ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2013.145.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 145

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

56. évfolyam
2013. május 31.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/14/EU irányelve (2013. május 21.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK irányelvnek, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek és az alternatív befektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelvnek a hitelminősítések túlzott figyelembevétele tekintetében történő módosításáról ( 1 )

1

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 499/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. május 30.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

4

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2013/250/EU

 

*

A Bizottság határozata (2013. május 21.) az egészségügyi szerelvények (csaptelepek és zuhanyok) uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (az értesítés a C(2013) 2826. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

6

 

 

2013/251/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2013. május 27.) a 2007-es és 2008-as portugáliai kéknyelv-betegség elleni sürgősségi vakcinázási tervek keretében felmerült kiadásokhoz történő uniós pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (az értesítés a C(2013) 2864. számú dokumentummal történt)

31

 

 

2013/252/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2013. május 27.) A 2007-es és 2008-as dániai kéknyelv-betegség elleni sürgősségi vakcinázási tervek keretében felmerült kiadásokhoz történő uniós pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (az értesítés a C(2013) 2865. számú dokumentummal történt)

33

 

 

2013/253/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2013. május 29.) az egyes harmadik országoknak és harmadik országok egyes területeinek a Xanthomonas campestristől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől), a Cercospora angolensis Carv. et Mendestől és a Guignardia citricarpa Kielytől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől) mentesként történő elismerése tekintetében a 2006/473/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2013) 3057. számú dokumentummal történt)

35

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a DL-metionin, a DL-metionin nátriumsója, a metionin hidroxianalógja, a metionin hidroxianalógjának kalciumsója, a metionin hidroxianalógjának izopropilésztere, a kopolimer vinilpiridinnel/sztirénnel védett DL-metionin, valamint az etil-cellulózzal védett DL-metionin takarmány-adalékanyagként történő engedélyezéséről szóló, 2013. május 22-i 469/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelethez (HL L 136., 2013.5.23.)

37

 

*

Helyesbítés a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló, 2012. október 5-i 965/2012/EU bizottsági rendelethez (HL L 296., 2012.10.25.)

37

 

 

 

*

Az olvasóhoz – Az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről szóló, 2013. március 7-i 216/2013/EU tanácsi rendelet (lásd a hátsó borító belső oldalán)

s3

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

IRÁNYELVEK

31.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/14/EU IRÁNYELVE

(2013. május 21.)

a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK irányelvnek, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek és az alternatív befektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelvnek a hitelminősítések túlzott figyelembevétele tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) előírja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények uniós szintű szabályozását. A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) előírja az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) uniós szintű szabályozását. A 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) hasonlóképp előírja az alternatív befektetési alapok kezelőinek (ABAK-ok) uniós szintű szabályozását. Mindhárom irányelv prudenciális követelményeket határoz meg a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, az ÁÉKBV-kat kezelő alapkezelő vagy befektetési társaságok és az ABAK-ok által végzett kockázatkezelés tekintetében.

(2)

A pénzügyi válság egyik hatása a hitelminősítések befektetők – köztük a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, az ÁÉKBV-k és az alternatív befektetési alapok (ABA-k) – általi túlzott figyelembevétele az adósságinstrumentumokhoz kapcsolódó befektetéseik végrehajtása során, és nem szükségszerűen végeznek az ilyen adósságinstrumentumok kibocsátóinak hitelképességére vonatkozó saját értékeléseket. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, az ÁÉKBV-k és az ABA-k által végrehajtott befektetések minőségének javítása, és így az említett alapok befektetőinek védelme érdekében indokolt a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, az ÁÉKBV-kat kezelő alapkezelő vagy befektetési társaságok és az ABAK-ok számára előírni, hogy kerüljék el a hitelminősítések kizárólagos vagy automatikus figyelembevételét vagy egyedüli értékelési szempontként való alkalmazását, amikor a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, ÁÉKBV-k és ABA-k által végzett befektetésekhez kapcsolódó kockázatot értékelik. A hitelminősítések túlzott figyelembevételének elkerülésére vonatkozó általános elvet ezért be kell építeni a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, az ÁÉKBV-kat kezelő alapkezelő vagy befektetési társaságok és az ABAK-ok kockázatkezelési eljárásaiba és rendszereibe, és hozzá kell igazítani a sajátosságaikhoz.

(3)

A 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvbe beillesztendő, a hitelminősítések túlzott figyelembevételére vonatkozó általános elv részletesebb meghatározása a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy az ÁÉKBV-kat kezelő alapkezelő vagy befektetési társaságok és az ABAK-ok ténylegesen nem veszik túlzott mértékben figyelembe a hitelminősítéseket az eszközök hitelminőségének értékelése során. E tekintetben indokolt módosítani az említett irányelvekben a Bizottság arra vonatkozó felhatalmazását, hogy az ÁÉKBV-kat kezelő alapkezelő vagy befektetési társaságok és az ABAK-ok által alkalmazott kockázatkezelési eljárásokat és rendszereket érintő általános rendelkezések tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációk eredményeit nyilvánosságra hozza. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(4)

Az ezen irányelvben foglalt intézkedések ki kell egészíteniük a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) egyéb rendelkezéseit. Az említett rendelkezések meghatározzák a hitelminősítések befektetők általi túlzott figyelembevételének csökkentésére irányuló általános célkitűzést és az említett rendelkezéseknek elő kell segíteniük e célkitűzés megvalósítását.

(5)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a hitelminősítéseknek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, az ÁÉKBV-k és az ABAK-ok általi, befektetéseik során történő túlzott figyelembevételének csökkentéséhez való hozzájárulást a tagállamok nem tudják kielégítően, összehangolt módon megvalósítani, és ezért - a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, az ÁÉKBV-k, az ABAK-ok és a hitelminősítő intézetek tevékenységének összeurópai szerkezete és hatása miatt - az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl az említett célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(6)

A 2003/41/EK, a 2003/65/EK és a 2011/61/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (8) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely részletesen ismerteti az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt,

ELFOGADTÁK EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2003/41/EK irányelv módosítása

A 2003/41/EK irányelv 18. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A felügyelt intézmények tevékenységének jellegét, körét és összetettségét figyelembe véve a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok elvégzik az intézmények hitelminősítési eljárásainak megfelelőségének monitoringját, értékelik a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 3. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítésekre való hivatkozások szerepét azok befektetési politikáiban, és szükség esetén ösztönzik az ilyen hivatkozások hatásainak mérséklését annak érdekében, hogy csökkenjen e hitelminősítések kizárólagos és automatikus figyelembevétele.

2. cikk

A 2009/65/EK irányelv módosításai

A 2009/65/EK irányelv 51. cikke a következőképpen módosul:

1.

az (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az alapkezelő vagy befektetési társaságnak olyan kockázatkezelési eljárást kell alkalmaznia, amely bármikor lehetővé teszi a pozíciók kockázatának és azoknak az ÁÉKBV portfoliójának teljes kockázati profiljához való hozzájárulásának monitoringját és mérését. Különösen az ÁÉKBV eszközei hitelminőségének értékelése során nem hagyatkozhat kizárólagosan vagy mechanikusan a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 3. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítésekre.

2.

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   Az ÁÉKBV-k tevékenységének jellegét, körét és összetettségét figyelembe véve az illetékes hatóságok elvégzik az alapkezelő vagy befektetési társaságok hitelminősítési eljárásainak megfelelőségének monitoringját, értékelik az (1) bekezdés első albekezdésében említett hitelminősítésekre való hivatkozások szerepét az ÁÉKBV-k befektetési politikáiban, és szükség esetén ösztönzik az ilyen hivatkozások hatásainak mérséklését annak érdekében, hogy csökkenjen e hitelminősítések kizárólagos és automatikus figyelembevétele.”;

3.

a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

a)

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az alapkezelő vagy befektetési társaság által az (1) bekezdés első albekezdésével összhangban alkalmazott kockázatkezelési eljárás megfelelőségének értékelésére vonatkozó kritériumok;”;

b)

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés a) pontjában említett kritériumok biztosítják, hogy az alapkezelő vagy befektetési társaság az ÁÉKBV eszközei hitelminőségének értékelése során ne hagyatkozzon kizárólagosan vagy automatikus a (1) bekezdés első albekezdésében említett hitelminősítésekre.”.

3. cikk

A 2011/61/EU irányelv módosításai

A 2011/61/EU irányelv 15. cikke a következőképpen módosul:

1.

a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az ABAK-ok megfelelő kockázatkezelési rendszereket működtetnek az egyes ABA-k befektetési stratégiája szempontjából releváns, valamint az egyes ABA-kkal kapcsolatban ténylegesen vagy potenciálisan fennálló minden kockázat megfelelő azonosítása, mérése és monitoringja érdekében. Az ABAK-ok különösen az ABA-k eszközei hitelminőségének értékelése során nem hagyatkozhatnak kizárólagosan vagy automatikusan a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 3. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítésekre.

2.

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   Az ABA-k tevékenységének természetét jellegét, körét és összetettségét figyelembe véve az illetékes hatóságok elvégzik az ABAK-ok hitelminősítési eljárásainak megfelelőségének monitoringját, értékelik a (2) bekezdés első albekezdésében említett hitelminősítésekre való hivatkozások szerepét az ABA-k befektetési politikáiban, és szükség esetén ösztönzik az ilyen hivatkozások hatásainak mérséklését annak érdekében, hogy csökkenjen e minősítések kizárólagos és mechanikus figyelembevétele.”;

3.

az (5) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés a) pontjában említett kockázatkezelési rendszerek megakadályozzák az ABAK-okat abban, hogy az ABA-k eszközei hitelminőségének értékelése során kizárólagosan vagy automatikusan a (2) bekezdés első albekezdésében említett hitelminősítésekre hagyatkozzanak.”.

4. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2014. december 21-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2013. május 21-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

L. CREIGHTON


(1)  HL C 167., 2012.6.13., 2. o.

(2)  HL C 229., 2012.7.31., 64. o.

(3)  Az Európai Parlament 2013. január 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. május 13-i határozata.

(4)  HL L 235., 2003.9.23., 10. o.

(5)  HL L 302., 2009.11.17., 32. o.

(6)  HL L 174., 2011.7.1., 1. o.

(7)  HL L 302., 2009.11.17., 1. o.

(8)  HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(9)  HL L 302., 2009.11.17., 1. o.”.

(10)  HL L 302., 2009.11.17., 1. o.”.

(11)  HL L 302., 2009.11.17., 1. o.”.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

31.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/4


A BIZOTTSÁG 499/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. május 30.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. május 30-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

15,1

MA

57,6

MK

65,0

TN

48,3

TR

71,8

ZZ

51,6

0707 00 05

AL

41,5

MK

42,6

TR

142,5

ZZ

75,5

0709 93 10

TR

140,2

ZZ

140,2

0805 10 20

EG

45,2

IL

71,7

MA

72,3

ZA

76,7

ZZ

66,5

0805 50 10

AR

105,4

TR

95,7

ZA

100,3

ZZ

100,5

0808 10 80

AR

168,1

BR

65,1

CL

119,8

CN

96,0

NZ

146,0

US

166,5

ZA

117,8

ZZ

125,6

0809 29 00

US

785,8

ZZ

785,8


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

31.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/6


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. május 21.)

az egészségügyi szerelvények (csaptelepek és zuhanyok) uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról

(az értesítés a C(2013) 2826. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/250/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós ökocímkéről szóló, 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 66/2010/EK rendelet értelmében uniós ökocímkére érdemesek azok a termékek, amelyek teljes életciklusukat tekintve csak kismértékben károsítják a környezetet.

(2)

A 66/2010/EK rendelet értelmében az uniós ökocímke odaítélésének konkrét kritériumait termékcsoportonként kell megállapítani.

(3)

Tekintve, hogy a vízfogyasztás és a vízmelegítési energiaigény jelentős mértékben hozzájárul a háztartások és a nem háztartási létesítmények környezeti hatásaihoz, indokolt az „egészségügyi szerelvények” termékcsoport, azaz a csaptelepek és a zuhanyok esetében meghatározni az uniós ökocímke odaítélésének kritériumait. Ezeknek a kritériumoknak különösen a vízfelhasználás szempontjából hatékony termékek piaci érvényesülését kell segíteniük, hiszen azáltal, hogy ezek a termékek hozzájárulnak a vízfogyasztás csökkentéséhez, egyben a vízmelegítési energiaigény is csökken.

(4)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 66/2010/EK rendelet 16. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   Az „egészségügyi szerelvények” termékcsoportba az elsősorban tisztálkodás, takarítás, főzés és emberi fogyasztás céljából történő vízkivételre használt háztartási csaptelepek, zuhanyfejek és zuhanyok tartoznak, beleértve azokat az eseteket is, amikor forgalmazásuk nem háztartási felhasználásra történik.

(2)   Nem tartoznak az „egészségügyi szerelvények” termékcsoportba:

a)

a fürdőkád töltésére szolgáló csaptelepek;

b)

a kétkaros zuhanyok;

c)

a különleges célú nem háztartási egészségügyi szerelvények.

2. cikk

E határozat alkalmazásában:

1.   „csaptelep”: közvetlenül vagy közvetetten mechanikusan és/vagy automatikusan működtetett vízkivételi szelep;

2.   „zuhanyfej”:

a)

olyan rögzített, a használó feje felett vagy teste mellett elhelyezett zuhanykifolyó, testmasszázszuhany-kifolyó vagy más hasonló eszköz, az állíthatót is beleértve, amely a vízvezetékből vett vizet a használóra irányítja; vagy

b)

olyan mozgatható, a használó kezében tartandó, zuhanycsatlakozós csaptelephez csatlakoztatott zuhanykifolyó, amely megfelelő megtámasztó szerelvény segítségével közvetlenül a csaptestre vagy a falra függeszthető;

3.   „zuhany”: a zuhanyfej és a működtetéséhez szükséges szabályozószelepek és/vagy szabályozóeszközök olyan együttese, amelyet egységes csomagolásban, egyetlen készletként árusítanak;

4.   „kétkaros zuhany”: a hideg és a meleg víz kiáramlásának szabályozása céljából két külön karral vagy más szabályozóeszközzel felszerelt zuhany;

5.   „elektromos zuhany”: a zuhany által szolgáltatott víz helyi melegítése céljából olyan készülékkel ellátott zuhany, amelynek működése villamos energiát igényel;

6.   „különleges célú nem háztartási egészségügyi szerelvény”: olyan egészségügyi szerelvény, amely nem háztartási funkciójának rendeltetésszerű ellátásához korlátozatlan térfogatáramot igényel;

7.   „térfogatáram-korlátozó eszköz”: olyan műszaki eszköz, amely a térfogatáramot egy meghatározott értékre korlátozza, és ennél az értéknél csak akkor enged nagyobb térfogatáramot, ha a használó ezt a lehetőséget az adott használaton belül egy általa választott időtartamra aktiválja;

8.   „lehetséges legnagyobb térfogatáram”: a rendszerből vagy az adott szerelvényből kinyerhető maximális térfogatáram;

9.   „a lehetséges legnagyobb térfogatáram minimuma”: a rendszerből vagy az adott szerelvényből a szelep maximális nyitása mellett kinyerhető legkisebb térfogatáram;

10.   „biztonsági műszaki megoldás”: érzékelővezérelt egészségügyi szerelvény részét képező olyan eszköz, amely egy előre beállított idő elteltével a vízkiadás leállításával megakadályozza a folyamatos vízáramot, akkor is, ha az érzékelő érzékelési tartományában valaki vagy valami jelen van.

3. cikk

A 66/2010/EK rendelet szerinti uniós ökocímkének az e határozat 1. cikkében meghatározott „egészségügyi szerelvények” termékcsoportba tartozó termékek részére történő odaítélésére vonatkozó kritériumokat, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeket e határozat melléklete tartalmazza.

4. cikk

A mellékletben megállapított kritériumok és kapcsolódó értékelési követelmények e határozat elfogadásának napjától fogva négy évig érvényesek.

5. cikk

Az „egészségügyi szerelvények” termékcsoporthoz adminisztratív célból rendelt kódszám: „x”.

6. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2013. május 21-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja


(1)  HL L 27., 2010.1.30., 1. o.


MELLÉKLET

AZ UNIÓS ÖKOCÍMKE ODAÍTÉLÉSÉNEK KRITÉRIUMAI, VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ ÉRTÉKELÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI KÖVETELMÉNYEK

Az uniós ökocímkének az egészségügyi szerelvények részére történő odaítélésére vonatkozó kritériumok a következők:

1.

vízfogyasztás és az ezzel összefüggő energiamegtakarítás;

2.

az ivóvízzel érintkező anyagok;

3.

tilalom vagy korlátozás hatálya alá eső anyagok és keverékek;

4.

a termék minősége és tartóssága;

5.

csomagolás;

6.

a használók tájékoztatása;

7.

az uniós ökocímkén feltüntetett információk.

A konkrét értékelési és ellenőrzési követelmények kritériumonként vannak megadva.

Ha a kérelmezőnek a kritériumok teljesülésével kapcsolatban nyilatkozatokat, dokumentációt, elemzéseket, vizsgálati jegyzőkönyveket vagy más bizonyítékokat kell bemutatnia, akkor ezek a kérelmezőtől és/vagy beszállítójától származhatnak.

A vizsgálatokat lehetőség szerint olyan laboratóriumokban kell elvégezni, amelyek teljesítik az EN ISO 17025 európai szabványban (1) előírt vagy más egyenértékű általános követelményeket.

Eseti alapon az egyes kritériumokra vonatkozóan megadott vizsgálati módszerektől eltérő módszerek is alkalmazhatók, amennyiben egyenértékűségüket a kérelmet elbíráló illetékes testület elfogadja.

Az uniós ökocímke odaítélésének előfeltétele az, hogy a termék megfeleljen azon ország(ok) valamennyi vonatkozó jogi követelményének, ahol a terméket forgalmazni kívánják. A kérelmező kijelenti, hogy a termék megfelel ennek a követelménynek.

1. kritérium   Vízfogyasztás és az ezzel összefüggő energiamegtakarítás

a)   Lehetséges legnagyobb térfogatáram

Az egészségügyi szerelvény víznyomástól független lehetséges legnagyobb térfogatárama nem haladhatja meg az 1. táblázatban található értékeket.

1.   táblázat

Az „egészségügyi szerelvények” lehetséges legnagyobb térfogatárama

Termékalcsoport

Térfogatáram

[l/min]

Konyhai csaptelepek

térfogatáram-korlátozó eszköz nélkül

6,0

térfogatáram-korlátozó eszközzel (2)

8,0

Mosdók csaptelepei

térfogatáram-korlátozó eszköz nélkül

6,0

térfogatáram-korlátozó eszközzel (2)

8,0

Zuhanyfejek és zuhanyok (3)

8,0

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a termék teljesíti a követelményt, meg kell adnia az odaítélési eljárásra bocsátott termék lehetséges legnagyobb térfogatáramát (l/min mértékegységben), továbbá kérelméhez mellékelnie kell az adott típusú termékekre vonatkozó EN szabványokban (lásd a 2. táblázatot) meghatározott vizsgálati eljárásnak megfelelően végrehajtott vizsgálatok eredményeit. A vizsgálatokat a nagynyomású rendszerekben (jellemzően 1,0–5,0 bar) történő felhasználásra alkalmasként bemutatott termékek esetében 1,5, 3,0 és 4,5 bar (± 0,2 bar) nyomáson, a kisnyomású rendszerekben (jellemzően 0,1–0,5 bar) történő felhasználásra alkalmasként bemutatott termékek esetében 0,2, 0,3 és 0,5 bar (± 0,02 bar) nyomáson kell elvégezni. A három mérési eredmény számtani közepe nem haladhatja meg a lehetséges legnagyobb térfogatáramnak az 1. táblázatban előírt értékét. Különálló hideg- és melegvíz-csaptelepek és osztott vízáramú elfordítható kifolyós csaptelepek esetében a térfogatáramot a két térfogatáram összegeként, azaz a mosdókagylóba vagy a mosogató medencéjébe a hideg vízhez és a meleg vízhez tartozó csaptelepből vagy kifolyónyílásból együttesen jutó vízáramként kell meghatározni. Ha a terméken takarékossági beállítás is van (például térfogatáram-korlátozó eszközzel van felszerelve), akkor az alkalmazott eszköz leírását (fő műszaki paramétereinek, valamint beszerelésének, beállításának és használatának ismertetését) is át kell adni.

2.   táblázat

Az „egészségügyi szerelvények” termékcsoportra vonatkozó EN szabványok

Szám

Cím

EN 200

Egészségügyi szerelvények. 1-es és 2-es típusú vízellátó rendszerek kifolyószelepei és keverő csaptelepei. Általános műszaki követelmények

EN 816

Egészségügyi szerelvények. Automatikus elzárószelepek, PN10

EN 817

Egészségügyi szerelvények. Mechanikus keverő csaptelepek (PN 10). Általános műszaki előírások

EN 1111

Egészségügyi szerelvények. Hőfokszabályzós keverő csaptelepek (PN 10). Általános műszaki előírások

EN 1112

Egészségügyi szerelvények. 1-es és 2-es típusú vízellátó rendszerek egészségügyi szerelvényeinek zuhanycsatlakozói. Általános műszaki követelmények

EN 1286

Egészségügyi szerelvények. Kisnyomású, mechanikus keverő csaptelepek. Általános műszaki előírások

EN 1287

Egészségügyi szerelvények. Kisnyomású, hőfokszabályozós keverő csaptelepek. Általános műszaki előírások

EN 15091

Egészségügyi szerelvények. Az egészségügyi szerelvények elektronikus nyitása és zárása

EN 248

Egészségügyi szerelvények. Galvanizált nikkel-króm bevonatok általános követelményei

EN 60335-1

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek

EN 60335-2-35

Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. Átfolyórendszerű vízmelegítők egyedi követelményei

b)   A lehetséges legnagyobb térfogatáram minimuma

Az egészségügyi szerelvény lehetséges legnagyobb térfogatáramának a víznyomástól független minimuma nem lehet kisebb a 3. táblázatban található értékeknél.

3.   táblázat

Az „egészségügyi szerelvények” lehetséges legnagyobb térfogatáramának minimuma

Termékalcsoport

Térfogatáram

[l/min]

Konyhai csaptelepek

2,0

Mosdók csaptelepei

2,0

Zuhanyok és zuhanyfejek

4,5

Elektromos zuhanyok és kisnyomású zuhanyok (4)

3,0

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a termék teljesíti a követelményt, meg kell adnia az odaítélési eljárásra bocsátott termék lehetséges legnagyobb térfogatáramának minimumát, továbbá kérelméhez mellékelnie kell az adott típusú termékekre vonatkozó EN szabványokban (lásd a 2. táblázatot) meghatározott vizsgálati eljárásnak megfelelően végrehajtott vizsgálatok eredményeit. A vizsgálatokat a nagynyomású rendszerekben (jellemzően 1,0–5,0 bar) történő felhasználásra alkalmasként bemutatott termékek esetében 1,5, 3,0 és 4,5 bar (± 0,2 bar) nyomáson, a kisnyomású rendszerekben (jellemzően 0,1–0,5 bar) történő felhasználásra alkalmasként bemutatott termékek esetében 0,2, 0,3 és 0,5 bar (± 0,02 bar) nyomáson kell elvégezni. A három mérési eredmény számtani közepe nem lehet kisebb a 3. táblázatban található térfogatáram-értéknél. Különálló hideg- és melegvíz-csaptelepek és osztott vízáramú elfordítható kifolyós csaptelepek esetében a térfogatáramot a két térfogatáram összegeként, azaz a mosdókagylóba vagy a mosogató medencéjébe a hideg vízhez és a meleg vízhez tartozó csaptelepből vagy kifolyónyílásból együttesen jutó vízáramként kell meghatározni.

c)   Hőfokszabályozás

Az egészségügyi szerelvényeket olyan műszakilag fejlett eszközzel vagy műszaki megoldással kell ellátni, amely – például a víz hőmérsékletének vagy a kifolyó meleg víz mennyiségének korlátozásával vagy termosztátos hőfokszabályozás útján – lehetővé teszi, hogy a végfelhasználó szabályozza a vízhőmérsékletet vagy a kifolyó meleg víz mennyiségét.

A megoldást úgy kell kialakítani, hogy a használó a vízmelegítő rendszertől függetlenül pontosan szabályozhassa a csaptelepet vagy zuhanyt elhagyó víz hőmérsékletét. Lehetséges megoldás például a forróvíz-gátló, a középállásban hideg vizet adó csaptelep és/vagy a hőfokszabályozós keverő csaptelep alkalmazása.

E kritérium teljesítése alól mentesíthetők a már eleve hőfokszabályozott vízvezetékrendszerhez történő csatlakoztatásra tervezett egészségügyi szerelvények, valamint a zuhanyfejek.

Értékelés és ellenőrzés: Az illetékes testülethez beterjesztett kérelmében a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a termék teljesíti a követelményt, és be kell mutatnia a termékben alkalmazott technológia vagy eszköz leírását tartalmazó dokumentációt. Ha a vízvezetékrendszer már eleve hőfokszabályozott, akkor a kérelmezőnek el kell magyaráznia, hogy az egészségügyi szerelvényt melyik konkrét műszaki tulajdonsága teszi alkalmassá az ilyen típusú rendszerhez történő csatlakoztatásra.

d)   Időszabályozás

Ezt a kritériumot azoknak az egészségügyi szerelvényeknek kell teljesíteniük, amelyeket időszabályozóval együtt értékesítenek vagy forgalmaznak (az időszabályozó olyan készülék, amely a vízkiadást a használat megszűnése után egy bizonyos idővel leállítja, például olyan érzékelő, amely leállítja a vízkiadást, ha a használó elhagyja az érzékelő érzékelési tartományát, vagy a vízkiadást egy előre beállított használati idő elteltével leállítja, például olyan időkapcsoló, amely leállítja a vízkiadást, ha az előre meghatározott maximális vízkivételi idő letelt).

Az időkapcsolós egészségügyi szerelvények előre meghatározott maximális vízkivételi ideje csaptelepek esetében legfeljebb 15 másodperc, zuhanyok esetében legfeljebb 35 másodperc lehet. A terméknek ugyanakkor lehetővé kell tennie, hogy a beszerelést végző személy a vízkivételi időt a termék szándékolt felhasználásának megfelelően beállítsa.

Az érzékelős egészségügyi szerelvények által a használat megszűnése után engedett többlet vízkivételi idő csaptelepek esetében legfeljebb 1 másodperc, zuhanyok esetében legfeljebb 3 másodperc lehet. Emellett az érzékelős egészségügyi szerelvényekben olyan „biztonsági műszaki megoldást” is kell alkalmazni, amely a használat megszűnése után – balesetmegelőzés céljából vagy annak megakadályozására, hogy a nem használt csaptelepből vagy zuhanyból feleslegesen folyjék a víz – legfeljebb 2 perc többlet vízkivételi időt enged.

Értékelés és ellenőrzés: A terméket vagy rendszert az előírt nyomástartományon (3,0 bar [± 0,02 bar] nagynyomású alkalmazásban, 0,5 bar [± 0,2 bar] kisnyomású alkalmazásban) belül vizsgálat alá vetve meg kell győződni arról, hogy az időszabályozó zárási ideje nem tér el 10 %-nál nagyobb mértékben a kérelmező által megadott időtől. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a termék teljesíti a követelményt, a termék műszaki paraméterei között meg kell jelölnie az alkalmazott megoldástípust (időkapcsoló esetén az előre meghatározott maximális vízkivételi időt, érzékelő esetén a használat megszűnése után engedett többlet vízkivételi időt), és a kérelemmel együtt át kell adnia az illetékes testületnek azon vizsgálat eredményeit, amelyet elektromos nyitású és zárású egészségügyi szerelvény esetében az EN 15091, automatikus elzárószelep esetében az EN 816 szabvány alapján elvégzett.

2. kritérium:   Az ivóvízzel érintkező anyagok

Az ivóvízzel érintkező anyagok vegyi és higiéniai tulajdonságai

Az ivóvízzel érintkezésbe kerülő anyagokból és az ezekhez társuló szennyeződésekből egyetlen vegyület sem kerülhet az emberi fogyasztásra szánt vízbe a szükséges alkalmazási koncentrációnál nagyobb koncentrációban, és nem csökkentheti sem közvetlenül, sem közvetetten az emberi egészség védelmének szintjét (5). Nem okozhatja továbbá az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének (megjelenésének, szagának, ízének) romlását sem. A szóban forgó anyagokban a helyes működtetés ajánlott határai között (lásd a 2. táblázatban felsorolt EN szabványokban megállapított alkalmazási feltételeket) nem következhet be olyan változás, amely a termék működését hátrányosan befolyásolná. A korrózióval szemben nem kellően ellenálló anyagokat olyan megfelelő védelemmel kell ellátni, amely biztosítja, hogy egészségi szempontból ne jelentsenek kockázatot.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a termék teljesíti a követelményt, és át kell adnia az erre vonatkozó dokumentációt vagy vizsgálati eredményeket az alábbiak szerint.

Az egészségügyi szerelvényekben használt és az ivóvízzel érintkező fémes anyagoknak szerepelniük kell a függelékben előírt, „Az ivóvízzel érintkező termékekben használt fémes anyagok elfogadása” című jegyzékben. A kérelmezőnek be kell nyújtania egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a termék megfelel ennek a követelménynek. Amennyiben a fémes anyagok nem szerepelnek az elfogadott termékek jegyzékében, úgy a kérelmezőnek be kell nyújtania a függelékben szereplő „Anyag felvétele az összetevők jegyzékének egy kategóriájába” pontban leírtaknak megfelelően az EN 15664-1 szabvány alapján elvégzett vizsgálatok eredményét, illetve – amennyiben a termék leendő forgalmazási helye szerinti tagállamban kötelező nemzeti szabályozás van érvényben – a nemzeti hatóságok vagy a kijelölt laboratóriumok által a fémes anyagok és/vagy a termék jóváhagyására vonatkozóan kiállított igazolást.

Az ivóvízzel érintkező szerves anyagok vizsgálatát annak a tagállamnak a követelményei szerint kell elvégezni, amelyben a terméket forgalomba kívánják hozni. Be kell nyújtani a nemzeti hatóságok vagy a kijelölt laboratóriumok által kiadott igazolást vagy, adott esetben, vizsgálati eredményt.

Amennyiben a termék forgalmazási helye szerinti tagállam nemzeti szabályozásai előírják, be kell nyújtani a mikroorganizmusok szaporodására és a víz szagának és ízének értékelésére vonatkozó vizsgálatok eredményét is.

3. kritérium:   Tilalom vagy korlátozás hatálya alá eső anyagok és keverékek

a)   Veszélyes anyagok és keverékek

Az uniós ökocímkéről szóló 66/2010/EK rendelet 6. cikkének (6) bekezdése szerint a termék vagy egy árucikk (6) nem tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) vagy a 67/548/EGK tanácsi irányelv (8) értelmében megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amelyekre az alábbi figyelmeztető mondatok vagy R-mondatok vonatkoznak, illetve nem tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 57. cikkében szerepelnek. Az alábbi R-mondatok általában az anyagokra vonatkoznak. Amennyiben az anyagokra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, úgy a keverékek osztályozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Figyelmeztető mondatok felsorolása

Figyelmeztető mondat (10)

R-mondat (11)

H300 Lenyelve halálos.

R28

H301 Lenyelve mérgező.

R25

H304 Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet.

R65

H310 Bőrrel érintkezve halálos.

R27

H311 Bőrrel érintkezve mérgező.

R24

H330 Belélegezve halálos.

R23/26

H331 Belélegezve mérgező.

R23

H340 Genetikai károsodást okozhat.

R46

H341 Feltehetően genetikai károsodást okoz.

R68

H350 Rákot okozhat.

R45

H350i Belélegzéssel rákot okozhat.

R49

H351 Feltehetően rákot okoz.

R40

H360F Károsíthatja a termékenységet.

R60

H360D Károsíthatja a születendő gyermeket.

R61

H360FD Károsíthatja a termékenységet. Károsíthatja a születendő gyermeket.

R60/61/60-61

H360Fd Károsíthatja a termékenységet. Feltehetően károsítja a születendő gyermeket.

R60/63

H360Df Károsíthatja a születendő gyermeket. Feltehetően károsítja a termékenységet.

R61/62

H361f Feltehetően károsítja a termékenységet.

R62

H361d Feltehetően károsítja a születendő gyermeket.

R63

H361fd Feltehetően károsítja a termékenységet. Feltehetően károsítja a születendő gyermeket.

R62-63

H362 A szoptatott gyermeket károsíthatja.

R64

H370 Károsítja a szerveket.

R39/23/24/25/26/27/28

H371 Károsíthatja a szerveket.

R68/20/21/22

H372 Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsítja a szerveket.

R48/25/24/23

H373 Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsíthatja a szerveket.

R48/20/21/22

H400 Nagyon mérgező a vízi élővilágra.

R50

H410 Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

R50-53

H411 Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

R51-53

H412 Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

R52-53

H413 Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra.

R53

EUH059 Az ózonrétegre veszélyes.

R59

EUH029 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.

R29

EUH031 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.

R31

EUH032 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.

R32

EUH070 Szembe kerülve mérgező.

R39-41.

A fenti követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az anyagok és keverékek, amelyek jellemzői a feldolgozás hatására olyan mértékben módosulnak (például biológiailag már nem vehetők fel vagy vegyileg megváltoznak), hogy az esetükben azonosított veszélyek már nem állnak fenn.

Azon anyagok vagy keverékek koncentrációs határértékei, amelyekhez a fenti figyelmeztető vagy R-mondatokat rendelték vagy rendelhetik, vagy amelyek kimerítik a fenti táblázatban felsorolt veszélyességi osztályokba vagy kategóriákba való besorolás feltételeit, valamint az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkének a), b) vagy c) pontjában foglalt kritériumok szerinti anyagok koncentrációs határértékei nem haladhatják meg az 1272/2008/EK rendelet 10. cikkével összhangban meghatározott általános és egyedi koncentrációs határértékeket. Ha egy adott anyag vagy keverék vonatkozásában meg lett határozva egyedi koncentrációs határérték, akkor elsősorban annak kell megfelelni, és csak utána az általános határértékeknek.

Az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkének d), e) és f) pontjában foglalt kritériumok szerinti anyagok koncentrációs határértékei nem haladhatják meg a 0,1 tömegszázalékot.

A késztermék címkéjén nem szerepelhetnek a fenti figyelmeztető mondatok.

E követelmény az alábbi anyagokra/összetevőkre nem vonatkozik:

Bármilyen rozsdamentes acél nikkeltartalma

Minden figyelmeztető mondat és R-mondat

Ivóvízzel érintkező, ötvözetből készült árucikkek és az egészségügyi szerelvények ivóvízzel érintkező, ötvözetből készült homogén részei, amelyek az 1272/2008/EK rendelet 23. cikke d) pontjának hatálya alá tartoznak és „Az ivóvízzel érintkező termékekben használt fémes anyagok elfogadása – Közös megközelítés” jegyzék B. részében szerepelnek, vagy megfelelnek a jegyzékbe való felvételhez szükséges és a függelékben ismertetett követelményeknek

Minden figyelmeztető mondat és R-mondat

Védőbevonatok nikkeltartalma, amennyiben az ivóvízzel érintkezésbe kerülő nikkelréteg vagy a termékek belső, nikkeltartalmú bevonatának nikkelkibocsátása az EN 16058 (14) szabvány (15) szerint elvégzett vizsgálat alapján nem haladja meg a 10 μg/l értéket

Minden figyelmeztető mondat és R-mondat

Az egészségügyi szerelvények elektromos alkotóelemei, amelyek megfelelnek a 2011/65/EU irányelv (16) követelményeinek

Minden figyelmeztető mondat és R-mondat

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek minden egyes árucikk vagy azok bármely homogén része tekintetében be kell nyújtania egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a termék megfelel ennek a követelménynek, illetve csatolnia kell az ezzel összefüggő dokumentációt, például a beszállítók által aláírt nyilatkozatot a követelmények teljesítéséről, nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az anyagok az 1272/2008/EK rendelet szerint a fenti felsorolásban említett és a figyelmeztető mondatokhoz tartozó veszélyességi osztályok egyikébe sem tartoznak, amennyire ezt az 1907/2006/EK rendelet VII. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő információk alapján meg lehet ítélni. A nyilatkozathoz mellékelni kell a fentiekben felsorolt figyelmeztető mondatokhoz tartozó, vonatkozó jellemzők összesített adatait, mégpedig az 1907/2006/EK rendelet II. mellékletének (Útmutató a biztonsági adatlapok elkészítéséhez) 10., 11. és 12. szakaszában meghatározott részletességgel.

Az anyagok lényegi jellemzőiről a vizsgálatokon kívül más eszközökkel, például alternatív módszerekkel is nyerhetők adatok: alkalmazhatók például in vitro módszerek, a szerkezet és a hatások közötti összefüggéseket leíró kvantitatív modellek vagy az 1907/2006/EK rendelet XI. melléklete szerinti csoportosítás vagy kereszthivatkozás. A vonatkozó adatok megosztása kifejezetten ajánlatos.

Az adatoknak az anyagoknak vagy keverékeknek a késztermékben felhasznált formáira vagy fizikai állapotaira kell vonatkozniuk.

A REACH-rendelet IV. és V. mellékletében felsorolt anyagok az 1907/2006/EK rendelet (REACH) 2. cikke (7) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak értelmében mentesülnek a rendelet szerinti regisztrációs kötelezettség teljesítése alól, a fenti követelményeknek való megfelelés így egy erre vonatkozó nyilatkozattal igazolható.

b)   Az 1907/2006/EK rendelet 59. cikkének (1) bekezdése szerint felsorolt anyagok

Nem engedélyezhető eltérés a 66/2010/EK rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében említett tilalom alól a keverékekben, árucikkekben, illetve összetett árucikkek bármely homogén alkotórészében 0,1 %-nál nagyobb koncentrációban jelen levő azon anyagok esetében, amelyek a kockázatok szempontjából különös aggodalomra okot adó anyagoknak minősülnek, és amelyek szerepelnek az 1907/2006/EK rendelet 59. cikkében említett jegyzékben. A 0,1 %-nál kisebb koncentráció esetén az 1272/2008/EK rendelet 10. cikke szerint meghatározott egyedi koncentrációs határértékeket kell alkalmazni.

Értékelés és ellenőrzés: A kockázatok szempontjából különös aggodalomra okot adó anyagnak minősített és az 1907/2006/EK rendelet 59. cikke szerinti jelöltlistán szereplő vegyi anyagok jegyzéke az ECHA weboldalán (17) található:

A jegyzékre hivatkozni kell a kérelmezés napján. A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy a termék megfelel ennek a kritériumnak, és mellékelnie kell az ezzel összefüggő dokumentációt, például a beszállítók által aláírt nyilatkozatot a követelmények teljesítéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet II. melléklete szerint az anyagokra vagy keverékekre vonatkozó biztonsági adatlapok egy példányát. Az anyagokra és keverékekre vonatkozó koncentrációs határértékeket az 1907/2006/EK rendelet 31. cikkében foglalt követelmények szerint a biztonsági adatlapon fel kell tüntetni.

4. kritérium:   A termék minősége és tartóssága

a)   Általános követelmények

A terméknek teljesítenie kell az adott esetre vonatkozó, a 2. táblázatban megjelölt EN szabvány általános követelményeit vagy a kötelező nemzeti jogszabályi előírásokat. Ez a kritérium a térfogatáramokra vonatkozó követelményt nem foglalja magában.

Az adott esetnek megfelelően a termék alkotóelemein a rendes használat körülményei között szükségessé váló tisztításnak egyszerű eszközök vagy szerek felhasználásával elvégezhetőnek kell lennie.

b)   A szabad felületek állapota és a nikkel-króm bevonatok minősége

A nikkel-króm fémbevonattal ellátott egészségügyi termékeknek – a bevonat alatti anyagtól függetlenül – teljesíteniük kell az EN 248 szabvány követelményeit.

c)   Javíthatóság és pótalkatrészek rendelkezésre állása

A terméket úgy kell megtervezni, hogy cserélhető alkotóelemeit – esettől függően – a végfelhasználó vagy szakember egyszerűen kicserélhesse. A termékhez tartozó termékismertető adatlapon egyértelműen meg kell jelölni, mely alkotóelemek cserélhetők. A kérelmezőnek emellett egyértelmű utasítások révén gondoskodnia kell arról, hogy – esettől függően – a végfelhasználó vagy képzett szakember elvégezhesse az alapvető javításokat.

Mindezeken túlmenően a kérelmezőnek a gyártás megszüntetését követően legalább hét évig gondoskodnia kell megfelelő pótalkatrészekről.

d)   Jótállás

A kérelmezőnek legalább négy évig jót kell állnia a termék javításáért vagy cseréjéért.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a termék teljesíti a fenti követelményeket, és a kérelemmel együtt át kell adnia az illetékes testületnek a termékismertető adatlap és a jótállási feltételek mintáit.

Az a) és a b) pont vonatkozásában a kérelmezőnek a kérelemmel együtt át kell továbbá adnia az illetékes testületnek azon vizsgálatok eredményeit is, amelyeket az a) pont vonatkozásában a 2. táblázatban felsorolt szabványoknak, a b) pont vonatkozásában az EN 248 szabványnak megfelelően elvégzett.

5. kritérium:   Csomagolás

A csomagolásnak teljesítenie kell a következő követelményeket:

a)

az újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében a csomagolás alkotóelemeinek kézzel könnyedén szétválaszthatóknak kell lenniük egyedi anyagokra;

b)

kartonpapír csomagolás alkalmazása esetén a kartonpapírnak legalább 80 %-ban újrafeldolgozott anyagból kell készülnie.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a termék teljesíti a követelményt, és kérelmével együtt át kell adnia az illetékes testületnek egy vagy több csomagolásmintát.

6. kritérium:   A használók tájékoztatása

A terméket olyan megfelelő használati útmutatóval kell ellátni, amely iránymutatást ad a termék helyes és környezetbarát használatához, valamint karbantartásához. Nyomtatott formában (a csomagoláson és/vagy a terméket kísérő dokumentációban) és/vagy elektronikus úton:

a)

tájékoztatást kell adni arról, hogy a termék legfontosabb környezeti hatása a használathoz kötődik, azaz a vízfogyasztásból és a vízmelegítési energiaigényből származik, továbbá útmutatást kell adni arra vonatkozóan, hogy a környezeti hatások ésszerű használattal hogyan minimalizálhatók;

b)

utalni kell arra, hogy a termék megkapta az uniós ökocímkét, továbbá az uniós ökocímke logója mellett szereplő általános tájékoztatáson túlmenően röviden és lényegre törően ismertetni kell, hogy ez mit jelent;

c)

l/min mértékegységben, az 1. kritérium a) pontjában megjelölt módon elvégzett vizsgálat adatai alapján meg kell jelölni a legnagyobb térfogatáramot;

d)

utasításokat kell adni a beszerelésre vonatkozóan, megjelölve azokat az üzemi nyomásokat, amelyek mellett a termék használható;

e)

tanácsadással kell szolgálni a vízpangás jelenségéről, és fel kell hívni a használó figyelmét arra, hogy a hosszabb ideig nem használt csaptelepből nem szabad vizet fogyasztani (ez a figyelmeztetés a csaptelepek esetében indokolt), például: „Az ivóvízpazarlás elkerülése érdekében a pangó víz (például a reggel vagy hosszabb távollét után használt víz) felhasználható például vécéöblítésre, zuhanyzásra vagy kerti locsolásra.”;

f)

ajánlásokat kell megfogalmazni a termék helyes használatához (beleértve a tisztítást és a vízkőmentesítést is), és a használót minden lényeges utasítással el kell látni, különösen pedig:

i.

tanácsokat kell adni a termékek karbantartásához és használatához;

ii.

tájékoztatást kell adni arról, hogy melyek a termék cserélhető alkatrészei;

iii.

utasításokat kell adni arra vonatkozóan, hogy csöpögés esetén hogyan kell kicserélni a csavaralátéteket;

iv.

tanácsokat kell adni azzal kapcsolatban, hogy a megfelelő tisztítószerek alkalmazásával hogyan előzhető meg az egészségügyi szerelvény belső és külső felületeinek károsodása;

v.

tanácsokat kell adni a szellőzők rendszeres és megfelelő karbantartásával kapcsolatban.

A zuhanyfejek kivételével az időszabályozó nélküli egészségügyi szerelvények csomagolásán jól látható módon el kell helyezni a következő szöveget:

„Ez az uniós ökocímkés termék háztartási alkalmazásra szolgál. Tervezett felhasználása nem terjed ki azokra a nem háztartási célú alkalmazásokra, amelyekben a terméket többen, gyakran használják (például iskolák, irodaépületek, kórházak, uszodák nyilvános helyiségeiben).”

Az időszabályozós egészségügyi szerelvények csomagolásán jól látható módon el kell helyezni a következő szöveget:

„Ez az uniós ökocímkés termék kifejezetten olyan nem háztartási célú felhasználásokra szolgál, amelyekben a terméket többen, gyakran használják (például iskolák, irodaépületek, kórházak, uszodák nyilvános helyiségeiben).”

A „víztakarékos zuhanyfejek” esetében a termék adatlapján fel kell tüntetni az arra vonatkozó információt, hogy ellenőrizni kell, hogy a termék elektromos zuhannyal együtt használható-e, például: „Amennyiben a terméket elektromos zuhanyhoz kívánja csatlakoztatni, kérjük ellenőrizze, hogy ez a víztakarékos zuhanyfej használható-e a meglévő zuhanyrendszerhez”.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a termék teljesíti a követelményt, továbbá kérelmével együtt át kell adnia az illetékes testületnek egy vagy több darabot a használati útmutatóból, és/vagy meg kell adnia a gyártó azon internetes oldalainak címét, ahol ezek az információk megtalálhatók.

7. kritérium:   Az uniós ökocímkén feltüntetett információk

A választható szövegmezős címkének a következő szövegeket kell tartalmaznia:

„Jobb vízfelhasználási hatékonyság”,

„Jobb energiamegtakarítási potenciál”,

„Ezzel a tanúsított termékkel vizet, energiát és pénzt takarít meg.”

A választható szövegmezős címke használatával kapcsolatban a következő internetcímen található „Guidelines for the use of the EU Ecolabel logo” („Iránymutatás az uniós ökocímke logójának használatához”) című, angol nyelvű dokumentum szolgál információkkal:

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/promo/pdf/logo%20guidelines.pdf

Értékelés és ellenőrzés : A kérelmezőnek be kell mutatnia a címke egy példányát, és nyilatkoznia kell arról, hogy a termék teljesíti a kritériumot.


(1)  ISO/IEC 17025:2005: Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei.

(2)  A térfogatáram-korlátozó eszközt úgy kell kialakítani, hogy alapértelmezett térfogatáramként (a víztakarékos beállítás esetében) legfeljebb 6 l/min legyen beállítható. A lehetséges legnagyobb térfogatáram nem haladhatja meg a 8 l/min-t.

(3)  A többféle sugárformával rendelkező zuhanyfejeknek és zuhanyoknak a követelményt a legnagyobb térfogatáramú beállítás mellett is teljesíteniük kell.

(4)  Kisnyomású rendszerekben (jellemzően 0,1–0,5 bar) történő felhasználásra alkalmasként értékesített termékek.

(5)  A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.), 10. cikk.

(6)  Az 1907/2006/EK rendelet (REACH rendelet) szerint az „árucikk” olyan tárgy, amely az előállítás során a funkcióját a kémiai összetételnél nagyobb mértékben meghatározó különleges formát, felületet vagy alakot kap.

(7)  HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(8)  HL 196., 1967.8.16., 1. o.

(9)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(10)  Az 1272/2008/EK rendelet.

(11)  A 2006/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv () és a módosított 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv () szerint a REACH-rendelethez igazított 67/548/EGK tanácsi irányelv.

(12)  HL L 396., 2006.12.30., 852. o.

(13)  HL L 200., 1999.7.30., 1. o.

(14)  Amennyiben a termék leendő forgalmazási helye szerinti tagállamban nemzeti követelmények vagy vizsgálati eljárások vannak érvényben a bevonatok nikkelkibocsátására vonatkozóan, úgy e követelmény teljesítésének igazolása helyett be lehet nyújtani az említett nemzeti követelményeknek való megfelelésre vonatkozó bizonyítékot.

(15)  EN 16058: Fémek hatása az emberi fogyasztásra szánt vízre. A nikkelréteges felületi bevonatok értékelése próbapados dinamikus teszttel. Hosszú időtartamú vizsgálati módszer.

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.)

(17)  http://echa.europa.eu/chem_data/authorisation_process/candidate_list_table_en.asp

Függelék

Az alábbi információ az „ACCEPTANCE OF METALLIC MATERIALS USED FOR PRODUCTS IN CONTACT WITH DRINKING WATER. Common Approach. Part A – Procedure for the acceptance and Part B – Common Composition List” (AZ IVÓVÍZZEL ÉRINTKEZŐ TERMÉKEKBEN HASZNÁLT FÉMES ANYAGOK ELFOGADÁSA. Közös megközelítés. A. rész – Elfogadási eljárás és B. rész – Az összetevők közös jegyzéke című jelentésen alapul, amely az alábbi címen érhető el: http://www.umweltbundesamt.de/wasser-e/themen/trinkwasser/4ms-initiative.htm

1. kivonat a 2. fejezetben ismertetett „ACCEPTANCE OF METALLIC MATERIALS USED FOR PRODUCTS IN CONTACT WITH DRINKING WATER. Common Approach. Part A. Procedure for the acceptance” (AZ IVÓVÍZZEL ÉRINTKEZŐ TERMÉKEKBEN HASZNÁLT FÉMES ANYAGOK ELFOGADÁSA. Közös megközelítés. A. rész. Elfogadási eljárás) című jelentésből

1.   Az összetevők jegyzékébe felvételre kerülő fémes anyagok elfogadása

A PDW-hez használt fémes anyagokat fel kell venni az összetevők jegyzékébe.

1.1.   Az összetevők jegyzékébe kerülő anyagok felvételére vonatkozó eljárás

Az anyagok értékelését továbbra is elsősorban nemzeti szinten végzik a szokásos eljárások és a rendelkezésre álló erőforrások igénybevételével. A vizsgálati eredmények értelmezése és az alábbiakban ismertetett elfogadhatósági kritériumok alkalmazása összetett feladat, ezért a döntéshozatali eljárás során ki kell kérni a szakértői bizottság véleményét.

A szakértői bizottság tagjainak az alábbi ismeretekkel kell rendelkezniük:

a korrózióra és a fémkioldódásra vonatkozó szakértelem,

toxikológiai szakismeretek és szakértelem az ivóvízminőség emberi egészséggel kapcsolatos szempontok alapján történő értékelése terén,

az ivóvízkezelésben és -ellátásban alkalmazott fémes anyagok és termékek felhasználási módozatainak ismerete.

A négy tagállam csoportja közös eljárásról állapodott meg az összetevők közös jegyzékébe kerülő anyagok elfogadása tekintetében. Az eljárást e dokumentum B. része ismerteti.

1.2.   Az összetevők jegyzékének szerkezete

Az összetevők jegyzéke a fémes anyagok különböző kategóriáit tartalmazza.

A „kategória” fogalommeghatározása a következő:

olyan anyagok csoportja, amelyek az alkalmazási területük, az ivóvízzel történő érintkezés esetén megfigyelt viselkedésük, valamint a vízösszetételre és/vagy a felületre vonatkozó korlátozások tekintetében ugyanolyan jellemzőkkel rendelkeznek.

Az összetevők jegyzéke az egyes kategóriáikba tartozó összetevők körét tartalmazza.

Minden egyes kategóriához egy referenciaanyag tartozik.

A „referenciaanyag” fogalommeghatározása a következő:

egy adott kategóriába tartozó anyag, amely esetében a fémek ivóvízbe történő kioldódása ismert és reprodukálható, összetétele szigorúan szabályozott, és abban a vizsgált elemek mennyisége az elfogadhatóság felső határértékén vagy annak közelében van. Figyelembe kell venni, hogy az egyes összetevők gátolhatják a fémek kioldódását.

Az egyes kategóriák a kereskedelemben kapható, PDW-hez történő felhasználásra elfogadott fémes anyagok felsorolását tartalmazzák. Az egyes anyagok az érintkezési felületre vonatkozó korlátozások miatt esetleg csak bizonyos termékekhez használhatók (1. táblázat).

1.   táblázat

A fémes anyagok termékcsoportjai

Termékcsoport

Példák a termékekre vagy termékrészekre

Feltételezett érintkezési felület

„a”

A

Épületgépészeti csövek

Vízellátó rendszerek nem bevont csővezetékei

100 %

B

Alkatrészek

Kiegészítők

Épületgépészeti szivattyúk részei

Épületgépészeti szelepek részei

10 %

C

Vízóra mozgó részei

Vízellátó rendszerek szivattyúinak részei

Vízellátó rendszerek szelepeinek részei

1 %

—   A. termékcsoport: érintkezési felület 100 %-ig

Épületgépészeti csövek tekintetében minden átmérő esetében ugyanazon anyag használható. A vízzel érintkező felület csaknem teljes egészében egyetlen anyagból állhat: például réz, galvanizált acél vagy rozsdamentes acél. A biztonságos használat feltételeinek értékelése során a lehető legnagyobb százalékos arányt kell figyelembe venni. A csövekhez használt anyagok összetételének elfogadása esetén az elfogadásnak ki kell terjednie valamennyi felhasználási területre (például alkatrészek, alkotóelemek stb.).

Ebbe a termékcsoportba tartoznak a vízellátó rendszerekben és a vízkezelési eljárás során használt nem bevont, fémes csővezetékek is.

—   B. termékcsoport: érintkezési felület legfeljebb 10 %

Az épületgépészeti szerelés során az alkatrészek és a kiegészítők készülhetnek egyfajta anyagból, illetve kismértékben különböző anyagokból. A leggyakrabban ólomtartalmú rézötvözetből készülnek. Mivel ezekből a szerelvényekből ólom kerülhet a vízbe, korlátozni kell az ilyen ötvözetekből készült termékek teljes érintkezési felületének nagyságát. Az ilyen termékekhez használt anyagok értékelése során 10 %-nyi vízzel érintkező felületet kell feltételezni.

Ebbe a csoportba tartoznak az épületgépészeti szerelvényekben használt szivattyúk és szelepek fémes részei is.

—   C. termékcsoport: érintkezési felület 1 % alatt

Műszaki okokból szükség lehet arra, hogy kisebb részek a B. termékcsoportban szereplő alkatrészekhez és kiegészítőkhöz nem elfogadott összetevőkből készüljenek. Nagyobb kioldódási aránnyal rendelkező egyéb összetevők abban az esetben fogadhatók el ezekhez az egységekhez, ha a használatuk jelentősen nem növeli az ivóvízbe kerülő összes szennyező anyag mennyiségét. Az ilyen összetevők használatát olyan részekre kell korlátozni, amelyek az ivóvízzel érintkező felület 1 %-át nem lépik túl, például a vízóra óratestének a B. termékcsoport esetében elfogadott anyagból kell készülnie, a mozgó részek viszont készülhetnek a C. termékcsoporthoz tartozó anyagokból is.

Ebbe a termékcsoportba tartoznak a vízellátó rendszerekben és a vízkezelési eljárás során használt szivattyúk és szelepek fémes részei is.

1.3.   Az értékeléshez szükséges adatok

A fémes anyagok elfogadása az EN 15664-1 szabvány alapján elvégzett hosszú távú próbapados vizsgálatok eredményén alapul. A vizsgálati időszak minimum hat hónap, amely meghosszabbítható. Az EN 15664-1 szabvány alapján elvégzendő vizsgálatok további követelményeit az 1.4. és az 1.5. pont ismerteti.

Egy referenciaanyag valamely kategóriához történő elfogadásának feltétele az EU-ban fogyasztott ivóvizek szokásos összetételének tartományába tartozó különböző víztípusokkal (lásd az EN 15664-2 szabványt) az EN 15664-1 szabvány alapján elvégzett vizsgálatok eredményének elfogadása.

Ahhoz, hogy egy anyagot fel lehessen venni valamely kategóriába, az EN 15664-1 szabvány alapján összehasonlító vizsgálatot kell végezni a referenciaanyaggal összevetve. Az összehasonlító vizsgálathoz elegendő helyi ivóvizet használni, feltéve, hogy a víz megfelelően korrozív (lásd az EN 15664-2 szabványt).

A következő információkat kell megadni:

az EN 15664-1 szabvány szerinti vizsgálati jegyzőkönyvek,

a vizsgált mintadarab összetételére vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvek,

minden egyes összetétel esetében az ötvözetek legfőbb alkotóelemeinek határértékeire vonatkozó információk és a szennyeződések maximális értékei. Ezek a határértékek a referenciaanyagok esetében szigorúbbak, mint a kereskedelemben kapható ötvözetek esetében,

az adott anyagra alkalmazandó meglévő európai szabvány(ok),

az anyag jellemzői,

az adott anyagból készülő termékek és azok felhasználása („a” faktor),

a gyártási eljárás,

az értékeléshez szükségesnek ítélt további információk.

1.4.   A vizsgált mintadarab részletes leírása

Az anyagoknak az EN 15664-1 szabvány szerint végzendő vizsgálatához az szükséges, hogy a vizsgált mintadarabok bizonyos összetétellel rendelkezzenek.

Fontos lehet minden olyan elem, amely 0,02 %-ot meghaladó mennyiségben van jelen, így ezeket az elemeket az anyagok összetételének leírásakor fel kell sorolni. A 0,02 %-ot meg nem haladó mennyiségben jelen lévő szennyeződések esetében az ötvözetek/anyagok gyártóinak felelőssége annak garantálása, hogy nem történik olyan kibocsátás, amely egészségre káros hatást okozhat.

A vizsgált mintadarabok összetétele a következő:

1.4.1.   Referenciaanyagok

Egy új referenciaanyag vizsgálatához benyújtott mintadaraboknak és az összehasonlító vizsgálatokhoz referenciaanyagként használt mintadaraboknak az alábbi követelményeket kell teljesíteniük:

Az összetevők és a szennyeződések mennyiségének a megadott tartományon belül kell lennie.

Megjegyzés: A referenciaanyag összetételét a vizsgálatok kezdete előtt el kell fogadni. Az összetétel igen szűk tartományban mozoghat, és a referenciaanyagnak az adott kategóriában aggályosnak tekintett fémkioldódás tekintetében a legrosszabb eshetőséget kell képviselnie.

1.4.2.   Az összehasonlító vizsgálatokhoz használandó anyagok

A vizsgálatokhoz használandó anyagok összetételének tartományát és a megengedett szennyeződések mértékét meg kell határozni. Összehasonlító vizsgálatokat akkor lehet végezni, ha a vizsgálatokhoz használandó anyag összetételének megadott tartománya összhangban van az anyagok egy meglévő kategóriájának meghatározásával.

A vizsgálatokhoz használt mintadarabok összetételét az adott anyag összetételének megadott tartományánál szűkebb tartományban kell meghatározni. A rézötvözetekre vonatkozó ismeretek alapján a vizsgált mintadarabok összetételének az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

 

Összetevők:

Az összetevőként jelen lévő réz és cink mennyiségének a megadott tartományon belül kell lennie.

Az összetevőként jelen lévő arzén mennyiségének meg kell haladnia a megadott tartomány 66 %-át (például amennyiben a megadott tartomány ≤ 0,15 %, akkor a tartomány (0,15 %) 66 %-a 0,10 %; ezért az elemtartalomnak 0,10–0,15 % között kell lennie).

Az alumínium, szilícium és foszfor mennyisége nem haladhatja meg a megadott tartomány 50 %-át.

Minden más összetevő esetében az összetevők mennyiségének meg kell haladnia a megadott tartomány 80 %-át (például amennyiben a megadott tartomány 1,6–2,2 %, akkor a tartomány (0,6 %) 80 %-a 0,48 %; ezért az elemtartalomnak meg kell haladnia a 2,08 %-ot).

 

Szennyező anyagok:

A felülettel érintkező vízben vizsgálandó szennyeződések mértékének (lásd az 1.5. pontot) meg kell haladnia a megadott legnagyobb tartalom 60 %-át.

Rézötvözettől eltérő ötvözetek esetében ezek a követelmények eltérhetnek.

1.5.   Vízelemzés

Új referenciaanyag vizsgálata esetén a felülettel érintkező vízben az EN 15664-1 szabvány szerint minden olyan elemet vizsgálni kell, amely a megadott anyag összetételében 0,02 %-nál nagyobb mennyiségben van jelen. Ez a követelmény az alábbi elemekre nem vonatkozik:

összetevőként jelen lévő ón, szilícium és foszfor,

vas, ón, mangán, alumínium, szilícium és foszfor, amennyiben az ötvözetben szennyeződésként fordul elő.

Összehasonlító vizsgálat esetén a felülettel érintkező víz elemzése az összetevők jegyzékében szereplő egyes kategóriák esetében előírt egyes elemek vizsgálatára korlátozódhat.

1.6.   Elfogadhatósági kritériumok

A 2. táblázatban javaslatok szerepelnek arra vonatkozóan, hogy a háztartási csaptelepekből a vízbe kerülő fémek összes koncentrációjához a fémes PDW-k milyen mértékben járulhatnak hozzá. A javasolt értékek az ivóvíz-minőségi irányelvben szereplő, a kémiai és indikátor paraméterek esetében elfogadott határértékeken alapulnak. Az elfogadható értékek az alábbi alapelvek alkalmazásával kerültek megállapításra:

90 % olyan elemek esetében, amelyeknél a fémes PDW az egyetlen fő szennyező anyag-forrás,

50 % olyan elemek esetében, amelyeknél más szennyezőanyag-források is előfordulhatnak.

Az ivóvíz-minőségi irányelvben nem szereplő egyéb paraméterek esetében az alábbi kritériumok alkalmazására került sor:

cink: ez az elem nem mérgező az olyan vízellátó rendszerekben előforduló koncentrációban, amelyekben galvanizált acélcsöveket használnak. A cink azonban a víz ízével és megjelenésével kapcsolatban panaszra adhat okot. A javasolt referenciaértékek annak szem előtt tartásával lettek megállapítva, hogy a cink esztétikai szempontból ne csökkentse a víz elfogadhatóságát (WHO, 2004),

ón, bizmut, molibdén, titán: ezek a referenciaértékek egy toxikológiai szakértő által javasolt ideiglenes értékeken alapulnak (Fawell, 2003),

egyéb fémek: a megfelelő referenciaértékekkel kapcsolatban szükség esetén ki kell kérni toxikológiai szakértők tanácsát.

Elegendő időt kell hagyni a természetes védőrétegek kialakulásához, ezért a vizsgálati eljárás során három hónapos előkészítési idő alkalmazása javasolt, amely alatt a referenciakoncentrációtól való csekély eltérés megengedhető.

2.   táblázat

Fémes PDW-k fémes összetevőiből származó kioldódások elfogadható mértéke és referenciakoncentrációk

Paraméter

Fémes PDW-kből származó kioldódások elfogadható mértéke

Az ivóvíz-minőségi irányelv szerinti számszerű érték vagy javasolt referenciaérték az ivóvízben

(μg/l)

Referenciakoncentráció az elfogadási rendszerben

(μg/l)

B. rész:   Kémiai paraméterek

Antimon

50 %

5

2,5

Arzén

50 %

10

5

Króm

50 %

50

25

Kadmium

50 %

5

2,5

Réz

90 %

2 000

1 800

Ólom

50 %

10

5

Nikkel

50 %

20

10

Szelén

50 %

10

5

C. rész:   Indikátor paraméterek

Alumínium

50 %

200

100

Vas

50 %

200

100

Mangán

50 %

50

25

Egyéb: az ivóvíz-minőségi irányelvben nem szereplő paraméterek

Bizmut

90 %

10

9

Molibdén

50 %

20

10

Ón

50 %

6 000

3 000

Titán

50 %

15

7,5

Cink

90 %

3 000

2 700

1.7.   Referenciaanyag felvétele egy kategóriába vagy a meglévő kategóriákba nem tartozó anyagok

Egy ötvözőelem ötvözetben történő alkalmazása, illetve az ötvözőelem ötvözetben felhasznált mennyiségének a megváltoztatása miatt az adott ötvözet kikerülhet egy adott kategóriából, és ez a változás jelentős hatást gyakorolhat a szóban forgó anyag fémkibocsátására. Ebben az esetben, illetve egy adott kategória esetében reprezentatív ötvözet (referenciaanyag) tekintetében az alábbi információkat kell megadni:

az 1.3. pontban felsorolt információkat,

amennyiben egy javasolt új összetétel egyetlen már meglévő anyagkategóriához sem tekinthető hasonlónak, a kérelmezőnek be kell nyújtania az EN 15664-1 szabvány alapján és az EN 15664-2 szabványban meghatározott legalább három különböző ivóvízzel elvégzett próbapados vizsgálat valamennyi eredményét.

1.7.1.   Referenciaanyag elfogadása

A próbapados vizsgálatok értékelése során (az EN 15664-1 szabvány szerint) az egynemű anyagra vetített koncentrációk MEPn(T) számtani középértékét kell figyelembe venni.

Valamennyi működtetési időszakra (T) ki kell számítani a próbapadra felszerelt három vizsgált vezeték MEPn(T) értékének átlagát: MEPa(T).

Az anyag elfogadható az adott termékcsoporthoz a feltételezett „a” érintkezési felülettel (lásd az 1. táblázatot), amennyiben:

(I)

MEPa(T) * a ≤ RC, ahol T = 16, 21 és 26 hét,

(II)

MEPa(Tb) ≥ MEPa(T), ahol {Tb, T} = {12, 16}, {16, 21} és {21, 26} hét

valamennyi vizsgált ivóvíz esetében teljesül.

A vizsgálat legfeljebb egyéves időtartamra meghosszabbítható, amennyiben a II. kritérium nem teljesül. Ebben az esetben az anyag elfogadható, amennyiben

(III)

MEPa(Tb) ≥ MEPa(T), ahol {Tb, T} = {26, 39} és {39, 52} hét

a vizsgált ivóvizek esetében teljesül, ha a II. kritérium nem teljesült.

Minden rendelkezésre álló adatot figyelembe kell venni. Az EN 15664-1 szabvány szerinti vizsgálat esetében ezek a következők:

az egyes vizsgálat vezetékeken kapott eredmények,

a 4 órán át pangó vízzel kapott eredmények, és

a vízösszetétel paraméterei.

Amennyiben a pangó vízből vett mintákat az EN 15664-1 szabvány követelményein túlmenően is vizsgálták, úgy az értékelés során ezeket az adatokat is figyelembe kell venni.

A szakértői bizottság határoz arról, hogy a rendelkezésre álló adatok minősége megfelel-e (például a három vizsgált vezeték között nincs jelentős különbség, a kiugró értékek értelmezése) az elvégzendő értékeléshez, és ha igen, akkor eldönti, hogy a szóban forgó anyag a fent említett kritériumok alapján elfogadható-e. Az elfogadott anyagok a kategóriával együtt referenciaanyagként bekerülnek az összetevők jegyzékébe.

1.8.   Anyag felvétele az összetevők jegyzékének egy kategóriájába

Amennyiben egy jóváhagyandó anyag összetevőiről megállapítást nyer, hogy valamelyik kategóriába tartoznak, az anyag az anyag akkor vehető fel az összetevők jegyzékébe, ha az EN 15664-1 szabvány szerint a szóban forgó anyaggal, valamint az EN 15664-2 szabványban meghatározott vizek közül eggyel elvégzett szabványos próbapados vizsgálat eredményei a megfelelő referenciaanyaggal végzett vizsgálat eredményeivel összevetve kielégítőek.

Minden egyes anyag esetében az alábbi információkat kell megadni:

az 1.3. pontban felsorolt információkat,

az EN 15664-1 szabvány szerinti, az adott kategória referenciaanyagával elvégzett próbapados összehasonlító vizsgálat eredményeit.

1.8.1.   Anyag elfogadása összehasonlító vizsgálattal

A próbapados vizsgálatok értékelése során (az EN 15664-1 szabvány szerint) az egynemű anyagra vetített koncentrációk MEPn(T) számtani középértékét kell figyelembe venni.

Valamennyi működtetési időszakra (T) ki kell számítani a próbapadra felszerelt három vizsgált vezeték MEPn(T) értékének átlagát: MEPa(T).

A referenciaanyag esetében a három referenciavezeték MEPa,RM(T) értékét kell figyelembe venni.

Az anyag elfogadható az adott termékcsoporthoz a referenciaanyag feltételezett „a” érintkezési felületével (lásd az 1. táblázatot), amennyiben:

(I)

MEPa(T) ≤ MEPa,RM(T), ahol T = 16, 21 és 26 hét,

(II)

MEPa(Tb) ≥ MEPa(T), ahol {Tb, T} = {12, 16}, {16, 21} és {21, 26} hét

a vizsgált ivóvíz esetében teljesül.

A vizsgálat legfeljebb egyéves időtartamra meghosszabbítható, amennyiben a II. kritérium nem teljesül. Ebben az esetben az anyag elfogadható, amennyiben

(III)

MEPa(Tb) ≥ MEPa(T), ahol {Tb, T} = {26, 39} és {39, 52} hét

teljesül.

Minden rendelkezésre álló adatot figyelembe kell venni. Az EN 15664-1 szabvány szerinti vizsgálat esetében ezek a következők:

az egyes vizsgált vezetékeken kapott eredmények,

a 4 órán át pangó vízzel kapott eredmények, és

a vízösszetétel paraméterei.

Amennyiben a pangó vízből vett mintákat az EN 15664-1 szabvány követelményein túlmenően is vizsgálták, úgy az értékelés során ezeket az adatokat is figyelembe kell venni.

A szakértői bizottság határoz arról, hogy a rendelkezésre álló adatok minősége megfelel-e (például a három vizsgált vezeték között nincs jelentős különbség, a kiugró értékek értelmezése) az elvégzendő értékeléshez, és ha igen, akkor eldönti, hogy a szóban forgó anyag a fent említett kritériumok alapján elfogadható-e. Az elfogadott anyagok az összehasonlító vizsgálathoz használt referenciaanyagnak megfelelő kategória alatt bekerülnek az összetevők jegyzékébe.

2. kivonat a 2. fejezetben ismertetett „ACCEPTANCE OF METALLIC MATERIALS USED FOR PRODUCTS IN CONTACT WITH DRINKING WATER. Common Approach. Part B – Common Composition List” (AZ IVÓVÍZZEL ÉRINTKEZŐ TERMÉKEKBEN HASZNÁLT FÉMES ANYAGOK ELFOGADÁSA. Közös megközelítés. B. rész. Az összetevők közös jegyzéke) című jelentésből.

Rézötvözetek

Réz-cink-ólom ötvözetek

1.8.1.1.   Kategória

A kategóriába tartozó összetevők határértékei

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Réz

≥ 57,0

Antimon

0,02

Cink

Maradvány

Arzén

0,02

Ólom

≤ 3,5

Bizmut

0,02

Alumínium

≤ 1,0

Kadmium

0,02

Vas

≤ 0,5

Króm

0,02

Szilikon

≤ 1,0

Nikkel

0,2

Ón

≤ 0,5

 

 


A referenciaanyag összetétele

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Réz

57,0–59,0

Antimon

0,02

Cink

Maradvány

Arzén

0,02

Ólom

1,9–2,1

Bizmut

0,02

 

 

Kadmium

0,02

 

 

Króm

0,02

 

 

Nikkel

0,2

 

 

Alumínium

0,2

 

 

Vas

0,3

 

 

Szilikon

0,02

 

 

Ón

0,3

A kioldódási vizsgálathoz használt vízben az alábbi anyagokat kell figyelembe venni:

Ólom, nikkel, réz, cink

Továbbá:

Az egyes elemek esetében: az elfogadhatóság alapjául szolgáló tényezők az említett referenciaanyaggal összevetve

1.8.1.2.   Elfogadott ötvözetek

Elfogadott ötvözet Bronz B2 (a CW617N, CW612N alapján)

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Réz

57,0–60,0

Antimon

0,02

Cink

Maradvány

Arzén

0,02

Ólom

1,6–2,2

Bizmut

0,02

 

 

Kadmium

0,02

 

 

Króm

0,02

 

 

Nikkel

0,1

 

 

Alumínium

0,05

 

 

Vas

0,3

 

 

Szilikon

0,03

 

 

Ón

0,3

Az alábbi termékcsoportok esetében elfogadott

B. termékcsoport

C. termékcsoport

Az elfogadhatóság alapja

A jogi szabályozással egyidejű kutatásról szóló, RG_CPDW_01_074. számú német jelentés

John Nuttall-dokumentáció (2006. március)

Elfogadott ötvözet Bronz B1 (a CW614N, CW603N alapján)

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Réz

57,0–62,0

Antimon

0,02

Cink

Maradvány

Arzén

0,02

Ólom

2,5–3,5

Bizmut

0,02

 

 

Kadmium

0,02

 

 

Króm

0,02

 

 

Nikkel

0,2

 

 

Alumínium

0,05

 

 

Vas

0,3

 

 

Szilikon

0,03

 

 

Ón

0,3

Az alábbi termékcsoportok esetében elfogadott

C. termékcsoport

Az elfogadhatóság alapja

A jogi szabályozással egyidejű kutatásról szóló, RG_CPDW_01_074. számú német jelentés

John Nuttall-dokumentáció (2006. március)

Réz-cink-ólom-arzén ötvözetek

1.8.1.3.   Kategória

A kategóriába tartozó összetevők határértékei

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Réz

≥ 61,0

Antimon

0,02

Cink

Maradvány

Bizmut

0,02

Arzén

≤ 0,15

Kadmium

0,02

Ólom

≤ 2,2

Króm

0,02

Alumínium

≤ 1,0

Nikkel

0,2

Vas

≤ 0,5

 

 

Szilikon

≤ 1,0

 

 

Ón

≤ 0,5

 

 


A referenciaanyag összetétele

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Réz

61,0–63,0

Antimon

0,02

Cink

Maradvány

Bizmut

0,02

Arzén

0,09–0,13

Kadmium

0,02

Ólom

1,4–1,6

Króm

0,02

Alumínium

0,5–0,7

Nikkel

0,2

 

 

Vas

0,12

 

 

Szilikon

0,02

 

 

Ón

0,3

A kioldódási vizsgálathoz használt vízben az alábbi anyagokat kell figyelembe venni:

Ólom, nikkel, arzén, réz, cink

A fémes anyagok használatára vonatkozó és a víz összetételével összefüggő (egészségügyi megfontolásokon alapuló) korlátozások

A jelenleg folyó célzott (ipari) kutatások eredményei alapján az ötvözőelemekre (összetevők) és a szennyeződésekre vonatkozó korlátozásokat úgy kell megállapítani, hogy az ötvözetek bármilyen ivóvíz esetében alkalmazhatóak legyenek.

Az alábbi termékcsoportok esetében elfogadott

B. termékcsoport

C. termékcsoport

A javaslat alapja

John Nuttall-dokumentáció (2006. március)

Továbbá:

Az egyes elemek esetében: Az elfogadhatóság alapjául szolgáló tényezők az említett referenciaanyaggal összevetve

Réz-ón-cink-ólom ötvözetek

1.8.1.4.   Kategória

A kategóriába tartozó összetevők határértékei

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Réz

Maradvány

Alumínium

0,01

Cink

≤ 6,5

Antimon

0,1

Ón

≤ 13,0

Arzén

0,03

Ólom

≤ 3,0

Bizmut

0,02

Nikkel

≤ 0,6

Kadmium

0,02

 

 

Króm

0,02

 

 

Vas

0,3

 

 

Szilikon

0,01


A referenciaanyag összetétele

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Réz

Maradvány

Alumínium

0,01

Cink

5,9–6,2

Antimon

0,1

Ón

3,9–4,1

Arzén

0,03

Ólom

2,8–3,0

Bizmut

0,02

Nikkel

0,5–0,6

Kadmium

0,02

 

 

Króm

0,02

 

 

Vas

0,3

 

 

Szilikon

0,01

A kioldódási vizsgálathoz használt vízben az alábbi anyagokat kell figyelembe venni:

Ólom, nikkel, antimon, réz, cink, ón

Továbbá:

Az egyes elemek esetében: az elfogadhatóság alapjául szolgáló tényezők az említett referenciaanyaggal összevetve

1.8.1.5.   Elfogadott ötvözetek

Elfogadott ötvözet: Vörösréz GM1 (a CC491K alapján)

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Réz

84,0–88,0

Alumínium

0,01

Cink

4,0–6,0

Antimon

0,1

Ón

4,0–6,0

Arzén

0,03

Ólom

2,5–3,0

Bizmut

0,02

Nikkel

0,1–0,6

Kadmium

0,02

 

 

Króm

0,02

 

 

Vas

0,3

 

 

Szilikon

0,01

Az alábbi termékcsoportok esetében elfogadott

B. termékcsoport

C. termékcsoport

A javaslat alapja: a jogi szabályozással egyidejű kutatásról szóló, RG_CPDW_01_074. számú német jelentés, John Nuttall-dokumentáció (2006. március)

Rézből készült termékek

Réz

1.8.1.6.   Kategória

A kategóriába tartozó összetevők határértékei

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Réz

≥ 99,9

Egyéb elemek összesen

≤ 0,1

Foszfor

≤ 0,04

 

 


Referencia-összetétel

Összetevő

EN-szám

Cu-DHP

CW 024A

A kioldódási vizsgálathoz használt vízben az alábbi anyagokat kell figyelembe venni:

Nincs: összehasonlító vizsgálat nem szükséges

1.8.1.7.   Elfogadott ötvözetek

Réz (Cu-DHP)

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Réz

≥ 99,9

Egyéb elemek összesen

≤ 0,1

Foszfor

≤ 0,04

 

 

Az alábbi termékcsoportok esetében elfogadott

A. termékcsoport

B. termékcsoport

C. termékcsoport

A fémes anyagok használatára vonatkozó és a víz összetételével összefüggő (egészségügyi megfontolásokon alapuló) korlátozások

A rézvegyületek rézcsövek felületén történő kialakulását és az ennek eredményeként létrejövő kioldódást a vízben lévő kisebb alkotóelemek jelentősen befolyásolják. Egyes vízösszetételek esetében a réz kilúgozódásának mértéke elfogadhatatlanul magas lehet. Szükség lehet arra, hogy a tagállamok iránymutatást adjanak a vízügy, valamint a rézcsöveket szállító és beszerelő vállalkozások számára azokról a korlátozásokról, amelyeket a rézcsövek tekintetében esetleg életbe kell léptetni azokon a területeken, ahol a víz összetétele miatt a réz túlzott mértékű kilúgozódása előfordulhat.

Összehangolt vizsgálati és értékelési eljárások alkalmazásával további kutatásokat kell folytatni a réz és az egyes vízösszetételek összeférhetőségével kapcsolatban.

A javaslat alapja

A különböző tagállamokban folytatott kutatások eredményei és a tagállamok gyakorlati tapasztalatai elengedhetetlenek a biztonságos felhasználás feltételeinek megállapításához.

Megjegyzés

Az ivóvíz rézcsövekből kioldódó anyagokkal történő szennyeződése a vízösszetétel számos jellemzőjétől függ. Kölcsönhatásuk tekintetében jelenleg nincs egységes álláspont. Nincs elegendő információ arra vonatkozóan, hogy az ivóvíz milyen összetétele esetében fordulhat elő az, hogy az ivóvíz-minőségi irányelvben foglalt követelmények nem teljesülnek.

Ónozott rézcsövek és ónozott réz alkatrészek

Ónozott rézcsövek és ónozott réz alkatrészek esetében alapanyagként a 4.3.1. pont szerint rezet használnak. Erre az alapanyagra különböző eljárással ónréteget visznek fel. A rézionok ónrétegbe történő diffúziójával egy ónból és rézből álló egyre növekvő intermetallikus fázis (h fázis: Cu6Sn5) jön létre.

1.8.1.8.   Kategória

A kategóriába tartozó összetevők határértékei: ónréteg

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Ón és réz

99,90

Antimon

0,01

 

 

Arzén

0,01

 

 

Bizmut

0,01

 

 

Kadmium

0,01

 

 

Króm

0,01

 

 

Ólom

0,01

 

 

Nikkel

0,01


Referencia-összetétel

Az EN 1057 szabványnak megfelelő rézcső

Összetevő

EN-szám

Cu-DHP

CW 024A

1.8.1.9.   Elfogadott ötvözetek

CW 024A réz 1 μm vastagságú ónréteggel és az alábbi összetétellel:

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Ón

90

Antimon

0,01

Réz

< 10

Arzén

0,01

 

 

Bizmut

0,01

 

 

Kadmium

0,01

 

 

Króm

0,01

 

 

Ólom

0,01

 

 

Nikkel

0,01

Az alábbi termékcsoportok esetében elfogadott

A. termékcsoport

B. termékcsoport

C. termékcsoport

A javaslat alapja

Kioldódási vizsgálatok

a)

reprezentatív német ivóvizekkel végzett próbapados vizsgálatok, közzététel: A. Baukloh, S. Priggemeyer, U. Reiter, B. Winkler, Chemically inner tinned Copper Pipes, Less Copper in Corrosive Drinking Waters, Metall 10-11 (1998) 592–600. o.

b)

A DIN 50931 szabvány szerint végzett vizsgálatok (próbapados vizsgálat): DVGW/TZW. sz. műszaki jelentés (2000)

Ivóvízre vonatkozó korlátozásokat nem tartalmazó meglévő engedélyek:

Hollandia: a BRL-K19005 szerint,

Németország: a DIN 50930, T6 és DVGW GW 392 szerint,

Dánia: ETA.

Galvanizált acél

1.8.1.10.   Kategória

A galvanizálási eljárás során felvitt cinkbevonatnak az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Cink

 

Antimon

0,01

 

 

Arzén

0,02

 

 

Kadmium

0,01

 

 

Króm

0,02

 

 

Ólom

0,05

 

 

Bizmut

0,01

1.8.1.11.   Elfogadott ötvözetek

A galvanizálási eljárás során felvitt cinkbevonatnak az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Cink

 

Antimon

0,01

 

 

Arzén

0,02

 

 

Kadmium

0,01

 

 

Króm

0,02

 

 

Ólom

0,05

 

 

Bizmut

0,01

A fémes anyagok használatára vonatkozó és a víz összetételével összefüggő korlátozásokra vonatkozó iránymutatások

A víz összetételének megállapítására az alábbi képlet javasolt, amennyiben a korrózió mértéke a galvanizált acél esetében elfogadható.

pH ≥ 7,5 vagy szabad CO2 ≤ 0,25 mmol/L

ÉS

Lúgosság ≥ 1,5 mmol/L

ÉS

S1 < 2 (az S1 meghatározása lentebb)

ÉS

Kalcium ≥ 0,5 mmol/L

ÉS

Vezetőképesség ≤ 600 μS/cm 25 °C-on

ÉS

S2 < 1 vagy S2 > 3 (az S2 meghatározása lentebb)

Formula koncentráció mmol/l-ben

Formula koncentráció mmol/l-ben

Az alábbi termékcsoportok esetében elfogadott

A. termékcsoport

B. termékcsoport

C. termékcsoport

A javaslat alapja

A víz összetételére vonatkozóan Franciaországban (DTU 60.1/NF P 40-201) és Németországban (DIN 50930-3) szabályozás van érvényben. Ezeket a határértékeket gyakorlati tapasztalatok alapján állapították meg, viszont különböző módon fejezték ki. A javaslatban többnyire ugyanolyan vízösszetétel szerepel, mint az említett előírásokban. A javaslat figyelembe veszi a Németországban lefolytatott, valamint a jogi szabályozással egyidejűleg folyó kutatások rendelkezésre álló eredményeit.

Ezenkívül tartalmazza az EN 12502-3 szabványban szereplő és a helyi korrózió kockázatára vonatkozó ajánlásokat. A helyi korrózió a vas korróziós termékei miatt gyakran a vízminőség romlását eredményezi.

A javaslat olyan galvanizált acélcsövekkel végzett vizsgálatok eredményein alapul, amelyek esetében a cinkrétegben lévő ólomkoncentráció 1,0 % és 0,6 % között van, feltételezve, hogy az alacsonyabb ólomkoncentrációjú csövek hasonlóan viselkednek.

Szénacél

Szénacél csövekhez és tartályokhoz

Tartós védőréteg nélküli szénacél az ivóvízzel érintkező termékekben történő felhasználásra nem alkalmas.

Szénacél kiegészítőkhöz

Védőréteg nélküli szénacél csak bizonyos termékekhez (például szivattyúk, szelepek) használható, és kizárólag a vízzel kis felületen érintkező területeken.

1.8.1.12.   Kategória

Az összetevők mennyisége és a szennyeződések mértéke nem haladhatja meg az alábbi határértékeket:

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Vas

 

Antimon

0,02

Szén

≤ 2,11

Arzén

0,02

Króm

≤ 1,0

Kadmium

0,02

Molibdén

≤ 1,0

Ólom

0,02

Nikkel

≤ 0,5

 

 

1.8.1.13.   Elfogadott ötvözetek

Az összetevők mennyisége és a szennyeződések mértéke nem haladhatja meg az alábbi határértékeket:

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

Vas

 

Antimon

0,02

Szén

≤ 2,11

Arzén

0,02

Króm

≤ 1,0

Kadmium

0,02

Molibdén

≤ 1,0

Ólom

0,02

Nikkel

≤ 0,5

 

 

Az alábbi termékcsoportok esetében elfogadott

C. termékcsoport

A javaslat alapja

Olasz rendelettervezet

Az ivóvízre gyakorolt lehetséges hatásokra vonatkozó számítások

Öntöttvas

Öntöttvas csövekhez és tartályokhoz

Tartós védőréteg nélküli öntöttvas az ivóvízzel érintkező csövekben és alkatrészekben történő felhasználásra nem alkalmas.

Öntöttvas kiegészítőkhöz

Védőréteg nélküli öntöttvas csak bizonyos termékekhez (például szivattyúk, szelepek) használható, és kizárólag a vízzel nagyon kis felületen érintkező területeken. Összetételüket szabályozni kell.

1.8.1.14.   Kategória

Az összetevők mennyisége és a szennyeződések mértéke nem haladhatja meg az alábbi határértékeket:

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

 

 

Antimon

0,02

Vas

 

Arzén

0,02

Szén

 

Kadmium

0,02

Króm

≤ 1,0

Ólom

0,02

Molibdén

≤ 1,0

 

 

Nikkel

≤ 6,0

 

 

1.8.1.15.   Elfogadott ötvözetek

Az összetevők mennyisége és a szennyeződések mértéke nem haladhatja meg az alábbi határértékeket:

Összetevő

Tartalom (%)

Szennyeződés

Maximum (%)

 

 

Antimon

0,02

Vas

 

Arzén

0,02

Szén

 

Kadmium

0,02

Króm

≤ 1,0

Ólom

0,02

Molibdén

≤ 1,0

 

 

Nikkel

≤ 6,0

 

 

Az alábbi termékcsoportok esetében elfogadott

C. termékcsoport

A javaslat alapja

Olasz rendelettervezet

Francia rendelet

Az ivóvízre gyakorolt lehetséges hatásokra vonatkozó számítások


31.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/31


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. május 27.)

a 2007-es és 2008-as portugáliai kéknyelv-betegség elleni sürgősségi vakcinázási tervek keretében felmerült kiadásokhoz történő uniós pénzügyi hozzájárulás megállapításáról

(az értesítés a C(2013) 2864. számú dokumentummal történt)

(Csak a portugál nyelvű szöveg hiteles)

(2013/251/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 3. cikke (3) és (4) bekezdésére és (6) bekezdésének második francia bekezdésére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és különösen annak 84. cikkére,

mivel:

(1)

A költségvetési rendelet 84. cikkének és Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) (a továbbiakban: alkalmazási szabályok) 94. cikkének megfelelően az uniós költségvetésből a kiadásokra vállalt kötelezettségeket az intézmény vagy az intézmény által átruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott finanszírozási határozatnak kell megelőznie, amely meghatározza a kiadásokkal járó intézkedések alapvető elemeit.

(2)

A 2009/470/EK határozat megállapítja azokat az eljárásokat, amelyek az egyedi állat-egészségügyi intézkedésekhez – beleértve a biztonsági intézkedéseket is – nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulást szabályozzák. A kéknyelv-betegség lehető leggyorsabb felszámolása érdekében az Uniónak pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania a támogatható tagállami kiadásokhoz. Az említett határozat 3. cikke (6) bekezdésének második francia bekezdése állapítja meg azokat a százalékos szabályokat, amelyeket a tagállamoknál felmerült költségekre alkalmazni kell.

(3)

A Bizottság 349/2005/EK rendelete (4) szabályokat állapít meg a 90/424/EGK tanácsi határozat bizonyos állatbetegségek elleni biztonsági intézkedéseire és a betegségek felszámolását célzó kampány közösségi finanszírozására. A rendelet 3. cikke megállapítja az uniós pénzügyi támogatásra jogosult kiadásokra vonatkozó szabályokat.

(4)

A 2008/655/EK bizottsági határozat (5) uniós pénzügyi hozzájárulást biztosított a 2007-es és 2008-as portugáliai kéknyelv-betegség leküzdését célzó biztonsági intézkedésekhez.

(5)

Portugália 2009. március 30-án hivatalos visszatérítési kérelmet nyújtott be a 349/2005/EK rendelet 7. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint. A Bizottság észrevételeiről, a támogatható kiadások kiszámításának módjáról és a végső következtetésekről 2012. február 16-án kelt levelében tájékoztatta Portugáliát. A portugál hatóságok hozzájárulását tartalmazó végleges válasz 2012. augusztus 3-án érkezett meg a Bizottsághoz.

(6)

Az uniós pénzügyi hozzájárulást csak akkor lehet kifizetni, ha a tervezett fellépéseket ténylegesen végrehajtották, és a hatóságok a megállapított határidőn belül az összes szükséges információt benyújtották.

(7)

A portugál hatóságok teljes mértékben eleget tettek a 2009/470/EK határozat 3. cikkének (4) bekezdésében és a 349/2005/EK rendelet 7. cikkében előírt technikai és adminisztratív kötelezettségeiknek.

(8)

E megfontolásokra való tekintettel és a 2008/655/EK határozat 3. cikke (2) bekezdése értelmében meg kell állapítani a 2007-es és 2008-as portugáliai kéknyelv-betegség felszámolása kapcsán felmerült támogatható kiadásokhoz nyújtandó uniós pénzügyi támogatás teljes összegét.

(9)

Az uniós pénzügyi hozzájárulás 1 498 023,27 EUR összegű első, 900 000,00 EUR összegű második, illetve 550 000,00 EUR összegű harmadik részlete már kifizetésre került.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2007-es és 2008-as portugáliai kéknyelv-betegség felszámolása kapcsán felmerült kiadásokhoz történő közösségi pénzügyi hozzájárulás teljes összege 2 986 419,35 EUR. Ez a határozat a költségvetési rendelet 84. cikke értelmében vett finanszírozási határozatnak minősül.

2. cikk

Tekintettel arra, hogy az uniós hozzájárulás teljes összege 2 986 419,35 EUR, a pénzügyi hozzájárulás fennmaradó összege 38 396,08 EUR.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Portugál Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2013. május 27-én.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja


(1)  HL L 155., 2009.6.18., 30. o.

(2)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(3)  HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

(4)  HL L 55., 2005.3.1., 12. o.

(5)  HL L 214., 2008.8.9., 66. o.


31.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/33


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. május 27.)

A 2007-es és 2008-as dániai kéknyelv-betegség elleni sürgősségi vakcinázási tervek keretében felmerült kiadásokhoz történő uniós pénzügyi hozzájárulás megállapításáról

(az értesítés a C(2013) 2865. számú dokumentummal történt)

(Csak a dán nyelvű szöveg hiteles)

(2013/252/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 3. cikke (3) és (4) bekezdésére és (6) bekezdésének második francia bekezdésére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és különösen annak 84. cikkére,

mivel:

(1)

A költségvetési rendelet 84. cikkének és az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) (a továbbiakban: alkalmazási szabályok) 94. cikkének megfelelően az uniós költségvetésből a kiadásokra vállalt kötelezettségeket az intézmény vagy az intézmény által átruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott finanszírozási határozatnak kell megelőznie, amely meghatározza a kiadásokkal járó intézkedések alapvető elemeit.

(2)

A 2009/470/EK határozat megállapítja azokat az eljárásokat, amelyek az egyedi állat-egészségügyi intézkedésekhez – beleértve a biztonsági intézkedéseket is – nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulást szabályozzák. A kéknyelv-betegség lehető leggyorsabb felszámolása érdekében az Uniónak pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania a támogatható tagállami kiadásokhoz. Az említett határozat 3. cikke (6) bekezdésének második francia bekezdése állapítja meg azokat a százalékos szabályokat, amelyeket a tagállamoknál felmerült költségekre alkalmazni kell.

(3)

A Bizottság 349/2005/EK rendelete (4) szabályokat állapít meg a 90/424/EGK tanácsi határozat szerinti, bizonyos állatbetegségek felszámolását célzó biztonsági intézkedések és kampányok közösségi finanszírozására. A rendelet 3. cikke megállapítja az uniós pénzügyi támogatásra jogosult kiadásokra vonatkozó szabályokat.

(4)

A 2008. július 24-i 2008/655/EK bizottsági határozat uniós pénzügyi hozzájárulást biztosított a 2007-es és 2008-as dániai kéknyelv-betegség leküzdését célzó biztonsági intézkedésekhez (5).

(5)

Dánia 2009. március 31-én hivatalos visszatérítési kérelmet nyújtott be a 349/2005/EK rendelet 7. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint. A költségtérítési igényt előzetes ellenőrzésnek vetették alá, amelyre 2010 júliusában került sor. Az ajánlást végül 2013 elején végrehajtották a dán hatóságok. A Bizottság a támogatható kiadások kiszámításának módjáról és a végső következtetésekről 2013. február 21-én kelt levelében tájékoztatta Dániát. 2013. február 22-én Dánia egyetértését fejezte ki ezzel kapcsolatban.

(6)

Az uniós pénzügyi hozzájárulást csak akkor lehet kifizetni, ha a tervezett fellépéseket ténylegesen végrehajtották, és a hatóságok a megállapított határidőn belül az összes szükséges információt benyújtották.

(7)

A dán hatóságok teljes mértékben eleget tettek a 2009/470/EK határozat 3. cikkének (4) bekezdésében és a 349/2005/EK rendelet 7. cikkében előírt technikai és adminisztratív kötelezettségeiknek.

(8)

E megfontolásokra való tekintettel és a 2008/655/EK határozat 3. cikke (2) bekezdése értelmében meg kell állapítani a 2007-es és 2008-as dániai kéknyelv-betegség felszámolása kapcsán felmerült támogatható kiadásokhoz nyújtandó uniós pénzügyi támogatás teljes összegét.

(9)

Az uniós pénzügyi hozzájárulás 800 000,00 EUR összegű első részlete már kifizetésre került.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2007-es és 2008-as dániai kéknyelv-betegség felszámolása kapcsán felmerült kiadásokhoz történő közösségi pénzügyi hozzájárulás teljes összege 3 061 529,48 EUR. Ez a határozat a költségvetési rendelet 84. cikke értelmében vett finanszírozási határozatnak minősül.

2. cikk

Tekintettel arra, hogy az uniós hozzájárulás teljes összege 3 061 529,48 EUR, a pénzügyi hozzájárulás fennmaradó összege 2 261 529,48 EUR.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Dán Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2013. május 27-én.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja


(1)  HL L 155., 2009.6.18., 30. o.

(2)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(3)  HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

(4)  HL L 55., 2005.3.1., 12. o.

(5)  HL L 214., 2008.8.9., 66. o.


31.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/35


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. május 29.)

az egyes harmadik országoknak és harmadik országok egyes területeinek a Xanthomonas campestristől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől), a Cercospora angolensis Carv. et Mendestől és a Guignardia citricarpa Kielytől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől) mentesként történő elismerése tekintetében a 2006/473/EK határozat módosításáról

(az értesítés a C(2013) 3057. számú dokumentummal történt)

(2013/253/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak IV. melléklete A. része I. szakaszának 16.2., 16.3. és 16.4. pontjára,

mivel:

(1)

Az egyes harmadik országoknak és harmadik országok egyes területeinek a Xanthomonas campestristől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől), a Cercospora angolensis Carv. et Mendestől és Guignardia citricarpa Kielytől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől) mentesként történő elismeréséről szóló, 2006. július 5-i 2006/473/EK bizottsági határozat (2) értelmében egyes harmadik országokat és harmadik országok egyes területeit a szóban forgó károsító szervezetektől mentesként ismerik el.

(2)

A 2006/473/EK határozat Bangladest a Cercospora angolensis Carv. et Mendestől és a Guignardia citricarpa Kielytől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől) mentesként ismeri el. Az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal által Bangladesben 2010 júniusában és 2013 februárjában végzett ellenőrzések alapján Bangladest már nem indokolt a szóban forgó károsító szervezetektől mentesként elismerni.

(3)

A 2006/473/EK határozat Brazília egyes államait a Xanthomonas campestristől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől), egyes államait pedig a Guignardia citricarpa Kielytől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől) mentesként ismeri el. A Brazília által benyújtott információk és az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal által Brazíliában 2011 novemberében végzett ellenőrzések alapján azonban Maranhão, Mato Grosso és Roraima államot, illetve Amazonas, Bahia, Espírito Santo, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Paraná és Santa Catarina államot már nem indokolt a szóban forgó károsító szervezetektől mentesként elismerni.

(4)

A 2006/473/EK határozat Ghánát a Cercospora angolensis Carv. et Mendestől és a Guignardia citricarpa Kielytől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől) mentesként ismeri el. Az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal által Ghánában 2012. áprilistól májusig végzett ellenőrzések alapján Ghánát már nem indokolt a szóban forgó károsító szervezetektől mentesnek elismerni.

(5)

A 2006/473/EK határozat az Egyesült Államokat a Guignardia citricarpa Kielytől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől) mentesként ismeri el. Az Egyesült Államok által benyújtott információk alapján azonban a Florida állambeli Collier, Hendry és Polk megyét már nem indokolt a szóban forgó károsító szervezetektől mentesnek elismerni.

(6)

A 2006/473/EK határozat Szudánt is a citrusfélékre patogén Xanthomonas campestristől mentesként ismeri el. Dél-Szudán 2011-ben független nemzetállam lett. Ezért indokolt Dél-Szudánt a citrusfélékre patogén Xanthomonas campestristől mentes harmadik országként felvenni az említett határozatba.

(7)

A 2006/473/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növény-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/473/EK határozat a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul

a)

az (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

Afrikában: Dél-Afrika, Gambia, Ghána, Guinea, Kenya, Szudán, Dél-Szudán, Szváziföld és Zimbabwe;”

b)

a (2) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

Brazília, a Maranhão, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Paraná, Rio Grande do Sul, Roraima, Santa Catarina és São Paulo államok kivételével;”

2.

A 2. cikk a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

valamennyi citrustermelő harmadik ország Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, a Karib-térségben, Ázsiában Banglades és Jemen kivételével, Európában és Óceániában;

b)

valamennyi citrustermelő harmadik ország Afrikában, Angola, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Gabon, Ghána, Guinea, Kenya, Mozambik, Nigéria, Uganda, Zambia és Zimbabwe kivételével.”

3.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

valamennyi citrustermelő harmadik ország Észak-, Közép- és Dél-Amerikában Argentína, Brazília és az Egyesült Államok kivételével, a Karib-térségben és Európában;

b)

valamennyi citrustermelő harmadik ország Ázsiában, Banglades, Bhután, Kína, Indonézia, a Fülöp-szigetek és Tajvan kivételével;

c)

valamennyi citrustermelő harmadik ország Afrikában, Dél-Afrika, Ghána, Kenya, Mozambik, Szváziföld, Zambia és Zimbabwe kivételével;”

b)

a (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

Brazíliában: valamennyi terület az Amazonas, Bahia, Espírito Santo, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Paraná, Rio de Janeiro, Rio Grande do Sul, Santa Catarina és São Paulo államok kivételével.”

c)

a (2) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

„e)

az Egyesült Államokban: valamennyi terület a Florida állambeli Collier, Hendry és Polk megyék kivételével.”

2. cikk

E határozat címzettjei a tagállamok.

Kelt Brüsszelben, 2013. május 29-én.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja


(1)  HL L 169., 2000.7.10., 1. o.

(2)  HL L 187., 2006.7.8., 35. o.


Helyesbítések

31.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/37


Helyesbítés a DL-metionin, a DL-metionin nátriumsója, a metionin hidroxianalógja, a metionin hidroxianalógjának kalciumsója, a metionin hidroxianalógjának izopropilésztere, a kopolimer vinilpiridinnel/sztirénnel védett DL-metionin, valamint az etil-cellulózzal védett DL-metionin takarmány-adalékanyagként történő engedélyezéséről szóló, 2013. május 22-i 469/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 136., 2013. május 23. )

A 7. oldalon, a mellékletben, az első oszlopban („Az adalék azonosító száma”):

a következő szövegrész:

„3c3108”

helyesen:

„3c308”.


31.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/37


Helyesbítés a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló, 2012. október 5-i 965/2012/EU bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 296., 2012. október 25. )

1.

Az 1.oldalon a címben:

a következő szövegrész:

helyesen:

2.

A 42. oldalon, a III. melléklet ORO részének MLR alrészében:

a következő szövegrész:

„ORO.MLR.100   Üzembentartási kézikönyv – szerkezet”

helyesen:

„ORO.MLR.101   Üzembentartási kézikönyv – szerkezet”.


31.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/s3


AZ OLVASÓHOZ

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről szóló, 2013. március 7-i 216/2013/EU tanácsi rendelet

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről szóló, 2013. március 7-i 216/2013/EU tanácsi rendelet (HL L 69., 2013.3.13., 1. o.) értelmében 2013. július 1-jétől kizárólag a Hivatalos Lap elektronikus kiadása tekinthető hitelesnek és vált ki joghatást.

Amikor előre nem látható vagy kivételes körülmények miatt a Hivatalos Lap elektronikus kiadásának közzététele nem lehetséges, a nyomtatott kiadás hiteles és vált ki joghatást a 216/2013/EU rendelet 3. cikkében meghatározott feltételek szerint.