜLETÉN ILLEGÁLISAN TARTÓZKODÓ HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK VAGY HONTALAN SZEMÉLYEK SZÁMÁRA, A 603/2013/EU RENDELET 29. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELELŐEN

Ha illegális tartózkodás közben elfogják egy, a „dublini” térséghez tartozó országban (26), a hatóságok ujjlenyomatokat vehetnek Öntől, és továbbíthatják azokat az „Eurodac” elnevezésű ujjlenyomat-adatbázisba. Ennek az az egyedüli célja, hogy meggyőződjenek arról, hogy Ön korábban nyújtott-e be menedékkérelmet. Az ujjlenyomat-adatait nem fogják tárolni az Eurodac adatbázisban, de ha korábban menedéket kért egy másik országban, visszaküldhetik Önt ebbe az országba.

Ha az Ön ujjlenyomatai nem megfelelő minőségűek – így abban az esetben is, ha szándékosan megsebesítette az ujjait – a jövőben ismét levehetik az ujjlenyomatokat.

Az Eurodacot az eu-LISA elnevezésű európai uniós ügynökség üzemelteti. Az Ön adatai kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használhatók fel. Kizárólag az Eurodac Központi Rendszer kapja meg az adatait. Ha Ön később egy másik „dublini” országban kér menedéket, szintén ujjlenyomatot vesznek Öntől az Eurodacba való továbbítás céljából. Az Eurodacban tárolt adatokat nem osztják meg az Unión és a társult országokon kívüli semmilyen más országgal vagy szervezettel.

Elérhetőségi adatok (az adott tagállamra vonatkozó információkat kell megadni)

—	Határozzák meg az Eurodac adatkezelőt és annak képviselőjét.

—	Az adatkezelő hivatalának elérhetőségei.

—	A nemzeti adatvédelmi hatóság adatai.

„II. MELLÉKLET

A közösségi referencialaboratórium munkáját a kimutatási módszerek vizsgálata és hitelesítése terén segítő laboratóriumokra vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdésében említett követelmények

Belgium

—	Centre wallon de Recherches agronomiques (CRA-W),

—	Institut Scientifique de Santé Publique (ISP) – Wetenschappelijk Instituut Volksgezondheid (WIV),

—	Instituut voor Landbouw- en Visserijonderzoek (ILVO);

Bulgária

—	Национален цeнтър по обществено здраве и анaлизи (НЦОЗА), София, Сектор ГМО;

Cseh Köztársaság

—	Výzkumný ústav rostlinné výroby, v.v.i. (VÚRV), Praha;

Dánia

—	Danmarks Tekniske Universitet, DTU Fødevareinstituttet, Afdeling for Toksikologi og Risikovurdering (1),

—	Ministeriet for Fødevarer, Landbrug og Fiskeri, Fødevarestyrelsen, Sektion for Plantediagnostik, Ringsted;

Németország

—	Chemisches und Veterinäruntersuchungsamt (CVUA) Freiburg,

—	Landwirtschaftliches Technologiezentrum Augustenberg (LTZ),

—	Bayerisches Landesamt für Gesundheit und Lebensmittelsicherheit (LGL),

—	Landeslabor Berlin-Brandenburg, Berlin,

—	Landeslabor Berlin-Brandenburg, Frankfurt/Oder,

—	Institut für Hygiene und Umwelt der Hansestadt Hamburg,

—	Landesbetrieb Hessisches Landeslabor – Standort Kassel,

—	Landesamt für Landwirtschaft, Lebensmittelsicherheit und Fischerei (LALLF) Mecklenburg-Vorpommern,

—	Niedersächsisches Landesamt für Verbraucherschutz und Lebensmittelsicherheit (LAVES) - Lebensmittel- und Veterinärinstitut Braunschweig/Hannover,

—	Landesuntersuchungsamt Rheinland-Pfalz – Institut für Lebensmittelchemie Trier,

—	Landwirtschaftliche Untersuchungs- und Forschungsanstalt (LUFA) Speyer,

—	Landesamt für Verbraucherschutz – Abteilung D Veterinärmedizinische, mikro- und molekularbiologische Untersuchungen, Saarland,

—	Staatliche Betriebsgesellschaft für Umwelt und Landwirtschaft, Geschäftsbereich Labore Landwirtschaft, Sachsen,

—	Landesuntersuchungsanstalt für das Gesundheits- und Veterinärwesen Sachsen (LUA),

—	Landesamt für Verbraucherschutz Sachsen-Anhalt – Fachbereich Lebensmittelsicherheit,

—	Landeslabor Schleswig-Holstein,

—	Thüringer Landesamt für Verbraucherschutz (TLV),

—	Bundesinstitut für Risikobewertung (BfR),

—	Bundesamt für Verbraucherschutz und Lebensmittelsicherheit (BVL);

Észtország

—	Tallinna Tehnikaülikooli (TTÜ) geenitehnoloogia instituut, DNA analüüsi labor;

Írország

—	Food and Environment Research Agency (FERA) Sand Hutton, York;

Görögország

—	Ελληνικός Γεωργικός Οργανισμός »ΔΗΜΗΤΡΑ«, Γενική Διεύθυνση Αγροτικής Έρευνας, Ινστιτούτο Τεχνολογίας Γεωργικών Προϊόντων, Εργαστήριο Γενετικής Ταυτοποίησης, Αθήνα,

—	Υπουργείο Οικονομικών, Γενική Γραμματεία Δημοσίων Εσόδων, Γενική Διεύθυνση Γενικού Χημείου του Κράτους (ΓΧΚ), Διεύθυνση Τροφίμων; Αθήνα;

Spanyolország

—	Centro Nacional de Alimentación, Agencia Española de Seguridad Alimentaria y Nutrición (CNA-AESAN),

—	Laboratorio Arbitral Agroalimentario del Ministerio de Agricultura, Alimentación y Medio Ambiente (LAA-MAGRAMA);

Franciaország

—	Groupement d’Intérêt Public – Groupe d’Etude et de contrôle des Variétés et des Semences (GIP-GEVES),

—	Laboratoire du Service Commun des Laboratoires (SCL) d’Illkirch-Graffenstaden,

—	Laboratoire de la Santé des Végétaux (ANSES), Angers;

Horvátország

—	Odsjek za kvantifikaciju GMO i procjenu rizika, Hrvatski zavod za javno zdravstvo;

Olaszország

—	Centro di Ricerca per la Sperimentazione in Agricoltura, Centro di Sperimentazione e Certificazione delle Sementi (CRA-SCS), Sede di Tavazzano – Laboratorio,

—	Istituto Superiore di Sanità, Dipartimento di Sanità Pubblica Veterinaria e Scurezza Alimentare – Reparto OGM e xenobiotici di origine fungina (ISS-DSPVSA),

—	Istituto Zooprofilattico Sperimentale delle Regioni Lazio e Toscana, Centro di Referenza Nazionale per la Ricerca di OGM (CROGM);

Ciprus

—	Γενικό Χημείο του Κράτους (ΓΧΚ);

Lettország

—	Pārtikas drošības, dzīvnieku veselības un vides zinātniskais institūts »BIOR«;

Litvánia

—	Nacionalinio maisto ir veterinarijos rizikos vertinimo instituto Molekulinės biologijos ir Genetiškai modifikuotų organizmų tyrimų skyrius;

Luxemburg

—	Laboratoire National de Santé (LNS), Division du contrôle des denrées alimentaires;

Magyarország

—	Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH);

Málta

—	LGC Limited UK;

Hollandia

—	RIKILT – Wageningen UR,

—	Nederlandse Voedsel en Waren Autoriteit (NVWA);

Ausztria

—	Österreichische Agentur für Gesundheit und Ernährungssicherheit GmbH – Institut für Lebensmittelsicherheit Wien, Abteilung für Molekular- und Mikrobiologie (AGES – MOMI),

—	Umweltbundesamt GmbH;

Lengyelország

—	Instytut Hodowli i Aklimatyzacji Roślin (IHAR); Laboratorium Kontroli Genetycznie Modyfikowanych Organizmów, Błonie,

—	Instytut Zootechniki – Państwowy Instytut Badawczy, Krajowe Laboratorium Pasz, Lublin,

—	Państwowy Instytut Weterynaryjny – Państwowy Instytut Badawczy, Puławy,

—	Regionalne Laboratorium Badań Żywności Genetycznie Modyfikowanej w Tarnobrzegu;

Portugália

—	Laboratório de OGM, Instituto Nacional de Investigação Agrária e Veterinária (INIAV), Unidade Estratégica de Investigação e Serviços de Sistemas Agrários e Florestais e Sanidade Vegetal (UEIS-SAFSV);

Románia

—	Laboratorul Național de Referință pentru OMG din alimente și furaje, Institutul de Diagnostic și Sănătate Animală, București;

Szlovénia

—	Kmetijski inštitut Slovenije (KIS), Ljubljana,

—	Nacionalni inštitut za biologijo (NIB), Ljubljana;

Szlovákia

—	Ústredný kontrolný a skúšobný ústav poľnohospodársky, Oddelenie molekulárnej biológie NRL Bratislava,

—	Štátny veterinárny a potravinový ústav, Dolný Kubín (State Veterinary and Food Institute Dolný Kubín);

Finnország

—	Tullilaboratorio,

—	Elintarviketurvallisuusvirasto Evira;

Svédország

—	Livsmedelsverket (SLV)

Egyesült Királyság

—	Food and Environment Research Agency (FERA),

—	LGC Limited (LGC),

—	Science and Advice for Scottish Agriculture (SASA)”.