MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.6. osztály:   Gyümölcs-, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Pembrokeshire Earlies/Pembrokeshire Early Potatoes (OFJ)

MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.5. osztály:   Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.)

SPANYOLORSZÁG

Aceite Sierra del Moncayo (OEM)

MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.2. osztály:   Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

SPANYOLORSZÁG

Cordero Segureño (OFJ)

MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.1. osztály.   Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

FRANCIAORSZÁG

Dinde de Bresse (OFJ)

MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.6. osztály: –   Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

OLASZORSZÁG

Ciliegia di Marostica (OFJ)

I. MELLÉKLET

A Bizottság jóváhagyja a „Fourme de Montbrison” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás alábbi módosításait:

1.   II. pont – „A termék leírása”

—

A termék leírása az érzékszervi tulajdonságokra vonatkozó alábbi leírással egészül ki: „A »Fourme de Montbrison« homogén, kissé tömör, de a szájban elomló textúrájú sajt. Kellemes és zamatos ízvilágát a feldolgozott alaptej gyümölcsös íze határozza meg, enyhe kéksajt-jelleggel, ami édeskés árnyalatot kölcsönöz a sajtnak. Némi sós jelleg és enyhe kesernyés árnyalat is megengedhető.” Ez a leírás hasznos támpontokat nyújt a termék érzékszervi vizsgálatához az ellenőrzés során.

—	A termékleírás pontosítja, hogy „A »Fourme de Montbrison« darabolva is értékesíthető, ha a darabolás nem tesz kárt a sajt struktúrájában.” Az 50 grammot meghaladó súlyú sajtdarabok kizárólag héjjal együtt értékesíthetők.”

Ez a rendelkezés a sajtfogyasztási szokások folyamatos változására való tekintettel ésszerű kereteket szab a darabolás gyakorlatának, kiküszöbölve a helytelen gyakorlatokat.

2.   IV. pont – „A származás igazolása”

2.1.   IV.1. alpont – „Nyilatkozattételi kötelezettségek”

—	A termékleírás pontosítja, hogy „az azonosítási nyilatkozatot a francia Országos Eredet- és Minőségvizsgáló Intézet (Institut national de l’origine et de la qualité) igazgatója által jóváhagyott nyilatkozatminta alapján kell elkészíteni.”

Az illetékes hatóság kidolgozta a termelés szüneteltetésére, illetve folytatására vonatkozó nyilatkozatmintát, amelyek alapján pontosan számon tartja, mely szereplők kívánnak átmenetileg kilépni az eredetmegjelölés köréből.

A termékleírás részletesen ismerteti a termékek azonosításához és nyomon követéséhez szükséges nyilatkozatok tartalmát és a továbbításukra vonatkozó szabályokat.

Ezek a módosítások az eredetmegjelölések ellenőrzésére szolgáló rendszernek a mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszer-ipari és tengeri termékek hasznosításáról szóló, 2006. december 7-i 2006-1547. sz. törvényerejű rendelet (Ordonnance no 2006-1547 du 7 décembre 2006 relative à la valorisation des produits agricoles, forestiers ou alimentaires et des produits de la mer) által bevezetett reformjával kapcsolatosak.

2.2.   IV.2. alpont – „Nyilvántartásba vétel”

—	A termékleírás a benne meghatározott előállítási feltételek betartásának könnyebb ellenőrizhetősége érdekében bővíti a szakmai szereplők bejegyeztetési kötelezettségeit.

2.3.   IV.3. alpont – „A termék ellenőrzése”

—	A termékleírás meghatározza, hogy az előállítás mely fázisában kell érzékszervi vizsgálatot végezni a terméken, és előírja a mintavételi módszert. Az ellenőrző szerv ugyanezeket a feltételeket fogja belefoglalni az eredetmegjelölés általa kidolgozott ellenőrzési tervébe.

3.   V. pont – „Az előállítás módja”

3.1.   V.1. alpont – „A tej termelése”

—

A termékleírás meghatározza a tejelő állomány fogalmát. Tejelő állomány alatt „a gazdaság teljes tejelő tehén- és helyettesítő üszőállománya” értendő, ahol „a tejelő tehénállomány a tejelő és a szárazra állított tehenek összességét foglalja magában”, az üszőállomány pedig „az elválasztás és az első ellés közötti életszakaszban lévő állatokat”. E meghatározás célja a félreértések elkerülése végett egyértelműen tisztázni, milyen állatokra utal a termékleírás a későbbiekben, amikor a „tejelő állomány”, a „tejelő tehén”, illetve az „üsző” kifejezéseket használja.

—	Az V.1.a. alpontban törölve lettek a tejelő tehenek napi alaptakarmányának eredetére vonatkozó feltételektől – szárazság, szélsőséges időjárás vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén – való eltérések.

—	Az V.1.a. alpontban pontosításra került, hogy a második bekezdés az alaptakarmányra vonatkozik, valamint hogy tilos káposztaféléket takarmányként az állatoknak adni. E pontosítások célja a szöveg értelmezésével kapcsolatos bizonytalanságok kiküszöbölése.

—

Az V.1.a. alpontban „Az egész állomány éves átlagában a legelt friss fű, a széna, és a fonnyasztott vagy silózott fű a tejelő tehenek napi táplálékának – a szárazanyag százalékában kifejezve – legalább 80 %-át teszi ki” mondat lép „A takarmányozás alapját a legelt friss fű, a széna, a fonnyasztott vagy silózott fű képezi” mondat helyébe. A szöveg így világosan meghatározza a fű arányát az alaptakarmányban, valamint a rendelkezés hatálya alá tartozó állatok körét és a vonatkozó időszakokat, ami megkönnyíti az ellenőrizhetőséget. Ez a rendelkezés hangsúlyozza a fű alapú takarmányozás fontosságát a „Fourme de Montbrison” eredetmegjelölés esetében.

—

Az V.1.a. alpontban „Az egész állomány éves átlagában a silózott kukorica aránya a tejelő tehenek alaptakarmányában – a szárazanyag százalékában kifejezve – nem haladhatja meg a 20 %-ot” mondat lép „Az egész állomány éves átlagában a silózott kukorica aránya a napi takarmányadagban – a szárazanyag százalékában kifejezve – nem haladhatja meg a 20 %-ot” mondat helyébe. A kukorica mennyiségének korlátozása tehát az alaptakarmány-adagra, nem pedig a teljes takarmányadagra vonatkozik, és csak a tejelő tehenek esetében kötelező.

A rendelkezés továbbá kiegészül a következő mondatokkal: „A tejelő állományon belül csak a vemhesség utolsó hónapjában lévő üszők és a tejelő tehenek fogyaszthatnak silózott teljes kukoricanövényt”, valamint „A tejelő tehenek napi takarmányadagjában tilos keverni a teljes kukoricanövényt (zölden vagy silózva), valamint a frissen tárolt szemes vagy csöves kukoricát”. Az, hogy a termékleírás pontosabban meghatározza, mely állatok kaphatnak silózott kukoricát, megkönnyíti a silózott kukoricának a tejelő tehenek étrendjén belüli tényleges arányára vonatkozó ellenőrzéseket. A teljes kukoricanövény és a frissen eltárolt szemes vagy csöves kukorica halmozására vonatkozó tilalom célja ugyanakkor korlátozni a kukorica arányát, különösen fermentált formában, a tejelő tehenek táplálékában.

Valamennyi rendelkezés együttes célja egyrészről a fű előnyben részesítése a tejelő tehenek takarmányozásában, másrészről az ellenőrzések megkönnyítése, az érintett állatokra és időszakokra való pontosabb hivatkozásoknak köszönhetően.

—	Az V.1.a. alpontban a legeltetési időszakon kívüli szénatakarmányra vonatkozó rendelkezés hatályát leszűkítették a tejelő tehenekre: a következetesség jegyében e rendelkezés ellenőrzését tehát a tejelő tehenek állományán fogják elvégezni, nem pedig a teljes csordán.

—	Az V.1.b. alpontban a pontosság kedvéért a termékleírás kiköti, hogy a kizárólagos zárt tartás és az intenzív tartás tilalma a tejelő tehenekre vonatkozik.

—	Az V.1.b. alpont évente legalább 150 nap legeltetést ír elő a tejelő tehenek esetében. Ez a feltétel is megerősíti a legeltetés fontosságát a tejelő tehenek táplálkozásában, továbbá megkönnyíti a legeltetési kötelezettség ellenőrzését.

—

Az V.1.b. alpontban a zöldtakarmányozásra vonatkozó mondat engedélyezi ezt a gyakorlatot a tejelő tehenek esetében, a legeltetés mellett kiegészítő jelleggel, a földrajzi területről származó fűvel. Ezzel lehetővé teszi, hogy friss takarmány formájában hasznosítsák az olyan parcellákról származó füvet, amelyek túl távol vannak a fejőépülettől ahhoz, hogy a tejelő teheneket oda kihajtsák.

—	Az V.1.b. alpont kiegészül egy, a gazdaság állománysűrűségére vonatkozó korlátozással, hozzájárulva a „Fourme de Montbrison” eredetmegjelöléshez tartozó tejtermelő gazdaságok külterjes tartási szokásainak megszilárdításához.

—

Az V.1.c. alpont kiegészül egy rendelkezéssel, amely tejelő tehenenként évente legfeljebb 1 800 kg szárazanyagra korlátozza a kiegészítő takarmány- és adalékanyag-bevitelt. A rendelkezés előnyben részesíti az állatok étrendjén belül a földrajzi területről származó és az alaptakarmány részét alkotó takarmányféléket.

—	Az V.1.c. alpontban a tejelő teheneknek adható kiegészítő takarmányok engedélyezett alapanyagai és az engedélyezett adalékanyagok az egyértelműség kedvéért külön engedélyezési listán szerepelnek.

A tejelő teheneknek kiosztott kiegészítő takarmányok engedélyezett alapanyagainak listája kiegészül a friss kukoricaszemmel; az olajos magvú növényekből nyert, hozzáadott karbamidot nem tartalmazó termékekkel; az olajtartalmú gyümölcsökből származó, hozzáadott karbamidot nem tartalmazó termékekkel, a növényi olajok és zsiradékok, valamint a kakaóhéj kivételével; a hüvelyesek magvaiból nyert termékekkel; valamint az olyan mikroorganizmusok fermentálásából nyert melléktermékekkel, amelyek sejtjeit inaktiválták vagy elölték, kivéve a bizonyos közegekben kifejlődött specifikus mikroorganizmusok biomasszájából nyert termékeket és a cefrét. A „valamennyi gabonaféle és melléktermékeik”, a „dehidratált cukorrépapép”, a „melasz”, az „olajos magvú növények” valamint a „só és ásványok” kifejezések helyébe a „valamennyi gabona magvai és azok melléktermékei”, a „szárított cukorrépapép”, a „melaszfélék”, a „hüvelyesek magvai”, illetve az „ásványok és ásványokból származó termékek” kifejezések lépnek. A „hozzáadott karbamid nélküli olajpogácsa” kifejezés törlésre került, mivel ez a termék része az olajos magvú növényekből, illetve olajtartalmú gyümölcsökből karbamid hozzáadása nélkül készült termékeknek. A termékleírás pontosítja azt is, hogy a kukoricacsöveket szárítva vagy frissen is lehet tárolni. A szóban forgó alapanyagok nem befolyásolják a termék minőségét.

A nátrium-hidroxid alkalmazása a gabonák és az azokból származó termékek kezelésére tilos, mivel nem hagyományos eljárásról van szó.

Az adalékanyagok engedélyező listája a következő mondat helyébe lép: „Tilos minden olyan adalékanyag használata, amely közvetlenül módosítja a tej összetételét”. A lista kimerítően felsorolja az engedélyezett adalékanyagok kategóriáit és funkcionális csoportjait, szabványos elnevezéseiknek megfelelően. A módosítás célja mindenfajta bizonytalanság és értelmezési vita elkerülése az ellenőrzések során.

—	Az V.1.e. alpont kiegészül egy új rendelkezéssel, amely megtiltja a GMO-k használatát az állatok takarmányában és a gazdaság ültetvényein, az állatok hagyományos étrendjének megőrzése érdekében.

3.2.   V.3. alpont – „Feldolgozás”

—

A tejben, illetve a tej előállítása során felhasználható összetevők, feldolgozási segédanyagok és adalékanyagok engedélyező listáján a nagyobb pontosság kedvéért az „ártalmatlan baktériumtenyészetek, élesztők, penészgombák” kifejezés helyébe a „bizonyítottan ártalmatlan baktériumtenyészetek, élesztők, penészgombák” kifejezés lép.

—

A termékleírásból törlésre került a következő bekezdés: „Az ezután következő fázisok a koagulátum avagy alvadék darabolása, a keverés, az alvadék pihentetése, enyhe préselése, a morzsolás, az alvadékmassza sózása, a formába helyezés, a lecsepegtetés és a csepegtető vályúkba helyezés. E műveleteket a következő bekezdés határozza meg”. A törlés indoka, hogy a termékleírás később az itt felsorolt fázisok mindegyikét részletesen ismerteti.

—	Az alvadék pihentetése közben, a morzsolás előtt végzett enyhe préselés a jövőben fakultatív művelet lesz. Valójában ez a művelet nem nélkülözhetetlen része az előállítás technológiai folyamatának, ha a végső száraz sajttermék megfelel a termékleírásban előírt feltételeknek.

—

A következő mondat: „Az alvadékot ezt követően szétmorzsolják, az egész masszát besózzák, majd formába öntik” új megszövegezést kapott: „Az alvadékot ezt követően szétmorzsolják és az egész masszát legkésőbb a formába öntés pillanatában besózzák”. Ez a megszövegezés pontosabban megjelöli a massza sózásának időpontját.

—	A termékleírás az érthetőség kedvéért pontosítja, hogy a préselés nélküli, átforgatással történő lecsepegtetés a sajtkészítő helységben az alvadék formába öntését követően történik.

—	A formában történő, préselés nélkül és átforgatással történő lecsepegtetés minimális időtartama 24 óráról 18 órára csökken. A sajtkészítési gyakorlatok fejlődésével csökkent e művelet időtartama, de ez nincs hatással a végtermék minőségére.

—	A következő mondat: „A beoltást követő tizedik naptól kezdve kerülhet sor a megszurkálásra” átkerült az V.4. pontba. A szöveg pontosítja, hogy a sajtok megszurkálásáról van szó.

3.3.   V.4. pont – „Érlelés és tárolás”

„A megszurkálást legalább két hétig tartó érlelés követi pincében vagy sajtérlelő helyiségben, 6 °C és 12 °C közötti hőmérsékleten, 90–98 %-os relatív páratartalom mellett” mondat helyébe a következő mondat lép: „A csepegtető vályús helységből kihozott, adott esetben tovább szikkasztott sajtot ezt követően legalább két hétig érlelik pincében vagy sajtérlelő helyiségben, 6 °C és 12 °C közötti hőmérsékleten, 90–98 %-os relatív páratartalom mellett”. Ezt a mondatot kiegészíti a következő: „A megszurkálást követően a sajtot legalább két hétig érlelik pincében vagy sajtérlelő helyiségben, a fent előírt hőmérséklet és páratartalom mellett”.

A megszövegezés e helyesbítéseinek célja a műveletek sorrendjének pontosabb leírása. A sajtok megszurkálására nem közvetlenül a pincében történő érlelés megkezdése előtt, hanem a pincés érlelés fázisa során kerül sor. A csepegtető vályús helységből kikerült sajt szikkasztása a pincés érlelés megkezdése előtt a szikkasztó helységben folytatódhat. A pincében töltött érlelési időszak minimális időtartama a megszurkálástól számított két hét.

4.   VIII. pont – „Címkézés”

A termékleírásban törölték az „appellation d’origine contrôlée” felirat feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget, helyette a címkén az Európai Unió OEM szimbólumának kell szerepelnie. A rendelkezés a közérthetőséget és a bejegyzett OEM termékekre vonatkozó kommunikációs kampánnyal való szinergiát szolgálja.

5.   IX. pont – „Nemzeti előírások”

Az eredetmegjelölések ellenőrzési rendszerének nemzeti szintű reformjával összhangban a termékleírás kiegészül egy, a főbb ellenőrizendő tételeket és azok értékelési módszereit tartalmazó táblázattal.

II. MELLÉKLET

KONSZOLIDÁLT EGYSÉGES DOKUMENTUM

A Tanács 2006. március 20-i 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (1)

„FOURME DE MONTBRISON”

EK-sz.: FR-PDO-0105-01014-2012.7.6.

OFJ ( ) OEM (X)

1.   Elnevezés

„Fourme de Montbrison”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály:

Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Fourme de Montbrison” beoltott tehéntejből készült, 17–21 cm magas és 11,5–14,5 cm átmérőjű, henger alakú, 2,1–2,7 kg súlyú, kék erezetű préseletlen, nyers, erjesztett és (a formába helyezéskor az alvadékhoz kevert sóval) sózott sajttésztájú sajt.

A sajt a teljes száradást követően 100 grammonként legalább 52 gramm zsírt tartalmaz, az érett sajt szárazanyag-tartalma pedig 100 grammonként nem lehet kevesebb, mint 52 gramm.

A termék csak a beoltás napjától számított harminckettedik naptól fogva látható el a „Fourme de Montbrison” eredetmegjelöléssel.

A száraz, nemespenész-bevonatú kéreg narancssárga színű, de megjelenhetnek rajta fehér, sárga és vöröses penészgombák. A halványan kék penészerezésű, krémszínű sajttésztán csak kevés röglyuk, illetve röghézag található.

A „Fourme de Montbrison” homogén, kissé tömör, de a szájban elomló textúrájú sajt. Kellemes és zamatos ízvilágát a feldolgozott alaptej gyümölcsös íze határozza meg, enyhe kéksajt-jelleggel, ami édeskés árnyalatot kölcsönöz a sajtnak. Némi sós jelleg és enyhe kesernyés árnyalat is megengedhető.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A tejelő tehenek napi táplálékának alapját az év egészében az eredetmegjelölés szerinti földrajzi területről származó takarmány adja.

Az alaptakarmány-adagban valamennyi takarmány szerepelhet, a takarmányként adott káposztafélék kivételével.

Az egész állomány éves átlagában a legelt friss fű, a széna, és a fonnyasztott vagy silózott fű a tejelő tehenek napi táplálékának – a szárazanyag százalékában kifejezve – legalább 80 %-át teszi ki.

Az egész állomány éves átlagában a silózott kukorica a tejelő tehenek napi táplálékának – a szárazanyag százalékában kifejezve – legalább 20 %-át teszi ki.

A legelési időszakon kívül a tejelő tehenek étrendjében a szénának naponta szárazanyagban kifejezve legalább 3 kg-ot kell kitennie.

A legelésre alkalmas időszakokban, amint az időjárási körülmények megengedik, a tejelő teheneket kötelezően ki kell hajtani a legelőre. A legeltetési időszak minimális időtartama évente 150 nap.

A takarmányhoz adott kiegészítő takarmányok és adalékanyagok tejelő tehenenként évente nem haladhatják meg az 1 800 kg-ot az összes tejelő tehén átlagát tekintve.

A tejelő teheneknek adható kiegészítő takarmányok és adalékanyagok közül kizárólag az engedélyező listán szereplő alapanyagok és adalékanyagok használata megengedett.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tej termelését, a sajtok előállítását, érlelését és a beoltástól számított 32 napig történő tárolását a földrajzi területen kell elvégezni.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Fourme de Montbrison” darabolva is értékesíthető, ha a darabolás nem tesz kárt a sajt struktúrájában. Az 50 grammot meghaladó súlyú sajtdarabok kizárólag héjjal együtt értékesíthetők.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A „Fourme de Montbrison” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező sajtok címkéjén a címkén szereplő legnagyobb betűméret legalább kétharmadának megfelelő méretben fel kell tüntetni az eredetmegjelölés megnevezését, valamint szerepelnie kell az Európai Unió OEM szimbólumának is.

Az összes sajton kötelezően feltüntetendő jelöléseken túlmenően az oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez közvetlenül hozzáfűzött bármilyen megjelölés feltüntetése tilos, kivéve a védjegyet vagy a márkanevet.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Fourme de Montbrison” előállításának földrajzi területe a következőkre terjed ki:

Loire megye: Bard, Cervières, Chalmazel, La Chamba, La Chambonie, Champoly, Châtelneuf, La Côte-en-Couzan, Écotay-l’Olme, Essertines-en-Châtelneuf, Jeansagnière, Lérigneux, Noirétable, Palogneux, Roche, Saint-Bonnet-le-Courreau, Saint-Didier-sur-Rochefort, Saint-Georges-en-Couzan, Saint-Jean-la-Vêtre, Saint-Julien-la-Vêtre, Saint-Just-en-Bas, Saint-Laurent-Rochefort, Saint-Priest-la-Vêtre, Saint-Romain-d’Urfé, Les Salles, Sauvain, La Valla-sur-Rochefort és Verrières-en-Forez település.

Puy-de-Dôme megye: Brugeron, Job, Saint-Anthème, Saint-Pierre-la-Bourlhonne és Valcivières település.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők

A „Fourme de Montbrison” eredetmegjelölés földrajzi területe nagyjából a Forez-hegység magasan fekvő részén, Loire és Puy-de-Dôme megye határán elterülő, Hautes Chaumes-nak nevezett fennsíkot, valamint a Forez-hegység keleti vonulatát foglalja magában. Ez a régió középmagas, alapvetően észak-déli tájolású hegyvidéki terület (legmagasabb pontjának tenger feletti magassága 1 634 m), gránitkőzet alapzattal és természetes határokkal. Az itteni táj hegyvidéki és szubalpesti jellegű, a kopár fennsíkokat kerek és lankás domborulatok teszik változatosabbá, körülöttük erdős – elsősorban tűlevelű erdőkkel borított – hegyoldalak magasodnak. Számos tőzegláp és legelő található a vidéken. Az éves csapadékmennyiség viszonylag jelentős (átlagosan meghaladja az évi 1 000 mm-t). Az éghajlatban óceáni és kontinentális hatás érvényesül. Az éves átlaghőmérsékletek viszonylag alacsonyak, nem haladják meg a 10 °C-ot, de gyakran az 5 °C-ot sem érik el. Hosszú, hideg telek jellemzik az éghajlatot, gyakran hóeséssel.

A tengerszint feletti magasság és a magas csapadékszint következtében a takarmánytermés alapját főként az állandó legelők képezik.

Emberi tényezők

A „Fourme de Montbrison” készítése a korai középkorig nyúlik vissza a Forez-hegység magasabban fekvő régióiban, ahol a hagyományos földművelési és állattenyésztési rendszer egészen a második világháborúig fennmaradt. A sajt készítésére az ún. jasserie nevű pásztorkunyhók szolgáltak, amelyek egykor benépesítették a Forez-hegység mindkét odalának magasan fekvő lejtőit. A „Fourme de Montbrison”-t annak idején a nők készítették a nyári legeltetés időszakában a kisméretű csordáktól lefejt tejből, miközben a faluban maradt férfiak a szántóföldeken végezték a nyári munkákat. A természetes környezetben megtalálható tűlevelű fák törzsei kivájva lecsepegtető vályúként szolgáltak, amelyek tökéletesen megfeleltek a készülő „Fourme de Montbrison” lecsepegtetéséhez. A sajtot gyakran egészen a nyári legeltetési időszak végéig a pásztorkunyhókban tárolták, majd ezt követően a hegyvidék különböző pontjain rendezett piacokon értékesítették, melyek között az egyik legjelentősebb a montbrisoni piac volt.

A helyi tejtermelő gazdák ma is jelentős mértékben támaszkodnak az állandó legelőkre. A „Fourme de Montbrison” előállításának feltételei – elsősorban a kötelező legeltetés minden olyan időszakban, amikor erre lehetőség van, valamint a főként fűvel történő takarmányozás és a silókukorica korlátozása – előtérbe helyezik a helyi természeti erőforrásokat.

Az ősi sajtkészítési technikák örököseként a „Fourme de Montbrison” technológiai folyamata a helyi szaktudásból táplálkozik, mely a következőkben nyilvánul meg:

—	az alvadék keverésének módszerei a kisméretű, megközelítőleg 0,5–1 cm széles szemcsemérethez igazodnak,

—	az alvadékmassza sózását követően a sajt külsejét csak enyhén sózzák,

—	a tűlevelű fákból készült lecsepegtető vályúkban történő kiegészítő lecsepegtetés sajátságos technikát képvisel.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Fourme de Montbrison” 17–21 cm magas és 11,5–14,5 cm átmérőjű, henger alakú, kék erezetű, kellemes és zamatos ízvilágú sajt. Héja narancssárgás árnyalatú, tésztájában kisebb hézagok találhatók, enyhe kéksajt-jellege bizonyos édeskés árnyalatot kölcsönöz ízének.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A „Fourme de Montbrison” különleges jellemzői elsősorban az egyedi helyi tejtermelési és sajtkészítési szokásokból táplálkoznak.

A tejtermelés a Forez-hegység gazdag legeltetési lehetőségein alapul, ami hozzájárul a „Fourme de Montbrison” kellemes és zamatos ízkarakteréhez.

Viszonylag kis mérete a sajt kialakulásához köthető: a kisebb méretű csordák kis tejmennyiséget adnak, amelyből a vidék asszonyai készítették a sajtot.

A „Fourme de Montbrison” lágyabb íze összefügg az alvadék apró szemcsékre történő darabolásával. Az alvadékszemcsék apró mérete miatt kisméretű hézagok keletkeznek a sajt tésztájában, ami gátolja a Penicillium roqueforti penészkultúra kifejlődését, ezért a penész kevésbé markáns, mint sok egyéb penészerezetes sajt tésztájában.

A héj egyedi narancssárga színét a sózási technika befolyásolja, amely kedvez a felületi flóra kialakulásának. E flóra fejlődését segíti továbbá a tűlevelű fák törzséből kivájt lecsepegtető vályúkban történő lecsepegtetés is. A favályúkban ugyanis megtelepedik a felszíni flóra, így az eszköz közvetlenül is részt vesz a felületi flóra kialakításában, egyúttal elkerülve a héj túlságosan gyors kiszáradását.

A sajátos sózási technikáknak köszönhetően a „Fourme de Montbrison” a kéksajtok családjának számos egyéb sajttípusához képest kevésbé sós ízű sajt.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet, 5. cikk, (7) bekezdés)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCFourmeDeMontbrison.pdf

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.6. osztály:   Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

SPANYOLORSZÁG

Peras de Rincón de Soto (OEM)

MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.2. osztály:   Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

SPANYOLORSZÁG

Jamón de Trevélez (OFJ)

MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.1. osztály.   Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

SPANYOLORSZÁG

Ternera Gallega (OFJ)

MELLÉKLET

Szám	68/TQ39
Tagállam	Franciaország
Állomány	PLE/7FG.
Faj	Sima lepényhal (Pleuronectes platessa)
Övezet	VIIf és VIIg
Tilalom bevezetésének napja	2013.11.18.

MELLÉKLET

Az 1151/2012/EU rendelet I. mellékletének I. részében felsorolt mezőgazdasági termékek és élelmiszerek:

2.1. osztály.   Sörök

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Českobudějovické pivo (OFJ)

MELLÉKLET

A 606/2009/EK rendelet I.A. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A táblázat a következőképpen módosul: a) a 6. sor a következőképpen módosul: i. az 1. oszlop szövege a következő francia bekezdéssel egészül ki: „— élesztőautolizátumok hozzáadása.” ii. a 2. oszlop szövege a következő szöveggel egészül ki: „Kizárólag friss szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, töppedt szőlőből nyert, részben erjedt szőlőmust, sűrített szőlőmust és még erjedésben levő újbor esetében.” b) a 10. sorban a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „— búzából, borsóból és burgonyából származó növényi fehérje.” c) a táblázat a következő 51. és 52. sorokkal egészül ki: „51 inaktivált élesztők alkalmazása     52 oldottgáz-kezelés a borban membránkontaktorok alkalmazásával Az 1234/2007/EK rendelet XIb. melléklete 1., 3., 4., 5., 6,. 7., 8., 9., 15. és 16. bekezdésében meghatározott termékek tekintetében, kivéve az ugyanazon melléklet 4., 5., 6. és 8. bekezdésében meghatározott termékek esetében szén-dioxid hozzáadása tekintetében.”

2.

A szöveg a következő 18. függelékkel egészül ki: „18. függelék A borban membránkontaktorok alkalmazásával történő oldottgáz-kezelésre vonatkozó követelmények Az oldottgáz-kezelés a borban membránkontaktorok alkalmazásával egy fizikai módszer a borban az oldott gázok kezelésére, amelyre membránkontaktorok (hidrofób membránok) és a borászatban használt gázok alkalmazásával kerül sor. KÖVETELMÉNYEK: 1. E technológia, amely az alkoholos erjesztés befejeződésétől a csomagolásig használható, felváltja a buborékképző eszköz vagy a Venturi-mosót felhasználó rendszerek alkalmazását. 2. Az eljárást borász vagy képzett technikus végezheti el. 3. A kezelést be kell jegyezni az 1234/2007/EK rendelet 185c. cikkének (2) bekezdésében említett nyilvántartásba. 4. Az alkalmazott membránoknak meg kell felelniük az 1935/2004/EK rendeletben és a 10/2011/EU rendeletben megállapított követelményeknek, valamint az azok végrehajtására elfogadott nemzeti rendelkezéseknek. Ezenkívül meg kell felelniük az OIV által közzétett nemzetközi borászati kódexben foglalt követelményeknek is.”

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	46,1
	MA	61,3
	TN	66,1
	TR	82,3
	ZZ	64,0
0707 00 05	AL	47,7
	EG	200,0
	MA	152,9
	TR	135,0
	ZZ	133,9
0709 91 00	EG	200,0
	ZZ	200,0
0709 93 10	MA	133,9
	TR	138,7
	ZZ	136,3
0805 10 20	AR	28,7
	AU	88,3
	TR	56,3
	UY	36,0
	ZA	58,6
	ZZ	53,6
0805 20 10	AU	135,6
	MA	67,5
	PE	131,0
	TR	100,8
	ZA	150,1
	ZZ	117,0
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	IL	59,5
	PE	74,3
	SZ	43,6
	TR	65,5
	UY	92,4
	ZZ	67,1
0805 50 10	TR	84,1
	ZZ	84,1
0808 10 80	AU	125,0
	BA	42,7
	MK	29,8
	NZ	160,5
	US	133,8
	ZA	93,6
	ZZ	97,6
0808 30 90	TR	123,3
	US	205,7
	ZZ	164,5

---

(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

MELLÉKLET

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)   Dioxinok + furánok (WHO-TEQ): a poliklórozott dibenzo-para-dioxinok (PCDD-k) és poliklórozott dibenzo-furánok (PCDF-ek) összege az Egészségügyi Világszervezet (WHO) toxicitási egyenértékében kifejezve, toxicitási egyenérték-tényezők (WHO-TEF-értékek) alkalmazásával).

b)   Dioxinjellegű pcb-k (WHO-TEQ): poliklórozott bifenilek (PCB-k) összege a WHO toxicitási egyenértékében kifejezve, toxicitási egyenérték-tényezők (WHO-TEF-értékek) alkalmazásával.

c)   WHO-TEF-értékek: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Kémiai Biztonsági Programja (IPCS) keretében 2005 júniusában Genfben tartott szakértői konferencia megállapításai alapján számított, a humán kockázatok felméréséhez használt toxicitási egyenérték-tényezők (Martin van den Berg és mtsai.: The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds [Dioxinok és dioxinszerű vegyületek emberekre és emlősökre vonatkozó toxicitási egyenérték-tényezőinek az Egészségügyi Világszervezet által 2005-ben végzett újraértékelése]. Toxicological Sciences 93(2), 223–241 [2006]).

Élelmiszer	Beavatkozási szintek dioxinokra + furánokra (WHO-TEQ) (1)	Beavatkozási szintek dioxinjellegű PCB-kre (WHO-TEQ) (1)
Az alábbi állatok húsa vagy a belőlük készült húskészítmények (az ehető belsőségek kivételével) (2)
— szarvasmarhafélék és juh	1,75 pg/g zsír (3)	1,75 pg/g zsír (3)
— baromfi	1,25 pg/g zsír (3)	0,75 pg/g zsír (3)
— sertés	0,75 pg/g zsír (3)	0,50 pg/g zsír (3)
Vegyes zsírok	1,00 pg/g zsír (3)	0,75 pg/g zsír (3)
Tenyésztett hal színhúsa és belőlük készült halászati termékek	1,50 pg/g nedves súly	2,50 pg/g nedves súly
Nyerstej (2) és tejtermékek (2), beleértve a vajzsírt is	1,75 pg/g zsír (3)	2,00 pg/g zsír (3)
Tyúktojás és tojástermékek (2)	1,75 pg/g zsír (3)	1,75 pg/g zsír (3)
Étrend-kiegészítőként használt agyag	0,50 pg/g nedves súly	0,35 pg/g nedves súly
Gyümölcs, zöldség (ideértve a friss fűszernövényeket) és gabonafélék (4)	0,30 pg/g nedves súly	0,10 pg/g nedves súly

---

(1)  Koncentrációs felső határ: a koncentrációs felső határ kiszámítása azon a feltételezésen alapul, hogy minden egyes, mennyiségileg nem meghatározható kongener értéke a mennyiségi meghatározás alsó határának megfelelő értékkel egyenlő.

(2)  Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerint e kategóriában felsorolt élelmiszerek (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

(3)  A beavatkozási szintek nem alkalmazandók 2 %-nál kevesebb zsírtartalmú élelmiszerre.

(4)  A szárított gyümölcsök és zöldségek (ideértve a szárított fűszernövényeket) esetében a beavatkozási szint 0,5 pg/g a dioxinokra + furánokra és 0,35 pg/g a dioxinjellegű PCB-kre, a forgalomba hozott termékre vonatkozóan kifejezve.