27.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/37/EU IRÁNYELVE

(2013. június 26.)

a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	A tagállamok közintézményei által előállított dokumentumok hatalmas, szerteágazó és értékes erőforráshalmazt alkotnak, amely a tudásalapú gazdaság hasznára válhat.

(2)

A közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) meghatározza a tagállamok közintézményeinek birtokában lévő dokumentumok további felhasználására, valamint a további felhasználás megkönnyítésének gyakorlati eszközeire vonatkozó minimumszabályokat.

(3)

A közszféra információinak magán- vagy kereskedelmi célból, minimális jogi, technikai vagy pénzügyi megszorításokkal vagy anélkül biztosított széles körű elérhetőségét és további felhasználását ösztönző és az információáramlást nem csak a gazdasági szereplők, hanem a nyilvánosság számára is előmozdító, nyitott adatpolitika fontos szerepet játszhat az ilyen információk újszerű kombinációin és felhasználásán, valamint a gazdasági növekedés serkentésének és a szociális kötelezettségvállalások előmozdításának újszerű megközelítésein alapuló új szolgáltatások fejlődésének ösztönzésében. Ez azonban uniós szinten egyenlő feltételeket követel meg a tekintetben, hogy a dokumentumok további felhasználását engedélyezik-e, amit nem lehet az érintett tagállamok vagy az érintett közintézmények eltérő szabályaira és gyakorlatára hagyatkozva megvalósítani.

(4)

A közintézmények birtokában lévő dokumentumok további felhasználásának engedélyezése hozzáadott értéket teremt a további felhasználók, a végfelhasználók és általában a társadalom számára, és az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása, valamint a további felhasználóktól és végfelhasználóktól kapott visszajelzések révén sok esetben a közigazgatási szervek számára is, ami lehetővé teszi az érintett közintézmények számára a begyűjtött információk minőségének javítását.

(5)

A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó szabályok első csoportjának 2003-ban történt elfogadása óta a világban ugrásszerűen megnövekedett az adatok, köztük a nyilvános adatok mennyisége, és új típusú adatok keletkeznek és kerülnek begyűjtésre. Ezzel párhuzamosan az adatok elemzése, feltárása és feldolgozása területén folyamatos technológiai fejlődésnek lehettünk tanúi. A gyors ütemű technológiai fejlődés új szolgáltatások és új alkalmazások megjelenését teszi lehetővé, amelyek az adatok felhasználásán, összesítésén és összevetésén alapulnak. A 2003-ban elfogadott szabályok már nem képesek lépést tartani e gyors változásokkal, ami azzal a kockázattal jár, hogy az adatok további felhasználása kínálta gazdasági és társadalmi lehetőségeket nem sikerül kiaknázni.

(6)

Ezzel egy időben a tagállamok a 2003/98/EK irányelv alapján mostanra kialakították a további felhasználásra vonatkozó politikáikat, és néhányan nagyratörő nyitott adatpolitikai megközelítéséket alkalmaznak, hogy a hozzáférhetővé tett közérdekű adatok további felhasználását az irányelvben meghatározott minimumszabályokon túlmenően megkönnyítsék az állampolgárok és a vállalkozások számára. Annak érdekében, hogy a különböző tagállamokban érvényes eltérő szabályok ne képezhessenek akadályt a termékek és szolgáltatások határokon átnyúló kínálatában, valamint hogy az összehasonlítható közérdekű adattartalmakat az azokra épülő páneurópai alkalmazások számára a további felhasználásra alkalmassá tegyék, legalább minimálisan össze kell hangolni annak meghatározását, hogy a vonatkozó hozzáférési rendszereknek megfelelő mely közérdekű adatok legyenek elérhetők további felhasználásra a belső információs piacon.

(7)

A 2003/98/EK irányelv nem tartalmaz a dokumentumokhoz való hozzáférés vagy azok további felhasználása engedélyezésére vonatkozó kötelezettséget. A további felhasználás engedélyezéséről továbbra is a tagállamok vagy az érintett közintézmények döntenek. Eközben a 2003/98/EK irányelv a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályokra épít, így az irányelv értelmében nem kötelező a dokumentumok további felhasználásának engedélyezése abban az esetben, ha a hozzáférés korlátozott (például a nemzeti szabályok azon polgárokra vagy vállalkozásokra korlátozzák a hozzáférést, akik igazolják, hogy sajátos érdekeik fűződnek a dokumentumhoz való hozzájutáshoz) vagy kizárt (például a nemzeti szabályok a dokumentumok – többek között nemzetbiztonsági, védelmi, közbiztonsági indokokon alapuló – érzékeny jellege miatt a nemzeti szabályok kizárják a hozzáférést). Néhány tagállam kifejezetten összekapcsolja a további felhasználásra való jogosultságot a hozzáférési jogosultsággal oly módon, hogy valamennyi nyilvánosan hozzáférhető dokumentum egyben újrafelhasználható is. Más tagállamokban a két szabályozás kapcsolata kevésbé egyértelmű, ami jogbizonytalansághoz vezet.

(8)

Ennélfogva a 2003/98/EK irányelvet indokolt úgy módosítani, hogy a tagállamok számára egyértelműen előírja, hogy valamennyi hozzáférhető dokumentum esetében tegyék lehetővé a további felhasználást, kivéve, ha a hozzáférést a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályok korlátozzák vagy kizárják, valamint figyelemmel az ezen irányelvben meghatározott egyéb kivételekre. Az ezen irányelv általi módosítások nem irányulnak a tagállamok hozzáférési szabályainak meghatározására vagy megváltoztatására, amelyek továbbra is a tagállamok felelősségi körébe tartoznak.

(9)

Figyelemmel a vonatkozó uniós jogszabályokra, valamint a tagállamok és az Unió nemzetközi – különösen az irodalmi és művészeti alkotások védelméről szóló berni egyezményben és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásban foglalt – kötelezettségeire, a harmadik felek szellemi tulajdonjogával védett dokumentumokat indokolt kizárni a 2003/98/EK irányelv alkalmazási köréből. Amennyiben egy könyvtár (ideértve az egyetemi könyvtárakat is), múzeum vagy levéltár birtokában lévő dokumentum szellemitulajdon-jogának eredeti tulajdonosa harmadik fél, és e jogok oltalmi ideje még nem járt le, a dokumentumot ezen irányelv alkalmazásában harmadik fél szellemi tulajdonjogával védett dokumentumnak kell tekinteni.

(10)

A 2003/98/EK irányelvnek azokra a dokumentumokra kell vonatkoznia, amelyek rendelkezésre bocsátása az érintett közintézményeknek a törvények vagy az adott tagállam más kötelező erejű rendelkezései által meghatározott közfeladatai közé tartozik. Ilyen jogszabályok hiányában a közfeladatokat a tagállamok közigazgatási gyakorlatával összhangban kell meghatározni, feltéve, hogy a közfeladatok köre átlátható és felülvizsgálat tárgyát képezi. A közfeladatot általánosságban vagy az egyes közintézmények esetében eseti alapon lehet meghatározni.

(11)

Ezt az irányelvet a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) összhangban, a személyes adatok védelmére vonatkozó elvek teljes körű figyelembevétele mellett kell végrehajtani és alkalmazni. Különösen érdemes emlékeztetni arra, hogy az említett irányelv értelmében a tagállamok határozzák meg a személyes adatok jogszerű feldolgozásának feltételeit. Az említett irányelv egyik alapelve továbbá, hogy a személyes adatok további feldolgozása nem lehet összeegyeztethetetlen az adott adat gyűjtésére vonatkozóan megállapított egyedi, pontosan meghatározott és jogszerű célokkal.

(12)	A 2003/98/EK irányelv nem sértheti a közintézmények alkalmazottait a nemzeti jog – ideértve a vagyoni és személyhez fűződő jogokat is – alapján esetlegesen megillető jogokat.

(13)	A további felhasználás céljából hozzáférhetővé tett dokumentumok esetében az érintett közintézménynek célszerű fenntartania a dokumentum felhasználására vonatkozó jogát.

(14)	A 2003/98/EK irányelv hatályát ki kell terjeszteni a könyvtárakra (ideértve az egyetemi könyvtárakat is), a múzeumokra és a levéltárakra is.

(15)

A belső piac létrehozásának egyik fő célja az uniós szintű szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek kialakítása. A könyvtárak, múzeumok és levéltárak jelentős mennyiségű, értékes közigazgatási információforrásokat tárolnak, különösen azóta, hogy a digitalizálási projektek megsokszorozták a köztulajdonban lévő digitális anyagok mennyiségét. A kulturális örökséget magában foglaló gyűjtemények és a kapcsolódó metaadatok a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások potenciális alapjai, és óriási lehetőségeket hordoznak magukban az innovatív további felhasználás számára olyan ágazatokban, mint a tanulás és az idegenforgalom. A köztulajdonban lévő kulturális anyagok további felhasználási lehetőségeinek növekedése többek között lehetővé fogja tenni az uniós vállalkozások számára, hogy potenciáljukat kihasználják és hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

(16)

Jelentős különbségek vannak a köztulajdonban lévő kulturális erőforrások felhasználására alkalmazott tagállami szabályokban és gyakorlatban, és ez akadályt jelent ezen erőforrások teljes gazdasági potenciáljának a kihasználásában. Mivel folytatódik a könyvtárak, múzeumok és levéltárak digitalizálásba való befektetése, sokan közülük már további felhasználásra is rendelkezésre bocsátják a köztulajdonban lévő tartalmakat, és sokan tevékenyen keresik tartalmaik további felhasználásának lehetőségeit. Mivel azonban egymástól nagy mértékben eltérő szabályozási és kulturális környezetben működnek, a kulturális intézmények tartalomhasznosítással kapcsolatos gyakorlata külön utakon fejlődött.

(17)

Mivel a nemzeti szabályok és gyakorlatok közötti különbségek vagy az egyértelműség hiánya akadályozzák a belső piac zavartalan működését és az információs társadalom megfelelő fejlődését az Unióban, meg kell teremteni a könyvtárakban, múzeumokban és levéltárakban köztulajdonban lévő kulturális anyag további felhasználására vonatkozó nemzeti szabályok és gyakorlatok harmonizációjának minimumát.

(18)

A 2003/98/EK irányelv hatályának kiterjesztését a kulturális intézmények három típusára – a könyvtárakra (beleértve az egyetemi könyvtárakat is), a múzeumokra és a levéltárakra – kell korlátozni, mivel gyűjteményeik már ma is – és a jövőben egyre inkább – a további felhasználás értékes anyagai sok termékben, köztük a mobil alkalmazásokban. A kulturális intézmények más típusait (például zenekarok, operaházak, balett-társulatok és színházak) és az ilyen intézmények részeként működő archívumokat „előadó-művészeti” sajátosságaik miatt továbbra is ki kell zárni az irányelv hatálya alól. Mivel majdnem minden anyaguk harmadik fél szellemi tulajdonjoga által védett, és ezért ki lenne zárva az irányelv hatálya alól, az irányelv hatálya alá vonásuk csekély következménnyel járna.

(19)

A digitalizálás fontos eszköz annak biztosítására, hogy a kulturális anyag szélesebb körben hozzáférhető és a továbbiakban is felhasználható legyen oktatás, munkavégzés vagy szórakozás céljából. Emellett jelentős gazdasági lehetőségeket is kínál, lehetővé téve a kulturális anyag digitális szolgáltatásokba és termékekbe történő beépítését, támogatva ezáltal a munkahelyteremtést és a növekedést. E szempontokat többek között az Európai Parlament „Europeana – következő lépések” című, 2010. május 5-i állásfoglalása (5), a Bizottság kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló, 2011. október 27-i 2011/711/EU ajánlása (6), valamint a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló, 2012. május 10-i tanácsi következtetések (7) is hangsúlyozták. E dokumentumok meghatározzák Európa kulturális öröksége digitalizálásának és internetes közzétételének jogi, pénzügyi és szervezeti szempontjait.

(20)

A további felhasználás megkönnyítése érdekében a közintézményeknek – ha ez lehetséges és ésszerű – a dokumentumokat a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt, a legnagyobb pontossággal és részletességgel, nyílt és számítógéppel olvasható formátumban kell elérhetővé tenniük olyan formátumban, amely biztosítja az interoperabilitást, például az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) a térinformációk tekintetében előírt összeegyeztethetőségi és felhasználhatósági követelményeket szabályozó elvek szerinti feldolgozásuk révén.

(21)

Egy dokumentum akkor tekinthető számítógéppel olvasható formátumú dokumentumnak, ha olyan fájlformátumú, amely lehetővé teszi a szoftveres alkalmazások számára, hogy a benne lévő egyedi adatokat könnyen azonosítsák, felismerjék és kinyerjék. A számítógéppel olvasható formátumban létrehozott fájlokban kódolt adatok számítógéppel olvasható adatoknak tekintendők. A számítógéppel olvasható formátumok nyílt vagy védett formátumok lehetnek; lehetnek hivatalos szabványúak vagy ezektől eltérőek. Az automatikus feldolgozást – az adatok kinyerésének nehézkessége vagy lehetetlensége folytán – korlátozó fájlformátumban kódolt dokumentumok nem tekintendők számítógéppel olvashatónak. A tagállamoknak adott esetben ösztönözniük kell a számítógéppel olvasható nyílt formátumok használatát.

(22)

Azokban az esetekben, amikor a közintézmények a dokumentumok további felhasználására díjat számolnak fel, a díjnak elvben a határköltségekre kell korlátozódnia. Célszerű azonban figyelembe venni annak szükségességét, hogy az irányelv rendelkezései ne akadályozzák az olyan közintézmények rendes ügyvitelét, amelyeknek a rájuk bízott közfeladatok ellátásával vagy a dokumentumok gyűjtésével, előállításával, feldolgozásával és terjesztésével összefüggő költségeik jelentős részét saját bevételből kell fedezniük. Ilyen esetekben a közintézmények számára lehetővé kell tenni, hogy a határköltségeket meghaladó díjat számíthassanak fel. E díjak mértékét objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kell megállapítani, és a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének költségét egy ésszerű nyereséghányaddal együtt. A közintézményeknek a közfeladatok ellátásával vagy a dokumentumok gyűjtésével, előállításával, feldolgozásával és terjesztésével összefüggő költségek jelentős részének saját bevételből történő fedezésére vonatkozó követelménynek nem kell feltétlenül jogi követelménynek lennie, az például a tagállamok közigazgatási gyakorlatából is fakadhat. E követelményt a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk.

(23)

A szokásos ügyvitelük akadályozásának elkerülése érdekében a könyvtárak, múzeumok és levéltárak számára is lehetővé kell tenni, hogy a határköltségeket meghaladó díjakat számoljanak fel. E közintézmények esetében a vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel nem haladhatná meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának, terjesztésének, megőrzésének és szerzői jogai engedményezésének költségét egy ésszerű nyereséghányaddal együtt. A könyvtárak, múzeumok és levéltárak alkalmazásában és sajátosságaikat szem előtt tartva az ésszerű nyereséghányad kiszámítása során figyelembe lehet venni a magánszektor által az azonos vagy hasonló dokumentumok további felhasználásáért felszámított díjakat.

(24)	A díjak ebben az irányelvben meghatározott felső határai nem érintik a tagállamok azon jogát, hogy alacsonyabb díjakat határozzanak meg, vagy egyáltalán ne határozzanak meg díjakat.

(25)

A tagállamoknak meg kell határozniuk a határköltségeket meghaladó díjazásra vonatkozó kritériumokat. E tekintetben a tagállamok például a nemzeti szabályozásban is meghatározhatják e kritériumokat, vagy kijelölhetik az e kritériumok meghatározása tekintetében illetékes egy vagy több – az adott közintézménytől eltérő – megfelelő szervet. E szervet a tagállamok alkotmányos és jogi rendszerével összhangban kell megszervezni. E szerv költségvetési végrehajtási hatáskörökkel rendelkező és politikai szerv felelősségi körébe tartozó meglévő szerv is lehet.

(26)

A közintézmény a hozzáférhetővé tett dokumentumok további felhasználásával kapcsolatban adott esetben felhasználási szerződés keretében feltételeket szabhat, így például előírhatja a forrás megjelölését, vagy annak feltüntetését, hogy a további felhasználó módosította-e a dokumentumot bármilyen módon. A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó felhasználási szerződésnek minden esetben csak a lehető legkisebb mértékben – például a forrás megjelölésének kötelezettségével – szabad korlátoznia a további felhasználást. Az online elérhető nyílt felhasználási szerződéseknek, amelyek szélesebb körű további felhasználási jogot biztosítanak technológiai, pénzügyi vagy földrajzi korlátozások nélkül, valamint a nyílt adatformátumok használatának szintén fontos szerepet kell betölteniük e tekintetben. Ezért a tagállamoknak a nyílt felhasználási szerződések használatát kell előmozdítaniuk, amelynek végül Unió-szerte általános gyakorlattá kellene válnia.

(27)

A Bizottság támogatta a közszféra információival kapcsolatos online eredménytábla kialakítását, amely valamennyi tagállam vonatkozásában tartalmazza a közszféra információinak további felhasználásával kapcsolatos releváns teljesítménymutatókat. Ezen eredménytábla rendszeres frissítése hozzájárul a tagállamok közötti információcseréhez és ahhoz, hogy rendelkezésre álljanak az Unió-szerte alkalmazott politikákkal és gyakorlatokkal kapcsolatos információk.

(28)

A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük a pártatlan felülvizsgálati szerv általi felülvizsgálatra is. E szerv egy már létező nemzeti hatóság – például a nemzeti versenyhatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős nemzeti hatóság vagy a nemzeti igazságügyi hatóság – is lehet. E szervet a tagállamok alkotmányos és jogi rendszerével összhangban kell megszervezni, és e szerv nem zárhatja ki a további felhasználást kérelmezők számára egyébként rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. A határköltségeket meghaladó díjazás kritériumait meghatározó mechanizmustól azonban el kell különülnie. A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük az elutasító határozatok felülvizsgálatára, valamint azon határozatok felülvizsgálatára is, amelyek ugyan engedélyezik a további felhasználást, más indokok – különösen a díjazásra alkalmazott szabályok – révén mégis érinthetik a kérelmezőket. A felülvizsgálati folyamatnak a gyorsan változó piac igényeivel összhangban gyorsnak kell lennie.

(29)

A dokumentumok további felhasználására vonatkozó elvek kialakításánál tiszteletben kell tartani a versenyszabályokat, és amennyire lehetséges, a közintézmények és a magánfelek közötti kizárólagos megállapodásokat el kell kerülni. Ugyanakkor közérdekű szolgáltatás nyújtása esetén a közszféra bizonyos dokumentumainak további felhasználására szükséges lehet kizárólagos jog kikötése. Ez többek között abban az esetben lehetséges, amikor az információt kereskedelmi kiadó nem tenné közzé ilyen kizárólagos jog nélkül. E megfontolás figyelembevétele érdekében – amennyiben közérdekű szolgáltatás nyújtásához kizárólagos jog szükséges – a 2003/98/EK irányelv rendszeres felülvizsgálat mellett engedélyezi a kizárólagos megállapodásokat.

(30)

A 2003/98/EK irányelv hatályának könyvtárakra (beleértve az egyetemi könyvtárakat is), múzeumokra és levéltárakra való kiterjesztéséből következően indokolt figyelembe venni a kulturális erőforrások digitalizálása tekintetében a tagállamok között meglévő eltéréseket, amelyek nem egyeztethetők össze hatékonyan az említett irányelv kizárólagos megállapodásokra vonatkozó hatályos szabályaival. A könyvtárak (köztük az egyetemi könyvtárak), múzeumok és levéltárak, illetve partnereik között számos olyan, a kulturális erőforrások digitalizálását magában foglaló együttműködési megállapodás jött létre, amely kizárólagos jogokat biztosít a magánpartnerek számára. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek az állami-magán partnerségek megkönnyíthetik a kulturális gyűjtemények ésszerű felhasználását, ugyanakkor pedig gyorsabban hozzáférhetővé teszik a kulturális örökséget a polgárok számára.

(31)

Azokban az esetekben, ahol a kizárólagos jog kulturális erőforrások digitalizálására vonatkozik, szükség lehet e kizárólagosság meghatározott időtartamra történő biztosítására annak érdekében, hogy a magánpartner visszanyerhesse befektetését. Ennek az időtartamnak azonban korlátozottnak és a lehető legrövidebbnek kell lennie, összhangban azzal az alapelvvel, amely szerint a köztulajdonban lévő anyagoknak digitalizálást követően is köztulajdonban kell maradniuk. A kulturális erőforrások digitalizálására vonatkozó kizárólagos jog időtartama általánosságban nem haladhatja meg a 10 évet. Amennyiben a kizárólagosság időtartama meghaladja a 10 évet, azt felülvizsgálat tárgyává kell tenni, figyelembe véve a környezetben a megállapodás megkötése óta bekövetkezett technológiai, pénzügyi és adminisztratív változásokat. Emellett a kulturális erőforrások digitalizálására vonatkozó valamennyi állami–magán partnerségnek teljes jogokat kell biztosítania a kulturális partnerintézmény számára a digitalizált kulturális erőforrások a megállapodás megszűnése utáni hasznosítása tekintetében.

(32)

A kizárólagos jogokat biztosító és ezen irányelv hatálybalépése előtt megkötött szerződések és megállapodások kellő figyelembevétele érdekében megfelelő átmeneti intézkedéseket kell kidolgozni az érintett felek érdekeinek védelme érdekében azokban az esetekben, ahol a kizárólagos jogok nem felelnek meg az ezen irányelvben engedélyezett kivételeknek. Ezen átmeneti intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a felek kizárólagos jogainak a szerződés lejártáig való fennmaradását, illetve, nyílt végű szerződések vagy nagyon hosszú időtartamú szerződések esetén a szerződéseknek a felek számára a megfelelő intézkedések meghozatalához elegendő időt biztosító időtartamra való fennmaradását. Annak elkerülése érdekében, hogy a jövőben elfogadandó átültető nemzeti intézkedések megkerülése céljából az ezen irányelvnek meg nem felelő szerződések vagy más, hosszú távú megállapodások szülessenek, az említett átmeneti intézkedések nem alkalmazhatók az ezen irányelv hatálybalépését követően de az irányelv átültetésére irányuló nemzeti intézkedések alkalmazása előtt megkötött szerződésekre vagy megállapodásokra. Az ezen irányelv hatálybalépése után, de a nemzeti átültető rendelkezések alkalmazásának időpontja előtt megkötött szerződéseknek és más megállapodásoknak tehát az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések alkalmazásának időpontjától kezdve meg kell felelniük ezen irányelvnek.

(33)

Mivel az irányelv céljait – nevezetesen a közszféra dokumentumain alapuló, az Unióban mindenhol hozzáférhető információs termékek és szolgáltatások létrehozását, a közszféra dokumentumainak egyrészt magánvállalkozások, elsősorban kis- és középvállalkozások által hozzáadott értékkel rendelkező információs termékek és szolgáltatások létrehozásához történő, másrészt a polgárok által az információ szabad áramlása és a kommunikáció megkönnyítése érdekében való, határokon átnyúló eredményes használatának biztosítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a javasolt fellépés páneurópai hatálya miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célok célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(34)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, ideértve a személyes adatok védelmét (8. cikk) és a tulajdonhoz való jogot is (17. cikk). Ezen irányelv egyetlen része sem értelmezhető vagy hajtható végre olyan módon, amely nem egyeztethető össze az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel.

(35)	Biztosítani kell, hogy a tagállamok beszámoljanak a Bizottságnak az információk további felhasználásának mértékéről, az információk elérhetővé tételének feltételeiről és a jogorvoslati gyakorlatról.

(36)

A Bizottságnak – az érdekelt felekkel való konzultáció alapján – iránymutatások kiadásával támogatnia kell a tagállamokat ezen irányelv következetes végrehajtásában, különösen az ajánlott szabványos felhasználási szerződések, adatkészletek és a dokumentumok további felhasználására vonatkozó díjazás tekintetében.

(37)	A 2003/98/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2003/98/EK irányelv a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

olyan dokumentumokra, amelyek rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közintézményeknek a törvények vagy a tagállam más kötelező erejű rendelkezései által – vagy ilyen rendelkezések hiányában az adott tagállam szokásos igazgatási gyakorlatával összhangban – meghatározott közfeladatain, feltéve, hogy a közfeladatok köre átlátható és felülvizsgálható;”;

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

olyan dokumentumokra, amelyekhez való hozzáférést a tagállamok hozzáférési szabályai kizárják, például a következő okokból:

—	a nemzetbiztonság (állami biztonság), honvédelem, közbiztonság védelme,

—	a statisztikai adatokra vonatkozó titoktartás,

—	kereskedelmi titoktartás (például üzleti, szakmai vagy vállalati titkok);”;

iii.

a szövegbe a következő pontokat kell beilleszteni:

„ca)	olyan dokumentumokra, amelyekhez a hozzáférést a tagállamok hozzáférési szabályai korlátozzák, ideértve azokat az eseteket is, amelyekben a polgárok vagy a vállalkozások csak érdekük bizonyítása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz;

cb)	a dokumentumok kizárólag logókat, címerpajzsokat és jelvényeket tartalmazó részeire;

cc)

olyan dokumentumokra, amelyekhez a hozzáférést a hozzáférési szabályok a személyes adatok védelmének indokával korlátozzák vagy kizárják, valamint az említett szabályok értelmében hozzáférhető dokumentumok azon részeire, amelyek olyan személyes adatokat tartalmaznak, amelyek további felhasználása jogszabályi definíció szerint összeegyeztethetetlen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről szóló jogszabályokkal;”;

iv.

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)	oktatási és kutató intézmények, ezen belül kutatási eredmények továbbítására létrehozott szervezetek, valamint iskolák, egyetemek birtokában lévő dokumentumokra, kivéve az egyetemi könyvtárakat; és;”

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)	a könyvtárakon, múzeumokon és levéltárakon kívüli kulturális intézmények birtokában lévő dokumentumokra.”;

b)	az (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) Ez az irányelv a tagállamok hozzáférési szabályaira épül, és azokat nem érinti.”;

c)	a (4) bekezdésben a „közösségi” kifejezés helyébe az „uniós” kifejezés lép”.

A 2. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„6. »számítógéppel olvasható formátum«: olyan fájlformátum, amely struktúrájának kialakítása folytán lehetővé teszi, hogy a szoftveres alkalmazások a benne szereplő egyedi adatokat – ideértve az egyedi ténymegállapításokat és azok belső struktúráját – könnyen azonosítsák, felismerjék és kinyerjék;

7. »nyílt formátum«: platformfüggetlen és a nyilvánosság számára a dokumentumok további felhasználását akadályozó bármilyen korlátozás nélkül hozzáférhetővé tett fájlformátum;

8. »hivatalos nyílt szabvány«: írásban meghatározott szabvány, amely részletesen leírja a szoftverekkel való interoperabilitás biztosításának módjával kapcsolatos előírásokat;

9. »egyetem«: bármely olyan közintézmény, amely felsőfokú képesítést adó, középfokú képzést követő felsőfokú oktatást nyújt.”.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Alapelv

(1) A (2) bekezdésre figyelemmel a tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikk szerint ezen irányelv alkalmazási körébe tartozó dokumentumok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú további felhasználására a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint kerül sor.

(2) A könyvtár, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, múzeum vagy levéltár szellemi tulajdonát képező dokumentumok esetében a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ilyen dokumentumok további felhasználása engedélyezett, ezeknek a dokumentumoknak a kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú további felhasználására a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint kerül sor.”

A 4. cikk (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Elutasító döntés esetén a közintézmény az adott tagállam vonatkozó hozzáférési szabályaira vagy ezen irányelv, különösen annak 1. cikke (2) bekezdésének a–cc) pontja, illetve 3. cikke alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekre való utalással tájékoztatja a kérelmezőt az elutasítás okairól. Amennyiben az elutasító határozat az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontján alapul, a közintézménynek utal, amennyiben az ismert, a jogosult természetes vagy jogi személyre, vagy adott esetben a felhasználási engedélyt adó személyre, akitől a közintézmény az érintett anyagot szerezte. A könyvtáraknak, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, a múzeumoknak és a levéltáraknak nem kell ilyen utalást tenniük.

(4) A további felhasználásról szóló határozat utalást tartalmaz a jogorvoslati lehetőségekre, amelyeket a kérelmező a határozat megtámadása érdekében igénybe vehet. Jogorvoslati lehetőség többek között a megfelelő szakértelemmel rendelkező és az érintett közintézményre nézve kötelező határozatot hozni képes pártatlan felülvizsgálati szerv – például a nemzeti versenyhatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős nemzeti hatóság vagy a nemzeti igazságügyi hatóság – általi felülvizsgálat is.”.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A rendelkezésre álló formátumok

(1) A közintézmények dokumentumaikat bármilyen meglévő formátumban és nyelven, és amennyiben lehetséges és szükséges, nyílt és számítógéppel olvasható formátumban és a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt rendelkezésre bocsátják. Mind a formátumnak, mind a metaadatoknak a lehető legnagyobb mértékben meg kell felelnie a hivatalos nyílt szabványoknak.

(2) Az (1) bekezdés nem jelent kötelezettséget a közintézmény számára arra, hogy az említett bekezdésnek való megfelelés érdekében létrehozza vagy átalakítsa a dokumentumokat, illetve azokból kivonatot készítsen, amennyiben ez aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítést jelentene.

(3) Ezen irányelv alapján a közintézmények nem kötelezhetők bizonyos dokumentumok előállításának és tárolásának folytatására azzal a céllal, hogy azokat a magán- vagy közszféra szervezetei tovább felhasználják.”.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

A díjazásra vonatkozó elvek

(1) Azokban az esetekben, amikor a dokumentumok további felhasználására díjat számolnak fel, e díjak a dokumentumok feldolgozásának, rendelkezésre bocsátásának és terjesztésének határköltségeire korlátozódnak.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó:

a)	azokra a közintézményekre, amelyeknek közfeladataik ellátásával összefüggő költségeik jelentős részét saját bevételből kell fedezniük;

kivételként azokra a dokumentumokra, amelyek tekintetében az érintett közintézmény számára előírják, hogy a gyűjtéssel, előállítással, feldolgozással és terjesztéssel összefüggő költségek jelentős részét saját bevételből fedezze. Az erre vonatkozó előírásokat a tagállam jogszabályban vagy más kötelező érvényű szabályban határozza meg. Ilyen szabályok hiányában az előírásokat a tagállam általános közigazgatási gyakorlatával összhangban határozzák meg.

c)	a könyvtárakra (köztük az egyetemi könyvtárakra), a múzeumokra és a levéltárakra.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben az érintett közintézmények a teljes díjat a tagállamok által megállapítandó objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján számítják ki. E közintézményeknek a vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétele nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének költségét egy ésszerű nyereséghányaddal együtt. A díjakat az érintett közintézményre vonatkozó számviteli szabályokkal összhangban számítják ki.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában említett közintézmény általi díjszedés esetén a vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétele nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének költségét egy ésszerű nyereséghányaddal együtt. A díjakat az érintett közintézményre vonatkozó számviteli szabályokkal összhangban számítják ki.”.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Átláthatóság

(1) A közintézmény birtokában lévő dokumentumok további felhasználása szokásos díjai esetén az alkalmazandó feltételeket és a díjak tényleges összegét – beleértve e díjak kiszámításának alapját – előzetesen rögzítik, és amennyiben lehetséges és szükséges, elektronikus úton közzéteszik.

(2) A további felhasználás (1) bekezdésben említett díjaitól eltérő díjak esetében az érintett közintézmény előre jelzi a díjak kiszámítása során figyelembe vett tényezőket. Az érintett közintézmény kérésre jelzi azt is, milyen módon számította ki a díjakat a további felhasználásra irányuló adott kérelem tekintetében.

(3) A 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett előírásokat előzetesen meg kell határozni. Ezeket – amennyiben lehetséges és szükséges – elektronikus úton közzéteszik.

(4) A közintézményeknek biztosítják, hogy a további felhasználást kérelmezők megfelelő tájékoztatást kapjanak az őket érintő határozatokkal és eljárásokkal szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről.”

A 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A közintézmények engedélyezhetik a dokumentumok feltételekhez nem kötött, további felhasználását, vagy indokolt esetben felhasználási szerződések útján feltételeket támaszthatnak. E feltételek nem korlátozhatják szükségtelenül a további felhasználás lehetőségeit, és nem szolgálhatnak a verseny korlátozására.”.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Gyakorlati intézkedések

A tagállamok olyan, a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok keresését megkönnyítő gyakorlati intézkedéseket hoznak, mint a fő dokumentumokat metaadataikkal együtt tartalmazó, amennyiben lehetséges és szükséges online módon és számítógéppel olvasható formátumban elérhető jegyzékek, illetve a jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok. A tagállamok lehetőség szerint elősegítik a dokumentumok nyelvek közötti keresését.”.

10.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: „Ez a bekezdés nem alkalmazandó a kulturális erőforrások digitalizálására.”;

a következő bekezdés kerül beillesztésre:

„(2a) Az (1) bekezdés ellenére, amennyiben a kizárólagos jog kulturális erőforrások digitalizálásához kapcsolódik, e kizárólagosság időtartama elvben nem haladhatja meg a 10 évet. Abban az esetben, ha ez az időtartam meghaladja a 10 évet, az időtartamot a 11. év folyamán, és – adott esetben – ezt követően 7 évente felülvizsgálják.

Az első albekezdésben említett kizárólagos jogokat nyújtó megállapodások átláthatóaknak kell lenniük, és azokat nyilvánosságra kell hozni.

Az első albekezdésben említett kizárólagos jog esetén az érintett közintézmény a megállapodás részeként térítésmentesen megkapja a digitalizált kulturális erőforrások egy példányát. Ez a példány a kizárólagosságot biztosító időtartam végén rendelkezésre áll a további felhasználásra.”;

c)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) Azok a 2005. július 1-jén már létező kizárólagosságot biztosító megállapodások, amelyek nem felelnek meg a (2) bekezdés szerinti kivételeknek, a szerződés lejártakor, de legkésőbb 2008. december 31-én megszűnnek.”;

d)	a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) A (3) cikk sérelme nélkül azok a 2013. július 17-én már létező kizárólagosságot biztosító megállapodások, amelyek nem felelnek meg a (2) és (2a) bekezdés szerinti kivételeknek, a szerződés lejártakor, de legkésőbb 2043. július 18-án megszűnnek.”.

11.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2018. július 18-ig felülvizsgálja ezen irányelvnek az alkalmazását és a felülvizsgálat eredményeit, az irányelv módosítására vonatkozó esetleges javaslataival együtt az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti.

(2) A tagállamok háromévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a közszféra információinak további felhasználás céljára történő hozzáférhetővé tételéről, az információk hozzáférhetővé tételének feltételeiről és a jogorvoslati eljárásról. E jelentés alapján – amelyet nyilvánosságra kell hozni – a tagállamok elvégzik a 6. cikk – különösen a határköltségeket meghaladó díjazás tekintetében történő – végrehajtásának felülvizsgálatát.

(3) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat különösen az irányelv hatályára és hatására terjed ki, beleértve a közszféra dokumentumainak további felhasználásában történt növekedés mértékét, a díjazásra vonatkozó elvek hatását és a jogalkotási, valamint igazgatási jellegű hivatalos szövegek további felhasználását, az adatvédelmi szabályok és a további felhasználás lehetőségei közötti kölcsönhatást, illetve a belső piac megfelelő működése és az európai tartalomszolgáltató-ipar fejlődésének további lehetőségeit.”.

2. cikk

(1) A tagállamok 2015. július 18-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

A tagállamok e rendelkezéseket 2015. július 18-tól alkalmazzák.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

A. SHATTER

(1) HL C 191., 2012.6.29., 129. o.

(2) Az Európai Parlament 2013. június 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. június 20-i határozata.

(3) HL L 345., 2003.12.31., 90. o.

(4) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(5) HL C 81. E, 2011.3.15., 16. o.

(6) HL L 283., 2011.10.29., 39. o.

(7) HL C 169., 2012.6.15., 5. o.

(8) HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

27.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/13

A BIZOTTSÁG 617/2013/EU RENDELETE

(2013. június 26.)

a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a számítógépek és a kiszolgáló számítógépek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

a 2009/125/EK irányelv 18. cikkében említett konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 2009/125/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható.

(2)

A 2009/125/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság – a 19. cikk (3) bekezdésében előírt eljárással, a 15. cikkben meghatározott kritériumoknak megfelelően, a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, az indokoltnak ítélt körben – köteles végrehajtási intézkedéseket elfogadni az irodai berendezésekre vonatkozóan.

(3)	A Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a számítógépek műszaki, környezetvédelmi és gazdaságossági jellemzőit. Uniós és harmadik országbeli érintetteket és érdekelt feleket is bevont a vizsgálatokba, amelyek eredményei nyilvánosan hozzáférhetők.

(4)

Az előkészítő vizsgálatok becslései alapján a számítógépek villamosenergia-fogyasztásában a 2011 és 2020 közötti időszakban költséghatékony módon potenciálisan mintegy 93 TWh mértékű javulás érhető el, ami 43 millió tonna elkerült szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg, 2020-ban pedig a megtakarítás 12,5 és 16,3 TWh között lehet, amivel 5,0–6,5 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásától mentesülhetünk. Ebből következően a számítógépek olyan termékcsoportot alkotnak, amelynek környezettudatos tervezésére vonatkozóan érdemes követelményeket meghatározni.

(5)

Minthogy az asztali vékonykliensek, a munkaállomások, a kis hálózatot kiszolgáló szerverek és az egyéb kiszolgáló számítógépek által potenciálisan megtakarítható villamos energia mennyisége javarészt belső tápegységeik hatékonyságának függvénye, és mivel az említett termékek, valamint az integrált és az önálló asztali számítógépek belső tápegységeire hasonló műszaki előírások vonatkoznak, e rendeletnek a belső tápegységek hatékonyságával kapcsolatos rendelkezéseit az előbbi termékekre szintén indokolt alkalmazni. Az asztali vékonykliensek, a mobil és az egyéb munkaállomások, a kis hálózatot kiszolgáló szerverek és a kiszolgáló számítógépek környezeti hatását érintő egyéb aspektusokat ugyanakkor a 2009/125/EK irányelv végrehajtása keretében egy, ezekkel a termékekkel célzottabban foglalkozó intézkedésben lehetne kezelni.

(6)

A kijelzők eltérő jellemzőkkel rendelkeznek, e rendelet hatálya alól ezért indokolt őket kizárni. Figyelembe véve azonban, hogy a környezetre jelentős hatást gyakorolnak és jelentős javítási potenciállal bírnak, ajánlatos külön foglalkozni velük egy, a 2009/125/EK irányelvet, illetve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2) végrehajtó külön intézkedésben.

(7)

A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények nem gyakorolhatnak jelentős mértékű negatív hatást a termékek funkcionalitására vagy a fogyasztókra, különösen a termékek megfizethetőségét, az életciklusra vetített költségeket és az ágazat versenyképességét illetően. Az sem engedhető meg, hogy a követelmények egy adott fejlesztő technológiájához kössék a gyártókat, adminisztratív többletterhet jelentsenek, vagy káros hatással legyenek az egészségre, a biztonságra és a környezetre.

(8)	A számítógépek energiahatékonyságát olyan meglévő, költséghatékony, nem gyártófüggő műszaki megoldások útján célszerű javítani, amelyek csökkentik e termékek beszerzési és üzemeltetési költségeinek együttes összegét.

(9)

A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket fokozatosan célszerű bevezetni, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen termékeik e rendelet szerinti újratervezésére. Ezt az időt úgy helyénvaló megállapítani, hogy elkerülhetőek legyenek a számítógépek kínálatára gyakorolt kedvezőtlen hatások; indokolt továbbá tekintettel lenni a gyártóknál – különösen a kis- és középvállalkozásoknál – felmerülő költségekre, valamint arra a kívánalomra, hogy e rendelet célkitűzései időben teljesüljenek.

(10)	A rendelet felülvizsgálatára várhatóan legkésőbb három és fél évvel hatálybalépését követően sor fog kerülni.

(11)

A számítógépek energiahatékonyságát olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell meghatározni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, illetve adott esetben az európai szabványosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel (3) összhangban megállapított harmonizált szabványokhoz.

(12)

Az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztására vonatkozóan a környezettudatos tervezés területén megállapított követelmények nem alkalmasak teljes mértékben a számítógépek szabályozására, ezért a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. december 17-i 1275/2008/EK bizottsági rendelet (4) követelményeit nem helyénvaló a számítógépekre alkalmazni. Ebben a rendeletben következésképpen indokolt konkrét követelményeket meghatározni a számítógépek energiagazdálkodására, valamint alvó üzemmódbeli, kikapcsolt üzemmódbeli és a legalacsonyabb energiafelvételű állapotbeli energiaszükségletére vonatkozóan, és ennek megfelelően módosítani az 1275/2008/EK rendeletet.

(13)

Mindamellett, hogy a számítógépek kikerülnek az 1275/2008/EK rendelet hatálya alól, a számítógépekkel együtt forgalomba hozott külső tápegységekre a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. április 6-i 278/2009/EK bizottsági rendeletnek (5) alkalmazandónak kell maradnia.

(14)	A 2009/125/EK irányelv 8. cikke értelmében ebben a rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(15)	A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a gyártók a 2009/125/EK irányelv IV. és V. melléklete szerinti műszaki dokumentációban bizonyos, az e rendeletben megállapított követelményekkel összefüggő információkat megadjanak.

(16)

A tisztességes verseny, a megcélzott potenciális energiamegtakarítás elérése és a termékek energiahatékonyságáról a fogyasztók számára nyújtandó tájékoztatás pontossága érdekében e rendeletben világossá kell tenni, hogy a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára az egyes energiával kapcsolatos termékek modelljein az e rendeletben rögzített követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából végzett kísérleti vizsgálatokhoz előírt tűrések nem adhatnak okot a szállítók számára arra, hogy a modell működési jellemzőit kedvezőbb színben tüntessék fel, mint amit a termék műszaki dokumentációjában megjelölt mérések és számítások indokolnak.

(17)

Ebben a rendeletben indokolt referenciaértékeket megállapítani azokra a jelenleg beszerezhető termékekre vonatkozóan, amelyek energiafelhasználási hatásfoka nagy. Ezáltal biztosítható, hogy a releváns információk széles körben – különösen a kis- és középvállalkozások számára – rendelkezésre álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek, ami az érintett termékkörben elő fogja segíteni az energiafogyasztást mérséklő legjobb műszaki megoldások alkalmazását és az energiafogyasztást csökkentő, még nagyobb hatásfokú termékek kifejlesztését.

(18)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet a számítógépek és kiszolgáló számítógépek környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali követelményeket állapítja meg.

(2) Rendelkezéseit a közvetlenül a hálózati váltakozó áramról külső vagy belső tápegységen keresztül vagy ilyen tápegység közbeiktatása nélkül táplálható, alábbi termékekre kell alkalmazni:

a)	asztali számítógépek;

b)	integrált asztali számítógépek;

c)	notebook számítógépek (köztük a táblagéppé alakítható, illetve hibrid notebookok, a táblagépek, a mobil vékonykliensek);

d)	asztali vékonykliensek;

e)	munkaállomások;

f)	mobil munkaállomások;

g)	kis hálózatot kiszolgáló szerverek;

h)	kiszolgáló számítógépek.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az alábbi termékcsoportokra:

a)	blade rendszer és elemei;

b)	kiszolgáló készülékek;

c)	több csomópontos kiszolgálók;

d)	négynél több processzorfoglalattal rendelkező kiszolgáló számítógépek;

e)	játékkonzolok;

f)	dokkolóegységek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„számítógép”: logikai műveletek végrehajtására és adatok feldolgozására szolgáló eszköz, amely beviteli eszközök működtetésére és információk kijelzőn való megjelenítésére alkalmas, és a műveletek végrehajtásához általában központi feldolgozóegységgel (CPU) rendelkezik. CPU hiányában az eszköz kliensátjáróként működik: a központi feldolgozóegység szerepét ilyenkor egy csatlakoztatott kiszolgáló számítógép tölti be;

„kiszolgáló számítógép”: klienseszközök, például asztali számítógépek, notebook számítógépek, asztali vékonykliensek, IP-telefonok vagy más kiszolgáló számítógépek számára szolgáltatásokat biztosító és a hálózati erőforrásokat kezelő számítástechnikai termék. Kiszolgáló számítógépek alkalmazására általában adatközpontokban és irodai/vállalati környezetben van szükség. A kiszolgáló számítógép elsősorban hálózati kapcsolaton keresztül érhető el, nem pedig beviteli eszközök, például billentyűzet vagy egér közvetlen használatával.

A kiszolgáló számítógép jellemzői:

a)	kiszolgáló számítógépek operációs rendszereinek és/vagy hipervizoroknak a támogatására lett kialakítva, rendeltetése a felhasználó által telepített vállalati alkalmazások futtatása;

b)	támogatja a hibajavító kódok (ECC) és/vagy a pufferelt memória (ideértve mind a pufferelt kétsoros memóriamodulokat [DIMM], mind a pufferelt alaplapi konfigurációkat [BOB-konfigurációk]) használatát;

c)	egy vagy több AC/DC tápegységgel kerül forgalomba;

d)	az összes processzor hozzáfér a megosztott rendszermemóriához és egymástól függetlenül látható az egyedüli operációs rendszer vagy a hipervizor számára;

„külső tápegység”: az alábbiakkal jellemezhető eszköz:

a)	a hálózati áramforrásból származó váltakozó áram kisebb feszültségű egyenárammá vagy váltakozó árammá történő átalakítására szolgál;

b)	egy időpillanatban csak egyféle egyenáramú vagy váltakozó áramú kimenő feszültséget képes előállítani;

c)	az elsődleges terhelést alkotó, különálló eszköz tápellátását végzi;

d)	az elsődleges terhelést alkotó eszköztől külön készülékházban, fizikailag elkülönülve helyezkedik el;

e)	eltávolítható vagy beépített elektromos csatlakozón/aljzaton, kábelen, vezetéken vagy egyéb huzalon keresztül csatlakozik az elsődleges terhelést alkotó eszközhöz; valamint

f)	névleges kimenő teljesítménye nem haladja meg a 250 wattot;

„belső tápegység”: a hálózati váltakozó áramú feszültséget a számítógép vagy a kiszolgáló számítógép árammal való ellátása céljából egyenáramú feszültséggé átalakító egység, az alábbi jellemzőkkel:

a)	a számítógép vagy a kiszolgáló számítógép készülékházán belül található, de elkülönül a számítógép vagy a kiszolgáló számítógép alaplapjától;

b)	a tápegység és a hálózati áramforrás közötti közbülső áramkör nélkül, egyetlen kábellel, közvetlenül csatlakozik az elektromos hálózathoz; valamint

c)	a tápegységet a számítógép vagy a kiszolgáló számítógép alkatrészeivel összekötő tápcsatlakozók – az integrált asztali számítógépekben található számítógépes kijelzőkhöz vezető egyenáramú csatlakozás kivételével – a számítógépházon belül helyezkednek el.

Nem tekintendők belső tápegységnek azok a belső egyenáram/egyenáram átalakítók, amelyek a külső tápegységből származó egyetlen egyenáramú feszültséget a számítógép vagy a kiszolgáló számítógép számára többféle feszültséggé alakítják át;

„asztali számítógép”: állandó helyre szánt fő egységgel rendelkező számítógép, amely kialakításából adódóan nem hordozható; külső számítógépes kijelzővel, illetve külső perifériákkal (például billentyűzettel és egérrel) együtt használható.

E rendelet alkalmazásában az asztali számítógépek az alábbi kategóriákba tartoznak:

a)	„A kategória”: azok az asztali számítógépek, amelyekre nem érvényes a B, a C, vagy a D kategória fogalommeghatározása;

„B kategória”: az alábbiakkal rendelkező asztali számítógépek:

(i)	a CPU-n belül két fizikai mag; és

(ii)	legalább két gigabyte (GB) rendszermemória;

„C kategória”: az alábbiakkal rendelkező asztali számítógépek:

(i)	a CPU-n belül három vagy több fizikai mag; és

(ii)

az alábbi két jellemző legalább egyike:

—	legalább két gigabyte (GB) rendszermemória, és/vagy

—	különálló grafikus kártya (dGfx);

„D kategória”: az alábbiakkal rendelkező asztali számítógépek:

(i)	a CPU-n belül legalább négy fizikai mag; és

(ii)

az alábbi két jellemző legalább egyike:

—	legalább négy gigabyte (GB) rendszermemória, és/vagy

—	G3 (keretpuffer adatszélessége > 128 bit), G4, G5, G6 vagy G7 kategóriájú különálló grafikus kártya (dGfx);

„integrált asztali számítógép”: olyan rendszer, amelyben a számítógép és a számítógépes kijelző egyetlen egységet alkot, és amely a váltakozó áramot egyetlen kábelen keresztül kapja. Az integrált asztali számítógépeknek két formája létezik: 1. olyan termék, amelyben a számítógépes kijelző és a számítógép fizikailag egyetlen egységet alkot; 2. olyan termék, amelyben a kijelző elkülönül ugyan a számítógéptől, de egyenáramú tápkábellel (DC) csatlakozik a fő vázhoz. Az integrált asztali számítógép állandó helyre szánt, nem hordozható eszköz. Elsősorban nem audiovizuális jelek megjelenítésére és fogadására tervezték őket.

E rendelet alkalmazásában az integrált asztali számítógépek az alábbi kategóriákba tartoznak:

a)	„A kategória”: azok az integrált asztali számítógépek, amelyekre nem érvényes a B, a C, vagy a D kategória fogalommeghatározása;

„B kategória”: az alábbiakkal rendelkező integrált asztali számítógépek:

(i)	a CPU-n belül két fizikai mag; és

(ii)	legalább két gigabyte (GB) rendszermemória;

„C kategória”: az alábbiakkal rendelkező integrált asztali számítógépek:

(i)	a CPU-n belül három vagy több fizikai mag; és

(ii)

az alábbi két jellemző legalább egyike:

—	legalább két gigabyte (GB) rendszermemória, és/vagy

—	egy különálló grafikus kártya (dGfx);

„D kategória”: az alábbiakkal rendelkező integrált asztali számítógépek:

(i)	a CPU-n belül legalább négy fizikai mag; és

(ii)

az alábbi két jellemző legalább egyike:

—	legalább négy gigabyte (GB) rendszermemória, és/vagy

—	G3 (keretpuffer adatszélessége > 128 bit), G4, G5, G6 vagy G7 kategóriájú különálló grafikus kártya (dGfx);

„notebook számítógép”: kifejezetten a hordozhatóságot szem előtt tartva készült olyan számítógép, amely közvetlenül váltakozó áramú hálózati áramforrásról működik, de enélkül is huzamosabb ideig működtethető. A notebook számítógépek legalább 22,86 cm (9 hüvelyk) látható képátlójú, beépített kijelzővel rendelkeznek, és beépített akkumulátorról vagy egyéb hordozható tápegységről is működni tudnak.

A notebook számítógépek termékcsoportjába tartoznak az alábbi altípusok is:

a)	„táblagéppé alakítható, illetve hibrid notebook”: a notebook számítógépek azon típusa, amely érintőképernyőt és billentyűzetet egyaránt magában foglal;

b)	„táblagép”: a notebook számítógépek azon típusa, amely érintőképernyővel vezérelhető, és hozzá rögzített fizikai billentyűzetet egyáltalán nem tartalmaz;

c)	„mobil vékonykliens”: a notebook számítógépek azon típusa, amelynek távoli számítógépes erőforrásokkal (például kiszolgáló számítógéppel, távoli munkaállomással) létesített kapcsolatra van szüksége az elsődleges funkciók ellátásához, és amely nem rendelkezik beépített forgó adattároló eszközzel.

E rendelet alkalmazásában a notebook számítógépek az alábbi kategóriákba tartoznak:

a)	„A kategória”: azok a notebook számítógépek, amelyekre nem érvényes a B vagy a C kategória fogalommeghatározása;

b)	„B kategória”: legalább egy különálló grafikus kártyával (dGfx) rendelkező notebook számítógépek;

„C kategória”: legalább az alábbi jellemzők egyikével rendelkező notebook számítógépek:

a)	a CPU-n belül legalább két fizikai mag;

b)	legalább két gigabyte (GB) rendszermemória; és

c)	G3 (keretpuffer adatszélessége > 128 bit), G4, G5, G6 vagy G7 kategóriájú különálló grafikus kártya (dGfx).

Azok a termékek, amelyeknek energiaszükséglete tétlen állapotban kisebb 6 W-nál, e rendelet alkalmazásában nem minősülnek notebook számítógépnek, még ha egyébként a fogalommeghatározás alapján e kategóriába lennének is sorolhatók;

„asztali vékonykliens”: olyan számítógép, amelynek távoli számítógépes erőforrásokkal (például kiszolgáló számítógéppel, távoli munkaállomással) létesített kapcsolatra van szüksége az elsődleges funkciók ellátásához, és amely nem rendelkezik beépített forgó adattároló eszközzel. Az asztali vékonykliens fő egysége állandó helyen (például asztalon) történő működésre van szánva, és nem hordozható. Az asztali vékonykliens képes vagy külső, vagy – ha ilyennel fel van szerelve – belső kijelzőn megjeleníteni az adatokat;

„munkaállomás”: nagy teljesítményű, egyfelhasználós, jellemzően grafikai, számítógépes tervezési (CAD), szoftverfejlesztési, pénzügyi és tudományos alkalmazásokra és más számításigényes feladatokra használt számítógép, az alábbi jellemzőkkel:

a)	a működés meghibásodások közötti átlagos időtartama (MTBF) legalább 15 000 óra;

b)	hibajavító kóddal (ECC) és/vagy pufferelt memóriával rendelkezik;

az alábbi öt megállapítás közül hárommal jellemezhető:

1.	a nagy teljesítményű grafikus rendszerekhez kiegészítő tápellátással rendelkezik (például 6 tűs, 12 voltos PCI-E kiegészítő tápellátás);

2.	a grafikus bővítőhely(ek)en és/vagy PCI-X támogatáson felül biztosított alaplapi PCI-E bővítőhelyek száma legalább 4;

3.	nem támogatja az egységes memóriaelérés (UMA) alapú grafikát;

4.	legalább öt PCI, PCI-E vagy PCI-X bővítőhellyel rendelkezik;

5.	két vagy több CPU többprocesszoros támogatására képes (támogatja a fizikailag elkülönülő CPU-csomagokat/foglalatokat támogat, tehát egyetlen többmagos CPU támogatása nem elegendő);

10.

„mobil munkaállomás”: nagy teljesítményű, egyfelhasználós, jellemzően grafikai, számítógépes tervezési (CAD), szoftverfejlesztési, pénzügyi és tudományos alkalmazásokra és más számításigényes feladatokra, de nem játékra használt számítógép, amely kifejezetten a hordozhatóság kívánalmát szem előtt tartva készült és közvetlenül váltakozó áramú hálózati áramforrásról működik, de e nélkül is huzamosabb ideig működtethető. A mobil munkaállomások beépített kijelzővel rendelkeznek, és beépített akkumulátorról vagy egyéb hordozható tápegységről is működni tudnak. Legtöbbjük külső tápegységet használ, beépített billentyűzettel és pozicionáló eszközzel rendelkezik.

A mobil munkaállomás jellemzői:

a)	a működés meghibásodások közötti átlagos időtartama (MTBF) legalább 13 000 óra;

b)	legalább egy G3 (keretpuffer adatszélessége > 128 bit), G4, G5, G6 vagy G7 kategóriájú különálló grafikus kártyával (dGfx) rendelkezik;

c)	legalább három belső tároló beépítését támogatja;

d)	támogatja a legalább 32 GB-os rendszermemória használatát;

11.

„kis hálózatot kiszolgáló szerver”: jellemzően asztali számítógép formájú, asztali számítógép alkotóegységeit használó, de elsődlegesen más számítógépek háttértároló gazdagépének szánt számítógép, amely többek között hálózati infrastruktúra-szolgáltatásokat nyújt, például adat- és médiatartalmak számára tárhelyet biztosít, és az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

a)	álló, torony vagy az asztali számítógépekéhez hasonló más kialakítású, és minden adatfeldolgozási, tárolási és hálózati csatolási műveletet egyetlen készülékházon belül végez;

b)	a hét minden napján, a nap 24 órájában folyamatosan történő működésre van tervezve;

c)	elsősorban arra van szánva, hogy többfelhasználós környezetben, hálózatba kapcsolt kliensegységeken keresztül több felhasználót egyidejűleg kiszolgálva üzemeljen;

d)	amennyiben operációs rendszerrel telepítve kerül forgalomba, ez az operációs rendszer otthoni vagy alsó kategóriás kiszolgálóalkalmazásokhoz van tervezve;

e)	kizárólag G1 kategóriájú különálló grafikus kártyával (dGfx) kerül forgalomba;

12.

„blade rendszer és elemei”: ún. blade vázon belüli, különböző típusú blade tároló és kiszolgáló alegységekből felépülő rendszer. A vázon belüli erőforrások a kiszolgálók és a tárolóegységek között megosztottak. A blade rendszerek jellegükből adódóan változtatható kapacitású megoldást jelentenek több kiszolgáló számítógép vagy tárolóegység egyetlen készülékházban való összeállítására, s így a technikusok könnyen, menet közben bővíthetik vagy cserélhetik a rendszerelemeket (például blade kiszolgálókat);

13.

„kiszolgáló készülék”: előre telepített operációs rendszerrel és egy meghatározott funkció vagy egymással szorosan összefüggő funkciók végrehajtását szolgáló alkalmazással szállított kiszolgáló számítógép. A kiszolgáló készülék egy vagy akár több hálózaton keresztül nyújt szolgáltatásokat, vezérlése jellemzően webes vagy parancssori felületről történik. A kiszolgáló készülék hardver- és szoftverbeállításait a beszállító az adott rendeltetésnek (például hálózati művelet vagy tárolás) megfelelően testre szabja; a készülék nem a felhasználó által biztosított alkalmazások futtatására szolgál;

14.

„több csomópontos kiszolgáló”: a készülékházon belül két vagy több olyan önálló kiszolgáló számítógépet (vagy csomópontot) tartalmazó rendszer, amelyek egy vagy több közös tápegységről működnek. A csomópontok összesített energiaszükséglete megoszlik a közös tápegységek között. A több csomópontos kiszolgáló kialakításának megfelelően azonos készülékházban elhelyezett rendszerelemek menet közben nem cserélhetők;

15.	„két csomópontos kiszolgáló”: két kiszolgáló-csomópontból álló, szokványos több csomópontos kiszolgáló;

16.	„négynél több processzorfoglalattal rendelkező kiszolgáló számítógép”: több mint négy processzor beépítését lehetőé tevő kiszolgáló számítógép;

17.

„játékkonzol”: hálózati tápfeszültségről működő, önálló eszköz, amely elsődlegesen videojátékok játszásához készült. A játékkonzol általában egy külső kijelzőre mint a játékot megjelenítő fő eszközre továbbítja a videojeleket. A játékkonzolok jellemzően központi feldolgozóegységet (CPU), rendszermemóriát és grafikus feldolgozóegységet (GPU) foglalnak magukban, de esetenként merevlemezeket vagy más belső tárolókat és optikai meghajtókat is tartalmaznak. A bevitelhez elsődlegesen nem külső billentyűzetet vagy egeret igényelnek, hanem kézi vagy más interaktív játékvezérlőket. Nem hagyományos személyi számítógépes operációs rendszereket futtatnak, hanem konzolspecifikus operációs rendszereket. Az elsődleges játékfelületként beépített kijelzővel rendelkező kézi játékeszközök, illetve közvetlenül csatlakoztatott váltakozó áramú tápforrás helyett elsősorban integrált akkumulátorról vagy egyéb hordozható tápegységről üzemelő kézi játékeszközök a játékkonzolok altípusainak számítanak.

18.

„dokkolóegység”: különböző funkciók végrehajtása, így a csatlakoztatási lehetőségek bővítése vagy a perifériaeszközökhöz való kapcsolódás egységes kezelése céljából számítógéphez csatlakoztatható, különálló termék. A dokkolóegység emellett a csatlakoztatott számítógép belső akkumulátorának feltöltését is megkönnyítheti;

19.

„központi feldolgozóegység (CPU)”: a számítógép azon komponense, amely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérli. A CPU adott esetben egy vagy több fizikai processzort, azaz végrehajtó magot foglalhat magában. Végrehajtó mag alatt a rendszerben fizikailag jelen levő processzor értendő. A végrehajtó magból vagy magokból származtatott további virtuális vagy logikai processzorok nem tekinthetőek fizikai magnak. Egyetlen fizikai CPU-foglalatot elfoglaló processzorcsomagban több végrehajtó mag is lehet. A CPU végrehajtó magjainak összes száma a CPU összes fizikai foglalatához csatlakoztatott eszközök által adott végrehajtó magok összege;

20.

„különálló grafikus kártya (dGfx)”: egy vagy több grafikus feldolgozóegységből (GPU) álló, önálló belső komponens, amely helyi memóriavezérlő interfésszel és grafikus feldolgozásra kialakított helyi memóriával rendelkezik, és az alábbi kategóriák szerint osztályozható:

a)	G1 (FB_BW ≤ 16);

b)	G2 (16< FB_BW ≤ 32);

c)	G3 (32 <FB_BW ≤ 64);

d)	G4 (64 <FB_BW ≤ 96);

e)	G5 (96 <FB_BW ≤ 128);

f)	G6 (FB_BW > 128 [keretpuffer adatszélessége < 192-bit]);

g)	G7 (FB_BW > 128 [keretpuffer adatszélessége ≥ 192-bit]);

„keretpuffer sávszélessége (FB _BW)”: a dGfx kártyán lévő összes GPU által másodpercenként feldolgozott adatmennyiség, amely az alábbi képlettel számítható ki:

ahol:

a)	a keretpuffer sávszélességének mértékegysége gigabyte per szekundum (GB/s);

b)	az adatátviteli sebesség a tényleges memóriaadat-frekvencia MHz-ben;

c)	adatszélesség: a memória-keretpuffer (FB) adatszélessége bitben (b) kifejezve;

d)	a 8-as byte-ra váltja az értéket;

e)	az 1 000-es osztó pedig a megabyte-ot gigabyte-ra váltja;

21.	„belső tároló”: a számítógép belső részegysége, amely az adatok nem felejtő tárolását biztosítja;

22.

„terméktípus”: asztali számítógép, integrált asztali számítógép, notebook számítógép, asztali vékonykliens, munkaállomás, mobil munkaállomás, kis hálózatot kiszolgáló szerver, kiszolgáló számítógép, blade rendszer és elemei, több csomópontos kiszolgáló, kiszolgáló készülék, játékkonzol, dokkolóegység, belső tápegység vagy külső tápegység;

23.

„a kijelző alvó üzemmódja”: egy, a készülékhez csatlakoztatott kijelző eszköz jelére vagy belső jelre (például időzítő vagy jelenlétérzékelő jelére) aktiválódó üzemmód. Ebbe az üzemmódba felhasználói bevitel hatására is válthat a kijelző eszköz. Csatlakoztatott eszköztől, a hálózatról, illetve távvezérlőtől érkező jel és/vagy belső trigger hatására ebből az üzemmódból a készüléknek aktív üzemmódba kell lépnie. Ebben az üzemmódban nem látható kép a képernyőn, hacsak nem felhasználói vagy védelmi funkciókról, például termékadat vagy -állapot jelzéséről, illetve érzékelőalapú funkciókról van szó.

Az I. melléklet további fogalommeghatározásokat tartalmaz, amelyek a mellékletekben alkalmazandók.

3. cikk

A környezettudatos tervezés követelményei

A számítógépek és a kiszolgáló számítógépek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeket a II. melléklet rögzíti.

A számítógépek és a kiszolgáló számítógépek tekintetében a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeknek való megfelelést a III. mellékletben meghatározott módszerekkel kell vizsgálni.

4. cikk

Az 1275/2008/EK rendelet módosítása

Az 1275/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.	Elsődlegesen magáncélú háztartási környezetben való használatra szánt információtechnológiai berendezések, kivéve a 617/2013/EU bizottsági rendeletben (6) meghatározott asztali számítógépeket, integrált asztali számítógépeket és notebook számítógépeket.

5. cikk

A 278/2009/EK rendelet alkalmazása

A 278/2009/EK rendelet 2. cikkének 1. g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g)	rendeltetésszerűen az 1275/2008/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezésekkel, vagy a 617/2013/EU bizottsági rendeletben (7) meghatározott számítógépekkel együtt kell használni.

6. cikk

A megfelelőség értékelése

A 2009/125/EK irányelv 8. cikke alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzési rendszert vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert kell alkalmazni.

7. cikk

Piacfelügyeleti célú ellenőrzések

A piacfelügyeleti célú vizsgálatokat a 2009/125/EK irányelvben meghatározott szabályoknak megfelelően kell elvégezni.

A számítógépek és a kiszolgáló számítógépek tekintetében a környezettudatos tervezéssel kapcsolatos vonatkozó követelményeknek való megfelelést az e rendelet III. mellékletének 2. pontjában megállapított eljárással kell ellenőrizni.

8. cikk

Indikatív referenciaértékek

Az e rendelet elfogadásának időpontjában a piacon hozzáférhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező termékek és technológiák indikatív referenciaértékeit a IV. melléklet tartalmazza.

9. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság e rendeletet a műszaki fejlődés fényében legkésőbb a rendelet hatálybalépését követően három és fél évvel felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményeiről pedig ugyaneddig az időpontig tájékoztatja a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórumot.

Figyelembe véve a technika rohamos fejlődését, a felülvizsgálat során tekintetbe kell venni az Energy Star programban időközben bekövetkező változásokat és a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények szigorítására, valamint – különösen a különálló grafikus kártyák (dGfx) vonatkozásában – az energiafogyasztási engedmények jelentős mértékű csökkentésére vagy megszüntetésére kínálkozó lehetőségeket, illetve mérlegelni fogja, hogy szükség van-e a rendelet fogalommeghatározásainak/tárgyi hatályának aktualizálására, illetve a beépített kijelzők energiafogyasztásának esetleges szabályozására.

Ezen túlmenően a felülvizsgálat során különös figyelmet kell fordítani a különböző életciklusszakaszokra, meg kell vizsgálni, hogy más jelentős környezetvédelmi jellemzőkre (például a zaj, az anyagfelhasználás hatékonysága), és különösen a tartósságra, a szétszerelhetőségre, az újrafeldolgozhatóságra, illetőleg a töltőcsatlakozások szabványosítására vonatkozóan helyénvaló-e a környezettudatos tervezés területén követelményeket megállapítani és alkalmazni, továbbá át kell tekinteni a bizonyos kritikus fontosságú nyersanyagok jelenlétével, a terhelési ciklusok minimális számával és az akkumulátorcserével összefüggő tájékoztatási követelményeket.

10. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A II. melléklet 3. és 6.1. pontja a rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó.

A II. melléklet 1.1., 1.3., 2., 4., 5.1., 5.2., 6.2.1., 6.2.2., 6.2.3., 6.2.4., 6.2.5., 6.2.6., 7.1., 7.2. és 7.3. pontja 2014. július 1-jétől alkalmazandó.

A II. melléklet 1.2. és 1.4. pontja 2016. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

(2) HL L 151., 2010.6.18., 1. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/34/EK irányelve a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 204., 1998.7.21., 37. o.).

(4) HL L 339., 2008.12.18., 45. o.

(5) HL L 93., 2009.4.7., 3. o.

(6) HL L 175., 2013.6.27., 13. o.”

(7) HL L 175., 2013.6.27., 13. o.”

I. MELLÉKLET

Fogalommeghatározások a mellékletekhez

1. „Teljes éves energiafogyasztás (ETEC)”: adott termék által meghatározott időtartam alatt, meghatározott energiafogyasztási üzemmódokban és állapotokban összesen elfogyasztott energiamennyiség.

2. „Kikapcsolt üzemmód”: az az alacsony energiaigényű üzemmód, amelyet a felhasználó kizárólag mechanikus kapcsoló működtetésével kapcsolhat ki (befolyásolhat), és amely a készülék hálózati tápfeszültséghez csatlakoztatott állapotában és a gyártói utasításoknak megfelelő használat esetén határozatlan ideig fennállhat. A fejlett konfigurációs és energiaellátási felület (ACPI) szabvány szerinti rendszerek esetében a kikapcsolt üzemmód általában a G2/S5 jelű ACPI-rendszerszintnek (szoftveres kikapcsolás) felel meg;

„Poff” a II. mellékletben ismertetett eljárások szerint, kikapcsolt üzemmódban méréssel meghatározott teljesítmény wattban kifejezve.

3. „Legalacsonyabb energiafelvételű állapot”: az az állapot vagy üzemmód, amelyben a számítógépnek a legkisebb az energiaigénye. Ez az üzemmód vagy állapot mechanikus úton (például a számítógép energiaellátásának egy mechanikus kapcsoló helyzetének megváltoztatásával történő megszüntetésével) vagy automatikus módon váltható ki vagy tartható fenn.

4. „Alvó üzemmód”: olyan kis energiaigényű üzemmód, amelybe a számítógép egy bizonyos inaktív időszak után vagy kézi indításra automatikusan átvált. Ebben az üzemmódban a számítógép képes reagálni az ébresztési eseményekre. A fejlett konfigurációs és energiaellátási felület (ACPI) szabvány szerinti rendszerek esetében az alvó üzemmód általában a G1/S3 jelű ACPI-rendszerszintnek (Suspend to RAM) felel meg;

„Psleep”: a II. mellékletben ismertetett eljárások szerint, alvó üzemmódban méréssel meghatározott teljesítmény wattban kifejezve.

5. „Tétlen állapot”: az az állapot, amikor a számítógép operációs rendszere és egyéb alkalmazásai már betöltődtek és létrejött a felhasználói profil, a számítógép nincs alvó üzemmódban, de működése az operációs rendszer által az alapbeállításainak megfelelően elindított alkalmazások futtatására korlátozódik;

„Pidle”: a II. mellékletben ismertetett eljárások szerint, tétlen állapotban méréssel meghatározott teljesítmény wattban kifejezve.

6. „További belső háttértár”: az elsőn kívül minden további, a számítógépen belüli tárolóeszköz, köztük a belső merevlemezes meghajtó (HDD), a szilárdtest-meghajtó (SSD) és a hibrid merevlemezes meghajtó (HHD).

7. „Tv-hangolóegység”: televíziójelek vételét lehetővé tevő különálló belső komponens a számítógépen belül.

8. „Hangkártya”: a számítógépen belül a bemenő és a kimenő audiojelek feldolgozására alkalmas, különálló belső komponens.

9. „Ébresztési esemény”: felhasználó által kezdeményezett, ütemezett vagy külső esemény vagy jel, amelynek hatására a számítógép alvó üzemmódból vagy kikapcsolt üzemmódból aktív üzemmódba vált. Ébresztési események egyebek mellett az alábbiak:

10. „Aktív üzemmód”: az az állapot, amelyben a számítógép hasznos műveleteket végez válaszul a) egy előzetes vagy egyidejű felhasználói inputra vagy b) egy előzetes vagy egyidejű hálózati utasításra. A számítógép ebben az üzemmódban aktív feldolgozási műveleteket végez és a tárhelyen, a memóriában vagy a gyorsítótárban adatokat keres, de része az az időtartam is, amelyet a rendszer a kisebb energiaigényű üzemmódokba való váltás előtt további felhasználói inputra várva tétlen állapotban tölt.

11. „Helyihálózati ébresztés” (WOL): olyan funkció, amely lehetővé teszi, hogy a számítógép Etherneten keresztül érkező hálózati kérésre az alvó vagy a kikapcsolt üzemmódból kilépjen.

12. „UMA”: egységes memóriaelérés.

13. „Információ- vagy állapotjelzés”: a számítógép állapotát vagy egyéb információkat kijelzőn megjelenítő, folyamatos funkció, beleértve az óramegjelenítő funkciót is.

II. MELLÉKLET

A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények és alkalmazásuk ütemezése

1. ETEC

Asztali számítógépek és integrált asztali számítógépek

1.1. 2014. július 1-jétől

1.1.1.

A teljes éves energiafogyasztás (ETEC kWh/év) maximális értéke:

a)	A kategóriájú számítógépek esetében: 133,00;

b)	B kategóriájú számítógépek esetében: 158,00;

c)	C kategóriájú számítógépek esetében: 188,00;

d)	D kategóriájú számítógépek esetében: 211,00.

ETEC értéke az alábbi képlet alapján számítandó:

Formula .

A külön alvó üzemmóddal nem rendelkező, de tétlen állapotban legfeljebb 10,00 W teljesítményt felvevő számítógépek esetében a fenti egyenletben az alvó üzemmódbeli teljesítmény (Psleep) helyébe a tétlen állapotban felvett teljesítmény (Pidle) írható, ami az alábbi alakot adja

Formula

Px a fogalommeghatározások szerinti, a jelzett üzemmódban/állapotban érvényes, a III. melléklet szerinti eljárásoknak megfelelően méréssel meghatározott teljesítményfelvétel wattban kifejezett értéke.

1.1.2.

Az alábbi képesség szerinti korrekció alkalmazandó:

a)	memória: az alapértéken felül GB-onként 1 kWh/év, ahol a memória alapértéke 2 GB (az A, B C kategóriájú számítógépeknél) és 4 GB (a D kategóriájú számítógépeknél);

b)	további belső háttértár: 25 kWh/év;

c)	különálló tv-hangolóegység: 15 kWh/év;

d)	különálló hangkártya: 15 kWh/év;

e)	különálló grafikus kártya (dGfx) – az első és minden további különálló grafikus kártya (dGfx) esetében:

	A dGfx kategóriája	TEC-engedmény (többletenergia) (kWh/év)
Az első különálló grafikus kártya (dGfx)	G1	34
	G2	54
	G3	69
	G4	100
	G5	133
	G6	166
	G7	225
A további különálló grafikus kártyákra (dGfx), kártyánként	G1	20
	G2	32
	G3	41
	G4	59
	G5	78
	G6	98
	G7	133

1.1.3.

A különálló grafikus kártyák (dGfx), a különálló tv-hangolóegység és a különálló hangkártyák kapcsán az 1.1.2. és az 1.2.2. pontban említett, képesség szerinti korrekció csak azokra a kártyákra és hangolóegységekre alkalmazandó, amelyek az asztali vagy integrált számítógépek vizsgálatakor aktív állapotúak.

1.1.4.

Az alábbi műszaki jellemzők mindegyikével rendelkező D kategóriájú asztali számítógépek és integrált asztali számítógépek mentesülnek az 1.1.1. és az 1.1.2. pontban meghatározott követelmények, illetve az 1.2. pontban meghatározott módosított követelmények teljesítése alól:

a)	a központi feldolgozóegységen (CPU) belül legalább hat fizikai mag; és

b)	összesen több mint 320 GB/s keretpuffer-sávszélességet biztosító különálló grafikus kártya/kártyák (dGfx); és

c)	legalább 16 GB rendszermemória; és

d)	legalább 1 000 W mért leadott teljesítményű PSU.

1.2. 2016. január 1-jétől

1.2.1.

Az 1.1.1. pontban meghatározott teljes éves energiafogyasztásra az alábbi módosítások vonatkoznak:

A teljes éves energiafogyasztás (ETEC kWh/év) maximális értéke:

a)	A kategóriájú számítógépek esetében: 94,00;

b)	B kategóriájú számítógépek esetében: 112,00;

c)	C kategóriájú számítógépek esetében: 134,00;

d)	D kategóriájú számítógépek esetében: 150,00.

1.2.2.

A különálló grafikus kártyák (dGfx) kapcsán az 1.1.2. e) pontban meghatározott képesség szerinti korrekcióra az alábbi módosítások vonatkoznak:

	A dGfx kategóriája	TEC-engedmény (többletenergia) (kWh/év)
Az első különálló grafikus kártya (dGfx)	G1	18
	G2	30
	G3	38
	G4	54
	G5	72
	G6	90
	G7	122
A további különálló grafikus kártyákra (dGfx), kártyánként	G1	11
	G2	17
	G3	22
	G4	32
	G5	42
	G6	53
	G7	72

Notebook számítógépek

1.3. 2014. július 1-jétől

1.3.1.

A teljes éves energiafogyasztás (ETEC kWh/év) maximális értéke:

a)	A kategóriájú számítógépek esetében: 36,00;

b)	B kategóriájú számítógépek esetében: 48,00;

c)	C kategóriájú számítógépek esetében: 80,50.

ETEC értéke az alábbi képlet alapján számítandó:

Formula , ahol Px a fogalommeghatározások szerinti, a jelzett üzemmódban/állapotban érvényes, a III. melléklet szerinti eljárásoknak megfelelően méréssel meghatározott teljesítményfelvétel wattban kifejezett értéke.

1.3.2.

Az alábbi képesség szerinti korrekció alkalmazandó:

a)	memória: GB-onként az alapértéken felül 0,4 kWh/év, ahol a memória alapérték 4 GB;

b)	további belső háttértár: 3 kWh/év;

c)	különálló tv-hangolóegység 2,1 kWh/év;

d)	különálló grafikus kártya (dGfx) – az első és minden további különálló grafikus kártya (dGfx) esetében:

	A dGfx kategóriája	TEC-engedmény (többletenergia) (kWh/év)
Az első különálló grafikus kártya (dGfx)	G1	12
	G2	20
	G3	26
	G4	37
	G5	49
	G6	61
	G7	113
A további különálló grafikus kártyákra (dGfx), kártyánként	G1	7
	G2	12
	G3	15
	G4	22
	G5	29
	G6	36
	G7	66

1.3.3.

A különálló grafikus kártyák (dGfx) és a különálló tv-hangolóegység kapcsán az 1.3.2. és az 1.4.2. pontban említett, képesség szerinti korrekció csak azokra a kártyákra és hangolóegységekre alkalmazandó, amelyek a notebook számítógépek vizsgálatakor aktív állapotúak.

1.3.4.

Az alábbi műszaki jellemzők mindegyikével rendelkező C kategóriájú notebook számítógépek mentesülnek az 1.3.1. és az 1.3.2. pontban meghatározott követelmények, illetve az 1.4. pontban meghatározott módosított követelmények teljesítése alól:

a)	a központi feldolgozóegységen (CPU) belül legalább négy fizikai mag; és

b)	összesen több mint 225 GB/s keretpuffer-sávszélességet biztosító különálló grafikus kártya/kártyák (dGfx); és

c)	legalább 16 GB rendszermemória.

1.4. 2016. január 1-jétől

1.4.1.

Az 1.3.1. pontban meghatározott teljes éves energiafogyasztásra az alábbi módosítások vonatkoznak:

A teljes éves energiafogyasztás (ETEC kWh/év) maximális értéke:

a)	A kategóriájú számítógépek esetében: 27,00;

b)	B kategóriájú számítógépek esetében: 36,00;

c)	C kategóriájú számítógépek esetében: 60,50.

1.4.2.

A különálló grafikus kártyák (dGfx) kapcsán az 1.3.2. d) pontban meghatározott képesség szerinti korrekcióra az alábbi módosítások vonatkoznak:

	A dGfx kategóriája	TEC-engedmény (többletenergia) (kWh/év)
Az első különálló grafikus kártya (dGfx)	G1	7
	G2	11
	G3	13
	G4	20
	G5	27
	G6	33
	G7	61
A további különálló grafikus kártyákra (dGfx), kártyánként	G1	4
	G2	6
	G3	8
	G4	12
	G5	16
	G6	20
	G7	36

2. ALVÓ ÜZEMMÓD

Asztali/integrált asztali/notebook számítógépek

2. 2014. július 1-jétől

2.1.	A terméknek rendelkeznie kell alvó üzemmóddal és/vagy az alvó üzemmódnak működési szempontból megfelelő más olyan állapottal, amelynek energiaszükséglete nem lépi túl az alvó üzemmódra előírt vonatkozó értéket.

2.2.	Alvó üzemmódban az energiaszükséglet nem lehet több 5,00 W-nál asztali számítógépek és integrált asztali számítógépek, illetőleg 3,00 W-nál notebook számítógépek esetében.

2.3.	A tétlen állapotban legfeljebb 10,00 W teljesítményt felvevő asztali számítógépek és integrált asztali számítógépek esetében nem követelmény a külön alvó üzemmód megléte.

2.4.

Alvó üzemmódban aktív WOL funkcióval forgalomba hozott termékek esetében:

a)	az előírt értékhez további 0,70 W többletenergiát lehet hozzáadni;

b)	a vizsgálatot a WOL funkció aktív és inaktív állapotában is el kell végezni, és mindkét esetben meg kell felelni a követelményeknek.

2.5.	A nem Ethernet-képes termékeket inaktív WOL funkció mellett kell vizsgálni.

3. LEGALACSONYABB ENERGIAFELVÉTELŰ ÁLLAPOT

Asztali/integrált asztali/notebook számítógép

3. A rendelet hatálybalépésének napjától

3.1.	A legalacsonyabb energiafelvételű állapotban az energiaszükséglet nem lehet több 0,50 W-nál.

3.2.	A terméknek rendelkeznie kell olyan állapottal vagy üzemmóddal, amelynek energiaszükséglete nem lépi túl a legalacsonyabb energiafelvételű állapotra előírt vonatkozó értéket, amikor a termék a hálózati áramforráshoz van csatlakoztatva.

3.3.	Ha a terméket információ vagy állapotjelzés funkcióval hozzák forgalomba, az előírt értékhez további 0,50 W többletenergia adható.

4. KIKAPCSOLT ÜZEMMÓD

Asztali/integrált asztali/notebook számítógépek

4. 2014. július 1-jétől

4.1.	Kikapcsolt üzemmódban az energiaszükséglet nem lehet több 1,00 W-nál.

4.2.	A terméknek rendelkeznie kell kikapcsolt üzemmóddal és/vagy más olyan állapottal, amelynek energiaszükséglete nem lépi túl a kikapcsolt üzemmódra előírt vonatkozó értéket, amikor a termék a hálózati áramforráshoz van csatlakoztatva.

4.3.

Kikapcsolt üzemmódban aktív WOL funkcióval forgalomba hozott termékek esetében:

a)	az előírt értékhez további 0,70 W többletenergiát lehet hozzáadni;

b)	a vizsgálatot a WOL funkció aktív és inaktív állapotában is el kell végezni, és mindkét esetben meg kell felelni a követelményeknek.

4.4.	A nem Ethernet-képes termékeket inaktív WOL funkció mellett kell vizsgálni.

5. A BELSŐ TÁPEGYSÉGEK HATÉKONYSÁGA

Asztali/integrált asztali számítógépek, asztali vékonykliensek, munkaállomások és kis hálózatot kiszolgáló szerverek

5.1. 2014. július 1-jétől

A számítógép belső tápegységeinek legalább a következő követelményeket kell teljesíteniük:

a)	85 %-os hatékonyság a mért leadott teljesítmény 50 %-án;

b)	82 %-os hatékonyság a mért leadott teljesítmény 20 %-án és 100 %-án;

c)	teljesítménytényező = 0,9 a mért leadott teljesítmény 100 %-án.

A 75 W-nál kisebb maximális mért leadott teljesítménnyel rendelkező belső tápegységek mentesülnek a teljesítménytényezőre vonatkozó követelmény alól.

Kiszolgáló számítógépek

5.2. 2014. július 1-jétől

5.2.1.

A többkimenetes (AC-DC) tápegységek teljesítményküszöbe:

a)	85 %-os hatékonyság a mért teljesítmény 50 %-án;

b)	82 %-os hatékonyság a mért teljesítmény 20 %-án és 100 %-án.

5.2.2.

A többkimenetes (AC-DC) tápegységek teljesítményküszöbe:

a)	teljesítménytényező = 0,8 a mért teljesítmény 20 %-án;

b)	teljesítménytényező = 0,9 a mért teljesítmény 50 %-án

c)	teljesítménytényező = 0,95 a mért teljesítmény 100 %-án.

5.2.3.

A legfeljebb 500 W mért teljesítményű egykimenetes (AC-DC) tápegységek teljesítményküszöbe:

a)	70 %-os hatékonyság a mért teljesítmény 10 %-án;

b)	82 %-os hatékonyság a mért teljesítmény 20 %-án;

c)	89 %-os hatékonyság a mért teljesítmény 50 %-án;

d)	85 %-os hatékonyság a mért teljesítmény 100 %-án.

5.2.4.

A legfeljebb 500 W mért teljesítményű egykimenetes (AC-DC) tápegységek teljesítményküszöbe:

a)	teljesítménytényező = 0,8 a mért teljesítmény 20 %-án;

b)	teljesítménytényező = 0,9 a mért teljesítmény 50 %-án

c)	teljesítménytényező = 0,95 a mért teljesítmény 100 %-án.

5.2.5.

Az 500 W-nál nagyobb, de legfeljebb 1 000 W kisebb mért teljesítményű egykimenetes (AC-DC) tápegységek teljesítményküszöbe:

a)	75 %-os hatékonyság a mért teljesítmény 10 %-án;

b)	85 %-os hatékonyság a mért teljesítmény 20 %-án és 100 %-án;

c)	89 %-os hatékonyság a mért teljesítmény 50 %-án.

5.2.6.

Az 500 W-nál nagyobb, de legfeljebb 1 000 W kisebb mért teljesítményű egykimenetes (AC-DC) tápegységek teljesítményküszöbe:

a)	teljesítménytényező = 0,65 a mért teljesítmény 10 %-án;

b)	teljesítménytényező = 0,8 a mért teljesítmény 20 %-án;

c)	teljesítménytényező = 0,9 a mért teljesítmény 50 %-án;

d)	teljesítménytényező = 0,95 a mért teljesítmény 100 %-án.

5.2.7.

A több mint 1 000 W mért teljesítményű egykimenetes (AC-DC) tápegységek teljesítményküszöbe:

a)	80 %-os hatékonyság a mért teljesítmény 10 %-án;

b)	88 %-os hatékonyság a mért teljesítmény 20 %-án és 100 %-án;

c)	92 %-os hatékonyság a mért teljesítmény 50 %-án.

5.2.8.

A több mint 1 000 W mért teljesítményű egykimenetes (AC-DC) tápegységek teljesítményküszöbe:

a)	teljesítménytényező = 0,8 a mért teljesítmény 10 %-án;

b)	teljesítménytényező = 0,9 a mért teljesítmény 20 %-án;

c)	teljesítménytényező = 0,9 a mért teljesítmény 50 %-án;

d)	teljesítménytényező = 0,95 a mért teljesítmény 100 %-án.

6. AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS AKTIVÁLÁSA

Asztali/integrált asztali/notebook számítógépek

6.1. A rendelet hatálybalépésének napjától

A számítógépnek olyan energiagazdálkodási vagy ahhoz hasonló funkcióval kell rendelkeznie, amely az alvó üzemmódra előírt energiaszükségletnél automatikusan alacsonyabb energiaszintű üzemmódra állítja a számítógépet, amikor az nem az elsődleges funkcióját látja el, illetőleg amikor más energiafelhasználó termékek nem függnek a számítógép funkcióitól.

6.2. 2014. július 1-jétől

6.2.1.

Alvó üzemmódra vagy aktív WOL melletti kikapcsolt üzemmódra váltáskor a számítógépnek le kell lassítania az 1 Gb/s-os aktív Ethernet hálózati kapcsolatok sebességét.

6.2.2.

Alvó üzemmódban egy ébresztési esemény, például hálózati kapcsolaton keresztül vagy a felhasználói felület eszközei által kiváltott ilyen esemény indulásától számítva a rendszer összes funkciójának, beleértve a kijelzést is, ≤ 5 másodpercen belül teljes mértékben rendelkezésre kell állnia.

6.2.3.

A számítógépeket olyan alapbeállítással kell forgalomba hozni, hogy a kijelző 10 perces felhasználói inaktivitást követően alvó üzemmódba álljon.

6.2.4.

Ethernet-képes számítógépek esetében követelmény, hogy alvó üzemmódban a WOL funkciónak engedélyezett és letiltott beállítása is legyen, ha a számítógép rendelkezik ilyen funkcióval. Ha az Ethernet-képes számítógép kikapcsolt üzemmódban támogatja a WOL funkciót, akkor esetéban követelmény, hogy kikapcsolt üzemmódban a WOL funkciónak engedélyezett és letiltott beállítása is legyen.

6.2.5.

Ha a számítógép alvó üzemmóddal és/vagy az alvó üzemmódnak működési szempontból megfelelő más állapottal rendelkezik, azt úgy kell beállítani, hogy 30 perces felhasználói inaktivitást követően lépjen működésbe. Ezt az energiagazdálkodási funkciót alapbeállítás szerint aktiválni kell a termék forgalomba hozatala előtt.

6.2.6.

Lehetővé kell tenni a felhasználó számára, hogy egyszerű módon aktiválja vagy inaktiválja a vezeték nélküli hálózati kapcsolato(ka)t, és a felhasználót valamely szimbólum, fény- vagy egyéb jelzés megjelenítésével mindig egyértelműen tájékoztatni kell arról, hogy éppen aktív vagy inaktív-e egy adott vezeték nélküli hálózati kapcsolat.

7. KÖTELEZŐ GYÁRTÓI INFORMÁCIÓK

Asztali/integrált asztali/notebook számítógépek

7.1. 2014. július 1-jétől

7.1.1.

A gyártóknak a műszaki dokumentációban és ingyenesen hozzáférhető internetes oldalakon nyilvánosan rendelkezésre kell bocsátaniuk az alábbi információkat:

a)	a termék típusa és kategóriája a 2. cikkben meghatározottak szerint (csak és kizárólag egy kategória);

b)	a gyártó neve, bejegyzett márkaneve vagy bejegyzett védjegye, valamint kapcsolattartási címe;

c)	a termék adott modelljének azonosító száma;

d)	a gyártás éve;

e)	az ETEC érték (kWh) és a képesség szerinti korrekció arra az esetre, ha a különálló grafikus kártyák (dGfx) le vannak tiltva és a rendszer vizsgálatára UMA-alapú kijelzésvezérléssel állítható grafikus üzemmód mellett kerül sor;

f)	az ETEC érték (kWh) és a képesség szerinti korrekció arra az esetre, ha az összes különálló grafikus kártya (dGfx) aktiválva van;

g)	energiaszükséglet tétlen állapotban (wattban);

h)	energiaszükséglet alvó üzemmódban (wattban);

i)	energiaszükséglet aktív WOL funkcióval működő alvó üzemmódban (wattban) (ha ez a funkció aktív);

j)	energiaszükséglet kikapcsolt üzemmódban (wattban);

k)	energiaszükséglet aktív WOL funkcióval működő kikapcsolt üzemmódban (wattban) (ha ez a funkció aktív);

l)	a belső tápegység hatékonysága a mért leadott teljesítmény 10 %-án, 20 %-án, 50 %-án és 100 %-án;

m)	a külső tápegység hatékonysága;

n)	a számítógép zajszintjei (névleges A-súlyozott hangteljesítményszint);

o)	az akkumulátorok által kiszolgált terhelési ciklusok minimális száma (kizárólag notebook számítógépek esetében);

p)	az e)–o) pontban említett információk meghatározásához használt mérési módszertan;

q)	az energiaszükségletet tekintve stabilan fenntartható üzemállapot eléréséhez szükséges lépések sorozata;

r)	ismertetés arról, hogyan történt az alvó és/vagy kikapcsolt üzemmód kiválasztása vagy beprogramozása;

s)	az azon állapot eléréséhez szükséges események sorrendjének leírása, amelyben az eszköz automatikusan alvó és/vagy kikapcsolt üzemmódra vált;

t)	a tétlen állapot időtartama azt megelőzően, hogy a számítógép automatikusan alvó üzemmódra vagy más olyan üzemmódra vált, amelynek energiaszükséglete nem lépi túl az alvó üzemmódra előírt vonatkozó értéket;

u)	a felhasználói inaktivitás időtartama, amelynek elteltével a számítógép az alvó üzemmódra előírt energiaszükségletnél automatikusan alacsonyabb energiaszintű üzemmódra áll át;

v)	a felhasználói inaktivitás időtartama, amelynek elteltével aktiválódik a kijelző alvó üzemmódja;

w)	felhasználói információk az energiagazdálkodási funkció használatával potenciálisan elérhető energiamegtakarításról;

x)	felhasználói információk az energiagazdálkodási funkció aktiválásának módjáról;

y)	a higanytartalmú beépített kijelzővel ellátott termékek esetében az összes higanytartalom X,X mg formában;

a mérések vizsgálati paraméterei:

—	a vizsgálathoz használt feszültség V-ban és frekvencia Hz-ben,

—	az áramellátó rendszer teljes harmonikus torzítása,

—	az elektromos vizsgálathoz használt műszerek, beállítások és áramkörök adatai és dokumentációja.

7.1.2.

Ha egy termékmodell több konfigurációban kerül forgalomba, a 7.1.1. pontban előírt termékinformációkat elegendő a 2. cikk értelmében vett termékkategóriák mindegyikére egyszer megadni, mégpedig annak a konfigurációnak az alapján, amelynek az adott termékkategórián belül a legmagasabb az energiaszükséglete. A termékinformációk között fel kell sorolni annak a modellnek az összes konfigurációját, amelyről az információk szólnak.

Notebook számítógépek

7.2. 2014. július 1-jétől

Ha a notebook számítógép egy vagy több olyan akkumulátorral működik, amelyhez csak szakember férhet hozzá és amelyet csak szakember képes kicserélni, a 7.1. pontban meghatározott információkon felül a gyártóknak a műszaki dokumentációban, az ingyenesen hozzáférhető internetes oldalakon, és a notebook számítógép külső csomagolásán fel kell tüntetniük a következő szöveget: „A termék akkumulátorát/akkumulátorait a felhasználó nem tudja egyedül egyszerűen kicserélni”.

Ezt a tájékoztatást a notebook számítógép külső csomagolásán jól láthatóan és olvashatóan kell feltüntetni, azon ország valamennyi hivatalos nyelvén, amelyben a terméket forgalmazzák.

Munkaállomások, mobil munkaállomások, asztali vékonykliensek, kis hálózatot kiszolgáló szerverek és kiszolgáló számítógépek

7.3. 2014. július 1-jétől

7.3.1.

A gyártóknak a műszaki dokumentációban és ingyenesen hozzáférhető internetes oldalakon nyilvánosan rendelkezésre kell bocsátaniuk az alábbi információkat:

a)	a termék típusa a 2. cikkben meghatározottak szerint (csak és kizárólag egy kategória);

b)	a gyártó neve, bejegyzett márkaneve vagy bejegyzett védjegye, valamint kapcsolattartási címe;

c)	a termék adott modelljének azonosító száma;

d)	a gyártás éve;

e)	a belső/külső tápegység hatékonysága;

a mérések vizsgálati paraméterei:

—	a vizsgálathoz használt feszültség V-ban és frekvencia Hz-ben,

—	az áramellátó rendszer teljes harmonikus torzítása,

—	az elektromos vizsgálathoz használt műszerek, beállítások és áramkörök adatai és dokumentációja;

g)	maximális energiaszükséglet (wattban);

h)	energiaszükséglet tétlen állapotban (wattban);

i)	energiaszükséglet alvó üzemmódban (wattban);

j)	energiaszükséglet kikapcsolt üzemmódban (wattban);

k)	a számítógép zajszintjei (névleges A-súlyozott hangteljesítményszint);

l)	az e)–k) pontban említett információk meghatározásához használt mérési módszertan.

7.3.2.

Ha egy termékmodell több konfigurációban kerül forgalomba, a 7.3.1. pontban előírt termékinformációkat elegendő a 2. cikk értelmében vett termékkategóriák mindegyikére egyszer megadni, mégpedig annak a konfigurációnak az alapján, amelynek az adott termékkategórián belül a legmagasabb az energiaszükséglete. A termékinformációk között fel kell sorolni annak a modellnek az összes konfigurációját, amelyről az információk szólnak.

III. MELLÉKLET

Piacfelügyeleti célú ellenőrzések és mérések

1. MÉRÉSEK

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell végezni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, és amelyek vélhetően kis bizonytalanságú eredményeket szolgáltatnak.

A fejlett konfigurációs és energiaellátási felület (ACPI) szabványt vagy egyéb hasonló rendszert támogató operációs rendszer nélkül forgalomba hozott számítógépeket az ACPI-t (vagy ahhoz hasonló rendszert) támogató operációs rendszerrel kell vizsgálat alá vetni.

2. ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet II. mellékletében a környezettudatos tervezéssel kapcsolatban előírt követelményekre vonatkozóan az alábbi ellenőrzési eljárást alkalmazzák:

ETEC, alvó üzemmód, kikapcsolt üzemmód és a legalacsonyabb energiafelvételű állapot:

2.1.

1,00 W-ot meghaladó energiaigény esetében, illetve ha a TEC alapján meghatározott energiafogyasztás legalább egy energiagazdálkodási módban 1,00 W-nál nagyobb energiaigényt eredményez, a tagállami hatóságok egyetlen készüléket vetnek vizsgálat alá, a következők szerint:

Úgy kell tekinteni, hogy a mintakonfiguráció teljesíti a II. melléklet 1.1., 1.2., 1.3., 1.4. és 2.3. pontjában foglalt követelményeket, ha a vizsgálat során kapott eredmények legfeljebb 7 %-kal nagyobbak a vonatkozó határértékeknél.

Úgy kell tekinteni, hogy a mintakonfiguráció teljesíti a II. melléklet 2.2. pontjában foglalt követelményeket, ha a vizsgálat során kapott eredmények legfeljebb 7 %-kal nagyobbak a vonatkozó határértékeknél. A vizsgálati eredmények a II. melléklet 2.4. pontja szerinti többletenergiával megnövelhetők, ha az adott modellkonfiguráció alvó üzemmódban aktív WOL funkcióval kerül forgalomba. A modellkonfiguráció vizsgálatát a WOL funkció aktív és inaktív állapotában is el kell végezni, és mindkét esetben teljesülniük kell a követelményeknek. A forgalomba hozatalakor nem Ethernet-képes modellkonfigurációt inaktív WOL funkció mellett kell vizsgálni.

Ha a fent említett vizsgálati eredmények nem kielégítőek, három további, ugyanahhoz a modellkonfigurációhoz tartozó, véletlenszerűen kiválasztott készüléket újabb vizsgálatnak kell alávetni.

Az adott modellkonfiguráció három további készülékének vizsgálatát követően akkor tekinthetők teljesítettnek a II. melléklet 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 2.2. és 2.3. pontjában foglalt követelmények, ha a három készülék vizsgálati eredményeinek átlaga legfeljebb 7 %-kal nagyobb a vonatkozó határértékeknél.

Ha a fent említett vizsgálati eredmények nem kielégítőek, akkor úgy kell tekintetni, hogy az adott modellkonfiguráció, valamint a II. melléklet 7.1.2. és 7.3.2. pontjában említett, ugyanazon termékismertetőben szereplő összes modell nem teljesíti a II. melléklet 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 2.2. és 2.3. pontjában meghatározott, vonatkozó követelményeket.

2.2.

Legfeljebb 1,00 W energiaigény esetén a tagállamok hatóságai egyetlen készüléket vetnek vizsgálat alá, a következők szerint:

A modellkonfiguráció vizsgálatát követően akkor tekinthetők teljesítettnek a II. melléklet 3.1. pontjában foglalt, vonatkozó követelmények, ha a vizsgálati eredmények nem haladják meg 0,10 W-nál nagyobb mértékben a vonatkozó határértékeket. A vizsgálati eredmények a II. melléklet 3.3. pontja szerinti többletenergiával megnövelhetők, ha az adott modellkonfiguráció információ vagy állapotjelzés funkcióval kerül forgalomba.

A modellkonfiguráció vizsgálatát követően akkor tekinthetők teljesítettnek a II. melléklet 4.1. pontjában foglalt, vonatkozó követelmények, ha a vizsgálati eredmények nem haladják meg 0,10 W-nál nagyobb mértékben a vonatkozó határértékeket. A vizsgálati eredmények a II. melléklet 4.3. pontja szerinti többletenergiával megnövelhetők, ha az adott modellkonfiguráció kikapcsolt üzemmódban aktív WOL funkcióval kerül forgalomba. A modellkonfiguráció vizsgálatát a WOL funkció aktív és inaktív állapotában is el kell végezni, és mindkét esetben teljesülniük kell a követelményeknek. A forgalomba hozatalkor nem Ethernet-képes modellkonfigurációt inaktív WOL funkció mellett kell vizsgálni.

Ha a fent említett vizsgálati eredmények nem kielégítőek, három további, ugyanahhoz a modellkonfigurációhoz tartozó készüléket újabb vizsgálatnak kell alávetni.

Az adott modellkonfiguráció három további készülékének vizsgálatát követően akkor tekinthetők teljesítettnek a II. melléklet 3.1. és 4.1. pontjában foglalt követelmények, ha a három készülék vizsgálati eredményeinek átlaga legfeljebb 0,10 W-tal haladja meg a vonatkozó határértékeket.

Ha a fent említett vizsgálati eredmények nem kielégítőek, akkor úgy kell tekintetni, hogy az adott modellkonfiguráció, valamint a II. melléklet 7.1.2. és 7.3.2. pontjában említett, ugyanazon termékismertetőben szereplő összes modell nem teljesíti a II. melléklet 3.1. és 4.1. pontjában meghatározott, vonatkozó követelményeket.

A belső tápegységek hatékonysága

2.3.

A tagállamok hatóságai egyetlen készüléket vetnek vizsgálat alá.

A modell vizsgálatát követően akkor tekinthetőek teljesítettnek a II. melléklet 5. pontjában előírtak, ha:

a)	a II. mellékletben meghatározottak szerinti terhelési feltételek mellett mért hatékonyság számtani középértéke 2 %-nál nagyobb mértékben nem esik az aktív üzemmódban tanúsított átlagos hatékonysággal kapcsolatban meghatározott, vonatkozó határérték alá; és

b)	a II. mellékletben meghatározottak szerinti teljesítménytényező számtani középértéke 10 %-nál nagyobb mértékben nem esik a teljesítménytényezővel kapcsolatban meghatározott, vonatkozó határérték alá.

Ha a fent említett vizsgálati eredmények nem kielégítőek, három további készüléket újabb vizsgálatnak kell alávetni.

Az adott modellkonfiguráció három további készülékének vizsgálatát követően akkor tekinthetők teljesítettnek a II. melléklet 5. pontjában előírtak, ha:

a)	a II. mellékletben meghatározottak szerinti terhelési feltételek mellett mért átlagos hatékonyság számtani középértéke 2 %-nál nagyobb mértékben nem esik az aktív üzemmódban tanúsított átlagos hatékonysággal kapcsolatban meghatározott, vonatkozó határérték alá; és

b)	a II. mellékletben meghatározottak szerinti teljesítménytényező számtani középértéke 10 %-nál nagyobb mértékben nem esik a teljesítménytényezővel kapcsolatban meghatározott, vonatkozó határérték alá.

Ha a fent említett vizsgálati eredmények nem kielégítőek, akkor úgy kell tekintetni, hogy az adott modellkonfiguráció, valamint a II. melléklet 7.1.2. és 7.3.2. pontjában említett, ugyanazon termékismertetőben szereplő összes modell nem teljesíti a II. melléklet 5. pontjában meghatározott, vonatkozó követelményeket.

Az energiagazdálkodás aktiválása

2.4.	A II. melléklet 6.1. pontjában foglalt követelmények tekintetében a tagállamok hatóságainak a vonatkozó eljárással kell megmérniük az energiagazdálkodási vagy hasonló funkció által a megfelelő energiagazdálkodási módba kapcsolt készülék energiaszükségletét.

2.5.

A II. melléklet 6.2.1–6.2.6. pontjában foglalt követelmények teljesülése kapcsán a tagállamok hatóságai egyetlen készüléket vetnek vizsgálat alá, a következők szerint:

A modellkonfiguráció vizsgálatát követően akkor tekinthetők teljesítettnek a 6.2.1. pontban meghatározott, vonatkozó követelmények, ha az 1 Gb/s-os aktív Ethernet hálózati kapcsolatok sebessége lecsökken, amikor az asztali számítógép, az integrált asztali számítógép vagy a notebook számítógép alvó üzemmódra vagy aktív WOL melletti kikapcsolt üzemmódra vált.

A modellkonfiguráció vizsgálatát követően akkor tekinthetők teljesítettnek a 6.2.2. pontban meghatározott, vonatkozó követelmények, ha az asztali számítógép, az integrált asztali számítógép vagy a notebook számítógép összes funkciója, beleértve a kijelzést is, az alvó üzemmódban bekövetkező ébresztési esemény hatására 5 másodpercen belül teljes mértékben használhatóvá válik.

A modellkonfiguráció vizsgálatát követően akkor tekinthetők teljesítettnek a 6.2.3. pontban meghatározott, vonatkozó követelmények, ha az asztali számítógéphez, integrált asztali számítógéphez vagy notebook számítógéphez csatlakoztatott kijelző 10 perces felhasználói inaktivitást követően alvó üzemmódba áll.

A modellkonfiguráció vizsgálatát követően akkor tekinthetők teljesítettnek a 6.2.4. pontban meghatározott, vonatkozó követelmények, ha az alvó és a kikapcsolt üzemmódban a WOL funkció engedélyezhető és letiltható.

A modellkonfiguráció vizsgálatát követően akkor tekinthetők teljesítettnek a 6.2.5. pontban meghatározott, vonatkozó követelmények, ha az asztali számítógép, integrált asztali számítógép vagy notebook számítógép 30 perces felhasználói inaktivitást követően alvó üzemmódba áll.

A modellkonfiguráció vizsgálatát követően akkor tekinthetők teljesítettnek a 6.2.6. pontban meghatározott, vonatkozó követelmények, ha a felhasználók egyszerű módon aktiválni vagy inaktiválni tudják a vezeték nélküli hálózati kapcsolato(ka)t, és valamely szimbólum, fény- vagy egyéb jelzés megjelenítésével mindig egyértelmű tájékoztatást kapnak arról, hogy éppen aktív vagy inaktív-e egy adott vezeték nélküli hálózati kapcsolat.

Ha a fent említett vizsgálati eredmények nem kielégítőek, három további, ugyanahhoz a modellkonfigurációhoz tartozó készüléket újabb vizsgálatnak kell alávetni.

Az adott modellkonfiguráció három további készülékének vizsgálatát követően akkor tekinthetők teljesítettnek a II. melléklet 6.2.1–6.2.6. pontjában foglalt követelmények, ha azoknak a három készülék mindegyike megfelel.

Ha a fent említett vizsgálati eredmények nem kielégítőek, akkor úgy kell tekintetni, hogy az adott modellkonfiguráció, valamint a II. melléklet 7.1.2. és 7.3.2. pontjában említett, ugyanazon termékismertetőben szereplő összes modell nem teljesíti a II. melléklet 6.2.1–6.2.6. pontjában meghatározott, vonatkozó követelményeket.

Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, és a gyártó nem használhatja fel őket a műszaki dokumentációban szereplő értékek megengedett tűréseként annak kimutatására, hogy a termék teljesíti a követelményeket. A megadott értékek nem lehetnek kedvezőbbek a gyártóra nézve, mint a műszaki dokumentációban található értékek.

IV. MELLÉKLET

Indikatív referenciaértékek

A 2009/125/EK irányelv I. melléklete 3. részének 2. pontja alkalmazásában az alábbi indikatív referenciaértékek lettek meghatározva.

A referenciaértékek az e rendelet kidolgozásakor elérhető legjobb technológiát veszik alapul.

A piacon jelenleg az alábbi működési jellemzők számítanak a legjobbnak a számítógépek termékcsoportjában:

—	az ETEC kategóriánkként eltér – lásd az alábbi táblázatot,

—	alvó üzemmód: 0,4 W,

—	kikapcsolt üzemmód: 0,0 W.

Táblázat

Legjobb ETEC értékek a piacon

		ETEC (kWh/év) (1)
Asztali számítógépek és integrált asztali számítógépek	A kategória	33,4
	B kategória	28,7
	C kategória	75,8
	D kategória	63,5
Notebook számítógépek	A kategória	10,9
	B kategória	18,1
	C kategória	26,3

(1) A 2012. március 20-i, legfrissebb adatok alapján.

27.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/34

A BIZOTTSÁG 618/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. június 26.)

a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 669/2009/EK rendelet I. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 669/2009/EK bizottsági rendelet (2) a 882/2004/EK rendelet I. mellékletében említett területekre történő beléptetési helyeken a 669/2009/EK rendelet I. mellékletében (a továbbiakban: lista) felsorolt nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatala tekintetében megállapítja a fokozott hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokat.

(2)	A 669/2009/EK rendelet 2. cikke szerint a listát rendszeresen, legalább negyedévenként felül kell vizsgálni, legalább az e cikkben szereplő információforrások figyelembevételével.

(3)

Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren keresztül bejelentett élelmiszer-káresemények előfordulási gyakorisága és jelentősége, az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal által harmadik országokban végzett vizsgálatok megállapításai, valamint a tagállamok által a 669/2009/EK rendelet 15. cikkének megfelelően a Bizottsághoz benyújtott, a nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek szállítmányaira vonatkozó negyedéves jelentések azt mutatják, hogy a listát módosítani kell.

(4)	A vonatkozó információforrások a Nigériából származó szárazbabszállítmányok esetén új kockázatok megjelenését jelzik, ezért ez esetben indokolt a fokozott hatósági ellenőrzések bevezetése. Ezért a listát ki kell egészíteni az ezekre a szállítmányokra vonatkozó bejegyzéssel.

(5)

A listát módosítani kell továbbá azon árucikkek hatósági ellenőrzése gyakoriságának növelésével, amelyek tekintetében ugyanezen információforrások a vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelőség olyan, nagyobb mértékű hiányát mutatják, amely fokozott hatósági ellenőrzéseket indokol. Ezért ennek megfelelően módosítani kell a listán a Kínából származó Brassica oleraceára vonatkozó bejegyzést.

(6)

A listát módosítani kell továbbá azon árucikkek hatósági ellenőrzései gyakoriságának csökkentésével, amelyek tekintetében a rendelkezésre álló információk általános javulást mutatnak a vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelés mértéke terén, ezért a hatósági ellenőrzések jelenlegi szintje a továbbiakban nem indokolt. Ezért ennek megfelelően módosítani kell a listán a Thaiföldről származó káposztafélékre vonatkozó bejegyzést.

(7)

A lista módosításának továbbá ki kell terjednie azon árucikkekre vonatkozó bejegyzések törlésére, amelyek tekintetében a rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy általánosságban véve elegendő mértékben megfelelnek a vonatkozó uniós jogszabályok által előírt biztonsági követelményeknek, és esetükben ezért a fokozott hatósági ellenőrzés a továbbiakban nem indokolt. Ezért ennek megfelelően módosítani kell a listán a Dél-Afrikából származó földimogyoróra és a gránátalmára vonatkozó bejegyzést.

(8)

Az érthetőség érdekében és a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) található fogalommeghatározással való összhang érdekében módosítani kell a 669/2009/EK rendelet I. mellékletének végjegyzetében található peszticidmaradék-listát.

(9)	A következetesség és érthetőség biztosítása érdekében helyénvaló továbbá a 669/2009/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövegét léptetni.

(10)	A 669/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 669/2009/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(2) HL L 194., 2009.7.25., 11. o.

(3) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.

MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A kijelölt beléptetési helyen fokozott hatósági ellenőrzés alá eső, nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek

Takarmány és élelmiszer

(tervezett felhasználás)

KN-kód (1)

TARIC-alszám

Származási ország

Veszély

A fizikai és azonossági ellenőrzések gyakorisága

(%)

Szárított szőlő

0806 20

Afganisztán (AF)

Ochratoxin-A

(Élelmiszer)

Mogyoró

(héjában vagy héj nélkül)

0802 21 00;

0802 22 00

Azerbajdzsán (AZ)

Aflatoxinok

(Takarmány és élelmiszer)

Görögdinnye

0807 11 00

Brazília (BR)

Szalmonella

(Élelmiszer)

—	„Földimogyoró, héjában

—	1202 41 00

Brazília (BR)

Aflatoxinok

—	Földimogyoró, héj nélkül

—	1202 42 00

—	Amerikai mogyoróvaj

—	2008 11 10

—	Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

—	2008 11 91; 2008 11 96; 2008 11 98

(Takarmány és élelmiszer)

Földieper (fagyasztott)

0811 10

Kína (CN)

Norovirus és hepatitis A

(Élelmiszer)

Brassica oleracea

(egyéb ehető káposztaféle, („kínai brokkoli”) (2)

ex 0704 90 90

Kína (CN)

Peszticidmaradék, amelyet többféle szermaradék kimutatására alkalmazott, GC-MS-en és LC-MS-en alapuló módszerrel vagy egyetlen szermaradék vizsgálatára irányuló módszerekkel vizsgáltak (3)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

Szárított tésztafélék

ex 1902 11 00;

ex 1902 19 10;

ex 1902 19 90;

ex 1902 20 10;

ex 1902 20 30;

ex 1902 20 91;

ex 1902 20 99;

ex 1902 30 10;

ex 1902 30 10

Kína (CN)

Alumínium

(Élelmiszer)

Pomelo

ex 0805 40 00

31; 39

Kína (CN)

(Élelmiszer – friss)

Tea, aromásítva is

0902

Kína (CN)

(Élelmiszer)

—

Padlizsán

—	0709 30 00; ex 0710 80 95

Dominikai Köztársaság (DO)

—	Keserűdinnye (Momordica charantia)

—	ex 0709 99 90; ex 0710 80 95

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

—	Hosszúbab (Vigna unguiculata spp. sesquipedalis)

—	ex 0708 20 00; ex 0710 22 00

Dominikai Köztársaság (DO)

—	Paprika (édes és édestől eltérő) (Capsicum spp.)

—	0709 60 10; ex 0709 60 99

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

—	0710 80 51; ex 0710 80 59

—	Narancs (frissen vagy szárítva)

—	0805 10 20; 0805 10 80

Egyiptom (EG)

—

Földieper

—	0810 10 00

(Élelmiszer – friss gyümölcs)

Paprika (édes és édestől eltérő)

(Capsicum spp.)

0709 60 10;

ex 0709 60 99;

Egyiptom (EG)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

0710 80 51;

ex 0710 80 59

—	Chilipaprika Capsicum annuum, egészben

—	0904 21 10

India (IN)

Aflatoxinok

—	Chilipaprika Capsicum annuum, zúzva vagy őrölve

—	ex 0904 22 00

—	A Capsicum nemzetséghez tartozó növények szárított gyümölcse, egészben, az édes paprika kivételével (Capsicum annuum)

—	0904 21 90

—	Curry (chilipaprikából készült termékek)

—	0910 91 05

—	Szerecsendió (Myristica fragrans)

—	0908 11 00; 0908 12 00

—	Szerecsendió-virág (Myristica fragrans)

—	0908 21 00; 0908 22 00

—	Gyömbér (Zingiber officinale)

—	0910 11 00; 0910 12 00

—	Curcuma longa (kurkuma)

—	0910 30 00

(Élelmiszer – szárított fűszer)

—	Szerecsendió (Myristica fragrans)

—	0908 11 00; 0908 12 00

Indonézia (ID)

Aflatoxinok

—	Szerecsendió-virág (Myristica fragrans)

—	0908 21 00; 0908 22 00

(Élelmiszer – szárított fűszer)

—	Hüvelyes borsó (bontatlan)

—	ex 0708 10 00

Kenya (KE)

—	Hüvelyes bab (bontatlan)

—	ex 0708 20 00

(Élelmiszer – friss és hűtött)

Menta

ex 1211 90 86

Marokkó (MA)

(Élelmiszer – friss fűszernövények)

Szárazbab

0713 39 00

Nigéria (NG)

(Élelmiszer)

Görögdinnye (Egusi, Citrullus lanatus) magja és abból készült termékek

ex 1207 70 00;

ex 1106 30 90;

ex 2008 99 99

Sierra Leone (SL)

Aflatoxinok

(Élelmiszer)

Paprika (édestől eltérő)

(Capsicum spp.)

ex 0709 60 99

Thaiföld (TH)

(Élelmiszer – friss)

—	Korianderlevél

—	ex 0709 99 90

Thaiföld (TH)

Szalmonella (13)

—	Bazsalikom (indiai, édes)

—	ex 1211 90 86

—

Menta

—	ex 1211 90 86

(Élelmiszer – friss fűszernövények)

—	Korianderlevél

—	ex 0709 99 90

Thaiföld (TH)

—	Bazsalikom (indiai, édes)

—	ex 1211 90 86

(Élelmiszer – friss fűszernövények)

Káposztafélék

0704;

Thaiföld (TH)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

ex 0710 80 95

—	Hosszúbab (Vigna unguiculata spp. sesquipedalis)

—	ex 0708 20 00; ex 0710 22 00

Thaiföld (TH)

—

Padlizsán

—	0709 30 00; ex 0710 80 95

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

—	Édes paprika (Capsicum annuum)

—	0709 60 10; 0710 80 51

Törökország (TR)

—	Paradicsom

—	0702 00 00; 0710 80 70

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

Szárított szőlő

0806 20

Üzbegisztán (UZ)

Ochratoxin-A

(Élelmiszer)

—	Korianderlevél

—	ex 0709 99 90

Vietnam (VN)

—	Bazsalikom (indiai, édes)

—	ex 1211 90 86

—

Menta

—	ex 1211 90 86

—	Petrezselyem

—	ex 0709 99 90

(Élelmiszer – friss fűszernövények)

—

Okra

—	ex 0709 99 90

Vietnam (VN)

—	Paprika (édestől eltérő) (Capsicum spp.)

—	ex 0709 60 99

(Élelmiszer – friss)

(1) Amennyiben csak bizonyos, egy adott KN-kód alá tartozó termékek esetében kötelező a vizsgálat, és az árunómenklatúrában e kód alá nem tartozik meghatározott albontás, a KN-kód az „ex” jelölést kapja.

(2) Brassica oleracea L. convar. botrytis (L) Alef var. Italica Plenck, cultivar alboglabra fajok. „Kai Lan”, „Gai Lan”, „Gailan”, „Kailan”, „kínai Jielan” néven is ismertek.

(3) Különösen a következő szermaradékok: klórfenapir, fipronil, (fipronil és a szulfon metabolit (MB46136) összesen, fipronilként kifejezve), karbendazim és benomil (benomil és karbendazim összesen, karbendazimként kifejezve), acetamiprid, dimetromorf és propikonazol.

(4) Különösen a következő szermaradékok: triazofosz, triadimefon és triadimenol (triadimefon és triadimenol összesen), paration-metil, (paration-metil és paraoxon-metil összesen, paration-metilként kifejezve), fentoát, metidation.

(5) Különösen a következő szermaradékok: buprofezin; imidakloprid; fenvalerát és eszfenvalerát (RS & SR izomerek összesen); profenofosz; trifluralin; triazofosz; triadimefon és triadimenol (triadimefon és triadimenol összesen), cipermetrin (cipermetrin, ideértve a szerkezeti izomerek egyéb keverékeit (izomerek összesen).

(6) Különösen a következő szermaradékok: amitráz, (amitráz, beleértve a 2,4-dimetil-anilin részt tartalmazó metabolitokat, amitrázként kifejezve) acefát, aldikarb, (aldikarb, valamint szulfoxidja és szulfonja összesen, aldikarbként kifejezve), karbendazim és benomil (benomil és karbendazim összesen, karbendazimként kifejezve), klórfenapir, klórpirifosz, ditiokarbamátok, (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, mankozebet, metiramot, propinebet, tiramot és ziramot), diafentiuron, diazinon, diklórfosz, dikofol, (p,p’ és o,p’ izomerek összesen), dimetoát (dimethoát és ometoát összesen, dimetoátként kifejezve), endoszulfán, (az alfa- és béta-izomerek és az endoszulfán-szulfát összesen, endoszulfánként kifejezve) fenamidon, imidakloprid, malation, (malation és malaoxon összesen, malationként kifejezve), metamidofosz, metiokarb (metiokarb és metiokarb szulfoxid és szulfod összesen, metiokarbként kifejezve), metomil és tiodikarb, (metomil és tiodikarb összesen, metomilként kifejezve), monokrotofosz, oxamil, profenofosz, propikonazol, tiabendazol, tiakloprid.

(7) Különösen a következő szermaradékok: karbendazim és benomil (benomil és karbendazim összesen, karbendazimként kifejezve), ciflutrin, beleértve a szerkezeti izomerek egyéb keverékeit is (az izomerek összesen), ciprodinil, diazinon, dimetoát, (dimetoát és ometoát összesen, dimetoátként kifejezve), etion, fenitrotion, fenpropatrin, fludioxonil, hexaflumuron, lambda-cihalotrin, metiokarb, (metiokarb és metiokarb szulfoxid és szulfod összeesen metiokarbként kifejezve), metomil és tiodikarb (a metomil és a tiodikarb összesen, metomilként kifejezve), oxamil, fentoát, tiofanát-metil.

(8) Különösen a következő szermaradékok: karbofurán (karbofurán és 3-hidroxi-karbofurán összesen, karbofuránként kifejezve), klórpirifosz, cipermetrin, (cipermetrin, ideértve a szerkezeti izomerek egyéb keverékeit [izomerek összesen]), ciprokonazol, dikofol (p,p’ és o,p’ izomerek összesen), difenokonazol, dinotefuran, etion, fluzilazol, folpet, prokloráz, (prokloráz és a 2,4,6-triklórfenol részt tartalmazó metabolitjai összesen, proklorázként kifejezve), frofenofosz, propikonazol, tiofanát-metil és triforin.

(9) Különösen a következő szermaradékok: dimetoát (dimetoát és ometoát összesen, dimetoátként kifejezve), klórpirifosz, acefát, metamidofosz, metomil és tiodikarb (metomil és tiodikarb összesen) metomilként kifejezve, diafentiuron, indoxakarb, az S és R izomerek összegeként

(10) Különösen a következő szermaradékok: klórpirifosz, cipermetrin, (cipermetrin, ideértve a szerkezeti izomerek egyéb keverékeit [izomerek összesen]), dimetoát (dimetoát és ometoát összesen, dimetoátként kifejezve), endoszulfán (alfa- és béta-izomerek, valamint endoszulfán-szulfát összesen, endoszulfánként kifejezve), hexakonazol, paration-metil (paration-metil és paraoxon-metil összesen, paration-metilként kifejezve), metomil és tiodikarb (metomil és tiodikarb összesen, metomilként kifejezve), flutriafol, karbendazim és benomil (benomil és karbendazim összesen, karbendazimként kifejezve), flubendiamid, miklobutanil, malation (malation és malaoxon összesen, malationként kifejezve).

(11) Különösen a diklófosz szermaradékai.

(12) Különösen a következő szermaradékok: karbofurán (karbofurán és 3-hidroxi-karbofurán összesen, karbofuránként kifejezve), metomil és tiodikarb (metomil és a tiodikarb összesen, metomilként kifejezve), dimetoát (dimetoát és ometoát összesen, dimetoátként kifejezve), triazofosz, malation (malation és malaoxon összesen, malationként kifejezve), profenofosz, protiofosz, etion, karbendazim és benomil (benomil és karbendazim összesen, karbendazimként kifejezve), triforin, procimidon, formetanát: formetanát és sói összesen, formetanát-hidrokloridként.

(13) Referencia-módszer: EN/ISO 6579, vagy a 2073/2005/EK bizottsági rendelet (HL L 338., 2005.12.22., 1. o.) 5. cikke szerint a referencia-módszerre vonatkozóan validált módszer.

(14) Különösen a következő szermaradékok: acefát, karbaril, karbendazim és benomil (benomil és karbendazim összesen, karbendazimként kifejezve), karbofurán (karbofurán és 3-hidroxi-karbofurán összesen, karbofuránként kifejezve), klórpirifosz, klórpirifosz-metil, dimetoát (dimetoát és ometoát összesen, dimetoátként kifejezve), etion, malation, malation (malation és malaoxon összesen, malationként kifejezve), metalaxil és metalaxil-M (metalaxil, ideértve szerkezeti izomerei egyéb keverékeit is, pl. a metalaxil-M-et [izomerek összesen]), metamidofosz, metomil és tiodikarb (metomil és tiodikarb összesen) metomilként kifejezve, monokrotofosz, profenofosz, protiofosz, quinalfosz, triadimefon és triadimenol (triadimefon és triadimenol összeseb), triazofosz, dikrotofosz, EPN, triforin.

(15) Különösen a következő szermaradékok: metomil és tiodikarb (metomil és tiodikarb összesen, metomilként kifejezve), oxamil, karbendazim és benomil (benomil és karbendazim összesen, karbendazimként kifejezve), klofentezin, diafentiuron, dimetoát (dimethoát és ometoát összesen, dimetoátként kifejezve), formetanát: formetanát és sói összesen, formetanát-hidrokloridként kifejezve, malation (malation és malaoxon összesen, malationként kifejezve), procimidon, tetradifon, tiofanát-metil.

(16) Különösen a következő szermaradékok: karbofurán (karbofurán és 3-hidroxi-karbofurán összesen, karbofuránként kifejezve), karbendazim és benomil (benomil és karbendazim összesen, karbendazimként kifejezve), klórpirifosz, profenofosz, permetrin (izomerek összesen), hexakonazol, difenokonazol, propikonazol, fipronil, (fipronil és a szulfon metabolit (MB46136) összesen, fipronilként kifejezve), propargit, fluzilazol, fentoát, cipermetrin, (cipermetrin, ideértve a szerkezeti izomerek egyéb keverékeit [izomerek összesen]), metomil és tiodikarb (metomil és tiodikarb összesen, metomilként kifejezve), quinalfosz, pencikuron, metidation, dimetoát (dimetoát és ometoát összesen, dimetoátként kifejezve), fenbukonazol.”

27.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/47

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. június 21.)

a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási határozat módosításáról

(2013/323/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2011. május 17-én Portugália kérésére pénzügyi támogatást nyújtott az országnak (2011/344/EU tanácsi végrehajtási határozat (2)), a bizalom visszaállítására, a gazdaság fenntartható növekedéséhez való visszatérés lehetővé tételére, valamint Portugália, az euroövezet és az Unió pénzügyi stabilitásának megőrzésére irányuló határozott gazdasági és pénzügyi reformprogramhoz (a továbbiakban: a program) való hozzájárulásként.

(2)

A 2011/344/EU végrehajtási határozat 3. cikkének (10) bekezdésével összhangban a Bizottság a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt és az Európai Központi Bankkal (EKB) összeköttetésben február 25. és március 14. között elvégezte a portugál hatóságok által a program keretében egyeztetett intézkedések végrehajtása terén elért előrelépésre vonatkozó hetedik felülvizsgálatot. Ezt követően 2013. április 14. és 17. között, valamint 2013. május 8. és 11. között sor került néhány költségvetési intézkedés kiegészítő értékelésére.

(3)

Hasznos lenne az uniós hitel maximális átlagos futamidejének meghosszabbítása, mivel hozzájárulna Portugália azon erőfeszítéseihez, hogy ismét teljes mértékben képes legyen piaci finanszírozást igénybe venni és sikerrel le tudja zárni a programot. Annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az uniós hitel maximális átlagos futamidejének meghosszabbításából származó előnyöket, a Bizottságot fel kell hatalmazni a részfolyósítások és részletek futamidejének meghosszabbítására.

(4)

Miután 2012 utolsó negyedévében a gazdasági tevékenység és a foglalkoztatás váratlan mértékben szűkült, a reál bruttó hazai termék (GDP) 3,2 %-kal esett vissza. Ezek a fejlemények a gazdasági kilátások lefelé irányuló módosítását tették szükségessé: a 2012. évi eredményeknek betudható kedvezőtlenebb kiindulási alap, a belföldi fogyasztásnak a korábban feltételezettnél magasabb munkanélküliség okán erősebb visszaesése és a külső kereslet gyengébb kilátásai miatt a reál-GDP az újabb előrejelzések szerint 2013-ban 2,3 %-kal szűkül. A gazdaságélénkülés az előrejelzések alapján szintén a vártnál visszafogottabb, a becslések szerint a reál-GDP az év második felében éri el mélypontját, 2014-ben pedig a növekedés éves átlagos mértéke 0,6 % lesz; a reál-GDP 2015. évi növekedése várhatóan 1,5 %-ot ér el. A munkanélküliségi ráta várhatóan a munkaerő 18,5 %-ánál éri el csúcsát 2014-ben.

(5)

Az államháztartási hiány 2012-ben GDP-arányosan 6,4 %-ot ért el, ami meghaladja a GDP 5 %-ában meghatározott programcélt. Az államháztartási hiányt számos jelentős egyszeri művelet befolyásolta, amelyeknek költségvetési hatása az előző felülvizsgálat idején nem volt ismert. A műveletek közé tartozik a CGD állami tulajdonban lévő banknak juttatott tőkeinjekció (a GDP 0,5 %-a), a Parpública és a SAGESTAMO – két nem állami vállalat – közötti tulajdonosi hitel-tőke konverzió kormányzaton keresztül zajló tranzakciója (a GDP 0,5 %-a), és a BPN-től származó eszközátadásokhoz kapcsolódó értékcsökkenés (a GDP 0,1 %-a). Ezen túlmenően, a főbb portugáliai repülőterek működtetési koncessziójának értékesítéséből származó bevételeket az Eurostat útmutatásának megfelelően tőkekivonásként kezelték, ami így – ellentétben a kormány által a költségvetésben meghatározottal – nem volt hatással az államháztartási egyenlegre (a GDP 0,7 %-a). Az említett egyszeri tényezők hatását kizárva az államháztartási egyenlegből, az államháztartás hiánya a GDP 4,7 %-ának felelt volna meg, vagyis a célérték alatt maradt volna. A hiánynak erre a szintre történő leszorítása kihívást jelentett, mivel a bevételek makrogazdasági tényezőkkel magyarázható elmaradását a költségvetésben tervezettnél magasabb megtakarításokkal kellett ellensúlyozni, különösen az állami bérek, a folyó termelőfelhasználás és az új beruházási projektekre szánt előirányzatok terén.

(6)

Összességében a strukturális egyenleg javulásával mért költségvetési erőfeszítés 2012-ben elérte a GDP 2,4 %-át, ami összhangban van a Portugáliában fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről szóló, 2012. október 9-i tanácsi ajánlással. A strukturális elsődleges egyenleg javulása még nagyobb volt, a GDP 2,7 %-a.

(7)

A 2012. évi fejlemények nyomán a 2013. évi új költségvetési kiindulási alap feltételezi, hogy a nem várt bevételkiesések és a megnövekedett természetbeni szociális transzferek erre az évre is áthúzódnak, a 2012 utolsó negyedévében megvalósult kiadási megtakarítások nagy része pedig nem tekinthető tartósnak, ami 2013-ban a GDP 0,4 %-a körüli negatív áthúzódó hatást eredményez. Ezen túlmenően a 2013. évi makrogazdasági kilátások jelentős romlása a költségvetési kiindulási alapot a GDP 0,5 %-ával tovább csökkentette. E fejlemények ismeretében a program ötödik felülvizsgálatakor meghatározott költségvetési célok (2013-ban a GDP 4,5 %-a, 2014-ben a GDP 2,5 %-a) már nem megvalósíthatók. Mivel az eltérés az értékelés szerint alapvetően a kormány befolyásán kívül áll, indokoltnak tűnik a költségvetési kiigazítási pálya módosítása.

(8)

A hiánycélok ezért 2013-ban a GDP 5,5 %-ára, 2014-ben a GDP 4,0 %-ára és 2015-ben a GDP 2,5 %-ára módosultak. Ezt a költségvetési pályát úgy kalibrálták újra, hogy a 2011-2015 közötti időszakban fennmaradjon a közel 9 %-os strukturális elsődleges kiigazítás, egyúttal lehetővé váljon az automatikus stabilizátorok működése és figyelembe vegyék a finanszírozási és adósságkorlátokat, valamint a kiigazítás társadalmi költségeit. Még a módosított célok mellett is jelentős mértékű, 2013-ban a GDP 3,5 %-ának, 2014-ben pedig a GDP 2 %-ának megfelelő konszolidációs intézkedésekre lesz szükség. A programidőszak során a tervezett kiigazítást számos strukturális kiadási és bevételi intézkedés támasztja alá. A konszolidációs pálya várhatóan a programidőszak után is folytatódik, hogy a hiányt 2015-re egyértelműen a 3 %-os küszöb alá csökkentsék.

(9)

A 2013. évi költségvetés a GDP valamivel több mint 3 %-át kitevő strukturális jellegű diszkrecionális intézkedést tartalmazott, a közalkalmazottak két prémiuma közül az egyiknek és a nyugdíjasok két prémiuma 1,1-szeresének – ezeket 2012-ben vonták meg – a visszaállítása okozta hatás figyelembevételét követően. Április 5-én azonban az alkotmánybíróság a 2013. évi költségvetés néhány rendelkezését illetően elmarasztaló ítéletet hozott, beleértve a közalkalmazottak maradék prémiumának és a nyugdíjasok prémiuma 0,9-szeresének a megvonását, valamint az álláskeresési járadékra és a táppénzre terhelt új különadót, és ezzel a GDP 0,8 %-át kitevő költségvetési rést teremtett. E rés bezárása és a 2014-ben és 2015-ben szükséges költségvetési kiigazítás alátámasztása érdekében a kormány április és május folyamán tartós kiadáscsökkentő intézkedéseket tartalmazó csomagot fogadott el, amelynek kumulatív hozama 2013-2014 között 4,7 milliárd EUR vagy a GDP 2,8 %-a, és amelyből a GDP 0,8 %-át kitevő intézkedést előrehoztak 2013-ra. 2014-re a bevétel- és kiadásalapú konszolidáció egyenlege ismét helyreáll.

(10)

Többek között a közalkalmazottak és a nyugdíjasok két prémiumának teljes visszaállítása következtében 2013-ban a teljes költségvetési konszolidáció több mint két harmadát teszi ki a bevételnövelés, míg a kiadáscsökkentés kevesebb mint egy harmadát, szemben az eredeti tervekkel, miszerint a konszolidáció a kiadásoldalon összpontosul.

(11)

A 2013. évi bevételi intézkedések közé tartozik a személyi jövedelemadó átalakítása; az adóköteles jövedelem minimálbér feletti részére kivetett 3,5 %-os pótadó; a legmagasabb jövedelmekre kivetett szolidaritási különadó; az adóalap szélesítése és egyéb bevételnövelő változások a társasági adózásban; a dohánytermékekre, az alkoholra és a földgázra kivetett magasabb jövedéki adó; az ingatlanok újraértékelését követően az ingatlanadózás alapjának kiszélesítése és az elöregedéshez kapcsolódó fenntarthatósági problémák kezelése érdekében a nyugdíjakra kivetett rendkívüli szolidaritási hozzájárulás. Kiadási oldalon az intézkedések közé tartozik a forráselosztás optimalizálásával és az állami szféra alkalmazottainak alacsonyabb számával, valamint a túlóradíjak, a béren kívüli juttatások és a rendkívüli szabadság alatti kompenzáció csökkentésével az állami szféra bérköltségeinek jelentős csökkentése. Az egyéb kiadáscsökkentő intézkedések magukban foglalják az egészségügyi ágazatban a racionalizálási erőfeszítések folytatását; a szociális ellátások egyszerűsítését és a szociális támogatás jobb célzottságát; a szakminisztériumokban a folyó termelőfelhasználás csökkentését; a köz- és magánszféra közötti partnerségek szerződéseinek újratárgyalásából fakadó megtakarításokat és az állami tulajdonban lévő vállalatok átalakítására tett további erőfeszítéseket. A tervezett megtakarítások részben a közkiadások felülvizsgálata keretében megállapított intézkedések előrehozatalának köszönhetők.

(12)

Míg a fent említett intézkedések tartósak, a kormány nem tartós intézkedéseket is elfogad majd – többek között a Kohéziós Alap forrásainak a kevésbé kiforrott projektektől az előrehaladottabb állapotban lévők számára történő áthelyezése révén –, és a tőkekiadások további csökkentését (Polis program).

(13)

A pótköltségvetésben foglalt konszolidációs intézkedéseken felül a kormány a közkiadások felülvizsgálatához kapcsolódó reformok végrehajtásához szükséges minden egyéb jogszabály-módosítást és jogalkotási javaslatot esettől függően elfogad, illetve előterjeszt a parlamentnek a jogalkotási ülésszak végéig, 2013. július közepéig.

(14)

A költségvetési kiigazítás 2014-ben a kormány által az elmúlt hónapok során végrehajtott közkiadás-felülvizsgálat alapján folytatódik, és a GDP 2 %-ának megfelelő tartós kiadáscsökkentő intézkedéseket is magában foglal 2014-ben. A közkiadások felülvizsgálatához kapcsolódó intézkedések legnagyobb hatása három fő tengelyt érint: 1) az állami szektor bérköltségeinek csökkentése; 2) a nyugdíjellátások csökkentése és 3) a szakminisztériumok és programok ágazati kiadásainak csökkentése. A közkiadások felülvizsgálatához kapcsolódó intézkedések az állam reformjára irányuló szélesebb körű erőfeszítés részét képezik azzal a céllal, hogy fokozzák a szociális transzferek és közszolgáltatások hatékonyságát és méltányosságát. A bérköltségek 2014. évi csökkentésének célja az állami szférában a munkaerő létszámának csökkentése, összetételének pedig a magasabban képzett alkalmazottak felé való elmozdítása, az állami szféra munkarendjének hozzáigazítása a magánszférához, valamint a javadalmazási politika átláthatóbbá és érdemeken alapulóvá tétele. A konkrét reformok közé tartozik a speciális mobilitási rendszer átképzési programmá való átalakítása, az állami szféra munkaidejének a magánszektorral való összehangolása (azaz heti 35 óráról 40 órára emelése), munkaidőkeret bevezetése, szabadnap-jogosultságok csökkentése, önkéntes létszám-leépítési rendszer végrehajtása (amely a becslések szerint a GDP mintegy 0,3 %-át kitevő egyszeri kezdeti költséggel jár), és egységes bér- és pótlékskála bevezetése. A megtakarítások másik jelentős részét az átfogó nyugdíjreform teremti meg, amely méltányossági elvekre és a jövedelem progresszivitására épül, és ezáltal védi a legalacsonyabb nyugdíjakat. A reformok célja konkrétan a közalkalmazotti rendszer (CGA) és az általános rendszer jelenlegi különbségeinek csökkentése, a kötelező nyugdíjkorhatár emelése, a demográfiai fenntarthatósági tényező módosítása és – ha mindenképp szükséges – egy progresszív fenntarthatósági hozzájárulás bevezetése. Végül pedig a szakminisztériumok folyó termelőfelhasználása és kiadási programjai terén fokozzák a megtakarításokat.

(15)	A közkiadások felülvizsgálatához kapcsolódó néhány intézkedést ugyanolyan nagyságrendű és minőségű más intézkedéssel válthatnak fel a szociális és politikai partnerekkel jelenleg folytatott konzultáció során, tekintettel a végrehajtási folyamat politikai és jogi kockázataira.

(16)

A költségvetési kiigazítási folyamatot a kormányzati kiadások ellenőrzésének fokozására és az adóbeszedés javítására irányuló számos költségvetési strukturális intézkedés támasztja alá. Mindenekelőtt a költségvetési keret átfogó – központi, regionális és helyi önkormányzati szintű – reformja révén kerül összhangba a költségvetési eljárások és irányítás legjobb gyakorlataival. A költségvetési kerettörvényt módosították annak érdekében, hogy magában foglalja a megerősített uniós pénzügyi irányítási keretet a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésben és a hatos csomag néven ismert gazdaságirányítási csomagban meghatározott követelmények átültetése révén. A kötelezettségvállalások ellenőrzésének új rendszere eredményekkel járt, de a végrehajtást szorosan nyomon kell követni annak biztosítása érdekében, hogy a kötelezettségvállalások összhangban legyenek a finanszírozással. A közigazgatás reformja az állami foglalkoztatás és az állami vállalatok jelentős racionalizálásával folytatódik. Az adóigazgatás korszerűsítésére irányuló reformok tovább haladnak előre, a hatóságok pedig fokozzák a nyomon követést és erősítik az adózási fegyelmet. A köz- és magánszféra közötti partnerségek újratárgyalása megkezdődött, 2013-ra és későbbre jelentős megtakarítások várhatók. Az állami vállalatok 2012 végére átlagban működési egyensúlyt értek el, és az eredmények javítása érdekében további, hatékonyságnövelő reformok vannak tervben. Az egészségügyi reformok jelentős megtakarításokat eredményeznek, a végrehajtás pedig nagyjából a célokkal összhangban folytatódik.

(17)

A nominális GDP-növekedésre (2013-ban –1,0 %, 2014-ben 1,6 % és 2015-ben 3,3 %) és az államháztartási hiányra (2013-ban a GDP 5,5 %-a, 2014-ben a GDP 4,0 %-a, 2015-ben pedig a GDP 2,5 %-a) vonatkozó jelenlegi bizottsági előrejelzések alapján az adósság GDP-hez viszonyított aránya várhatóan a következőképpen alakul: 2013-ban a GDP 122,9 %-a, 2014-ben a GDP 124,2 %-a, 2015-ben pedig a GDP 123,1 %-a. Így az adósság GDP-hez viszonyított aránya 2014 után – a hiány további csökkenését feltételezve – csökkenő pályára kerül. Az adósság dinamikájára számos vonal alatti művelet hat, amelyek jelentős pénzügyieszköz-beszerzéseket foglalnak magukban, mindenekelőtt esetleges banki feltőkésítések és az állami tulajdonú vállalatok, valamint az elhatárolt és a pénzforgalmilag ténylegesen fizetendő kamatok közötti különbségek finanszírozása céljából.

(18)

A bankokat érintő tőkeinjekciós intézkedések végrehajtása 2012-ben befejeződött, és lehetővé tette a részt vevő bankok számára az Európai Bankhatóság által előírt szavatolótőke-pufferek, valamint az év végére a programban meghatározott 10 %-os alaptőke-megfelelési mutató teljesítését, amely 2012 közepére megtörtént. A hitel/betét arányra vonatkozó, 120 százaléknak megfelelő indikatív célt 2014-re valószínűleg sikerül elérni, mivel néhány bank már 2012 végére a küszöbérték alatti szintet ért el. A vállalati szektor finanszírozási forrásainak diverzifikációjára irányuló erőfeszítéseket fokozzák. Folyamatban van a kormány által támogatott, már meglévő hitelkeretek teljesítményének és irányításának javítását szolgáló lehetőségek értékelése. Zajlik a bankok helyreállítási terveinek elemzése és készülnek a szanálási tervek.

(19)

A növekedést és versenyképességet fokozó strukturális reformok végrehajtása terén további haladást értek el. Az aktív munkaerő-piaci intézkedések megerősítése mellett a hatóságok átfogó munkaerő-piaci reformot fogadtak el. A munkaerőpiac rugalmassága és a munkahelyteremtés előmozdítása érdekében az új jogi keret csökkenti a végkielégítéseket, lazítja a tisztességes elbocsátás feltételeit, növeli a munkaidő rugalmasságát, kibővíti a vállalati szintű béralku lehetőségeit, valamint úgy módosítja a munkanélküli-biztosítási ellátási rendszert, hogy fokozza a munkába való gyors visszatérés ösztönzőit, ugyanakkor megfelelő szintű védelmet nyújt. A középfokú oktatásra, valamint a szakképzésre vonatkozó cselekvési tervek végrehajtása a tervek szerint halad előre.

(20)

Jó ütemben halad a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) végrehajtása, amelynek célja a piacra lépés akadályainak csökkentése és a verseny, valamint a gazdasági tevékenység ösztönzése azáltal, hogy megkönnyíti az új belépőknek a különböző gazdasági rendszerekben a piaci hozzáférést. Hamarosan előterjesztésre kerül a Parlamentnek a legfontosabb nemzeti szabályozó hatóságok működésére vonatkozó főbb elveket, köztük erős függetlenséggel és autonómiával való felruházásukat meghatározó kerettörvény. Jelentős haladást értek el a harmadik energiacsomag átültetésében és a rendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében folyamatban van a villamosenergia-tarifa terén fennálló adósság csökkentése. Egyes gazdasági ágazatokban, mint például a környezetvédelem és a területrendezés, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, az ipar, a turizmus és a geológia, egyszerűsödnek az engedélyezési eljárások és egyéb adminisztratív terhek.

(21)

A lakásbérleti piac átfogó reformja 2012. novemberben lépett hatályba, és várhatóan dinamikusabbá teszi az ingatlanpiacot. Az igazságszolgáltatási rendszer reformja az egyeztetett ütemterv szerint halad. Haladást értek el a lezáratlan ügyek számának csökkentésében, valamint szélesebb körű reformok, például a bírósági kerületek földrajzi átszervezése és a polgári perrendtartás reformja terén.

(22)	E fejlemények fényében a 2011/344/EU végrehajtási határozatot módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/344/EU végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)	Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az Unió hitelt bocsát Portugália rendelkezésére legfeljebb 26 milliárd EUR összegben, legfeljebb 19,5 éves átlagos futamidővel. A hitel egyes részleteinek futamideje nem haladhatja meg a 30 évet.”;

A szöveg az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(9) Portugália kérésére a Bizottság meghosszabbíthatja egy részfolyósítás vagy részlet futamidejét, feltéve, hogy az (1) bekezdésben meghatározott leghosszabb átlagos futamidő betartásra kerül. E célból a Bizottság az általa felvett hitelek egészét vagy egy részét refinanszírozhatja. Az előzetesen felvett bármely hitelösszeget az EKB-nál vezetett, a Bizottság által a pénzügyi támogatás lebonyolítása céljából nyitott számlán kell tartani.”

A 3. cikk a következőképpen módosul:

A (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az államháztartási hiány nem haladhatja meg 2011-ben a GDP 5,9 %-át, 2012-ben a GDP 5,0 %-át, 2013-ban a GDP 5,5 %-át, 2014-ben pedig a GDP 4 %-át. Az államháztartási hiány kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni a portugál kormány pénzügyi ágazati stratégiájával összefüggő banktámogatási intézkedések esetleges költségvetési kiadásait. A költségvetési konszolidációt kiváló minőségű tartós intézkedések révén és a konszolidációnak a sérülékeny csoportokra gyakorolt hatását minimalizálva kell megvalósítani.

(4) Portugália a jelzett év vége előtt elfogadja az (5)–(8) bekezdésben részletezett intézkedéseket, a 2011–2014-re vonatkozó pontos határidőket az egyetértési megállapodás tartalmazza. Portugália készen áll további konszolidációs intézkedések meghozatalára annak érdekében, hogy a programidőszak során teljesüljenek a hiánycélok.”;

A (7)–(9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Portugália az egyetértési megállapodásban részletezett feltételekkel összhangban 2013 során elfogadja a következő intézkedéseket:

Az államháztartási hiány 2013-ban nem haladhatja meg a GDP 5,5%-át. Az év során végrehajtja a 2013. évi költségvetésben – beleértve a május végéig a Parlamentnek benyújtandó pótköltségvetést - foglalt konszolidációs intézkedéseket. A bevételnövelő intézkedések közé tartozik a személyi jövedelemadó reformja, amely egyszerűsíti az adórendszert, egyes adókedvezmények megszüntetésével szélesíti az adóalapot és növeli az átlagos adókulcsot a progresszivitás megőrzése mellett; a társasági adó alapjának szélesítése; a jövedéki adók és a rendszeres ingatlanadók növelése, valamint a nyugdíjakra kivetett rendkívüli szolidaritási hozzájárulás. A kiadáscsökkentő intézkedések közé tartozik a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátások racionalizálása; a béreknek az állandó és ideiglenes alkalmazottak számának és a túlóra díjazásának a csökkentésével történő visszafogása; az állami vállalatok működési és tőkekiadásainak csökkentése; a köz- és magánszféra közötti partnerségek szerződéseinek újratárgyalása; és a szakminisztériumokban a folyó termelőfelhasználás csökkentése;

A közkiadások felülvizsgálatán alapuló néhány intézkedést előre kell hozni 2013-ra. Ezek közé tartozik főként a közalkalmazottak létszámának további csökkentése a speciális mobilitási rendszer átképzési programmá való átalakítása révén, az állami és a magánszféra munkarendjének összehangolása különösen az állami szektorban a munkaidő heti 35 óráról 40 órára emelésével, a közalkalmazottak speciális egészségbiztosítási rendszerekbe befizetett járulékainak növelése, és a béren kívüli juttatások csökkentése. A szakminisztériumokat érintő racionalizációs erőfeszítéseket a költségvetésben szereplő eredeti terveken túlmenően fokozni kell, és tovább kell ésszerűsíteni a szociális kiadásokat. Emellett a fent említett tartós intézkedéseket ki kell egészíteni átmeneti intézkedésekkel, amelyeket 2014-ben tartós intézkedésekkel kell felváltani, különös tekintettel a Kohéziós Alap forrásainak a kevésbé kiforrott projektektől az előrehaladottabb állapotban lévők számára történő áthelyezésére és a tőkekiadások további csökkentésére (Polis program);

A pótköltségvetésben foglalt konszolidációs intézkedésen felül a kormány a közkiadások felülvizsgálatához kapcsolódó reformok végrehajtásához szükséges minden egyéb jogszabály-módosítást és jogalkotási javaslatot esettől függően elfogad, illetve előterjeszt a parlamentnek a jogalkotási ülésszak végéig, 2013. július közepéig;

d)	Portugália folytatja privatizációs programjának végrehajtását;

e)	Portugália az autonóm régiók és a helyi hatóságok 2014. évi költségvetéséhez szükséges bevételi előrejelzések megkönnyítése érdekében koordinálja a kormány különböző szintjei közötti információcserét;

f)	Portugália elmélyíti a megosztott szolgáltatások alkalmazását a közigazgatásban;

Portugália csökkenti a szakminisztériumok (például adóügyi, társadalombiztosítási, igazságügyi) helyi képviseleteinek számát a „Lojas do Cidadão” (egyablakos ügyintézési pont a hatóságok és a szolgáltatók vonatkozásában) keretében való egyesítésükkel, valamint a program időtartama alatt az elektronikus közigazgatás további kiépítésével;

h)	Portugália folytatja a kórházi hálózat átszervezését és ésszerűsítését szakosodás, koncentráció és a kórházi szolgáltatások csökkentése, valamint a kórházak együttes irányítása és működtetése révén és 2013 végére véglegesíti a cselekvési terv végrehajtását;

i)	Portugália nemzetközileg elismert szakértők segítségével és az új városi bérleti szerződésekről szóló 6/2006. számú törvény módosítása, valamint a felújítás adminisztratív eljárását egyszerűsítő törvényerejű rendelet nyomán elvégzi az ingatlanpiac működésének átfogó felülvizsgálatát;

j)	Portugália nemzeti szintű ingatlan-nyilvántartási rendszert dolgoz ki, hogy lehetővé váljon a várostervezés költségeinek és hasznának egyenlőbb eloszlása;

Portugália végrehajtja a középfokú oktatás és a szakképzés minőségének javítására irányuló cselekvési terveiben meghatározott intézkedéseket, mindenekelőtt teljes mértékben működőképessé teszi az oktatási és képzési politika eredményeinek és hatásainak elemzését, nyomon követését és értékelését szolgáló irányítási eszközt és felállítja a referencia-szakiskolákat;

l)	Portugália befejezi a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelv (4) teljes körű végrehajtásához szükséges függőben lévő ágazati módosítások elfogadását;

m)	Portugália célzott intézkedéseket hajt végre a lezáratlan jogérvényesítési ügyek folyamatos csökkentésének elérése érdekében a bíróságok ügyhátralékainak felszámolása céljából;

n)	A kormány benyújtja a parlamentnek a főbb nemzeti szabályozó hatóságokra vonatkozó kerettörvényt azok teljes függetlenségének, valamint pénzügyi, adminisztratív és irányítási autonómiájának biztosítása érdekében;

Portugália javítja az üzleti környezetet azáltal, hogy végrehajtja az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló, függőben lévő reformokat (a 2006/123/EK irányelvben meghatározott teljes mértékben működőképes egyablakos ügyintézési pontok és az engedélyezés alól mentesülő projektek), valamint tovább egyszerűsíti a hatályos engedélyezési eljárásokat, szabályozásokat és a gazdaságot érintő egyéb adminisztratív terheket, amelyek a gazdaság fejlődésének jelentős akadályát képezik;

p)	Portugália végrehajtja a kikötők irányítási rendszerének reformját, beleértve a kikötői működési koncessziók átalakítását;

q)	Portugália végrehajtja a közlekedési rendszer működését javító intézkedéseket;

r)	Portugália végrehajtja az energiatarifa terén fennálló adósság megszüntetését célzó intézkedéseket és teljes körűen végrehajtja a harmadik uniós energiacsomagot;

Portugália annak érdekében, hogy – különösen 2013-ban – jelentős költségvetési megtakarításokat érjen el, biztosítja, hogy az új jogi és intézményi PPP-keretet alkalmazzák, és a kormány által előterjesztett stratégiai tervvel, valamint a szabályozási keret módosításával összhangban folytatódjon a PPP közúti szerződések újratárgyalása;

t)	Portugália továbbra is középpontba helyezi az adócsalás és -kikerülés elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket és erősíti az adózási fegyelmet;

u)	Portugália az egyetértési megállapodás rendelkezéseinek megfelelően módosítja a végkielégítési rendszert;

Portugália a makrogazdasági egyensúlytalanságok korrekciója érdekében ösztönzi a munkahelyteremtésre és a vállalkozások versenyképességének javítására irányuló célkitűzésekkel összhangban lévő bérfejlesztést. A program ideje alatt a minimálbérek növelésére kizárólag akkor kerül sor, ha azt a gazdasági és munkaerő-piaci fejlemények indokolják;

w)	Portugália folytatja aktív munkaerő-piaci intézkedései hatékonyságának javítását az értékelő jelentés eredményeivel és az állami foglalkoztatási szolgálatok működésének javítására irányuló cselekvési tervvel összhangban.

(8) Az államháztartási hiány 2014-ben nem haladhatja meg a GDP 4,0 %-át. E cél elérése érdekében Portugália végrehajtja a közkiadások felülvizsgálata keretében hozott kiadáscsökkentő intézkedéseket. Ezek az intézkedések összesen várhatóan a GDP 2 %-át teszik ki 2014-ben, és magukban foglalják a bérköltségek csökkentését, aminek célja az állami szférában a munkaerő létszámának csökkentése, összetételének pedig a magasabban képzett alkalmazottak felé való elmozdítása; az állami és a magánszféra munkarendjének további összehangolását, azaz a munkaidő növelését, munkaidőkeret bevezetését, szabadnap-jogosultságok csökkentését; önkéntes létszám-leépítési rendszer végrehajtását; a közalkalmazotti nyugdíjrendszer (CGA) és az általános nyugdíjrendszer jelenlegi különbségeinek csökkentését; a kötelező nyugdíjkorhatár emelését; és - ha mindenképp szükséges – a nyugdíjakra kivetett progresszív fenntarthatósági hozzájárulás bevezetését. Ezen túlmenően a szakminisztériumok folyó termelőfelhasználása és kiadási programjai terén fokozni kell a megtakarításokat. Néhány intézkedést részben vagy egészben ugyanolyan nagyságrendű és minőségű más intézkedéssel válthatnak fel.

(9) A pénzügyi ágazatba vetett bizalom helyreállítása érdekében Portugáliának megfelelő tőkeszintet kell fenntartania a bankszektorában és biztosítania kell a rendezett hitelleépítési folyamatot az egyetértési megállapodásban meghatározott határidők betartásával. Ezzel összefüggésben Portugália a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében végrehajtja a portugál bankszektorra vonatkozó, a Bizottsággal, az EKB-val és az IMF-fel egyeztetett stratégiát. Ennek keretében Portugália különösen:

a)	a bankoknak biztosítékpuffereik fenntartható alapon történő megerősítését tanácsolja;

biztosítja a banki ágazatban a kiegyensúlyozott és rendezett hitelleépítést, ami továbbra is kritikus fontosságú a finanszírozási egyensúlytalanságok tartós megszüntetése és középtávon az eurórendszer általi finanszírozásra való támaszkodás mértékének csökkentése érdekében. Negyedévente felülvizsgálja a bankok finanszírozási és tőkére vonatkozó terveit;

c)	elősegíti a vállalati szektorra és különösen a kkv-kra irányuló finanszírozási alternatívák diverzifikációját a tőkepiacokhoz és az exporthitel-biztosításhoz való hozzáférésük javítását célzó intézkedések körével;

d)	folytatja az állami tulajdonban lévő CGD-csoport racionalizálását;

optimalizálja a BPN-től a három állami tulajdonú különleges célú gazdasági egységre átruházott eszközök szanálását azáltal, hogy harmadik szakmai félhez szervezi ki az eszközkezelést, mely szakmai fél megbízást kap arra, hogy idővel fokozatosan szanálja az eszközöket; a folyamatban lévő versenyeljárás keretében kiválasztja a hitelkezelést végző felet, és a megbízásba a megtérülés maximalizálását és a működési költségek minimalizálását biztosító megfelelő ösztönzőket épít be; biztosítja a leányvállalatok és az eszközök időben történő átruházását a másik két állami tulajdonú különleges célú gazdasági egységre;

a vállalati szektorra irányuló finanszírozási alternatívák diverzifikációjának elősegítésére vonatkozó előzetes javaslatok alapján kidolgozza és végrehajtja a vállalati szektor számára a hagyományos banki hitelhez képest finanszírozási alternatívákat nyújtó megoldásokat; értékeli a kormány által támogatott exporthitel-biztosítási rendszerek hatékonyságát, hogy az uniós szabályoknak megfelelő intézkedéseket hozhasson az export előmozdítására;

elemzi a bankok helyreállítási terveit és iránymutatást bocsát ki a helyreállítási tervek rendszeréhez, valamint a bankok által benyújtott jelentések alapján szanálási terveket készít; biztosítja a szanálási alap kezdeti és éves finanszírozásához szükséges intézkedések végrehajtását; a bankok helyreállítási és szanálási terveinek végrehajtása során elsőbbséget ad a rendszerszintű jelentőséggel bíró bankoknak;

h)	végrehajtja a pénzügyi intézményeket a háztartások adósságának peren kívüli átütemezésére ösztönző keretet, zökkenőmentessé teszi a vállalati adósság átütemezésére vonatkozó alkalmazást és végrehajtja a szerkezetátalakítási eszközök széles körű megismertetésére irányuló cselekvési tervet;

Negyedéves jelentéseket készít az új szerkezetátalakítási eszközök végrehajtásáról és a fizetésképtelenséggel érintettek körében felmérést készít a meglévő adósságátütemezési eszközök megfelelőségéről és a lehetséges hiányosságokról vagy szűk keresztmetszetekről, feltárja a lehetőségeket a PER (a súlyos pénzügyi zavarokkal küzdő társaságok speciális revitalizációs eljárása) és a SIREVE (a nehéz gazdasági helyzetben lévő, vagy közvetlenül fizetésképtelenség előtt álló vagy ténylegesen fizetésképtelen társaságok bíróságon kívüli megállapodások útján működő helyreállítási rendszere) körébe tartozó társaságok sikeres helyreállításának fokozása érdekében;

értékeli a meglévő, kormány által támogatott meglévő hitelkeretek teljesítményének és irányításának javítását szolgáló lehetőségeket, létrehoz egy olyan negyedéves nyomonkövetési és jelentéstételi mechanizmust, amely a kkv-k finanszírozáshoz jutásának elősegítésére irányuló, kormány által támogatott hitelkeretek odaítéléséhez kapcsolódik; elvégzi a nemzeti garanciarendszer külső auditját.

2. cikk

Ennek a határozatnak Portugál Köztársaság a címzettje.

Kelt Luxembourgban, 2013. június 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. NOONAN

(1) HL L 118., 2010.5.12., 1. o.

(2) HL L 159., 2011.6.17., 88. o.

(3) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

(4) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.”

27.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/61

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. június 25.)

a közönséges tőkehalnak, a sima lepényhalnak és a közönséges nyelvhalnak a Kattegatban, az Északi-tengeren, a Skagerrakban, a La-Manche csatorna keleti részén, a Skóciától nyugatra fekvő vízterületeken és az Ír-tengeren folytatott halászatára vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról

(2013/328/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 95. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1224/2009/EK rendelet a tagállamok területén vagy az Unió vizein, illetve az uniós halászhajók vagy – a lobogó szerinti tagállam elsődleges felelősségének sérelme nélkül – a tagállamok állampolgárai által végzett minden, a közös halászati politika hatálya alá tartozó tevékenységre alkalmazandó, és a rendelet különösen azt írja elő, hogy valamennyi tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy az ellenőrzést, a vizsgálatot és a végrehajtást az ágazatok, hajók vagy személyek tekintetében hátrányos megkülönböztetés nélkül, a kockázatkezelés elvei alapján végezzék el.

(2)

A tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról, valamint a 423/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 18-i 1342/2008/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja a közönséges tőkehalnak a Kattegatban, az Északi-tengeren, a Skagerrakban, a La-Manche csatorna keleti részén, a Skóciától nyugatra fekvő vízterületeken és az Ír-tengeren folytatott fenntartható halászatára vonatkozó feltételeket. Az Északi-tengerben élő sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. június 11-i 676/2007/EK tanácsi rendelet (3) megállapítja a sima lepényhal és közönséges nyelvhal fenntartható halászatára vonatkozó feltételeket.

(3)

Az 1224/2009/EK rendelet 95. cikke lehetőséget biztosít a Bizottság számára, hogy az érintett tagállamokkal együttesen meghatározza, hogy az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokat mely halászatokra kell kiterjeszteni. Az ilyen egyedi ellenőrzési és vizsgálati programnak meg kell jelölnie a vizsgálati tevékenységek célkitűzéseit, prioritásait és eljárásait, valamint referenciaértékeit; ez utóbbiakat kockázatkezelés alapján kell megállapítani, és az elért eredmények elemzésének elvégzése után rendszeresen felül kell őket vizsgálni. Az érintett tagállamok kötelesek a szükséges intézkedések elfogadásával biztosítani az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtását, különös tekintettel a szükséges emberi és anyagi erőforrásokra, valamint alkalmazásuk időszakaira és övezeteire.

(4)

Az 1224/2009/EK rendelet 95. cikkének (2) bekezdése szerint az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programnak meg kell határoznia a vizsgálati tevékenységek referenciaértékeit, amelyeket kockázatkezelés alapján kell megállapítani. E célból helyénvaló közös kockázatértékelési és kockázatkezelési kritériumokat megállapítani az ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek tekintetében, hogy időben el lehessen végezni a vonatkozó ellenőrzési és vizsgálati információk kockázatelemzését és átfogó értékelését. A közös kritériumok célja a vizsgálat és ellenőrzés harmonizált megközelítésének kialakítása valamennyi tagállamban, valamint egyenlő feltételek biztosítása valamennyi piaci szereplő számára.

(5)	Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot a 2018. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan kell kidolgozni, és azt Belgiumnak, Dániának, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Hollandiának, Írországnak Németországnak és Svédországnak kell végrehajtania.

(6)

A 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) 98. cikkének (1) és (3) bekezdése előírja, hogy a többéves tervekben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok illetékes hatóságai valamennyi rendelkezésre álló információ felhasználásával kockázatalapú megközelítést fogadjanak el a vizsgálati célcsoportok kiválasztásához, és a kockázatalapú ellenőrzési és végrehajtási stratégiára is figyelemmel tárgyilagosan végezzék el a szükséges vizsgálati tevékenységeket, hogy megelőzzék a közös halászati politika szabályainak nem megfelelő tevékenységekből származó halászati termékek fedélzeten tárolását, átrakását, kirakodását, feldolgozását, szállítását, tárolását, forgalmazását és raktározását.

(7)

A 768/2005/EK tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (a továbbiakban: EFCA) közös alkalmazási terv alapján koordinálja az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtását, amely terv révén megvalósíthatóvá válnak az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokban a vizsgálati tevékenységek vonatkozásában meghatározott célkitűzések, prioritások, eljárások és referenciaértékek, és amely terv meghatározza az egyes érintett tagállamok által egyesíthető ellenőrzési és vizsgálati eszközöket. Ezért egyértelművé kell tenni az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokban, valamint a közös alkalmazási tervben meghatározott eljárások közötti kapcsolatokat.

(8)

A közönséges tőkehal, a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó ellenőrzési és vizsgálati eljárások harmonizálása, valamint az ezeket az állományokat és halászatukat érintő többéves terv sikerének biztosítása érdekében helyénvaló közös szabályokat kialakítani az érintett tagállamok illetékes hatóságai által végzendő ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek esetében, ideértve a megfelelő adatokhoz való kölcsönös hozzáférést is. A célértékeknek ennek érdekében meg kell határozniuk az ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek intenzitását.

(9)

Az érintett tagállamoknak közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységet kell végezniük, adott esetben az EFCA által megállapított közös alkalmazási tervvel összhangban, hogy növeljék az ellenőrzési, vizsgálati és felügyeleti gyakorlatok egységességét, és elősegítsék az ellenőrzési, vizsgálati és felügyeleti tevékenységek e tagállamok illetékes hatóságai közötti koordinációjának kialakítását.

(10)	Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok alkalmazásával elért eredményeket éves értékelő jelentésekben kell bemutatni; e jelentéseket az érintett tagállamoknak meg kell küldeniük a Bizottságnak és az EFCA-nak.

(11)	Az e határozatban előírt intézkedések az érintett tagállamokkal egyeztetve kerültek kidolgozásra.

(12)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a halászati és akvakultúra-ágazati bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot hoz létre a közönséges tőkehalnak a Kattegatban, az Északi-tengeren, a Skagerrakban, a La-Manche csatorna keleti részén, a Skóciától nyugatra fekvő vízterületeken és az Ír-tengeren, valamint a sima lepényhalnak és a közönséges nyelvhalnak az Északi-tengeren folytatott halászatára vonatkozóan. A szóban forgó földrajzi területek a továbbiakban: „érintett területek”.

2. cikk

Hatály

(1) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program különösen a következő tevékenységekre terjed ki:

a)	az érintett területeken folytatott, az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkének 1. pontja szerinti halászati tevékenységek; és

b)	halászattal kapcsolatos tevékenységek, többek között a halászati termékek mérlegelése, feldolgozása, forgalmazása, szállítása és raktározása;

(2) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program 2018. december 31-ig alkalmazandó.

(3) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot Belgium, Dánia, az Egyesült királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország és Svédország (a továbbiakban: az érintett tagállamok) hajtja végre.

II. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK, PRIORITÁSOK, ELJÁRÁSOK ÉS REFERENCIAÉRTÉKEK

3. cikk

Célkitűzések

(1) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program biztosítja az 1. cikkben említett állományokra alkalmazandó védelmi és ellenőrzési intézkedések egységes és hatékony végrehajtását.

(2) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program szerint végzett ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek célja különösen a következő rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása:

a)	a halászati lehetőségekkel való gazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó konkrét feltételek, ideértve a kvótafelhasználás és az erőkifejtési rendszerek nyomon követését az érintett területeken;

b)	a halászati tevékenységekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek, különösen a nyilvántartott és bejelentett információk megbízhatósága;

c)	az érték szerinti szelektálás tilalmával és a kvóta hatálya alá tartozó valamennyi fogás kirakodására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések.

4. cikk

Prioritások

(1) Az érintett tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkének 18. pontjával és a 404/2011/EU végrehajtási rendelet 98. cikkével összhangban kockázatkezelési stratégia alapján végzik a halászhajók által folytatott halászati tevékenységek és a más piaci szereplők által folytatott, halászattal kapcsolatos tevékenységek ellenőrzését és vizsgálatát.

(2) Az egyes halászhajókat, halászhajócsoportokat, halászeszköz-kategóriákat, piaci szereplőket, illetve halászattal kapcsolatos tevékenységeket az 1. cikkben említett minden egyes állomány tekintetében a (3) bekezdés értelmében meghatározott prioritási szintnek megfelelően vetik alá ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak.

(3) Az egyes érintett tagállamok az 5. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban elvégzett kockázatértékelés eredményei alapján határozzák meg a prioritási szintet.

5. cikk

Kockázatértékelési eljárások

(1) Ez a cikk az érintett tagállamokra alkalmazandó, emellett a (4) bekezdés alkalmazásában minden más tagállamra.

(2) A tagállamok az érintett állományok és terület(ek) vonatkozásában az I. mellékletben megállapított táblázat szerint értékelik a kockázatokat.

(3) A kockázatértékelésben az egyes tagállamok múltbéli tapasztalatok alapján és a rendelkezésre álló lényeges információk felhasználásával áttekintik, hogy mekkora a szabályok be nem tartásának valószínűsége, illetve a szabályok be nem tartása esetén mik a lehetséges következmények. Ezen elemek kombinálásával a tagállamok megbecsülik a 4. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi vizsgálati kategória kockázati szintjét („nagyon alacsony”, „alacsony”, „közepes”, „magas”, „nagyon magas”).

(4) Amennyiben érintett tagállamnak nem minősülő tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó vagy harmadik ország halászhajója az 1. cikkben említett terület(ek)en folytat tevékenységet, a (3) bekezdéssel összhangban meg kell állapítani a hozzá rendelhető kockázati szintet. Információ hiányában, és amennyiben a lobogó szerinti tagállam hatóságai a 9. cikk keretében nem adják át a 4. cikk (2) és (3) bekezdése szerint lefolytatott és más kockázati szintet mutató saját kockázatértékelésük eredményeit, az ilyen hajót „nagyon magas” kockázatú halászhajónak kell tekinteni.

6. cikk

Kockázatkezelési stratégia

(1) A kockázatértékelés alapján minden érintett tagállam meghatározza a szabályok betartásának biztosítását középpontba helyező kockázatkezelési stratégiát. E stratégia magában foglalja a megfelelő és költséghatékony ellenőrzési és vizsgálati eszközök számbavételét, leírását és elosztását az egyes kockázatok jellegével és becsült szintjével, valamint a célértékek elérésével összefüggésben.

(2) Az (1) bekezdésben említett kockázatkezelési stratégiát regionális szinten a 768/2005/EK rendelet 2. cikkének c) pontjában említett közös alkalmazási terv segítségével kell összehangolni.

7. cikk

Kapcsolat a közös alkalmazási terv szerinti eljárásokkal

(1) Adott esetben a közös alkalmazási terv keretében az egyes tagállamok közlik az EFCA-val az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett kockázatértékelésük eredményeit és különösen a becsült kockázati szinteket, a megfelelő vizsgálati célcsoportok listájával együtt.

(2) Adott esetben az (1) bekezdésben említett kockázati szinteket és célcsoportlistákat a közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységek során gyűjtött információk felhasználásával naprakésszé kell tenni. Az EFCA-t haladéktalanul értesíteni kell minden naprakésszé tételről.

(3) Az EFCA az érintett tagállamok által átadott információk alapján a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban regionális szinten összehangolja a kockázatkezelési stratégiát.

8. cikk

Célértékek

(1) Az 1224/2009/EK rendelet I. mellékletében és az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (6) 9. cikkének (1) bekezdésében említett célértékek sérelme nélkül, az uniós szintű célértékeket a „magas” és „nagyon magas” kockázatú halászhajók, illetve más piaci szereplők tekintetében a II. melléklet tartalmazza.

(2) A „nagyon alacsony”, „alacsony” vagy „közepes” kockázatú halászhajókra, illetve más piaci szereplőkre vonatkozó célértékeket az érintett tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 46. cikkében említett nemzeti ellenőrzési cselekvési programokon és az 1224/2009/EK rendelet 95. cikkének (4) bekezdésében említett nemzeti intézkedéseken keresztül határozzák meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok más, szigorúbb szabálykövetési célértékeket is alkalmazhatnak, feltéve, hogy:

a)	halászati vagy halászattal kapcsolatos tevékenységek részletes elemzése és végrehajtási szempontok indokolják a szigorúbb szabálykövetési célértékek megállapítását;

b)	a szigorúbb szabálykövetési célértékeket bejelentik a Bizottságnak, és az 90 napon belül nem emel kifogást, továbbá e célértékek nem diszkriminatívak és nem érintik az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programban meghatározott célkitűzéseket, prioritásokat és kockázatalapú eljárásokat.

(4) Valamennyi célértéket évente kell értékelni a 13. cikk (1) bekezdésében említett értékelő jelentések alapján, és adott esetben ennek megfelelően felül kell őket vizsgálni a 13. cikk (4) bekezdésében említett értékelés során.

(5) Az e cikkben említett célértékeknek adott esetben közös alkalmazási terv szerez érvényt.

III. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS

9. cikk

A tagállamok közötti és harmadik országokkal folytatott együttműködés

(1) Az érintett tagállamok együttműködnek az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program végrehajtásában.

(2) Adott esetben az összes többi tagállam együttműködik az érintett tagállamokkal.

(3) A tagállamok az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program végrehajtása érdekében együttműködhetnek harmadik országok illetékes hatóságaival.

10. cikk

Közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységek

(1) A nemzeti halászati ellenőrző rendszereik hatékonyságának és eredményességének fokozása érdekében az érintett tagállamok közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységeket vállalhatnak a joghatóságuk alá tartozó vizeken, és adott esetben a területükön. Az ilyen tevékenységeket – megfelelő esetben – a 768/2005/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett közös alkalmazási tervek keretében végzik.

(2) A közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységek céljából minden érintett tagállam:

a)	gondoskodik arról, hogy más érintett tagállamok tisztviselői meghívást kapjanak a közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységekben való részvételre;

b)	a felügyeleti járműveire vonatkozóan közös működési eljárásokat alakít ki;

c)	adott esetben kijelöli az 1224/2009/EK rendelet 80. cikkének (5) bekezdésében említett kapcsolattartó pontokat.

(3) A tisztviselők és az uniós ellenőrök részt vehetnek a közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységekben.

11. cikk

Adatcsere

(1) Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtása céljából az egyes érintett tagállamok biztosítják az 1224/2009/EK rendelet 111. cikkében és a 404/2011/EU végrehajtási rendelet XII. mellékletében említett közvetlen elektronikus adatcserét a többi érintett tagállammal és az EFCA-val.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatok az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programmal érintett terület(ek)en folytatott halászati és halászattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkoznak.

12. cikk

Információk

(1) Az 1224/2009/EK rendelet XII. címe III. fejezetének maradéktalan végrehajtásáig az érintett tagállamok minden naptári évet követő január 31-ig a megelőző év vonatkozásában – az e határozat III. mellékletében meghatározott formátum szerint – az alábbi információt közlik elektronikus formában a Bizottsággal és az EFCA-val:

a)	az előző évben végzett egyes ellenőrzési, illetve vizsgálati műveletek azonosítója, időpontja és típusa;

b)	az ellenőrzés, illetve vizsgálat alá vont egyes halászhajók azonosítója (uniós flotta-nyilvántartási szám), járművek azonosítója, illetve piaci szereplők azonosítása (cégnév);

c)	adott esetben a vizsgált halászeszköz típusa; és

egy vagy több súlyos jogsértés feltárása esetén:

i.	a súlyos jogsértés(ek) típusa(i);

ii.	a súlyos jogsértés(eke)t követő intézkedések aktuális állása (például az ügyben nyomozás folyik, az ügy folyamatban van, a jogorvoslati szakaszban van); és

iii.	a súlyos jogsértés(ek) tekintetében kiszabott szankció(k): a bírság mértéke, az elkobzott halak, illetve halászeszközök értéke, a 404/2011/EU rendelet 126. cikkének (1) bekezdése értelmében kiszabott pontok, illetve más típusú szankciók.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat minden egyes ellenőrzés, illetve vizsgálat tekintetében meg kell adni, és mindaddig fel kell tüntetni és naprakésszé kell tenni a jelentésekben, amíg az érintett tagállam jogszabályai szerint az ügy le nem zárul. Amennyiben a súlyos jogsértést nem követi intézkedés, ezt indokolni kell.

13. cikk

Értékelés

(1) Az érintett tagállamok az adott naptári évet követő év március 31-ig értékelő jelentést küldenek a Bizottságnak és az EFCA-nak a szóban forgó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program keretében végzett ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek eredményességéről.

(2) Az (1) bekezdésben említett értékelő jelentésnek tartalmaznia kell legalább a IV. mellékletben felsorolt információkat. Az érintett tagállamok értékelő jelentésükben beszámolhatnak más intézkedésekről is, például a halászhajók és más piaci szereplők általi szabálykövetés előmozdítására tervezett képzéseket és tájékoztató üléseket.

(3) Az EFCA a 768/2005/EK rendelet 14. cikkében említett, a közös alkalmazási tervekre vonatkozó éves értékeléséhez figyelembe veszi az (1) bekezdésben említett értékelő jelentéseket.

(4) A Bizottság évente egyszer összehívja a halászati és akvakultúra-ágazati bizottságot, hogy az (1) bekezdésben említett értékelő jelentések alapján értékelje az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program alkalmasságát, megfelelőségét és eredményességét, valamint a programnak a halászhajók és más piaci szereplők szabálykövető magatartására gyakorolt általános hatását. A II. mellékletben meghatározott célértékeket ennek megfelelően felülvizsgálhatók.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) HL L 348., 2008.12.24., 20. o.

(3) HL L 157., 2007.6.19., 1. o.

(4) HL L 112., 2011.4.30., 1. o.

(5) HL L 128., 2005.5.21., 1. o.

(6) HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

I. MELLÉKLET

KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK

Az egyes halászhajókat, halászhajócsoportokat, halászeszköz-kategóriákat, piaci szereplőket, illetve halászattal kapcsolatos tevékenységeket az 1. cikkben említett különböző állományok és terület(ek) tekintetében a meghatározott prioritási szintnek megfelelően kell ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak alávetni. A prioritási szintet az egyes érintett tagállamok, illetve kizárólag az 5. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában bármely más tagállam által elvégzett kockázatértékelések eredményei alapján állapítják meg, az alábbi eljárás szerint:

A kockázat leírása

[a kockázattól/halászattól/területtől és a rendelkezésre álló adatoktól függően]

Mutató

[a kockázattól/halászattól/területtől és a rendelkezésre álló adatoktól függően]

Halászati/forgalmazási lánc szakasza

(mikor és hol jelenik meg a kockázat)

Figyelembe veendő kérdések

[a kockázattól/halászattól/területtől és a rendelkezésre álló adatoktól függően]

Előfordulás a halászatban (1)

Lehetséges következmény(ek) (1)

A kockázat szintje (1)

[Megjegyzés: a tagállamok által azonosított kockázatoknak a 3. cikkben meghatározott célkitűzésekhez kell igazodniuk]

A fogások/kirakodások szintje halászhajónként, állományonként és halászeszközönként

A halászhajók rendelkezésére álló kvóta, halászhajónként, állományonként és halászeszközönként

Szabványos ládák használata

A piaci ár szintje és ingadozása kirakodott halászati termékek esetében (első értékesítés)

A korábban az érintett halászhajó, illetve piaci szereplő tekintetében végzett vizsgálatok és feltárt jogsértések

A kikötőhöz/helyszínhez/területhez és tevékenységcsoporthoz kapcsolódó csalás háttere, illetve potenciális veszélye.

Bármely egyéb általános információ

Gyakori/Közepes/Ritka eset/vagy Jelentéktelen

Súlyos/Jelentős/Elfogadható/vagy elhanyagolható

Nagyon alacsony/alacsony/közepes/magas/nagyon magas

(1)

Megjegyzés: A tagállamoknak kell értékelniük. A kockázatértékelés a múltbéli tapasztalatok alapján és a rendelkezésre álló lényeges információk felhasználásával áttekinti, hogy mekkora a szabályok be nem tartásának valószínűsége, illetve a szabályok be nem tartása esetén mik a lehetséges következmények.

II. MELLÉKLET

CÉLÉRTÉKEK

1. A tengeren végzett vizsgálatok mértéke (adott esetben ideértve a légi felügyeletet is)

A közönséges tőkehal, a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal adott területen folytatott halászatában részt vevő halászhajók vizsgálata tekintetében évente a következő célértékeket (1) kell elérni, amennyiben a tengeren végzett vizsgálatok lényegesek a halászati lánc adott szakasza vonatkozásában, és a kockázatkezelési stratégia részei:

Referenciaértékek évente (2)	A halászhajók tekintetében becsült kockázat szintje az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban
Referenciaértékek évente (2)	magas	nagyon magas
Halászat	Az adott halászatban érintett, „magas” kockázatú halászhajók által teljesített halászati utak legalább 2,5 %-ának tengeri vizsgálata	Az adott halászatban érintett, „nagyon magas” kockázatú halászhajók által teljesített halászati utak legalább 5 %-ának tengeri vizsgálata

2. A parton végzett vizsgálatok mértéke (beleértve a dokumentumok ellenőrzését, valamint a kikötőben és az első értékesítés alkalmával végzett vizsgálatokat)

A közönséges tőkehal, a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal adott területen folytatott halászatában részt vevő halászhajók és egyéb piaci szereplők parti vizsgálata (ideértve a dokumentumok ellenőrzését és a kikötőben vagy az első értékesítés alkalmával végzett vizsgálatokat) tekintetében évente a következő célértékeket (3) kell elérni, amennyiben a parti vizsgálatok lényegesek a halászati/forgalmazási lánc adott szakasza vonatkozásában, és a kockázatkezelési stratégia részei.

Referenciaértékek évente (4)	A kockázat szintje a halászhajók, illetve más piaci szereplők (első vevő) tekintetében
Referenciaértékek évente (4)	magas	nagyon magas
Halászat	A „magas” kockázatú halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 10 %-ának kikötői vizsgálata	A „nagyon magas” kockázatú halászhajók által kirakodott összmennyiség legalább 15 %-ának kikötői vizsgálata

A kirakodást vagy átrakást követően végzett vizsgálatokat kereszt-ellenőrzési mechanizmusként kell használni a fogásokról és kirakodásokról nyilvántartott és bejelentett információk megbízhatóságának ellenőrzésére.

(1) A halászati utanként kevesebb mint 24 órát tengeren töltő hajók esetében a célértékek a kockázatkezelési stratégiától függően megfelezhetők.

(2) Az adott területen a magas/nagyon magas kockázatú halászhajók által évente teljesített halászati utak %-ában kifejezve.

(3) A kirakodásonként 10 tonnánál kisebb mennyiséget kirakodó hajók esetében a célértékek a kockázatkezelési stratégiától függően megfelezhetők.

(4) A magas/nagyon magas kockázatú halászhajók által évente kirakodott mennyiségek %-ában kifejezve.

III. MELLÉKLET

AZ EGYEDI ELLENŐRZÉSI ÉS VIZSGÁLATI PROGRAM TEKINTETÉBEN KÜLDENDŐ IDŐSZAKOS INFORMÁCIÓK

A jelentésben szerepeltetendő egyes vizsgálatok tekintetében a 12. cikk szerint közlendő információk formátuma:

Elem neve	Kód	Leírás és tartalom
Vizsgálat azonosítása	II	ISO alpha-2 országkód + 9 számjegy, például DK201200000.
Vizsgálat dátuma	DA	ÉÉÉÉ-HH-NN
Vizsgálat vagy ellenőrzés típusa	IT	Tengeri, parti, szállítási, dokumentum- (kérjük, adja meg).
Az egyes halászhajók, járművek vagy piaci szereplők azonosítása	ID	A hajó uniós flotta-nyilvántartási száma, a jármű azonosítója, illetve a piaci szereplő cégneve.
Halászeszköz típusa	GE	A halászeszköz kódja a FAO nemzetközi szabvány szerinti statisztikai osztályozása alapján.
Súlyos jogsértés	SI	I = igen, N = nem
Feltárt súlyos jogsértés típusa	TS	Adja meg a feltárt súlyos jogsértés típusát, hivatkozva a 404/2011/EU rendelet XXX. mellékletében (a bal oldali oszlopban) szereplő számra. Az ellenőrzési rendelet 90. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett súlyos jogsértéseket ezenkívül a 13-as, 14-es, illetve 15-ös számmal kell azonosítani.
Válaszlépések állása	FU	Adja meg az aktuális állást: FOLYAMATBAN, JOGORVOSLATI SZAKASZBAN vagy LEZÁRVA.
Bírság	SF	A bírság EUR-ban kifejezve, például 500.
Elkobzás	SC	FOGÁS/HALÁSZESZKÖZ fizikai elkobzása. Az elkobzott fogás/halászeszköz értékének megfelelő összeg EUR-ban kifejezve, például 10 000.
Egyéb	SO	Jogosítványok/engedélyek visszavonása esetén az LI, illetve AU kódot adja meg, a napok számával együtt, például AU30.
Pontok	SP	A kiszabott pontok száma, például 12.
Megjegyzések	RM	Ha a súlyos jogsértés feltárását nem követi intézkedés, szabad szöveg formájában indokolja meg.

IV. MELLÉKLET

AZ ÉRTÉKELŐ JELENTÉSEK TARTALMA

Az értékelő jelentéseknek legalább a következő információkat kell tartalmazniuk:

I. Az elvégzett ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási tevékenységek általános elemzése (minden egyes érintett tagállam vonatkozásában)

—	Az érintett tagállam által azonosított kockázatok leírása, valamint a kockázatkezelési stratégia részletes tartalma a felülvizsgálati folyamat bemutatásával együtt.

—

Az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program végrehajtásához felhasznált ellenőrzési és vizsgálati eszközök típusának és a végrehajtás során alkalmazott vizsgálati eszközök számának, illetve a végrehajtás céljára rendelkezésre bocsátott eszközök számának összehasonlítása az időtartam és az alkalmazási terület megjelölésével.

—

A felhasznált ellenőrzési és vizsgálati eszközök típusának és az elvégzett ellenőrzési tevékenységek és vizsgálatok számának (a III. melléklettel összhangban megküldött információk alapján), illetve a feltárt súlyos jogsértések számának összehasonlítása, és adott esetben a jogsértések elkövetéséhez vezető indokok elemzése.

—	A súlyos jogsértések tekintetében kiszabott szankciók (a III. melléklettel összhangban megküldött információk alapján).

—

Más, a halászhajók, illetve más piaci szereplők általi szabálykövetés előmozdítására irányuló (az ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási tevékenységtől eltérő, például képzési vagy tájékoztató) intézkedések elemzése (PÉLDA: a telepített szelektív halászeszközök száma, a tőkehal-/növendékhal-minták száma stb.).

II. Az elvégzett ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási tevékenységek részletes elemzése (minden egyes érintett tagállam vonatkozásában)

A tengeren végzett vizsgálati tevékenységek elemzése (adott esetben a légi felügyeletet is beleértve), különösen:

—	a rendelkezésre bocsátott, illetve bevetett járőrhajók összehasonlítása,

—	a tengeren elkövetett súlyos jogsértések aránya,

—	a „nagyon alacsony” vagy „alacsony”, illetve „közepes” kockázatú hajókon elvégzett olyan tengeri vizsgálatok aránya, amelyek során egy vagy több súlyos jogsértést tártak fel,

—	a „magas” vagy „nagyon magas” kockázatú hajókon elvégzett olyan tengeri vizsgálatok aránya, amelyek során egy vagy több súlyos jogsértést tártak fel,

—	a szankciók típusa és mértéke/az elrettentő hatás értékelése.

A parton végzett vizsgálati tevékenységek elemzése (beleértve az okmányellenőrzést, vagy a kikötőkben, illetve az első értékesítés vagy az átrakás alkalmával végzett vizsgálatokat), különösen:

—	a rendelkezésre bocsátott/bevetett parti ellenőrző egységek összehasonlítása,

—	a parton elkövetett súlyos jogsértések aránya,

—	a „nagyon alacsony” vagy „alacsony”, illetve „közepes” kockázatú hajókon és/vagy piaci szereplőkön elvégzett olyan parti vizsgálatok aránya, amelyek során egy vagy több súlyos jogsértést tártak fel,

—	a „magas” vagy „nagyon magas” kockázatú hajókon és/vagy piaci szereplőkön elvégzett olyan parti vizsgálatok aránya, amelyek során egy vagy több súlyos jogsértést tártak fel;

—	a szankciók típusa és mértéke/az elrettentő hatás értékelése.

A célértékek elemzése a szabálykövetési szintekben kifejezve (adott esetben), különösen:

—	a rendelkezésre bocsátott/bevetett vizsgálati eszközök összehasonlítása,

—	a súlyos jogsértések aránya és tendenciája (az elmúlt két évvel összevetve),

—	a halászhajók/piaci szereplők vonatkozásában végzett, egy vagy több súlyos jogsértést feltáró vizsgálatok aránya,

—	a szankciók típusa és mértéke/az elrettentő hatás értékelése.

4.	Egyéb vizsgálati és ellenőrzési tevékenységek elemzése: átrakás, légi felügyelet, import/export stb., valamint más intézkedések, például a halászhajók és más piaci szereplők általi szabálykövetés előmozdítására tervezett képzések és tájékoztató értekezletek.

III. Az elvégzett ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási tevékenységek hatékonyságának javítására irányuló javaslat(ok) (minden egyes érintett tagállam vonatkozásában)

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

27.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/76

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 131/13/COL HATÁROZATA

(2013. március 18.)

a harmadik országból érkező élő állatok és állati termékek állat-egészségügyi ellenőrzésére jóváhagyott izlandi és norvégiai állat-egészségügyi határállomásoknak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás I. melléklete I. fejezete 1.2. részének 39. pontjában szereplő jegyzékének módosításáról és az EFTA Felügyeleti Hatóság 339/12/COL (1) határozatának hatályon kívül helyezéséről

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

tekintettel az EGT–megállapodás I. melléklete I. fejezete bevezető részének 4(B)(1) és (3), valamint 5. b) pontjára,

tekintettel az EGT–megállapodás I. mellékletében és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésében említett ágazati kiigazítások által módosított és az EGT–megállapodáshoz igazított, az EGT–megállapodás I. melléklete I. fejezetének 1.1. részének 4. pontjában említett jogi aktusra (a Tanács 1997. december 18-i 97/78/EK irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról (2)).

tekintettel a 89/13/COL testületi határozatra, amely felhatalmazza az illetékes testületi tagot e határozat elfogadására,

mivel:

A Norvég Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: NÉH) 2012. december 18. és 2013. január 15. között kelt leveleiben a norvégiai határállomások jegyzékében történt alábbi változásokról tájékoztatta a Hatóságot:

—	2012. december 18-án a NÉH tájékoztatta a Hatóságot, hogy felfüggesztette a Florø EWOS Havn állat-egészségügyi határállomást (TRACES–kód: NO FRO 1) a nem emberi fogyasztásra szánt halliszt behozatalára;

—

2012. december 18-án a NÉH tájékoztatta a Hatóságot, hogy visszavonta a Vadsø kikötő (TRACES–kód: NO VOS 1) állat-egészségügyi határállomásként történő jóváhagyását és kérte a Hatóságot, hogy törölje a Vadsø kikötő állat-egészségügyi határállomást a harmadik országból behozott élő állatok és állati termékek állat-egészségügyi ellenőrzésére jóváhagyott izlandi és norvégiai állat-egészségügyi határállomások jegyzékéből;

—	2013. január 3-án a NÉH tájékoztatta a Hatóságot, hogy visszavonta a Måløy (TRACES–kód: NO MAY 1) állat-egészségügyi határállomás alá tartozó Trollebø vizsgálati központ jóváhagyását és kérte a Hatóságot, hogy törölje a Trollebø Vizsgálati Központot az állat-egészségügyi határállomások jegyzékéből;

—

2013. január 11-én a NÉH tájékoztatta a Hatóságot, hogy visszavonta a Sortland kikötő (TRACES–kód: NO SLX 1) állat-egészségügyi határállomás alá tartozó Melbu vizsgálati központ jóváhagyását és kérte a Hatóságot, hogy törölje a Melbu vizsgálati központot az állat-egészségügyi határállomások jegyzékéből;

—	2013. január 15-én a NÉH tájékoztatta a Hatóságot, hogy visszavonta a Florø EWOS Havn kikötő (TRACES–kód: NO FRO 1) állat-egészségügyi határállomásként történő jóváhagyását és kérte a Hatóságot, hogy törölje a Florø állat-egészségügyi határállomást az állat-egészségügyi határállomások jegyzékéből;

—

2013. január 15-én a NÉH tájékoztatta a Hatóságot, hogy visszavonta a Honningsvåg kikötő (TRACES–kód: NO HVG 1) állat-egészségügyi határállomás alá tartozó Gjesvær vizsgálati központ jóváhagyását és kérte a Hatóságot, hogy törölje a Gjesvær vizsgálati központot az állat-egészségügyi határállomások jegyzékéből.

Ezért a Hatóság köteles a norvégiai és izlandi állat-egészségügyi határállomások jegyzékét kiigazítani és egy olyan új jegyzéket közzétenni, amely tükrözi a Vadsø kikötő állat-egészségügyi határállomás, a Florø EWOS Havn állat-egészségügyi határállomás, a Trollebø vizsgálati központ, a Melbu vizsgálati központ és a Gjesvær vizsgálati központ törlését a határállomások Norvégiára vonatkozó jegyzékéből (3).

A Hatóság 89/13/COL határozatával a munkáját segítő EFTA állat-egészségügyi bizottsághoz utalta az ügyet. A bizottság egyhangúlag jóváhagyta a jegyzék javasolt módosításait. Az e határozatban előírt intézkedések tehát összhangban vannak az EFTA Felügyeleti Hatóság munkáját segítő EFTA állat-egészségügyi bizottság egyhangú véleményével, és az intézkedések végleges szövege változatlan marad,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Vadsø kikötő állat-egészségügyi határállomás, a Florø EWOS Havn állat-egészségügyi határállomás, a Trollebø vizsgálati központ, a Melbu vizsgálati központ és a Gjesvær vizsgálati központ kikerül a harmadik országokból behozott élő állatok és állati termékek állat-egészségügyi ellenőrzésére jóváhagyott izlandi és norvégiai állat-egészségügyi határállomásoknak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás I. melléklete I. fejezete 1.2. részének 39. pontjában szereplő jegyzékéből.

2. cikk

Az Izlandra és Norvégiába harmadik országból behozott élő állatok és állati termékek állat-egészségügyi ellenőrzését az illetékes nemzeti hatóság végzi az e határozat mellékletében felsorolt jóváhagyott állat-egészségügyi határállomásokon.

3. cikk

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2012. szeptember 20-i 339/12/COL határozata hatályát veszti.

4. cikk

Ez a határozat az aláírása napján lép hatályba.

5. cikk

Ennek a határozatnak Izland és Norvégia a címzettje.

6. cikk

Ez a határozat angol nyelven hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2013. március 18-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Sverrir Haukur GUNNLAUGSSON

testületi tag

Xavier LEWIS

igazgató

(1) HL L 350., 2012.12.20., 114. o., és a 71. sz. EGT–kiegészítés, 2012.12.20., 7. o.

(2) HL L 24., 1998.1.30., 9. o.

(3) A Florø EWOS Havn állat-egészségügyi határállomás jegyzékből való törlése miatt a jegyzékben nem szükséges feltüntetni a nem emberi fogyasztásra szánt halliszt behozatalának felfüggesztését (a kérelmet 2012. december 18-án küldték el).

MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYOTT ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI HATÁRÁLLOMÁSOK JEGYZÉKE

Név

TRACES–kód

Típus

A	=	Repülőtér
F	=	Vasút
P	=	= Kikötő
R	=	Közút

Vizsgálati központ

Termékek

HC	=	Emberi fogyasztásra szánt termékek
NHC	=	Egyéb termékek
NT	=	Hűtést nem igénylő termékek
T	=	Fagyasztott/hűtött termékek
T(FR)	=	Fagyasztott termékek
T(CH)	=	Hűtött termékek

Élő állatok

U	=	Patások: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, vadon élő és háziasított páratlanujjú patások
E	=	Törzskönyvezett lófélék a 90/426/EGK tanácsi irányelvben meghatározottak szerint
O	=	Egyéb élő állat

5-6

Megjegyzések

(1)	=	Az ellenőrzés megfelel a 97/78/EK tanácsi irányelv 19. cikke (3) bekezdésének végrehajtásában elfogadott 93/352/EGK bizottsági határozat követelményeinek
(2)	=	Kizárólag csomagolt áruk
(3)	=	Kizárólag halászati termékek
(4)	=	Kizárólag állati fehérjék
(5)	=	Kizárólag gyapjú, nyersbőr és irha
(6)	=	Kizárólag folyékony zsírok, olajok és halolajok
(7)	=	Izlandi pónik (kizárólag áprilistól októberig)
(8)	=	Kizárólag lófélék
(9)	=	Kizárólag trópusi halak
(10)	=	Kizárólag macskák, kutyák, rágcsálók, nyúlalakúak, élő halak, hüllők és madarak, a laposmellű futómadarak kivételével
(11)	=	Kizárólag ömlesztett takarmány
(12)	=	Az (U) esetében páratlanujjú patások közül csak az állatkertbe szállított egyedek; továbbá az (O) esetében csak naposcsibék, halak, kutyák, macskák, rovarok vagy egyéb állatkertbe szállított állatok
(13)	=	Nagylak HU: Állat-egészségügyi határállomás (termékek számára) és határátkelőhely (élő állatok számára) a magyar-román határon, amelyre mind a termékek, mind az élő állatok esetében a csatlakozási szerződésben egyeztetett és meghatározott átmeneti intézkedések vonatkoznak. Lásd: Lásd: 2003/630/EK bizottsági határozat
(14)	=	Oroszországba tartó vagy Oroszországból érkező, bizonyos emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek Európai Unión áthaladó tranzitforgalma, a vonatkozó uniós jogszabályokban megállapított különleges eljárásoknak megfelelően
(15)	=	Kizárólag tenyésztett víziállatok
(16)	=	Kizárólag halliszt

Ország: Izland

1	2	3	4	5	6
Akureyri	IS AKU1	P		HC-T(1)(2)(3), NHC(16)
Hafnarfjörður	IS HAF 1	P		HC(1)(2)(3), NHC-NT(2)(6)(16)
Húsavík	IS HUS 1	P		HC-T(FR)(1)(2)(3)
Ísafjörður	IS ISA1	P		HC-T(FR)(1)(2)(3)
Keflavík Airport	IS KEF 4	A		HC(2), NHC(2)	O(15)
Reykjavík Eimskip	IS REY 1a	P		HC(2), NHC(2)
Reykjavík Samskip	IS REY 1b	P		HC-T(FR)(1)(2)(3), HC-NT(1)(2)(3), NHC-NT(2)(6)(16)
Þorlákshöfn	IS THH1	P		HC-T(FR)(1)(2)(3), HC-NT(6), NHC-NT(6)

Ország: Norvégia

1	2	3	4	5	6
Borg	NO BRG 1	P		HC, NHC	E(7)
Båtsfjord	NO BJF 1	P		HC-T(FR)(1)(2)(3), HC-NT(1)(2)(3)
Egersund	NO EGE 1	P		HC-NT(6), NHC-NT(6)(16)
Hammerfest	NO HFT 1	P	Rypefjord	HC-T(FR)(1)(2)(3), HC-NT(1)(2)(3)
Honningsvåg	NO HVG 1	P	Honningsvåg	HC-T(FR)(1)(2)(3)
Kirkenes	NO KKN 1	P		HC-T(FR)(1)(2)(3), HC-NT(1)(2)(3)
Kristiansund	NO KSU 1	P	Kristiansund	HC-T(FR)(1)(2)(3), NHC-T(FR)(2)(3) HC-NT(6), NHC-NT(6)
Larvik	NO LAR 1	P		HC(2)
Måløy	NO MAY 1	P	Gotteberg	HC-T(FR)(1)(2)(3), NHC-T(FR)(2)(3)
Oslo	NO OSL 1	P		HC, NHC
Oslo	NO OSL 4	A		HC, NHC	U,E,O
Sortland	NO SLX 1	P	Sortland	HC-T(FR)(1)(2)(3)
Storskog	NO STS 3	R		HC, NHC	U,E,O
Tromsø	NO TOS 1	P	Bukta	HC-T(FR)(1)(2)(3)
Tromsø	NO TOS 1	P	Solstrand	HC-T(FR)(1)(2)(3)
Ålesund	NO AES 1	P	Breivika	HC-T(FR)(1)(2)(3), NHC-T(FR)(2)(3)
Ålesund	NO AES 1	P	Skutvik	HC-T(1)(2)(3), HC-NT(6), NHC-T(FR) (2)(3), NHC-NT(6)

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2013.175.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 175

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	56. évfolyam 2013. június 27.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2013/37/EU irányelve (2013. június 26.) a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról ( 1 )	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság 615/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 24.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	9
*	A Bizottság 616/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 24.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	11
*	A Bizottság 617/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a számítógépek és a kiszolgáló számítógépek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )	13
*	A Bizottság 618/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 26.) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 669/2009/EK rendelet I. mellékletének módosításáról ( 1 )	34
*	A Bizottság 619/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 26.) a Franciaország, Görögország, Málta, Olaszország vagy Spanyolország lobogója alatt közlekedő vagy ott lajstromozott erszényes kerítőhálós hajók által az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45°-tól keletre és a Földközi-tengeren folytatott, kékúszójú tonhalra irányuló halászat tilalmáról	43
	A Bizottság 620/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 26.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	45
	HATÁROZATOK
	2013/323/EU
*	A Tanács végrehajtási határozata (2013. június 21.) a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási határozat módosításáról	47
	2013/324/EU
*	A Tanács határozata (2013. június 21.) az Európai Központi Bank külső könyvvizsgálóinak jóváhagyásáról szóló 98/481/EK határozat módosításáról	54
	2013/325/EU
*	A Tanács határozata (2013. június 21.) a nemzeti központi bankok külső könyvvizsgálóiról szóló 1999/70/EK határozatnak a Suomen Pankki külső könyvvizsgálói tekintetében történő módosításáról	55
	2013/326/EU
*	A Tanács határozata (2013. június 21.) a nemzeti központi bankok külső könyvvizsgálóiról szóló 1999/70/EK határozatnak az Österreichische Nationalbank külső könyvvizsgálói tekintetében történő módosításáról	56
	2013/327/EU
*	A Bizottság végrehajtási határozata (2013. június 25.) a géntechnológiával módosított Ms8, Rf3 és Ms8 × Rf3 olajrepcét tartalmazó vagy abból álló élelmiszerek, vagy az ezekből a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (az értesítés a C(2013) 3873. számú dokumentummal történt) ( 1 )	57
	2013/328/EU
*	A Bizottság végrehajtási határozata (2013. június 25.) a közönséges tőkehalnak, a sima lepényhalnak és a közönséges nyelvhalnak a Kattegatban, az Északi-tengeren, a Skagerrakban, a La-Manche csatorna keleti részén, a Skóciától nyugatra fekvő vízterületeken és az Ír-tengeren folytatott halászatára vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról	61
	2013/329/EU
*	A Bizottság végrehajtási határozata (2013. június 26.) az egészségügyi technológiák értékelésével foglalkozó nemzeti hatóságok vagy szervek hálózatának létrehozásához, igazgatásához és átlátható működéséhez szükséges szabályokról	71
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	2013/330/EU
*	Az EU-Svájc Vegyes Bizottság 1/2013 határozata (2013. június 6.) az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, az árufuvarozáshoz kapcsolódó ellenőrzések és alakiságok egyszerűsítéséről, valamint a biztonsági vámintézkedésekről szóló megállapodás I. és II. mellékletének módosításáról	73

	III Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 131/13/COL határozata (2013. március 18.) a harmadik országból érkező élő állatok és állati termékek állat-egészségügyi ellenőrzésére jóváhagyott izlandi és norvégiai állat-egészségügyi határállomásoknak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás I. melléklete I. fejezete 1.2. részének 39. pontjában szereplő jegyzékének módosításáról és az EFTA Felügyeleti Hatóság 339/12/COL határozatának hatályon kívül helyezéséről	76

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	49,2
	TR	98,7
	ZZ	74,0
0707 00 05	MK	29,3
	TR	116,3
	ZZ	72,8
0709 93 10	MA	102,6
	TR	127,4
	ZZ	115,0
0805 50 10	AR	86,5
	BR	96,4
	TR	78,7
	ZA	99,9
	ZZ	90,4
0808 10 80	AR	167,5
	BR	116,6
	CL	130,8
	CN	105,7
	NZ	144,4
	US	156,1
	ZA	128,3
	ZZ	135,6
0809 10 00	IL	342,4
	TR	218,5
	ZZ	280,5
0809 29 00	TR	335,5
0809 29 00	ZZ	335,5
0809 30	TR	179,1
0809 30	ZZ	179,1
0809 40 05	CL	216,9
	IL	308,9
	ZA	377,9
	ZZ	301,2

Név	:	Bayer CropScience AG
Cím	:	Alfred-Nobel-Strasse 50, D – 40789 Monheim am Rhein – Németország