ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2013.352.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 352

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

56. évfolyam
2013. december 24.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság 1408/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról

9

 

*

Az Európai Központi Bank 1409/2013/EU rendelete (2013. november 28.) a pénzforgalmi statisztikákról (EKB/2013/43)

18

 

 

A Bizottság 1410/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 23.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

45

 

 

A Bizottság 1411/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 23.) a gabonaágazatban 2014. január 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

47

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2013/797/EU

 

*

A Tanács végrehajtási határozata (2013. december 16.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet végrehajtásáról

50

 

*

A Tanács 2013/798/KKBP határozata (2013. december 23.) a Közép-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről

51

 

 

2013/799/EU

 

*

A Bizottság határozata (2013. december 17.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 32. cikkében említett átmeneti nemzeti terv Spanyol Királyság általi elfogadásáról szóló értesítésről (az értesítés a C(2013) 9089. számú dokumentummal történt)

53

 

 

2013/800/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2013. december 18.) a növényeket és a növényi termékeket károsító szervezetek elleni védekezéssel összefüggésben Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban felmerült kiadások fedezésére szolgáló, a 2013. évre vonatkozó uniós pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2013) 8999. számú dokumentummal történt)

58

 

 

2013/801/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2013. december 23.) az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

65

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

 

2013/802/EU

 

*

Az EU–Irak Együttműködési Tanács 1/2013 határozata (2013. október 8.) a saját és az együttműködési bizottság eljárási szabályzatának elfogadásáról

68

 

 

2013/803/EU

 

*

Az EU–Irak Együttműködési Tanács 2/2013 határozata (2013. október 8.) a három szakértői albizottság létrehozásáról és hatáskörük elfogadásáról

74

 

*

Az EU-Marokkó Társulási Tanács 1/2013 Ajánlása (2013. december 16.) a kiemelt státuszt végrehajtó EU–Marokkó ENP cselekvési terv (2013–2017) végrehajtásáról

78

 

 

2013/804/EU

 

*

A Közösség–Svájc Szárazföldi Szállítási Bizottság 1/2013 határozata (2013. december 6.) az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodás 1. mellékletének módosításáról

79

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a 384/96/EK rendelet 5. cikke alapján lefolytatott eljárást követően a Fehéroroszágból, a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból, az ugyanezen rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Thaiföldről, az ugyanezen rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot, illetve 11. cikkének (3) bekezdése alapján lefolytatott időközi felülvizsgálatot követően az Ukrajnából származó egyes hegesztett vas- vagy ötvözetlen acél csövek és csővezetékek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről, és a Bosznia-Hercegovinából, valamint Törökországból származó ugyanezen termékek behozatalára vonatkozó eljárások megszüntetéséről szóló, 2008. december 16-i 1256/2008/EK tanácsi rendelethez (HL L 343., 2008.12.19., 1. o.)

88

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/1


A BIZOTTSÁG 1407/2013/EU RENDELETE

(2013. december 18.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre (1),

e rendelet tervezetének (2) közzétételét követően,

az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő állami finanszírozás nyújtása állami támogatásnak minősül, és azt az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni a Bizottságnak. Az EUMSZ 109. cikke értelmében a Tanács ugyanakkor meghatározhatja az ez alól a bejelentési eljárás alól mentesülő támogatási fajtákat. Az EUMSZ 108. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások ezen csoportjaira vonatkozóan. A Tanács a 994/98/EK rendeletben, az EUMSZ 109. cikkével összhangban úgy rendelkezett, hogy a csekély összegű (de minimis) támogatás az említett támogatások egy fajtáját jelenti. Ezek alapján a csekély összegű támogatás, amely egy és ugyanazon vállalkozásnak meghatározott időszakon belül nyújtott, egy meghatározott összeget meg nem haladó támogatás, úgy tekinthető, mint amely nem felel meg az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek, ezért nem tartozik a bejelentési eljárás hatálya alá.

(2)

A Bizottság számos határozatban tisztázta az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás fogalmát. A Bizottság kezdetben az állami támogatásra vonatkozó de minimis szabályról szóló értesítésben (3), azt követően pedig a 69/2001/EK bizottsági rendeletben (4) és az 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (5) fejtette ki álláspontját a csekély összeg felső határával kapcsolatban, amely alatt az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni. Az 1998/2006/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében indokolt az említett rendeletben meghatározott feltételek némelyikének felülvizsgálata és a rendelet felváltása.

(3)

Helyénvaló fenntartani, hogy 200 000 EUR legyen a felső határa a csekély összegű támogatás összegének, amelyben egy vállalkozás tagállamonként három éves időtartamon belül részesülhet. E felső határ továbbra is szükséges annak biztosításához, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely intézkedésre úgy lehessen tekinteni, hogy az nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget annak torzításával.

(4)

Az EUMSZ-ben meghatározott versenyszabályok alkalmazásában vállalkozás minden egyes gazdasági tevékenységet végző jogalany, függetlenül annak jogállásától és finanszírozásának módjától (6). Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a (jogilag vagy ténylegesen) ugyanazon jogalany által ellenőrzött gazdálkodó egységeket egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni (7). Jelen rendeletnek a jogbiztonság megteremtése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében tartalmaznia kell azon egyértelmű kritériumok kimerítő felsorolását, amelyek alapján meg lehet határozni, mikor minősül két vagy több, egyazon tagállamon belül működő jogalany egy és ugyanazon vállalkozásnak. A Bizottság a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (8) és a 800/2008/EK bizottsági rendelet (9) I. mellékletében foglalt fogalommeghatározásánál alkalmazott, a „kapcsolt vállalkozások” meghatározása tekintetében bevált feltételek közül kiválasztotta az e rendelet alkalmazásában megfelelő feltételeket. Ezek a feltételek már ismerősek a hatóságok számára, és – jelen rendelet hatályát figyelembe véve – a kkv-kra és a nagyvállalkozásokra egyaránt alkalmazhatók. E feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy a „kapcsolt vállalkozások” csoportja a csekély összegű támogatásra vonatkozó szabály alkalmazása céljából egy és ugyanazon vállalkozásnak minősüljön; ezzel szemben viszont nem kezelhetők kapcsolt vállalkozásként azok a vállalkozások, amelyeket nem fűz egymáshoz egyéb viszony, mint az a tény, hogy mindegyikük közvetlen kapcsolatban áll ugyanazon közjogi szervezettel vagy szervezetekkel. Ezáltal figyelembe vehető az olyan vállalkozások sajátos helyzete, amelyeket egyazon közjogi szervezet(ek) irányít(anak), de önálló döntési jogkörük lehet.

(5)

A közúti árufuvarozási ágazatban működő vállalkozások kis átlagos méretének figyelembevétele érdekében 100 000 EUR-ban kell meghatározni a felső határt a közúti árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében. Nem tekinthető árufuvarozási szolgáltatásnak az olyan integrált szolgáltatás nyújtása, amelyben a tényleges szállítás csupán egy elemet képvisel: ilyenek például a költöztetési, postai vagy futárszolgáltatás, illetve a hulladékgyűjtési és -feldolgozási szolgáltatások. Tekintettel a közúti árufuvarozási ágazatban fennálló túlkínálatra, a közlekedéspolitikának a közutak túlterheltségével és a teherszállítással kapcsolatos célkitűzéseire, a teherszállító járműveknek az ellenszolgáltatás fejében végzett szállítás terén működő vállalkozások általi megvásárlásához nyújtott támogatást ki kell zárni e rendelet alkalmazási köréből. A közúti személyszállítási ágazat fejlődése fényében már nem indokolt erre az ágazatra alacsonyabb felső határt alkalmazni.

(6)

Tekintve a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatra, valamint a halászati és akvakultúra ágazatokra vonatkozó speciális szabályokat és a kockázatot, miszerint az e rendeletben meghatározott felső határnál alacsonyabb összegű támogatások is megfelelhetnek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, e rendelet nem alkalmazandó ezen ágazatokra.

(7)

Tekintettel a mezőgazdasági termékek és a nem mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása közötti hasonlóságokra, e rendeletet a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására is alkalmazni kell, feltéve, hogy egyes feltételek teljesülnek. Ebből a szempontból sem a termék első eladásához szükséges, a mezőgazdasági üzem által végzett tevékenységek, mint például a gabonafélék betakarítása, vágása, cséplése vagy a tojások csomagolása, sem pedig a viszonteladóknak és feldolgozóknak történő első eladás nem tekinthető feldolgozásnak vagy forgalmazásnak.

(8)

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy ha az Unió jogszabályt alkotott valamely mezőgazdasági ágazat piacának közös szervezéséről, a tagállamok kötelesek tartózkodni olyan intézkedések meghozatalától, amelyek azt sérthetik, vagy amelyek az alól kivételeket teremthetnek (10). Ezen oknál fogva jelen rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre. Nem alkalmazható olyan támogatásra sem, amelyet kötelező megosztani az elsődleges termelőkkel.

(9)

E rendelet nem alkalmazható továbbá az exporttámogatásokra, illetve az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásokra. Különösen nem alkalmazható más tagállamokban vagy harmadik országokban lévő értékesítési hálózat kialakításának és működtetésének finanszírozásához nyújtott támogatásra. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új, vagy már meglévő terméknek egy másik tagállamban vagy harmadik országban lévő új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem minősülnek exporttámogatásnak.

(10)

A jelen rendelet céljából figyelembe veendő hároméves időszakot „gördülő” módszerrel kell értékelni, tehát minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások teljes összegét kell figyelembe venni.

(11)

Amennyiben egy vállalkozás e rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban, valamint egyéb ágazatokban is tevékenységet végez, illetve egyéb tevékenységeket is folytat, e rendelet azon egyéb ágazatokra és tevékenységekre is alkalmazandó, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy a kizárt ágazatokban folytatott tevékenységek ne részesüljenek csekély összegű támogatásban. Ugyanez az elv alkalmazandó, amennyiben egy vállalkozás olyan ágazatokban végez tevékenységet, amelyekben a csekély összeg alkalmazandó felső határa alacsonyabb. Amennyiben nem biztosítható, hogy az azon ágazatokban folytatott tevékenységek, amelyek esetében a csekély összeg alkalmazandó felső határa alacsonyabb, csak a meghatározott alacsonyabb felső határokig részesüljenek csekély összegű támogatásban, a vállalkozás valamennyi tevékenységére az alacsonyabb felső határ alkalmazandó.

(12)

E rendeletnek szabályokat kell megállapítania annak biztosítására, hogy ne lehessen kijátszani a külön rendeletekben és bizottsági határozatokban meghatározott maximális támogatási intenzitásokat. Továbbá könnyen alkalmazható, egyértelmű halmozhatósági szabályokat kell előírnia.

(13)

E rendelet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy intézkedés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében az e rendeletben nem említett egyéb indokok alapján nem tekinthető állami támogatásnak, például mivel az intézkedés megfelel a piacgazdasági szereplő elvének, vagy mert az nem foglalja magában állami források átruházását. Így különösen a Bizottság által központilag kezelt uniós finanszírozás, amely nem áll a tagállam közvetett vagy közvetlen ellenőrzése alatt, nem minősül állami támogatásnak, és azt nem lehet figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy betartják-e az adott felső határt.

(14)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony nyomon követés céljából e rendeletet csak arra a csekély összegű támogatásra lehet alkalmazni, amely esetében előre kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték pontos összege anélkül, hogy szükség lenne kockázatértékelés elvégzésére (a továbbiakban: átlátható támogatás). Ilyen pontos számítás végezhető például vissza nem térítendő támogatások, kamattámogatások és felső határhoz kötött adómentesség vagy egyéb olyan eszközök esetében, amelyek biztosítják azt a korlátot, amely garantálni tudja, hogy az alkalmazandó felső határt nem lépik túl. A korlát előírása azt jelenti, hogy amíg a támogatás pontos összege nem vagy még nem ismert, a tagállamnak – annak biztosítása érdekében, hogy több támogatási intézkedés együttesen ne haladja meg az e rendeletben meghatározott felső határt, és a halmozhatósági szabályok alkalmazhatók legyenek – azt kell feltételeznie, hogy az összeg megegyezik a korláttal.

(15)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a csekély összegű támogatásra vonatkozó felső határ helyes alkalmazása céljából indokolt, hogy valamennyi tagállam ugyanazt a számítási módszert alkalmazza. E számítás megkönnyítése érdekében a készpénzben meg nem jelenő támogatási összegeket bruttó támogatási egyenértékre kell átszámolni. A vissza nem térítendő támogatásokon vagy a több részletben fizetendő támogatásokon kívüli átlátható támogatások bruttó támogatási egyenértékének kiszámításakor az ilyen jellegű támogatás odaítélése idején érvényes piaci kamatlábat kell alkalmazni. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában a piaci kamatlábak tekintendők referencia-kamatlábnak, a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (11) meghatározottaknak megfelelően.

(16)

A hitelekből álló támogatás – a hitel formájában nyújtott csekély összegű kockázatfinanszírozási támogatást is ideértve – átlátható csekély összegű támogatásnak minősül, amennyiben a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatlábak alapján számították ki. A rövid lejáratú, alacsony összegű hitelek kezelésének egyszerűsítése érdekében e rendeletnek egyértelmű szabályt kell alkotnia, amely könnyen alkalmazható, és figyelembe veszi a hitel összegét és lejárati idejét is. A Bizottság tapasztalatai alapján azon hitelek bruttó támogatási egyenértéke, amelyeket legalább a hitel 50 %-áig terjedő fedezet biztosít, és amelyeknek összege az 1 000 000 EUR-t, lejárati ideje pedig az öt évet nem haladja meg, illetve amelyeknek összege az 500 000 EUR-t, lejárati ideje pedig a tíz évet nem haladja meg, úgy tekinthető, hogy nem haladja meg a csekély összegű támogatások felső határát. Az annak nehézségére való tekintettel, hogy meghatározható legyen az olyan vállalkozásoknak nyújtott támogatás bruttó támogatási egyenértéke, amelyek esetleg nem lesznek képesek a hitelt visszafizetni, e szabály nem alkalmazható az ilyen vállalkozásokra.

(17)

A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg felső határát. A kockázatitőke-befektetésekről szóló iránymutatásokban (12) hivatkozott, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási célú intézkedésekből álló támogatás nem tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az érintett intézkedés csupán a csekély összegű támogatásokra vonatkozó felső határig nyújt tőkét.

(18)

A kezességvállalásokból álló támogatás – a kezességvállalás formájában nyújtott csekély összegű kockázatfinanszírozási támogatást is ideértve – átlátható csekély összegű támogatásnak tekinthető, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték az érintett vállalkozástípusra vonatkozó bizottsági értesítésben meghatározott mentesülési díjak alapján került kiszámításra (13). A rövid lejáratú, viszonylag alacsony összegű hitelt a hitel 80 %-áig biztosító kezességvállalások kezelésének egyszerűsítése érdekében e rendeletnek a hitelekre egyértelmű rendelkezést kell alkotnia, amely könnyen alkalmazható, és figyelembe veszi az alapul szolgáló hitel összegét és a kezességvállalás lejárati idejét is. E szabály nem vonatkozhat az alapul szolgáló ügyletekre vonatkozó olyan – hitelnek nem számító – kezességvállalásokra, mint például a tőkeműveletekre adott garanciák. Amennyiben a biztosított fedezet nem haladja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80 %-át, a garantált összeg nem haladja meg az 1 500 000 EUR-t és a kezességvállalás lejárati ideje nem haladja meg az öt évet, a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértéke a csekély összegű támogatások felső határát meg nem haladónak tekinthető. Ugyanez a szabály érvényes abban az esetben, ha a fedezet nem haladja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80 %-át, a garantált összeg nem haladja meg a 750 000 EUR-t és a kezességvállalás lejárati ideje nem haladja meg a tíz évet.Ezenfelül a tagállamok használhatnak olyan módszert a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének kiszámítására, amelyet bejelentettek a Bizottságnál egy az állami támogatásokra vonatkozó és az adott időszakban hatályban levő más bizottsági rendelet alapján, és amelyet a Bizottság a kezességvállalásokról szóló közleménnyel vagy az azt felváltó valamely közleménnyel összhangban levőként elfogadott, feltéve, hogy az elfogadott módszer kifejezetten olyan típusú kezességvállalásra és annak alapjául szolgáló olyan típusú műveletre vonatkozik, amelyről e rendelet alkalmazása szempontjából szó van. Az annak nehézségére való tekintettel, hogy meghatározható legyen az olyan vállalkozásoknak nyújtott támogatás bruttó támogatási egyenértéke, amelyek esetleg nem lesznek képesek a hitelt visszafizetni, e szabály nem alkalmazható az ilyen vállalkozásokra.

(19)

Amennyiben a csekély összegű támogatási rendszer pénzügyi közvetítők közbeiktatásával valósul meg, biztosítani kell, hogy az utóbbiak ne részesüljenek állami támogatásban. Ez például oly módon valósítható meg, hogy az állami kezességvállalás előnyeit élvező pénzügyi közvetítőktől megkövetelik, hogy a piaccal összeegyeztethető díjakat fizessenek, vagy hogy az előnyöket teljes mértékben átruházzák a végső kedvezményezettekre, illetve hogy a közvetítők szintjén is tartsák be a csekély összegű támogatás felső határát és e rendelet egyéb feltételeit.

(20)

A tagállam által tett bejelentést követően a Bizottság megvizsgálhatja, hogy a támogatási intézkedés, amely nem tartalmaz vissza nem térítendő támogatást, kölcsönt, kezességvállalást, tőkeinjekciót vagy tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási célú intézkedéseket, olyan bruttó támogatási egyenértéket eredményez-e, amely nem lépi túl a csekély összegű támogatások felső határát, és ezért e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá tartozhat.

(21)

A Bizottság feladata, hogy biztosítsa az állami támogatási szabályok betartását, a tagállamoknak pedig az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően a szükséges eszközök megalkotása révén segíteniük kell e feladat megvalósítását annak érdekében, hogy az egy és ugyanazon vállalkozásnak a csekély összegű támogatásra vonatkozó szabály szerint folyósított csekély összegű támogatás teljes összege ne haladja meg az összességében megengedett felső határt. Helyénvaló ezért, hogy a tagállamok, ha csekély összegű támogatást nyújtanak, tájékoztassák az érintett vállalkozást – e rendeletre kifejezetten hivatkozva – a támogatás összegéről és arról, hogy az csekély összegű támogatásnak minősül. Meg kell követelni a tagállamoktól, hogy ellenőrizzék az odaítélt támogatásokat annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó felső határokat ne lépjék túl és megfeleljenek a halmozási szabályoknak. Az e kötelezettségnek való megfelelés érdekében a támogatás nyújtását megelőzően az érintett tagállamnak a vállalkozástól nyilatkozatot kell beszereznie a szóban forgó és az azt megelőző két pénzügyi év során az e rendelet vagy a csekély összegű támogatásokra vonatkozó más rendelet értelmében kapott egyéb csekély összegű támogatásokról. Alternatívaként lehetővé kell tenni a tagállamok számára központi nyilvántartás kialakítását, amely teljes körű információkat tartalmaz az odaítélt csekély összegű támogatásról, és ellenőrzi, hogy bármely új támogatás odaítélése ne lépje túl a vonatkozó felső határt.

(22)

Új csekély összegű támogatások nyújtását megelőzően valamennyi tagállamnak ellenőriznie kell, hogy az új csekély összegű támogatással nem lépi-e túl a csekély összegű támogatás összegének felső határát, és teljesülnek-e az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(23)

Tekintettel a Bizottság tapasztalataira és különösen arra, hogy általában milyen gyakran szükséges felülvizsgálni az állami támogatási politikát, célszerű e rendelet alkalmazási idejét korlátozni. Amennyiben e rendelet alkalmazási idejének meghosszabbítása nélkül hatályát veszti, az e rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatással kapcsolatosan hathónapos átmeneti időszakot kell biztosítani a tagállamok számára,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1)   E rendeletet valamennyi ágazat vállalkozásai részére odaítélt támogatásra alkalmazni kell, a következők kivételével:

a)

a 104/2000/EK tanácsi rendelet (14) hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

b)

a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

c)

a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a következő esetekben:

i.

amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

ii.

amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás;

d)

a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

e)

az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás.

(2)   Amennyiben egy vállalkozás az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett ágazatokban, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet végez, illetve az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, úgy e rendelet csak az utóbbi ágazatokra vagy tevékenységekre tekintettel nyújtott támogatásra alkalmazandó, feltéve, hogy az érintett tagállam – megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az e rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek az e rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában:

a)   „mezőgazdasági termékek”: az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékek, a 104/2000/EK rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-termékek kivételével;

b)   „mezőgazdasági termék feldolgozása”: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amelynek eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági termék, kivéve a mezőgazdasági üzem által végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első eladásának előkészítéséhez szükséges tevékenységeket;

c)   „mezőgazdasági termékek forgalmazása”: mezőgazdasági termékek értékesítési célú birtoklása vagy bemutatása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő piacra bocsátása, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első eladást, valamint a termék első eladását előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső fogyasztónak történő eladást csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik.

(2)   „Egy és ugyanazon vállalkozás”: e rendelet alkalmazásában valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

a)

valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

b)

valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

c)

valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d)

valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

Az első albekezdés a)–d) pontjában említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

3. cikk

Csekély összegű támogatás

(1)   Amennyiben a támogatási intézkedések megfelelnek az e rendeletben megállapított feltételeknek, úgy azokat úgy kell tekinteni, hogy nem felelnek meg az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése valamennyi feltételének, és ezért nem tartoznak az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá.

(2)   Bármely három pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t.

Bármely három pénzügyi évet felölelő időszakot tekintve a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege tagállamonként nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t. Ez a csekély összegű támogatás teherszállító járművek vásárlására nem vehető igénybe.

(3)   Amennyiben egy vállalkozás közúti szállítást végez ellenszolgáltatás fejében és egyéb olyan tevékenységeket is folytat, amelyekre a 200 000 EUR összegű felső határ vonatkozik, a vállalkozásra a 200 000 EUR összegű felső határ alkalmazandó, feltéve, hogy az érintett tagállam – megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy a közúti árufuvarozási tevékenységnek juttatott támogatás összege ne haladja meg a 100 000 EUR-t, és hogy csekély összegű támogatást ne fordítsanak teherszállító járművek vásárlására.

(4)   A csekély összegű támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától.

(5)   A (2) bekezdésben meghatározott felső határok a csekély összegű támogatás formájától és kitűzött céljától függetlenül alkalmazandók, tekintet nélkül arra, hogy a tagállam által biztosított támogatást teljesen vagy részben uniós forrásokból finanszírozzák-e. A három pénzügyi évet felölelő időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni.

(6)   A (2) bekezdésben meghatározott felső határok alkalmazásában a támogatást készpénzben nyújtott, vissza nem térítendő támogatásként kell kifejezni. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos.

A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

(7)   Amennyiben új csekély összegű támogatás nyújtása a (2) bekezdésben meghatározott vonatkozó felső határ túllépését eredményezné, e rendelet nem alkalmazható az új támogatásra.

(8)   Összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely – az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó – újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt. Az összefonódást vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás a műveletet követően is jogszerű marad.

(9)   Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

4. cikk

A bruttó támogatási egyenérték kiszámítása

(1)   E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyeknél előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni (a továbbiakban: átlátható támogatás).

(2)   A vissza nem térítendő támogatásokból vagy kamattámogatásokból álló támogatás átlátható csekély összegű támogatásnak tekintendő.

(3)   A hitelekből álló támogatást átlátható csekély összegű támogatásként kell kezelni, amennyiben:

a)

a kedvezményezett se nem tartozik kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá, se nem felel meg a rá vonatkozó nemzeti jog azon feltételeinek, amelyek alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá vonható lenne. Nagyvállalkozások esetében a vállalkozásnak legalább B- hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; és

b)

legalább a hitel 50 %-ára biztosíték nyújt fedezetet, továbbá a hitel összege 1 000 000 EUR (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 500 000 EUR) és lejárati ideje öt év, vagy a hitel összege 500 000 EUR (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 250 000 EUR) és lejárati ideje tíz év; amennyiben a hitel összege a fentieknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy

c)

a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor érvényes referencia-kamatláb alapján számították ki.

(4)   A tőkeinjekciókból álló támogatás csak akkor tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg felső határát.

(5)   A tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási intézkedésekből álló támogatás csak akkor tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, ha az intézkedés az egy és ugyanazon vállalkozásnak csupán az adott csekély összeg felső határáig nyújt tőkét.

(6)   A kezességvállalásokból álló támogatást átlátható csekély összegű támogatásként kell kezelni, amennyiben:

a)

a kedvezményezett se nem tartozik kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá, se nem felel meg a rá vonatkozó nemzeti jog azon feltételeinek, amelyek alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá vonható lenne. Nagyvállalkozások esetében a vállalkozásnak legalább B- hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; és

b)

a kezességvállalás nem haladja meg a hozzá kapcsolódó hitel 80 %-át, továbbá a garantált összeg 1 500 000 EUR (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 750 000 EUR) és a kezességvállalás lejárati ideje öt év, vagy a garantált összeg 750 000 EUR (vagy közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 375 000 EUR) és a kezességvállalás lejárati ideje tíz év; amennyiben a garantált összeg ezeknél az összegeknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy

c)

a bruttó támogatási egyenérték bizottsági közleményben meghatározott mentesülési díjak alapján került kiszámításra; vagy

d)

a támogatás végrehajtását megelőzően

i.

a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének értékelésére használt módszert a Bizottságnak bejelentették egy az állami támogatásokra vonatkozó és az abban az időben hatályban levő más bizottsági rendelet alapján, és amely módszert a Bizottság a kezességvállalásokról szóló közleménnyel vagy azt felváltó valamely közleménnyel összhangban levőként elfogadott; és

ii.

az elfogadott módszer kifejezetten olyan típusú kezességvállalásra és annak alapjául szolgáló olyan típusú műveletre vonatkozik, amelyről e rendelet alkalmazása szempontjából szó van.

(7)   Az egyéb eszközökből álló támogatás átlátható csekély összegű támogatásnak minősül, amennyiben a szóban forgó eszköz biztosítja azt a korlátot, amely garantálja, hogy a vonatkozó felső határt ne lépjék túl.

5. cikk

Támogatáshalmozás

(1)   Az e rendelet szerint nyújtott csekély összegű támogatás halmozható a 360/2012/EU rendeletnek (15) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az azon rendeletben meghatározott felső határig. Az e rendelet szerinti csekély összegű támogatás az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással.

(2)   A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. A nem konkrét támogatható költségekre nyújtott vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható valamely csoportmentességi rendelet vagy a Bizottság által elfogadott határozat alapján nyújtott egyéb állami támogatással.

6. cikk

Ellenőrzés

(1)   Amennyiben egy tagállam e rendeletnek megfelelően csekély összegű támogatást szándékozik odaítélni egy vállalkozásnak, írásban tájékoztatja a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett előrelátható összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül, kifejezetten hivatkozva e rendeletre, valamint megadva e rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait. Amennyiben e rendeletnek megfelelően a csekély összegű támogatást valamely program keretében különböző vállalkozásoknak nyújtják, és e vállalkozásoknak az említett program keretében különböző összegű egyedi támogatásokat nyújtanak, az érintett tagállam e kötelezettség teljesítése érdekében választhatja azt, hogy a vállalkozásokkal egy meghatározott, a program keretében nyújtható maximális támogatás összegének megfelelő összeget közöl. Ilyen esetben a meghatározott összeg annak megállapítására szolgál, hogy nem lépték-e túl a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó felső határt. A tagállam az érintett vállalkozástól még a támogatás odaítélése előtt papíron vagy elektronikus formában nyilatkozatot szerez be az adott vállalkozás által az előző két pénzügyi év és a folyó pénzügyi év során e rendelet vagy más, csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek alapján kapott csekély összegű támogatásokról.

(2)   Amennyiben egy tagállam a csekély összegű támogatásokról olyan központi nyilvántartást vezet, amely teljes körűen tartalmazza a tagállam bármely hatósága által odaítélt valamennyi csekély összegű támogatással kapcsolatos információkat, az (1) bekezdés nem alkalmazandó attól a pillanattól fogva, hogy a nyilvántartás három pénzügyi évet átfogó időszakot ölel fel.

(3)   A tagállam e rendelet értelmében csak akkor nyújthat újabb csekély összegű támogatást, ha megbizonyosodott arról, hogy a támogatásnyújtást követően az érintett vállalkozásnak e rendelet értelmében nyújtott csekély összegű támogatás teljes összege a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó felső határt nem haladja meg, valamint teljesül az e rendeletben előírt valamennyi feltétel.

(4)   A tagállamok összegyűjtik és rögzítik az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos összes információt. Minden olyan információt rögzítenek, amely szükséges annak bizonyításához, hogy e rendelet feltételei teljesültek. Az egyedi csekély összegű támogatásokkal kapcsolatos adatokat az adott támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 pénzügyi évig kell megőrizni. A csekély összegű támogatási programok adatait a program keretében nyújtott utolsó egyedi támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 pénzügyi évig kell megőrizni.

(5)   Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon, vagy a kérelemben rögzített hosszabb határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsát minden olyan információt – különösen az egyes vállalkozások által az e rendelet és más, csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek értelmében kapott csekély összegű támogatások teljes összegét –, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak megvizsgálásához, hogy e rendelet feltételei teljesültek-e.

7. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   E rendeletet kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépése előtt odaítélt támogatásokra amennyiben azok az e rendeletben foglalt valamennyi követelménynek megfelelnek. Az e követelményeknek meg nem felelő bármely támogatást a Bizottság a vonatkozó keretszabályokkal, közleményekkel és iránymutatásokkal összhangban fog értékelni.

(2)   Amennyiben valamely 2001. február 2. és 2007. június 30. között nyújtott csekély összegű egyedi támogatás eleget tesz a 69/2001/EK rendeletben megállapított feltételeknek, azt úgy kell tekinteni, hogy nem felel meg az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése valamennyi feltételének, és ezért nem tartozik az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.

(3)   Amennyiben valamely 2007. január 1. és 2014. június 30. között nyújtott csekély összegű egyedi támogatás eleget tesz az 1998/2006/EK rendeletben megállapított feltételeknek, azt úgy kell tekinteni, hogy nem felel meg az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése valamennyi feltételének, és ezért nem tartozik az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.

(4)   E rendelet időbeli hatályának lejártát követően az e rendelet feltételeit teljesítő valamennyi csekély összegű támogatási rendszer további hat hónapig e rendelet hatálya alá tartozik.

8. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás időtartama

Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 142., 1998.5.14., 1. o.

(2)  HL C 229., 2013.8.8., 1. o.

(3)  A Bizottság közleménye az állami támogatásra vonatkozó de minimis szabályról (HL C 68., 1996.3.6., 9. o.).

(4)  A Bizottság 2001. január 12-i 69/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 10., 2001.1.13., 30. o.).

(5)  A Bizottság 2006. december 15-i 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.).

(6)  C-222/04 sz., Ministero dell’Economica e delle Finanze kontra Cassa di Risparmio di Firenze SpA ügy (EBHT 2006., I-289. o.).

(7)  C-382/99. sz., Hollandia kontra Bizottság ügy (EBHT 2002., I-5163. o.).

(8)  A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(9)  A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 214., 2008.8.9., 3. o.).

(10)  A C-456/00. sz. Franciaország kontra Bizottság ügy (EBHT 2002., I-11949. o.).

(11)  A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.).

(12)  Közösségi iránymutatás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról (HL C 194., 2006.8.18., 2. o.).

(13)  Például a Bizottság közleménye az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL C 155., 2008.6.20., 10. o.).

(14)  A Tanács 1999. december 17-i 104/2000/EK rendelete a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.).

(15)  A Bizottság 2012. április 25-i 360/2012/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.).


24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/9


A BIZOTTSÁG 1408/2013/EU RENDELETE

(2013. december 18.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre (1),

e rendelet tervezetének (2) közzétételét követően,

az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő állami finanszírozás nyújtása állami támogatásnak minősül, és azt az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni a Bizottságnak. Az EUMSZ 109. cikke értelmében a Tanács ugyanakkor meghatározhatja az ez alól a bejelentési eljárás alól mentesülő támogatási fajtákat. Az EUMSZ 108. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások ezen csoportjaira vonatkozóan. A Tanács a 994/98/EK rendelet alapján, az EUMSZ 109. cikkével összhangban úgy rendelkezett, hogy a csekély összegű (de minimis) támogatás az említett támogatások egy fajtáját jelenti. Ezek alapján a csekély összegű támogatás, amely egy és ugyanazon vállalkozásnak meghatározott időszakon belül nyújtott, egy meghatározott összeget meg nem haladó támogatás, úgy tekinthető, mint amely nem felel meg az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek, ezért nem tartozik a bejelentési eljárás hatálya alá.

(2)

A Bizottság számos határozatban tisztázta az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás fogalmát. A Bizottság kezdetben az állami támogatásra vonatkozó de minimis szabályról szóló értesítésben (3), azt követően pedig a 69/2001/EK bizottsági rendeletben (4) és az 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (5) fejtette ki álláspontját a csekély összeg felső határával kapcsolatban, amely alatt az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni. Figyelembe véve a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó speciális szabályokat és azon kockázatot, hogy még a kis összegű támogatások is megfelelhetnek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, a mezőgazdasági ágazat, illetve annak részei nem tartoznak az említett rendeletek hatálya alá. A Bizottság az eddigiek során számos rendeletet fogadott el a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatások szabályozásáról, amelyek közül a legutóbbi az 1535/2007/EK bizottsági rendelet (6) volt. Az 1535/2007/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében indokolt az említett rendeletben meghatározott feltételek némelyikének felülvizsgálata és a rendelet felváltása.

(3)

A Bizottság által az 1535/2007/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokat figyelembe véve indokolt a hároméves időszakonként egy és ugyanazon vállalkozásnak nyújtható támogatás maximális összegét 15 000 EUR-ra, a nemzeti korlátot pedig az éves mezőgazdasági termelés 1 %-ára növelni. Az új felső határok továbbra is biztosítani tudják, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely intézkedésre úgy lehessen tekinteni, hogy az nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget annak torzításával.

(4)

Az EUMSZ-ben meghatározott versenyszabályok alkalmazásában vállalkozás minden egyes gazdasági tevékenységet végző jogalany, függetlenül jogállásától és finanszírozásának módjától (7). Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a (jogilag vagy ténylegesen) ugyanazon jogalany által ellenőrzött gazdálkodó egységeket egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni (8). Jelen rendeletnek a jogbiztonság megteremtése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében tartalmaznia kell azon egyértelmű kritériumok kimerítő felsorolását, amelyek alapján meg lehet határozni, mikor minősül két vagy több, egyazon tagállamon belül működő jogalany egy és ugyanazon vállalkozásnak. A Bizottság a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (9) és a 800/2008/EK bizottsági rendelet (10) I. mellékletében foglalt fogalommeghatározásánál alkalmazott, a „kapcsolt vállalkozások” meghatározása tekintetében bevált feltételek közül kiválasztotta az e rendelet alkalmazásában megfelelő feltételeket. Ezek a feltételek már ismerősek a hatóságok számára, és – jelen rendelet hatályát figyelembe véve – a kkv-kra és a nagyvállalkozásokra egyaránt alkalmazhatók. E feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy a „kapcsolt vállalkozások” egy csoportja a csekély összegű támogatásra vonatkozó szabály alkalmazása céljából egy és ugyanazon vállalkozásnak minősüljön; ezzel szemben viszont nem kezelhetők kapcsolt vállalkozásként azok a vállalkozások, amelyeket nem fűz egymáshoz egyéb viszony, mint az a tény, hogy mindegyikük közvetlen kapcsolatban áll ugyanazon közjogi szervezettel vagy szervezetekkel. Ezáltal figyelembe vehető az olyan vállalkozások sajátos helyzete, amelyeket egyazon közjogi szervezet(ek) irányít(anak), de önálló döntési jogkörük lehet. Ezeknek a feltételeknek hasonlóképpen azt is biztosítaniuk kell, hogy a jogi személyek, illetve természetes vagy jogi személyek csoportjainak egyes tagjait csupán e jogállásuk miatt ne tekintsék úgy, hogy egymáshoz kapcsolódnak, amennyiben a nemzeti jog értelmében az egyes tagok – mindenekelőtt gazdasági, társadalmi és adózási jogállásuk tekintetében – a mezőgazdasági üzem vezetőjének jogállásával rendelkező egyéni mezőgazdasági termelők jogaihoz és kötelezettségeihez hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, feltéve, hogy hozzájárultak a szóban forgó jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági struktúráinak megerősítéséhez.

(5)

Tekintettel a mezőgazdasági termékek és a nem mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása közötti hasonlóságokra, a mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása is az 1407/2013/EU rendelet (11) hatálya alá került.

(6)

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy ha az Unió jogszabályt alkotott valamely mezőgazdasági ágazat piacának közös szervezéséről, a tagállamok kötelesek tartózkodni olyan intézkedések meghozatalától, amelyek azt sérthetik, vagy amelyek az alól kivételeket teremthetnek (12). Ezen oknál fogva jelen rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre. Nem alkalmazható olyan támogatásra sem, amelyet kötelező megosztani az elsődleges termelőkkel.

(7)

E rendelet nem alkalmazható továbbá az exporttámogatásokra, illetve az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásokra. Különösen nem alkalmazható más tagállamokban vagy harmadik országokban lévő értékesítési hálózat kialakításának és működtetésének finanszírozásához nyújtott támogatásra. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új, vagy már meglévő terméknek egy másik tagállamban vagy harmadik országban lévő új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem minősülnek exporttámogatásnak.

(8)

A jelen rendelet céljából figyelembe veendő hároméves időszakot „gördülő” módszerrel kell értékelni, tehát minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét kell figyelembe venni.

(9)

Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a(z) 1407/2013/EU rendelet (a csekély összegű támogatásokra vonatkozó általános rendelet) által szabályozott egy vagy több ágazatban vagy tevékenységi körben is tevékenységet végez, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra az említett rendelet rendelkezései alkalmazandók, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges termelése ne részesüljön az említett rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(10)

Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a halászati és akvakultúra ágazatban is tevékenységet végez, az utóbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 875/2007/EK rendelet (13) rendelkezései alkalmazandók, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az említett rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(11)

E rendeletnek szabályokat kell megállapítania annak biztosítására, hogy ne lehessen kijátszani a külön rendeletekben és bizottsági határozatokban meghatározott maximális támogatási intenzitásokat. Továbbá könnyen alkalmazható, egyértelmű halmozhatósági szabályokat kell előírnia.

(12)

E rendelet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében az e rendeletben nem említett egyéb indokok alapján nem tekinthető állami támogatásnak, például mivel az intézkedés megfelel a piacgazdasági szereplő elvének, vagy mert az nem foglalja magában állami források átruházását. Így különösen a Bizottság által központilag kezelt uniós finanszírozás, amely nem áll a tagállam közvetett vagy közvetlen ellenőrzése alatt, nem minősül állami támogatásnak, és azt nem lehet figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy betartják-e az adott felső határt és a nemzeti korlátot.

(13)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony nyomon követés céljából e rendeletet csak arra a csekély összegű támogatásra lehet alkalmazni, amely esetében előre kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték pontos összege anélkül, hogy szükség lenne kockázatértékelés elvégzésére (a továbbiakban: átlátható támogatás). Ilyen pontos számítás végezhető például vissza nem térítendő támogatások, kamattámogatások és felső határhoz kötött adómentesség vagy egyéb olyan eszközök esetében, amelyek biztosítják azt a korlátot, amely garantálni tudja, hogy az alkalmazandó felső határt nem lépik túl. A korlát előírása azt jelenti, hogy amíg a támogatás pontos összege nem vagy még nem ismert, a tagállamnak – annak biztosítása érdekében, hogy több támogatási intézkedés együttesen ne haladja meg az e rendeletben meghatározott felső határt, és a halmozhatósági szabályok alkalmazhatók legyenek – azt kell feltételeznie, hogy az összeg megegyezik a korláttal.

(14)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a csekély összegű támogatásra vonatkozó felső határ helyes alkalmazása céljából indokolt, hogy valamennyi tagállam ugyanazt a számítási módszert alkalmazza. E számítás megkönnyítése érdekében a készpénzben meg nem jelenő támogatási összegeket bruttó támogatási egyenértékre kell átszámolni. A vissza nem térítendő támogatásokon vagy a több részletben fizetendő támogatásokon kívüli átlátható támogatások bruttó támogatási egyenértékének kiszámításakor az ilyen jellegű támogatás odaítélése idején érvényes piaci kamatlábat kell alkalmazni. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában a piaci kamatlábak tekintendők referencia-kamatlábnak, a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (14) meghatározottaknak megfelelően.

(15)

A hitelekből álló támogatás – a hitel formájában nyújtott csekély összegű kockázatfinanszírozási támogatást is ideértve – átlátható csekély összegű támogatásnak minősül, amennyiben a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatlábak alapján számították ki. A rövid lejáratú, alacsony összegű hitelek kezelésének egyszerűsítése érdekében e rendeletnek egyértelmű szabályt kell alkotnia, amely könnyen alkalmazható, és figyelembe veszi a hitel összegét és lejárati idejét is. A Bizottság tapasztalatai alapján azon hitelek bruttó támogatási egyenértéke, amelyeket legalább a hitel 50 %-áig terjedő fedezet biztosít, és amelyeknek összege a 75 000 EUR-t, lejárati ideje pedig az öt évet nem haladja meg, illetve amelyeknek összege az 37 500 EUR-t, lejárati ideje pedig a tíz évet nem haladja meg, úgy tekinthető, hogy nem haladja meg a csekély összegű támogatások felső határát. Az annak nehézségére való tekintettel, hogy meghatározható legyen az olyan vállalkozásoknak nyújtott támogatás bruttó támogatási egyenértéke, amelyek esetleg nem lesznek képesek a hitelt visszafizetni, e szabály nem alkalmazható az ilyen vállalkozásokra.

(16)

A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg felső határát. A kockázatitőke-befektetésekről szóló iránymutatásokban (15) hivatkozott, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási célú intézkedésekből álló támogatás nem tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az érintett intézkedés csupán a csekély összegű támogatásokra vonatkozó felső határig nyújt tőkét.

(17)

A kezességvállalásokból álló támogatás – a kezességvállalás formájában nyújtott csekély összegű kockázatfinanszírozási támogatást is ideértve – átlátható csekély összegű támogatásnak tekinthető, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték az érintett vállalkozástípusra vonatkozó bizottsági értesítésben meghatározott mentesülési díjak alapján került kiszámításra (16). A rövid lejáratú, viszonylag alacsony összegű hitelt a hitel 80 %-áig biztosító kezességvállalások kezelésének egyszerűsítése érdekében e rendeletnek a hitelekre egyértelmű rendelkezést kell alkotnia, amely könnyen alkalmazható, és figyelembe veszi az alapul szolgáló hitel összegét és a kezességvállalás lejárati idejét is. E szabály nem vonatkozhat az alapul szolgáló ügyletekre vonatkozó olyan – hitelnek nem számító – kezességvállalásokra, mint például a tőkeműveletekre adott garanciák. Amennyiben a biztosított fedezet nem haladja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80 %-át, a garantált összeg nem haladja meg a 112 500 EUR-t és a kezességvállalás lejárati ideje nem haladja meg az öt évet, a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértéke a csekély összegű támogatások felső határát meg nem haladónak tekinthető. Ugyanez a szabály érvényes abban az esetben, ha a fedezet nem haladja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80 %-át, a garantált összeg nem haladja meg az 56 250 EUR-t és a kezességvállalás lejárati ideje nem haladja meg a tíz évet. Ezenfelül a tagállamok használhatnak olyan módszert a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének kiszámítására, amelyet bejelentettek a Bizottságnál egy az állami támogatásokra vonatkozó és az adott időszakban hatályban levő más bizottsági rendelet alapján, és amelyet a Bizottság a kezességvállalásokról szóló közleménnyel vagy az azt felváltó valamely közleménnyel összhangban levőként elfogadott, feltéve, hogy az elfogadott módszer kifejezetten olyan típusú kezességvállalásra és annak alapjául szolgáló olyan típusú műveletre vonatkozik, amelyről e rendelet alkalmazása szempontjából szó van. Az annak nehézségére való tekintettel, hogy meghatározható legyen az olyan vállalkozásoknak nyújtott támogatás bruttó támogatási egyenértéke, amelyek esetleg nem lesznek képesek a hitelt visszafizetni, e szabály nem alkalmazható az ilyen vállalkozásokra.

(18)

Amennyiben a csekély összegű támogatási rendszer pénzügyi közvetítők közbeiktatásával valósul meg, biztosítani kell, hogy az utóbbiak ne részesüljenek állami támogatásban. Ez például oly módon valósítható meg, hogy az állami kezességvállalás előnyeit élvező pénzügyi közvetítőktől megkövetelik, hogy a piaccal összeegyeztethető díjakat fizessenek, vagy hogy az előnyöket teljes mértékben átruházzák a végső kedvezményezettekre, illetve hogy a közvetítők szintjén is tartsák be a csekély összegű támogatás felső határát és e rendelet egyéb feltételeit.

(19)

A tagállam által tett bejelentést követően a Bizottság megvizsgálhatja, hogy a támogatási intézkedés, amely nem tartalmaz vissza nem térítendő támogatást, kölcsönt, kezességvállalást, tőkeinjekciót vagy tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási célú intézkedéseket, olyan bruttó támogatási egyenértéket eredményez-e, amely nem lépi túl a csekély összegű támogatások felső határát, és ezért e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá tartozhat.

(20)

A Bizottság feladata, hogy biztosítsa az állami támogatási szabályok betartását, a tagállamoknak pedig az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően a szükséges eszközök megalkotása révén segíteniük kell e feladat megvalósítását annak érdekében, hogy az egy és ugyanazon vállalkozásnak a csekély összegű támogatásra vonatkozó szabály szerint folyósított csekély összegű támogatás teljes összege ne haladja meg az összességében megengedett felső határt. Helyénvaló ezért, hogy a tagállamok, ha csekély összegű támogatást nyújtanak, tájékoztassák az érintett vállalkozást – e rendeletre kifejezetten hivatkozva – a támogatás összegéről és arról, hogy az csekély összegű támogatásnak minősül. Meg kell követelni a tagállamoktól, hogy ellenőrizzék az odaítélt támogatásokat annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó felső határokat ne lépjék túl és megfeleljenek a halmozási szabályoknak. Az e kötelezettségnek való megfelelés érdekében a támogatás nyújtását megelőzően az érintett tagállamnak a vállalkozástól nyilatkozatot kell beszereznie a szóban forgó és az azt megelőző két pénzügyi év során az e rendelet vagy a csekély összegű támogatásokra vonatkozó más rendelet értelmében kapott egyéb csekély összegű támogatásokról. Alternatívaként lehetővé kell tenni a tagállamok számára központi nyilvántartás kialakítását, amely teljes körű információkat tartalmaz az odaítélt csekély összegű támogatásról, és ellenőrzi, hogy bármely új támogatás odaítélése ne lépje túl a vonatkozó felső határt.

(21)

Új csekély összegű támogatások nyújtását megelőzően valamennyi tagállamnak ellenőriznie kell, hogy az új csekély összegű támogatással nem lépi-e túl a csekély összegű támogatás összegének felső határát vagy a nemzeti korlátot, és teljesülnek-e az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(22)

Tekintettel a Bizottság tapasztalataira és különösen arra, hogy általában milyen gyakran szükséges felülvizsgálni az állami támogatási politikát, célszerű e rendelet alkalmazási idejét korlátozni. Amennyiben e rendelet alkalmazási idejének meghosszabbítása nélkül hatályát veszti, az e rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatással kapcsolatosan hathónapos átmeneti időszakot kell biztosítani a tagállamok számára,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1)   E rendelet a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak odaítélt támogatásokra vonatkozik a következők kivételével:

a)

olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

b)

a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

c)

az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás.

(2)   Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás az 1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban is egyaránt tevékenységet végez, illetve az említett rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra az említett rendelet rendelkezései alkalmazandók, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges termelése ne részesüljön az említett rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(3)   Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a halászati és akvakultúra ágazatban is tevékenységet végez, az utóbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 875/2007/EK rendelet rendelkezései alkalmazandók, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges termelése ne részesüljön az említett rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

1.   E rendelet alkalmazásában „mezőgazdasági termékek”: az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékek, a 104/2000/EK tanácsi rendelet (17) hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-termékek kivételével;

2.   „egy és ugyanazon vállalkozás”: e rendelet alkalmazásában valamennyi olyan vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

a)

valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

b)

valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

c)

valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d)

valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

Az első albekezdés a)–d) pontjában említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

3. cikk

Csekély összegű támogatás

(1)   Amennyiben a támogatási intézkedések megfelelnek az e rendeletben megállapított feltételeknek, úgy azokat úgy kell tekinteni, hogy nem felelnek meg az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése valamennyi feltételének, és ezért nem tartoznak az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá.

(2)   Bármely három pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 15 000 EUR-t.

(3)   A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak bármely három pénzügyi évet felölelő időszakban nyújtott csekély összegű támogatások halmozott összege tagállamonként nem haladhatja meg a mellékletben meghatározott nemzeti korlátot.

(4)   A csekély összegű támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének a jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától.

(5)   A (2) bekezdésben meghatározott felső határ és a (3) bekezdésben említett, nemzeti korlát a csekély összegű támogatás formájától és kitűzött céljától függetlenül alkalmazandók, tekintet nélkül arra, hogy a tagállam által biztosított támogatást teljesen vagy részben uniós forrásokból finanszírozzák-e. A három pénzügyi évet felölelő időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni.

(6)   A (2) bekezdésben meghatározott felső határ és a (3) bekezdésben említett nemzeti korlát alkalmazásában a támogatást készpénzben nyújtott, vissza nem térítendő támogatásként kell kifejezni. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos.

A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

(7)   Amennyiben új csekély összegű támogatás nyújtása a (2) bekezdésben rögzített felső határ vagy a (3) bekezdésben említett nemzeti korlát túllépését eredményezné, e rendelet nem alkalmazható az új támogatásra.

(8)   Összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely – az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó – újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e a felső határt vagy a nemzeti korlátot. Az összefonódást vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás a műveletet követően is jogszerű marad.

(9)   Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

4. cikk

A bruttó támogatási egyenérték kiszámítása

(1)   E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyeknél előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni (a továbbiakban: átlátható támogatás).

(2)   A vissza nem térítendő támogatásokból vagy kamattámogatásokból álló támogatás átlátható csekély összegű támogatásnak tekintendő.

(3)   A hitelekből álló támogatást átlátható csekély összegű támogatásként kell kezelni, amennyiben:

a)

a kedvezményezett se nem tartozik kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá, se nem felel meg a rá vonatkozó nemzeti jog azon feltételeinek, amelyek alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá vonható lenne. Nagyvállalkozások esetében a vállalkozásnak legalább B- hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; és

b)

legalább a hitel 50 %-ára biztosíték nyújt fedezetet, továbbá a hitel összege 75 000 EUR és lejárati ideje öt év, vagy a hitel összege 37 500 EUR és lejárati ideje tíz év; amennyiben a hitel összege a fentieknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy

c)

a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor érvényes referencia-kamatláb alapján számították ki.

(4)   A tőkeinjekciókból álló támogatás csak akkor tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg felső határát.

(5)   A tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási intézkedésekből álló támogatás csak akkor tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, ha az intézkedés egy és ugyanazon vállalkozásnak csupán az adott csekély összeg felső határáig nyújt tőkét.

(6)   A kezességvállalásokból álló támogatást átlátható csekély összegű támogatásként kell kezelni, amennyiben:

a)

a kedvezményezett se nem tartozik kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá, se nem felel meg a rá vonatkozó nemzeti jog azon feltételeinek, amelyek alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá vonható lenne. Nagyvállalkozások esetében a vállalkozásnak legalább B- hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; és

b)

a kezességvállalás nem haladja meg a hozzá kapcsolódó hitel 80 %-át, továbbá a garantált összeg 112 500 EUR és a kezességvállalás lejárati ideje öt év, vagy a garantált összeg 56 250 EUR és a kezességvállalás lejárati ideje tíz év; amennyiben a garantált összeg ezeknél az összegeknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy

c)

a bruttó támogatási egyenérték bizottsági közleményben meghatározott mentesülési díjak alapján került kiszámításra; vagy

d)

a támogatás végrehajtását megelőzően

i.

a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének értékelésére használt módszert a Bizottságnak bejelentették egy az állami támogatásokra vonatkozó és az abban az időben hatályban levő más bizottsági rendelet alapján, és amely módszert a Bizottság a kezességvállalásokról szóló közleménnyel vagy azt felváltó valamely közleménnyel összhangban levőként elfogadott; és

ii.

az elfogadott módszer kifejezetten olyan típusú kezességvállalásra és annak alapjául szolgáló olyan típusú műveletre vonatkozik, amelyről e rendelet alkalmazása szempontjából szó van.

(7)   Az egyéb eszközökből álló támogatás átlátható csekély összegű támogatásnak minősül, amennyiben a szóban forgó eszköz biztosítja azt a korlátot, amely garantálja, hogy az alkalmazandó felső határt ne lépjék túl.

5. cikk

Támogatáshalmozás

(1)   A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU rendelet (a csekély összegű támogatásokra vonatkozó általános rendelet) hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel e rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU rendelet (a csekély összegű támogatásokra vonatkozó általános rendelet) 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenység(ek)re tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU rendelet (a csekély összegű támogatásokra vonatkozó általános rendelet) alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(2)   A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel e rendelet alapján nyújtott támogatások a 875/2007/EK rendeletben rögzített felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel az említett rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön a 875/2007/EK rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(3)   A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. A nem konkrét támogatható költségekre nyújtott vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható a valamely csoportmentességi rendelet vagy a Bizottság által elfogadott határozat alapján nyújtott egyéb állami támogatással.

6. cikk

Ellenőrzés

(1)   Amennyiben egy tagállam e rendeletnek megfelelően csekély összegű támogatást szándékozik odaítélni egy vállalkozásnak, írásban tájékoztatja a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett előrelátható összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül, kifejezetten hivatkozva e rendeletre, valamint megadva e rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait. Amennyiben e rendeletnek megfelelően a csekély összegű támogatást valamely program keretében különböző vállalkozásoknak nyújtják, és e vállalkozásoknak az említett program keretében különböző összegű egyedi támogatásokat nyújtanak, az érintett tagállam e kötelezettség teljesítése érdekében választhatja azt, hogy a vállalkozásokkal egy meghatározott, a program keretében nyújtható maximális támogatás összegének megfelelő összeget közöl. Ilyen esetben a meghatározott összeg annak megállapítására szolgál, hogy nem lépték-e túl a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határt és a 3. cikk (3) bekezdésében előírt, nemzeti korlátot. A tagállam az érintett vállalkozástól még a támogatás odaítélése előtt papíron vagy elektronikus formában nyilatkozatot szerez be az adott vállalkozás által az előző két pénzügyi év és a folyó pénzügyi év során e rendelet vagy más, csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek alapján kapott csekély összegű támogatásokról.

(2)   Amennyiben egy tagállam a csekély összegű támogatásokról olyan központi nyilvántartást vezet, amely teljes körűen tartalmazza a tagállam bármely hatósága által odaítélt valamennyi csekély összegű támogatással kapcsolatos információkat, az (1) bekezdés nem alkalmazandó attól a pillanattól fogva, hogy a nyilvántartás három pénzügyi évet átfogó időszakot ölel fel.

(3)   A tagállam e rendelet értelmében csak akkor nyújthat újabb csekély összegű támogatást, ha megbizonyosodott arról, hogy a támogatásnyújtást követően az érintett vállalkozásnak e rendelet értelmében nyújtott csekély összegű támogatás teljes összege a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határt és a 3. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti korlátot nem haladja meg, valamint teljesül az e rendeletben előírt valamennyi feltétel.

(4)   A tagállamok összegyűjtik és rögzítik az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos összes információt. Minden olyan információt rögzítenek, amely szükséges annak bizonyításához, hogy e rendelet feltételei teljesültek. Az egyedi csekély összegű támogatásokkal kapcsolatos adatokat az adott támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 pénzügyi évig kell megőrizni. A csekély összegű támogatási programok adatait a program keretében nyújtott utolsó egyedi támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 pénzügyi évig kell megőrizni.

(5)   Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon, vagy a kérelemben rögzített hosszabb határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsát minden olyan információt – különösen az egyes vállalkozások által az e rendelet és más, a csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek értelmében kapott csekély összegű támogatások teljes összegét –, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak a megvizsgálásához, hogy e rendelet feltételei teljesültek-e.

7. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   E rendeletet kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépése előtt odaítélt támogatásokra amennyiben azok az e rendeletben foglalt valamennyi követelménynek megfelelnek. Az e követelményeknek meg nem felelő bármely támogatást a Bizottság a vonatkozó keretszabályokkal, közleményekkel és iránymutatásokkal összhangban fog értékelni.

(2)   Amennyiben valamely 2005. január 1. és 2008. június 30. között nyújtott csekély összegű egyedi támogatás eleget tesz az 1860/2004/EK rendeletben megállapított feltételeknek, azt úgy kell tekinteni, hogy nem felel meg az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése valamennyi feltételének, és ezért nem tartozik az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.

(3)   Amennyiben valamely 2008. január 1. és 2014. június 30. között nyújtott csekély összegű egyedi támogatás eleget tesz az 1535/2007/EK rendeletben megállapított feltételeknek, azt úgy kell tekinteni, hogy nem felel meg az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdése valamennyi feltételének, és ezért nem tartozik az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.

(4)   E rendelet időbeli hatályának lejártát követően az e rendelet feltételeit teljesítő valamennyi csekély összegű támogatási rendszer további hat hónapig e rendelet hatálya alá tartozik.

8. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás időtartama

Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 142., 1998.5.14., 1. o.

(2)  HL C 227., 2013.8.6., 3. o.

(3)  A Bizottság közleménye az állami támogatásra vonatkozó de minimis szabályról (HL C 68., 1996.3.6., 9. o.).

(4)  A Bizottság 2001. január 12-i 69/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 10., 2001.1.13., 30. o.).

(5)  A Bizottság 2006. december 15-i 1998/2006/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.).

(6)  A Bizottság 2007. december 20-i 1535/2007/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 337., 2007.12.21., 35. o.).

(7)  C-222/04. sz., Ministero dell’Economica e delle Finanze kontra Cassa di Risparmio di Firenze SpA és társai ügy (EBHT 2006., I-289. o.).

(8)  C-382/99. sz., Hollandia kontra Bizottság ügy (EBHT 2002., I-5163. o.).

(9)  A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(10)  A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 214., 2008.8.9., 3. o.).

(11)  A Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.).

(12)  C-456/00 sz., Franciaország kontra Bizottság ügy (EBHT 2002., I-11949. o.).

(13)  A Bizottság 2007. július 24-i 875/2007/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 193., 2007.7.25., 6. o.);

(14)  A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.).

(15)  Közösségi iránymutatás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról (HL C 194., 2006.8.18., 2. o.).

(16)  Például a Bizottság közleménye az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL C 155., 2008.6.20., 10. o.)

(17)  A Tanács 1999. december 17-i 104/2000/EK rendelete a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről (HL L 17., 2000.1.21., 22. o.).


MELLÉKLET

A mezőgazdasági termékeket előállító vállalkozásoknak odaítélt csekély összegű támogatások halmozott összegének a 3. cikk (3) bekezdésében említett felső határa

(EUR-ban)

Tagállam

A csekély összegű támogatás maximális összege

Belgium

76 070 000

Bulgária

43 490 000

Cseh Köztársaság

48 340 000

Dánia

105 750 000

Németország

522 890 000

Észtország

8 110 000

Írország

66 280 000

Görögország

109 260 000

Spanyolország

413 750 000

Franciaország

722 240 000

Horvátország

28 610 000

Olaszország

475 080 000

Ciprus

7 060 000

Lettország

10 780 000

Litvánia

25 860 000

Luxemburg

3 520 000

Magyarország

77 600 000

Málta

1 290 000

Hollandia

254 330 000

Ausztria

71 540 000

Lengyelország

225 700 000

Portugália

62 980 000

Románia

180 480 000

Szlovénia

12 320 000

Szlovákia

22 950 000

Finnország

46 330 000

Svédország

57 890 000

Egyesült Királyság

270 170 000


24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/18


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1409/2013/EU RENDELETE

(2013. november 28.)

a pénzforgalmi statisztikákról

(EKB/2013/43)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Banknak feladatai ellátásához országspecifikus és összehasonlító pénzforgalmi statisztikákra van szüksége. A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy adatokat lehet gyűjteni a pénzforgalomra és a fizetési rendszerekre vonatkozó statisztikák területén. Ezek az adatok elengedhetetlenek a tagállami pénzforgalmi piacokon bekövetkező fejlemények azonosításához és figyelemmel kíséréséhez, valamint a fizetési rendszerek zavartalan működése előmozdításának támogatásához.

(2)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 5.1. cikke előírja a nemzeti központi bankok („NKB-k”) által támogatott EKB számára, hogy vagy az illetékes nemzeti hatóságoktól, vagy pedig közvetlenül a gazdasági szereplőktől gyűjtse be a statisztikai adatokat annak érdekében, hogy elláthassa a Központi Bankok Európai Rendszerének („KBER”) feladatait. A KBER Alapokmányának 5.2. cikke előírja, hogy lehetőség szerint az NKB-knak kell végrehajtaniuk az 5.1. cikkben leírt feladatokat.

(3)

Az eurorendszer az EKB/2007/9 iránymutatásnak (2) megfelelően gyűjti a pénzforgalmi információkat. A pénzforgalmi statisztikák minőségének és megbízhatóságának javítása, valamint az adatszolgáltatói kör teljes lefedettségének biztosítása érdekében a vonatkozó információkat közvetlenül az adatszolgáltatóktól kell gyűjteni.

(4)

A pénzforgalmi információk gyűjtésére szolgáló módszertannak figyelembe kell vennie az Európai Unión belüli pénzforgalom jogi keretének fejleményeit, különösen a 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3), a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4), és a 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 5. cikkében foglaltakat.

(5)

Helyénvaló lehet, ha az NKB-k a tényleges adatszolgáltatók körétől az EKB által meghatározott statisztikai követelmények teljesítéséhez szükséges statisztikai információkat egy szélesebb körű, az NKB-k saját felelősségi körében az uniós vagy a nemzeti joggal, vagy a bevett gyakorlattal összhangban másfajta statisztikai célokra is létrehozott statisztikai adatszolgáltatási keretrendszer részeként gyűjtik be, azzal a feltétellel, hogy ez nem veszélyeztetheti az EKB felé a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. Ez egyben csökkentheti az adatszolgáltatási terhet is. Az átláthatóság érdekében ilyen esetekben célszerű tájékoztatni az adatszolgáltatókat arról, hogy az adatgyűjtés egyéb statisztikai célokat szolgál. Meghatározott esetekben az EKB a saját kötelezettségei teljesítése érdekében támaszkodhat az ilyen, más céllal összegyűjtött statisztikai információkra.

(6)

Annak elismerése mellett, hogy az EKB által az Alapokmány 34.1. cikke szerint elfogadott rendeletek nem ruháznak jogokat és nem rónak kötelezettségeket azokra a tagállamokra, amelyek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: nem euroövezeti tagállamok), az Alapokmány 5. cikke egyformán vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: az euroövezeti tagállamok) és a nem euroövezeti tagállamokra. A 2533/98/EK rendelet (17) preambulumbekezdése emlékeztet arra a tényre, hogy a KBER Alapokmányának 5. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem euroövezeti tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai információszolgáltatási előírásainak teljesítése céljából, valamint a statisztika területén időben meg kell tenniük az előkészületeket arra, hogy euroövezeti tagállamokká válhassanak. Ezért e rendelet rendelkezéseinek alkalmazása kiterjeszthető a nem euroövezeti tagállamok NKB-jára azáltal, hogy ezek az NKB-k egy EKB-ajánlás alapján együttműködnek az euroövezettel.

(7)

Alkalmazni kell a bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására vonatkozó, a 2533/98/EK tanácsi rendelet 8. cikkében megállapított előírásokat.

(8)

Eljárást kell létrehozni e rendelet mellékleteinek hatékony technikai módosítására, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatnak a mögöttes koncepcionális kereten és nem érintik az adatszolgáltatási terhet. Az eljárás követésekor figyelembe kell venni a KBER Statisztikai Bizottságának álláspontját. Az NKB-k és a KBER egyéb bizottságai a Statisztikai Bizottságon keresztül tehetnek javaslatokat a mellékletek ilyen jellegű technikai módosítására,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„adatszolgáltató” és „rezidens”: jelentése azonos a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében foglalt meghatározással;

b)

„pénzforgalmi szolgáltatás”, „pénzforgalmi szolgáltató”, „pénzforgalmi intézmény” és „fizetési rendszer”: jelentése azonos a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében foglalt meghatározással;

c)

„elektronikuspénz-kibocsátó” és „elektronikuspénz-kibocsátó intézmény”: jelentése azonos a 2009/110/EK irányelv 2. cikkében adott meghatározással;

d)

„fizetésirendszer-üzemeltető”: az a jogi személy, amely valamely fizetési rendszer üzemeltetéséért jogi értelemben felel.

2. cikk

Tényleges adatszolgáltatók

(1)   A tényleges adatszolgáltatók a pénzforgalmi szolgáltatók (beleértve az elektronikuspénz-kibocsátókat) és/vagy a fizetésirendszer-üzemeltetők.

(2)   Az adatszolgáltatókra teljes körű statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik.

3. cikk

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1)   A tényleges adatszolgáltatók azon tagállam NKB-jának jelentik a statisztikai információkat, amelyben az adatszolgáltató a III. mellékletben meghatározottak szerint rezidens, és figyelembe véve az I. és II. mellékletben megadott pontosításokat és fogalommeghatározásokat.

(2)   Az NKB-k a nemzeti sajátosságokkal összhangban határozzák meg és hajtják végre a tényleges adatszolgáltatói kör által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-knak kell gondoskodniuk arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák az e rendelet alapján kötelező statisztikai információk szolgáltatását, és hogy tegyék lehetővé a IV. mellékletben az adattovábbításra, a pontosságra, a koncepcióknak való megfelelésre és a revíziókra meghatározott minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

4. cikk

Eltérések

(1)   Az NKB-k az adatszolgáltatókat részben vagy teljes egészében mentesíthetik az e rendeletben meghatározott adatszolgáltatási követelmények alól:

a)

pénzforgalmi intézmények esetében, amennyiben azok teljesítik a 2007/64/EK irányelv 26. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított feltételeket;

b)

elektronikuspénz-kibocsátó intézmények esetében, amennyiben azok teljesítik a 2009/110/EK irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított feltételeket;

c)

az a) és b) pontban nem említett más pénzforgalmi szolgáltatók esetében, ha azok teljesítik a 2009/110/EK irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdésében, vagy a 2007/64/EK irányelv 26. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított feltételeket.

(2)   Az NKB-k csak akkor engedélyezhetnek eltéréseket az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatóknak, ha ezek az adatszolgáltatók nemzeti szinten nem járulnak hozzá a pénzforgalmi szolgáltatók minden egyes típusa tekintetében a fizetési műveletek statisztikailag jelentős lefedettségéhez.

(3)   Az NKB-k mentességet engedélyezhetnek az adatszolgáltatóknak a nem MPI-kkel végzett műveletek jelentése tekintetében, amennyiben: a) a mentességben részesülő adatszolgáltatók III. melléklet 4. táblázatában meghatározott szolgáltatásainak összesített értéke nemzeti szinten nem haladja meg az 5 %-ot az egyes ilyen szolgáltatások tekintetében; és b) az adatszolgáltatási teher egyébként aránytalan lenne ezen adatszolgáltatók méretére figyelemmel.

(4)   Ha egy NKB az (1) vagy a (3) bekezdés szerint mentességet engedélyez, erről az EKB-t a 6. cikk (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg értesíti az EKB-t.

(5)   Az EKB közzéteszi azon jogalanyok listáját, amelyeknek az NKB-k mentességet engedélyeztek.

5. cikk

A pénzforgalmi szolgáltatók és fizetésirendszer-üzemeltetők statisztikai célú jegyzéke

(1)   Az Igazgatóság létrehozza és vezeti az e rendelet hatálya alá tartozó pénzforgalmi szolgáltatók – beleértve az elektronikuspénz-kibocsátókat és a fizetésirendszer-üzemeltetőket – jegyzékét. A jegyzék alapját képezhetik a nemzeti hatóságok felügyelete alá tartozó pénzforgalmi szolgáltatókról és fizetésirendszer-üzemeltetőkről készült jegyzékek, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

(2)   Az NKB-k és az EKB az (1) bekezdésben említett jegyzéket és annak frissített változatait az érintett adatszolgáltatók számára megfelelő módon (beleértve az elektronikus eszközök vagy az internet útján, illetve – az érintett adatszolgáltató kérelmére – nyomtatott formában) teszik hozzáférhetővé.

(3)   Az (1) bekezdésben említett jegyzék kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Azonban ha az (1) bekezdésben említett jegyzék legutolsó hozzáférhető elektronikus változata helytelen, az EKB nem szabhat ki szankciót egyetlen olyan intézményre sem, amely nem megfelelően tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, amennyiben az jóhiszeműen hagyatkozott a téves jegyzék tartalmára.

6. cikk

Határidők

(1)   Az NKB-knak a III. mellékletben meghatározott statisztikai adatokat évente, a tárgyévet követő május utolsó munkanapjának végéig kell elküldeniük az EKB részére.

(2)   Az NKB-k döntik el, hogy az EKB-nak történő adatszolgáltatás rájuk vonatkozó határidejének betartása érdekében mikor és milyen gyakorisággal kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól, és erről megfelelően tájékoztatják az adatszolgáltatókat.

7. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által e rendelet szerint szolgáltatandó információk kötelező begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB e jogosultságok gyakorlására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB-k ezt a jogot különösen abban az esetben gyakorolják, ha az adatszolgáltató nem teljesíti az e rendelet IV. mellékletében az adattovábbításra, pontosságra, koncepcióknak való megfelelésre és revíziókra vonatkozó minimumszabályokat.

8. cikk

Első adatszolgáltatás

A 6. cikkben foglaltaktól való eltérésként az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás 2015 júniusában kezdődik a 2014. naptári év második felére mint referencia-időszakra vonatkozó adatokkal (azaz 2014 júliusától).

9. cikk

Egyszerűsített módosítási eljárás

Az EKB Igazgatósága, figyelembe véve a Statisztikai Bizottság véleményét, jogosult a rendelet mellékleteiben technikai módosítások végrehajtására, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatnak a mögöttes koncepcionális kereten, és nincsenek kihatással az adatszolgáltatási teherre. Az Igazgatóság az ilyen módosításokról indokolatlan késedelem nélkül értesíti a Kormányzótanácsot.

10. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2013. november 28-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 318., 1998.11.27, 8. o.

(2)  2007. augusztus 1-i EKB/2007/9 iránymutatás a monetáris pénzügyi intézményekről és a piaci statisztikákról (HL L 341., 2007.12.27., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK irányelve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK rendelete a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2009.10.9., 11. o.).


I. MELLÉKLET

A PÉNZFORGALMI STATISZTIKÁK ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE

1. RÉSZ   ÁTTEKINTÉS

1.1. rész   Táblázatok áttekintése

1.

Az Európai Központi Bank („EKB”) a pénzforgalmi statisztikákat a nemzeti szinten az egyes nemzeti központi bankok („NKB-k) által irányított, célzott harmonizált adatgyűjtés révén állítja össze. Az adatok összeállítása az alábbiakban ismertetett hét táblázat formájában történik, melyek tartalmazzák a nemzeti adatokat minden egyes olyan tagállam vonatkozásában, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállam), amelyeket a későbbiekben az összes euroövezeti tagállamot egyesítő, összehasonlító táblázatokban egyesítenek.

Táblázat

A fő tartalom ismertetése

1. táblázat:

A nem monetáris pénzügyi intézményeknek („nem MPI-k”) pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó intézmények

Az egynapos betétek számát, a pénzforgalmi számlák számát, az elektronikuspénz-számlák számát és a hitelintézetek, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények és más pénzforgalmi szolgáltatók, valamint elektronikuspénz-kibocsátók által kibocsátott, elektronikus pénz tárolására szolgáló eszközön tartott elektronikus pénz forgalomban lévő értékét bemutató részletezések

2. táblázat:

Fizetésikártya-funkciók

Az országban rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyák száma. A kártyákra vonatkozó adatokat a kártya funkciója szerinti részletezésben kell összeállítani

3. táblázat:

Fizetésikártya-elfogadó berendezések

Az országban rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett terminálok száma. A terminálokra vonatkozó adatoknak meg kell különböztetniük a készpénzkiadó automatákat (ATM-ek), az eladási helyen lévő (POS) és az elektronikuspénz-kártya terminálokat

4. táblázat:

Nem MPI-ket érintő fizetési műveletek

A nem MPI-k által az országban rezidens pénzforgalmi szolgáltatókon keresztül küldött és fogadott fizetési műveletek száma és értéke. A műveleteket földrajzi bontásban pénzforgalmi szolgáltatásonként kell megadni

5. táblázat:

Nem MPI-ket érintő fizetési műveletek a terminál típusa szerint

A pénzforgalmi szolgáltatókon keresztül nem MPI-k által küldött és fogadott fizetési műveletek száma és értéke. A műveleteket földrajzi bontásban az érintett terminál típusa szerint kell megadni

6. táblázat:

Részvétel az egyes fizetési rendszerekben

Az országban található minden egyes fizetési rendszer résztvevőinek száma, megkülönböztetve a közvetlen és közvetett résztvevőket, a közvetlen résztvevőkön belül intézménytípus szerinti bontásban

7. táblázat:

Az egyes fizetési rendszerek által feldolgozott fizetések

Az országban található minden egyes fizetési rendszer által feldolgozott fizetési műveletek száma és értéke, pénzforgalmi szolgáltatás szerinti és földrajzi bontásban

1.2. rész   Az adatok típusa

1.

Az 1., 2., 3. és 6. táblázatban említett állományadatok időszak végi adatok, azaz a naptári tárgyév utolsó munkanapján fennálló pozíciók. Az elektronikus pénz tárolására szolgáló kibocsátott eszközön tartott elektronikus pénz forgalomban lévő értékére vonatkozó mutatók euróban kerülnek összeállításra és valamennyi pénznemben denominált pénz tárolására szolgáló eszközre vonatkoznak.

2.

A 4., 5., és 7. táblázatban említett forgalmi adatok az időszak során felhalmozott fizetési műveletekre vonatkoznak, azaz a naptári tárgyévre vonatkozó összesített adatok. A forgalomban lévő értékre vonatkozó mutatók euróban kerülnek összeállításra és valamennyi pénznemben denominált fizetési műveletre vonatkoznak.

1.3. rész   Országhatáron belüli konszolidálás

1.

Minden egyes euroövezeti tagállam esetében a pénzforgalmi szolgáltatók és/vagy a fizetésirendszer-üzemeltetők az adatszolgáltatók.

2.

A pénzforgalmi szolgáltatók az adott területen belül bejegyzett és ott található intézmények, beleértve az azon a területen kívüli anyavállalatok leányvállalatait és az adott területen kívüli központtal rendelkező intézmények fióktelepeit.

a)

A leányvállalatok olyan különálló egységek, amelyekben egy másik jogalanynak többségi vagy kizárólagos részesedése van.

b)

A fióktelepek olyan nem bejegyzett egységek, amelyek független jogi személyiséggel nem rendelkeznek, és teljes egészében az anyavállalat tulajdonában állnak.

3.

Statisztikai célokra a következő elvek érvényesülnek a pénzforgalmi szolgáltatók országhatáron belüli konszolidációjára:

a)

Ha egy anyavállalat és annak leányvállalatai azonos ország területén letelepedett pénzforgalmi szolgáltatók, az anyavállalat statisztikai jelentéseiben kezelheti összevontan az ilyen leányvállalatok üzleti tevékenységét. Ez csak abban az esetben érvényesül, ha az anyavállalat és leányvállalatai azonos típusú pénzforgalmi szolgáltatónak minősülnek.

b)

Ha egy intézmény fióktelepekkel rendelkezik egy másik euroövezeti tagállam területén, az egy adott euroövezeti tagállamban levő bejegyzett székhelye vagy a központi ügyvezetés helye valamennyi ilyen fióktelepet a másik euroövezeti tagállamban rezidensnek tekint. Viszont az egy adott euroövezeti tagállamban levő fióktelep a másik euroövezeti tagállam területén levő bejegyzett székhelyet vagy a központi ügyvezetés helyét, vagy ugyanezen intézmény másik tagállam területén levő többi fióktelepét a másik euroövezeti tagállamban rezidensnek tekinti.

c)

Ha egy intézmény az euroövezeti tagállamok területén kívül rendelkezik fióktelepekkel, az egy adott euroövezeti tagállamban levő bejegyzett székhelye vagy a központi ügyvezetés helye valamennyi ilyen fióktelepet külföldön rezidensnek tekint. Viszont az egy adott euroövezeti tagállamban levő fióktelep az euroövezeti tagállamok területén kívül levő bejegyzett székhelyet vagy a központi ügyvezetés helyét, vagy ugyanezen intézmény ott levő többi fióktelepét külföldön rezidensnek tekinti.

4.

Statisztikai célokból a pénzforgalmi szolgáltatók országhatárokon túlnyúló konszolidálása nem megengedett.

5.

Ha a fizetésirendszer-üzemeltető ugyanazon ország területén több fizetési rendszer üzemeltetéséért felelős, minden egyes fizetési rendszer tekintetében külön kell a statisztikákat jelenteni.

6.

Az offshore pénzügyi központokban letelepedett intézményeket statisztikai célra azon területek rezidens szervezeteinek tekintik, amelyeken belül e központok találhatók.

2. RÉSZ   A 2–7. TÁBLÁZAT SAJÁTOS JELLEMZŐI

2.1. rész   Fizetésikártya-funkciók (2. táblázat)

1.

Ha egy fizetési funkcióval rendelkező kártya (kivéve a csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyák) több funkcióval rendelkezik, azt minden egyes vonatkozó alkategóriában számba kell venni. Így előfordulhat, hogy a fizetési funkcióval rendelkező kártyák teljes száma kisebb, mint az alkategóriák összege. A kettős figyelembevétel elkerülése érdekében az alkategóriákat nem szabad összeadni.

2.

Az elektronikuspénz-funkcióval rendelkező bankkártyák lehetnek „olyan kártyák, amelyeken elektronikus pénzt közvetlenül lehet tárolni” vagy „olyan kártyák, amelyek hozzáférést biztosítanak az elektronikuspénz-számlákon tartott elektronikus pénzhez”. Ezért a fizetési funkcióval rendelkező kártyák teljes száma a két alkategória összege.

3.

A rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyák teljes száma a „kártyák teljes száma (a kártyához kapcsolódó funkciók számától függetlenül)” tételben külön szerepel. Ez a mutató nem feltétlenül a „készpénzfunkcióval rendelkező kártyák”, a „fizetési funkcióval rendelkező kártyák” és az „elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyák” összege, mivel ezek a kategóriák egymást nem feltétlenül zárják ki.

4.

A „kombinált betéti, készpénz- és elektronikuspénz-funkcióval” rendelkező kártya mutató a pénzforgalmi intézmény által kibocsátott olyan kártyára utal, amely egyszerre rendelkezik készpénz, betéti és elektronikuspénz-funkcióval. Ezen túlmenően ezt jelenteni kell az alábbi alkategóriák mindegyikében:

a)

„készpénzfunkcióval rendelkező kártyák”;

b)

„betéti funkcióval rendelkező kártyák”;

c)

„elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyák”.

5.

Ha egy több funkcióval rendelkező kártya további funkciókkal is rendelkezik, azt a vonatkozó alkategóriában is számba kell venni.

6.

A kártyákat a kártyakibocsátó oldalán kell számításba venni, függetlenül a kártyatulajdonos rezidensi státuszától vagy azon számla helyétől, amelyhez a kártya kapcsolódik.

7.

Minden ország jelenti az országban rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyák számát, függetlenül attól, hogy a kártya társmárkás kártya vagy sem.

8.

A forgalomban lévő kártyákat attól függetlenül számba kell venni, hogy azokat mikor bocsátották ki, illetve hogy azokat használják-e.

9.

Számba kell venni a kártyaprogramok (azaz a három vagy négy szereplő) által kibocsátott kártyákat.

10.

A lejárt vagy bevont kártyákat nem kell számba venni.

11.

A kereskedők által kibocsátott kártyákat – azaz a kiskereskedői kártyákat – nem kell számba venni, kivéve, ha azokat egy pénzforgalmi szolgáltatóval együttműködésben adták ki, azaz társmárkásak.

2.2. rész   Fizetésikártya-elfogadó berendezések (3. táblázat)

1.

Jelenteni kell a rezidens pénzforgalmi szolgáltató által nyújtott minden terminált, beleértve az adatszolgáltató országban található összes terminált és az adatszolgáltató országon kívüli terminálokat is.

2.

A terminált nyújtó jogalany a beszerző, függetlenül attól, hogy ki a terminál tulajdonosa. Ezért csak a beszerző által nyújtott terminálokat kell számba venni.

3.

A pénzforgalmi szolgáltató külföldön található fióktelepei és/vagy leányvállalatai által nyújtott terminálokat nem az anya pénzforgalmi szolgáltató jelenti, hanem maguk a fióktelepek és/vagy leányvállalatok.

4.

Minden terminált egyenként kell számba venni, akkor is, ha több azonos típusú terminál van egy kereskedői helyszínen.

5.

Ha egy ATM több funkcióval rendelkezik, azt minden egyes vonatkozó alkategóriában számba kell venni. Így előfordulhat, hogy az ATM-ek teljes száma kisebb, mint az alkategóriák összege. A kettős figyelembevétel elkerülése érdekében az alkategóriákat nem szabad összeadni.

6.

A POS-terminálok tétel két alkategóriára oszlik: „EFTPOS-terminálok” és „elektronikus pénz kártyaterminálok”. Ezeket az alkategóriákat nem szabad összeadni, mivel ezek „ebből” jellegű tételek és az egészet nem adják ki.

7.

Ha egy elektronikus pénz kártyaterminál egynél több funkcióval rendelkezik, azt minden egyes vonatkozó alkategóriában számba kell venni. Így előfordulhat, hogy az elektronikus pénz kártyaterminálok teljes száma kisebb, mint az alkategóriák összege. A kettős figyelembevétel elkerülése érdekében az alkategóriákat nem szabad összeadni.

2.3. rész   Nem MPI-ket érintő fizetési műveletek (4. táblázat)

1.

A fizetési műveleteket a nem MPI-k bármely szerződő fél számára, illetve a pénzforgalmi szolgáltatók kezdeményezik, amennyiben a szerződő fél nem MPI. Ez a következőket tartalmazza:

a)

az eltérő pénzforgalmi szolgáltató által vezetett két számla közötti és közvetítő igénybevételével végrehajtott fizetési műveletek, azaz amikor a fizetést más pénzforgalmi szolgáltatóhoz vagy egy fizetési rendszerhez küldik; valamint

b)

az azonos pénzforgalmi szolgáltató által vezetett két számla közötti fizetési műveletek, pl. a belső műveletek, amikor az ügylet kiegyenlítése a pénzforgalmi szolgáltató számláin történik vagy pedig egy közvetítő – azaz egy másik pénzforgalmi szolgáltató vagy egy fizetési rendszer – igénybevételével.

2.

A rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kezdeményezett, és egy konkrét műveleti megbízással – azaz egy fizetési eszköz használatával – végrehajtott fizetési műveletek a „műveletek a pénzforgalmi szolgáltatás típusa szerint” tételben kerülnek számbavételre.

3.

Az azonos néven vezetett – akár eltérő típusú – számlák közötti pénzátutalásokat az igénybe vett pénzforgalmi szolgáltatás szerint kell számba venni. Az eltérő típusú számlák közötti átutalások körébe tartoznak például az átváltoztatható betétről nem átváltoztatható betéti számlára történő átvezetések.

4.

Halmozott fizetési műveletek esetében minden egyes kifizetést számba kell venni.

5.

A külföldi pénznemben denominált fizetési műveleteket számba kell venni. Az adatokat euróra kell átváltani az EKB referencia-árfolyamán vagy a műveletekhez használt árfolyamon.

6.

A rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kezdeményezett és konkrét műveleti megbízás nélkül – azaz egy fizetési eszköz használata nélkül – a nem MPI számláján egyszerű könyvelési bejegyzéssel végrehajtott fizetési műveleteket nem kell számba venni. Ha ezek a műveletek nem különböztethetőek meg, az ilyen műveleteket a „műveletek a pénzforgalmi szolgáltatás típusa szerint” tételben kell számba venni.

Fizetési műveletek összesen

7.

A „nem MPI-ket érintő fizetési műveletek összesen” mutató a hat egymást kölcsönösen kizáró alkategória összege: „átutalások”, „közvetlen terhelések”, „rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott bankkártyával való fizetések (kivéve a csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező bankkártyákat)”, „elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek”, „csekkek” és „egyéb pénzforgalmi szolgáltatások”.

Átutalások

8.

Minden művelet csak egy alkategóriába sorolható be, azaz „papíralapú formában kezdeményezett” vagy „elektronikusan kezdeményezett” lehet. Mivel az alkategóriák egymást kölcsönösen kizárják, az átutalások teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv érvényesül az átutalások összértékére.

9.

Az „elektronikusan kezdeményezett” tételben jelentett átutalásokat tovább kell bontani „fájlban/kötegelve kezdeményezett” és „egyedi fizetési alapon kezdeményezett” alkategóriára. Mivel az alkategóriák egymást kölcsönösen kizárják, az elektronikusan kezdeményezett átutalások teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv érvényesül az elektronikusan kezdeményezett átutalások összértékére.

10.

Ide tartoznak az átutalási funkcióval rendelkező ATM-en keresztül végrehajtott átutalások.

11.

A fizetési művelet egyik vagy másik végén készpénzzel járó, és átutalási pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő műveleteket is átutalásként kell számba venni.

12.

Itt kell számba venni azokat az átutalásokat, amelyek célja műveletek fennálló tartozásainak kiegyenlítése olyan kártyával, amely hitel- és/vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkezik.

13.

Az átutalásokba beletartoznak az egységes eurofizetési térség („SEPA”) átutalások és a nem SEPA átutalások is. A nem SEPA műveleteket a „nem SEPA” műveletek alkategóriájában is jelenteni kell.

14.

A „fájlban/kötegelve kezdeményezett” és „egyedi fizetési alapon kezdeményezett” alkategóriában számba kell venni az összes SEPA és nem SEPA műveletet.

15.

A „küldött belföldi műveletek”, „küldött határokon átnyúló műveletek” és „kapott határokon átnyúló műveletek” alkategóriában a SEPA és a nem SEPA műveleteket is számba kell venni.

16.

Az átutalások között nem szerepelnek a banki formanyomtatvánnyal valamely számlára történő készpénzbefizetések.

Közvetlen terhelések

17.

Mind az egyszeri, mind a rendszeres közvetlen terhelések ide tartoznak. A rendszeres közvetlen terhelések esetében minden kifizetés külön műveletnek számít.

18.

Itt kell számba venni azokat a közvetlen terheléseket, amelyek célja műveletekből eredő fennálló tartozások kiegyenlítése olyan kártyával, amely hitel- és/vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkezik, mivel ezek a kártyatulajdonos részéről külön fizetések a kártya kibocsátója részére.

19.

Az „elektronikusan kezdeményezett” tételben jelentett közvetlen terheléseket tovább kell bontani „fájlban/kötegelve kezdeményezett” és „egyedi fizetési alapon kezdeményezett” alkategóriára. Mivel az alkategóriák egymást kölcsönösen kizárják, a közvetlen terhelések teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv érvényesül a közvetlen terhelések összértékére.

20.

A közvetlen terhelések között kell számba venni az összes SEPA közvetlen terhelést és a nem SEPA műveleteket is. A nem SEPA műveleteket a „nem SEPA” műveletek alkategóriájában is jelenteni kell.

21.

A „fájlban/kötegelve kezdeményezett” és „egyedi fizetési alapon kezdeményezett” alkategóriában számba kell venni az összes SEPA és nem SEPA műveletet.

22.

A „küldött belföldi műveletek”, „küldött határokon átnyúló műveletek” és „kapott határokon átnyúló műveletek” alkategóriában a SEPA és a nem SEPA műveleteket is számba kell venni.

23.

Az átutalások között nem szerepelnek a banki formanyomtatvánnyal valamely számláról történő készpénzkifizetések.

Kártyával való fizetések

24.

A rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyával végzett fizetési műveleteket jelenteni kell, függetlenül azon márka helyétől, amely alatt a fizetési műveletre sor került.

25.

A pénzforgalmi szolgáltatás szerinti bontásban jelentett műveletek körébe tartoznak a virtuális értékesítési pontokon – azaz interneten vagy telefonon keresztül – végzett kártyás műveletek adatai.

26.

A fizetési műveletek a betéti, hitel vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyával terminálon vagy más csatornákon keresztül lebonyolított műveletek. A kártyás fizetéseket az alábbi bontásban kell jelenteni:

a)

„terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal való fizetések”;

b)

„késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal való fizetések”;

c)

„hitelfunkcióval rendelkező kártyákkal való fizetések”;

d)

„terhelési vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal való fizetések”;

e)

„hitel- vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal való fizetések”.

27.

A „terhelési vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal való fizetések” és a „hitel- vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal való fizetések” kategóriát csak akkor kell jelenteni, ha a konkrét kártyafunkció nem azonosítható.

28.

Minden műveletet csak egy alkategóriában lehet számba venni. Mivel az alkategóriák egymást kölcsönösen kizárják, a kártyás fizetések teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv érvényesül a kártyás fizetések összértékére.

29.

A kártyával végzett fizetési műveleteket meg kell bontani „fizikai EFTPOS-ról kezdeményezett” és „távolból kezdeményezett” alkategóriára. Mivel az alkategóriák egymást kölcsönösen kizárják, a kártyás fizetések teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv érvényesül a kártyás fizetések összértékére.

30.

Nem tartoznak ide a rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott olyan bankkártyával való kártyás fizetések, amelyek csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkeznek.

Elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek

31.

Minden művelet csak egy alkategóriába sorolható be, azaz „olyan kártyával, amelyeken elektronikus pénzt közvetlenül lehet tárolni” vagy „elektronikuspénz-számlákkal” lehet. Mivel az alkategóriák egymást kölcsönösen kizárják, az elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek teljes száma az alkategóriák összege. Ugyanez az elv érvényesül az elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek összértékére.

32.

Az „elektronikuspénz-számlákkal” végzett műveletek tovább bonthatóak annak érdekében, hogy adatot szolgáltassanak a „kártyával elért” műveletekről.

Csekkek

33.

Ide tartoznak a csekkel történő készpénzfelvételek.

34.

A banki nyomtatvánnyal történő készpénzfelvételeket nem kell számba venni.

35.

A kiadott, de elszámolásra be nem nyújtott csekkek nem tartoznak ide.

Határokon átnyúló műveletek

36.

A küldött műveletek esetében a kettős figyelembevétel elkerülése érdekében a határokon átnyúló műveleteket abban az országban kell elszámolni, ahonnan a művelet ered.

37.

A kapott műveletek esetében a kettős figyelembevétel elkerülése érdekében a határokon átnyúló műveleteket abban az országban kell elszámolni, ahol a műveletet fogadják.

38.

A „küldött határokon átnyúló műveletek” és „kapott határokon átnyúló műveletek” alkategória különbsége mutatja az adatszolgáltató országba beáramló, illetve onnan kiáramló nettó műveletforgalmat.

Pénzáramlás

39.

A pénzáramlás iránya a használt pénzforgalmi szolgáltatástól és a kezdeményezési csatornától függ:

a)

átutalások, elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek és olyan hasonló műveletek esetében, amelyeknél a fizető fél kezdeményezi a műveletet, a küldő résztvevő egyben a pénzeszközök küldője és a fogadó résztvevő a pénzeszközök címzettje;

b)

közvetlen terhelések, csekkek, elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek és olyan hasonló műveletek esetében, amelyeknél a kedvezményezett kezdeményezi a műveletet, a küldő résztvevő egyben a pénzeszközök címzettje és a fogadó résztvevő a pénzeszközök küldője;

c)

kártyás fizetések esetében, noha a műveletet a kedvezményezett kezdeményezi, az e rendelet szerinti elbánás azt az esetet követi, amikor a műveletet a fizető fél kezdeményezi.

2.4. rész   Nem MPI-ket érintő fizetési műveletek a terminál típusa szerint (5. táblázat)

1.

Ebben a táblázatban valamennyi mutató fizikai (nem virtuális) terminálon végrehajtott készpénz- vagy készpénzmentes műveletekre vonatkozik.

2.

A rezidens pénzforgalmi szolgáltatók adatot szolgáltatnak a pénzforgalmi szolgáltató által nyújtott (azaz beszerzett) termináloknál végzett valamennyi fizetési műveletről.

3.

A rezidens pénzforgalmi szolgáltatók adatot szolgáltatnak a pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyákkal a nem rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott termináloknál végzett valamennyi fizetési műveletről.

4.

Az anya pénzforgalmi szolgáltató nem jelenti a külföldi fióktelepei vagy leányvállalatai által nyújtott termináloknál végzett fizetési műveleteket.

5.

A terminál típusa szerinti megbontott műveleteket a pénzforgalmi szolgáltató rezidensi státusza szerint három alkategóriára kell bontani. Az alábbi a) és b) pont szerinti kategóriákat a beszerző oldalán, a c) pont szerinti kategóriát a kibocsátó oldalán kell számításba venni:

a)

a rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyákkal a rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott termináloknál végzett fizetési műveletek;

b)

a rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyákkal a nem rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott termináloknál végzett fizetési műveletek;

c)

a nem rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyákkal a rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott termináloknál végzett fizetési műveletek.

6.

Az 5. pontban említett a), b), és c) kategória alkategóriáit nem szabad összeadni.

7.

Ebben a táblázatban a földrajzi bontás alapjául a terminál helye szolgál.

2.5. rész   Részvétel az egyes fizetési rendszerekben (6. táblázat)

1.

Ez a táblázat a fizetési rendszer résztvevőinek (földrajzi helytől független) számára, típusa és intézményi szektorára vonatkozik.

2.

A „résztvevők száma” mutató a „közvetlen résztvevők” és a „közvetett résztvevők” egymást kölcsönösen kizáró két alkategória összege.

3.

A „közvetlen résztvevők” mutató a „hitelintézetek”, „központi bank” és „egyéb közvetlen résztvevők” egymást kölcsönösen kizáró három alkategória összege.

4.

Az „egyéb közvetlen résztvevők” mutató a „kormányzat”, az „elszámolási és kiegyenlítési szervezetek”, az „egyéb pénzügyi intézmények” és az „egyebek” egymást kölcsönösen kizáró négy kategóriája összege.

2.6. rész   Az egyes fizetési rendszerben feldolgozott fizetések (7. táblázat)

1.

Ez a táblázat a fizetési rendszeren keresztül feldolgozott fizetési műveletekre vonatkozik.

2.

A pénzforgalmi szolgáltató saját számlás fizetési műveleteit e táblázat megfelelő mutatójában kell jelenteni.

3.

Az olyan fizetési rendszerek esetében, amelyekben egy másik fizetési rendszer – pl. egy kapcsolódó fizetési rendszer – egyenlíti ki a pozícióit, a következő elvek érvényesülnek:

a)

a kiegyenlítést végző rendszer jelenti a kiegyenlítési műveletek tényleges számát és a ténylegesen kiegyenlített összeget;

b)

amennyiben a fizetési műveletek elszámolása a fizetési rendszeren kívül történik, és a fizetési rendszeren keresztül csak a nettó pozíciókat egyenlítik ki, csak a nettó pozíciók kiegyenlítését szolgáló műveleteket kell számba venni, és ezeket a kiegyenlítési művelethez használt pénzforgalmi szolgáltatáshoz kell besorolni.

4.

Minden egyes fizetési műveletet csak egyszer szabad számba venni a küldő résztvevő oldalán és nem kétszer – azaz a fizető fél számlájának terhelését és a kedvezményezett számlájának jóváírását nem kell külön számba venni. Lásd a fenti 2.3. részben a pénzáramlás irányáról szóló szakaszt.

5.

Többes átutalások – pl. halmozott fizetések – esetében minden egyes fizetést számba kell venni.

6.

Nettósítási rendszerek esetében a fizetési műveletek bruttó számát és értékét kell jelenteni, nem pedig a nettósítás utáni eredményeket.

7.

A fizetési rendszerek a küldő és a fogadó résztvevő rezidensi státusza szerint különböztetik meg és jelentik a belföldi és a határokon átnyúló műveleteket. A „belföldi művelet” és a „külföldi művelet” besorolás a részt vevő felek földrajzi helyére utal.

8.

A kettős figyelembevétel elkerülése érdekében a határokon átnyúló műveleteket abban az országban kell elszámolni, ahonnan a művelet ered.

9.

A „kártyás fizetések” mutatónak akkor képezik részét az ATM-műveletek, ha az adatok bontása nem lehetséges; egyébként az ATM-műveleteket a külön „ATM-műveletek” mutatóban kell szerepeltetni.

10.

A „kártyás fizetések” mutató magában foglalja – a kártya kibocsátásának vagy használatának helyére tekintet nélkül – a fizetési rendszerben feldolgozott összes fizetési műveletet.

11.

A törölt fizetési műveleteket nem kell számba venni. A későbbiekben visszautasított műveleteket számba kell venni.


II. MELLÉKLET

AZ ADATOK MEGHATÁROZÁSA

Kifejezés

Fogalommeghatározás

A már legalább egyszer feltöltött, elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyák

(Card with an e-money function which has been loaded at least once)

Elektronikuspénz-funkcióval rendelkező olyan kártya, amelyet legalább egyszer feltöltöttek és ezért aktiváltnak tekinthető. A feltöltés annak jeleként értelmezhető, hogy az elektronikuspénz-funkciót használni kívánják.

A nem MPI-knek fizetési szolgáltatásokat nyújtó intézmények

(Institutions offering payment services to non-MFIs)

Minden olyan pénzforgalmi szolgáltató, amelyekre vonatkozóan az 1. táblázatban jelenteni kell a hitelintézetekre, pénzforgalmi intézményekre és elektronikuspénz-kibocsátókra vonatkozó, kiválasztott mutatókat.

A nem rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyákkal rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott termináloknál végzett műveletek

(Transactions at terminals provided by resident PSPs with cards issued by non-resident PSPs)

A rezidens pénzforgalmi szolgáltató által beszerzett összes terminálon végzett fizetési műveletek (azaz függetlenül attól, hogy a terminál a pénzforgalmi szolgáltató országában van-e vagy sem) és amennyiben a művelethez használt kártyákat nem rezidens pénzforgalmi szolgáltató bocsátotta ki.

A (III. mellékletben meghatározottak szerinti) földrajzi bontás a terminálok helye szerinti országra utal.

A rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyákkal a rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott termináloknál végzett műveletek

(Transactions at terminals provided by resident PSPs with cards issued by resident PSPs)

A rezidens pénzforgalmi szolgáltató által beszerzett összes terminálon végzett fizetési műveletek (azaz függetlenül attól, hogy a terminál a pénzforgalmi szolgáltató országában van-e vagy sem) és amennyiben a művelethez használt kártyákat rezidens pénzforgalmi szolgáltató bocsátotta ki.

A (III. mellékletben meghatározottak szerinti) földrajzi bontás a terminálok helye szerinti országra utal.

A rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyákkal nem rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott termináloknál végzett műveletek

(Transactions at terminals provided by non-resident PSPs with cards issued by resident PSPs)

Nem rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyákkal nem rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott összes terminálnál végzett fizetési műveletek.

A (III. mellékletben meghatározottak szerinti) földrajzi bontás a terminálok helye szerinti országra utal.

A rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott bankkártyával való fizetés (kivéve a csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező bankkártyákat)

(Card payments with cards issued by resident PSPs [except cards with an e-money function only])

A terhelési, hitel vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártya használatával terminálon vagy más csatornákon keresztül lebonyolított fizetési műveletek.

A kártyával kezdeményezett összes fizetési művelet ide tartozik, azaz:

a)

minden olyan művelet, amelyben a beszerző és a kártya kibocsátója eltérő jogalany; és

b)

minden olyan művelet, amelyben a beszerző és a kártya kibocsátója ugyanaz a jogalany.

Ide tartoznak a pénzforgalmi szolgáltató számlájáról történő azon levonások, amelynek eredménye egy olyan kártyaművelet elszámolása, amelyben a beszerző és a kártya kibocsátója ugyanaz a jogalany.

Ide tartoznak a telefonon vagy interneten kártya használatával végzett fizetési műveletek.

Az elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek nem tartoznak ide.

Az ATM-nél történő készpénzfelvételek és befizetések nem tartoznak ide. Ezeket az „ATM-ből történő készpénzfelvétel” vagy az „ATM-nél történő készpénzbefizetés” kategóriában kell jelenteni.

Az ATM-nél történő átutalások nem tartoznak ide. Ezeket az „átutalások” kategóriában kell jelenteni.

A POS-terminálokon felvett készpénzelőleg nem tartozik ide.

A rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott bankkártyával való, távolról kezdeményezett fizetés

(Card payments with cards issued by resident PSPs initiated remotely)

Elektronikusan kezdeményezett, kártyával történő olyan fizetési műveletek, amelyeket nem fizikai POS-terminálokon kezdeményeztek. Ebbe a tételbe tipikusan a telefonon vagy az interneten vásárolt termékekért és szolgáltatásokért kártyával történő fizetések tartoznak bele.

ATM (bankjegykiadó automata)

(ATM [automated teller machine])

Olyan elektromechanikus eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a tipikusan az automata által olvasható műanyag kártyát használó, jogosult kártyatulajdonosok készpénzt vegyenek fel a bankszámlájukról és/vagy hozzáférjenek más szolgáltatásokhoz, így lehetőségük legyen például egyenleglekérdezésre, pénzátutalásra vagy betétek elhelyezésére.

A csak egyenleglekérdezést engedélyező eszköz nem minősül ATM-nek.

Az ATM működhet online (valós idejű hitelesítési kéréssel) vagy offline.

ATM átutalási funkcióval

(ATM with a credit transfer function)

Olyan ATM, amely lehetővé teszi a jogosult felhasználók számára, hogy fizetési kártya használatával átutalásokat hajtsanak végre.

ATM készpénzfelvételi funkcióval

(ATM with a cash withdrawal function)

Olyan ATM, amely lehetővé teszi a jogosult felhasználók számára, hogy készpénzfelvételi funkcióval rendelkező kártyát használva készpénzt vegyenek fel a számlájukról.

ATM-műveletek (az elektronikuspénz-műveletek kivételével)

(ATM transactions [except e-money transactions])

Az ATM-nél készpénzfunkcióval rendelkező kártyával végzett készpénzfelvétel vagy készpénzbefizetés, amely magában foglalja a kártyával kezdeményezett valamennyi vonatkozó műveletet, azaz a következőket:

a)

minden olyan művelet, amelyben a beszerző és a kártya kibocsátója eltérő jogalany; és

b)

minden olyan művelet, amelyben a beszerző és a kártya kibocsátója ugyanaz a jogalany.

Az elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek nem tartoznak ide.

Átruházható betétek

(Transferable deposits)

Az „egynapos betétek” kategórián belül azon betétek, amelyek kérésre közvetlenül átruházhatóak általánosan használt fizetőeszközzel más gazdasági szereplőnek történő fizetés teljesítése céljából, jelentős késedelem, korlátozás vagy büntetés nélkül.

Átruházható egynapos betétek száma

(Number of transferable overnight deposits)

Az olyan egynapos betétszámlák száma, amelyek kérésre közvetlenül átruházható betéteket tartalmaznak általánosan használt fizetőeszközzel más gazdasági szereplőnek történő fizetés teljesítése céljából, jelentős késedelem, korlátozás vagy büntetés nélkül.

Átruházható egynapos betétek száma, ebből: internetes alapú/személyi számítógéphez kötött, átruházható egynapos betétek

(Number of transferable overnight deposits of which: number of internet/PC linked overnight transferable deposits)

A nem MPI-k által tartott, átruházható egynapos betétszámlák, amelyekhez a tulajdonosuk az interneten vagy személyi számítógépre telepített, banki műveletek elvégzésére alkalmas szoftverrel és megfelelő távközlési vonalakkal hozzáférhet, és azt elektronikusan felhasználhatja.

Átutalás

(Credit transfer)

Olyan fizetési szolgáltatás, amely lehetővé teszi a kifizetőnek, hogy a bankszámláját vezető intézményt utasítsa arra, hogy pénzeszközöket utaljon át a kedvezményezettnek. Ez egy fizetési megbízás vagy fizetési megbízások sora, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy pénzeszközöket bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére. Az itt leírt fizetési megbízások és pénzeszközök a kifizető pénzforgalmi szolgáltatójától – akár számos más közvetítő hitelintézeten és/vagy több fizetési és elszámolási rendszeren keresztül – a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához kerülnek.

A fizetési művelet egyik vagy másik végén készpénzzel járó és átutalási pénzforgalmi szolgáltatás igénybevételével járó műveleteket átutalásként kell számba venni.

Ide tartoznak az átutalási funkcióval rendelkező ATM-en keresztül kezdeményezett átutalások is.

Átutalások, ebből: nem SEPA

(Credit transfers of which: non-SEPA)

Olyan átutalások, amelyek nem felelnek meg az egységes eurofizetési térség (SEPA) átutalásokra vonatkozó, a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1) előírt követelményeknek.

Az elektronikuspénz-kibocsátók által kibocsátott, elektronikus pénz tárolására szolgáló kibocsátott eszközön tárolt forgalomban lévő érték

(Outstanding value on e-money storages issued by electronic money issuers)

Az elektronikuspénz-kibocsátók által kibocsátott és a kibocsátón kívüli intézmények, beleértve a kibocsátón kívüli elektronikuspénz-kibocsátók által tartott elektronikus pénz forgalomban lévő értéke az adatszolgáltatási időszak végén.

Belföldi fizetési művelet

(Domestic payment transaction)

A „belföldi fizetési művelet” jelentése megegyezik a 260/2012/EU rendelet 2. cikkében meghatározott „belföldi fizetési művelet” jelentésével.

Beszerző

(Acquirer)

A kifejezés a következő esetekre vonatkozik:

a)

A kártyaelfogadók – azaz a kereskedők – számára betéti számlát vezető jogalany, amelyhez a kártya elfogadója továbbítja a művelettel kapcsolatos adatokat. A beszerző felel a művelet adatainak összegyűjtéséért és az elfogadókkal való elszámolásért.

b)

Az eladási helyen végzett (POS) műveletek esetében az a jogalany, amelyhez az elfogadó – rendszerint a kereskedő – továbbítja a kártyával való fizetés feldolgozása érdekében szükséges adatokat. A beszerző a kereskedő számláját vezető jogalany.

c)

Bankjegykiadó automatával (ATM) végzett műveletek esetében az a jogalany, amely a bankjegyeket a kártyatulajdonos rendelkezésére bocsátja, közvetlenül vagy külső szolgáltatók révén.

d)

Az a jogalany, amely a terminálokat szolgáltatja, függetlenül attól, hogy ki a terminálok tulajdonosa.

Csekk

(Cheque)

Az egyik fél (azaz a kiállító) által a másik fél (azaz az utalványozott; amely általában egy hitelintézet) irányába kiállított írásos kötelezvény, amely megköveteli az utalványozottól, hogy az kérésre fizessen ki egy meghatározott összeget a kiállító vagy a kiállító által megnevezett harmadik fél részére.

EFTPOS-terminálok

(EFTPOS terminals)

Az EFTPOS-terminálok olyan terminálok, amelyek elektronikus úton gyűjtik be a kifizetési információkat és egyes esetekben kialakíthatók úgy, hogy ezeket a fizetési információkat online (valós idejű hitelesítési kéréssel) vagy offline továbbítsák. Ide tartoznak a felügyelet nélküli terminálok.

Egyéb elektronikuspénz-kibocsátó

(Other e-money issuer)

Az „elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől” és „hitelintézettől” eltérő elektronikuspénz-kibocsátók. Lásd az „elektronikuspénz-kibocsátók” meghatározását.

Egyéb közvetlen résztvevők

(Other direct participants)

Egy fizetési rendszer minden, nem hitelintézet és központi bank résztvevője.

Egyéb pénzforgalmi szolgáltatások

(Other payment services)

Minden olyan, fizetéssel kapcsolatos üzleti tevékenység, amely nem szerepel a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében meghatározott pénzforgalmi szolgáltatások körébe.

Egyéb pénzügyi intézmények

(Other financial institutions)

A fizetési rendszerben részt vevő minden olyan pénzügyi intézmény, amely az illetékes hatóságok – azaz a központi bank vagy a prudenciális felügyeleti hatóság – felügyelete alatt áll, de nem tartozik a hitelintézet fogalommeghatározásába.

Egyedi fizetési alapon kezdeményezett átutalások

(Credit transfers initiated on a single payment basis)

Olyan elektronikusan kezdeményezett átutalás, amelyet függetlenül kezdeményeztek, azaz amely nem része a fizető fél által egyszerre kezdeményezett átutalások csoportjának.

Egyedi fizetési alapon kezdeményezett közvetlen beszedések

(Direct debit initiated on a single payment basis)

Olyan elektronikusan kezdeményezett közvetlen beszedés, amelyet függetlenül kezdeményeztek, azaz amely nem része az egyszerre kezdeményezett közvetlen terhelések csoportjának.

Egynapos betétek száma

(Number of overnight deposits)

Azon betétszámlák, amelyek készpénzre átválthatók és/vagy csekkel, bankmegbízással, terheléssel vagy más módon, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül átruházhatók.

Egynapos betétek száma, ebből: internetes alapú/személyi számítógéphez kötött egynapos betétek száma

(Number of overnight deposits of which: number of internet/PC linked overnight deposits)

A nem MPI-k által tartott egynapos betétszámlák, amelyekhez a tulajdonosuk az interneten vagy személyi számítógépre telepített, banki műveletek elvégzésére alkalmas szoftverrel és megfelelő távközlési vonalakkal hozzáférhet, és azt elektronikusan felhasználhatja.

Elektronikus pénz

(Electronic money)

A kibocsátóval szembeni követelésben megtestesülő monetáris érték, amelyet elektronikusan tárolnak – ideértve a mágneses úton való tárolást – és pénzeszköz átvételével bocsátanak ki a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének (5) bekezdésében meghatározott fizetési műveletek végzése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes vagy jogi személyek is elfogadnak.

Elektronikus pénz kártyaelfogadó terminál

(E-money card-accepting terminal)

Olyan terminál, amely lehetővé teszi az elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártya tulajdonosa számára az egyenlegéről elektronikus pénzértéknek a kereskedő vagy más kedvezményezett egyenlegére történő átutalását.

Elektronikus pénz kártyaterhelés- és jóváírás

(E-money card-loading and unloading)

Olyan műveletek, amelyek lehetővé teszik az elektronikus pénzérték átutalását az elektronikus pénz kibocsátójától egy elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártyára és fordítva. Tartalmazza a kártyaterhelési és -jóváírási műveleteket is.

Elektronikus pénz kártyaterhelésre- és jóváírásra szolgáló terminál

(E-money card-loading and unloading terminal)

Olyan terminál, amely lehetővé teszi elektronikus érték átutalását az elektronikus pénz kibocsátójától egy elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártya tulajdonosa számára és fordítva, azaz a kártya terhelését és az azon való jóváírást.

Elektronikus pénz kártyaterminál

(E-money card terminal)

Olyan terminál, amely lehetővé teszi elektronikus érték átutalását az elektronikus pénz kibocsátójától egy elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyára és fordítva, illetve valamely kártya egyenlegéről a kedvezményezett egyenlegére.

Elektronikusan kezdeményezett átutalások

(Credit transfers initiated electronically)

Minden olyan átutalás, amelyet a fizető fél nem nyomtatvány használatával, azaz elektronikusan nyújt be. Ide tartozik a telefaxon vagy más eszközzel – így automata telefonbankon keresztül – történő benyújtás, ha azokat manuális beavatkozás nélkül elektronikus fizetéssé alakítják.

Ide tartoznak az eredetileg papíralapú formában benyújtott, majd pedig elektronikusan végrehajtott átutalások.

Ide tartoznak azok az átutalások, amelyeket a pénzforgalmi szolgáltató egy pénzügyi szolgáltatás alapján hajt végre, ha a pénzügyi szolgáltatást elektronikusan kezdeményezték, vagy ha a szolgáltatás benyújtásának formája nem ismert és a pénzforgalmi szolgáltató az átutalást elektronikusan hajtotta végre.

Ide tartoznak az átutalási funkcióval rendelkező ATM-nél kezdeményezett átutalások.

Elektronikuspénz-fizetés

(E-money payment)

Olyan művelet, amellyel az elektronikus pénz tulajdonosa elektronikus pénzértéket utal át saját egyenlegéről – olyan kártyával, amelyen elektronikus pénz közvetlenül tárolható vagy más elektronikus pénz számlával – a kedvezményezett egyenlege javára.

Elektronikuspénz-fizetés elektronikuspénz-számlával

(E-money payment with e-money accounts)

Olyan művelet, amellyel a fizető fél elektronikuspénz-számlájáról pénzt utalnak át a kedvezményezett számlájára. Lásd az „elektronikuspénz-számla” meghatározását.

Elektronikuspénz-fizetés elektronikuspénz-számlával, ebből: kártyával történő elérés

(E-money payment with e-money accounts of which: accessed through a card)

Olyan művelet, amellyel kártyát használnak egy elektronikuspénz-számla eléréséhez és ezután a fizető fél elektronikuspénz-számlájáról pénzt utalnak át a kedvezményezett számlájára. Lásd az „elektronikuspénz-számla” meghatározását.

Elektronikuspénz-fizetés olyan kártyákkal, amelyeken elektronikus pénzt közvetlenül lehet tárolni

(E-money payment with cards on which e-money can be stored directly)

Olyan művelet, amellyel az elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártya tulajdonosa elektronikus pénzértéket utal át a kártyán tárolt saját egyenlegéről a kedvezményezett egyenlege javára.

Elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártya

(Card with an e-money function)

Olyan kártya, amely lehetővé teszi az elektronikuspénz-műveleteket.

Ide tartoznak azok a kártyák, amelyeken elektronikus pénzt közvetlenül lehet tárolni, valamint azok a kártyák, amelyek hozzáférést biztosítanak az elektronikuspénz-számlákon tartott elektronikus pénzhez.

Elektronikuspénz-kibocsátó

(Electronic money issuer)

Az „elektronikuspénz-kibocsátó” jelentése azonos a 2009/110/EK irányelv 2. cikkében foglalt meghatározással.

Elektronikuspénz-kibocsátó intézmény

(Electronic money institution)

Az „elektronikuspénz-kibocsátó intézmény” jelentése azonos a 2009/110/EK irányelv 2. cikkében foglalt meghatározással.

Elektronikuspénz-program

(E-money scheme)

Olyan műszaki koncepciók, szabályok, protokollok, algoritmusok, funkciók, jogi és szerződéses megállapodások, kereskedelmi megállapodások és igazgatási eljárások, amelyek egy adott elektronikuspénz-termék nyújtásának alapjául szolgálnak. Ebbe beletartozhat a tagok részére számos marketing, feldolgozó vagy más szolgáltatás nyújtása.

Elektronikuspénz-számlák

(E-money accounts)

Azok a számlák, amelyeken az elektronikus pénzt tárolják. A számlaegyenleget a számlatulajdonos fizetésekhez és számlák közötti átutaláshoz használhatja. Nem tartoznak ide azok a kártyák, amelyeken elektronikus pénzt közvetlenül lehet tárolni.

Elszámolási és kiegyenlítési szervezet

(Clearing and settlement organisation)

Minden olyan elszámolási és kiegyenlítési szervezet, amely valamely fizetési rendszerben közvetlen résztvevő.

Fájlban/kötegelve kezdeményezett átutalások

(Credit transfers initiated in a file/batch)

Olyan elektronikusan kezdeményezett átutalás, amely része a fizető fél által egy erre kijelölt vonalon keresztül egyszerre kezdeményezett átutalások csoportjának. A műveletek számának jelentésekor a köteg minden egyes átutalása külön átutalásnak számít.

Fájlban/kötegelve kezdeményezett közvetlen beszedések

(Direct debit initiated in a file/batch)

Olyan elektronikusan kezdeményezett közvetlen beszedés, amely része a fizető fél által egyszerre kezdeményezett közvetlen terhelések csoportjának. A műveletek számának jelentésekor a köteg minden egyes közvetlen beszedése külön közvetlen terhelésnek számít.

Fióktelep

(Branch)

Az üzletvitel folytatásának a központtól eltérő helye, amely az adatszolgáltató országban található, és amelyet egy másik országban jogszerűen bejegyzett fizetési szolgáltató hozott létre. Jogi személyisége nincs és közvetlenül bonyolítja a pénzforgalmi szolgáltató üzleti tevékenységének szerves részét képező műveleteket vagy azok egy részét.

Önálló fióktelepnek minősül az adatszolgáltató országban található, valamely másik országban jogszerűen bejegyzett, ugyanazon intézet által létrehozott minden egyes üzletviteli hely. Ezen üzletviteli helyek mindegyike egyedi irodának minősül.

Fizetési eszköz

(Payment instrument)

A „fizetési eszköz” jelentése azonos a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében foglalt meghatározással.

Fizetési funkcióval rendelkező kártya (a csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyák kivételével)

(Card with a payment function [except cards with an e-money function only])

Olyan kártya, amely az alábbi funkciók legalább egyikével rendelkezik: terhelési funkció, késleltetett terhelési funkció vagy hitelfunkció. A kártyának lehetnek más funkciói is, például az elektronikuspénz-funkció, de a csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyákat nem veszik számba ebben a kategóriában.

Fizetési művelet

(Payment transaction)

A „fizetési művelet” jelentése azonos a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében foglalt meghatározással.

Fizetési rendszer

(Payment system)

A „fizetési rendszer” jelentése azonos a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében foglalt meghatározással.

Fizetési számla

(Payment account)

A „fizetési számla” jelentése azonos a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében foglalt meghatározással.

Fizetéskezdeményezési szolgáltatás

(Payment initiation service)

A fizetéskezdeményezési szolgáltatások egy internetes fizetési számlán keresztül kezdeményeznek fizetési műveleteket. A szolgáltatásokat olyan külső szervezetek nyújtják, amelyek nem maguk bocsátják ki a használt fizetési számlát.

Fizető fél

(Payer)

A „fizető fél” jelentése megegyezik a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében foglalt meghatározással.

Fizikai EFTPOS-ról kezdeményezett, kártyával való fizetés

(Card payment initiated at a physical EFTPOS)

Egy elektronikus pénzátutalást lehetővé tevő fizikai POS-nál elektronikusan kezdeményezett, kártyával való fizetési művelet. Ez a tétel tipikusan azokat a kártyával történő fizetéseket tartalmazza, amelyeket egy kereskedőnél található eladáshelyi elektronikuspénz-átutalási (EFTPOS) terminálon elektronikus pénzátutalással hajtanak végre. Nem tartoznak ide az elektronikus pénzzel történő fizetési műveletek.

Határokon átnyúló művelet

(Cross-border transaction)

A fizető fél vagy a kedvezményezett által kezdeményezett fizetési művelet, amelynél a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója más országban található.

A fizetési rendszerek esetében konkrétan: a különböző országokban található résztvevők közötti fizetési műveletek.

Hitel- vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártya

(Card with a credit or delayed debit function)

Olyan kártya, amely hitel- vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkezik.

Ezt a kategóriát csak akkor kell jelenteni, ha az adatokat nem lehet lebontani „hitelfunkcióval rendelkező kártyákra” és „késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákra”.

Hitel- vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal történő fizetések

(Payments with cards with a credit and/or delayed debit function)

A hitel- és/vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártya használatával fizikai terminálon vagy más csatornákon keresztül lebonyolított fizetési műveletek. Ezt az alkategóriát csak akkor kell jelenteni, ha az adatokat nem lehet lebontani „hitelfunkcióval rendelkező kártyákra” és „késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákra”.

Hitelfunkcióval rendelkező kártya

(Card with a credit function)

Olyan kártya, amely lehetővé teszi, hogy a kártyatulajdonosok vásárlásokat, és egyes esetekben egy előzetesen megállapított felső határig készpénzfelvételt hajtsanak végre. A nyújtott hitelt egészben vissza lehet fizetni a meghatározott időszak végére, vagy részenként lehet törleszteni úgy, hogy az egyenleg meghosszabbított hitelnek minősül, amelyre általában kamatot számítanak fel.

A hitelfunkcióval rendelkező kártya megkülönböztető funkciója a terhelési vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyával szemben az a szerződéses megállapodás, amely a kártyatulajdonosnak hitelkeretet ad a nyújtott hitelre.

Hitelfunkcióval rendelkező kártyákkal történő fizetések

(Payments with cards with a credit function)

A hitelfunkcióval rendelkező kártya használatával fizikai terminálon vagy más csatornákon keresztül lebonyolított fizetési műveletek.

Hitelintézet

(Credit institution)

A „hitelintézet” jelentése megegyezik az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 4. cikke (1) bekezdésében meghatározott jelentéssel.

Kapott művelet

(Transaction received)

Pénzforgalmi szolgáltatóktól kapott, nem MPI-ket érintő műveletek. Az adatszolgáltató országban a rezidens pénzforgalmi szolgáltató szolgáltat adatot.

Eltérő fizetési szolgáltatások esetében a következőket kell alkalmazni:

a)

az átutalásokat a kedvezményezett oldalán veszik számba;

b)

a közvetlen beszedéseket a fizető fél oldalán veszik számba;

c)

a csekkeket a fizető fél oldalán veszik számba;

d)

a kártyaműveleteket a kedvezményezett, azaz a megszerző oldalán veszik számba;

e)

az elektronikuspénz-műveleteket vagy a fizető fél, vagy pedig a kedvezményezett oldalán veszik számba, a kezdeményezési csatornától függően. Ha a műveletet a fizető fél (kedvezményezett) oldalán a kapott műveletek között veszik számba, a műveletet a kedvezményezett (fizető fél) oldalán a küldött műveletek között kell számba venni.

Kártya

(Card)

Olyan eszköz, amelyet tulajdonosa műveletek elvégzésére vagy pénzfelvételre használhat.

A kártyák a kártyatulajdonos számára – a kártyakibocsátóval történő megállapodásnak megfelelően – a következő funkciók közül egyet vagy többet kínálnak: készpénz, terhelés, késleltetett terhelés, jóváírás és elektronikus pénz.

Az elektronikuspénz-számlához kapcsolt kártyák az „elektronikuspénz-funkcióval rendelkező bankkártyák” kategóriába és a kártya által kínált funkciók szerinti más kategóriákba tartoznak.

A kártyákat a küldő résztvevő (azaz a kártyakibocsátó) oldalán kell számba venni.

Kártyák teljes száma (függetlenül a kártya funkcióinak számától)

(Total number of cards [irrespective of the number of functions on the card])

A forgalomban levő kártyák teljes száma. A kártyák a következő funkciók közül eggyel vagy többel rendelkezhetnek: készpénz, terhelés, késleltetett terhelés vagy elektronikus pénz.

Kártyakibocsátó

(Card issuer)

Az a pénzügyi intézmény, amely a fizetési kártyát a kártyatulajdonos rendelkezésére bocsátja, engedélyezi a műveleteket a POS-termináloknál vagy az ATM-eknél és garantálja a kifizetést a beszerzőnek az adott rendszer szabályainak megfelelő műveletek vonatkozásában.

Háromszereplős rendszerek esetében a kártya kibocsátója maga a kártyarendszer.

Négyszereplős rendszerek esetében a következő jogalanyok lehetnek kártya-kibocsátók:

a)

egy hitelintézet;

b)

egy olyan vállalkozás, amely tagja valamely kártyarendszernek, és amely olyan szerződéses viszonyban áll egy kártyatulajdonossal, amely eredménye az adott kártyarendszerből származó kártya rendelkezésre bocsátása és használata.

Kártyarendszer

(Card scheme)

Egy vagy több kártyamárka kiszolgálására létrehozott műszaki és kereskedelmi rendszer, amely gondoskodik a márka által értékesített szolgáltatások működéséhez szükséges szervezeti, jogi és operatív keretrendszerről.

A háromszereplős rendszer a következő érdekeltek részvételével működő kártyarendszer:

a)

maga a kártyarendszer, amely kibocsátóként és beszerzőként is eljár;

b)

a kártyatulajdonos;

c)

az elfogadó fél.

A négyszereplős rendszer a következő érdekeltek részvételével működő kártyarendszer:

a)

a kibocsátó;

b)

a beszerző;

c)

a kártyatulajdonos;

d)

a kártya elfogadója.

Az ATM-műveletek esetében rendszerint a beszerző kínálja szolgáltatásait az ATM-en keresztül.

Kártyával elért elektronikuspénz-számlák

(E-money accounts accessed through a card)

Lásd az „elektronikuspénz-számla” és az „elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártya” meghatározását.

Kártyával való fizetés

(Card payment)

A terhelési, hitel- vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyával terminálon vagy más csatornákon keresztül lebonyolított fizetési műveletek.

Kedvezményezett

(Payee)

A „kedvezményezett” jelentése megegyezik a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében meghatározottal.

Kereskedő

(Merchant)

Olyan jogalany, amely jogosult áruk és/vagy szolgáltatások szállításáért cserébe pénzeszközök átvételére, és megállapodást kötött valamely pénzforgalmi szolgáltatóval e pénzeszközök fogadására.

Késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártya

(Card with a delayed debit function)

Olyan kártya, amely lehetővé teszi, hogy a kártyatulajdonosok a vásárlásaikat egy engedélyezett értékhatárig a kártya kibocsátójánál vezetett számlára terheljék. A számla egyenlege egy előre meghatározott időszak végén kerül kiegyenlítésre. A kártyatulajdonosnak rendszerint éves díjat számítanak fel.

A késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártya megkülönböztető funkciója a hitel- vagy terhelési funkcióval rendelkező kártyával szemben az a szerződéses megállapodás, amely hitelkeretet biztosít azzal a kötelezettséggel, hogy a felhalmozott tartozást egy előre meghatározott időszak végén ki kell egyenlíteni. Az ilyen típusú kártyát rendszerint „terhelési kártyának” nevezik.

Késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal történő kifizetések

(Payments with cards with a delayed debit function)

A késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártya használatával fizikai terminálon vagy más csatornákon keresztül lebonyolított fizetési műveletek.

Készpénz

(Cash)

A monetáris pénzügyi intézmények („MPI-k”) értéktáraiban található bankjegyek és érmék.

Nem tartoznak ide a fizetési műveletek végzéséhez általában nem használt emlékérmék.

Készpénzbefizetés ATM-en keresztül (az elektronikuspénz-műveletek kivételével)

(ATM cash deposit [except e-money transactions])

Olyan készpénzbefizetés, amelyet egy bankjegykiadó automatán keresztül bonyolítanak le egy készpénzfunkcióval rendelkező kártya használatával. Ide tartozik minden olyan művelet, amelyben a terminálon manuális közreműködés nélkül készpénzt fizetnek be és a befizetőt a fizetési kártyával azonosítják.

Készpénzelőlegek POS-terminálokon

(Cash advance at POS terminals)

Olyan műveletek, amelynek során a kártyatulajdonos készpénzt kap a POS-terminálon keresztül az árukért és szolgáltatásokért történő fizetési műveletekkel együtt.

Ha nem lehetséges a POS-terminálokon történő készpénzelőlegekre vonatkozó adatok megkülönböztetése, ezeket „POS-műveletként” kell jelenteni.

Készpénzfelvétel ATM-en keresztül (az elektronikuspénz-műveletek kivételével)

(ATM cash withdrawal [except e-money transactions])

Olyan készpénzfelvétel, amelyet ATM-en keresztül bonyolítanak le egy készpénzfunkcióval rendelkező kártya használatával.

A terhelési, hitel- vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal a POS-terminálokon felvett készpénzelőlegek csak akkor tartoznak ide, ha nem kapcsolódnak készpénzművelethez.

A fizetési művelettel együttes készpénzfelvételek nem tartoznak ide. Ehelyett ezek „POS-műveletek”.

Készpénzfunkcióval rendelkező kártya

(Card with a cash function)

Olyan kártya, amely lehetővé teszi, hogy a tulajdonosa készpénzt vegyen fel egy ATM-ből és/vagy készpénzt fizessen be egy ATM-be.

Kombinált betéti, készpénz- és elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártya

(Card with a combined debit, cash and e-money function)

Pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott olyan kártya, amely kombinált betéti, készpénz- és elektronikuspénz-funkcióval rendelkezik.

Koncentrációs ráta

(Concentration ratio)

A koncentráció aránya a mennyiség vonatkozásában: a fizetési rendszer öt legnagyobb résztvevője által küldött műveletek számának, azaz nagyságának, valamint a fizetési rendszeren keresztül küldött összes művelet számának, azaz nagyságának aránya.

A koncentráció aránya az érték vonatkozásában: a fizetési rendszer öt legnagyobb résztvevője által küldött műveletek értékének, valamint a fizetési rendszeren keresztül küldött összes művelet értékének az aránya.

Közigazgatás

(Public administration)

Azok az intézményi egységek, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazok az intézményi egységek, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása, a kormányzati szektorra meghatározottak szerint.

Központi bank

(Central bank)

Minden olyan pénzügyi vállalat és kvázivállalat, amelynek fő funkciója a fizetőeszköz-kibocsátás, a fizetőeszköz belső és külső értékének fenntartása, és az ország nemzetközi fizetőeszköz-tartalékai egészének vagy egy részének kezelése.

Közvetett résztvevő

(Indirect participant)

Olyan résztvevő, aki egy közvetítő szolgáltatásokat alkalmazó rendszerben vesz részt, és aki egy közvetlen résztvevőt közvetítőként használ, hogy az a rendszerben engedélyezett tevékenységek valamelyikét elvégezze a nevében (főként a kiegyenlítést).

A közvetett résztvevő valamennyi műveletét egy olyan közvetlen résztvevő számláján egyenlítik ki, amely vállalta a szóban forgó közvetett résztvevő képviseletét. Külön kell számba venni a rendszer minden közvetlenül címezhető résztvevőjét, tekintet nélkül arra, hogy fennáll-e jogi kapcsolat kettő vagy több ilyen résztvevő között.

Közvetlen beszedés

(Direct debit)

A fizető fél fizetési számlájának – akár visszatérően történő – megterhelésére szolgáló pénzforgalmi szolgáltatás, amelynél a fizetési műveletet a kedvezményezett kezdeményezi a fizető fél hozzájárulása alapján a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójánál vagy a fizető fél saját pénzforgalmi szolgáltatójánál.

Közvetlen beszedés, ebből: nem SEPA

(Direct debits of which: non-SEPA)

Olyan közvetlen beszedések, amelyek nem felelnek meg a SEPA beszedésekre vonatkozó, a 260/2012/EU rendeletben előírt követelményeknek.

Közvetlen résztvevő

(Direct participant)

Közvetlen résztvevőnek minősül az a jogalany, amelyet egy fizetési rendszer azonosítani tud és elismer, és amely jogosultsággal rendelkezik fizetési megbízások küldésére és fogadására a rendszerbe vagy a rendszerből közvetítő igénybevétele nélkül, vagy pedig a fizetési rendszerre irányadó szabályok közvetlenül kötik. Egyes rendszerekben a közvetlen résztvevők a közvetett résztvevők nevében is végrehajtanak megbízásokat. A rendszerhez egyedi hozzáféréssel rendelkező minden résztvevőt külön kell számba venni.

Küldött művelet

(Transaction sent)

A pénzforgalmi szolgáltatóknak küldött, nem MPI-ket érintő műveletek. Az adatszolgáltató országban a rezidens pénzforgalmi szolgáltató szolgáltat adatot.

Eltérő fizetési szolgáltatások esetében a következőket kell alkalmazni:

a)

az átutalásokat a fizető fél oldalán veszik számba;

b)

a közvetlen beszedéseket a kedvezményezett oldalán veszik számba;

c)

a csekkeket a kedvezményezett oldalán veszik számba;

d)

a kártyaműveleteket a fizető fél, azaz a kibocsátó oldalán veszik számba;

e)

az elektronikuspénz-műveleteket a fizető fél vagy a kedvezményezett oldalán veszik számításba, a kezdeményezési csatornától függően. Ha a műveletet a fizető fél (kedvezményezett) oldalán a küldött műveletek között veszik számba, azt a kedvezményezett (fizető fél) oldalán a kapott műveletek között kell számba venni.

Fizetési rendszerek vonatkozásában ez a résztvevő által a fizetési rendszer általi feldolgozásra küldött művelet.

Küldött műveletek összesen

(Total transactions sent)

Egy adott fizetési rendszerben benyújtott és feldolgozott műveletek teljes száma.

Egy adott fizetési rendszerben benyújtott és feldolgozott műveletek összértéke.

Márka

(Brand)

Egy adott pénzforgalmi termék, különösen egy kártya, amelynek tulajdonosa engedélyezte annak egy adott területen történő használatát.

Megszerzés

(Acquiring)

Azok a szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a kedvezményezettnek a fizetőeszköz vagy egy fizetési művelet elfogadását, hitelesítési, engedélyezési és elszámolási szolgáltatások nyújtásával, amelyek eredményeként a pénzeszközök átutalásra kerülnek a kedvezményezetthez.

Monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k)

(Monetary financial institutions [MFIs])

Az MPI-k körébe tartozik minden olyan intézményi egység, amely a központi bank (S.121), a betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122) és a pénzpiaci alapok (PPA) (S.123) alszektorba tartozik az európai számlák módosított, az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározottak szerint.

Nem MPI

(Non-MFI)

Minden olyan természetes és jogi személy, amely nem tartozik az MPI-szektorhoz.

A pénzforgalmi statisztikák alkalmazásában minden pénzforgalmi szolgáltató ki van zárva a „nem MPI-k” szektorából.

Nem MPI-ket érintő fizetési műveletek összesen (Total payment transactions involving non-MFIs)

A fizetőeszközök használatával végzett, nem MPI-ket érintő műveletek teljes száma.

A fizetőeszközök használatával végzett, nem MPI-ket érintő műveletek összértéke.

Olyan kártyák, amelyek hozzáférést biztosítanak az elektronikuspénz-számlákon tartott elektronikus pénzhez

(Cards which give access to e-money stored on e-money accounts)

Lásd még az „elektronikuspénz-számla” meghatározását.

Olyan kártyák, amelyeken elektronikus pénzt közvetlenül lehet tárolni

(Cards on which e-money can be stored directly)

Az elektronikus pénz tulajdonosának birtokában lévő kártyán tartott elektronikus pénz. Lásd még az „elektronikus pénz” meghatározását is.

Papíralapú formában kezdeményezett átutalások

(Credit transfers initiated in paper-based form)

Olyan átutalások, amelyeket a fizető fél papíralapú formában nyújt be.

Pénzeszközök

(Funds)

Bankjegyek és érmék, számlapénz és elektronikus pénz.

Pénzforgalmi intézmény

(Payment institution)

A „pénzforgalmi intézmény” jelentése azonos a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében foglalt meghatározással.

Pénzforgalmi szolgáltatások

(Payment services)

A „pénzforgalmi szolgáltatások” jelentése megegyezik a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében meghatározottal.

Pénzforgalmi szolgáltatók

(Payment service providers [PSPs])

A 2007/64/EK irányelv 1. cikkében felsorolt „pénzforgalmi szolgáltatók”.

POS-terminál

(POS terminal)

A fizetési kártyák fizikai (nem virtuális) eladási helyen történő használatát lehetővé tevő POS-eszköz. A fizetési információk begyűjtése manuálisan papírutalványon vagy elektronikus úton, azaz EFTPOS útján történik.

A POS-terminált arra alakították ki, hogy lehetővé tegyék a fizetési információk online (valós idejű hitelesítési kéréssel) vagy offline történő továbbítását.

POS-tranzakciók (az elektronikuspénz-tranzakciók kivételével)

POS transactions [except e-money transactions])

Egy POS-terminálon keresztül, terhelési, hitel- vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyával lebonyolított műveletek.

Az elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártyákkal végzett műveletek nem tartoznak ide.

Terhelési és/vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal történő fizetések

Payments with cards with a debit and/or delayed debit function

A terhelési és/vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártya használatával fizikai terminálon vagy más csatornákon keresztül lebonyolított fizetési műveletek. Ezt az alkategóriát csak akkor kell jelenteni, ha az adatokat nem lehet lebontani „terhelési funkcióval rendelkező kártyákra” és „késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákra”.

Terhelési funkcióval rendelkező kártya

(Card with a debit function)

Olyan kártya, amely lehetővé teszi, hogy a kártyatulajdonosok a vásárlásaikat közvetlenül és azonnal a számlájukra terheljék, függetlenül attól, hogy azt a kártya kibocsátójánál vezetik-e vagy sem.

A terhelési funkcióval rendelkező kártya kapcsolódhat egy olyan számlához is, amely kiegészítésként folyószámlahitelt kínál. A terhelési funkcióval rendelkező kártyák száma a forgalomban levő összes kártya számára utal és nem azon számlák számára, amelyekhez a kártyák kapcsolódnak.

A terhelési funkcióval rendelkező kártya megkülönböztető funkciója a hitel- vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyával szemben az a szerződéses megállapodás, amelynek alapján a vásárlásokat közvetlenül a kártyatulajdonos folyószámláján szereplő egyenlegre terhelik.

Terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal történő kifizetések

(Payments with cards with a debit function)

A terhelési funkcióval rendelkező kártya használatával fizikai terminálon vagy más csatornákon keresztül lebonyolított fizetési műveletek.

Terhelési vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártya

(Card with a debit or delayed debit function)

Olyan kártya, amely terhelési vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkezik.

Ezt a kategóriát csak akkor kell jelenteni, ha az adatokat nem lehet lebontani „terhelési funkcióval rendelkező kártyákra” és „késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákra”.

Ügynök

(Agent)

Az „ügynök” jelentése megegyezik a 2007/64/EK irányelv 4. cikkében meghatározottal.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i, 260/2012/EU rendelete az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(3)  HL L 174., 2013.6.26., 1. o.


III. MELLÉKLET

ADATSZOLGÁLTATÁSI SÉMÁK

1.   táblázat

A nem MPI-knek fizetési szolgáltatásokat nyújtó intézmények

(Az időszak vége)

 

Szám

Érték

Hitelintézetek

Egynapos betétek darabszáma (ezer)

Geo 0

 

ebből:

 

 

Internetes alapú/személyi számítógéphez kötött egynapos betétek darabszáma (ezer)

Geo 0

 

Átruházható egynapos betétek darabszáma (ezer)

Geo 0

 

ebből:

 

 

Átruházható internetes alapú/személyi számítógéphez kötött egynapos betétek darabszáma (ezer)

Geo 0

 

Fizetési számlák darabszáma

Geo 0

 

Elektronikuspénz-számlák darabszáma

Geo 0

 

A kibocsátott, elektronikus pénz tárolására szolgáló kibocsátott eszközön forgalomban lévő állomány (1) (ezer EUR)

 

Geo 0

Elektonikuspénz-intézetek

Fizetési számlák darabszáma

Geo 0

 

Elektronikuspénz-számlák darabszáma

Geo 0

 

A kibocsátott, elektronikus pénz tárolására szolgáló kibocsátott (1) eszközön forgalomban lévő állomány (ezer EUR)

 

Geo 0

Pénzforgalmi intézmények

Fizetési számlák darabszáma

Geo 0

 

Egyéb pénzforgalmi szolgáltatók és elektronikuspénz-kibocsátók

Fizetési számlák darabszáma

Geo 0

 

Elektronikuspénz-számlák darabszáma

Geo 0

 

A kibocsátott, elektronikus pénz tárolására szolgáló kibocsátott (1) eszközön forgalomban lévő állomány (ezer EUR)

 

Geo 0


2.   táblázat

Fizetésikártya-funkciók

(Az időszak vége, eredeti egységek)

 

Szám

Rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott kártyák

Készpénzfunkcióval rendelkező kártyák

Geo 0

Fizetési funkcióval rendelkező kártyák (a csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyák kivételével)

Geo 0

ebből:

 

Terhelési funkcióval rendelkező kártyák

Geo 0

Késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártya

Geo 0

Hitelfunkcióval rendelkező kártyák

Geo 0

Terhelési és/vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyák

Geo 0

Hitel- és/vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyák

Geo 0

Elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártya

Geo 0

Olyan kártyák, amelyeken elektronikus pénzt közvetlenül lehet tárolni

Geo 0

Olyan kártyák, amelyek hozzáférést biztosítanak az elektronikuspénz-számlákon tartott elektronikus pénzhez

Geo 0

ebből:

 

A már legalább egyszer feltöltött, elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyák

Geo 0

Kártyák teljes száma (függetlenül a kártya funkcióinak számától)

Geo 0

ebből:

 

Kombinált betéti, készpénz- és elektronikuspénz-funkcióval rendelkező kártyák

Geo 0


3.   táblázat

Fizetésikártya-elfogadó berendezések

(Az időszak vége, eredeti egységek)

 

Szám

Rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott terminálok

ATM-ek

Geo 3

ebből:

 

ATM-ek készpénzfelvételi funkcióval

Geo 3

ATM-ek átutalási funkcióval

Geo 3

POS-terminálok

Geo 3

ebből:

 

EFTPOS-terminálok

Geo 3

Elektronikus pénz kártyaterminálok

Geo 3

Elektronikus pénz kártyaterminálok

Geo 3

ebből:

 

Elektronikus pénz kártyaterhelését és -jóváírását lehetővé tévő terminálok

Geo 3

Elektronikus pénz kártyaelfogadó terminálok

Geo 3


4.   táblázat

Nem MPI-ket érintő fizetési műveletek

(Az időszakra összesen; műveletek száma millióban; műveletek értéke millió EUR-ban)

 

Küldött

Fogadott

 

Műveletek száma

Műveletek értéke

Műveletek száma

Műveletek értéke

Műveletek a pénzforgalmi szolgáltatás típusa szerint

Átutalások

Geo 3

Geo 3

Geo 2

Geo 2

Papíralapú formában kezdeményezett

Geo 1

Geo 1

 

 

Elektronikusan kezdeményezett

Geo 1

Geo 1

 

 

Fájlban/kötegelve kezdeményezett

Geo 1

Geo 1

 

 

Egyedi fizetési alapon kezdeményezett

Geo 1

Geo 1

 

 

ebből:

 

 

 

 

nem SEPA

Geo 1

Geo 1

 

 

Közvetlen terhelések

Geo 3

Geo 3

Geo 2

Geo 2

Fájlban/kötegelve kezdeményezett

Geo 1

Geo 1

 

 

Egyedi fizetési alapon kezdeményezett

Geo 1

Geo 1

 

 

ebből:

 

 

 

 

Nem SEPA

Geo 1

Geo 1

 

 

Rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott bankkártyával való fizetés (kivéve a csak elektronikuspénz-funkcióval rendelkező bankkártyákat)

Geo 3

Geo 3

 

 

Terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal való kifizetések

Geo 1

Geo 1

 

 

Késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal való kifizetések

Geo 1

Geo 1

 

 

Hitelfunkcióval rendelkező kártyákkal való fizetések

Geo 1

Geo 1

 

 

Terhelési és/vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal való fizetések

Geo 1

Geo 1

 

 

Hitel- vagy késleltetett terhelési funkcióval rendelkező kártyákkal való fizetések

Geo 1

Geo 1

 

 

Fizikai EFTPOS-ról kezdeményezett

Geo 1

Geo 1

 

 

Távolból kezdeményezett

Geo 1

Geo 1

 

 

Elektronikus pénzzel végzett fizetések

Geo 3

Geo 3

Geo 2

Geo 2

Olyan kártyákkal, amelyeken elektronikus pénzt közvetlenül lehet tárolni

Geo 1

Geo 1

 

 

Elektronikuspénz-számlákkal

Geo 1

Geo 1

 

 

ebből:

 

 

 

 

Kártyával elért számláról

Geo 1

Geo 1

 

 

Csekkek

Geo 3

Geo 3

Geo 2

Geo 2

Egyéb pénzforgalmi szolgáltatások

Geo 3

Geo 3

Geo 2

Geo 2

Nem MPI-ket érintő fizetési műveletek összesen

Geo 3

Geo 3

Geo 2

Geo 2


5.   táblázat

Nem MPI-ket érintő fizetési műveletek a terminál típusa szerint

(Az időszakra összesen; műveletek száma millióban; műveletek értéke millió EUR-ban)

 

Műveletek száma

Műveletek értéke

Műveletek termináltípusonként  (2)

a)

Rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyákkal rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott termináloknál végzett műveletek

Geo 3

Geo 3

ebből:

 

 

Készpénzfelvétel ATM-en keresztül (az elektronikuspénz-műveletek kivételével)

Geo 3

Geo 3

Készpénzbefizetés ATM-en keresztül (az elektronikuspénz-műveletek kivételével)

Geo 3

Geo 3

POS-műveletek (az elektronikuspénz-műveletek kivételével)

Geo 3

Geo 3

Elektronikus pénz kártya terhelése és az azon történő jóváírás

Geo 3

Geo 3

Elektronikuspénz-fizetés elektronikus pénz funkcióval rendelkező bankkártyákkal

Geo 3

Geo 3

b)

Nem rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyákkal rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott termináloknál végzett műveletek

Geo 3

Geo 3

ebből:

 

 

Készpénzfelvétel ATM-en keresztül (az elektronikuspénz-műveletek kivételével)

Geo 3

Geo 3

Készpénzbefizetés ATM-en keresztül (az elektronikuspénz-műveletek kivételével)

Geo 3

Geo 3

POS-műveletek (az elektronikuspénz-műveletek kivételével)

Geo 3

Geo 3

Elektronikus pénz kártya terhelése és az azon történő jóváírás

Geo 3

Geo 3

Elektronikuspénz-fizetés elektronikus pénz funkcióval rendelkező bankkártyákkal

Geo 3

Geo 3

c)

A rezidens pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyákkal nem rezidens pénzforgalmi szolgáltatók által nyújtott termináloknál végzett műveletek

Geo 3

Geo 3

ebből:

 

 

Készpénzfelvétel ATM-en keresztül (az elektronikuspénz-műveletek kivételével)

Geo 3

Geo 3

Készpénzbefizetés ATM-en keresztül (az elektronikuspénz-műveletek kivételével)

Geo 3

Geo 3

POS-műveletek (az elektronikuspénz-műveletek kivételével)

Geo 3

Geo 3

Elektronikus pénz kártya terhelése és az azon történő jóváírás

Geo 3

Geo 3

Elektronikuspénz-fizetés elektronikus pénz funkcióval rendelkező bankkártyákkal

Geo 3

Geo 3


6.   táblázat

Részvétel az egyes fizetési rendszerekben

(Az időszak vége, eredeti egységek)

 

Szám

Fizetési rendszer (a TARGET2-től eltérő)

Résztvevők száma

Geo 1

Közvetlen résztvevők

Geo 1

Hitelintézetek

Geo 1

Központi bank

Geo 1

Egyéb közvetlen résztvevők

Geo 1

Közigazgatás

Geo 1

Elszámolási és kiegyenlítési szervezetek

Geo 1

Egyéb pénzügyi intézmények

Geo 1

Egyéb

Geo 1

Közvetett résztvevők

Geo 1


7.   táblázat

A kiválasztott fizetési rendszerben feldolgozott fizetések

(Az időszakra összesen; műveletek száma millióban; műveletek értéke millió EUR-ban)

 

Küldött

 

Műveletek száma

Műveletek értéke

Fizetési rendszer (a TARGET2-től eltérő)

Műveletek összesen

Geo 4

Geo 4

Átutalások

Geo 4

Geo 4

Papíralapú formában kezdeményezett

Geo 1

Geo 1

Elektronikusan kezdeményezett

Geo 1

Geo 1

Közvetlen terhelések

Geo 4

Geo 4

Kártyával való fizetések

Geo 4

Geo 4

ATM-műveletek (az elektronikuspénz-műveletek kivételével)

Geo 4

Geo 4

Elektronikuspénz-fizetés

Geo 4

Geo 4

Csekkek

Geo 4

Geo 4

Egyéb pénzforgalmi szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

Koncentrációs ráta

Geo 1

Geo 1


Földrajzi részletezés

Geo 0

Geo 1

Geo 2

Geo 3

Geo 4

 

 

 

Belföldi

 

Belföldi

Belföldi és határokon átnyúló összesen

Határokon átnyúló

Országonkénti lebontás az Unió összes országára

Belföldi

Határokon átnyúló

 

 

 

Külföld

 


(1)  Az elektronikuspénz-kibocsátók által kibocsátott, elektronikus pénz tárolására szolgáló kibocsátott eszközön forgalomban lévő állomány.

(2)  A földrajzi bontás (Geo) alapjául a terminál helye szolgál.


IV. MELLÉKLET

A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMSZABÁLYOK

Az adatszolgáltatóknak az alábbi minimumszabályoknak kell eleget tenniük az Európai Központi Bank („EKB”) statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítése érdekében.

1.

Adattovábbításra vonatkozó minimumszabályok:

a)

a beszámolókat időben és az illetékes nemzeti központi bankok („NKB-k”) által előírt határidőkön belül kell teljesíteni;

b)

a statisztikai jelentések alaki-formai megjelenésének meg kell felelnie az illetékes NKB által meghatározott technikai adatszolgáltatási követelményeknek;

c)

az adatszolgáltatónak egy vagy több kapcsolattartó személy elérhetőségeit az illetékes NKB rendelkezésre kell bocsátania;

d)

be kell tartani az illetékes NKB-k részére történő adatátvitelre vonatkozó műszaki előírásokat.

2.

A pontosságra vonatkozó minimumszabályok:

a)

a statisztikai információknak helytállónak kell lenniük: teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek, pl. a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel, és a különböző gyakoriságú adatoknak konzisztensnek kell lenniük;

b)

az adatszolgáltatóknak képesnek kell lenniük információk nyújtására a szolgáltatott adatok által jelzett összes fejleményről;

c)

a statisztikai információknak teljes körűnek kell lenniük és azok nem tartalmazhatnak folytonossági és strukturális hiányosságokat; a meglevő hiányosságokat el kell ismerni és meg kell magyarázni az illetékes NKB-nak, és amennyiben lehetséges, azokat a lehető leggyorsabban át kell hidalni;

d)

az adatszolgáltatók kötelesek az illetékes NKB által megadott kerekítési gyakorlatot követni az adatok technikai átadásakor.

3.

A koncepcionális megfelelésre vonatkozó minimumszabályok:

a)

a statisztikai információknak meg kell felelniük az ebben a rendeletben foglalt meghatározásoknak és osztályozásoknak;

b)

az említett meghatározásoktól és osztályozásoktól való eltérések esetén az adatszolgáltatóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük és számszerűen meg kell határozniuk a gyakorlatban használt, illetve az e rendeletben foglalt mérték közötti különbségeket;

c)

az adatszolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a jelentési időszakban szolgáltatott adatok előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait.

4.

A revíziókra vonatkozó minimum-előírások

Be kell tartani az EKB és az illetékes NKB által meghatározott adatrevíziós irányelveket és eljárásokat. A rendszeres revízióktól eltérő revíziókhoz magyarázó megjegyzéseket kell fűzni.


24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/45


A BIZOTTSÁG 1410/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. december 23.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 23-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

153,9

MA

71,1

TN

110,9

TR

117,6

ZZ

113,4

0707 00 05

AL

99,8

JO

158,2

MA

158,2

TR

148,8

ZZ

141,3

0709 93 10

MA

80,0

TR

168,2

ZZ

124,1

0805 10 20

MA

61,8

TR

45,3

ZA

51,6

ZZ

52,9

0805 20 10

MA

70,5

ZZ

70,5

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

CN

35,9

IL

102,5

JM

133,9

MA

69,9

TR

73,4

ZZ

83,1

0805 50 10

AR

102,8

TR

63,2

ZZ

83,0

0808 10 80

CN

81,7

MK

33,9

US

92,0

ZZ

69,2

0808 30 90

TR

124,7

US

150,9

ZZ

137,8


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/47


A BIZOTTSÁG 1411/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. december 23.)

a gabonaágazatban 2014. január 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (behozatali vámok a gabonaágazatban) szóló, 2010. július 20-i 642/2010/EU bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában meghatározott vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hivatkozott cikk (1) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat.

(3)

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához a szóban forgó rendelet 5. cikkében előírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló megállapítani a 2014. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó behozatali vámokat, amelyek alkalmazása új behozatali vámok megállapításáig tart.

(5)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt e rendeletet kihirdetése napján hatályba léptetni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A gabonaágazatban 2014. január 1-jétől alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg, a II. mellékletben ismertetett adatok alapján.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 23-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 187., 2010.7.21., 5. o.


I. MELLÉKLET

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre 2014. január 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok

KN-kód

Árumegnevezés

Behozatali vám (1)

(EUR/t)

1001 19 00

1001 11 00

DURUMBÚZA, kiváló minőségű

0,00

közepes minőségű

0,00

gyenge minőségű

0,00

ex 1001 91 20

KÖZÖNSEGES BÚZA, vetőmag

0,00

ex 1001 99 00

KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével

0,00

1002 10 00

1002 90 00

ROZS

0,00

1005 10 90

KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével

0,00

1005 90 00

KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)

0,00

1007 10 90

1007 90 00

CIROKMAG, a hibrid vetőmag kivételével

0,00


(1)  Az importőr a 642/2010/EU rendelet 2. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a következő vámcsökkentésben részesülhet:

tonnánként 3 EUR, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren (a Gibraltári-szoroson túl) vagy a Fekete-tengeren található, az Unióba az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező áruk esetében,

tonnánként 2 EUR, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van, az Unióba az Atlanti-óceánon keresztül érkező áruk esetében.

(2)  Az importőr tonnánként 24 EUR mértékű átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben a 642/2010/EU rendelet 3. cikkében megállapított feltételek teljesülnek.


II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben megállapított vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok

13.12.2013-20.12.2013

1.

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

(EUR/t)

 

Közönséges búza (1)

Kukorica

Durumbúza, kiváló minőségű

Durumbúza, közepes minőségű (2)

Durumbúza, gyenge minőségű (3)

Tőzsde

Minnéapolis

Chicago

Tőzsdei jegyzés

188,44

122,64

FOB-ár USA

216,96

206,96

186,96

Felár a Mexikói-öböl esetében

24,04

Felár a Nagy-tavak esetében

50,52

2.

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

Szállítási költség: Mexikói-öböl–Rotterdam:

19,68 EUR/t

Szállítási költség: Nagy-tavak–Rotterdam:

52,63 EUR/t


(1)  Tonnánként 14 EUR felárral együtt (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

(2)  Tonnánként 10 EUR engedmény (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

(3)  Tonnánként 30 EUR engedmény (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).


HATÁROZATOK

24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/50


A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. december 16.)

az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet végrehajtásáról

(2013/797/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 291. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 26. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2013. október 15-én elfogadta az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletet.

(2)

Az EKB-ra ruházott feladatok teljes körű megtervezését és végrehajtását egy, az elnökből és alelnökből, az EKB négy képviselőjéből, valamint a mechanizmusban részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak egy-egy képviselőjéből álló belső szervnek (a továbbiakban: a felügyeleti testület) kell végeznie.

(3)

A felügyeleti testület alapvető testület az EKB által végzett azon felügyeleti feladatok ellátása során, amelyek mindeddig az illetékes nemzeti hatóságok kezében voltak. Ennek érdekében a Tanács számára hatáskört kell biztosítani arra, hogy végrehajtási határozatot fogadjon el többek között a felügyeleti testület elnökének kinevezése céljából.

(4)

Az EKB az említett rendelet 26. cikke (3) bekezdésének megfelelően, és a felügyeleti testület meghallgatását követően november 22-én jóváhagyás céljából benyújtotta az Európai Parlamentnek a felügyeleti tanács elnökének kinevezésére vonatkozó javaslatot. Az Európai Parlament december 11-én jóváhagyta ezt a javaslatot.

(5)

Az EKB ezt követően 2013. december 11-én benyújtotta a Tanácsnak a felügyeleti tanács elnökének kinevezésére vonatkozó javaslatot,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács Danièle NOUY-t kinevezi az Európai Központi Bank felügyeleti testülete elnökének.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

V. JUKNA


(1)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.


24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/51


A TANÁCS 2013/798/KKBP HATÁROZATA

(2013. december 23.)

a Közép-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács 2013. december 16-án mély aggodalmának adott hangot a Közép-afrikai Köztársaságban fennálló helyzettel kapcsolatban.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2013. december 5-én elfogadta a 2127 (2013) sz. határozatot, amely fegyverembargót vezet be a Közép-afrikai Köztársasággal szemben.

(3)

Egyes intézkedések végrehajtásához további uniós fellépés szükséges,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területéről, illetve az azok lobogója alatt közlekedő vízi vagy légi járművek felhasználásával tilos a Közép-afrikai Köztársaság részére fegyvereket és bárminemű ezekkel kapcsolatos anyagot – attól függetlenül, hogy azok a tagállamok területéről származnak-e – értékesíteni, szállítani, átadni vagy kivinni, ideértve a fegyvereket és lőszereket, a katonai járműveket és felszereléseket, a katonai jellegű felszereléseket és a felsoroltak pótalkatrészeit.

(2)   Tilos:

a)

bármely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv számára közvetve vagy közvetlenül, a Közép-afrikai Köztársaságban vagy a Közép-afrikai Köztársaságban való használatra technikai segítséget nyújtani, brókertevékenységet folytatni, illetve olyan egyéb szolgáltatást nyújtani – ideértve a felfegyverzett zsoldos személyzet rendelkezésre bocsátását is –, amely katonai tevékenységekhez vagy fegyverek és bárminemű ezekkel kapcsolatos anyag rendelkezésre bocsátásához, gyártásához, karbantartásához és használatához kapcsolódik, ideértve a fegyvereket és lőszereket, a katonai járműveket és felszereléseket, a katonai jellegű felszereléseket, valamint ezek pótalkatrészeit;

b)

bármely személy, szervezet vagy szerv számára közvetve vagy közvetlenül, a Közép-afrikai Köztársaságban vagy a Közép-afrikai Köztársaságban való használatra katonai tevékenységekkel kapcsolatos finanszírozást vagy pénzügyi támogatást nyújtani, beleértve különösen a fegyverek vagy azokhoz kapcsolódó felszerelések értékesítését, beszerzését, szállítását vagy kivitelét szolgáló, vagy a kapcsolódó technikai segítség, brókertevékenység és egyéb szolgáltatások nyújtására irányuló támogatásokat, kölcsönöket, exporthitel-biztosítást, biztosítást és viszontbiztosítást;

c)

tudatosan és szándékosan részt venni olyan tevékenységben, amelynek célja vagy hatása az a) vagy b) pontban említett tilalmak megkerülése.

2. cikk

(1)   Az 1. cikk nem vonatkozik:

a)

a kizárólag a közép-afrikai béke megszilárdítását elősegítő misszió (MICOPAX), a Közép-afrikai Köztársaságot támogató, afrikai vezetésű nemzetközi támogató misszió (MISCA), a Egyesült Nemzetek Integrált Béketeremtő Hivatala (BINUCA) és őregysége, az afrikai uniós regionális akciócsoport (AU-RTF), valamint a Közép-afrikai Köztársaságban állomásozó francia fegyveres erők általi használatra vagy ezek támogatására szánt fegyverek és kapcsolódó anyagok értékesítésére, szállítására, átadására vagy kivitelére;

b)

az Egyesült Nemzetek személyzete, az Unió vagy a tagállamok személyzete, a sajtó és a humanitárius szervezetek képviselői, a fejlesztési tevékenységekben részt vevők és a kapcsolódó személyzet által, kizárólag személyes használatra ideiglenesen a Közép-afrikai Köztársaságba exportált védőruházat – beleértve a golyóálló mellényeket és katonai sisakokat – értékesítésére, szállítására, átadására vagy kivitelére;

c)

a kizárólag a Sangha-folyó menti három nemzeti védett területen biztonsági szolgálatot teljesítő nemzetközi őrjáratok általi, az orvvadászattal és orvhalászattal, az elefántcsont- és fegyvercsempészettel valamint a Közép-afrikai Köztársaság nemzeti jogszabályaival vagy nemzetközi jogi kötelezettségeivel ellentétes egyéb tevékenységekkel szembeni védelem céljából történő használatra szánt kézi fegyverek és kapcsolódó anyagok értékesítésére, szállítására, átadására vagy kivitelére.

(2)   Az 1. cikk nem vonatkozik:

a)

a kizárólag humanitárius vagy védelmi célt szolgáló, halált nem okozó katonai felszerelések értékesítésére, szállítására, átadására vagy kivitelére, valamint a kapcsolódó technikai segítségnyújtásra;

b)

olyan fegyverek vagy halált okozó egyéb kapcsolódó felszerelések értékesítésére, szállítására, átadására vagy kivitelére a Közép-afrikai Köztársaság biztonsági erői számára, amelyek kizárólagos rendeltetése a Közép-afrikai Köztársaságban a biztonsági ágazat reformjának támogatása vagy annak keretében történő használata;

c)

fegyverek és kapcsolódó felszerelések értékesítésére, szállítására, átadására vagy kivitelére, valamint a kapcsolódó technikai vagy pénzügyi segítségnyújtásra, a személyzetet is beleértve,

amennyiben azt a 2127 (2013) ENSZ BT-határozat 57. pontja értelmében létrehozott bizottság előzetesen jóváhagyta.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

L. LINKEVIČIUS


24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/53


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. december 17.)

az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 32. cikkében említett átmeneti nemzeti terv Spanyol Királyság általi elfogadásáról szóló értesítésről

(az értesítés a C(2013) 9089. számú dokumentummal történt)

(Csak a spanyol nyelvű szöveg hiteles)

(2013/799/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 32. cikke (5) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2010/75/EU irányelv 32. cikke (5) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Spanyol Királyság 2012. december 21-én e-mailben (2), majd egy 2012. december 28-án kelt és a Bizottság által 2013. január 2-án kézhez kapott hivatalos levélben (3) is eljuttatta a Bizottsághoz átmeneti nemzeti tervét.

(2)

A Bizottság értékelte az átmeneti nemzet tervet a 2010/75/EU irányelv 32. cikke (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 2012/115/EU bizottsági végrehajtási határozatban (4) foglalt előírásoknak megfelelően.

(3)

A Spanyol Királyság által benyújtott átmeneti nemzeti terv hiánytalanságának értékelése során a Bizottság számos létesítményt nem tudott megfeleltetni a Spanyol Királyság által a 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) alapján bejelentett 2009. évi kibocsátási leltárban szereplőkkel. Arra is fény derült, hogy az 5. számú létesítmény esetében az átmeneti nemzeti terv szerinti SO2-kibocsátási határértékhez való hozzájárulást a 2001 és 2007 közötti időszakra a minimális kéntelenítési arány alapján, a 2008 és 2010 közötti időszakra pedig a kibocsátási határértékek alapján állapították meg, ám az e megközelítés alkalmazására vonatkozó feltételek nem teljesülnek.

(4)

Mivel az átmeneti nemzeti terv és a 2001/80/EK irányelv szerinti kibocsátási leltár közötti eltérések akadályozták az átmeneti nemzeti terv értékelését, a Bizottság egy 2013. június 11-én kelt levélben (6) felkérte a Spanyol Királyságot a különbségek indoklására. Egyúttal szorgalmazta az 5. számú létesítménynek az átmeneti nemzeti terv szerinti SO2-kibocsátási határértékhez való hozzájárulása újraszámítását is.

(5)

A Spanyol Királyság 2013. június 28-án kiegészítő információkat küldött a Bizottságnak (7), ismertetve az átmeneti nemzeti terv és a 2001/80/EK irányelv szerinti 2009. évi kibocsátási leltár közötti eltérések okait. A levélben az is szerepelt, hogy a Spanyol Királyság meglátása szerint nem szükséges újraszámítani az 5. számú létesítménynek az átmeneti nemzeti terv szerinti SO2-kibocsátási határértékhez való hozzájárulását.

(6)

Az átmeneti nemzeti terv és a Spanyol Királyság által benyújtott kiegészítő információk újabb vizsgálatát követően a Bizottság 2013. szeptember 19-én másodszor is levélben (8) fordult a Spanyol Királysághoz, megerősítve korábbi álláspontját a minimális kéntelenítési aránynak az 5. számú létesítménynek az átmeneti nemzeti terv szerinti SO2-kibocsátási határértékekhez való hozzájárulása tekintetében való alkalmazása kapcsán. Azt is megjegyezte, hogy a 2. számú létesítmény esetében a Spanyol Királyság az átmeneti nemzeti terv szerinti 2016. évi SO2-kibocsátási határértékhez való hozzájárulás kiszámításához a 800 mg/Nm3 kibocsátási határérteket alkalmazta a 2001/80/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének rendelkezései alapján, ám azok a Bizottság értelmezése szerint nem vonatkoznak erre az esetre. A Bizottság megállapította továbbá, hogy kilenc létesítmény esetében az átmeneti nemzeti terv szerinti 2016. évi NOx-kibocsátási határértékhez való hozzájárulást az 1 200 mg/Nm3 határérték figyelembevételével, a 2012/115/EU végrehajtási határozat melléklete C. függelékének C.1. táblázatához fűzött 2. megjegyzés alapján számították ki, de az ezt indokoló körülményről, vagyis a kérdéses tüzelőberendezésekben használt szilárd tüzelőanyagok illékonyvegyület-tartalmáról nem szolgáltattak adatokat. A Bizottság arra is kérte a Spanyol Királyságot, hogy az átmeneti nemzeti tervben szereplő minden létesítmény kapcsán szolgáljon további tájékoztatással a 2020. július 1-jétől érvényes kibocsátási határértékek betartását kellő időben biztosító intézkedésekről. Ezenfelül a vegyes tüzelésű vagy több típusú tüzelőberendezésből álló létesítmények esetében a Bizottság minden egyes alkalmazott tüzelőanyag, illetve minden egyes berendezéstípus esetében kérte a felhasznált tüzelőanyag-mennyiségek, a kibocsátási határértékek, az átlagos füstgázáram-értékek és az átváltási tényezők megadását.

(7)

2013. szeptember 30-án (9) és október 10-én (10) küldött leveleiben a Spanyol Királyság megválaszolta a Bizottság kérdéseit és további adatokat szolgáltatott. A 2. számú létesítmény kapcsán a Spanyol Királyság hangsúlyozta, hogy a 2001/80/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése meglátása szerint alkalmazható, így nincs szükség a SO2-kibocsátási határérték felülvizsgálatára. A Spanyol Királyság az 5. számú létesítmény kapcsán is ragaszkodott ahhoz az állásponthoz, miszerint használható a minimális kéntelenítési arányon és a kibocsátási határértéken alapuló számítási módszerek kombinációja. Azon kilenc létesítmény kapcsán, amelyek esetében az átmeneti nemzeti terv szerinti 2016. évi NOx-kibocsátási határérték kiszámításához az 1 200 mg/Nm3 határértéket vette figyelembe, a Spanyol Királyság adatokat szolgáltatott a 2001 és 2010 között használt szilárd tüzelőanyagok illékonyvegyület-tartalmáról; ezekből kiderül, hogy az éves átlagos illékonyvegyület-tartalom csak a 3., a 4. és a 19. számú létesítmény esetében volt kisebb a 2001 és 2010 közötti időszak minden évében 10 %-nál, míg a 13., a 15., a 17., a 18., a 24. és a 25. számú létesítmény esetében az éves átlagos érték legalább egy év esetében meghaladta a 10 %-ot. Spanyolország azonban azzal érvelt, hogy az illékonyvegyület-tartalom a teljes referenciaidőszak (2001–2010) átlagát tekintve mind a kilenc létesítmény esetében alacsonyabb a 2012/115/EU végrehajtási határozat melléklete C. függelékének C.1. táblázatához fűzött 2. megjegyzésben említett értéknél.

(8)

A spanyol hatóságoktól 2013. szeptember 30-án és október 10-én kapott tájékoztatás alapján a Bizottság úgy véli, hogy azon vegyes tüzelésű berendezések esetében, ahol minden tüzelőanyag kapcsán szerepelnek kibocsátási határértékek, illetve egy olyan létesítmény kapcsán, ahol a használt tüzelőanyagok tekintetében egyetlen átlagolt kibocsátási határértéket adtak meg, tisztázni kell azt a számítási módszert, amely alapján megállapították az egyes létesítményeknek az átmeneti nemzeti terv szerinti összkibocsátási határértékekhez való hozzájárulását, továbbá a létesítményekben használt minden egyes tüzelőanyag esetében meg kell adni a kibocsátási határértékeket és a füstgázáram átlagos éves értékét.

(9)

A Bizottság végül elvégezte a Spanyol Királyság értesítésében szereplő, a kiegészítő információknak megfelelően módosított és az e határozat I. mellékletében említett nagy tüzelőberendezéseket tartalmazó átmeneti nemzeti terv értékelését, és úgy ítéli meg, hogy elsősorban a következő három elem nincs összhangban az alkalmazandó előírásokkal:

a 2. számú létesítmény esetében az átmeneti terv szerinti 2016. évi SO2-kibocsátási határértékhez való hozzájárulás kiszámítása céljára nem használható a 2001/80/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése alapján a 800 mg/Nm3 kibocsátási határérték, mivel a 2010/75/EU irányelv 32. cikke (3) bekezdésének második albekezdése nem említi ezt a kibocsátási határértéket,

az 5. számú létesítmény kapcsán nem fogadható el az átmeneti nemzeti terv szerinti SO2-kibocsátási határértékhez való hozzájárulásnak a minimális kéntelenítési arányon alapuló és a kibocsátási határértéken alapuló módszer kombinációjával való kiszámítása,

a 13., a 15., a 17., a 18., a 24. és a 25. számú létesítmény esetében nem fogadható el az 1 200 mg/Nm3 NOx-kibocsátási határérték használata az átmeneti nemzeti terv szerinti 2016. évi kibocsátási határértékhez való hozzájárulás kiszámítása céljára, ugyanis nem teljesülnek e határérték alkalmazásának a 2012/115/EU végrehajtási határozat melléklete C. függelékének C.1. táblázatához fűzött 2. megjegyzésben meghatározott feltételei.

(10)

Ezen túlmenően a Bizottság számos létesítmény esetében ellentmondásosnak és/vagy hiányosnak találta az átmeneti nemzeti tervben szereplő adatokat. A hiányzó adatok és a kért magyarázatok felsorolása e határozat II. mellékletében szerepel.

(11)

A Spanyol Királyság értesítésében szereplő átmeneti nemzeti tervet ezért nem szabad jóváhagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A 2010/75/EU irányelv 32. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Spanyol Királyság által a Bizottághoz 2012. december 14-én benyújtott átmeneti nemzeti terv, amely az e határozat I. mellékletében szereplő nagy tüzelőberendezéseket tartalmazza, nem áll összhangban a 2010/75/EU irányelv 32. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 2012/115/EU végrehajtási határozatban előírt követelményekkel, ezért nem hagyható jóvá.

(2)   Amennyiben a Spanyol Királyságnak szándékában áll a 32. cikk (5) bekezdésének értelmében átmeneti nemzeti tervet alkalmazni, tervét felül kell vizsgálnia a következők figyelembevételével:

a)

a 2. számú létesítmény kapcsán ki kell igazítani az átmeneti nemzeti terv szerinti 2016. évi SO2-kibocsátási határértékhez való hozzájárulás számítása során figyelembe vett kibocsátási hatértéket, e létesítmény esetében ugyanis nem használható fel erre a célra a 2001/80/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése alapján a 800 mg/Nm3 SO2-kibocsátási határérték, mivel ezt a kibocsátási határértéket nem említi a 2010/75/EU irányelv 32. cikke (3) bekezdésének második albekezdése;

b)

az 5. számú létesítmény esetében az átmeneti nemzeti terv szerinti 2016. évi SO2-kibocsátási határértékhez való hozzájárulást újra kell számítani oly módon, hogy a 2001-től 2010-ig tartó teljes időszakra vagy a minimális kéntelenítési arányon alapuló számítási módszer, vagy a kibocsátási határértékeken alapuló számítási módszer kerüljön alkalmazásra;

c)

a 13., a 15., a 17., a 18., a 24. és a 25. számú létesítmény esetében ki kell javítani az átmeneti nemzeti terv szerinti 2016. évi NOx-kibocsátási határértékhez való hozzájárulás kiszámítása céljára használt kibocsátási határértékeket; és az 1 200 mg/Nm3 kibocsátási határérték alkalmazásához a Spanyol Királyságnak bizonyítania kell, hogy a létesítményekben használt szilárd tüzelőanyagok átlagos éves illékonyvegyület-tartalma az átmeneti nemzeti terv céljára figyelembe vett referenciaévekben 10 % alatt volt;

d)

az előbbi pontokkal összhangban kiszámított helyes értékek alapján ki kell igazítani az átmeneti nemzeti terv szerinti, az egyes évekre vonatkozó összkibocsátási határértékeket;

e)

tisztázni kell az e határozat II. mellékletében felsorolt kérdéseket, illetve pótolni kell a hiányzó adatokat.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Spanyol Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja


(1)  HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(2)  Ares(2012) 1551138.

(3)  Ares(2013) 146.

(4)  A Bizottság 2012. február 10-i 2012/115/EU végrehajtási határozata az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett átmeneti nemzeti tervekre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 52., 2012.2.24., 12. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/80/EK irányelve a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 309., 2001.11.27., 1. o.).

(6)  Ares(2013) 1984918.

(7)  Ares(2013) 2535734.

(8)  Ares(2013) 3085135.

(9)  Ares(2013) 3145031.

(10)  Ares(2013) 3217081.


I. MELLÉKLET

AZ ÁTMENETI NEMZETI TERVBEN SZEREPLŐ LÉTESÍTMÉNYEK JEGYZÉKE

Szám

Az átmeneti nemzeti tervben szereplő létesítmény neve

Teljes névleges bemenő hőteljesítmény 2010.12.31-én (MW)

1.

C.T. Litoral I

1 222

2.

C.T. Litoral II

1 268

3.

C.T. Compostilla I (G2 és 3)

1 332

4.

C.T. Compostilla I (G4 és 5)

1 960

5.

C.T. As Pontes

3 800

6.

C.T. Teruel (Andorra)

3 000

7.

C.T. Besós 3 (CTCC)

722

8.

C.T. San Roque (G2) (CTCC)

711

9.

C.T. Foix

1 315

10.

C.T. Los Barrios

1 645

11.

C.T. Puentenuevo

976

12.

C.T. Tarragona I (CTCC)

676

13.

C.T. Anllares

953

14.

C.T. La Robla I

691

15.

C.T. La Robla II

951

16.

C.T. Meirama

1 437

17.

C.T. Narcea I

193

18.

C.T. Narcea II

459

19.

C.T. Narcea III

993

20.

C.T. Aboño I

919

21.

C.T. Aboño II

1 364

22.

C.T. Soto III

830

23.

C.T. de Lada 4

986

24.

C.T. de Velilla 1

430

25.

C.T. de Velilla 2

1 010

26.

Central GICC Puertollano

670

27.

San Ciprián I

147

28.

San Ciprián II

147

29.

San Ciprián III

147

30.

Cogecan

93

31.

Sniace Co-generation I

126

32.

Sniace Co-generation II

126

33.

Solal

146

34.

Solvay I

376


II. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK E) PONTJÁBAN EMLÍTETT ADATOK

1.

A 6. számú létesítmény esetében, amely 2016-ban 92 %-os kéntelenítési aránnyal dolgozik, tisztázni kell, hogy teljesülnek-e a szóban forgó érték alkalmazásához kapcsolódó, a 2012/115/EU végrehajtási határozat melléklete C. függelékének C.3. táblázata szerinti feltételek (a létesítmény 2001. január 1. előtt szerződéssel rendelkezett füstgáz-kéntelenítő berendezés vagy kalcium-oxid-befúvó berendezés beszerelésére, és az említett berendezések beszerelése addig megkezdődött).

2.

Az 1., a 2., a 3., a 4., a 6., a 13., a 14., a 15., a 16., a 18., a 19., a 20., a 21., a 22., a 23., a 24., a 25., a 30., és a 34. számú létesítmény esetében ki kell fejteni, hogyan kerültek kiszámításra az átmeneti nemzeti terv szerinti összkibocsátási határértékekhez való hozzájárulások.

3.

A 34. számú létesítmény esetében meg kell adni az egyes használt tüzelőanyagok füstgázáram-értékét.


24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/58


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. december 18.)

a növényeket és a növényi termékeket károsító szervezetek elleni védekezéssel összefüggésben Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban felmerült kiadások fedezésére szolgáló, a 2013. évre vonatkozó uniós pénzügyi hozzájárulásról

(az értesítés a C(2013) 8999. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland, a francia, a német, a portugál és a spanyol nyelvű szöveg hiteles)

(2013/800/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 23. cikke (5) és (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A harmadik országokból vagy az Unió egyéb területeiről behurcolt károsító szervezetek elleni védekezésre irányuló, azok megsemmisítése vagy – ha ez nem lehetséges – elterjedésének megakadályozása érdekében végrehajtott, illetve végrehajtani tervezett szükséges intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó kiadások fedezésére a tagállamok a 2000/29/EK irányelv 22. cikkében foglaltak szerint „növény-egészségügyi ellenőrzés” céljára pénzügyi hozzájárulást kaphatnak az Uniótól.

(2)

Németország három pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be. Az első, 2013. április 30-án benyújtott kérelem a Diabrotica virgifera megsemmisítése, illetve elterjedésének megakadályozása érdekében Rajna-Pfalz tartományban 2012-ben végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2012 augusztusában és szeptemberében észlelték ebben a tartományban.

(3)

A második, 2013. április 30-án benyújtott kérelem az Anaplophora glabripennis elleni védekezés érdekében Észak-Rajna–Vesztfália tartományban 2011 augusztusától 2012 augusztusáig végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2009-ben észlelték ebben a tartományban.

(4)

Németország 2013. április 24-én benyújtott harmadik kérelme a Diabrotica virgifera megsemmisítése, illetve elterjedésének megakadályozása érdekében Baden-Württemberg tartományban 2012-ben végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. E károsító szervezet megjelenését a tartomány különböző vidéki és városi járásaiban (Alb-Donaukreis, Biberach, Breisgau-Hochschwarzwald, Emmendingen, Karlsruhe, Konstanz, Loerrach, Rastatt és Ravensburg) különböző időpontokban (2009-ben, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben) észlelték. A felsorolt években végrehajtott intézkedésekhez az Unió 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben már nyújtott társfinanszírozást.

(5)

Spanyolország 2013. április 17-én négy pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be. Az első kérelem a Portugáliával határos négy autonóm körzetben a Bursaphelenchus xylophilus elleni védekezés érdekében 2012-ben bevezetett, megerősített vizsgálatokat tartalmazó intézkedésekhez kapcsolódik.

(6)

Spanyolország második kérelme a Galiciában a Bursaphelenchus xylophilus elleni védekezés érdekében 2013-ban végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2010-ben észlelték As Neves térségében.

(7)

A harmadik kérelem a Katalóniában a Pomacea insularum elleni védekezés érdekében 2013-ban végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2010-ben észlelték.

(8)

Spanyolország negyedik kérelme az Extremadurában a Bursaphelenchus xylophilus elleni védekezés érdekében 2013-ban végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2012-ben észlelték Valverde del Fresno térségében.

(9)

Franciaország 2013. április 30-án két pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be. Az első kérelem az Elzászban az Anoplophora glabripennis elleni védekezés érdekében 2012 júliusától 2013 novemberéig végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódik. A franciaországi intézkedésekre azt követően került sor, hogy Németország határ menti területein 2011 júliusában észlelték a károsító szervezet megjelenését.

(10)

A második kérelem a Provence–Alpes–Côte d’Azur régióban a Rhynchophorus ferrugineus elleni védekezés érdekében 2012 októberétől 2013 szeptemberéig végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését eredetileg 2009-ben több helyütt is észlelték. A 2009 szeptemberétől 2012 szeptemberéig végrehajtott intézkedésekhez az Unió 2010-ben és 2012-ben már nyújtott társfinanszírozást.

(11)

Hollandia 2013. április 30-án egy pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be. A kérelem a Winterswijk térségében az Anoplophora glabripennis elleni védekezés érdekében 2012 júliusától októberéig végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2012. július 10-én észlelték.

(12)

Portugália 2013. április 30-án két pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be a Bursaphelenchus xylophilus elleni védekezés érdekében végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatban. Az első kérelem a Portugália szárazföldi területein, a spanyol határ mentén fekvő pufferzónában 2013-ban és 2014-ben végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódik.

(13)

Portugália második kérelme kizárólag a Setúbal térségében a faanyagok és a fa csomagolóanyagok hőkezelése területén 2013-ban végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben végrehajtott intézkedésekhez az Unió 2011-ben és 2012-ben már nyújtott társfinanszírozást.

(14)

Kérelmeikben Németország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália cselekvési programot ismertetett a területükre behurcolt fent említett károsító szervezetek felszámolása, illetve elterjedésének megakadályozása érdekében. Ezek a programok meghatározzák az elérendő célokat, a végrehajtott intézkedéseket, valamint ezen intézkedések időtartamát és költségét.

(15)

Valamennyi fenti intézkedés többféle növény-egészségügyi intézkedést foglal magában, így egyebek mellett – a 2000/29/EK irányelv 23. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban – fertőzött fák, illetve növényi kultúrák megsemmisítését, növényvédő szerek alkalmazását, fertőtlenítési technikák alkalmazását, illetőleg hatóságilag vagy hatósági felkérésre végrehajtott, az adott károsító szervezetek jelenlétének és az általuk okozott fertőzés mértékének, valamint a megsemmisített növények pótlásának figyelemmel kísérésére irányuló ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(16)

A felsorolt kérelmekben Németország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália a 2000/29/EK irányelv 23. cikkében és különösen annak (1) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, valamint az 1040/2002/EK bizottsági rendeletnek (2) megfelelően igényelt uniós pénzügyi hozzájárulást.

(17)

A Németország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália által rendelkezésre bocsátott adatok lehetővé tették, hogy a Bizottság részletesen és átfogóan elemezze a helyzetet. A Bizottság megállapította, hogy teljesülnek az uniós pénzügyi hozzájárulás odaítélése tekintetében különösen a 2000/29/EK irányelv 23. cikkében megállapított feltételek. Ennek megfelelően a felsorolt kérelmekben ismertetett kiadások fedezésére indokolt uniós pénzügyi hozzájárulást nyújtani.

(18)

Az uniós pénzügyi hozzájárulásban részesíthető intézkedések és kiadások körét a Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának (DG SANCO) 2012. május 25-én a tagállami növény-egészségügyi szolgálatok vezetőihez intézett levele pontosította.

(19)

A 2000/29/EK irányelv 23. cikke (5) bekezdésének második albekezdése szerint az uniós pénzügyi hozzájárulás a károsító szervezet megjelenésének észlelésétől számítva legfeljebb két éven belül végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedések elszámolható kiadásainak legfeljebb 50 %-át fedezheti. A harmadik albekezdés szerint ugyanakkor ez a kétéves időszak legfeljebb négy évre kiterjeszthető, ha megállapítást nyer, hogy az intézkedések céljának eléréséhez az időszak ésszerű mértékű kiterjesztése szükséges; ekkor az uniós pénzügyi hozzájárulás mértékét a kiterjesztéssel érintett évek során fokozatosan csökkenteni kell.

(20)

Tekintettel a Bizottság keretei között működő Növény-egészségügyi Értékelő Bizottság által a benyújtott kérelmekkel kapcsolatban 2013. június 24–26-án megfogalmazott megállapításokra, a kétéves időszakot indokolt kiterjeszteni, egyúttal az uniós pénzügyi támogatás mértékét az intézkedések harmadik évében az elszámolható kiadások 45 %-ára, negyedik évében 40 %-ára indokolt csökkenteni.

(21)

Az elszámolható kiadások 50 %-áig terjedő uniós pénzügyi hozzájárulásban tehát a következő kérelmek részesülnek: Németország, Baden-Württemberg, Diabrotica virgifera, Alb-Donaukreis, Biberach, Karlsruhe, Rastatt és Ravensburg vidéki járások (2012); Németország, Diabrotica virgifera, Rajna-Pfalz (2012); Spanyolország, Extremadura, Bursaphelenchus xylophilus (2013); Franciaország, Anoplophora glabripennis (2012. november – 2013. október); és Hollandia, Anoplophora glabripennis, Winterswijk térsége (2012. július–október).

(22)

Az elszámolható kiadások 45 %-áig terjedő uniós pénzügyi hozzájárulásban a következő kérelmek részesülnek: Németország, Anoplophora glabripennis (2011. augusztus – 2012. augusztus); és Németország, Baden-Württemberg, Diabrotica virgifera, Breisgau-Hochschwarzwald és Freiburg város vidéki járások (2012), tekintettel arra, hogy az e kérelmek tárgyát képező intézkedések végrehajtásuk első két évében a 2011/868/EU (3) és a 2012/789/EU (4) határozattal már részesültek uniós hozzájárulásban.

(23)

Az elszámolható kiadások 40 %-áig terjedő uniós pénzügyi hozzájárulásban – tárgyidőszakuk negyedik éve vonatkozásában – a következő kérelmek részesülnek: Németország, Baden-Württemberg, Diabrotica virgifera, Emmendingen, Konstanz és Lörrach vidéki járások (2012); Spanyolország, Katalónia, Pomacea insularum (2013); Spanyolország, Galicia, Bursaphelenchus xylophilus (2013); Franciaország, Rhynchophorus ferrugineus (2012. október – 2013. szeptember); és Portugália, Bursaphelenchus xylophilus, Setúbal térsége (2013), tekintettel arra, hogy az e kérelmek tárgyát képező intézkedések végrehajtásuk első három évében a 2010/772/EU (5) (Németország, Spanyolország, Pomacea insularum, Franciaország és Portugália), a 2011/868/EU (Németország, Spanyolország és Portugália), illetőleg a 2012/789/EU (Németország, Spanyolország, Franciaország és Portugália) végrehajtási határozattal már részesültek uniós hozzájárulásban.

(24)

A 2000/29/EK irányelv 23. cikke (6) bekezdésének első és második albekezdése szerint az Unión belüli helyzet alakulásának függvényében további intézkedések végrehajtására is szükség lehet, és határozni kell az ilyen jellegű további intézkedésekhez nyújtandó uniós pénzügyi hozzájárulásról. Az intézkedéseket bizonyos követelményekhez vagy további feltételekhez kell kötni abban az esetben, ha ezek szükségesek a kitűzött cél eléréséhez. Továbbá a 23. cikk (6) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében amennyiben e további intézkedések célja alapvetően az Unió adott tagállamon kívüli területeinek védelme, határozat hozható arról, hogy az Unió pénzügyi hozzájárulása a kiadások 50 %-nál nagyobb hányadát fedezze.

(25)

A Bursaphelenchus xylophilus elleni védekezés érdekében Portugáliában végrehajtott intézkedések társfinanszírozása esetében az 1040/2002/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott legfeljebb négyéves időszak 2012-ben véget ért. Tekintettel azonban a Bursaphelenchus xylophilusnak a tűlevelű növények és fák szempontjából vett nagy jelentőségére, a betegség terjedésének gyorsaságára, a szóban forgó károsító szervezet elleni védekezés céljára kijelölt portugáliai terület Spanyolországhoz való közelségére és az Unión belüli erdészetre és a nemzetközi fakereskedelemre kifejtett lehetséges hatásokra, mind Portugáliában, mind a Portugálián kívüli tagállamokban további intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy biztosított legyen az Unió területének növény-egészségügyi védelme. Ennek a fellépésnek magában kell foglalnia a Portugália által a spanyol határ mentén fekvő pufferzónában végrehajtott intézkedéseket. Ezért e további intézkedések társfinanszírozását ki kell terjeszteni Portugáliának a spanyol határ mentén fekvő pufferzónában a Bursaphelenchus xylophilus elleni védekezés érdekében 2013-ban és 2014-ben végrehajtott intézkedésekre vonatkozó kérelmére. Emellett helyénvaló, hogy az Unió pénzügyi hozzájárulásának mértéke e kérelem esetében nagyobb, nevezetesen 75 %-os legyen, tekintettel arra, hogy a szóban forgó intézkedések célja alapvetően az Unió Portugálián kívüli területének védelme.

(26)

Spanyolország kiterjedt ellenőrzéseket végzett a Bursaphelenchus xylophilus előfordulásával kapcsolatban a Portugáliával határos területeken (Andalúzia, Extremadura, Galicia és Kasztília és León autonóm körzetekben), olyan területeken is, amelyek nincsenek kijelölve az e károsító szervezet elleni védekezés céljára. Ezek az ellenőrzések olyan intenzív monitoringtevékenységet jelentenek, amellyel az érintett területeken idejekorán kimutathatók és megsemmisíthetők a kérdéses károsító szervezetek, és ezáltal védelem biztosítható az Unió fennmaradó területei számára. Spanyolország jelentős erőforrásokat áldozott a Bursaphelenchus xylophilus két elszigetelt megjelenése elleni védekezésre. A Bursaphelenchus xylophilusnak a tűlevelű növények és fák szempontjából vett nagy jelentőségére, a betegség terjedésének gyorsaságára és az Unión belüli erdészetre és a nemzetközi fakereskedelemre kifejtett lehetséges hatásokra való tekintettel ez a fellépés minősíthető úgy, hogy célja alapvetően Spanyolország területének, valamint az Unió Spanyolországon kívüli területeinek védelme. Ezért helyénvaló, hogy az Unió pénzügyi hozzájárulásának mértéke e kérelem esetében nagyobb, nevezetesen 75 %-os legyen.

(27)

A Bizottság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalának (FVO) egy 2013 áprilisában tartott helyszíni ellenőrzése számos hibát tárt fel az Unióban a Bursaphelenchus xylophilus elleni védekezés érdekében a 2012/535/EU bizottsági végrehajtási határozat (6) alapján elhatározott sürgősségi intézkedések végrehajtásában. Ezek a hibák a Portugália által a spanyol határ mentén fekvő pufferzónában végrehajtott intézkedések esetében is fennállnak. Megállapítást nyert különösen, hogy a fenyőrontó fonálféreggel fertőzött elhalt, rossz egészségi állapotú vagy tűz, illetve vihar sújtotta területeken lévő fáknak a 2012/535/EU végrehajtási határozatban meghatározott határidőig nem történt meg a kivágása, elszállítása és ártalmatlanítása. Figyelemmel arra, hogy a Bizottság a 2011/868/EU és a 2012/789/EU végrehajtási határozatában ugyanebből a megfontolásból úgy döntött, hogy a mostanihoz hasonló 2011. és 2012. évi intézkedések kapcsán csökkentett társfinanszírozási mértéket alkalmaz, helyénvaló, hogy ezen intézkedések kapcsán ez esetben is további csökkentéssel éljen a társfinanszírozás mértékét illetően. Ennek a csökkentésnek arányban kell állnia azzal, hogy az FVO helyszíni ellenőrzése mely időszakra állapította meg az uniós intézkedések helytelen végrehajtását; ez az időszak 2013 első három hónapja volt.

(28)

Az 1290/2005/EK tanácsi rendelet (7) 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint a növény-egészségügyi intézkedések finanszírozása az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból történik. Ezen intézkedések pénzügyi ellenőrzését az említett rendelet 9., 36. és 37. cikke szerint kell végezni.

(29)

A 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 84. cikke és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9) 94. cikkének (1) bekezdése szerint az Unió költségvetése terhére eszközölt kiadási kötelezettségvállalásokat meg kell előznie egy olyan, kellő felhatalmazással rendelkező intézmény által elfogadott finanszírozási határozatnak, amely meghatározza a kiadások célját képező intézkedések alapvető elemeit.

(30)

Ez a határozat a tagállamok által benyújtott társfinanszírozási kérelmekben meghatározott kiadásokra vonatkozó finanszírozási határozatnak minősül.

(31)

Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak a Növényegészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   Az I. mellékletben felsorolt, a tagállamok által benyújtott és a Bizottság által megvizsgált kérelmek alapján a Bizottság ezúton jóváhagyja a Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Hollandiában és Portugáliában a 2000/29/EK irányelv 23. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott szükséges intézkedésekkel összefüggésben a kérelmekben megjelölt károsító szervezetek elleni védekezés céljából felmerült kiadásokat fedező 2013. évi uniós pénzügyi hozzájárulás odaítélését.

(2)   A II. mellékletben felsorolt, Spanyolország és Portugália által benyújtott és a Bizottság által megvizsgált kérelmek alapján a Bizottság ezúton jóváhagyja az említett tagállamokban a 23. cikk (6) bekezdése értelmében vett további intézkedésekkel összefüggésben a Bursaphelenchus xylophilus elleni védekezés céljából felmerült kiadásokat fedező 2013. évi uniós pénzügyi hozzájárulás odaítélését.

2. cikk

Az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében említett uniós pénzügyi hozzájárulás teljes összege 7 713 355,31 EUR. Az uniós pénzügyi hozzájárulás kérelmenkénti maximális összegét az I. és a II. melléklet tartalmazza.

3. cikk

Az I. és a II. mellékletben meghatározott uniós pénzügyi hozzájárulás a következő feltételek teljesülése mellett folyósítható:

a)

az érintett tagállam az 1040/2002/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően benyújtja az intézkedések végrehajtását igazoló dokumentumokat;

b)

az érintett tagállam az 1040/2002/EK rendelet 5. cikkének megfelelően benyújtja a Bizottsághoz a pénzügyi hozzájárulási igényét.

A pénzügyi hozzájárulás kifizetésére a Bizottság által a 2000/29/EK irányelv 23. cikke (8) bekezdésének második albekezdése, 23. cikkének (10) bekezdése és 24. cikke szerint végzett ellenőrzések sérelme nélkül kerül sor.

Nem kerül kifizetésre az uniós hozzájárulás, ha az érintett tagállam a b) pontban említett pénzügyi hozzájárulási igényét 2014. október 31. után nyújtja be. A Portugália által a spanyol határ mentén fekvő pufferzónában 2014-ben későbbi időpontban végrehajtott intézkedések esetében a pénzügyi hozzájárulási igény benyújtásának határideje kivételesen 2015. október 31.

4. cikk

E határozat címzettje a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Holland Királyság és a Portugál Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 18-án.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja


(1)  HL L 169., 2000.7.10., 1. o.

(2)  A Bizottság 2002. június 14-i 1040/2002/EK rendelete a növény-egészségügyi ellenőrzésre irányuló közösségi pénzügyi hozzájárulás odaítélésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint a 2051/97/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2002.6.15., 38. o.).

(3)  A Bizottság 2011. december 9-i 2011/868/EU végrehajtási határozata a növényeket és növényi termékeket károsítók elleni védekezés során Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Cipruson, Máltán, Hollandiában és Portugáliában felmerült kiadások fedezésére szolgáló, a 2011. évre vonatkozó uniós pénzügyi hozzájárulásról (HL L 341., 2011.12.22., 57. o.).

(4)  A Bizottság 2012. december 14-i 2012/789/EU végrehajtási határozata a 2000/29/EK tanácsi irányelv értelmében a növényeket és növényi termékeket károsító szervezetek elleni védekezés céljából Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Hollandia és Portugália esetében felmerült kiadások fedezésére szolgáló, a 2012-es évre vonatkozó közösségi pénzügyi hozzájárulásról (HL L 348., 2012.12.18., 22. o.).

(5)  A Bizottság 2010. december 14-i 2010/772/EU határozata a növényeket és növényi termékeket károsító szervezetek elleni védekezés céljából Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus és Portugália esetében felmerült kiadások fedezésére szolgáló, a 2010. évre vonatkozó uniós pénzügyi hozzájárulásról (HL L 330., 2010.12.15., 9. o.).

(6)  A Bizottság 2012. szeptember 26-i 2012/535/EU végrehajtási határozata a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (fenyőrontó fonálféreg) Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló sürgősségi intézkedésekről (HL L 266., 2012.10.2., 42. o.).

(7)  A Tanács 2005. június 21-i 1290/2005/EK rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról (HL L 209., 2005.8.11., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(9)  A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).


I. MELLÉKLET

A 2000/29/EK IRÁNYELV 23. CIKKÉNEK (5) BEKEZDÉSÉN ALAPULÓ, UNIÓS PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSBAN RÉSZESÍTETT KÉRELMEK

I.   szakasz

Az elszámolható kiadások 50 %-ának megfelelő összegű uniós pénzügyi hozzájárulásban részesülő kérelmek

Tagállam

Károsító szervezet

Érintett növény

Év

é

Elszámolható költség az általános költségekkel együtt (EUR)

Az Unió maximális hozzájárulása (EUR)

Németország, Rajna-Pfalz

Diabrotica virgifera

Zea mays

2012

1.

37 925,05

18 962,52

Németország, Baden-Württemberg, Alb-Donaukreis vidéki járás, Biberach, Karlsruhe és Ravensburg (az intézkedések 1. éve), Rastatt (az intézkedések 2. éve)

Diabrotica virgifera

Zea mays

2012

1./2.

76 335,15

38 167,58

Spanyolország, Extremadura (2012-es megjelenés)

Bursaphelenchus xylophilus

Tűlevelű fák

2013

2.

873 501,52

436 750,76

Franciaország, Elzász

Anoplophora glabripennis

Különböző fafajok

2012. november – 2013. október

2.

157 334,94

78 667,47

Hollandia, Winterswijk

Anoplophora glabripennis

Különböző fafajok

2012. július–október

1.

389 548,48

194 774,24


II.   szakasz

A csökkenő mértékű támogatás elve alapján más arányú uniós pénzügyi hozzájárulásban részesülő kérelmek

Tagállam

Károsító szervezet

Érintett növény/növényi termék

Év

é

Elszámolható költség az általános költségekkel együtt (EUR)

Finanszírozási ráta (%)

Az Unió maximális hozzájárulása (EUR)

Németország, Baden-Württemberg, Breisgau-Hochschwarzwald vidéki járás és Freiburg város

Diabrotica virgifera

Zea mays

2012

3.

17 716,79

45

7 972,56

Németország, Baden-Württemberg, Emmendingen, Lörrach és Konstanz vidéki járások

Diabrotica virgifera

Zea mays

2012

4.

48 067,72

40

19 227,09

Németország, Észak-Rajna–Vesztfália

Anoplophora glabripennis

Különböző fafajok

2011. augusztus – 2012. augusztus

3.

156 536,72

45

70 441,52

Spanyolország, Katalónia

Pomacea insularum

Oryza sativa

2013

4.

1 685 969,84

40

674 387,93

Spanyolország, Galicia

Bursaphelenchus xylophilus

Tűlevelű fák

2013

4.

1 632 820

40

653 128

Franciaország, Provence–Alpes–Côte d’Azur

Rhynchophorus ferrugineus

Palmaceae

2012. október – 2013. szeptember

4.

476 231,32

40

190 492,52

Portugália, Setúbal térsége, hőkezelés

Bursaphelenchus xylophilus

Faanyagok és fa csomagolóanyagok

2013

4.

35 845

40

14 338

Jelmagyarázat: é = a kérelem az intézkedés végrehajtásának hányadik évére vonatkozik.


II. MELLÉKLET

A 2000/29/EK IRÁNYELV 23. CIKKÉNEK (6) BEKEZDÉSÉN ALAPULÓ, UNIÓS PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSBAN RÉSZESÍTETT KÉRELMEK

Tagállam

Károsító szervezet

Érintett növény/növényi termék

Év

é

Elszámolható költség az általános költségekkel együtt (EUR)

Finanszírozási ráta (%)

Az Unió maximális hozzájárulása (EUR)

Spanyolország Intenzív monitoringtevékenység a portugál határvidéken

Bursaphelenchus xylophilus

Tűlevelű fák

2012

1.

533 935,71

75

400 451,75

Portugália, szárazföldi területek, a spanyol határon fekvő pufferzóna

Bursaphelenchus xylophilus

Tűlevelű fák

2013 és 2014

1. és 2.

6 554 124,50 EUR

(= 7 490 428 EUR × 87,5 %, azaz 12,5 %-os arányos csökkentés a nyolc közül egy 2013-as negyedév miatt)

75

4 915 593,37

Jelmagyarázat: é = a kérelem az intézkedés végrehajtásának hányadik évére vonatkozik.


Az Unió összes hozzájárulása (EUR)

7 713 355,31


24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/65


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. december 23.)

az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(2013/801/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikkére,

mivel:

(1)

Az 58/2003/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy jogköröket ruházzon át a végrehajtó ügynökségekre, hogy a nevében és felelősségére egy uniós program vagy projekt egészét vagy egy részét végrehajtsák.

(2)

A végrehajtó ügynökségek program-végrehajtási feladatokkal való megbízásának célja lehetővé tenni a Bizottság számára, hogy azon elsődleges tevékenységeire és feladataira összpontosítson, amelyek nem ruházhatók át, anélkül hogy lemondana az említett végrehajtó ügynökségek által irányított tevékenységek feletti ellenőrzésről, és megtartva az e tevékenységekért viselt végső felelősséget.

(3)

A programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok végrehajtó ügynökségre történő átruházásából eredően egyértelműen szét kell választani egyrészt a programozási szakaszokat, amelyek a szakpolitikai megfontolásokon alapuló döntések meghozatala során nagyon gondos mérlegelést igényelnek (ez a Bizottság feladata), másrészt pedig a programvégrehajtást, amely feladattal a végrehajtó ügynökséget kell megbízni.

(4)

A Bizottság a 2007/60/EK határozattal (2) létrehozta a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatalát, és azt a transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos közösségi cselekvések irányításával bízta meg.

(5)

Ezt követően a Bizottság a 2008/593/EK határozattal (3) meghosszabbította a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Ügynökségének működési idejét, valamint újrafogalmazta az ügynökség célkitűzéseit és feladatait, így az felelős lett a 2007–2013. évi többéves pénzügyi keret transzeurópai közlekedési hálózatra szánt költségvetéséből nyújtott pénzügyi támogatások végrehajtásáért is.

(6)

A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Ügynökségéről bebizonyosodott, hogy jól szervezett ügynökség, amely a ráruházott feladatokat eredményesen és hatékonyan, a tevékenységét szabályozó jogi kerettel összhangban végzi. Az ügynökség tevékenységéről készített időközi értékelés szerint az ügynökség hatékonysági mutatói stabilak, szakmai tevékenységével és pénzgazdálkodásával az érdekelt felek elégedettek. Az ügynökség sikeresen hozzájárult a transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos program végrehajtásához, és lehetővé tette a Bizottság számára, hogy szakpolitikai és intézményi feladataira, valamint azok irányításának javítására összpontosítson. Az időközi értékelés arra is rámutatott, hogy a transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos program ügynökség általi irányítása költséghatékonyabb, mint a Bizottság belső szolgálatai általi irányítás. A feladatok ügynökségre történő átruházásából eredő megtakarítások a becslések szerint a 2008 és 2015 közötti időszakban mintegy 8,66 millió EUR-t tesznek ki.

(7)

A Bizottság 2011. június 29-i, „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében (4) azt javasolta, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keretből támogatott uniós programok végrehajtásába fokozottabban vegyék igénybe a már létező végrehajtó ügynökségeket.

(8)

Az 58/2003/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban végzett költség-haszon elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Ügynökségének megbízása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési, energiaügyi és távközlési területhez kapcsolódó egyes részeinek (5), valamint a „Horizont 2020” program keretében végzett közlekedési és energetikai kutatás egyes részeinek (6) irányításával e programok kevesebb költséggel történő hatékony végrehajtását tenné lehetővé, mintha azokat a Bizottság hajtaná végre. A programirányítás hatáskörének az ügynökségre történő átruházásával a becslések szerint 54 millió EUR körüli összeg takarítható meg a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret ideje alatt. Az elemzés feltárta továbbá, hogy a közlekedési és energiaügyi infrastrukturális és kutatási projektek irányításának egy ügynökség keretében történő összefogása jelentős méretgazdaságossági előnyöket jelentene, és az említett tevékenységek szinergiáját eredményezné. Az ügynökség megbízatásának meghosszabbítása esetén a Bizottság és az érintett felek egyaránt hasznosíthatnák az ügynökségnél összpontosuló szakértelmet, valamint az általa végzett kiváló minőségű programirányítás és szolgáltatásnyújtás előnyeit. Emellett a transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos program kedvezményezettjei számára biztosított lenne az üzletmenet folytonossága, és nagymértékben ismertté válna az Uniónak az ügynökség által irányított programok támogatásában betöltött szerepe. Az elemzés arra is rávilágított, hogy negatív hatással járna és csökkentené a hatékonyságot, ha a transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos program (7) és a Marco Polo program (8) irányításával újból a Bizottság foglalkozna.

(9)

A végrehajtó ügynökségek egységes arculatának biztosítása érdekében a Bizottság az ügynökségek új megbízatásainak kidolgozása során lehetőség szerint szakpolitikai területek alapján szervezte meg azok munkáját.

(10)

Ki kell terjeszteni az új ügynökség megbízatását, hogy az a következő programok részeinek irányítását is magában foglalja:

az új Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz program; e program igazgatása olyan szakmai projektek végrehajtását foglalja magában, amelyekhez nincs szükség politikai döntéshozatalra, és a teljes projektciklusban magas szintű szakmai és pénzügyi kompetenciát igényel,

a „Horizont 2020” egyedi program „Társadalmi kihívások” című III. részének egyes részei; e program igazgatása olyan szakmai projektek végrehajtását foglalja magában, amelyekhez nincs szükség politikai döntéshozatalra, és a teljes projektciklusban magas szintű szakmai és pénzügyi kompetenciát igényel,

a transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos program folyamatban lévő programtevékenységei, amelyek irányítása már a 2000–2006-os többéves pénzügyi keret (2007-től) és a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret keretében a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatal hatáskörébe került; e program igazgatása olyan szakmai projektek végrehajtását foglalja magában, amelyekhez nincs szükség politikai döntéshozatalra, és a teljes projektciklusban magas szintű szakmai és pénzügyi kompetenciát igényel,

a Marco Polo program folyamatban lévő programtevékenységei, amelyek irányítását a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret keretében a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal végezte; e program igazgatása olyan szakmai projektek végrehajtását foglalja magában, amelyekhez nincs szükség politikai döntéshozatalra, és a teljes projektciklusban magas szintű szakmai és pénzügyi kompetenciát igényel.

(11)

E határozat és az érintett programok megfelelő időben történő, következetes végrehajtása érdekében biztosítani kell, hogy az Ügynökség az érintett programok végrehajtásával összefüggő feladatait e programok hatálybalépésnek függvényében, azok hatálybalépésének időpontjától ellássa.

(12)

Létre kell hozni az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: Ügynökség). Az Ügynökség a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatalát váltja fel, amelyet a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozat hozott létre, és annak jogutódjává válik. Az Ügynökségnek az 58/2003/EK rendeletben megállapított alapszabálynak megfelelően kell működnie.

(13)

Ezért a 2007/60/EK határozatot és a 2008/593/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni, és átmeneti rendelkezéseket kell elfogadni.

(14)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Végrehajtó Ügynökségek Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Ügynökség létrehozása

A 2014. január 1. és 2024. december 31. közötti időszakra létrejön az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség).

Az Ügynökség alapszabályára az 58/2003/EK rendelet irányadó.

Az Ügynökség felváltja a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozattal létrehozott végrehajtó ügynökséget.

2. cikk

Székhely

Az Ügynökség székhelye Brüsszel.

3. cikk

Célok és feladatok

(1)   Az Ügynökség a következő uniós programok egyes részeinek végrehajtásáért felelős:

a)

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz;

b)

a „Horizont 2020” egyedi program „Társadalmi kihívások” című III. része.

Ezt a bekezdést az egyes programok hatálybalépésétől függően, azok hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

(2)   Az Ügynökség a következő programok fennmaradó intézkedéseinek végrehajtásáért felelős:

a)

a transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos program;

b)

Marco Polo program.

(3)   Az Ügynökség az (1) és (2) bekezdésben említett uniós programok egyes részeihez kapcsolódó következő feladatok végrehajtásáért felelős:

a)

a Bizottság által elfogadott megfelelő munkaprogramok alapján irányítja a programvégrehajtás egyes szakaszait, továbbá konkrét projektek egyes szakaszait a teljes projektciklus során, amennyiben a Bizottság erre felhatalmazta a felhatalmazó jogi aktusban;

b)

elfogadja a bevételekkel és a kiadásokkal kapcsolatos, a költségvetés végrehajtását szolgáló jogi aktusokat, továbbá elvégzi a program igazgatásához szükséges műveleteket, amennyiben a Bizottság erre felhatalmazta a felhatalmazó jogi aktusban;

c)

támogatást nyújt a programvégrehajtáshoz, amennyiben a Bizottság erre felhatalmazta a felhatalmazó jogi aktusban.

4. cikk

A kinevezések időtartama

(1)   Az irányítóbizottság tagjainak kinevezése két évre szól.

(2)   Az igazgató kinevezése öt évre szól.

5. cikk

Felügyelet és jelentéstételi kötelezettség

Az Ügynökség a Bizottság felügyelete alatt működik, és – a felhatalmazó jogi aktusban előírt módon és gyakorisággal – rendszeresen beszámol a felelősségi körébe tartozó uniós programoknak vagy azok részeinek a végrehajtásáról.

6. cikk

A működési költségvetés végrehajtása

Az Ügynökség működési költségvetését az 1653/2004/EK bizottsági rendelet (9) rendelkezéseinek megfelelően hajtja végre.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)   A 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozat 2014. január 1-jével hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat erre a határozatra történő hivatkozásként kell értelmezni.

(2)   Az Ügynökség a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozattal létrehozott végrehajtó ügynökség jogutódjának minősül.

(3)   A C(2013) 9235. határozat 28. cikke (2) bekezdésének, 29. cikke (2) bekezdésének, 30. cikkének és 31. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, e határozat nem érinti az Ügynökség személyi állományának – beleértve az igazgatót – jogait és kötelezettségeit.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

(2)  A Bizottság 2006. október 26-i 2007/60/EK határozata a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatalának az 58/2003/EK tanácsi rendelet értelmében való létrehozásáról (HL L 32., 2007.2.6., 88. o.).

(3)  A Bizottság 2008. július 11-i 2008/593/EK határozata a 2007/60/EK határozatnak a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Ügynöksége feladatai és működési ideje tekintetében történő módosításáról (HL L 190., 2008.7.18., 35. o.).

(4)  COM(2011) 500 végleges.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1316/2013/EU rendelete az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.); a Tanács 2013. december 3-i 2013/743/EU határozata a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 680/2007/EU rendelete a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól (HL L 162., 2007.6.22., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. október 24-i 1692/2006/EK rendelete az árufuvarozási rendszer környezetvédelmi teljesítményjavításának közösségi pénzügyi támogatására irányuló második „Marco Polo” program létrehozásáról („Marco Polo II.”) (HL L 328., 2006.11.24., 1. o.).

(9)  A Bizottság 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK rendelete a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról (HL L 297., 2004.9.22., 6. o.)


NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/68


AZ EU–IRAK EGYÜTTMŰKÖDÉSI TANÁCS 1/2013 HATÁROZATA

(2013. október 8.)

a saját és az együttműködési bizottság eljárási szabályzatának elfogadásáról

(2013/802/EU)

AZ EU–IRAK EGYÜTTMŰKÖDÉSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás), és különösen annak 111. cikkére,

mivel:

(1)

A megállapodás 117. cikkének megfelelően a megállapodás egyes rendelkezései 2012. augusztus 1-jétől ideiglenesen alkalmazandóak.

(2)

A megállapodás hatékony végrehajtásának előmozdítása érdekében a megállapodás intézményi keretét a lehető leghamarabb létre kell hozni. Ennek értelmében, az együttműködési tanács feladata elfogadni az ezt célzó intézkedéseket

(3)

A megállapodás 111. cikkének (3) bekezdése szerint az együttműködési tanács maga állapítja meg eljárási szabályait. Annak érdekében, hogy az együttműködési bizottság a lehető leghamarabb megkezdhesse működését, az együttműködési tanácsnak létre kell hoznia az együttműködési bizottság eljárási szabályzatát is.

(4)

Az együttműködési tanács eljárási szabályzatának 10. cikkével összhangban az együttműködési tanács írásbeli eljárás útján is hozhat határozatokat.

(5)

E határozatot írásbeli eljárás útján kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

Az együttműködési tanács eljárási szabályzata és az együttműködési bizottság eljárási szabályzata – amelyek az I. és II. mellékletben találhatóak – ezennel elfogadásra kerülnek.

Kelt Brüsszelben, 2013. október 8-án.

az EU–Irak Együttműködési Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


I. MELLÉKLET

AZ EU–IRAK EGYÜTTMŰKÖDÉSI TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

Elnökség

Az együttműködési tanács elnökségét 12 hónapos időszakokra az Európai Unió és tagállamai részéről az Európai Unió Külügyek Tanácsának elnöke, illetve az Iraki Köztársaság külügyminisztere felváltva látja el. Az első elnökségi időszak az együttműködési tanács első ülésének napján kezdődik és ugyanazon év december 31. napjával ér véget.

2. cikk

Ülések

Az együttműködési tanács miniszteri szinten évente egyszer ülésezik. Az együttműködési tanács bármely Szerződő Fél kérésére és a Felek beleegyezésével rendkívüli üléseket tarthat. Amennyiben a felek másképp nem állapodnak meg, az együttműködési tanács minden ülését az Európai Unió Tanácsa üléseinek szokásos helyén, a két fél közötti megállapodás szerinti időpontban tartja. Az együttműködési tanács üléseit az együttműködési tanács titkárai az elnök egyetértésével közösen hívják össze.

3. cikk

Képviselet

Az együttműködési tanács tagjai, ha nem tudnak megjelenni, képviseltethetik magukat. Ha egy tag képviseltetni kívánja magát, még az adott ülés megkezdése előtt értesítenie kell az elnököt képviselője nevéről. Az együttműködési tanács tagjának képviselője e tag minden jogát gyakorolja.

4. cikk

Küldöttségek

Az együttműködési tanács tagjait tisztviselők kísérhetik. Az elnököt az üléseket megelőzően tájékoztatni kell a Felek küldöttségének tervezett összetételéről.

Az Európai Beruházási Bank képviselője megfigyelőként részt vesz az együttműködési tanács azon ülésein, ahol a bankot érintő kérdés kerül napirendre.

Adott esetben és kölcsönös megállapodás útján az együttműködési tanács üléseire megfigyelő szakértőként más személyeket vagy szervek képviselőit is meg lehet hívni, hogy bizonyos témákkal kapcsolatban tájékoztatást nyújtsanak.

5. cikk

Titkárság

Az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának egy képviselője és Irak európai uniós képviseletének egy képviselője együttesen látják el az együttműködési tanács titkári feladatait.

6. cikk

Levelezés

Az együttműködési tanácshoz címzett levelezést az együttműködési tanács elnökének kell küldeni az Európai Unió Tanácsának címére.

A két titkár gondoskodik a levelezés továbbításáról az együttműködési tanács elnöke részére, és adott esetben annak köröztetéséről az együttműködési tanács többi tagja számára. A köröztetett levelezést elküldik továbbá a Bizottság Főtitkárságának, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamok állandó képviseleteinek, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, valamint Irak európai uniós képviseletének.

Az együttműködési tanács elnökétől származó közleményeket a két titkár elküldi a címzetteknek, és adott esetben körözteti a második bekezdésben megjelölt címeken az együttműködési tanács többi tagja között is.

7. cikk

Nyilvánosság

Eltérő határozat hiányában az együttműködési tanács ülései nem nyilvánosak.

8. cikk

Az ülések napirendje

(1)   Az elnök minden ülésre előzetes napirendet készít. Az előzetes napirendet az együttműködési tanács titkárai az ülés kezdete előtt legkésőbb 15 nappal eljuttatják a 6. cikkben említett címzetteknek. Az előzetes napirend tartalmazza azokat a pontokat, amelyek napirendre vételét legfeljebb 21 nappal az ülést megelőzően az elnöktől kérelmezték. Ezeket a tárgypontokat csak akkor veszik fel az előzetes napirendre, ha az azok alátámasztására szolgáló dokumentumokat legkésőbb az előzetes napirend postázásának időpontjáig továbbítják a titkároknak. A napirendet az együttműködési tanács az egyes ülések kezdetén fogadja el. Amennyiben arról a Felek megállapodnak, az előzetes napirenden nem szereplő tárgypont is felvehető a napirendre.

(2)   A Felekkel egyetértésben az elnök az ügy sajátosságainak figyelembevételével adott esetben lerövidítheti az (1) bekezdésben meghatározott határidőket.

9. cikk

Jegyzőkönyv

A két titkár minden ülésről közös jegyzőkönyvtervezetet készít. A jegyzőkönyvben az egyes napirendi pontok tekintetében általában a következőket kell feltüntetni:

az együttműködési tanácsnak benyújtott dokumentumok,

azok a megállapítások, amelyeknek jegyzőkönyvbe való felvételét az együttműködési tanács valamely tagja kérte,

a megtett javaslatok, a megállapítások, amelyekről megállapodás született, valamint az elfogadott következtetések.

A jegyzőkönyvtervezetet jóváhagyásra be kell nyújtani az együttműködési tanácsnak. A jóváhagyást követően a jegyzőkönyvet az elnök és a két titkár aláírásával látja el. A jegyzőkönyvet az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának irattárában helyezik el, amely a megállapodás dokumentumainak letéteményese. Az ezen eljárási szabályzat 6. cikkében említett minden címzettnek el kell juttatni egy hitelesített másolatot.

10. cikk

Határozatok és ajánlások

(1)   Az együttműködési tanács a felek közös egyetértésével hozza meg határozatait és tesz ajánlásokat. A megállapodás utal azokra az ügyekre, amelyekben az együttműködési tanács határozatot hozhat.

Az együttműködési tanács írásbeli eljárás útján is hozhat határozatokat és tehet ajánlásokat, amennyiben a két fél megegyezik erről. Amennyiben az együttműködési tanács az írásbeli eljárás alkalmazásáról határoz, a Felek kölcsönös egyetértése mellett határidő szabható meg, amelynek letelte előtt az együttműködési tanács elnöke a két titkár jelentése alapján megállapíthatja, hogy sor került-e a Felek közös megegyezésére.

(2)   A megállapodás 111. cikke értelmében az együttműködési tanács határozatai és ajánlásai a „határozat”, illetve „ajánlás” címet viselik, amit sorszám, az elfogadás dátuma és tárgyuk megjelölése követ. Az együttműködési tanács határozatait és ajánlásait az elnök aláírásával látja el és a két titkár hitelesíti. A határozatokat és az ajánlásokat továbbítani kell a fenti 6. cikkben említett valamennyi címzettnek. A Szerződő Felek dönthetnek arról, hogy saját hivatalos lapjukban közzéteszik az együttműködési tanács által elfogadott határozatokat és ajánlásokat.

11. cikk

Nyelvek

Az együttműködési tanács hivatalos nyelvei a két fél hivatalos nyelvei. Eltérő határozat hiányában az együttműködési tanács határozatait és tanácskozásait az ezeken a nyelveken elkészített dokumentációra alapozza.

12. cikk

Kiadások

Az Európai Unió és Irak maga viseli az együttműködési tanács ülésein való részvétellel kapcsolatosan felmerülő saját költségeit, mind a személyzeti, utazási és ellátási kiadásokra, mind a postai és távközlési kiadásokra vonatkozóan. Az üléseken történő tolmácsolással, valamint a dokumentumok fordításával és sokszorosításával kapcsolatos kiadások az Európai Uniót terhelik, ez alól kivételt képeznek az Irak hivatalos nyelvéről vagy Irak hivatalos nyelvére történő tolmácsolás és fordítás költségei, amelyek Irakot terhelik. Az ülések szervezésével kapcsolatosan felmerülő egyéb kiadások az üléseknek otthont adó Felet terhelik.

13. cikk

Együttműködési bizottság

(1)   A megállapodás 112. cikkével összhangban az együttműködési bizottság annak érdekében jön létre, hogy segítse az együttműködési tanácsot feladatai ellátásában. A bizottság egyrészről az Európai Unió képviselőiből, másrészről Irak kormányának képviselőiből áll, rendszerint főtisztviselői szinten.

(2)   Az együttműködési bizottság előkészíti az együttműködési tanács üléseit és tanácskozásait, adott esetben végrehajtja az együttműködési tanács határozatait és ajánlásait, és általában biztosítja a kapcsolat folytonosságát és a megállapodásban foglaltak megfelelő működését. Az együttműködési bizottság foglalkozik minden olyan üggyel, amelyet az együttműködési tanács a hatáskörébe utal, valamint amely a megállapodás napi végrehajtása folyamán felmerülhet. Javaslatokat és határozat-/ajánlástervezeteket nyújt be elfogadásra az együttműködési tanácsnak.

Az együttműködési tanács bármely jogkörét az együttműködési bizottságra ruházhatja.

(3)   Azokban az esetekben, amikor a megállapodás kötelező konzultációra vagy a konzultáció lehetőségére utal, illetve amikor a Felek közösen úgy döntenek, hogy egymással konzultációt folytatnak, ezekre a konzultációkra az együttműködési bizottságon belül kerülhet sor. Ha a két fél arról megállapodik, a konzultáció folytatódhat az együttműködési tanácson belül.


II. MELLÉKLET

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

Elnökség

Az együttműködési bizottság elnökségét 12 hónapos időszakokra az Európai Unió képviselője, illetve Irak kormányának egy képviselője felváltva látja el.

Az első elnökségi időszak az együttműködési tanács első ülésének időpontjában kezdődik és ugyanazon év december 31. napjával ér véget.

2. cikk

Ülések

Az együttműködési bizottság a két fél egyetértése mellett akkor ülésezik, amikor azt a körülmények megkívánják, de legalább évente egyszer. Az együttműködési bizottság minden ülését a két Fél közötti megállapodás szerinti időben és helyen tartja.

Az együttműködési bizottság üléseit az elnök hívja össze. Az együttműködési bizottság éves üléseit az együttműködési tanács éves üléseit megelőzően kell összehívni. Az ülést kellő időben kell összehívni annak érdekében, hogy az együttműködési bizottság elő tudja készíteni az együttműködési tanács ülését.

3. cikk

Küldöttségek

Az elnököt az üléseket megelőzően tájékoztatni kell a Felek küldöttségének tervezett összetételéről.

4. cikk

Titkárság

Az Európai Külügyi Szolgálat és az iraki kormány egy-egy képviselője közösen gyakorolja az együttműködési bizottság titkári tisztségét. Valamennyi, az e határozatban előírt, az együttműködési bizottság elnökéhez címzett, illetve általa tett közleményt meg kell küldeni az együttműködési bizottság titkárainak, valamint az együttműködési tanács elnökének és titkárainak.

5. cikk

Nyilvánosság

Amennyiben erről másképp nem határoznak, az együttműködési bizottság ülései nem nyilvánosak.

6. cikk

Az ülések napirendje

(1)   Az elnök minden ülésre elkészít egy előzetes napirendet. Az előzetes napirendet az együttműködési bizottság titkárai az ülés kezdete előtt legkésőbb 15 nappal eljuttatják a 4. cikkben említett címzetteknek.

Az előzetes napirend tartalmazza azokat a tárgypontokat, amelyek napirendre vételét legfeljebb 21 nappal az ülést megelőzően az elnöktől kérelmezték. Ezeket a tárgypontokat akkor veszik fel az előzetes napirendre, ha az azok alátámasztására szolgáló dokumentumokat legkésőbb az előzetes napirend postázásának időpontjáig továbbítják a titkároknak.

Az együttműködési bizottság szakértőket kérhet fel, hogy az ülésen különleges tárgykörökre vonatkozó információk közlése céljából részt vegyenek.

A napirendet az együttműködési bizottság fogadja el minden ülés elején. Amennyiben arról a Felek megállapodnak, az előzetes napirenden nem szereplő pontot is felvehetnek a napirendre.

(2)   Az elnök a Felekkel egyetértésben adott esetben az ügy sajátosságainak figyelembe vétele érdekében csökkentheti az (1) bekezdésben meghatározott időkorlátokat.

7. cikk

Jegyzőkönyv

Minden ülésről jegyzőkönyv készül, amely az elnök által az együttműködési bizottságban elfogadott következtetések összefoglalásán alapul. Miután a jegyzőkönyvet az együttműködési bizottság jóváhagyta, azt az elnök és a titkárok aláírják, és mindkét fél iktatja. A jegyzőkönyv egy példányát a 4. cikkben említett minden címzettnek el kell juttatni.

8. cikk

Határozatok és ajánlások

Azon különleges esetekben, amikor az együttműködési tanács eljárási szabályzata 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban az együttműködési tanács az együttműködési bizottságot határozatok meghozatalára/ajánlások megtételére jogosítja fel, ezen aktusok a „határozat”, illetve „ajánlás” címet viselik, amelyet egy sorszám, elfogadásuk dátuma, valamint tárgyuk megjelölése követ. Az együttműködési bizottság határozatait és ajánlásait a Felek közös megegyezéssel fogadják el.

Az együttműködési bizottság írásbeli eljárás útján is hozhat határozatokat és tehet ajánlásokat, amennyiben a két Fél megegyezik erről. Amennyiben az együttműködési bizottság az írásbeli eljárás alkalmazásáról határoz, a Felek kölcsönös egyetértése mellett határidő állapítható meg, ameddig az együttműködési bizottság elnöke a két titkár jelentése alapján nyilatkozatot tehet arról, hogy sor került-e a Felek közös megegyezésére.

Az együttműködési bizottság határozatait és ajánlásait az elnök írja alá és a két titkár hitelesíti, ezt követően megküldik azokat az ezen eljárási szabályzat 4. cikkében említett címzetteknek. A Szerződő Felek dönthetnek arról, hogy saját hivatalos lapjukban közzéteszik az együttműködési bizottság által elfogadott határozatokat és ajánlásokat.

9. cikk

Kiadások

Az Európai Unió és Irak maga viseli az együttműködési bizottság ülésein való részvétellel kapcsolatosan felmerülő saját költségeit, mind a személyzeti, utazási és ellátási kiadásokra, mind a postai és távközlési kiadásokra vonatkozóan. Az üléseken történő tolmácsolással, valamint a dokumentumok fordításával és sokszorosításával kapcsolatos kiadások az Európai Uniót terhelik, ez alól kivételt képeznek az Irak hivatalos nyelvéről vagy Irak hivatalos nyelvére történő tolmácsolás és fordítás költségei, amelyek Irakot terhelik. Az ülések szervezésével kapcsolatosan felmerülő egyéb kiadások az üléseknek otthont adó felet terhelik.

10. cikk

Albizottságok és különleges munkacsoportok

Az együttműködési tanács eljárási szabályzatának 13. cikkével összhangban az együttműködési bizottság a neki alárendelten működő albizottságok vagy szakértői munkacsoportok létrehozásáról határozhat, amelyeknek üléseiket követően jelentést kell tenniük az együttműködési bizottságnak. Az együttműködési bizottság dönthet egy létező albizottság vagy munkacsoport megszüntetéséről, azok hatáskörének meghatározásáról vagy módosításáról, illetve a bizottság feladatainak végrehajtásában való segítségnyújtás céljával további albizottságok vagy munkacsoportok létrehozásáról. Ezen albizottságok és munkacsoportok nem rendelkeznek döntéshozatali hatáskörrel.


24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/74


AZ EU–IRAK EGYÜTTMŰKÖDÉSI TANÁCS 2/2013 HATÁROZATA

(2013. október 8.)

a három szakértői albizottság létrehozásáról és hatáskörük elfogadásáról

(2013/803/EU)

AZ EU–IRAK EGYÜTTMŰKÖDÉSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra (1) (a továbbiakban: a megállapodás), és különösen annak 112. cikkére,

mivel:

(1)

A megállapodás 117. cikkének megfelelően a megállapodás egyes rendelkezései 2012. augusztus 1-jétől ideiglenesen alkalmazandóak.

(2)

A megállapodás hatékony végrehajtásának előmozdítása érdekében a megállapodás intézményi keretét a lehető leghamarabb létre kell hozni.

(3)

A megállapodás 112. cikke szerint az együttműködési tanács – amelyet feladatai ellátásában az együttműködési bizottság segít – dönthet egyéb olyan szakosodott albizottság vagy testület felállításáról, amely segítheti feladatai ellátásában, és meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek összetételét, feladatait és működésének módját.

(4)

Annak érdekében, hogy a megállapodás ideiglenes alkalmazásának hatálya alá tartozó kulcsfontosságú területeken lehetővé váljon a szakértői szintű eszmecsere, három albizottság felállítása javasolt. A Felek további megállapodásával mind az albizottságok jegyzéke, mind pedig az egyes albizottságok hatásköre módosítható.

(5)

Az együttműködési tanács eljárási szabályzatának 10. cikkével összhangban az együttműködési tanács írásbeli eljárás útján is hozhat határozatokat.

(6)

Annak érdekében, hogy az albizottságok kellő időben megkezdhessék működésüket, e határozatot írásbeli eljárás útján kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

Ezennel létrejönnek az I. mellékletben felsorolt albizottságok.

Ezennel elfogadásra kerülnek az albizottságok II. mellékletben meghatározott hatáskörei.

Kelt Brüsszelben, 2013. október 8-án.

az EU-Irak Együttműködési Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON


(1)  HL L 204., 2012.7.31., 20. o.


I. MELLÉKLET

EU–IRAK EGYÜTTMŰKÖDÉSI TANÁCS

Létrehozott albizottságok

(1)

Emberi jogok és demokrácia albizottság

(2)

A kereskedelemmel és a kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó albizottság

(3)

Az energiával és a kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó albizottság


II. MELLÉKLET

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás alapján az I. mellékletben létrehozott albizottságok hatásköre

1. cikk

Az egyes albizottságok üléseiken foglalkozhatnak a partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtásával, a megállapodás hatálya alá tartozó bármely, illetve valamennyi területen.

Az albizottságok megvitathatják a kétoldalú együttműködés vonatkozó területeivel kapcsolatos témákat vagy konkrét projekteket is.

Bármelyik fél kérésére egyedi kérdéseket is fel lehet vetni.

2. cikk

Az albizottságok az együttműködési bizottság felügyelete alatt működnek. Az albizottságok minden ülés után jelentést tesznek és továbbítják következtetéseiket az együttműködési bizottságnak.

3. cikk

Az albizottságok a Felek képviselőiből állnak.

Mindkét Fél egyetértésével az albizottságok üléseikre szakértőket hívhatnak meg és meghallgathatják őket az albizottsági ülés napirendjének konkrét pontjai tekintetében.

4. cikk

Az albizottságok elnökségét a Felek felváltva látják el az együttműködési bizottság elnökségre vonatkozó szabályának megfelelően, az Európai Unió képviselője, illetve Irak kormányának egy képviselője.

5. cikk

Az Európai Külügyi Szolgálat és az iraki kormány egy-egy képviselője közösen gyakorolja az albizottság állandó titkári tisztségét. Az albizottságot érintő valamennyi közleményt a két állandó titkárhoz kell eljuttatni.

6. cikk

Az albizottságok a Felek megállapodása szerint és valamelyik Fél írásos kérelmére szükség esetén bármilyen ügyben összehívhatók, és évente legalább egyszer ülést tartanak. Az ülésekre a két Fél megegyezése szerinti helyszínen és időpontban kerül sor.

Az egyik Félnek az albizottság ülésének összehívására irányuló kérelmére a másik Fél állandó titkára a kérelem kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül válaszol.

Különösen sürgős esetben a két Fél egyetértésével az albizottság összehívására rövidebb időn belül is sor kerülhet.

Az elnököt minden egyes ülést megelőzően tájékoztatni kell a két Fél küldöttségének tervezett összetételéről.

Az albizottság üléseit a két állandó titkár együttesen hívja össze, akik az együttműködési bizottság titkárainak egyetértésével járnak el.

7. cikk

A napirendre felvenni kívánt pontokat a szóban forgó albizottsági ülés előtt legalább 15 munkanappal kell megküldeni az állandó titkároknak. A pontokhoz kapcsolódó bármilyen dokumentumot az ülés előtt legalább 10 munkanappal kell megküldeni az állandó titkároknak.

E pontok alapján előzetes napirendet állítanak össze, melyet a rendelkezésre álló, kapcsolódó dokumentumokkal együtt az albizottság ülését megelőzően legalább öt munkanappal megküldenek az együttműködési bizottság titkárainak, valamint a tagállamok állandó képviseleteinek. Kivételes esetekben, mindkét állandó titkár írásos egyetértése mellett, további pontok rövidebb időn belül is felvehetők a napirendre.

8. cikk

Eltérő határozat hiányában az albizottságok ülései nem nyilvánosak.

9. cikk

Valamennyi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az albizottság egyes ülésein készült jegyzőkönyvek és következtetések egy példányát minden esetben továbbítani kell az együttműködési bizottság titkáraihoz. A tagállamok állandó képviseleteinek is másolatot kell küldeni.


24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/78


AZ EU-MAROKKÓ TÁRSULÁSI TANÁCS 1/2013 AJÁNLÁSA

(2013. december 16.)

a kiemelt státuszt végrehajtó EU–Marokkó ENP cselekvési terv (2013–2017) végrehajtásáról

AZ EU–MAROKKÓ TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodásra és különösen annak 80. cikkére,

mivel:

(1)

Az euromediterrán megállapodás 80. cikke feljogosítja a Társulási Tanácsot arra, hogy megfelelő ajánlásokat tegyen a megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében.

(2)

Az euromediterrán megállapodás 90. cikke értelmében a felek meghozzák azokat az általános vagy konkrét intézkedéseket, amelyek a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, és gondoskodnak arról, hogy a megállapodásban meghatározott célkitűzések teljesüljenek.

(3)

Az euromediterrán megállapodásban részes felek jóváhagyták a kiemelt státuszt végrehajtó EU–Marokkó európai szomszédságpolitikai (ENP) cselekvési terv (2013–2017) szövegét.

(4)

Az EU–Marokkó ENP cselekvési terv elősegíti az euromediterrán megállapodás végrehajtását azoknak a felek közötti közös megegyezés tárgyát képező konkrét intézkedéseknek a kidolgozása és elfogadása révén, amelyek gyakorlati útmutatásként szolgálnak a megállapodás végrehajtásához.

(5)

Az EU-Marokkó ENP cselekvési terv kettős célt szolgál: egyrészt megállapítja az euromediterrán megállapodásban a felek tekintetében meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges konkrét intézkedéseket, másrészt az euromediterrán megállapodás átfogó célkitűzéseivel összhangban tágabb keretet nyújt az EU és Marokkó közötti kapcsolatok további megszilárdításához a jelentős mértékű gazdasági integráció megvalósítása és a politikai együttműködés elmélyítése érdekében,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ AJÁNLÁST:

Egyetlen cikk

A Társulási Tanács azt ajánlja a feleknek, hogy hajtsák végre a kiemelt státuszt végrehajtó EU–Marokkó ENP cselekvési tervet (2013–2017) (1), amennyiben a végrehajtás az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás célkitűzéseinek az elérésére irányul.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 16-án.

a Társulási Tanács részéről

az elnök

S. MEZOUAR


(1)  Lásd az ST 17584/13 sz. dokumentumot a http:// register.consilium.europa.eu oldalon.


24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/79


A KÖZÖSSÉG–SVÁJC SZÁRAZFÖLDI SZÁLLÍTÁSI BIZOTTSÁG 1/2013 HATÁROZATA

(2013. december 6.)

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodás 1. mellékletének módosításáról

(2013/804/EU)

A BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 52. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A megállapodás 52. cikke (4) bekezdése első francia bekezdésének előírása szerint a vegyes bizottság határozatokat fogad el az 1. melléklet módosításáról.

(2)

Az 1. mellékletet legutóbb a 2010. december 22-i sz. 1/2010 vegyesbizottsági határozat módosította.

(3)

A megállapodás által érintett területeken új európai uniós jogszabályok kerültek elfogadásra. Az Európai Unió vonatkozó jogszabályaiban bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében az 1. mellékletet indokolt módosítani. A jogi egyértelműség és az egyszerűsítés érdekében célszerű, hogy a megállapodás 1. mellékletének helyébe e határozat melléklete lépjen.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A megállapodás 1. melléklete helyébe e határozat melléklete lép.

2. cikk

(1)   A 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) alkalmazásában, kölcsönösségi alapon elismertnek minősülnek a következők:

a)

a nemzeti biztonsági hatóság által a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban kiállított biztonsági tanúsítványok;

b)

a 16. cikkel összhangban a Svájci Államszövetségben és az Európai Unióban létrehozott nemzeti biztonsági hatóságok.

(2)   A 2004/49/EK irányelv 8. cikke (2) és (4) bekezdésének megfelelően a Svájci Államszövetség és az Európai Unió értesítik egymást a nemzeti biztonsági szabályokról, és rendszeresen megküldenek egymásnak minden vonatkozó módosítást abból a célból, hogy azokat az iparág és a fuvarozók rendelkezésére bocsássák.

3. cikk

(1)   A 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) alkalmazásában, kölcsönösségi alapon elismertnek minősülnek a következők:

a)

a 11. cikkben szabályozott és a IV. mellékletben meghatározott megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatok, amelyeket a gyártók vagy azok meghatalmazott képviselői állítottak ki;

b)

a VI. melléklet 2.3. pontja által szabályozott ellenőrzési tanúsítványok, amelyeket a Svájcban vagy valamelyik európai uniós tagállamban akkreditált vagy elismert bejelentett szervek állítottak ki;

c)

a 18. cikk (1) bekezdésében szabályozott és az V. mellékletben meghatározott hitelesítési nyilatkozatok, amelyeket az ajánlatkérő, a gyártó, vagy meghatalmazott képviselőjük állított ki;

d)

alrendszerek és járművek üzembe helyezésére kiadott engedélyek, beleértve a 2008. július 19. előtt, –különösen a RIC és a RIV szerint – kiadott engedélyeket, valamint az V. fejezet értelmében nemzeti biztonsági hatóság által járműtípus szerint kiadott engedélyek;

e)

a Svájci Államszövetség és az Európai Unió 28. cikkben szereplő megfelelőségértékelő szervezeteinek listája.

(2)   A 2008/57/EC irányelv 9. cikke (2) bekezdésének és 17. cikke (3) bekezdésének értelmében a Svájci Államszövetség és az Európai Unió értesítik egymást a vonatkozó uniós rendelkezéseket kiegészítő vagy azoktól eltérő nemzeti műszaki és működési szabályokról és rendszeresen megküldenek egymásnak minden vonatkozó módosítást.

(3)   A 2008/57/EK irányelv 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Svájci Államszövetség értesíti az Európai Bizottságot a Svájci Államszövetségben létrehozott megfelelőségértékelő szervezetekről. Az Európai Bizottság közzéteszi ezt az információt az ezen szervezeteket felsoroló NANDO információs rendszer oldalán.

4. cikk

Ez a határozat 2014. január 1-jén lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 6-án.

az Európai Unió részéről

az elnök

Fotis KARAMITSOS

a Svájci Államszövetség nevében

a svájci küldöttség vezetője

Peter FÜGLISTALER


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/49/EK irányelve a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (vasútbiztonsági irányelv) (HL L 164., 2004.4.30., 44. o.)

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 2008/57/EK irányelve a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 191., 2008.7.18., 1. o.)


MELLÉKLET

„1. MELLÉKLET

ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

E megállapodás 52. cikkének (6) bekezdése értelmében Svájc az alábbi jogszabályokkal egyenértékű jogszabályi rendelkezéseket alkalmazza:

Az uniós jog vonatkozó rendelkezései

1.   SZAKASZ – A SZAKMA GYAKORLÁSÁNAK FELTÉTELEI

A legutóbb az 1998. október 1-jei 98/76/EK tanácsi irányelvvel (HL L 277., 1998.10.14., 17. o.) módosított, a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről szóló, 1996. április 29-i 96/26/EK tanácsi irányelv (HL L 124., 1996.5.23., 1. o.).

2.   SZAKASZ – SZOCIÁLIS ELŐÍRÁSOK

A legutóbb a 2009. december 16-i 1266/2009/EU bizottsági rendelettel (HL L 339., 2009.12.22., 3. o.) módosított, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet (HL L 370., 1985.12.31., 8. o.).

A 881/92/EGK és a 3118/93/EGK tanácsi rendeletnek a járművezetői igazolvány létrehozása érdekében történő módosításáról szóló, 2002. március 1-jei 484/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 76., 2002.3.19., 1. o.).

E megállapodás alkalmazásában,

a)

a 484/2002/EK rendeletnek csak az 1. cikkét kell alkalmazni;

b)

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség a Svájci Államszövetségnek, az Európai Közösség tagállamainak és az Európai Gazdasági Térség tagállamainak a polgárait mentesíti a járművezetői igazolvány birtoklásának kötelezettsége alól;

c)

a Svájci Államszövetség a b) pontban nem említett államok polgárait kizárólag az Európai Közösséggel folytatott konzultáció és a Közösség jóváhagyása után mentesítheti a járművezetői igazolvány birtoklásának kötelezettsége alól.

A közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló, 2002. március 11-i 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 80., 2002.3.23., 35. o.).

Egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. július 15-i 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 226., 2003.9.10., 4. o.).

A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.).

A legutóbb a 2009. január 30-i 2009/5/EK bizottsági irányelvvel (HL L 29., 2009.1.31., 45. o.) módosított, a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i, 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 102., 2006.4.11., 35. o.).

A vonatkozó adatoknak a járműegységekről és a járművezetői kártyákról történő letöltésére irányadó maximális időtartamok meghatározásáról szóló, 2010. július 1-jei 581/2010/EU bizottsági rendelete (HL L 168., 2010.7.2., 16. o.).

3.   SZAKASZ – MŰSZAKI SZABVÁNYOK

Gépjárművek

A legutóbb a 2007. június 14-i 2007/34/EK bizottsági irányelvvel (HL L 155., 2007.6.15., 49. o.) módosított, a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/157/EGK tanácsi irányelv (HL L 42., 1970.2.23., 16. o.).

A legutóbb a 2001. április 10-i 2001/27/EK bizottsági irányelvvel (HL L 107., 2001.4.18., 10. o.) módosított, a járművekben használt sűrítéses gyújtású motorok gázhalmazállapotúszennyezőanyag- és légszennyezőrészecskekibocsátása, valamint a járművek hajtására használt, földgáz- vagy PB- gázüzemű külső gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1987. december 3-i 88/77/EGK tanácsi irányelv (HL L 36., 1988.2.9., 33. o.).

A 2003. április 8-i 2003/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 115., 2003.5.9., 63. o.) módosított, a 3,5 tonnánál könnyebb járművekben a biztonsági öv kötelező használatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1991. december 16-i 91/671/EGK tanácsi irányelv (HL L 373., 1991.12.31., 26. o.).

A 2002. november 5-i 2002/85/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 327., 2002.12.4., 8. o.) módosított, a Közösségben egyes gépjármű-kategóriákra sebességkorlátozó készülékek felszereléséről és használatáról szóló, 1992. február 10-i 92/6/EGK tanácsi irányelv (HL L 57., 1992.3.2., 27. o.).

A 2004. február 11-i 2004/11/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 44., 2004.2.14., 19. o.) módosított, egyes gépjármű-kategóriák sebességkorlátozó készülékeiről vagy az ehhez hasonló sebességkorlátozó fedélzeti rendszereiről szóló, 1992. március 31-i 92/24/EGK tanácsi irányelv (HL L 129., 1992.5.14., 154. o.).

A 2002. február 18-i 2002/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 67., 2002.3.9., 47. o.) módosított, a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló, 1996. július 25-i 96/53/EK tanácsi irányelv (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.).

A gépjárműveket és pótkocsijaikat nyilvántartásba vevő tagállam államjelzésének a Közösségen belüli forgalomban történő elismeréséről szóló, 1998. november 3-i 2411/98/EK tanácsi rendelet (HL L 299., 1998.11.10., 1. o.).

A legutóbb a 2010. július 5-i 2010/47/EU bizottsági irányelvvel (HL L 173., 2010.7.8., 33. o.) módosított, a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről szóló, 2000. június 6-i 2000/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 203., 2000.8.10., 1. o.).

A legutóbb a 2008. július 18-i 2008/74/EK bizottsági irányelvvel (HL L 192., 2008.7.19., 51. o.) módosított, a járművek hajtására használt kompressziós gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása, valamint a járművek hajtására használt, földgáz- vagy PB-gázüzemű külső gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 275., 2005.10.20., 1. o.).

A gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló, 2009. május 6-i 2009/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Átdolgozás) (HL L 141., 2009.6.6., 12. o.).

A 2011. május 25-i 582/2011/EU bizottsági rendelettel (HL L 167., 2011.6.25., 1. o.) módosított, a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. június 18-i 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 188., 2009.7.18., 1. o.).

A 2012. január 23-i 64/2012/EU bizottsági rendelettel (HL L 28., 2012.1.31., 1. o.) módosított, az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I– III. mellékletének módosításáról szóló, 2011. május 25-i 582/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 167., 2011.6.25., 1. o.)

Veszélyes áruk szállítása

A legutóbb a 2008. június 17-i 2008/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 162., 2008.6.21., 11. o.) módosított, a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról szóló, 1995. október 6-i 95/50/EK tanácsi irányelv (HL L 249., 1995.10.17., 35. o.).

A legutóbb a 2012. december 3-i 2012/45/EU bizottsági irányelvvel (HL L 332., 2012.12.4., 18. o.) módosított, a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).

E megállapodás alkalmazásában a 2008/68/EK irányelvtől való következő eltéréseket kell alkalmazni Svájcban:

1.   Közúti szállítás

A veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján Svájcra vonatkozó eltérések

RO - a - CH - 1

Tárgy: Az UN 1202 azonosító számú dízelüzemanyag és fűtőolaj tartálykonténerekben történő szállítása.

Hivatkozás az irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 1.1.3.6. és 6.8.

Az irányelv mellékletének tartalma: A szállítóegységenkénti mennyiségekre vonatkozó mentességek, a tartályok kialakítására vonatkozó szabályok.

A nemzeti jogszabály tartalma: A nem a 6.8. pont szerint, hanem a nemzeti jogszabályoknak megfelelően kialakított, legfeljebb 1 210 liter űrtartalmú, és az UN 1202 azonosító számú fűtőolaj vagy dízelüzemanyag szállítására használt tartálykonténerekre vonatkozhatnak az ADR 1.1.3.6. pontja szerinti mentességek.

A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A veszélyes anyagok közúti szállításáról szóló rendelet (SDR; RS 741.621) 1. függeléke 1.1.3.6.3. bekezdésének b) pontja és 6.14. bekezdése.

Lejárat időpontja: 2017. január 1.

RO - a - CH - 2

Tárgy: Mentesség bizonyos mennyiségű, az 1.1.3.6. pontban meghatározott veszélyes áru szállítása esetén a fuvarokmány szükségessége alól.

Hivatkozás az irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 1.1.3.6. és 5.4.1.

Az irányelv mellékletének tartalma: Fuvarokmány meglétére vonatkozó követelmény.

A nemzeti jogszabály tartalma: A 4. szállítási kategóriába tartozó tisztítatlan, üres konténereknek, valamint mentőszolgálatok általi használatra szánt lélegeztetőkészülékekhez vagy búvárfelszerelésként használt, megtöltött vagy üres gázpalackoknak az 1.1.3.6. pontban meghatározott határértékeket meg nem haladó mennyiségben történő szállítására nem vonatkozik az 5.4.1. pontban előírt fuvarokmány-birtoklási kötelezettség.

A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A veszélyes anyagok közúti szállításáról szóló rendelet (SDR; RS 741.621) 1. függeléke 1.1.3.6.3. bekezdésének c) pontja.

Lejárat időpontja: 2017. január 1.

RO - a - CH - 3

Tárgy: Tisztítatlan, üres tartályoknak a vízre nézve veszélyes folyadékokhoz szánt tárolólétesítményeket szervizelő vállalatok általi szállítása.

Hivatkozás az irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 6.5., 6.8., 8.2. és 9.

Az irányelv mellékletének tartalma: Tartályok és járművek kialakítása, felszerelése és ellenőrzése; járművezető-képzés.

A nemzeti jogszabály tartalma: A vízre nézve veszélyes anyagokhoz szánt tárolólétesítményeket szervizelő vállalatok által a nem mozgó tartályok szervizelése során folyadék tárolására használt járművek és tisztítatlan üres tartályok/konténerek nem tartoznak sem a kialakítási, felszerelési és ellenőrzési szabályok, sem az ADR által a bárcázásra, illetve a narancssárga táblás azonosításra vonatkozóan előírt szabályok hatálya alá. Egyedi bárcázási és azonosítási szabályok hatálya alá tartoznak, és a jármű vezetője nem köteles a 8.2. pontban ismertetett képzés elvégzésére.

A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A veszélyes anyagok közúti szállításáról szóló rendelet (SDR; RS 741.621) 1. függelékének 1.1.3.6.3.10 bekezdése.

Lejárat időpontja: 2017. január 1.

A veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdése b) pontja i. alpontja alapján Svájcra vonatkozó eltérések

RO - bi - CH - 1

Tárgy: Veszélyes anyagot tartalmazó háztartási hulladék hulladékártalmatlanító létesítményekbe történő szállítása.

Hivatkozás az irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 2., 4.1.10., 5.2. és 5.4.

Az irányelv mellékletének tartalma: Osztályozás, kombinált csomagolás, jelölés és bárcázás, dokumentáció.

A nemzeti jogszabály tartalma: A szabályok a (háztartási) veszélyes anyagot tartalmazó háztartási hulladéknak az illetékes hatóság szakértője általi egyszerűsített osztályozására, a megfelelő tartályok használatára és a járművezető-képzésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. Az a háztartási hulladék, amelyet a szakértő nem tud osztályba sorolni, küldeménydarabonként és szállítóegységenként azonosított kis mennyiségekben hulladékkezelő létesítménybe szállítható.

A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A veszélyes anyagok közúti szállításáról szóló rendelet (SDR; RS 741.621) 1. függelékének 1.1.3.7. bekezdése.

Megjegyzések: Ezek a szabályok csak a veszélyes anyagot tartalmazó háztartási hulladék kommunális kezelőtelepek és hulladékártalmatlanító létesítmények közötti szállítására alkalmazhatók.

Lejárat időpontja: 2017. január 1.

RO - bi - CH - 2

Tárgy: Pirotechnikai eszközök visszaszállítása.

Hivatkozás az irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 2.1.2., 5.4.

Az irányelv mellékletének tartalma: Osztályozás és dokumentáció.

A nemzeti jogszabály tartalma: Az UN 0335, 0336 és 0337 azonosító számú pirotechnikai eszközöknek a kiskereskedőktől a szállítókhoz történő visszaszállításának megkönnyítése céljából előirányozzák a nettó tömeg és a termékbesorolás fuvarokmányon való feltüntetésére vonatkozó mentességeket.

A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A veszélyes anyagok közúti szállításáról szóló rendelet (SDR; RS 741.621) 1. függelékének 1.1.3.8. bekezdése.

Megjegyzések: Az egyes küldeménydarabokban minden egyes eladatlan terméktétel pontos tartalmának részletes ellenőrzése a kiskereskedelemre szánt termékek esetében gyakorlatilag lehetetlen.

Lejárat időpontja: 2017. január 1.

RO - bi - CH - 3

Tárgy: ADR szerinti képzési bizonyítvány a meghibásodott járművek szállítására vonatkozóan, valamint a javítás céljából, a tartályjármű/tartály vizsgáztatása céljából és maguk a kérdéses jármű vizsgáztatásáért felelős szakértők által megtett utak esetében.

Hivatkozás az irányelv I. mellékletének I.1. szakaszára: 8.2.1.

Az irányelv mellékletének tartalma: A járművezetőknek tanfolyamot kell végezniük.

A nemzeti jogszabály tartalma: Az ADR szerinti képzés és bizonyítvány megléte nem követelmény a meghibásodott járművek szállítása vagy javításokhoz kapcsolódó tesztvezetések céljával megtett utak esetében, a tartályjármű vagy a tartály vizsgáztatása céljából tartályjárművel megtett utak esetében, valamint maguk a tartályjármű vizsgáztatásáért felelős szakértők tartályjárművel megtett útjai esetében.

A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A szövetségi környezetvédelmi, közlekedési, energiaügyi és hírközlési minisztériumnak (DETEC) a veszélyes anyagok közúti szállítására vonatkozó, 2008. szeptember 30-i utasításai.

Megjegyzések: Egyes esetekben a meghibásodott vagy javítás alatt álló járművek, valamint a műszaki vizsgálatra felkészített vagy a vizsgálat idején ellenőrzött tartályjárművek továbbra is tartalmaznak veszélyes anyagokat.

Az 1.3. és a 8.2.3. pont követelményeit továbbra is alkalmazni kell.

Lejárat időpontja: 2017. január 1.

2.   Vasúti szállítás

A veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján Svájcra vonatkozó eltérések

RA - a - CH - 1

Tárgy: Az UN 1202 azonosító számú dízelüzemanyag és fűtőolaj tartálykonténerekben történő szállítása.

Hivatkozás az irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 6.8.

Az irányelv mellékletének tartalma: A tartályok kialakítására vonatkozó szabályok.

A nemzeti jogszabály tartalma: A nem a 6.8. pont szerint, hanem a nemzeti jogszabályoknak megfelelően kialakított, legfeljebb 1 210 liter űrtartalmú, és az UN 1202 azonosító számú fűtőolaj vagy dízelüzemanyag szállítására használt tartálykonténerek engedélyezettnek minősülnek.

A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A szövetségi környezetvédelmi, közlekedési, energiaügyi és hírközlési minisztérium veszélyes anyagok vasúton és kötélpálya-létesítményeken történő szállításáról szóló, 1996. december 3-i rendeletének (RSD, RS 742.401.6) melléklete, valamint a veszélyes anyagok közúti szállításáról szóló rendelet (SDR, RS 741.621) 1. függelékének 6.14. fejezete.

Lejárat időpontja: 2017. január 1.

RA - a - CH - 2

Tárgy: Fuvarokmány.

Hivatkozás az irányelv II. mellékletének II.1. szakaszára: 5.4.1.1.1.

Az irányelv mellékletének tartalma: A fuvarokmányban feltüntetendő általános információk.

A nemzeti jogszabály tartalma: Gyűjtőfogalom használata a fuvarokmányon, valamint a fentiekben foglaltaknak megfelelően az előírt információt tartalmazó mellékelt lista.

A nemzeti jogszabály eredeti megjelölése: A szövetségi környezetvédelmi, közlekedési, energiaügyi és hírközlési minisztérium veszélyes anyagok vasúton és kötélpálya-létesítményeken történő szállításáról szóló, 1996. december 3-i rendeletének (RSD, RS 742.401.6) melléklete.

Lejárat időpontja: 2017. január 1.

A szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. június 16-i 2010/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 165., 2010.6.30., 1. o.).

4.   SZAKASZ – HOZZÁFÉRÉS A VASÚTI INFRASTRUKTÚRÁHOZ ÉS ÁTHALADÁSI JOGOK

A közösségi vasutak fejlesztéséről szóló, 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelv (HL L 237., 1991.8.24., 25. o.).

A vasúttársaságok engedélyezéséről szóló, 1995. június 19-i 95/18/EK tanácsi irányelv (HL L 143., 1995.6.27., 70. o.).

A vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá az infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló, 1995. június 19-i 95/19/EK tanácsi irányelv (HL L 143., 1995.6.27., 75. o.).

A legutóbb a 2009. november 27-i 2009/149/EK bizottsági irányelvvel (HL L 313., 2009.11.28., 65. o.) módosított, a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (vasútbiztonsági irányelv) (HL L 164., 2004.4.30., 44. o.).

A 2012. április 17-i 328/2012/EU bizottsági rendelettel (HL L 106., 2012.4.18., 14. o.) módosított, a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásai alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2005. december 23-i 62/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 13., 2006.1.18., 1. o.).

A 2011. május 10-i 445/2011/EU bizottsági rendelettel (HL L 122., 2011.5.11., 22. o.) módosított, a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok és kérelemmel benyújtott dokumentáció egységes európai formátumának használatáról és a 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében kibocsátott biztonsági tanúsítványok érvényességéről szóló, 2007. június 13-i 653/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 153., 2007.6.14., 9. o.).

A 2011. február 10-i 2011/107/EU bizottsági határozattal (HL L 43., 2011.2.17., 33. o.) módosított, a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról szóló, 2007. november 9-i 2007/756/EK bizottsági határozat (HL L 305., 2007.11.23., 30. o.).

A legutóbb a 2013. március 11-i 2013/9/EU bizottsági irányelvvel (HL L 68., 2013.3.12., 55. o.) módosított, a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg) (HL L 191., 2008.7.18., 1. o.).

A legutóbb a 2012. július 23-i 2012/464/EU bizottsági határozattal (HL L 217., 2012.8.14., 20. o.) módosított, a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a vasúti alagutak biztonságával kapcsolatban elfogadott kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól szóló, 2007. december 20-i 2006/163/EK bizottsági határozat (HL L 64., 2008.3.7., 1. o.).

A 2012. július 23-i 2012/464/EU bizottsági határozattal (HL L 217., 2012.8.14., 20. o.) módosított, a hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben a mozgáskorlátozott személyekkel kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól szóló, 2007. december 21-i 2008/164/EK bizottsági határozat (HL L 64., 2008.3.7., 72. o.).

A 2012. július 23-i 2012/464/EU bizottsági határozattal (HL L 217., 2012.8.14., 20. o.) módosított, a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer járművek alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról szóló, 2008. február 21-i 2008/232/EK bizottsági határozat (HL L 84., 2008.3.26., 132. o.).

A 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról szóló, 2009. április 24-i 352/2009/EK bizottsági rendelet (HL L 108., 2009.4.29., 4. o.).

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve alapján elfogadott, az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljairól szóló, 2010. november 9-i 2010/713/EU bizottsági határozat (HL L 319., 2010.12.4., 1. o.).

A vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló, 2010. december 9-i 1158/2010/EU bizottsági rendelet (HL L 326., 2010.12.10., 11. o.).

A vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló, 2010. december 10-i 1169/2010/EU bizottsági rendelet (HL L 327., 2010.12.11., 13. o.).

Engedélyezett vasúti jármű típusmegfelelőségi nyilatkozatának modelljéről szóló, 2011. március 1-jei 201/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 57., 2011.3.2., 8. o.).

A 2012. július 23-i 2012/464/EU bizottsági határozattal (HL L 217., 2012.8.14., 20. o.) módosított, a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer »járművek – zaj« alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2011. április 4-i 2011/229/EU bizottsági határozat (HL L 99., 2011.4.13., 1. o.).

A 2012. július 23-i 2012/464/EU bizottsági határozattal (HL L 217., 2012.8.14., 20. o.) módosított, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer energiaellátás alrendszerének átjárhatósági műszaki előírásairól szóló, 2011. április 26-i 2011/274/EU bizottsági határozat (HL L 126., 2011.5.14., 1. o.).

A 2012. július 23-i 2012/464/EU bizottsági határozattal (HL L 217., 2012.8.14., 20. o.) módosított, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer »infrastruktúra« alrendszerének átjárhatósági műszaki előírásairól szóló, 2011. április 26-i 2011/275/EU bizottsági határozat (HL L 126., 2011.5.14., 53. o.).

A legutóbb a 2012. július 23-i 2012/464/EU bizottsági határozattal (HL L 217., 2012.8.14., 20. o.) módosított, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer »mozdonyok és személyszállító járművek« járműalrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról szóló, 2011. április 26-i 2011/291/EU bizottsági határozat (HL L 139., 2011.5.26., 1. o.).

A tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. május 10-i 445/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 122., 2011.5.11., 22. o.).

A 2012. július 20-i 665/2012/EU bizottsági rendelettel (HL L 194., 2012.7.21., 1. o.) módosított, a transzeurópai vasúti rendszer személyszállítási szolgáltatások telematikai alkalmazásai alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2011. május 5-i 454/2011/EU bizottsági rendelet (HL L 123., 2011.5.12., 11. o.).

A vasúti infrastruktúra nyilvántartásának közös előírásairól szóló, 2011. szeptember 15-i 2011/633/EU bizottsági végrehajtási határozat (HL L 256., 2011.10.1., 1. o.).

Az engedélyezett vasútijármű-típusok európai nyilvántartásáról szóló, 2011. október 4-i 2011/665/EU bizottsági végrehajtási határozat (HL L 264., 2011.10.8., 32. o.).

A transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2012. január 25-i 2012/88/EU bizottsági határozat (HL L 51., 2012.2.23., 1. o.).

Az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról szóló, 2012. november 14-i 2012/757/EU bizottsági határozat (HL L 345., 2012.12.15., 1. o.).

A nemzeti biztonsági hatóságok által a biztonsági tanúsítvány vagy a biztonsági engedély kiadását követő felügyelet céljára alkalmazandó közös biztonsági módszerről szóló, 2012. november 16-i 1077/2012/EU bizottsági rendelet (HL L 320., 2012.11.17., 3. o.).

A biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező vasúttársaságok, a biztonsági engedéllyel rendelkező pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó, a nyomon követésre vonatkozó közös biztonsági módszerről szóló, 2012. november 16-i 1078/2012/EU bizottsági rendelet (HL L 320., 2012.11.17., 8. o.).

Az Európai Unió vasúti rendszere »járművek – teherkocsik« alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2006/861/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. március 13-i 321/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 104., 2013.4.12., 1. o.).

5.   SZAKASZ – EGYÉB TERÜLETEK

Az ásványolajok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/82/EGK tanácsi irányelv (HL L 316., 1992.10.31., 19. o.).

A transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2004. április 29-i 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 167., 2004.4.30., 39. o.).

A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló, 2008. november 19-i 2008/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 319., 2008.11.29., 59. o.).”


Helyesbítések

24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/88


Helyesbítés a 384/96/EK rendelet 5. cikke alapján lefolytatott eljárást követően a Fehéroroszágból, a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból, az ugyanezen rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Thaiföldről, az ugyanezen rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot, illetve 11. cikkének (3) bekezdése alapján lefolytatott időközi felülvizsgálatot követően az Ukrajnából származó egyes hegesztett vas- vagy ötvözetlen acél csövek és csővezetékek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről, és a Bosznia-Hercegovinából, valamint Törökországból származó ugyanezen termékek behozatalára vonatkozó eljárások megszüntetéséről szóló, 2008. december 16-i 1256/2008/EK tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 343., 2008. december 19., 1. o. )

4. oldal, 20. preambulumbekezdés, f) pont, Exportáló gyártók – Ukrajna, második franciabekezdés

a következő szövegrész:

„—

OJSC Interpipe Nizhnedneprovsk Tube Rolling Plant.”,

helyesen:

„—

OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant.”.

36. oldal, 350. preambulumbekezdés, táblázat, „Vállalat” oszlop, az Ukrajnára vonatkozó sorban és

37. oldal, 1. cikk (2) bekezdés, táblázat, „Vállalat” oszlop, az Ukrajnára vonatkozó sorban

a következő szövegrész:

„OJSC Interpipe Nihnedeneprovsky Tube Rolling Plant …”,

helyesen:

„OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant …”.