2013.6.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/1

A TANÁCS HATÁROZATA

(2013. május 13.)

az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás módosításáról szóló, az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti megállapodás megkötéséről

(2013/296/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

A 2012/353/EU tanácsi határozattal (1) összhangban az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás módosításáról szóló, az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) - feltételezve annak későbbi időpontban történő megkötését 2012. június 27-én aláírták.

(2)	A megállapodást jóvá kell hagyni.

(3)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (2) összhangban nem vesz részt. Ennél fogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(4)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (3) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(5)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás módosításáról szóló, az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti megállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke kijelöli azt a személyt, aki jogosult a megállapodás 2. cikke szerinti értesítést az Európai Unió nevében megtenni annak érdekében, hogy kifejezze, az Európai Unió a megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el (4).

3. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. május 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. COVENEY

(1) HL L 174., 2012.7.4., 4. o.

(2) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(3) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(4) A Tanács Főtitkársága gondoskodik a megállapodás hatálybalépése időpontjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről.

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság között az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ,

és

A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG,

a továbbiakban: a Felek,

TEKINTETTEL az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásra, amely 2008. január 1-jén lépett hatályba,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy még inkább megkönnyítsék az emberek közötti kapcsolatokat,

FELISMERVE annak jelentőségét, hogy amennyiben a jól szervezett és biztonságos mobilitás minden feltétele teljesül, megfelelő időben vízummentes utazási rendszer kerüljön bevezetésre a Moldovai Köztársaság állampolgárai számára,

FIGYELEMMEL az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyvre, valamint az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyvre, továbbá megerősítve, hogy e megállapodás rendelkezései az Egyesült Királyságra és Írországra nem alkalmazandók,

FIGYELEMMEL az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvvel, és megerősítve, hogy e megállapodás rendelkezései Dániára nem alkalmazandók,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) e cikk rendelkezéseinek megfelelően módosul:

1.	A címben a „Közösség” szó helyébe az „Unió” szó lép.

2.	A 2. cikk (1) bekezdésében az „a Közösség” kifejezés helyébe az „az Unió” kifejezés lép, a 2. cikk (2) bekezdésében, valamint a 3. cikk e) pontjában pedig az „a közösségi” szó helyébe az „az európai uniós” kifejezés lép.

A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a tagállamok területére szállító, a Moldovai Köztársaságban nyilvántartásba vett nemzetközi teher- és személyszállító járművek vezetői esetében:

—	a Moldovai Köztársaság nemzetközi közúti közlekedést biztosító fuvarozóinak nemzeti szövetsége által küldött írásbeli kérelem az utazások céljának, útvonalának, időtartamának és gyakoriságának feltüntetésével;”;

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)

újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet esetében:

—

szakmai szervezet vagy a kérelmező munkáltatója által kiállított igazolás vagy egyéb dokumentum, amely igazolja, hogy az érintett személy szakképzett újságíró, valamint tartalmazza, hogy az utazás célja újságírói munka folytatása, vagy igazolja, hogy az érintett személy az újságírót szakmai minőségben kísérő technikai személyzet tagja;”;

a k) pont helyébe a következő szöveg lép:

„k)

olyan közeli hozzátartozók – házastársak, gyermekek (beleértve az örökbefogadottakat is), szülők (beleértve a gyámokat is), nagyszülők és unokák – esetében, akik a Moldovai Köztársaságnak a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó állampolgárait vagy az Európai Uniónak az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó polgárait látogatják meg:

—	a fogadó személy írásbeli kérelme;”;

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„p)

a – például az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) keretében kialakított – határokon átnyúló hivatalos európai uniós együttműködési programok résztvevői esetében:

—	a fogadó szervezet írásbeli kérelme.”.

Az 5. cikk (1)–(3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei legfeljebb öt évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki a személyek alábbi kategóriái részére:

a)	a nemzeti kormány vagy regionális önkormányzatok tagjai, parlamenti képviselők, az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság tagjai, amennyiben e megállapodás alapján nem mentesülnek a vízumkötelezettség alól, feladataik ellátásához;

b)	hivatalos küldöttségek olyan állandó tagjai, akik a Moldovai Köztársasághoz címzett hivatalos meghívást követően a tagállamok területén értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által szervezett eseményeken vesznek rendszeresen részt;

azon házastársak, 21. életévüket még be nem töltött vagy eltartott gyermekek (beleértve az örökbefogadottakat is) és szülők (beleértve a gyámokat is), akik a Moldovai Köztársaságnak a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó állampolgárait vagy az Európai Uniónak az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó polgárait látogatják meg;

d)	üzletemberek vagy üzleti szervezetek képviselői, akik rendszeresen utaznak a tagállamokba;

e)	újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet.

Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben a gyakori vagy rendszeres utazás igénye vagy szándéka nyilvánvalóan rövidebb időre korlátozódik, a többszöri belépésre jogosító vízum érvényességi idejét erre az időtartamra kell korlátozni, különösen akkor, ha

—	az a) pontban említett személyek esetében a hivatali idő,

—	a b) pontban említett személyek esetében a hivatalos küldöttségben való állandó tagsági jogviszonyuk érvényessége,

—	a c) pontban említett személyek esetében a Moldovai Köztársaság azon állampolgárai tartózkodási engedélyének érvényességi időtartama, akik az Európai Unióban jogszerűen tartózkodnak,

—	a d) pontban említett személyek esetében az üzleti szervezet képviseletére vonatkozó megbízásuknak vagy a munkaszerződés időtartama, vagy

—	az e) pontban említett személyek esetében a munkaszerződés időtartama

öt évnél rövidebb.

(2) A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei legfeljebb egy évig érvényes többszöri belépésre jogosító vízumot állítanak ki a személyek alábbi kategóriái részére, feltéve, hogy a megelőző egy évben legalább egy vízumot szereztek és azt a meglátogatott államba történő belépésre, illetve ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel:

a)	hivatalos küldöttségek olyan tagjai, akik a Moldovai Köztársasághoz címzett hivatalos meghívást követően a tagállamok területén értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által tartott eseményeken vesznek rendszeresen részt;

b)	civil társadalmi szervezeteknek képzés, szemináriumok, konferenciák céljából – beleértve csereprogramok keretében – a tagállamokba rendszeresen utazó képviselői;

c)	nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy más hasonló eseményeken részt vevő szakemberek, akik rendszeresen utaznak a tagállamokba;

d)	a tagállamok területére szállító, a Moldovai Köztársaságban nyilvántartásba vett nemzetközi teher- és személyszállító járművek vezetői;

e)	a tagállamok területére belépő nemzetközi vonatokon alkalmazott vonat-, hűtőkocsi- és mozdonyszemélyzet tagjai;

f)	tudományos, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek, akik rendszeresen utaznak a tagállamokba;

g)	tanulmányok vagy képzés céljából – beleértve csereprogramok keretében történő utazást is – rendszeresen utazó diákok és posztgraduális hallgatók;

h)	nemzetközi sportesemények résztvevői és az őket szakmai minőségben kísérő személyek;

i)	testvérvárosok és egyéb települések által szervezett hivatalos csereprogramok résztvevői;

j)	a – például az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) keretében kialakított – határokon átnyúló hivatalos Európai Uniós együttműködési programok résztvevői.

(3) A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei legalább kettő és legfeljebb öt évig érvényes többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki a személyek (2) bekezdésben említett kategóriái részére, feltéve, hogy azok a megelőző két évben a meglátogatott államba történő belépésre, illetve ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel az egyéves időtartamú, többszöri belépésre jogosító vízumot, kivéve, ha a gyakori vagy rendszeres utazás igénye vagy szándéka nyilvánvalóan rövidebb időre korlátozódik, amely utóbbi esetben a többszöri belépésre jogosító vízum érvényességi idejét erre az időtartamra kell korlátozni.”.

A 6. cikk az alábbiak szerint módosul:

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.	az első mondatban a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „(2) A (4) bekezdés sérelme nélkül a személyek alábbi kategóriái mentesülnek a vízumkérelem feldolgozásának díja alól:”;

ii.	az a) pont a következő szöveggel egészül ki: „vagy az Európai Uniónak az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó polgárai”;

iii.	a j) pont a következő szöveggel egészül ki: „és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet”;

iv.

a bekezdés szövege az alábbi pontokkal egészül ki:

„p)	a nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumok, konferenciák, sport-, kulturális vagy oktatási események 25 éves vagy annál fiatalabb résztvevői;

q)	a civil társadalmi szervezetek – beleértve a csereprogramok keretében történő – képzés, szemináriumokon, konferenciákon való részvétel céljából utazó képviselői;

r)	a – például az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) keretében kialakított – határokon átnyúló hivatalos európai uniós együttműködési programok résztvevői.”;

v.	a bekezdés szövege a következő albekezdéssel egészül ki: „Az első albekezdés akkor is alkalmazandó, ha az utazás célja átutazás.”;

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a tagállam a vízumkiadás céljából külső szolgáltatóval folytat együttműködést, a külső szolgáltató szolgáltatási díjat számíthat fel. E díjnak arányban kell állnia a külső szolgáltató részéről feladatai ellátása során felmerült költségekkel, és összege nem haladhatja meg a 30 EUR-t. A tagállamok fenntartják annak lehetőségét, hogy valamennyi kérelmező közvetlenül a konzulátusaikon nyújthassa be kérelmét. A külső szolgáltatónak a Vízumkódexnek megfelelően és a moldovai jogszabályokat maradéktalanul tiszteletben tartva kell végeznie tevékenységét.”.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„6a. cikk

Vízumkérelem benyújtása a kérelmező személyes megjelenése nélkül

A tagállamok eltekinthetnek a személyes megjelenés követelményétől azon kérelmezők esetében, akik feddhetetlensége és megbízhatósága ismert számukra, kivéve, ha a kérelmezőnek a biometrikus azonosítók átvétele céljából meg kell jelennie.”.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Távozás elvesztett vagy ellopott okmányok esetén

Az Európai Unió azon polgárai és a Moldovai Köztársaság azon állampolgárai, akik a Moldovai Köztársaság vagy a tagállamok területén történő tartózkodásuk alatt elveszítették személyazonosító okmányaikat, vagy akiktől ezen okmányokat ellopták, a tagállamok vagy a Moldovai Köztársaság diplomáciai vagy konzuli képviseletei által kiállított, határátlépésre jogosító érvényes személyazonosító okmánnyal vízum vagy egyéb engedély nélkül elhagyhatják a Moldovai Köztársaság vagy a tagállamok területét.”.

A 10. cikk az alábbiak szerint módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „Diplomata- és szolgálati útlevelek”;

b)	a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) „A Moldovai Köztársaság érvényes biometrikus szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárai vízum nélkül léphetnek be, hagyhatják el, vagy utazhatnak át a tagállamok területén.”;

c)	a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(3) „Az (1) és (2) bekezdésben említett személyek 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó ideig tartózkodhatnak a tagállamok területén.”.

A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)	az első mondatban a „Közösség” szó helyébe az „Unió” szó lép;

b)	a második mondatban az „A Közösséget” kifejezés helyébe az „Az Uniót” kifejezés, és az „Európai Közösségek Bizottsága” kifejezés helyébe az „Európai Bizottság”kifejezés lép.

10.

A 13. cikk az alábbiak szerint módosul:

a)	a meglévő bekezdés az (1) bekezdés számozást kapja;

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2) Továbbra is hatályban maradnak az egyes tagállamok és a Moldovai Köztársaság között ezen megállapodás hatálybalépését megelőzően kötött kétoldalú megállapodások vagy egyezmények azon rendelkezései, amelyek a nem biometrikus szolgálati útlevéllel rendelkező személyek vízumkötelezettség alóli mentességére vonatkoznak, nem érintve az érintett tagállamok vagy a Moldovai Köztársaság azon jogát, hogy ezeket a kétoldalú megállapodásokat vagy egyezményeket felmondja vagy felfüggessze.”.

11.

A 14. cikk a következő, első albekezdéssel egészül ki:

„A Moldovai Köztársaság csak az összes tagállam állampolgárai vagy az összes tagállam állampolgárainak bizonyos kategóriái számára vezetheti be ismét a vízumkötelezettséget, egyes tagállamok állampolgárai vagy egyes tagállamok állampolgárainak bizonyos kategóriái számára nem.”.

2. cikk

E megállapodást a Felek saját belső eljárásaikkal összhangban erősítik meg vagy hagyják jóvá, és e megállapodás azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor az utolsó Fél értesíti a másik Felek arról, hogy az említett eljárások befejeződtek.

Kelt Brüsszelben, 2012. június 27-én, két-két eredeti példányban a Felek hivatalos nyelvein, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Pentru Uniunea Europeană

3a Република Молдова

Por la República de Moldavia

Za Moldavskou republiku

For Republikken Moldova

Für die Republik Moldau

Moldova Vabariigi nimel

Για τη Δημοκρατία της Μολδαβίας

For the Republic of Moldova

Pour la République de Moldavie

Per la Repubblica moldova

Moldovas Republikas vārdā –

Moldovos Respublikos vardu

A Moldovai Köztársaság részéről

Għar-Repubblika tal-Moldova

Voor de Republiek Moldavië

W imieniu Republiki Mołdawii

Pela República da Moldova

Pentru Republica Moldova

Za Moldavskú republiku

Za Republiko Moldavijo

Moldovan tasavallan puolesta

För Republiken Moldavien

Pentru Republica Moldova

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ ÚTI OKMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL

A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás 12. cikke alapján létrejött vegyes bizottság a megállapodás végrehajtásának felügyelete során értékeli, hogy az érintett úti okmányok biztonságának szintje milyen hatással van a megállapodás működésére. E célból a Felek megállapodnak abban, hogy rendszeresen tájékoztatják egymást az úti okmányok számának indokolatlan mértékű növekedésének elkerülése, az úti okmányok biztonsága technikai tényezőinek fejlesztése, valamint az úti okmányok kiadásának testreszabása érdekében tett intézkedésekről.

AZ EURÓPAI UNIÓ NYILATKOZATA A RÖVID TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOK KÉRELMEZÉSEKOR BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOKRÓL

Az Európai Unió a Vízumkódex 48. cikke (1) bekezdésének a) pontjának megfelelően harmonizált jegyzéket alakít ki a kérelmezők által benyújtandó támogató dokumentumokról annak érdekében, hogy a Moldovai Köztársaság vízumkérelmezőit elvben azonos támogató dokumentumok benyújtására kötelezzék. Az Európai Unió a vegyes bizottság keretében tájékoztatja a Moldovai Köztársaságot e jegyzék elkészültéről. Az Európai Unió a Moldovai Köztársaság állampolgárait is tájékoztatja a Vízumkódex 47. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint.

AZ EURÓPAI UNIÓ NYILATKOZATA A KÜLSŐ SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ EGÜTTMŰKÖDÉSRŐL

Az Európai Unió elkötelezi magát amellett, hogy a vízumkérelmek átvételének kiszervezéséhez csak végső megoldásként, különleges körülmények vagy helyi adottságok esetén folyamodik, például akkor, ha a vízumkérelmezők magas száma miatt nem lehetséges kellő időben és rendezett körülmények között megszervezni a kérelmek átvételét és az adatok felvételét, vagy ha az érintett harmadik ország megfelelő területi lefedettsége semmilyen egyéb módon nem biztosítható, és ha az érintett tagállam esetében az együttműködés egyéb módjai nem bizonyulnak megfelelőnek.

AZ EURÓPAI UNIÓ NYILATKOZATA A CSALÁDTAGOKRA VONATKOZÓ KÖNNYÍTÉSEKRŐL

Az Európai Unió tudomásul veszi a Moldovai Köztársaságnak a vízumkönnyítésben részesülő családtagok fogalmának kiszélesítésére irányuló javaslatát, valamint tudomásul veszi, hogy a Moldovai Köztársaság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy egyszerűsítsék a személyek ezen kategóriájának mozgását.

Annak érdekében, hogy több olyan személy mozgását könnyítsék meg, akiket családi kötelék fűz a Moldovai Köztársaságnak a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraihoz, vagy pedig az Európai Uniónak az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó polgáraihoz (különös tekintettel a testvérekre és azok gyermekeire), az Európai Unió felkéri a tagállamok konzuli hivatalait, hogy teljes mértékben használják ki a személyek ezen kategóriái esetében a Vízumkódex által a vízumok kiadásának megkönnyítésére irányulóan biztosított lehetőségeket, ideértve különösen a kérelmezőktől megkövetelt igazoló dokumentumok egyszerűsítését, a feldolgozási díjak alóli mentességet és adott esetben a többszöri belépésre jogosító vízumok kiadását.

EGYÜTTES NYILATKOZAT SVÁJCRÓL ÉS LIECHTENSTEINRŐL

A Felek tudomásul veszik az Unió, valamint Svájc és Liechtenstein között fennálló szoros kapcsolatot, különös tekintettel ezen országoknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló, 2004. október 26-i megállapodásra.

Ilyen körülmények között kívánatos, hogy Svájc és Liechtenstein, illetve a Moldovai Köztársaság hatóságai késedelem nélkül a módosított megállapodáshoz hasonló feltételekkel kétoldalú megállapodásokat kössenek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről.

2013.6.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/10

A TANÁCS HATÁROZATA

(2013. május 13.)

az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás módosításáról szóló, az Európai Unió és Ukrajna közötti megállapodás megkötéséről

(2013/297/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)	A 2012/428/EU tanácsi határozattal (1) összhangban az Európai Unió és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) – feltételezve annak megkötését – 2012. július 23-án aláírták.

(2)	A megállapodást jóvá kell hagyni.

(3)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (2) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt a határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(4)

(5)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás módosításáról szóló, az Európai Unió és Ukrajna közötti megállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke kijelöli az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) jogosult(ak) a megállapodás 2. cikke szerinti értesítést az Unió nevében megtenni, kifejezve ezzel, hogy az Unió a megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el. (4)

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. május 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. COVENEY

(1) HL L 199., 2012.7.26., 1. o.

(2) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(3) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(4) A Tanács Főtitkársága gondoskodik a megállapodás hatálybalépése időpontjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetéséről.

MEGÁLLAPODÁS

Az Európai Unió és Ukrajna között az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ,

egyrészről, és

UKRAJNA,

másrészről,

a továbbiakban: a Felek,

TEKINTETTEL az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásra, amely 2008. január 1-jén lépett hatályba,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy még inkább megkönnyítsék az emberek közötti kapcsolatokat,

FELISMERVE annak jelentőségét, hogy amennyiben a jól szervezett és biztonságos mobilitás minden feltétele teljesül, mielőbb vízummentes utazási rendszer kerüljön bevezetésre Ukrajna állampolgárai számára,

FIGYELEMMEL a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (vízumkódex) (1) hatálybalépésére, amely rendelkezik különösen arról, hogy a vízum elutasítását kötelező indokolni és az elutasított vízum kérelmezője jogorvoslattal élhet,

FIGYELEMMEL az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyvre, valamint az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyvre, és megerősítve, hogy e megállapodás rendelkezései az Egyesült Királyságra és Írországra nem alkalmazandók,

FIGYELEMMEL az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvre, és megerősítve, hogy e megállapodás rendelkezései Dániára nem alkalmazandók,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás – a továbbiakban: a megállapodás – e cikk rendelkezéseinek megfelelően módosul:

1.	A címben a „Közösség” szó helyébe az „Unió” szó lép.

Az 1. cikk (2) bekezdése a következő első albekezdéssel egészül ki:

„Ukrajna csak az összes tagállam állampolgárai vagy az összes tagállam állampolgárainak bizonyos kategóriái számára vezetheti be ismét a vízumkötelezettséget, egyes tagállamok állampolgárai vagy egyes tagállamok állampolgárainak bizonyos kategóriái számára nem.”

3.	A 2. cikk (1) bekezdésében az „a Közösség” kifejezés helyébe az „az Európai Unió” kifejezés lép. A 2. cikk (2) bekezdésében az „a közösségi” kifejezés helyébe az „az európai uniós” kifejezés lép.

4.	A 3. cikk e) pontjában az „a közösségi” kifejezés helyébe az „az európai uniós” kifejezés lép.

A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a tagállamok területére szállító, Ukrajnában nyilvántartásba vett nemzetközi teher- és személyszállító járművek vezetői esetében:

—	Ukrajna nemzetközi közúti közlekedést biztosító fuvarozóinak nemzeti szövetsége által küldött írásbeli kérelem az utazások céljának, időtartamának, úti céljának (úti céljainak) és gyakoriságának feltüntetésével;”;

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet esetében:

—

az i) pont helyébe a következő szöveg lép:

„i)

testvérvárosok vagy más települési önkormányzatok által szervezett hivatalos csereprogramok résztvevői:

—	az említett városok vagy egyéb települések közigazgatási vezetőjének/polgármesterének írásbeli kérelme;”;

a j) pont helyébe a következő szöveg lép:

„j)

olyan közeli hozzátartozók – házastársak, gyermekek (beleértve az örökbefogadottakat is), szülők (beleértve a gyámokat is), nagyszülők és unokák – esetében, akik Ukrajnának a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó állampolgárait vagy pedig az Európai Uniónak az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó polgárait látogatják meg:

—	a fogadó személy írásbeli kérelme;”;

az m) pont helyébe a következő szöveg lép:

„m)

orvosi okokból utazó személyek és szükség esetén az őket kísérő személyek esetében:

—	az egészségügyi intézmény hivatalos dokumentuma, amely megerősíti az adott intézményben való egészségügyi ellátás szükségességét, a kísérő személyek szükségességét, valamint az egészségügyi ellátás kifizetéséhez szükséges anyagi fedezet bizonyítása;”;

a megállapodás az alábbi pontokkal egészül ki:

„n)

civil társadalmi szervezeteknek – beleértve csereprogramok keretében történő – képzés, szemináriumok, konferenciák céljából utazó képviselői esetében:

—	a fogadó szervezet írásbeli kérelme, annak igazolása, hogy a személy a civil társadalmi szervezetet képviseli, valamint a nemzeti jogszabályokkal összhangban a hatóság által kiállított, az említett szervezet megfelelő nyilvántartásba való bejegyzését igazoló tanúsítvány;

a tagállamok területén megrendezett nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy egyéb hasonló eseményeken részt vevő szakemberek esetében:

—	a fogadó szervezet írásbeli kérelme, mely megerősíti az érintett személynek az eseményen való részvételét;

vallási közösségek képviselői esetében:

—	Ukrajnában nyilvántartott vallási közösség által küldött írásbeli kérelem az utazások céljának, időtartamának és gyakoriságának feltüntetésével;

—	a fogadó szervezet írásbeli kérelme.”.

Az 5. cikkben az (1)–(3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei legfeljebb öt évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki a személyek alábbi kategóriái részére:

a)	a nemzeti kormány vagy regionális önkormányzatok tagjai, parlamenti képviselők, az alkotmánybíróság vagy legfelsőbb bíróság tagjai, a nemzeti és területi ügyészek és helyetteseik, amennyiben e megállapodás alapján nem mentesülnek a vízumkötelezettség alól, feladataik ellátásához;

b)	hivatalos küldöttségek olyan állandó tagjai, akik Ukrajnához címzett hivatalos meghívást követően a tagállamok területén értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által tartott eseményeken vesznek rendszeresen részt;

azon házastársak, 21. életévüket még be nem töltött vagy eltartott gyermekek (beleértve az örökbefogadottakat is) és szülők (beleértve a gyámokat is), akik Ukrajnának a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó állampolgárait vagy pedig az Európai Uniónak az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó polgárait látogatják meg;

d)	üzletemberek vagy üzleti szervezetek képviselői, akik rendszeresen utaznak a tagállamokba;

e)	újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet.

—	az a) pontban említett személyek esetében a hivatali idő,

—	a b) pontban említett személyek esetében a hivatalos küldöttségben való állandó tagsági jogviszonyuk érvényességének időtartama,

—	a c) pontban említett személyek esetében Ukrajnának az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgárai tartózkodási engedélye érvényességének időtartama,

—	a d) pontban említett személyek esetében az üzleti szervezet képviseletére vonatkozó megbízásuknak vagy a munkaszerződés érvényességének időtartama,

—	az e) pontban említett személyek esetében a munkaszerződés időtartama öt évnél rövidebb.

(2) A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei legfeljebb egy évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumot állítanak ki a személyek alábbi kategóriái részére, feltéve, hogy a megelőző egy évben legalább egy vízumot szereztek és azt a meglátogatott államba történő belépésre, illetve ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel:

a)	a tagállamok területére szállító, Ukrajnában nyilvántartásba vett nemzetközi teher- és személyszállító járművek vezetői;

b)	a tagállamok területére belépő nemzetközi vonatokon alkalmazott vonat-, hűtőkocsi- és mozdonyszemélyzet tagjai;

c)	tudományos, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek, akik rendszeresen utaznak a tagállamokba;

d)	nemzetközi sportesemények résztvevői és az őket szakmai minőségben kísérő személyek;

e)	testvérvárosok vagy más települési önkormányzatok által szervezett hivatalos csereprogramok résztvevői;

f)	a civil társadalmi szervezeteknek képzés, szemináriumok, konferenciák céljából – beleértve csereprogramok keretében – a tagállamokba rendszeresen utazó képviselői;

g)	a – például az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) keretében kialakított – határokon átnyúló hivatalos európai uniós együttműködési programok résztvevői;

h)	tanulmányok vagy képzés céljából – beleértve csereprogramok keretében történő utazást is – rendszeresen utazó diákok és posztgraduális hallgatók;

i)	vallási közösségek képviselői;

j)	a tagállamok területén megrendezett nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy egyéb hasonló eseményeken részt vevő szakemberek;

k)	orvosi okokból rendszeresen utazó személyek és szükség esetén az őket kísérő személyek.

(3) A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei legalább kettő és legfeljebb öt évig érvényes többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki a személyek e cikk (2) bekezdésében említett kategóriái részére, feltéve, hogy azok a megelőző két évben a meglátogatott államba történő belépésre, illetve ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel az egyéves időtartamú, többszöri belépésre jogosító vízumot, kivéve, ha a gyakori vagy rendszeres utazás igénye vagy szándéka nyilvánvalóan rövidebb időre korlátozódik, amely utóbbi esetben a többszöri belépésre jogosító vízum érvényességi idejét erre az időtartamra kell korlátozni.”.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A tagállamok a vízumkérelmek feldolgozásáért 70 EUR összegű díjat számítanak fel az olyan vízumok feldolgozásáért, amelyek esetében a vízumkérelmező a lakhelye és a kérelem benyújtásának helye közötti távolság alapján kérte, hogy a kérelemre vonatkozó döntést a kérelem benyújtásának időpontjától számított három napon belül hozzák meg, és a konzulátus beleegyezett, hogy három napon belül döntést hoz.”;

a (4) bekezdésben:

i.	a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép: „(4) Az (5) bekezdés sérelme nélkül a személyek alábbi kategóriái mentesülnek a vízumkérelem feldolgozásának díja alól:”;

ii.	az a) pont a következő szöveggel egészül ki: „vagy pedig az Európai Uniónak az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó polgárai”;

iii.	az i) pont a következő szöveggel egészül ki: „és más települési önkormányzatok”;

iv.	a j) pont a következő szöveggel egészül ki: „és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet”;

a (4) bekezdés az alábbi pontokkal egészül ki:

„o)	a vallási közösségek képviselői;

p)	a tagállamok területén megrendezett nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy egyéb hasonló eseményeken résztvevő szakemberek;

q)	a nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumok, konferenciák, sport-, kulturális vagy oktatási események 25 éves vagy annál fiatalabb résztvevői;

r)	a civil társadalmi szervezetek – beleértve a csereprogramok keretében történő – képzés, szemináriumokon, konferenciákon való részvétel céljából utazó képviselői;

s)	a – például az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) keretében kialakított – határokon átnyúló hivatalos európai uniós együttműködési programok résztvevői.”;

vi.	A szöveg a következő albekezdéssel egészül ki: „Az első albekezdés akkor is alkalmazandó, ha az utazás célja átutazás.”;

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a tagállam a vízumkiadás céljából külső szolgáltatóval folytat együttműködést, a külső szolgáltató szolgáltatási díjat számíthat fel. E díjnak arányban kell állnia a külső szolgáltató részéről feladatai ellátása során felmerült költségekkel, és összege nem haladhatja meg a 30 EUR-t. A tagállamok fenntartják annak lehetőségét, hogy valamennyi kérelmező közvetlenül a konzulátusaikon nyújthassa be kérelmét. Amennyiben a vízumkérelem benyújtásához személyes megjelenés szükséges, erre főszabály szerint az időpontkérés időpontjától számított két héten belül sort kell keríteni.”.

A 10. cikk az alábbiak szerint módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „Diplomata- és szolgálati útlevelek”;

b)	A (2) bekezdésben, amelynek számozása (3) bekezdésre változik, az „(1) bekezdésében” kifejezés helyébe az „(1) és (2) bekezdésében” szöveg lép;

c)	a cikk a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Ukrajna érvényes biometrikus szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárai vízum nélkül léphetnek be, hagyhatják el, vagy utazhatnak át a tagállamok területén.”.

A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)	Az első mondatban a „Közösség” szó helyébe az „Unió” szó lép;

b)	A második mondatban az „A Közösséget” kifejezés helyébe az „Az Európai Uniót” kifejezés lép, és az „Európai Közösségek Bizottsága” kifejezés helyébe az „Európai Unió Bizottsága” kifejezés lép.

10.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)	a meglévő bekezdés az (1) számot kapja;

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2) Továbbra is hatályban maradnak az egyes tagállamok és Ukrajna között ezen megállapodás hatálybalépését megelőzően kötött két- vagy többoldalú megállapodások vagy egyezmények azon rendelkezései, amelyek a nem biometrikus szolgálati útlevéllel rendelkező személyek vízumkötelezettség alóli mentességére vonatkoznak, nem érintve az érintett tagállamok vagy Ukrajna azon jogát, hogy ezeket a kétoldalú megállapodásokat vagy egyezményeket felmondja vagy felfüggessze.”.

2. cikk

E megállapodást a Felek saját belső eljárásaikkal összhangban erősítik meg vagy hagyják jóvá, és e megállapodás azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor az utolsó Fél értesíti a másik Felet arról, hogy az említett eljárások befejeződtek.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenkettedik év július havának 23. napján két példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint ukrán nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

За Європейське Спiвтовариство

За Украйна

Por Ucrania

Za Ukrajinu

For Ukraine

Für die Ukraine

Ukraina nimel

Για την Ουκρανία

For Ukraine

Pour l'Ukraine

Per l'Ucraina

Ukrainas vārdā

Ukrainos vardu

Ukrajna részéről

Għall-Ukrajna

Voor Oekraïne

W imieniu Ukrainy

Pela Ucrânia

Pentru Ucraina

Za Ukrajinu

Za Ukrajino

Ukrainan puolesta

På Ukrainas vägnar

За Украïнy

(1) HL L 243., 2009.9.15., 1. o.

AZ EURÓPAI UNIÓ NYILATKOZATA A RÖVID TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOK KÉRELMEZÉSEKOR BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOKRÓL

AZ EURÓPAI UNIÓ NYILATKOZATA A CSALÁDTAGOKRA VONATKOZÓ KÖNNYÍTÉSEKRŐL

Az Európai Unió tudomásul veszi Ukrajnának a vízumkönnyítésben részesülő családtagok fogalmának kiszélesítésére irányuló javaslatát, valamint tudomásul veszi, hogy Ukrajna nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy egyszerűsítsék a személyek ezen kategóriájának mozgását.

Annak érdekében, hogy megkönnyítsék azon személyek mozgását, akiket családi kötelék fűz Ukrajnának a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraihoz, vagy pedig az Európai Uniónak az állampolgárságuk szerinti tagállam területén tartózkodó polgáraihoz (különös tekintettel a testvérekre és azok gyermekeire), az Európai Unió felkéri a tagállamok konzuli hivatalait, hogy teljes mértékben használják ki a személyek ezen kategóriái esetében a Vízumkódex által a vízumok kiadásának megkönnyítésére irányulóan biztosított lehetőségeket, ideértve különösen a kérelmezőktől megkövetelt igazoló dokumentumok egyszerűsítését, a feldolgozási díjak alóli mentességet és adott esetben a többszöri belépésre jogosító vízumok kiadását.

AZ EURÓPAI UNIÓ NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁS 10. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSÉRŐL

Az Európai Unió részlegesen felfüggesztheti e megállapodást és különösen annak 10. cikke (2) bekezdését, az e megállapodás 14. cikke (5) bekezdésében előírt eljárással összhangban, amennyiben a 10. cikk (2) bekezdésével Ukrajna visszaél vagy az a közbiztonságot veszélyezteti. Amennyiben felfüggesztik a 10. cikk (2) bekezdésének végrehajtását, az Európai Unió konzultációkat kezdeményez a megállapodás által létrehozott bizottság keretében a felfüggesztést okozó problémák megoldása érdekében.

EGYÜTTES NYILATKOZAT SVÁJCRÓL ÉS LIECHTENSTEINRŐL

A Felek tudomásul veszik az Európai Unió, valamint Svájc és Liechtenstein között fennálló szoros kapcsolatot, különös tekintettel ezen országoknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló, 2004. október 26-i megállapodására.

Ilyen körülmények között kívánatos, hogy Svájc és Liechtenstein, illetve Ukrajna hatóságai késedelem nélkül a módosított megállapodáshoz hasonló feltételekkel kétoldalú megállapodásokat kössenek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről

2013.6.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/30

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2012. szeptember 19.)

az Ausztria által az Österreichische Volksbanken-AG számára nyújtott és nyújtani tervezett SA.31883 (2011/C) (korábbi N 516/2010) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2012) 6307. számú dokumentummal történt)

(csak a német szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/298/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra, és különösen annak 62. cikke, (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére a fent említett cikkek értelmében (1),

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1)	2008. december 9-én (2) a Bizottság jóváhagyta az osztrák banktámogatási programot, amelyet ezt követően négyszer hosszabbítottak meg (3), és amely végül 2011. június 30-án lezárult.

(2)

2009. áprilisában az Österreichische Volksbanken-AG (a továbbiakban: „ÖVAG”) az osztrák banktámogatási program keretében 1 milliárd EUR összegű tőkeinjekcióban részesült. Ezenkívül a program keretében 2009. február 9-én, március 18-án és szeptember 14-én három, egyenként 1 milliárd EUR összegű, a szövetségi állam által garantált kibocsátást hajtott végre. Ausztria a támogatási intézkedések végrehajtása során feltételezte, hogy az ÖVAG egy stabil pénzintézet, és 2009. szeptember 29-én életképességi tervet nyújtott be.

(3)

A támogatásra vonatkozó vizsgálat során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bank „A pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékokról” című bizottsági közlemény (4) (a továbbiakban: „a feltőkésítésről szóló közlemény”) mellékletében meghatározott kritériumok alapján a tőkeinjekció időpontjában a feltőkésítésről szóló közlemény értelmében nem volt stabilnak tekinthető. Ezért a Bizottság szerkezetátalakítási terv benyújtását kérte. Ausztria továbbra is azon a véleményen volt, hogy az ÖVAG egy stabil bank, 2010. november 2-án azonban benyújtotta az ÖVAG szerkezetátalakítási tervét (a továbbiakban: „eredeti szerkezetátalakítási terv”). Ezt a tervet a későbbiekben további tájékoztató levelekkel egészítették ki.

(4)

A Bizottság 2011. december 9-i levelében (5) értesítette Ausztriát arról, hogy az Ausztria által az ÖVAG számára juttatott 1 milliárd EUR összegű tőke és a 3 milliárd EUR összegű garancia miatt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: „EUMSZ”) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott, és Ausztriát módosított szerkezetátalakítási terv benyújtására szólította fel.

(5)	Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot (a továbbiakban: „az eljárás megindításáról szóló határozat”) 2012. február 17-én közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket.

(6)	Az érdekelt felek részéről nem érkeztek észrevételek a Bizottsághoz.

(7)	2012. március 28-án Ausztria szerkezetátalakítási tervet jelentett be. E bejelentést megelőzően Ausztria több levélben, különösen a 2011. december 16-i, valamint a 2012. március 1-jei, 13-i és 16-i levélben információkat nyújtott be.

(8)

A 2012 áprilisa és 2012 augusztusa közötti időszakban Ausztria és a Bizottság az új szerkezetátalakítási tervet és a támogatási intézkedéseket számos találkozó, telefonos konferenciabeszélgetés és egyéb információcsere alkalmával megvitatta. Az új szerkezetátalakítási terv végleges változatát 2012. szeptember 4-én nyújtották be (a továbbiakban: „új szerkezetátalakítási terv”).

(9)	2012. szeptember 4-én Ausztria benyújtott egy kötelezettségvállalási jegyzéket, amely e határozat mellékletében szerepel.

2. ISMERTETÉS

2.1. A kedvezményezett és nehézségei

(10)

Az ÖVAG a helyi hitelszövetkezetekből álló osztrák Volksbank-csoport központi intézete, amely központosított háttérirodai szolgáltatásokat biztosít, valamint likviditáskezeléssel és pénzügyi termékekkel foglalkozik. A Volksbank-csoport tagjai egyetemes banki szolgáltatásokat nyújtanak helyi és regionális szinten. Ezek a bankok az ÖVAG vezetésével képezik a Volksbank-csoportot. Az ÖVAG 60,2 %-a egy közös holding keretében a Volksbank-csoport tagjainak tulajdonában áll. A további részvényesek körébe tartozik a DZ-Bank (23,8 %), az ERGO-csoport (9,5 %) és a Raiffeisen Zentralbank Österreich AG (a továbbiakban: „RZB”, amely a második legnagyobb szövetkezeti csoport, a Raiffeisen-csoport központi intézete) (5,8 %). A fennmaradó 0,6 % kisrészvényesek tulajdonában van (6). 2008 végén az ÖVAG Ausztria negyedik legnagyobb bankja volt, amelynek mérlegfőösszege elérte az 52,9 milliárd EUR-t (7), és amelynek minősítése a Moody’s szerint Aa3, a Fitch szerint pedig A volt (8).

(11)

Az ÖVAG legfontosabb földrajzi piaca Ausztria. Ezenkívül a Bank egy sor közép- és kelet-európai országban folytatott tevékenységet, amelyekben azonban Románia kivételével csak alacsony piaci részesedéssel rendelkezett. Az ÖVAG korlátozott mértékben Németországban is jelen van, mégpedig a vállalati banki tevékenységek és az ingatlanfinanszírozás területén.

(12)

Az ÖVAG a közelmúltig a következő öt üzletágban tevékenykedett: vállalati és lakossági banki szolgáltatások, ingatlan, pénzügyi piacok és banki könyvi/egyéb műveletek. 2008-ban az ÖVAG az állami szervezetek finanszírozása és az infrastruktúrafinanszírozás terén megszüntette tevékenységét, és a Kommunalkredit Austria AG (a továbbiakban: „KA”) társaságban való részesedét 1 EUR-ért (névérték) Ausztriára ruházta. Az ÖVAG korábbi üzleti modelljére vonatkozó további részleteket az eljárás megindításáról szóló határozat tartalmazza (9).

(13)

Az ÖVAG nehézségeinek számos oka volt. Az eljárás megindításáról szóló határozatban is említettek szerint (10) az ÖVAG nehézségeihez a következő tényezők járultak hozzá: a VB International AG (a továbbiakban: „VBI”) társaságban összefogott lakossági bankfiókjain keresztül a közép- és kelet-európai országokban végzett tevékenysége, az önkormányzati finanszírozás és az infrastruktúrafinanszírozás területén végzett tevékenysége, az ingatlanok területén végzett tevékenységei, az a körülmény, hogy a befektetési portfólió többek között a Lehman Brothers és izlandi bankok által kibocsátott eszközökből áll, valamint a bankközi finanszírozástól való függése. E tényezők vezettek ahhoz, hogy az ÖVAG 2008-ban és 2009-ben jelentős veszteségeket szenvedett, és hogy Ausztria 2009-ben támogatást nyújtott.

(14)

Az ÖVAG már 2009-ben elindított egy szerkezetátalakítási folyamatot, amelynek többek között az volt a célja, hogy azokat a tevékenységeket, amelyek a hitelintézet problémáinak fő okait jelentették, a bankon belül megszüntessék. A korábbi portfólióból eredő egyes kockázatok 2011-ben ismét nehézséget okoztak a banknak. Ebben az esetben különösen a következőkről volt szó:

a)	A VBI leányvállalatainak veszteségei és az ÖVAG könyvelésében nyilvántartott könyv szerinti értékük összesen 380 millió EUR összegű értékcsökkenése.

b)	300 millió EUR összegű értékcsökkenés az ÖVAG azon befektetései esetében, amelyek az államadósság-válság által a leginkább sújtott országokkal voltak összefüggésben.

c)	Az ÖVAG tulajdonában álló, a KA-ban meglévő fennmaradó részesedési tőke (Partizipationskapital) 142 millió EUR összegben való leírása.

d)	Az ÖVAG-gal való egyesülés keretében az Investkredit (11) (a továbbiakban: „IK”) könyv szerinti értékének 323 millió EUR-val való csökkentése.

(15)

A (14) preambulumbekezdésben említett veszteségek hatása következtében Ausztria az ÖVAG javára egy második megmentési célú intézkedést hozott, amelyről az eredeti részvényesekkel 2012. február 27-én állapodtak meg. Ezenkívül az ÖVAG átdolgozta az eredeti szerkezetátalakítási tervét, és mélyebbre ható szerkezetátalakításról határozott.

2.2. A támogatási intézkedések

2.2.1. A 2009. évi támogatási intézkedések

(16)

2009-ben az osztrák banktámogatási program keretében az ÖVAG likviditási és tőkehelyzetét 1 milliárd EUR összegű tőkeinjekcióval és az ÖVAG kötvénytartozásai vonatkozásában 3 milliárd EUR összegű állami garanciákkal erősítették meg. A tőkeinjekció eredményeként az ÖVAG alaptőke-megfelelési mutatója 2009 végén 9,2 %-ra, szavatolótőke-mutatója pedig 12,5 %-ra emelkedett.

Az 1 milliárd EUR összegű tőkeinjekció

(17)

2009 áprilisában Ausztria az ÖVAG-nál 1 milliárd EUR értékben jegyzett élvezeti jegyet („Partizipationsschein”) (a továbbiakban: a 2009. évi tőkeinjekció). Ezzel az eszközzel az állam nem szerez szavazati jogot, hanem csak elsőbbségi osztalékszelvényt és átváltási jogot. Az eszköz határozatlan időre szól, és alapvető tőkeelemként könyvelik.

(18)

Az élvezeti jegyekhez az osztrák banktámogatási program szerint évi 9,3 %-os elsőbbségi osztalékszelvény kapcsolódik. Az élvezeti jegy jegyzését követő hatodik és a hetedik teljes pénzügyi évben az osztalékszelvény 50–50 bázisponttal, a nyolcadik évben 75 bázisponttal, a kilencedik pénzügyi évtől pedig 100 bázisponttal emelkedik. Ezek az osztalékok azonban összességükben nem haladhatják meg a 12 hónapos EURIBOR + 1 000 bázispont értéket. Az osztalékszelvényt csak abban az esetben fizetik ki, ha a bank nyereséges, és úgy dönt, hogy ezt a nyereséget osztalékként kifizeti. A valamely évben ki nem fizetett osztalékszelvényeket nem lehet a következő évre átvinni. Az élvezeti jegyek az esetleges veszteséget a veszteséget viselő összes tőkéhez viszonyítva arányosan viselik.

(19)	A banknak joga van ahhoz, hogy az élvezeti jegyeket teljes egészében vagy részletekben bármikor visszafizesse. A részesedési tőke jegyzését követő első tíz pénzügyi évben a visszafizetés az élvezeti jegy névértékének 100 %-a, azt követően pedig 150 %-a (12).

(20)

Az államnak joga van ahhoz, hogy az élvezeti jegyeket ÖVAG-törzsrészvényekre cserélje. Ehhez 2019. január 1-jéig a bank jóváhagyására van szüksége, az átváltási jogot azonban annak jóváhagyása nélkül is gyakorolhatja,

a)	ha a 2011. pénzügyi évre az osztalékot nem, vagy nem teljes összegben osztják fel, vagy

b)	ha 2011. december 31. után két egymást követő évben az osztalékot nem, vagy nem teljes összegben osztják fel, vagy

c)	ha az állam 2012. január 1-jén még legalább 700 millió EUR névértékű élvezeti jeggyel rendelkezik, vagy

d)	ha az állam 2015. január 1-jén még legalább 400 millió EUR névértékű élvezeti jeggyel rendelkezik.

Új kibocsátásra nyújtott garanciák

(21)

Az ÖVAG az osztrák banktámogatási program keretében állami garanciákban részesült, és 2009-ben 3 milliárd EUR összegű, a szövetségi állam által garantált kibocsátást hajtott végre.

1 táblázat

Az ÖVAG 2009. évi, a szövetségi állam által garantált kibocsátásai

Részlet	Névérték	Kibocsátás dátuma	Futamidő	Osztalékszelvény	Összes költség
1.	1 milliárd EUR	2009.2.9.	2012.2.9.	3,000 %	6 havi Euribor felett 157 bázisponttal
2.	1 milliárd EUR	2009.3.18.	2013.3.19.	3,375 %	6 havi Euribor felett 194 bázisponttal
3.	1 milliárd EUR	2009.9.14.	2012.9.14.	2,250 %	6 havi Euribor felett 155 bázisponttal
Forrás: Új szerkezetátalakítási terv, 36. o.

2.2.2. A 2012. évi támogatási intézkedések

(22)

Az ÖVAG 2011. évi veszteségeinek mértéke további támogatási intézkedéseket tett szükségessé, ami 250 millió EUR összegű állami tőkeinjekciót jelentett, törzsrészvények formájában (a továbbiakban: a 2012. évi tőkeinjekció) és eszközgarancia formájában, amely a tőke 100 millió EUR-val történő emelését eredményezte (a továbbiakban: eszközgarancia).

250 millió EUR összegű tőkeemelés

(23)

A tőkeemelést két lépcsőben kell végrehajtani. Először is a bank tőkéjét a felhalmozódott veszteségek kiegyenlítésére 70 %-kal csökkentik. Ezzel a tőkecsökkentéssel az Ausztria által 2009-ben megszerzett élvezeti jegyeket is arányosan csökkentik. A második lépésben az ÖVAG összesen 484 millió EUR összegben új tőkét kap. Ebből 250 millió EUR-t Ausztria, a többit pedig a Volksbank-csoport jegyzi. Ausztria és a Volksbank-csoport a részvényeket részvényenként 2,181 EUR-ért jegyzi. Ezt követően a bankban az állami részesedés eléri a 43,4 %-ot, és a Volksbank-csoport után (50,2 %) a második legnagyobb részvényes lesz. A tőkejuttatásból kimaradó többi részvényes részesedését felhígítják: DZ-Bank: 3,8 %, ERGO: 1,5 %, RZB: 0,9 %, kisrészvényesek: 0,1 %.

Eszközgarancia

(24)

A 250 millió EUR összegű tőkeinjekció mellett Ausztria 100 millió EUR összegű eszközgaranciát is nyújt, amely az ÖVAG tőkéjének ugyanilyen összegű emelését eredményezi, amely után évi 10 %-os ellentételezés fizetendő (azaz olyan, mint a tőkeinjekció). Az eszközgaranciával a bank céltartalékképzési, illetve leírási kötelezettségei csökkennek, és tőkealapja védelmet kap. Az intézkedés abban különbözik az értékvesztett eszközökre vonatkozó általános eszközátvételi intézkedésektől, hogy a garanciát olyan módon alakítják, hogy az azokból a hitelezési tevékenységekből eredő veszteségekre képzett céltartalékokra lesz hatással, amelyeket a bank a várható veszteségek miatt már a fedezett eszközökre képzett. A garanciát tehát azokra a (könyv szerinti) veszteségekre nyújtják, amelyek már fennállnak.

(25)

Az ÖVAG a garanciát akkor veheti igénybe, és kérhet segítséget az államtól (a kezestől), ha bizonyítja, hogy az adott tartozás behajthatatlan, vagy az adós ellen fizetésképtelenségi eljárás folyik; ez azonban csak olyan mértékben megengedett, ami az ilyen igénybevételhez szükséges annak megakadályozása érdekében, hogy az ÖVAG-csoport (13) common equity Tier 1-mutatója (14) (a továbbiakban: „CET1-mutató”) 2015. december 31-ig ne essen 11 % alá. Ezt a CET1-határértéket 10 %-ra csökkentik, ha az ÖVAG eddig az időpontig a Volksbank Romania S.A (a továbbiakban: „VBRO”) társaságban vagy a VB Leasing International Holding GmbH (a továbbiakban: „VBLI”) társaságban fennálló részesedését teljes egészében eladja.

(26)

A garancia igénybevételére 2015. december 31. előtt nem kerülhet sor. A fedezett eszközökre vonatkozó bejövő befizetéseket azokkal az esetleges kötelezettségekkel szemben számolják el, amelyek a bank részéről az állam felé esetlegesen fennállnak, amennyiben az említett eszközök nem értékvesztett és nem garantált értéken felüli eszközök.

(27)	Az államnak a garancia igénybevételéből adódó fizetési kötelezettségeit 2016. július 31-ig elhalasztják, és a fizetési halasztás miatt kamatot nem számolnak fel. A lehívott összegeket az államnak vissza kell fizetni, amint ezt a bank pénzügyi helyzete lehetővé teszi.

(28)

A garancia után fizetendő díj évi 10 % (15), amit 2012. szeptember 30. és 2016. január 1. között a nyújtott összeg után számítanak fel. A lehívott összegek esetében ezt az ellentételezést évi 10 %-os díj váltja fel, amelyet az összegek lehívásának napjától a lehívott összeg államnak történő teljes visszafizetésének napjáig kell fizetni. Az utóbbi ellentételezést ahhoz kötik, ha a bank nyereséges, és a CET1-mutató eléri a 10 %-ot. Ez az ellentételezés nem halmozódik.

(29)	Az e garancia keretében nyújtott állami kezességvállalás 2016. január 1-jéig tart; kivéve az ezen időpont előtt érvényesített igénybevételeket.

2.3. Az új üzleti modell

Áttekintés

(30)

Az új szerkezetátalakítási terv szerint az ÖVAG a Volksbank-csoporttal magas szintű integrációra törekszik. Az ÖVAG és a Volksbank-csoport között társulási modellt vezetnek be. Az ÖVAG funkciói a jövőben az osztrák Volksbank-csoport központi szervezetének funkcióira korlátozódnak. A központi szervezet a Volksbank-csoport számára nyújtott szolgáltatásokra fog összpontosítani: likviditás-összevonás, segítségnyújtás széles körű hitelmobilizálás terén és treasury-termékek kínálata a Volksbank-csoport és ügyfelei számára. Ezáltal mérlegfőösszege, valamint üzleti modelljének összetettsége jelentősen csökkenni fog. Azokat a tevékenységi területeket, amelyek a bank nehézségeit okozták, illetve amelyek nem egy hitelszövetkezeti központi szervezet tevékenységi körébe esnek, meg fogják szüntetni vagy el fogják adni. A bank ezeket a tevékenységi területeket egy belső leépítési szegmensben (a továbbiakban: alaptevékenységen kívüli terület) fogja össze.

(31)

A 2008. szeptember végi 91 milliárd EUR összegű mérlegfőösszeget (16) 2017-ben 19 milliárd EUR-ra csökkentik, amelyből [12–15] (*1) milliárd EUR az új alaptevékenységhez tartozik majd (a fennmaradó rész a leépítendő nem alapvető tevékenységhez tartozik). A kockázattal súlyozott eszközállomány az alapforgatókönyv szerint a 2008. évi 35,2 milliárd EUR-ról 2017-ben [9–12] milliárd EUR-ra csökken.

A társulási modell

(32)

A társulási modell közös felelősségvállalást, valamint a tagok közötti szabályozott likviditásátadást (likviditási társulás) és az összes tag hitelezői felé történő közös pénzügyi biztosítással összefüggésben közös felelősségvállalást (felelősségvállalási társulás) irányoz elő. A társulási modell keretein belül a csatlakozott bankok jogi függetlensége továbbra is biztosított, és a tagok használhatják a „hálózat” közös szervezeti infrastruktúráját.

(33)

Ezzel összefüggésben az ÖVAG-nak központi szervezetként az a feladata, hogy a Volksbank-csoport társuláshoz tartozó tagjainak fizetőképességét és likviditását a konszolidált éves beszámoló alapján biztosítsa és ellenőrizze. Ezenkívül az ÖVAG felel többek között a csoport érdekeinek képviseletéért, a csoportszintű közönségkapcsolatokért és bizonyos háttérirodai feladatokért, például értékpapír-ügyletekért, logisztikai feladatokért, a megfelelés és a pénzmosás elleni küzdelem területén a csoport számára az előírások kidolgozásáért. Ezenkívül a bank olyan további funkciókat vesz át (a továbbiakban: a társulással kapcsolatos funkciók), amelyek prudenciális szempontból ajánlatosak, illetve hatékonysági szempontból központilag jobban teljesíthetők. Ilyen különösen a közös prudenciális előírások [például fizetőképesség, likviditás, „Internal Capital Adequacy Assessment Process” (belső tőkemegfelelés-értékelési folyamat) a társulás vonatkozásában, belső ellenőrzés] teljesítéséért való felelősség. Ide tartozik továbbá a (személyre szabott) termékek értékesítésének és forgalmazásának támogatása.

(34)

Az osztrák banktörvény szerint (17) a társulási modell keretében az ÖVAG központi szervezetként a társulás valamennyi kötelezettségéért felel, miközben a Volksbank-csoport egyes tagjainak a társulással szembeni felelőssége szavatoló tőkéjének arra a részére korlátozódik, amely meghaladja a kockázattal súlyozott eszközállományának fedezéséhez szükséges, prudenciális előírások szerinti minimumot. A Volksbank-csoport társuláshoz tartozó tagjainak „többlettőkéje“2011. december 31-én [450–500] millió EUR-t tett ki, ha a számítás alapja 8 %-os CET1-mutató, és [600–650] millió EUR-t tett ki, ha a számítás alapja 7 %-os CET1-mutató.

(35)

E tárulási modell egy további fontos jellemzője a likviditás területén való együttműködés. Az osztrák jog szerint ez az együttműködés többek között azt jelenti, hogy a Volksbank-csoport tagjai betétjeik 14 %-át minimális tartalékként kötelesek az ÖVAG-nál tartani. Az ÖVAG továbbá a Volksbank-csoport tagjaitól származó biztosítékokat (ingatlanbiztosítékkal fedezett hitelek) összefoghatja, amelyek azután a fedezett kötvények refinanszírozáshoz használhatók. A Volksbank-csoport tagjainak eszközállománya jelenleg [2–5] milliárd EUR-t képvisel, amely adott esetben ilyen biztosítékként használható. Az ÖVAG stabil likviditási helyzetének biztosításában fontos szerepet játszott a Livebank online banking platform 2011-es áthelyezése az egyik helyi Volksbanktól az ÖVAG-hoz. Ez egyrészt biztosítja az ÖVAG számára a lakossági ügyfelek betétjeinek közvetlen elérését és csökkenti a bankközi finanszírozástól való függését, ami az ÖVAG nehézségeinek egyik oka volt. Másrészt ez lehetővé teszi a Volksbank-csoport online-banking fellépését, amely összhangban van a társulási modellel.

Az alaptevékenység

(36)

Az alaptevékenység három részből áll: hitel/konzorciumi ügyek, pénzügyi piacok és banki könyvi / egyéb ügyek. Az ÖVAG becslése szerint az alaptevékenységhez tartozó eszközállomány 2017-ben eléri a [12–15] milliárd EUR-t (2012 végén 16,8 milliárd EUR), a kockázattal súlyozott eszközállomány pedig 2017 végére eléri a [4–6] milliárd EUR-t.

(37)

A hitel/konzorciumi ügyek rész a következő három egységet fogja át: Kredit Verbundbank, VB Factoring és Mobilienleasing Österreich (a továbbiakban: „VBLF”). Az ÖVAG ezt a tevékenységet a Volksbank-csoport tagjaival folytatott alaptevékenysége részének tekinti. A tevékenységek Ausztriára koncentrálódnak.

(38)

A Kredit Verbundbank egység a társulás bankjaival folytatott hitel- és konzorciumi tevékenységeket fogja át (18). A két leányvállalat, a VB Factoring és a VBLF által nyújtott szolgáltatásokat is a társulással kapcsolatos központi funkcióknak fogják tekinteni. A VBLF a személygépjárművek, a tehergépjárművek és az irodatechnika területén a legnagyobb osztrák lízingtársaságok közé tartozik. A Volksbank-csoporthoz fűződő kapcsolatain keresztül a VBLF a jövőben is az ÖVAG üzleti stratégiájának részét képezi. A VB Factoring, amely az ÖVAG 100 %-os leányvállalata, a Volksbank-csoport faktoringügyleteinek nagy részét lefedi.

(39)

A pénzügyi piacok területhez tartozik különösen a Profit-Center Group Treasury, a Volksbank Investments, az Immo KAG és az Online Banking (Livebank) tevékenységi terület. A pénzügyi piacok területe a rövid és hosszú távú likviditási helyzetért, az értékpapír- és devizakereskedelemért, valamint a likviditással és a piaci árral kapcsolatos kockázatok kezeléséért felel. Ezenkívül ez a terület a Volksbank-csoport termékszállítójaként is működik, mind a belföldi, mind pedig a külföldi intézményi ügyfelek esetében.

(40)	A banki könyvi/egyéb terület a Capital Markets (tőkepiaci) és az Asset Liability Management (eszköz kötelezettségkezelési) területből áll. Ehhez a területhez tartoznak továbbá a VB Services für Banken GesmbH (kihelyezett szolgáltató) és a különböző holdingtársaságok tevékenységei.

Az alaptevékenységen kívüli terület

(41)

Az alaptevékenységen kívüli területhez tartoznak a részesedések, valamint azok a korábbi tevékenységi területek, amelyek a jövőben már nem tartoznak az ÖVAG alaptevékenységébe. E terület eszközállománya a becslések szerint 2012-ben eléri a 11,7 milliárd EUR-t (kockázattal súlyozott eszközállomány: 11,0 milliárd EUR), 2017-ben pedig a [3–5] milliárd EUR-t (kockázattal súlyozott eszközállomány: [3–5] milliárd EUR). Az ÖVAG ennek a területnek a kockázattal súlyozott eszközállományát 2026-ig 1 milliárd EUR alá akarja csökkenteni. Az ehhez a területhez kapcsolódó portfóliókat le kell építeni vagy értékesíteni kell.

(42)

Az alaptevékenységen kívüli terület megszüntetendő részéhez tartozik a vállalatfinanszírozási portfólió, amelybe beletartozik a „Corporate Lending Mittel- und Osteuropa” (Vállalati hitelezés – Közép- és Kelet-Európa) nagy része, a „Leveraged Finance Österreich” (Finanszírozásáttétel – Ausztria) teljes területe és a Nemzetközi Projektfinanszírozás területe, amennyiben ezek nem a Volksbank-csoport tagjaival folytatott konzorciális tevékenységre vonatkoznak. A frankfurti kirendeltség a jövőben nem tartozik majd az ÖVAG alapportfóliói közé. Ezenkívül a teljes ingatlanportfólió leépítés alá került, és a jövőben nem lesz része a bank üzleti modelljének. Az ingatlanok területén működő eszközkezelő társaság, az Europolis ingatlanportfóliója 2010-ben már eladásra került.

(43)

E területhez tartozik még a VBLI, amely az ÖVAG 50 %-os tulajdonában álló lízingtársaság (19). A VBLI-csoport nyolc közép- és kelet-európai, valamint délkelet-európai országban nyújt lízingszolgáltatásokat. Ezenkívül egy magyarországi lízingtársaságban mintegy 8 %-os kisebbségi részesedéssel rendelkezik, amelynek fő részvényese a VR-Leasing. A VBLI tevékenységei a VBI nemzetközi hiteltevékenység kiegészítéséül szolgáltak. A nemzetközi banki tevékenységek megszüntetése terén a bank azt tervezi, hogy a VBLI-ben meglévő részesedését [2013–2017]. december 31-ig eladja. Az értékesítés megkönnyítése érdekében az ÖVAG részesedését pénzügyi kimutatásában az IFRS (nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok) szerint [30–60] %-kal, [50–70] millió EUR-ra leírta. Amennyiben [2013–2017] végéig az eladás nem tűnik reálisnak, az új tevékenységet [2013–2017]. december 31-ig teljes egészében lezárják, és a VBLI-t a vonatkozó jogszabályokkal összhangban felszámolják (20).

(44)

Az alaptevékenységen kívüli terület további részét képezi a VBRO, amely 2010-ben kimaradt a VBI eladásából. A VBRO mérlegfőösszege alapján Romániában a hetedik legnagyobb bank. A bank a román piacon ingatlanfedezetű, főként lakossági és kisebb vállalati ügyfelek számára nyújtott, elsősorban devizahitelekre összpontosít. A VBRO-nál az ÖVAG jelenleg szerkezetátalakítást hajt végre. 2011-ben átalakították a kirendeltségi struktúrát, ami a kirendeltségek számának jelentős csökkenését eredményezte. A kirendeltségi hálózat munkatársainak száma 25 %-kal csökkent. A jelenlegi keretfeltételek figyelembevételével a betétgyűjtés és a fizetési műveletekkel kapcsolatos szolgáltatások élveznek előnyt, miközben a hitelezéssel kapcsolatos új tevékenységet jelentős mértékben leépítik. Az új üzleti stratégia a VBRO egy olyan általános bankká történő továbbfejlesztését irányozza elő, amely kiegyensúlyozott termékösszetétellel rendelkezik, és amely esetében csökken a devizában nyújtott, ingatlanfedezetű hitelek viszonylag magas aránya. Csökkenteni kell a VBRO függőségét a részvényesei általi finanszírozástól, és javítani kell a hitel/betét arányt. A terv ezenkívül a nem teljesítő hitelekre vonatkozóan meghatározott workout stratégiát is tartalmaz. Bár a VBRO azzal számol, hogy a szerkezetátalakítás teljes időtartama alatt pozitív eredményt ér el, a szerkezetátalakítási tervben óvatosságból nulla összegű eredményből indul ki. Az ÖVAG a VBRO-t [2013–2017] végéig eladja. Az eladás megkönnyítése érdekében az ÖVAG részesedését pénzügyi kimutatásában az IFRS (nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok) szerint már [0–50] EUR-ra leírta. Amennyiben [2013–2017] végéig az eladás nem tűnik reálisnak, az új tevékenységet [2013–2017]. december 31-ig teljes egészében lezárják, és a VBRO-t a vonatkozó jogszabályokkal összhangban felszámolják (21). A másik lehetőség szerint a VBRO egyes részeit [2013–2017]. december 31-ig értékesítenék, és csak a fennmaradó portfóliókat számolnák fel a vonatkozó jogszabályokkal összhangban. (22)

(45)

Végül a máltai banki tevékenységeket [2013–2017] végéig értékesíteni kell. Amennyiben az eladás [2013–2017] végéig nem lehetséges, az új tevékenységet [2013–2017]. december 31-ig teljes egészében lezárják, és a tevékenységeket a vonatkozó jogszabályokkal összhangban felszámolják (23). Legkésőbb [2013–2017] végéig az RZB-ben való részesedést is értékesíteni kell. Amennyiben ez az említett időpontig nem valósul meg, az eladási folyamatot egy elidegenítésért felelős vagyonkezelő veszi át (24).

Finanszírozás

(46)	Az ÖVAG benyújtotta a 2012. májusi likviditási helyzetére vonatkozó adatokat, valamint ismertette a jelenlegi és jövőbeni finanszírozási igényeivel kapcsolatos intézkedéseket.

(47)

A fedezetlen bankközi finanszírozástól való korábbi függőségével kapcsolatban az ÖVAG azt állította, hogy ez elsősorban leányvállalataira vezethető vissza, amelyek nagyrészt az ÖVAG által rendelkezésre bocsátott eszközöktől függtek. Ez a probléma bizonyos mértékben megoldódott a VBI 2011. évi eladása következtében (a finanszírozási igény 1,1 milliárd EUR-val csökkent). Ezenkívül a VBRO átalakítása és későbbi eladása a VBLI értékesítésével együtt további 2,4 milliárd EUR összegű likviditást szabadít fel.

(48)

A bank rámutatott, hogy olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek biztosítják további finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését, illetve megkönnyítik likviditási igényének fedezését. A Livebank (az egyik Volksbank általi) átvétele az ÖVAG számára 470 millió EUR összegű lakossági finanszírozáshoz való hozzáférést biztosított, amelynek köszönhetően csökkent az ÖVAG bankközi finanszírozástól való függése. A kisebbségi részvényesek által elfogadott intézkedések (25) várhatóan hozzájárulnak a finanszírozási igények csökkenéséhez. Végül az ÖVAG finanszírozási igényét a társulási modell bevezetésével a Volksbank-csoport regionális tagjaival együtt 2,7 milliárd EUR-val (26) csökkentheti. Ezenkívül a Volksbank-csoport csatlakozott tagjainak eszközállományát felhasználhatja a fedezett kötvények biztosítékkal való fedezésére (jelenleg [2–4] milliárd EUR).

2.4. Más részvényesek és hibridtőke-tulajdonosok hozzájárulása

(49)

A DZ Bank, az ERGO és az RZB nem vettek részt a tőkeinjekcióban, az ÖVAG megmentéséhez és átalakításához azonban a következő hozzájárulásokra tettek ígéretet:

A DZ Bank a rendelkezésre álló likviditási kereteket a DZ Bank és az ÖVAG közös tulajdonában álló leányvállalatok (például a VBLI) számára biztosítja. Ezenkívül átveszi az ÖVAG frankfurti kirendeltségének tevékenységét (az eszközállomány értéke: [400–500] millió EUR) és az azzal összefüggő finanszírozási igényt.

b)	Az ERGO az ÖVAG-nál fennálló likviditási keretét fenntartja, és ígéretet tesz arra, hogy a Victoria biztosítási egysége tulajdonában lévő ÖVAG-pénzügyi eszközöket nem adja el.

c)	Az RZB intézkedéseket hoz, amelyek az ÖVAG tőkéjének 100 millió EUR-val történő megerősítését eredményezik, és az ÖVAG számára 500 millió EUR összegű pótlólagos likviditást biztosítanak.

(50)

A 70 %-os tőkecsökkentésből adódóan a múltban elszenvedett veszteségekből minden korábbi részvényes (27) részesedik. Ezenkívül részesedésük a legutóbbi tőkeinjekcióval jelentősen felhígult (28). A Volksbank-csoport tagjai továbbá a legutóbbi tőkeemeléshez összesen 230 millió EUR összegű új tőkével járultak hozzá.

(51)

Annak érdekében, hogy a bank részvényesei a szerkezetátalakítás időszakában hozzájáruljanak a megfelelő tőkealap újbóli felépítéséhez, a bank vissza fogja tartani az osztalékokat, és a hibridtőke után nem fizeti ki az osztalékszelvényeket, amennyiben a vonatkozó jogszabályok erre nem kötelezik. Emellett a tőke társuláson belüli felépítésének támogatása érdekében korlátozzák majd a Volksbank-csoport tagjai által a szerkezetátalakítás időszakában kifizethető osztalékokat.

(52)

Az ÖVAG információkat nyújtott be az ÖVAG két leányvállalatán keresztül kibocsátott, 300 millió EUR értékű hibrideszköz visszavásárlásáról. 2012 májusa és júliusa között az ÖVAG felajánlotta, hogy ezeket az eszközöket névértékük mintegy 40 %-án visszavásárolja a befektetőktől. A felajánlott visszavásárlási árat az eszközök piaci ára plusz legfeljebb 10 százalékpontos felár alapján határozták meg, amely felárat annak érdekében állapították meg, hogy visszavásárlásra ösztönözzék a befektetőket. Az ügyletet 2012. július közepén bonyolították le. Ennek eredményeképpen az eszközök névértékének közel 80 %-át visszavásárolták, és az ügylet költségeinek levonása után ez az ÖVAG számára 129,9 millió EUR összegű nyereséget hozott.

2.5. Pénzügyi tervezés

(53)	Ausztria a 2012 és 2017 közötti időszakra az ÖVAG-ra vonatkozóan részletes üzleti tervet terjesztett elő. A tervben szerepel egy alapforgatókönyv és egy stresszforgatókönyv; e forgatókönyvek célja annak bizonyítása, hogy az ÖVAG képes hosszú távú életképessége helyreállítására.

Alapforgatókönyv

(54)

Az új szerkezetátalakítási terv az euróövezet, az euróövezet GDP-jének növekedése, valamint a rövid és középtávú kamatok alakulása tekintetében a nagy piaci szereplők és nemzetközi intézmények, például az IMF várakozásainak messzemenően megfelelő feltevéseken alapul. Az euróövezetben várható infláció, az olajárak, valamint az EUR/USD és az EUR/CHF árfolyam alakulása szintén a feltevések részét képezik. A terv abból indul ki, hogy a GDP-növekedés terén 2013-tól mérsékelt fellendülés kezdődik.

(55)

A 2. táblázatban foglaltak szerint az alapforgatókönyv azt feltételezi, hogy az ÖVAG eredményei 2016-ig folyamatosan javulnak.

2. táblázat

Az ÖVAG alapvető pénzügyi adatai – Alapforgatókönyv (millió EUR-ban, illetve %-ban)

ÖVAG-csoport	2012P	2013P	2014P	2015P	2016P	2017P	2018P
Adózás utáni eredmény	[60–80]	[10–30]	– [30–10]	[40–60]	[130–150]	[90–110]	—
Adózás utáni sajáttőke-arányos nyereség	[3–5]	[1–3]	– [3–1]	[3–5]	[10–12]	[8–10]	—
Mérlegfőösszeg	[20 000 -30 000 ]	[26 000 -28 000 ]	[22 000 -24 000 ]	[20 000 -22 000 ]	[19 000 -21 000 ]	[18 000 -20 000 ]	—
Kockázattal súlyozott eszközállomány	[18 000 -20 000 ]	[16 000 -18 000 ]	[13 000 -15 000 ]	[11 000 -13 000 ]	[10 000 -12 000 ]	[9 000 -11 000 ]	[8 000 -10 000 ]
CET 1	[9-10]	[10-11]	[11-12]	[11-12] (29)	[11-12] (29)	[12-13] (30)	[12-13] (30)
Tőkemutató	[13-14]	[12-13]	[14-15]	[14-15] (29)	[15-16] (29)	[15-16] (30)	[14-15] (30)
Forrás: Az ÖVAG új szerkezetátalakítási terve

(56)

A bank adózás utáni sajáttőke-arányos nyeresége a szerkezetátalakítási időszak alatt 8,0 %-ra emelkedik. A bank szerint az adózás utáni 8 %-os sajáttőke-arányos nyereség elegendő, tekintettel a fő bank alacsony kockázati profiljára, és piackonform tőke-ellentételezést képvisel. A bank nem vesz részt olyan volatilis tevékenységekben, mint például a befektetési banki tevékenység vagy a saját számlás kereskedés, hanem a Volksbank-csoport helyi tagjainak központi szervezeteként ellátott feladataira koncentrál.

Stresszforgatókönyv

(57)

Az ÖVAG csoportszinten egy kevésbé kedvező piaci előrejelzéseken alapuló stresszforgatókönyvet is benyújtott. Ebben többek között az USA-dollár euróval szembeni további árfolyamjavulását és a román lej euróval szembeni árfolyamveszteségét, az alapforgatókönyvhöz képest a kamatlábak lassúbb emelkedését, bizonyos országok minősítésének további rosszabbodását és az euróövezet gazdasági növekedésének lelassulását vették alapul. A bank becslései szerint 2017-ben ezek a fejlemények további [600–650] millió EUR összegű tőkebefektetéshez és a teljes kockázat tekintetében az ÖVAG CET1-mutatójának [6,0–7,0] %-ra történő csökkenéséhez vezethetnek.

3. táblázat

Az ÖVAG alapvető pénzügyi adatai – stresszforgatókönyv (millió EUR-ban, illetve %-ban)

	2012	2013	2014	2015	2016	2017
CET1	[7–8]	[7–8]	[7–8]	[5,5–6,5]	[6–7]	[6–7]
Tőkemutató	[11–12]	[10–11]	[10–11]	[8–9]	[9–10]	[8–9]

Érzékenységgel kapcsolatos forgatókönyvek

(58)

Ezenkívül a bank külső szakértő által készített, érzékenységgel kapcsolatos forgatókönyveket is benyújtott, amelyekben a következő kedvezőtlen fejleményeket is figyelembe vették: a VBRO […] millió EUR […] áron történő késedelmes eladása, refinanszírozási költségeinek emelkedése; a VBLI eladására irányuló eredménytelen próbálkozás; az alaptevékenységen kívüli területen az eszközállomány alacsonyabb minősége (a kockázattal súlyozott eszközállomány 20 %-os emelkedése, a kockázati tartalék 50 %-os növekedése és a befektetésekre vonatkozóan 100 millió EUR összegű leírás); az alaptevékenység területén a kockázattal súlyozott eszközállomány 10 %-os növekedése; 2016-ban és 2017-ben a nyereség növekedésének elmaradása.

(59)

A külső szakértők szerint amennyiben ezek a stressztényezők együttesen jelennek meg, az 2017/2018-ban az ÖVAG számára [150–200] millió EUR összegű tőkehiányt jelent (31), amely azonban a Volksbank-csoport (azaz a társulás) prudenciális előírások szerinti többlettőkéjének köszönhetően, – amely 2017/2018-ban [650–750] millió EUR-t tesz ki – fedezve lesz. A bank ezáltal várhatóan kezelni tudja ezt a kedvezőtlen forgatókönyvet.

Költségcsökkentések

(60)

Az ÖVAG pénzügyi előrejelzései szerint adminisztratív költségei a 2012. évi 166 millió EUR-ról 2017-re 105,5 millió EUR-ra csökkennek, ami 36 %-os visszaesést jelent. A költségoptimalizációra irányuló intézkedések (mint például a frankfurti kirendeltség és az IK közép- és kelet-európai országokban lévő képviseleteinek bezárása, az ÖVAG és az IK összefonódásából eredő szinergiák, a munkatársak számának csökkentése, az épületek kihasználása és tanácsadók igénybevétele, az IT-infrastruktúra kiszervezése) mellett ez a csökkenés az alaptevékenységen kívüli terület tevékenységeinek eladásából és leépítéséből eredő hatásoknak is köszönhető. Ezért a bank az alaptevékenység területén történő költségcsökkentési intézkedések várható eredményeit is ismertette. Ezen a területen a költségoptimalizálásra irányuló intézkedések a várakozások szerint a szerkezetátalakítási időszak végére az éves költségek 15 millió EUR-val (a 2012. évi összköltség mintegy 12 %-a) való csökkentését eredményezik.

Az élvezeti jegyek visszafizetése 2017/2018-ban

(61)

A 2012. évi tőkecsökkentés keretében az Ausztria által 2009-ben nyújtott részesedési tőkét 300 millió EUR-ra csökkentették. A bank ennek az összegnek az 50 %-át 2017-ben, a fennmaradó 50 %-át pedig 2018 elején vissza kívánja fizetni. A Volksbank-csoport szükség esetén az ÖVAG rendelkezésére bocsátja az ehhez a visszafizetéshez szükséges forrásokat.

3. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI

(62)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az ÖVAG számára nyújtott szerkezetátalakítási támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatosan az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos eljárást azért nyitotta meg, mert az eredeti szerkezetátalakítási terv alapján komoly kétségei merültek fel a tekintetben, hogy az ÖVAG képes-e hosszú távú életképessége helyreállítására (32). A Bizottság továbbá kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy biztosított-e a terhek megfelelő elosztása, és elegendőek-e a verseny esetleges torzulásának korlátozására irányuló tervezett intézkedések (33).

4. AUSZTRIA ÉSZREVÉTELE

(63)

Ausztria hangsúlyozza, hogy az ÖVAG rendszerszintű jelentőséggel rendelkező bank, amelynek fizetésképtelensége rendkívül negatív hatást gyakorolt volna az osztrák bankrendszerre és az osztrák reálgazdaságra. Ezt a megállapítást az Österreichische Nationalbank (osztrák nemzeti bank) levele is megerősítette.

(64)	Ausztria nem vitatja, hogy a 2.2. szakaszban leírt intézkedések esetében támogatásról van szó.

(65)

Ausztria véleménye szerint a 2.2.1. szakaszban leírt intézkedéseket a jóváhagyott osztrák banktámogatási programmal összhangban hozták. Ausztria leszögezi, hogy az ÖVAG a tőkeinjekció időpontjában a feltőkésítésről szóló közlemény értelmében nem volt nehéz helyzetben lévő bank. Az ország azonban jóváhagyta a bank szerkezetátalakítási tervének tervezetét.

(66)

Ausztria nem vitatja továbbá, hogy a 2012. február 27-én elfogadott második tőkeinjekció és az eszközgarancia (a továbbiakban: 2012. évi intézkedések) az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül. Ausztria azonban az intézkedéseket az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek tartja, mivel egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetéséhez szükségesek és a Bizottság vonatkozó közleményével összhangban állnak.

(67)

Ausztria főként információkat és összehasonlító piaci adatokat nyújtott be, amelyek alapján azzal érvelt, hogy a 2012. évi intézkedések megfeleltek a feltőkésítésről szóló közlemény, valamint az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre 2012. január 1-jétől való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (34) (a továbbiakban: a hosszabbításról szóló 2011. évi közlemény) követelményeinek.

(68)

A 2012. évi tőkeinjekció tekintetében a (tőzsdén nem jegyzett) ÖVAG 2012. évi tőkeinjekció előtti értékét megfelelő piacorientált értékelési módszer alapján becsülték meg, amely egy hasonló helyzetű csoport árfolyam/könyv szerinti érték arányán alapult. A megfelelő hasonló helyzetű csoportra vonatkozó piaci adatok alapján (35) Ausztria közölte az árfolyam/könyv szerinti érték arányt („Price/Book-multiple”), amely alapján a társaság értékét [270–300] millió EUR és [320–360] millió EUR közötti értéken határozták meg. A Volksbank-csoporton keresztül történő tőkeinjekció figyelembevétele esetén a társaság értéke [500–530] millió EUR és [550–580] millió EUR közé esne, amely szerint a részvényenkénti ár [3–4] EUR lenne. Mivel Ausztria a részvényeket 2,2 EUR-n jegyezte, a tényleges kedvezmény [35 % és 45 %] közé esik. Ausztria véleménye szerint e kedvezmény alkalmazásával teljesül a hosszabbításról szóló 2011. évi közlemény 8. pontjában előírt követelmény, amely szerint az állami tőkeinjekciót a részvény („hígító hatással” történő kiigazítása utáni) árához képest megfelelő kedvezménnyel kell jegyezni.

(69)	Az eszközgaranciával kapcsolatban Ausztria azzal érvel, hogy egyedüli célja az ÖVAG tőkéjének 100 millió EUR-val való emelése. Mivel ez a tőkeinjekcióhoz hasonlítható, és évi 10 %-os ellentételezéssel jár, összhangban áll a feltőkésítésről szóló közleménnyel.

(70)

Ausztria véleménye szerint a szerkezetátalakítási terv biztosítja, hogy az ÖVAG visszanyerje hosszú távú életképességét, hogy a szerkezetátalakítási költségekhez elegendő mértékben járuljon hozzá, és hogy az esetleges versenytorzulásokat mélyreható strukturális intézkedések és magatartásbeli kötelezettségvállalások korlátozzák.

(71)

Ausztria számos kötelezettségvállalást terjesztett elő, amelyeket a melléklet tartalmaz, és amelyek e határozat elválaszthatatlan részét képezik. A kötelezettségvállalások tényleges teljesítésének biztosítása érdekében a 2017-ig tartó szerkezetátalakítás teljes időszakára ellenőrző megbízott alkalmazására kerül sor. A kötelezettségvállalások az ÖVAG-ra vonatkozóan számos magatartásbeli kötelezettségvállalást tartalmaznak, ide tartozik például az osztalék- és osztalékszelvény-tilalom (36), a kapott állami támogatással való reklámozás tilalma és a bank online platformja, a „Livebank“ vonatkozásában az árdiktálás tilalma (37), az akvizíciós tilalom (38), valamint a fenntartható fejlődés biztosításához szükséges ösztönző struktúra kialakítása érdekében az igazgatótanácsi tagok díjazásának felülvizsgálatával kapcsolatos kötelezettségvállalás (39). Ezenkívül a kötelezettségvállalások részét képezi a VBLI [2013–2017]-ig, a VBRO és a máltai banki tevékenység [2013–2017]-ig és az RZB-ben meglévő részesedés [2013–2017]-ig való eladására vonatkozó kötelezettségvállalás (40).

5. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK SZERINTI ÉRTÉKELÉS

5.1. Állami támogatás fennállása és a támogatás összege

(72)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(73)

A következő feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy valamely intézkedés állami támogatásnak minősüljön: Az intézkedést az állam finanszírozza vagy állami forrásból finanszírozzák, olyan előnyt biztosít, amelynek révén bizonyos vállalkozások vagy bizonyos áruk termelése előnyben részesül, az intézkedés torzítja a versenyt, vagy a verseny torzításával fenyeget, valamint az intézkedés alkalmas arra, hogy befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(74)	A Bizottság az osztrák banktámogatási programról szóló határozataiban már megállapította, hogy a program keretében 2009-ben nyújtott likviditási garanciák és tőkeinjekciók állami támogatásnak minősülnek. Ezt az értékelést Ausztria nem vonja kétségbe.

(75)	A 2012. február 27-én elfogadott támogatási intézkedésekkel kapcsolatban a Bizottságnak az a véleménye, hogy a (73) preambulumbekezdésben meghatározott feltételek a 250 millió EUR összegű tőkeinjekció és a 100 millió EUR összegű eszközgarancia esetében is teljesülnek.

(76)	A 2012. évi intézkedéseket Ausztria hozza, és ezért azok közvetlenül az államnak tulajdoníthatóak. A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy állami forrásból származnak.

(77)

A 2012. évi intézkedések az ÖVAG számára lehetővé teszik, hogy a pénzügyi és gazdasági válság időszakában tőkéhez jusson (és az eszközgarancia a banknak valójában tőkét juttatott), amelyet a piacon ugyanilyen feltételekkel nem tudott volna megszerezni. A Bizottság megállapítja, hogy az ÖVAG kisebbségi részvényesei (ERGO-csoport, RZB és DZ-Bank) úgy határoztak, hogy nem vesznek részt az ÖVAG feltőkésítésében. A Volksbank-csoport tagjai részt vettek a tőkeemelésben. Mivel ők azonban többségi részvényesek és az ÖVAG-gal szoros gazdasági kapcsolatban állnak, az államtól eltérő gazdasági megfontolásból fektettek be. Az ÖVAG fizetésképtelensége súlyos következményekkel járt volna a Volksbank-csoport tagjaira nézve, amelyek adott esetben túlélésüket is veszélyeztethették volna. Ilyen körülmények között saját gazdasági jövőjük biztosítása érdekében részt vettek az ÖVAG megmentésében. Ezért abból kell kiindulni, hogy a 2012. évi intézkedések az ÖVAG-ot előnyhöz juttatták. Ezenkívül ez az előny szelektív, mivel csak egy bank részesül belőle.

(78)

Mivel az ÖVAG a szoros nemzetközi versennyel jellemezhető pénzügyi ágazatban tevékenykedik, a banknak állami forrásból juttatott előnyök alkalmasnak tekinthetők arra, hogy a belső piacon befolyásolják a kereskedelmet és torzítsák a versenyt. Ezért az intézkedések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek. Ausztria ezt az értékelést sem vonja kétségbe.

(79)	A tőkével kapcsolatos 2009. és 2012. évi intézkedések összesen 1,35 milliárd EUR-t tesznek ki, és 2008 végén a bank kockázattal súlyozott eszközállományának (35,2 milliárd EUR) 3,8 %-át tették ki. Ezenkívül Ausztria a banknak 3,0 milliárd EUR összegű garanciát nyújtott.

5.2. Az intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó szabályok szerinti értékelés jogalapja

(80)

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében az „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére” nyújtott támogatások a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők. A Bizottság elismerte, hogy a pénzügyi világválság komoly zavart okozhat egy tagállam gazdaságában, és a bankmentő intézkedések alkalmasak ennek a zavarnak a megszüntetésére. Ezt a véleményt a feltőkésítésről szóló közlemény és „A pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékokról” című bizottsági közlemény (41) (a továbbiakban: a szerkezetátalakításról szóló közlemény) is megerősítette. Tekintettel a pénzügyi piacokon az utóbbi időben tapasztalható feszült helyzetre, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján teljesülnek a támogatás jóváhagyására vonatkozó feltételek. A Bizottság 2011 decemberében ezt a véleményt azzal erősítette meg, hogy elfogadta a hosszabbításról szóló 2011. évi közleményt, amellyel meghosszabbította a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre vonatkozó támogatási szabályok alkalmazását.

(81)

Ausztria gazdaságával kapcsolatban a Bizottság az osztrák banktámogatási program jóváhagyásával (42), valamint az Ausztria által az egyes bankoknak nyújtott állami támogatások jóváhagyásával (43) elismerte, hogy az osztrák gazdaságot komoly zavar fenyegeti, és a bankmentő állami intézkedések alkalmasak e zavar megszüntetésére. Ezért a támogatási intézkedéseket az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján kell értékelni (44).

(82)	A tőkeinjekcióknak a támogatásra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztethetőségét – különösen azok ellentételezése tekintetében – mindenekelőtt a feltőkésítésről szóló közlemény és a hosszabbításról szóló 2011. évi közlemény alapján kell értékelni.

5.3. A feltőkésítésről szóló közleménnyel és a hosszabbításról szóló 2011. évi közleménnyel való összeegyeztethetőség

(83)	A részesedési tőke 2009-ben történő nyújtása összhangban volt a jóváhagyott osztrák banktámogatási programban az ilyen eszközökre vonatkozóan meghatározott előírásokkal. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy ez az ugyanakkor nyújtott refinanszírozási garanciákra is vonatkozik (45).

(84)

A 2012. évi tőkeinjekcióval kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a tőzsdén nem jegyzett bankok (mint például az ÖVAG) esetében történő tőkeemeléseket azokban az esetekben, amikor nem áll rendelkezésre megfelelő piaci ár, a feltőkésítésről szóló közlemény melléklete szerint és a hosszabbításról szóló 2011. évi közlemény szerint megfelelő piacorientált értékelési módszer alapján (beleértve a hasonló helyzetű csoport árfolyam/nyereség arányán alapuló megközelítést vagy más általánosan elfogadott értékelési módszert) kell értékelni.

(85)

A Bizottság megjegyzi, hogy Ausztria az ÖVAG 2012. évi tőkeinjekció előtti értékének megállapításához olyan számításokat nyújtott be, amelyek az árfolyam/könyv szerinti érték arányán alapulnak. A hosszabbításról szóló 2011. évi közlemény kifejezetten csak az árfolyam/nyereség arányán alapuló megközelítést említi, a közlemény azonban más általánosan elfogadott értékelési módszerekre is hivatkozik. A Bizottság véleménye szerint a szóban forgó esetben indokolt az árfolyam/könyv szerinti érték arányán alapuló megközelítés alkalmazása. Először is megállapítható, hogy az ár/könyv szerinti érték arányán alapuló megközelítés is elfogadott piacorientált értékelési módszer. Másodszor pedig, tekintettel az ÖVAG eredményei terén korábban tapasztalt volatilitásra, ésszerűnek tűnik a bank értékének szilárd alapon történő meghatározása.

(86)	A Bizottság az Ausztria által kiválasztott hasonló helyzetű csoportot és az alkalmazandó árfolyam/könyv szerinti érték arányokat („Price/Book - multiple”) alaposan megvizsgálta, és megfelelőnek találta.

(87)

Végül a Bizottság megvizsgálta, hogy az ÖVAG részvényesei a tőkeinjekció során megfelelő részesedéshez jutottak-e a bankban, és ennek során a társaság értékének alsó határát ([270–300] millió EUR) vette alapul. Amennyiben megállapítható, hogy az állam, amely hozzájárult a bank feltőkésítéséhez, abban az esetben is megfelelő részesedést szerzett a bankból, ha a társaság legalacsonyabb értékét tekintjük, a Bizottság véleménye szerint az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések a Bizottság feltételeinek akkor is megfelelnek, ha a társaság értéke valójában magasabb, mint az értéksáv alsó értéke. E megállapítás rögzítése előtt azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az új tőkebefektető megfelelő kedvezményt kapna.

(88)

A hosszabbításról szóló 2011. évi közlemény 8. és 9. pontja szerint a tőkeinjekciókat a részvény „hígító hatással” történő kiigazítása utáni árához képest megfelelő kedvezménnyel kell jegyezni; ez a kedvezmény általánosan elfogadott piaci technikák alapján számszerűsíthető (TERP (46)). A 2012. évi tőkeinjekció esetében ezt a megközelítést alkalmazzák.

(89)

Az utóbbi időben megfigyelhető döntéshozatali gyakorlatában a Bizottság legalább 25 %-os kedvezményt minősített elfogadhatónak (47). Ezt az értéket a tőkésítést szolgáló intézkedések mértékének figyelembevételével a bank meglévő tőkéjéhez kell igazítani. A Bizottság ezzel összefüggésben megállapítja, hogy az állam a tőkét [35 %–45 %]-os kedvezménnyel jegyezte (48).

(90)

A társaság értékelésére vonatkozó sáv alapján a Bizottság meghatározta az ÖVAG 2012. évi tőkeinjekció utáni elméleti részvényesi struktúráját, és összehasonlította a bank azon részvényesi struktúrájával, amely ezen intézkedéssel ténylegesen létrejött. A Bizottság megállapítja, hogy az állam, amely a bank feltőkésítéséhez a legnagyobb mértékben járult hozzá, az ÖVAG részvényesekkel közösen meghatározott új részvényesi struktúrájában (49) valamivel magasabb részesedést szerzett, mint amit a Bizottság a támogatási előírásoknak való megfeleléshez szükségesnek tart. Ennek alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az ÖVAG 2012. évi feltőkésítése összhangban áll a feltőkésítésről szóló közleménnyel és a hosszabbításról szóló 2011. évi közleménnyel.

(91)

Az eszközgarancia belső piaccal való összeegyeztethetősége tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés lehetővé teszi, hogy az ÖVAG a hitelezési tevékenységből eredő veszteségekre már korábban képzett céltartalékokat felszabadítsa. Ezáltal lehetővé válik a tőkealap emelése. Az értékvesztett eszközök átvételére vonatkozó bevett intézkedésektől eltérően ez az intézkedés a garancia felépítése alapján csupán a hitelezési tevékenységből eredő veszteségekre képzett céltartalék csökkentésére hat, és nem befolyásolja a bank kockázattal súlyozott eszközállományát. Ezenkívül az eszközgarancia az első veszteséget fedezi, és ez is megkülönbözteti az értékvesztett eszközök átvételére vonatkozó bevett intézkedéstől. Ezen kívül minden lehívott összeget vissza kell fizetni az államnak. Ennek alapján az intézkedés a garancia kialakítása tekintetében azt eredményezi, hogy az ÖVAG tőkealapja átmenetileg megemelkedik és védelmet kap; ezért ez az ÖVAG számára nyújtott tőkeinjekciónak felel meg, és ekként kell értékelni. A fentiekben kifejtett okok miatt az intézkedés a Bizottság véleménye szerint a tőkeinjekcióval összehasonlítható.

(92)

Az ÖVAG 100 millió EUR összegű eszközgaranciában részesült, amelynek ellentételezése 2012. szeptember 30. és 2016. január 1. között biztosított és le nem hívott (a felmondások levonásával számított) teljes összeg után évi 10 %-os díjjal történik. A lehívott összegek esetében ezt az ellentételezést évi 10 %-os díj váltja fel, amelyet az összegek lehívásának napjától a lehívott teljes összeg államnak történő visszafizetésének napjáig kell fizetni. Az utóbbi díjat ahhoz kötik, ha a bank nyereséges, és a CET1-mutató eléri a 10 %-ot. Ez a díj nem halmozódik. A Bizottság megállapítja, hogy mind az ellentételezés struktúrája, mind pedig nagysága összehasonlítható azzal az ellentételezéssel, amelyet a feltőkésítésről szóló közlemény keretében a nehéz helyzetben lévő banknak biztosított tőkeinjekció esetében általában megkövetelnek. Az ellentételezés mértéke továbbá összhangban áll a nehéz helyzetben lévő bankok számára nyújtott megmentési célú támogatásra vonatkozó osztrák jogszabály (29) preambulumbekezdésével (50).

5.4. Összeegyeztethetőség a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel

(93)

Az állami támogatásnak minősülő valamennyi intézkedés az ÖVAG szerkezetátalakítása keretében született. A szerkezetátalakításról szóló közlemény tartalmazza a jelenlegi válságban a pénzintézetek számára a szerkezetátalakításhoz nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályokat. A szerkezetátalakításról szóló közlemény szerint valamely pénzintézetnek a jelenlegi pénzügyi válságban történő szerkezetátalakítása az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján abban az esetben egyeztethető össze a belső piaccal, ha a szerkezetátalakítás a bank életképességének helyreállítását eredményezi, megfelelő saját hozzájárulást és megfelelő tehermegosztást tartalmaz, valamint a versenytorzulás korlátozásával kapcsolatosan kielégítő intézkedéseket foglal magában.

5.4.1. Életképesség

(94)	A szerkezetátalakítási tervnek biztosítania kell, hogy a terv megfelelő végrehajtása esetén a pénzintézet képes legyen hosszú távú életképessége helyreállítására (lásd a szerkezetátalakításról szóló közlemény 2. szakaszát).

(95)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény szerint a hosszú távú életképességet az érintett bank akkor érte el, ha saját erejéből és a vonatkozó prudenciális előírásokkal összhangban képes a tőkéért folytatott versenyben megállni a helyét. A banknak képesnek kell lennie valamennyi költsége fedezésére, és kockázati profilja figyelembevételével megfelelő sajáttőke-arányos nyereség elérésére. A szerkezetátalakítási tervnek meg kell neveznie a bank nehéz helyzetét okozó tényezőket és a bank gyenge pontjait, valamint körvonalaznia kell, hogy a szerkezetátalakítás hogyan oldja meg ezeket. A sikeres szerkezetátalakítás különösen az olyan tevékenységi területek feladását teszi szükségessé, amelyek középtávon strukturálisan veszteségesek maradnának.

(96)	Ausztria a szerkezetátalakításról szóló közlemény 9–11. pontjával összhangban az üzleti modellről teljes körű tájékoztatást nyújtó, átfogó és részletes szerkezetátalakítási tervet nyújtott be. A terv ezenkívül a bank problémáinak okaival is foglalkozik.

(97)

Az ÖVAG üzleti modellje tekintetében a bank tevékenységi területét a Volksbank-csoport helyi és a regionális tagjainak központi szervezeteként játszott szerepére korlátozza. A Volksbank-csoport csatlakozott tagjai számára a likviditáskezelés területén nyújt szolgáltatásokat, a tőkepiacokhoz való hozzáférésük terén közvetítőként lép fel, valamint a Volksbank-csoport tagjainak kapacitását meghaladó vagy kompetenciáján kívül eső termékeket, valamint háttérirodai szolgáltatásokat kínál például a megfelelés, az értékesítés és az IT területén. Következésképpen az ÖVAG az alapszabálya szerinti tevékenységi területekre fog összpontosítani, fő kompetenciáit fogja kiaknázni és ki fog vonulni azokról a területekről, amelyek pénzügyi nehézségeit okozták, vagy amelyek az újonnan meghatározott üzleti modell keretein kívül esnek. Az ÖVAG beszünteti például az ingatlanok területén folytatott tevékenységét, értékesíti azokat a vállalatfinanszírozási és befektetési portfólióit, amelyekre központi szervezeti szerepében nincs szüksége, és a fő tevékenységen kívüli valamennyi leányvállalatát eladja. A Bizottságnak az a véleménye, hogy a bank új üzleti modellje segítségével biztosítható a bank hosszú távú életképessége és fenntarthatósága.

(98)

Az ÖVAG nehézségei elsősorban a következő tényezőkre vezethetők vissza: a VBI társaságban összefogott lakossági bankfiókjain keresztül a közép- és kelet-európai országokban vállalt kötelezettségei, az önkormányzati finanszírozás és az infrastruktúrafinanszírozás területén végzett tevékenysége, az ingatlanok területén végzett tevékenységei és vállalati portfóliójának részei, befektetési portfóliója, valamint a bankközi finanszírozástól való függése.

(99)

A Bizottság pozitívan értékeli, hogy az ÖVAG 2011-ben egy kivételével (VBRO) minden VBI-leányvállalatát eladta. A Bizottság emlékeztet arra, hogy tekintettel a VBRO eladására irányuló sikertelen kísérletre és a 2011. évi veszteségekre, az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejtette azzal kapcsolatos kételyét, hogy az eredeti szerkezetátalakítási terv lehetővé teszi a bank problémáinak megoldását. A Bizottság megállapítja, hogy az új szerkezetátalakítási terv foglalkozik a VBRO problémáinak okaival és azok megoldására a leányvállalat olyan átalakítását javasolja, amelynek eredményeképpen a jövőben a VBRO nem fogja az ÖVAG életképességét negatívan befolyásolni, valamint vonzóbbá válik egy lehetséges befektető számára (51). Ezzel összefüggésben a Bizottság rámutat arra, hogy a szerkezetátalakítási terv az elkövetkezendő évekre a VBRO esetében pozitív eredményekből indul ki. Az eladás megkönnyítése érdekében az ÖVAG a VBRO értékét pénzügyi kimutatásában az IFRS (nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok) szerint már [0–50] EUR-ra leírta. Így a banknak már nem kell veszteséget elszenvednie, ha a VBRO-ért esetleg nem lehet magas eladási árat elérni. Az ÖVAG és Ausztria kötelezettséget vállalt arra, hogy a VBRO, amennyiben eladására [2013–2017] végéig nem kerül sor, nem folytat új tevékenységeket, és azt a vonatkozó jogszabályokkal összhangban felszámolják. (Alternatív megoldásként a VBRO egyes részeit [2013–2017]. december 31-ig értékesítenék, és csak a fennmaradó portfóliókat számolnák fel a vonatkozó jogszabályokkal összhangban). Ezért a Bizottság úgy ítéli meg. hogy feltevése igazolást nyert, miszerint a VBRO-ból eredő kockázatok csökkentek, és előre látható határidőn belül megoldódhatnak. Ezzel összefüggésben a Bizottság megállapítja, hogy a VBRO csökkentette kirendeltségei és munkatársai számát, valamint leépítette hitelezői tevékenységét.

(100)

Az ÖVAG ingatlan-, önkormányzati és infrastruktúrafinanszírozás területén folytatott tevékenységei tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy az érintett leányvállalatokat (KA, Europolis) az ÖVAG eladta, és az ÖVAG e részesedéseiből eredő veszteségeket pénzügyi kimutatásában lekönyvelte. Az ingatlanpiaci területen az ÖVAG-nál maradó tevékenységek átkerültek az alaptevékenységen kívüli portfólióba, és leépítésre jelölték ki őket.

(101)

A (99) és (100) preambulumbekezdésben említett tevékenységek teljes mértékben történő feladása szükséges és megfelelő intézkedés, amely eloszlatja a Bizottság kételyeit, és amellyel az e leányvállalatokkal összefüggő jövőbeni veszteségek és kockázatok elkerülhetők. Ezenkívül ezekkel az intézkedésekkel vezetői kapacitások szabadulnak fel, amelyek a bank alaptevékenységében hasznosíthatóak.

(102)

A Bizottság a vállalatfinanszírozás és a befektetési portfólió azon területei tekintetében, amelyek a múltban veszteségeket okoztak, megállapítja, hogy a bank a megfelelő veszteségeket pénzügyi kimutatásában lekönyvelte. Ezenkívül a CDS-pozíciókat (52) kiegyenlítették és biztosították. Azokat a tevékenységeket, amelyeknek az ÖVAG központi szervezetként ellátott szerepkörével kapcsolatosan nincs jelentőségük, az alaptevékenységen kívüli portfólióba sorolták, és leépítésre jelölték ki.

(103)

A fedezetlen bankközi finanszírozástól való korábbi függéssel kapcsolatban a Bizottság megállapítja, hogy az ÖVAG és többségi tulajdonosa jelenleg olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek a bank számára kényelmes likviditási pozíciót biztosítanak. Különösen a Volksbank-csoport regionális tagjaival megvalósuló számla-összevezetés és az ÖVAG refinanszírozásától erősen függő leányvállalatok eladása várhatóan 6,2 milliárd EUR-val fogja csökkenteni a bank finanszírozási igényét. Ezenkívül az ÖVAG a Livebank átvételével 470 millió EUR összegű lakossági finanszírozáshoz jutott, amelynek köszönhetően jelentősen csökkenteni tudta a bankközi finanszírozástól való függését. Az új szerkezetátalakítási tervben rendelkezésre bocsátott információk alapján a Bizottságnak az a véleménye, hogy tekintettel a szövetségi állam által garantált, fennmaradó 1 milliárd EUR összegű kötvénytartozás közelgő lejáratára az ÖVAG kényelmes finanszírozási pozíciót tud biztosítani.

(104)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 13. pontja alapján a banknak képesnek kell lennie megfelelő sajáttőke-arányos nyereség termelésére, miközben valamennyi rendes működési költségét fedezi és megfelel a vonatkozó prudenciális előírásoknak. A Bizottság ezeket a feltételeket a (105)–(107) preambulumbekezdésben említettek szerint teljesítettnek ítéli.

(105)

Először is az ÖVAG benyújtotta a bank bevételeire, költségeire, kockázati tartalékára, nyereségére és tőkepozícióira vonatkozó adatokat tartalmazó, a 2012–2017 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi előrejelzést. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alapforgatókönyv tekintetében átadott előrejelzések megfelelő makrogazdasági feltevéseken alapulnak. A 2014. év kivételével (53) a bank abból indul ki, hogy a szerkezetátalakítás időszakában nyereséget termel, és éves eredményét folyamatosan javítja. Ezenkívül a 2017. évi sajáttőke-arányos nyereség eléri a 8,0 %-ot, amely egy olyan kockázati profillal rendelkező bank esetében, mint az ÖVAG, megfelelő ellentételezésnek tűnik. A bank tőkemutatói a szerkezetátalakítás teljes időszakában a minimális prudenciális előírások felett maradnak, és a 2012. évi [9–10] %-os CET1-mutató 2017-re [12–13] %-ra emelkedik (54).

(106)

Másodszor az új szerkezetátalakítási terv szerint az ÖVAG képes arra, hogy megbirkózzon a stresszforgatókönyvvel. A stersszforgatókönyv feltételezéseit a Bizottság megfelelőnek ítélte. Mivel a stresszforgatókönyv szerint az ÖVAG saját tőkéje meg fogja haladni a prudenciális előírások szerinti értéket, feltételezhető, hogy a bank megfelel a szerkezetátalakításról szóló közlemény 13. pontjában meghatározott feltételeknek.

(107)

Harmadszor az ÖVAG jogi szétválasztás nélkül, a bankon belül le akarja építeni az alaptevékenységen kívüli területeket. Ezzel összefüggésben a Bizottság megállapítja, hogy az ÖVAG szimulációkra adott megbízást annak kiderítésére, hogy az alaptevékenységen kívüli területből eredő kockázatok legfeljebb milyen hatást gyakorolhatnak a bank tőkepozícióira. Egy külső szakértő által benyújtott, érzékenységgel kapcsolatos elemzés szerint (55) az ÖVAG képes arra, hogy elhárítsa az alapportfólióján kívüli területeken előforduló kedvezőtlen fejleményeket, ezáltal a mérlegfőösszege csökkentése várhatóan nem jár majd negatív hatással a bank hosszú távú életképességére.

(108)

Az ÖVAG előterjesztette továbbá az állami tőke részbeni visszavezetésére vonatkozó stratégiát, amely tartalmazza az eszközgarancia 2015. évben történő lejáratát, valamint az állami részesedési tőke 150 millió EUR összegű hányadának 2017-ben történő és a fennmaradó, ugyanilyen összegű hányad közvetlenül 2017. december 31. után történő visszafizetését. Ezenkívül az ÖVAG a tőkepozíciók kiépítése érdekében a szerkezetátalakítási időszakban elért nyereségét vissza fogja tartani. Ez lehetővé teszi majd, hogy a bank kezelni tudja az eszközgarancia 2015-ben történő lejáratát, és hogy az állami részesedési tőkét a saját tőkére vonatkozó prudenciális előírások figyelembevételével a megállapodás szerinti időpontban saját forrásból vissza tudja fizetni. A Bizottság megállapítja, hogy a bank az alapforgatókönyvre vonatkozó pénzügyi előrejelzések keretében 2018-ig várható tőkehelyzetéről információkat nyújtott be (56), amelyekből kiderül, hogy a további állami támogatással való működés elkerülésére irányuló stratégia megvalósítása [12–13] %-os CET1-mutatót és [14–15] %-os szavatolótőke-mutatót eredményez. A Bizottság üdvözli a Volksbank-csoport csatlakozott tagjainak arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy az állami részesedési tőkével kapcsolatosan támogatják az ÖVAG-ot a további állami támogatással való működés elkerülésére irányuló stratégiája végrehajtásában (57). A bank által benyújtott, érzékenységgel kapcsolatos elemzés szerint a Volksbank-csoport csatlakozott tagjai az ÖVAG alaptevékenységén kívüli területen bekövetkező kedvezőtlen fejlemények esetén elegendő szavatoló tőkével rendelkeznek ahhoz, hogy az ÖVAG a prudenciális előírások betartásával vissza tudja fizetni az állami részesedési tőkét. A Bizottság véleménye szerint a további állami támogatással való működés elkerülésére irányuló stratégia és a szerkezetátalakítási időszak végére előirányzott megfelelő sajáttőke-arányos nyereség biztosítja, hogy az ÖVAG-nak nyújtott állami támogatás visszafizetéssel, lejárattal vagy piaci feltételek szerinti ellentételezéssel lezáruljon.

(109)

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy az Ausztria által az ÖVAG-gal kapcsolatosan benyújtott új szerkezetátalakítási terv a hosszú távú életképesség helyreállítása tekintetében megfelel a szerkezetátalakításról szóló közlemény követelményeinek, és ezáltal eloszlanak a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejtett versenyjogi aggályok.

5.4.2. Saját hozzájárulás és tehermegosztás

(110)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény szerint a támogatás szükséges mértékre történő korlátozása érdekében a bankoknak és tőketulajdonosaiknak a lehető legnagyobb mértékben részt kell venniük a szerkezetátalakításban. A bankoknak ezáltal saját forrásaikból, például eszközeladás révén kell finanszírozniuk a szerkezetátalakítást, miközben a tőketulajdonosoknak lehetőség szerint magukra kell vállalniuk a pénzintézetek veszteségeit. Az ÖVAG által vállalt intézkedések biztosítják a saját források felhasználását, valamint a bank hibridtőkéjével rendelkező eredeti részvényesek és magánbefektetők szerkezetátalakításban való részvételét.

(111)

Az új szerkezetátalakítási terv nem tartalmaz olyan elemet, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a támogatás túlmegy az életképesség helyreállításával kapcsolatos költségeken. A nyújtott támogatással biztosított, hogy az ÖVAG az alapforgatókönyv esetében a CRD IV/CRR (58) által előírt minimumkövetelmények feletti, megfelelő tőketartalékkal rendelkezzen, és a stresszforgatókönyv esetében is megfeleljen ezeknek a saját tőkére vonatkozó előírásoknak. A bank és az Ausztria által vállalt kötelezettségek biztosítják, hogy a visszafordítható támogatási intézkedések (részesedési tőke és eszközgarancia) 2015 végétől lezáruljanak, amint a bank tőkehelyzete ezt lehetővé teszi (59).

(112)

A Bizottság megállapítja, hogy az ÖVAG már végrehajtott költségcsökkentési intézkedéseket és a jövőben is folytatja ezt a gyakorlatot, így az általa megtermelt belső források a szerkezetátalakítási költségek saját forrását képviselik (60). Az alaptevékenység területén ezek a költségcsökkentésre irányuló intézkedések a szerkezetátalakítási időszak végére az éves költségek 15 millió EUR-val (a 2012. évi összköltség mintegy 12 %-a) való csökkentését eredményezik. Az ÖVAG egésze tekintetében (beleértve az alaptevékenységen kívüli területeket is) a költségek még ennél is jobban csökkennek (a 2012. évi 166 millió EUR-val szemben 2017-ben 105,5 millió EUR, ami 36 %-os költségcsökkenésnek felel meg) (61).

(113)

Ezenkívül a szerkezetátalakítási költségeket az alaptevékenységen kívüli terület életképes részesedéseinek [az RZB, az osztrák lakossági bankok (ez már 2009–2010-ben megtörtént) és a VBLI] eladásából származó bevételekből finanszírozzák.

(114)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 24. pontja értelmében a tehermegosztás az állami támogatás megfelelő ellentételezéséből is biztosítható. Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztet a (90) preambulumbekezdésben foglalt megállapítására, amely szerint a 2012. évi tőkeinjekcióban részt vevő állam a bankban megfelelő részesedést szerzett. Ez a részesedés a társaság piacorientált árfolyam/könyv szerinti érték arányán alapuló megközelítéssel objektíven meghatározott értékén alapult. A (89) preambulumbekezdés megállapítása szerint a 2012. évi tőkeinjekció keretében történő jegyzésekre továbbá megfelelő kedvezménnyel került sor, amely a tőkeinjekció egyfajta előzetes ellentételezésének felel meg. A Bizottság ezért az ellentételezést a tehermegosztásra irányuló többi intézkedéssel összefüggésben megfelelőnek ítéli.

(115)

A fennmaradó 300 millió EUR összegű részesedési tőke tekintetében a Bizottság emlékeztet arra, hogy az állam a részesedési tőkét az osztrák banktámogatási program keretében biztosította az ÖVAG számára, és az eszközök ellentételezését ez a szabályozás határozta meg. A Bizottság megállapítja, hogy az eszközök jegyzését követő hatodik és hetedik teljes pénzügyi évben az osztalékszelvény 50–50 bázisponttal emelkedik, ami 2016-ban 9,8 %-os, 2017-ben pedig 10,3 %-os osztalékszelvényt eredményez (62). A Bizottság megállapítja továbbá, hogy ezen eszközök esetében a visszafizetés összege 2017-ben és 2018-ban névértékük 100 %-át plusz annyi százalékpontot tesz ki, amennyivel az élvezeti jegyekre vonatkozó, a szerződés szerint megállapított osztalékszelvény kisebb volt, amennyiben a felosztható éves nyereség, amely a kifizetésre elegendő lett volna, a társaságnál maradt (63). A bank pénzügyi előrejelzései szerint a 2017-ben és 2018-ban az államnak visszafizetendő összeg a szerkezetátalakítási időszak utolsó éveire vonatkozóan várhatóan a részesedési tőke ellentételezését is magában foglalja. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az ÖVAG az állami részesedési tőkéért kockázati profiljának megfelelő ellentételezést fog fizetni.

(116)

Az eszközgarancia tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy a bank a garancia összege (100 millió EUR) után évi 10 %-os díjat fizet. Ez a díj számviteli szempontból a bank állandó költségtételét képezi, ezért nem függ attól, hogy a bank nyereséges-e. A garancia keretében nyújtott összegek után visszafizetésükig 10 % kamat jár. Tekintettel a díj megbízhatóságára és nagyságára, a Bizottság véleménye szerint az átmeneti tőkeemelésnek megfelelő eszközgarancia ellentételezése kielégítő.

(117)

Annak érdekében, hogy a bank részvényesei a szerkezetátalakítás időszakában a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljanak a megfelelő tőkealap felépítéséhez, Ausztria kötelezettséget vállalt arra, hogy a bank a szerkezetátalakítási időszak végéig, illetve (ha az állami részesedési tőke visszafizetése addig az időpontig nem történik meg) azt követően is vissza fogja tartani az osztalékokat, és nem fizeti ki az osztalékszelvényeket, amennyiben a vonatkozó jogszabályok erre nem kötelezik. Az ÖVAG ezért a szerkezetátalakításról szóló közlemény 26. pontjával összhangban az állami támogatást nem használhatja a szavatoló tőke ellentételezésének kifizetésére, amennyiben a nyereség az ilyen kifizetésekre nem elegendő.

(118)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy az ÖVAG felajánlotta, hogy a magánbefektetők hibrid eszközeit névértékük mintegy 40 %-án visszavásárolja (64). A felajánlott visszavásárlási árat az eszközök piaci ára alapján határozták meg, és az ár tartalmaz egy legfeljebb 10 százalékpontos felárat, amelyet annak érdekében állapítottak meg, hogy a visszavásárlásban való részvételre ösztönözzék a befektetőket. Ezt az ajánlatot az eszközök névértékének közel 80 %-a esetében elfogadták, ami az ügylet költségeinek levonása után ez az ÖVAG számára 130 millió EUR összegű nyereséget jelentett. A fennmaradó eszközökre a (117) preambulumbekezdésben leírt osztalékszelvény-tilalom érvényes. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy az ÖVAG magán hibridtőke-tulajdonosai esetében biztosított a megfelelő tehermegosztás, és ezzel összefüggésben teljesülnek a szerkezetátalakításról szóló közlemény előírásai.

(119)

Egy további szempont az ÖVAG kisebbségi részvényeseit, az ERGO-csoportot, az RZB-t és a DZ Bankot érinti. A Bizottság megállapítja, hogy a 2012. évi tőkeemelésnél részesedésük meglehetősen felhígult. A (49) preambulumbekezdésben leírtak szerint a bankok kötelezettséget vállaltak az ÖVAG szerkezetátalakításának támogatására, mégpedig az ÖVAG és a megtartott leányvállalatok által rendelkezésre bocsátott likviditási keretek fenntartásán keresztül, az eszköz-portfóliók átvételére és az ÖVAG e megtartott leányvállalatok (VBRO és VBLI) eladására irányuló törekvéseinek a támogatására, ami felgyorsítja az alaptevékenységen kívüli tevékenységi területek leépítését.

(120)

Ezért az ÖVAG a költségcsökkentésekkel, az alaptevékenységen kívüli területhez tartozó, életképes leányvállalatok eladásával és a tőkével kapcsolatos intézkedésekre és az eszközgaranciára vonatkozó megfelelő ellentételezés biztosításával megfelelő saját hozzájárulást nyújt szerkezetátalakítása finanszírozásához. A hibrid tőkeeszközök tulajdonosai által elszenvedett veszteségekkel, az eredeti részvényesek részesedésének felhígításával, azokkal az intézkedésekkel, amelyekkel ezek hozzájárulnak az ÖVAG szerkezetátalakításához, valamint a nyereség visszatartásával biztosított a megfelelő tehermegosztás. Mivel feltételezhető, hogy az új szerkezetátalakítási terv kielégítő saját hozzájárulást és megfelelő tehermegosztást tartalmaz, az eljárás megindításáról szóló határozatban e tekintetben kifejtett kételyek eloszlanak.

5.4.3. A versenytorzulás korlátozására irányuló intézkedések

(121)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény előírja, hogy a szerkezetátalakítási terv javasoljon versenytorzulást korlátozó és a bankszektor versenyképességét biztosító intézkedéseket. Ezenkívül az erkölcsi kockázat problémájával is foglalkoznia kell, és biztosítania kell, hogy az állami támogatást ne versenyellenes magatartás finanszírozására használják fel.

(122)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 31. pontja értelmében a Bizottságnak a támogatás összegének és a támogatás versenytorzító hatásának értékelésénél figyelembe kell vennie a támogatás abszolút és relatív értéket is, valamint a tehermegosztás szintjét és a pénzintézet szerkezetátalakítás utáni piaci helyzetét. Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztet arra, hogy az ÖVAG kockázattal súlyozott eszközállománya 3,8 %-ának megfelelő állami tőkeinjekcióban részesült. Ezenkívül az ÖVAG mérlegfőösszege 5,4 %-ának megfelelő likviditási garanciában részesült. A kedvezményezett banknak nyújtott támogatás ezáltal jelentősnek minősül. Ezért az esetleges versenytorzulás korlátozása érdekében a kielégítő saját hozzájárulás, valamint a kedvezményezett bank és részvényesei közötti megfelelő tehermegosztás ellenére a szerkezetátalakítási időszakban jelentős intézkedésekre van szükség.

(123)

A mérlegfőösszeg tervezett csökkentése az új szerkezetátalakítási tervben az eredeti tervhez képest nagyobb mértékű. Az ÖVAG mérlegfőösszegét 2017-re a 2008. év végi eszközállományhoz képest 67 %-kal, azaz 55,8 milliárd EUR-ról 18,4 milliárd EUR-ra kívánja csökkenteni. Kizárólag az alaptevékenységi területek eszközállományának figyelembevételével (2017-ben [12–15] milliárd EUR) a mérlegfőösszeg csökkenése [60–80] %-os. A kockázattal súlyozott eszközállomány vonatkozásában a bank 71 %-os csökkentésre törekszik (a 2008. évi 35,2 milliárd EUR-val szemben 2017-ben 10,1 milliárd EUR). Ebből a 10,1 milliárd EUR-ból [4–6] milliárd EUR az alaptevékenység területét érinti, ami az alaptevékenységi területen a kockázattal súlyozott eszközállomány [70–90] %-os csökkentésének felel meg.

(124)

Ennek érdekében az ÖVAG jelenleg számos belföldi és külföldi leányvállalatot ad el. Ezeket az eladásokat a mellékletben szereplő kötelezettségvállalásokban meghatározott határidőkig kell végrehajtani; ellenkező esetben az érintett leányvállalatoknak le kell zárniuk új tevékenységeiket. A 4. táblázat a legfontosabb eladások áttekintését tartalmazza:

4. táblázat

A legfontosabb eladások

Megnevezés	Mérlegfőösszeg (milliárd EUR)	Kockázattal súlyozott eszközállomány (milliárd EUR)
Osztrák lakossági bankok	5,1	2,0
Europolis	1,7	0,1
A VBI 2011-ben történő eladása	9,1	6,0
VBLI	2,1	1,6
VBRO	1,7	1,6
Málta	0,2	0,1

(125)

Ezek az eladások a bank minden nemzetközi leányvállalatára kiterjednek. A Bizottság véleménye szerint a KA eladása, amely 2008-ban állami bankmentő intézkedéseket vett igénybe, hozzájárult az ÖVAG stabilizálásához. Ezért a KA eladása nem tekinthető a versenytorzulás korlátozására irányuló intézkedésnek. Ezenkívül a KA-t sem a mérlegfőösszegben, sem a kockázattal súlyozott eszközállomány szintjében nem vették figyelembe, amelyek referenciaként szolgáltak a bank méretcsökkentésének kiszámításához (65).

(126)

Ezenkívül az ÖVAG a frankfurti kirendeltségének bezárását tervezi.

(127)

Összességében a Bizottság a támogatás versenytorzító hatásának korlátozására kielégítőnek tartja a bank mérlegfőösszegének felére történő csökkentését.

(128)

Ausztria és az ÖVAG e mélyreható strukturális intézkedéseken kívül különböző magatartási kötelezettségeket is vállalt. A bank kötelezettséget vállalt az akvizíciós- és reklámtilalom, a saját számlás kereskedési tilalom, valamint a Livebank online banking platformjára vonatkozóan árdiktálási tilalom betartására. Ez várhatóan biztosítja, hogy az állami támogatást ne használják versenyellenes magatartás finanszírozására (66).

(129)

Ezenkívül Ausztria kötelezettséget vállalt arra, hogy az ÖVAG a Volksbank-csoport társulásán és annak ügyfelein kívül saját nevében és saját számlára harmadik ügyféllel nem köt aktív bankügyletet. Kizárólag a Volksbank-csoport társulásán belül folytathat tevékenységet (67). Az életképes leányvállalatok (VBLI, osztrák lakossági bankok) eladása mellett az ÖVAG tevékenységi területeinek a fő piacokra való szigorú korlátozása lehetőséget nyújt a piac többi szereplője számára, hogy kiépítse piaci jelenlétét.

(130)

A (122) és (129) preambulumbekezdésben említettek figyelembevételével, és tekintettel arra a következtetésre, hogy a saját hozzájárulás és a tehermegosztás megfelelő, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Ausztria és az ÖVAG által javasolt intézkedések mértéke és jellege elegendő az ÖVAG-nak nyújtott támogatásból eredő versenytorzulások korlátozására. Ezáltal az eljárás megindításáról szóló határozatban e tekintetben kifejtett kételyek megszűnnek.

5.5. Ellenőrzés

(131)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 5. szakasza értelmében annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizni tudja az új szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtását, rendszeres jelentéstételre van szükség. Ausztria ellenőrző megbízottat jelöl ki, aki a Bizottságot a határozat megfelelő végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos feladata teljesítésében támogatja. Az ellenőrző megbízott az ellenőrzésről félévente jelentést nyújt be. Az első jelentést legkésőbb hat hónappal a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását követően kell benyújtani. A Bizottság véleménye szerint ezáltal biztosított a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának ellenőrzése.

6. KÖVETKEZTETÉS

(132)

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az új szerkezetátalakítási terv intézkedései és a mellékletben szereplő kötelezettségvállalások (68) alkalmasak arra, hogy biztosítsák az ÖVAG hosszú távú életképességét, a tehermegosztás és a saját hozzájárulás tekintetében elegendőek és a szóban forgó határozatban vizsgált támogatási intézkedések versenytorzító hatásait megfelelően és arányosan korlátozzák. A benyújtott szerkezetátalakítási terv megfelel a szerkezetátalakításról szóló közlemény előírásainak, ezáltal a szerkezetátalakítási intézkedések a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

1. Az Ausztria által végrehajtott vagy tervezett következő intézkedések az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek:

a)	az Österreichische Volksbanken-AG számára Ausztria által biztosított 1 milliárd EUR és 250 millió EUR összegű tőkeinjekció;

b)	az Österreichischen Volksbanken-AG számára Ausztria által nyújtott 3 milliárd EUR összegű likviditási garanciák;

c)	az Österreichischen Volksbanken-AG számára Ausztria által nyújtott 100 millió EUR összegű tőkeátvételi hatással járó eszközgarancia.

2. Az (1) bekezdésben említett állami támogatások a 2. cikkben említett feltételekre is figyelemmel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetők.

2. cikk

Ausztria biztosítja a 2012. szeptember 4-én benyújtott szerkezetátalakítási terv és az e határozat mellékletében szereplő kötelezettségvállalások teljes mértékben történő teljesítését.

3. cikk

E határozat címzettje az Osztrák Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 19-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) HL C 46., 2012.2.17., 3. o.

(2) A Bizottság által az N 557/2008 számú ügyben 2008. december 9-én hozott határozat – Maßnahmen nach dem Finanzmarktstabilitäts- und dem Interbankmarktstärkungsgesetz für Kreditinstitute und Versicherungsunternehmen in Österreich (HL C 3., 2009.1.8., 2. o.)

(3) A támogatási program első meghosszabbításának és bizonyos változtatásoknak az engedélyezése 2009. június 30-án (HL C 172., 2009.7.24., 4. o.), a második meghosszabbítás engedélyezése 2009. december 17-én (HL C 28., 2010.2.4., 6. o.), a harmadik meghosszabbítás engedélyezése 2010. június 25-én (HL C 250., 2010.9.17., 4. o.), a negyedik meghosszabbítás engedélyezése 2010. december 16-án (HL C 20., 2011.1.21., 3. o.) történt.

(4) Lásd a bizottsági közlemény 13. pontját és mellékletét (HL C 10., 2009.1.15., 2. o.).

(5) A Bizottság SA.31883 számú állami támogatás ügyében hozott 2011. december 9-i határozata – Az Österreichische Volksbanken-AG szerkezetátalakítása (HL C 46., 2012.2.17., 3. o.)

(6) Ezek a százalékos arányok adják meg a szavazati jogi struktúrát és nem fedik le az ÖVAG saját tulajdonában álló részvényeket. A 70 %-os tőkecsökkentés és a tervezett 484 millió EUR összegű tőkeemelés előtt saját részvényeinek 1,63 % volt az ÖVAG kezében.

(7) 2007 végén ez még 78,6 milliárd EUR volt. Forrás: az ÖVAG 2009. évi konszolidált beszámolója.

(8) A Fitch figyelembe veszi, hogy az ÖVAG a Volksbank-szövetség biztosítéki rendszeréhez tartozik. Ezért az ÖVAG ugyanazt a hosszú és rövid távú kibocsátói fizetésképtelenségi minősítést kapta, mint az egész csoport („A”, illetve „F1”).

(9) Az eljárás megindításáról szóló határozat (7)–(12) preambulumbekezdése.

(10) Az eljárás megindításáról szóló határozat (13)–(19) preambulumbekezdése.

(11) Az Investkredit Bank AG az ÖVAG leányvállalata, amely a vállalati finanszírozás, a faktoring, a projektfinanszírozás, valamint a kereskedelmi és exportfinanszírozás területén nyújt szolgáltatásokat. Ezzel kapcsolatos további adatok az eljárás megindításáról szóló határozat (7) preambulumbekezdésében találhatók.

(12) A visszafizetés összege annyi százalékponttal emelkedik, amennyivel az élvezeti jegyekre vonatkozóan a szerződés szerint megállapított osztalék csökkent, amennyiben a felosztható éves nyereséget, amely a kifizetésre elegendő lett volna, a társaság zárolta, bár erre vonatkozóan nem volt jogi kötelezettség vagy a felügyelő hatóság általi előírás.

(13) Az ÖVAG és leányvállalatai/részesedései, különösen a VB Factoring Bank Aktiengesellschaft, a VB Leasing Finanzierungsgesellschaft m. b. H. és a Volksbank Invest Kapitalanlagegesellschaft m. b. H.

(14) Common equity Tier 1 a bázeli bankfelügyeleti bizottság meghatározása szerint („Bázel III. megállapodás: A global regulatory framework for more resilient banks and banking systems“ globális szabályozási keret az ellenállóbb bankok és bankrendszerek érdekében, 2010. december (Rev. 2011. június) http://www.bis.org/publ/bcbs189.htm).

(15) Ez a díj a bank állandó költségtételét képezi, ezért nem függ attól, hogy az ÖVAG nyereséges-e.

(16) Az önkormányzati finanszírozással foglalkozó leányvállalat, a KA Ausztriának történő eladása után az ÖVAG mérlegfőösszege 2008 végén 52,9 milliárd EUR-t tett ki.

(*1) Üzleti titok, lehetőség szerint a határértékek [zárójelek] között szerepelnek.

(17) Rövidítés: BWG.

(18) A konzorciális hiteleket is beleértve, amelyeket az IMMO Bankkal együtt nyújtanak, amely a Volksbank-csoporton belül a lakásfinanszírozás szakértője.

(19) A másik részvényes a VR Leasing (a DZ Bank leányvállalata).

(20) Lásd a melléklet 6.3. pontját.

(21) Lásd a melléklet 6.3. pontját.

(22) Lásd a melléklet 6.3. pontját.

(23) Lásd a melléklet 6.3. pontját.

(24) Lásd a melléklet 6.4. pontját.

(25) Lásd a (49) preambulumbekezdést.

(26) […].

(27) Lásd a (10) preambulumbekezdést.

(28) Lásd a (23) preambulumbekezdést.

(29) az eszközgarancia lejárata által kifejtett hatás figyelembevételével;

(30) az eszközgarancia lejárata és az állami részesedési tőke visszafizetése által kifejtett hatás figyelembevételével.

(31) Ez a számadat figyelembe veszi az eszközgarancia 2015-ben történő lejáratának és az élvezeti jegyek 300 millió EUR összegben történő visszafizetésének hatásait.

(32) Az eljárás megindításáról szóló határozat (58)–(62) preambulumbekezdése.

(33) Az eljárás megindításáról szóló határozat (65)–(69), (73) és (74) preambulumbekezdése.

(34) HL C 356., 2011.12.6., 7. o.

(35) A hasonló helyzetű csoport kiválasztása objektív kritériumokon, például összehasonlítható termékválasztékon és összehasonlítható földrajzi tevékenységi területen alapult.

(36) Lásd a melléklet 8.2. és 8.3. pontját.

(37) Lásd a melléklet 8.5. és 8.4. pontját.

(38) Lásd a melléklet 8.1. pontját.

(39) Lásd a melléklet 8.6. pontját.

(40) Lásd a melléklet 6.1–6.4. pontját.

(41) HL C 195., 2009.8.19., 9. o.

(42) Az N 557/2008 számú támogatási ügyben 2008. december 9-én hozott, az N 352/2009 számú támogatási ügyben 2009. június 30-án hozott bizottsági határozattal meghosszabbított (HL C 172., 2009.7.24., 4. o.), az N 663/2009 számú támogatási ügyben 2009. december 17-én hozott bizottsági határozattal ismételten meghosszabbított (HL C 28., 2010.2.4., 6. o.), az N 241/2010 számú támogatási ügyben 2010. június 25-én hozott bizottsági határozattal ismételten meghosszabbított (HL C 250., 2010.9.17., 4. o.), az SA32018 számú támogatási ügyben 2010. december 16-án hozott bizottsági határozattal ismételten meghosszabbított (HL C 20., 2011.1.21., 3. o.) bizottsági határozat – Az osztrák hitelintézetekre és biztosítótársaságokra vonatkozóan a pénzügyi piac stabilitásáról és a bankközi piac megerősítéséről szóló törvényeket követő intézkedések (HL C 3., 2009.1.8., 2. o.).

(43) Az osztrák banktámogatási programról szóló határozatokon kívül lásd még az N 698/2009 számú, Hypo Group Alpe Adria támogatási ügyben hozott bizottsági határozatot (HL C 85., 2010.3.31., 21. o.), az N 261/2010 számú, a BAWAG-nak nyújtott második szerkezetátalakítási támogatásról szóló bizottsági határozatot (HL C 250., 2010.9.17., 5. o.), az SA.32745 számú, a Kommunalkredit Austria AG szerkezetátalakítása ügyben hozott bizottsági határozatot (HL C 239., 2011.8.17., 2. o.).

(44) Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy Ausztria az ÖVAG-nak a támogatást az osztrák banktámogatási program keretében nyújtotta, amelyet a Bizottság az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján jóváhagyott.

(45) Lásd e határozat 2. és 3. lábjegyzetét.

(46) „Theoretical ex-rights price” (jegyzési jogok nélküli elméleti ár).

(47) A Bizottság SA.34055 sz. támogatási ügyben hozott 2012. május 30-i határozata – A portugál hitelintézetekre vonatkozó új feltőkésítési szabályozás, még nem tették közzé.

(48) A TERP-módszer alkalmazása alapján ez a kedvezmény már figyelembe veszi a hígítási hatást.

(49) Lásd a (23) preambulumbekezdést.

(50) Lásd a 2. és 3. lábjegyzetet.

(51) Lásd a (44) preambulumbekezdést.

(52) „Credit Default Swaps” (hitel-nemteljesítési csereügyletek)

(53) A csoport nemzetközi számviteli standardok alapján megállapított éves beszámolója szerint az ÖVAG a 2014. évben [10–30] millió EUR összegű adózás utáni veszteséget termel, amely elsősorban rendkívüli tételekre vezethető vissza. A VBLI [40–70] millió EUR áron való eladása, amely a [90–120] millió EUR IFRS-könyv szerinti érték alatt helyezkedik el. Az ÖVAG egyedi pénzügyi kimutatásában, amely az előírásoknak megfelelő számvitelre vonatkozó osztrák alapelvekkel összhangban készült, a VBLI könyv szerinti értékét már [40–70] millió EUR-ra leírták. Az ÖVAG-nak az osztrák előírásoknak megfelelő számvitel szerinti, 2014. évi tervezett nyereségét ezért az eladásból származó bevétel valószínűleg nem fogja érinteni és nem lesz pozitív.

(54) Figyelembe véve az eszközgarancia 2015. évben történő lejáratának és az állami részesedési tőke 150 millió EUR összegű hányadának 2017-ben történő visszafizetését.

(55) Lásd az (58) és az (59) preambulumbekezdést.

(56) Lásd az (55) preambulumbekezdést.

(57) Lásd a (60) preambulumbekezdést.

(58) A „CRD IV/CRR” rövidítés (a tőkekövetelményekről szóló IV. irányelv („Capital Requirements Directive IV”)/a tőkekövetelményekről szóló rendelet („Capital Requirements Regulation”)) az Európai Bizottságnak a Bázel III. megállapodás előírásainak az uniós jogba történő átültetésére vonatkozó javaslatára vonatkozik. A bankokra vonatkozó szabályozás terén a legutóbbi pénzügyi válsággal felszínre került hiányosságokra válaszul kidolgozott és jóváhagyott Bázel III. megállapodás előírásai a bankok saját tőkéjére, a stressztesztek végrehajtására és a piaci likviditási kockázatra vonatkozó általános prudenciális standardokat határozza meg. Ezek az előírások a bankok esetében a saját tőkére vonatkozóan többek között mennyiségi és minőségi szempontból is szigorúbb előírásokat állapítanak meg. Az új előírások fokozatos hatálybalépése 2013-ban kezdődik.

(59) Lásd a (25)–(27) preambulumbekezdést.

(60) Lásd a (60) preambulumbekezdést.

(61) Ez tartalmazza az alaptevékenységen kívüli terület tevékenységeinek eladásából és csökkentéséből eredő hatásokat.

(62) Lásd a (18) preambulumbekezdést.

(63) Lásd a (19) preambulumbekezdést.

(64) Lásd az (52) preambulumbekezdést.

(65) Az ÖVAG mérlegfőösszege és kockázattal súlyozott eszközállománya, amelyek referenciaként szolgáltak, 2008. december 31-i adat; a KA-t azonban már 2008 novemberében államosították.

(66) Mivel a Livebank az ÖVAG egyetlen olyan tevékenységi területe, amelyben betéteket gyűjtenek, más piaci szegmens esetében nincs szükség árdiktálási tilalomra.

(67) Lásd a melléklet 4.1. pontját.

(68) Amennyiben a határozat és a melléklet szövege között ellentmondás merül fel, a határozat szövege bír kötelező erővel.

MELLÉKLET

Kötelezettségvállalási jegyzék az SA.31883 sz. Österreichische Volksbanken AG támogatási ellenőrzési eljárásban

Az Osztrák Köztársaság (a továbbiakban: Ausztria) a 659/1999/EK tanácsi rendelet módosított változatának 7. cikke (4) bekezdése szerint az Österreichische Volksbanken-Aktiengesellschaft (a továbbiakban: ÖVAG) társasággal kapcsolatosan a következő kötelezettségvállalásokat teszi annak érdekében, hogy az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében határozat útján megállapíthassa, hogy az ÖVAG-nak nyújtott támogatások összeegyeztethetők a belső piaccal.

A kötelezettségvállalások a határozat kihirdetésének napján lépnek hatályba.

Ez a szöveg az uniós jog általános keretein belül és a 659/1999/EK tanácsi rendeletre való hivatkozással, valamint azon határozat figyelembevételével értelmezendő, amelyhez a kötelezettségvállalásokat kötelezettségvállalásokként és/vagy feltételekként és kötelezettségekként csatolták.

1. Általános rendelkezések

1.1.

Ausztria biztosítja az ÖVAG-ra vonatkozóan 2012. szeptember 4-én benyújtott szerkezetátalakítási terv (a továbbiakban: szerkezetátalakítási terv) megfelelő és teljes mértékben történő teljesítését.

1.2.

Ausztria biztosítja, hogy a szerkezetátalakítási terv végrehajtása során az alábbiakban ismertetett kötelezettségvállalásokat (a továbbiakban: kötelezettségvállalások) teljes mértékben betartják.

1.3.

A szerkezetátalakítási időszak 2017. december 31-én zárul le. Az alábbi kötelezettségvállalások végrehajtására a szerkezetátalakítási időszakban kerül sor, kivéve, ha azokból más következik.

2. Alaptevékenységi terület és leépítendő terület

2.1.

Az ÖVAG belső leépítendő területet határozott meg, amelyhez leépítésre váró eszközállományt kapcsolnak. A leépítendő terület irányítása saját jelentéstételi rendszerrel működő, elkülönített elszámolású, külön területként történik.

3. A mérlegfőösszeg és a kockázattal súlyozott eszközállomány csökkentése

3.1.

[Mérlegfőösszeg-csökkentés – Konszern] Az ÖVAG megvizsgált, 2009. december 31-i fordulónap szerinti 48 116 millió EUR-t kitevő mérlegfőösszegéből kiindulva a konszern mérleg szerinti eszközállományának összegét 2013. december 31-ig [26 000–28 000] millió EUR-ra, 2014. december 31-ig [22 000–24 000] millió EUR-ra, 2015. december 31-ig [20 000–22 000] millió EUR-ra, 2016. december 31-ig [18 000–20 000] millió EUR-ra, 2017. december 31-ig pedig 18 390 millió EUR-ra csökkentik.

3.2.

[Kockázattal súlyozott eszközállomány csökkentése – Konszern] A konszern 2009. december 31-i fordulónap szerinti, kockázattal súlyozott eszközállományának 29 505 millió EUR-t kitevő összegéből (a teljes kockázatból) kiindulva a konszern kockázattal súlyozott eszközállományának összegét 2013. december 31-ig [16 000–18 000] millió EUR-ra, 2014. december 31-ig [14 000–16 000] millió EUR-ra, 2015. december 31-ig [10 000–12 000] millió EUR-ra, 2016. december 31-ig [10 000–12 000] millió EUR-ra, 2017. december 31-ig pedig 10 081 millió EUR-ra csökkentik.

3.3.

[Mérlegfőösszeg-csökkentés – Alaptevékenységi terület] Az alaptevékenységi terület mérleg szerinti eszközállományának összegét 2013. december 31-ig [15 000–17 000] millió EUR-ra, 2014. december 31-ig [15 000–17 000] millió EUR-ra, 2015. december 31-ig [14 000–16 000] millió EUR-ra, 2016. december 31-ig [13 000–15 000] millió EUR-ra, 2017. december 31-ig pedig [13 000–15 000] millió EUR-ra csökkentik. Legfeljebb 2 %-os túllépés megengedett, amennyiben az a tervhez képest az első szinttel folytatott megnövekedett konzorciumi üzletből, a likvid eszközökre vonatkozó magasabb szabályozási követelményekből vagy az első szint megnövekedett refinanszírozási igényéből adódik. Ezeket a túllépéseket az ellenőrzési megbízott felé részletesen meg kell indokolni.

3.4.

[Kockázattal súlyozott eszközállomány csökkentése – Alaptevékenységi terület] Az alaptevékenységi terület kockázattal súlyozott eszközállományának összegét (a teljes kockázatból) 2013. december 31-ig [5 500–6 500] millió EUR-ra, 2014. december 31-ig [5 000–6 000] millió EUR-ra, 2015. december 31-ig [5 000–6 000] millió EUR-ra, 2016. december 31-ig [5 000–6 000] millió EUR-ra, 2017. december 31-ig pedig [5 000–6 000] millió EUR-ra csökkentik. Legfeljebb 2 %-os túllépés megengedett, amennyiben az a tervhez képest az első szinttel folytatott megnövekedett konzorciumi üzletből, a likvid eszközökre vonatkozó magasabb szabályozási követelményekből vagy az első szint megnövekedett refinanszírozási igényéből adódik. Ezeket a túllépéseket az ellenőrzési megbízott felé részletesen meg kell indokolni.

3.5.

[Mérlegfőösszeg-csökkentés – Leépítendő terület] A leépítendő terület mérleg szerinti eszközállományának összegét 2013. december 31-ig [10 000–12 000] millió EUR-ra, 2014. december 31-ig [6 000–8 000] millió EUR-ra, 2015. december 31-ig [6 000–8 000] millió EUR-ra, 2016. december 31-ig [5 000–7 000] millió EUR-ra, 2017. december 31-ig pedig [4 000–6 000] millió EUR-ra csökkentik.

3.6.

[Kockázattal súlyozott eszközállomány csökkentése – Leépítendő terület] A leépítendő terület kockázattal súlyozott eszközállományának összegét (a teljes kockázatból) 2013. december 31-ig [11 000–13 000] millió EUR-ra, 2014. december 31-ig [8 000–10 000] millió EUR-ra, 2015. december 31-ig [5 000–7 000] millió EUR-ra, 2016. december 31-ig [5 000–7 000] millió EUR-ra, 2017. december 31-ig pedig [4 000–6 000] millió EUR-ra csökkentik.

3.7.

Ennek során a leépítendő területen meghosszabbításokra csak abban az esetben kerül sor, ha reális és tényekkel alátámasztott, valószínűsíthető esély van arra, hogy a finanszírozás jövőbeni biztosíthatósága vagy jövőbeni hasznosíthatósága a hosszabbítással javul. A hosszabbításokat a jövőben legfeljebb összesen három alkalommal és hosszabbításonként legfeljebb egy évre nyújtják; azokról a kivételes esetekről, amikor hosszabb hosszabbítási időt biztosítanak, be kell számolni az ellenőrző megbízottnak és megfelelő indoklást kell benyújtani. A szerkezetátalakítási időszakot követően a leépítendő tevékenységek egészét a lehető leghamarabb le fogják építeni.

3.8.

A 3.1.–3.6. pontban közölt összegek megállapításánál a CRD IV/CRR alkalmazásából adódó, módosított jogszabályi előírásokból eredő változásokat nem veszik figyelembe.

4. Az üzleti tevékenységek korlátozása

4.1.

Az alaptevékenység keretében kizárólag a társulással kapcsolatos tevékenységek folynak. A társulással kapcsolatos kifejezés itt azt jelenti, hogy i) az ÖVAG a Volksbank-csoport tagjainak központi szervezeteként működik, és ezáltal a közvetlenül csatlakozott intézmények számára nyújt szolgáltatásokat, valamint ii) a Volksbank-csoport tagjainak és azok ügyfeleinek termékeket kínál és szolgáltatásokat nyújt, illetve közvetít. Az ÖVAG saját nevében és saját számlára harmadik ügyféllel nem köt hitel- vagy más aktív bankügyletet.

5. Megszűnő tevékenységek

5.1.

[Megszűnő tevékenységek] Az ÖVAG a szerkezetátalakítási tervben leírt üzleti modellt fogja megvalósítani, és ezzel összefüggésben a tevékenységek szerkezetátalakítási terv szerinti megszüntetését végre fogja hajtani, különösen a következő tevékenységi területeket fogja teljes egészében feladni:

5.1.1.

„Megújuló energiaforrások” tevékenységi terület. A tevékenységi terület a „megújuló energiaforrások” területén végzett projektfinanszírozásokra terjed ki Ausztriában, Németországban, valamint Közép- és Kelet-Európában. Kivételt képeznek ez alól a konzorciumi tagoktól való átvételre az első szint által kiemelt finanszírozások, amennyiben az első szintű bank maga átveszi a méretének megfelelő finanszírozási részt.

5.1.2.

„Modellfinanszírozás” tevékenységi terület. A „Modellfinanszírozás” tevékenységi terület központi helyen fekvő lakóépületek vételének és felújításának finanszírozásával foglalkozik, megfelelő hitelképességű magánszemélyek számára a támogatási eszközök kihasználása alapján. Kivételt képeznek ez alól a konzorciumi tagoktól való átvételre szánt, az első szint által kiemelt finanszírozások, amennyiben az első szintű bank maga a méretének megfelelő finanszírozási részt átvesz.

5.2.

[Saját számlás kereskedés] Az ÖVAG a jövőben nem foglalkozik saját számlás kereskedéssel („Dedicated Proprietary Trading”). Ez azt jelenti, hogy az ÖVAG csak az ÖVAG kereskedési könyvében szereplő olyan kereskedési ügyletekkel foglalkozik, amelyek a) ügyfelei vételi, illetve eladási megbízásainak fogadásához, továbbításához és lebonyolításához (azaz pénzügyi eszközökkel való kereskedéshez, mint szolgáltatáshoz); vagy b) az ügyfélkör fedezeti ügyleteinek céljából, illetve a treasury területen a kamat- és likviditáskezeléshez szükségesek vagy c) amelyeket a mérlegpozícióknak a leépítendő területre vagy harmadik személyekre való gazdasági átruházása céljából bonyolítanak le. Mindenesetre biztosítani kell, hogy ezek a pozíciók csak 3 millió EUR / 1 nap birtoklási időszak kockáztatott értékhatáron belül („Limits Value at Risk”), 99 %-os megbízhatósági fokon kerüljenek be, és ne veszélyeztethessék az ÖVAG kockázatviselési képességét és likviditási helyzetét. Az ÖVAG semmi esetre sem fog olyan tevékenységeket folytatni, amelyek a fent megnevezett célokon kívüli nyereségszerzésre irányulnak.

6. Eladások

6.1.

[Eladások] Az ÖVAG a következő egységeket legkésőbb a megjelölt időpontokig teljes egészében el fogja adni („Signing“):

6.1.1.

a VBLI lízing-leányvállalatban meglévő összes részesedés eladása [2013–2017]. december 31-ig;

6.1.2.

a VB Málta/IK Málta társaságban meglévő összes részesedés eladása [2013–2017]. december 31-ig;

6.1.3.

a Volksbank Románia társaságban meglévő összes részesedés eladása [2013–2017]. december 31-ig;

6.1.4.

az RZB társaságban meglévő összes részesedés eladása [2013–2017]. december 31-ig.

6.2.

A 6.1.1–6.1.4. pontban felsorolt egységek vevőinek az Osztrák Köztársaságtól és a VB Holdingtól / az első szintű bankoktól jogilag és gazdaságilag független személyeknek kell lenniük.

6.3.

Amennyiben a 6.1.1.–6.1.3. pontban említett részesedések eladása az ott meghatározott határidőig nem valósul meg, az ÖVAG mindent megtesz annak érdekében, hogy az új tevékenységeket ezekben az egységekben lezárja és az egységeket megszüntesse. Az ÖVAG mindent megtesz annak érdekében, hogy ehhez időben megszerezze a tulajdonostársak egyetértését (6.1.1., illetve 6.1.3.), hogy az új tevékenységek megszüntetése a meghatározott határidőig lehetővé váljon.

6.4.

Amennyiben a 6.1.4. pontban említett részesedés eladása az ott meghatározott határidőig nem valósul meg, az eladást értékesítési megbízott veszi át.

7. A DZ Bank, az ERGO és az RZB társaságokon keresztül hozott intézkedések

7.1.

Ausztria biztosítja, hogy a Deutsche Zentral-Genossenschaftsbank (DZ Bank), az ERGO-csoport és a Raiffeisen Zentralbank Österreich AG (RZB) által tervezett intézkedéseket az Osztrák Köztársaság, a DZ Bank AG, az ERGO Versicherung AG és az ERGO Versicherungsgruppe AG, a Raiffeisen Zentralbank Österreich AG, a Volksbanken Holding eingetragene Genossenschaft, az Österreichischer Genossenschaftsverband és az ÖVAG között 2012. április 26-án létrejött szerkezetátalakítási megállapodásban (a továbbiakban: szerkezetátalakítási megállapodás) foglaltak szerint végrehajtsák.

8. Egyéb magatartásbeli kötelezettségek/vállalatirányítás („Corporate Governance”)

8.1.

[Lemondás az akvizíciókról] Az ÖVAG akvizíciós tilalomra vállal kötelezettséget. Ez vonatkozik mind az önálló jogi formával rendelkező vállalatok megszerzésére, mind pedig tevékenységet vagy tevékenységi ágat megtestesítő, vállalatokban való részesedések akár eszközcsomagként való megszerzésére is. Kivételt képeznek azok az akvizíciók, amelyeket a pénzügyi és/vagy a társulási stabilitás megszerzése vagy a működő verseny érdekében kell végrehajtani, amennyiben ezeket a Bizottság előzetesen engedélyezi. Kivételt képeznek továbbá azok az akvizíciók is, amelyek a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfelek fennálló kötelezettségeinek kezelésével kapcsolatban a bank rendes üzletmenetéhez tartoznak. A kötelezettség a szerkezetátalakítási időszak végéig áll fenn.

8.2.

[Osztaléktilalom] Az ÖVAG a 2017. december 31-ig tartó pénzügyi év végéig nem fizet osztalékot. Ez nem érinti a 10. pont szerinti kifizetéseket, amennyiben azok jogilag elválaszthatók.

8.3.

[Hibrid eszközök] Az ÖVAG 2017. december 31-ig nem teljesít kifizetéseket a nyereségtől függő sajáttőke-eszközökre (így a hibrid pénzügyi eszközökre és az élvezeti jegyekre), kivéve, ha a kifizetések szerződés vagy jogszabály alapján járnak. Ezeknek az eszközöknek a prudenciális és polgári jogi lehetőségek alapján a veszteségekből is részt kell vállalniuk, ha az ÖVAG mérlege a céltartalékok felszámolása nélkül veszteséget mutatna. Ezzel összefüggésben az ÖVAG kötelezettséget vállal arra, hogy 2017. december 31-ig veszteség esetén nem számolja fel a céltartalékokat.

8.4.

[Árdiktálási tilalom] A Live Bank 2015. december 31-ig a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül a betétgyűjtés terén egyetlen futamidő tekintetében sem nyújt kedvezőbb kamatfeltételeket annál a versenytársnál, amely a Direct-Online Banking területen az osztrák piacon a harmadik legkedvezőbb feltételeket nyújtja.

8.5.

[Reklám] Az ÖVAG nem reklámozza magát a támogatási intézkedéssel, vagy az abból származó előnyökkel.

8.6.

[A szervek, alkalmazottak és fontos teljesítési segédek juttatásai] Az ÖVAG-nak az ösztönző hatások és a megfelelőség szempontjából felül kell vizsgálnia juttatási rendszereit, és a polgári jogi lehetőségek keretei között biztosítania kell, hogy ezek a rendszerek ne okozzanak ésszerűtlen kockázatokat, valamint hosszú távú és fenntartható célokhoz igazodjanak és átláthatóak legyenek.

8.7.

[Egyéb magatartási szabályok] Az ÖVAG folytatja a kockázat-monitoring és a kockázatellenőrzés kiépítését, továbbá körültekintő, megfontolt és a fenntarthatóság elvének megfelelő üzletpolitikát folytat.

9. Az ÖVAG és az első szintű intézmények

9.1.

[A likviditási tartalékok ellentételezése] Az első szintű intézmények betéteikért a likviditási tartalékból a BWG 25. cikkének (13) bekezdése értelmében az ÖVAG-nál legfeljebb háromhavi Euribor plusz [40–70] bázispontnak megfelelő ellentételezést kapnak. Az ellentételezés mértéke 2014. január 1-jén és 2015. január 1-jén mindkét esetben [5–10] bázisponttal, 2016. január 1-jén és 2017. január 1-jén mindkét esetben további [3–7] bázisponttal csökken, így 2017. január 1-jétől háromhavi Euribor plusz [20–40] bázispontot tesz ki. A Bizottság kifejezett jóváhagyásával a Fund-Transfer-Pricing más összetevői is alkalmazhatók, ha bizonyítást nyer, hogy a likviditási tartalék után fizetendő kamatok csökkentéséből eredően legalább az itt leírt eredmény elérhető.

9.2.

[Jutalékok] Az ÖVAG által a LiveBank internetes megjelenésén keresztül bonyolított ügyletekből szerzett jutalék teljes egészében az ÖVAG-nál marad.

9.3.

[Az első szintű intézmények kifizetése] Az első szintű intézmények kifizetése a szerkezetátalakítási megállapodás által meghatározott keretek szerint lehetséges azzal a korlátozással, hogy az említett megállapodás 7.2. pontjában meghatározott [7–10] millió EUR határérték [5–8] millió EUR-ra csökken, és csak olyan mértékben, mint azok a kifizetések, amelyek a 7.2. pont szerint történnek, elegendő nyereséget termelnek, valamint új külső alapvető tőkeelemet szereztek (nettó, a visszafizetések levonása után), amely eléri legalább a (sajáttőke-befektetőnek és a társulásnak történő) kifizetés összegét (a hiányzó eredménytartalékba helyezés helyettesítése).

10. A támogatások ellentételezése

10.1.

[Az eszközgarancia ellentételezése] Az Ausztria által rendelkezésre bocsátott 100 millió EUR összegű eszközgarancia ellentételezése évi 10 %-os, nyereségtől független díj fizetésével történik.

10.2.

[A részesedési tőke ellentételezése] Az állam által rendelkezésre bocsátott részesedési tőke ellentételezése az alapmegállapodásban meghatározottak szerint történik.

11. A további állami támogatással való működés elkerülésére irányuló stratégia az eszközgarancia, a részesedési tőke és a jegyzett tőke vonatkozásában

11.1.

[Az eszközgarancia visszaadása] Az Ausztria által rendelkezésre bocsátott 100 millió EUR összegű eszközgaranciát a futamidő tekintetében úgy kell kialakítani, hogy az közvetlenül 2015. december 31. után járjon le.

11.2.

[A részesedési tőke visszafizetése] Az ÖVAG kötelezettséget vállal arra, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az Osztrák Köztársaságot részvényesi pozíciója tekintetében 2017 első félévében fele összegben (150 millió EUR), majd legkésőbb közvetlenül 2017. december 31. után teljes mértékben mentesítse. Az első szintű bankok, amilyen mértékben a szabályozási minimumkövetelmények ezt megengedik, részt vesznek ennek lehetővé tételében.

11.3.

[További állami támogatással való működés elkerülésére irányuló stratégia] Ausztria nem tekinti magát az ÖVAG hosszú távú tulajdonosának, ezért törekedni fog arra, hogy a jegyzett részvényeket a költségvetési érdekeknek, valamint a banktörvény rendelkezéseinek és a pénzügyi piacok stabilitásáról szóló törvény 2. cikke (3) bekezdésének a figyelembevételével a lehető leghamarabb újra eladja.

12. Ellenőrző megbízott

12.1.

Ausztria biztosítja, hogy az ÖVAG szerkezetátalakítási tervének teljes körű és megfelelő végrehajtását, valamint az e kötelezettségvállalási jegyzékben meghatározott kötelezettségvállalásoknak a teljes körű és megfelelő végrehajtását egy független, megfelelő képzettséggel rendelkező és titoktartásra köteles ellenőrző megbízott folyamatosan ellenőrzi.

12.2.

Az ellenőrző megbízott megbízására, feladataira, kötelezettségeire és felmentésére a „Megbízott” című mellékletben meghatározott eljárás az irányadó.

12.3.

Ausztria a határozat végrehajtása során biztosítja a Bizottság, illetve a megbízott korlátlan hozzáférését minden olyan információhoz, amely e határozat végrehajtásának ellenőrzése érdekében szükséges. A Bizottság, illetve a megbízott magyarázatokat és pontosításokat kérhet az ÖVAG-tól. Ausztria és az ÖVAG teljes körűen együttműködik a Bizottsággal és az ellenőrző megbízottal minden olyan megkeresés esetén, amely e határozat végrehajtásának ellenőrzésével függ össze.

A kötelezettségvállalási jegyzék melléklete – Az ellenőrző megbízott

A. Az ellenőrző megbízott kinevezése

(i)

Az Osztrák Köztársaság kötelezettséget vállal annak biztosítására, hogy az ÖVAG kinevezzen egy ellenőrző megbízottat, aki köteles az ellenőrző megbízott (a továbbiakban: megbízott) e melléklet C (x) pontjában rögzített feladatait ellátni. A megbízás a szerkezetátalakítás teljes időszakára kiterjed, azaz 2017. december 31-ig tart. A megbízás lejáratával a megbízottnak zárójelentést kell benyújtania.

(ii)

A megbízottnak az ÖVAG-tól függetlennek kell lennie. A megbízottnak például beruházási bankként, tanácsadóként vagy könyvvizsgálóként rendelkeznie kell a megbízatása teljesítéséhez szükséges szaktudással, és sohasem kerülhet összeférhetetlenségi helyzetbe a felügyelt intézménnyel. A megbízott az ÖVAG-tól olyan díjazásban részesül, amely nem hátráltathatja őt abban, hogy függetlenül és hatékonyan teljesítse megbízását.

(iii)

Ausztria kötelezettséget vállal annak biztosítására, hogy az ÖVAG legkésőbb négy héttel a Bizottság határozatának kézbesítését követően két vagy több személyt javasoljon ellenőrző megbízottként való jóváhagyásra.

(iv)

A javaslatoknak elegendő információt kell tartalmazniuk a megnevezett személyekről annak érdekében, hogy a Bizottság megvizsgálhassa, hogy a javasolt megbízottak megfelelnek-e az A(ii) pontban meghatározott feltételeknek és különösen az alábbiakra kell kitérniük:

a)	a javasolt megbízás összes feltétele minden olyan rendelkezéssel, ami ahhoz szükséges, hogy a megbízott teljesíteni tudja a feladatait;

b)	munkaterv tervezete annak leírásával, hogyan kellene a megbízottnak teljesítenie a rábízott feladatokat.

(v)

A Bizottság mérlegelési jogkörébe tartozik a javasolt megbízottak jóváhagyása vagy elutasítása, valamint az, hogy a javasolt megbízást olyan változtatásokkal hagyja jóvá, amelyeket szükségesnek tart ahhoz, hogy a megbízott eleget tudjon tenni kötelezettségeinek. Ha a Bizottság egy nevet hagy jóvá, az ÖVAG a Bizottság által jóváhagyott megbízással összhangban az érintett személyt vagy intézményt nevezi ki megbízottnak, illetve gondoskodik a megbízottként való kinevezésről. Ha a Bizottság egynél több nevet hagy jóvá, az ÖVAG döntheti el, hogy a jóváhagyott személyek közül kit nevezzenek ki megbízottnak. A megbízottat a Bizottság jóváhagyása után egy héten belül, a Bizottság által jóváhagyott megbízással összhangban nevezik ki.

(vi)

Ha a Bizottság valamennyi javasolt megbízottat elutasítja, Ausztria kötelezi magát annak biztosítására, hogy az ÖVAG az elutasításról szóló értesítés közlésétől számított két héten belül az A(i) és az A(iv) pontban foglalt feltételek és eljárás szerint legalább két másik személyre vagy intézményre javaslatot tegyen.

(vii)

Ha a Bizottság az összes további javasolt megbízottat is elutasítja, a Bizottság nevezi meg a megbízottat, akit az ÖVAG a Bizottság által jóváhagyott megbízással összhangban kinevez, vagy kinevezéséről gondoskodik.

B. Általános feladatok és kötelezettségek

(viii)

A megbízott segíti a Bizottságot az ÖVAG által vállalt kötelezettségek teljesítésének biztosításában, és ellátja az ellenőrzési megbízott kötelezettségvállalási jegyzékben felsorolt feladatait. A megbízott az e megbízás szerinti feladatokat a Bizottság által jóváhagyott munkatervvel és a munkaterv átdolgozott változataival összhangban látja el. A Bizottság magától, illetve a megbízott vagy az ÖVAG kérelmére rendelkezéseket és utasításokat adhat a megbízottnak annak érdekében, hogy biztosítsa a kötelezettségvállalások teljesítését. Az ÖVAG a megbízottnak nem adhat utasításokat.

C. A megbízott feladatai és kötelezettségei

(ix)

A megbízott feladata, hogy biztosítsa a kötelezettségvállalásokkal együtt járó kötelezettségek teljes körű és megfelelő teljesítését, valamint az ÖVAG szerkezetátalakítási tervének teljes körű és megfelelő végrehajtását. A Bizottság magától, illetve a megbízott vagy az ÖVAG kérelmére rendelkezéseket és utasításokat adhat a megbízottnak annak érdekében, hogy biztosítsa a határozathoz csatolt kötelezettségvállalások teljesítését.

(x)

A megbízott

a)	részletes munkatervet javasol a Bizottságnak, amelyben leírja, hogyan kívánja ellenőrizni a határozathoz csatolt kötelezettségvállalások teljesítését;

ellenőrzi az ÖVAG szerkezetátalakítási tervének teljes körű és megfelelő végrehajtását, különösen a következőket:

(I)	a mérlegfőösszeg és a kockázattal súlyozott eszközállomány csökkentése;

(II)	az üzleti tevékenységek korlátozása;

(III)

a meghatározott tevékenységek megszüntetése;

(IV)	a meghatározott társaságokban meglévő részesedések eladásának folyamata;

c)	ellenőrzi az összes többi kötelezettségvállalás teljesítését;

d)	ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a határozathoz csatolt kötelezettségvállalásokban a megbízottra átruháznak;

e)	javaslatot tesz az ÖVAG-nak az általa szükségesnek tartott intézkedésekre, amelyek a határozathoz csatolt kötelezettségvállalások ÖVAG általi teljesítését biztosítják;

minden félév végét követő 30 napon belül írásbeli jelentéstervezetet terjeszt a Bizottság, Ausztria és az ÖVAG elé. A Bizottság, Ausztria és az ÖVAG öt munkanapon belül észrevételeket tehet a tervezetre. Az észrevételek beérkezését követő öt munkanapon belül a megbízott elkészíti a végleges jelentést, amelyben az észrevételeket mérlegeli és lehetőség szerint figyelembe veszi, és benyújtja a jelentést a Bizottságnak. A megbízott a végleges jelentés egy-egy példányát csak ezt követően küldi meg Ausztriának és az ÖVAG-nak. Ha a jelentéstervezet vagy a végleges jelentés olyan információkat tartalmaz, amelyeket az ÖVAG-gal nem szabad közölni, az ÖVAG csak a jelentéstervezet, illetve a végleges jelentés nem bizalmas változatát kapja meg. A megbízott semmilyen körülmények között sem nyújtja be a jelentés egyik változatát sem Ausztriának és/vagy az ÖVAG-nak azelőtt, hogy azt a Bizottságnak el ne juttatta volna.

A jelentés tárgyát a megbízott megbízás szerinti kötelezettségeinek teljesítése, valamint az ÖVAG kötelezettségeinek teljesítése képezi, a jelentés célja, hogy a Bizottság meg tudja ítélni, hogy az ÖVAG-ot a kötelezettségekkel összhangban vezetik-e. A Bizottság igény szerint pontosabban is meghatározhatja azokat a kérdéseket, amelyekre a jelentésnek ki kell térnie. E jelentéseken kívül a megbízott azonnal írásbeli jelentést készít a Bizottság számára, ha okkal feltételezi, hogy az ÖVAG nem teljesíti a kötelezettségeit, és ezzel egy időben a jelentés nem bizalmas változatát megküldi az ÖVAG-nak.

D. Az ÖVAG feladatai és kötelezettségei

(xi)

Az ÖVAG olyan szintű együttműködést és támogatást, valamint olyan információkat biztosít, amelyre a megbízottnak ésszerű mérlegelés szerint e megbízás szerinti feladatai teljesítéséhez szüksége van, és ugyanezt tanácsadóitól is megköveteli. A megbízott korlátlan hozzáféréssel rendelkezik az e megbízás szerinti feladatai teljesítéséhez szükséges könyvekhez, nyilvántartásokhoz, dokumentumokhoz, vezetőkhöz és más munkatársakhoz, berendezésekhez, telephelyekhez és az ÖVAG vagy az eladásra kijelölt tevékenységi területek technikai információihoz. Az ÖVAG üzlethelyiségeiben egy vagy több irodát bocsát a megbízott rendelkezésére, és megbeszélések céljából az ÖVAG minden munkatársa a rendelkezésére áll annak érdekében, hogy a megbízott megkapja a feladatai teljesítéséhez szükséges információkat.

(xii)

Ha a megbízott a megbízás szerinti feladatai és kötelezettségei teljesítése érdekében szükségesnek vagy célszerűnek tartja, az ÖVAG engedélyére figyelemmel – amelynek a kiadását ok nélkül nem lehet megtagadni vagy késleltetni – az ÖVAG költségére tanácsadókat nevezhet ki (különösen a vállalkozás finanszírozását illető, valamint jogi kérdésekkel kapcsolatban), amennyiben a megbízott által ezzel okozott költségek és egyéb kiadások megfelelő mértékűnek tekinthetőek. Ha az ÖVAG megtagadja a megbízott által javasolt tanácsadókra vonatkozó engedélyt, a Bizottság az ÖVAG meghallgatása után az ÖVAG helyett jóváhagyhatja a tanácsadók kinevezését. A tanácsadókat csak a megbízott utasíthatja.

E. A megbízott mással való felváltása, felmentése és ismételt kinevezése

(xiii)

Ha a megbízott a kötelezettségek szerinti feladatainak teljesítését idő előtt abbahagyja, vagy más alapos ok, így például a megbízott összeférhetetlensége merül fel, akkor

a)	a megbízott meghallgatását követően a Bizottság az ÖVAG-tól a megbízottnak más személlyel való felváltását követelheti, vagy

b)	a Bizottság jóváhagyása után az ÖVAG a megbízottat más személlyel válthatja fel.

(xiv)

Ha a megbízottat az E(xiii) pont alapján visszahívják, meg lehet tőle követelni, hogy tevékenységét addig folytassa, amíg egy új megbízott – akinek a korábbi megbízott átadott valamennyi releváns információt – meg nem kezdi a tevékenységét. Az új megbízottat az A(i)–A(vi) pontban meghatározott eljárás szerint kell kinevezni.

(xv)

Az E(xiii) pontban meghatározott visszahívás kivételével a megbízott tevékenysége akkor ér véget, ha a Bizottság felmenti feladatainak teljesítése alól. A felmentésre akkor kerül sor, ha a megbízott valamennyi olyan kötelezettségét végrehajtotta, amelynek teljesítésével megbízták. A Bizottság azonban bármikor követelheti a megbízott ismételt kinevezését, ha a későbbiekben kiderül, hogy a korrekciós intézkedéseket nem valósították meg teljes körűen és szabályszerűen.

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2013.168.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 168

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	56. évfolyam 2013. június 20.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2013/296/EU
	*	A Tanács határozata (2013. május 13.) az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás módosításáról szóló, az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti megállapodás megkötéséről	1
		Megállapodás az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság között az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás módosításáról	3
		2013/297/EU
	*	A Tanács határozata (2013. május 13.) az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás módosításáról szóló, az Európai Unió és Ukrajna közötti megállapodás megkötéséről	10
		Megállapodás Az Európai Unió és Ukrajna között az Európai Közösség és Ukrajna közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás módosításáról	11
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 570/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 17.) a geraniol hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, továbbá az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról ( 1 )	18
		A Bizottság 571/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 19.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	23
		A Bizottság 572/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 19.) az 533/2007/EK rendelettel megnyitott, baromfihúsra vonatkozó vámkontingensek keretében 2013. június első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	25
		A Bizottság 573/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 19.) az 1385/2007/EK rendelettel megnyitott, baromfihúsra vonatkozó vámkontingens keretében 2013. június első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	27
		A Bizottság 574/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 19.) a kvótán felüli cukornak a 2012/2013. gazdasági évben az Unió piacán csökkentett többletilletékkel történő értékesítése céljából rendelkezésre álló mennyiségei vonatkozásában alkalmazandó odaítélési együttható megállapításáról	29
		HATÁROZATOK
		2013/298/EU
	*	A Bizottság határozata (2012. szeptember 19.) az Ausztria által az Österreichische Volksbanken-AG számára nyújtott és nyújtani tervezett SA.31883 (2011/C) (korábbi N 516/2010) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2012) 6307. számú dokumentummal történt) ( 1 )	30

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	43,1
	TR	61,2
	ZZ	52,2
0707 00 05	MK	32,3
	TR	121,6
	ZZ	77,0
0709 93 10	MA	106,4
	TR	148,0
	ZZ	127,2
0805 50 10	AR	92,3
	TR	102,5
	ZA	101,6
	ZZ	98,8
0808 10 80	AR	179,4
	BR	111,5
	CL	136,7
	CN	96,0
	NZ	133,3
	US	145,5
	UY	165,4
	ZA	118,6
	ZZ	135,8
0809 10 00	IL	342,4
	TR	236,9
	ZZ	289,7
0809 29 00	TR	376,9
	US	660,1
	ZZ	518,5
0809 30	IL	214,0
	MA	207,9
	TR	179,1
	ZZ	200,3
0809 40 05	CL	149,9
	IL	308,9
	ZA	118,0
	ZZ	192,3

Csoportszám	Tételszám	Az 1.7.2013–30.9.2013 terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedélykérelmekre alkalmazandó odaítélési együttható (%-ban)
1	09.4410	0,271371
2	09.4411	0,276168
3	09.4412	0,333671
4	09.4420	0,373693
6	09.4422	0,375379


	*	Az olvasóhoz – Az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről szóló, 2013. március 7-i 216/2013/EU tanácsi rendelet (lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3