(1)   A 2011/61/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott mentességre való jogosultság megszerzése érdekében az ABAK:

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), amelyek esetében az ABAK a 2009/65/EK irányelv alapján kijelölt alapkezelő társaságként jár el, nem szerepelnek a számításban.

Az (1) bekezdés alkalmazásában az ABAK által kezelt olyan ABA-kat, amelyek tekintetében az ABAK a 2011/61/EU irányelv 20. cikkével összhangban funkciókat ruházott át, szerepeltetni kell a számításban. Az ABAK által átruházás keretében kezelt ABA-portfóliókat azonban ki kell venni a számításból.

(3)   A kezelt eszközök összértékének kiszámítása céljából minden származtatott termék pozíciót, köztük az átruházható értékpapírokba beágyazott származtatott terméket a 10. cikkben meghatározott átváltási módszerek alkalmazásával az adott származtatott termék egyenértékű mögöttes eszközpozíciójává kell alakítani. A kezelt eszközök összértékének kiszámításához azután ezen egyenértékű pozíció abszolút értékét kell használni.

(4)   Amennyiben az ABA egy másik ABA-ba fektet be, amelyet ugyanaz a kijelölt külső ABAK kezel, az adott befektetés kizárható az ABAK által kezelt eszközök számításából.

(5)   Amennyiben egy belső vagy külső kezelésben lévő ABA-n belüli részalap az adott ABA egy másik részalapjába fektet be, az adott befektetés kizárható az ABAK által kezelt eszközök számításából.

(6)   A kezelt eszközök összértékét az (1)–(4) bekezdéssel összhangban legalább évente egyszer, a legutóbbi rendelkezésre álló eszközérték felhasználásával kell kiszámítani. Az egyes ABA-k legutóbbi rendelkezésre álló eszközértékét e bekezdés első mondatával összhangban a küszöbérték kiszámításának napját megelőző tizenkét hónap során kell rögzíteni. Az ABAK meghatározza a küszöbérték kiszámításának napját, és azt következetesen alkalmazza. A meghatározott időpont bármely későbbi módosítását meg kell indokolni a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé. A küszöbérték-számítás napjának meghatározásánál az ABAK figyelembe veszi a kezelt eszközök értékelésének idejét és gyakoriságát.

(1)   Az ABAK annak megállapítása érdekében, hogy ideiglenes jellegűek-e, megvizsgálja azokat az eseteket, amikor a kezelt eszközök összértéke meghaladja a vonatkozó küszöbértéket.

(2)   Amennyiben a kezelt eszközök értéke meghaladja a vonatkozó küszöbértéket, és az ABAK úgy ítéli meg, hogy a helyzet nem ideiglenes jellegű, az ABAK haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot, és jelzi, hogy a helyzet nem tekinthető ideiglenes jellegűnek, valamint a 2011/61/EU irányelv 7. cikkével összhangban 30 napon belül engedély iránti kérelmet nyújt be.

(3)   Amennyiben a kezelt eszközök összértéke meghaladja a vonatkozó küszöbértéket és az ABAK úgy ítéli meg, hogy a helyzet ideiglenes jellegű, az ABAK haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot, és jelzi, hogy a helyzet ideiglenes jellegűnek tekinthető. Az értesítésnek annak alátámasztását szolgáló információkat kell tartalmaznia, hogy az ABAK miért értékeli ideiglenes jellegűnek a helyzetet, beleértve a helyzet leírását és magyarázatot azokról az indokokról, amelyek alapján azt ideiglenesnek ítélik.

(4)   Nem tekinthető ideiglenes jellegűnek a helyzet, ha az valószínűleg több mint három hónapon át fennáll.

(5)   Három hónappal azt követően, hogy a kezelt eszközök összértéke meghaladta a vonatkozó küszöbértéket, az ABAK ismét kiszámítja a kezelt eszközök összértékét annak igazolására, hogy az a vonatkozó küszöbérték alatt van, vagy azt igazolandó a hatáskörrel rendelkező hatóság felé, hogy megoldódott a helyzet, amely azt eredményezte, hogy a kezelt eszközök meghaladták a küszöbértéket, így nincs szükség az ABAK engedélyezése iránt kérelem benyújtására.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt követelmények részeként az ABAK közli a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal a 2. cikkben meghatározott eljárással összhangban kiszámított teljes eszközértéket.

(2)   A 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének c) pontjában előírt követelmények részeként az ABAK-ok minden egyes ABA-ra vonatkozóan rendelkezésre bocsátják az ajánlattételi dokumentumot vagy az ajánlattételi dokumentum vonatkozó részletét vagy a befektetési stratégia általános leírását. Az ajánlattételi dokumentum vonatkozó kivonata és a befektetési stratégia leírása legalább a következő információkat tartalmazza:

(3)   Az ABAK által a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerint szolgáltatandó információkat e rendelet 110. cikkének (1) bekezdése sorolja fel. Ezeket az információkat a IV. melléklet szerinti pro forma jelentéstételi mintával összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

(4)   A 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének d) pontjával összhangban összegyűjtött információkat meg kell osztani az Unió hatáskörrel rendelkező hatóságai, valamint az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (EÉPH) és az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) között, amennyiben ez feladataik teljesítése érdekében szükséges.

(5)   A bejegyzéshez szükséges információkat évente napra késszé kell tenni és rendelkezésre kell bocsátani. A hatáskörrel rendelkező hatóságok a 2011/61/EU irányelv 46. cikke szerinti hatáskörük gyakorlásával kapcsolatos okokból előírhatják valamely ABAK számára, hogy gyakrabban bocsássa rendelkezésre a 2011/61/EU irányelv 3. cikkében említett információkat.

(1)   Az ABA tőkeáttételét az ABA kitettsége és nettó eszközértéke közötti aránnyal kell kifejezni.

(2)   Az ABAK a kezelt ABA-k kitettségét a 7. cikkben meghatározott bruttó módszerrel és a 8. cikkben meghatározott kötelezettség-módszerrel számítja ki.

A Bizottság a piaci fejleményekre figyelemmel és legkésőbb 2015. július 21-ig felülvizsgálja az első albekezdésben említett számítási módszereket annak eldöntésére, hogy ezek a módszerek az ABA-k valamennyi típusa számára elégségesek és megfelelőek-e, vagy a tőkeáttétel kiszámítására további, opcionális módszereket kell-e kidolgozni.

(3)   A vonatkozó ABA által ellenőrzött harmadik feleket bevonó pénzügyi vagy jogi struktúrákban rejlő kitettséget bele kell számítani a kitettségbe, ha az említett struktúrákat kifejezetten annak érdekében hozták létre, hogy az ABA szintjén közvetlenül vagy közvetve növeljék a kitettséget. Azon ABA-k tekintetében, amelyeknek alapvető befektetési politikája arra irányul, hogy tőzsdén nem jegyzett társaságok vagy kibocsátók felett szerezze meg az ellenőrzést, az ABAK nem számítja a tőkeáttételbe bele az említett tőzsdén nem jegyzett társaságok és kibocsátók szintjén fennálló kitettséget, feltéve, hogy az ABA-nak vagy az ABA nevében eljáró ABAK-nak nem kell az adott társaságban vagy kibocsátóban fennálló befektetésén túlmenő esetleges veszteségeket viselnie.

(4)   Az ABAK hitelfelvételi megállapodásait kizárja a számításból, ha azok ideiglenes jellegűek, valamint ha azokat az ABA befektetőinek szerződéses tőkekötelezettségei teljes egészében fedezik.

(5)   Az ABAK megfelelően dokumentált eljárásokkal rendelkezik a kezelésében lévő minden egyes ABA kitettségének a bruttó módszer és a kötelezettség-módszer szerinti kiszámítására vonatkozóan. A számítás időben következetesen alkalmazandó.

(1)   Az ABA kötelezettség-módszer szerint számított kitettsége a 2011/61/EU irányelv 19. cikkével és az ahhoz kapcsolódó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban értékelt valamennyi pozíció abszolút értékének összege, amelynél figyelembe kell venni a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kritériumokat.

(2)   Az ABA kitettségének a kötelezettség-módszer szerinti kiszámításához az ABAK:

(3)   Az ABA kitettségének a kötelezettség-módszer szerinti kiszámítása céljából:

(4)   A (2) bekezdéstől eltérve a származtatott terméket nem kell átalakítani egyenértékű mögöttes eszközpozícióvá, amennyiben a következő jellemzők mindegyikével rendelkezik:

(5)   A (2) bekezdéstől eltérve a kitettség kötelezettség-módszer szerinti számításánál a származtatott terméket nem kell átalakítani egyenértékű mögöttes eszközpozícióvá, amennyiben az megfelel mindkét következő feltételnek:

(6)   A fedezeti megállapodásokat az ABA kitettségének kiszámításakor csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha azok megfelelnek a következő feltételeknek:

(7)   A (6) bekezdésre is figyelemmel a devizafedezeti célokra használt származtatott termékek, valamint a kitettséget, a tőkeáttételt, illetve az egyéb kockázatokat nem növelő származtatott termékek nem kerülnek figyelembevételre a számításnál.

(8)   Az ABAK a következő esetekben nettósít pozíciókat:

(9)   Az alapvető befektetési politikájukkal összhangban elsősorban kamatderivatívákba befektető ABA-kat kezelő ABAK-ok a 11. cikkben meghatározott különös átlagidő-nettósítási szabályokat alkalmazzák a kamatlábgörbe lejárati sávjai közötti korreláció figyelembevétele érdekében.

(1)   Az ABA-k kitettségének a 8. cikk (9) bekezdése szerinti kiszámítása során az ABAK átlagidő-nettósítási szabályokat alkalmaz.

(2)   Az átlagidő-nettósítási szabályok nem alkalmazhatók, ha az az ABA kockázati profiljának hamis beállítását eredményezné. Az e nettósítási szabályok alkalmazásával élő ABAK-ok kamatstratégiájuknál nem vesznek figyelembe más kockázati forrásokat, például a volatilitást. Következésképpen a kamatarbitrázs-stratégiákra nem alkalmazhatók az említett nettósítási szabályok.

(3)   Ezen átlagidő-nettósítási szabályok alkalmazása nem eredményezhet rövid távú pozíciókba történő befektetés révén indokolatlan tőkeáttétel-szintet. Az átlagidő-nettósítási szabályokat alkalmazó, közép lejáratú ABA teljesítményének nem a rövid lejáratú kamatderivatívák a fő forrásai.

(4)   A kamatderivatívákat át kell váltani egyenértékű mögöttes eszközpozícióra és a III. melléklettel összhangban nettósítani kell azokat.

(5)   Az átlagidő-nettósítási szabályokat alkalmazó ABA a fedezeti keretrendszert is alkalmazhatja. Az átlagidő-nettósítási szabályok csak azokra a kamatderivatívákra alkalmazhatók, amelyek nem szerepelnek a fedezeti megállapodásokban.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 9. cikkének (7) bekezdése értelmében fedezendő, szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok az ABAK jogi felelősségi körébe tartozó tevékenységek gondatlan ellátása révén valamely releváns személy által okozott veszteség vagy kár kockázatai.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok nem kizárólagos jelleggel a következők kockázatai:

(3)   A szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatokat minden esetben a 14. cikkel összhangban meghatározott, megfelelő további szavatolótőkével vagy a 15. cikkel összhangban meghatározott, megfelelő szakmai felelősségbiztosítással kell fedezni.

(1)   Az ABAK eredményes belső működésikockázat-kezelési politikákat és eljárásokat működtet az ABAK-kal kapcsolatban ténylegesen vagy esetlegesen felmerülő működési kockázatok, köztük a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok azonosítása, mérése, kezelése és megfelelő nyomon követése érdekében A működési kockázat kezelésével kapcsolatos tevékenységeket a kockázatkezelési politika részeként, függetlenül kell végezni.

(2)   Az ABAK a múltbeli veszteségeket tartalmazó adatbázist hoz létre, amelyben minden működési hibát, veszteséget és kárt rögzít. Ezen adatbázisban kell rögzíteni többek között minden, a 12. cikk (2) bekezdésében említett, szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatot, amely bekövetkezett.

(3)   A kockázatkezelés keretén belül az ABAK a múltbeli veszteségekre vonatkozó belső adatokat, és adott esetben megfelelő külső adatokat, forgatókönyv-elemzést, valamint az üzleti környezetet tükröző tényezőket és belső ellenőrzési rendszereket használ.

(4)   A működési kockázatnak való kitettségeket és a bekövetkező veszteségeket folyamatosan nyomon kell követni, és azokról rendszeres belső jelentésekben kell beszámolni.

(5)   Az ABAK működésikockázat-kezelési politikáit és eljárásait megfelelően dokumentálni kell. Az ABAK rendelkezéseket vezet be a működésikockázat-kezelési politikáiknak való megfelelés biztosítására, valamint hatékony intézkedéseket hoz az e politikák be nem tartásának kezelésére. Az ABAK rendelkezik a megfelelő korrekciós intézkedések meghozatalához szükséges eljárásokkal.

(6)   A működésikockázat-kezelési politikákat és eljárásokat, valamint a kockázat mérésére szolgáló rendszereket rendszeresen, legalább évente felül kell vizsgálni.

(7)   Az ABAK kockázatiprofil-értékelésének megfelelő pénzügyi forrásokat tart fenn.

(1)   Ez a cikk azokra az ABAK-okra vonatkozik, amelyek a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatokat további szavatolótőkével kívánják fedezni.

(2)   Az ABAK a szakmai gondatlanságból eredő, felelősséggel kapcsolatos kockázatok fedezésére az általa kezelt ABA-k portfóliói által képviselt érték legalább 0,01 %-ának megfelelő további szavatolótőkét biztosít.

A kezelt ABA-k portfólióinak értéke megegyezik az ABAK által kezelt ABA-k összes eszköze, köztük a tőkeáttétel útján szerzett eszközök által képviselt abszolút érték összegével, amelynek kiszámítása során a származtatott termékeket piaci értékükön értékelik.

(3)   A további szavatolótőkére vonatkozó, a (2) bekezdésben említett előírt összeget minden pénzügyi év végén újra meg kell határozni, és a további szavatolótőke összegét annak megfelelően ki kell igazítani.

Az ABAK a kezelt ABA-k portfóliói által képviselt, a (2) bekezdés második albekezdésével összhangban számított érték folyamatos nyomon követésére eljárásokat határoz meg, hajt végre és alkalmaz. Abban az esetben, ha az első albekezdésben említett éves újbóli meghatározás előtt a kezelt ABA-k portfóliónak értéke jelentősen emelkedik, az ABAK haladéktalanul újraszámítja a további szavatolótőke előírt összegét, és annak megfelelően kiigazítja a további szavatolótőkét.

(4)   Az ABAK székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága csak abban az esetben engedélyezheti, hogy az ABAK a (2) bekezdésben említett összegnél alacsonyabb összegű további szavatolótőkét bocsásson rendelkezésre, ha – az értékelést megelőző legalább hároméves megfigyelési időszak alatt rögzített, a múltbeli veszteségekre vonatkozó adatok alapján – meggyőződött arról, hogy az ABAK a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok megfelelő fedezésére elegendő további szavatolótőkét biztosít. A további szavatolótőkére vonatkozóan engedélyezett alacsonyabb összeg nem lehet kevesebb, mint az ABAK által kezelt ABA-k portfóliói által képviselt érték 0,008 %-a.

(5)   Az ABAK székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, amennyiben nincs meggyőződve arról, hogy az ABAK a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok megfelelő fedezésére elegendő további szavatolótőkével rendelkezik, kérheti, hogy az ABAK a (2) bekezdésben említett összegnél magasabb összegű további szavatolótőkét biztosítson. A hatáskörrel rendelkező hatóság megindokolja, miért ítéli meg úgy, hogy az ABAK további szavatolótőkéje nem elegendő.

(1)   Ez a cikk azokra az ABAK-okra vonatkozik, amelyek a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatokat szakmai felelősségbiztosítással kívánják fedezni.

(2)   Az ABAK olyan szakmai felelősségbiztosítást köt és tart fenn folyamatosan,:

A megállapodás szerint meghatározott önrészt a 2011/61/EU irányelv 9. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban rendelkezésre bocsátandó szavatolótőkén felüli szavatolótőkének teljes mértékben fedeznie kell.

(3)   Az egyedi kártérítési igényre vonatkozó biztosítási fedezetnek el kell érnie az ABAK által kezelt ABA portfóliói által képviselt, a 14. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerint meghatározott érték legalább 0,7 %-át.

(4)   Az éves összes követelésre vonatkozó biztosítási fedezetnek el kell érnie az ABAK által kezelt ABA portfóliói által képviselt, a 14. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerint meghatározott érték legalább 0,9 %-át.

(5)   Az ABAK a szakmai felelősségbiztosítási politikát és annak az e cikkben meghatározott követelménynek való megfelelését legalább évente egyszer, valamint az említett politika e cikk követelményeinek való megfelelését érintő változás esetén felülvizsgálja.

(1)   Az ABAK megfelelő politikákat és eljárásokat alkalmaz a jogellenes gyakorlatok megelőzése érdekében, beleértve azokat a gyakorlatokat, amelyekről indokoltan feltételezhető, hogy hátrányosan érintik a piac stabilitását és integritását.

(2)   Az ABAK biztosítja, hogy az általa kezelt ABA-k vagy azok befektetői számára nem számolnak fel indokolatlan költségeket.

(1)   Az ABAK a befektetések kiválasztása és folyamatos ellenőrzése során a legnagyobb gondossággal jár el.

(2)   Az ABAK biztosítja, hogy megfelelő ismeretekkel és tudással rendelkezzen azokról az eszközökről, amelyekbe az ABA-t befektették.

(3)   Az ABAK írásbeli átvilágítási politikákat és eljárásokat határoz meg, hajt végre és alkalmaz, és hatékony intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy az ABA-k nevében hozott befektetési döntéseit az ABA céljaival, befektetési politikájával, és adott esetben kockázati korlátaival összhangban hajtsa végre.

(4)   A (3) bekezdésben említett átvilágítási politikákat és eljárásokat rendszeresen felül kell vizsgálni, és naprakésszé kell tenni.

(1)   Abban az esetben, ha az ABAK korlátozott likviditású eszközökbe fektet be, és ezt a befektetést tárgyalási szakasz előzi meg, a 18. cikkben meghatározott követelményeken felül az ABAK a tárgyalási szakasz tekintetében:

(2)   Az (1) bekezdés szerinti tevékenységekre vonatkozó nyilvántartásokat az ABAK legalább öt évig megőrzi.

(1)   Az ABAK az üzletfelek és a prime brókerek kiválasztása és kijelölése során a megállapodás megkötése előtt, és azt követően folyamatosan szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal jár el, figyelembe véve e személyek szolgáltatásainak teljes skáláját és minőségét.

(2)   Abban az esetben, amikor a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben, az értékpapír-kölcsönügyletekben vagy a visszavásárlási megállapodásokban az ABAK kiválasztja az ABAK vagy az ABA prime brókereit vagy üzletfeleit, biztosítja, hogy ezek a prime brókerek és üzletfelek megfeleljenek a következő feltételek mindegyikének:

(3)   A (2) bekezdés b) pontjában említett pénzügyi stabilitás értékelésekor az ABAK figyelembe veszi, hogy a prime brókerre vagy az üzletfélre vonatkozik-e prudenciális szabályozás, ideértve a megfelelő tőkekövetelményeket, és tényleges felügyelet.

(4)   A kiválasztott prime brókerek listáját az ABAK felső vezetése hagyja jóvá. Kivételes esetekben a listában nem szereplő prime brókerek is kijelölhetők, feltéve, hogy megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és a felső vezetés jóváhagyja a kijelölést. Az ABAK-nak igazolnia kell e választás indokait, valamint a listán nem szereplő prime bróker kiválasztása és ellenőrzése során végzett átvilágítást.

(1)   Az ABAK elegendő munkatársat alkalmaz, akik rendelkeznek a számukra kijelölt felelősségi körök ellátásához szükséges képzettséggel, tudással és szakértelemmel.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az ABAK figyelembe veszi üzleti tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, továbbá az ilyen üzleti tevékenység során végzett szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

(1)   Az ABAK gondoskodik arról, hogy az 57. cikkben említett döntéshozatali eljárásai és szervezeti felépítése biztosítsa a befektetőkkel szembeni tisztességes bánásmódot.

(2)   Amennyiben az ABAK egy vagy több befektetőt kedvezményes elbánásban részesít, az nem eredményezhet lényeges általános hátrányt a többi befektető számára.

(1)   Nem tekinthető úgy, hogy az ABAK becsületesen, tisztességesen és az általa kezelt ABA-k vagy ezen ABA-k befektetőinek érdekeit legjobban szolgálva működik, ha a 2011/61/EU irányelv I. mellékletében említett funkciók betöltése során kifejtett tevékenységekkel kapcsolatban bármilyen díjat vagy jutalékot fizet vagy kap, illetve bármilyen nem pénzbeli juttatást ad vagy kap, az alábbiak kivételével:

(2)   A díjjal, jutalékkal, vagy nem pénzbeli juttatásokkal kapcsolatos megállapodások lényeges pontjainak összefoglalóként történő nyilvánosságra hozatala az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontja alkalmazásában megfelelőnek tekinthető, feltéve, hogy az ABAK kötelezettséget vállal arra, hogy az általa kezelt ABA befektetőjének kérésére ezen túlmenő részletes tájékoztatást nyújt, és feltéve, hogy teljesíti ezt a kötelezettségvállalást.

(1)   Az ABAK olyan eljárásokat és intézkedéseket határoz meg, hajt végre és alkalmaz, amelyek biztosítják az ABA nevében teljesített megbízások azonnali, tisztességes és gyors végrehajtását.

(2)   Az (1) bekezdésben említett eljárások és intézkedések megfelelnek a következő követelményeknek:

(3)   A végrehajtott megbízás elszámolásaként kapott bármely pénzügyi eszközt, pénzösszeget vagy más eszközt haladéktalanul és pontosan át kell vezetni az érintett ABA számlájára, vagy ott regisztrálni kell.

(4)   Az ABAK nem élhet vissza a függő ABA-megbízásokra vonatkozó információkkal, és minden ésszerű lépést megtesz annak megakadályozása érdekében, hogy bármely releváns személy visszaéljen az ilyen információkkal.

(1)   Abban az esetben, ha az ABAK végrehajtotta a befektető jegyzési, vagy adott esetben visszaváltási megbízását, tartós adathordozó útján haladéktalanul tájékoztatja a befektetőt a szóban forgó megbízás végrehajtását, vagy adott esetben a jegyzési ajánlat elfogadását érintő alapvető információkról.

(2)   Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, amennyiben harmadik személyt kérnek fel arra, hogy a megbízás végrehajtását igazolja vissza a befektető számára, és amennyiben ez a visszaigazolás tartalmazza az alapvető információkat.

Az ABAK-nak biztosítania kell, hogy a harmadik személy teljesítse kötelezettségeit.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett alapvető információk a következő adatokat tartalmazzák:

(4)   Az ABAK a befektetőt – annak kérésére – tájékoztatja a megbízás státusáról vagy a jegyzési ajánlat elfogadásáról, vagy adott esetben mindkettőről.

(1)   Az ABAK az ABA-k portfólióinak kezelésével összefüggésben az ABA-k, illetve az ABA befektetőinek érdekeit legjobban szolgálva jár el a kezelt ABA-k nevében történő üzletkötési döntések végrehajtása során.

(2)   Abban az esetben, ha az ABAK olyan pénzügyi eszközöket vagy más eszközöket vesz vagy ad el, amelyek szempontjából lényeges a legjobb végrehajtás, valamint az (1) bekezdés alkalmazásában megtesznek minden ésszerű lépést, hogy a legjobb eredményt érje el az általa kezelt ABA-k vagy ezen ABA-k befektetői számára, figyelemmel az árra, a költségekre, a gyorsaságra, a végrehajtás és az elszámolás valószínűségére, a megbízás nagyságrendjére és jellegére vagy bármely más olyan szempontra, amely a megbízás végrehajtása tekintetében szóba jöhet. E tényezők viszonylagos fontosságát a következő szempontokra figyelemmel kell meghatározni:

(3)   Az ABAK az (1) és (2) bekezdésben említett kötelezettségnek való megfelelés érdekében hatékony intézkedéseket határoz meg és hajt végre. Az ABAK különösen olyan írásbeli végrehajtási politikát alakít ki és valósít meg, amely lehetővé teszi az ABA-k és befektetőik számára, hogy az ABA-megbízások tekintetében a (2) bekezdéssel összhangban a lehető legjobb eredményt érjék el.

(4)   Az ABAK rendszeresen ellenőrzi az intézkedések és a megbízások végrehajtását szolgáló politika eredményességét annak érdekében, hogy azonosítsa, és szükség esetén kijavítsa az esetleges hiányosságokat.

(5)   Az ABAK évente felülvizsgálja végrehajtási politikáját. Felülvizsgálatot végeznek abban az esetben is, ha olyan lényeges változás merül fel, amely hátrányosan érinti az ABAK azon képességét, hogy a kezelt ABA-k számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el.

(6)   Az ABAK-nak képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az ABA nevében végrehajtott megbízások kapcsán a végrehajtási politikájával összhangban járt el.

(7)   Amennyiben nem lehet különböző végrehajtási helyszínek közül választani, a (2)–(5) bekezdést nem kell alkalmazni. Az ABAK-nak azonban képesnek kell lennie arra, hogy igazolja, hogy nem lehet különböző végrehajtási helyszínek között választani.

(1)   Abban az esetben, ha az ABAK olyan pénzügyi eszközöket vagy más eszközöket vesz vagy ad el, amelyek szempontjából lényeges a legjobb végrehajtás, az ABA-k portfólióinak kezelésével összefüggésben az ABAK az általa kezelt ABA-k vagy ezen ABA-k befektetőinek érdekeit legjobban szolgálva jár el a kezelt ABA nevében történő üzletkötésre vonatkozó megbízás más jogalany részére történő, végrehajtási célú továbbítása során.

(2)   Az ABAK megtesz minden ésszerű lépést, hogy a lehető legjobb eredményt érje el az ABA vagy az ABA befektetői számára, figyelemmel az árra, a költségekre, a gyorsaságra, a végrehajtás és az elszámolás valószínűségére, a megbízás nagyságrendjére és jellegére vagy bármely más olyan szempontra, amely a megbízás végrehajtása tekintetében szóba jöhet. E tényezők viszonylagos fontosságát a 27. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján kell meghatározni.

Az ABAK olyan politikát határoz meg, hajt végre és alkalmaz, amelynek révén képes megfelelni az első albekezdésben említett kötelezettségének. A politika minden egyes eszközosztály tekintetében meghatározza azokat a jogalanyokat, amelyekhez a megbízások továbbíthatók. Az ABAK csak akkor köthet ilyen végrehajtási célú megállapodást, ha az megfelel az e cikkben megállapított kötelezettségeknek. Az ABAK az általa kezelt ABA befektetőit megfelelően tájékoztatja az e bekezdéssel összhangban elfogadott politikáról és annak bármely lényeges módosításáról.

(3)   Az ABAK rendszeresen ellenőrzi a (2) bekezdéssel összhangban kialakított politika eredményességét, különös tekintettel az adott politikában meghatározott jogalanyok általi végrehajtás minőségére, és amennyiben lehetséges, orvosolják a hiányosságokat.

Ezen túlmenően az ABAK évente felülvizsgálja e politikát. Ilyen felülvizsgálatot kell tartani akkor is, ha olyan lényeges változás merül fel, amely hátrányosan érinti az ABAK azon képességét, hogy a kezelt ABA-k számára továbbra is a lehető legjobb eredményt érje el.

(4)   Az ABAK-nak képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az ABA nevében továbbított megbízások kapcsán a (2) bekezdésben meghatározott politikával összhangban járt el.

(5)   Amennyiben nem lehet különböző végrehajtási helyszínek közül választani, a (2)–(5) bekezdést nem kell alkalmazni. Az ABAK-nak azonban képesnek kell lennie arra, hogy igazolja, hogy nem lehet különböző végrehajtási helyszínek között választani.

(1)   Az ABAK egy adott ABA-megbízást csak abban az esetben vonhat össze egy másik ABA, egy ÁÉKBV vagy egy ügyfél megbízásával vagy a saját tőkéjük befektetése során adott megbízással, ha:

(2)   Ha az ABAK összevon egy ABA-megbízást más ABA-k, ÁÉKBV-k vagy ügyfelek egy vagy több megbízásával, és az összevont megbízás csak részben teljesül, az érintett kereskedéseket megbízás-allokációs politikájával összhangban allokálja.

(3)   Ha egy ABAK sajátszámlás ügyleteit ABA-k, ÁÉKBV-k vagy ügyfelek egy vagy több megbízásával vonja össze, akkor a kapcsolódó kereskedéseket nem allokálhatja oly módon, hogy az az ABA, az ÁÉKBV vagy valamely ügyfél számára hátrányos legyen.

(4)   Ha egy ABAK egy ABA, egy ÁÉKBV vagy egy másik ügyfél megbízását összevonja egy sajátszámlás megbízással, és az összevont megbízás csak részben teljesül, akkor a kapcsolódó kereskedések allokációja során az ABA, az ÁÉKBV vagy a másik ügyfél prioritást élvez a sajátszámlás megbízással szemben.

Ha azonban egy ABAK képes ésszerű alapon igazolni az ABA vagy az ügyfél előtt, hogy az összevonás nélkül nem lett volna képes ilyen előnyös feltételekkel – vagy egyáltalán – végrehajtani a megbízást, akkor az (1) bekezdés b) pontjában említett politikának megfelelő arányban a saját számlás ügyletet is bevonhatja az allokációba.

(1)   Az ABAK hatékony összeférhetetlenségi politikát határoz meg, hajt végre és alkalmaz. E politikát írásban kell rögzíteni, és annak arányban kell állnia az ABAK méretével és szervezetével, valamint az általa folytatott üzleti tevékenység jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

Ha az ABAK egy csoport tagja, akkor a politikának figyelembe kell vennie továbbá minden olyan körülményt, amelyről az ABAK tud vagy tudnia kellene, és amely összeférhetetlenséget eredményezhet a csoport más tagjainak felépítéséből vagy üzleti tevékenységéből fakadóan.

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott összeférhetetlenségi politika a következőket tartalmazza:

(1)   Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése érdekében meghatározott eljárásokat és intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy biztosítsák, hogy az összeférhetetlenség kockázatával járó különböző üzleti tevékenységeket folytató releváns személyek e tevékenységeket olyan mértékű függetlenséggel végezzék, amely arányban áll az ABAK és csoportja méretével és tevékenységeivel, illetve az ABA vagy befektetői érdeksérelmével kapcsolatos kockázat súlyával.

(2)   Amennyiben a kellő mértékű függetlenség biztosítása érdekében szükséges és célszerű, az ABAK által a 31. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint követendő eljárások és elfogadandó intézkedések tartalmazzák a következőket:

Ha egy vagy több fenti intézkedés és eljárás elfogadása vagy gyakorlása nem biztosítja a megfelelő szintű függetlenséget, a tagállamok előírják az ABAK számára, hogy olyan alternatív vagy kiegészítő intézkedéseket és eljárásokat fogadjon el, amelyek e célok elérése érdekében szükségesek és célszerűek.

(1)   Az ABAK nyilvántartást vezet – és azt rendszeresen frissíti – az ABAK által vagy nevében végzett tevékenységtípusokról, amelyekben felmerült – vagy folyamatban lévő tevékenység esetén felmerülhet – egy vagy több ABA vagy annak befektetői érdeksérelmével járó, súlyos kockázatot jelentő összeférhetetlenség.

(2)   A felső vezetés gyakori rendszerességgel, de legalább évente egyszer írásbeli jelentések kap az (1) bekezdésben említett tevékenységekről.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 14. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban a befektetők rendelkezésére bocsátandó információkat tartós adathordozón vagy egy honlapon keresztül kell biztosítani.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett tájékoztatás honlapon keresztül történik, és nem személyesen a befektetőnek szól, a következő feltételeknek kell teljesülniük:

(1)   Az ABAK megfelelő és hatékony stratégiákat alakít ki annak meghatározására, hogy az általa kezelt ABA-portfóliókhoz kapcsolódó szavazati jogokat mikor és hogyan kell úgy gyakorolni, hogy az kizárólag az érintett ABA és befektetői érdekeit szolgálja.

(2)   Az (1) bekezdésben említett stratégia meghatározza a következőkhöz szükséges intézkedéseket és eljárásokat:

(3)   A stratégiák leírásának összefoglalóját és az e stratégiák alapján hozott intézkedések részleteit a befektetők kérésére a rendelkezésükre kell bocsátani.

(1)   Az ABAK állandó kockázatkezelési funkciót hoz létre és tart fenn, amely:

(2)   A kockázatkezelési funkció rendelkezik a szükséges felhatalmazással és hozzáféréssel minden releváns információhoz, amely ahhoz szükséges, hogy megvalósítsa az (1) bekezdésben megjelölt feladatokat.

(1)   Az ABAK megfelelő és dokumentált kockázatkezelési politikát határoz meg, hajt végre és tart fenn, amely azonosítja mindazokat a releváns kockázatokat, amelyeknek az általa kezelt ABA-k ki vannak vagy ki lehetnek téve.

(2)   A kockázatkezelési politika tartalmazza azokat az eljárásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ABAK képes legyen az általa kezelt valamennyi ABA tekintetében felmérni az adott ABA piaci, likviditási és partnerkockázatnak való kitettségét, továbbá az ABA kitettségét minden olyan egyéb releváns kockázatnak, ideértve a működési kockázatokat is, amelyek az általa kezelt valamennyi ABA tekintetében jelentősek lehetnek.

(3)   Az ABAK a kockázatkezelési politikában legalább a következő elemeket szabályozza:

(4)   A kockázatkezelési politika tartalmazza a 43. cikkben említett védintézkedések leírását, különösen a következőket:

(5)   Az (1) bekezdésben említett kockázatkezelési politika megfelelő az ABAK üzletmenete és az általa kezelt ABA jellegének, nagyságrendjének és összetettségének szempontjából.

(1)   Az ABAK értékeli, nyomon követi és rendszeresen, legalább évente egyszer felülvizsgálja a következőket:

Az első albekezdésben említett rendszeres felülvizsgálat gyakoriságáról a felső vezetés az ABAK üzletmenetét és az általa kezelt ABA jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve, az arányosság elvével összhangban dönt.

(2)   Az (1) bekezdésben említett rendszeres felülvizsgálat mellett a kockázatkezelési rendszereket abban az esetben kell felülvizsgálni, ha:

(3)   Az ABAK az (1) és (2) bekezdésben említett felülvizsgálat eredménye alapján naprakésszé teszi a kockázatkezelési rendszereket.

(4)   Az ABAK értesíti a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát a kockázatkezelési politika, valamint a 45. cikkben említett intézkedések, folyamatok és technikák lényeges változásairól.

(1)   A kockázatkezelési funkció csak abban az esetben tekinthető a működési egységektől, köztük a portfóliókezelési funkciótól funkcionálisan és hierarchikusan elkülönítettnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban a kockázatkezelési funkció funkcionális és hierarchikus elkülönítését az ABAK teljes hierarchikus struktúrájában, egészen annak irányító testületéig biztosítani kell. Ennek felülvizsgálata az ABAK irányító testületének és – amennyiben létezik – a felügyeleti funkciónak a feladata.

(3)   Az ABAK székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező hatóságok a 2011/61/EU irányelv 15. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott kritériumok alapján felülvizsgálják, hogy az ABAK hogyan alkalmazta az (1) és a (2) bekezdést.

(1)   Az összeférhetetlenségek elkerülésére szolgáló, a 2011/61/EU irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében említett védintézkedések biztosítják legalább, hogy:

(2)   Amennyiben az ABAK jellegére, nagyságrendjére és összetettségére figyelemmel ez arányos, az (1) bekezdésben említett védintézkedések biztosítják továbbá, hogy:

(3)   Az ABAK irányító testülete és – amennyiben létezik – a felügyeleti funkció létrehozza az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, az összeférhetetlenségek elkerülésére szolgáló védintézkedéseket, rendszeresen felülvizsgálja azok eredményességét, és időben korrekciós intézkedéseket hoz a hiányosságok kezelésére.

(1)   Az ABAK a releváns kockázatok figyelembevételével az általa kezelt ABA-k mindegyikére vonatkozóan mennyiségi vagy minőségi kockázati korlátokat hoz létre és alkalmaz, vagy mindkettőt létrehozza és alkalmazza. Amennyiben csak mennyiségi korlátokat határoznak meg, az ABAK-nak képesnek kell lennie arra, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság számára megindokolja ezt a megközelítést.

(2)   Az egyes ABA-kra vonatkozó minőségi és mennyiségi kockázati korlátok legalább a következő kockázatokra vonatkoznak:

(3)   A kockázati korlátok megállapításánál az ABAK figyelembe veszi az általa kezelt egyes ABA-k tekintetében alkalmazott stratégiákat és eszközöket, valamint az azokra az ABA-kra vonatkozó nemzeti szabályokat. Az említett kockázati korlátokat össze kell hangolni a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően a befektetők tudomására hozott, az ABA-ra vonatkozó kockázati profillal; a korlátokat az irányító testületnek jóvá kell hagynia.

(1)   Az ABAK megfelelő és hatékony intézkedéseket, folyamatokat és technikákat fogad el az alábbiak érdekében:

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések, folyamatok és technikák arányosak az ABAK üzletmenetének és az általa kezelt ABA-knak a jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, valamint összhangban vannak az ABA kockázati profiljával, amelyet a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdése c) pontjának megfelelően a befektetők tudomására hoztak.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az ABAK az általa kezelt minden egyes ABA tekintetében megteszi a következő intézkedéseket:

(1)   A 46. cikkben említett likviditáskezelési rendszer és eljárások biztosítják legalább, hogy:

(2)   Az ABAK dokumentálja az (1) bekezdésben említettek szerinti likviditáskezelési politikáikat és eljárásaikat, évente legalább egyszer felülvizsgálja, és minden változás vagy új intézkedés esetén naprakésszé teszi azokat.

(3)   Az ABAK a várható vagy fennálló likviditási hiány vagy az ABA más nehézségeket jelentő helyzetének kezelésére az (1) bekezdésben említett likviditáskezelési rendszerékbe és eljárásaiba megfelelő eszkalációs intézkedéseket épít be.

(4)   Amennyiben az ABAK tőkeáttétellel finanszírozott zárt végű ABA-t kezel, e cikk (1) bekezdésének e) pontja nem alkalmazandó.

(1)   Az ABAK adott esetben – figyelembe véve az általa kezelt minden egyes ABA jellegét, nagyságrendjét és összetettségét – az ABA alapkötelezettségeinek és visszaváltási politikájának megfelelő, az ABA likviditására vagy illikviditására vonatkozó korlátokat alkalmaz és tart fenn, a mennyiségi és minőségi kockázati korlátokkal kapcsolatosan a 44. cikkben meghatározott követelményekkel összhangban.

Az ABAK ellenőrzi az ezeknek a korlátoknak való megfelelést, és amennyiben a korlátokat átlépik vagy valószínűleg át fogják lépni, meghatározza a kívánt (vagy szükséges) intézkedéseket. A megfelelő intézkedés meghatározása során az ABAK mérlegeli a likviditáskezelési politikák és eljárások megfelelőségét, az ABA tulajdonában lévő eszközök likviditási profiljának megfelelőségét és a szokásostól eltérő szintű visszaváltási kérelmek hatását.

(2)   Az ABAK rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, amelyek lehetővé teszik számára, hogy értékelje az általa kezelt minden egyes ABA likviditási kockázatát. A stresszteszttel szemben támasztott követelmények a következők:

(3)   A stressztesztek eredményeivel kapcsolatban az ABAK a befektetők érdekeit legjobban szolgálva jár el.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 16. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában úgy tekinthető, hogy összhang van az ABAK által kezelt egyes ABA-k befektetési stratégiája, likviditási profilja és visszaváltási politikája között, ha a befektetők befektetéseiket az ABA minden befektetőjével szembeni tisztességes bánásmódnak megfelelően, valamint az ABA visszaváltási politikájával és kötelezettségeivel összhangban vissza tudják váltani.

(2)   A befektetési stratégia, a likviditási profil és a visszaváltási politika összhangjának értékelése során az ABAK figyelembe veszi a visszaváltások által az ABA egyedi eszközeinek alapárára vagy felárára gyakorolt hatást is.

(1)   Az általa kezelt egy vagy több ABA nevében az ABAK csak abban az esetben viseli az értékpapírosítás hitelkockázatának való kitettséget, ha az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező kifejezetten közölte az ABAK-kal, hogy folyamatosan lényeges, 5 %-nál semmiképp sem kisebb nettó gazdasági érdekeltséget tart meg.

Kizárólag az alábbiak minősülnek legalább 5 %-os, lényeges nettó gazdasági érdekeltség megtartásának:

A nettó gazdasági érdekeltséget az értékpapírosítás kezdeményezésekor mérik, és azt folyamatosan fenn kell tartani. A nettó gazdasági érdekeltség, ide értve a megtartott pozíciókat, érdekeltségeket és kitettségeket is, nem képezheti hitelkockázat-mérséklés, rövid pozíció vagy bármely más fedezeti ügylet tárgyát, és nem adható el. A nettó gazdasági érdekeltséget a mérlegen kívüli tételek elvi főösszege alapján határozzák meg.

A megtartásra vonatkozó követelmények semmilyen adott értékpapírosítás esetében nem alkalmazhatók többszörösen.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az értékpapírosított kitettségek a 2006/48/EK irányelv 122a. cikkének (3) bekezdésében felsorolt intézetekkel szembeni követelések vagy függő követelések, vagy azokat teljes egészében, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul az ott felsorolt intézetek garantálják, valamint nem alkalmazandó a 2006/48/EK irányelv 122a. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében felsorolt ügyletekre.

(1)   Az ABAK-nak az értékpapírosítással járó kockázat vállalása előtt – illetve adott esetben azt követően – minden egyes értékpapírosítási pozíciója tekintetében képesnek kell lennie annak bizonyítására a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé, hogy átfogó és mélyreható ismeretekkel rendelkezik e pozíciókra vonatkozóan, valamint hogy az érintett ABA értékpapírosított pozíciókba történő befektetései kockázati profiljának megfelelő formális szabályzatokat és eljárásokat dolgoztak ki a következők elemzésére és nyilvántartására:

(2)   Amennyiben az ABAK egy vagy több ABA nevében az értékpapírosításból eredően jelentős értékű hitelkockázatnak való kitettséget visel, a 2011/61/EU irányelv 15. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban az ilyen értékpapírosítási pozícióknak megfelelő rendszeres stresszteszteket végez. A stressztesztek összhangban vannak az értékpapírosítási pozíciókkal összefüggő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

Az ABAK az értékpapírosítási pozíció hitelkockázatával kapcsolatosan az érintett ABA kockázati profiljához igazodó, a 2011/61/EU irányelv 15. cikkében meghatározott elvekkel összhangban lévő formális nyomonkövetési eljárásokat hoz létre annak érdekében, hogy az ezen értékpapírosítási pozíciók alapját képező kitettségekkel kapcsolatos teljesítményre vonatkozó információkat folyamatosan és időben nyomon követhesse. Ezek az információk (amennyiben az adott értékpapírosítási típus esetében relevánsak és nem korlátozódnak az alábbiakban leírt információtípusokra) tartalmazzák a kitettségek típusát, a 30, 60 és 90 napnál régebben lejárt kölcsönök arányát, a nemteljesítési rátákat, az előtörlesztési rátákat, a végrehajtás alatti hiteleket, a hitelbiztosítékok típusait és az ingatlanhasználat mértékét, a hitelbírálati minősítéseknek vagy a hitelképesség más mérőszámainak gyakorisági eloszlását az alapul szolgáló kitettségek között, az ágazati és földrajzi diverzifikációt, valamint a megfelelő érzékenységi vizsgálatot lehetővé tevő sávszélességű hitelfedezeti ráták gyakorisági eloszlását. Amennyiben az alapul szolgáló kitettségek maguk is értékpapírosított pozíciók, úgy az ABAK-nak az ezen albekezdésben meghatározott információkkal nemcsak az alapul szolgáló értékpapírosítási tranche-ok tekintetében kell rendelkeznie – mint például a kibocsátó neve és hitelminősége –, hanem az értékpapírosítási tranche-ok alapjául szolgáló poolok jellemzői és teljesítménye tekintetében is.

Az ABAK ugyanezen elemzési normákat alkalmazza az értékpapírosítási műveletekben harmadik felek útján szerzett részesedésekre vagy jegyzésekre.

(3)   A megfelelő kockázat- és likviditáskezelés céljából azon ABAK, amely egy vagy több ABA nevében viseli az értékpapírosítás hitelkockázatának való kitettséget, megfelelően azonosítja, méri, nyomon követi, ellenőrzi és jelenti a vonatkozó ABA eszközei és forrásai közötti eltérésekből eredő kockázatokat, az ezekből az eszközökből eredő koncentrációs kockázatot vagy befektetési kockázatot. Az ABAK biztosítja, hogy az ilyen értékpapírosítási pozíciók kockázati profilja megfeleljen az érintett ABA méretének, általános portfóliószerkezetének, befektetési stratégiáinak és célkitűzéseinek, az ABA alapszabályában, létesítő okiratában, tájékoztatójában és az ajánlattételi dokumentumokban foglaltak szerint.

(4)   A 2011/61/EU irányelv 18. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban az ABAK biztosítja, hogy megfelelő szintű belső jelentéstételi rendszer működik, amely úgy tájékoztatja a felső vezetést hogy az teljes mértékben tisztában legyen azzal, ha értékpapírosításoknak való jelentős kitettséget viselnek, és azzal, hogy az ezekből a kitettségekből eredő kockázatokat megfelelően kezelik.

(5)   Az ABAK az értékpapírosítás hitelkockázatának való kitettségeikre és az e területtel kapcsolatos kockázatkezelési eljárásaikra vonatkozó megfelelő információkat belefoglalja a 2011/61/EU irányelv 22., 23. és 24. cikkével összhangban benyújtandó jelentésekbe és tájékoztatásokba.

(1)   Az ABAK az érintett ABA befektetőinek érdekeit legjobban szolgáló korrekciós intézkedést hoz, amennyiben az értékpapírosításnak való kitettség vállalását követően úgy találja, hogy a megtartott érdekeltség meghatározása és közzététele nem felelt meg az e rendeletben előírt követelményeknek.

(2)   Az ABAK az érintett ABA befektetőinek érdekeit legjobban szolgáló korrekciós intézkedést hoz, amennyiben az értékpapírosításnak való kitettség vállalását követően egy adott időpontban a megtartott érdekeltség 5 % alá csökken, és ez nem az ügylet természetes fizetési mechanizmusának eredménye.

(1)   Az ABAK:

Az ABAK figyelembe veszi üzleti tevékenységük jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, továbbá az ilyen üzleti tevékenység során végzett szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

(2)   Az ABAK olyan rendszereket és eljárásokat határoz meg, hajt végre és tart fenn, amelyek megfelelőek az információk biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének megőrzésére, figyelemmel a szóban forgó információ jellegére.

(3)   Az ABAK megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát határoz meg, hajt végre és tart fenn, amelynek célja, hogy a rendszerek és eljárások működésének megszakadása esetén biztosítsa a létfontosságú adatok és funkciók megőrzését és a szolgáltatások és tevékenységek fenntartását, vagy amennyiben ez nem lehetséges, biztosítsa az adatok és funkciók mielőbbi helyreállítását, illetve a szolgáltatások és tevékenységek mielőbbi újraindítását.

(4)   Az ABAK olyan számviteli politikákat és eljárásokat határoz meg, hajt végre és tart fenn, amelyek képessé teszik arra, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok kérésére időben benyújtsa a hatáskörrel rendelkező hatóságok részére azokat a pénzügyi jelentéseket, amelyek megbízható és valós képet adnak pénzügyi helyzetéről, és amelyek megfelelnek az alkalmazandó számviteli standardoknak és szabályoknak.

(5)   Az ABAK megfelelő politikákat és eljárásokat hajt végre annak érdekében, hogy a befektetőket az ABA-ba történő befektetéseik megtétele előtt és jelentős változásokat megelőzően kellő részletességgel tájékoztassa az ABA visszaváltási politikáiról.

(6)   Az ABAK nyomon követi és rendszeresen értékeli az (1)–(5) bekezdéssel összhangban létrehozott rendszerei, belső ellenőrzési mechanizmusai és intézkedései megfelelőségét és eredményességét, és megfelelő intézkedéseket hoz a hiányosságok kezelésére.

(1)   Az ABAK megfelelő és kielégítő intézkedéseket hoz a megfelelő elektronikus rendszerek alkalmazására, amelyek lehetővé teszik az egyes portfólióügyletek, valamint a jegyzési, vagy adott esetben a visszaváltási megbízások időben történő megfelelő rögzítését.

(2)   Az ABAK biztosítja az elektronikus adatfeldolgozás magas szintű biztonságát, valamint adott esetben a rögzített információk integritását és bizalmas kezelését.

(1)   A befektetők védelme érdekében az ABAK az 57. cikk (4) bekezdésében említett számviteli politikákat és eljárásokat alkalmazza. A számviteli nyilvántartásokat oly módon kell vezetni, hogy az ABA eszközei és forrásai mindenkor közvetlenül azonosíthatók legyenek. Ha az ABA különböző befektetési részalapokkal rendelkezik, akkor e befektetési részalapok tekintetében elkülönített számlákat kell fenntartani.

(2)   Az ABAK-ok olyan számviteli és értékelési politikákat és eljárásokat fogadnak el, hajtanak végre és tartanak fenn, amelyek biztosítják, hogy az egyes ABA-k nettó eszközértéke pontosan kiszámítható legyen az alkalmazandó számviteli szabályok és standardok alapján.

(1)   A funkciók belső kiosztásakor az ABAK biztosítja, hogy az irányító testület, a felső vezetés – és amennyiben létezik – a felügyeleti funkció felelős legyen annak biztosításáért, hogy az ABAK megfeleljen a 2011/61/EU irányelv szerinti kötelezettségeinek.

(2)   Az ABAK biztosítja, hogy felső vezetése:

(3)   Az ABAK gondoskodik továbbá arról, hogy felső vezetése és – adott esetben – irányító testülete vagy felügyeleti funkciója:

(4)   Az ABAK gondoskodik arról, hogy felső vezetése gyakori rendszerességgel, de legalább évente egyszer írásbeli jelentéseket kapjon a megfelelőség, a belső ellenőrzés és a kockázatkezelés kérdéseiről, amely jelentések különösen kitérnek arra, hogy hiányosságok esetén hoztak-e megfelelő korrekciós intézkedéseket.

(5)   Az ABAK biztosítja, hogy felső vezetése rendszeresen jelentéseket kapjon a befektetési stratégiák végrehajtásáról és a (2) bekezdés b)–e) pontjában említett befektetési döntések meghozatalára vonatkozó belső eljárásokról.

(6)   Az ABAK gondoskodik arról, hogy az irányító testület vagy – ha működik ilyen – a felügyeleti funkció rendszeresen írásbeli jelentéseket kapjon a (4) bekezdésben említett kérdésekről.

(1)   Az ABAK megfelelő politikákat és eljárásokat határoz meg, hajt végre és tart fenn annak érdekében, hogy észlelje annak kockázatát, hogy az ABAK nem teljesíti a 2011/61/EU irányelv szerinti kötelezettségeit, valamint észlelje a kapcsolódó kockázatokat, illetve megfelelő intézkedésekkel és eljárásokkal minimalizálja e kockázatokat, és lehetővé tegye a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára az említett irányelv szerinti hatásköreik eredményes gyakorlását.

Az ABAK figyelembe veszi üzleti tevékenysége jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, továbbá az ilyen üzleti tevékenység során végzett szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

(2)   Az ABAK állandó és hatékony megfelelési funkciót hoz létre és tart fenn, amely függetlenül működik, és a következő felelősségekkel rendelkezik:

(3)   Annak érdekében, hogy a (2) bekezdésben említett megfelelési funkció a feladatait megfelelően és függetlenül láthassa el, az ABAK gondoskodik arról, hogy:

Az ABAK azonban nem köteles megfelelni az első albekezdés c) vagy d) pontjának, ha igazolni tudja, hogy tekintettel üzleti tevékenysége jellegére, nagyságrendjére és összetettségére, továbbá figyelemmel szolgáltatásai és tevékenységei jellegére és körére, az érintett előírás aránytalan, és a megfelelési funkciója továbbra is eredményes.

(1)   Amennyiben üzleti tevékenysége jellegére, nagyságrendjére és összetettségére, továbbá az ilyen üzleti tevékenység során végzett kollektívportfólió-kezelési tevékenységei jellegére és körére figyelemmel megfelelő és arányos, az ABAK olyan belső ellenőrzési funkciót alakít ki és tart fenn, amely az ABAK többi funkciójától és tevékenységétől elkülönül és független.

(2)   Az (1) bekezdésben említett belső ellenőrzési funkció:

(1)   Az esetleg összeférhetetlenséghez vezető tevékenységekben részt vevő, vagy a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 1. cikkének (1) bekezdése szerinti bennfentes információhoz vagy más, az ABA-kkal kapcsolatos, illetve az ABA-kkal vagy az ABA-k nevében kötött ügyletekkel kapcsolatos bizalmas információhoz hozzáférő releváns személyek tekintetében az ABAK megfelelő intézkedéseket hoz, hajt végre és tart fenn, amelyek célja, hogy az ilyen releváns személyeket megakadályozzák a következőkben:

(2)   Az (1) bekezdésben előírt intézkedések célja különösen a következők biztosítása:

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában, ha bizonyos tevékenységeket harmadik felek látnak el, az ABAK gondoskodik arról, hogy a tevékenységet végző jogalany nyilvántartást vezessen az (1) bekezdés hatálya alá tartozó releváns személyek által végzett személyes ügyletekről, és erről kérésre haladéktalanul tájékoztassa az ABAK-ot.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés nem vonatkozik a következő személyes ügyletekre:

(4)   Az (1) bekezdés alkalmazásában személyes ügylet a következők nevében vagy számlájára végrehajtott, pénzügyi eszközzel vagy más eszközzel kapcsolatos ügylet is:

(1)   Az ABAK az általa kezelt ABA-kra vonatkozó valamennyi portfólióügylet tekintetében haladéktalanul nyilvántartásba veszi az információt oly módon, hogy az lehetővé tegye a megbízás és a végrehajtott ügylet vagy megállapodás részleteinek visszakeresését.

(2)   A végrehajtás helyén bonyolított portfólióügyletek tekintetében az (1) bekezdésben említett nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

(3)   Az ABA által a végrehajtás helyén kívül bonyolított portfólióügyletek tekintetében az (1) bekezdésben említett nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

(4)   A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a végrehajtás helye a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontja szerinti rendszeres internalizáló, az ugyanezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szabályozott piac, az ugyanezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja szerinti multilaterális kereskedési rendszer, az ugyanezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti árjegyző, illetve más likviditásszolgáltató vagy olyan jogalany, amely a fentiek bármelyike által ellátott funkciókhoz hasonló feladatot tölt be egy harmadik országban.

(1)   Az ABAK minden ésszerű lépést megtesz annak biztosítására, hogy az ABA-ra vonatkozó, kapott jegyzési, és adott esetben visszaváltási megbízásokat az ilyen megbízások kézhezvételét követően haladéktalanul rögzítsék.

(2)   A rögzített adatok a következőkről adnak információt:

Az i), j) és k) pont szerinti információkat haladéktalanul rögzíteni kell, mihelyt rendelkezésre állnak.

(1)   Az ABAK biztosítja a 64. és 65. cikkben említett nyilvántartások legalább öt évig tartó megőrzését.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok azonban előírhatják az ABAK számára, hogy e nyilvántartások egészét vagy egy részét az eszköz vagy a portfólióügylet jellegének megfelelően hosszabb ideig őrizze meg, ha ez szükséges ahhoz, hogy a hatóság gyakorolhassa a 2011/61/EU irányelv szerinti felügyeleti funkcióit.

(2)   Az ABAK engedélyének megszűnését követően a nyilvántartásokat legalább az (1) bekezdésben említett, ötéves időszakból hátralévő időszakban meg kell őrizni. A hatáskörrel rendelkező hatóságok hosszabb idejű megőrzést is előírhatnak.

Ha az ABAK az ABA-ra vonatkozó felelősségét átruházza egy másik ABAK-ra, biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett nyilvántartások e másik ABAK számára hozzáférhetők legyenek.

(3)   A nyilvántartásokat olyan adathordozón kell megőrizni, amely olyan módon biztosítja az információk tárolását, hogy azokat később a hatáskörrel rendelkező hatóságok használni tudják, továbbá olyan formában és módon, amely biztosítja a következő feltételek teljesülését:

(1)   Az ABAK az általa kezelt minden egyes ABA-ra vonatkozóan olyan írásbeli politikákat és eljárásokat határoz meg, tart fenn, hajt végre és vizsgál felül, amelyek stabil, átlátható, átfogó és megfelelően dokumentált értékelési folyamatot biztosítanak. Az értékelési politika és eljárások a vonatkozó ABA tekintetében kiterjednek az értékelési folyamat, valamint az értékelési eljárások és ellenőrzések minden lényeges szempontjára.

A nemzeti jog, valamint az ABA alapszabálya és létesítő okirata előírásainak sérelme nélkül az ABAK biztosítja, hogy az általa kezelt ABA-kra vonatkozóan tisztességes, megfelelő és átlátható értékelési módszereket alkalmazzanak. Az értékelési politikák azonosítják, az eljárások pedig végrehajtják az azokra az egyes eszköztípusokra alkalmazott értékelési módszereket, amelyekbe az ABA az alkalmazandó nemzeti joggal, az ABA alapszabályával és létesítő okiratával összhangban befektethet. Az ABAK egy meghatározott eszköztípusba csak az adott eszköztípusra vonatkozó, megfelelő értékelési módszer vagy módszerek azonosítását követően fektethet be.

Az értékelési módszerek megállapítására szolgáló politikák és eljárások magukban foglalják az inputokat, a modelleket, valamint az árképzési és a piaci adatok forrásaira vonatkozó kiválasztási kritériumokat. Biztosítják, hogy amennyiben lehetséges és megfelelő, az árakat független forrásokból szerzik be. Egy adott módszer kiválasztási folyamata magában foglalja a rendelkezésre álló vonatkozó módszerek értékelését, figyelembe véve azok érzékenységét a változókban bekövetkező változásokra, valamint azt, hogy adott stratégiák hogyan határozzák meg a portfólió eszközeinek relatív értékét.

(2)   Az értékelési politikák meghatározzák az értékelésben részt vevő valamennyi fél, köztük az ABAK felső vezetésének kötelezettségeit, feladatait és felelősségeit. Az eljárások tükrözik az értékelési politikákban meghatározott szervezeti felépítést.

Az értékelési politikák és eljárások legalább a következőkkel foglalkoznak:

(3)   Amennyiben külső értékbecslőt jelöltek ki, az értékelési politikák és eljárások meghatározzák az ABAK és a külső értékbecslő közötti információcsere folyamatát annak érdekében, hogy az értékelési feladat elvégzéséhez szükséges minden információ rendelkezésre álljon.

Az értékelési politikák és eljárások biztosítják, hogy az ABAK elvégezze az értékelési szolgáltatások nyújtására kijelölt harmadik felek kezdeti, majd rendszeres időközönkénti átvilágítását.

(4)   Amennyiben az értékelést maga az ABAK végzi, a politikák magukban foglalják az értékelési feladatnak a 2011/61/EU irányelv 19. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban funkcionálisan független lefolytatására vonatkozó védintézkedések leírását. Ezek a védintézkedések intézkedéseket tartalmaznak annak megakadályozására vagy korlátozására, hogy bármely személy nem helyénvaló befolyást gyakoroljon arra, ahogy egy releváns személy az értékelési tevékenységeket végzi.

(1)   Amennyiben egy ABA eszközeinek értékeléséhez modellt alkalmaznak, az értékelési eljárásokban és politikákban kifejtik és indokolják a modellt és annak fő jellemzőit. Megfelelően dokumentálni kell a modellválasztás indokait, az alapadatokat, a modellben alkalmazott feltevéseket és azok alkalmazásának magyarázatát, valamint a modellalapú értékelés korlátait.

(2)   Az értékelési politikáknak és eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy a modell alkalmazása előtt azt egy olyan, kellő szakértelemmel rendelkező személy validálja, aki nem vett részt az adott modell kidolgozásában. A validálási folyamatot megfelelően dokumentálni kell.

(3)   A modellt az ABAK felső vezetésének előzetesen jóvá kell hagynia. Amennyiben a modellt olyan ABAK alkalmazza, amely az értékelési funkciót maga látja el, a felső vezetés jóváhagyása nem érinti a hatáskörrel rendelkező hatóság arra vonatkozó jogát, hogy a 2011/61/EU irányelv 19. cikkének (9) bekezdése szerint előírja a modell külső értékbecslő vagy könyvvizsgáló általi ellenőrzését.

(1)   Az ABAK biztosítja az értékelési politikák és eljárások, valamint a kijelölt értékelési módszerek következetes alkalmazását.

(2)   Az értékelési politikákat és eljárásokat, valamint a kijelölt módszereket az ABA minden eszközére alkalmazzák, figyelembe véve a befektetési stratégiát, az eszköz típusát, és adott esetben azt, hogy vannak-e különböző külső értékbecslők.

(3)   Amennyiben nincs szükség aktualizálásra, a politikákat és eljárásokat hosszú távon következetesen kell alkalmazni, valamint az értékelés forrásainak és szabályainak hosszú távon következetesnek kell maradniuk.

(4)   Az értékelési eljárásokat, valamint a kijelölt módszereket az ugyanazon ABAK által kezelt minden ABA-ra következetesen kell alkalmazni, figyelembe véve az ABA-k befektetési stratégiáit és eszközeinek típusát, és adott esetben azt, hogy vannak-e különböző külső értékbecslők.

(1)   Az értékelési politikák rendelkeznek a politikák és eljárások, köztük az értékelési módszerek időszakos felülvizsgálatáról. A felülvizsgálatot legalább évente egyszer, valamint azt megelőzően kell elvégezni, hogy az ABA az érvényben lévő értékelési politikában nem szereplő új befektetési stratégia vagy új típusú eszköz mellett kötelezné el magát.

(2)   Az értékelési politikák és eljárások meghatározzák, hogy az értékelési politika, benne a módszertan is, hogyan változtatható meg, és ez milyen körülmények között lenne megfelelő. A politikák és eljárások megváltoztatására vonatkozó javaslatokat a felső vezetés elé kell terjeszteni, amely felülvizsgálja és jóváhagyja a változásokat.

(3)   A 38. cikkben említett kockázatkezelési funkció felülvizsgálja az eszközök értékelésére elfogadott politikákat és eljárásokat, és adott esetben megfelelő támogatást nyújt hozzájuk.

(1)   Az ABAK biztosítja az ABA valamennyi eszközének tisztességes és megfelelő értékelését. Az ABAK eszköztípusonként dokumentálja, hogy hogyan értékelik az egyedi értékek megfelelőségét és tisztességes jellegét. Az ABAK-nak mindenkor képesnek kell lennie annak bizonyítására, hogy az általa kezelt ABA-k portfólióinak értékelése megfelelő.

(2)   Az értékelési politikák és eljárások meghatározzák az egyedi eszközértékekre vonatkozó felülvizsgálati folyamatot, amennyiben jelentős a kockázata annak, hogy az értékelés nem megfelelő, például a következő esetekben:

(3)   Az értékelési politikák és eljárások leírják a felülvizsgálati folyamatot, beleértve az egyedi értékek ésszerűségére vonatkozó elegendő és megfelelő vizsgálatokat és ellenőrzéseket. Az ésszerűséget a megfelelő szintű objektivitás fennállása szempontjából kell értékelni. Ezek a vizsgálatok és ellenőrzések kiterjednek legalább a következőkre:

(4)   Az értékelési politikák és eljárások az eltérések és az eszközök értékelése során felmerülő egyéb problémák kezelésére megfelelő eszkalációs intézkedéseket foglalnak magukban.

(1)   Az ABAK biztosítja, hogy az általa kezelt ABA-k tekintetében a befektetési jegyek vagy részvények kibocsátásakor vagy jegyzésekor, illetve törlésekor, de legalább évente egyszer kiszámítják a befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti nettó eszközértéket.

(2)   Az ABAK-ok biztosítják a befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti nettó eszközérték kiszámítására vonatkozó eljárások és módszertan teljes körű dokumentálását. A számítási eljárásokat és módszereket, valamint azok alkalmazását az ABAK rendszeresen ellenőrzi, és a dokumentációt megfelelően módosítja.

(3)   Az ABAK biztosítja, hogy a nettó eszközérték helytelen megállapítása esetén korrekciós eljárások álljanak rendelkezésre.

(4)   Az ABAK biztosítja a kibocsátás alatt lévő befektetési jegyek és részvények számának rendszeres ellenőrzését, legalább a befektetési jegyek és részvények ármegállapításának megfelelő gyakorisággal.

(1)   A külső értékbecslők kérésre szakmai garanciákat nyújtanak annak igazolására, hogy képesek az értékelési funkció ellátására. A külső értékbecslők által nyújtandó szakmai garanciákat írásos formában kell rendelkezésre bocsátani.

(2)   A szakmai garanciák tartalmazzák a külső értékbecslő képesítésének, valamint annak igazolását, hogy a külső értékbecslő képes megfelelő és független értékelés elvégzésére, beleértve legalább a következők meglétének igazolását:

(3)   Amennyiben a külső értékbecslőt a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságánál vagy más jogalanynál kötelező szakmai nyilvántartásba venni, a szakmai garanciának tartalmaznia kell e hatóság vagy jogalany megnevezését, beleértve a vonatkozó kapcsolattartási adatokat is. A szakmai garanciának egyértelműen meg kell jelölnie a külső értékbecslőre vonatkozó jogszabályi vagy hatósági rendelkezéseket, illetve szakmai magatartási szabályokat.

(1)   A nyílt végű ABA-k pénzügyi eszközeire vonatkozó értékelést minden esetben el kell végezni, amikor a 72. cikk (1) bekezdése szerint kiszámítják a befektetési jegyenkénti vagy részvényenkénti nettó eszközértéket.

(2)   A nyílt végű ABA egyéb eszközeire vonatkozó értékelést évente legalább egyszer, valamint minden alkalommal el kell végezni, amikor bizonyíték van arra, hogy a legutóbb meghatározott érték már nem valós vagy nem megfelelő.

(1)   Az ABAK a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak részletesen leírja, megmagyarázza és igazolja az átruházás objektív indokait. Annak vizsgálatakor, hogy az átruházás szerkezetének egésze a 2011/61/EU irányelv 20. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti objektív indokokon alapul-e, a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

(2)   A hatáskörrel rendelkező hatóságok kérésére az ABAK további magyarázatokkal szolgál, valamint dokumentumokat bocsát rendelkezésre annak igazolására, hogy az átruházás szerkezetének egésze objektív indokokon alapul

(1)   A megbízott elegendő erőforrásokkal rendelkezik és kellő létszámú személyzetet alkalmaz, amelynek tagjai rendelkeznek a megbízottra átruházott feladatok megfelelő ellátásához szükséges képzettséggel, tudással és szakértelemmel, valamint az átruházott feladatok ellátását támogató, megfelelő szervezeti struktúrát tart fenn.

(2)   Az ABAK által átruházott tevékenységeket ténylegesen végző személyek az érintett funkciók terén kellő tapasztalattal, megfelelő elméleti ismeretekkel és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Szakképzettségük és a múltban betöltött funkcióik jellege illeszkedik az üzletmenethez.

(3)   A megbízott üzleti tevékenységét ténylegesen végző személyek nem tekinthetők kellően jó hírnévvel rendelkezőnek, ha mind a jó hírnév értékelése, mind pedig az átruházott feladatok megfelelő teljesítése terén negatív bejegyzés készült róluk, vagy ha jó hírnevüket hátrányosan érintő egyéb információk állnak rendelkezésre. Ilyen negatív bejegyzésként értékelhetők többek között, de nem kizárólag az átruházott tevékenységek teljesítésével összefüggő bűncselekmények, bírósági eljárások vagy közigazgatási szankciók. Külön figyelmet kell fordítani a pénzügyi tevékenységekkel összefüggő bűncselekményekre, többek között a pénzmosás, a tisztességtelen magatartás, a csalás vagy pénzügyi bűncselekmény, a csőd vagy a fizetésképtelenség megelőzésével kapcsolatos kötelezettségekre. Az egyéb vonatkozó információk körébe tartoznak például az azt jelző információk, hogy az adott személy nem megbízható vagy nem tisztességes.

Amennyiben a megbízott az Unión belüli szakmai szolgáltatások tekintetében szabályozás hatálya alatt áll, az első albekezdésben említett tényezők az ellenkező bizonyításáig kielégítőnek tekinthetők, ha az illetékes felügyeleti hatóság az engedélyezési eljárás keretében felülvizsgálta a „jó hírnévre” vonatkozó kritériumot.

(1)   Ez a cikk a portfóliókezelés, illetve a kockázatkezelés átruházására vonatkozik.

(2)   A 2011/61/EU irányelv 20. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően a következő jogalanyok tekinthetők vagyonkezelés céljából engedélyezett vagy bejegyzett, továbbá felügyelet alá tartozó vállalkozásnak:

(3)   Amennyiben az átruházás harmadik országbeli vállalkozásra történik, a 2011/61/EU irányelv 20. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően a következő feltételeknek kell teljesülniük:

(1)   A 2011/61/EU irányelv 20. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően az annak értékelésére szolgáló kritériumok, hogy az átruházás sérti-e az ABAK vagy az ABA befektetőinek érdekeit, legalább a következőkre terjednek ki:

(2)   A portfólió- vagy kockázatkezelési funkció csak abban az esetben tekinthető az esetlegesen összeférhetetlenséget jelentő feladatoktól funkcionálisan és hierarchikusan elkülönítettnek, ha a következő feltételek teljesülnek:

(3)   Az esetleges összeférhetetlenségek azonosítása, kezelése, nyomon követése és az ABA befektetői előtti nyilvánosságra hozatala csak abban az esetben tekinthető megfelelőnek, ha:

(1)   A továbbruházás az ABAK írásbeli hozzájárulásával válik hatályossá.

Az ABAK előzetesen adott általános hozzájárulása nem tekinthető a 2011/61/EU irányelv 20. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelő hozzájárulásnak.

(2)   A 2011/61/EU irányelv 20. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint az értesítés tartalmazza a megbízott adatait, a továbbruházásban feladatot teljesítő fél engedélyezésének vagy bejegyzésének helye szerinti, hatáskörrel rendelkező hatóság nevét, az átruházott funkciókat, a továbbruházással érintett ABA-kat, az ABAK írásbeli hozzájárulásának másolatát és a továbbruházás hatálybalépésének tervezett napját.

(1)   Az ABAK postafiókcégnek minősül, és már nem tekinthető az ABA kezelőjének, ha legalább a következő helyzetek valamelyike fennáll:

(2)   E cikk alkalmazását a Bizottság a piaci fejlemények tükrében nyomon követi. Két év elteltével a Bizottság helyzetértékelést készít, és amennyiben szükségesnek bizonyul, megteszi az azon feltételek további pontosítására irányuló intézkedéseket, amelyek alapján az ABAK-ról megállapítható, hogy tevékenységét olyan mértékben átruházta, hogy postafiókcéggé vált, és a továbbiakban nem tekinthető az ABA kezelőjének.

(3)   Az EÉPH iránymutatásokat bocsáthat ki az átruházási szerkezetek uniószerte egységes értékelésének biztosítása érdekében.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (2) bekezdésének megfelelően a letétkezelő kijelöléséről szóló szerződés egyrészt a letétkezelő, másrészt az ABAK, illetve adott esetben az ABA között jön létre, és legalább a következő elemeket tartalmazza:

(2)   Az a)–r) pontban meghatározott eszközök és eljárások részletes leírását a letétkezelő kijelöléséről szóló szerződés, illetve a szerződés későbbi módosításai tartalmazzák.

(3)   A (2) bekezdésben említett, a letétkezelő kijelöléséről szóló szerződést, illetve a szerződés későbbi módosításait írásba kell foglalni.

(4)   A felek megállapodhatnak abban, hogy a közöttük áramló információk összességét vagy egy részét elektronikusan továbbítják, feltéve, hogy biztosított ezen információk megfelelő rögzítése.

(5)   A nemzeti jog eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező minden egyes ABA-ra külön írásbeli szerződést kötni; az ABAK és a letétkezelő keretmegállapodást köthet, amely felsorolja az adott ABAK által kezelt azon ABA-kat, amelyekre a megállapodás vonatkozik.

(6)   A letétkezelő kijelöléséről szóló szerződésre és a későbbi megállapodásokra alkalmazandó nemzeti jogot meg kell határozni.

(1)   Amennyiben a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (7) bekezdésében említett jogalanynál az ABA nevében, az ABA nevében eljáró ABAK nevében vagy az ABA nevében eljáró letétkezelő nevében folyószámlát tartanak fenn vagy nyitottak, az ABAK biztosítja, hogy a letétkezelő feladatai teljesítésének kezdetétől folyamatosan megkapja a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges minden vonatkozó információt.

(2)   Annak érdekében, hogy biztosított legyen az ABA folyószámlájára vonatkozó információkhoz való hozzáférés, valamint az ABA pénzmozgásaira való világos rálátás, a letétkezelőt legalább:

(1)   A letétkezelő letétkezelési feladatai a következő követelmények teljesülése esetén terjednek ki az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK tulajdonában lévő azon pénzügyi eszközökre, amelyek fizikailag nem szállíthatók le a letétkezelőnek:

(2)   Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban az ABA nevében csak közvetlenül maga a kibocsátó vagy megbízottja, például egy könyvvezető vagy egy transzferügynök tart nyilván, nem kell letétben őrizni.

(3)   A letétkezelő letétkezelési feladatai mindenkor kiterjednek az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK tulajdonában lévő azon pénzügyi eszközökre, amelyek fizikailag leszállíthatók a letétkezelőnek.

(1)   A letétben őrizendő pénzügyi eszközök tekintetében a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a letétkezelő legalább a következőket biztosítja:

(2)   Amennyiben a letétkezelő a 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban harmadik felet bízott meg a letétkezelési funkciókkal, továbbra is vonatkoznak rá az e cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában meghatározott követelmények. Biztosítania kell továbbá, hogy a harmadik fél megfeleljen az e cikk (1) bekezdésének b)–g) pontjában meghatározott követelményeknek és a 99. cikkben előírt elkülönítési kötelezettségeknek.

(3)   A letétkezelőnek az (1) és (2) bekezdésben említett letétkezeléssel kapcsolatos feladatai az áttekintés szintjén vonatkoznak az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK által közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött pénzügyi struktúrák, illetve adott esetben jogi struktúrák mögöttes eszközeire.

Az első albekezdésben említett követelmény nem vonatkozik az alapok alapjainak struktúráira vagy a master-feeder struktúrákra, amennyiben az alapul szolgáló alapok rendelkeznek az ezen alapok eszközeit letétben őrző letétkezelővel.

(1)   Az ABAK a letétkezelő feladatai teljesítésének kezdetétől folyamatosan a letétkezelő rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt, amely a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges, valamint biztosítja, hogy harmadik felek a letétkezelő rendelkezésére bocsássanak minden vonatkozó információt.

(2)   A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a letétkezelő legalább:

A (2) bekezdés c) pontja ii. alpontjának alkalmazásában a letétkezelő gondoskodik arról, hogy olyan eljárások álljanak rendelkezésre, amelyek biztosítják, hogy a nyilvántartott eszközöket ne lehessen átengedni, átruházni, kicserélni vagy leszállítani a letétkezelő vagy megbízottja ezen ügyletekről történő tájékoztatása nélkül, valamint, hogy az értett harmadik fél azonnali hozzáférést biztosítson a letétkezelő számára az egyes ügyletek és pozíciók igazoló okirataihoz. Az ABAK biztosítja, hogy eszközértékesítés vagy eszközök megszerzése esetén, illetve pénzügyi eszközök kibocsátását eredményező vállalati intézkedés esetén az érintett harmadik fél minden esetben haladéktalanul, de legalább évente egyszer a letétkezelő rendelkezésére bocsássa az igazolásokat vagy más igazoló okiratot.

(3)   A letétkezelő minden esetben biztosítja, hogy az ABAK megfelelő eljárásokkal rendelkezzen, és azokat alkalmazza annak ellenőrzésére, hogy az általa kezelt ABA által megszerzett eszközöket az ABA nevében vagy az ABA nevében eljáró ABAK nevében megfelelően nyilvántartják, továbbá annak ellenőrzésére, hogy fennáll-e az összhang az ABAK-ok nyilvántartásában szereplő pozíciók és azon eszközök között, amelyekről a letétkezelő megállapította, hogy az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK tulajdonát képezik. Az ABAK biztosítja, hogy a letétkezelő az ABA eszközeivel kapcsolatos minden utasítást és vonatkozó információt megkapjon, hogy ezáltal a letétkezelő lefolytathassa saját ellenőrzési és egyeztetési eljárását.

(4)   A letétkezelő eszkalációs eljárást dolgoz ki és alkalmaz azokra a helyzetekre, amelyekben eltérést állapítanak meg, beleértve az ABAK és a hatáskörrel rendelkező hatóság értesítését, ha a helyzet nem tisztázható, illetve adott esetben nem korrigálható.

(5)   A letétkezelőnek az (1)–(4) bekezdésben említett letétkezelési feladatai az áttekintés szintjén vonatkoznak az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK által a mögöttes eszközökbe történő befektetés céljából létrehozott pénzügyi struktúrák, illetve adott esetben jogi struktúrák mögöttes eszközeire, amelyeket közvetlenül vagy közvetve az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK ellenőriz.

Az első albekezdésben említett követelmény nem vonatkozik az alapok alapjainak struktúráira és a master-feeder struktúrákra, amennyiben az alapul szolgáló alapok olyan letétkezelővel rendelkeznek, amely az említett alapok eszközeire vonatkozóan tulajdonjog-ellenőrzési és nyilvántartás-vezetési funkciókat lát el.

(1)   Amennyiben prime brókert jelöltek ki, az ABAK gondoskodik arról, hogy a kijelölés napjától megállapodás biztosítsa, hogy a prime bróker tartós adathordozón köteles a letétkezelő rendelkezésére bocsátani különösen egy kimutatást, amely a következő információkat tartalmazza:

(2)   Az (1) bekezdésben említett kimutatást legkésőbb az azt követő munkanap végén kell az ABA letétkezelőjének rendelkezésére bocsátani, amely napra vonatkozik.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett tételek a következőket tartalmazzák:

(1)   Kijelölésekor a letétkezelő értékeli az ABA stratégiájának és az ABAK szervezetének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével kapcsolatos kockázatokat annak érdekében, hogy az ABA-nak és azoknak az eszközöknek megfelelő felügyeleti eljárásokat dolgozzon ki, majd hajtson végre és alkalmazzon, amelyekbe az ABA befektet. Ezeket az eljárásokat rendszeresen aktualizálni kell.

(2)   A 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (9) bekezdése szerinti felügyeleti feladatainak ellátása során a letétkezelő utólagos ellenőrzésnek és vizsgálatnak veti alá az ABAK, az ABA vagy a kijelölt harmadik fél felelősségi körébe tartozó folyamatokat és eljárásokat. A letétkezelő minden körülmények között biztosítja, hogy megfelelő ellenőrzési és egyeztetési eljárások álljanak rendelkezésre, amelyeket végre kell hajtani, alkalmazni kell és gyakori rendszerességgel felül kell vizsgálni. Az ABAK biztosítja, hogy a letétkezelő az ABA eszközeivel és műveleteivel kapcsolatos minden utasítást és vonatkozó információt megkapjon, hogy ezáltal a letétkezelő lefolytathassa saját ellenőrzési és egyeztetési eljárását.

(3)   A letétkezelő világos és átfogó eszkalációs eljárást hoz létre azoknak a helyzeteknek a kezelésére, amelyek esetében felügyeleti feladatai végrehajtása során lehetséges szabálytalanságokat tár fel; ezen eljárás részletes leírását kérésre az ABAK hatáskörrel rendelkező hatóságainak rendelkezésére bocsátja.

(4)   Az ABAK a letétkezelő feladatai teljesítésének kezdetétől folyamatosan a letétkezelő rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt, amely a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (9) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges, beleértve azokat az információkat is, amelyeket harmadik feleknek kell a letétkezelő rendelkezésére bocsátaniuk. Az ABAK a meglévő eljárások megfelelőségének és alkalmazhatóságának garantálása érdekében biztosítja különösen, hogy a letétkezelő hozzáféréssel rendelkezzen a könyveléshez, és helyszíni látogatásokat tehessen az ABAK, valamint az ABA vagy az ABAK által kijelölt bármely szolgáltató, például ügykezelők vagy külső értékbecslők helyiségeiben, illetve adott esetben felülvizsgálhassa a bejegyzett független könyvvizsgálók vagy más szakértők által elismert külső tanúsításokról szóló jelentéseket és nyilatkozatokat.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (9) bekezdése b) pontjának való megfelelés érdekében a letétkezelő:

(2)   A letétkezelő eljárásait az ABA 2011/61/EU irányelv 19. cikkében és annak végrehajtási intézkedéseiben előírtak szerinti értékelési politikájában meghatározott gyakorisággal összhangban lévő gyakorisággal kell lefolytatni.

(3)   Amennyiben a letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az ABA részvényei vagy befektetési jegyei értékének kiszámítása nem az alkalmazandó jognak vagy az ABA alapszabályának vagy a 2011/61/EU irányelv 19. cikkének megfelelően történt, értesíti az ABAK-ot, illetve adott esetben az ABA-t, és biztosítja, hogy időben meghozzák az ABA befektetői érdekét legjobban szolgáló korrekciós intézkedéseket.

(4)   Külső értékbecslő kijelölése esetén a letétkezelő ellenőrzi, hogy a külső értékbecslő kijelölése összhangban van-e a 2011/61/EU irányelv 19. cikkével és végrehajtási intézkedéseivel.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (9) bekezdése d) pontjának való megfelelés érdekében a letétkezelő eljárást hoz létre azoknak a helyzeteknek a feltárására, amelyekben az ABA vagy az ABA nevében eljáró ABAK eszközeit érintő műveletekkel kapcsolatos díjazást a szokásos időn belül nem fizetik meg az ABA-nak, az ABA értesíti az ABAK-ot, és abban az esetben, ha a helyzetet nem orvosolták, amennyiben lehetséges, kéri az üzletféltől a pénzügyi eszköz visszatérítését.

(2)   Amennyiben az ügyletekre nem szabályozott piacon kerül sor, a szokásos határidőket az ügylethez (tőzsdén kívüli származtatott ügylet vagy ingatlanokba, illetve magántulajdonban lévő vállalkozásokba történő befektetések) kapcsolódó feltételek figyelembevételével kell értékelni.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (9) bekezdése e) pontjának való megfelelés érdekében a letétkezelő:

(2)   Amennyiben a letétkezelő úgy ítéli meg, hogy a bevételszámítás nem az alkalmazandó jognak vagy az ABA alapszabályának vagy létesítő okiratának megfelelően történt, értesíti az ABAK-ot, illetve adott esetben az ABA-t, és biztosítja, hogy időben meghozzák az ABA befektetői érdekét legjobban szolgáló korrekciós intézkedéseket.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében a letétkezelő megfelelően dokumentált átvilágítási eljárást hajt végre és alkalmaz a megbízott kiválasztására és folyamatos nyomon követésére. Ezt az eljárást rendszeresen, de legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, és a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

(2)   A 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (11) bekezdésével összhangban a letétkezelési funkciókkal megbízott harmadik fél kiválasztásánál és kijelölésénél a letétkezelő kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal jár el annak érdekében, hogy e harmadik fél e pénzügyi eszközökkel való megbízása megfelelő szintű védelmet biztosítson. A letétkezelő legalább:

(3)   A letétkezelő a rendszeres felülvizsgálat és a folyamatos nyomon követés során kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal jár el annak érdekében, hogy a harmadik fél továbbra is megfeleljen az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak és a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésének d) pontjában előírt feltételeknek. Ennek érdekében a letétkezelő legalább:

(4)   Amennyiben a harmadik fél továbbruházza a rá ruházott feladatok bármelyikét, az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételeket és kritériumokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(5)   A letétkezelő nyomon követi a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (4) bekezdésének való megfelelést.

(6)   A letétkezelő készenléti tervet dolgoz ki minden egyes piacra, ahol a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésének megfelelően harmadik felet jelöl ki a letétkezelési feladatok ellátására. Ez a készenléti terv tartalmazza az alternatív szolgáltató adatait, ha van ilyen.

(7)   Amennyiben a megbízott már nem felel meg a követelményeknek, a letétkezelő az ABA és annak befektetői érdekeit legjobban szolgáló intézkedéseket hoz, beleértve a szerződés felmondását.

(1)   Amennyiben a letétkezelési funkciókat részben vagy egészben harmadik félre ruházták át, a letétkezelő annak érdekében, hogy a letétkezelési funkciók ellátásával a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésével összhangban megbízott harmadik fél a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában meghatározott elkülönítési kötelezettségnek megfelelően járjon el, ellenőrzi, hogy a harmadik fél:

(2)   Amennyiben a letétkezelő letétkezelési funkcióit a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésének megfelelően harmadik félre ruházta át, annak nyomon követése, hogy a harmadik fél teljesíti-e elkülönítési kötelezettségét, biztosítja, hogy a letétkezelő ügyfeleinek pénzügyi eszközei védelmet élvezzenek az említett harmadik fél fizetésképtelensége esetén. Amennyiben az alkalmazandó jognak, különösen a tulajdonjogra vagy a fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az (1) bekezdésben meghatározott követelmények nem elegendőek e célkitűzés eléréséhez, a letétkezelő értékeli, hogy milyen további intézkedéseket kell tenni a veszteség kockázatának minimalizálása és a megfelelő szintű védelem fenntartása érdekében.

(3)   Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, ha a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdésével összhangban a letétkezelési funkciókkal megbízott harmadik fél úgy döntött, hogy letétkezelési funkcióinak egy részét vagy egészét a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (11) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően egy további harmadik félre ruházza át.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (12) bekezdése értelmében a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztése abban az esetben következik be a letétkezelő vagy a letétben őrzött pénzügyi eszköz letéti őrzésével megbízott harmadik fél által letétben őrzött pénzügyi eszköz tekintetében, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

(2)   Az ABAK a pénzügyi eszköz elvesztésének megállapítása során a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára könnyen hozzáférhető, dokumentált folyamatot követ. A veszteség megállapítását követően a befektetőket tartós adathordozón haladéktalanul értesíteni kell.

(3)   A 2011/61/EU irányelv 21. cikke (12) bekezdésének értelmében a letétben őrzött pénzügyi eszköz nem tekinthető elveszettnek, ha az ABA-t egy adott eszköz tekintetében véglegesen megfosztják tulajdonjogától, de ezt az eszközt egy másik pénzügyi eszközzel vagy eszközökkel helyettesítik, illetve azzá vagy azokká alakítják.

(4)   A letétben őrzött pénzügyi eszközök letéti őrzésével megbízott harmadik fél fizetésképtelensége esetén az ABAK a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztését akkor állapítja meg, amint az (1) bekezdésben felsorolt feltételek valamelyike bizonyossággal bekövetkezik.

Legkésőbb a fizetésképtelenségi eljárások végén bizonyossá válik, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyike bekövetkezett-e. Az ABAK és a letétkezelő szorosan nyomon követi a fizetésképtelenségi eljárásokat annak megállapítására, hogy a pénzügyi eszközök letéti őrzésével megbízott harmadik felekre bízott pénzügyi eszközök összessége vagy egy része ténylegesen elveszett-e.

(5)   A letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztését attól függetlenül kell megállapítani, hogy az (1) bekezdésben felsorolt feltételek csalás, gondatlanság vagy más szándékos vagy nem szándékos magatartás eredményeként következtek-e be.

(1)   A letétkezelőnek a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (12) bekezdésének második albekezdése szerinti felelősséget nem kell viselnie, ha bizonyítani tudja, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

Ez a feltétel abban az esetben tekinthető teljesítettnek, ha a letétkezelő biztosította, hogy a letétkezelő vagy a letétben őrzött pénzügyi eszköz letéti őrzésével a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének a) pontjával összhangban megbízott harmadik fél a következő intézkedések mindegyikét meghozta:

(2)   Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett követelmények a következő esetekben minősülhetnek teljesítettnek:

(3)   Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett követelmények nem tekinthetők teljesítettnek olyan esetekben, mint például a letétkezelő vagy a letétben őrzött pénzügyi eszköz letéti őrzésével a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (8) bekezdésének a) pontjával összhangban megbízott harmadik fél szintjén bekövetkező számviteli hiba, működési mulasztás, csalás, az elkülönítési követelmények alkalmazásának elmulasztása.

(4)   Ezt a cikket értelemszerűen kell alkalmazni a megbízottra, ha a letétkezelő a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (13) és (14) bekezdésével összhangban szerződésben átruházta felelősségét.

(1)   A mentesülés 2011/61/EU irányelv 21. cikkének (13) bekezdése alapján történő, szerződésben való rögzítésére vonatkozó objektív indokoknak meg kell felelniük a következő feltételeknek:

(2)   Az objektív indokokat minden esetben meg kell határozni, amikor a letétkezelő mentesülni akar a felelősség alól.

(3)   Abban az esetben tekinthető úgy, hogy a letétkezelő objektív indokokkal rendelkezik a felelősség alóli mentesülésnek a 2011/61/EU irányelv 21. cikke (13) bekezdésének megfelelően történő, szerződésben való rögzítéséhez, ha bizonyítani tudja, hogy nem volt más választása, mint hogy harmadik félre ruházza át letétkezelési feladatait. Különösen ez a helyzet, ha:

(1)   A mérleg, illetve a vagyonkimutatás a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban legalább a következő elemeket és alaptételsorokat tartalmazza:

a)   „eszközök”: múltbeli események eredményeképpen az ABA ellenőrzése alatt álló erőforrás, amelyből az ABA-nak várhatóan jövőbeli gazdasági haszna származik. Az eszközök a következő tételsorok szerint bonthatók tovább:

i.   „befektetések”: többek között, de nem kizárólag hitelviszonyt és tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, ingatlan és vagyon, valamint származtatott termékek;

ii.   „pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek”: többek között, de nem kizárólag készpénzállomány, látra szóló betétek és minősített rövid távú likvid befektetések;

iii.   „követelések”: többek között, de nem kizárólag osztalékokkal és kamattal kapcsolatos követelések, értékesített befektetések, brókerekkel szembeni követelések és aktív időbeli elhatárolások, többek között, de nem kizárólag az ABA kiadásaival összefüggésben előre fizetett összegek;

b)   „kötelezettségek”: az ABA múltbeli eseményekből származó olyan meglévő kötelme, amelynek a teljesítése várhatóan gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrásoknak az ABA-ból történő kiáramlását eredményezi. A kötelezettségek a következő tételsorok szerint bonthatók tovább:

i.   „tartozások”: többek között, de nem kizárólag befektetések vételével vagy az ABA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek visszaváltásával kapcsolatos tartozások és brókereknek fizetendő összegek, valamint „elhatárolt kiadások”, többek között, de nem kizárólag kezelési díjakkal, tanácsadói díjakkal, teljesítménydíjakkal, kamatokkal és az ABA működése során felmerült egyéb kiadásokkal kapcsolatos kiadások;

ii.   „kölcsöntartozások”: többek között, de nem kizárólag a bankokkal és más üzletfelekkel szemben fennálló tartozások;

iii.   „egyéb kötelezettségek”: többek között, de nem kizárólag a kölcsönzött értékpapírok visszaadásakor a biztosítékkal kapcsolatosan az üzletfelekkel szembeni tartozások, bevétlek passzív időbeli elhatárolása, valamint fizetendő osztalékok és nyereségrészesedések;

c)   „nettó eszközök”: valamennyi kötelezettség levonása után az ABA eszközeiben maradó érdekeltség.

(2)   A bevételi és kiadási kimutatás legalább a következő elemeket és alaptételsorokat tartalmazza:

a)   „bevétel”: a gazdasági hasznokban a beszámolási időszakban eszközök beáramlása vagy növekedése vagy kötelezettségek csökkenése formájában bekövetkezett növekedések, amelyek azt eredményezik, hogy a nettó eszközök a befektetők hozzájárulásától eltérő okból nőnek. A bevétel a következő tételsorok szerint bontható tovább:

i.   „befektetési jövedelem”: amely a következőképpen bontható tovább:

—   „osztalékbevétel”: tőkebefektetések után fizetett osztalék, amelyre az ABA jogosult,

—   „kamatbevétel”: kötvények és pénzeszközök után fizetett kamat, amelyre az ABA jogosult,

—   „bérleti bevétel”: ingatlanbefektetésből származó bérleti bevétel, amelyre az ABA jogosult;

ii.   „befektetések realizált nyeresége”: befektetések elidegenítésén elért nyereség;

iii.   „befektetések nem realizált nyeresége”: befektetések átértékelésén elért nyereség; és

iv.   „egyéb bevételek”: többek között, de nem kizárólag kölcsönzött értékpapírokból és különböző forrásokból származó díjbevétel;

b)   „kiadások”: a gazdasági hasznokban a beszámolási időszakban eszközök kiáramlása vagy csökkenése vagy kötelezettségek felmerülése formájában bekövetkezett csökkenések, amelyek azt eredményezik, hogy a nettó eszközök a befektetőknek történő juttatásoktól eltérő okból csökkennek. A kiadások a következő tételsorok szerint bonthatók tovább:

—   „befektetési tanácsadási vagy kezelési díjak”: a tanácsadóval vagy ABAK-kal szemben felmerülő, szerződés alapján fizetendő díjak,

—   „egyéb kiadások”: többek között, de nem kizárólag eljárási díjak, szakértői díjak, letéti díjak és kamat. Az egyedi tételeket, amennyiben lényegesek, külön kell közzétenni,

—   „befektetések realizált vesztesége”: befektetések elidegenítésén elért veszteség,

—   „befektetések nem realizált vesztesége”: befektetések átértékelésén elért veszteség;

c)   „nettó bevétel vagy kiadás”: a kiadást meghaladó bevétel vagy adott esetben a bevételt meghaladó kiadás.

(3)   A tételsorok tagolása, nómenklatúrája és terminológiája összhangban van az ABA-ra vonatkozó számviteli standardokkal vagy az ABA által elfogadott szabályokkal, és megfelel az ABA székhelye szerint alkalmazandó jogszabályoknak. A fentieknek való megfelelés érdekében ezek a tételsorok módosíthatók vagy kibővíthetők.

(4)   További tételsorokat, rovatokat és részösszegeket kell szerepeltetni a mérlegben vagy a vagyonkimutatásban, ha ez az ABA pénzügyi helyzetének megértéséhez szükséges, vagy azokat tartalmilag és formailag a bevételi és kiadási kimutatásban kell szerepeltetni, ha ez az ABA pénzügyi teljesítményének megértéséhez szükséges. Adott esetben további információkat kell szerepeltetni a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben. A megjegyzések célja, hogy megadják az elsődleges kimutatásokban szereplő tételek magyarázó leírását vagy bontását, valamint információkat szolgáltassanak azokról a tételekről, amelyek nem felelnek meg e kimutatások feltételeinek.

(5)   A hasonló tételek lényeges osztályait külön kell kimutatni. Az egyedi tételeket, amennyiben lényegesek, közzé kell tenni. A lényeges jelleget az elfogadott számviteli keret követelményei alapján kell értékelni.

(6)   A mérlegben vagy a vagyonkimutatásban a tételek kimutatását és osztályozását az egyik beszámolási vagy számviteli időszaktól a másikig meg kell tartani, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy egy másik kimutatás vagy osztályozás megfelelőbb lenne, például, ha a befektetési stratégiában bekövetkezett változás eltérő kereskedelmi folyamatokat eredményez, vagy mert valamely számviteli standard változtatást ír elő a kimutatásban.

(7)   Ami a IV. mellékletben meghatározott bevételi és kiadási kimutatás tartalmát és formátumát illeti, egy adott időszak valamennyi bevételi és kiadási tételét fel kell tüntetni a bevételi és kiadási kimutatásban, kivéve, ha az ABA által elfogadott számviteli standard mást ír elő.

(1)   A pénzügyi évben folytatott tevékenységekről szóló beszámoló legalább a következőket tartalmazza:

(2)   A beszámoló valós és kiegyensúlyozott áttekintést ad az ABA tevékenységeiről és teljesítményéről, azon főbb kockázatok és befektetések, illetve gazdasági bizonytalanságok leírásával együtt, amelyekkel az ABA szembesülhet.

(3)   Az elemzés az ABA befektetési tevékenységeinek vagy teljesítményének megértéséhez szükséges mértékben tartalmazza az adott ABA szempontjából releváns, kulcsfontosságú pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménymutatókat. A beszámolóban szereplő információknak összhangban kell lenniük az ABA székhelye szerinti nemzeti szabályokkal.

(4)   A pénzügyi év tevékenységeiről szóló beszámolóban szereplő információk az igazgatók vagy vagyonkezelők jelentésének részét képezik, amennyiben ezt általában az ABA pénzügyi kimutatásaival együtt ismertetik.

(1)   Az információkban bekövetkezett változások a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében lényegesnek tekinthetők, ha nagy a valószínűsége, hogy az ésszerű befektető, amennyiben ilyen információ kerül a birtokába, átgondolná az ABA-ba történő befektetését, többek között azért is, mert az ilyen információk hatással lehetnek a befektető azon képességére, hogy gyakorolhassa befektetésével kapcsolatos jogait, vagy egyébként sértik az ABA egy vagy több befektetőjének érdekeit.

(2)   A 2011/61/EU irányelv 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának való megfelelés érdekében az ABAK e cikk (1) bekezdésével összhangban a pénzügyi év során értékeli a 2011/61/EU irányelv 23. cikkében említett információkban bekövetkezett változásokat.

(3)   Az információkat a számviteli standardokkal és az ABA által elfogadott számviteli szabályokkal összhangban kell közzétenni, az ABA-ra, illetve adott esetben az ABA befektetőire esetlegesen vagy várhatóan gyakorolt hatások leírásával együtt. További tájékoztatást kell nyújtani abban az esetben, ha a számviteli standardok és számviteli szabályok meghatározott követelményei esetlegesen nem elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a befektetők számára a változás hatásának megértését.

(4)   Amennyiben az (1) bekezdéssel összhangban közzéteendő információkra nem terjednek ki az ABA-ra vonatkozó számviteli standardok vagy az ABA számviteli szabályai, rendelkezésre kell bocsátani a lényeges változás leírását az ABA-ra, illetve adott esetben az ABA befektetőire gyakorolt lehetséges vagy várható hatásokkal együtt.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 22. cikke (2) bekezdésének e) pontjában előírt információk közlésekor meg kell határozni, hogy a teljes javadalmazás vonatkozik-e a következőkre:

(2)   Adott esetben a pénzügyi évre vonatkozó teljes javadalmazás tartalmazza az ABA által kifizetett nyereségrészesedéseket is.

(3)   Amennyiben az információkat az ABAK szintjén teszik közzé, az egyes ABA-k tekintetében történő felosztást, illetve bontást is közölni kell, amennyiben vannak ilyen információk, vagy ezek könnyen hozzáférhetők. E közzététel részeként rendelkezésre kell bocsátani a felosztás, illetve bontás módjának leírását.

(4)   Az ABAK-ok az érintett alkalmazotti kategóriákra vonatkozó javadalmazási politikák és gyakorlatok pénzügyi és nem pénzügyi kritériumaival kapcsolatos általános információkat nyújtanak annak érdekében, hogy a befektetők értékelni tudják a létrehozott ösztönzőket. A 2011/61/EU irányelv II. mellékletében meghatározott elvekkel összhangban az ABAK legalább az ABA kockázati profiljának és az ABA által az összeférhetetlenségek elkerülése és kezelése érdekében elfogadott intézkedéseknek a megértéséhez szükséges információkat közzéteszi.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 23. cikkének (4) bekezdésében említett információkat világos és érthető módon kell közzétenni.

(2)   Az ABA azon eszközei által képviselt arány közzététele során, amelyekre a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdése a) pontjával összhangban illikvid jellegükből eredően különös rendelkezések vonatkoznak, az ABAK:

Az ABA 1. cikk (5) bekezdésében meghatározott különös rendelkezések hatálya alá tartozó eszközeinek arányát a különös rendelkezések hatálya alá tartozó ezen eszközök nettó értékének és az érintett ABA nettó eszközértékének hányadosaként kell kiszámítani.

(3)   A 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban az ABA likviditásának kezelésével kapcsolatos új megállapodások tekintetében az ABAK:

(4)   A 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban az ABA kockázati profiljának közzététele a következőket tartalmazza:

Az információkat az ABA alapszabályában vagy létesítő okiratában előírt, az ABA befektetőknek szóló időszakos jelentésének részeként vagy a tájékoztatóval és az ajánlattételi dokumentummal egy időben és – legalább – az éves jelentésnek a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátásával egy időben kell közzétenni.

(5)   Az ABAK által a 2011/61/EU irányelv 23. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban alkalmazott kockázatkezelési rendszerek kitérnek az ABAK által azon kockázatok kezelésére alkalmazott kockázatkezelési rendszerek főbb jellemzőire, amelyeknek az általa kezelt egyes ABA-k ki vannak vagy ki lehetnek téve. Változás esetén a tájékoztatás tartalmazza a változásra vonatkozó információt és annak az ABA-ra és befektetőire gyakorolt várható hatását.

Az információkat az ABA alapszabályában vagy létesítő okiratában előírt, az ABA befektetőknek szóló időszakos jelentésének részeként vagy a tájékoztatóval és az ajánlattételi dokumentummal egy időben és – legalább – az éves jelentésnek a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátásával vagy nyilvánosságra hozatalával egy időben kell közzétenni.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 23. cikkének (5) bekezdésében említett információkat világos és érthető módon kell közzétenni.

(2)   A bruttó módszer és a kötelezettség-módszer alapján számított tőkeáttétel legnagyobb mértékében bekövetkező változásokra és a biztosítékok vagy a tőkeáttételi megállapodások értelmében nyújtott garanciák újbóli felhasználási jogára vonatkozó információkat haladéktalanul rendelkezésre kell bocsátani, és azoknak ki kell térniük a következőkre:

(3)   Az ABA által alkalmazott bruttó módszer és kötelezettség-módszer alapján számított tőkeáttétel teljes összegére vonatkozó információkat az ABA alapszabályában vagy létesítő okiratában előírt, az ABA befektetőknek szóló időszakos jelentésének részeként vagy a tájékoztatóval és az ajánlattételi dokumentummal egy időben és – legalább – az éves jelentésnek a 2011/61/EU irányelv 22. cikke (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátásával egy időben kell közzétenni.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 24. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és 3. cikke (3) bekezdésének d) pontjában előírt követelményeknek való megfelelés érdekében az ABAK a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak szóló jelentésében a következő információkat nyújtja:

Az információkat a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (3) bekezdésben említett időszak végét követő egy hónapon belül rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben az ABA alapok alapja, ezt az időszakot az ABAK 15 nappal meghosszabbíthatja.

(2)   A 2011/61/EU irányelv 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ABAK az általa kezelt uniós ABA-król és az általa az Unióban forgalmazott ABA-król a következő információkat bocsátja a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak rendelkezésére:

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett információkról a következők szerint kell jelentést tenni:

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve az ABAK székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező hatóság funkciója ellátása érdekében megfelelőnek és szükségesnek ítélheti, hogy az információk egészének vagy egy részének kapcsán gyakoribb jelentéstételt írjon elő.

(5)   Az egy vagy több olyan ABA-t kezelő ABAK-ok, amelyeket úgy értékeltek, hogy e rendelet 111. cikke értelmében jelentős mértékben alkalmaznak tőkeáttételt, a 2011/61/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése alapján előírt információkat az e cikk (2) bekezdése alapján előírtakkal egyidejűleg biztosítják.

(6)   Az ABAK-ok az (1), (2) és (5) bekezdésben meghatározott információkat a IV. melléklet szerinti pro forma jelentéstételi mintával összhangban bocsátják rendelkezésre.

(7)   A 2011/61/EU irányelv 42. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a nem uniós ABAK-ok esetében a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaira való hivatkozás a referencia-tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát jelenti.

(1)   A 2011/61/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a tőkeáttétel alkalmazása jelentős mértékűnek tekinthető, ha az ABA e rendelet 8. cikke szerinti kötelezettség-módszerrel számított kitettsége meghaladja nettó eszközértéke háromszorosát.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett követelmények teljesülése esetén az ABAK a 2011/61/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésével összhangban, az e rendelet 110. cikke (3) bekezdésében meghatározott elveknek megfelelően tájékoztatja a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait.

(1)   Az e cikkben meghatározott elveket kell alkalmazni azoknak a körülményeknek a meghatározása érdekében, amelyekben a hatáskörrel rendelkező hatóságok gyakorolják azon hatáskörüket, hogy az ABAK-okra vonatkozóan tőkeáttételi korlátokat és egyéb korlátozásokat írnak elő.

(2)   A 2011/61/EU irányelv 7. cikkének (3) bekezdése, 15. cikkének (4) bekezdése, 24. cikkének (4) bekezdése vagy 24. cikkének (5) bekezdése alapján kapott információk értékelésekor a hatáskörrel rendelkező hatóság figyelembe veszi, hogy az ABAK által alkalmazott tőkeáttétel vagy az ABAK-nak az ABAK-ok egy csoportjával vagy más pénzügyi vállalkozásokkal való kölcsönhatása milyen mértékben járulhat hozzá a pénzügyi rendszert fenyegető rendszerkockázat vagy a rendellenes piaci működéssel kapcsolatos kockázat előidézéséhez.

(3)   A hatáskörrel rendelkező hatóságok értékelésükben legalább a következő szempontokat figyelembe veszik:

(1)   Az együttműködési megállapodások a 2011/61/EU irányelv VII. fejezetében meghatározott minden lehetséges helyzetre és szereplőre kiterjednek, figyelembe véve az ABAK székhelyét, az ABA székhelyét és az ABAK tevékenységét.

(2)   Az együttműködési megállapodást írásban kell rögzíteni.

(3)   Az együttműködési megállapodások felügyeleti és végrehajtási célból konzultációs, együttműködési és információcserét lehetővé tévő meghatározott keretrendszert hoznak létre az EU hatáskörrel rendelkező hatóságai és a harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatóságai között.

(4)   Az együttműködési megállapodások a 2011/61/EU irányelv előírása szerint külön záradékot tartalmaznak a hatáskörrel rendelkező uniós hatóság által harmadik országbeli felügyeleti hatóságtól kapott információknak másik hatáskörrel rendelkező uniós hatóságok, az EÉPH vagy az ERKT részére történő átadásáról.

(1)   Az együttműködési megállapodások létrehozzák a szükséges mechanizmusokat, eszközöket és eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a hatáskörrel rendelkező uniós hatóságok számára, hogy a 2011/61/EU irányelv szerinti feladataik teljesítéséhez szükséges valamennyi információhoz hozzáférjenek.

(2)   Az együttműködési megállapodások létrehozzák a szükséges mechanizmusokat, eszközöket és eljárásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy amennyiben a hatáskörrel rendelkező uniós hatóságok 2011/61/EU irányelv szerinti feladatainak ellátásához szükséges, helyszíni vizsgálatokat végezzenek. A helyszíni vizsgálatokat közvetlenül a hatáskörrel rendelkező uniós hatóság, vagy a harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága végzi a hatáskörrel rendelkező uniós hatóság segítségével.

(3)   Az együttműködési megállapodások létrehozzák a szükséges mechanizmusokat, eszközöket és eljárásokat, amelyek lehetővé teszik harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága számára, hogy szükség esetén segítse a hatáskörrel rendelkező uniós hatóságokat a harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany által megsértett uniós jogszabályok és nemzeti végrehajtási jogszabályok végrehajtásában, az említett hatóságra vonatkozó nemzeti és nemzetközi joggal összhangban.