5.4.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/1

A TANÁCS 311/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. április 3.)

a Kínai Népköztársaságból származó szilícium behozatalára a 467/2010/EU végrehajtási rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Tajvanban feladott, akár Tajvanból származóként, akár nem ilyenként bejelentett szilícium behozatalára történő kiterjesztéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. A meglévő intézkedések

(1)

A 398/2004/EK tanácsi rendelettel (2) kiszabott intézkedések lejárati felülvizsgálata és részleges időközi felülvizsgálata nyomán a 467/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: az eredeti rendelet) a Tanács 19 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó szilícium behozatalára a rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett vállalaton kívüli összes vállalat vonatkozásában. Az eredeti rendelet fenntartotta a vámkötelezettséget, amelyet a 42/2007/EK tanácsi rendelet (4) kiterjesztett az akár a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként megjelölt szilícium behozatalára. A továbbiakban az eredeti rendelet által bevezetett intézkedések elnevezése „hatályban lévő intézkedések” vagy „eredeti intézkedések”, az eredeti rendelettel elrendelt intézkedéseket eredményező vizsgálaté pedig „eredeti vizsgálat”.

1.2. A kérelem

(2)

2012. május 15-én az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (3) bekezdésének alapján kérelmet nyújtottak be, amely a Kínából származó szilícium behozatalát illetően elrendelt dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint a Tajvanból feladott, akár Tajvanból származóként, akár nem ilyenként bejelentett szilícium behozatali nyilvántartásba vételének elrendelésére irányult.

(3)	Az Euroalliages (a ferroötvözeti iparág összekötő bizottsága) (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be a fém-szilícium ötvözetek közösségi gyártásának 100 %-át képviselő gyártók nevében.

(4)

A kérelmező azzal érvelt, hogy Tajvanon nincs eredeti szilíciumgyártás, és a kérelem elegendő prima facie bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a hatályos intézkedések elrendelését követően jelentős változás következett be a kereskedelem szerkezetében a Kínából, Tajvanról és Thaiföldről az Unióba irányuló behozatalok tekintetében, ami csak a hatályban lévő intézkedések elrendelésével indokolható megfelelően, illetve magyarázható meg. Ez a változás állítólag a Kínából származó, az Unióba behozott szilícium Tajvanból történő átrakodásának következménye.

(5)

A kérelmező azzal érvelt továbbá, hogy a bizonyíték rámutatott arra, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatása a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt csorbát szenved. Bebizonyosodott, hogy a Tajvanból érkező megnövekedett behozatal esetében az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó áraknál jóval alacsonyabb árakat alkalmaztak. Végül bizonyítékok álltak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a Tajvanban feladott szilícium árát dömpingelték az eredeti vizsgálat során a termék normál értékeként megállapítotthoz képest.

1.3. A vizsgálat megindítása

(6)

Miután a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálatnak az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése szerinti megindításához, a Bizottság az 596/2012/EU rendelettel (5) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból származó szilícium behozatalát illetően elrendelt dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint utasította a vámhatóságokat is, hogy vegyék nyilvántartásba a Tajvanon feladott szilícium behozatalait, tekintet nélkül arra, hogy Tajvanról származóként jelentették-e be.

1.4. Vizsgálat

(7)	A Bizottság hivatalosan értesítette Kína és Tajvan hatóságait, a szóban forgó országok exportáló gyártóit, az ismert érintett uniós importőröket és az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálat megindításáról.

(8)

A Bizottság megküldte a mentesség iránti kérelem nyomtatványait az általa ismert kínai gyártóknak/exportőröknek, illetve eljuttatta azokat Tajvan hatóságainak. A Bizottság kérdőíveket küldött az általa ismert kínai gyártóknak/exportőröknek, és eljuttatta azokat Kína hatóságainak. A Bizottság kérdőíveket küldött az általa ismert uniós importőröknek is.

(9)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, valamint arról, hogy a vizsgálat megállapításait a rendelkezésre álló tényadatokra alapozzák.

(10)	Három, egy csoporthoz tartozó tajvani exportáló gyártó és három független uniós importőr jelentkezett és küldte vissza a kitöltött mentességi formanyomtatványokat és a kérdőíveket.

(11)

A Bizottság a következő három, a (10) preambulumbekezdésben említett csoporthoz tartozó kapcsolt vállalat telephelyén végzett ellenőrző látogatásokat:

—	Asia Metallurgical Co. Ltd. (Tajvan),

—	Latitude Co. Ltd. (Tajvan),

—	YLB Co. Ltd. (Tajvan).

1.5. Referencia-időszak és vizsgálati időszak

(12)

A vizsgálati időszak 2008. január 1-jétől2012. június 30-ig tartott. A vizsgálati időszakra vonatkozóan adatokat gyűjtöttek többek között a kereskedelem szerkezetét érintő állítólagos változás kivizsgálása céljából. Részletesebb adatokat gyűjtöttek a 2011. július 1-jétől2012. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: referencia-időszak) vonatkozóan annak érdekében, hogy megállapítsák a hatályban lévő intézkedések javító hatásának lehetséges aláásását és a dömping fennállását.

2. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

2.1. Általános észrevételek

(13)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének alapján az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében egymást követően megvizsgálták, hogy megváltozott-e a Kína, illetve Tajvan és az Unió közötti kereskedelem szerkezete; a változás olyan gyakorlatból, folyamatból vagy munkából eredt-e, amelynek a vám kivetésén kívül nem volt elfogadható oka vagy gazdasági indoka; volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám javító hatását a vizsgálat tárgyát képező termék árai és/vagy mennyiségei tekintetében aláássák; továbbá, hogy volt-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során az érintett termék tekintetében előzőleg megállapított rendes értékekhez viszonyítva, szükség esetén az alaprendelet 2. cikkének rendelkezései értelmében.

2.2. Az érintett termék és a vizsgált termék

(14)

Az esetleges kijátszásban érintett termék Kínából származó szilíciumfém, amely jelenleg a 2804 69 00 KN-kód alá tartozik (99,99 tömegszázaléknál alacsonyabb szilíciumtartalom). Pusztán a Kombinált Nómenklatúrában foglalt jelenlegi osztályozás alapján ezt szilíciumként kell értelmezni. Az ennél tisztább szilíciumot, amely legkevesebb 99,99 tömegszázalékban tartalmaz szilíciumot, leggyakrabban az elektromosfélvezető-iparban használják, más KN-kód alá sorolták, és az nem tartozik a jelen eljárás hatálya alá.

(15)	A vizsgált termék (a továbbiakban: vizsgált termék) megegyezik a fentebb említettel, azonban – akár Tajvanból származóként, akár nem akként jelentették be – Tajvanon adták fel, és jelenleg az érintett termékkel megegyező KN-kód alá tartozik.

(16)

A vizsgálat kimutatta, hogy a Kínai Népköztársaságból az Unióba exportált, és az Unióba Tajvanból feladott szilícium ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik és ugyanazon célra alkalmazzák, ennélfogva az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek kell tekinteni.

2.3. Meg nem felelésre vonatkozó megállapítások

2.3.1. Az együttműködés szintje

(17)

A (10) preambulumbekezdésben említettek szerint három, ugyanazon vállalati csoporthoz tartozó tajvani vállalat küldte vissza a mentességi kérelmeket. Az Unióba irányuló kiviteleik összehasonlítása az Eurostat behozatalra vonatkozó adataival azt mutatta, hogy az együttműködő vállalatok a vizsgált terméknek a referencia-időszakban a Tajvanról az Unióba irányuló kiviteléből 65 %-ot képviseltek.

(18)

A kínai szilíciumexportáló gyártók egyike sem működött együtt. Ezért a Kínából az Unióba irányuló szilíciumbehozatalok, valamint a Kínából Tajvanra irányuló kivitelek tekintetében született következtetéseket az Eurostat behozatalra vonatkozó adatai, a tajvani behozatali statisztikák és az együttműködő tajvani vállalatoktól gyűjtött adatok alapján kellett levonni.

2.3.2. A kereskedelem szerkezetének megváltozása

(19)

Az 1. táblázat a 2004 és a referencia-időszak vége között a Kínából és Tajvanból az Unióba behozott szilíciumot mutatja.

1. táblázat

(tonna)
	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	Referencia-időszak
Kína	1 268	27 635	1 435	9 671	5 353	6 669	11 448	13 312	5 488
Tajvan	0	2,7	0,2	340	3 381	5 199	11 042	5 367	2 707
Forrás: Eurostat

(20)

Az Eurostat adatai egyértelműen azt mutatják, hogy 2004-ben egyáltalán nem importáltak szilíciumot Tajvanból az Unióba. Az import több mint 300 %-kal nőtt 2008-ban, és nagyon magas maradt. 2010-ben a Kínával szemben bevezetett új intézkedések végrehajtását követően megint megduplázódtak a behozatalok.

(21)

2011-ben csökkentek a Tajvanból az Unióba irányuló behozatalok. Ez a fejlemény egy csalás elleni vizsgálatnak is betudható, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) indított körülbelül abban az időben. A Bizottság tájékoztatást kapott arról, hogy a tajvani kiadó hatóság, a Tajvani Külkereskedelmi Iroda 2011-ben az összes tajvani gyártótól visszavonta a szilíciumszármazási bizonyítványt. A bizonyítvány visszavonásáról szóló határozat ellen a fenti (10) és a (11) preambulumbekezdésben említett három tajvani exportőr (exportőrök csoportja) fellebbezett. A fellebbezési fórum megsemmisítette a Tajvani Külkereskedelmi Iroda határozatát, és a három tajvani gyártó/exportőr számára ismét kiállították a bizonyítványt, ám a többi tajvani gyártó számára nem.

(22)

Ezzel összefüggésben a Bizottság is úgy látja, hogy nincs szükség az EU-ba történő importáláskor a vámügyintézéshez nem preferenciális származási bizonyítvány bemutatására, valamint ilyen bizonyítvány nem szolgálhat a bejelentett termék nem preferenciális származása bizonyítékaként (a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (6) 26. cikke).

(23)	2008 óta nőnek a Kínából az Unióba irányuló szilíciumbehozatalok. A megfigyelések szerint a behozatalok az intézkedések 2010-es bevezetése ellenére is nőnek. Ez a fejlemény azzal a ténnyel magyarázható, hogy a dömpingellenes vám jelentős mértékben csökkent 2010-ben, konkrétan 49 %-ról 19 %-ra.

2. táblázat

(tonna)
2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	RI
16 530	16 600	7 101	10 514	3 675	15 893	16 007	17 912	9 177	10 507
Forrás: Kínai kiviteli statisztikák

(24)

A 2. táblázat a Kínából Tajvanra érkező behozatalokat mutatja. A kínai kiviteli adatbázisból származó adatok azt mutatják, hogy 2010-ben, az eredeti intézkedések bevezetését követően volt a legmagasabb a behozatal. A 2011-es csökkenés a csalás elleni vizsgálattal magyarázható, amint az a (21) preambulumbekezdésben szerepel.

(25)

Megállapítást nyert, hogy a kereskedelem szerkezete megváltozott, mivel 2004-ben egyáltalán nem érkezett Tajvanból behozatal az Unióba. A behozatalok ténylegesen 2007-től kezdődtek meg, és 2008-ban váltak nagyon fontossá. A referencia-időszak során nagyon magas szinten maradtak, 2011-ben történt csökkenés, amelynek lehetséges oka a (21) preambulumbekezdésben szerepel.

2.3.3. Az intézkedések kijátszásának jellege és az elfogadható ok vagy gazdasági indok hiánya

(26)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a kereskedelem szerkezetének megváltozása olyan gyakorlat, eljárás vagy munka következménye legyen, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más elfogadható oka vagy gazdasági indoka nincs. A gyakorlat, eljárás vagy munka többek között az intézkedések által érintett termék harmadik országokon keresztül történő feladása is lehet. A Bizottság azon az állásponton van, hogy a jelen esetben a kereskedelem szerkezetének megváltozása az intézkedések tárgyát képező termék harmadik országokban történő feladásának következménye.

(27)	A Bizottság először is megjegyzi, hogy Tajvanban nincs szilíciumgyártás. A gyártók/exportőrök egyike sem tagadta azt a tényt, hogy a Kínai Népköztársaságból importált szilíciumot exportálják.

(28)	Másodszor, az exportőrök csoportja kivételével a gyártók/exportőrök nem álltak elő más gazdasági indoklással, mint a tevékenységeikre való vámkivetés.

(29)

Az exportőrök csoportja azt állította, hogy nagyon alacsony minőségű szilíciumtömböket importálnak zsákokban Kínából. Előadásuk szerint a szilíciumtömböket ezután megtisztítják, összetörik, megszűrik és újra zsákokba töltik, mielőtt az uniós piacra exportálnák. A művelet után állításuk szerint a termék magasabb minőségű.

(30)

Az exportőrök csoportja azt állítja, hogy ez a művelet a Tajpeji Egyetemmel együttműködésben kifejlesztett egyéni tisztítási módszer, amely állítólag a Kínából importált szilícium-metál tömbök szennyeződéseinek 80 %-át eltünteti. A helyszínen végzett ellenőrző látogatás során az derült ki, hogy az eljárás közönséges tisztítási, szűrési és összetörési művelet, amely eltüntet egyes olyan felületi szennyeződéseket, mint az oxidáció és a por, ám nem tünteti el a szilíciumtömbökön belüli fő szennyeződéseket. A feldolgozott termék így ugyanazokkal az alapvető fizikai és technikai jellemzőkkel rendelkezett, mint az érintett termék.

(31)

A vizsgálat során összegyűjtött és ellenőrzött bizonyítékok, különösen a vásárlási számlák, az eladási számlák és az olyan kísérőokmányok, mint a hajórakjegy és más vámokmányok azt mutatták, hogy az exportőrök csoportja által vásárolt és exportra eladott termékek a legtöbb esetben ugyanabba az árujegyzékbe tartoztak. A csoport kikötőkhöz közeli raktáraiban levő készleteire vonatkozó nyilvántartások is azt mutatták, hogy nem mindig volt elég idő arra, hogy feldolgozzák a Kínában vásárolt szilícium összes tételét az állításuk szerint alkalmazott módszerrel. A rendelkezésre álló, különösen az uniós gyártóktól származó információk azt mutatják, hogy a szilíciumtömb belső szennyeződéseinek eltávolításához vagy össze kell azt törni, és utána kémiai úton kezelni, vagy olvasztásra van szükség. Az exportőrök csoportja ezen eljárások egyikét sem alkalmazta.

(32)

Érdemes azt is megjegyezni, hogy 2010-ben egy, a Kínából származó szilíciummal szembeni dömpingellenes intézkedésekhez kapcsoló ügyben (Hoesch Metals and Alloys GmbH kontra Hauptzollamt Aachen), a Düsseldorfi Pénzügyi Bíróság (Finanzgericht Düsseldorf) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 234. cikkére (jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke) alapozott előzetes döntéshozatal iránti kérelme alapján eljárva a Bíróság az alábbi ítéletet hozta: „A szilíciumtömbök olyan szétbontása, darabolása és tisztítása, valamint a darabolás eredményeként keletkezett szilíciummagok ezt követő válogatása, osztályozása és csomagolása, mint amilyet az alapeljárásban végeztek, nem minősül a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 24. cikke szerinti, származást meghatározó feldolgozásnak vagy megmunkálásnak.” (7) Az exportőrök csoportja által végzett tisztítási eljárás az ebben az ítéletben leírthoz hasonló.

(33)

A vizsgálat azt is feltárta, hogy a tisztítási eljárás az exportőrök csoportja összes költségének kevesebb, mint 5 %-át teszi ki. Továbbá az is megerősítést nyert, hogy az exportőrök által az Unióba eladott szilícium ára, illetve a csoport által a Kínai Népköztársaságban vásárolt szilícium árának különbsége a vizsgálati időszakban soha nem volt több 11 %-nál.

(34)	E megfontolások fényében a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az exportőrök csoportja esetében a szilícium Kínai Népköztársaságból való importja, majd azt követő exportja az Unióba az alaprendelet 13. cikke értelmében átrakodásnak, és ezáltal kijátszásnak minősül.

(35)

Ezért az a megállapítás született, hogy a vizsgálat az átrakodásra semmi más elfogadható okot vagy gazdasági indokot nem talált, mint az érintett termékre vonatkozó hatályos rendelkezések, vagyis a Kínával szembeni 19 %-os dömpingellenes vám megkerülésének szándékát. A vámon kívül nem volt kimutatható semmilyen más olyan intézkedés, amelyet az átrakodási költségek kompenzálásának lehetne tekinteni, különös tekintettel a Kínából származó szilícium szállítására és Tajvanban történő átrakodására vonatkozóan.

2.3.4. A dömping bizonyítéka

(36)	Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy van-e bizonyíték a dömpingre az eredeti vizsgálat során megállapított rendes érték vonatkozásában.

(37)

Az eredeti rendeletben a rendes értéket a Brazíliában jellemző árak alapján állapították meg, mely országot a vizsgálat során Kínának megfelelő, analóg piacgazdasági országnak minősítették. Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésének megfelelően indokoltnak bizonyult a korábban az eredeti vizsgálatban meghatározott rendes értéket használni. A két korábbi vizsgálat során a termékkódok megegyeztek az exportáló vállalatok két termékkódjával. Az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban állapították meg, konkrétan a vizsgált termék Unióba történő kivitele során ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján.

(38)

A rendes érték és az exportár megalapozott összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében kiigazítások formájában megfelelő módon figyelembe vették az árakat és az azok összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ennek megfelelően a szállítási és biztosítási költségeket kiigazították annak érdekében, hogy az árakat a kereskedés ugyanazon szintjére hozzák. Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpinget az eredeti rendeletben megállapított rendes érték kiigazított súlyozott átlagának és a jelenlegi vizsgálat referencia-időszaka során a Tajvanra érvényes exportárak kapcsolódó súlyozott átlagának összehasonlításával számították ki, az uniós határparitáson számított, vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve.

(39)	A rendes érték súlyozott átlagának az exportárak a vizsgálat során megállapított súlyozott átlagával történő összehasonlítása a dömping meglétére utalt.

2.3.5. A dömpingellenes vám javító hatásainak aláaknázása az árak és a mennyiség tekintetében

(40)

Az eredeti rendeletben megállapított, a kár megszüntetéséhez szükséges szint és az exportár súlyozott átlaga közötti összehasonlítás áron aluli kínálást és értékesítést mutatott. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő intézkedések javító hatásai a mennyiség és az ár tekintetében nem tudnak teljes mértékben érvényesülni.

3. INTÉZKEDÉSEK

(41)	A fentiek figyelembevételével arra a következtetésre jutottak, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Kínából származó szilícium behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot kijátszották a Tajvanon végrehajtott átrakodással.

(42)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése első mondatának megfelelően az érintett termék behozatalára vonatkozó hatályos intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni a vizsgált termék behozatalára, azaz a Tajvanon feladott, az érintett termékkel azonos termékre, függetlenül attól, hogy az árut Tajvanról származóként jelentették-e be vagy sem.

(43)

A 467/2010/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a Kínából származó „minden egyéb vállalat” tekintetében bevezetett intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni a Tajvanból érkező behozatalokra. A vám mértékét a nettó uniós határparitáson számított, vámfizetés előtti árra alkalmazandó vám legalább 19 %-ban kell megállapítani.

(44)

Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésével és 14. cikke (5) bekezdésével összhangban, amely előírja, hogy valamennyi kiterjesztett intézkedésnek a megindító rendelet által érvényesített nyilvántartás szerint az Unióba beléptetett importra kell vonatkoznia, a vámokat be kell szedni bizonyos, Tajvanból szállított szilícium nyilvántartott importjára vonatkozóan.

4. MENTESSÉG IRÁNTI KÉRELMEK

(45)	A (10) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően három, egy csoporthoz tartozó tajvani vállalat nyújtott be mentesség iránti kérelmeket, amelyben az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban mentességet kértek az esetlegesen kiterjesztett intézkedések alól.

(46)

Figyelemmel a vizsgálat megállapításaira, tekintettel a kereskedelem szerkezetének megváltozására, a tényleges tajvani termelés nemlétére és az ugyanazon vámtarifaszám alatti exportra, amint az a (19)–(29) preambulumbekezdésben szerepel, a három vállalat által kért mentesség az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésével összhangban nem adható meg.

(47)

Nem érintve az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdését, a lehetséges tajvani exportőröket/gyártókat – amelyek nem jelentkeztek az eljárás során és nem exportálták a vizsgált terméket a vizsgálati időszakban, és amely gyártók az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése és 13. cikkének (4) bekezdése értelmében a kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmet szándékoznak benyújtani – mentességi nyomtatvány kitöltésére fogják felkérni annak érdekében, hogy a Bizottság elbírálhassa kérelmüket. Ilyen mentesség a következő szempontok értékelését követően adható: piaci helyzet, gyártókapacitás, kapacitáskihasználás, beszerzés és értékesítés, valamint az olyan gyakorlatok folytatásának a valószínűsége, amelyeket nem támasztottak alá elfogadható okokkal vagy gazdasági indokokkal, továbbá a dömpingre vonatkozó bizonyítékok. A Bizottság rendes körülmények között helyszíni ellenőrző látogatást is tesz. Amennyiben az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdésében és 13. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek, mentesség adható.

(48)

Mentességre való jogosultság esetén a Bizottság, a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően meghozott határozatával engedélyezheti az e rendelettel kiterjesztett vám alóli mentességet azon vállalatok importszállítmányai tekintetében, amelyek nem játsszák ki a 467/2010/EU végrehajtási rendelet által kivetett dömpingellenes intézkedéseket.

(49)	A kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani, haladéktalanul, valamennyi lényeges információval együtt, különös tekintettel a vállalat tevékenységében bekövetkezett, a gyártással és értékesítéssel kapcsolatos változásokra.

5. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

(50)	Valamennyi érintett fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérték őket észrevételeik megtételére. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket.

6. MEGJEGYZÉSEK

(51)	A közzétételt követően észrevételek érkeztek az exportőrök csoportjától és két további importőrtől.

(52)

Az érvelés lényege az volt, hogy az exportőrök csoportja által végzett tisztítás a 2913/92/EGK rendelet 24. cikke értelmében új termék létrehozását eredményezte. Az importőrök bemutattak egy, a Tajpeji Egyetem által végzett mintatesztekről szóló jelentést és egy független szakértő által készített elemzést. A mintatesztekről készített jelentés azt mutatja, hogy a tisztítási folyamat 90,8 %-kal csökkenti a szennyezettség mértékét. A független szakértő elemzése szerint a szilícium csak a tisztítási folyamat után alkalmas egyes olvasztási célokra.

(53)

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy e két tanulmány ellentmond a Bizottság által az ellenőrző látogatás során megállapítottakkal, amint azt a (31) preambulumbekezdés tartalmazza. Különösen fel kell idézni azt, hogy az exportőrök csoportja által vásárolt és eladott termék a legtöbb esetben ugyanabba az árujegyzékbe tartozott.

(54)	Amennyiben az importőrök állításai igazak lennének, ennek jóval nagyobb árkülönbséghez kellene vezetnie a Kínai Népköztársaságból importált és az Unióba exportált szilícium ára között.

(55)	A Bizottság a szilícium állítólagos tisztításához használt eszközök helyszíni ellenőrzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy azok nem teszik lehetővé a (31) preambulumbekezdésben leírt két módszer bármelyikének alkalmazását.

(56)	Végül a független szakértő által készített jelentés nem veszi figyelembe azt a Bizottság által ismert tényt, hogy a felhasználók használat előtt feldolgozzák a szilíciumot.

(57)	Ezen okokból a felek által benyújtott észrevételek nem indokolták, hogy a Bizottság megváltoztassa a közzététel előtt előzetesen levont következtetéseit,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 467/2010/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében előírt „minden egyéb vállalat” tekintetében alkalmazandó, a jelenleg a 2804 69 00 KN-kód alá tartozó és a Kínai Népköztársaságból származó szilíciumra vonatkozó meghatározott dömpingellenes vám ezennel kiterjesztésre kerül a Tajvanban feladott, jelenleg a 2804 69 00 KN-kód alá tartozó (TARIC-kód 2804690020) – akár Tajvanból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – szilíciumbehozatalokra.

(2) A Tajvanban feladott – akár Tajvanból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – és az 596/2012/EU rendelet 2. cikkének, valamint az 1225/2009/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vett behozatalok után az e cikk (1) bekezdésével kiterjesztett vámot be kell szedni.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

(1) Az 1. cikk által kiterjesztett vám alóli mentesség iránti kérelmeket az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén, a mentességet kérő vállalat képviseletére felhatalmazott személy aláírásával, írásban kell benyújtani. A kérelmet a következő címre kell küldeni:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 08/20

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax (32) 22956505

(2) Az 1225/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság, a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően meghozott határozatával engedélyezheti az 1. cikk által kiterjesztett vám alóli mentességet azon vállalatok behozatalai tekintetében, amelyek nem játsszák ki a 467/2010/EU végrehajtási rendelettel elrendelt dömpingellenes intézkedéseket.

3. cikk

A vámhatóságok utasítást kapnak arra, hogy szüntessék meg a behozataloknak az 596/2012/EU rendelet 2. cikkének megfelelően elrendelt nyilvántartásba vételét.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. április 3-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. GILMORE

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) HL L 66., 2004.3.4., 15. o.

(3) HL L 131., 2010.5.29., 1. o.

(4) HL L 13., 2007.1.19., 1. o.

(5) HL L 176., 2012.7.6., 50. o.

(6) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(7) Lásd a C-373/08 sz. ügyet (EBHT 2010., I-951. o.), 55. és 88. pont.

5.4.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/9

A BIZOTTSÁG 313/2013/EU RENDELETE

(2013. április 4.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Konszolidált pénzügyi kimutatások, közös megállapodások és más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele: az áttérésre vonatkozó útmutató (az IFRS 10, 11 és 12 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosításai) tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

2012. június 28-án a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) közzétette az IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások, az IFRS 11 Közös megállapodások és az IFRS 12 Más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosításait (a továbbiakban: a módosítások). E módosítások a 2011 decemberében közzétett nyilvános tervezetben, az áttérésre vonatkozó útmutatóban szereplő javaslatokból adódnak. A módosítások célja, hogy tisztázza az IASB szándékait az áttérésre vonatkozó útmutató IFRS 10-ben való első közzétételével. A módosítások emellett azáltal, hogy a módosított összehasonlító információk nyújtásának követelményét a megelőző összehasonlító időszakra korlátozzák, további áttérési mentességeket adnak az IFRS 10, az IFRS 11 és az IFRS 12 tekintetében. A nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekkel kapcsolatos közzétételek esetében a módosítások ezenkívül megszüntetik az IFRS 12 első alkalmazása előtti időszakokra vonatkozó összehasonlító információk bemutatását előíró követelményt is.

(3)

Az IFRS 11 módosításai az IFRS 9 standardra való hivatkozásokat tartalmaznak, amelyek jelenleg nem alkalmazhatók, mivel az IFRS 9 standardot az Európai Unió még nem fogadta el. Ezért az e rendelet mellékletében az IFRS 9 standardra vonatkozó hivatkozásokat az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés nemzetközi számviteli standardra való hivatkozásként kell értelmezni.

(4)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRS 10, az IFRS 11 és az IFRS 12 módosításai megfelelnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak.

(5)	Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az 1126/2008/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

a)	Az IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

b)	Az IFRS 11 Közös megállapodások standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul;

c)	Az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása standard e rendelet mellékletének megfelelően az IFRS 11 standarddal összhangban módosul;

d)	Az IFRS 12 Más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

(2) E rendelet mellékletében az IFRS 9 standardra vonatkozó hivatkozásokat az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés nemzetközi számviteli standardra való hivatkozásként kell értelmezni.

2. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett módosításokat minden társaságnak legkésőbb a 2014. január 1-jén vagy azt követően kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. április 4-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2) HL L 320., 2008.11.29., 1. o.

MELLÉKLET

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

IFRS 10

Konszolidált pénzügyi kimutatások

IFRS 11

Közös megállapodások

IFRS 12

Más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele

„Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.”

Konszolidált pénzügyi kimutatások, közös megállapodások és más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele: az áttérésre vonatkozó útmutató

(Az IFRS 10, az IFRS 11 és az IFRS 12 standard módosításai)

Az IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások standard módosításai

A C. függelék kiegészül a C1A. bekezdéssel.

C1A.

A Konszolidált pénzügyi kimutatások, közös megállapodások és más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele: az áttérésre vonatkozó útmutató (az IFRS 10, az IFRS 11 és az IFRS 12 standard módosításai), amelyet 2012 júniusában bocsátottak ki, módosította a C2–C6. bekezdést és a standardot a C2A–C2B., C4A–C4C., C5A., valamint a C6A–C6B. bekezdéssel egészítette ki. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2013. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha valamely gazdálkodó egység korábbi időszakra alkalmazza az IFRS 10 standardot, erre a korábbi időszakra is alkalmaznia kell az említett módosításokat.

A C. függelék C2. bekezdése módosul.

C2.	A gazdálkodó egység köteles a jelen IFRS-t visszamenőleg alkalmazni az IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák standardnak megfelelően, kivéve a C2A–C6. bekezdésben meghatározottakat.

A C. függelék kiegészül a C2A–C2B. bekezdéssel.

C2A.

Az IAS 8 standard 28. bekezdésének előírásai ellenére, jelen IFRS első alkalmazásakor a gazdálkodó egységnek az IAS 8 28. bekezdésének f) pontjában előírt kvantitatív információt csak a jelen IFRS első alkalmazásának időpontját közvetlenül megelőző éves időszakra (a továbbiakban: közvetlenül megelőző időszak) kell bemutatnia. A gazdálkodó egység bemutathatja ezt az információt a tárgyidőszak vagy korábbi összehasonlító időszakok vonatkozásában, de nem köteles ezt megtenni.

C2B.	Ezen IFRS alkalmazásában az első alkalmazás időpontja annak az éves beszámolási időszaknak a kezdete, amelyre ezt az IFRS-t először alkalmazzák.

A C. függelék C3–C4. bekezdése módosul. A C4. bekezdés C4. és C4A. bekezdésre válik szét.

C3.

A gazdálkodó egység a jelen IFRS első alkalmazásakor nem köteles módosítani a következők valamelyikében való részvételével kapcsolatos korábbi számvitelét:

a)	olyan gazdálkodó egységek, amelyek az említett időpontban az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standardnak és a SIC 12 Konszolidálás – speciális célú gazdálkodó egységek értelmezésnek megfelelően konszolidáltak lennének, és a jelen IFRS-nek megfelelően is konszolidáltak; vagy

b)	olyan gazdálkodó egységek, amelyek az említett időpontban az IAS 27 standardnak és a SIC 12 értelmezésnek megfelelően nem lennének konszolidáltak, és nem konszolidáltak a jelen IFRS-nek megfelelően.

C4.

Amennyiben az első alkalmazás időpontjában a befektető megállapítja, hogy konszolidálnia kell egy befektetést befogadót, amely nem került konszolidálásra az IAS 27 standardnak és a SIC 12 értelmezésnek megfelelően, a befektetőnek:

amennyiben a befektetést befogadó (az IFRS 3 Üzleti kombinációk standardban meghatározott) üzleti tevékenység, oly módon kell értékelnie a szóban forgó, korábban nem konszolidált befektetést befogadóban lévő eszközöket, kötelezettségeket és nem ellenőrző részesedéseket, mintha a befektetést befogadót konszolidálták volna (és így az IFRS 3 standardnak megfelelően akvizíciós elszámolást alkalmaztak volna) attól a naptól kezdve, hogy a befektető ellenőrzést szerzett a szóban forgó befektetést befogadó felett a jelen IFRS követelményei alapján. A befektetőnek visszamenőleg módosítania kell az első alkalmazás időpontját közvetlenül megelőző éves időszakot. Amennyiben az ellenőrzés megszerzésének időpontja korábbi, mint a közvetlenül megelőző időszak kezdete, a befektető a saját tőke közvetlenül megelőző időszak kezdetére vonatkozó módosításaként köteles megjeleníteni a következők közötti különbözetet:

i.	a megjelenített eszközök, kötelezettségek és nem ellenőrző részesedések összege; valamint

ii.	a befektető befektetést befogadóban való részvételének korábbi könyv szerinti értéke.

amennyiben a befektetést befogadó (az IFRS 3 standardban meghatározottak szerint) nem üzleti tevékenység, oly módon kell értékelnie a szóban forgó, korábban nem konszolidált befektetést befogadóban lévő eszközöket, kötelezettségeket és nem ellenőrző részesedéseket, mintha a befektetést befogadót konszolidálták volna (az IFRS 3 standardban leírt akvizíciós módszer alkalmazásával, a befektetést befogadó számára bármilyen goodwill kimutatása nélkül) attól a naptól kezdve, hogy a befektető ellenőrzést szerzett a szóban forgó befektetést befogadó felett a jelen IFRS követelményei alapján. A befektetőnek visszamenőleg módosítania kell az első alkalmazás időpontját közvetlenül megelőző éves időszakot. Amennyiben az ellenőrzés megszerzésének időpontja korábbi, mint a közvetlenül megelőző időszak kezdete, a befektető a saját tőke közvetlenül megelőző időszak kezdetére vonatkozó módosításaként köteles megjeleníteni a következők közötti különbözetet:

i.	a megjelenített eszközök, kötelezettségek és nem ellenőrző részesedések összege; és

ii.	a befektető befektetést befogadóban való részvételének korábbi könyv szerinti értéke.

C4A.

Amennyiben a befektetést befogadó eszközeinek, kötelezettségeinek és nem ellenőrző részesedéseinek a C4. bekezdés a) vagy b) pont szerinti értékelése kivitelezhetetlen (az IAS 8 standardban meghatározottak szerint), a befektetőnek:

ha a befektetést befogadó üzleti tevékenység, az IFRS 3 standard előírásait kell alkalmaznia az akvizíció vélelmezett időpontjától. Az akvizíció vélelmezett időpontja annak a legkorábbi időszaknak a kezdete, amelynek tekintetében a C4. bekezdés a) pontjának alkalmazása kivitelezhető; ez lehet a tárgyidőszak is.

ha a befektetést befogadó nem üzleti tevékenység, az IFRS 3 standardban leírt akvizíciós módszert kell alkalmaznia, anélkül, hogy bármilyen goodwillt megjelenítene a befektetést befogadó számára az akvizíció vélelmezett időpontjától. Az akvizíció vélelmezett időpontja annak a legkorábbi időszaknak a kezdete, amely tekintetében a C4. bekezdés b) pontjának alkalmazása kivitelezhető; ez lehet a tárgyidőszak is.

A befektetőnek visszamenőleg módosítania kell az első alkalmazás időpontját közvetlenül megelőző éves időszakot, kivéve, ha a tárgyidőszak az a legkorábbi időszak, amely tekintetében e bekezdés alkalmazása kivitelezhető. Amennyiben az akvizíció vélelmezett időpontja korábbi, mint a közvetlenül megelőző időszak kezdete, a befektető a saját tőke közvetlenül megelőző időszak kezdetére vonatkozó módosításaként köteles megjeleníteni a következők közötti különbözetet:

a)	a megjelenített eszközök, kötelezettségek és nem ellenőrző részesedések összege; valamint

b)	a befektető befektetést befogadóban való részvételének korábbi könyv szerinti értéke.

Amennyiben a tárgyidőszak az a legkorábbi időszak, amely tekintetében e bekezdés alkalmazása kivitelezhető, a saját tőke módosítását a tárgyidőszak kezdetén kell megjeleníteni.

A C. függelék kiegészül a C4B–C4C. bekezdéssel.

C4B.

Amennyiben a befektető alkalmazza a C4–C4A. bekezdést és az ellenőrzés ezen IFRS szerinti megszerzésének időpontja későbbi, mint a 2008-ban módosított IFRS 3 (IFRS 3 [2008]) hatálybalépésének napja, a C4. és a C4A. bekezdésben az IFRS 3 standardra való hivatkozásokat az IFRS 3 (2008) standardra történő hivatkozásként kell értelmezni. Amennyiben az ellenőrzés megszerzésének időpontja megelőzi az IFRS 3 (2008) hatálybalépésének napját, a befektetőnek vagy az IFRS 3 (2008) standardot vagy a 2004-ben kibocsátott IFRS 3 standardot kell alkalmaznia.

C4C.

Amennyiben a befektető alkalmazza a C4–C4A. bekezdést és az ellenőrzés ezen IFRS szerinti megszerzésének időpontja későbbi, mint a 2008-ban módosított IAS 27 (IAS 27 [2008]) hatálybalépésének napja, a befektetőnek minden olyan időszakra alkalmaznia kell ezen IFRS előírásait, amelynek tekintetében a befektetést befogadó a C4–C4A. bekezdésnek megfelelően visszamenőleg konszolidálásra kerül. Amennyiben az ellenőrzés megszerzésének időpontja megelőzi az IAS 27 (2008) hatálybalépésének napját, a befektetőnek a következők valamelyikét kell alkalmaznia:

a)	ezen IFRS előírásait minden olyan időszakra, amelynek tekintetében a befektetést befogadó a C4–C4A. bekezdésnek megfelelően visszamenőleg konszolidálásra került; vagy

b)	a 2003-ban kibocsátott IAS 27 (IAS 27 [2003]) előírásait az IAS 27 (2008) hatálybalépésének napját megelőző időszakokra, majd az ezt követő időszakokra a jelen IFRS előírásait.

A C. függelék C5–C6. bekezdése módosul. A C5. bekezdés C5. és C5A. bekezdésre válik szét.

C5.

Amennyiben az első alkalmazás időpontjában a befektető megállapítja, hogy a továbbiakban nem fog konszolidálni egy olyan befektetést befogadót, amelyet az IAS 27 standard és a SIC-12 értelmezés szerint konszolidáltak, a befektetőnek olyan értéken kell értékelnie a befektetést befogadóban levő érdekeltségét, amelyen akkor értékelte volna, ha a jelen IFRS előírásai hatályosak lettek volna abban az időpontban, amikor a befektetőnek érdekeltsége keletkezett a befektetést befogadóban (de nem szerzett felette ellenőrzést ezen IFRS-nek megfelelően), illetve elvesztette felette az ellenőrzést. A befektetőnek visszamenőleg módosítania kell az első alkalmazás időpontját közvetlenül megelőző éves időszakot. Amennyiben az az időpont, amikor a befektetőnek érdekeltsége keletkezett a befektetést befogadóban (de nem szerzett felette ellenőrzést ezen IFRS-nek megfelelően), illetve elvesztette felette az ellenőrzést, korábbi, mint a közvetlenül megelőző időszak kezdete, a befektető a saját tőke közvetlenül megelőző időszak kezdetére vonatkozó módosításaként köteles megjeleníteni a következők közötti különbözetet:

a)	az eszközök, kötelezettségek és nem ellenőrző részesedések korábbi könyv szerinti értéke; valamint

b)	a befektető befektetést befogadóban való érdekeltségének megjelenített értéke.

C5A.

Amennyiben a befektetést befogadóban való érdekeltségnek a C5. bekezdés szerinti értékelése kivitelezhetetlen (az IAS 8 standardban meghatározottak szerint) a befektető annak a legkorábbi időszaknak a kezdetétől köteles alkalmazni jelen IFRS előírásait, amelynek tekintetében a C5. bekezdés alkalmazása kivitelezhető; ez lehet a tárgyidőszak is. A befektetőnek visszamenőleg módosítania kell az első alkalmazás időpontját közvetlenül megelőző éves időszakot, kivéve, ha a tárgyidőszak annak a legkorábbi időszaknak a kezdete, melynek tekintetében e bekezdés alkalmazása kivitelezhető. Amennyiben az az időpont, amikor a befektetőnek érdekeltsége keletkezett a befektetést befogadóban (de nem szerzett felette ellenőrzést ezen IFRS-nek megfelelően), illetve elvesztette felette az ellenőrzést, korábbi, mint a közvetlenül megelőző időszak kezdete, a befektető a saját tőke közvetlenül megelőző időszak kezdetére vonatkozó módosításaként köteles megjeleníteni a következők közötti különbözetet:

a)	az eszközök, kötelezettségek és nem ellenőrző részesedések korábbi könyv szerinti értéke; valamint

b)	a befektető befektetést befogadóban való érdekeltségének megjelenített értéke.

Amennyiben a tárgyidőszak az a legkorábbi időszak, amely tekintetében e bekezdés alkalmazása kivitelezhető, a saját tőke módosítását a tárgyidőszak kezdetén kell megjeleníteni.

C6.

A 23., a 25., a B94. és a B96–B99. bekezdés az IAS 27 standard 2008-as módosítása, amelyek átkerült az IFRS 10 standardba. A gazdálkodó egységnek az alábbiak szerint kell alkalmaznia az említett bekezdések előírásait, kivéve, ha a gazdálkodó egység alkalmazza a C3. bekezdést vagy a C4–C5A. bekezdést köteles alkalmazni:

…

A C. függelék kiegészül egy címmel és a C6A–C6B. bekezdéssel.

Hivatkozások a közvetlenül megelőző időszakra

C6A.

A C4–C5A. bekezdésben az első alkalmazás időpontját közvetlenül megelőző éves időszakra (a közvetlenül megelőző időszak) való hivatkozások ellenére a gazdálkodó egység bemutathat módosított összehasonlító információkat is bármely korábbi bemutatott időszak vonatkozásában, de nem köteles ezt megtenni. Amennyiben a gazdálkodó egység bemutat módosított összehasonlító információkat bármely korábbi időszak vonatkozásában, úgy a C4–C5A. bekezdésben említett „közvetlenül megelőző időszak” hivatkozás alatt „legkorábbi bemutatott módosított összehasonlító időszak” értendő.

C6B.	Amennyiben a gazdálkodó egység módosítatlan összehasonlító információt mutat be bármely korábbi időszak vonatkozásában, egyértelműen azonosítania kell a módosítatlan információt, utalnia kell arra, hogy azt eltérő alapon készítették, és ismertetnie kell ezt az alapot.

Az IFRS 11 Közös megállapodások standard módosításai

A C. függelék kiegészül a C1A–C1B. bekezdéssel.

C1A.

A Konszolidált pénzügyi kimutatások, közös megállapodások és más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele: az áttérésre vonatkozó útmutató (az IFRS 10, az IFRS 11 és az IFRS 12 standard módosításai), amelyet 2012 júniusában bocsátottak ki, módosította a C2–C5., a C7–C10. és a C12. bekezdést, és a standardot a C1B., valamint a C12A–C12B. bekezdéssel egészítette ki. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2013. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha valamely gazdálkodó egység korábbi időszakra alkalmazza az IFRS 11 standardot, erre a korábbi időszakra is alkalmaznia kell ezeket a módosításokat.

Áttérés

C1B.

Az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák standard 28. bekezdésének előírásai ellenére, jelen IFRS első alkalmazásakor a gazdasági egységnek az IAS 8 standard 28. bekezdésének f) pontjában előírt kvantitatív információt csak az IFRS 11 standard alkalmazásának első éves időszakát közvetlenül megelőző éves időszakra (a továbbiakban: közvetlenül megelőző időszak) kell bemutatnia. A gazdálkodó egység bemutathatja ezt az információt a tárgyidőszak vagy korábbi összehasonlító időszakok vonatkozásában, de nem köteles ezt megtenni.

A C. függelék C2–C5., C7–C10. és C12. bekezdése módosul.

Közös vállalkozások – Áttérés az arányos konszolidációról a tőkemódszerre

C2.

Az arányos konszolidációról a tőkemódszerre való áttéréskor a gazdálkodó egység köteles megjeleníteni a közös vállalkozásban lévő befektetését a közvetlenül megelőző időszak kezdetétől. Ezt a kezdeti befektetést a gazdálkodó egység által korábban arányosan konszolidált eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékeinek összességeként kell értékelni, beleértve a felvásárlásból származó esetleges goodwillt is. Ha a goodwill korábban egy nagyobb pénztermelő egységhez vagy pénztermelő egységek egy csoportjához tartozott, a gazdálkodó egység köteles a goodwillt a közös vállalkozás részére a közös vállalkozásnak és azon pénztermelő egység vagy pénztermelő egységek egy csoportjának vonatkozó könyv szerinti értékei alapján allokálni, amelyhez tartozott.

C3.

A befektetés kezdeti megjelenítéskor vélelmezett bekerülési értékének a befektetés – C2. bekezdésnek megfelelően meghatározott – nyitó egyenlegét kell tekinteni. A gazdálkodó egységnek a (2011-ben módosított) IAS 28 standard 40–43. bekezdését kell alkalmaznia a befektetés nyitó egyenlegére annak értékelése érdekében, hogy a befektetés értékvesztett-e, és minden értékvesztés miatti veszteséget köteles a közvetlenül megelőző időszak kezdetéhez tartozó felhalmozott eredmény módosításaként megjeleníteni. Az IAS 12 Nyereségadók standard 15. és 24. bekezdésében szereplő, a kezdeti megjelenítésre vonatkozó kivétel nem vonatkozik arra az esetre, ha a gazdálkodó egység egy közös vállalkozásban lévő olyan befektetést jelenít meg, amely a korábban arányosan konszolidált közös vállalkozásokra vonatkozó áttérési követelmények alkalmazásának eredménye.

C4.

Ha a korábban arányosan konszolidált összes eszköz és kötelezettség összesítése negatív nettó eszközöket eredményez, a gazdálkodó egység köteles értékelni, hogy a negatív eszközökkel kapcsolatban vannak-e jogi vagy vélelmezett kötelmei, és amennyiben vannak, a gazdálkodó egység köteles megjeleníteni a vonatkozó kötelezettséget. Ha a gazdálkodó egység azt állapítja meg, hogy a negatív nettó eszközökkel kapcsolatban nincs jogi vagy vélelmezett kötelme, nem jelenítheti meg a vonatkozó kötelezettséget, viszont módosítania kell a közvetlenül megelőző időszak kezdetéhez tartozó felhalmozott eredményt. A gazdálkodó egység köteles ezt a tényt, valamint a közös vállalkozásainak veszteségéből rá eső halmozott meg nem jelenített részt közzétenni a közvetlenül megelőző időszak kezdő időpontjára tekintettel, továbbá a jelen IFRS első alkalmazása szerinti időpontban.

C5.

A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie azoknak az eszközöknek és kötelezettségeknek a felsorolását, amelyeket az egy soron szereplő befektetési egyenlegbe összesítettek a közvetlenül megelőző időszak kezdetén. Ezt a közzétételt minden olyan közös vállalkozás tekintetében összesítve kell elkészíteni, amellyel kapcsolatban a gazdálkodó egység alkalmazza a C2–C6. bekezdésben említett áttérési követelményeket.

C6.

…

Közös tevékenységek – áttérés a tőkemódszerről az eszközök és kötelezettségek számvitelére

C7.

Amikor a gazdálkodó egység valamely közös tevékenysége tekintetében áttér a tőkemódszerről az eszközök és kötelezettségek számvitelére, a (2011-ben módosított) IAS 28 standard 38. bekezdésének megfelelően a közvetlenül megelőző időszak kezdetén köteles kivezetni azt a befektetést, amelyet korábban a tőkemódszer alkalmazásával számolt el, valamint minden olyan egyéb tételt, amely a gazdálkodó egységnek a megállapodásban lévő nettó befektetése részét képezte, valamint köteles megjeleníteni a közös tevékenységben lévő érdekeltségével kapcsolatos minden egyes eszköz és kötelezettség rá eső részét, ideértve minden olyan esetleges goodwillt, amely a befektetés könyv szerinti értékének részét képezte.

C8.

A gazdálkodó egységnek meg kell határoznia a közös tevékenységgel kapcsolatos eszközökben és kötelezettségekben lévő érdekeltségét a szerződéses megállapodásnak megfelelően meghatározott arányú jogai és kötelmei alapján. A gazdálkodó egység az eszközök és a kötelezettségek kezdeti könyv szerinti értékét úgy értékeli, hogy a gazdálkodó egység által a tőkemódszer alkalmazása során használt információ alapján a közvetlenül megelőző időszak elejétől elválasztja őket a befektetés könyv szerinti értékétől.

C9.

Minden olyan eltérést, amely a korábban a tőkemódszer alkalmazásával elszámolt befektetésből, valamint olyan egyéb tételekből ered, amelyek a (2011-ben módosított) IAS 28 standard 38. bekezdésének megfelelően a gazdálkodó egységnek a megállapodásban lévő nettó befektetése részét képezték, valamint amely a megjelenített eszközök és kötelezettségek – ideértve minden goodwillt – nettó értékéből ered:

be kell számítani a befektetéssel kapcsolatos goodwillbe, és a fennmaradó különbözetet a közvetlenül megelőző időszak kezdő időpontjához tartozó felhalmozott eredménnyel szemben módosítani kell, ha a megjelenített eszközök és kötelezettségek – beleértve a goodwillt is – nettó összege magasabb, mint a kivezetett befektetés (és minden olyan egyéb tétel, amely a gazdálkodó egység nettó befektetésének részét képezte).

a közvetlenül megelőző időszak kezdetéhez tartozó felhalmozott eredménnyel szemben módosítani kell, ha a megjelenített eszközök és kötelezettségek nettó összege – beleértve a goodwillt is – alacsonyabb, mint a kivezetett befektetés (és minden olyan egyéb tétel, amely a gazdálkodó egység nettó befektetésének részét képezte).

C10.

Ha egy gazdálkodó egység áttér a tőkemódszerről az eszközök és kötelezettségek számvitelére, köteles rendelkezésre bocsátani a kivezetett befektetés és a megjelenített eszközök és kötelezettségek közötti egyeztetést, és a fennmaradó különbözetet a közvetlenül megelőző időszak kezdő időpontjához tartozó felhalmozott eredménnyel szemben módosítani kell.

C11.

…

Áttérésre vonatkozó rendelkezések a gazdálkodó egységek egyedi pénzügyi kimutatásaival kapcsolatban

C12.

Ha egy gazdálkodó egység az IAS 27 standard 10. bekezdésének megfelelően korábban egyedi pénzügyi kimutatásaiban a közös tevékenységben lévő érdekeltségét mint bekerülési értéken értékelt befektetést vagy az IFRS 9-nek megfelelően számolta el, köteles:

a)	a befektetést kivezetni, és a közös tevékenységben lévő érdekeltségével kapcsolatos eszközöket és kötelezettségeket a C7–C9. bekezdés szerint meghatározott összegekben megjeleníteni.

b)	rendelkezésre bocsátani a kivezetett befektetés és a megjelenített eszközök és kötelezettségek közötti egyeztetést, valamint a fennmaradó különbözetet, amelyet módosítottak a bemutatott közvetlenül megelőző időszak kezdő időpontjához tartozó felhalmozott eredményben.

A C. függelék kiegészül egy címmel és a C12A–C12B. bekezdéssel.

Hivatkozások a közvetlenül megelőző időszakra

C12A.

A C2–C12. bekezdésekben a közvetlenül megelőző éves időszakra való hivatkozások ellenére a gazdálkodó egység bemutathat módosított összehasonlító információkat is bármely korábbi bemutatott időszak vonatkozásában, de nem köteles ezt megtenni. Amennyiben a gazdálkodó egység bemutat módosított összehasonlító információkat bármely korábbi időszak vonatkozásában, úgy a C2–C12. bekezdésben említett „közvetlenül megelőző éves időszak” hivatkozás alatt „legkorábbi bemutatott módosított összehasonlító időszak” értendő.

C12B.

Amennyiben a gazdálkodó egység módosítatlan összehasonlító információt mutat be bármely korábbi időszak vonatkozásában, egyértelműen azonosítania kell a módosítatlan információt, utalnia kell arra, hogy azt eltérő alapon készítették, és ismertetnie kell ezt az alapot.

Az IFRS 11 Közös megállapodások standard módosításai

Az IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása standard szükségszerű módosítása

Ez a függelék meghatározza az IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása standardnak az IFRS 11 Közös megállapodások standard Testület által kibocsátott módosításaiból eredő módosítását. A gazdálkodó egység akkor köteles alkalmazni ezt a módosítást, amikor alkalmazza az IFRS 1 standardot.

IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása

A standard kiegészül a 39S. bekezdéssel.

39S.

A D. függelék D31. bekezdése módosul.

Közös megállapodások

D31.

Az első alkalmazó az IFRS 11 standardban szereplő, áttérésre vonatkozó rendelkezéseket a következő kivételekkel alkalmazhatja:

a)	Amennyiben az első alkalmazó alkalmazza az IFRS 11 standard áttérésre vonatkozó rendelkezéseit, akkor ezeket a rendelkezéseket az IFRS-re való áttérés időpontjától alkalmaznia kell.

Az arányos konszolidációról a tőkemódszerre való áttéréskor az első alkalmazónak az IAS 36 standardnak megfelelően tesztelnie kell a befektetést az értékvesztés szempontjából az IFRS-re történő áttérés időpontjában, tekintet nélkül arra, hogy van-e bármilyen arra utaló jel, hogy a befektetés értékvesztett lehet. Az ebből származó értékvesztést az IFRS-re történő áttérés időpontjához tartozó felhalmozott eredmény módosításaként kell megjeleníteni.

Az IFRS 12 Más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele standard módosításai

A C. függelék kiegészül a C1A., valamint a C2A–C2B. bekezdéssel.

C1A.

A Konszolidált pénzügyi kimutatások, közös megállapodások és más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele: az áttérésre vonatkozó útmutató (az IFRS 10, az IFRS 11 és az IFRS 12 standard módosításai), amelyet 2012 júniusában bocsátottak ki, a standardot kiegészítette a C2A–C2B. bekezdésekkel. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2013. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha valamely gazdálkodó egység korábbi időszakra alkalmazza az IFRS 12 standardot, erre a korábbi időszakra is alkalmaznia kell az említett módosításokat.

C2.

…

C2A.	A jelen IFRS szerinti közzétételi előírásokat nem kell alkalmazni bármely olyan bemutatott időszakra, amely az IFRS 12 alkalmazásának első éves időszakát közvetlenül megelőző éves időszak előtt kezdődik.

C2B.	A jelen IFRS 24–31. bekezdésének közzétételi előírásait és a B21–B26. bekezdésben található megfelelő útmutatót nem kell alkalmazni egy olyan bemutatott időszakra sem, amely az IFRS 12 alkalmazásának első éves időszaka előtt kezdődik.

5.4.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/17

A BIZOTTSÁG 314/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. április 4.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. április 4-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	60,6
	TN	105,0
	TR	134,9
	ZZ	100,2
0707 00 05	JO	194,1
	MA	116,3
	TR	146,8
	ZZ	152,4
0709 93 10	MA	91,2
	TR	102,1
	ZZ	96,7
0805 10 20	EG	59,3
	IL	69,3
	MA	77,1
	TN	61,7
	TR	63,5
	ZZ	66,2
0805 50 10	TR	79,1
0805 50 10	ZZ	79,1
0808 10 80	AR	103,4
	BR	92,7
	CL	118,8
	CN	80,4
	MK	30,8
	US	204,9
	UY	106,8
	ZA	105,4
	ZZ	105,4
0808 30 90	AR	115,0
	CL	142,0
	CN	90,9
	TR	204,5
	US	158,2
	ZA	124,1
	ZZ	139,1

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

5.4.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/19

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. április 3.)

a 2004/211/EK határozat I. mellékletének az élő lófélék, továbbá a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak Európai Unióba történő behozatalára feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékében a Mexikóra vonatkozó bejegyzések tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2013) 1794. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/167/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 17. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 2009. november 30-i 2009/156/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 12. cikke (1) és (4) bekezdésére, valamint 19. cikkének bevezető mondatára, a) és b) pontjára,

mivel:

(1)	A 92/65/EGK irányelv megállapítja többek között a lófélék spermájának, petesejtjének és embriójának Unióba való behozatalára vonatkozó feltételeket. Ezeknek a feltételeknek a tagállamok közötti kereskedelemre vonatkozókkal legalább egyenértékűeknek kell lenniük.

(2)

A 2009/156/EK irányelv megállapítja az élő lófélék Unióba történő behozatalának állat-egészségügyi feltételeit. Az irányelv úgy rendelkezik, hogy lófélék Unióba történő behozatala csak olyan harmadik országokból engedélyezett, amelyek legalább két éve mentesek a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladásától.

(3)

A tagállamok által az élő lófélék, továbbá a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak behozatalára feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének megállapításáról, valamint a 93/195/EGK és a 94/63/EK határozat módosításáról szóló, 2004. január 6-i 2004/211/EK bizottsági határozat (3) megállapítja azon harmadik országok vagy – régiókba sorolás alkalmazása esetén – azok részeinek jegyzékét, ahonnan a tagállamok engedélyezik a lóféléknek és ezek spermájának, petesejtjének és embriójának az importját, továbbá megadja az ilyen behozatalra alkalmazandó további feltételeket. Ezt a jegyzéket a 2004/211/EK határozat I. melléklete tartalmazza.

(4)

A 2004/211/EK határozat I. mellékletének jegyzéke kimondja, hogy a törzskönyvezett lovak ideiglenes behozatala, a lóverseny, lovassportrendezvények vagy kulturális események céljára szánt törzskönyvezett lovak ideiglenes kivitel utáni újrabehozatala, a törzskönyvezett, a tenyésztési és termelési célú lófélék behozatala, valamint lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak ideiglenes behozatala Mexikóból engedélyezett, kivéve Chiapas, Oaxaca, Tabasco és Veracruz államokat.

(5)

2012 szeptemberében a Bizottság kiadta végleges jelentését a Mexikóban 2012. április 17–27. között annak érdekében elvégzett ellenőrzésről, hogy felülvizsgálja az élő lófélék és a lófélék spermájának az Európai Unióba történő kivitelére alkalmazandó állat-egészségügyi ellenőrzéseket és engedélyezési eljárásokat (4). A jelentés jelentős hiányosságokat tárt fel a lóféléknek az adott harmadik országon belüli mozgásával kapcsolatban, ennélfogva a létrehozott regionalizálásnak való megfeleléssel, a hólyagos szájgyulladás garanciáival, a lovak fertőző kevésvérűségével, valamint a lovak spermagyűjtő központjainak felügyeletével összefüggésben. Ezeket a hiányosságokat a mexikói illetékes hatóságok a Bizottság ellenőrzési jelentésének ajánlásaira adott válaszukban és kísérő intézkedéseikkel nem kezelték megfelelően.

(6)	Ez a helyzet állat-egészségügyi veszélyt jelenthet az Unió lóállományára, ezért a lófélék és a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak Mexikóból történő behozatalát nem szabad engedélyezni.

(7)	A 2004/211/EK határozat I. mellékletében az ezt a harmadik országot érintő bejegyzést ezért módosítani kell.

(8)	A 2004/211/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2004/211/EK határozat I. mellékletében a Mexikóra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„MX

Mexikó

MX-0

Az egész ország

—

—”

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2013. április 3-án.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja

(1) HL L 268., 1992.9.14., 54. o.

(2) HL L 192., 2010.7.23., 1. o.

(3) HL L 73., 2004.3.11., 1. o.

(4) http://ec.europa.eu/food/fvo/rep_details_en.cfm?rep_id=2948

5.4.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/23

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2013. március 20.)

az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről és az EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról

(átdolgozás)

(EKB/2013/4)

(2013/170/EU)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdése első francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első francia bekezdésére, valamint annak 5.1., 12.1., 14.3. és 18.2. cikkére,

mivel:

(1)

Az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről és az EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról szóló, 2012. augusztus 2-i EKB/2012/18 iránymutatás (1) jelentős mértékben módosult. Mivel további módosításokra van szükség, az egyértelműség érdekében az EKB/2012/18 iránymutatást át kell dolgozni.

(2)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 18.1. cikke szerint az Európai Központi Bank („EKB”) és azon tagállamok nemzeti központi bankjai (a továbbiakban: NKB-k), amelyek pénzneme az euro, hitelműveleteket végezhetnek hitelintézetekkel és más piaci szereplőkkel megfelelő fedezet mellett történő hitelnyújtás révén. Az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2011. szeptember 20-i EKB/2011/14 iránymutatás (2) I. melléklete határozza meg azokat az általános feltételeket, amelyek alapján az EKB és az NKB-k készek hitelműveleteket végrehajtani, ideértve a eurorendszer hitelműveleteihez alkalmazandó fedezetek elfogadhatósági követelményeit.

(3)

A Kormányzótanács 2011. december 8-án és 2012. június 20-án az euroövezeti pénzpiac banki hitelezésének és likviditásának támogatása érdekében további megerősített hiteltámogatási intézkedésekről döntött, beleértve az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezet elfogadásával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről szóló, 2011. december 14-i EKB/2011/25 határozatban (3) előírt rendelkezéseket. Ezen túlmenően a monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról szóló, 2007. augusztus 1-i EKB/2007/9 iránymutatásban (4) a tartalékrátára történő hivatkozásokat hozzá kell igazítani a kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK európai központi banki rendelet (EKB/2003/9) (5) 1358/2011/EU rendelettel (6) bevezetett módosításaihoz.

(4)

Az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezet elfogadásával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről szóló EKB/2011/25 határozat módosításáról szóló, 2012. március 21-i EKB/2012/4 határozat (7) előírta, hogy az NKB-k számára nem szabad kötelezővé tenni az azon tagállamok által garantált kötvényeknek az eurorendszer-beli hitelműveletekhez fedezetként történő elfogadását, amelyek az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában vesznek részt, illetve amelyek hitelminősítése nem éri el az EKB/2011/25 határozatban meghatározott kiváló hitelminőség eurorendszer-beli minimumkövetelményét.

(5)

Az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezet elfogadásával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről szóló EKB/2011/25 határozat módosításáról szóló, 2012. július 3-i EKB/2012/12 határozat (8) szintén felülvizsgálta az EKB/2011/14 iránymutatás I. mellékletének 6.2.3.2. szakaszában meghatározott, a közeli kapcsolat fennállásának tilalmára vonatkozó kivételt az ügyfelek által saját felhasználásra fedezetként használt, állam által garantált banki kötvények vonatkozásában.

(6)

Az eurorendszer hitelműveleteiben részt vevő ügyfelek számára lehetővé kell tenni, hogy a saját felhasználású, állam által garantált banki kötvények 2012. július 3-án fennálló mennyiségét növeljék, amennyiben kivételes körülmények esetén a Kormányzótanács azt előzetesen jóváhagyta. A Kormányzótanácshoz benyújtott előzetes jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell egy finanszírozási tervet.

(7)	Az EKB/2011/25 határozatot 2012. augusztus 2-án hatályon kívül helyezte az EKB/2012/18 iránymutatás, amelyet az NKB-k a szerződéses és szabályozói rendelkezéseikben hajtottak végre.

(8)

Az EKB/2012/18 iránymutatást 2012. október 10-én módosította az EKB/2012/23 iránymutatás (9), amely átmenetileg bővítette az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben fedezetként felhasználható eszközök elfogadhatóságát meghatározó követelményeket, a monetáris politikai műveletek tekintetében elfogadható eszközökként elfogadva a font sterlingben, yenben vagy USA dollárban denominált forgalomképes adósságinstrumentumokat. Az ilyen forgalomképes adósságinstrumentumokra az érintett átváltási árfolyamok múltbeli ingadozását tükröző diszkontálásokat alkalmaztak.

(9)

Az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezet elfogadásával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről szóló EKB/2012/18 iránymutatás módosításáról szóló, 2013. január 23-i EKB/2013/2 határozat (10) határozza meg a hosszabb távú refinanszírozási műveleteknek a szerződő fél által lejárat előtt történő visszafizetésére vonatkozó eljárást annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi NKB azonos feltételeket alkalmazzon. Különösképpen, az EKB/2011/14 iránymutatás I. mellékletének 6. függelékében meghatározott szankciórendszer abban az esetben alkalmazandó, amennyiben a lejárat előtti visszafizetést kérelmező szerződő fél teljes egészében vagy részben nem tudja kiegyenlíteni az érintett NKB számára visszafizetendő összeget az esedékességi időpontra.

(10)

Az EKB/2012/18 iránymutatás további módosítása szükséges a devizában denominált fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó szabályok ideiglenes változásáról szóló, 2012. december 19-i EKB/2012/34 határozatban (11) foglaltak beépítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az NKB-k nem kötelesek az eurorendszer-beli hitelműveletekhez fedezetként elfogadni azon elfogadható fedezetlen banki kötvényeket, amelyeket: a) az azokat használó szerződő felek, illetve a szerződő felekkel szoros kapcsolatban álló jogalany bocsátott ki; és b) azok valamely olyan tagállam által teljes körűen garantáltak, amely hitelminősítése nem felel meg az eurorendszer magas hitelminőségi követelményeinek, illetve amely a Kormányzótanács értékelése szerint megfelel az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában foglaltaknak.

(11)

Az egyértelműség és az egyszerűség érdekében az ír kormány által kibocsátott vagy garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságához kapcsolódó átmeneti intézkedésekről szóló, 2011. március 31-i EKB/2011/4 határozat (12), a portugál kormány által kibocsátott vagy garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságához kapcsolódó átmeneti intézkedésekről szóló, 2011. július 7-i EKB/2011/10 határozat (13), és a Görög Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságához kapcsolódó átmeneti intézkedésekről szóló, 2012. december 19-i EKB/2012/32 határozat (14) tartalmát ezen iránymutatásba kell foglalni, mindazon átmeneti intézkedésekkel együtt, amelyek az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezet elfogadásával kapcsolatosak.

(12)	Az ebben az iránymutatásban foglalt további intézkedések átmenetileg alkalmazhatók, amíg a Kormányzótanács megítélése szerint azokra a megfelelő monetáris politikai transzmissziós mechanizmus biztosítása érdekében a továbbiakban már nincs szükség,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

A refinanszírozási műveletekkel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további rendelkezések

(1) Az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek vitelére és a fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó, az ebben az iránymutatásban meghatározott szabályokat az EKB/2011/14 iránymutatással együttesen kell alkalmazni.

(2) Az ezen iránymutatás és a nemzeti szinten az NKB-k által végrehajtott EKB/2011/14 iránymutatás közötti eltérés esetén ez az irányelv alkalmazandó. Az NKB-k ezen iránymutatás eltérő rendelkezésének hiányában továbbra is alkalmazzák az EKB/2011/14 iránymutatás valamennyi rendelkezését.

(3) Az 5. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk alkalmazásában Írország, a Görög Köztársaság és Portugál Köztársaság olyan euroövezeti tagállamoknak minősülnek, amelyek megfelelnek az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában foglaltaknak.

2. cikk

A hosszabb távú refinanszírozási műveletek összegének csökkentésére vagy felmondására vonatkozó lehetőség

(1) Az eurorendszer dönthet úgy, hogy bizonyos feltételek mellett a szerződő felek egyes hosszabb távú refinanszírozási műveletek tekintetében lejárat előtt csökkenthetik annak összegét vagy felmondhatják azt (az összeg ilyen csökkentése, illetve az ilyen felmondás a továbbiakban együttesen: lejárat előtti visszafizetés). A tenderfelhívásban kerül meghatározásra az, hogy a szóban forgó művelet vonatkozásában az összeg lejárat előtti csökkentésének vagy a lejárat előtti felmondásnak a lehetősége érvényesül-e, valamint az a nap, amelytől kezdődően ezzel a lehetőséggel élni lehet. Ezeket az információkat az eurorendszer által megfelelőnek tartott más formátumban is meg lehet adni.

(2) A szerződő fél a hosszabb távú refinanszírozási műveletek összegének lejárat előtti csökkentésének, illetve azok lejárat előtti felmondásának lehetőségével akként élhet, hogy értesíti – a lejárat előtti visszafizetés napja előtt legalább egy héttel – az adott NKB-t arról, hogy mekkora összeget kíván a lejárat előtti visszafizetési eljárás keretében visszafizetni, valamint arról a napról, amikor a lejárat előtti visszafizetést teljesíteni kívánja. Amennyiben az eurorendszer eltérően nem rendelkezik, a lejárat előtti visszafizetés bármely olyan napon teljesíthető, amely egybeesik az eurorendszer valamely fő refinanszírozási műveletének kiegyenlítési napjával, feltéve, hogy a szerződő fél az e bekezdésben említett értesítést az adott napot legalább egy héttel megelőzően megteszi.

(3) A (2) bekezdésben említett értesítés a lejárat előtti visszafizetés abban szereplő napját megelőzően egy héttel válik a szerződő félre kötelezővé. Ha a szerződő fél a lejárat előtti visszafizetési eljárás alapján esedékes összeget teljes egészében vagy részben nem fizeti meg az esedékesség napján, ennek következménye az EKB/2011/14 iránymutatás I. melléklete 6. függelékének 1. szakaszában meghatározott pénzügyi szankció kivetése lehet. A 6. függelék 1. szakaszában meghatározott a tenderműveletekhez kapcsolódó szabályok megszegésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben, amennyiben egy szerződő fél teljes egészében vagy részben nem egyenlíti ki az esedékes összeget a (2) bekezdésben említett lejárat előtti visszafizetés napján. A pénzügyi szankció kivetése nem érinti az NKB azon jogát, hogy igénybe vegye az EKB/2011/14 iránymutatás II. mellékletében a nemteljesítés előfordulása esetén előírt jogorvoslatokat.

3. cikk

Egyes további eszközalapú értékpapírok elfogadása

(1) Az EKB/2011/14 iránymutatás I. mellékletének 6. fejezete szerint elfogadható eszközalapú értékpapírokon kívül, az eurorendszer monetáris politikai céljaira fedezetként elfogadhatóak azon eszközalapú értékpapírok is, amelyek nem felelnek meg az EKB/2011/14 iránymutatás I. mellékletének 6.3.2. szakasza szerinti hitelminőségi követelményeknek, de megfelelnek az EKB/2011/14 iránymutatás alapján az eszközalapú értékpapírokra vonatkozó valamennyi elfogadhatósági feltételnek, amelyeket az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben fedezetként felhasználható eszközként kell elfogadni, amennyiben kibocsátáskor és azt követően bármikor kétszer legalább „triple B” (15) minősítést kaptak. A következő követelményeknek is meg kell felelniük:

a)	a cash flow-t generáló eszközalapú értékpapírok az alábbi eszközosztályok egyikébe tartoznak: i. lakossági jelzáloghitelek; ii. kis- és középvállalatoknak (kkv-k) nyújtott kölcsönök; iii. kereskedelmi jelzálogok; iv. autókölcsönök; v. lízing; vi. fogyasztói finanszírozás;

b)	a cash flow-t generáló eszközalapú értékpapírok között a különböző eszközosztályokat nem lehet összekeverni;

az eszközalapú értékpapír cash flow-t generáló fedezeti eszközei nem tartalmazhatnak olyan kölcsönt, amely az alábbiak egyike:

i.	az eszközalapú értékpapír kibocsátásakor nemteljesítő;

ii.	az eszközalapú értékpapír érvényességi ideje alatt, az eszközalapú értékpapírként való meghatározáskor nemteljesítő, például cash flow-t generáló eszközalapú értékpapírok cseréje vagy helyettesítése esetén;

iii.	strukturált, szindikált vagy tőkeáttétellel finanszírozott, bármely időpontban;

d)	az eszközalapú értékpapír műveleti dokumentumainak tartalmazniuk kell a törlesztésfolytonossági előírásokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eszközalapú értékpapírra, amely legalább két „single-A” (16) minősítéssel rendelkezik, 16 %-os fedezetértékelési haircut vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott eszközalapú értékpapírra, amely nem rendelkezik legalább két „single A” minősítéssel, a következő fedezetértékelési haircut vonatkozik: a) a kereskedelmi jelzáloggal fedezett eszközalapú értékpapírra 32 %-os fedezetértékelési haircut vonatkozik; és b) az összes többi eszközalapú értékpapírra 26 %-os fedezetértékelési haircut vonatkozik.

(4) A szerződő fél nem nyújthat be fedezetként az (1) bekezdésnek megfelelően elfogadható eszközfedezetű értékpapírt, ha a szerződő fél vagy bármely, vele közeli kapcsolatban álló harmadik fél nem járhat el kamatlábhedge-szolgáltatás nyújtójaként az eszközfedezetű értékpapír vonatkozásában.

(5) Az NKB-k az eurorendszer monetáris politikai műveleteikhez elfogadhatnak fedezetként olyan eszközfedezetű értékpapírokat, amelyek fedezeti eszközei körébe csak lakossági jelzáloghitelek, vagy kkv-knak nyújtott kölcsönök, illetve mindkettő, tartoznak, és amelyek nem felelnek meg az EKB/2011/14 iránymutatás I. melléklete 6.3.2. szakaszában foglalt hitelminősítési követelményeknek, valamint a fenti (1) bekezdés a)–d) pontjában és a (4) bekezdésében említett követelményeknek, de amelyek egyébként teljesítik az eszközfedezetű értékpapírokra az EKB/2011/14 iránymutatás szerint vonatkozó valamennyi elfogadhatósági feltételt, feltéve, hogy kétszer legalább „triple B" minősítést kaptak. Ebbe a körbe a 2012. június 20-a előtt kibocsátott ilyen eszközfedezetű értékpapírok tartoznak bele, és azokra 32 %-os fedezetértékelési haircut vonatkozik.

(6) E cikk alkalmazásában:

1. „lakáscélú jelzáloghitel”: a jelzáloghitel-alapú lakáscélú ingatlanhiteleken kívül a garantált lakáscélú ingatlanhitelek (ingatlan jelzálog nélkül), ha a garancia nemteljesítéskor azonnal fizetendő. Ez a garancia különböző szerződési formákban nyújtható, ideértve a biztosítási szerződéseket, feltéve, hogy azokat állami szerv vagy állami felügyelet alá tartozó pénzügyi intézmény nyújtja. Az ilyen garanciák alkalmazásában a garanciavállaló hitelminősítésének meg kell felelnie – a tranzakció teljes élettartama alatt – az eurorendszer harmonizált hitelminősítési rendszerében a harmadik hitelminősítési küszöbnek;

2. „kisvállalkozás” és „középvállalkozás”: jogi formájára tekintet nélkül minden gazdasági tevékenységet végző jogalany, ha a jogalany – illetve amennyiben a jogalany egy konszolidált csoport tagja, úgy a konszolidált csoport – beszámoló szerinti árbevétele nem éri el az 50 millió eurót;

3. „nemteljesítő hitelek”: azok a hitelek, amelyek esetében a kamat- vagy a tőkefizetés legalább 90 napos hátralékot mutat, és a kötelezett fizetésképtelen a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) VII. mellékletének 44. pontjában meghatározottak szerint, illetőleg alapos okkal vonható kétségbe, hogy a fizetés teljes egészében megvalósul;

4. „strukturált hitel”: alárendelt hitelköveteléseket magában foglaló struktúra;

5. „szindikált kölcsön”: egy kölcsönszindikátusba tömörült hitelezői csoport által nyújtott kölcsön;

6. „tőkeáttétellel finanszírozott kölcsön”: egy jelentős adósságállománnyal rendelkező vállalatnak nyújtott hitel, ilyen a kivásárlási vagy összefonódási műveletek finanszírozása, amelyeknél a kölcsönt azon vállalat saját tőkéjének megszerzéséhez nyújtják, amely egyben a kölcsön kötelezettje;

7. „törlesztésfolytonossági rendelkezések”: az eszközfedezetű értékpapír jogi dokumentációjának azt biztosító rendelkezései, hogy a törlesztő fizetésképtelensége ne eredményezze a törlesztés beszüntetését, és amelyek kiváltják egy fedezeti törlesztő és egy olyan magas szintű cselekvési terv kijelölését, amely meghatározza a fedezeti törlesztő kijelölése után megteendő operatív lépéseket és a kölcsön adminisztrációja átadásának módját.

4. cikk

Egyes további hitelkövetelések elfogadhatósága

(1) Az NKB-k az eurorendszer monetáris politikai műveletei tekintetében elfogadhatnak olyan hitelköveteléseket is, amelyek nem felelnek meg az eurorendszer elfogadhatósági feltételeinek.

(2) Az NKB-k az EKB/2011/14 iránymutatás I. mellékletének követelményeitől való eltérések megadásával határozzák meg a hitelkövetelések (1) bekezdés szerinti elfogadása tekintetében az elfogadhatósági feltételeket és kockázat-ellenőrzési intézkedéseket. Az ilyen elfogadhatósági feltételeknek és kockázat-ellenőrzési intézkedéseknek magukban kell foglalniuk azt a feltételt, hogy a hitelkövetelésekre az elfogadhatósági feltételeket és a kockázat-ellenőrzési intézkedéseket meghatározó NKB tagállamának joga vonatkozik. Az ilyen elfogadhatósági feltételekhez és kockázat-ellenőrzési intézkedésekhez a Kormányzótanács előzetes jóváhagyása szükséges.

(3) Kivételes körülmények esetén az NKB-k a Kormányzótanács előzetes jóváhagyásával elfogadhatnak hitelköveteléseket: a) egy másik NKB által az (1) és (2) bekezdés alapján megállapított elfogadhatósági feltételek és kockázat-ellenőrzési intézkedések alkalmazása során; vagy b) bármely tagállam joga szerint, azon tagállam kivételével, amelyben az elfogadó NKB székhelye van.

(4) Egy másik NKB csak abban az esetben nyújthat segítséget az (1) bekezdés szerinti hitelköveteléseket elfogadó NKB-nak, amennyiben az NKB-k abban kétoldalúan megállapodtak, valamint a Kormányzótanács előzetes jóváhagyása mellett.

5. cikk

Egyes állam által garantált banki kötvények elfogadása

(1) Az NKB-k az eurorendszer-beli hitelműveleteikhez nem kötelesek fedezetként elfogadni azon elfogadható fedezetlen banki kötvényeket, amelyek: a) nem felelnek meg az eurorendszer magas hitelminőségi követelményeinek; b) az azokat használó szerződő fél, illetve a szerződő féllel szoros kapcsolatban álló jogalany által kerültek kibocsátásra; és c) valamely tagállam által teljes körűen garantáltak: i. amelyek hitelminősítése nem felel meg az eurorendszernek a piacképes eszközök kibocsátóira és garantálóira vonatkozó, EKB/2011/14 iránymutatás I. melléklete 6.3.1. és 6.3.2. szakaszaiban meghatározott magas hitelminőségi követelményeknek; és ii. amelyek megfelelnek az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában foglaltaknak, a Kormányzótanács értékelésének megfelelően.

(2) Az NKB-k kötelesek tájékoztatni a Kormányzótanácsot, amennyiben úgy határoznak, hogy az (1) bekezdésben meghatározott értékpapírokat nem fogadják el fedezetként.

(3) Az ügyfelek nem nyújthatnak be eurorendszer-beli hitelműveleteik fedezeteként saját kibocsátású fedezetlen, illetve a velük szoros kapcsolatban álló jogalanyok által kibocsátott és az EGT-n belül adókivetésre jogosult közigazgatási szervek által garantált banki kötvényeket, a 2012. július 3-án már fedezetként benyújtott kötvények értékét meghaladó mértékben.

(4) Kivételes esetekben a Kormányzótanács határozhat a (3) bekezdésben meghatározott követelménytől való átmeneti eltérésről, legfeljebb háromévi időtartamra. Az eltérés engedélyezésére irányuló kérelemhez finanszírozási tervet kell csatolni, amelyben bemutatásra kerül a fedezetlen, állam által garantált banki kötvényeknek a kérelmező szerződő fél által történő saját felhasználása miként kerül kivezetésre legkésőbb az eltérés engedélyezését követő három éven belül. A 2012. július 3-át követően engedélyezett eltérések azok felülvizsgálatáig tovább alkalmazandók.

6. cikk

Egyes, font sterlingben, yenben vagy USA dollárban denominált eszközök fedezetként történő elfogadásának bevezetése

(1) Amennyiben az EKB/2011/14 iránymutatás I. melléklete 6.2.1. cikkében meghatározott forgalomképes adósságinstrumentumok font sterlingben, yenben vagy USA dollárban denomináltak, úgy azok az eurorendszer monetáris politikai műveletei során elfogadható fedezetet képeznek, feltéve, hogy: a) azokat az euroövezetben bocsátották ki és tartják állományban/számolják el; b) a kibocsátó az Európai Gazdasági Térségben telepedett le; és c) azok eleget tesznek minden, az EKB/2011/14 iránymutatás I. melléklete 6.2.1. szakaszában foglalt további megfelelési követelménynek.

(2) Az eurorendszer az ilyen forgalomképes adósságinstrumentumokra az alábbi diszkontálásokat alkalmazza: a) 16 %-os diszkontálást a font sterlingben vagy USA dollárban denominált eszközökre; és b) 26 %-os diszkontálást a yenben kibocsátott eszközökre.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott azon forgalomképes adósságinstrumentumok, amelyek kamatszelvényei az értékpapír devizaneméhez kötődő egyetlen pénzpiaci kamathoz vagy olyan inflációs indexekhez kötöttek, amelyek az adott ország vonatkozásában nem tartalmaznak „discrete range”, „range accrual”, „ratchet” vagy hasonló összetett struktúrákat, az eurorendszer monetáris politikai műveletei során szintén elfogadható fedezetnek minősülnek.

(4) Az EKB a Kormányzótanács jóváhagyását követően a honlapján (www.europa.ecb.eu) közzéteheti az (3) bekezdésben hivatkozottakon túlmenően elfogadható egyéb referencia-devizakamatlábak listáját.

(5) A devizában denominált forgalomképes eszközökre csak az ezen irányelv 1., 3., 5., 6. és 8. cikkében foglaltak alkalmazandók.

7. cikk

A hitelminőségi küszöbökre vonatkozó követelmények egyes forgalomképes instrumentumok tekintetében történő felfüggesztése

(1) Az eurorendszer hitelminőségi küszöbének – a forgalomképes eszközök tekintetében az eurorendszer hitelminősítő keretrendszerére vonatkozó EKB/2011/14 iránymutatás I. mellékletének 6.3.2. szakaszában meghatározottak szerinti – minimumkövetelményei a 2. cikkben foglaltaknak megfelelően felfüggesztésre kerülnek.

(2) Az eurorendszer hitelminőségi követelményei nem vonatkoznak azokra a forgalomképes adósságinstrumentumokra, amelyeket az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában részt vevő euroövezeti tagállam központi kormányzata bocsátott ki vagy teljes mértékben garantált, kivéve, ha a Kormányzótanács úgy dönt, hogy az érintett tagállam nem felel meg a pénzügyi támogatásban és/vagy a makrogazdasági programban foglalt követelményeknek.

(3) A Görög Köztársaság kormánya által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumokra az ezen irányelv I. mellékletében meghatározott konkrét haircutok vonatkoznak.

8. cikk

Hatálybalépés, végrehajtás és alkalmazás

(1) Ez az irányelv 2013. március 22-én lép hatályba.

(2) Az NKB-k megteszik az 5. cikkben valamint a 6. cikk (3)–(5) bekezdésében, továbbá a 7. cikkben foglaltaknak történő megfelelés érdekében szükséges intézkedéseket, és 2013. május 3-tól alkalmazzák ezen iránymutatást. Az NKB-k legkésőbb 2013. április 19-ig tájékoztatják az EKB-t azokról a szövegekről és eszközökről, amelyekkel ezen rendelkezéseknek meg kívánnak felelni.

(3) Az 5. cikk 2015. február 28-ig alkalmazandó.

9. cikk

Az EKB/2007/9 iránymutatás módosítása

A III. melléklet 5. részében a 2. táblázatot követő bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„ Az egyösszegű engedmény számítása ellenőrzési célokra (R6):

Egyösszegű engedmény: Az engedmény minden hitelintézetre vonatkozik. Minden hitelintézet levon egy maximum átalányösszeget, amelynek célja az igen alacsony tartalékképzési követelmény kezelésével összefüggő igazgatási költségek csökkentése. Amennyiben a [tartalékalap x tartalékráta] szorzata a 100 000 EUR-t nem éri el, az egyösszegű engedmény összege a [tartalékalap x tartalékráta] szorzata. Amennyiben a [tartalékalap x tartalékráta] szorzata legalább 100 000 EUR, az egyösszegű engedmény 100 000 EUR. Azok az intézmények, amelyek az összevont tartalékalapra vonatkozó statisztikáikat (a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet III. melléklete 2. részének 1. szakaszában meghatározott) csoportként jelenthetik, a kötelező tartalékot a csoport egyik, kizárólag ezen intézmény közvetítőjeként eljáró intézménye útján képzik. A kötelező tartalékképzésről szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK (EKB/2003/9) európai központi banki rendelet (18) 11. cikkének megfelelően ez utóbbi esetben csak a csoport egésze jogosult az egyösszegű engedmény levonására.

A minimum (vagy „kötelező”) tartalék számítása a következő módon történik:

Formula

A tartalékráta az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendeletnek megfelelően alakul.

10. cikk

Hatályon kívül helyezés

1. Az EKB/2012/18 iránymutatás 2013. május 3-tól hatályát veszti.

2. Az EKB/2012/18 iránymutatásra való hivatkozások erre az iránymutatásra való hivatkozásnak tekintendők, és azok a III. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban értelmezendők.

11. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2013. március 20-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 218., 2012.8.15., 20. o.

(2) HL L 331., 2011.12.14., 1. o.

(3) HL L 341., 2011.12.22., 65. o.

(4) HL L 341., 2007.12.27., 1. o.

(5) HL L 250., 2003.10.2., 10. o.

(6) Az Európai Központi Bank 2011. december 14-i 1358/2011/EU rendelete a kötelező tartalék képzéséről szóló 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet módosításáról (EKB/2011/26) (HL L 338., 2011.12.21., 51. o.).

(7) HL L 91., 2012.3.29., 27. o.

(8) HL L 186., 2012.7.14., 38. o.

(9) HL L 284., 2012.10.17., 14. o.

(10) HL L 34., 2013.2.5., 18. o.

(11) HL L 14., 2013.1.18., 22. o.

(12) HL L 94., 2011.4.8., 33. o.

(13) HL L 182., 2011.7.12. 31. o.

(14) HL L 359., 2012.12.29., 74. o.

(15) A „triple B” minősítés a Moody’s által végzett minősítés esetében legalább az „Baa3”, a Fitch, illetve a Standard & Poor’s által végzett minősítés esetében az „BBB-”, illetve a DBRS által végzett minősítés esetében a „BBB” minősítésnek felel meg.

(16) A „single A” minősítés a Moody’s által végzett minősítés esetében legalább az „A3”, a Fitch illetve a Standard & Poor által végzett minősítés esetében az „A-”, illetve a DBRS által végzett minősítés esetében az „AL” minősítésnek felel meg.

(17) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

(18) HL L 250., 2003.10.2., 10. o.”.

I. MELLÉKLET

A Görög Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumokra vonatkozó haircutok ütemezése

Görög államkötvények (GGB-k)	Lejárati csoport	A fix- és a változó kamatozású kamatszelvényekre irányadó haircutok	A kamatszelvény nélküli adósságinstrumentumokra irányadó haircutok
	0–1	15,0	15,0
	1–3	33,0	35,5
	3–5	45,0	48,5
	5–7	54,0	58,5
	7–10	56,0	62,0
	> 10	57,0	71,0
Az állam által garantált banki kötvények (GGBB-k) és nem pénzügyi vállalatok kötvényei	Lejárati csoport	A fix- és a változó kamatozású kamatszelvényekre irányadó haircutok	A kamatszelvény nélküli adósságinstrumentumokra irányadó haircutok
	0–1	23,0	23,0
	1–3	42,5	45,0
	3–5	55,5	59,0
	5–7	64,5	69,5
	7–10	67,0	72,5
	> 10	67,5	81,0

II. MELLÉKLET

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT IRÁNYMUTATÁS, VALAMINT ANNAK KÉSŐBBI MÓDOSÍTÁSAI

EKB/2012/18 iránymutatás (HL L 218., 2012.8.15., 20. o.)

EKB/2012/23 iránymutatás (HL L 284., 2012.10.17., 14. o.)

EKB/2013/2 iránymutatás (HL L 34., 2013.2.5., 18. o.)

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

EKB/2012/18 iránymutatás	Ezen iránymutatás
1–5. cikk	1–5. cikk
5a. cikk	6. cikk (1) és (2) bekezdés
6. cikk	7. cikk
7. cikk	8. cikk
—	9. cikk
8. cikk	7. cikk
9. cikk	10. cikk
EKB/2011/4 határozat	Ezen iránymutatás
2. és 3. cikk	7. cikk
EKB/2011/10 határozat	Ezen iránymutatás
2. és 3. cikk	7. cikk
EKB/2012/32 határozat	Ezen iránymutatás
2. és 3. cikk	7. cikk
EKB/2012/34 határozat	Ezen iránymutatás
1. és 2. cikk	6. cikk (3) és (4) bekezdés

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2013.095.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 95

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	56. évfolyam 2013. április 5.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 311/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 3.) a Kínai Népköztársaságból származó szilícium behozatalára a 467/2010/EU végrehajtási rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Tajvanban feladott, akár Tajvanból származóként, akár nem ilyenként bejelentett szilícium behozatalára történő kiterjesztéséről	1
	*	A Bizottság 312/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. január 31.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az épületek és épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámítására szolgáló összehasonlító módszertani keret meghatározásával történő kiegészítéséről szóló 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet magyar szövegének helyesbítéséről ( 1 )	8
	*	A Bizottság 313/2013/EU rendelete (2013. április 4.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Konszolidált pénzügyi kimutatások, közös megállapodások és más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele: az áttérésre vonatkozó útmutató (az IFRS 10, 11 és 12 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosításai) tekintetében történő módosításáról ( 1 )	9
		A Bizottság 314/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 4.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	17
		HATÁROZATOK
		2013/167/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2013. április 3.) a 2004/211/EK határozat I. mellékletének az élő lófélék, továbbá a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak Európai Unióba történő behozatalára feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékében a Mexikóra vonatkozó bejegyzések tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2013) 1794. számú dokumentummal történt) ( 1 )	19
		2013/168/EU
	*	Az Európai Központi Bank határozata (2013. március 20.) az ír kormány által kibocsátott vagy garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságához kapcsolódó átmeneti intézkedésekről szóló EKB/2011/4 határozat, a portugál kormány által kibocsátott vagy garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságához kapcsolódó átmeneti intézkedésekről szóló EKB/2011/10 határozat, a Görög Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságához kapcsolódó átmeneti intézkedésekről szóló EKB/2012/32 határozat, és a devizában denominált fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó szabályok ideiglenes változásáról szóló EKB/2012/34 határozat hatályon kívül helyezéséről (EKB/2013/5)	21
		2013/169/EU
	*	Az Európai Központi Bank határozata (2013. március 20.) a saját felhasználású, fedezetlen, állam által garantált banki kötvényeknek az eurorendszer monetáris politikai műveletei során fedezetként történő felhasználására vonatkozó szabályokról (EKB/2013/6)	22
		IRÁNYMUTATÁSOK
		2013/170/EU
	*	Az Európai Központi Bank iránymutatása (2013. március 20.) az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről és az EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról (EKB/2013/4)	23