ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2013.297.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 297

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

56. évfolyam
2013. november 7.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozás) (EKB/2013/33)

1

 

*

Az Európai Központi Bank 1072/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris-pénzügyi intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról (átdolgozás) (EKB/2013/34)

51

 

*

Az Európai Központi Bank 1073/2013/EU rendelete (2013. október 18.) a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról (átdolgozás) (EKB/2013/38)

73

 

*

Az Európai Központi Bank 1074/2013/EU rendelete (2013. október 18.) az euroövezetben rezidens, nem monetáris pénzügyi intézményektől betéteket fogadó postai zsíróintézményekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (átdolgozás) (EKB/2013/39)

94

 

*

Az Európai Központi Bank 1075/2013/EU rendelete (2013. október 18.) az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról (átdolgozás) (EKB/2013/40)

107

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/1


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1071/2013/EU RENDELETE

(2013. szeptember 24.)

a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozás)

(EKB/2013/33)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a kötelező tartalék Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

A monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről szóló 25/2009/EK európai központi banki rendelet (EKB/2008/32) (3) jelentősen módosult. Mivel most további módosításokra kerül sor, különösen tekintettel az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4), a rendeletet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatai teljesítése érdekében előírja a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) ágazati összevont mérlegének elkészítését. Ennek fő célja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) átfogó statisztikai képet kapjon az egy gazdasági területnek tekintett azon tagállamokban, amelyeknek a pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok) kibontakozó monetáris fejleményekről. Ezek a statisztikák lefedik az aggregált pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket állományok és tranzakciók tekintetében, a teljes körű és homogén MPI-szektor és adatszolgáltatói kör alapján, és rendszeresen készülnek. Az euroövezet monetáris aggregátumai és azok ellentételei folyamatos analitikai használhatóságának garantálásához szükség van kellő mélységgel részletezett adatokra is.

(3)

Az EKB-nak – az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek megfelelően, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában (a továbbiakban: a KBER alapokmánya) megállapított feltételek értelmében – rendeleteket kell alkotnia olyan mértékben, amennyiben az szükséges a KBER alapokmányban meghatározott KBER-feladatok végrehajtásához, és a Tanács által a Szerződés 129. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott rendelkezésekben megállapított egyes esetekben.

(4)

A KBER-alapokmány 5.1. cikke előírja, hogy az EKB a nemzeti központi bankok (NKB-k) támogatásával gyűjtse be az illetékes nemzeti hatóságoktól vagy közvetlenül az érintett gazdasági szereplőktől a KBER feladatainak végrehajtása érdekében szükséges statisztikai információkat. Az alapokmány 5.2. cikk e előírja, hogy az Alapokmány 5.1. cikkben előírt feladatokat – a lehetséges mértékben – az NKB-k látják el.

(5)

A 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy részletesen határozza meg az adatszolgáltatói kör keretein belül a tényleges adatszolgáltatók csoportját, illetve feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alól. A 6. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy az EKB olyan rendeleteket fogadhat el, amelyek részletesen meghatározzák, hogy a statisztikai információk ellenőrzésére, illetve kötelező begyűjtésük végrehajtására vonatkozó jogosultságot milyen feltételekkel lehet gyakorolni.

(6)

A 2533/98/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy a tagállamok szervezzék meg saját statisztikai adatszolgáltató rendszerüket, és teljes körűen működjenek együtt a KBER-rel a KBER-alapokmány 5. cikkéből eredő kötelezettségeik teljesítésének biztosítása érdekében.

(7)

Helyénvaló lehet, ha az NKB-k a tényleges adatszolgáltatók körétől az EKB által meghatározott statisztikai követelmények teljesítéséhez szükséges statisztikai információkat egy szélesebb körű, az NKB-k saját felelősségi körében az uniós vagy a nemzeti joggal, vagy a bevett gyakorlattal összhangban statisztikai célokkal létrehozott statisztikai adatszolgáltatási keretrendszer részeként gyűjtik be, azzal a feltétellel, hogy ez nem veszélyeztetheti az EKB felé a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. Ez egyben csökkentheti az adatszolgáltatási terhet is. Az átláthatóság érdekében ilyen esetekben célszerű tájékoztatni az adatszolgáltatókat arról, hogy az adatgyűjtés egyéb statisztikai célokat szolgál. Meghatározott esetekben az EKB a saját kötelezettségei teljesítése érdekében támaszkodhat az ilyen, más céllal összegyűjtött statisztikai információkra.

(8)

Az adatszolgáltatási követelmények azon esetben a legrészletesebbek, amennyiben az ügyfelek a pénztartó szektor részét képezik. Részletes adatokra a következők tekintetében van szükség: a) a betéti kötelezettségekről alszektorok és futamidők szerinti, valamint további, devizanemenként osztályozott statisztikai információk szükségesek az M3 monetáris aggregátumban szereplő külföldi valuta komponensekben bekövetkező fejlemények alaposabb elemzésének lehetővé tétele érdekében, valamint az M3 külföldi valutákban és euróban levő komponensei közötti helyettesíthetőség mértékének megállapítására irányuló vizsgálat lehetővé tételére; b) a hitelek alszektor/futamidő, felhasználási cél, kamatmegállapítás és pénznem szerinti részletezésben, mivel ezek az információk a monetáris elemzéshez alapvetően szükségesnek minősülnek; c) más MPI-kkel szembeni pozíciók részletezése annyiban, amennyiben ez az MPI-k közötti egyenlegek nettósításának vagy a tartalékalap kiszámításának lehetővé tételéhez szükséges; d) nem euroövezeti rezidensekkel (külfölddel) szembeni pozíciók a „két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú betétek”, a „két éven túl felmondással visszaváltható betétek” és a „repoügyletek” esetében azért, hogy a pozitív tartalékaránytól függő tartalékalap kiszámítható legyen; e) a külfölddel szemben fennálló összes betéti kötelezettség, hogy a külföldi ügyfelek adatait össze lehessen állítani; f) a fizetési mérleg és a pénzügyi beszámolók céljára a külfölddel szemben fennálló betéti kötelezettségek és hitelek egy év alatti és azt meghaladó eredeti futamidőnél részletezve.

(9)

Az MPI-k értékpapír-portfólióira vonatkozó, az értékpapír-állományokról szóló statisztikákról szóló, 2012. október 17-i 1011/2012/EU európai központi bank rendelet (EKB/2012/24) (5) szerinti statisztikai adatgyűjtés céljaira az NKB-k negyedévenként értékpapíronként szolgáltatnak adatokat. Az NKB-k ezt az adatszolgáltatási követelményt kombinálhatják az e rendelet és az 1011/2012/EU (EKB/2012/24) rendelet szerinti adatszolgáltatással, amennyiben ez a hitelintézetek adatszolgáltatási terheit csökkentheti. Az NKB-k lehetővé tehetik a pénzpiaci alapok (PPA-k) számára, hogy a befektetési alapok eszközeire és kötelezettségeire vonatkozó statisztikákról szóló, 2013. október 18-i 1073/2013/EU (EKB/2013/38) európai központi banki rendeletben (6) meghatározottak szerint teljesítsék az adatszolgáltatást annak érdekében, hogy csökkentsék az alapkezelők terheit.

(10)

Az EKB a pénzügyi ügyleteket a hó végi adatszolgáltatási napokon fennálló állományok helyzete közötti különbségként azonosítja, amelyekből kiszűri a nem az ügyleteknek tulajdonítható változások hatásait. Az adatszolgáltatóknak előírt követelmény nem vonatkozik az árfolyamváltozásokra, amelyeket az EKB – vagy az EKB-val való konzultációt követően az NKB – az adatszolgáltatók által devizanemenként külön-külön megadott állományadatok alapján számít ki, vagy az átsorolási kiigazításokra, amelyeket az NKB-k a számukra már rendelkezésre álló, különféle információs forrásokból saját maguk gyűjtenek.

(11)

A 2531/98/EK rendelet 5. cikke felhatalmazza az EKB-t, hogy rendeleteket vagy határozatokat fogadjon el egyes intézmények kötelező tartalékképzési kötelezettség alóli mentesítése érdekében és arra, hogy részletesen meghatározza azon lehetőségeket, amikor bármely más intézménnyel szembeni kötelezettségeket a tartalékalapból ki lehet zárni vagy le lehet vonni, továbbá amikor a források egyes kategóriáira eltérő tartalékrátákat lehet megállapítani. A 2531/98/EK rendelet 6. cikke alapján az EKB jogosult bekérni az intézményektől a kötelező tartalékképzésére vonatkozó előírások alkalmazásához szükséges információkat, valamint a pontosság és a tartalom minősége szempontjából ellenőrizni azokat az információkat, amelyeket ezek az intézmények a kötelező tartalék képzésére vonatkozó előírások betartásának alátámasztására szolgáltatnak. A teljes adatszolgáltatási kötelezettségekkel járó terhek csökkentése érdekében kívánatos, hogy a havi mérlegkimutatásra vonatkozó statisztikai információkat a statisztikai célon túlmenően a KBER kötelező tartalékolási rendszerének hatálya alá tartozó hitelintézetek tartalékalapjának rendszeres kiszámítására is használják, a kötelező tartalék képzéséről szóló, 2003. szeptember 12-i, 1745/2003/EK (EKB/2003/9) európai központi banki rendeletnek (7) megfelelően.

(12)

Szükséges a hitelintézetek részvételével történő egyesülések esetén követendő sajátos eljárások meghatározása annak érdekében, hogy tisztázni lehessen az ilyen intézmények tartalékképzési kötelezettségeit.

(13)

Az EKB-nak adatokra van szüksége az MPI-k értékpapírosítási tevékenységéről annak érdekében, hogy értelmezhesse az euroövezetben a hitelezéssel és kölcsönnyújtással kapcsolatos fejleményeket. Ezek az adatok egyben kiegészítik az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló, 2013. október 18-i 1075/2013/EU (EKB/2013/40) európai központi banki rendelet (8) értelmében jelentett adatokat.

(14)

Bár elismert tény az, hogy az EKB által, az Alapokmány 34.1. cikke szerint elfogadott rendeletek azokra a tagállamokra nem ruháznak jogokat, és nem rónak kötelezettségeket, amelyeknek pénzneme nem az euro, az Alapokmány 5. cikke egyformán vonatkozik az euroövezeti és nem euroövezeti tagállamokra. A 2533/98/EK rendelet emlékeztet arra, hogy a KBER Alapokmányának 5. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem euroövezeti tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai információszolgáltatási előírásainak teljesítése céljából, valamint biztosítani kell statisztikai területen az előkészületek időben történő megtételét arra, hogy euroövezeti tagállammá válhassanak.

(15)

Alkalmazni kell a bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására szolgáló, a 2533/98/EK rendelet 8. cikkében szereplő előírásokat,

(16)

A 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, akik elmulasztják az EKB rendeleteiben vagy határozataiban meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„monetáris pénzügyi intézmény” (MPI): a következő szektorok bármelyikébe tartozó rezidens vállalkozás:

1.

a központi bankok; és

2.

egyéb MPI-k, melyek a következőkből állnak

a)

betétgyűjtő vállalatok:

i.

a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 2013. június 26-i 573/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek; és

ii.

nem hitelintézeti betétgyűjtő vállalatok, amelyek:

más pénzügyi intézmények, amelyek elsősorban pénzügyi közvetítéssel foglalkoznak, és amelyek üzleti tevékenysége betéteknek és/vagy betétet lényegében helyettesítő eszközöknek az elfogadása gazdasági egységektől – vagyis nemcsak monetáris pénzügyi intézményektől (az egyéb MPI-k által kibocsátott pénzügyi instrumentumok, illetve a hitelintézeteknél elhelyezett betétek közötti helyettesíthetőségének mértéke határozza meg az „egyéb MPI”-ként történő besorolást) –, valamint a legalábbis közgazdasági értelemben saját kockázatra történő hitelnyújtás és/vagy értékpapír-befektetés, vagy

olyan elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, amelyek főtevékenysége elektronikuspénz-kibocsátás formájában történő pénzügyi közvetítés; vagy

b)

a 2. cikk szerinti pénzpiaci alapok (MMF);

b)

„adatszolgáltató”: jelentése azonos a 2533/98/EK tanácsi rendelet 1. cikkében adott meghatározással;

c)

„érintett NKB” azon euroövezeti tagállam NKB-ja, amelyben a MPI rezidens;

d)

„pénzügyi közvetítő vállalat (PKV)”: jelentése azonos a 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 1. cikkében adott meghatározással;

e)

„értékpapírosítás”: a következő tranzakciók: a) az 575/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott hagyományos értékpapírosítás; vagy b) a 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) 1. cikkében meghatározott értékpapírosítás, amelynek része az értékpapírosított hitelek egy PKV-nak való elidegenítése,

f)

„elektronikuspénz-kibocsátó intézmény” és „elektronikus pénz”: jelentése azonos a 2009/110/EK európai parlamenti irányelv (10) 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében adott meghatározással;

g)

„leírás”: a hitel kétessé válása miatt a mérlegben nyilvántartott hátralékos hitel közvetlen csökkentése,

h)

„kivezetés”: a hitel teljes nyilvántartott összegének leírása, melynek eredményeként az eszköz a mérlegből kikerül;

i)

„hitelgondozó”: az az MPI, amely kezeli az értékpapírosítás vagy egyébként átruházott hitel mögött húzódó hitelügyletet a tőke és kamatok adóstól való beszedése tekintetében;

j)

„hitel elidegenítése”: hitel vagy hitelcsomag átruházása az adatszolgáltató által egy átvevőnek, ami a tulajdonjog átruházásával vagy a hitelnyújtásban részesedés vállalásával valósul meg,

k)

„hitel megszerzése”: hitel vagy hitelcsomag megszerzése az adatszolgáltató által egy nem MPI átadótól, ami a tulajdonjog átruházásával vagy a hitelnyújtásban részesedés vállalásával valósul meg;

l)

„csoporton belüli pozíciók”: azonos, egy anyavállalatból és valamennyi, általa közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött euroövezeti csoporttagból álló csoporthoz tartozó euroövezeti hitelgyűjtő vállalatok közötti pozíciók;

m)

„a »kisebb« csoporthoz tartozó intézmény”: olyan kisméretű MPI, amely a 9. cikk (1) bekezdése szerint eltérést kapott;

n)

„kivezetés a mérlegből”: a hitel vagy annak egy része kivétele az I. melléklet 2. és 3. részének megfelelően jelentett állományokból, beleértve annak a 9. cikk (4) bekezdésében említett eltérés alkalmazása miatti kivételét is.

2. cikk

A PPA-k azonosítása

Azokat a következő kritériumoknak megfelelő kollektív befektetési vállalkozásokat kell PPA-nak tekinteni, amelyek:

a)

befektetési célkitűzése az alap tőkéjének megőrzése és arra a pénzpiaci eszközök kamatlábának megfelelő hozam biztosítása;

b)

a következőkbe fektetnek be: olyan pénzpiaci eszközök, amelyek megfelelnek az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) a pénzpiaci eszközökre meghatározott kritériumoknak, vagy hitelintézetnél elhelyezett betétek, vagy ehelyett biztosítják, hogy az állóeszközök portfóliójának likviditása és értékelése egyenértékű módon kerüljön meghatározásra;

c)

biztosítják, hogy a pénzpiaci eszközök, amelyekbe befektetnek, az alapkezelő által meghatározott jó minőségű eszközök legyenek. A pénzpiaci eszközök minősége többek között a következő tényezők alapján határozható meg:

i.

a pénzpiaci eszköz hitelminősítése;

ii.

a pénzpiaci eszköz által képviselt eszközosztály jellege;

iii.

strukturált pénzügyi eszközök esetében a strukturált pénzügyi tranzakcióval járó operatív és partnerkockázat;

iv.

a likviditási profil;

d)

d) biztosítják, hogy portfóliójuk súlyozott átlagos lejárata (WAM) legfeljebb 6 hónap és súlyozott átlagos élettartama (WAL) legfeljebb 12 hónap legyen (az I. melléklet 1. része 2. szakaszának megfelelően;

e)

napi nettó eszközértéket (net asset value – NAV) és részvényeik/befektetési jegyeik tekintetében napi árfolyamot jegyeznek, valamint a részvények/befektetési jegyek jegyzése és visszaváltása napi alapon történik;

f)

az értékpapír-befektetéseket azon értékpapírokra korlátozzák, amelyeknek a jogszerű visszaváltás napjáig hátralévő futamideje legfeljebb két év, feltéve, hogy legfeljebb 397 nap a következő olyan kamatláb újramegállapítási időpontig hátralévő idő, amikor a változó kamatozású értékpapír kamatozását piaci vagy indexhez kötött kamatozásra kell visszaállítani;

g)

a befektetéseket a PPA-k fogalommeghatározásának megfelelő más kollektív befektetési vállalkozásokba történő befektetésre korlátozzák;

h)

nem vállalnak közvetlen vagy közvetett tulajdonosi vagy árupiaci kitettséget, beleértve a származtatott eszközök révén történő kitettséget, és származtatott eszközöket csak az alap pénzpiaci befektetési stratégiájának megfelelően használnak. Kizárólag fedezeti célból használhatóak az árfolyam-kockázati kitettséget eredményező származtatott eszközök. A nem bázisvalutában denominált értékpapírokba való befektetés az árfolyamkockázat teljes fedezettsége mellett megengedett;

i)

állandó vagy változó nettó eszközértékkel rendelkeznek.

3. cikk

Tényleges adatszolgáltatói kör

(1)   A tényleges adatszolgáltatói kör az euroövezeti tagállamok területén rezidens monetáris pénzügyi intézményekből áll (a II. melléklet 1. részének megfelelően).

(2)   A tényleges adatszolgáltatói körbe tartozó MPI-k teljes körű statisztikai adatszolgáltatásra kötelezettek, kivéve, ha a 9. cikk szerint megadott bármely mentesítés érvényesül.

(3)   Az MPI-kre vonatkozó meghatározásnak megfelelő jogalanyok a rendelet hatálya alá tartoznak, még abban az esetben is, ha azokat kizárták az 575/2013/EU rendelet hatálya alól.

(4)   Az I. melléklet 2. része 5.7. szakaszában meghatározott PPA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidensi jogállására vonatkozó statisztikai információk gyűjtése céljaira a tényleges adatszolgáltatói körbe beletartoznak a – biztosítók és a nyugdíjalapok kivételével – a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti eltérés hatálya alatt álló egyéb pénzügyi közvetítők (a továbbiakban: EPK-k) is. E rendelet alkalmazásában az NKB-k az adatszolgáltató MPI-k jegyzékét az I. melléklet 2. részének 5.7. szakaszában meghatározott elveknek megfelelően hozzák létre és vezetik.

4. cikk

Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke

(1)   Az Igazgatótanács az MPI-kről egy statisztikai célú jegyzéket hoz létre és vezet MPI-, figyelembe véve a gyakoriság és határidők tekintetében adódó azon követelményeket, amelyek a jegyzéknek az EKB kötelező tartalékképzési rendszerével összefüggésben történő használatából erednek. Az MPI-k jegyzékében egy rovatban jelzik, hogy az adott pénzintézet jogilag a KBER-ben alkalmazott kötelező tartalékképzési rendszer hatálya alá tartozik-e vagy sem. Az MPI-k jegyzéke naprakész, pontos és a lehető leghomogénebb szerkezetű, valamint statisztikai célokra kellően megbízható.

(2)   Az MPI-k statisztikai célú jegyzékét és annak frissített változatait az NKB-k és az EKB teszi hozzáférhetővé adatszolgáltatói kör számára megfelelő módon, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát vagy az adatszolgáltató szervek kérésére a nyomtatott formát.

(3)   Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke csak tájékoztató jellegű. Ha azonban a jegyzék legutolsó hozzáférhető változata hibás volt, az EKB nem alkalmaz semmiféle szankciót azon intézményekkel szemben, amelyek helytelenül tesznek eleget statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben ezt a pontatlan jegyzékben jóhiszeműen bízva tették.

5. cikk

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1)   A tényleges adatszolgáltatói kör az MPI letelepedése szerinti tagállam NKB-jának szolgáltat havi állományadatokat: a) a hó végi mérleghez kapcsolódó állományokról; és b) az összevont átértékelési kiigazításokról. Az összevont átértékelési kiigazításokat a hitelleírások/-kivezetések vonatkozásában kell jelenteni, és az kiterjed az értékpapírok átértékelődésére is. Az egyes mérlegadatokra vonatkozó további részleteket negyedévente vagy évente kell jelenteni. Az NKB-k a negyedéves adatokat havonta is gyűjthetik, ha ez elősegíti az adatok előállítási folyamatát. A szükséges statisztikai információkat részletesen az I. melléklete határozza meg.

(2)   Az NKB-k gyűjthetik értékpapíronként az MPI-k által kibocsátott vagy tartott értékpapírokra vonatkozó szükséges statisztikai információkat, amennyiben az (1) bekezdésben említett adatok a IV. mellékletben meghatározott statisztikai minimum-előírásoknak megfelelően levezethetőek.

(3)   Az MPI-k a 4. rész 1A. táblázatában meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően jelentik a havi átértékelési kiigazításokat az EKB által megkövetelt teljes adatkör tekintetében. Az NKB-k számára megengedett, hogy további, a minimumkövetelmények körén túli adatokat is gyűjtsenek. E többletadatok az 1A. táblázatban a „minimumkövetelményként” megjelölteken kívüli részletezésre vonatkozhatnak.

(4)   Az EKB magyarázó információkat kérhet az NKB-k által gyűjtött „átsorolások és egyéb módosítások” körében tett kiigazításokról.

(5)   A statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek nem teljesítéséről szóló 2010. augusztus 19-i EKB/2010/10 határozatban (12) foglaltakkal összhangban az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, akik elmulasztják az EKB e rendeletében meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését.

6. cikk

Kiegészítő statisztikai adatszolgáltatás a hitelek értékpapírosítása és hitelek egyéb átruházása tekintetében

Az MPI-k a következőket jelentik:

a)

a tárgyidőszakban végzett hitel-értékpapírosítások és egyéb hitelátruházások nettó forgalma, az I. melléklet 5. része 2. szakaszának megfelelően;

b)

azon értékpapírosított és mérlegből kivezetett hitelek időszak végén fennálló összege és a pénzügyi tranzakciók – a hitelek adott időszakbeli elidegenítése és megszerzése kivételével – vonatkozásában, amelyek tekintetében az I. melléklet 5. része 3. szakaszának megfelelően MPI a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó, az NKB-k az adatszolgáltatási követelményt kiterjeszthetik az MPI által kiszolgált, mérlegből kivezetett összes olyan hitelre, amelyeket értékpapírosítottak vagy egyébként átruháztak;

c)

a negyedév végén fennálló hátralékos összeg minden olyan hitel tekintetében, amelynél az MPI az értékpapírosításban hitelgondozóként jár el, az I. melléklet 5. része 4. szakaszának megfelelően;

d)

a 39. Nemzetközi Számviteli Standard (IAS 39), a 9. Nemzetközi Számviteli Beszámolási Standard (IFRS 9) vagy hasonló nemzeti számviteli szabály alkalmazásakor az értékpapírosítás útján elidegenített hitelek tekintetében az időszakvégi azon hátralékos összegeket, amelyek nem kerültek a mérlegből kivezetésre, az I. melléklet 5. része 5. szakaszának megfelelően.

7. cikk

Az adatszolgáltatás határideje

(1)   Az NKB-k döntik el, hogy az alább meghatározott határidők betartása érdekében – adott esetben figyelembe véve az EKB kötelező tartalékképzési rendszerében megkövetelt időbeli pontosság követelményét – milyen gyakorisággal és határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól, és erről azokat tájékoztatják.

(2)   Az NKB-knak a havi statisztikákat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjának végéig kell elküldeniük az EKB részére.

(3)   Az NKB-knak a negyedéves statisztikákat a tárgyhónapot követő negyedév 28. napjának végéig kell elküldeniük az EKB részére.

8. cikk

Számviteli szabályok a statisztikai adatszolgáltatás alkalmazásában

(1)   Amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik, az MPI-knek az e rendelet szerinti beszámolási kötelezettségük teljesítése alkalmazásában az adott ország jogrendszerébe átültetett, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvben (13), és bármely más vonatkozó nemzetközi számviteli előírásban megállapított számviteli szabályokat kell követniük.

(2)   A betéti kötelezettségeket és hitelek tőkeösszegét névleges hónap végi állományként kell jelenteni, bruttó összegben. Ebből az összegből ki kell zárni a megfelelő számviteli szabályokban meghatározott leírásokat és kivezetéseket. A betéti kötelezettségek és a hitelek más eszközzel és forrással nem nettósíthatók.

(3)   Az egyes euroövezeti tagállamokban érvényes számviteli gyakorlat és nettósítási eljárások hatályának sérelme nélkül statisztikai célokból az összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni.

(4)   Az NKB-k lehetővé tehetik a céltartalékkal fedezett hitelek jelentését a céltartalékokkal csökkentett összegen, valamint a megvásárolt hitelek jelentését a beszerzéskori áron, feltéve, hogy az ilyen adatszolgáltatási gyakorlatokat valamennyi rezidens adatszolgáltató követi.

9. cikk

Eltérések

(1)   A kisebb MPI-k (az eloszlás végében lévő MPI-k) számára mentesítés adható a következők szerint:

a)

az NKB-k mentesítést engedélyezhetnek a kisméretű MPI-knek, amennyiben az MPI-k nemzeti mérlegéhez való együttes állományi hozzájárulásuk az 5 %-ot nem haladja meg;

b)

a hitelintézetek vonatkozásában az a) pontban említett mentesítések hatása az, hogy csökkentik azon hitelintézetek statisztikai adatszolgáltatási terhét, amelyekre az ilyen mentesítések alkalmazhatók, a kötelező tartalék számítására vonatkozóan az e rendelet III. mellékletében meghatározott előírások sérelme nélkül;

c)

a nem hitelintézet kisméretű MPI-k tekintetében – az a) pontban említett mentesítés érvényesülésekor – a kisméretű MPI-ket az NKB-k továbbiakban is legalább évente egyszer begyűjtik azoktól a teljes mérlegre vonatkozó adatokat, hogy a „kisebb” csoporthoz tartozó intézmények nemzeti MPI-mérleghez való együttes hozzájárulását figyelemmel lehessen kísérni;

d)

az NKB-k az a) pont sérelme nélkül mentesítést engedélyezhetnek az a) és b) pontban megállapított szabályok előnyeit nem élvező hitelintézeteknek, aminek következtében azok adatszolgáltatási követelményei csökkennek az I. melléklet 6. részében megállapított kötelezettségekhez képest, feltéve, hogy azok nemzeti MPI-mérleghez való egyesített állományi hozzájárulása nem haladja meg a 10 %-ot, és az euroövezeti MPI-mérleghez való hozzájárulása sem haladja meg az 1 %-ot;

e)

a tagállamok kellő időben ellenőrzik az a) és d) pontban meghatározott feltétel teljesülését annak érdekében, hogy bármely mentesítést minden év kezdetétől számított hatállyal meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni;

f)

a kis MPI-k választhatják azt is, hogy nem élnek a mentesítés lehetőségével és ehelyett eleget tesznek a teljes körű adatszolgáltatás követelményének.

(2)   Az NKB-k a PPA-k számára mentesítést adhatnak a következők szerint:

a)

az NKB-k a PPA-kat mentesíthetik az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy a PPA-k ehelyett a 1073/2013/EU (EKB/2013/38) rendeletnek (BA-rendelet) megfelelően teljesítik az adatszolgáltatást, a következő feltételekkel:

i.

a PPA-k ezeket az adatokat havonta jelentik a 1073/2013/EU (EKB/2013/38) rendeletnek (BA-rendelet) I. mellékletében meghatározott kombinált módszernek megfelelően, az említett rendelet 9. cikkében meghatározott határidőkkel összhangban;

ii.

a PPA-k a PPA befektetési jegyekre vonatkozó állományi adatokat a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőknek megfelelően jelentik;

b)

az NKB-k a PPA-k számára a következő statisztikai adatszolgáltatási követelmények alól is mentesítést adhatnak:

i.

a pozíciók összegének megadása az alábbiak tekintetében: (1) a központi bankok és betétgyűjtő vállalatok betétei és az ezeknek nyújtott hitelek; (2) a nem pénzügyi vállalati szektor kivételével az összes ügyfélszektor betétei és ezeknek nyújtott hitelek, eredeti futamidő szerinti részletezésben; és (3) az euroövezeti határokon átnyúló betétek és hitelek, ország és szektor szerinti részletezésben;

ii.

a hitelek és betétek teljes felhalmozott kamatának megadása;

iii.

a biztosítókkal és a nyugdíjpénztárakkal szemben fennálló eszköz- és forráspozíciók megadása, szektoronként külön;

iv.

a csoporton belüli pozíciókra, hitelekre és betétekre vonatkozó információk megadása;

c)

az NKB-k mentesítést adhatnak a PPA-k befektetési jegyei birtokosainak rezidensi státusára vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelmények alól:

i.

amennyiben a PPA-k befektetési jegyeinek kibocsátása első alkalommal történik vagy amennyiben a piaci fejlemények a lehetőségek megváltoztatását vagy kombinálását igénylik (az I. melléklet 2. része 5.7. szakasza b) pontjában meghatározottak szerint), az NKB-k felmentést adhatnak egyéves időtartamra az I. melléklet 2. részének 5.7. szakaszában meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények tekintetében; vagy

ii.

amennyiben a PPA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidensi jogállására vonatkozó, szükséges statisztikai információkat más rendelkezésre álló forrásból gyűjtik, az I. melléklet 2. része 5.7. szakaszának megfelelően. E feltétel teljesítését az NKB-k kellő időben ellenőrzik annak érdekében, hogy a mentesítést az EKB-val történő megállapodásban minden év elejétől kezdődően szükség szerint biztosítsák vagy visszavonják.

(3)   Mentesítés adható az MPI-knek az átértékelési kiigazítások tekintetében a következők szerint:

a)

az (1) bekezdés sérelme nélkül az NKB-k mentesítést engedélyezhetnek a PPA-k számára az átértékelési kiigazítások jelentése tekintetében, ezzel kivéve a PPA-kat minden, az átértékelési kiigazítások jelentésére vonatkozó követelmény hatálya alól;

b)

az NKB-k mentesítést engedélyezhetnek az értékpapírok átértékelésének jelentési gyakorisága és határideje tekintetében, és előírhatják ezen adatok negyedévenkénti jelentését az állományadatok negyedévenkénti jelentésére vonatkozó határidővel megegyezően, az alábbi feltételekkel:

i.

a különböző értékelési módszereket használó adatszolgáltatók eljuttatják az NKB-khoz az értékelési gyakorlatra vonatkozó információkat, ideértve az ilyen instrumentumok állományának százalékos mértékére vonatkozó mennyiségi jelzéseket is; és

ii.

amennyiben jelentős átértékelésre került sor, az NKB-k jogosultak kiegészítő információkat bekérni az adatszolgáltatótól azon hónapról, amelynek során e fejleményre sor került;

c)

Az NKB-k mentesítést engedélyezhetnek az értékpapírok átértékelésének jelentési gyakorisága és határideje tekintetében – beleértve az adatszolgáltatás alóli teljes mentesítést – az értékpapírok havi állományadatait értékpapíronként jelentő hitelintézetek számára, az alábbi feltételekkel:

i.

a jelentett adatok minden értékpapírra tartalmazzák az értékpapír mérlegben való nyilvántartási értékét; és

ii.

a nyilvánosan elérhető azonosítóval nem rendelkező értékpapírokra a jelentett adatok tartalmazzák az eszközkategóriára, a futamidőre és kibocsátóra vonatkozó adatokat, és azok legalább elegendőek az I. melléklet 5. részében minimumkövetelményként meghatározott részletezések levezetéséhez.

(4)   Mentesítés adható az MPI-knek az azon hitelekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás alól, amelyek értékpapírosítás útján elidegenítésre kerültek.

A 39. Nemzetközi Számviteli Standardot (IAS 39), a 9. Nemzetközi Számviteli Beszámolási Standardot (IFRS 9) vagy hasonló nemzeti számviteli szabályokat alkalmazó MPI-k számára az illetékes NKB engedélyezheti, hogy az I. melléklet 2. és 3. részében előírt állományadatokból kizárják az értékpapírosítással elidegenített hiteleket a nemzeti gyakorlatnak megfelelően, feltéve, hogy ezt a gyakorlatot minden rezidens MPI alkalmazza.

(5)   Az NKB-k mentesítést adhatnak a nem euroövezeti tagállamokra vonatkozó egyes negyedéves állományi adatok szolgáltatása tekintetében.

Ha az egy magasabb aggregálási szinten összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy egy bármely nem euroövezeti tagállamban rezidens ügyfelekkel szembeni pozíciók vagy egy nem euroövezeti tagállamban rezidens ügyfelekkel szemben fennálló pozíciók jelentéktelenek, az NKB dönthet úgy, hogy nem kéri az ilyen tagállammal kapcsolatos adatszolgáltatást. E döntésről valamennyi NKB tájékoztatja az adatszolgáltatókat.

10. cikk

Minimum-előírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok

(1)   Az adatszolgáltatók betartják a rájuk vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeket, összhangban az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a IV. mellékletben meghatározott revízióra vonatkozó minimumszabályokkal.

(2)   Az NKB-k a nemzeti követelményekkel összhangban határozzák meg és működtetik a tényleges adatszolgáltatói kör által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-knak kell gondoskodniuk arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák a kötelező statisztikai információk szolgáltatását, és hogy lehetővé tegyék IV. mellékletben az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatokra meghatározott minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

11. cikk

Egyesülések, szétválások és szervezeti átalakítások

Az egyesülés, szétválás vagy bármely más olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, a tényleges adatszolgáltatónak tájékoztatnia kell az illetékes NKB-t – amint az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerül és még kellő időben az egyesülés, szétválás vagy más szervezeti átalakítás hatálybalépését megelőzően – az e rendeletben megfogalmazott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.

12. cikk

A jelentett statisztikai információk felhasználása a kötelező tartalék alkalmazásában

(1)   A hitelintézetek által e rendelettel összhangban jelentett statisztikai információkat minden hitelintézetnek saját tartalékalapjának kiszámítására kell felhasználnia az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelettel összhangban. Ezen információkat a hitelintézetek különösen tartalékképzési kötelezettségeik tartalékolási időszak során történt teljesítésének igazolására használják fel.

(2)   A „kisebb” csoporthoz tartozó intézmények tartalékalap-adatainak alapjául három tartalékolási időszakra az NKB-k által gyűjtött, a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig megküldendő negyedév végi adatok szolgálnak.

(3)   Az EKB kötelező tartalékképzési rendszerének alkalmazására a III. mellékletben meghatározott különleges szabályok az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet rendelkezéseivel való ütközés esetén elsőbbséget élveznek.

(4)   Az EKB és a hitelintézetek likviditáskezelési munkájának elősegítése érdekében a tartalékra vonatkozó követelményeket legkésőbb a tartalékolási időszak első napjáig vissza kell igazolni; kivételes esetekben azonban a hitelintézeteknél felmerülhet annak szükségessége, hogy a tartalékalapra vagy a már visszaigazolt tartalékképzési követelményekre vonatkozó módosításokat jelentsenek be. A tartalékképzési követelmények visszaigazolására vagy tudomásulvételére szolgáló eljárások nem érintik az adatszolgáltató pénzintézeteket azon kötelezettségét, hogy mindenkor kötelesek pontos statisztikai információkat közölni, illetve a korábban esetleg pontatlanul jelentetteket a lehető leghamarabb helyesbíteni.

13. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által e rendeletben szerint szolgáltatandó információk kötelező begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB e jogosultságok gyakorlására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB-nak e jogosultságát különösen akkor kell gyakorolnia, ha a tényleges adatszolgáltatók körébe tartozó valamely intézmény nem teljesíti az e rendelet IV. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatra vonatkozó minimumszabályokat.

14. cikk

Adatszolgáltatás első alkalommal

(1)   Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás a 2014. decemberi adatokkal kezdődik.

(2)   Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek euroövezeti tagállamoknak felelnek meg az I. melléklet 3. részének 3. táblázatában, az euro bevezetésének dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődik.

(3)   Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek nem euroövezeti tagállamoknak felelnek meg az I. melléklet 3. részének 3. és 4. táblázatában, azok Unióhoz való csatlakozásának dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődik. Amennyiben az illetékes NKB úgy dönt, hogy nem kéri az adott tagállam vagy tagállamok Unióhoz való csatlakozásának dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődő jelentéktelen adatok első jelentését, az adatszolgáltatás 12 hónappal azután kezdődik, hogy az NKB értesíti az adatszolgáltatókat arról, hogy adatokat kér.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 2015. január 1-től hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, és a VI. mellékletben meghatározott megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

16. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2013. szeptember 24-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  HL L 318., 1998.11.27., 1. o.

(3)  HL L 15., 2009.1.20., 14. o.

(4)  HL L 174., 2013.6.26., 1. o.

(5)  HL L 305., 2012.11.1., 6. o.

(6)  Lásd e Hivatalos Lap 73. oldalát.

(7)  HL L 250., 2003.2.10., 10. o.

(8)  Lásd e Hivatalos Lap 107. oldalát.

(9)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(10)  HL L 267., 2009.10.10., 7. o.

(11)  HL L 302., 2009.11.17., 32. o.

(12)  HL L 226., 2010.8.28., 48. o.

(13)  HL L 372., 1986.12.31., 1. o.


I. MELLÉKLET

MONETÁRIS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

Bevezetés

Azon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok) a monetáris pénzügyi intézményi ágazat (MPI) mérlegeit lefedő statisztikai rendszer az alábbi két fő alkotóelemből áll:

a)

az MPI-k statisztikai célú jegyzéke (lásd az 1. részt az egyes MPI-k és PPA-k azonosításához); és

b)

az MPI-k által havi, negyedéves és éves gyakorisággal jelentett statisztikai információk részletes leírása (lásd a 2., 3., 4., 5., 6. és 7. részt).

Az MPI-k mérlegére vonatkozó teljes körű információ megszerzése érdekében szükséges a nem PPA befektetési alapokra (BA-k) és a biztosítók és a nyugdíjalapok kivételével az egyéb pénzügyi közvetítők (a továbbiakban: az EPK-k) számára meghatározott statisztikai jelentési kötelezettség előírása is, amennyiben pénzpiaci alapok (PPA) befektetési jegyeit érintő pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban járnak el. A statisztikai információkat a nemzeti központi bankok (NKB-k) az MPI-ktől a 2. résznek megfelelően, az 1. cikkben és a II. mellékletben meghatározott harmonizált fogalommeghatározásokra és besorolásokra alapozva, saját országos szintű rendszereiknek megfelelően gyűjtik be.

A pénzállomány tartalmazza a forgalomban levő bankjegyeket és pénzérméket, valamint az MPI-k más monetáris kötelezettségeit (betéteket és más, a betétek közeli helyettesítőinek minősülő pénzügyi instrumentumokat). A pénzállomány ellentételei tartalmazzák az MPI-mérleg minden más tételét. Az EKB ezenkívül az állományból és más adatokból – ideértve az MPI-k által szolgáltatott átértékelési kiigazító adatokat is – levezetett, pénzügyi ügyletekre vonatkozó kimutatásokat is összeállít (lásd a 5. részt).

A kötelező statisztikai információkat részletesen a 8. rész határozza meg.

1.   RÉSZ

Az egyes MPI-k azonosítása

1.   SZAKASZ

Egyes MPI-k azonosítása a betétek helyettesíthetőségének elvei alapján

1.1.

A nem hitelintézet olyan pénzügyi intézményeket, amelyek a betétek közeli helyettesítőjének minősülő pénzügyi instrumentumokat bocsátanak ki, MPI-ként kell besorolni, ha más vonatkozásban megfelelnek az MPI fogalommeghatározásának. A besorolás alapja a betétek helyettesíthetősége (azaz hogy a kötelezettségek betétnek minősülnek-e), amit azok likviditása határoz meg, tekintettel átruházhatóságuk, átválthatóságuk, megbízhatóságuk és piacképességük kombinált jellemzőire és adott esetben kibocsátásuk futamidejére.

A betétek helyettesíthetőségének e feltételei kerülnek alkalmazásra annak meghatározására is, hogy a kötelezettségek betétnek minősülnek-e, kivéve, ha létezik egy különálló kategória az ilyen kötelezettségek számára.

1.2.

A betétek helyettesíthetőségének meghatározása és a kötelezettségek betétként való minősítése céljából egyaránt:

a)

az átruházhatóság a fizetőeszközbe fektetett tőke mobilizálásának fizetést lehetővé tevő eszközök, mint például csekkek, átutalási megbízások, közvetlen számlaterhelések vagy hasonló eszközök használatával történő lehetőségére utal;

b)

az átválthatóság pénzügyi instrumentumok készpénzre vagy átruházható betétre való átalakításának lehetőségére és költségére vonatkozik; a pénzügyi előnyök ilyen átalakítás esetén történő elvesztése szankciónak tekinthető, ami csökkenti a likviditás mértékét;

c)

a megbízhatóság a pénzügyi instrumentum nemzeti valutában kifejezett tőkeértékének előzetes és pontos ismerete; és

d)

piacképesnek a szervezett piacon jegyzett és rendszeres kereskedelmi forgalomban részt vevő értékpapírok tekinthetők. A nyílt végű kollektív befektetési vállalkozásokban szerzett részesedéseknek a szokásos értelemben véve nincs piaca. Mindazonáltal a befektetők ismerik e részesedések napi árfolyamát, és ezen az árfolyamon pénzeszközeiket vissza tudják vonni.

2.   SZAKASZ

A PPA-k azonosítási kritériumainak részletes meghatározása

A 2. cikk alkalmazásában:

a)

a pénzpiaci eszköz hitelminősítése akkor minősül magasnak, ha azt az eszközt értékelő minden egyes elismert hitelminősítő intézet a két legjobb rövid távú hitelminősítés valamelyikére minősíti, illetve ha az eszköz hitelminősítése nem történt meg, az az alapkezelő belső minősítési folyamatában meghatározottak szerint e minősítéssel egyenértékű minőségű. Amennyiben valamely elismert hitelminősítő ügynökség legmagasabb rövid távú hitelminősítését két kategóriára osztja, e két minősítést egyetlen, és ennélfogva a legmagasabb minősítésnek kell tekinteni;

b)

a pénzpiaci alap az a) pont alatti követelmény alóli kivételként a) tarthat legalább befektetési besorolású minőségű állampapírt; az állampapír ebben az összefüggésben a valamely tagállam központi, regionális vagy helyi hatósága vagy központi bankja, az EKB, az Unió vagy az Európai Beruházási Bank által kibocsátott vagy garantált értékpapír;

c)

az értékpapírok súlyozott átlagos élettartamának kiszámításakor – a strukturált pénzügyi eszközöket is beleértve – a lejárat számítása az eszköz jogszerű visszaváltásig hátralévő futamidő alapján történik. Amennyiben azonban a pénzügyi eszközbe eladási opció van beépítve, az eladási opció beváltásának napja akkor használható a jogszerű visszaváltásig hátralévő futamidő helyett, ha a következő feltételek minden időpontban teljesülnek:

i.

az alapkezelő az eladási opciót annak megnyílása napján szabadon gyakorolhatja;

ii.

az eladási opció kötési ára az eszköz következő gyakorlási napon várható értékéhez közeli;

iii.

a PPA befektetési stratégiája szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a következő beváltási napon az opciót beváltják;

d)

a súlyozott átlagos élettartam és a súlyozott átlagos lejáratának számításakor egyaránt figyelembe kell venni a pénzügyi származtatott eszközök, a betétek és a hatékony portfóliókezelési technikák hatását;

e)

„súlyozott átlagos lejárat (weighted average maturity – WAM)”: az alap összes értékpapírja lejáratáig terjedő átlagos időtartam hossza az egyes instrumentumok portfólióban képviselt relatív részarányát tükröző aránnyal súlyozva, feltételezve, hogy a változó kamatozású eszköz lejárata a kamatláb pénzpiaci kamatozásra való következő visszaállításának időpontja, nem pedig az értékpapír tőkeösszegének visszafizetési napja. A gyakorlatban a WAM mutatót használják a PPA változó pénzpiaci kamatlábakra való érzékenységének mérésére;

f)

„súlyozott átlagos élettartam (weighted average life – WAL)”: az alapot képező minden egyes értékpapír lejáratáig hátralévő futamidő súlyozott átlaga, mely esetben a lejárat a tőkeösszeg kamatok és diszkont nélküli teljes visszafizetésének időpontja A WAM számításával szemben a WAL változó kamatozású értékpapírok és strukturált pénzügyi eszközök tekintetében történő számításához nem használható a kamatláb újramegállapítás napja, hanem ehelyett az értékpapír abban feltüntetett végső lejárata. A WAL mutató a hitelkockázat mérésére használatos, mivel minél későbbre halasztott a tőke visszafizetése, annál nagyobb a hitelkockázat. A WAL-t használják továbbá a likviditási kockázat korlátozására is;

g)

„pénzpiaci eszköz”: olyan likvid eszköz, amellyel pénzpiacon szokásosan kereskednek, és amelynek értéke bármely időpontban pontosan meghatározható;

h)

„alapkezelő”: olyan vállalkozás, melynek szokásos üzleti tevékenysége PPA-portfóliók kezelése.

2.   RÉSZ

Mérleg (havi állományok)

Az euroövezeti monetáris aggregátumok és azok ellentételei összeállítása céljából az EKB az 1. táblázatban szereplő következő adatokat kéri:

1.   Instrumentumkategóriák

a)   Források

A vonatkozó instrumentumkategóriák a következők: a forgalomban levő készpénz, a betéti kötelezettségek, PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek, a hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok, a tőke és a tartalékok, valamint az egyéb források. A monetáris és nem monetáris kötelezettségek elkülönítése érdekében a betéti kötelezettségeket egynapos betétek, megállapodás szerinti futamidejű betétek, felmondással visszaváltható betétek és visszavásárlási megállapodások (repoügyletek) szerint is részletezik. Lásd a II. mellékletben szereplő fogalommeghatározásokat.

b)   Eszközök

A vonatkozó instrumentumkategóriák a következők: készpénz, hitelek, nem részvény értékpapírok, tulajdonosi részesedések, befektetési alapok befektetési jegyei, állóeszközök és az egyéb eszközök. Lásd a II. mellékletben szereplő fogalommeghatározásokat.

2.   Lejárat szerinti részletezés

Az eredeti futamidők tagozódása az instrumentumok tulajdonságainak helyettesítőjeként szolgál ott, amennyiben a különböző piacok értékpapírjai egymásnak nem teljesen felelnek meg.

a)   Kötelezettségek

A lejárati sávokra (vagy felmondásos visszaváltási periódusokra) vonatkozó lejárati idők a következők: a megállapodás szerinti lejáratú betéteknél egy- vagy kétéves futamidő a kibocsátáskor; a felmondással visszaváltható betéteknél háromhavi és kétéves felmondási periódus. A repóügyleteket futamidő szerint nem részletezik, mivel ezek rendszerint nagyon rövid időszakra szóló pénzügyi instrumentumok (kibocsátásukkor rendszerint három hónapnál rövidebb futamidőre szólnak). Az MPI-k által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egy-vagy kétéves lejárat szerint részletezik. A PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek esetében nem kötelező a futamidő szerinti részletezés.

b)   Eszközök

A lejárati sávokra vonatkozó lejárati idők a következők: az egyéves és ötéves lejárati sávban az MPI-k által az euroövezeti rezidens szervezeteknek (kivéve az MPI-knek) nyújtott kölcsönökről alszektoronként; valamint az MPI-k által háztartásoknak nyújtott hitelekről felhasználási cél szerint; az euroövezetben tevékenykedő, más MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományait egy- és kétéves lejárati sávra kell lebontani, hogy a monetáris aggregátumok kiszámításakor lehetővé váljon ezen eszközök MPI-k közötti köztes állományának levonása.

3.   Az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hitelek cél szerinti részletezése és elkülönült azonosítása

A háztartásoknak és a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott hiteleket tovább kell részletezni a hitel típusa szerint (fogyasztási hitel, lakáscélú hitel, egyéb hitel). Az „egyéb hitelek” kategórián belül külön kell azonosítani az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hiteleket (lásd a II. melléklet 2. részében az instrumentumkategóriák meghatározását, és a II. melléklet 3. részében a szektorok meghatározását). Az NKB-k eltekinthetnek az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hitelek külön azonosításától, ha ezek a hitelek nem érik el az euroövezeti tagállamban a háztartásoknak nyújtott összes hitel 5 %-át.

4.   Devizanem szerinti részletezés

A monetáris aggregátumok összeállítása során felhasználható mérlegtételek tekintetében az euróban megadott egyenlegeket az adatszolgáltatási rendszerben elkülönítetten kell kimutatni, hogy az EKB választhassa a monetáris aggregátumok olyan meghatározását, hogy azokba bevonja az összes devizanem egyenlegeit vagy csak euróban számol.

5.   Részletezés ügyfélszektorok és rezidensi állapot szerint

5.1.

Az euroövezetet lefedő monetáris aggregátumok és ellentételeik összeállítása megkívánja a pénztartó szektort alkotó, az euroövezet területén levő ügyfelek azonosítását. Erre a célra a nem MPI ügyfeleket – az 549/2013/EU rendeletben megállapított, módosított Nemzeti Számlák Európai Rendszere (a továbbiakban: az ESA 2010) alapján (lásd a II. melléklet 3. részét) – kormányzat (S.13), azon belül a központi kormányzat (S.1311) – az összes betéti kötelezettségben külön-külön feltüntetve –, és egyéb rezidens intézmények szektorra osztják fel. Annak érdekében, hogy a monetáris aggregátumokból és hitelállományokból lebontva havi szektoronkénti részletezésű számítást lehessen készíteni, az egyéb rezidens szektorokat tovább részletezik a következő alszektorok szerint: nem PPA befektetési alapok (S.124), egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és nyugdíjpénztárak + a kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + a captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125 + S.126 + S.127), biztosítók (S.128), nyugdíjpénztárak (S.129), nem pénzügyi vállalatok (S.11) és háztartások + háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15). Az összevont ügyfélszektoron belül megkülönböztetésre kerülnek továbbá a PKV- és a központi klíringügyfelek (S.125 + S.126 + S.127). Az egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tekintetében lásd a 3. pontot. Az összes betéti kötelezettség és a „két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú”, a „két éven túl felmondásra visszafizetendő” és a „repoügyletek” betétkategóriák tekintetében a hitelintézetek között meg kell továbbá különböztetni az EKB kötelező tartalékképzési rendszere alkalmazásában az MPI-k egyéb ügyfeleit és a központi kormányzatot.

5.2.

A „betéti kötelezettségek összesen” és a „hitelek összesen” eszközkategóriában megkülönböztetésre kerül továbbá a központi bankok (S.121) és a betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122), és a külföldi bankok és nem bankok kategória annak érdekében, hogy jobban meg lehessen érteni a bankszektor hitelezési és finanszírozási politikáját és megfelelőbben figyelemmel lehessen kísérni a bankközi tevékenységeket.

5.3.

A csoporton belüli pozíciók vonatkozásában megkülönböztetésre kerülnek továbbá a betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122) közötti hitel és betéti pozíciók és ügyletek az azonos csoporthoz tartozó hitelintézetek (belföldi és más euroövezeti tagállamok) közötti kapcsolatok azonosításának lehetővé tételére.

5.4.

A legfeljebb egyéves eredeti futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok devizanem szerint részletezett állományait illetően további megkülönböztetésre kerül a kormányzat (S.13) az állami szervek és a bankok közötti kapcsolódás megfelelőbb áttekintésének biztosítására.

5.5.

Az „egyéb pénzügyi közvetítők (S.125) + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126) + a „captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127)” kategóriába tartozókkal végzett repoügyletekből/fordított visszavásárlási ügyletekből vagy ezekkel egyenértékű ügyletekből származó egyes betétek/hitelek kapcsolódhatnak a valamely központi szerződő féllel végzett ügyletekhez. A központi szerződő fél (central counterparty) a pénzpiacokon forgalmazott szerződések szerződő felei között a jogilag valamennyi eladóval szemben vevőként, valamennyi vevővel szemben pedig eladóként fellépő közbeiktatott szereplő. Mivel ezek az ügyletek gyakran az MPI-k közötti kétoldalú szerződések helyettesítői, további részletezés szükséges a „visszavásárlási megállapodások” betéti kategórián belül az ezekkel az ügyfelekkel kötött szerződések tekintetében. Hasonlóképpen egy további részletezésre kerül sor a „hitelek” eszközkategórián belül az e szerződő felekkel végzett fordított visszavásárlási ügyletek tekintetében.

5.6.

A belföldi ügyfeleket valamennyi statisztikai részletezés tekintetében külön tüntetik fel a belfölditől eltérő euroövezeti ügyfeleiktől. Az euroövezet területén belüli ügyfeleket hazai szektoruk vagy intézményi besorolásuk szerint kell azonosítani, az EKB statisztikai célú jegyzékének megfelelően, valamint összhangban az EKB „A monetáris, pénzügyi intézményekre és piacokra vonatkozó statisztikák ágazati kézikönyve: az ügyfelek statisztikai besorolására vonatkozó módosított iránymutatás” kiadvánnyal, amely a lehető legpontosabban követi az ESA 2010-nek megfelelő besorolási elveket. Az euroövezeten kívüli ügyfelek földrajzi területek szerinti csoportosítása nem kötelező.

5.7.

Az euroövezeti tagállamok MPI-I által kibocsátott PPA befektetési jegyek tekintetében az adatszolgáltatók rezidensi állapot szerinti részletezésben jelentik a tulajdonosok adatait, legalább hazai/a hazain kívüli más euroövezeti/külföld részletezésben, az euroövezet rezidensnek nem számító jogalanyainak tulajdonában álló állományok kizárásának lehetővé tételére. Az NKB-k a szükséges statisztikai információkat levezethetik az 1011/2012/EU (EKB/2012/24) rendelet alapján gyűjtött adatokból is, amennyiben az adatok az e rendelet 7. cikke szerinti határidőnek és a IV. mellékletben meghatározott rendelkezésre minimumkövetelményeknek megfelelnek.

a)

A PPA-k azon befektetési jegyei tekintetében, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályok szerint a tulajdonosi adatokat – a tulajdonos rezidensi állapotára kiterjedően – nyilvántartják, a kibocsátó PPA-k vagy azok jogi képviselői a kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosairól rezidensi állapot szerinti részletezésben közölnek adatot a havi mérlegben.

b)

A PPA-k azon befektetési jegyei tekintetében, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályok szerint a tulajdonosi adatokat nyilvántartják, de ez nem terjed ki a tulajdonos rezidensi állapotára, az adatszolgáltatók az érintett NKB által az EKB-val egyeztetett megközelítés szerint közlik a rezidensi állapotra vonatkozó adatokat. Ez a kötelezettség az érintett piac szervezetére és az adott tagállam nemzeti jogi szabályozására tekintettel elfogadandó alábbi lehetőségek egyikére vagy azok kombinációjára korlátozódik. Ezt a követelményt az EKB időszakosan ellenőrzi.

i.

Kibocsátó PPA-k:

A kibocsátó PPA-k vagy azok jogi képviselői a kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosairól rezidensi állapot szerinti részletezésben közölnek adatot. Az ilyen információ származhat a befektetési jegyeket/egységeket forgalmazó közvetítőtől, illetve a befektetési jegyek kibocsátásában, visszavásárlásában vagy átruházásában részt vevő bármely más jogalanytól.

ii.

MPI-k és EPK-k mint a PPA-k befektetési jegyeinek letétkezelői:

Az MPI-k és az EPK-k a PPA befektetési jegyek letétkezelőjeként eljárva adatszolgáltatóként jelentik a rezidens PPA-k által kibocsátott és a tulajdonos vagy más, szintén letétkezelőként eljáró közvetítő nevében a kezelésükben lévő befektetési jegyek tulajdonosainak adatait rezidensi állapot szerint. Ez a lehetőség akkor áll rendelkezésre, amennyiben i. a letétkezelő elkülöníti a birtokos nevében tartott PPA befektetési jegyeket/egységeket a többi letétkezelő nevében tartottaktól; és ii. a PPA befektetési jegyek többsége pénzügyi közvetítőnek (MPI-k vagy EPK-k) minősülő, belföldi rezidens intézmények kezelésében található.

iii.

Az MPI-k és EPK-k mint a rezidensek és nem rezidensek közötti, rezidens PPA befektetési jegyeire vonatkozó ügyletek adatszolgáltatói:

Az MPI-k és az EPK-k adatszolgáltatóként a rezidensek és a nem rezidensek közötti, rezidens PPA befektetési jegyeket érintő ügyletek adatszolgáltatójaként eljárva rezidensi állapot szerinti részletezésben jelentik az adatokat a rezidens PPA-k által kibocsátott és a tulajdonos vagy az ügyletben szintén résztvevő más közvetítő nevében forgalmazott befektetési jegyek tulajdonosairól. Ez a lehetőség akkor áll rendelkezésre, amennyiben i. ha a jelentés teljes körű, azaz lényegében kiterjed az adatszolgáltatók által végzett valamennyi ügyletre; ii. az euroövezeti nem rezidensekkel kötött vételek és eladások pontos adatai rendelkezésre állnak; iii. az ugyanazon befektetési jegyek kibocsátási és visszavásárlási értéke közötti díjak nélkül számolt értékkülönbség csekély; és iv. az euroövezeti nem rezidenseknél lévő, rezidens PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek mennyisége csekély.

iv.

Ha nem alkalmazandó az i-iii. lehetőség, az adatszolgáltató – az MPI-ket és az EPK-kat is beleértve – a vonatkozó adatokat a rendelkezésre álló információ alapján jelenti.

Image

Image

3.   RÉSZ

Mérleg (negyedéves állományok)

A monetáris fejlemények további elemzésére és más statisztikai célok szolgálatára az EKB a mérleg kulcsfontosságú tételei tekintetében a következőket kéri:

1.

Az euroövezeti nem MPI-knek nyújtott hitelek alszektor, futamidő és ingatlanfedezet szerinti részletezése (lásd a 2. táblázatot).

Ez annak érdekében szükséges, hogy áttekinthető legyen az MPI-k hitelezésének (hitelek és értékpapírok) teljes körű, alszektorok és futamidő szerinti összetétele a pénztartó szektor felé. Nem pénzügyi vállalatok és háztartások tekintetében további „ebből:” pozíciók szükségesek az ingatlanfedezettel biztosított hitelek azonosítására.

Az euróban denominált, nem pénzügyi szervezetek és háztartások részére nyújtott egy és két éven túli hitelek esetében további „ebből:” pozíciók szükségesek egyes hátralévő futamidők és kamatmegállapítási időszak tekintetében (lásd a 2. táblázatot). A kamatmegállapítás a hitel kamatlábának az aktuális hitelszerződésben előre kikötött változtatása. Kamatmegállapítással érintett hitelek többek között azok a hitelek, amelyek kamatozását időszakosan felülvizsgálják valamely index alakulásának (pl. Euribor) megfelelően, a folyamatosan felülvizsgált kamatozású hitelek („változó kamatozás”), és az MPI belátása szerint felülvizsgálható kamatozású hitelek.

2.

Az euroövezeti tagállamok monetáris intézményeinek kormányzattal (nem a központi kormányzattal) szemben fennálló betéti tartozásainak alszektorok szerinti részletezése (lásd a 2. táblázatot).

Ezt a havi adatszolgáltatáshoz kiegészítő információként kell megadni.

3.

Az euroövezeten kívüli ügyfelekkel szembeni pozíciók szektoronkénti részletezései (lásd a 2. táblázatot).

Amennyiben az ESA 2010-et nem kell alkalmazni, a Nemzeti Számlák Rendszere (SNA2008) szerinti szektorbesorolás érvényes.

4.

Az egyéb eszközökön és egyéb kötelezettségeken belül a származtatott eszközök, valamint a hitelek és betétek után járó felhalmozott kamatkövetelések mérlegben szereplő pozícióinak azonosítása (lásd a 2. táblázatot).

Erre a részletezésre a statisztikák közötti összhang erősítéséhez van szükség.

5.

Ország szerinti részletezés, beleértve az Európai Beruházási Bank és az Európai Stabilitási Mechanizmus felé fennálló pozíciókat (lásd a 3. táblázatot).

Ez a részletezés a monetáris fejlemények további elemzése, az átmeneti előírások és az adatminőségi ellenőrzése céljából szükséges.

6.

A nem MPI-k euroövezeti határokon átnyúló betéteinek és a nem MPI-knek nyújtott hitelek szektor szerinti részletezése (lásd a 3. táblázatot).

Erre a részletezésre az egyes tagállamok MPI szektorának a többi euroövezeti tagállammal szembeni pozícióinak értékeléséhez van szükség.

7.

Devizanemek szerinti részletezés (lásd a 4. táblázatot).

Erre a részletezésre azért van szükség, hogy ki lehessen számítani az átértékelődésekkel igazított monetáris aggregátumokra és azok ellentételeire vonatkozó forgalmi statisztikákat, amennyiben ezek az aggregátumok az összes devizanemet összesítve tartalmazzák.

Image

Image

Image

4.   RÉSZ

Átértékelési kiigazítások jelentése a forgalmi statisztikák összeállításához

Az euroövezeti monetáris aggregátumokra és azok ellentételeire vonatkozó forgalmi statisztikák összeállítása céljából az EKB átértékelési kiigazításokat kér a leírt/kivezetett hitelekről valamint az értékpapírok átértékeléséről:

1.   Hitelek leírása/kivezetése

Az összevont átértékelési kiigazításoknak a hitelleírások/kivezetések vonatkozásában történő jelentése lehetővé teszi az EKB számára a két egymást követő adatszolgáltatási időszakban jelentett állományokból a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó statisztikák összeállítását. A kiigazítás tükrözi a 2. és 3. résznek megfelelően jelentett hitelek állományában bekövetkezett minden olyan változást, amelyet a leírások okoznak, beleértve a hitel teljes hátralékos összegének leírását (kivezetés). A kiigazításnak a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékokban bekövetkező változásokat is tükröznie kell, amennyiben egy NKB úgy dönt, hogy a mérlegállományt a céltartalékok összegének levonásával tartja nyilván. A hitelek harmadik személy részére történő eladásakor vagy átruházásakor elismert leírását/kivezetését – amennyiben ez megállapítható – szintén jelenteni kell.

Az 1A. táblázat határozza meg a hitelek leírásának/kivezetésének minimumkövetelményeit.

2.   Értékpapírok árváltozása

Az értékpapírok átértékelése tekintetében tett kiigazítások az értékpapírok értékében bekövetkező változásokra utalnak, amelyeket az értékpapírok nyilvántartási vagy piaci árának a változása idéz elő. A kiigazítás tartalmazza az időszakvégi mérleg szerinti állománynak a nyilvántartás szerinti referenciaértékhez képest az időszakban eredő értékváltozásait, azaz az esetleges árfolyamveszteséget/-nyereséget. Tartalmazhatja az értékpapírokkal folytatott tranzakciókból eredő értékelési változásokat is, azaz a realizált árfolyamveszteséget vagy -nyereséget is.

Az 1A. táblázat határozza meg az értékpapírok átértékelésének minimumkövetelményeit.

A mérleg forrásoldalát illetően nem határoztak meg minimum adatszolgáltatási követelményt. Ha azonban az adatszolgáltatók által alkalmazott értékelési gyakorlatok az időszakvégi állomány változását eredményezik, az NKB-knak megengedett az ilyen változásokhoz kapcsolódó adatok gyűjtése. Ezekről az adatokról egyéb „egyéb átértékelési” kiigazításként kell adatot szolgáltatni.

Image

Image

5.   RÉSZ

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények a hitelek értékpapírosítása és hitelek egyéb átruházása tekintetében

1.   Általános követelmények

A 8. cikk (2) bekezdése szerint jelentett adatok, adott esetben a 8. cikk (4) bekezdése szerinti adatokkal módosítva. Valamennyi adattételt a hitel adósának rezidensi státusa és alszektora szerint kell részletezni, az 5. táblázatban megadott oszlopfejlécek szerint. Az értékpapírosítás tárolási szakaszában elidegenített hiteleket úgy kell tekinteni, mintha azok értékpapírosítása már megtörtént volna.

2.   Értékpapírosított vagy egyébként átruházott hitelek nettó forgalmának jelentésére vonatkozó követelmények

2.1.

Az 6. cikk a) pontjának alkalmazásában az MPI-k az 5. táblázat 1. és 2. részében szereplő tételeket a tárgyidőszakban értékpapírosított vagy egyébként átruházott hitelek nettó forgalma és a tárgyidőszakban megszerzett hitelek különbségeként számítják. Ennek a számításnak nem képezik részét a más euroövezeti MPI-nek átruházott vagy ilyentől megszerzett hitelek, illetve az adatszolgáltató szétválása vagy az adatszolgáltatót és egy másik belföldi MPI-t érintő egyesülések és felvásárlás eredményeként átruházott hitelek. A számításban figyelembe veszik a nem belföldi MPI-knek átruházott vagy azoktól szerzett hiteleket.

2.2.

A 3.1. szakaszban említett tételeket a következők szerint kell az 5. táblázat 1. és 2. részébe besorolni:

a)

az I. melléklet 2. és 3. részének megfelelően jelentett hitelállományokra hatást gyakorló elidegenítések és szerzések, azaz a mérlegből történő kivezetést eredményező elidegenítések és a mérlegben történő nyilvántartásba vételt vagy újbóli nyilvántartásba vételt eredményező szerzések az 1. részbe kerülnek besorolásra; és

b)

a II. melléklet 2. és 3. részének megfelelően jelentett hitelállományokra hatást gyakorló elidegenítések és szerzések, azaz a mérlegből történő kivezetést nem eredményező elidegenítések és a mérlegben történő nyilvántartásba vételt vagy újbóli nyilvántartásba vételt nem eredményező szerzések a 2. részbe kerülnek besorolásra, és

2.3.

Az 5. táblázat 1. részében szereplő tételeket havonta tovább kell részletezni a hitel átruházásában részt vevő szerződő fél szerint, megkülönböztetve a PKV-kat, ezen belül az euroövezetben rezidens PKV-kat és egyéb szerződő feleket. Az 5b) táblázatban megadott egyes tételekre negyedévente további, eredeti futamidő és cél szerinti részletezés szükséges.

3.   A gondozott értékpapírosított és kivezetett hitelekre vonatkozó adatszolgáltatás követelményei

3.1.

Az MPI-k az 5. táblázat 3. részének megfelelően a következők szerint szolgáltatnak adatokat azokról az értékpapírosított és kivezetett hitelekről, amelyeket gondoznak:

a)

időszak végén fennálló összegek; és

b)

pénzügyi tranzakciók, az adott időszakban átruházott és megszerzett hitelek kivételével, azaz a hátralékos összegében a hitelfelvevők általi tőketörlesztésének betudható változás.

3.2.

A 3.1. szakasz b) pontját illetően az NKB-k előírhatják az MPI-knek előírhatják, hogy az általuk gondozott hitelek elidegenítése és szerzése nettó forgalmáról szolgáltassanak adatot, hogy az NKB levezethesse a 3.1. szakasz b) pontjában említett pénzügyi tranzakciókat.

3.3.

Az NKB-k felmentést adhatnak az adatszolgáltatóknak a 3.1. szakasz b) pontjának követelményei alól, amennyiben a 3.2. szakasz céljaira az 5. táblázat 1.1. részében nettó forgalmi adatokat gyűjtenek, azaz ha a nemzeti gyakorlat az, hogy az értékpapírosított és kivezetett hiteleket az MPI-k gondozzák. Az NKB-k biztosítják, hogy ezek a nettó forgalmi adatok megfeleljenek a 3.1. szakasz b) pontja szerinti a pénzügyi tranzakciók – a hitelek adott időszakbeli elidegenítése és megszerzése kivételével – kiszámításának céljaira. Az NKB-k a szükséges kiigazítások elvégzése érdekében további információkat kérhetnek be az MPI-ktől.

3.4.

Az NKB-k az e szakasz szerinti statisztikai adatszolgáltatási követelményt kiterjeszthetik az MPI által kiszolgált, mérlegből kivezetett összes olyan hitelre, amelyeket értékpapírosítottak vagy egyébként átruháztak. Amennyiben erre sor kerül, az NKB tájékoztatni fogja az MPI-ket az 5. táblázat 3. része szerinti statisztikai adatszolgáltatási követelményekről.

4.   Követelmények az értékpapírosítás keretében gondozott hitelből fennmaradó összegre

4.1.

Az MPI-k negyedévente szolgáltatnak adatokat az összes gondozott értékpapírosított hitelről az 5. táblázat 4. részének megfelelően, attól függetlenül, hogy a gondozott hitelek vagy azok megfelelő gondozási jogai nyilván vannak-e tartva az adatszolgáltató mérlegében.

4.2.

A más euroövezeti tagállamban rezidens EPK-k számára gondozott hitelek tekintetében az MPI-k további részletezést jelentenek minden egyes olyan tagállamra külön, amelyben az EPK rezidens.

4.3.

Az NKB-k a 6. cikk b) pontjában szereplő adatokat vagy azok egy részét gyűjthetik minden egyes EPK-ra az értékpapírosított hiteleket gondozó rezidens MPI-ktől. Ha valamely NKB úgy ítéli meg, hogy a 4.4. szakaszban említett adatok és a 4.2. szakaszban említett részletezés begyűjthető minden egyes EPK-ra, értesíti az MPI-ket arról, hogy a 4.1. és 4.2. pontban említett adatszolgáltatás szükséges-e, és ha igen, milyen terjedelemben.

5.   Az IAS 39-et, az IFRS 9-et vagy hasonló nemzeti számviteli szabályokat alkalmazó MPI-kre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelmények

5.1.

Az IAS 39-et, az IFRS 9-et vagy hasonló nemzeti számviteli szabályt alkalmazó MPI-k az 5. táblázat 5. részének megfelelően jelentik az értékpapírosítás útján elidegenített hitelek tekintetében az időszakvégi azon hátralékos összegeket, amelyek nem kerültek a mérlegből kivezetésre.

5.2.

A 9. cikk (6) bekezdése szerinti mentesítés hatálya alatt álló MPI-k az 5. táblázat 5. részének megfelelően jelentik az értékpapírosítás útján elidegenített hitelek tekintetében az időszakvégi azon hátralékos összegeket, amelyek a mérlegből kivezetésre kerültek, de amelyeket még mindig nyilvántartanak a pénzügyi kimutatásokban.

Image

Image

6.   RÉSZ

A kisméretű hitelintézetek egyszerűsített adatszolgáltatása

A 9. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett mentesítés hatálya alatt álló hitelintézetek mentesíthetők az alábbi követelmények alól:

1.

A 4. rész 2. szakaszában említett, devizanem szerinti részletezés.

2.

A következők külön azonosítása:

a)

a 2. rész 5.3. szakaszában említett, központi szerződő felekkel szemben fennálló pozíciók;

b)

a 2. rész 1. táblázatában megadott szindikált hitelek;

c)

a 2. rész 1. táblázatában megadott, legfeljebb kétéves és 100 % alatti névleges tőkegaranciával rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

3.

A 3. rész 3. szakaszában említett, szektor szerint részletezés.

4.

A 4. rész 3. szakaszában említett, ország szerinti részletezés.

5.

Az 5. rész 3. szakaszában említett, devizanem szerinti részletezés.

Emellett ezek a hitelintézetek a 2., 5. és 6. részben említett statisztikai adatszolgáltatási követelményeket csak negyedéves adatszolgáltatással teljesíthetik, a 7. cikk (3) bekezdésében a negyedéves statisztikákra meghatározott határidőkkel összhangban.

7.   RÉSZ

Összefoglaló

A monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegének alkalmazásában használt részletezések összefoglalása (1)

INSTRUMENTUM – ÉS LEJÁRATI KATEGÓRIÁK

MÉRLEGTÉTELEK

ESZKÖZÖK

FORRÁSOK

1.

Készpénz

2.

Hitelek

 

legfeljebb egy éves (2)

 

egy és öt év közötti (2)

 

öt éven túli (2)

ebből: csoporton belüli pozíciók

ebből: szindikált hitelek:

ebből: fordított repóügyletek

ebből: újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek

ebből: kényelmi hitelkártyahitelek (euro)

ebből: nyújtott hitelkártyahitelek (euro)

ebből: ingatlanfedezettel (7)

Hitelek 1 éven túli eredeti futamidővel (euro)

ebből: hitelek egy évnél rövidebb hátralévő futamidővel

ebből: 1 éven túli hátralévő futamidejű hitelek, melyek kamatát a következő 12 hónapban újból megállapítják

Hitelek 2 éven túli eredeti futamidővel (euro)

ebből: hitelek egy évnél rövidebb hátralévő futamidővel

ebből: hitelek két évnél hosszabb hátralévő futamidővel, melyek kamatát a következő 24 hónapban újból megállapítják

3.

Megtartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

legfeljebb egy éves (3)

 

egy és két év közötti (3)

 

2 éven túli (3)

4.

Tulajdonosi részesedések

5.

Befektetési jegyek

 

ebből: PPA befektetési jegyek

 

Nem pénzpiaci alapok befektetési jegyei/eszközei

6.

Nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket)

7.

Egyéb eszközök

 

ebből: pénzügyi derivatívák

 

ebből: hiteleken felhalmozott kamatkövetelés

8.

Forgalomban levő készpénz

9.

Betétek

 

legfeljebb egy éves (4)

 

egy éven túli (4)

ebből: csoporton belüli pozíciók

ebből: átruházható betétek

ebből: legfeljebb kétéves

ebből: szindikált hitelek

9.1.

Egynapos betétek

ebből: átruházható betétek

9.2.

Megállapodás szerinti futamidejű betétek

 

éven belüli

 

egy és két év közötti

 

két éven túli

9.3.

Felmondással visszaváltható betétek

 

három hónapon belüli

 

három hónapnál hosszabb

 

ebből: 2 éven túli (5)

9.4.

Repóügyletek

10.

PPA befektetési jegyek

11.

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

 

éven belüli

 

egy és két év közötti

ebből: legfeljebb kétéves és a tőkegarancia 100 % alatti

 

két éven túli

12.

Tőke és tartalékok

13.

Egyéb források

 

ebből: pénzügyi derivatívák

 

ebből: betéteken felhalmozott kamattartozás


ÜGYFÉL- ÉS CÉLKATEGÓRIÁK

ESZKÖZÖK

FORRÁSOK

A.

Belföldi rezidensek

 

MPI-k

 

ebből: központi bankok

 

ebből: betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével

 

Nem MPI-k

 

Kormányzat

 

központi kormányzat

 

tartományi kormányzat

 

helyi önkormányzat

 

társadalombiztosítási alapok

 

Egyéb rezidens szektorok (6)

 

nem PPA befektetési alapok (S.124)

 

egyéb pénzügyi közvetítők, kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek, captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125 + S.126 + S.127)

 

ebből: központi szerződő felek (7)

 

ebből: PKV-k (7)

 

biztosítók (S.128)

 

nyugdíjpénztárak (S.129) (6)

 

nem pénzügyi vállalatok (S.11) (6)

 

háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (6)

 

fogyasztási hitelek (7)

 

lakáscélú hitelek (7)

 

egyéb hitelek (7)

ebből: egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok (7)

B.

A belföldi ügyfelektől eltérő euroövezet

 

MPI-k

 

ebből: központi bankok

 

ebből: betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével

 

Nem MPI-k

 

Kormányzat

 

központi kormányzat

 

tartományi kormányzat

 

helyi önkormányzat

 

társadalombiztosítási alapok

 

Egyéb rezidens szektorok (6)

 

nem PPA befektetési alapok (S.124)

 

egyéb pénzügyi közvetítők, kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek, captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125 + S.126 + S.127)

 

ebből: központi szerződő felek (7)

 

ebből: PKV-k (7)

 

biztosítók (S.128)

 

nyugdíjpénztárak (S.129) (6)

 

nem pénzügyi vállalatok (S.11) (6)

 

háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (6)

 

fogyasztási hitelek (7)

 

lakáscélú hitelek (7)

 

egyéb hitelek (7)

 

ebből: egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok (7)

C.

A külföldön rezidensek

 

Bankok

 

Nem bankok

 

Kormányzat

 

Egyéb rezidensek

A.

Belföldi rezidensek

 

MPI-k

 

ebből: központi bankok

 

ebből: betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével

 

ebből: hitelintézetek

 

Nem MPI-k

 

Kormányzat

 

központi kormányzat

 

egyéb kormányzat

 

tartományi kormányzat

 

helyi önkormányzat

 

társadalombiztosítási alapok

 

Egyéb rezidens szektorok (6)

 

nem PPA befektetési alapok (S.124)

 

egyéb pénzügyi közvetítők, kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek, captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125 + S.126 + S.127)

 

ebből: központi szerződő felek (7)

ebből: PKV-k (7)

 

biztosítók (S.128)

 

nyugdíjpénztárak (S.129) (6)

 

nem pénzügyi vállalatok (S.11) (6)

 

háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (6)

B.

A belföldi ügyfelektől eltérő euroövezet

 

MPI-k

 

ebből: központi bankok

 

ebből: betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével

 

ebből: hitelintézetek

 

Nem MPI-k

 

Kormányzat

 

központi kormányzat

 

egyéb kormányzat

 

tartományi kormányzat

 

helyi önkormányzat

 

társadalombiztosítási alapok

 

Egyéb rezidens szektorok (6)

 

nem PPA befektetési alapok (S.124)

 

egyéb pénzügyi közvetítők, kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek, captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125 + S.126 + S.127)

 

ebből: központi szerződő felek (7)

 

ebből: PKV-k (7)

 

biztosítók (S.128)

 

nyugdíjpénztárak (S.129) (6)

 

nem pénzügyi vállalatok (S.11) (6)

 

háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (6)

C.

A külföldön rezidensek

 

Bankok

 

Nem bankok

 

Kormányzat

 

Egyéb rezidensek

D.

Összesen

D.

Összesen

VALUTANEMEK

e

euro

x

külföldi valuták - az eurón kívüli valuták, azaz más tagállamok valutái, USD, JPY, CHF, egyéb valutanemek (8)


(1)  A havi adatrészletezések félkövérrel, a negyedéves adatrészletezések normál betűtípussal vannak szedve.

(2)  A futamidő szerinti havi részletezés csak az euroövezeti tagállamok nem MPI fő rezidens szektorainak és kormányzatának nyújtott hitelekre vonatkozik. Az euroövezeti tagállamok központi kormányzaton kívüli kormányzata részére nyújtott hitelekre vonatkozó, megfelelő futamidő szerinti részletezés negyedéves.

(3)  A futamidő szerinti havi részletezés csak az euroövezetben működő MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományokra vonatkozik. Negyedéves adatként az euroövezetben működő nem MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományokat „Legfeljebb egy év” és „éven túli” kategóriákba sorolják.

(4)  Csak a „külföld”-del szemben.

(5)  További értesítésig az adatszolgáltatás a „két éven túli felmondással visszaváltható betétekről” önkéntes.

(6)  A hitelek és a betétek esetében az alszektoronkénti havi részletezés kötelező.

(7)  A hitelek esetében cél szerinti további részletezés vonatkozik az S.14 + S.15. alszektorokra. Emellett korlátozott számú instrumentum tekintetében további „ebből:” pozíciók szükségesek egyes alszektorokra: „ebből: központi szerződő fél” és „ebből: pénzügyi közvetítő vállalat” az S.125 alszektorra; „ebből egyéni vállalkozó/jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” az S.14 alszektornak nyújtott hitelekre; „ebből ingatlanfedezettel” az S.11 és S.14 + S.15 alszektoroknak nyújtott hitelekre (csak negyedéves követelmény).

(8)  Az egyes tagállamok valutái szerinti negyedéves részletes csak a kiválasztott elemekre kötelező.


II. MELLÉKLET

KONSZOLIDÁLÁSI ELVEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK

1.   RÉSZ

Egy tagállamon belüli konszolidálás statisztikai célokból

1.

Minden olyan tagállam, amely pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállam) tekintetében az adatszolgáltatói kör azon MPI-kből áll, amelyek szerepelnek az MPI-k statisztikai célú névjegyzékében és az euroövezeti tagállamokban (1) rezidensek. Ezek a következők:

a)

a belföldön bejegyzett és letelepedett intézmények, beleértve azon leányvállalatokat (2), amelyek anyavállalata külföldön telepedett le; és

b)

intézmények fióktelepei, amelyek központi ügyvezetésének helye külföldön található.

Az offshore pénzügyi központokban letelepedett intézményeket statisztikailag azon területek rezidens szervezeteinek tekintik, amelyeken belül e központok találhatók.

2.

Statisztikai alkalmazásban az MPI-k összevontan kezelik (konszolidálják) az egy tagállamon található összes belföldi telephelyük (a bejegyzett székhely vagy központi ügyvezetés helye és/vagy a fióktelep) üzleti tevékenységét. Statisztikai célokból az országhatárokon túlnyúló konszolidálás nem megengedett.

a)

Ha egy anyavállalat és annak leányvállalatai azonos tagállamban letelepedett MPI-k, az anyavállalat statisztikai jelentéseiben kezelheti összevontan az ilyen leányvállalatok üzleti tevékenységét, azonban a hitelintézetek és más MPI-k üzleti vonatkozású adatait elkülönítetten kell kezelnie.

b)

Ha egy intézmény fióktelepekkel rendelkezik egy másik euroövezeti tagállam területén, egy adott euroövezeti tagállamban levő bejegyzett székhelyének vagy a központi ügyvezetés helyének valamennyi ilyen fióktelep irányában fennálló pozícióit a másik euroövezeti tagállamban rezidens szervezetek irányában fennálló pozícióknak kell tekintenie. Viszont egy adott euroövezeti tagállamban levő fióktelepeknek a másik tagállam területén levő bejegyzett székhelye vagy a központi ügyvezetés helye, vagy ugyanezen intézmény másik tagállam területén levő többi fióktelepe felé fennálló pozícióit úgy kell tekintenie, mint egy másik euroövezeti tagállamban rezidens szervezetek irányában fennálló pozíciókat.

c)

Ha egy intézmény az euroövezeti tagállamok területén kívül fióktelepekkel rendelkezik, az egy adott euroövezeti tagállamban levő bejegyzett székhelynek vagy a központi ügyvezetés helyének az összes ilyen fióktelep irányában fennálló pozícióit külföldön rezidens szervezetek irányában fennálló pozícióknak kell tekintenie. Viszont egy adott euroövezeti tagállamban található fióktelepnek az euroövezeti tagállamok területén kívül bejegyzett székhely vagy a központi ügyvezetés helye irányában vagy ugyanezen intézmény euroövezeti tagállamok területén kívül levő többi fióktelepe felé fennálló pozícióit úgy kell tekintenie, mint külföldön rezidens szervezetek irányában fennálló pozíciókat.

2.   RÉSZ

Az instrumentumkategóriák meghatározása

1.

Az alábbi táblázatok az instrumentumkategóriák részletes leírását tartalmazzák, amelyet a nemzeti központi bankoknak (NKB-knak) kell e rendeletnek megfelelően átalakítaniuk a nemzeti szinten alkalmazható kategóriákra A táblázat nem az egyes pénzügyi instrumentumok listája és az ismertetés nem tételes. A fogalommeghatározások az ESA 2010-re utalnak.

2.

Az eredeti, azaz a kibocsátáskori futamidő a pénzügyi instrumentum egy olyan kötött „élettartamát” jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely szankció terhe mellett váltható vissza (pl. a betétek egyes típusai). A felmondási idő megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már szankció terhe nélkül készpénzre válthatja. A pénzügyi instrumentumokat csak akkor osztályozzák a felmondási időszak hosszának megfelelően, ha nincs megállapodás szerinti lejárat.

3.

A pénzügyi követelések aszerint is megkülönböztethetőek, hogy átruházhatóak-e vagy sem. Egy követelés akkor átruházható, ha tulajdonjoga azonnal átruházható egy egységről egy másikra átadás vagy forgatmányozás, illetve származtatott eszközök esetében ellenirányú ügylet kötése révén. Míg bármelyik pénzügyi eszközzel lehet potenciálisan kereskedni, az átruházható eszközöket szervezett tőzsdén történő vagy „tőzsdén kívüli” (OTC) kereskedésre tervezték, bár a tényleges kereskedés nem képezi az átruházhatóság szükségszerű feltételét.

Táblázat

Instrumentumkategóriák

ESZKÖZKATEGÓRIÁK

Kategória

A főbb jellemzők leírása

1.

Készpénz

A fizetésre általánosan használt forgalomban levő euro és külföldi bankjegyek és pénzérmék állománya

2.

Legfeljebb egyéves/egy évnél hosszabb és legfeljebb ötéves/öt évnél hosszabb eredeti futamidejű hitelek

Olyan pénzügyi eszközök, amelyek akkor jönnek létre, amikor a hitelezők pénzt adnak kölcsön az adósoknak, amit vagy át nem ruházható okiratok támasztanak alá, vagy ami okirattal nem igazolt. Ez a tétel magában foglalja az adatszolgáltató által betétek formájában elhelyezett eszközöket: Az NKB-k kérhetik e tétel szektorok szerinti teljes részletezését is.

1.

E tételbe az alábbiak tartoznak:

a)

háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények részére nyújtott hitelek az alábbi bontásban:

i.

fogyasztási hitelek (az áru- és szolgáltatásfogyasztás körében főként személyes felhasználásra adott hitelek). az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoknak adott hitel e kategóriába tartozik, ha az adatszolgáltató MPI tudja, hogy a hitelt elsősorban személyes fogyasztás céljaira használják;

ii.

lakáscélú hitelek (a saját használatra vagy bérbeadásra történő lakáscélú befektetésre nyújtott hitelek, ideértve az építkezést és a felújítást). A lakáscélú hitelek a lakóingatlannal fedezett lakáscélú hitelekből, és a személyes alapon adott és egyéb eszközökkel biztosított lakáscélú hitelekből állnak. Az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoknak adott hitel e kategória része, kivéve, ha az adatszolgáltató MPI tudja, hogy az ingatlan elsődlegesen üzleti célra kerül felhasználásra, mely esetben a hitelt az „egyéb hitelek, ebből: egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoknak” kategóriában kell jelenteni;

iii.

egyéb (nem fogyasztási és lakáscélú hitel, úgy mint az üzleti célra, adósságkonszolidáció, oktatás stb. céljára nyújtott hitelek stb.). Ebben a kategóriában szerepelhetnek az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek (lásd a II. melléklet 3. részét) nyújtott fogyasztási hitelek, ha azokat nem a „fogyasztási hitelek” kategóriában jelentik. Amennyiben nem állnak fenn az egyszerűsített adatszolgáltatás feltételei, „ebből:” pozíciókat kell jelenteni, külön feltüntetve a kategórián belül az egyéni vállalkozóknak (lásd a II. melléklet 3. részét) nyújtott hiteleket;

b)

hitelkártya-tartozás

E rendelet alkalmazásában ez a kategória tartalmazza a háztartásoknak vagy nem pénzügyi intézményeknek késleltetett fizetésű bankkártyákon (azaz az alább meghatározott kényelmi hitelt nyújtó kártyák) vagy hitelkártyákon (azaz kényelmi hitelt vagy nyújtott hitelt biztosító kártyák) keresztül nyújtott hiteleket. A hitelkártya-tartozás külön kártyaszámlákon kerül nyilvántartásra és ezért az nem látszik a folyószámla- vagy folyószámlahitel-számlákon. Kényelmi hitel az egyik számlázási ciklusban a kártyával végrehajtott fizetési tranzakció(k) napja és az ugyanebben a számlázási időszakban visszafizetett, 0 %-os kamatlábbal nyújtott hitel. Nyújtott hitel az előző számlázási ciklus esedékességi időpontja(i) eltelte után nyújtott hitel, azaz a kártyaszámlán az első lehetséges alkalommal ki nem egyenlített hitel, amelynek kamata vagy sávos kamata rendszerint 0 %-nál nagyobb. Gyakran havi minimumtörlesztést kell teljesíteni, a nyújtott hitel legalább részleges visszafizetésére.

Az ilyen hitelformák esetén a szerződő fél az a jogalany, aki a szerződéses rendelkezések szerint végső soron felel a tartozás visszafizetéséért, ami magánszemélyként használt kártyák esetében egybeesik a kártyatulajdonossal, vállalati kártyák esetében azonban nem;

c)

újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek

Újratöltődő hitelek a következő jellemzőkkel bíró hitelek: i. a hitelfelvevő egy előre jóváhagyott összeghatárig használhat vagy vehet fel pénzt, a bank előzetes értesítése nélkül; ii. a rendelkezésre álló hitel összege a pénzfelvétel és pénzvisszafizetés következtében nőhet vagy csökkenhet; iii. a hitel többször igénybe vehető; iv. nincs rendszeres pénz-visszafizetési kötelezettség.

Az újratöltődő hitelek közé tartoznak a folyószámlahitel útján nyújtott és még vissza nem fizetett összegek (a tartozás összege). A hitelkeret a hitelnyújtó és a hitelfelvevő közötti megállapodás, amelynek alapján a hitelfelvevő egy meghatározott időszakban és egy meghatározott összeg erejéig előleget vehet fel, és ezeket az előlegeket belátása szerint egy meghatározott időpontig visszafizeti. A hitelkeret keretében rendelkezésre álló, de igénybe nem vett vagy már visszafizetett összegeket nem kell figyelembe venni egyik mérlegtétel-kategóriában sem. Folyószámlahitel a folyószámla tartozik egyenlege. A hitelkártya révén nyújtott hitelek nem tartoznak bele sem az újratöltődő hitelek, sem a folyószámlahitelek körébe. A hitelfelvevő teljes tartozásának összegét jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az a hitelnyújtó és hitelfelvevő által a hitel nagyságára és/vagy leghosszabb időtartamára előzetesen megállapított korláton belül van vagy azt túllépi;

d)

szindikált hitelek (egyetlen hitelszerződés, amelyben hitelnyújtóként több bank vesz részt).

A szindikált hitelek csak azokat az eseteket fedik le, amikor a hitelfelvevő a hitelszerződésből tudja, hogy a hitel több hitelnyújtótól származik. Statisztikai alkalmazásban csak a hitelfelvevő által ténylegesen felvett összeg (és nem a hitelkeret) minősül szindikált hitelnek. A szindikált hitelt rendszerint egy intézmény irányítja és hangolja össze (amelyet gyakran fő szervezőnek is hívnak), és azt a szindikátuson belüli különféle résztvevők nyújtják. A résztvevők – a főszervezőt beleértve – mérlegükben valamennyien adatot szolgáltatnak a hitelfelvevő (és nem a fő szervező) számára nyújtott kölcsönben lévő részesedésükről;

e)

betétek, a 9. forráskategória (betétek) meghatározása szerint;

f)

harmadik feleknek nyújtott pénzügyi lízing

A pénzügyi lízing olyan szerződés, amelynek keretében egy tartós használati cikket annak jog szerinti tulajdonosa (a továbbiakban: lízingbe adó) egy harmadik személynek (a továbbiakban: lízingbe vevő) kölcsönad az instrumentum gazdaságilag hasznos élettartamának jelentős részére vagy egészére, olyan részletfizetések ellenében, amelyek összege fedezi az instrumentum költségeit, valamint az instrumentum értékébe beszámított kamat költségét. A lízingbe vevő lényegében élvezi az instrumentum használatából eredő összes hasznot és viseli a tulajdonnal járó költségeket és kockázatokat. Statisztikai alkalmazásban a pénzügyi lízinget a lízingbe adó által a lízingbe vevőnek nyújtott hitelként kezelik (amelynek révén a lízingbe vevő számára lehetővé válik tartós használati cikk megvásárlása). A lízingbe vevő részére kölcsönadott eszközöket (tartós használati cikkeket) a mérlegben egyáltalán nem kell kimutatni;

g)

a még vissza nem fizetett, illetve le nem írt rossz hitelek

A vissza nem fizetett vagy egyébként kétes hitelek teljes összege, részben vagy teljes egészében, az 575/2013/EU rendelet 178. cikkében a nemteljesítésre adott meghatározással összhangban;

h)

át nem ruházható értékpapírok állománya

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya, amelyek nem átruházhatóak, és amelyekkel másodlagos piacon sem lehet kereskedni;

i)

átruházható hitelek

A ténylegesen átruházhatóvá vált hiteleket a „hitelek” eszköztételbe kell besorolni, feltéve, hogy a másodlagos piaci kereskedésre bizonyíték nincsen. Egyébként ezeket hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként (3. kategória) kell besorolni.

j)

betétek vagy hitelek formájában megjelenő, alárendelt követelés

Az alárendelt követelést megtestesítő instrumentumok a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes, magasabb státusú követelés (pl. betétek/hitelek) kielégítését követően lehet érvényesíteni, s ez az egyéb részesedések egyes jellemzőivel ruházza fel azokat. Statisztikai alkalmazásban az alárendelt követelést az instrumentum jellegének megfelelően kell kezelni, azaz vagy a „hitelek”, vagy a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sorban kell szerepeltetni, az instrumentum jellegének megfelelően. Amennyiben az MPI állományában levő alárendelt követelés valamennyi formáját a statisztikai nyilvántartás céljára jelenleg egyetlen számadat formájában azonosítják, ezt a számadatot a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” eszközsorban kell szerepeltetni azon az alapon, hogy az alárendelt követelés túlnyomórészt nem hitelek, hanem értékpapírok formájában jelenik meg;

k)

a fordított repoügyletek vagy készpénzfedezet melletti értékpapír-kölcsönzés alapján fennálló követelések

Az adatszolgáltatók által egy adott áron eladott olyan értékpapírokért cserébe kapott készpénz ellentétele, amelyekre határozott kötelezettséget vállaltak, hogy ugyanazon vagy hasonló értékpapírokat egy meghatározott jövőbeli napon rögzített áron visszavásárolnak vagy értékpapírokat készpénzfedezet mellett kölcsönvesznek (lásd a 9.4. forráskategóriát).

Ezen adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában a hitelek ingatlanfedezet szerinti részletezése tartalmazza azokat a hiteleket, amelyek fedezete megfelel az 575/2013/EU rendelet 199. cikke (2)–(4) bekezdésének, és amelyek esetében a hátralékos hitel/fedezet aránya legfeljebb 1. Ha az adatszolgáltató nem alkalmazza ezeket a szabályokat, az e részletezésben jelentendő hitelek meghatározásának alapját az a módszer képezi, amelyet a tőkekövetelményeknek való megfeleléshez választott.

2.

Az alábbi tételt nem szabad hitelként kezelni:

vagyonkezelési alapon adott hitelek

vagyonkezelési alapon adott hitelek, azaz vagyonkezelői hitelek/fiduciárius, azaz bizalmi hitelek olyan hitelek, amelyeket az egyik fél (a továbbiakban: a fiduciárius ügylet kötelezettje) nevében nyújtanak egy harmadik személy (a továbbiakban: a kedvezményezett) részéről. Statisztikai alkalmazásban a vagyonkezelői hiteleket nem kell nyilvántartani a fiduciárius ügylet kötelezettjének mérlegében, amennyiben a tőke tulajdonjogával kapcsolatos kockázatok és előnyök a kedvezményezettnél maradnak. A tőke tulajdonjogával kapcsolatos kockázatok és előnyök a kedvezményezettnél maradnak, ha: a) a kedvezményezett vállalja a hitellel járó kockázatot (azaz a fiduciárius ügylet kötelezettje csak a hitel adminisztratív kezeléséért felelős); vagy b) a kedvezményezett befektetése a veszteségek ellengarantált, a fiduciárius ügylet kötelezettjének időközben történő felszámolása esetére (azaz a vagyonkezelési alapon adott hitel nem része a fiduciárius ügylet kötelezettje azon eszközeinek, amelyeket csőd esetén fel lehet osztani a hitelezők között).

3.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az adósság tényét tanúsító átruházható pénzügyi eszközök, amelyek általában a másodlagos piacokon értékesíthetők vagy a piacon kompenzációs célokra felhasználhatók, de a tulajdonosuknak nem biztosítanak a kibocsátó intézményben semmiféle tulajdonjogot.

E tételbe az alábbiak tartoznak:

a)

olyan értékpapírok állománya, amelyek a tulajdonosuk részére feltétel nélküli jogot biztosítanak rögzített vagy szerződésben meghatározott pénzjövedelemre kamatfizetés formájában és/vagy egy meghatározott összegre, ami adott napon vagy napokon, illetve a kibocsátáskor meghatározott időponttól kezdődően jár;

b)

olyan kölcsönök, amelyek átruházhatóvá válnak egy szervezett piacon, feltéve, hogy van bizonyíték a másodlagos piaci kereskedelemre, beleértve az árjegyzők meglétét is, és gyakori a pénzügyi eszköz jegyzése, például a vételi és eladási árfolyam különbözetének megadásával. Amennyiben ez nem valósul meg, ezeket a „hitelek” eszköztételbe kell besorolni (lásd még az „átruházható hitelek” címszó alatt a 2i. kategóriában);

c)

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában megjelenő alárendelt követelés (lásd még a 2j. kategóriában a „betétek vagy hitelek formájában megjelenő alárendelt követelés” címszó alatt).

A repo típusú műveletek kezelési módjával való összhang fenntartása érdekében az értékpapír-kihelyezési műveletek keretében kölcsönbe adott értékpapírokat az eredeti tulajdonosuk mérlegében kell nyilvántartani (és nem helyezhetők át az azokat ideiglenesen megszerző mérlegébe), ha határozott kötelezettségvállalás történt a művelet későbbi visszafordítására (és annak megtétele nem egyszerűen opció). Ha az ideiglenes megszerző a megkapott értékpapírokat eladja, akkor az ilyen értékesítést végleges adásvételként kell nyilvántartásba venni, és az értékpapír-portfolió negatív előjelű pozíciójaként kell bevezetni az ideiglenes megszerző mérlegébe.

3a./3b./3c.

Legfeljebb egyéves/egy éven túli és legfeljebb kétéves/két éven túli eredeti futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Ezek a következők:

a)

átruházható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya, egyéves/egy éven túli és legfeljebb kétéves/két éven túli eredeti futamidővel;

b)

azokat a kölcsönöket, amelyek átruházhatóvá válnak egy szervezett piacon, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz kell átsorolni, egyéves/egy éven túli és legfeljebb kétéves/két éven túli eredeti futamidővel;

c)

alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában, egyéves/egy éven túli és legfeljebb kétéves/két éven túli eredeti futamidővel.

4.

Tulajdonosi részesedések

A tulajdonosi részesedés egy vállalatra vagy kvázivállalatra vonatkozó olyan tulajdonjog, amelynek alapján a fennmaradó vagyonra vonatkozó követeléssel lehet élni a hitelezők összes követelésének kiegyenlítése után.

Ebbe a tételbe tartoznak a tőzsdén nem jegyzett részvények és egyéb részesedések.

5.

Befektetési jegyek/egységek

Az olyan befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek/egységek, amelyek kollektív befektetési vállalkozások, amelyek pénzügyi és/vagy nem pénzügyi eszközökbe fektetnek be, annyiban, amennyiben a cél a nyilvánosságtól gyűjtött tőke befektetése.

Ebbe a tételbe tartoznak a PPA-k befektetési jegyei/egységei, amelyeket a PPA-k ezen rendelet 2. cikkében foglaltakkal összhangban bocsátottak ki, valamint a nem pénzpiaci alapok által kibocsátott befektetési jegyek/egységek (a 1073/2013/EU (EKB/2013/38) rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint).

6.

Nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket)

A pénzügyi eszköznek nem minősülő materiális vagy immateriális javak. Ebbe a tételbe tartoznak lakások, egyéb épületek és építmények, gépek és berendezések, értéktárgyak és szellemi tulajdont képező termékek, így a számítógépes szoftverek és adatbázisok.

7.

Egyéb eszközök

Az „egyéb eszközök” a mérleg eszközoldalán levő maradéktételnek tekintendő, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt eszközök”. Az NKB-k előírhatják az e tétel részét képező egyes alpozíciók jelentését. Az egyéb eszközök az alábbiakat tartalmazhatják:

a)

pénzügyi származtatott pozíciók, bruttó pozitív piaci értéken

Statisztikai alkalmazásban a mérlegben kötelezően nyilvántartandó származékos pénzügyi instrumentumokat itt kell feltüntetni és azokat „ebből:” tételként kell jelenteni szektorok szerinti (MPI/nem MPI) és földrajzi (belföld/a belföldtől eltérő euroövezet/külföld) bontásban;

b)

a függő tételek bruttó összege

A függő tételek az MPI-k mérlegében szereplő olyan eszközegyenlegek, amelyeket nem az ügyfelek nevén könyvelnek le, azonban mégis az ügyfelek tőkéjére vonatkoznak (pl. befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró pénzek);

c)

az átvezetési tételekkel kapcsolatos bruttó összegek

Az átmenő tételek olyan (rendszerint az ügyfelekhez tartozó) tőkét képviselnek, amelyeknek az MPI-k közötti átutalása folyamatban van. E tételek közé tartoznak a csekkek és más formában történő befizetések, amelyeket a többi MPI-nek beszedés céljából elküldtek;

d)

elhatárolt hitelkamat

Az elhatárolt kamattartozások számvitelére vonatkozó általános alapelvnek megfelelően a hitelkamatokat a mérlegben elhatárolásakor kell nyilvántartásba venni (vagyis eredményszemléletben), nem pedig tényleges kifizetésekor (vagyis pénzforgalmi szemléletben). A hitelek után elhatárolt kamatok bruttó összegét az „egyéb eszközök” sorban kell szerepeltetni. A elhatárolt kamat összegét ki kell emelni azon hitel összegéből, amelyre vonatkozik, és azokat külön „ebből:” tételként kell jelenteni;

e)

értékpapírok után járó felhalmozott kamat;

f)

esedékes osztalékok;

g)

nem az MPI fő üzleti tevékenységgel kapcsolatban esedékes összegek;

h)

az állam által kibocsátott pénzérmék eszközellentétele (csak az NKB-k mérlegében szerepel).

Az „egyéb eszközök” köréből ki lehet zárni az olyan pénzügyi instrumentumokat, amelyek pénzügyi eszközök formáját öltik (ezek a mérleg más soraiban szerepelnek), egyes pénzügyi instrumentumokat, amelyek nem öltenek pénzügyi eszköz formát, mint pl. a garanciákat, kötelezettségvállalásokat, a közigazgatási és vagyonkezelői hiteleket (mérlegen kívül nyilvántartott tételek) és a nem pénzügyi instrumentumokat (amelyek az „állóeszközök” tételnél szerepelnek).


FORRÁSKATEGÓRIÁK

Kategória

A főbb jellemzők leírása

8.

Forgalomban levő készpénz

A források között a „forgalomban levő készpénz” a forgalomban levő, a monetáris hatóságok által kibocsátott vagy jóváhagyott „bankjegyek és érmék”. E kategória magában foglalja az EKB és az NKB-k által kibocsátott bankjegyeket. A forgalomban levő pénzérmék az euroövezeti tagállamokban nem az MPI-k, hanem a központi kormányzat forrástételei. A pénzérmék azonban a monetáris aggregátumok részét képezik és ezért a „forgalomban levő készpénz” kategóriában kell feltüntetni. E forrás ellentételét az „egyéb eszközök” között kell feltüntetni.

9.

Betétek

Az adatszolgáltatók tartozásai a hitelezők felé, amelyek megfelelnek az I. melléklet 1. része 1. szakaszában leírt jellemzőknek, kivéve az átruházható értékpapírokat vagy a PPA-k befektetési jegyei kibocsátásából származókat. Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e kategóriát a következő összetevőkre kell bontani: egynapos betétek, megállapodás szerinti futamidejű betétek, felmondás alapján visszaváltható betétek és visszavásárlási megállapodások (repoügyletek).

a)

Betétek és hitelek:

A „betétek” kategória magában foglalja a „hiteleket”, mint az MPI-k kötelezettségeit is. Fogalmilag a hitelek az MPI-k által elfogadott, nem betétek formájában megjelenő összegeket képviselik. Az ESA 2010 a „hitelek” és a „betétek” között a kezdeményező fél szerint tesz különbséget (ha ez a kölcsönt felvevő fél, akkor hitelről, míg ha a kölcsönt nyújtó fél, akkor betétről van szó), bár a gyakorlatban e különbségtétel jelentősége az adott ország pénzügyi struktúrájának megfelelően változhat. Az adatszolgáltatási rendszeren belül a „hiteleket” nem ismerik el önálló kategóriának a mérleg forrásoldalán. Ehelyett, a hitelnek minősülő egyenlegeket megkülönböztethetetlenül a „betéti források” közé kell sorolni, kivéve, ha azok átruházható instrumentumok formáját öltik. Mindez összhangban áll a „betéti források” korábban említett meghatározásával. Az MPI-k részére adott és „betéti források”-ként besorolt hiteleket az adatszolgáltatási rendszer követelményeinek megfelelően kell részletezni (vagyis szektorok, instrumentumok, valutanemek és lejárat szerint). Az adatszolgáltató által kapott szindikált hitelek ebbe a kategóriába tartoznak;

b)

nem átruházható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Az adatszolgáltatók által kibocsátott, nem átruházható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat általában a „betéti források” közé kell sorolni. Ha az adatszolgáltatók által kibocsátott nem átruházható értékpapírok a későbbiekben átruházhatóvá válnak, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet, akkor ezeket át kell sorolni a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” közé;

c)

fedezeti (margin) betétek

A származtatott ügylet keretében létrehozott fedezeti betéteket a „betéti források” közé kell sorolni, ha ezek az MPI-knél letétbe helyezett készpénzzel biztosított kezességet testesítenek meg, ha ezeknek a letétbe tevő marad a tulajdonosa, és ha az ügylet lezárásakor ezeket a letétbe tevőnek kell visszafizetni. Elviekben az adatszolgáltató által kapott fedezeti betétet csak olyan mértékig kell a „betéti források” közé sorolni, amennyiben ezáltal az MPI továbbkölcsönzésre szabadon rendelkezésre álló tőkéhez jut, míg az MPI által kapott fedezeti betétet tovább kell adni a származékos piac egy másik résztvevőjének (pl. az elszámolóháznak), akkor elvileg csak azt a részt kell a „betéti kötelezettség”-ek közé sorolni, ami az MPI rendelkezésében marad. A jelenlegi piaci gyakorlat komplexitása megnehezítheti annak megállapítását, hogy a fedezeti betétek közül melyek azok, amelyeket ténylegesen vissza kell fizetni, mivel azonos számlán egymástól megkülönböztethetetlenül helyezik el a fedezeti betétek különböző típusait; illetve hogy melyek azok, amelyek az MPI-t a továbbkölcsönzésre rendelkezésre álló forrásokhoz juttatják. Ilyen esetekben elfogadható, ha az ilyen fedezeti betét összegeket az „egyéb források” vagy a „betéti források” közé sorolják;

d)

elkülönített egyenlegek

A nemzeti gyakorlat szerint a pl. lízingszerződésekhez kapcsolódó, meghatározott rendeltetésű egyenlegeket a „megállapodás szerinti futamidejű betétek”, vagy a „felmondás alapján visszaváltható betétek” közé kell sorolni, a mögötte levő szerződésben megjelölt futamidőtől és egyéb rendelkezésektől függően;

e)

MPI-k által kibocsátott részvények

Az MPI-k által kibocsátott részvények betétnek és nem tőkének és tartaléknak minősülnek, amennyiben: i. a kibocsátó MPI és a birtokos között hitelező-adós gazdasági kapcsolat áll fenn, függetlenül a részvényekben érvényesülő tulajdonjogoktól; és ii. a részvények pénzre válthatóak, vagy jelentősebb korlátozás és szerződéses szankció nélkül vissza lehet azokat váltani. A felmondási idő nem minősül jelentősebb korlátozásnak. Ezeknek a részvényeknek továbbá a következő feltételeknek kell eleget tenniük:

az illetékes nemzeti szabályozó rendelkezések nem biztosítanak feltétlen jogot a kibocsátó MPI számára a részvényei visszaváltásának elutasítására vonatkozóan,

a részvények „értékállóak”, azaz rendes körülmények közötti visszaváltás esetén a névértékükön kerülnek kifizetésre, és

az MPI fizetésképtelensége esetén a részvények birtokosai jogilag nem kötelesek sem a részvények névértékén (azaz a részvényes jegyzett tőkében való részesedésén) felül fennálló, sem bármely egyéb jelentős kiegészítő kötelezettség teljesítésére. A részvények alárendelése bármely más, az MPI-k által kibocsátott eszköznek nem minősül jelentős kiegészítő kötelezettségnek.

E részvények pénzre váltására vonatkozó felmondási időket arra a célra használják, hogy a „betétek” eszközkategóriában a felmondási idők szerinti részletezés alapján osztályozzák azokat. E felmondási idők az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 4. cikke szerinti tartalékráta meghatározására is vonatkoznak. Az MPI-k bármely hitelekkel kapcsolatban előirányzott részvényét betéti kötelezettségnek kell minősíteni, ugyanazokkal az eredeti lejárat szerinti lebontással, mint az alapul szolgáló hitel, azaz „megállapodás szerinti lejárattal rendelkező betétek” vagy „felmondással visszaváltható betétek”, az alapul szolgáló hitelszerződés lejárattal kapcsolatos rendelkezéseitől függően.

Ha a birtokosok MPI-k, az MPI-k által kibocsátott és betétként, nem tőkeként és tartalékként besorolt ilyen részvényeket a birtokos MPI-nek hitelként kell besorolnia a mérlege eszközoldalán;

f)

értékpapírosítási források

Az értékpapírosítás keretében elidegenített, de a statisztikai mérlegben még mindig kimutatott hitelek és/vagy más eszközök ellentétele.

Az alábbi tételt nem szabad betétként kezelni:

 

A vagyonkezelői alapon kapott pénzösszegeket (betéteket) nem kell nyilvántartani az MPI-k statisztikai mérlegében (lásd a „vagyonkezelői alapon nyújtott hitelek” tétel a 2. kategóriában).

9.1.

Egynapos betétek

Olyan betétek, amelyek készpénzre átválthatók és/vagy csekkel, fizetési meghagyással, terheléssel vagy más módon, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül átruházhatók. E tételbe az alábbiak tartoznak:

a)

olyan (kamatozó, vagy nem kamatozó) egyenlegek, amelyek kérésre azonnal vagy a betét elhelyezését követő napon záróra előtt és jelentős szankció, vagy más korlátozás nélkül készpénzre válthatók, viszont nem átruházhatók;

b)

előre kifizetett összegeket képviselő egyenlegek (kamatozó vagy nem kamatozó) „hardveralapú” vagy „szoftveralapú” e-pénzzel összefüggésben (pl. előre kifizetett kártyák);

c)

a hitel megadásának napját követő napon záróráig visszafizetendő hitelek.

9.1a.

Folyószámlabetétek

Az „egynapos hitel” kategóriáján belül átruházható betétek azok a betétek, amelyek jelentős késedelem, korlátozás vagy büntetés nélkül kérésre közvetlenül átruházhatók más gazdasági szereplőknek általánosan használt fizetési mód, úgy mint átutalás és beszedési megbízás, esetleg hitelkártya vagy bankkártya, elektronikus pénz, csekk vagy hasonló eszközök révén történő fizetés teljesítése céljából. Az átruházható betétek között nem szerepeltethetőek azok a betétek, amelyek csak készpénzfelvételre használhatóak fel, és/vagy azok a betétek, amelyekből pénzt csak ugyanazon tulajdonos másik számláján keresztül lehet felvenni vagy átutalni.

9.2.

Megállapodás szerinti futamidejű betétek

Olyan nem átruházható betétek, amelyeket nem vagy csak bizonyos szankció megfizetése ellenében lehet egy megállapodás szerinti rögzített határidő előtt pénzre váltani. E tétel tartalmazza az olyan hatóságilag szabályozott takarékbetéteket is, amelyeknél a futamidőre vonatkozó szempont nem mérvadó (ezeket a „két éven túli” futamidősávba kell besorolni). Az ismételt lekötésű pénzügyi termékeket a legkorábbi lejárat szerint kell besorolni. Bár a megállapodás szerinti futamidejű betétek esetében fennállhat az előzetes felmondás melletti korábbi visszaváltás lehetősége, illetve a betétet bizonyos szankció terhe mellett korábban vissza lehet váltani, azonban e jellemzők a besorolásnál nem minősülnek lényegesnek.

9.2a./9.2b./9.2c.

Legfeljebb egyéves/egy évnél hosszabb és legfeljebb kétéves eredeti futamidejű betétek

Ezek valamennyi lejárat szerinti részletezésben tartalmazzák a következőket:

a)

egyéves/éven túli és legfeljebb kétéves/két éven túli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók és a futamidő letelte előtt nem válthatók át pénzre;

b)

legfeljebb egyéves/éven túli és legfeljebb kétéves/két éven túli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont a rögzített határidő előtt előzetes felmondást követően visszaválthatók; ha a felmondás már megtörtént, az ilyen egyenlegeket a körülményektől függően vagy a 9.3a, vagy a 9.3b kategóriába kell besorolni;

c)

legfeljebb egyéves/éven túli és legfeljebb kétéves/két éven túli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont kérésre és bizonyos szankció fizetésének terhe mellett visszaválthatók;

d)

legfeljebb egyéves/éven túli és legfeljebb kétéves/két éven belül lezárandó, származékos szerződések alapján fizetett fedezeti betétek, amelyek hitelkockázat elleni védelem céljából elhelyezett készpénzbiztosítékot képviselnek; amelyek azonban a letétbe tevők tulajdonában maradnak és azokat a szerződés lezárásakor számukra vissza kell fizetni;

e)

legfeljebb egyéves/éven túli és legfeljebb kétéves/két éven túli eredeti futamidejű, egyetlen dokumentummal igazolt hitelek;

f)

MPI-k által kibocsátott nem átruházható (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok legfeljebb egyéves/éven túli és legfeljebb kétéves/két éven túli eredeti futamidővel;

g)

MPI-k által kibocsátott alárendelt követelés, legfeljebb egyéves/éven túli és legfeljebb kétéves/két éven túli eredeti futamidejű betétek vagy hitelek formájában;

h)

Értékpapírosítási források.

Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e kategória azon összegekből áll, amelyek az adatszolgáltatók által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott alaptőkéből erednek, képviselve az MPI-kben más birtokosok tulajdonosi jogait és általában az MPI eredményéből és felszámolás esetére saját tőkéjéből a részesedésre való jogosultságot. Hagyományosan ezeket a forrásokat a lejárat szerinti részletezés „két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú” kategóriájába sorolják.

Emellett a két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú betétek közé tartoznak az alábbiak:

egyenlegek (függetlenül esedékességi határidejüktől), amelyeknél a kamatlábakat és/vagy szerződési feltételeket a nemzeti jogszabályok határozzák meg, és amelyeket két éven túl teljesülő különleges célokra (pl. lakáscélú finanszírozás) szánnak (még akkor is, ha technikailag ezek kérésre visszaválthatók).

9.3.

Felmondással visszaváltható betétek

Megállapodás szerinti futamidő nélküli, át nem ruházható betétek, amelyeket nem lehet pénzre váltani egy előzetes olyan felmondási időszak nélkül, amelynek letelte előtt a készpénzre váltás nem, vagy csak szankció ellenében lehetséges. Ide tartoznak egyrészt azon betétek, amelyek – bár jogilag kérésre esetleg visszaválthatók – visszaváltására a nemzeti gyakorlatnak megfelelően csak egyes korlátozások és szankciók mellett kerülhet sor (a „legfeljebb három hónapos felmondással visszaváltható betétek” futamidősávba sorolt betétek), másrészt a felmondási idő vagy megállapodás szerinti futamidő nélküli befektetési számlák, amelyek azonban korlátozó lehívási rendelkezéseket tartalmaznak (a „három hónapon túli” futamidősávba tartoznak).

9.3a./9.3b.

Legfeljebb három hónapos/három hónapon túli felmondással visszaváltható betétek, amelyből két éven túli felmondással visszaváltható

Ezek a következők:

a)

olyan, rögzített futamidő nélkül elhelyezett betétek, amelyek csak legfeljebb három hónapos/három hónapon túli előzetes felmondással, ezen belül két évnél hosszabb idejű felmondással vehetők fel; ha az ilyen felmondási idő letelte előtti (vagy éppen a kérésre azonnali) visszaváltás lehetséges, akkor az szankcióval jár; és

b)

olyan, rögzített futamidővel elhelyezett betétek, amelyek nem átruházhatók, viszont korábbi visszaváltás esetén három hónapnál rövidebb/három hónapnál hosszabb, ezen belül két évnél hosszabb idejű felmondási időn belül kell azokat felmondani.

Emellett a legfeljebb három hónapos felmondási idővel felmondható betétek közé tartoznak a nem átruházható, látra szóló takarékbetétek és a lakossági betétek más típusai, amelyek bár jogilag kérésre azonnal is visszaválthatók, erre csak jelentős szankciók mellett kerülhet sor

A három hónapnál hosszabb, de legfeljebb kétéves felmondási idővel felmondható betétek közé tartoznak (adott esetben) a felmondásos vagy meghatározott lejáratú befektetési számlák, amelyek a felvételre vonatkozóan jelentős korlátozásokat tartalmaznak.

9.4.

Repók

Az adatszolgáltató által egy adott áron eladott olyan értékpapírokért cserébe kapott készpénz ellentétele, amelyekre az adatszolgáltató határozott kötelezettséget vállalta, hogy ugyanazon vagy hasonló értékpapírokat egy meghatározott jövőbeli napon rögzített áron visszavásárol. Az adatszolgáltatók által harmadik személy, azaz az „ideiglenes megszerző” részére átruházott értékpapírok ellenében kapott összegeket a „visszavásárlási megállapodások” sorban kell szerepeltetni, feltéve, hogy határozott kötelezettségvállalás történik a művelet irányának megfordítására, és az nem pusztán opció. Ez azzal jár, hogy az adatszolgáltatók az egész művelet lebonyolítása során megtartják az ügylet alapját képező értékpapírok tekintetében a kockázatviselés és a haszonszedés jogát.

A repo típusú műveletek következő változatait a „visszavásárlási megállapodások” közé sorolják be:

a)

harmadik személy részére értékpapírok készpénzbiztosíték melletti kölcsönzése formájában ideiglenesen átruházott értékpapírokért cserébe kapott összegek; és

b)

harmadik személy részére eladási/visszavásárlási szerződés formájában ideiglenesen átruházott értékpapírokért cserébe kapott összegek.

A repo típusú műveletek alapját képező értékpapírokat a „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” 3. eszközkategóriában szereplő szabályt követve kell nyilvántartani. Az arany készpénzfedezet melletti ideiglenes átruházásával járó műveleteket is e tétel alatt kell nyilvántartani.

10.

PPA befektetési jegyek

A PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek. Lásd az I. melléklet 1. részének 2. szakaszában szereplő fogalommeghatározást.

11.

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

Az adatszolgáltatók által kibocsátott nem részvény értékpapírok, amelyek rendszerint átruházhatók, és amelyekkel másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve amelyek a piacon jóváírásra használhatók, és amelyek birtokosai nem szereznek semmiféle tulajdonosi jogot a kibocsátó intézmény felett. E tételbe az alábbiak tartoznak:

a)

az olyan értékpapírok, amelyek birtokosuk részére feltétlen jogot biztosítanak egy rögzített vagy szerződésben meghatározott, szelvények révén hozzáférhető jövedelemhez és/vagy egy előre megállapított, rögzített összeghez, ami meghatározott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott időponttól kezdődően jár;

b)

az adatszolgáltatók által kibocsátott nem átruházható és a későbbiekben átruházhatóvá váló értékpapírokat át kell sorolni a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” közé (lásd még a 9. kategóriánál);

c)

a monetáris és pénzügyi statisztikák alkalmazásában az MPI-k által kibocsátott alárendelt követelést az MPI-k egyéb tartozásaival azonos módon kell kezelni. Emiatt az értékpapírok formájában kibocsátott alárendelt követelést a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok”, míg a betétek vagy hitelek formájában kibocsátott alárendelt követeléseket a „betéti források” közé kell sorolni. Ha statisztikai célból az összes MPI-k által kibocsátott alárendelt követelést egy összegként azonosítják, e számadatot a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sorban kell szerepeltetni, azon az alapon, hogy az alárendelt követelések túlnyomórészt nem hitelek, hanem értékpapírok formájában jelennek meg. Az alárendelt követeléseket nem szabad a „saját tőke” forrástételben szerepeltetni;

d)

hibrid instrumentumoka: a hitelek és származtatott eszközök alkotóelemeit egyesítő, forgalomképes instrumentumok, beleértve a következőket:

i.

beágyazott származtatott eszközöket tartalmazó, hitelviszonyt megtestesítő, átruházható instrumentumok;

ii.

olyan átruházható instrumentumok, amelyek visszaváltási értéke és/vagy kamatfizetése egy mögöttes referenciaeszköznek, valamely eszközárfolyamnak vagy referenciamutatónak az instrumentum futamideje alatt történő alakulásához kapcsolódik.

11a./11b./11c.

Legfeljebb egyéves/egy éven túli és legfeljebb kétéves/két éven túli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Ezek valamennyi lejárat szerinti részletezésben tartalmazzák a következőket:

a)

MPI-k által kibocsátott, átruházható (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok legfeljebb egyéves/éven túli és legfeljebb kétéves/két éven túli eredeti futamidővel;

b)

MPI-k által legfeljebb egyéves/éven túli és legfeljebb kétéves/két éven túli eredeti futamidővel kibocsátott, éven belüli eredeti futamidejű alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában

11d.

Ebből: legfeljebb kétéves és 100 % alatti névleges tőkegaranciával rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Az MPI-k által kibocsátott, legfeljebb kétéves eredeti futamidejű hibrid instrumentumok, amelyek a kibocsátás pénznemében lejáratkor a hitelviszonyt megtestesítő és a származékos összetevők egyesítése miatt az eredetileg befektetett összegnél alacsonyabb szerződéses visszaváltási értékkel rendelkeznek.

12.

Tőke és tartalékok

Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e kategória azon összegekből áll, amelyek az adatszolgáltatók által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott alaptőkéből erednek, képviselve az MPI-kben más birtokosok tulajdonosi jogait és általában az MPI eredményéből és felszámolás esetére saját tőkéjéből a részesedésre való jogosultságot. Ide tartoznak az eredménykimutatásban szereplő nyereség (vagy veszteség), a részvényesek vagy az alapok között fel nem osztott eredményből származó, a jövőben várhatóan szükséges kifizetésekre és kötelezettségekre az adatszolgáltatók által félretett összegek is. Ez a kategória elviekben részletesen a következőket tartalmazza:

a)

bevont saját tőke, a részvényfelárat is ideértve;

b)

az eredménykimutatásban szereplő nyereség (vagy veszteség);

c)

a saját tőkében közvetlenül kimutatott bevétel és kiadások;

d)

a részvényesek vagy az alapok között fel nem osztott eredményből származó összegek;

e)

a hitelekre, értékpapírokra és az instrumentumok más típusaira képzett általános és különleges céltartalékok, pl. a hitelezési veszteségre elszámolt engedmények és értékcsökkenés (amelyeket a számviteli szabályoknak megfelelően lehet nyilvántartani).

13.

Egyéb források

Az „egyéb források”-nak a mérleg forrásoldalán visszamaradt tételeket tekintik, amelyek a „máshová nem sorolt források” címet viselik. Az NKB-k előírhatják az e tétel részét képező egyes alpozíciók jelentését. Az egyéb források az alábbiakat tartalmazhatják:

a)

származékos pénzügyi pozíciók, negatív bruttó piaci értékekkel

Statisztikai alkalmazásban a mérlegben kötelezően nyilvántartandó származékos pénzügyi instrumentumokat itt kell feltüntetni és azokat „ebből:” tételként kell jelenteni szektorok szerinti (MPI/nem MPI) és földrajzi (belföld/a belföldtől eltérő euroövezet/külföld) bontásban;

b)

a függő tételek kapcsán fizetendő bruttó összegek

A függő tételek az MPI-k mérlegében szereplő olyan egyenlegek, amelyeket nem az ügyfelek nevén könyvelnek le, azonban mégis az ügyfelek tőkéjével függenek össze (pl. befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró tőke);

c)

az átvezetési tételek kapcsán fizetendő bruttó összegek

Az átmenő tételek olyan (rendszerint az ügyfelekhez tartozó) tőkét képviselnek, amelyeknek az MPI-k közötti átutalása folyamatban van. E tételek közé tartoznak a hitelátruházások és az ügyfelek számláiról terheléssel lehívott összegek és egyéb olyan tételek, amelyeknél a megfelelő összegű kifizetést az adatszolgáltató még nem teljesítette

d)

betétek után fizetendő, felhalmozott kamattartozás

Az elhatárolt kamattartozások számvitelére vonatkozó általános alapelvnek megfelelően a betétek után fizetett kamatokat a mérlegben elhatárolásakor kell nyilvántartásba venni (vagyis eredményszemléletben), nem pedig tényleges kifizetésekor (vagyis pénzforgalmi szemléletben). A betétek után elhatárolt kamatok bruttó összegét a „fennmaradó források” sorban kell szerepeltetni. A elhatárolt kamat összegét ki kell emelni azon betét összegéből, amelyre vonatkozik, és azokat külön „ebből:” tételként kell jelenteni;

e)

a hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok után járó felhalmozott kamat

f)

fizetendő osztalékok

az MPI-k fő üzleti tevékenységéhez nem kapcsolódó fizetendő összegek, pl. a szállítóknak járó összegek, adók, bérek, társadalombiztosítási hozzájárulások stb.;

g)

harmadik személyekkel szembeni kötelezettségeket – pl. nyugdíjakat és osztalékokat – képviselő céltartalékok;

h)

származékos szerződések alapján teljesített fedezeti betét kifizetések

A származékos szerződések alapján teljesített fedezeti betét kifizetéseket szabályszerűen a „betéti források” közé kell sorolni (lásd a 9. kategóriánál). A jelenlegi piaci gyakorlat komplexitása megnehezítheti annak megállapítását, hogy a fedezeti betétek közül melyek azok, amelyeket ténylegesen vissza kell fizetni, mivel azonos számlán egymástól megkülönböztethetetlenül helyezik el a fedezeti betétek különböző típusait; illetve, hogy melyek azok, amelyek az MPI-t a továbbkölcsönzésre rendelkezésre álló forrásokhoz juttatják. Ilyen esetekben elfogadható, ha az ilyen fedezeti betét összegeket a „fennmaradó kötelezettségek” vagy a „betéti tartozások” közé sorolják, a nemzeti gyakorlatnak megfelelően;

i)

értékpapírokkal vagy devizaátváltási műveletekkel kapcsolatos tranzakciók jövőbeli elszámolása során fizetendő nettó összegek

Az „egyéb források” fogalomból ki lehet zárni csaknem az összes olyan pénzügyi instrumentumot, amelyek pénzügyi források formáját öltik (és az egyéb mérlegsorokban szerepelnek); azon pénzügyi instrumentumokat, amelyek nem pénzügyi forrás formájában jelennek meg, mint pl. a garanciák, kötelezettségvállalások, közigazgatási és a (mérlegen kívül nyilvántartott) vagyonkezelői hitelek és a nem pénzügyi források, mint pl. a mérleg forrásoldalán szereplő tőketételek (amelyek a „tőke és tartalék”-ban szerepelnek).

3.   RÉSZ

A szektorok meghatározása

Az ESA 2010 szolgál a szektorbesorolás alapjául. Ez a táblázat a szektorkategóriák részletes leírását tartalmazza, amelyet az NKB-k e rendeletnek megfelelően átültetnek a saját országuk szintjén alkalmazható kategóriákra. Az euroövezeti ügyfeleket hazai szektoruk szerint kell azonosítani, az Európai Központi Bank (EKB) által vezetett jegyzéknek megfelelően, valamint összhangban az EKB „Monetáris-pénzügyi intézményi és piaci statisztikai szektor kézikönyv: Útmutató az ügyfelek statisztikai besorolásához” kézikönyvében megahtározott, az ügyfelek statisztikai besorolására vonatkozó iránymutatással. Az euroövezeten kívüli hitelintézetek nem MPI, hanem „bank” elnevezéssel szerepelnek hivatkozásokban. Hasonlóképpen a „nem MPI-k” kifejezés csak a tagállamokra vonatkozik. Azon tagállamok, amelyek pénzneme nem az euro esetében a „nem bankok” kifejezés használatos.

Táblázat

A szektorok meghatározása

Szektor

Fogalommeghatározás

MPI-k

Lásd az 1. cikket

Kormányzat

A kormányzati szektor (S. 13) magában foglalja mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása (ESA 2010, 2.111–2.113 pont)

Központi kormányzat

Ez az alszektor (S.1311) magában foglalja az állam összes közigazgatási egységét és az olyan központi kormányzati szerveket, amelyek illetékessége általánosságban kiterjed az ország egész gazdasági területére. A társadalombiztosítási alapokat kezelő szervek nem tartoznak ebbe az alszektorba (ESA 2010, 2.114. pont)

Tartományi kormányzat

Ez az alszektor (S.1312) azokat a közigazgatási szervezeteket foglalja magában, amelyek elkülönült gazdasági egységek, és a társadalombiztosítási alapok kezelését kivéve, bizonyos kormányzati funkciókat gyakorolnak a központi kormányzati szint alatt és a helyi önkormányzati szint felett (ESA 2010, 2.115. pont)

Helyi önkormányzatok

Ez az alszektor (S.1313) olyan közigazgatási egységeket foglal magában, amelyek hatásköre kizárólag az ország gazdasági területének helyi részére terjed ki, a társadalombiztosítási alapokat kezelő szervek helyi képviseletei kivételével (ESA 2010, 2.116. pont)

Társadalombiztosítási alapok

A társadalombiztosítási alapok alszektor (S.1313) azokat a központi, állami és helyi intézményi egységeket foglalja magába, amelyek alapvető tevékenysége szociális ellátások nyújtása, és amely teljes egészében megfelel az alábbi két követelménynek: a) törvény vagy rendelet erejénél fogva a lakosság bizonyos csoportjai kötelesek a rendszerben részt venni, vagy hozzájárulást fizetni; és b) a társadalombiztosítási hozzájárulások és juttatások megállapítása vagy jóváhagyása a kormányzat felelősségi körébe tartozik, függetlenül felügyeleti szervként vagy munkaadóként betöltött szerepétől (ESA 2010, 2.117. pont)

Nem pénzpiaci befektetési alapok

A 1073/2013/EU (EKB/2013/38) rendeletben meghatározott, befektetési alapok. Az alszektor valamennyi olyan kollektív befektetési vállalkozásokból – kivéve a PPA-kat – áll, amelyek pénzügyi és nem pénzügyi eszközökbe fektetnek, amennyiben a cél a befektetőktől nyilvánosan bevont tőke befektetése

Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak kivételével, + a kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek, + a captive finanszírozók

Az „egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével” alszektor (S.125) magában foglal minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelynek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés, melynek keretében gazdasági egységekkel szemben olyan kötelezettségeket vállal, amelyet nem fizetőeszköz, betét (vagy betét közeli helyettesítője), illetve befektetési jegy/eszköz testesít meg, valamint nem kapcsolódik biztosítási, nyugdíj- és szabványosított garanciarendszerekhez (ESA 2010 2.86–2.94 pont)

A „kiegészítő pénzügyi tevékenységet végzők” alszektor (S.126) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek maguk nem pénzügyi közvetítők, de fő tevékenységük pénzügyi közvetítéshez szorosan kapcsolódó tevékenység. Ez az alszektor magában foglalja az olyan vállalatközpontokat is, amelyek leányvállalatai teljes egészében vagy túlnyomó többségben pénzügyi vállalatok (ESA 2010, 2.95–2.97 pont)

A „captive finanszírozók és pénzkölcsönzők” alszektor (S.127) magában foglalja az összes olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelyek nem foglalkoznak sem pénzügyi közvetítéssel, sem kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, és amelyek eszközeinek vagy kötelezettségeinek nagy része nem képezi gazdasági műveletek tárgyát a nyílt piacokon. Ez az alszektor holdingtársaságok, amelyeknek leányvállalatok egy csoportja felett ellenőrzést biztosító tulajdoni részesedés van a tulajdonukban, és amelyek fő tevékenysége az, hogy a tulajdonukban tartják a csoportot anélkül, hogy bármilyen további szolgáltatást nyújtanának azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tőkéjét birtokolják, vagyis nem kezelnek vagy irányítanak más egységeket (ESA 2010, 2.98–2.99 pont)

Biztosítók

A biztosítók alszektor (S. 128) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a kockázatok megosztásának formájában megvalósuló pénzközvetítés, főként közvetlen biztosítás vagy viszontbiztosítás formájában ESA 2010, 2.100–2.104. pont)

Nyugdíjpénztárak

A nyugdíjpénztárak alszektor (S. 129) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a biztosított személyek társadalmi kockázatainak és szükségleteinek megosztása (társadalombiztosítás) keretében megvalósuló pénzügyi közvetítés. A nyugdíjpénztárak mint társadalombiztosítási rendszerek nyugdíjjövedelmet, valamint gyakran haláleseti és fogyatékossági juttatásokat is biztosítanak ESA 2010, 2.105–2.110 pont)

Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektor (S.11) olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági egységekből áll, amelyek piaci termelők, és amelyek fő tevékenysége a javak előállítása és a nem pénzügyi szolgáltatások nyújtása. A nem pénzügyi vállalatok szektor magában foglal nem pénzügyi kvázi vállalatokat is. A nem pénzügyi vállalatok szektor magában foglal nem pénzügyi kvázi vállalatokat is (ESA 2010, 2.45–2.54 pont)

Háztartások + háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények

A „háztartások” szektor (S.14) az egyéneket és az egyének csoportjait foglalja magában, egyrészt mint fogyasztókat, másrészt mint olyan vállalkozókat, akik piacra szánt javakat állítanak elő és pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (azaz piaci termelők), feltéve, hogy a javak és szolgáltatások előállítását nem kvázivállalatként kezelt elkülönült gazdasági egységek keretében végzik. A szektorba tartoznak azok az egyének vagy csoportok is, akik kizárólag saját végső felhasználásra állítanak elő javakat vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat (ESA 2010, 2.118–2.128 pont)

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektort (S.15) olyan nonprofit intézmények alkotják, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, háztartásokat segítő tevékenységet folytatnak, és nem piaci magántermelők. Fő bevételi forrásuk a háztartásoktól mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeli és természetbeni hozzájárulások, a kormányzati kifizetések és a tulajdonból származó jövedelem(ESA 2010, 2,129–2.130. pont)

Egyéni vállalkozók és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok (a „Háztartások” kategória alpopulációja)

Azok a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni vállalkozások és társas vállalkozások, amelyek piaci termelők, és nem kvázivállalatként kezelendők. (ESA 2010, 2.119d. pont)


(1)  Az e mellékletben levő táblázatokban az EKB-t úgy kell besorolni, ahogyan a rezidens MPI-ket abban az országban, ahol az EKB tényleges székhelye van.

(2)  A leányvállalatok önállóan bejegyzett jogi személyek, amelyekben egy másik jogi személy többségi vagy kizárólagos részesedéssel rendelkezik, ugyanakkor a fióktelepek nem bejegyzett (önálló jogi személyiséggel nem rendelkező) jogalanyok, és teljes egészében az anyavállalat tulajdonában állnak.


III. MELLÉKLET

A KÖTELEZŐ TARTALÉKKÉPZÉSI RENDSZER ALKALMAZÁSA ÉS A KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK

1.   RÉSZ

Hitelintézetek tartalékképzési követelményei: általános szabályok

1.

Az I. melléklet 1. táblázatában *-gal jelölt rovatokat a tartalékalap kiszámításához használják. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a hitelintézeteknek vagy bizonyítékot kell adniuk a források tartalékalap számításából kizárandó tételeiről, vagy pedig alkalmazniuk kell az Európai Központi Bank (EKB) által meghatározott állandó százalékos mértékű szabványosított levonást. A jelzett rovatokban szereplő adatokat kizárólag a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézeteknek kell jelenteniük.

2.

Az „ebből a tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és a nemzeti központi bankok (NKB-k)” oszlop nem tartalmazza az adatszolgáltatók kötelezettségeit azon intézményekre vonatkozóan, amelyek az EKB kötelező tartalékképzési rendszere alól mentesített intézménynek minősülnek, azaz reorganizációs intézkedésektől eltérő okok miatt felmentett intézmények. A tartalékképzési kötelezettség alól reorganizációs intézkedések miatt átmenetileg mentesített intézményeket továbbra is a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozóként kezelik, s ezért az ilyen intézményekkel szemben fennálló kötelezettségeket az „ebből a tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k” oszlopban kell szerepeltetni. A Központi Bankok Európai Rendszerében az egyösszegű engedmény alkalmazása miatt a tartalékok alkalmazására ténylegesen nem kötelezett intézményekkel szemben fennálló kötelezettségeket is ebben az oszlopban kell feltüntetni.

3.

A teljes körű adatszolgáltatásra kötelezettek jelenthetik pozícióikat az „MPI-k és a kötelező tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k” helyett a „kötelező tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó nem hitelintézetnek minősülő MPI-k, az EKB és az NKB-k” viszonylatában is, feltéve, hogy ez nem eredményezi részadatok elvesztését, és nincs hatással a jelzéssel nem rendelkező rovatokban szereplő egyik nyomtatott pozícióra sem. Továbbá a nemzeti adatgyűjtési rendszertől függően és az MPI mérleg e rendeletben szabályozott meghatározásai és besorolási elvei maradéktalan betartásának sérelme nélkül, a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek alternatív módon jelenthetik az átruházható instrumentumokra vonatkozó adatok kivételével a tartalékalap kiszámításához szükséges adatokat, az alábbi táblázattal összhangban, feltéve, hogy ez nem érinti az I. melléklet 1. táblázatában a jelzéssel nem rendelkező rovatokban szereplő egyik nyomtatott pozícióra sem.

4.

A „kisebb” csoportba tartozó hitelintézeteknek a tartalékalap kiszámításához szükséges negyedéves adatokat legalább az alábbi táblázatnak megfelelően kell közölniük.

5.

Az alábbi táblázatnak megfelelő adatszolgáltatás vonatkozásában biztosítani kell az I. melléklet 1. táblázatának való szigorú megfelelést.

Image

2.   RÉSZ

Különös szabályok

1.   SZAKASZ

Összevont statisztikai adatszolgáltatás az EKB kötelező tartalékképzési rendszere hatálya alá tartozó hitelintézetek csoportja által

1.1.

Az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 11. cikkében meghatározott feltételek teljesítése mellett az EKB igazgatósága engedélyezheti a tartalékképzési követelmény hatálya alá tartozó hitelintézeteknek a csoportként történő, összevont adatszolgáltatást egy tagállam területén belül. Valamennyi érintett hitelintézet önállóan szerepel az EKB MPI-kről összeállított jegyzékében.

1.2.

Ha a hitelintézet számára az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 10. cikke szerint engedélyezett a kötelező tartalék közvetítőn keresztül történő tartása és nem veszi igénybe az e szakaszban említett, csoportként történő adatszolgáltatás lehetőségét, az adott NKB engedélyezheti a hitelintézetek nevében (a tartalékalap tekintetében történő adatszolgáltatás kivételével) az összevont statisztikai adatszolgáltatást. Valamennyi érintett hitelintézet önállóan szerepel az EKB MPI-kről összeállított jegyzékében.

1.3.

Ha a hitelintézetek csoportja összességében a „kisebb” csoportba tartozó hitelintézetekből áll, akkor csak a „kisebb” pénzintézetekre vonatkozó egyszerűsített adatszolgáltatási előírásnak kell eleget tennie. Egyébként a csoport egészére a teljes körű adatszolgáltatókra vonatkozó előírások érvényesek.

2.   SZAKASZ

Tartalékképzési követelmények hitelintézetek részvételével történő egyesülések esetén

2.1.

E melléklet alkalmazásában az „egyesülés”, az „egyesülő intézmények” és a „megszerző intézmény” kifejezések az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 1. cikkében megadott jelentéssel bírnak.

2.2.

Azon tartalékolási időszakra, amikor az egyesülés végbemegy, a megszerző intézmény tartalékképzési követelményeit az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 13. cikkében előírt módon kell kiszámítani és teljesíteni.

2.3.

Az ezt követő későbbi nyilvántartási időszakokra a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségeit az e melléklet függelékében meghatározott szabályokkal összhangban jelentett statisztikai információk és kialakított tartalékalap alapján számítják ki. Egyébként a statisztikai információk jelentésére és a tartalékképzési követelmények kiszámítására vonatkozóan az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 3. cikkében foglalt általános szabályok irányadók.

2.4.

Az előző bekezdésekben megfogalmazott kötelezettségek sérelme nélkül az adott NKB felhatalmazhatja a megszerző intézményt arra, hogy statisztikai információszolgáltatási kötelezettségének ideiglenes eljárással tegyen eleget, például minden, az egyesülésben részt vevő intézmény külön nyomtatványt használhat az egyesülést követő néhány beszámolási időszakon keresztül. A szokásos adatszolgáltatási ügyrendtől engedélyezett eltérést a lehető legrövidebb időszakra kell korlátozni, és nem tarthat tovább az egyesülés megtörténtét követő hat hónapnál. Az ilyen eltérés nem menti fel a megszerző intézményt azon kötelezettsége alól, hogy az adatszolgáltatási követelményeknek az e rendeletben foglaltaknak megfelelően eleget tegyen, továbbá – ha ez alkalmazható – azon kötelezettsége alól sem, hogy vállalja az egyesülő intézmények adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését az e mellékletben foglaltak szerint.

Táblázat

Az egyesülésben részt vevő hitelintézetek tartalékképzési kötelezettségei kiszámítására (1)

Eset sorszáma

Az egyesülés típusa

Teljesítendő tartalékolási kötelezettségek

1

Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több teljes körű adatszolgáltatót (egyesülő intézményeket) azon határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az átvevő intézmény és az egyesülő intézmény tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett.

2

Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó intézményt és esetleg egy vagy több, teljes körű adatszolgáltató szervezetet (egyesülő intézményeket) azt a határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az átvevő intézmény és az egyesülő intézmény tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett.

3

Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több teljes körű adatszolgáltató szervezetet (egyesülő intézményeket) az adott hónap vége és azon határidő között, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az átvevő intézmény és az egyesülő intézmény tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túlmenően az átvevő intézménynek az egyesülés időpontját megelőző hónapot illetően az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek is eleget kell tennie.

4

Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó intézményt és esetleg egy vagy több, teljes körű adatszolgáltató szervezetet (az egyesülő intézményeket) az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az átvevő intézmény és az egyesülő intézmény tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túl, az átvevő intézménynek (az intézmény jellegétől függően) az egyesülés időpontját megelőző hónapot vagy negyedévet illetően az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését is magára kell vállalnia.

5

Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több, teljes körű adatszolgáltató szervezetet és esetleg egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő intézmények) intézményt azon határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére meghatározott.

A 1. esetnél alkalmazott eljárással azonos.

6

Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt azt a határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszaktól kezdődően addig, amíg az átvevő intézmény az egyesülést követően első ízben jelenti a negyedéves adatokat a III. mellékletben foglaltaknak megfelelően a „kisebb” csoporthoz tartozó intézményekre rótt csökkentett statisztikai adatszolgáltatási követelmények szerint, az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az átvevő intézmény és az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett.

7

Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (átvevő intézmény megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt azon határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott, és az egyesülés eredményeként a „kisebb” csoporthoz tartozó intézet teljes körű adatszolgáltatóvá válik.

A 2. esetnél alkalmazott eljárással azonos.

8

Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt az adott hónap vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszaktól kezdődően addig, amíg az átvevő intézmény az egyesülést követően első ízben jelenti a negyedéves adatokat a III. mellékletben foglaltaknak megfelelően a „kisebb” csoporthoz tartozó intézményekre rótt csökkentett statisztikai adatszolgáltatási követelmények szerint, az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az átvevő intézmény és az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túl, az átvevő intézménynek az egyesülés időpontját megelőző negyedév vonatkozásában az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek is eleget kell tennie.

9

Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több, teljes körű adatszolgáltatót és esetleg egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt az adott hónap vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére meghatározott.

A 3. esetnél alkalmazott eljárással azonos.

10

Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott, és az egyesülés eredményeként a „kisebb” csoporthoz tartozó intézet teljes körű adatszolgáltatóvá válik.

A 4. esetnél alkalmazott eljárással azonos.

11

Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (átvevő) intézményt hoz létre több, teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (egyesülő) intézmény az adott hónap vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túl az átvevő intézménynek az egyesülés időpontját megelőző hónapot illetően az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését is magára kell vállalnia.

12

Olyan egyesülés, amelynek során egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó és esetleg egy vagy több teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (egyesülő) intézményből teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (átvevő) szervezet jön létre az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit a központi bank az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. Az átvevő intézménynek (az intézmény jellegétől függően) az egyesülés időpontját megelőző hónap vagy negyedév vonatkozásában az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek is eleget kell tennie.

13

Olyan egyesülés, amelynek során egy vagy több a „kisebb” csoporthoz tartozó (beolvadó) intézményből egy „kisebb” csoporthoz tartozó intézmény (átvevő intézmény) jön létre az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszaktól kezdődően addig, amíg az átvevő intézmény az egyesülést követően első ízben jelenti a negyedéves adatokat a III. mellékletben foglaltaknak megfelelően a „kisebb” csoporthoz tartozó intézményekre rótt csökkentett statisztikai adatszolgáltatási követelmények szerint, az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. Az átvevő intézménynek az egyesülés időpontját megelőző negyedévet illetően az egyesülő intézmények statisztikai információs jelentési kötelezettségeinek is eleget kell tennie.


(1)  A táblázat a különleges esetekre alkalmazott, bonyolultabb eljárások részleteit mutatja be. A táblázatban nem bemutatott esetekre a statisztikai információk jelentésére és a tartalékképzési követelmények kiszámítására vonatkozóan az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 3. cikkében foglalt általános szabályok irányadók.


IV. MELLÉKLET

A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMSZABÁLYOK

Az adatszolgáltatóknak az alábbi minimumszabályoknak kell eleget tenniük az Európai Központi Bank (EKB) statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez.

1.

Adatátviteli minimumszabályok:

a)

a beszámolókat időben és a megfelelő NKB által előírt határidőkön belül kell eljuttatni az NKB-khoz;

b)

a statisztikai jelentések alaki-formai megjelenésének meg kell felelnie az érintett NKB-k által létrehozott technikai adatszolgáltatási követelményeknek;

c)

az adatszolgáltatónak meg kell adnia egy vagy több kapcsolattartó elérhetőségét az érintett NKB-nak;

d)

be kell tartani az NKB-k részére történő adatátvitelre vonatkozó műszaki előírásokat.

2.

Adatpontossági minimumszabályok:

a)

a statisztikai információk helyessége érdekében: teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel), és a különböző gyakoriságú adatoknak konzisztensnek kell lenniük;

b)

az adatszolgáltatók legyenek képesek információkat szolgáltatni az átadott adatok által jelzett összes fejleményről;

c)

a statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük és nem tartalmazhatnak folyamatos és strukturális hiányosságokat; a meglevő hiányosságokat el kell ismerni és meg kell magyarázni az érintett NKB-knak, és amennyiben lehet, azokat a lehető leggyorsabban át kell hidalni;

d)

az adatszolgáltatóknak követniük kell az NKB-k által az adatok technikai átadására nézve megadott dimenziókat, kerekítési szabályokat és tizedesjegy-beállításokat.

3.

Koncepcionális megfelelési minimumszabályok:

a)

a statisztikai információknak meg kell felelniük az e rendeletben foglalt meghatározásoknak és osztályozásoknak;

b)

az említett meghatározásoktól és osztályozásoktól való eltérések esetén az adatszolgáltatóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük és számszerűen meg kell határozniuk a gyakorlatban használt, illetve az e rendeletben foglalt mérték közötti különbségeket; és

c)

az adatszolgáltatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a jelentési időszakban szolgáltatott adatok előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait.

4.

Revízióra vonatkozó minimumszabályok:

Be kell tartani az EKB és az érintett NKB-k által meghatározott adatrevíziós irányelveket és eljárásokat. A rendhagyó helyesbítéseket írásos magyarázattal kell ellátni.


V. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS ANNAK MÓDOSÍTÁSAI

 

A 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet

(HL L 15., 2009.1.20., 14. o.)

 

A 883/2011/EU rendelet

(HL L 228., 2011.9.3., 13. o.).


VI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet

E rendelet

1a. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk

6. cikk

6. cikk

7. cikk

7. cikk

8. cikk

8. cikk

9. cikk

9. cikk

10. cikk

10. cikk

11. cikk

11. cikk

12. cikk

12. cikk

13. cikk

13. cikk

14. cikk

14. cikk

15. cikk

15. cikk

16. cikk

I. melléklet, 2. rész, 5.2a szakasz

I. melléklet, 2. rész, 5.3. szakasz

I. melléklet, 2. rész, 5.2 b szakasz

I. melléklet, 2. rész, 5.4. szakasz

I. melléklet, 2. rész, 5.3. szakasz

I. melléklet, 2. rész, 5.5. szakasz

I. melléklet, 2. rész, 5.4. szakasz

I. melléklet, 2. rész, 5.6. szakasz

I. melléklet, 2. rész, 5.5. szakasz

I. melléklet, 2. rész, 5.7. szakasz

I. melléklet, 3. rész, 4. szakasz

I. melléklet, 3. rész, 4. szakasz

I. melléklet, 3. rész, 5. szakasz

I. melléklet, 3. rész, 5. szakasz

I. melléklet, 3. rész, 6. szakasz

I. melléklet, 3. rész, 6. szakasz

I. melléklet, 3. rész, 7. szakasz

I. melléklet, 4. rész

I. melléklet, 5. rész

I. melléklet, 4. rész

I. melléklet, 6. rész

I. melléklet, 7. rész

I. melléklet, 8. rész

I. melléklet, 5. rész

I. melléklet, 6. rész

I. melléklet, 7. rész


7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/51


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1072/2013/EU RENDELETE

(2013. szeptember 24.)

a monetáris-pénzügyi intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról (átdolgozás)

(EKB/2013/34)

AZ EURÓPAI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

A monetáris pénzügyi intézmények által háztartások és nem pénzügyi társaságok betéteire és kölcsöneire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló, 2001. december 20-i 63/2002/EK európai központi banki rendelet (2) (EKB/2001/18) jelentősen módosult. Mivel különösen az Európai Unióban a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) tekintettel további módosításokra kerül sor, azt az egyértelműség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A Központi Bankok Európai Rendszere („KBER”), feladatainak teljesítéséhez előírja a monetáris pénzügyi intézmények („MPI-k”) - a központi bankok és a pénzpiaci alapok „PPA-k” kivételével - által a háztartások és nem pénzügyi társaságok betéteire és kölcsöneire alkalmazott kamatlábairól szóló statisztikák készítését, amelyek fő célja, hogy az Európai Központi Banknak („EKB”) átfogó, részletes és harmonizált statisztikai képet biztosítsanak az ezen intézmények által alkalmazott kamatlábak szintjéről és azok változásairól az idők folyamán. E kamatlábak biztosítják az utolsó kapcsolatot a hivatalos kamatlábakban bekövetkező változásokból fakadó monetáris politika átvitelét szolgáló mechanizmusban, és így elengedhetetlen előfeltételei azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: az euroövezeti tagállamok) monetáris fejlődésének megbízható elemezésének. Ugyanakkor a KBER-nek szüksége van a kamatlábak alakulására vonatkozó adatokra ahhoz, hogy hozzájáruljon az illetékes hatóságok, a hitelintézetek prudenciális felügyeletét és a pénzügyi rendszer stabilitását illető politikájának zökkenőmentes folytatásához.

(3)

Az EKB számára előírás - az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseinek valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) meghatározott feltételeknek megfelelően -, hogy rendeleteket alkosson a KBER-nek az Alapokmányban meghatározott, bizonyos esetekben pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés 129. cikke (4) bekezdésében említett, a Tanács által elfogadott rendelkezésekben megállapított feladatainak végrehajtásához szükséges mértékben.

(4)

A KBER Alapokmányának 5.1. cikke előírja az EKB számára, hogy a nemzeti központi bankok („NKB-k”) segítségével gyűjtse be a KBER feladatainak teljesítéséhez szükséges statisztikai adatokat az illetékes nemzeti hatóságoktól, vagy közvetlenül a gazdasági szereplőktől. A KBER Alapokmányának 5.2. cikke úgy rendelkezik, hogy az 5.1. cikkben meghatározott feladatokat a lehetséges mértékben az NKB-k hajtják végre.

(5)

Szükséges lehet - és ez csökkentheti az adatszolgáltatási terhet -, hogy a tényleges adatszolgáltatóktól az NBK-k gyűjtsék be az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez szükséges statisztikai adatokat, annak a szélesebb körű statisztikai adatszolgáltatási keretnek a részeként, amelyet az NKB-k saját felelősségi körükben alakítanak ki az uniós vagy nemzeti jog, illetve a fennálló gyakorlat szerint, és amely egyéb statisztikai célokat szolgál, feltéve, hogy az EKB statisztikai jelentéstételi követelményeinek teljesítését nem veszélyezteti. Az átláthatóság elősegítése érdekében ezekben az esetekben helyénvaló az adatszolgáltatók arról történő értesítése, hogy az adatgyűjtésre egyéb statisztikai célok teljesítése érdekében van szükség. Meghatározott esetekben az EKB ezen követelmények teljesítése érdekében az egyéb ilyen célokból gyűjtött statisztikai adatokra is támaszkodhat.

(6)

A 63/2002/EK rendelet (EKB/2001/18) elfogadása óta már javítottak a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok kölcsöneire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás rendszerén, valamint a tényleges adatszolgáltatók kiválasztására vonatkozó módszeren, így ezeket a mintavételi útmutatások valamint a statisztikai adatszolgáltatási követelmények körében figyelembe kell venni.

(7)

Szükséges továbbá, hogy az EKB elemzési és statisztikai támogatást nyújthasson az Európai Rendszerkockázati Testületnek, összhangban az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról szóló, 2010. november 17-i 1096/2010/EU tanácsi rendelettel (4).

(8)

A 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy az adatszolgáltatói körön belül határozza meg a tényleges adatszolgáltatókat és csökkentse minimálisra a szóban forgó adatszolgáltatási terhet. Az egyes euroövezeti tagállamok MPI szektorainak jellemzőire tekintettel a tényleges adatszolgáltatók kiválasztásának módszerére vonatkozó végső döntés az NKB-kra hárul. A cél az adatszolgáltatási teher csökkentése, a magas színvonalú statisztikák biztosítása mellett. Az 5. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EKB a statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek meghatározása érdekében rendeleteket alkothat, és azok benyújtására kötelezheti az euroövezeti tagállamok tényleges adatszolgáltatóit. A 6. cikk (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EKB olyan rendeleteket alkothat, amelyek meghatározzák a statisztikai adatok kötelező begyűjtésének ellenőrzésére vagy elvégzésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételeit.

(9)

A 2533/98/EK rendelet 4. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamok maguk szervezik meg statisztikai adatszolgáltatást, és teljes mértékben együttműködnek a KBER-rel a KBER Alapokmányának 5. cikkéből fakadó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében.

(10)

Annak elismerése mellett, hogy az EKB által a KBER Alapokmányának 34.1. cikke alapján elfogadott rendeletek azon tagállamokra, amelyek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: az euroövezeten kívüli tagállamok) nem ruháznak jogokat és nem rónak kötelezettségeket, a KBER Alapokmányának 5. cikke egyformán vonatkozik az euroövezeti és az euroövezeten kívüli tagállamokra. A 2533/98/EK rendelet (17) preambulumbekezdése arra a tényre hivatkozik, hogy a KBER Alapokmányának 5. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikke (3) bekezdésével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet az euroövezeten kívüli tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai adatszolgáltatási előírásainak teljesítése céljából, valamint a statisztika területén időben meg kell tenniük az előkészületeket arra, hogy euroövezeti tagállamokká válhassanak.

(11)

A bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására vonatkozó elvárásokat a 2533/98/EK rendelet 8. cikkében meghatározottak szerint kell alkalmazni.

(12)

A 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, akik elmulasztják az EKB rendeleteiben vagy határozataiban meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

az „adatszolgáltatók” és a „rezidens” fogalommeghatározása megegyezik a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározottakkal;

2.

a „háztartások” az 549/2013/EU rendelet által meghatározott, a számlák átdolgozott európai rendszerében (a továbbiakban: ESA 2010) foglaltak szerint a háztartások szektorát valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorát jelenti (S.14 és az S.15 összevontan);

3.

a „nem pénzügyi vállalatok” jelentése az ESA 2010-ben meghatározottak szerint megegyezik a nem pénzügyi vállalatok (S.11) szektorával;

4.

a „monetáris pénzügyi intézmény” (MPI) fogalommeghatározása megegyezik a monetáris-pénzügyi intézmények szektorának mérlegéről szóló, 2013. szeptember 24-i 1071/2013/EU európai központi banki rendelet (5) (EKB/2013/33) 1. cikkében meghatározottakkal;

5.

az „MPI kamatláb statisztika” a rezidens hitelintézetek és egyéb intézmények által az euroövezeti tagállamokban rezidens MPI-k – a központi bankok és a PPA-k kivételével – euro-betéteire és -kölcsöneire alkalmazott kamatlábakkal kapcsolatos statisztika. Az „MPI-k kamatláb statisztikák” magukban foglalják az euróban kifejezett betétek és kölcsönök szerződésének nagyságrendjét, valamint az újratárgyalt hitelekre vonatkozó új szerződések nagyságrendjét;

6.

a „pénzpiaci alapok” (PPA-k) jelentése megegyezik a 1071/2013/EU rendelet (6) (EKB/2008/32) 1. cikkében meghatározottakkal;

7.

a „referencia-adatszolgáltatók” azok a MPI-k - a központi bankok és a PPA-k kivételével -, amelyek az euroövezeti tagállamokban rezidens háztartásoktól és/vagy nem pénzügyi vállalatoktól euro-betéteket fogadnak el, és/vagy azoknak euro-kölcsönöket nyújtanak;

8.

a „kisebb csoporthoz tartozó intézmény” az olyan kisebb MPI amely nem központi bank, illetve nem olyan MPI, amely a 4. cikkben foglaltak szerinti eltéréssel rendelkezik.

2. cikk

Tényleges adatszolgáltatók

(1)   A tényleges adatszolgáltatók az NKB-k által kiválasztott, a referencia adatszolgáltatók közül kiemelt MPI-k - a központi bankok és a PPA-k kivételével - és egyéb intézmények. Az NKB-k a tényleges adatszolgáltatókat összeírás vagy mintavétel alapján választják ki.

(2)   Mintavétel esetén az NKB-k homogén osztályokra bontják a referencia adatszolgáltatókat, majd ezt követően vagy minden egyes osztály vonatkozásában véletlenszerűen kiválasztják a tényleges adatszolgáltatókat, vagy pedig minden osztályban kiválasztják a legnagyobb adatszolgáltatókat.

(3)   A véletlenszerű mintavételi módszer alkalmazása esetén a nemzeti minta minimális méretének akkorának kell lennie, hogy a nemzeti szintű legnagyobb véletlen hiba átlagban ne haladja meg a 10 bázispontot a 90 %-os konfidenciaintervallumban. Amennyiben a legnagyobb intézmények kerülnek kiválasztásra, a nemzeti minta minimális méretének hasonló minőségi értéknek kell megfelelnie a hibák becsült abszolút középértékére vonatkozó funkció alapján.

(4)   Az NKB-k szintén alkalmazzák a monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról szóló, 2007. augusztus 1-i EKB/2007/9 iránymutatásban (7) meghatározott, a tényleges adatszolgáltatók kiválasztására vonatkozó képleteket és kiválasztási követelményeket.

(5)   Minden NKB tájékoztatja a rezidens adatszolgáltatóit a nemzeti eljárásokat követő statisztikai adatszolgáltatási követelményekről.

(6)   A Kormányzótanács jogosult ellenőrizni az ebben a cikkben foglaltaknak való megfelelést.

3. cikk

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1)   Az MPI-kamatláb statisztikák rendszeres készítése céljából a tényleges adatszolgáltatók az új ügyletekre és a hó végi kintlévőségekre vonatkozóan havonta szolgáltatnak statisztikai adatokat azon tagállam NKB-jának, ahol az adatszolgáltató rezidens. A kötelező statisztikai adatokat részletesen az I. melléklet határozza meg.

(2)   Az NKB-k meghatározzák és bevezetik a tényleges adatszolgáltatók által követendő adatszolgáltatási rendet, a nemzeti követelményeknek megfelelően. Az NKB-k gondoskodnak arról, hogy ezen adatszolgáltatási rend biztosítsa az előírt statisztikai adatokat, és lehetővé tegye a (3) bekezdésében említett, az adattovábbításra, pontosságra, koncepcionális megfelelésre és helyesbítésekre vonatkozó minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

(3)   A kötelező statisztikai adatokat a II. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revízióra rögzített minimumszabályokkal összhangban kell jelenteni.

(4)   Az NKB-k a havi összesített nemzeti statisztikai adatokat a referenciahónap végét követő 19. munkanap zárásáig nyújtják be az EKB-nak.

(5)   Az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, akik elmulasztják a 2010. augusztus 19-i EKB/2010/10 határozatban foglaltakkal összhangban az e rendeletben meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését (8).

4. cikk

Eltérések

(1)   Amennyiben az adatszolgáltatókat összeírás alapján választják ki, az NKB-k eltéréseket engedélyezhetnek a kis MPI-k - a központi bankok és a PPA-k kivételével - számára a jelentéstétel gyakorisága tekintetében, feltéve, hogy ezen adatszolgáltatóknak az MPI-mérlegtételekhez történő, havi kintlévőségek vonatkozásában kifejezett, a 1071/2013 (EKB/2013/33) rendelet alapján számított összesített hozzájárulása nem haladja meg az 5 %-ot. A havi adatszolgáltatás helyett a kisebb csoporthoz tartozó intézmények az MPI-kamatláb statisztikákat negyedéves alapon jelenthetik.

(2)   Az NKB-k kellő időben ellenőrzik az (1) bekezdésben maghatározott feltétel teljesülését annak érdekében, hogy bármely eltérést minden év kezdetétől számított hatállyal meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni.

(3)   A kisebb csoporthoz tartozó intézmények választhatják azt is, hogy nem élnek az elérés lehetőségével, és e helyett eleget tesznek a teljes körű statisztikai adatszolgáltatási követelményeknek.

(4)   Az NKB-k az adatok 100 %-ra való bruttósításának érdekében választhatják az adatoknak a hiányzó időszakokra történő átvitelét a megfelelő statisztikai becslési módszerek alkalmazásával az adatok tendenciáinak vagy szezonális alakulásának figyelembevétele érdekében. Az NKB-k kísérik figyelemmel az kisebb csoporthoz tartozó intézmények számát éves alapon.

5. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az NKB-k gyakorolják az e rendelet az alapján a tényleges adatszolgáltatók által kötelezően szolgáltatandó adatok ellenőrizésének a jogát, az EKB-nak az ezen jogok gyakorlására vonatkozó jogosultsága sérelme nélkül. Az NKB-k különösképpen abban az esetben gyakorolják ezen jogokat, amikor az adatszolgáltató nem felel meg a II. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revízióra meghatározott minimumszabályoknak.

6. cikk

Első adatszolgáltatás

Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás a 2014. decemberre vonatkozó adattal kezdődik.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet 2015. január 1-jétől hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett határozatra vonatkozó utalásokat az ezen határozatra vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni, és azok az IV. mellékletben lévő megfelelési táblázattal összhangban értelmezendők.

8. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő huszadik napon lép hatályba, és 2015. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban a Szerződésekkel összhangban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2013. szeptember 24-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  HL L 10., 2002.1.12., 24. o.

(3)  HL L 174., 2013.6.26., 1. o.

(4)  HL L 331., 2010.12.15., 162. o.

(5)  Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(6)  HL L 15., 2009.1.20., 14. o.

(7)  HL L 341., 2007.12.27., 1. o.

(8)  HL L 226., 2010.8.28., 48. o.


I. MELLÉKLET

A MONETÁRIS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK KAMATSTATISZTIKÁJÁRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER

1.   RÉSZ

Kamatláb típusa

I.    Évesített kamatláb

Általános alapelv

1.

Az adatszolgáltatók az új szerződésekre és a hó végi állományokra vonatkozóan minden betéti és hitel-instrumentumfajtára vonatkozóan az évesített kamatlábat adják meg kamattípusként. Ezt mint az adatszolgáltató és a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat között valamely betétre vagy hitelre egyedileg megállapodott kamatlábat kell érteni, amelyet éves szintre vetítenek, és éves százalékos mértékben fejeznek ki. Az évesített kamatláb csak a betétekre és hitelekre vonatkozó kamatfizetést tartalmazza, és nem foglal magában semmilyen más felszámított díjat. A hitel nominális összege és az ügyfél által kézhez kapott összeg különbözeteként meghatározott diszázsió a szerződés kezdetekor (t0 időpontban) fizetett kamatnak minősül, és így azt az évesített kamatláb tartalmazza.

2.

Amennyiben az adatszolgáltató és a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat között megállapodott kamatfizetéseket éven belül rendszeres időközönként tőkésítik, pl. éves gyakoriság helyett havonta vagy negyedévente, a megállapított kamatlábat a következő képlet segítségével kell éves szintre vetíteni az évesített kamatláb kiszámításához:

Formula

ahol:

x

az évesített kamatláb,

rag

az adatszolgáltató és a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat között a betétre vagy hitelre megállapodott éves kamatláb, ahol a betét kamatának tőkésítése és a hitel összes fizetése és törlesztése az éven belül rendszeres időközönként történik, és

n

a betét kamattőkésítési időszakainak száma és a hitel (vissza)fizetési időszakainak száma évente, azaz 1: éves fizetés, 2: féléves fizetés, 4: negyedéves fizetés és 12: havi fizetés esetén.

3.

A nemzeti központi bankok (NKB-k) előírhatják adatszolgáltatóik számára, hogy az új szerződésekre és a hó végi állományokra vonatkozó összes vagy néhány betét- és hitelszerződés tekintetében az évesített kamatláb helyett a szűken értelmezett effektív kamatlábat (narrowly defined effective rate, NDER) adják meg. Az NDER-t évesített kamatlábként kell értelmezni, amely a költségeken kívül egyensúlyba hozza minden, az adatszolgáltató és a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat között megállapított, jövőbeni vagy meglévő kötelezettségvállalás (betétek vagy hitelek, fizetések vagy törlesztések, kamatfizetések) jelenértékét. Az NDER egyenlő a hitelköltség-mutató (annual percentage rate of charge, APRC) kamatláb-összetevőjével a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3. cikke i) pontjának meghatározása szerint. Az NDER a sorozatos közelítési módszert alkalmazza és ezért az bármely típusú betétre vagy hitelre alkalmazható, míg az évesített kamatláb a 2. pontban meghatározott matematikai képletet alkalmazza, és ezért csak azokra a betétekre és hitelekre alkalmazható, ahol a kamatot rendszeresen tőkésítik. Minden egyéb feltétel megegyezik, amiből az következik, hogy ahol az ezen melléklet fennmaradó részében az évesített kamatlábról történik említés, az az NDER-re is vonatkozik.

Adók, támogatások és szabályozó intézkedések kezelése

4.

Az évesített kamatlábban szereplő kamatfizetések tükrözik az adatszolgáltató által a betétekre fizetett és a hitelek után kapott összegeket. Abban az esetben, ha az egyik fél által fizetett összeg eltér a másik fél által kapottól, az adatszolgáltató nézőpontja határozza meg a MPI kamatláb-statisztikáiban feltüntetett kamatlábat.

5.

Ezt az elvet követve a kamatlábakat adózás előtti bruttó alapon kell nyilvántartani, mivel az adózás előtti kamatlábak tükrözik az adatszolgáltatók által a betétekre fizetett és a hitelek után kapott összegeket.

6.

Ezenkívül a harmadik személy által a háztartásoknak vagy a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott támogatásokat a kamatfizetés meghatározása során nem veszik figyelembe, mivel a támogatásokat nem az adatszolgáltató fizeti vagy kapja.

7.

Az adatszolgáltatók munkavállalóira megállapított kedvezményes kamatlábak szerepelnek az MPI-kamatláb-statisztikákban.

8.

Amennyiben a szabályozó intézkedések hatással vannak a kamatfizetésekre, pl. kamatplafon vagy az egynapos betétekre fizetendő díjazás tilalma vonatkozik rájuk, ezek tükröződnek az MPI-kamatláb-statisztikában. A szabályozó intézkedéseket meghatározó rendelkezésekben bekövetkező bármilyen változást, pl. az alkalmazott kamatlábak szintjét vagy kamatlábak felső határát kamatlábváltozásként kell feltüntetni az MPI-kamatláb-statisztikában.

II.    Éves százalékos díjmérték

9.

Az évesített kamatlábakon kívül az adatszolgáltatók az új fogyasztói hitelek és a háztartásoknak nyújtott új lakáscélú hitelek esetében megadják a hitelköltség-mutatót (APRC), azaz:

egy APRC-t új fogyasztói hitelekre (ld. a 2. függelékben a 30. mutatót), és

egy APRC-t a háztartásoknak nyújtott új lakáscélú hitelekre (ld. a 2. függelékben a 31. mutatót) (2).

10.

Az APRC a 2008/48/EK irányelv 3. cikke g) pontjában meghatározott „a hitel összköltsége a fogyasztó számára” összeget fedezi. Ez az összköltség tartalmazza a kamatláb-összetevőt és az egyéb (kapcsolódó) díjakat, mint pl. a vizsgálatok, kezelés, okmányok elkészítésének, garanciák, hitelbiztosítás stb. költsége.

11.

Az egyéb díjak összetevőjének összetétele országonként eltérhet, mivel a 2008/48/EK irányelvben szereplő meghatározásokat eltérően alkalmazzák, és mivel a nemzeti pénzügyi rendszerek és a hitelek biztosítására vonatkozó eljárások különböznek.

III.    Konvenció

12.

Az adatszolgáltatók az évesített kamatláb összeállításánál 365 napból álló szabványos évet alkalmaznak, azaz a szökőévekben nem veszik figyelembe a plusz egy nap hatását.

2.   RÉSZ

Üzleti lefedettség

13.

Az adatszolgáltatók MPI-kamatláb-statisztikákat szolgáltatnak a hó végi állományok és az új szerződések tekintetében.

IV.    Hó végi állományok kamatlábai

14.

A hó végi állományok a háztartások és nem pénzügyi vállalatok által az adatszolgáltatónál elhelyezett összes betét és az adatszolgáltató által a háztartásoknak és nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott összes hitel állományát jelentik.

15.

A hó végi állományok kamatlába a 29. pontban meghatározott viszonyítási időpontban, a vonatkozó instrumentumfajtában a betétek vagy hitelek állományára alkalmazott súlyozott átlagos kamatlábszintet tükrözi. A súlyozott átlagos kamatlábszint az évesített kamatláb és a megfelelő hó végi állomány szorzata, osztva az összes hó végi állománnyal. Tartalmazza a megfigyelés időpontját megelőző időszakokban megkötött összes élő szerződés egyenlegét.

V.    Egynapos betétekre, felmondásos betétekre, a hitelkártya-kölcsönökre, valamint az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre vonatkozó új szerződések

16.

A 46–49. és az 55. pontban meghatározott egynapos betétek, felmondásos betétek, hitelkártya-kölcsönök, valamint az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek esetében az új szerződés fogalma a teljes állományra kiterjed. Így az egynapos betétek, a felmondásos betétek, a hitelkártya-tartozások, valamint az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek esetében az új szerződés tekintetében a 32. pontban meghatározott viszonyítási időpontban fennálló tartozik vagy követel egyenleget alkalmazzák indikátorként.

17.

Az egynapos betétek, a felmondásos betétek, a hitelkártya-kölcsönök, valamint az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek kamatláb az e számlákon a 32. pontban meghatározott viszonyítási időpontban fennálló állományra alkalmazott súlyozott átlagkamatlábat tükrözi. Ez tartalmazza a megfigyelés időpontját megelőző összes időszakban megkötött összes élő szerződés aktuális mérlegpozícióit.

18.

Az olyan számlákra vonatkozó MPI-kamatlábak kiszámításához, amelyek egyenlegüktől függően lehetnek betétek vagy hitelek, az adatszolgáltatók különbséget tesznek a követel egyenlegű időszakok és a tartozik egyenlegű időszakok között. Az adatszolgáltatók a követel egyenlegek súlyozott átlagkamatlábait egynapos betétként, a tartozik egyenlegek súlyozott átlagkamatlábait pedig folyószámlahitelként jelentik. Az egynapos betétekre vonatkozó (alacsony) kamatokat és a (magas) folyószámlahitel-kamatokat kombináló súlyozott átlagkamatlábakat nem kell jelenteni.

VI.    Új szerződések az egynapos betétektől, felmondásos betétektől, hitelkártya-adósságoktól, valamint az újratöltődő hitelektől és folyószámlahitelektől eltérő instrumentumfajtákban

19.

A következő 20–27. pont a lekötött betétekre, a visszavásárlási megállapodásokra (repókra), valamint az újratöltődő hiteleken, a folyószámlahiteleken és a hitelkártya-tartozásokon kívüli minden egyéb instrumentumfajtára vonatkozik a 46–49. és az 55. pontban meghatározottak szerint. Az újratárgyalt hitelekre vonatkozó 22. és 23. pontok kizárólag olyan hitelekre vonatkoznak, amelyek nem megújuló hitelek, folyószámlahitelek, illetve hitelkártya-tartozások.

20.

Az új szerződéseket mint a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat és az adatszolgáltató közötti bármilyen új megállapodást kell érteni. Új megállapodások:

minden pénzügyi szerződés, amely első alkalommal határozza meg a betét vagy hitel kamatlábát, és

a meglévő betét- és hitelszerződések minden egyes újratárgyalása a 21. pontban meghatározottak szerint.

21.

Az újratárgyalás a meglévő betét- vagy hitelszerződés feltételeinek – beleértve a kamatlábat is – a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat aktív közreműködésével történő módosítására vonatkozik. Következésképp az automatikus szerződéshosszabbítás vagy a szerződési feltételek egyéb módosítása, azaz amely során nem kerül sor a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat aktív közreműködésére, nem minősül újratárgyalásnak.

22.

A háztartásnak vagy nem pénzügyi vállalatnak nyújtott újratárgyalt hitelekre vonatkozó új szerződések nagyságrendjének az MPI-kamatlábstatisztikák során történő elkülönített adatszolgáltatása vonatkozásában az újratárgyalás a hitelkártya-kölcsönök, a megújuló hitelek és a folyószámlahitelek kivételével azokra az új hitelekre vonatkozik, amelyek a referencia-időszak végét megelőző hónap utolsó napján már szerepeltek az adatszolgáltató mérlegében.

23.

Az adósságátütemezés érdekében nyújtott hitelek nincsenek kizárva az újratárgyalt hitelek köréből. Amennyiben azonban az átütemezés magában foglalja a kamatláb újratárgyalását is, és annak következtében a 28. pontban leírtak szerint a piaci körülmények szerinti kamatlábnál alacsonyabb kamatláb mellett kerül sor a hitelnyújtásra, azt nem kell feltüntetni sem az újratárgyalt hitelek, sem pedig az új szerződések között.

24.

Az új szerződések kamatlába alatt az adott eszközkategóriában a háztartások vagy nem pénzügyi vállalatok és az adatszolgáltató között a 35. pontban meghatározott referencia-időtartam során megkötött új szerződésekben foglalt betétek és hitelek kamatlábának súlyozott átlagát kell érteni.

25.

A változó kamatlábak módosításai, amelyek során az adatszolgáltató automatikusan igazítja ki a kamatlábat, nem új megállapodások, és így azok nem minősülnek új szerződésnek. Ennél fogva a meglévő szerződések esetén a változó kamatokban bekövetkező ilyen változásokat nem az új szerződésre vonatkozó kamatlábak között kell feltüntetni, hanem mint a hó végi állományok átlagkamatlábait.

26.

A szerződés futamideje alatti áttérés fix kamatozásról változó kamatlábra vagy fordítva (a t1 időpontban), amelyről a szerződés kezdetén (t0 időpontban) megállapodtak, nem új szerződés, hanem a hitel t0 időpontban meghatározott feltételeinek része. Így az nem minősül új szerződésnek.

27.

Általánosan feltételezhető, hogy a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat az újratöltődő hiteltől és a folyószámlahiteltől eltérő hitelt a szerződés kezdetekor teljes egészében lehívja. Azonban előfordulhat, hogy a teljes összegnek a szerződés kezdetekor (t0 időpontban) történő lehívása helyett azt részletekben t1, t2, t3 stb. időpontban hívja le. Az MPI-kamatláb-statisztikák szempontjából nem bír jelentőséggel az a tény, hogy a hitelt részletekben veszik-e igénybe. Az új szerződésekre vonatkozó MPI-kamatláb-statisztikában kell feltüntetni a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat és az adatszolgáltató között a t0 időpontban létrejövő olyan megállapodást, amely tartalmazza a hitel kamatlábát és teljes összegét. Amennyiben a hitelszerződési feltételek újratárgyalására a t0 időpontot követően kerül sor, az újratárgyalt hitelek között a folyósított, de az újratárgyalás megkezdéséig még vissza nem fizetett teljes összeget jelenteni kell.

VII.    A behajthatatlan tartozások kezelése valamint a piaci feltételek alatti kamatlábon nyújtott adósságátütemezési hitelek

28.

A behajthatatlan tartozásokat valamint a piaci körülmények szerinti kamatlábnál alacsonyabb kamatlábbal nyújtott adósságátütemezési hiteleket a súlyozott átlagkamatlábak illetve az új szerződések nagyságrendjei nem tartalmazzák. A 1071/2013/EU (EKB/2013/33) európai központi banki rendelet II. mellékletével összhangban határozhatók meg, és a részben vagy egészben behajthatatlanként azonosított hitelek teljes összege kivételre kerül az MPI kamatláb-statisztikákból. Az adósságátütemezési hiteleket, azaz a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósokkal kapcsolatos átütemezést a fennálló nemzeti fogalommeghatározásokkal összhangban kell meghatározni.

3.   RÉSZ

Viszonyítási időpont

VIII.    A hó végi állományok MPI-kamatlábaira vonatkozó viszonyítási időpont

29.

Az NKB-k döntik el, hogy nemzeti szinten a hó végi állományokra vonatkozó MPI-kamatlábakat, azaz az 1. függelékben ismertetett 1–26. mutatószámokat időszak végi mérések pillanatfelvételeként vagy időszaki átlagokra utaló implicit kamatlábként határozzák-e meg. A lefedett időszak egy hónap.

30.

A hó végi állományokra vonatkozó, hónap végén mért, pillanatfelvételként összeállított kamatlábakat a hónap utolsó napján egy bizonyos időpontban, a betétek és hitelek állományára alkalmazott kamatlábak súlyozott átlagaként számítják ki. Az adott időpontban az adatszolgáltató összegyűjti a háztartások és nem pénzügyi vállalatok összes fennálló betétjére és hitelére vonatkozó kamatlábakat és összegeket, és minden egyes instrumentumfajtára kiszámítja a súlyozott átlagkamatlábat. Ellentétben a havi átlagokkal, a hónap végi mérés alapján számított, a hó végi állományokra vonatkozó MPI-kamatlábak csak az adatgyűjtés időpontjában még élő szerződéseket fedik le.

31.

A hó végi állományokra vonatkozó, átlagos havi implicit kamatlábként kezelt kamatlábat hányadosként számítják ki, amelyben a számláló a referenciahónap során felhalmozott kamatáramlás, azaz a betétekre fizetendő és hitelekre követelésként fennálló elhatárolt kamat, a nevező pedig az átlagos havi állomány. A referenciahónap végén az adatszolgáltató minden egyes instrumentumfajta tekintetében jelenti a hónap során elhatárolt fizetendő vagy követelt kamatot és ugyanazon hónap során a betétek és hitelek átlagos állományát. Szemben a hó végi mérésekkel, a hó végi állományokra vonatkozó, havi átlagként számolt MPI-kamatlábak magukban foglalják azokat a szerződéseket is, amelyek a hónap során valamikor éltek, de a hónap végére már lezárultak. Ideális esetben a betétek és hitelek átlagos referencia-hónapi állományát az adott hónap napi állományainak átlagaként számítják ki. Minimumkövetelményként a változó instrumentumfajták, azaz legalább az egynapos betétek, a felmondásos betétek, a nyújtott hitelkártya-hitelek, valamint az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek esetén az átlagos havi állományt a napi egyenlegekből vezetik le. Az összes többi instrumentumfajta esetén az átlagos havi állományt a heti vagy ennél gyakoribb egyenlegekből vezetik le.

IX.    Az egynapos betétek, felmondásos betétek, a nyújtott hitelkártya-hitelekre, valamint az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre vonatkozó új szerződések viszonyítási időpontja

32.

Az NKB-k döntik el, hogy nemzeti szinten az egynapos betétekre, felmondásos betétekre, a nyújtott hitelkártya-hitelekre, valamint az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre vonatkozó MPI-kamatlábakat, azaz a 2. függelékben ismertetett 1., 5., 6., 7., 12., 23., 32. és 36. mutatót az időszak végi mérés pillanatfelvételeként vagy az időszakos átlagokra utaló implicit kamatlábként határozzák meg. A lefedett időszak egy hónap.

33.

Az 1. függelékben szereplő, hó végi állományokra vonatkozó kamatlábakhoz hasonló módon az egynapos betétekre, felmondásos betétekre, nyújtott hitelkártya-hitelekre, valamint az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre vonatkozó kamatlábakat az alábbiak közül valamelyik módon határozzák meg:

a)

a hónap végén mérteket pillanatfelvételként határozzák meg, azaz a hónap utolsó napján egy bizonyos időpontban ezen betétek és hitelek állományára alkalmazott kamatlábak súlyozott átlagaként. Az adott időpontban az adatszolgáltató összegyűjti a háztartások és nem pénzügyi vállalatok összes fennálló egynapos betéteire, felmondásos betéteire, nyújtott hitelkártya-hiteleire, valamint az újratöltődő hiteleire és folyószámlahiteleire vonatkozó kamatlábakat és összegeket, és minden egyes eszközkategóriára kiszámítja a súlyozott átlagkamatlábat. Szemben a havi átlagokkal, a hó végi állományokra vonatkozó MPI-kamatlábak, amelyeket hó végi mérés alapján számítottak ki, csak az adatgyűjtés időpontjában még élő szerződéseket fedik le;

b)

a havi átlagos implicit kamatlábakat hányadosként számítják ki, amelyben a számláló a betétekre fizetendő és hitelekre követelésként fennálló elhatárolt kamat, a nevező pedig az átlagos napi állomány. A hónap végén az adatszolgáltató jelenti az egynapos betétek, a felmondásos betétek, a nyújtott hitelkártya-hitelek, valamint az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek hónap során elhatárolt fizetendő vagy követelt kamatait és ugyanazon hónap átlagos betét- és hitelállományát. Az egynapos betétek, felmondásos betétek, a nyújtott hitelkártya-hitelek, valamint az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek esetén az átlagos havi állományt a napi egyenlegekből kell levezetni. Szemben a hó végi mérésekkel, a hó végi állományok havi átlagként számolt MPI-kamatlábai magukban foglalják azokat a szerződéseket is, amelyek a hónap során valamikor éltek, de a hónap végére már lejártak.

34.

Az olyan számlák tekintetében, amelyek lehetnek betétek vagy hitelek egyenlegüktől függően, amennyiben az MPI-kamatlábakat hó végi mérések pillanatfelvételeként határozzák meg, csak a hónap utolsó napján egy bizonyos időpontban fennálló egyenleget veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy ebben a hónapban a számla egynapos betét vagy folyószámlahitel. Amennyiben az MPI-kamatlábakat a hónap átlagára utaló implicit kamatlábként számítják ki, akkor naponta meghatározzák, hogy a számla betét vagy hitel. Ezután az implicit kamatláb nevezőjéhez szükséges átlagos havi állomány meghatározásához kiszámítják a napi követel egyenlegek és a napi tartozik egyenlegek átlagát. Ezenkívül a számlálóban szereplő mozgások megkülönböztetik a betétekre fizetendő és a hitelekre járó elhatárolt kamatot. Az adatszolgáltatók nem jelentik az egynapos betétek (alacsony) kamatlábát és a (magas) folyószámlahitel-kamatlábakat összesítő, súlyozott átlagkamatlábakat.

X.    Új szerződések (nem egynapos betétek, felmondásos betétek, hitelkártya-kölcsönök, valamint újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek) viszonyítási időpontja

35.

Az egynapos betétektől, a felmondásos betétektől, a hitelkártya-kölcsönökről, valamint újratöltődő hitelektől és folyószámlahitelektől különböző új szerződésekre vonatkozó MPI-kamatlábakat, azaz a 2. függelékben az 1., 5., 6., 7., 12., 23., 32. és 36. mutatók kivételével ismertetett összes mutatót időszaki átlagként számítják ki. A lefedett időszak egy (teljes) hónap.

36.

Az egyes instrumentumfajtákra az adatszolgáltatók az új szerződésekre vonatkozó kamatlábat a referenciahónap során az instrumentumfajtákban kötött új szerződések összes kamatlábának súlyozott átlagaként számítják ki. Ezeket a hónap átlagára utaló kamatlábakat – az egyes instrumentumfajtáknál az adatszolgáltatási hónap során kötött új szerződések összegével együtt – továbbítják azon tagállamok, amelyek fizetőeszköze az euro (a továbbiakban: az euroövezeti tagállamok) NKB-jának, amelyben az adatszolgáltató rezidens. Az adatszolgáltatók a teljes hónap során kötött új szerződéseket veszik figyelembe.

37.

A háztartásnak vagy nem pénzügyi vállalatnak nyújtott újratárgyalt hitelekre vonatkozó, azaz a 2. függelékben meghatározott 88–91. mutatók vonatkozásában csak az új szerződések nagyságrendjére vonatkozó adatokat kell szolgáltatni. A meglévő betét- és hitelszerződéseknek a 22–27. pontban meghatározottak szerinti minden egyes újratárgyalását figyelembe kell venni, akkor is, ha ugyanazt a szerződést a referencia-hónapon belül egynél többször tárgyalták újra.

4.   RÉSZ

Instrumentumfajták

XI.    Általános rendelkezések

38.

Az adatszolgáltatók a 1. függelékben meghatározott eszközkategóriák tekintetében a hóvégi állományokra vonatkozó, míg a 2. függelékben szereplő eszközkategóriák tekintetében az új szerződésekre vonatkozó MPI kamatláb statisztikákat nyújtanak be. A 16. pontban meghatározottak szerint az egynapos betétek, felmondásos betétek, a banki folyószámlahitelek és a nyújtott hitelkártya-hitelek kamatlábai új szerződésekre vonatkozó kamatlábaknak minősülnek, habár az új szerződés koncepciója a teljes állományra kiterjed, ezért azok az új szerződésre utaló 2. függelékben szerepelnek.

39.

Bizonyos euroövezeti tagállamokban nemzeti szinten nem léteznek az 1. és a 2. függelékben meghatározott egyes instrumentumfajták, ezért azokat figyelmen kívül hagyják abban az esetben, ha a rezidens hitelintézetek és egyéb intézmények egyáltalán nem kínálnak az e kategóriába tartozó terméket a háztartásoknak és nem pénzügyi vállalatoknak. Üzletkötés esetén – legyen az bármilyen korlátozott mértékű –, az adatokat szolgáltatni kell.

40.

Az 1. és 2. függelékben meghatározott, és a rezidens hitelintézetek és egyéb intézmények által az euroövezeti tagállamokban rezidens háztartásokkal és nem pénzügyi vállalatokkal folytatott banki üzleti tevékenységben alkalmazott minden egyes instrumentumfajta esetében az MPI-kamatláb-statisztikákat az adott kategóriába tartozó összes termékre alkalmazott összes kamatláb alapján állítják össze. Ez azt jelenti, hogy az NKB-k nem határozhatnak meg az egyes instrumentumfajtákban olyan nemzeti termékcsoportokat, amelyek vonatkozásában MPI-kamatláb-statisztikákat gyűjtenek; ehelyett az egyes adatszolgáltatók által kínált összes termék kamatlábát figyelembe kell venni. A monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról szóló, 2007. augusztus 1-i EKB/2007/9 iránymutatás (3) 16. cikkében meghatározottak szerint az NKB-k nem kötelesek a mintában figyelembe venni minden egyes terméket, amely nemzeti szinten létezik. Nem zárhatnak ki azonban teljes instrumentumfajtát azon az alapon, hogy az érintett összegek jelentéktelenek. Így ha valamely instrumentumfajtát csak egy intézmény kínál, ezt az intézményt bele kell foglalni a mintába. Amennyiben valamely instrumentumfajta a minta kezdeti meghatározásának idején valamely euroövezeti tagállamban nem létezett, de azt követően egy intézmény bevezet egy ebbe a kategóriába tartozó új terméket, ezt az intézményt a következő reprezentatív jellegre vonatkozó ellenőrzés idején be kell vonni a mintába. Amennyiben egy meglévő instrumentumfajtán belül nemzeti szinten új terméket hoznak létre, a mintában szereplő intézmények ezt a következő adatszolgáltatáskor jelentik, mivel az összes adatszolgáltató köteles összes termékéről adatot szolgáltatni.

41.

Az összes termékre vonatkozó összes kamatláb jelentésének alapelve alól kivételt képeznek a behajthatatlan tartozások és az adósságátütemezésre nyújtott hitelek kamatlábai. A 28. pontban meghatározottak szerint a behajthatatlan tartozások és az adósságátütemezésre piaci feltételek alatti kamatlábon nyújtott hitelek nem tartoznak bele az MPI-kamatláb-statisztikába.

XII.    Devizanem szerinti bontás

42.

Az MPI-kamatláb-statisztikák az adatszolgáltatói kör által alkalmazott kamatlábakra terjednek ki. Az eurótól eltérő devizában denominált betétekre és hitelekre vonatkozó adatokat nem kérik be az összes euroövezeti tagállam szintjén. Ezt tükrözi az 1. és 2. függelék, amelyben az összes mutató az euróban denominált betétekre és hitelekre vonatkozik.

XIII.    Szektor szerinti bontás

43.

A repók kivételével az MPI-kamatláb-statisztikához szükséges összes betétre és hitelre szektor szerinti bontást alkalmaznak. Ily módon az 1. függelék és a 2. függelék különbséget tesz a háztartásokra (ideértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket) (4) és a nem pénzügyi vállalatokra (5) vonatkozó mutatók között. A háztartások részeként elkülönített adatokat kell továbbá jelenteni az egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások vonatkozásában, de csak az „egyéb cél”-ra vonatkozó új kölcsönszerződések tekintetében. Az NKB-k eltekinthetnek az egyéni vállalkozóknak adott hitelek elkülönített feltüntetésének előírásától, amennyiben az ilyen hitelek a hó végi állományok tekintetében nem érik el az euroövezeti tagállam teljes háztartási hiteleinek 5 %-át a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelettel összhangban végzett számítások szerint.

44.

Az 1. függelék 5. mutatója és a 2. függelék 11. mutatója a repókra vonatkozik. Bár a repók díjazása nem minden euroövezeti tagállamban független attól, hogy a szerződést melyik szektorral kötik, nem szükséges az összes euroövezeti tagállam szintjén a repókat háztartás és nem pénzügyi vállalat szektorokra bontani. Ezenkívül nincs szükség az összes euroövezeti tagállam szintjén lejárat szerinti bontásra, mivel a repók többsége általában nagyon rövid lejáratú. A repókra vonatkozó MPI-kamatlábak különbségtétel nélkül mindkét szektorra vonatkoznak.

45.

A 2. függelékben az 5. és 6. mutató a háztartások felmondásos betéteire vonatkozik. Az összes részt vevő tagállam szintjén azonban a felmondásos betétekre vonatkozó kamatláb és súlyozás egyszerre vonatkozik a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok felmondásos betéteire, azaz a két szektort össze kell vonni, de a háztartásoknál kell kimutatni. Az összes euroövezeti tagállam szintjén nincs szükség szektor szerinti bontásra.

XIV.    Instrumentumfajták szerinti bontás

46.

Amennyiben a következő 47–55. pont másképp nem rendelkezik, az MPI-kamatlábakra vonatkozó instrumentum szerinti bontás és az instrumentumfajták meghatározásai, a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében meghatározott eszköz- és forráskategóriákat követik.

47.

Az egynapos betétekre vonatkozó MPI-kamatlábak, azaz a 2. függelék 1. és 7. mutatói az összes egynapos betétet magukban foglalják, függetlenül attól, hogy azok kamatozóak-e vagy nem. Ily módon az MPI-kamatláb-statisztika a nulla kamatozású egynapos betéteket is tartalmazza.

48.

Az MPI-kamatláb-statisztika szempontjából az újratöltődő hitelek és a folyószámlahitelek, azaz a 2. függelék 12. és 23. mutatójának fogalommeghatározása megegyezik a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében meghatározott meghatározással, függetlenül az induláskori kamatlábrögzítéstől. A folyószámlahitel egyéb költségek részeként (pl. egyedi díjak formájában) alkalmazott kamatlábát az 1. pontban meghatározottak szerint nem fedi le az évesített kamatláb, mert a kamatláb e típusa csak a hitelek kamatlábaira vonatkozik. Az ezen kategória alatt jelentett hiteleket nem jelentik egyéb új szerződéses kategóriák alatt.

49.

Az MPI-kamatláb-statisztikai szempontjából a hitelkártya-tartozások fogalommeghatározása megegyezik a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében szerintő meghatározással. A kamatlábra vonatkozó adatokat csak a nyújtott hitelkártya-hitelek tekintetében kell szolgáltatni a 32. és 36. mutatóban. A kényelmi hitelkártya hitelre vonatkozó kamatlábat nem jelentik külön, mivel az alapértelemben 0 %. A fennálló kényelmi hitelkártya-hitel azonban az MPI-kamatláb-statisztika hó végi állományai részét képezi a fennálló nyújtott hitelkártya-hitellel együtt. Sem a nyújtott, sem a kényelmi hitelkártya-hitelt nem jelentik más, új szerződéses mutató alatt.

50.

Az MPI-kamatláb-statisztika szempontjából a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott új hitelek (az újratöltődő hitelek, a folyószámlahitelek és a hitelkártya-tartozások kivételével), azaz a 2. függelék 37–54., 80., 82., 84. és 91. mutatója magában foglalja (a hitelkártya-kölcsönök, az újratöltődő hitelek és a folyószámlahitelek kivételével) a vállalkozásoknak nyújtott hiteleket azok összegétől függetlenül, míg a 62–79., 81., 83. és 85. mutató a 64. pontban meghatározott, biztosítékkal fedezett hitelekre vonatkozik. A hó végi állományokra vonatkozó, 1. függelékben szereplő, nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott lakáscélú hitelek fogalommeghatározása megegyezik a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében található meghatározással, és az magában foglalja az újratöltődő hiteleket, a folyószámlahiteleket és a hitelkártya-tartozásokat.

51.

Az MPI-kamatláb-statisztika szempontjából a háztartásoknak nyújtott fogyasztási célú hitelek (azaz a 2. függelék 13–15., 30. és 88. mutatója) áruk és szolgáltatások személyes célú fogyasztására nyújtott hitelek (a hitelkártya-kölcsönök, az újratöltődő hitelek és a folyószámlahitelek kivételével), míg az 55–57. mutató a 64. pontban meghatározott, biztosítékkal fedezett hitelekre vonatkozik. A hó végi állományokra vonatkozó, 1. függelékben szereplő, fogyasztási célú hitelek fogalommeghatározása megegyezik a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében található meghatározással, és az magában foglalja az újratöltődő hiteleket, a folyószámlahiteleket és a hitelkártya-tartozásokat.

52.

Az MPI-kamatláb-statisztika szempontjából a háztartásoknak nyújtott új lakáscélú hiteleken, azaz a 2. függelék 16–19., 31. és 89. mutatóján az újratöltődő hitelek, a folyószámlahitelek vagy a hitelkártya-tartozások kivételével, lakáscélú beruházásra – beleértve az építkezésre, garázsépítésre és a felújításra (berendezésre) – nyújtott hiteleket kell érteni, míg az 58-61. mutató a 64. pontban meghatározott, biztosítékkal fedezett hitelekre vonatkozik. A hó végi állományokra vonatkozó, 1. függelékben szereplő, háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek fogalommeghatározása megegyezik a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében található meghatározással, és magukban foglalják az újratöltődő hiteleket, a folyószámlahiteleket és a hitelkártya-tartozásokat.

53.

Az MPI-kamatláb-statisztika szempontjából a háztartásoknak egyéb célokra nyújtott új hiteleken, azaz a 2. függelék 20–22. és 33–35. és 90. mutatóján az újratöltődő hitelektől, a folyószámlahitelektől vagy a hitelkártya-tartozásoktól eltérő, üzleti, adósságfinanszírozási, oktatási stb. célokra nyújtott hiteleket kell érteni. A hó végi állományokra vonatkozó, az 1. függelékben szereplő, háztartásoknak nyújtott egyéb hitelek fogalommeghatározása megegyezik a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében található meghatározással, és magukban foglalják az újratöltődő hiteleket, a folyószámlahiteleket és a hitelkártya-tartozásokat.

54.

A hó végi állományokra vonatkozó MPI-kamatlábak szempontjából a fogyasztási hitelek, a háztartásoknak nyújtott lakáscélú és egyéb célú hitelek együttesen alkotják a rezidens hitelintézetek és egyéb intézmények által háztartásoknak nyújtott összes hitelt, beleértve az újratöltődő hiteleket, a folyószámlahiteleket és a hitelkártya-tartozásokat.

55.

Az új szerződésekre vonatkozó MPI-kamatlábak szempontjából az újratöltődő hitelek, a folyószámlahitelek és a nyújtott hitelkártya-hitelek, a háztartásoknak fogyasztási célra, lakáscélra és egyéb célra nyújtott hitelek együttesen alkotják a rezidens hitelintézetek és egyéb intézmények által háztartásoknak nyújtott összes hitelt (kivéve a kényelmi és a hitelkártya-hiteleket). A kényelmi hitelkártya-hitel külön nem jelentik az MPI-kamatláb-statisztikákban az új szerződéseknél, de az a megfelelő hó végi állományok tételek részét képezi.

XV.    Összeghatár szerinti bontás

56.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott egyéb hitelek, azaz a 2. függelék 37–54. és 62–85. mutatója esetében három összegkategóriát különböztetnek meg: a) „legfeljebb 0,25 millió euro”; b) „0,25 euro felett de legfeljebb 1 millió euro”; és c) „1 millió euro felett”. Az összeg az új szerződésnek minősülő egyszeri hitelszerződésre vonatkozik és nem a nem pénzügyi vállalat és az adatszolgáltató közötti összes üzletre.

XVI.    Eredeti lejárat és hátralévő futamidő, felmondási idő és a kamatláb újramegállapítási időszak vagy induláskori kamatlábrögzítés szerinti bontás

57.

Az eszköz típusától és attól függően, hogy az MPI-kamatláb hó végi állományokra vagy új szerződésekre vonatkozik, a statisztikai jelentések az eredeti lejárat és hátralévő futamidő, a felmondási idő és ismételt kamatlábmegállapítási időszak, és/vagy az induláskori kamatlábrögzítés időtartama szerinti bontást alkalmaznak. E bontások idősávokra vagy tartományokra vonatkoznak, például egy legfeljebb kétéves, lekötött betétre vonatkozó kamatláb a két nap és legfeljebb két év közötti eredeti lejáratú összes lekötött betét átlagkamatlábára utal.

58.

Az eredeti lejárat és a felmondási idő szerinti bontás a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet II. mellékletének 2. részében található meghatározásokat követi. Az eredeti lejárat szerinti bontást – a repók kivételével – a hó végi állományokra vonatkozó összes betétkategóriára és az 1. függelékben szereplő, hó végi állományokra vonatkozó összes hitelkategóriára alkalmazzák. Az eredeti lejárat valamint a hátralévő futamidő és a következő kamatláb-újramegállapítás kombinációja szerinti bontást alkalmazzák a 15–26 mutatókra az 1. függelékben meghatározottak szerint. Az eredeti lejárat szerinti bontást alkalmazzák továbbá a határozott futamidejű új betétszerződésekre, míg a felmondási idő szerinti bontást a 2. függelékben szereplő, felmondásos új betétszerződésekre. Külön adatokat jelentenek a nem pénzügyi vállalatok számára legfeljebb egy éves induláskori kamatlábrögzítéssel (kombinálva az egy évet meghaladó eredeti lejárattal) rendelkező hitelek vonatkozásában az 56. pontban említett egyes összeghatárok tekintetében a 2. függelékben meghatározottak szerint.

59.

A 2. függelékben szereplő, új szerződésekre vonatkozó hitelkamatlábakat (kivéve a 2. függelékben foglalt, az újratárgyalt hitelekre vonatkozó 88–91. mutatókat) a szerződésben szereplő induláskori kamatlábrögzítés időtartama szerint bontják. Az MPI-kamatláb-statisztika szempontjából az induláskori kamatlábrögzítés időtartama a szerződés kezdetekor előre meghatározott időtartam, amely alatt a kamatláb értéke nem változik. A kamatlábrögzítés kiindulási időtartama megegyezhet a hitel eredeti lejáratával vagy lehet annál rövidebb időszak. A kamatláb értéke csak akkor tekinthető megváltoztathatatlannak, ha pontos mértékben (például 10 %) vagy egy bizonyos időpontban érvényes referencia-kamatlábtól való eltérés formájában (például hathónapos Euribor plusz 2 százalékpont bizonyos napon és időpontban) határozzák meg. Amennyiben a szerződés kezdetekor a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat és az adatszolgáltató megállapodik egy bizonyos időszakon keresztül alkalmazandó kamatláb-számítási eljárásban (például hathónapos Euribor plusz 2 százalékpont három éven keresztül), az induláskori kamatlábrögzítés időtartama nem három évnek, hanem csak hat hónapnak tekintendő, mivel a kamatláb értéke a három év során hathavonta változhat. Az új hitelszerződésekre vonatkozó MPI-kamatláb-statisztikák csak azt a kamatlábat foglalják magukban, amelyről a kamatlábrögzítés kezdeti időszakát illetően a szerződés kezdetén vagy a hitel újratárgyalását követően egyeznek meg. Amennyiben a kamatlábrögzítés kezdeti időszakának lejártával a kamatláb automatikusan változó kamatlábbá válik, ezt az új szerződésekre vonatkozó MPI-kamatlábak nem tükrözik, csak a hó végi állományokra vonatkozóak.

60.

A háztartásoknak nyújtott hitelek esetében a kamatlábrögzítés alábbi kezdeti időszakait különböztetik meg:

 

Háztartásoknak fogyasztási és egyéb célra nyújtott hitelek:

változó kamatozás és legfeljebb egy éves induláskori kamatlábrögzítés (beleértve az egy évet is),

induláskori kamatlábrögzítés egy évnél hosszabb és legfeljebb ötéves időszakra (az 5 évet is beleértve), és

induláskori kamatlábrögzítés öt éven túli időszakra.

 

Háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek:

változó kamatozás és legfeljebb egy éves kezdeti kamatlábrögzítés (beleértve az egy évet is),

induláskori kamatlábrögzítés egy évnél hosszabb és legfeljebb ötéves időszakra (az 5 évet is beleértve),

induláskori kamatlábrögzítés 5 évnél hosszabb és legfeljebb tízéves időszakra (a 10 évet is beleértve), és

induláskori kamatlábrögzítés 10 éven túli időszakra.

61.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott legfeljebb 0,25 millió euro, 0,25 millió euro feletti de legfeljebb 1 millió euro és 1 millió euro feletti hitelek esetében a következő induláskori kamatlábrögzítési időszakot különböztetjük meg:

változó kamatozás és legfeljebb három hónapos induláskori kamatlábrögzítés (beleértve a három hónapot is),

induláskori kamatlábrögzítés három hónapon túli és legfeljebb egyéves időszakra (az egy évet is beleértve),

induláskori kamatlábrögzítés egy évnél hosszabb és legfeljebb hároméves időszakra (a három évet is beleértve),

induláskori kamatlábrögzítés három éven túli és legfeljebb ötéves időszakra (az öt évet is beleértve),

induláskori kamatlábrögzítés 5 évnél hosszabb és legfeljebb tízéves időszakra (a 10 évet is beleértve), és

induláskori kamatlábrögzítés 10 éven túli időszakra.

62.

Az MPI-kamatláb-statisztikák szempontjából a „változó kamatozás” olyan kamatlábra utal, amely folyamatosan, például naponta, vagy az MPI (kivéve a központi bankokat és az PPA-kat) mérlegelése alapján módosul.

XVII.    Biztosítékkal és/vagy garanciával fedezett hitelek szerinti lebontás

63.

A háztartásoknak és nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott, biztosítékkal és/vagy garanciával biztosított hiteleket külön kell jelenteni valamennyi MPI-kamatláb-statisztika új szerződés kategóriájára, kivéve a hitelkártya-tartozásokat, az újratöltődő hiteleket és folyószámlahiteleket, valamint az egyéb célra történő hitelezést. Továbbmenve, az új szerződésnek minősülő újratárgyalt hitelek nagyságrendjére vonatkozó adatokat nem kell biztosíték/garancia szerinti lebontásban szolgáltatni.

64.

Az MPI-kamatláb-statisztikák szempontjából a hitelek biztosíték/garancia szerinti lebontása magában foglalja az olyan új szerződésen alapuló hitelek teljes összegét, amelyeket hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 4. cikkének (58) bekezdésében, valamint a 197–200. cikkben meghatározott „előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet” alkalmazásával értékpapírosítottak és/vagy az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének (59) bekezdésében, valamint a 201., 202., 203. cikkben meghatározott, „előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet” alkalmazásával garantáltak oly módon, hogy a biztosíték és/vagy garancia értéke meghaladja a hitel teljes összegét vagy azzal egyenértékű. Amennyiben egy MPI (kivéve a központi bankokat és a PPA-kat) felügyeleti célokra a 2013/575/EK rendeletben meghatározott, „sztenderd módszer”-től eltérő rendszert használ, ugyanazt a rendszert alkalmazhatja az e lebontás alá tartozó hitelek jelentésekor.

5.   RÉSZ

Adatszolgáltatási kötelezettségek

65.

A valamennyi euroövezeti tagállamra vonatkozó összesített adatok levezetése érdekében az 1. és 2. függelékben szereplő minden egyes eszközkategóriára három összesítési szintet alkalmaznak.

XVIII.    Statisztikai adatok az adatszolgáltatók szintjén

66.

Az összesítés első szintjét az adatszolgáltatók a 67–72. pontban meghatározottak szerint végzik. Az NKB-k azonban kérhetik az adatszolgáltatókat, hogy egyedi betétek és kölcsönök szintjén szolgáltassanak adatot. Az adatokat azon euroövezeti tagállam NKB-jának jelentik, amelyben az adatszolgáltató rezidens.

67.

Amennyiben a hó végi állományokra vonatkozó kamatlábakat, azaz az 1. függelék 1–26. mutatóit a hó végi megfigyelések pillanatfelvételeként összesítik, az adatszolgáltatók minden egyes instrumentumfajtára a hónap utolsó napjára vonatkozó súlyozott átlagkamatlábat kötelesek jelenteni.

68.

Amennyiben a hó végi állományokra vonatkozó kamatlábakat, azaz az 1. függelék 1–26. mutatóit a hónap átlagára utaló implicit kamatlábként összesítik, az adatszolgáltatók az egyes instrumentumfajtákra a hónap során elhatárolt fizetendő vagy követelt kamatokat és ugyanazon hónap során a betétek és hitelek átlagos állományát kötelesek jelenteni.

69.

Amennyiben az egynapos betétekre, felmondásos betétekre, a nyújtott hitelkártya-hitelekre, valamint az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre vonatkozó kamatlábakat, azaz a 2. függelék 1., 5., 6., 7., 12., 23., 32. és 36. mutatóit hó végi megfigyelések pillanatfelvételeként összesítik, az adatszolgáltatók az egyes instrumentumfajták tekintetében a hónap utolsó napján érvényes súlyozott átlagkamatlábat kötelesek jelenteni.

70.

Amennyiben az egynapos betétekre, felmondásos betétekre, a nyújtott hitelkártya-hitelekre, valamint az újratöltődő hitelekre és folyószámlahitelekre vonatkozó kamatlábakat, azaz a 2. függelék 1., 5., 6., 7., 12., 23., 32. és 36. mutatóit a hónap átlagára vonatkozó implicit kamatlábként összesítik, az adatszolgáltatók az egyes instrumentumfajták tekintetében a hónap során elhatárolt fizetendő vagy járó kamatot és ugyanazon hónap során a betétek és hitelek átlagos állományát kötelesek jelenteni.

71.

Az új szerződésekre vonatkozó minden egyes instrumentumfajta, azaz a 2. függelékben szereplő 2–4., 8–11., 13–22., 30–31., 33–35. és 37–85. mutatói esetében az adatszolgáltatók súlyozott átlagkamatlábat jelentenek. Ezenkívül az adatszolgáltatók a 2. függelékben szereplő 2–4., 8–11., 13–22., 33–35. és 37–85. mutatók mindegyikére vonatkozóan jelentik a hónap során az egyes instrumentumfajtákban kötött új szerződések összegét. A háztartásnak vagy nem pénzügyi vállalatnak nyújtott újratárgyalt hitelek (a 2. függelék 88–91. mutatói) vonatkozásában csak az új szerződések nagyságrendjére vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

72.

Azok a hitelintézetek és egyéb intézmények, amelyeket valamely NKB felhatalmazott az MPI-kamatláb-statisztikák együttes, csoportként történő benyújtására, egy adatszolgáltatónak minősülnek, és a 67–71. pontban meghatározott adatokat a csoport egészére vonatkoztatva jelentik. Ezenkívül ezek az adatszolgáltatók minden évben kötelesek jelenteni minden egyes eszközkategória tekintetében a csoporton belüli adatszolgáltatók számát és a kamatlábak szórását az adott intézmények körében. A csoporton belüli adatszolgáltatók számát és a szórást október hónapra vonatkozóan és az októberi adatokkal együtt kell jelenteni.

XIX.    Nemzeti súlyozott átlagkamatlábak és az euroövezeti tagállamok összesített eredményei

73.

Az összesítés második szintjét az NKB-k végzik. Összesítik a valamennyi nemzeti adatszolgáltató által jelentett kamatlábakat és kapcsolódó összegeket, amely alapján minden egyes instrumentumfajtára kiszámítják a nemzeti súlyozott átlagkamatlábat. Az adatokat az Európai Központi Bank („EKB”) részére szolgáltatják. Az instrumentumfajták egyes euroövetezi tagállamonkénti végső, az összes euroövezeti tagállamot magában foglaló adatokká való összesítését az EKB végzi el.


(1)  HL L 133.,2008.5.22., 66. o.

(2)  Az NKB-k a háztartásokat segítő nonprofit intézmények esetében a fogyasztási hitelre és a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelekre felmentést adhatnak.

(3)  HL L 341., 2007.12.27., 1. o.

(4)  Az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi iránymutatásban (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.) foglalt ESA 2010 szerint meghatározott S.14 és az S.15 összesítve.

(5)  S.11 az ESA 2010 meghatározás szerint.

(6)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

1. Függelék

Hó végi állományokra vonatkozó kamatlábak instrumentumfajtái

Az 1. táblázatban szereplő valamennyi kategória tekintetében havonta évesített kamatlábat (AAR) vagy effektív kamatlábat (NDER) kell jelenteni.

1.   táblázat

 

Szektor

Instrumentumfajta

Eredeti lejárat

Hátralévő futamidő

Kamatláb

Hó végi állomány mutatószáma

Adatszolgáltatási kötelezettség

Betétek euróban

Háztartások

Meghatározott lejárattal

legfeljebb 2 éves

 

 

1

AAR

2 éven túli

 

 

2

AAR

Nem pénzügyi vállalatok

Meghatározott lejárattal

legfeljebb 2 éves

 

 

3

AAR

2 éven túli

 

 

4

AAR

Repók

 

 

5

AAR

Kölcsönök euróban

Háztartások

Lakáscélú

legfeljebb 1 éves

 

 

6

AAR

1 éven túl legfeljebb 5 éves

 

 

7

AAR

5 éven túli

 

 

8

AAR

Fogyasztási hitel és egyéb hitelek

legfeljebb 1 éves

 

 

9

AAR

1 éven túl legfeljebb 5 éves

 

 

10

AAR

5 éven túli

 

 

11

AAR

Összesen

1 éven túli

 

 

15

AAR

legfeljebb egy éves

 

16

AAR

egy éven túli

a következő 12 hónapban

17

AAR

2 éven túli

 

 

18

AAR

legfeljebb 2 éves

 

19

AAR

2 éven túli

a következő 24 hónapban

20

AAR

Nem pénzügyi vállalatok

legfeljebb 1 éves

 

 

12

AAR

1 éven túl legfeljebb 5 éves

 

 

13

AAR

5 éven túli

 

 

14

AAR

1 éven túli

 

 

21

AAR

legfeljebb egy éves

 

22

AAR

egy éven túli

a következő 12 hónapban

23

AAR

2 éven túli

 

 

24

AAR

legfeljebb 2 éves

 

25

AAR

2 éven túli

a következő 24 hónapban

26

AAR

2. Függelék

A 2., 3. és 4. táblázatban szereplő kategóriák mindegyikére havonta évesített kamatlábat (AAR) vagy effektív kamatlábat (NDER) kell meghatározni. Az évesített kamatláb jelentésekor a vonatkozó szerződés nagyságrendjét is jelenteni kell, ha a táblázatban az „összeg” szó szerepel. A 6. táblázatban szereplő, az újratárgyalt hitelekre vonatkozó kategóriák vonatkozásában csak az új szerződések nagyságrendjére vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

A 2. táblázatban szereplő kategóriák (a 33–35. mutató kivételével), 3., 5. és 6. kategória kölcsönösen kizárja egymást az egyes táblázatokban. Így a 2. táblázat (a 33–35. tételek kivételével), és/vagy a 3. táblázat és/vagy az 5. táblázat és/vagy a 6. táblázat bármelyik tétele alatt jelentett hitel nem jelenthető újra ugyanazon táblázatban bármely más tétel alatt, kivéve a 33–35. tételek keretében jelentett hiteleket, amelyeket a 20–22. tételek alatt is jelenteni kell.

A 3. táblázat bármely kategóriája alatt jelentett valamennyi hitelt a 2. táblázatok megfelelő kategóriái alatt is fel kell tüntetni. A 4. táblázat tételei a 2. táblázatok, illetve – ha fedezettek – a 3. táblázat altételei; ezért a 4. táblázat alatt jelentett bármely hitel adott esettől függően a 2. táblázatok és a 3. táblázatban is fel kell tüntetni. A 6. táblázat bármely kategóriája alatt jelentett hiteleket a 2. táblázat, és a 3., illetve 4. táblázat megfelelő kategóriája alatt is fel kell tüntetni.

Az 5. táblázat kizárólag az évesített kamatlábra vonatkozik. Az 5. táblázatban feltüntetett hiteleket adott esettől függően a 2., 3., 4. és 6. táblázatokban is szerepeltetni kell, figyelemmel az évesített kamatláb különböző módszertanára a 9. pontnak megfelelően.

Az új szerződés koncepciója kiterjed a teljes állományra, azaz a hó végi állományokra az egynapos betétek, a felmondásos betétek, az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, valamint a nyújtott hitelkártya-hitelek, azaz az 1., 5., 6., 7., 12., 23., 32. és 36. mutatók esetében.

2.   táblázat

 

Szektor

Instrumentrumfajta

Eredeti lejárat, felmondási idő, induláskori kamatlábrögzítés

Új szerződés mutatószáma

Adatszolgáltatási kötelezettség

Betétek euróban

Háztartások

Egynapos

1

AAR

Meghatározott lejárattal

Legfeljebb 1 éves lejárat

2

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 2 éves lejárat

3

AAR, összeg

2 éven túli lejárat

4

AAR, összeg

Felmondásos (1)

Legfeljebb 3 hónapos felmondással

5

AAR

3 hónapon túli felmondás

6

AAR

Nem pénzügyi vállalatok

Egynapos

7

AAR

Meghatározott lejárattal

Legfeljebb 1 éves lejárat

8

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 2 éves lejárat

9

AAR, összeg

2 éven túli lejárat

10

AAR, összeg

Repók

11

AAR, összeg

Hitelek euróban

Háztartások

Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek

12

AAR

Nyújtott hitelkártya-hitel

32

AAR

Fogyasztási

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés

13

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatlábrögzítés

14

AAR, összeg

5 éven túli induláskori kamatlábrögzítés

15

AAR, összeg

Lakáscélú

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés

16

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatlábrögzítés

17

AAR, összeg

5 éven túli, legfeljebb 10 éves induláskori kamatlábrögzítés

18

AAR, összeg

10 éven túli induláskori kamatlábrögzítés

19

AAR, összeg

Egyéb célra

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés

20

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatlábrögzítés

21

AAR, összeg

5 éven túli induláskori kamatlábrögzítés

22

AAR, összeg

Egyéb célra, amelyből: Egyéni vállalkozó

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés

33

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatlábrögzítés

34

AAR, összeg

5 éven túli induláskori kamatlábrögzítés

35

AAR, összeg

Hitelek euróban

Nem pénzügyi vállalatok

Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek

23

AAR

Nyújtott hitelkártya-hitel

36

AAR

Hitelek 0,25 millió EUR összeghatárig

Változó kamatozás és legfeljebb 3 hónapos induláskori kamatlábrögzítés

37

AAR, összeg

3 hónapon túli, legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés

38

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 3 éves induláskori kamatlábrögzítés

39

AAR, összeg

3 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatlábrögzítés

40

AAR, összeg

5 éven túli, legfeljebb 10 éves induláskori kamatlábrögzítés

41

AAR, összeg

10 éven túli induláskori kamatlábrögzítés

42

AAR, összeg

Hitelek 0,25 millió EUR felett, legfeljebb 1 millió EUR összeghatárig

Változó kamatozás és legfeljebb 3 hónapos induláskori kamatlábrögzítés

43

AAR, összeg

3 hónapon túli, legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés

44

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 3 éves induláskori kamatlábrögzítés

45

AAR, összeg

3 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatlábrögzítés

46

AAR, összeg

5 éven túli, legfeljebb 10 éves induláskori kamatlábrögzítés

47

AAR, összeg

10 éven túli induláskori kamatlábrögzítés

48

AAR, összeg

Hitelek 1 millió EUR felett

Változó kamatozás és legfeljebb 3 hónapos induláskori kamatlábrögzítés

49

AAR, összeg

3 hónapon túli, legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés

50

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 3 éves induláskori kamatlábrögzítés

51

AAR, összeg

3 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatlábrögzítés

52

AAR, összeg

5 éven túli, legfeljebb 10 éves induláskori kamatlábrögzítés

53

AAR, összeg

10 éven túli induláskori kamatlábrögzítés

54

AAR, összeg


3.   táblázat

Új hitelszerződések fedezettel és/vagy biztosítékkal

 

Szektor

Instrumentrumfajta

Induláskori kamatlábrögzítés

Új szerződés mutatószáma

Adatszolgáltatási kötelezettség

Hitelek euróban

Háztartások

Fogyasztási

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés

55

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatlábrögzítés

56

AAR, összeg

5 éven túli induláskori kamatlábrögzítés

57

AAR, összeg

Lakáscélú

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés

58

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatlábrögzítés

59

AAR, összeg

5 éven túli, legfeljebb 10 éves induláskori kamatlábrögzítés

60

AAR, összeg

10 éven túli induláskori kamatlábrögzítés

61

AAR, összeg

Hitelek euróban

Nem pénzügyi vállalatok

Hitelek 0,25 millió EUR összeghatárig

Változó kamatozás és legfeljebb 3 hónapos induláskori kamatlábrögzítés

62

AAR, összeg

3 hónapon túli, legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés

63

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 3 éves induláskori kamatlábrögzítés

64

AAR, összeg

3 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatlábrögzítés

65

AAR, összeg

5 éven túli, legfeljebb 10 éves induláskori kamatlábrögzítés

66

AAR, összeg

10 éven túli induláskori kamatlábrögzítés

67

AAR, összeg

Hitelek 0,25 millió EUR felett, legfeljebb 1 millió EUR összeghatárig

Változó kamatozás és legfeljebb 3 hónapos induláskori kamatlábrögzítés

68

AAR, összeg

3 hónapon túli, legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés

69

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 3 éves induláskori kamatlábrögzítés

70

AAR, összeg

3 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatlábrögzítés

71

AAR, összeg

5 éven túli, legfeljebb 10 éves induláskori kamatlábrögzítés

72

AAR, összeg

10 éven túli induláskori kamatlábrögzítés

73

AAR, összeg

Hitelek 1 millió EUR felett

Változó kamatozás és legfeljebb 3 hónapos induláskori kamatlábrögzítés

74

AAR, összeg

3 hónapon túli, legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés

75

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 3 éves induláskori kamatlábrögzítés

76

AAR, összeg

3 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatlábrögzítés

77

AAR, összeg

5 éven túli, legfeljebb 10 éves induláskori kamatlábrögzítés

78

AAR, összeg

10 éven túli induláskori kamatlábrögzítés

79

AAR, összeg


4.   táblázat

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, 1 éven aluli induláskori kamatlábrögzítéssel és 1 éven túli lejárattal rendelkező hitelekre vonatkozó új szerződések

 

Szektor

Instrumentrumfajta

Összes hitel/fedezettel/garanciával rendelkező hitelek eredeti futamidő szerint

Új szerződés mutatószáma

Adatszolgáltatási kötelezettség

Hitelek euróban

Nem pénzügyi vállalatok

Hitelek 0,25 millió EUR összeghatárig

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés, 1 éven túli eredeti futamidővel

80

AAR, összeg

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés, 1 éven túli eredeti futamidővel, kizárólag fedezettel/garanciával rendelkező hitelek

81

AAR, összeg

Hitelek 0,25 millió EUR felett, legfeljebb 1 millió EUR összeghatárig

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés, 1 éven túli eredeti futamidővel

82

AAR, összeg

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés, 1 éven túli eredeti futamidővel, kizárólag fedezettel/garanciával rendelkező hitelek

83

AAR, összeg

Hitelek 1 millió EUR felett

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés, 1 éven túli eredeti futamidővel

84

AAR, összeg

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés, 1 éven túli eredeti futamidővel, kizárólag fedezettel/garanciával rendelkező hitelek

85

AAR, összeg


5.   táblázat

Háztartásoknak nyújtott hitelek új szerződései

 

Szektor

Instrumentrumfajta

Összes hitel

Új szerződés mutatószáma

Adatszolgáltatási kötelezettség

Hitelek euróban

Háztartások

Fogyasztási

APRC

30

APRC

Lakáscélú

APRC

31

APRC


6.   táblázat

Új szerződésnek minősülő újratárgyalt hitelek

 

Szektor

Instrumentrumfajta

Eredeti lejárat, felmondási idő, induláskori kamatlábrögzítés

Új szerződés mutatószáma

Adatszolgáltatási kötelezettség

Hitelek euróban

Háztartások

Fogyasztási

összesen

88

Összeg

Lakáscélú

összesen

89

Összeg

Egyéb célra

összesen

90

Összeg

Nem pénzügyi vállalatok

összesen

91

Összeg


(1)  Ezen instrumentumfajta esetében a háztartásokat és a nem pénzügyi vállalatokat összevonják és a háztartási szektorba helyezik.


II. MELLÉKLET

Az Európai Központi Bank („EKB”) által előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az adatszolgáltatók a következő minimumszabályokat kell betartaniuk.

1.

Adattovábbítás minimumszabályai:

a)

az adatszolgáltatást időszerűen és azon euroövezeti tagállam NKB-ja (a továbbiakban: az érintett NKB) által meghatározott határidőn belül kell teljesíteni, ahol az adatszolgáltató rezidens;

b)

a statisztikai jelentéseket az érintett NKB által előírt technikai adatszolgáltatási követelményekben meghatározott módon és formátumban kell elkészíteni;

c)

az adatszolgáltatóknak egy vagy több kapcsolattartó személy elérhetőségét az érintett NKB rendelkezésére kell bocsátania;

d)

az érintett NKB részére történő adatátviteli műszaki paramétereket be kell tartani.

2.

A pontosság minimumszabályai:

a)

a statisztikai adatoknak helyesnek kell lenniük;

b)

az adatszolgáltatóknak képeseknek kell lenniük a továbbított adatok által kiváltott fejleményekre vonatkozó adatokat szolgáltatniuk;

c)

a statisztikai adatoknak teljes körűnek kell lennie, azok nem tartalmazhatnak folytonossági vagy szerkezeti hiányosságokat; a meglévő hiányosságokat el kell ismerni, és azokra magyarázattal kell szolgálni az érintett NKB számára, és amennyiben az lehetséges, azokat a lehető leghamarabb meg kell szüntetni;

d)

az adatszolgáltatóknak követniük kell az azon érintett NKB által az adatok technikai továbbítása vonatkozásában előírt dimenziókat, kerekítetési szabályokat és tizedes jegy előírásokat, amelyben az adatszolgáltató rezidens.

3.

A koncepcióknak történő megfelelés minimumszabályai:

a)

a statisztikai adatoknak meg kell felelniük az e rendeletben foglalt meghatározásoknak és besorolásoknak;

b)

az e meghatározásoktól és besorolásoktól való eltérések esetén az adatszolgáltatóknak rendszeresen ellenőrizni és számszerűsíteni kell az általuk használt, és az e rendeletben előírt szabályok közötti különbséget;

c)

az adatszolgáltatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a szolgáltatott adatok előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait.

4.

A helyesbítések minimumszabályai:

Az EKB és az érintett NKB által előírt helyesbítési alapelveket és eljárásokat követni kell. A rendhagyó helyesbítéseket írásos magyarázattal kell ellátni.


III. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJÁVAL

(a 7. cikkben hivatkozottak szerint)

A 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet

(HL L 10., 2002.1.12., 24. o.)

Módosította:

 

A 2181/2004/EK (EKB/2004/21) rendelet

(HL L 371., 2004.12.18., 42. o.)

 

A 290/2009/EK (EKB/2009/7) rendelet

(HL L 94., 2009.4.8., 75. o.)

 

A 674/2010/EK (EKB/2010/7) rendelet

(HL L 196., 2010.7.28., 23. o.)


IV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet módosítása

E rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk (1) bekezdés

2. cikk (1) bekezdés

 

2. cikk (2) bekezdés

 

2. cikk (3) bekezdés

 

2. cikk (4) bekezdés

2. cikk (2) bekezdés

2. cikk (5) bekezdés

2. cikk (3) bekezdés

2. cikk (6) bekezdés

3. cikk

3. cikk

 

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk

6. cikk

6. cikk

7. cikk

 

8. cikk

7. cikk

9. cikk

I. melléklet (1)

 

II. melléklet

I. melléklet

III. melléklet

II. melléklet

 

III. melléklet

IV. melléklet

 


(1)  Beillesztendő az EKB/2007/9 iránymutatás átdolgozására szolgáló iránymutatásba.


7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/73


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1073/2013/EU RENDELETE

(2013. október 18.)

a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról (átdolgozás)

(EKB/2013/38)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

Mivel a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról szóló, 2007. július 27-i 958/2007/EK (EKB/2007/8) európai központi banki rendelet (2) különösen az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) tekintetében lényeges módosításra szorul, azt az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeinek biztosítása érdekében az Európai Központi Banknak (EKB) – a nemzeti központi bankok (NKB-k) közreműködésével – joga van a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatainak ellátásához szükséges mértékben statisztikai adatokat gyűjteni az adatszolgáltatói körtől. A 2533/98/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjából az következik, hogy az EKB-val szemben többek között a monetáris és pénzügyi statisztika területén fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljára a befektetési alapok az adatszolgáltatói kör részét képezik. Emellett a 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy részletesen határozza meg az adatszolgáltatói kör keretein belül a tényleges adatszolgáltatók csoportját, illetve feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alól.

(3)

Feladatai teljesítése és a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) által nem ellenőrzött pénzügyi tevékenységek figyelése érdekében a KBER-nek magas minőségű statisztikai információkra van szüksége a BA-k működésével kapcsolatban. Ennek fő célja, hogy az EKB átfogó statisztikai képet kapjon az egy gazdasági területnek tekintett azon tagállamokban, amelyeknek a pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok) kibontakozó monetáris fejleményekről.

(4)

Az adatszolgáltatási teher csökkentése céljából az NKB-k a BA-kkal kapcsolatos szükséges információkat a tényleges adatszolgáltatói körtől gyűjthetik egy más statisztikai célokat szolgáló, szélesebb statisztikai adatszolgáltatási keret részeként, amennyiben az EKB statisztikai követelményeinek teljesítése nem kerül veszélybe. Az átláthatóság elősegítése érdekében ilyen esetekben helyénvaló az adatszolgáltatók arról való tájékoztatása, hogy az adatgyűjtés egyéb statisztikai célokat szolgál.

(5)

A pénzügyi ügyletekről rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik mélyebb elemzések végzését monetáris politikai vagy egyéb célokból. A pénzügyi ügyletekre és az állományokra vonatkozó adatokat használják egyéb statisztikák, különösen az euroövezeti pénzügyi számlák statisztikáinak összeállításához is.

(6)

Noha a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 34.1. cikke szerint elfogadott rendeletek azokra a tagállamokra nem ruháznak jogokat, és nem rónak kötelezettségeket, amelyeknek pénzneme nem az euro, az Alapokmány 5. cikke egyformán vonatkozik az euroövezeti és nem euroövezeti tagállamokra. A 2533/98/EK rendelet (17) preambulumbekezdése emlékeztet arra, hogy a KBER Alapokmányának 5. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem euroövezeti tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai adatszolgáltatási előírásainak teljesítéséhez szükséges statisztikai információk összegyűjtése céljából, valamint biztosítani kell statisztikai területen az előkészületek időben történő megtételét arra, hogy euroövezeti tagállammá válhassanak.

(7)

Habár e rendelet elsődleges címzettjei a BA-k, a BA-k által kibocsátott, bemutatóra szóló befektetési jegyek tulajdonosairól nem lehetséges közvetlenül a BA-któl teljes körű információt beszerezni, és ezért szükséges a tényleges adatszolgáltatói kör kiterjesztése egyéb jogalanyokra.

(8)

Alkalmazni kell a bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására szolgáló, a 2533/98/EK tanácsi rendelet 8. cikkében szereplő előírásokat,

(9)

A 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, akik elmulasztják az EKB rendeleteiben vagy határozataiban megállapított statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „befektetési alap”: az olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely:

i.

szerződésekre vonatkozó jog, alapkezelő társaságok által irányított közös alap formájában;

ii.

vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok, mint vagyonkezelő társaság;

iii.

társasági jog (mint befektetési társaság);

iv.

egyéb hasonló mechanizmus vagy jogi forma.

A fogalommeghatározás az alábbiakra terjed ki:

A fogalommeghatározás az alábbiakra nem terjed ki:

A BA fogalommeghatározása céljára a „nyilvánosság” magában foglalja a lakossági, a hivatásos és az intézményi befektetőket;

2.   „adatszolgáltató”: jelentése azonos a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében adott meghatározással;

3.   „rezidens”: jelentése azonos a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében adott meghatározással. E rendelet alkalmazásában, ha a jogi személy fizikai kiterjedéssel nem bír, rezidensi státusa azon gazdasági terület révén kerül meghatározásra, amelynek joga szerint bejegyezték. Amennyiben a jogalanyt nem jegyezték be, szempontként a székhely alkalmazandó, vagyis a jogalany azon országban rezidens, amelynek jogrendszere irányadó a jogalany létrehozására és folyamatos működésére;

4.   „monetáris pénzügyi intézmény” (MPI): a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet 1. cikkében megadott jelentéssel bír;

5.   „EPK”: az egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével, az ESA 2010-ben meghatározottak szerint (S.125 alszektor);

6.   „BA-k névre szóló befektetési jegyei”: azon BA befektetési jegyek, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályokkal összhangban a befektetési jegyek tulajdonosairól, azok rezidensi státusára és szektorára is kiterjedő nyilvántartást vezetnek;

7.   „BA-k bemutatóra szóló befektetési jegyei”: azon BA befektetési jegyek, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályokkal összhangban nem vezetnek a befektetési jegyek tulajdonosát azonosító nyilvántartást, illetve amelyek tekintetében olyan nyilvántartást vezetnek, amely nem tartalmaz információt a tulajdonos rezidensi státusáról és szektoráról;

8.   „illetékes NKB”: azon euroövezeti tagállam NKB-ja, amelyben a PKV rezidens;

9.   „értékpapíronkénti” adat: az egyes értékpapírokra lebontott adatok.

2. cikk

Tényleges adatszolgáltatók

(1)   A tényleges adatszolgáltatói kör az euroövezeti tagállamok területén rezidens BA-kból áll. Az e rendeletben megkövetelt statisztikai adatok szolgáltatásáért a BA saját maga, illetve a saját nemzeti jogszabályaik alapján jogi személyiséggel nem rendelkező BA-k esetében az azok képviseletére jogszabály alapján jogosult személyek felelnek.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül a BA-k által az I. melléklet 2. részének 3. pontjával összhangban kibocsátott, bemutatóra szóló befektetési jegyek birtokosairól való adatgyűjtés céljából a tényleges adatszolgáltatók köre kiterjed az MPI-kre és az EPK-kra. Az NKB-k eltérést adhatnak e jogalanyoknak, amennyiben az I. melléklet 2. részének 3. pontjával összhangban a szükséges statisztikai adatokat más rendelkezésre álló forrásokból be tudják gyűjteni. Az NKB-k kellő időben ellenőrzik e feltétel teljesülését annak érdekében, hogy – az EKB egyetértésével – minden év elejétől kezdődően megadjanak vagy szükség szerint visszavonjanak valamely eltérést. E rendelet alkalmazásában az NKB-k az adatszolgáltató EPK-k jegyzékét az I. melléklet 2. részének 3. pontjában meghatározott elveknek megfelelően hozzák létre és vezetik.

3. cikk

A BA-k statisztikai célú jegyzéke

(1)   Az Igazgatóság az adatszolgáltatói kört alkotó BA-król jegyzéket hoz létre és vezet, amely adott esetben tartalmazza azoknak a 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett elkülönített alapjait is. A jegyzék alapját képezhetik a nemzeti hatóságok által felügyelt BA-król készült jegyzékek (amennyiben rendelkezésre állnak), kiegészítve az 1. cikk meghatározása alapján BA-nak minősülő egyéb BA-kkal.

(2)   Ezt a jegyzéket és annak frissített változatait az NKB-k és az EKB teszi hozzáférhetővé megfelelő módon, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát vagy az érintett adatszolgáltatók kérésére a nyomtatott formát.

(3)   Ha a (2) bekezdésben említett jegyzék legutolsó hozzáférhető elektronikus változata hibás, az EKB nem alkalmaz semmiféle szankciót azon adatszolgáltatókkal szemben, amelyek nem tesznek megfelelően eleget a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben jóhiszeműen bíztak a hibás jegyzékben.

4. cikk

Alaponkénti adatszolgáltatás

(1)   A tényleges adatszolgáltatók alaponként szolgáltatnak adatot eszközeikről és forrásaikról.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben egy BA elkülöníti az eszközeit több különböző elkülönített alapba oly módon, hogy az egyes alapokhoz kapcsolódó befektetési jegyeket függetlenül biztosítják különböző eszközök, akkor minden egyes ilyen elkülönített alap külön BA-nak minősül.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve – az illetékes NKB előzetes jóváhagyásával és utasításaival összhangban – a BA-k csoportként szolgáltathatnak adatot az eszközeikről és a forrásaikról, amennyiben az így kapott eredmények hasonlóak az alaponkénti adatszolgáltatás eredményeihez.

5. cikk

Negyedéves és havi statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1)   Az adatszolgáltatók az I. és II. mellékletnek megfelelően adatot szolgáltatnak a következőkről:

a)

negyedévente a BA-k eszközeinek és kötelezettségeinek negyedév végi állományadatai, valamint adott esetben az átértékelési kiigazítások vagy ügyletek; és

b)

havonta a BA által kibocsátott befektetési jegyek hó végi állományadatai és adott esetben a megfelelő átértékelési kiigazítások vagy ügyletek, valamint az adatszolgáltatás hónapjában történt új kibocsátások, illetve a visszaváltások külön jelentése.

(2)   Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdés a) pontjában leírt adatokat nem negyedévente, hanem havonta gyűjtik.

6. cikk

Átértékelési kiigazítások vagy ügyletek

(1)   Az illetékes NKB-k utasításainak megfelelően az adatszolgáltatók beszámolnak az átértékelési kiigazításokról vagy ügyletekről, az I. mellékletben meghatározott aggregát módszer szerinti aggregát információszolgáltatáshoz.

(2)   Az NKB-k az I. mellékletben meghatározottak szerint levezethetnek az értékpapír-ügyletekre vonatkozó közelítő becsléseket az értékpapíronkénti információkból, vagy értékpapíronként közvetlenül gyűjthetik az ügyleti adatokat.

(3)   Az átértékelési kiigazítások vagy ügyletek összeállításával kapcsolatos további követelmények és iránymutatások a III. mellékletben találhatók.

7. cikk

Számviteli szabályok

(1)   Az e rendelet szerinti adatszolgáltatás céljából a BA-k által követendő számviteli szabályokat a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvet (5) végrehajtó, vonatkozó nemzeti jogszabály, illetve amennyiben az előbbi rendelkezés nem alkalmazható, a BA-kra irányadó bármely más nemzeti vagy nemzetközi standard határozza meg.

(2)   Az egyes euroövezeti tagállamokban érvényes számviteli gyakorlat és nettósítási eljárások hatályának sérelme nélkül statisztikai célokból az összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni.

8. cikk

Eltérések

(1)   A BA-k-nak a következők szerint lehet eltéréseket adni az 5. cikkben meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények tekintetében:

a)

Az NKB-k az összes eszközüket tekintve legkisebb BA-knak eltérést adhatnak azzal a feltétellel, hogy a negyedévi aggregát mérleghez hozzájáruló BA-k az állomány tekintetében minden egyes euroövezeti tagállam teljes BA-mérlegének legalább 95 %-át képviselik.

b)

Azokban az euroövezeti tagállamokban, ahol a belföldi BA-k összes eszköze együttesen nem éri el az euroövezeti BA-k összes eszközének 1 %-át, az NKB-k eltérést adhatnak az összes eszközüket tekintve kisebb BA-knak, azzal a feltétellel, hogy a negyedévi aggregát mérleghez hozzájáruló BA-k az állomány tekintetében a részt vevő tagállam teljes BA-mérlegének legalább 80 %-át képviselik.

c)

Az eltérésben részesített BA-k negyedévente csak a BA által kibocsátott befektetési jegyek negyedév végi állományadatairól, illetve adott esetben a megfelelő negyedévi átértékelési kiigazításokról vagy ügyletekről számolnak be.

d)

Az NKB-k évente kellő időben ellenőrzik az a) és b) pontban meghatározott feltételek teljesülését annak érdekében, hogy bármely mentességet minden naptári év kezdetétől számított hatállyal meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni.

(2)   Eltérés adható az eszközök értékelését negyedéves gyakoriságnál ritkábban engedélyező nemzeti számviteli szabályok hatálya alá tartozó BA-k számára. Az Kormányzótanács dönti el, hogy melyek azok a BA-kategóriák, amelyek esetében az NKB-k mérlegelhetik az eltérés lehetőségét. Azokra a BA-kra, amelyeknek ilyen eltéréseket adtak, az 5. cikkben meghatározott követelmények vonatkoznak, az eszközeik értékelési idejére vonatkozó számviteli kötelezettségeikkel összhangban lévő gyakorisággal.

(3)   A BA-k dönthetnek úgy, hogy nem élnek az eltéréssel, és ehelyett teljesítik a 5. cikkben meghatározott, teljes körű statisztikai adatszolgáltatási követelményeket. Amennyiben valamely BA így dönt, az eltérések bármely módosítása előtt be kell szereznie az illetékes NKB jóváhagyását.

9. cikk

Az adatszolgáltatás határideje

(1)   Az NKB-k döntik el, hogy a (2) bekezdésben meghatározott határidő betartása érdekében az 5. cikk alapján milyen határidővel kérik be az adatokat az adatszolgáltatóktól.

(2)   Az NKB-k az alábbi adatokat továbbítják az EKB-nak:

a)

az adatszolgáltatóktól gyűjtött negyedévi adatok alapján a negyedéves aggregát állományadatok és átértékelési kiigazítások, azon negyedév 28. munkanapjának végéig, amelyre az adatok vonatkoznak;

b)

az adatszolgáltatóktól gyűjtött, a kibocsátott befektetési jegyekre vonatkozó havi adatok vagy az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelő valós adatok alapján a havi aggregát állományadatok és átértékelési kiigazítások azon hónap 28. munkanapjának végéig, amelyre az adatok vonatkoznak;

c)

az adatszolgáltatóktól gyűjtött havi adatok alapján a BA befektetési jegyek új kibocsátásaira és visszaváltásaira vonatkozó havi aggregát adatok azon hónap 28. munkanapjának végéig, amelyre az adatok vonatkoznak.

10. cikk

Minimum-előírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok

(1)   A tényleges adatszolgáltatók a rájuk vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeknek, az adatátvitel, az adatok pontossága, a koncepcionális megfelelés és a IV. mellékletben meghatározott revízió vonatkozásában a minimumszabályokkal összhangban kötelesek eleget tenni.

(2)   Az NKB-k a nemzeti követelményekkel összhangban határozzák meg és hajtják végre a tényleges adatszolgáltatói kör által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-knak kell gondoskodniuk arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák a kötelező statisztikai információk szolgáltatását, és hogy lehetővé tegyék IV. mellékletben az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatokra meghatározott minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

11. cikk

Fúziók, szétválások és szervezeti átalakítások

Fúzió, szétválás vagy olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, az érintett adatszolgáltatók tájékoztatják az illetékes NKB-t – az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerülésekor és még kellő időben annak végrehajtását megelőzően – az e rendeletben megfogalmazott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.

12. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által e rendelet szerint szolgáltatandó információk kötelező begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB e jogosultságok gyakorlására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB-nak e jogosultságát különösen akkor kell gyakorolnia, ha a tényleges adatszolgáltatók körébe tartozó valamely intézmény nem teljesíti az e rendelet IV. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatra vonatkozó minimumszabályokat.

13. cikk

Első adatszolgáltatás

Az első adatszolgáltatás a 2014. december hónapra és negyedévre vonatkozó adatokkal kezdődik.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendelet 2015. január 1-től hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és az V. mellékletben található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

15. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2013. október 18-án.

az EKB Kormányzótanácsa részeről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  HL L 211., 2007.8.11., 8. o.

(3)  HL L 174.,2013.6.26., 1. o.

(4)  Lásd e Hivatalos Lap. 1. oldalát.

(5)  HL L 372., 1996.12.31., 1. o.


I. MELLÉKLET

STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

1.   RÉSZ

Általános statisztikai adatszolgáltatási követelmények

1.

A tényleges adatszolgáltatóknak a következő statisztikai információkat kell megadniuk:

a)

negyedévente: i. értékpapíronként gyűjtött információk a BA-knál tartott, nyilvános azonosító kóddal rendelkező értékpapírok tekintetében; ii. eszköz-/futamidő-kategóriánként, valutanemenként és ügyfelenként lebontott aggregát információk az értékpapírokon kívüli eszközök és kötelezettségek, illetve a nyilvános azonosító kóddal nem rendelkező értékpapírok tekintetében; és iii. vagy értékpapíronként gyűjtött információk vagy aggregát információk a BA-k kibocsátott befektetési jegyeinek birtokosairól, a 2. részben részletezettek szerint. Az illetékes NKB előírhatja az adatszolgáltatók számára az értékpapíronként gyűjtött információ szolgáltatását a nyilvános azonosító kóddal nem rendelkező értékpapírok tekintetében, illetve tételes információ szolgáltatását az értékpapírokon kívüli eszközök és kötelezettségek tekintetében; és

b)

havonta a BA-k által minden kibocsátott befektetési jegyet/egységet külön feltüntető, értékpapíronként gyűjtött információ.

Az olyan mezők tekintetében előírt adatok mellett, amelyeket 2. táblázatban meghatározottak szerint az értékpapíronként gyűjtött információkkal összefüggésben jelenteni kell az értékpapírokkal kapcsolatos aggregát információk meghatározása érdekében, az illetékes NKB dönthet úgy is, hogy az ügyletekről értékpapíronként gyűjt adatokat.

Az aggregát adatokat állományonként és – az illetékes NKB instrukcióival összhangban – az alábbiak alapján kell jelenteni: a) ár- és árfolyam-ingadozások miatti kiigazítások; vagy b) az ügyletek tekintetében.

Az illetékes NKB előzetes hozzájárulására tekintettel azon adatszolgáltatók, amelyek az előírt negyedéves adatokat értékpapíronként gyűjtik, az előírt havi adatokat az értékpapíronként gyűjtött információk jelentése helyett aggregát alapon is jelenthetik.

2.

A 2. táblázat részletezi az illetékes NKB számára értékpapíronként jelentendő információkat. Az 1. táblázat részletezi az állományokra vonatkozó aggregát negyedéves statisztikai adatszolgáltatási követelményeket, míg a 3. táblázat részletezi azokat az ár- és árfolyam-ingadozások miatti kiigazítások vagy ügyletek tekintetében. A 4. táblázat részletezi az aggregát havi statisztikai adatszolgáltatási követelményeket az állományok és az ár- és árfolyam-ingadozások miatti kiigazítások vagy ügyletek, illetve a BA befektetési jegyek új kibocsátásai és visszaváltásai tekintetében.

3.

Amennyiben az a 2533/98/EK rendelet 8. cikkében és különösen annak (5) bekezdésében meghatározott, a KBER által gyűjtött bizalmas statisztikai adatok védelme és felhasználása feltételeinek megfelel, az NKB levezetheti a szükséges adatokat az alternatívbefektetésialap-kezelőkől szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) révén gyűjtött adatokból annyiban, amennyiben az említett irányelv értelmében az illetékes nemzeti felügyeleti hatóság által gyűjtött adatokat az NKB-nak a két szervezet megállapodása szerinti feltételekkel továbbítják.

2.   RÉSZ

A BA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidensi státusa és gazdasági szektora

1.

Az adatszolgáltatók negyedévente jelentik azon tagállamok BA-i által kibocsátott BA befektetési jegyek/egységek birtokosainak rezidensi adatait, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok), belföldi/a belföldtől eltérő euroövezeti/külföldi bontásban. A belföldi és a belföldtől eltérő euroövezeti ügyfelekkel kapcsolatos adatokat szektoronként kerülnek további lebontásra.

2.

A névre szóló befektetési jegyek tekintetében az adatszolgáltatók a BA-k által kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosairól rezidensi státus és szektor szerinti részletezésben közölnek adatot. Ha a tulajdonos rezidensi státusát és szektorát nem lehet közvetlenül azonosítani, a vonatkozó adatokat a rendelkezésre álló információk alapján jelentik.

3.

A bemutatóra szóló befektetési jegyek tekintetében az adatszolgáltatók a BA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidensi státusáról és szektoráról az illetékes NKB által meghatározott módszernek megfelelően közölnek adatot. Ez a kötelezettség az érintett piac szervezetére és az adott tagállam nemzeti jogi szabályozására tekintettel kiválasztandó alábbi lehetőségek egyikére vagy azok kombinációjára korlátozódik. Ezt a követelményt az NKB időszakonként ellenőrzi.

a)

A kibocsátó BA-k:

A kibocsátó BA-k vagy azok képviselői, illetve az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett jogalanyok a kibocsátott befektetési jegyeik tulajdonosainak rezidensi státusa és szektora szerinti bontásban közölnek adatot. Az ilyen információ származhat a befektetési jegyeket forgalmazó közvetítőtől, illetve a befektetési jegyek kibocsátásában, visszavásárlásában vagy átruházásában részt vevő bármely más jogalanytól.

b)

Az MPI-k és az EPK-k mint BA befektetési jegyek letétkezelői:

Az MPI-k és az EPK-k a BA befektetési jegyek letétkezelőjeként eljárva adatszolgáltatóként jelentik a rezidens BA-k által kibocsátott és a tulajdonos vagy más, szintén letétkezelőként eljáró közvetítő nevében a kezelésükben lévő befektetési jegyek tulajdonosainak adatait, rezidensi státus és szektor szerinti bontásban. Ez a lehetőség akkor áll rendelkezésre, amennyiben i. a letétkezelő elkülöníti a tulajdonos nevében tartott BA befektetési jegyeket/egységeket a többi letétkezelő nevében tartottaktól; és ii. a BA befektetési jegyek/egységek többsége pénzügyi közvetítőnek (MPI-k vagy EPK-k) minősülő, belföldi rezidens intézetek kezelésében található.

c)

Az MPI-k és az EPK-k mint a rezidensek és a nem rezidensek közötti, rezidens BA befektetési jegyeit érintő ügyletek adatszolgáltatói:

Az MPI-k és az EPK-k adatszolgáltatóként a rezidensek és a nem rezidensek közötti, rezidens BA befektetési jegyeit érintő ügyletek adatszolgáltatójaként eljárva rezidensi státus és szektor szerinti bontásban jelentik az adatokat a rezidens BA-k által kibocsátott olyan befektetési jegyek tulajdonosairól, amelyekkel a tulajdonos vagy az ügyletben szintén részt vevő más közvetítő nevében kereskednek. Ez a lehetőség akkor áll rendelkezésre, amennyiben i. ha a jelentés teljes körű, azaz lényegében kiterjed az adatszolgáltatók által végzett valamennyi ügyletre; ii. az euroövezeti tagállamok nem rezidenseivel kötött vételek és eladások pontos adatai rendelkezésre állnak; iii. az ugyanazon befektetési jegyek kibocsátási és visszavásárlási értéke közötti díjak nélkül számolt értékkülönbség csekély; és iv. az euroövezeti tagállamok nem rezidenseinél lévő, rezidens BA-k által kibocsátott befektetési jegyek mennyisége csekély.

d)

Ha nem alkalmazandó az a)–c) pont, az adatszolgáltató – az MPI-ket és az EPK-kat is beleértve – a vonatkozó adatokat a rendelkezésre álló információ alapján jelenti.

4.

Az NKB-k a szükséges statisztikai információkat levezethetik az értékpapírállományokról szóló statisztikákról szóló, 2012. október 17-i 1011/2012/EU (EKB/2012/24) európai központi banki rendelet (2) alapján gyűjtött adatokból is, amennyiben az adatok az e rendelet 9. cikke szerinti, határidőre vonatkozó követelménynek, és általánosságban a IV. mellékletben meghatározott minimumelőírásoknak megfelelnek.

5.

Ha a névre szóló befektetési jegyek vagy a bemutatóra szóló befektetési jegyek első alkalommal kerülnek kibocsátásra, vagy ha a piaci fejlemények az opciók vagy azok kombinációjának megváltoztatását követelik meg, az NKB-k egyéves időtartamra eltérést adhatnak a (2) és (3) bekezdésekben megállapított követelmények tekintetében.

3.   RÉSZ

Adatszolgáltatási táblázatok

Image

2.   tábla

Az előírt, értékpapíronként gyűjtött információk

A lenti táblázat mezőivel kapcsolatos adatokat a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapír”, a „tulajdoni részesedések” és a „befektetési alapok befektetési jegyei” kategóriába sorolt minden értékpapírra az alábbi szabályoknak megfelelően kell jelenteni.

1.

Az 1. mezőbe tartozó adatokat jelenteni kell.

2.

Ha az illetékes NKB nem közvetlenül gyűjti a műveletekről szóló értékpapíronkénti információkat, az adatokat a 2., 3. és 4. mezők közül kettő esetében kell jelenteni (azaz 2. és 3. mező; 2. és 4. mező; vagy 3. és 4. mező).

3.

Ha az illetékes NKB közvetlenül gyűjti a műveletekről szóló értékpapíronkénti információkat, adatokat a következő mezők esetében kell jelenteni:

a)

az 5. mező; vagy 6. és 7. mező; és

b)

a 4. mező, vagy 2. és 3. mező.

4.

Az illetékes NKB azt is előírhatja az adatszolgáltatók számára, hogy szolgáltassanak adatokat a 8. mező tekintetében.

5.

Az illetékes NKB a (2) pont és a (3) pont b) alpontja esetében dönthet úgy is, hogy csak a 2. mező tekintetében gyűjt adatokat. Ebben az esetben az NKB legalább évente egyszer köteles ellenőrizni, hogy az NKB által jelentett aggregát adatok (beleértve a helyesbítések gyakoriságát és nagyságát) minősége változatlan.

Mező

Cím

1

Értékpapír-azonosító kód

2

Egységek száma vagy aggregát nominális összeg

3

Ár

4

Teljes összeg

5

Pénzügyi ügyletek

6

Vásárolt értékpapírok (eszközök) vagy kibocsátott értékpapírok (kötelezettségek)

7

Értékesített értékpapírok (eszközök) vagy visszaváltott értékpapírok (kötelezettségek)

8

Az értékpapír nyilvántartásának pénzneme

Image

Image


(1)  HL L 174., 2011.7.1., 1. o.

(2)  HL L 305., 2012.11.1., 6. o.


II. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.   RÉSZ

Az instrumentumkategóriák meghatározása

1.

Ez a táblázat az instrumentumkategóriák részletes szabványos leírását tartalmazza, amelyet a nemzeti központi bankok („NKB-k”) e rendeletnek megfelelően átalakítanak nemzeti kategóriákra. A táblázat nem az egyes pénzügyi eszközök listája és az ismertetés nem tételes. A fogalommeghatározások az 549/2013/EU rendeletben megállapított, az Európai Unióban a nemzeti és regionális számlák európai rendszerére (a továbbiakban: ESA 2010) utalnak.

2.

Egyes eszközkategóriák esetében lejárat szerinti részletezés szükséges. Ezek az eredeti, azaz a kibocsátáskori futamidőre utalnak, amely a pénzügyi instrumentum egy olyan kötött „élettartama”, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely szankció terhe mellett váltható vissza, pl. a betétek egyes típusai.

3.

A pénzügyi követelések aszerint is megkülönböztethetőek, hogy átruházhatóak-e vagy nem. Egy követelés akkor átruházható, ha tulajdonjoga azonnal átruházható egy egységről egy másikra átadás vagy forgatmányozás, illetve származtatott eszközök esetében ellenirányú ügylet kötése révén. Míg bármelyik pénzügyi eszközzel lehet potenciálisan kereskedni, az átruházható eszközöket szervezett tőzsdén történő vagy „tőzsdén kívüli” (OTC) kereskedésre tervezték, bár a tényleges kereskedés nem képezi az átruházhatóság szükségszerű feltételét.

A.   táblázat

A BA-k eszközei és forrásai instrumentumkategóriáinak meghatározása

ESZKÖZKATEGÓRIÁK

Kategória

A főbb jellemzők leírása

1.

Betétek és hitelkövetelések

Az adatszolgáltatási program alkalmazásában ez a tétel tartalmazza a BA-k által a hitelfelvevők részére nyújtott pénzeszközöket vagy a BA-k által megszerzett hiteleket jelenti, amelyeket nem átruházható dokumentum bizonyít, illetve amelyeket nem bizonyít dokumentum.

Ez a következő tételeket tartalmazza:

a BA-k által elhelyezett betétek, így az egynapos betétek, a határozott futamidejű betétek és a felmondásos betétek,

át nem ruházható értékpapírok állománya:

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya, amelyek nem átruházhatóak és amelyekkel másodlagos piacon sem lehet kereskedni,

eladható hitelek,

a ténylegesen átruházhatóvá vált hiteleket a „betétek és hitelkövetelések” eszköztételbe kell besorolni, feltéve, hogy a másodlagos piaci kereskedésre bizonyíték nincsen. Egyébként azok hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak minősülnek,

betétek vagy hitelek formájában megjelenő alárendelt követelés: az alárendelt követelést megtestesítő instrumentumok a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes, magasabb státusú követelés kielégítését követően lehet érvényesíteni, s ez az egyéb részesedések egyes jellemzőivel ruházza fel azokat. statisztikai alkalmazásban az alárendelt követelést az instrumentum jellegének megfelelően kell kezelni, azaz a „hitelek” vagy a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sorban kell szerepeltetni. Amennyiben a BA állományában levő alárendelt követelés valamennyi formáját a statisztikai nyilvántartás céljára jelenleg egyetlen számadat formájában azonosítják, ezt a számadatot a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sorban kell szerepeltetni azon az alapon, hogy az alárendelt követelés túlnyomórészt nem hitelek, hanem értékpapírok formájában jelenik meg,

vagy készpénzfedezet mellett fordított repoügyletek alapján fennálló követelések:

a BA-k által egy adott áron megvett olyan értékpapírokért cserébe kifizetett készpénz ellentétele, amelyekre határozott kötelezettséget vállaltak, hogy ugyanazon (vagy hasonló) értékpapírokat egy meghatározott jövőbeli napon rögzített áron újból eladnak,

a készpénzfedezet melletti értékpapír-kölcsönzés alapján fennálló követelések:

a BA-k által kölcsönzött értékpapírok ellenében kifizetett készpénz ellentétele.

E rendelet alkalmazásában ez a tétel szintén tartalmazza a fizetésre általánosan használt, forgalomban levő euro- és külföldi bankjegyek és pénzérmék állományait.

2.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az adósság tényét tanúsító átruházható pénzügyi eszközök, amelyek általában a másodlagos piacokon értékesíthetők vagy a piacon kompenzációs célokra felhasználhatók, és a tulajdonosuknak nem biztosítanak a kibocsátó intézményben semmiféle tulajdonjogot.

E tételbe az alábbiak tartoznak:

olyan értékpapírok állománya, amelyek birtokosa feltétlen jogot szerez egy rögzített vagy szerződésben meghatározott, szelvények révén hozzáférhető jövedelemre és/vagy egy meghatározott összegre, ami adott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott időponttól kezdődően jár,

olyan kölcsönök, amelyek átruházhatóvá válnak egy szervezett piacon, feltéve, hogy van bizonyíték a másodlagos piaci kereskedelemre, beleértve az árjegyzők meglétét is, és gyakori a pénzügyi eszköz jegyzése, például a vételi és eladási árfolyam különbözetének megadásával. Amennyiben ez nem áll fenn, a hitel „betétek és hitelkövetelés”-nek minősül,

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában fennálló, alárendelt követelés.

Az értékpapír-kölcsönzési műveletek keretében kölcsönbe adott értékpapírokat az eredeti tulajdonosuk mérlegében kell nyilvántartani, és azok nem helyezhetők át az azokat ideiglenesen megszerző mérlegébe, ha határozott kötelezettségvállalás történt a művelet későbbi visszafordítására, és annak megtétele nem egyszerűen opció. Ha az ideiglenes megszerző az értékpapírokat eladja, akkor az ilyen értékesítést végleges értékpapír-adásvételként kell nyilvántartásba venni, és az értékpapír-portfólió negatív előjelű pozíciójaként kell bevezetni az ideiglenes megszerző mérlegébe.

3.

Tulajdoni részesedések és befektetési jegyek

Vállalatokban vagy kvázivállalatokban fennálló tulajdonjogot megtestesítő pénzügyi eszközök. Az ilyen pénzügyi eszközök általában arra jogosítják tulajdonosaikat, hogy részesüljenek a vállalatok, illetve a kvázivállalatok nyereségéből, továbbá felszámolás esetén részesedjenek nettó vagyonukból.

Ebbe a tételbe tartoznak a tőzsdei és a nem tőzsdei részvények, egyéb részesedések, PPA-k befektetési jegyei és nem PPA BA-k befektetési jegyei.

Az értékpapír-kölcsönzési ügyletek keretében kölcsönadott vagy repomegállapodás keretében értékesített értékpapírokat a 2. kategóriába tartozó, „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” szabályai szerint kell kezelni.

3a.

Tulajdoni részesedések és befektetési jegyek/egységek, ebből: tőzsdei részvények

A tőzsdei részvények olyan tulajdonosi követelést megtestesítő értékpapírok, amelyeket egy tőzsdén jegyeznek. Az adott tőzsde lehet elismert értékpapírtőzsde vagy a másodlagos értékpapírpiac valamilyen más formája. A tőzsdei részvényeket tőzsdén jegyzett részvényeknek is nevezik. A tőzsdén jegyzett részvényekhez azonnal elérhetők a folyó piaci árak a jegyzett árfolyamuk révén.

3b.

Tulajdoni részesedések és befektetési jegyek/egységek, ebből: befektetési jegyek

Ez a tétel magában foglalja azon PPA-k és a nem PPA BA-k (azaz a PPA-kon kívüli BA-k) által kibocsátott befektetési jegyek/egységek állományait, amelyek szerepelnek a BA-k és MPI-k statisztikai célból készült jegyzékén.

A PPA-k fogalommeghatározása a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendeletben szerepel.

A nem PPA BA-k fogalommeghatározását e rendelet 1. cikke tartalmazza.

(2 + 3)a,

ebből: értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tulajdoni részesedések, befektetési jegyek/egységek), amelyeket visszavásárlási megállapodás alapján kikölcsönöztek vagy eladtak

Ennek a tételnek részét képezik azok a 2. (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) és 3. (tulajdoni részesedések, befektetési jegyek) kategóriában jelentett értékpapírok, amelyeket értékpapír-kölcsönzési ügyletek keretében kölcsön adtak vagy visszavásárlási megállapodások (vagy bármely más, hasonló típusú művelet, így sell and buy back ügyletek) keretében eladtak.

4.

Pénzügyi derivatívák

A pénzügyi derivatívák olyan pénzügyi eszközök, amelyek meghatározott pénzügyi eszközhöz, mutatóhoz vagy áruhoz kapcsolódnak, amelyek révén a pénzügyi kockázatokkal saját jogon lehet a pénzpiacokon kereskedni.

E tételbe az alábbiak tartoznak:

opciók,

opciós utalványok,

tőzsdei határidős ügyletek,

határidős ügyletek,

swapügyletek,

hitelderivatívák.

A pénzügyi derivatívákat a mérlegben bruttó módon, piaci értéken kell kimutatni. A pozitív piaci értéket képviselő egyedi származtatott szerződéseket a mérleg eszközoldalán, a negatív piaci értéket képviselőket pedig a forrásoldalán kell nyilvántartani.

A származtatott szerződésekből eredő, jövőbeni bruttó kötelezettségvállalásokat nem szabad a mérlegben kimutatni.

Az eltérő értékelési módszerek következtében előfordulhat, hogy a pénzügyi derivatívákat nettó értéken tartják nyilván. Abban az esetben, ha kizárólag a nettó pozíciók állnak rendelkezésre, vagy a pozíciókat a piaci értéktől eltérő értéken tartják nyilván, az adatszolgáltatáskor e pozíciókat kell jelenteni.

Ez a tétel nem tartalmazza azokat a pénzügyi derivatívákat, amelyeket a nemzeti szabályok szerint nem kell a mérlegben kimutatni.

5.

Nem pénzügyi eszközök (beleértve az állóeszközöket)

A pénzügyi eszköznek nem minősülő materiális vagy immateriális javak. A materiális javak olyan nem pénzügyi eszközök, amelyeket a BA-k egymást követően több éven keresztül ismételten vagy folyamatosan fel kívánnak használni.

Ebbe a tételbe tartoznak lakások, egyéb épületek és építmények, gépek és berendezések, értéktárgyak és szellemi tulajdont képező termékek, így a számítógépes szoftverek és adatbázisok.

6.

Egyéb eszközök

Ez mérleg eszközoldalán fennmaradó, „a máshova nem sorolt eszközök”-ként meghatározott tétel. E tétel esetében az NKB-k a következők egyedi lebontását is előírhatják:

a betétek és hitelek után járó felhalmozott kamatkövetelés,

értékpapírok után járó felhalmozott kamat,

esedékes felhalmozott bérleti díjak,

a BA-k főtevékenységéhez nem kapcsolódó követelések.


FORRÁSKATEGÓRIÁK

Kategória

A főbb jellemzők leírása

7.

Kapott hitelek és betétek

Az átruházható értékpapírok kibocsátásából eredő tartozások kivételével a BA hitelezőkkel szemben fennálló tartozásai. Ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:

hitelek: a BA-k részére nyújtott olyan hitelek, amelyeket nem átruházható dokumentum igazol, illetve amelyeket nem igazol dokumentum,

készpénzfedezet melletti repók és repo-típusú ügyletek: a BA által egy adott áron eladott olyan értékpapírokért cserébe kapott készpénz ellentétele, amelyekre a BA azt a határozott kötelezettséget vállalta, hogy ugyanazon (vagy hasonló) értékpapírokat egy meghatározott jövőbeli napon rögzített áron visszavásárol. a BA által harmadik személy („ideiglenes megszerző”) részére átruházott értékpapírok ellenében kapott összegeket ebben a sorban kell szerepeltetni, feltéve, hogy határozott kötelezettségvállalás történik a művelet irányának megfordítására, és az nem pusztán opció. Ez azzal jár, hogy a BA-k az egész művelet lebonyolítása során megtartják az ügylet alapját képező értékpapírok tekintetében a kockázatviselés és a haszonszedés jogát,

az értékpapír-kölcsönzésért cserébe kapott készpénzfedezet: harmadik személy részére készpénzbiztosíték mellett történő értékpapír-kölcsönzési művelet formájában ideiglenesen átruházott értékpapírokért cserébe kapott összegek,

az arany fedezet melletti ideiglenes átruházásával járó műveletekben kapott készpénzfedezet

8.

BA befektetési jegyek

Azon BA-k által kibocsátott befektetési jegyek (beleértve a saját tőke formájában létezőket), amelyek szerepelnek a BA-k statisztikai célból készült jegyzékén. Ez a tétel a BA-k „tulajdonosai” felé fennálló teljes kötelezettség. Ide tartoznak a fel nem osztott eredményből vagy tőkéből származó, a jövőben várhatóan szükséges kifizetésekre és kötelezettségekre a BA-k által félretett összegek is.

9.

Pénzügyi derivatívák

Lásd a 4. kategóriát

10.

Egyéb források

Ez mérleg forrásoldalán fennmaradó, „a máshol nem említett források”-ként meghatározott tétel.

E tétel esetében az NKB-k a következők egyedi lebontását is előírhatják:

kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A BA által kibocsátott nem részvény értékpapírok, amelyek rendszerint átruházhatók, és amelyekkel másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve amelyek a piacon jóváírásra használhatók, és amelyek birtokosai nem szereznek semmiféle tulajdonosi jogot a kibocsátó intézménnyel szemben,

a betétek és hitelek után járó, felhalmozott kamattartozás,

a BA fő üzleti tevékenységéhez nem kapcsolódó fizetendő összegek, azaz a szállítóknak járó összegek, adók, bérek, társadalombiztosítási hozzájárulások stb.,

harmadik személyekkel szembeni kötelezettségeket, azaz nyugdíjakat, osztalékokat, stb. képviselő céltartalékok,

a készpénzbiztosíték nélkül nyújtott értékpapírkölcsönökből eredő nettó pozíciók,

értékpapírokkal végzett ügyletek jövőbeli elszámolása során fizetendő nettó összegek.

2.   RÉSZ

Az értékpapíronkénti attribútumok fogalommeghatározásai

B.   táblázat

Az értékpapíronkénti attribútumok fogalommeghatározásai

Mező

Leírás

Értékpapír-azonosító kód

Valamely értékpapírt egyedi módon azonosító kód. A kód lehet ISIN kód vagy az NKB utasításaira tekintettel egyéb értékpapír-azonosító kód.

Egységek száma vagy aggregát nominális összeg

Egy értékpapír egységeinek száma, illetve aggregát nominális összeg, ha az értékpapírral egységek helyett összegben kereskednek.

Ár

Egy értékpapír egységenkénti ára, illetve az aggregát nominális összeg százaléka, ha az értékpapírral egységek helyett összegben kereskednek. Az ár általában a piaci ár vagy ahhoz közel álló ár. E pozíció alatt az NKB-k a felhalmozott kamatot is kérhetik.

Teljes összeg

Valamely értékpapír teljes összege. Amennyiben az értékpapírokkal egységben kereskednek, ez az összeg megegyezik az értékpapírok száma és egységenkénti ára szorzatával. Amennyiben az értékpapírokkal összegben kereskednek, ez az összeg megegyezik az aggregát nominális összeg és a százalékban kifejezett ár szorzatával.

A teljes összeg általában a piaci érték vagy ahhoz közel álló összeg. E pozíció alatt az NKB-k a felhalmozott kamatot is kérhetik.

Pénzügyi ügyletek

Egy értékpapír vétele mínusz eladásának (értékpapírok az eszközoldalon) vagy kibocsátása mínusz visszaváltásának (értékpapírok a forrásoldalon) összege, ügyleti értéken nyilvántartva.

Vásárolt értékpapírok (eszközök) vagy kibocsátott értékpapírok (kötelezettségek)

Egy értékpapír vételének (értékpapírok az eszközoldalon) vagy kibocsátásának (értékpapírok a forrásoldalon) összege ügyleti értéken nyilvántartva.

Értékesített értékpapírok (eszközök) vagy visszaváltott értékpapírok (kötelezettségek)

Egy értékpapír eladásának (értékpapírok az eszközoldalon) vagy visszaváltásának (értékpapírok a forrásoldalon) összege ügyleti értéken nyilvántartva.

Az értékpapír nyilvántartásának pénzneme

Az értékpapír árának és/vagy fennmaradó összegének kifejezésére használt pénznem ISO- vagy azzal egyenértékű kódja.

3.   RÉSZ

A szektorok meghatározása

Az ESA 2010 szolgál a szektorbesorolás alapjául. Az alábbi táblázatok a szektorok részletes leírását tartalmazzák, amelyet a nemzeti központi bankoknak kell e rendeletnek megfelelően átalakítaniuk a nemzeti szinten alkalmazható kategóriákra. Az azon tagállamok területén található ügyfeleket, amelyek pénzneme az euro, az Európai Központi Bank által statisztikai célkora vezetett statisztikai célokat szolgáló listája és az ügyfelek az EKB monetáris-pénzügyi intézményi és piaci statisztikai szektor kézikönyvében (Útmutató az ügyfelek szektorális besorolásához) meghatározott statisztikai azonosítására szolgáló útmutatásokkal összhangban azok szektora szerint azonosítják.

C.   táblázat

A szektorok meghatározása

Szektor

Fogalommeghatározás

1.

MPI-k

A 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet 1. cikkében meghatározott MPI-k. Ebbe a szektorba tartoznak az NKB-k, az uniós jogban meghatározott hitelintézetek, a PPA-k, egyéb olyan pénzügyi intézmények, amelyek tevékenysége betétek és/vagy azok közeli helyettesítőinek nem MPI-körbe tartozó vállalkozásoktól való elfogadása, és saját számlára (legalábbis közgazdasági értelemben) történő hitelnyújtás és/vagy értékpapírokba való befektetés, valamint azok az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, amelyek főtevékenysége elektronikuspénz-kibocsátás formájában történő pénzügyi közvetítés.

2.

Kormányzat

A kormányzati szektor (S.13) magában foglalja mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása (ESA 2010, 2.111–2.113. pont).

3.

Nem PPA BA-k

Az e rendelet 1. cikkében meghatározott BA-k.

4.

Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak kivételével + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

Az egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125) alszektor magában foglal minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelynek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés, melynek keretében intézményi egységekkel szemben olyan kötelezettségeket vállal, amelyet nem fizetőeszköz, betét (vagy betét közeli helyettesítője), illetve befektetési jegy testesít meg, valamint nem kapcsolódik biztosítási, nyugdíj- és szabványosított garanciarendszerekhez. Az értékpapírosítási ügyletekben részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló, 2013. október 18-i 1075/2013/EU (EKB/2013/40) rendeletben (1) meghatározott PKV-k ebbe az alszektorba tartoznak (ESA 2010, 2.86–2.94. pont)

A kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek alszektor (S.126) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek maguk nem pénzügyi közvetítők, de fő tevékenységük pénzügyi közvetítéshez szorosan kapcsolódó tevékenység. Ez az alszektor szintén magában foglalja az olyan vállalatközpontokat, amelyek valamennyi vagy legtöbb leányvállalata pénzügyi vállalat (ESA 2010, 2.95–2.97. pont).

A „captive finanszírozók és pénzkölcsönzők” alszektor (S.127) magában foglalja az összes olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelyek nem foglalkoznak sem pénzügyi közvetítéssel, sem kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, és amelyek eszközeinek vagy kötelezettségeinek nagy része nem képezi gazdasági műveletek tárgyát a nyílt piacokon. Ez az alszektor holdingtársaságok, amelyeknek leányvállalatok egy csoportja felett ellenőrzést biztosító tulajdoni részesedés van a tulajdonukban, és amelyek fő tevékenysége az, hogy a tulajdonukban tartják a csoportot anélkül, hogy bármilyen további szolgáltatást nyújtanának azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tőkéjét birtokolják, vagyis nem kezelnek vagy irányítanak más egységeket (ESA 2010, 2.98 és 2.99. pont)

5.

Biztosítók + nyugdíjpénztárak

A biztosítók alszektor (S.128) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a kockázatok megosztásának formájában megvalósuló pénzközvetítés, főként közvetlen biztosítás vagy viszontbiztosítás formájában (ESA 2010, 2.100–2.104. pont).

A nyugdíjpénztárak alszektor (S.129) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a biztosított személyek társadalmi kockázatainak és szükségleteinek megosztása (társadalombiztosítás) keretében megvalósuló pénzügyi közvetítés. A nyugdíjpénztárak mint társadalombiztosítási rendszerek nyugdíjjövedelmet, valamint gyakran haláleseti és fogyatékossági juttatásokat is biztosítanak (ESA 2010, 2.105–2.110. pont).

6.

Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektor (S.11) olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági egységekből áll, amelyek piaci termelők, és amelyek fő tevékenysége a javak előállítása és a nem pénzügyi szolgáltatások nyújtása. A nem pénzügyi vállalatok szektor magában foglal nem pénzügyi kvázi vállalatokat is. Ez a szektor magában foglalja a nem pénzügyi kvázivállalatokat is (ESA 2010, 2.45–2.50. pont).

7.

Háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A háztartások szektor (S.14) az egyéneket és az egyének csoportjait foglalja magában, egyrészt mint fogyasztókat, másrészt mint olyan vállalkozókat, akik piacra szánt javakat állítanak elő és pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (azaz piaci termelők), feltéve, hogy a javak és szolgáltatások előállítását nem kvázivállalatként kezelt elkülönült gazdasági egységek keretében végzik. A szektorba tartoznak azok az egyének vagy csoportok is, akik kizárólag saját végső felhasználásra állítanak elő javakat vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat. A háztartások szektor magában foglalja az egyéni vállalkozókat és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokat, a kvázivállalkozásként kezelt szervezetek kivételével, amelyek piaci termelők (ESA 2010, 2.118–2.128. pont).

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektort (S.15) olyan nonprofit intézmények alkotják, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, háztartásokat segítő tevékenységet folytatnak, és nem piaci magántermelők. Fő bevételi forrásuk a háztartásoktól mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeli és természetbeni hozzájárulások, a kormányzati kifizetések és a tulajdonból származó jövedelem (ESA 2010, 2.129 és 2.130. pont).


(1)  Lásd e Hivatalos Lap 107. oldalát.


III. MELLÉKLET

ÁTÉRTÉKELÉSI KIIGAZÍTÁSOK VAGY ÜGYLETEK

1.

A tényleges adatszolgáltatók e rendelet 6. cikkével összhangban kötelesek jelenteni az átértékelési kiigazításokat vagy az ügyleteket. Ha a tényleges adatszolgáltatók átértékelési kiigazításokat jelentenek, azok vagy az ár- és átfolyamváltozások miatti kiigazításokat vagy a referenciaidőszakban bekövetkezett árváltozásokat jelentik, az illetékes NKB előzetes hozzájárulásával. Ha az átértékelési kiigazítás csak az árváltozások miatti kiigazításokat tartalmazza, az illetékes NKB gyűjti a szükséges adatokat (amelyeknek legalább a font sterling, svájci frank, jen és USA dollár pénznemek szerinti lebontást tartalmazza) az árfolyamváltozások miatti kiigazítások kiszámítása céljából.

2.

A „pénzügyi ügyletek” azon ügyletekre utalnak, amelyeket a pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek keletkezése, megszűnése vagy tulajdonjogának megváltozása keletkeztet. Ezen ügyleteket az adott időszak végi adatszolgáltatási napokon fennálló állományok helyzete közötti különbségként azonosítják, amelyekből kiszűrik az (ár- és árfolyamváltozások miatti) „átértékelési kiigazítások” és az „átsorolások és egyéb módosítások” miatti változások hatásait. Az Európai Központi Banknak statisztikai információkra van szüksége az ügyletek összeállítása céljából az „átsorolások és egyéb módosítások” és az „ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelések” tételt lefedő kiigazítások formájában. A pénzügyi ügyleteknek alapelvként meg kell felelniük az ESA 2010-nek, de a nemzeti gyakorlat miatt eltérhetnek attól.

3.

Az „ár- és árfolyam-ingadozások miatti átértékelések” az eszközök és kötelezettségek értékelésének ingadozására utal, amely az eszközök vagy kötelezettségek árának változásából és/vagy a devizában denominált eszközök és kötelezettségek euróban kifejezett értékét érintő árfolyam-ingadozásokból származik. Az eszközök/kötelezettségek átértékelődése tekintetében tett kiigazítások az eszközök/kötelezettségek értékében bekövetkező változásokra utalnak, amelyeket az eszközök/kötelezettségek nyilvántartási vagy piaci árának változása idéz elő. Az ár átértékelése magában foglalja az adott időszak végi állományok értékében időközben a nyilvántartási érték változásai miatt bekövetkezett változásokat (azaz az eszköztartási nyereséget/veszteséget). Az euróval szembeni, az adott időszak végén jelentkező árfolyam-ingadozások változásokat idéznek elő a devizaeszközök/-kötelezettségek értékében, azok euróban való kifejezésekor. Mivel ezek a változások eszköztartási nyereséget/veszteséget képviselnek, és nem pénzügyi ügyletekből erednek, ezeket a hatásokat ki kell szűrni az ügyleti adatokból. Az „ár- és árfolyam-ingadozások miatti átértékelések” alapelvként szintén kiterjednek az eszközökkel/kötelezettségekkel végzett ügyletekből származó értékelési változásokra (azaz a realizált nyereségre/veszteségre); mindazonáltal ebben a tekintetben léteznek eltérő nemzeti gyakorlatok.


IV. MELLÉKLET

A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMSZABÁLYOK

Az adatszolgáltatóknak az alábbi minimumszabályoknak kell eleget tenniük az Európai Központi Bank (EKB) statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez.

1.

Adattovábbításra vonatkozó minimum-előírások:

a)

a beszámolókat időben és az érintett NKB által előírt határidőkön belül kell eljuttatni az NKB-hoz;

b)

a statisztikai jelentések alaki-formai megjelenésének meg kell felelnie az érintett NKB által létrehozott technikai adatszolgáltatási követelményeknek;

c)

az adatszolgáltatónak meg kell adnia egy vagy több kapcsolattartó elérhetőségét az érintett NKB-nak;

d)

be kell tartani az érintett NKB részére történő adatátvitelre vonatkozó műszaki előírásokat;

e)

ha az érintett NKB előírja, az értékpapíronkénti adatszolgáltatás esetében az adatszolgáltató köteles az azon értékpapírok azonosításához szükséges további információk (pl. a kibocsátó neve, a kibocsátás napja) szolgáltatására, amelyek értékpapír-azonosító kódja hibás vagy nem nyilvános.

2.

A pontosságra vonatkozó minimum-előírások:

a)

a statisztikai információk helyessége érdekében: teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel), és a különböző gyakoriságú adatoknak konzisztensnek kell lenniük;

b)

az adatszolgáltatók legyenek képesek információkat szolgáltatni az átadott adatok által jelzett összes fejleményről;

c)

a statisztikai információknak teljes körűnek kell lenniük és nem tartalmazhatnak folyamatos és strukturális hiányosságokat; a meglevő hiányosságokat el kell ismerni és meg kell magyarázni az érintett NKB-knak, és amennyiben lehet, azokat a lehető leggyorsabban át kell hidalni;

d)

az adatszolgáltatóknak követniük kell az NKB-k által az adatok technikai átadására nézve megadott dimenziókat, kerekítési szabályokat és tizedesjegy-beállításokat.

3.

A koncepcionális megfelelés minimum-előírásai:

a)

a statisztikai információknak meg kell felelniük az e rendeletben foglalt meghatározásoknak és osztályozásoknak;

b)

az említett meghatározásoktól és osztályozásoktól való eltérések esetén az adatszolgáltatóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük és számszerűen meg kell határozniuk a gyakorlatban használt, illetve az e rendeletben foglalt mérték közötti különbségeket; és

c)

az adatszolgáltatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a jelentési időszakban szolgáltatott adatok előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait.

4.

A helyesbítésekre vonatkozó minimum-előírások:

Be kell tartani az EKB és az érintett NKB-k által meghatározott adatrevíziós irányelveket és eljárásokat. A rendszeres revíziótól eltérő revíziókhoz magyarázó megjegyzéseket kell fűzni.


V. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendelet

E rendelet

1. és 2. cikk

1. és 2. cikk

3. cikk

8. cikk

4. cikk

3. cikk

5. cikk

4. cikk

6. cikk

5. cikk

7. cikk

6. cikk

8. cikk

7. cikk

9–13. cikk

9–13. cikk

14. cikk

14. cikk

15. cikk

I. melléklet, 1. rész, 1. pont

I. melléklet, 1. rész, 2. pont a) alpont

I. melléklet, 1. rész, 1. pont

I. melléklet, 1. rész, 2. pont b) alpont

I. melléklet, 1. rész, 3. pont

I. melléklet, 1. rész, 2. pont

I. melléklet, 1. rész, 3. pont

I. melléklet 2. rész, 1–3. pont

I. melléklet 2. rész, 1–3. pont

I. melléklet, 2. rész, 4. pont

I. melléklet, 2. rész, 4. pont

I. melléklet, 2. rész, 5. pont

I. melléklet, 3. rész

I. melléklet, 3. rész

II. melléklet, 1. rész

II. melléklet, 1. rész, 1. pont

II. melléklet, 1. rész, 2. és 3. pont

II. melléklet, 2. és 3. rész

II. melléklet, 2. és 3. rész

III–IV. melléklet

III–IV. melléklet

V. melléklet


7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 297/94


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1074/2013/EU RENDELETE

(2013. október 18.)

az euroövezetben rezidens, nem monetáris pénzügyi intézményektől betéteket fogadó postai zsíróintézményekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről

(átdolgozás)

(EKB/2013/39)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

Az euroövezetben rezidens, nem monetáris pénzügyi intézményektől betéteket fogadó postai zsíróintézmények tekintetében a statisztikai adatszolgáltatás követelményeiről szóló, 2006. június 14-i 1027/2006/EK európai központi banki rendelet (EKB/2006/8) (2) az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 2013. május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) tekintettel lényeges módosításra szorul, azt az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az Európai Központi Bank („EKB”) statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítése érdekében a nemzeti központi bankok („NKB-k”) közreműködésével jogosult statisztikai adatokat gyűjteni az adatszolgáltatói körtől, a Központi Bankok Európai Rendszere feladatainak ellátásához szükséges mértékben. A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja továbbá előírja, hogy a postai zsíróintézmények (POGI-k) az adatszolgáltatói körbe tartoznak annyiban, amennyiben az szükséges az EKB statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez a monetáris és pénzügyi statisztikák területén.

(3)

A POGI-adatok célja, hogy az EKB megfelelő statisztikával rendelkezzen az egy gazdasági területnek tekintett, azon tagállamokban működő POGI-alszektor pénzügyi tevékenységeiről, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: az euroövezeti tagállamok).

(4)

A monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről szóló, 2013. szeptember 24-i 1071/2013/EU (EKB/2013/33) európai központi banki rendelet (4) 3. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint a tényleges adatszolgáltatói kör az euroövezeti tagállamok területén rezidens, monetáris pénzügyi intézményekből („MPI-k”) áll.

(5)

Az euroövezeti monetáris aggregátumok és ellentételeik főként a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet alapján összegyűjtött MPI-mérlegadatokból származnak. Az euroövezeti monetáris aggregátumok azonban nem csak az MPI-knek a központi kormányzaton kívüli, euroövezeti rezidensekkel szemben fennálló monetáris kötelezettségeit tartalmazzák, hanem a központi kormányzatnak a központi kormányzaton kívüli, euroövezetben rezidens nem MPI-kel szemben fennálló monetáris kötelezettségeit is.

(6)

Néhány euroövezeti tagállamban a POGI-k már nem tartoznak a központi kormányzati szektorba az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák módosított európai rendszerének („ESA 2010”) alapján, és azok tevékenységét már nem korlátozzák betéteknek kizárólag a nemzeti kincstár számára történő fogadására, hanem saját számlájukra is gyűjthetnek betéteket.

(7)

A betéteket gyűjtő POGI-k ebben a vonatkozásban az MPI-k által végzett tevékenységekhez hasonló tevékenységeket látnak el. Emiatt mindkét típusú jogalanyra hasonló statisztikai adatszolgáltatási követelményeknek kell vonatkozniuk annyiban, amennyiben az ilyen követelmények üzletvitelük vonatkozásában jelentőséggel bírnak.

(8)

Biztosítani kell a harmonizált kezelést, valamint garantálni kell a POGI-k által gyűjtött betétekre vonatkozó statisztikai információk rendelkezésre állását.

(9)

Alkalmazni kell a bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására szolgáló, a 2533/98/EK rendelet 8. cikkében szereplő előírásokat.

(10)

A 2533/98/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, akik elmulasztják az EKB rendeleteiben vagy határozataiban megállapított statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „adatszolgáltatók”: jelentése megegyezik a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében adott meghatározással;

2.   „postai zsíróintézmény (POGI)”: a „nem pénzügyi vállalatok” szektorba (az ESA 2010 S.11. szektorába) tartozó olyan postahivatal, amely a postai szolgáltatások kiegészítéseként betéteket gyűjt a nem MPI euroövezeti rezidensektől abból a célból, hogy betéteseinek pénzátutalási szolgáltatásokat nyújtson;

3.   „illetékes NKB”: azon euroövezeti tagállam NKB-ja, amelyben a PKV rezidens.

2. cikk

Tényleges adatszolgáltatók

(1)   A tényleges adatszolgáltatói kör az euroövezeti tagállamok területén rezidens POGI-kból áll.

(2)   Az Igazgatóság e rendeletnek megfelelően hozhatja létre és vezetheti a POGI-k jegyzékét. Ezt a jegyzéket és annak frissített változatait az NKB-k és az EKB teszi hozzáférhetővé az érintett POGI-k számára a megfelelő módon, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát vagy az érintett POGI-k kérésére a nyomtatott formát. Ez a jegyzék kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Ha azonban a jegyzék legutolsó hozzáférhető változata hibás volt, az EKB nem alkalmaz semmiféle szankciót azon POGI-kkal szemben, amelyek helytelenül tesznek eleget a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben ezt a pontatlan jegyzékben jóhiszeműen bízva tették.

(3)   Az NKB-k eltérést engedélyezhetnek a POGI-knak a statisztikai információk e rendelet alapján történő jelentése alól, feltéve, hogy az előírt statisztikai információkat más, rendelkezésre álló forrásokból már beszerezték. Az NKB-k kellő időben ellenőrzik e feltétel teljesülését annak érdekében, hogy bármely eltérést minden év kezdetétől számított hatállyal az EKB egyetértése mellett meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni.

3. cikk

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1)   A tényleges adatszolgáltatói körnek havi statisztikai információkat kell szolgáltatnia a hónap végi állományi mérlegéről az illetékes NKB-nak.

(2)   Az e rendelet alapján előírt statisztikai információk a POGI-k által saját számlára végzett üzleti tevékenységre vonatkoznak, és azokat részletesen az I. és II. melléklet határozza meg.

(3)   Az e rendelet alapján kötelező statisztikai információkat az e rendelet III. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra meghatározott minimumszabályokkal összhangban kell jelenteni.

(4)   Az NKB-k a nemzeti követelményekkel összhangban határozzák meg és hajtják végre a tényleges adatszolgáltatói kör által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-knak kell gondoskodniuk arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák az e rendelet alapján kötelező statisztikai információk szolgáltatását, és hogy lehetővé tegyék a III. mellékletben az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra meghatározott minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

4. cikk

Fúziók, szétválások és szervezeti átalakítások

Az egyesülés, szétválás vagy bármely más olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, az érintett adatszolgáltatónak tájékoztatnia kell az illetékes NKB- t – amint az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerül és még kellő időben az egyesülés, szétválás vagy más szervezeti átalakítás hatálybalépését megelőzően – az e rendeletben megfogalmazott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.

5. cikk

Az adatszolgáltatás határideje

Az NKB-knak a 3. cikk (1) és (2) bekezdése szerint szolgáltatott statisztikai információkat a tárgyhónapot követő hónap végét követő 15. munkanap végéig kell elküldeniük az EKB részére. Az NKB-k döntik el, hogy milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól az említett határidő betartása érdekében.

6. cikk

Számviteli szabályok a statisztikai adatszolgáltatás alkalmazásában

(1)   A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel a POGI-knak az e rendelet szerinti beszámolási kötelezettségük teljesítése alkalmazásában az adott ország jogrendszerébe átültetett, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvben (5), és bármely más vonatkozó nemzetközi számviteli standardban megállapított nemzetközi számviteli szabályokat kell követniük.

(2)   A betéti kötelezettségeket és hitelek összegét névleges hónap végi állományként kell jelenteni. A betéti kötelezettségek és a hitelek más eszközzel és forrással nem nettósíthatók.

(3)   Az egyes euroövezeti tagállamokban érvényes számviteli gyakorlat és nettósítási eljárások sérelme nélkül statisztikai célokból az összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni.

(4)   Az NKB-k lehetővé tehetik a céltartalékkal fedezett hitelek jelentését a céltartalékokkal csökkentett összegen, valamint a megvásárolt hitelek jelentését a beszerzéskori áron, feltéve, hogy az ilyen adatszolgáltatási gyakorlatokat valamennyi rezidens adatszolgáltató követi.

7. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által e rendelet szerint szolgáltatandó információk begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB e jogosultságok gyakorlására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB-nak e jogosultságát különösen akkor kell gyakorolnia, ha a tényleges adatszolgáltatók körébe tartozó valamely POGI nem teljesíti az e rendelet III. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatra vonatkozó minimumszabályokat.

8. cikk

Első adatszolgáltatás

Az első adatszolgáltatás a 2014. december hónapra vonatkozó havi adatokkal kezdődik.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az 1027/2006/EK (EKB/2006/8) rendelet 2015. január 1-jén hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a IV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

10. cikk

Záró rendelkezések

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2015. január 1-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2013. október 18-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  HL L 184., 2006.7.6., 12. o.

(3)  HL L 174., 2013.6.26., 1. o.

(4)  Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(5)  HL L 372., 1986.12.31., 1. o.


I. MELLÉKLET

STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

Image


II. MELLÉKLET

A STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Országhatáron belüli konszolidálás statisztikai célokból

Statisztikai alkalmazásban a POGI-k összevontan kezelik (konszolidálják) az azonos ország területén belüli összes telephelyük (a bejegyzett székhely vagy központi ügyvezetés helye és/vagy a fióktelep) üzleti tevékenységét. Statisztikai célokból az országhatárokon túlnyúló konszolidálás nem megengedett.

a)

Ha egy anyavállalat és annak leányvállalatai azonos ország területén letelepedett POGI-k, az anyavállalat statisztikai jelentéseiben kezelheti összevontan az ilyen leányvállalatok üzleti tevékenységét.

b)

Ha egy POGI fióktelepekkel rendelkezik egy másik euroövezeti tagállam területén, egy adott euroövezeti tagállamban levő bejegyzett székhelyének vagy a központi ügyvezetés helyének valamennyi ilyen fióktelep irányában fennálló pozícióit a másik euroövezeti tagállamban rezidens szervezetek irányában fennálló pozícióknak kell tekintenie. Viszont egy adott euroövezeti tagállamban levő fióktelepeknek a másik tagállam területén levő bejegyzett székhelye vagy a központi ügyvezetés helye, vagy ugyanezen intézmény másik tagállam területén levő többi fióktelepe felé fennálló pozícióit úgy kell tekintenie, mint egy másik euroövezeti tagállamban rezidens szervezetek irányában fennálló pozíciókat.

c)

Ha egy POGI az euroövezeti tagállamok területén kívül fióktelepekkel rendelkezik, az egy adott euroövezeti tagállamban levő bejegyzett székhelynek vagy a központi ügyvezetés helyének az összes ilyen fióktelep irányában fennálló pozícióit külföldön rezidens szervezetek irányában fennálló pozícióknak kell tekintenie. Viszont egy adott euroövezeti tagállamban található fióktelepnek az euroövezeti tagállamok területén kívül bejegyzett székhely vagy a központi ügyvezetés helye irányában vagy ugyanezen intézmény euroövezeti tagállamok területén kívül levő többi fióktelepe felé fennálló pozícióit úgy kell tekintenie, mint külföldön rezidens szervezetek irányában fennálló pozíciókat.

A szektorok meghatározása

Az ESA 2010 szolgál a szektorbesorolás alapjául. A POGI-k euroövezeti tagállamok területén belüli ügyfeleit hazai szektoruk vagy intézményi besorolásuk szerint kell azonosítani az Európai Központi Bank (EKB) által fenntartott listával összhangban, valamint összhangban az EKB „A monetáris pénzügyi és banki statisztika szektorkézikönyve: útmutató az ügyfelek statisztikai besorolására” (Monetary financial institutions and markets statistics sector manual: Guidance for the staitistical classification of consumers) szektorkézikönyvében az ügyfelek statisztikai besorolására vonatkozó iránymutatással.

Táblázat

A szektorok meghatározása

Szektor

Fogalommeghatározás

MPI-k

A PPA-k a 1071/2013/EU (EKB/2013/33) rendelet 1. cikkében meghatározottak szerint. Ez a szektor a nemzeti központi bankokból („NKB-k”), az uniós jogszabályokban meghatározottak szerinti hitelintézetekből, a PPA-kból, valamint az egyéb olyan pénzügyi intézményekből áll, amelyek üzleti tevékenysége betétek és/vagy betétek közeli helyettesítőinek gyűjtése PPA-knak nem minősülő jogalanyoktól, és hitelek nyújtása saját számlára (legalább gazdasági értelemben), és/vagy értékpapírokba történő befektetés, ide tartoznak továbbá az olyan elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, amelyek fő tevékenysége az elektronikuspénz kibocsátása által történő pénzügyi közvetítés.

Kormányzat

A kormányzati szektor (S.13) magában foglalja mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása (ESA 2010, 2.111–2.113 pont).

Központi kormányzat

Ez az alszektor (S.1311) magában foglalja az állam összes közigazgatási egységét és az olyan központi kormányzati szerveket, amelyek illetékessége általánosságban kiterjed az ország egész gazdasági