ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2013.296.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 296

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

56. évfolyam
2013. november 7.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 1101/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 6.) az Enterococcus faecium DSM 7134 és a Lactobacillus rhamnosus DSM 7133 baktériumot tartalmazó készítmény tenyészborjak takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Lactosan GmbH &CoKG) és az 1288/2004/EK rendelet módosításáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság 1102/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 6.) a Guatemalában egyes halászati termékek Unióba irányuló kivitelével kapcsolatban fennálló különleges helyzet figyelembevétele érdekében a 2454/93/EGK rendelettől az általános tarifális preferenciarendszer keretében alkalmazott származási szabályok tekintetében történő eltérésről szóló 1044/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról

4

 

*

A Bizottság 1103/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 6.) a 185/2010/EU rendeletnek a harmadik országok védelmi követelményeinek egyenértékűként való elismerése tekintetében történő módosításáról ( 1 )

6

 

*

A Bizottság 1104/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 6.) egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába való bejegyzéséről (Basterdsuiker / Basterdsuicker / Basterdsuijcker / Basterdsuijker / Basterd / Bastardsuiker/Bastardsuicker/Bastardsuijcker/Bastardsuijker/Bastard/Bastert/Bastertsuiker [HKT])

8

 

 

A Bizottság 1105/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 6.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

10

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Tanács 2013/51/Euratom irányelve (2013. október 22.) a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról

12

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2013/638/EU

 

*

A Bizottság határozata (2013. augusztus 12.) a nem SOLAS hajókba való beszerelésre szánt, az általános tengeri vészjelző és biztonsági rendszerben (GMDSS) szerepeltetni kívánt tengeri rádiókommunikációs berendezésekre vonatkozó alapvető előírásokról (az értesítés a C(2013) 5185. számú dokumentummal történt)

22

 

 

2013/639/EU

 

*

A Bizottság határozata (2013. november 6.) a Kínai Népköztársaságból származó, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból vagy acélból készült, egyes varrat nélküli csövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

24

 

 

III   Egyéb jogi aktusok

 

 

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

 

*

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 522/12/COL határozata (2012. december 19.) az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2012 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott állami támogatási intézkedésekről szóló új fejezet beiktatása révén, nyolcvanhetedik alkalommal történő módosításáról

25

 

*

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 309/13/COL határozata (2013. július 16.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 14. cikke alapján Norvégia által bevezetni kívánt intézkedések EGT-joggal való összeegyeztethetőségéről

51

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az afganisztáni helyzet tekintetében bizonyos személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek elleni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 753/2011/EU rendelet 11. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2012. június 25-i 543/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelethez (HL L 165., 2012.6.26.)

56

 

*

Helyesbítés az afganisztáni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/486/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2012. június 25-i 2012/334/KKBP tanácsi végrehajtási határozathoz (HL L 165., 2012.6.26.)

56

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/1


A BIZOTTSÁG 1101/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 6.)

az Enterococcus faecium DSM 7134 és a Lactobacillus rhamnosus DSM 7133 baktériumot tartalmazó készítmény tenyészborjak takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Lactosan GmbH &CoKG) és az 1288/2004/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újbóli értékelését.

(2)

Az Enterococcus faecium DSM 7134 és a Lactobacillus rhamnosus DSM 7133 baktériumot tartalmazó készítmény takarmány-adalékanyagként történő használatát tenyészborjak esetében az 1288/2004/EK bizottsági rendelet (3) engedélyezte a 70/524/EGK irányelv alapján, határozatlan időre. Az említett készítmény ezt követően – az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően – mint meglévő termék bekerült a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének a 7. cikkel összefüggésben értelmezett (2) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be az Enterococcus faecium DSM 7134 és a Lactobacillus rhamnosus DSM 7133 baktériumot tartalmazó készítmény mint tenyészborjak takarmány-adalékanyagának az újraértékelésére, kérelmezve az adalékanyagnak az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába való sorolását. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2013. március 13-i véleményében (4) megállapította, hogy a takarmányban való felhasználás javasolt feltételei mellett az Enterococcus faecium DSM 7134 és a Lactobacillus rhamnosus DSM 7133 baktériumot tartalmazó készítmény nincs káros hatással az állatok és a fogyasztók egészségére vagy a környezetre, és javíthatja a célegyedek tenyésztéstechnikai eredményeit. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

Az Enterococcus faecium DSM 7134 és a Lactobacillus rhamnosus DSM 7133 baktériumot tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az 1831/2003/EK rendelet szerinti új engedély megadása következtében az 1288/2004/EK rendeletben szereplő, az Enterococcus faecium DSM 7134 és a Lactobacillus rhamnosus DSM 7133 baktériumokra vonatkozó rendelkezéseket el kell hagyni. Az 1288/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja az engedélyezési feltételek módosításának azonnali alkalmazását, átmeneti időszakot kell biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „bélflóra-stabilizálók” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Az 1288/2004/EK rendelet I. mellékletében az Enterococcus faecium DSM 7134 és a Lactobacillus rhamnosus DSM 7133 baktériumokra vonatkozó E 1706 számú bejegyzés rendelkezéseit el kell hagyni.

3. cikk

A mellékletben szereplő készítmény és az azt tartalmazó takarmányok, amelyeket 2014. május 27. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2013. november 27. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és használhatók.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Tanács 1970. november 23-i 70/524/EGK irányelve a takarmány-adalékanyagokról (HL L 270., 1970.12.14., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2004. július 14-i 1288/2004/EK rendelete egyes adalékanyagok állandó engedélyezéséről és egy már engedélyezett takarmány-adalékanyag új felhasználásának ideiglenes engedélyezéséről (HL L 243., 2004.7.15., 10. o.).

(4)  EFSA Journal 2013; 11(4):3175.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Felső korhatár

Minimális tartalom

Maximális tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

CFU/kg tejpótló takarmányban vagy 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: bélflóra-stabilizálók

4b1706

Lactosan

GmbH & Co KG

Enterococcus faecium DSM 7134

Lactobacillus rhamnosus DSM 7133

 

Az adalékanyag összetétele

A következőkből álló készítmény:

 

Enterococcus faecium DSM 7134, amely legalább 7 × 109 CFU/g adalékanyagot, és

 

Lactobacillus rhamnosus DSM 7133, amely legalább

3 × 109 CFU/g adalékanyagot tartalmaz

(7:3 arány) szilárd formában

 

A hatóanyag jellemzése

A következők életképes sejtjei:

Enterococcus faecium DSM 7134 és Lactobacillus rhamnosus DSM 7133

 

Analitikai módszer  (1)

Számlálás:

 

Enterococcus faecium DSM 7134: epe-eszkulin-azid-agaragar táptalajt alkalmazó lemezes számlálásos módszer (EN 15788)

 

Lactobacillus rhamnosus DSM 7133: MRS agaragar táptalajt alkalmazó lemezes számlálásos módszer (EN 15787)

 

Az Enterococcus faecium DSM 7134 és a Lactobacillus rhamnosus DSM 7133 azonosítása: pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE).

Tenyészborjak

4 hónap

1 × 109

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási körülményeket és a pelletálási stabilitást.

2.

Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2023. november 27.


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a takarmány-adalékanyagok vizsgálatára létrehozott referencialaboratórium honlapján található: http://irmm.jrc.ec.europa.eu/EURLs/EURL_feed_additives/Pages/index.aspx


7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/4


A BIZOTTSÁG 1102/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 6.)

a Guatemalában egyes halászati termékek Unióba irányuló kivitelével kapcsolatban fennálló különleges helyzet figyelembevétele érdekében a 2454/93/EGK rendelettől az általános tarifális preferenciarendszer keretében alkalmazott származási szabályok tekintetében történő eltérésről szóló 1044/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 247. cikkére,

tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 89. cikke (1) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1044/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (3) a Bizottság eltérést biztosított Guatemalának a 2454/93/EGK rendeletben foglalt származási szabályoktól, és ezzel lehetővé tette, hogy egyes, nem származó halból Guatemalában előállított, feldolgozott halászati termékek Guatemalából származónak minősüljenek. Ez az eltérés 2013. június 30-án lejárt.

(2)

Guatemala 2013. május 27-i levelében kérelmezte az eltérés meghosszabbítását. A kérelem 2013. december 31-ig kéri az eltérés meghosszabbítását 987,5 tonna, a 1604 14 16 KN-kód alá tartozó főtt, fagyasztott és vákuumcsomagolt tonhalfilé (loin, a továbbiakban: tonhalfilé) vonatkozásában. Kérelmének alátámasztására 2013. július 17-i és 29-i levelében Guatemala kiegészítő információkat nyújtott be.

(3)

A kérelemből kitűnik, hogy az eltérés alkalmazásának időtartama nem volt elégséges Guatemala számára ahhoz, hogy megfelelő szintű, származónak minősülő tonhalellátást biztosítson az ország számára.

(4)

Az eltérés meghosszabbítására tehát azért van szükség, hogy Guatemalának elegendő idő álljon a rendelkezésére ahhoz, hogy halfeldolgozó iparát felkészítse az azon szabályoknak való megfelelésre, amelyek alapján a tonhalfilé származónak minősül.

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ideiglenes eltérés időbeli hatálya arra az időtartamra korlátozódjon, amelyre Guatemalának szüksége van az azon szabályoknak való megfeleléshez, amelyek alapján a tonhalfilé származónak minősül, az eltérést a 2013. július 1-jétől2013. december 31-ig terjedő időszakra kell engedélyezni.

(6)

Annak érdekében, hogy folyamatos legyen a kedvezményes tarifális elbánásban részesíthető, Guatemalából az Unióba történő halkivitel, az eltérést indokolt visszamenőleges hatállyal, 2013. július 1-jétől engedélyezni.

(7)

Az 1044/2012/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1044/2012/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Az 1. cikkben foglalt eltérés a 2012. január 1-jétől2013. december 31-ig, vagy – ha ez az időpont a korábbi – az Európai Unió és Közép-Amerika közötti társulási megállapodás Guatemala általi ideiglenes alkalmazásának időpontjáig tartó időszakban Guatemalából kivitt és az Unión belüli szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentett árukra alkalmazandó az e rendelet mellékletében meghatározott mennyiségek erejéig.”

2.

Az 1044/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(2)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(3)  A Bizottság 2012. november 8-i 1044/2012/EU végrehajtási rendelete a Guatemalában egyes halászati termékek Unióba irányuló kivitelével kapcsolatban fennálló különleges helyzet figyelembevétele érdekében a 2454/93/EGK rendelettől az általános tarifális preferenciarendszer keretében alkalmazott származási szabályok tekintetében történő eltérésről (HL L 310., 2012.11.9., 28. o.).


MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Tételszám

KN-kód

Árumegnevezés

Időszakok

Mennyiség (nettó tömeg tonnában)

09.1627

ex 1604 14 16

Főtt, fagyasztott és vákuumcsomagolt tonhalfilé (loin)

2012.1.1.–2012.12.31.

1 975 tonna

09.1627

ex 1604 14 16

Főtt, fagyasztott és vákuumcsomagolt tonhalfilé (loin)

2013.1.1.–2013.6.30.

987,5 tonna

09.1627

ex 1604 14 16

Főtt, fagyasztott és vákuumcsomagolt tonhalfilé (loin)

2013.7.1.–2013.12.31.

987,5 tonna”


7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/6


A BIZOTTSÁG 1103/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 6.)

a 185/2010/EU rendeletnek a harmadik országok védelmi követelményeinek egyenértékűként való elismerése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A polgári légi közlekedés védelméről szóló 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletében foglalt közös alapkövetelmények kiegészítéséről szóló, 2009. április 2-i 272/2009/EK bizottsági rendelet (2) értelmében a Bizottság – a rendeletben megállapított feltételek teljesülése esetén – egyenértékűként ismeri el a harmadik országok légiközlekedés-védelmi követelményeit.

(2)

A Bizottság meggyőződött arról, hogy a Feröer szigeteki Vagar repülőtér, valamint a grönlandi Kangerlussuaq repülőtér tekintetében teljesülnek a 272/2009/EK rendelet mellékletének E. részében szereplő feltételek.

(3)

A 185/2010/EU bizottsági rendelet (3) melléklete felsorolja a 272/2009/EK rendelet által megállapított közös alapkövetelményekkel egyenértékű védelmi követelményeket alkalmazóként elismert harmadik országokat.

(4)

A 185/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 185/2010/EU rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 97., 2008.4.9., 72. o.

(2)  HL L 91., 2009.4.3., 7. o.

(3)  A Bizottság 2010. március 4-i 185/2010/EU rendelete a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról (HL L 55., 2010.3.5., 1. o.).


MELLÉKLET

A 185/2010/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

A 3. fejezet 3-B. függeléke az alábbi bejegyzésekkel egészül ki:

Feröer szigetek: Vagar repülőtér

Grönland: Kangerlussuaq repülőtér

2.

A 4. fejezet 4-B. függeléke az alábbi bejegyzésekkel egészül ki:

Feröer szigetek: Vagar repülőtér

Grönland: Kangerlussuaq repülőtér

3.

Az 5. fejezet 5-A. függeléke az alábbi bejegyzésekkel egészül ki:

Feröer szigetek: Vagar repülőtér

Grönland: Kangerlussuaq repülőtér


7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/8


A BIZOTTSÁG 1104/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 6.)

egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába való bejegyzéséről („Basterdsuiker” / „Basterdsuicker” / „Basterdsuijcker” / „Basterdsuijker” / „Basterd” / „Bastardsuiker”/„Bastardsuicker”/„Bastardsuijcker”/„Bastardsuijker”/„Bastard”/„Bastert”/„Bastertsuiker” [HKT])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

2013. január 3-án hatályba lépett az 1151/2012/EU rendelet. A rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendeletet (2).

(2)

Az 509/2006/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Hollandia kérelmét (3) a „Basterdsuiker”/„Basterdsuicker”/„Basterdsuijcker” / „Basterdsuijker” / „Basterd” / „Bastardsuiker” / „Bastardsuicker” / „Bastardsuijcker” / „Bastardsuijker” / „Bastard” / „Bastert” / „Bastertsuiker” elnevezés bejegyzésére.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 509/2006/EK rendelet 9. cikke szerinti kifogás, ezért a „Basterdsuiker”/„Basterdsuicker”/„Basterdsuijcker”/„Basterdsuijker”/„Basterd” / „Bastardsuiker”/„Bastardsuicker”/„Bastardsuijcker”/„Bastardsuijker”/„Bastard”/„Bastert”/„Bastertsuiker” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 1. o.

(3)  HL C 363., 2012.11.23., 8. o.


MELLÉKLET

Az 1151/2012/EU rendelet I. mellékletének II. pontjában felsorolt mezőgazdasági termékek és élelmiszerek:

2.3. osztály.   Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru

HOLLANDIA

Basterdsuiker/Basterdsuicker/Basterdsuijcker/Basterdsuijker/Basterd/Bastardsuiker/Bastardsuicker/Bastardsuijcker/Bastardsuijker/Bastard/Bastert/Bastertsuiker (HKT)


7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/10


A BIZOTTSÁG 1105/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 6.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 6-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

40,5

MA

42,3

MK

40,5

ZZ

41,1

0707 00 05

AL

46,6

EG

177,3

MK

69,6

TR

146,7

ZZ

110,1

0709 93 10

AL

48,7

MA

82,6

TR

151,9

ZZ

94,4

0805 20 10

AU

136,9

MA

82,9

ZA

153,1

ZZ

124,3

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

PE

123,5

SZ

55,7

TR

74,2

UY

92,8

ZA

132,7

ZZ

95,8

0805 50 10

TR

77,6

ZA

54,2

ZZ

65,9

0806 10 10

BR

237,2

PE

270,1

TR

164,5

ZZ

223,9

0808 10 80

BA

66,4

CL

210,3

NZ

141,4

US

132,4

ZA

148,0

ZZ

139,7

0808 30 90

CN

72,8

TR

118,4

ZZ

95,6


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


IRÁNYELVEK

7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/12


A TANÁCS 2013/51/EURATOM IRÁNYELVE

(2013. október 22.)

a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 31. és 32. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottságnak a Tudományos és Műszaki Bizottság által a tagállamok tudományos szakértői közül kijelölt szakértői csoport véleményének megismerését követően kidolgozott javaslatára, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 31. cikkével összhangban,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A vízfogyasztás az egyik módja annak, hogy az emberi testbe radioaktív anyagok kerüljenek. A 96/29/Euratom tanácsi irányelv (2) szerint az ionizáló sugárzás kockázatával járó tevékenységek következtében a lakosság egészét érő sugárterheléshez való hozzájárulást az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani.

(2)

Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének az emberi egészséggel kapcsolatos jelentősége miatt indokolt közösségi szinten indikátor jellegű minőségi előírásokat meghatározni, és rendelkezni ezen előírások teljesülésének ellenőrzéséről.

(3)

A 98/83/EK tanácsi irányelv (3) I. mellékletének C. része a radioaktív anyagokra vonatkozóan indikátor paramétereket, a II. melléklete pedig ehhez kapcsolódó ellenőrzési rendelkezéseket határoz meg. Az említett paraméterek azonban az Euratom-Szerződés 30. cikkében meghatározott alapvető előírások hatálya alá tartoznak.

(4)

Az emberi fogyasztásra szánt víz radioaktívanyag-szintjének ellenőrzésére vonatkozó követelményeket ezért helyénvaló olyan külön jogszabályban elfogadni, amely biztosítja, hogy a sugárvédelmi jogszabályok az Euratom-Szerződés keretében egységesek, koherensek és teljesek legyenek.

(5)

Mivel a Közösség hatáskörébe tartozik a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások elfogadása, ezen irányelv rendelkezései elsőbbséget élveznek a 98/83/EK irányelvnek a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó rendelkezéseivel szemben.

(6)

Ahogy azt a Bíróság ítélkezési gyakorlatában elismerte, az Euratom-Szerződés 2. cikkének b) pontjában a Közösségre ruházott, a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme érdekében egységes biztonsági előírások megállapítására vonatkozó feladatok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a tagállamok szigorúbb védelmet írjanak elő, kivéve, ha az előírások azt kifejezetten rögzítik. Mivel ez az irányelv minimumszabályokat ír elő, a tagállamok számára biztosítani kell, hogy az irányelv hatálya alá tartozó területen szigorúbb intézkedéseket fogadhassanak el, vagy tarthassanak fenn, az áruk belső piacon való, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában meghatározottak szerinti szabad mozgásának sérelme nélkül.

(7)

A parametrikus értékeket nem kell határértéknek tekinteni. Amennyiben valamely parametrikus érték nem teljesül, az érintett tagállamnak azonban meg kell vizsgálnia, hogy az beavatkozást igénylő kockázatot jelent-e az emberi egészségre nézve, és amennyiben szükséges, korrekciós intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a víz minősége olyan mértékben javuljon, hogy megfeleljen az emberi egészség sugárzással szembeni védelmére vonatkozó követelményeknek.

(8)

A emberi fogyasztásra szánt, palackokba vagy tartályokba töltött, értékesítésre szánt víznek – a természetes ásványvizek kivételével – a célból történő ellenőrzését, hogy a radioaktív anyagok szintje megfelel-e az ezen irányelvben megállapított határértékeknek, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) előírt veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elveinek megfelelően és 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) meghatározott, a hivatalos ellenőrzések alapelveinek sérelme nélkül kell végezni.

(9)

A lakosságot megfelelő és alkalmas módon tájékoztatni kell az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről.

(10)

A természetes ásványvizeket és a gyógyszernek minősülő vizeket ki kell zárni ennek az irányelvnek a hatálya alól, mivel a 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6), valamint a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) különös szabályokat állapított meg az ilyen típusú vizekre vonatkozóan.

(11)

Minden egyes tagállamnak programokat kell létrehoznia annak ellenőrzésére, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz megfelel-e ezen irányelv előírásainak.

(12)

Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének elemzésére használt módszereknek biztosítaniuk kell a kapott eredmények megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát.

(13)

A radon természetes előfordulásában mutatkozó nagy földrajzi különbségeket figyelembe véve a Bizottság elfogadta a 2001/928/Euratom ajánlást (8), amely az ivóvíz minőségével a radon és a radon hosszú felezési idejű bomlástermékei összefüggésében foglalkozik. Ezért indokolt ezekkel a radionuklidokkal ebben az irányelvben foglalkozni.

(14)

A tudományos és műszaki fejlődésnek megfelelően a II. és a III. mellékletet rendszeresen frissíteni szükséges az emberi fogyasztásra szánt víz jó minőségének megőrzése érdekében, tekintve annak az emberi egészségben betöltött szerepét.

(15)

Az emberi fogyasztásra szánt, palackokba vagy tartályokba töltött, értékesítésre szánt víz mintavételezésének és elemzésének gyakoriságát a tagállamok határozzák meg, mindazonáltal a legalább évente egyszeri mintavételt és elemzést ajánlatos elvégezni azon tagállamoknak, amelyek kötelesek az emberi fogyasztásra szánt vizet radon- vagy tríciumszint szempontjából ellenőrizni, vagy indikatív dózist megállapítani,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy

Ezen irányelv meghatározza a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelményeket. Ez az irányelv megállapítja továbbá a radioaktív anyagok ellenőrzésének parametrikus értékeit, gyakoriságát és módszereit.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.   „emberi fogyasztásra szánt víz”:

a)

minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban levő, ivásra, főzésre, ételkészítésre és egyéb háztartási célokra szánt víz, függetlenül az eredetétől és attól, hogy szolgáltatása elosztóhálózatról, tartálykocsiból vagy palackozott formában vagy tartályokból történik-e;

b)

bármely élelmiszergyártó vállalkozás által, emberi fogyasztásra szánt termékek vagy anyagok gyártásához, feldolgozásához, tartósításához vagy forgalmazásához használt valamennyi víz, hacsak az illetékes nemzeti hatóságok nem győződnek meg arról, hogy a víz minősége nem befolyásolhatja károsan a végtermék formában lévő élelmiszerek egészségességét;

2.   „radioaktív anyag”: az az anyag, amelyik egy vagy több olyan radioaktív nuklidot tartalmaz, amelynek aktivitása vagy koncentrációja sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható;

3.   „indikatív dózis”: emberi fogyasztásra szánt ivóvíz ellátó rendszerében kimutatott természetes és mesterséges eredetű radionuklidoknak az egy év alatt beépült lekötött effektív dózisa a trícium, a kálium-40, a radon és a radon rövid felezési idejű bomlástermékei kivételével;

4.   „parametrikus érték”: az emberi fogyasztásra szánt vízben jelen lévő radioaktív anyagok értéke, amely felett a tagállamoknak vizsgálniuk kell, hogy a radioaktív anyagoknak az emberi fogyasztásra szánt vízben való jelenléte beavatkozást igénylő kockázatot jelent-e az emberi egészségre nézve, és amennyiben szükséges, korrekciós intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a víz minősége olyan mértékben javuljon, hogy megfeleljen az emberi egészség sugárzással szembeni védelmére vonatkozó követelményeknek.

3. cikk

Hatály és kivételek

(1)   Ez az irányelv az emberi fogyasztásra szánt vízre alkalmazandó.

(2)   Ez az irányelv nem alkalmazandó:

a)

a 2009/54/EK irányelvvel összhangban az illetékes nemzeti hatóságok által elismert természetes ásványvizekre;

b)

a 2001/83/EK irányelv értelmében gyógyszernek minősülő vizekre.

(3)   A tagállamok ezen irányelv hatálya alól kivonhatják az alábbiakat:

a)

a kizárólag olyan célokra szolgáló vizeket, amelyekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok meggyőződtek arról, hogy a víz minősége sem közvetve, sem közvetlenül nem gyakorol hatást az érintett lakosság egészségére;

b)

a napi átlagban 10 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató vagy 50 személynél kevesebbet kiszolgáló egyedi ellátásból származó, emberi fogyasztásra szánt vizet, kivéve, ha kereskedelmi vagy közszolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység keretében szolgáltatják.

(4)   Azok a tagállamok, amelyek alkalmazzák a (3) bekezdés b) pontjában foglalt kivételeket, kötelesek biztosítani, hogy:

a)

az érintett lakosság tájékoztatást kapjon e kivételekről, illetve minden olyan intézkedésről, amelyet az emberi egészség védelmére, az emberi fogyasztásra szánt víz bárminemű szennyezettségéből származó negatív hatások ellen tehetnek;

b)

ha nyilvánvalóvá válik, hogy az ilyen víz minősége potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre, akkor az érintett lakosságot haladéktalanul megfelelő tanácsokkal kell ellátni.

4. cikk

Általános kötelezettségek

A 96/29/Euratom (9) irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz ellenőrzésére megfelelő programot alakítsanak ki, biztosítandó, hogy amennyiben az ezen irányelv alapján meghatározott parametrikus értékek nem teljesülnek:

a)

sor kerüljön annak vizsgálatára, hogy az beavatkozást igénylő kockázatot jelent-e az emberi egészségre nézve; és

b)

amennyiben szükséges, korrekciós intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy a víz minősége olyan mértékben javuljon, hogy megfeleljen az emberi egészség sugárzással szembeni védelmére vonatkozó követelményeknek.

5. cikk

Parametrikus értékek és megfelelési pontok

(1)   A tagállamok az I. mellékletnek megfelelően az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagok ellenőrzésére vonatkozóan parametrikus értékeket állapítanak meg.

(2)   Az emberi fogyasztásra szánt víznek az ezen irányelv II. mellékletében foglalt követelmények szerinti ellenőrzésekor az alábbi pontokon kell megfelelnie a parametrikus értékeknek:

a)

elosztóhálózatból szolgáltatott víz esetén azon a ponton, ahol az a rendeltetésszerűen az emberi fogyasztás céljára történő vízkivételre használt csapból kilép;

b)

tartályból szolgáltatott víz esetén azon a ponton, ahol a víz kilép a tartályból;

c)

palackokba vagy tartályokba töltött, értékesítésre szánt víz esetében azon a ponton, ahol a vizet a palackokba vagy tartályokba töltik;

d)

élelmiszer-ipari vállalkozásnál használt víz esetében azon a ponton, ahol a vizet a vállalkozás használja.

(3)   A megfelelési pontok (2) bekezdés a) pontja szerinti meghatározása nem érinti a mintavételi hely megválasztását, amely az ellátási területen belül vagy a vízkezelő műnél bármely ponton lehet, feltéve, hogy a mintavételi ponthoz képest a megfelelési ponton a koncentráció értéke nem rosszabb.

6. cikk

Ellenőrzés és elemzés

(1)   A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a II. mellékletben foglalt ellenőrzési stratégiákkal és gyakoriságokkal összhangban sor kerüljön az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagok ellenőrzésére, annak vizsgálata érdekében, hogy a radioaktív anyagok értéke megfelel-e az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított parametrikus értékeknek.

A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzés oly módon történjen, hogy a mért értékek az egész év során fogyasztott víz minőségét reprezentatív módon jellemezzék. Az emberi fogyasztásra szánt, palackokba vagy tartályokba töltött, értékesítésre szánt víz esetében ezt a 852/2004/EK rendeletben előírt veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elveinek, valamint a 882/2004/EK rendeletben meghatározott hatósági ellenőrzések elveinek sérelme nélkül kell lefolytatni.

(2)   Az indikatív dózis ellenőrzését a III. mellékletben meghatározott követelmények szerint kell elvégezni, és az analitikai módszerrel szembeni követelményeknek ezeknek kell megfelelniük.

(3)   A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a minták elemzését végző laboratóriumok rendelkezzenek olyan analitikai minőség-ellenőrzési rendszerrel, amelyet egy külső, az illetékes hatóság által erre a célra jóváhagyott szervezet ellenőriz.

7. cikk

Korrekciós intézkedés és a lakosság értesítése

(1)   Az 5. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott parametrikus értékeknek való meg nem felelés esetén a tagállamok biztosítják az azonnali vizsgálatot az okok feltárása érdekében.

(2)   Valamely parametrikus érték be nem tartása esetén a tagállamok megvizsgálják, hogy az beavatkozást igénylő kockázatot jelent-e az emberi egészségre nézve.

(3)   A (2) bekezdésben említett kockázat esetén a tagállam:

a)

korrekciós intézkedéseket hoz az emberi egészség sugárzással szembeni védelmére vonatkozó követelményeknek való megfelelés érdekében; és

b)

gondoskodik róla, hogy az érintett lakosság:

i.

értesüljön a kockázatról és a meghozott korrekciós intézkedésről; valamint

ii.

tájékoztatást kapjon azokról a további óvintézkedésekről, amelyek szükségesek lehetnek az emberi egészség radioaktív anyagokkal szemben védelme érdekében.

8. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2015. november 28-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

10. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 2013. október 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. LINKEVIČIUS


(1)  HL C 24., 2012.1.28., 122. o.

(2)  A Tanács 1996. május 13-i 96/29/Euratom irányelve a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról (HL L 159., 1996.6.29., 1. o.).

(3)  A Tanács 1998. november 3-i 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 2009/54/EK irányelve a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/83/EK irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

(8)  A Bizottság 2001. december 20-i 2001/928/Euratom ajánlása a lakosságnak a radonnal szennyezett ivóvíznek való kitettsége elleni védelméről (HL L 344., 2001.12.28., 85. o.).

(9)  A Tanács 1996. május 13-i 96/29/Euratom irányelve a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról (HL L 159., 1996.6.29., 1. o.).


I. MELLÉKLET

A RADONRA, TRÍCIUMRA ÉS AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT VÍZ INDIKATÍV DÓZISÁRA VONATKOZÓ PARAMETRIKUS ÉRTÉKEK

Paraméter

Parametrikus érték

Mértékegység

Megjegyzések

Radon

100

Bq/l

(1. megjegyzés)

Trícium

100

Bq/l

(2. megjegyzés)

Indikatív dózis

0,10

mSv

 

a)

A tagállamok a radonra vonatkozóan meghatározhatnak egy olyan szintet, amelyről úgy ítélik, hogy azt nem helyénvaló túllépni, és amely alatt folytatni kell a védelem optimalizálását, anélkül, hogy országos vagy regionális szinten veszélyeztetnék a vízellátást. Ez a szint meghaladhatja a 100 Bq/l-t, de kevesebbnek kell lennie mint 1 000 Bq/l. A nemzeti jogszabályok egyszerűsítése érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a parametrikus értéket ehhez a szinthez igazítják.

b)

Amennyiben a radon koncentrációja meghaladja az 1 000 Bq/l-t, sugárvédelmi alapon és további mérlegelés nélkül indokoltnak kell tekinteni a korrekciós intézkedéseket.

2. megjegyzés:

A magas tríciumszint más mesterséges radionuklidok jelenlétére utalhat. Amennyiben a trícium koncentrációja meghaladja a megadott parametrikus értéket, szükséges az egyéb mesterséges radionuklidok jelenlétének vizsgálata.


II. MELLÉKLET

A RADIOAKTÍV ANYAGOK ELLENŐRZÉSE

1.   Általános elvek és ellenőrzési gyakoriság

Azok a paraméterek, amelyek esetében az 5. cikk (1) bekezdése alapján parametrikus értéket kell meghatározni, monitoring alá tartoznak. Nem kötelező azonban azon paraméter monitoringja, amely esetében az illetékes hatóság az általa meghatározandó időtartamra vonatkozóan megállapítja, hogy az adott paraméter az adott, emberi fogyasztásra szánt víz ellátásában valószínűleg nem fordul elő olyan koncentrációban, amely túllépheti a vonatkozó parametrikus értéket.

A természetben előforduló radionuklidok esetében, amennyiben a korábbi eredmények azt mutatják, hogy a radionuklidok koncentrációja stabil, a 6. pontban meghatározott mintavételi minimumkövetelményektől eltérően – és az emberi egészségre irányuló kockázat figyelembevételével – a tagállamok állapítják meg az ellenőrzés gyakoriságát. A tagállam nem köteles az emberi fogyasztásra szánt vizet radon vagy trícium szempontjából ellenőrizni, vagy indikatív dózist megállapítani, amennyiben más reprezentatív felmérések, ellenőrzés révén nyert adatok vagy egyéb megbízható információ alapján megbizonyosodott arról, hogy az általa meghatározandó időtartamon belül a radon, a trícium vagy a számított indikatív dózis szintje jóval az I. mellékletben meghatározott vonatkozó parametrikus értékek alatt van. Ebben az esetben a tagállam tájékoztatja a Bizottságot döntésének okairól, valamint eljuttatja a Bizottsághoz a döntését alátámasztó dokumentumokat, beleértve az elvégzett felmérések, ellenőrzések és vizsgálatok megállapításait is. Ebben az esetben e melléklet 6. pontjában meghatározott mintavételi és elemzési minimumkövetelmények nem alkalmazandók.

2.   Radon

A tagállamok gondoskodnak reprezentatív felmérések végzéséről a különböző felszíni vízforrásokból és a különböző geológiai területeken elhelyezkedő forrásokból származó, emberi fogyasztásra szánt vízben található radonnak való lehetséges kitettség mértékének és jellegének meghatározása céljából. E felméréseket oly módon kell elvégezni, hogy a mögöttes paraméterek, különösen a terület geológiai és hidrológiai jellemzői, a kőzet vagy a talaj radioaktivitása, valamint a forrás típusa azonosítható legyen, és azok alapján a további intézkedéseket a valószínűsíthetően magas kitettséget okozó területekre lehessen irányítani. A radon koncentrációit ellenőrizni kell, amennyiben a reprezentatív felmérések vagy egyéb megbízható információk alapján okkal feltételezhető, hogy azok túllépik az 5. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott parametrikus értéket.

3.   Trícium

A tagállamok biztosítják, hogy az emberi fogyasztásra szánt ivóvizet trícium szempontjából akkor ellenőrizzék, ha a vízgyűjtő területen belül antropogén trícium- vagy egyéb mesterségesradionuklid-forrás található, és más felügyeleti program vagy vizsgálat útján nem igazolható, hogy a tríciumszint lényegesen az I. mellékletben szereplő parametrikus érték alatt van. Amennyiben szükség van a tríciumszint ellenőrzésére, azt az e melléklet 6. pontjában szereplő táblázatban feltüntetett gyakorisággal kell elvégezni. Amennyiben a trícium meghaladja a megadott parametrikus értéket, szükséges az egyéb mesterséges radionuklidok jelenlétének vizsgálata.

4.   Indikatív dózis

Az emberi fogyasztásra szánt vizet indikatív dózis szempontjából akkor kell ellenőrizni, ha mesterséges vagy erőteljes természetes radioaktivitás van jelen, és más reprezentatív felügyeleti program vagy vizsgálat útján nem igazolható, hogy az indikatív dózis szintje lényegesen az I. mellékletben szereplő parametrikus érték alatt van. Amennyiben szükség van a mesterséges radionuklidok szintjének ellenőrzésére, azt az e melléklet 6. pontjában szereplő táblázatban feltüntetett gyakorisággal kell elvégezni. Amennyiben szükség van a természetes radionuklidok szintjének ellenőrzésére, a tagállamok az általuk (a III. mellékletnek megfelelően) elfogadott vizsgálati stratégiától függően meghatározzák az összesalfa-aktivitás, az összesbéta-aktivitás vagy az egyes természetes radionuklidok ellenőrzésének gyakoriságát. Az ellenőrzés gyakorisága az egyszeri méréstől az e melléklet 6. pontjában szereplő táblázatban feltüntetett gyakoriságok között változhat. Amennyiben a természetes radioaktivitás esetében csak egyetlen ellenőrzésre van szükség, az ellenőrzést meg kell ismételni legalább akkor, ha bármilyen olyan változás történik az ellátással kapcsolatban, amely előreláthatólag befolyásolja az emberi fogyasztásra szánt víz radionuklid-koncentrációját.

5.   Vízkezelés

Amennyiben az emberi fogyasztásra szánt vízben jelen lévő radionuklidok szintjének csökkentése érdekében vízkezelésre került sor, a kezelés hatásosságának megőrzése érdekében az e melléklet 6. pontjában szereplő táblázatban feltüntetett gyakorisággal ellenőrzést kell végezni.

6.   A mintavétel és elemzés minimális gyakorisága

Az ellenőrzési célú mintavételt és elemzést legalább az alábbi táblázatokban meghatározott gyakorisággal kell elvégezni:

Táblázat

Elosztóhálózatról vagy tartályból szolgáltatott, illetve élelmiszer-ipari vállalkozás által használt, emberi fogyasztásra szánt víz minimális mintavételezési és elemzési gyakorisága

Az ellátási területen belül naponta szállított vagy előállított vízmennyiség

(1. és 2. megjegyzés)

m3

Minták száma évente

(3. és 4. megjegyzés)

vízmennyiség ≤ 100

(5. megjegyzés)

100 < vízmennyiség ≤ 1 000

1

1 000 < vízmennyiség ≤ 10 000

1

+ 1 minta minden megkezdett 3 300 m3/nap mennyiségre

10 000 < vízmennyiség ≤ 100 000

3

+ 1 minta minden megkezdett 10 000 m3/nap mennyiségre

vízmennyiség > 100 000

10

+ 1 minta minden megkezdett 25 000 m3/nap mennyiségre

1. megjegyzés:

Az ellátási terület az a földrajzilag meghatározott térség, amelyen belül az emberi fogyasztásra szánt víz akár egy, akár több forrásból származhat, és amelyen belül a víz minősége hozzávetőlegesen egységesnek tekinthető.

2. megjegyzés:

A víz mennyiségét a naptári évben vett átlagok alapján kell kiszámítani. A tagállamok az ellátási területen lakók számát is használhatják a víz mennyisége helyett a minimális gyakoriság meghatározásához, 200 l/nap/fő vízfogyasztást feltételezve.

3. megjegyzés:

Amennyiben lehetséges, az előírt számú mintavételezést időben és térben egyenletesen kell elosztani.

4. megjegyzés:

Időszakos rövid távú ellátás esetén a tartállyal szállított víz ellenőrzési gyakoriságát az érintett tagállam határozza meg.

5. megjegyzés:

A gyakoriságot az érintett tagállam határozza meg.

A tagállamok meghatározzák az emberi fogyasztásra szánt, palackokba vagy tartályokba töltött, értékesítésre szánt víz mintavételezésének és elemzésének a gyakoriságát. Ehhez az előállított vízmennyiséget is figyelembe vehetik.

7.   Átlagolás

Amennyiben egy adott mintában valamelyik parametrikus érték túllépése tapasztalható, a tagállamok meghatározzák, hogy milyen mértékben szükséges a mintavételt megismételni annak biztosításához, hogy a mért értékek az egész évi átlagos aktivitási koncentrációra nézve reprezentatívak legyenek.


III. MELLÉKLET

AZ INDIKATÍV DÓZIS ÉS AZ ANALITIKAI MÓDSZERREL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK ELLENŐRZÉSE

1.   Az indikatív dózisnak való megfelelés ellenőrzése

A tagállamok különböző megbízható vizsgálati stratégiákat alkalmazhatnak az emberi fogyasztásra szánt vízben jelen lévő radioaktivitás kimutatására. E stratégiák kiterjedhetnek bizonyos radionuklidok, vagy egyetlen radionuklid, vagy az összesalfa-aktivitás vagy az összesbéta-aktivitás vizsgálatára.

a)   bizonyos radionuklidok vagy egyetlen radionuklid vizsgálata

Ha valamelyik aktivitáskoncentráció meghaladja a vonatkozó származtatott érték 20 %-át, vagy a tríciumkoncentráció meghaladja az I. mellékletben szereplő parametrikus értéket, további radionuklidok vizsgálatára van szükség. A mérendő radionuklidokat a radioaktivitás valószínű forrásaira vonatkozó valamennyi releváns információ figyelembevételével a tagállamok határozzák meg.

b)   az összesalfa-aktivitásra és az összesbéta-aktivitásra vonatkozó vizsgálati stratégiák

A tagállamok az indikatív dózis parametrikus indikatív értékének ellenőrzésére alkalmazhatnak az összesalfa-aktivitásra és az összesbéta-aktivitásra (1) vonatkozó vizsgálati stratégiákat.

E célból összesalfa-aktivitás és összesbéta-aktivitás vizsgálati szinteket kell meghatározni. Az ajánlott összesalfa-aktivitás vizsgálati szint 0,1 Bq/l. Az ajánlott összesbéta-aktivitás vizsgálati szint 1,0 Bq/l.

Amennyiben az összesalfa-aktivitás és az összesbéta-aktivitás egyidejűleg kisebb mint 0,1 Bq/l, illetve 1,0 Bq/l, a tagállam feltételezheti, hogy az indikatív dózis alacsonyabb a 0,1 mSv parametrikus értéknél, és nincs szükség radiológiai vizsgálatra, kivéve, ha más forrásból tudomása van arról, hogy bizonyos radionuklidok jelen vannak a vízben, és az indikatív dózisnak a 0,1 mSv értéket való túllépését okozhatják.

Ha az összesalfa-aktivitás meghaladja a 0,1 Bq/l-t, vagy az összesbéta-aktivitás meghaladja az 1,0 Bq/l-t, akkor meghatározott radionuklidok analízisére van szükség.

A tagállamok alternatív összesalfa-aktivitás és összesbéta-aktivitás vizsgálati szinteket is meghatározhatnak, amennyiben bizonyítani tudják, hogy ezek az alternatív szintek összhangban állnak az indikatív dózis 0,1 mSv értékével.

A mérendő radionuklidokat a radioaktivitás valószínű forrásaira vonatkozó valamennyi releváns információ figyelembevételével a tagállamok határozzák meg. Mivel a magas tríciumszint más mesterséges radionuklidok jelenlétére utalhat, a tríciumot, az összesalfa-aktivitást és az összesbéta-aktivitást ugyanazon a mintán kell mérni.

2.   Az indikatív dózis kiszámítása

Az indikatív dózist a mért radionuklid-koncentrációk és a 96/29/Euratom irányelv III. mellékletének A. táblázatában meghatározott dózisegyütthatók, vagy a tagállamok illetékes hatóságai által elismert, újabb keletű információk alapján kell kiszámítani, az éves vízbevitel alapján (felnőttek esetében 730 l). Amennyiben a következő egyenlőtlenség teljesül, a tagállamok feltételezhetik, hogy az indikatív dózis alacsonyabb a 0,1 mSv parametrikus értéknél, és további vizsgálatra nincs szükség:

Formula

ahol

Ci(obs)

=

az i radionuklid megfigyelt koncentrációja

Ci(der)

=

az i radionuklid származtatott koncentrációja

n

=

észlelt radionuklidok száma

Származtatott radioaktivitás-koncentrációk az emberi fogyasztásra szánt vízben  (2)

Származás

Nuklid

Származtatott koncentráció

Természetes

U-238 (3)

3,0 Bq/l

U-234 (3)

2,8 Bq/l

Ra-226

0,5 Bq/l

Ra-228

0,2 Bq/l

Pb-210

0,2 Bq/l

Po-210

0,1 Bq/l

Mesterséges

C-14

240 Bq/l

Sr-90

4,9 Bq/l

Pu-239/Pu-240

0,6 Bq/l

Am-241

0,7 Bq/l

Co-60

40 Bq/l

Cs-134

7,2 Bq/l

Cs-137

11 Bq/l

I-131

6,2 Bq/l

3.   Módszertani követelmények

A következő paraméterekre és radionuklidokra vonatkozóan az alkalmazott elemzési módszernek az aktivitáskoncentrációkat legalább az alább meghatározott kimutatási határral tudnia kell mérnie:

Paraméterek és radionuklidok

Kimutatási határ (1. és 2. megjegyzés)

Megjegyzések

Trícium

10 Bq/l

3. megjegyzés

Radon

10 Bq/l

3. megjegyzés

Összesalfa-aktivitás

0,04 Bq/l

4. megjegyzés

Összesbéta-aktivitás

0,4 Bq/l

4. megjegyzés

U-238

0,02 Bq/l

 

U-234

0,02 Bq/l

 

Ra-226

0,04 Bq/l

 

Ra-228

0,02 Bq/l

5. megjegyzés

Pb-210

0,02 Bq/l

 

Po-210

0,01 Bq/l

 

C-14

20 Bq/l

 

Sr-90

0,4 Bq/l

 

Pu-239/Pu-240

0,04 Bq/l

 

Am-241

0,06 Bq/l

 

Co-60

0,5 Bq/l

 

Cs-134

0,5 Bq/l

 

Cs-137

0,5 Bq/l

 

I-131

0,5 Bq/l

 

1. megjegyzés:

A kimutatási határt az ISO 11929 („A jellemző határértékek [döntési határérték, kimutatási határ és megbízhatósági tartományok] meghatározása az ionizáló sugárzás méréséhez – Alapok és alkalmazások”) szabvány szerint, 0,05-os első- és másodfajú hiba feltételezésével kell meghatározni.

2. megjegyzés:

A mérési bizonytalanságokat teljes standard bizonytalanságként vagy kiterjesztett standard bizonytalanságként, 1,96-os kiterjesztési tényezővel, az „Útmutató a mérési bizonytalanság kifejezéséhez” című ISO-útmutató alapján kell kiszámítani és megadni.

3. megjegyzés:

A trícium és a radon kimutatási határa a 100 Bq/l parametrikus érték 10 %-a.

4. megjegyzés:

Az összesalfa-aktivitás és az összesbéta-aktivitás kimutatási határa a 0,1 Bq/l, illetve a 1,0 Bq/l vizsgálati érték 40 %-a.

5. megjegyzés:

Ez a kimutatási határ csak új vízforrás esetében, az indikatív dózis kezdeti vizsgálatára alkalmazandó. Amennyiben a kezdeti vizsgálat alapján nem valószínű, hogy az Ra-228 meghaladja a származtatott koncentráció 20 %-át, a kimutatási határ az Ra-228 nuklidra vonatkozó rutinmérések esetében 0,08 Bq/l-re növelhető, amíg az ellenőrzés megismétlése nem szükséges.


(1)  Adott esetben az összesbéta-aktivitás helyett a K-40 aktivitás koncentráció kivonásával a maradék bétaaktivitás is használható.

(2)  Ez a táblázat a leggyakoribb természetes és mesterséges radionuklidokra vonatkozó értékeket tartalmazza, melyek 0,1 mSv dózisra, 730 liter éves vízbevitellel és a 96/29/Euratom irányelv III. mellékletének A. táblázatában meghatározott dózisegyütthatók alkalmazásával kiszámított pontos értékek. Ugyanezen a módon a más radionuklidokra vonatkozó, származtatott koncentrációk is kiszámíthatók; az értékek pedig a tagállamok illetékes hatóságai által elismert, újabb keletű információk alapján naprakésszé tehetők.

(3)  Ez a táblázat kizárólag az urán radiológiai tulajdonságait veszi figyelembe, kémiai toxicitását nem.


HATÁROZATOK

7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/22


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. augusztus 12.)

a nem SOLAS hajókba való beszerelésre szánt, az általános tengeri vészjelző és biztonsági rendszerben (GMDSS) szerepeltetni kívánt tengeri rádiókommunikációs berendezésekre vonatkozó alapvető előírásokról

(az értesítés a C(2013) 5185. számú dokumentummal történt)

(2013/638/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdése e) pontjára,

mivel:

(1)

Több tagállam közös biztonsági elveket és szabályokat vezetett be, vagy szándékozik bevezetni az olyan hajók rádióberendezései tekintetében, amelyekre nem vonatkozik a tengeri élet biztonságáról szóló 1974-es nemzetközi egyezmény (SOLAS) (a továbbiakban: nem SOLAS hajók).

(2)

A rádiószolgáltatások összehangolásának célja, hogy hozzájáruljon a nem SOLAS hajók biztonságosabb navigációjához, különösen veszély és rossz időjárási viszonyok esetén.

(3)

A Tengerészeti Biztonsági Bizottságnak (MSC) a nem SOLAS hajók általános tengeri vészjelző és biztonsági rendszerben (GMDSS) való részvételről szóló 803-as körlevele és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) MSC.131(75) állásfoglalása felszólítja az államokat, hogy alkalmazzák az iránymutatásokat a nem SOLAS hajóknak a GMDSS-ben való részvétele érdekében, és tegyék kötelezővé, hogy valamennyi hajóba szánt rádióberendezés rendelkezzen a GMDSS egyes jellemzőivel.

(4)

A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) rádiószabályzata meghatároz egyes, a GMDSS számára kijelölt frekvenciákat. Az ezeken a frekvenciákon működő, vészhelyzeti használatra szánt valamennyi rádióberendezésnek lehetővé kell tennie e frekvenciák rendeltetésszerű használatát, és kielégítő biztosítékot kell nyújtania a vészhelyzet esetén történő megfelelő működéshez.

(5)

Egyértelművé kell tenni, hogy a nem SOLAS hajókba való beszerelésre szánt, az általános tengeri vészjelző és biztonsági rendszerben (GMDSS) szerepeltetni kívánt tengeri rádiókommunikációs berendezésekre vonatkozó alapvető előírásokról szóló, 2003. szeptember 4-i 2004/71/EK bizottsági határozat (2) valamennyi nem SOLAS hajón való használatra szánt GMDSS-berendezésre vonatkozik, amelyre a tengerészeti felszerelésekről szóló, 1996. december 20-i 96/98/EK tanácsi irányelv (3) nem terjed ki.

(6)

A nem SOLAS hajókon való használatra szánt GMDSS-berendezések által teljesítendő követelmények végrehajtása minden tagállamban egységes kell, hogy legyen, és meg kell felelnie a vonatkozó IMO-iránymutatásoknak.

(7)

Mivel a 2004/71/EK határozatot számos helyen módosítani kell, az egyértelműség érdekében célszerű új határozattal felváltani.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Távközlési Megfelelőségértékelési és Piacfelügyeleti Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat valamennyi olyan rádióberendezésre alkalmazandó, amely nem tartozik a 96/98/EK irányelv hatálya alá, és amelyet olyan hajókon szándékoznak használni, amelyekre nem vonatkozik a tengeri élet biztonságáról szóló 1974-es nemzetközi egyezmény (SOLAS) (a továbbiakban: nem SOLAS hajók), és amelyeket a SOLAS-egyezmény IV. fejezetében megállapítottak szerint az általános tengeri vészjelző és biztonsági rendszerben (GMDSS) való részvételre szánnak, mégpedig a következő két szolgáltatás valamelyikében történő üzemeltetésre:

a)

a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) rádiószabályzata 1.28. cikkében meghatározottak szerinti tengeri mobilszolgáltatás;

b)

az ITU rádiószabályzata 1.29. cikkében meghatározottak szerinti tengeri mobil műholdas szolgáltatás.

2. cikk

A 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) sérelme nélkül, a rádióberendezéseket úgy kell megtervezni, hogy tengeri körülmények között megfelelően működjenek, továbbá teljesítsék a GMDSS valamennyi, a nem SOLAS hajókra vonatkozó működési követelményét a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet vonatkozó szabályainak megfelelően, valamint jól érthető és megbízható kommunikációt biztosítsanak kiváló minőségű analóg vagy digitális kommunikációs összeköttetés révén.

3. cikk

A 2004/71/EK határozat hatályát veszti.

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2013. augusztus 12-én.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök


(1)  HL L 91., 1999.4.7., 10. o.

(2)  HL L 16., 2004.1.23., 54. o.

(3)  HL L 46., 1997.2.17., 25. o.

(4)  HL L 163., 2009.6.25., 1. o.


7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/24


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. november 6.)

a Kínai Népköztársaságból származó, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból vagy acélból készült, egyes varrat nélküli csövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

(2013/639/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikkére,

mivel:

A.   AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2013. február 16-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett eljárás megindításáról szóló értesítéssel (2) dömpingellenes eljárást indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból vagy acélból készült, egyes varrat nélküli csövek Unióba történő behozatala tekintetében.

(2)

Az eljárás megindítására azt követően került sor, hogy varrat nélküli csövek európai uniós iparágának érdekvédelmi bizottsága (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból vagy acélból készült, egyes varrat nélküli csövek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszik ki. A panasz meggyőző bizonyítékot szolgáltatott a dömping és az abból eredő jelentős kár meglétére, és ezt elegendőnek tekintették a dömpingellenes eljárás megindításának megindokolásához.

(3)

A Bizottság az eljárás megindításáról értesítette a panaszost, más ismert uniós gyártókat, az ismert kínai exportáló gyártókat, az analóg országban esetlegesen működő gyártókat, az ismert importőröket, a viszonteladókat és más ismert érintett feleket, valamint Kína képviselőit. A Bizottság az érdekelt feleknek lehetőséget biztosított arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül.

(4)

A panaszos, más uniós gyártók, a kínai exportáló gyártók, az importőrök és a viszonteladók ismertették álláspontjukat. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki azt kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolták.

B.   A PANASZ VISSZAVONÁSA ÉS AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE

(5)

A Bizottsághoz intézett 2013. szeptember 9-i levelében a panaszos visszavonta panaszát.

(6)

Az alaprendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően a panasz visszavonása esetén az eljárás megszüntethető, kivéve, ha ez a megszüntetés az Unió érdekeit sértené.

(7)

A vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely arra utalna, hogy az eljárás megszüntetése sértené az Unió érdekeit. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi eljárást meg kell szüntetni. Az érdekelt feleket megfelelően tájékoztatták és lehetőséget biztosítottak számukra észrevételeik megtételére. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek.

(8)

Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy a Kínai Népköztársaságból származó, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból vagy acélból készült, egyes varrat nélküli csövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárást meg kell szüntetni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A jelenleg a 7304 19 90, 7304 29 90, 7304 39 98 és 7304 59 99 KN-kód alá besorolt, Kínai Népköztársaságból származó, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból vagy acélból, de nem rozsdamentes acélból készült, egyes varrat nélküli csövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszűnik.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  HL C 45., 2013.2.16., 3. o.


III Egyéb jogi aktusok

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/25


AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 522/12/COL HATÁROZATA

(2012. december 19.)

az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2012 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott állami támogatási intézkedésekről szóló új fejezet beiktatása révén, nyolcvanhetedik alkalommal történő módosításáról

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (1) és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (2) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára és 24. cikkére,

EMLÉKEZTETVE az EFTA Felügyeleti Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott, állami támogatással kapcsolatos eljárási és anyagi jogi szabályokra (3),

mivel:

A felügyeleti és bírósági megállapodás 24. cikke értelmében a Hatóság érvényt szerez az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseinek.

A felügyeleti és bírósági megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a Hatóság közleményeket vagy iránymutatásokat ad ki az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben ezen megállapodás vagy a felügyeleti és bírósági megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben a Hatóság ezt szükségesnek ítéli.

2012. május 22-én az Európai Bizottság közleményt fogadott el az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2012 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott egyes állami támogatási intézkedésekhez adott iránymutatásról  (4).

A közlemény az Európai Gazdasági Térséget is érinti.

Az EGT állami támogatási szabályainak egységes alkalmazását az Európai Gazdasági Térség egész területén biztosítani kell.

Az EGT-megállapodás XV. mellékletének végén szereplő „ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK” cím II. pontja értelmében a Hatóság a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja az Európai Bizottság által elfogadott jogi aktusoknak megfelelő jogi aktusokat.

Az Európai Bizottsággal és az EFTA-államokkal konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az állami támogatásokról szóló iránymutatás módosul az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2012 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott állami támogatási intézkedésekről szóló új fejezet beillesztésével. Az új fejezet e határozat mellékletében található.

2. cikk

Csak az angol nyelvű változat hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2012. december 19-én.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Oda Helen SLETNES

elnök

Sverrir Haukur GUNNLAUGSSON

testületi tag


(1)  A továbbiakban: EGT-megállapodás.

(2)  A továbbiakban: felügyeleti és bírósági megállapodás.

(3)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 1994. január 19-én elfogadott és közzétett, az EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének, valamint a felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. cikkének alkalmazására és értelmezésére vonatkozó iránymutatás (Az Európai Unió Hivatalos Lapja [a továbbiakban: HL] L 231., 1994.9.3., 1. o. és 32. EGT-kiegészítés, 1994.9.3., 1. o. A továbbiakban: az állami támogatásokról szóló iránymutatás. Az állami támogatásokról szóló iránymutatás frissített változata a Hatóság honlapján található: http://www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines/

(4)  A Bizottság közleménye – Iránymutatás az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2012 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott egyes állami támogatási intézkedésekhez (HL C 158., 2012.6.5., 4. o.).


MELLÉKLET

AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEI 2012 UTÁNI KERESKEDELMI RENDSZERÉNEK KONTEXTUSÁBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁS  (1)

ÁLLAMI TÁMOGATÁSI POLITIKA ÉS AZ ETS-IRÁNYELV

1.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve (2) létrehozta az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerét (EU ETS), míg a 2009/29/EK irányelv (3) – 2013. január 1-jei hatállyal – továbbfejlesztette és kiterjesztette az EU ETS-t. A módosított 2003/87/EK irányelv (4) a továbbiakban „ETS-irányelv” néven szerepel. A 2009/29/EK irányelv részét képezi az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, valamint a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmazó jogalkotási csomagnak. A csomagot elsősorban az Unió általános környezetvédelmi célkitűzésének elérése céljából dolgozták ki, mely szerint 2020-ig 20 %-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990. évi szinthez képest, és az Unió teljes energiafogyasztásában 20 %-ra emelik a megújuló energia részarányát.

2.

Az ETS-irányelv a következő különleges és átmeneti intézkedésekről rendelkezik bizonyos vállalkozásokra vonatkozóan: az üvegházhatásúgáz-kibocsátás EU ETS-re visszavezethető költségeinek (általánosan használt néven: a közvetett kibocsátás költségei) beépülése okozta villamosenergiaár-növekedés kompenzálásához nyújtott támogatás; a nagy hatékonyságú erőműveknek – ideértve a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására alkalmas (CLT-kész) új erőműveket is – nyújtott beruházási támogatás; néhány EFTA-államban (5) a villamosenergia-ágazatnak opcionálisan, átmenetileg ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek; valamint egyes kisebb létesítmények kivétele az EU-ETS-ből, amennyiben az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése elérhető az EU ETS keretén kívül, kisebb igazgatási költségek mellett.

3.

Az ETS-irányelv végrehajtásával összefüggésben előirányzott különleges és átmeneti intézkedések esetében az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatás áll fenn. A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve 2. része II. szakaszának megfelelően az EFTA-államoknak be kell jelenteniük az állami támogatást az EFTA Felügyeleti Hatóságnak, és az állami támogatás az EFTA Felügyeleti Hatóság általi jóváhagyásig nem hajtható végre.

4.

Az iránymutatás az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében ismerteti az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott állami támogatási intézkedésekre alkalmazandó összeegyeztethetőségi kritériumokat. A rendszer továbbfejlesztéséről és kiterjesztéséről a 2009/29/EK irányelv rendelkezett.

5.

A 2005. évi állami támogatási cselekvési tervben (6) meghatározott mérlegelési tesztnek megfelelően az EU ETS végrehajtásának kontextusában az állami támogatások ellenőrzésének elsődleges célja annak biztosítása, hogy az állami támogatási intézkedések az állami támogatás nélküli helyzethez képest az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagyobb mértékű csökkentését eredményezzék, valamint annak biztosítása, hogy a támogatás pozitív hatásai ellensúlyozzák a támogatás negatív, vagyis a belső piacon belüli versenyre gyakorolt torzító hatásait. Az állami támogatásnak szükségesnek kell lennie az EU ETS környezetvédelmi célkitűzésének eléréséhez (a támogatás szükségessége), és a környezetvédelem megvalósítani kívánt szintjéhez szükséges minimumra kell korlátozódnia (a támogatás arányossága) anélkül, hogy a támogatás a belső piacon a verseny és a kereskedelem indokolatlan torzulásához vezetne.

6.

Mivel a 2009/29/EK irányelv által bevezetett rendelkezések 2013. január 1-jétől alkalmazandók, az állami támogatás nem tekinthető szükségesnek az ezen irányelvből e dátumot megelőzően keletkezett terhek csökkentéséhez. Következésképpen az ezen iránymutatás hatályába tartozó intézkedések csak a 2013. január 1-jén vagy azután felmerült költségekre engedélyezhetők, kivéve a villamosenergia-előállítás modernizálásához (néhány EFTA-államban) opcionálisan és átmenetileg ingyenesen kiosztott kibocsátási egységekhez kapcsolódó támogatásokat, amelyek bizonyos feltételek mellett irányulhatnak a nemzeti tervben szereplő, 2009. június 25-étől eszközölt beruházásokra.

1.   AZ EZEN IRÁNYMUTATÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEK

1.1.   A villamosenergia-árakban megjelenő EU ETS kibocsátási egységekkel kapcsolatos költségekre visszavezethető kibocsátásáthelyezés jelentős kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatás (a közvetett kibocsátás költségeihez nyújtott támogatás)

7.

Az ETS-irányelv 10a. cikkének (6) bekezdése alapján az EGT-államok – a költségek állami támogatási szabályoknak megfelelő kompenzálása érdekében – állami támogatást nyújthatnak azon ágazatok vagy alágazatok számára, amelyekről megállapítást nyert, hogy a villamosenergia-árakban megjelenő, üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos költségeik (a továbbiakban: a közvetett kibocsátás költségei) miatt jelentősen érinti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata. Ezen iránymutatás alkalmazásában a „kibocsátásáthelyezés” az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának várható növekedését jelenti, amennyiben a vállalkozások az EGT-n kívülre helyezik termelésüket, mert az EU ETS okozta költségnövekedést nem tudják ügyfeleikre hárítani anélkül, hogy jelentős veszteséget szenvednének el piaci részesedésük tekintetében.

8.

A kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelése környezetvédelmi célt szolgál, mivel a támogatás célja – az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséről szóló, kötelező nemzetközi megállapodás hiányában – megakadályozni a globális szintű üvegházhatásúgáz-kibocsátás azon növekedését, melyet a termelés EGT-n kívüli területekre való áthelyezése okoz. Ugyanakkor a közvetett kibocsátás költségeihez nyújtott támogatás negatív hatást gyakorolhat az EU ETS hatékonyságára. A támogatás, amennyiben nem eléggé célzott, mentesíti a kedvezményezetteket a közvetett kibocsátás költségeinek viselése alól, korlátozva ezáltal az ágazatban a kibocsátáscsökkentést és az innovációt előmozdító ösztönzőket. Ebből következően a kibocsátáscsökkentés költségeit túlnyomórészt a gazdaság más ágazatai viselnék. Továbbá, az ilyen állami támogatás a verseny jelentős torzulását eredményezheti a belső piacon, különösen akkor, amikor az ugyanabban az ágazatban működő vállalkozásokat eltérően kezelik a különböző EGT-államokban a különböző költségvetési megszorítások miatt. Ezen iránymutatásnak ezért három meghatározott célkitűzésre kell irányulnia: a kibocsátásáthelyezés kockázatának minimalizálására, a költséghatékony széntelenítés megvalósítására irányuló EU ETS célkitűzés megőrzésére, valamint a verseny torzulásának minimalizálására a belső piacon.

9.

A 2009/29/EK irányelv elfogadása folyamán a Bizottság nyilatkozatot (7) tett közzé, melyben meghatározta azokat az alapelveket, amelyeket a közvetett kibocsátás költségeihez nyújtott állami támogatásra kíván alkalmazni a verseny indokolatlan torzulásának elkerülése érdekében.

10.

A Bizottság uniós szinten értékelte, hogy egy ágazat vagy alágazat milyen mértékben képes termékáraiba beépíteni a közvetett kibocsátás költségeit anélkül, hogy a piaci részesedésében jelentős veszteségeket szenvedjen el az Unió területén kívül működő, a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából kevésbé hatékony létesítményekkel szemben.

11.

Az EGT-államok által nyújtható maximális támogatási összeget egy olyan képlet alapján kell kiszámítani, amely figyelembe veszi a létesítmény ezen iránymutatásban meghatározott alapteljesítmény-szintjeit vagy alap villamosenergia-felhasználási szintjeit, valamint a különböző földrajzi területeken működő tüzelőberendezések által szállított villamos energiára vonatkozó CO2-kibocsátási tényezőt. Az olyan villamosenergia-szállítási szerződések esetében, amelyek nem tartalmaznak CO2-költségeket, nem nyújtható állami támogatás. A képlet biztosítja, hogy – a 2009/29/EK irányelv (27) preambulumbekezdésének megfelelően – a támogatás arányos, és hogy megőrzi a villamosenergia-hatékonyságot és a „szürke” villamos energiából a „zöld” villamos energiába való átmenetet előmozdító ösztönzőket.

12.

Továbbá, a belső piaci versenytorzulások minimalizálása és az EU ETS költséghatékony széntelenítés megvalósítására irányuló célkitűzésének megőrzése érdekében a támogatás nem kompenzálhatja teljes mértékben a villamosenergia-árakban az európai kibocsátási egységek (EUA) költségeit, és a támogatást idővel csökkenteni kell. A degresszív támogatási intenzitások alapvető fontossággal bírnak abban, hogy a működési állami támogatásoknál elkerülhető legyen a támogatástól való függés. Sőt, egyaránt megőrzik a külső környezeti hatások piaci árba való beépítését hosszú távon ösztönző tényezőket, valamint a kisebb szén-dioxid-kibocsátással járó termelési technológiákra való átállást előmozdító rövid távú ösztönzőket, egyidejűleg hangsúlyozva a támogatás átmeneti jellegét és elősegítve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságba való átmenetet.

1.2.   A nagy hatékonyságú erőművek számára nyújtott beruházási támogatás, ideértve a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra (CLT) kész új erőműveket is

13.

Az Európai Tanácsnak címzett, az ETS-irányelvnek a kibocsátási egységek elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról szóló 10. cikkének (3) bekezdésével kapcsolatos bizottsági nyilatkozatnak (8) megfelelően az EGT-államok 2013–2016 között ezeket a bevételeket nagy hatékonyságú erőművek, köztük a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra (CLT) kész új erőművek felépítésének támogatására is felhasználhatják. A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009. április 23-i 2009/31/EK tanácsi irányelv (9) 33. cikke szerint az EGT-államoknak azonban gondoskodniuk kell arról, hogy a 300 megawattnál nagyobb teljesítményű tüzelőberendezések üzemeltetői felmérték a következő feltételeket: a megfelelő tárolóhelyek rendelkezésre állását, a szállítóeszközök gazdasági és műszaki megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy műszaki és gazdasági szempontokból megvalósítható-e a szén-dioxid-leválasztáshoz szükséges modernizálás. Amennyiben az értékelés pozitív, a létesítmény telephelyén megfelelő helyet kell elkülöníteni a szén-dioxid-leválasztáshoz és -sűrítéshez szükséges berendezések számára (10).

14.

A támogatásnak egyrészt a legmodernebb technológia alkalmazásával járónál alacsonyabb CO2-kibocsátást kell ösztönöznie, ezáltal javítva a környezet védelmét, másrészt a környezetvédelemre gyakorolt jelentős hatás révén piaci hiányosságot kell megszüntetnie. A támogatásnak szükségesnek, ösztönző hatásúnak és arányosnak kell lennie. A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás megvalósításához nyújtott támogatás nem tartozik ezen iránymutatás hatálya alá, az ilyen támogatás értékelése más hatályos állami támogatási szabályok, elsősorban a környezetvédelem állami támogatásáról szóló iránymutatás állami támogatásról szóló fejezete (11) szerint történik.

15.

A támogatás arányosságának biztosítása érdekében a maximális támogatási intenzitásoknak a környezetvédelem javításához való hozzájárulás és az új erőmű szén-dioxid-kibocsátása – az ETS-irányelvben célul tűzött – csökkentésének függvényében kell változniuk. Ezért a teljes CLT-lánc (az erőmű felépítése, a szén-dioxid leválasztásának, szállításának, tárolásának tényleges megkezdése) új erőművek általi, 2020 előtt kezdődő megvalósítását honorálni kell azon CLT-kész új erőművekkel szemben, amelyek nem kezdik meg a CLT megvalósítását 2020 előtt. CLT-kész új erőművek esetében két hasonló projekt mérlegelésekor az engedélyezhető maximális támogatási intenzitásoknak magasabbnak kell lenniük a tisztán versenyalapú, egyértelmű, átlátható és nem diszkriminatív feltételekre épülő ajánlattételi eljárással kiválasztott projektek esetében. Így biztosítható, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon, és előmozdítsa a versenyt a villamosenergia-előállítás piacán. Ilyen körülmények között feltételezhető, hogy az adott ajánlatok tartalmazzák az összes olyan lehetséges előnyt, amelyek a kiegészítő beruházásból származhatnak.

1.3.   A villamosenergia-termelés modernizálásához opcionálisan és átmenetileg ingyenesen kiosztott kibocsátási egységekhez kapcsolódó támogatások

16.

Az ETS-irányelv 10c. cikke értelmében azok az EGT-államok, amelyek teljesítenek bizonyos, a nemzeti villamosenergia-hálózataik összekapcsolhatóságára, a villamosenergia-előállításhoz felhasznált fosszilis tüzelőanyagok arányára és az uniós átlaghoz viszonyított, egy főre jutó GDP-re vonatkozó feltételeket, választhatják azt a lehetőséget, hogy átmenetileg eltérnek a teljes kibocsátásiegység-mennyiség elárverezésének elvétől, és ingyenesen oszthatnak ki kibocsátási egységeket a 2008. december 31-én már üzemelő vagy az olyan villamosenergia-termelők részére, amelyeknél a modernizációs beruházás 2008. december 31-ig már ténylegesen megkezdődött. Az áramtermelőknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységekért cserébe az érintett EGT-államoknak nemzeti beruházási tervet (a továbbiakban: nemzeti terv) kell benyújtaniuk, mely tartalmazza az ingyenes kibocsátási egységek kedvezményezettjeinek vagy más üzemeltetőknek az infrastruktúra modernizálásába vagy felújításába, a tiszta technológiákba, valamint az energiaösszetételük és a beszerzési forrásaik diverzifikálásába irányuló beruházásait.

17.

A teljes mennyiség árverezésétől való ilyen eltérés, amely a kibocsátási egységek átmenetileg ingyenes kiosztásával történik, az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás, mert az EGT-államok bevételekről mondanak le azáltal, hogy ingyenes kibocsátási egységeket osztanak ki és szelektív előnyt nyújtanak az áramtermelőknek. Az áramtermelők versenyben állhatnak más EGT-államokban működő áramtermelőkkel, ami azzal járhat, hogy e támogatás a belső piacon torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, és érinti a kereskedelmet. Állami támogatás áll fenn az ingyenes kibocsátási egységek kedvezményezettjei által alacsonyabb költségek mellett eszközölt beruházások esetében is.

1.4.   Kisebb létesítmények és kórházak EU ETS-ből való kivételéhez kapcsolódó támogatás

18.

Az ETS-irányelv 27. cikke szerint az EGT-államok kivehetnek az EU ETS-ből kisebb létesítményeket és kórházakat, amennyiben azok az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez egyenértékű módon hozzájáruló intézkedések hatálya alá tartoznak. Az EGT-államok javasolhatnak a kisebb létesítményekre és kórházakra vonatkozó olyan intézkedéseket, amelyekkel az EU ETS keretében megvalósított kibocsátás-csökkentéssel egyenértékű eredmény érhető el. A kisebb létesítmények és kórházak EU ETS-ből való ilyen kivételének lehetősége az előnyök maximalizálását célozza, nevezetesen az ETS-ből kivett egy tonna szén-dioxid-egyenértékre jutó igazgatási költség csökkentését.

19.

A kisebb létesítmények és a kórházak EU ETS-ből való kivétele állami támogatást tartalmazhat. Az EGT-államok tág mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak eldöntésében, hogy az EU ETS-ből kivegyenek-e kisebb létesítményeket, és ha igen, e kivétel milyen típusú létesítményekre vonatkozzon és milyen típusú intézkedéseket követeljenek meg. Emiatt nem zárható ki, hogy az EGT-államok által hozott intézkedések az EU ETS-ből kivett kisebb létesítmények vagy kórházak számára gazdasági előnyt nyújthatnak, mely a belső piacon valószínűleg torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, és érinti a kereskedelmet.

2.   ALKALMAZÁSI KÖR ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1.   Ezen iránymutatás alkalmazási köre

20.

Ezen iránymutatás csak az ETS-irányelv végrehajtásához kapcsolódó különleges támogatási intézkedésekre alkalmazandó. Az állami támogatásokról szóló iránymutatásnak a környezetvédelem állami támogatásáról szóló fejezete (12) nem alkalmazandó ezekre az intézkedésekre.

2.2.   Fogalommeghatározások

21.

Ezen iránymutatás alkalmazásában az I. függelékben meghatározott fogalommeghatározások érvényesek.

3.   AZ EGT-MEGÁLLAPODÁS 61. CIKKÉNEK (3) BEKEZDÉSE SZERINT ÖSSZEEGYEZTETHETŐ TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK

22.

A környezetvédelemhez nyújtott állami támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítható, amennyiben a támogatás anélkül fokozza a környezetvédelmet (az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését), hogy hátrányosan, a közös érdekkel ellentétes mértékben befolyásolná a kereskedelmi feltételeket. Egy támogatási intézkedés összeegyeztethetőségének értékelése során az EFTA Felügyeleti Hatóság mérlegeli a támogatási intézkedésnek a közös érdekű célkitűzés elérésére gyakorolt pozitív hatását az intézkedés potenciálisan negatív olyan mellékhatásaival szemben, mint a kereskedelem és a verseny torzulása. Emiatt a támogatási programok időtartama nem haladhatja meg ezen iránymutatás időbeli hatályát. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy az EFTA-államok újból bejelentsék az olyan intézkedést, amelynek időtartama túllépi a támogatási programot engedélyező EFTA felügyeleti hatósági határozatban meghatározott határidőt.

3.1.   A villamosenergia-árakban megjelenő EU ETS kibocsátási egységekkel kapcsolatos költségekre visszavezethető kibocsátásáthelyezés jelentős kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatás (a közvetett kibocsátás költségeihez nyújtott támogatás)

23.

Az ETS-irányelv végrehajtása eredményeként a villamosenergia-árakban megjelenő EU ETS kibocsátási egységekkel kapcsolatos, 2013. január 1-jétől felmerülő költségek kompenzációjaként a II. függelékben felsorolt ágazatoknak és alágazatoknak nyújtott támogatás az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek tekinthető a belső piaccal, feltéve, hogy teljesülnek az ebben a szakaszban meghatározott feltételek.

A támogatás célja és szükségessége

24.

Ezen iránymutatás alkalmazásában e támogatás célja a kedvezményezett által viselt, a villamosenergia-árakban megjelenő EUA-költségekre visszavezethető kibocsátásáthelyezés jelentős kockázatának elkerülése, amennyiben a kedvezményezett harmadik országbeli versenytársait nem terhelik hasonló szén-dioxid-költségek, és a kedvezményezett nem képes ezeket a költségeket a termékárakba beépíteni anélkül, hogy jelentős veszteségeket szenvedne el piaci részesedésében.

25.

Ezen iránymutatás alkalmazásában csak akkor áll fenn a kibocsátásáthelyezés jelentős kockázata, ha a kedvezményezett a II. függelékben meghatározott ágazatban vagy alágazatban tevékeny.

Maximális támogatási intenzitás

26.

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben a felmerült elszámolható költségek 85 %-át; 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban a felmerült elszámolható költségek 80 %-át; 2019-ben és 2020-ban a felmerült elszámolható költségek 75 %-át.

A maximális támogatási összeg kiszámítása

27.

A II. függelékben felsorolt ágazatokban és alágazatokban a termékek előállításáért létesítményenként fizetendő maximális támogatást a következő képlet szerint kell kiszámítani:

(a)

Amennyiben a kedvezményezett által előállított termékekre alkalmazandók a III. függelékben meghatározott, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek, a létesítményenként a t. évben felmerült költségekért fizetendő maximális támogatási összeg a következővel egyenlő:

Formula

Ebben a képletben: Ait a t. év támogatási intenzitása, törtszámmal kifejezve (pl. 0,8); Ct az alkalmazandó CO2-kibocsátási tényező (tCO2/MWh) (a t. évben); Pt–1 a (t–1). évi EUA határidős ár (EUR/tCO2); E a III. függelékben meghatározott, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára alkalmazandó termékspecifikus referenciaérték; BO az alapteljesítmény. Ezeket a fogalmakat az I. függelék tartalmazza.

(b)

Amennyiben a kedvezményezett által előállított termékekre nem alkalmazandók a III. függelékben meghatározott, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek, a létesítményenként a t. évben felmerült költségekért fizetendő maximális támogatási összeg a következővel egyenlő:

Formula

Ebben a képletben: Ait a t. év támogatási intenzitása, törtszámmal kifejezve (pl. 0,8); Ct az alkalmazandó CO2-kibocsátási tényező (tCO2/MWh) (a t. évben); Pt–1 a (t–1). évi EUA határidős ár (EUR/tCO2); EF a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó kivételes referenciaérték; BEC az alap villamosenergia-felhasználás (MWh). Ezeket a fogalmakat az I. függelék tartalmazza.

28.

Amennyiben egy létesítmény olyan termékeket állít elő, amelyekre a III. függelékben felsorolt, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaérték alkalmazandó, és olyan termékeket, amelyekre alkalmazandó a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó kivételes referenciaérték, a villamosenergia-felhasználást az egyes termékekhez az adott termék tonnában kifejezett össztermelése szerint kell hozzárendelni.

29.

Amennyiben egy létesítmény támogatásra jogosult (vagyis a II. függelékben felsorolt támogatható ágazatokba vagy alágazatokba eső) termékeket és támogatásra nem jogosult termékeket is előállít, a fizetendő maximális támogatási összeget csak a támogatásra jogosult termékekre kell kiszámítani.

30.

Támogatás abban az évben fizethető a kedvezményezettnek, amelyben a költségek felmerültek, vagy a következő évben. Amennyiben a támogatást abban az évben fizetik ki, amelyikben a költségek felmerültek, gondoskodni kell egy utólagos kifizetéskiigazítási mechanizmusról, amellyel biztosítható, hogy a túlfizetett támogatási összegeket visszafizetik a következő év július 1-je előtt.

Ösztönző hatás

31.

Az ösztönző hatásra vonatkozó követelmény vélelmezhetően akkor teljesül, ha teljesül a 3.1. szakaszban meghatározott összes feltétel.

3.2.   Az új, nagy hatékonyságú erőművek számára nyújtott beruházási támogatás, ideértve a CLT-kész új erőműveket is

32.

Az új, nagy hatékonyságú erőművek számára 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között nyújtott beruházási támogatások az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetők a belső piaccal, feltéve, hogy teljesülnek az ebben a szakaszban meghatározott feltételek.

33.

Új, nagy hatékonyságú erőművek számára csak akkor nyújtható beruházási támogatás, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

(a)

Az új, nagy hatékonyságú erőmű meghaladja vagy a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek megállapításáról szóló, 2011. december 19-i 2011/877/EU bizottsági végrehajtási határozat (13) I. mellékletében az erőművekre meghatározott harmonizált hatásfok-referenciaértéket vagy a támogatás nyújtásakor hatályos hatásfok-referenciaértéket. Nem jogosultak támogatásra azok az új, nagy hatékonyságú erőművek, amelyek csupán megfelelnek az ilyen hatásfok-referenciaértékeknek; valamint

(b)

A támogatást nyújtó hatóság jóváhagyására 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között kerül sor.

A támogatás célja és szükségessége

34.

Az EFTA-államoknak bizonyítaniuk kell, hogy a támogatás piaci hiányosságra irányul azáltal, hogy jelentős hatást gyakorol a környezetvédelemre. A támogatásnak ösztönző hatásúnak kell lennie a tekintetben, hogy megváltoztatja a támogatás kedvezményezettjének magatartását; az ösztönző hatást egy olyan helyzet ismertetésével kell igazolni, amely bizonyítja, hogy a támogatás nélkül a kedvezményezett nem hajtotta volna végre a beruházást. Emellett a támogatott projekt nem indítható el a támogatási kérelem benyújtása előtt. Végezetül az EFTA-államoknak bizonyítaniuk kell, hogy a támogatás nem érinti hátrányosan, a közös érdekkel ellentétes mértékben a kereskedelmi feltételeket, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a támogatás kevés kedvezményezettre összpontosul, vagy a támogatás valószínűleg erősíti a kedvezményezettek piaci helyzetét (vállalatcsoportok szintjén).

Elszámolható költségek

35.

Az elszámolható költségek az új létesítményhez kapcsolódó azon beruházások összköltségére korlátozódnak (tárgyi és immateriális eszközök), amelyek az új erőmű felépítéséhez feltétlenül szükségesek. CLT-kész erőmű építése esetében elszámolhatók továbbá a teljes CLT-lánc gazdasági és műszaki megvalósíthatóságának igazolásához kapcsolódó költségek. A leválasztást, a szállítást és a tárolást szolgáló berendezések installálásának költségei ezen iránymutatás szerint nem elszámolható költségek, mivel a CLT megvalósításához nyújtott támogatás értékelése már az állami támogatásokról szóló iránymutatásnak a környezetvédelem állami támogatásáról szóló fejezete alapján történik.

Maximális támogatási intenzitások

36.

Az olyan új, nagy hatékonyságú, CLT-kész erőművek esetében, amelyek 2020 előtt kezdik meg a teljes CLT-lánc megvalósítását, a támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15 %-át.

37.

Az új, nagy hatékonyságú, CLT-kész, de a teljes CLT-lánc megvalósítását 2020 előtt meg nem kezdő erőművek esetében, amelyeknek tisztán versenyalapú, valamint i. az új erőműben a legmodernebb technológia alkalmazásával járónál alacsonyabb CO2-kibocsátást eredményező leginkább környezetbarát technológiák alkalmazását és ii. a villamosenergia-előállítás piacán a verseny előmozdítását ösztönző ajánlattételi eljárást követően nyújtanak támogatást, a támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 10 %-át. Az ilyen ajánlattételi eljárásnak egyértelmű, átlátható és nem diszkriminatív feltételekre kell épülnie, és biztosítania kell elegendő számú vállalkozás részvételét. Továbbá, az ajánlattételi eljárás költségvetését kötelező érvényű korlátnak kell tekinteni abban az értelemben, hogy nem minden résztvevő kaphat támogatást.

38.

A fenti 36. és 37. pontban meghatározott feltételeket nem teljesítő, új, nagy hatékonyságú erőművek esetében a támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 5 %-át.

39.

Amennyiben a teljes CLT-lánc megvalósítása nem kezdődik meg 2020 előtt, a támogatást a beruházás elszámolható költségeinek 5 %-ára kell csökkenteni, vagy 10 %-ára abban az esetben, ha teljesülnek a 3.2. szakaszban, a 37. pontban meghatározott feltételek. A támogatás előzetes kifizetése esetében az EFTA-államoknak vissza kell követelniük a túlfizetett támogatási összeget.

3.3.   A villamosenergia-termelés modernizálásához opcionálisan és átmenetileg ingyenesen kiosztott kibocsátási egységekhez kapcsolódó támogatások

40.

A 2013. január 1. és 2019. december 31. között a villamosenergia-termelés modernizálásához és a nemzeti tervekben szereplő beruházásokhoz opcionálisan és átmenetileg ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységekhez kapcsolódóan nyújtott állami támogatást – az ETS-irányelv 10c. cikkével összhangban – az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

(a)

az átmenetileg ingyenes kiosztás az ETS-irányelv 10c. cikke szerint, az ETS-irányelv 10c. cikkének (3) bekezdése alapján a villamosenergia-ágazatban átmenetileg ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek kiosztási módszerére vonatkozó iránymutatásról szóló bizottsági határozatnak (14), valamint az ETS-irányelv 10c. cikkének opcionális alkalmazásáról szóló bizottsági közleménynek (15) megfelelően történik.

(b)

a nemzeti terv olyan közös érdekű célkitűzést kíván megvalósítani, mint pl. az ETS-irányelv átfogó célkitűzései fényében a környezetvédelem javítása;

(c)

a nemzeti terv az ETS-irányelvvel összhangban tartalmazza az infrastruktúra modernizálásába vagy felújításába, a tiszta technológiákba, valamint az energiaösszetételük és a beszerzési forrásaik diverzifikálásába irányuló, 2009. június 25-e utáni beruházásokat;

(d)

a teljes kiosztási időszak alatt az ingyenes kibocsátási egységek (a 2011. március 29-i bizottsági közleménynek (16) vagy a támogatás nyújtása idején alkalmazandó vonatkozó iránymutatásnak megfelelően számított) piaci értéke (vállalatcsoportok szintjén) nem haladhatja meg az ingyenes kibocsátási egységek kedvezményezettje által eszközölt beruházások összköltségét (vállalatcsoportok szintjén). Amennyiben a beruházás összköltsége alacsonyabb a kibocsátási egységek piaci értékénél, vagy az ingyenes kibocsátási egységek kedvezményezettje nem hajt végre a nemzeti terv szerinti beruházást, az ingyenes kibocsátási egységek kedvezményezettjeinek a különbséget abba a mechanizmusba kell átutalniuk, amelynek keretében a nemzeti terv szerinti más beruházásokat finanszírozzák; és

(e)

a támogatás nem érinti hátrányosan, a közös érdekkel ellentétes mértékben a kereskedelmi feltételeket, különösen tekintettel azokra az esetekre, amikor a támogatás kevés kedvezményezettre összpontosul, vagy a támogatás valószínűleg erősíti a kedvezményezettek piaci helyzetét (vállalatcsoportok szintjén).

Ösztönző hatás

Az ösztönző hatás teljesítettnek tekintendő a 2009. június 25-étől eszközölt beruházások esetében.

Elszámolható költségek

41.

Az elszámolható költségek a nemzeti tervben szereplő beruházási összköltségekre (tárgyi és immateriális eszközök) korlátozódnak, melyek a kedvezményezettenként nyújtott ingyenes kibocsátási egységek (a 2011. március 29-i bizottsági közleménynek (17) vagy a támogatás nyújtása idején alkalmazandó vonatkozó iránymutatásnak megfelelően számított) piaci értékének felelnek meg, függetlenül az érintett létesítmény működési költségeitől és hasznától.

Maximális támogatási intenzitás

42.

A támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át.

3.4.   Kisebb létesítmények és kórházak EU ETS-ből való kivételéhez kapcsolódó támogatás

43.

Az EU ETS-ből 2013. január 1-jétől kivett kisebb létesítményeknek vagy kórházaknak nyújtott támogatást az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, feltéve, hogy a kisebb létesítmények vagy kórházak olyan intézkedések hatálya alá tartoznak, amelyek az ETS-irányelv 27. cikke értelmében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyenértékű csökkentését érik el, és feltéve, hogy az EFTA-állam eleget tesz az ETS-irányelv 27. cikkében meghatározott feltételeknek.

Ösztönző hatás

44.

Az ösztönző hatásra vonatkozó követelmény vélelmezhetően akkor teljesül, ha teljesül a 3.4. szakaszban meghatározott összes feltétel.

3.5.   Arányosság

45.

Az EFTA-államnak bizonyítania kell, hogy a kedvezményezettnek nyújtott támogatás összege a szükséges minimumra korlátozódik. Az EFTA-államok nyújthatnak az ezen iránymutatásban említettnél alacsonyabb támogatási intenzitású támogatást is.

4.   TÁMOGATÁSHALMOZÓDÁS

46.

Az ezen iránymutatásban meghatározott egyik támogatási plafon sem haladható meg, függetlenül attól, hogy a támogatást teljes egészében állami forrásokból, vagy részben uniós forrásokból finanszírozzák.

47.

Az ezen iránymutatás szerint összeegyeztethetőnek tekintett támogatás nem kombinálható az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének értelmében vett más állami támogatással vagy más uniós finanszírozással abban az esetben, ha az ilyen halmozódás az ezen iránymutatásban meghatározottnál nagyobb támogatási intenzitást eredményez. Ugyanakkor, amennyiben az ezen iránymutatás hatálya alá tartozó intézkedésekhez nyújtott, támogatásra jogosult kiadás egészben vagy részben más célú támogatásra is jogosult, a közös részre az alkalmazandó szabályok szerinti legkedvezőbb támogatási plafont kell alkalmazni.

5.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5.1.   Éves jelentéstétel

48.

A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyvének II. része (18), valamint a 2004. július 14-i 195/04/COL határozat (19) értelmében az EFTA-államoknak éves jelentéseket kell benyújtaniuk az EFTA Felügyeleti Hatósághoz.

49.

A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyvének II. részében, valamint a 195/04/COL határozatban megállapított követelményeken túlmenően a környezetvédelmi támogatási intézkedésekről szóló éves jelentéseknek kiegészítő információkat kell tartalmazniuk a jóváhagyott programokra vonatkozóan. Az EFTA-államoknak éves jelentéseikben különösen a következő információkat kell megadniuk:

a kedvezményezett neve, és a tulajdonában levő támogatott létesítmények,

azon ágazat(ok) és alágazat(ok), amely(ek)ben a kedvezményezett aktív,

az az év, amelyre a támogatást fizetik, és az az év, amelyben a támogatást fizetik,

minden egyes támogatott létesítmény alapteljesítménye az érintett (al)ágazatokban,

adott esetben jelentős kapacitásbővítések vagy -csökkentések,

minden egyes támogatott létesítmény éves termelése az érintett (al)ágazatokban, az alapteljesítmény meghatározásához használt minden egyes évben,

minden egyes támogatott létesítmény éves termelése az érintett (al)ágazatokban abban az évben, amelyre a támogatást fizetik,

minden egyes támogatott létesítmény által előállított olyan egyéb termékek éves termelése az alapteljesítmény meghatározásához felhasznált évek mindegyikében, amelyekre nem vonatkoznak a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek (amennyiben bármilyen olyan támogatást nyújtottak, amelyhez a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó kivételes referenciaértéket használtak fel),

minden egyes támogatott létesítmény alap villamosenergia-felhasználása (amennyiben a támogatást a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó kivételes referenciaérték alapján nyújtották),

éves villamosenergia-felhasználás azon évek mindegyikében, amelyeket az alap villamosenergia-felhasználás meghatározására használtak fel (amennyiben a támogatást a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó kivételes referenciaérték alapján nyújtották),

a létesítmény éves villamosenergia-felhasználása abban az évben, amelyre a támogatást fizetik (amennyiben a támogatást a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó kivételes referenciaérték alapján nyújtották),

a kedvezményezettenkénti támogatási összeg kiszámításához használt EUA határidős ár,

a támogatási intenzitás,

a nemzeti CO2-kibocsátási tényező.

50.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság rendszeresen nyomon követi az azon ágazatokban és alágazatokban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatást, amelyeknél jelentősnek ítéli a villamosenergia-árakban megjelenő EU ETS kibocsátási egységekkel kapcsolatos költségekre visszavezethető kibocsátásáthelyezés kockázatát (3.1. szakasz). Ennek során a Hatóság naprakésszé teszi a közvetett költségbeépülésre és a kibocsátásáthelyezésre gyakorolt lehetséges következményeire vonatkozó információit.

51.

Tekintettel az új, nagy teljesítményű erőműveknek – a CLT-kész erőműveket is ideértve – nyújtott támogatásra, az EFTA-államoknak éves jelentéseikben a következő információkat kell megadniuk:

a kedvezményezettek nevei,

a támogatási összeg kedvezményezettenként,

a támogatási intenzitás,

a 3.2. szakasz 32. pontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés igazolása a támogatás nyújtásának időzítése tekintetében,

a 3.2. szakasz 36. pontjában meghatározott feltételeknek való megfelelés igazolása arra vonatkozóan, hogy a teljes CLT-lánc megvalósítása 2020 előtt kezdődött meg,

5.2.   Átláthatóság

52.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság megítélése szerint az EFTA-államokban az állami támogatások átláthatóságának növelése érdekében további intézkedésekre van szükség. Különösen azt kell biztosítani, hogy az EFTA-államok, a gazdasági szereplők, az érdekelt felek és az EFTA Felügyeleti Hatóság könnyen hozzáférhessenek minden alkalmazandó környezetvédelmi támogatási program teljes szövegéhez.

53.

Ez megvalósítható internetes oldalak létrehozásával. Emiatt az EFTA Felügyeleti Hatóság rendszeres jelleggel előírja majd az érintett EFTA-állam számára valamennyi végleges támogatási program teljes szövegének interneten való közzétételét és az EFTA Felügyeleti Hatóság tájékoztatását a közzététel internetes címéről.

5.3.   Nyomon követés

54.

Az EFTA-államoknak minden intézkedés tekintetében részletes nyilvántartást kell vezetniük a nyújtott támogatásokról. Ezeket a nyilvántartásokat, amelyeknek tartalmazniuk kell minden arra vonatkozó információt, hogy az elszámolható költségekre és a megengedhető maximális támogatási intenzitásra vonatkozó feltételeket betartották, a támogatás nyújtásától számított 10 évig meg kell őrizni, és kérésre az EFTA Felügyeleti Hatóságnak be kell mutatni.

5.4.   Alkalmazási időszak és felülvizsgálat

55.

Ezt az iránymutatást az EFTA Felügyeleti Hatóság az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EGT-kiegészítésben történő közzététel utáni naptól alkalmazza.

56.

Ezen iránymutatás 2020. december 31-ig alkalmazandó. Az EFTA-államokkal folytatott konzultációt követően az EFTA Felügyeleti Hatóság ezen időpont előtt jelentős versenypolitikai vagy környezetvédelmi politikai megfontolások alapján, illetve egyéb EGT-szakpolitikák vagy nemzetközi kötelezettségek figyelembevétele érdekében módosíthatja azt. A jövőben ilyen módosításokra különösen az éghajlatváltozás témakörében születendő nemzetközi megállapodások és az éghajlatváltozással kapcsolatos EGT-n belüli jogalkotás fényében kerülhet sor. Az EFTA Felügyeleti Hatóság az iránymutatást az elfogadásától számítva kétévente felülvizsgálhatja.

57.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság az iránymutatást minden olyan bejelentett támogatási intézkedésre alkalmazni fogja, amelyre vonatkozóan az iránymutatásnak a Hivatalos Lapban és az EGT-kiegészítésben való közzététele után határozat meghozatalára kérik fel, abban az esetben is, ha a projekteket a közzétételt megelőzően jelentették be. Az EFTA Felügyeleti Hatóság az állami támogatásokról szóló iránymutatásnak a jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályokról szóló fejezetében (20) meghatározott szabályokat fogja alkalmazni valamennyi jogellenes támogatás esetében.


(1)  Ez az iránymutatás megfelel az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei 2012 utáni kereskedelmi rendszerének kontextusában hozott egyes állami támogatási intézkedésekhez adott, 2012. május 22-én elfogadott európai bizottsági iránymutatásnak (HL C 158., 2012.6.5., 4. o.). A Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatását közzétették a Hatóság honlapján (www.eftasurv.int/state-aid/legal-framework/state-aid-guidelines/)

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról, HL L 275., 2003.10.25., 32. o. Az irányelv beépítésre került az EGT-megállapodás XX. melléklete 21a. pontjának l) alpontjába.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve (2009. április 23.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról, HL L 140., 2009.6.5., 63. o. Ez az irányelv beépítésre került az EGT-megállapodás XX. melléklete 21a. pontjának l) alpontjába.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. október 27-i 2004/101/EK irányelve, HL L 338., 2004.11.13., 18. o.; Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/101/EK irányelve, HL L 8., 2009.1.13., 3. o.; Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 219/2009/EK rendelete, HL L 87, 2009.3.31., 109. o.

(5)  Ezen iránymutatás alkalmazásában az „EFTA-államok” kifejezés Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát jelöli, Svájcot azonban nem, mivel az ország – bár EFTA-állam –nem csatlakozott az EGT-hez.

(6)  Állami támogatási cselekvési terv - Kevesebb és célzottabb állami támogatás: ütemterv az állami támogatás 2005–2009 közötti reformjához, COM (2005) 107 végleges, 2005.6.7.

(7)  A 15713/1/08REV1 melléklet II. melléklete, 2008. november 18. (25.11). http://www.europarl.-europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P6-TA-2008-0610&format=XML&language=EN

(8)  Kiegészítés a következő dokumentumhoz: A Tanács Főtitkárságának feljegyzése az „I/A” napirendi ponthoz a COREPER/TANÁCS számára 8033/09 ADD 1 REV 1, 2009. március 31.

(9)  A szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK irányelv, HL L 140., 2009.6.5., 114. o. Ez az irányelv beépítésre került az EGT-megállapodás XX. mellékletének 1a., 1f., 1i., 13ca., 19a., 21at. és 32c. pontjába.

(10)  Lásd a 9. lábjegyzetet.

(11)  HL L 144., 2010.6.10., 1. o. és 29. EGT-kiegészítés, 2010.6.10., 1. o. Ez a fejezet megfelel az Európai Bizottság által elfogadott, a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásnak (HL C 82, 2008.4.1., 1. o.).

(12)  HL L 144., 2010.6.10., 1. o. és 29. EGT-kiegészítés, 2010.6.10., 1. o. Ez a fejezet megfelel az Európai Bizottság által elfogadott, a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásnak (HL C 82, 2008.4.1., 1. o.).

(13)  HL L 343., 2011.12.23., 91. o. Ez az irányelv beépítésre került az EGT-megállapodás IV. mellékletének 24. pontjába.

(14)  A Bizottság közleménye (2011. március 29.) a 2003/87/EK irányelv 10c. cikkének (3) bekezdése alapján a villamosenergia-ágazatban átmenetileg ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek kiosztási módszerére vonatkozó iránymutatásról. C(2011)1983 végleges, 2011.3.29.

(15)  A Bizottság közleménye: Iránymutatás a 2003/87/EK irányelv 10c. cikkének opcionális alkalmazásához. HL C 99., 2011.3.31., 9. o.

(16)  Lásd a 15. lábjegyzetet.

(17)  Lásd a 15. lábjegyzetet.

(18)  A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyvének II. része az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendeletet (HL L 83., 1999.3.27., 1. o.) tükrözi. Emellett a 659/1999/EK rendelet beépítésre került az EGT-megállapodás 26. jegyzőkönyvébe.

(19)  A 195/04/COL határozat (HL L 139., 2006.5.25., 37. o. és 26. EGT-kiegészítés, 2006.5.25., 1. o.) megfelel a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendeletnek (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.), amely a 659/1999/EK rendeletet hajtja végre.

(20)  HL L 73., 2009.3.19., 23. o. és 15. EGT-kiegészítés, 2009.3.19., 6. o. Ez a fejezet megfelel a jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályok megállapításáról szóló bizottsági közleménynek (HL C 119., 2002.5.22., 22. o.).

I. függelék

Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában:

—   „támogatás”: az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében meghatározott összes feltételt teljesítő bármilyen intézkedés;

—   „támogatásnyújtás időszaka”: egy vagy több év a 2013–2020 közötti időszakban. Amennyiben egy EFTA-állam ennél rövidebb időszakra kíván támogatást nyújtani, referenciának a kedvezményezett valamely üzleti évét kell tekintenie és a támogatást éves alapon kell nyújtania;

—   „maximális támogatási intenzitás”: az elszámolható költségek százalékában kifejezett teljes támogatási összeg. Valamennyi felhasznált adat az adó vagy egyéb díjak levonása előtti adat. Amennyiben a támogatást vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatási összegnek érték tekintetében meg kell egyeznie a vissza nem térítendő támogatás összegével. A több részletben fizetendő támogatást az első részlet nyújtásakori teljes nettó jelenértékén kell kiszámítani, a diszkontáláshoz a Hatóság által megadott referencia-kamatlábat alkalmazva. A támogatási intenzitást kedvezményezettenként kell kiszámítani.

—   „saját villamosenergia-termelés”: olyan létesítmény általi villamosenergia-termelés, amely a 2003/87/EK irányelv 3. cikkének u) pontja értelmében nem minősül „villamosenergia-termelőnek”;

—   „kedvezményezett”: támogatásban részesülő vállalkozás;

—   „CLT-kész”: olyan létesítmény, amelyről megállapították, hogy rendelkezésre állnak a megfelelő tárolóhelyek, hogy a szállítóberendezések műszakilag és gazdaságilag megvalósíthatók, és hogy műszaki és gazdasági szempontokból megvalósítható a szén-dioxid-leválasztáshoz szükséges modernizálás, amint a szén-dioxid-árküszöb formájában elégséges piaci ösztönzők állnak rendelkezésre. A létesítmény CLT-kész, ha teljesülnek a következők:

Annak igazolása, hogy a szén-dioxid-leválasztáshoz szükséges modernizálás műszakilag megvalósítható. A létesítményt vizsgáló műszaki tanulmány, mely kimerítő technikai részletességgel igazolja, hogy a létesítmény műszakilag alkalmas arra, hogy 85 %-os vagy annál magasabb szén-dioxid-leválasztási arány eléréséhez teljes mértékben modernizálják, egy vagy több olyan technológiatípus alkalmazásával, melyek a kereskedelmi forgalomba hozatalt megelőzően megfelelőnek bizonyultak, vagy amelyek teljesítményéről bizonyosan állítható, hogy az megfelelő.

Annak ellenőrzése, hogy rendelkezésre áll-e elegendő további hely a létesítmény telephelyén, ahol a leválasztást szolgáló berendezést installálni kell.

A szén-dioxid biztonságos geológiai tárolását szolgáló, műszakilag és gazdaságilag megvalósítható egy vagy több csővezeték vagy más szállítási útvonal(ak) azonosítása.

Egy vagy több lehetséges tárolóhely azonosítása, melyeket megfelelőnek ítéltek a leválasztott szén-dioxid várható mennyiségének és a beáramlott mennyiségének biztonságos geológiai tárolására a teljes élettartam alatt.

Annak igazolása gazdasági elemzéssel, hogy a létesítmény teljes/részleges kapacitásán az integrált CLT-rendszer modernizálása gazdaságilag megvalósítható. Az értékelésnek ésszerű forgatókönyveket kell bemutatnia, figyelembe véve a szén-dioxid-árakra vonatkozó előrejelzéseket, a műszaki tanulmányokban azonosított technológiák és tárolási lehetőségek költségeit, azok hibahatárait és az előrejelzett üzemi bevételeket. Az értékelésnek ismertetnie kell azokat a körülményeket, amelyek között a szén-dioxid leválasztása és tárolása gazdaságilag megvalósítható a tervezett létesítmény élettartama alatt, lehetséges CLT-megvalósítási tervet kell tartalmaznia, beleértve az üzembe helyezésre vonatkozó lehetséges ütemtervet.

Annak igazolása, hogy a CLT megvalósításához szükséges összes engedély beszerezhető, valamint az e folyamathoz szükséges eljárások és határidők azonosítása.

—   „környezetvédelem”: bármilyen olyan intézkedés, amelynek célja a kedvezményezett tevékenységei által a fizikai környezetben vagy természeti erőforrásokban okozott kár helyreállítása vagy megelőzése, az ilyen kár kockázatának csökkentése, vagy a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználásának előmozdítása, ideértve az energiatakarékossági intézkedéseket és a megújuló energiaforrások használatát.

—   „európai kibocsátási egység (EUA)”: egy meghatározott időszak alatt egy tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátására vonatkozó átruházható kibocsátási egység.

—   „bruttó hozzáadott érték (BHÉ)”: tényezőköltségen kifejezett bruttó hozzáadott érték, mely a folyó termelő felhasználás értékével csökkentett termelési eredmény értéke. Az adott termelő, ipar vagy ágazat GDP-hez való hozzájárulását méri. A tényezőköltségen kifejezett BHÉ a piaci árakon kifejezett BHÉ valamennyi közvetett adó levonása és valamennyi támogatás hozzáadása mellett. A tényezőköltségen kifejezett hozzáadott érték: forgalom plusz az aktivált saját teljesítmény, plusz egyéb üzemi bevétel, az állományváltozások hozzáadásával vagy levonásával, mínusz a termék- és szolgáltatásvásárlások, mínusz a forgalomhoz kapcsolódó, de nem levonható egyéb termékadók, mínusz a termeléshez kapcsolódó vámok és adók. Másképpen kiszámítható még a bruttó üzemi eredmény és a személyi jellegű ráfordítások összegeként. A hozzáadott értékbe nem tartozik bele a vállalati könyvekben pénzügyinek vagy rendkívülinek minősített bevétel és kiadás. A tényezőköltségen kifejezett hozzáadott értéket bruttó értéken számítják, mivel nem kerülnek levonásra az értékkiigazítások (mint pl. az értékcsökkenés) (1).

—   „a teljes CLT-lánc megvalósítása”: az építés és a szén-dioxid leválasztásának, szállításának és tárolásának tényleges megkezdése;

—   „kisebb létesítmények”: azok a létesítmények, amelyek az illetékes hatóságnak évi kevesebb mint 25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátást jelentettek, és amennyiben égetési tevékenységeket végeznek, 35 megawattnál alacsonyabb névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkeznek, a biomasszából származó kibocsátások nélkül, az egyenértékű intézkedések bejelentését megelőző három év mindegyikében, összhangban az ETS-irányelv 27. cikke (1) bekezdésének a) pontjával.

—   „munkálatok kezdete”: vagy az építési munkálatok kezdetét jelenti, vagy a berendezések megrendelésére tett első elkötelezettséget, kivéve az előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat.

—   „tárgyi eszközök”: az elszámolható költségek kiszámítása céljából földterületbe, épületekbe, létesítményekbe és felszerelésekbe történő beruházás;

—   „immateriális eszközök”: az elszámolható költségek kiszámítása céljából a következő eszközöket jelentik: működési licencek vagy szabadalmi oltalom alá tartozó, illetve nem tartozó know-how megvásárlásán keresztüli technológiaátadásra fordított kiadások, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

az érintett immateriális eszköz leírható eszköz,

piaci feltételek mellett vásárolták meg olyan vállalkozástól, amely felett a vásárló nem gyakorol közvetlen vagy közvetett irányítást,

fel van tüntetve a vállalkozás eszközei között, legalább öt évig a támogatás kedvezményezettjének létesítményében marad, ahol ebben az időszakban használják. Ez a feltétel nem alkalmazandó, amennyiben az immateriális eszköz műszakilag elavult. Amennyiben az immateriális eszközt ezen öt éven belül eladják, az eladásból származó hasznot le kell vonni az elszámolható költségekből és adott esetben vissza kell fizetni a teljes támogatási összeget vagy annak egy részét.

—   „kereskedelmi intenzitás”: harmadik országokba irányuló kivitel és a harmadik országokból származó behozatal összértékének és az uniós piac összméretének (az uniós vállalkozások éves hazai forgalma és a harmadik országokból származó összes behozatal összege) hányadosa az Eurostat-statisztikák szerint;

—   „EUA határidős ár”: euróban, azon év decemberében történő szállításra vonatkozó napi egyéves határidős EUA-árak (záróárak) egyszerű átlaga, amely évre a támogatást nyújtották. Az árak egy adott uniós karbontőzsdén a támogatásnyújtás évét megelőző év január 1-je és december 31-e között megfigyelt árak. Például: a 2016. évre nyújtott támogatás esetében az EUA határidős ár azon 2016. decemberi EUA záróárak egyszerű átlaga, melyeket 2015. január 1. és 2015. december 31. között figyeltek meg egy adott uniós karbontőzsdén.

—   „CO2-kibocsátási tényező”: tCO2/MWh-ban mérve, a különböző földrajzi területeken fosszilis tüzelőanyagokból előállított villamos energia CO2-intenzitásának súlyozott átlagát jelenti. A súlynak tükröznie kell a három fosszilis tüzelőanyag alkotta termelési összetételt az adott földrajzi területen. A CO2-tényező az energiaipar szén-dioxid egyenértékben kifejezett kibocsátásra vonatkozó adatainak és a fosszilis tüzelőanyagokból előállított bruttó villamosenergia-termelés (TWh) hányadosa. Ezen iránymutatás alkalmazásában a területek olyan földrajzi zónákként kerülnek meghatározásra, amelyek a) áramtőzsdéken keresztül összekötött alpiacokból állnak, vagy b) amelyeken belül nem létezik elismert szűk keresztmetszet, és – mindkét esetben – a zónákon belüli óránkénti másnapi áramtőzsdeárak (a napi EKB-árfolyamokat használva) euróban mért eltérése maximum 1 %-os egy évben az összes óra jelentős számában. Az ilyen regionális differenciálás azt a jelentőséget mutatja, melyet a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveknek a nagykereskedelmi piacon a végső ár meghatározásában tulajdonítanak, valamint ezen erőműveknek a bekapcsolási sorrendben marginális erőműként betöltött szerepét. Annak puszta ténye, hogy két EGT-állam egymás között villamos energiával kereskedik, még nem jelenti automatikusan azt, hogy azok szupranacionális régiót képeznének. Tekintettel arra, hogy hiányoznak a szubnacionális szintű idevágó adatok, a földrajzi területek egy vagy több EGT-állam egész területét fogják át. Ennek alapján a következő földrajzi területek határozhatók meg: Észak (Dánia, Svédország, Finnország és Norvégia), Közép-Nyugat-Európa (Ausztria, Belgium, Luxemburg, Franciaország, Németország, Liechtenstein és Hollandia), Ibéria (Portugália, Spanyolország), Csehország-Szlovákia (a Cseh Köztársaság és Szlovákia) és külön-külön az összes többi EGT-állam. A vonatkozó maximális regionális CO2-tényezőket a IV. függelék tartalmazza.

—   „alapteljesítmény”: tonna/év, a létesítmény átlagos termelése a 2005–2011 közötti referencia-időszakban (alapteljesítmény) a 2005–2011 közötti időszak minden egyes évében működő létesítményekre vonatkozóan. A 7 éves referencia-időszakból egy adott naptári év (pl. 2009) kizárható. Amennyiben a létesítmény 2005–2011 között legalább egy évig nem üzemelt, az alapteljesítményt a következőképpen kell meghatározni: négy működési év elteltéig az éves termelés, ezt követően pedig az ezen időszak előző három évének átlaga. Amennyiben a támogatásnyújtás időszakában valamely létesítményben ezen iránymutatás értelmében jelentősen bővül a termelési kapacitás, az alapteljesítmény növelhető e kapacitásbővítés arányában. Amennyiben valamely létesítmény egy adott naptári évben az alapteljesítményhez képest 50–75 %-kal csökkenti termelési szintjét, a létesítmény az alapteljesítménynek megfelelő támogatási összegnek csupán a felét kapja. Amennyiben valamely létesítmény egy adott naptári évben az alapteljesítményhez képest 75–90 %-kal csökkenti termelési szintjét, a létesítmény az alapteljesítménynek megfelelő támogatási összegnek csupán 25 %-át kapja. Amennyiben egy létesítmény egy adott naptári évben az alapteljesítményhez képest 90 %-kal vagy annál nagyobb mértékben csökkenti termelési szintjét, a létesítmény nem kap támogatást.

—   „alap villamosenergia-felhasználás”: MWh-ban, a létesítmény átlagos villamosenergia-felhasználása (ideértve a kiszervezés keretében előállított, támogatásra jogosult termékek előállításához kapcsolódó villamosenergia-felhasználást is) a 2005–2011 közötti referencia-időszakban (alap villamosenergia-felhasználás), a 2005–2011 közötti időszak minden egyes évében működő létesítményekre vonatkozóan. A 7 éves referencia-időszakból egy adott naptári év (pl. 2009) kizárható. Amennyiben a létesítmény 2005–2011 között legalább egy évig nem üzemelt, az alap villamosenergia-felhasználást a következőképpen kell meghatározni: négy működési év elteltéig az éves villamosenergia-felhasználás, ezt követően pedig a megelőző három működési év átlaga. Amennyiben a támogatásnyújtás időszakában valamely létesítményben ezen iránymutatás értelmében jelentősen bővül a termelési kapacitás, az alap villamosenergia-felhasználás növelhető a kapacitásbővítés arányában. Amennyiben valamely létesítmény egy adott naptári évben az alapteljesítményhez képest 50–75 %-kal csökkenti termelési szintjét, a létesítmény az alap villamosenergia-felhasználásnak megfelelő támogatási összegnek csupán a felét kapja. Amennyiben valamely létesítmény egy adott naptári évben az alapteljesítményhez képest 75–90 %-kal csökkenti termelési szintjét, a létesítmény az alap villamosenergia-felhasználásnak megfelelő támogatási összegnek csupán 25 %-át kapja. Amennyiben valamely létesítmény egy adott naptári évben az alapteljesítményhez képest 90 %-kal vagy ennél nagyobb mértékben csökkenti termelési szintjét, a létesítmény nem kap támogatást.

—   „jelentős kapacitásbővítés”: egy létesítmény installált kezdeti kapacitásának jelentős növekedése, mely a következőkkel jár:

a létesítmény műszaki konfigurációjához és működéséhez kapcsolódó legalább egy azonosítható fizikai változás, mely túlmutat egy gyártósor puszta lecserélésén, és

a létesítmény reáltőke-befektetés (vagy fokozatos reáltőke-befektetések egész sora) következtében a változást megelőző kezdeti installált kapacitásához képest legalább 10 %-kal nagyobb kapacitáson üzemeltethető.

A létesítménynek igazolnia kell a támogatást nyújtó nemzeti hatóság felé, hogy teljesülnek a jelentős kapacitásbővítés feltételei, és azt, hogy a jelentős kapacitásbővítést egy független szakértő megfelelőnek minősítette. Az ellenőrzés kiterjed a létesítmény által szolgáltatott adatok megbízhatóságára, hitelességére és pontosságára, és olyan szakvéleményt eredményez, amely alapján megalapozott bizonyossággal megállapítható, hogy a benyújtott adatok nem tartalmaznak lényeges hibát.

—   „villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaérték”: MWh/termelésieredmény-tonna, Prodcom 8 szinten meghatározva. A termékspecifikus villamosenergia-felhasználás és a termelésieredmény-tonna azon hányadosa, amelynél a szóban forgó terméket a villamosenergia-felhasználás tekintetében leghatékonyabb termelési módokkal állították elő. A támogatható ágazatokba tartozó azon termékek esetében, amelyekre vonatkozóan a 2011/278/EU bizottsági határozatban (2) megállapították a tüzelőanyag és a villamos energia felcserélhetőségét, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek meghatározása ugyanazon rendszerhatárokon belül történik, melynek során csak a villamos energia részesedését veszik figyelembe. A támogatható ágazatokban és alágazatokban előállított termékekre vonatkozó villamosenergia-felhasználási referenciaértékeket a III. függelék tartalmazza.

—   „villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó kivételes referenciaérték”: az alap villamosenergia-felhasználás 80 %-a. A villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek alkalmazásából adódó átlagos csökkentési erőfeszítésre vonatkozik (villamosenergia-felhasználási referenciaérték/előzetes villamosenergia-felhasználás). Az összes olyan termékre és eljárásra alkalmazzák, amelyek támogatható ágazatokba vagy alágazatokba tartoznak, de amelyekre nem vonatkoznak a III. függelékben meghatározott, villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek.


(1)  A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló, 1996. december 20-i 58/97/EK, Euratom tanácsi rendelettel létrehozott jogi keret szerinti 12 15 0 kód. Az EGT-megállapodásba beépített 58/97 rendeletet hatályon kívül helyezte a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló, 2008. március 11-i 295/2008/EK európai parlament és tanácsi rendelet (átdolgozás), amely beépítésre került az EGT-megállapodás XXI. mellékletének 1. pontjába (ugyanakkor az 58/97 rendeletnek a 2007. évvel bezárólag [a 2007. évet is beleértve] vett referenciaévekre vonatkozó adatok gyűjtésével, összeállításával és továbbításával kapcsolatos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell).

(2)  A Bizottság 2011/278/EU határozata (2011. április 27.) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról, HL L 130., 2011.5.17., 1. o. E határozat I.2 melléklete számos olyan terméket sorol fel, amelyek esetében feltételezhető, hogy fennáll a tüzelőanyag ilyen helyettesíthetősége, legalábbis bizonyos mértékben. A határozat beépítésre került az EGT-megállapodás XX. melléklete 21a. pontja l) alpontjának c) alpontjába.

II. Függelék

Azon ágazatok és alágazatok, amelyekről előzetesen megállapították, hogy a közvetett kibocsátás költségeire visszavezethető kibocsátásáthelyezés jelentős kockázatának vannak kitéve

Ezen iránymutatás alkalmazásában a támogatás kedvezményezettjének létesítménye csak akkor kaphat állami támogatást a közvetett kibocsátás költségeihez ezen iránymutatás 3.3. szakasza szerint, ha az alábbi ágazatok és alágazatok valamelyikében tevékenykedik. Ilyen támogatásra más ágazatok és alágazatok nem jogosultak.

 

NACE-kód (1)

Leírás

1.

2742

Alumíniumgyártás

2.

1430

Vegyiásvány bányászata

3.

2413

Egyéb szervetlen vegyi alapanyag gyártása

4.

2743

Ólom, cink, ón gyártása

5.

1810

Bőrruházat gyártása

6.

2710

Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása,

272210

Varrat nélküli acélcsövek

7.

2112

Papírgyártás

8.

2415

Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása

9.

2744

Réz gyártása

10.

2414

Egyéb szerves vegyi alapanyag gyártása

11.

1711

Pamutfonás

12.

2470

Vegyi szál gyártása

13.

1310

Vasércbányászat

14.

 

A műanyag-alapanyag gyártási ágazat (2416) következő alágazatai:

24161039

Kis sűrűségű polietilén (LDPE)

24161035

Kis sűrűségű lineáris polietilén (LLDPE)

24161050

Nagy sűrűségű polietilén (HDPE)

24165130

Polipropilén (PP)

24163010

Polivinil-klorid (PVC)

24164040

Polikarbonát (PC)

15.

 

A cellulózgyártási ágazat (2111) következő alágazata:

21111400

Mechanikai rostanyag

A támogatásra jogosult ágazatok és alágazatok meghatározására használt módszer indokolása

1.

Az ETS-irányelv 10a. cikke (15) bekezdésének megfelelően ezen iránymutatás alkalmazásában a fenti táblázatban felsorolt ágazatok vagy alágazatok mennyiségi alapon akkor tekinthetők a kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitettnek, ha a harmadik országokkal folytatott kereskedelem intenzitása 10 % fölött van, és az ETS-irányelv végrehajtásából eredő közvetlen és közvetett többletköltségek a termelési költségeknek a bruttó hozzáadott érték arányában mérve jelentős mértékű, legalább 5 %-os növekedését eredményezik.

2.

Az ezen iránymutatás szerinti támogathatóságot illetően a közvetett költségek kiszámításához a 2010/2/EU bizottsági határozatban (2) alkalmazottal megegyező szén-dioxid-árfeltételezést, valamint a határozattal megegyező, villamos energiára vonatkozó átlagos uniós kibocsátási tényezőt alkalmazzák. Az egyes ágazatokra vagy alágazatokra ugyanazok a kereskedelemre, termelésre és hozzáadott értékre vonatkozó adatok alkalmazandók, mint a 2010/2/EU bizottsági határozatban. A kereskedelmi intenzitások számítása az EU-n kívüli összes országba irányuló kivitelen vagy az azokból származó behozatalokon alapul, függetlenül attól, hogy ezek a nem EU-tagországok alkalmaznak-e szén-dioxid-árazást (szén-dioxid-adókkal, vagy az ETS-hez hasonló fix összkvótás kereskedési rendszerekkel). Feltételezhető továbbá, hogy a szén-dioxid-költség 100 %-a beépül a villamosenergia-árakba.

3.

Az ETS-irányelv 10a. cikke (17) bekezdésének rendelkezéseihez hasonlóan a fenti táblázatban felsorolt támogatható ágazatok és alágazatok meghatározása során az ágazatok fenti 1. pontban meghatározott mennyiségi feltételek alapján történő értékelése kiegészült egy minőségi értékeléssel, amennyiben rendelkezésre állnak a vonatkozó adatok és az iparág képviselői, vagy az EGT-államok a támogatásra való jogosultságot ésszerűen és megalapozottan indokolták. A minőségi értékelést elsősorban a periferikus ágazatokra, vagyis a NACE 4 ágazatokra végezték el, amelyeknél a közvetett kibocsátás költségeinek növekedése 3–5 % közötti tartományban mozog, és a kereskedelmi intenzitás legalább 10 %-os, másodsorban azokra az ágazatokra és alágazatokra (ideértve a Prodcom szintet (3) is), melyek esetében nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, vagy azok rossz minőségűek, harmadsorban pedig azokra az ágazatokra és alágazatokra (ideértve a Prodcom szintet), amelyekről megállapítható, hogy nem szerepeltek kellőképpen a mennyiségi értékelésben. Az értékelés nem terjedt ki azokra az ágazatokra vagy alágazatokra, amelyeknél a közvetett szén-dioxid kibocsátás költségei l %-nál kisebbek.

4.

A támogathatóság minőségi szempontú értékelése első lépésként azt vizsgálta, hogy mekkora a közvetett szén-dioxid-kibocsátás költségeinek aszimmetrikus hatása az ágazat bruttó hozzáadott értékének arányában. A költségek aszimmetrikus hatásának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy fennálljon a közvetett szén-dioxid kibocsátás költségeire visszavezethető kibocsátásáthelyezés jelentős kockázata. Ez a feltétel akkor teljesült, ha a közvetett szén-dioxid-kibocsátás költségei meghaladták a 2,5 %-ot. Másodszor, figyelembe vettük a piaccal kapcsolatban rendelkezésre álló bizonyítékokat is, amelyek szerint az (al)ágazat nem tudja áthárítani ügyfeleire a közvetett kibocsátás megnövekedett költségeit anélkül, hogy jelentős veszteséget szenvedjen el a piaci részesedésében a harmadik országbeli versenytársaival szemben. Objektív mutatóként e második feltétel teljesüléséhez legalább 25 %-os kereskedelmi intenzitás szükséges. Ezen túlmenően a második feltétel tekintetében bizonyítani kell, hogy az érintett uniós ágazat egésze valószínűleg árelfogadó (pl. árutőzsdéken meghatározott árak vagy a makrorégiók közötti árkorrelációra vonatkozó bizonyíték); az ilyen bizonyítékokat a nemzetközi kereslet és kínálat alakulására, a szállítási költségekre, a profitrésekre és a szén-dioxid-csökkentési potenciálra vonatkozó adatok támasztották alá, amennyiben azok rendelkezésre álltak. Harmadszor, figyelembe vettük az ágazatban a termékek vonatkozásában a tüzelőanyag és a villamos energia 2011/278/EU bizottsági határozatban (4) megállapított felcserélhetőségét is.

5.

A minőségi és a mennyiségi értékelés eredményei az ebben a mellékletben meghatározott támogatható ágazatok és alágazatok jegyzékében láthatók. A jegyzéket lezárták és csak az ezen iránymutatás félidős értékelése keretében módosítható.


(1)  A NACE rev.1.1. szerint: http://ec.europa.eu/eurostat/ramon/nomenclatures/index.cfm?TargetUrl=-LST_CLS_DLD&StrNom=NACE_1_1&StrLanguageCode=EN&StrLayoutCode=HIERARCHIC

(2)  A Bizottság határozata (2009. december 24.) a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listájának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról, HL L 1., 2010.1.5., 10. o. A határozat beépítésre került az EGT-megállapodás XX. melléklete 21a. pontja l) alpontjának b) alpontjába.

(3)  Production Communautaire jegyzék, lehívható a következő internetes oldalról: http://ec.europa.eu/eurostat/ramon/nomenclatures/-index.cfm?TargetUrl=LST_NOM_DTL&StrNom=PRD_2010&StrLanguageCode=EN&IntPcKey=&StrLayoutCode=HIERARCHIC

(4)  A Bizottság 2011/278/EU határozata (2011. április 27.) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról, HL L 130., 2011.5.17., 1. o. E határozat I.2 melléklete számos olyan terméket sorol fel, amelyek esetében feltételezhető, hogy fennáll a tüzelőanyag ilyen helyettesíthetősége, legalábbis bizonyos mértékben. A határozat beépítésre került az EGT-megállapodás XX. melléklete 21a. pontja l) alpontjának c) alpontjába.

III. függelék

A II. függelékben szereplő NACE-kódok alá tartozó termékekre alkalmazandó, a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó referenciaértékek

NACE4

Termék-referenciaérték (1)

Referenciaérték

Referencia egység

Termelési egység (2)

Termékmeghatározás (2)

A termék-referenciaértékhez tartozó eljárás (2)

Vonatkozó prodcom-kód (rev 1.1)

Leírás

2742

Elsődleges alumínium

14,256

MWh/t termék (váltakozó áramú fogyasztás)

Megmunkálatlan, ötvözetlen, folyékony alumínium tonnája

Megmunkálatlan, ötvözetlen, elektrolízisből származó folyékony alumínium

Megmunkálatlan, ötvözetlen, elektrolízisből származó folyékony alumínium, ideértve a szennyeződéscsökkentő egységeket, a járulékos folyamatokat és az öntőcsarnokot. A 2011/278/EU határozatban szereplő termék-meghatározáson felül az anódgyártó üzem (előre gyártott anódok) is ide tartozik. Amennyiben az anódokat egy önálló európai üzem szállítja, számára ellentételezés nem nyújtható, mivel azt a referencia már magában foglalja. Amennyiben az anódokat Európán kívül gyártják, kiigazítás alkalmazható.

27421130

Megmunkálatlan, ötvözetlen alumínium (a por és pehely kivételével)

 

 

 

 

 

 

 

27421153

Megmunkálatlan alumíniumötvözet elsődleges formában (a por és pehely kivételével)

2742

Alumínium-oxid (finomítás)

0,225

MWh/t termék

Alumínium-oxid tonnája

 

Az alumínium-oxid előállításához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat

27421200

Alumíniumoxid (a mesterséges korund kivételével)

2710

Oxigénes acél

0,036

MWh/t termék

Nyersacél (öntött acél) tonnája

 

Másodlagos kohászat, tűzálló anyagok előmelegítése, segédberendezések (különösképp a portalanító) és acél öntésére szolgáló létesítmények a nyersacél kivágásáig

2710T122

elektromos kemencétől eltérő eljárással előállított nem ötvözött acél

 

 

 

 

 

 

 

2710T132

elektromos kemencétől eltérő eljárással előállított, rozsdamentes acéltól különböző ötvözött acél

 

 

 

 

 

 

 

2710T142

elektromos kemencétől eltérő eljárással előállított rozsdamentes és hőálló acél

2710

Elektromos ívkemencében előállított szénacél

0,283

tCO2/t termék

Öntött másodlagos nyersacél tonnája

Kevesebb mint 8 % fém ötvözőelemet, valamint olyan mértékű szennyezőanyagot tartalmazó acél, amely korlátozza azokat a felhasználásokat, ahol nem követelmény a kiemelkedő felületi minőség és feldolgozhatóság

A termelőegységekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat.

az ívkemencéket

másodlagos kohászatot

öntést és vágást

égetés utáni egységet

portalanítóegységet

edényhevítő állásokat

öntőforma-hevítő állásokat

salakszárítást és

salak-előhevítést ideértve.

2710T121

Nyersacél: elektromos kemencében előállított nem ötvözött acél

 

 

(10 %-os legnagyobb átlag alapján)

 

 

 

 

2710T131

Nyersacél: elektromos kemencében előállított rozsdamentes acéltól különböző ötvözött acél

 

 

 

 

 

 

 

2710T141

Nyersacél: elektromos kemencében előállított rozsdamentes és hőálló acél

2710

Elektromos ívkemencében előállított, erős ötvözetű acél

0,352

tCO2/t termék

Erősen ötvözött nyersacél tonnája

Legalább 8 % fém ötvözőelemet tartalmazó acél, illetve ahol követelmény a kiemelkedő felületi minőség és feldolgozhatóság

A termelőegységekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat.

ívkemencéket

másodlagos kohászatot

öntést és vágást

égetés utáni egységet

portalanítóegységet

edényhevítő állásokat

öntőforma-hevítő állásokat

lassú hűtőegységet

salakszárítást és

salak-előhevítést ideértve.

Nem tartoznak bele a FeCr-átalakító egységek és az ipari gázok hűtőanyaggal történő tárolása.

2710T121

Nyersacél: elektromos kemencében előállított nem ötvözött acél

 

 

(10 %-os legnagyobb átlag alapján)

 

 

 

 

2710T142

elektromos kemencétől eltérő eljárással előállított rozsdamentes és hőálló acél

2710

FeSi

8,540

MWh/t termék

A végleges FeSi-75 tonnája

FeSi-75

A kemencék működéséhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi folyamat.

A segédberendezések nem tartoznak ide.

27102020/24101230

Ferroszilícium-75 %-os Si tartalom

2710

FeMn HC

2,760

MWh/t termék

A végleges magas széntartalmú FeMn tonnája

Magas széntartalmú FeMn

A kemencék működéséhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi folyamat.

A segédfolyamatok nem tartoznak ide.

27102010

Ferromangán (a BREF-nek megfelelően)

2710

SiMn

3,850

MWh/t termék

A végleges SiMn tonnája

A szilícium-mangán különböző széntartalmú fajtái, köztük a SiMn, alacsony széntartalmú SiMn és nagyon alacsony széntartalmú SiMn

A kemencék működéséhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi folyamat.

A segédfolyamatok nem tartoznak ide.

27102030

Szilícium-mangán, a FeSiMn kivételével

2413

Cl2

2,461

MWh/t termék

A klór tonnája

Klór

Az elektrolízis berendezéshez – köztük segédberendezésekhez, például motorokhoz – közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat

24131111

Klór

2413

Fém-szilícium

11,870

MWh/t termék

Fém-szilícium tonnája

90-99,99 %-os szilícium

A kemencékhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi folyamat.

A segédfolyamatok nem tartoznak ide.

24131155

Szilícium, kevesebb mint 99,99 tömegszázalék szilíciumtartalommal

2413

Hipertiszta poliszilícium

60,000

MWh/t termék

Hipertiszta fém-szilícium tonnája

99,99 %-os szilícium

A kemencékhez és a kiegészítő berendezésekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat

24131153

Szilícium, legalább 99,99 tömegszázalék szilíciumtartalommal

2413

SiC

6,200

MWh/t termék

100 %-os SiC tonnája

100 %-os tisztaságú karborundum

A kemencékhez és a kiegészítő berendezésekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat

24135450

Karbidok, vegyileg nem meghatározottak is

2414

Értékes vegyi anyagok

0,702

tCO2/t termék

Értékes vegyi anyagok (acetilén, etilén, propilén, butadién, benzol és hidrogén) tonnája

Értékes vegyi anyagok keveréke az acetilén, etilén, propilén, butadién, benzol és az ilyen anyagokat tartalmazó hidrogén teljes tömegében kifejezve, nem számítva a pótlólagos betáplálásból származó értékes vegyi anyagokat (hidrogén, etilén, egyéb értékes vegyi anyagok); a teljes termékkeverékben legalább 30 tömegszázalék etiléntartalommal, valamint az értékes vegyi anyagok, a fűtőgáz, butén és folyékony szénhidrogének legalább 50 tömegszázalékos össztartalmával a teljes termékkeverékben.

A következők előállításához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat ide tartozik: értékes vegyi anyagok tisztított termékként vagy köztes termékként történő előállítása a vonatkozó értékes vegyi anyag koncentrált tartalmával a legkisebb forgalmazható formában (nyers C4, nem hidrogénezett pirolízisbenzin). Nem tartozik ide a C4-extrakció (butadiénüzem), C4-hidrogénezés, pirolízisbenzin hidrogénnel való kezelése és aromások extrakciója, valamint a napi működéshez kapcsolódó logisztika/tárolás.

A NACE 2414 kód alá sorolt számos prodcom kód

 

 

 

 

 

 

 

 

24141120

Telített aciklikus szénhidrogének

 

 

 

 

 

 

 

24141130

Telítetlen aciklikus szénhidrogének; etilén

 

 

 

 

 

 

 

24141140

Telítetlen aciklikus szénhidrogének; propilén (propén)

 

 

 

 

 

 

 

24141150

Telítetlen aciklikus szénhidrogének; butilén (butén) és izomerjei

 

 

 

 

 

 

 

24141160

Telítetlen aciklikus szénhidrogének; 1,3-butadién és izoprén

 

 

 

 

 

 

 

24141190

Telítetlen aciklikus szénhidrogének (az etilén, propén, butén, 1,3-butadién és izoprén kivételével)

 

 

 

 

 

 

 

24/20141223

Benzol

2414

Aromás vegyületek

0,030

tCO2/t termék

CO2 súlyozott tonna

Aromások keveréke CO2 súlyozott tonnában (CWT) kifejezve

A következő aromás alegységekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik:

pirolízisbenzint hidrogénnel kezelő egység

benzol-/toluol-/xilol- (BTX-) extrakció

TDP

HDA

xilol-izomerizáció

P-xilol egységek

kumolgyártás és

ciklohexángyártás.

A NACE 2414 kód alá sorolt számos prodcom kód. A teljes listán szereplő közvetlen kibocsátással kapcsolatban lásd a 9. iránymutatást.

 

2414

Feketeszén

1,954

tCO2/t termék

Kemencekorom tonnája (értékesíthető egység> 96 %)

Kemencekorom. Ez a referenciaérték a gáz- és a lámpakorom-termékekre nem terjed ki.

A kemencekorom előállításához, megmunkálásához, csomagolásához és fáklyázásához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik.

24131130

Szén (a korom és a szén más formái is)

2414

Sztirol

0,527

tCO2/t termék

Sztirol tonnája (értékesíthető termék)

Sztirol monomer (vinilbenzol, CAS-szám: 100-42-5)

A sztirol, valamint a köztes termék, az etilbenzol gyártásához (a sztirolgyártáshoz betáplált mennyiséggel) közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik.

24141250

Sztirol

2414

Etilén-oxid/etilén-glikolok (EO/EG)

0,512

tCO2/t termék

EO-egyenértékek tonnája, amelyek meghatározása az adott glikol egy tömegegységében meglévő EO-mennyiségben (tömeg) történik.

Az etilénoxid/etilén-glikol referenciaérték a következő termékekre terjed ki:

etilénoxid (EO, nagy tisztaságú),

monoetilén-glikol (MEG, standard kategória + rost kategória, nagy tisztaságú), dietilén-glikol (DEG),

trietilén-glikol (TEG)

A termékek összmennyiségét EO-egyenértékekben (EOE) fejezik ki, amelyek meghatározása az adott glikol egy tömegegységében meglévő EO-mennyiségben (tömeg) történik.

Az EO termelés, tisztítás és glikolszekció folyamategységeihez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik.

24146373

Etilén-oxid (oxirán)

 

 

 

 

 

 

 

24142310

Etilénglikol (etándiol)

 

 

 

 

 

 

 

24146333

2,2-oxidietanol (dietilénglikol, digol)

2743

Cink elektrolízis

4,000

MWh/t termék

Cink tonnája

Elsődleges cink

A cink elektrolízis berendezéshez és a kiegészítő berendezésekhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat

27431230

Megmunkálatlan, ötvözetlen cink (a cinkpor, -szemcse és –pehely kivételével)

 

 

 

 

 

 

 

2743125

Megmunkálatlan, ötvözött cink (a cinkpor, -szemcse és –pehely kivételével)

2415

Ammónia

1,619

tCO2/t termék

Ammónia tonnája, amelyet az eladható (nettó) termelésben állítanak elő és tisztasága 100 %.

A termelt tonnában rögzítendő ammónia (NH3).

Az ammónia és a köztes termék, a hidrogén gyártásához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó valamennyi folyamat beletartozik.

24151075

Cseppfolyós ammónia

Termékek, amelyek esetében a 2011/278/EU határozat  (3) 1. mellékletének 2. pontja megállapítja a tüzelőanyag és a villamos energia felcserélhetőségét

A 2011/278/EU határozat 1. melléklete megállapította, hogy egyes termelési folyamatok esetében a tüzelőanyag és a villamos energia felcserélhető. E termékek esetében nem helyénvaló a referenciát a termék MWh/t értéke alapján megállapítani. Ehelyett az üvegházhatást okozó gázok közvetlen kibocsátását mutató görbékből kell kiindulni. Ezen eljárások esetében a termék-referenciaértékek a közvetlen összkibocsátásokon (energia-kibocsátás és technológiai kibocsátások), valamint a villamos energia felcserélhető részének alkalmazásából eredő közvetett kibocsátásokon alapulnak.

Ezekben az esetekben a támogatás legnagyobb összege kiszámításának – az iránymutatás 27. pontjának a) alpontjában szereplő – képletében az „E” tényező helyébe a következő kifejezés lép, amely a 2011/278/EU határozat szerinti termék-referenciaértéket a villamosenergia-felhasználás hatékonyságára vonatkozó, 0,465 t CO2/MWh értékű átlagos európai kibocsátás-intenzitás alapján meghatározott referenciaértékké alakítja át:

A 2011/278/EU határozat 1. mellékletében szereplő meglévő termék-referenciaérték (t CO2/t-ban) az alapidőszakban a vonatkozó közvetett kibocsátások (*) aránya × %/0,465 (t CO2/MWh).

(*)

„Az alapidőszakban a vonatkozó közvetett kibocsátások aránya”

a vonatkozó közvetett kibocsátások és

a közvetlen összkibocsátás és a vonatkozó közvetett kibocsátások összegének hányadosát jelenti a 2011/278/EU határozat 14. cikkének megfelelően.


(1)  A világosszürkével kiemelt termékek esetében megállapították a villamos energia és a tüzelőanyagok felcserélhetőségét, és a tCO2 tekintetében megadták a referenciát.

(2)  A sötétszürkével kiemelt termelési egységek, a meghatározások és a vonatkozó eljárások a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozaton alapulnak.

(3)  A Bizottság határozata (2011. április 27.) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról, C(2011) 2772 végleges, HL L 130., 2011.5.17., 1. o. A határozat beépítésre került az EGT-megállapodás XX. melléklete 21a. pontja l) alpontjának c) alpontjába.

IV. függelék

Maximális regionális CO2-kibocsátási tényezők a különböző földrajzi területeken (tCO2/MWh)

 

 

Villamos energia

Közép-Nyugat-Európa

Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Hollandia, Luxemburg, Liechtenstein

0,76

Csehország-Szlovákia

Cseh Köztársaság, Szlovákia

1,06

Ibéria

Portugália, Spanyolország

0,57

Észak

Dánia, Svédország, Finnország, Norvégia

0,67

Bulgária

 

1,12

Ciprus

 

0,75

Észtország

 

1,12

Görögország

 

0,82

Magyarország

 

0,84

Írország

 

0,56

Olaszország

 

0,60

Lettország

 

0,60

Litvánia

 

0,60

Málta

 

0,86

Lengyelország

 

0,88

Románia

 

1,10

Szlovénia

 

0,97

Egyesült Királyság

 

0,58

Izland

 

0,00

Megjegyzés a maximális regionális CO2-kibocsátási tényezőkkel kapcsolatban

A villamosenergia-források egyenlő kezelésének biztosítása és a lehetséges visszaélések elkerülése érdekében a villamosenergia-ellátás valamennyi forrására (saját villamosenergia-termelés, villamosenergia-ellátási szerződések vagy hálózat ellátása), és az érintett EGT-állam összes kedvezményezettjére ugyanaz a CO2-kibocsátási tényező alkalmazandó.

A maximális támogatási összeg megállapításához használt módszer figyelembe veszi a különböző földrajzi területeken működő tüzelőberendezések által szállított villamos energiára vonatkozó CO2-kibocsátási tényezőt. Az ilyen regionális differenciálás azt a jelentőséget mutatja, melyet a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveknek a nagykereskedelmi piacon a végső ár meghatározásában tulajdonítanak, valamint ezen erőműveknek a bekapcsolási sorrendben marginális erőműként betöltött szerepét.

A Bizottság előzetesen meghatározta a CO2-kibocsátási tényező(k) fent említett regionális értékét/értékeit, melyek maximális értékek a támogatási összeg kiszámításához. Az EGT-államok ugyanakkor valamennyi kedvezményezettre alacsonyabb CO2-kibocsátási tényezőket is alkalmazhatnak a területükön.


7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/51


AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 309/13/COL HATÁROZATA

(2013. július 16.)

a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 14. cikke alapján Norvégia által bevezetni kívánt intézkedések EGT-joggal való összeegyeztethetőségéről

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

tekintettel az EGT-megállapodás XI. mellékletének 5p. pontjában említett jogi aktusra, a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) (a továbbiakban: a jogi aktus) és különösen annak 14. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

2013. április 22-én kelt és az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által 2013. április 23-án kézhez vett levelével Norvégia értesítette a Hatóságot az általa a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján meghozandó intézkedésekről.

(2)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság az értesítéstől számított három hónapon belül megvizsgálta, hogy a szóban forgó intézkedések – különösen az intézkedések arányossága és a nemzeti szintű konzultációs eljárás átláthatósága tekintetében – összeegyeztethetők-e az EGT-joggal.

(3)

Vizsgálata során a Hatóság figyelembe vette a norvégiai médiapiacról rendelkezésre álló adatokat.

(4)

A Norvégia által bejelentett intézkedésekben szereplő kiemelt társadalmi fontosságú események jegyzékét egyértelmű és átlátható módon állították össze. Ezenfelül Norvégiában széles körű konzultációt indítottak e tekintetben.

(5)

A Hatóság elégedetten nyugtázta, hogy a Norvégia által bejelentett intézkedésekben felsorolt események legalább kettőnek megfelelnek az események társadalmi fontosságát megbízhatóan jelző, következő kritériumok közül: i. az esemény az EGT-tag EFTA-államban széles körben különös visszhangot kelt, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségének fontos; ii. az eseménynek általánosan elismert és egyedi kulturális jelentősége van az EGT-tag EFTA-állam lakossága számára, különösen a kulturális önazonosság erősítésében; iii. az ország csapata résztvevője az eseménynek, amely egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében zajlik; valamint iv. az eseményről hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(6)

A norvégiai intézkedésekben felsorolt számos esemény – így például az olimpiai játékok, valamint a férfi labdarúgó-világbajnokság és a férfi labdarúgó–Európa- bajnokság, a Norvégia részvételével zajló selejtező mérkőzéseket is ideértve – a 2010/13/EU irányelv (49) preambulumbekezdésében említett, a társadalom számára kiemelten jelentős események kategóriájába tartozik.

(7)

Norvégiában hatalmas érdeklődést váltanak ki a nyári olimpiai játékok, ahol a norvég sportolók mindig is számos egyéni és csapatsportágban indultak. Az esemény különös visszhangot kelt a norvég nagyközönség körében, mivel a hasonló események szokásos közönségénél szélesebb kör érdeklődését kelti fel. A nyári olimpiai játékokról Norvégiában hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely mindig nagy nézettségnek örvend.

(8)

A téli olimpiai játékok még ennél is népszerűbbek, és közvetítésük nagyon magas nézettségnek örvend. A téli olimpiai játékokon nagy számban indulnak norvég sportolók, egyéni és csapatsportágakban egyaránt. Az eseményt Norvégiában hagyományosan ingyenesen közvetítik a televízióban, magas nézettség mellett. Az eseményt olyanok is figyelemmel követik, akik egyébként nem tartoznak az érintett sportágak nézői közé.

(9)

A férfi labdarúgó-világbajnokság és a férfi labdarúgó–Európa-bajnokság – egészében véve és a Norvégia részvételével zajló selejtező mérkőzések külön is – a legnépszerűbb sportesemények közé tartoznak Norvégiában. A norvégiai nagyközönség és a média nagy érdeklődéssel követi a norvég csapat selejtező mérkőzéseit, valamint magát a tornát és különösen a döntőket. Az eseményekről hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend. Mivel a többi ország által a tornán játszott mérkőzések befolyásolhatják a Norvégia által esetlegesen játszott mérkőzéseket, továbbá a végeredményt, ezek a mérkőzések is kiemelt érdeklődésnek örvendenek Norvégiában.

(10)

Norvégiában jelentős érdeklődés mutatkozik a helyi labdarúgóklubok iránt. A norvég férfi labdarúgókupa döntőjéről hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak. Az esemény nagy nézettsége azt mutatja, hogy a döntőt azok is figyelemmel követik, akik egyébként nem nézik a helyi labdarúgóklubok mérkőzéseit.

(11)

A női kézilabda-világbajnokságról és Európa-bajnokságról (a tornáról) a televíziók hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely jelentős nézettségnek örvend. A norvég női kézilabda-válogatott már hosszú ideje nagy sikereket ér el, ami általános visszhangot váltott ki Norvégiában, és a sportág szokásos közönségénél szélesebb kör érdeklődését keltette fel. A többi ország által a tornán játszott mérkőzések egyaránt befolyásolhatják a Norvégia által esetlegesen játszott mérkőzéseket és a végeredményt.

(12)

A Nemzetközi Síszövetség (FIS) által szervezett északisí-világbajnokság népszerű esemény Norvégiában. A sífutás mélyen a norvég kultúrában gyökerezik és a norvég kulturális örökség fontos elemét képezi. Az esemény általánosan elismert és egyedi kulturális jelentőséggel bír a norvég lakosság számára, és a televíziók hagyományosan ingyenes közvetítést adnak róla, amely nagy nézettségnek örvend. Az esemény nagy nézettsége azt mutatja, hogy az esemény és végeredménye széles körben különös visszhangot kelt Norvégiában, és nem csupán az adott sportág szokásos közönségének fontos.

(13)

A FIS által szervezett alpesisí-világbajnokság népszerű esemény Norvégiában. Az alpesi sí mélyen a norvég kultúrában gyökerezik és a norvég kulturális örökség fontos elemét képezi. A FIS által szervezett alpesisí-világbajnokság tehát általánosan elismert, a norvég lakosság számára egyedi kulturális jelentőséggel bíró eseménynek tekinthető. Számos norvég alpesi síző győzelme nagymértékben befolyásolta a sportág iránti érdeklődést Norvégiában. Az esemény és végeredménye tehát széles körben különös visszhangot kelt Norvégiában, és nem csupán az adott sportág szokásos közönségének fontos.

(14)

A FIS által szervezett holmenkolleni északisí-világkupa Holmenkollenben (Oslo) évente megrendezésre kerülő sportesemény, amely a FIS északisí-világkupa programjának részét képezi. Az esemény az egyik legfontosabb, régi hagyományokkal rendelkező sportesemény Norvégiában, amely általánosan elismert, a norvég lakosság számára egyedi kulturális jelentőséggel bíró eseménynek tekinthető. Az eseményről hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést is adnak, amely nagy nézettségnek örvend. Az esemény kulturális jelentősége miatt az eredmény széles körben különös visszhangot kelt Norvégiában, és nem csupán az adott sportág szokásos közönségének fontos.

(15)

A biatlon-világbajnokság jelentős téli sporteseménynek számít Norvégiában, amely széles körben különös visszhangot kelt a lakosság körében, és a norvég kulturális identitás és síörökség részeként nem csupán a sportág szokásos közönségének fontos. Az eseményről hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(16)

A norvégiai intézkedések arányosnak tekinthetők, mivel a szolgáltatásnyújtásnak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 36. cikke szerinti alapszabadságától való eltérést azon fontosabb közérdek indokolja, hogy a különös társadalmi fontosságú események közvetítéséhez a közönség széles körben hozzáférhessen.

(17)

A norvégiai intézkedések továbbá összeegyeztethetők az EGT-versenyszabályokkal, mert a jegyzékben szereplő események közvetítésére feljogosított műsorszolgáltatók meghatározása olyan objektív kritériumok alapján történik (előírt lefedettség), amelyek lehetővé teszik, hogy az események közvetítési jogainak megszerzéséért potenciálisan verseny alakuljon ki. Továbbá a jegyzékben szereplő események száma nem túlzott, így nem torzítja az ingyenesen és a díjfizetés ellenében fogható televíziós csatornák piacán folyó versenyt.

(18)

A norvégiai intézkedések arányosságát több tényező is alátámasztja. Először is azáltal, hogy 90 %-os küszöbértéket vezettek be a feljogosított műsorszolgáltatókkal szemben a közvetítésekkel érintett lakossági lefedettségre vonatkozóan, nőtt az intézkedések arányossága, hiszen emelkedett az események közvetítése kapcsán előírt feltételeket teljesíteni képes műsorszolgáltatók száma. Másodszor, a jegyzékben szereplő események száma arányos. Harmadszor, a műsorszolgáltatók között a közvetítési jogokért fizetendő méltányos díj tekintetében esetlegesen felmerülő viták rendezését szolgáló mechanizmus került bevezetésre. A norvégiai intézkedések továbbá megfelelő rendelkezések révén biztosítják azt, hogy abban az esetben, ha a jegyzékben szereplő események közvetítésének jogait a közvetítés kapcsán előírt feltételeknek nem megfelelő műsorszolgáltató szerzi meg, akkor a kizárólagos jogok átadásra kerülhessenek egy olyan műsorszolgáltató részére, amely teljesíti ezeket a feltételeket. A norvégiai intézkedések emellett olyan helyzetekkel is számolnak, amelyekben a jegyzékben szereplő események közvetítésének jogait a közvetítés kapcsán előírt feltételeknek nem megfelelő műsorszolgáltató szerzi meg, és ezeket a jogokat egyetlen olyan műsorszolgáltató sem kívánja megvásárolni, amely teljesíti a feltételeket; az intézkedések biztosítani kívánják, hogy ilyenkor a feltételeket nem teljesítő műsorszolgáltató gyakorolhassa jogait. Végül a norvégiai intézkedések hatályba lépését 2014. július 1-jére halasztották, hogy azok ne befolyásolják hátrányosan a szerződésekkel kapcsolatban ezen időpont előtt folytatott tárgyalásokat.

(19)

A Bizottság a Norvégia által bejelentett intézkedésekről tájékoztatta a többi EGT-tag EFTA-államot, és kikérte a 2010/13/EU irányelv 29. cikke alapján létrehozott EFTA kapcsolattartó bizottság véleményét. A bizottság kedvező véleményt fogadott el,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Norvégia által az EGT-megállapodás XI. mellékletének 5p. pontjában említett jogi aktus, a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: a jogi aktus) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdése alapján elfogadandó intézkedések – amelyekről a jogi aktus 14. cikkének (2) bekezdése alapján 2013. április 22-én, a Hatóság által 2013. április 23-án kézhez vett levélben értesítették a Hatóságot –, összeegyeztethetők az EGT-joggal.

2. cikk

Norvégia közli a Hatósággal a véglegesen elfogadott intézkedéseket. A Hatóság a 2010/13/EU irányelv 14. cikke (2) bekezdésének megfelelően közzéteszi ezeket az intézkedéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-kiegészítésében.

3. cikk

Ennek a határozatnak Norvégia a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2013. július 16-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Sabine MONAUNI-TÖMÖRDY

testületi tag

Xavier LEWIS

igazgató


(1)  HL L 95., 2010.4.15., 1. o.


MELLÉKLET

A műsorszolgáltatáshoz és az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz kapcsolódó, 1997. február 28-i 153. sz. rendelet módosításáról szóló rendelet

Elfogadta a műsorszolgáltatáshoz és az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz kapcsolódó, 1992. december 4-i 127. sz. törvény 2–8. szakasza szerinti 2013. augusztus 9-i királyi rendelet. Előterjesztő: Kulturális Minisztérium

I.

A műsorszolgáltatáshoz és az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz kapcsolódó, 1997. február 28-i 153. sz. rendelet a következőképpen módosul:

Az 5-1. és az 5-2. szakasz rendelkezései hatályukat vesztik.

Az új 5-1. szakasz szövege a következő:

5-1. szakasz Kiemelt társadalmi fontosságú események

A következő események kiemelt társadalmi fontosságú eseménynek tekintendők:

a)

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által szervezett nyári és téli olimpiai játékok teljes terjedelmükben

b)

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) által szervezett férfi labdarúgó-világbajnokság teljes terjedelmében, a Norvégia részvételével zajló selejtező mérkőzéseket is ideértve

c)

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által szervezett férfi labdarúgó–Európa-bajnokság teljes terjedelmében, a Norvégia részvételével zajló selejtező mérkőzéseket is ideértve

d)

A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) által szervezett női kézilabda-világbajnokság teljes terjedelmében

e)

Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) által szervezett női kézilabda–Európa-bajnokság teljes terjedelmében

f)

A Norvég Labdarúgó-szövetség (NFF) által szervezett férfi labdarúgókupa-döntő

g)

A Nemzetközi Síszövetség (FIS) által szervezett északisí-világbajnokság teljes terjedelmében

h)

A Nemzetközi Síszövetség (FIS) által szervezet alpesisí-világbajnokság teljes terjedelmében

i)

A FIS által szervezett holmenkolleni északisí-világkupa

j)

A Nemzetközi Biatlon-szövetség (IBU) által szervezett biatlon-világbajnokság teljes terjedelmében

Az új 5-2. szakasz szövege a következő:

5-2. szakasz Az ingyenes televíziócsatornákat nézők jelentős hányada által fogható televíziós csatornák

Az ingyenes televíziócsatornákat nézők jelentős hányada által fogható televíziós csatorna olyan csatorna, amelyet a nézők legalább 90 %-a tud fogni további költségek nélkül, ide nem értve a licenc és/vagy az alapcsomag díját.

Az új 5-3. szakasz szövege a következő:

5-3. szakasz Eljárási rendelkezések és a piaci ár megállapítása

a)

Az a televíziós csatorna, amely nem teljesíti az 5-2. szakaszban felsorolt feltételeket és kizárólagos jogot szerzett az 5-1. szakaszban szereplő valamely esemény közvetítésére, köteles a továbbértékesítésre vonatkozó írásbeli ajánlatot tenni minden olyan televíziós csatorna számára, amely megfelel az 5-2. szakaszban foglalt követelményeknek és igényt tart az esemény közvetítésének jogára.

b)

Az a) pont szerinti ajánlatot az 5-2. szakaszban foglalt feltételeket teljesítő televíziós csatorna kérelmének kézhezvételét követő egy hónapon belül meg kell tenni.

c)

Az a televíziós csatorna, amely teljesíti az 5-2. szakaszban foglalt feltételeket és amely az a) pont szerinti ajánlatot kapott, az ajánlat kézhezvételét követő egy hónapon belül köteles választ adni az ajánlat elfogadására vagy elutasítására vonatkozóan.

d)

Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni az 5-1. szakaszban felsorolt események közvetítési jogaira vonatkozó díjazásról, legalább hat hónappal az esemény előtt bármelyik fél kérheti a médiahatóságtól az eseménnyel kapcsolatos jogokért fizetendő díjazás megállapítását. A közvetítési jogokért fizetendő díjazást a piaci elveknek megfelelően kell megállapítani. A médiahatóság iránymutatást bocsát ki az 5-1. szakaszban felsorolt eseményekhez kapcsolódó jogok továbbértékesítésére vonatkozó díjazás piaci elveknek megfelelő meghatározásáról.

e)

Az 5-2. szakaszban foglalt feltételeket nem teljesítő televíziós csatorna csak abban az esetben gyakorolhatja az 5-1. szakaszban felsorolt valamely eseményre vonatkozó kizárólagos jogát, ha az eseményt megelőzően legalább tíz hónappal nem érkezett hozzá az a) pont szerinti ajánlat, vagy egyetlen olyan televíziós csatorna sem kívánja piaci áron megvásárolni a közvetítési jogokat, amely megfelel az 5-2. szakaszban foglalt feltételeknek.

f)

Az e rendelkezésben szereplő határidők nem alkalmazandók, amennyiben az 5-1. szakaszban felsorolt esemény televíziós közvetítésének kizárólagos jogát a jogosult az 5-1. szakaszban felsorolt eseményt megelőzően kevesebb mint tíz hónappal értékesítette egy televíziós csatorna számára.

Az új 5-4. szakasz szövege a következő:

5-4. szakasz Az esemény késleltetett vagy részleges közvetítésére vonatkozó feltételek

Az a televíziós csatorna, amely az 5-3. szakasznak megfelelően megszerezte egy kiemelt társadalmi fontosságú esemény közvetítésének jogát, élőben közvetíti az egész eseményt.

A televíziós csatorna mindazonáltal közvetítheti az esemény részleteit élőben, vagy az eseményt teljes terjedelmében vagy részlegesen késleltetve, amennyiben:

a)

az esemény 00:00 és 06:00 GMT+1 között kerül megrendezésre,

b)

az esemény több párhuzamosan zajló eseményből áll, vagy

c)

más tényezők utalnak arra, hogy a nézőközönség érdekében áll az esemény részben élőben, vagy egészben vagy részben késleltetve történő közvetítése.

Az 5-3. szakasz számozása 5-5-re változik, szövege pedig a következő:

5-5. szakasz A megszerzett jogok bejelentése

Amennyiben egy televíziós csatorna kizárólagos jogokat szerez az 5-1. szakaszban, illetve más EGT-országok kiemelt társadalmi fontosságú eseményeinek – az Európai Bizottság vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság által jóváhagyott, és a Hivatalos Lapban és az EGT-kiegészítésben közzétett – jegyzékében felsorolt események egészére vagy részeire vonatkozóan, úgy a jogszerzést haladéktalanul bejelenti a Norvég Médiahatóságnak.

Az 5-4. szakasz számozása 5-6-ra változik.

A 10-2. szakasz első bekezdése a következőképpen módosul:

A Norvég Médiahatóság mérlegelés alapján pénzbírságot szabhat ki a jogi aktus 3. fejezetének rendelkezései, a 3. fejezet szerinti – az e rendelet 10-1. szakaszában említetteken kívüli – szabályok, valamint a jogi aktus 6-4. szakaszának, vagy e rendelet 1-4., 2-5., 2-6., 5-3., 5-4., 5-5. szakaszának és 7-6. szakasza (1) bekezdésének megsértése esetén. Ugyanez vonatkozik azon engedélyezési feltételek megsértésére is, amelyek a jogi aktus 2-1. szakaszának második bekezdése szerint pontosan meghatározott kötelezettségeket foglalnak magukban.

A 10-3. szakasz első bekezdése a következőképpen módosul:

A jogi aktus 2-1. szakaszának első és harmadik bekezdésében, 2-2. szakaszának első bekezdésében, valamint a 2-2. szakasz második bekezdése alapján elfogadott szabályokban, továbbá a jogi aktus 2-4. és 2-5. szakaszában, illetve e rendelet 1-3., 1-7., 2-1., 2-2., 2-4. szakaszában, 7-1. szakaszának második bekezdésében, 7-6. szakaszának 2. és 4. pontjában, 7-7. és 7-8. szakaszában, 7-9. szakaszának második és harmadik bekezdésében, valamint 7-10. és 7-11. szakaszában foglalt rendelkezések megsértése esetén a Norvég Médiahatóság pénzbírságot szabhat ki a következő szabályok szerint:

II.

Hatálybalépés

A módosítások 2014. július 1-jén lépnek hatályba.


Helyesbítések

7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/56


Helyesbítés az afganisztáni helyzet tekintetében bizonyos személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek elleni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 753/2011/EU rendelet 11. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2012. június 25-i 543/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 165., 2012. június 26. )

A 15. oldalon, a (2) preambulumbekezdésben:

a következő szövegrész:

„(2)

Az 1988 (2011) ENSZ BT-határozat 30. bekezdése alapján létrehozott bizottság 2012. május 18-án módosította a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek jegyzékét.”

helyesen:

„(2)

Az 1988 (2011) ENSZ BT-határozat 30. bekezdése alapján létrehozott bizottság 2012. május 18-án és 2012. június 1-jén módosította a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek jegyzékét.”.


7.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 296/56


Helyesbítés az afganisztáni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/486/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2012. június 25-i 2012/334/KKBP tanácsi végrehajtási határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 165., 2012. június 26. )

A 75. oldalon, a (2) preambulumbekezdésben:

a következő szövegrész:

„(2)

Az 1988 (2011) ENSZ BT-határozat 30. pontja alapján létrehozott bizottság 2012. március 18-án módosította a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek jegyzékét.”

helyesen:

„(2)

Az 1988 (2011) ENSZ BT-határozat 30. pontja alapján létrehozott bizottság 2012. május 18-án és 2012. június 1-jén módosította a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek jegyzékét.”.