21.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/1

(1)

Szem előtt tartva az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (a továbbiakban: ügynökség) alapítási céljait, valamint annak érdekében, hogy az ügynökség feladatait megfelelően el tudja látni, tevékenységének tematikus területeit egy öt évre kiterjedő többéves keretnek kell az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletben (1) előírtak szerint pontosan meghatároznia.

(2)

Az első többéves keretet a Tanács a 168/2007/EK rendeletnek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007–2012 közötti többéves keretének elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. február 28-i 2008/203/EK határozatban (2) fogadta el.

(3)

A többéves keret végrehajtását kizárólag az uniós jog hatályán belül kell végezni.

(4)

A többéves keretnek összhangban kell lennie az Unió prioritásaival, az alapvető jogok területével összefüggő európai parlamenti állásfoglalásokból és tanácsi következtetésekből következő iránymutatások megfelelő figyelembevételével.

(5)

A többéves keretnek megfelelően figyelembe kell vennie az ügynökség pénzügyi és humán erőforrásait.

(6)

A többéves keretnek rendelkezéseket kell tartalmaznia a más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az Európa Tanács és egyéb, az alapvető jogok területén tevékenykedő nemzetközi szervezetek feladatkörével való kiegészítő jelleg biztosítására. A szóban forgó többéves terv szempontjából leginkább releváns uniós ügynökségek és szervek a következők: a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMTH), a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel (4) létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX), a 2008/381/EK tanácsi határozattal (5) létrehozott Európai Migrációs Hálózat, az 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE), a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott európai adatvédelmi biztos, a 2002/187/IB tanácsi határozattal (8) létrehozott Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust), a 2009/371/IB tanácsi határozattal (9) létrehozott Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), a 2005/681/IB tanácsi határozattal (10) létrehozott Európai Rendőrakadémia (CEPOL), az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség és az 1365/75/EGK tanácsi rendelettel (12) létrehozott Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound).

(7)

A többéves keretben az ügynökség tevékenységének tematikus területei között fel kell sorolni a rasszizmus, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia elleni küzdelmet.

(8)

Arra való tekintettel, hogy az Unió mekkora jelentőséget tulajdonít a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek – az Európa 2020 növekedési stratégia öt célkitűzése közül is ez az egyik –, az ügynökségnek figyelembe kell vennie az alapvető jogok hatékony gyakorlását lehetővé tevő gazdasági és társadalmi előfeltételeket az e határozat által kijelölt tematikus területekkel kapcsolatos adatok gyűjtése és terjesztése során.

(9)

A 168/2007/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügynökség tevékenysége az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság megkeresésére kiterjedhet a többéves keretben meghatározott tematikus területeken kívülre is, feltéve, hogy ezt az ügynökség pénzügyi és humán erőforrásai lehetővé teszik. Az Európai Tanács által elfogadott, a polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európáról szóló stockholmi programmal (13) összhangban az intézményeknek teljes mértékben ki kell használniuk az ügynökség keretében meglévő szaktudást, és adott esetben – annak megbízatásával összhangban – konzultációt kell folytatniuk az ügynökséggel az alapvető jogokat érintő politikák és jogszabályok kidolgozása során.

(10)

A javaslat készítése során a Bizottság konzultációt folytatott az ügynökség igazgatótanácsával, és annak írásbeli észrevételeit 2011. október 18-án megkapta,

a)

az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés;

b)

a bűncselekmények áldozatai, beleértve a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítését is;

c)

információs társadalom, különösen a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme;

d)

a romák társadalmi beilleszkedése;

e)

igazságügyi együttműködés a büntetőügyek kivételével;

f)

a gyermekek jogai;

g)

a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés;

h)

bevándorlás és a migránsok integrációja, vízum és határellenőrzés és menekültügy;

i)

rasszizmus, idegengyűlölet, valamint a kapcsolódó intolerancia.

21.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/4

21.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/5

(1)

A Bizottság által az európai statisztikák relevanciájának megőrzése érdekében tett folyamatos erőfeszítésekben központi szerepet tölt be egy olyan korszerűsített osztályozási rendszer bevezetése, amely figyelembe veszi az oktatás fejlődését és változásait.

(2)

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) felülvizsgálta az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerének (ISCED) e célra használt változatát (ISCED 1997) annak biztosítása céljából, hogy ez utóbbi összhangban legyen az oktatás és képzés szakpolitikáinak és rendszereinek fejlődésével.

(3)

A 692/2011/EU rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. szakasz a következőképpen módosul:

2.

A 2. szakasz A. része a következőképpen módosul:

3.

A 3. szakasz a következőképpen módosul:

21.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/7

(1)

A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról szóló, 2008. április 16-i 340/2008/EK bizottsági rendeletnek (2) a 22. cikke (2) bekezdése alapján elvégzett felülvizsgálatából az következik, hogy a rendeletet több tekintetben módosítani kell.

(2)

A jogbiztonság érdekében tisztázni kell, hogy milyen következményekkel jár az Ügynökség részére történő késedelmes fizetés. Az Ügynökség nem téríti vissza az érintett kérelem elutasítása előtt megfizetett díjakat. Az elutasítás után megfizetett díjakat azonban indokolatlan befizetésként vissza kell téríteni.

(3)

A regisztrációnak a bizalmas kezelés szempontjából történő naprakésszé tétele esetén indokolt a díjakat a kérelem benyújtásának időpontjától függetlenül, egységesen alkalmazni. A regisztrációnak a mennyiségi tartománytól eltérő szempontból történő naprakésszé tétele esetén indokolt lehetőséget biztosítani a regisztrálónak arra, hogy a vonatkozó díj megfizetésére vonatkozó póthatáridő meghosszabbítását kérje, hogy a regisztráló részére további időt biztosítsanak a fizetésre.

(4)

A jogbiztonság érdekében tisztázni kell továbbá a közös benyújtás vagy a vezető regisztráló általi benyújtás esetén a bizalmas kezelésért fizetendő kedvezményes díjakra vonatkozó meglévő rendelkezéseket.

(5)

Az 1907/2006/EK rendelet 62. cikke alapján benyújtott kérelmek után fizetendő díjak és az engedélyeknek az említett rendelet 61. cikke alapján történő felülvizsgálata után fizetendő díjak tekintetében az egyes expozíciós forgatókönyvek a továbbiakban nem tekinthetők automatikusan egy felhasználásnak, mivel az engedélyezési kérelemben kérelmezett vagy az engedély-felülvizsgálati jelentésben szereplő további felhasználások száma nem egyezik meg szükségszerűen az említett kérelmekben szereplő expozíciós forgatókönyvek számával.

(6)

Azt is egyértelművé kell tenni, hogy az Ügynökségnek egyetlen számlát kell kiállítania, amely az alapdíjat és valamennyi további díjat egyaránt tartalmazza a közösen benyújtott engedélyezési kérelmek és a közös felülvizsgálati jelentések esetében is.

(7)

Az Ügynökség igazolást kérhet arra vonatkozóan, hogy a kedvezményes díjak vagy a díjmentesség feltételei alkalmazandók. Ahhoz, hogy ellenőrizni lehessen, hogy az említett feltételek teljesülnek, elő kell írni, hogy az említett igazolást az Unió valamelyik hivatalos nyelvén nyújtsák be, vagy ha csak valamely más nyelven áll rendelkezésre, akkor az Unió valamelyik hivatalos nyelvén készült hiteles fordítással együtt nyújtsák be.

(8)

A díjaknak a 340/2008/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerinti, az Eurostat által közzétett, 2012 áprilisára vonatkozó, 3,1 %-os éves átlagos inflációs ráta fényében történt felülvizsgálatát követően indokolt az említett inflációs rátának megfelelően kiigazítani a rendes díjakat.

(9)

A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében jelenleg alkalmazandó kedvezményes díjakat tovább kell csökkenteni annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen a szabályozási teher és a számos gyakorlati kihívás, amelyekkel a kkv-k a REACH kötelezettségek, különösen a regisztrációs kötelezettség teljesítése során szembesülnek, amint azt a Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a REACH-rendelet 117. cikkének (4) bekezdése és a CLP-rendelet 46. cikkének (2) bekezdése alapján, valamint a REACH-rendelet egyes elemeinek annak 75. cikke (2) bekezdése, valamint 138. cikke (2) bekezdése, 138. cikke (3) bekezdése és 138. cikke (6) bekezdése szerinti felülvizsgálata (3) is megállapította.

(10)

A díjaknak a vállalkozások különböző méretosztályai közötti eloszlásának kiegyensúlyozása érdekében a rendes díjakat tovább kell növelni a regisztráció területén 4 %-kal, az engedélyezés területén pedig 3,5 %-kal, figyelembe véve egyrészt az Ügynökség költségeit és a tagállamok illetékes hatóságai által nyújtott szolgáltatások kapcsolódó költségeit, másrészt a kkv-k esetében alkalmazott díjak további csökkentését, valamint az érintett kkv-k számát.

(11)

A díjakat összességében olyan mértékben kell módosítani, hogy a belőlük származó bevétel – az Ügynökségnek az 1907/2006/EK rendelet 96. cikkének (1) bekezdése szerinti egyéb bevételi forrásaival együtt – elégséges legyen az elvégzett szolgáltatások költségének fedezetére.

(12)

A 340/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

A jogbiztonság érdekében ez a rendelet nem alkalmazandó a hatálybalépésekor függőben lévő érvényes kérelmekre.

(14)

Tekintve, hogy az 1907/2006/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében említett bevezetett anyagokat 2013. május 31-ig regisztrálni kell, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikk értelmében létrehozott bizottság véleményével,

1.

a 3. cikk (7) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(7)   Az adott regisztrációval kapcsolatban annak elutasítása előtt befizetett díjak nem téríthetők vissza vagy más módon nem írhatók jóvá a regisztráló részére, amennyiben a regisztráció elutasításának oka az, hogy a regisztráló nem nyújtotta be a hiányzó információkat, vagy nem fizette be a díjat a határidők lejárta előtt.”;

2.

a 4. cikk (7) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(7)   Az adott regisztrációval kapcsolatban annak elutasítása előtt befizetett díjak nem téríthetők vissza vagy más módon nem írhatók jóvá a regisztráló részére, amennyiben a regisztráció elutasításának oka az, hogy a regisztráló nem nyújtotta be a hiányzó információkat, vagy nem fizette be a díjat a határidők lejárta előtt.”;

3.

az 5. cikk a következőképpen módosul:

4.

a 6. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha a kérelem közös benyújtásra vonatkozik, az Ügynökség a IV. mellékletben rögzített kedvezményes díjat veti ki. Ha a kérelmet a vezető regisztráló nyújtja be, az Ügynökség csak a vezető regisztrálóra veti ki a IV. mellékletben rögzített kedvezményes díjat.”;

5.

a 7. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Az adott bejelentéssel vagy meghosszabbítás iránti kérelemmel kapcsolatban azok elutasítása előtt befizetett díjak nem téríthetők vissza vagy más módon nem írhatók jóvá a bejelentő vagy a kérelmező számára, amennyiben a bejelentés vagy a meghosszabbítás iránti kérelem elutasításának oka az, hogy a gyártó, importőr vagy az árucikk előállítója nem nyújtotta be a hiányzó információkat, vagy nem fizette be a díjat a határidők lejárta előtt.”;

6.

a 8. cikkben a (2) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az Ügynökség egyetlen számlát állít ki, amely az alapdíjat és valamennyi további díjat egyaránt tartalmazza a közösen benyújtott engedélyezési kérelmek esetében is.”;

7.

a 9. cikkben a (2) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az Ügynökség egyetlen számlát állít ki, amely az alapdíjat és valamennyi további díjat egyaránt tartalmazza a közösen benyújtott felülvizsgálati jelentések esetében is.”;

8.

a 13. cikk (3) bekezdése az első albekezdést követően a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az Ügynökségnek benyújtandó igazolás nem az Unió valamelyik hivatalos nyelvén készült, azt valamelyik hivatalos nyelvre való hiteles fordítással együtt kell benyújtani.”;

9.

a 22. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság továbbá az Ügynökség várható bevételeinek és kiadásainak alapjául szolgáló feltételezésekre vonatkozóan ismertté váló lényeges információkra tekintettel folyamatosan felülvizsgálja e rendeletet. A Bizottság 2015. január 31-ig felülvizsgálja e rendeletet abból a célból, hogy szükség szerint módosítsa azt, különös tekintettel az Ügynökség költségeire és a tagállamok illetékes hatóságai által nyújtott szolgáltatások kapcsolódó költségeire.”;

10.

a 340/2008/EK rendelet I–VIII. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

21.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/19

(1)

Az 1013/2006/EK rendelet meghatározza, hogy a rendelet IIIA. vagy IIIB. mellékletében felsorolt hulladékszállítmányok mely feltételek teljesülése esetén tartoznak az előzetes írásos bejelentési és engedélyezési eljárás hatálya alá. A bejelentéshez ki kell tölteni az említett rendelet IA. és IB. mellékletében szereplő bejelentőlapot és kísérődokumentumot. Az 1013/2006/EK rendelet IIIA., IIIB., illetőleg IVA. mellékletében felsorolt hulladékok azonosítására az IA. vagy az IB. melléklet 14. rovatának vi. alpontja – „Egyéb (részletezve)” – használható. Az említett rendeletnek az IA., illetőleg IB. melléklet kitöltésére vonatkozó különleges utasításokat tartalmazó IC. mellékletét módosítani kell annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, milyen módon kell azonosítani e hulladékokat az IA. vagy IB. mellékletben.

(2)

Az 1013/2006/EK rendelet meghatározza azt is, hogy a rendelet IIIA. és IIIB. mellékletében felsorolt hulladékok szállítása során mely feltételek teljesülése esetén kell mellékelni a rendelet VII. mellékletében szereplő dokumentumot. Mivel a VII. melléklet 10. rovatában nincs mód a IIIA. és IIIB. mellékletben felsorolt hulladékok meghatározására, ezeket a hulladékokat nem lehet megfelelően azonosítani a VII. mellékletben. A IIIA. és IIIB. mellékletben felsorolt hulladékok felvételéhez a VII. melléklet 10. rovatában szereplő lehetőségek bővítésére van szükség.

(3)

A veszélyes hulladékok határokon keresztül történő szállításáról és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény részes felei konferenciájának 2011. október 17. és 21. között lezajlott 10. találkozóján a környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékkezelésre vonatkozó műszaki iránymutatásokat és útmutatókat fogadtak el. Az 1013/2006/EK rendelet VIII. mellékletét ezeknek megfelelően naprakésszé kell tenni.

(4)

Az 1013/2006/EK rendeletet ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(5)

E rendelet rendelkezései összhangban vannak a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 39. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

1.

Az IC. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2.

A VII. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

3.

A VIII. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép.

21.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/24

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet III. melléklete meghatározza az élelmiszer-adalékanyagokban, élelmiszerenzimekben, élelmiszer-aromákban és tápanyagokban való használatra jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználási feltételeiket.

(2)

Az említett jegyzék az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) említett eljárásnak megfelelően módosítható.

(3)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének alapján az élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy pedig kérelem alapján történhet.

(4)

2009. december 15-én kérelmet nyújtották be arra vonatkozóan, hogy a nátrium-aszkorbátot (E 301) az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről, valamint az 1999/21/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. december 22-i 2006/141/EK bizottsági irányelv (3) meghatározása szerinti anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekbe szánt D-vitamin-készítményekben antioxidánsként fel lehessen használni, majd e kérelmet a tagállamok számára is hozzáférhetővé tették.

(5)

Az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek előállításához használt összetevőkre sokkal szigorúbb mikrobiológiai követelmények vannak érvényben, mint az élelmiszerek esetében általában, különösen az enterobaktériumok és a Cronobacter sakazakii vonatkozásában. E követelmények teljesítéséhez az összetevőket, így a D-vitamin-készítményeket is, hőkezelésnek kell alávetni. Ehhez a kezeléshez azonban vízben oldódó, semleges pH-értékű antioxidáns jelenlétére van szükség. A nátrium-aszkorbátról (E 301) bebizonyosodott, hogy olyan antioxidáns, amely alkalmas e technológiai igény kielégítésére.

(6)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének alapján a Bizottságnak ki kell kérnie az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményét ahhoz, hogy naprakésszé tudja tenni az 1333/2008/EK rendelet III. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét.

(7)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2010. december 8-i véleményében (4) értékelte a nátrium-aszkorbát (E 301) csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekhez hozzáadott D-vitamin-készítmények élelmiszer-adalékanyagaként történő felhasználását. A hatóság megállapította, hogy a nátrium-aszkorbát (E 301) élelmiszer-adalékanyag felhasználási körének javasolt bővítése, azaz az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekhez hozzáadott D-vitamin-készítményekben antioxidánsként történő felhasználása nem ad okot biztonsági aggályokra.

(8)

Következésképpen a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekhez hozzáadott D-vitamin-készítményekben engedélyezni kell a nátrium-aszkorbát (E 301) antioxidánsként történő felhasználását.

(9)

Az 1333/2008/EK rendelet III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte őket,

21.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/27

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

21.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/29

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (2) bekezdése értelmében az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg. Ez segít biztosítani azt, hogy a demokratikus kontroll és elszámoltathatóság a döntéshozatallal azonos szinten működjön.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (3) bekezdése rögzíti, hogy minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében, és hogy a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni.

(3)

Szilárd kapcsolatot teremtve a polgárok, a politikai jogaik gyakorlása és az Unió demokratikus élete között, a Lisszaboni Szerződés megerősíti az uniós polgárok politikai szereplőként betöltött szerepét.

(4)

A pénzügyi és az államadósság-válság kapcsán az uniós szinten szükséges intézkedések fényében különösen fontossá válik az uniós döntéshozatali folyamat demokratikus legitimitásának megerősítése és a rendszernek az uniós polgárok felé történő közelítése.

(5)

„A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete – Európai vitaindító” című, 2012. november 28-i bizottsági közlemény (1) kiemelte, hogy a demokratikus legitimitás és elszámoltathatóság elengedhetetlen kellékei bármilyen európai uniós reformnak.

(6)

Kiemelve az európai szintű politikai pártoknak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához való hozzájárulását, az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (4) bekezdése, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 12. cikkének (2) bekezdése kulcsszereppel ruházza fel az európai politikai pártokat.

(7)

Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról szóló, 2012. szeptember 12-én bemutatott rendeletjavaslatával (2) a Bizottság lehetővé kívánta tenni az európai politikai pártok számára, hogy teljes mértékben eleget tudjanak tenni a feladatuknak. E javaslat célja, hogy az európai politikai pártok profitálni tudjanak ismertségük fokozásából, továbbá hogy rugalmasabb, átláthatóbb és hatékonyabb keretek szabályozzák az európai politikai pártok finanszírozását. A Bizottság olyan javaslatot is tett, amelynek értelmében az európai politikai pártoknak az európai parlamenti választásokkal összefüggésben minden megfelelő intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az Unió polgárait tájékoztassák a nemzeti politikai pártok és az európai politikai pártok közötti kapcsolatokról. Elfogadása esetén az új rendelet hatályon kívül helyezné az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló, 2003. november 4-i 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3), és annak helyébe lépne.

(8)

Azáltal, hogy átlátható kapcsolat teremtődik az uniós polgárok szavazataiért versengő nemzeti politikai pártok és a nemzeti politikai pártokhoz kötődő európai politikai pártok között, az európai politikai pártok számára lehetővé válik, hogy közvetlenebbül jelenítsék meg az uniós állampolgárok akaratát, egyúttal ez várhatóan erőteljes hatást gyakorol majd az uniós döntéshozatal átláthatóságára.

(9)

Az európai parlamenti választások átláthatóságának további javításával az Európai Parlamentnek a Lisszaboni Szerződéssel megerősített szerepe és hatáskörei jobban érzékelhetővé válnak. Az uniós állampolgárok és az uniós demokratikus folyamatok közötti kötelék erősítése a szorosabb intézményi integráció szükségszerű következménye.

(10)

További, az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról szóló bizottsági rendeletjavaslatban az európai politikai pártok számára előírt tájékoztatási kötelezettségeket kiegészítő intézkedések révén a választási folyamat egésze során, azaz a kampánytól a szavazatok leadásáig javítható az európai politikai pártok ismertsége, egyúttal lehetővé válna, hogy az európai politikai pártok hatékonyan csökkentsék a távolságot az uniós polgárok és a politika között.

(11)

A tagállamok egy részében már ma is bevett gyakorlat, hogy a nemzeti politikai pártok vagy azok egy része az európai parlamenti választásokon használt szavazólapokon feltüntetik az európai politikai pártokhoz való kötődésüket. Annak érdekében, hogy az európai politikai pártok ismertsége az európai választási folyamat egésze során biztosítva legyen, fontos lenne, hogy valamennyi tagállam ösztönözze, illetve könnyítse meg a választópolgárok tájékoztatását a nemzeti politikai pártoknak az európai politikai pártok szerinti hovatartozásáról. Az európai parlamenti választások átláthatóságának javítása, egyúttal az európai választási folyamatban részt vevő politikai pártok elszámoltathatósága és a választóknak e folyamatba vetett bizalma fokozása érdekében a nemzeti politikai pártoknak a választásokat megelőzően nyilvánosságra kellene hozniuk az egyes európai politikai pártokhoz tartozásukat. A különböző pártrendezvények, például pártkongresszusok mellett a nemzeti politikai pártok választási kampányai a legalkalmasabb és leghatékonyabb eszközei a párthovatartozással kapcsolatos tájékoztatásnak és az ezzel összefüggő eredményes figyelemfelkeltésnek.

(12)

Az 1093/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (4) 2013-at a polgárok európai évének nyilvánította. A polgárok európai parlamenti választásokkal kapcsolatos jogainak erősítése az év egyik meghatározó jelentőségű lépése lesz.

(13)

A Lisszaboni Szerződés óta a Bizottság elnökét az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (7) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban és a Lisszaboni Szerződéshez csatolt 11. nyilatkozatban foglalt szempontokat figyelembe véve az Európai Parlament választja meg. A szóban forgó eljárások értelmében a Bizottság elnökének megválasztására az európai parlamenti választások figyelembevételével, valamint az Európai Tanács és az Európai Parlament közötti megfelelő egyeztetések lefolytatását követően kerülhet sor. E rendelkezésekben tehát egyrészt az Európai Parlament által a Bizottság elnökének kijelölésében betöltött megerősített szerep, másrészt a kiválasztási folyamat és az európai parlamenti választások eredménye közötti kapcsolat jelenik meg.

(14)

A 2014. évi európai parlamenti választásokról szóló, 2012. november 22-i állásfoglalásában (5) az Európai Parlament sürgette az európai politikai pártokat, hogy nevezzenek meg jelölteket a Bizottság elnöki posztjára. Állásfoglalásában az Európai Parlament egyúttal jelezte, elvárja, hogy a szóban forgó jelöltek játsszanak vezető szerepet a parlamenti választási kampányban, különösen programjuk személyes bemutatásával az Unió minden tagállamában. Az állásfoglalás még inkább kiemeli az európai parlamenti választások megnövekedett szerepét a Bizottság elnökének megválasztásában.

(15)

„A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete – Európai vitaindító” című, 2012. november 28-i közleményében a Bizottság a valódi európai politikai szféra kialakulása szempontjából kiemelkedő jelentőségű lépésként jelölte meg azt, hogy a 2014-es európai parlamenti választásokon részt vevő politikai pártok állítsanak jelöltet a Bizottság elnökének tisztségére.

(16)

Ebből következően helyénvaló az uniós polgárok tájékozottságát növelni azzal kapcsolatban, hogy szavazatuk központi jelentőséggel bír annak eldöntésében, hogy ki lesz a Bizottság elnöke. Növelni kell egyúttal a tájékozottságukat az európai parlamenti választásokon leadott szavazataikért versengő pártok által az elnöki posztra állított jelöltekről is.

(17)

Ha az európai politikai pártok és a nemzeti politikai pártok az európai parlamenti választásokhoz kapcsolódóan közzéteszik a Bizottság elnöki tisztségére állított jelöltjeiket és a jelöltek programját, konkrét és egyértelmű kapcsolat teremthető az uniós polgár által az európai választások keretében valamely politikai pártra leadott szavazat és az adott párt által a Bizottság elnöki tisztségére állított jelölt között. Ezáltal növelhető a Bizottság elnökének legitimitása, egyúttal a Bizottságnak az Európai Parlament és az európai választópolgárok felé érvényesülő elszámoltathatósága, és általában véve a teljes uniós döntéshozatali folyamat demokratikus legitimitása megerősödik. A politikai hirdetések segítik a választópolgárokat abban, hogy megalapozott döntést hozhassanak. Helyénvaló tehát, hogy ezt az eszközt a nemzeti politikai pártok is igénybe vegyék abból a célból, hogy tájékoztassák a választókat arról, hogy melyik jelöltet támogatják a Bizottság elnöki tisztségéért folyó küzdelemben, valamint a jelölt programjáról.

(18)

Jelen állás szerint az európai parlamenti választások több napon keresztül zajlanak, hiszen eltérő napokon tartják meg ezeket a tagállamokban. Az európai választások ugyanazon napon történő lebonyolítása, kiegészülve a szavazóhelyiségek ugyanazon időpontban történő bezárásával jobban tükrözné azt, hogy az Unió polgárai közös választáson vesznek részt, és mint ilyen, megtestesítené az EU alapját képező képviseleti demokrácia elvét.

(19)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 22. cikkének (2) bekezdése értelmében az európai parlamenti választásokon minden uniós polgár választójoggal rendelkezik és választható a lakóhelye szerinti tagállamban. A gyakorlatba ezt az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1993. december 6-i 93/109/EK tanácsi irányelv (6) ültette át.

(20)

A 93/109/EK irányelv egy információmegosztási mechanizmust hoz létre annak érdekében, hogy elejét lehessen venni annak, hogy a polgárok több tagállamban is szavazzanak vagy jelöltessék magukat ugyannak a választásnak az alkalmával.

(21)

A Bizottság a 93/109/EK irányelv alkalmazásáról szóló több jelentésében (7), és legutóbb a 2009. évi európai választások értékeléséről készült 2010-es jelentésében (8) hiányosságokat tárt fel a többszöri szavazás vagy jelöltség megakadályozására kidolgozott mechanizmus működésével kapcsolatban. A feltárt hiányosságok elsősorban abból erednek, hogy a lakóhely szerinti tagállam nem közöl elegendő személyes adatot az irányelv alapján az uniós állampolgár származása szerinti tagállamával. A hiányosságok a tagállamok választási naptáraiban mutatkozó különbségekkel is összefüggésbe hozhatók. Ennek következtében a szavazatuknak a lakóhelyük szerinti tagállamban történő leadására regisztrált uniós polgárok jelentős részét nem lehetett beazonosítani a származás szerinti tagállamban.

(22)

A tagállami szakértőkkel folytatott széles körű egyeztetésekre és a kérdéssel összefüggésben feltárt bevált gyakorlatokra épülő intézkedésekkel az említett hiányosságok egy része hatékonyan kezelhető, biztosítva ezáltal, hogy a mechanizmus jobban működjön a 2014-es európai választások alkalmával, és mérséklődjön a nemzeti hatóságokra nehezedő adminisztratív teher.

(23)

A tagállamok nagy része már létrehozta a választókra és a jelöltekre vonatkozó adatoknak a 93/109/EK irányelv keretében történő kicseréléséért felelős kapcsolattartó hatóságát. A mechanizmus összességében hatékonyabbá válik, ha az összes tagállam létrehozza az ezért felelős hatóságát.

(24)

Jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között a választói névjegyzék lezárásának időpontja tekintetében is: a megoldások ezen a téren a választás napját két hónappal megelőző időponttól az öt nappal a választás napja előtti időpontig terjednek. Növelné a mechanizmus hatékonyságát, ha a tagállamok – a többi tagállam választási eljárási folyamatainak időzítését figyelembe véve – olyan időben küldenék a választókra vonatkozó adatokat, amely az adott tagállam nemzeti szabályai alapján még lehetővé teszi a szükséges intézkedések megtételét. Az adattovábbítás technikai vetületeit illetően számos további lehetőség kínálkozik a mechanizmus hatékonyságának javítására. Ezen lehetőségek közé tartozik például az egységes elektronikus formátum és karakterkészlet alkalmazása, az adattovábbítás módja, valamint a személyes adatok megfelelő szintű védelmét garantáló titkosítási módszer.

(25)

A választókra vonatkozó további, a 93/109/EK irányelv által kifejezetten nem előírt bizonyos személyes adatoknak a lakóhely szerinti tagállam általi közlése révén a származás szerinti tagállam hatékonyabban tudná azonosítani állampolgárait a választói névjegyzékekben. A mechanizmus hatékony működéséhez szükséges személyes adatok köre tagállamonként változik.

(26)

Személyes adatoknak az információcserére szolgáló mechanizmus keretében történő bármilyen feldolgozása során biztosítani kell a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (9) végrehajtó nemzeti intézkedéseknek való megfelelést,

1.

A tagállamoknak ösztönözniük kell és elő kell segíteniük a választópolgároknak az európai parlamenti választások előtti és közbeni tájékoztatását a nemzeti politikai pártok európai politikai pártokhoz kötődéséről, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik, illetve ösztönzik az ilyen kötődéseknek a választásokon használt szavazólapokon történő feltüntetését.

2.

Az európai parlamenti választásokon részt vevő nemzeti politikai pártoknak a választásokat megelőzően közzé kell tenniük az európai politikai pártokhoz való kötődésüket. A nemzeti politikai pártoknak a kampányanyagaikban, közleményeikben és politikai hirdetéseikben egyértelműen jelezniük kell, hogy mely európai politikai párthoz tartoznak.

3.

Az európai és a nemzeti politikai pártoknak az európai parlamenti választásokat megelőzően nyilvánosságra kell hozniuk, hogy melyik jelöltet támogatják az Európai Bizottság elnöki tisztségéért induló jelöltek közül, valamint nyilvánosságra kell hozniuk a jelölt programját.

A nemzeti politikai pártoknak biztosítaniuk kell, hogy az európai parlamenti választásokhoz kapcsolódó politikai hirdetéseiket egyúttal arra is felhasználják, hogy a polgárokat tájékoztassák a Európai Bizottság elnöki tisztségéért induló, általuk támogatott jelöltről, valamint a jelölt programjáról.

4.

A tagállamoknak meg kell állapodniuk az európai parlamenti választások közös napjáról, valamint a szavazóhelyiségek ugyanazon időpontban történő bezárásáról.

5.

A 93/109/EK irányelv 13. cikkének végrehajtása érdekében a tagállamoknak létre kell hozniuk a választókra vonatkozó adatok megosztásáért felelős kapcsolattartó hatóságukat.

6.

Annak érdekében, hogy a lakóhely szerinti tagállam kellő időben továbbítsa a választókra vonatkozó adatokat ahhoz, hogy a származás szerinti adott tagállam megtehesse a szükséges intézkedéseket, a tagállamoknak a lehető legteljesebb mértékig figyelembe kell venniük egymás választási szabályait.

7.

A 93/109/EK irányelv 9. cikkében meghatározott személyes adatokon felül a lakóhely szerinti tagállamoknak célszerű továbbítaniuk minden olyan releváns személyes adatot, amelyre a származás szerinti tagállam hatóságának szüksége lehet a választók azonosításához.

8.

A 93/109/EK irányelv 13. cikke szerinti adatcsere érdekében a tagállamok egységes és biztonságos elektronikus eszközöket alkalmaznak, a mellékletben meghatározottakkal összhangban. A tagállamok származás szerinti tagállamonként egyetlen csomagban továbbítják az adatokat, amelyet egy későbbi szakaszban még egy, az esetleges frissítéseket érintő adattovábbítás követhet, amennyiben erre szükség van.

Ennek az ajánlásnak a tagállamok, valamint az európai és a nemzeti politikai pártok a címzettjei.

21.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/33

a)

a 0600000 kódszámra vonatkozó sorban:

b)

a 0610000 kódszámra vonatkozó sorban:

21.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/34

1.

A 15. oldalon, a mellékletnek a 396/2005/EK rendelet II. mellékletét módosító (1) pontjában, a pimetrozinre vonatkozó 6. oszlopban:

a)

a 0600000 kódszámra vonatkozó sorban:

b)

a 0610000 kódszámra vonatkozó sorban:

2.

Az 53. oldalon, a 396/2005/EK rendelet III. mellékletének B. részét módosító 2.b) pont i. alpontjában, a pimetrozinre vonatkozó 6. oszlopban:

a)

a 0630000 kódszámra vonatkozó sorban:

b)

a 0631000 kódszámra vonatkozó sorban:

c)

a 0631010 kódszámra vonatkozó sorban:

d)

a 0631020 kódszámra vonatkozó sorban:

e)

a 0631030 kódszámra vonatkozó sorban:

f)

a 0631040 kódszámra vonatkozó sorban:

g)

a 0631050 kódszámra vonatkozó sorban:

h)

a 0631990 kódszámra vonatkozó sorban:

i)

a 0632000 kódszámra vonatkozó sorban:

j)

a 0632010 kódszámra vonatkozó sorban:

k)

a 0632020 kódszámra vonatkozó sorban:

l)

a 0632030 kódszámra vonatkozó sorban:

m)

a 0632990 kódszámra vonatkozó sorban:

n)

a 0633000 kódszámra vonatkozó sorban:

o)

a 0633010 kódszámra vonatkozó sorban:

p)

a 0633020 kódszámra vonatkozó sorban:

q)

a 0633990 kódszámra vonatkozó sorban: