5.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/1

(1)

A 2474/93/EGK rendelettel (2) a Tanács 30,6 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó kerékpárok behozatalára. Az alaprendelet 13. cikkének megfelelően a kijátszások feltárására indított vizsgálatot követően ezt a vámot a 71/97/EK tanácsi rendelet (3) kiterjesztette a Kínai Népköztársaságból származó egyes kerékpáralkatrészekre is. Ezenkívül az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján mentességi rendszer létrehozásáról született döntés. A rendszerre vonatkozó részleteket a 88/97/EK bizottsági rendelet (4) határozta meg.

(2)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács az 1524/2000/EK rendelettel (5) úgy határozott, hogy az említett intézkedéseket fenn kell tartani.

(3)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követően a Tanács az 1095/2005/EK rendelettel (6) úgy határozott, hogy a hatályos dömpingellenes vámot 48,5 %-ra emeli.

(4)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően 2011 októberében a Tanács a 990/2011/EU végrehajtási rendelettel (7) úgy határozott, hogy az említett intézkedéseket (a továbbiakban: a meglévő intézkedések) fenn kell tartani.

(5)

2012 márciusában a dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének és 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (8) bejelentette a Kínából származó kerékpárok Unióba történő behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések időközi felülvizsgálatának megindítását.

(6)

2013 májusában a Tanács az 502/2013/EU rendelettel (9) módosította a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló intézkedéseknek az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló 990/2011/EU végrehajtási rendeletet.

(7)

2012 áprilisában a Bizottság a 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (10) 10. cikkének megfelelően az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (11) bejelentette a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok Unióba történő behozatalára alkalmazandó szubvencióellenes eljárás megindítását.

(8)

2012 novemberében a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (12) bejelentette, hogy a jelen vizsgálatban foglalt megállapítások felhasználhatók a fenti (7) preambulumbekezdésben említett szubvencióellenes vizsgálat során.

(9)

A Bizottság 2013 májusában a 2013/227/EU határozattal (13) intézkedések bevezetése nélkül megszüntette a fenti (7) preambulumbekezdésben említett szubvencióellenes eljárást.

(10)

A Bizottsághoz 2012. augusztus 14-én az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján kérelmet nyújtottak be, amely a Kínából származó kerékpárok behozatalát illetően elrendelt dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint az Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában feladott, akár Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárimport nyilvántartásba vételének elrendelésére irányult.

(11)

A kérelmet az Európai Kerékpárgyártók Szövetsége (European Bicycle Manufacturers Association, EBMA) három uniós kerékpárgyártó, az In Cycles – Montagem e Comercio de Bicicletas, Lda, az SC. EUROSPORT DHS S.A. és a MAXCOM Ltd nevében nyújtotta be.

(12)

A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálat megindításához, ezért a Bizottság úgy határozott, hogy kivizsgálja a Kínából származó kerékpárok behozatalát illetően elrendelt dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszását, valamint az Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában feladott, akár Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárimport nyilvántartásba vételének elrendelését.

(13)

A vizsgálatot a Bizottság a 875/2012/EU bizottsági rendelettel (a továbbiakban: vizsgálatot megindító rendelet) (14)2012. szeptember 25-én kezdeményezte.

(14)

A Bizottság rendelkezésére álló meggyőző bizonyítékok alátámasztották, hogy az érintett termék behozatalára a (3) preambulumbekezdésben említett 1095/2005/EK tanácsi rendelettel kivetett dömpingellenes vám növekedését követően a Kínából, Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából származó kivitelt magában foglaló kereskedelem szerkezete jelentősen megváltozott. A kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változás a vám kivetésén kívül más ésszerű okkal vagy indokkal nem magyarázható.

(15)

Úgy tűnik, hogy a változás a Kínából származó, Unióba szállítandó kerékpárok Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában történő átrakodására, valamint az Indonéziában, Srí Lankán és Tunéziában történő összeszerelési műveletekre vezethető vissza.

(16)

A bizonyítékok továbbá rámutatnak arra a tényre, hogy az érintett termékre bevezetett dömpingellenes intézkedések jótékony hatása a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt csorbát szenved. Úgy tűnik, hogy a Kínából származó érintett termék behozatalát a vizsgált termék jelentős mennyiségű behozatala váltotta fel. Elegendő bizonyíték támasztja alá emellett azt is, hogy a vizsgált termék behozatala a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálat során megállapított, kárt nem okozó árnál alacsonyabb árakon történik.

(17)

A kérelem végezetül bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termék ára az érintett termékre korábban megállapított rendes értékhez viszonyítva dömpingelt ár.

(18)

A Bizottság hivatalosan értesítette Kína, Indonézia, Malajzia, Srí Lanka és Tunézia hatóságait, a szóban forgó országok gyártóit/exportőreit, az ismert érintett uniós importőröket és az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálat megindításáról.

(19)

A Bizottság elküldte a mentesség iránti kérelem nyomtatványait az általa ismert indonéziai, malajziai, srí lankai és tunéziai gyártóknak/exportőröknek, illetve eljuttatta azokat Indonézia, Malajzia, Srí Lanka és Tunézia Európai Unió melletti képviseleteihez. A Bizottság kérdőíveket küldött az általa ismert kínai gyártóknak/exportőröknek, illetve eljuttatta azokat Kína Európai Unió melletti képviseletéhez. A Bizottság kérdőíveket küldött az általa ismert független uniós importőröknek is.

(20)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, valamint arról, hogy a vizsgálat megállapításait a rendelkezésre álló tényadatokra alapozzák.

(21)

Négy indonéziai, egy malajziai, hat srí lankai és kettő tunéziai gyártó/exportőr küldött választ a mentesség iránti kérelem nyomtatványaira. A kínai exportáló gyártók/exportőrök egyike sem működött együtt. Három független uniós importőr nyújtott be választ a kérdőívre.

(22)

A Bizottság a következő vállalatok telephelyein tett ellenőrző látogatásokat:

(23)

A vizsgálati időszak 2004. január 1-jétől2012. augusztus 31-ig tartott (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A vizsgálati időszakra vonatkozóan adatokat gyűjtöttek többek között a kereskedelem szerkezetét érintő, a dömpingellenes vám 2005. évi növelését követően bekövetkezett állítólagos változás kivizsgálása céljából. Részletesebb adatokat gyűjtöttek a 2011. szeptember 1-jétől2012. augusztus 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: referencia-időszak) vonatkozóan annak érdekében, hogy megállapítsák a hatályban lévő intézkedések javító hatásának lehetséges aláásását és a dömping fennállását.

(24)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése alapján az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében egymást követően megvizsgálták, hogy megváltozott-e a Kína, illetve az érintett négy ország és az Unió közötti kereskedelem szerkezete; a változás olyan gyakorlatból, folyamatból vagy munkából eredt-e, amelynek a vám kivetésén kívül nem volt elfogadható oka vagy gazdasági indoka; volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását a vizsgálat tárgyát képező termék árai és/vagy mennyiségei tekintetében aláássák; volt-e bizonyíték a hasonló termék előzőleg megállapított rendes értékhez viszonyított dömpingre, szükség esetén az alaprendelet 2. cikkének rendelkezései értelmében.

(25)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 8712 00 30 és az ex 8712 00 70 KN-kód alá besorolt, motor nélküli kétkerekű és más kerékpárok (beleértve a háromkerekű szállító kerékpárokat, de kivéve az egykerekűeket) (a továbbiakban: érintett termék).

(26)

A vizsgált termék megegyezik a fent említettel, viszont Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában adták fel – függetlenül attól, hogy Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából származóként jelentették-e be –, és jelenleg az érintett termékével megegyező KN-kódok alá tartozik (a továbbiakban: vizsgált termék).

(27)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a Kínából az Unióba exportált, és Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából az Unióba feladott kerékpárok ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és ugyanazon célra alkalmazzák őket, ennélfogva az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell őket tekinteni.

(28)

Az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően mentesség iránti kérelmet benyújtó négy indonéziai vállalat a referencia-időszak alatt az Indonéziából az Unióba irányuló teljes behozatal 91 %-át képviselte. Az Indonéziából származó összimport mennyiségének meghatározásához COMEXT-adatokat használtak fel (15).

(29)

Az egyik vállalat által benyújtott adatokat nem lehetett ellenőrizni, mivel a vállalat állítása szerint nem rendelkezett a mentességre vonatkozó nyomtatvány kitöltéséhez használatos munkalapokkal. Ennélfogva a vállalat nem tudta megmagyarázni és alátámasztani a jelentésében rendelkezésre bocsátott adatokat. A vállalat által benyújtott adatok továbbá megbízhatatlannak bizonyultak, mivel a jelentésben szereplő, a vállalat telephelyén rendelkezésre álló könyvelés alapján vizsgált és újra kiszámított adatokat hibásnak találták (pl. beszerzés, gyártási mennyiség). A vizsgálatból továbbá kiderült, hogy a vállalat értékesítési igazgatója egyidejűleg annak a kínai kerékpárgyártónak az alkalmazásában is állt, amely az indonéz vállalat nyersanyag-készletének (kerékpáralkatrészek) fő beszállítója.

(30)

Az alaprendelet 18. cikke (4) bekezdésének megfelelően a vállalatot értesítették a Bizottság szándékáról, hogy figyelmen kívül hagyja az általa benyújtott információkat, és lehetőséget biztosítottak számára, hogy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyen.

(31)

A vállalat azt állította, hogy rendkívüli együttműködést tanúsított azáltal, hogy a korábban állítólag nem igényelt munkalapokat leszámítva valamennyi dokumentumot rendelkezésre bocsátott. A munkalapokat azonban a Bizottság az előzetes ellenőrzésről szóló levelében bekérte, amelyet a helyszíni ellenőrzést megelőzően elküldött a vállalatnak. A vállalat ezenkívül azt állította, hogy a gyártási és vásárlási értékek kiszámítását befolyásolták az egyik dolgozó által adott megtévesztő magyarázatok, valamint hogy megfelelő volt az exportügyletek ellenőrzése. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a dolgozók különböző magyarázatai ellenére végül nem lehetett a helyszínen szolgáltatott számadatokat összeegyeztetni a mentességi kérelmen szereplő számadatokkal. Az exporértékesítések értékét illetően az összeegyeztetés valóban helytálló volt. Ezen túlmenően az ellenőrző látogatás során a részt vevő dolgozók nem tudtak magyarázattal szolgálni a mentességi kérelmen szereplő számadatok eredetéről, sem azok összeállításának mikéntjéről. Ezenkívül a vállalat megerősítette, hogy az értékesítési igazgató párhuzamosan a kínai kerékpárgyártó vállalatnál is alkalmazásban állt.

(32)

Ezért a szóban forgó vállalat által benyújtott információkat figyelmen kívül kellett hagyni.

(33)

Az e vállalat tekintetében tett megállapításokat ezért a rendelkezésre álló tényekre alapozták, az alaprendelet 18. cikkével összhangban. A többi három vállalatot a Bizottság együttműködőnek tekintette.

(34)

Az egyetlen malajziai vállalat, amely az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően mentesség iránti kérelmet nyújtott be, a referencia-időszak alatt a Malajziából az Unióba irányuló teljes behozatal 20–30 %-át képviselte. A Malajziából az Unióba irányuló teljes kerékpárimport mennyiségének meghatározásához COMEXT-adatokat használtak fel. A vállalatot a Bizottság együttműködőnek tekintette.

(35)

A hat srí lankai vállalat, amely az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően mentesség iránti kérelmet nyújtott be, a referencia-időszak alatt a Srí Lankából az Unióba irányuló teljes behozatal 69 %-át képviselte. A Srí Lankából származó összimport mennyiségének meghatározásához COMEXT-adatokat használtak fel.

(36)

A vállalatok egyike a vizsgálat során visszavonta a mentesség iránti kérelmét, mivel megszüntette a kerékpárgyártást Srí Lankán. Ezért az e vállalatra vonatkozó adatokat a Bizottság figyelmen kívül hagyta.

(37)

A második vállalat együttműködését a Bizottság nem tartotta kielégítőnek. A benyújtott adatok ellenőrizhetetlenek voltak, mivel nem lehetett megbízhatóan meghatározni a vállalat által vásárolt kínai eredetű alkatrészek értékét és mennyiségét. Ezenfelül nem lehetett ellenőrizni a gyártási folyamatban használt alkatrészek értékét és mennyiségét, mivel azokat egy harmadik fél vásárolta meg, és csak összeszerelésre szállította a vállalathoz.

(38)

Az alaprendelet 18. cikke (4) bekezdésének megfelelően a vállalatot értesítették a Bizottság szándékáról, hogy figyelmen kívül hagyja az általa benyújtott információkat, és lehetőséget biztosítottak számára, hogy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyen. A vállalat nem tett észrevételt.

(39)

A Bizottság egy másik vállalat együttműködését sem tartotta kielégítőnek. A benyújtott információkat nem lehetett a helyszínen ellenőrizni, mivel a vállalat lényeges információkat tartott vissza. Pontosabban a vállalat a helyszíni ellenőrzést megelőzően nem tudta előkészíteni a nyomatékosan kért információkat, például a munkalapokat vagy a hozzá kapcsolódó vállalatok jegyzékét, ezért akadályozta az ellenőrzési folyamatot. Másrészt a Bizottság nem tartotta megbízhatónak a vállalat által bejelentett helyi származású alkatrészek beszerzési értékét, nevezetesen a vizsgálat néhány olyan kapcsolatra is fényt derített a vállalat és annak helyi kerékpáralkatrész-beszállítója között, amelyek túlmutattak a szokásos vásárló és értékesítő közötti kapcsolaton és amelyekről a vállalat nem tudott magyarázattal szolgálni.

(40)

Az alaprendelet 18. cikke (4) bekezdésének megfelelően a vállalatot értesítették a Bizottság szándékáról, hogy figyelmen kívül hagyja az általa benyújtott információkat, és lehetőséget biztosítottak számára, hogy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyen. A vállalat válaszában vitatta a megállapításokat és további bizonyítékokkal és magyarázattal szolgált. A Bizottság az újonnan benyújtott bizonyítékok közül egyiket sem fogadta el, először is azért, mert a helyszíni ellenőrzést követően benyújtott információkat már nem lehetett ellenőrizni. A legtöbb esetben az újonnan benyújtott bizonyítékok nem voltak összhangban a helyszínen gyűjtött magyarázatokkal és bizonyítékokkal. Ami az újonnan benyújtott magyarázatokat illeti, azokat a Bizottság nem tartotta kielégítőnek, mivel azok a legfontosabb kérdéseket nem érintették, például a kapcsolódó vállalatokkal összefüggő hiányzó magyarázatokat.

(41)

Ezért a szóban forgó vállalat által benyújtott információkat figyelmen kívül kellett hagyni.

(42)

Az e vállalat tekintetében tett megállapításokat ezért a rendelkezésre álló tényekre alapozták, az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

(43)

A két tunéziai vállalat, amely az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően mentesség iránti kérelmet nyújtott be, a referencia-időszak alatt a Comext-adatok alapján a Tunéziából az Unióba irányuló teljes behozatalt képviselte. A Bizottság mindkét vállalatot együttműködőnek tekintette.

(44)

A fenti (21) preambulumbekezdésben említettek szerint a kínai gyártók/exportőrök egyike sem tanúsított együttműködést. Ezért egyrészről az érintett termék Unióba irányuló behozatalára, másrészről a Kínából Indonéziába, Malajziába, Srí Lankára és Tunéziába irányuló kerékpárkivitelre vonatkozó megállapítások az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően rendelkezésre álló adatokon alapultak. Az Unióba irányuló behozatalt illetően a Comextben regisztrált behozatali adatokat használták fel. A Kínából Indonéziába, Malajziába, Srí Lankára és Tunéziába irányuló export volumenének meghatározásához a Bizottság a kínai nemzeti statisztikát használta fel.

(45)

Az érintett termék Kínából az Unióba irányuló behozatala 2005 óta – vagyis a 2005 júliusában bevezetett szigorúbb dömpingellenes intézkedéseket követően – 38,2 %-kal esett vissza és a következő években tovább csökkent. Összességében a Kínából származó behozatal több mint 80 %-kal esett vissza a vizsgálati időszakban.

(46)

Ugyanakkor a vizsgált termék Indonéziából az Unióba irányuló behozatala 2005-től kezdve növekedett és 2006-ban – 2004-hez képest – több mint kétszeresére emelkedett. A behozatal tovább emelkedett 2009 kivételével, ám ebben az évben is jóval meghaladta a 2004. évi szintet. 2009-től egészen a referencia-időszakig ismét folyamatos növekedés volt tapasztalható. A referencia-időszakban az Indonéziából származó behozatal 2004-hez képest 157 %-kal nőtt.

(47)

Ami a vizsgált termék Malajziából az Unióba irányuló behozatalát illeti, az 2005 júliusát, azaz a dömpingellenes vám megemelését megelőzően elhanyagolható volt. 2005-ben jelentősen (több mint kétszázszorosára) növekedett a behozatal, de 2009-ben 46 %-kal csökkent, amit 2010-ben újabb, 38 %-os növekedés követett. Jóllehet a Malajziából származó behozatal 2011-ben és a referencia-időszakban ismét csökkent, annak szintje a referencia-időszakban még mindig jóval meghaladta a szigorúbb dömpingellenes intézkedések bevezetése előtti, 2004. évi behozatali szintet (185 158 kerékpár a 2004. évi 10 749 darabhoz képest, vagyis 1 623 %-os emelkedés).

(48)

A vizsgált termék Srí Lankáról az Unióba irányuló behozatala jelentősen emelkedett a dömpingellenes vámok 2005. évi emelkedését követően és a következő években mintegy 500 %-kal tovább nőtt, 2010-ben pedig elérte tetőpontját. 2011-ben és a referencia-időszakban visszaesett a vizsgált termék Srí Lankáról történő behozatala, habár még mindig messze felülmúlta a szigorúbb dömpingellenes intézkedések bevezetése előtti, 2004. évi behozatali szintet; a Srí Lankáról származó behozatal mennyisége 2004 és a referencia-időszak között 282 %-kal nőtt.

(49)

Végül az érintett termék Tunéziából az Unióba irányuló behozatala 2005-ben, a dömpingellenes vámok megemelését követően megközelítőleg 30 %-kal, 2006-ban pedig több mint 20 %-kal nőtt. 2006 és 2007 között a behozatal mértéke több mint kétszerese lett, amely 2007-ben tetőzött. 2008 és 2010 között a behozatal visszaesett, 2011-ben újra megemelkedett és végül kis mértékben csökkent a referencia-időszakban. A vizsgálati időszakban a Tunéziából származó behozatal 200,3 %-kal nőtt.

(50)

A lenti 1. táblázat a Kínából, Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából az Unióba irányuló kerékpár-behozatal mennyiségeit mutatja a 2004. január 1-jétől2012. augusztus 31-ig tartó vizsgálati időszakban.

1.   táblázat

(51)

A Kínából Indonéziába irányuló kerékpárexport először 2008-ban növekedett meg (56,2 %-kal). 2008 és a referencia-időszak között – 2009 kivételével – tovább nőtt az import mértéke. A vizsgálati időszakban a Kínából Indonéziába irányuló export összesen 83,8 %-kal emelkedett.

(52)

A Kínából Malajziába irányuló kerékpárexport 2005-ben a dömpingellenes intézkedésekkel bevezetett magasabb vámok miatt majdnem 30 %-kal megnövekedett és tovább nőtt a 2011. évi tetőpont eléréséig, amikor is 2004-hez képest 110,8 %-os növekedés volt tapasztalható. A referencia-időszakban a Kínából Malajziába irányuló export valamelyest csökkent, de jóval a 2004-es szint felett maradt. Összességében a Malajziába irányuló kínai export 99,6 %-kal nőtt a vizsgálati időszakban.

(53)

A Kínából Srí Lankára irányuló kerékpárexport is nőtt a dömpingellenes vámok 2005. júliusi emelését követően. Az export mértéke 2007-ben kissé visszaesett, de 2010-ben és 2011-ben a 2004. évi szinthez képest több mint duplájára nőtt. Összességében a Srí Lankára irányuló kínai export 132,5 %-kal nőtt a vizsgálati időszakban.

(54)

Végül a Kínából Tunéziába irányuló kerékpárexport a dömpingellenes vámok növekedése előtt elhanyagolható volt. 2005-től kezdve a Tunéziába irányuló export jelentősen megemelkedett és 2008-ban tetőzött (2004 és 2008 között 2 534 darabról 389 445 darabra nőtt). Habár a Kínából Tunéziába irányuló export 2008 után csökkent és alacsonyabb szinten maradt, e szint a 2004. évi szintnél jóval magasabb volt. Összességében a Tunéziába irányuló kínai export 2004 és a referencia-időszak között 2 534 darab kerékpárról 170 772-re nőtt.

(55)

A 2. táblázat a Kínából Indonéziába, Malajziába, Srí Lankára és Tunéziába irányuló kerékpárexportot mutatja a 2004. január 1-jétől2012. augusztus 31-ig tartó vizsgálati időszakban.

2.   táblázat

(56)

2009 és a referencia-időszak között indonéz vállalatok 54 %-kal, a tunéziai vállalatok 24 %-kal növelték gyártásuk volumenét. A srí lankai vállalatok azonban ugyanebben az időszakban kis mértékben csökkentették teljesítményüket.

(57)

Ami Malajziát illeti, az egyetlen együttműködő malajziai vállalat 2010-ben kezdte meg a kerékpárok gyártását és kivitelét. Mivel egyetlen másik vállalat sem működött együtt, a Bizottságnak a vizsgált termék tényleges gyártásának lehetséges szintjeiről nem sikerült információt szereznie ebben az országban.

3.   táblázat

Az együttműködő vállalatok kerékpárgyártása Indonéziában, Srí Lankán és Tunéziában

(58)

A Kínából az Unióba irányuló export általános csökkenése és azzal párhuzamosan az Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából az Unióba irányuló export növekedése, valamint a 2005 júliusában bevezetett szigorúbb dömpingellenes intézkedéseket követően a Kínából Indonéziába, Malajziába, Srí Lankára és Tunéziába irányuló export növekedése az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének értelmében egyrészről az érintett országok, másrészről az Unió közötti kereskedelem szerkezetében változást eredményezett.

(59)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye legyen, melynek a vám kivetésén kívül semmilyen más elfogadható oka vagy gazdasági indoka nincs. A fent említett gyakorlat, eljárás vagy munka többek között magában foglalja a meglévő intézkedések tárgyát képező termék harmadik országokon keresztül történő feladását, valamint a részeknek az Unióban vagy egy harmadik országban történő összeszerelését. Az összeszerelési tevékenységek meglétét az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban állapítják meg.

(60)

A kezdetben együttműködő négy indonéziai vállalat exportja a referencia-időszakban az Unióba irányuló összes indonéziai export 91 %-át képviselte.

(61)

A kezdetben együttműködő négy vállalatból három tekintetében a vizsgálat nem derített fényt átrakodási tevékenységre.

(62)

A negyedik vállalatot illetően – a (29)–(33) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – indokolt volt az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása. A vizsgálatból kiderült, hogy a vállalat nem rendelkezett elegendő felszereléssel, amely alátámasztotta volna az Unióba irányuló export mennyiségét a referencia-időszakban, és egyéb magyarázat hiányában megállapítható, hogy a vállalat átrakodás miatt részt vett az intézkedések kijátszásában.

(63)

Az Unióba irányuló fennmaradó exportot illetően nem volt együttműködés a fenti (29)–(33) preambulumbekezdésben foglaltak szerint.

(64)

Ezért az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének értelmében – a fenti (58) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően – az Indonézia és az Unió közötti kereskedelmi szerkezet megváltozása fényében, továbbá a fenti (61) preambulumbekezdésben említett indonéz vállalattal kapcsolatos megállapítások és azon tény alapján, hogy nem minden indonéziai gyártó/exportőr állt elő és működött együtt, megerősítést nyert, hogy a Kínából származó termékeket Indonéziában átrakodták.

(65)

A Bizottság minden együttműködő vállalat tekintetében megvizsgálta a nyersanyagok (kerékpáralkatrészek) forrásait és a gyártási költségeket, hogy megállapítsa, hogy az Indonéziában végzett összeszerelési tevékenység az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésében foglalt feltételek alapján a meglévő intézkedések kijátszását jelenti-e. A kezdetben együttműködő négy vállalat közül három esetében a Kínából származó nyersanyagok (kerékpáralkatrészek) összértéküket tekintve az összeszerelt termék részeinek legfeljebb 60 %-át tették ki. Ennélfogva nem volt szükséges megvizsgálni, hogy az összeszerelési tevékenység során a behozott részek hozzáadott értéke meghaladta-e a gyártási költségek 25 %-át. Következésképp a Bizottság nem állapította meg az összeszerelési tevékenység meglétét e három vállalat tekintetében.

(66)

A negyedik vállalat tekintetében az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdését alkalmazták a fenti (29)–(33) preambulumbekezdésben foglaltak szerint. Mivel a vállalat nem tudott megbízható adatokat szolgáltatni, nem lehetett megállapítani, hogy részt vett-e az összeszerelési tevékenységekben.

(67)

Ezért az összeszerelési tevékenységek megléte az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdése értelmében nem nyert megállapítást.

(68)

Az egyetlen együttműködő malajziai vállalat exportja a referencia-időszakban az Unióba irányuló összes malajziai export 20–30 %-át képviselte. E vállalat 2011 végén kezdte meg az érintett termék gyártását és az Unióba irányuló exportját. E vállalattal kapcsolatban a Bizottság nem állapított meg átrakodási tevékenységeket. Az Unióba irányuló fennmaradó exportot illetően nem volt együttműködés a fenti (34) preambulumbekezdésben foglaltak szerint.

(69)

Ezért tekintettel a Malajzia és az Unió közötti kereskedelem szerkezetének az (58) preambulumbekezdésben leírt, az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének értelmében történt megváltozására és arra a tényre, hogy nem minden malajziai gyártó/exportőr állt elő és működött együtt, megállapítható, hogy a nem a szóban forgó vállalattól érkező fennmaradó exportmennyiségek az átrakodási tevékenységnek tulajdoníthatók.

(70)

Ezek alapján megerősítést nyert az a tény, hogy a Kínából származó termékeket Malajziában átrakodták.

(71)

Malajzia esetében a vizsgálatot megindító rendelet (12) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság a vizsgálatot kiterjesztette az intézkedéseket kijátszó egyéb, a vizsgálat során azonosított tevékenységekre, így az összeszerelési tevékenységekre is.

(72)

A Bizottság az egyetlen együttműködő vállalat tekintetében megvizsgálta az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésében foglalt feltételeket, hogy megállapítsa, hogy a Malajziában végzett összeszerelési tevékenység a meglévő intézkedések kijátszását jelenti-e. A vizsgálat az alábbi megállapításokat eredményezte.

(73)

A vállalat 2010-ben kezdte meg működését, miután Kínával szemben szigorúbb dömpingellenes intézkedéseket vezetettek be. A vállalatról megállapítást nyert, hogy exportorientált, és exportja az uniós piacra irányult, hiszen a belföldi, illetve harmadik országokba irányuló értékesítései elhanyagolhatóak voltak. A vállalat a gyártáshoz használt alkatrészeket is elsősorban Kínából szerezte be. A Bizottság szerint a vállalat az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek ezért megfelelt.

(74)

Ezenfelül e vállalat három alkatrésztípus kivételével teljesen elhasznált kerékpáralkatrészeket vásárolt Kínából. Ebben az esetben a Kínából származó nyersanyagok (kerékpáralkatrészek) a végtermékrészek összértékének több mint 60 %-át képviselték. Ezenfelül kiderült, hogy az összeszerelési tevékenység során behozott részek hozzáadott értéke nem haladta meg e vállalat gyártási költségeinek 25 %-át. A vállalat ezért eleget tett a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételeknek.

(75)

Ezen túlmenően az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a korábban megállapított rendes érték (lásd a lenti (98) preambulumbekezdést) és a referencia-időszakban a vállalat által az Unióba szállított kerékpárok – az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezett – exportárainak összehasonlítása jelentős dömpinget mutatott ki a szóban forgó vállalat tekintetében a vizsgált termék behozatalával kapcsolatban. Az összehasonlítást minden egyes, a referencia-időszakban az Unióba exportált vizsgált termék tekintetében elvégezték. Ezenfelül megállapítást nyert, hogy e vállalat exportárai jóval az eredeti vizsgálatban az uniós gazdasági ágazat tekintetében megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szint alatt voltak. A számításokat a rendelkezésre álló információk alapján a fő termékkategóriák szerint végezték. Így a hatályos vám javító hatását aláásták az árak tekintetében. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy teljesültek az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételek.

(76)

Ennek alapján megállapítható, hogy a vállalat részt vett az összeszerelési tevékenységekben. Ezért az összeszerelési tevékenységek megléte Malajziában az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdése értelmében megerősítést nyert.

(77)

A kezdetben együttműködő srí lankai vállalatok exportja a referencia-időszakban az Unióba irányuló összes srí lankai export 69 %-át képviselte. A kezdetben együttműködő hat vállalatból három tekintetében a vizsgálat nem tárt fel átrakodási tevékenységeket. A fennmaradó exportot illetően a (35)–(42) preambulumbekezdésben foglaltak szerint nem volt együttműködés.

(78)

Ezért tekintettel a Srí Lanka és az Unió közötti kereskedelem szerkezetének az (58) preambulumbekezdésben leírt, az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének értelmében történt megváltozására és arra a tényre, hogy nem minden srí lankai gyártó/exportőr állt elő és/vagy működött együtt, megállapítható, hogy a szóban forgó gyártók/exportőrök kivitele az átrakodási gyakorlatnak tulajdonítható.

(79)

Ezek alapján megerősítést nyert az a tény, hogy a Kínából származó termékeket Srí Lankán átrakodták.

(80)

A Bizottság minden együttműködő vállalat tekintetében megvizsgálta a nyersanyagok (kerékpáralkatrészek) forrásait és a gyártási költségeket, hogy megállapítsa, hogy a Srí Lankán végzett összeszerelési tevékenység az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésében foglalt feltételek alapján a meglévő intézkedések kijátszását jelenti-e.

(81)

A kezdetben együttműködő hat vállalat közül három esetében a Kínából származó nyersanyagok (kerékpáralkatrészek) összértéküket tekintve az összeszerelt termék részeinek legfeljebb 60 %-át tették ki. Ennélfogva nem volt szükséges megvizsgálni, hogy az összeszerelési tevékenység során a behozott részek hozzáadott értéke meghaladta-e a gyártási költségek 25 %-át. Következésképp e három vállalat esetében a Bizottság nem állapította meg az összeszerelési tevékenység meglétét.

(82)

Az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdését két másik vállalatra vonatkozóan is alkalmazták a fenti (37)–(42) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, míg egy másik vállalat a fenti (36) preambulumbekezdésben említett helyszíni ellenőrzés során visszavonta együttműködését. Ezért az összeszerelési tevékenységek meglétét az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdése értelmében nem állapították meg.

(83)

A referencia-időszakban a Tunéziából az Unióba irányuló teljes behozatalt az együttműködő tunéziai vállalatok exportja valósította meg.

(84)

A két együttműködő vállalat ellenőrzése során nem derült fény arra, hogy a Kínából származó termékeket Tunéziában átrakodták.

(85)

A Bizottság minden együttműködő vállalat tekintetében megvizsgálta a nyersanyagok (kerékpáralkatrészek) forrásait és a gyártási költségeket, hogy megállapítsa, hogy a Tunéziában végzett összeszerelési tevékenység az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésében foglalt feltételek alapján a meglévő intézkedések kijátszását jelenti-e. Egy együttműködő vállalat esetében a Kínából származó nyersanyagok (kerékpáralkatrészek) összértéküket tekintve az összeszerelt termék részeinek több mint 60 %-át képviselték. A vizsgálatból azonban kiderült, hogy az összeszerelési tevékenység során behozott részek hozzáadott értéke meghaladta e vállalat gyártási költségeinek 25 %-át. Ennek alapján megállapítható, hogy a vállalat nem vett részt az összeszerelési tevékenységekben.

(86)

A Bizottság elemezte a többi tunéziai vállalat tekintetében az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésében foglalt feltételeket. A vizsgálat során az alábbi eredmények születtek.

(87)

A vállalat 2006-ban kezdte meg működését, miután Kínával szemben szigorúbb dömpingellenes intézkedéseket vezetettek be. A vállalatról megállapítást nyert, hogy exportorientált és exportja az uniós piacra irányult, hiszen a belföldi, illetve harmadik országokba irányuló értékesítései elhanyagolhatóak voltak. A vállalat a gyártáshoz használt alkatrészeket is elsősorban Kínából szerezte be. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek teljesültek.

(88)

Ezenkívül a szóban forgó vállalatról megállapítást nyert, hogy többségi részvénytulajdonosa egy kínai kerékpárgyártó.

(89)

Ezen túlmenően a vállalat az összes kerékpáralkatrészt Kínában vásárolta és ezért a Kínából származó nyersanyagok (kerékpáralkatrészek) a végtermékrészek összértékének több mint 60 %-át képviselték. Ezenkívül a vizsgálat azt is kimutatta, hogy az egyetlen szolgáltató és a kínai alkatrészek beszállítója kapcsolatban állt a szóban forgó vállalat kínai többségi részvénytulajdonosával. A vállalat összeszerelési tevékenységei során behozott részek hozzáadott értéke nem haladta meg e vállalat gyártási költségeinek 25 %-át sem. Ennek alapján az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek teljesültek.

(90)

Ezenfelül az ellenőrzés során számos hibára derült fény a referencia-időszakban az Unióba irányuló exportok jegyzékében és ezért az uniós piacra irányuló teljes kivitel mintegy 25 %-át kitevő, a mintában szereplő értékesítési számlák alapján új dokumentumot készítettek. Következésképp az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésében foglaltak alapján a szóban forgó vállalat Unióba irányuló exportügyleteivel kapcsolatos részletes információk hiányában a rendes érték és az exportár összehasonlítása a korábban megállapított rendes érték (lásd a (98) preambulumbekezdést) súlyozott átlagának az e vállalat Unióba irányuló exportárainak súlyozott átlagával való összehasonlítása alapján történt. Az uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözetet a Bizottság jelentősnek találta. Ezenfelül megállapítást nyert, hogy e vállalat exportárai átlagosan jóval az eredeti vizsgálatban az uniós gazdasági ágazat tekintetében megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szint alatt voltak. A számítások a súlyozott átlag alapján történtek. Így a hatályos vám javító hatását aláásták az árak tekintetében. Ezért megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételek teljesültek. Ennek alapján megállapítható, hogy a vállalat részt vett az összeszerelési tevékenységekben.

(91)

Ezért az összeszerelési tevékenységek megléte Tunéziában az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdése értelmében megerősítést nyert.

(92)

A vizsgálat az átrakodásra és az összeszerelési tevékenységekre semmi más elfogadható okot vagy gazdasági indokot nem talált, mint az érintett termékekre vonatkozó meglévő intézkedések megkerülésének szándékát. A vámon kívül nem volt kimutatható semmilyen más olyan intézkedés, amelyre az átrakodási és az összeszerelési tevékenységek költségeinek kompenzálásaként lehetne tekinteni, különös tekintettel a Kínából származó kerékpárok szállítására és Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában történő átrakodására vonatkozóan.

(93)

Annak megállapítására, hogy az importált termékek mennyiségei és árai aláásták-e a Kínából származó érintett termékre elrendelt, meglévő intézkedések javító hatásait, az eredetileg együttműködő gyártók/exportőrök – akikre az alaprendelet 18. cikkét alkalmazták – és a nem együttműködő vállalatok által szolgáltatott ellenőrzött adatokat, valamint a COMEXT adatait használták fel, mivel az export mennyiségeire és áraira vonatkozóan ezek voltak a legmegbízhatóbb adatok. Adott esetben felhasználták azon együttműködő vállalatok által bejelentett mennyiségi és exportáradatokat is, amelyekkel kapcsolatban megállapították, hogy kijátszották az intézkedéseket. Az így meghatározott exportárakat a Bizottság összehasonlította a legutóbb, vagyis a (3) preambulumbekezdésben említett, 2005-ben lezárt időközi felülvizsgálatban az uniós gyártók tekintetében megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szinttel.

(94)

A Bizottság összehasonlította a 2005-ös időközi felülvizsgálatban megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szintet és a jelenlegi vizsgálatban megállapított, a referencia-időszakában érvényes exportár súlyozott átlagát, ami mind a négy érintett országban jelentős, áron aluli értékesítést mutatott.

(95)

Az Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából származó, Unióba irányuló import növekedését a Bizottság jelentősnek tekintette a 2.4.1. szakaszban ((45)–(50) preambulumbekezdés) leírt mennyiségek tekintetében.

(96)

Ezért megállapítást nyert, hogy a meglévő intézkedéseket a mennyiségek és árak tekintetében aláássák.

(97)

Végül az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy van-e bizonyíték a dömpingre az érintett termékre előzőleg megállapított rendes értékhez viszonyítva.

(98)

A fenti (3) preambulumbekezdésben említett, 2005-ben lefolytatott időközi felülvizsgálatban a rendes értéket a Mexikóban jellemző árak alapján állapították meg, amely országot a vizsgálat során Kína tekintetében megfelelő piacgazdasággal rendelkező analóg országnak minősítették (a továbbiakban: korábban megállapított rendes érték).

(99)

Az indonéziai export jelentős részéről megállapítást nyert, hogy azt három olyan indonéziai vállalat által exportált valódi indonéziai termékek képviselik, amelyek – a vizsgálat eredményei szerint – nem vettek részt a fenti (61) és (65) preambulumbekezdésben említett intézkedések kijátszásában. Emiatt az intézkedések kijátszása által érintett indonéziai exportárak megállapítása érdekében csak a nem együttműködő gyártók/exportőrök exportját vették figyelembe. E célból a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tényekre hagyatkozva az exportárakat a Comext-adatok alapján, a referencia-időszakban az Indonéziából az Unióba szállított kerékpárok átlagos exportára alapján állapították meg.

(100)

A rendes érték és az exportár megalapozott összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában megfelelő módon figyelembe vették az árakat és az azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ennek megfelelően az uniós gazdasági ágazat által a jelen vizsgálat iránti kérelmében benyújtott szállítási, biztosítási és csomagolási költségekből eredő különbségek kiegyenlítése érdekében kiigazításra került sor.

(101)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredeti vizsgálatban megállapított rendes érték súlyozott átlagának és a referencia-időszakban alkalmazott megfelelő indonéziai exportárak súlyozott átlagának összehasonlítása alapján számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve.

(102)

A rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása a dömping meglétét mutatta.

(103)

Malajziában a vizsgált termék gyártói általi együttműködés alacsony szintje miatt a malajziai exportárakat a Comext-adatok alapján a referencia-időszakban a kerékpárok átlagos exportárára vonatkozóan rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni.

(104)

A rendes érték és az exportár megalapozott összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában megfelelő módon figyelembe vették az árakat és az azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ennek megfelelően a szállítási, biztosítási és csomagolási költségekből eredő különbségek kiegyenlítése érdekében kiigazításra került sor. Tekintve, hogy az együttműködés szintje alacsony volt, a vonatkozó kiigazítások az uniós gazdasági ágazat által a jelen vizsgálat iránti kérelmében benyújtott információkon alapultak.

(105)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredeti vizsgálatban megállapított rendes érték súlyozott átlagának és a referencia-időszakban alkalmazott megfelelő malajziai exportárak súlyozott átlagának összehasonlítása alapján számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve.

(106)

A rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása a dömping meglétét mutatta.

(107)

Mivel Srí Lanka együttműködésének szintje alacsony volt, az exportárat a Comext-adatok alapján, a referencia-időszakban a kerékpárok átlagos exportárára vonatkozóan rendelkezésre álló tények alapján állapították meg, amelyeket összevetettek az intézkedések kijátszásában nem érintett vállalatok által benyújtott, rendelkezésre álló exportadatokkal.

(108)

A rendes érték és az exportár megalapozott összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában megfelelő módon figyelembe vették az árakat és az azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ennek megfelelően és tekintve, hogy egyéb információk nem álltak rendelkezésre, az uniós gazdasági ágazat által a jelen vizsgálat iránti kérelmében benyújtott információk alapján a szállítási, biztosítási és csomagolási költségekből eredő különbségek kiegyenlítése érdekében kiigazításra került sor.

(109)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredeti vizsgálatban megállapított rendes érték súlyozott átlagának és a referencia-időszakban alkalmazott megfelelő srí lankai exportárak súlyozott átlagának összehasonlítása alapján számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve.

(110)

A rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása a dömping meglétét mutatta.

(111)

Az exportárat a Comext-adatok alapján a referencia-időszakban a kerékpárok átlagos exportára alapján állapították meg, amelyeket összevetettek az intézkedések kijátszásában nem érintett vállalatok által benyújtott exportadatokkal.

(112)

A rendes érték és az exportár megalapozott összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában megfelelő módon figyelembe vették az árakat és az azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ennek megfelelően az uniós gazdasági ágazat által a jelen vizsgálat iránti kérelmében benyújtott információk alapján a szállítási, biztosítási és csomagolási költségekből eredő különbségek kiegyenlítése érdekében kiigazításra került sor.

(113)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredeti vizsgálatban megállapított rendes érték súlyozott átlagának és a referencia-időszakban alkalmazott megfelelő tunéziai exportárak súlyozott átlagának összehasonlítása alapján számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve.

(114)

A rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával történő összehasonlítása a dömping meglétét mutatta.

(115)

A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot Indonéziában, Malajziában és Srí Lankán történő átrakodás, valamint Malajziában és Tunéziában történő összeszerelési tevékenységek révén az alaprendelet 13. cikke értelmében kijátsszák.

(116)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó meglévő intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni az Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában feladott ugyanezen termékek behozatalára, függetlenül attól, hogy azokat Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából származóként jelentik-e be.

(117)

A kiterjesztendő intézkedéseknek meg kell egyezniük a jelenleg a 990/2011/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében foglaltakkal, melyek az uniós határparitáson számított, vámot még nem tartalmazó nettó árra alkalmazandó 48,5 %-os végleges dömpingellenes vámot jelentenek.

(118)

Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésével és 14. cikke (5) bekezdésével összhangban, amely előírja, hogy valamennyi kiterjesztett intézkedésnek a vizsgálatot megindító rendelet által érvényesített nyilvántartás szerint az Unióba beléptetett importra kell vonatkoznia, a vámokat be kell szedni a szóban forgó, Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából szállított kerékpárok nyilvántartásba vett importjára vonatkozóan.

(119)

A kitöltött kérdőívet beküldő négy indonéz vállalat az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően mentességet kért az esetleges kiterjesztett intézkedések alól.

(120)

A (29)–(33) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a 18. cikk alkalmazása egy vállalat esetében volt indokolt. Ezért a kereskedelmi szerkezet megváltozására és az átrakodási gyakorlatra vonatkozó, az (58) preambulumbekezdésben leírt megállapításokra tekintettel e vállalatnak nem adható mentesség.

(121)

A másik három indonéziai együttműködő vállalatról, melyek az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően mentességet kértek az esetleges kiterjesztett intézkedések alól, megállapítást nyert, hogy azok a (65) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően nem vesznek részt a jelen vizsgálat hatálya alá tartozó intézkedések kijátszásában. Ezenfelül e gyártók igazolni tudták, hogy nem állnak kapcsolatban az intézkedések kijátszásában érintett gyártók/exportőrök, illetőleg a kínai kerékpárgyártók/exportőrök egyikével sem. Ezért a kiterjesztett intézkedések alóli mentesség megadható e három vállalat számára.

(122)

A kitöltött kérdőívet beküldő egyetlen malajziai vállalat az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően mentességet kért az esetleges kiterjesztett intézkedések alól.

(123)

A (72)–(76) preambulumbekezdésben foglaltak szerint megállapítható, hogy a vállalat részt vett az intézkedések kijátszásában. Ezért a kereskedelmi szerkezet megváltozására és az átrakodási gyakorlatra vonatkozó, az (58) preambulumbekezdésben leírt megállapításokra tekintettel e vállalatnak nem adható mentesség.

(124)

A kitöltött kérdőívet beküldő hat srí lankai vállalat az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően mentességet kért az esetleges kiterjesztett intézkedések alól.

(125)

A (36) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az egyik vállalat a vizsgálat során visszavonta a mentesség iránti kérelmét és ezért a kereskedelmi szerkezet megváltozására és az átrakodási gyakorlatra vonatkozó, az (58) preambulumbekezdésben leírt megállapításokra tekintettel e vállalatnak nem adható mentesség.

(126)

Két másik vállalat esetében indokolt volt az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása a (36)–(42) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, és ezért a kereskedelmi szerkezet megváltozására és az átrakodási gyakorlatra vonatkozó, az (58) preambulumbekezdésben leírt megállapításokra tekintettel e vállalatoknak nem adható mentesség.

(127)

A másik három srí lankai együttműködő vállalatról, melyek az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően mentességet kértek az esetleges kiterjesztett intézkedések alól, megállapítást nyert, hogy a (80) és (81) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően nem vesznek részt a jelenlegi vizsgálat hatálya alá tartozó intézkedések kijátszásában. Ezenfelül e gyártók igazolni tudták, hogy nem állnak kapcsolatban az intézkedések kijátszásában érintett vállalatok, illetőleg a kínai kerékpárgyártók/exportőrök egyikével sem. Ezért a kiterjesztett intézkedések alóli mentesség megadható e vállalatok számára.

(128)

A kitöltött kérdőívet beküldő két tunéziai vállalat az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően mentességet kért az esetleges kiterjesztett intézkedések alól.

(129)

Megállapítást nyert, hogy az egyik vállalat nem vett részt az e vizsgálat hatálya alá tartozó intézkedések kijátszásában. Ezenfelül e gyártó igazolni tudta, hogy nem áll kapcsolatban az intézkedések kijátszásában érintett vállalatok, illetőleg a kínai kerékpárgyártók/exportőrök egyikével sem. Ezért a kiterjesztett intézkedések alóli mentesség megadható e vállalat számára.

(130)

A (89) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a második vállalatról megállapítást nyert, hogy részt vett az intézkedések kijátszásában és ezért a kereskedelmi szerkezet megváltozására és az átrakodási gyakorlatra vonatkozó, az (58) preambulumbekezdésben leírt megállapításokra tekintettel e vállalatnak nem adható mentesség.

(131)

Megállapítást nyert, hogy ebben az esetben a mentességek megfelelő alkalmazása érdekében különleges intézkedésekre van szükség. Ezen különleges intézkedések közé tartozik az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságai számára. Az olyan behozatal után, amelyet nem kísér ilyen számla, a kiterjesztett dömpingellenes vám fizetendő.

(132)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül a többi indonéziai, malajziai, srí lankai és tunéziai gyártót/exportőrt – akik nem jelentkeztek az eljárás során és nem exportálták a vizsgálat tárgyát képező terméket a referencia-időszakban, és akik az alaprendelet 11. cikkének (4) és 13. cikkének (4) bekezdése értelmében a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmet szándékoznak benyújtani – kérdőív kitöltésére kérik fel annak érdekében, hogy a Bizottság megállapíthassa, hogy mentességben részesíthetők-e. Az ilyen mentesség a következők felmérése után nyújtható: a vizsgált termék piaci helyzete, a termelési kapacitás és kapacitáskihasználás, a beszerzés és értékesítés, annak valószínűsége, hogy folytatódhat-e az a gyakorlat, amelyre nincs elfogadható ok vagy gazdasági indok, valamint a dömping bizonyítéka. A Bizottság rendes körülmények között helyszíni ellenőrző látogatást is tesz. A kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani, haladéktalanul, valamennyi lényeges információval együtt, különös tekintettel a vállalat tevékenységében bekövetkezett, a termeléssel és értékesítéssel kapcsolatos változásokra.

(133)

Mentességre való jogosultság esetén a hatályos kiterjesztett intézkedéseket megfelelően módosítani kell. Ezt követően minden engedélyezett mentességet nyomon követnek annak biztosítására, hogy azok megfeleljenek a bennük foglalt feltételeknek.

(134)

Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére.

(135)

Egy indonéz vállalat – további alapos bizonyíték megadása nélkül – ismételten kifejtette a (31) preambulumbekezdésben említett állításait. E tekintetben – a (29) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – a vállalat által benyújtott adatokat nem lehetett ellenőrizni, mivel a vállalat nem őrzött a mentességi kérelmen szereplő számadatokat alátámasztó munkaanyagokat. Emellett a bejelentésben szereplő, a vállalat telephelyén rendelkezésre álló könyvelés alapján vizsgált és újra kiszámított adatokat pontatlannak találták (pl. beszerzés, termelési mennyiség). Következésképp a kifogásokat a Bizottság elutasítja.

(136)

Egy malajziai vállalat kifogást emelt az ellen, hogy a Bizottság azért utasította el mentességi kérelmét, mert a kínai származású alkatrészeknek a kerékpárok gyártási költségeiben jelentkező súlya csak kis mértékben haladta meg a 60 %-os küszöbértéket. Ezenfelül a vállalat olyan számlákat nyújtott be alkatrészek vásárlásáról, amelyek állítólag a ténylegesen indonéz származású alkatrészeket tévesen kínai alkatrészként tüntették fel.

(137)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában rögzített küszöbértékek egyértelműek, és ezért az a tény nem releváns, hogy a kínai származású alkatrészeknek a kerékpárok gyártási költségeiben jelentkező súlya milyen mértékben haladja meg a 60 %-os küszöbértéket; a kínai eredetű alkatrészeknek a kerékpárok gyártási költségeiben 60 %-nál alacsonyabb arányt kellene képviselniük. Ezen túlmenően e számlák eredetét nem lehetett visszakeresni a vállalat által benyújtott beszerzési jegyzékből, továbbá a benyújtott számlák értékének nem volt akkora jelentősége, hogy az megváltoztatná a Bizottság eredeti értékelését. Következésképp a kifogásokat a Bizottság elutasítja.

(138)

A szóban forgó vállalat ugyanakkor vitatta, hogy nincs elegendő jogalap a vállalat mentességi kérelmének megtagadásához, mivel a Bizottság következtetései olyan számításokon alapulnak, melyek figyelmen kívül hagyják a szóban forgó vállalat egyedi helyzetét. Ezen állításra válaszul a Bizottság további magyarázatokat küldött a vállalat részére, amelyek tükrözik a (72)–(75) preambulumbekezdésben foglalt elemzést.

(139)

A vállalat továbbá kifejtette, hogy a vizsgált termék importjának a szóban forgó vállalat általi növelése egybeesik a Malajziára vonatkozó általános preferenciarendszer egyszerűsítésével, és ezért a vállalat Unióba irányuló exportjának 2010. évi növekedését nem támasztották alá a Kínával szemben bevezetett dömpingellenes intézkedések szigorításával magyarázott gazdasági indokok. Ezen érvvel kapcsolatban a Bizottság úgy véli, hogy míg az általános preferenciarendszer szabályainak egyszerűsítése arra ösztönözhette volna a vállalatot, hogy exportja az Unióba irányuljon, mindez nem mond ellent annak a megállapításnak, hogy a vállalat a Kínával szemben bevezetett dömpingellenes vámok megemelését követően kezdte meg működését, és hogy az alkatrészeket elsősorban Kínából szerezte be (lásd a (73) preambulumbekezdést). Ezért az említett fél érvelését a Bizottság elutasította.

(140)

A szóban forgó vállalat azt állította továbbá, hogy a megvásárolt és felhasznált kerékpáralkatrészek értékére vonatkozó bejelentett adatokat nem ellenőrizték megfelelően, mivel nem tettek különbséget a megvásárolt és felhasznált kerékpáralkatrészek között. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a vállalat által bejelentett adatok alapján a megvásárolt és felhasznált kerékpáralkatrészek értéke megegyezett. Ezenfelül a megvásárolt alkatrészek értéke 2011-ben megfelelt a vállalat 2011-re vonatkozó éves jelentésében szereplő felhasznált kerékpáralkatrészek értékének. A Bizottság a referencia-időszak és 2010 vonatkozásában bejelentett megvásárolt és felhasznált alkatrészekkel kapcsolatos adatokat a vállalat által benyújtott adatként elfogadta. Ezért ezt az érvet elutasították.

(141)

A szóban forgó vállalat további termékmodellenkénti költségbontást nyújtott be, amelyben igazolja, hogy a termék megfelelt azon követelménynek, miszerint a Kínából származó alkatrészek az összeszerelt termék tekintetében nem haladhatják meg az alkatrészek összértékének 60 %-át. Ez az információ ellentmondott a helyszíni vizsgálat során egyes kiválasztott modellekre gyűjtött és ellenőrzött modellenkénti költségbontásnak, amely modellekre vonatkozóan megerősítést nyert, hogy a vállalat nem tudott megfelelni a 60 %-os küszöbértéknek. A vállalat által ezzel kapcsolatban benyújtott új információkat nem támasztotta alá semmiféle bizonyíték és lényegében ellentmondtak az ellenőrzött információknak. Emiatt a Bizottság ezeket az információkat figyelmen kívül hagyta.

(142)

A vállalat továbbá azt állította, hogy jóhiszeműen járt el, mert az alkalmazandó származási szabályokat meghatározó 1063/2010/EU bizottsági rendeletnek (16) való állítólagos megfelelésére hagyatkozott. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a kijátszásra irányuló vizsgálat célja nem az alkalmazandó származási szabályoknak való megfelelés ellenőrzése. Ezt az ellenőrzést nem a kijátszásra irányuló jelenlegi vizsgálat kapcsán végezték el, és ezért a származási szabályoknak való állítólagos megfelelést ebben az esetben nem lehet megerősíteni. Ennélfogva a származási szabályoknak való állítólagos megfelelés ez esetben semmiképp sem zárja ki a kijátszás lehetőségét az alaprendelet (17) 13. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint. Ennek alapján a Bizottság ezért az érvet elutasítja.

(143)

Végül a vállalat azt állította, hogy a dömpingkülönbözet kiszámítását a vállalatspecifikus adatok alapján kellett volna elvégezni. A Bizottság elfogadta ezt a kérelmet a fenti (75) preambulumbekezdésben foglaltak alapján, amiről a vállalatot ennek megfelelően tájékoztatták.

(144)

Egy srí lankai vállalat vitatta az ellenőrző látogatáson kért dokumentumok relevanciáját, és ezért azt állította, hogy mentességi kérelmét a Bizottságnak nem kellett volna elutasítania. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az Unióba exportált kerékpárok összeszereléséhez felhasznált alkatrészek származását feltüntető dokumentumok jelentős szerepet játszanak a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek teljesítésének értékelésében. Ezenkívül a (37) preambulumbekezdésben foglaltak alapján a vállalat által benyújtott adatokat nem lehetett ellenőrizni. A vállalat továbbá a helyszínen elismerte, hogy a Kínából vásárolt alkatrészek valójában nem szerepelnek a könyvelésében, következésképp az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését nem lehetett megállapítani. Ezért a kifogásokat a Bizottság elutasítja.

(145)

Egy másik srí lankai vállalat azt állította, hogy ha tudta volna, hogy a Srí Lankáról az Unióba irányuló kivitelekre a – vizsgálat megindításától kezdődően Srí Lankára kiterjesztett – dömpingellenes vám vonatkozik, abban az esetben nem vonta volna vissza mentességi kérelmét. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy mentességi kérelmének visszavonásakor a vállalatra úgy kell tekinteni, hogy annak tudomása van a dömpingellenes vámnak a Srí Lankáról az Unióba irányuló behozatalok nyilvántartásba vételének időpontjától, azaz a kijátszásra irányuló vizsgálat megindításának időpontjától kezdődő lehetséges alkalmazásáról. A vállalatot a Bizottság három alkalommal tájékoztatta e következményről: a megindító rendelet (20) preambulumbekezdése révén, a vizsgálat kezdetén egy meghallgatás és a helyszíni látogatás során. Ennélfogva a fenti állítás nem fogadható el.

(146)

Egy másik srí lankai vállalat olyan új információkat nyújtott be, amelyeket az ellenőrző látogatást megelőzően kellett volna benyújtania; a vizsgálat előrehaladott szakaszában ezen információkat már nem lehetett ellenőrizni. Ezen túlmenően a vállalat azt állította, hogy valamennyi kért információt benyújtott.

(147)

A (39) és (40) preambulumbekezdésben említettek alapján a vállalat nem nyújtotta be az összes kért információt, amelyet a helyszínen lehetett volna ellenőrizni. A Bizottság különösen a vállalat által bejelentett helyi származású alkatrészek beszerzési értékét nem tartotta megbízhatónak. Ezért az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésében rögzített feltételeknek való megfelelést nem lehetett megállapítani.

(148)

Ezenfelül a vállalat szabálytalanságokról számolt be a helyszíni látogatással kapcsolatban, mégpedig annak időtartama és nyelvhasználati kérdések tekintetében. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a vállalat a közelmúltban alakult és ezért a Bizottság csak egynapos ellenőrzést tervezett. Az ellenőrzés egy teljes munkanapot vett igénybe. Az ellenőrzés végén a vállalat nem kérelmezte, hogy az ellenőrzés során nem elérhető további információkat benyújthassa a Bizottságnak.

(149)

Továbbá a helyszíni ellenőrzést megelőzően a vállalat értesült arról, hogy az ellenőrzés nyelve az angol lesz, és a fél ez ellen nem emelt kifogást. Ezen túlmenően a Bizottságot tolmács is elkísérte a helyszíni ellenőrzésre, hogy megkönnyítse az esetlegesen felmerülő kommunikációs problémákat. Ezenkívül hangsúlyozni kell, hogy az ellenőrző látogatás során a vállalat által benyújtott dokumentumok többsége angol nyelven íródott, ideértve a könyveléssel kapcsolatos dokumentumokat is.

(150)

A fentiek fényében a Bizottság az összes kifogást elutasítja,

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 08/20

1049 Brussels

Belgium

Fax (32 2) 295 65 05

5.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/17

(1)

A Tanács a 2474/93/EGK rendelettel (2) 30,6 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó kerékpárok behozatalára (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat). Az alaprendelet 13. cikkének megfelelően a kijátszás feltárását célzó vizsgálatot követően ezt a vámot a 71/97/EK tanácsi rendelet (3) kiterjesztette a Kínából származó egyes kerékpáralkatrészekre is. Ezenkívül az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján mentességi rendszer létrehozásáról született döntés. A rendszerre vonatkozó részleteket a 88/97/EK bizottsági rendelet (4) határozta meg. A kiterjesztett vám alóli mentességet megszerezni kívánó uniós kerékpárgyártóknak meg kell felelniük az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagyis a tevékenységük során felhasznált kínai kerékpáralkatrészek arányának 60 % alatt kell maradnia, vagy pedig a behozott alkatrészekhez hozzáadott értéknek több mint 25 %-nak kell lennie. Mindeddig több mint 250 esetben szereztek mentességet a gyártók.

(2)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács az 1524/2000/EK rendelettel (5) úgy határozott, hogy az említett intézkedéseket fenn kell tartani.

(3)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot (a továbbiakban: a módosítást eredményező időközi felülvizsgálat) követően a Tanács az 1095/2005/EK rendelettel (6) úgy határozott, hogy a hatályos dömpingellenes vámot 48,5 %-ra emeli.

(4)

Az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének és 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően a kijátszás elleni intézkedések felülvizsgálatát követően a Tanács a 171/2008/EK (7) rendelettel úgy döntött, hogy fenntartja a Kínából származó kerékpárok behozatalára kivetett dömpingellenes vám kiterjesztését a Kínából származó egyes kerékpáralkatrészek behozatalára.

(5)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács a 990/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (8) (a továbbiakban: a korábbi vizsgálat) úgy határozott, hogy az említett intézkedéseket fenn kell tartani.

(6)

A 2011-es hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok azt mutatták, hogy a meglévő intézkedések elrendeléséhez vezető körülmények a dömping és a kár tekintetében megváltozhattak, és ezek a változások tartósnak bizonyulhatnak.

(7)

A Bizottság rendelkezésére álló meggyőző bizonyítékok szerint a Kínában működő kerékpárgyártókra alkalmazott exportkvótarendszer, amely miatt az exportáló gyártók nem részesülhettek piacgazdasági elbánásban a módosítást eredményező időközi felülvizsgálatban, 2011 januárjában megszűnt.

(8)

Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat struktúrájában is történtek változások. Számos uniós gyártó ugyanis a teljes gyártási ciklust (részleges) összeszerelési műveletekkel váltotta fel, melyek során importált alkatrészeket használnak fel.

(9)

Emellett az Európai Unió 2004 és 2007 közötti bővítéseinek eredményeként jelentős számú gyártó csatlakozott az uniós kerékpárágazathoz. Ezenfelül azon gyártók közül, akik már a két bővítést megelőzően is az uniós gazdasági ágazat részét képezték, sokan költöztették át gyártólétesítményeiket az újonnan csatlakozott tagállamokba, illetve hoztak ott létre újakat. Ennek eredményeképpen az uniós gazdasági ágazat költségszintje megváltozhatott.

(10)

Végezetül, a kár megszüntetéséhez szükséges jelenlegi szintet az acélból készült kerékpárok alapján számították ki, a jelek szerint azonban a kerékpárok nagy része az utóbbi időben alumíniumötvözetekből készül.

(11)

A fent említett fejlemények tartósnak tűntek, ezért indokolttá tették a kárral és a dömpinggel kapcsolatos megállapítások újraértékelését.

(12)

Ráadásul a mentességi rendszer előnyeit élvező vállalatok száma gyors ütemben növekszik, anélkül, hogy a rendszert 1997-es bevezetése óta módosították volna. Ezenfelül a dömpingellenes intézkedések alól mentes alkatrészek behozatalának nyomon követését végző rendszer meglehetősen bonyolulttá és nehézkessé vált, ami veszélyt jelenthet annak hatékonyságára.

(13)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálat megindításához, 2012. március 9-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (9) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a Kínából származó kerékpárok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések időközi felülvizsgálatának hivatalból történő megindítását.

(14)

A Bizottság 2012. szeptember 25-én a 875/2012/EU rendelettel (10) vizsgálatot kezdeményezett a Kínából származó kerékpárok behozatalára vonatkozó 990/2011/EU végrehajtási rendelet által elrendelt dömpingellenes intézkedéseknek az Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában feladott, akár Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárok behozatala által megvalósuló esetleges kijátszására és az ilyen behozatalok nyilvántartásba vételének elrendelésére vonatkozóan (a továbbiakban: a kijátszás feltárását célzó vizsgálat).

(15)

2013 májusában a Tanács az 501/2013/EU rendelettel (11) (a továbbiakban: a kijátszásellenes rendelet) kiterjesztette a Kínából származó kerékpárok behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedéseket az Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában feladott, akár Indonéziából, Malajziából, Srí Lankáról és Tunéziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárok behozatalára, mivel megállapítást nyer, hogy e behozatalok átrakodás és/vagy összeszerelési műveletek révén az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében kijátsszák az intézkedéseket.

(16)

2012. április 27-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (12) útján bejelentette a Kínából származó kerékpárok Unióba történő behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindítását (a továbbiakban: a szubvencióellenes vizsgálat).

(17)

2012 novemberében a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (13) útján bejelentette, hogy a kijátszás feltárását célzó vizsgálat megállapításai felhasználhatók a (14) és (15) preambulumbekezdésekben hivatkozott szubvencióellenes eljárásában.

(18)

2013 májusában a Bizottság a 2013/227/EU (14) rendelettel intézkedések alkalmazása nélkül megszüntette a szubvencióellenes vizsgálatot.

(19)

A vizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta az ismert uniós gyártókat, az uniós gyártók ismert szervezeteit, az ismert kínai exportáló gyártókat és a kínai gyártók egy szervezetét, az érintett ország képviselőit, az ismert importőröket és az importőrök ismert szervezeteit, a kerékpáralkatrészek ismert uniós gyártóit és szervezeteiket, valamint a felhasználók ismert szervezeteit. Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat és szóbeli meghallgatást kérjenek.

(20)

Tekintettel az érintett exportáló gyártók, uniós gyártók és független importőrök nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkével összhangban történő mintavételt rendeltek el. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkért minden exportáló gyártót és azok ismert szervezeteit, valamint minden uniós gyártót és független importőrt arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően nyújtson alapvető információkat az érintett termékre vonatkozó tevékenységéről 2011. január 1. és 2011. december 31. között.

(21)

Mivel az érintett ország képviselői a vizsgálat megindításakor nem jelentkeztek, a Bizottság megkeresett körülbelül 70, a bizottsági szolgálatok számára a korábbi vizsgálatból már ismert kínai vállalatot. Egy későbbi szakaszban, amikor a (16) preambulumbekezdésben hivatkozott szubvencióellenes vizsgálatot kezdeményezték, a Bizottság körülbelül további 300 kínai exportáló gyártót azonosított, amelyekkel a jelen időközi felülvizsgálattal összefüggésben is kapcsolatba lépett.

(22)

A Bizottság együttműködés elérését célzó erőfeszítései ellenére csak nyolc kínai exportáló gyártó vállalkozáscsoport jelentkezett, amelyek közül csak négy számolt be az Unióba irányuló exportról a (37) preambulumbekezdésben meghatározott felülvizsgálati időszak során, amely a felülvizsgálati időszak során a Kínából származó összesített kerékpárimportnak kevesebb mint 4 %-át tette ki.

(23)

A fentiek alapján úgy határoztak, hogy a kínai exportáló gyártókat illetően nincs szükség mintavételre.

(24)

Ahogy a (63)–(64) és (131) preambulumbekezdésben szerepel, egy kínai exportáló csoport, a Giant China esetében indokolt volt az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének alkalmazása. Következésképpen a kínai exportáló gyártók részéről tanúsított együttműködés még tovább csökkent.

(25)

A (32)–(35) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az uniós gyártókból álló mintát választottak ki.

(26)

A (36) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a Bizottság úgy határozott, hogy a független importőrök tekintetében nem szükséges mintavétel.

(27)

A Bizottság kérdőívet küldött valamennyi ismert érintett félnek, valamint minden egyéb olyan félnek, amely ezt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül kérte, nevezetesen a mintavételbe bevont uniós gyártóknak, a kínai együttműködő exportáló gyártóknak, a (36) preambulumbekezdésben leírtak szerint jelentkezett független importőröknek, és az ismert uniós kerékpáralkatrész-gyártóknak.

(28)

Négy kínai exportáló gyártó vállalatcsoport és képviselőjük, a mintába bekerült nyolc uniós gyártó, egy felhasználói szervezet és az uniós gyártók nyolc szervezete, 53 kerékpáralkatrész-gyártó, és a kerékpáralkatrész-gyártók egy szervezete adott válaszokat a kérdőívekre, valamint nyújtott be egyéb beadványokat. A megkeresett független importőrök egyike sem adott választ a kérdőívre.

(29)

A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte a dömping, az ebből eredő kár, az okozati összefüggés és az uniós érdek megállapításához szükséges valamennyi információt, és ellenőrzést végzett a következő vállalatok telephelyén:

(30)

Mivel olyan kínai exportáló gyártók tekintetében is meg kellett állapítani a rendes értéket, amelyek nem részesülhettek piacgazdasági elbánásban, a következő vállalatok telephelyén tettek ellenőrző látogatást azzal a céllal, hogy egy analóg országból származó adatok alapján állapítsák meg a rendes értéket:

(31)

Az alapvető tények és szempontok ismertetését (a továbbiakban: az ismertetés) követően egyes felek úgy érveltek, hogy a felek számára az észrevételezésre biztosított időszak nem volt megfelelő. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a feleknek elegendő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy észrevételeket tegyenek, az alaprendelet 20. cikke (5) bekezdésének megfelelően. Ezért a Bizottság az észrevételt elutasította.

(32)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A minta a vizsgálat megkezdése előtt ismert több mint 380 uniós gyártó közül nyolc vállalatból állt, amelyeket különösen az uniós gyártás és értékesítés azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választottak ki, amely a földrajzi kiterjedésre figyelemmel a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A minta kiterjedt a legnagyobb gyártó országokra, a gyártási mennyiségek alapján. Minden ilyen ország esetében a mintában szereplő vállalatok a legnagyobb együttműködő gyártók közül kerültek ki. A minta emellett tartalmazott a legnagyobb együttműködő vállalatcsoportokhoz tartozó jogi személyeket is. Ebben az esetben különös figyelmet fordítottak arra, hogy egyenlő számú vállalatot szerepeltessenek a mintában a régi és az új tagállamokból.

(33)

A minta a felülvizsgálati időszak alatti teljes becsült uniós gyártás és értékesítés körülbelül 25 %-át képviselte. Az érdekelt feleket felkérték, hogy tanulmányozzák az aktát, és az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 15 napon belül nyilvánítsanak véleményt arról, megfelelőnek találják-e a választást. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(34)

Egyes érdekelt felek kifogásolták az uniós gyártókat érintő mintavételt. Állításuk szerint: i. az ideiglenes mintában csak az érintett vállalatcsoportokhoz tartozó egyes jogalanyok szerepeltek, nem pedig valamennyi, a szóban forgó terméket gyártó teljes gazdasági egységet alkotó jogi személy; és ii. a javaslat tartalmazott egy olyan vállalatot, amely az utóbbi időben vesztséggel működött, holott az uniós gyártók ezen időszak folyamán sikeresen működtek. Emellett azt állították, hogy e veszteségek nem kapcsolódtak az érintett termékhez.

(35)

Ezeket az érveket az alábbi indokok alapján elutasították: i. A nagyobb csoportokhoz tartozó olyan jogi személyeket, amelyekről megállapították, hogy a csoport más leányvállalataitól függetlenül működnek, az uniós gazdasági ágazat képviselőinek tekintették, és ezért nem volt szükség arra, hogy az egész csoportot egységesen vizsgálják. ii. Az érintett fél nem bizonyította azon állítását, amely szerint a mintába felvett, és állítólagosan veszteségeket elszenvedő vállalat nem reprezentálta az uniós gazdasági ágazatot. Végül, bár a kiválasztott mintának reprezentálnia kell az uniós gazdasági ágazatot, a kiválasztott vállalatoknak nem szükségképpen kell homogénnek lenniük. E fél ezen állítását tehát el kell utasítani.

(36)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés független importőrökre vonatkozó mintavételről is rendelkezett. Valamennyi ismert független importőrt megkeresték az eljárás megindításakor. Figyelemmel a mintavétel során beérkezett kis számú válaszra, a Bizottság nem választott ki mintát. Valamennyi jelentkező független importőrt felkértek az együttműködésre, és kérdőívet küldtek számukra. A független importőrök egyike sem válaszolt a kérdőívre, és más módon sem működött együtt a jelen vizsgálatban.

(37)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2011. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár elemzése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata 2008 januárjától a felülvizsgálati időszak végéig tartott (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

(38)

A jelen felülvizsgálat tárgyát képező termék a motorral nem rendelkező, jelenleg a 8712 00 30 és az ex 8712 00 70 KN-kód alá tartozó, Kínából származó kétkerekű és más kerékpárok (beleértve a háromkerekű szállító kerékpárokat, de bele nem értve az egykerekűeket) (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(39)

A korábbi vizsgálathoz hasonlóan a kerékpárokat a következő kategóriákba sorolták:

(40)

A fent meghatározott valamennyi kerékpártípusnak ugyanazok az alapvető fizikai és műszaki jellemzői. Ezeket hasonló értékesítési csatornákon keresztül adják el az uniós piacon, így például szakosodott kiskereskedők, sportáruházláncok és nagybani forgalmazók útján. Mivel a kerékpárok alapvető alkalmazása és használata azonos, azok nagy részben felcserélhetők, és ezért a különböző kategóriájú modellek versenyeznek egymással. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az összes kategória egyetlen terméket alkot.

(41)

Az egyik fél érvelése szerint a különböző kerékpártípusok jellemzői és felhasználási célja jelentősen eltér, ahogy áraik is jelentősen különböznek, így a fogyasztók szempontjából e különböző kerékpártípusok nem felcserélhetők. Emellett úgy érvelt, hogy az acél- és az alumínium-kerékpárok nem tekinthetők felcserélhetőeknek, és áruk is különböző.

(42)

Érvelése alátámasztása érdekében a fél előterjesztett egy, az öt különböző terméktípus alapvető fizikai és műszaki jellemzőiről, használatáról, valamint felcserélhetőségéről szóló tanulmányt. Meg kell jegyezni, hogy a tanulmány állítólag 36 személy válaszain alapult, ám nem egyértelmű, hogy milyen módon választott ák ki a válaszadókat. Emellett úgy tűnik, hogy a tanulmány kifejezetten a jelen vizsgálat céljára készült. A tanulmány nem tartalmaz semmilyen számszerűsíthető adatot. Meg kell jegyezni, hogy a tanulmány tartalma láthatóan fogyasztók és/vagy kerékpárgyártók nyilatkozatain alapul, nem pedig ellenőrizhető bizonyítékokon. Ennélfogva a tanulmány eredményeinek reprezentativitása megkérdőjelezhető.

(43)

A fél nem nyújtott be semmilyen más, állításait alátámasztó bizonyítékot.

(44)

A vizsgálat megerősítette, hogy a fent meghatározott valamennyi kerékpártípusnak ugyanazok az alapvető fizikai és műszaki jellemzői. Megállapítást nyert különösen az, hogy a különböző nyersanyagok használata nincs hatással egy kerékpár alapvető jellemzőire. Noha az acél és az alumínium egyes műszaki tulajdonságai, mint például a súlya, eltérő, az acélból és az alumíniumból készült kerékpárok alapvető jellemzői hasonlóak.

(45)

Ehhez hasonlóan a fél nem nyújtott be konkrét bizonyítékot arra, hogy egyfelől az acélból, másfelől az alumíniumból készült kerékpárok valóban más alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek.

(46)

A sajátos alkalmazás, használat és fogyasztói felfogás tekintetében a jelen vizsgálat megerősítette, hogy minden kerékpárnak ugyanazok az alapvető alkalmazásai, és lényegében ugyanazt a funkciót tölti be. Noha igaz, hogy a különböző kategóriák elsősorban más végfelhasználói elvárás teljesítését célozzák, a végfelhasználók azonban egy bizonyos kategóriába tartozó kerékpárt rendszerint sokféle módon használnak.

(47)

Ebből következik, hogy a különböző kategóriák végfelhasználók általi használata és fogyasztói felfogásai alapján nem léteznek egyértelmű választóvonalak.

(48)

Emellett a gyártás, forgalmazás és elszámolások tekintetében az uniós gyártók gyakran maguk sem tesznek különbséget a különböző kategóriába sorolt kerékpárok között. Valójában gyakran hasonló gyártási eljárásaik vannak valamennyi különböző kerékpár-kategóriájukra.

(49)

Emellett a különböző kategóriába tartozó kerékpárokat hasonló értékesítési csatornákon keresztül adják el az uniós piacon, így például szakosodott kiskereskedők, sportáruházláncok és nagybani forgalmazók útján.

(50)

Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az összes kategória egyetlen terméket alkot.

(51)

Az egyik fél felvetette azt, hogy a jelen vizsgálat a (38) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint két KN-kódra vonatkozik, míg a korábbi vizsgálat a (5) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint három KN-kódra vonatkozott, mégpedig a 8712 00 10, 8712 00 30 és ex 8712 00 80 KN-kódokra. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a kódok módosulása a Kombinált Nómenklatúra 2012. január 1-jétől hatályos, az 1006/2011/EU rendelet (15) által előírt módosításának eredménye.

(52)

Ezzel összefüggésben a fél azt állította, hogy a golyóscsapágy nélküli kerékpárokat nem lehet egységes terméknek tekinteni a golyóscsapággyal rendelkező kerékpárokkal. Ugyanakkor a vizsgálat azt mutatta, hogy a golyóscsapágy nélküli kerékpároknak és a golyóscsapággyal rendelkező kerékpároknak ugyanazok a műszaki jellemzői és ugyanaz a használatuk. Emellett a fél semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá állítását, így azt el kellett utasítani.

(53)

Ezenfelül a fél úgy érvelt, hogy az érintett termékre vonatkozó két KN-kód között jelentős különbség van az Eurostat által rögzített átlagos importárak tekintetében. E tekintetben a (157) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint hangsúlyozni kell, hogy a termékösszetétel miatt az Eurostat által rögzített átlagos árak csak az ártrendek jelzésére alkalmasak, de nem használhatók a különböző országok és az Unió eladási árainak összehasonlítására.

(54)

Az ismertetést követően az egyik fél megismételte azon állítását, amely szerint a jelen vizsgálat hatálya alá tartozó különböző kerékpártípusok nem hasonló termékek, és azt állította, hogy valós bizonyítékokat terjesztett elő az alapanyagokat, a fizikai jelleget, a technológiai jellemzőket és a végfelhasználást érintő azon különbségek alátámasztására, amelyek a különböző kerékpártípusok között állítólag fennállnak.

(55)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a fél által állítása szerint előterjesztett valós bizonyíték valójában a Bizottság által a (42) preambulumbekezdésben értékelt tanulmány. Megfelelő értékelés után a Bizottság azt állapította meg, hogy a tanulmány eredményeinek reprezentativitása a (42) preambulumbekezdésben hivatkozott indokok miatt megkérdőjelezhető.

(56)

A felek azt állították, hogy a fél által a 16 hüvelykes és az alatti méretű kerékkel rendelkező kerékpárként meghatározott gyermekkerékpárokat ki kell zárni a vizsgálat hatálya alá tartozó termékek köréből. Ezek az állítások azon a feltételezésen alapultak, amely szerint különösen a használatuk tartama és a jellemzők egyszerűsége alapján e kerékpárok világosan elkülöníthetők a más típusú, a jelen vizsgálat hatálya alá tartozó kerékpároktól.

(57)

Ugyanakkor ezeket az állításokat a Bizottság nem tekintette elégségesnek ahhoz, hogy a 16 hüvelykes és az alatti méretű kerékkel rendelkező kerékpárokat kizárja az érintett termék meghatározásából, mivel azokat nem támasztották alá elegendő olyan bizonyítékkal, amely azt bizonyította volna, hogy a jelen vizsgálatban egyértelmű választóvonalat lehet húzni a 16 hüvelykes és az alatti méretű kerékkel rendelkező kerékpárok, valamint az egyéb, a vizsgálat hatálya alá tartozó kerékpárok között. Valójában éppen ellenkezőleg, az nyert megállapítást, hogy a 16 hüvelykes és az alatti méretű kerékkel rendelkező kerékpárok alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai megegyeznek az érintett termék – emberi erővel, pedál révén meghajtott, egynél több, vázhoz erősített kerékkel rendelkező jármű – alapvető fizikai és műszaki tulajdonságaival, és ez sokkal fontosabb, mint bármilyen különbség (vagyis lényegileg a kerék mérete). Ezenfelül kitűnt, hogy a gyártás, az értékesítési csatornák, valamint az ügyfélszolgálat nem tért el alapvetően a vizsgálat alatt álló egyéb kerékpártípusokhoz képest. Az a puszta tény, hogy a 16 hüvelykes és az alatti méretű kerékkel rendelkező kerékpárok elkülönülő termék-alcsoportot alkotnak az érintett termékkörön belül, nem indokolja, hogy azokat kizárják a termékkörből. Valójában megállapítást nyert, hogy nincs egyértelmű választóvonal a 16 hüvelykes és az alatti méretű kerékkel rendelkező kerékpárok és az érintett termék között, hanem jelentős átfedés áll fenn az érintett termék meghatározása tekintetében, amely szerint az egy emberi erővel, pedál révén meghajtott, egynél több, vázhoz erősített kerékkel rendelkező jármű, amelyet lényegileg közlekedésre és sportolásra használnak. E tekintetben a vizsgálat rávilágított arra, hogy az egyik együttműködő kínai exportáló gyártó ténylegesen exportál az Unióba 12 hüvelykes kerékkel rendelkező kerékpárokat, amelyek nem szükségképpen minősülnek gyermekkerékpároknak, hanem olyan, felnőttek által használt összecsukható kerékpárok, amelyek esetében a tárolás fontos jellemzője a kerékpároknak.

(58)

Ennélfogva a 16 hüvelykes és az alatti méretű kerékkel rendelkező kerékpároknak a vizsgálat hatálya alól történő kizárására irányuló kérelmet a Bizottság elutasította.

(59)

Az uniós gazdasági ágazat által gyártott, az uniós piacon értékesített kerékpárok, az analóg országban gyártott és annak piacán értékesített kerékpárok, valamint a Kínából származó, az uniós piacra importált kerékpárok alapvető fizikai és műszaki jellemzői és felhasználása megegyezik, ennélfogva azokat az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek kell tekinteni.

(60)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban állapítják meg azon gyártók tekintetében, amelyekről megállapítást nyer, hogy teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat. Ezek a kritériumok röviden és kizárólag tájékoztatás céljából a következőképpen foglalhatók össze:

(61)

Ebben a vizsgálatban valamennyi, a vizsgálatban eredetileg együttműködő exportáló csoport piacgazdasági elbánást kért az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében, és a megadott határidőn belül válaszolt a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványra.

(62)

A Bizottság valamennyi, a vizsgálatban eredetileg együttműködő exportáló csoport tekintetében felkutatott minden szükségesnek ítélt információt, és a piacgazdasági elbánás iránti kérelemben benyújtott valamennyi információt ellenőrizte az egyes csoportok telephelyein.

(63)

Az egyik csoport, a Giant China válaszát úgy tekintették, hogy az súlyosan hiányos, mivel nem tartalmazott minden előírt információt a csoport szerkezetét illetően, a Bizottság arra irányuló erőfeszítései ellenére, hogy beszerezze a szükséges információkat a csoporttól.

(64)

Az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésében előírtak szerint a Giant China-t tájékoztatták a rendelkezésre álló tények vele szemben való várható felhasználásáról, és felkérték, hogy tegyen észrevételeket. Mivel azonban a Giant China megtagadta a szükséges információk szolgáltatását a Bizottság számára, az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdését alkalmazták, és a Bizottság elutasította a piacgazdasági elbánás iránti kérelmet.

(65)

Emellett a vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a kínai vállalatcsoportok egyikének sem adható piacgazdasági elbánás, mivel egyikük sem teljesíti az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt kritériumok mindegyikét, méghozzá a következő okok miatt:

(66)

Egyetlen együttműködő exportáló csoport sem tudta igazolni, hogy teljesíti az 1. kritériumot, mivel a fő nyersanyagok (acél és alumínium) tekintetében hozott döntéseknél állami beavatkozásra került sor. Az acél és alumínium ára az érintett termék gyártási költségének legalább 20–25 %-át jelenti az együttműködő exportáló csoportok számára. Számos vállalat teljes mértékben vertikálisan integrált, vagyis alumíniumtömböket vagy acélt vásárolnak, amelyből csöveket állítanak elő a vázak, illetve villák gyártásához, amelyekből végül a kerékpárokat állítják elő.

(67)

A vizsgálat bebizonyította, hogy a három együttműködő kínai exportáló gyártó csoport az érintett termék gyártására felhasznált acélt és alumíniumot a kínai belföldi piacon szerezte be.

(68)

Az árak az állami ellenőrzés alatt álló sanghaji színesfémtőzsde (a továbbiakban: a tőzsde vagy SHFE) alumíniumárain alapulnak. Ezen az állami Értékpapírszabályozói Bizottság ellenőrzése alatt álló zártkörű tőzsdén csak a Kínában bejegyzett vállalatok és kínai állampolgárok kereskedhetnek. A tőzsde működését szabályozó számos előírás a tőzsde alacsony változékonyságához és a piaci értéket nem tükröző áraihoz járul hozzá: a napi áringadozás az előző kereskedési nap elszámolóáraihoz képest legfeljebb 4 %-os lehet, kevés üzletet kötnek (az egyes hónapok 15. napjáig), határidős ügyleteket legfeljebb 12 hónapos futamidővel lehet kötni, továbbá az ügyleti költségeket a tőzsde és a brókerek egyaránt felszámítják.

(69)

Ezenkívül a tőzsdei ügyletek jellemzője, hogy az árukat Kína területén kizárólag jóváhagyott raktárakba lehet szállítani, eltérően a nemzetközi tőzsdéktől, ahonnan az árukat a világ bármely részére szállíthatják. A tőzsde kizárólag fizikai termékek kereskedésére szolgál (származékos termékeket nem lehet értékesíteni), ami teljes mértékben elszigeteli a kínai alumíniumpiacot. Ennek következtében az arbitrázs a világszerte referenciának számító londoni fémtőzsdével (LME) vagy más piacokkal gyakorlatilag nem lehetséges, így a tőzsde a világ többi piacától teljesen elszigetelten működik. Emiatt a piacok közötti arbitrázs nem lehetséges. A felülvizsgálati időszak során a nyersalumínium árai a helyszíni ár alapján összehasonítva körülbelül 7 %-kal voltak alacsonyabbak az SHFE-en (a héát nem számítva), mint a londoni fémtőzsdén (a héát szintén nem számítva).

(70)

Az Állami Tartalékiroda és más állami szervek a nyersalumínium eladásában és vételében is részt vesznek, így az állam az SHFE működésébe az árképzési mechanizmusa révén is beavatkozik. Emellett az állam az SHFE szabályai révén napi árplafonokat is megállapít, amelyeket az állami szabályozó szervezet, a kínai Értékpapír-szabályozói Bizottság (CSRC) jóváhagyott.

(71)

Kína azáltal támogatja az alumíniumtermékek feldolgozását, hogy részleges héa-visszatérítést biztosít számos alumíniumtermék kivitele után (a kerékpárok esetében az arány 15 %); míg a nyersalumínium kivitele esetén nincs visszatérítés. Ez a kínai ipar arra való ösztönzésére irányul, hogy tovább dolgozzák fel az alumíniumot, és közvetlen hatással van a nyersalumínium hozzáférhetőségére és árára a belföldi piacon. Ezenfelül a vizsgálat során kiderült, hogy az exportra szánt nyersalumínium 17 %-os adó alá esik, míg a kerékpárok exportját nem terheli kiviteli adó. Ez megerősíti azt a megállapítást, amely szerint a kínai állam beavatkozik az alumínium belföldi piacán. Ezek az eszközök leszorító hatással vannak a belföldi árakra, arra ösztönözve a belföldi ipart, hogy alumíniumot tartalmazó végtermékeket gyártson (mint az érintett termék), mint a belföldi, mind az exportpiacok számára.

(72)

A piac működését az is torzítja továbbá, hogy a kínai állam a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság részét képező Állami Tartalékiroda révén beavatkozik a piac működésébe. 2008 végén és 2009 elején az Állami Tartalékiroda nyersalumínium-készleteket kezdett felvásárolni a kínai alumíniumkohóktól, hogy élénkítse az árucikk árát. Az Állami Tartalékiroda a nyersalumíniumot a Bloomberg jelentése (16) szerint 2010 novemberének elején értékesítette ismét a piacon. A Xinhua Hírügynökség 2008 decemberében számolt be a készletek felhalmozására irányuló intézkedésekről, amelyek révén az árak stabilizálása érdekében a terv szerint 300 000 tonna alumíniumot halmoznának fel a piaci árnál 10 %-kal magasabb árakon (17). Az Állami Tartalékiroda felhalmozási tervének részét képezte a több kínai kohóból való beszerzés, noha körülbelül a felét Aluminium Corporation of China Ltd.-től kívánták beszerezni. A fentiek bizonyítják, hogy a kínai állam elsődleges szerepet játszik a nyersalumínium árának meghatározásában, és hogy beavatkozik a piacon.

(73)

A fent említett jelentős állami beavatkozásra vonatkozó nyilvánvaló célkitűzést többek között a 12. ötéves alumíniumipari fejlesztési terv (2011–2015) is alátámasztja, amelynek keretében a kínai kormány egyértelműen kinyilvánítja a szándékát arra vonatkozóan, hogy az „adó- és exportadó-visszatérítéseket és egyéb gazdasági eszközöket ki kívánja igazítani és szigorúan szabályozni kívánja az expanzió mértékét, illetve az elsődleges termékek kivitelét”. Ez a terv a korábbi alumíniumipari tervben foglalt politikát folytatja. Az említett tervek végrehajtása már több éve tart és az eddig bemutatottak szerint a felülvizsgálati időszakban számos végrehajtási intézkedést foganatosítottak.

(74)

Ilyen módon a nyersalumínium-árak tekintetében a kínai állam által előidézett többszörös torzítás kihat a nyersanyagárakra. A gyártók számára ezek a torzulások ráadásul előnyösek olyan értelemben, hogy az alapanyagokat rendszerint a kínai piacon a helyi beszállítóktól szerzik be alapvetően a kínai azonnali piacok árai (vagy az SHFE-árak) alapján. A felülvizsgálati időszakban ezek az árak a világpiaci áraknál mintegy 7 %-kal voltak alacsonyabbak. Amennyiben a kínai piac árai az állami beavatkozás eredményeként magasabbak, akkor a kínai vállalatok elméletileg bizonyos mennyiségeket a londoni fémtőzsde árain is vásárolhatnak, azonban a külföldi gazdasági szereplők számára a kínai beszerzés nem megengedett.

(75)

Levonható tehát az a következtetés, hogy a kínai alumíniumpiac a jelentős állami beavatkozás miatt torzult.

(76)

A kínai állam acélágazatba való beavatkozását mutatja az a tény, hogy a nagy kínai acélgyártók túlnyomó többsége állami tulajdonban van, és a beépített acélipari kapacitást és gyártást befolyásolják a különféle ötéves ipari tervek, különösen a vas- és acélágazatra vonatkozó jelenlegi, 12. ötéves terv (2011–2015).

(77)

Az állam jelentős ellenőrzést gyakorol a nyersanyagok piaca felett is. A kokszra (az acélgyártáshoz szükséges legfontosabb nyersanyaggal, a vasérccel együtt) mennyiségi exportkorlátozások és 40 %-os exportvám vonatkozik. Levonható tehát az a következtetés, hogy a kínai acélpiac a jelentős állami beavatkozás miatt torzult.

(78)

A Bizottság által lefolytatott dömpingellenes vizsgálat (18) megerősítette az állami beavatkozás jelentőségét a csövek ágazatában is, amelyek az acélkerékpárok gyártásánál használt fő nyersanyagot jelentik.

(79)

Levonható tehát az a következtetés, hogy a kínai alumíniumpiac a jelentős állami beavatkozás miatt torzult.

(80)

Ilyen körülmények között egyik vállalat sem tudta bizonyítani, hogy a nyersanyagbeszerzéssel kapcsolatos döntéseit nem jelentős állami beavatkozás mellett hozza meg, és hogy a főbb ráfordítások költségei alapvetően a piaci értékeket tükrözik. Így nem tudták azt igazolni, hogy az 1. kritérium követelményeinek megfelelnek.

(81)

A többi négy kritérium tekintetében a három együttműködő kínai exportáló gyártó be tudta bizonyítani, hogy megfelelnek a fennmaradó kritériumoknak.

(82)

Az 1. kritériumra vonatkozó fenti megállapítások fényében a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy a piacgazdasági elbánást meg kell tagadni a három együttműködő kínai exportáló gyártó vállalatcsoporttól.

(83)

A Bizottság a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokat az érintett kínai vállalatokkal és a panaszossal hivatalosan közölte. Az érintettek arra is lehetőséget kaptak, hogy írásban ismertessék véleményüket, és meghallgatást kérjenek, amennyiben erre különleges okaik vannak.

(84)

A piacgazdasági elbánással kapcsolatos közlést követően az egyik vállalat úgy érvelt, hogy piacgazdasági elbánás megtagadása a kínai kerékpár-ágazaton, mint egészen alapul, nem pedig az egyes vállalatokon. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy noha a Bizottság a kínai acél- és alumínium-ágazat értékelését végezte el, egyértelmű kapcsolat áll fenn a kínai acél- és alumíniumpiac, és az acél- és alumíniumtermékek együttműködő csoportok által nyersanyagként való megvásárlása között.

(85)

Emellett a fél érvelése szerint a kínai kerékpárgyártók acélra és alumíniumra vonatkozó árelőnye jelentéktelen, mivel csak 1,4 % és 1,75 % közötti értéket jelent, ha figyelembe vesszük, hogy a nyersalumínium és az acél a kerékpárok gyártási költségeinek 20–25 %-át jelenti, és hogy a londoni fémtőzsde és az SHFE árkülönbsége a felülvizsgálati időszak során 7 % volt.

(86)

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy az elemzés központi tényezője a nyersanyag aránya a gyártási költségekben (amely ebben az esetben jelentős volt, mivel a gyártási költségnek legalább 20–25 %-át képviselte), valamint az a tény, hogy az alapanyag piaca Kínában torzult. A torzulás által a vállalat költségeire gyakorolt pontos számszerű hatás nem tekinthető döntő tényezőnek.

(87)

Emellett az érvelés szerint a Bizottság egy másik vizsgálatban az érintett termék gyártása során felhasznált közvetlen nyersanyagok árait elemezte, nem pedig az elsődleges nyersanyag árát, és ezért a jelen ügyben a Bizottságnak a közvetlen nyersanyag – vagyis a sajtolt alumíniumötvözet – árait érintő állami beavatkozást kellett volna értékelnie, nem pedig a nyersalumínium – az elsődleges nyersanyag – árával kapcsolatos állami beavatkozást.

(88)

Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy minden vizsgálatot saját érdemi kérdései alapján elemeznek. Ezenfelül az a tény, hogy a nyersalumínium piacát az állam ellenőrzi, azt jelzi, hogy a közbenső alumíniumtermékek piaca szintén nem piacgazdasági feltételek szerint működik, vagyis nem a kínálatnak és a keresletnek megfelelően. Az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(89)

Az érvelés továbbá azt tartalmazta, hogy a SHFE és a londoni fémtőzsde nyersalumínium-árai közötti különbség adott esetben nem eredményezi a sajtolt alumíniumötvözet árának eltérését a megfelelő piacok között, valamint, hogy figyelembe kell venni az olyan tényezőket, mint a gyártási hatékonyság, a maradványkapacitás és a környezetvédelmi kötelezettségek.

(90)

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy ennek az állításnak az igazolására semmiféle bizonyíték sem érkezett. Az azt alátámasztó bizonyíték hiányában a Bizottság nem tudta elemezni és ellenőrizni ezt az állítást, amit ezért el kellett utasítani.

(91)

Emellett azt állították, hogy annak figyelmen kívül hagyásával, hogy több későbbi közbenső termék van, a Bizottság nem vette figyelembe a kerékpár-végtermék árazásának tényleges jellemzőit és tényezőit. Különösen mivel a kerékpárt (ellentétben a nyersalumíniummal) közvetlenül a végfelhasználónak értékesítik, a nyersanyag árától eltérő tényezők határozzák meg a kerékpárok árát, mint például a kerékpár sajátos műszaki tulajdonságai és a fogyasztói kereslet.

(92)

Ugyanakkor nem szolgáltattak konkrét adatokat ezen figyelembeveendő jellemzőkről és tényezőkről, így a Bizottság azokra nem tehetett észrevételt.

(93)

Egy érdekelt azt is állította, hogy a Bizottság tévesen értékelte azokat az elveket, amelyek alapján az SHFE működik. Az érvelés szerint a kínai Értékpapír-szabályozói Bizottság az SHFE funkcióit a franciaországi Autorité des marchés financiers-hez (a továbbiakban: az AMF) és az egyesült királyságbeli Financial Services Authority-hoz (a továbbiakban: az FSA) hasonlóan szabályozza, valamint, hogy a kínai Értékpapír-szabályozói Bizottság szerepe és sajátos szabályozói/felügyeleti intézkedései összhangban vannak a G-20-ak elveivel. Ebből következően a kínai Értékpapír-szabályozói Bizottság szerepén és az SHFE működésén alapuló, a piacgazdasági elbánásra vonatkozó következtetések megalapozatlanok.

(94)

Meg kell jegyezni, hogy a vállalat elmulasztotta figyelembe venni azt a tény, hogy míg az FSA (19) és az AMF (20) független nem kormányzati szervezetek, addig a kínai Értékpapír-szabályozói Bizottság minisztériumi szintű szervezeti egység, amely közvetlenül az Államtanács alárendeltségében működik (21). Az Államtanács az államhatalom legfőbb végrehajtó szerve, valamint a legmagasabb szintű államigazgatási szerv (22). Ez egy másik példa arra, hogy az állam aktívan részt vesz a kínai alumíniumpiac szabályozásában. Ami a G-20-ak elveinek aló megfelelést illeti, a vállalat pusztán nyilatkozatot nyújtott be, anélkül, hogy valóban kifejtette volna az általa hivatkozott elveket. Az érvet ezért elutasították.

(95)

Emellett egy vállalat nem értett egyet a Bizottság értékelésével, amely szerint az arbitrázs a világszerte referenciának számító londoni fémtőzsdével vagy más piacokkal és az SHFE-vel gyakorlatilag nem lehetséges, így az SHFE a világ többi piacától teljesen elszigetelten működik.

(96)

Meg kell jegyezni, hogy ez ellentmond annak, hogy a vállalat elfogadta az SHFE és a londoni fémtőzsde közötti árkülönbséget azon időszak során, amikor az SHFE ára magasabb volt, mint a londoni fémtőzsde árai, azzal érvelve, hogy ezen időszak folyamán a kínai gyártók többet fizettek az alumíniumtermékekért, mint az uniós gyártók.

(97)

Emellett a vállalat úgy érvelt, hogy 2010-től az SHFE lehetővé tette az alumínium fizikai szállítását a sanghaji szabadkereskedelmi övezetben található vámraktárakba. Ebből következik, hogy e nyilatkozat nem mond ellent Bizottság értékelésének, amely szerint az árukat Kína területén kizárólag az SHFE által jóváhagyott raktárakba lehet szállítani, eltérően a nemzetközi tőzsdéktől, ahonnan az árukat a világ bármely részére szállíthatják, hanem megerősíti azt.

(98)

A további érvek szerint az SHFE határidős piac, és az alumíniumra vonatkozó határidős ügyleteket 1991 óta kötnek az SHFE-n, így a Bizottság értékelése, amely szerint az SHFE-n nem értékesítenek származékos termékeket, téves.

(99)

Az SHFE valóban határidős piac. Ugyanakkor az SHFE-n kötött határidős ügyleteket fizikai szállítással rendezik. A fizikai szállítás nélküli származékos termékek, vagyis a ténylegesen nem teljesített, hanem a teljesítés időpontja előtt eladott ügyletek Kínában korlátozás alá esnek, és ezért az SHFE pusztán fizikai kereskedési platform, amely elszigeteli a kínai alumíniumpiacot.

(100)

Emellett úgy érveltek, hogy a Bizottságnak a héa/adóintézkedések és a nyersalumíniumra irányuló raktározási intézkedések által a kerékpárok árazására gyakorolt hatással kapcsolatos érvelése közgazdaságilag kétséges, indokolása pedig hiányos.

(101)

Ugyanakkor, mivel a vállalat nem fejtette ki, hogy a Bizottság elemzéséből milyen elemek hiányoznak, valamint állítását egyéb módon sem támasztotta alá, így a Bizottság azokra nem tehetett észrevételt.

(102)

Emellett, olyan érvelést is megfogalmaztak, amely szerint hasonlóságok állnak fenn Kína iparpolitikája és az EU szakpolitikái között, valamint, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy Kína iparpolitikája bármilyen közvetlen vagy jelentős hatással lenne a kínai exportáló kerékpárgyártók alapanyagokkal kapcsolatos döntéseire, a kerékpárgyártásukra vagy értékesítési műveleteikre.

(103)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a vállalat nem jelölte meg, hogy milyen uniós szakpolitikákra hivatkozik, ezért a Bizottság erre az állításra nem tud észrevételt tenni. Emellett azon állítást illetően, amely szerint nem bizonyították, hogy a kínai iparpolitika jelentős hatást gyakorolt a kínai exportáló kerékpárgyártók alapanyagokkal kapcsolatos döntéseire, a kerékpárgyártásukra vagy értékesítési műveleteikre, meg kell jegyezni, hogy a kínai alumíniumágazatban az ötéves terv létezése és az elszigetelt tőzsdén kereskedett alumínium árának – amely a kerékpár összesített gyártási költségének 20–25 %-át teszi ki – torzulásai egyértelmű kapcsolatot jeleznek a kínai iparpolitika és a kínai exportáló kerékpárgyártók alapanyagokkal kapcsolatos döntései, a kerékpárgyártásuk és értékesítési műveleteik között.

(104)

Olyan érvelés is megfogalmazódott, amely szerint a Bizottság megsértette az alaprendeletben meghatározott három hónapos határidőt. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy mivel a kínai exportőrök együttműködése igen alacsony szintű volt, a Bizottság különleges erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy nagyobb fokú együttműködést érjen el, azáltal, hogy nagy számú további, a vizsgálat későbbi szakaszában azonosított exportőrt keresett meg. Ennek eredményeként nem volt lehetőség a piacgazdasági elbánás meghatározására a kikötött időszakon belül. A Bizottság továbbá emlékeztet arra, hogy a Törvényszék (23) nemrégiben kimondta, hogy a piacgazdasági elbánással kapcsolatban az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott három hónapos határidő letelte után hozott döntés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a dömpingellenes intézkedéseket előíró rendelet megsemmisítését eredményezze. Azt is meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdését időközben módosították, oly módon, hogy a Bizottságnak csak a mintában szereplő vállalkozások esetében kell elvégeznie a piacgazdasági elbánás meghatározását, és a meghatározást rendes esetben a vizsgálat megkezdésétől számított hét hónapon, de minden esetben legkésőbb nyolc hónapon belül kell elvégezni (24). E módosítást valamennyi új és valamennyi folyamatban lévő vizsgálat során alkalmazni kell, beleértve a jelen vizsgálatot is. A meghatározásokat a vizsgálat megkezdésétől számított nyolc hónapon belül végezték el.

(105)

Figyelemmel a fentiekre, a három hónapos határidő megsértésére vonatkozó állítást a Bizottság ezennel elutasítja.

(106)

Egy fél azt kérte, hogy elemezzék azon kínai gyártók piacgazdasági elbánás iránti kérelmeit is, amelyek felhagytak az Unióba irányuló kivitellel. Állítása szerint e gyártók csak a 2005-ben bevezetett dömpingellenes vámok miatt hagytak fel az Unióba irányuló kivitellel.

(107)

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a dömpinggel és a kárral kapcsolatos megállapítások az alaprendelet 6. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban megállapított felülvizsgálati időszakra vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy az exportáló gyártóktól a rendes érték és az exportár megállapítása érdekében gyűjtött adatok szintén kizárólag erre az időszakra vonatkoznak. A piacgazdasági elbánásra vonatkozó elemzést a kínai exportáló gyártók rendes értékének meghatározásával összefüggésben végezték el, amelyet ezután összehasonlítottak ugyanezen időszak exportárával. Ha egy gyártó nem exportálta az érintett terméket a felülvizsgálati időszak alatt, lehetetlen az exportár megállapítása és a dömpingkülönbözet kiszámítása. Ennélfogva nincs ok a piacgazdasági elbánás vizsgálatára egy olyan gyártó tekintetében, amely nem exportálta az érintett terméket a felülvizsgálati időszak alatt. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy minden exportáló gyártónak lehetősége van „időközi vizsgálatot” kérni, annak érdekében, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján felülvizsgálják helyzetét, illetve azoknak az exportáló gyártóknak, amelyek nem exportálták az érintett terméket az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszakban, lehetőségük van ugyanazon rendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján „új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot” kérni.

(108)

Ezenfelül kérelmében a fél hivatkozott a Bíróságnak a Brosmann-ügyben hozott ítéletére is (25), és úgy tűnt, arra utal, hogy ennek alapján a kínai gyártóknak lehetővé kellene tenni, hogy piacgazdasági elbánás iránti kérelmeket nyújtsanak be akkor is, ha nem exportálják az érintett terméket az Unióba az aktuális vizsgálati időszak alatt. Meg kell állapítani, hogy az ítélet nem az olyan exportáló gyártók által benyújtott piacgazdasági elbánásra irányuló kérelmekre vonatkozik, amelyek nem exportáltak a vizsgálati időszak alatt, és így az a jelen összefüggésben nem releváns.

(109)

Következésképpen ezt a kérelmet a Bizottság elutasította.

(110)

Arra is hivatkoztak, hogy a felülvizsgálati időszak során uniós exporttal nem rendelkező vállalatok exportárait az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdése alapján kell meghatározni, vagyis bármely ésszerű alapon.

(111)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése nem utal arra egyértelműen, hogy exportárat kell képezni az érintett ország gyártói számára, amennyiben semekkora mennyiséget sem exportálnak az Unióba. Ellenkezőleg, az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése az importált termék viszonteladási árára hivatkozik, mint az exportár képzésének, és az importálás és a viszonteladás között felmerülő minden költségen végrehajtott kiigazítások alapjára, ami azt jelenti, hogy az Unióba irányuló importra ténylegesen sor kerül. A rendelkezés első mondatában a „bármely egyéb ésszerű alap” olyan sajátos esetekre utal, amelyekben az előbbi, ott említett módszerek nem alkalmazhatók. Ez nem változtat semmit azon, hogy az említett cikk magában foglalja, hogy a felülvizsgálati időszak során történt behozatal az Unióba.

(112)

A fentiek alapján egyetlen, piacgazdasági elbánást kérelmező kínai vállalatcsoport sem tudta igazolni az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumoknak való megfelelést. Ezért az a döntés született, hogy a piacgazdasági elbánást egyetlen vállalatcsoport sem kaphatja meg.

(113)

A 2012. szeptember 6-án hatályba lépett 765/2012/EU rendelettel (26) az Európai Parlament és a Tanács módosította az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdését. A 765/2012/EU rendelet 2. cikke úgy rendelkezett, hogy a módosítást csak a hatálybalépését követően indított vizsgálatokra kell alkalmazni. Következésképpen, mivel a jelen vizsgálatot 2012. március 9-én indították meg, a módosítást a jelen vizsgálatra nem kell alkalmazni.

(114)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint adott esetben országos vámot kell megállapítani az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének hatálya alá tartozó országok esetében, kivéve, ha az említett vállalatok az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban igazolni tudják, hogy exportáraik és az értékesítései mennyiségek és feltételek megállapítására szabadon került sor, a valutaváltás piaci árfolyamon történik, és az állami befolyás nem teszi lehetővé az intézkedések megkerülését, ha az exportőrökre eltérő vámmértékek vonatkoznak.

(115)

A piacgazdasági elbánást kérő három együttműködő exportáló csoport egyéni elbánást is kért arra az esetre, ha nem kapják meg a piacgazdasági elbánást. A rendelkezésre álló információk alapján megállapítást nyert, hogy mindhárom kínai csoport megfelel az egyéni elbánáshoz szükséges valamennyi előírásnak.

(116)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes értéket a belföldi árak alapján vagy az analóg ország kiszámított rendes értéke alapján állapítják meg.

(117)

E célból az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság Mexikót ajánlotta, amely a Kínát érintő korábbi vizsgálat során szintén analóg ország volt.

(118)

Minden érdekelt félnek megadták a lehetőséget, hogy észrevételt tegyen az analóg ország tervezett kiválasztására.

(119)

Az egyik fél érvelése szerint Mexikó nem a legjobb választás, mint analóg ország, Tajvan viszont jobb lenne, mivel Tajvan nagy kerékpárgyártó, jobban hasonlít Kínára, mint Mexikó, és ez valószínűleg megbízhatóbb rendes értéket eredményez.

(120)

A Bizottság 15 ország tekintetében próbált meg együttműködést elérni, ezek Banglades, Kanada, Kambodzsa, India, Indonézia, Malajzia, Mexikó, Norvégia, Fülöp-szigetek, Srí Lanka, Tajvan, Thaiföld, Tunézia, Törökország és az USA.

(121)

A Bizottság csak három mexikói kerékpárgyártótól kapott választ a kérdőívre, amelyek ahhoz is hozzájárultak, hogy válaszaik helytállóságát a telephelyeiken ellenőrizzék. A megkeresett más országokban további vállalatok nem működtek együtt. E három gyártó belföldi értékesítései a mexikói piac több mint 30 %-át jelentik, amelyet 2011-ben 1,7 millió darabra becsülnek. Több mint 14 gyártó és számos importőr működik versenykörnyezetben. 2011-ban a kerékpárbehozatal főként Kínából (több mint 60 %) és Tajvanból (20 %) származott. Ezek a behozatalok a helyi piac mintegy 5 %-át jelentették (forrás: az ANAFABI, a mexikói kerékpárgyártók szövetségének éves jelentése).

(122)

A mexikói piac érintett termékre vonatkozó profilja, a gazdasági szereplők száma, a belföldi verseny és a gyártási folyamat jellemzői alátámasztották, hogy Mexikó továbbra is megfelelő analóg országnak tekinthető. A fentiekre tekintettel a mexikói piac reprezentatívnak és versenyhelyzetben lévőnek volt tekinthető. Ezért megállapították, hogy Mexikó megfelelő analóg ország.

(123)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes értéket az alábbiak szerint, az analóg ország gyártóitól kapott ellenőrzött információk alapján állapítják meg.

(124)

A vizsgálat kimutatta, hogy az érintett terméket reprezentatív mennyiségben értékesítették a mexikói belső piacon.

(125)

Emellett elemezték, hogy tekinthető-e úgy, hogy azt az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében szokásos kereskedelmi forgalomban értékesítik. Ez úgy történt, hogy a Bizottság minden terméktípus esetében megállapította, mekkora volt a felülvizsgálati időszakban a hazai piacon független fogyasztóknak történt nyereséges értékesítés aránya.

(126)

Amennyiben a kiszámított gyártási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó áron értékesített terméktípus értékesítési volumene az adott típus teljes értékesítési volumenének több mint 80 %-a volt, és ahol az adott terméktípus súlyozott átlagára megegyezett a gyártási költséggel vagy azt meghaladta, a rendes érték alapja a tényleges belföldi ár volt. Ezt az árat a felülvizsgálati időszak során az adott terméktípus tekintetében végzett valamennyi belföldi értékesítés súlyozott átlagáraként számították ki, az értékesítés nyereségességére való tekintet nélkül.

(127)

Amennyiben egy terméktípus nyereséges értékesítési volumene az adott típus teljes értékesítési volumenének legfeljebb 80 %-a, vagy ha az adott típus súlyozott átlagára a gyártási költség alatt maradt, a rendes érték alapja a tényleges belföldi ár, amelyet kizárólag az adott terméktípus nyereséges értékesítésének súlyozott átlagaként számítanak.

(128)

Emellett a vizsgálat során nem derült fény olyan terméktípusra, amelynek esetében nyereséges értékesítés nem történt.

(129)

Minden olyan esetben, amikor az érintett terméket független fogyasztók számára exportálták az Unióban, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése, vagyis a ténylegesen megfizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg.

(130)

Amennyiben az értékesítés egy kapcsolatban álló importőrön vagy kereskedőn keresztül történt, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a kapcsolatban álló importőr által az első független fogyasztó felé felszámított újraértékesítési ár alapján képezték. A behozatal és a viszonteladás között felmerült költségek, többek között az értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint a nyereség vonatkozásában kiigazításokat végeztek. A haszonkulcs tekintetében az érintett termék független importőre/kereskedője által realizált nyereséget vették alapul, mivel az exportáló gyártó és a vele kapcsolatban álló importőr/kereskedő között fennálló kapcsolat miatt az importőr/kereskedő tényleges hasznát nem tekintették megbízhatónak.

(131)

Ahogy a (63) és (64) preambulumbekezdésekben megállapítottuk, a Giant China megtagadta a csoport szerkezetére vonatkozó szükséges információk és a Kínában az érintett termék gyártásában és értékesítésében résztvevő Jinshan Development and Construction Ltd (a továbbiakban: a Jinshan csoport) részét képező vállalatok által a felülvizsgálati időszakban az érintett termék gyártásához, az Unióba irányuló exportértékesítéseinek mennyiségéhez és áraihoz kapcsolódó lényeges információk szolgáltatását a bizottsági szolgálatok számára, ezért az exportár tekintetében az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdését alkalmazták.

(132)

A Giant China kifogásolta az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének alkalmazását mind a piacgazdasági elbánás elutasítása, mind a rendelkezésre álló tények exportár-számításokra való alkalmazása tekintetében. Érvelésük szerint a Bizottság által kért információ nem volt szükséges a dömpingkülönbözet kiszámításához. E tekintetben a Giant China úgy érvelt, hogy a Kínában található Jinshan csoporttól kért információ nem volt releváns a piacgazdasági elbánás mérlegelése, illetve az exportárra vonatkozó számítások szempontjából, mivel az csak nagyon közvetetten kapcsolódott a Giant China-hoz és kapcsolt vállalkozásaihoz (a továbbiakban: a Giant csoport).

(133)

Ugyanakkor a vizsgálat megerősítette, hogy a Giant csoport egyik leányvállalata – amely aktívan gyártotta és exportálta az érintett terméket az Unióba a felülvizsgálati időszak egy része alatt –, név szerint a Shanghai Giant & Phoenix Bicycles Co Ltd (a továbbiakban:a GP) közös részesedés, szerkezeti és ügyvezetési kapcsolatok révén kapcsolódott a Jinshan csoporthoz, és hogy e csoport részt vett az érintett termék gyártásában és értékesítésében. Az érintett termék Kínában történő gyártásában és forgalmazásában résztvevő, a Jinshan csoportba tartozó vállalatok által a piacgazdasági elbánás igénylésére szolgáló űrlapra és a dömpingellenes kérdőívre adott válaszok hiányában nem értékelhető, hogy az érintett termék Jinshan csoport általi gyártása és forgalmazása milyen mértékben hatott ki az exportár meghatározására a GP, és ebből következően a Giant mint teljes csoport tekintetében. Emellett nem lehetett megvizsgálni, hogy teljesültek-e az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában szereplő feltételek. Az e tekintetben tanúsított együttműködés hiányára figyelemmel a Giant China állításait el kellett utasítani.

(134)

Ezenfelül a Giant China úgy érvelt, hogy csak akkor kell figyelembe venni az egyéb exportáló gyártókra vonatkozó árinformációkat egy exportáló gyártó egyedi különbözetének kiszámításánál, ha a Giant csoport és a Jinshan csoport a szoros pénzügyi, üzleti és ügyvezetési kapcsolatokra figyelemmel egységes jogalanyt alkot.

(135)

Az iratokban található bizonyítékok megerősítik azt a megállapítást, amely szerint a GP és a Jinshan csoport összekapcsolódik és közöttük szoros kapcsolat áll fenn a közös részesedés, szerkezeti és ügyvezetési kapcsolatok tekintetében. A GP-hez kapcsolódó valamennyi féllel, különösen azokkal a kínai exportáló kerékpárgyártókkal kapcsolatos teljes körű információk hiányában, amelyek a Jinshan csoport leányvállalatai, lehetetlen teljes körű és megbízható számításokat végezni az exportárral kapcsolatban, és így megoldani az egyedi különbözet kiszámítását a GP, és ebből következően a Giant mint teljes csoport tekintetében.

(136)

Az az állítás is megfogalmazódott, hogy a kért információ ésszerűtlen terhet jelentett a Giant China számára, és hogy az a tőle telhető legjobban együttműködött a vizsgálat során. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a végleges ismertetésre tett észrevételekig nem terjesztettek elő azt alátámasztó bizonyítékot, hogy a Giant China bármilyen erőfeszítést tett volna a piacgazdasági elbánás iránti kérelemben és a dömpingellenes kérdőívben kért, az érintett termék gyártásában és forgalmazásában résztvevő, a Jinshan csoport részét képező vállalatokra vonatkozó információk összegyűjtése érdekében. A vizsgálat során a Giant China előadta, hogy nem volt szükség a kért információ szolgáltatására, azonban nem állította, hogy az ilyen információ beszerzése ésszerűtlenül terhes. A Giant China az állítólagos erőfeszítések kapcsán csak a végső ismertetést követően terjesztett elő bizonyítékokat, olyan szakaszban, amikor az ilyen információkat már nem lehetett ellenőrizni. E bizonyítékokat tehát már nem lehetett figyelembe venni.

(137)

A Giant China előadta, hogy semmiképpen sem állt fenn bármilyen potenciális dömpingellenes intézkedés kijátszásának veszélye, például azáltal, hogy átcsoportosítják a gyártást a két csoport között, mivel a GP, a két csoportot összekötő egyetlen kapocs 2011 szeptemberében abbahagyta működését. E tekintetben meg kell jegyezni – ahogy azt a Giant China is megerősítette -, hogy a felülvizsgálati időszak végén a GP még létezett mint jogi személy. Ennélfogva a gyártási tevékenységet bármikor folytatni lehetett volna a jövőben, és az a tény, hogy a GP állítólag abbahagyta tevékenységét 2011 szeptemberében, nem releváns. Emellett a Giant China úgy érvelt, hogy a kijátszás kockázatát más módon is kezelni lehetett volna, vagyis a (276) és (277) preambulumbekezdésben hivatkozott monitoring-kikötés révén. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a monitoring-kikötés csak a nem kapcsolódó vállalkozásokra vonatkozik, így az azzal járó kockázatok nem azonos jellegűek, és ugyanazok az orvoslási módok nem alkalmazhatók.

(138)

Emellett a Giant China úgy érvelt, hogy a GP kínai helyiségeiben helyszíni vizsgálatot kellett volna tartani a GP 2011 szeptemberét követő gyártási és értékesítési tevékenységének ellenőrzése érdekében. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság nem tekintette relevánsnak, hogy a GP abbahagyta-e tevékenységét 2011 szeptemberét követően. Valójában még ha így is állt volna a helyzet, a GP bármikor folytathatta volna kerékpár-gyártási és értékesítési tevékenységét, és a helyszíni ellenőrzés nem csökkentette volna ennek kockázatát.

(139)

Ezenfelül a Giant China előterjesztett néhány bizonyítékot, amelyek azt támasztották alá, hogy a Giant csoport részesedését a GP-ben 2013. március 30-án eladták. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy erre az ügyletre a felülvizsgálati időszak után került sor, és összefüggésben a vizsgálat előrehaladott szakaszával, ezt az információt nem lehetett ellenőrizni, illetve az nem is releváns a jelen vizsgálat keretében. E tekintetben, ha a Giant a részvények eladására figyelemmel helyzetének felülvizsgálatát kéri, ezt az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban megfelelő időben mérlegelni lehet.

(140)

Ugyanezekben a beadványokban a Giant China további felvilágosításokat nyújtott az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének alkalmazását alátámasztó bizottsági értékeléssel kapcsolatban. Ezek azonban nem voltak alkalmasak az eredeti bizottsági értékelés megváltoztatására.

(141)

Ennélfogva a Bizottság megerősíti az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének a Giant csoporttal összefüggésben történő alkalmazására vonatkozó megállapításokat.

(142)

A rendes értéket és az exportárat gyártelepi paritáson hasonlították össze. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében – az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően – kiigazítások formájában biztosították az árakat érintő különbségek és az ár összehasonlíthatóságának a figyelembevételét. Adott esetben kiigazításokat alkalmaztak a közvetett adók, az árengedmények, a kereskedelmi szintek, a szállítási, biztosítási, kezelési és járulékos költségek, csomagolási, bank- és hitelköltségek, valamint a jutalékok esetében, amennyiben úgy ítélték meg, hogy azok ésszerűek, pontosak és bizonyítékokkal alátámasztottak.

(143)

A három együttműködő vállalat esetében a dömpingkülönbözetek megállapítására úgy került sor, hogy az együttműködő mexikói gyártók tekintetében megállapított súlyozott átlagos rendes értéket összehasonlították az egyes vállalatok Unióba irányuló exportjára vonatkozó súlyozott átlagos exportárral, az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdése szerint.

(144)

A vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet a következő:

(145)

Mivel a kínai együttműködés, ahogy azt a (22) és (24) preambulumbekezdésekben megállapítottuk, nagyon alacsony szintű volt, az együttműködő vállalatokra vonatkozó megállapítások nem tekinthetők reprezentatívnak az ország szempontjából. Ezért az egész országra kiterjedő, minden más kínai exportáló gyártóra alkalmazandó dömpingkülönbözetet nem lehet felülvizsgálni.

(146)

Ezért az egész országra kiterjedő dömpingkülönbözetet a jelen rendelet változatlanul fenntartja, az 1095/2005/EK rendelet által megállapított 48,5 %-ban.

(147)

Becslések szerint hasonló terméket az Unióban 380 ismert gyártó gyárt. Emellett az uniós gyártók hat nemzeti szervezete jelentkezett.

(148)

Minden rendelkezésre álló információ, többek között az uniós gyártóktól és a nemzeti szervezetektől gyűjtött adatok, valamint a Bizottság rendelkezésére álló gyártási statisztikai adatok is felhasználásra kerültek a teljes uniós gyártás megállapítása céljából, amely a felülvizsgálati időszak során 11 millió kerékpárt tett ki.

(149)

Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése, valamint 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a teljes uniós gyártást képviselő uniós gyártók alkotják az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban: az uniós gazdasági ágazat).

(150)

Ahogy azt fent jeleztük, figyelemmel az együttműködő uniós gyártók nagy számára, nyolc uniós gyártóból álló minta került kiválasztásra, amely a hasonló termék felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós gazdasági ágazat általi gyártásának és értékesítésének körülbelül 25 %-át képviseli. Valamennyi, a mintába bekerült uniós gyártó az (1) preambulumbekezdésben leírt mentességi rendszer előnyeiből részesül.

(151)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítéseinek helyzetét a mintavételi kérdőívre adott válaszok alapján a gyártóktól begyűjtött adatok és az uniós kerékpárgyártók különböző szervezeteitől gyűjtött adatok alapján mérték fel.

(152)

Az uniós fogyasztást a teljes uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon végrehajtott eladásaira (lásd a (151) preambulumbekezdésben szereplő becsléseket) és a többi országból származó behozatalokra vonatkozó Eurostat-adatokra alapozva állapították meg.

(153)

A felülvizsgálati időszak során az uniós fogyasztás a 2008-as 22 459 062 darabról 20 116 602 darabra, vagyis a figyelembe vett időszak alatt 10 %-kal csökkent. Ez főként egy 8 %-os visszaesés eredménye 2008 és 2009 között, miközben a fogyasztás ezután stabil maradt, és a felülvizsgálati időszak alatt is csak enyhén csökkent (2 %). 2009-ben a piacot különösen befolyásolta a gazdasági válság hatása, és azóta sem állt helyre. A 2011-es újabb visszaesést főként az aktuális gazdasági hangulatot jellemző továbbra is óvatos fogyasztói költekezés okozta.

1.   táblázat

Fogyasztás

(154)

Az érintett termék Kínából származó behozatalának mennyiségét az Eurostat által szolgáltatott statisztikai adatok alapján állapították meg. A Kínából származó behozatal mennyisége meredeken zuhant 2008 és 2009 között, 941 522 darabról 597 339 darabra, vagyis 37 %-kal. 2010-ben a behozatal nőtt, a felülvizsgálati időszakban azonban ismét csökkent, elérve az 581 459 darabot. A kínai behozatal jelentős csökkenése egybeesett a gazdasági válsággal, és azóta sem tért magához. A figyelembe vett időszak során a kínai behozatal összességében 38 %-kal csökkent.

(155)

A kínai piaci részesedés ennek megfelelően a felülvizsgálati időszakban a 2008-as 4,2 %-ról 2,9 %-ra csökkent. A piaci részesedés csökkenését részben ellensúlyozta az uniós fogyasztás csökkenése.

(156)

Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a kínai behozatal viszonylag alacsony és csökkenő piaci részesedését a (14) és (15) preambulumbekezdésben említett, a kijátszás feltárását célzó, párhuzamosan folyó vizsgálat megállapításaival összefüggésben kell vizsgálni (lásd a (223) és (224) preambulumbekezdést).

2.   táblázat

A Kínából származó behozatal

(157)

Ahogy az az 1095/2005/EK rendeletben szerepel, az Eurostat adatait a következő okok miatt lehet csak korlátozott mértékben felhasználni a 2008 és a felülvizsgálati időszak közötti időszak dömpingelt behozatalai ártrendjeinek a meghatározásához:

(158)

Az Eurostat adatain alapuló importárak nem veszik figyelembe a különböző terméktípusokat, és az érintett termék különböző terméktípusai közötti lényeges árkülönbségeket. Az országonkénti átlagárakat erősen befolyásolja az ország termékösszetétele. Emellett az együttműködő exportőrök behozatalainak modellenkénti összehasonlítása során még ugyanazon terméktípuson és modellen belül is jelentős, a kerékpárok alkatrészeitől függő árkülönbségek vannak. Ezért az Eurostat statisztikáiban található árak továbbra sem döntőek e vizsgálat szempontjából. Az Eurostat Kínára vonatkozó, a továbbiakban indexszel jelölt importárai csak az ártrendek jelzésére alkalmasak, de nem használhatók a különböző országok és az Unió eladási árainak összehasonlítására.

(159)

Az Eurostat adatai szerint a kínai importárak – a továbbiakban indexszel jelölt – súlyozott átlaga a 3. táblázatban szereplő adatoknak megfelelően jelentősen nőtt a figyelembe vett időszak során. Ugyanakkor anélkül, hogy tudnánk, milyen típusú kerékpárokat importáltak Kínából, valamint, hogy történt-e elmozdulás a termékösszetételben az egyes évek között, nem lehet következtetést levonni.

3.   táblázat

A Kínából származó importár

(160)

Azon együttműködő exportáló gyártók áralákínálását, amelyek esetében a dömpinget megállapították, tényleges ellenőrzött exportárai (CIF uniós határparitás) alapján számították ki, dömpingellenes vámmal együtt, és anélkül is. Az uniós gazdasági ágazat vonatkozó releváns eladási árai az uniós független fogyasztók számára történő eladások árai, amelyeket szükség esetén gyártelepi szintre igazítottak ki. A felülvizsgálati időszak alatt – a kérdőívben meghatározott különböző terméktípusok alapján – áralákínálást csak egy exportáló gyártó esetében állapítottak meg, és az 61 % volt a dömpingellenes vám nélkül, és 44 % azzal együtt.

(161)

Mivel a kínai exportáló gyártók együttműködése nagyon alacsony szintű volt, és az együttműködő vállalatokra vonatkozó megállapítások nem tekinthetők reprezentatívnak az ország szempontjából, valamint az Eurostat által rögzített átlagos ár nem tekinthető döntőnek, a Bizottság úgy tekintette, hogy mivel más megbízhatóbb információk nem álltak rendelkezésre, a (3) preambulumbekezdésben hivatkozott 1095/2005/EK rendelet által elvégzett utolsó hatályvesztési felülvizsgálat során megállapított áralákínálási szinteket kell referenciaként felhasználni Kína országos áralákínálásának megállapítása során, vagyis a dömpingellenes vám levonása után 53 %-ot, azzal együtt pedig 39 %-ot.

(162)

Ahogy azt a (8), (9) és (10) preambulumbekezdésekben jeleztük, a jelen vizsgálat azt elemezte, hogy beállt-e olyan változás az uniós gazdasági ágazat helyzetében, amely indokolja a módosítást eredményező időközi felülvizsgálat kárra vonatkozó megállapításai újraértékelésének szükségességét. A vizsgálat a következőket erősítette meg: i. A globális tendenciának megfelelően az uniós kerékpárgyártás főként olyan kerékpáralkatrészek munkaigényes összeszereléséből áll, amelyeket a fogyasztói igényeknek megfelelően terveznek és szereznek be különböző forrásokból. ii. A vizsgálat megállapította, hogy a gyártási költség leszorítása érdekében az uniós gazdasági ágazat folyamatos erőfeszítést tesz az összeszerelési folyamat automatizálása és áramvonalasítása érdekében. Emellett a módosítást eredményező időközi felülvizsgálat vizsgálati időszakához viszonyítva egyes uniós gyártók hasznot húztak Közép-Európa és Kelet-Európa viszonylag alacsonyabb munkaerő-költségeiből. A Bizottság rendelkezésére álló gyártási statisztikák megerősítik ezt a tendenciát. iii. A vizsgálat megerősítette, hogy nyersanyagként előnyben részesítik az alumíniumötvözetet, míg az acél maradt a fő nyersanyag az alsóbb kategóriás modellek és a gyermekkerékpárok esetében. E változások fényében az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálata az alábbiak szerint történt.

(163)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amelyek az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásolják.

(164)

A kár elemzése céljából a következőképpen állapították meg a kármutatókat:

(165)

A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat gyártása folyamatosan csökkent, gyorsabb ütemben, mint az uniós fogyasztás, ahogy az a (153) preambulumbekezdésben található 1. táblázatban is látható. A gyártás a 2008-as 13 541 244 darabról 11 026 646 darabra csökkent a felülvizsgálati időszakban, ami 19 %-os csökkenést jelent.

4.   táblázat

A teljes uniós gyártás

(166)

A gyártási kapacitás 2008 és a felülvizsgálati időszak között 5 %-kal csökkent, ami részben ellensúlyozza a gyártás 19 %-os visszaesése által a kapacitáskihasználási rátára gyakorolt hatást. Az utóbbi 14 százalékponttal esett ugyanezen időszak során, a felülvizsgálati időszak alatt elérve a 74 %-ot.

5.   táblázat

Gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás

(167)

Összességében az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piacon az uniós fogyasztáshoz hasonlóan csökkent, a figyelembe vett időszak során 9 %-kal zsugorodva, a 2008-as 12 441 446 darabról a felülvizsgálati időszakban 11 276 240 darabra csökkenve. 2009 és 2010 között ugyanakkor az értékesítések tovább csökkentek, miközben a fogyasztás stabil maradt, ami tükröződik az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének 2010-es csökkenésében, ahogy azt a (168) preambulumbekezdésben szereplő 7. táblázat is mutatja. A felülvizsgálati időszakban az értékesítések mennyisége megint nőtt, de nem érte el a 2008-as szintjét.

6.   táblázat

Az uniós gazdasági ágazat értékesítései az Unióban

(168)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2008-as 55,4 %-ról 56,1 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszak során, ami 0,7 százalékpontos növekedést jelent a felülvizsgálati időszak alatt. A csekély 0,7 százalékpontos javulás a figyelembe vett időszakban egy jelentős esést is tartalmazott a 2009-es 56,4 %-ról a 2010-es 52,9 %-ra. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének általános növekedése – az értékesítések csökkenő mennyisége mellett (lásd a (167) preambulumbekezdést) – a fogyasztás általános visszaesésével magyarázható (lásd a (153) preambulumbekezdést).

7.   táblázat

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése

(169)

A közvetlen foglalkoztatás a 2008-as 14 197 alkalmazottról a felülvizsgálati időszakban 11 783-ra csökkent. E csökkenés a gyártási mennyiség visszaesését követte.

(170)

Összességében a termelékenység 2 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A gyártás 2008 és 2009 közötti visszaesése, ugyanezen időszak állandó foglalkoztatásával együtt a termelékenység visszaesését eredményezte 2008 és 2009 között. Ezt a termelékenység növekedése követte 2009 és 2010 között, ami ugyanezen időszak során az ágazat szerkezetátalakításával és a hatékonyabb gyártási folyamatokba való befektetésekkel magyarázható. A gyártási mennyiség felülvizsgálati időszak alatti további csökkenése, amely a foglalkoztatás területén mutatkozó kevésbé meredek visszaeséssel párosult, a termelékenység további csökkenését eredményezte a felülvizsgálati időszak során.

8.   táblázat

Teljes uniós foglalkoztatás és termelékenység

(171)

A figyelembe vett időszak során a fogyasztás 10 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése viszonylag állandó maradt (csak enyhén, vagyis + 0,7 százalékponttal nőtt a figyelembe vett időszak során, ahogy azt a (168) preambulumbekezdésben vázoltuk). A csökkenő uniós piac azt jelenti, hogy az uniós gyártóknak nincs lehetőségük arra, hogy bármilyen növekedésből előnye tegyenek szert.

(172)

A Kínából származó dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott, ahogy azt a (143)–(145) preambulumbekezdésben kifejtettük. Figyelemmel Kína jelentős többletkapacitására (lásd a (203) preambulumbekezdést), és a megállapított kijátszást (lásd a (223) és (224) preambulumbekezdést), a tényleges dömpingkülönbözetek által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás nem minősíthető elhanyagolhatónak.

(173)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat kiheverte-e a korábbi dömping hatásait. Megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat nem heverte ki a korábbi dömping hatásait, amit különösen a nyereségesség folyamatosan alacsony szintje és a kapacitáskihasználás csökkenése jelzett. Az uniós gazdasági ágazat felépülését gátolták a bizonyított kijátszási gyakorlatok is (lásd a (223) és (224) preambulumbekezdést).

(174)

A felülvizsgálati időszak végére az uniós gyártók kerékpárkészletei 517 977 darabot tettek ki, amely nagyrészt stabil a 2008-as szinthez képest, a 2008 és 2009 közötti 25 %-os visszaesés ellenére.

(175)

Egyes uniós gyártók igen korlátozott szintű készletekkel rendelkeztek, mivel teljes gyártási mennyiségüket a csoportjukon belüli kapcsolt vállalkozásoknak értékesítették. Emellett megállapítást nyert, hogy az uniós gyártók főként vevői megrendelésekre gyártanak. E tényezők torzították a készletek alakulását a figyelembe vett időszak során, így e mutató nem tekinthető relevánsnak.

9.   táblázat

Készletek

(176)

Az átlagos uniós eladási ár gyártelepi paritáson stabil maradt a figyelembe vett időszak során, a 2008 és 2009 közötti 3 %-os emelkedés ellenére. A felülvizsgálati időszakban az eladási ár ismét a 2008-as szintre esett.

10.   táblázat

Uniós értékesítési egységárak

(177)

A gyártási költség kiszámítása az uniós gyártók által előállított hasonló termék összes típusának súlyozott átlaga alapján történt. Összességében a gyártási költség enyhén, 2 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, ahogy az a 11. táblázatban látható.

11.   táblázat

Egységenkénti előállítási költség

(178)

A Bizottság a nyereségességi szinteket a független fogyasztóknak történő értékesítések alapján állapította meg. Az uniós gazdasági ágazat 2010 és a felülvizsgálati időszak között majdnem elérte a nyereségküszöböt. Egészében véve a nyereségesség csökkent a figyelembe vett időszak során, a 2008-as 1,9 %-ról a felülvizsgálati időszakban – 0,1 %-ra csökkenve.

12.   táblázat

Nyereségesség

(179)

A beruházások lényegesen, 16 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban, a 2008-as 7 952 150 EUR-ról a felülvizsgálati időszak alatti 9 263 184 EUR-ra. Ez az uniós gazdasági ágazat arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit tükrözi, hogy fokozza a gyártási folyamat hatékonyságát, és versenyképes maradjon.

(180)

A beruházások megtérülése a nyereségességhez hasonló tendenciát követett. 2008-ban a beruházások megtérülése pozitív (14 %) volt, a felülvizsgálati időszakban azonban – 1 %-ra csökkent.

13.   táblázat

Beruházások és a beruházások megtérülése

(181)

A pénzforgalom hasonlóan alakult, mint a nyereségesség, azonban a figyelembe vett időszak során pozitív maradt. Ezt a 14. táblázat a forgalom százalékában fejezi ki.

(182)

Csak a nagyobb csoportok részét képező uniós gyártók nem számoltak be különösebb problémákról a tőkebevonást illetően. Az olyan uniós gyártók, amelyek nem képezték részét nagyobb csoportoknak, az alacsony nyereségességhez és a mind a beszállítókkal, mind a fogyasztókkal szembeni üzleti feltételek romlásához kapcsolódóan a pénzforgalmi helyzetükre nehezedő fokozott nyomásról számoltak be. A tőkebevonási képességet emellett rontotta a bankok vonakodása attól, hogy a jelen gazdasági légkörben finanszírozzák a kerékpárpiacot.

14.   táblázat

Pénzforgalom

(183)

A figyelembe vett időszakban az egy alkalmazottra jutó bérköltség nagyrészt stabil maradt, emelkedésére csak 2009-ben került sor. Ennek oka főként a hatékonyság és a minőség fenntartása érdekében a képzett munkavállalók megtartása mellett a személyzet csökkentése által a vállalatok bértáblájára gyakorolt hatás.

15.   táblázat

Bérek

(184)

A hatályos intézkedések ellenére az uniós gazdasági ágazat teljesítményére vonatkozó kármutatók többsége romlott a figyelembe vett időszak során. Különösen az olyan makrogazdasági gazdasági mutatók, mint a gyártási mennyiség (– 19 %), gyártási kapacitás (– 5 %), kapacitáskihasználási ráta (– 14 %) és a foglalkoztatás (– 17 %) csökkentek jelentősen. Emellett a nyereséggel kapcsolatos mikrogazdasági mutatók is csökkentek a figyelembe vett időszak során, a felülvizsgálati időszakbeli – 0,1 % nyereségesség mellett.

(185)

A fentiek azt mutatják, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is sérülékeny helyzetben van, csökkenő nyereségességgel, és 2010-ben és a felülvizsgálati időszak során a nyereségküszöbhöz közeli helyzetben. Emellett a további növekedés és nyereség lehetőségét teljes mértékben aláásta a Kínából származó dömpingelt behozatalok és a kijátszást megvalósító behozatalok (lásd a (223) és (224) preambulumbekezdést) által gyakorolt nyomás.

(186)

Mindazonáltal az uniós gazdasági ágazatnak sikerült fenntartania, sőt kissé növelnie is piaci részesedését egy csökkenő piacon. A figyelembe vett időszakban a megnövekedett beruházások (+ 16 %) mutatják az uniós gazdasági ágazat által a versenyképesség megőrzése érdekében tett erőfeszítéseket. Ez, együttesen az uniós gazdasági ágazat legújabb, a (248) preambulumbekezdésben ismertetett innovációival, mutatja annak mögöttes dinamizmusát és gazdasági életképességét.

(187)

A fentiek alapján ezért megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazatot továbbra is az alaprendelet 3. cikkének értelmében vett jelentős kár éri, és továbbra is sebezhető gazdasági helyzetben van.

(188)

Az ismertetést követően a felek – hivatkozva a tartósított mandarinok ügyében hozott ítéletre (27) – úgy érveltek, hogy a Bizottság köteles volt megtenni mindent annak érdekében, hogy orvosolja egyes információknak a kínai gyártók alacsony szintű együttműködése által okozott hiányát, és ezt elmulasztva a Bizottság megsértette az alaprendelet szerinti eljárási kötelezettségeit. Emellett a felek a kínai exportstatisztikák alkalmazását javasolták, amelyek az Eurostattól eltérően bontják fel az uniós piacra exportált kerékpártípusokat, illetve azt, hogy az alaprendelet 6. cikkének (3) vagy (4) bekezdése alapján kérjék fel a legnagyobb importáló tagállamok vámhatóságait arra, hogy elemezzék a Kínából importált különböző kerékpártípusokat.

(189)

Ahogy a (19) és (21) preambulumbekezdésben említettük, a Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kínai exportáló gyártókat, a kínai gyártók egyik szervezetét és az érintett ország képviselőit. A Bizottság körülbelül 70, a bizottsági szolgálatok számára már a korábbi vizsgálatból ismert kínai vállalattal lépett kapcsolatba, egy későbbi szakaszban pedig, amikor a (16) preambulumbekezdésben hivatkozott szubvencióellenes vizsgálatot megindította, körülbelül 300 további kínai exportáló gyártót azonosított, amelyekkel a jelen időközi felülvizsgálattal összefüggésben szintén kapcsolatba lépett. Emellett az érintett ország képviselőit a vizsgálat megindításakor tájékoztatták arról, hogy az exportáló gyártók részéről tanúsított kellő együttműködés hiányában a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megállapításait – az alaprendelet 18. cikkének megfelelően – a rendelkezésre álló tényekre alapozza. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló tények alapján tett ténymegállapítások kedvezőtlenebbnek bizonyulhatnak az érintett fél számára.

(190)

A tartósított mandarinok ügyében hozott ítéletben a Bíróság által elemzett körülmény azon erőfeszítések szintje volt, amelyeket a Bizottság annak érdekében kellett volna tennie, hogy azáltal szerezzen releváns információkat az áron vagy a számtanilag képzett értéken alapuló rendes érték számítása tekintetében egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország belföldi gyártóitól, hogy együttműködésre törekszik azonosított potenciális analóg piacokkal.

(191)

A jelen vizsgálatban az információk hiányát azon felek együttműködésének széles körű hiánya okozta, amelyek ténylegesen a vizsgálat tárgyát képezték. Ahogy a (186) preambulumbekezdésben említettük, a feleket ismételten felhívták az együttműködésre, de ennek nem tettek eleget. Vagyis a tartósított mandarinok ügyétől eltérően a Bizottság aktívan és ismételten megpróbálta elérni az érintett felek együttműködését. A tartósított mandarinok ügye és a jelen vizsgálat közötti párhuzam tehát nem megalapozott.

(192)

A Bizottság értékelte egyéb források, beleértve a kínai statisztikák hasznosságát. Megállapította, hogy az alternatív források nem voltak megfelelőek a jelen vizsgálat céljaira, mivel nem voltak kellően részletesek ahhoz, hogy lehetővé tegyék új különbözetek kiszámítását. Emellett a kínai statisztikákról megállapítást nyert, hogy azok nincsenek összhangban az Eurostat statisztikáival, mivel például jelentősen magasabb szintű importot mutatnak, mint amelyről az Eurostat beszámol. A javasolt alternatív forrásokat tehát nem lehetett felhasználni. Egyes felek azt is javasolták, hogy a Bizottság törekedjen együttműködésre a legnagyobb importáló tagállamok vámhatóságaival annak érdekében, hogy elemezzék a Kínából importált különböző terméktípusokat. Ezen állításra válaszul a Bizottság úgy tekintette, hogy a gyakorlati kivitelezhetetlenségtől eltekintve, még ha be is szereznék ezen adatokat, azok nem pótolnák az együttműködés elmaradása által okozott információhiányt. Ennek oka különösen az, hogy az elemzés szükséges szintje nem alapozható pusztán olyan számlákra, amelyeken nem írják le a releváns terméktípust az ésszerű terméktípus-összehasonlításhoz szükséges részletességgel.

(193)

Több fél úgy is érvelt, hogy a Bizottság nem végezte el a Kínából származó importok termékösszetételének elemzését, annak érdekében, hogy tisztességesen összehasonlítsa a behozatalt az Unióban gyártott kerékpárokkal, abból a célból, hogy objektív és tisztességes összehasonlítást érjen el a kár és az áralákínálás meghatározásában. Emellett a felek úgy érveltek, hogy a Bizottság a (5) preambulumbekezdésben hivatkozott korábbi vizsgálat során meghatározott áralákínálási adatra hivatkozott, amelyet az Eurostat átlagos árai alapján számítottak ki, anélkül, hogy ismerték volna a behozatal tényleges összetételét. Emellett olyan érvelést is előadtak, amely szerint a Bizottság semmilyen erőfeszítést sem tett annak érdekében, hogy megállapítsa, az importált termékek tényleges összehasonlíthatók voltak-e az Unióban gyártott kerékpárokkal, és ezért a Bizottságnak az együtt nem működő gyártókkal összefüggésben elvégzett áralákínálási elemzése hibás. A fenti okok miatt a felek úgy érveltek, hogy azt is meg kell állapítani, hogy a Bizottság elmulasztotta az objektív értékelést, és azt, hogy megfelelő indokolást adjon azon megállapítására, amely szerint az uniós gazdasági ágazatot továbbra is jelentős kár éri.

(194)

E tekintetben meg kell jegyezni, ahogy arra a (160) preambulumbekezdésben is rámutattunk, hogy azon együttműködő exportáló gyártók áralákínálását, amelyek esetében a dömpinget megállapították, tényleges ellenőrzött exportárai (CIF közösségi határparitás) alapján számították ki, a dömpingellenes vámmal együtt, és e nélkül is, figyelembe véve a felülvizsgálati időszak alatti exportjaik termékösszetételét. Ugyanakkor mivel a kínai exportáló gyártók együttműködése nagyon alacsony szintű volt, és ebből következően az együttműködő kínai exportáló gyártókra vonatkozó megállapítások, ahogy azt a (145) preambulumbekezdésben említettük, nem tekintetők reprezentatívnak Kína egésze tekintetében, a (3) preambulumbekezdésben említett módosítást eredményező időközi felülvizsgálat során megállapított áralákínálási szintek nem módosíthatók.

(195)

Az együttműködés széles körű elmaradásával szembesülve a Bizottságnak a rendelkezésre álló tények alapján kellett meghatároznia az országos dömping, áralákínálás és kár megszüntetéséhez szükséges szinteket. Ebben az összefüggésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a (192)–(194) preambulumbekezdésekben ismertetett okokból alternatív információforrások nem használhatók. Ennélfogva, ellentétes megállapítás hiányában, a Bizottság a (3) preambulumbekezdésben említett módosítást eredményező időközi felülvizsgálat során megállapított, az országos dömping, áralákínálás és kár megszüntetéséhez szükséges szinteket vette alapul a jelen vizsgálat céljaira.

(196)

A Bizottság megerősíti, hogy a felek állításával ellentétben az alkalmazott referenciaszintek a (3) preambulumbekezdésben említett 1095/2005/EK rendeletben elvégzett hatályvesztési felülvizsgálat során megállapított szintek, nem pedig a 990/2011/EU végrehajtási rendeletben elvégzett hatályvesztési felülvizsgálat során megállapított szintek.

(197)

Emellett a felek azzal is érveltek, hogy a Bizottság elmulasztotta elemezni a nemzeti vámeljárások állítólagos hibáit, amelyek megakadályozták a kínai importárak tisztességes összehasonlítását. Emlékeztetni kell arra, hogy a jelen vizsgálatban az együttműködés széles körű hiánya miatt nem végezhető ésszerű árösszehasonlítás, és ezért ilyen körülmények között a Bizottság az állítást irrelevánsnak tekintette.

(198)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a dömpinggel és a kárral kapcsolatos körülmények jelentősen megváltoztak-e, és hogy indokolt-e a változást tartósnak tekinteni.

(199)

A három együttműködő kínai gyártó a korábbi vizsgálat során maradványvám alá esett, míg a jelen vizsgálat során egyedi vámtételt számítottak ki számukra. Ahogy azt a (113) és (115) preambulumbekezdésben említettük, mindhárom kínai exportáló gyártó megfelel az egyéni elbánáshoz szükséges valamennyi előírásnak. Az iratokban nem szerepelt olyan információ, amely arra utalt volna, hogy az érintett együttműködő exportáló gyártók helyzete belátható időn belül megváltozhatna.

(200)

Emellett a vizsgálat azt mutatta, hogy a módosítást eredményező időközi felülvizsgálat során alkalmazott kínai exportkvótarendszert a kínai kormány megszüntette, és nem valószínű, hogy azt visszaállítják, különösen a (203) preambulumbekezdésben tárgyalt, a kerékpárágazatot érintő exportorientált kormányzati politikákra is figyelemmel. Ezenfelül a vizsgálat nem tárt fel arra vonatkozó bizonyítékot, hogy e három vállalat exportárképzési politikája belátható időn belül jelentősen megváltozik.

(201)

Ennélfogva a Bizottság úgy tekintette, hogy a három együttműködő kínai exportáló gyártó tekintetében kiszámított dömpingkülönbözetet eredményező megváltozott körülmények tartósak.

(202)

A Kínával szemben alkalmazott országos vámot illetően a vizsgálat nem tárt fel semmilyen megváltozott körülményt, ezért a Bizottság javasolja azon vámszint fenntartását, amelyet a módosítást eredményező időközi felülvizsgálat során alakítottak ki.

(203)

Azt is megvizsgálták, szükség van-e az intézkedés további alkalmazására a dömping ellensúlyozásához. A kínai kerékpárgyártók szövetsége szerint Kína teljes kerékpár-kibocsátása 2011-ben 83,45 millió darab volt, ami 2,3 %-os növekedést jelent 2010-hez képest. Emellett a kínai kerékpáripar továbbra is exportorientált. Így 2011-ben Kína 55,72 millió kerékpárt exportált, a teljes gyártás 67 %-át, ami 4,2 % csökkenést jelent 2010-hez képest. A belföldi értékesítés körülbelül 23,73 millió darab volt 2011-ben. A legfontosabb gyártási régió Kínában Tiencsin, ahol 2011-ben a teljes kibocsátás körülbelül felét gyártották. Tiencsin 12. ötéves tervre szóló városi könnyűipari és textilipari fejlesztési terve szerint a kerékpárgyártásra szakosodott új ipari parkokat alakítanak ki e területen. Ebből következően 2015-ben a tiencsini terület gyártási kapacitása a becslések szerint 55 millió darab kerékpár lesz, volt, ami 44 %-os növekedést jelent 2011-hez képest, és a kibocsátás felét exportra szánják (ez több, mint az Unió teljes fogyasztása a kerékpárok piacán a felülvizsgálati időszak során).

(204)

Emellett a három együttműködő vállalat 72 % és 81 % közötti kapacitáskihasználásról számolt be a felülvizsgálati időszak során. Kivetítve a kínai gazdasági ágazat többletkapacitását több mint 25 millió kerékpárra becsülhetjük, ami több mint kétszerese az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszak alatti teljes gyártásának, és 24 %-kal magasabb az uniós teljes fogyasztásnál. Emellett, mivel a kerékpárgyártás munkaigényes, úgy tűnik, hogy a Kínában rendelkezésre álló jelentős mennyiségű olcsó munkaerőnek köszönhetően a kínai gyártók meglehetősen gyorsan képesek új kapacitásokat létrehozni.

(205)

Emellett a mennyiség tekintetében az uniós piac a világon a második legnagyobb, a kínai piac után, ami igen vonzóvá teszi az Uniót a potenciális kereslet szempontjából.

(206)

A kijátszás feltárását célzó vizsgálat megállapításai (lásd a (14) preambulumbekezdést) megerősítik, hogy az uniós piac továbbra is vonzó piacot jelent a kínai exportáló gyártók számára, amelyek intézkedések hiányában nagy valószínűséggel ismét jelentős mennyiséget irányítanának az Unióba.

(207)

Emellett Kína egyéb potenciális jelentős exportpiacai dömpingellenes intézkedéseket alkalmaznak (Kanada (28)), ami szűkíti a kínai export számára vámok nélkül hozzáférhető harmadik országbeli potenciális piacokat.

(208)

Emlékeztetni kell arra, hogy az Egyesült Államokban korábban volt belföldi kerékpárgyártás, és dömpingellenes vámokat vetettek ki Kínával szemben. Ugyanakkor miután a dömpingellenes vámokat a 90-es évek végén hatályon kívül helyezték, a kínai import jelentős mennyiségben jelent meg az Egyesült Államok piacán. A belföldi gyártás az ezt követő években szinte megszűnt. 2011-ben becslések szerint az Egyesült Államokban értékesített kerékpárok 99 %-át importálták, 93 %-ot Kínából, 6 %-ot pedig Tajvanból. Az Egyesült Államokban a belföldi kerékpárgyártást évi 56 000 darabra becsülik, körülbelül 16 millió kerékpárt kitevő évi fogyasztás mellett. Az Egyesült Államok teljes kerékpárpiacát (beleértve a kapcsolódó alkatrészek és kiegészítők értékesítését is) 2011-ben 6 milliárd USD-re értékelték.

(209)

Végkövetkeztetésként megállapítható, hogy a kínai kerékpárgyártó ágazat exportorientált gazdasági ágazat, amely korábban világszerte több piacon követett már tisztességtelen árképzési politikát. Emellett a kijátszások feltárását célzó vizsgálat megállapításai megerősítették, hogy a kínai exportőrök továbbra is érdeklődést tanúsítanak az uniós piac iránt. Emellett e magatartás arra utal, hogy amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyezik, nagyon valószínű, hogy az uniós piac az alacsony árú kínai import célkeresztjébe kerül, a belföldi piac átvételének céljából. Ennélfogva azt lehet megállapítani, hogy az intézkedések további alkalmazására továbbra is szükség van a dömping ellensúlyozásához.

(210)

Az ismertetést követően olyan érvelés fogalmazódott meg, amely szerint az elemzés figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a kínai gyártási növekedést korlátozza a munkaerő rendelkezésre állása, valamint, hogy Kína elveszíti az egyéb preferenciális kereskedelmi egyezmény hatálya alá tartozó dél-ázsiai országokkal szemben fennálló munkaerőköltség-előnyét. Az együttműködés hiánya miatt az állítást nem lehetett ellenőrizni, ezért azt a Bizottság figyelmen kívül hagyta.

(211)

Ami a hivatalból indított időközi felülvizsgálat indokait illeti, a vizsgálat az uniós kerékpárágazat szerkezetében bekövetkezett alábbi változásokat vizsgálta meg. i. a teljes gyártási ciklus felváltása (részleges) összeszerelési műveletekkel, melyek során importált alkatrészeket használnak fel; ii. a költségszint változása a bővítés és áthelyezés, valamint a közép- és kelet-európai új gyártólétesítmények felállítása következtében; iii. növekvő mértékű váltás a nyersanyag-felhasználás terén az acélról az ötvözetekre, a fogyasztói tendenciák nyomán. A (162) preambulumbekezdésben szereplő megállapítások eredményeként a fent említett fejlemények jelenleg is folyamatban vannak, azok globális jellegűek, ezért nem várható, hogy az előrelátható jövőben megváltoznak.

(212)

Ami a kár folytatódásának valószínűségére vonatkozó értékelést illeti, figyelemmel az uniós gazdasági ágazat (184)–(187) preambulumbekezdésekben leírt, már így is sérülékeny helyzetére, az is valószínű, hogy az uniós gyártók nem lesznek képesek ellenállni a további árnyomásnak, amelyet a kínai dömpingelt import okozna, és ennek következtében arra kényszerülnének, hogy elhagyják az uniós piacot, aminek következménye a foglalkoztatás és a beruházások, a technológia és a know-how elvesztése lenne (lásd a (247) és (248) preambulumbekezdéseket). Ennélfogva azt a következtetést kell levonni, hogy ebben az esetben az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető a kár folytatódása.

(213)

Egyes felek úgy érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazat nem szenved jelentős kárt, mivel a nyilvánosan elérhető információk arra utalnak, hogy pénzügyi helyzete kedvező. Meg kell jegyezni, hogy a Bizottság az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét a vizsgálat során az uniós gyártók reprezentatív mintájától gyűjtött és ellenőrzött információk alapján értékelte. Ezt az értékelést nem helyettesíthetik az egyes uniós gyártókra vonatkozó nyilvánosan elérhető információk, még akkor sem, hogy gyártásuk és értékesítésük értéke állítólag jelentős. Ennélfogva a vizsgálat (162)–(187) preambulumbekezdésben elemzett megállapításai ellentmondanak az e felek által benyújtott információknak. Ezért az állításukat megalapozatlannak tekintették.

(214)

Amellett is érveltek, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása hátrányos megkülönböztetéssel járna, mivel az egyéb harmadik országokból, különösen Srí Lankából származó behozatalok állítólagosan dömpingeltek, és kárt okoznak, ugyanakkor az ezen országokból származó behozatalokkal szemben nem alkalmaznak dömpingellenes intézkedéseket. A kijátszás feltárását célzó vizsgálat eredményeként a dömpingellenes intézkedések kiterjesztésre kerültek a kerékpárok többek között Srí Lankáról származó behozatalára. Emellett nem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely azt támasztaná alá, hogy az érintette ország valódi gyártói dömpingelnének. Ennélfogva a Bizottság a fél által előterjesztett érvet megalapozatlannak ítélte és elutasította.

(215)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének és 3. cikke (7) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár az érintett dömpingelt behozatalok miatt következett-e be. A dömpingelt behozataltól eltérő egyéb, az uniós gazdasági ágazatot ugyanakkor kárral fenyegető ismert tényezőket is megvizsgáltak annak biztosítására, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges károkat ne tulajdonítsák a dömpingelt behozatalnak. Különösen a kijátszás feltárását célzó vizsgálat eredményeit elemezték.

(216)

A figyelembe vett időszakban a Kínából származó behozatal csökkent, a felülvizsgálati időszak során 2,9 %-os piaci részesedést képviselve. E viszonylag alacsony és csökkenő piaci részesedést az Indonéziából, Malajziából, Srí Lankából és Tunéziából származó kijátszó behozatalokkal összefüggésben kell vizsgálni (lásd a (223) és (224) preambulumbekezdést).

(217)

Ahogyan azt a (160) preambulumbekezdés is említi, megállapítást nyert, hogy a Kínából érkező import továbbra is jelentősen alákínált az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak az uniós piacon, ezzel jelentős nyomást gyakorolva az uniós piac árszintjére.

(218)

Ugyanakkor a legtöbb kármutató csökkenő tendenciát jelzett, különösen a gyártási (– 19 %), és az értékesítési mennyiség (– 9 %), a kapacitás (– 5 %) és a kapacitáskihasználás (– 14 %).

(219)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége a figyelembe vett időszak során csökkent, az uniós gazdasági ágazat pedig a kínai árnyomás miatt közel került a nyereségküszöbhöz. Emiatt az uniós gazdasági ágazat nem volt képes nyereséges szintekre növelni az árait anélkül, hogy jelentős piaci részesedést veszítene.

(220)

Megállapítást nyert tehát, hogy a kerékpárok dömpingelt árú importja által gyakorolt nyomás döntő hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat jelenlegi sérülékeny gazdasági helyzetére.

(221)

Az ismertetést követően az az érvelés fogalmazódott meg, hogy a csökkenő gyártási szintek és kapacitás-kihasználás relevanciáját a Bizottság nem indokolta meg megfelelően, figyelemmel különösen arra, hogy úgy tekintette, hogy a gyártás visszaesése nem gyakorolt hatást a nyereségességre. Meg kell jegyezni, hogy minden kárelem releváns az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzése szempontjából, függetlenül attól, hogy egy konkrét esetben hatással vannak-e a nyereségesség szintjére. Ahogy a (237) preambulumbekezdésben kifejtjük, a nyereségesség és a nyereséghez kapcsolódó egyéb mutatók visszaesését nem a zsugorodó piac okozta, hanem az a dömpingelt kínai behozatal folyamatos nyomásának volt betudható. Ezt az érvelést ezért a Bizottság elutasította.

(222)

Ugyanaz a fél azt is kifejtette, hogy a kínai import piaci részesedésének alakulását nem elemezték megfelelően, mivel az elemzés nem terjedt ki az import hirtelen visszaesésére a figyelembe vett időszak folyamán. A fél azt is előadta, hogy az okozati összefüggés elemzése nem vette figyelembe ezen exportok növekvő ártendenciáját. Ezen érvre válaszul emlékeztetni kell arra, hogy a kínai behozatal csökkenő mennyiségét a párhuzamosan folyó, a kijátszás feltárását célzó vizsgálattal összefüggésben kell vizsgálni (lásd a (216) preambulumbekezdést). A kínai behozatal Eurostat alapján megállapított ártendenciája nem releváns, mivel nem veszi figyelembe a kijátszó országokon keresztül zajló kínai import árainak alakulását. Ezen indokok alapján tehát a Bizottság az érvelést elutasította.

(223)

Ahogy a (15) preambulumbekezdésben említettük, a kijátszás feltárását célzó vizsgálat a Kínával szemben hatályos intézkedések kijátszását állapította meg, összeszerelési műveletek és az Indonéziában, Malajziában, Srí Lankán és Tunéziában történő átrakodás révén. E megállapítások alapján a szóban forgó országokból származó, az Eurostat adatai szerinti importmennyiség és az ismert valódi gyártók (vagyis az 501/2013/EU rendeletben meghatározott okok alapján mentességre jogosult gyártók) által exportált mennyiség közötti különbözetet a hatályban lévő intézkedéseket kijátszó behozatalnak tekintették (a továbbiakban: a kijátszó behozatalok).

(224)

Az okozati összefüggés elemzésével összefüggésben e behozatalokat úgy tekintették, hogy azok ténylegesen Kínából származnak, és ezért azokat a közvetlenül Kínából származó behozatalokkal együtt kell megvizsgálni. Ennek alapján a Kínából származó behozatal így megállapított mennyisége a felülvizsgálati időszak során 1 904 761 darab volt. 2008-ban a behozatal 2 321 240 darabot tett ki. A behozatal 2009-ben 1 802 101 darabra csökkent, vagyis 22 %-kal, 2010-ben pedig szinte ugyanarra a szintre nőtt, mint 2008-ban, 10,6 %-os piaci részesedést érve el. Végül a behozatal a felülvizsgálati időszak során ismét csökkent 13 %-kal, 9,5 % piaci részesedést érve el. A figyelembe vett időszak során a behozatal mennyisége 18 %-kal csökkent. A zsugorodó piaccal összefüggésben (lásd a (153) preambulumbekezdést), az importált mennyiségek ismertetett csökkenése nem eredményezett jelentős piaci részesedésvesztést, mivel az a figyelembe vett időszak során csak 0,8 %-kal csökkent. Mivel a Kínából származó behozatalok és a kijátszó behozatalok termékösszetétele nem ismert, nem ésszerű összehasonlítani e behozatalok árait az uniós gazdasági ágazat uniós piacon alkalmazott áraival.

16.   táblázat

A Kínából származó behozatal és az Indonéziából, Malajziából, Srí Lankából és Tunéziából származó kijátszó behozatal együttesen

(225)

Az ismertetést követően egyes felek úgy érveltek, hogy a kijátszó behozatalok hatásának elemzése hiányos volt, mivel kizárólag a mennyiségi hatásokon alapult, és ezáltal nem tartalmazott a termékösszetétel elemzésén alapuló árösszehasonlítást. Állításuk szerint az elemzés ezen hiánya egy eljárási hiba eredménye volt, mivel a termékösszetétel elemzése az érintett országok exportáló gyártói részéről tanúsított együttműködés ellenére maradt el. Emellett azt is állították, hogy az ezen országokból származó, az Unióba irányuló import alsó árkategóriába tartozó gyermek- és egyéb kerékpárokat érint, amelyek nem versengenek az Unióban gyártott kerékpárokkal. Ezen érvre válaszul a Bizottság megjegyezte, hogy a (192) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt nem lehetett elvégezni a termékösszetétel elemzését. Emellett a kijátszó behozatalok többsége olyan átrakodás volt, amelyek esetében nem állt rendelkezésre a termékösszetételre vonatkozó információ. Végül meg kell jegyezni, hogy az uniós gyártókról megállapítást nyert, hogy minden termékszegmensben folytatnak gyártást; ennélfogva a gyermek- és egyéb kerékpárok állítólagosan nem versengő importjával kapcsolatos állításról a Bizottság megállapította, hogy az megalapozatlan.

(226)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal a felülvizsgálati időszak során 6 931 333 darabot tett ki. A behozatal e szintje a figyelembe vett időszakban enyhe, 1 %-os növekedést tükrözött.

(227)

Figyelemmel az uniós fogyasztás zsugorodására, az egyéb harmadik országból származó behozatalok piaci részesedése nagyobbrészt stabil maradt, a felülvizsgálati időszak során 34 %-ot érve el.

(228)

Továbbra is Tajvan volt az Unióba exportáló fő ország, viszonylag állandó piaci részesedéssel a figyelembe vett időszakban, ami a felülvizsgálati időszak során az uniós fogyasztás 14 %-át jelentette.

(229)

Thaiföld az Unióba exportáló második legnagyobb ország. Piaci részesedése 2 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszakban, azaz a 2008-as 7 %-ról a felülvizsgálati időszak alatt 5 %-ra csökkent.

(230)

Ahogyan az a (157) preambulumbekezdésből kiderül, az Eurostat szerinti árak nem veszik figyelembe az egyes országokból származó különböző termékösszetételeket, ezért az ártrendeket csak indexek jelzik. Mivel a más harmadik országokból származó behozatalok termékösszetétele nem ismert, nem ésszerű összehasonlítani e behozatalok árait az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon alkalmazott árakkal.

(231)

Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy csak a Tajvanból származó behozatal mennyisége haladta meg a Kínából származó behozatalt (a kijátszó behozatalokkal együtt). E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Tajvanból származó kerékpárimport rendszerint a felső kategóriát célozza, és ezzel ellentétes bizonyítékot nem terjesztettek elő. Ezért megállapítást nyert, hogy e behozatal nem tekinthető az uniós gazdasági ágazatot ért kár okának.

(232)

Több fél azt állította, hogy az egyéb harmadik országból származó behozatalok a kínai behozataloknál alacsonyabb áron történtek, és ezért nem a kínai import okozta az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt. Ez az érv nem fogadható el, mivel az átlagos importárak nem határozhatók meg az Eurostat adatai alapján a (157) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt, és így ennek alapján nem lehet következtetést levonni.

(233)

Egy másik fél azt állította, hogy a harmadik országból származó, 2011. január 1-jétől az általános preferenciarendszer (GSP) hatálya alá tartozó importok várhatóan növekedni fognak (Kambodzsa és Banglades). Ugyanakkor az importárakra és mennyiségekre gyakorolt hatást és az uniós piacra gyakorolt hatást nem lehet előzetesen értékelni. Emellett nem állt rendelkezésre információ ezen országok arra vonatkozó képességéről, hogy növeljék a gyártási kapacitásukat és az uniós piacra irányuló értékesítéseik mennyiségét. Ennélfogva ezen az alapon nem lehet határozott következtetést levonni, és ezt az állítást el kellett utasítani.

(234)

Az ismertetést követően a felek azt állították, hogy a preferenciális kereskedelmi egyezmények hatálya alá tartozó országokból származó import hatásának elemzése nem volt megfelelő, mivel az ezen országokból származó import állítólag jelentős mennyiségű volt a kínai importhoz képest, és annak egy része jelentősen alacsonyabb áron történt. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy Kína a második legnagyobb, az Unióba exportáló ország. Az egyéb harmadik országból származó import mennyisége a Kínából származó import mennyisége alatt maradt. Emellett ezen országokkal szemben nem hivatkoztak dömpingre. Ennélfogva a Bizottság megállapította, hogy az ezen országokból származó import nem járhatott olyan hatással, amely megszüntetné a megállapított okozati összefüggést a Kínából származó dömpingelt import jelentős mennyisége, és az ezzel egybeeső, az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár között. Ezen indokok alapján a Bizottság az érvelést elutasította.

17.   táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal  (29)

(235)

Amint az a (153) preambulumbekezdésben szerepel, 2008-tól a felülvizsgálati időszakig a fogyasztás 10 %-kal csökkent. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazatnak sikerült fenntartania, sőt kissé növelnie is piaci részesedését (lásd a (168) preambulumbekezdést). Ezért a csökkenő piac nem lehet a kár forrása.

(236)

Egyes felek azt állították, hogy az Unióban uralkodó negatív gazdasági feltételek hatással voltak a fogyasztók vásárlási magatartására a figyelembe vett időszak során. Azt is állították, hogy az Unióban 2011-ben jellemző kedvezőtlen időjárási viszonyok legalábbis részben kihatottak az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Állítólag e tényezők eredményezték, hogy összességében csökkent a fogyasztás a kerékpárok piacán az Unióban.

(237)

A vizsgálat valóban rámutatott, hogy az uniós fogyasztás csökkent a figyelembe vett időszak során. Ugyanakkor, ahogy azt a (234) preambulumbekezdésben említettük, a piac zsugorodása nem tekinthető a kár forrásának.

(238)

E felek azt is állították, hogy a gyártás és a foglalkoztatás csak azért esett vissza, mert követte a fogyasztási tendenciát, nem pedig a dömpingelt importok miatt. Ugyanakkor, mivel a kerékpárágazatot nem jellemzik magas állandó költségek, a gyártás csökkenése nem befolyásolta az uniós kerékpárágazat nyereségességét. A foglalkoztatást illetően ez az uniós gazdasági ágazat szerkezetátalakítási folyamatának eredménye. Mindenesetre e fejlemény nem magyarázza az egyéb kármutatókat érintő negatív tendenciákat.

(239)

Az egy együttműködő exportáló gyártótól származó nem dömpingelt behozatal elhanyagolható mennyiséget képviselt, vagyis a Kínából származó teljes import közel 0 %-át, így nem lehetett észrevehető hatása az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(240)

Amellett is érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt az elektromos kerékpárok fejlődése okozta, amelyek állítólag helyettesítik az érintett terméket. Ugyanakkor az elektromos kerékpárok fejlődése igen friss, és csak marginális értékesítési mennyiségeket eredményezett a felülvizsgálati időszak alatt. Ezért nem lehettek hatással az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(241)

Az ismertetést követően egy fél azt állította, hogy a Bizottság elmulasztotta elemezni a piac és az uniós gazdasági ágazat elismert szerkezeti változásai által a kárral és az okozati összefüggéssel kapcsolatos elemzésre gyakorolt hatást. Példaként a fél arra hivatkozott, hogy a Bizottság gyártási költségekre vonatkozó elemzésében nem tért ki a gyártás kelet-európai országokba történő áthelyezésére. Ezen állításra válaszul a Bizottság megjegyezte, hogy a változások tartós jellegére vonatkozó elemzést elvégezte (lásd a (162) preambulumbekezdést) és azt állapított meg, hogy a változások tartósak (lásd a (211) preambulumbekezdést). Ezért új kárelemzést végzett, uniós gyártóknak a szerkezeti változásokat tükröző mintáján. Ennélfogva a Bizottság úgy véli, hogy e változások hatását megfelelően figyelembe vette a kárral és az okozati összefüggéssel kapcsolatos elemzésben. Ezt az érvelést ezért a Bizottság elutasította.

(242)

A zsugorodó uniós fogyasztás ellenére megállapítást nyert, hogy a kínai kerékpárok jelentős mennyiségű közvetlen vagy kijátszó importja jutott be az uniós piacra. E behozatalok stabil és jelentős piaci részesedése a figyelembe vett időszak során egybeesett az uniós gazdasági ágazat folyamatos gazdasági sebezhetőségének időszakával (lásd a (184)–(187) preambulumbekezdést). Ezért megállapítható, hogy okozati összefüggés van a Kínából származó (közvetlen és kijátszó) behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között.

(243)

A Bizottság egyéb tényezőket is megvizsgált, mint az egyéb harmadik országokból származó behozatalok hatása, a fogyasztás alakulása, a gazdasági válság és az éghajlati viszonyok, a nem dömpingelt importok, és az elektronikus kerékpárok fejlődése. Ezen tényezők egyike sem bizonyult elég jelentősnek ahhoz, hogy megszakítsa a dömpingelt kínai behozatal és az elszenvedett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

(244)

A fenti elemzés alapján – amely egyértelműen elkülönítette az összes ismert tényező uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásait a dömpingelt kivitel káros hatásaitól –, azt a következtetést lehet levonni, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal, a kijátszó behozatalokkal együtt, az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(245)

A Bizottság az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó következtetés ellenére léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra az egyértelmű következtetésre vezetnének, hogy a Kínából származó behozatalok vonatkozásában a dömpingellenes intézkedések kiszabása az alább meghatározott mértékben (lásd a (279) preambulumbekezdést) nem szolgálja az Unió érdekeit.

(246)

Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálatok során az intézkedések elfogadását nem tekintették ellentétesnek az Unió érdekeivel. Továbbá az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálat, tehát olyan helyzetet elemez, amelyben dömpingellenes intézkedések vannak hatályban, lehetővé tette, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges túlzott hátrányos hatását is értékeljék.

(247)

Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek – így az uniós gazdasági ágazat, a kerékpáralkatrész-gyártók, a független importőrök és a felhasználók érdekeinek – megítélésén alapult.

(248)

A vizsgálat kimutatta, hogy az iparág helyzete továbbra is veszélyeztetett. Figyelemmel a Kínából származó dömpingelt import jelentős mennyiségére, és a dömping és a kár folytatódásának valószínűségére, erős a valószínűsége, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gyártás megszűnne.

(249)

Az uniós gazdasági ágazat jelentős mértékben hozzájárul a technológiai innovációhoz és melléktermékekhez, mint a nemrégiben kifejlesztett elektromos segédhajtású kerékpárok (Electronically Power Assisted Cycles, EPAC), valamint az elektromos kerékpárok, amelyek nem lennének gazdaságilag életképesek, ha nincs uniós kerékpáripar. Emellett az uniós gazdasági ágazat hozzájárul olyan környezetvédelmi célokhoz, mint a közlekedés zöldebbé tétele és a széntelenítés.

(250)

Az uniós gazdasági ágazat emellett húzóerőt jelent a kapcsolódó gazdasági ágazatok számára, mint a kerékpáralkatrészek, kerékpár-kiegészítők gyártása és a kapcsolódó szolgáltatások. Összességében az uniós gazdasági ágazat közvetlenül és közvetve 60 000 és 70 000 közötti számú munkahelyet teremt az uniós piacon.

(251)

Az uniós gazdasági ágazat erőfeszítéseket tett a szerkezetátalakítás érdekében és beruházott az innovációba, ami elveszne, ha az uniós gazdasági ágazat megszűnne. Ezzel szemben az intézkedések hatályban tartásával az uniós gazdasági ágazat számára, amely így értékesítési volumenét fenn tudná tartani és esetleg növelni is tudná, ezáltal a beruházások megfelelő megtérülését érve el ahhoz, hogy folytathassa az új technológiákba és az innovációba történő újraberuházást.

(252)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetével kapcsolatos, a (184)–(187) preambulumbekezdésben szereplő következtetésekre figyelemmel várható, hogy az intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete jelentősen romlani fog, és végül a gyártás megszűnésének kockázatával jár. Ezért a dömpingellenes intézkedések az uniós gazdasági ágazat érdekében állnak.

(253)

A vizsgálat során a kerékpáralkatrész-gyártók szövetsége (COLIPED) jelentkezett. A COLIPED arra vonatkozó információkat szolgáltatott, hogy körülbelül 370 olyan vállalat van az Unióban, amelyek alkatrészeket szállítanak a kerékpárgyártóknak, és amelyek körülbelül 16 000 embert foglalkoztatnak. A beszállítói ágazat az uniós kerékpárgyártás folyatatásától függ.

(254)

53 kerékpáralkatrész-gyártó jelentkezett, támogatva az intézkedéseket, amelyek a kerékpárgyártó ágazat becsült 1,2 milliárd EUR összegű összforgalmának 39 %-át képviselik. A kerékpáralkatrész-gyártók számára előnyös a hatályos intézkedések kiterjesztése a lényeges kerékpár-alkatrészekre (lásd az (1) preambulumbekezdést). A fennálló mentességi rendszer (lásd az (1) preambulumbekezdést) ösztönzi a helyi kerékpáralkatrész-gyártást, mivel a felhasznált kerékpár-alkatrészekben az összérték 60 %-a alatti szintre korlátozza a kínai tartalmat. A hatályos intézkedések eredményeként az uniós gazdasági ágazat képes volt fejlődni és olyan új projektekbe beruházni, amelyek célja egyes lényeges alkatrészek Unión belüli gyártásának folytatása volt.

(255)

E tekintetben megállapítást nyert, hogy az intézkedések hiányában és az uniós kerékpárgyártás várható befejeződése esetén az uniós kerékpáralkatrész-gyártási ágazat szintén negatív következményekkel szembesülne, mivel elveszítenék vevőiket. Ezért arra lehet következtetni, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelése a kerékpáralkatrész-gyártó ágazat érdekét szolgálná.

(256)

Az Európai Kerékpárosok Szövetsége (European Cyclists’ Federation, ECF), az Európában működő nemzeti kerékpáros-szövetségek csúcsszervezete támogatta a hatályos dömpingellenes intézkedések folytatását. Az ECF érvelése szerint a helyi gyártás a fogyasztók érdekét szolgálja, mivel biztosítja a minőséget és a biztonságot, valamint a szakosodott ügyfélszolgálatot.

(257)

Az ECF állítása szerint a kínai import fokozódása negatív hatással lennel az Unió kiváló minőségi és biztonsági színvonalára, a fogyasztó kárára.

(258)

A dömpingellenes vámok fogyasztói árra gyakorolt hatását nem tartják jelentősnek, mivel az uniós kerékpárgyártók többsége a mentességi rendszer hatálya alatt működik, vagyis a Kínából vámmentesen importálható lényeges kerékpáralkatrészek aránya a felhasznált alkatrészek összértékének legfeljebb 60 %-a lehet.

(259)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatok megállapításai szerint az intézkedések hatása nem lesz jelentős a felhasználókra/fogyasztókra nézve. Az intézkedések fennállása ellenére a Kínából, illetve az intézkedések hatálya alatt nem álló országokból származó kerékpárok elérhetők. Ezért arra lehet következtetni, hogy a dömpingellenes intézkedések nincsenek jelentős hatással az uniós felhasználókra.

(260)

Az ismertetést követően egy fél azzal érvelt, hogy az elemzés során elmulasztották figyelembe venni az intézkedések által a felhasználókra gyakorolt negatív hatást, amit az intézkedések eredményeként előállt többletköltségek jelentenek. Meg kell jegyezni, hogy a fogyasztókat képviselő ECF minőségi és biztonsági okokból az intézkedések támogatása mellett foglalt állást (lásd a (255) preambulumbekezdést). Emellett a mentesítési rendszer folytán a fogyasztók számára már előnyt jelent az egyes kerékpár-alkatrészek alacsonyabb ára (lásd a (257) preambulumbekezdést). Ezért a Bizottság az érvelést megalapozatlannak találta.

(261)

A független importőrök egyike sem működött együtt a vizsgálatban. Ezért nem lehetett értékelni az intézkedések hatását a felülvizsgálati időszak alatt. Azt is meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes intézkedések célja nem a behozatalok megakadályozása, hanem a tisztességes kereskedelem visszaállítása és annak biztosítása, hogy a behozatal ne kárt okozó dömpingárakon történjen.

(262)

Emlékeztetni kell arra, hogy vannak más importforrások is, és a kerékpárfogyasztás körülbelül 45 %-a valójában importált kerékpár.

(263)

Mivel a Kínából tisztességes áron érkező behozatal továbbra is beléphet az uniós piacra, és a harmadik országokból származó behozatal is folytatódik, valószínűsíthető, hogy az importőrök hagyományos üzleti tevékenysége akkor is folytatódik majd, ha Kínából szemben a dömpingellenes intézkedések fennmaradnak. A módosított dömpingellenes intézkedések a három együttműködő exportáló gyártó esetében növelnék a Kínából származó behozatal lehetőségeit 0 %-os vagy csökkentett vám mellett. Ezért arra lehet következtetni, hogy a dömpingellenes intézkedések nincsenek jelentős hatással az uniós független importőrökre.

(264)

Az egyik fél érvelése szerint az intézkedések nem lennének hatékonyak, mivel az uniós gazdasági ágazat a majdnem 20 éve hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére is kárt szenved el. Meg kell jegyezni, hogy a hatályos intézkedések ellenére bebizonyosodott, hogy a kínai exportáló gyártók harmadik országokon keresztül kijátsszák az intézkedéseket, ami legalábbis részben megmagyarázza az uniós gazdasági ágazat helyzetét a felülvizsgálati időszak alatt. Ezért ezen érvet elutasították.

(265)

Az ismertetést követően egyes felek azzal érveltek, hogy a több mint huszonhárom éve fennálló intézkedéseket sem jogi, sem kereskedelempolitikai indokok nem támasztják alá. Ezen állításra válaszul meg kell jegyezni, hogy semmilyen időbeli korlát nem korlátozza az intézkedések időtartamát, ameddig kivetésük vagy fenntartásuk feltételei fennállnak. Emellett a szóban forgó intézkedések fenntartása indokolt, mivel a megállapítások megerősítették a kárt okozó dömping fennállását. Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat helyzetét tovább rontja a kijátszás. Emiatt a Bizottság ezt az érvet elutasította.

(266)

A Kínából származó kerékpárok behozatalára vonatkozó intézkedések fenntartása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat és az uniós kerékpáralkatrész-szállítók érdekeit szolgálná. Ezáltal az uniós gazdasági ágazat növekedhetne, és javíthatná a dömpingelt behozatal által okozott helyzetét. Továbbá az importőröket ez nem fogja jelentősen érinteni, mivel a tisztességes árú, Kínából és harmadik országokból származó kerékpárok továbbra is elérhetőek lesznek a piacon. Emellett a jelenlegi mentességi rendszer uniós gazdasági ágazat általi kiterjedt használata miatt megállapítást nyert, hogy a fennálló intézkedések hatása nem volt jelentős a felhasználókra/fogyasztókra nézve. Ezzel szemben, amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyezik, az uniós kerékpárgyártók valószínűleg beszüntetik tevékenységüket, ami az uniós kerékpáralkatrész-gyártók létét is veszélyeztetni fogja.

(267)

A fentiekre való tekintettel azt a következtetést lehetett levonni, hogy – az Unió érdekeit illetően rendelkezésre álló adatok alapján – nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése ellen szólnának, a lent megjelölt mértékben (lásd a (279) preambulumbekezdést).

(268)

A dömpinggel, az okozott kárral, és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket tekintetbe véve a 990/2011/EU végrehajtási rendelet által elrendelt fennálló intézkedéseket – az alábbiakban megjelölt kivételekkel – fenn kell tartani.

(269)

A Bizottság ezen intézkedések mértékének megállapításához a meglévő dömpingkülönbözeteket és az uniós gyártókat ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét vette figyelembe.

(270)

Az intézkedéseket úgy kell elrendelni, hogy megszüntesse a szóban forgó behozatalok által okozott károkat anélkül, hogy meghaladná a megállapított dömpingkülönbözetet. A káros dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor a Bizottság úgy ítélte meg, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyből fedezhetők az uniós gazdasági ágazat gyártási költségei és általában olyan, adózás előtti, ésszerű nyereség elérését teszi lehetővé, amelyet a gazdasági ágazat ilyen típusú ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, azaz a dömpingelt behozatal hatása nélkül, a hasonló termék Unióban történő értékesítése révén elérne. Az e számításhoz használt, adózás előtti haszonkulcs a kerékpáreladások forgalmának 8 százaléka. Ez ugyanaz, mint a korábbi vizsgálatban, mivel nem volt ok mértékének megváltoztatására.

(271)

Mivel a kínai együttműködés, ahogy azt a (22) és (24) preambulumbekezdésekben megállapítottuk, nagyon alacsony szintű volt, az együttműködő vállalatokra vonatkozó megállapítások nem tekinthetők reprezentatívnak az ország szempontjából. Ezért az egész országra kiterjedő dömpingkülönbözetet a jelen rendelet változatlanul fenntartja, az 1095/2005/EK rendelet által megállapított mértékben.

(272)

A két együttműködő kínai exportáló gyártó esetében, amelyek vonatkozásában a dömpinget megállapították, a kárkülönbözeteket azonos kereskedési szint mellett saját exportáraik és az érintett terméktípus uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árai összevetése alapján állapították meg. Nem számítottak kárkülönbözetet a harmadik vállalat esetében, amelynél nem állapítottak meg dömpinget. Az Oyama Bicycles (Taicang) Co. Ltd. esetében nem állapítottak meg kárkülönbözetet. Ugyanakkor a dömpingkülönbözetnél lényegesen magasabb kárkülönbözetet állapítottak meg a Zhejiang Baoguilai Vehicle Co. Ltd. esetében.

(273)

Az ismertetést követően egy fél úgy érvelt, hogy a 8 %-os elvárható haszonkulcsot olyan piaci feltételek mellett állapították meg, amelyek nem felelnek meg a jelenlegi helyzetnek, és a Bizottság elmulasztott megfelelő indokokat szolgáltatni annak igazolására, hogy miért tekinti még mindig igazoltnak az (5) preambulumbekezdésben hivatkozott korábbi vizsgálat során meghatározott elvárható haszonkulcsot. Meg kell jegyezni, hogy a jelen felülvizsgálat során nem utaltak arra, hogy az elvárható haszonkulcsot meg kellene változtatni. A szóban forgó fél nem terjesztett elő alkalmazandó alternatív elvárható haszonkulcsra vonatkozó, alátámasztott számítást. Ezért ezt az érvet a Bizottság elutasította.

(274)

Ami a három együttműködő kínai exportáló csoportot illeti, az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért azok az e csoportok esetében a vizsgálat során talált helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (a „minden más vállalatra” alkalmazandó országos vámmal szemben) így kizárólag a Kínai Népköztársaságból származó, az említett csoportok – így az említett konkrét jogi személyek – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében konkrétan meg nem nevezett csoport – köztük a konkrétan említett vállalatokhoz kapcsolódó szervezetek – által gyártott behozott termék nem részesülhet e vámtételek előnyeiből, és azokra a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámot kell kivetni.

(275)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni (30), haladéktalanul mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függnek össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának aktualizálásával.

(276)

A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a fennmaradó vámszintet nem csupán az együtt nem működő exportáló gyártókra kell alkalmazni, hanem azokra a gyártókra is, akik a felülvizsgálati időszak alatt egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

(277)

Annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék az intézkedések megkerülésének a vámtételek közötti nagy különbségekből adódó kockázatát, úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosítására különleges intézkedésekre van szükség. Ezek a különleges intézkedések a következők: az e rendelet mellékletében megállapított követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Az ilyen számlával nem kísért behozatalra a minden más exportáló gyártóra alkalmazandó dömpingellenes maradványvám vonatkozik.

(278)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszás feltárását célzó vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(279)

Az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében az együttműködő gyártók vámtételeit az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez szükséges szinten állapítják meg. A Zhejiang Baoguilai Vehicle Co. Ltd és az Ideal (Dongguan) Bike Co., Ltd esetében a vámtételek a vizsgálat során megállapított dömpingkülönbözeteken alapulnak, mivel azok alacsonyabbak voltak, mint a kárkülönbözetek. Az Oyama Bicycles (Taicang) Co. Ltd. esetében a kárkülönbözet alacsonyabb volt, mint a dömpingkülönbözet, így a vámot a kárkülönbözet szintjén állapították meg.

(280)

A felülvizsgálati időszakra számított egyedi vámtételek a következők:

(281)

Meg kell jegyezni, hogy a 71/97/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint az e rendelet által minden más vállalattal szemben kiszabott 48,5 %-os dömpingellenes vám (lásd a (279) preambulumbekezdést), vonatkozik a 71/97/EK rendelet 2. cikkében meghatározott lényeges kerékpáralkatrészek Kínából származó behozatalára is,

Forrás:

Eurostat.