31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/1

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/1

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/1

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/2

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/3

a)

a Dél-afrikai Köztársaság esetében az Energiaügyi Minisztérium („Department of Energy”);

b)

a Közösség esetében az Európai Bizottság

a)

az INFCIRC/254/Rev.10/Part 1 jelzetű NAÜ tájékoztató körlevél B. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott, nukleáris reaktorban való felhasználásra szolgáló deutérium és nehézvíz (deutérium-oxid), valamint minden egyéb olyan deutérium-vegyület, amelyben a deutériumnak a hidrogénhez viszonyított aránya meghaladja az 1:5000 arányt;

b)

nukleáris minőségű grafit: az INFCIRC/254/Rev.10/Part 1 jelzetű NAÜ tájékoztató körlevél B. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott, nukleáris reaktorban való felhasználásra szolgáló grafit, amelynek tisztasági mutatója kisebb, mint 5 ppm bór egyenérték, és sűrűsége nagyobb, mint 1,50 g/cm3;

a)

az Euratom-Szerződéssel létrehozott jogi személy, és egyidejűleg

b)

az a földrajzi terület, amelyre az Euratom-Szerződés alkalmazandó;

a)

kutatás és fejlesztés az atomenergia területén (beleértve a fúziós technológiákat is);

b)

nukleáris anyagok és technológiák felhasználása, például az egészségügyben és a mezőgazdaságban való alkalmazása;

c)

nukleáris anyagok és berendezések átadása;

d)

nukleáris biztonság, a radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek kezelése, nukleáris létesítmények leállítása, sugárvédelem, beleértve a vészhelyzeti készenlétet és reagálást;

e)

nukleáris biztosítéki intézkedések;

f)

egyéb területek, amelyekről a Felek megállapodnak, feltéve, hogy mindkét Fél programja kiterjed rájuk.

a)

nukleáris anyag és nem nukleáris anyag, berendezés és kapcsolódó technológiák szállítása;

b)

a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása;

c)

szükség esetén munkacsoportok létrehozása egyes tanulmányok és projektek végrehajtására a tudományos kutatás és a technológiai fejlesztés területén;

d)

szakértők, valamint tudományos és technológiai információk cseréje, tudományos szemináriumok és konferenciák szervezése, az adminisztratív, tudományos és műszaki személyzet képzése;

e)

tudományos és technológiai kérdésekről folytatott konzultációk és közös kutatás a megállapodás szerinti programok keretében;

f)

együttműködési tevékenységek a nukleáris biztonság előmozdítása terén; másrészről

g)

az együttműködés más formái, amelyről a Felek írásban megállapodnak.

a)

az említett tétel az e megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban történő újbóli átadással az átvevő fél joghatóságán kívül került; vagy

b)

a nukleáris anyag a továbbiakban már nem használható fel az e megállapodás VI. cikkének (1) bekezdésében említett biztosítéki intézkedések szempontjából releváns bármely nukleáris tevékenység céljára, vagy gyakorlatilag visszanyerhetetlenné vált; vagy

c)

a berendezés vagy nem nukleáris anyag a továbbiakban már nem használható nukleáris célokra; vagy

d)

a Felek kölcsönösen megegyeznek arról, hogy e megállapodás a szóban forgó anyagokra a továbbiakban ne vonatkozzon.

a)

A Közösségben: az Euratom-biztosítékok az Euratom-Szerződésben meghatározottak szerint, valamint a NAÜ-biztosítékok az alábbi vonatkozó – esetleg felülvizsgált – biztosítéki megállapodásokban, illetve az esetleg a helyükbe lépő biztosítéki megállapodásokban meghatározottak szerint, feltéve, hogy azok az atomsorompó-szerződés által megkívánt szabályozást előírják:

b)

a Dél-afrikai Köztársaságban: a NAÜ-biztosítékok egyrészt a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés biztosítéki intézkedéseinek alkalmazásáról szóló, a Dél-afrikai Köztársaság kormánya és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség között létrejött, 1991. szeptember 16-án aláírt megállapodásban meghatározottak szerint, amely megállapodás ugyanazon a napon lépett hatályba, és amelyet INFCIRC/394 számon hirdettek ki, majd a 2002 szeptember 13-án aláírt és hatályba lépett kiegészítő jegyzőkönyvvel egészítettek ki, másrészt az afrikai nukleáris fegyvermentes övezetről szóló szerződésben meghatározottak szerint, amelyet 1996. április 11-én írtak alá, és amely 2009. július 15-én lépett hatályba.

a)

a Közösség, amennyiben érintett, az Euratom biztosítéki rendszerén alapuló biztosítéki intézkedéseket alkalmaz, amelyek az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosítéki megállapodásokban előírtakkal egyenértékű hatékonyságot és alkalmazási kört írnak elő, vagy, ha ez nem lehetséges,

b)

a Felek megállapodást kötnek az e cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett biztosítéki megállapodásokban előírtakkal egyenértékű hatékonyságot és alkalmazási kört előíró biztosítéki intézkedések alkalmazására.

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/11

(1)

A 994/98/EK tanácsi rendelet (1) felhatalmazza a Bizottságot, hogy a támogatások bizonyos meghatározott fajtáit rendeletek útján a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsa, és mentesítse azokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól.

(2)

Az állami támogatás az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott objektív fogalom. A Bizottság 994/98/EK rendeletben előírt, csoportmentességek elfogadására vonatkozó felhatalmazása kizárólag azokra az intézkedésekre vonatkozik, amelyek megfelelnek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi kritériumnak, és ezért állami támogatásnak minősülnek. Az, hogy egy bizonyos támogatásfajta szerepel a 994/98/EK rendeletben vagy valamely mentességi rendeletben, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.

(3)

A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy megállapítsa, hogy a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott támogatás, a kutatás-fejlesztési, a környezetvédelmi, a foglalkoztatási és képzési támogatás, valamint a Bizottság által az egyes tagállamok esetében a regionális támogatás nyújtására vonatkozóan jóváhagyott térképnek megfelelő támogatás bizonyos feltételek mellett összeegyeztethető a belső piaccal, és nem tartozik a bejelentési kötelezettség hatálya alá.

(4)

A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy mentességet biztosítson a kutatás-fejlesztési támogatások számára, de ez a mentesség nem vonatkozik az innovációs támogatásokra. Az azóta eltelt időszak alatt az innováció az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezésének számító „Innovatív Unió” keretében uniós szakpolitikai prioritássá vált. Ezenfelül az innovációs támogatások közül számos viszonylag kismértékű és nem jár jelentős versenytorzító hatással.

(5)

A kultúrának és a kulturális örökség megőrzésének az ágazatában a tagállamok által hozott több intézkedés is esetleg azért nem minősül állami támogatásnak, mert nem felel meg az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi kritériumnak, például azért, mert a kedvezményezett nem folytat gazdasági tevékenységet, vagy mert az intézkedés nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. Amennyiben azonban a kultúra és a kulturális örökség megőrzése területéhez tartozó intézkedések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősülnek, a tagállamoknak jelenleg ezeket az intézkedéseket be kell jelenteniük a Bizottságnak. A kkv-knek nyújtott támogatások esetében a 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot a mentesség biztosítására, de a kulturális ágazatban ez a mentesség csak korlátozott mértékben lenne alkalmazható, mivel e területen a támogatások kedvezményezettjei gyakran nagyvállalatok. Ugyanakkor a kultúrára, az alkotásra és a kulturális örökség megőrzésére irányuló kisprojektek, még akkor is, ha azokat nagyobb vállalatok valósítják meg, jellemzően nem járnak számottevő torzító hatással, és a legutóbbi esetek arra is rámutattak, hogy ezek a támogatások a kereskedelmet csekély mértékben befolyásolják.

(6)

A kultúrának és a kulturális örökség megőrzésének az ágazatában biztosított mentességek kialakítása során a Bizottságnak a különböző – például a filmművészeti és audiovizuális alkotásokra vonatkozó – iránymutatásokban foglalt tapasztalataira lehetne támaszkodni, illetve eseti alapon lehetne kidolgozni azokat. Az ilyen csoportmentességek kialakításakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy azok kizárólag állami támogatásnak minősülő intézkedésekre terjedhetnek ki, elviekben olyan intézkedésekre kell irányulniuk, amelyek segítik az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítésével kapcsolatos célok elérését, és csak olyan támogatásra lehet csoportmentességet megállapítani, amellyel kapcsolatban a Bizottságnak már jelentős tapasztalata van. Figyelembe kell venni továbbá a kulturális terület különleges voltát, valamint azt, hogy a kultúra területe elsősorban tagállami hatáskörbe tartozik, és a kulturális sokféleség az EUMSZ 167. cikkének (1) bekezdése alapján különleges védelmet élvez.

(7)

A tagállamok szintén kötelesek bejelenteni a Bizottságnak a természeti csapások által okozott károk helyreállítását célzó állami támogatási intézkedéseket. Az ezen a területen nyújtott támogatások általában alacsony összegeket érintenek, és egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételek állapíthatók meg. A 994/98/EK rendelet arra hatalmazza fel a Bizottságot, hogy e támogatásokat kizárólag abban az esetben mentesítse a bejelentési kötelezettség alól, amennyiben azokat kkv-k számára nyújtják. A természeti csapások azonban a nagyvállalatokat is sújthatják. A Bizottság tapasztalata azt mutatja, hogy az ilyen jellegű támogatások nem járnak számottevő torzító hatással, és a megszerzett tapasztalatok alapján egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételek határozhatók meg.

(8)

A tagállamok szintén kötelesek bejelenteni a Bizottságnak a halászati ágazatot érintő kedvezőtlen időjárási körülmények okozta károk helyreállítását célzó állami támogatási intézkedéseket. Az ezen a területen nyújtott támogatások általában alacsony összegeket érintenek, és egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételek állapíthatók meg. A 994/98/EK rendelet arra hatalmazza fel a Bizottságot, hogy e támogatásokat kizárólag abban az esetben mentesítse a bejelentési kötelezettség alól, amennyiben azokat kkv-k számára nyújtják. A halászati ágazatot érintő kedvezőtlen időjárási körülmények azonban a nagyvállalatokat is sújthatják. A Bizottság tapasztalata azt mutatja, hogy az ilyen jellegű támogatások nem járnak számottevő torzító hatással, és a megszerzett tapasztalatok alapján egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételek határozhatók meg.

(9)

Az EUMSZ 42. cikke értelmében az állami támogatási szabályok bizonyos feltételek teljesülése esetén nem alkalmazandók egyes, az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos támogatási intézkedésekre. A 42. cikk azonban nem vonatkozik az erdészetre és az I. mellékletben nem szereplő termékekre. Jelenleg tehát a 994/98/EK rendelet értelmében az erdészet, illetve az I. mellékletben nem szereplő élelmiszer-ipari termékek támogatása csak akkor élvezhet mentességet, ha azt kkv-k számára nyújtják. Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a – többek között a vidékfejlesztési programok részét képező – erdészeti, illetve az I. mellékletben nem szereplő élelmiszer-ipari termékek promóciójához és reklámozásához nyújtott támogatások bizonyos típusai számára mentességet biztosítson, amennyiben a tapasztalatai szerint a verseny nem torzul jelentős mértékben, és egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételek állapíthatók meg.

(10)

Az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2) 7. cikke értelmében a tagállamok által a halászati ágazatban működő vállalkozások számára nyújtott támogatásokra az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni, kivéve a tagállamok által az 1198/2006/EK rendelet alapján és annak megfelelően végrehajtott kifizetéseket. A tengeri és édesvízi biológiai erőforrások megőrzését célzó kiegészítő állami támogatások jellemzően csekély mértékben befolyásolják az Unión belüli kereskedelmet, elősegítik az uniós tengerpolitika és halászati politika célkitűzéseinek megvalósítását, és nem járnak jelentős versenytorzító hatással. A támogatások általában alacsony összegeket érintenek, és egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételek állapíthatók meg.

(11)

A sportágazatban és különösen az amatőr sport területén, a tagállamok által hozott több intézkedés is esetleg azért nem minősül állami támogatásnak, mert nem felel meg az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi kritériumnak, például azért, mert a kedvezményezett nem folytat gazdasági tevékenységet, vagy mert az intézkedés nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. Amennyiben azonban a sport területéhez tartozó intézkedések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősülnek, a tagállamoknak jelenleg ezeket az intézkedéseket be kell jelenteniük a Bizottságnak. A sportra vonatkozó állami támogatási intézkedések – különösen az amatőr sport, valamint a kisebb méretű sportesemények területén – gyakran csekély mértékben befolyásolják az Unión belüli kereskedelmet és nem járnak jelentős versenytorzító hatással. Ezek a támogatások is jellemzően alacsony összegeket érintenek. A tapasztalatok alapján egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételek határozhatók meg annak biztosítására, hogy a sport számára nyújtott támogatások ne idézzenek elő számottevő torzulást.

(12)

A légi és tengeri közlekedési támogatással kapcsolatban a Bizottság tapasztalata azt mutatja, hogy a félreeső területeken – például a legkülső régiókban és szigeteken, az egyetlen régióból álló sziget-tagállamokat és a ritkán lakott területeket is beleértve – élők számára a közlekedéshez nyújtott szociális jellegű támogatások, feltéve, hogy azokat a fuvarozó személyére vonatkozó megkülönböztetés nélkül nyújtják, nem okoznak számottevő torzulást, és egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételek állapíthatók meg.

(13)

Az utóbbi években a Bizottság jelentős tapasztalatra tett szert a széles sávú ágazatnak nyújtott támogatásokkal kapcsolatban, és kidolgozta a területre vonatkozó iránymutatást (3). A Bizottság tapasztalata szerint bizonyos fajta széles sávú infrastruktúrák támogatása nem idéz elő számottevő torzulást és biztosítható számára a csoportmentesség, feltéve, hogy a támogatás megfelel bizonyos, az összeegyeztethetőségre vonatkozó feltételeknek, továbbá hogy az infrastruktúrát „fehér területen” építik ki, azaz – az irányelvben foglalt kritériumok szerint – olyan területen, amely nem rendelkezik ugyanabba a kategóriába eső infrastruktúrával (széles sávú infrastruktúra vagy új generációs hozzáférés), és annak kiépítésére a közeljövőben valószínűleg nem kerül sor. Ez érvényes az alapszintű széles sáv biztosításához kapcsolódó támogatások esetében, továbbá az olyan kismértékű egyedi támogatási intézkedések esetében, amelyek a nagyon nagy sebességű új generációs hozzáférési (NGA) hálózatokra vonatkoznak, valamint a széles sávú infrastruktúrához kapcsolódó építőmérnöki munkákat, illetve a passzív széles sávú infrastruktúrát célzó támogatások esetében.

(14)

Az infrastruktúra területén a tagállamok által hozott több intézkedés is esetleg azért nem minősül állami támogatásnak, mert nem felel meg az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi kritériumnak, például azért, mert a kedvezményezett nem folytat gazdasági tevékenységet, az intézkedés nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet, vagy mert az intézkedés általános gazdasági érdekű szolgáltatásért nyújtott kompenzációnak minősül, amely az Altmark-ügyben hozott ítéletben (4) foglalt minden kritériumnak megfelel. Amennyiben azonban az infrastruktúra finanszírozása az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, a tagállamoknak ezeket az intézkedéseket be kell jelenteniük a Bizottságnak. Az infrastruktúrát illetően, az infrastrukturális projektekre vonatkozó kis összegű támogatások hatékony módját jelenthetik az uniós célkitűzések megvalósítása elősegítésének, amennyiben a támogatás minimálisra csökkenti a költségeket, és korlátozza az esetleges versenytorzító hatást. A Bizottság részére lehetővé kell ezért tenni, hogy mentességet biztosítson az olyan infrastrukturális projektekre vonatkozó állami támogatások számára, amelyek elősegítik az az e rendeletben említett célkitűzések, valamint egyéb, a közös érdeket szolgáló célkitűzések megvalósítását, különös tekintettel az Európa 2020 stratégia célkitűzéseire (5). Ide tartozhat az olyan multiszektorális hálózatokkal vagy létesítményekkel kapcsolatos projektekre adott támogatás, amelyeknél viszonylag kismértékű beavatkozásra van szükség. Csoportmentesség azonban csak az olyan infrastrukturális projektek esetében adható, amelyeket illetően a Bizottság már elegendő tapasztalattal rendelkezik az egyértelmű és szigorú összeegyeztethetőségi kritériumok meghatározásához, amelyek biztosítják, hogy korlátozott legyen a támogatás esetleges versenytorzító hatása, továbbá hogy a nagy összegű támogatások továbbra is az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozzanak.

(15)

A 994/98/EK rendelet hatályát tehát ennek megfelelően ki kell terjeszteni e támogatási kategóriákra is. E rendelet új kategóriákkal történő kiegészítése nem befolyásolja az intézkedések állami támogatássá minősítését az olyan kategóriákban vagy ágazatokban, amelyekben a tagállamok már aktívak.

(16)

A 994/98/EK rendelet előírja, hogy minden olyan támogatási kategória esetében, amelyre vonatkozóan a Bizottság csoportmentességi rendeletet fogad el, a küszöbértékeket vagy az elszámolható költségek valamely csoportjához viszonyított támogatási intenzitásban, vagy a támogatások maximális összegében kifejezve kell megadni. Ez a feltétel megnehezíti az állami támogatást tartalmazó intézkedések bizonyos fajtáinak – például a pénzügyi konstrukciók, illetve a kockázatitőke-befektetés ösztönzésére irányuló intézkedések meghatározott formáinak – csoportmentesítését, amelyek sajátos kialakításuk miatt sem támogatási intenzitásban, sem pedig a támogatás maximális összegében nem fejezhetők ki pontosan. Az ilyen összetett intézkedések esetében ez elsősorban arra a tényre vezethető vissza, hogy a támogatás akár több szintet is (a közvetlen kedvezményezetteket, a közvetítői kedvezményezetteket, a közvetett kedvezményezetteket) érinthet. Növekvő jelentőségük miatt, valamint az uniós célok elérésében játszott szerepükből adódóan, ezeknek az intézkedéseknek a mentesítése érdekében nagyobb rugalmasságot kell biztosítani. Ezen intézkedések esetében lehetővé kell ezért tenni az egy adott támogatásra vonatkozó küszöbértékek oly módon történő meghatározását, hogy a szóban forgó intézkedésen belül, vagy az intézkedéssel kapcsolatban mekkora lehet az állami segítségnyújtás maximális szintje. Az állami segítségnyújtás maximális szintje magában foglalhat nem állami támogatásnak minősülő segítségnyújtási elemet, feltéve, hogy az intézkedés tartalmaz legalább valamennyi, az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatást tartalmazó elemet, és ezek nem marginálisak.

(17)

A 994/98/EK tanácsi rendelet előírja, hogy a tagállamoknak a mentesítési rendelet hatálya alá tartozó, általuk nyújtott támogatások adatairól összefoglalást kell benyújtaniuk. A tagállamok által elfogadott intézkedések átláthatóságának érdekében ezeket az összefoglalásokat közzé kell tenni. A 994/98/EK rendelet elfogadásakor az átláthatóság biztosításának leghatékonyabb módját az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel jelentette. Tekintettel azonban az elektronikus kommunikációs eszközök fejlődésére, a közzététel hasonlóan gyors és hatékonyabb módját jelenti, ha az összefoglalásokat a Bizottság honlapján teszik közzé, ami egyben az érdekelt felek javát szolgáló átláthatóságot is fokozza. Indokolt tehát ezeket az összefoglalásokat a Hivatalos Lap helyett a Bizottság honlapján közzétenni.

(18)

A nagyobb átláthatóság, az adminisztratív terhek csökkentése és a késedelem nélküli közzététel érdekében szintén a Bizottság honlapján, nem pedig a Hivatalos Lapban kell közzétenni azon rendelettervezeteket és dokumentumokat, amelyeket a 994/98/EK rendelet értelmében az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságának kell megvizsgálnia.

(19)

A 994/98/EK rendelet 8. cikke szerinti konzultációs eljárás előírja, hogy az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságának véleményét még a rendelettervezet közzététele előtt kell kikérni. Az átláthatóság fokozása érdekében azonban a rendelettervezetet a Bizottság és a Tanácsadó Bizottság közötti első egyeztetéssel egyidejűleg közzé kell tenni az interneten.

(20)

Ezért a 994/98/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A rendelet címének helyébe a következő szöveg lép:

„A Tanács 994/98/EK rendelete (1998. május 7.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról”

2.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

3.

a 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az olyan támogatási rendszerek vagy az e rendszereken kívül nyújtott olyan egyedi támogatások végrehajtásakor, amelyeket az 1. cikk (1) bekezdésében említett rendeletek alapján mentesítettek, a tagállamok a mentesített támogatási rendszerek által le nem fedett támogatási rendszerekkel vagy egyedi támogatásokkal kapcsolatos adatok összefoglalását a Bizottság honlapján való közzététel céljából eljuttatják a Bizottsághoz.”;

4.

a 8. cikk a következőképpen módosul:

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/15

(1)

Az állami támogatási szabályok átfogó korszerűsítése keretében – az Európa 2020 növekedési stratégia (1) végrehajtásának és az államháztartási konszolidációnak az elősegítése érdekében – hatékonyan és az Unió egész területén egységesen kell alkalmazni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkét. A 659/1999/EK tanácsi rendelet (2) kodifikálta és megerősítette a Bizottság korábban alkalmazott, a jogbiztonság növelésére és az állami támogatási politika átlátható környezetben történő továbbfejlesztésére vonatkozó gyakorlatát. Mindazonáltal az említett rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokra és az egyéb fejleményekre, így az Unió bővítésére és a gazdasági és pénzügyi válságra tekintettel a 659/1999/EK rendelet egyes rendelkezéseit módosítani kell annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyabban láthassa el feladatát.

(2)

A bejelentett vagy jogellenes állami támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése céljából – amely értékelés az EUMSZ 108. cikke értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik – helyénvaló a Bizottság számára biztosítani azt, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályok érvényesítése céljából bármely szükséges piaci információt megkérhessen a tagállamoktól, vállalkozásoktól, vagy a vállalkozások társulásaitól, amennyiben kétségesnek találja az érintett intézkedés uniós szabályokkal való összeegyeztethetőségét, és emiatt hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményezett. A Bizottságnak különösen azokban az esetekben kell élnie ezen hatáskörével, amikor úgy tűnik, hogy összetett és alapos értékelésre van szükség. Annak eldöntésekor, hogy éljen-e ezzel a hatáskörrel, a Bizottságnak kellőképpen figyelembe kell vennie az előzetes vizsgálat időtartamát.

(3)

Valamely támogatási intézkedés – különösen az alapos értékelést igénylő, technikailag összetett intézkedések – összeegyeztethetőségének a hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezését követő értékelése céljából biztosítani kell, hogy a Bizottság – amennyiben az érintett tagállam által az előzetes vizsgálat során szolgáltatott információk nem elegendőek – egyszerű információnyújtási kérelem vagy határozat útján, az arányosság elvének különösen a kis- és középvállalkozások esetében történő megfelelő figyelembevételével felszólíthasson tagállamokat, vállalkozásokat, vagy vállalkozások társulásait az értékelés elvégzéséhez szükséges piaci információk benyújtására.

(4)

A támogatás kedvezményezettje és az érintett tagállam közötti különleges kapcsolatra tekintettel biztosítani kell, hogy a Bizottság csak akkor kérhessen információt a támogatás kedvezményezettjétől, ha az érintett tagállam ahhoz hozzájárul. A szóban forgó támogatási intézkedés kedvezményezettje általi információszolgáltatás nem teremt jogalapot a Bizottság és a szóban forgó kedvezményezett közötti kétoldalú tárgyalásokra.

(5)

A Bizottságnak az információnyújtási kérelem címzettjeit objektív és az adott esetnek megfelelő kritériumok alapján kell kiválasztania, biztosítva azt is, hogy amikor vállalkozások vagy vállalkozástársulások mintaként szolgáló csoportjaihoz intéz ilyen kérelmet, a válaszadók reprezentatív mintát képezzenek az egyes kategóriákon belül. A kért információnak elsősorban tényszerű társasági és piaci adatokat, valamint a piac működésének tényeken alapuló elemzését kell tartalmaznia.

(6)

Az eljárás kezdeményezőjeként a Bizottságnak kell felelősnek lennie a tagállamok, vállalkozások, vagy vállalkozások társulásai általi információnyújtásnak és az átadandó információ állítólagos bizalmas voltának az ellenőrzéséért.

(7)

Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság a vállalkozásokhoz vagy vállalkozások társulásaihoz intézett információnyújtási kérelmek teljesítését pénzbírság vagy kényszerítő bírság útján kikényszerítse. A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok összegének meghatározásakor a Bizottságnak kellőképpen figyelembe kell vennie az arányosság és a megfelelőség elvét, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. Az információszolgáltatásra felszólított felek jogait a pénzbírság vagy a kényszerítő bírság kiszabását megelőző véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása útján védelmezni kell. Az EUMSZ 261. cikkének megfelelően az Európai Unió Bírósága számára teljes körű mérlegelési jogkört kell biztosítani e pénzbírságok és kényszerítő bírságok tekintetében.

(8)

Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az arányosság és a megfelelőség elvét kellően figyelembe véve csökkentse a kényszerítő bírságok összegét vagy teljes körű felmentést adjon alóluk, ha a kérelem címzettjei – jóllehet a határidő már lejárt – benyújtják a kért információt.

(9)

A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok nem alkalmazandók a tagállamokra, mivel ők az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének megfelelően kötelesek a Bizottsággal lojálisan együttműködni, és minden olyan szükséges információt a Bizottság számára megadni, amely lehetővé teszi a 659/1999/EK rendelet szerinti feladatainak ellátását.

(10)

Az érintett tagállam védelemhez való jogának biztosítása érdekében a tagállam részére meg kell küldeni a más tagállamoknak, a vállalkozásoknak, vagy a vállalkozások társulásainak küldött információnyújtási kérelmek másolatát, és lehetővé kell tenni számára, hogy véleményezze a kapott észrevételeket. Közölni kell továbbá a tagállammal a felszólított vállalkozások és vállalkozás-társulások nevét, amennyiben e szervezetek nem bizonyították, hogy jogos érdekük fűződik kilétük védelméhez.

(11)

A Bizottságnak kellően figyelembe kell vennie a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekeit. A Bizottság nem használhat fel határozataiban a válaszadók által benyújtott olyan bizalmas adatokat, amelyek nem aggregálhatók és egyéb módon sem anonimizálhatók, kivéve akkor, ha a válaszadók előzetesen hozzájárultak ahhoz, hogy az adatokat az érintett tagállam rendelkezésére bocsássa.

(12)

Azon esetekre, amikor a bizalmasként megjelölt információkra feltételezhetően nem vonatkoznak szolgálati titoktartási kötelezettségek, célszerű megállapítani egy olyan mechanizmust, amelynek alapján a Bizottság határozhat arról, hogy az adott információ milyen mértékben fedhető fel. Az információ bizalmas mivoltát elutasító határozatban meg kell jelölni azt az időtartamot, amelynek végén az információt felfedik, lehetőséget adva ezzel a válaszadónak a rendelkezésére álló bírósági védelem igénybevételére, beleértve az ideiglenes intézkedéseket is.

(13)

Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság a jogellenes támogatásokkal kapcsolatos információkat a forrásra való tekintet nélkül, saját kezdeményezésére megvizsgálhassa annak érdekében, hogy biztosítsa az EUMSZ 108. cikkének és különösen a 108. cikk (3) bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettségnek és felfüggesztési rendelkezésnek a betartását, és hogy értékelje valamely támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét. Ebben az összefüggésben a panaszbejelentések az uniós állami támogatásokra vonatkozó szabályok megsértésével kapcsolatos lényegi információforrásnak tekinthetők.

(14)

A Bizottsághoz benyújtott panaszok minőségének javítása és egyúttal az átláthatóság és a jogbiztonság növelése érdekében helyénvaló meghatározni azokat a feltételeket, amelyeknek minden panasznak meg kell felelnie annak érdekében, hogy a Bizottság számára a feltételezett jogellenes támogatással kapcsolatos információforrásnak minősüljön, és előzetes vizsgálat elindításához vezessen. Az e feltételeknek meg nem felelő panaszokat általános piaci információnak kell tekinteni, és azok nem vezetnek szükségszerűen hivatalból történő vizsgálatindításhoz.

(15)

A panaszt benyújtó felektől meg kell követelni annak igazolását, hogy az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésének és a 659/1999/EK rendelet 1. cikke h) pontjának értelmében érdekelt felek. Arra is kötelezni kell őket, hogy a Bizottság által végrehajtási rendelkezésben meghatározott űrlapon nyújtsanak be meghatározott mennyiségű információt. Annak érdekében, hogy ne rettentse el az esetleges panaszosokat a panasz benyújtásától, az ilyen végrehajtási rendelkezésnek figyelembe kell vennie azt, hogy a panasz benyújtása ne legyen terhes az érdekelt fél számára.

(16)

A jogbiztonság érdekében helyénvaló jogvesztő határidőket meghatározni a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabása és végrehajtása tekintetében.

(17)

Annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság a belső piac egész területén egységesen lépjen fel a hasonló ügyekben, helyénvaló kiegészíteni a Bizottság jelenlegi hatásköreit olyan jogalap alkalmazásával, amely lehetővé teszi a Bizottság számára azt, hogy több tagállamra kiterjedő, gazdasági ágazatokra vagy meghatározott támogatási eszközökre vonatkozó vizsgálatokat indítson. Arányossági okokból és az ilyen vizsgálatokkal járó súlyos adminisztratív terhekre figyelemmel az ágazati vizsgálatokra csak akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló információ alapján joggal feltételezhető, hogy egy adott ágazatban az állami támogatási intézkedések több tagállamban is súlyosan korlátozzák vagy torzítják a versenyt a belső piacon, vagy ha egy bizonyos ágazatban eszközölt létező támogatási intézkedések több tagállamban sem egyeztethetők vagy már nem egyeztethetők össze a belső piaccal. Az ilyen vizsgálatok lehetővé tennék, hogy a Bizottság hatékonyan és átláthatóan kezelje az állami támogatások horizontális problémáit, és az érintett ágazatról még előzetesen átfogó képet kapjon.

(18)

Az állami támogatási szabályok egységes alkalmazásához ki kell alakítani a tagállamok bíróságai és a Bizottság közötti együttműködés módozatait. Ez az együttműködés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdését és 108. cikkét alkalmazó valamennyi tagállami bíróság számára releváns. A nemzeti bíróságok számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy a Bizottságtól tájékoztatást vagy véleményt kérjenek az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben. A Bizottság számára is lehetővé kell tenni azt, hogy az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének vagy 108. cikkének alkalmazására felkért bíróságok részére írásbeli vagy szóbeli észrevételeket nyújtson be. Amikor a Bizottság a fentiek alapján segítséget nyújt a nemzeti bíróságoknak, a közérdek védelmére vonatkozó kötelezettségével összhangban kell eljárnia.

(19)

A Bizottság említett észrevételei és véleménye nem sérthetik az EUMSZ 267. cikkét és nem lehetnek kötelezőek a nemzeti bíróságokra. Azokat a nemzeti eljárási szabályoknak és gyakorlatnak megfelelően kell benyújtani – ideértve a felek jogait védő szabályokat és gyakorlatokat –, a nemzeti bíróságok függetlenségének teljes körű tiszteletben tartásával. A Bizottságnak a saját kezdeményezésére benyújtott észrevételeit az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének és 108. cikkének az egységes alkalmazásához fontos esetekre, így különösen azokra az esetekre kell korlátoznia, amelyek az állami támogatásokkal kapcsolatos uniós ítélkezési gyakorlat érvényesítése vagy továbbfejlesztése szempontjából jelentősek.

(20)

Az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében a Bizottság határozataival kapcsolatos információkat közzé kell tenni. Helyénvaló ezért közzétenni a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabásáról hozott határozatokat, tekintve, hogy ezek érintik az érintett források érdekeit. Határozatai közzétételekor a Bizottságnak az EUMSZ 339. cikkének megfelelően tiszteletben kell tartania a szolgálati titoktartásra vonatkozó szabályokat, ideértve a bizalmas információk és személyes adatok védelmére vonatkozó kötelezettséget.

(21)

Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságával szoros együttműködésben végrehajtási rendelkezéseket fogadjon el a 659/1999/EK rendeletnek megfelelően benyújtott panaszok formájára, tartalmára és egyéb feltételeire vonatkozóan.

(22)

A 659/1999/EK tanácsi rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A rendelet címének helyébe a következő szöveg lép:

„A TANÁCS 659/1999/EK RENDELETE (1999. MÁRCIUS 22.) AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 108. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL”

2.

Az 5. cikk címe helyébe a következő szöveg lép:

„A bejelentő tagállamhoz intézett információnyújtási kérelem”;

3.

A következő cikkek kerülnek beillesztésre:

„6a. cikk

Más forrásokhoz intézett információnyújtási kérelem

(1)   Amennyiben a tagállam által az előzetes vizsgálat során benyújtott információk nem elegendőek, a Bizottság a 6. cikkben meghatározott hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezését követően, különösen az alapos vizsgálatot igénylő, technikailag összetett intézkedések esetében – az arányosság elvét is kellőképpen figyelembe véve, különösen a kis- és középvállalkozások esetében – felszólíthat más tagállamokat, vállalkozásokat, vagy vállalkozások társulásait arra, hogy nyújtsanak be minden, ahhoz szükséges piaci információt, hogy elvégezhesse a szóban forgó intézkedésre vonatkozó értékelését.

(2)   A Bizottság kizárólag akkor kérhet információt, ha:

(3)   Azok a vállalkozások vagy vállalkozások társulásai, amelyek a Bizottság (6) és (7) bekezdése szerinti, piaci információ nyújtására irányuló kérelmére információt szolgáltatnak, a válaszukat egy időben küldik meg a Bizottságnak és az érintett tagállamnak, feltéve, hogy az iratok nem tartalmaznak olyan információt, amely az érintett tagállam vonatkozásában bizalmas.

A Bizottság irányítja és figyelemmel kíséri az érintett tagállamok, vállalkozások, illetve vállalkozások társulásai közötti információátadást, és ellenőrzi az átadott információk állítólagos bizalmas voltát.

(4)   A Bizottság kizárólag olyan információt kérhet, amely a kérelemmel érintett tagállam, vállalkozás, vagy vállalkozások társulása rendelkezésére áll.

(5)   A tagállamok egyszerű kérelem alapján, a Bizottság által előírt határidőn belül benyújtják a kért információkat, amely határidő szokásos esetben nem haladhatja meg az egy hónapot. Amennyiben az érintett tagállam nem vagy hiányosan adja meg a kért információt e határidőn belül, a Bizottság emlékeztetőt küld.

(6)   A Bizottság információt kérhet vállalkozásoktól vagy vállalkozások társulásaitól egyszerű kérelem útján. Amennyiben a Bizottság egyszerű kérelem útján kér vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait információszolgáltatásra, megjelöli kérelmének jogalapját és célját, meghatározza a kért információt és az információ benyújtására arányos határidőt ír elő. Utal továbbá a 6b. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a helytelen vagy félrevezető információk benyújtása esetén kiszabható pénzbírságra.

(7)   A Bizottság információt kérhet vállalkozásoktól vagy vállalkozások társulásaitól határozat útján. Amennyiben a Bizottság határozat útján kér vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait információszolgáltatásra, megjelöli kérelmének jogalapját, a kérelem célját, meghatározza a kért információt és az információ benyújtására arányos határidőt ír elő. Utal továbbá a 6b. cikk (1) bekezdésében meghatározott pénzbírságra, valamint utal a 6b. cikk (2) bekezdésében előírt kényszerítő bírságra, vagy kiszabja azt. Utal továbbá a vállalkozás vagy vállalkozások társulása azon jogára, hogy a határozat felülvizsgálatát kérje az Európai Unió Bíróságától.

(8)   A Bizottság az (1) és a (6) bekezdés szerinti kérelem kibocsátásával vagy a (7) bekezdés szerinti határozat elfogadásával egy időben megküldi annak másolatát az érintett tagállamnak is. A Bizottság feltünteti azokat a kritériumokat, amelyek alapján kiválasztotta a kérelem vagy a határozat címzettjeit.

(9)   A kért információt vállalkozások esetében azok tulajdonosai vagy képviselői, jogi személyek, társaságok, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulások esetében pedig a képviseletükre jogszabály vagy az alapszabály által felhatalmazott személyek szolgáltatják a nevükben. Az információt kellően felhatalmazott személyek is megadhatják ügyfeleik nevében. Utóbbiak teljes felelősséggel tartoznak, amennyiben a szolgáltatott információ helytelen, hiányos vagy félrevezető.

6b. cikk

Pénzbírság és kényszerítő bírság

(1)   A Bizottság, amennyiben szükségesnek és arányosnak ítéli, határozat útján az előző üzleti évük teljes forgalmának 1 %-át meg nem haladó mértékű pénzbírságot szabhat ki a vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira, amennyiben azok szándékosan vagy súlyos gondatlanságból:

(2)   A Bizottság határozat útján kényszerítő bírságot szabhat ki vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira, amennyiben azok nem szolgáltatnak hiánytalan és helyes információkat a Bizottság által a 6a. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott határozat szerinti információkérésre.

A kényszerítő bírság nem haladhatja meg az érintett vállalkozás vagy vállalkozások társulása előző üzleti éve átlagos napi forgalmának 5 %-át, és a határozatban megállapított naptól számított késedelem minden munkanapjára vonatkozik, azon időpontig terjedően, amíg be nem nyújtja a Bizottság által kért hiánytalan és helyes információkat.

(3)   A pénzbírság vagy kényszerítő bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni a jogsértés jellegét, súlyosságát és időtartamát, valamint az arányosság és a megfelelőség elvét, különösen a kis- és középvállalkozások esetében.

(4)   Amennyiben a vállalkozások vagy vállalkozások társulásai teljesítették a kényszerítő bírság által érvényesíteni kívánt kötelezettséget, a Bizottság a kényszerítő bírság végleges összegét a kényszerítő bírságot kiszabó eredeti határozatban foglalthoz képest csökkentheti. A Bizottság teljes körű felmentést is adhat a kényszerítő bírság megfizetése alól.

(5)   Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határozatok elfogadását megelőzően a Bizottság két hetes végső határidőt állapít meg az érintett vállalkozások vagy vállalkozások társulásai számára a hiányzó piaci információ benyújtására, és lehetőséget ad nekik arra, hogy ismertessék véleményüket.

(6)   Az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 261. cikke szerinti teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik a Bizottság által kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok felülvizsgálata tekintetében. A kiszabott bírságot vagy kényszerítő bírságot törölheti, csökkentheti vagy növelheti.”;

4.

A 7. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(8)   A (2)–(5) bekezdés szerinti határozatok elfogadása előtt a Bizottság az érintett tagállamnak lehetőséget nyújt arra, hogy – szokásos esetben egy hónapot meg nem haladó határidőn belül – ismertesse véleményét a 6a. cikk (3) bekezdése szerint a Bizottságnak benyújtott és az érintett tagállamnak is megküldött információkkal kapcsolatban.

(9)   A Bizottság a (2)–(5) bekezdés szerinti határozatokban nem használ fel a válaszadók által benyújtott olyan bizalmas adatokat, amelyek nem aggregálhatók és egyéb módon sem anonimizálhatók, kivéve akkor, ha a válaszadók előzetesen hozzájárultak ahhoz, hogy az adatokat az érintett tagállam rendelkezésére bocsássa. A Bizottság indokolással ellátott határozatban, amelyről értesíti a vállalkozást vagy a vállalkozások társulását, megállapíthatja, hogy a válaszadó által szolgáltatott és bizalmasként megjelölt információ nem védett, és időtartamot állapíthat meg, amelyet követően az információt felfedi. Ez az időtartam nem lehet rövidebb egy hónapnál.

(10)   A Bizottság figyelembe veszi a vállalkozások üzleti titkaik és egyéb bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekeit. Az olyan, a 6a. cikk alapján információt szolgáltató vállalkozás vagy vállalkozások társulása, amely az állami támogatási intézkedésnek nem kedvezményezettje, lehetséges kárra hivatkozással kérheti, hogy kilétét az érintett tagállam előtt ne fedjék fel.”;

5.

A 10. cikkben az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 20. cikk sérelme nélkül a Bizottság saját kezdeményezésére bármilyen forrásból származó, feltehetően jogellenes támogatásra vonatkozó információt megvizsgálhat.

A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül megvizsgál minden, az érdekelt felek által a 20. cikk (2) bekezdése alapján benyújtott panaszt, és biztosítja, hogy az érintett tagállam teljes körű és rendszeres tájékoztatást kapjon a vizsgálat alakulásáról és eredményéről.

(2)   A Bizottság szükség esetén információt kér az érintett tagállamtól. A 2. cikk (2) bekezdését és az 5. cikk (1) és (2) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

A hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezését követően a Bizottság a 6a. és a 6b. cikk alapján – amelyek értelemszerűen alkalmazandók – bármely más tagállamtól, vállalkozástól vagy vállalkozások társulásától is kérhet információt.”;

6.

A rendelet a 14. cikk után a következő fejezetcímmel egészül ki:

„IIIA.   FEJEZET

JOGVESZTŐ HATÁRIDŐK”;

7.

A 15. cikk címe helyébe a következő szöveg lép:

„A támogatás visszafizettetésére vonatkozó jogvesztő határidő”;

8.

A következő cikkek kerülnek beillesztésre:

„15a. cikk

A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó jogvesztő határidő

(1)   A 6b. cikk által a Bizottságra ruházott hatáskör hároméves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti határidő a 6b. cikkben említett jogsértés elkövetésének napján kezdődik. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetében azonban a határidő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

(3)   A Bizottság bármely olyan lépése, amelynek célja a 6b. cikkben említett jogsértés kivizsgálása vagy az ilyen jogsértéssel kapcsolatos eljárás, megszakítja a pénzbírság vagy kényszerítő bírság kiszabására vonatkozó jogvesztő határidőt attól a naptól számítva, amelyen az érintett vállalkozást vagy a vállalkozások társulását értesítik a lépésről.

(4)   A jogvesztő határidő minden megszakítást követően újra kezdődik. A jogvesztő határidő azonban legkésőbb azon a napon lejár, amikor hat év eltelt anélkül, hogy a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időszak meghosszabbodik azzal az időszakkal, ameddig az (5) bekezdés szerint a jogvesztő határidő nyugszik.

(5)   A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó jogvesztő határidő mindaddig nyugszik, amíg a Bizottság határozata az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

15b. cikk

A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok végrehajtására vonatkozó jogvesztő határidő

(1)   A Bizottságnak a 6b. cikk értelmében elfogadott határozatok végrehajtására vonatkozó hatásköre ötéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti határidő a 6b. cikk szerint elfogadott határozat jogerőre emelkedésének napján kezdődik.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidőt megszakítja:

(4)   A jogvesztő határidő minden megszakítást követően újrakezdődik.

(5)   Az (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő mindaddig nyugszik, amíg:

9.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

A támogatással való visszaélés

A 23. cikk sérelme nélkül, a támogatással való visszaélés esetén a Bizottság a 4. cikk (4) bekezdése értelmében hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményezhet. A 6. cikk, a 6a. cikk, a 6b. cikk, a 7. cikk, a 9. cikk, a 10. cikk, a 11. cikk (1) bekezdése és a 12–15. cikk értelemszerűen alkalmazandó.”;

10.

A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Bármely érdekelt fél panaszt nyújthat be annak érdekében, hogy feltételezett jogellenes támogatásról vagy támogatással való feltételezett visszaélésről tájékoztassa a Bizottságot. E célból az érdekelt fél megfelelő módon kitölti a 27. cikkben említett végrehajtási rendelkezésben meghatározott űrlapot, és megad minden abban kért kötelező információt.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érdekelt fél nem felel meg a panaszra vonatkozó kötelező űrlapnak, vagy az érdekelt fél által ismertetett tények és jogi szempontok alapján első vizsgálatot követően nem állapítható meg kellően megalapozottan a jogellenes támogatás vagy a támogatással való visszaélés ténye, erről értesíti az érdekelt felet, és felkéri, hogy az előírt – szokásos esetben egy hónapot nem meghaladó – határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Amennyiben az érdekelt fél az előírt határidőn belül nem nyújt be észrevételt, a panaszt visszavontnak kell tekinteni. Amennyiben egy panaszt visszavontnak tekintettek, a Bizottság értesíti arról az érintett tagállamot.

A Bizottság a panasz tárgyát képező támogatás ügyében hozott határozat egy példányát megküldi a panaszt benyújtó félnek.”;

11.

A rendelet a 20. cikk után a következő fejezettel egészül ki:

„VIA.   FEJEZET

GAZDASÁGI ÁGAZATOK ÉS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA

20a. cikk

Gazdasági ágazatok és támogatási eszközök vizsgálata

(1)   Ha a rendelkezésre álló információk alapján joggal feltételezhető, hogy egy meghatározott ágazatban alkalmazott vagy egy meghatározott támogatási eszközön alapuló állami támogatási intézkedések több tagállamban súlyosan korlátozhatják vagy torzíthatják a versenyt a belső piacon, vagy hogy egy meghatározott ágazatban alkalmazott létező támogatási intézkedések több tagállamban nem vagy már nem egyeztethetők össze a belső piaccal, a Bizottság több tagállamra kiterjedő vizsgálatot végezhet a gazdasági ágazat vagy az érintett támogatási eszköz alkalmazása tekintetében. E vizsgálat során a Bizottság az arányosság elvének megfelelő figyelembevételével felkérheti az érintett tagállamokat és/vagy vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait, hogy nyújtsák be az EUMSZ 107. és 108. cikkének alkalmazásához szükséges információkat.

Az e cikk alapján küldött információnyújtási kérelmekben a Bizottságnak meg kell indokolnia a vizsgálatot és a címzettek kiválasztását.

A Bizottság jelentést tesz közzé a több tagállamra kiterjedő, meghatározott gazdasági ágazatok vagy meghatározott támogatási eszközök tekintetében végzett vizsgálat eredményéről, és felkéri az érintett tagállamokat, vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait észrevételeik megtételére.

(2)   Az ágazatokkal kapcsolatos vizsgálatok során szerzett információk felhasználhatók az e rendelet alapján indított eljárások keretében.

(3)   Az 5., 6a. és 6b. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.”;

12.

A rendelet a 23. cikk után a következő fejezettel egészül ki:

„VIIA.   FEJEZET

A NEMZETI BÍRÓSÁGOKKAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS

23a. cikk

A nemzeti bíróságokkal való együttműködés

(1)   Az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének vagy 108. cikkének alkalmazására irányuló eljárás során a tagállamok bíróságai felkérhetik a Bizottságot arra, hogy adjon át részükre birtokában lévő információkat, vagy véleményezzen az állami támogatási szabályok alkalmazására vonatkozó kérdéseket.

(2)   Amennyiben az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének vagy 108. cikkének koherens alkalmazása megkívánja, a Bizottság saját kezdeményezésére írásbeli észrevételeket nyújthat be az állami támogatási szabályok alkalmazásáért felelős tagállami bíróságoknak. A Bizottság az érintett bíróság hozzájárulásával szóbeli észrevételeket is tehet.

Mielőtt a Bizottság hivatalosan észrevételt tesz, tájékoztatja e szándékáról az érintett tagállamot.

Kizárólag észrevételei elkészítése céljából a Bizottság felkérheti a tagállam megfelelő bíróságát, hogy a rendelkezésére álló, az ügy Bizottság általi értékeléséhez szükséges dokumentumokat adja át.”;

13.

A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk

A határozatok címzettjei

(1)   A 6a. cikk (7) bekezdése, a 6b. cikk (1) és (2) bekezdése és a 7. cikk (9) bekezdése szerint hozott határozatok címzettje az érintett vállalkozás vagy vállalkozások társulása. A Bizottság a határozatról haladéktalanul értesíti a címzettet, és lehetőséget biztosít számára, hogy jelezze a Bizottságnak, megítélése szerint melyik információ tartozik a szolgálati titoktartási kötelezettség alá.

(2)   A Bizottság által hozott minden egyéb, a II., III., IV., V. és VII. fejezet szerint hozott határozat címzettje az érintett tagállam. A Bizottság e határozatokról haladéktalanul értesíti az érintett tagállamot, és lehetőséget biztosít számára, hogy jelezze a Bizottságnak, megítélése szerint melyik információ tartozik a szolgálati titoktartási kötelezettség alá.”;

14.

A 26. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi azon határozatokat, amelyeket a 6b. cikk (1) és (2) bekezdése szerint hoz.”;

15.

A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

Végrehajtási rendelkezések

A Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a 29. cikkben megállapított eljárás keretében végrehajtási rendelkezéseket fogadjon el a következők tekintetében:

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/23

(1)

A Tanács 2011. február 4-én elfogadta a 101/2011/EU rendeletet.

(2)

Három, a 101/2011/EU rendelet I. mellékletében szereplő, a személyek és szervezetek listáján feltüntetett személyre vonatkozó adatokat más adatokkal kell felváltani, és jegyzékbe vételükre vonatkozóan új indokolást kell adni.

(3)

A 101/2011/EU rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/25

(1)

Az 528/2012/EU rendelet úgy rendelkezik, hogy a Bizottságnak folytatnia kell a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban megkezdett, a biocid termékekben előforduló létező hatóanyagok szisztematikus vizsgálatára irányuló munkaprogramját.

(2)

Az 528/2012/EU rendelet 89. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében a munkaprogramnak 2014. május 14-ig le kell zárulnia.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján elkészített, a biocid termékek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására vonatkozó tanácsi álláspontról szóló, az Európai Parlamentnek címzett bizottsági közleményben (3) foglaltaknak megfelelően a Bizottság legutóbbi becslései szerint a biocid termékekben használt valamennyi létező hatóanyag szisztematikus vizsgálata csak 2024. december 31-ére fog lezárulni.

(4)

Ezért indokolt az említett időpontig meghosszabbítani a munkaprogramot,

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/26

(1)

Az 501/2008/EK bizottsági rendelet (2) szabályokat állapít meg a 3/2008/EK rendeletben előírt tájékoztatási és promóciós intézkedések kidolgozására, kiválasztására, végrehajtására, finanszírozására és ellenőrzésére vonatkozóan.

(2)

Az 501/2008/EK rendelet I. mellékletének A. része tartalmazza azon témakörök és termékek jegyzékét, amelyek – a 3/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a belső piacon végrehajtandó intézkedések tárgyát képezhetik, az 501/2008/EK rendelet II. mellékletének A. része pedig azon témakörök és termékek jegyzékét, amelyek – a 3/2008/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a harmadik országokban végrehajtandó promóciós intézkedések tárgyát képezhetik. Az említett jegyzékeket kétévente felül kell vizsgálni.

(3)

A 3/2008/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett irányvonalak az 501/2008/EK rendelet I. mellékletének B. részében szerepelnek.

(4)

Tekintettel a juhhúságazati válságra, továbbá a juhhússal, valamint az annak előállításával és fogyasztásával kapcsolatos jobb tájékoztatás érdekében az ágazat szakmai és szakmaközi szervezeteinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az Unióból származó általános juhhúsra vonatkozó tájékoztató és promóciós programok esetében uniós társfinanszírozásban részesüljenek.

(5)

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) által bevezetett, minőségre utaló választható kifejezések alkotják a többletértéket nyújtó másodlagos minőségrendszereket. Ezek a belső piacon kommunikálhatók és a termék, a termelési módszerek vagy a feldolgozás egy vagy több kategóriájának konkrét területeken fennálló, sajátos horizontális jellemzőire utalnak. Annak érdekében, hogy a belső piacon végrehajtandó promóciós programok valamennyi jelenlegi minőségrendszert illetően rendelkezésre álljanak, a minőségre utaló választható kifejezések rendszerének hatálya alá tartozó termékeket az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre (OEM), az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre (OFJ) és a hagyományos különleges termékekre (HKT) vonatkozó rendszerek hatálya alá tartozó termékekkel együtt helyénvaló felvenni a támogatásra jogosító termékek közé.

(6)

A baromfihús támogathatóságát alátámasztó megfontolások ma már nem érvényesek, mivel a madárinfluenza-válságot követően elegendő idő állt rendelkezésre a fogyasztói bizalom helyreállításához. Ezért a baromfihúsra vonatkozó utalásokat el kell hagyni.

(7)

A harmadik országoknak az 501/2008/EK rendelet II. mellékletének B. részébe történő felvétele céljából történő kiválasztásakor azon harmadik országok piacait kell figyelembe venni, amelyekben valós vagy potenciális kereslet mutatkozik. A folyamatosan növekvő fogyasztásnak, az uniós mezőgazdasági termékekben rejlő potenciálnak ás az irántuk megmutatkozó érdeklődésnek köszönhetően, valamint az uniós programok és együttműködési projektek folytatása céljából indokolt új országokat és területeket felvenni a promóciós programok keretében támogatható piacok körébe.

(8)

Mivel Horvátország 2013. július 1. óta már tagja az Uniónak, az országot el kell hagyni a támogatható harmadik országok közül.

(9)

Az 501/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/32

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete meghatározza az élelmiszerekben felhasználható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználásuk feltételeit.

(2)

Az említett jegyzéket az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárással lehet módosítani vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy pedig kérelemre.

(3)

2011. február 1-jén több adalékanyag tengerimoszat-alapú haltej-helyettesítőkben való használatának engedélyezésére irányuló kérelem került benyújtásra, és ezt a kérelmet elérhetővé tették a tagállamok számára.

(4)

A tengerimoszat-alapú haltej-helyettesítőket tengerimoszat-kivonatokból fejlesztették ki, a termék körülbelül 85 %-át ilyen kivonatok teszik ki. A további összetevők: víz, fűszerek és engedélyezett adalékanyagok. A tengerimoszat-alapú haltej-helyettesítők az élelmiszer-adalékanyagok 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő uniós jegyzékének D. része szerinti 04.2.4.1. „Gyümölcs- és zöldségkészítmények, kivéve a befőtteket” élelmiszerkategóriába tartoznak.

(5)

Mivel e termékek látványra nem vonzóak, bizonyos élelmiszer-színezékek használata szükséges. Édesítőszerekre van szükség az íz javításához és a keserű íz elfedéséhez, valamint egyúttal annak érdekében, hogy a cukrok használata ne rontsa e termékek mikrobiológiai stabilitását és eltarthatóságát. A kérelemben szereplő további adalékanyagok stabilizátorként és antioxidánsként szükségesek.

(6)

A tengerimoszat-alapú haltej-helyettesítőket elsősorban körítésként vagy ételdíszítési céllal való felhasználásra szánják, a haltej alternatívájaként. Az a többletkitettség tehát, amely ezen adalékanyagok használatából ered, elhanyagolható lenne az adalékanyagok egyéb élelmiszerekben való felhasználásához képest, és valószínűsíthetően nem gyakorolna hatást a közegészségre. Ezért helyénvaló engedélyezni bizonyos színezékek, édesítőszerek, antioxidánsok és stabilizátorok haltej-helyettesítőkben való használatát.

(7)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének alapján a Bizottságnak ki kell kérnie az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményét az élelmiszer-adalékanyagok 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő uniós jegyzékének naprakésszé tétele érdekében, kivéve, ha a szóban forgó frissítések valószínűsíthetően nem gyakorolnak hatást a közegészségre. Mivel a kurkumin (E 100), a riboflavin (E 101), a kosnil, kárminsav, kárminok (E 120), a klorofill-rézkomplexek és klorofillin-rézkomplexek (E 141), az egyszerű égetett cukor (E 150a), a növényi szén (E 153), a karotinok (E 160a), a paprikakivonat, kapszantin, kapszorubin (E 160c), a béta-apo-8’-karotinal (C30) (E 160e), a Beetroot Red, betanin (E 162), az antocianinok (E 163), a titán-dioxid (E 171), a vas-oxidok és vas-hidroxidok (E 172), a rozmaringkivonatok (E 392), a foszforsav – foszfátok – di-, tri- és polifoszfátok (E 338–452) és a szacharin, valamint Na-, K- és Ca-sói (E 954) tengerimoszat-alapú haltej-helyettesítőkben való használatának engedélyezése az említett jegyzék olyan frissítését jelenti, amely valószínűsíthetően nem gyakorol hatást a közegészségre, nem szükséges kikérni az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményét.

(8)

Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte azokat,

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/35

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete meghatározza az élelmiszerekben felhasználható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználási feltételeiket.

(2)

A 231/2012/EU bizottsági rendelet (3) meghatározza az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagok specifikációit.

(3)

A szóban forgó jegyzékek naprakésszé tétele az 1331/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárás révén, a Bizottság kezdeményezésére, vagy pedig kérelemre történhet.

(4)

A Bizottsághoz 2011. február 11-én kérelem érkezett annak engedélyezése iránt, hogy a magas sztigmaszterin-tartalmú növényi szterineket stabilizátorként lehessen használni a fagyasztásra kész alkoholtartalmú koktélokban; a Bizottság a kérelmet a tagállamok számára hozzáférhetővé tette.

(5)

A magas sztigmaszterin-tartalmú növényi szterinek stabilizátorként (jégmagképző anyagként) való felhasználása technológiai okból szükséges, mivel így lehet előidézni és fenntartani a jég eloszlásának folyamatát bizonyos fagyasztásra kész alkoholtartalmú koktélokban. Ezeket a termékeket a fogyasztó folyékony formában vásárolhatja meg, majd háztartási fagyasztóban tárolva félig fagyasztott italt készíthet belőlük. A magas sztigmaszterin-tartalmú növényi szterineknek a koktélokhoz jégmagképző anyagként (stabilizátorként) történő hozzáadása biztosítja, hogy a koktélok a vásárló fagyasztójában megfagynak, és megfelelő minőségű félig fagyasztott ital jön létre. A magas sztigmaszterin-tartalmú növényi szterinek használata nélkül túlhűlés történhet, a jégképződés nem garantálható, így nem megfelelő termék jön létre.

(6)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottságnak ki kell kérnie az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményét ahhoz, hogy naprakésszé tudja tenni az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét.

(7)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értékelte a magas sztigmaszterin-tartalmú növényi szterineknek a fagyasztásra kész alkoholtartalmú koktélokban élelmiszer-adalékanyagként történő felhasználását, és 2012. május 4-én közzétette erről szóló véleményét (4). A szakvélemény szerint a magas sztigmaszterin-tartalmú növényi szterinekről nem áll rendelkezésre elegendő toxikológiai adat a megengedhető napi bevitel megállapításához. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban megállapította, hogy a magas sztigmaszterin-tartalmú növényi szterineknek a fagyasztásra kész alkoholtartalmú koktélokban stabilizátorként történő javasolt felhasználása a javasolt alkalmazási szinten nem ad okot biztonsági aggodalmakra. A Hatóság szerint továbbá az átlagos napi bevitel – figyelembe véve az összes forrásból származó (azaz új alkalmazási módokból vagy természetes forrásokból származó, valamint új élelmiszer-összetevőként hozzáadott) növényi szterineknek való kitettséget – nem fogja meghaladni a 3 grammot.

(8)

Ezért indokolt engedélyezni a magas sztigmaszterin-tartalmú növényi szterineknek a fagyasztásra kész alkoholtartalmú koktélokban stabilizátorként történő felhasználását, és ehhez az élelmiszer-adalékanyaghoz az E 499-es E-számot hozzárendelni.

(9)

A fitoszterolokat, fitoszterol-észtereket, fitosztanolokat és fitosztanol-észtereket korábban már számos tudományos hatóság értékelte, többek között az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság, az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság: amely testületek mindegyike jóváhagyta ezeknek az anyagoknak a különböző élelmiszerekben legfeljebb 3 g/nap beviteli szinten történő felhasználását az Unión belül. Ezen anyagok új élelmiszer-összetevőként való használatának a célja, hogy segítse a magas koleszterinszinttel rendelkező egyének vérében az LDL-koleszterinszint szabályozását.

(10)

A hozzáadott fitoszterolokat, fitoszterol-észtereket, fitosztanolokat és/vagy fitosztanol-észtereket tartalmazó élelmiszerek és élelmiszer-összetevők címkézéséről szóló, 2004. március 31-i 608/2004/EK bizottsági rendelet (5) kötelező feliratok feltüntetését írja elő az ilyen élelmiszerek címkézésén, valamint azokon az élelmiszereken, amelyek az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 3. cikkében vannak felsorolva. Ezek a címkézési előírások a fitoszterolok, fitoszterol-észterek, fitosztanolok és/vagy fitosztanol-észterek által a vér koleszterinszintjére gyakorolt hatásokra vonatkoznak.

(11)

Mivel a magas sztigmaszterin-tartalmú növényi szterineknek az alkoholtartalmú italokban felhasználandó szintjei nem érik el azt a szintet, amely hatással lenne a vér koleszterinszintjére, a magas sztigmaszterin-tartalmú növényi szterineket tartalmazó fagyasztásra kész alkoholtartalmú koktéloknak mentesülniük kell a 608/2004/EK rendeletben előírt címkézési előírások alól.

(12)

A magas sztigmaszterin-tartalmú növényi szterinekre vonatkozó specifikációkat fel kell venni a 231/2012/EU rendeletbe.

(13)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által készített, a magas sztigmaszterin-tartalmú növényi szterinek biztonságosságára vonatkozó, 2012. május 14-i szakvélemény figyelembe vette ennek az élelmiszer-adalékanyagnak a kérelmező által javasolt, valamint az e rendelet II. mellékletében meghatározott specifikációit. A szakvélemény megállapította, hogy a specifikációk az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság által a fitoszterolokra, fitoszterol-észterekre, fitosztanolokra és fitosztanol-észterekre meghatározott specifikációkon (7) alapulnak, ezenkívül a magas sztigmaszterin-tartalmú növényi szterinek elemzésének eredményei igazolták, hogy az előállítási folyamat révén egy konzisztens termék állítható elő, amely megfelel a javasolt specifikációknak.

(14)

A 231/2012/EU rendeletben meghatározott specifikációk naprakésszé tételekor figyelembe kell venni az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság által elkészített, a Codex Alimentariusban közzétett adalékanyagokra vonatkozó specifikációkat és analitikai módszereket.

(15)

Az 1333/2008/EK és a 231/2012/EU rendeleteket ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte azokat,

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/40

(1)

A Tanács 2012/735/EU határozatával felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásnak (a továbbiakban: megállapodás) az Unió nevében történő aláírására. A 2012/735/EU határozat értelmében a megállapodás – a megkötésére irányuló eljárások lezárásáig – ideiglenesen alkalmazandó. A megállapodást ideiglenesen 2013. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

(2)

A megállapodás II. melléklete meghatározza a „származó termék” fogalmát és az igazgatási együttműködés módszereit. Számos termék esetében az említett melléklet 2A. függeléke éves kontingensek keretében a szóban forgó mellékletben meghatározott származási szabályoktól való eltéréseket állapít meg. Ezért szükséges meghatározni a szóban forgó eltérések alkalmazásának feltételeit a Kolumbiából érkező termékekre vonatkozóan.

(3)

A megállapodás II. mellékletének 2A. függelékében meghatározott vámkontingenseket a Bizottságnak – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelettel (2) összhangban – az „érkezési sorrend” elve alapján kell kezelnie.

(4)

A megállapodás alapján a vámengedményekre való jogosultság feltétele a megfelelő származási igazolás bemutatása a vámhatóságok felé.

(5)

Mivel a megállapodás 2013. augusztus 1-jétől hatályos, ezt a rendeletet ugyanettől a naptól kell alkalmazni.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/43

(1)

A Tanács 2012/735/EU határozatával felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásnak (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió nevében történő aláírására. A 2012/735/EU határozat értelmében a megállapodás – a megkötésére irányuló eljárások lezárásáig – ideiglenesen alkalmazandó. A megállapodást ideiglenesen 2013. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

(2)

A megállapodás I. melléklete 1. függeléke B. szakaszának 1. alszakasza az uniós fél általi vámeltörlés ütemezésével foglalkozik a Kolumbiából származó termékekre vonatkozóan. Számos konkrét termék esetében vámkontingens alkalmazását írja elő. Ezért e termékekre vonatkozóan vámkontingensek megnyitására van szükség.

(3)

A vámkontingenseket a Bizottságnak – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelettel (2) összhangban – az „érkezési sorrend” elve alapján kell kezelnie.

(4)

A megállapodás alapján a vámengedményekre való jogosultság feltétele a megfelelő származási igazolás bemutatása a vámhatóságok felé.

(5)

A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (3) I. melléklete, amelyet a 927/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) módosított, a megállapodásban említettektől eltérő új KN-kódokat tartalmaz. Az új kódokat ezért fel kell tüntetni e rendelet mellékletében.

(6)

Mivel a megállapodás 2013. augusztus 1-jétől hatályos, ezt a rendeletet ugyanettől a naptól kell alkalmazni.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/47

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/49

(1)

A biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett 10 éves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2007. december 4-i 1451/2007/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 98/8/EK irányelv I., IA., illetőleg IB. mellékletébe való felvétel lehetősége szempontjából meg kell vizsgálni. E jegyzékben szerepel a porított kukoricacsutka.

(2)

Az 1451/2007/EK rendelet értelmében, a 98/8/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént a porított kukoricacsutka értékelése az irányelv V. melléklete szerinti 14. terméktípusban, azaz a rágcsálóirtó szerekben történő felhasználás vonatkozásában.

(3)

A tárgyban Görögországot jelölték ki referens tagállamnak, az pedig az 1451/2007/EK rendelet 14. cikke (4) és (6) bekezdésének megfelelően 2009. október 22-én benyújtotta a Bizottságnak az illetékes hatóság jelentését és egy kapcsolódó ajánlást.

(4)

A tagállamok és a Bizottság a kérelmező bevonásával megvizsgálták az illetékes hatóság jelentését. Az 1451/2007/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Biocid Termékek Állandó Bizottsága 2012. szeptember 21-én értékelő jelentésben foglalta össze a vizsgálat eredményeit.

(5)

Az értékelő jelentés megállapítja, hogy a rágcsálóirtó szerként felhasznált, porított kukoricacsutkát tartalmazó biocid termékek várhatóan eleget tesznek a 98/8/EK irányelv 5. cikkében megfogalmazott követelményeknek, ezért javasolja a porított kukoricacsutka felvételét az említett irányelv I. melléklete szerinti 14. terméktípusban történő felhasználásra. Helyénvaló ezt az ajánlást követni.

(6)

Az értékelő jelentés azt is megállapítja, hogy a rágcsálóirtó szerként felhasznált, porított kukoricacsutkát tartalmazó biocid termékek – különösen az értékelő jelentésben megvizsgált és részletesen elemzett felhasználás, nevezetesen a pellet formájában, száraz helyen való felhasználás tekintetében – várhatóan csupán alacsony kockázatot jelentenek az emberekre, a nem célzott állatokra és a környezetre. A jelentés ezért az említett felhasználás tekintetében javasolja a porított kukoricacsutka felvételét a 98/8/EK irányelv IA. mellékletébe. Helyénvaló ezt az ajánlást követni.

(7)

A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően és a 98/8/EK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban helyénvaló a porított kukoricacsutka hatóanyag felvételét tízéves időtartamra korlátozni.

(8)

Uniós szinten nem került sor az összes lehetséges felhasználási mód és expozíciós körülmény értékelésére. Ezért indokolt előírni, hogy a tagállamok értékeljék azokat a felhasználási vagy expozíciós körülményeket, valamint környezeti elemeket és népességcsoportokat érintő azon kockázatokat, amelyek nem szerepeltek reprezentatív módon az uniós szintű kockázatértékelésben, továbbá a termékengedély megadásakor biztosítsák megfelelő intézkedések végrehajtását, illetve meghatározott feltételek előírását a megállapított kockázatok elfogadható szintre való csökkentése érdekében.

(9)

Az ezen irányelvvel összhangban elfogadott előírásokat célszerű valamennyi tagállamban egyidejűleg alkalmazni, mivel így biztosítható a porított kukoricacsutka hatóanyagot tartalmazó, 14. terméktípusba tartozó biocid termékekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód az uniós piacon, és általában véve így segíthető elő a biocid termékek piacának megfelelő működése is.

(10)

Egy adott hatóanyagnak a 98/8/EK irányelv I. és IA. mellékletébe való felvételét megelőzően célszerű elegendő időt hagyni arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a felvételből fakadó új követelmények teljesítésére; ezzel egyúttal az is biztosítható, hogy a dokumentációt benyújtó kérelmezők teljes mértékben kihasználhassák azt a tízéves adatvédelmi időszakot, amely a 98/8/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja alapján a felvétel napjával veszi kezdetét.

(11)

A felvételt követően indokolt elegendő időt hagyni arra, hogy a tagállamok végrehajtsák a 98/8/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(12)

A 98/8/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (3) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot.

(14)

A 98/8/EK irányelv 28. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt az ebben az irányelvben előírt intézkedésekről, ezért a Bizottság az intézkedésekről javaslatot terjesztett a Tanács elé, és ezt a javaslatát továbbította az Európai Parlamentnek. A Tanács nem határozott a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (4) 5a. cikkében megállapított két hónapos határidőn belül, ezért a Bizottság a javaslatot késedelem nélkül továbbította az Európai Parlamentnek. Az Európai Parlament a fenti továbbítástól számított négy hónapon belül nem emelt kifogást az intézkedések ellen,

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/52

(1)

A Tanács 2011. január 31-én elfogadta a 2011/72/KKBP határozatot.

(2)

Három, a 2011/72/KKBP határozat mellékletében szereplő, személyek és szervezetek listáján feltüntetett személyre vonatkozó adatokat más adatokkal kell felváltani, és jegyzékbe vételükre vonatkozóan új indokolást kell adni.

(3)

A 2011/72/KKBP határozat mellékletét ennek megfelelően módosítani kell,

31.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/54

(1)

2012. október 9-én kelt levelében a Bizottság meghatározta az Unió által a halászati ellenőrzési programok keretében finanszírozandó prioritási területeket. E prioritási területek magukban foglalják a tagállami ellenőrző rendszerek hatékonyságának, a motorteljesítmény mérésének és a halászati termékek nyomonkövethetőségének javítását. 2012. május 14-én kelt levelében a Bizottság azokat a követelményeket is meghatározta, amelyeket a nyomonkövethetőséggel összefüggő beruházásokat végrehajtó piaci szereplőknek és tagállamoknak teljesíteniük kell.

(2)

A tagállamok a 861/2006/EK rendelet 20. cikkével összhangban benyújtották a Bizottságnak a 2013-ra vonatkozó halászati ellenőrzési programjukat, valamint a programban szereplő projektek megvalósítása során felmerülő költségek fedezését célzó uniós pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmüket.

(3)

Ennek alapján, illetve a költségvetési korlátokat figyelembe véve a Bizottság elutasított a programok keretében benyújtott egyes, prioritásnak nem minősülő intézkedésekre – például az automatikus azonosító rendszerek (AIS) halászhajókra történő telepítésére, a tagállamok ellenőrző rendszereinek javításához nem kapcsolódó képzési projektekre, valamint a halászati járőrszolgálatot ellátó hajók és légi járművek beszerzésére és korszerűsítésére – vonatkozó uniós finanszírozás iránti kérelmeket, mivel azok nem tartoznak a prioritási területek közé.

(4)

Helyénvaló az uniós pénzügyi hozzájárulás maximális összegeit és mértékét a 861/2006/EK rendelet 15. cikkében megállapított határokon belül megállapítani és az odaítélés feltételeit meghatározni.

(5)

Ami a nyomonkövethetőséggel összefüggő projekteket illeti, fontos gondoskodni arról, hogy a projektek kidolgozása a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2011. április 8-i 404/2011/EU bizottsági végrehajtó rendelet (2) 67. cikkének (8) bekezdésében előírtak szerint nemzetközi szinten elismert szabványok alapján történjen.

(6)

Az uniós finanszírozás iránti kérelmeket a Bizottság megvizsgálta abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a közös halászati politika megfigyelési és ellenőrzési rendszereinek megvalósítása során felmerült tagállami kiadások tekintetében a 861/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. április 11-i 391/2007/EK bizottsági rendeletben (3) foglalt előírásoknak.

(7)

A Bizottság értékelte a (héa nélkül) 40 000 EUR-nál nem költségesebb projekteket, és csak azokat fogadta el, amelyekhez – tekintettel a társfinanszírozást kérelmező tagállamok ellenőrző rendszerének a beruházásoktól várható javulására – indokolt uniós társfinanszírozást nyújtani.

(8)

A Bizottság által meghatározott prioritási területekbe történő beruházások ösztönzése érdekében, illetve a pénzügyi válságnak a tagállamok költségvetését érő negatív hatásai következtében indokolt az említett prioritási területekkel összefüggésben felmerült kiadásokhoz – a 861/2006/EK rendelet 15. cikkében előírt határokon belül – nagyarányú társfinanszírozást nyújtani.

(9)

A hozzájárulásra való jogosultsághoz az automatikus helymeghatározási eszközöknek, valamint a halászhajók fedélzetén lévő elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi eszközöknek eleget kell tenniük a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott követelményeknek.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,