23.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 225/1

A BIZOTTSÁG 801/2013/EU RENDELETE

(2013. augusztus 22.)

az elektromos és az elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztására vonatkozóan a környezettudatos tervezés követelményeit megállapító 1275/2008/EK rendelet, valamint a televíziókészülékek környezettudatos tervezésének követelményeit megállapító 642/2009/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórummal lefolytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	A 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 16. cikkének (2) bekezdése végrehajtási intézkedés elfogadásáról rendelkezik egyebek mellett azzal a céllal, hogy csökkenjenek egy meghatározott termékcsoport készenléti üzemmódbeli veszteségei.

(2)

A 2006–2007-ben a készenléti és a kikapcsolt üzemmódbeli veszteségekről végzett műszaki, környezeti és gazdasági szempontú vizsgálatok egyebek mellett az elektromos és az elektronikus háztartási és irodai berendezések hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztásával is foglalkoztak. E vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a háztartási és az irodai berendezések hálózatba kapcsolása a közeljövőben mindennapossá válik. Az akkor rendelkezésre álló adatok szűkösségére való tekintettel az energiafelhasználó termékek környezettudatos tervezésével foglalkozó szabályozási bizottság 2008. június 21-én azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy a hálózatvezérelt készenléti üzemmód külön folyamat tárgyát képezze.

(3)

A környezettudatos tervezésre vonatkozó 2009–2011. évi munkaprogram kiemelt feladatként jelölte meg a hálózatvezérelt készenléti üzemmód szabályozását. Ennek megfelelően a Bizottság 2010–2011-ben előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a hálózatvezérelt készenléti üzemmóddal összefüggésben felmerülő műszaki, környezetvédelmi és gazdasági kérdéseket. A Bizottság e vizsgálatok során együttműködött az érdekeltekkel és más – uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette azok eredményeit.

(4)

A vizsgálatok megállapították, hogy az elektromos és az elektronikus háztartási és irodai berendezések körében a Közösségben eladott termékeknek a hálózatvezérelt készenléti üzemmódhoz kapcsolódó 2010. évi villamosenergia-fogyasztása 54 TWh-ra tehető, ami 23 millió tonna szén-dioxid kibocsátásának felel meg. Konkrét intézkedések nélkül a fogyasztás 2020-ra akár a 90 TWh-t is elérheti. A vizsgálatok végkövetkeztetése az volt, hogy a hálózatvezérelt készenléti üzemmódhoz kapcsolódó villamosenergia-fogyasztás jelentős mértékben csökkenthető. Ez a rendelet fokozni kívánja a hálózatvezérelt készenléti üzemmódban nagyobb energiahatékonyságú technológiák piaci elterjedését, amelynek eredményeként a változatlan szabályozást feltételező forgatókönyvhöz képest 2020-ig hozzávetőleg 36 TWh, 2025-ig pedig 49 TWh éves energiamegtakarítás érhető el.

(5)

A vizsgálatok során megállapítást nyert különösen, hogy az energiagazdálkodási funkció, amely a nem valamelyik elsődleges funkcióját ellátó berendezést hálózatvezérelt készenléti üzemmódba kapcsolja, elengedhetetlen a potenciális megtakarítások eléréséhez. Figyelembe kell venni, hogy a külső vagy belső jel hatására ismét aktív állapotba kerülő berendezés korlátozott ideig az elsődleges funkciójától vagy funkcióitól függetlenül is lehet aktív üzemmódban, ha erre például szervizelés vagy szoftverletöltés céljából szükség van. Az energiagazdálkodásnak biztosítania kell, hogy a termék e feladatok elvégzése után visszatérjen a hálózatvezérelt készenléti üzemmódba.

(6)

Az előkészítő vizsgálatok megállapították továbbá, hogy a hálózatvezérelt készenléti üzemmód esetében a hálózatos elérhetőség fokától függően eltérő követelményeket indokolt előírni. Ennek jegyében lehatárolásra került a HiNA berendezések egy olyan szűk köre, amelyet az jellemez, hogy a benne szereplő berendezések – egyebek mellett a hálózati útvonalválasztók, a hálózati kapcsolók, a vezeték nélküli hálózat-hozzáférési pontok, a hálózati elosztók és a modemek – elsődleges funkciója a hálózati adatforgalom bonyolítása. Mivel ezeknek a berendezéseknek azonnal kell reagálniuk a beérkező adatokra, esetükben a hálózatvezérelt készenléti üzemmód megegyezhet a tétlen üzemmóddal.

(7)

Tekintettel arra, hogy a készenléti és a hálózatvezérelt készenléti üzemmódhoz tartozó funkciók összefüggnek egymással, és az érintett termékkör azonos, a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum 2011. szeptember 14-én azt az álláspontot támogatta, hogy a környezettudatos tervezés területén a hálózatvezérelt készenléti üzemmóddal összefüggésben megállapítandó követelmények az 1275/2008/EK bizottsági rendeletbe (3) kerüljenek beillesztésre.

(8)

A készenléti, a kikapcsolt és a hálózatvezérelt készenléti üzemmódra vonatkozó követelményeket indokolt együtt felülvizsgálni. Tekintettel arra, hogy az 1275/2008/EK rendeletben előírt felülvizsgálatot a jelenlegi szabályozás szerint még azelőtt el kellene végezni, hogy megkezdődött a hálózatvezérelt készenléti üzemmódra vonatkozó követelmények alkalmazásának első szakasza, indokolt a rendelet felülvizsgálatának időpontját egy évvel későbbre halasztani.

(9)

Tekintettel arra, hogy a környezettudatos tervezés területén külön végrehajtási intézkedés útján szabályozott televíziókészülékek nem tartoznak az 1275/2008/EK rendelet hatálya alá, a televíziókészülékek környezettudatos tervezése esetében a hálózatvezérelt készenléti üzemmódra vonatkozó követelményeket a 642/2009/EK bizottsági rendeletbe (4) célszerű beilleszteni. A hálózatvezérelt készenléti üzemmóddal kapcsolatban elvégzett műszaki, környezeti és gazdasági szempontú vizsgálatok szerint a televíziókészülékek környezettudatos tervezése esetében a hálózatvezérelt készenléti üzemmódra vonatkozó követelmények bevezetésétől 2020-ig 10 TWh éves megtakarítás várható.

(10)

A kávéfőző gépek vonatkozásában a környezettudatos tervezéssel foglalkozó fórum (5) a 2011. december 16-i és a 2012. árpilis 18-i ülésén azt az álláspontot támogatta, hogy külön erre a termékkörre ne kerüljön elfogadásra egyedi végrehajtási intézkedés, de legyen egyértelműbb, hogy az 1275/2008/EK rendeletnek a készenléti üzemmóddal kapcsolatos követelményei hogyan vonatkoznak a kávéfőző gépekre.

(11)	Ez a rendelet a kávéfőző gépek energiagazdálkodási követelményeinek alkalmazására vonatkozó előírások körében szabályozza azt az alapértelmezett várakozási időt, amelynek elteltével a gép automatikusan készenléti, illetve kikapcsolt üzemmódra vált.

(12)

A környezettudatos tervezést szabályozó irányelv alkalmazásában a háztartási kávéfőző gépekre vonatkozóan elvégzett műszaki, környezeti és gazdasági szempontú vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a kávéfőző gépek automatikus készenléti, illetve kikapcsolt üzemmódra váltásához szükséges várakozási idő korlátozásával 2020-ig további évi 2 TWh megtakarítás érhető el. Ezt a megtakarítást az 1275/2008/EK rendeletet megalapozó feltételezések nem tartalmazták,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1275/2008/EK rendelet módosítása

Az 1275/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A rendelet címe helyébe a következő szöveg lép:

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A rendelet tárgya és hatálya

Ez a rendelet az elektromos és az elektronikus háztartási és irodai berendezések forgalomba hozatalakor e berendezések készenléti, kikapcsolt és hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztására vonatkozóan a környezettudatos tervezés területén teljesítendő követelményeket állapítja meg.

Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezésekre, amelyeket a rendeltetésszerű működtetéshez alacsony feszültségű külső tápegységgel hoznak forgalomba.”

A 2. cikk a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki:

„10. »hálózat«: olyan kommunikációs infrastruktúra, amelyet az infrastruktúra topológiáját kijelölő kapcsolatok, egy, a fizikai komponenseket is magában foglaló architektúra, szervezési elvek, valamint kommunikációs eljárások és formátumok (protokollok) határoznak meg;

11. »hálózatvezérelt készenléti üzemmód«: az az állapot, amelyben a berendezés hálózati kapcsolaton keresztül távolról kiadott jel hatására képes ismételten működésbe lépni;

12. »távolról kiadott jel«: a berendezésen kívülről származó, a berendezésbe hálózaton keresztül beérkező jel;

13. »hálózati port«: a berendezésen található hálózati kapcsolódási pont azon, vezetékes vagy vezeték nélküli fizikai interfésze, amelyen keresztül a berendezés távolról aktiválható;

14. »logikai hálózati port«: fizikai hálózati porton futó hálózati technológia;

15. »fizikai hálózati port«: a hálózati port fizikai (hardveres) megvalósulása. Egyetlen fizikai hálózati port több hálózati technológiának is helyet adhat;

16. »hálózatos elérhetőség«: a berendezés azon képessége, hogy ismételten működésbe lépjen, amikor a hálózati port távolról kiadott jelet észlel;

17. »hálózatképes berendezés«: egy vagy több hálózati porttal rendelkező, hálózathoz kapcsolódni képes berendezés;

18. »fokozott hálózatos elérhetőségű hálózatképes berendezés«, »HiNA berendezés«: olyan berendezés, amelynek a következők közül legalább egy a fő funkciója: hálózati útvonalválasztó, hálózati kapcsoló, vezeték nélküli hálózat-hozzáférési pont, hálózati elosztó, modem, VoIP-telefon, videofon;

19. »fokozott hálózatos elérhetőség funkcióval ellátott hálózatképes berendezés«, »HiNA-funkciós berendezés«: olyan berendezés, amelynek funkciója a hálózati útvonalválasztóként, hálózati kapcsolóként, vezeték nélküli hálózat-hozzáférési pontként történő működés vagy ezek kombinációja, de nem minősül HiNA berendezésnek;

20. »hálózati útvonalválasztó«: olyan hálózati eszköz, amelynek elsődleges rendeltetése annak meghatározása, hogy a hálózati adatforgalom továbbításának melyik az optimális útja. A hálózati útvonalválasztók hálózatok között, hálózatiréteg-szintű (L3) információk alapján adatcsomagokat továbbítanak;

21. »hálózati kapcsoló«: olyan hálózati eszköz, amelynek elsődleges rendeltetése a keretek szűrése, továbbítása és elosztása az egyes keretek rendeltetési címe alapján. Minden kapcsoló legalább az adatkapcsolati réteg szintjén (L2) működik;

22. »vezeték nélküli hálózat-hozzáférési pont«: olyan eszköz, amelynek elsődleges rendeltetése az IEEE 802.11 (Wi-Fi) kapcsolat biztosítása több ügyfél számára;

23. »hálózati elosztó«: olyan, több portot tartalmazó hálózati eszköz, amelynek rendeltetése a helyi hálózat különböző szegmenseinek összekapcsolása;

24. »modem«: olyan eszköz, amelynek elsődleges rendeltetése digitálisan modulált analóg jelek továbbítása és fogadása vezetékes hálózaton;

25. »nyomtató«: elektronikus bemenő információkból papíralapú terméket előállító berendezés. A nyomtató más funkciókkal is rendelkezhet, és többfunkciós készülékként, többfunkciós termékként is forgalmazható;

26. »nagy formátumú nyomtató«: A2-es méretű vagy nagyobb médiumra való nyomtatásra tervezett nyomtató, beleértve a legalább 406 mm szélességű folyamatos médiumra való nyomtatásra tervezett berendezést is;

27. »távjelenléti rendszer«: olyan, nagy felbontású technológián alapuló videokonferencia- és együttműködési rendszer, amelyet kifejezetten erre a célra terveztek, és amely tartalmaz felhasználói interfészt, nagy felbontású kamerát, kijelzőt, audiorendszert, valamint kép- és hangjelek kódolására és dekódolására szolgáló adatfeldolgozó elemet;

28. »háztartási kávéfőző gép«: kávé főzésére szolgáló, nem kereskedelmi célra szánt készülék;

29. »filteres háztartási kávéfőző gép«: a kávét átszűrés útján előállító háztartási kávéfőző gép;

30. »fűtőelem«: a kávéfőző gépnek az elektromos áramot vízmelegítés céljából hővé alakító alkatrésze;

31. »csésze-előmelegítő funkció«: a kávéfőző gépen tárolt csészék melegítését végző funkció;

32. »főzési ciklus«: a kávé előállításához elvégzendő folyamat;

33. »öntisztítás«: a kávéfőző gép által a gép belsejének tisztítása érdekében végzett folyamat. Ez a folyamat lehet egyszerű öblítés, de lehet speciális szer alkalmazásával végzett mosás is;

34. »vízkő-eltávolítás«: a kávéfőző gép által a gép belsejében képződött, vízkővé alakulásra hajlamos lerakódások teljes vagy részleges eltávolítása érdekében végzett folyamat;

35. »asztali vékonykliens«: olyan számítógép, amelynek távoli számítógépes erőforrásokkal (például kiszolgáló számítógéppel, távoli munkaállomással) létesített kapcsolatra van szüksége az elsődleges funkciók ellátásához, és amely nem rendelkezik beépített forgó adattároló eszközzel. Az asztali vékonykliens fő egysége állandó helyen (például asztalon) történő működésre van szánva, és nem hordozható. Az asztali vékonykliens képes vagy külső, vagy – ha ilyennel fel van szerelve – belső kijelzőn megjeleníteni az adatokat;

36. »munkaállomás«: nagy teljesítményű, egyfelhasználós, jellemzően grafikai, számítógépes tervezési (CAD), szoftverfejlesztési, pénzügyi és tudományos alkalmazásokra és más számításigényes feladatokra használt számítógép, az alábbi jellemzőkkel:

a)a működés meghibásodások közötti átlagos időtartama (MTBF) legalább 15000 óra;b)hibajavító kóddal (ECC) és/vagy pufferelt memóriával rendelkezik;c)az alábbi öt megállapítás közül hárommal jellemezhető:

1.	a nagy teljesítményű grafikus rendszerekhez kiegészítő tápellátással rendelkezik (például 6 tűs, 12 voltos PCI-E kiegészítő tápellátás);

2.	a grafikus bővítőhely(ek)en és/vagy PCI-X támogatáson felül biztosított alaplapi PCI-E bővítőhelyek száma legalább 4;

3.	nem támogatja az egységes memóriaelérés (UMA) alapú grafikát;

4.	legalább öt PCI, PCI-E vagy PCI-X bővítőhellyel rendelkezik;

5.	két vagy több CPU többprocesszoros támogatására képes (támogatja a fizikailag elkülönülő CPU-csomagokat/foglalatokat támogat, tehát egyetlen többmagos CPU támogatása nem elegendő);

37. »mobil munkaállomás«: nagy teljesítményű, egyfelhasználós, jellemzően grafikai, számítógépes tervezési (CAD), szoftverfejlesztési, pénzügyi és tudományos alkalmazásokra és más számításigényes feladatokra, de nem játékra használt számítógép, amely kifejezetten a hordozhatóság kívánalmát szem előtt tartva készült és közvetlenül váltakozó áramú hálózati áramforrásról működik, de enélkül is huzamosabb ideig működtethető. A mobil munkaállomások beépített kijelzővel rendelkeznek, és beépített akkumulátorról vagy egyéb hordozható tápegységről is működni tudnak. Legtöbbjük külső tápegységet használ, beépített billentyűzettel és pozicionáló eszközzel rendelkezik.

A mobil munkaállomás jellemzői:

a)a működés meghibásodások közötti átlagos időtartama (MTBF) legalább 13000 óra;b)legalább egy G3 (keretpuffer adatszélessége > 128 bit), G4, G5, G6 vagy G7 kategóriájú különálló grafikus kártyával (dGfx) rendelkezik;c)legalább három belső tároló beépítését támogatja;d)támogatja a legalább 32 GB-os rendszermemória használatát;

38. »kis hálózatot kiszolgáló szerver«: jellemzően asztali számítógép formájú, asztali számítógép alkotóegységeit használó, de elsődlegesen más számítógépek háttértároló gazdagépének szánt számítógép, amely többek között hálózati infrastruktúra-szolgáltatásokat nyújt, például adat- és médiatartalmak számára tárhelyet biztosít, és az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

a)álló, torony vagy az asztali számítógépekéhez hasonló más kialakítású, és minden adatfeldolgozási, tárolási és hálózati csatolási műveletet egyetlen készülékházon belül végez;b)a hét minden napján, a nap 24 órájában folyamatosan történő működésre van tervezve;c)elsősorban arra van szánva, hogy többfelhasználós környezetben, hálózatba kapcsolt kliensegységeken keresztül több felhasználót egyidejűleg kiszolgálva üzemeljen;d)amennyiben operációs rendszerrel telepítve kerül forgalomba, ez az operációs rendszer otthoni vagy alsó kategóriás kiszolgálóalkalmazásokhoz van tervezve;e)kizárólag G1 kategóriájú különálló grafikus kártyával (dGfx) kerül forgalomba;

39. »kiszolgáló számítógép«: klienseszközök, például asztali számítógépek, notebook számítógépek, asztali vékonykliensek, IP-telefonok vagy más kiszolgáló számítógépek számára szolgáltatásokat biztosító és a hálózati erőforrásokat kezelő számítástechnikai termék. Kiszolgáló számítógépek alkalmazására általában adatközpontokban és irodai/vállalati környezetben van szükség. A kiszolgáló számítógép elsősorban hálózati kapcsolaton keresztül érhető el, nem pedig beviteli eszközök, például billentyűzet vagy egér közvetlen használatával.

A kiszolgáló számítógép jellemzői:

a)kiszolgáló számítógépek operációs rendszereinek és/vagy hipervizoroknak a támogatására lett kialakítva, rendeltetése a felhasználó által telepített vállalati alkalmazások futtatása;b)támogatja a hibajavító kódok (ECC) és/vagy a pufferelt memória (ideértve mind a pufferelt kétsoros memóriamodulokat [DIMM], mind a pufferelt alaplapi konfigurációkat [BOB-konfigurációk]) használatát;c)egy vagy több AC/DC tápegységgel kerül forgalomba;d)az összes processzor hozzáfér a megosztott rendszermemóriához és egymástól függetlenül látható az egyedüli operációs rendszer vagy a hipervizor számára.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A környezettudatos tervezés követelményei

A környezettudatos tervezés keretében a készenléti, a kikapcsolt és a hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztással összefüggésben teljesítendő követelményeket a II. melléklet tartalmazza.”

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ezt a rendeletet a műszaki haladás fényében 2016. január 7-ig felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményeit ugyaneddig az időpontig a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálat keretében megvizsgálja különösen a szabályozás tárgyi hatályát, a készenléti és a kikapcsolt üzemmódra vonatkozó követelményeket, valamint a hálózatvezérelt készenléti üzemmódra vonatkozóan a harmadik szakaszban (2019-től) bevezetendő követelmények megfelelőségét és szigorát.

A felülvizsgálat kiterjedhet egyebek mellett a professzionális berendezésekre és az elektromos motorral ellátott, távvezérlővel működtetett termékekre.”

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A II. melléklet 1. pontját 2010. január 7-től kell alkalmazni.

A II. melléklet 2. pontját 2013. január 7-től kell alkalmazni.

A II. melléklet 3. pontját 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

A II. melléklet 4. pontját 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

A II. melléklet 5. pontját 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

A II. melléklet 6. pontját 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

A II. melléklet 7. pontját 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.”

A II. melléklet a következőképpen módosul:

A 2. d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

Energiagazdálkodás (a hálózatképes berendezésekre nem alkalmazandó)

Ha az a rendeltetésszerű használattal nem ellentétes, a berendezéseknek kínálniuk kell energiagazdálkodási vagy más hasonló funkciót. Amennyiben a berendezés nem a fő funkcióját látja el, és más energiafelhasználó termék(ek) nem függ(nek) a berendezés funkcióitól, az energiagazdálkodási funkciónak a berendezést a rendeltetésszerű használatának megfelelő lehető legrövidebb időn belül automatikusan:

—	készenléti üzemmódba, vagy

—	kikapcsolt üzemmódba, vagy

—	más olyan üzemmódba kell kapcsolnia, amelyben a berendezés a villamos hálózatra csatlakoztatva teljesíti a kikapcsolt és/vagy a készenléti üzemmódra megállapított energiafogyasztási követelményeket.

Az energiagazdálkodási funkciót aktiválni kell.”

A melléklet a következő 3., 4., 5., 6. és 7. ponttal egészül ki:

3. 2015. január 1-jétől fogva a következő követelményeket kell alkalmazni:

A vezeték nélküli hálózati kapcsolat(ok) letiltásának lehetősége

Minden olyan hálózatképes berendezésnek, amely vezeték nélküli hálózatba kapcsolható, lehetővé kell tennie a felhasználó számára, hogy a vezeték nélküli hálózati kapcsolato(ka)t letiltsa. Ez a követelmény nem vonatkozik azokra a termékekre, amelyek a rendeltetésszerű használatukhoz egyetlen vezeték nélküli hálózati kapcsolatot igényelnek, és vezetékes hálózati kapcsolattal nem rendelkeznek.

Energiagazdálkodás a hálózatképes berendezések esetében

Ha az a rendeltetésszerű használattal nem ellentétes, a berendezéseknek kínálniuk kell energiagazdálkodási vagy más hasonló funkciót. Ha a berendezés nem valamely fő funkcióját látja el, és más energiafelhasználó termék(ek) nem függ(nek) a berendezés funkcióitól, az energiagazdálkodási funkciónak a berendezést a rendeltetésszerű használatának megfelelő lehető legrövidebb időn belül automatikusan hálózatvezérelt készenléti üzemmódba kell kapcsolnia.

A hálózatvezérelt készenléti üzemmódban az energiagazdálkodási funkció a berendezést automatikusan készenléti vagy kikapcsolt üzemmódba vagy más olyan állapotba kapcsolhatja, amelyben a berendezés teljesíti a készenléti és/vagy a kikapcsolt üzemmódra vonatkozó energiafogyasztási követelményeket.

Az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkciónak a hálózatképes berendezés összes hálózati portja vonatkozásában rendelkezésre kell állnia.

Ha a hálózatképes berendezésnek nincs az összes hálózati portja letiltva, az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkciót aktiválni kell. Ha a hálózatképes berendezésnek az összes hálózati portja le van tiltva, az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkciót bármelyik hálózati port aktiválásakor aktiválni kell.

Az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkciónak a berendezést alapértelmezésben legfeljebb 20 perc elteltével kell automatikusan hálózatvezérelt készenléti üzemmódba kapcsolnia.

c)	Az egy vagy több készenléti üzemmóddal rendelkező hálózatképes berendezésnek az e készenléti üzemmód(ok)ra vonatkozó követelményeket akkor kell teljesítenie, amikor az összes hálózati portja le van tiltva.

d)	A HiNA berendezésektől különböző hálózatképes berendezéseknek teljesíteniük kell a 2. d) pont rendelkezéseit abban az esetben, ha összes hálózati portjuk le van tiltva.

Energiafogyasztás hálózatvezérelt készenléti üzemmódban

A HiNA berendezés és a HiNA-funkciós berendezés energiafogyasztása az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció által bekapcsolt hálózatvezérelt készenléti üzemmódban nem lehet nagyobb 12,00 W-nál.

Más hálózatképes berendezés energiafogyasztása az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció által bekapcsolt hálózatvezérelt készenléti üzemmódban nem lehet nagyobb 6,00 W-nál.

Az e) pontban foglalt energiafogyasztási határértékek nem vonatkoznak:

i.	a 750 W-nál nagyobb mért teljesítményű tápegységgel ellátott nyomtatókra;

ii.	a nagy formátumú nyomtatókra;

iii.	a távjelenléti rendszerekre;

iv.	az asztali vékonykliensekre;

v.	a munkaállomásokra;

vi.	a mobil munkaállomásokra;

vii.	a kis hálózatot kiszolgáló szerverekre;

viii.

a kiszolgáló számítógépekre.

4. 2017. január 1-jétől fogva:

A 3. a) és a 3. b) pontban foglalt követelményeken túlmenően a következő követelményeket kell alkalmazni:

a)	Az egy vagy több készenléti üzemmóddal rendelkező hálózatképes berendezésnek az e készenléti üzemmód(ok)ra vonatkozó követelményeket akkor kell teljesítenie, amikor az összes vezetékes hálózati portja le van választva és összes vezeték nélküli hálózati portja le van tiltva.

b)	a HiNA berendezésektől különböző hálózatképes berendezéseknek teljesíteniük kell a 2. d) pont rendelkezéseit abban az esetben, ha összes vezetékes hálózati portjuk le van választva és összes vezeték nélküli hálózati portjuk le van tiltva.

Energiafogyasztás hálózatvezérelt készenléti üzemmódban

Más hálózatképes berendezés energiafogyasztása az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció által bekapcsolt hálózatvezérelt készenléti üzemmódban nem lehet nagyobb 3,00 W-nál.

A c) pontban foglalt energiafogyasztási határértékek nem vonatkoznak:

i.	a nagy formátumú nyomtatókra;

ii.	az asztali vékonykliensekre;

iii.	a munkaállomásokra;

iv.	a mobil munkaállomásokra;

v.	a kis hálózatot kiszolgáló szerverekre;

vi.	a kiszolgáló számítógépekre.

5. 2019. január 1-jétől fogva:

A 3. a), a 3. b), a 4. a), a 4. b) és a 4. c) pontban foglalt követelményeken túlmenően a HiNA berendezésnek és HiNA-funkciós berendezésnek nem minősülő hálózatképes berendezésekre a következő követelményeket kell alkalmazni:

A HiNA berendezésnek és HiNA-funkciós berendezésnek nem minősülő hálózatképes berendezés energiafogyasztása az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció által bekapcsolt hálózatvezérelt készenléti üzemmódban nem lehet nagyobb 2,00 W-nál.

6. 2015. január 1-jétől fogva a következő követelményeket kell alkalmazni:

A kávéfőző gépeknek a következő várakozási idők elteltével kell automatikusan a II. melléklet 2. d) pontjában említett üzemmódokba kapcsolniuk:

—	azon filteres háztartási kávéfőző gépek esetében, amelyek a kávét hőszigetelt edényben tárolják, a legutóbbi főzési ciklus befejezésétől számítva legfeljebb öt perc, illetőleg a vízkő-eltávolításra vagy öntisztításra irányuló folyamat befejezésétől számítva legfeljebb 30 perc,

—	azon filteres háztartási kávéfőző gépek esetében, amelyek a kávét hőszigetelés nélküli edényben tárolják, a legutóbbi főzési ciklus befejezésétől számítva legfeljebb 40 perc, illetőleg a vízkő-eltávolításra vagy öntisztításra irányuló folyamat befejezésétől számítva legfeljebb 30 perc,

—

a nem filteres háztartási kávéfőző gépek esetében a legutóbbi főzési ciklus befejezésétől számítva legfeljebb 30 perc, illetőleg a fűtőelem aktiválásától számítva legfeljebb 30 perc, illetőleg a csésze-előmelegítő funkció aktiválásától számítva legfeljebb 60 perc, illetőleg a vízkő-eltávolításra vagy öntisztításra irányuló folyamat befejezésétől számítva legfeljebb 30 perc, kivéve abban az esetben, ha az esetleges károsodás vagy balesetek megelőzése érdekében riasztójel figyelmeztette a felhasználót a beavatkozás szükségességére.

A fenti időpontig a II. melléklet 2. d) pontjában foglalt követelményeket nem kell alkalmazni.

7. Termékinformációs követelmények

2015. január 1-jétől fogva a hálózatképes berendezésekről a következő információkat látható módon el kell helyezni a gyártó ingyenesen hozzáférhető internetes oldalain:

minden egyes készenléti és/vagy kikapcsolt üzemmódra, valamint a hálózatos készenléti üzemmódra vonatkozóan, amennyiben ebbe az üzemmódba a berendezést az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció kapcsolja:

—	az energiafogyasztási adatokat W-ban, egy tizedesjegyre kerekítve,

—	azt az időtartamot, amelynek elteltével az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció a berendezést automatikusan készenléti és/vagy kikapcsolt és/vagy hálózatvezérelt készenléti üzemmódba kapcsolja;

b)	a termék hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztását abban az esetben, ha az összes vezetékes hálózati port csatlakoztatva van és az összes vezeték nélküli hálózati port engedélyezve van;

c)	iránymutatást arról, hogy hogyan kell a vezeték nélküli hálózati portokat engedélyezni és letiltani.

A termék b) pont szerinti hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztását és a c) pont szerinti iránymutatást a felhasználói kézikönyvben is szerepeltetni kell.”

A 3. pont helyébe a következő 8. pont lép:

„8. Mérések

Az 1. a), az 1. b), a 2. a), a 2. b), a 3. e), a 4. c) és az 5. pontban említett energiafogyasztást, valamint a 6. pontban említett várakozási időket olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárással kell megállapítani, amely figyelembe veszi az általánosan elismert legkorszerűbb mérési módszertant.”

A 4. pont helyébe a következő 9. pont lép:

„9. A gyártók által szolgáltatandó információk

A 4. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljából a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell:

mindegyik készenléti és kikapcsolt üzemmódra vonatkozóan:

—	az energiafogyasztási adatokat W-ban, egy tizedesjegyre kerekítve,

—	az alkalmazott mérési módszereket,

—	annak ismertetését, hogy hogyan történt az üzemmód megválasztása vagy programozása,

—	azon események láncolatát, amelyek eredményeképpen a berendezés automatikusan üzemmódot vált,

—	a berendezés működtetésére vonatkozó esetleges megjegyzéseket, például olyan értelmű tájékoztatást, hogy a felhasználó hogyan kapcsolhatja a berendezést hálózatvezérelt üzemmódba,

—	ha alkalmazandó, azt az alapértelmezett időtartamot, amelynek elteltével az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció a berendezést az adott kis energiaigényű üzemmódba kapcsolta;

a hálózatképes berendezésekre vonatkozóan:

—	a hálózati portok számát és típusát, valamint – a vezeték nélküli hálózati portok esetében – annak megjelölését, hogy ezek a portok hol találhatók a berendezésen; ennek keretében meg kell adni különösen, hogy egy adott fizikai hálózati port több különböző típusú hálózati portnak is helyet ad-e,

—	azt, hogy kiszállításkor az összes hálózati port le van-e tiltva,

—	azt, hogy a berendezés HiNA berendezésnek vagy HiNA-funkciós berendezésnek minősül-e, azzal, hogy ilyen információ hiányában úgy kell tekinteni, hogy ez nem így van;

továbbá a hálózati portok mindegyik típusára vonatkozóan:

—	azt az alapértelmezett időtartamot, amelynek elteltével az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció a berendezést automatikusan hálózatvezérelt készenléti üzemmódba kapcsolja,

—	a berendezés újbóli aktiválását előidéző jelet,

—	az üzemi jellemzőket (a maximális üzemi jellemzőket),

—	az energiafogyasztást (a maximális energiafogyasztást) az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció által a berendezésben előidézett hálózatvezérelt készenléti üzemmódban abban az esetben, ha csak ez a port használatos távoli aktiválásra,

—	a berendezés által használt kommunikációs protokollt.

Ha ezek az információk nincsenek megadva, akkor úgy kell tekinteni, hogy a berendezés nem hálózatképes, kivéve abban az esetben, ha a berendezés hálózati útvonalválasztó, hálózati kapcsoló, vezeték nélküli hálózat-hozzáférési pont (de nem terminál), hálózati elosztó, modem, VoIP-telefon vagy videofon funkcióját látja el;

a mérések vizsgálati paraméterei körében:

—	a környezeti hőmérsékletet,

—	a vizsgálathoz használt feszültséget V-ban és frekvenciát Hz-ben,

—	az áramellátó rendszer teljes harmonikus torzítását,

—	az elektromos vizsgálathoz használt műszerek, beállítások és áramkörök adatait és dokumentációját;

a berendezés azon jellemzőit, amelyek az 1. c) pontban megállapított követelmények és – az adott esetnek megfelelően – a 2. c) és/vagy a 2. d) és/vagy a 3. b) pontban megállapított követelmények teljesítésének ellenőrzése szempontjából relevánsak, beleértve a készenléti vagy kikapcsolt üzemmód vagy más olyan állapot automatikus eléréséhez szükséges időtartamot is, amelyben a berendezés teljesíti a kikapcsolt és/vagy a készenléti üzemmódra vonatkozó energiafogyasztási követelményeket.

Meg kell műszakilag indokolni különösen azt, ha az 1. c) pontban megállapított követelmények, illetőleg a 2. c) és/vagy a 2. d) és/vagy a 3. b) pontban megállapított követelmények ellentétesek a berendezés rendeltetésszerű használatával. Annak szükségessége, hogy a berendezés egy vagy több hálózati kapcsolatot fenntartson vagy a távolról kiadott jelre várakozzon, nem tekinthető elegendő műszaki indoknak a 2. d) pontban megállapított követelmények alóli mentességre abban az esetben, ha a berendezést a gyártó nem hálózatképes berendezésként határozza meg.”

A III. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„A II. melléklet 2. d) pontjában foglalt követelmények ellenőrzése céljából a tagállamok hatóságai a fentiekben meghatározott vonatkozó mérési eljárást alkalmazzák azon energiafogyasztás meghatározása érdekében, amely azt követően jelentkezik, hogy az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció a berendezést az adott üzemmódba vagy állapotba kapcsolta.

A II. melléklet 3. c) és 4. a) pontjában foglalt követelmények ellenőrzése céljából a tagállamok hatóságai a fentiekben meghatározott vonatkozó eljárást oly módon alkalmazzák, hogy előzetesen a berendezés összes hálózati portját – az adott esetnek megfelelően – letiltják és/vagy leválasztják.

A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai a II. melléklet 3. és 4. pontjában előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:

A tagállamok hatóságai egyetlen berendezést vetnek vizsgálat alá.

Ha a műszaki dokumentáció szerint a berendezés egyetlen típusú hálózati porttal rendelkezik és ebből a típusból több darabot is tartalmaz, akkor véletlenszerűen ki kell választani az egyik ilyen portot, és ezt a portot csatlakoztatni kell egy olyan megfelelő hálózatra, amely megfelel a port maximális specifikációjának. Ha vezeték nélküli hálózati portokról van szó, a többi vezeték nélküli portot lehetőleg le kell tiltani. Ha vezetékes hálózati portokról van szó, akkor a II. melléklet 3. pontjában előírt követelmények vizsgálatához lehetőleg az összes többi hálózati portot le kell tiltani. Ha csak egy hálózati port van, akkor ezt a portot kell csatlakoztatni egy olyan megfelelő hálózatra, amely megfelel a port maximális specifikációjának.

Ha a műszaki dokumentáció szerint a berendezés hálózati portjai több típushoz tartoznak, akkor a hálózati portok mindegyik típusára meg kell ismételni a következő eljárást. Ha egy adott típusból több hálózati port is van, mindegyik típusból véletlenszerűen ki kell választani az egyik portot, és ezt a portot csatlakoztatni kell egy olyan megfelelő hálózatra, amely megfelel a port maximális specifikációjának.

Ha valamelyik típusból csak egy port van, akkor ezt a portot kell csatlakoztatni egy olyan megfelelő hálózatra, amely megfelel a port maximális specifikációjának. A nem használt vezeték nélküli portokat lehetőleg le kell tiltani. A II. melléklet 3. pontjában előírt követelmények vizsgálatához lehetőleg az összes használaton kívüli vezetékes hálózati portot le kell tiltani.

A berendezést bekapcsolt üzemmódba kell kapcsolni. Amikor a bekapcsolt üzemmódba kapcsolt berendezés megkezdte megfelelő működését, hagyni kell, hogy hálózatvezérelt készenléti üzemmódba kapcsoljon, majd meg kell mérni az energiafogyasztást. Ezt követően a hálózati porton keresztül ki kell adni a berendezésnek a megfelelő jelet, és ellenőrizni kell, hogy ennek hatására a berendezés valóban aktiválódik-e. Ha egyetlen fizikai hálózati porton több típusú (logikai) hálózati port osztozik, akkor ezt az eljárást a logikai hálózati portok mindegyik típusára meg kell ismételni úgy, hogy a többi logikai hálózati portot logikailag leválasztjuk.

Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti e rendelet követelményeit, ha a méréssel meghatározott érték a hálózati portok egyik típusa esetében sem haladja meg 10 %-nál nagyobb mértékben a határértéket.

Ellenkező esetben három további berendezést kell vizsgálat alá vetni. Ez esetben akkor kell úgy tekinteni, hogy a modell teljesíti e rendelet követelményeit, ha az e három vizsgálat során méréssel meghatározott értékek átlaga a hálózati portok egyik típusa esetében sem haladja meg 10 %-nál nagyobb mértékben a határértéket.

Ellenkező esetben a modellt nem megfelelőnek kell tekinteni.

Legkésőbb egy hónappal a modell nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok a vizsgálati eredményeket és az összes többi lényeges információt átadják a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

A fenti eljárásokon túlmenően a tagállamok hatóságai olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárásokat alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik az általánosan korszerűként elfogadott mérési módszertant, ideértve az ebből a célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú dokumentumokban ismertetett módszereket is.

9.	A IV. melléklet az utolsó mondat után a következő szöveggel egészül ki: „Hálózatvezérelt készenléti üzemmód: 3 W HiNA berendezések esetében, 1 W vagy még kevesebb nem HiNA berendezések esetében.”

2. cikk

A 642/2009/EK rendelet módosítása

A 642/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki:

„12. »hálózat«: olyan kommunikációs infrastruktúra, amelyet az infrastruktúra topológiáját kijelölő kapcsolatok, egy, a fizikai komponenseket is magában foglaló architektúra, szervezési elvek, valamint kommunikációs eljárások és formátumok (protokollok) határoznak meg;

13. »hálózati port«: a televíziókészüléknél található hálózati kapcsolódási pont azon, vezetékes vagy vezeték nélküli fizikai interfésze, amelyen keresztül a televíziókészülék távolról aktiválható;

14. »hálózatképes televíziókészülék«: egy vagy több hálózati porttal rendelkező, hálózathoz kapcsolódni képes televíziókészülék;

15. »hálózatos elérhetőség«: a televíziókészülék azon képessége, hogy ismételten működésbe lépjen, amikor a hálózati port távolról kiadott jelet észlel;

16. »távolról kiadott jel«: a televíziókészüléken kívülről származó, a televíziókészülékbe hálózaton keresztül beérkező jel;

17. »hálózatvezérelt készenléti üzemmód«: az az állapot, amelyben a televíziókészülék hálózati kapcsolaton keresztül távolról kiadott jel hatására képes ismételten működésbe lépni;

18. »fokozott hálózatos elérhetőség funkcióval ellátott hálózatképes televíziókészülék«, »HiNA-funkciós televíziókészülék«: olyan televíziókészülék, amelynek funkciója a hálózati útvonalválasztóként, hálózati kapcsolóként, vezeték nélküli hálózat-hozzáférési pontként (de nem terminálként) történő működés vagy ezek kombinációja;

19. »hálózati útvonalválasztó«: olyan hálózati eszköz, amelynek elsődleges rendeltetése annak meghatározása, hogy a hálózati adatforgalom továbbításának melyik az optimális útja. A hálózati útvonalválasztók hálózatok között, hálózatiréteg-szintű (L3) információk alapján adatcsomagokat továbbítanak;

20. »hálózati kapcsoló«: olyan hálózati eszköz, amelynek elsődleges rendeltetése a keretek szűrése, továbbítása és elosztása az egyes keretek rendeltetési címe alapján. Minden kapcsoló legalább az adatkapcsolati réteg szintjén (L2) működik;

21. »vezeték nélküli hálózat-hozzáférési pont«: olyan eszköz, amelynek elsődleges rendeltetése az IEEE 802.11 (Wi-Fi) kapcsolat biztosítása több ügyfél számára.”

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

A melléklet a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. ENERGIAFOGYASZTÁS HÁLÓZATVEZÉRELT KÉSZENLÉTI ÜZEMMÓDBAN

A hálózatképes televíziókra a következő követelményeket kell alkalmazni:

2015. január 1-jétől fogva:

A vezeték nélküli hálózati kapcsolat(ok) letiltásának lehetősége

Minden olyan hálózatképes televíziókészüléknek, amely vezeték nélküli hálózatba kapcsolható, lehetővé kell tennie a felhasználó számára, hogy a vezeték nélküli hálózati kapcsolato(ka)t letiltsa. Ez a követelmény nem vonatkozik azokra a termékekre, amelyek a rendeltetésszerű használatukhoz egyetlen vezeték nélküli hálózati kapcsolatot igényelnek, és vezetékes hálózati kapcsolattal nem rendelkeznek.

Energiagazdálkodás a hálózatképes televíziókészülékek esetében

A hálózatképes televízióknak rendelkezniük kell a következőket biztosító funkcióval:

Felhasználói művelet és/vagy csatornaváltás nélkül eltelt legfeljebb 4 órás időszakot követően a televíziókészüléknek bekapcsolt üzemmódról automatikusan hálózatvezérelt üzemmódra vagy más olyan üzemmódra kell váltania, amelyben a készülék villamosenergia-fogyasztása nem lépi túl a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra megállapított határértékeket.

Mielőtt a televíziókészülék bekapcsolt üzemmódról automatikusan az említett üzemmódok egyikére váltana, figyelmeztető üzenetet kell megjelenítenie. Ezt a funkciót alapértelmezettként kell beállítani.

A hálózatvezérelt készenléti üzemmódban az energiagazdálkodási funkció a televíziókészüléket automatikusan készenléti vagy kikapcsolt üzemmódba vagy más olyan állapotba kapcsolhatja, amelyben a készülék teljesíti a kikapcsolt és/vagy a készenléti üzemmódra vonatkozó energiafogyasztási követelményeket.

Az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkciónak a hálózatképes televíziókészülék összes hálózati portja vonatkozásában rendelkezésre kell állnia.

Ha a hálózatképes készüléknek nincs az összes vezeték nélküli hálózati portja letiltva, az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkciót aktiválni kell. Ha a hálózatképes készüléknek az összes hálózati portja le van tiltva, az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkciót bármelyik hálózati port aktiválásakor aktiválni kell.

c)	Az egy vagy több készenléti üzemmóddal rendelkező hálózatképes televíziókészüléknek az e készenléti üzemmód(ok)ra vonatkozó követelményeket akkor kell teljesítenie, amikor az összes vezeték nélküli hálózati portja le van tiltva.

Energiafogyasztás hálózatvezérelt készenléti üzemmódban

A HiNA-funkciós televíziókészülék energiafogyasztása az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció által bekapcsolt hálózatvezérelt készenléti üzemmódban nem lehet nagyobb 12,00 W-nál.

A nem HiNA-funkciós televíziókészülék energiafogyasztása az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció által bekapcsolt hálózatvezérelt készenléti üzemmódban nem lehet nagyobb 6,00 W-nál.

2017. január 1-jétől fogva:

Az 1. a) és az 1. b) pontban foglalt követelményeken túlmenően a következő követelményeket kell alkalmazni:

a)	Az egy vagy több készenléti üzemmóddal rendelkező hálózatképes televíziókészüléknek az e készenléti üzemmód(ok)ra vonatkozó követelményeket akkor kell teljesítenie, amikor az összes vezetékes hálózati portja le van választva és összes vezeték nélküli hálózati portja le van tiltva.

b)	A hálózatképes televíziókészülékeknek teljesíteniük kell a 2.2. d) pont rendelkezéseit abban az esetben, ha összes vezetékes hálózati portjuk le van választva és összes vezeték nélküli hálózati portjuk le van tiltva.

Energiafogyasztás hálózatvezérelt készenléti üzemmódban

2019. január 1-jétől fogva:

Az 1. a), az 1. b), a 2. a), a 2. b) és a 2. c) pontban foglalt követelményeken túlmenően a HiNA berendezésnek és HiNA-funkciós televíziókészüléknek nem minősülő hálózatképes televíziókészülékekre a következő követelményeket kell alkalmazni:

b)	A 3. pont számozása 4-re változik.

c)	A 4. pont számozása 5-re változik.

d)	Az 5. pont számozása 6-ra változik.

Az 5.1. pont (új 6.1. pont) a d) pont után a következő e) ponttal egészül ki:

„e)

a hálózatvezérelt készenléti üzemmód esetében:

—	a hálózati portok száma és típusa, valamint – a vezeték nélküli hálózati portok esetében – annak megjelölése, hogy ezek a portok hol találhatók a televíziókészüléken; ennek keretében meg kell adni különösen, hogy egy adott fizikai hálózati port több különböző típusú hálózati portnak is helyet ad-e,

—	kiszállításkor az összes hálózati port le van-e tiltva,

—	a televíziókészülék HiNA-funkciós televíziókészüléknek minősül-e, azzal, hogy ilyen információ hiányában úgy kell tekinteni, hogy a televíziókészülék nem HINA berendezés és nem HINA-funkciós televíziókészülék.”

Az 5.1. pont (új 6.1. pont) az új e) pont után a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

a hálózati portok mindegyik típusára vonatkozóan:

—	azon alapértelmezett időtartam, amelynek elteltével az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció a televíziókészüléket automatikusan hálózatvezérelt készenléti üzemmódba kapcsolja,

—	a készülék újbóli aktiválását előidéző jel,

—	az üzemi jellemzők (a maximális üzemi jellemzők),

—	az energiafogyasztás (a maximális energiafogyasztás) az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció által a televíziókészülékben előidézett hálózatvezérelt készenléti üzemmódban abban az esetben, ha csak ez a port használatos távoli aktiválásra.

Ilyen információ hiányában úgy kell tekinteni, hogy a televíziókészülék nem hálózatképes televíziókészülék.”

g)	Az 5.1. e) pont számozása 6.1. g)-re változik.

Az 5.2. pont (új 6.2. pont) második francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—	a készenléti és/vagy kikapcsolt és/vagy hálózatvezérelt készenléti üzemmódok mindegyikére az energiafogyasztás wattban kifejezett értéke két tizedesjegyre kerekítve,”.

A II. melléklet 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2. A készenléti, a kikapcsolt és a hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli energiafogyasztás mérése

Az I. melléklet 2. és 3. pontjában említett energiafogyasztást úgy kell mérni, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesüljön:

A 2.1. a), a 2.1. b), a 2.2. a), a 2.2. b), a 3.1. d) és a 3.2. c) pontban említett energiafogyasztást olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárással kell megállapítani, amely figyelembe veszi az általánosan elismert legkorszerűbb mérési módszertant.”

A III. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„III. MELLÉKLET

ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS

A. Ellenőrzési eljárás az I. melléklet 1., 2., 4. és 5. pontjában foglalt követelményekhez

A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az I. melléklet 1., 2., 4. és 5. pontjában előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:

A tagállamok hatóságai egyetlen televíziókészüléket vetnek vizsgálat alá.

A modell akkor teljesíti az I. mellékletben meghatározott előírásokat, ha:

a)	a méréssel meghatározott bekapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztás-érték legfeljebb 7 %-kal haladja meg az I. melléklet 1.1. és 1.2. pontjának vonatkozó határértékét; és

b)	a méréssel meghatározott kikapcsolt/készenléti üzemmódbeli energiafogyasztás-értékek legfeljebb 0,10 W-tal haladják meg az I. melléklet 2.1. a) és 2.1. b), illetve 2.2. a) és 2.2. b) pontjának vonatkozó határértékeit; és

c)	az I. melléklet 5. pontja szerinti maximális fénysűrűségarány nem csökken 60 % alá.

Ha az 1. a), az 1. b) vagy az 1. c) pont feltételei nem teljesülnek, akkor ugyanabból a modellből három további készüléket is vizsgálat alá kell vetni.

A három további modell vizsgálatát követően akkor kell úgy tekinteni, hogy a modell teljesíti az I. melléklet követelményeit, ha:

a)	a három további készülék méréssel meghatározott bekapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztás-értékeinek átlaga legfeljebb 7 %-kal haladja meg az I. melléklet 1.1. és 1.2. pontjának vonatkozó határértékét; és

b)	a három további készülék méréssel meghatározott kikapcsolt/készenléti üzemmódbeli energiafogyasztás-értékeinek átlaga legfeljebb 0,10 W-tal haladja meg az I. melléklet 2.1. a) és 2.1. b), illetve 2.2. a) és 2.2. b) pontjának vonatkozó határértékeit; és

c)	az I. melléklet 5. pontja szerinti maximális fénysűrűségarány esetében a három további készülék méréssel meghatározott értékeinek átlaga nem csökken 60 % alá.

Ha a 2. a), a 2. b) vagy a 2. c) pont feltételei nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adott modell nem felel meg a követelményeknek.

B. Ellenőrzési eljárás az I. melléklet 3. pontjában foglalt követelményekhez

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az I. melléklet 3.1. d) és 3.2. c) pontjában előírt követelmények teljesülését az alábbi eljárással ellenőrzik. Az alábbiakban ismertetett eljárás végrehajtása előtt a készülék összes hálózati portját az adott körülményeknek megfelelően le kell tiltani és/vagy le kell választani.

A tagállamok hatóságai egyetlen készüléket vetnek vizsgálat alá.

Ha a műszaki dokumentáció szerint a televíziókészülék egyetlen típusú hálózati porttal rendelkezik és ebből a típusból több darabot is tartalmaz, akkor véletlenszerűen ki kell választani az egyik ilyen portot, és ezt a portot csatlakoztatni kell egy olyan megfelelő hálózatra, amely megfelel a port maximális specifikációjának. Ha vezeték nélküli hálózati portokról van szó, a többi vezeték nélküli portot lehetőleg le kell tiltani. Ha vezetékes hálózati portokról van szó, akkor az I. melléklet 2. pontjában előírt követelmények vizsgálatához lehetőleg az összes többi hálózati portot le kell tiltani. Ha csak egy hálózati port van, akkor ezt a portot kell csatlakoztatni egy olyan megfelelő hálózatra, amely megfelel a port maximális specifikációjának.

A készüléket bekapcsolt üzemmódba kell kapcsolni. Amikor a bekapcsolt üzemmódba kapcsolt készülék megkezdte megfelelő működését, hagyni kell, hogy hálózatvezérelt készenléti üzemmódba kapcsoljon, majd meg kell mérni az energiafogyasztást. Ezt követően a hálózati porton keresztül ki kell adni a televíziókészüléknek a megfelelő jelet, és ellenőrizni kell, hogy ennek hatására a televíziókészülék valóban aktiválódik-e.

Ha a műszaki dokumentáció szerint a televíziókészülék hálózati portjai több típushoz tartoznak, akkor a hálózati portok mindegyik típusára meg kell ismételni a következő eljárást. Ha egy adott típusból több hálózati port is van, mindegyik típusból véletlenszerűen ki kell választani az egyik portot, és ezt a portot csatlakoztatni kell egy olyan megfelelő hálózatra, amely megfelel a port maximális specifikációjának.

Ha egyetlen fizikai hálózati porton több típusú (logikai) hálózati port osztozik, akkor ezt az eljárást a logikai hálózati portok mindegyik típusára meg kell ismételni úgy, hogy a többi logikai hálózati portot logikailag leválasztjuk.

Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti e rendelet követelményeit, ha a méréssel meghatározott érték a hálózati portok egyik típusa esetében sem haladja meg 7 %-nál nagyobb mértékben a határértéket.

Ellenkező esetben három további készüléket kell vizsgálat alá vetni. Ez esetben akkor kell úgy tekinteni, hogy a modell teljesíti e rendelet követelményeit, ha az e három vizsgálat során méréssel meghatározott értékek átlaga a hálózati portok egyik típusa esetében sem haladja meg 7 %-nál nagyobb mértékben a határértéket.

Ellenkező esetben a modellt nem megfelelőnek kell tekinteni.

C. A megfelelőség ellenőrzése

A követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából a tagállamok hatóságai a II. mellékletben előírt eljárást követik, ezen túlmenően pedig olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárásokat alkalmaznak, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott mérési módszertanhoz, ideértve az ebből a célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú dokumentumokban ismertetett módszereket is.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. augusztus 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

(2) HL L 191., 2005.7.22., 29. o.

(3) HL L 339., 2008.12.18., 45. o.

(4) HL L 191., 2009.7.23., 42. o.

(5) HL L 190., 2008.7.18., 22. o.

(6) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.”

(7) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.”

23.8.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 225/13

A BIZOTTSÁG 802/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. augusztus 22.)

a fluopiram hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, továbbá az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére és 78. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a 91/414/EGK tanácsi irányelvet (2) a jóváhagyási eljárásra és feltételekre vonatkozóan továbbra is alkalmazni kell azon hatóanyagok esetében, amelyekről az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint 2011. június 14. előtt fogadtak el határozatot. A fluopiram esetében az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak a 2009/464/EC bizottsági határozattal (3) teljesülnek.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően 2008. június 30-án Németországhoz kérelem érkezett a Bayer CropScience AG-től a fluopiram nevű hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételére vonatkozóan. A 2009/464/EK határozat megerősítette, hogy a dokumentáció hiánytalan abban az értelemben, hogy elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(3)

A kérelmező által javasolt felhasználási célok tekintetében e hatóanyagnak az emberek és az állatok egészségére, valamint a környezetre gyakorolt hatását a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint megvizsgálták. A kijelölt referens tagállam 2011. augusztus 30-án a Bizottság elé terjesztette az értékelő jelentés tervezetét.

(4)

A tagállamok és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) megvizsgálták az értékelő jelentés tervezetét. A Hatóság 2012. december 17-én ismertette a Bizottsággal a fluopiram hatóanyagú növényvédő szer kockázatértékelésének szakmai vizsgálata alapján levont következtetését (4). Az értékelő jelentés tervezetét és a Hatóság következtetését a tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében közösen megvizsgálták, majd a fluopiramról szóló bizottsági vizsgálati jelentés formájában 2013. július 16-án véglegesítették.

(5)

A különböző vizsgálatok azt mutatták, hogy a fluopiramot tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 5. cikke (3) bekezdésében megállapított követelményeknek, különösen a Bizottság felülvizsgálati jelentésében megvizsgált és részletezett alkalmazások tekintetében. Ezért indokolt a fluopiramot jóváhagyni.

(6)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekre való figyelemmel azonban szükség van bizonyos feltételek és korlátozások előírására. Különösen további megerősítő információkat indokolt kérni.

(7)	A jóváhagyás előtt megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag jóváhagyásából fakadó új követelmények teljesítésére.

(8)

Ugyanakkor az 1107/2009/EK rendeletben előírt, a jóváhagyásból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül, és figyelemmel a 91/414/EGK irányelvről az 1107/2009/EK rendeletre való áttérés következtében előállt különleges helyzetre, be kell tartani a következőket. A jóváhagyást követően a tagállamok számára hat hónapot kell biztosítani a fluopiramot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek felülvizsgálatára. Az engedélyek a tagállamok által szükség szerint módosítandók, újakkal helyettesítendők vagy visszavonandók. Az előbbi határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani a III. melléklet szerinti, az egyes növényvédő szerek összes felhasználási céljára vonatkozó teljes dokumentációnak a 91/414/EGK irányelvben meghatározott egységes elvek szerinti benyújtására, valamint az értékelésére.

(9)

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11-i 3600/92/EGK bizottsági rendelet (5) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy értelmezési nehézségek támadhatnak a meglévő engedélyek jogosultjainak az adathozzáférésre vonatkozó kötelezettségei tekintetében. A további nehézségek elkerülése érdekében szükségesnek mutatkozik a tagállamok kötelezettségeinek egyértelműsítése, különösen azon kötelezettség vonatkozásában, amely szerint meggyőződnek arról, hogy az engedély jogosultja hozzáféréssel rendelkezik egy, az irányelv II. mellékletének megfelelő dokumentációhoz. Ez az egyértelműsítés azonban az említett irányelv I. mellékletét azóta módosító irányelvekhez, illetve a hatóanyagokat jóváhagyó rendeletekhez képest nem ró új kötelezettségeket a tagállamokra és az engedélyek jogosultjaira.

(10)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. május 25-i 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatóanyag jóváhagyása

Az I. mellékletben meghatározott fluopiram hatóanyag az ugyanebben a mellékletben foglalt feltételekkel jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Növényvédő szerek újraértékelése

(1) A tagállamok a fluopiram hatóanyagú növényvédő szerekre kiadott engedélyeket az 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően 2014. július 31-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják.

Az említett időpontig különösen azt kell ellenőrizniük, hogy teljesülnek-e az e rendelet I. mellékletében meghatározott feltételek az egyedi rendelkezéseket tartalmazó oszlopban foglaltak kivételével, és az engedély jogosultja rendelkezik-e a 91/414/EGK irányelv 13. cikkének (1)–(4) bekezdésében, valamint az 1107/2009/EK rendelet 62. cikkében meghatározottakkal összhangban a 91/414/EGK irányelv II. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő dokumentációval, illetve ilyen dokumentációhoz való hozzáféréssel.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az olyan engedélyezett növényvédő szerek esetében, amelyek fluopiramot tartalmaznak egyedüli hatóanyagként vagy több olyan hatóanyag egyikeként, amelyek mindegyike legkésőbb 2014. január 31-ig felvételre került az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletében lévő jegyzékbe, a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes elvek szerint a 91/414/EGK irányelv III. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő dokumentáció alapján és az e rendelet I. mellékletének az egyedi rendelkezéseket tartalmazó oszlopában foglaltak figyelembevételével újból elvégzik a szer értékelését. A szóban forgó értékelés alapján a tagállamok meghatározzák, hogy a szer megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

Ezt követően a tagállamok:

a)	a fluopiramot egyedüli hatóanyagként tartalmazó szer esetében legkésőbb 2015. július 31-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt; vagy

a fluopiramot több hatóanyag egyikeként tartalmazó szer esetében 2015. július 31-ig, vagy ha a többi hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételéről rendelkező jogi aktusban, illetve jogi aktusokban az ilyen módosításra vagy visszavonásra későbbi időpont van megszabva, akkor az ott megjelölt határidőig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt.

3. cikk

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet módosításai

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. február 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. augusztus 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2) HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(3) HL L 151., 2009.6.16., 37. o.

(4) The EFSA Journal (2013); 11(1):3052. Online elérhető a következő címen: www.efsa.europa.eu.

(5) HL L 366., 1992.12.15., 10. o.

(6) HL L 153., 2011.6.11., 1. o.

I. MELLÉKLET

Közhasználatú név, azonosító számok

IUPAC-név

Purity (1)

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

Egyedi rendelkezések

Fluopiram

CAS-szám: 658066-35-4

CIPAC-szám: 807

N-{2-[3-klór-5-(trifluor-metil)-2-piridil]etil}-α,α,α-trifluor-o-toluamid

≥ 960 g/kg

2014. február 1.

2024. január 31.

Az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes alapelvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban 2013. július 16-án véglegesített, a fluopiramról szóló vizsgálati jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található megállapításokat.

Az átfogó értékelésben a tagállamoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a madarakat és a vízi élőlényeket érintő kockázatoknak.

Az alkalmazás feltételei között szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

A kérelmező megerősítő információt nyújt be az alábbiakról:

1.	a rovarevő madarakat érintő hosszú távú kockázatok;

2.	a nem célzott nem emlős gerinceseknél lehetségesen fellépő endokrinromboló hatások.

A kérelmező a Bizottság, a tagállamok és a Hatóság részére 2016. február 1-jéig benyújtja az 1. pontban előírt információkat, az idevágó OECD endokrinromboló tulajdonságok vizsgálatáról szóló útmutatójának kiadásától számított két éven belül pedig a 2. pontban meghatározott információkat.

(1) A hatóanyag pontos azonosítása és részletes specifikációja a vizsgálati jelentésben található.

II. MELLÉKLET

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének B. része a következő bejegyzéssel egészül ki:

Sorszám

Közhasználatú név, azonosító számok

IUPAC-név

Tisztaság (1)

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

Egyedi rendelkezések

„51

Fluopiram

CAS-szám: 658066-35-4

CIPAC-szám: 807

N-{2-[3-klór-5-(trifluor-metil)-2-piridil]etil}-α,α,α-trifluor-o-toluamid

≥ 960 g/kg

2014. február 1.

2024. január 31.

Az átfogó értékelésben a tagállamoknak fokozott figyelmet kell szentelniük a madarakra és a vízi élőlényekre jelentett kockázatoknak.

Az alkalmazás feltételei között szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

A kérelmező megerősítő információt nyújt be az alábbiakról:

1.	a rovarevő madarakat érintő hosszú távú kockázatok;

2.	a nem célzott nem emlős gerinceseknél lehetségesen fellépő endokrinromboló hatások.

(1) A hatóanyag pontos azonosítása és részletes specifikációja a vizsgálati jelentésben található.

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2013.225.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 225

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	56. évfolyam 2013. augusztus 23.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 801/2013/EU rendelete (2013. augusztus 22.) az elektromos és az elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztására vonatkozóan a környezettudatos tervezés követelményeit megállapító 1275/2008/EK rendelet, valamint a televíziókészülékek környezettudatos tervezésének követelményeit megállapító 642/2009/EK rendelet módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság 802/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. augusztus 22.) a fluopiram hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, továbbá az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról ( 1 )	13
	*	A Bizottság 803/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. augusztus 22.) a folsav valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről ( 1 )	17
		A Bizottság 804/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. augusztus 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	20


*	Az olvasóhoz – Az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről szóló, 2013. március 7-i 216/2013/EU tanácsi rendelet (lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3
*	Az olvasóhoz – Jogi aktusokra történő hivatkozás módja (lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0707 00 05	TR	95,4
0707 00 05	ZZ	95,4
0709 93 10	TR	121,9
0709 93 10	ZZ	121,9
0805 50 10	AR	118,3
	CL	112,4
	TR	70,0
	UY	99,9
	ZA	104,1
	ZZ	100,9
0806 10 10	EG	182,8
	MA	135,8
	TR	145,7
	ZZ	154,8
0808 10 80	AR	186,2
	BR	108,7
	CL	140,9
	CN	95,5
	NZ	125,1
	US	129,8
	ZA	117,7
	ZZ	129,1
0808 30 90	AR	196,9
	CL	148,9
	TR	147,4
	ZA	87,4
	ZZ	145,2
0809 30	TR	142,6
0809 30	ZZ	142,6
0809 40 05	BA	52,6
	MK	57,7
	TR	101,0
	ZZ	70,4