15.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/1

(1)

A 714/2009/EK rendelet és különösen annak 15. cikke, valamint az említett rendelet I. mellékletében megállapított, a nemzeti hálózatok közötti rendszerösszekötők rendelkezésre álló átviteli kapacitásának kezelésére és felosztására vonatkozó iránymutatások 5. pontja előírja az átvitelirendszer-üzemeltetők a hálózatok rendelkezésre állásával, a határkeresztező rendszerösszekötők kapacitásával, valamint a termelési, terhelési és a hálózati üzemszünetekkel kapcsolatos adat-közzétételi kötelezettségét.

(2)

A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 4. cikkének (4) bekezdése szerint a bennfentes információknak a 714/2009/EK rendelettel vagy az annak alapján elfogadott iránymutatásokkal összhangban történő nyilvánosságra hozatala a nyilvánosság egyidejű, kimerítő és hatékony tájékoztatásának tekintendő.

(3)

Az ilyen adatok elengedhetetlenek a piaci résztvevők számára ahhoz, hogy hatékony termelési, fogyasztási és kereskedelmi döntéseket tudjanak hozni. A mélyebb piaci integráció és az időszakos, megújuló energiát, mint pl. szél- és napenergiát termelő források rohamos fejlődése megköveteli a kereslet és kínálat alapjaira vonatkozó teljes körű, időben elérhető, magas színvonalú és könnyen megérthető információk közzétételét.

(4)

A kereslet és kínálat alapjaira vonatkozó, időben elérhető teljes adatkészletek az energiaellátás biztonságát is növelik. A piaci résztvevők számára lehetővé teszik a kereslet és kínálat precíz összehangolását, és így csökkentik az áramkimaradások kockázatát. Az átvitelirendszer-üzemeltetők ennek következtében jobban tudják ellenőrizni, továbbá kiszámíthatóbb és biztonságosabb körülmények között tudják működtetni hálózataikat.

(5)

A jelenlegi átláthatósági intézkedések nem tesznek teljes mértékben eleget ezeknek a feltételeknek. Továbbá a releváns piaci információk egyenlőtlenül oszlanak meg a piaci résztvevők között, mert a piacon már jelen lévő nagy szereplőknek kizárólagos hozzáférésük van a saját eszközeikkel kapcsolatos információkhoz, ami az új piaci résztvevőket vagy a saját eszközökkel nem rendelkező résztvevőket hátrányos helyzetbe hozza.

(6)

A piaci résztvevők számára időszerű információt kell szolgáltatni a várható fogyasztásról. Ezt az információt rendszeresen frissíteni kell, és különböző időtartamokra vonatkozóan meg kell adni. A várható fogyasztás tényleges eredményét szintén rendelkezésre kell bocsátani röviddel a valós idő után.

(7)

Az energiatermelő és -fogyasztó egységek tervezett és nem tervezett rendelkezésre nem állása az egyik legfontosabb, kereslet-kínálatra vonatkozó információ a piaci résztvevők számára. A piaci résztvevők és átvitelirendszer-üzemeltetők számára részletes információt kell szolgáltatni arról, hogy hol, mikor és miért nem állnak rendelkezésre, illetve nem fognak rendelkezésre állni egységek energiatermelésre vagy -fogyasztásra, illetve hogy mikorra várható, hogy azok újra működni kezdenek. Ennek az információnak abban is segítenie kell az átvitelirendszer-üzemeltetőket, hogy a tartalékokat jobban átcsoportosítsák, és ezáltal az áramkimaradások lehetőségét csökkentsék.

(8)

A piaci résztvevőknek és átvitelirendszer-üzemeltetőknek a teljes beépített villamosenergia-termelési kapacitásra vonatkozó részletes információkat, a teljes ütemezett termelésre vonatkozó becsléseket – ideértve külön az időszakos termelésre vonatkozó becsléseket is –, valamint a nagyobb termelő létesítmények tényleges termelésére vonatkozó egységszintű adatokat is – meg kell kapniuk.

(9)

Annak érdekében, hogy a villamos energiát az elérhető helyekről a leginkább rászoruló helyekre lehessen szállítani, és ennek megfelelően lehessen a portfóliókat módosítani, a létező határkeresztező átviteli infrastruktúra tervezett és nem tervezett rendelkezésre nem állásáról, valamint a tervezett infrastruktúra-fejlesztésekről információt kell a piac rendelkezésére bocsátani. Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek a tervezett és felkínált határkeresztező átviteli kapacitásokra vonatkozó – különböző időhorizontokra meghatározott – adatokat, valamint a kapacitások felosztásával és használatával kapcsolatos információkat is rendelkezésre kell bocsátaniuk, illetve rendszeresen frissíteniük kell.

(10)

Az időszakos termelőforrások fogyasztási központoktól távol eső rohamos telepítése miatt az átviteli infrastruktúra keresztmetszete Európa nagy részén egyre szűkebb lett. A szűk keresztmetszetek enyhítése érdekében az átvitelirendszer-üzemeltetők egyre jobban beavatkoztak a piaci műveletekbe, arra utasítva a piaci résztvevőket, hogy változtassanak termelési vagy kereskedelmi kötelezettségvállalásaikon. Annak érdekében, hogy a piac megértse, hogy hol és miért váltak szükségessé a szűk keresztmetszetek kezelésére irányuló intézkedések, az átvitelirendszer-üzemeltetőknek időszerű, részletes és indokolt információt kell szolgáltatniuk tevékenységükről.

(11)

Még óvatos tervezés esetén is előfordulhat, hogy a termelők, beszállítók és kereskedők kibillennek az egyensúlyi helyzetből, és az átvitelirendszer-üzemeltetők kiegyenlítési és elszámoltatási rendszerének lesznek kitéve. Annak érdekében, hogy az egyensúlytól való eltérésre vonatkozó kockázatot optimális mértékben csökkenteni lehessen, a piaci résztvevőknek pontos, világos és időszerű információkra van szükségük a kiegyenlítési piacokról. Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek ezeket az információkat minden egyes tagállamban összehasonlítható formátumban kell közzétenniük, ideértve az általuk lekötött tartalékokat, a fizetett árakat és a kiegyenlítési célból aktivált mennyiségeket is.

(12)

Az átvitelirendszer-üzemeltetők gyakran az elsődleges forrásai releváns, alapvető fontosságú információknak. Az átvitelirendszer-üzemeltetők arra is alkalmasak, hogy nagy mennyiségű információt gyűjtsenek össze és értékeljenek rendszerüzemeltetési célokra. Annak érdekében, hogy Unió-szerte átfogó képet nyújtsanak a releváns információkról, az átvitelirendszer-üzemeltetőknek elő kell segíteniük az adatok begyűjtését, ellenőrzését és feldolgozását, a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatának („a villamosenergia-piaci ENTSO”) pedig egy központi információs átláthatósági platformon keresztül elérhetővé kell tennie a nyilvánosság számára az adatokat. Az átláthatóságot biztosító meglévő források lehető legjobb felhasználása érdekében a villamosenergia-piaci ENTSO-nak képesnek kell lennie arra, hogy közzétételre szánt információkat fogadjon olyan harmadik felektől, mint pl. az áramtőzsdék vagy az átláthatósági platformok.

(13)

A 714/2009/EK rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

E rendelet elfogadása a 714/2009/EK rendelet alapján történt, és azt kiegészíti, illetve annak szerves részét képezi. Ennek megfelelően a 714/2009/EK rendeletre való, más jogi aktusokban található hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy egyben e rendeletre is hivatkoznak.

(15)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 714/2009/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság véleményével,

a)

a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított adatszolgáltatás részletei és formája;

b)

az adatok elsődleges tulajdonosai, az átvitelirendszer-üzemeltetők, az adatszolgáltatók és a villamosenergia-piaci ENTSO közti adatközlés és -csere szabványosított módjai és formái;

c)

technikai és működési feltételek, amelyeknek az adatszolgáltatóknak eleget kell tenniük a központi információs átláthatósági platformnak történő adatszolgáltatáskor;

d)

a 14. cikk (1) bekezdés, 15. cikk (1) bekezdés és 16. cikk (1) bekezdésében említett termelési típusok megfelelő osztályozása.

a)

teljes terhelés piaci időegységenként;

b)

a következő napra előre jelzett teljes terhelés piaci időegységenként;

c)

a következő hétre előre jelzett teljes terhelés a hét minden napjára, amely maximum és minimum terhelési értéket is tartalmaz minden egyes napra vonatkozóan;

d)

a következő hónapra előre jelzett teljes terhelés a hónap minden hetére, amely maximum és minimum terhelési értéket is tartalmaz adott hétre vonatkozóan;

e)

a következő évre előre jelzett teljes terhelés az év minden hetére, amely maximum és minimum terhelési értéket is tartalmaz adott hétre vonatkozóan;

a)

az (1) bekezdés a) pontjában említett információkat legkésőbb egy órával az üzemi időszakot követően;

b)

az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat legkésőbb két órával az ajánlattételi övezetben a következő napra vonatkozó ajánlatokkal működő piac kapuzárása előtt, és azokat jelentős változások esetén frissíteni kell;

c)

az (1) bekezdés c) pontjában említett információkat minden pénteken, legkésőbb két órával az ajánlattételi övezetben a következő napra vonatkozó ajánlatokkal működő piac kapuzárása előtt, és azokat jelentős változások esetén frissíteni kell;

d)

az (1) bekezdés d) pontjában említett információkat legkésőbb egy héttel a szállítási hónap előtt kell közzétenni, és jelentős változások esetén frissíteni kell;

e)

az (1) bekezdés e) pontjában említett információkat legkésőbb az azon évet megelőző hónap 15. naptári napjáig, amelyre az adat vonatkozik.

a)

adott fogyasztási egység 100 MW-nyi vagy annál nagyobb mértékű tervezett rendelkezésre nem állása, ideértve a fogyasztási egységek tervezett rendelkezésre nem állásában bekövetkező 100 MW-nyi vagy annál nagyobb mértékű változásokat, amelyek legalább egy piaci időegységig tartanak, a következők meghatározásával:

b)

a 100 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítményű fogyasztási egység tényleges rendelkezésre állásában bekövetkező változások, a következők meghatározásával:

a)

az érintett eszközök megjelölését;

b)

a helyet;

c)

az eszköz típusát;

d)

az ajánlattételi övezetek közötti rendszerösszekötő kapacitásra irányonként gyakorolt hatást;

e)

a befejezés becsült időpontját.

a)

tervezett rendelkezésre nem állás, ideértve a rendszerösszekötők és az átviteli hálózat tervezett rendelkezésre nem állásában bekövetkező olyan változásokat is, amelyek az ajánlattételi övezetek közötti övezetközi kapacitást legalább egy piaci időegység alatt legalább 100 MW-tal csökkentik, a következők meghatározásával:

b)

a rendszerösszekötők és az átviteli hálózat tényleges rendelkezésre állásában bekövetkező olyan változások, amelyek az ajánlattételi övezetek közötti övezetközi kapacitást legalább egy piaci időegység alatt legalább 100 MW-tal csökkentik, a következők meghatározásával:

c)

a tengeri hálózati infrastruktúra tényleges rendelkezésre állásában bekövetkező olyan változások, amelyek a szélenergia-betáplálást legalább egy piaci időegység alatt legalább 100 MW-tal csökkentik, a következők meghatározásával:

a)

az összehangolt nettó átviteli kapacitáson alapuló kapacitásfelosztás esetén az előre jelzett és a felkínált kapacitás (MW) ajánlattételi övezetek közötti irányonként; vagy

b)

áramlásalapú kapacitásfelosztás esetén a releváns áramlásalapú paraméterek.

a)

a fő kritikus hálózati elemek, amelyek a felkínált kapacitást korlátozzák;

b)

a szabályozási terület(ek), amely(ek)hez a kritikus hálózati elemek tartoznak;

c)

az az érték, amennyivel a felkínált kapacitás megnövekedne, ha a kritikus hálózati elemeken enyhítenének;

d)

minden olyan lehetséges intézkedés, amely a felkínált kapacitás növelése érdekében végrehajtható, a becsült költségekkel együtt.

a)

explicit felosztás esetén minden piaci időegységre és ajánlattételi övezetek közötti irányonként

b)

a teljes nominált kapacitás minden piaci időegységre és az ajánlattételi övezetek közötti irányonként;

c)

minden egyes kapacitásfelosztás előtt az előző felosztási eljárások során felosztott teljes kapacitás mennyisége piaci időegységenként és irányonként;

d)

valamennyi ajánlattételi övezetben, minden piaci időegységre a következő napra érvényes árak (pénznem/MWh);

e)

implicit felosztás esetén minden piaci időegységre valamennyi ajánlattételi övezet nettó pozíciója (MW) és a szűk keresztmetszetből származó bevétel (pénznemben) az ajánlattételi övezetek közötti határonként;

f)

az ajánlattételi övezetek között a következő napra ütemezett kereskedelmi ügyletek összesített formában irányonként és piaci időegységenként;

g)

az ajánlattételi övezetek közötti fizikai áramlások piaci időegységenként;

h)

a tagállami és harmadik országokbeli ajánlattételi övezetek között felosztott övezetközi kapacitások irányonként, felosztott termékenként és időszakonként.

a)

az (1) bekezdés a) és e) pontjában említett információkat legkésőbb egy órával minden egyes kapacitásfelosztást követően;

b)

az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat legkésőbb egy órával minden egyes nominálási fordulót követően;

c)

az (1) bekezdés c) pontjában említett információkat legkésőbb akkor, amikor a mellékletben meghatározottaknak megfelelően esedékessé válik a felkínált kapacitásra vonatkozó számok közzététele;

d)

az (1) bekezdés d) pontjában említett információkat legkésőbb egy órával a kapuzárást követően;

e)

az (1) bekezdés f) pontjában említett információkat mindennap legkésőbb egy órával az utolsó határidő után, és azokat adott esetben minden egyes napon belüli nominálási eljárást követően legkésőbb két órán belül frissíteni kell;

f)

az (1) bekezdés g) pontjában említett információkat minden egyes piaci időegységre, a valós időhöz a lehető legközelebb, de legkésőbb az üzemi időszak végét követő egy órán belül;

g)

az (1) bekezdés h) pontjában említett információkat legkésőbb egy órával a felosztást követően.

a)

a teher-újraelosztásra vonatkozó információkat piaci időegységenként, a következők meghatározásával:

b)

az ellenkereskedelemre vonatkozó információkat piaci időegységenként, a következők meghatározásával:

c)

az egy adott hónapban az a) és a b) pontban említett intézkedések és minden más helyreállítási intézkedés következtében felmerült költségek adatait.

a)

az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti információkat a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy órával az üzemi időszak végét követően kell közzétenni, kivéve az okokat, amelyeket a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy nappal az üzemi időszak végét követően kell közzétenni;

b)

az (1) bekezdés c) pontja szerinti információkat legkésőbb egy hónappal a tárgyhónap vége után kell közzétenni.

a)

az 1 MW vagy annál nagyobb beépített villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező termelési egységekhez kapcsolódó létező beépített villamosenergia-termelési kapacitások összegét (MW) termelési típusonként;

b)

a 100 MW vagy annál nagyobb beépített villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező (létező vagy tervezett) termelési egységekre vonatkozó információkat. Ezeknek az információknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:

c)

a teljes ütemezett termelés becslését (MW) ajánlattételi övezetekként, a következő nap minden egyes piaci időegységére vonatkozóan;

d)

a szél- és napenergia-termelés előrejelzését (MW) ajánlattételi övezetenként, a következő nap minden egyes piaci időegységére vonatkozóan.

a)

az (1) bekezdés a) pontjában említett információkat évente, legkésőbb egy héttel az év vége előtt;

b)

az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat a következő három évben évente, legkésőbb egy héttel azon első év kezdete előtt, amelyre az adatok vonatkoznak;

c)

az (1) bekezdés c) pontjában említett információkat legkésőbb a tényleges szállítás előtt egy nappal, brüsszeli idő szerint 18.00 óráig.

d)

az (1) bekezdés d) pontjában említett információkat legkésőbb a tényleges szállítás előtt egy nappal, brüsszeli idő szerint 18.00 óráig. Az információt rendszeresen frissíteni kell, és közzé kell tenni a napon belüli kereskedés ideje alatt úgy, hogy legalább egy frissítést a tényleges szállítás napján, brüsszeli idő szerint 8.00 órakor közzé kell tenni. Az információ az összes ajánlattételi övezetben kizárólag olyan tagállamok esetében kerül benyújtásra, amelyek több mint 1 % szél- vagy napenergia által termelt áramot tápláltak be egy évben, illetve olyan ajánlattételi övezetekben, ahol több mint 5 % szél- vagy napenergia által termelt áramot tápláltak be egy évben.

a)

a termelőegységek olyan, 100 MW-nyi vagy annál nagyobb mértékű tervezett rendelkezésre nem állásai, ideértve a termelőegységek tervezett rendelkezésre nem állásában bekövetkező 100 MW-nyi vagy annál nagyobb mértékű változásokat is, amelyek várhatóan legalább egy piaci időegységig tartanak a következő három év távlatában, a következők meghatározásával:

b)

a termelőegységek tényleges rendelkezésre állásában bekövetkező olyan, legalább 100 MW nagyságú változások, amelyek várhatóan legalább egy piaci időegységig tartanak, a következők meghatározásával:

c)

a termelési egységek olyan, 200 MW-nyi vagy annál nagyobb mértékű tervezett rendelkezésre nem állásai, ideértve a termelési egységek tervezett rendelkezésre nem állásában bekövetkező 100 MW-nyi vagy annál nagyobb mértékű, az a) pont alapján nem közzétett változásokat is, amelyek várhatóan legalább egy piaci időegységig tartanak a következő három év távlatában, a következők meghatározásával:

d)

a legalább 200 MW beépített villamosenergia-termelési kapacitású termelési egységek tényleges rendelkezésre állásában bekövetkező olyan, legalább 100 MW nagyságú, a b) pont alapján nem közzétett változások, amelyek várhatóan legalább egy piaci időegységig tartanak, a következők meghatározásával:

a)

tényleges termelési kibocsátás (MW) piaci időegységenként és 100 MW vagy több beépített termelési kapacitású termelőegységenként;

b)

összesített termelési kibocsátás piaci időegységenként és termelési típusonként;

c)

tényleges vagy becsült szél- és napenergia-termelés (MW) minden egyes ajánlattételi övezetben, piaci időegységenként;

d)

minden víztározós és tározós vízerőmű összesített heti átlagos feltöltési mértéke (MWh) ajánlattételi övezetekként, ideértve az előző év azonos hetére vonatkozó számadatot is.

a)

az (1) bekezdés a) pontjában említett információkat öt nappal az üzemi időszakot követően;

b)

az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat legkésőbb egy órával az üzemi időszakot követően;

c)

az (1) bekezdés c) pontjában említett információkat legkésőbb egy órával az üzemi időszakot követően, és azt a mért értékek alapján frissíteni kell, amint az adott értékek elérhetőek. Az információkat az összes ajánlattételi övezetben kizárólag olyan tagállamok esetén kell benyújtani, amelyek több mint 1 % szél- vagy napenergia által termelt áramot tápláltak be egy évben, illetve olyan ajánlattételi övezetekben, ahol több mint 5 % szél- vagy napenergia által termelt áramot tápláltak be egy évben;

d)

az (1) bekezdés d) pontjában említett információkat azt a hetet követő harmadik munkanapon, amelyre az információ vonatkozik. Az információkat az összes ajánlattételi övezetben kizárólag olyan tagállamok esetén kell benyújtani, amelyek ebből a termelési típusból több mint 10 %-ot tápláltak be egy évben, illetve olyan ajánlattételi övezetekben, ahol ebből a termelési típusból több mint 30 %-ot tápláltak be egy évben.

a)

a kiegyenlítésre vonatkozó szabályok, ideértve az alábbiakat:

b)

az átvitelirendszer-üzemeltető által lekötött kiegyenlítési tartalék mennyisége (MW), a következők meghatározásával:

c)

az átvitelirendszer-üzemeltető által a beszerzett kiegyenlítési tartalék típusaiként és beszerzési időszakonként fizetett árak (pénznem/MW/időszak);

d)

összesített elfogadott ajánlatok kiegyenlítési időegységenként, külön minden egyes kiegyenlítésitartalék-típusra;

e)

az aktivált kiegyenlítési energia mennyisége (MW) kiegyenlítési időegységenként és tartaléktípusonként;

f)

az átvitelirendszer-üzemeltető által az aktivált kiegyenlítési energiáért kiegyenlítési időegységenként és tartaléktípusonként fizetett árak; az árakra vonatkozó információt külön be kell nyújtani fel és le irányú szabályozás esetén;

g)

az egyensúlytól való eltérésre vonatkozó árak kiegyenlítési időegységenként;

h)

a teljes egyensúlytól való eltérésre vonatkozó mennyiség kiegyenlítési időegységenként;

i)

a szabályozási terület havi pénzügyi mérlege, a következők meghatározásával:

j)

adott esetben a szabályozási területeken átnyúló kiegyenlítésre vonatkozó információ kiegyenlítési időegységenként, a következők meghatározásával:

a)

az (1) bekezdés b) pontjában megállapított információkat a lehető leghamarabb, de legkésőbb két órával a következő beszerzési eljárás előtt;

b)

az (1) bekezdés c) pontjában megállapított információkat a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy órával a beszerzési eljárás vége után;

c)

az (1) bekezdés d) pontjában megállapított információkat a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy órával az üzemi időszak után;

d)

az (1) bekezdés e) pontjában megállapított információkat a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 perccel az üzemi időszak után. Ha az adatok előzetesek, akkor a számértékeket a végleges adatok elérhetővé válásakor aktualizálni kell;

e)

az (1) bekezdés f) pontjában megállapított információkat a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy órával az üzemi időszak után;

f)

az (1) bekezdés g) pontjában megállapított információkat a lehető leghamarabb;

g)

az (1) bekezdés h) pontjában megállapított információkat a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 perccel az üzemi időszak után. Ha az adatok előzetesek, akkor a számértékeket a végleges adatok elérhetővé válásakor aktualizálni kell;

h)

az (1) bekezdés i) pontjában megállapított információkat legkésőbb három hónappal az üzemeltetési hónapot követően. Ha az adatok előzetesek, akkor a számértékeket a végleges adatok elérhetővé válásakor aktualizálni kell;

i)

az (1) bekezdés j) pontjában megállapított információkat legkésőbb egy órával az üzemi időszakot követően.

15.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/13

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmány-adalékanyagok felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikke szerint kérelem érkezett be egy Bifidobacterium animalis ssp. animalis DSM 16284-et, Lactobacillus salivarius ssp. salivarius DSM 16351-et és Enterococcus faecium DSM 21913-at tartalmazó készítmény engedélyezése iránt. A kérelem tartalmazta az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó, Bifidobacterium animalis ssp. animalis DSM 16284-et, Lactobacillus salivarius ssp. salivarius DSM 16351-et és Enterococcus faecium DSM 21913-at tartalmazó készítmény brojlercsirkéknek szánt takarmány-adalékanyagként történő engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2012. november 14-i véleményében (2) arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt felhasználási feltételek mellett a Bifidobacterium animalis ssp. animalis DSM 16284-et, Lactobacillus salivarius ssp. salivarius DSM 16351-et és Enterococcus faecium DSM 21913-at tartalmazó készítmény nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre, és használatával javulhat a brojlercsirkék testsúlygyarapodása. A Hatóság szerint nem szükséges a forgalomba hozatalt követő nyomon követésre vonatkozó különleges feltételeket előírni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

A Bifidobacterium animalis ssp. animalis DSM 16284-et, Lactobacillus salivarius ssp. salivarius DSM 16351-et és Enterococcus faecium DSM 21913-at tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően e készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

15.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/15

(1)

A 872/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (3) elfogadásra került egy aromaanyagokról szóló lista, és ez a lista bekerült az 1334/2008/EK rendelet I. mellékletének A. részébe.

(2)

Az említett lista az 1331/2008/EK rendeletben említett egységes eljárásnak megfelelően tehető naprakésszé, vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy valamely tagállam vagy érintett fél kérelmére.

(3)

A 3-acetil-2,5-dimetil-tiofén aromaanyag (FL-szám: 15.024) a listában értékelés alatt álló aromaanyagként szerepel, amelynek kapcsán további tudományos adatok benyújtására van szükség. A kérelmező benyújtotta ezeket az adatokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értékelte a benyújtott adatokat, és 2013. május 15-én arra a következtetésre jutott, hogy a 3-acetil-2,5-dimetil-tiofén in vitro és in vivo is mutagén anyag, ezért aromaanyagként történő felhasználása biztonságossági aggályokat vet fel (4).

(5)

Ennek megfelelően a 3-acetil-2,5-dimetil-tiofén felhasználása nem felel meg az aromák tekintetében az 1334/2008/EK rendelet 4. cikkének a) pontjában meghatározott általános használati feltételeinek. Következésképpen az emberi egészség megőrzése érdekében az említett anyagot haladéktalanul törölni kell a listából.

(6)

A Bizottságnak a biztonsági kockázatot jelentő anyagoknak az uniós listáról való törlésekor a sürgősségi eljárást kell alkalmaznia.

(7)

Az 1334/2008/EK rendelet 30. cikke alapján az uniós listán nem szereplő aromaanyagok 2014. október 22-ig forgalomba hozhatók, és használhatók az élelmiszerekben és azok felületén. Ez az átmeneti időszak a 3-acetil-2,5-dimetil-tiofén esetében nem alkalmazható.

(8)

Tekintettel arra, hogy a 3-acetil-2,5-dimetil-tiofén felhasználási szintje igen alacsony, és az Európai Unióban éves szinten az élelmiszerekhez adott összmennyisége csekély, ennek az anyagnak az élelmiszerekben való jelenléte nem ad azonnali aggodalomra okot. Ezért – figyelembe véve a technikai és gazdasági indokokat is –, átmeneti időszakokat kell meghatározni azon 3-acetil-2,5-dimetil-tiofén aromaanyagot tartalmazó élelmiszerekre vonatkozóan, amelyek már e rendelet hatálybalépése előtt forgalomba kerültek, vagy harmadik országokból úton voltak az Unióba.

(9)

Az 1334/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

15.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/17

(1)

Az 1107/2009/EK tanácsi rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a 91/414/EGK irányelvet (2) a jóváhagyási eljárásra és feltételekre vonatkozóan továbbra is alkalmazni kell azon hatóanyagok esetében, amelyekről az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint 2011. június 14. előtt határozatot fogadtak el. Az eugenol esetében az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak a 2011/266/EU bizottsági végrehajtási határozattal (3) teljesülnek.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2008. március 7-én az Egyesült Királysághoz kérelem érkezett az Eden Research PLC-től az eugenol hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan. A 2011/266/EU végrehajtási határozat megerősítette, hogy a dokumentáció hiánytalan abban az értelemben, hogy elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(3)

A kérelmező által javasolt felhasználási célok tekintetében e hatóanyagnak az emberek és az állatok egészségére, valamint a környezetre gyakorolt hatását a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint megvizsgálták. A kijelölt referens tagállam 2011. június 30-án a Bizottság elé terjesztette az értékelő jelentés tervezetét.

(4)

A tagállamok és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) megvizsgálták az értékelő jelentés tervezetét. A Hatóság 2012. október 15-én ismertette a Bizottsággal az eugenol hatóanyagú növényvédő szerek kockázatértékelésének szakmai vizsgálata alapján levont következtetéseit (4). Az értékelő jelentés tervezetét és a Hatóság következtetését a tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében közösen megvizsgálták, majd az értékelő jelentés tervezetét az eugenolról szóló bizottsági felülvizsgálati jelentés formájában 2013. május 17-én véglegesítették.

(5)

A különböző vizsgálatok azt mutatták, hogy az eugenolt tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 5. cikke (3) bekezdésében megállapított követelményeknek, különösen a Bizottság felülvizsgálati jelentésében megvizsgált és részletezett alkalmazás tekintetében. Ezért az eugenol jóváhagyása indokolt.

(6)

Az 1107/2009/EK rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett 13. cikkének (2) bekezdése értelmében, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében azonban szükség van bizonyos feltételek és korlátozások előírására. Különösen további megerősítő információk kérése indokolt.

(7)

A jóváhagyás előtt megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag jóváhagyásából fakadó új követelmények teljesítésére.

(8)

Az 1107/2009/EK rendeletben előírt, a jóváhagyásból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül, figyelemmel a 91/414/EGK irányelv hatályon kívül helyezése és az 1107/2009/EK rendelet hatálybalépése következtében előállt különleges helyzetre, be kell tartani az alábbiakat. A jóváhagyást követően hat hónapot kell biztosítani a tagállamoknak az eugenolt tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek felülvizsgálatára. Az engedélyeket a tagállamok szükség szerint módosítják, újakkal helyettesítik vagy visszavonják. A 91/414/EGK irányelvnek megfelelő, az egyes növényvédő szerek egyes felhasználási módjaira vonatkozó, teljes, aktualizált, III. melléklet szerinti dokumentációnak az egységes elvek szerint történő benyújtására és értékelésére e határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani.

(9)

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11-i 3600/92/EGK bizottsági rendelet (5) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy értelmezési nehézségek támadhatnak azzal kapcsolatban, hogy a már kiadott engedélyek jogosultjainak milyen kötelességei vannak az adatokhoz való hozzáférést illetően. A további nehézségek elkerülése végett ezért szükségesnek tűnik pontosítani a tagállamok kötelezettségeit, különösen azt, hogy ellenőrizniük kell, hogy az engedély jogosultja bizonyítottan hozzáfér-e az említett irányelv II. mellékletében leírt követelményeknek megfelelő dokumentációhoz. E pontosítás azonban az említett irányelv I. mellékletét azóta módosító irányelvekhez, illetve a hatóanyagokat jóváhagyó rendeletekhez képest nem ró új kötelezettségeket a tagállamokra és az engedélyek jogosultjaira.

(10)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. május 25-i 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

az eugenolt egyedüli hatóanyagként tartalmazó szer esetében szükség esetén legkésőbb 2015. május 31-ig módosítják vagy visszavonják az engedélyt; vagy

b)

az eugenolt több hatóanyag egyikeként tartalmazó szer esetében 2015. március 31-ig, vagy ha a többi hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételéről vagy jóváhagyásáról rendelkező adott jogszabályban az ilyen módosításra vagy visszavonásra későbbi időpont van megszabva, akkor az ott megjelölt határidőig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt.

15.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/21

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

15.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/23

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában meghatározott vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hivatkozott cikk (1) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat.

(3)

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához a szóban forgó rendelet 5. cikkében előírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló megállapítani a 2013. június 16-tól kezdődő időszakra vonatkozó behozatali vámokat, amelyek alkalmazása új behozatali vámok megállapításáig tart.

(5)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt e rendeletet kihirdetése napján hatályba léptetni,

15.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/26

(1)

A 2011/30/EU bizottsági határozat (2) lehetővé tette, hogy a 2010. július 2. és 2012. július 31. közötti időszakban kezdődő pénzügyi évek éves vagy összevont (konszolidált) éves beszámolóihoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentések tekintetében folytathassák tevékenységüket az Unióban azok a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok, amelyek az említett határozat mellékletében felsorolt harmadik országokból származnak.

(2)

A Bizottság elvégezte a 2011/30/EU határozat mellékletében felsorolt harmadik országok és területek könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciórendszerének értékelését. Az értékeléseket a Könyvvizsgálók Felügyeleti Testületei Európai Csoportjának segítségével végezték el. Az érintett harmadik országok és területek könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciórendszereit a 2006/43/EK irányelv 29., 30. és 32. cikkében meghatározott, a tagállamok könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciórendszerét szabályozó kritériumok alapján értékelték. A tagállamok és a harmadik országok könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciórendszerei közötti együttműködés végső célja az egymás felügyeleti rendszerébe vetett, a rendszerek egyenértékűségén alapuló kölcsönös bizalom megteremtése.

(3)

Az értékeléseket követően úgy tűnik, hogy Abu-Dzabi, Brazília, a Dubai Nemzetközi Pénzügyi Központ, Guernsey, Indonézia, Man-sziget, Jersey, Malajzia, Tajvan és Thaiföld könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciórendszerei a 2006/43/EK irányelv 29., 30. és 32. cikkében meghatározottakhoz hasonló szabályok szerint működnek. Ennélfogva indokolt, hogy az említett harmadik országok könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciórendszerei egyenértékűnek minősüljenek a tagállamok könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciórendszereivel.

(4)

Bermuda, Kajmán-szigetek, Egyiptom, Mauritius, Új-Zéland, Oroszország és Törökország már létrehozta a könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciórendszerét, vagy annak létrehozása folyamatban van. E rendszerek működéséről és szabályairól azonban nem áll rendelkezésre az egyenértékűség-értékelés lefolytatásához elegendő információ. Az e rendszerekre vonatkozó végleges egyenértékűségi határozatok meghozatalához szükséges további értékelések elvégzése és rendszereik jobb megértése érdekében további információkat kell szerezni az említett harmadik országoktól és területektől. Következésképpen indokolt a 2011/30/EU határozatban engedélyezett átmeneti időszakot meghosszabbítani azon könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok tekintetében, amelyek az említett harmadik országokban és területeken bejegyzett társaságok éves vagy összevont éves beszámolóival kapcsolatban adnak könyvvizsgálói jelentéseket.

(5)

A 2011/30/EU határozat által engedélyezett átmeneti időszak lehetőségével azon könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok is élhettek, amelyek Hongkongban, Indiában és Izraelben bejegyzett társaságok éves vagy összevont éves beszámolóival kapcsolatban adnak könyvvizsgálói jelentéseket. A szóban forgó harmadik országok és területek az azóta eltelt időszakban nem hoztak létre független közfelügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciórendszert. Nem bocsátottak rendelkezésre információt könyvvizsgálati szabályozási és felügyeleti rendszereikről sem. Ezt figyelembe véve úgy tűnik, hogy az említett harmadik országok és területek nem tették meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Bizottság a könyvvizsgálati szabályozásukat egyenértékűnek ismerje el a tagállamok könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciórendszerével. Következésképpen nem indokolt a 2011/30/EU határozatban számukra engedélyezett átmeneti időszakot meghosszabbítani azon könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok tekintetében, amelyek az említett harmadik országokban bejegyzett társaságok éves vagy összevont éves beszámolóival kapcsolatban adnak könyvvizsgálói jelentéseket.

(6)

A befektetők védelme érdekében célszerű, hogy azon könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok, amelyek az e határozat II. mellékletében felsorolt harmadik országokban bejegyzett társaságok éves vagy összevont éves beszámolóival kapcsolatban adnak könyvvizsgálói jelentést, az átmeneti időszak során az Unióban csak akkor folytathassák könyvvizsgálói tevékenységüket a 2006/43/EK irányelv 45. cikke szerinti nyilvántartásba vétel nélkül, ha rendelkezésre bocsátják a kért információkat. Az érintett könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló jogalanyoknak az információk megadása esetén lehetővé kell tenni, hogy a 2012. augusztus 1. és 2015. július 31. közötti időszakban kezdődő pénzügyi évekhez kapcsolódóan folytathassák az éves vagy összevont éves beszámolókról szóló könyvvizsgálói jelentésekkel összefüggő tevékenységek végzését. E határozat nem érintheti a tagállamok jogát a tekintetben, hogy saját vizsgálati és szankciórendszerüket alkalmazzák a szóban forgó könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra.

(7)

A 2011/30/EU határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2006/43/EK irányelv 48. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

1.

A 1. cikk a következő második bekezdéssel egészül ki:

„A 2006/43/EK irányelv 46. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az alábbi harmadik országok és területek könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciórendszere egyenértékűnek minősül a tagállamok könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciórendszereivel, a 2012. augusztus 1-jétől kezdődő pénzügyi évek éves vagy összevont (konszolidált) éves beszámolóihoz kapcsolódó könyvvizsgálói tevékenységek tekintetében:

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésének 10. pontja 2013. július 31-től nem alkalmazandó.”

4.

A melléklet helyébe az e határozat I. melléklete lép.

5.

A határozat az e határozat II. mellékletében szereplő II. melléklettel egészül ki.

15.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/30

(1)

A Mezőgazdasági és Vidéki Együttműködés Technikai Központjának az AKCS–EU Nagykövetek Bizottsága 2/2011 határozatával (5) módosított összetételű igazgatótanácsa jelenlegi tagjainak hivatali ideje 2013. május 21-én lejár.

(2)

Ezért új határozat meghozatalára van szükség,

—

Dr. Daoussa BICHARA CHERIF (Csád)

—

Kahijoro KAHUURE (Namíbia)

—

Dr. Faletoi Suavi TUILAEPA (Szamoa)

—

Prof. Raul BRUNO DE SOUSA (Portugália)

—

Prof. Eric TOLLENS (Belgium)

—

Edwin Anthony VOS (Hollandia)

15.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/31

15.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/s3