22.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/1

(1)

A 2010/718/EU európai tanácsi határozat (1) rendelkezéseivel összhangban Saint-Barthélemy-sziget 2012. január 1-től kezdődően nem tartozik az Európai Unió legkülső régiói közé; megkapta ugyanis az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) negyedik részében említett társult tengerentúli országok és területek jogállását. A Francia Köztársaság kötelezettséget vállalt minden olyan megállapodás megkötésére, amely biztosítja az Unió érdekeinek e változás bekövetkezése során való megóvását, többek között annak érdekében, hogy a 2011/16/EU tanácsi irányelv (2) és a 2003/48/EK tanácsi irányelv (3) mechanizmusai alkalmazandóak legyenek Saint-Barthélemy-re jogállásának megváltozását követően is.

(2)

A Tanácstól 2011. október 20-án kapott felhatalmazás alapján a Bizottság az Európai Unió és a Francia Köztársaság közötti, a megtakarítási adóról és az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló uniós jogszabályok Saint-Barthélemy Közösségre való alkalmazásáról szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás) tárgyalt.

(3)

A megállapodás célja annak biztosítása, hogy a 2011/16/EU és a 2003/48/EK irányelvnek a határokon átnyúló adócsalás, illetve adókijátszás elleni küzdelmet szolgáló mechanizmusai – megváltozott jogállása ellenére – továbbra is alkalmazandók legyenek Saint-Barthélemy-re.

(4)

A megállapodást az Unió nevében alá kell írni, feltételezve annak későbbi időpontban történő megkötését,

22.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/3

(1)

A Tanács 2006. november 30-án elfogadta az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló 1801/2006/EK rendeletet (1) (a továbbiakban: a partnerségi megállapodás).

(2)

Az Unió tárgyalásokat folytatott a Mauritániai Iszlám Köztársasággal a halászati partnerségi megállapodáshoz csatolandó új jegyzőkönyvről (a továbbiakban: az új jegyzőkönyv), amely a halászat tekintetében Mauritánia felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken halászati lehetőségeket biztosít az uniós hajóknak.

(3)

Az új jegyzőkönyvet a 2012/827/EU tanácsi határozat (2) alapján aláírták és az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazták.

(4)

Az új jegyzőkönyvet jóvá kell hagyni,

22.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/4

(1)

A 2371/2002/EK tanácsi rendelet (1) előírja, hogy a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférésre és a halászati tevékenységek fenntartható folytatására vonatkozó intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények és különösen a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) által készített jelentés figyelembevételével, valamint a regionális tanácsadó testületektől kapott javaslatok tükrében kell meghatározni.

(2)

A Tanács feladata, hogy intézkedéseket fogadjon el halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan, beleértve – adott esetben – az azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket is. A halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy minden tagállam számára biztosított legyen a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi állomány, illetve halászat tekintetében, kellő figyelmet fordítva a közös halászati politikának a 2371/2002/EK rendeletben meghatározott célkitűzéseire is.

(3)

A teljes kifogható mennyiségeket (TAC) a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatokkal szembeni méltányos bánásmódot; ezenkívül figyelembe kell venni az érdekeltekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményeket is, különös tekintettel az érintett regionális tanácsadó testületek ülésein elhangzottakra.

(4)

Az egyedi többéves tervek hatálya alá tartozó állományok esetében a halászati lehetőségeket a szóban forgó tervekben szereplő szabályokkal összhangban kell meghatározni. Következésképpen a balti-tengeri tőkehalállományokra vonatkozó fogási korlátozásokat és halászatierőkifejtés-korlátozásokat az 1098/2007/EK tanácsi rendeletben (2) (a továbbiakban: a balti-tengeri tőkehal-gazdálkodási terv) előírt szabályokkal összhangban kell megállapítani.

(5)

A tudományos szakvélemények alapján megállapítható, hogy a balti-tengeri tőkehalállományra vonatkozó halászati erőkifejtés kezelése tekintetében rugalmasság vezethető be anélkül, hogy ezzel veszélybe kerülnének a balti-tengeri tőkehal-gazdálkodási terv célkitűzései, vagy növekedne a halászati mortalitás mértéke. Az említett rugalmasság lehetővé tenné a halászati erőkifejtés hatékonyabb kezelését, amennyiben a kvóták kiosztása nem egyenlően történik a tagállami flottán belül, és előmozdítaná a kvótacserékre való gyors reagálást. Így a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy további kikötőn kívül töltött napokat osszanak ki a lobogójuk alatt közlekedő hajóknak, amennyiben az adott tagállam lobogója alatt közlekedő másik hajótól ugyanannyi kikötőn kívül töltött napot visszavonnak.

(6)

Az e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (3) és különösen a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatokkal kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendelkezések hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell.

(7)

A 847/96/EK tanácsi rendelettel (4) összhangban azonosítani kell azokat az állományokat, amelyekre az ott említett különböző intézkedések vonatkoznak.

(8)

A halászati tevékenységek végzésének folyamatossága és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében fontos, hogy a halászat az e rendelet hatálya alá eső területeken 2014. január 1-jén megkezdődhessen. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

a)

a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)

az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott újraelosztások;

c)

a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d)

a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

e)

az 1224/2009/EK rendelet 37., 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

22.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/13

(1)

A Bizottság 2013. március 25-én elfogadta a 73/2009/EK tanácsi rendeletben (1) meghatározott közvetlen kifizetésekre a 2013. naptári év vonatkozásában alkalmazandó kiigazítási mérték rögzítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot. Mivel az Európai Parlament és a Tanács a szóban forgó kiigazítás mértékét nem határozta meg június 30-ig a 73/2009/EK rendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a Bizottság az 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2) 18. cikke (4) bekezdésének megfelelően 964/2013/EU végrehajtási rendeletében (3) maga határozta meg a kiigazítás mértékét.

(2)

A Bizottságnak a 2014. évi költségvetés-tervezethez benyújtott 2. számú módosítási indítványában szereplő, a közvetlen kifizetések és a piaccal kapcsolatos kiadások összegére vonatkozó előrejelzések alapján a pénzügyi fegyelem által megkívánt összeget, amelyet a 2014. évi költségvetés-tervezet készítésekor figyelembe vettek, ki kell igazítani. A módosítási indítvány a pénzügyi fegyelem által megkívánt 902,9 millió EUR összeggel számolt, amely tartalmazza a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett tartalék összegét is.

(3)

A Bizottság 2013. október 16-án, az 1290/2005/EK rendelet 18. cikke (4) és (5) bekezdésének alapján elfogadta a közvetlen kifizetésekre a 2013. naptári év vonatkozásában alkalmazandó kiigazítási mérték új összegének rögzítéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot.

(4)

Az 1290/2005/EK rendelet 18. cikkének (4) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot, hogy meghatározza a szóban forgó kiigazítás mértékét, és a Bizottság ennek alapján hozta meg a 964/2013/EU végrehajtási rendeletet.

(5)

Az 1290/2005/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy legkésőbb december 1-jén a Tanács – a rendelkezésére álló új adatok függvényében – módosíthatja a közvetlen kifizetések kiigazításának mértékét. Tekintettel azonban a Bíróság 2008. május 6-án a C-133/06. sz. ügyben (4) hozott ítéletére, ez a származékos jogalap jogszerűen már nem használható.

(6)

Az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a Tanács számára, hogy intézkedéseket fogadjon el a támogatások rögzítésére. Következésképp, a pénzügyi fegyelmi mechanizmus keretében a mezőgazdasági termelőknek valamely támogatás iránti kérelem alapján juttatott közvetlen kifizetések kiigazítási mértékének rögzítése ezen említett jogalapra való tekintettel kell, hogy történjen.

(7)

Általános szabályként az egy adott (N.) naptári évre közvetlen kifizetés iránti támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők részére az N + 1. pénzügyi éven belüli kifizetési időszakban folyósítják a kifizetést. A tagállamoknak azonban – bizonyos korlátokon belül – lehetőségük van arra, hogy a mezőgazdasági termelők részére a szóban forgó kifizetési időszak lejárta után késedelmesen – időbeli korlát nélkül – teljesítsék a kifizetéseket. Előfordulhat, hogy a késedelmes kifizetések teljesítése egy későbbi pénzügyi évben történik. Ha egy adott naptári évre vonatkozóan a pénzügyi fegyelmi mechanizmust kell alkalmazni, a kiigazítási mérték nem alkalmazandó azokra a kifizetésekre, amelyekre vonatkozóan a támogatási kérelmet azon naptári évtől eltérő naptári években nyújtották be, mint amelyre vonatkozóan a pénzügyi fegyelmi mechanizmust alkalmazni kell. Ezért a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a kiigazítási mérték csak azokra a kifizetésekre alkalmazandó, amelyekre vonatkozóan a támogatási kérelmet abban a naptári évben nyújtották be, amelyben a pénzügyi fegyelmi mechanizmust alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a kifizetéseket a mezőgazdasági termelők részére mikor folyósítják.

(8)

A közös agrárpolitika reformjával kapcsolatos 2013. június 26-i politikai megállapodás keretében az a döntés született, hogy a pénzügyi fegyelmi mechanizmus a közvetlen kifizetések 2 000 EUR összeget meghaladó részére alkalmazandó. Ezenkívül arról is megállapodás született, hogy egy adott pénzügyi év végén felhasználatlan előirányzatok (ha vannak) a következő évben kerülnek kifizetésre a mezőgazdasági termelők részére, a pénzügyi fegyelmi mechanizmusnak megfelelően. A következetesség érdekében indokolt az egymást követő évekre ugyanazt a küszöbértéket meghatározni. A pénzügyi fegyelmi mechanizmust hasonló módon kell alkalmazni a 2013-as naptári év tekintetében is ahhoz, hogy az összhangban álljon azzal, amit a megállapodás a jövőre nézve meghatározott; ezért indokolt rendelkezni arról, hogy a kiigazítási mérték csak a 2 000 EUR-t meghaladó összegekre legyen alkalmazandó.

(9)

A 73/2009/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az említett rendelet 121. cikkében előírt növekedési ütemezésnek a rendelet 2. cikkének g) pontja szerinti új tagállamokban odaítélt összes közvetlen kifizetésre való alkalmazása keretében a pénzügyi fegyelmi mechanizmust az új tagállamokra nem kell alkalmazni azon naptári év kezdetéig, amelyben a közvetlen kifizetéseknek az új tagállamokra alkalmazandó szintje legalább egyenlő a többi tagállamban az adott időpontban az ilyen kifizetésekre alkalmazandó szinttel. Mivel Bulgária és Románia esetében a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a 2013. naptári évben még alkalmazni kell a növekedési ütemezést, az e rendeletben meghatározandó kiigazítási mértéket e tagállamok mezőgazdasági termelői tekintetében nem kell alkalmazni.

(10)

A 73/2009/EK rendelet Horvátország csatlakozási okmányára tekintettel módosításra került. Mivel a 2013-as naptári évben Horvátország esetében is alkalmazni kell a 73/2009/EK rendelet 121. cikkében meghatározott növekedési ütemezést, az e rendeletben meghatározandó kiigazítási mértéket Horvátország mezőgazdasági termelői tekintetében nem kell alkalmazni.

(11)

Annak érdekében, hogy a kiigazítási mértéket a 73/2009/EK rendeletben a kifizetések mezőgazdasági termelők részére való teljesítésének megkezdésére előírt időponttól alkalmazni lehessen, ezt a rendeletet 2013. december 1-jétől kell alkalmazni.

(12)

A mezőgazdasági termelőknek a 2013. naptári évre vonatkozóan benyújtott támogatási kérelmek alapján nyújtandó kifizetések teljes összegét az új kiigazítási mérték figyelembevételével kell kiszámítani. Az egyértelműség érdekében a 964/2013/EU végrehajtási rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

22.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/15

(1)

A 2371/2002/EK tanácsi rendelet (1) előírja, hogy a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférésre és a halászati tevékenységek fenntartható folytatására vonatkozó intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények és különösen a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) által készített jelentések figyelembevételével, valamint a regionális tanácsadó testületektől kapott javaslatok tükrében kell meghatározni.

(2)

A 754/2009/EK tanácsi rendelettel (2) a Tanács egyes hajócsoportokat kizárt az 1342/2008/EK tanácsi rendelet (3) III. fejezetében előírt halászati erőkifejtési rendszerből. Az említett rendszer hatálya alá tartozó hajók megengedett halászati erőkifejtését jelenleg a 39/2013/EU tanácsi rendelet (4) IIA. melléklete és a 40/2013/EU tanácsi rendelet (5) IIA. melléklete állapítja meg.

(3)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) 2013 júniusában közzétette az északi szürke tőkehalra vonatkozó, 2014-re szóló szakvéleményét. Az ICES eme szakvéleményében jelzi, hogy az állomány biomasszája 2013-ban rekordnagyságot ért el, és a halászati mortalitás mértéke az elmúlt években meredeken csökkent. Az ICES véleménye szerint 2014-ben a teljes kifogható mennyiséget 49 %-kal, azaz 81 846 tonnára lehetne növelni. E vélemény fényében Írország és Spanyolország kérte, hogy az állományra vonatkozóan érvényben lévő teljes kifogható mennyiséget még ez év során növeljék 55 105 tonnáról 69 440 tonnára, hogy el lehessen érni azt a kirakodási szintet, amely az ICES becslései szerint megfelelne a halászati mortalitás jelenlegi szintjeinek, amelyek pedig összhangban vannak a maximális fenntartható hozammal. A kérés elfogadhatónak tekinthető, tekintettel arra, hogy az érintett tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a halászati tevékenység szigorú ellenőrzése révén biztosítják, hogy a halászati erőkifejtés szintje és ebből következően a halászati mortalitási arány változatlan maradjon.

(4)

A Spanyolország lobogója alatt közlekedő, a Skóciától nyugatra fekvő területeken halászó hajók egy csoportja jelenleg nem tartozik az 1342/2008/EK rendeletben meghatározott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá. A Spanyolország által 2013-ban szolgáltatott adatok alapján a HTMGB nem tudta megállapítani, hogy az 1342/2008/EK rendeletben megállapított feltételek teljesültek-e a 2012-es gazdálkodási időszakra vonatkozóan. Ezért a szóban forgó hajócsoportot helyénvaló újból az említett halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá vonni. A 754/2009/EK rendeletet és a 39/2013/EU rendelet IIA. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

A Franciaország lobogója alatt közlekedő, az Északi-tengeren halászó hajók egy csoportja jelenleg nem tartozik az 1342/2008/EK rendeletben meghatározott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá. A Franciaország által 2013-ban szolgáltatott információk alapján a HTMGB úgy ítélte meg, hogy az említett hajók fogásai túllépték a megállapított küszöböt. Ezért a szóban forgó francia hajócsoportot helyénvaló újból az említett halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá vonni. A 754/2009/EK rendeletet és a 40/2013/EU rendelet IIA. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő, az Ír-tenger Man-sziget körüli részén csíkos fésűkagylóra (Aequipecten opercularis) halászó hajók egy csoportja jelenleg nem tartozik az 1342/2008/EK rendeletben meghatározott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá. Egy matematikai hiba következtében azonban a 39/2013/EU rendelet IIA. mellékletében meghatározott erőkifejtési felső határok nem tükrözik ezt a kizárást. Az 39/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az 1262/2012/EU tanácsi rendelet (6) a mélytengeri cápákat felsoroló lista vonatkozásában meghatározza a 2013. és 2014. évi fogási korlátozásokat. A Bizottság felkérte az ICES-t annak értékelésére, hogy helyénvaló-e az említett listát felülvizsgálni. Az ICES következtetése szerint elegendő tudományos információ támasztja alá azt, hogy a mélytengeri cápákat felsoroló listáról töröljék a foltos cápát (Galeus melastomus), illetve hogy arra felvegyék a Centrophorus nembe tartozó valamennyi fajt (Centrophorus spp.). Az 1262/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

A parti államokkal a makrélával, a kék puhatőkehallal, az atlanti-skandináv heringgel és az északi-tengeri foltos tőkehallal való gazdálkodásról folytatott konzultáció eredményével összhangban az Unió engedélyt adhat arra, hogy az uniós hajókkal folytatott halászat keretében legfeljebb 10 %-kal túllépjék az Unió rendelkezésére álló kvótát, amennyiben az Unió rendelkezésére álló kvótán felül felhasznált mennyiségeket levonják az Unió 2014. évi kvótájából. Az Unió hasonlóképpen felhasználhatja 2014-ben a részére 2013-ban rendelkezésre álló kvótából fennmaradt mennyiségeket a kvóta legfeljebb 10 %-áig terjedő mértékben. Annak érdekében, hogy az összes uniós hajóra egyenlő feltételek vonatkozzanak, célszerű efféle rugalmasságot biztosítani e halászati lehetőségek meghatározásában, annak lehetővé tétele révén, hogy az érintett tagállamok rugalmassági kvóta alkalmazását válasszák. Amennyiben valamely tagállam egy bizonyos állomány tekintetében úgy döntött, hogy nem alkalmazza a rugalmassági kvótát, helyénvaló, hogy a 40/2013/EU rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke továbbra is alkalmazandó legyen.

(9)

2013-as éves találkozóján az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) a fehérorrú cápa védelme érdekében elfogadott egy, az IOTC által jóváhagyott hajók lajstromában szereplő hajókra vonatkozó határozatot, amely átmeneti kísérleti intézkedésként megtiltja, hogy a fehérorrú cápa egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tárolják, átrakják vagy kirakodják. A határozat kivételről rendelkezik a kisüzemi halászat, vagyis az olyan halászhajók vonatkozásában, amelyek a lobogójuk szerinti tagállam kizárólagos gazdasági övezetében folytatnak halászatot. A 40/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

2010-es éves találkozóján a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC) olyan ajánlást fogadott el, amely a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén korlátozta a Csendes-óceán déli részén élő germon aktív halászatát. Következésképpen gondoskodni kell arról, hogy az uniós hajók az említett fajra irányuló halászat kivételével továbbra is folytathassanak tevékenységet a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén. A 40/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

A norvég vizeken tartózkodó uniós hajók és az uniós vizeken tartózkodó norvég hajók halászati lehetőségei a halászati jogokról szóló konzultációkra is figyelemmel évente kerülnek megállapításra a Norvégiával kötött kétoldalú halászati megállapodásnak (7) megfelelően. A 2013-ra vonatkozó megállapodásokról szóló konzultációk befejeződéséig a 40/2013/EU rendelet ideiglenes halászati lehetőségeket állapított meg az érintett halállományok tekintetében. 2013. január 18-án befejeződtek a Norvégiával folytatott konzultációk, és a 297/2013/EU tanácsi rendelet (8) módosította a 40/2013/EU rendelet megfelelő rendelkezéseit. A norvég menyhalnak az ICES IV övezet norvég vizeiben élő állományát tévedésből kizárták a 297/2013/EU rendelet hatálya alól. Ezenkívül a Norvégia által a II, IVa, V és VI övezetben (az é. sz. 56° 30′-től északra) és a VII övezetben (a ny. h. 12°-tól nyugatra) az uniós vizeken halászható kékpuhatőkehal-mennyiség nem tükrözte kellőképpen az említett országgal folytatott konzultációk nyomán kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben rögzített értékeket. A 40/2013/EU rendelet IA. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen kardhal- vagy germonhalászatra engedéllyel rendelkező uniós hajók száma és a részükre kiosztott kapacitás tévesen került megállapításra. A 40/2013/EU rendelet VI. mellékletét ezért ennek megfelelően javítani kell.

(13)

A 2012. évi csatlakozási okmányra és Horvátország 2013. július 1-jei csatlakozására figyelemmel az uniós szinten a 2013. évre Horvátország számára meghatározott halászati lehetőségekre vonatkozó rendelkezéseket bele kell foglalni a vonatkozó uniós eszközökbe. Az e rendeletben foglalt, a horvát kékúszójútonhal-halászati és -tenyésztési kapacitásra vonatkozó adatok 2013-ig az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) által Horvátország számára a kékúszójú tonhal tekintetében meghatározott helyreállítási terv rendelkezéseit tükrözik. Továbbá a 302/2009/EK tanácsi rendelet (9) 5. cikkének megfelelően mindegyik tagállamnak biztosítania kell, hogy halászati kapacitása összhangban legyen a kvótájával.

(14)

A rendeletnek a halászati erőkifejtés korlátozásaira vonatkozó rendelkezéseit 2013. február 1-jétől kell alkalmazni. Helyénvaló előírni, hogy a fogási korlátozásokra és a kvótakiosztásra vonatkozó rendelkezések 2013. január 1-jétől legyenek alkalmazandók, kivéve a WCPFC-vel és az IOTC-vel összefüggő új rendelkezéseket, amelyeket e rendelet hatálybalépésének napjától indokolt alkalmazni. A Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásának következményeként bekerült rendelkezéseket a csatlakozás időpontjától kezdődően kell alkalmazni. E visszamenőleges hatályú alkalmazás nem sérti a jogbiztonság elvét, mivel az érintett halászati lehetőségeket még nem merítették ki. Mivel az erőkifejtési rendszerek módosításai közvetlenül befolyásolják az érintett flották gazdasági tevékenységeit, ennek a rendeletnek kihirdetését követően azonnal indokolt hatályba lépnie,

1.

A szöveg a következő. cikkel egészül ki:

„6a. cikk

Rugalmasság a halászati lehetőségek meghatározásában bizonyos állományok tekintetében

(1)   Ezt a cikket a következő állományokra kell alkalmazni:

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott állományok tekintetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az I. mellékletben meghatározott eredeti kvótát legfeljebb 10 %-kal növelik. Az érintett tagállamok e döntésükről írásban értesítik a Bizottságot. Az értesítést követően a megnövelt kvótát kell az adott tagállam részére a 2013. évre kiosztott kvótának tekinteni.

(3)   Az eredeti kvótát meghaladó megnövelt kvóta keretében 2013-ban felhasznált tonnamennyiségeket az adott tagállamnak az érintett halállományra vonatkozóan 2014-re kiosztandó kvóta kiszámítása során le kell vonni.

(4)   Az eredeti kvótából fennmaradó mennyiségeket az eredeti kvóta legfeljebb 10 %-áig terjedő mértékben az adott tagállamnak az érintett halállományra vonatkozóan 2014-re kiosztandó kvóta kiszámítása során be kell számítani.

(5)   A más tagállamoknak a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján átadott mennyiségeket és az 1224/2009/EK rendelet 37., 105. és 107. cikke alapján levont mennyiségeket figyelembe kell venni az e cikk (3) bekezdése szerinti felhasznált és a (4) bekezdés szerinti fel nem használt mennyiségek megállapításakor.

(6)   Amennyiben egy tagállam egy bizonyos állomány tekintetében élt az e cikk (2) bekezdésében meghatározott opcióval, a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke az adott tagállam tekintetében nem vonatkozik az érintett állományra.”;

2.

A 10. cikk (2) bekezdésében az „e rendelet I. mellékletében” szövegrész helyébe az „e rendeletben” szövegrész lép.

3.

A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

Cápák

(1)   Tilos bármely halászatban az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik fajához tartozó egyedeket – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni.

(2)   Tilos bármely halászatban a fehérorrú cápa (Carcharhinus longimanus) egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni; a tilalom nem vonatkozik a 24 méteres teljes hosszt el nem érő olyan hajókra, amelyek kizárólag a lobogójuk szerinti tagállam kizárólagos gazdasági övezetében végeznek halászati műveleteket és fogásaikat csak helyi fogyasztásra szánják.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.”

4.

A 29. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„29. cikk

A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és a Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló halászat feltételei

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri, az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) és a bonitóra (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálóval halászó hajók számára kiosztott halászati napok száma ne növekedjen.

(2)   Az uniós hajók nem halászhatnak a Csendes-óceán déli részén élő germonra (Thunnus alalunga) a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén.”

5.

Az IA. melléklet e rendelet IV. mellékletének megfelelően módosul.

6.

Az ID. melléklet e rendelet V. mellékletének megfelelően módosul.

7.

A IIA. melléklet e rendelet VI. mellékletének megfelelően módosul.

8.

A IV. melléklet e rendelet VII. mellékletének megfelelően módosul.

9.

A VI. melléklet e rendelet VIII. mellékletének megfelelően módosul.

22.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/30

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Szlovénia kérelmét (2) a „Slovenski med” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni,

22.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/32

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétette Franciaország kérelmét (2) a „Prés-salés du Mont-Saint-Michel” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a „Prés-salés du Mont-Saint-Michel” elnevezést be kell jegyezni,

22.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/34

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletet (2).

(2)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaország kérelmét (3) a „Pâté de Campagne Breton” elnevezés bejegyzésére.

(3)

Hollandia az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján kifogással élt a bejegyzés ellen. A kifogás az említett rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadhatónak bizonyult.

(4)

A kifogási nyilatkozat alapvetően az 510/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek betartásának elmulasztásához, valamint konkrétan ahhoz a tényhez kapcsolódott, hogy a nyersanyagnak, azaz a sertéshúsnak Franciaországban elismert sertésfajtákból kell származnia, és nem vonatkoznak rá objektív minőségi kritériumok.

(5)

A Bizottság 2012. október 24-i levelében felhívta az érdekelt feleket a szükséges konzultációk lefolytatására.

(6)

Franciaország és Hollandia az előírt hat hónapos időszakon belül megállapodásra jutott. A megállapodás értelmében kisebb módosításokat hajtottak végre a termékleírásban és az egységes dokumentumban: törölték a sertések genetikai sajátosságaival kapcsolatos bekezdéseket, és azok helyébe a sertéshús minősége és a végtermék minősége közötti ok-okozati kapcsolatot teremtő objektív kritériumokat léptettek.

(7)

A „Pâté de Campagne Breton” elnevezést ezért fel kell venni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába; az egységes dokumentumot ki kell igazítani, és közzé kell tenni annak módosított változatát,

22.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/40

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletet (2).

(2)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3) az Egyesült Királyság kérelmét az „Orkney Scottish Island Cheddar” elnevezés bejegyzésére.

(3)

A Dairy Australia és a Dairy Companies Association of New Zealand egyesület, valamint a Consortium for Common Food Names az 510/2006/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján kifogással élt a bejegyzés ellen. A szóban forgó kifogások az említett rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadhatónak bizonyultak.

(4)

Az említett kifogások különösen azt hangsúlyozzák, hogy a szóban forgó elnevezés bejegyzése veszélyezteti elnevezések, védjegyek és a 6. cikk (2) bekezdésében előírt közzétételt megelőzően már legalább öt éve jogszerűen forgalmazott termékek létét, és hogy a bejegyzésre javasolt elnevezés szokásos elnevezés.

(5)

A Bizottság 2013. március 20-i levelében felhívta az érdekelt feleket, hogy folytassák le a megfelelő egyeztetést.

(6)

Az Egyesült Királyság és a kifogást emelők az előírt három hónapon belül megállapodásra jutottak, amelyről 2013. július 8-án értesítették a Bizottságot.

(7)

Az említett egyeztetésekből kiderült, hogy az ellenzők fő gondja csakis az „Orkney Scottish Island Cheddar” összetett elnevezést alkotó „Cheddar” kifejezésre vonatkozik. Ugyanakkor a termelő által kért oltalom csakis az említett összetett elnevezés egészére vonatkozik. Az 1151/2012/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdésével összhangban a „Cheddar” elnevezés az Unió jogrendjében alkalmazandó elvek és szabályok betartása mellett továbbra is használható az Unió területén.

(8)

Az „Orkney Scottish Island Cheddar” elnevezést következésképpen be kell jegyezni az az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába,

22.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/42

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelvet (2) a jóváhagyási eljárás és feltételek tekintetében továbbra is alkalmazni kell azon hatóanyagokra, amelyekről az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint 2011. június 14. előtt fogadtak el határozatot. A pentiopirád esetében az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak a 2010/466/EK bizottsági határozattal (3) teljesülnek.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően 2009. december 10-én az LKC UK Ltd. kérelmet nyújtott be az Egyesült Királysághoz a pentiopirád nevű hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvétele céljából. A 2010/466/EU határozat megerősítette, hogy a dokumentáció hiánytalan abban az értelemben, hogy elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(3)

A kérelmező által javasolt felhasználási célok tekintetében e hatóanyagnak az emberek és az állatok egészségére, valamint a környezetre gyakorolt hatását a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint megvizsgálták. A kijelölt referens tagállam 2012. január 31-én a Bizottság elé terjesztette az értékelő jelentés tervezetét.

(4)

A tagállamok és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) megvizsgálták az értékelő jelentés tervezetét. A Hatóság 2013. február 7-én ismertette a Bizottsággal a pentiopirád hatóanyagú növényvédő szer kockázatértékelésének szakmai vizsgálata alapján levont következtetését (4). Az értékelő jelentés tervezetét és a Hatóság következtetését a tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében közösen megvizsgálták, majd a pentiopirádról szóló bizottsági vizsgálati jelentés formájában 2013. október 3-án véglegesítették.

(5)

A különböző vizsgálatok azt mutatták, hogy a pentiopirádot tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 5. cikke (3) bekezdésében megállapított követelményeknek, különösen a Bizottság vizsgálati jelentésében megvizsgált és részletezett alkalmazások tekintetében. Ezért a pentiopirád jóváhagyása indokolt.

(6)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekre való figyelemmel azonban szükség van bizonyos feltételek és korlátozások előírására. Különösen további megerősítő információkat indokolt kérni.

(7)

A jóváhagyás előtt megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag jóváhagyásából fakadó új követelmények teljesítésére.

(8)

Ugyanakkor az 1107/2009/EK rendeletben előírt, a jóváhagyásból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül, és figyelemmel a 91/414/EGK irányelvről az 1107/2009/EK rendeletre való áttérés következtében előállt különleges helyzetre, be kell tartani a következőket. A jóváhagyást követően a tagállamok számára hat hónapot kell biztosítani a pentiopirádot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek felülvizsgálatára. Az engedélyeket a tagállamok szükség szerint módosítják, újakkal helyettesítik vagy visszavonják. Az előbbi határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani a III. melléklet szerinti, az egyes növényvédő szerek összes felhasználási céljára vonatkozó teljes dokumentációnak a 91/414/EGK irányelvben meghatározott egységes elvek szerinti benyújtására, valamint az értékelésére.

(9)

A 3600/92/EGK bizottsági rendelet (5) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy értelmezési nehézségek támadhatnak a meglévő engedélyek jogosultjainak az adathozzáférésre vonatkozó kötelezettségei tekintetében. A további nehézségek elkerülése végett ezért szükségesnek tűnik pontosítani a tagállamok kötelezettségeit, különösen azt, hogy ellenőrizniük kell, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáfér-e az említett irányelv II. mellékletében leírt követelményeknek megfelelő dokumentációhoz. Ez az egyértelműsítés azonban az említett irányelv I. mellékletét azóta módosító irányelvekhez, illetve a hatóanyagokat jóváhagyó rendeletekhez képest nem ró új kötelezettségeket a tagállamokra és az engedélyek jogosultjaira.

(10)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint az 540/2011/EU végrehajtási rendelet (6) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a pentiopirádot egyedüli hatóanyagként tartalmazó szer esetében legkésőbb 2015. október 31-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt; vagy

b)

a pentiopirádot több hatóanyag egyikeként tartalmazó szer esetében 2015. október 31-ig, vagy ha a többi hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételéről rendelkező adott jogszabályban az ilyen módosításra vagy visszavonásra későbbi időpont van megszabva, akkor az ott megjelölt határidőig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt.

22.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/47

(1)

Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a legalább 12 méter teljes hosszúságú azon uniós halászhajók parancsnokai, amelyek többéves terv hatálya alá tartozó állományok halászatát végzik, és amelyeknek elektronikus úton kell rögzíteniük a halászati napló adatait, a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább négy órával értesítik a lobogó szerinti tagállamuk illetékes hatóságait kirakodási szándékukról.

(2)

A 17. cikk (2) bekezdése értelmében ha egy uniós halászhajó a lobogó szerinti tagállamától eltérő tagállam kikötőjébe szándékozik belépni, a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai az elektronikus formátumú előzetes értesítést a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítják a parti tagállam illetékes hatóságainak.

(3)

A 17. cikk (6) bekezdése értelmében a Bizottság rendelkezhet más értesítési időtartamról, figyelembe véve többek között a halászati termékek típusát, valamint a halászterületek, a kirakodóhelyek és a hajók lajstromozási kikötői közötti távolságot.

(4)

2012. szeptember 28-án Spanyolország az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értesítési időtartam legfeljebb két és fél órára való lerövidítését kérte a Kantábriai-tengerben és az Ibériai-félszigettől nyugatra élő déliszürketőkehal- és norvéghomár-állományok halászatát végző, spanyol lobogó alatt közlekedő hajók számára. A kérés a terv szerint tevékenykedő különböző flották közül a Kantábriai-tengeren és az Ibériai-félszigettől északnyugatra halászó fenékvonóhálós, eresztőhálós és fenékhorogsoros hajókat, valamint a portugál vizeken halászó fenékvonóhálós hajókat érinti.

(5)

A Kantábriai-tengerben és az Ibériai-félszigettől nyugatra élő déliszürketőkehal- és norvéghomár-állományok a Kantábriai-tenger és az Ibériai-félsziget nyugati részének déli szürketőkehal- és norvéghomár-állományának helyreállítását célzó intézkedésekről, valamint a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló 850/98/EK rendelet módosításáról szóló, 2005. december 20-i 2166/2005/EK tanácsi rendeletben (2) meghatározott többéves terv hatálya alá tartoznak.

(6)

A Spanyolország által benyújtott területi adatok azt mutatják, hogy a (4) preambulumbekezdésben említett, spanyol lobogó alatt közlekedő meghatározott flották általában olyan halászterületeken folytatnak halászatot, amelyekről a kirakodási kikötő négy óránál rövidebb idő alatt elérhető. Ugyanakkor az ellenőrző hatóságok irodáiból két és fél órán belül minden esetben el lehet jutni a kirakodási kikötőkhöz. Ezért amennyiben a szóban forgó hajókat vizsgálatra választanák ki, a két és fél órás előzetes értesítési időtartam lehetővé tenné az érintett ellenőrző hatóságok számára, hogy elvégezzék a megfelelő vizsgálatot. Ezért indokolt az előzetes értesítési időtartamot legfeljebb két és fél órára lerövidíteni.

(7)

Az egyenlő bánásmód érdekében ugyanez a lerövidített előzetes értesítési időtartam alkalmazandó más tagállamok hajóira is, amelyek spanyol kikötőkben szándékoznak kirakodni.

(8)

E rendelet hatálybalépése után egy évvel Spanyolországnak értékelnie kell a lerövidített előzetes értesítési időtartamnak az érintett hajók által végrehajtott kirakodások ellenőrzésére gyakorolt hatását, és jelentést kell küldenie erről a Bizottságnak. A Bizottság nyomon fogja követni a lerövidített előzetes értesítési időtartam alkalmazását, tekintettel azon vizsgálatok hatékonyságára, amelyeket a nemzeti ellenőrző hatóság az érintett hajók vonatkozásában végez. Amennyiben a Spanyolország által megküldött jelentés megállapításai alapján vagy a Bizottság által az 1224/2009/EK rendelet X. címe keretében elvégzett ellenőrzések, vizsgálatok és átvilágítások eredményei alapján úgy tűnik, hogy a lerövidített előzetes értesítési időtartam nem teszi lehetővé a kirakodások Spanyolország általi megfelelő ellenőrzését, a Bizottság ennek megfelelően felül fogja vizsgálni a szóban forgó időtartamot.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

a)

a 2166/2005/EK rendelet szerinti többéves terv hatálya alá tartozó, a Kantábriai-tengerben és az Ibériai-félszigettől északnyugatra (VIIIc és IXa ICES körzet) élő déliszürketőkehal- és norvéghomár-állományok halászatát végző fenékvonóhálós (TR), eresztőhálós (GN) és fenékhorogsoros (LL) hajók;

b)

a 2166/2005/EK rendelet szerinti többéves terv hatálya alá tartozó, a portugál vizekben (IXa ICES körzet) élő déliszürketőkehal- és norvéghomár-állományok halászatát végző fenékvonóhálós (TR) hajók.

22.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/49

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

22.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/51

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a baromfihús- és tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásának részletes szabályait, és megállapította az érintett termékekre alkalmazandó irányadó árakat.

(2)

Az irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló, rendszeresen ellenőrzött adatokból megállapítható, hogy az irányadó árakat bizonyos baromfihús- és tojáságazati termékek, illetve a tojásalbumin behozatala vonatkozásában a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevételével módosítani kell.

(3)

Ezért az 1484/95/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet kihirdetésének napján lépjen hatályba.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,