7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/1

A TANÁCS HATÁROZATA

(2014. január 28.)

az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről

(2014/60/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2007. július 23-án elfogadta az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló 893/2007/EK rendeletet (1) (a továbbiakban: a megállapodás). A megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv 2012. szeptember 15-én hatályát vesztette.

(2)	Az Unió tárgyalásokat folytatott a Kiribati Köztársasággal egy új jegyzőkönyvről (a továbbiakban: a jegyzőkönyv), amely a Kiribati Köztársaság felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken halászati lehetőségeket biztosít az uniós hajóknak.

(3)	A jegyzőkönyvet a Felek a 2012/669/EU határozatnak (2) megfelelően aláírták, és 2012. szeptember 16-tól ideiglenesen alkalmazzák.

(4)	A jegyzőkönyvet jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) (3) a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

2. cikk

A jegyzőkönyv 16. cikkében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg (4).

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. január 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

G. STOURNARAS

(1) HL L 205., 2007.8.7., 1. o.

(2) A Tanács 2012. október 9-i 2012/669/EU határozata az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió általi aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 300., 2012.10.30., 2. o.).

(3) A jegyzőkönyvet az aláírásról szóló határozattal együtt hirdették ki: HL L 300., 2012.10.30., 3. o.

(4) A jegyzőkönyv hatálybalépésének dátumát a Tanács Főtitkársága hirdeti ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/2

A BIZOTTSÁG 110/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2013. szeptember 30.)

az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 209. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) 185. cikke értelmében uniós szervekként intézményesített köz- és magánszféra közötti partnerségekkel kapcsolatos tapasztalatok alapján a 966/2012/EU, Euratom rendelet a köz- és magánszféra közötti partnerségek további kategóriáit hozta létre az eszközválaszték bővítése, valamint olyan szervek bevonása érdekében, amelyek szabályai rugalmasabbak és hozzáférhetőbbek a magánszférabeli partnerek számára, mint az uniós intézményekre vonatkozó szabályok. Az említett további kategóriákba tartoznak a 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikkében említett, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervek (a továbbiakban: PPP-szervek).

(2)	Az uniós forrásokkal történő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása érdekében, továbbá lehetővé téve a PPP-szervek számára, hogy elfogadják saját pénzügyi szabályaikat, szükséges e szervek tekintetében egy pénzügyiszabályzat-mintát elfogadni.

(3)

A PPP-szerveknek költségvetésüket az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elveivel összhangban kell megállapítaniuk és végrehajtaniuk.

(4)	Feladatai és tevékenységei általános végrehajtásának biztosítása érdekében a PPP-szerv számára lehetővé kell tenni, hogy az adott évi fel nem használt előirányzatokat átvihesse a következő három pénzügyi év tervezett bevételeibe és kiadásaiba.

(5)

Mivel a PPP-szervek rendelkezésére bocsátott uniós forrásokat a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkében előírt közvetett irányításnak megfelelően kell végrehajtani, a pénzügyi tervezésre és jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseknek összhangban kell állniuk a költségvetés végrehajtásának közvetett irányítás szerinti módszerével. A PPP-szerveknek nyújtott uniós hozzájárulás tekintetében a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés az Európai Parlament által az Unió költségvetése végrehajtásának tekintetében a Bizottságnak adott mentesítés részét képezi. Ezért a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban megfelelő éves jelentést, ideértve vezetői nyilatkozat benyújtását, kell rendelkezésre bocsátani, hogy a Bizottság a mentesítés tekintetében jobban eleget tehessen feladatainak.

(6)

A számvitelért felelős tisztviselő és az engedélyezésre jogosult tisztviselők hatáskörét és feladatait a PPP-szervek köz- és magánszférát magukban foglaló jellegének figyelembevételével kell meghatározni. Az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek teljes felelősséggel kell tartozniuk a felügyeletük alatt végrehajtott összes bevételi és kiadási műveletért, és tetteikért felelősségre vonhatóknak kell lenniük, adott esetben fegyelmi eljárás keretében is.

(7)

Szükséges a belső ellenőrzés és a belső kontroll feladatainak pontosítása, valamint a jelentéstételi követelmények ésszerűsítése. A PPP-szerveken belül a belső ellenőrzési feladatokat a Bizottság belső ellenőrének kell ellátnia, aki akkor folytat ellenőrzéseket, amikor azt a felmerülő kockázatok indokolják. Rendelkezéseket kell bevezetni a belső ellenőrzési részleg létrehozására és működésére vonatkozóan.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi szerv felelősséget vállaljon a költségvetése végrehajtásáért és tiszteletben tartsa a létrehozásakor megállapított célkitűzéseket, a rájuk bízott feladatok végrehajtására a PPP-szervek számára lehetővé kell tenni, hogy – csak szükség esetén és kizárólag olyan feladatok tekintetében, amelyek nem foglalnak magukban közfeladatot vagy mérlegelési jogkört – igénybe vegyék a magánjog hatálya alá tartozó külső szervek szolgáltatásait.

(9)	Meg kell állapítani azokat az elveket, amelyeket a PPP-szerveknek a bevételi és kiadási műveletek tekintetében követniük kell.

(10)

Tekintettel a PPP-szervek köz- és magánszférát magukban foglaló jellegére és különösen a magánszektor költségvetési hozzájárulására, rugalmas eljárásokat kell lehetővé tenni a közbeszerzési szerződések odaítélésekor. A vonatkozó eljárásoknak tiszteletben kell tartaniuk az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét, részben eltérve az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3) megállapított vonatkozó rendelkezésektől. A PPP-szervek tagjai közötti fokozott együttműködés révén jobb és kedvezőbb árú termékek beszerzését és szolgáltatások igénybe vételét kell biztosítani, továbbá el kell kerülni, hogy a közbeszerzési eljárások lebonyolításakor túlzott költségek lépjenek fel. A PPP-szervek számára ebből adódóan lehetővé kell tenni, hogy közbeszerzési eljárás igénybevétele nélkül kössenek áruszállítási, szolgáltatási, illetve munkavégzési szerződést tagjaikkal, – az Uniótól eltekintve – amikor ezeket tagjaik közvetlenül, harmadik felek bevonása nélkül teljesítik.

(11)

A költséghatékonyság fokozása érdekében lehetővé kell tenni a szolgáltatások megosztását vagy egyéb szervre, illetve a Bizottságra történő átruházását, különösen oly módon, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét megbízhatják a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője feladatainak egy részével vagy egészével.

(12)

A támogatási pályázatok, projektek és ajánlatok értékelése, valamint meghatározott esetekben véleménynyilvánítás és tanácsadás során a PPP-szervek számára lehetővé kell tenni külső szakértők igénybevételét. Ezeket a szakértőket a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és az összeférhetetlenség tilalma elvével összhangban kell kiválasztani.

(13)

A közvetlen bizottsági irányítás alatt álló fellépésekkel való koherens végrehajtás érdekében a vissza nem térítendő támogatások és pénzdíjak odaítélésekor a 966/2012/EU, Euratom rendelet, valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, a PPP-szerv létesítő okiratában rögzített különleges rendelkezéseknek vagy azon program alap-jogiaktusának megfelelően, amelynek végrehajtásával a PPP-szervet megbízták.

(14)	Amennyiben a PPP-szervek beszámolóit a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a PPP-szervek által alkalmazott számviteli szabályoknak lehetővé kell tenniük a szóban forgó konszolidációt.

(15)

A következő többéves pénzügyi kerettel összhangban álló szabályok biztosítása érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie, lehetővé téve a PPP-szervek 2014. január 1-jén életbe lépő felülvizsgált pénzügyi szabályzatának kellő időben történő elfogadását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

HATÁLY

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet azokat a lényeges alapelveket állapítja meg, amelyek alapján a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szerveknek (a továbbiakban: PPP-szervek) saját pénzügyi szabályaikat el kell fogadniuk. A 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikkének negyedik bekezdésével összhangban a PPP-szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el e rendelettől, kivéve amennyiben különös szükségleteik ezt megkívánják, valamint a Bizottság előzetes hozzájárulásával.

Valamennyi PPP-szerv ezeket az alapelveket pénzügyi szabályaiban végrehajtó, részletes rendelkezéseket fogad el.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

— „igazgatótanács”: a PPP-szerv azon legfőbb belső szerve, amely felelős a pénzügyi és költségvetési döntések meghozataláért függetlenül attól a névtől, amelyet e szervnek a PPP-szerv létesítő okiratában adtak,

— „igazgató”: az a személy, aki engedélyezésre jogosult tisztviselőként felelős az igazgatótanács döntéseinek és a PPP-szerv költségvetésének végrehajtásáért, függetlenül attól a címtől, amelyet e tisztviselőnek a PPP-szerv létesítő okiratában adtak,

— „tag”: a PPP-szerv tagja a PPP-szerv létesítő okiratának értelmében,

— „létesítő okirat”: az az uniós jogi eszköz, amely meghatározza a PPP-szerv létrehozásának és működésének főbb szempontjait,

— „a PPP-szerv költségvetése”: az az eszköz, amely minden pénzügyi évre előre jelzi és engedélyezi a PPP-szerv számára szükségesnek tartott bevételeket és kiadásokat.

3. cikk

A költségvetés hatálya

A PPP-szerv költségvetése az alábbiakból áll:

a PPP-szerv bevétele, amely magában foglalja a következőket:

i.	tagjainak az igazgatási költségekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulása;

ii.	tagjainak a működési költségekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulása;

iii.	meghatározott kiadási tételekhez rendelt bevételek;

iv.	a PPP-szerv által képzett esetleges bevétel;

b)	a PPP-szerv kiadásai, beleértve az igazgatási kiadásokat.

2. FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

4. cikk

A költségvetési alapelvek tiszteletben tartása

A PPP-szerv költségvetését az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben meghatározott elveivel összhangban kell megállapítani és végrehajtani.

5. cikk

Az egységesség és a teljesség elve

(1) Bevétel nem szedhető be, és kiadás nem teljesíthető, amíg azt a PPP-szerv költségvetésének egy sorára nem könyvelték le.

(2) A PPP-szerv költségvetése által engedélyezett előirányzatot meghaladó kiadásra kötelezettség nem vállalható, továbbá a kiadás nem engedélyezhető.

(3) A PPP-szerv költségvetésében csak akkor szerepelhet előirányzat, ha az egy szükségesnek ítélt kiadási tételhez tartozik.

(4) A PPP-szerv költségvetéséből teljesített előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat nem a PPP-szervet illeti.

6. cikk

Az évenkéntiség elve

(1) A PPP-szerv költségvetésében szereplő előirányzatokat egy pénzügyi évre engedélyezik, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

(2) A kötelezettségvállalási előirányzatoknak a pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások teljes költségét fedezniük kell.

(3) A kifizetési előirányzatok a pénzügyi évben vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket fedezik.

(4) Az igazgatási előirányzatok tekintetében a kiadások nem haladhatják meg a 3. cikk a) pontjának i. alpontja szerinti éves várható bevételt.

(5) Tekintettel a PPP-szerv szükségleteire, a fel nem használt előirányzatok átvihetők a következő három pénzügyi év tervezett bevételeibe és kiadásaiba. Ezeket az előirányzatokat kell elsőként felhasználni.

(6) Az (1)–(5) bekezdések nem gátolják meg, hogy az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket több éven keresztül éves részletekre bontsák, amennyiben a létesítő okirat így rendelkezik, vagy azok igazgatási kiadásokra vonatkoznak.

7. cikk

Az egyensúly elve

(1) A bevételeknek és a kifizetési előirányzatoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2) A kötelezettségvállalási előirányzatok nem haladhatják meg a Bizottsággal kötött éves forrásátruházási megállapodásban megállapított vonatkozó éves uniós hozzájárulás, az egyéb tagoktól – az Uniót kivéve – származó éves hozzájárulások, a 3. cikkben említett egyéb bevételek, valamint a 6. cikk (5) bekezdésében említett fel nem használt előirányzatok összegét.

(3) A PPP-szervek költségvetésük keretén belül nem vehetnek fel kölcsönöket.

(4) Többlet esetén az egyenleg bevételként szerepel a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben.

Hiány esetén az egyenleg kifizetési előirányzatként szerepel a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben.

8. cikk

Az elszámolási egység elve

A PPP-szerv költségvetését euróban kell elkészíteni és végrehajtani, és az elszámolást is euróban kell benyújtani. Ugyanakkor pénzforgalmi célokból a számvitelért felelős tisztviselő a PPP-szerv pénzügyi szabályaiban előírtaknak megfelelően felhatalmazást kap a műveletek egyéb pénznemben történő végrehajtására.

9. cikk

A globális fedezet elve

(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot. Minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül, továbbá a PPP-szerv pénzügyi szabályaiban megállapított különleges rendelkezéseknek megfelelően kell feltüntetni azokban az esetekben, amikor a kifizetési kérelmekből levonásokra kerülhet sor, amelyeket azután a nettó összeggel kell elszámolni.

(2) Meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem, meghatározott kiadási tételek finanszírozására fordítandó.

(3) Az igazgató elfogadhatja a PPP-szervnek szóló adományt, úgymint alapítványi összeget, támogatást, ajándékot és hagyatékot.

Az olyan adományok elfogadásához, amelyek jelentős pénzügyi költségeket vonnak maguk után, az igazgatótanács előzetes engedélye szükséges, mely határozatát az elé terjesztett kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül hozza meg. Amennyiben az igazgatótanács a megadott időtartamon belül nem hoz határozatot, úgy az adományt elfogadottnak kell tekinteni.

A jelentős pénzügyi költségnek tekintendő összeg meghatározásáról az igazgatótanács hoz határozatot.

10. cikk

Az egyediség elve

(1) Az előirányzatokat meghatározott célokhoz kell rendelni, legalább költségvetési cím és alcím szerint.

(2) Az igazgató korlátozás nélkül csoportosíthat át előirányzatokat egyik alcímből a másikba, és egyik címből a másikba azon éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik.

Az első albekezdésben említett határ felett az igazgató javaslatot tehet az igazgatótanácsnak előirányzatok átcsoportosítására egyik címből a másikba. Az igazgatótanácsnak három hét áll rendelkezésére, hogy kifogást emeljen a szóban forgó átcsoportosítás ellen. E határidő lejárta után azokat elfogadottnak kell tekinteni.

Az igazgató a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az igazgatótanácsot az első albekezdés értelmében folytatott valamennyi átcsoportosításról.

11. cikk

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

(1) Az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, nevezetesen a gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság elvével összhangban kell felhasználni.

(2) A gazdaságosság elve megköveteli, hogy a PPP-szerv által a tevékenységeire felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, valamint a legjobb áron álljanak rendelkezésre.

A hatékonyság elve az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik.

Az eredményesség elve az egyes kitűzött célok megvalósítására és a tervezett eredmények elérésére vonatkozik.

(3) Meghatározott, mérhető, elérhető, releváns és időzített célokat kell a PPP-szerv költségvetésében foglalt minden tevékenységi ágra megszabni. E célkitűzések megvalósítását minden tevékenység tekintetében teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni, és az információkat az igazgató évente, legkésőbb a PPP-szerv költségvetési tervezetéhez mellékelt dokumentációban, az igazgatótanács rendelkezésére bocsátja.

(4) Amennyiben a létesítő okirat nem írja elő, hogy a Bizottság értékelést végezzen, a döntéshozatal javítása érdekében a PPP-szervnek értékeléseket, többek között utólagos értékeléseket kell készítenie jelentős költséggel bíró programjairól és tevékenységeiről, az értékelések eredményeit pedig meg kell küldeni az igazgatótanácsnak.

12. cikk

A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja

(1) A PPP-szerv költségvetését hatékony és eredményes belső kontrollal összhangban hajtják végre.

(2) A PPP-szerv költségvetése végrehajtásának alkalmazásában a belső kontroll az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja a következő célkitűzések elérésének ésszerű biztosítása:

a)	a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b)	a jelentéstétel megbízhatósága;

c)	az eszközök és információk védelme;

d)	a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése, korrekciója, és nyomon követése;

e)	az alapul szolgáló műveletek jog- és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

(3) A hatékony és eredményes belső kontroll a legjobb nemzetközi gyakorlatokra épül és különösen a 966/2012/EU, Euratom rendelet 32. cikke (3) és (4) bekezdésében előírt elemeket tartalmazza, figyelembe véve a PPP-szerv felépítését és méretét, a ráruházott feladatok természetét, valamint a fellépő pénzügyi és műveleti kockázatok mértékét.

13. cikk

Az átláthatóság elve

(1) A PPP-szerv költségvetésének megállapítása és végrehajtása, valamint a beszámolók benyújtása az átláthatóság elvével összhangban történik.

(2) A PPP-szerv költségvetését, beleértve a létszámtervet, az elfogadott költségvetés-módosításokat – köztük a 15. cikk (1) bekezdése szerinti kiegészítéseket – az elfogadásukat követő négy héten belül közzéteszik a PPP-szerv honlapján, valamint továbbítják a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(3) A PPP-szerv az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban legkésőbb a források odaítélésének évét követő pénzügyi év június 30-ig honlapján egységes minta szerint közzéteszi a költségvetéséből nyújtott források kedvezményezetteivel kapcsolatos információkat.

A közzétett információnak könnyen elérhetőnek, átláthatónak és átfogónak kell lennie. Az információkat a bizalmas kezelés követelményei, különösen a személyes adatok 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) rögzített védelme, valamint a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett teszik hozzáférhetővé.

(4) Az e rendelet 34. cikke alapján szerződtetett szakértők nevét az Unió honlapján teszik közzé.

3. FEJEZET

PÉNZÜGYI TERVEZÉS

14. cikk

Tervezett bevételek és kiadások

(1) A PPP-szervek becslést készítenek tervezett bevételeikről és kiadásaikról, és ezt a becslést alátámasztó általános iránymutatással, valamint a 31. cikk (4) bekezdésében említett munkaprogram-tervezettel a PPP-szerv költségvetésének végrehajtását megelőző év január 31-ig benyújtják a Bizottságnak és a többi tagnak.

(2) A PPP-szerv tervezett bevételei és kiadásai a következőket tartalmazzák:

a)	az állandó és ideiglenes álláshelyek számának becslése tisztségcsoport és besorolási fokozat szerint, továbbá a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők számának teljes munkaidős egyenértékben kifejezett becslése a költségvetési előirányzatok keretei között;

b)	a személyi állomány változásakor egy nyilatkozat, amely indokolja az új álláshelyekre vonatkozó igényeket;

c)	a készpénzkifizetések és -bevételek negyedéves becslése;

d)	a különböző tevékenységek tekintetében valamennyi előzetesen kitűzött célkitűzés eléréséről szóló információk;

e)	a becslés beterjesztési pénzügyi évére meghatározott célok, jelezve az e célok eléréséhez szükséges pontos költségvetési igényeket;

f)	az előző pénzügyi év vonatkozásában az igazgatási költségek és a PPP-szerv végrehajtott költségvetése;

g)	a tagoktól származó pénzügyi hozzájárulások összege és a tagoktól – kivéve az Uniótól – származó természetbeni hozzájárulások értéke;

h)	a 6. cikk (5) bekezdése értelmében a tervezett bevételekbe és kiadásokba átvitt, fel nem használt előirányzatokkal kapcsolatos éves szintű információk.

15. cikk

A költségvetés megállapítása

(1) A PPP-szerv költségvetését és a létszámtervet – beleértve az állandó és ideiglenes álláshelyek számát tisztségcsoport és besorolási fokozat szerint, továbbá a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számát – az igazgatótanács fogadja el, a PPP-szerv létesítő okiratával összhangban. A PPP-szerv pénzügyi szabályai részletes rendelkezéseket állapíthatnak meg. A PPP-szerv költségvetésének módosítása, beleértve a létszámtervet, a PPP-szerv eredeti költségvetésével azonos eljárás révén elfogadott költségvetés-módosítással történik. A PPP-szerv költségvetését és adott esetben annak költségvetés-módosításait kiegészítik annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az Unió költségvetésében megállapított uniós hozzájárulás összegét.

(2) A PPP-szervek költségvetése bevételi és kiadási kimutatást tartalmaz.

(3) A PPP-szerv költségvetése feltünteti az alábbiakat:

a bevételi kimutatásban:

i.	a PPP-szerv adott pénzügyi évre (n. évre) vonatkozó becsült bevételei;

ii.	a becsült bevételek az előző pénzügyi évre és az n-2. évi bevételek;

iii.	a megfelelő megjegyzések minden bevételi tételhez;

a kiadási kimutatásban:

i.	az n. évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

ii.	az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok és az n–2. évben vállalt és kifizetett kiadások, ez utóbbi a PPP-szerv n. évi költségvetésének százalékában is kifejezve;

iii.	a következő pénzügyi években esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló kimutatása a korábbi pénzügyi években vállalat költségvetési kötelezettségek teljesítésére;

iv.	megfelelő megjegyzések minden alfejezethez.

(4) A létszámterv a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett megmutatja az előző évre engedélyezett és a ténylegesen betöltött álláshelyek számát. Ugyanezen információkat feltüntetik a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők tekintetében.

4. FEJEZET

PÉNZÜGYI SZEREPLŐK

16. cikk

A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban

(1) Az igazgató tölti be az engedélyezésre jogosult tisztviselő szerepét. Az igazgató a PPP-szerv költségvetésének bevételeit és kiadásait a PPP-szerv pénzügyi szabályaival és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre. Az igazgató felel a jogszerűség és a szabályszerűség követelményeinek való megfelelés biztosításáért.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a csalás és szabálytalanságok megelőzése és felderítése tekintetében vállalt kötelezettségeinek sérelme nélkül, a PPP-szerv részt vesz az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) csalásmegelőzési tevékenységeiben.

(2) Költségvetési végrehajtási hatásköreit az igazgató átruházhatja a PPP-szerv olyan alkalmazottaira, akik a személyzeti szabályzat hatálya alá tartoznak, amennyiben a PPP-szerv pénzügyi szabályaiban megállapított feltételekkel összhangban a személyzeti szabályzat alkalmazandó a PPP-szerv személyzetére. A felhatalmazottak csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

17. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai

(1) A PPP-szerv költségvetését az igazgató a saját irányítása alatt álló egységekben hajtja végre.

(2) A műszaki ismereteket igénylő feladatokkal és az adminisztrációs, előkészítési vagy kisegítő feladatokkal, amelyek nem igénylik sem a hatósági jogkör, sem a mérlegelési jogkör gyakorlását, szerződéssel meg lehet bízni magánjog hatálya alá tartozó, külső intézményeket vagy szerveket, amennyiben ez szükségesnek bizonyul.

(3) Az igazgató az igazgatótanács által elfogadott minimumszabványokkal összhangban, és kellő tekintettel az irányítási környezettel és a finanszírozott fellépések természetével kapcsolatos kockázatokra, kialakítja a feladatainak ellátásához szükséges szervezeti struktúrákat és belső kontrollrendszereket. E struktúrák és rendszerek létrehozását kockázatelemzés támasztja alá, amely figyelembe veszi a költséghatékonyságukat is.

Az igazgató szervezeti egységein belül kialakíthat egy szakértői és tanácsadói funkciót, amely segíti a tevékenységeivel összefüggő kockázatok ellenőrzését.

(4) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az Unió érintett évi költségvetésének végrehajtása tekintetében a Bizottság mentesítéséről szóló határozat időpontjától számított öt évig megőrzi a műveletekkel kapcsolatos igazoló dokumentumokat. Az igazoló dokumentumokban szereplő személyes adatok lehetőség szerint törlendők, amennyiben azok nem szükségesek kontroll vagy ellenőrzés céljából. A forgalmi adatok megőrzésével összefüggésben minden esetben a 45/2001/EK rendelet 37. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

18. cikk

Előzetes kontrollok

(1) Minden egyes művelet esetében legalább előzetes kontrollt kell végezni a dokumentumok áttekintése és a már végrehajtott, a művelet operatív és pénzügyi oldalával kapcsolatos kontrollok rendelkezésre álló eredményei alapján.

Az előzetes kontroll kiterjed a művelet kezdeményezésére és ellenőrzésére.

A műveletek kezdeményezése és ellenőrzése egymástól elkülönülő funkciók.

(2) Egy művelet kezdeményezésének fogalma minden olyan műveletet magában foglal, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő foganatosít a PPP-szerv költségvetését végrehajtó aktusok elfogadásának előkészítésére.

(3) Egy művelet előzetes vizsgálatának fogalma minden olyan előzetes ellenőrzést magában foglal, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő foganatosít az operatív és pénzügyi szempontok ellenőrzésére.

(4) Az előzetes kontrollok során meg kell vizsgálni a kért igazoló dokumentumok közötti megfelelést és minden egyéb rendelkezésre álló információt.

Az előzetes kontrollok gyakoriságát és intenzitásának fokát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozza meg a kockázattal és költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolások figyelembevételével. Kétség esetén a megfelelő kifizetés érvényesítéséért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő kiegészítő információkat kér, vagy helyszíni ellenőrzést végez annak érdekében, hogy az előzetes kontroll részeként ésszerű bizonyosságot szerezzen.

Az előzetes kontroll célja különösen a következők megállapítása:

a)	a kiadás szabályszerű és megfelel az alkalmazandó rendelkezéseknek;

b)	alkalmazzák a 11. cikkben megállapított hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.

A kontrollok céljából a fizetésekkel, nyugdíjakkal és a kiküldetési és egészségügyi költségtérítésekkel kapcsolatos rendszeres kiadások egymáshoz hasonló külön műveleteinek sorozatát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egyetlen műveletnek tekintheti.

19. cikk

Utólagos kontrollok

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az előzetes kontrollt követően már jóváhagyott műveletek ellenőrzése céljából utólagos kontrollt rendelhet el. Ilyen kontrollra a kockázatok alapján végzett mintavételi eljárás szerint kerülhet sor.

Az utólagos kontroll elvégezhető dokumentumalapú ellenőrzéssel vagy adott esetben helyszíni ellenőrzéssel.

(2) Az utólagos kontrollt olyan alkalmazott végzi, aki nem tartozik felelősséggel az előzetes kontrollért. Az utólagos kontrollért felelős alkalmazott nem lehet alárendeltje az előzetes kontrollt végző alkalmazottnak.

A pénzügyi műveletek irányításának kontrolljáért felelős személyzetnek rendelkeznie kell a szükséges szakmai ismeretekkel.

20. cikk

Éves jelentés

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai teljesítéséről évente beszámol az igazgatótanácsnak. E célból az engedélyezésre jogosult tisztviselő legkésőbb a következő pénzügyi év február 15-ig benyújtja a Bizottságnak az alábbiakat:

a)	a PPP-szerv éves munkaprogramjának és költségvetésének végrehajtásáról szóló, a személyzeti erőforrásokat is tartalmazó beszámoló;

b)	a PPP-szerv előzetes beszámolója, beleértve a 39. cikkben említett költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést;

vezetői nyilatkozat, feltüntetve, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő –, kivéve, ha bizonyos fenntartások másként rendelkeznek – ésszerű mértékben megbizonyosodott arról, hogy:

i.	az említett információk teljes körűek, pontosak és alakilag megfelelőek (megbízható és valós képet adnak);

ii.	a kiadásokat az eredetileg tervezett célra fordították;

iii.	a bevezetett kontrollrendszerek szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét.

d)	a végső ellenőrzési jelentések és a kontrollok összefoglalója, beleértve a rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését, valamint a megtett vagy megtenni tervezett javító intézkedéseket.

A jelentésben be kell számolni a műveleteknek a kitűzött célokhoz viszonyított eredményeiről, az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső kontrollrendszerek hatékonyságáról és eredményességéről, továbbá a jelentésnek arányban kell állnia a szervre ruházott feladatok természetével és az érintett pénzösszegekkel.

Az első bekezdés c) és d) pontjában említett dokumentumokat, azok igazgatótanácsi értékelését, a jóváhagyott éves tevékenységi jelentést és a végleges beszámolót annak csatolt igazgatótanácsi jóváhagyásával a 43. cikk (2) bekezdése értelmében az igazgató legkésőbb minden év július 1-jéig benyújtja a Bizottságnak. A Bizottság e dokumentumokat megküldi az Európai Parlament és a Tanács részére.

21. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) Ha a személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi irányításában és kontrolljában részt vevő tagja úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy jóváhagyását felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, illetve a személyzet adott tagja által betartandó szakmai szabályokkal, írásban tájékoztatja az igazgatót, aki erre írásban válaszol. Amennyiben az igazgató nem tesz lépéseket, vagy megerősíti az eredeti határozatot vagy utasítást, és a személyzet tagja úgy véli, hogy ez a megerősítés nem ésszerű válasz az aggodalmaira, a személyzet tagja írásban tájékoztatja a 23. cikk (3) bekezdésében említett megfelelő testületet. A 23. cikk (3) bekezdésében említett testületet haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot.

(2) Bármely, a PPP-szerv vagy annak tagjai érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén a személyzet tagja tájékoztatja az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket. A PPP-szerv pénzgazdálkodását ellenőrző külső ellenőrökkel kötött szerződések kötelezik a külső ellenőrt arra, hogy tájékoztassa az engedélyezésre jogosult tisztviselőt, amennyiben a PPP-szerv vagy annak tagjai érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.

22. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő

(1) Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó, feladatai teljesítésében teljes függetlenséggel rendelkező számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki, amennyiben a személyzeti szabályzat alkalmazandó a PPP-szerv személyzetére. A PPP-szervnél a számvitelért felelős tisztviselő felel:

a)	a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek beszedéséért és a megállapított követelések visszafizettetéséért;

b)	az elszámolás 8. alcímmel összhangban történő vezetéséért, elkészítéséért és benyújtásáért;

c)	a számviteli szabályok és a számlatükör 8. alcímmel összhangban történő végrehajtásáért;

a számviteli rendszerek megállapításáért és érvényesítéséért, és adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információ biztosítása vagy igazolása érdekében megállapított rendszerek érvényesítéséért; ezzel összefüggésben a számvitelért felelős tisztviselő bármikor jogosult a jóváhagyási kritériumok betartásának ellenőrzésére;

e)	a készpénzgazdálkodásért.

(2) Két vagy több PPP-szerv ugyanazt a számvitelért felelős tisztviselőt is kinevezheti.

A PPP-szervek magállapodhatnak a Bizottsággal abban, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője látja el a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselői feladatait.

Hasonlóképpen, a költség-haszon megfontolásokat is figyelembe véve a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét megbízhatják azzal, hogy a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője feladatainak egy részét ellássa.

Az e bekezdésben megjelölt esetekben a PPP-szervek az összeférhetetlenség elkerülése végett megteszik a szükséges intézkedéseket.

(3) A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől megkapja az elszámolások elkészítéséhez szükséges összes olyan információt, amely a PPP-szerv pénzügyi helyzetéről és a költségvetés végrehajtásáról megbízható és valós képet ad. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő garantálja ezen információk megbízhatóságát.

(4) Mielőtt az igazgató elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy megfelelő bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a PPP-szerv pénzügyi helyzetéről.

Az első albekezdés alkalmazásában a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy a beszámoló a 38. cikkben említett számviteli szabályokkal összhangban készült, és hogy a beszámolóban valamennyi bevétel és kiadás szerepel.

A számvitelért felelős tisztviselő jogosult vizsgálni a kapott információt, valamint további, a beszámoló aláírásával való ellátás céljából szükségesnek ítélt vizsgálatokat végezni.

A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan megmagyarázza azok jellegét és hatályát.

Az (5) bekezdésre is figyelemmel, kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő jogosult készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek kezelésére. A számvitelért felelős tisztviselő felel ezek megóvásáért.

(5) Amennyiben feladatainak ellátásához a PPP-szerv pénzügyi szabályaival összhangban elengedhetetlen, kötelezettségeinek teljesítése során a számvitelért felelős tisztviselő bizonyos feladatokat átruházhat olyan alkalmazottakra, akik a személyzeti szabályzat hatálya alá tartoznak, amennyiben a személyzeti szabályzat alkalmazandó a PPP-szerv személyzetére.

(6) A fegyelmi eljárás sérelme nélkül a számvitelért felelős tisztviselőt az igazgatótanács bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti feladatai ellátása alól. Ilyen esetekben az igazgatótanács ideiglenes számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki.

23. cikk

A pénzügyi szereplők felelőssége

(1) A 16. és a 25. cikk nem érinti a pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog szerinti, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, valamint az Unió vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemre vonatkozó hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.

(2) Minden engedélyezésre jogosult tisztviselő és számvitelért felelős tisztviselő fegyelmi eljárásra és kártérítés megfizetésére kötelezhető, a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a PPP-szerv vagy tagjai érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek – különösen az OLAF – elé kell terjeszteni.

(3) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 73. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság által létrehozott, pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testület, illetve a Bizottság részvételével létrehozott közös testület ugyanazon jogokat gyakorolja a PPP-szerv tekintetében, mint a Bizottság szervezeti egységei tekintetében, kivéve, ha az igazgatótanács önálló testület létrehozása vagy több szerv által létrehozott közös testületben való részvétel mellett határoz. A PPP-szervek által előterjesztett esetekben a Bizottság által létrehozott, pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testület, vagy a Bizottság részvételével létrehozott közös testület egy tagja valamely PPP-szerv alkalmazottja.

Az első albekezdésben említett testület véleménye alapján az igazgató dönti el, hogy kezdeményezzen-e fegyelmi eljárást vagy kártérítés fizetésére irányuló eljárást. Ha a testület rendszerbeli problémákat észlel, ajánlásokat tartalmazó jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek. Amennyiben véleménye az igazgatót is érinti, a testület az ügyet továbbadja az igazgatótanácsnak és a Bizottság belső ellenőrének. Az igazgató a 20. cikkben említett jelentésében név nélkül hivatkozik a testület véleményére és ismerteti a meghozott nyomon követő intézkedéseket.

(4) A személyzet bármely tagja kötelezhető, hogy teljesen vagy részben jóvátegye azon kárt, amelyet a PPP-szervnek a feladatai teljesítése során vagy azzal kapcsolatban elkövetett súlyos kötelességszegés miatt okozott. A kinevező hatóság az alkalmazandó jogszabályokban a fegyelmi ügyekre megállapított alakszerűségek elvégzése után indokolt döntést hoz.

24. cikk

Összeférhetetlenség

(1) A költségvetés végrehajtásában és irányításában – beleértve az azt előkészítő tevékenységeket is –, ellenőrzésében vagy kontrolljában érintett, a 16. és a 25. cikk szerinti pénzügyi szereplők és egyéb személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely összeférhetetlenséghez vezet saját érdekeik és a PPP-szerv érdekei között.

Amennyiben ennek kockázata fennáll, az érintett személynek tartózkodnia kell az ilyen tevékenységektől, és az üggyel az igazgatóhoz kell fordulnia, aki írásban megerősíti, hogy fennáll-e összeférhetetlenség. Az érintett személynek közvetlen felettesét is tájékoztatnia kell. Amennyiben az igazgató érintett, az üggyel az igazgatótanácshoz kell fordulnia.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy összeférhetetlenség áll fenn, az érintett személy befejezi tevékenységét az adott ügyben. Az igazgató, illetve érintettsége esetén az igazgatótanács teszi meg a további megfelelő intézkedéseket.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása családi vagy érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más, kedvezményezettel közös érdek miatt veszélybe kerül.

25. cikk

A feladatok elkülönítése

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatait el kell különíteni; e feladatok kölcsönösen kizárják egymást.

5. FEJEZET

BELSŐ ELLENŐRZÉS

26. cikk

A belső ellenőr kinevezése, jogköre és feladatai

(1) A PPP-szervnek belső ellenőrzési feladata van, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványok szerint kell végrehajtani.

(2) A belső ellenőrzési feladatkört a Bizottság belső ellenőre látja el. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő.

(3) A belső ellenőr az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad a PPP-szervnek a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

A belső ellenőr felelős különösen:

a)	a belső igazgatási rendszerek alkalmasságának és eredményességének, valamint a programokat és fellépéseket végrehajtó szervezeti egységek teljesítményének a kapcsolódó kockázat figyelembevételével történő felméréséért;

b)	a minden egyes költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső kontroll- és ellenőrzési rendszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.

(4) A belső ellenőr feladatait a PPP-szerv minden tevékenységével és szervezeti egységével kapcsolatban ellátja. A belső ellenőr a feladatai ellátásához szükséges információkhoz teljes és korlátlan hozzáféréssel rendelkezik.

(5) A belső ellenőr tudomásul veszi az engedélyezésre jogosult tisztviselő 20. cikk szerinti jelentését és minden egyéb meghatározott információt.

(6) A belső ellenőr jelentést tesz az igazgatótanácsnak és az igazgatónak megállapításairól és ajánlásairól.

A belső ellenőr az alábbi esetekben is jelentést tesz:

—	a kritikus kockázatokat és az ajánlásokat nem követte fellépés,

—	jelentős késés mutatkozik az előző években tett ajánlások végrehajtása terén.

Az igazgatótanács és az igazgató gondoskodik az ellenőrzéseket követően megfogalmazott ajánlások végrehajtásának rendszeres nyomon követéséről. Az igazgatótanács megvizsgálja a 20. cikkben említett információkat, továbbá azt, hogy az ajánlásokat teljes körűen és időszerűen végrehajtották-e.

(7) A PPP-szerv a belső ellenőr elérhetőségeit a kiadási műveletekben érintett bármely természetes vagy jogi személy rendelkezésére bocsátja, hogy azok bizalmasan felvehessék az ellenőrrel a kapcsolatot.

(8) A belső ellenőr jelentései és megállapításai csak azt követően hozhatók nyilvánosságra, hogy a belső ellenőr jóváhagyta a végrehajtásukra tett intézkedést.

27. cikk

A belső ellenőr függetlensége

A belső ellenőr függetlenségét, a feladatai ellátásához fűződő tevékenységeivel kapcsolatos felelősségét, valamint azon jogát, hogy keresetet nyújtson be az Európai Unió Bíróságánál a 966/2012/EU, Euratom rendelet 100. cikkével összhangban kell meghatározni.

28. cikk

Belső ellenőrzési részleg létrehozása

(1) Az igazgatótanács – kellő tekintettel a költséghatékonyságra és a hozzáadott értékre – belső ellenőrzési részleget hozhat létre, amely feladatait a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően látja el.

A belső ellenőrzési részleg célját, jogköreit és feladatait a belső ellenőrzési charta rögzíti, amelyhez az igazgatótanács jóváhagyása szükséges.

A belső ellenőrzési részleg éves ellenőrzési tervét a belső ellenőrzési részleg vezetője készíti el, figyelembe véve többek között a PPP-szervet érintő igazgatói kockázatértékelést.

Az éves ellenőrzési tervet az igazgatótanács felülvizsgálja és jóváhagyja.

A belső ellenőrzési részleg jelentést tesz az igazgatótanácsnak és az igazgatónak megállapításairól és ajánlásairól.

Amennyiben egy PPP-szerv belső ellenőrzési részlege nem költséghatékony és nem áll módjában megfelelni a nemzetközi szabványoknak, a PPP-szerv határozhat arról, hogy ugyanazon szakpolitikai területen belül tevékeny más PPP-szervekkel közös belső ellenőrzési részleget hoz létre.

Ilyen esetekben az érintett PPP-szervek igazgatótanácsai megállapodnak a közös belső ellenőrzési részleg gyakorlati szabályaiban.

A belső ellenőrzési szereplők az információcsere és az ellenőrzési jelentések révén hatékonyan együttműködnek, és adott esetben közös kockázatértékelést és közös ellenőrzést folytatnak.

(2) Az igazgatótanács és az igazgató gondoskodik a belső ellenőrzési részleg ajánlásai végrehajtásának rendszeres nyomon követéséről.

6. FEJEZET

BEVÉTELI ÉS KIADÁSI MŰVELETEK

29. cikk

A bevételek végrehajtása

(1) A bevételek végrehajtása a követelések becslésének elkészítését, a visszafizettetendő követelések megállapítását és a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetését foglalja magában. A bevételek végrehajtása adott esetben magában foglalja a megállapított követelésekről történő lemondást is.

(2) A jogalap nélkül kifizetett összegeket vissza kell fizettetni.

Amennyiben a terhelési értesítésben megállapított esedékességi napon tényleges beszedés nem történt, úgy a számvitelért felelős tisztviselő tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és azonnal megkezdi a beszedési eljárás foganatosítását a rendelkezésére álló jogi eszközökkel, beleértve, adott esetben, a beszámítást és, ha ez nem lehetséges, a behajtást.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés visszafizettetésétől való teljes vagy részleges elállást tervezi, biztosítja, hogy a lemondás szabályos és összhangban áll a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvével. A lemondó határozatot meg kell indokolni. A lemondó határozat tartalmazza, hogy lépések történtek a visszafizettetés biztosítására, és megadja az alapjául szolgáló jogi és ténybeli indokokat.

A számvitelért felelős tisztviselő jegyzéket vezet az esedékes visszafizettetendő összegekről. A PPP-szervet megillető összegeket a jegyzékben a visszafizetési felszólítás kibocsátásának időpontja szerint csoportosítja. A számvitelért felelős tisztviselő a megállapított követelések visszafizettetésétől való teljes vagy részleges lemondásról szóló határozatokat is feltünteti. A jegyzéket csatolják a PPP-szerv költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéséhez.

(3) A terhelési értesítésben megállapított esedékességkor vissza nem fizetett bármely követelés az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban kamatozik.

(4) A PPP-szerv harmadik felekkel szembeni, valamint harmadik felek PPP-szervvel szembeni követeléseire ötéves elévülési időszak vonatkozik.

30. cikk

A tagok hozzájárulása

(1) A PPP-szerv kifizetés iránti kérelmet nyújt be tagjainak hozzájárulásuk egy részére vagy egészére, a létesítő okiratban megállapított, vagy közös megegyezésen alapuló feltételek mellett és időközönként.

(2) A PPP-szervnek a tagjai által hozzájárulásként kifizetett források után járó kamatok a PPP-szerv költségvetését illetik meg

31. cikk

A kiadások végrehajtása

(1) A kiadások végrehajtásához az engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési kötelezettségeket és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat és engedélyezi a kifizetéseket, valamint előkészíti az előirányzatok végrehajtását.

(2) Minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, továbbá érvényesíteni és engedélyezni kell, és ki kell fizetni.

A kiadások érvényesítése az a művelet, amely során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megerősíti a pénzügyi műveleteket.

A kiadások engedélyezése az a művelet, amely során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az előirányzatok rendelkezésre állásának ellenőrzése után utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizesse ki az érvényesített kiadási összeget.

(3) A PPP-szerv költségvetését terhelő kiadást keletkeztető intézkedések esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, mielőtt harmadik felek irányában jogi kötelezettséget vállalna, először költségvetési kötelezettségvállalást tesz.

(4) A PPP-szerv éves munkaprogramja tartalmazza a PPP-szerv hatáskörébe tartozó tevékenységek operatív kiadásaira vonatkozó igazgatótanácsi engedélyt, feltéve, hogy az e bekezdésben megállapított elemeket egyértelműen azonosítják.

Az éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Tartalmazza továbbá a finanszírozandó fellépés(ek) leírását és az egyes fellépésekre előirányzott összegek megjelölését.

Az éves munkaprogram jelentős módosításait az eredeti munkaprogrammal azonos eljárás révén, a létesítő okirat rendelkezéseivel összhangban kell elfogadni.

A munkaprogram nem jelentős módosításainak elfogadására az igazgatótanács felhatalmazást adhat a PPP-szerv engedélyezésre jogosult tisztviselőjének.

32. cikk

Határidők

A kiadások kifizetését a 966/2012/EU, Euratom rendeletben, valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott határidőkön belül és azok rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

7. FEJEZET

A PPP-SZERV KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

33. cikk

Beszerzések

(1) E cikk (3)–(6) bekezdésére is figyelemmel, a beszerzések tekintetében a 966/2012/EU, Euratom rendelet V. címe, valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazandó.

(2) A PPP-szerv szerepel az általános költségvetési rendelet 108. cikke alapján a Bizottság által létrehozott és működtetett kizárt pályázók adatbázisában.

(3) A 60 000 EUR és a 966/2012/EU, Euratom rendelet 118. cikkében megállapított küszöbértékek közötti értékű szerződések tekintetében az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben a 60 000 EUR-t meg nem haladó, kis összegű szerződésekre megállapított eljárás alkalmazható.

(4) Kérésére a PPP-szerv ajánlatkérőként bevonható a bizottsági vagy intézményközi szerződések, valamint más PPP-szervek szerződéseinek odaítélési eljárásába.

(5) A PPP-szerv jogosult a Bizottsággal, az intézményközi hivatalokkal, az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló 2965/94/EK tanácsi rendelettel (5) létrehozott Fordítóközponttal, valamint egyéb PPP-szervekkel közbeszerzési eljárás igénybevétele nélkül áruszállítási, szolgáltatási, illetve a Fordítóközpont esetében munkavégzési szerződést kötni.

A PPP-szerv jogosult tagjaival – az Unió kivételével – közbeszerzési eljárás igénybevétele nélkül áruszállítási, szolgáltatási, illetve munkavégzési szerződést kötni, amennyiben ezekteljesítése harmadik felek bevonása nélkül, közvetlenül történik.

Az első és második albekezdés értelmében szállított áruk, végzett szolgáltatások és munkák nem tekintendők a tagok PPP-szerv költségvetéséhez nyújtott hozzájárulásának.

(6) A PPP-szerv adminisztratív igényeinek fedezésére a fogadó tagállam ajánlatkérő hatóságaival, valamint azon tagállamok, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államai és az Unió tagjelölt országai ajánlatkérőivel, amelyek a PPP-szerv tagjai, közös közbeszerzési eljárást folytathat. Ilyen esetekben az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 133. cikke mutatis mutandis alkalmazandó.

A PPP-szerv közös közbeszerzési eljárásokat folytathat magántagjaival, illetve azon uniós programokban részt vevő országok ajánlatkérőivel, melyek a PPP-szerv tagjai. Ilyen esetekben az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 133. cikkének első bekezdése mutatis mutandis alkalmazandó.

34. cikk

Szakértők

A szakértők kiválasztása során az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 287. cikke mutatis mutandis alkalmazandó, azon program alap-jogiaktusában rögzített különleges eljárásnak megfelelően, amelynek végrehajtásával a PPP-szervet megbízták. E szakértők díjazása előre bejelentett fix összeg alapján történik, kiválasztásuk alapját pedig szakmai kompetenciájuk jelenti.

A PPP-szerv használhatja a Bizottság, illetve egyéb uniós vagy PPP-szervek által készített szakértői jegyzékeket.

Amennyiben szükségesnek ítéli meg, megfelelően indokolt esetben a PPP-szerv a jegyzékekben nem szereplő, de megfelelő kompetenciákkal rendelkező személyt is felkérhet.

A külső szakértők kiválasztása a rájuk bízott feladatok elvégzéséhez szükséges kompetenciák, tapasztalat és szaktudás alapján történik, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és az összeférhetetlenség tilalma elvével összhangban.

35. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

A létesítő okiratban rögzített különleges rendelkezésekre is figyelemmel, a vissza nem térítendő támogatások tekintetében a 966/2012/EU, Euratom rendelet VI. címe, valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazandó.

36. cikk

Pénzdíjak

(1) E cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, a pénzdíjak tekintetében a 966/2012/EU, Euratom rendelet VII. címe, valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazandó.

(2) 1 000 000 EUR-s vagy azt meghaladó egységértékű pénzdíjakra irányuló versenyfelhívások csak akkor tehetők közzé, ha ezekről a 14. cikk (1) bekezdésében említett munkaprogram-tervezet rendelkezik.

37. cikk

Jogorvoslati eszközök feltüntetése

(1) Amennyiben egy engedélyezésre jogosult tisztviselő eljárási intézkedése hátrányosan befolyásolja a pályázó vagy ajánlattevő, kedvezményezett vagy szerződő fél jogait, az intézkedés során jelezni kell az intézkedés megtámadására rendelkezésre álló közigazgatási és/vagy bírósági jogorvoslati eszközöket.

(2) Különösen a jogorvoslat jellegét, az annak tárgyában illetékes szervet vagy szerveket, valamint az annak gyakorlására megállapított határidőket kell jelezni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés azon program alap-jogiaktusában rögzített különleges eljárásnak megfelelően alkalmazandó, amelynek végrehajtásával a PPP-szervet megbízták.

8. FEJEZET

SZÁMVITEL

38. cikk

A beszámolókra vonatkozó szabályok

A PPP-szerv pontos, teljes körű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert hoz létre.

A PPP-szerv számvitele a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében említett számviteli szabályokhoz igazodik.

39. cikk

A beszámolók szerkezete

A PPP-szerv beszámolói a következőket tartalmazzák:

a)	a PPP-szerv pénzügyi kimutatásai;

b)	a PPP-szerv költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentések (költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentés).

A PPP-szerv jelentést készít a pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodásáról. E jelentés mind abszolút értékben, mind százalékos arányban kifejezve információval szolgál legalább az előirányzatok végrehajtási arányáról, és összefoglaló adatokat tartalmaz az előirányzatok különböző költségvetési jogcímek közötti átcsoportosításáról.

Amennyiben a PPP-szervek beszámolóit a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést a PPP-szerv a következő pénzügyi év március 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

40. cikk

Számviteli alapelvek

A pénzügyi kimutatások az információkat – beleértve a számviteli politikát – releváns, megbízható, összehasonlítható és érthető módon mutatják be. A pénzügyi kimutatásokat az általánosan elfogadott számviteli alapelvekkel összhangban kell elkészíteni a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikke szerinti számviteli szabályoknak, vagy az eredményelszámolási alapú Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardoknak (a továbbiakban: IPSAS) megfelelően.

41. cikk

Pénzügyi kimutatások

(1) A pénzügyi kimutatásokat euróban kell elkészíteni, és a következőket tartalmazzák:

a mérleg és az eredmény-kimutatás, amelyek az összes eszközt és forrást, a pénzügyi helyzetet, valamint az előző év december 31-i gazdasági eredményt mutatják; összeállításuk a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikke szerinti számviteli szabályokkal, vagy az eredményelszámolási alapú IPSAS-sal összhangban történik;

b)	az év folyamán beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet feltüntető cash flow-kimutatás;

c)	a nettó eszközök változásait feltüntető kimutatás, amely áttekintést nyújt az év során a tartalékokban és a felhalmozott eredményekben bekövetkezett mozgásokról.

(2) A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések kiegészítik és magyarázzák az (1) bekezdésben említett kimutatásokban foglalt információt, és tartalmazzák a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben az a PPP-szerv tevékenységére vonatkozik.

42. cikk

A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés

A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő adatokat euróban kell megadni. Ezek a következőkből állnak:

a)	jelentések, amelyek aggregálják az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet;

b)	magyarázó megjegyzések, amelyek kiegészítik és magyarázattal látják el a jelentésben megadott információkat.

A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetéssel azonos szerkezetben készülnek.

43. cikk

Előzetes beszámoló és a végleges beszámoló jóváhagyása

(1) Amennyiben a PPP-szervek beszámolóját a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője az előzetes beszámolót a következő év február15-ig benyújtja a Számvevőszéknek.

Az első albekezdésben említett esetben a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője konszolidációs célból a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által rögzített standardizált formában ugyancsak a következő év február 15-ig jelentéscsomagot küld a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

(2) A PPP-szerv végleges beszámolóját a számvitelért felelős tisztviselő készíti. Ezt az igazgató a 46. cikkben említett külső ellenőri véleménnyel együtt március 15-ig az igazgatótanácshoz benyújtja jóváhagyásra.

Amennyiben a PPP-szerv beszámolóját a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a végleges beszámolót a 46. cikkben említett külső ellenőri véleménnyel, valamint az igazgatótanács jóváhagyásával együtt a számvitelért felelős tisztviselő a következő pénzügyi év július1-jéig benyújtja a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ebben az esetben a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője konszolidációs célból a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által rögzített standardizált formában ugyancsak július1-jéig jelentéscsomagot nyújt be a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

Amennyiben a PPP-szerv beszámolóját a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a PPP-szerv számvitelért felelős tisztviselője a végleges beszámoló továbbításával egyidejűleg az e végleges beszámolóra vonatkozó teljességi nyilatkozatot is benyújtja a Számvevőszéknek, egy másolati példányt pedig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

A végleges beszámolóhoz a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben a tisztviselő kijelenti, hogy a végleges beszámoló e fejezettel, valamint az alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

A PPP-szerv végleges beszámolóját a jóváhagyását követő egy hónapon belül közzéteszik a PPP-szerv honlapján.

44. cikk

Számviteli rendszer

(1) Amennyiben a PPP-szerv beszámolóját a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a PPP-szerv által alkalmazandó harmonizált számlatükröt a 966/2012/EU, Euratom rendelet 152. cikkével összhangban a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadja el.

(2) A számviteli rendszer általános számlákból és költségvetési számlákból áll. A számlákat euróban vezetik, az elszámolási időszak a naptári év.

(3) Az általános számlák időrendben, a kettős könyvvitel módszerével nyilvántartanak minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak a PPP-szerv gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.

(4) A költségvetési számlák részletesen nyilvántartják a PPP-szerv költségvetésének végrehajtását, továbbá rögzítenek minden költségvetési bevételi és kiadási műveletet.

45. cikk

Készletek

A PPP-szerv leltárt vezet, amely bemutatja a saját és az Unió tulajdonát képező minden tárgyi eszköz, immateriális javak és pénzügyi eszköz mennyiségét és értékét. Amennyiben a PPP-szerv beszámolóját a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályokkal összhangban konszolidálni kell, a PPP-szerv a szóban forgó leltárt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által készített mintával összhangban vezeti. A PPP-szerv ellenőrzi, hogy a leltárban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

9. FEJEZET

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS CSALÁS ELLENI KÜZDELEM

46. cikk

Külső ellenőrzés

A PPP-szerv független ellenőrző szerv által, nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint elvégzett, független külső ellenőrzésnek veti alá magát. A külső ellenőr véleménye tartalmazza, hogy az elszámolások megbízható és valós képet adnak-e, hogy a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e, valamint hogy a mögöttes tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek-e. A vélemény tartalmazza azt is, hogy az ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e 20. cikkben említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat. A véleményt az igazgatótanács elé terjesztik. A Bizottságnak a PPP-szerv végleges beszámolójával együtt legkésőbb március 15-ig továbbítják.

47. cikk

A Számvevőszék által folytatott könyvvizsgálat

(1) Amennyiben a PPP-szerv létesítő okirata másképpen nem rendelkezik, a Számvevőszék az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikkével összhangban megvizsgálja a PPP-szerv elszámolását. Vizsgálata során a Számvevőszék figyelembe veheti az e rendelet 46. cikkében említett, független külső ellenőr által végzett ellenőrzési tevékenységet és az ellenőr észrevételei nyomán tett intézkedéseket.

(2) A Számvevőszék által végzett vizsgálatot a 966/2012/EU, Euratom rendelet 158–163. cikke szabályozza.

48. cikk

A Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék által folytatott helyszíni ellenőrzések

(1) A 47. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a PPP-szerv a Bizottság alkalmazottai és a Bizottság által feljogosított más személyek, valamint a Számvevőszék számára hozzáférést biztosít telephelyeihez és helyiségeihez, valamint minden olyan információhoz, ideértve az elektronikus formátumúakat is, amelyek az általuk végzett ellenőrzések lefolytatásához szükségesek.

(2) A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (7) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy a PPP-szerv által finanszírozott vissza nem térítendő támogatásokkal vagy szerződésekkel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(3) Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül, a PPP-szerv szerződéseinek, megállapodásainak és határozatainak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

10. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

49. cikk

Információkérés

A Bizottság és a PPP-szerv tagjai – az Unió kivételével – jogosultak a hatáskörükbe tartozó költségvetési ügyekkel kapcsolatosan információkat vagy felvilágosítást kérni a PPP-szervtől.

50. cikk

A PPP-szerv pénzügyi szabályainak elfogadása

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 209. cikkében említett valamennyi szerv új pénzügyi szabályokat fogad el, hogy azok lehetőleg 2014. január 1-jén, de legkésőbb kilenc hónappal azt követően, hogy a PPP-szerv az említett rendelet 209. cikke hatálya alá kerül, hatályba lépjenek.

51. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. szeptember 30-án.

a Bizottság részéről

elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(2) A Tanács 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(3) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.)

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete az egyének védelméről, a személyes adatok közösségi intézmények és testületek által való feldolgozásáról, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(5) A Tanács 2965/94/EK rendelete (1994. november 28.) az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról (HL L 314., 1994.12.7., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.)

(7) A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.)

7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/16

A BIZOTTSÁG 111/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. február 4.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseitől eltérő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

Az e rendelet rendelkezéseitől eltérő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 4-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Algirdas ŠEMETA

a Bizottság tagja

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Folyadékkristályos (LCD) kijelzővel rendelkező színes monitorból és érintésérzékeny felületből álló készülék (úgynevezett „érintőképernyős monitor”), körülbelül 38 cm-es (15 hüvelykes) képernyő-átlómérettel:

—	1 024 × 768 pixel gyári felbontással,

—	640 × 350, 720 × 400, 640 × 480, 800 × 600 és 1 024 × 768 pixel támogatott felbontással,

—	4:3 képaránnyal,

—	0,297 mm pixeltávolsággal,

—	250 cd/m2 fényerővel,

—	120° vízszintes látószöggel és 100° függőleges látószöggel,

—	17 ms válaszidővel,

—	400:1 kontrasztaránnyal,

—	kapcsoló- és vezérlőgombokkal.

A készülék a következő interfészekkel van felszerelve:

—	egy D-Sub,

—	egy USB és egy RS-232 az érintésérzékeny felületnek egy automatikus adatfeldolgozó géphez való csatlakoztatására.

A készülék billenő és forgó mechanizmussal ellátott állvánnyal és tükröződésmentes felülettel rendelkezik.

A monitort például értékesítési (POS)/ügyfél-tájékoztatási pontok termináljaiban történő használatra szánták. Az érintésérzékeny felület lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ezekbe a terminálokba adatokat vigyenek be. A monitor alkalmas automatikus adatfeldolgozó gépekből származó jelek megjelenítésére.

8528 51 00

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, a XVI. áruosztályhoz tartozó megjegyzések 3. pontja, valamint a 8528 és a 8528 51 00 KN-kód szövegezése határozza meg.

A készülék egy összetett gép, amely a 8471 vtsz. alá tartozó, X-Y koordinátájú beviteli egység és a 8528 vtsz. alá tartozó monitor funkcióját látja el. Az információk megjelenítésén kívül a készülék lehetővé teszi a felhasználók számára az adatbevitelt. Tekintettel a készülék kivitelezésére, koncepciójára és objektív jellemzőire, nevezetesen arra, hogy a monitor a beviteli egységtől függetlenül is alkalmas funkciójának ellátására, a XVI. áruosztályhoz tartozó megjegyzések 3. pontja értelmében a készülék fő funkcióját a kijelző funkció adja. Tekintettel az olyan objektív jellemzőire, mint például a képarány, a hosszabb ideig tartó, közeli nézésre alkalmas pixeltávolság, a fényerő, az automatikus adatfeldolgozó rendszerekben általánosan használt interfészek, a billenő és forgó mechanizmusok és a tükröződésmentes felület, a monitor kizárólag vagy elsősorban a 8471 vtsz. alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatosnak minősül.

Ezért a készüléket, mint kizárólag vagy elsősorban a 8471 vtsz. alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos más monitort, a 8528 51 00 KN-kód alá kell besorolni.

7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/18

A BIZOTTSÁG 112/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. február 4.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 4-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Algirdas ŠEMETA

a Bizottság tagja

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Körülbelül 75 cm-es (30 hüvelykes) képernyő-átlóméretű, folyadékkristályos (LCD) kijelzővel rendelkező színes monitor, körülbelül 71 × 45 × 11 cm mérettel és az alábbi jellemzőkkel:

—	1 280 × 768 pixel gyári felbontás,

—	640 × 480, 800 × 600, 1 024 × 768 és 1 280 × 768 pixel támogatott felbontás,

—	támogatott televíziós szabványok: NTSC, PAL és SECAM,

—	támogatott videomódok: 480i, 480p, 576i, 576p, 720p és 1 080i,

—	15:9 képarány,

—	0,5025 mm pixeltávolság,

—	25 ms válaszidő,

—	450 cd/m2 fényerő,

—	350:1 kontrasztarány,

—	170° vízszintes és függőleges látószög,

—	kép-a-képben (PIP) funkció,

—	beépített audio erősítő,

—	kapcsoló- és vezérlőgombok.

A monitor a következő interfészekkel van felszerelve:

—	egy DVI-D,

—	egy D-Sub mini,

—	BNC (analóg RGB),

—	kompozit RCA vagy S-Video,

—	komponens BNC,

—	2 szett sztereó RCA és 1 mini sztereó,

—	külső hangszóróhoz való csatlakozók,

—	egy RS-232 a vezérlőbemenethez.

A monitor billenő és forgó mechanizmus nélküli, rögzített állvánnyal és távirányítóval rendelkezik.

A monitorba nincs beépítve videotuner vagy más, televíziós jelek feldolgozására alkalmas elektronika.

A monitort információ megjelenítésére használt alkalmazásokhoz, mint például a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló információs hozzáférési pontokhoz, kereskedelmi reklámtáblákhoz, valamint tőzsdéken, repülőtereken és szakmai vásárokon használt kijelzőrendszerekhez való felhasználásra szánták. E funkció ellátása érdekében a monitor mind automatikus adatfeldolgozó gépektől, mind más videoforrásoktól érkező jeleket is meg tud jeleníteni.

8528 59 31

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, valamint a 8528, a 8528 59 és a 8528 59 31 KN-kód szövegezése határozza meg.

Tekintettel az olyan objektív jellemzőire, mint a képernyő mérete, a támogatott televíziós szabványok és videomódok, a hosszabb ideig tartó, közeli nézésre nem alkalmas pixeltávolság, a magas fényerő, a távirányítóval való felszereltség, az erősítéssel ellátott audio áramkörök, a PIP-funkció, valamint a billenő és forgó mechanizmus nélküli, rögzített állvány, a termék nem minősül kizárólag vagy elsősorban a 8471 vtsz. alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos monitornak. Következésképpen a 8528 51 00 KN-kód alá történő besorolása kizárt.

Mivel a monitor az automatikus adatfeldolgozó géptől érkező jeleket az automatikus adatfeldolgozó géppel való gyakorlati használat szintjének megfelelő mértékben képes megjeleníteni, a monitor az automatikus adatfeldolgozó gépektől érkező jelek megfelelő mértékű funkcionalitással való megjelenítésére alkalmasnak tekintendő.

Ezért a monitort, mint automatikus adatfeldolgozó gépektől érkező jelek megfelelő mértékű funkcionalitással való megjelenítésére alkalmas, folyadékkristályos (LCD) kijelzővel rendelkező, síkpanel megjelenítőt, a 8528 59 31 KN-kód alá kell besorolni.

7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/20

A BIZOTTSÁG 113/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. február 4.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 4-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Algirdas ŠEMETA

a Bizottság tagja

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Objektívből és elektronikus áramkörből álló, téglalap alakú készülék (úgynevezett nagysebességű kamera), amelynek mérete megközelítőleg 12 × 12 × 11 cm.

A készülék 2 GB-os belső, felejtő memóriával rendelkezik, amely a legnagyobb felbontás mellett 1 000 képkocka/másodperc (frame per second, fps) sebességgel felvett képek sorozatát legfeljebb 1,54 másodperc időtartamban képes ideiglenesen tárolni. A felvett képek a kamera kikapcsolásával törlődnek.

A kamera működtetéséhez és a képek automatizált adatfeldolgozó gépben való rögzítéséhez a kamerát és az automatizált adatfeldolgozó gépet kábellel össze kell kötni.

A kamera CMOS-szenzora elektronikus központi pillanatfelvevő zárral – más néven „rövid időtartamú vakuval” vagy „stroboszkópos képalkotóval” rendelkezik.

A kamera kialakítása az 1 024 × 1 024 pixeles teljes felbontás mellett 60–1 000 fps, az alacsonyabb 128 × 16 pixeles felbontás mellett pedig 109 500 fps sebességgel teszi lehetővé képsorozatok készítését. A felvett képek külön-külön vagy videofelvételként – akár lassítva – is megtekinthetők.

A képek laboratóriumi vagy hasonló környezetben történő elemzése lehetőséget adhat például olyan nagysebességű jelenségek tanulmányozására, mint az autóipari töréstesztek.

8525 80 19

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok 1. és 6. pontja, valamint a 8525, a 8525 80 és a 8525 80 19 KN-kód szövegezése határozza meg.

A felejtő memórián való ideiglenes tárolás nem minősül a kamerán történő rögzítésnek, mivel a képek a kamera kikapcsolásával elvesznek. Következésképpen a készülék nem sorolható be a 8525 80 30 alszám alá digitális fényképezőgépként, sem a 8525 80 91 alszám alá kizárólag a televíziós kamera által továbbított hang és kép felvételére képes videokamera-felvevőként (lásd még a 8525. vámtarifaszámhoz tartozó HR-magyarázat (B) részének első és ötödik bekezdését.

A készüléket ezért, mint más televíziós kamera a 8525 80 19 KN-kód alá kell besorolni (lásd még a 8525. vámtarifaszámhoz tartozó HR-magyarázat (B) részének negyedik bekezdését).

7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/22

A BIZOTTSÁG 114/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. február 4.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 4-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Algirdas ŠEMETA

a Bizottság tagja

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Folyadékkristályos (LCD) kijelzővel rendelkező színes monitor, körülbelül 54 cm-es (21 hüvelykes) képernyő-átlómérettel, körülbelül 37 × 47 × 7 cm (állvány nélküli) mérettel:

—	1 200 × 1 600 pixel felbontással,

—	3 : 4 képaránnyal,

—	0,270 mm pixeltávolsággal,

—	31–76 kHz vízszintes letapogatási frekvenciával,

—	49–61 Hz függőleges letapogatási frekvenciával,

—	250 cd/m2 maximális, kalibrálható fényerővel,

—	170° teljes, vízszintes és függőleges, látószöggel,

—	550 : 1 kontrasztaránnyal,

—	30 ms válaszidővel,

—	kapcsoló- és vezérlőgombokkal, beleértve a kalibrálási üzemmód kiválasztását.

A monitor a következő interfészekkel van felszerelve:

—	egy DVI-I,

—	egy D-Sub mini,

—	1 bemeneti USB és 2 kimeneti USB.

A monitor 90°-os forgásfunkcióval van ellátva.

Billenő és forgó mechanizmussal ellátott állvánnyal és tükröződésmentes felülettel rendelkezik. Falra is szerelhető.

A termék megfelel a DICOM („digitális képalkotás és kommunikáció az orvostudományban”) szerinti szabványoknak, beleértve a 14. részt is, lehetővé téve a felhasználó számára, hogy rendkívül pontos gamma-, fényerősség- és színhőmérséklet-értékeket állítson be, és alkalmassá téve a monitort arra, hogy a képek szín- és szürkeskála-fokozatát az orvosi diagnosztikában szükséges pontossággal jelenítse meg.

A monitort klinikai diagnosztikában használt röntgenképek megjelenítésére szolgáló orvosi rendszerekben történő használatra szánták.

8528 59 31

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, valamint a 8528, a 8528 59 és a 8528 59 31 KN-kód szövegezése határozza meg.

Tekintettel az olyan objektív jellemzőire, mint például a DICOM-szabványoknak való megfelelés, ami a felhasználó számára lehetővé teszi, hogy rendkívül pontos gamma-, fényerősség- és színhőmérséklet-értékeket állítson be, és a monitort alkalmassá teszi arra, hogy a képek szín- és szürkeskála-fokozatát az orvosi diagnosztikában szükséges pontossággal jelenítse meg, a monitort a klinikai diagnosztikában használt röntgenképek megjelenítésére szolgáló orvosi rendszerekben használt orvosi kijelzőnek szánták. A monitor nem tekinthető kizárólag vagy elsősorban a 8471 vtsz. alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos monitornak. Következésképpen a 8528 51 00 KN-kód alá történő besorolás kizárt.

Ezért a monitort, mint automatikus adatfeldolgozó gépektől érkező jelek megfelelő mértékű funkcionalitással való megjelenítésére alkalmas, folyadékkristályos (LCD) technológiával működő képernyővel rendelkező, síkpanel megjelenítőt, a 8528 59 31 KN-kód alá kell besorolni.

7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/24

A BIZOTTSÁG 115/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. február 4.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

(5)	A Vámkódexbizottság az elnöke által megállapított határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Kombinált Nómenklatúrában a melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 4-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Algirdas ŠEMETA

a Bizottság tagja

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Érintőképernyővel ellátott folyadékkristályos (LCD) kijelzővel rendelkező elektromos vezérlőkészülék legfeljebb 1 000 V feszültségig. A kijelző képátlója 30,5 cm (12 hüvelyk), felbontása 800 × 600 pixel, körülbelül 30 × 23 × 6 cm méretű házban.

A készülék operációs rendszerrel rendelkező automatikus adatfeldolgozó gépet foglal magában.

A készülék a következő interfészekkel van felszerelve:

—	egy aljzat compact flash memóriakártyához,

—	két USB-csatlakozó,

—	két RJ-45 csatlakozó,

—	egy RS-232 csatlakozó,

—	egy RS-485 csatlakozó,

—	egy aljzat memóriabővítéshez,

—	egy bővítőbusz például a szabadalmazott input/output (I/O) egységek vezérlésére szolgáló bővítőkártyákhoz.

A készülék különböző típusú automatizálási eszközök csatlakoztatására szolgáló beépített meghajtókkal is fel van szerelve és képes futtatni és megjeleníteni olyan asztali számítógépes programokat, mint például a szövegszerkesztő és táblázatkezelő alkalmazások.

A készüléket ipari folyamatokban használt gépek elektromos vezérlése terén olyan alkalmazásokban való használatra szánták, amelyek programozható automatizálásvezérlést vagy programozható logikai vezérlést használnak.

8537 10 10

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, valamint a 8537, a 8537 10 és a 8537 10 10 KN-kód szövegezése határozza meg.

Tekintettel a készülék objektív jellemzőire, nevezetesen a különböző típusú automatizálási eszközök csatlakoztatására szolgáló beépített meghajtók és input/output (I/O) egységek vezérlésére szolgáló bővítőbusz meglétére, a készüléket ipari folyamatokban használt gépek elektromos vezérlésére szánták. Ezért a 8471 vtsz. alá automatikus adatfeldolgozó gépként történő besorolása kizárt.

Mivel automatikus adatfeldolgozó gépet foglal magában, a készüléket mint numerikus vezérlésű kapcsolótábla beépített automata adatfeldolgozó géppel, legfeljebb 1 000 V feszültségig, a 8537 10 10 KN-kód alá kell besorolni.

7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/26

A BIZOTTSÁG 116/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. február 6.)

a kálium-jodid hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelvet (2) a jóváhagyási eljárás és feltételek tekintetében továbbra is alkalmazni kell azon hatóanyagokra, amelyekről az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint 2011. június 14. előtt fogadtak el határozatot. A kálium-jodid esetében az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek a 2005/751/EK bizottsági határozattal (3) teljesülnek.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően 2004. szeptember 6-án a Koppert Beheer B.V. kérelmet nyújtott be Hollandiához a kálium-jodid hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvétele céljából. A 2005/751/EK határozat megerősítette, hogy a dosszié hiánytalan abban az értelemben, hogy elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(3)

A kérelmező által javasolt felhasználási célok tekintetében e hatóanyagnak az emberek és az állatok egészségére, valamint a környezetre gyakorolt hatását a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint megvizsgálták. A kijelölt referens tagállam 2007. július 27-én a Bizottság elé terjesztette az értékelő jelentés tervezetét. A 188/2011/EU bizottsági rendelet (4) 11. cikke (6) bekezdésének megfelelően a kérelmezőt kiegészítő információk benyújtására kérték fel. A kérelmező 2011. május 30-án arról adott tájékoztatást, miszerint nem rendelkezik egyéb kiegészítő információval.

(4)

A tagállamok és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) megvizsgálták az értékelő jelentés tervezetét. A Hatóság 2012. október 22-én ismertette a Bizottsággal a kálium-jodid hatóanyagú növényvédő szer kockázatértékelésének szakmai vizsgálata alapján levont következtetését (5). A Hatóság számos olyan hiányos adatot azonosított, amelyeket illetően a kérelmező részéről további hozzájárulásra lett volna szükség. A Koppert B.V 2013. szeptember 27-i levelével visszavonta a kálium-jodid hatóanyag jóváhagyására irányuló kérelmét.

(5)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a tagállamok lehetőséget kaptak a kálium-jodidot tartalmazó növényvédő szerekre nyújtott ideiglenes engedélyek kiadására három évig tartó kezdeti időszakra vonatkozóan. A 2010/457/EU bizottsági határozat (6) lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a kálium-jodid hatóanyagra nyújtott ideiglenes engedélyeket legkésőbb 2012. augusztus 31-ig meghosszabbítsák. A 2012/363/EU bizottsági végrehajtási határozat (7) lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a kálium-jodid hatóanyagra nyújtott ideiglenes engedélyeket legkésőbb 2014. július 31-ig meghosszabbítsák.

(6)	A kérelem visszavonása következtében ezért a kálium-jodid az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján nem engedélyezhető.

(7)	A meglévő ideiglenes engedélyeket ezért vissza kell vonni, és újakat nem szabad kiadni.

(8)	A tagállamok számára időt kell biztosítani a kálium-jodidot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek visszavonására.

(9)	Amennyiben a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében türelmi időt biztosítanak a kálium-jodidot tartalmazó növényvédő szerek tekintetében, ezen időszak nem haladhatja meg a rendelet hatálybalépésétől számított tizennyolc hónapot.

(10)	E rendelet nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy a kálium-jodidra vonatkozóan további kérelmet nyújtsanak be az 1107/2009/EK rendelet 7. cikke szerint.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A hatóanyag jóváhagyásának megtagadása

A Bizottság megtagadja a kálium-jodid hatóanyag jóváhagyását.

2. cikk

Átmeneti intézkedések

A tagállamok legkésőbb 2014. augusztus 27-ig visszavonják a kálium-jodid hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerekre adott meglévő engedélyeket.

3. cikk

Türelmi idő

A tagállamok által az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében biztosított türelmi időnek a lehető legrövidebbnek kell lennie, és legkésőbb 2015. augusztus 27-én le kell járnia.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2) A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.).

(3) A Bizottság 2005. október 21-i 2005/751/EK határozata az aszkorbinsav, a kálium-jodid és a kálium-tiocianát hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe való lehetséges felvételével kapcsolatban a részletes vizsgálatra leadott dossziék hiánytalanságának elvi elismeréséről (HL L 282., 2005.10.26., 18. o.).

(4) A Bizottság 2011. február 25-i 188/2011/EU rendelete a 91/414/EGK irányelvről szóló értesítés után két évvel nem forgalmazott hatóanyagok értékelésére irányuló eljárás tekintetében az irányelv végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 53., 2011.2.26., 51. o.).

(5) EFSA Journal 2013;11(6):2923. Online elérhető: www.efsa.europa.eu

(6) A Bizottság 2010. augusztus 17-i 2010/457/EU határozata a Candida oleophila O törzse, a kálium-jodid és a kálium-tiocianát új hatóanyagra nyújtott ideiglenes engedélyek tagállamok általi meghosszabbításának engedélyezéséről (HL L 218., 2010.8.19., 24. o.).

(7) A Bizottság 2012. július 4-i 2012/363/EU végrehajtási határozata a bixafen, a Candida oleophila O törzse, a fluopiram, a haloszulfuron, a kálium-jodid, a kálium-tiocianát és a spiro-tetramát új hatóanyagokra megadott ideiglenes engedélyek tagállamok általi meghosszabbításának engedélyezéséről (HL L 176., 2012.7.6., 70. o.).

7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/28

A BIZOTTSÁG 117/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. február 6.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 6-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	85,7
	MA	48,7
	TN	89,6
	TR	85,7
	ZZ	77,4
0707 00 05	TR	151,0
0707 00 05	ZZ	151,0
0709 91 00	EG	91,5
0709 91 00	ZZ	91,5
0709 93 10	MA	48,3
	TR	101,7
	ZZ	75,0
0805 10 20	EG	47,6
	MA	54,9
	TN	65,7
	TR	71,6
	ZZ	60,0
0805 20 10	IL	123,4
	MA	73,9
	ZZ	98,7
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	CN	60,3
	EG	21,7
	IL	134,7
	JM	113,2
	KR	144,2
	MA	146,4
	PK	55,3
	TR	98,6
	ZZ	96,8
0805 50 10	TR	66,6
0805 50 10	ZZ	66,6
0808 10 80	CN	127,8
	MK	35,4
	US	161,6
	ZZ	108,3
0808 30 90	CL	123,5
	CN	46,0
	TR	131,9
	US	135,9
	ZA	93,1
	ZZ	106,1

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/30

A BIZOTTSÁG 2014/19/EU VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE

(2014. február 6.)

a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv I. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 14. cikke második bekezdésének d) pontjára,

mivel:

(1)

A tagállamoktól kapott információk alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a Diabrotica virgifera virgifera Le Conte már elterjedt és megtelepedett az Unió területének nagy részén. Egy, az Európai Bizottság által végzett hatásvizsgálat megállapította, hogy nem állnak rendelkezésre megvalósítható intézkedések az említett károsító szervezet megsemmisítésére vagy további elterjedésének hatékony megakadályozására.

(2)	Ezen túlmenően léteznek az említett szervezetnek a kukoricahozamra gyakorolt hatását minimalizáló hatékony és fenntartható eszközök, különösen a vetésforgó rendszer alkalmazása.

(3)	Ezért nincs szükség további védekezési intézkedések meghatározására a 2000/29/EK irányelv értelmében a Diabrotica virgifera virgifera Le Conte vonatkozásában. Következésképpen az említett szervezetet már nem kell az említett irányelv szerinti károsító szervezetek között feltüntetni.

(4)	A 2000/29/EK irányelv I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Növényegészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2000/29/EK irányelv I. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A tagállamok legkésőbb 2014. május 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Ezeket a rendelkezéseket 2014. június 1-jétől alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 169., 2000.7.10., 1. o.

MELLÉKLET

A 2000/29/EK irányelv I. melléklete a következőképpen módosul:

Az A. rész II. szakaszának a) címsora alatt a 0.1. pontot el kell hagyni.

7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/32

A BIZOTTSÁG 2014/20/EU VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE

(2014. február 6.)

az elit és a minősített vetőburgonya uniós osztályai, valamint az ezekre az osztályokra vonatkozó feltételek és megnevezések meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vetőburgonya forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/56/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)	A 93/17/EGK bizottsági irányelv (2) megállapította az elit vetőburgonya uniós osztályaira vonatkozó szabályokat.

(2)

A vetőburgonya-termelési rendszerek esetében tapasztalható gyors technikai és tudományos fejlődés, valamint a belső piacon a vetőburgonya-kereskedelem volumenének növekedése miatt kívánatossá vált e szabályok kiigazítása. Az ágazat fejlődésére való tekintettel az említett szabályokat a minősített vetőburgonyára is alkalmazni kell.

(3)

Ezeknek a szabályoknak az uniós minőségi osztályok egységes elnevezésére is ki kell terjedniük. Továbbá tartalmazniuk kell a különböző uniós osztályokba tartozó vetőburgonya és vetőburgonya-tételek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket is. E feltételeknek adott esetben ki kell térniük a károsítókra, a más fajtába tartozó, a hibás, illetve fonnyadt egyedekre, továbbá a föld és az idegen anyag jelenlétére.

(4)

Az ezen irányelvben az uniós osztályok tekintetében előírt szigorúbb követelmények miatt szükségtelenné vált az arra vonatkozó előírás, hogy a növény termesztésének olyan termőterületen kell történnie, ahol legalább három év eltelt azóta, hogy ott utoljára burgonyát termesztettek, és legalább két hatósági szántóföldi ellenőrzésre sor került.

(5)

A 2002/56/EK irányelv elfogadása óta bővültek a generációk száma és a vetőburgonya károsítóinak előfordulási valószínűsége közötti összefüggésre vonatkozó tudományos ismeretek. A látens formában előforduló károsítók jelentette növény-egészségügyi kockázatok csökkentéséhez a generációk számának korlátozására van szükség. Az említett korlátozás elengedhetetlen a szóban forgó kockázatok csökkentéséhez, és nincs olyan kevésbé szigorú intézkedés, amely azt helyettesíthetné. A tapasztalat azt mutatta, hogy az S, SE és E uniós osztályok esetében minden esetben meg kell határozni a generációk maximális számát. A lényegi követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében e követelmények kizárólag hatósági ellenőrzés alapján tekinthetők teljesítettnek.

(6)	A 93/17/EGK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(7)	Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Az elit vetőburgonya uniós osztályai

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az elit vetőburgonya abban az esetben forgalmazható „S uniós osztály” megjelöléssel, ha eleget tesz a következő követelményeknek:

a)	hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel az I. melléklet (1) pontjának a) alpontjában előírt feltételeknek; valamint

b)	hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek az I. melléklet 1. pontjának b) alpontjában előírt feltételeknek.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az elit vetőburgonya abban az esetben forgalmazható „SE uniós osztály” megjelöléssel, ha eleget tesz a következő követelményeknek:

a)	hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel az I. melléklet 2. pontjának a) alpontjában előírt feltételeknek; valamint

b)	hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek az I. melléklet 2. pontjának b) alpontjában előírt feltételeknek.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az elit vetőburgonya abban az esetben forgalmazható „E uniós osztály” megjelöléssel, ha eleget tesz a következő követelményeknek:

a)	hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel az I. melléklet 3. pontjának a) alpontjában előírt feltételeknek; valamint

b)	hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek az I. melléklet 3. pontjának b) alpontjában előírt feltételeknek.

2. cikk

A minősített vetőburgonya uniós osztályai

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a minősített vetőburgonya abban az esetben forgalmazható „A uniós osztály” megjelöléssel, ha eleget tesz a következő követelményeknek:

a)	hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel a II. melléklet 1. pontjának a) alpontjában előírt feltételeknek; valamint

b)	hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek a II. melléklet 1. pontjának b) alpontjában előírt feltételeknek.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a minősített vetőburgonya abban az esetben forgalmazható „B uniós osztály” megjelöléssel, ha eleget tesz a következő követelményeknek:

a)	hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya megfelel a II. melléklet 2. pontjának a) alpontjában előírt feltételeknek; valamint

b)	hatósági ellenőrzés igazolja, hogy a vetőburgonya-tételek megfelelnek a II. melléklet 2. pontjának b) alpontjában előírt feltételeknek.

3. cikk

A Bizottság tájékoztatása

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy milyen mértékben alkalmazzák a megfelelő uniós osztályokat saját termelésük minősítése során.

4. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok legkésőbb 2015. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2016. január 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Hatályvesztés

A 93/17/EGK irányelv 2016. január 1-jétől hatályát veszti.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

7. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 193., 2002.7.20., 60. o.

(2) A Bizottság 1993. március 30-i 93/17/EGK irányelve az elit vetőburgonya közösségi osztályai, valamint az ezekre az osztályokra vonatkozó feltételek és megnevezések meghatározásáról (HL L 106., 1993.4.30., 7. o.).

I. MELLÉKLET

Az elit vetőburgonya osztályozásának feltételei

Az „S uniós osztályú” elit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

a vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

i.	a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg az 0,1 %-ot;

ii.	a fejlődésben lévő növények között a feketerothadás által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg az 0,1 %-ot;

iii.	a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg az 1,0 %-ot;

iv.	a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató egyedek aránya és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,2 %-ot;

v.	a vetőburgonya-generációk száma – a szántóföldi szuperelit és az elit vetőburgonya generációit is ideértve – legfeljebb öt lehet;

vi.	amennyiben a hatósági címkén nem szerepel a generáció, az érintett burgonyát az ötödik generációhoz tartozónak kell tekinteni;

a vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

i.	a rothadás – a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével – által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

ii.	a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

iii.	a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

iv.	a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

v.	a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

vi.	a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

vii.	a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

viii.

az i–vi. alpontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

Az „SE uniós osztályú” elit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

a vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

i.	a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,1 %-ot;

ii.	a fejlődésben lévő növények között a feketerothadás által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,5 %-ot;

iii.	a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 2,0 %-ot;

iv.	a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,5 %-ot;

v.	a vetőburgonya-generációk száma – a szántóföldi szuperelit és az elit vetőburgonya generációit is ideértve – legfeljebb hat lehet;

vi.	amennyiben a hatósági címkén nem szerepel a generáció, az érintett burgonyát a hatodik generációhoz tartozónak kell tekinteni;

a vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

i.	a rothadás – a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével – által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

ii.	a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

iii.	a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

iv.	a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

v.	a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

vi.	a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

vii.	a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

viii.

az i–vi. alpontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

Az „E uniós osztályú” elit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

a vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

i.	a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg az 0,1 %-ot;

ii.	a fejlődésben lévő növények között a feketerothadás által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg az 1,0 %-ot;

iii.	a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 4,0 %-ot;

iv.	a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,8 %-ot;

v.	a vetőburgonya-generációk száma – a szántóföldi szuperelit és az elit vetőburgonya generációit is ideértve – legfeljebb hét lehet;

vi.	amennyiben a hatósági címkén nem szerepel a generáció, az érintett burgonyát a hetedik generációhoz tartozónak kell tekinteni;

a vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

i.	a rothadás – a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével – által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

ii.	a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

iii.	a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

iv.	a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

v.	a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

vi.	a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

vii.	a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

viii.

az i–vi. alpontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

II. MELLÉKLET

A minősített vetőburgonya osztályozásának feltételei

Az “A uniós osztályú” minősített vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

a vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

i.	a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,2 %-ot;

ii.	a fejlődésben lévő növények között a feketerothadás által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg a 2,0 %-ot;

iii.	a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 8,0 %-ot;

iv.	a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 2,0 %-ot;

a vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

i.	a rothadás – a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével – által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

ii.	a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

iii.	a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

iv.	a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

v.	a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

vi.	a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

vii.	a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg a 2,0 tömegszázalékot;

viii.

az i–vi. alpontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 8,0 tömegszázalékot.

A “B uniós osztályú” minősített vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

a vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

i.	a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,5 %-ot;

ii.	a fejlődésben lévő növények között a feketerothadás által érintett egyedek aránya nem haladhatja meg a 4,0 %-ot;

iii.	a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 10,0 %-ot;

iv.	a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 6,0 %-ot;

a vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

i.	a rothadás – a gyűrűs rothadás és a barnarothadás kivételével – által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot, ezen belül a nedves rothadás által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

ii.	a burgonyahimlő által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

iii.	a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

iv.	a poros varasodás által felületük 10 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

v.	a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

vi.	a külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

vii.	a föld és idegen anyag jelenléte nem haladhatja meg a 2,0 tömegszázalékot;

viii.

az i–vi. alpontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 8,0 tömegszázalékot.

7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/39

A BIZOTTSÁG 2014/21/EU VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE

(2014. február 6.)

a szuperelit vetőburgonyára vonatkozó minimális feltételek és uniós osztályok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vetőburgonya forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/56/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 18. cikke c) pontjára,

mivel:

(1)	A vetőburgonya a szaporodási ciklusokkal fokozatosan egyre több betegséget halmoz fel. A megfelelően működő vetőburgonya-termelési rendszerekhez egészséges szaporító anyagra van szükség, amelynek szaporítása során minimális a rendellenességek előfordulási aránya.

(2)

A szuperelit vetőburgonya termesztésére vonatkozó eltérő tagállami szabályok mindeddig hátráltatták a termék egész Unióban történő forgalmazását, és ezzel akadályozták a belső piac működését. Ezért helyénvaló meghatározni azokat a minimális feltételeket, amelyek mellett a szuperelit vetőburgonya az egész Unió területén forgalmazható. Annak érdekében, hogy megteremtsék az egészséges és kiváló minőségű szuperelit vetőburgonya termesztésének és forgalmazásának feltételeit, e minimumfeltételeknek ki kell terjedniük a szuperelit vetőburgonya betegségeire, tüneteire, hibáira és termesztési előírásaira, valamint a vetőburgonya-tételekre.

(3)

E feltételeknek támaszkodniuk kell az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) a vetőburgonya forgalmazására és kereskedelmi minőség-ellenőrzésére vonatkozó szabványára, valamint a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) és az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) vonatkozó szabványaira, figyelembe véve a legújabb technikai és tudományos eredményeket. Az említett szabványok a nemzetközi kereskedelem elősegítését, a kiváló minőségű termények támogatását, a nyereségesség javítását és a fogyasztói érdekek védelmét hivatottak biztosítani.

(4)

Figyelemmel a szuperelit vetőburgonya-termelők termesztési gyakorlataira és a felhasználók keresleti elvárásaira, helyénvaló a szuperelit vetőburgonyára vonatkozó minimális feltételekbe az uniós minőségi osztályok szerinti forgalmazás lehetőségét is belefoglalni. A szuperelit vetőburgonyára két uniós osztály alkalmazható („PBTC uniós osztály” és „PB uniós osztály”), a PBTC osztályú szuperelit vetőburgonya, illetve a PB osztályú szuperelit vetőburgonya meglévő termesztési gyakorlataival összhangban. Ennek megfelelően az osztálytól függően eltérő feltételeket kell alkalmazni a betegségek és tüneteik, a hibák, a termesztési előírások és a generációk tekintetében.

(5)	Ezen szabályoknak a hatékonyság érdekében a hatósági minőség-ellenőrzésre és a hatósági szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazniuk kell.

(6)	Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. „anyanövény”: olyan beazonosított növény, amelyből növényi szaporítóanyagot vettek;

2. „mikroszaporítás”: a növényi szaporítóanyag gyors szaporítása nagyszámú egyed előállítása céljából, a növényről vett osztódó növényhajtás vagy merisztéma in vitro tenyészetének felnevelése révén.

2. cikk

A szuperelit vetőburgonya minimális minőségi feltételei

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szuperelit vetőburgonya minden esetben megfelel a következő minimumkövetelményeknek:

a)	olyan anyanövénytől származik, amely mentes a következő károsító szervezetektől: Pectobacterium fajok, Dickeya fajok, burgonya levélsodró vírus, Potato A vírus, Potato M vírus, Potato S vírus, Potato X vírus és Potato Y vírus;

b)	mentes a feketerothadás tüneteitől;

c)	a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,01 %-ot;

d)	a közvetlen utódnemzedékben a vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,5 %-ot;

e)	a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,1 %-ot.

f)	a vetőburgonya-generációk száma nem haladja meg a négyet.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a szuperelit vetőburgonya a mellékletben előírt feltételek teljesülése esetén forgalmazható „PBTC uniós osztály” és „PB uniós osztály” minősítéssel.

(3) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt követelmények teljesülését hatósági szántóföldi ellenőrzés keretében kell megállapítani. Kétség esetén a szántóföldi ellenőrzéseket a leveleken végzett hatósági ellenőrzések helyettesíthetik.

Mikroszaporítás alkalmazása esetén az (1) bekezdés a) pontjának való megfelelést az anyanövényen végzett hatósági ellenőrzés vagy hatósági felügyelettel végzett ellenőrzés igazolhatja.

Klonális szelekció alkalmazása esetén az (1) bekezdés a) pontjának való megfelelést a szaporító készleten elvégzett hatósági ellenőrzés vagy hatósági felügyelettel végzett ellenőrzés igazolhatja.

3. cikk

A szuperelit vetőburgonya-készletek minimális minőségi feltételei

A tagállamok biztosítják, hogy a szuperelit vetőburgonya-készletek minden esetben megfelelnek a következő minimumkövetelményeknek:

a)	a föld és idegen anyag jelenléte nem haladja meg az 1,0 tömegszázalékot;

b)	a rothadás – a gyűrűs rothadás és barnarothadás kivételével – által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

c)	a külső hibákkal rendelkező, köztük torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

d)	a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

e)	a burgonyahimlő által felületük 10,0 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

f)	a poros varasodás által felületük 10,0 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

g)	a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot;

h)	a b)–g) pontokban felsorolt hibákkal érintett gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

4. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2016. január 1-jétől alkalmazzák.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 193., 2002.7.20., 60. o.

MELLÉKLET

A szuperelit vetőburgonya PBTC és PB uniós osztály minősítéssel történő forgalomba hozatalának feltételei

A PBTC uniós osztályú szuperelit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

a vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

i.	a vetőburgonya nem tartalmazhat nem fajtatiszta egyedeket vagy más fajtába tartozó egyedeket;

ii.	a vetőburgonya nem tartalmazhat feketerothadás által érintett egyedeket;

iii.	a közvetlen utódnemzedékben nem fordulhat elő vírusfertőzés;

iv.	a vetőburgonya nem tartalmazhat mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedeket;

v.	a növények előállítása – a gumókat is ideértve – mikroszaporításos módszerrel történik;

vi.	a növények szaporítása – a gumókat is ideértve – külső behatásoktól védett létesítményben történik, károsítóktól mentes termesztőközegben;

vii.	a gumók az első generáció után nem szaporíthatók;

a vetőburgonya-tételekben nem fordulhatnak elő:

i.	rothadás által érintett gumók;

ii.	burgonyahimlő által érintett gumók;

iii.	közönséges varasodás által érintett gumók;

iv.	poros varasodás által érintett gumók;

v.	a túlzott kiszáradás miatt fonnyadt gumók;

vi.	külső hibákkal rendelkező, többek között torzult vagy sérült gumók.

A PB uniós osztályú szuperelit vetőburgonyának a következő feltételeknek kell eleget tennie:

a vetőburgonyára vonatkozó feltételek:

i.	a nem fajtatiszta egyedek aránya és a más fajtába tartozó egyedek aránya összesen nem haladhatja meg a 0,01 %-ot;

ii.	a növények mentesek a feketerothadás tüneteitől;

iii.	a fejlődésben lévő növények között a mozaikos tüneteket mutató és a levélsodró vírusos (PLRV) fertőzés okozta tüneteket mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,1 %-ot.

iv.	a közvetlen utódnemzedékben a bármilyen vírusfertőzés tüneteit mutató egyedek aránya nem haladhatja meg a 0,5 %-ot;

a vetőburgonya-tételekre vonatkozó, szennyeződéssel, hibákkal és betegségekkel kapcsolatos tűréshatárok:

i.	a rothadás – a gyűrűs rothadás és barnarothadás kivételével – által érintett gumók aránya nem haladhatja meg a 0,2 tömegszázalékot;

ii.	a burgonyahimlő által felületük 10,0 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

iii.	a közönséges varasodás által felületük egyharmadánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 5,0 tömegszázalékot;

iv.	a poros varasodás által felületük 10,0 %-ánál nagyobb mértékben érintett gumók aránya nem haladhatja meg az 1,0 tömegszázalékot;

v.	a túlzott kiszáradás vagy ezüstfoltosság okozta kiszáradás miatt fonnyadt gumók aránya nem haladhatja meg a 0,5 tömegszázalékot;

vi.	a külső hibákkal rendelkező, köztük torzult vagy sérült gumók aránya nem haladhatja meg a 3,0 tömegszázalékot;

vii.	a föld és idegen anyag jelenléte nem haladja meg az 1,0 tömegszázalékot;

viii.

az i–vi. alpontokban részletezett tűréshatárokon belül eső, hibás gumók összaránya nem haladhatja meg a 6,0 tömegszázalékot.

7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/43

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. február 5.)

a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról szóló 2006/502/EK határozat érvényességének meghosszabbításáról

(az értesítés a C(2014) 493. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/61/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikkére,

mivel:

(1)	A 2006/502/EK bizottsági határozat (2) előírja a tagállamok számára egyrészt olyan intézkedések meghozatalát, amelyekkel biztosítható, hogy kizárólag gyermekbiztos öngyújtók kerüljenek forgalomba, másrészt az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalának megtiltását.

(2)	A 2006/502/EK határozat a 2001/95/EK irányelv 13. cikkének rendelkezéseivel összhangban került elfogadásra, amely a határozat érvényességét egy évet meg nem haladó időszakra korlátozza, de engedélyezi annak további legfeljebb egyéves időszakokkal való meghosszabbítását.

(3)

A 2006/502/EK határozat érvényességét egyéves időszakokkal meghosszabbították a következők: először a 2007/231/EK bizottsági határozat (3)2008. május 11-ig, másodszor a 2008/322/EK bizottsági határozat (4)2009. május 11-ig, harmadszor a 2009/298/EK bizottsági határozat (5)2010. május 11-ig, negyedszer a 2010/157/EU bizottsági határozat (6)2011. május 11-ig, ötödször a 2011/176/EU bizottsági határozat (7)2012. május 11-ig, hatodszor a 2012/53/EU bizottsági végrehajtási határozat (8)2013. május 11-ig, hetedszer a 2013/113/EU bizottsági végrehajtási határozat (9)2014. május 11-ig.

(4)	Azonban még mindig kerülnek forgalomba nem gyermekbiztos öngyújtók. A megerősített piacfelügyeleti tevékenységnek köszönhetően, ami a célzott mintavételtől a hatékony korlátozó intézkedésekig terjed, várható e termékek jelenlétének további visszaszorulása.

(5)	Az öngyújtók gyermekbiztosságára vonatkozó egyéb kielégítő intézkedések hiányában további 12 hónappal meg kell hosszabbítani a 2006/502/EK határozat érvényességét.

(6)	Ezért a 2006/502/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2001/95/EK irányelv által létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/502/EK határozat 6. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ezt a határozatot 2015. május 11-ig kell alkalmazni.”

2. cikk

A tagállamok legkésőbb 2014. május 11-ig elfogadják és kihirdetik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek a határozatnak megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 5-én.

a Bizottság részéről

Neven MIMICA

a Bizottság tagja

(1) HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(2) HL L 198., 2006.7.20., 41. o.

(3) HL L 99., 2007.4.14., 16. o.

(4) HL L 109., 2008.4.19., 40. o.

(5) HL L 81., 2009.3.27., 23. o.

(6) HL L 67., 2010.3.17., 9. o.

(7) HL L 76., 2011.3.22., 99. o.

(8) HL L 27., 2012.1.31., 24. o.

(9) HL L 61., 2013.3.5., 11. o.

7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/45

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. február 6.)

a Diabrotica virgifera Le Conte Közösségen belüli elterjedése elleni szükséghelyzeti intézkedésekről szóló 2003/766/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2014) 467. számú dokumentummal történt)

(2014/62/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

A tagállamok által a 2003/766/EK bizottsági határozat (2) alapján végzett éves felmérések azt mutatják, hogy az említett határozat nem tudta megakadályozni a Diabrotica virgifera virgifera Le Conte elterjedését. Az említett felmérésekből továbbá kiderült, hogy a Diabrotica virgifera virgifera Le Conte mára az Unió területének nagy részén megtelepedett. Ezenkívül további elterjedése nem akadályozható meg, a szóban forgó szervezetnek a kukoricahozamra gyakorolt hatása pedig hatékony és fenntartható eszközökkel – különösen vetésforgó rendszer alkalmazásával – minimálisra csökkenthető.

(2)	Ezért a 2003/766/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(3)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növényegészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2003/766/EK határozat hatályát veszti.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 6-án.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja

(1) HL L 169., 2000.7.10., 1. o.

(2) A Bizottság 2003. október 24-i 2003/766/EK határozata a Diabrotica virgifera Le Conte Közösségen belüli elterjedése elleni szükséghelyzeti intézkedésekről (HL L 275., 2003.10.25., 49. o.).

7.2.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/46

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2014. február 6.)

a Diabrotica virgifera virgifera Le Conte unióbeli területeken való megerősített előfordulása esetén a visszaszorítására alkalmazandó intézkedésekről

(2014/63/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)	A Diabrotica virgifera virgifera Le Conte (a továbbiakban: Diabrotica) nem őshonos, kukoricakártevő rovar. Az Unió kukoricatermesztő területeinek több mint felén elterjedt.

(2)

A 2003/766/EK bizottsági határozatnak (1) megfelelően, a Diabrotica unióbeli elterjedésének megakadályozására hozott intézkedések hatástalannak bizonyultak. Ezen túlmenően – a Bizottság által készített hatásvizsgálat szerint – sem az Unió területének a károsítótól való mentesítése, sem pedig a jelenleg a károsítótól mentes unióbeli területekre történő továbbterjedésének a megakadályozása nem megvalósítható. Ezért a Bizottság a 2014/19/EU végrehajtási irányelvvel (2) és a 2014/62/EU végrehajtási határozattal (3) úgy határozott, hogy visszavonja a Diabrotica mint karanténintézkedésekkel szabályozott károsító minősítését azáltal, hogy törli a 2000/29/EK tanácsi irányelv (4) I. mellékletéből, továbbá hatályon kívül helyezi a 2003/766/EK határozatot.

(3)

A 2003/766/EK határozat értelmében a vetésforgó csak a Diabrotica elszigetelt kitörésének felszámolása céljából volt kötelező. A tudományos bizonyítékok azt mutatják azonban, hogy a Diabrotica terjedésének lassítására és hatásának mérséklésére szintén a vetésforgó a leghatékonyabb eljárás. A vetésforgó – amellett, hogy a Diabrotica visszaszorításának hatékony módszere – környezeti szempontból számos más előnnyel is jár. Ide tartozik a talaj termőképességének és szerkezetének javítása vagy fenntartása, valamint a károsítók és gyomnövények ciklikus megjelenésének megakadályozása; ez lehetőséget nyújt a gazdálkodóknak arra, hogy kisebb mértékben vegyék igénybe a műtrágyákat és a növényvédő szereket. Ennek következtében a vetésforgó a víz és a levegő minőségére, valamint a biológiai sokféleségre is kedvező hatást gyakorol. Az e károsító vonatkozásában készített egyéb tanulmányok ugyanakkor arra mutattak rá, hogy a károsító további terjedésével fennáll annak a lehetősége, hogy fokozni kell a rovarirtók használatát, mivel egyes esetekben nehéz lehet a kukorica mellé gazdaságilag kellően vonzó alternatív haszonnövényt találni a vetésforgóhoz.

(4)

Ezért a tagállamoknak azt követően is meg kell valósítaniuk a Diabrotica hatékony és fenntartható visszaszorítását, hogy a Diabrotica már nem minősül karanténintézkedésekkel szabályozott károsítónak. A 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 14. cikke értelmében a tagállamok megfelelő ösztönzőket állapítanak meg annak érdekében, hogy a hivatásos felhasználókat az integrált növényvédelem termény- vagy ágazatspecifikus iránymutatásainak önkéntes végrehajtására ösztönözzék; az iránymutatásokat állami hatóságok vagy hivatásos felhasználók képviseletét ellátó szervezetek dolgozhatják ki. Az integrált növényvédelem általános elvei szerint a károsítók megjelenésének megakadályozása kulcsszerepet játszik a növényvédő szerekkel történő beavatkozás szükségességének csökkentésében. Ezen túlmenően a kémiai módszerekkel szemben előnyben kell részesíteni a fenntartható biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, ha azok megfelelő növényvédelmet biztosítanak.

(5)

Az integrált növényvédelem fent vázolt általános elveivel összhangban a vetésforgó alkalmazását, a Diabrotica megfelelő ellenőrzését és a károsítók terjedését megakadályozó más releváns eszközöket – például olyan higiéniai intézkedéseket, mint a mezőgazdasági gépek tisztítása – fel kell venni a termény- vagy ágazatspecifikus iránymutatásokba.

(6)

Ezen túlmenően annak érdekében, hogy a felhasználók fokozottan betartsák az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 55. cikkét, amennyiben a Diabrotica visszaszorítása érdekében rovarirtó szerek használatára kerül sor, az integrált növényvédelem e kártevőre vonatkozó termény- vagy ágazatspecifikus iránymutatásainak összhangban kell lenniük az említett rendelkezésben a növényvédő szerek megfelelő felhasználása tekintetében meghatározottakkal.

(7)

A növényvédő szerek hivatásos felhasználói számára rendelkezésre kell állniuk a Diabrotica ellenőrzésére szolgáló információknak és eszközöknek, valamint az integrált növényvédelemre vonatkozó tanácsadó szolgáltatásoknak, ideértve a Diabrotica terjedésének megelőzésére és visszaszorítására szolgáló specifikus módszereket. Az ellenőrzés eredményei segítenek a mezőgazdasági termelőknek annak eldöntésében, hogy továbbra is szükséges-e növényvédő szerek alkalmazása, illetve hogy mikor van e szerekre szükség. A döntéshozatalhoz alapvetően fontos, hogy a Diabrotica-állomány vonatkozásában egy adott régióra nézve megbízható és tudományos alapvetésű küszöbértékek kerüljenek meghatározásra.

(8)	A tagállamoknak – amelyek a 2009/128/EK irányelv 5. cikkének megfelelően biztosítják, hogy a hivatalos felhasználók hozzáférjenek a specifikus témákban nyújtott képzésekhez – ezért gondoskodniuk kell arról is, hogy ezen ajánlás rendelkezései szerepeljenek a képzés programjában.

(9)	Elő kell segíteni a Diabrotica visszaszorítására vonatkozó fenntartható eszközökkel kapcsolatos kutatást és technológiai fejlődést a károsítóval szembeni minél költséghatékonyabb és környezetileg fenntartható intézkedések biztosítása érdekében,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

A tagállamoknak a Diabrotica virgifera virgifera Le Conte (a továbbiakban: Diabrotica) azon unióbeli területeken történő visszaszorítása tekintetében, ahol e károsító jelenléte megerősítést nyert, figyelembe kell venniük a 2009/128/EK irányelv III. mellékletében az integrált növényvédelemre vonatkozóan meghatározott általános elveket. Ezen ajánlás alkalmazásában a „visszaszorítás” a következőket jelenti: a kukoricatermesztés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása céljából a károsító állománysűrűségének olyan szintre történő csökkentése, amely nem okoz jelentős gazdasági veszteséget.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az állami hatóságok vagy hivatásos felhasználók képviseletét ellátó szervezetek által kidolgozott integrált növényvédelmi termény- vagy ágazatspecifikus iránymutatások, amelyek a kukoricatermelőket és a növényvédő szerek hivatásos felhasználóit célozzák a Diabrotica vonatkozásában, összhangban vannak az 1107/2009/EK rendelet 55. cikkében a növényvédő szerek megfelelő felhasználása tekintetében meghatározott rendelkezésekkel.

A kémiai módszerekkel szemben előnyben kell részesíteni a fenntartható biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, ha azok megfelelő növényvédelmet biztosítanak. Ezért a hivatásos felhasználóknak a következő intézkedések révén kell elérniük a Diabrotica visszaszorítását, vagy a következő intézkedéseknek kell kísérniük az ezt célzó fellépésüket:

a)	vetésforgó;

b)	biológiai növényvédő szerek használata;

c)	a kukorica vetési időpontjának kiigazítása úgy, hogy a csírázás ne essen egybe a lárvák kikelésével;

d)	a mezőgazdasági gépek tisztítása, az árvakelésű kukoricanövények eltávolítása és más higiéniai intézkedések.

Figyelembe véve a Diabrotica visszaszorítása terén tapasztalt nagyfokú hatékonyságát, valamint környezeti és hosszabb távú mezőgazdasági előnyeit, az intézkedések közül a vetésforgót kell előnyben részesíteni.

A 3. pontban részletezett intézkedések mellett gondoskodni kell a Diabrotica előfordulásának ellenőrzéséről a védintézkedések szükségességének és megfelelő időzítésének megállapítása érdekében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a Diabrotica-állomány hatékony ellenőrzése a megfelelő módszerek és eszközök alkalmazásával valósul meg. A Diabrotica-állomány vonatkozásában megbízható és tudományos alapvetésű regionális küszöbértékeket kell meghatározni, mivel ezek a visszaszorítási intézkedések alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatal alapvető elemeit jelentik.

5.	A tagállamoknak a 2009/128/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdése szerint biztosítaniuk kell, hogy a Diabrotica ellenőrzéséhez megfelelő információk és eszközök álljanak a hivatásos felhasználók rendelkezésére.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2009/128/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében előírt, az integrált növényvédelemre vonatkozó tanácsadó szolgáltatások a növényvédő szerek minden hivatásos felhasználójának konkrét tanácsot nyújtsanak a Diabrotica ellenőrzése vonatkozásában. A tagállamoknak emellett megfelelő ösztönzőket kell megállapítaniuk annak érdekében, hogy a hivatásos felhasználókat a 2. pontban említett, az integrált növényvédelem termény- vagy ágazatspecifikus iránymutatásainak végrehajtására ösztönözzék.

A tagállamoknak emellett biztosítaniuk kell, hogy a növényvédő szerek hivatásos felhasználói hozzáférjenek a Diabrotica fenntartható visszaszorítására vonatkozó képzésekhez. Ezen ajánlás rendelkezéseit a tagállamok által a 2009/128/EK irányelv 5. cikkében foglaltak szerint biztosított képzés részévé kell tenni.

8.	A tagállamoknak ösztönözniük kell a Diabrotica tartós visszaszorítására irányuló kutatást és az erre szolgáló eszközök technológiai fejlesztését.

Kelt Brüsszelben, 2014. február 6-án.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja

(1) A Bizottság 2003. október 24-i 2003/766/EK határozata a Diabrotica virgifera Le Conte Közösségen belüli elterjedése elleni szükséghelyzeti intézkedésekről (HL L 275., 2003.10.25., 49. o.).

(2) A Bizottság 2014. február 6-i 2014/19/EU végrehajtási irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv I. mellékletének módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 30. oldalát).

(3) A Bizottság 2014. február 6-i 2014/62/EU végrehajtási határozata a Diabrotica virgifera Le Conte Közösségen belüli elterjedése elleni szükséghelyzeti intézkedésekről szóló 2003/766/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 45. oldalát).

(4) A Tanács 2000. május 8-i 2000/29/EK irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/128/EK irányelve a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2014.038.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 38

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. február 7.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2014/60/EU
	*	A Tanács határozata (2014. január 28.) az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről	1
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról	2
	*	A Bizottság 111/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 4.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	16
	*	A Bizottság 112/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 4.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	18
	*	A Bizottság 113/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 4.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	20
	*	A Bizottság 114/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 4.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	22
	*	A Bizottság 115/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 4.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	24
	*	A Bizottság 116/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 6.) a kálium-jodid hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról ( 1 )	26
		A Bizottság 117/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 6.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	28
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság 2014/19/EU végrehajtási irányelve (2014. február 6.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv I. mellékletének módosításáról	30
	*	A Bizottság 2014/20/EU végrehajtási irányelve (2014. február 6.) az elit és a minősített vetőburgonya uniós osztályai, valamint az ezekre az osztályokra vonatkozó feltételek és megnevezések meghatározásáról ( 1 )	32
	*	A Bizottság 2014/21/EU végrehajtási irányelve (2014. február 6.) a szuperelit vetőburgonyára vonatkozó minimális feltételek és uniós osztályok meghatározásáról ( 1 )	39
		HATÁROZATOK
		2014/61/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. február 5.) a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról szóló 2006/502/EK határozat érvényességének meghosszabbításáról (az értesítés a C(2014) 493. számú dokumentummal történt) ( 1 )	43
		2014/62/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. február 6.) a Diabrotica virgifera Le Conte Közösségen belüli elterjedése elleni szükséghelyzeti intézkedésekről szóló 2003/766/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2014) 467. számú dokumentummal történt)	45
		AJÁNLÁSOK
		2014/63/EU
	*	A Bizottság ajánlása (2014. február 6.) a Diabrotica virgifera virgifera Le Conte unióbeli területeken való megerősített előfordulása esetén a visszaszorítására alkalmazandó intézkedésekről	46