ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2013.347.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 347

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

56. évfolyam
2013. december 20.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1285/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

25

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

33

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Erasmus+: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

50

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1289/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról

74

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

81

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

104

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1292/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló 294/2008/EK rendelet módosításáról ( 1 )

174

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

185

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1294/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, európai uniós vámügyi cselekvési program (Vám 2020) létrehozásáról, valamint a 624/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

209

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1295/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

221

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról ( 1 )

238

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1297/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek a pénzügyi stabilitásuk tekintetében komoly nehézségekkel küzdő vagy komoly nehézségek által fenyegetett egyes tagállamok pénzügyi irányításával, a kötelezettségvállalás egyes tagállamokra vonatkozó visszavonásának szabályaival, valamint a végsőegyenleg-kifizetésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos egyes rendelkezések tekintetében történő módosításáról

253

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1298/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek az Európai Szociális Alapból egyes tagállamok számára biztosított pénzügyi allokációk tekintetében történő módosításáról

256

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1299/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről

259

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1300/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

281

 

*

Az Európai parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

289

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1302/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról

303

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

320

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17-én) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

470

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

487

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

549

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

608

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

671

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1309/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

855

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1310/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról, a(z) 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a források és a források 2014. évben történő elosztása tekintetében történő módosításáról, valamint a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek és a(z) 1307/2013/EU, a(z) 1306/2013/EU és a(z) 1308/2013/EUeurópai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2014. évben való alkalmazásuk tekintetében történő módosításáról

865

 

*

A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

884

 

 

HATÁROZATOK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1312/2013/EU határozata (2013. december 11.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)stratégiai innovációs terve: az EIT hozzájárulása egy innovatívabb Európához ( 1 )

892

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról ( 1 )

924

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 1314/2013/Euratom rendelete (2013. december 16.) az Európai Atomenergia-közösségnek a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018)

948

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2013/743/EU

 

*

A Tanács határozata (2013. december 3.) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

965

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1285/2013/EU RENDELETE

(2013. december 11.)

az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságával folytatott konzultációra,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az európai műholdas rádiónavigációs politika célja, hogy az Unió két műholdas rádiónavigációs rendszerrel: a Galileo program keretében megvalósított rendszerrel és az EGNOS rendszerrel (a továbbiakban: a rendszerek) rendelkezzen. E rendszerek egyrészt a Galileo, másrészt az EGNOS program keretében valósulnak meg. Mindkét infrastruktúra műholdakat és egy földiállomás-hálózatot foglal magában.

(2)

A Galileo program célja, hogy létrehozza és üzemeltesse az első olyan globális műholdas rádiónavigációs és helymeghatározó infrastruktúrát, amelyet kifejezetten polgári célokra terveztek, és amelyet Európában és világszerte a köz- és magánszféra számos szereplője igénybe vehet. A Galileo program alapján kialakított rendszer függetlenül működik a már kialakított vagy potenciálisan kialakítandó rendszerektől, így többek között – az Európai Parlament és a Tanács által hangsúlyozottaknak megfelelően – hozzájárul az Unió stratégiai autonómiájához.

(3)

Az EGNOS program célja a meglévő globális műholdas rádiónavigációs rendszerekből (Global Navigation Satellite Systems vagy GNSS), valamint rendelkezésre állását követően a Galileo program keretében létrehozott rendszer révén nyújtott nyilvános szolgáltatásból érkező nyílt jelek minőségének javítása. Az EGNOS program által nyújtott szolgáltatásoknak elsődlegesen ki kell terjedniük a tagállamok földrajzilag Európában található területére, ebben a tekintetben ideértve az Azori-szigeteket, a Kanári-szigeteket és Madeirát.

(4)

Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága folyamatosan feltétlen támogatást biztosított a Galileo és EGNOS programokhoz.

(5)

Mivel a Galileo és EGNOS programok a fejlesztés előrehaladott szakaszában vannak, és a rendszerek hasznosítási szakaszához vezetnek, olyan különös jogi eszköz elfogadása szükséges, amely megfelel az igényeiknek, nevezetesen az irányítás és a biztonság terén, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményének, és előmozdítja a rendszerek használatát.

(6)

A rendszerek transzeurópai hálózatokként megalkotott infrastruktúrák, amelyek használata jóval túlterjed a tagállamok nemzeti határain. Ezen túlmenően, az említett rendszereken keresztül kínált szolgáltatások hozzájárulnak számos gazdasági és társadalmi tevékenységhez, többek között a transzeurópai hálózatok fejlődéséhez a közlekedési, a távközlési és az energetikai infrastruktúrák területén.

(7)

A Galileo és EGNOS programok olyan iparpolitikai eszközök, amelyek az Európa 2020 stratégiába illeszkednek, miként ez kitűnik az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában – A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című, 2010. november 17-i bizottsági közleményből. Az említett programok „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című 2011. április 4-i bizottsági közleményben is említésre kerülnek. E programok számos előnnyel járnak az Unió gazdasága és polgárai számára, amelyek összesített értékét a 2014–2034 közötti időszakban mintegy 130 milliárd euróra becsülik.

(8)

Egyre több gazdasági ágazat – különösen a közlekedési, a távközlési, a mezőgazdasági és az energetikai ágazat – növekvő mértékben használ műholdas navigációs rendszereket. A hatóságok is hasznosíthatják ezeket a rendszereket több területen is, többek között a sürgősségi szolgáltatások, a rendőrség, a válságkezelés vagy a határigazgatás keretében. A műholdas navigáció fejlesztése óriási haszonnal jár a gazdaság, a társadalom és a környezet számára. E társadalmi-gazdasági előnyök három fő kategóriába sorolhatók: az űrpiac növekedéséből eredő közvetlen előnyök, a GNSS-alapú alkalmazások és szolgáltatások értékesítési piacának növekedéséből eredő közvetlen előnyök, valamint a más ágazatokban kialakuló új alkalmazásokból, vagy más ágazatokba irányuló technológiaátadásból eredő közvetett előnyök, amelyek új piaci lehetőségeket nyitnak más ágazatokban, növelik az ipari termelékenységet és a szennyezés csökkenése vagy a biztonság és védelem magasabb szintje révén közösségi előnyökkel járnak.

(9)

Ezért fontos, hogy az Unió támogassa az e rendszereken alapuló alkalmazások és szolgáltatások fejlesztését. Ezáltal lehetővé válik az Unió polgárai számára, hogy kiélvezzék a rendszerekből származó előnyöket, valamint biztosítható, hogy a nyilvánosság bizalma töretlen maradjon a Galileo és EGNOS programok iránt. A GNSS-alapú alkalmazások fejlesztésével kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységek finanszírozását szolgáló megfelelő eszköz a 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) által létrehozott "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: a „Horizont 2020” program). Mindazonáltal a kutatási és innovációs tevékenységek egy pontosan meghatározott kutatás-termelésirészét az e rendelet keretében a Galileo és EGNOS programok részére előirányzott költségvetésből kell finanszírozni, amennyiben ezek a tevékenységek olyan alapvető elemekre irányulnak, mint a Galileóval kompatibilis lapkakészletek (chipset) és vevőkészülékek, amelyek a gazdaság több ágazatában is elősegítik az alkalmazások fejlesztését. Ez a finanszírozás azonban nem veszélyeztetheti a programok keretében kialakított infrastruktúrák kiépítését vagy hasznosítását.

(10)

Tekintettel a műholdas rádiónavigáció számos tevékenységi területen történő egyre elterjedtebb használatára, a szolgáltatásnyújtás megszakadása jelentős károkat okozhat a modern társadalmakban és sok gazdasági szereplő számára okozhat veszteségeket. A műholdas rádiónavigációs rendszerek ezenfelül stratégiai vetületüknél fogva sebezhető infrastruktúrákat alkotnak, amelyek rosszhiszemű felhasználásra is alkalmasak lehetnek. Ezek a tényezők veszélyeztethetik az Unió, a tagállamok és az Unió polgárainak a biztonságát. A Galileo és EGNOS programok keretében kialakított infrastruktúrák tervezése, fejlesztése, kiépítése és hasznosítása során tehát a biztonsági követelményeket a bevett gyakorlatoknak megfelelően kell figyelembe venni.

(11)

A Galileo program áll egy már lezárult meghatározási szakaszból, egy 2013-ig tartó fejlesztési és validálási szakaszból, egy kiépítési szakaszból, amely 2008-ban kezdődött, és amelynek 2020-ban kell lezárulnia, valamint egy hasznosítási szakaszból, amelynek 2014–15-ben kell fokozatosan elindulnia annak érdekében, hogy a rendszer 2020-ra teljes mértékben működőképes legyen. Az első négy üzemképes műholdat a fejlesztési és validálási szakasz során került megépítésre és pályára állításra, míg a műholdak teljes rendszerét a kiépítési szakasz során kell létrehozni, a szintre hozást pedig a hasznosítási szakaszban kell elvégezni. A kapcsolódó földi infrastruktúrát ennek megfelelően kell fejleszteni és üzembe helyezni.

(12)

Az EGNOS program a hasznosítási szakaszba lépett azóta, hogy nyilvános szolgáltatását és életvédelmi (safety-of-life) szolgáltatását 2009 októberében, illetve 2011 márciusában működőképesnek nyilvánították. A műszaki és pénzügyi kötöttségek határain belül, valamint nemzetközi megállapodások alapján az EGNOS rendszer által nyújtott szolgáltatások földrajzi lefedettsége kiterjeszthető a világ más régióira is, különösen a tagjelölt országok területére, az egységes európai égbolt projektben részt vevő harmadik országok területére, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok területére. Mindazonáltal a szolgáltatásoknak a világ egyéb régióira történő ilyen kiterjesztése nem finanszírozható a 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) szerinti a Galileo és EGNOS programok számára elkülönített költségvetési előirányzatokból, és nem késleltetheti a lefedettségnek a tagállamok földrajzilag Európában található területére való kiterjesztését.

(13)

A Galileo életvédelmi szolgáltatásnak a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) szabályozott eredeti felépítését átalakították a más GNSS-rendszerekkel való interoperabilitás és az életvédelmi szolgáltatások felhasználóinak igényeire való hatékony reagálás biztosítása, valamint a szükséges infrastruktúra komplexitásának, kockázatainak és költségeinek csökkentése érdekében.

(14)

Elterjedésének maximalizálása érdekében az EGNOS életvédelmi szolgáltatását a közvetlen felhasználók számára ingyenesen kell biztosítani. A Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatását (PRS) ugyancsak ingyenesen kell biztosítani az 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (5) szerinti következő PRS-használatra jogosult felek számára: a tagállamok, a Tanács, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a megfelelően felhatalmazott uniós ügynökségek. Az ingyenesség ugyanakkor nem értelmezhető úgy, hogy érinti az 1104/2011/EU határozatban meghatározott illetékes PRS-hatóság működési költségeire vonatkozó rendelkezéseket.

(15)

A nyújtott szolgáltatások kihasználásának optimalizálása érdekében a Galileo és EGNOS programok alapján megvalósított rendszereknek, hálózatoknak és szolgáltatásoknak kompatibilisnek és interoperábilisnek kell lenniük egymás között, valamint lehetőség szerint más műholdas rádiónavigációs rendszerekkel és hagyományos műholdas rádiónavigációs eszközökkel, amennyiben az ilyen kompatibilitásról és interoperabilitásról nemzetközi megállapodás rendelkezik, a stratégiai autonómiai célkitűzés sérelme nélkül.

(16)

Mivel a Galileo és EGNOS programok teljes finanszírozását főszabályként az Unió biztosítja, rendelkezni kell arról, hogy e programok keretében létrehozott vagy kifejlesztett valamennyi tárgyi vagy immateriális eszköz tulajdonjoga az Uniót illesse. A tulajdonjoggal kapcsolatos alapjogok teljes tiszteletben tartása érdekében, és különösen az infrastruktúrák lényeges részei és biztonsága vonatkozásában a jelenlegi tulajdonosokkal meg kell állapodni. Ezt úgy kell értelmezni, hogy az immateriális eszközök tulajdonjogára vonatkozó e rendelet szerinti rendelkezések nem terjednek ki azokra az immateriális jogokra, amelyek a vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem átruházhatók. Az Uniót megillető tulajdonjog nem érinti az Unió előtt nyitva álló azon lehetőséget, hogy amennyiben e rendelettel összhangban, és eseti vizsgálat alapján az megfelelőnek bizonyul, harmadik felek rendelkezésére bocsássa ezeket az eszközöket, vagy azokról rendelkezzen. Az Unió kiváltképp a Galileo és EGNOS programok keretében végzett munka során létrejövő szellemi tulajdonjogokat ruházhatja át vagy adhatja licencbe. Annak elősegítése érdekében, hogy a piacokon elterjedjenek a műholdas rádiónavigációs rendszerek, biztosítani kell, hogy harmadik felek – többek között gazdasági-társadalmi téren – a legjobban használhassák fel különösen a Galileo és EGNOS programok keretében létrejövő és az Unió tulajdonát képező szellemi tulajdonjogokat.

(17)

Az e rendeletben szereplő tulajdonjogi rendelkezések nem érintik a Galileo és EGNOS programoktól függetlenül létrehozott vagy kifejlesztett eszközöket. Előfordulhat azonban, hogy az ilyen eszközök fontosak a programok eredményei tekintetében. Annak érdekében, hogy elősegítse az új technológiák Galileo és EGNOS programokon kívüli fejlesztését, a Bizottságnak ösztönöznie kell a harmadik feleket arra, hogy a figyelmébe ajánlják az érintett immateriális eszközöket és – amennyiben ez a programok szempontjából előnyös – tárgyalnia kell a feltételekről azok megfelelő felhasználása érdekében.

(18)

A Galileo program kiépítési és hasznosítási szakaszát, valamint az EGNOS program hasznosítási szakaszát teljes mértékben az Uniónak kell finanszíroznia. Azonban a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megfelelő megállapodások alapján további pénzügyi forrásokat vagy természetbeni hozzájárulást bocsássanak a Galileo és EGNOS programok rendelkezésére a programok olyan többletelemeinek a finanszírozásához, amelyek az érintett tagállamok esetleges saját céljaihoz kapcsolódnak. Harmadik országoknak és a nemzetközi szervezeteknek is biztosítani kell a lehetőséget a programokhoz történő hozzájárulásra.

(19)

A Galileo és EGNOS programok folytonosságának és stabilitásának biztosítása érdekében, illetve tekintettel a programok európai dimenziójára és jellegükből fakadó európai hozzáadott értékükre, a pénzügyi tervezési időszakok során megfelelő és következetes finanszírozásra van szükség. Azt is meg kell jelölni, hogy a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban mekkora összeg szükséges a Galileo program kiépítési szakasza, valamint a Galileo és az EGNOS programok hasznosítási szakasza befejezésének a finanszírozásához.

(20)

A 1311/2013/EU, Euratom rendelet úgy határozott, hogy folyó áron legfeljebb 7 071,73 millió eurót különít el a Galileo és EGNOS programokkal kapcsolatos tevékenységeknek a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban történő finanszírozására. Az egyértelműség és a költségellenőrzés elősegítése érdekében a teljes összeget különböző kategóriákra kell bontani. Mindazonáltal a rugalmasság kedvéért és a programok zökkenőmentes működése érdekében a Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy az egyik kategóriából egy másik kategóriába forrásokat csoportosíthasson át. A programtevékenységeknek továbbá magukban kell foglalniuk a rendszerek és működésük védelmét is, a műholdak fellövése során is. E tekintetben az ilyen védelmet nyújtó szolgáltatásokkal járó költségekhez való hozzájárulást a Galileo és EGNOS programokra előirányzott költségvetésből lehetne finanszírozni, amennyiben – az 1311/2013/EU, Euratom rendeletben megállapított maximális összeget betartva – a szigorú költséggazdálkodás eredményeként erre fedezet áll rendelkezésre. Ezt a hozzájárulást kizárólag adatszolgáltatás és szolgáltatásnyújtás céljára lehet felhasználni, infrastruktúra beszerzésére nem. Ez a rendelet a Galileo és EGNOS programok folytatásához pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (7) 17. pontja értelmében fő hivatkozási pontot képező pénzügyi keretet állapít meg.

(21)

Meg kell nevezni e rendeletben azokat a tevékenységeket, amelyekre a Galileo és EGNOS programokon belül a 2014–2020 közötti időszakra elkülönített uniós költségvetési előirányzatok odaítélésre kerülnek. Ezen előirányzatokat elsősorban a Galileo program kiépítési szakaszával kapcsolatos tevékenységekre kell odaítélni, ideértve e szakasz irányításával és nyomon követésével kapcsolatos tevékenységeket is, továbbá a Galileo program keretében megvalósuló rendszer hasznosításával kapcsolatos tevékenységekre, ideértve a hasznosítási szakaszt megelőző vagy előkészítő tevékenységeket is, valamint az EGNOS rendszer hasznosításával kapcsolatos tevékenységekre. Az előirányzatokat a Galileo és EGNOS programok irányításához és céljainak megvalósításához szükséges egyes egyéb tevékenységek finanszírozásához is meg kell adni, különösen az alapvető elemekre – például a Galileo-kompatibilis lapkakészletekre és vevőkészülékekre, adott esetben a helymeghatározó és integritásfigyelő szoftvermodulokkal együtt – vonatkozó kutatás és fejlesztés támogatását. Ezek az elemek alkotják az infrastruktúrák és a földfelszíni alkalmazások által nyújtott szolgáltatások közötti interfészt, továbbá elősegítik az alkalmazások kidolgozását a gazdaság különböző ágazataiban. Fejlesztésük katalizátorként hat a társadalmi-gazdasági előnyök maximalizálására, mivel elősegíti a kínált szolgáltatások piaci elterjedését. A Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségkezelési stratégiájáról.

(22)

Fontos jelezni, hogy a rendszereknek a 2014–2020 közötti időszakra becsült beruházási és üzemeltetési költségei nem számolnak azon előre nem látható pénzügyi kötelezettségekkel, amelyek az Unióra hárulhatnak, nevezetesen a szolgáltatások teljesítéséből vagy a rendszerek uniós tulajdoni jellegéből adódó, különösen a rendszer esetleges működési zavaraival összefüggő kötelezettségekkel. E kötelezettségek a Bizottság részéről külön elemzés tárgyát képezik.

(23)

Azt is jelezni kell, hogy az e rendelet által előirányzott költségvetési források nem nyújtanak fedezetet a Horizont 2020-ra elkülönített pénzeszközök által finanszírozott, például a rendszerek másodlagos alkalmazásainak fejlesztésével összefüggő munkákra. Az ilyen munkák lehetővé teszik a Galileo és EGNOS programok keretében nyújtott szolgáltatások kihasználásának optimalizálását, az Unió által eszközölt beruházásoknak a társadalmi és gazdasági előnyök terén való megfelelő megtérülését, továbbá az uniós vállalkozásoknak a műholdas rádiónavigációs technológia tekintetében meglévő know-how-jának gyarapítását. A Bizottságnak biztosítania kell az átláthatóságot és egyértelműséget a programok különböző aspektusaira irányuló különféle finanszírozási források tekintetében.

(24)

A rendszerek által generált – különösen a Galileo program keretében létrehozott rendszer által nyújtott kereskedelmi szolgáltatásból származó – bevételeknek egyébként az Uniót kell illetniük; az Uniónak az általa előzetesen végrehajtott beruházások részleges kompenzálása érdekében, és e bevételeket fel kell használni a Galileo és EGNOS programok célkitűzéseinek támogatására. A magánszektorba tartozó jogalanyokkal kötött szerződésekben bevétel-megosztási mechanizmust is ki lehet kötni.

(25)

A Galileo és EGNOS programok lebonyolítását korábban sújtó költségtúllépések és időbeli csúszások elkerülése érdekében fokozni kell az esetlegesen többletköltségekhez és/vagy késésekhez vezető kockázatok ellenőrzését lehetővé tevő erőfeszítéseket, miként ezt az Európai Parlament „Az európai műholdas navigációs programok félidős felülvizsgálatáról: a végrehajtás értékelése, a jövő kihívásai és finanszírozási kilátások” című, 2011. június 8-i állásfoglalásában (8) és a Tanács 2011. március 31-i következtetéseiben kéri, és miként ez a „Költségvetés az Európa 2020 stratégiához” című, 2011. június 29-i Bizottság által tett közleményből is kitűnik.

(26)

A Galileo és EGNOS programok felelősségteljes közszféra általi irányítása egyrészt a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség (ESA) közötti szigorú felelősség- és feladatmegosztást, másrészt az irányításnak a rendszerek üzemeltetési igényeihez való fokozatos hozzáigazítását kívánja meg.

(27)

Mivel a Bizottság képviseli az Uniót, amely főszabály szerint egyedül biztosítja a Galileo és EGNOS programok finanszírozását, és amely a rendszerek tulajdonosa, a Bizottságnak kell felelnie e programok lebonyolításáért és átfogó felügyeletéért. A Bizottságnak kezelnie kell az e rendelet értelmében a programokra elkülönített pénzeszközöket, és ügyelnie kell a programok valamennyi tevékenységének megvalósítására, továbbá biztosítania kell az egyértelmű felelősség- és feladatmegosztást, különösen az Európai GNSS Ügynökség és az ESA között. Ezzel összhangban az említett általános kötelezettségekkel összefüggő feladatokon, valamint az e rendelet értelmében a Bizottságra háruló egyéb feladatokon kívül a Bizottság részére egyes különleges feladatokat is ki kell jelölni. A különböző érdekelt felek forrásainak és szakértelmének optimalizálása érdekében a Bizottság számára lehetőséget kell nyújtani arra, hogy bizonyos feladatokat hatáskör-átruházási megállapodások útján, a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban átruházhasson.

(28)

Figyelembe véve a rendszerek földi infrastruktúráinak a Galileo és EGNOS programokat érintő jelentőségét és a rendszerek biztonságára gyakorolt hatását, ezen infrastruktúrák elhelyezkedésének meghatározása egyike kell, hogy legyen a Bizottságra ruházott konkrét feladatoknak. A rendszerek földi infrastruktúráinak kiépítését nyílt és átlátható folyamat keretében kell megvalósítani. Az ilyen infrastruktúrák elhelyezkedésének meghatározása során figyelembe kell venni a földi infrastruktúrák optimális földrajzi megoszlásával összefüggő földrajzi és műszaki korlátokat, valamint az adott feladatok ellátására alkalmas létesítmények és berendezések esetleges jelenlétét, továbbá gondoskodni kell az egyes földi állomások biztonsági igényeinek és az egyes tagállamok nemzetbiztonsági előírásainak való megfelelésről.

(29)

Az Európai GNSS Ügynökséget a 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) hozta létre a Galileo és EGNOS programok céljainak megvalósítása, valamint e programok lebonyolításával összefüggő egyes feladatok végrehajtása céljából. Az Európai GNSS Ügynökség az Unió egyik ügynöksége, amelyre a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott szervként az uniós ügynökségekre alkalmazandó kötelezettségek vonatkoznak. Az Európai GNSS Ügynökségre a programok biztonságával és az illetékes PRS-hatóságként történő esetleges kijelölésével összefüggő egyes feladatokat kell osztani. Az Európai GNSS Ügynökségnek hozzá kell járulnia a rendszerek népszerűsítéséhez és forgalmazásához, többek között úgy, hogy kapcsolatot épít ki a Galileo és EGNOS programok keretében nyújtott szolgáltatások felhasználóival és lehetséges felhasználóival, és tájékozódik a felhasználók igényeiről, valamint a műholdas navigációs piac fejleményeiről. Ezenfelül az Európai GNSS Ügynökségnek olyan feladatokat is el kell látnia, amelyeket a Bizottság a programokkal kapcsolatos különböző más különleges olyan feladatokra vonatkozó, egy vagy több hatáskör-átruházási megállapodás útján bíz rá, amelyek kiváltképp a rendszerek hasznosítási szakaszával összefüggő feladatok, ideértve a programok operatív irányítását, az alkalmazásoknak és a szolgáltatásoknak a műholdas rádiónavigációs piacon történő népszerűsítése, valamint a programhoz kapcsolódó alapvető elemek fejlesztésének elősegítése. Annak érdekében, hogy az Uniót képviselő Bizottság teljes körűen gyakorolhassa ellenőrzési jogkörét, e hatáskör-átruházási megállapodásoknak tartalmazniuk kell az Európai GNSS Ügynökségre bízott pénzeszközökkel való gazdálkodás általános feltételeit.

A Galileo és EGNOS programok és üzemeltetésük operatív irányításával kapcsolatos feladatok tekintetében az Európai GNSS Ügynökségre történő kötelezettség-átruházásnak fokozatosnak kell lennie, és egy sikeresen elkészített, megfelelő átadási jelentésen, valamint a programok folytonosságának biztosítása érdekében az Európai GNSS Ügynökség ilyen feladatok vállalására irányuló hajlandóságán kell alapulnia. Erre az átadásra az EGNOS esetében 2014. január 1-jén sort kell keríteni, míg a Galileo esetében ez várhatóan 2016 folyamán valósul meg.

(30)

A Galileo program kiépítési szakaszát illetően az Uniónak az ESA-val az ESA erre a szakaszra vonatkozó feladatait meghatározó hatáskör-átruházási megállapodást kell kötnie. A Bizottságnak – amely az Uniót képviseli – mindent el kell követnie, hogy a szóban forgó hatáskör-átruházási megállapodást e rendelet alkalmazásának időpontjától számított hat hónapon belül megkösse. Annak érdekében, hogy a Bizottság teljes körűen gyakorolhassa ellenőrzési jogkörét, a hatáskör-átruházási megállapodásnak tartalmaznia kell az ESA-ra bízott pénzeszközökkel való gazdálkodás általános feltételeit. Minthogy kizárólag az Unió által finanszírozott tevékenységekről van szó, e feltételeknek ahhoz hasonló szintű ellenőrzést kell biztosítaniuk, mint amely akkor lenne előírás, ha az ESA az Unió egyik ügynöksége volna.

(31)

A Galileo és EGNOS programok hasznosítási szakaszát illetően az Európai GNSS Ügynökségnek munkamegállapodásokat kell kötnie az ESA-val, amelyek meghatározzák utóbbinak a rendszerek új generációinak fejlesztéséhez és a rendszerek jelenlegi generációjával összefüggő technikai támogatáshoz kapcsolódó feladatait. E megállapodásoknak összhangban kell állniuk a 966/2012/EU, Euratom rendelettel. Nem kell kiterjedniük az ESA által a kutatással és technológiafejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket illetően betöltött szerepre, valamint a Galileo és az EGNOS programok keretében létrehozott infrastruktúrákra vonatkozó tökéletesítés korai szakaszaira és kutatási tevékenységekre. E tevékenységeket a programok számára elkülönített költségvetésen kívül, például a Horizont 2020-ra elkülönített pénzeszközök útján kell finanszírozni.

(32)

A Galileo és EGNOS programok lebonyolításának felelőssége egyebek között a programok, a rendszerek és ezek üzemeltetése biztonságával kapcsolatos felelősséget foglalja magában. A 2004/552/KKBP együttes tanácsi fellépés (10) alkalmazásának esetét kivéve – amely fellépést felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az tükrözze a Galileo és EGNOS programok alakulását, azok irányítását, valamint a Lisszaboni Szerződésből következő, az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Unió működéséről szóló szerződést érintő változásokat – a biztonsági felelősség a Bizottságot terheli, még akkor is, ha egyes biztonsági feladatok az Európai GNSS Ügynökségre hárulnak. A Bizottságra hárul különösen a biztonságért felelős különböző szervezetek közötti megfelelő koordináció biztosítására alkalmas mechanizmusok felállítása.

(33)

E rendelet alkalmazása során a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben a Bizottságnak konzultálnia kell a tagállamok érintett biztonsági szakértőivel.

(34)

Tekintettel az EKSZ-nél rendelkezésre álló különleges szakértelemre, valamint a Szolgálat rendszeres kapcsolattartására harmadik országok hivatalaival és a nemzetközi szervezetekkel, az EKSZ olyan szerv, amely a 2010/427/EU tanácsi határozattal (11) összhangban a külkapcsolatok terén képes segítséget nyújtani a Bizottságnak a rendszerek és a Galileo és EGNOS programok biztonságával összefüggő egyes feladatok ellátásában. A Bizottság gondoskodik arról, hogy az EKSZ a biztonsággal összefüggő feladatoknak a külkapcsolatok terén történő ellátása tekintetében teljes mértékben bekapcsolódjon a munkájába. E célból minden technikai támogatást biztosítani kell az EKSZ számára.

(35)

Az információ biztonságos körforgásának biztosítása érdekében e rendelet alkalmazásában a vonatkozó biztonsági szabályozásnak az EU-minősített adatok tekintetében egyenértékű védelmet kell biztosítaniuk a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (12) mellékletében foglalt biztonsági szabályok által, valamint a Tanácsnak a 2013/488/EU tanácsi határozat (13) mellékleteiben foglalt biztonsági szabályai által biztosított védelemmel. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzetbiztonsági szabályozásuk a területükön lakóhellyel rendelkező minden olyan természetes személy, illetve a területükön letelepedett minden olyan jogi személy esetében alkalmazandók legyen, aki/amely a Galileo és EGNOS programokkal kapcsolatos uniós minősített adatokkal foglalkozik. Az ESA biztonsági szabályzatát és az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője 2011. június 15-i határozatát (14) egyenértékűnek kell tekinteni a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletében foglalt biztonsági szabályok által, valamint a Tanácsnak a 2013/488/EU tanácsi határozat mellékleteiben foglalt biztonsági szabályai által biztosított védelemmel.

(36)

E rendelet nem sérti a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló jelenlegi és jövőbeli, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. cikkével összhangban elfogadott szabályokat. Ezenkívül e rendelet nem értelmezendő úgy, hogy kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy eltekintsenek a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó alkotmányos követelményeiktől.

(37)

A Galileo és EGNOS programokra előirányzott pénzeszközök elkülönítése érdekében, amelyek olyan felső összeghatárt jelentenek, amelyet a Bizottság nem léphet túl, hatékony közbeszerzési eljárásokat kell alkalmazni, és különösen a szerződési feltételeket olyan módon kell meghatározni, amely biztosítja a források legjobb felhasználását, a kielégítő szolgáltatásokat, a programok megfelelő lefolytatását, a jó kockázatkezelést, továbbá a javasolt ütemterv betartását biztosító módon kell meghatározni. Az érintett ajánlatkérőnek törekednie kell e követelmények betartására.

(38)

Tekintettel arra, hogy a Galileo és EGNOS programokat főszabályként az Unió finanszírozza, a programok alapján kötött közbeszerzési szerződéseknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós közbeszerzési szabályokat, s mindenekelőtt a legjobb ár-érték arány elérését, a költségek ellenőrzését, a kockázatok enyhítését, a hatékonyság fokozását és az egyetlen beszállítótól való függés csökkentését kell célozniuk. A teljes beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt hozzáférést, az egyenlő versenyt, a minden szinten kiegyensúlyozott részvételi lehetőségek kínálását a különböző iparágakon belül, ideértve különösen az új belépőket, valamint a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) is. El kell kerülni az erőfölénnyel való visszaélés esetleges eseteit, valamint az egyetlen beszállítótól való tartós függést. A programmal összefüggő kockázatok enyhítése, a kizárólagos beszerzési forrástól való függés elkerülése, továbbá a program, a költségek és az ütemterv átfogóbb ellenőrzésének biztosítása érdekében szükség szerint többféle beszerzési forráshoz kell folyamodni. Ezenkívül az európai ipar fejlődését a műholdas navigációhoz kapcsolódó valamennyi területen meg kell őrizni és elő kell segíteni az Unió által kötött nemzetközi megállapodásokkal összhangban. A lehető legnagyobb mértékben mérsékelni kell a szerződések nem megfelelő teljesítésének vagy nem teljesítésének a kockázatát. A vállalkozóknak ezért a vállalt kötelezettségek és a szerződés időtartama tekintetében bizonyítaniuk kell a szerződés szerinti teljesítésük fenntarthatóságát. Ezért az ajánlatkérőknek adott esetben meg kell határozniuk az ellátás és a szolgáltatásnyújtás megbízhatóságával kapcsolatos követelményeket.

Ezen túlmenően, az érzékeny jellegű áruk vagy szolgáltatások beszerzése esetén az ajánlatkérők – különösen az adatok biztonságának biztosítása céljából – e beszerzések tekintetében speciális követelményeket szabhatnak meg. Az uniós iparágak számára lehetőséget kell nyújtani arra, hogy egyes anyagok és szolgáltatások esetében Unión kívüli forrásokat vegyenek igénybe akkor, ha ez minőségi és költségviszonylatban bizonyítottan lényeges előnyökkel jár, szem előtt tartva mindazonáltal a programok stratégiai jellegét, valamint a biztonságra és a kivitel ellenőrzésére vonatkozó uniós előírásokat. Hasznosítani kell a közszféra általi beruházásokat, az iparági tapasztalatokat és szakértelmet, ideértve a programok meghatározási, fejlesztési és validálási szakaszában szerzett tapasztalatokat és szakértelmet is, és egyidejűleg ügyelni kell arra, hogy a versenyeztetésre vonatkozó szabályok ne sérüljenek.

(39)

A versenyeztetett termék, szolgáltatás vagy munka teljes – a hosszú távú üzemeltetési költségeket is magában foglaló – költségének pontosabb felmérése érdekében a közbeszerzési eljárás során lehetőség szerint a versenyeztetett termék, szolgáltatás vagy munka hasznos életciklusa során felmerülő teljes költséget kell figyelembe venni, mégpedig költséghatékonysági megközelítés, például az életciklus-költségek meghatározásának alkalmazásával, minden olyan esetben, amikor a közbeszerzési eljárás során a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja dönt. E célból az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell arról, hogy a termék, a szolgáltatás vagy a munka hasznos életciklusával kapcsolatos költségek kiszámításához alkalmazni szándékozott módszer kifejezetten említésre kerüljön az ajánlattételhez szükséges dokumentációban vagy a szerződési hirdetményben, és hogy az lehetővé tegye az ajánlattevők által szolgáltatott információk pontosságának ellenőrzését.

(40)

A műholdas navigáció összetett, állandóan fejlődő technológia. Ebből a Galileo és EGNOS programok keretében kötött közbeszerzési szerződések tekintetében bizonytalanságok és kockázatok adódnak, annál is inkább, mivel e közbeszerzési szerződések berendezésekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalásokkal járhatnak. E jellemzők a közbeszerzések terén a 966/2012/EU, Euratom rendeletben foglalt rendelkezéseken kívül különleges intézkedések végrehajtását követelik meg. Ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – amennyiben egy vagy több vállalkozás az ajánlatkérést megelőzően az adott ajánlatkéréshez kapcsolódó tevékenységekről bennfentes információkkal rendelkezik – az ajánlatkérő helyreállíthassa az egyenlő versenyfeltételeket. Az ajánlatkérő számára azt is lehetővé kell tenni, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában kössön közbeszerzési szerződést, bizonyos feltételekkel a szerződés teljesítésére vonatkozó kiegészítő záradékot fűzzön a szerződéshez, vagy minimális mértékű alvállalkozói kör kötelező igénybevételét írja elő. Végül, a Galileo és EGNOS programokra jellemző technológiai bizonytalanságok miatt a közbeszerzési árakat nem mindig lehet pontosan előrejelezni; ezért kívánatos lehet olyan, különleges formájú szerződések megkötése, amelyekben egyfelől nincs kikötve rögzített és végleges ár, másfelől viszont az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító záradékokat tartalmaznak.

(41)

Meg kell jegyezni, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban a tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan intézkedések meghozatalától, amelyek károsak lehetnek a Galileo és EGNOS programok, valamint a szolgáltatások szempontjából. Azt is le kell szögezni, hogy az érintett tagállamoknak minden kellő intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy biztosítsák a területükön létesített földi állomások védelmét. Továbbá a tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működnie egymással és a megfelelő nemzetközi szervekkel és szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy a Galileo program keretében létrehozott rendszer számára szükséges rádióspektrum rendelkezésre álljon és védett legyen, lehetővé téve az e rendszeren alapuló alkalmazások teljes kifejlesztését és végrehajtását a 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (15) összhangban.

(42)

Tekintettel a rendszerek globális rendeltetésére, lényeges, hogy az Unió a Galileo és EGNOS programok keretében, az EUMSZ 218. cikkével összhangban harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel megállapodásokat kössön a programok megfelelő lebonyolítása, a biztonsággal és a díjszabással kapcsolatos kérdések kezelése, az uniós polgároknak nyújtott szolgáltatások optimalizálása, továbbá a harmadik országok és nemzetközi szervezetek igényeinek kielégítése céljából. Adott esetben célszerű lehet a meglévő megállapodásokat is a Galileo és EGNOS programok alakulásához igazítani. E megállapodások előkészítése és végrehajtása során a Bizottság igénybe veheti az EKSZ, az ESA és az Európai GNSS Ügynökség segítségét az e rendelet értelmében rájuk háruló feladatok határain belül.

(43)

Meg kell erősíteni, hogy a Bizottság egyes nem szabályozási jellegű feladatainak ellátásához adott esetben és a szükséges mértékig igénybe veheti egyes külső felek technikai segítségnyújtását. A Galileo és EGNOS programok közirányításába bevont egyéb szervezetek az e rendelet alkalmazásában rájuk bízott feladatok ellátásához szintén részesülhetnek ugyanilyen technikai segítségnyújtásban.

(44)

Az Unió az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapul, és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke kifejezetten elismeri a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot. A Galileo és EGNOS programok keretében biztosítani kell a személyes adatok és a magánélet védelmét.

(45)

A teljes kiadási ciklus alatt az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések révén védeni kell, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az elveszett, helytelenül folyósított és a szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését, valamint adott esetben igazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban.

(46)

A Galileo és EGNOS programok végrehajtásáról rendszeresen tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot, különös tekintettel a kockázatkezelésre, a költségekre, az ütemtervre és a teljesítésre. Ezenkívül a Galileo intézményközi panelről szóló, e rendelethez csatolt együttes nyilatkozatnak megfelelően az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság a Galileo intézményközi panelen belül tanácskozni fog.

(47)

A Galileo és EGNOS programok célkitűzéseinek teljesítése céljából foganatosított intézkedések eredményességének és hatékonyságának értékelésére a Bizottságnak – közösen elfogadott mutatók alapján – értékeléseket kell készítenie.

(48)

A rendszerek és működésük biztonságának biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a rendszerek és működésük biztonságának biztosításához szükséges magas szintű célkitűzések tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítése és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(49)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (16) megfelelően kell gyakorolni.

(50)

Minthogy a felelősségteljes közirányításra való törekvés megköveteli a Galileo és EGNOS programok egységes kezelését, a döntéshozatal felgyorsítását és az információkhoz való egyenlő hozzáférést, az Európai GNSS Ügynökség és az ESA képviselői számára lehetővé kell tenni, hogy megfigyelőként részt vegyenek a Bizottság segítésére felállított Európai GNSS-programok Bizottságának (a továbbiakban: GNSS bizottság) munkájában. Ugyanezen okokból az Unióval nemzetközi szerződést kötött harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői számára is lehetővé kell tenni, hogy biztonsági korlátozások mellett és az ilyen szerződés feltételeiben foglaltak szerint részt vegyenek a GNSS bizottság munkájában. Az Európai GNSS Ügynökség, az ESA, a harmadik országok és nemzetközi szervezetek említett képviselői a bizottság szavazásain nem jogosultak részt venni.

(51)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a műholdas navigációs rendszerek létrehozását és hasznosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ugyanis e cél meghaladja bármely egyedül fellépő tagállam pénzügyi és műszaki képességeit, és ezért azok – nagyságrendjük és hatásuk miatt – uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket.

(52)

A876/2002/EK tanácsi rendelet (17) által létrehozott Galileo Közös Vállalkozás 2006. december 31-én beszüntette a tevékenységét. A 876/2002/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(53)

Figyelemmel a Galileo és EGNOS programok értékelésének szükségességére, a 683/2008/EK rendeleten elvégzendő módosítások mértékére, valamint az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 683/2008/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet az európai műholdas rádiónavigációs programok keretében létrejövő rendszerek létrehozására és üzemeltetésére, különösen az uniós irányításra és pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályokat állapítja meg.

2. cikk

Az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek és programok

(1)   A Galileo és az EGNOS európai műholdas navigációs programok magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely az európai műholdas navigációs rendszer, azaz a Galileo program és az EGNOS rendszer keretében megvalósuló rendszer meghatározása, fejlesztése, validálása, megépítése, üzemeltetése, megújítása, javítása, valamint biztonságának és interoperabilitásának biztosítása érdekében szükséges.

E programok célja az is, hogy maximalizálják az európai műholdas navigációs rendszerek társadalmi-gazdasági előnyeit, különösen a rendszerek használatának elősegítésével, valamint az e rendszereken alapuló alkalmazások és szolgáltatások kifejlesztésének ösztönzésével.

(2)   A Galileo program keretében létrehozott rendszer egy polgári ellenőrzés alatt álló polgári rendszer és egy önálló globális műholdas rádiónavigációs (Global Navigation Satellite Systems vagy GNSS) infrastruktúra, amely műholdak összességét és földi állomások világméretű hálózatát foglalja magában.

(3)   Az EGNOS rendszer egy olyan regionális műholdas navigációs rendszerinfrastruktúra, amely a meglévő globális műholdas rádiónavigációs rendszerek által kibocsátott nyílt jeleknek, valamint rendelkezésre állását követően a Galileo program keretében létrehozott rendszer révén nyújtott nyilvános szolgáltatás jeleinek nyomon követését és korrekcióját végzi. Az EGNOS rendszert földi állomások és geostacionárius műholdakon elhelyezett több jeladó alkotják.

(4)   A Galileo program konkrét célkitűzései annak biztosítására irányulnak, hogy az említett program keretében létrehozott rendszer által kibocsátott jelek felhasználhatók legyenek a következő funkciók betöltésére:

a)

„nyilvános szolgáltatás” (Open Service vagy OS) nyújtása, amely a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat főként nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas rádiónavigációs alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat;

b)

a Galileo nyilvános szolgáltatásának keretében továbbított jelek révén és/vagy más műholdas navigációs rendszerekkel együttműködésben a nemzetközi szabályoknak megfelelő hozzájárulás nyújtása az életvédelmi alkalmazások használói számára az integritásfigyelő szolgáltatások terén;

c)

„kereskedelmi szolgáltatás” (Commercial Service vagy CS) nyújtása, amely lehetővé teszi alkalmazások szakmai vagy kereskedelmi célú fejlesztését a nagyobb teljesítménynek és a nyilvános szolgáltatás által biztosítottakénál nagyobb hozzáadott értékkel bíró adatoknak köszönhetően;

d)

„kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás” (Public Regulated Service vagy PRS) nyújtása, amelyet kizárólagosan a kormányok által felhatalmazott felhasználóknak, olyan érzékeny alkalmazások céljára tartanak fenn, amelyek a szolgáltatás magas fokú folytonosságát igénylik. Ez a szolgáltatás ingyenes a tagállamok, a Tanács, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és adott esetben az uniós ügynökségek számára, valamint erős és kódolt jeleket használ. Az 1104/2011/EU határozat 2. cikkében említett PRS-használatra jogosult felek díjfizetésének kérdése eseti alapon kerül elbírálásra, és helyénvaló megfelelő rendelkezéseket meghatározni e határozat 3. cikkének (5) bekezdése szerint megkötött megállapodásokban;

e)

a COSPAS-SARSAT rendszer „keresési és mentési támogatási szolgáltatásához” (Search and Rescue Support Service vagy SAR) való hozzájárulás oly módon, hogy érzékelik a jeladók által kibocsátott vészjelzéseket,és válaszüzenetek küldenek számukra.

(5)   Az EGNOS program konkrét célkitűzései annak biztosítására, hogy az EGNOS rendszer által kibocsátott jelek felhasználhatók legyenek a következő funkciók betöltésére:

a)

nyilvános szolgáltatás (OS) nyújtása, amely a felhasználó számára ingyenesen szolgáltat főleg nagy adatforgalmat lebonyolító műholdas rádiónavigációs alkalmazások által felhasználható helymeghatározási és szinkronizációs adatokat az EGNOS rendszer által lefedett területen;

b)

kereskedelmi jellegű adatok sugárzására irányuló szolgáltatás (EGNOS Data Access Service vagy EDAS) nyújtása, amely elősegíti alkalmazások szakmai vagy kereskedelmi célú fejlesztését a nagyobb teljesítménynek és a nyilvános szolgáltatás által biztosítottakénál nagyobb hozzáadott értékkel bíró adatoknak köszönhetően;

c)

„életvédelmi szolgáltatás” (safety-of-life service vagy SoL) nyújtása, olyan felhasználókat megcélozva, akik számára a biztonság elengedhetetlen. Ez a közvetlen felhasználók számára ingyenes szolgáltatás különösen az egyes ágazatok számára fontos folytonosság, hozzáférhetőség és pontosság követelményét elégíti ki, valamint olyan integritásinformációs funkcióval rendelkezik, amely az EGNOS rendszer által megnövelt rendszerek elégtelen működése vagy a tűréshatár túllépésére vonatkozó jelzései esetén figyelmezteti a felhasználót lefedett területen;

Kiemelt jelentőségű továbbá, hogy e funkciók mielőbb rendelkezésre álljanak a tagállamok földrajzilag Európában található területén.

A műszaki megvalósíthatóság határain belül, valamint nemzetközi megállapodások alapján az EGNOS rendszer földrajzi lefedettsége kiterjeszthető a világ más régióira is, különösen a tagjelölt országok területére, az egységes európai égbolt projektben részt vevő harmadik országok területére, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok területére. Az ilyen kiterjesztés költségei – ideértve a kapcsolódó hasznosítási költségeket – nem fedezhetőek a 9. cikkben említett forrásokból. Ez a kiterjesztés nem késleltetheti az EGNOS rendszer földrajzi lefedettségének a tagállamok földrajzilag Európában található területére való kiterjesztését.

3. cikk

A Galileo program szakaszai

A Galileo program a következő szakaszokból áll:

a)

meghatározási szakasz, amelynek folyamán sor került a rendszer felépítésének megtervezésére és a rendszer elemeinek meghatározására; amely szakasz 2001-ben lezárult;

b)

a tervek szerint 2013. december 31-ig véget érő fejlesztési és validációs szakasz, amely magában foglalja az első műholdak megépítését és fellövését, az első földi infrastruktúrák kialakítását, valamint a rendszer keringési pályán való teszteléséhez szükséges valamennyi munkálatot és műveletet;

c)

kiépítési szakasz, amely 2020. december 31-ig lezárul és a következőkből áll:

i.

az összes űrbeli infrastruktúra – különösen a 2. cikk (4) bekezdésében említett konkrét célkitűzések teljesítéséhez szükséges valamennyi műhold és az előírt tartalék műholdak – megépítése, kialakítása és védelme, valamint a kapcsolódó folyamatos karbantartás és üzemeltetés;

ii.

az összes földi infrastruktúra – különösen a műholdak vezérléséhez és a műholdas navigációs adatok feldolgozásához szükséges infrastruktúra, a szolgáltatási központok és egyéb földi központok – megépítése, kialakítása és védelme, valamint a kapcsolódó folyamatos karbantartás és üzemeltetés;

iii.

előkészítés a hasznosítási szakaszra, ideértve a 2. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatások biztosításával összefüggő előkészítő tevékenységeket;

d)

hasznosítási szakasz, amely magában foglalja:

i.

az űrbeli infrastruktúra irányítása, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve a szintre hozást és az elavulás kezelését;

ii.

a földi infrastruktúra – különösen a szolgáltatási központok és egyéb földi központok, hálózatok és létesítmények – irányítása, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve a szintre hozást és az elavulás kezelését;

iii.

a rendszer jövőbeli generációinak kifejlesztése és a 2. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatás fejlesztése;

iv.

a programhoz kapcsolódó hitelesítési és szabványosítási műveletek;

v.

a 2. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtása és forgalmazása;

vi.

más GNSS-rendszerekkel való együttműködés; továbbá

vii.

minden egyéb, a rendszer fejlesztéséhez és a program megfelelő lefolytatásához szükséges tevékenység.

A hasznosítási szakasz a tervek szerint 2014. és 2015. között fokozatosan, a kezdeti szolgáltatások nyújtásával indul a nyilvános szolgáltatás, a keresési és mentési szolgáltatás, valamint a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás tekintetében. A kezdeti szolgáltatásokat fokozatosan tökéletesítik majd, és megkezdődik a 2. cikk (4) bekezdésében foglalt konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó egyéb funkciók fokozatos beindítása, így a rendszer 2020. december 31-ig eléri teljes működési kapacitását.

4. cikk

Az EGNOS rendszer hasznosítási szakasza

Az EGNOS rendszer hasznosítási szakasza magában foglalja főként:

a)

az űrbeli infrastruktúra irányítása, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve a szintre hozást és az elavulás kezelését;

b)

a földi infrastruktúra – különösen a hálózatok, létesítmények és támogató eszközök – irányítása, karbantartása, folyamatos tökéletesítése, fejlesztése és védelme, ideértve a szintre hozást és az elavulás kezelését;

c)

a rendszer jövőbeli generációinak kifejlesztése és a 2. cikk (5) bekezdésében említett fejlesztés;

d)

a programhoz kapcsolódó hitelesítési és szabványosítási műveletek;

e)

a 2. cikk (5) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtása és forgalmazása;

f)

a rendszer és hasznosítása megbízhatóságát igazoló összes tényező;

g)

a 2. cikk (5) bekezdésének második és harmadik albekezdése szerinti konkrét célkitűzések teljesítésével összefüggő koordinációs tevékenységek.

5. cikk

A rendszerek kompatibilitása és interoperabilitása

(1)   A Galileo és EGNOS programok keretében létrehozott rendszerek, hálózatok és szolgáltatások műszaki szempontból egymás között kompatibilisek és interoperábilisak.

(2)   A Galileo és EGNOS programok keretében létrehozott rendszerek, hálózatok és szolgáltatások kompatibilisek és interoperábilisak más műholdas rádiónavigációs rendszerekkel és a hagyományos rádiónavigációs eszközökkel, amennyiben az ilyen kompatibilitási és interoperabilitási követelményeket a 29. cikk szerint megkötött nemzetközi megállapodás előírja.

6. cikk

Tulajdonjog

A Galileo és EGNOS programok keretében létrehozott vagy kifejlesztett valamennyi tárgyi és immateriális eszköz tulajdonjoga az Uniót illeti. Ennek érdekében – adott esetben – a fennálló tulajdonjogokra vonatkozóan harmadik felekkel megállapodásokat kell kötni.

A Bizottság – megfelelő keretek között – biztosítja az e cikkben említett eszközök optimális használatát, és különösen a lehető leghatékonyabban kezeli a Galileo és EGNOS programokhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogokat, figyelembe véve az Unió szellemi tulajdonjogai védelmének és érvényesítésének szükségességét, az összes érintett érdekeit, valamint a piacok és az új technológiák harmonikus fejlődésének fontosságát. E célból gondoskodik arról, hogy a Galileo és EGNOS programok értelmében kötött szerződések lehetőséget adjanak az e programok keretében végzett munka során létrejövő szellemi tulajdonjogok harmadik felekre történő átruházására vagy licencbe adására.

II.   FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS ÉS KÖLTSÉGVETÉSI MECHANIZMUSOK

7. cikk

Tevékenységek

(1)   A programok céljára e rendelet alapján a 2014–2020 közötti időszakra kijelölt uniós költségvetési előirányzatok a következőkkel összefüggő tevékenységek finanszírozására szolgálnak:

a)

a Galileo program 3. cikk c) pontja szerinti kiépítési szakaszának befejezése;

b)

a Galileo program 3. cikk d) pontja szerinti hasznosítási szakasza;

c)

az EGNOS program 4. cikk szerinti hasznosítási szakasza;

d)

Galileo és EGNOS a programok irányításával és nyomon követése.

(2)   A Galileo és EGNOS programok számára biztosított uniós költségvetési előirányzatok a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban a programok alapvető elemeire – például a Galileo-jeleket használó lapkakészletekre (chipset) és vevőkészülékekre – vonatkozó kutatással és fejlesztéssel összefüggő tevékenységek finanszírozását is fedezik.

(3)   A Galileo és EGNOS programokra elkülönített uniós költségvetési előirányzatok fedezik a programok irányításához és a 2. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt konkrét céloknak a megvalósításához szükséges Bizottság általi előkészítési, nyomonkövetési, ellenőrzési, átvilágítási és értékelési tevékenységek kiadásait is. Ilyen kiadások különösen a következőkre terjedhetnek ki:

a)

szakértői tanulmányok és megbeszélések;

b)

tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, ideértve az Unió szakpolitikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációt is, amennyiben ezek e rendelet céljaival közvetlenül összefüggenek, különösen a más uniós szakpolitikákkal való együttműködés létrehozása érdekében;

c)

az információfeldolgozási vagy információcsere rendeltetésű információs technológiai (IT) hálózatok;

d)

minden egyéb, a programok irányítása céljából a Bizottság számára nyújtott technikai vagy adminisztratív segítségnyújtás.

(4)   A Galileo és EGNOS programoknak és e programok egyes szakaszainak költségeit egyértelműen azonosítani kell. A Bizottság az átlátható gazdálkodás elvével összhangban évente tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a 36. cikkben említett bizottságot (a továbbiakban: a GNSS bizottság) az uniós pénzügyi forrásoknak – a rendkívüli tartalékalapot is ideértve – az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett valamennyi tevékenység céljára történő elkülönítéséről és felhasználásáról.

8. cikk

A Galileo és EGNOS programok finanszírozása

(1)   A 9. cikkel összhangban az Unió finanszírozza a Galileo és EGNOS programokhoz kapcsolódó, a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett, a 2. cikkben meghatározott célok elérését szolgáló tevékenységeket, valamint a – többek között e cikk (2) és (3) bekezdésében említett – bármely egyéb forrásból származó hozzájárulások sérelme nélkül.

(2)   A tagállamok további finanszírozást kérhetnek a Galileo és EGNOS programokhoz, hogy adott esetekben többletelemeket fedezzenek, feltéve, hogy az ilyen többletelemek az érintett program tekintetében nem teremtenek pénzügyi vagy műszaki terhet, és nem vezetnek késedelemhez. A tagállam kérése alapján a Bizottság a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban határoz arról, hogy e két feltétel teljesült-e. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a bizottságot azokról a hatásokról, amelyeket e bekezdés alkalmazása gyakorolhat a Galileo és EGNOS programokra.

(3)   Harmadik országok és nemzetközi szervezetek szintén nyújthatnak további finanszírozást a Galileo és EGNOS programokhoz. Részvételük feltételeiről és részleteiről a 29. cikkben említett nemzetközi megállapodások rendelkeznek.

(4)   Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett kiegészítő finanszírozás a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (2) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősül.

9. cikk

Források

(1)   A 7. cikk (1), (2) és () bekezdésében említett tevékenységek végrehajtásához és az e tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok fedezéséhez szükséges pénzügyi keretösszeg a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra 7 071,73 millió EUR folyó áron.

Az éves előirányzatokat a pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

Az első albekezdésben említett összeg az alábbi folyó áron számított kiadási kategóriák között oszlik meg:

a)

1 930 millió EUR a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységekre;

b)

3 000 millió EUR a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységekre;

c)

1 580 millió EUR a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tevékenységekre;

d)

561,73 millió EUR a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 7. cikk (3) bekezdésében említett tevékenységekre.

(2)   A Horizont 2020 programon belüli rendszereken alapuló alkalmazások fejlesztésére elkülönített összegek sérelme nélkül a Galileo és EGNOS programok számára elkülönített címzett bevételeket is tartalmazó költségvetési előirányzatok változatlan árakon legfeljebb 100 millió EUR összegig finanszírozzák a 7. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységeket.

(3)   A Bizottság az (1) bekezdés harmadik albekezdésének a)–d) pontjában meghatározottak szerint pénzeszközöket csoportosíthat át valamely kiadási kategóriából egy másikba, az (1) bekezdés első albekezdésében említett összeg legfeljebb 10 %-áig. Amennyiben az átcsoportosítás kumulatív összege meghaladja az (1) bekezdés első albekezdésében említett összeg 10 %-át, a Bizottság a 36. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban konzultál a bizottsággal.

A Bizottság a kiadási kategóriák közötti valamennyi átcsoportosításról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4)   Az előirányzatok végrehajtása e rendelet, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet alkalmazandó előírásaival összhangban történik.

(5)   A Galileo és EGNOS programokhoz kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalásokat éves leosztásban kell teljesíteni.

(6)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi forrásokat a Bizottság átlátható és költséghatékony módon kezeli. A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségkezelési stratégiájáról.

10. cikk

A Galileo és EGNOS programokból származó bevétel

(1)   A rendszerek üzemeltetéséből származó bevételek az Uniót illetik, a bevételeket az Unió költségvetésébe kell befizetni, és a Galileo és EGNOS programok céljára, különösen a 2. cikk (1) bekezdésében említett célra kell elkülöníteni. Amennyiben a bevétel meghaladja a programok hasznosítási szakaszának finanszírozásához szükséges összeget, az elkülönítés elvének bármilyen kiigazítását a Bizottság javaslata alapján az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

(2)   A magánszektorba tartozó jogalanyokkal kötött szerződések bevétel-megosztási mechanizmust írhatnak elő.

(3)   A költségvetés végrehajtásáért közvetett módon felelős szervezetek számára folyósított előfinanszírozásból származó kamatokat azon tevékenységekre kell fordítani, amelyek a Bizottság és az érintett szervezet között létrejött hatáskör-átruházási megállapodás vagy szerződés tárgyát képezik. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban a költségvetés végrehajtásáért közvetett módon felelős szervezetek a pénzügyi források és a kapcsolódó kamatok azonosítását lehetővé tevő számlákat nyitnak.

III.   FEJEZET

A GALILEO ÉS EGNOS PROGRAMOK KÖZIRÁNYÍTÁSA

11. cikk

A Galileo és EGNOS programok irányításának elvei

A Galileo és EGNOS programok közirányítása a következő elveken alapul:

a)

a különböző érintett szervezetek, kiváltképp a Bizottság, az Európai GNSS Ügynökség és az Európai Űrügynökség (ESA) közötti szigorú feladat- és felelősségmegosztás, a Bizottság általános felelőssége mellett;

b)

az a) pontban említett szervezetek és a tagállamok közötti lojális együttműködés;

c)

a programok szoros ellenőrzése, ideértve annak ellenőrzését is, hogy a részt vevő szervezetek a felelősségi körükhöz tartozó területeken tiszteletben tartják a Galileo és EGNOS programok céljaihoz rendelt költségeket és ütemtervet;

d)

a meglévő struktúrák használatának optimalizálása és ésszerűsítése a műszaki szakértelem megkettőzésének elkerülése végett;

e)

bevált gyakorlatokon alapuló projektirányítási rendszerek és technikák alkalmazása a Galileo és EGNOS programok végrehajtásának felügyelete során, a különös előírások alapján és a terület szakértőinek támogatásával.

12. cikk

A Bizottság szerepe

(1)   A Galileo és EGNOS programokért a Bizottságot általános felelősség terheli. A Bizottság kezeli az e rendelettel összhangban elkülönített pénzeszközöket, és felügyeli a programokkal összefüggő valamennyi tevékenységet, különös tekintettel azok költségeire, ütemtervére és eredményeire.

(2)   Az (1) bekezdésben említett általános felelősségen és az e rendelet más rendelkezéseiben előírt különleges feladatokon kívül a Bizottság:

a)

gondoskodik a Galileo és EGNOS programokban részt vevő különböző szervezetek közötti egyértelmű feladatmegosztásról, és evégett az Európai GNSS Ügynökséget és az ESA-t hatáskör-átruházási megállapodások útján megbízza a 14. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikkben említett feladatokkal,

b)

gondoskodik arról, hogy a Galileo és EGNOS programokat az elkülönített források keretein belül, a 2. cikkben említett célkitűzésekkel összhangban és időben hajtsák végre.

E célból kialakítja és végrehajtja azokat a megfelelő eszközöket és strukturális intézkedéseket, amelyek szükségesek a programokkal összefüggő kockázatok azonosításához, ellenőrzéséhez, enyhítéséhez és nyomon követéséhez;

c)

az Unió nevében és saját hatáskörén belül intézi a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokat;

d)

minden, a Galileo és EGNOS programok szempontjából releváns információt idejében megoszt a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel, különös tekintettel a kockázatkezelésre, a teljes költségre, a Galileo infrastruktúra minden egyes jelentős elemének éves működési költségeire, a bevételekre, az ütemtervre és az eredményekre, valamint a 11. cikk e) pontjában említett projektirányítási rendszerek és technikák végrehajtásáról szóló áttekintésre;

e)

felméri az európai műholdas navigációs rendszer használatának a gazdaság különböző ágazataiban való elősegítésére és biztosítására vonatkozó lehetőségeket, ideértve annak elemzését is, hogy a rendszerek által nyújtott előnyöket hogyan lehet kihasználni.

(3)   A Galileo program 3. cikkben említett kiépítési és hasznosítási szakaszainak, valamint az EGNOS program 4. cikkben említett hasznosítási szakaszának zavartalan lebonyolítása érdekében a Bizottság szükség esetén meghozza az alábbiakhoz szükséges intézkedéseket:

a)

a Galileo és EGNOS programok lebonyolításából szervesen következő kockázatok kezelése és csökkentése;

b)

a programok végrehajtásának nyomon követése és értékelése szempontjából meghatározó döntési szakaszok meghatározása;

c)

a rendszerek földi infrastruktúrái elhelyezésének meghatározása a biztonsági követelményeknek megfelelően, nyitott és átlátható eljárás keretében és ezen infrastruktúrák működésének biztosítása;

d)

a 2. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjában említett funkciók ellátásához és a rendszerfejlesztések végrehajtásához szükséges műszaki és üzemeltetési előírások meghatározása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

13. cikk

A rendszerek és működésük biztonsága

(1)   A Bizottság biztosítja a Galileo és EGNOS programok biztonságát, ideértve a rendszerek és azok működésének biztonságát is. A Bizottság e célból:

a)

figyelembe veszi a biztonsági követelmények és normák felügyeletének szükségességét és a programok egészébe történő beépítését;

b)

gondoskodik arról, hogy e követelmények és normák általánosságban hozzájáruljanak a programok sikeres lebonyolításához, különösen a költségek, a kockázatkezelés és az ütemterv vonatkozásában;

c)

kialakítja a különböző részt vevő szervek közötti koordinációt szolgáló mechanizmusokat;

d)

figyelembe veszi a hatályos biztonsági normákat és előírásokat annak érdekében, hogy a biztonság általános szintje ne csökkenjen, és hogy az e normákon és előírásokon alapuló, meglévő rendszerek működése sértetlen maradjon.

(2)   Az e rendelet 14. és 16. cikkének, valamint az 1104/2011/EU határozat 8. cikkének sérelme nélkül a Bizottság a 35. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben említett Galileo és EGNOS programok biztonságának biztosításához szükséges magas szintű célokat.

(3)   A Bizottság a (2) bekezdésben említett magas szintű célok végrehajtása érdekében meghatározza a szükséges műszaki előírásokat és egyéb intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)   Az EKSZ a 2010/427/EU határozat 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban továbbra is segíti a Bizottságot a külkapcsolatok területére vonatkozó feladatainak ellátásában.

14. cikk

Az Európai GNSS Ügynökség szerepe

(1)   A Bizottság által megfogalmazott iránymutatásoknak megfelelően, az Európai GNSS Ügynökség:

a)

a Galileo és EGNOS programok biztonsága vonatkozásában, valamint a 13. és a 16. cikk sérelme nélkül gondoskodik a következőkről:

i.

Biztonsági Akkreditációs Bizottságán keresztül a biztonsági akkreditáció elvégzése a 912/2010/EU rendelet III. fejezetével összhangban; ennek megfelelően elindítja és nyomon követi a biztonsági eljárások végrehajtását, valamint rendszerbiztonsági átvilágításokat végez;

ii.

a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpontnak a 912/2010/EU rendelet 6. cikkének d) pontjában említettek szerinti működtetése az e rendelet 13. cikkben említett normáknak és előírásoknak, valamint a 2004/552/KKBP együttes fellépés szerinti utasításokkal összhangban;

b)

az 1104/2011/EU határozat 5. cikkében előírt feladatok ellátása, továbbá segítségnyújtás a Bizottság számára az említett határozat 8. cikkének (6) bekezdésével összhangban;

c)

a Galileo program kiépítési és hasznosítási szakaszának, valamint az EGNOS program hasznosítási szakaszának keretében hozzájárulás a 2. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt szolgáltatások népszerűsítéséhez és értékesítéséhez, többek között a szükséges piacelemzések elvégzése révén, különösen az Európai GNSS Ügynökség által az alkalmazások és szolgáltatások piacáról évente készített piaci jelentés, a rendszerek felhasználóival és potenciális felhasználóival való, a szükségleteikre vonatkozó információk begyűjtését célzó szoros kapcsolatok létrehozása, a műholdas navigáció értékesítési piacán bekövetkező fejlemények nyomon követése, valamint a 2. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szolgáltatások felhasználói közösségen belüli elterjedését célzó cselekvési terv kidolgozása által, amely különösen a szabványosítással és a tanúsítással kapcsolatos releváns fellépéseket foglal magában.

(2)   Az Európai GNSS Ügynökség emellett a Galileo és EGNOS programok végrehajtásához kapcsolódó egyéb – többek között programirányítási feladatokat is – ellát, és azokért elszámoltatható. A Bizottság az Európai GNSS Ügynökséget a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban hatáskör-átruházási határozat alapján elfogadott hatáskör-átruházási megállapodás útján bízza meg e feladatokkal, amelyekbe a következők tartoznak:

a)

üzemeltetési tevékenységek, többek között a rendszer-infrastruktúra irányítása, a rendszerek karbantartása és folyamatos tökéletesítése, a tanúsítási és szabványosítási műveletek, valamint a 2. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szolgáltatások nyújtása;

b)

fejlesztési és telepítési tevékenységek a rendszerek és azok következő generációinak tökéletesítése érdekében, és a hozzájárulást a szolgáltatásfejlesztések meghatározásához, ideértve a beszerzési tevékenységeket is;

c)

a rendszereken alapuló alkalmazások és szolgáltatások fejlesztésének népszerűsítése, valamint az ilyen alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos tudatosság növelése, ideértve a GNSS-alkalmazások és -szolgáltatások területén tevékenykedő európai kiválósági központok hálózatának feltérképezését, összefogását és koordinálását, a köz- és magánszféra szakértelmére építve, valamint az e népszerűsítéssel és tudatosságnöveléssel összefüggő intézkedések értékelését;

d)

az alapvető elemek, például a Galileo-jeleket használó lapkakészletek és vevőkészülékek fejlesztésének elősegítése.

(3)   Az (2) bekezdésben említett hatáskör-átruházási megállapodásnak megfelelő szintű autonómiát és hatáskört kell az Európai GNSS Ügynökségre ruháznia, különösen az ajánlatkérő tekintetében a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 60. cikke szerint. A megállapodás emellett szabályozza az Európai GNSS Ügynökségre bízott pénzeszközök kezelésének általános feltételeit és különösen az elvégzendő feladatokat, a kapcsolódó finanszírozást, az irányítási eljárásokat, a nyomon követési és ellenőrző intézkedéseket, a szerződéseknek a költségek, az ütemterv és az eredmények tekintetében nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazható intézkedéseket, továbbá a valamennyi tárgyi és immateriális eszköz tulajdonjogára vonatkozó jogviszonyokat.

A nyomonkövetési és ellenőrző intézkedések közé tartozik különösen egy ideiglenes költség-előrejelzési rendszer felállítása, a Bizottság rendszeres tájékoztatása a költségek és az ütemterv alakulásáról, továbbá a költségvetési előirányzat, az ütemterv és az eredmények közötti eltérés esetén az előirányzott költségvetések korlátain belül az infrastruktúrák megvalósítását biztosító korrekciós intézkedések meghozatala.

(4)   Az Európai GNSS Ügynökség munkamegállapodásokat köt az ESA-val annak érdekében, hogy el tudják látni a Galileo és EGNOS programok hasznosítási szakaszára vonatkozó, e rendelet szerinti feladataikat. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a GNSS bizottságot az Európai GNSS Ügynökség által kötött ilyen munkamegállapodásokról és azok változásairól. Az Európai GNSS Ügynökség adott esetben a köz- és magánszféra egyéb szereplőinek bevonását is fontolóra veheti.

(5)   Az Európai GNSS Ügynökség az (1) és az (2) bekezdésben említett feladatokon kívül és megbízatásának hatályán belül műszaki szakértelmével segíti a Bizottságot, és minden információt megad a Bizottságnak az e rendelet keretében megállapított feladatainak az ellátásához, ideértve a 12. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett rendszerek használatának elősegítésére és biztosítására vonatkozó lehetőségek értékelését is.

(6)   Az e cikk (2) bekezdésében említett hatáskör-átruházási határozatról a 36. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban konzultálni kell a GNSS bizottsággal. Az Európai Parlament, a Tanács és a GNSS bizottság előzetes tájékoztatást kap a Bizottság által képviselt Unió, valamint az Európai GNSS Ügynökség között kötendő hatáskör-átruházási megállapodásokról.

(7)   A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a GNSS bizottságot a közbeszerzési eljárások és a magánszektorba tartozó jogalanyokkal kötött szerződések értékelésének időközi és végleges eredményéről, ideértve az alvállalkozásba adással kapcsolatos információkat is.

15. cikk

Az Európai Űrügynökség (ESA) szerepe

(1)   A Galileo program 3. cikk c) pontjában említett kiépítési szakasza tekintetében a Bizottság haladéktalanul hatáskör-átruházási megállapodást köt az ESA-val, amely meghatározza ez utóbbi feladatait, különös tekintettel a rendszer tervezésére, fejlesztésére és beszerzésére. Az ESA-val való hatáskör-átruházási megállapodás megkötésére a Bizottság által a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően elfogadott hatáskör-átruházási határozat alapján kerül sor.

A hatáskör-átruházási megállapodás szerint átruházott feladatokhoz és a költségvetés végrehajtásához szükséges mértékben szabályozza az ESA-ra bízott pénzeszközök kezelésének általános feltételeit és különösen a rendszer tervezése, fejlesztése és beszerzése kapcsán elvégzendő feladatokat, a kapcsolódó finanszírozást, az irányítási eljárásokat, a nyomon követési és ellenőrző intézkedéseket, a szerződéseknek a költségek, az ütemterv és az eredmények tekintetében nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazható intézkedéseket, továbbá a valamennyi tárgyi és immateriális eszköz tulajdonjogára vonatkozó jogviszonyokat.

A nyomonkövetési és ellenőrző intézkedések közé tartozik különösen egy ideiglenes költség-előrejelzési rendszer összeállítása, a Bizottság rendszeres tájékoztatása a költségek és az ütemterv alakulásáról, továbbá az előirányzott költségvetési előirányzat, az eredmények és az ütemterv közötti eltérés esetén az odaítélt költségvetések korlátain belül az infrastruktúrák megvalósítását biztosító korrekciós intézkedések meghozatala.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett hatáskör-átruházási határozatról a 36. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban konzultálni kell a GNSS bizottsággal. Az Európai Parlament, a Tanács és a bizottság előzetes tájékoztatást kap a Bizottság által képviselt Unió, valamint az ESA között kötendő hatáskör-átruházási megállapodásról.

(3)   A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a GNSS bizottságot a közbeszerzési eljárások értékelésének időközi és végleges eredményéről, továbbá az ESA-nak a magánszektorba tartozó jogalanyokkal kötendő szerződéseiről, ideértve az alvállalkozásba adással kapcsolatos információkat is.

(4)   A Galileo és EGNOS programoknak a 3. cikk d) pontjában és a 4. cikkben említett hasznosítási szakasza tekintetében az Európai GNSS Ügynökség és az ESA közötti, a 14. cikk (4) bekezdésében említett munkamegállapodások az ESA-nak az e szakaszban betöltött szerepével, valamint az Európai GNSS Ügynökséggel való együttműködésével foglalkoznak, különös tekintettel az alábbiak tekintetében:

a)

a rendszerek jövőbeli generációinak kifejlesztése keretében történő kidolgozás, tervezés, nyomon követés, beszerzés és validálás;

b)

a rendszerek jelenlegi generációinak üzemeltetése és karbantartása keretében történő technikai segítségnyújtás.

A megállapodások tiszteletben tartják a 966/2012/EU, Euratom rendeletet és a Bizottság által a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott intézkedéseket.

(5)   Az (1), illetve a (4) bekezdésben említett hatáskör-átruházási megállapodás, illetve munkamegállapodások sérelme nélkül a Bizottság az e rendelet keretében megállapított feladatainak az ellátásához szükséges műszaki szakértelmet és információkat kérhet az ESA-tól.

IV.   FEJEZET

AZ UNIÓ VAGY TAGÁLLAMAINAK BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ VONATKOZÁSOK

16. cikk

Együttes fellépés

Minden olyan esetben, amikor a rendszerek üzemeltetése veszélyeztetheti az Unió vagy tagállamainak biztonságát, a 2004/552/KKBP együttes fellépésben meghatározott eljárások alkalmazandók.

17. cikk

A minősített információkra vonatkozó szabályok alkalmazása

E rendelet hatályának megfelelően:

a)

valamennyi tagállam biztosítja, hogy a nemzetbiztonsági szabályozása az EU-minősített adatok tekintetében egyenértékű védelmet biztosítsanak a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletében foglalt biztonsági szabályok által, valamint a Tanácsnak a 2013/488/EU tanácsi határozat mellékleteiben foglalt biztonsági szabályai által biztosított védelemmel;

b)

a tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az a) pontban említett nemzetbiztonsági szabályozásról;

c)

a harmadik országok területén lakóhellyel rendelkező természetes, továbbá az ott letelepedett jogi személyek a Galileo és EGNOS programokra vonatkozó EU-minősített adatokat csak abban az esetben kezelhetnek, ha az adott országban olyan biztonsági szabályozás vonatkozik rájuk, amely a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat mellékletében foglalt bizottsági biztonsági szabályokkal, valamint a 2013/488/EU tanácsi határozat mellékleteiben foglalt tanácsi biztonsági szabályokkal legalább egyenértékű védelmet biztosít. A valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által alkalmazott biztonsági szabályozás egyenértékűségét az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között – az EUMSZ 218. cikkében meghatározott eljárással összhangban és a 2013/488/EU határozat 13. cikkének figyelembevételével – megkötött adatbiztonsági megállapodásban kell meghatározni;

d)

A 2013/488/EU határozat 13. cikkének, valamint az iparbiztonság tekintetében a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozat mellékletében meghatározott irányadó szabályok sérelme nélkül, természetes személyek vagy jogi személyek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára szükség esetén, eseti alapon hozzáférést lehet biztosítani EU-minősített adatokhoz, figyelembe véve ezen adatok jellegét és tartalmát, a címzett érdekeltségét, valamint az Unió számára jelentkező előnyök mértékét.

V.   FEJEZET

KÖZBESZERZÉS

I.   SZAKASZ

A galileo program kiépítési és hasznosítási szakasza és az egnos program hasznosítási szakasza keretében kötött közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó általános rendelkezések

18. cikk

Általános elvek

Az Unió biztonsága lényeges érdekeinek, a közbiztonság védelmének, vagy a kivitel ellenőrzésére vonatkozó uniós előírásoknak való megfelelés érdekében szükséges intézkedések sérelme nélkül, a Galileo program kiépítési és hasznosítási szakaszának, valamint az EGNOS program hasznosítási szakaszának keretében kötött közbeszerzési szerződésekre a 966/2012/EU, Euratom rendeletet kell alkalmazni. Ezenfelül a következő általános alapelvek kerülnek alkalmazásra a Galileo program kiépítési és hasznosítási szakasza, valamint az EGNOS program hasznosítási szakasza tekintetében: a teljes iparági beszállítói láncban biztosítani kell a nyílt hozzáférést és a tisztességes versenyt, a pályázati kiírásnak átlátható és frissített adatokat kell tartalmaznia, a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó szabályokról, a kiválasztás és odaítélés kritériumairól világos tájékoztatást kell nyújtani, továbbá meg kell adni minden olyan információt, amelynek jóvoltából minden lehetséges ajánlattevő egyenlő esélyekkel indulhat.

19. cikk

Különös célkitűzések

Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során a következő célkitűzések elérésére kell törekednie az ajánlati felhívásokban:

a)

az egész Unióban – többek között az alvállalkozói szerződések ajánlattevők általi alkalmazásának ösztönzése révén – elő kell segíteni minden vállalkozás és főként az új belépők és a kkv-k lehető legnagyobb mértékű és legnyíltabb módon történő részvételét;

b)

el kell kerülni az erőfölénnyel való esetleges visszaéléseket és az egyetlen beszállítótól való függést;

c)

hasznosítani kell a korábbi közszféra általi beruházásokat és az ezekből levont tanulságokat, továbbá az iparági szakmai tapasztalatokat és szakértelmet, köztük a programok meghatározási, fejlesztési, validálási és kiépítési szakaszaiban megszerzett tapasztalatot és szakértelmet is, de ezzel egyidejűleg ügyelni kell a versenyeztetési szabályok betartására;

d)

a Galileo és EGNOS programok, azok költségei és ütemtervei átfogóbb ellenőrzése érdekében lehetőség szerint több forrásból való finanszírozást kell alkalmazni;

e)

lehetőség szerint a versenyeztetett termék, szolgáltatás vagy munka hasznos életciklusa során felmerülő teljes költséget figyelembe kell venni.

2.   SZAKASZ

A galileo program kiépítési és hasznosítási szakasza és az egnos program hasznosítási szakasza keretében kötött közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó különös rendelkezések

20. cikk

Tisztességes versenyfeltételek kialakítása

Az ajánlatkérő meghozza a tisztességes versenyfeltételek kialakítása érdekében a megfelelő intézkedéseket, ha egy vállalkozás előzetes részvétele az ajánlati felhívás tárgyát képező tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységekben:

a)

e vállalkozás számára a bennfentes információk tekintetében jelentős előnnyel járhat, ezért az egyenlő elbánás elvének tiszteletben tartása vonatkozásában aggályokat vethet fel; vagy

b)

kihat a rendes versenyfeltételekre vagy az odaítélés pártatlanságára és tárgyilagosságára, illetve a szerződések teljesítésére.

Ezen intézkedések nem torzíthatják a versenyt, illetve nem veszélyeztethetik az egyenlő bánásmódnak, valamint a vállalkozásokra, üzleti kapcsolataikra és költségszerkezetükre vonatkozó összegyűjtött információk bizalmas jellegét. Ezen intézkedések ebben az összefüggésben számításba veszik a tervezett szerződés jellegét és részleteit.

21. cikk

Az adatok biztonsága

Az olyan szerződések esetében, amelyek minősített adatokat használnak fel, igényelnek és/vagy tartalmaznak, az ajánlatkérő a pályázati dokumentumokban meghatározza az érintett információk megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket.

22. cikk

Az ellátás megbízhatósága

Az ajánlatkérő a pályázati dokumentumokban meghatározza, hogy a szerződés teljesítéséhez az ellátás és a szolgáltatásnyújtás megbízhatósága tekintetében milyen követelményeket támaszt.

23. cikk

Feltételhez kötött sávos szerződések

(1)   Közbeszerzési szerződést az ajánlatkérő feltételhez kötött sávos közbeszerzési szerződés formájában is köthet.

(2)   A feltételhez kötött sávos közbeszerzési szerződésnek egy költségvetési kötelezettségvállalással és az adott sávra szerződött munkák, áruk vagy szolgáltatások teljesítésére vonatkozó határozott kötelezettségvállalással kísért rögzített sávból, továbbá egy vagy több, költségvetési és teljesítési szempontból feltételhez kötött sávból kell állnia. A pályázati dokumentumok megjelölik a feltételhez kötött sávos szerződésekhez tartozó elemeket. A kiírás minden egyes sávra meghatározza annak tárgyát, árát vagy az ár kialakításának módozatait, valamint a munkák, ellátások és szolgáltatások teljesítésének részleteit.

(3)   A rögzített sáv szolgáltatásainak összefüggő egészet kell alkotniuk; ugyanez érvényes minden egyes feltételhez kötött sávra is, ahol figyelembe kell venni minden megelőző sáv szolgáltatásait is.

(4)   Minden egyes feltételhez kötött sáv lehívását az ajánlatkérő döntésétől kell függővé tenni, amelyről az ajánlatkérő a vállalkozót a szerződésben kikötött feltételekkel összhangban értesíti. Amennyiben a feltételhez kötött sáv megerősítésére késve vagy egyáltalán nem kerül sor, ha ez a szerződésben kikötésre került, az abban megállapított feltételekkel a vállalkozó késedelmi kötbérre vagy nem teljesítési kötbérre tarthat igényt.

(5)   Amennyiben egy adott sáv tekintetében az ajánlatkérő megállapítja, hogy az adott sávra vállalt ellátások, munkák vagy szolgáltatások nem teljesültek,ha ez a szerződésben kikötésre került az abban megállapított feltételekkel kártérítést követelhet és felmondhatja a szerződést.

24. cikk

Ellenőrzött kiadásokkal díjazott beszerzési szerződések

(1)   Az ajánlatkérő egy legfelső összeghatáron belül és a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel választhatja a teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzési szerződést is.

Az ilyen szerződésekért fizetendő ár a szerződés teljesítésének folyományaképpen a vállalkozó által viselt összes tényleges kiadás megtérítéséből áll: ilyenek például a szerződés teljesítéséhez szükséges, a munkaerővel kapcsolatos, az anyagjellegű és fogyóeszköz-kiadások, valamint a berendezések és infrastruktúrák használatával összefüggő kiadások. E kiadásokhoz vagy egy, a közvetett költségeket és a nyereséget fedező rögzített díj, vagy pedig egy, a közvetett költségeket fedező, valamint az eredmények és az ütemterv célkitűzéseinek betartásától függő érdekeltséget/ösztönzést? megtestesítő átalányösszeg járul.

(2)   Az ajánlatkérő akkor választhatja a teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződést, amikor a rögzített ár pontos meghatározása objektíve lehetetlen, és amikor érvekkel bizonyítható, hogy a szerződés teljesítésében rejlő bizonytalanságok miatt a rögzített ár rendellenesen magas lenne azért, mert:

a)

a szerződés igen összetett vagy egy újszerű technológiát igénybe vevő elemekre vonatkozik, következésképpen számottevő műszaki kockázatot rejt magában; vagy

b)

a szerződés tárgyát képező tevékenységeket üzemeltetési okokból haladéktalanul meg kell kezdeni, miközben a rögzített és végleges ár meghatározása összességében még nem lehetséges vagy azért, mert jelentős kockázatok állnak fenn, vagy pedig azért, mert a szerződés teljesítése részben más szerződések teljesítésétől függ.

(3)   A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés legfelső összeghatára a kifizethető legmagasabb összeg. Ez az összeg csak kivételes, kellően indokolt esetekben és az ajánlatkérő előzetes beleegyezésével léphető túl.

(4)   A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott közbeszerzések pályázati dokumentumai a következőket tartalmazzák:

a)

a szerződés jellege, vagyis az, hogy egy legfelső összeghatáron belül teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésről van szó;

b)

a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetében a közbeszerzés azon elemei, amelyek az ellenőrzött kiadások körébe tartoznak;

c)

a legfelső összeghatár;

d)

az odaítélési kritériumok, amelyeknek lehetővé kell tenniük a becsült teljes költségvetés hitelességének, a megtérítendő költségeknek, e költségek meghatározási mechanizmusainak, valamint az értékelendő ajánlatban szereplő nyereségnek az értékelését;

e)

az (1) bekezdésben említett közvetlen kiadásokra milyen típusú felárat kell alkalmazni;

f)

a szerződés teljesítéséhez az ajánlattevő által tervezett költségek támogathatóságát meghatározó, az (5) bekezdésben kifejtett elvekkel összhangban lévő szabályok és eljárások;

g)

azon számviteli szabályok, amelyeket az ajánlattevőknek be kell tartaniuk;

h)

olyan, részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés esetén, amelyet rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé kívánnak alakítani, az átalakítás paraméterei.

(5)   A teljesen vagy részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződés teljesítése során a vállalkozó által viselt költségek csak akkor támogathatóak, ha:

a)

ezek ténylegesen a szerződés időtartama alatt jelentkeztek, kivéve a szerződés teljesítéséhez szükséges olyan berendezések, infrastruktúrák és immateriális javak költségeit, amelyek teljes beszerzési értékükig támogathatónak tekinthetők;

b)

szerepelnek az esetlegesen az eredeti szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok által módosított becsült teljes költségvetésben;

c)

szükségesek a szerződés teljesítéséhez;

d)

a szerződés teljesítéséből adódnak, és ennek tudhatók be;

e)

beazonosíthatók, ellenőrizhetők, szerepelnek a vállalkozó könyvelésében, továbbá a műszaki előírásban és a szerződésben megjelölt számviteli előírásoknak megfelelően kerültek meghatározásra;

f)

megfelelnek a vonatkozó adóügyi és szociális jog előírásainak;

g)

nem sértik a szerződési feltételeket;

h)

ésszerűek, indokoltak, továbbá a gazdaságosság és hatékonyság vonatkozásában tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeit.

A vállalkozó felel a költségeinek lekönyveléséért, a helyes könyvvitelért és minden egyéb olyan dokumentumért, amely szükséges annak bizonyításához, hogy a megtéríteni kért költségeket valóban ő állta, és ezek megfelelnek az e cikkben meghatározott elveknek. Azon költségek, amelyeket a vállalkozó nem tud igazolni, nem támogathatónak minősülnek, és megtérítésük elutasításra kerül.

(6)   Az ajánlatkérő az ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződések megfelelő teljesítésének biztosítása érdekében ellátja a következő feladatokat:

a)

meghatározza a lehető legreálisabb legfelső összeghatárt, lehetőséget nyújtva a műszaki nehézségek figyelembe vétele érdekében megkívánt rugalmasságra;

b)

mihelyt a szerződés teljesítése során lehetőség nyílik rögzített és végleges ár meghatározására, a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződést teljes egészében rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé alakítja. Evégett meghatározza a részben ellenőrzött kiadásokkal díjazott szerződésnek a rögzített és végleges árat tartalmazó szerződéssé való átalakításához szükséges paramétereket;

c)

olyan nyomonkövetési és ellenőrző intézkedéseket hoz, amelyek rendelkeznek egy becsült költség-előrejelzési rendszerről;

d)

meghatározza a szerződések teljesítésére, különösen a vállalkozó vagy ennek alvállalkozói által a szerződés teljesítése során viselt költségek beazonosítására és támogathatóságának ellenőrzésére, valamint a szerződéshez fűzött kiegészítő záradékok bevezetésére alkalmas elveket, eszközöket és eljárásokat;

e)

ellenőrzi, hogy a vállalkozó és ennek alvállalkozói megfelelnek-e a szerződésben kikötött számviteli előírásoknak és a megbízható és valós képet mutató számviteli dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségnek;

f)

a szerződés végrehajtása során folyamatosan meggyőződik a d) pontban írt elvek, eszközök és eljárások hatékonyságáról.

25. cikk

Kiegészítő záradékok

Az ajánlatkérő és a vállalkozók kiegészítő záradékkal módosíthatják a szerződést, feltéve, hogy a kiegészítő záradék megfelel az összes alábbi feltételnek:

a)

nem változtatja meg a szerződés tárgyát;

b)

nem borítja fel a szerződés gazdasági egyensúlyát;

c)

nem vezet be olyan feltételeket, amelyek ha eredetileg szerepeltek volna a szerződési dokumentumok között, lehetővé tették volna az eredetileg elfogadott ajánlattevőktől eltérő ajánlattevők elfogadását, vagy az eredetileg kiválasztotthoz képest más ajánlat kiválasztását tették volna lehetővé.

26. cikk

Alvállalkozók

(1)   Az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőt arra, hogy a közbeszerzés egy részét versenyeztetés keretében adja ki megfelelő szintű alvállalkozásba olyan gazdasági társaságoknak, amelyek nem tartoznak az ajánlattevő vállalatcsoportjához, különösen új belépők és kkv-k részére.

(2)   Az ajánlatkérő a szerződés alvállalkozásba adandó részét egy minimum- és egy maximumarányt tartalmazó, százalékban kifejezett tartomány formájában adja meg. Az ajánlatkérő biztosítja, hogy azoknak arányosaknak kell lenniük a szerződés céljával és értékével, valamint figyelembe veszi az érintett tevékenységi ágazat jellegét, különös tekintettel a megfigyelt versenyfeltételekre és az ipari lehetőségekre.

(3)   Ha az ajánlattevő az ajánlatában feltünteti, hogy a szerződés semmilyen részét nem szándékozik alvállalkozásba adni, illetve hogy csupán az (2) bekezdésben említett minimumaránynál kisebb részt szándékozik alvállalkozásba adni, ezt meg kell indokolnia az ajánlatkérő számára. Az ajánlatkérő továbbítja ezt az információt a Bizottság számára.

(4)   Az ajánlatkérő elutasíthatja a pályázó által kiválasztott alvállalkozókat a fő közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásának szakaszában, vagy a szerződés teljesítésére kiválasztott ajánlattevő által kiválasztott alvállalkozókat a szerződés teljesítése folyamán. Az ajánlatkérő írásban indokolja az elutasítást, amely csak a fő közbeszerzésre ajánlatot tevők kiválasztására alkalmazott kritériumokon alapulhat.

VI.   FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Ütemezés

A Bizottság végrehajtási terv formájában éves munkatervet készít, amely tartalmazza a Galileo programnak a 2. cikk (4) bekezdésében a 3. cikkben foglalt szakaszokkal összhangban megállapított konkrét célkitűzései és az EGNOS programnak a 2. cikk (5) bekezdésében megállapított célkitűzései eléréséhez szükséges intézkedéseket. Az éves munkaprogram e tevékenységek finanszírozásáról is rendelkezik.

Ezeket a végrehajtási intézkedéseket a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

28. cikk

Tagállami intézkedések

A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a Galileo és EGNOS programok megfelelő működésének biztosítása érdekében, beleértve a területükön létesített földi állomások védelmét biztosító intézkedéseket, amelyeknek legalább egyenértékűeknek kell lenniük a 2008/114/EK (18) tanácsi irányelv értelmében vett kritikus európai infrastruktúrák védelméhez szükséges intézkedésekkel. A tagállamok nem hozhatnak olyan intézkedést, amely hátrányosan befolyásolná a programokat és az azok hasznosítása keretében nyújtott szolgáltatásokat, különös tekintettel az infrastruktúrák üzemeltetésének folytonosságára.

29. cikk

Nemzetközi megállapodások

Az Unió az EUMSZ 218. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően a Galileo és EGNS programok keretében megállapodásokat köthet harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel.

30. cikk

Technikai segítségnyújtás

A 12. cikk (2) bekezdésében írt technikai jellegű feladatok végrehajtásához a Bizottság kellő technikai segítséget vehet igénybe, főként az űrtechnika területén szakértelemmel bíró nemzeti ügynökségek képességeit és szaktudását és független szakértők, továbbá olyan szervek segítségét, amelyek képesek a programok menetéről elfogulatlan elemzéseket és véleményeket összeállítani.

A Bizottságtól különböző, a programok közirányításába bevont szervezetek, név szerint az Európai GNSS Ügynökség és az ESA az e rendelet alkalmazásában rájuk bízott feladatok végrehajtása során szintén részesülhetnek ugyanilyen technikai segítségnyújtásban.

31. cikk

A személyes adatok és a magánélet védelme

(1)   A rendszerek megtervezése, kialakítása és hasznosítása folyamán a Bizottság gondoskodik a személyes adatok és a magánélet védelméről, továbbá kellő biztosítékok beépítéséről.

(2)   Az e rendeletben szabályozott feladatok és tevékenységek ellátása során a személyes adatok kezelése a személyes adatok védelme területén alkalmazandó jognak és különösen a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (19), valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (20) megfelelően történik.

32. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)   A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő kedvezményezetteknél, vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozásban közvetlenül vagy közvetve részesülő gazdasági szereplőknél a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (21) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (22) meghatározott rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött nemzetközi megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF felhatalmazásáról, hogy hatáskörüknek megfelelően elvégezhetik az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

33. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása

(1)   A Bizottság gondoskodik e rendelet végrehajtásáról. Minden évben, az előzetes költségvetési tervezet benyújtása során jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Galileo és EGNOS programok végrehajtásáról. E jelentés a programokra vonatkozóan minden információt tartalmaz, különös tekintettel a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint a kockázatkezelésre, a teljes költségekre, az éves működési költségekre, a bevételekre, az ütemtervre és az eredményekre, valamint a 14. cikk (2) bekezdése és a 15. cikk (1) bekezdése értelmében kötött hatáskör-átruházási megállapodásokra vonatkozóan. A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a)

a programok számára a 7. cikk (4) bekezdése szerint elkülönített források kiosztásának és felhasználásának áttekintése;

b)

tájékoztatás a Bizottság által a 9. cikk (6) bekezdése szerinti folytatott költségkezelési stratégiáról;

c)

a szellemi tulajdonjogok kezelésének értékelése;

d)

a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti projektirányítási rendszerek és technikák – köztük a kockázatkezelési rendszerek és technikák – végrehajtásáról szóló áttekintés;

e)

a programok társadalmi-gazdasági előnyeinek maximalizálása érdekében hozott intézkedések értékelése.

(2)   A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a közbeszerzési eljárások és a magánszektorba tartozó jogalanyokkal kötött szerződésekre vonatkozóan az Európai GNSS Ügynökség és az ESA által a 14. cikk (7) bekezdése, illetve a 15. cikk (3) bekezdése értelmében elvégzett értékelés időközi és végleges eredményeiről.

Emellett tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot:

a)

a 9. cikk (3) bekezdése értelmében elvégzett, a kiadási kategóriák közötti átcsoportosításokról;

b)

azokról a 8. cikk (2) bekezdésének alkalmazásából eredő hatásokról, amelyek a Galileo és az EGNOS programokat érinthetik.

34. cikk

E rendelet alkalmazásának értékelése

(1)   A Bizottság 2017. június 30-ig értékelő jelentést nyújt be e rendelet végrehajtásáról az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az e rendelet alkalmazásában hozott intézkedések meghosszabbításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről szóló határozat meghozatala céljából, amely a következőkre terjed ki:

a)

ezen intézkedések célkitűzéseinek megvalósítása mind az eredmények, mind pedig a hatások szemszögéből;

b)

a források felhasználásának hatékonysága;

c)

az európai hozzáadott érték.

Az értékelés ezenkívül megvizsgálja a rendszerekkel kapcsolatos technológiai fejlődést, valamennyi célkitűzés egyszerűsítési lehetőségeit, belső és külső koherenciáját és releváns voltát, továbbá az intézkedések hozzájárulását az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési prioritásaihoz. Az értékelés figyelembe veszi a korábbi intézkedések hosszú távú hatásaira vonatkozó értékelések eredményeit is.

(2)   Az értékelés többek között a következő teljesítménymutatók alapján veszi figyelembe a Galileo és EGNOS programoknak a 2. cikk (4) és (5) bekezdésében megállapított konkrét célkitűzései tekintetében történt előrelépéseket:

a)

a Galileo és az alábbiak tekintetében:

i.

a Galileo infrastruktúrájának a kiépítése:

a működő műholdak száma és rendelkezésre állása és a rendelkezésre álló földi tartalék műholdak száma a hatáskör-átruházási megállapodásban tervezett műholdak számával összevetve;

a földi infrastruktúra elemeinek (például földi állomások, irányító központok) aktuális rendelkezésre állása a tervezett rendelkezésre állással összevetve;

ii.

szolgáltatási szint:

az egyes szolgáltatásokat illetően a lefedettségi térkép a szolgáltatást meghatározó dokumentummal összevetve;

iii.

költségek:

költséghatékonysági mutató a program nagyobb költségtételeit illetően, a tényleges költségeket a költségvetésben szereplő költségekkel összehasonlító arány alapján;

iv.

ütemterv:

az ütemtervre vonatkozó teljesítménymutató a program valamennyi nagyobb tételét illetően, az elvégzett munka költségvetésben szereplő költségének és a még hátralévő munka költségvetésben szereplő költségének az összehasonlítása alapján;

v.

piaci szint:

piaci tendenciák a Galileo- és az EGNOS-vevőkészülékeknek az Európai GNSS Ügynökség által a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében készített piaci jelentésben foglalt vevőkészülék-típusok teljes számához viszonyított százalékos aránya alapján.

b)

az EGNOS és az alábbiak tekintetében:

i.

az EGNOS lefedettségének a kiterjesztése:

a lefedettség kiterjesztésének előrehaladása a lefedettség kiterjesztésére vonatkozóan elfogadott tervvel összevetve;

ii.

szolgáltatási szint:

a szolgáltatások elérhetőségi mutatója, amelynek alapja a már üzemben lévő EGNOS-alapú megközelítési eljárásokat alkalmazó repülőterek száma összevetve az EGNOS-alapú megközelítési eljárásokat alkalmazó repülőterek összes számával;

iii.

költségek:

költséghatékonysági mutató a tényleges költségeket a költségvetésben szereplő költségekkel összehasonlító arány alapján;

iv.

ütemterv:

az ütemtervre vonatkozó teljesítménymutató az elvégzett munka költségvetésben szereplő költségének és a még hátralévő munka költségvetésben szereplő költségének az összehasonlítása alapján.

(3)   Az e rendelet végrehajtásába bevont szervek megadják a Bizottságnak az érintett intézkedések nyomon követését és értékelését lehetővé tevő adatokat és információkat.

VII.   FEJEZET

FELHATALMAZÁS ÉS VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

35. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A Bizottság a 13. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2014. január 1-jétől kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 13. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek vagy a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

36. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. A bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)   Amikor erre a bekezdésre történik hivatkozás, a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

(3)   Amikor erre a bekezdésre történik hivatkozás, a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

(4)   Az Európai GNSS Ügynökség és az ESA képviselői a bizottság eljárási szabályzatában meghatározott feltételekkel megfigyelőkként vesznek részt a bizottság munkájában.

(5)   Az Unió által a 29. cikkel összhangban kötött nemzetközi megállapodások a bizottság eljárási szabályzatában meghatározott feltételekkel adott esetben rendelkezhetnek harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselőinek a bizottság munkájában való részvételéről.

(6)   E bizottság rendszeresen, évente lehetőleg négyszer, negyedévente ülésezik. A Bizottság valamennyi ülésen beszámol a programok megvalósítása terén elért eredményekről. E beszámolók általános áttekintést nyújtanak a programok állásáról és alakulásáról, különös tekintettel a kockázatkezelésre, a költségekre, az ütemtervre és az eredményekre. A beszámolóknak évente legalább egyszer ismertetniük kell a 34. cikk (2) bekezdésében említett teljesítménymutatókat.

VIII.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 876/2002/EK és a 683/2008/EK rendelet 2014. január 1-jén hatályát veszti.

(2)   A 876/2002/EK rendelet vagy a 683/2008/EK rendelet alapján elfogadott valamennyi intézkedés továbbra is hatályban marad.

(3)   A hatályon kívül helyezett 683/2008/EK rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

38. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2013. december 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

V. LEŠKEVIČIUS


(1)  HL C 181., 2012.6.21., 179. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról, valamint az 1982/2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről. (Lásd e Hivatalos Lap 104. oldalát).

(3)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (Lásd e Hivatalos Lap 884. oldalát).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 683/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a Galileo életvédelmi szolgáltatásnak az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról (HL L 196., 2008.7.24., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1104/2011/EU határozata (2011. október 25.) a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés szabályairól (HL L 287., 2011.11.4., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(7)  HL.C 420du 20.12.2013, p. 1.

(8)  HL C 380. E, 2012.12.11., 84. o.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 912/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 276., 2010.10.20., 11. o.).

(10)  A Tanács 2004/552/KKBP együttes fellépése (2004. július 12.) az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól (HL L 246., 2004.7.20., 30. o.).

(11)  A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(12)  A Bizottság 2001/844/EK, ESZAK,Euratom határozata (2001. november 29.) az eljárási szabályzatának módosításáról (HL L 317., 2001.12.3., 1. o.).

(13)  A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

(14)  HL C 304., 2011.10.15., 7. o.

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 243/2012/EU határozata (2012. március 14.) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról (HL L 81., 2012.3.21., 7. o.).

(16)  Az Európai Parlament és Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(17)  A Tanács 876/2002/EK rendelete (2002. május 21.) a Galileo Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 138., 2002.5.28., 1. o.).

(18)  A Tanács 2008/114/EK határozata (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről (HL L 345., 2008.12.23., 75. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2000/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK határozata (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(22)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

683/2008/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

2. cikk

2. cikk

1. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk

8. cikk

5. cikk

4. cikk

6. cikk

8. cikk

7. cikk

5. cikk

8. cikk

6. cikk

9. cikk

7. cikk

10. cikk

9. cikk

11. cikk

10. cikk

12. cikk (1) bekezdés

11. cikk

12. cikk (2) és (3) bekezdés

12. cikk

13. cikk (1), (2) és (3) bekezdés

13. cikk

13. cikk (4) bekezdés

16. cikk

14. cikk

17. cikk

15. cikk

27. cikk

16. cikk

14. cikk

17. cikk

18–26. cikk

18. cikk

15. cikk

19. cikk (1) – (4) bekezdés

36. cikk

19. cikk (5) bekezdés

35. cikk

20. cikk

31. cikk

21. cikk

32. cikk

22. cikk

33. cikk

23. cikk

 

24. cikk

38. cikk

Melléklet

1. cikk


Együttes nyilatkozat

az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság részéről a GALILEO INTÉZMÉNYKÖZI PANELRŐL (GIP)

1.

Figyelembe véve az európai GNSS-programok jelentőségét, egyedülállóságát és összetettségét, a programok által létrehozott rendszerek uniós tulajdonjogát, valamint a 2014–2020-as időszakban a programoknak az uniós költségvetésből történő teljes körű finanszírozását, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság elismeri, hogy a három intézmény között szoros együttműködésre van szükség.

2.

A Galileo intézményközi panel (GIP) célja, hogy megkönnyítse az egyes intézmények számára a rájuk háruló feladatok ellátását. Ennek alapján a GIP célja az alábbiak szoros figyelemmel kísérése:

a)

az európai GNSS-programok végrehajtása terén elért eredmények, különös tekintettel a közbeszerzési és vállalkozási szerződések végrehajtására, elsődlegesen az ESA esetében;

b)

a harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül;

c)

a műholdas navigációs piacok előkészítése;

d)

az irányítási intézkedések hatékonysága; továbbá

e)

a munkaprogram évenkénti felülvizsgálata.

3.

A GIP a meglévő szabályokkal összhangban tiszteletben tartja a titoktartás iránti igényt, különös tekintettel egyes adatok kereskedelmi titoknak minősülő és érzékeny jellegére.

4.

A Bizottság figyelembe veszi a GIP véleményét.

5.

A GIP hét képviselőből áll, ezek közül

három a Tanácsot,

három az Európai Parlamentet,

egy pedig a Bizottságot képviseli,

és rendszeresen (elméletileg évente négy alkalommal) ülésezik.

6.

A GIP nem foglalkozik a megállapított felelősségi körökkel vagy intézményközi kapcsolatokkal.


20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/25


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1286/2013/EU RENDELETE

(2013. december 11.)

a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. és 197. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

A 2014 előtt alkalmazott többéves adóügyi cselekvési program jelentős mértékben hozzájárult az Unión belül az adóhatóságok közötti együttműködés megkönnyítéséhez és fokozásához. E programnak az uniós tagállamok és adófizetők pénzügyi érdekeinek védelmére is kiterjedően nyújtott hozzáadott értékét a részt vevő országok adóigazgatásai elismerték. A következő évtizedben várható problémák csak úgy kezelhetők, ha a tagállamok közigazgatási területeik határain túlra is kitekintenek, és szorosan együttműködnek partnereikkel. A Bizottság által a részt vevő tagállamokkal együttműködésben végrehajtott Fiscalis program uniós keretet kínál a tagállamoknak ezen együttműködési tevékenységek továbbfejlesztésére, ami emellett költséghatékonyabb, mint ha minden tagállam két- vagy többoldalú alapon külön-külön hozna létre együttműködési kereteket. Ezért az említett program folytatását egy ugyanezen területre vonatkozó új program létrehozásával kell biztosítani.

(2)

A jelenlegi gazdasági helyzetre tekintettel az e rendelettel létrehozott Fiscalis 2020 program és annak sikere kulcsfontosságú, és támogatni kell az adóügyi kérdésekben folytatott együttműködést.

(3)

A Fiscalis 2020 programban foglalt tevékenységek, vagyis az e rendeletben meghatározott európai információs rendszerek (európai információs rendszerek), az adóhatóságok tisztviselőinek közös fellépései, valamint a közös képzési kezdeményezések várhatóan hozzájárulnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia végrehajtásához azáltal, hogy javítják a belső piac működését, keretet biztosítanak az adóhatóságok adminisztratív kapacitásának növelését célzó tevékenységek támogatásához, és elősegítik a technikai fejlődést és az innovációt. Azáltal, hogy keretet biztosít az adóhatóságok hatékonyságát fokozó, az üzleti vállalkozások versenyképességét megerősítő, a foglalkoztatást előmozdító, valamint az uniós tagállamok és adófizetők gazdasági és pénzügyi érdekeinek védelméhez hozzájáruló tevékenységekhez, a Fiscalis 2020 program aktívan erősíteni fogja a belső piacon létező adórendszerek működését, és egyúttal hozzájárul a belső piacon még fennálló akadályok és torzulások fokozatos felszámolásához.

(4)

A Fiscalis 2020 program hatályát összhangba kell hozni a jelenlegi szükségletekkel annak érdekében, hogy a program középpontjában az uniós szinten harmonizált adók, a belső piac szempontjából lényeges egyéb adók és a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés álljon.

(5)

A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a Fiscalis 2020 programnak nyitva kell állnia a csatlakozó és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelölt országok és az európai szomszédságpolitika partnerországai előtt, amennyiben teljesülnek bizonyos feltételek, és az említett országok részvétele kizárólag az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelmet célzó Fiscalis 2020 programban foglalt tevékenységek támogatására irányul. Figyelemmel a világgazdaság fokozódó szintű összekapcsoltságára, a Fiscalis 2020 programnak továbbra is lehetőséget kell biztosítania külső szakértők bevonására a Fiscalis 2020 programban foglalt tevékenységekhez történő hozzájárulás céljából. Külső szakértőket, például kormányzati hatóságok képviselőit, gazdasági szereplőket és azok szervezeteit vagy nemzetközi szervezetek képviselőit kizárólag akkor indokolt felkérni, ha hozzájárulásuk lényegesnek tekinthető a Fiscalis 2020 program céljainak elérése szempontjából.

(6)

A Fiscalis 2020 program céljainak és prioritásainak megállapításakor figyelembe kell venni az adóügy területén az elkövetkező évtizedben várható problémákat és feladatokat. A Fiscalis 2020 programnak továbbra is szerepet kell játszania olyan létfontosságú területeken, mint az adózással kapcsolatos uniós jog koherens végrehajtása, az információcsere biztosítása, a közigazgatási együttműködés elősegítése és az adóhatóságok adminisztratív kapacitásának a növelése. A feltárt új problémák dinamikájának figyelembevételével kiemelten kell kezelni az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem támogatását. Külön figyelmet kell fordítani továbbá az adóhatóságok adminisztratív terheinek és az adófizetőket terhelő megfelelési költségeknek a csökkentésére és a kettős adóztatás elkerülésére.

(7)

Operatív szinten a Fiscalis 2020 program keretében létre kell hozni, működtetni és támogatni kell az európai információs rendszereket és, támogatni kell a közigazgatási együttműködési tevékenységeket, meg kell erősíteni az adótisztviselők készségeit és kompetenciáit, javítani kell az adózással kapcsolatos uniós jogszabályok megértését és végrehajtását, továbbá támogatni kell a közigazgatási eljárások fejlesztését és a bevált adminisztratív gyakorlatok megosztását és terjesztését. Ezen célkitűzések megvalósítása során külön figyelmet kell fordítani az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem támogatására.

(8)

A Fiscalis 2020 program előtt alkalmazott programeszközöket ki kell egészíteni annak érdekében, hogy megfeleljenek a következő évtizedben az adóhatóságokra váró feladatoknak, és továbbra is összhangban legyenek az uniós jog alakulásával. A Fiscalis 2020 programba a következőknek kell beletartozniuk: két- vagy többoldalú ellenőrzések és a közigazgatási együttműködésről szóló uniós jogszabályokban megállapított egyéb közigazgatási együttműködési formák; szakértői csoportok; a közigazgatási kapacitást fejlesztő intézkedések, amelyek keretében azon tagállamok részesülhetnek konkrét és szakirányú adóügyi támogatásban, amelyeknek az egyedi és rendkívüli körülményei indokolttá teszik ezeket a célirányos intézkedéseket; valamint szükség esetén tanulmányok és közös kommunikációs tevékenységek az adózással kapcsolatos uniós jog végrehajtásának az elősegítésére.

(9)

Az európai információs rendszerek létfontosságú szerepet játszanak az Unión belüli adóhatóságok összekapcsolásában és ezáltal az Unión belüli adórendszerek megerősítésében, ezért azokat a Fiscalis 2020 program keretében továbbra is finanszírozni és fejleszteni kell. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a Fiscalis 2020 program új, adókkal kapcsolatos, az uniós jog alapján létrehozott információs rendszereket foglaljon magában. Az európai információs rendszereknek szükség esetén megosztott fejlesztési modelleken és informatikai architektúrán kell alapulniuk.

(10)

A közigazgatási együttműködés szélesebb körű fejlesztése és az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem támogatása keretében hasznos lehet, ha az Unió megállapodásokat köt bizonyos harmadik országokkal, annak érdekében, hogy lehetővé váljon ezen országok számára, hogy a köztük és a tagállamok között kétoldalú adómegállapodások keretében folytatott biztonságos információcsere támogatására felhasználhassák az európai információs rendszerek uniós elemeit.

(11)

A Fiscalis 2020 program révén közös képzésekre is sort kell keríteni. A Fiscalis 2020 program keretében továbbra is támogatni kell a részt vevő országokat abban, hogy az adótisztviselők és a gazdasági szereplők számára készült, közösen kidolgozott és továbbfejlesztett képzési anyagok révén erősítsék az adózással kapcsolatos szakmai készségeket és tudást. Ennek érdekében a Fiscalis 2020 program jelenlegi közös képzési módszerét, amely főként a központi elektronikus tanulás (eLearning) fejlesztésen alapul, egy sokrétű uniós képzéstámogatási programmá kell fejleszteni.

(12)

A Fiscalis 2020 programnak hétéves időszakot kell lefednie annak érdekében, hogy időtartama összhangba kerüljön a 1311/…/EU, Euratom tanácsi rendelettel (2) létrehozott többéves pénzügyi keret időtartamával.

(13)

A rendelet a Fiscalis 2020 program teljes időtartamára vonatkozóan megállapítja azt a pénzügyi keretösszeget, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2013. december 2. -i intézményközi megállapodás (3) [17]. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament és a Tanács számára az elsődleges referenciaösszeget jelenti.

(14)

A Bizottságnak a költségvetés felülvizsgálatáról szóló 2010-es közleményében szereplő, a finanszírozási programok koherenciájára és egyszerűsítésére vonatkozó kötelezettségvállalásával összhangban a forrásokat más uniós finanszírozási eszközökkel közösen kell biztosítani, amennyiben a tervezett Fiscalis 2020 programban foglalt tevékenységek olyan célokat követnek, amelyek több finanszírozási eszközt is érintenek; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni.

(15)

Az e rendelet pénzügyi végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) és a 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (5) megfelelően kell elfogadni.

(16)

A részt vevő országoknak kell viselniük a Fiscalis 2020 program tagállami elemeinek költségeit, amelyekbe beletartoznának többek között az európai információs rendszerek nem uniós elemei, valamint a közös képzési kezdeményezések részét nem alkotó képzések.

(17)

Figyelembe véve annak fontosságát, hogy a résztvevő országok teljes körűen részt vegyenek a közös fellépésekben, az utazási és szállásköltségek, a rendezvényszervezéshez kapcsolódó költségek és a napidíj esetében az elszámolható költségekre 100 %-os társfinanszírozási ráta alkalmazható, ha ez a Fiscalis 2020 program céljainak maradéktalan megvalósítása érdekében szükséges.

(18)

Az Unió pénzügyi érdekeit megfelelő intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus teljes időszakában, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és vizsgálatát, a kárba veszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált források visszafizettetését és adott esetben a bírságokat.

(19)

Annak érdekében, hogy a rendelet végrehajtásához egységes feltételeket biztosíthasson, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az éves munkaprogramok kidolgozása tekintetében. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) foglaltak szerint kell gyakorolni.

(20)

Tekintve, hogy a rendelet célkitűzéseit, vagyis a belső piaci adórendszerek működésének javítására irányuló többéves program létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítő módon megvalósítani, mivel nem tudják hatékonyan ellátni az e célok eléréséhez szükséges együttműködést és koordinációt, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban e rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(21)

A Bizottságot a Fiscalis 2020 program végrehajtásában a Fiscalis 2020 bizottságnak kell segítenie.

(22)

A Fiscalis 2020 program értékelésének megkönnyítése érdekében a program eredményeinek nyomon követésére a kezdetektől fogva megfelelő keretet kell létrehozni. A Bizottságnak a részt vevő országokkal együtt kiigazítható mutatókat és előre meghatározott bázisadatokat kell meghatároznia a Fiscalis 2020 programban foglalt tevékenységek eredményeinek nyomon követésére. A Fiscalis 2020 program célkitűzései megvalósulásának, valamint a program hatékonyságának és uniós szintű hozzáadott értékének a vizsgálata céljából középidős értékelést is kell végezni. Ezenkívül egy végső értékelés keretében a Fiscalis 2020 program hosszú távú következményeiről és hatásainak fenntarthatóságáról is be kell számolni. Teljes átláthatóságot kell továbbá biztosítani, amelynek keretében a megfigyelt eredményekről rendszeres jelentésekkel kell szolgálni, és az értékelő jelentéseket be kell nyújtani az Európai Parlament és a Tanács részére.

(23)

A személyes adatoknak az e rendelettel összefüggésben a tagállamokban végzett, a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamokban kijelölt független közjogi hatóságok felügyelete alatt történő feldolgozására vonatkozóan a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) az irányadó. A személyes adatoknak az e rendelet keretében a Bizottság által és az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végzett feldolgozására vonatkozóan a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) az irányadó. Az illetékes hatóságok általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok átadására vonatkozóan a 95/46/EK irányelvben rögzített szabályoknak, továbbá a Bizottság általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes adatok átadására vonatkozóan a 45/2001/EK rendeletben rögzített szabályoknak.

(24)

Ennek a rendeletnek a 1482/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) helyébe kell lépnie. Az említett határozatot ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

(1)   A belső piaci adórendszerek működésének fejlesztése és az ezzel kapcsolatos együttműködés támogatása céljából létrejön a „Fiscalis 2020” többéves cselekvési program (a továbbiakban: a program).

(2)   A program a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra vonatkozik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„adóhatóságok”: a részt vevő országok azon hatóságai és egyéb szervei, amelyek az adózás és az adózással kapcsolatos tevékenységek igazgatásáért felelősek;

2.

„külső szakértők”:

a)

a kormányzati hatóságok képviselői, beleértve a 3. cikk (2) bekezdése alapján a programban részt nem vevő országok képviselőit is,

b)

gazdasági szereplők és az őket képviselő szervezetek,

c)

nemzetközi és egyéb érintett szervezetek képviselői;

3.

az „adózás” a következőket foglalja magában:

a)

a 2006/112/EK tanácsi irányelv (10) szerinti hozzáadottérték-adó;

b)

a 92/83/EGK tanácsi irányelv (11) szerinti, alkoholra kivetett jövedéki adó;

c)

a 2011/64/EU tanácsi irányelv (12) szerinti, dohánytermékekre kivetett jövedéki adó;

d)

a 2003/96/EK tanácsi irányelv (13) szerinti, az energiatermékekre és a villamos energiára kivetett adó;

e)

a 2010/24/EU tanácsi irányelv (14) 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó egyéb adók, amennyiben azok a belső piac és a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés szempontjából érintettek;

4.

„két- vagy többoldalú ellenőrzések”: közös vagy kiegészítő érdekekkel rendelkező, két vagy több részt vevő ország – amelyek közül legalább kettő tagállam – által szervezett, egy vagy több érintett adóalany adókötelezettségének koordinált ellenőrzése.

3. cikk

Részvétel a programban

(1)   A részt vevő országok a tagállamok és a (2) bekezdésben említett országok, feltéve hogy a (2) bekezdésben szereplő feltételek teljesülnek.

(2)   A programban a következő országok vehetnek részt:

a)

az előcsatlakozási stratégiák által kedvezményezett csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok, a megfelelő keretmegállapodások, társulási tanácsi határozatok vagy hasonló megállapodások által az ezen országok uniós programokban való részvételére megállapított általános alapelvekkel és feltételekkel összhangban;

b)

az európai szomszédságpolitika partnerországai, feltéve hogy ezen országok vonatkozó jogszabályai és közigazgatási gyakorlata megfelelő mértékben közelíti az Unióét.

Az első albekezdés b) pontjában említett partnerországok az uniós programokban való részvételükről szóló keretmegállapodások megkötését követően meghatározandó rendelkezések szerint vehetnek részt a programban. Részvételük kizárólag az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelmet és az agresszív adótervezés elleni fellépést célzó, a programban foglalt tevékenységek támogatására irányulhat.

4. cikk

Részvétel a programban foglalt tevékenységekben

A program keretében szervezett egyes kiválasztott tevékenységekben való részvételre külső szakértők is felkérhetők, amennyiben ez az 5. és a 6. cikkben szereplő célkitűzések elérése szempontjából lényeges. A külső szakértőket a Bizottság a részt vevő tagállamokkal együtt, a konkrét tevékenységekkel kapcsolatos készségeik, tapasztalatuk és tudásuk alapján választja ki, figyelembe véve az esetleges összeférhetetlenséget, és egyensúlyt teremtve az üzleti élet és a civil társadalom más képviselői között. A kiválasztott külső szakértők listáját közzé kell tenni, és rendszeresen frissíteni kell.

5. cikk

Általános és konkrét cél

(1)   A program általános célja az adórendszerek belső piacon való szabályszerű működésének a javítása azáltal, hogy fokozza a részt vevő országok, azok adóhatóságai és tisztviselői közötti együttműködést.

(2)   A program konkrét célja az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemnek, valamint az adózással kapcsolatos uniós jog végrehajtásának a támogatása az információcsere biztosítása, a közigazgatási együttműködés elősegítése, valamint szükséges és indokolt esetben a részt vevő országok közigazgatási kapacitásának a növelése révén, az adóhatóságok adminisztratív terheinek és az adófizetőket terhelő megfelelési költségeknek a csökkentése érdekében.

(3)   Az e cikkben említett célkitűzés elérését különösen a következők alapján kell értékelni:

a)

a közös kommunikációs hálózat rendelkezésre állása és teljes körű hozzáférhetősége az európai információs rendszerek számára;

b)

a részt vevő országok által a programban foglalt tevékenységeiknek eredményeiről adott visszajelzések.

6. cikk

A program operatív céljai és prioritásai

(1)   A program operatív céljai és prioritásai a következők:

a)

az európai adóügyi információs rendszerek kifejlesztése, tökéletesítése, működtetése és támogatása;

b)

a közigazgatási együttműködési tevékenységek támogatása;

c)

az adótisztviselők készségeinek és kompetenciáinak megerősítése;

d)

az adózással kapcsolatos uniós jogszabályok megértésének és végrehajtásának a javítása;

e)

a közigazgatási eljárások fejlesztésének, valamint a bevált közigazgatási gyakorlatok megosztásának a támogatása.

(2)   Az első bekezdésben említett célok és prioritások megvalósítása során külön hangsúlyt kell kapnia az adócsalás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem támogatásának.

II.   FEJEZET

Támogatható intézkedések

7. cikk

Támogatható intézkedések

(1)   A program a 14. cikkben említett éves munkaprogramban meghatározott feltételek mellett a következőkhöz nyújt támogatást:

a)

közös fellépések:

i.

szemináriumok és műhelyek;

ii.

általában korlátozott számú országból álló, korlátozott ideig működő projektcsoportok, melyek célja pontosan meghatározott teljesítménnyel összekapcsolt, előre definiált célkitűzés elérése;

iii.

két- vagy többoldalú ellenőrzése és a közigazgatási együttműködésről szóló uniós jogszabályokban meghatározott egyéb tevékenységek, amelyeket két vagy több részt vevő ország –melyek közül legalább kettő tagállam– szervez;

iv.

a részt vevő országok vagy egy más ország által szervezett munkalátogatások, amelyek lehetővé teszik a tisztviselők számára, hogy tapasztalatra vagy ismeretekre tegyenek szert az adóügyek területén, illetve bővítsék ilyen jellegű tapasztalatukat vagy ismereteiket;

v.

az együttműködés strukturált formájának minősülő, nem állandó jellegű szakértői csoportok, amelyek egyesítik szakértelmüket annak érdekében, hogy – lehetőség szerint online együttműködési szolgáltatások, közigazgatási segítség, valamint infrastruktúra és berendezések révén – meghatározott területeken, különösen az európai információs rendszerek területén feladatokat hajtsanak végre;

vi.

a közigazgatási kapacitás építése és támogató intézkedések;

vii.

tanulmányok készítése;

viii.

kommunikációs projektek;

ix.

az 5. és a 6. cikkben megállapított átfogó, konkrét és operatív célkitűzéseket és prioritásokat támogató bármely egyéb tevékenység, amennyiben annak szükségességét megfelelő indokolás támasztja alá;

b)

az európai információs rendszerek építése: a melléklet a) pontjában felsorolt európai információs rendszerek uniós elemeinek, valamint az uniós jog keretében létrehozott új európai információs rendszereknek a fejlesztése, karbantartása, üzemeltetése és minőségellenőrzése, az adóhatóságok hatékony összekapcsolásának céljából

c)

közös képzések: közösen kifejlesztett képzések az adóügyekkel kapcsolatban szükséges szakmai készségek és tudás támogatása érdekében.

Az első albekezdés a) pontjának iv. alpontjában említett munkalátogatások időtartama nem haladhatja meg az egy hónapot. A harmadik országok területén szervezett munkalátogatások esetében csak az utazási és tartózkodási (szállás és napidíj) költségek támogathatók a program keretében.

Az első albekezdés a) pontjának v. alpontjában említett szakértői csoportokat a Bizottság a részt vevő tagállamokkal együttműködve szervezi, és a csoportok tevékenységének időtartama a kellően indokolt eseteket kivéve nem haladhatja meg az egy évet.

(2)   Az e cikkben említett támogatható intézkedésekre szánt forrásokat kiegyensúlyozott módon és az intézkedések tényleges igényeihez igazodva kell elosztani.

(3)   A program értékelésekor a Bizottság felméri, hogy a különféle támogatható intézkedések tekintetében szükség van-e költségvetési plafon bevezetésére.

8. cikk

A közös fellépésekre vonatkozó konkrét végrehajtási rendelkezések

(1)   A 7. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett közös fellépésekben önkéntes alapon lehet részt venni.

(2)   A részt vevő országok biztosítják, hogy megfelelő profillal, képesítésekkel és nyelvismerettel rendelkező tisztviselőket jelöljék ki a közös fellépésekben való részvételre.

(3)   A részt vevő országok adott esetben megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a közös fellépésekre, és biztosítsák az elért eredmények felhasználását.

9. cikk

Az európai információs rendszerekre vonatkozó konkrét végrehajtási intézkedések

(1)   A Bizottság és a részt vevő országok biztosítják, hogy a melléklet a) pontjában szereplő európai információs rendszereket kifejlesszék, működtessék és megfelelően karbantartsák.

(2)   A Bizottság a részt vevő országokkal együttműködve koordinálja a melléklet a) pontjában említett európai információs rendszerek uniós és nem uniós elemei kialakításának és működtetésének azon szempontjait, amelyek azok működőképességének, összekapcsolhatóságának és folyamatos fejlesztésének biztosításához szükségesek.

(3)   A részt nem vevő országok az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkével összhangban megkötendő megállapodások függvényében használhatják a melléklet A. pontjában felsorolt európai információs rendszerek uniós elemeit.

10. cikk

A közös képzésekre vonatkozó konkrét végrehajtási intézkedések

(1)   A 7. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett közös képzéseken önkéntes alapon lehet részt venni.

(2)   A részt vevő országok biztosítják, hogy megfelelő profillal, képesítésekkel és nyelvismerettel rendelkező tisztviselők vegyenek részt a közös képzésekben.

(3)   A részt vevő országok adott esetben beépítik a nemzeti képzési programjaikba a közösen kifejlesztett képzési anyagot, beleértve az elektronikus tanulási (eLearning) modulokat, a képzési programokat és a közösen megállapított képzési követelményeket.

III.   FEJEZET

Pénzügyi keret

11. cikk

Pénzügyi keret

(1)   A program végrehajtására biztosított pénzügyi keretösszeg 223 366 000 EUR folyó árakon.

(2)   A programhoz rendelt pénzügyi erőforrások a program irányításához és célkitűzései eléréséhez rendszeresen szükséges előkészítő, monitoring, ellenőrző, audit és értékelő tevékenységekhez kapcsolódó költségek fedezésére is felhasználhatók: így különösen az e rendeletben meghatározott célokhoz kapcsolódó tanulmányok, szakértői értekezletek, tájékoztató és kommunikációs tevékenységek költségeit, az információfeldolgozásra és -cserére összpontosító IT-hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos költséget, amely a Bizottságra hárul a program irányítása során.

Az adminisztratív költségek aránya általában nem haladhatja meg a program teljes költségének 5 %-át.

12. cikk

A támogatások típusai

(1)   A Bizottság a 966/2012/EU, Euratom rendelet előírásaival összhangban hajtja végre a programot.

(2)   Az Unió által a 7. cikkben szereplő tevékenységekhez nyújtott támogatás a következő formákat öltheti:

a)

támogatások;

b)

közbeszerzési szerződések,

c)

a 4. cikkben említett külső szakértők részéről felmerült költségek megtérítése.

(3)   A támogatások maximális társfinanszírozási rátája a támogatható költségek 100 %-a, amennyiben azok utazási és szállásköltségek, rendezvények szervezéséhez kapcsolódó költségek vagy napidíjak.

A 7. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pont v. alpontjában említett szakértői csoportok kivételével valamennyi támogatható intézkedésre ezt a rátát kell alkalmazni. A szakértői csoportokra alkalmazandó társfinanszírozási rátát, amennyiben az említett intézkedésekhez támogatások odaítélése szükséges, az éves munkaprogramok határozzák meg.

(4)   Az európai információs rendszerek uniós elemeit a programból kell finanszírozni. A részt vevő országok viselik különösen az európai információs rendszerek nem uniós elemeinek beszerzésével, fejlesztésével, üzembe helyezésével, karbantartásával és napi működtetésével járó költségeket.

13. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a csalással, korrupcióval és egyéb illegális tevékenységekkel szemben alkalmazott megelőző intézkedések, hatékony ellenőrzések, illetve – szabálytalanságok észlelése esetén – a tévesen kifizetett összegek visszafizettetése révén, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi bírságok révén.

(2)   A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e program alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)   Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 1073/1999/EK európai parlamenti és tanács rendeletben (15), valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (16) foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően – nyomozásokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat annak megállapítására, hogy valamely támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy az e rendelet alapján finanszírozott szerződéssel összefüggésben történt-e az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény.

IV.   FEJEZET

Végrehajtási hatáskör

14. cikk

Munkaprogram

A program végrehajtása érdekében a Bizottság, végrehajtási jogi aktusokon keresztül éves munkaprogramokat fogad el, amelyek meghatározzák a követett célkitűzéseket, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a teljes ráfordítható összeget. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes fellépési típusokhoz rendelt összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét. A támogatások esetében az éves munkaprogramok kitérnek a prioritásokra, az alapvető értékelési kritériumokra és a társfinanszírozás maximális mértékére. Az említett végrehajtási aktusoknak az előző évek eredményein kell alapulniuk, és a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell azokat elfogadni.

15. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

V.   FEJEZET

Nyomon követés és értékelés

16. cikk

A programban foglalt tevékenységek nyomon követése

(1)   A Bizottság a részt vevő országokkal együttműködve nyomon követi a programot és az annak keretében folytatott tevékenységeket.

(2)   A Bizottság és a részt vevő országok minőségi és mennyiségi mutatókat határoznak meg, amelyeket szükség esetén a program során további mutatókkal egészítenek ki. A mutatók célja az, hogy általuk mérhetőek legyenek a programnak az előre meghatározott bázisadatokhoz képest elért eredményei.

(3)   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzés eredményét és a (2) bekezdésben említett mutatókat a Bizottság nyilvánosan elérhetővé teszi.

(4)   Az ellenőrzés eredményeit, a 17. cikkel összhangban, fel kell használni a program értékelése során.

17. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)   A Bizottság a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kérdésekről félidős és végső értékelési jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelés eredményeit be kell építeni a programokat a későbbi időszakban érintő esetleges megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről szóló döntésekbe. Ezeket az értékeléseket független külső értékelő végzi.

(2)   A Bizottság 2018. június 30-ig félidős értékelést készít a programban foglalt tevékenységek céljainak eléréséről, a források felhasználásának hatékonyságáról, valamint a program európai szintű hozzáadott értékéről. Az említett jelentés emellett kitér az egyszerűsítésre és a célok folyamatos relevanciájára, valamint a programnak az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló célkitűzéseihez való hozzájárulására.

(3)   A Bizottság 2021. december 31-ig végső értékelési jelentést készít a (2) bekezdésben említett szempontokról, valamint a program hosszú távú következményeiről és hatásainak fenntarthatóságáról.

(4)   A részt vevő országok a Bizottság által félidős és végső értékelési jelentéseihez kért minden rendelkezésükre álló releváns adatot és információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak.

VI.   FEJEZET

Záró rendelkezések

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1482/2007/EK határozat 2014. január 1-jével hatályát veszti.

Az említett határozat hatálya alá tartozó intézkedésekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségekre azonban teljesítésükig továbbra is vonatkoznak a határozat rendelkezései.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2013. december 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

V. LEŠKEVIČIUS


(1)  HL C 143., 2012.5.22., 48. o. és HL C 11., 2013.1.15., 84. o.

(2)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (A Hivatalos lap 884-ik oldalán található) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret létrehozásáról.

(3)  HL C 37, 20.12.2013, 1 o.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(5)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló 1268/2012/EU rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1482/2007/EK határozata (2007. december 11.) a belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi program létrehozásáról (Fiscalis 2013 program) és a 2235/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 330., 2007.12.15., 1. o.).

(10)  A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(11)  A Tanács szóló 92/83 EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.).

(12)  A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (HL L 176., 2011.7.5., 24. o.).

(13)  A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).

(14)  A Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete (1999. május 25.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).

(16)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról ((HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


MELLÉKLET

EURÓPAI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK ÉS UNIÓS ELEMEIK

A.

Az európai információs rendszerek a következők:

1.

közös kommunikációs hálózat / közös rendszer-interfész (CCN/CSI – CCN2), CCN mail3, a CSI híd, a http híd, CCN LDAP és kapcsolódó eszközök, CCN webportál, CCN monitoring;

2.

támogató rendszerek, különösen a CCN alkalmazás konfigurációs eszköze, a tevékenységjelentési eszköz (ART2), a Taxud online projektek elektronikus irányítása (TEMPO), a szolgáltatásirányítási eszköz (SMT), a felhasználókezelő rendszer (UM), a BPM-rendszer, az elérhetőségi irányítópult és az AvDB, az IT szolgáltatásirányítási portál, jegyzék- és felhasználói hozzáférés-kezelés,

3.

a programinformációs és kommunikációs tér (PICS);

4.

a héával kapcsolatos rendszerek, így különösen a héa információcsere-rendszer (VIES) és a héa-visszatérítés, beleértve a VIES eredeti alkalmazást, a VIES monitoring eszközt, az adózási statisztikai rendszert, a VIES-a-weben rendszert, a VIES-a-weben konfigurációs eszközt, a VIES és héa-visszatérítési teszteszközt, a héa-szám algoritmusokat, a héa elektronikus nyomtatványok cseréjét, az e-szolgáltatások héáját (VoeS), a VoeS teszteszközt, a héa elektronikus nyomtatvány teszteszközt és a mini egyablakos rendszert (MoSS);

5.

behajtással kapcsolatos rendszerek, különösen a követelések behajtását szolgáló elektronikus nyomtatványok, a végrehajtást engedélyező, egységes okirat (UIPE), és az egységes értesítési nyomtatvány (UNF) elektronikus nyomtatványai;

6.

a közvetlen adóztatással kapcsolatos rendszerek, különösen a megtakarítások adóztatásának rendszere, a megtakarítások adóztatásának teszteszköze, a közvetlen adóztatás elektronikus nyomtatványai, adóazonosító szám (TIN), TIN-a-weben, a 2011/116/EU tanácsi irányelv (1) 8. cikkével kapcsolatos információcserék, és az ahhoz kapcsolódó teszteszközök;

7.

egyéb, adózással kapcsolatos rendszerek, különösen az Adók Európában adatbázis (TEDB);

8.

a jövedéki rendszerek, különösen a jövedékiadatcsere-rendszer (SEED), a jövedékitermék-szállítási és felügyeleti rendszer (EMCS), MVS elektronikus nyomtatványok, teszt-alkalmazás (TA);

9.

egyéb központi rendszerek, különösen a tagállami adózási kommunikációs és információs rendszer (TIC), az önkiszolgáló tesztrendszer (SSTS), az adózással kapcsolatos statisztikai rendszerek, a web nyomtatványok központi alkalmazása, a jövedéki központi szolgáltatások/irányítás információs rendszere (CS/MISE).

B.

Az európai információs rendszerek uniós elemei a következők:

1.

olyan IT-eszközök, mint a hardver, a szoftver, valamint a rendszerek hálózati kapcsolatai, beleértve a kapcsolódó adat-infrastruktúrát;

2.

a rendszerek fejlesztéséhez, karbantartásához, tökéletesítéséhez, valamint üzemeltetéséhez szükséges IT-szolgáltatások; és

3.

bármilyen más olyan elem, amelyet hatékonysági, biztonsági vagy racionalizációs okokból a Bizottság a részt vevő országok tekintetében közös elemként azonosít.


(1)  A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/99/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).


20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/33


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1287/2013/EU RENDELETE

(2013. december 11.)

a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. és 195. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

A Bizottság 2010 márciusában elfogadta az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményt (a továbbiakban: az Európa 2020 stratégia). A közleményt az Európai Tanács 2010 júniusában jóváhagyta. Az Európa 2020 stratégia a gazdasági válságra válaszul született, és célja az Unió felkészítése a következő évtizedre. A stratégia öt, 2020-ig teljesítendő ambiciózus célkitűzést fogalmaz meg az éghajlatra és energiára, a foglalkoztatásra, az innovációra, az oktatásra és a társadalmi befogadásra vonatkozóan, valamint meghatározza azokat a fő növekedési tényezőket, amelyek az Uniót dinamikusabbá és versenyképesebbé hivatottak tenni. Ezenkívül hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az európai gazdasági növekedést, ugyanakkor magas foglalkoztatottsági szintet kell biztosítani, karbonszegény, erőforrás- és energiahatékony gazdaságot kell létrehozni, és gondoskodni kell a társadalmi kohézióról. A kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) kulcsfontosságú szerepet kell játszaniuk az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában. Szerepüket tükrözi az is, hogy a kkv-k az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezéséből hatban szerepelnek.

(2)

Annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások – különösen a kkv-k – központi szerepet töltsenek be az uniós gazdasági növekedésben, ami kiemelt célkitűzés, a Bizottság 2010 októberében elfogadta az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában – a versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című közleményt, amelyet a Tanács a 2010. decemberi ülésén jóváhagyott. Ez az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése. A közlemény meghatározza azt a stratégiát, amelynek célja a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése az erős, diverzifikált és versenyképes európai ipari bázis fenntartásával és támogatásával, amit elsősorban a vállalkozások működési keretfeltételeinek javításával, valamint a belső piac számos aspektusának, többek között az üzlettel kapcsolatos szolgáltatásoknak a megerősítésével lehet elérni.

(3)

2008 júniusában a Bizottság elfogadta a „Gondolkozz előbb kicsiben! – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” című közleményt, amelyet a Tanács a 2008. decemberi ülésén kedvezően fogadott. A kkv-k versenyképességének fokozása érdekében a kisvállalkozói intézkedéscsomag átfogó szakpolitikai keretet biztosít a kkv-kre vonatkozóan, ösztönzi a vállalkozói szellemet, és rögzíti a „gondolkozz előbb kicsiben!” elvet a jogalkotásban és a szakpolitikában. A kisvállalkozói intézkedéscsomag tíz elvet határoz meg, valamint szakpolitikai és jogalkotási intézkedéseket fogalmaz meg, amelyek a kkv-k növekedési és munkahely-teremtési potenciáljának növelését célozzák. A kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtása hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. A kkv-kkal kapcsolatos intézkedések közül többet már a kiemelt kezdeményezésekben meghatároztak.

(4)

A kisvállalkozói intézkedéscsomagról azóta készült egy felülvizsgálat, amelyet 2011 februárjában tettek közzé, és amelynek alapján a Tanács 2011. május 30-án és 31-én következtetéseket fogadott el. E felülvizsgálatban a Bizottság megvizsgálja, hogyan halad a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtása, és felméri, mik az igényei a kkv-knak, amelyek a jelenlegi gazdasági környezetben működnek, egy olyan környezetben, amelyben egyre nehezebbnek tűnik számukra a forráshoz jutás és a piacra lépés. A felülvizsgálatban a Bizottság áttekinti a kisvállalkozói intézkedéscsomag első két évének eredményeit, új intézkedéseket vázol fel a gazdasági válságból fakadó, az érdekeltek által tapasztalt kihívások kezelése érdekében, és javaslatokat tesz arra, miként lehetne szélesebb körűvé tenni a kisvállalkozói intézkedéscsomag alkalmazását és javítani a végrehajtását, emellett egyértelmű szerepekkel ruházza fel az érdekelteket, kiemelt szerepet szánva az üzleti szervezeteknek. A vállalkozások és kkv-k versenyképességét segítő program konkrét célkitűzéseinek tükrözniük kell az e felülvizsgálatban meghatározott prioritásokat. Fontos biztosítani, hogy az ilyen programok végrehajtására a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtásával összehangoltan kerüljön sor.

Így többek között a konkrét célkitűzésekhez tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a fent említett tíz elv érvényesüléséhez és a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata során azonosított intézkedések megvalósulásához.

(5)

Az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) többéves pénzügyi keretet határoz meg az Unió 2014 és 2020 közötti költségvetésére vonatkozóan. E többéves pénzügyi keret ismerteti, hogy miként valósíthatók meg az európai növekedés és munkahelyteremtés fokozására, illetve a karbonszegény, környezettudatosabb gazdaság és a nemzetközileg kiemelkedő Unió megteremtésére irányuló szakpolitikai célok.

(6)

Az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképessége és fenntarthatósága javításának, a meglévő kkv-k támogatásának, a vállalkozói kultúra ösztönzésének és a kkv-k növekedése elősegítésének, a tudásalapú társadalom előmozdításának és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fejlődésnek az elősegítése érdekében létre kell hozni egy, a vállalkozások és a kkv-k versenyképességét segítő programot (a továbbiakban: COSME program).

(7)

A COSME programban prioritást kell élveznie az egyszerűsítési menetrendnek, az „Egyszerűsítési menetrend a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi kerethez” című, 2012. február 8-i bizottsági közleménnyel összhangban. A kiegészítő jelleg, a nagyobb hatékonyság és láthatóság, valamint a fokozottabb költségvetési szinergia elérése érdekében jobban össze kell hangolni a vállalkozások és a kkv-k versenyképességének előmozdítására szolgáló uniós és tagállami forrásfelhasználást.

(8)

A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépést érvényesíti az uniós kiadási programokban, és hogy az uniós költségvetés legalább 20 %-át az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre fordítja. Fontos biztosítani azt, hogy az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés helyet kapjon a COSME program előkészítése, megtervezése és végrehajtása során. Az e rendeletben szereplő intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság és társadalom felé történő elmozdulás ösztönzéséhez.

(9)

A 2001/822/EK tanácsi határozatból (4) következik, hogy a tengerentúli országok és területek szervezetei és testületei jogosultak részt venni a COSME programban.

(10)

Az Unió versenyképességi politikájának célja, hogy létrehozza azokat az intézményi és szakpolitikai kereteket, amelyek megteremtik a vállalkozások – és különösen a kkv-k – fenntartható növekedéséhez szükséges feltételeket. A versenyképesség és a fenntarthatóság megteremtéséhez szükséges, hogy a vállalkozások a fenntartható fejlődés célkitűzéseivel összhangban legyenek képesek a gazdasági versenyképesség és növekedés elérésére és fenntartására. A termelékenység – különösen az erőforrás- és energiatermelékenység – fokozódása a bevételek fenntartható növekedésének elsődleges forrása. A versenyképesség azon is múlik, hogy a vállalatok képesek-e teljes mértékben kihasználni a lehetőségeket, például a belső piacot. Ez különösen fontos a kkv-k esetében, amelyek az Unióban működő vállalkozások 99 %-át teszik ki, valamint a magánszférában a munkahelyek kétharmadát és az új munkahelyek 80 %-át adják, továbbá az uniós vállalkozások által előállított teljes hozzáadott érték több mint felét biztosítják. A kkv-k a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció fő mozgatórugói közé tartoznak.

(11)

A Bizottság „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című, 2012. április 18-i közleményének becslése szerint a zöld gazdaság felé való átmenetet elősegítő politikák – például az erőforrás-hatékonysági, energiahatékonysági és éghajlat-változási politikák – több mint ötmillió munkahelyet hozhatnának létre 2020-ig, különösen a kkv-szektorban. Ezt szem előtt tartva a COSME programhoz tartozó konkrét intézkedések körébe tartozhatna a fenntartható termékek, szolgáltatások, technológiák és folyamatok kidolgozásának, az erőforrás- és energiahatékonyságnak és a vállalati társadalmi felelősségvállalásnak az ösztönzése.

(12)

A versenyképesség az elmúlt években került az uniós szakpolitikai döntéshozatal középpontjába az uniós vállalkozások, és különösen a kkv-k versenyképességét csökkentő piaci, szakpolitikai és intézményi hiányosságok miatt.

(13)

A COSME programnak ezért kezelnie kell azokat a piaci hiányosságokat, amelyek befolyásolják az uniós gazdaság globális versenyképességét, és amelyek rontják a vállalkozások – különösen a kkv-k – versenyképességét a világ más részein működő versenytársaikkal szemben.

(14)

A COSME programnak elsősorban a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (5) fogalommeghatározása szerinti kkv-kkal kell foglalkoznia. E rendelet alkalmazása során a Bizottságnak az összes érintett féllel konzultációt kell folytatnia, beleértve a kkv-kat képviselő szervezeteket is. Külön figyelmet kell szánni a mikrovállalkozásokra, a kézműipari tevékenységet folytató vállalkozásokra, az önfoglalkoztatókra, a szellemi szabadfoglalkozásúakra és a szociális vállalkozásokra. Figyelmet kell fordítani a potenciális, új, fiatal vállalkozókra és a vállalkozó nőkre, valamint más specifikus célcsoportokra, például az idősebb emberekre, a migránsokra és a hátrányos társadalmi helyzetben lévő vagy veszélyeztetett vállalkozókra, például a fogyatékkal élőkre, valamint az üzletek átruházásának, a spin-off és spin-out (hasznosító) vállalkozások indításának és a vállalkozók újrakezdési esélyének az előmozdítására.

(15)

Az Unió versenyképességgel kapcsolatos problémái közül sok azzal van összefüggésben, hogy a kkv-k nem könnyen jutnak forráshoz, mivel nehezen tudják igazolni hitelképességüket, illetve csak körülményesen jutnak kockázati tőkéhez. E nehézségek kedvezőtlenül hatnak az újonnan létrehozott vállalkozások szintjére és minőségére, illetve a meglévők növekedési és fennmaradási arányára, valamint elrettentik az új vállalkozókat attól, hogy üzletátruházás/-öröklés esetén átvegyenek életképes vállalkozásokat. Az 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) keretében bevezetett uniós pénzügyi eszközökről bebizonyosodott, hogy hozzáadott értéket képviselnek, és legalább 220 000 kkv működését segítették. Az Unió számára a javasolt pénzügyi eszközök fokozott hozzáadott értéke többek között a kockázati tőke belső piacának megerősítésében, egy páneurópai kkv-finanszírozási piac fejlesztésében, valamint a tagállamok által nem kezelhető piaci hiányosságok kezelésében rejlik. Az uniós intézkedéseknek a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) összhangban koherenseknek és összehangoltaknak kell lenniük, ki kell egészíteniük a kkv-k támogatására szolgáló tagállami pénzügyi eszközöket, multiplikátorhatással kell járniuk, és nem eredményezhetnek piaci torzulást. Az intézkedések végrehajtásával megbízott szervezeteknek biztosítaniuk kell az addicionalitást, és el kell kerülniük az uniós forrásokból történő párhuzamos finanszírozást.

(16)

A Bizottságnak figyelmet kell fordítania az e rendelet keretében működő pénzügyi eszközök révén nyújtott finanszírozás láthatóságára, biztosítandó egyrészt, hogy az uniós támogatás rendelkezésre állása köztudott legyen, másrészt, hogy a piaci szereplők tisztában legyenek a támogatás nyújtásának tényével. Ennek érdekében elő kell írni, hogy a pénzügyi közvetítők a végső kedvezményezettek számára nyilvánvalóvá tegyék, hogy a finanszírozásra az e rendelet szerinti pénzügyi eszközök segítségével kerülhetett sor. A Bizottságnak és a tagállamoknak a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökre vonatkozó információknak a kkv-k és a közvetítők körében történő terjesztése érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, többek között felhasználóbarát online rendszerek kialakítása révén. E rendszerek, amelyek egyik eleme lehetne egy egységes portál, nem jelenthetik a meglévő rendszerek megkettőzését.

(17)

Az Európai Vállalkozási Hálózatról (a továbbiakban: hálózat) bebizonyosodott, hogy egyablakos vállalkozástámogatási rendszerként hozzáadott értékét képvisel az európai kkv-k számára azzal, hogy segíti a vállalkozásokat versenyképességük javításában, valamint a belső piacon belüli és azon kívüli üzleti lehetőségek feltárásában. A módszertanok és munkamódszerek egyszerűsítését, valamint a vállalkozástámogatási szolgáltatások európai dimenzióba helyezését csak uniós szinten lehet megvalósítani. A hálózat segíti a kkv-kat különösen abban, hogy együttműködési és technológiaátadási partnereket találjanak a belső piacon és harmadik országokban, valamint tanácsot kapjanak az uniós finanszírozási forrásokról, az uniós jogszabályokról és a szellemi tulajdonról, valamint az ökoinnovációt és a fenntartható termelés ösztönzését célzó uniós programokról. A hálózat visszajelzéseket is gyűjt az uniós jogszabályokról és a szabványokról. A benne felgyülemlő páratlan szaktudás különösen fontos az információs aszimmetria leküzdésében és a határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos tranzakciós költségek mérséklésében.

(18)

Folyamatos erőfeszítésre van szüksége a hálózat által nyújtott szolgáltatások színvonalának és a hálózat teljesítményének további optimalizálása és különösen annak érdekében, hogy a kkv-k megismerjék, majd igénybe vegyék a kínált szolgáltatásokat; ennek keretében még inkább integrálni kell a nemzetközivé tételt szolgáló és innovációs szolgáltatásokat, szorosabbá kell tenni a hálózat és a regionális és helyi kkv érdekeltek közötti együttműködést, konzultálni kell a fogadó szervezetekkel, és nagyobb mértékben kell bevonni őket, csökkenteni kell a bürokráciát, javítani kell az informatikai támogatást, és láthatóbbá kell tenni a hálózatot és a keretében nyújtott szolgáltatásokat azokban a földrajzi régiókban, ahol azok elérhetők.

(19)

A versenyképességet kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a kkv-k nemzetközi tevékenysége csekély Európán belül is és kívül is. Egyes becslések szerint jelenleg az uniós kkv-k 25 %-a végez, illetve végzett az elmúlt három évben valamikor kiviteli tevékenységet, de az uniós kkv-knak csupán 13 %-a exportál rendszeresen az Unió területén kívülre is, illetve mindössze 2 % fektetett be saját országán kívüli országban. Emellett a 2012-es Eurobarométer felmérésből kitűnik, hogy a kkv-k nem használják ki azokat a lehetőségeket az Unión belüli és kívüli zöld piacokon való terjeszkedésre, amelyek a nemzetközi tevékenységben és a közbeszerzésben való részvételben rejlenek. Összhangban a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal, amelyben a Bizottság felszólította az Uniót és a tagállamokat arra, hogy támogassák és ösztönözzék a kkv-kat az Unión kívüli piacok növekedéséből adódó előnyök kiaknázására, az Unió több kezdeményezésnek, például az EU– Japán Ipari Együttműködési Központnak és a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos kínai kkv-információs szolgálatnak nyújt pénzügyi támogatást. Az uniós hozzáadott értéket az együttműködés elősegítése és olyan szolgáltatások európai szintű nyújtása jelentik, amelyek kiegészítik a tagállamok alapvető kereskedelemösztönző tevékenységeit, de nem jelentik azok megkettőzését, és amelyek megerősítik az e területen működő köz- és magánszférabeli szolgáltatók közös erőfeszítéseit. Az ilyen szolgáltatások körébe kell tartozniuk többek között a szellemi tulajdonjogokra, standardokra és közbeszerzési szabályokra és lehetőségekre vonatkozó információknak. Teljes mértékben figyelembe kell venni az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában – A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című bizottsági közleményről szóló, ”Az iparpolitikának az Unió egészében történő fokozottabb végrehajtása” című, 2011. december 6-i tanácsi következtetések II. részét. E tekintetben egy jól meghatározott európai klaszterstratégiának kell kiegészítenie azokat a nemzeti és regionális törekvéseket, amelyek a kiválóságra és a nemzetközi együttműködésre ösztönzik a klasztereket, figyelembe véve azt a tényt, hogy kkv-k klaszterekbe szervezése potenciálisan kulcsfontosságú eszköz, amelynek segítségével erősíteni lehet az innovációra és a tengerentúli piacokra való belépésre irányuló képességüket.

(20)

Az uniós vállalkozások – különösen a kkv-k – versenyképességének javítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak kedvező üzleti környezetet kell teremteniük. Külön figyelmet kell fordítani a kkv-k érdekeire és azokra az ágazatokra, amelyekben a legaktívabbak. Uniós szintű kezdeményezésekre is szükség van ahhoz, hogy európai szinten meg lehessen osztani az információkat és a tudást, és a digitális szolgáltatások különösen költséghatékonyak lehetnek e tekintetben. Az ilyen intézkedések segíthetnek a kkv-k számára egyenlő versenyfeltétek kialakításában.

(21)

Az egységes piac hiányosságai, töredezettsége és a szükségtelen bürokrácia megakadályozza azt, hogy a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások, különösen a kkv-k teljes mértékben ki tudják aknázni a belső piac előnyeit. Ezért a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak késlekedés nélkül összehangolt erőfeszítéseket kell tenniük a végrehajtási, a jogalkotási és a tájékoztatási hiányosságok kezelése érdekében. A szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a kkv-kra háruló szükségtelen adminisztratív és szabályozási terhek csökkentése és elkerülése érdekében is együtt kell működniük. A COSME program mint az egyetlen, kifejezetten kkv-kkel foglalkozó program keretében végrehajtott intézkedéseknek – különösen a vállalkozások működési keretfeltételeinek javítását elősegítve – hozzá kell járulniuk az említett célok eléréséhez. A COSME program keretében finanszírozott alkalmassági vizsgálatoknak és hatásvizsgálatoknak ki kell venniük a részüket ebből az erőfeszítésből.

(22)

A versenyképességet befolyásoló másik tényező a viszonylag gyenge vállalkozói készség az Unióban. Az uniós polgároknak csupán 45 %-a (és a nők kevesebb mint 40 %-a) szeretne önfoglalkoztató lenni, szemben az Egyesült Államokban mért 55 %-kal és a Kínában mért 71 %-kal (az adatok a vállalkozói készségről készített 2009. évi Eurobarométer felmérésből származnak). A kisvállalkozói intézkedéscsomag szerint figyelembe kell venni a vállalkozások valamennyi életszakaszát, beleértve a vállalkozás indulását, a növekedés szakaszát, az átruházás szakaszát és a vállalkozás csődjét (második esély) is. A vállalkozói ismeretek oktatásának előmozdítása, valamint a koherenciát és a következetességet fokozó intézkedések, így az összehasonlító teljesítményértékelések és a bevált gyakorlatok megosztása jelentős uniós hozzáadott értéket teremtenek.

(23)

Az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” programot azért indították el, hogy az új vállalkozók és a vállalkozásindítást tervezők lehetőséget kapjanak arra, hogy valamely, a tagállamuktól eltérő tagállamban szerezzenek üzleti tapasztalatot, és ezáltal meg tudják erősíteni vállalkozói készségeiket. A vállalkozói készség és a vállalkozói kultúra előmozdítását befolyásoló keretfeltételek javítására irányuló törekvésekkel összefüggésben lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság olyan intézkedéseket hajtson végre, amelyekkel támogatja az új vállalkozókat a vállalkozói know-how, vállalkozói képességeik és hozzáállásuk fejlesztésére, valamint technológiai kapacitásaik és vállalkozásirányítási készségeik javítására irányuló képességük továbbfejlesztésében.

(24)

A globális verseny, a demográfiai változások, az erőforrások szűkössége és a megjelenő társadalmi tendenciák kihívásokat és lehetőségeket teremtenek azoknak a különféle ágazatoknak, amelyek globális kihívásokkal kénytelenek szembe nézni, és amelyeken belül jellemzően magas a kkv-k aránya. Így például a tervezésen alapuló ágazatoknak alkalmazkodniuk kell annak érdekében, hogy kihasználhassák a személyre szabott, kreatív, inkluzív termékek iránti nagyfokú keresletben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket. Mivel az ezekben az ágazatokban működő valamennyi uniós kkv-nak ezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie, uniós szinten összehangolt erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy az új termékek és szolgáltatások megjelenését gyorsító kezdeményezések segítségével további növekedés valósulhasson meg.

(25)

A tagállamokban megvalósított intézkedések támogatása érdekében a COSME program támogathat olyan ágazati és ágazatok közötti területeken megvalósított kezdeményezéseket, amelyek jelentős növekedéstámogató és vállalkozói tevékenységet elősegítő potenciállal rendelkeznek, különös tekintettel azokra a kezdeményezésekre, amelyekben nagy arányban vesznek részt kkv-k, felgyorsítva így az olyan versenyképes és fenntartható iparágak kialakulását, amelyek a legversenyképesebb üzleti modelleken, továbbfejlesztett termékeken és folyamatokon, szervezeti struktúrákon vagy módosított értékláncokon alapulnak. Amint azt a Bizottság a 2010. június 30-i, „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című és a Tanács által 2010 októberében üdvözölt közleményében megállapította, a turizmus az Unió gazdaságának fontos ágazata. A turisztikai vállalkozások közvetlenül 5 %-kal járulnak hozzá az Unióban előállított bruttó hazai termékhez (GDP). Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) elismeri a turizmus jelentőségét, és ismerteti az ezen a területen meglévő uniós hatásköröket. Az európai turisztikai kezdeményezések kiegészíthetik a tagállami intézkedéseket azáltal, hogy elősegítik egy kedvező környezet kialakítását és a tagállamok közötti együttműködést, elsősorban a bevált gyakorlatok cseréje révén. Az intézkedések közé tartozhat a turisztikai tudásbázis javítása adatnyújtás és -elemzés révén, valamint transznacionális együttműködési projektek – a tagállamokkal szoros együttműködésben történő – kidolgozásával, ugyanakkor elkerülve, hogy kötelező előírások kerüljenek bevezetésre az uniós vállalkozások számára.

(26)

A COSME program tartalmazza a célkitűzésekhez rendelt intézkedéseket, a célkitűzések teljesítéséhez szükséges teljes pénzügyi keretösszeget, a pénzügyi eszközök minimális pénzügyi keretösszegét, a különböző típusú végrehajtási intézkedéseket, valamint a monitoringra és értékelésre, illetve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó átlátható szabályokat.

(27)

A COSME program kiegészíti a többi uniós programot, elismerve ugyanakkor, hogy az egyes eszközöknek a saját eljárásaik szerint kell működniük. Ugyanazok a támogatható költségek így nem részesülhetnek kétszeres finanszírozásban. Hozzáadott érték teremtése érdekében, valamint azért, hogy az uniós finanszírozás jelentős hatást gyakoroljon, szoros szinergiákat kell kialakítani a COSME program, az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) (a Horizont 2020 program), az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) (a strukturális alapok) és más uniós programok között.

(28)

Az átláthatóság és a nemek közötti esélyegyenlőség elvét a COSME program hatálya alá tartozó valamennyi vonatkozó kezdeményezésben és intézkedésben figyelembe kell venni. Ezekben a kezdeményezésekben és intézkedésekben valamennyi polgár esetében biztosítani kell az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását is.

(29)

A kkv-nek szóló támogatásokat átlátható eljárás keretében kell odaítélni. Az ilyen támogatások odaítélésének és kifizetésének átláthatónak és bürokráciamentesnek kell lennie, valamint meg kell felelnie a közös szabályoknak.

(30)

Ez a rendelet a COSME program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás (10) 17. pontja értelmében.

(31)

A COSME program keretében nyújtott finanszírozásnak meg kell felelnie az Unió állami támogatásokról szóló szabályainak annak érdekében, hogy a finanszírozás a piaci, szakpolitikai és intézményi hiányosságok kezelésére korlátozódjon, és ne okozhasson piaci torzulásokat.

(32)

Az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról szóló megállapodás és a társulási megállapodások jegyzőkönyvei rendelkeznek az érintett tagállamoknak az uniós programokban való részvételéről. Más harmadik országok részvételét abban az esetben kell lehetővé tenni, ha ezek a megállapodások és eljárások ezt engedélyezik.

(33)

A COSME program vonatkozásában hatékony és eredményes pénzgazdálkodást kell megvalósítani, végrehajtását pedig a lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát módon kell megvalósítani, biztosítva emellett a jogbiztonságot, valamint azt, hogy a COSME programhoz minden résztvevő hozzáférhessen.

(34)

A COSME programra vonatkozóan monitoringot és értékelést kell végezni az esetleges kiigazítások lehetővé tétele érdekében. A program végrehajtásáról éves jelentést kell készíteni, bemutatva az elért eredményeket és a tervezett tevékenységeket.

(35)

A COSME program végrehajtására vonatkozóan évente monitoringot kell végezni az eredmények és a hatások értékelésére szolgáló kulcsmutatók segítségével. Ezekhez a mutatókhoz viszonyítva – beleértve a vonatkozó kiindulási alapértékeket is – kell meghatározni, hogy a COSME program célkitűzései milyen mértékben teljesültek.

(36)

A COSME program keretében támogatott intézkedések célkitűzései eléréséről szóló, a Bizottság által elkészített időközi értékelő jelentésnek tartalmaznia kell továbbá egy értékelést arról, hogy a tagállamok kkv-inak részvételi aránya mennyire alacsony, amennyiben a tagállamok jelentős részében alacsony részvételi arányt állapítanak meg. A tagállamok adott esetben figyelembe vehetik szakpolitikáikban az időközi jelentés eredményeit.

(37)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban.

(38)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy éves munkaprogramokat fogadjon el a COSME program végrehajtására vonatkozóan. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni. Az éves munkaprogramban szereplő egyes intézkedések az intézkedések nemzeti szinten történő koordinációját is jelentik. Ebben a vonatkozásban az említett rendelet 5. cikkének (4) bekezdését kell alkalmazni.

(39)

A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mutatók kiegészítésére, a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egyes meghatározott aspektusok módosítására, valamint az irányadó összegek olyan mértékű módosítására vonatkozóan, amelynek következtében az irányadó összegek az egyes esetekben a pénzügyi keretösszeg több mint 5 %-kával meghaladnák ezeket az összegeket. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(40)

A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében az 1639/2006/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

Tárgy

1. cikk

A program létrehozása

E rendelet a 2014. január 1-től2020. december 31-ig tartó időszakra létrehoz egy, a vállalkozások versenyképességének javítását célzó uniós intézkedésekre irányuló programot (a továbbiakban: COSME program), külön hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k).

2. cikk

Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában a „kkv-k” a 2003/361/EK ajánlásban meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokat jelentik.

3. cikk

Általános célkitűzések

(1)   A COSME programnak az alábbi általános célkitűzésekhez kell hozzájárulnia, külön figyelmet fordítva az Unióban letelepedett és a COSME programban az 6. cikknek megfelelően részt vevő harmadik országokban letelepedett kkv-k sajátos szükségleteire:

a)

az uniós vállalkozások – és különösen a kkv-k – versenyképességének és fenntarthatóságának a megerősítése;

b)

a vállalkozói kultúra ösztönzése, valamint a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése.

(2)   Az (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósulását a következő mutatókkal kell mérni:

a)

a kkv-k fenntarthatósági teljesítménye;

b)

az új és már létező kkv-k szükségtelen adminisztratív és szabályozásból eredő terheinek változásai;

c)

az Unión belüli, illetve az Unión kívülre irányuló exportot folytató kkv-k arányának változásai;

d)

a kkv-k növekedésének változásai;

e)

azon uniós polgárok arányának változásai, akik önfoglalkoztatók szeretnének lenni.

(3)   A COSME programhoz kapcsolódó mutatók és célkitűzések részletes felsorolása a mellékletben szerepel.

(4)   A COSME programnak támogatnia kell az Európa 2020 stratégia végrehajtását, és hozzá kell járulnia az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célkitűzésének megvalósításához. A COSME programnak különösen a foglalkoztatással kapcsolatos kiemelt cél eléréséhez kell hozzájárulnia.

II.   FEJEZET

Konkrét célkitűzések és intézkedési területek

4. cikk

Konkrét célkitűzések

(1)   A COSME program konkrét célkitűzései a következők:

a)

a kkv-k forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában;

b)

a piacra jutás elősegítése, különösen az Unión belül, de globálisan is;

c)

a – többek között a turisztikai ágazatban működő – uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása;

d)

a vállalkozói készség előmozdítása és a vállalkozói kultúra népszerűsítése.

(2)   A COSME program végrehajtása során támogatni kell a vállalkozásokat abban, hogy alkalmazkodni tudjanak az alacsony kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás- és energiahatékony gazdaság követelményeihez.

(3)   A mellékletben meghatározott mutatókkal kell mérni, hogy milyen hatása van a COSME programnak az (1) bekezdésben említett konkrét célkitűzések megvalósítására.

(4)   A 13. cikkben említett éves munkaprogramokban részletesen meg kell határozni a COSME program keretében végrehajtandó összes intézkedést.

5. cikk

Költségvetés

(1)   A COSME program végrehajtásához szükséges pénzügyi keretösszeg 2 298,243 millió EUR folyó áron, amelyből legalább 60 %-ot pénzügyi eszközökre kell előirányozni.

Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

(2)   Az e rendelet alapján kialakított pénzügyi keretösszegből fedezhetők a COSME program irányításához és célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, monitoring-, kontroll-, audit- és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos kiadások is. A keretösszeg költséghatékonyan fedezi különösen a tanulmányok, szakértői találkozók, tájékoztatási és kommunikációs intézkedések költségeit, az Unió politikai prioritásairól szóló intézményi kommunikációt is beleértve, amennyiben ezek a COSME programban megfogalmazott általános célkitűzések megvalósításához kapcsolódnak, az információfeldolgozásra és -cserére összpontosító információtechnológiai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá minden egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos költséget, amely a Bizottságra hárul a COSME program irányítása során.

Ezek a kiadások nem haladhatják meg a pénzügyi keretösszeg értékének 5 %-át.

(3)   A COSME program pénzügyi keretösszegén belül a pénzügyi keretösszeg értéke 21,5 %-ának megfelelő irányadó összeget a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett konkrét célkitűzésre, 11 %-ának megfelelő irányadó összeget a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjában említett konkrét célkitűzésre, 2,5 %-ának megfelelő irányadó összeget pedig a 4. cikk (1) bekezdése d) pontjában említett konkrét célkitűzésre kell előirányozni. A Bizottság eltérhet ezektől az irányadó összegektől, de külön-külön legfeljebb a pénzügyi keretösszeg 5 %-áig. Abban az esetben, ha szükségessé válik az említett határérték túllépése, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó irányadó összegek módosítására vonatkozóan.

(4)   Ebből az elkülönített pénzösszegből fedezhetők továbbá a COSME program és az 1639/2006/EK határozat értelmében elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos kiadások. Szükség esetén a hasonló kiadások fedezésére előirányzatokat lehet bevezetni a költségvetésbe a 2020 utáni időszakra vonatkozóan is, hogy irányítani lehessen a 2020. december 31-ig be nem fejezett intézkedéseket.

6. cikk

Harmadik országok részvétele

(1)   A COSME programban részt vehetnek az alábbiak:

a)

az Európai Gazdasági Térséget (EGT) létrehozó megállapodásban rögzített feltételekkel összhangban az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek tagjai EGT-nek, továbbá más európai országok, amennyiben megállapodások és eljárások ezt lehetővé teszik;

b)

csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott alapelveivel és általános feltételeivel összhangban;

c)

azon országok, amelyekre az európai szomszédságpolitikák kiterjednek, amennyiben megállapodások és eljárások ezt lehetővé teszik, valamint a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban, a társulási megállapodások jegyzőkönyveiben és a társulási tanácsi határozatokban rögzített alapelveivel és általános feltételeivel összhangban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett országok egyikében letelepedett szervezetek részt vehetnek a COSME program azon részeiben, amelyekben az adott ország részt vesz az (1) bekezdésben említett releváns megállapodásban előírt feltételeknek megfelelően.

7. cikk

A programban részt nem vevő országok szervezeteinek részvétele

(1)   A 6. cikkben említett harmadik országok egyikében letelepedett szervezetek részt vehetnek a COSME program azon részeiben, amelyekben e harmadik ország nem vesz részt. Az egyéb harmadik országokban letelepedett szervezetek is részt vehetnek a COSME program keretébe tartozó intézkedésekben.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szervezetek nem jogosultak arra, hogy uniós pénzügyi hozzájárulásban részesüljenek, kivéve ha az – különösen az uniós vállalkozások versenyképessége és piacra jutása tekintetében – nélkülözhetetlen a COSME programhoz. E kivétel nem alkalmazható nyereségorientált szervezetek esetében.

8. cikk

A kkv-k forráshoz jutásának javítását célzó intézkedések

(1)   A Bizottság támogat bizonyos olyan intézkedéseket, amelyek célja a kkv-k forráshoz jutásának elősegítése és javítása az indulás, a növekedés és az átruházás szakaszában, és amelyek kiegészítik a tagállamok által nemzeti és regionális szinten alkalmazott, kkv-kat célzó pénzügyi eszközöket. A kiegészítő jelleg biztosításához ezeket az intézkedéseket szorosan koordinálni kell azokkal, amelyek a kohéziós politika és a Horizont 2020 program keretében, illetve tagállami vagy regionális szinten valósulnak meg. Ezeknek az intézkedéseknek – a piaci kereslet függvényében, azonban a vállalati vagyon kivonását kizárva – a tőke- és hitelfinanszírozás igénybevételének és biztosításának ösztönzését egyaránt célozniuk kell, amely utóbbiak magukban foglalhatják a magvető finanszírozást, az üzleti angyal finanszírozást, valamint a kvázisajáttőke-finanszírozást.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések mellett az Unió – a piaci kereslet függvényében – olyan intézkedéseket is támogathat, amelyek a határokon átnyúló és a több országot érintő finanszírozás javítására irányulnak, ezzel segítve a kkv-kat üzleti tevékenységeiknek az uniós joggal összhangban történő nemzetközivé tételében.

A Bizottság – a piaci kereslet függvényében – megvizsgálhatja továbbá innovatív pénzügyi mechanizmusok, például a közösségi finanszírozás kidolgozásának lehetőségét is.

(3)   Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket részletesen a 17. cikk határozza meg.

9. cikk

A piacra jutást elősegítő intézkedések

(1)   A Bizottság az uniós vállalkozások versenyképességének fokozása és piacra jutásának elősegítése érdekében támogathat bizonyos, a kkv-knek a belső piacra való jutását elősegítő intézkedéseket, például az információszolgáltatást (többek között digitális szolgáltatásokon keresztül) és a figyelemfelkeltést egyebek mellett az uniós programokra, jogra és szabványokra vonatkozóan.

(2)   Konkrét intézkedésekkel kell megcélozni a kkv-k Unión kívüli piacokra jutásának az elősegítését. Ezek az intézkedések magukba foglalhatják a piacra jutás akadályaira és az üzleti lehetőségekre, valamint a közbeszerzésekre és a vámeljárásokra vonatkozó információszolgáltatást, továbbá a kiemelten kezelt harmadik országokban érvényes szabványokkal és szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos segítségnyújtási szolgáltatások fejlesztését. Ezek az intézkedések kiegészítik a tagállamok által folytatott alapvető kereskedelemösztönző tevékenységeket, de nem jelenthetnek azok megkettőzését.

(3)   A COSME programba tartozó intézkedések célja lehet a nemzetközi együttműködés ösztönzése, beleértve a harmadik országokkal az ipar és a szabályozás területén folytatott párbeszédet. Külön intézkedések irányulhatnak arra, hogy csökkentsék az Unió és más országok között a termékek keretszabályozása tekintetében fennálló különbségeket, továbbá hogy hozzájáruljanak a vállalati és az iparpolitika fejlesztéséhez és hozzájáruljanak az üzleti környezet javításához.

10. cikk

Európai Vállalkozási Hálózat

(1)   A Bizottság támogatja az Európai Vállalkozási Hálózatot (a továbbiakban: a hálózat) abban, hogy integrált vállalkozástámogatási szolgáltatásokat nyújtson azon uniós kkv-knak, amelyek a belső piacban és a harmadik országokban rejlő lehetőségek kiaknázására törekszenek. A hálózat keretében végzett intézkedések a következőkre terjedhetnek ki:

a)

információs és tanácsadási szolgáltatások nyújtása az uniós kezdeményezésekkel és joggal kapcsolatban; a vezetői kapacitás fejlesztésének támogatása a kkv-k versenyképességének fokozása érdekében; a kkv-k pénzügyi ismereteinek fejlesztése, beleértve a finanszírozási lehetőségekkel, a finanszírozáshoz jutással és a kapcsolódó coaching és mentorálási programokkal kapcsolatos tájékoztatási és tanácsadási szolgáltatásokat is; olyan intézkedések, amelyek elősegítik, hogy a kkv-k igénybe vehessenek energiahatékonysági, éghajlat-változási és környezetvédelmi szaktanácsadást; valamint az uniós finanszírozási programok és pénzügyi eszközök előmozdítása (beleértve a Horizont 2020 programot, a nemzeti kapcsolattartó pontokkal és a strukturális alapokkal együttműködve);

b)

a határokon átnyúló üzleti együttműködés, a kutatás-fejlesztési, technológiai és tudástranszfer, valamint a technológiai és innovációs partnerségek elősegítése;

c)

a kkv-k és a Bizottság közötti kommunikációs csatorna biztosítása.

(2)   A hálózat arra is alkalmazható, hogy más uniós programok – így a Horizont 2020 program – nevében nyújtson szolgáltatásokat, ideértve olyan célzott tanácsadási szolgáltatásokat, amelyek a kkv-k uniós programokban való részvételét ösztönzik. A Bizottság gondoskodik a hálózat rendelkezésére álló különféle finanszírozási források hatékony koordinálásáról, valamint arról, hogy a hálózat által más uniós programok nevében nyújtott szolgáltatások finanszírozása ezeknek a programoknak a finanszírozásával valósuljon meg.

(3)   Annak érdekében, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően elkerülhető legyen a tevékenységek megkettőződése, a hálózatot a tagállamokkal szoros együttműködésben kell megvalósítani.

A Bizottság értékeli a hálózatot hatékonysága, irányítása és Unió-szerte magas színvonalú szolgáltatások általa való nyújtása szempontjából.

11. cikk

Az uniós vállalkozások, és különösen a kkv-k versenyképességének és fenntarthatóságának keretfeltételeit javító intézkedések

(1)   Az uniós vállalkozások versenyképességét, fenntarthatóságát ésnövekedését előmozdító nemzeti és regionális szakpolitikák eredményességének, összehangolásának, koordinálásának és következetességének fokozása érdekében a Bizottság támogat bizonyos, az uniós vállalkozások – különösen a kkv-k – versenyképességét és fenntarthatóságát befolyásoló keretfeltételek javítására irányuló intézkedéseket.

(2)   A Bizottság támogathat a vállalkozások, és különösen a kkv-k működését meghatározó keretfeltételek javítására irányuló konkrét intézkedéseket a szükségtelen adminisztratív és szabályozási terhek csökkentésével vagy elkerülésével. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják annak a rendszeres felmérését – adott esetben eredménytábla segítségével –, hogy a vonatkozó uniós jogszabályok milyen hatást gyakorolnak a kkv-kra, továbbá független szakértői csoportok támogatását, információcserét és a bevált gyakorlatok cseréjét, többek között a kkv-teszt uniós és tagállami szinten történő szisztematikus alkalmazására vonatkozóan.

(3)   A Bizottság támogathat új versenyképességi és vállalkozásfejlesztési stratégiák kidolgozására irányuló intézkedéseket is. Ilyen intézkedések a következőkre terjedhetnek ki:

a)

a vállalkozások versenyképességét és fenntarthatóságát érintő szakpolitikák megtervezésének, végrehajtásának és értékelésének a javítását célzó intézkedések, többek között a világszínvonalú klaszterek és üzleti hálózatok keretfeltételeinek kialakítására és az irányításukra vonatkozó bevált gyakorlatok megosztásán keresztül; valamint a klaszterek és az üzleti hálózatok közötti nemzetközi együttműködés ösztönzésén, továbbá fenntartható termékek, szolgáltatások, technológiák és eljárások létrehozásán keresztül, illetve az erőforrás- és energiahatékonyság és a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdításán keresztül;

b)

a versenyképességi politikák nemzetközi vonatkozásait érintő intézkedések, amelyek különösen a tagállamok, a COSME programban részt vevő egyéb országok és az Unió globális kereskedelmi partnerei közötti szakpolitikai együttműködésre összpontosítanak;

c)

a kkv-kkal kapcsolatos szakpolitikák kidolgozásának, a szakpolitikai döntéshozók közötti együttműködésnek, a partneri felülvizsgálati eljárásoknak és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztásának a fejlesztésére irányuló intézkedések, figyelembe véve adott esetben a rendelkezésre álló bizonyítékokat és az érintettek véleményét, és különösen annak érdekében, hogy a kkv-k – a kisvállalkozói intézkedéscsomag cselekvési tervével összhangban – könnyebben részt vehessenek az uniós programokban és intézkedésekben.

(4)   A Bizottság a koordináció előmozdításán keresztül támogathatja a tagállamokban végrehajtott intézkedéseket annak érdekében, hogy felgyorsítsa a piaci potenciállal rendelkező versenyképes iparágak kifejlődését. Ide tartozhat a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése és annak megállapítása, hogy a különböző ágazatoknak, elsősorban a kkv-knek milyen készség- és képzésigényei vannak, különösen a digitális készségek terén. Ide tartozhatnak továbbá azok az intézkedések, amelyek az új üzleti modellek elterjesztésének, a kkv-k új értékláncok mentén történő együttműködésének, valamint az új termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó releváns ötletek üzleti hasznosításának ösztönzésére irányulnak.

(5)   A Bizottság kiegészítheti a tagállamok intézkedéseit az uniós kkv-k versenyképességének és fenntarthatóságának fokozása érdekében azokon a területeken, amelyeket jelentős növekedési potenciál és a kkv nagy aránya jellemez, például a turisztikai ágazatban. E tevékenységek magukban foglalhatják a tagállamok közötti együttműködés ösztönzését, különösen a bevált gyakorlatok cseréjén keresztül.

12. cikk

A vállalkozói készséget előmozdító intézkedések

(1)   A Bizottság a vállalkozói készség fejlődését befolyásoló keretfeltételek javítása révén hozzájárul a vállalkozói készség és a vállalkozói kultúra előmozdításához, többek között a vállalkozások elindítását akadályozó tényezők számának csökkentésével. A Bizottság támogatja egy olyan üzleti környezet és kultúra kialakítását, amely kedvez a fenntartható vállalkozásoknak, a vállalkozások indításának, növekedésének, az üzletátruházásnak, a vállalkozók újrakezdési esélyének, valamint a spin-off és spin-out (hasznosító) vállalkozásoknak.

(2)   Külön figyelmet kell fordítani apotenciális, az új, a fiatal vállalkozókra és a vállalkozó nőkre, valamint más specifikus célcsoportokra;

(3)   A Bizottság intézkedéseket hozhat, például mobilitási programokat hajthat végre az új vállalkozók támogatása érdekében, elősegítve a vállalkozói ismereteik, képességeik és szemléletük fejlesztését, valamint technológiai kapacitásaik és vállalkozásirányítási készségeik javítására irányuló képességük továbbfejlesztését.

(4)   A Bizottság támogathatja – különösen a potenciális és az új vállalkozók körében – a vállalkozási ismeretek, a vállalkozói képzés, készségek és szemlélet kialakítását és elősegítését célzó tagállami intézkedéseket.

III.   FEJEZET

A COSME program végrehajtása

13. cikk

Éves munkaprogramok

(1)   A Bizottság a COSME program végrehajtására éves munkaprogramokat fogad el a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében. Az éves munkaprogramok az e rendeletben meghatározott célkitűzéseket hajtják végre, és azokon belül részletesen meg kell határozni az alábbiakat:

a)

a finanszírozandó intézkedések leírása, az egyes intézkedések keretében elérendő célok, amely utóbbiaknak összhangban kell állniuk a 3. és a 4. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzésekkel, a várt eredmények, a végrehajtás módja, az egyes intézkedésekre előirányzott összegek megjelölése, az intézkedések teljes összege és a végrehajtás tervezett menetrendje és a kifizetendő összegek időbeli lebontása;

b)

minden intézkedéshez megfelelő minőségi és mennyiségi mutatók az eredmények megvalósításában és az érintett intézkedés céljainak elérésében való hatékonyság elemzése és monitoringja céljából;

c)

a pénzügyi támogatások és a kapcsolódó intézkedések esetében az alapvető értékelési kritériumok, amelyeket úgy kell meghatározni, hogy a lehető legjobban el lehessen érni a COSME program által kitűzött célokat, és a társfinanszírozási arány felső határa;

d)

külön részletes fejezet a pénzügyi eszközökről, amelynek e rendelet 17. cikkének megfelelően tükröznie kell a 966/2012/EU, Euratom rendelet szerinti tájékoztatási kötelezettségeket, beleértve a 18. cikkben említett növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz és a 19. cikkben említett hitelgarancia-eszköz esetében a pénzügyi keretösszeg várható megosztását, valamint olyan információkat, mint például a garancia szintje és a Horizont 2020 programmal való kapcsolat.

(2)   A Bizottság a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek megfelelően hajtja végre a COSME programot.

(3)   A COSME program végrehajtása során biztosítani kell, hogy a támogatott intézkedések megvalósításánál figyelembe legyenek véve a – különösen a 15. cikk (3) bekezdésében említett időközi értékelést követő – jövőbeli fejlemények és igények, továbbá azt, hogy az intézkedések relevánsak legyenek a fejlődő piacok, a gazdaság és a társadalmi változások szempontjából.

14. cikk

Támogató intézkedések

(1)   A 13. cikkben említett éves munkaprogramokban szereplő intézkedések mellett a Bizottság rendszeresen hoz támogató intézkedéseket, így például az alábbiakat:

a)

ágazati és ágazatok közötti versenyképességi kérdések elemzésének és monitoringjának javítása;

b)

bevált gyakorlatok és szakpolitikai megközelítések azonosítása, terjesztése és továbbfejlesztése;

c)

a meglévő jogszabályok alkalmassági vizsgálata és a vállalkozások versenyképessége szempontjából különösen lényeges új uniós intézkedések hatásvizsgálata a meglévő jogszabályok azon területeinek meghatározása céljából, amelyek egyszerűsítésre szorulnak, továbbá annak biztosítása, hogy a kkv-k terhei a lehető legkisebbek legyenek azokon a területeken, ahol új jogalkotási intézkedéseket javasolnak;

d)

a vállalkozásokat, és különösen a kkv-ket érintő jogszabályok, valamint a konkrét iparpolitikával és versenyképességgel kapcsolatos intézkedések értékelése;

e)

a kkv-k számára fontos programokról tájékoztatást nyújtó integrált és felhasználóbarát online rendszerek előmozdítása annak biztosítása mellett, hogy az nem jár a már létező portálok megkettőzésével.

(2)   E támogató intézkedések összköltsége nem haladhatja meg a COSME program pénzügyi keretösszegének 2,5 %-át.

15. cikk

Monitoring és értékelés

(1)   A Bizottság monitoringot végez a COSME program végrehajtására és irányítására vonatkozóan.

(2)   A Bizottság éves monitoring-jelentést készít, amelyben megvizsgálja a támogatott intézkedések hatékonyságát és eredményességét a pénzügyi végrehajtás, az eredmények, a költségek és – amennyiben lehetséges – a hatások tekintetében. A jelentésben fel kell tüntetni a kedvezményezetteket, ha lehetséges, minden pályázati felhívás tekintetében, az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel összefüggő kiadásokat, az éghajlat-változási célkitűzéseket szolgáló támogatás hatását, a hitelgarancia-eszközből nyújtott, 150 000 EUR-nál nagyobb, illetve kisebb összegű hitelekre vonatkozó adatokat, amennyiben ezen információk gyűjtése nem jelent indokolatlan adminisztratív terhet a vállalkozások, különösen a kkv-k számára. A monitoring-jelentésnek tartalmaznia kell az egyes pénzügyi eszközökről szóló éves jelentéseket a 966/2012/EU, Euratom rendelet 140. cikkének (8) bekezdésében előírtak szerint.

(3)   A Bizottság legkésőbb 2018-ig időközi értékelő jelentést készít a COSME program keretében támogatott valamennyi intézkedés célkitűzéseinek eléréséről az eredmények és a hatások szintjén, amelyben megvizsgálja az erőforrások felhasználásának hatékonyságát és európai hozzáadott értékét abból a célból, hogy határozzon az intézkedések megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről. Az időközi értékelő jelentés emellett felméri, hogy szükség van-e egyszerűsítésre, kitér a program belső és külső koherenciájára, valamint megvizsgálja, hogy a célkitűzések továbbra is relevánsak-e, továbbá hogy az intézkedések milyen mértékben járulnak hozzá az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos prioritásaihoz. Az értékelésben figyelembe kell venni a korábbi intézkedések hosszú távú hatásainak a felméréséből származó eredményeket, amelyeket fel kell használni a további intézkedések esetleges megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről szóló döntés meghozatalakor.

(4)   A Bizottság végleges értékelő jelentést készít ezen intézkedések hosszabb távú hatásairól és az intézkedések hatásainak a fenntarthatóságáról.

(5)   A támogatások kedvezményezettjeinek és az e rendelet alapján uniós forrásokból részesülő egyéb érintett feleknek a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniukaz adott intézkedésekre vonatkozó monitoringhoz és értékeléshez szükséges összes releváns adatot és információt.

(6)   A Bizottság a (2), (3) és (4) bekezdésben említett jelentéseket benyújtja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, valamint közzéteszi azokat.

IV.   FEJEZET

Pénzügyi rendelkezések és a pénzügyi támogatás formái

16. cikk

A pénzügyi támogatás formái

A COSME program keretében nyújtandó uniós pénzügyi támogatás közvetett módon, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt szervezetekre való átruházásával is végrehajtható.

17. cikk

Pénzügyi eszközök

(1)   A COSME program keretében a 966/2012/EU, Euratom rendelet VIII. címének megfelelően létrehozott pénzügyi eszközök célja, hogy a kkv-k számára megkönnyítsék a forráshoz jutást az indulási, a növekedési és az átruházási szakaszban. A pénzügyi eszközöknek tartalmazniuk kell egy tőkefinanszírozási és egy hitelgarancia-eszközt. A forrásoknak az említett eszközök közötti elosztásakor figyelembe kell venni a pénzügyi közvetítők részéről felmerülő igényeket.

(2)   A kkv-kat szolgáló pénzügyi eszközök adott esetben kombinálhatók az alábbiakkal és kiegészíthetik az alábbiakat:

a)

a tagállamok és irányító hatóságaik által létrehozott, nemzeti vagy regionális alapokból finanszírozott vagy a strukturális alapok tevékenységének összefüggésében – az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően – finanszírozott, egyéb pénzügyi eszközök;

b)

a tagállamok és irányító hatóságaik által létrehozott, nemzeti vagy regionális programokból a strukturális alapok tevékenységén kívül finanszírozott egyéb pénzügyi eszközök;

c)

az Unió által – többek között e rendelet alapján – finanszírozott támogatások.

(3)   A 18. cikkben említett növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz és a 19. cikkben említett hitelgarancia-eszköz kiegészítheti a tagállamok által az uniós kohéziós politika keretében alkalmazott, a kkv-kat célzó pénzügyi eszközöket.

(4)   A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz és a hitelgarancia-eszköz adott esetben lehetővé teheti pénzügyi források összevonását olyan tagállamokkal és/vagy régiókkal, amelyek hajlandók az 1303/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a strukturális alapokból részükre elkülönített összeg egy részét erre fordítani.

(5)   A pénzügyi eszközök elfogadható hozamot eredményezhetnek más partnerek vagy a befektetők célkitűzéseinek a teljesüléséhez. A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz működhet alárendelt alapon, de törekednie kell az uniós költségvetésből biztosított eszközök értékének a megőrzésére.

(6)   A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszközt és a hitelgarancia-eszközt a 966/2012/EU, Euratom rendelet VIII. címével és az 1268/2012/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (12) összhangban kell végrehajtani.

(7)   A COSME program szerinti pénzügyi eszközöket úgy kell továbbfejleszteni és végrehajtani, hogy azok kiegészítsék a kkv-k számára a Horizont 2020 program keretében létrehozott pénzügyi eszközöket és koherensek legyenek azokkal.

(8)   A 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (1) bekezdésével összhangban a pénzügyi eszközök végrehajtásával megbízott szervezeteknek az uniós források igazgatása során biztosítaniuk kell az uniós intézkedések láthatóságát. Ennek érdekében a megbízott szervezetnek biztosítania kell, hogy a pénzügyi közvetítők kifejezetten tájékoztassák a végső kedvezményezetteket arról, hogy a finanszírozásra a COSME programhoz tartozó pénzügyi eszközök segítségével kerülhetett sor. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a végső kedvezményezettekre vonatkozó információknak a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (2) bekezdésének e) pontjával összhangban történő utólagos közzététele könnyen hozzáférhető legyen a potenciális végső kedvezményezettek számára.

(9)   Az 1639/2006/EK határozat alapján létrehozott, a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatását szolgáló eszköz második része által eredményezett és 2013. december 31. után beérkezett törlesztéseket a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően az e rendelet 18. cikkében említett, növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszközhöz kell hozzárendelni.

(10)   A pénzügyi eszközöket az állami támogatásra vonatkozó megfelelő uniós szabályokat tiszteletben tartva kell alkalmazni.

18. cikk

A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz

(1)   A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszközt az uniós vállalkozások növekedését, valamint a kutatást és innovációt a korai fázistól (beleértve a „magvetést” is) a növekedési fázisig támogató egyetlen uniós tőkefinanszírozási eszköz egyik részeként kell végrehajtani. Az egységes uniós, növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszközt a Horizont 2020 program és a COSME program pénzügyileg támogatja.

(2)   A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköznek főként olyan alapokat kell megcéloznia, amelyek kockázati tőkét és köztes (mezzanine) finanszírozást, mint például alárendelt és osztalékra jogosító kölcsönöket biztosítanak terjeszkedési és növekedési fázisban lévő vállalkozásoknak, különösen azoknak, amelyek határokon átnyúlóan tevékenykednek, ugyanakkor lehetőség van – a Horizont 2020 program kutatási és innovációs tőkefinanszírozási eszközével együttesen – korai fázisban lévő alapokba való befektetésre, és társbefektetési konstrukciók üzleti angyalok részére való kínálására. A korai fázisban lévő alapokba történő befektetések esetében a növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszközből származó befektetés nem haladhatja meg a teljes uniós befektetés 20 %-át, kivéve azon alapokat, amelyek különböző fázisban lévő vállalkozásokba fektetnek be és az alapokba fektető alapokat, amelyek esetében a növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszközből és a Horizont 2020 program kutatási és innovációs tőkefinanszírozási eszközéből származó finanszírozás arányos alapon, az alapok befektetési politikája alapján történik. A Bizottság a változó piaci feltételekre tekintettel módosíthatja a 20 %-os küszöbértéket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz és a Horizont 2020 program kutatási és innovációs tőkefinanszírozási eszköze ugyanazt a megvalósítási mechanizmust használja.

(4)   A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszközből származó támogatást az alábbi befektetési formák egyikében kell megvalósítani:

a)

közvetlenül az Európai Beruházási Alap vagy a Bizottság nevében a növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz végrehajtásával megbízott más szervezetek által; vagy

b)

az alapokba fektető alapok (funds-of-funds), az Európai Beruházási Alap által létrehozott, határokon átnyúló befektetési tevékenységet végző befektetési eszközök vagy a Bizottság nevében a növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz végrehajtásával megbízott más szervezetek által (többek között magánszektorbeli vagy állami alapkezelők) magán- és/vagy közszektorbeli pénzügyi intézményekkel közösen.

(5)   A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköznek olyan közvetítő kockázati tőkealapokba kell befektetnie, ideértve az alapokba fektető alapokat is, amelyek jellemzően a terjeszkedési és növekedési szakaszban lévő kkv-kba fektetnek be. A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz keretében történő befektetéseknek hosszú távúnak kell lenniük, általában 5–15 éves pozíciót jelentenek a kockázati tőkealapokban. A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz keretében történő befektetések időtartama egyetlen esetben sem haladhatja meg a Bizottság és a végrehajtásával megbízott szervezet közötti megállapodás aláírásától számított 20 évet.

19. cikk

Hitelgarancia-eszköz

(1)   A hitelgarancia-eszköz a következőket nyújtja:

a)

viszontgarancia és más kockázatmegosztási konstrukciók garanciarendszerek számára, ideértve adott esetben az együttes garanciákat is;

b)

közvetlen garanciák és más kockázatmegosztási konstrukciók az (5) bekezdésben említett részvételi kritériumokat teljesítő minden más pénzügyi közvetítő számára.

(2)   A hitelgarancia-eszközt az uniós vállalkozások növekedését, valamint a kutatást és innovációt támogató egyetlen uniós hitelfinanszírozási eszköz részeként kell végrehajtani, ugyanazt a megvalósítási mechanizmust használva, mint a Horizont 2020 program kutatási és innovációs hitelmechanizmus kkv-kre vonatkozó, keresletorientált kerete (RSI II).

(3)   A hitelgarancia-eszköz a következőket nyújtja:

a)

hitelfinanszírozásra (ideértve az alárendelt és osztalékra jogosító kölcsönt, a lízinget vagy a bankgaranciákat is) vonatkozó garanciák, amelyek csökkentik azokat a nehézségeket, amelyekkel az életképes kkv-k szembesülnek a forráshoz jutás során a feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt;

b)

a kkv-k hitelfinanszírozási portfóliójának értékpapírosítása, ami kiegészítő hitelfinanszírozást mozgósít a kkv-k számára a célintézményekkel kötött megfelelő kockázatmegosztási megállapodások alapján. Ezen értékpárosítási ügyletek támogatásának feltétele a hitelnyújtó intézmények arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy az ilyen módon szerzett likvid eszközök vagy a mozgósított tőke jelentős részét ésszerű időn belül új kkv-hitelezésre fordítják. Ezen új hitelfinanszírozás összegét a garanciával biztosított portfóliókockázat összegéhez viszonyítva kell kiszámítani. Ezt az összeget és a futamidőt az egyes intézményekkel külön-külön kell megtárgyalni.

(4)   A hitelgarancia-eszközt az Európai Beruházási Alap vagy a Bizottság nevében a hitelgarancia-eszköz végrehajtásával megbízott más szervezet kezeli. A hitelgarancia-eszköz keretében nyújtott egyes garanciák futamideje legfeljebb 10 év lehet.

(5)   A hitelgarancia-eszköz esetében a részvétel kritériumait minden közvetítő vonatkozásában a tevékenysége és annak alapján kell meghatározni, hogy mennyire eredményesen segíti a kkv-kat abban, hogy életképes projektek megvalósításához forráshoz jussanak. A hitelgarancia-eszközt a közvetítők igénybe vehetik arra, hogy üzleti vállalkozásokat támogassanak többek között materiális és immateriális javak, valamint működő tőke megszerzésének finanszírozásában és üzletek átruházásában. A kkv-k hitelfinanszírozási portfoliójának értékpapírosításával kapcsolatos kritériumok magukban foglalják az egyéni és a többszereplős, valamint a határokon átnyúló ügyleteket is. A támogathatóság a bevált piaci gyakorlaton alapul, különösen az értékpapírosított portfóliók hitelminősítése és kockázatdiverzifikációja tekintetében.

(6)   Az értékpapírosított portfolióban lévő kölcsönök kivételével a hitelgarancia-eszköz legfeljebb 150 000 EUR összegű és legalább 12 hónapos futamidejű kölcsönöket fedezhet. A hitelgarancia-eszköz 150 000 EUR-t meghaladó összegű kölcsönöket abban az esetben fedezhet, ha azok futamideje legalább 12 hónap, és ha az érintett kkv-k megfelelnek a COSME program szerinti támogathatósági kritériumoknak, de nem teljesítik a Horizont 2020 program hitelfinanszírozási eszközének a kkv-kre vonatkozó része szerinti támogathatósági kritériumokat.

E küszöbérték fölött a pénzügyi közvetítők feladata annak bizonyítása, hogy az adott kkv jogosult-e vagy sem a Horizont 2020 program hitelfinanszírozási eszköze kkv-kre vonatkozó részéből történő támogatásra.

(7)   A hitelgarancia-eszközt úgy kell kialakítani, hogy adatokat lehessen szolgáltatni a támogatott kkv-kről mind a számukat, mind a kölcsönök nagyságát illetően.

20. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és egyéb jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanságok feltárása esetén a jogosulatlanul kifizetett pénzösszegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű adminisztratív és pénzügyi szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)   A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások minden kedvezményezettjénél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokból részesülő vállalkozóknál, alvállalkozóknál és egyéb harmadik feleknél.

(3)   Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) engedélyt kap arra, hogy az 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (13) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (14) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek közt helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy egy e rendelet alapján finanszírozott támogatási megállapodással, határozattal vagy szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4)   Az (1), a (2) és a (3)bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében létrejött, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

V.   FEJEZET

Bizottság és záró rendelkezések

21. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozásokra a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

22. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a mellékletben meghatározott mutatók kiegészítésére vonatkozóan, ha azok elősegíthetik a COSME program általános és konkrét célkitűzéseinek megvalósításában elért eredmények mérését.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egyes meghatározott aspektusok módosítására vonatkozóan. Ezek közé tartozik konkrétan az, hogy a növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszközből származó befektetés mekkora részt képvisel a korai fázisba befektető kockázati tőkealapokba történő összes uniós befektetésben, valamint az értékpapírosított hitelportfoliók összetétele.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott irányadó összegek olyan mértékű módosítására vonatkozóan, amelynek következtében az irányadó összegek az egyes esetekben a pénzügyi keretösszeg értékének több mint 5 %-kával meghaladnák a módosítást megelőző összegeiket, amennyiben az összeghatár meghaladása szükséges.

23. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság a 22. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2013. december 23-tól kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 22. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 22. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

24. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)   Az 1639/2006/EK határozat 2014. január 1-jén hatályát veszti.

(2)   Az 1639/2006/EK határozat alapján kezdeményezett intézkedésekre és az ezekkel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségekre azonban ezek befejeződéséig továbbra is az említett határozat az irányadó.

(3)   A 5. cikkben említett elkülönített pénzösszegből fedezhetők a COSME program és az 1639/2006/EK határozat alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos kiadások is.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2013. december 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

V. LEŠKEVIČIUS


(1)  HL C 181., 2012.6.21., 125. o.

(2)  HL C 391., 2012.12.18., 37. o.

(3)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom 2013. december 2-i rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (A Hivatalos lap 884. oldalán található).

(4)  A Tanács 2001/822/EK határozata (2001. november 27.) az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 314., 2001.11.30., 1. o.).

(5)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról, valamint az 1982/2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (A Hivatalos lap 104. oldalán található).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (A Hivatalos lap 320. oldalán található).

(10)  (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12)  A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról és az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(14)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


MELLÉKLET

MUTATÓK AZ ÁLTALÁNOS ÉS KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEKHEZ ÉS CÉLOK

Általános célkitűzés:

1.

Az uniós vállalkozások – és különösen a kkv-k – versenyképességének és fenntarthatóságának a megerősítése

A.

Hatásmutató (1)

Jelenlegi helyzet

Hosszú távú cél és mérföldkő (2020)

A.1.

A kkv-k fenntarthatósági teljesítménye

Ezt rendszeresen mérni kell például az Eurobarométer felmérés segítségével

A zöld, vagyis környezetbarát termékeket (2) előállító uniós kkv-k arányának növekedése (a kiinduláskor mért) alapértékhez képest

A.2.

Az új és már létező kkv-k szükségtelen adminisztratív és szabályozásból eredő terheinek változásai (3)

Új kkv alapításához szükséges napok száma 2012-ben: 5,4 munkanap.

Az új kkv alapításához szükséges napok számának jelentős csökkenése

Az indulás költsége 2012-ben: 372 EUR

Az alapértékhez képest jelentősen csökkenjen a vállalkozás indításának költsége az Unióban

Azon tagállamok száma, amelyekben a vállalkozás konkrét tevékenységének megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek (például a környezetvédelmi engedélyek) beszerzéséhez szükséges idő egy hónap: 2

Azon tagállamok számának jelentős növekedése, amelyekben a vállalkozás konkrét tevékenységének megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek (például a környezetvédelmi engedélyek) beszerzéséhez szükséges idő egy hónap

Azon tagállamok száma 2009-ben, amelyek az induló üzleti vállalkozások számára egyablakos rendszert működtettek annak érdekében, hogy a vállalkozók valamennyi szükséges eljárást (pl. nyilvántartásba vétel, valamint adó-, héa- és társadalombiztosítási ügyintézés) egyetlen fizikai (az adott hivatalban található) és/vagy virtuális (internetes) kapcsolattartó pont közreműködésével tudják elvégezni: 18

Azon tagállamok számának jelentős növekedése, amelyek az induló üzleti vállalkozások számára egyablakos rendszert működtetnek

A.3.

Az Unión belüli, illetve az Unión kívülre irányuló exportot folytató kkv-k arányának változásai

A kkv-k 25 %-a folytat exporttevékenységet, a kkv-k 13 %-a pedig az Unión kívüli piacokra exportál (2009-es adatok) (4)

Az exporttevékenységet folytató kkv-k arányának és az Unión kívüli piacokra exportáló kkv-k arányának növekedése az alapértékhez képest


Általános célkitűzés:

2.

A vállalkozási kultúra támogatása, a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése

Hatásmutató

Jelenlegi helyzet

Hosszú távú cél és mérföldkő (2020)

B.1.

A kkv-k növekedésének változásai

2010-ben a kkv-k a teljes uniós bruttó hozzáadott érték több mint 58 %-át termelték meg;

A kkv-k által megtermelt javak (hozzáadott érték) és az általuk foglalkoztatottak létszámának növekedése az alapértékhez képest

Kkv-k által foglalkoztatottak létszáma 2010-ben: 87,5 millió (az uniós magánszektor álláshelyeinek 67 %-a)

B.2.

Azon uniós polgárok arányának változásai, akik önfoglalkoztatók szeretnének lenni

Ezt az Eurobarométer két- vagy háromévente készített felmérése alapján határozzák meg. A legutóbbi, 2012-es eredmények alapján 37 % (2007-ben és 2009-ben 45 %).

Azon uniós polgárok arányának növelése az alapértékhez képest, akik önfoglalkoztatók szeretnének lenni


Konkrét célkitűzés:

A kkv-k forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában

C.

Növekedést támogató pénzügyi eszközök

Legfrissebb ismert eredmény (alapérték)

Hosszú távú cél (2020)

C.1.

A hitelfinanszírozásban részesülő cégek száma

A 2012. december 31-i adatok szerint 13,4 milliárd EUR értékben mozgósítottak forrásokat 219 000 kkv részére (kkv-garanciakeret).

14,3 milliárd EUR és 21,5 milliárd EUR közötti értékben mozgósított források; a COSME program keretében garanciákat igénybe vevő, finanszírozásban részesülő cégek száma a 220 000 és 330 000 közötti sávban helyezkedjen el.

C.2.

A COSME programból kockázatitőke-befektetésben részesülő cégek száma és a teljes befektetett összeg.

A 2012. december 31-i adatok szerint 2,3 milliárd EUR mozgósított kockázatitőke-finanszírozás 289 kkv részére (a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására szolgáló eszköz, GIF)

2,6 milliárd EUR és 3,9 milliárd EUR közötti összértékben megvalósított kockázatitőke-befektetés; a COSME program keretében kockázatitőkéhez jutó cégek száma a 360 és 540 közötti sávban helyezkedjen el.

C.3.

Tőkeáttételi mutató

Tőkeáttételi mutató a kkv-garanciakeret esetében: 1:32

Tőkeáttételi mutató a GIF esetében: 1:6,7

Hitelezési eszköz: 1:20 – 1:30

Tőkefinanszírozási eszköz: 1:4 – 1:6 (5)

C.4.

A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz (EFG) és a hitelgarancia-eszköz (LGF) addicionalitása

A kkv-garanciakeret addicionalitása: a végső kedvezményezettek 64 %-a jelezte, hogy a támogatás döntő fontosságú volt a számukra szükséges finanszírozás megszerzéséhez

A GIF addicionalitása: a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz végső kedvezményezettjeinek 62 %-a jelezte, hogy a támogatás döntő fontosságú volt a számukra szükséges finanszírozás megszerzéséhez

Azon végső kedvezményezettek arányának növelése az alapértékhez képest, amelyek azt tervezik, hogy az EFG vagy az LGF révén szerezzék meg azt a finanszírozást, amely más eszközökkel nem sikerült


Konkrét célkitűzés:

A piacra jutás elősegítése, különösen az Unión belül, de globálisan is

D.

Nemzetközi ipari együttműködés

Legfrissebb ismert eredmény (alapérték)

Hosszú távú cél (2020)

D.1.

Az uniós és harmadik országok között az ipari termékekkel kapcsolatos szabályozás összehangolásának javítása – esetek száma

A becslések szerint a fő kereskedelmi partnerekkel (Egyesült Államok, Japán, Kína, Brazília, Oroszország, Kanada, India) folytatott szabályozási együttműködésben átlagosan 2 olyan érintett terület van, ahol a technikai szabályozások jelentős mértékű összehangolására került sor

4 olyan releváns terület a fő kereskedelmi partnerekkel (Egyesült Államok, Japán, Kína, Brazília, Oroszország, Kanada, India), amelyeken a technikai szabályozások jelentős mértékű összehangolására kerül sor

E.

Európai Vállalkozási Hálózat (a továbbiakban: hálózat)

Legfrissebb ismert eredmény (alapérték)

Hosszú távú cél (2020)

E.1.

Aláírt partnerségi megállapodások száma

Aláírt partnerségi megállapodások száma: 2012-ben 2 475

Aláírt partnerségi megállapodások száma: évente 2 500

E.2.

A hálózat ismertsége a kkv-k körében

2015-ben kerül sor annak felmérésére, hogy a hálózat mennyire ismert a kkv-k körében

A hálózat kkv-k körében mérhető ismertségének növelése az alapértékhez képest

E.3.

Ügyfél-elégedettségi arány (a hálózat által nyújtott adott szolgáltatással kapcsolatban elégedettségről és hozzáadott értékről beszámoló kkv-k százalékos aránya)

Ügyfél-elégedettségi arány (egy adott szolgáltatással kapcsolatban elégedettségről és hozzáadott értékről beszámoló kkv-k százalékos aránya): 78 %

Ügyfél-elégedettségi arány (egy adott szolgáltatással kapcsolatban elégedettségről és hozzáadott értékről beszámoló kkv-k százalékos aránya): > 82 %

E.4.

Vállalkozástámogatási szolgáltatásokat igénybe vevő kkv-k száma

Vállalkozástámogatási szolgáltatásokat igénybe vevő kkv-k száma: 2011-ben 435 000

Vállalkozástámogatási szolgáltatásokat igénybe vevő kkv-k száma: 500 000/év

E.5.

A hálózat által nyújtott digitális szolgáltatásokat (többek között elektronikus tájékoztatási szolgáltatásokat) igénybe vevő kkv-k száma

Évente 2 millió, digitális szolgáltatást igénybe vevő kkv

Évente 2,3 millió, digitális szolgáltatást igénybe vevő kkv


Konkrét célkitűzés:

A – többek között a turisztikai ágazatban működő – uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása

F.

A versenyképességet javító intézkedések

Legfrissebb ismert eredmény (alapérték)

Hosszú távú cél (2020)

F.1.

Az elfogadott egyszerűsítési intézkedések száma

5 egyszerűsítési intézkedés évente (2010)

Legalább 7 egyszerűsítési intézkedés évente

F.2.

A szabályozási keret hozzáigazítása a célhoz

2010 óta végeznek alkalmassági vizsgálatokat. Eddig az egyetlen releváns alkalmassági vizsgálat a jelenleg folyamatban lévő „gépjárművek típusjóváhagyása” elnevezésű kísérleti projekt

A COSME program időtartama alatt legfeljebb 5 alkalmassági vizsgálat elindítása

F.3.

A versenyképességi tesztet alkalmazó tagállamok száma

A versenyképességi tesztet alkalmazó tagállamok száma: 0

A versenyképességi tesztet alkalmazó tagállamok számának jelentős növelése

F.4.

A kkv-k erőforrás-hatékonysági intézkedései (amelyek magukban foglalhatják az energiát, a nyersanyagokat vagy a vizet, az újrahasznosítást stb.)

Ezt rendszeresen mérni kell például az Eurobarométer felmérés segítségével

Azon uniós kkv-k arányának növelése, amelyek legalább egy intézkedést tesznek annak érdekében, hogy (a kiinduláskor mért) alapértékhez képest javuljon (az energia, a nyersanyagok vagy a víz, az újrahasznosítás stb. vonatkozásában) erőforrás-hatékonyságuk

Azon uniós kkv-k arányának növelése, amelyek azt tervezik, hogy (a kiinduláskor mért) alapértékhez képest kétévente további erőforrás-hatékonysági intézkedéseket hajtanak végre (az energia, a nyersanyagok vagy a víz, az újrahasznosítás stb. vonatkozásában)

G.

Kkv-kkal kapcsolatos szakpolitika kidolgozása

Legfrissebb ismert eredmény (alapérték)

Hosszú távú cél (2020)

G.1.

Kkv-tesztet alkalmazó tagállamok száma

Kkv-tesztet alkalmazó tagállamok száma: 15

A kkv-tesztet alkalmazó tagállamok számának jelentős növelése


Konkrét célkitűzés:

A – többek között a turisztikai ágazatban működő – uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása

H.

Turizmus

Legfrissebb ismert eredmény (alapérték)

Hosszú távú cél (2020)

H.1.

Részvétel transznacionális együttműködési projektekben

Három ország projektenként 2011-ben

A COSME program keretében finanszírozott transznacionális együttműködési projektekben részt vevő tagállamok számának növekedése az alapértékhez képest

H.2.

A „Kiemelt európai úti célok” programban népszerűsített fenntartható turizmusfejlesztési modelleket alkalmazó úti célok száma

Az odaítélt „Kiemelt európai úti célok” címek száma összesen: 98 (évente átlagosan 20 – 2007-ben 10, 2008-ban 20, 2009-ben 22, 2010-ben 25, 2011-ben 21)

200-nál több úti cél esetében alkalmazzák a „Kiemelt európai úti célok” programban népszerűsített fenntartható turizmusfejlesztési modelleket (évente körülbelül 20).

I.

Új üzleti koncepciók

Legfrissebb ismert eredmény (alapérték)

Hosszú távú cél (2020)

I.1.

A piacon kínált új termékek/szolgáltatások száma

Rendszeresen mérni kell

(E területtel kapcsolatban eddig csak analitikai tevékenységre került sor, és az is korlátozott mértékű volt)

Az új termékek/szolgáltatások összesített számának növekedése (a kiinduláskor mért) alapértékhez képest


Konkrét célkitűzés:

A vállalkozói készség előmozdítása és a vállalkozói kultúra népszerűsítése

J.

A vállalkozói készség támogatása

Legfrissebb ismert eredmény (alapérték)

Hosszú távú cél (2020)

J.1.

Azon tagállamok száma, amelyek a program keretében azonosított bevált gyakorlaton alapuló, vállalkozói készséget előmozdító megoldásokat valósítanak meg

Az ilyen, vállalkozói készséget előmozdító megoldásokat megvalósító tagállamok száma: 2010-ben 22

A vállalkozói készséget előmozdító megoldásokat megvalósító tagállamok számának jelentős növelése

J.2.

Az olyan tagállamok száma, amelyek a potenciális, a fiatal, az új és a női vállalkozókra, valamint más meghatározott célcsoportokra irányuló, a vállalkozói készséget előmozdító megoldásokat valósítanak meg

Jelenleg 12 tagállam vesz részt a „Mentorhálózat a sikeres vállalkozónőkért” programban. Jelenleg 6 tagállam és 2 régió rendelkezik a kifejezetten a vállalkozói ismeretek oktatására vonatkozó stratégiával, 10 tagállam épített be az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó tágabb stratégiáiba a vállalkozói ismeretek oktatásával kapcsolatos nemzeti célokat, 8 tagállamban pedig jelenleg folyik a vállalkozói ismeretekkel kapcsolatos stratégia megvitatása.

Az olyan tagállamok számának jelentős növekedése az alapértékhez képest, amelyek a potenciális, a fiatal, az új és a női vállalkozókra, valamint más meghatározott célcsoportokra irányuló, a vállalkozói készséget előmozdító megoldásokat valósítanak meg.


(1)  Ezek a mutatók a vállalkozás- és iparpolitikai terület alakulására vonatkoznak. A célok eléréséért nem kizárólag a Bizottság tehető felelőssé. Az e területen elért eredményeket egy sor olyan tényező is befolyásolja, amelyekre a Bizottságnak nincs ráhatása.

(2)  A zöld termékek és szolgáltatások olyan termékek és szolgáltatások, amelyek előállításának elsődleges célja a környezeti kockázat csökkentése, valamint a szennyezés és a felhasznált erőforrások minimalizálása. A környezetbarát jellemzőkkel bíró (ökotervezésű, ökocímkézésű, ökológiai módon termelt és újrahasznosított anyagokat jelentős mértékben tartalmazó) termékek szintén ide tartoznak. Forrás: Flash Eurobarometer 342., „SMEs, Resource Efficiency and Green Markets” („Kkv-k, erőforráshatékonyság, zöld piacok”).

(3)  A Tanács 2011. május 31-i következtetéseiben arra ösztönözte a tagállamokat, hogy 2012-ig az új vállalkozások elindításához szükséges időtartamot adott esetben csökkentsék le három munkanapra, az elindítás költségeit pedig 100 EUR-ra, továbbá arra is ösztönözte őket, hogy 2013 végére a vállalkozások konkrét tevékenységének megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek beszerzése ne vegyen igénybe három hónapnál több időt.

(4)  Az európai kkv-k nemzetközivé válása (Internationalisation of European SMEs), EIM, 2010, http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/market-access/files/internationalisation_of_european_smes_final_en.pdf

(5)  Az uniós költségvetés 1 EUR-jának 20–30 EUR-nak megfelelő forrásfinanszírozást és 4–6 EUR-nak megfelelő tőkefinanszírozást fog eredményezni a COSME program teljes élettartama alatt.


20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/50


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1288/2013/EU RENDELETE

(2013. december 11.)

az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című, 2011. június 29-i bizottsági közlemény egy olyan egységes program létrehozására szólít fel az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a sport területén, ideértve a felsőoktatás nemzetközi aspektusát is, amely egyesíti az 1720/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) létrehozott, az egész életen át tartó tanulásra irányuló cselekvési programot (Egész életen át tartó tanulás), az 1719/2006/EK európai és parlamenti határozattal (5) létrehozott Fiatalok lendületben programot (Fiatalok lendületben), az 1298/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (6) létrehozott Erasmus Mundus cselekvési programot (Erasmus Mundus), az 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott ALFA III. programot, valamint a Tempus és az Edulink programot annak érdekében, hogy biztosítsa a nagyobb hatékonyságot, az erősebb stratégiai összpontosítást, és az egységes program különböző aspektusai közötti szinergiák kiaknázását. Ezenkívül a sport ebbe az egységes programba (a továbbiakban: a program) való felvételét is javasolják.

(2)

A jelenlegi Egész életen át tartó tanulás, Fiatalok lendületben és Erasmus Mundus program időközi értékelő jelentései, valamint az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a felsőoktatás terén tervezett jövőbeli uniós fellépésről folytatott nyilvános konzultáció rámutatott arra, hogy ezeken a területeken nagy és bizonyos szempontból növekvő igény van a további, európai szintű együttműködésre és mobilitásra. Az értékelő jelentések hangsúlyozták az oktatás, képzés és ifjúságügy terén az uniós programok és a szakpolitika alakulása közötti szorosabb kapcsolatok megteremtésének szükségességét, kifejezték azt az igényt, hogy az uniós cselekvés szerkezetének jobban meg kell felelnie az egész életen át tartó tanulás paradigmájának, valamint egyszerűbb, felhasználóbarátabb és rugalmasabb megközelítést szorgalmaztak az ilyen cselekvés végrehajtásához és a nemzetközi felsőoktatási együttműködési programok széttagoltságának megszüntetéséhez.

(3)

A programnak a finanszírozási források hozzáférhetőségére, valamint az adminisztratív és pénzügyi eljárások átláthatóságára kell összpontosítania, többek között az információs és kommunikációs technológiák (IKT) és a digitalizáció révén. A program sikeréhez a szervezeti felépítés és irányítás korszerűsítését és egyszerűsítését, valamint az igazgatási kiadások csökkentését középpontba állító folyamatos törekvések is nélkülözhetetlenek.

(4)

A sporttal kapcsolatos új uniós hatáskörök végrehajtására vonatkozó stratégiai döntésekről szóló nyilvános konzultáció, valamint a sporttal kapcsolatos előkészítő intézkedésekről szóló bizottsági értékelési jelentés betekintést adott az uniós cselekvés prioritásaival kapcsolatban, és szemléltette azt a hozzáadott értéket, amellyel az Unió hozzájárulhat a sportot európai szinten érintő különböző problémákkal kapcsolatos tapasztalatok és tudás megszerzésére, megosztására és terjesztésére irányuló tevékenységek támogatásához, feltéve hogy ezek különösen az alulról szerveződő szintre összpontosulnak.

(5)

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést ösztönző Európa 2020 stratégia uniós növekedési stratégiát határoz meg a következő évtizedre az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés támogatása érdekében: e célból öt nagyszabású, 2020-ig teljesítendő célkitűzést határoz meg, különösen az oktatás területén, annak érdekében, hogy a korai iskolaelhagyás aránya 10 %-os szint alá csökkenjen, és hogy a 30–34 évesek legalább 40 %-a számára lehetővé váljon a felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettség megszerzése. Idetartoznak a stratégia kiemelt kezdeményezései is, különösen a Mozgásban az ifjúság és az Új készségek és munkahelyek menetrendje.

(6)

A Tanács 2009. május 12-i következtetéseiben az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (Oktatás és képzés 2020) létrehozására szólított fel, és egyúttal négy stratégiai célkitűzést határozott meg válaszul azokra a kihívásokra, amelyeknek még eleget kell tenni ahhoz, hogy tudásalapú Európa jöjjön létre, és hogy mindenki számára lehetővé váljon az egész életen át tartó tanulás.

(7)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. és 10. cikkének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. és 23. cikkének megfelelően a program előmozdítja többek között a férfiak és a nők közötti egyenlőséget, valamint a nem, faj vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében tett intézkedéseket. Szükség van arra, hogy kibővítsék a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok tagjainak hozzáférését és aktívan kezeljék a fogyatékossággal élő személyek speciális tanulási szükségleteit a program végrehajtása során.

(8)

A programnak erős nemzetközi dimenzióval kell rendelkeznie különösen a felsőoktatás tekintetében, nem csupán az európai felsőoktatás minőségének javítása érdekében – az Oktatás és képzés 2020 átfogóbb céljainak jegyében és Unió mint tanulmányi helyszín vonzerejének növelése céljából –, hanem azért is, hogy ösztönözze az emberek közötti megértést és támogassa a partnerországok felsőoktatását elősegítő fenntartható fejlődést és a tágabb értelemben vett társadalmi-gazdasági fejlődésüket, többek között azáltal, hogy a partnerországokból származó személyek bevonásával megvalósított mobilitási cselekvések révén ösztönzi a tudásáramlást. E célból finanszírozást kell rendelkezésre bocsátani a fejlesztési együttműködési eszközből, az európai szomszédsági eszközből, az előcsatlakozási támogatási eszközből és a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló partnerségi eszközből. A finanszírozást az Európai Fejlesztési Alapból, az arra vonatkozó eljárásoknak megfelelőn is rendelkezésre lehet bocsátani. E rendelet rendelkezései alkalmazandók e pénzeszközök felhasználására, ezzel egyidejűleg biztosítva az említett eszközöket és alapot létrehozó rendeletek betartását.

(9)

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló 2009. november 27-i állásfoglalásában a Tanács hangsúlyozta annak szükségességét, hogy minden fiatalt el kell ismerni mint társadalmi erőforrást, és arra törekedett, hogy előmozdítsa részvételüket az őket érintő szakpolitikák kialakításában folyamatos, a döntéshozók, a fiatalok és ifjúsági szervezetek közötti, minden szinten megvalósuló, átfogó strukturált párbeszéd formájában.

(10)

A formális, nem formális és informális tanulás egyetlen programban való egyesítésének szinergiákat kell teremtenie és ösztönöznie kell az ágazatközi együttműködést a különböző oktatási, képzési és ifjúságügyi ágazatok között. A program végrehajtása során megfelelően figyelembe kell venni a különböző ágazatok sajátos szükségleteit, valamint adott esetben a helyi és regionális hatóságok szerepét.

(11)

A mobilitás, a méltányosság és a tanulmányi kiválóság támogatására az Uniónak kísérleti jelleggel diákhitelgarancia-eszközt kell létrehoznia, amely szociális háttértől függetlenül lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy egy olyan országban mesterfokozatot szerezzenek, amely előtt a programban való részvétel nyitva áll (a továbbiakban: a programban részt vevő ország). A diákhitelgarancia-eszköz azon pénzügyi intézetek számára lesz hozzáférhető, amelyek készek kedvező feltételek mellett hitelt nyújtani a programban részt vevő egyéb országokban mesterképzésben részt vevő hallgatók számára. A tanulási célú mobilitás e további innovatív eszköze nem helyettesítheti a jelenlegi helyi, nemzeti és uniós szintű diákmobilitást támogató támogatási és hitelrendszereket, illetve nem akadályozhatja ezek jövőbeli létrehozását. A diákhitelgarancia-eszköznek szigorú monitoring és értékelés tárgyát kell képeznie, különösen a különböző országok piaci felvevőképessége vonatkozásában. A 21. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban 2017 vége előtt félidős értékelő jelentést kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a diákhitelgarancia-szköz folytatásával kapcsolatos politikai iránymutatás megszerzése céljából.

(12)

A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy elfogadják a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Ez magában foglalja többek között – amennyiben lehetséges – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzése során nehézségeket okozó adminisztratív kérdések megoldását. A 2004/114/EK tanácsi irányelvvel (8) összhangban a tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy gyorsított beutazás-engedélyezési eljárásokat hozzanak létre.

(13)

„Az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növelése” című, 2011. szeptember 20-i bizottsági közlemény olyan keretrendszert hoz létre, amelyben az Unió, a tagállamok és a felsőoktatási intézmények együttműködhetnek a diplomások számának növelése, az oktatás minőségének javítása, valamint a felsőoktatás és a kutatás arra irányuló hozzájárulásának maximalizálása érdekében, hogy a tagállamok gazdaságai és társadalmai erősebben kerüljenek ki a gazdasági világválságból.

(14)

Az Unión belüli fiatalkori munkanélküliség hatékonyabb kezelése érdekében különös figyelmet kell fordítani a felsőoktatási és szakképzési intézmények és az üzleti vállalkozások közötti országokon átívelő együttműködésre a hallgatók foglalkoztathatóságának javítása és vállalkozói készségeinek fejlesztése céljából.

(15)

A 29 európai ország oktatási miniszterei által 1999. június 19-én aláírt bolognai nyilatkozat kormányközi folyamatot hozott létre azzal a céllal, hogy megteremtse az európai felsőoktatási térséget, amihez folyamatos uniós szintű támogatásra van szükség.

(16)

A szakoktatás és szakképzés (VET) által az Európa 2020 stratégiában meghatározott több célkitűzés elérésében játszott elengedhetetlen szerep széles körben elismert, és azt a megújult koppenhágai folyamat (2011–2020) keretében is megfogalmazták, figyelembe véve különösen a benne rejlő lehetőséget, amely alkalmassá teszi a nagymértékű európai munkanélküliség – különösen a fiatalkori és a tartós munkanélküliség – kezelésére, az egész életen át tartó tanulás kultúrájának előmozdítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre és az aktív polgári szerepvállalás ösztönzésére. Minőségi szakmai gyakorlatokra és tanulószerződéses gyakorlati képzésekre van szükség, ideértve a mikrovállalkozásoknál és a kis- és középvállalkozásoknál végzett gyakorlatokat és képzéseket is, az oktatás és képzés keretében szerzett ismeretek és a munka világában szükséges kompetenciák és készségek közötti szakadék áthidalása, valamint a fiatalok foglalkoztathatóságának javítása érdekében.

(17)

Meg kell erősíteni az iskolák közötti európai együttműködés, valamint a tanulók és iskolai dolgozók mobilitásának intenzitását és mértékét annak érdekében, hogy az iskolákról szóló európai együttműködés XXI. századra vonatkozó menetrendjében meghatározott prioritások teljesüljenek, vagyis hogy fejlesszék az uniós közoktatás minőségét a kompetenciafejlesztés terén, valamint javítsák az iskolarendszerekben és intézményekben az egyenlőséget és a befogadást, valamint megerősítsék és támogassák a tanári szakmát és az iskolavezetést. Ebben az összefüggésben kiemelt célként kell kezelni a korai iskolaelhagyás csökkentésére, az alapkészségek terén nyújtott teljesítmény javítására, a kora gyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel és ezek minőségének javítására, valamint az iskolai tanárok és iskolavezetők szakmai kompetenciájának megerősítésére vonatkozó stratégiai célokat, valamint a migráns hátterű, illetve társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű gyermekek oktatási lehetőségeinek javítását.

(18)

A 2011. november 28-i tanácsi állásfoglalásban szereplő, a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési program célja, hogy minden felnőtt számára lehetővé tegye készségeik és kompetenciáik egész életen át tartó fejlesztését és javítását. Különös figyelmet kell fordítani a tanulási lehetőségek– különösen az írás- és olvasási, valamint számolási készség javítása, illetve a rugalmas tanulási módszerek és a második esélyt nyújtó intézkedések előmozdítása révén való – javítására a nagy számú alacsony képzettségű európaiak vonatkozásában.

(19)

Az Európai Ifjúsági Fórum, a felsőfokú tanulmányok és oklevelek elismerésével foglalkozó nemzeti információs központok (NARIC), az Eurydice, az Euroguidance és az Eurodesk hálózat, az eTwinning nemzeti támogató szolgálatai, a nemzeti Europass központok és a szomszédos országok Nemzeti Információs Irodáinak a cselekvése nélkülözhetetlen a program célkitűzéseinek eléréséhez, különösen azáltal, hogy a Bizottságot rendszeresen ellátják friss, a tevékenységük különböző területeivel kapcsolatos információkkal, valamint terjesztik a program eredményeit az Unióban és a partnerországokban.

(20)

Meg kell szilárdítani a program alapján az oktatás, képzés, ifjúságügy és sport területén működő nemzetközi szervezetekkel – különösen az Európa Tanáccsal – való együttműködést.

(21)

Az európai integrációs tanulmányokat érintő kiválóság fejlesztéséhez világszerte történő hozzájárulás és az európai integrációs folyamatra és annak alakulására vonatkozó ismeretek és az arról folytatott párbeszéd iránti növekvő igény kielégítése érdekében fontos, hogy a felsőoktatási intézmények, az európai integrációs folyamatban aktív egyesületek és az európai érdekeket szolgáló célt képviselő egyesületek Jean Monnet cselekvésen keresztül való támogatása révén e téren ösztönözzék a kiválóságot a tanításban, a kutatásban és a gondolkodásban.

(22)

A program alapján az oktatás, képzés, ifjúságügy és sport területén működő civil társadalmi szervezetekkel folytatott nemzeti és uniós szintű együttműködés rendkívül fontos az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos stratégiákra és politikákra vonatkozó széles körű felelősségvállalás kialakítása érdekében, valamint ahhoz, hogy valamennyi szinten figyelembe lehessen venni az érdekeltek ötleteit és aggályait.

(23)

„A sport európai dimenziójának fejlesztése” című 2011. január 18-i bizottsági közlemény meghatározza a Bizottság elgondolásait a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után a sport terén végrehajtandó uniós szintű cselekvésekre vonatkozóan, és a sporton keresztül kifejeződő európai identitás erősítése érdekében, a sport társadalmi szerepéről, gazdasági vetületéről és szervezéséről szóló három átfogó fejezetben konkrét, a Bizottság és a tagállamok által meghozandó cselekvéseket javasol. Emellett figyelembe kell venni a sport – többek között az őshonos sport – hozzáadott értékét és az Unió kulturális és történelmi örökségéhez való hozzájárulását.

(24)

Különösen az alulról szerveződő sportra és a sport területén vállalt önkéntességre kell összpontosítani, mivel ezek fontos szerepet játszanak a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és az egészségvédő testmozgás előmozdításában.

(25)

A képesítések és kompetenciák fokozottabb átláthatóságának és elismerésének és az átláthatóságot és elismerést szolgáló uniós eszközök szélesebb körű elfogadásának hozzá kell járulnia a minőségi oktatás és képzés fejlődéséhez, és elő kell segítenie mind az egész életen át tartó tanulás célját szolgáló, mind pedig a különböző országok és ágazatok közötti foglalkozási célú mobilitást egész Európában. A más országokban alkalmazott módszerek, gyakorlatok és technológiák megismerésére nyújtott lehetőség elősegíti a foglalkoztathatóság javítását.

(26)

E célból ajánlott a 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) által létrehozott, a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes uniós kerete (Europass), a 2006/143/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlással (10) létrehozott európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR) és a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Szövetsége (ENQA), az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i ajánlásával (11) létrehozott európai képesítési keretrendszer (EKKR), az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i ajánlásával (12) létrehozott Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer (ECVET) az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i ajánlásával (13) létrehozott szakoktatási és szakképzési európai minőségbiztosítási referenciakeret (EQAVET), valamint az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) szélesebb körű használata.

(27)

A lakossági tájékoztatás magasabb szintű hatékonysága és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítása érdekében az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásaira vonatkozó szervezeti kommunikáció biztosításához is, feltéve, hogy az említett prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez.

(28)

Biztosítani kell a program keretében végzett összes cselekvés európai hozzáadott értékét és ezen intézkedéseknek az EUMSZ 167. cikke (4) bekezdésével összhangban álló tagállami tevékenységekkel, illetve más tevékenységekkel, különösen a kultúra és a média, a foglalkoztatás, a kutatás és az innováció, az ipar és a vállalkozások, a kohéziós és fejlesztési politika, továbbá a bővítési politika, valamint a regionális politika és a külkapcsolatok területén végzett kezdeményezésekkel, eszközökkel és stratégiákkal fennálló kiegészítő jellegét.

(29)

A program célja, hogy pozitív és fenntartható hatása legyen az oktatási, képzési, ifjúság- és sportpolitikára és gyakorlatokra. A rendszerszintű hatást a programban előirányzott olyan különböző cselekvések és tevékenységek révén kell elérni, amelyek az intézményi szintű változás ösztönzését célozzák, és adott esetben rendszerszintű innovációhoz vezetnek. A programból pénzügyi támogatást igénylő egyedi projekteknek nem kell rendszerszintű hatást gyakorolniuk. A rendszerszintű hatás eléréséhez a projektek összesített eredményének kell hozzájárulnia.

(30)

A hatékony teljesítményirányításhoz – ideértve az értékelést és az monitoringot is – az intervenció logikáját tükröző, specifikus, időszakonként mérhető és valós teljesítménymutatók kialakítására van szükség.

(31)

A Bizottságnak és a tagállamoknak optimalizálnia kell az információs és kommunikációs technológiákat annak érdekében, hogy megkönnyítsék az oktatással, a képzéssel, az ifjúsággal és a sporttal kapcsolatos cselekvésekhez való hozzáférést. Ide tartozhat a virtuális mobilitás, amelynek ki kell egészítenie, de nem szabad helyettesítenie a tanulási célú mobilitást.

(32)

Ez a rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszegként szolgál az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredmények pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság intézményközi megállapodás (14) 17. pontja értelmében.

(33)

A program alapján a testületek működéséhez nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében a Bizottság számára a program kezdeti szakaszában lehetővé kell tenni, hogy a támogatott fellépések és tevékenységek végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó költségeket támogathatónak tekintse abban az esetben is, ha azok a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merülnek fel a kedvezményezettnél.

(34)

Teljesítménykritériumokat kell létrehozni, amelyek alapul szolgálhatnak a költségvetési források tagállamok közötti felosztásához a nemzeti irodák által irányított cselekvések céljára.

(35)

Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tagjelölt országok és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek részét képezik Európai Gazdasági Térségnek (EGT), részt vehetnek az uniós programokban a keretmegállapodások, a társulási tanácsi határozatok vagy hasonló megállapodások alapján.

(36)

A Svájci Államszövetség az Unió és Svájc között kötendő megállapodás alapján részt vehet az uniós programokban.

(37)

A tengerentúli országok és területek természetes személyei, valamint a tengerentúli országok és területek illetékes köz- és/vagy magántestületei és intézményei 2001/822/EK tanácsi határozattal (15) összhangban vehetnek részt a programokban. Az Unió legkülső régióinak, valamint tengerentúli országainak és területeinek a távoli fekvéséből következő korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során.

(38)

A Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a 2011. május 25-i„Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című közleményében kifejtette többek között azt a célt, hogy továbbra is elősegítsék a szomszédos országok részvételét a felsőoktatás területén végrehajtott uniós mobilitási és kapacitásépítési intézkedésekben, valamint a jövőbeli oktatási program megnyitását a szomszédos országok előtt.

(39)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ezen intézkedések közé értve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben szankciók alkalmazását. Bár az Unió külső támogatásához egyre több finanszírozásra van szükség, az Unió gazdasági és költségvetési helyzete korlátozza az ilyen jellegű támogatáshoz biztosított forrásokat. Ezért a Bizottságnak ki kell alakítania a rendelkezésre álló források leghatékonyabb és fenntartható felhasználásának módját, e célból pedig tőkeáttételi hatású pénzügyi eszközöket kell használnia.

(40)

A programhoz való hozzáférés javítása érdekében az egyének mobilitásához nyújtott támogatásokat a fogadó ország megélhetési költségeitől függően ki kell igazítani. A nemzeti joggal összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy mentesítsék ezeket a támogatásokat az adók és járulékok alól. Ugyanennek a mentességnek kell vonatkoznia a pénzügyi támogatásokat az érintett személyeknek odaítélő köz- vagy magántestületekre is.

(41)

A 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) összhangban az önkéntes tevékenységgel töltött idő természetbeni hozzájárulások formájában társfinanszírozásként beszámítható.

(42)

„Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című 2011. június 29-i közleményében a Bizottság az uniós finanszírozás egyszerűsítése melletti elkötelezettségét hangsúlyozta. Az egyetlen oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásának lényegesen le kell egyszerűsítenie a programot, emellett jelentős mértékben racionalizálnia kell azt, és szinergiákat kell létrehoznia az irányításában. Az egyösszegű, illetve rendszeres átalánytámogatásokon, valamint egységköltség-alapú támogatásokon alapuló finanszírozással, továbbá a kedvezményezettekre és a tagállamokra vonatkozó formai és adminisztratív követelmények csökkentésével tovább kell egyszerűsíteni a program végrehajtását.

(43)

A megvalósítás és a kifizetések végrehajtásának javítását a program célkitűzéseinek elérése érdekében irányadó elvnek kell tekinteni, ugyanakkor biztosítani kell a pénzügyi erőforrások optimális felhasználását.

(44)

Fontos gondoskodni a program pénzgazdálkodásának hatékony voltáról, valamint minél hatékonyabb és felhasználóbarát módon történő végrehajtásáról, emellett biztosítani kell a jogbiztonságot és valamennyi résztvevőnek a programhoz való hozzáférés lehetőségét is.

(45)

Annak érdekében, hogy a változó igényekre a program teljes időtartama alatt gyorsan lehessen reagálni, az EUMSZ 290. cikkének megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására a nemzeti irodák által irányított kiegészítő cselekvésekkel kapcsolatos rendelkezések tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(46)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlameni és tanácsi rendeletnek (17) megfelelően kell gyakorolni.

(47)

A programnak három különböző területet kell lefednie, és az e rendelet alapján létrehozott bizottságnak kell foglalkoznia mind a horizontális, mind az ágazati kérdésekkel. A tagállamoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a bizottság napirendjén szereplő témák szerint delegálják képviselőiket a bizottság ülésein való részvételre, a bizottsági elnök pedig arról gondoskodik, hogy a találkozók napirendjében egyértelműen feltüntessék az érintett ágazato(ka)t és az egyes ágazatok tekintetében az üléseken megvitatásra kerülő témákat. Adott esetben a bizottság eljárási szabályzatával összhangban lehetőség van eseti alapon külső szakértők – többek között a szociális partnerek képviselőinek – meghívására, hogy a bizottság ülésein megfigyelőként részt vegyenek.

(48)

Helyénvaló a program megfelelő lezárásának biztosítása, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak 2014. január 1-jétől szükség esetén biztosítania kell a megelőző programok keretében 2013 végéig le nem zárult cselekvések irányítását.

(49)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a program létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(50)

Az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni,

(51)

A program alapján nyújtott finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni. Sürgősségi okokból e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

A program hatálya

(1)   Ez a rendelet létrehozza az oktatás, képzés, ifjúságügy és sport terén végrehajtandó uniós cselekvésről szóló, „Erasmus+” elnevezésű programot (a továbbiakban: a program).

(2)   A programot a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig terjedő időszakban kell végrehajtani.

(3)   A program az alábbi területekre terjed ki, a tagállamok különböző ágazatai struktúráinak és sajátos szükségleteinek tiszteletben tartása mellett:

a)

az egész életen át tartó tanulás távlatában minden szintű oktatás és képzés, ezen belül a közoktatás (Comenius), a felsőoktatás (Erasmus), a nemzetközi felsőoktatás (Erasmus Mundus), a szakoktatás és -képzés (Leonardo da Vinci), valamint a felnőttkori tanulás (Grundtvig);

b)

az ifjúságügy területe (Fiatalok lendületben), különösen a nem formális és az informális tanulás összefüggésében;

c)

sport, különös tekintettel az alulról szerveződő sportra.

(4)   A programnak van egy nemzetközi dimenziója is, amely az Unió és a partnerországok közötti együttműködés révén az Unió külső fellépéseinek, köztük fejlesztési célkitűzéseinek a támogatását célozza.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „egész életen át tartó tanulás”: az életút során elvégzett valamennyi általános oktatás, szakképzés, iskolarendszeren kívüli oktatás és informális tanulás, amely az egyén, a polgár, a kultúra, a társadalom és/vagy a foglalkoztatás szempontjából a tudás, a készségek és a kompetenciák gyarapodását vagy a társadalmi részvétel megerősítését eredményezik, ideértve a tanácsadási és orientációs szolgáltatások nyújtását is;

2.   „nem formális tanulás”: olyan tanulás, amely – a tanulási célkitűzések és a tanulásra fordított idő tekintetében – tervezett tevékenységeken keresztül valósul meg, tanuláshoz nyújtott támogatás (pl. tanár-diák kapcsolat) mellett, de amely nem része a formális oktatási és képzési rendszernek;

3.   „informális tanulás”: a munkával, családdal vagy szabadidővel kapcsolatos napi tevékenységekből eredő tanulás, amely a célkitűzések, az idő vagy a tanulás támogatása tekintetében nem szervezett vagy strukturált; a tanuló szempontjából lehet, hogy nem szándékos;

4.   „strukturált párbeszéd”: a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatott párbeszéd, amely teret enged az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés prioritásaira, megvalósítására és nyomon követésére irányuló folyamatos, közös gondolkodásnak;

5.   „országokon átívelő”: eltérő rendelkezés hiányában a 24. cikk (1) bekezdésében említett, a programban részt vevő legalább két országot érintő bármely cselekvésre vonatkozik;

6.   „nemzetközi”: legalább egy, a programban részt vevő országot és legalább egy harmadik országot (a továbbiakban: a partnerország) érintő bármely cselekvésre vonatkozik;

7.   „tanulási célú mobilitás”: a tartózkodási országtól eltérő országba való, tanulmányi, képzési, illetve nem formális vagy informális tanulási célú tényleges átköltözés; ez megvalósulhat szakmai gyakorlatok, tanulószerződéses gyakorlati képzések, ifjúsági csereprogramok, önkéntesség, tanítás, illetve szakmai továbbképzési tevékenységekben való részvétel formájában, és ide tartozhatnak még olyan tevékenységek, mint a fogadó ország nyelvén folytatott előkészítő képzés, valamint a küldő, fogadó és a képzést követő tevékenységek;

8.   „együttműködés az innováció terén és a bevált gyakorlatok cseréje”: országokon átívelő és nemzetközi együttműködési projektek, amelyekben az oktatás, a képzés és/vagy az ifjúságügy területén tevékenységet folytató szervezetek vesznek részt, és amelyekben más szervezetek is részt vehetnek;

9.   „a szakpolitikai reform támogatása”: minden olyan típusú tevékenység, amelynek célja az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének támogatása és elősegítése, valamint az uniós ifjúságpolitika fejlesztésére irányuló támogatás a tagállamok közötti szakpolitikai együttműködés révén, különösen a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszéd és nyitott koordinációs módszer keretében;

10.   „virtuális mobilitás”: az információs és kommunikációs technológiák által támogatott tevékenységek – többek között az elektronikus tanulás – összessége, amelyeket az intézmények szintjén szerveznek, és amelyek megvalósítják vagy elősegítik az országokon átívelő és/vagy nemzetközi együttműködésből fakadó tapasztalatok szerzését az oktatás és/vagy a tanulás terén;

11.   „személyzet”: az oktatásban, a képzésben vagy a fiatalok nem formális tanulásában szakmai vagy önkéntes alapon részt vevő személyek, valamint ide tartozhatnak az egyetemi tanárok, a tanárok, az oktatók, az iskolavezetők, az ifjúságsegítők és a nem oktatással foglalkozó dolgozók;

12.   „ifjúságsegítő”: nem formális tanulásban érintett szakember vagy önkéntes, aki támogatja a fiatalokat személyes szociálpedagógiai és szakmai fejlődésükben;

13.   „fiatalok”: 13 és 30 év közötti személyek;

14.   „felsőoktatási intézmény”:

a)

a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban bármely típusú felsőoktatási intézmény, amely elismert fokozat vagy más elismert felsőfokú képesítés megszerzéséhez vezető képzést nyújt, függetlenül az ilyen intézmények megnevezésétől;

b)

a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban bármely intézmény, amely felsőfokú szakoktatást vagy szakképzést kínál;

15.   „közös oklevél”: legalább két felsőoktatási intézmény által nyújtott integrált tanulmányi program eredményeképpen az összes részt vevő intézmény által közösen kiállított és aláírt, és a részt vevő intézmények országaiban hivatalosan elismert egyetlen oklevél;

16.   „kettős oklevél/többes oklevél”: (a kettős oklevél esetében) legalább kettő, (a többes oklevél esetében) több felsőoktatási intézmény által nyújtott tanulmányi program elvégzésekor a hallgató által a részt vevő intézmények mindegyikétől külön-külön kapott oklevél;

17.   „ifjúsági tevékenység”: egy fiatal által végzett iskolán kívüli tevékenység (például ifjúsági csereprogramok, önkéntes tevékenység vagy a fiatalok képzése), amelyben egyedül vagy csoportosan, különösen ifjúsági szervezetek útján vesz részt, és amelyet nem formális tanulási megközelítés jellemez;

18.   „partnerség”: a programban részt vevő különböző országok intézményeinek és/vagy szervezeteinek egy csoportja közötti megállapodás az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a sport terén közös európai tevékenységek végrehajtása vagy egy kapcsolódó területen formális vagy informális hálózat létrehozása céljából, ilyenek például az iskolai csereprogramok és hosszú távú egyéni mobilitás formájában megvalósított közös tanulási projektek a tanulók és tanáraik számára, az intenzív felsőoktatási programok, valamint a regionális és helyi hatóságok között a régiók közötti – többek között a határokon átnyúló – együttműködés erősítése céljából folytatott együttműködés; ez a partnerség minőségének erősítése céljából kiterjeszthető partnerországok intézményeire és/vagy szervezeteire;

19.   „kulcskompetenciák”: a tudás, a készségek és a hozzáállások alapvető halmaza, amelyre mindenkinek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, az aktív polgári szerepvállaláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz, a 2006/962/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásban (18) megfogalmazottak szerint;

20.   „nyitott koordinációs módszer”: olyan kormányközi módszer, amely keretet nyújt a tagállamok közötti együttműködéshez, így a nemzeti politikáikat konkrét közös célkitűzések felé irányíthatják. A program hatálya alatt a nyitott koordinációs módszer az oktatásra, a képzésre és az ifjúságügyre vonatkozik;

21.   „az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök”: olyan eszközök, amelyek Unió-szerte segítenek az érdekelteknek a tanulási eredmények és a képesítések megértésében, értékelésében és adott esetben elismerésében;

22.   „szomszédos országok”: az európai szomszédságpolitikába bevont országok és területek;

23.   „kettős karrier”: magas szintű sportképzés és általános oktatásban való részvétel vagy munka együttese;

24.   „alulról szerveződő sport”: helyi szinten, amatőr sportolók által szervezett formában gyakorolt sporttevékenység és tömegsport.

3. cikk

Európai hozzáadott érték

(1)   A program csak azokat a cselekvéseket és tevékenységeket támogatja, amelyek potenciális európai hozzáadott értéket képviselnek, és hozzájárulnak a 4. cikkben említett általános célkitűzés megvalósításához.

(2)   A program cselekvéseinek és tevékenységeinek európai hozzáadott értékét különösen az alábbiak segítségével biztosítják:

a)

országokon átívelő jelleg, különösen a fenntartható rendszerszintű hatás elérését célzó mobilitás és együttműködés tekintetében;

b)

más nemzeti, uniós és nemzetközi szintű programokkal és szakpolitikákkal való kiegészítő jelleg és szinergia;

c)

hozzájárulásuk az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök hatékony használatához.

4. cikk

A program általános célja

A program a következők megvalósításához járul hozzá:

a)

az Európa 2020 stratégiában – ezen belül is a kiemelt oktatási célban – megfogalmazott célkitűzések megvalósítása;

b)

az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretében („Oktatás és képzés 2020”) megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, ideértve a megfelelő referenciaértékeket is;

c)

partnerországok felsőoktatásának fenntartható fejlesztése;

d)

az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének (2010–2018) átfogó célkitűzései;

e)

a sport európai dimenziójának, különösen az alulról szerveződő sportnak a fejlesztésére vonatkozó célkitűzés a sportra vonatkozó uniós munkatervvel összhangban; továbbá

f)

az európai értékek előmozdítása az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével összhangban.

II.   FEJEZET

Oktatás és képzés

5. cikk

Különös célkitűzések

(1)   A program 4. cikkben meghatározott általános célkitűzésével és különösen az „Oktatás és képzés 2020” keretében megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban, továbbá támogatva a partnerországok felsőoktatásának fenntartható fejlesztését, a program keretében az alábbi konkrét célkitűzések megvalósítására kell törekedni:

a)

a kulcskompetenciák és készségek szintjének javítása, különös tekintettel azok munkaerő-piaci és társadalmi relevanciájára és az összetartó társadalom érdekében tett hozzájárulására, különösen a tanulási célú mobilitási lehetőségek fokozása, továbbá az oktatás és képzés világa, valamint a munka világa közötti szorosabb együttműködés révén;

b)

az oktatási és képzési intézmények szintjén a minőségfejlesztés, az innováció, a kiválóság és a nemzetköziesedés támogatása, különösen az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint az egyéb érdekelt felek közötti szorosabb országokon átívelő együttműködés révén;

c)

a nemzeti szintű szakpolitikai reformok kiegészítését, valamint az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének támogatását szolgáló, egész életen át tartó tanulás európai térsége létrejöttének ösztönzése és ismertségének növelése, különösen a megerősített szakpolitikai együttműködés, az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök megfelelőbb alkalmazása és a bevált gyakorlatok terjesztése révén;

d)

az oktatás és képzés nemzetközi dimenziójának erősítése, különösen az Unió és a partnerországok intézményei között megvalósuló együttműködés révén a szakképzés (VET) és a felsőoktatás területén megvalósuló együttműködés révén és a felsőoktatásban, az európai felsőoktatási intézmények vonzerejének növelése, valamint az Unió külső fellépéseinek – köztük a fejlesztési célkitűzéseknek – a támogatása révén, beleértve a mobilitás, az Unió és a partnerországok felsőoktatási intézményei közötti együttműködés, valamint a partnerországokban történő célzott kapacitásépítés formájában megvalósítandó fejlesztési célokat;

e)

a nyelvek oktatásának és tanulásának fejlesztése, valamint az Unió széles körű nyelvi sokfélesége és az interkulturális érzékenység ösztönzése;

f)

az európai integrációval kapcsolatos nemzetközi oktatási és kutatási kiválóság ösztönzése a 10. cikkben említett Jean Monnet program tevékenységei révén.

(2)   A program értékelése céljából az I. melléklet az (1) bekezdésben említett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódóan mérhető és releváns mutatókat határoz meg.

6. cikk

A program cselekvései

(1)   A program a cselekvések alábbi típusain keresztül valósítja meg célkitűzéseit az oktatás és a képzés területén:

a)

az egyének tanulási célú mobilitása;

b)

együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén; valamint

c)

a szakpolitikai reform támogatása.

(2)   A Jean Monnet program egyedi tevékenységeinek leírása a 10. cikkben található.

7. cikk

Egyéni tanulási célú mobilitás

(1)   Az egyéni tanulási célú mobilitás az alábbi tevékenységeket támogatja a 24. cikk (1) bekezdésében említett, programban részt vevő országokban:

a)

a felsőoktatás minden ciklusában, illetve a szakoktatásban és képzésben részt vevő hallgatók, gyakornokok és diákok mobilitása. A mobilitásnak ez a típusa partnerintézményben vagy szakmai gyakorlaton, illetve képzésben résztvevőként, asszisztensként vagy gyakornokként külföldi tapasztalatszerzésen való részvétel formájában valósulhat meg. A mesterfokozatú oklevél megszerzése érdekében megvalósuló mobilitás a 20. cikkben említett diákhitelgarancia-eszköz segítségével támogatható;

b)

a személyzet mobilitása a 24. cikk (1) bekezdésében említett, programban részt vevő országokon belül. A mobilitásnak ez a típusa külföldi tanítás vagy asszisztensi tevékenység vagy szakmai fejlődést célzó tevékenységekben való részvétel formájában valósulhat meg.

(2)   Ez a cselekvés támogatja továbbá a hallgatók és a személyzet partnerországokból származó vagy azokba irányuló nemzetközi felsőoktatási mobilitását, ideértve a minőségi közös, kettős vagy többes oklevelek megszerzésére irányuló, illetve közös felhívások alapján szervezett mobilitást is.

8. cikk

Együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén

(1)   Az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén folytatott együttműködés az alábbiakat támogatja:

a)

oktatási és képzési tevékenységekben részt vevő vagy más releváns ágazatokban működő szervezetek és/vagy intézmények közötti stratégiai partnerségek, amelyek célja, hogy közös kezdeményezéseket alakítsanak ki és hajtsanak végre, továbbá hogy ösztönözzék a társaktól való tanulást és a tapasztalatcserét;

b)

partnerségek a munka világa, valamint oktatási és képzési intézmények között, az alábbiak formájában:

különösen felsőoktatási intézmények és a munka világa között kialakított tudásfejlesztési szövetségek, amelyek célja, hogy megfelelő tanulmányi lehetőségek biztosítása révén – ideértve az új tantervek és pedagógiai módszerek kidolgozását is – ösztönözzék a kreativitást, az innovációt, a munkaalapú tanulást és a vállalkozói készséget;

oktatási és képzési szolgáltatók, valamint a munka világa között létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek, amelyek célja, hogy előmozdítsák a foglalkoztathatóságot, hozzájáruljanak új, ágazatspecifikus, illetve ágazatközi tantervek kidolgozásához, kifejlesszék a szakoktatás- és képzés innovatív módszereit, és átültessék a gyakorlatba az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközöket;

c)

informatikai támogató platformok – ideértve különösen az eTwinninget –, amelyek valamennyi oktatási ágazatra kiterjednek, és amelyek elősegítik a társaktól való tanulást, a virtuális mobilitást és a helyes gyakorlatok cseréjét, továbbá a szomszédos országok résztvevői számára is hozzáférést biztosítanak.

(2)   E cselekvés keretében támogatni kell továbbá a fejlesztést, a kapacitásépítést, a regionális integrációt, az ismeretek cseréjét és a korszerűsítési folyamatokat az Unió és partnerországok felsőoktatási intézményei közötti nemzetközi partnerségek révén, különösen a társaktól való tanulás és a közös oktatási projektek tekintetében, valamint különösen a szomszédos országokkal folytatott regionális együttműködés és a Nemzeti Információs Irodák előmozdításával.

9. cikk

A szakpolitikai reform támogatása

(1)   A szakpolitikai reform támogatása az alábbiakkal kapcsolatos, uniós szinten kezdeményezett tevékenységekre terjed ki:

a)

az Unió oktatási és képzési szakpolitikai menetrendjének végrehajtása a nyitott koordinációs módszerekkel, valamint a bolognai és a koppenhágai folyamattal összefüggésben;

b)

az uniós áttekinthetőséget és elismerést támogató eszközök alkalmazására a programban részt vevő országokban, különösen a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi kerete (Europass), az európai képesítési keretrendszer (EKKR), az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer, az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET), a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete (EQAVET), az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR) és a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Szövetsége (ENQA), továbbá az oktatás és képzés terén tevékeny uniós szintű hálózatok és európai nem kormányzati szervezetek támogatására;

c)

az érintett európai érdekeltekkel az oktatás és a képzés területén folytatott szakpolitikai párbeszédre;

d)

a NARIC, az Eurydice és az Euroguidance hálózatokra, valamint a nemzeti Europass központokra.

(2)   E cselekvés keretében támogatják továbbá a partnerországokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott szakpolitikai párbeszédet.

10. cikk

Jean Monnet cselekvések

A Jean Monnet tevékenységek célja:

a)

az európai integrációval kapcsolatos ismeretek tanításának és kutatásának előmozdítása világszerte az erre szakosodott felsőoktatási szakemberek, hallgatók és polgárok körében, különösen Jean Monnet tanszékek létrehozásával és más felsőoktatási tevékenységekkel, valamint a felsőoktatási intézmények más tudásépítési tevékenységeinek támogatásával;

b)

az európai integrációval foglalkozó felsőoktatási intézmények vagy szervezetek tevékenységeinek támogatása és a Jean Monnet kiválósági védjegy támogatása;

c)

az alábbi intézmények támogatása, amelyek európai érdekeket szolgáló célt képviselnek:

i.

a firenzei Európai Egyetemi Intézet;

ii.

az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (bruges-i és natolini kampusz);

iii.

az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA), Maastricht;

iv.

az Európai Jogi Akadémia (Academy of European Law), Trier;

v.

az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért, Odense;

vi.

az Európa-tanulmányok Nemzetközi Központja (CIFE), Nizza;

d)

a felsőoktatás képviselői és az Unió szakpolitikai prioritásairól döntést hozók közötti szakpolitikai viták és véleménycserék ösztönzése.

III.   FEJEZET

Ifjúság

11. cikk

Különös célkitűzések

(1)   A program 4. cikkben meghatározott általános célkitűzéseivel és különösen az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretében (2010–2018) meghatározott célkitűzésekkel összhangban a program az alábbi egyedi célkitűzések megvalósítására törekszik:

a)

a kulcskompetenciák és készségek szintjének javítása a fiatalok – köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok – körében, valamint a következők előmozdítása: a fiatalok részvétele az európai demokratikus életben és a munkaerőpiacon, aktív polgárság, kultúrák közötti párbeszéd, társadalmi beilleszkedés és szolidaritás, különösen az ifjúsági munka területén vagy az ifjúsági szervezetekben aktív személyek és az ifjúsági vezetők nagyobb tanulási célú mobilitását biztosító lehetőségek, valamint az ifjúságügy és a munkaerőpiac szorosabb összekapcsolása révén;

b)

az ifjúságsegítés területén a minőségfejlesztés támogatása, különösen az ifjúsági szervezetek és/vagy az egyéb érdekelt felek közötti szorosabb együttműködés révén;

c)

a helyi, regionális és nemzeti szintű szakpolitikai reformok kiegészítése, az ismereteken és tényeken alapuló ifjúságpolitika kialakításának támogatása, valamint a nem formális és az informális tanulás elismerése, különösen a szorosabb szakpolitikai együttműködés, az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök megfelelőbb alkalmazása, valamint a helyes gyakorlatok terjesztése révén;

d)

az ifjúsági tevékenységek nemzetközi dimenziójának, valamint az ifjúságsegítőknek és az ifjúsági szervezeteknek a fiatalokat támogató struktúraként betöltött szerepének a fokozása az Unió külső fellépésének kiegészítéseként, különösen az Unió, a partnerországok érdekelt felei és a nemzetközi szervezetek közötti mobilitás és együttműködés ösztönzése, valamint partnerországokban történő célzott kapacitásépítés révén.

(2)   A program értékelése céljából az I. melléklet az (1) bekezdésben említett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódóan mérhető és releváns mutatókat határoz meg.

12. cikk

A program cselekvései

A program a cselekvések alábbi típusain keresztül valósítja meg célkitűzéseit:

a)

az egyének tanulási célú mobilitása;

b)

együttműködés az innováció és a helyes gyakorlatok cseréje terén;

c)

a szakpolitikai reform támogatása.

13. cikk

Egyéni tanulási célú mobilitás

(1)   Az egyéni tanulási célú mobilitás az alábbiakat támogatja:

a)

a nem formális és informális tanulmányi tevékenységekben részt vevő fiatalok mobilitása a programban részt vevő országok között, beleértve az alábbiakat: a mobilitásnak ez a típusa az európai önkéntes szolgálat keretében szervezett ifjúsági csereprogramok és önkéntes tevékenységek, valamint a mobilitásra vonatkozó meglévő rendelkezésekre épülő innovatív intézkedések formájában valósulhat meg;

b)

az ifjúsági munka területén, illetve az ifjúsági szervezetekben aktív személyek és ifjúsági vezetők mobilitása; a mobilitásnak ez a típusa képzési és hálózatépítési tevékenységek formájában valósulhat meg.

(2)   E cselekvés egyúttal támogatja a fiatalok, az ifjúsági munka területén, illetve az ifjúsági szervezetekben aktív személyek és az ifjúsági vezetők partnerországokba – különösen a szomszédos országokba – irányuló, illetve onnan kiinduló mobilitását.

14. cikk

Együttműködés az innováció és a helyes gyakorlatok cseréje terén

(1)   Az innováció és a helyes gyakorlatok cseréje terén folytatott együttműködés az alábbiakat támogatja:

a)

stratégiai partnerségek, amelyek célja, hogy közös kezdeményezéseket, így például az aktív polgárságot, a társadalmi innováció, a demokratikus életben való részvételt és a vállalkozói készséget előmozdító ifjúsági kezdeményezéseket és polgári szerepvállalási projekteket dolgozzanak ki és hajtsanak végre a társaktól való tanulás és a tapasztalatcsere révén;

b)

informatikai támogató platformok, amelyek lehetővé teszik a társaktól való tanulást, a tudásalapú ifjúsági munkát, a virtuális mobilitást és a helyes gyakorlatok cseréjét.

(2)   E cselekvés keretében támogatni kell továbbá a fejlesztést, a kapacitásépítést és az ismeretek cseréjét a programban részt vevő országok és a partnerországok szervezetei közötti partnerségek révén, különösen a társaktól való tanulás révén.

15. cikk

A szakpolitikai reform támogatása

(1)   A szakpolitikai reform támogatása magában foglalja az alábbiakkal kapcsolatos tevékenységeket:

a)

az Unió ifjúságügyi szakpolitikai menetrendjének végrehajtása a nyitott koordinációs módszer révén;

b)

az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök – különösen a Youthpass – bevezetése a programban részt vevő országokban, továbbá az uniós szintű hálózatok és az európai ifjúsági nem kormányzati szervezetek támogatása;

c)

politikai párbeszéd az érintett európai érdekelt felekkel és strukturált párbeszéd a fiatalokkal;

d)

az Európai Ifjúsági Fórum, az ifjúsági munka fejlesztését célzó információs központok és az Eurodesk-hálózat.

(2)   E cselekvés keretében támogatni kell a partnerországokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott szakpolitikai párbeszédet is.

IV.   FEJEZET

Sport

16. cikk

Konkrét célkitűzések

(1)   A program 4. cikkben meghatározott általános célkitűzéseivel és a sportra vonatkozó uniós munkatervvel összhangban a program különösen az alulról szerveződő sportra összpontosít, és az alábbi konkrét célkitűzések megvalósítására törekszik:

a)

a sport integritását fenyegető, határokon átnyúló veszélyek, például a dopping, a bundázás és az erőszak, valamint az intolerancia és a diszkrimináció minden formájának kezelése;

b)

a jó kormányzás ösztönzése és támogatása a sportban, valamint a sportolók kettős karrierjének támogatása;

c)

a sport területén végzett önkéntes tevékenységek ösztönzése, valamint a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és az egészségvédő testmozgás fontosságának tudatosítása a sportban való fokozott részvétel és mindenki számára egyenlő hozzáférési lehetőség biztosítása révén;

(2)   A program értékelése céljából az I. melléklet az (1) bekezdésben említett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódóan mérhető és releváns mutatókat határoz meg.

17. cikk

Tevékenységek

(1)   A sport területén való együttműködés céljait az alábbi – különösen az alulról szerveződő sportra összpontosító – országokon átívelő tevékenységek révén kell megvalósítani:

a)

az együttműködési partnerségek támogatása;

b)

a programban részt vevő több ország részvételével megrendezett európai nonprofit sportesemények támogatása, amelyek hozzájárulnak a 16. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzésekhez;

c)

a szakpolitikák kidolgozását segítő adatok összegyűjtése;

d)

párbeszéd az érintett európai érdekeltekkel.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tevékenységek harmadik felektől – például magánvállalkozásoktól – származó kiegészítő forrásokat mozgósíthatnak.

V.   FEJEZET

Pénzügyi rendelkezések

18. cikk

Költségvetés

(1)   A program 2014. január 1-jétől kezdődő végrehajtására meghatározott pénzügyi keretösszeg folyó árakon 14 774 524 000 EUR.

Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret keretein erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összeget az alábbiak szerint kell különíteni el a program cselekvéseire, az elkülönített összegeket legfeljebb 5 %-kal meghaladó rugalmassági küszöb mellett:

a)

77,5 % oktatási és képzési célokra, amelyből az alábbi minimumösszegeket különítik el:

i.

43 % a felsőoktatásra, amely a teljes költségvetés 33,3 %-a;

ii.

22 % a szakoktatásra és -képzésre, amely a teljes költségvetés 17 %-a;

iii.

15 % a közoktatásra, amely a teljes költségvetés 11,6 %-a;

iv.

5 % a felnőttkori tanulásra, amely a teljes költségvetés 3,9 %-a;

b)

10 % ifjúságügyre;

c)

3,5 % a diákhitelgarancia-eszközre;

d)

1,9 % a Jean Monnet-ra;

e)

1,8 % a sportra, s ennek legfeljebb 10 %-a a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységekre;

f)

3,4 % a nemzeti irodákra működési támogatás formájában; továbbá

g)

1,9 % az adminisztratív kiadások fedezésére.

(3)   A (2) bekezdés a) és b) pontjaiban említett elkülönítések tekintetében legalább 63 %-ot az egyéni tanulási célú mobilitásra, legalább 28 %-ot az innováció és a helyes gyakorlatok cseréje terén megvalósuló együttműködésre, 4,2 %-ot pedig a szakpolitikai reform támogatására különítenek el.

(4)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszegen kívül, a felsőoktatás nemzetközi dimenziójának ösztönzése érdekében a különböző külső eszközök keretében (Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI), Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI), a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz (PI) és előcsatlakozási támogatási eszköz, (IPA)) további támogatást kell elkülöníteni a partnerországokba irányuló, vagy ilyen országokból érkező tanulási célú mobilitási cselekvésekre, valamint az ezen országok hatóságaival, intézményeivel és szervezeteivel folytatott együttműködésre és szakpolitikai párbeszédre. Ezen eszközök felhasználására e rendelet alkalmazandó, ezzel egyidejűleg biztosítva az említett külső eszközökre irányadó rendeletek betartását, a DCI esetében pedig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága által megállapított hivatalos fejlesztéstámogatási kritériumok teljesülését.

A források két többéves keretösszeg révén lesznek hozzáférhetőek, amelyek az első négy, illetve a fennmaradó három évre szólnak. Az említett források kiutalását az érintett országok megállapított szükségletei és prioritásai alapján az említett első bekezdésben említett külső eszközökre vonatkozó többéves indikatív programozásban kell meghatározni. A partnerországokkal való együttműködés adott esetben a velük közösen megállapítandó eljárásoknak megfelelően rendelkezésre bocsátandó, a partnerországoktól származó pótlólagos előirányzatokon alapulhat.

A programban részt vevő és a partnerországok közötti, a DCI előirányzataiból finanszírozott hallgatói és oktatói mobilitási cselekvések azokra a területekre összpontosítanak, amelyek a fejlődő országok inkluzív és fenntartható fejlődése szempontjából lényegesek.

(5)   A programhoz rendelt pénzügyi erőforrások fedezhetik a program irányításához és a célkitűzései eléréséhez szükséges előkészítő, monitoring, ellenőrző, audit és értékelő tevékenységekre vonatkozó költségeket is: ilyen tevékenységek lehetnek különösen a tanulmányok, a szakértői találkozók, valamint az információs és kommunikációs cselekvések, beleértve az Európai Unió politikai prioritásainak vállalati kommunikációját, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez, az információfeldolgozásra és -cserére koncentráló IT-hálózatokhoz kapcsolódó költségek, valamint minden más, a Bizottságnál a program irányítása során felmerült technikai és adminisztratív segítségnyújtási költség.

(6)   Az elkülönített pénzösszeg fedezheti továbbá a program és az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozatok értelmében elfogadott rendelkezések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtási kiadásokat. A 2020. december 31-ig le nem zárult cselekvések és tevékenységek irányításához szükséges hasonló kiadások fedezése céljából szükség esetén a 2020. utáni költségvetésben is szerepelhetnek előirányzatok.

(7)   A nemzeti iroda vagy irodák (a továbbiakban: a nemzeti iroda) által kezelt, a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 12. cikk a) pontjában említett egyéni tanulási célú mobilitásra elkülönített pénzeszközöket a tagállam népessége és megélhetési költségei, a tagállamok fővárosai közötti távolság és a teljesítmény alapján osztják el. A teljesítményre vonatkozó paraméter a (8) és a (9) bekezdésben említett kritériumoknak megfelelően az összes finanszírozás 25 %-át teszi ki. A nemzeti iroda által kiválasztott és kezelt, a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett stratégiai partnerségek vonatkozásában a forrásokat a Bizottság által – a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően – meghatározott kritériumok alapján kell elosztani. E számítások a lehető legnagyobb mértékben semlegesek a tagállamok eltérő oktatási és képzési rendszerei tekintetében, nem okozhatnak a tagállamoknak szánt éves költségvetésben az egyik évről a másikra jelentős csökkenést, és a megítélt támogatások szintjét illetően minimálisra csökkentik a túlzott egyensúlyhiányt.

(8)   A pénzeszközök elosztása a teljesítmény alapján történik oly módon, hogy az elősegítse az erőforrások hatékonyabb és eredményesebb felhasználását. A teljesítmény mérésére szolgáló kritériumoknak az elérhető legújabb adatokon kell alapulniuk, és különösen az alábbiakat kell előtérbe helyezniük:

a)

az évente elért eredmények; valamint

b)

az évente végrehajtott kifizetések mértéke.

(9)   A pénzeszközök 2014. évi elosztásának az egész életen át tartó tanulás, a Fiatalok lendületben és az Erasmus Mundus program keretében 2013. december 31-ig bezárólag végrehajtott cselekvésekről és a költségvetésből igénybe vett összegekről rendelkezésre álló legújabb adatokon kell alapulnia.

(10)   A program egyedi innovatív finanszírozási szabályok, különösen a 20. cikkben meghatározott módok révén is nyújthat támogatást.

19. cikk

Egyedi finanszírozási szabályok

(1)   A Bizottság az uniós pénzügyi támogatást a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban hajtja végre.

(2)   A Bizottság partnerországokkal vagy azok szervezeteivel és hivatalaival közös pályázati felhívást is közzétehet a projektek társfinanszírozáson alapuló finanszírozása érdekében. A projekteket az érintett finanszírozó szervek által elfogadott közös értékelési és kiválasztási eljárások segítségével lehet értékelni és kiválasztani, a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott alapelvekkel összhangban.

(3)   Azokra a köztestületekre, iskolákra, felsőoktatási intézményekre, valamint az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén tevékenykedő szervezetekre, amelyek az elmúlt két évben éves bevételük több mint 50 %-át közforrásból kapták, úgy kell tekinteni, hogy rendelkeznek a szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitással ahhoz, hogy a program keretében tevékenységeket végezzenek. Ezen intézmények nem kötelesek ezt a kapacitást további okmányokkal igazolni.

(4)   A 966/2012/EU, Euratom rendelet 130. cikkének (2) bekezdésétől eltérve és kellően indokolt esetekben a Bizottság a támogatott fellépések és tevékenységek végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó, 2014 első hat hónapjában felmerült költségeket 2014. január 1-jétől kezdődően támogathatónak tekintheti abban az esetben is, ha azok a finanszírozási kérelem benyújtása előtt merültek fel a kedvezményezettnél.

(5)   A 966/2012/EU, Euratom 137. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett összeg nem vonatkozik az egyéni tanulási célú mobilitás céljából nyújtott pénzügyi támogatásokra.

20. cikk

A diákhitelgarancia-eszköz

(1)   A diákhitelgarancia-eszköz részleges hitelekkel kapcsolatos garanciát biztosít a pénzügyi közvetítők számára ahhoz, hogy egy a 24. cikk (1) bekezdésében említett programban részt vevő országban – amely sem a lakóhelyük szerinti ország, sem pedig az az ország, ahol a mesterképzés megkezdésére feljogosító minősítést megszerezték – elismert felsőoktatási intézményben második ciklusra, például mesterfokozat megszerzésére vállalkozó diákok számára a lehető legkedvezőbb feltételekkel hitelt nyújtsanak.

(2)   A diákhitelgarancia-eszköz által kibocsátott garanciák az új bankképes diákhitelekre vonatkozik legfeljebb 12 000 EUR (vagy a helyi pénznemben ezzel egyenértékű) összegig az egyéves mesterfokozatú program és 18 000 EUR (vagy a helyi pénznemben ezzel egyenértékű) összegig a legfeljebb kétéves mesterfokozatú program esetében.

(3)   A diákhitelgarancia-eszköz uniós szinten történő irányításával a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban a diákhitelgarancia-eszköz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat és előírásokat, valamint a felek egyedi kötelezettségeit tartalmazó, a Bizottsággal kötött hatáskör-átruházási megállapodás alapján az Európai Beruházási Alapot (EBA) bízzák meg. Ennek alapján az EBA megállapodásokat köt pénzügyi közvetítőkkel, például bankokkal, nemzeti és/vagy regionális diákhitelezésért felelős intézetekkel vagy egyéb elismert pénzügyi intézményekkel, és törekszik minden programban részt vevő országban pénzügyi közvetítő kiválasztására, annak érdekében, hogy az összes programban részt vevő ország diákjai következetesen és megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhessenek a diákhitelgarancia-eszközhöz.

(4)   A diákhitelgarancia-eszköz működésére vonatkozó technikai információk a II. mellékletben találhatók.

VI.   FEJEZET

Teljesítmény, eredmények és terjesztés

21. cikk

A teljesítmény és az eredmények monitoringja és értékelése

(1)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve rendszeresen ellenőrzi a program teljesítményét és eredményeit a célkitűzéseinek végrehajtásához mérve azokat, és ezekről jelentést tesz, különös tekintettel az alábbiakra:

a)

a 3. cikkben említett európai hozzáadott érték;

b)

az oktatási, képzési és ifjúsági ágazatokkal kapcsolatos pénzeszközök elosztása, amelynek célja annak biztosítása, hogy a program végére úgy osszák el a pénzeszközöket, hogy fenntartható rendszerszintű hatást biztosítsanak;

c)

a 18. cikk (4) bekezdésében említett külső eszközökből származó források felhasználása és azok hozzájárulása az adott eszközök megfelelő célkitűzéseihez és elveihez.

(2)   A folyamatban lévő monitoring tevékenységek elvégzésén kívül a Bizottság 2017. december 31-ig félidős értékelő jelentést nyújt be – adott esetben a rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslattal együtt – a program célkitűzéseinek elérése érdekében tett intézkedések hatékonyságának valamint a program eredményességének és európai hozzáadott értékének értékelése érdekében. A félidős értékelő jelentés a program egyszerűsítésének körére, a belső és külső összehangoltságára, az összes célkitűzésének folyamatos relevanciájára, valamint az Európa 2020 stratégia megvalósítás érdekében tett intézkedéseknek a hozzájárulására terjed ki. Figyelembe veszi az elődprogramok (Egész életen át tartó tanulás, Fiatalok lendületben, Erasmus Mundus és más nemzetközi felsőoktatási programok) hosszú távú hatásainak értékelésekor kapott eredményeket is.

(3)   A Bizottság a (2) bekezdésben említett, félidős értékelő jelentést benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

(4)   A VIII. fejezetben meghatározott követelmények, valamint a nemzeti irodák 28. cikkben említett kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok 2017. június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a program végrehajtásáról, illetve hatásáról a területükön.

(5)   A Bizottság 2022. június 30-ig végleges értékelést nyújt be a programról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

22. cikk

Kommunikáció és terjesztés

(1)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja a program keretében támogatott valamennyi cselekvéssel és tevékenységgel kapcsolatban az információk terjesztését, a nyilvánosságot és a nyomon követést, valamint az Egész életen át tartó tanulás, a Fiatalok lendületben és az Erasmus Mundus elődprogramok által elért eredmények terjesztését.

(2)   A 6., a 10., a 12., a 17. és a 20. cikkben említett cselekvések és tevékenységek segítségével támogatott projektek kedvezményezettjeinek biztosítaniuk kell az elért eredmények és hatások megfelelő kommunikációját és terjesztését. A mobilitási lehetőségekkel kapcsolatos társak közötti tájékoztatásnyújtás is ide tartozhat.

(3)   A 28. cikkben említett nemzeti irodák egységes politikát alakítanak ki a program keretében irányított cselekvések által támogatott tevékenységek eredményeinek hatékony terjesztése és kiaknázása tekintetében, és támogatják a Bizottságot a programra és az eredményeire vonatkozó információk – beleértve a nemzeti és uniós szinten irányított cselekvésekre és tevékenységekre vonatkozó információkat – terjesztésében, illetve tájékoztatják az érintett célcsoportokat az országukban megvalósuló cselekvésekről.

(4)   A program hatálya alá tartozó ágazatok köz- és magántestületei kommunikációs célra és a programmal kapcsolatos információk terjesztése céljából az „Erasmus+” elnevezést használják. A program különböző ágazatai tekintetében a következő elnevezéseket használják:

„Comenius”: a közoktatáshoz kapcsolódik;

„Erasmus”: minden típusú felsőoktatási formára vonatkozik a programban részt vevő országokban;

„Erasmus Mundus”: minden típusú felsőoktatási formára vonatkozik a programban részt vevő és a partnerországokban;

„Leonardo da Vinci”: a szakoktatáshoz és -képzéshez kapcsolódik;

„Grundtvig”: a felnőttkori tanuláshoz kapcsolódik;

„Fiatalok lendületben”: a nem formális és informális tanuláshoz kapcsolódik az ifjúságügy területén;

„Sport”: a sport területét érintő tevékenységekhez kapcsolódik.

(5)   A kommunikációs tevékenységeknek hozzá kell járulniuk továbbá az Európai Unió szakpolitikai prioritásainak intézményi kommunikációjához, amennyiben e rendelet általános célkitűzéséhez kapcsolódnak.

VII.   FEJEZET

A programhoz való hozzáférés

23. cikk

Hozzáférés

(1)   Minden olyan köz- vagy magántestület, amely az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a tömegsport területén folytat tevékenységet, jelentkezhet a programon belüli finanszírozásra. A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységek esetében a program a fiatalok olyan csoportjainak a részvételét támogatja, akik ifjúsági munkát végeznek, de ezt nem feltétlenül ifjúsági szervezet keretében teszik.

(2)   A program végrehajtása során, többek között a résztvevők kiválasztásakor és az ösztöndíjak odaítélésekor a Bizottság és a tagállamok gondoskodnak arról, hogy konkrét erőfeszítéseket tegyenek a sajátos szükségletekkel vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek társadalmi befogadásának és részvételének elősegítése érdekében.

24. cikk

Országok részvétele

(1)   A programban a következő országok vehetnek részt (a továbbiakban: a programban részt vevő országok):

a)

a tagállamok;

b)

a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és az előcsatlakozási stratégiák keretében kedvezményezett potenciális tagjelölt országok, az ezen országoknak az uniós programokban való részvételére vonatkozó általános elvekkel és feltételekkel összhangban, amelyeket a megfelelő keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban határoztak meg;

c)

azok az EFTA-országok, amelyek részes felei az EGT-megállapodásnak, az EGT-megállapodás rendelkezéseinek megfelelően;

d)

a Svájci Államszövetség, az ezzel az országgal kötendő kétoldalú megállapodás alapján;

e)

az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó azon országok, amelyek az Unióval olyan megállapodást kötöttek, amely lehetőséget biztosít számukra az uniós programokban való részvételre, a programban való részvétel feltételeiről szóló, az Unióval kötendő kétoldalú megállapodás függvényében.

(2)   A programban részt vevő országok az ebben a rendeletben a tagállamokkal kapcsolatban meghatározott valamennyi kötelezettséget és feladatot teljesítik.

(3)   A program támogatja a partnerországokkal, különösen a szomszédos országokkal való együttműködést a 6., 10. és 12. cikkben említett cselekvésben és tevékenységekben.

VIII.   FEJEZET

Irányító és auditrendszer

25. cikk

Kiegészítő jelleg

A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve biztosítja a program következőkkel való általános összhangját és kiegészítő jellegét:

a)

a megfelelő szakpolitikák és programok, különösen a kultúra és a média, a foglalkoztatás, a kutatás és innováció, az ipar és a vállalkozások, a kohéziós és a fejlesztési politika, a bővítési politika, valamint a regionális politika és a külkapcsolatok területére irányuló kezdeményezések, eszközök és stratégiák;

b)

más, az oktatásra, képzésre, ifjúságügyre és sportra irányuló megfelelő uniós finanszírozási források, különösen az Európai Szociális Alap és a foglalkoztatással és a társadalmi befogadással kapcsolatos egyéb pénzügyi eszközök, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Horizont 2020, a kutatási és innovációs keretprogram, valamint az igazságügyhöz, az állampolgársághoz, az egészségügyhöz és a külső együttműködési programokhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök és az előcsatlakozási segítségnyújtás.

26. cikk

Végrehajtó szervek

A programot következetes módon az alábbi szervek hajtják végre:

a)

uniós szinten a Bizottság;

b)

nemzeti szinten a nemzeti irodák a programban részt vevő országokban.

27. cikk

Nemzeti hatóság

(1)   A „nemzeti hatóság” kifejezés – a tagállamok jogának és gyakorlatának megfelelően – egy vagy több nemzeti hatóságra utal.

(2)   A tagállamok 2014. január 22-ig az állandó képviseletük által átadott hivatalos értesítés útján tájékoztatják a Bizottságot arról a személyről vagy azokról a személyekről, akiket jogilag felhatalmaztak arra, hogy nevükben mint nemzeti hatóság eljárhassanak e rendelet alkalmazásában. Amennyiben a program időtartama alatt lecserélik a nemzeti hatóságot, az adott tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a fent említett eljárásnak megfelelően.

(3)   A tagállamok minden megfelelő intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy felszámolják a program megfelelő működésének jogi és igazgatási akadályait, ideértve – amennyiben lehetséges – a vízumok megszerzése során nehézségeket okozó problémák megoldását célzó intézkedéseket is.

(4)   A nemzeti hatóság [2014. március 22-ig] kijelöl egy nemzeti irodát vagy nemzeti irodákat. Amennyiben a nemzeti hatóság több nemzeti irodát is kijelöl, a tagállamok egy megfelelő mechanizmust hoznak létre, amely biztosítja a program nemzeti szintű végrehajtásának koordinált irányítását – különösen a program koherens és költséghatékony végrehajtásának biztosítása és a Bizottsággal e tekintetben való hatékony kapcsolattartás céljából –, továbbá elősegíti a pénzeszközöknek az irodák közötti esetleges átadását, lehetővé téve ezáltal, hogy a tagállamok részére elkülönített pénzeszközöket rugalmasabban és megfelelőbb módon használják fel. A 29. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, mindegyik tagállam meghatározza, hogy hogyan alakítja ki a nemzeti hatósága és a nemzeti irodája közötti kapcsolatot, ideértve az olyan feladatokat is, mint például a nemzeti iroda éves munkaprogramjának kidolgozása.

A nemzeti hatóság megfelelő előzetes megfelelőségi értékelést nyújt be a Bizottságnak arról, hogy a nemzeti iroda megfelel a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontja v. és vi. alpontjának és 60. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének, a(z) 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (19) (38) cikkének, valamint a nemzeti irodák belső ellenőrzési előírásaira vonatkozó uniós követelményeknek és a program támogatási célú pénzeszközeinek kezelésére vonatkozó szabályoknak.

(5)   A nemzeti hatóság a 30. cikkben foglaltaknak megfelelően független ellenőrző szervet jelöl ki.

(6)   A nemzeti hatóság előzetes megfelelőségi értékelését saját kontrolljaira és auditjaira, és/vagy a 30. cikkben említett független ellenőrző szerv által végzett kontrollokra és auditokra alapozza.

(7)   Amennyiben a programhoz kijelölt nemzeti iroda ugyanaz, mint az egész életen át tartó tanulás vagy a Fiatalok lendületben elődprogramok esetében kijelölt előző nemzeti iroda, az előzetes megfelelőségi értékelés érdekében végzett kontrollok és auditok hatályát azokra a követelményekre lehet korlátozni, amelyek újak és csak a programra jellemzőek.

(8)   A nemzeti hatóság nemzeti szinten elvégzi a program irányításának monitoringját és felügyeletét. A nemzeti hatóság kellő időben tájékoztatja Bizottságot és konzultál vele, mielőtt olyan döntést hoz, amely számottevően befolyásolhatja a program irányítását, különösen a nemzeti irodája tekintetében.

(9)   A nemzeti hatóság megfelelő társfinanszírozást nyújt a nemzeti irodája működéséhez annak biztosítása érdekében, hogy a program irányítása az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően történjék.

(10)   Amennyiben a Bizottság az előzetes megfelelőségi értékelés elemzése alapján elutasítja a nemzeti iroda kijelölését, a nemzeti hatóság biztosítja a szükséges korrekciós lépések megtételét annak érdekében, hogy a nemzeti iroda megfeleljen a Bizottság által megállapított minimumkövetelményeknek, vagy pedig másik nemzeti irodát jelöl ki.

(11)   A nemzeti iroda éves igazgatási nyilatkozata, az erről adott független audit vélemény és a nemzeti iroda megfelelésének és teljesítményének Bizottság általi elemzése alapján a nemzeti hatóság minden évben október 31-ig tájékoztatja a Bizottságot a programmal kapcsolatos monitoring- és felügyeleti tevékenységeiről.

(12)   A nemzeti hatóság felelősséget vállal a Bizottság által a program keretében nyújtott pénzügyi támogatások útján a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátott uniós finanszírozás megfelelő kezeléséért.

(13)   A nemzeti irodának tulajdonítható bármely szabálytalanság, gondatlanság vagy csalás esetén, ha a nemzeti iroda súlyos hibát követ el vagy nem megfelelő teljesítményt nyújt, amennyiben ez a Bizottság részéről felmerülő követelésekhez vezet a nemzeti irodával szemben, akkor a nemzeti hatóság felel a vissza nem térített összegek Bizottságnak történő megtérítéséért.

(14)   A (13) bekezdésben leírt körülmények esetén a nemzeti hatóság a saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére visszavonhatja a nemzeti iroda kijelölését. Amennyiben a nemzeti hatóság más alapos indokok miatt kívánja visszavonni a kijelölést, arról a nemzeti iroda megbízatása megszüntetésének várható időpontja előtt legalább hat hónappal értesíti a Bizottságot. Ebben az esetben a nemzeti hatóság és a Bizottság hivatalosan megállapodik a konkrét és ütemezett átmeneti intézkedésekről.

(15)   Visszavonás esetén a nemzeti hatóság megfelelő kontrollokat hajt végre a felmentett nemzeti irodára bízott uniós pénzeszközök tekintetében, és biztosítja e pénzeszközök, valamint a program irányításához szükséges minden dokumentum és irányítási eszköz akadálymentes átadását az új nemzeti irodának. A nemzeti hatóság biztosítja a felmentett nemzeti irodának a szükséges pénzügyi támogatást ahhoz, hogy folytathassa a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek végrehajtását, amíg e kötelezettségeket át nem adják az új nemzeti irodának.

(16)   A nemzeti hatóságnak – a Bizottság kérése alapján – ki kell jelölnie azokat az intézményeket vagy szervezeteket, vagy az ilyen intézmények és szervezetek azon típusait, amelyek saját területükön jogosultnak tekinthetők a program konkrét cselekvéseiben való részvételre.

28. cikk

Nemzeti iroda

(1)   A „nemzeti iroda” kifejezés – a tagállamok jogának és gyakorlatának megfelelően – egy vagy több nemzeti irodára utal.

(2)   A nemzeti iroda:

a)

jogi személyiséggel rendelkezik vagy egy jogi személyiséggel rendelkező jogalany része, és az érintett tagállam joga vonatkozik rá; minisztérium nem jelölhető ki nemzeti irodának;

b)

megfelelő irányítási kapacitással, személyzettel és infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy kielégítően lássa el feladatait, és biztosítsa a program hatékony és eredményes irányítását, valamint az uniós pénzeszközök hatékony és eredményes kezelését;

c)

rendelkezik az uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközökkel;

d)

megfelelő, lehetőleg közigazgatási szerv által nyújtott pénzügyi garanciákat nyújt, amelyek megfelelnek azon uniós alapok szintjének, amelyek kezelésére felkérik;

e)

a program időtartamára kap kijelölést.

(3)   A nemzeti iroda felel a következő programcselekvések projekt-életciklusa valamennyi szakaszának irányításáért, összhangban a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. és vi. alpontjával és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 44. cikkével:

a)

„egyéni tanulási célú mobilitás”, kivéve a közös vagy a kettős/többes oklevelek megszerzése érdekében szervezett mobilitást, nagyszabású önkéntességi projekteket és a diákhitelgarancia-eszközt;

b)

„stratégiai partnerségek” az „együttműködés az innováció és a helyes gyakorlatok cseréje terén” elnevezésű cselekvés keretében;

c)

kisebb léptékű tevékenységek irányítása, amelyek a „szakpolitikai reform támogatása” elnevezésű cselekvésen belül támogatják az ifjúságpolitika területén folytatott strukturált párbeszédet.

(4)   A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérve, a (3) bekezdés b) pontjában említett stratégiai partnerségekre vonatkozó kiválasztási és odaítélési határozatok uniós szinten kezelhetők, amennyiben a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően erre vonatkozó döntés születik, és csak olyan konkrét esetekben, amikor ez a központosítás egyértelműen megindokolható.

(5)   A nemzeti iroda a Bizottság által a programcselekvés tekintetében meghatározott módon támogatási megállapodás vagy támogatási határozat útján nyújt támogatást a kedvezményezetteknek.

(6)   A nemzeti iroda évente beszámol a Bizottságnak és a nemzeti hatóságnak a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésének megfelelően. A nemzeti iroda felel a Bizottság azon észrevételeinek végrehajtásáért, amelyeket a Bizottság az éves igazgatási nyilatkozatról, valamint az erről adott független audit véleményről készített elemzését követően ad ki.

(7)   A nemzeti iroda a nemzeti hatóság és a Bizottság előzetes írásos engedélye nélkül nem ruházhatja harmadik félre a rá ruházott, programmal kapcsolatos feladatokat vagy a költségvetés végrehajtását. Kizárólag a nemzeti iroda felel a harmadik felekre ruházott feladatokért.

(8)   A nemzeti iroda kijelölésének visszavonása esetén ez a nemzeti iroda jogilag felelős marad a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek végrehajtásáért, amíg e kötelezettségeket át nem adják az új nemzeti irodának.

(9)   A nemzeti iroda feladata az Egész életen át tartó tanulás és a Fiatalok lendületben elődprogramokkal kapcsolatos, a program kezdetekor még folyamatban lévő pénzügyi megállapodások kezelése és felszámolása.

29. cikk

Európai Bizottság

(1)   A 27. cikk (4) bekezdésében említett előzetes megfelelőségi értékelés nemzeti hatóságtól való beérkezését követő két hónapon belül a Bizottság elfogadja, feltételesen elfogadja vagy elutasítja a nemzeti iroda kijelölését. A Bizottság nem létesít szerződéses kapcsolatot a nemzeti irodával addig, amíg nem fogadja el az előzetes megfelelőségi értékelést. Feltételes elfogadás esetén a Bizottság arányos óvintézkedéseket alkalmazhat a nemzeti irodával fennálló szerződéses viszonnyal kapcsolatban.

(2)   A program céljára kijelölt nemzeti iroda általi előzetes megfelelőségi értékelés elfogadását követően a Bizottság a program kezdetekor még folyamatban lévő, az Egész életen át tartó tanulás és a Fiatalok lendületben elődprogramokkal kapcsolatos pénzügyi megállapodásainak tekintetében formalizálja a jogi kötelezettségeket.

(3)   A 27. cikk (4) bekezdésével összhangban, a Bizottság és a nemzeti iroda közötti szerződéses viszonyt szabályozó dokumentum:

a)

meghatározza a nemzeti irodákra vonatkozó belső ellenőrzési normákat és az uniós pénzeszközök támogatási célú, nemzeti iroda általi kezelésére vonatkozó szabályokat;

b)

tartalmazza a nemzeti iroda munkaprogramját, amely magában foglalja a nemzeti iroda azon irányítási feladatait, amelyhez uniós támogatást kap;

c)

meghatározza a nemzeti irodára vonatkozó jelentéstételi követelményeket.

(4)   A Bizottság évente a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátja a program alábbi pénzeszközeit:

a)

az érintett tagállamban azon program cselekvések pénzügyi támogatására szolgáló pénzeszközöket, amelyek irányításával a nemzeti irodát bízták meg;

b)

pénzügyi hozzájárulást a program nemzeti iroda által ellátott irányítási feladatai támogatására. Ezt a nemzeti iroda működési költségeihez való, átalányösszeg formájában történő hozzájárulásként nyújtják, és a hozzájárulást a nemzeti irodára bízott pénzügyi támogatáshoz nyújtott uniós pénzeszközök összege alapján határozzák meg.

(5)   A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda munkaprogramjára vonatkozó követelményeket. A Bizottság addig nem bocsátja a nemzeti iroda rendelkezésére a pénzeszközöket, amíg a Bizottság hivatalosan jóvá nem hagyta az adott nemzeti iroda munkaprogramját.

(6)   A 27. cikk (4) bekezdésében említett, a nemzeti irodákra vonatkozó megfelelőségi követelmények alapján a Bizottság felülvizsgálja a nemzeti irányítási és ellenőrző rendszereket, különösen a nemzeti hatóság által elkészített előzetes megfelelőségi értékelés, a nemzeti hatóság éves igazgatási nyilatkozata és az erről adott, független audit szervtől származó vélemény alapján, kellő figyelmet fordítva a nemzeti hatóság által a programmal kapcsolatosan végzett monitoring- és felügyeleti tevékenységekről benyújtott éves tájékoztatásra.

(7)   Az éves igazgatási nyilatkozat és az erről adott, független audit szervtől származó vélemény értékelése után a Bizottság elküldi az ezekre vonatkozó véleményét és észrevételeit a nemzeti irodának és a nemzeti hatóságnak.

(8)   Ha a Bizottság nem tudja elfogadni az éves igazgatási nyilatkozatot vagy az erről adott független audit véleményt, vagy ha a nemzeti iroda nem megfelelően hajtja végre a Bizottság észrevételeit, a Bizottság bármilyen megelőző és korrekciós intézkedést végrehajthat annak érdekében, hogy a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (4) bekezdése értelmében megóvja az Unió pénzügyi érdekeit.

(9)   A Bizottság rendszeresen közös üléseket szervez a nemzeti irodák hálózatával annak érdekében, hogy biztosítsa a program koherens végrehajtását valamennyi programban részt vevő országban.

30. cikk

Független audit szerv

(1)   A független audit szerv audit véleményt bocsát ki a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésében említett éves igazgatási nyilatkozatról.

(2)   A független audit szerv:

a)

rendelkezik a közigazgatási auditok elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal;

b)

biztosítja, hogy az auditok figyelembe veszik a nemzetközileg elfogadott audit-előírásokat;

c)

nincs összeférhetetlenségi helyzetben azzal a jogi személlyel, amelynek a nemzeti iroda része. Különösen, funkciói tekintetében független attól a jogi személytől, amelynek a nemzeti iroda a részét képezi.

(3)   A független audit szerv teljes hozzáférést ad a Bizottságnak és képviselőinek, valamint az Európai Számvevőszéknek az összes olyan dokumentumhoz és jelentéshez, amely alátámasztja a nemzeti irodára vonatkozó éves igazgatási nyilatkozatával kapcsolatban kibocsátott audit véleményét.

IX.   FEJEZET

Ellenőrző rendszer

31. cikk

Az ellenőrző rendszerre vonatkozó alapelvek

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz, amelyek biztosítják, hogy az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a csalást, korrupciót és egyéb jogellenes tevékenységeket megelőzését célzó intézkedések alkalmazása, hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a tévesen kifizetett összegek behajtása, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetések révén.

(2)   A Bizottság felel a nemzeti irodák által kezelt programcselekvésekkel és - tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti ellenőrzésekért. A Bizottság határozza meg a nemzeti iroda és a független audit szerv által végzett ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelményeket.

(3)   A nemzeti iroda felel a 28. cikk (3) bekezdésben említett programcselekvések és - tevékenységek keretében nyújtott támogatás kedvezményezettjeinek elsődleges ellenőrzéséért. Ezek az ellenőrzések kellő bizonyosságot nyújtanak arról, hogy az odaítélt pénzeszközöket rendeltetésszerűen és az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően használják fel.

(4)   A program nemzeti irodáknak továbbított pénzeszközei tekintetében a Bizottság biztosítja, hogy a tagállamokkal és a nemzeti irodákkal közösen koordinálja ellenőrzéseit az egységes audit alapelvnek megfelelően és a kockázatalapú elemzések alapján. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokra.

32. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján auditokat végezni a támogatások kedvezményezettjei tekintetében, valamint az uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál. A nemzeti irodák tekintetében is auditokat és kontrollokat végezhetnek.

(2)   Az OLAF jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (20) előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni kontrollokat és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel kapcsolatban olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban és az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten fel kell hatalmazni a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot az említett auditok, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére.

X.   FEJEZET

Felhatalmazás és végrehajtási rendelkezések

33. cikk

A Bizottságra ráruházott hatáskörök

A feladatok irányításának a legmegfelelőbb szintre helyezése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 28. cikk (3) bekezdésének módosítására vonatkozóan, azonban kizárólag a nemzeti irodák által irányítandó további cselekvések előírása tekintetében.

34. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 33 cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a program időtartamára szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 33. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 33. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

35. cikk

A program végrehajtása

A Bizottság a program végrehajtása érdekében a 36. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási aktusok útján éves munkaprogramokat fogad el. Valamennyi éves munkaprogram biztosítja, hogy a 4., 5., 11. és 16. cikkben meghatározott általános és konkrét célokat évente következetesen végrehajtják, illetve körvonalazzák a kitűzött célokat, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és az éves munkaprogram teljes összegét. Az éves munkaprogramok tartalmazzák továbbá a finanszírozandó cselekvések leírását, az egyes cselekvésekhez elkülönített támogatási összegeket, a nemzeti irodák által irányítandó cselekvések számára a tagállamok között elosztott összegeket, valamint egy indikatív végrehajtási menetrendet. A támogatások esetében tartalmazzák a társfinanszírozás maximális mértékét, amely figyelembe veszi a célcsoportok sajátosságait, különösen a társfinanszírozási kapacitásukat és a harmadik felek finanszírozásba való bevonására irányuló lehetőségeiket. Különösen a korlátozott pénzügyi lehetőségekkel rendelkező szervezetekre irányuló cselekvések esetében a társfinanszírozás mértéke legalább 50 %.

36. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   A bizottság egyedi formációban is ülésezhet, hogy ágazati kérdésekkel foglalkozzon, illetve adott esetben a bizottság eljárási szabályaival összhangban, eseti alapon külső szakértőket – többek között a szociális partnerek képviselőit – lehet meghívni, hogy az üléseken megfigyelőként részt vegyenek.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

XI.   FEJEZET

Záró rendelkezések

37. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)   Az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat 2014. január 1-jén hatályát veszti.

(2)   A 2013. december 31-ig az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK határozat vagy az 1298/2008/EK határozat alapján indított intézkedéseket adott esetben e rendelet rendelkezéseivel összhangban kell irányítani.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az elődprogramok keretében az Egész életen át tartó tanulás, az ifjúságügy és a nemzetközi felsőoktatási együttműködés területén végrehajtott intézkedések és a program keretében végrehajtandó intézkedések közötti átmenet nemzeti szinten akadálymentes legyen.

38. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2013. december 11-an.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

V. LEŠKEVIČIUS


(1)  HL C 181., 2012.6.21., 154. o.

(2)  HL C 225., 2012.7.27., 200. o.

(3)  Az Európai Parlament 2013. november 19-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. december 3-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/EK határozata (2006. november 15.) az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról (HL L 327., 2006.11.24., 45. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1719/2006/EK határozata (2006. november 15.) a 2007 és 2013 közötti időszakra a „Cselekvő ifjúság” program létrehozásáról (HL L 327., 2006.11.24., 30. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1298/2008/EK határozata (2008. december 16.) a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló Erasmus Mundus (2009–2013) cselekvési program létrehozásáról (HL L 340., 2008.12.19., 83. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1905/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról (HL L 378., 2006.12.27., 41. o.).

(8)  A Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről (HL L 375., 2004.12.23., 12. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozata (2004. december 15.) a szakképesítések és a képességek átláthatóságának egységes közösségi kereteiről (HL L 390., 2004.12.31., 6. o.).

(10)  A Tanács 2006/143/EK ajánlása (2006. szeptember 15.) a felsőoktatás terén a minőségbiztosítással kapcsolatos további európai együttműködésről (HL L 64., 2006.3.4., 60. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2008. április 23.) az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról (HL C 111., 2008.5.6., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2009. június 18.) az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozásáról (HL C 155., 2009.7.8., 11. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2009. június 18.) a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról (HL C 155., 2009.7.8., 1. o.).

(14)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(15)  A Tanács 2001/822/EK határozata (2001. november 27.) az Európai Gazdasági Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról (Tengerentúli társulási határozat) (HL L 314., 2001.11.30., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.02.28., 13. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/962/EK ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (HL L 394., 2006.12.30., 10. o.).

(19)  A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(20)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


I. MELLÉKLET

A PROGRAM ÉRTÉKELÉSÉRE SZOLGÁLÓ MUTATÓK

Az igazgatási terhek és költségek csökkentése céljából a programot szoros monitoringjára olyan a program általános és konkrét célkitűzései megvalósítási szintjének mérésére irányuló mutatók alapján kerül sor. Ezért az alábbi mutatók tekintetében adatot kell gyűjteni.

Az Európa 2020 kiemelt oktatási céljai

A csupán alsó középfokú végzettséggel rendelkező, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő 18–24 évesek aránya

A felsőfokú, vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező, 30–34 évesek aránya

Mobilitási referenciaérték, a tanulási célú mobilitás referenciaértékéről szóló tanácsi következtetések-kel összhangban

Azon felsőfokú végzettségűek aránya, akik külföldön szerzett, felsőoktatáshoz kapcsolódó tanulmányi vagy képzési tapasztalattal (a szakmai gyakorlatokat is ideértve) rendelkeznek

A szakmai alapképzéssel rendelkező azon 18–34 évesek aránya, akik külföldön szerzett, szakmai alapképzéshez kapcsolódó tanulmányi vagy képzési tapasztalattal (a szakmai gyakorlatokat is ideértve) rendelkeznek

Mennyiségi (általános)

A programból támogatott személyzet, ország és ágazat szerinti bontásban

A sajátos igényekkel vagy kevesebb lehetőséggel bíró résztvevők száma

A szervezetek és projektek száma és típusa, ország és cselekvés szerinti bontásban

Oktatás és szakképzés

A programban részt vevő, tanulók, hallgatók és gyakornokok száma, ország és ágazat, cselekvés és nemek szerinti bontásban

A partnerországbeli tanulmányokra irányuló támogatásban részesülő, felsőoktatásban részt vevő hallgatók, illetve egy partnerországból egy programban részt vevő országba érkező hallgatók száma

A mobilitási és együttműködési i cselekvésekben részt vevő partnerországbeli felsőoktatási intézmények száma

Az Euroguidance használóinak száma

A programban való részvételükért oklevélben, diplomában vagy egyéb hivatalos elismerésben részesült résztvevők aránya

Azon résztvevők aránya, akik beszámolójuk szerint fejlesztették kulcskompetenciáikat

A hosszú távú mobilitásban részt vevők aránya, akik nyilatkozatuk szerint javították nyelvi készségeiket

Jean Monnet

Azon hallgatók száma, akik a Jean Monnet program tevékenységei keretében képzésben vesznek részt

Ifjúság

A programból támogatott mobilitási cselekvésben részt vevő fiatalok száma, ország, cselekvés és nemek szerinti bontásban

A nemzetközi mobilitási és együttműködési tevékenységekben részt vevő programban részt vevő országbeli és partnerországbeli ifjúsági szervezetek száma

Az Eurodesk hálózat használóinak száma

A programban való részvételükért oklevélben – pl. Youthpass –, diplomában vagy egyéb hivatalos elismerésben részesült résztvevők aránya

Azon résztvevők aránya, akik nyilatkozatuk szerint fejlesztették kulcskompetenciáikat

Az önkéntes tevékenységekben részt vevők aránya, akik nyilatkozatuk szerint fejlesztették nyelvi készségeiket

Sport

A programban való részvételre jelentkező, illetve az abban részt vevő sportszervezetek taglétszáma, ország szerinti bontásban

Azon résztvevők aránya, akik a határokon átnyúló projektek eredményeit a következőkre használják fel:

a)

a sportot fenyegető veszélyek elleni küzdelem;

b)

a jó kormányzás és a kettős karrier elősegítése;

c)

a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és a részvételi arány fokozása


II. MELLÉKLET

A DIÁKHITELGARANCIA-ESZKÖZRE VONATKOZÓ TECHNIKAI INFORMÁCIÓK

(1)   A pénzügyi közvetítők kiválasztása

Pályázati felhívást követően a pénzügyi közvetítőket a bevált piaci gyakorlatoknak megfelelően választják ki, tekintettel többek között a következőkre:

a)

a hallgatók számára rendelkezésre álló finanszírozás mértéke;

b)

a diákoknak kínált lehető legkedvezőbb feltételek, a (2) bekezdésben meghatározott minimális hitelfeltételeknek való megfelelés függvényében;

c)

a finanszírozáshoz való hozzáférés a 24. cikk (1) bekezdésében említett, programban részt vevő országok valamennyi lakosa számára;

d)

csalást megelőző intézkedések; továbbá

e)

a 2008/48/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek (1) való megfelelés.

(2)   A hitelfelvevők védelme

Az alábbi biztosítékok olyan minimális feltételként szolgálnak, amelyeket a diákhitelgarancia-eszköz által garantált diákhitelt nyújtani kívánó pénzügyi közvetítőknek biztosítaniuk kell:

a)

nem kérhető biztosíték vagy szülői garancia;

b)

a hitelek nyújtása megkülönböztetésmentesen történik;

c)

az értékelési eljárás részeként a pénzügyi közvetítő megvizsgálja, hogy a diák esetében mekkora a túlzott eladósodás kockázata a felhalmozott adósságszintek és a kifizetetlen adósságra vonatkozó igazságszolgáltatási határozat figyelembe vételével; továbbá

d)

a visszafizetés olyan vegyes modellen alapul, amely kombinálja a „jelzálog alapú” standardizált kifizetéseket szociális biztosítékokkal, amelyek különösen:

i.

a piaci kamathoz viszonyítva jelentősen alacsonyabb kamatláb;

ii.

kezdeti türelmi időszak a visszafizetés megkezdése előtt, amely legalább 12 hónapig tart a tanulmányok befejezését követően, illetve, amennyiben a nemzeti jog nem rendelkezik ilyen időszakról, e 12 hónap során nominális összeg visszafizetését előíró rendelkezés;

iii.

rendelkezés a „törlesztési türelmi idő”-re vonatkozóan, amely legalább 12 hónapig tart a hitel futamideje alatt és a hallgató kérésére érvényesíthető, illetve, amennyiben a nemzeti jog nem rendelkezik ilyen időszakról, ezen 12 hónap során nominális összeg visszafizetését előíró rendelkezés;

iv.

a tanulmányi időszak alatt kamatfizetési haladék lehetősége;

v.

biztosítás halál vagy rokkantság esetére; továbbá

vi.

a teljes vagy részleges előtörlesztés nem szankcionálható.

A pénzügyi közvetítők jövedelemarányos visszafizetési lehetőségeket és olyan kedvezőbb feltételeket is kínálhatnak, mint például a hosszabb türelmi időszak, a „törlesztési türelmi idő” vagy hosszabb futamidő a hallgatók egyedi igényeinek – például a doktori tanulmányok folytatása – figyelembe vétele vagy a hosszabb munkakeresési időszak biztosítása érdekében. A pénzügyi közvetítők kiválasztási folyamata során figyelemmel kell lenni az ilyen kedvezőbb feltételek nyújtására.

(3)   Monitoring és értékelés

A diákhitelgarancia-eszköz az e rendelet 21. cikkében említett és a 966/2012/EU, Euratom rendelet 140. cikkének (8) bekezdésén alapuló monitoring és értékelés tárgyát képezi.

E folyamat keretében a Bizottság olyan jelentést készít a diákhitelgarancia-eszköz által a kedvezményezettekre és a felsőoktatási rendszerekre kifejtett hatásról. A Bizottság jelentése többek között az alábbiakra vonatkozó adatokat és az alábbiakkal kapcsolatos problémás területek kezelésére irányuló intézkedésjavaslatokat tartalmaz:

a)

a diákhitelgarancia-eszköz által fedezett diákhitelben részesülő hallgatók száma, a végzők arányára vonatkozó adatokkal együtt;

b)

a pénzügyi közvetítők által leszerződött hitelmennyiség;

c)

a kamatlábak szintje;

d)

fennálló adóssági és fizetésképtelenségi szintek, ideértve a pénzügyi közvetítők által a kölcsön visszafizetésével késedelembe kerültek ellen hozott intézkedéseket;

e)

a pénzügyi közvetítők által hozott csalást megelőző intézkedések;

f)

a támogatott diákok jellemzői, beleértve társadalmi-gazdasági hátterüket, választott tárgyaikat, származási országukat és a célországukat a nemzeti adatvédelmi jogszabályokkal összhangban;

g)

az igénybevétel földrajzi eloszlásának egyensúlya; továbbá

h)

a pénzügyi közvetítők által megvalósított földrajzi lefedettség.

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 140. cikke (9) bekezdésének értelmében az Európai Parlament és a Tanács számára biztosított hatáskör sérelme nélkül a Bizottság megvizsgálja a megfelelő szabályozási módosításokra – ideértve a jogszabályi módosításokat – vonatkozó javaslattétel lehetőségét, amennyiben az előrelátható piaci felvevőképesség vagy a pénzügyi közvetítők részvétele nem kielégítő.

(4)   Költségvetés

A költségvetési előirányzat a diákhitelgarancia-eszköz összes költségét fedezi, ideértve a részleges hitelgaranciát igénybe vevő részt vevő pénzügyi közvetítők felé fennálló kifizetési kötelezettségeket és az EBA kezelési díjait.

A diákhitelgarancia-eszköz számára a 18. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint előirányzott költségvetés legfeljebb a program teljes költségvetésének 3,5 %-a lehet.

(5)   Láthatóság és tudatosságnövelés

A leendő hallgatók számára nyújtott tájékoztatás révén valamennyi részt vevő pénzügyi közvetítő hozzájárul a diákhitelgarancia-eszköz ismertté tételéhez. E célból a Bizottság a programban részt vevő országok nemzeti irodáit többek között ellátja azokkal az információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az irodák a diákhitelgarancia-eszközzel kapcsolatos információs pontokként tudjanak működni.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).


20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/74


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1289/2013/EU RENDELETE

(2013. december 11.)

a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A kölcsönösségi mechanizmust – amelyet akkor kell alkalmazni, ha az 539/2001/EK tanácsi rendelet (2) II. mellékletében szereplő valamely harmadik ország vízumkötelezettséget alkalmaz legalább egy tagállam állampolgáraival szemben – ki kell igazítani a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének fényében, valamint az Európai Unió Bíróságának a másodlagos jogalapokkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatának megfelelően. Az említett mechanizmust ezenkívül úgy kell kiigazítani, hogy a szolidaritás jegyében uniós válaszként szolgáljon abban az esetben, ha az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében szereplő valamely harmadik ország vízumkötelezettséget ír elő legalább egy tagállam állampolgáraival szemben.

(2)

Azon tagállami értesítés kézhezvételekor, amely szerint az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében felsorolt valamely harmadik ország vízumkötelezettséget ír elő az adott tagállam állampolgáraival szemben, valamennyi tagállamnak együttesen kell fellépnie, uniós választ adva ezáltal egy olyan helyzetre, amely az Unió egészét érinti és amelyben állampolgárai eltérő bánásmódban részesülnek.

(3)

A teljes vízumkölcsönösség olyan cél, amelyre az Uniónak mindig tevőlegesen kell törekednie a harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban, ezzel hozzájárulva az Unió külpolitikájának hitelességéhez és egységességéhez.

(4)

E rendeletnek mechanizmust kell létrehoznia az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében felsorolt harmadik országok vízummentességének olyan szükséghelyzetben való ideiglenes felfüggesztésére (a továbbiakban: a felfüggesztési mechanizmus) vonatkozóan, amikor legalább egy tagállam nehézségeinek leküzdéséhez azonnali intézkedésre van szükség, figyelembe véve a szükséghelyzet által az Unió egészére gyakorolt összhatást.

(5)

A felfüggesztési mechanizmus tekintetében a jelentős és hirtelen növekedés az 50 %-os küszöb meghaladását jelenti. A növekedés ugyanakkor alacsonyabb százalékos arány esetén is jelentősnek és hirtelennek tekinthető, amennyiben a Bizottság az érintett tagállam által bejelentett konkrét esetben azt alkalmazandónak tekinti.

(6)

A felfüggesztési mechanizmus tekintetében az alacsony elfogadási arány a menedékjog iránti kérelmek hozzávetőlegesen 3–4 %-os elfogadási arányát jelzi. Az elfogadás ennél magasabb százalékos arány esetén is alacsony arányúnak tekinthető, amennyiben a Bizottság az érintett tagállam által bejelentett konkrét esetben azt alkalmazandónak tekinti.

(7)

Meg kell akadályozni azokat a visszaéléseket, amelyek valamely harmadik ország állampolgárai számára rövid távú tartózkodás esetére biztosított vízummentességből következnek, valamint fel kell lépni e visszaélésekkel szemben, amennyiben ezen állampolgárok fenyegetést jelentenek az érintett tagállam közrendjére és belső biztonságára.

(8)

E rendeletnek jogalapot kell teremtenie a vízumkötelezettségre, illetve vízummentességre olyan útiokmányok birtokosai tekintetében, amelyeket az érintett tagállam által a nemzetközi jog alanyaként elismert, de kormányközi nemzetközi szervezetnek nem minősülő egyes jogalanyok állítottak ki.

(9)

Mivel az 1932/2006/EK tanácsi rendelet (3) által bevezetett, menekültekre és a hontalan személyekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni e személyekre, ha az ilyen személyek az Egyesült Királyságban vagy Írországban rendelkeznek tartózkodási hellyel, tisztázni kell egyes menekültek és hontalan személyek vízumkötelezettséggel kapcsolatos helyzetét, akik az Egyesült Királyságban vagy Írországban rendelkeznek tartózkodási hellyel. E rendeletnek e személyekkel kapcsolatban a tagállamokra kell bíznia a vízummentesség vagy a vízumkötelezettség melletti döntést nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően. A tagállamoknak e döntésükről értesíteniük kell a Bizottságot.

(10)

Az 539/2001/EK rendelet nem érinti azon nemzetközi megállapodások alkalmazását, amelyeket az Európai Közösség az említett rendelet hatálybalépését megelőzően kötött, és amelyekből – az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának figyelembevétele mellett – a közös vízumszabályoktól való eltérést szükségessé tévő kötelezettségek erednek.

(11)

A kölcsönösségi mechanizmus alkalmazásának második szakaszában való megfelelő európai parlamenti és tanácsi részvétel biztosítása érdekében – tekintettel arra, hogy az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében szereplő valamely harmadik ország valamennyi állampolgára esetében a vízummentesség felfüggesztése és annak a tagállamokra, a schengeni társult országokra és magára az Unióra, konkrétan a külkapcsolatokra és a schengeni térség általános működésére gyakorolt horizontális hatásai politikailag különösen érzékeny kérdésnek minősülnek – a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint jogi aktusokat fogadjon el a kölcsönösségi mechanizmus egyes elemeire vonatkozóan. E hatáskör Bizottságra való átruházása nem jelenti azt, hogy a schengeni térségben ne kellene politikai vitát folytatni az uniós vízumpolitikáról. Az átruházás továbbá azt is tükrözi, hogy a kölcsönösségi mechanizmusnak az érintett harmadik országok állampolgáraira történő alkalmazásakor megfelelő átláthatóságról és jogbiztonságról kell gondoskodni, különösen az 539/2001/EK rendelet II. mellékletének megfelelő ideiglenes módosítása révén. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és szövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(12)

A felfüggesztési mechanizmus és a kölcsönösségi mechanizmusra vonatkozó egyes rendelkezések eredményes alkalmazásának biztosítása, valamint különösen az említett mechanizmusok alkalmazásával járó összes releváns tényező és esetleges következmények megfelelő figyelembevételének lehetővé tétele érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni azon érintett harmadik országok állampolgárai kategóriáinak meghatározása tekintetében, amelyekre a kölcsönösségi mechanizmus keretein belül a vízummentesség ideiglenes felfüggesztését kell alkalmazni, továbbá az említett felfüggesztés megfelelő időtartamának megállapítására vonatkozó hatáskör és a felfüggesztési mechanizmus végrehajtására vonatkozó hatáskör meghatározása tekintetében. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban kell gyakorolni. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(13)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között kötött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartoznak.

(14)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (8) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. pontjában említett terület alá tartoznak.

(15)

Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok (9) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (10) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. pontjában említett terület alá tartoznak.

(16)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozatnak (11) megfelelően nem vesz részt; az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(17)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozatnak (12) megfelelően nem vesz részt; Írország ezért nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(18)

Az 539/2001/EK rendeletet ezért megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 539/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben egy, a II. mellékletben található listán szereplő harmadik ország vízumkötelezettséget ír elő legalább egy tagállam állampolgáraival szemben, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)

az érintett tagállam a vízumkötelezettség harmadik ország általi bevezetését követő 30 napon belül, vagy ha a 2014. január 9-án már fennálló vízumkötelezettség továbbra is hatályban marad, akkor az ettől az időponttól számított 30 napon belül írásban értesíti erről az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.

Ennek az értesítésnek:

i.

tartalmaznia kell a vízumkötelezettség érvényesítésének időpontját, valamint az érintett útiokmányok és vízumok típusát,

ii.

részletesen be kell mutatnia azon előzetes intézkedéseket, amelyeket az érintett tagállam annak érdekében hozott, hogy közötte és a szóban forgó harmadik ország között vízummentesség legyen érvényben, továbbá tartalmaznia kell minden lényeges információt.

A Bizottság az ezen értesítéssel kapcsolatos információkat haladéktalanul közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, beleértve a vízumkötelezettség végrehajtásának időpontjával, valamint az érintett útiokmányok és vízumok típusával kapcsolatos információkat is.

Amennyiben a harmadik ország úgy határoz, hogy a vízumkötelezettséget az e pont első albekezdésében említett határidő lejárta előtt feloldja, az értesítést nem kell megtenni vagy vissza kell vonni, az információkat pedig nem kell közzétenni;

b)

a Bizottság – az a) pont harmadik albekezdésében említett közzététel időpontját követően azonnal és az érintett tagállammal konzultálva – mindenekelőtt politikai, gazdasági és kereskedelmi téren lépéseket tesz a szóban forgó adott harmadik ország hatóságainál a vízummentes utazás visszaállítása vagy bevezetése érdekében, és e lépésekről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot;

c)

amennyiben 90 nappal az a) pont harmadik albekezdésében említett közzététel időpontját követően, a b) ponttal összhangban megtett lépések ellenére a harmadik ország nem oldja fel a vízumkötelezettséget, az érintett tagállam felkérheti a Bizottságot, hogy függessze fel az adott harmadik ország bizonyos kategóriákba tartozó állampolgárai esetében a vízummentességet. Ha egy tagállam ilyen kérelmet nyújt be, arról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot;

d)

a Bizottság az e), f) vagy h) pont szerinti lépések megfontolása során figyelembe veszi az érintett tagállam által a szóban forgó harmadik országgal a vízummentes utazás érdekében hozott intézkedések eredményét, a b) ponttal összhangban tett lépéseket, valamint azon következményeket, amelyekkel a vízummentesség felfüggesztése járhat az Uniónak és tagállamainak a szóban forgó harmadik országgal való külkapcsolataira nézve;

e)

amennyiben az érintett harmadik ország nem oldotta fel a vízumkötelezettséget, a Bizottság legkésőbb hat hónappal az a) pont harmadik albekezdésében említett közzététel időpontját követően, majd legfeljebb hat hónapos időközönként olyan időtartamon át, amely nem haladhatja meg az f) pontban említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének vagy kifogásolásának időpontját:

i.

az érintett tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére olyan végrehajtási jogi aktust fogad el, amely a szóban forgó harmadik ország bizonyos kategóriákba tartozó állampolgárai esetében legfeljebb hat hónapos időtartamra ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet. E végrehajtási jogi aktusban meg kell határozni a vízummentesség felfüggesztése hatálybalépésének – az említett jogi aktus hatálybalépését követő 90 napon belül eső – időpontját, figyelembe véve a tagállamok konzulátusain rendelkezésre álló erőforrásokat. Az ezt követő végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság további, legfeljebb hat hónapos időszakokkal meghosszabbíthatja a felfüggesztés időtartamát, és módosíthatja a szóban forgó harmadik ország állampolgárainak azon kategóriáit, amelyek esetében felfüggeszti a vízummentességet.

E végrehajtási jogi aktusokat a 4a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni. A 4. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, a felfüggesztési időszakok során a harmadik országnak a végrehajtási jogi aktusban foglalt valamennyi kategóriába tartozó állampolgárai vízummal kell, hogy rendelkezzenek a tagállamok külső határainak átlépésekor; vagy

ii.

jelentést nyújt be a 4a. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak, amelyben értékeli a helyzetet és indokolást ad arról, hogy miért vetette el a vízummentesség felfüggesztését, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

A Bizottság e jelentésben minden releváns tényezőt – így például a d) pontban említett tényezőket is – figyelembe vesz. Az Európai Parlament és a Tanács e jelentés alapján politikai vitát tarthat;

f)

amennyiben az érintett harmadik ország 24 hónappal az a) pont harmadik albekezdésében említett közzététel időpontját követően sem oldotta fel a vízumkötelezettséget, a Bizottság a 4b. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben e harmadik ország állampolgárai esetében 12 hónapra ideiglenesen felfüggeszti a II. melléklet alkalmazását. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meg kell határozni azt az – az említett jogi aktus hatálybalépését követő 90 napon belül eső – időpontot, amelyben a II. melléklet alkalmazásának felfüggesztése hatályba lép, figyelembe véve a tagállamok konzulátusain rendelkezésre álló erőforrásokat, és ennek megfelelően módosítani kell a II. mellékletet. A módosításkor a szóban forgó harmadik ország nevéhez lábjegyzetet kell beilleszteni, feltüntetve benne a felfüggesztés időtartamának megjelölésével azt, hogy a vízummentesség az adott harmadik ország tekintetében fel van függesztve.

Az e) pont alapján az érintett harmadik országgal kapcsolatban elfogadott végrehajtási jogi aktusok hatályukat vesztik azon a napon, amikor a II. melléklet alkalmazásának e harmadik ország állampolgáraival szembeni felfüggesztése hatályba lép, vagy amikor a 4b. cikk (5) bekezdésének megfelelően kifogást emeltek a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben.

Amennyiben a Bizottság a h) pont szerinti jogalkotási javaslatot nyújt be, az e pont első albekezdésében említett felfüggesztés időtartama hat hónappal meghosszabbodik. A hivatkozott albekezdésben említett lábjegyzetet megfelelően módosítani kell.

A 4. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, a felfüggesztés időtartamai alatt a felhatalmazáson alapuló jogi aktus által érintett harmadik ország állampolgárai vízummal kell, hogy rendelkezzenek a tagállamok külső határainak átlépésekor;

g)

amennyiben egy másik tagállam ezt követően ugyanazon harmadik országgal kapcsolatos, az e) vagy f) pont szerint elfogadott intézkedések alkalmazása során e harmadik országra vonatkozóan az a) pont alapján értesítést tesz, azt az értesítést az említett pontokban foglalt határidők vagy alkalmazási idők meghosszabbítása nélkül egyesíteni kell a már említett, folyamatban lévő eljárásokkal;

h)

amennyiben az f) pontban említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követő hat hónapon belül a szóban forgó harmadik ország nem oldotta fel a vízumkötelezettséget, a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújthat be e rendelet módosítására, amelynek célja az adott harmadik országra való hivatkozás áthelyezése a II. mellékletből az I. mellékletbe;

i)

az e), f) és h) pontban említett eljárások nem érintik a Bizottság arra vonatkozó jogát, hogy bármikor olyan jogalkotási javaslatot nyújtson be e rendelet módosítására, amelynek célja az érintett harmadik ország áthelyezése a II. mellékletből az I. mellékletbe;

j)

amennyiben a szóban forgó harmadik ország eltörli a vízumkötelezettséget, az érintett tagállam haladéktalanul értesíti erről az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot. Az értesítést a Bizottság haladéktalanul közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A szóban forgó harmadik ország tekintetében az e) vagy f) pont alapján elfogadott végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hét nappal az e pont első albekezdésében említett közzétételt követően hatályukat vesztik. Amennyiben a szóban forgó harmadik ország két vagy több tagállam állampolgáraival szemben vezetett be vízumkötelezettséget, a harmadik országra vonatkozó végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hét nappal az utolsó olyan tagállamra vonatkozó értesítés közzétételét követően vesztik hatályukat, amelynek állampolgáraival szemben a szóban forgó harmadik ország vízumkötelezettséget alkalmazott. A f) pont első albekezdésében említett lábjegyzetet törölni kell az érintett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatályának megszűnésekor. A hatályvesztésről szóló tájékoztatást a Bizottság haladéktalanul közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Amennyiben a szóban forgó harmadik ország feloldja a vízumkötelezettséget, az érintett tagállam azonban elmulasztja az e pont első albekezdése szerinti értesítést, a Bizottság saját kezdeményezésére haladéktalanul gondoskodik az ugyanazon albekezdésben említett közzétételről, és e pont második albekezdése alkalmazandó.”;

b)

az (5) bekezdést el kell hagyni.

2.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„1a. cikk

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésétől eltérve a II. mellékletben felsorolt valamely harmadik ország állampolgáraival szembeni vízummentességet szükséghelyzetekben ideiglenes jelleggel, e cikkel összhangban, végső lehetőségként fel kell függeszteni.

(2)   A tagállamok értesíthetik a Bizottságot, amennyiben azzal szembesülnek, hogy hat hónapos időszakon keresztül az előző év azonos időszakához vagy a vízummentességnek a II. mellékletben szereplő harmadik ország állampolgárai esetében való alkalmazását megelőző utolsó hat hónaphoz képest az alábbi körülmények közül egy vagy több fennáll, és azok olyan szükséghelyzethez vezetnek, amelyet önállón nem tudnak orvosolni, vagyis az alábbiak száma jelentősen és hirtelen megnő:

a)

a harmadik ország azon állampolgárainak száma, akik a tagállam területén jogtalanul tartózkodnak;

b)

a harmadik ország állampolgárai által benyújtott, alacsony arányban elfogadott, menedékjog iránti kérelmek száma, amennyiben ez a növekedés tagállam menekültügyi rendszerére különleges nyomást gyakorol;

c)

a tagállam által harmadik országhoz annak állampolgáraira vonatkozóan benyújtott és elutasított visszafogadási kérelmek száma.

Az első albekezdésben említett, a vízummentesség alkalmazását megelőző hat hónapos időszakkal történő összevetést kizárólag a vízummentességnek az adott harmadik ország állampolgárai esetében való alkalmazásának kezdő időpontjától számított hét évig kell elvégezni.

Az első albekezdésben említett értesítést megfelelően indokolni kell, és közölni kell a vonatkozó adatokat és statisztikákat, valamint azon előzetes intézkedések részletes leírását, amelyeket az érintett tagállam a helyzet orvoslása érdekében megtett. A Bizottság az értesítésről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3)   A Bizottság megvizsgálja a (2) bekezdés szerint közölt értesítést, és ennek során figyelembe veszi az alábbiakat:

a)

az, hogy a (2) bekezdésben leírt helyzetek valamelyike fennáll-e;

b)

a (2) bekezdésben leírt helyzetek bármelyike által érintett tagállamok száma;

c)

az, hogy a (2) bekezdésben említett növekedések – a tagállamok által szolgáltatott adatokból kitűnően – összességükben milyen hatást gyakorolnak az Unió migrációs helyzetére;

d)

az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal vagy az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) által készített jelentések, amennyiben az értesítésben foglalt konkrét eset körülményei ezt szükségessé teszik;

e)

a közrend és a belső biztonság átfogó kérdése, az érintett tagállammal folytatott konzultáció alapján.

A Bizottság vizsgálata eredményeiről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4)   Amennyiben a Bizottság a (3) bekezdésben említett vizsgálat alapján, valamint figyelembe véve, hogy milyen következménnyel járna a vízummentesség felfüggesztése az Uniónak és tagállamainak a szóban forgó harmadik országgal való külkapcsolataira nézve, és igyekezve alternatív hosszú távú megoldásokat találni szoros együttműködésben az érintett harmadik országgal, úgy határoz, hogy intézkedéseket kell hozni, a (2) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követő három hónapon belül végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben az érintett harmadik ország állampolgárai esetében hat hónapra ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet. A végrehajtási jogi aktust a 4a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A végrehajtási jogi aktusban meg kell határozni a vízummentesség felfüggesztése hatálybalépésének napját.

A 4. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, a felfüggesztés időtartamai alatt a végrehajtási jogi aktus által érintett harmadik ország állampolgárai vízummal kell, hogy rendelkezzenek a tagállamok külső határainak átlépésekor.

(5)   A Bizottság a (4) bekezdés szerint elfogadott végrehajtási jogi aktus időbeli hatályának lejárta előtt – az érintett tagállammal együttműködve – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéshez jogalkotási javaslatot csatolhat e rendelet módosítására, amelynek célja az érintett harmadik országra való hivatkozás áthelyezése a II. mellékletből az I. mellékletbe.

(6)   Amennyiben a Bizottság az (5) bekezdés szerint jogalkotási javaslatott nyújtott be, legfeljebb 12 hónappal meghosszabbíthatja a (4) bekezdés szerint elfogadott végrehajtási jogi aktus időbeli hatályát. A végrehajtási jogi aktus időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló határozatot a 4a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.

1b. cikk

Legkésőbb 2018. január 10-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére, amelyben értékeli az 1. cikk (4) bekezdésében említett kölcsönösségi mechanizmus és az 1a. cikkben említett felfüggesztési mechanizmus hatékonyságát, és szükség esetén jogalkotási javaslatot terjeszt be e rendelet módosítására. Az Európai Parlament és a Tanács e javaslatról rendes jogalkotási eljárás keretében határoz.”.

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok kivételt tehetnek az 1. cikk (1) bekezdésében előírt vízumkötelezettséget vagy az 1. cikk (2) bekezdésében előírt vízummentességet illetően az alábbi személyekkel:

a)

diplomata útlevéllel, szolgálati/hivatali útlevéllel vagy különleges útlevéllel rendelkező személyek;

b)

a polgári légiközlekedési és tengerhajózási személyzet tagjai feladataik ellátása közben;

c)

a polgári tengerhajózási személyzet partra szálló tagjai, amennyiben rendelkeznek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1958. május 13-i 108. számú vagy 2003. június 16-i 185. számú egyezményével, vagy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek a nemzetközi tengeri forgalom könnyítéséről szóló, 1965. április 9-i egyezményével összhangban kiállított tengerészigazolvánnyal;

d)

katasztrófa vagy baleset során a sürgősségi ellátást vagy mentést végző missziók személyzete és tagjai;

e)

a nemzetközi belvízi utakon hajózó járművek polgári személyzete;

f)

az olyan kormányközi nemzetközi szervezetek, amelyeknek legalább egy tagállam tagja, vagy az érintett tagállam által a nemzetközi jog alanyaként elismert egyéb jogalanyok által az említett szervezetek vagy jogalanyok tisztviselői részére kiállított útiokmányok birtokosai”;

b)

a (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„d)

a menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló, 1959. április 20-án Strasbourgban aláírt európai megállapodásból eredő kötelezettségek sérelme nélkül azokat a menekültnek elismert és hontalan személyeket, valamint egyetlen ország állampolgárságával sem rendelkező más személyeket, akik az Egyesült Királyságban vagy Írországban rendelkeznek tartózkodási hellyel, és az Egyesült Királyság vagy Írország által kiállított olyan útiokmánnyal rendelkeznek, amelyet az érintett tagállam elismer.”

4.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„4a. cikk

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

4b. cikk

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A Bizottságnak az 1. cikk (4) bekezdésének f) pontjában említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására való felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2014. január 9-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (4) bekezdésének f) pontjában említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   Az 1. cikk (4) bekezdésének f) pontja értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő négy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)”"

2. cikk

Az 539/2001/EK rendelet e rendelettel módosított 1a. cikkét, és különösen annak (2) bekezdése második albekezdését azokra a harmadik országokra is alkalmazni kell, amelyek állampolgárai esetében a vízummentesség 2014. január 9. előtt került bevezetésre.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2013. december 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

V. LEŠKEVIČIUS


(1)  Az Európai Parlament 2013. szeptember 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. december 5-i határozata.

(2)  A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).

(3)  A Tanács 1932/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 405., 2006.12.30., 23. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(5)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(6)  A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(7)  HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(8)  A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.)

(9)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(10)  A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(11)  A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.)

(12)  A Tanács 2002/195/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.)


20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/81


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1290/2013/EU RENDELETE

(2013. december 11.)

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikkére, 183. cikkére és 188. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Számvevőszék véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) létrehozta a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020) (a továbbiakban: a Horizont 2020). A rendelet kiegészítéseképpen rendelkezni kell a Horizont 2020 keretében vállalt közvetett cselekvésekben való részvételre és az e tevékenységek eredményeinek hasznosítására és terjesztésére irányadó szabályokról.

(2)

A Horizont 2020 végrehajtásának célja, hogy közvetlenül hozzájáruljon Európa ipari vezető szerepének kivívásához, az európai gazdasági növekedéshez és foglalkoztatáshoz, valamint a polgárok jólétéhez, és meg kell felelnie annak a stratégiai jövőképnek, amelyet a Bizottság „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” című közleménye felvázol, és amelyben a Bizottság a részvételi feltételek nagymértékű leegyszerűsítését vállalta.

(3)

A Horizont 2020-nak támogatnia kell a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológia szabad áramlását biztosító Európai Kutatási Térség kiépülését és működését azáltal, hogy – elsősorban koherens szabályok alkalmazása révén – megerősíti az együttműködést egyrészt az Unió és a tagállamok, másrészt az egyes tagállamok között.

(4)

Az e rendeletben meghatározott, a Horizont 2020-ra vonatkozó részvételi, hasznosítási és terjesztési szabályoknak kellőképpen figyelembe kell venniük az Európai Parlament által megfogalmazott 2010. november 11-i ajánlásokat a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről (5), valamint a Tanács által megfogalmazott, a kutatási keretprogramokhoz kapcsolódó adminisztratív és pénzügyi követelmények egyszerűsítésére vonatkozó ajánlásokat. A szabályoknak folytonosságot kell biztosítaniuk az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) keretében már bevezetett egyszerűsítő intézkedésekkel, be kell építeniük a szakértői csoportnak „A hetedik keretprogram időközi értékelése” című, 2010. november 12-i zárójelentésében megfogalmazott ajánlásokat, és a részvétel megkönnyítése, valamint a pénzügyi hibák számának visszaszorítása érdekében lehetővé kell tenniük a résztvevők adminisztratív terheinek a további csökkentését és a pénzügyi rendelkezések további egyszerűsítését. A szabályoknak emellett kellőképpen tükrözniük kell a Bizottság 2010. április 29-i„A kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítése” című közleménye és az ezt követően 2011. február 9-én„Kihívásból lehetőség: az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás közös stratégiai kerete felé” címmel közzétett zöld könyv nyomán megkezdődött vitafolyamatban a kutatóközösség részéről megfogalmazott aggályokat és javaslatokat is.

(5)

A Horizont 2020 időközi értékelése során értékelni kell az új finanszírozási modellt, beleértve annak a Horizont 2020 finanszírozási szintjeire, vonzerejére és a Horizont 2020-ban való részvételre gyakorolt hatását is.

(6)

A Bizottságnak vagy az érintett finanszírozó szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a pályázati felhívások közzétételekor minden potenciális pályázónak megfelelő útmutatás és tájékoztatás álljon rendelkezésére.

(7)

A többi uniós finanszírozási programmal való koherencia biztosítása érdekében a Horizont 2020 végrehajtásának a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7), valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (8) összhangban kell történnie, kellően figyelembe véve a kutatási és innovációs tevékenységek sajátos jellegét.

(8)

Az 1982/2006/EK határozat által elfogadott kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007-2013), az 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) által létrehozott versenyképességi és innovációs keretprogram hatálya alá, valamint a 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által létrehozott Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) hatáskörébe tartozó tevékenységek egyetlen egységes keretbe való szervezésével könnyebbé válik a részvétel, következetesebb eszközrendszer hozható létre, és növelhetők a tudományos és a gazdasági hatások, miközben elkerülhetők az indokolatlan átfedések és a szétaprózódottság. Ahhoz, hogy megkönnyítse a Horizont 2020 költségvetéséből uniós pénzügyi hozzájárulásban részesülő programokban való részvételt, ideértve az EIT, a közös vállalkozások és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. cikke alapján létrehozott más struktúrák által igazgatott programokban, valamint a tagállamok által az EUMSZ 185. cikke alapján végrehajtott programokban való részvételt is, a létrehozandó koherens keretnek közös szabályok alkalmazásán kell alapulnia.

Ugyanakkor kellő rugalmasságot kell biztosítani és lehetővé kell tenni külön szabályok megalkotását arra az esetre, ha az adott tevékenység speciális igényei azt indokolttá teszik. Az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott szervezeteknek a rájuk vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott sajátos működési igényei kielégítése céljából a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell az érintett dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(9)

Az e rendelet hatálya alá tartozó cselekvéseknek tiszteletben kell tartaniuk a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapjogokat és elveket. Az e rendelet hatálya alá tartozó cselekvéseknek összhangban kell lenniük mindennemű jog kötelezettséggel, így a nemzetközi joggal és a vonatkozó bizottsági határozatokkal, mint amilyen a Bizottság 2013. június 28-i közleménye (11) –, továbbá az alapvető etikai elvekkel, különösen a kutatás integritásának biztosítására való törekvéssel.

(10)

Az EUMSZ 180. és 186. cikkében a nemzetközi együttműködéssel összefüggésben meghatározott célkitűzésekkel összhangban elő kell segíteni a harmadik országokban székhellyel rendelkező jogalanyok és a nemzetközi szervezetek részvételét. A szabályok végrehajtásának összhangban kell lennie az EUMSZ 75. és 215. cikke alapján elfogadott intézkedésekkel, valamint a nemzetközi joggal. A szabályok végrehajtása kapcsán továbbá kellőképpen figyelembe kell venni az uniós jogalanyoknak a harmadik országok vonatkozó programjaiban való részvételére vonatkozó feltételeket is.

(11)

A szabályoknak olyan következetes, átfogó és átlátható rendszert kell alkotniuk, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtást biztosítja, miközben figyelembe veszi annak szükségességét, hogy egyszerűsített eljárások révén a keretprogram összes résztvevője – és különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k)– számára egyszerű legyen a keretprogramban való részvétel. Az uniós pénzügyi támogatás többféle formában történhet.

(12)

Az átláthatóság elvével összhangban és a 966/2012/EU rendeletben és az 1268/2012/EU rendeletben rögzített követelményeknek megfelelő közzétételi módon túl a Bizottságnak a nyílt pályázati felhívásokat közzé kell tennie a Horizont 2020 weboldalain, a meghatározott információs csatornákon keresztül, és biztosítania kell a széles körű terjesztést a nemzeti kapcsolattartó pontok révén, kérésre pedig a kérelmező számára hozzáférhető formátumban is, ha ez kivitelezhető.

(13)

Az e rendeletben említett kiválasztási és elbírálási kritériumokat átlátható módon, valamint objektív és mérhető paraméterekre alapozva kell alkalmazni, figyelembe véve a Horizont 2020 átfogó célját, a jól működő Európai Kutatási Térség megvalósítását.

(14)

A teljes pályázati anyagok végső leadási határideje és a pályázókkal kötendő támogatási megállapodás aláírása, illetve a pályázók támogatási határozatról való értesítése között eltelt időszaknak általában véve rövidebbnek kell lennie a 966/2012/EU, Euratom rendeletben biztosítottnál. Kellően indokolt esetekben, valamint az Európai Kutatási Tanács cselekvéseinek esetében azonban ez az időszak hosszabb is lehet.

(15)

A Bizottságnak továbbra is törekednie kell arra, hogy amennyiben az IT-rendszerek fejlődése lehetővé teszi, egyszerűsítse az eljárásokat, például – az egyablakos ügyintézési rendszer kialakítása céljából – a résztvevői portál egységes belépési ponttá fejlesztése révén, amelyet a pályázati felhívások közzétételétől a pályázatok benyújtásán keresztül egészen a cselekvések végrehajtásáig használni lehetne. A rendszer értesítéseket is küldhet a pályázóknak arról, hogy a pályázatuk milyen fázisban van, valamint a pályázatra vonatkozó menetrendről.

(16)

A bizalmas és a minősített adatok kezelését az irányadó uniós jog és az intézmények belső szabályzatai, így különösen a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (12) szerint kell végezni, amely az EU minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.

(17)

Mind általában, mind külön a Horizont 2020 keretében megvalósuló tevékenységekre meg kell határozni a részvétel minimumfeltételeit. Meg kell határozni különösen a résztvevők számára és székhelyére vonatkozó szabályokat. Azon tevékenységek esetében, amelyekben nem vesz részt tagállami székhelyű jogalany, törekedni kell az EUMSZ 173. és 179. cikkében meghatározott célkitűzések teljesítésére.

(18)

A 2001/822/EK tanácsi határozat (13) szerint a tengerentúli országok és területek jogalanyai jogosultak részt venni a Horizont 2020-ban, az abban megállapított külön feltételekre is figyelemmel.

(19)

A Bizottságnak a javaslatokra vonatkozó pályázati felhívások közzétételi időpontjának megállapításakor és az információkérésekkor figyelembe kell vennie a szokásos szabadságolási időszakokat, amennyiben lehetséges.

(20)

Elutasított javaslat estében a Bizottságnak értesítenie kell az érintett pályázókat.

(21)

Az egyes meghatározott tárgyú, javaslatokra vonatkozó pályázatok kialakításához világos és átlátható mechanizmusokat kell alkalmazni, amelyek egyenlő részvételi feltételeket biztosítanak, növelik a Horizont 2020 vonzerejét és a résztvevők számát.

(22)

A Bizottságnak a Horizont 2020-szal kapcsolatos valamennyi kérdésben a helyes hivatali magatartásra vonatkozó európai szabályzat elveivel összhangban kell eljárnia, amely szabályzatot a 2000/633/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (14) melléklete tartalmazza.

(23)

Helyénvaló megállapítani a Horizont 2020 keretében végzett tevékenységek résztvevői számára nyújtandó uniós finanszírozás feltételeit. A jelenlegi finanszírozási szabályok egyszerűbbé tétele érdekében olyan egyszerűsített költség-visszatérítési rendszert kell kialakítani, amely fokozottan támaszkodik az egyösszegű átalányra, az átalányfinanszírozásra és az egységköltség-alapú finanszírozásra.

(24)

Az e rendeletben említett visszatérítési ráták maximális rátáknak minősülnek egyrészt a nonprofit követelménynek és a társfinanszírozási elvnek való megfelelés, másrészt annak érdekében, hogy a résztvevők alacsonyabb mértéket is igényelhessenek. A szokásos visszatérítési rátának azonban elvben 100 %-nak vagy 70 %-nak kell lennie.

(25)

A technológiai kutatással kapcsolatos, termékfejlesztési, illetve demonstrációs tevékenységek besorolása során figyelembe kell venni az OECD-nek a technológiai érettségi szinttel (TRL) kapcsolatos fogalommeghatározásait.

(26)

A kutatás és az innováció területén jelentkező egyes kihívások kezelése új finanszírozási formák, köztük pénzdíjak, kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés, innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés, a kkv-támogató eszköz vagy a gyorsított innovációt célzó cselekvés igénybevételét indokolja, amelyek kapcsán meg kell állapítani az irányadó különös szabályokat.

(27)

Annak érdekében, hogy a belső piacon működő valamennyi vállalkozás egyenlő feltételek mellett vehessen részt a piaci versenyben, a Horizont 2020 keretében történő finanszírozás szabályait az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban kell kialakítani, biztosítandó a közforrások felhasználásának eredményességét, továbbá megelőzendő az olyan piaci torzulásokat, mint például a magánforrások kiszorulása a finanszírozásból, nem hatékony piacszerkezet létrejötte vagy a nem hatékonyan működő cégek fennmaradása. Az innovációs tevékenységek finanszírozása esetében ügyelni kell arra, hogy mindez ne torzítsa a versenyt és ne járjon piaci beavatkozással, amennyiben az nem indokolt.

(28)

Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján a teljes finanszírozási ciklusra kiterjedően védeni kell, biztosítva a bizalom és az ellenőrzés közötti megfelelő egyensúlyt.

(29)

A 966/2012 /EU, Euratom rendelettel összhangban a szabályoknak meg kell teremteniük az alapot a kedvezményezettek által szokásosan követett költségszámítási gyakorlatok szélesebb körű elfogadásához.

(30)

Az 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) alapján létrehozott és a Bizottság által kezelt résztvevői garanciaalap fontos védőmechanizmusnak bizonyult, amely csökkentette a kötelezettségeiket nem teljesítő résztvevők lejárt és vissza nem fizetett tartozásaival kapcsolatos kockázatokat. Ezért új résztvevői garanciaalapot (a továbbiakban: alap) kell létrehozni. A hatékonyabb irányítás és a résztvevők kockázatainak jobb fedezése érdekében az Alapnak az 1982/2006/EK határozattal, a 2006/970/Euratom tanácsi határozattal (16) és a2012/93/Euratom tanácsi határozattal (17) létrehozott programok hatálya alá tartozó tevékenységekre, valamint a Horizont 2020 és az 1314/2013/Euratom tanácsi rendelet (18) hatálya alá tartozó cselekvésekre egyaránt ki kell terjednie. Az Alap által nyújtott fedezet az uniós szervektől eltérő finanszírozó szervek által igazgatott programokra nem terjed ki.

(31)

Az átláthatóság fokozása érdekében közzé kell tenni azoknak a szakértőknek a névjegyzékét, akik e rendelet alkalmazása során a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szervek munkáját segítették. Arra az esetre, ha egy szakértő nevének nyilvános közzététele veszélybe sodorná az adott személy biztonságát vagy feddhetetlenségét, vagy indokolatlan módon sértené a magánélethez való jogát, lehetővé kell tenni a Bizottság, illetőleg a finanszírozó szerv számára, hogy eltekintsen a szóban forgó személy nevének közzétételétől.

(32)

A szakértők személyes adatainak feldolgozását a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) összhangban kell végezni.

(33)

Az eredmények hasznosítására és terjesztésére vonatkozóan szabályokat kell megállapítani, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a résztvevők az eredményeket megfelelő módon védjék, hasznosítsák és terjesszék, továbbá lehetővé kell tenniük, hogy Európa stratégiai érdekeinek védelmében a hasznosítás kapcsán további feltételek legyenek érvényesíthetők. Azoknak a résztvevőknek, amelyek uniós támogatásban részesültek, és elsősorban a Horizont 2020-hoz nem társult harmadik országokban kívánják a létrejövő eredményeket hasznosítani, a támogatási megállapodásnak megfelelően jelezniük kell, hogy az Uniós finanszírozás miként járul hozzá Európa általános versenyképességéhez (kölcsönösség elve).

(34)

Az olyan kutatások esetében, amelyek révén új gyógyászati technológia (például gyógyszer, vakcina és orvosdiagnosztika) jöhet létre, intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy adott esetben az eredményeket azonnal hasznosítani és terjeszteni lehessen.

(35)

Bár a kutatás, a fejlesztés és az innováció, valamint a növekedés ösztönzésének céljából létrehozott uniós hitel- és tőkefinanszírozási eszközök sikeresnek mondhatók, a kockázatfinanszírozáshoz való hozzájutás továbbra is fontos kérdés, különösen az innovatív kkv-k esetében. A hitel- és tőkefinanszírozási eszközök lehető leghatékonyabb felhasználása érdekében lehetővé kell tenni együttes felhasználásukat és egyéb, az uniós költségvetésből, így például a „Horizont 2020-ból finanszírozott támogatásokkal együtt történő felhasználásukat. A Bizottságnak továbbá biztosítania kell egyrészt az 1982/2006/EK határozattal (a hetedik keretprogramról szóló határozattal) létrehozott kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus, másrészt az 1639/2006/EK határozattal (a versenyképességi és innovációs keretprogramról szóló határozattal) létrehozott, a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott pénzügyi eszköznek a vállalkozások kezdeti életszakaszban történő finanszírozására szolgáló része (GIF 1) folytonosságát a Horizont 2020 által létrehozott jogutód hitel- és tőkefinanszírozási eszközökkel, azaz az „uniós hitel- és garancianyújtás a kutatás és az innováció számára”, illetve az „uniós tőkefinanszírozás a kutatás és az innováció számára” elnevezésű eszközökkel. Ennek megfelelően a pénzügyi eszközök által termelt bevételek és az utánuk járó törlesztések közvetlenül a Horizont 2020 által létrehozott pénzügyi eszközök bevételének minősülnek.

(36)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a Horizont 2020 szerinti kkv-támogató eszköz, a Horizont 2020 és az 1287/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) által létrehozott COSME program által kínált pénzügyi eszközök, valamint a tagállamok által közösen létrehozott rendszerek és eszközök, például az Eurostars Közös Program (21) egymást kiegészítve működjenek.

(37)

A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében az 1906/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   CÍM

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet az 1291/2013/EU rendelet alapján megvalósított közvetett cselekvésekben való részvétel különös szabályait állapítja meg, beleértve azokat a közvetett cselekvéseket is, amelyeket az említett rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében finanszírozó szerv finanszíroz.

Ez a rendelet továbbá megállapítja az eredmények felhasználására és terjesztésére vonatkozó szabályokat.

(2)   Az e rendeletben megállapított különös szabályokra is figyelemmel a 966/2012/EU, Euratom rendeletben és az 1268/2012/EU rendeletben foglalt szabályokat is alkalmazni kell.

(3)   A 294/2008/EK rendelet vagy bármely, az EUMSZ 185. cikke alapján valamely finanszírozó szervet költségvetés-végrehajtási feladatokkal felruházó alap-jogiaktus megállapíthat az e rendeletben foglalt szabályoktól eltérő szabályokat. Az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott finanszírozó szerveknek a vonatkozó alap-jogiaktus keretében meghatározott sajátos működési igényei figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e finanszírozó szervek tekintetében az 56. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatban:

a)

a repüléstechnika területén létrehozott finanszírozó szervek által kiírt pályázatokban való részvétel feltételei, a résztvevők 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimális számának csökkentése céljából;

b)

a 10. cikk szerinti finanszírozási jogosultság, lehetővé teendő a bioalapú iparágak és az innovatív gyógyszerek területén létrehozott finanszírozó szervek számára, hogy a finanszírozási jogosultságot a résztvevők meghatározott típusaira korlátozzák;

c)

az eredmények felhasználására és terjesztésére vonatkozó olyan szabályok, amelyek révén az innovatív gyógyszerek területén létrehozott finanszírozó szervek:

i.

kiterjeszthetik a kapcsolt jogalanyokra, a vásárlókra és bármely jogutód jogalanyra azt a lehetőséget, hogy az eredményeket és a meglévő információkat és jogokat a támogatási megállapodással összhangban és a 44. cikk (1) és (2) bekezdésében említett egyéb résztvevők beleegyezése nélkül átruházzák vagy azok használati jogait átadják;

ii.

lehetővé tehetik egyedi megállapodások megkötését a 48. cikk (2)–(4) bekezdésében említett, a meglévő információkhoz és jogokhoz kereskedelmi hasznosítás céljából történő fejlesztési eredmények vagy maguknak az eredményeknek a kereskedelmi hasznosítása (közvetlen hasznosítás) céljából történő hozzáférésre vonatkozóan;

iii.

a 41. cikk (2) bekezdésében és a 45–48. cikkben említett szabályok kiegészítéseként rendelkezéseket vezethetnek be azon adatok, ismeretek és információk tulajdonjoga és az ezekhez való hozzáférés tekintetében, amelyek nem tartoznak valamely cselekvés célkitűzéseihez, és nem szükségesek a cselekvés megvalósításához és hasznosításához (sideground);

iv.

a 48. cikkben említett hasznosítási szabályokat a cselekvés megvalósítása (kutatási célú felhasználás) és a kereskedelmi hasznosítás céljából történő fejlesztési eredmények vagy maguknak az eredményeknek a kereskedelmi hasznosítása (közvetlen hasznosítás) mellett más célokra is kiterjeszthetik;

v.

a 46. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően konkrét kritériumokat határozhatnak meg a használati jog ugyanazon cselekvés két résztvevője közötti továbbadását illetően;

vi.

a 24. cikk (2) bekezdésében említett konzorciummegállapodásban meghatározott feltételek mellett a résztvevők, kapcsolt jogalanyaik és a hasznosítási engedély jogosultjának minősülő harmadik felek eredményekhez vagy meglévő információkhoz és jogokhoz való, a 46–48. cikkben említett hozzáférési jogát kiterjeszthetik a cselekvés megfelelő – többek között pénzügyi – feltételek melletti megvalósításán (kutatási célú felhasználás) és a kereskedelmi hasznosítás céljából való fejlesztési eredményeken vagy maguknak az eredményeknek a kereskedelmi hasznosításán (közvetlen hasznosítás) kívül más célokra is;

vii.

a 48. cikkben említetteknek megfelelően a közvetlen hasznosítást szolgáló hozzáférési jog megadását az érintett résztvevők közötti megállapodáshoz köthetik;

viii.

opcionálissá tehetik a 43. cikk (2) bekezdésében említett, szabad hozzáférésű tudományos publikációk révén történő terjesztést;

d)

a cselekvések finanszírozása, lehetővé téve az elektronikus alkatrészek és rendszerek területén létrehozott finanszírozó szerveknek, hogy a 28. cikk (3) bekezdésében meghatározottaktól eltérő visszatérítési rátát alkalmazzanak azokban az esetekben, amikor egy vagy több tagállam közösen finanszíroz egy résztvevőt vagy egy cselekvést.

Az e bekezdés első és második albekezdésében említettektől eltérő, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. vagy ii. pontja alapján költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott finanszírozó szerv, amennyiben sajátos működési igényei szükségessé teszik, a Bizottság beleegyezésével alkalmazhat az e rendeletben meghatározottaktól eltérő szabályokat.

(4)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a Közös Kutatóközpont által megvalósított közvetlen cselekvésekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában:

1.   „hozzáférési jogok”: az eredmények vagy a meglévő információk és jogok felhasználására vonatkozó, e rendelettel összhangban megállapított feltételek mellett gyakorolható jogok;

2.   „kapcsolt jogalany”: az a jogalany, amelyben egy résztvevő közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, vagy amely közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik egy résztvevőben, vagy amely esetében e szervezet és a résztvevő ugyanazon közvetlen vagy közvetett többségi befolyás alatt áll; a többségi befolyás a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott formák bármelyikét jelentheti;

3.   „társult ország”: olyan harmadik ország, amely az 1291/2013/EU rendelet 7. cikkében meghatározottak szerint részes fele egy, az Unióval megkötött nemzetközi megállapodásnak;

4.   „meglévő információk és jogok”: megjelenési formájától és jellegétől függetlenül minden olyan fizikai vagy virtuális adat, know-how vagy információ, ideértve minden olyan, például a szellemi tulajdonhoz fűződő jogot is, amellyel i. a résztvevők rendelkeztek a cselekvéshez való csatlakozásukat megelőzően, amely ii. szükséges a közvetlen cselekvés megvalósításához vagy a cselekvés eredményeinek felhasználásához, és amelyet iii. a résztvevők a 45. cikknek megfelelően ekként megjelöltek;

5.   „alap-jogiaktus”: a cselekvés jogalapját adó, az Unió intézményei által az EUMSZ 288. cikke szerinti rendelet, irányelv vagy határozat formájában elfogadott jogi aktus;

6.   „innovációs cselekvés”: olyan cselekvés, amely elsősorban közvetlenül új, módosított vagy jobb minőségű termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és kialakításmódjának megtervezésére, elkészítésére irányul. Ide tartozhat a prototípusgyártás, a tesztelés, a demonstrációs tevékenységek, a kísérleti bevezetés, a nagyléptékű termékhitelesítés és a forgalomba hozatal;

7.   „koordinációs és támogatási cselekvés”: olyan cselekvés, amely túlnyomórészt kísérő intézkedésekből, például szabványosításból, terjesztésből, figyelemfelkeltésből és kommunikációs, hálózatépítési, koordinációs vagy támogatási szolgáltatásokból, szakpolitikai párbeszédből, kölcsönös tanulásból és tanulmánykészítésből áll, ez utóbbiba beleértve az új infrastruktúra kiépítésére vonatkozó tanulmánytervek elkészítését is, és amely magában foglalhat olyan kiegészítő tevékenységeket is, amelyek a különböző országokban zajló programok közötti hálózatépítésre és koordinációra irányulnak;

8.   „terjesztés”: az eredmények nyilvános közlése bármilyen arra alkalmas módon, beleértve – az alkalmazott médiumtól függetlenül – a tudományos publikációt is, de nem beleértve az eredmények oltalom alá helyezés és a hasznosítás céljából megvalósuló közlését;

9.   „hasznosítás”: az eredmények felhasználása az adott cselekvéshez nem tartozó további kutatás keretében, illetve termékek vagy eljárások fejlesztése, kialakítása és értékesítése, szolgáltatások kialakítása és nyújtása vagy szabványosítás során;

10.   „méltányos és ésszerű feltételek”: megfelelő feltételek, beleértve az esetleges pénzügyi feltételeket és a jogdíjmentességet is, figyelembe véve a hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatos különleges körülményeket, például azon eredmények, illetve meglévő információk és jogok tényleges vagy potenciális értéke, amelyekhez hozzáférést kérnek, és/vagy a tervezett hasznosítás területe, időtartama vagy egyéb jellemzői;

11.   „finanszírozó szerv”: a Bizottságtól különböző, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett olyan szerv vagy hatóság, amelyre a Bizottság az 1291/2013/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján költségvetés-végrehajtási feladatokat ruházott át;

12.   „európai érdekű nemzetközi szervezet”: olyan nemzetközi szervezet, amelyben a tagok többsége tagállam vagy társult ország, és amelynek elsődleges célja a tudományos és technológiai együttműködés elősegítése Európában;

13.   „jogalany”: természetes személy, valamint a nemzeti jog, az Unió joga vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely az adott jog szerint annak minősül, jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat;

14.   „nonprofit jogalany”: jogi formájából adódóan nonprofitnak minősülő jogalany, vagy olyan jogalany, amelynek nyereségéből a rá vonatkozó törvényi, jogszabályi kötelezettség értelmében a részvényesei, illetve tagjai nem részesedhetnek;

15.   „résztvevő”: az 1291/2013/EU rendelet alapján cselekvést vagy annak valamely részét megvalósító olyan jogalany, amely e rendelet szerint az Unióval vagy más finanszírozó szervvel szemben jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik;

16.   „program-társfinanszírozási cselekvés”: olyan cselekvés, amelynek finanszírozása olyan konkrét pályázati felhívásokhoz vagy programokhoz biztosított kiegészítő támogatás útján történik, amelyeket kutatási és innovációs programokat irányító, az uniós finanszírozó szervektől különböző szervezetek finanszíroznak. E cselekvés magában foglalhat olyan kiegészítő tevékenységeket is, amelyek a különböző országokban zajló programok közötti hálózatépítésre és koordinációra irányulnak;

17.   „kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés”: kutatási-fejlesztési szolgáltatások olyan beszerzése, amely a kockázatok és a hasznok piaci feltételek szerinti megosztásán és többszakaszos, versenyalapú fejlesztésen alapul oly módon, hogy a kutatás-fejlesztési szolgáltatások beszerzése és a végtermék kereskedelmi mennyiségekben történő piaci bevezetése egyértelműen különválik egymástól;

18.   „innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés”: olyan közbeszerzés, amelyben az ajánlatkérő kereskedelmi forgalomban nagy volumenben be nem szerezhető termékek és szolgáltatások első vásárlójaként lép fel, és amely magában foglalhatja a megfelelőség tesztelését is;

19.   „eredmények”: az adott cselekvés nyomán születő fizikai vagy virtuális eredmény, például adatok, ismeretek vagy információk, függetlenül azok formájától és természetétől, valamint attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogok összessége, beleértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat is;

20.   „kkv”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (22) meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokat jelenti;

21.   „munkaprogram”: a Bizottság által a 2013/743/EU tanácsi határozat (23) egyedi programot létrehozó határozat5. cikke értelmében az egyedi program végrehajtására elfogadott dokumentum;

22.   „munkaterv”: az 1291/2013/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében a „Horizont 2020 valamely meghatározott részének végrehajtásával megbízott finanszírozó szervek által elfogadott, a Bizottság munkaprogramjához hasonló dokumentum.

(2)   E rendelet alkalmazásában az irányadó nemzeti jog értelmében jogi személynek nem minősülő személyt is jogalanynak kell tekinteni, amennyiben teljesülnek a 966/2012 /EU, Euratom rendelet 131. cikke (2) bekezdésében, valamint az 1268/2012/EU rendelet 198. cikkében megállapított feltételek.

(3)   E rendelet alkalmazásában a támogatások végső címzettjei nem minősülnek finanszírozó szervnek.

3. cikk

Titoktartás

A végrehajtó megállapodásokban, határozatokban és szerződésekben megállapított feltételek betartása mellett, a minősített adatok védelmére és az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályok kellő figyelembevételével bizalmasan kell kezelni a cselekvések keretében bizalmasan közölt adatokat, ismereteket és információkat.

4. cikk

Tájékoztatás

(1)   A 3. cikk sérelme nélkül a Bizottság kérésre az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei, valamint bármely tagállam vagy társult ország rendelkezésére bocsát bármely birtokában lévő hasznos információt a résztvevők által olyan cselekvés keretében létrehozott eredményekkel kapcsolatban, amely uniós finanszírozásban részesült, amennyiben mindkét következő feltétel teljesül:

a)

a kérdéses információk a közpolitika szempontjából lényegesek;

b)

a résztvevők nem adtak alapos és elegendő indokot a kérdéses információk visszatartására.

A „Biztonságos társadalmak – Európa és polgárai szabadságának és biztonságának védelme” különös célkitűzés alá tartozó cselekvések vonatkozásában a Bizottság kérésre az Unió intézményei, szervei, irodái vagy ügynökségei, valamint a tagállami nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsát bármely birtokában lévő hasznos információt a résztvevők által olyan cselekvés keretében létrehozott eredményekkel kapcsolatban, amely uniós finanszírozásban részesült. A Bizottság értesíti a résztvevőt az információ rendelkezésre bocsátásáról. Ha egy tagállam vagy uniós intézmény, szerv, iroda vagy ügynökség valamilyen információ közlését kéri, a Bizottság erről értesíti az összes tagállamot.

(2)   Az (1) bekezdés alapján adott tájékoztatás nem jelenti a Bizottság vagy a résztvevők bármely jogának vagy kötelezettségének a tájékoztatás címzettjére történő átruházását. A tájékoztatás címzettje mindazonáltal köteles a megkapott információt bizalmasan kezelni, kivéve akkor, ha a kérdéses információ nyilvánosságra kerül vagy azt a résztvevők nyilvánosságra hozzák, vagy ennek hiányában, ha a kérdéses információt a részvevők titoktartásra vonatkozó feltételek kikötése nélkül bocsátották a Bizottság rendelkezésére. A minősített adatokra a Bizottság biztonsági szabályait kell alkalmazni.

5. cikk

Útmutatás és tájékoztatás a potenciális résztvevők számára

A 966/2012/EU, Euratom rendelettel és a 1268/2012/EU rendelettel összhangban a Bizottság az érintett finanszírozó szerv gondoskodik arról, hogy a pályázati felhívások közzétételekor minden potenciális pályázónak megfelelő útmutatás és tájékoztatás álljon rendelkezésére, beleértve különösen a vonatkozó támogatási megállapodás mintáját.

II.   CÍM

RÉSZVÉTELI SZABÁLYOK

I.   FEJEZET

Általános rendelkezések

6. cikk

A finanszírozás formái

A finanszírozás az 1291/2013/EU rendelet 10. cikkével összhangban a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott formák bármelyike és azok bármely kombinációja, így különösen támogatás, pénzdíj, beszerzés és pénzügyi eszköz formájában nyújtható.

7. cikk

A cselekvésben való részvételre jogosult jogalanyok

(1)   Amennyiben teljesülnek az e rendeletben megállapított feltételek a vonatkozó munkaprogramban vagy munkatervben megállapított esetleges további feltételekkel együtt, a cselekvésekben székhelyétől függetlenül bármely jogalany vagy nemzetközi szervezet részt vehet.

(2)   A vonatkozó munkaprogram a harmadik országokban székhellyel rendelkező jogalanyok esetében korlátozhatja a Horizont 2020-ban vagy annak meghatározott részeiben történő részvételt abban az esetben, ha a tagállami jogalanyoknak vagy harmadik országban székhellyel rendelkező kapcsolt jogalanyaiknak az adott harmadik ország kutatási és innovációs programjaiban való részvételére irányadó feltételek a Bizottság szerint sértik az Unió érdekeit.

(3)   Ha azt biztonsági megfontolások indokolják, a vonatkozó munkaprogram vagy munkaterv kizárhatja a részvételből azokat a jogalanyokat, amelyek nem képesek kielégítő biztonsági garanciákat nyújtani, ideértve az érintett személyek biztonsági tanúsítványát is.

(4)   A Közös Kutatóközpont a tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyokéval megegyező jogokkal és kötelezettségekkel vehet részt a cselekvésekben.

8. cikk

Függetlenség

(1)   Két jogalanyt egymástól függetlennek kell tekinteni, ha egyik sem rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással a másikban, és nem állnak ugyanazon közvetlen vagy közvetett többségi befolyás alatt.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a többségi befolyás különösen a következő formák bármelyikét öltheti:

a)

a kérdéses jogalany jegyzett tőkéje névértéke több mint 50 %-ának vagy az adott jogalanyban a részvényesi, illetve tulajdonosi szavazatok többségének közvetlen vagy közvetett birtoklása;

b)

a jogalanyban a döntéshozatali jogkör de facto vagy de jure közvetlen vagy közvetett birtoklása.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogalanyok között fennálló következő viszonyok azonban önmagukban nem tekintendők többségi befolyásnak:

a)

a jegyzett tőke névértékének több mint 50 %-át vagy a részvényesi, illetve tulajdonosi szavazatok többségét közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon állami befektetési társaság, intézményi befektető vagy kockázatitőke-társaság birtokolja;

b)

az adott jogalanyok felett ugyanaz a közjogi szerv gyakorolja a tulajdonosi vagy a felügyeleti jogokat.

II.   FEJEZET

Támogatások

I.   Szakasz

Odaítélési eljárás

9. cikk

Részvételi feltételek

(1)   A következő minimumfeltételeket kell alkalmazni:

a)

minden cselekvésben legalább három jogalanynak kell részt vennie;

b)

mindhárom jogalany székhelyének más és más tagállamban vagy társult országban kell lennie; és

c)

a b) pontban említett jogalanyoknak a 8. cikk értelmében függetlennek kell lenniük egymástól.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában ha a résztvevők valamelyike a Közös Kutatóközpont, európai érdekű nemzetközi szervezet vagy az Unió joga alapján létrehozott jogalany, akkor úgy kell tekinteni, hogy e résztvevő székhelye olyan tagállamban vagy társult országban van, amely nem egyezik meg a cselekvés egyetlen másik résztvevőjének székhelye szerinti tagállammal vagy társult országgal sem.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a minimumfeltétel egyetlen olyan jogalany részvétele, amelynek székhelye valamely tagállamban vagy társult országban van:

a)

az Európai Kutatási Tanács (EKT) hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén megvalósított cselekvések esetében;

b)

a kkv-támogató eszköz esetében, amennyiben a cselekvés egyértelmű uniós hozzáadott értéket képvisel;

c)

a program-társfinanszírozási cselekvésekben; és

d)

a munkaprogramban vagy munkatervben meghatározott más indokolt esetekben.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve a koordinációs és támogatási cselekvések és a képzési és mobilitási cselekvések esetében a minimumfeltétel egyetlen jogalany részvétele.

(5)   Szükséges és megfelelően indokolt esetben a munkaprogramok és a munkatervek a sajátos szakpolitikai igényeknek vagy a cselekvés jellegének és céljainak megfelelően további, különösen a résztvevők számára, típusára vagy székhelyére vonatkozó feltételeket is meghatározhatnak.

10. cikk

Finanszírozási jogosultság

(1)   Uniós finanszírozásban a következő résztvevők részesülhetnek:

a)

a tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező jogalany vagy az Unió joga alapján létrehozott jogalany;

b)

az európai érdekű nemzetközi szervezet;

c)

a munkaprogramban megjelölt, harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany.

(2)   Ha a cselekvésnek olyan nemzetközi szervezet vagy harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany is résztvevője, amely az (1) bekezdés alapján nem részesülhet finanszírozásban, e nemzetközi szervezet vagy jogalany részére akkor nyújtható uniós finanszírozás, ha a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a)

a részvételt a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv a cselekvés megvalósítása szempontjából alapvetően fontosnak ítéli meg;

b)

a finanszírozásról kétoldalú tudományos és műszaki megállapodás vagy az Unió és a nemzetközi szervezet, illetőleg harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany esetében az Unió és a jogalany székhelye szerinti ország között létrejött más megegyezés rendelkezik.

11. cikk

Pályázati felhívások

(1)   A 966/2012/EU, Euratom rendelettel és az 1268/2012/EU rendelettel összhangban pályázati felhívásokat kell közzétenni, figyelembe véve különösen az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség, valamint – a kutatási és az innovációs ágazat változatos természetéből adódóan – a rugalmasság követelményét.

(2)   Kivételként és a 966/2012/EU, Euratom rendeletben (a költségvetési rendeletben) és az 1268/2012/EU rendeletben meghatározott további esetek sérelme nélkül nem kell pályázati felhívást közzétenni a munkaprogramokban vagy munkatervekben megjelölt jogalanyok által megvalósítandó koordinációs és támogatási cselekvések és program-társfinanszírozási cselekvések esetében akkor, ha a cselekvés nem tartozik pályázati felhívás tárgykörébe.

(3)   A 966/2012/EU, Euratom rendeletben (a költségvetési rendeletben) és az 1268/2012/EU rendeletben foglalt vonatkozó szabályokkal összhangban a javaslatok elkészítéséhez kellő időt kell biztosítani, munkaprogram közzététele révén ésszerű időben előzetes tájékoztatást adva a közeljövőben kiírni szándékozott pályázati felhívásokról, és megfelelő időt hagyva a pályázat kiírása és a pályázatok benyújtási határideje között.

12. cikk

Harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel közösen közzétett pályázati felhívások

(1)   Amennyiben egyértelmű az Unió számára jelentett hozzáadott érték, a közös érdekű, prioritást jelentő és várhatóan kölcsönös előnyökkel járó területeken megvalósuló cselekvések közös finanszírozása érdekében közös pályázati felhívások adhatók ki harmadik országokkal vagy azok tudományos és technológiai szervezeteivel vagy ügynökségeivel, valamint nemzetközi szervezetekkel. A pályázatok elbírálását és kiválasztását közösen megállapított közös elbírálási és kiválasztási eljárások útján kell végezni. Az elbírálási és kiválasztási eljárások során biztosítani kell a 966/2012/EU, Euratom rendelet VI. címében megállapított elvek érvényesülését, és a végrehajtásukkal megbízott, a felek által kijelölt független szakértőkből álló csoport összetételének kiegyensúlyozottnak kell lennie.

(2)   Az uniós finanszírozásban részesülő jogalanyok kötelesek támogatási megállapodást kötni az Unióval vagy az érintett finanszírozó szervvel. A támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a szóban forgó résztvevők és a harmadik országbeli részt vevő érintett jogalanyok által elvégzendő munka leírását.

(3)   Az uniós finanszírozásban részesülő jogalanyok kötelesek koordinációs megállapodást kötni azokkal a részt vevő jogalanyokkal, amelyek az érintett harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől finanszírozásban részesülnek.

13. cikk

Pályázatok

(1)   Ha a munkaprogram, illetve munkaterv így rendelkezik, a pályázatoknak tartalmazniuk kell az eredmények hasznosítására és terjesztésére vonatkozó terv tervezetét.

(2)   Az emberi embrionális őssejteken végzett kutatást előirányzó pályázatoknak – az adott eset körülményeinek megfelelően – tartalmazniuk kell az érintett tagállamok illetékes hatóságai által hozandó engedélyezési és ellenőrző intézkedések, valamint a várható etikai jóváhagyások részletes ismertetését. Az emberi embrionális őssejtek kinyerésével összefüggésben az érintett intézményeket, szervezeteket és kutatókat az érintett tagállamok jogszabályaival összhangban szigorú engedélyezési eljárásoknak és ellenőrzéseknek kell alávetni.

(3)   Az elbírálási, a kiválasztási és az odaítélési eljárásokból bármikor kizárható az a pályázat, amely sérti az alapvető etikai elveket vagy a vonatkozó jogszabályokat, vagy nem felel meg 743/2013/EU határozatban, a munkaprogramban, munkatervben vagy a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.

(4)   Adott esetben, és ha a munkaprogram vagy a munkaterv előírja, a pályázatokban ismertetni kell, hogy a nemi alapú elemzés hogyan és milyen mértékben releváns a tervezett projekt tartalma szempontjából.

14. cikk

Etikai felülvizsgálat

(1)   A Bizottság köteles szisztematikusan etikai vizsgálatnak alávetni azokat a pályázatokat, amelyek etikai kérdéseket vetnek fel. E vizsgálat során ellenőrizni kell az etikai elvek és a vonatkozó jogszabályok érvényesülését, továbbá az Unión kívül végzett kutatások esetében azt, hogy ugyanaz a kutatás engedélyezhető lett volna-e valamelyik tagállamban.

(2)   A Bizottság az etikai felülvizsgálat folyamatát a lehető legátláthatóbbá teszi, és biztosítja, hogy e felülvizsgálatra időben sor kerüljön, lehetőleg elkerülve azt, hogy a dokumentumokat újból be kelljen nyújtani.

15. cikk

Kiválasztási és odaítélési kritériumok

(1)   A benyújtott pályázatokat a következő odaítélési kritériumok alapján kell elbírálni:

a)

kiválóság;

b)

hatás;

c)

a végrehajtás minősége és hatékonysága.

(2)   Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén megvalósított cselekvésekre irányuló pályázatokra egyedül az (1) bekezdés a) pontjában említett kritériumot kell alkalmazni.

(3)   Az innovációs cselekvésekre irányuló pályázatok esetében az (1) bekezdés b) pontjában említett kritérium nagyobb súllyal vehető figyelembe.

(4)   A munkaprogramban vagy munkatervben meg kell határozni az (1) bekezdésben előírt odaítélési kritériumok alkalmazásának részletes szabályait, valamint az alkalmazandó súlyokat és küszöbértékeket.

(5)   Adott esetben, és ha a pályázati felhívások célkitűzéseivel összeegyeztethető, a Bizottság figyelembe veszi a 966/2012/EU, Euratom rendeletben és az 1268/2012/EU rendeletben előírt kétszakaszos benyújtási eljárás alkalmazásának lehetőségét.

(6)   A pályázatokat az elbírálás eredményeinek megfelelően rangsorolni kell. A kiválasztást e rangsor alapján kell elvégezni.

(7)   Az elbírálást független szakértők végzik.

(8)   A 11. cikk (2) bekezdésében említett jogalanyok esetében vagy egyéb, kellően indokolt kivételes esetben az elbírálást a (7) bekezdéstől eltérve is lehet végezni. Minden ilyen elbírálás esetében a Bizottság részletesen tájékoztatja a tagállamokat az alkalmazott elbírálási eljárásról és annak eredményéről.

(9)   Abban az esetben, ha az Uniótól igényelt finanszírozás összege eléri vagy meghaladja az 500 000 EUR-t, a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv, a nemzeti joggal összhangban álló eszközökkel,előzetesen ellenőrzi a koordinátor pénzügyi képességét. A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv ellenőrzi továbbá a koordinátor vagy más résztvevők pénzügyi képességét minden olyan esetben, amikor a rendelkezésre álló információk alapján kétely merül fel pénzügyi képességüket illetően.

(10)   Nem kell ellenőrizni a pénzügyi képességeket azon jogalanyok esetében, amelyek pénzügyi életképességéért tagállam vagy harmadik ország garanciát vállalt, sem pedig a közép- és a felsőfokú oktatási intézmények vonatkozásában.

(11)   A pénzügyi képességet bármely más jogalany is garantálhatja, ez esetben e jogalany pénzügyi képességét kell ellenőrizni az (9) bekezdés szerint.

16. cikk

Az elbírálás felülvizsgálata

(1)   A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv átlátható elbírálás-felülvizsgálati eljárást alakít ki azon résztvevők számára, amelyek úgy ítélik meg, hogy pályázatuk elbírálása nem az e rendeletben, a vonatkozó munkaprogramban, munkatervben vagy a pályázati felhívásban megállapított eljárások betartásával történt.

(2)   A felülvizsgálati kérelemnek egyetlen meghatározott pályázatra kell vonatkoznia; a kérelmet a pályázat koordinátora nyújthatja be legfeljebb harminc nappal azt követően, hogy a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv tájékoztatta a koordinátort az elbírálás eredményeiről.

(3)   A (2) bekezdésben említett kérelmet a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv vizsgálja meg. A vizsgálat csak az elbírálással összefüggő eljárási kérdésekre terjedhet ki, a pályázat érdemét nem érintheti.

(4)   Az elbírálással összefüggő eljárási kérdésekről a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv dolgozóiból álló elbírálás-felülvizsgáló bizottság alkot véleményt. A bizottság elnökének a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv egy olyan tisztviselőjének kell lennie, aki nem a pályázati felhívásért felelős szervezeti egységnél dolgozik. A bizottság a következő ajánlásokat fogalmazhatja meg:

a)

a pályázatot újból el kell bírálni, és ezt elsősorban a megelőző elbírálásban részt nem vett bírálóknak kell végeznie;

b)

az eredeti értékelést fenn kell tartani.

(5)   A (4) bekezdésben említett ajánlás alapján a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv döntést hoz, és erről értesíti a pályázat koordinátorát. Döntését a Bizottság, illetve az érintett finanszírozó szerv indokolatlan késedelem nélkül hozza meg.

(6)   A felülvizsgálat nem késleltetheti a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett pályázatok kiválasztására irányuló eljárást.

(7)   A felülvizsgálat nem sérti a résztvevő azon jogát, hogy éljen az Unió jogában biztosított más lehetőségekkel.

17. cikk

Információkérés és panasztétel

(1)   A Bizottság gondoskodik egy olyan eljárás meglétéről, amelynek révén a résztvevők információt kérhetnek vagy panaszt tehetnek a Horizont 2020-ban való részvételükkel kapcsolatban.

(2)   A Bizottság gondoskodik róla, hogy az aggályok, kérelmek és panaszok jelzésének módjára vonatkozó tájékoztatás minden résztvevő számára hozzáférhető legyen, és az Interneten is közzétegyék.

18. cikk

Támogatási megállapodás

(1)   A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben e rendeletnek megfelelően megállapodásmintákat dolgoz ki a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv és a résztvevők közötti támogatási megállapodásokhoz. Ha szükségessé válik a támogatásimegállapodás-minta jelentős módosítása, akkor a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben a megfelelő módon módosítja azt.

(2)   A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv támogatási megállapodást köt a résztvevőkkel. Alaposan meg kell indokolni, ha a támogatási megállapodás aláírása előtt valamely résztvevő kilépésére vagy másikkal való felváltására kerül sor.

(3)   A támogatási megállapodásban meg kell határozni a résztvevők, valamint e rendelettel összhangban vagy a Bizottság, vagy az érintett finanszírozó szerv jogait és kötelezettségeit. A támogatási megállapodásban meg kell határozni azon jogalanyok jogait és kötelezettségeit is, amelyek a cselekvés megvalósítása közben válnak résztvevővé, valamint a konzorcium-koordinátor szerepét és feladatait is.

(4)   Az e rendeletben meghatározott jogokon és kötelezettségeken túlmenően a támogatási megállapodás – a munkaprogramban vagy munkatervben rögzített követelmény alapján – a hozzáférési jogokkal, a hasznosítással és a terjesztéssel összefüggésben meghatározhat további, az egyes résztvevőkre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.

(5)   A támogatási megállapodásnak adott esetben a lehetséges mértékben tükröznie kell a Kutatók Európai Chartájáról és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexéről szóló bizottsági ajánlásban meghatározott, a kutatási integritásra vonatkozó, valamint a szellemi tulajdon kezeléséről a tudásátadás során, valamint az egyetemeknek és más állami kutatószervezeteknek szóló gyakorlati útmutatóról szóló bizottsági ajánlásban meghatározott általános elveket, valamint az 1291/2013/EU rendelet 16. cikkében meghatározott, a nemek közti egyenlőségre vonatkozó elvet.

(6)   A támogatási megállapodásnak adott esetben tartalmaznia kell olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják az etikai elvek tiszteletben tartását, ideértve a független etikai bizottság felállítását is, továbbá rendelkeznie kell a Bizottságnak a független szakértők által végzendő etikai audit végrehajtására vonatkozó jogáról.

(7)   Kellően indokolt esetben egyes cselekvések konkrét támogatása keretpartnerségbe illeszkedhet a 966/2012/EU, Euratom rendelettel és az 1268/EU rendelettel összhangban.

19. cikk

Támogatási határozatok

Adott esetben, és ha kellően indokolt, a Bizottság – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 121. cikke (1) bekezdésének megfelelően – vagy az érintett finanszírozó szerv támogatási megállapodás megkötése helyett támogatási határozatról tehet értesítést. A támogatási határozatra e rendeletnek a támogatási megállapodásra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

20. cikk

A támogatás odaítéléséhez szükséges idő

(1)   A 966/2012/EU, Euratom rendelet 128. cikkének (2) bekezdésével összhangban a pályázati felhívások meghatározzák azt a tervezett időpontot, ameddig az összes pályázót tájékoztatni kell a pályázatuk elbírálásának eredményéről, valamint a támogatási megállapodások aláírásának vagy a támogatási határozatokról való értesítésnek a tervezett időpontját.

(2)   Az (1) bekezdésben említett időpontokat az alábbi időtartamok alapján kell megállapítani:

a)

valamennyi pályázónak a pályázata tudományos elbírálásának eredményéről történő tájékoztatása esetében a teljes pályázati anyagok végleges leadási határidejét követően legfeljebb öt hónap;

b)

a támogatási megállapodások pályázókkal történő aláírása vagy a támogatási határozatokról való értesítésük esetében a pályázat sikerességéről való tájékoztatás időpontjától kezdődően legfeljebb három hónap.

(3)   A (2) bekezdésben említett időtartamokat túl lehet lépni az EKT cselekvései esetében és olyan kivételes, kellően indokolt esetben – különösen összetett cselekvések esetén –, amikor nagyszámú pályázat érkezett be, vagy ha a pályázók ezt kérik.

(4)   A résztvevőknek kellő időt kell biztosítani a támogatási megállapodás aláírásához szükséges információk és dokumentáció benyújtására. A Bizottság döntéseit a lehető legrövidebb időn belül hozza meg, és a lehető legrövidebb időn belül kér tájékoztatást. Amennyiben lehetséges, el kell kerülni azt, hogy a dokumentumokat újból be kelljen nyújtani.

21. cikk

A támogatás kifizetéséhez szükséges idő

A résztvevők számára a kifizetést a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban időben kell folyósítani. A kifizetés koordinátor részére történt folyósítását követően a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv értesíti erről a résztvevőket.

22. cikk

Biztonságos elektronikus rendszer

Az 1268/2012/EU rendelet 179. cikkében meghatározottak szerint a résztvevőkkel folytatott bármely kommunikáció – ideértve a támogatási megállapodások megkötését, a támogatási határozatokról való értesítést és ezek bármely módosítását – történhet a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv által létrehozott elektronikus információcsere-rendszeren keresztül.

II.   Szakasz

Megvalósítás

23. cikk

A cselekvések megvalósítása

(1)   A résztvevők a cselekvést az e rendeletben, a 966/2012/EU, Euratom rendeletben, az 1268/2012/EU, Euratom rendeletben, az 2013/743/EU határozatban, a munkaprogramban vagy munkatervben, a pályázati felhívásban és a támogatási megállapodásban megállapított valamennyi feltétel betartása és valamennyi kötelezettség teljesítése mellett kötelesek végrehajtani.

(2)   A résztvevők nem vállalhatnak olyan kötelezettségeket, amelyek e rendelettel vagy a támogatási megállapodással összeegyeztethetetlenek. Ha valamelyik résztvevő a cselekvés tartalmi megvalósításával kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, a többi résztvevő köteles teljesíteni kötelezettségeit anélkül, hogy bármilyen kiegészítő uniós finanszírozásban részesülnének, hacsak a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv ez alól kifejezetten felmentést nem ad. Amennyiben valamely résztvevő nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a Bizottság a 39. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban átutalhatja a tartozás összegét a 38. cikkben említett résztvevői garanciaalapból a cselekvés koordinátorának. Minden egyes résztvevő pénzügyi felelőssége – a résztvevői garanciaalapra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel – saját tartozására korlátozódik. A résztvevők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv kellő időben tájékoztatást kapjon minden olyan eseményről, amely jelentős hatással lehet a cselekvés megvalósítására vagy az Unió érdekeire.

(3)   A résztvevők kötelesek megvalósítani a cselekvést, és ennek érdekében minden szükséges és ésszerű intézkedést megtenni. A résztvevőknek a szükséges időben és módon rendelkezniük kell a cselekvés megvalósításához szükséges erőforrásokkal. Amennyiben a cselekvés megvalósításához szükséges, a résztvevők a támogatási megállapodásban megállapított feltételek mellett a cselekvések keretében feladatokat bízhatnak harmadik felekre (az alvállalkozókat is ideértve), vagy harmadik felek által természetben rendelkezésre bocsátott erőforrásokat vehetnek igénybe. Az elvégzett munka vonatkozásában a résztvevő a Bizottsággal vagy az érintett finanszírozó szervvel, valamint a többi résztvevővel szemben felelősséggel tartozik.

(4)   Alvállalkozók a cselekvés egyes elemeinek végrehajtása céljából csak a támogatási megállapodásban megjelölt esetekben vehetők igénybe, valamint olyan, kellően indokolt esetekben, amelyeket a támogatási megállapodás hatálybalépésének időpontjában nem lehetett egyértelműen előre látni.

(5)   Alvállalkozóktól eltérő harmadik felek is végezhetnek el feladatokat a cselekvés keretében a támogatási megállapodás feltételeinek megfelelően. A támogatási megállapodásban meg kell jelölni a kérdéses harmadik felet és az általa elvégzendő feladatot.

E harmadik felek költségei akkor minősülnek támogatható költségnek, ha a harmadik fél a következő feltételek mindegyikének megfelel:

a)

ha résztvevő volna, jogosult volna finanszírozásra;

b)

a résztvevő kapcsolt jogalanya, vagy olyan jogi kapcsolat fűzi a résztvevőhöz, amely a cselekvésen túlmutató együttműködésre utal;

c)

személyét a támogatási megállapodás megjelöli;

d)

magára nézve kötelezőnek fogadja el a támogatási megállapodásnak a költségek támogathatóságával és a kiadások ellenőrzésével kapcsolatban a résztvevőre vonatkozó rendelkezéseit.

e)

amennyiben a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv ezt megköveteli, elfogadja, hogy a résztvevővel együtt egyetemlegesen felelős az Unió által nyújtott azon hozzájárulást illetően, amely a harmadik fél által elszámolt összegnek felel meg.

(6)   Harmadik felek úgy is bocsáthatnak erőforrásokat a résztvevő rendelkezésére, hogy természetben járulnak hozzá a cselekvés megvalósításához. Az ilyen módon rendelkezésre bocsátott erőforrásokkal összefüggésben a harmadik félnél felmerülő költségek akkor minősülnek támogatható költségnek, ha teljesítik a támogatási megállapodásban foglalt feltételeket.

(7)   A cselekvés a 966/2012/EU, Euratom rendeletben és az 1268/2012/EU rendeletben megállapított feltételekkel magában foglalhat harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatást. Ha a cselekvés célkitűzéseinek teljesítése úgy kívánja, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 137. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott határértékek túlléphetők.

(8)   Amennyiben a munkaprogram vagy munkaterv úgy rendelkezik és a cselekvés megvalósítása úgy kívánja meg, a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24), a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) értelmében ajánlatkérő szervnek minősülő résztvevők által megvalósított cselekvés magában foglalhat kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést vagy innovatív megoldásokra irányuló beszerzést, illetőleg irányulhat elsődlegesen ilyen beszerzésre. Ilyenkor a résztvevők által lebonyolított beszerzési eljárásokra alkalmazni kell az e rendelet 51. cikkének (2), (4) és (5) bekezdésében foglalt szabályokat.

(9)   A résztvevők kötelesek betartani a cselekvés megvalósításának helye szerinti ország nemzeti jogának törvényi és rendeleti rendelkezéseit és etikai szabályait. A résztvevők a cselekvés megkezdése előtt kötelesek szükség esetén beszerezni az illetékes nemzeti vagy helyi etikai bizottságok jóváhagyását.

(10)   Az állatokat is érintő tevékenységeket az EUMSZ 13. cikkével összhangban, valamint a tudományos célra felhasznált állatokra vonatkozóan az Unió jogában és különösen a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (27) előírt helyettesítési, csökkentési és tökéletesítési követelmény teljesítésével kell végezni.

24. cikk

Konzorcium

(1)   A cselekvésben részt venni kívánó konzorcium tagjai koordinátort jelölnek ki maguk közül, akit, illetve amelyet meg kell nevezni a támogatási megállapodásban. A koordinátor az elsődleges kapcsolattartó pont a konzorcium tagjai között a Bizottsággal, illetve az érintett finanszírozó szervvel fenntartott kapcsolatban, kivéve, ha a támogatási megállapodás másként rendelkezik vagy a koordinátor nem teljesíti a támogatási megállapodás szerinti kötelezettségeit.

(2)   A cselekvésben részt vevő konzorcium tagjai – a munkaprogramban vagy munkatervben vagy a pályázati felhívásban megjelölt, kellően indokolt esetek kivételével – kötelesek egymással belső megállapodást (a továbbiakban: konzorciummegállapodást) kötni, amely meghatározza a cselekvésnek a támogatási megállapodással összhangban történő megvalósítása tekintetében fennálló jogaikat és kötelezettségeiket. A Bizottság iránymutatást tesz közzé azon főbb kérdésekre vonatkozóan, amelyekre a résztvevők a konzorciummegállapodásokban kitérhetnek.

(3)   A konzorciummegállapodás meghatározhatja többek között a következőket:

a)

a konzorcium belső szervezete;

b)

az uniós finanszírozás elosztása;

c)

az e rendelet III. címe I. fejezetében meghatározottakon és a támogatási megállapodás rendelkezésein túlmenően a terjesztés, a felhasználás és a hozzáférési jogok szabályai;

d)

a belső viták rendezésének módja.

e)

a résztvevők közötti felelősségi, kárrendezési és titoktartási szabályok.

A konzorciumi tagok a konzorciumon belül bármely megfelelőnek ítélt szabályt elfogadhatnak azzal a feltétellel, hogy az a támogatási megállapodással vagy e rendelettel nem ütközik.

(4)   A konzorcium a támogatási megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban javasolhatja új résztvevő csatlakozását, valamely résztvevő részvételének megszűnését vagy a koordinátor cseréjét, amennyiben a változás nem érinti a részvételi feltételek teljesülését, nem befolyásolja hátrányosan a cselekvés végrehajtását, és nem ellentétes az egyenlő bánásmód elvével.

III.   Szakasz

A támogatás formái és a finanszírozás szabályai

25. cikk

A támogatás formái

A támogatás a 966/2012 /EU, Euratom rendelet 123. cikkében meghatározott formák bármelyikét öltheti, a cselekvés célkitűzéseinek figyelembevételével.

26. cikk

A költségek támogathatósága

(1)   A költségek támogathatóságára vonatkozó feltételeket a 966/2012/EU, Euratom rendelet 126. cikke állapítja meg. A cselekvés keretében harmadik feleknél felmerülő költségek támogathatóságára e rendelet és a támogatási megállapodás rendelkezései irányadók.

(2)   Nem minősülnek támogatható költségnek az (1) bekezdésben említett feltételeket nem teljesítő költségek, beleértve különösen az esetleges jövőbeli veszteségekre vagy ráfordításokra képzett céltartalékok, az árfolyamveszteségek, a tőkehozamhoz kapcsolódó költségek, a más uniós cselekvés, tevékenység vagy program keretében visszatérített költségek, az adósság- és az adósságszolgálati költségek, valamint a túlzott vagy felelőtlen kiadások.

27. cikk

Támogatható közvetlen személyi költségek

(1)   A 26. cikkben meghatározott feltételek sérelme nélkül a támogatható közvetlen személyi költségek nem haladhatják meg a cselekvés elvégzésével megbízott személyek javadalmazásának részét képező, a nemzeti jog vagy a munkaszerződés által előírt munkabérek, társadalombiztosítási hozzájárulások és egyéb költségek összegét.

(2)   A 26. cikkben meghatározott feltételek sérelme nélkül a (3) bekezdésben meghatározott összeg erejéig támogatható közvetlen személyi költségnek tekinthető a nonprofit jogalanyokban tevékenykedő, a cselekvés elvégzésével megbízott résztvevő személyek részére nyújtott egyéb javadalmazás is, többek között a kiegészítő szerződések alapján fizetett összegek, a jellegüktől függetlenül, amennyiben eleget tesznek a következő további feltételeknek:

a)

a résztvevő rendes javadalmazási gyakorlatainak részét képezik, és kifizetésükre ugyanilyen típusú munka elvégzése vagy szakértelem nyújtása esetén következetesen sor kerül;

b)

a kiegészítő összegek kiszámítására szolgáló kritériumok objektívek és a résztvevő általánosan, az igénybe vett finanszírozás forrásától függetlenül alkalmazza őket.

(3)   Az egyéb javadalmazás évente és személyenként 8 000 EUR erejéig támogatható. Azon személyek esetében, akik nem kizárólag a cselekvés megvalósításán dolgoznak, óránkénti korlát alkalmazandó. Az óránkénti korlátot 8 000 EUR és a 31. cikk szerint kiszámított éves munkaóraszám hányadosaként kell meghatározni.

28. cikk

A cselekvés megvalósítása

(1)   A cselekvés finanszírozásának összege nem haladhatja meg az összes támogatható költségnek a cselekvés bevételeivel csökkentett összegét.

(2)   A cselekvés bevételének kell tekinteni:

a)

a harmadik felek által pénzbeli és térítésmentes természetbeni hozzájárulások formájában a résztvevők rendelkezésére bocsátott olyan forrásokat, amelyeknek értékét a résztvevő támogatható költségként számolta el, amennyiben azokat a harmadik fél kifejezetten a cselekvés céljára történő felhasználásra bocsátotta rendelkezésre;

b)

a cselekvés által termelt jövedelmet, ide nem értve a cselekvés eredményeinek hasznosításából származó jövedelmet;

c)

a támogatási megállapodás alapján beszerzett javak eladásából származó jövedelmet a résztvevő által a cselekvés terhére eredetileg elszámolt költségek erejéig.

(3)   Egy cselekvésen belül a támogatható költségekre egyetlen visszatérítési ráta alkalmazandó az azon belül finanszírozott minden résztevékenység esetében. A maximális visszatérítési rátát a munkaprogramban vagy a munkatervben kell megjelölni.

(4)   A Horizont 2020 terhére nyújtott támogatás összege – a társfinanszírozás elvének sérelme nélkül – elérheti az összes támogatható költség 100 %-át.

(5)   A Horizont 2020 terhére nyújtott támogatás összege legfeljebb a cselekvés összes támogatható költségének 70 %-ával egyezhet meg innovációs cselekvések és a program-társfinanszírozási cselekvés esetében.

Az innovációs cselekvések esetében a nonprofit jogalanyoknak nyújtható Horizont 2020 támogatás – a (3) bekezdéstől eltérve, a társfinanszírozási elv sérelme nélkül – elérheti a támogatható összköltség 100 %-át.

(6)   Az e cikkben előírt visszatérítési rátákat azon cselekvések esetében is alkalmazni kell, amelyek egészére vagy egy részére átalányfinanszírozást, egységköltség-alapú finanszírozást vagy egyösszegű átalányt állapítottak meg.

29. cikk

Közvetett költségek

(1)   A támogatható közvetett költségek összege az alvállalkozói szerződésekre fordított támogatható közvetlen költségek, a harmadik felek által rendelkezésre bocsátott és nem a kedvezményezetthez tartozó helyszíneken felhasznált erőforrások költségei, valamint a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás összege nélkül számított összes támogatható közvetlen költség 25 %-ával egyenlő.

(2)   Ha a munkaprogram vagy munkaterv úgy rendelkezik, a közvetett költségek elszámolása – az (1) bekezdéstől eltérően – egy összegben vagy egységköltség-alapon is történhet.

30. cikk

A finanszírozási szintek értékelése

A Horizont 2020 időközi értékelésének ki kell terjednie az e rendelet 27., 28. és 29. cikkében meghatározott új finanszírozási szintekkel bevezetett különféle elemek hatására is, annak vizsgálata céljából, hogy az új megközelítés miatt kialakultak-e olyan, nemkívánatos helyzetek, amelyek a Horizont 2020 vonzerejét csökkentik.

31. cikk

A munkával töltött órák éves száma

(1)   A támogatható személyi költségek csak azon személyek tényleges munkaidejére terjednek ki, akik közvetlenül a cselekvéshez tartozó munkát végeztek. A munkával töltött órák tényleges számát – általában munkaidő-nyilvántartás alapján – a résztvevőnek kell igazolnia.

(2)   Nem szükséges munkaidő-nyilvántartást vezetni azon személyek esetében, akik kizárólag a cselekvés megvalósításán dolgoznak. Ilyenkor a résztvevő köteles nyilatkozatot aláírni arról, hogy az adott személy kizárólag a cselekvés megvalósításán dolgozott.

(3)   A támogatási megállapodásnak:

a)

tartalmaznia kell a munkaidő-nyilvántartási rendszerre vonatkozó minimumkövetelményeket;

b)

lehetővé kell tennie a választást az éves munkaórák rögzített száma, valamint azon módszer alkalmazása között, amellyel meghatározható az éves munkaóraszám az órabérek kiszámításához, figyelembe véve a résztvevőnél alkalmazott rendes számviteli gyakorlatot.

32. cikk

Munkabérben nem részesülő kkv-tulajdonosok és munkabérben nem részesülő természetes személyek

A munkabérben nem részesülő kkv-tulajdonosok, valamint a munkabérben nem részesülő más természetes személyek a személyi költségeiket elszámolhatják egységköltség-alapon.

33. cikk

Egységköltség-alapú költségmeghatározás

(1)   A966/2012/EU, Euratom rendelet 124. cikkével összhangban a Bizottság megállapíthat egységköltség-alapú költségmeghatározásra szolgáló módszereket, amelyek alapulhatnak:

a)

statisztikai adatokon vagy más objektív módon;

b)

a résztvevőre vonatkozó korábbi, ellenőrizhető adatokon.

(2)   A támogatható közvetlen személyi költségek a résztvevő szokásos költségszámítási gyakorlata alapján meghatározott egységköltségek alapján akkor finanszírozhatók, ha az egységköltségekre valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

számításuk a résztvevő általános könyvelésében rögzített összes tényleges személyi költség alapján történt, amely azonban előirányzott vagy becsült tényezők figyelembevételével, a Bizottság által meghatározott feltételek mellett a résztvevő által korrigálható;

b)

megfelelnek a 26. és a 27. cikkben foglaltaknak;

c)

teljesítik a haszonszerzés és a többszöri költségelszámolás tilalmára vonatkozó követelményt;

d)

számításuk a 31. cikkben megállapított szabályok kellő figyelembevételével történt.

34. cikk

Pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolás

A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolásnak a résztvevő által a tényleges költségek visszatérítése és a 33. cikk (2) bekezdése szerinti egységköltség-alapú visszatérítés formájában igényelt teljes támogatási összegre kell vonatkoznia, kivéve az egyösszegű átalány, átalányfinanszírozás és egységköltség alapján elszámolt, a résztvevő által a szokásos költségszámítással összhangban meghatározott költségeken kívül eső összegeket. Az igazolást csak akkor kell benyújtani, ha ez az összeg a támogatási összeg fennmaradó részének folyósítása iránti igény benyújtásakor eléri vagy meghaladja a 325 000 EUR-t.

35. cikk

Módszertanra vonatkozó igazolás

(1)   Azok a résztvevők, amelyek a 33. cikk (2) bekezdéssel összhangban a közvetlen személyi költségeiket egységköltség-alapon számítják és igénylik vissza, módszertanra vonatkozó igazolást nyújthatnak be a Bizottságnak. A módszertannak teljesítenie kell a 33. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeket, és meg kell felelnie a támogatási megállapodásban meghatározott követelményeknek.

(2)   Ha a Bizottság egy módszertanra vonatkozó igazolást elfogadott, az 1291/2013/EU rendelet alapján finanszírozott valamennyi cselekvésre érvényes, és a résztvevő a költségek számítását és visszaigénylését a továbbiakban mindenkor e módszertan alapján köteles végezni. Ha a Bizottság a elfogadott egy módszertanra vonatkozó igazolást, akkor az elfogadott módszertannak nem tulajdoníthat szisztematikus vagy ismétlődő hibákat.

36. cikk

Az igazolásokat kiállító könyvvizsgálók

(1)   A 34. és a 35. cikk alkalmazásában a pénzügyi kimutatásokra és a módszertanra vonatkozó igazolások kiállítására az a független könyvvizsgáló jogosult, aki a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (28) vagy hasonló tárgyú nemzeti jogszabállyal összhangban jogosult számviteli dokumentumokat jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatnak alávetni, valamint az a kellő hozzáértéssel rendelkező, független köztisztviselő, akit az érintett nemzeti hatóságok feljogosítottak a résztvevővel kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok elvégzésére, és aki a pénzügyi kimutatások elkészítésében nem működött közre.

(2)   A Bizottság, az Európai Számvevőszék vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) kérésére a pénzügyi kimutatásokra és a módszertanra vonatkozó igazolást kiállító könyvvizsgáló köteles hozzáférést biztosítani azokhoz a háttérdokumentumokhoz és könyvvizsgálati munkaanyagokhoz, amelyeken a pénzügyi kimutatásokra vagy módszertanra vonatkozó igazolás kiállítása alapult.

37. cikk

Támogatások együttes igénybevétele

Az Unió költségvetéséből származó támogatásban részesülő cselekvés kaphat támogatást az 1291/2013/EU rendelet alapján is, a támogatások azonban nem fedezhetik ugyanazokat a költségelemeket.

IV.   Szakasz

Garanciák

38. cikk

A résztvevői garanciaalap

(1)   E rendelettel létrejön egy résztvevői garanciaalap (a továbbiakban: az Alap), amely – e rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban – a Bizottság által az 1982/2006/EK határozat és a Bizottság és a finanszírozó uniós szervek által a Horizont 2020 keretében támogatás formájában finanszírozott cselekvésekkel összefüggésben az Unió által visszakövetelt összegek visszafizetésének elmaradásával kapcsolatos kockázatok fedezésére szolgál. Az Alap az 1906/2006/EK rendelet alapján létrehozott résztvevői garanciaalap helyébe lép, és annak jogutódjaként tekintendő.

(2)   Az Alapot a 39. cikk szerint kell működtetni. Az Alap vagyona után járó kamatot vissza kell forgatni az Alapba, és az kizárólag a 39. cikk (3) bekezdésében foglalt célokat szolgálhatja.

(3)   Ha a kamatjövedelem nem elegendő a 39. cikk (3) bekezdésében körülírt műveletek fedezéséhez, akkor az Alap nem vehető igénybe, és a Bizottság vagy az érintett uniós finanszírozó szerv a tartozásokat közvetlenül a résztvevőktől vagy a harmadik felektől követeli vissza.

(4)   Az Alapot úgy kell tekinteni, hogy a 966/2012/EU, Euratom rendelet értelmében elegendő garanciát képez. E cikk (3) bekezdésben körülírt eset kivételével a résztvevőktől nem fogadható el és nem követelhető meg további biztosíték vagy más garancia szolgáltatása.

(5)   A Horizont 2020 alá tartozó tevékenységek azon résztvevői, amelyek kockázatát az Alap fedezi, a cselekvéshez nyújtott uniós finanszírozás 5 %-ának megfelelő összegű hozzájárulást