20.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/1

(1)

Az átmeneti technikai intézkedéseknek a 2010. január 1-jétől2011. június 30-ig tartó időszakra történő meghatározásáról szóló, 2009. november 27-i 1288/2009/EK tanácsi rendelet (3) és a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló 850/98/EK tanácsi rendelet és az átmeneti technikai intézkedéseknek a 2010. január 1-jétől2011. június 30-ig tartó időszakra történő meghatározásáról szóló 1288/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i 579/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) előírja, hogy a 2012. december 31-ig tartó átmeneti időszakra meg kell hosszabbítani bizonyos – a fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókra és a közösségi vizekre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2009. évre történő meghatározásáról szóló, 2009. január 16-i 43/2009/EK tanácsi rendeletben (5) meghatározott – technikai intézkedéseket.

(2)

A közös halászati politika (KHP) reformjának befejeződéséig a technikai védelmi intézkedések új kerete még várat magára. Mivel ez az új keret 2012 végéig valószínűleg nem lép hatályba, indokolt az említett átmeneti technikai intézkedések alkalmazásának meghosszabbítása.

(3)

Annak érdekében, hogy a tengeri biológiai erőforrások megfelelő megóvása és kezelése továbbra is biztosított legyen, a 850/98/EK tanácsi rendeletet (6) az átmeneti technikai intézkedések beillesztésével naprakésszé kell tenni.

(4)

Annak érdekében, hogy a fekete-tengeri biológiai erőforrások megfelelő megóvása és kezelése továbbra is biztosított legyen, a nagy rombuszhalra történő halászat legkisebb kirakodási méretét és az e halászatra szolgáló hálók legkisebb szembőségét – amelyet korábbi az uniós jogban állapítottak meg –, a 850/98/EK rendeletbe is be kell építeni.

(5)

A kvóta alá tartozó fajok visszadobási arányának csökkentése érdekében fenn kell tartani az érték szerinti szelektálás valamennyi ICES-területre vonatkozó tilalmát.

(6)

Az Unió, Norvégia és a Feröer szigetek között 2009-ben folytatott konzultációk alapján – a nem kívánt fogások csökkentése érdekében – be kell vezetni bizonyos fajok visszadobásának vagy visszaengedésének tilalmát, valamint azt a követelményt, amely szerint a 10 %-ban méreten aluli halakat tartalmazó fogások esetén máshol kell folytatni a halászati tevékenységet.

(7)

A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) szakvéleményére figyelemmel az ICES IIa körzetben fogott hering kirakodásának vagy fedélzeten való tárolásának korlátozását fenn kell tartani.

(8)

A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) szakvéleményére figyelemmel az ICES VIa körzetben az ívó hering védelmét célzó területlezárásra már nincs szükség a faj fenntartható halászatának biztosítása érdekében, ezért e területlezárást hatályon kívül kell helyezni.

(9)

Tekintettel a homoki angolnák alacsony számát a háromujjú csüllők rossz szaporodási eredményeivel összefüggésbe hozó HTMGB-szakvéleményre, az ICES IV alterületen meglévő területlezárást – a halállomány figyelemmel kísérése érdekében engedélyezett korlátozott éves halászat kivételével – fenn kell tartani.

(10)

A HTMGB szakvéleménye alapján egyes, a norvég homár tekintetében halászati tilalom alá eső területeken engedélyezhetővé kell tenni olyan halászeszközök használatát, amelyekkel norvég homár nem fogható.

(11)

A HTMGB szakvéleményére figyelemmel a fiatal foltos tőkehalak védelme érdekében az ICES VIb körzetben végrehajtott területlezárást fenn kell tartani.

(12)

Az ICES és a HTMGB szakvéleményére figyelemmel a Skóciától nyugatra fekvő terület (ICES VIa körzet) vizein a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal állományainak védelme érdekében alkalmazott bizonyos technikai védelmi intézkedéseket fenn kell tartani, hozzájárulva ezáltal a halállományok megóvásához.

(13)

Tekintettel a HTMGB szakvéleményére, engedélyezni kell az ICES VIa körzetben a fekete tőkehal kézi horogsorokkal és automatikus orsós horogsorokkal folytatott halászatát.

(14)

Tekintettel a HTMGB azon szakvéleményére, amely a közönséges tőkehal területi eloszlását vizsgálja az ICES VIa körzetben, és amely azt mutatja, hogy a közönséges tőkehal legnagyobb mennyiségét az é. sz. 59°-tól északra fogják ki, e vonaltól délre indokolt engedélyezni a kopoltyúhálóval történő halászatot.

(15)

Tekintettel a HTMGB szakvéleményére, engedélyezni kell az ICES VIa körzetben a kis macskacápa kopoltyúhálókkal folytatott halászatát.

(16)

Az ICES VIa körzetben a vonóhálókkal, fenékvonóhálókkal vagy hasonló eszközökkel történő halászatot engedélyező eltérésről szóló rendelkezésben ezen eszközök jellemzőinek helyénvalóságát a tudományos szakvélemények fényében rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, és ennek tükrében módosítani kell, vagy hatályon kívül kell helyezni az azok használatát engedélyező rendelkezéseket.

(17)

A HTMGB szakvéleményére figyelemmel a fiatal közönséges tőkehalak védelme érdekében az ICES VIa körzetben területlezárást kell bevezetni.

(18)

Az ICES VI alterületen a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal halászatára vonatkozó korlátozás helyénvalóságát a tudományos szakvélemények fényében rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, és ennek tükrében módosítani kell vagy hatályon kívül kell helyezni a szóban forgó cikket.

(19)

Az ICES és a HTMGB szakvéleményére figyelemmel a közönséges tőkehal kelta-tengeri állományának (ICES VIIf, VIIg körzet) védelmét célzó intézkedéseket fenn kell tartani.

(20)

A HTMGB szakvéleményére figyelemmel a kék menyhal ívó rajainak védelmét célzó, az ICES VIa körzetben alkalmazott intézkedéseket fenn kell tartani.

(21)

Az Észak-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) által 2011-ben elfogadott, az ICES I és II alterület nemzetközi vizein a vörös álsügér védelmét szolgáló intézkedéseket fenn kell tartani.

(22)

A NEAFC által 2011-ben elfogadott, az Irminger-tengeren és a vele szomszédos tengereken a vörös álsügér védelmét szolgáló intézkedéseket fenn kell tartani.

(23)

A HTMGB véleményére figyelemmel, bizonyos feltételek mellett továbbra is engedélyezni kell a merevítőrudas zsákhálóval, elektromos áram felhasználásával folytatott halászatot az ICES IVc és IVb körzetekben.

(24)

Az Atlanti-óceán északkeleti részén makréla-, hering- és fattyúmakréla-halászatot folytató nyílt tengeri hajók fogáskezelési és kirakodási képességeinek korlátozására irányuló egyes intézkedéseket állandó jelleggel végre kell hajtani az Unió, Norvégia, valamint a Feröer szigetek között 2009-ben folytatott konzultációk alapján.

(25)

Az ICES szakvéleményére figyelemmel a felnőtt közönséges tőkehal ír-tengeri állományának az ívási időszakban való védelmét célzó intézkedéseket fenn kell tartani.

(26)

Tekintettel a HTMGB szakvéleményére, az ICES VIIa körzetben található, halászati korlátozás hatálya alá tartozó területen engedélyezni kell a szelektáló rács használatát.

(27)

A HTMGB szakvéleménye alapján az ICES IIIa, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben és az ICES VIII, IX, X alterületen, továbbá a XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részében a térkép szerint 200 méternél mélyebb, de 600 méternél sekélyebb vizekben kopoltyúhálókkal és állítóhálókkal folytatott halászatot csak a biológiailag érzékeny mélytengeri fajok védelmét biztosító bizonyos feltételek mellett kellene engedélyezni.

(28)

Fontos egyértelművé tenni a kopoltyúhálókkal folytatott halászatra vonatkozó különböző szabályok közötti kölcsönhatást, különösen az ICES VII alterületen. Konkrétabban egyértelművé kell tenni, hogy az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj és VIIk körzetben kivetett, 100 milliméteres vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálókkal folytatott halászatra vonatkozó egyedi eltérés és az eltéréshez kapcsolódó egyedi feltételek csak a térkép szerint 200 méternél mélyebb, de 600 méternél sekélyebb vizekre vonatkoznak, valamint hogy következésképpen a 850/98/EK rendeletben foglalt, a szembőségtartományra és a fogások összetételére vonatkozó szabályok az ICES VIIa, VIId, VIIe, VIIf, VIIg és VIIh körzetben, valamint az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj és VIIk körzet térkép szerint 200 méternél sekélyebb vizein alkalmazandók.

(29)

A HTMGB szakvéleménye alapján engedélyezni kell a tükörhálók használatát az ICES IX alterület térkép szerint 200 méternél mélyebb, de 600 méternél sekélyebb vizein.

(30)

A szürketőkehal- és norvéghomár-állományok fenntartható kiaknázása és a visszadobásuk gyakorlatának visszaszorítása érdekében a Vizcayai-öbölben továbbra is engedélyezni kell egyes szelektív halászeszközök alkalmazását.

(31)

Hatályban kell tartani a NEAFC szabályozási területen található sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelme érdekében bizonyos területekre vonatkozó, a NEAFC által 2004-ben elfogadott halászati korlátozásokat, valamint az ICES VIIc, VIIj, VIIk és az ICES VIIIc körzetben található egyes területekre vonatkozó, az Unió által 2008-ban elfogadott halászati korlátozásokat.

(32)

Az Unió és Norvégia technikai intézkedésekkel foglalkozó közös munkacsoportjának szakvéleménye szerint a Skagerrakban és Kattegatban vonóhálóval és erszényes kerítőhálóval folytatott hering-, makréla- vagy spratthalászatra vonatkozó hétvégi tilalom a halászati gyakorlatok változásai miatt a továbbiakban nem járul hozzá a nyílt tengeri halállományok védelméhez. Ezért e tilalmat – az Unió, Norvégia, valamint a Feröer szigetek között 2011-ben folytatott konzultációk alapján – vissza kell vonni.

(33)

Az egyértelműség és a jobb szabályozás érdekében egyes elavult rendelkezéseket törölni kell.

(34)

A Skagerrakban és Kattegatban – a halászati gyakorlatok változásainak, valamint a szelektívebb halászeszközök elfogadásának figyelembevétele érdekében – a szembőségtartományokra, a célfajokra és az előírt fogási arányokra vonatkozó rendelkezéseket fenn kell tartani.

(35)

A japán (Manilla) kagyló legkisebb kifogható méretét a biológiai adatok tükrében felül kell vizsgálni.

(36)

A polipállomány megőrzése, és különösen a fiatal egyedek védelméhez való hozzájárulás érdekében meghatározták a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) hatáskörébe tartozó övezetben előforduló, harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken fogott polip legkisebb kifogható méretét.

(37)

A szardellára halászó hajók fedélzetén folyó munka egyszerűbbé tétele és a parton végzett ellenőrzés megkönnyítése érdekében e faj esetében be kell vezetni egy, a legkisebb kirakodási mérethez hasonlatos intézkedést, nevezetesen a kilónkénti egyedszámot.

(38)

Az ICES IIIa körzetben, az ICES VI alterületen és az ICES VIIa körzetben a norvég homár halászati területén előforduló járulékos fogások csökkentése érdekében alkalmazott szelektáló rácsra vonatkozó előírásokat fenn kell tartani.

(39)

A Vizcayai-öbölben az egyes vontatott halászeszközökkel végzett halászat során bizonyos feltételekkel alkalmazható négyzetes hálószemekből álló panelekre vonatkozó előírásokat fenn kell tartani.

(40)

Az ICES VIa körzetben található, halászati korlátozás hatálya alá tartozó területen a 112 kilowattnál alacsonyabb motorteljesítményű hajókon engedélyezni kell a 2 méteres négyzetes hálószemekből álló panelek használatát.

(41)

A 850/98/EK rendelet rendelkező részében a „Közösség”, illetve „közösségi” szavakat a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően meg kell változtatni.

(42)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ICES VIa körzetben a norvég homár halászatakor az egymással megegyezően nagy szelektivitású halászeszközök alkalmazására vonatkozó szabályok, valamint, a valamely tagállam bizonyos halászati tevékenységeinek az ICES VIII, IX, és X alterület tekintetében – ahol a járulékos cápafogás és visszadobás mértéke igen alacsony – a kopoltyúhálók, állítóhálók vagy tükörhálók használatára vonatkozó tilalom alkalmazása alól való mentesítésére vonatkozó szabályok végrehajtására egységes feltételek vonatkozzanak, a Bizottságot fel kell hatalmazni végrehajtási aktusok elfogadására. Az említett felhatalmazást a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) alkalmazása nélkül kell gyakorolni.

(43)

A 850/98/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(44)

Az 1434/98/EK tanácsi rendelet (8) meghatározta a közvetlen emberi fogyasztáson kívüli ipari célokra felhasznált hering kirakodásának egyedi feltételeit. Az ICES IIIa körzetben, a IV alterületen, a VIId körzetben és IIa körzet uniós vizein a kis szembőségű hálókkal folytatott halászat során kifogott járulékos heringfogás kirakodására vonatkozó feltételektől való egyedi eltérést, amely korábban már egyéb uniós jogi aktusokba is beépítésre került, a szóban forgó rendeletbe is helyénvaló felvenni. Az 1434/98/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„1a. cikk

A 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában, a 46. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint az I. melléklet 5. lábjegyzetében a »Közösség«, illetve »közösségi« szavak az »Unió«, illetve »uniós« szavakra módosulnak, a módosítás miatt szükséges esetleges nyelvtani változtatások mellett.”

2.

A 2. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

3.

A 11. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ez az eltérés a 34b. cikk (2) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül alkalmazandó.”

4.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A 9. régióban a nagy rombuszhal halászatára szolgáló, fenékrögzítéses kopoltyúhálók legkisebb engedélyezett szembősége 400 milliméter.”

5.

A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

Valamely tengeri élőlény akkor méreten aluli, ha méretei kisebbek a XII. mellékletben és a XIIa. mellékletben az érintett faj és az érintett földrajzi terület tekintetében meghatározott minimális méreteknél.”

6.

A 19. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó a 9. régióban.”

7.

A szöveg a következő címmel egészül ki:

„IIIa.   CÍM

A visszadobás gyakorlatának visszaszorítását célzó intézkedések

19a. cikk

Az érték szerinti szelektálás tilalma

(1)   Tilos az 1., 2., 3. és 4. régióban folytatott halászati tevékenységek során jogszerűen kirakodható, kvóta hatálya alá tartozó fajok visszadobása.

(2)   Az (1) bekezdésben említett rendelkezések nem érintik az e rendeletben vagy bármely más, halászatra vonatkozó uniós jogi aktusban előírt kötelezettségeket.

19b. cikk

A továbbhaladásra vonatkozó rendelkezések és a visszaengedés tilalma

(1)   Amennyiben az 1., 2., 3. és 4. régióban az előírtnál kisebb méretű makréla, hering vagy fattyúmakréla mennyisége bármely fogási pozícióban meghaladja a fogások teljes mennyiségének 10 %-át, a hajónak másik halászati területen kell folytatnia tevékenységét.

(2)   Az 1., 2., 3. és 4. régióban tilos a makréla, hering vagy fattyúmakréla visszaengedése az előtt, hogy a hálót teljesen kihúzták a halászhajó fedélzetére, mert az az elpusztult vagy majdnem elpusztult halak elvesztését eredményezné.”

8.

A 20. cikk (1) bekezdésének d) pontját el kell hagyni.

9.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„20a. cikk

A hering halászatára vonatkozó korlátozás az ICES IIa körzet uniós vizeiben

Az ICES IIa körzet uniós vizein fogott heringet január 1. és február 28., illetve május 16. és december 31. között tilos kirakodni vagy a fedélzeten tárolni.”

10.

A 29a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„29a. cikk

Homokiangolna-halászatra vonatkozó területlezárás az ICES IV alterületen

(1)   Tilos az Anglia és Skócia keleti partvonala által és a következő, a WGS84 rendszerben megadott földrajzi koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területen fogott homoki angolna kirakodása vagy a hajón való tárolása:

(2)   A területen előforduló homokiangolna-állomány figyelemmel kísérése és a halászati tilalom hatásának nyomon követése érdekében a tudományos célú halászat engedélyezett.”

11.

A 29b. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott tilalomtól eltérve a norvég homárt nem fogó halaskosarakkal történő halászat engedélyezett az említett bekezdésben meghatározott földrajzi területeken és időszakokban.”

12.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„29c. cikk

A rockalli foltos tőkehal védett területe az ICES VI alterületen

(1)   A horogsorok kivételével tilos a rockalli foltostőkehal halászata a WGS84 rendszerben megadott alábbi földrajzi koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területeken belül:

29d. cikk

A közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal halászatára vonatkozó korlátozás az ICES VI alterületen

(1)   Tilos a közönséges tőkehalra, foltos tőkehalra és vékonybajszú tőkehalra irányuló halászati tevékenységet folytatni az ICES VIa körzet azon részén, amely a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonaltól keletre vagy délre terül el:

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott területen tartózkodó valamennyi hajó gondoskodik arról, hogy a fedélzetén szállított halászeszközei a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet (10) 47. cikkével összhangban legyenek lerögzítve és elhelyezve.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az (1) bekezdésben említett területeken engedélyezett a cölöpökkel rögzített part menti hálókkal, fésű- és étikagyló-kotróhálókkal, kézi horogsorokkal, gépesített orsós horogsorokkal, húzóhálókkal és tengerparti vonóhálókkal, csapdákkal és kosarakkal folytatott halászati tevékenység, amennyiben:

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az említett bekezdésben meghatározott területen halászati tevékenység végezhető 55 milliméternél kisebb szembőségű hálókkal, amennyiben:

(5)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az említett bekezdésben meghatározott területen halászati tevékenység végezhető 120 milliméternél nagyobb szembőségű kopoltyúhálókkal, amennyiben:

(6)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az említett bekezdésben meghatározott területen halászati tevékenység végezhető 90 milliméternél nagyobb szembőségű kopoltyúhálókkal, amennyiben:

(7)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a norvég homár halászata az említett bekezdésben meghatározott területen engedélyezett, amennyiben:

A HTMGB kedvező szakvéleménye alapján a Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza, hogy az a) pont alkalmazásában mely eszközök minősülnek ugyanolyan nagy szelektivitásúnak.

(8)   A (7) bekezdés nem alkalmazandó a WGS84 rendszerben megadott, következő földrajzi koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területen:

(9)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a vonóhálókkal, fenékvonóhálókkal vagy hasonló eszközökkel történő halászat az említett bekezdésben meghatározott területen engedélyezett, amennyiben:

(10)   A HTMGB tudományos szakvéleményének fényében a Bizottság legkésőbb 2015. január 1-jén, és azt követően legalább minden második évben értékeli a (9) bekezdésben meghatározott eszközök jellemzőit, és adott esetben a (9) bekezdés módosítására irányuló javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

(11)   A (9) bekezdés nem alkalmazandó a WGS84 rendszerben megadott, következő földrajzi koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi területen:

(12)   Január 1. és március 31., valamint október 1. és december 31. között minden évben tilos bárminemű halászati tevékenységet folytatni a tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1342/2008/EK tanácsi rendelet (11) I. mellékletében meghatározott eszközök felhasználásával, az ICES VIa körzetnek a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt részén:

Sem a tengeri halászhajó kapitánya, sem a fedélzeten tartózkodó más személy nem kötelezheti a fedélzeten tartózkodó személyeket, illetve nem engedélyezheti számukra, hogy megkíséreljék a meghatározott területen lévő halak halászatát, vagy a kifogott halak kirakodását, átrakodását vagy a fedélzeten tartását.

(13)   Január 1. és december 31. között minden érintett tagállam fedélzeti megfigyelőprogramot hajt végre az (5), (6), (7) és (9) bekezdésben foglalt eltéréseket élvező hajók fogásaival és a visszadobásokkal kapcsolatos mintavétel céljából. A megfigyelőprogramokat a vonatkozó előírásokban foglalt kötelezettségek sérelme nélkül kell végrehajtani, és törekedni kell a közönségestőkehal-, a foltostőkehal- és a vékonybajszútőkehal-fogások és -visszadobások legalább 20 %-os pontossággal történő megbecsülésére.

(14)   Az érintett tagállamok minden évben jelentést készítenek a megfigyelőprogram hatálya alá tartozó hajók teljes fogásairól és visszadobásairól, és azt legkésőbb a következő naptári év február 1-jéig benyújtják a Bizottságnak.

(15)   A HTMGB tudományos szakvéleményének fényében a Bizottság legkésőbb 2015. január 1-jén, és azt követően legalább minden második évben értékeli a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal állományainak állapotát az (1) bekezdésben meghatározott területen, és adott esetben e cikk módosítására irányuló javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

29e. cikk

A közönséges tőkehal halászatára vonatkozó korlátozás az ICES VII alterületen

(1)   Minden évben a február 1-jétől március 31-ig tartó időszakban tilos halászati tevékenységet folytatni az ICES VII alterületen belül a következő statisztikai ICES-négyszögek alkotta területen: 30E4, 31E4, 32E3. Ez a tilalom nem alkalmazandó az alapvonaltól számított 6 tengeri mérföld szélességű sávban.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az ott említett területeken és időszakokban engedélyezett a cölöpökkel rögzített part menti hálókkal, fésű- és étikagyló-kotróhálókkal, húzóhálókkal és tengerparti vonóhálókkal, kézi horogsorokkal, gépesített orsós horogsorokkal, csapdákkal és kosarakkal folytatott halászati tevékenység, amennyiben:

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az említett bekezdésben meghatározott területen halászati tevékenység végezhető 55 milliméternél kisebb szembőségű hálókkal, amennyiben:

29f. cikk

A kék menyhal védelmére vonatkozó különös szabályok

(1)   Minden évben a március 1-jétől május 31-ig tartó időszakban tilos halászati utanként 6 tonnánál nagyobb mennyiségű kék menyhalat a fedélzeten tárolni az ICES VIa körzetnek a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt részén:

Nem foglalja magában a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területet:

(2)   Az (1) bekezdésben említett területekre való belépéskor és onnan történő kilépéskor a halászhajó parancsnoka feljegyzi a hajónaplóba a belépés és a kilépés dátumát, időpontját és pontos helyét.

(3)   Az (1) bekezdésben említett két területen, amennyiben egy hajón 6 tonna kék menyhal gyűlik össze:

(4)   A mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2347/2002/EK tanácsi rendelet (12) 8. cikkében említett, az (1) bekezdésben meghatározott területek egyikén tartózkodó halászhajókra kijelölt megfigyelők – az említett cikk (4) bekezdésében említett kötelezettségeiken túlmenően – megmérik a kék menyhal fogásainak megfelelő mintáiban található egyedeket, és meghatározzák az almintákban lévő halak ivarérettségét. A HTMGB szakvéleménye alapján a tagállamok részletes eljárásokat dolgoznak ki a mintavételre és az eredmények összevetésére.

(5)   Minden évben a február 15. és április 15. közötti időszakban tilos a fenékvonóhálók, kopoltyúhálók, illetve horogsorok használata a WGS84 koordináta-rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területen belül:

29g. cikk

Az ICES I és II alterület nemzetközi vizein folytatott vörösálsügér-halászatra vonatkozó intézkedések

(1)   A vörös álsügérnek az ICES I és II alterület nemzetközi vizein folyó célzott halászata kizárólag a július 1. és december 31. közötti időszakban engedélyezett olyan hajók számára, amelyek az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény területén alkalmazandó ellenőrzési és végrehajtási rendszer meghatározásáról és a 2791/1999/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. december 15-i 1236/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 3. cikkének 3. pontja szerinti fogalommeghatározásban szereplő NEAFC szabályozási területen korábban is folytattak vörösálsügér-halászatot.

(2)   A hajók a más halfajok halászata során fogott járulékos vörösálsügér-fogásukat a hajón lévő teljes fogás 1 %-ára korlátozzák.

(3)   Az e halászati területen fogott, belezett és fejezett – a japán metszést is ideértve – vörös álsügérekre alkalmazandó átváltási tényező 1,70.

(4)   Az 1236/2010/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve az ilyen halászatot folytató halászhajók parancsnokai naponta jelentést tesznek fogásukról.

(5)   Az 1236/2010/EU rendelet 5. cikkében foglalt rendelkezések teljesülése mellett a vörös álsügér halászatára vonatkozó engedély csak akkor érvényes, ha a hajók által az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott jelentéseket a 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően nyilvántartják.

(6)   A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajókon tudományos megfigyelők tudományos adatokat gyűjtsenek. Az összegyűjtött adatok tartalmazzák legalább a nemre, az életkorra és a testhosszra vonatkozó, mélységi bontásban megadott reprezentatív adatokat. Ezt az információt a tagállamok illetékes hatóságai elküldik az ICES-nek.

(7)   A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat arról, hogy a NEAFC titkársága mikor értesítette a NEAFC szerződő feleit a teljes kifogható mennyiség teljes mértékű kimerítéséről. E naptól kezdődően a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára megtiltják a vörös álsügér célzott halászatát.

29h. cikk

Az Irminger-tengeren és a vele szomszédos tengereken folytatott vörösálsügér-halászatra vonatkozó intézkedések

(1)   Tilos a vörös álsügér halászata az ICES V alterület nemzetközi vizein és az ICES XII és XIV alterület uniós vizein.

Az első albekezdéstől eltérve a május 11-től december 31-ig tartó időszakban a WGS84 rendszerben megadott következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt részen (a továbbiakban: a vörösálsügér-védelmi terület) engedélyezett a vörösálsügér-halászat:

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve uniós jogi aktussal engedélyezhető az Irminger-tengeren és a vele szomszédos tengereken található vörösálsügér-védelmi területen kívül folytatott vörösálsügér-halászat minden évben a május 11-től december 31-ig tartó időszakban, tudományos szakvélemények alapján, és amennyiben a NEAFC kidolgozott egy, az adott földrajzi területen élő vörös álsügérre vonatkozó helyreállítási tervet. Kizárólag azon uniós hajók vehetnek részt e halászatban, amelyeket a lobogójuk szerinti tagállam megfelelően felhatalmazott erre, és amelyekről az adott tagállam az 1236/2010/EU rendelet 5. cikkében előírtak szerint értesítette a Bizottságot.

(3)   Tilos a 100 milliméternél kisebb szembőségű vonóhálók használata.

(4)   Az e halászati területen fogott, belezett és fejezett – a japán metszést is ideértve – vörös álsügérekre alkalmazandó átváltási tényező 1,70.

(5)   A vörösálsügér-védelmi területen kívül halászati tevékenységet folytató halászhajó parancsnoka napi rendszerességgel, az egyes naptári napokon végzett halászati műveletek befejezését követően továbbítja az 1236/2010/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt fogási jelentést. A jelentés feltünteti a fogásokra vonatkozó utolsó közlés óta halászott, fedélzeten lévő fogásmennyiségeket.

(6)   Az 1236/2010/EU rendelet 5. cikkében foglalt rendelkezések teljesülése mellett a vörös álsügér halászatára vonatkozó engedély csak akkor érvényes, ha a hajók által benyújtott jelentések összhangban állnak az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével, és azokat a 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően nyilvántartják.

(7)   A (6) bekezdésben említett jelentéseket a vonatkozó előírásoknak megfelelően kell elkészíteni.

13.

A 30. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a 9. régióra.”

14.

A szöveg a következő 31a. cikkel egészül ki:

„31a. cikk

Elektromos halászat az ICES IVc és IVb körzetben

(1)   A 31. cikktől eltérve engedélyezhető a merevítőrudas zsákhálóval, elektromos áram felhasználásával folytatott halászat az ICES IVc és IVb körzetben a következő, a WGS84 koordináta-rendszerben megadott földrajzi pontokat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt területtől délre:

(2)   Elektromos áram felhasználásával folytatott halászat csak akkor engedélyezhető, ha:

15.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„32a. cikk

Fogáskezelési és kirakodási korlátozások a nyílt tengeri hajókon

(1)   A NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó, az 1236/2010/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott területen üzemelő, makréla-, hering- és fattyúmakréla-halászatot folytató nyílt tengeri hajók fedélzetén található vízleválasztók rácstávolsága legfeljebb 10 milliméter lehet.

A rácsokat hegesztéssel kell rögzíteni. Amennyiben a vízleválasztón rácsok helyett nyílások találhatók, az egyes nyílások átmérője nem haladhatja meg a 10 millimétert. A vízleválasztókhoz vezető csúszkák nyílásainak átmérője nem haladhatja meg a 15 millimétert.

(2)   A NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területeken üzemelő nyílt tengeri hajók esetében tilos a halaknak a puffertartályokból vagy a hűtött tengervíz-tartályokból történő, a biztonsági vonal alatti kirakodása.

(3)   A hajóparancsnok elküldi a lobogó szerinti tagállam illetékes halászati hatóságainak a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen üzemelő, makréla-, hering- és fattyúmakréla-halászatot folytató nyílt tengeri hajók fogáskezelési és kirakodási képességeihez kapcsolódó, a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai által hitelesített tervrajzokat, valamint azok módosításait. A hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságai rendszeresen ellenőrzik a benyújtott tervrajzok pontosságát. A tervrajzok másolatának mindenkor elérhetőnek kell lennie a fedélzeten.”

16.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„34a. cikk

Technikai védelmi intézkedések az Ír-tengeren

(1)   Február 14-től április 30-ig tilos fenéken vontatott vonóhálót, kerítőhálót vagy hasonló vontatott hálót, mindenféle kopoltyúhálót, tükörhálót, állítóhálót vagy hasonló rögzített hálót, vagy bármilyen, horgokat használó halászeszközt használni az ICES VIIa körzetnek a következő területekkel határolt részén:

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az ott említett területen és időszakon belül:

34b. cikk

A kopoltyúhálók használata az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben, az ICES VIII, IX, X alterületen és a XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részén

(1)   Az uniós halászhajók nem alkalmazhatnak fenékrögzítéses kopoltyúhálót, állítóhálót vagy tükörhálót olyan helyeken, ahol az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben és az ICES VIII, IX, X és XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részén a tenger térkép szerinti mélysége meghaladja a 200 métert.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a következő halászeszközök használata engedélyezhető:

(3)   Ez az eltérés azonban a NEAFC szabályozási területen nem alkalmazandó.

(4)   A fenékrögzítéses kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval halászó hajók részére, minden olyan helyen, ahol az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben és az ICES XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részén, valamint a VIII, IX és X alterületen a tenger térkép szerinti mélysége meghaladja a 200 métert, az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkének megfelelően halászati engedélyt kell kiadni.

(5)   A (2) bekezdés a), b), illetve d) pontjában említett eszközök közül egy időben csak az egyik tárolható a fedélzeten. A hajók az egyidejűleg kivethető hálócsoportok esetében engedélyezett maximális hossznál 20 %-kal hosszabb hálókat szállíthatnak.

(6)   A (4) bekezdésben említett halászati engedéllyel rendelkező hajó parancsnoka a kikötőből való indulás előtt és az oda való visszatérést követően a hajónaplóban rögzíti a hajókon szállított eszközök számát és hosszát, és elszámol a két mennyiség közötti esetleges különbséggel.

(7)   Az illetékes hatóságoknak jogukban áll eltávolítani a tengeren az ICES IIIa, IVa, Vb, VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk körzetben és az ICES XII alterületnek a ny. h. 27°-tól keletre eső részén, valamint a VIII, IX és X alterületen talált elhagyott eszközöket a következő esetekben:

(8)   A (4) bekezdésben említett halászati engedéllyel rendelkező hajó parancsnoka valamennyi halászati út során feljegyzi:

(9)   A (4) bekezdésben említett halászati engedély birtokában halászó hajók kizárólag a 2347/2002/EK rendelet 7. cikke szerinti, a tagállamok által kijelölt kikötőkben rakodhatnak ki.

(10)   A (2) bekezdés b) és d) pontjában említett halászeszközt használó hajók fedélzetén lévő cápamennyiség nem lehet több a fedélzeten tárolt tengeri élőlények élőtömegben mért összmennyiségének 5 %-ánál.

(11)   A Bizottság a HTMGB-vel való konzultációt követően végrehajtási aktusok útján úgy határozhat, hogy az ICES VIII, IX, X alterületen egy tagállam egyes halászati tevékenységeit mentesíti az (1)–(9) bekezdés alkalmazása alól, ha a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információból kiderül, hogy e halászati tevékenységek igen alacsony járulékos cápafogási és visszadobási mértékkel rendelkeznek.

34c. cikk

A Vizcayai-öbölben engedélyezett, egyes vontatott halászeszközökkel végzett halászat feltételei

(1)   Az ICES III, IV, V, VI és VII alterület és az ICES VIIIa, b, d, e körzet szürketőkehal-állományának helyreállítására vonatkozó kiegészítő technikai intézkedések megállapításáról szóló, 2002. március 19-i 494/2002/EK bizottsági rendelet (15) 5. cikkének (2) bekezdésében megállapított rendelkezésektől eltérve, a merevítőrudas zsákhálók kivételével engedélyezett a 70–99 milliméteres szembőségű vonóhálók, kerítőhálók és hasonló halászeszközök használata a 494/2002/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott területen, amennyiben az adott eszköz a XIVb. melléklettel összhangban rendelkezik négyzetes hálószemekből álló panellel.

(2)   Az ICES VIIIa és VIIIb körzetben történő halászat során engedélyezett szelektáló rács és hozzá illesztett részek használata a zsákvég előtt és/vagy 60 milliméteres vagy annál nagyobb szembőségű, négyzetes hálószemekből álló panel használata a zsákvég előtti toldat alsó részén. Az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkében és 9. cikkének (1) bekezdésében, valamint a 494/2002/EK rendelet 3. cikkének a) és b) pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók a vonóháló azon szakaszára, ahová az említett szelektáló eszközöket felszerelik.

34d. cikk

A NEAFC szabályozási területen található sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelmét célzó intézkedések

(1)   Tilos a fenékvonóhálóval és rögzített halászeszközökkel – ideértve a tengerfenéken rögzített kopoltyúhálókat, illetve horogsorokat – folytatott halászat a következő, a WGS84 rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területeken belül:

(2)   Ha a NEAFC szabályozási területén belüli új vagy meglévő fenékhalászati területeken folytatott halászati műveletek során az élő korall vagy az élő szivacs mennyisége hálónként meghaladja a 60 kg élő korall és/vagy 800 kg élő szivacs küszöbértéket, a hajónak tájékoztatnia kell erről a lobogó szerinti államát, be kell szüntetnie a halászatot, és legalább két tengeri mérföldre el kell távolodnia attól a helytől, amely a rendelkezésre álló adatok szerint a legközelebb van ezen fogás pontos helyéhez.

34e. cikk

Az ICES VIIc, VIIj, VIIk körzetben található sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelmét célzó intézkedések

(1)   Tilos a fenékvonóhálóval és rögzített halászeszközökkel – ideértve a tengerfenéken rögzített kopoltyúhálókat, illetve horogsorokat – folytatott halászat a következő, a WGS84 koordináta-rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területeken belül:

(2)   A sérülékeny mélytengeri élőhelyeknek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott védett területein halászó valamennyi nyílt tengeri hajónak szerepelnie kell az engedélyezett hajók jegyzékében, és az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban halászati engedéllyel kell rendelkeznie. Az engedélyezett hajók jegyzékében szereplő hajók kizárólag nyílt tengeri halászeszközöket tarthatnak fedélzetükön.

(3)   A sérülékeny mélytengeri élőhelyeknek az e cikk (1) bekezdésben meghatározott védett területén halászni szándékozó nyílt tengeri hajók a sérülékeny mélytengeri élőhelyek védett területére való belépési szándékukról négy órával a belépést megelőzően értesítik az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkének (15) bekezdése szerinti ír halászati felügyelő központot. Ezzel egyidejűleg bejelentik a fedélzetükön tárolt halmennyiséget is.

(4)   A sérülékeny mélytengeri élőhelyek (1) bekezdésben meghatározott védett területén halászó nyílt tengeri hajóknak az ilyen védett területen való tartózkodáskor teljes mértékben működőképes, biztonságos hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) kell rendelkezniük, amely teljes mértékben megfelel a vonatkozó előírásoknak.

(5)   A sérülékeny mélytengeri élőhelyek (1) bekezdésben meghatározott védett területén halászó nyílt tengeri hajók óránként VMS-jelentést készítenek.

(6)   A sérülékeny mélytengeri élőhelyek (1) bekezdésben meghatározott védett területén a halászatot befejező nyílt tengeri hajók a területről való távozásukkor tájékoztatják az ír halászati felügyelő központot. Ezzel egyidejűleg bejelentik a fedélzetükön tárolt halmennyiséget is.

(7)   A sérülékeny mélytengeri élőhelyek (1) bekezdésben meghatározott védett területén nyílt tengeri fajokra irányuló halászat során kizárólag 16–31 milliméter vagy 32–54 milliméter szembőségű halászhálók lehetnek a fedélzeten, illetve csak ilyen hálókkal folytatható halászat.

34f. cikk

Az ICES VIIIc körzetben található sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelmét célzó intézkedések

(1)   Tilos a fenékvonóhálóval és rögzített halászeszközökkel – ideértve a tengerfenéken rögzített kopoltyúhálókat, illetve horogsorokat – folytatott halászat a következő, a WGS84 rendszerben megadott koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonalak által határolt területen belül:

El Cachucho:

(2)   Az (1) bekezdésben említett tilalomtól eltérve azok a hajók, melyek 2006, 2007 és 2008 során fenékhorogsorral halásztak ezüstös tengericompóra, halászati hatóságaiktól – az 1224/2009/EK rendelet 7. cikkével összhangban – halászati engedélyt kaphatnak, amellyel halászhatnak az é. sz. 44° 00,00′-től délre. Az ilyen halászati engedéllyel rendelkező halászhajók teljes hosszuktól függetlenül kötelesek teljes mértékben működőképes, biztonságos, a vonatkozó előírásoknak megfelelő VMS-t használni az (1) bekezdésben meghatározott területen folytatott halászat során.

17.

A 38. cikket el kell hagyni.

18.

A 47. cikket el kell hagyni.

19.

A 850/98/EK rendelet I., IV., XII. és XIV. melléklete e rendelet mellékletével összhangban módosul.

20.

A szöveg a XIIa. és XIVa., XIVb., XIVc. és XIVd. melléklettel egészül ki.

20.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/23

(1)

A mezőgazdasági ágazatban azon nehézségek orvoslására szolgáló egyedi intézkedéseket, amelyek az Uniónak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 349. cikkében említett legkülső régiói kivételes helyzetéből fakadnak, a 247/2006/EK tanácsi rendelet (3) állapította meg. Ezek az intézkedések az egyes régiók részére szánt támogatási programok útján valósulnak meg, amely programok létfontosságú eszközök e régiók mezőgazdasági termékekkel való ellátása szempontjából. Mivel a jelenlegi intézkedéseket – többek között a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése miatt – naprakésszé kell tenni, a 247/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és helyette új rendeletet kell elfogadni.

(2)

Meg kell határozni azokat az alapvető célkitűzéseket, amelyeknek a megvalósításához az Unió legkülső régiói támogatását szolgáló rendszer hozzájárul.

(3)

Meg kell továbbá határozni a távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási programok (a továbbiakban: a POSEI programok) tartalmát, amelyet a szubszidiaritás elvével összhangban az érintett tagállamoknak a legmegfelelőbb földrajzi szinten kell megállapítaniuk, és amelyet az érintett tagállamoknak kell a Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtaniuk.

(4)

Az Unió legkülső régiói támogatását szolgáló rendszer célkitűzéseinek hatékonyabb megvalósítása érdekében a POSEI programoknak tartalmazniuk kell olyan intézkedéseket, amelyek garantálják a mezőgazdasági termékekkel való ellátást, valamint a helyi mezőgazdasági termelés fenntartását és fejlődését. Harmonizálni kell az érintett régiókra vonatkozó programozás szintjét, és rendszerbe kell foglalni a Bizottság és a tagállamok közötti partnerségi politikát.

(5)

A szubszidiaritás elvét alkalmazva és a rugalmasság érdekében – amely elvek a legkülső régiók támogatási rendszeréhez elfogadott programozási megközelítés alapját képezik – a tagállam által kijelölt hatóságok módosításokat javasolhatnak a programban, hogy az igazodjon a legkülső régiók valós helyzetéhez. Lehetővé kell tenni, hogy ezek a hatóságok módosíthassák a POSEI programokat az adminisztratív egyszerűsítés elvével összhangban, feltéve, hogy ezzel nem veszélyeztetik a POSEI programok hatékonyságát és az azokra vonatkozóan biztosított pénzügyi eszközöket. Ugyanezen szellemben a programok módosítására szolgáló eljárást hozzá kell igazítani az egyes módosítási típusok relevanciájának szintjéhez.

(6)

A legkülső régiók alapvető mezőgazdasági termékekkel való ellátásának biztosítása, valamint az e térségek rendkívül távoli elhelyezkedéséből fakadó többletköltségek mérséklése érdekében helyénvaló egyedi ellátási szabályokat bevezetni. A legkülső régiók kivételes földrajzi helyzetéből adódóan ugyanis az emberi fogyasztásra, feldolgozásra, valamint a mezőgazdasági input anyagnak szánt alapvető fontosságú termékekkel történő ellátás szállítási többletköltségekkel jár. A legkülső régiók gazdasági szereplői és termelői számára további korlátokat jelentenek ezenkívül a rendkívüli távoli fekvésből következő egyéb objektív tényezők, különösen a szigetjelleg és a kis terület, amelyek komolyan hátráltatják tevékenységüket. E hátrányok csökkenthetők ezen alapvető fontosságú termékek árának mérséklésével. Az egyedi ellátási szabályok ugyanakkor semmi esetre sem lehetnek a helyi termékek és azok fejlesztése sérelmére.

(7)

Ennek érdekében a Szerződés 28. cikkétől eltérve, egyes mezőgazdasági termékek harmadik országokból történő behozatalát mentesíteni kell az alkalmazandó behozatali vámok alól. Az Unió vámterületére aktív feldolgozási szabályok vagy vámraktározási eljárás keretében bekerülő termékeket – származásuk és a rájuk az Unió jogának rendelkezései alapján alkalmazandó vámkezelés figyelembevétele érdekében – az egyedi ellátási szabályok kedvezményeiben való részesedés céljából közvetlenül behozott termékeknek kell tekinteni.

(8)

Az árak legkülső régiókban történő csökkentésével, valamint a régiók nagyon távoli elhelyezkedéséből származó többletköltségek mérséklésével kapcsolatos célkitűzések hatékony megvalósítása céljából indokolt támogatni az Unió termékeinek a legkülső régiókba történő szállítását. A támogatásnak figyelembe kell vennie a legkülső régiókba történő szállítás többletköltségeit, a harmadik országokba irányuló kivitel esetén alkalmazott árakat, valamint a mezőgazdasági input anyagok és a feldolgozásra szánt termékek esetében a távoli elhelyezkedésből, különösen az elszigeteltségből, a kis területből, a nehéz domborzati és éghajlati viszonyaikból és a szigetek elszórtságából adódó többletköltségeket.

(9)

A hagyományos ágazatok támogatása annál is inkább szükséges, mert lehetővé teszi versenyképességük fenntartását az Unió piacán a harmadik országok által támasztott versennyel szemben. Programjaik kidolgozásakor a tagállamoknak ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben biztosítaniuk kell a legkülső régiókban folytatott mezőgazdasági tevékenységek sokféleségét is.

(10)

A legkülső régiók végfelhasználói kárára történő spekulációk elkerülése érdekében helyénvaló előírni, hogy csak a megbízható és kifogástalan piaci minőségű termékek támogathatóak az egyedi ellátási szabályok keretében.

(11)

Indokolt előírni a rendszer működésének szabályait, különös tekintettel a gazdasági szereplők nyilvántartása és egy tanúsítványrendszer létrehozására vonatkozóan, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (4) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) 130. és 161. cikkében előírt engedélyek mintájára.

(12)

Az egyedi ellátási szabályok hatálya alá tartozó műveletek nyomon követése szükségessé teszi az érintett termékek adminisztratív ellenőrzését a legkülső régiókba történő behozataluk vagy belépésük, valamint az innen történő kivitelük vagy elszállításuk alkalmával. Továbbá az egyedi ellátási szabályok céljainak elérése érdekében a szabályok gazdasági előnyeinek jelentkezniük kell a termelési költségek szintjén, és az árakat egészen a végfelhasználó szintjéig csökkenteniük kell. Ennélfogva helyénvaló előírni, hogy ezek csak abban az esetben nyújthatók, amennyiben hatékonyan fejtik ki hatásukat, ezért e célból megfelelő ellenőrzéseket kell folytatni.

(13)

Tekintettel arra, hogy az egyedi ellátási szabályok hatálya alá tartozó mennyiségek a legkülső régiók ellátási igényeire korlátozódnak, e szabályok nem gyengíthetik a belső piac megfelelő működését. Hasonlóképpen nem vezethetnek ezen egyedi ellátási szabályok a kereskedelem eltérítéséhez az érintett termékek körében. Ezért meg kell tiltani e termékeknek a legkülső régiókból történő továbbszállítását vagy kivitelét. Meg kell azonban engedni e termékek továbbszállítását vagy kivitelét, ha az egyedi ellátási szabályokból származó pénzügyi előny visszatérítésre kerül.

(14)

A feldolgozott termékek tekintetében indokolt a legkülső területek közötti kereskedelem engedélyezése annak érdekében, hogy e területek között kereskedelmi kapcsolatok jöhessenek létre. Figyelembe kell venni a regionális kereskedelem keretében zajló kereskedelmi forgalmat és a legkülső területeken az Unió többi részébe vagy harmadik országokba irányuló hagyományos kivitelt és szállításokat, és engedélyezni kell valamennyi ilyen régió számára a feldolgozott termékek hagyományos kereskedelmi forgalomnak megfelelő kivitelét. Az egyértelműség kedvéért e hagyományosan kivitt vagy továbbszállított mennyiségek meghatározása céljából meg kell határozni a referencia-időszakot.

(15)

Megfelelő intézkedéseket kell hozni az Azori-szigetek cukorfeldolgozó ágazata szükséges szerkezetátalakításának lehetővé tétele érdekében. Ezen intézkedéseknek figyelembe kell venniük azt, hogy az azori-szigeteki cukorágazat életképessé tételéhez biztosítani kell a termelés és feldolgozás bizonyos szintjét. Ennek fényében az Azori-szigetek részére kivételesen engedélyezni kell, hogy – az éves határértékek fokozatos csökkentése mellett – egy meghatározott, ötéves időszakban az Unió többi részébe szállítsák a hagyományos forgalmat meghaladó mennyiségű cukrot. Mivel az újraszállítható mennyiségek arányosak lesznek és szigorúan a helyi cukortermelés és -feldolgozás életképességének biztosításához szükséges mértékre korlátozódnak, az Azori-szigetekről származó, átmeneti cukorszállítás nem fogja hátrányosan érinteni az Unió belső piacát.

(16)

Az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek ellátására szánt, kvótán felüli cukor vonatkozásában továbbra is indokolt az importvámok alóli mentességi szabályok alkalmazása. Helyénvaló az Azori-szigetek számára engedélyezni azt is, hogy előzetes ellátási mérlege erejéig importvám-mentességet élvezzenek a nyers nádcukor tekintetében.

(17)

Az egyedi ellátási szabályok alapján a Kanári-szigetek ellátását eddig a 1901 90 99 KN-kód (növényi zsiradékot tartalmazó sovány tejpor) alá tartozó, ipari feldolgozásra szánt, sovány tejpor segítségével biztosították. Helyénvaló továbbra is lehetővé tenni az e termékkel való ellátást, amely termék a helyi táplálkozási szokások hagyományos részévé vált.

(18)

Mivel a rizst a helyi kereslet lefedésére nem kellő mennyiségben előállító Réunion táplálkozási szokásainak egyik alapvető eleme a rizs, és mivel a szigeten sok éve működnek rizsfeldolgozó és rizstisztító üzemek, helyénvaló továbbra is fenntartani e termék Réunion területére történő bevitelének teljes vámmentességét.

(19)

A legkülső régiók mezőgazdasági termelését támogató uniós politika számos terméket, valamint az e termékek előállítását, forgalmazását vagy feldolgozását elősegítő intézkedéseket foglalt magába. Az intézkedések hatékonynak bizonyultak, és biztosították, hogy a mezőgazdasági tevékenységek fennmaradjanak és fejlődjenek. Az Uniónak a továbbiakban is indokolt támogatnia a legkülső régiók környezeti, szociális és gazdasági egyensúlyának alapvető elemét jelentő termelést. A tapasztalat azt mutatja, hogy – a vidékfejlesztési politika mintájára – a helyi hatóságokkal való megerősített partnerség lehetővé teheti az érintett legkülső régiók sajátos problémáinak pontosabb megértését. Ennek megfelelően a helyi termelést továbbra is támogatni kell a POSEI programokon keresztül.

(20)

A legkülső régiókban előállított termékek forgalmazásának elősegítése érdekében helyénvaló az említett termékeknek az előállítási régión kívüli forgalmazását célzó támogatást nyújtani, figyelembe véve a legkülső régióknak a fogyasztói piacoktól való nagy távolságukból és a kettős tárolás szükségességéből fakadó jelentős többletköltségeit, amely tényezők jelentős, a belső piaci versenyképességüket érintő versenyhátrányt okoznak a legkülső régiók számára. Ezek a tényezők indokolják a POSEI rendszer felülvizsgálatának szükségességét a közeljövőben.

(21)

Helyénvaló meghatározni a helyi mezőgazdasági termelést támogató intézkedések megállapításához a POSEI programok keretében minimálisan feltüntetendő elemeket, különösen a hely bemutatását, a javasolt stratégiát, a célkitűzéseket és az intézkedéseket. Meg kell állapítani továbbá az ezen intézkedések és az egyéb uniós szakpolitikák összhangjának alapjául szolgáló elveket a támogatások közötti esetleges összeegyeztethetetlenségek és ellentmondások elkerülése érdekében.

(22)

A rendelet alkalmazása céljából a POSEI program tanulmányok, bemutatóprojektek, képzés és technikai segítségnyújtás finanszírozását szolgáló intézkedéseket is tartalmazhat.

(23)

A legkülső régiók mezőgazdasági termelőit ösztönözni kell, hogy továbbra is minőségi termékeket állítsanak elő, valamint támogatni kell ezek forgalmazását. E célból előnyösnek bizonyulhat az e rendelet által bevezetett embléma és az Unió által bevezetett egyéb formájú minőségi tanúsítványok használata.

(24)

A legkülső régiókban található egyes mezőgazdasági üzemek vagy feldolgozó és forgalmazó tevékenységet folytató vállalkozások komoly strukturális hiányosságokat mutatnak, és sajátos nehézségekkel küzdenek. Ezért az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (5) 26. cikkének (2) bekezdése és 28. cikkének (2) bekezdése a legkülső régiók egyes beruházástípusai esetében kedvezőbb támogatási mértékeket határoz meg.

(25)

Az 1698/2005/EK rendelet 27. cikkének (1) bekezdése mentesíti a legkülső régiókat az említett rendeletben említett erdészeti támogatás nyújtására vonatkozó korlátozás alól.

(26)

Az 1698/2005/EK rendelet meghatározza az évente agrár-környezetvédelmi kifizetés keretében rendelkezésre bocsátható legnagyobb összegeket. Figyelembe véve az Azori-szigetek egyes nagyon érzékeny legelőterületeinek egyedi környezeti helyzetét, valamint a mezőgazdasági földterület tájképének, biológiai sokféleségének és hagyományos jellegzetességeinek – nevezetesen a madeirai és kanári-szigeteki teraszos művelésű területeket – megőrzését, valamint a legkülső régiókban a kőfalak megóvását, rendelkezni kell arról, hogy meghatározott intézkedések esetében ezen összegek a kétszeresükre legyenek növelhetők.

(27)

A legkülső régiókban folytatott mezőgazdasági termelés – e területek távoli elhelyezkedéséből, ezenbelül azok távoli fekvéséből, szigetjellegéből, kis területéből, domborzatából és éghajlatából, valamint a gazdaság kisszámú terméktől való függéséből adódó – sajátos korlátainak enyhítése érdekében el lehet térni azon következetes bizottsági politikától, amely nem engedélyezi az állami működési támogatást a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek termelése, feldolgozása és forgalmazása tekintetében. A mezőgazdasági termelés alapvető szerepet játszik a vidéki területek dinamizálásában és a lakosság helyben tartásában, mivel a legkülső vidéki térségeket különösen érinti a népesség elöregedése, az alacsony népsűrűség és egyes esetekben az elnéptelenedés.

(28)

A legkülső régiókból származó mezőgazdasági termények növény-egészségügyi állapotát sajátos problémák érintik, így például az élősködők érkezése, amely a behozatal mennyiségének növekedésével, az éghajlati viszonyokkal, valamint az e területeken korábban alkalmazott megelőző intézkedések elégtelenségével függ össze. Indokolt ezért a károsítók – többek között fenntartható biológiai, a környezetet tiszteletben tartó módszerekkel is történő – leküzdésére irányuló programokat létrehozni, és meghatározni az Unió e programok megvalósításában való pénzügyi részvételét, figyelembe véve, hogy a többéves pénzügyi keretben a tervek szerint e programok finanszírozása 2014-től egy másik költségvetési fejezet alá fog tartozni.

(29)

A Madeirán és a Kanári-szigeteken a leginkább elterjedt mezőgazdasági kultúrát jelentő – és az Azori-szigetek számára is nagyon fontos – szőlőtermesztés fenntartása gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból elengedhetetlen. A termelés támogatásának elősegítése céljából e régiókban a szőlőtermő területek termelésből való végleges kivonására adott támogatást, az 1234/2007/EK rendeletben előírt piaci mechanizmusokat és a Kanári-szigetek esetében a telepítési jogok rendszerét nem célszerű alkalmazni. Mindamellett a Kanári-szigeteken lehetővé kell tenni a krízislepárlás alkalmazását abban az esetben, ha minőségi problémák miatt a piacon rendkívüli zavarok jelentkeznek. Ezenkívül Madeirának és az Azori-szigeteknek az 1234/2007/EK rendelet által tiltott hibrid szőlőfajtákkal telepített területein műszaki és társadalmi-gazdasági nehézségek akadályozták az előírt határidőben történő teljes átállást. Az ezen szőlőterületekről származó bor kizárólag a helyi hagyományos borfogyasztást szolgálhatja.

(30)

Az Azori-szigeteken a tejágazat szerkezetátalakítása még nem fejeződött be. Tekintettel arra, hogy az Azori-szigetek nagymértékben függnek a tejtermeléstől, és ehhez még a legkülső régióbeli földrajzi helyzetükből eredő egyéb hátrányok és a gazdaságos helyettesítő termelés hiánya is hozzájárul, fenn kell tartani az 1234/2007/EK rendelet egyes rendelkezéseitől való eltérést a tej- és tejtermékek többletilletéke tekintetében.

(31)

Tekintettel arra, hogy az azori-szigeteki tejtermelés, mint a gazdaság, a társadalmi stabilitás, a környezetminőség és a területhasználat egyik fő motorja, pótolhatatlanul fontos, a POSEI programok a legjobb eszközök azon intézkedések elfogadása céljából, amelyek a termelés fenntartásához szükségesek.

(32)

A tehéntejágazat komoly strukturális problémái és a megváltozott gazdasági környezethez való alkalmazkodás nehézségei miatt Madeirán és Réunion szigetén a tehéntejtermelés számára nyújtott támogatás nem volt elegendő a hazai és a külső ellátás egyensúlyának biztosításához. Következésképpen az Unióból származó tejporból előállított UHT-tej előállítását továbbra is engedélyezni kell a helyi fogyasztás nagyobb fokú kielégítése érdekében, amennyiben ez az intézkedés nem gördít akadályokat az összes helyben termelt tej begyűjtése és értékesítése, továbbá a helyi termelés kiterjesztésének előmozdítására irányuló erőfeszítések elé. A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében elő kell írni, hogy a tejporból előállított UHT-tej címkéjén forgalmazáskor fel kell tüntetni az előállítási módot. E rendelkezés alkalmazhatóságát Martinique-on, Guyanában és Guadeloupe-on is biztosítani kell, mihelyt Franciaország erre irányuló kérelmet terjeszt elő, amelyet azzal indokol, hogy a helyi szereplők szeretnének e rendelkezések kedvezményezettjeivé válni, illetve képesek fejleszteni a tejágazatot.

(33)

A helyi termelés ösztönzők segítségével történő fenntartásának szükségessége indokolja az 1234/2007/EK rendelet Franciaország tengerentúli megyéiben és Madeirán történő alkalmazásának mellőzését. Ezt a mentességet Madeira esetében 4 000 tonnás határon belül kell megállapítani.

(34)

A helyi fogyasztási szükségletek kielégítése érdekében elő kell mozdítani a legkülső régiók közötti kereskedelmet. Ösztönözni szükséges valamennyi legkülső régió többlettermelésének – így tej, marhahús és fiatal tenyészmarhák Azori-szigetekről történő – kivitelét az ezekben hiányt szenvedő legkülső régiókba, a kereskedelem erősítése érdekében, egyszersmind elejét véve annak, hogy ez a helyi termelés növekedésének kárára váljon. Emellett biztosítani kell a tisztességes és méltányos kereskedelemhez szükséges feltételeket.

(35)

Helyénvaló támogatni a hagyományos állattenyésztés területén végzett tevékenységeket. Franciaország tengerentúli megyéiben és Madeirán a helyi fogyasztói igények kielégítése érdekében bizonyos feltételek mellett és maximális éves kereten belül engedélyezni kell harmadik országokból származó hímivarú szarvasmarhák vámmentes behozatalát helyi hizlalás céljából.

(36)

Indokolt továbbra is fenntartani a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (6) által bevezetett azon lehetőséget, hogy Portugália átruházzon bizonyos, az anyatehénre vonatkozó támogatásokat illető jogokat a szárazföldről az Azori-szigetekre, és ezen eszközt a legkülső régiók támogatási intézkedéseivel összefüggésben ki kell igazítani.

(37)

A dohánytermesztés a Kanári-szigeteken történelmi jelentőséggel bír. Gazdasági szempontból a dohányfeldolgozás továbbra is a régió egyik fő ipari tevékenysége. Társadalmi szempontból a dohány rendkívül munkaigényes kultúrnövény, amelynek termesztése kis gazdaságokban történik. Ugyanakkor, mivel ez a kultúra nem elég nyereséges, fennáll a veszélye annak, hogy a dohánytermesztés megszűnik. A dohánytermesztés ugyanis jelenleg egy kis területre korlátozódik La Palma szigetén, ahol a szivarelőállítás kisipari módszerekkel történik. Spanyolország számára ezért helyénvaló engedélyezni, hogy az uniós támogatás mellett továbbra is támogatást nyújtson e hagyományos kultúra fennmaradásához, ezáltal segítve a ráépülő kisipari tevékenységet. Ezenfelül a dohánytermékek ipari előállításának fenntartása érdekében a nyers- és félig feldolgozott dohány Kanári-szigetekre történő behozatalának évi 20 000 tonna kierezett nyersdohánynak megfelelő határig továbbra is vámmentesnek kell maradnia.

(38)

E rendelet végrehajtása a legkülső régiók által élvezett eddigi egyedi támogatások szintjét nem érintheti. A megfelelő intézkedések végrehajtásához a tagállamoknak rendelkezniük kell az Unió által az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében a 247/2006/EK rendelet keretén belül már megítélt támogatásnak megfelelő összegekkel.

(39)

Tekintettel a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalásoknak és a közös agrárpolitika módosításainak a legkülső régiókra gyakorolt esetleges hatásaira, külön figyelmet kell fordítani e régiók sajátosságaira az e tárgyalásokkal és módosításokkal kapcsolatban készített elemzések, tanulmányok és értékelések keretében.

(40)

2006 óta a legkülső régiók némelyikében, különösen az Azori-szigeteken és Franciaország tengerentúli megyéiben növekedett az alapvető termékek iránti kereslet az állatállomány bővülése és a demográfiai nyomás következtében. Ezért növelni kell a költségvetés azon részét, amelyet a tagállamok az érintett térségek egyedi ellátási szabályai céljára felhasználhatnak.

(41)

A legkülső régiók szociális-gazdasági szerkezete nagyon törékeny, és egyes régiók esetében gyakran nagymértékben függ a banánágazattól, amely önmaga is a versenyképesség hiánya és a változó piaci feltételekre való válaszadás nehézségei miatt szenved. A banánágazat számára a POSEI-ből juttatott költségvetést ezért növelni kell egy egyszeri, korlátozott összeggel, amelyet a 2013-as pénzügyi évben kell kifizetni a banántermelők részére.

(42)

Az e rendelet által létrehozott rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a jogi aktusoknak a Szerződés 290. cikkének megfelelő elfogadására vonatkozó hatáskört át kell ruházni a Bizottságra e rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumok egyidejű, kellő időben és megfelelő módon történő továbbításáról az Európai Parlament és a Tanács részére.

(43)

A POSEI rendszer tagállamokon belüli egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása, valamint a verseny torzulása és a gazdasági szereplők közötti hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kell gyakorolni.

(44)

A tervezett intézkedések gyors alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

a)

a legkülső régiók ellátásának biztosítása az emberi fogyasztás vagy a feldolgozás szempontjából, valamint mezőgazdasági input anyagként alapvető fontosságú termékekkel, mérsékelve a rendkívül távoli elhelyezkedésből fakadó többletköltségeket a helyi termelés és annak növekedése sérelme nélkül;

b)

az állattenyésztési és a diverzifikációs növénytermesztési ágazatok hosszú távú jövőjének biztosítása és fejlesztése a legkülső régiókban, beleértve a termelést, a feldolgozást és a helyi termékek forgalmazását;

c)

a hagyományos mezőgazdasági tevékenység fejlesztésének fenntartása és versenyképességének erősítése a legkülső régiókban, beleértve helyi termények és termékek termelését, feldolgozását és forgalmazását.

a)

egyedi ellátási szabályok a III. fejezet szerint; és

b)

a helyi mezőgazdasági termelést támogató egyedi intézkedések a IV. fejezet szerint.

a)

közös piacszervezés keretében bevezetett támogatási vagy segélyezési rendszerek kiegészítő támogatása, kivéve, rendkívüli, objektív kritériumokkal alátámasztott esetekben;

b)

kutatási projektek vagy kutatási projektek támogatását célzó intézkedések, valamint az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozat (8) keretében uniós támogatásra jogosult intézkedések támogatása;

c)

az 1698/2005/EK rendelet hatálya alá tartozó intézkedések támogatása.

a)

az intézkedések végrehajtásának ütemterve és a rendelkezésre bocsátandó forrásokat összefoglaló általános, éves tájékoztató pénzügyi táblázat;

b)

a programok különböző intézkedései összeegyeztethetőségének és összhangjának igazolása, valamint a nyomon követés és az értékelés céljából alkalmazott kritériumok és mennyiségi mutatókkal való összeegyeztethetőség és összhang igazolása;

c)

a programok hatékony és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében tett lépések, ideértve a tájékoztatási, a nyomonkövetési és az értékelési intézkedéseket, valamint a program értékelését szolgáló mennyiségi mutatók meghatározása;

d)

a programok végrehajtásában hatáskörrel rendelkező hatóságok és felelős szervezetek, valamint a megfelelő szintű hatóságok vagy kapcsolódó szervek és társadalmi-gazdasági partnerek megnevezése, valamint a lefolytatott egyeztetések eredménye.

a)

a legkülső régiók sajátos szükségletei, valamint a feldolgozásra szánt termékek és a mezőgazdasági input anyagok esetében a minőségi követelmények;

b)

az Unió más részeivel folytatott kereskedelem;

c)

a tervezett támogatás gazdasági vonatkozásai;

d)

annak biztosítása, hogy a meglévő helyi termelést nem destabilizálják és fejlődését nem akadályozzák.

a)

harmadik országokba exportálnak vagy az Unió többi részébe szállítanak, a hagyományos kivitelt és hagyományos szállítást meg nem haladó mennyiségben. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el ezen mennyiségeknek az átlagos szállítás és kivitel alapján való meghatározására, a 2005 és 2012 közötti időszak három legjobb évének ellenőrzött átlagát alapul véve. E végrehajtási aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni;

b)

regionális kereskedelem keretében harmadik országokba exportálnak;

c)

az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek között szállítanak;

d)

Franciaország tengerentúli megyéi között szállítanak.

a)

fogyasztás céljából a 1701 KN-kód alá tartozó fehér cukorként Madeirára és a Kanári-szigetekre beléptetett cukor;

b)

az Azori-szigeteken a 1701 12 10 KN-kód alá tartozó nyerscukorként (nyers répacukorként) finomított és ott elfogyasztott cukor.

a)

visszatérítteti a gazdasági szereplő számára biztosított előnyt;

b)

a kötelezettségszegés súlyosságától függően a gazdasági szereplő nyilvántartásba vételét ideiglenesen felfüggeszti vagy visszavonja.

a)

a jelenlegi mezőgazdasági termelési helyzet mennyiségi leírása, figyelembe véve a rendelkezésre álló értékelések eredményeit, bemutatva az aránytalanságokat, a hiányokat és a fejlesztési lehetőségeket, a rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrásokat és a korábban végrehajtott tevékenységek legfontosabb eredményeit;

b)

a javasolt stratégia leírása, prioritások meghatározása és számszerűsített általános és működési célkitűzések, valamint a gazdasági, környezeti és szociális – ideértve a foglalkoztatást is – területen várható hatások felmérése;

c)

a tervezett intézkedések leírása, különös tekintettel a program megvalósítása érdekében folyósítandó támogatásokra, valamint adott esetben az érintett intézkedések előkészítésével, megvalósításával vagy módosításával kapcsolatos tanulmányokra, bemutatóprojektekre, képzési tevékenységre és technikai segítségnyújtásra vonatkozó igényekről szóló információkra;

d)

a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének d) pontja értelmében közvetlen kifizetésnek minősülő támogatások listája;

e)

az egyes intézkedésekre megállapított támogatás összege, továbbá az egyes fellépésekre előzetesen megállapított összeg a program által megfogalmazott célkitűzések közül egy vagy több elérése érdekében.

a)

a kedvezményezettek;

b)

a támogathatóság feltételei;

c)

a támogatás egységnyi összege.

a)

az uniós pénzügyi hozzájárulást és a támogatás összegét;

b)

az uniós finanszírozásra jogosult intézkedéseket.

a)

a 2401 KN-kód alá tartozó dohány; valamint

b)

a következő vámtarifa-alszám alá tartozó dohányfélék:

a)

22. cikk; és

b)

24. cikk, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alkalmazásának kezdetétől.

—

:

Franciaország tengerentúli megyéiben

:

278,41 millió EUR,

—

:

Azori-szigetek és Madeira

:

106,21 millió EUR,

—

:

Kanári-szigetek

:

268,42 millió EUR.

—

:

Franciaország tengerentúli megyéiben

:

26,9 millió EUR,

—

:

Azori-szigetek és Madeira

:

21,2 millió EUR,

—

:

Kanári-szigetek

:

72,7 millió EUR.

—

:

Franciaország tengerentúli megyéiben

:

18,52 millió EUR,

—

:

Azori-szigetek és Madeira

:

1,24 millió EUR,

—

:

Kanári-szigetek

:

20,24 millió EUR.

20.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/41

(1)

Az 1405/2006/EK tanácsi rendelet (3) egyedi mezőgazdasági intézkedéseket állapított meg a kisebb égei-tengeri szigetek sajátos földrajzi helyzetéből adódó nehézségek orvoslása céljából. Ezek az intézkedések egy olyan támogatási program keretében kerültek végrehajtásra, amely alapvetően fontos e szigetek mezőgazdasági termékekkel való ellátásához és a helyi mezőgazdasági termelés támogatásához. A jelenlegi intézkedések szükséges naprakésszé tétele miatt – ami többek között a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből fakad – az 1405/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és helyette új rendeletet kell elfogadni.

(2)

Meg kell határozni azokat az alapvető célkitűzéseket, amelyek megvalósításához a kisebb égei-tengeri szigetek támogatását szolgáló rendszer hozzájárul.

(3)

Meg kell továbbá határozni a kisebb égei-tengeri szigetek támogatására irányuló program (a továbbiakban: a támogatási program) tartalmát, amelyet a szubszidiaritás elvével összhangban Görögországnak a legmegfelelőbb földrajzi szinten kell megállapítania, és amelyet Görögországnak kell a Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtania.

(4)

A kisebb égei-tengeri szigetek támogatását célzó rendszer célkitűzéseinek hatékonyabb megvalósítása érdekében a támogatási programnak tartalmaznia kell olyan intézkedéseket, amelyek garantálják a mezőgazdasági termékekkel való ellátást, valamint a helyi mezőgazdasági termelés fenntartását és fejlődését. Indokolt összehangolni a programozás szintjét és a Bizottság és Görögország közötti partnerségi megközelítést következetesen alkalmazni. A Bizottságnak eljárásokat és mutatókat kell elfogadnia a program zökkenőmentes végrehajtásának és megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében.

(5)

A szubszidiaritás elvét alkalmazva és a rugalmasság szellemében – amely elvek a kisebb égei-tengeri szigetek támogatási rendszeréhez elfogadott programozási megközelítés alapját képezik – a Görögország által kijelölt hatóságok a programra vonatkozóan módosításokat javasolhatnak azért, hogy az igazodjon e szigetek valós helyzetéhez. E célból ösztönözni kell az illetékes helyi és regionális hatóságok, valamint a többi érdekelt fél fokozottabb részvételét. E szemléletet követve a program módosítására irányuló eljárást hozzá kell igazítani az egyes módosítási típusok relevanciájának mértékéhez.

(6)

Néhány kisebb égei-tengeri sziget sajátos földrajzi elhelyezkedése szállítási többletköltségeket eredményez azon termékek vonatkozásában, amelyek emberi fogyasztás vagy feldolgozás céljára, illetőleg mezőgazdasági input anyagként alapvetően szükségesek. Ezen túlmenően a szigetjellegből és a piacoktól való távolságból eredő objektív körülmények további nehézségeket okoznak ezeken az égei-tengeri szigeteken a gazdasági szereplők és a termelők számára, amely tényezők jelentős mértékben akadályozzák tevékenységüket. A gazdasági szereplőket és a termelőket egyes esetekben „kettős szigetjelleg” is sújtja, vagyis az, hogy az ellátás más szigeteken keresztül történik. Ezek a hátrányok az érintett alapvető termékek árának mérséklésével csökkenthetők. Ezért a kisebb égei-tengeri szigetek ellátásának biztosítására, a szigetjellegükből, kis területükből, valamint a piacoktól való távolságukból adódó többletköltségek enyhítésére indokolt egyedi ellátási szabályokat bevezetni.

(7)

A kisebb égei-tengeri szigeteken tapasztalt problémákat súlyosbítja e szigetek kis területe. A tervezett intézkedések hatékonyságának biztosításához fontos, hogy ezek az intézkedések Kréta és Evia kivételével az összes égei-tengeri szigetre vonatkozzanak.

(8)

Annak érdekében, hogy az árak csökkentésére irányuló célkitűzés megvalósítható legyen a kisebb égei-tengeri szigeteken, valamint, hogy – az uniós termékek versenyképességének megőrzése mellett – mérsékelni lehessen a szigetjellegből, e szigetek kis területéből, valamint a piacoktól való távolságukból eredő többletköltségeket, támogatást kell nyújtani az uniós termékek kisebb égei-tengeri szigetekre történő szállításához. E támogatásnak figyelembe kell vennie a kisebb égei-tengeri szigetekre történő szállítás többletköltségeit és – a mezőgazdasági input anyagok, valamint a feldolgozásra szánt termékek esetében – a szigetjellegből, kis területből és a piacoktól való távolságból eredő többletköltségeket.

(9)

A kisebb égei-tengeri szigetek végfelhasználói számára káros spekulációk elkerülése végett helyénvaló előírni, hogy az egyedi ellátási szabályok csak a megbízható és kifogástalan piaci minőségű termékekre vonatkozzanak.

(10)

Mivel az egyedi ellátási szabályok hatálya alá tartozó mennyiségek kizárólag a kisebb égei-tengeri szigetek ellátási igényének kielégítését szolgálják, e szabályok nem érintik hátrányosan a belső piac szabályszerű működését. Az egyedi ellátási szabályokból eredő gazdasági előnyök továbbá nem eredményezhetik az érintett termékek kereskedelmének eltérülését. Ennek érdekében indokolt megtiltani e termékeknek a kisebb égei-tengeri szigetekről történő továbbszállítását vagy kivitelét. Meg kell azonban engedni e termékek továbbszállítását vagy kivitelét abban az esetben, ha az egyedi ellátási szabályokból származó előnyt visszatérítik.

(11)

A feldolgozott termékek tekintetében indokolt a kisebb égei-tengeri szigetek közötti kereskedelmet engedélyezni, és e termékek szállítási költségeit csökkenteni annak érdekében, hogy e szigetek között kereskedelmi kapcsolatok jöhessenek létre. Helyénvaló továbbá figyelembe venni a regionális kereskedelem keretében zajló kereskedelmi forgalmat és e szigeteknek az Unió többi részébe vagy harmadik országokba irányuló hagyományos kivitelét és szállításait, és engedélyezni kell a feldolgozott termékek hagyományos kereskedelmi forgalomnak megfelelő kivitelét.

(12)

Az egyedi ellátási intézkedések célkitűzéseinek elérése érdekében az intézkedések gazdasági előnyeit a termelési költségek tekintetében kell meghatározni, és az árakat a végfelhasználó szintjéig csökkenteni kell. Ezért ezek abban az esetben nyújthatók, amennyiben hatékonyan fejtik ki hatásukat, és megfelelő ellenőrzéseket kell folytatni.

(13)

Indokolt előírni a rendszer működésének szabályait, különös tekintettel a gazdasági szereplők nyilvántartására és egy tanúsítványrendszer létrehozására vonatkozóan, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (4) 161. cikkében előírt engedélyek mintájára.

(14)

A kisebb égei-tengeri szigetek mezőgazdasági termelését támogató, az 1405/2006/EK rendelettel létrehozott uniós politika számos termékre vonatkozott és sok olyan intézkedést foglalt magában, amelyek e termékek előállításának, forgalmazásának vagy feldolgozásának támogatására irányultak. Az intézkedések hatékonynak bizonyultak és biztosították, hogy a mezőgazdasági tevékenységek fennmaradjanak és fejlődjenek. Az Uniónak továbbra is támogatnia kell azokat a termelési formákat, amelyek kulcsszerepet játszanak a kisebb égei-tengeri szigetek környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági egyensúlyában. A tapasztalatok szerint – a vidékfejlesztési politikához hasonlóan – a helyi hatóságokkal kialakított szorosabb együttműködés segíthet célzottabb módon megoldani a szigeteket érintő egyedi problémákat. Ezért az első ízben az 1405/2006/EK rendelettel létrehozott támogatási program révén indokolt továbbra is támogatást nyújtani a helyi termelésnek. E tekintetben a hangsúlyt a hagyományos mezőgazdasági örökség, valamint a termelési eljárások, illetve a helyi és biotermékek hagyományos jellemzőinek megőrzésére kell helyezni.

(15)

A helyi mezőgazdasági termelés támogatására irányuló intézkedések megállapítása érdekében helyénvaló meghatározni a támogatási programok keretében minimálisan megadandó elemeket, különösen a hely bemutatását, a javasolt stratégiát, a célkitűzéseket és az intézkedéseket. A támogatások összeegyeztethetetlensége és a támogatások közötti átfedések elkerülése céljából pontosítani kell azokat az elveket is, amelyek biztosítják a szóban forgó intézkedések összhangját az Unió egyéb szakpolitikáival.

(16)

E rendelet alkalmazása céljából a támogatási program tanulmányok, bemutatóprojektek, képzés és technikai segítségnyújtás finanszírozását szolgáló intézkedéseket is tartalmazhat.

(17)

A kisebb égei-tengeri szigetek mezőgazdasági termelőit ösztönözni kell a minőségi termékek előállítására, és támogatni kell e termékek forgalomba hozatalát.

(18)

A kisebb égei-tengeri szigeteken folytatott mezőgazdasági termelés – a szigetjellegből, a szigetek kis területéből, hegyvidéki domborzatából és éghajlatából, valamint a gazdaság kis számú terméktől való függéséből és a piacoktól való távolságából adódó – sajátos korlátainak enyhítése érdekében el lehet térni attól a következetes bizottsági politikától, amely nem engedélyezi az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek előállítására, feldolgozására, forgalomba hozatalára vagy szállítására vonatkozó állami támogatás nyújtását.

(19)

E rendelet végrehajtása nem érintheti hátrányosan azon egyedi támogatás szintjét, amelyben a kisebb égei-tengeri szigetek ez idáig részesültek. A megfelelő intézkedések végrehajtásához ezért Görögország számára továbbra is rendelkezésre kell bocsátani az Unió által az 1405/2006/EK rendelet alapján már megítélt támogatásnak megfelelő összegeket.

(20)

Az állatállomány bővülése és a demográfiai nyomás következtében a kisebb égei-tengeri szigeteken 2007 óta nőtt az alapvető termékek iránti kereslet. Ezért növelni kell a költségvetés azon részét, amelyet Görögország a kisebb égei-tengeri szigetek egyedi ellátási szabályai céljára felhasználhat.

(21)

A támogatási program előző évi végrehajtásának Görögország általi teljes körű értékelése és a teljes éves értékelő jelentés Bizottság részére történő benyújtásának lehetővé tétele céljából a szóban forgó jelentés benyújtási határidejét indokolt a referenciaévet követő év június 30. napjáról szeptember 30. napjáig meghosszabbítani.

(22)

A Bizottságot fel kell kérni, hogy legkésőbb 2016. december 31-ig, majd azt követően ötévente általános jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet végrehajtása érdekében hozott intézkedések hatásáról, amely jelentést adott esetben megfelelő ajánlások egészítik ki.

(23)

Az e rendelet által bevezetett rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítésére vagy módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(24)

Annak érdekében, hogy a kisebb égei-tengeri szigetek támogatását célzó rendszer ugyanúgy kerüljön végrehajtásra, mint ahogyan az más hasonló programok esetében is történt, továbbá a verseny torzulásának és a gazdasági szereplők közötti hátrányos megkülönböztetésnek az elkerülése céljából a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni.

(25)

Az előirányzott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

a)

a szigetjellegből, a kis területből és a piacoktól való távolságból adódó többletköltségek mérséklése által a kisebb szigetek ellátásának biztosítása olyan termékek tekintetében, amelyek alapvető fontosságúak az emberi fogyasztás vagy a feldolgozás szempontjából, illetve mezőgazdasági input anyagként;

b)

a mezőgazdasági tevékenység megőrzése és fejlesztése a kisebb szigeteken, beleértve a nyers és feldolgozott helyi termékek előállítását, feldolgozását, forgalmazását és szállítását.

a)

egyedi ellátási szabályok a III. fejezet szerint; és

b)

a helyi mezőgazdasági termelést támogató egyedi intézkedések a IV. fejezet szerint.

a)

a piac közös szervezésére vonatkozó jövedelemtámogatási vagy támogatási rendszer kiegészítő támogatása, kivéve az objektív kritériumok alapján indokolt kivételes esetekben;

b)

kutatási projektek vagy kutatási projektek támogatását célzó intézkedések, valamint az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozat (6) keretében uniós támogatásra jogosult intézkedések támogatása;

c)

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (7) hatálya alá tartozó intézkedések támogatása.

a)

az intézkedések megvalósításának ütemtervét és egy általános, éves szintű indikatív finanszírozási táblázatot, amely bemutatja a rendelkezésre bocsátandó forrásokat;

b)

a különféle programintézkedések összeegyeztethetőségének és összhangjának igazolását, valamint a nyomon követés és az értékelés céljából alkalmazott kritériumok és mennyiségi mutatók meghatározását;

c)

a program hatékony és megfelelő végrehajtása érdekében hozott rendelkezéseket, ideértve a tájékoztatási, a nyomonkövetési és az értékelési intézkedéseket is, valamint a program értékelésére szolgáló mennyiségi mutatók meghatározását;

d)

az illetékes hatóságok és a programok végrehajtásáért felelős szervezetek megjelölését, a hatóságok vagy kapcsolódó szervek és a társadalmi-gazdasági partnerek megfelelő szinten történő kijelölését, valamint a lefolytatott egyeztetések eredményét.

a)

a kisebb szigetek egyedi igényeit és az előírt minőségi követelményeket;

b)

a görög szárazföldi kikötőkkel bonyolított és az égei-tengeri szigetek közötti hagyományos kereskedelmi forgalmat;

c)

a javasolt támogatás gazdasági vonatkozásait;

d)

adott esetben annak szükségességét, hogy a helyi termékek fejlődését semmi se akadályozza.

a)

harmadik országokba exportálnak vagy az Unió többi részébe szállítanak a hagyományos kivitelt és hagyományos szállítást meg nem haladó mennyiségben;

b)

regionális kereskedelem keretében a Bizottság által meghatározandó célállomásoknak és részletes rendelkezéseknek megfelelően harmadik országokba exportálnak;

c)

a kisebb szigetek között szállítanak.

a)

visszaköveteli a gazdasági szereplőnek nyújtott előnyt;

b)

a kötelezettségszegés súlyosságától függően ideiglenesen felfüggeszti vagy visszavonja a gazdasági szereplő nyilvántartásba vételét.

a)

a jelenlegi mezőgazdasági termelési helyzet mennyiségi leírása, figyelembe véve a rendelkezésre álló értékelések eredményeit, rámutatva az aránytalanságokra, a hiányokra és a fejlesztési lehetőségekre, valamint a mobilizált pénzügyi forrásokra;

b)

a javasolt stratégia leírása, prioritások meghatározása és számszerűsített általános és működési célkitűzések, valamint a gazdasági, környezeti és szociális – ideértve a foglalkoztatást is – területen várható hatások felmérése;

c)

a tervezett intézkedések leírása, különös tekintettel a megvalósításuk érdekében nyújtandó támogatásokra, valamint adott esetben az érintett intézkedések előkészítésével, megvalósításával vagy módosításával kapcsolatos tanulmányokra, bemutatóprojektekre, képzési tevékenységre és technikai segítségnyújtásra vonatkozó igényekről szóló információkra;

d)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (10) 2. cikkének d) pontja értelmében közvetlen kifizetésnek minősülő támogatások listája;

e)

az egyes intézkedésekre megállapított támogatás összege, továbbá az egyes fellépésekre előzetesen megállapított összeg a program által megfogalmazott célkitűzések közül egy vagy több elérése érdekében.

a)

a kedvezményezetteket;

b)

a támogathatóság feltételeit;

c)

a támogatás egységösszegét.