ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2013.060.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 60

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

56. évfolyam
2013. március 2.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 167/2013/EU rendelete (2013. február 5.) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről ( 1 )

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről ( 1 )

52

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2013/106/EU

 

*

Az Európai Tanács határozata (2012. május 11.) a Szerződéseknek az ír kormány által javasolt, az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolandó jegyzőkönyv formájában történő módosításának a tagállamok kormányai képviselőinek konferenciája általi megvizsgálásáról és a konvent összehívásának mellőzéséről

129

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

131

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelethez ( HL L 201., 2012.7.27. )

140

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 60/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 167/2013/EU RENDELETE

(2013. február 5.)

a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A belső piac előmozdítása érdekében a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) a traktorok, pótkocsijaik és cserélhető vontatott berendezéseik tekintetében átfogó uniós típus-jóváhagyási rendszert vezetett be.

(2)

Az Unió belső piaca fejlesztésének és működésének céljából indokolt a tagállamok jóváhagyási rendszereit a teljes harmonizáció elvén alapuló EU-típusjóváhagyási rendszerrel felváltani, kellően figyelembe véve a költség-haszon megfontolásokat, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra.

(3)

Az Európai Parlament kérésére, valamint a típus-jóváhagyási jogszabályok elfogadásának egyszerűsítése és felgyorsítása céljából az uniós jármű-típusjóváhagyási jogszabályokban új szabályozási megközelítés került bevezetésre, amely szerint a jogalkotó a rendes jogalkotási eljárásban csupán az alapvető szabályokat és elveket fekteti le, a további műszaki részletekre vonatkozóan pedig a Bizottságot hatalmazza fel felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A lényegi követelmények tekintetében ennek a rendeletnek a funkcionális biztonsággal, a munkavédelemmel, valamint a környezeti teljesítménnyel kapcsolatban pusztán alapvető rendelkezéseket kell meghatároznia, és a Bizottságot kell felhatalmaznia arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban műszaki előírásokat fektessen le.

(4)

Az e rendeletben foglalt követelmények összhangban állnak a „Cselekvési terv – A szabályozási környezet egyszerűsítése és javítása” című, 2002. június 5-i bizottsági közleményben szereplő elvekkel.

(5)

Különösen fontos, hogy az e rendelet alapján javasolt jövőbeni intézkedések, vagy az e rendelet alkalmazásával végrehajtandó eljárások megfeleljenek ezeknek az elveknek, amelyeket a Bizottság által 2006-ban közzétett „CARS 21: A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret” (a továbbiakban: CARS 21) című jelentés ismételten megfogalmazott. Különösen a jobb szabályozás és az egyszerűsítés céljából, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a műszaki előírásokra vonatkozó hatályos uniós jogszabályokat folyamatosan frissíteni kelljen, ez a rendelet hivatkozik a nyilvánosság számára hozzáférhető, meglévő nemzetközi szabványokra és előírásokra, de nem ismétli meg azokat az uniós jogi keretben.

(6)

Mivel sem a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. december 16-i 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), sem a gépekről szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5), sem pedig e rendelet nem határoz meg a mezőgazdasági és erdészeti rendeltetésű, önjáró, nem közúti mozgó munkagépek közúti biztonságának garantálására vonatkozó tervezési és járműszerkezeti követelményeket, a magas szintű biztonság biztosítása érdekében és a meglévő uniós jogszabályokat figyelembe véve a Bizottságnak fel kell mérnie, hogy szükség van-e a tagállami jogszabályok harmonizációjára e területen, és fontolóra kell vennie egy erre irányuló jogalkotási intézkedés előterjesztését.

(7)

Ez a rendelet nem érintheti a mezőgazdasági és erdészeti járművek közúti használatára vonatkozó nemzeti vagy uniós szintű intézkedéseket, mint például a különleges vezetői engedéllyel kapcsolatos követelményeket, a legnagyobb sebességre vonatkozó korlátozásokat vagy a bizonyos úttípusokon való közlekedést.

(8)

A 2003/37/EK irányelv először is a teljes járművek EK-típusjóváhagyási eljárásának kötelező alkalmazását a T1, T2 és T3 járműkategóriákra korlátozta, és nem határozta meg az ahhoz szükséges összes követelményt, hogy önkéntes alapon kérelmezni lehessen a többi kategóriához tartozó teljes járművek EK-típusjóváhagyását. A belső piac kiépítésének befejezése és megfelelő működésének biztosítása érdekében e rendelet lehetővé teszi a gyártók számára, hogy a teljes járművek EU-típusjóváhagyását önkéntes alapon az e rendelet hatályába tartozó valamennyi kategóriára alkalmazzák, és az EU-típusjóváhagyás révén élvezzék a belső piac előnyeit.

(9)

A 2003/37/EK irányelv rendelkezik a terepjáró járművek és az egymás melletti ülésekkel ellátott („side-by-side”) járművek – mint például a traktorok – teljes járműre vonatkozó EK-típusjóváhagyásáról. Ezért amennyiben az adott járműtípus az e rendeletben említett járműkategóriák egyikébe tartozik és e rendelet valamennyi követelményének eleget tesz, az ilyen járműtípusokra is ki kell terjeszteni e rendelet hatályát.

(10)

A nemzeti hatóságoknak az e rendelet piacfelügyeletre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott kötelezettségei részletesebbek, mint a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) megfelelő rendelkezései.

(11)

A funkcionális biztonság, a munkavédelem, valamint a környezetvédelem magas szintjének biztosítása érdekében harmonizálni kell a járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre a típusjóváhagyás tekintetében vonatkozó műszaki követelményeket és környezeti normákat.

(12)

Indokolt rögzíteni azt az alapelvet, hogy a járműveket úgy kell megtervezni, gyártani és összeszerelni, hogy azok a lehető legkisebb sérülési veszélyt jelentsék a járműben tartózkodókra és más úthasználókra nézve. Ehhez a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a járművek megfeleljenek e rendelet vonatkozó követelményeinek. E rendelkezéseknek követelményeket kell tartalmazniuk – a teljesség igénye nélkül – a jármű szerkezeti integritására, a vezetést segítő rendszerekre, a járművezető számára látóteret, valamint a jármű állapotára és környezetére vonatkozó információkat biztosító rendszerekre, a jármű világítási rendszereire, az utasvédelmi rendszerekre, a jármű külsejére és kiegészítő elemeire, a jármű tömegére, méreteire és gumiabroncsaira vonatkozóan.

(13)

Annak biztosítása érdekében, hogy a gyártás megfelelőségét ellenőrző eljárást – amely az EU-típusjóváhagyási rendszer egyik sarokköve – rendben végrehajtsák, és az megfelelően működjön, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, vagy egy erre a célra kijelölt, megfelelően képesített műszaki szolgálatnak a gyártókat rendszeresen ellenőriznie kell.

(14)

Bizonyos, korlátozott számú esetben helyénvaló lehetővé tenni a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti szintű típusjóváhagyását. Ezt azonban korlátozott számú járműre kell szűkíteni. Ezért a gyártandó járművek száma tekintetében a kis sorozat fogalmának pontosabb meghatározására van szükség.

(15)

Az uniós jármű-jóváhagyási jogszabályok fő célja annak biztosítása, hogy a forgalomba hozott új járművek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek a biztonság és környezetvédelem magas szintjét biztosítsák. E cél érvényesülését nem csorbíthatja az, ha a jármű kereskedelmi forgalomba hozatalát vagy forgalomba helyezését követően arra bizonyos alkatrészeket vagy tartozékokat szerelnek. Ezért megfelelő intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy azokat az alkatrészeket vagy tartozékokat, amelyek járművekre szerelhetők, és amelyek jelentős mértékben ronthatják a biztonsági vagy környezetvédelmi szempontból alapvetően fontos rendszerek működését, jóváhagyó hatóság általi előzetes ellenőrzésnek vessék alá, mielőtt forgalomba hoznák. Ezeket az intézkedéseket olyan követelményekkel kapcsolatos műszaki rendelkezések alkotják, amelyeknek az említett alkatrészeknek vagy tartozékoknak meg kell felelniük.

(16)

Az említett intézkedések csak korlátozott számú alkatrészre és tartozékra vonatkoznak, amelyeket az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusban kell jegyzékbe foglalnia. Az intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a kérdéses alkatrészek vagy tartozékok ne befolyásolják hátrányosan a jármű biztonságát vagy környezeti teljesítményét, ugyanakkor a lehetséges mértékben megmaradjon a verseny a cserealkatrész-piacon.

(17)

Az Unió szerződő fele az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága kerekes gépjárművekre és azokba szerelhető, illetve azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásának (a továbbiakban: a felülvizsgált 1958-as megállapodás) (7). A típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályoknak a CARS 21 ajánlásaival összhangban történő egyszerűsítése érdekében indokolt – a védelem szintjének csökkentése nélkül – valamennyi különálló irányelvet hatályon kívül helyezni. Az említett irányelvekben meghatározott követelményeket át kell ültetni e rendeletbe vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokba, és azokat adott esetben fel kell váltani az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) vonatkozó előírásaira való hivatkozással, amelyeket az Unió megszavazott vagy amelyekhez az Unió csatlakozott, és amelyeket mellékeltek a felülvizsgált 1958-as megállapodáshoz. A típus-jóváhagyási eljárással járó közigazgatási terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a járműgyártók számára, hogy a típusjóváhagyást e rendelet szerint kérelmezzék, adott esetben úgy, hogy a jóváhagyást közvetlenül az I. mellékletben vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló aktusokban hivatkozott, vonatkozó ENSZ-EGB-előírások szerint szerzik meg.

(18)

Következésképpen az ENSZ-EGB azon előírásait és azok módosításait, amelyeket az Unió a 97/836/EK határozatot alkalmazva megszavazott, az EU-típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályok részévé kell tenni. Ennek megfelelően a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia e rendelet I. melléklete, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szükséges kiigazításainak elfogadására.

(19)

Alternatív lehetőségként a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kódexeire vagy a CEN/Cenelec, illetve ISO szabványaira lehet hivatkozni, amelyek közvetlenül hozzáférhetők a nyilvánosság számára és amelyek szerepelnek e jogi aktusokban.

(20)

Fontos, hogy a gyártók a lényeges információkat közöljék a járműtulajdonosokkal a biztonsági berendezések nem rendeltetésszerű használatának megelőzése érdekében.

(21)

Annak érdekében, hogy az alkotóelemek és önálló műszaki egységek gyártói az alkotóelemekre vagy önálló műszaki egységekre EU-típusjóváhagyást vagy az alkatrészekre és tartozékokra engedélyt kérhessenek, fontos, hogy hozzáférjenek bizonyos információkhoz, amelyekkel csak a járműgyártó rendelkezik, mint például műszaki információk, ideértve a rajzokat is, amelyekre a cserealkatrész-piacra szánt alkatrészek kifejlesztéséhez van szükség.

(22)

A belső piac működésének javításához – különösen az áruk szabad mozgása, a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében – szükséges egyrészről, hogy a műszaki információk szabványosított formátumban történő elérése révén megkülönböztetés nélkül hozzá lehessen férni a járműjavítási információkhoz, másrészről, hogy hatékony legyen a verseny a járműjavítási és -karbantartási információs szolgáltatások piacán. Az ilyen információk nagy hányada a fedélzeti diagnosztikai rendszerekhez és azoknak a jármű más rendszereivel való kölcsönhatásához kapcsolódik. A gyártók internetes oldalai tekintetében műszaki előírásokat, valamint olyan célzott intézkedéseket kell meghatározni, amelyek megfelelő hozzáférést biztosítanak a kis- és középvállalkozások számára.

(23)

A járműgyártók számára lehetővé kell tenni, hogy oly módon is teljesíthessék a traktor és a vontatott vagy felszerelt eszköz közötti kommunikációra vonatkozó, az ISO 11783 szabványnak megfelelő javítási és karbantartási adatokhoz való hozzáférés biztosításával kapcsolatos kötelezettségeiket, hogy a gyártói honlapon hivatkozást tüntetnek fel egy, a gyártók konzorciuma vagy több gyártó által közösen üzemeltetett honlapra.

(24)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(25)

E rendelet további műszaki részletekkel való kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a funkcionális biztonságra, a járműszerkezeti követelményekre vonatkozó követelményekre, a környezeti és meghajtási teljesítményre, a javítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre, valamint a műszaki szolgálatok kinevezésére és a rájuk bízott konkrét feladatokra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(26)

A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk e rendelet, valamint az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. A szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(27)

Míg e rendelet semmilyen előírása nem akadályozza meg a tagállamokat saját egyedi jóváhagyási rendszereik alkalmazásának folytatásában, a Bizottságnak jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e nemzeti rendszerek működéséről a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információk alapján annak a kérdésnek az ismételt megfontolása érdekében, hogy benyújtson-e jogalkotási javaslatot az egyedi jóváhagyási rendszer uniós szintű harmonizációjára vonatkozóan.

(28)

Az ezzel a rendelettel létrehozott új szabályozási rendszer alkalmazásának következményeként hatályon kívül kell helyezni a következő irányelveket:

a 2003/37/EK irányelv,

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok látómezőjére és szélvédőtörlőire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. június 25-i 74/347/EGK tanácsi irányelv (9),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok fékberendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. április 6-i 76/432/EGK tanácsi irányelv (10),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok utasülésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/763/EGK tanácsi irányelv (11),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokban használt dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1977. június 28-i 77/537/EGK tanácsi irányelv (12),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőülésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. július 25-i 78/764/EGK tanácsi irányelv (13),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőterére, vezetőhelyéhez történő hozzáférésre, ajtajaira és ablakaira vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. június 24-i 80/720/EGK tanácsi irányelv (14),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok erőleadó tengelycsonkjaira és ezek védőburkolatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1986. május 26-i 86/297/EGK tanácsi irányelv (15),

a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, 1986. május 26-i 86/298/EGK tanácsi irányelv (16),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítéséről, elhelyezéséről, működéséről és jelöléséről szóló, 1986. július 24-i 86/415/EGK tanácsi irányelv (17),

a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, 1987. június 25-i 87/402/EGK tanácsi irányelv (18),

a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok hajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésről szóló, 2000. május 22-i 2000/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, 2009. július 13-i 2009/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok elvontató- és hátrameneti berendezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok visszapillantó tükreiről szóló, 2009. július 13-i 2009/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok legnagyobb tervezési sebességéről és rakfelületéről szóló, 2009. július 13-i 2009/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23),

a kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok világító és fényjelző berendezéseinek elhelyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/61/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok egyes alkatrészeire és jellemzőire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/63/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25),

a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok által előidézett rádiózavarok megszüntetéséről (elektromágneses összeférhetőség) szóló, 2009. július 13-i 2009/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kormányberendezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (27),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok világító és fényjelző berendezéseinek alkatrész-típusjóváhagyásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (28),

a kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok borulás hatása elleni védőszerkezeteiről (statikus vizsgálat) szóló, 2009. július 13-i 2009/75/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (29),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőire ható zajszintről szóló, 2009. július 13-i 2009/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (30),

a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok egyes alkatrészeiről és jellemzőiről szóló, 2009. november 30-i 2009/144/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (31).

(29)

Valamennyi érdekelt számára fontos, hogy világosan érthető legyen a kapcsolat e rendelet és a 2006/42/EK irányelv között az átfedések elkerülése érdekében, valamint hogy és egyértelműen meg lehessen állapítani, hogy egy adott terméknek mely követelményeknek kell megfelelnie.

(30)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a mezőgazdasági és erdészeti járművek típusjóváhagyásához szükséges közigazgatási és műszaki követelményekre és e járművek piacfelügyeletére vonatkozó harmonizált szabályok meghatározását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok léptékük és hatásuk miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1)   E rendelet meghatározza a 2. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi új jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási és műszaki követelményeket.

E rendelet hatálya nem terjed ki az egyedi járművek jóváhagyására. Ugyanakkor az ilyen egyedi jóváhagyást megadó tagállamok elfogadják a járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre a vonatkozó nemzeti rendelkezések helyett e rendelet alapján megadott valamennyi típusjóváhagyást.

(2)   E rendelet meghatározza az e rendelet szerint jóváhagyandó járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek piacfelügyeletére vonatkozó követelményeket. E rendelet továbbá követelményeket határoz meg az ilyen járművek alkatrészeinek és tartozékainak piacfelügyeletére vonatkozóan.

(3)   Ez a rendelet nem érinti a közúti biztonságra vonatkozó jogszabályok alkalmazását.

2. cikk

Hatály

(1)   E rendelet hatálya kiterjed a 4. cikkben meghatározott, egy vagy több szakaszban tervezett és gyártott mezőgazdasági és erdészeti járművekre, valamint az ilyen járművekhez tervezett és gyártott rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre, valamint alkatrészekre és tartozékokra.

E rendelet hatálya különösen a következő járművekre terjed ki:

a)

traktorok (T és C kategória);

b)

pótkocsik (R kategória); valamint

c)

cserélhető vontatott berendezések (S kategória).

(2)   E rendelet hatálya nem terjed ki azokra a cserélhető munkagépekre, amelyek teljesen felemelt állásban, vagy olyan helyzetben vannak, amely nem teszi lehetővé függőleges tengely körüli elfordulásukat, amikor a közúti forgalomban használják azokat a járműveket, amelyekre ezeket felszerelték.

(3)   A következő járművek tekintetében a gyártó maga döntheti el, hogy az e rendelet szerinti jóváhagyást alkalmazza, vagy a vonatkozó nemzeti követelményeknek kíván megfelelni:

a)

pótkocsik (R kategória) és cserélhető vontatott berendezések (S kategória);

b)

lánctalpas traktorok (C kategória);

c)

különleges rendeltetésű kerekes traktorok (T4.1 és T4.2 kategória).

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet és az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok alkalmazásában, az azokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában:

1.   „típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

2.   „teljes jármű típusjóváhagyása”: olyan típusjóváhagyás, amellyel a jóváhagyó hatóság azt igazolja, hogy egy nem teljes, teljes vagy befejezett járműtípus megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

3.   „rendszer típusjóváhagyása”: az a típusjóváhagyás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy bizonyos típusú járműbe beépített rendszer megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

4.   „alkotóelem típusjóváhagyása”: az a típusjóváhagyás, amellyel a jóváhagyó hatóság azt igazolja, hogy egy alkotóelem a járműtől függetlenül megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

5.   „önálló műszaki egység típusjóváhagyása”: az a típusjóváhagyás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy önálló műszaki egység egy vagy több meghatározott járműtípussal kapcsolatban megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

6.   „nemzeti típusjóváhagyás”: valamely tagállam nemzeti jogában meghatározott típus-jóváhagyási eljárás, amelynek érvényessége az adott tagállam területére korlátozódik;

7.   „EU-típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel az ebben a rendeletben meghatározott vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

8.   „traktor”: olyan gépi meghajtású, kerekes vagy lánctalpas mezőgazdasági vagy erdészeti jármű, amelynek legalább két tengelye van, legnagyobb tervezési sebessége legalább 6 km/h, fő funkciója pedig vonóerejének felhasználása, és kifejezetten arra tervezték, hogy bizonyos, mezőgazdasági vagy erdészeti munkálatok elvégzésére tervezett cserélhető berendezéseket vontasson, toljon, szállítson és működtessen, illetve mezőgazdasági és erdészeti pótkocsikat vagy tartozékokat vontasson; a traktor mezőgazdasági vagy erdészeti munkálatok keretében teherszállításra is átalakítható, és/vagy egy vagy több utasüléssel felszerelhető;

9.   „pótkocsi”: olyan mezőgazdasági vagy erdészeti jármű, amelyet főként teherszállításra vagy anyagfeldolgozásra szánnak, és mezőgazdasági vagy erdészeti rendeltetésű traktor általi vontatásra terveztek, és amelynél a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg legalább 3,0-szorosa a terheletlen tömegnek;

10.   „cserélhető vontatott berendezés”: olyan mezőgazdaságban vagy erdészetben használatos jármű, amelyet traktor általi vontatásra terveztek, és amely megváltoztatja vagy kiegészíti a traktor funkcióit, állandó jelleggel eszközt foglal magában, illetve amelyet anyagfeldolgozásra terveztek, és amelyet el lehet látni olyan rakfelülettel, amelyet az ezekre a célokra szükséges szerszámok és készülékek befogadására, valamint a munka során termelt vagy szükséges anyagok átmeneti tárolására terveztek és gyártottak, és amelynél a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegnek a terheletlen tömeghez viszonyított aránya kevesebb mint 3,0;

11.   „jármű”: a 8., 9. és 10. pontban meghatározott traktor, pótkocsi vagy cserélhető vontatott berendezés;

12.   „alapjármű”: olyan jármű, amelyet egy többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás kezdeti szakaszában használnak;

13.   „nem teljes jármű”: olyan jármű, amelynek az elkészüléshez még legalább egy további gyártási szakaszon kell keresztülmennie ahhoz, hogy e rendelet vonatkozó műszaki követelményeinek megfeleljen;

14.   „befejezett jármű”: a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás eredményeként létrejövő olyan jármű, amely megfelel e rendelet vonatkozó műszaki követelményeinek;

15.   „teljes jármű”: olyan jármű, amelyet már nem kell befejezni az e rendelet vonatkozó műszaki követelményeinek való megfelelés érdekében;

16.   „kifutó sorozatú jármű”: olyan, készleten lévő jármű, amelyet nem lehet forgalmazni vagy a továbbiakban forgalmazni, nyilvántartásba venni vagy forgalomba helyezni, mert új műszaki követelmények léptek hatályba, és a jármű nem ezek szerint került jóváhagyásra;

17.   „rendszer”: olyan berendezések összessége, amelyek a járműben egy vagy több meghatározott funkciót látnak el, és amelyre e rendelet, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok követelményei vonatkoznak;

18.   „alkotóelem”: e rendelet, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok követelményeinek hatálya alá tartozó, valamely jármű részének szánt olyan berendezés, amelynek típusát a járműtől függetlenül jóvá lehet hagyni e rendelet, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok követelményei alapján, amennyiben e jogi aktusok kifejezetten így rendelkeznek;

19.   „önálló műszaki egység”: olyan, e rendelet, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok követelményeinek hatálya alá tartozó berendezés, amelyet egy jármű olyan részének szánnak, amelynek típusát külön, de csak egy vagy több meghatározott járműtípussal kapcsolatban lehet jóváhagyni, amennyiben e jogi aktusok kifejezetten így rendelkeznek;

20.   „alkatrész”: a jármű összeállításához használt áru és a pótalkatrész;

21.   „tartozék”: alkatrésznek nem minősülő minden áru, amelyet járműre vagy járműbe be lehet építeni;

22.   „eredeti alkatrészek vagy tartozékok”: olyan alkatrészek vagy tartozékok, amelyeket a járműgyártó által a szóban forgó jármű összeszereléséhez szükséges alkatrészek vagy tartozékok gyártására vonatkozóan megadott előírásoknak és gyártási szabványoknak megfelelően gyártanak; ide tartoznak azok az alkatrészek és tartozékok is, amelyeket az említett alkatrészekkel és tartozékokkal azonos gyártósoron állítanak elő; az ellenkező bizonyítása hiányában vélelmezni kell, hogy meghatározott alkatrészek vagy tartozékok eredeti alkatrésznek vagy tartozéknak minősülnek, amennyiben a gyártó tanúsítja, hogy az adott alkatrészek vagy tartozékok minősége megfelel a szóban forgó jármű összeszereléséhez használt alkotóelemek minőségének, és gyártásuk a járműgyártó által megadott előírásoknak és gyártási szabványoknak megfelelően történt;

23.   „pótalkatrészek”: azok az áruk, amelyeket a járműbe vagy a járműre kell szerelni az adott jármű eredeti alkatrészeinek pótlására, beleértve például a jármű használatához szükséges kenőanyagokat is, a tüzelőanyag kivételével;

24.   „funkcionális biztonság”: a mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, elektromos vagy elektronikus rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek hibás működésének következményeként az emberi egészségben vagy tulajdonban bekövetkező sérülés vagy károsodás elfogadhatatlan kockázatának hiánya;

25.   „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a jóváhagyó hatósággal szemben a típus-jóváhagyási vagy engedélyezési eljárás minden vonatkozásáért és a gyártás megfelelőségének biztosításáért felelős, és aki vagy amely a gyártott járművekért, rendszerekért, alkotóelemekért és önálló műszaki egységekért piacfelügyeleti kérdésekben is felelősséggel tartozik, függetlenül attól, hogy az adott természetes vagy jogi személy közvetlenül részt vesz-e a jóváhagyási eljárás tárgyát képező jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység valamennyi tervezési és gyártási szakaszában;

26.   „a gyártó képviselője”: az az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól szabályszerű meghatalmazást kapott arra, hogy a gyártót képviselje a jóváhagyó hatóság vagy a piacfelügyeleti hatóság előtt, és eljárjon a gyártó nevében az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben;

27.   „jóváhagyó hatóság”: egy tagállam által létrehozott vagy kijelölt és a Bizottságnál bejelentett tagállami hatóság, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásának, az engedélyezési eljárásnak, valamint a típusbizonyítvány kiadásának és adott esetben visszavonásának vagy megtagadásának valamennyi vonatkozásában hatáskörrel rendelkezik, a többi tagállam jóváhagyó hatóságával szemben kapcsolattartóként működik, kijelöli a műszaki szolgálatokat, és gondoskodik arról, hogy a gyártó teljesítse kötelezettségeit a gyártás megfelelőségével kapcsolatban;

28.   „műszaki szolgálat”: valamely tagállam jóváhagyó hatósága által vizsgálatok elvégzése céljából vizsgáló laboratóriumnak kijelölt szervezet vagy szerv, illetve a jóváhagyó hatóság nevében a kezdeti értékelés és egyéb vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzése céljából megfelelőségértékelő szervnek kijelölt szervezet vagy szerv – e feladatokat maga a jóváhagyó hatóság is elláthatja;

29.   „saját vizsgálat”: az a vizsgálat, amelynek keretében a műszaki szolgálatként az egyes követelményeknek való megfelelés ellenőrzése célból kijelölt gyártó a saját üzemében elvégzi a vizsgálatokat, rögzíti a vizsgálati eredményeket, majd benyújtja a következtetéseket tartalmazó vizsgálati jegyzőkönyvet a jóváhagyó hatósághoz;

30.   „virtuális vizsgálati módszer”: számításokat magában foglaló számítógépes szimuláció, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység fizikai jelenléte nélkül igazolja, hogy az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelel-e a 27. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus műszaki követelményeinek;

31.   „típusbizonyítvány”: az a dokumentum, amellyel a jóváhagyó hatóság hivatalosan igazolja, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa jóváhagyásban részesült;

32.   „EU-típusbizonyítvány”: az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban megadott mintának, illetve az e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok által hivatkozott, vonatkozó ENSZ-EGB-előírásokban megadott értesítésnek megfelelő bizonyítvány;

33.   „megfelelőségi nyilatkozat”: a gyártó által kiállított dokumentum, amely azt igazolja, hogy a gyártott jármű megfelel a jóváhagyott járműtípusnak;

34.   „fedélzeti diagnosztikai rendszer” vagy „OBD-rendszer”: olyan rendszer, amely a számítógép-memóriában tárolt hibakódok segítségével képes meghatározni az üzemzavar valószínűsíthető helyét;

35.   „járműjavítási és -karbantartási információ”: minden olyan információ, amely a jármű hibájának megállapításához, a jármű karbantartásához, ellenőrzéséhez, időszakos felülvizsgálatához, javításához, újraprogramozásához vagy újraindításához szükséges, és amelyet a gyártók hivatalos márkakereskedőik és javítóik rendelkezésére bocsátanak, az ilyen információk későbbi módosításait és kiegészítéseit is ideértve; az ilyen információ magában foglal minden, az alkatrészek és tartozékok járművekre szereléséhez szükséges információt is;

36.   „független gazdasági szereplők”: azok a hivatalos márkakereskedőkön és javítókon kívüli vállalkozások, amelyek a gépjárművek javításában és karbantartásában közvetlenül vagy közvetve részt vesznek, különösen a javító tartozékok, eszközök vagy pótalkatrészek javítói, gyártói vagy forgalmazói, a műszaki tájékoztatók megjelentetői, az autóklubok, a közúti segélyszolgálatok, az ellenőrzési és vizsgáztatási szolgáltatásokat kínáló gazdasági szereplők, az alternatív tüzelőanyaggal működő járművek tartozékait szerelők, gyártók és javítók számára képzést kínáló gazdasági szereplők;

37.   „új jármű”: olyan jármű, amelyet korábban soha nem vettek nyilvántartásba, vagy helyeztek forgalomba;

38.   „nyilvántartásba vétel”: a jármű többek között közúti forgalomban való – állandó jellegű, ideiglenes vagy rövid időre szóló – forgalomba helyezésének közigazgatási engedélyezése, beleértve a jármű azonosítását és a forgalmi rendszám néven ismert sorozatszámmal való ellátását;

39.   „forgalomba hozatal”: a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék első alkalommal történő hozzáférhetővé tétele az Unióban;

40.   „forgalomba helyezés”: a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék első rendeltetésszerű használata az Unión belül;

41.   „importőr”: az az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot hoz forgalomba;

42.   „forgalmazó”: az értékesítési láncban az a gyártótól és az importőrtől eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot a forgalmaz;

43.   „gazdasági szereplő”: a gyártó, a gyártó képviselője, az importőr vagy a forgalmazó;

44.   „piacfelügyelet”: a nemzeti hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenységek és megtett intézkedések, hogy a forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek megfeleljenek a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott követelményeknek, és ne veszélyeztessék az egészséget, biztonságot vagy a közérdek védelmének egyéb vonatkozásait;

45.   „piacfelügyeleti hatóság”: az egyes tagállamok területén a piacfelügyelet ellátásáért felelős tagállami hatóság;

46.   „nemzeti hatóság”: jóváhagyó hatóság vagy bármilyen egyéb hatóság, amely részt vesz és felelős a járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel vagy tartozékokkal kapcsolatos piacfelügyeletért, határellenőrzésért vagy nyilvántartásba vételért valamely tagállamban.

47.   „forgalmazás”: a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék kereskedelmi tevékenység során – fizetés ellenében vagy ingyenesen – történő rendelkezésre bocsátása a piacon forgalmazás vagy használat céljából;

48.   „járműtípus”: olyan járművek csoportja, ideértve az azonos kategóriába tartozó változatokat és kiviteleket is, amelyek legalább a következő alapvető jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

kategória,

gyártó,

a gyártó által megadott típusmegnevezés,

alapvető szerkezeti és tervezési jellemzők,

gerincalváz/hossztartóval felszerelt alváz/csuklós alváz (nyilvánvaló és alapvető különbségek),

T kategória esetében: tengelyek (száma) vagy a C kategória esetében: tengelyek/lánctalpak (száma),

több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszban gyártott jármű gyártója és típusa;

49.   „változat”: azok az azonos kategóriába tartozó járművek, amelyek legalább a következő alapvető jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

a)

Traktorok esetében:

a tervezett felépítmény vagy a felépítmény kialakítása,

elért gyártási szakasz,

motor (belső égésű/hibrid/elektromos/hibrid-elektromos),

működési elv,

a hengerek száma és elrendezése,

a teljesítménykülönbség legfeljebb 30 % (a legnagyobb teljesítmény a legkisebb teljesítménynek legfeljebb 1,3-szorosa),

a hengerűrtartalmak különbsége legfeljebb 20 % (a legnagyobb érték a legkisebb értéknek legfeljebb 1,2-szerese),

a meghajtott tengelyek (száma, elhelyezése, kölcsönös kapcsolata),

a kormányzott tengelyek (száma és elhelyezése),

a legnagyobb terhelt tömeg eltérése legfeljebb 10 %,

erőátvitel (típusa),

borulás hatásai ellen védő szerkezet,

fékezett tengelyek (száma);

b)

Pótkocsik vagy cserélhető vontatott berendezések esetében:

kormányzott tengelyek (száma, elhelyezése, kölcsönös kapcsolata),

a legnagyobb terhelt tömeg eltérése legfeljebb 10 %,

fékezett tengelyek (száma);

50.   „hibrid jármű”: olyan gépjármű, amelynek meghajtását legalább két különböző energiaátalakító és két különböző (a járművön elhelyezett) energiatároló rendszer biztosítja;

51.   „hibrid hajtású elektromos jármű”: olyan jármű, amely a gépi meghajtáshoz a tárolt energia járműben lévő mindkét forrásából kap energiát:

a)

fogyó tüzelőanyag;

b)

akkumulátor, kondenzátor, lendkerék/generátor vagy más elektromosenergia- vagy energiatároló berendezés.

E fogalom alá tartoznak azok a járművek is, amelyek fogyó tüzelőanyagból csak arra vesznek fel energiát, hogy feltöltsék az elektromos energiát/energiát tároló berendezés;

52.   „tisztán elektromos jármű": olyan rendszerrel meghajtott jármű, amely egy vagy több elektromosenergia-tároló berendezésből, egy vagy több elektromosáram-kondicionáló berendezésből és egy vagy több elektromos gépből áll, amelyek a tárolt elektromos energiát olyan mechanikus energiává alakítják, amely a jármű meghajtása céljából a kerekekhez jut el;

53.   „változat kivitele”: olyan jármű, amely a 24. cikk (10) bekezdésében említett információs csomagban szereplő jellemzők egy kombinációjával rendelkezik.

Az e rendeletben szereplő, az e rendelet által megállapított követelményekre, eljárásokra vagy szabályokra vonatkozó hivatkozásokat az e rendelet által, vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok által megállapított követelményekre, eljárásokra vagy szabályokra való hivatkozásként kell értelmezni.

4. cikk

Járműkategóriák

E rendelet alkalmazásában a következő jármű-kategóriákat kell alkalmazni:

1.   „T kategória”: valamennyi kerekes traktor; a 2–8. pontban leírt kerekestraktor-kategóriák mindegyike a végén – tervezési sebessége szerint – kiegészül az „a” vagy „b” indexszel:

a)

az „a” index azokat a kerekes traktorokat jelöli, amelyek legnagyobb tervezési sebessége legfeljebb 40 km/h;

b)

a „b” index azokat a kerekes traktorokat jelöli, amelyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 40 km/h-t;

2.   „T1 kategória”: azok a kerekes traktorok, amelyek járművezetőhöz legközelebb eső tengelyének legkisebb nyomtávja legalább 1 150 mm, menetkész állapotban terheletlen tömegük meghaladja a 600 kg-ot, szabad magasságuk pedig legfeljebb 1 000 mm;

3.   „T2 kategória”: azok a kerekes traktorok, amelyek legkisebb nyomtávja 1 150 mm-nél kisebb, terheletlen tömegük menetkész állapotban meghaladja a 600 kg-ot, szabad magasságuk legfeljebb 600 mm, és amennyiben a traktor tömegközéppontja (talajhoz viszonyított) magasságának és az egyes tengelyek átlagos legkisebb nyomtávjának hányadosa több mint 0,90, akkor a legnagyobb tervezési sebesség legfeljebb 30 km/h lehet;

4.   „T3 kategória”: azok a kerekes traktorok, amelyek terheletlen tömege menetkész állapotban nem haladja meg a 600 kg-ot;

5.   „T4 kategória”: a különleges rendeltetésű kerekes traktorok;

6.   „T4.1 kategória” (nagy szabad magasságú traktorok): magas művelésű növények, például szőlőültetvények művelésére tervezett traktorok. Jellemzőjük a megemelt alváz vagy alvázrész, amely lehetővé teszi, hogy a gépek a kerekeik között egy vagy több ültetvénysort közrefogjanak, s azokkal párhuzamosan haladjanak. Kifejezetten olyan eszközök szállítására vagy működtetésére tervezték azokat, amelyek elöl, a tengelyek között, hátul vagy a rakfelületen vannak felszerelve. Működési helyzetben a traktor szabad magassága az ültetvénysorra merőlegesen mérve meghaladja az 1 000 mm-t. Amennyiben (a talajhoz viszonyítva, alapfelszerelésű gumiabroncsokkal felszerelt járműnél) a traktor tömegközéppontja magasságának, valamint az összes tengely legkisebb átlagos nyomtávjának hányadosa több mint 0,90, a legnagyobb tervezési sebesség nem haladhatja meg a 30 km/h-t;

7.   „T4.2 kategória (extraszéles traktorok)”: nagyméretű traktorok, amelyeket elsősorban nagy mezőgazdasági területek művelésére terveztek;

8.   „T4.3 kategória” (alacsony szabad magasságú traktorok): támasztókerettel, valamint egy vagy több teljesítményleadó tengellyel ellátott, négykerék-meghajtású traktorok, amelyek cserélhető berendezését mezőgazdasági vagy erdészeti használatra tervezték; műszakilag megengedett tömegük nem haladja meg a 10 tonnát, és kevesebb mint 2,5-szöröse a terheletlen, menetkész jármű tömegének, a tömegközpont pedig 850 mm-nél kisebb távolságra található a talajhoz viszonyítva, alapfelszerelésű gumiabroncsokkal felszerelt járműnél;

9.   „C kategória”: lánctalpas traktorok, amelyeket lánctalppal vagy kerekek és lánctalp kombinációjával hajtanak meg; az alkategóriák meghatározása a T kategória analógiájára történik;

10.   „R kategória”: pótkocsik; a 11–14. pontban leírt pótkocsi-kategóriák mindegyike a végén – tervezési sebességük szerint – kiegészül az „a” vagy „b” indexszel:

a)

az „a” index azokat a pótkocsikat jelöli, amelyek legnagyobb tervezési sebessége legfeljebb 40 km/h;

b)

a „b” index azokat a pótkocsikat jelöli, amelyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 40 km/h-t;

11.   „R1 kategória”: azok a pótkocsik, amelyeknél a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege legfeljebb 1 500 kg;

12.   „R2 kategória”: azok a pótkocsik, amelyeknél a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege meghaladja az 1 500 kg-ot, de a 3 500 kg-ot nem;

13.   „R3 kategória”: azok a pótkocsik, amelyeknél a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege meghaladja a 3 500 kg-ot, de a 21 000 kg-ot nem;

14.   „R4 kategória”: azok a pótkocsik, amelyeknél a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege meghaladja a 21 000 kg-ot;

15.   „S kategória”: a cserélhető vontatott berendezések.

A cserélhető vontatott berendezések kategóriáinak mindegyike a végén – tervezési sebességük szerint – kiegészül az „a” vagy „b” indexszel:

a)

az „a” index azokat a cserélhető vontatott berendezéseket jelöli, amelyek legnagyobb tervezési sebessége legfeljebb 40 km/h;

b)

a „b” index azokat a cserélhető vontatott berendezéseket jelöli, amelyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 40 km/h-t;

16.   „S1 kategória”: azok a cserélhető vontatott berendezések, amelyeknél a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege legfeljebb 3 500 kg;

17.   „S2 kategória”: azok a cserélhető vontatott berendezések, amelyeknél a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege meghaladja a 3 500 kg-t.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

5. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1)   A tagállamok e rendeletnek megfelelően létrehozzák vagy kijelölik a jóváhagyási ügyekben illetékes jóváhagyási hatóságokat, valamint a piacfelügyeleti ügyekben illetékes piacfelügyeleti hatóságokat. A tagállamok értesítik a Bizottságot az említett hatóságok létrehozásáról, illetve kijelöléséről.

A jóváhagyó hatóságokra és piacfelügyeleti hatóságokra vonatkozó értesítés tartalmazza a hatóságok nevét, címét – beleértve az elektronikus címét is – és felelősségi körét. A Bizottság a jóváhagyó hatóságok jegyzékét és adatait közzéteszi a honlapján.

(2)   A tagállamok engedélyezik olyan járművek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, amelyek megfelelnek e rendelet követelményeinek.

(3)   A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják vagy nem akadályozhatják a járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését olyan okokból, amelyek a járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek e rendelet hatálya alá tartozó szerkezeti vagy működési kérdéseivel kapcsolatosak, amennyiben azok megfelelnek e rendelet követelményeinek.

(4)   A tagállamok a piacra belépő járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek piacfelügyeletét és ellenőrzését a 765/2008/EK rendelet III. fejezetének megfelelően megszervezik és elvégzik.

6. cikk

A jóváhagyó hatóságok kötelezettségei

(1)   A jóváhagyó hatóságok biztosítják, hogy a típusjóváhagyást kérelmező gyártók eleget tegyenek az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek.

(2)   A jóváhagyó hatóságok csak olyan járműveket, rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket hagynak jóvá, amelyek megfelelnek e rendelet követelményeinek.

7. cikk

Piacfelügyeleti intézkedések

(1)   A típusjóváhagyással rendelkező járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek tekintetében a piacfelügyeleti hatóságok megfelelő mértékben dokumentációellenőrzést végeznek, figyelembe véve a bevett kockázatértékelési elveket, a panaszokat és más információkat.

A tevékenységeik elvégzéséhez szükségesnek tartott mértékben a piacfelügyeleti hatóságok előírhatják a gazdasági szereplők számára e dokumentációk és információk rendelkezésre bocsátását.

Amennyiben a gazdasági szereplők megfelelőségi nyilatkozatokat mutatnak be, a piacfelügyeleti hatóságoknak megfelelő módon figyelembe kell venniük azokat.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említettekről eltérő alkatrészekre és tartozékokra a 765/2008/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdését kell teljes egészében alkalmazni.

8. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)   A gyártók biztosítják, hogy a járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket forgalomba hozataluk vagy forgalomba helyezésük során az ebben a rendeletben, valamint az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban meghatározott követelmények szerint gyártsák és hagyják jóvá.

(2)   A többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásban minden gyártó felelős az általa végzett gyártási szakaszban hozzáadott rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek jóváhagyásáért és gyártásuk megfelelőségéért. A korábbi gyártási szakaszokban már jóváhagyott alkotóelemeket vagy rendszereket módosító minden gyártó felelős a módosított alkotóelemek és rendszerek jóváhagyásáért és gyártásuk megfelelőségéért.

(3)   Azon gyártók, amelyek a nem teljes járművet úgy módosítják, hogy a jármű a módosítást követően más kategóriába tartozik, és következésképpen a jóváhagyás korábbi szakaszában vizsgált jogi követelmények megváltoznak, az azon kategóriára vonatkozó követelményeknek való megfelelőségért is felel, amelybe a módosított jármű tartozik.

(4)   Az Unión kívül letelepedett gyártóknak az e rendelet hatálya alá tartozó járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek jóváhagyása céljából a jóváhagyó hatóság előtti képviseletükre egyetlen, az Unióban letelepedett képviselőt kell kinevezniük.

(5)   Az Unión kívül letelepedett gyártók továbbá piacfelügyeleti célokra is kineveznek egyetlen, Unióban letelepedett képviselőt, aki a (4) bekezdésben említett képviselő vagy egy további képviselő is lehet.

(6)   A gyártó felelősséggel tartozik a jóváhagyó hatóságnak a jóváhagyási eljárás minden vonatkozásáért és a gyártás megfelelőségének biztosításáért, függetlenül attól, hogy közvetlenül részt vesz-e a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység gyártásának valamennyi szakaszában.

(7)   E rendeletnek, valamint az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási jogi aktusoknak megfelelően a gyártók biztosítják azon eljárásokat, amelyek sorozatgyártás esetén a jóváhagyott típusnak való megfelelőséget fenntartják. A jármű, a rendszer, az alkotóelem vagy az önálló műszaki egység kialakításának vagy jellemzőinek módosításait, illetve azon követelmények módosításait, amelyeknek egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység a megfelelőségi nyilatkozat szerint megfelel, a VI. fejezet alapján figyelembe kell venni.

(8)   A 34. cikk szerint a járműveken, alkotóelemeken vagy önálló műszaki egységeken feltüntetett, jogszabályban előírt jelöléseken és típus-jóváhagyási jeleken kívül a gyártók a nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint uniós elérhetőségüket is megadják a forgalmazott járműveken, rendszereken, alkotóelemeken vagy önálló műszaki egységeken, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek csomagolásán vagy egy kísérő dokumentumban.

(9)   A gyártó biztosítja, hogy mindaddig, amíg egy járműért, rendszerért, alkotóelemért vagy önálló műszaki egységért ő felel, a tárolási vagy szállítási feltételek ne veszélyeztessék az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

9. cikk

A gyártók kötelezettségei a nem megfelelő vagy súlyos veszélyt jelentő termékeikkel kapcsolatosan

(1)   Azon gyártók, akik úgy vélik vagy okkal feltételezik, hogy a forgalomba hozott vagy forgalomba helyezett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg ennek a rendeletnek, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak vagy végrehajtási jogi aktusoknak, haladéktalanul megteszik az ahhoz szükséges korrekciós intézkedéseket, hogy az említett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység ismét megfeleljen a feltételeknek, illetve szükség szerint a forgalomból kivonják vagy visszahívják azokat.

A gyártó haladéktalanul tájékoztatja erről a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot, részletesen kitérve a meg nem felelésre és a meghozott korrekciós intézkedésekre.

(2)   Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, a gyártók haladéktalanul tájékoztatják erről azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalmazták vagy forgalomba helyezték, részletesen kitérve különösen a meg nem felelésre és a meghozott korrekciós intézkedésekre.

(3)   A gyártók a 24. cikk (10) bekezdésében említett információs csomagot, a járműgyártók ezenkívül a 33. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozatok másolatát legalább a jármű forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatalát követő öt éven keresztül a jóváhagyó hatóságok számára elérhetővé teszik.

(4)   A gyártók a nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére a jóváhagyó hatóságon keresztül az adott hatóság által könnyen érthető nyelven a nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátják a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségét igazoló EU-típusbizonyítvány másolatát vagy a 46. cikk (1) és (2) bekezdésében említett engedélyt. A gyártók a nemzeti hatóság kérésére a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően együttműködnek vele a forgalomba hozott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben.

10. cikk

A gyártó képviselőinek piacfelügyeleti kötelezettségei

A gyártó piacfelügyeleti ügyekben felhatalmazott képviselője a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásnak fel kell jogosítania a gyártó képviselőjét legalább arra, hogy:

a)

hozzáférést biztosítson a 22. cikkben említett adatközlő mappához, továbbá a 33. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozatokhoz, hogy azok a jármű forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatalát követő öt éven keresztül a jóváhagyó hatóságok rendelkezésére álljanak;

b)

a jóváhagyó hatóság indokolt kérése nyomán minden olyan információt és dokumentációt e hatóság rendelkezésére bocsásson, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység gyártása megfelelőségének alátámasztásához szükséges;

c)

a jóváhagyó vagy piacfelügyeleti hatóságok kérésére azokkal együttműködjön a megbízása körébe tartozó járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette súlyos veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedéssel kapcsolatban.

11. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)   Az importőrök csak olyan megfelelő járműveket, rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket hozhatnak forgalomba, amelyek EU-típusjóváhagyással rendelkeznek vagy megfelelnek a nemzeti jóváhagyás követelményeinek, illetve olyan alkatrészeket vagy tartozékokat hozhatnak forgalomba, amelyekre teljes mértékben a 765/2008/EK rendelet követelményei vonatkoznak.

(2)   A típusjóváhagyással rendelkező jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatala előtt az importőr biztosítja, hogy rendelkezésre álljon a 24. cikk (10) bekezdésének megfelelő információs csomag, és a rendszeren, alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen fel legyen tüntetve az előírt típus-jóváhagyási jel és az megfeleljen a 8. cikk (8) bekezdése követelményeinek. Jármű esetében az importőr ellenőrzi, hogy a járműhöz mellékelték-e a szükséges megfelelőségi nyilatkozatot.

(3)   Ha az importőr úgy véli vagy okkal feltételezi, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék nem felel meg e rendelet követelményeinek, így különösen nem felel meg a vonatkozó típusjóváhagyásnak, akkor addig nem hozhatja forgalomba, nem engedheti meg forgalomba helyezését és nem veheti nyilvántartásba az érintett járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, amíg annak megfelelőségét nem biztosítják. Továbbá, ha úgy véli vagy okkal felételezi, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat. A típusjóváhagyással rendelkező járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek esetén az importőr a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot is tájékoztatja erről.

(4)   Az importőr a nevét, bejegyzett márkanevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint az elérhetőségét is feltünteti a járművön, rendszeren, alkotóelemen, önálló műszaki egységen, alkatrészen vagy tartozékon, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor a rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok csomagolásán vagy egy őket kísérő dokumentumon.

(5)   Az importőr biztosítja, hogy – amint azt a 51. cikk előírja – a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet útmutató és információk kísérjék, amelyeket az érintett tagállamok hivatalos nyelvén vagy nyelvein szövegeztek meg.

(6)   Az importőr biztosítja, hogy mindaddig, amíg egy járműért, rendszerért, alkotóelemért vagy önálló műszaki egységért ő felel, a tárolási vagy szállítási feltételek ne veszélyeztessék az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

(7)   Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék jelentette súlyos veszélyek miatt indokolt, az importőr a fogyasztók egészségvédelme és biztonsága érdekében kivizsgálja a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezet a járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel vagy tartozékokkal kapcsolatos panaszokról és visszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatja a forgalmazókat e nyomon követés eredményeiről.

12. cikk

Az importőrök kötelezettségei a nem megfelelő vagy súlyos veszélyt jelentő termékeikkel kapcsolatosan

(1)   Az az importőr, aki úgy véli vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg ennek a rendeletnek, haladéktalanul megteszi az ahhoz szükséges korrekciós intézkedéseket, hogy az említett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelősége helyreálljon, illetve szükség szerint kivonja a forgalomból vagy visszahívja azokat.

(2)   Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, az importőr haladéktalanul tájékoztatja a gyártót, valamint azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, ahol a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalomba hozták. Az importőrnek az említetteket tájékoztatnia kell a megtett lépésekről is, továbbá részletes tájékoztatást kell adnia számukra, így különösen a súlyos veszélyre és a gyártó által meghozott korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

(3)   Az importőr a jármű forgalomba hozatalát követő tíz évig, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatalát követően öt évig biztosítja, hogy a megfelelőségi nyilatkozat egy példánya a jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álljon, továbbá gondoskodik arról, hogy a 24. cikk (10) bekezdésében említett információs csomagot a hatóságok kérésére a rendelkezésükre lehessen bocsátani.

(4)   Az importőr a nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére az adott hatóság által könnyen érthető nyelven a hatóság rendelkezésére bocsát minden olyan információt és dokumentációt, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének bizonyításához szükséges. Az importőr a hatóság kérésére együttműködik vele azon járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben, amelyeket az importőr hozott forgalomba.

13. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)   A jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék forgalmazása során a forgalmazó kellő gondossággal jár el e rendelet követelményeivel kapcsolatban.

(2)   A jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése előtt a forgalmazó ellenőrzi, hogy a járművön, rendszeren, alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen elhelyezték-e a jogszabályban előírt jelölést vagy a típus-jóváhagyási jelet, továbbá a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet az előírt dokumentumok, útmutatók és biztonsági tájékoztatók kísérik-e, amelyeket azon tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein szövegeztek meg, amelyben a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet forgalmazni kívánják, valamint hogy az importőr és a gyártó eleget tett-e a 11. cikk (2) és (4) bekezdésében, valamint a 34. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3)   A forgalmazó biztosítja, hogy mindaddig, amíg egy járműért, rendszerért, alkotóelemért vagy önálló műszaki egységért ő felel, a tárolási vagy szállítási feltételek ne veszélyeztessék az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

14. cikk

A forgalmazók kötelezettségei a nem megfelelő vagy súlyos veszélyt jelentő termékeikkel kapcsolatosan

(1)   Ha a forgalmazó úgy véli vagy okkal feltételezi, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg e rendelet követelményeinek, akkor addig nem forgalmazhatja, nem veheti nyilvántartásba és nem helyezheti forgalomba az érintett járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, amíg annak megfelelősége nem biztosított.

(2)   Amennyiben a forgalmazó úgy véli vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalmazott vagy nyilvántartásba vett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység, illetve az, amelynek forgalomba helyezéséért ő felel, nem felel meg ennek a rendeletnek, értesíti a gyártót vagy a gyártó képviselőjét és gondoskodik az ahhoz szükséges korrekciós intézkedések 9. cikk (1) bekezdése vagy 12. cikk (1) bekezdése szerinti meghozataláról, hogy az említett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység ismét megfeleljen a feltételeknek, illetve szükség szerint visszahívják azokat a forgalomból.

(3)   Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, a forgalmazó haladéktalanul tájékoztatja a gyártót, az importőrt, valamint azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben azt forgalmazták. A forgalmazónak az említetteket tájékoztatnia kell a megtett lépésekről is, továbbá részletes tájékoztatást kell adnia számukra, így különösen a súlyos veszélyre és a gyártó által hozott korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

(4)   A forgalmazók a nemzeti hatóság indokolással ellátott kérése nyomán biztosítják, hogy a gyártó megadja a nemzeti hatóságnak a 9. cikk (4) bekezdésében előírt információkat, vagy hogy az importőr megadja a nemzeti hatóságnak a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott információkat. A forgalmazó e hatóság kérésére a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően együttműködik a hatósággal az általa forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben.

15. cikk

Azon esetek, amelyekben gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

E rendelet alkalmazásában az importőr vagy a forgalmazó is gyártónak minősül, és a 8–10. cikkben megállapított kötelezettségek vonatkoznak rá, amennyiben az importőr vagy a forgalmazó a saját neve vagy védjegye alatt forgalmaz vagy vesz nyilvántartásba egy járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, illetve felelős annak forgalomba helyezéséért, vagy oly mértékben módosít egy járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, hogy fennáll az a lehetőség, hogy az a vonatkozó követelményeknek már nem felel meg.

16. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

A gazdasági szereplőnek – öt éven keresztül – kérelemre a jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságok részére adatot kell szolgáltatnia:

a)

minden olyan gazdasági szereplőről, aki részére járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot szállított;

b)

minden olyan gazdasági szereplőről, akinek járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot szállított.

III. FEJEZET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

17. cikk

A járművek funkcionális biztonságára vonatkozó követelmények

(1)   A gyártó biztosítja, hogy a járműveket úgy tervezzék, gyártsák és szereljék össze, hogy azok a lehető legkisebb sérülési veszélyt jelentsék a bennük tartózkodókra és a jármű környezetében lévő más személyekre nézve.

(2)   A gyártó biztosítja, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfeleljenek e rendelet vonatkozó követelményeinek, beleértve a következőkre vonatkozó követelményeket is:

a)

a jármű szerkezeti integritása;

b)

a jármű vezető általi irányítását – különösen a kormányzást és fékezést – segítő rendszerek, ideértve a fejlett fékrendszereket és az elektronikus menetstabilizáló rendszereket;

c)

a járművezető számára látóteret, valamint a jármű állapotára és a környezetre vonatkozó információkat biztosító rendszerek, ideértve az üvegfelületeket, a tükröket és a járművezetőt tájékoztató rendszereket;

d)

a jármű világítási rendszerei;

e)

utasvédelem, ideértve a jármű belső kialakítását, a fejtámlákat, a biztonsági öveket és a járműajtókat;

f)

a jármű külseje és kiegészítő elemei;

g)

elektromágneses összeférhetőség;

h)

hangjelző berendezések;

i)

fűtésrendszerek;

j)

a jogosulatlan használat ellen védő berendezések;

k)

járműazonosító rendszerek;

l)

tömeg és méretek;

m)

elektromos biztonság, ideértve a statikus elektromosságot;

n)

hátsó ütközésvédelem;

o)

oldalsó ütközésvédelem;

p)

rakfelületek;

q)

vontatószerkezetek;

r)

gumiabroncsok;

s)

a felcsapódó víz elleni védelem;

t)

hátrameneti fokozat;

u)

lánctalpak;

v)

mechanikus kapcsolószerkezetek, ideértve az illesztési hibák elleni védelmet.

(3)   A meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló, 2006. december 12-i 2006/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) előírásai nem vonatkoznak a járművek azon alkotóelemeire, amelyek elektromos jellegű veszélyeivel az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok teljes körűen foglalkoznak.

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben említett követelmények akkor vonatkoznak a járművekre, valamint az azokba szánt rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre, amennyiben e követelmények az I. melléklet szerint alkalmazandók.

(5)   A magas szintű funkcionális biztonság megvalósítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e cikk (2) bekezdésében felsorolt tárgykörök részletes műszaki követelményeire vonatkozóan, ideértve adott esetben a vizsgálati eljárásokat és a határértékeket. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok első sorozatát 2014. december 31-ig el kell fogadni.

E részletes követelményeknek olyannak kell lenniük, amelyek növelik, vagy legalább fenntartják a 76. cikk (1) bekezdésében és a 77. cikkben említett irányelvek által nyújtott funkcionális biztonság szintjét, illetve az alábbiakat biztosítják:

a)

a 40 km/h feletti tervezési sebességű járművek a fékteljesítmény és adott esetben a blokkolásgátló rendszerek tekintetében a gépjárművek és vontatóik funkcionális biztonsági szintjével egyenértékű szintet teljesítik;

b)

a gumiabroncsok vagy a lánctalp által a szilárd útburkolatra kifejtett legnagyobb érintkezési nyomás nem haladja meg a 0,8 MPa-t.

18. cikk

A funkcionális biztonságra vonatkozó követelmények

(1)   A gyártó biztosítja, hogy a járműveket úgy tervezzék, gyártsák és szereljék össze, hogy azok a lehető legkisebb sérülési veszélyt jelentsék a járművön vagy a járművel dolgozókra nézve.

(2)   A gyártó biztosítja, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfeleljenek e rendelet vonatkozó követelményeinek, beleértve a következőkre vonatkozó követelményeket is:

a)

borulás hatásai ellen védő szerkezetek;

b)

leeső tárgyak ellen védő szerkezetek;

c)

utasülések;

d)

a vezető zajszintnek való kitettsége;

e)

vezetőülés;

f)

kezelőtér és a vezetőülés megközelíthetősége, ideértve a csúszás-, botlás- és esésvédelmet;

g)

teljesítményleadó tengelyek;

h)

a hajtóelemek védelme;

i)

a biztonsági övek rögzítési pontjai;

j)

biztonsági övek;

k)

a vezető védelme a kezelőfülkébe behatoló tárgyakkal szemben;

l)

a vezető védelme veszélyes anyagokkal szemben;

m)

védelem a szélsőséges hőmérsékletű alkatrészeknek vagy anyagoknak való kitettségtől;

n)

kezelői kézikönyv;

o)

vezérlés, beleértve a vezérlő rendszerek biztonságosságát és megbízhatóságát, a vészféket és az automatikus leállító berendezéseket;

p)

az a), b), g) és k) pontban nem említett mechanikai veszélyek elleni védelem, ideértve a durva felületek, éles élek és sarkok, folyadékszállító csövek repedése és a jármű ellenőrizetlen elmozdulása elleni védelmet;

q)

üzemeltetés és karbantartás, ideértve a jármű biztonságos tisztítását;

r)

védőburkolatok és védőberendezések;

s)

tájékoztatások, figyelmeztetések és jelölések;

t)

anyagok és termékek;

u)

akkumulátorok.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett követelmények a járművekre, valamint az azokba szánt rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre akkor vonatkoznak, amennyiben e követelmények az I. melléklet szerint alkalmazandók.

(4)   A magas szintű munkavédelem elérése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e cikk (2) bekezdésében felsorolt tárgykörök részletes műszaki követelményeire vonatkozóan, ideértve adott esetben a vizsgálati eljárásokat és a határértékeket. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok első sorozatát 2014. december 31-ig el kell fogadni.

E részletes műszaki követelményeknek olyannak kell lenniük, amelyek növelik, vagy legalább fenntartják a 76. cikk (1) bekezdésében és a 77. cikkben említett irányelvek által nyújtott funkcionális biztonság szintjét, figyelembe véve az ergonómiát (ideértve a feltételezhető, nem rendeltetésszerű használatot, a vezérlő rendszerek használhatóságát, a vezérlőrendszerek hozzáférhetőségét a nem szándékolt aktiválás elkerülése szempontjából, az ember–jármű interfésznek a vezető előrelátható tulajdonságainak megfelelően történő igazítását és a kezelői beavatkozást), a stabilitást és a tűzbiztonságot.

19. cikk

A környezeti teljesítményre vonatkozó követelmények

(1)   A gyártó biztosítja, hogy a járműveket úgy tervezzék, gyártsák és szereljék össze, hogy azok a lehető legkisebb hatást gyakorolják a környezetre.

(2)   A gyártó biztosítja, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfeleljenek e rendelet vonatkozó követelményeinek, beleértve a következőkre vonatkozó követelményeket is:

a)

szennyezőanyag-kibocsátás;

b)

külső zajszint.

(3)   A 97/68/EK irányelvben a mozgó munkagépek szennyezőanyag-kibocsátására meghatározott egyedi határértékeket, vizsgálati eljárásokat és követelményeket alkalmazni kell.

(4)   A külső zajszintre vonatkozó konkrét határértékek nem haladhatják meg az alábbi szinteket:

a)

89 dB(A) azon kerekes traktorok esetében, amelyek terheletlen tömege menetkész állapotban meghaladja az 1 500 kg-ot;

b)

85 dB(A) azon kerekes traktorok esetében, amelyek terheletlen tömege menetkész állapotban nem haladja meg az 1 500 kg-ot;

A zajszinteket a (6) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott vizsgálati eljárások keretében mérik meg.

(5)   Az (1) és (2) bekezdésben említett követelmények a járművekre, valamint az azokba szánt rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre akkor vonatkoznak, amennyiben e követelmények az I. melléklet szerint alkalmazandók.

(6)   A magas szintű környezeti teljesítmény elérése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső zajszintre vonatkozó részletes műszaki követelményekre, a szennyező anyag-kibocsátás tekintetében jóváhagyott motorok járművekbe történő beépítésére és a kapcsolódó rugalmassági rendelkezésekre vonatkozóan, ideértve a vizsgálati eljárásokat is. Az első ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2014. december 31-ig el kell fogadni.

E konkrét műszaki követelményeknek olyannak kell lenniük, hogy növeljék, vagy legalább fenntartsák a 76. cikk (1) bekezdésében és adott esetben a 77. cikkben említett irányelvek által előírt környezeti teljesítményszintet.

IV. FEJEZET

EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK

20. cikk

EU-típusjóváhagyási eljárások

(1)   A teljes jármű típusjóváhagyásának kérelmezésekor a gyártó az alábbi eljárások közül választhat:

a)

lépésenkénti típusjóváhagyás;

b)

egylépéses típusjóváhagyás;

c)

vegyes típusjóváhagyás.

Ezeken kívül a gyártó a többlépcsős típusjóváhagyást is választhatja.

A rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek típusjóváhagyására csak az egylépéses típus-jóváhagyási eljárás alkalmazható.

(2)   A lépésenkénti típusjóváhagyás a jármű részét képező rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre érvényes EU-típusbizonyítványok teljes csomagjának lépésenkénti összegyűjtéséből áll, ami végeredményben a teljes jármű típusjóváhagyásához vezet.

(3)   Az egylépéses típusjóváhagyás a teljes jármű egyetlen művelettel történő jóváhagyásából áll.

(4)   A vegyes típusjóváhagyás olyan, lépésenkénti típus-jóváhagyási eljárás, amelynek eredményeképpen a teljes jármű jóváhagyásának utolsó szakaszában egy vagy több rendszerjóváhagyás szerezhető meg anélkül, hogy ezekre a rendszerekre EU-típusbizonyítványokat kellene kiállítani.

(5)   A többlépcsős típusjóváhagyás során egy vagy több jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy nem teljes vagy befejezett jármű típusa – a gyártási állapottól függően – megfelel e rendelet vonatkozó közigazgatási rendelkezéseinek és műszaki követelményeinek.

A többlépcsős típusjóváhagyást az olyan nem teljes vagy befejezett jármű típusára kell megadni, amely a 22. cikkben meghatározott adatközlő mappában szereplő jellemzőkkel rendelkezik, és gyártási állapotától függően megfelel az I. mellékletben felsorolt, vonatkozó jogi aktusokban megállapított műszaki követelményeknek.

(6)   Az utolsó gyártási szakaszra vonatkozó típusjóváhagyást csak akkor lehet megadni, ha a jóváhagyó hatóság meggyőződött arról, hogy az utolsó szakaszban típusjóváhagyott jármű az adott időpontban megfelel valamennyi alkalmazandó műszaki követelménynek. Ebbe beletartozik a többlépcsős eljárásban a nem teljes járműre megadott típusjóváhagyás körébe tartozó minden követelmény tekintetében a dokumentációellenőrzés, még abban az esetben is, ha azt eltérő járműkategóriára vagy alkategóriára adták meg.

(7)   A jóváhagyási eljárás megválasztása nem érinti az alkalmazandó lényegi követelményeket, amelyeknek a jóváhagyott járműtípus meg kell, hogy feleljen a teljes járműre vonatkozó típusjóváhagyás kiadásának időpontjában.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a típus-jóváhagyási eljárások részletes szabályaira vonatkozóan. Az első ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2014. december 31-ig el kell fogadni.

21. cikk

A típus-jóváhagyási kérelem

(1)   A gyártó a típus-jóváhagyási kérelmet benyújtja a jóváhagyó hatóságnak.

(2)   Egy adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa tekintetében kizárólag egy kérelem nyújtható be, és kizárólag egy tagállamban.

(3)   Minden jóváhagyandó típusra külön kérelmet kell benyújtani.

22. cikk

Adatközlő mappa

(1)   A kérelmezőnek a jóváhagyó hatóság részére adatközlő mappát kell benyújtania.

(2)   Az adatközlő mappa a következőket tartalmazza:

a)

adatközlő lap;

b)

minden adat, rajz, fénykép és egyéb információ;

c)

járművek esetében annak megjelölése, hogy melyik eljárást/eljárásokat választott ák a 20. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

d)

a jóváhagyó hatóság által a kérelmezési eljárással kapcsolatban kért bármilyen további információ.

(3)   Az adatközlő mappát papíron vagy a műszaki szolgálat és a jóváhagyó hatóság által elfogadott elektronikus formátumban is be lehet nyújtani.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az adatközlő lap és az adatközlő mappa mintáit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig el kell fogadni.

23. cikk

A különböző eljárások szerinti típusjóváhagyás iránti kérelemben feltüntetendő információkra vonatkozó különös követelmények

(1)   A lépésenkénti típusjóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a 22. cikk szerinti adatközlő mappát, valamint az I. mellékletben felsorolt egyes alkalmazandó jogi aktusok alapján előírt típusbizonyítványok teljes csomagját.

Rendszernek, alkotóelemnek vagy önálló műszaki egységnek az I. mellékletben felsorolt, alkalmazandó jogi aktusok alapján történő típusjóváhagyása esetén a jóváhagyó hatóságnak a jóváhagyás megadásáig vagy elutasításáig hozzáféréssel kell rendelkeznie a kapcsolódó adatközlő mappához.

(2)   Az egylépéses típusjóváhagyásra irányuló kérelemhez csatolni kell a 22. cikkben meghatározott adatközlő mappát, amely az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokkal összhangban tartalmazza a releváns információkat az említett alkalmazandó jogi aktusokhoz kapcsolódóan.

(3)   Vegyes típus-jóváhagyási eljárás esetén az adatközlő mappához csatolni kell az I. mellékletben felsorolt, egyes alkalmazandó jogi aktusok alapján előírt egy vagy több típusbizonyítványt, és az adatközlő mappának típusbizonyítvány hiányában tartalmaznia kell az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusoknak megfelelően az alkalmazandó jogi aktusokkal kapcsolatos vonatkozó információkat.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül többlépcsős típusjóváhagyás céljára az alábbi információkat kell benyújtani:

a)

az első szakaszban az adatközlő mappa azon részei és azok az EU-típusbizonyítványok, amelyek az alapjármű gyártási állapotát érintik;

b)

a második és minden további szakaszban az adatközlő mappa azon részei és azok az EU-típusbizonyítványok, amelyek a mindenkori gyártási szakasz tekintetében relevánsak, valamint a járműre vonatkozó, az előző gyártási szakaszban kiadott EU-típusbizonyítványok másolata az összes olyan részletes adattal együtt, amelyek a járművön a gyártó által végzett módosításokat vagy kiegészítéseket leírják.

Az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában megadott információkat a (3) bekezdés szerint lehet benyújtani.

(5)   A jóváhagyó hatóság – kérését megindokolva – további információk benyújtására szólíthatja fel a gyártót annak érdekében, hogy el tudja dönteni, milyen vizsgálatok szükségesek, és e vizsgálatok elvégzése könnyebb legyen.

V. FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK MENETE

24. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A jóváhagyó hatóság csak az után adja ki az EU-típusjóváhagyást, miután ellenőrizte a 28. cikkben említett gyártási intézkedések megfelelőségét, valamint megbizonyosodott arról, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel a vonatkozó követelményeknek.

(2)   Az EU-típusjóváhagyások megadása e fejezet szerint történik.

(3)   Amennyiben a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa – annak ellenére, hogy az előírt rendelkezéseknek megfelel – súlyosan veszélyezteti a biztonságot, vagy súlyosan károsíthatja a környezetet vagy a közegészséget, illetve súlyos munkavédelmi veszélyt jelent, elutasíthatja az EU-típusjóváhagyás megadását. Ilyen esetben azonnal részletes aktát küld a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak és a Bizottságnak, amely tartalmazza döntésének indokolását és a megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását.

(4)   Az EU-típusbizonyítványokat a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén meghatározott harmonizált rendszernek megfelelően kell számozni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig el kell fogadni.

(5)   A jóváhagyó hatóság minden egyes jóváhagyott járműtípusra vonatkozóan az EU-típusbizonyítvány kiállítását követő egy hónapon belül közös biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül megküldi a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak a jármű EU-típusbizonyítványának másolatát, annak mellékleteivel együtt. A másolat biztonságos elektronikus fájl formáját is öltheti.

(6)   A jóváhagyó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait minden járműjóváhagyás megtagadásáról vagy visszavonásáról, valamint döntésének indokairól.

(7)   A jóváhagyó hatóság háromhavonta megküldi a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak az általa az előző időszakban megadott, módosított, elutasított vagy visszavont, rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó EU-típusjóváhagyások jegyzékét.

(8)   Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság valamely másik tagállam jóváhagyó hatóságának kérésére a kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül elküldi a kért EU-típusbizonyítvány másolatát a mellékletekkel együtt. A másolat biztonságos elektronikus fájl formáját is öltheti.

(9)   A Bizottság kérésére a jóváhagyó hatóság az (5)–(8) bekezdésben említett információkat a Bizottságnak is megküldi.

(10)   A jóváhagyó hatóság információs csomagot állít össze, amely az adatközlő mappából, valamint a vizsgálati jegyzőkönyvekből és minden más dokumentumból áll, amelyet a műszaki szolgálat vagy a jóváhagyó hatóság feladatköre gyakorlása során az adatközlő mappához csatolt. Az információs csomagot tartalomjegyzékkel kell ellátni, amely felsorolja annak tartalmát, és valamennyi oldal és az egyes dokumentumok formátumának egyértelmű azonosítása érdekében megfelelő számozással vagy egyéb jelzéssel van ellátva, hogy az EU-típusjóváhagyás kezelése során egymást követő lépések, különösen a változtatások és a frissítések időpontjai nyilván legyenek tartva. A jóváhagyó hatóság az információs csomagban található információkat a szóban forgó típusjóváhagyás érvényességének megszűnését követő tíz éven keresztül rendelkezésre bocsátja.

25. cikk

Az EU-típusbizonyítványra vonatkozó különös rendelkezések

(1)   Az EU-típusbizonyítványhoz a következőket kell mellékelni:

a)

a 24. cikk (10) bekezdésében említett információs csomag;

b)

a vizsgálati eredmények;

c)

a megfelelőségi nyilatkozat kiállítására jogosult személy(ek) neve, aláírásmintája és beosztása;

d)

a teljes járműre vonatkozó EU-típusjóváhagyás esetében a megfelelőségi nyilatkozat kitöltött példánya.

(2)   Az EU-típusbizonyítványt a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott minta alapján kell kiállítani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig el kell fogadni.

(3)   A jóváhagyó hatóság minden egyes járműtípus esetében:

a)

kitölti az EU-típusbizonyítvány megfelelő szakaszait, beleértve az ahhoz csatolt, vizsgálati eredmények rögzítésére szolgáló lapot is;

b)

összeállítja az információs csomag tartalomjegyzékét;

c)

a kitöltött bizonyítványt és annak mellékleteit haladéktalanul kiadja a kérelmezőnek.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az a) pontban említett, vizsgálati eredmények rögzítésére szolgáló lap mintáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig el kell fogadni.

(4)   Olyan EU-típusjóváhagyás esetében, amelynek érvényességét korlátozták vagy amellyel kapcsolatban e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok bizonyos rendelkezései alól felmentést adtak a 35. cikknek megfelelően, az EU-típusbizonyítványban fel kell tüntetni e korlátozásokat vagy felmentéseket.

(5)   Amennyiben a gyártó a vegyes típus-jóváhagyási eljárást választja, a jóváhagyó hatóság az információs csomagban feltünteti a 27. cikk (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott azon vizsgálati jegyzőkönyvekre vonatkozó hivatkozásokat, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre EU-típusbizonyítvány.

(6)   Amennyiben a gyártó az egylépéses típus-jóváhagyási eljárást választja, a jóváhagyó hatóság összeállítja az alkalmazandó követelmények és jogi aktusok jegyzékét, és azt az EU-típusbizonyítványhoz csatolja. A Bizottság e jegyzék mintáját végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig el kell fogadni.

26. cikk

A rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó különös rendelkezések

(1)   EU-típusjóváhagyást az a rendszer kap, amely megfelel az adatközlő mappában megadott adatoknak és az I. mellékletben felsorolt, vonatkozó jogi aktusokban meghatározott műszaki követelményeknek.

(2)   Alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó EU-típusjóváhagyást az az alkotóelem vagy önálló műszaki egység kap, amely megfelel az adatközlő mappában megadott adatoknak és az I. mellékletben felsorolt vonatkozó jogi aktusokban meghatározott műszaki követelményeknek.

(3)   Ha az alkotóelemekre vagy az önálló műszaki egységekre – függetlenül attól, hogy javításra, szervizelésre vagy karbantartásra szánják-e azokat – a jármű rendszer-típusjóváhagyása is érvényes, azon kívül nincs szükség alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó típusjóváhagyásra, kivéve, ha az I. mellékletben felsorolt, vonatkozó jogi aktusok előírják azt.

(4)   Ha az alkotóelem vagy az önálló műszaki egység csak a jármű más részeivel együtt tölti be funkcióját, vagy mutatkoznak meg különleges jellemzői, és ezáltal a követelmények betartásának ellenőrzése csak akkor lehetséges, amikor az alkotóelem vagy az önálló műszaki egység az említett többi járműrésszel együtt működik, akkor az alkotóelem vagy önálló műszaki egység EU-típusjóváhagyásának hatályát ennek megfelelően korlátozni kell.

Ezekben az esetekben az EU-típusbizonyítványban meg kell határozni az alkotóelem vagy önálló műszaki egység felhasználására vonatkozó esetleges korlátozásokat, és meg kell jelölni a beszerelésére vonatkozó különleges feltételeket.

Ha az ilyen alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet a járműgyártó szerelte be, akkor az alkalmazandó, a felhasználásra vonatkozó korlátozások vagy a beszerelésre vonatkozó feltételek betartását a jármű jóváhagyásának időpontjában kell ellenőrizni.

27. cikk

Az EU-típusjóváhagyáshoz szükséges vizsgálatok

(1)   Az e rendeletben és az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokban meghatározott műszaki követelmények betartását a kijelölt műszaki szolgálatok által végzett megfelelő vizsgálatok révén kell igazolni.

Az első albekezdésben említett vizsgálati eljárásokat, valamint az e vizsgálatok elvégzéséhez előírt különleges felszerelést és eszközöket az I. mellékletben felsorolt, vonatkozó jogi aktusok határozzák meg.

A vizsgálati jegyzőkönyv mintája meg kell, hogy feleljen a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén meghatározott általános követelményeknek. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

(2)   A gyártó a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez az I. mellékletben felsorolt, vonatkozó jogi aktusokban előírt számú járművet, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet a jóváhagyó hatóság rendelkezésére bocsátja.

(3)   A szükséges vizsgálatokat olyan járműveken, alkotóelemeken és önálló műszaki egységeken kell elvégezni, amelyek megfelelnek a jóváhagyandó típusnak.

A gyártó azonban – a jóváhagyó hatósággal egyetértésben – olyan járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet is választhat, amely, bár nem felel meg a jóváhagyandó típusnak, a teljesítmények szükséges szintje tekintetében számos nagyon kedvezőtlen jellemzőt egyesít. A döntéshozatal elősegítése érdekében a kiválasztási eljárás során virtuális vizsgálati módszereket lehet alkalmazni.

(4)   A jóváhagyó hatóság egyetértése esetén a gyártó kérelmére az (1) bekezdésben említett vizsgálati eljárások helyett virtuális vizsgálati módszereket is lehet alkalmazni a (6) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított követelmények tekintetében.

(5)   A virtuális vizsgálati módszereknek meg kell felelniük a (6) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított feltételeknek.

(6)   Annak érdekében, hogy a virtuális vizsgálati eljárással kapott eredmények ugyanannyira értelmezhetők legyenek, mint a fizikai vizsgálattal kapott eredmények, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon követelményekre vonatkozóan, amelyek teljesülését virtuális vizsgálati módszerekkel el lehet dönteni, illetve arra vonatkozóan, hogy a virtuális vizsgálatokat milyen feltételekkel kell elvégezni. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság szükség szerint a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) XVI. mellékletében előírt követelményeket és eljárásokat veszi megfelelően alapul.

28. cikk

A gyártás megfelelősége

(1)   Az a jóváhagyó hatóság, amely EU-típusjóváhagyást ad meg, szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve megteszi a szükséges intézkedéseket annak megvizsgálására, hogy megfelelő lépéseket tettek-e annak biztosítására, hogy a gyártás alatt álló járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

(2)   A teljes járműre jóváhagyást adó jóváhagyó hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy a gyártó által kiadott megfelelőségi nyilatkozatok megfelelnek-e a 33. cikknek. E célból a jóváhagyó hatóság ellenőrzi, hogy kellő számú megfelelőségi nyilatkozatminta felel-e meg a 33. cikknek, és a gyártó megfelelő intézkedéseket vezetett-e be annak biztosítására, hogy a megfelelőségi nyilatkozatokban szereplő adatok helytállóak legyenek.

(3)   Az a jóváhagyó hatóság, amely EU-típusjóváhagyást ad meg, e jóváhagyás tekintetében – szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve – megteszi a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedések megfelelőek maradjanak, és így a gyártás alatt álló járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek továbbra is megfeleljenek a jóváhagyott típusnak, és a megfelelőségi nyilatkozatok továbbra is megfeleljenek a 33. cikknek.

(4)   Annak érdekében, hogy ellenőrizze a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység jóváhagyott típusnak való megfelelőségét, az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság a gyártó telephelyén – többek között a gyártóüzemében – vett mintákon elvégezhet bármilyen, az EU-típusjóváhagyáshoz előírt ellenőrzést vagy vizsgálatot.

(5)   Ha a jóváhagyó hatóság, amely az EU-típusjóváhagyást megadta, megállapítja, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedéseket nem alkalmazzák, vagy jelentősen eltérnek a közösen megállapodott intézkedésektől és ellenőrzési tervektől, vagy az intézkedések alkalmazása megszűnt, illetve már nem tekintik őket megfelelőnek, noha a gyártás folytatódik, akkor az említett jóváhagyó hatóságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy pontosan kövessék a gyártásmegfelelőségi eljárást, vagy vissza kell vonnia a típusjóváhagyást.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a gyártás megfelelőségére vonatkozó részletes intézkedésekre vonatkozóan. Az első ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

VI. FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSOK MÓDOSÍTÁSAI

29. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A gyártó haladéktalanul értesíti az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot az információs csomagban rögzített információk minden változásáról.

Az említett jóváhagyó hatóság dönti el, hogy a 30. cikkben megállapított eljárások közül melyiket kell követni.

Adott esetben a jóváhagyó hatóság a gyártóval folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy szükség van egy új EU-típusjóváhagyás megadására.

(2)   Az EU-típusjóváhagyás módosítása iránti kérelmet kizárólag ahhoz a jóváhagyó hatósághoz lehet benyújtani, amely az eredeti EU-típusjóváhagyást megadta.

(3)   Amennyiben a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a módosításhoz meg kell ismételni egyes ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat, akkor ennek megfelelően tájékoztatja a gyártót.

A 30. cikkben említett eljárások csak akkor követendők, ha a jóváhagyó hatóság az említett ellenőrzések vagy vizsgálatok alapján azt állapítja meg, hogy az EU-típusjóváhagyás követelményei továbbra is teljesülnek.

30. cikk

Az EU típusjóváhagyások felülvizsgálata és kiterjesztése

(1)   Az információs csomagban rögzített információk változása esetén, amennyiben nem írják elő az ellenőrzések vagy vizsgálatok megismétlését, a módosítást „felülvizsgálatként” kell megjelölni.

Ilyen esetben a jóváhagyó hatóság szükség szerint kiadja az információs csomag felülvizsgált oldalait, amelyeken egyértelműen feltünteti a változás jellegét és az új kiadás keltét. Úgy kell tekinteni, hogy az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változata – a változtatások részletes leírásával kiegészítve – megfelel e követelménynek.

(2)   Az információs csomagban rögzített információk megváltozása és az alábbiak bármelyikének bekövetkezése esetén a módosítást „kiterjesztésként” kell megjelölni:

a)

további ellenőrzésekre vagy vizsgálatokra van szükség;

b)

az EU-típusbizonyítványban (kivéve annak mellékleteit) szereplő bármely információ megváltozott;

c)

a jóváhagyott járműtípus, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység vonatkozásában az I. mellékletben felsorolt valamely jogi aktus értelmében új követelmények válnak alkalmazandóvá.

Kiterjesztés esetén a jóváhagyó hatóság egy kiterjesztési számmal ellátott naprakész EU-típusbizonyítványt ad ki, amelynek kiterjesztési száma az eddig kiadott, egymást követő kiterjesztések számánál eggyel nagyobb. A típusbizonyítványban világosan fel kell tüntetni a kiterjesztés okát és az új kiadás keltét.

(3)   Módosított oldalak vagy egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változat kiadása esetén az információs csomag tartalomjegyzékét, amely mellékletként a típusbizonyítványhoz van csatolva, úgy kell módosítani, hogy abból a legutolsó kiterjesztés vagy felülvizsgálat kelte, illetve a naprakész változat legutolsó egységes szerkezetbe foglalásának kelte kiderüljön.

(4)   Nincs szükség módosításra a jármű típusjóváhagyásán, amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában említett új követelmények műszaki szempontból lényegtelenek az említett járműtípus tekintetében, vagy más járműkategóriákat érintenek, mint amely kategóriához a járműtípus tartozik.

31. cikk

A módosítások kiadása és a módosításokról szóló értesítés

(1)   Kiterjesztés esetén naprakésszé kell tenni az EU-típusbizonyítvány valamennyi vonatkozó rovatát, annak mellékleteit, valamint az információs csomag tartalomjegyzékét. A naprakésszé tett bizonyítványt és annak mellékleteit haladéktalanul ki kell adni a kérelmezőnek.

(2)   Felülvizsgálat esetén a jóváhagyó hatóság a felülvizsgált dokumentumokat vagy adott esetben az egységes szerkezetbe foglalt, naprakésszé tett változatot – az információs csomag felülvizsgált tartalomjegyzékét is beleértve – haladéktalanul kiadja a kérelmezőnek.

(3)   A jóváhagyó hatóság a 24. cikkben megállapított eljárásoknak megfelelően értesíti a többi tagállam jóváhagyó hatóságait az EU-típusjóváhagyások módosításairól.

VII. FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS ÉRVÉNYESSÉGE

32. cikk

Az érvényesség megszűnése

(1)   Az EU-típusjóváhagyást határozatlan időre adják ki.

(2)   Egy jármű EU-típusjóváhagyásának érvényessége megszűnik a következő esetekben:

a)

a jóváhagyott jármű vonatkozásában új követelmények válnak kötelezővé a járművek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése tekintetében, és a típusjóváhagyást nem lehet ezeknek megfelelően naprakésszé tenni;

b)

a jóváhagyott jármű gyártását önként és véglegesen beszüntetik;

c)

a jóváhagyás érvényessége a 35. cikk (6) bekezdése szerint korlátozás következtében lejár;

d)

a jóváhagyást a 28. cikk (5) bekezdésével, a 44. cikk (1) bekezdésével vagy a 47. cikk (4) bekezdésével összhangban visszavonták.

(3)   Amennyiben a típuson belül csak egy változatnak vagy csak a változat egy kivitelének az érvényessége szűnik meg, a kérdéses jármű EU-típusjóváhagyásának érvényessége csak az adott változat vagy kivitel vonatkozásában szűnik meg.

(4)   Amennyiben egy bizonyos járműtípus gyártását véglegesen beszüntetik, a gyártó értesíti erről az adott jármű EU-típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóságot.

A járműre az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság az első albekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait.

(5)   A (4) bekezdés sérelme nélkül azokban az esetekben, amikor egy jármű EU-típusjóváhagyása érvényességének megszűnése esedékes, a gyártó értesíti az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság haladéktalanul közöl valamennyi vonatkozó információt a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival, hogy – adott esetben – lehetővé tegye a 39. cikk alkalmazását.

A második albekezdésben említett értesítésnek tartalmaznia kell különösen a legutolsó legyártott jármű gyártási dátumát és azonosító számát.

VIII. FEJEZET

MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT ÉS JELÖLÉSEK

33. cikk

Megfelelőségi nyilatkozat

(1)   A gyártó mint a járműre vonatkozó típusjóváhagyás jogosultja a jóváhagyott járműtípusnak megfelelően gyártott valamennyi teljes, nem teljes vagy befejezett járműhöz papíralapú dokumentum alakjában megfelelőségi nyilatkozatot mellékel.

Az említett nyilatkozatot a járművel együtt térítésmentesen a vevő rendelkezésére kell bocsátani. Átadása nem köthető ahhoz a feltételhez, hogy külön kérjék, vagy kiegészítő információkat nyújtsanak be a gyártónak.

A jármű gyártási dátumát követő tíz éven keresztül a járműgyártó köteles kiadni a megfelelőségi nyilatkozat másodpéldányát a jármű tulajdonosának kérésére a kiadás költségeit meg nem haladó térítés ellenében. A „másodpéldány” szónak világosan láthatónak kell lennie a bizonyítvány másodpéldányainak előlapján.

(2)   A gyártó a megfelelőségi nyilatkozathoz a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén elfogadott mintát használja. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A megfelelőségi nyilatkozatot úgy kell megtervezni, hogy védett legyen a hamisítás ellen. E célból a végrehajtási jogi aktusok meghatározzák, hogy a nyilatkozat papírjaként több biztonsági nyomdai alkalmazással védett papírt kell használni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

(3)   A megfelelőségi nyilatkozatot az Unió hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell megfogalmazni. A tagállamok kérhetik a megfelelőségi nyilatkozat saját hivatalos nyelvükre vagy nyelveikre történő lefordítását.

(4)   A megfelelőségi nyilatkozat kiállítására jogosult (egy vagy több) személy a gyártó szervezetébe kell, hogy tartozzon, és a vezetőség arra való jogszerű felhatalmazásával kell bírnia, hogy a gyártó teljes jogi felelősségét átvállalja egy jármű tervezésének és szerkezetének vagy megfelelőségének vonatkozásában.

(5)   A megfelelőségi nyilatkozatot teljes egészében ki kell tölteni, és az e rendeletben vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló aktusokban előírt korlátozásokon kívül nem tartalmazhat korlátozásokat a jármű használata tekintetében.

(6)   Nem teljes vagy befejezett jármű esetében a gyártó csak azokat az adatokat tölti ki a megfelelőségi nyilatkozatban, amelyeket a folyamatban lévő jóváhagyási szakasz szerint ki kell egészíteni vagy meg kell változtatni, és adott esetben mellékeli a megelőző szakaszokra vonatkozó valamennyi megfelelőségi nyilatkozatot.

(7)   A 35. cikk (2) bekezdésének megfelelően jóváhagyott járművekre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat címében szerepel „A mezőgazdasági vés erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke szerint típusjóváhagyást kapott teljes/befejezett járművekhez (ideiglenes jóváhagyás)” szöveg.

(8)   A (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban megállapított, a 37. cikk szerint jóváhagyott járműtípusokra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat címében szerepel a „Kis sorozatban típusjóváhagyást kapott teljes/befejezett járművekhez” kifejezés, valamint ennek közvetlen közelében a gyártás éve, amelyet az 1-es számjegy és a II. mellékletben szereplő táblázatban feltüntetett határérték közé eső sorszám követ, és amely az egyes gyártási évek tekintetében az említett jármű sorszámát jelöli az adott évben gyártott sorozaton belül.

(9)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül a gyártó a megfelelőségi nyilatkozatot bármely tagállam nyilvántartási hatóságához elektronikus úton is továbbíthatja.

34. cikk

A járművek jogszabályban előírt táblán történő megfelelő jelölése, valamint az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek típus-jóváhagyási jele

(1)   A járműgyártó a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártott valamennyi járművön elhelyezi a (3) bekezdés alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus által megkövetelt, megfelelő jelöléssel ellátott jogszabályban előírt táblát.

(2)   Az alkotóelem vagy önálló műszaki egység gyártója – függetlenül attól, hogy azok egy rendszer részét képezik-e vagy sem – valamennyi, a jóváhagyott típussal megegyezően gyártott alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet típus-jóváhagyási jellel lát el az e rendelet alapján elfogadott, vonatkozó végrehajtási jogi aktus vagy a vonatkozó ENSZ-EGB-előírás vagy OECD-kódex előírásainak megfelelően.

Amennyiben az ilyen típus-jóváhagyási jel feltüntetése nem kötelező, a gyártó legalább a márkanevét vagy védjegyét, valamint a típusszámot vagy az azonosító számot feltünteti.

(3)   A jogszabályban előírt táblának és az EU-típusjóváhagyási jelnek meg kell felelnie a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén meghatározott mintának. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

IX. FEJEZET

MENTESSÉGEK AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁK VAGY ÚJ KONCEPCIÓK SZÁMÁRA

35. cikk

Mentesség az új technológiák vagy új koncepciók számára

(1)   A gyártó kérelmezheti járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek olyan típusának EU-típusjóváhagyását is, amely az I. mellékletben felsorolt egy vagy több jogi aktussal összeegyeztethetetlen új technológiák vagy koncepciók felhasználásával készült.

(2)   A jóváhagyó hatóság megadja az (1) bekezdésben említett EU-típusjóváhagyást, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

a kérelem ismerteti mindazon okokat, amelyek miatt az érintett technológiák vagy koncepciók az I. mellékletben felsorolt egy vagy több jogi aktussal összeegyeztethetetlenné teszik az adott rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet;

b)

a kérelem leírja az új technológia biztonsági és környezeti hatásait, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket annak érdekében hoztak, hogy legalább azon követelményekkel egyenértékű biztonsági és környezetvédelmi feltételek biztosítottak legyenek, amelyek tekintetében a mentességet kérelmezik;

c)

a kérelem bemutatja azokat a vizsgálatokat és azok eredményeit, amelyek bizonyítják, hogy a b) pontban szereplő feltétel teljesül.

(3)   Az új technológiák vagy új koncepciók EU-típusjóváhagyás alóli mentességének megadását a Bizottság engedélyezi. Az engedélyt végrehajtási jogi aktus útján kell megadni. E végrehajtási jogi aktust a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A Bizottság jóváhagyásra vonatkozó határozatának meghozataláig a jóváhagyó hatóság már kiállíthatja – de csak ideiglenesen – a kizárólag az érintett tagállam területén érvényes EU-típusjóváhagyást arra a járműtípusra, amelyre mentesség megadását kérelmezték. A jóváhagyó hatóság a (2) bekezdésben említett információkat tartalmazó akta megküldésével haladéktalanul tájékoztatja erről a Bizottságot és a többi tagállamot.

Az ideiglenes jellegnek és a korlátozott területi érvényességnek a típusbizonyítvány és a megfelelőségi nyilatkozat fejlécéből egyértelműen ki kell tűnnie. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak érdekében, hogy meghatározza a típusbizonyítvány és a megfelelőségi nyilatkozat összehangolt mintáit e bekezdés alkalmazásában. E végrehajtási jogi aktusokat a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   Más jóváhagyó hatóságok dönthetnek úgy, hogy írásban elfogadják területükön a (4) bekezdésben említett ideiglenes jóváhagyást.

(6)   A Bizottság (3) bekezdésben említett jóváhagyása adott esetben azt is meghatározza, hogy vonatkoznak-e rá korlátozások. A típusjóváhagyás érvényessége minden esetben legalább harminchat hónap.

(7)   Amennyiben a Bizottság a jóváhagyás elutasítása mellett dönt, a jóváhagyó hatóság haladéktalanul értesíti a (3) bekezdésében említett ideiglenes típusjóváhagyás jogosultját arról, hogy az ideiglenes jóváhagyás a Bizottság elutasító határozatának keltétől számított hat hónap elteltével visszavonásra kerül.

Mindazonáltal az ideiglenes jóváhagyás érvényességének megszűnése előtt az ideiglenes jóváhagyásnak megfelelően gyártott járművek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését minden olyan tagállamban engedélyezni kell, amely az ideiglenes jóváhagyást elfogadta.

36. cikk

A felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok későbbi kiigazítása

(1)   Amennyiben a Bizottság engedélyezi a 35. cikk szerinti mentesség megadását, haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket az érintett felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak vagy végrehajtási jogi aktusoknak a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.

Amennyiben a 35. cikk szerinti mentesség valamely ENSZ-EGB-előírással kapcsolatos, a Bizottság javaslatot tesz az érintett ENSZ-EGB-előírásnak a felülvizsgált 1958-as megállapodás értelmében alkalmazandó eljárás szerinti módosítására.

(2)   A vonatkozó jogi aktusok módosítását követően a mentességet jóváhagyó bizottsági határozathoz kapcsolódó korlátozásokat fel kell oldani.

Amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok kiigazításához szükséges lépésekre nem került sor, a Bizottság a jóváhagyást megadó tagállam kérelmére a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, végrehajtási jogi aktus formájában elfogadott határozattal engedélyezheti a tagállamnak a mentesség érvényességének meghosszabbítását.

X. FEJEZET

KIS SOROZATBAN GYÁRTOTT JÁRMŰVEK

37. cikk

A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása

(1)   A gyártó a II. mellékletben megállapított éves mennyiségi korlátokon belül kis sorozatban gyártott járműtípusra kérhet nemzeti típusjóváhagyást. E korlátok a jóváhagyott járműtípusnak egy adott évben az egyes tagállamok piacán való forgalmazására, nyilvántartásba vételére és forgalomba helyezésére vonatkoznak.

Kis sorozatban gyártott járműtípus nemzeti típusjóváhagyása tekintetében a jóváhagyó hatóság – amennyiben ésszerű oka van erre – eltekinthet az e rendelet egy vagy több rendelkezésének, és az I. mellékletben felsorolt egy vagy több jogi aktus egy vagy több rendelkezésének alkalmazásától, feltéve, hogy alternatív követelményeket határoz meg.

(2)   Az (1) bekezdésben említett alternatív követelményeknek a funkcionális biztonság, a környezetvédelem és a munkavédelem olyan szintjét kell biztosítaniuk, amely a lehető legteljesebb mértékben egyenértékű az I. mellékletben felsorolt vonatkozó jogi aktusokban előírt szinttel.

(3)   A járművek e cikk szerinti nemzeti típusjóváhagyása céljából el kell fogadni a II. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban jóváhagyott rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket.

(4)   Az e cikk szerint típusjóváhagyott járművekre vonatkozó típusbizonyítványt a 25. cikk (2) bekezdése szerinti mintának megfelelően kell kiállítani, de nem szerepelhet rajta az „EU-jármű-típusbizonyítvány” fejléc, és fel kell rajta tüntetni az (1) bekezdése szerint megadott felmentések tárgyát. A típusbizonyítványokat a 24. cikk (4) bekezdésében említett harmonizált rendszer szerint kell számozni.

(5)   A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyásának érvényessége azon tagállam területére korlátozódik, amelynek jóváhagyó hatósága megadta a jóváhagyást.

(6)   A gyártó kérésére azonban a típusbizonyítvány és a csatolt dokumentumok másolatát ajánlott levél vagy e-mail útján meg kell küldeni a gyártó által megjelölt tagállamok jóváhagyó hatóságainak.

(7)   A (6) bekezdésben említett kérelem kézhezvételét követő három hónapon belül a gyártó által megjelölt tagállamok jóváhagyó hatóságai határozatot hoznak a típusjóváhagyás elfogadásáról. Döntésükről hivatalosan tájékoztatják a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóságot.

(8)   A tagállamok jóváhagyó hatóságai elfogadják a nemzeti típusjóváhagyást, kivéve, ha alapos okuk van feltételezni, hogy a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló nemzeti műszaki követelmények nem egyenértékűek a sajátjaikkal.

(9)   Olyan kérelmező kérésére, aki egy másik tagállamban kíván kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyásával rendelkező járművet forgalomba hozni vagy nyilvántartásba vetetni, a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóság a másik tagállam nemzeti hatóságának rendelkezésére bocsátja az információs csomagot is tartalmazó típusbizonyítvány másolatát. A (7) és a (8) bekezdést alkalmazni kell.

XI. FEJEZET

FORGALMAZÁS, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL VAGY FORGALOMBA HELYEZÉS

38. cikk

Járművek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése

(1)   A 41. és a 44. cikkben foglaltak sérelme nélkül, azon járművek, amelyekre kötelező a teljes járműre vonatkozó EU-típusjóváhagyás, vagy amelyekre a gyártó e rendelet értelmében ilyen típusjóváhagyást szerzett, kizárólag akkor forgalmazhatók, vehetők nyilvántartásba vagy helyezhetők forgalomba, ha rendelkeznek a 33. cikknek megfelelően kibocsátott, érvényes megfelelőségi nyilatkozattal.

A nem teljes járművek forgalmazása vagy forgalomba helyezése megengedett, azonban a tagállamok nyilvántartásba vételért felelős hatóságai elutasíthatják az ilyen járművek nyilvántartásba vételének és közúti használatának engedélyezését.

(2)   Az (1) bekezdés követelményeit nem kell alkalmazni a fegyveres szolgálatok, a polgári védelem, a tűzoltóság és a közrend fenntartásáért felelős testületek általi használatra szánt járművekre, illetve azokra a járművekre, amelyek a 37. cikk szerint kaptak típusjóváhagyást.

39. cikk

Kifutó sorozatú járművek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése

(1)   A (2) és (4) bekezdésében a kifutó sorozatokra megállapított mennyiségi korlátokra és időbeli korlátozásra is figyelemmel, az olyan járműtípusnak megfelelő járművek, amelyek EU-típusjóváhagyásának érvényessége a 32. cikk szerint megszűnt, forgalmazhatók, nyilvántartásba vehetők és forgalomba helyezhetők.

Az első albekezdés kizárólag olyan, az Unió területén található járművekre vonatkozik, amelyek gyártásuk idején érvényes EU-típusjóváhagyással rendelkeztek, azonban az EU-típusjóváhagyás érvényességének megszűnése előtt nem kerültek forgalmazásra, nyilvántartásba vételre vagy forgalomba helyezésre.

(2)   Az (1) bekezdés teljes járművek esetében az EU-típusjóváhagyás érvényességének megszűnése napját követő 24, befejezett járművek esetében pedig 30 hónapon keresztül alkalmazandó.

(3)   Az (1) bekezdésben foglaltakkal élni kívánó gyártó kérelmet nyújt be minden olyan tagállam nemzeti hatóságához, amelyben az adott járműveket forgalmazni, nyilvántartásba vetetni vagy forgalomba helyezni kívánja. Az említett kérelem ismerteti mindazon műszaki vagy gazdasági okokat, amelyek miatt a járművek nem tudnak megfelelni az új típus-jóváhagyási követelményeknek.

Az érintett nemzeti hatóság – a kérelem kézhezvételét követő három hónapon belül – határoz arról, hogy engedélyezi-e e járművek nyilvántartásba vételét területén, és ha igen, milyen darabszámban.

(4)   A kifutó sorozatú járművek száma nem haladhatja meg az előző két évben nyilvántartásba vett járművek darabszáma 10 %-ának megfelelő mennyiséget, vagy ha az nagyobb, a tagállamonkénti 20 jármű mennyiséget.

(5)   Az ezen eljárás szerint forgalomba helyezett járművek megfelelőségi nyilatkozatában külön bejegyzés jelzi a „kifutó sorozatú járműnek” való minősítést.

(6)   A tagállamok biztosítják az e cikk szerinti eljárás keretében forgalmazni, nyilvántartásba venni vagy forgalomba helyezni kívánt járművek számának eredményes ellenőrzését.

(7)   E cikk csak a 32. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben a gyártásnak a típusjóváhagyás érvényességének megszűnése miatt bekövetkező leállítása esetén alkalmazandó.

40. cikk

Alkotóelemek és önálló műszaki egységek forgalmazása vagy forgalomba helyezése

(1)   Alkotóelemek és önálló műszaki egységek csak akkor forgalmazhatók vagy helyezhetők forgalomba, ha megfelelnek az I. mellékletben felsorolt vonatkozó jogi aktusokban megállapított követelményeknek, és a 34. cikk szerinti megfelelő jelöléssel vannak ellátva.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azon alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek esetében, amelyeket kifejezetten olyan új járművek számára készítettek vagy terveztek, amelyekre ez a rendelet nem vonatkozik.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok engedélyezhetik olyan alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek forgalmazását vagy forgalomba helyezését, amelyek a 35. cikk alapján mentesültek e rendelet egy vagy több rendelkezése alól, vagy amelyeket a 37. cikk szerinti, az adott alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket érintő jóváhagyással ellátott járművekbe kívánnak beszerelni.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve, és amennyiben e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus másképp nem rendelkezik, a tagállamok engedélyezhetik olyan alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek forgalmazását vagy forgalomba helyezését, amelyeket olyan járművekbe kívánnak beszerelni, amelyek tekintetében forgalmazásuk vagy forgalomba helyezésük időpontjában a típusjóváhagyás e rendelet vagy a 2003/37/EK irányelv szerint nem volt követelmény.

XII. FEJEZET

VÉDZÁRADÉKOK

41. cikk

Nemzeti szintű eljárás a súlyos veszélyt jelentő járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek kezelésére

(1)   Amennyiben valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságai a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alapján intézkedést hoztak, illetve ha elégséges okuk van azt feltételezni, hogy egy e rendeletben szabályozott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység súlyos veszélyt jelent az emberek egészségére vagy biztonságára, illetve a közérdek védelmének más, e rendeletben szabályozott vonatkozásai szempontjából, akkor a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság elvégzi az érintett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység értékelését, amely kiterjed az e rendeletben meghatározott összes követelményre. Az érintett gazdasági szereplők teljes mértékben együttműködnek a jóváhagyó és/vagy piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az értékelés során a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg az e rendeletben megállapított követelményeknek, haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, azért, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfeleljen az említett követelményeknek, vagy hogy a veszély jellegével arányosan ésszerű időn belül kivonják a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet a forgalomból, vagy visszahívják azt.

Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2)   Amennyiben a jóváhagyó hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik országuk területére, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították a gazdasági szereplőt.

(3)   A gazdasági szereplő biztosítja, hogy meghoz minden megfelelő korrekciós intézkedést a követelményeknek meg nem felelő összes olyan jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység tekintetében, amelyet az Unióban forgalomba hozott, nyilvántartásba vetetett vagy amelynek forgalomba helyezéséért felelős.

(4)   Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett határidőn belül, a nemzeti hatóságok meghozzák az összes megfelelő intézkedést a követelményeknek meg nem felelő járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek nemzeti piacukon történő forgalmazásának, nyilvántartásba vételének vagy forgalomba helyezésének megtiltása vagy korlátozása, illetve a piacukról való kivonása vagy visszahívása érdekében.

(5)   A nemzeti hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a (4) bekezdésben foglalt intézkedésekről.

A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység azonosításához szükséges adatokat, a származási helyét, a feltételezett nem megfelelés és a felmerülő veszélyek jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A jóváhagyó hatóságok jelzik, hogy a megfelelőség hiánya a következők egyike miatt áll-e fenn:

a)

a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem teljesíti az e rendeletben meghatározott, az emberek egészségével és biztonságával, a környezetvédelemmel vagy más, a közérdek védelmének egyéb vonatkozásaival kapcsolatos követelményeket;

b)

az I. mellékletben felsorolt vonatkozó jogi aktusok hiányosságokat mutatnak.

(6)   A tagállamok egy hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)   Amennyiben egy tagállami intézkedéssel szemben az e cikk (6) bekezdésben előírt tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül egy másik tagállam vagy a Bizottság kifogást emel, a tagállam intézkedését a 42. cikknek megfelelően a Bizottság értékeli.

(8)   A tagállamok biztosítják a megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozatalát az érintett járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatban, így például a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység piacukról való kivonását.

42. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)   Ha a 41. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás során kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, illetve ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul értékeli a nemzeti intézkedést, miután konzultált a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében határoz arról, hogy a nemzeti intézkedést indokoltnak ítéli-e meg.

A Bizottság közli határozatát valamennyi tagállammal, valamint az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

(2)   Amennyiben a Bizottság a nemzeti intézkedést indokoltnak ítéli meg, valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a nem megfelelő járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet kivonják a piacaikról, és erről tájékoztatják a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedés indokolatlannak bizonyul, az érintett tagállam az (1) bekezdésben említett határozattal összhangban visszavonja vagy átdolgozza az intézkedést.

(3)   Amennyiben a nemzeti intézkedés indokoltnak minősül, és az e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok hiányosságainak tulajdonítható, a Bizottság a következő megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot:

a)

az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok esetében a Bizottság javaslatot tesz az érintett jogi aktus szükséges módosítására;

b)

ENSZ-EGB-előírások esetében a Bizottság a felülvizsgált 1958-as megállapodás szerinti eljárás keretében javaslatot tesz a vonatkozó ENSZ-EGB-előírások szükséges módosítástervezetére.

43. cikk

A követelményeknek megfelelő, azonban súlyos veszélyt jelentő járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek

(1)   Ha egy tagállam a 41. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően azt állapítja meg, hogy egyes járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek – jóllehet az alkalmazandó követelményeknek megfelelnek, illetve megfelelő jelöléssel vannak ellátva – a biztonságot súlyosan veszélyeztetik, vagy a környezetet vagy a közegészséget súlyosan károsíthatják, akkor e tagállam felszólítja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő intézkedések megtételére annak érdekében, hogy amikor az érintett járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet forgalomba hozzák, nyilvántartásba veszik vagy forgalomba helyezik, többé már ne jelentsen veszélyt, illetve – a veszély mértékének megfelelően – arra, hogy a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet ésszerű határidőn belül kivonják a forgalomból vagy visszahívják azt. A tagállam mindezen megfelelő intézkedések járműgyártó általi megtételéig megtagadhatja az ilyen járművek nyilvántartásba vételét.

(2)   Az (1) bekezdésben említett járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek esetében a gazdasági szereplő gondoskodik arról, hogy a korrekciós intézkedést az Unióban forgalomba hozott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett valamennyi jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység tekintetében meghozzák.

(3)   Az (1) bekezdésben említett tagállam egy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az összes rendelkezésre álló adatról, különösen az érintett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység azonosításához szükséges adatokról, a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység eredetéről és értékesítési láncáról, a kapcsolódó veszélyek jellegéről, valamint a megtett nemzeti intézkedések jellegéről és időtartamáról.

(4)   A Bizottság haladéktalanul konzultál a tagállamokkal, az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel és különösen azzal a jóváhagyó hatósággal, amely a típusjóváhagyást megadta, továbbá értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Ezen értékelés alapján a Bizottság határoz arról, hogy az (1) bekezdésben említett nemzeti intézkedéseket indokoltnak ítéli-e meg vagy sem, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

(5)   A Bizottság valamennyi tagállamnak címezi határozatát, és haladéktalanul közli azt velük és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

44. cikk

A jóváhagyott típusnak meg nem felelő járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek

(1)   Ha azok az új járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek, amelyek megfelelőségi nyilatkozattal vagy jóváhagyási jellel vannak ellátva, nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, akkor az a jóváhagyó hatóság, amely az EU-típusjóváhagyást megadta, megteszi a szükséges intézkedéseket, beleértve a típusjóváhagyás visszavonását is, annak biztosítására, hogy a gyártott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az EU-típusbizonyítványban vagy az információs csomagban szereplő adatoktól való eltérés a jóváhagyott típusnak való megfelelés hiányának minősül.

(3)   Ha egy jóváhagyó hatóság bebizonyítja, hogy olyan új járművek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek, amelyek egy másik tagállamban kiadott megfelelőségi nyilatkozattal vagy jóváhagyási jellel vannak ellátva, nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságtól kérheti annak ellenőrzését, hogy a gyártott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek továbbra is megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak. E kérelem kézhezvételét követően az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem keltétől számított három hónapon belül meghozza a szükséges intézkedéseket.

(4)   Attól a jóváhagyó hatóságtól, amely megadta az EU-típusjóváhagyást egy rendszerre, alkotóelemre, önálló műszaki egységre vagy nem teljes járműre, a jóváhagyó hatóság az alábbi esetekben kérheti a szükséges intézkedések megtételét annak biztosítására, hogy a gyártott járművek ismét megfeleljenek a jóváhagyott típusnak:

a)

EU-jármű-típusjóváhagyás esetén, amennyiben a jármű megfelelésének hiányát kizárólag valamely rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelésének hiánya okozza;

b)

többlépcsős típusjóváhagyás esetén, amennyiben a befejezett jármű megfelelésének hiányát kizárólag a nem teljes jármű részét képező rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység, vagy maga a nem teljes jármű megfelelésének a hiánya okozza.

(5)   Ilyen kérelem esetén a megkeresett jóváhagyó hatóság – szükség esetén a kérelmet benyújtó jóváhagyó hatósággal együttműködve – a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem keltétől számított három hónapon belül meghozza a szükséges intézkedéseket.

(6)   Amennyiben megállapítják a megfelelés hiányát, akkor annak a tagállamnak a jóváhagyó hatósága, amelyik az EU-típusjóváhagyást megadta a rendszerre, alkotóelemre, önálló műszaki egységre vagy nem teljes járműre, megteszi az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket.

A jóváhagyó hatóságok az EU-típusjóváhagyás visszavonásáról és a visszavonás indokairól egy hónapon belül tájékoztatják egymást.

(7)   Ha az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság vitatja a megfelelés hiányát, amelyről értesítést kapott, az érintett tagállamok igyekeznek a vitát rendezni. A Bizottság folyamatosan tájékoztatást kell, hogy kapjon, és szükség esetén megfelelő konzultációkat tart a megállapodás elérése érdekében.

45. cikk

Olyan alkatrészek vagy tartozékok forgalomba hozatala és forgalomba helyezése, amelyek súlyosan veszélyeztethetik az alapvetően fontos rendszerek megfelelő működését

(1)   Tilos olyan alkatrészeket és tartozékokat forgalomba hozni, nyilvántartásba venni vagy forgalomba helyezni, amelyek a jármű biztonsága vagy környezeti teljesítménye szempontjából alapvetően fontos rendszerek megfelelő működését súlyosan veszélyeztethetik, kivéve, ha azokat valamely jóváhagyó hatóság a 46. cikk (1), (2) és (4) bekezdésével összhangban engedélyezte.

(2)   Az (1) bekezdés egységes alkalmazása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az ilyen alkatrészek és tartozékok jegyzékének összeállításáról, az alábbiakról rendelkezésre álló és különösen a tagállamok által közölt információk alapján:

a)

a kérdéses alkatrészekkel vagy tartozékokkal felszerelt járművek biztonságára vagy környezeti teljesítményére vonatkozó veszély súlyossága;

b)

az e cikk szerinti alkatrészekre vagy tartozékokra vonatkozó esetleges engedélyeztetési kötelezettség előírásának lehetséges hatása a fogyasztókra és a cserealkatrész-gyártókra.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az eredeti alkatrészekre vagy tartozékokra, valamint az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok valamelyikével összhangban típusjóváhagyással ellátott alkatrészekre és tartozékokra, kivéve, ha a jóváhagyás az (1) bekezdésben említettektől eltérő szempontokat érint.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon követelményekre vonatkozóan, amelyeknek az e cikk (1) bekezdésében említett alkatrészeknek vagy tartozékoknak meg kell felelniük.

(5)   Ezek a követelmények az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokon alapulhatnak, vagy az alkatrészeknek vagy tartozékoknak az eredeti jármű – vagy adott esetben annak valamely része – környezeti vagy biztonsági teljesítményével való összehasonlításából állhatnak. A követelményeknek mindegyik esetben azt kell biztosítaniuk, hogy az alkatrészek vagy tartozékok ne befolyásolják hátrányosan a jármű biztonsága vagy környezeti teljesítménye szempontjából alapvetően fontos rendszerek működését.

46. cikk

Olyan alkatrészek vagy tartozékok, amelyek súlyosan veszélyeztethetik az alapvetően fontos rendszerek megfelelő működését – a vonatkozó követelmények

(1)   A 45. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az alkatrészek vagy tartozékok gyártója – egyúttal a kijelölt műszaki szolgálat által készített vizsgálati jegyzőkönyvet csatolva – kérelmet nyújt be a jóváhagyó hatóságnak, amely tanúsítja, hogy az engedélyeztetni kívánt alkatrészek vagy tartozékok megfelelnek a 45. cikk (4) bekezdésében említett követelményeknek. A gyártó alkatrésztípusonként csak egy kérelmet nyújthat be, egy jóváhagyó hatósághoz.

A engedélyt megadó jóváhagyó hatóság valamely másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának kérésére a kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül a mellékletekkel együtt elküldi a kért engedély másolatát. A másolat biztonságos elektronikus fájl formátumban is megküldhető.

(2)   A kérelemnek tartalmaznia kell az alkatrészek vagy tartozékok gyártójára vonatkozó adatokat, az alkatrészek vagy tartozékok típusát, azonosítóját és számjelét, valamint azon jármű tekintetében, amelybe az alkatrészeket vagy tartozékokat be kívánják szerelni, a gyártó nevét, a jármű típusát és adott esetben a gyártási évét vagy más, az azonosítását lehetővé tévő információt.

Amennyiben a vizsgálati jegyzőkönyvet és egyéb bizonyítékokat figyelembe véve a jóváhagyó hatóság meggyőződik arról, hogy a kérdéses alkatrészek vagy tartozékok megfelelnek a 45. cikk (4) bekezdésében említett követelményeknek, – az e cikk (4) bekezdésének második albekezdésére figyelemmel – engedélyezi az alkatrészek vagy tartozékok forgalomba hozatalát és forgalomba helyezését.

A jóváhagyó hatóságnak a bizonyítványt haladéktalanul ki kell állítania a gyártó számára.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak érdekében, hogy meghatározza az e cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett bizonyítvány mintáját és számozási rendszerét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A gyártó haladéktalanul értesíti az engedélyt megadó jóváhagyó hatóságot bármely olyan változásról, amely hatással van azokra a feltételekre, amelyekkel a bizonyítványt kiadták. Az adott jóváhagyó hatóság határoz arról, hogy felül kell-e vizsgálni az engedélyt, vagy új bizonyítványt kell-e kiadni, valamint arról, hogy szükség van-e további vizsgálatokra.

A gyártó felel annak biztosításáért, hogy az alkatrészeket vagy tartozékokat mindenkor azoknak a feltételeknek megfelelően gyártsák az adott időpontban és a továbbiakban is, amelyek szerint az engedélyt megadták.

(5)   A jóváhagyó hatóság az engedélyezést megelőzően megbizonyosodik a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzését biztosító, kielégítő intézkedések és eljárások meglétéről.

Amennyiben a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy az engedély kiadásának feltételei már nem teljesülnek, felkéri a gyártót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az alkatrészek és tartozékok ismét megfeleljenek a feltételeknek. Szükség esetén az engedélyt visszavonja.

(6)   A tagállamok jóváhagyó hatóságai a (2) bekezdés második albekezdésében említett engedélyekkel kapcsolatos bármely nézeteltérésüket a Bizottság tudomására hozzák. A Bizottság a jóváhagyó hatóságokkal folytatott konzultációt követően a nézeteltérés feloldása érdekében meghozza a megfelelő intézkedéseket, beleértve – amennyiben szükséges – az engedély visszavonásának elrendelését.

(7)   Amíg a 45. cikk (2) bekezdésében említett jegyzék elkészül, a tagállamok a jármű biztonsága vagy környezeti teljesítménye szempontjából alapvetően fontos alkatrészek vagy tartozékok megfelelő működését érintő rendszerekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket tarthatnak fenn.

47. cikk

Járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek visszahívása

(1)   Amennyiben egy teljes járműre vonatkozó EU-típusjóváhagyással rendelkező gyártónak a 765/2008/EK rendelet szerint olyan járműveket kell kivonnia a forgalomból, amelyeket forgalomba hoztak, nyilvántartásba vettek vagy amelyek forgalomba helyezéséért a gyártó felelős, mivel egy, a járműbe beszerelt rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység – attól függetlenül, hogy azt e rendelet szerint megfelelően jóváhagyták-e vagy sem – súlyos veszélyt jelent a biztonságra, a közegészségre vagy a környezetvédelemre, vagy mivel egy olyan alkatrész, amelyre a típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályok szerint semmilyen különleges követelmény nem vonatkozik, súlyos veszélyt jelent a biztonságra, a közegészségre vagy a környezetvédelemre, akkor haladéktalanul értesítenie kell a járművet jóváhagyó hatóságot.

(2)   Amennyiben egy rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket előállító, EU-típusjóváhagyással rendelkező gyártónak a 765/2008/EK rendelet szerint olyan rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket kell kivonnia a forgalomból, amelyeket már forgalomba hoztak, vagy amelyek forgalomba helyezéséért a gyártó felelős, mivel azok – attól függetlenül, hogy azokat e rendelet szerint megfelelően jóváhagyták-e vagy sem – súlyos veszélyt jelentenek a biztonságra, a munkavédelemre, a közegészségre vagy a környezetvédelemre, akkor haladéktalanul értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot.

(3)   A gyártó megfelelő orvosló intézkedéseket javasol a jóváhagyó hatóságnak az (1) és (2) bekezdésben említett súlyos veszély semlegesítésére. A jóváhagyó hatóság a javasolt orvosló intézkedésekről késedelem nélkül tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait.

A jóváhagyó hatóságok saját tagállamaikban biztosítják az orvosló intézkedések hatékony végrehajtását.

(4)   Amennyiben az érintett jóváhagyó hatóság úgy ítéli meg, hogy az orvosló intézkedések elégtelenek vagy végrehajtásuk késedelmes, haladéktalanul tájékoztatja az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság ezt követően tájékoztatja a gyártót. Amennyiben a gyártó nem javasol és nem hajt végre hatékony korrekciós intézkedéseket, az EU-típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság meghoz valamennyi szükséges védintézkedést, beleértve az EU-típusjóváhagyás visszavonását is. Az EU-típusjóváhagyás visszavonása esetén a jóváhagyó hatóság a visszavonástól számított egy hónapon belül ajánlott levél vagy azzal egyenértékű elektronikus eszköz útján értesíti a gyártót, a többi tagállam jóváhagyó hatóságait, valamint a Bizottságot.

48. cikk

A határozatok közlése és rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek

(1)   Minden olyan határozatot, amelyet e rendelet értelmében hoznak, és minden olyan határozatot, amellyel EU-típusjóváhagyást utasítanak el vagy vonnak vissza vagy nyilvántartásba vételt utasítanak el, vagy amellyel megtiltják vagy korlátozzák a jármű forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, vagy amellyel a jármű piaci forgalomból való kivonását írják elő, részletes indokolással kell ellátni.

(2)   Az érintett felet értesíteni kell minden ilyen határozatról, és ugyanakkor az érintett tagállamban hatályos jogszabályok szerint számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről, valamint az e jogorvoslati lehetőségek igénybevételére engedélyezett határidőkről is.

XIII. FEJEZET

NEMZETKÖZI ELŐÍRÁSOK

49. cikk

Az EU-típusjóváhagyáshoz szükséges ENSZ-EGB-előírások

(1)   Azok az ENSZ-EGB-előírások vagy azok módosításai, amelyeket az Unió megszavazott vagy amelyekhez az Unió csatlakozott, és amelyeket e rendelet I. melléklete vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felsorolnak, részét képezik a jármű EU-típusjóváhagyási követelményeinek.

(2)   A tagállamok jóváhagyó hatóságai elfogadják az (1) bekezdésben említett ENSZ-EGB-előírásokkal összhangban megadott jóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó jóváhagyási jeleket, az e rendelettel vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban megadott jóváhagyások és/vagy jóváhagyási jelek helyett.

(3)   Ha az Unió az EU-jármű-típusjóváhagyás céljából megszavazott egy ENSZ-EGB-előírást vagy annak módosításait, a Bizottság a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el annak érdekében, hogy az ENSZ-EGB-előírás vagy annak módosításai kötelező erejűvé váljanak, illetve hogy módosítsa e rendelet I. mellékletét vagy adott esetben az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza az ENSZ-EGB-előírás vagy annak módosításai kötelező alkalmazásának időpontját és adott esetben átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

A Bizottság külön, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amely feltünteti az ENSZ-EGB-előírások kötelező alkalmazását.

50. cikk

Az OECD-vizsgálati jegyzőkönyvek elismerése az EU-típusjóváhagyás céljából

(1)   E rendelet egyéb követelményeinek sérelme nélkül, amennyiben e rendeletben az OECD-kódexekre történik hivatkozás, az EU-típusjóváhagyás az e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alapján kidolgozott vizsgálati jegyzőkönyvek helyett az OECD szabványosított kódexei alapján elkészített teljes vizsgálati jegyzőkönyvön is alapulhat.

(2)   Ahhoz, hogy az (1) bekezdésben említett vizsgálati jegyzőkönyv az EU-típusjóváhagyás céljaira használható legyen, azt a mezőgazdasági és erdészeti traktorok hatósági vizsgálatának OECD egységes kódexe felülvizsgálatáról szóló módosított OECD tanácsi határozat 1. függelékével összhangban kell jóváhagyni.

XIV. FEJEZET

MŰSZAKI INFORMÁCIÓ SZOLGÁLTATÁSA

51. cikk

A használóknak szánt információk

(1)   A gyártó nem adhat meg olyan, az e rendeletben, vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy végrehajtási jogi aktusokban előírt adatokhoz kapcsolódó műszaki információkat, amelyek eltérnek a jóváhagyó hatóság által jóváhagyott adatoktól.

(2)   Amennyiben az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy végrehajtási jogi aktus így rendelkezik, a gyártó a használók rendelkezésére bocsát minden olyan vonatkozó információt és szükséges útmutatást, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység használatához kapcsolódó különleges feltételeket vagy korlátozásokat ír le.

(3)   A (2) bekezdésben említett információkat annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell rendelkezésre bocsátani, amelyben a járművet forgalomba hozni, nyilvántartásba venni vagy forgalomba helyezni kívánják. Ezeket az információkat a jóváhagyó hatóság elfogadását követően a használati útmutatóban közzé kell tenni.

52. cikk

Az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gyártóinak szánt információ

(1)   A járműgyártó az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gyártóinak rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat – beleértve adott esetben az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy végrehajtási jogi aktusokban említett rajzokat is –, amelyek az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyásához vagy a 45. cikk szerinti engedély megszerzéséhez szükségesek.

A jármű gyártója az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gyártóira nézve kötelező érvényű megállapodást köthet, a nyilvánosan nem hozzáférhető – többek között a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó – információ bizalmas kezelése érdekében.

(2)   Amennyiben az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gyártója olyan EU-típusbizonyítvánnyal rendelkezik, amely a 26. cikk (4) bekezdésével összhangban a használatra vagy a beszerelés meghatározott feltételeire vagy mindkettőre vonatkozóan korlátozásokat foglal magában, ezekről minden részletes információt a járműgyártó rendelkezésére bocsát.

Amennyiben az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus így rendelkezik, az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gyártója a legyártott alkotóelemekhez vagy önálló műszaki egységekhez a használatra vagy a beszerelés meghatározott feltételeire vagy mindkettőre vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatban útmutatót mellékel.

XV. FEJEZET

A JAVÍTÁSI ÉS -KARBANTARTÁSI INFORMÁCIÓK ELÉRHETŐSÉGE

53. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)   A gyártók internetes oldalakon keresztül szabványosított formátum használatával, azonnal és gyorsan elérhető módon megkülönböztetésmentes hozzáférést kötelesek biztosítani a hivatalos márkakereskedők, javítók és a független gazdasági szereplők számára a járműjavítási és -karbantartási információkhoz. Ez a kötelezettség nem áll fenn, ha a járművet kis sorozatban gyártottként hagyták jóvá.

A biztonsági és környezetvédelmi célú ellenőrzési rendszerek helyes működése szempontjából kritikus szoftvereket el lehet látni az engedély nélküli műveletekkel szembeni védelemmel. Ugyanakkor az e rendszereknek a javításhoz vagy karbantartáshoz szükséges, illetve a hivatalos márkakereskedők vagy javítók számára hozzáférhető bármilyen jellegű manipulációját a független gazdasági szereplők számára is megkülönböztetésmentesen hozzáférhetővé kell tenni.

(2)   Amíg a Bizottság nem fogad el szabványosított formátumot az (1) bekezdés szerinti információszolgáltatás tekintetében, az említett információkat olyan egységes módon kell hozzáférhetővé tenni, hogy azokat a független gazdasági szereplők ésszerű mértékű erőfeszítéssel fel tudják dolgozni.

A gyártók a hivatalos márkakereskedők, a javítók és a független gazdasági szereplők számára megkülönböztetés nélküli hozzáférést biztosítanak a képzési anyagokhoz és a munkaeszközökhöz. Ez a hozzáférés adott esetben kiterjed a szoftverek letöltésére, a diagnosztikai hibakódok kezelésére és a munkaeszközök használatára vonatkozó megfelelő képzésekre is.

(3)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az abban említett információ a következőket foglalja magában:

a)

a traktor típusa és változata;

b)

egyértelmű járműazonosító szám;

c)

a javítási és karbantartási bejegyzéseket tartalmazó szervizkönyvek és a szervizelési ütemtervek;

d)

műszaki kézikönyvek és műszaki szervizközlemények;

e)

alkotóelemekre és hibaazonosításra vonatkozó információk (például a mérések legkisebb és legmagasabb elméleti értékei);

f)

kapcsolási rajzok;

g)

diagnosztikai hibakódok (a gyártóra jellemző kódokat is beleértve);

h)

egy új járműre vagy járműtípusra vonatkozó új vagy frissített szoftver telepítéséhez szükséges valamennyi információ (pl. a szoftverrész számjele);

i)

a védett eszközökre és tartozékokra vonatkozó, valamint azok révén szolgáltatott információk;

j)

az adatrekordokra vonatkozó információk, vizsgálati adatok és műszaki információk (például – amennyiben az alkalmazott technológiára nézve értelmezhető – kétirányú felügyeleti adatok);

k)

szabványos munkaegységek vagy a javítási és karbantartási feladatok időtartama, ha ezeket akár közvetlenül, akár harmadik félen keresztül a gyártó hivatalos márkakereskedői és javítói rendelkezésére bocsátják.

(4)   Az adott járműgyártó elosztóhálózatában részes hivatalos márkakereskedőket vagy javítókat e rendelet alkalmazásában független gazdasági szereplőknek kell tekinteni, amennyiben olyan járművek javítását és karbantartását is végzik, amelyek esetében nem tagjai a járműgyártó elosztóhálózatának.

(5)   Az információs rendszer karbantartásához szükséges idő kivételével a járműjavítási és -karbantartási információknak mindenkor hozzáférhetőnek kell lenniük.

(6)   A fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) kompatibilis cserealkatrészek vagy szervizalkatrészek, diagnosztikai eszközök és vizsgálóberendezések gyártása és karbantartása céljából a gyártók kötelesek megkülönböztetés nélkül minden érdeklődő alkotóelem-, diagnosztikaieszköz- vagy vizsgálóberendezés-gyártó vagy -javító számára megadni a megfelelő OBD-, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat.

(7)   Az alternatív tüzelőanyaggal működő járművekben alkalmazott autóipari felszerelések tervezése és gyártása céljából a gyártók kötelesek a megfelelő OBD-, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat megkülönböztetés nélkül, az alternatív tüzelőanyaggal működő járművek autóipari felszerelései minden érdekelt gyártójának, beszerelőjének vagy javítójának rendelkezésére bocsátani.

(8)   EU-típusjóváhagyás és a nemzeti típusjóváhagyás kérelmezésekor a gyártónak bizonyítania kell a jóváhagyó hatóságnak az e rendeletnek való megfelelést az e cikkben előírt információk tekintetében.

Abban az esetben, ha ezek az információk nem állnak rendelkezésre, vagy nem felelnek meg az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokban foglaltaknak az EU-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás kérelmezésének időpontjában, a gyártónak a jóváhagyás időpontjától számított hat hónapon belül szolgáltatnia kell azokat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el annak érdekében, hogy meghatározza a jármű fedélzeti diagnosztikai információihoz és a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó bizonyítvány mintáját, amellyel a gyártó a jóváhagyó hatóság irányában bizonyítja az irányadó követelményeknek való megfelelést. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 69. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(9)   Amennyiben a (8) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül a gyártó nem bizonyítja a megfelelést, a jóváhagyó hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket a megfelelés biztosítása érdekében.

(10)   A járműjavítási és -karbantartási információk későbbi módosításait és kiegészítéseit a gyártónak ugyanakkor kell hozzáférhetővé tennie internetes oldalain, mint amikor a hivatalos javítók rendelkezésére bocsátja azokat.

(11)   Amennyiben a járművek javítási és karbantartási bejegyzéseit a járműgyártó központi adatbázisában vagy annak nevében tárolják, a független javítóknak költségmentesen hozzá kell tudniuk férni az ilyen bejegyzésekhez, illetve információkat kell tudniuk bevinni az általuk elvégzett javításról vagy karbantartásról.

(12)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a részletes követelményeket a javítási és karbantartási információkhoz való hozzáférés, különösen az arra vonatkozó technikai előírások tekintetében, hogy a javítási és karbantartási információkat milyen módon kell szolgáltatni.

(13)   A Bizottság a 12. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén kiigazítja az e cikkben rögzített tájékoztatási követelményeket, köztük az információszolgáltatás módjával kapcsolatos technikai előírásokat, az arányosság biztosítása érdekében különösen tekintettel az érintett járműtípus viszonylag alacsony gyártási volumene egyedi esetére, és figyelembe véve a kis sorozatban gyártott járművekre a II. mellékletben meghatározott korlátozásokat. Kellően indokolt esetekben ez a kiigazítás a szabványosított formátumban való információszolgáltatás kötelezettsége alóli felmentést is jelentheti. Az esetleges kiigazításoknak és felmentéseknek minden esetben biztosítaniuk kell az e cikkben szereplő célok elérését.

54. cikk

Több típusjóváhagyás-birtokosra vonatkozó kötelezettségek

A lépésenkénti típusjóváhagyás, a vegyes típusjóváhagyás és a többlépcsős típusjóváhagyás esetén az egyes típusjóváhagyásokért felelős gyártó feladata az is, hogy az adott rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel, vagy egy adott szakasszal kapcsolatos javítási adatokról tájékoztatást adjon mind az utolsó gyártónak, mind a független gazdasági szereplőknek.

Az utolsó gyártó felelős azért, hogy a független gazdasági szereplőknek szolgáltassa a teljes járművel kapcsolatos információkat.

55. cikk

A járműjavítási és -karbantartási információk hozzáférési díja

(1)   A gyártók az e rendelet hatálya alá tartozó járműjavítási és karbantartási információkhoz való hozzáférésért, munkaeszközökért és képzésekért ésszerű és arányos díjat számíthatnak fel. A díj akkor nem tekinthető ésszerűnek vagy arányosnak, ha az akadályozza a hozzáférést azáltal, hogy nem veszi figyelembe, hogy a független gazdasági szereplő milyen mértékben veszi azt igénybe.

(2)   A gyártók a járműjavítási és -karbantartási információkat napi, havi és éves időtartamra kötelesek hozzáférhetővé tenni, és az információk hozzáférési díja a hozzáférhetővé tétel időtartama szerint változik.

56. cikk

A jármű-információkhoz való hozzáférés fóruma

A könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és végrehajtásáról szóló, 2008. július 18-i 692/2008/EK bizottsági rendelet (34) 13. cikkének (9) bekezdése által létrehozott jármű-információkhoz való hozzáférés fóruma által folytatott tevékenységek hatálya kiterjed az e rendelet hatálya alá tartozó járművekre.

A jármű fedélzeti diagnosztikai információival, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkkal való szándékos vagy nem szándékos visszaélésre vonatkozó bizonyítékok alapján az első bekezdésben említett fórum intézkedéseket javasol a Bizottságnak az ilyen jellegű visszaélések megakadályozására.

XVI. FEJEZET

A MŰSZAKI SZOLGÁLATOK KIJELÖLÉSE ÉS BEJELENTÉSE

57. cikk

A műszaki szolgálatokra vonatkozó követelmények

(1)   A kijelölő jóváhagyó hatóságok biztosítják, hogy mielőtt az 59. cikk szerint kijelölnek egy műszaki szolgálatot, ez a műszaki szolgálat teljesítse az e cikk (2)–(9) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(2)   A jogi személyiséggel bíró műszaki szolgálatot a 60. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az adott tagállam nemzeti joga szerint kell megalapítani.

(3)   A műszaki szolgálat olyan harmadik fél, amely az általa értékelt jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység tervezésében, gyártásában, szállításában vagy karbantartásában nem vett részt.

Az első albekezdés követelményeinek megfelelő szervnek tekinthető az a szerv is, amely az általa értékelt, vizsgált vagy ellenőrzött járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.

(4)   A műszaki szolgálat, ennek felső szintű vezetése és az 59. cikk (1) bekezdése értelmében az e tevékenységi kategóriák elvégzéséért felelős kijelölt személyzet nem lehetnek azoknak a járműveknek, rendszereknek, alkotóelemeknek vagy önálló műszaki egységeknek a tervezői, gyártói, szállítói vagy karbantartói, amelyet értékelnek, és nem képviselhetik az ilyen tevékenységekben részt vevő feleket sem. Ez nem zárja ki az e cikk (3) bekezdésében említett olyan értékelt járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek használatát, amelyek a műszaki szolgálat működéséhez szükségesek, illetve a járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek személyes célra történő használatát.

A műszaki szolgálat gondoskodik arról, hogy leányvállalatai és alvállalkozói tevékenysége ne befolyásolja azon tevékenységi kategóriák bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát, amelyeket számára kijelöltek.

(5)   A műszaki szolgálat és személyzete azokat a tevékenységi kategóriákat, amelyekre őket kijelölték, az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik, és függetlenek minden – különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő, főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy értékelési tevékenységeik eredményeit.

(6)   A műszaki szolgálat képes kell, hogy legyen valamennyi tevékenységi kategória elvégzésére, amelyre az 59. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölték, bizonyítva az őt kijelölő jóváhagyó hatóság megelégedésére, hogy rendelkezik a következőkkel:

a)

személyzet, amely megfelelő szakértelemmel, specifikus műszaki ismeretekkel és szakképzéssel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a feladatok elvégzéséhez;

b)

az azon tevékenységi kategóriákra vonatkozó eljárások leírása, amelyekre vonatkozóan a kijelölést kéri, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát;

c)

eljárások, amelyek segítségével azon tevékenységi kategóriák elvégzése során, amelyekre vonatkozóan a kijelölést kéri, megfelelően figyelembe tudja venni az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység technológiai összetettségét és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatgyártási jellegét; valamint

d)

eszközök, amelyek az azon tevékenységi kategóriákhoz kapcsolódó feladatok megfelelő elvégzéséhez szükségesek, amelyekre vonatkozóan a kijelölést kéri, továbbá hozzáfér valamennyi szükséges felszereléshez vagy létesítményhez.

A műszaki szolgálat ezen kívül bizonyítja a kijelölő jóváhagyó hatóságnak, hogy megfelel a 61. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban rögzített, azon tevékenységi kategóriákra vonatkozó előírásoknak, amelyekre kijelölték.

(7)   A műszaki szolgálat, valamint felső szintű vezetése és az értékelést végző személyzet pártatlanságát biztosítani kell. Az említettek nem vehetnek részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné azon tevékenységi kategóriákkal kapcsolatos döntéshozói függetlenségüket vagy feddhetetlenségüket, amelyekre kijelölték őket.

(8)   A műszaki szolgálat a tevékenységeihez kapcsolódó felelősségbiztosítást köt, kivéve, ha a felelősséget nemzeti jogával összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam maga felel a megfelelőség értékeléséért.

(9)   A műszaki szolgálat személyzetének minden olyan információ tekintetében, amely e rendelet vagy az azt végrehajtó nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladatai végrehajtása során jutott birtokába, be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit, kivéve a kijelölő jóváhagyó hatósággal szemben, vagy ahol erről uniós vagy nemzeti jogszabály rendelkezik. A tulajdonjogokat védelemben kell részesíteni.

58. cikk

A műszaki szolgálatok leányvállalatai és alvállalkozásai

(1)   A műszaki szolgálatok azon tevékenységeik egy részét, amelyekre az 59. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölték őket, csak a kijelölő jóváhagyó hatóságuk beleegyezésével adhatják alvállalkozásba vagy végeztethetik el leányvállalattal.

(2)   Amennyiben a műszaki szolgálat bizonyos, a kijelölés tárgyát képező tevékenységi kategóriákkal kapcsolatos feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot vesz igénybe, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfeleljen az 57. cikkben meghatározott követelményeknek, továbbá tájékoztatnia kell ennek megfelelően a kijelölő jóváhagyó hatóságot.

(3)   A műszaki szolgálatok teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozóik vagy leányvállalataik által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.

(4)   A műszaki szolgálatok a kijelölő jóváhagyó hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat képesítésének és az általuk elvégzett feladatoknak az értékelésére vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

59. cikk

A műszaki szolgálatok kijelölése

(1)   A műszaki szolgálatokat hatáskörüktől függően a következő tevékenységi kategóriák közül egyre vagy többre jelölik ki:

a)

A kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek saját üzemeikben végzik el az e rendeletben és az I. mellékletében felsorolt jogi aktusokban említett vizsgálatokat;

b)

B kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek felügyelik az e rendeletben és a I. mellékletében felsorolt jogi aktusokban említett, a gyártó vagy egy harmadik fél üzemeiben végzett vizsgálatokat;

c)

C kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek a gyártó gyártásmegfelelőséget biztosító eljárásainak kezdeti vizsgálatát és rendszeres nyomon követését végzik;

d)

D kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek a gyártás megfelelőségének felügyelete érdekében vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket felügyelnek vagy végeznek.

(2)   A jóváhagyó hatóság kijelölhető műszaki szolgálatként az (1) bekezdésben említett tevékenységek közül egy vagy több tekintetében.

(3)   A nem a 60. cikk értelmében kijelölt, harmadik országbeli műszaki szolgálatokat be lehet az 63. cikk szerint jelenteni, de csak abban az esetben, ha az Unió és az adott harmadik ország közötti kétoldalú megállapodás rendelkezik a műszaki szolgálatok ilyen elfogadásáról. Ez nem gátolja az 57. cikk (2) bekezdésének megfelelően valamely tagállam nemzeti jogszabálya szerint létrehozott műszaki szolgálatot abban, hogy harmadik országokban leányvállalatokat hozzon létre, feltéve, hogy a leányvállalatokat a kijelölt műszaki szolgálat közvetlenül irányítja és ellenőrzi.

60. cikk

A gyártó akkreditált belső műszaki szolgálatai

(1)   A gyártó akkreditált belső műszaki szolgálatait csak az A kategóriájú tevékenységekre lehet kijelölni az olyan műszaki követelmények vonatkozásában, amelyek tekintetében az e rendelet alapján elfogadott valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus engedélyezi a saját vizsgálatot. Az említett műszaki szolgálat különálló, független részét képezi a vállalkozásnak, és nem vehet részt az általa értékelt járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek tervezésében, gyártásában, szállításában vagy karbantartásában.

(2)   Az akkreditált belső műszaki szolgálatnak a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a)

egy tagállam jóváhagyó hatósága általi kijelölésen kívül egy, a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 11. pontja szerinti nemzeti akkreditáló testület is – az e rendelet 61. cikkében említett normáknak és eljárásoknak megfelelően – akkreditálta;

b)

az akkreditált belső műszaki szolgálatnak és személyzetének szervezetileg azonosíthatóknak kell lenniük, és olyan jelentéstételi módszerekkel kell rendelkezniük azon vállalkozáson belül, amelynek részét képezik, amelyek biztosítják pártatlanságukat, és ezt bizonyítaniuk kell a megfelelő nemzeti akkreditáló testületnek;

c)

sem az akkreditált belső műszaki szolgálat, sem személyzete nem vehetnek részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné azon tevékenységi kategóriákkal kapcsolatos döntéshozói függetlenségüket vagy feddhetetlenségüket, amelyekre kijelölték őket;

d)

az akkreditált belső műszaki szolgálat kizárólag annak a vállalkozásnak nyújthatja szolgáltatásait, amelynek részét képezi.

(3)   Az akkreditált belső műszaki szolgálatot a 63. cikk alkalmazásában nem kell bejelenteni a Bizottságnak, azonban a vállalkozásnak, amelynek részét képezi vagy a nemzeti akkreditáló testületnek – a kijelölő jóváhagyó hatóság kérésére – tájékoztatást kell adnia akkreditálásáról a kijelölő jóváhagyó hatóságnak.

61. cikk

Eljárások a műszaki szolgálatok teljesítménynormái és értékelése tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a műszaki szolgálatokra irányadó normákra vonatkozóan, továbbá a műszaki szolgálatok 62. cikk szerinti értékelését szolgáló eljárásra és a 60. cikk szerinti akkreditációjukra vonatkozóan, annak érdekében, hogy az említett szolgálatok valamennyi tagállamban ugyanolyan magas szintű teljesítménynormáknak feleljenek meg.

62. cikk

A műszaki szolgálatok szakértelmének elbírálása

(1)   A kijelölő jóváhagyó hatóság értékelő jelentést készít, amely igazolja, hogy a pályázó műszaki szolgálat e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok támasztotta követelményeknek való megfelelésének értékelése megtörtént. Ez a jelentés egy akkreditáló testület által kiállított akkreditációs bizonyítványt is magában foglalhat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentés alapját képező értékelést a 61. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított rendelkezések szerint kell elvégezni. Az értékelő jelentést legalább háromévenként felül kell vizsgálni.

(3)   Az értékelő jelentést kérelemre meg kell küldeni a Bizottságnak. Azokban az esetekben, amikor az értékelés nem a nemzeti akkreditáló testület által kiadott akkreditálási bizonyítványon alapul, amely igazolja, hogy a műszaki szolgálat megfelel e rendelet követelményeinek, a kijelölő jóváhagyó hatóság benyújtja a Bizottságnak azokat az okmányokat, amelyek tanúsítják a műszaki szolgálat szakmai alkalmasságát, valamint azon meghozott intézkedéseket, amelyek biztosítják a műszaki szolgálat kijelölő jóváhagyó hatóság általi rendszeres ellenőrzését és azt, hogy az megfeleljen az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított követelményeknek.

(4)   Az a jóváhagyó hatóság, amely műszaki szolgálatként szándékozik kijelölést kapni az 59. cikk (2) bekezdése szerint, a megfelelést dokumentumokkal igazolja egy olyan értékelés révén, amelyet az értékelt tevékenységtől független auditorok végeznek. Ezen auditorok tartozhatnak ugyanahhoz a szervezethez, feltéve, hogy őket az értékelt tevékenységet végző személyzettől elkülönülten irányítják.

(5)   Az akkreditált belső műszaki szolgálatnak be kell tartania e cikk vonatkozó előírásait.

63. cikk

Bejelentési eljárások

(1)   A tagállamok bejelentik a Bizottságnak az általuk kijelölt valamennyi műszaki szolgálat nevét, címét – beleértve az elektronikus címet –, a felelős személyeket és a tevékenységi kategóriákat, valamint e kijelölések minden későbbi változását. A bejelentésről szóló dokumentumban meg kell jelölni, hogy az I. mellékletben felsoroltak közül mely területek tekintetében jelölték ki a műszaki szolgálatokat.

(2)   A műszaki szolgálat az 59. cikk (1) bekezdésében szereplő tevékenységeket csak akkor folytathatja a típusjóváhagyásért felelős kijelölő jóváhagyó hatóság nevében, ha azt e cikk (1) bekezdésével összhangban előzetesen bejelentették a Bizottságnak.

(3)   Ugyanazt a műszaki szolgálatot több kijelölő jóváhagyó hatóság is kijelölheti és e kijelölő jóváhagyó hatóságok tagállamai is bejelenthetik, függetlenül az általa az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban folytatott tevékenységek kategóriájától vagy kategóriáitól.

(4)   A Bizottságnak be kell jelenteni a kijelölés bármely későbbi lényeges változását.

(5)   Amennyiben az I. mellékletben felsorolt valamely jogi aktus alkalmazásában egy olyan konkrét szervezetet vagy illetékes szervet szükséges kijelölni, amelynek tevékenysége nem szerepel az 59. cikk (1) bekezdésében említettek között, a bejelentést e cikk rendelkezései szerint kell megtenni.

(6)   A Bizottság az e cikk szerint bejelentett műszaki szolgálatok jegyzékét és adatait közzéteszi a honlapján.

64. cikk.

A kijelölés változásai

(1)   Amennyiben a kijelölő jóváhagyó hatóság megállapítja, vagy a kijelölő jóváhagyó hatóságot arról tájékoztatják, hogy az általa kijelölt műszaki szolgálat már nem teljesíti az e rendeletben meghatározott követelményeket, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, akkor a kijelölő jóváhagyó hatóság korlátozza, felfüggeszti vagy adott esetben visszavonja a kijelölést, attól függően, hogy milyen mértékben mulasztották el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket. A tagállam, amely ezt a műszaki szolgálatot bejelentette, ennek megfelelően haladéktalanul értesíti a Bizottságot. A Bizottság ennek megfelelően módosítja a 63. cikk (6) bekezdésében említett, közzétett információkat.

(2)   Amennyiben a kijelölést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve, ha a műszaki szolgálat megszüntette tevékenységét, a kijelölő jóváhagyó hatóság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az említett műszaki szolgálat dokumentációját vagy egy másik műszaki szolgálat dolgozza fel, vagy pedig kérelemre a kijelölő jóváhagyó hatóság vagy a piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé tegye.

65. cikk

A műszaki szolgálatok szakmai alkalmasságának vitatása

(1)   A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amelyben számára kétség merül fel a műszaki szolgálat szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a műszaki szolgálat folyamatosan teljesíti-e a rá háruló követelményeket és kötelezettségeket, illetve ha erre felhívják a figyelmét.

(2)   A kijelölő jóváhagyó hatóság tagállama kérelemre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett műszaki szolgálat kijelölésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)   A Bizottság biztosítja, hogy a vizsgálata során kapott érzékeny információkat bizalmasan kezeli.

(4)   Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a műszaki szolgálat nem, illetve már nem teljesíti a rá vonatkozó kijelölés követelményeit, akkor erről ennek megfelelően tájékoztatja a kijelölő jóváhagyó hatóság tagállamát annak érdekében, hogy – az adott tagállammal együttműködésben – meghatározzák a szükséges korrekciós intézkedéseket, és felkéri azt a tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, beleértve szükség esetén a kijelölés visszavonását is.

66. cikk

A műszaki szolgálatok működésével összefüggő kötelezettségek

(1)   A műszaki szolgálat azokat a tevékenységi kategóriákat, amelyekre kijelölték, a kijelölő jóváhagyó hatóság nevében végzi az e rendeletben és az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokban megállapított értékelési és vizsgálati eljárások szerint.

A műszaki szolgálat az e rendeletben vagy az I. mellékletben felsorolt valamely jogi aktusban meghatározott, jóváhagyáshoz vagy ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat vagy felügyeli, vagy maga végzi el, kivéve, ha az alternatív eljárások engedélyezettek. A műszaki szolgálat nem végezhet olyan vizsgálatokat, értékeléseket vagy ellenőrzéseket, amelyekre jóváhagyó hatóságától nem kapott szabályszerű kijelölést.

(2)   A műszaki szolgálat köteles mindenkor:

a)

lehetővé tenni kijelölő jóváhagyó hatósága számára, hogy szükség szerint jelen legyen a műszaki szolgálat megfelelőségértékelése során; valamint

b)

az 57. cikk (9) bekezdése és az 67. cikk sérelme nélkül, kérelemre a kijelölő jóváhagyó hatósága rendelkezésére bocsátani az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységi kategóriáival kapcsolatos információkat.

(3)   Amennyiben a műszaki szolgálat megállapítja, hogy a gyártó nem teljesíti az e rendeletben megállapított követelményeket, ezt jelenti a kijelölő jóváhagyó hatóságnak annak érdekében, hogy a kijelölő jóváhagyó hatóság felszólítsa a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, valamint arra, hogy ezt követően ne adjon ki típusbizonyítványt, amíg nem tették meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a jóváhagyó hatóság számára elfogadható módon.

(4)   Ha a típusbizonyítvány kiadása után a megfelelőség figyelemmel kísérése során a kijelölő jóváhagyó hatóság nevében eljáró műszaki szolgálat megállapítja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység már nem felel meg e rendeletnek, akkor ezt jelenti a kijelölő jóváhagyó hatóságnak. A jóváhagyó hatóság megteszi a 28. cikkben előírt megfelelő intézkedéseket.

67. cikk

A műszaki szolgálatok tájékoztatási kötelezettségei

(1)   A műszaki szolgálat tájékoztatja kijelölő jóváhagyó hatóságát a következőkről:

a)

minden olyan meg nem felelés, amely szükségessé teheti a típusbizonyítvány elutasítását, korlátozását, felfüggesztését vagy visszavonását;

b)

mindazon körülmények, amelyek a kijelölés hatályát vagy feltételeit érinthetik;

c)

a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatás iránti megkeresések.

(2)   A műszaki szolgálat a kijelölő jóváhagyó hatóságának kérésére információt bocsát rendelkezésre a kijelölése keretében végzett tevékenységekről, továbbá minden más végzett tevékenységről is, beleértve a határon átnyúló tevékenységeket és az alvállalkozói tevékenységet is.

XVII. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK ÉS FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

68. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

E rendelet céljainak elérése, illetve e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek megállapítása érdekében a Bizottság a 69. cikk (2) bekezdésében hivatkozott vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák az alábbi végrehajtási intézkedéseket:

a)

a 22. cikk szerinti adatközlő lap és adatközlő mappa mintái;

b)

a 24. cikk (4) bekezdése szerinti, az EU-típusbizonyítványok számozására szolgáló rendszer;

c)

az EU-típusbizonyítványok 25. cikk (2) bekezdése szerinti mintája;

d)

az EU-típusbizonyítványokhoz csatolandó, vizsgálati eredmények rögzítésére szolgáló lap 25. cikk (3) bekezdése szerinti mintája;

e)

az alkalmazandó követelmények vagy jogi aktusok jegyzékének a 25. cikk (6) bekezdése szerinti mintája;

f)

a 27. cikk (1) bekezdése szerinti vizsgálati jegyzőkönyv formátumára vonatkozó általános követelmények;

g)

a 33. cikk (2) bekezdése szerinti megfelelőségi nyilatkozat mintája;

h)

a 34. cikk szerinti EU-típusjóváhagyási jel mintája;

i)

a 35. cikk (3) bekezdése szerinti, az új technológiák vagy új koncepciók EU-típusjóváhagyás alóli mentességére vonatkozó engedélyek;

j)

a 35. cikk (4) bekezdésében említett új technológiákra vagy új koncepciókra vonatkozó típusbizonyítvány és megfelelőségi nyilatkozat mintái;

k)

a tagállamok felhatalmazása a típusjóváhagyás 36. cikk (2) bekezdése szerinti meghosszabbítására;

l)

az alkatrészek és tartozékok 45. cikk (2) bekezdése szerinti jegyzéke;

m)

a 46. cikk (3) bekezdésében említett bizonyítvány mintája és számozási rendszere, valamint az abban a cikkben említett eljárással kapcsolatos valamennyi szempont;

n)

a 53. cikk (8) bekezdésében említett, a jóváhagyó hatóságnak benyújtandó, a megfelelés igazolásául szolgáló bizonyítvány mintája.

69. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a „Műszaki Bizottság – Mezőgazdasági járművek” (TC-AV) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

70. cikk

A mellékletek módosítása

E rendelet egyéb, a mellékletei módosításával kapcsolatos rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Bizottság arra is felhatalmazást kap, hogy a 71. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e rendelet I. mellékletének módosítására vonatkozóan, a jogi aktusokra való hivatkozások beszúrása és a helyesbítések figyelembevétele érdekében.

71. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 17. cikk (5) bekezdésében, a 18. cikk (4) bekezdésében, a 19. cikk (6) bekezdésében, a 20. cikk (8) bekezdésében, a 27. cikk (6) bekezdésében, a 28. cikk (6) bekezdésében, a 45. cikk (4) bekezdésében, a 49. cikk (3) bekezdésében, a 53. cikk (12) bekezdésében, a 61. cikkben és a 70. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szóló 2013. március 22-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk (5) bekezdésében, a 18. cikk (4) bekezdésében, a 19. cikk (6) bekezdésében, a 20. cikk (8) bekezdésében, a 27. cikk (6) bekezdésében, a 28. cikk (6) bekezdésében, a 45. cikk (4) bekezdésében, a 49. cikk (3) bekezdésében, a 53. cikk (12) bekezdésében, a 61. cikkben és a 70. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 17. cikk (5) bekezdése, a 18. cikk (4) bekezdése, a 19. cikk (6) bekezdése, a 20. cikk (8) bekezdése, a 27. cikk (6) bekezdése, a 28. cikk (6) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése, a 49. cikk (3) bekezdése, a 53. cikk (12) bekezdése, a 61. cikk és a 70. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

XVIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

72. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamok rendelkeznek az e rendeletnek, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak vagy végrehajtási jogi aktusoknak a gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókról. A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak a szankciók érvényesítése érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok e rendelkezésekről 2015. március 23-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e rendelkezéseket érintő összes későbbi módosítást is.

(2)   A szankcióval járó jogsértések típusai közé tartoznak a következők:

a)

hamis nyilatkozattétel a jóváhagyási eljárás vagy visszahívást eredményező eljárások során;

b)

a típusjóváhagyás, illetve a használatban lévő járművek megfelelése vizsgálati eredményeinek meghamisítása;

c)

olyan adatok vagy műszaki előírások visszatartása, amelyek visszahíváshoz vagy a típusjóváhagyás megtagadásához, illetve visszavonásához vezethetnek;

d)

hatástalanító berendezés használata;

e)

információhoz való hozzáférés megtagadása;

f)

jóváhagyandó járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gazdasági szereplők általi, jóváhagyás nélkül való forgalmazása, vagy dokumentumok és jelölések e szándékkal történő meghamisítása.

73. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   E rendelet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, ez a rendelet nem érvénytelenít semmilyen, járműre, illetve rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre 2016. január 1-je előtt megadott EU-típusjóváhagyást.

(2)   A jóváhagyó hatóságok a 2003/37/EK irányelv és a 76. cikk (1) bekezdésében felsorolt irányelvek szerint továbbra is kiterjesztik a jóváhagyásokat az (1) bekezdésben említett járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre. Ilyen jellegű jóváhagyások megszerzése által azonban nem szerezhető meg teljes jármű típusjóváhagyása e rendelet szerint.

(3)   E rendelettől eltérve, az új rendszereket, alkotóelemeket, önálló műszaki egységeket vagy az olyan járműtípusokat, amelyek a 2003/37/EK irányelvnek megfelelő teljes járművekre vonatkozó típusjóváhagyásban részesültek, 2017. december 31-ig a továbbiakban is lehet nyilvántartásba venni, forgalomba hozni vagy forgalomba helyezni. A fenti dátumig a nyilvántartásba vétel vagy a forgalomba helyezés tagállamának jogszabályai szerint nyilvántartásba lehet venni és forgalomba lehet helyezni az olyan új járműveket is, amelyek típusa nem képezte a 2003/37/EK irányelv szerinti típusjóváhagyás tárgyát.

Ilyen esetben a nemzeti hatóságok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a jóváhagyott típusnak megfelelő járművek nyilvántartásba vételét, forgalomba hozatalát vagy forgalomba helyezését.

74. cikk

Jelentés

(1)   A tagállamok 2019. december 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az e rendeletben megállapított típus-jóváhagyási eljárások alkalmazásáról.

(2)   Az (1) bekezdés szerint megadott információk alapján a Bizottság 2020. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról.

75. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A Bizottság 2022. december 31-ig jelentést tesz a (3) bekezdésben említett tárgykörökről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)   A jelentés az érintett felek bevonásával folytatott konzultáción alapul, és figyelembe veszi a létező európai és nemzetközi szabványokat.

(3)   A tagállamok 2021. december 31-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az alábbiakkal kapcsolatban:

a)

az e rendelet hatálya alá tartozó járművek számára az első nyilvántartásba vételük előtt az adott tagállam nemzeti hatóságai által megadott egyedi jóváhagyások száma évenként 2016. január 1-jétől kezdve;

b)

az ilyen jóváhagyások alapját képező nemzeti kritériumok, amennyiben ezek eltértek az EU-típusjóváhagyásra vonatkozó kötelező követelményektől.

(4)   A jelentést adott esetben jogalkotási javaslatok kísérik, és a jelentésnek meg kell vizsgálnia annak lehetőségét, hogy belefoglalják a harmonizált követelményeken alapuló egyedi jóváhagyásokat e rendeletbe.

76. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   E rendelet 73. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a 2003/37/EK irányelv, valamint a 74/347/EGK, a 76/432/EGK, a 76/763/EGK, a 77/537/EGK, a 78/764/EGK, a 80/720/EGK, a 86/297/EGK, a 86/298/EGK, a 86/415/EGK, a 87/402/EGK, a 2000/25/EK, a 2009/57/EK, a 2009/58/EK, a 2009/59/EK, a 2009/60/EK, a 2009/61/EK, a 2009/63/EK, a 2009/64/EK, a 2009/66/EK, a 2009/68/EK, a 2009/75/EK, a 2009/76/EK és a 2009/144/EK irányelv 2016. január 1-jétől hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozások erre a rendeletre történő hivatkozásnak tekintendők, és a 2003/37/EK irányelv tekintetében a III. melléklet szerinti megfelelési táblázattal összhangban értelmezendők.

77. cikk

A 2006/42/EK irányelv módosítása

A 2006/42/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdése e) pontja első francia bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„—

mezőgazdasági és erdészeti traktorok, az ezekre a járművekre szerelt munkagépek kivételével,”.

78. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ez a rendelet 2016. január 1-jétől alkalmazandó.

A nemzeti hatóságok 2013. március 22-től kezdve a gyártó kérelme esetén nem utasíthatják vissza egy új járműtípus EU-típusjóváhagyását vagy nemzeti típusjóváhagyását, illetve nem tilthatják meg egy új jármű nyilvántartásba vételét, forgalomba hozatalát vagy forgalomba helyezését, amennyiben az adott jármű megfelel e rendeletnek, valamint az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási jogi aktusoknak.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2013. február 5-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

L. CREIGHTON


(1)  HL C 54., 2011.2.19., 42. o.

(2)  Az Európai Parlament 2012. november 20-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. január 28-i határozata.

(3)  HL L 171., 2003.7.9., 1. o.

(4)  HL L 59., 1998.2.27., 1. o.

(5)  HL L 157., 2006.6.9., 24. o.

(6)  HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(7)  1997. november 27-i 97/836/EK tanácsi határozat (HL L 346., 1997.12.17., 78. o.)

(8)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(9)  HL L 191., 1974.7.15., 5. o.

(10)  HL L 122., 1976.5.8., 1. o.

(11)  HL L 262., 1976.9.27., 135. o.

(12)  HL L 220., 1977.8.29., 38. o.

(13)  HL L 255., 1978.9.18., 1. o.

(14)  HL L 194., 1980.7.28., 1. o.

(15)  HL L 186., 1986.7.8., 19. o.

(16)  HL L 186., 1986.7.8., 26. o.

(17)  HL L 240., 1986.8.26., 1. o.

(18)  HL L 220., 1987.8.8., 1. o.

(19)  HL L 173., 2000.7.12., 1. o.

(20)  HL L 261., 2009.10.3., 1. o.

(21)  HL L 198., 2009.7.30., 4. o.

(22)  HL L 198., 2009.7.30., 9. o.

(23)  HL L 198., 2009.7.30., 15. o.

(24)  HL L 203., 2009.8.5., 19. o.

(25)  HL L 214., 2009.8.19., 23. o.

(26)  HL L 216., 2009.8.20., 1. o.

(27)  HL L 201., 2009.8.1., 11. o.

(28)  HL L 203., 2009.8.5., 52. o.

(29)  HL L 261., 2009.10.3., 40. o.

(30)  HL L 201., 2009.8.1., 18. o.

(31)  HL L 27., 2010.1.30., 33. o.

(32)  HL L 374., 2006.12.27., 10. o.

(33)  HL L 263., 2007.10.9., 1. o.

(34)  HL L 199., 2008.7.28., 1. o.


I. MELLÉKLET

A JÁRMŰVEK EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK JEGYZÉKE

Nr.

Cikk

Tárgy

A jogszabály száma

Gépjárművek

Járműkategóriák

T1a

T1b

T2a

T2b

T3a

T3b

T 4.1a

T4.1b

(+)

T 4.2a

T 4.2b

(+)

T 4.3a

T4.3b

Ca

Cb

(++)

Ra

Rb

Sa

Sb

1

17(2)a)

A jármű szerkezeti integritása

RVFSR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

X

X

X

X

2

17(2)b)

Legnagyobb tervezési sebesség, sebesség-szabályozó és sebesség-korlátozó berendezések

RVFSR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

3

17(2)b)

Fékberendezés és pótkocsi fékcsatlakozása

RVBR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

4

17(2)b)

Gyors traktorok kormány-berendezése

RVFSR (a 79. EGB előírás (Rev) [új szám] alapján)

Y

NA

X

NA

X

NA

X

NA

X

NA

X

NA

X

NA

I

NA

NA

NA

NA

5

17(2)b)

Kormány-berendezés

RVFSR

Y

X

NA

X

NA

X

NA

X

NA

X

NA

X

NA

I

NA

NA

NA

NA

NA

6

17(2)b)

Sebességmérő

 

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

NA

7

17(2)c)

Látómező és szélvédőtörlők

RVFSR (a 71. EGB előírás (Rev 1.) alapján)

Y

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

8

17(2)c)

Üvegezés

RVFSR (a 43. EGB előírás (Rev 2.), 3. mód. 11. kieg. alapján)

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

9

17(2)c)

Visszapillantó tükrök

RVFSR

Y

X

X

X

X

NA

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

10

17(2)c)

A járművezetőt tájékoztató rendszerek

RVFSR

Y

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

11

17(2)d)

Világító-, fényjelző berendezések és fényforrásaik

RVFSR (a 3.

EGB előírás Rev 3. 1. mód. 11. kieg.; 4. EGB előírás Rev 4. 14.

kieg.; 5. EGB előírás, 7. kieg. a módosítások 2. sorozatához; 6. EGB előírás Rev 4. 17. kieg.; 7. EGB előírás Rev 4. 15.

kieg.; 19. EGB előírás Rev 5. 1. kieg.; 23. EGB előírás Rev 2. 15.

kieg.; 31. EGB előírás, 7. kieg. a módosítások 2. sorozatához;

37. EGB előírás, 36. kieg. a módosítások 3. sorozatához;

38. EGB előírás Rev 2. 14. kieg.; 98. EGB előírás Rev 1. 11. kieg.;

99. EGB előírás a rendelet eredeti változatának 6. kiegészítése;

112. EGB előírás, a módosítások 1. sorozata;

113. EGB előírás a rendelet eredeti változatának 9. kiegészítése alapján;)

Y

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

12

17(2)d)

Világítóberendezések beépítése

RVFSR (a 86. EGB előírás mód. [új szám] alapján)

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

X

X

X

X

13

17(2)e)

Utasvédelem, ideértve a jármű belső kialakítását, a fejtámlákat, a biztonsági öveket és a járműajtókat

RVFSR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

14

17(2)f)

A jármű külseje és kiegészítő elemei

RVFSR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

15

17(2)g)

Elektromágneses összeférhetőség

RVFSR

Y

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

16

17(2)h)

Hangjelző berendezés

RVFSR

Y

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

17

17(2)i)

Fűtőrendszerek

RVFSR

Y

X

X

X

X

X

NA

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

18

17(2)j)

A jogosulatlan használat ellen védő eszközök

RVFSR

Y (csak a T- és C- kategóriák esetén)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

Z

Z

X

X

19

17(2)k)

Rendszámtábla

RVFSR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

X

X

X

X

20

17(2)k)

Jogszabályban előírt tábla és jelölés

RVFSR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

X

X

X

X

21

17(2)l)

Pótkocsi méretei és tömege

RVFSR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

X

X

X

X

22

17(2)l)

Megengedett legnagyobb terhelt tömeg

RVFSR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

23

17(2)l)

Pótsúlyok

RVFSR

 

X

X

X

X

NA

NA

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

24

17(2)m)

Az elektromos rendszerek biztonsága

RVFSR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

25

17.2(a), 17(2)m), 18(2)l)

Tüzelőanyag-tartály

RVFSR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

NA

26

17(2)n)

Hátsó ütközésvédelem

RVFSR

 

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

X

X

NA

NA

27

172)o)

Oldalsó ütközésvédelem

RVFSR

 

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

X

NA

NA

28

17(2)p)

Rakfelületek

RVFSR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

29

17(2)q)

Vontatószerkezetek

RVFSR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

30

17(2)r)

Gumiabroncsok

RVFSR (a 106. EGB előírás 5. mód., 6. kieg. alapján)

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

X

X

X

X

31

17(2)s)

A felcsapódó víz elleni védelem

RVFSR

Y

NA

X

NA

X

NA

X

NA

X

NA

X

NA

X

NA

NA

NA

X

NA

NA

32

17(2)t)

Hátrameneti fokozat

RVFSR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

NA

33

17(2)u)

Lánctalpak

RVFSR

 

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

X

X

NA

NA

NA

NA

34

17(2)v)

Mechanikus kapcsolószerkezetek

RVFSR

 

X

X

X

X

X

 

X

X

X

X

X

X

I

I

X

X

X

X

35

18(2)a)

Borulás hatásai ellen védő rendszerek

RVCR (a módosított 3. OECD-kódex alkalmazási területén belüli vizsgálati jegyzőkönyv alternatívája)

 

X

X

NA

NA

NA

NA

NA

NA

X

X

X

X

NA

NA

NA

NA

NA

NA

36

18(2)a)

Borulás hatásai ellen védő rendszerek (lefektetett lánctalp)

RVCR (a 2013-as 8. OECD-kódex alkalmazási területén belüli vizsgálati jegyzőkönyv alternatívája)

 

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

X

X

NA

NA

NA

NA

37

18(2)a)

Borulás hatásai ellen védő rendszerek (statikus vizsgálatok)

RVCR (a módosított 4. OECD-kódex alkalmazási területén belüli vizsgálati jegyzőkönyv alternatívája)

 

X

X

NA

NA

NA

NA

NA

NA

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

NA

38

18(2)a)

Borulás hatásai ellen védő rendszerek, előre szerelt (keskeny nyomtávú traktorok)

RVCR (a módosított 6. OECD-kódex alkalmazási területén belüli vizsgálati jegyzőkönyv alternatívája)

 

NA

NA

X

X

X

X

NA

NA

NA

NA

X

X

NA

NA

NA

NA

NA

NA

39

18(2)a)

Borulás hatásai ellen védő rendszerek, hátulra szerelt (keskeny nyomtávú traktorok)

RVCR (a módosított 7. OECD-kódex alkalmazási területén belüli vizsgálati jegyzőkönyv alternatívája)

 

NA

NA

X

X

X

X

NA

NA

NA

NA

X

X

NA

NA

NA

NA

NA

NA

40

18(2)b)

Leeső tárgyak ellen védő szerkezet

RVCR (a módosított 10. OECD-kódex alkalmazási területén belüli vizsgálati jegyzőkönyv alternatívája)

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

41

18(2)c)

Utasülések

RVCR

 

X

X

NA

NA

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

42

18(2)d)

A vezető zajszintnek való kitettsége

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

NA

43

18(2)e)

Vezetőülés és -hely

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

44

18(2)f)

Kezelőtér és a vezetőülés megközelíthetősége

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

45

18(2)g)

Teljesítményleadó tengelyek

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

NA

46

18(2)h)

A hajtóelemek védelme

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

NA

47

18(2)i)

A biztonsági övek rögzítése

RVCR (a módosított 3., 4., 6., 7., 8. OECD-kódexek alkalmazási területén belüli vizsgálati jegyzőkönyv alternatívája)

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

48

18(2)j)

Biztonsági övek

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

49

18(2)k)

A vezető védelme a kezelőfülkébe behatoló tárgyakkal szemben

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

50

18(2)l)

Kipufogórendszer

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

NA

51

18(2)l), 18(2)n), 18(2)q), 18(4)

Kezelői kézikönyv

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

52

18(2)o)

Vezérlés, beleértve különösen a vészféket és az automatikus leállító eszközöket

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

53

18(2)p)

A 18. cikk (2) bekezdés a), b), g) és k) pontjában nem említett mechanikai veszélyek elleni védelem, ideértve a folyadékszállító csövek repedése és a jármű ellenőrizetlen elmozdulása elleni védelmet

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

Z

Z

X

X

54

18(2)r), 18(2)p)

Védőburkolatok és védőberendezések

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

Z

Z

X

X

55

18(2)l), 18(2)s), 18(2)q), 18(4)

Tájékoztatások, figyelmeztetések és jelölések

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

Z

Z

X

X

56

18(2)t)

Anyagok és termékek

RVCR

Y

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

57

18(2)u)

Akkumulátorok

RVCR

Y

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

58

18(4)

Vészkijárat

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

 

59

18(2)l), 18(4)

Fülkeszellőztető- és szűrőrendszer

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

60

18(4)

A fülke anyagának égési sebessége

RVCR

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

61

19(2)a)

Szennyezőanyag-kibocsátás

REPPR (a 2000/25/EK és 97/68/EK szerinti kibocsátási szakaszok)

 

X

X

X

X

X

Ha az irányelv alkalmazási körébe tartozik

X

Ha az irányelv alkalmazási körébe tartozik

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

NA

62

19(2)b)

Zajszint (külső)

REPPR (2009/63/EK szerinti határértékek)

Y

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

I

I

NA

NA

NA

NA

(+)= amennyiben a kategórián belül kialakítanak egy ilyen alkategóriát

(++)= csak a T-kategórián belül b-indexszel ellátott alkategóriák számára

X= alkalmazandó

I= mint a T esetében, a kategóriának megfelelően

Y= a gépjárművekről szóló, vonatkozó aktusok, amelyek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint egyenértékűnek minősülnek

Z= csak az R-kategórián belüli cserélhető vontatott berendezésekre alkalmazandó, tekintettel arra, hogy a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegnek a terheletlen tömeghez viszonyított aránya 3,0 vagy annál nagyobb (3. cikk 9. fogalommeghatározás)

NA= nem alkalmazandó

RVFSR= a funkcionális járműbiztonságra vonatkozó követelményekről szóló rendelet (felhatalmazáson alapuló jogi aktus)

RVCR= a jármű szerkezetére vonatkozó követelményekről szóló rendelet (felhatalmazáson alapuló jogi aktus)

REPPR= a környezeti és meghajtási teljesítményre vonatkozó követelményekről szóló rendelet (felhatalmazáson alapuló jogi aktus)

RVBR= a járművek fékrendszereire vonatkozó követelményekről szóló rendelet (felhatalmazáson alapuló jogi aktus)


II. MELLÉKLET

A KIS SOROZATOKRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK

Az egyes tagállamokban egy járműtípusból évente forgalmazható, nyilvántartásba vehető vagy forgalomba helyezhető egységek darabszáma nem haladhatja meg az adott járműkategória tekintetében alább feltüntetett értékeket.

Kategória

Az egységek darabszáma (az egyes járműtípusokra megadva)

T

150

C

50


III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

(lásd a 76. cikket)

2003/37/EK irányelv

E rendelet

1. cikk

1. és 2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

20–23. cikk

4. cikk

22., 24. és 26. cikk

5. cikk

29–31. cikk

6. cikk

33. és 34. cikk

7. cikk

5., 38. és 40. cikk

8. cikk (1) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés

38. cikk (2) bekezdés

35–37. és 39. cikk

9. cikk

37. cikk

10. cikk

39. cikk

11. cikk

35. és 36. cikk

12. cikk

49. és 50. cikk

13. cikk

8. és 28. cikk

14. cikk

24. cikk

15. cikk

41–48. cikk

16. cikk

41. és 44. cikk

17. cikk

44. cikk

18. cikk

48. cikk

19. cikk

68., 70. és 71. cikk

20. cikk

69. cikk

21. cikk

5. és 57–67. cikk

22. cikk

23. cikk

24. cikk

25. cikk

26. cikk


2.3.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 60/52


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 168/2013/EU RENDELETE

(2013. január 15.)

a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A belső piac olyan, belső határok nélküli térség, amelyben biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. E célból a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) e járművek tekintetében átfogó EK-típusjóváhagyási rendszert vezetett be. Az említett irányelvben foglalt elveket e rendelet, valamint a kapcsolódó, e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok tekintetében továbbra is alkalmazni kell.

(2)

A belső piacot olyan átlátható, egyszerű és következetes szabályokra kell építeni, amelyek jogbiztonságot és egyértelműséget szavatolnak mind a vállalkozások, mind a fogyasztók javát szolgálva.

(3)

A típus-jóváhagyási jogszabályok elfogadása egyszerűsítésének és felgyorsításának érdekében új szabályozási megközelítés került bevezetésre az EU-járműtípusjóváhagyási jogszabályokban, amely szerint a jogalkotó a rendes jogalkotási eljárásban csupán az alapvető szabályokat és elveket fekteti le, a további műszaki részletek megállapítását pedig a Bizottságra bízza. A lényeges követelmények tekintetében e rendelet csak a funkcionális biztonságra és a környezeti teljesítményre vonatkozó alapvető rendelkezéseket határozza meg, míg a műszaki előírások meghatározására a Bizottságot hatalmazza fel.

(4)

Ez a rendelet nem érintheti az L kategóriájú járművek közúti használatára vonatkozó nemzeti vagy uniós szintű intézkedéseket, mint például a különleges vezetői engedéllyel kapcsolatos követelményeket, a legnagyobb sebességre vonatkozó korlátozásokat vagy a bizonyos úttípusokon való közlekedést.

(5)

A gyártás megfelelőségét szabályozó jogi rendelkezések javításával és az értékesítési láncban részt vevő gazdasági szereplők feladatainak meghatározásával fejleszteni kell a piacfelügyeletet a gépjárműiparban és különösen az L kategóriájú járművek ágazatában. Különösen a típus-jóváhagyási és piacfelügyeleti feladatokat ellátó tagállami hatóságok szerepét és felelősségét kell tisztázni, és a járművek típusjóváhagyásához szükséges vizsgálatot végző műszaki szolgálatok hatáskörével, kötelezettségeivel és teljesítményével kapcsolatos követelményeket kell megszilárdítani. A gépjárműiparra vonatkozó jogszabályokban foglalt típus-jóváhagyási és gyártásmegfelelőségi követelmények teljesítése továbbra is a jóváhagyó hatóságok fő feladata marad, míg a piacfelügyeleti hatáskörön különböző nemzeti hatóságok osztozhatnak. Uniós és nemzeti szinten is hatékony koordinációt és ellenőrzést kell megvalósítani annak biztosítása érdekében, hogy a jóváhagyó és a piacfelügyeleti hatóságok eredményesen alkalmazhassák az új intézkedéseket.

(6)

A nemzeti hatóságoknak az e rendelet piacfelügyeletre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott kötelezettségei részletesebbek, mint a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) megfelelő rendelkezései.

(7)

E rendelet alapvető környezetvédelemi és funkcionális járműbiztonsági követelményeket tartalmaz. Az e rendeletben foglalt vonatkozó követelmények fő elemei a Bizottság által 2010. október 4-én végrehajtott hatásvizsgálat eredményein alapulnak, amely különböző lehetőségeket elemzett, számba véve azok lehetséges gazdasági, környezeti, biztonsági és társadalmi előnyeit és hátrányait. Az elemzés során mind minőségi, mind mennyiségi szempontokat figyelembe vettek. A különböző lehetőségek összehasonlítását követően kiválasztották az előnyben részesített lehetőségeket, amelyek e rendelet alapját képezik.

(8)

E rendelet célja, hogy – a belső piac működését biztosítandó – harmonizált szabályokat határozzon meg az L kategóriájú járművek típusjóváhagyására. Az L kategóriájú járművek olyan két-, három vagy négykerekű járművek, mint a kétkerekű gépjárművek, valamint a háromkerekű és a négykerekű motorkerékpárok. E rendelet célja továbbá a jelenlegi jogi keretrendszer egyszerűsítése, az L kategóriájú járművek kibocsátásának csökkentése, és ezáltal az L kategóriájú járművek kibocsátása részarányának arányosabbá tétele a közúti szállításból származó összkibocsátás mennyiségén belül, az általános biztonság javítása, a műszaki fejlődéshez való igazodás, valamint a piacfelügyeleti szabályok szigorítása is.

(9)

A funkcionális járműbiztonság, a munkavédelem, valamint a környezetvédelem magas szintjének biztosítása érdekében harmonizálni kell a járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre a típusjóváhagyás tekintetében vonatkozó műszaki követelményeket és környezeti normákat.

(10)

E rendelet céljait nem érintheti, hogy bizonyos rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket azután építenek be, hogy a járműveket forgalomba hozták, nyilvántartásba vették, illetve forgalomba helyezték. Ezért megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a jóváhagyó hatóság azokat a járműre szerelhető rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket, amelyek jelentős mértékben ronthatják a funkcionális biztonság vagy a környezetvédelem szempontjából alapvetően fontos rendszerek működését, forgalomba hozataluk, nyilvántartásba vételük, illetve forgalomba helyezésük előtt ellenőrzésnek vesse alá.

(11)

A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebességéről, valamint a motor legnagyobb nyomatékáról és legnagyobb hasznos teljesítményéről szóló, 1995. február 2-i 95/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) lehetővé tette a tagállamoknak, hogy elutasítsák területükön a 74 kW-nál nagyobb hasznos teljesítményű járművek első nyilvántartásba vételét, valamint az ezt követő nyilvántartásba vételeket. Több olyan tudományos tanulmány is van azonban, amelyek nem erősítik meg a biztonság és az abszolút teljesítménykorlátozás között feltételezett összefüggést. Ezért és az uniós piac belső kereskedelmi akadályainak eltávolítása érdekében nem szabad, hogy ez a lehetőség továbbra is fennmaradjon. Ehelyett más, hatékonyabb biztonsági intézkedéseket kell bevezetni a célból, hogy csökkenjen az Unióban a halálos kimenetelű közúti balesetek és sérülések nagy száma a kétkerekű gépjárműveket vezetők körében.

(12)

Az e rendelet által meghatározott környezetvédelmi követelményeket két különböző fázisban kell alkalmazni – amelyek közül a második (Euro5) fázis követelményei 2020. január 1-jétől kötelezőek lesznek az új járművekre nézve –, így e rendelet megteremti a hosszú távú tervezéshez szükséges előreláthatóságot a járműgyártók és a beszállítóágazat számára. Rendelkezésre álló jövőbeli adatok alapján az e rendelet által megkövetelt környezeti hatástanulmány további megerősítéssel kell, hogy szolgáljon az elérhető legfrissebb adatok alapján végzett modellezés, műszaki megvalósíthatósági és költséghatékonysági elemzés révén. Emellett a tanulmány többek között felméri majd a használatban lévő járművek megfelelőségi vizsgálatára vonatkozó követelmények, a cikluson kívüli kibocsátásokra vonatkozó követelmények, valamint az egyes (al)kategóriák részecskeszám-kibocsátására vonatkozó határértékek megvalósíthatóságát és költséghatékonyságát. A tanulmány eredményei alapján a Bizottságnak mérlegelnie kell egy olyan javaslat elkészítését, amely beépítené ezen új elemeket a típusjóváhagyásra vonatkozó, e rendelet által előírt fázisokat követően alkalmazandó jövőbeli jogszabályokba.

(13)

Az EU-típusjóváhagyási rendszer célja annak lehetővé tétele, hogy valamennyi tagállam meggyőződhessen arról, hogy minden járműtípuson elvégezték az ebben a rendeletben, továbbá a kapcsolódó, e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban előírt ellenőrzéseket, és a jármű gyártója megszerezte a típusbizonyítványt. A rendszer ezenkívül arra is kötelezi a gyártót, hogy minden egyes, a típusjóváhagyásnak megfelelően gyártott járműről megfelelőségi nyilatkozatot állítson ki. Az ilyen nyilatkozat által kísért jármű forgalmazását és nyilvántartásba vételét az egész Unióban meg kell engedni

(14)

Annak biztosítása érdekében, hogy a gyártás megfelelőségét ellenőrző eljárást – amely az EU-típusjóváhagyási rendszer egyik sarokköve – rendben végrehajtsák, és az megfelelően működjön, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, vagy egy erre a célra kijelölt, megfelelően képesített műszaki szolgálatnak a gyártókat rendszeresen ellenőriznie kell.

(15)

E rendelet egy sor különleges biztonsági és környezetvédelmi követelményt határoz meg. Ebből adódóan fontos rendelkezéseket hozni annak érdekében, hogy ha a jármű súlyos veszélyt jelent a használókra vagy a környezetre, a gyártó vagy az értékesítési láncban részt vevő más gazdasági szereplő hatékony védintézkedéseket hozzon, ideértve a járművek visszahívását is, a 765/2008/EK rendelet 20. cikke értelmében. A jóváhagyó hatóságoknak ezért képesnek kell lenniük annak megítélésére, hogy ezen intézkedések kielégítők-e.

(16)

Bizonyos, korlátozott számú esetben helyénvaló lehetővé tenni a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti szintű típusjóváhagyását. A visszaélések elkerülése érdekében a kis sorozatban gyártott járművekre vonatkozó egyszerűsített eljárásokat a nagyon korlátozott számban való előállítás eseteire kell szűkíteni. Ezért a legyártott járművek száma tekintetében a kis sorozat fogalmának pontosabb meghatározására van szükség.

(17)

Az Unió szerződő fele az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága kerekes gépjárművekre és azokba szerelhető, illetve azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásának (a továbbiakban: a felülvizsgált 1958-as megállapodás) (6). A típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályoknak a „A 21. század versenyképes autóipari szabályozási kerete” című – a Bizottság által 2006-ban közzétett – CARS 21-jelentés ajánlásaival összhangban történő egyszerűsítése érdekében indokolt – a védelem szintjének csökkentése nélkül – valamennyi különálló irányelvet hatályon kívül helyezni. Az említett irányelvekben meghatározott követelményeket át kell ültetni e rendeletbe vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokba, és azokat adott esetben fel kell váltani az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) vonatkozó előírásaira való hivatkozással, amelyeket az Unió megszavazott vagy amelyekhez az Unió csatlakozott, és amelyeket mellékeltek a felülvizsgált 1958-as megállapodáshoz. A típus-jóváhagyási eljárással járó közigazgatási terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a járműgyártók számára, hogy a típusjóváhagyást e rendelet szerint kérelmezzék, adott esetben úgy, hogy a jóváhagyást közvetlenül az e rendelet mellékleteiben és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban hivatkozott, vonatkozó ENSZ-EGB-előírások szerint szerzik meg.

(18)

Következésképpen az ENSZ-EGB azon előírásait és azok módosításait, amelyeket az Unió a 97/836/EK határozatot alkalmazva megszavazott, az EU-típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályok részévé kell tenni. Ennek megfelelően a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia e rendelet mellékletei, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szükséges kiigazításainak elfogadására.

(19)

A belső piac működésének javításához – különösen az áruk szabad mozgása, a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében – szükséges egyrészről, hogy a műszaki információk szabványosított formátumban történő elérése révén korlátlanul hozzá lehessen férni a járműjavítási információkhoz, másrészről, hogy hatékony legyen a verseny a járműjavítási és -karbantartási információs szolgáltatások piacán. Az ilyen információk nagy hányada a fedélzeti diagnosztikai rendszerekhez és azoknak a jármű más rendszereivel való kölcsönhatásához kapcsolódik. A gyártók internetes oldalai tekintetében helyénvaló műszaki előírásokat, valamint olyan célzott intézkedéseket meghatározni, amelyek megfelelő hozzáférést biztosítanak a kis- és középvállalkozások számára.

(20)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kell gyakorolni.

(21)

E rendelet további műszaki részletekkel való kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a környezeti és hajtási teljesítményre, a funkcionális biztonságra és a járműszerkezetre vonatkozó követelmények tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(22)

A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk e rendelet, valamint az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. A szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(23)

Annak felmérhetősége és eldönthetősége érdekében, hogy kiterjesszék-e a bizonyos fejlett fékrendszerekkel való felszerelési kötelezettséget további motorkerékpár-kategóriákra, a Bizottságnak jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak többek között a tagállamok által rendelkezésre bocsátott, közúti baleseti adatok alapján.

(24)

Míg e rendelet semmilyen előírása nem akadályozza meg a tagállamokat saját egyedi jóváhagyási rendszereik alkalmazásának folytatásában, a Bizottságnak jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e nemzeti rendszerek működéséről a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információk alapján annak a kérdésnek az ismételt megfontolása érdekében, hogy benyújtson-e jogalkotási javaslatot az egyedi jóváhagyási rendszer uniós szintű harmonizációjára vonatkozóan.

(25)

A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) felülvizsgálatának összefüggésében az e rendelet és a 2007/46/EK irányelv közötti viszonyt a tagállamok által az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatra tekintettel kell vizsgálni, különösen a járműkategóriák közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében.

(26)

Az egyértelműség, a kiszámíthatóság, az ésszerűség és az egyszerűsítés, valamint a gépjárműgyártókra nehezedő terhek csökkentése érdekében e rendeletnek korlátozott számú végrehajtási szakaszt kell tartalmaznia az új kibocsátási szintek és biztonsági követelmények bevezetése tekintetében. Az ágazatnak elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon az e rendeletben lefektetett új előírásokhoz, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban meghatározott műszaki előírásokhoz és közigazgatási rendelkezésekhez. A követelmények időben történő meghatározása alapvető fontosságú annak biztosítása érdekében, hogy elegendő felkészülési idő álljon a gyártók rendelkezésére a sorozatgyártásban gyártott járművekkel kapcsolatos műszaki megoldások kidolgozására, vizsgálatára és alkalmazására, valamint a gyártók és a tagállami jóváhagyó hatóságok rendelkezésére a szükséges közigazgatási rendszerek bevezetésére.

(27)

A 2002/24/EK irányelvet és az abban említett külön irányelveket több alkalommal lényegesen módosították. A közérthetőség, ésszerűség és egyszerűsítés érdekében a 2002/24/EK irányelvet és az abban említett külön irányelveket hatályon kívül kell helyezni, valamint fel kell váltani egy rendelettel és korlátozott számú, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal, illetve végrehajtási jogi aktussal. Egy rendelet elfogadása biztosítja, hogy az érintett rendelkezések közvetlenül alkalmazandók legyenek, továbbá gyorsabban és hatékonyabban lehessen naprakésszé tenni őket a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében.

(28)

A következő irányelveket hatályon kívül kell helyezni:

a 2002/24/EK irányelv,

a Tanács 1993. április 5-i 93/14/EGK irányelve (9) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezéséről,

a Tanács 1993. június 14-i 93/30/EGK irányelve (10) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok hangjelző berendezéséről,

a Tanács 1993. június 14-i 93/33/EGK irányelve (11) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok illetéktelen használat elleni védelmet biztosító berendezéseiről,

a Tanács 1993. október 29-i 93/93/EGK irányelve (12) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok tömegéről és méreteiről,

a 95/1/EK irányelv,

az Európai Parlament és a Tanács 1997. június 17-i 97/24/EK irányelve (13) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok egyes alkatrészeiről és jellemzőiről,

az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-i 2000/7/EK irányelve (14) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok sebességmérőjéről,

az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 2002/51/EK irányelve (15) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentéséről,

az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/62/EK irányelve (16) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok hátsó rendszámtáblájának elhelyezéséről,

az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/67/EK irányelve (17) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok világító- és fényjelző berendezéseinek beépítéséről,

az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/78/EK irányelve (18) a motorkerékpárok kitámasztószerkezetéről,

az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/79/EK irányelve (19) a motorkerékpárok utasülésének kapaszkodójáról,

az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/80/EK irányelve (20) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok kezelőszerveinek, ellenőrző és visszajelző lámpáinak jelöléséről,

az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/139/EK irányelve (21) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok előírt azonosítási jelzéseiről.

(29)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen az L kategóriájú járművek típusjóváhagyásához szükséges közigazgatási és műszaki követelményekre és e járművek piacfelügyeletére vonatkozó harmonizált szabályok meghatározását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok léptékük és hatásuk miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1)   E rendelet meghatározza a 2. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi új jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási és műszaki követelményeket.

E rendelet hatálya nem terjed ki az egyedi járművek jóváhagyására. Ugyanakkor az ilyen egyedi jóváhagyást megadó tagállamok elfogadnak minden, a járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre a vonatkozó nemzeti rendelkezések helyett e rendelet alapján megadott típusjóváhagyást.

(2)   E rendelet meghatározza az e rendelet szerint jóváhagyandó járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek piacfelügyeletére vonatkozó követelményeket. E rendelet továbbá követelményeket határoz meg az ilyen járművek alkatrészeinek és tartozékainak piacfelügyeletére vonatkozóan.

(3)   Ez a rendelet nem érinti a közúti biztonságra vonatkozó jogszabályok alkalmazását.

2. cikk

Hatály

(1)   E rendelet hatálya kiterjed a 4. cikkben és az I. mellékletben kategóriákba sorolt valamennyi közúti használatra szánt két- vagy háromkerekű járműre és négykerekű motorkerékpárra (a továbbiakban: L kategóriás járművek), ideértve az egy vagy több szakaszban tervezett és gyártott járműveket is, továbbá az ilyen járművekhez tervezett és gyártott rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre, valamint alkatrészekre és tartozékokra is.

E rendelet hatálya kiterjed továbbá az Enduro motorkerékpárokra (L3e-AxE [x = 1, 2 vagy 3]), a Triál motorkerékpárokra (L3e-AxT [x = 1, 2 vagy 3]) és a nehéz terepjáró kvadokra (L7e-B) a 4. cikkben és az I. mellékletben meghatározott kategóriáknak megfelelően.

(2)   E rendelet hatálya nem terjed ki a következő járművekre:

a)

a legfeljebb 6 km/h legnagyobb tervezési sebességű járművek;

b)

a kizárólag mozgáskorlátozottak általi használatra szánt járművek;

c)

kizárólag gyalogkíséretű járművek;

d)

a kizárólag versenyen való használatra szánt járművek;

e)

olyan járművek, amelyeket a hadsereg, a polgári védelem, a tűzoltóság, a közrend fenntartásáért felelős erők és a sürgősségi egészségügyi szolgálatok használatára terveztek és építettek;

f)

a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piaci felügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) hatálya alá tartozó mezőgazdasági vagy erdészeti járművek, a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. december 16-i 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) és a gépekről szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) hatálya alá tartozó gépek, valamint a 2007/46/EK irányelv hatálya alá tartozó gépjárművek;

g)

az elsősorban terepjáró, azaz szilárd burkolat nélküli utakon való használatra szánt járművek;

h)

a 250 W vagy annál kisebb legnagyobb folyamatos névleges teljesítményű, elektromos segédmotorral felszerelt, pedálhajtású kerékpárok, amelyeknél a motor kikapcsolódik, ha a kerékpáros nem folytatja tovább a pedálok hajtását, illetve teljesítménye a jármű sebességének növekedésével fokozatosan csökken, majd mielőtt elérné a 25 km/h sebességet, a motor leáll;

i)

önegyensúlyozó járművek;

j)

azok a járművek, amelyeken nincs legalább egy ülőhely;

k)

azok a járművek, amelyek vezetőülésének R pontja ≤ 540 mm az L1e, L3e és L4e kategóriák esetében, illetve ≤ 400 mm az L2e, L5e, L6e és L7e kategóriák esetében.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet és a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok alkalmazásában, az azokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában:

1.   „típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

2.   „típusbizonyítvány”: az a dokumentum, amellyel a jóváhagyó hatóság hivatalosan igazolja, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa jóváhagyásban részesült;

3.   „teljes jármű típusjóváhagyása”: olyan típusjóváhagyás, amellyel a jóváhagyó hatóság azt igazolja, hogy egy nem teljes, teljes vagy befejezett járműtípus megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

4.   „EU-típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel az ebben a rendeletben meghatározott vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

5.   „EU-típusbizonyítvány”: az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban megadott mintának, illetve az e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok által hivatkozott, vonatkozó ENSZ-EGB-előírásokban megadott értesítésnek megfelelő bizonyítvány;

6.   „rendszer típusjóváhagyása”: az a típusjóváhagyás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy bizonyos típusú járműbe beépített rendszer megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

7.   „önálló műszaki egység típusjóváhagyása”: az a típusjóváhagyás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy önálló műszaki egység egy vagy több meghatározott járműtípussal kapcsolatban megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

8.   „alkotóelem típusjóváhagyása”: az a típusjóváhagyás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy alkotóelem a járműtől függetlenül megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

9.   „nemzeti típusjóváhagyás”: valamely tagállam nemzeti jogában meghatározott típus-jóváhagyási eljárás, amelynek érvényessége az adott tagállam területére korlátozódik;

10.   „megfelelőségi nyilatkozat”: a gyártó által kiállított dokumentum, amely azt igazolja, hogy a gyártott jármű megfelel a jóváhagyott járműtípusnak;

11.   „alapjármű”: olyan jármű, amelyet egy többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás kezdeti szakaszában használnak;

12.   „nem teljes jármű”: olyan jármű, amelynek az elkészüléshez még legalább egy további gyártási szakaszon kell keresztülmennie ahhoz, hogy e rendelet vonatkozó műszaki követelményeinek megfeleljen;

13.   „befejezett jármű”: a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás eredményeként létrejövő olyan jármű, amely megfelel e rendelet vonatkozó műszaki követelményeinek;

14.   „teljes jármű”: olyan jármű, amelyet már nem kell befejezni az e rendelet vonatkozó műszaki követelményeinek való megfelelés érdekében;

15.   „rendszer”: olyan berendezések összessége, amelyek a járműben egy vagy több meghatározott funkciót látnak el, és amelyre e rendelet, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok követelményei vonatkoznak;

16.   „alkotóelem”: e rendelet, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok követelményeinek hatálya alá tartozó, valamely jármű részének szánt olyan berendezés, amelynek típusát a járműtől függetlenül jóvá lehet hagyni e rendelet, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok követelményei alapján, amennyiben e jogi aktusok kifejezetten így rendelkeznek;

17.   „önálló műszaki egység”: olyan, e rendelet, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok követelményeinek hatálya alá tartozó berendezés, amelyet egy jármű olyan részének szánnak, amelynek típusát külön, de csak egy vagy több meghatározott járműtípussal kapcsolatban lehet jóváhagyni, amennyiben e jogi aktusok kifejezetten így rendelkeznek;

18.   „alkatrész”: a jármű összeállításához használt áru és a pótalkatrész;

19.   „tartozék”: alkatrésznek nem minősülő minden áru, amelyet járműre vagy járműbe be lehet építeni;

20.   „eredeti alkatrészek vagy tartozékok”: olyan alkatrészek vagy tartozékok, amelyeket a járműgyártó által a szóban forgó jármű összeszereléséhez szükséges alkatrészek vagy tartozékok gyártására vonatkozóan megadott előírásoknak és gyártási szabványoknak megfelelően gyártanak; ide tartoznak azok az alkatrészek és tartozékok is, amelyeket az említett alkatrészekkel és tartozékokkal azonos gyártósoron állítanak elő; az ellenkező bizonyítása hiányában vélelmezni kell, hogy meghatározott alkatrészek vagy tartozékok eredeti alkatrésznek vagy tartozéknak minősülnek, amennyiben a gyártó tanúsítja, hogy az adott alkatrészek vagy tartozékok minősége megfelel a szóban forgó jármű összeszereléséhez használt alkotóelemek minőségének, és gyártásuk a járműgyártó által megadott előírásoknak és gyártási szabványoknak megfelelően történt;

21.   „pótalkatrészek”: azok az áruk, amelyeket a járműbe vagy a járműre kell szerelni az adott jármű eredeti alkatrészeinek pótlására, beleértve például a jármű használatához szükséges kenőanyagokat is, a tüzelőanyag kivételével;

22.   „funkcionális biztonság”: a mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, elektromos vagy elektronikus rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek hibás működésének következményeként az emberi egészségben vagy tulajdonban bekövetkező sérülés vagy károsodás elfogadhatatlan kockázatának hiánya;

23.   „fejlett fékrendszer”: blokkolásgátló fékrendszer, kombinált fékrendszer vagy mindkettő;

24.   „blokkolásgátló fékrendszer”: olyan rendszer, amely érzékeli a kerék megcsúszását, és automatikusan úgy alakítja a keréknél (kerekeknél) fellépő fékezőerőket létrehozó nyomást, hogy korlátozza a kerék megcsúszásának mértékét;

25.   „kombinált fékrendszer”:

a)

az L1e és L3e járműkategóriák esetében: olyan üzemi fékrendszer, amelyben egyetlen kezelőszervvel legalább két, különböző kerekekre ható fék egyszerre hozható működésbe;

b)

az L4e járműkategória esetében: olyan üzemi fékrendszer, amelyben egyetlen kezelőszervvel legalább az elülső és a hátsó kerekekre ható fékek egyszerre hozhatók működésbe (a hátsó kereket és az oldalkocsi kerekét egyszerre fékező rendszer hátsó féknek minősül);

c)

az L2e, L5e, L6e és L7e járműkategóriák esetében: olyan üzemi fékrendszer, amelyben egyetlen kezelőszervvel valamennyi kerékre ható fék egyszerre hozható működésbe;

26.   „automatikusan bekapcsolódó világítás”: az olyan világítóberendezés, amely a gyújtáskapcsoló vagy a motorkapcsoló bekapcsolt állapotában felkapcsolódik;

27.   „kibocsátáscsökkentő berendezés”: a jármű azon alkotóelemei, amelyek a kipufogógázok és/vagy párolgási kibocsátások szabályozására vagy csökkentésére szolgálnak;

28.   „kibocsátáscsökkentő pótberendezés”: olyan kibocsátáscsökkentő berendezés vagy berendezésegyüttes, amelyet az eredeti kibocsátáscsökkentő berendezés pótlására szántak, és amely önálló műszaki egységként jóváhagyható;

29.   „ülőhely”:

a)

a vezető vagy egy utas számára helyet biztosító nyereg, amelyet lovaglóülésben ülve használnak; vagy

b)

bármely olyan ülés, amely helyet képes biztosítani a vezető esetében legalább egy 50 %-os felnőtt férfi méretű próbabábunak;

30.   „kompressziós gyújtású motor” vagy „CI-motor”: olyan belső égésű motor, amely a Diesel-ciklus elvei szerint működik;

31.   „külső gyújtású motor” vagy „PI-motor”: olyan belső égésű motor, amely az Otto-ciklus elvei szerint működik;

32.   „hibrid jármű”: olyan gépjármű, amelynek hajtását legalább két különböző energiaátalakító és két különböző (a járművön elhelyezett) energiatároló rendszer biztosítja;

33.   „hibrid hajtású elektromos jármű”: olyan jármű, amely a gépi meghajtáshoz a tárolt energia járműben lévő mindkét forrásából kap energiát:

a)

fogyó tüzelőanyag;

b)

akkumulátor, kondenzátor, lendkerék/generátor vagy más elektromosenergia- vagy energiatároló eszköz.

E fogalom alá tartoznak azok a járművek is, amelyek fogyó tüzelőanyagból csak arra vesznek fel energiát, hogy feltöltsék az elektromos energiát/energiát tároló eszközt;

34.   „meghajtás”: belső égésű motor, elektromos motor, bármilyen hibrid alkalmazás vagy az említett motortípusok kombinációja, illetve bármilyen más motortípus;

35.   „legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény”: a 85. számú ENSZ-EGB-előírás értelmében az elektromos motor kimenőtengelyénél mért legnagyobb 30 perces teljesítmény;

36.   „legnagyobb hasznos teljesítmény”: a belső égésű motor legnagyobb elérhető teljesítménye, amelyet próbapadon, a forgattyús tengely vagy az annak megfelelő alkotóelem végén mérnek;

37.   „hatástalanító berendezés”: minden olyan szerkezeti elem, amely a kibocsátáscsökkentő vagy a kipufogógáz-utókezelő rendszer bármely alkatrészének működtetése, modulálása, késleltetése vagy kikapcsolása céljából érzékeli a hőmérsékletet, a járműsebességet, a motor-fordulatszámot és/vagy -terhelést, a sebességfokozatot, a szívócsőben kialakuló vákuumot vagy bármely más paramétert, és amely bizonyos, a jármű szokásos körülmények közötti üzemeltetése és használata során ésszerűen várható feltételek mellett csökkenti a kibocsátást szabályozó rendszer hatásfokát;

38.   „tartósság”: az alkotóelemek és rendszerek azon képessége, hogy megőrizzék minőségüket annak érdekében, hogy a VII. mellékletben meghatározott távolság megtétele után is megfeleljenek a 23. cikkben és az V. mellékletben előírt, környezeti teljesítményre vonatkozó követelményeknek, és biztosított legyen a funkcionális járműbiztonság szokásos és rendeltetésszerű használat, valamint a gyártó ajánlásainak megfelelően végzett szervizelés mellett;

39.   „hengerűrtartalom”:

a)

alternáló dugattyús motorok esetében a névleges lökettérfogat;

b)

forgódugattyús (Wankel-) motorok esetében a névleges lökettérfogat kétszerese;

40.   „párolgási kibocsátások”: a kipufogógázoktól eltérő, a gépjármű tüzelőanyag-tároló és -ellátó rendszeréből kiszökő szénhidrogéngőzök;

41.   „SHED-vizsgálat” (SHED: sealed house for evaporation determination): a párolgási veszteség meghatározására szolgáló, légmentes kamrában végzett járművizsgálat, amely során különleges párolgáskibocsátási vizsgálatot végeznek;

42.   „gáztüzelőanyag-ellátó rendszer”: gáz-halmazállapotú tüzelőanyag tárolására alkalmas tartályból és ellátórendszerből, valamint adagoló és szabályozó alkotóelemekből álló rendszer, amelyeket azért építettek a járműbe, hogy a motor tiszta gázüzemben, kettős üzemben vagy többféle tüzelőanyagot hasznosító üzemben cseppfolyós gázzal, sűrített földgázzal vagy hidrogénnel működjön;

43.   „gáz-halmazállapotú szennyező anyag”: a kipufogógázzal kibocsátott szénmonoxid (CO), nitrogén-oxidok (NOx) nitrogéndioxid (NO2) egyenértékben kifejezve és szénhidrogének (HC);

44.   „kipufogógáz-kibocsátások”: a jármű kipufogócsövén keresztül kibocsátott gáz- halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék;

45.   „légszennyező részecskék”: a kipufogógáz azon összetevői, amelyeket a kipufogócsőnél a hígított kipufogógázból 52 °C (325 K) maximális hőmérsékleten távolítanak el az átlagos kibocsátás ellenőrzéséhez használt vizsgálati eljárásnál meghatározott szűrőkkel;

46.   „világszinten harmonizált motorkerékpár-vizsgálati ciklus (WMTC: World Motorcycle Testing Cycle)”: az ENSZ-EGB 2. számú globális műszaki világelőírásában meghatározott, világszinten harmonizált laboratóriumi kibocsátásvizsgálati ciklus;

47.   „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a jóváhagyó hatósággal szemben a típus-jóváhagyási vagy engedélyezési eljárás minden vonatkozásáért és a gyártás megfelelőségének biztosításáért felelős, és aki vagy amely a gyártott járművekért, rendszerekért, alkotóelemekért és önálló műszaki egységekért piacfelügyeleti kérdésekben is felelősséggel tartozik, függetlenül attól, hogy az adott természetes vagy jogi személy közvetlenül részt vesz-e a jóváhagyási eljárás tárgyát képező jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység valamennyi tervezési és gyártási szakaszában;

48.   „a gyártó képviselője”: az az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól szabályszerű meghatalmazást kapott arra, hogy a gyártót képviselje a jóváhagyó hatóság vagy a piacfelügyeleti hatóság előtt, és eljárjon a gyártó nevében az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben;

49.   „importőr”: az az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot hoz forgalomba;

50.   „forgalmazó”: az értékesítési láncban az a gyártótól és az importőrtől eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalmaz;

51.   „gazdasági szereplő”: a gyártó, a gyártó képviselője, az importőr vagy a forgalmazó;

52.   „nyilvántartásba vétel”: a jármű közúti forgalomban való – állandó jellegű, ideiglenes vagy rövid időre szóló – forgalomba helyezésének közigazgatási engedélyezése, beleértve a jármű azonosítását és a forgalmi rendszám néven ismert sorozatszámmal való ellátását;

53.   „forgalomba helyezés”: a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék első rendeltetésszerű használata az Unión belül;

54.   „forgalomba hozatal”: a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék első alkalommal történő hozzáférhetővé tétele az Unióban;

55.   „forgalmazás”: a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék kereskedelmi tevékenység során – fizetés ellenében vagy ingyenesen – történő rendelkezésre bocsátása a piacon történő forgalmazás vagy használat céljából;

56.   „jóváhagyó hatóság”: egy tagállam által létrehozott vagy kijelölt és a Bizottságnál bejelentett tagállami hatóság, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásának, az engedélyezési eljárásnak, valamint a típusbizonyítvány kiadásának és adott esetben visszavonásának vagy megtagadásának valamennyi vonatkozásában hatáskörrel rendelkezik, a többi tagállam jóváhagyó hatóságával szemben kapcsolattartóként működik, kijelöli a műszaki szolgálatokat, és gondoskodik arról, hogy a gyártó teljesítse kötelezettségeit a gyártás megfelelőségével kapcsolatban;

57.   „piacfelügyeleti hatóság”: az egyes tagállamok területén a piacfelügyelet ellátásáért felelős tagállami hatóság;

58.   „piacfelügyelet”: a nemzeti hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenységek és megtett intézkedések, hogy a forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek megfeleljenek a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott követelményeknek, és ne veszélyeztessék az egészséget, biztonságot vagy a közérdek védelmének egyéb vonatkozásait;

59.   „nemzeti hatóság”: jóváhagyó hatóság vagy bármilyen egyéb hatóság, amely részt vesz és felelős a járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel vagy tartozékokkal kapcsolatos piacfelügyeletért, határellenőrzésért vagy nyilvántartásba vételért valamely tagállamban;

60.   „műszaki szolgálat”: valamely tagállam jóváhagyó hatósága által vizsgálatok elvégzése céljából vizsgáló laboratóriumnak kijelölt szervezet vagy szerv, illetve a jóváhagyó hatóság nevében a kezdeti értékelés és egyéb vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzése céljából megfelelőségértékelő szervnek kijelölt szervezet vagy szerv – e feladatokat maga a jóváhagyó hatóság is elláthatja;

61.   „saját vizsgálat”: az a vizsgálat, amelynek keretében a műszaki szolgálatként az egyes követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából kijelölt gyártó a saját üzemében elvégzi a vizsgálatokat, rögzíti a vizsgálati eredményeket, majd benyújtja a következtetéseket tartalmazó vizsgálati jegyzőkönyvet a jóváhagyó hatósághoz;

62.   „virtuális vizsgálati módszer”: számításokat magában foglaló számítógépes szimuláció, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység fizikai jelenléte nélkül igazolja, hogy az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelel-e a 32. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus műszaki követelményeinek;

63.   „fedélzeti diagnosztikai rendszer” vagy „OBD-rendszer”: olyan rendszer, amely a számítógép-memóriában tárolt hibakódok segítségével képes meghatározni az üzemzavar valószínűsíthető helyét;

64.   „járműjavítási és -karbantartási információk”: minden olyan információ, amely a jármű hibájának megállapításához, a jármű karbantartásához, ellenőrzéséhez, időszakos felülvizsgálatához, javításához, újraprogramozásához vagy újraindításához szükséges, és amelyet a gyártók hivatalos márkakereskedőik és javítóik rendelkezésére bocsátanak, az ilyen információk későbbi módosításait és kiegészítéseit is ideértve; az ilyen információ magában foglal minden, az alkatrészek és tartozékok járművekre szereléséhez szükséges információt is;

65.   „független gazdasági szereplők”: azok a hivatalos márkakereskedőkön és javítókon kívüli vállalkozások, amelyek a gépjárművek javításában és karbantartásában közvetlenül vagy közvetve részt vesznek, különösen a javító tartozékok, eszközök vagy pótalkatrészek javítói, gyártói vagy forgalmazói, a műszaki tájékoztatók megjelentetői, az autóklubok, a közúti segélyszolgálatok, az ellenőrzési és vizsgáztatási szolgáltatásokat kínáló gazdasági szereplők, az alternatív tüzelőanyaggal működő járművek tartozékait szerelők, gyártók és javítók számára képzést kínáló gazdasági szereplők;

66.   „hivatalos javí tó”: a járművekkel kapcsolatos javítási vagy karbantartási szolgáltatásokat nyújtó szereplő, amely egy járműszállító által létrehozott elosztóhálózat keretén belül működik;

67.   „kifutó sorozatú jármű”: olyan, készleten lévő jármű, amelyet nem lehet forgalmazni vagy a továbbiakban forgalmazni, nyilvántartásba venni vagy forgalomba helyezni, mert új műszaki követelmények léptek hatályba, és a jármű nem ezek szerint került jóváhagyásra;

68.   „kétkerekű gépjármű (PTW)”: a kétkerekű motoros kerékpárokat, a kétkerekű segédmotoros kerékpárokat és a kétkerekű motorkerékpárokat magában foglaló kétkerekű gépjárművek csoportja;

69.   „háromkerekű gépjármű”: az L5e kategóriájú járművek osztályozási feltételeinek megfelelő háromkerekű gépjármű;

70.   „négykerekű motorkerékpár”: az L6e vagy L7e kategóriájú járművek osztályozási feltételeinek megfelelő négykerekű jármű;

71.   „önegyensúlyozó jármű”: labilis egyensúlyi állapoton alapuló olyan járműkoncepció, amelyben az egyensúly megtartásához kiegészítő irányítórendszerre van szükség; ide tartoznak többek között az egykerekű gépjárművek, illetve a kétkerekű, két nyomvonalú gépjárművek;

72.   „ikerkerekek”: két, ugyanazon tengelyre felszerelt kerék, amely egyetlen keréknek számít, amennyiben a kerekek talajjal való érintkezési felületének középpontja között mért távolság legfeljebb 460 mm;

73.   „járműtípus”: olyan járművek csoportja, ideértve egy adott kategória változatait és kiviteleit is, amelyek legalább a következő alapvető jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

a)

kategória és alkategória;

b)

gyártó;

c)

alváz, alvázkeret, kiegészítő keret, padlólemez vagy más szerkezet, amelyhez a fontosabb alkotóelemeket rögzítik;

d)

a gyártó által megadott típusmegnevezés;

74.   „változat”: azok az azonos típusba tartozó járművek, amelyek:

a)

karosszériájának alapvető jellemzői megegyeznek;

b)

meghajtása és meghajtási konfigurációja megegyezik;

c)

amennyiben egy belső égésű motor a meghajtás részét képezi – ugyanaz a motor működési ciklusa;

d)

hengereinek száma és elrendezése azonos;

e)

sebességváltójának típusa megegyezik;

f)

menetkész állapotban a tömegének legkisebb és legnagyobb értéke közötti különbség nem haladja meg a legkisebb érték 20 %-át;

g)

a megengedett legnagyobb tömegének legkisebb és legnagyobb értéke közötti különbség nem haladja meg a legkisebb érték 20 %-át;

h)

a motor-hengerűrtartalmának (belső égésű motor esetében) legkisebb és legnagyobb értéke közötti különbség nem haladja meg a legkisebb érték 30 %-át; valamint

i)

a motorteljesítményének legkisebb és legnagyobb értéke közötti különbség nem haladja meg a legkisebb érték 30 %-át;

75.   „változat kivitele”: olyan jármű, amely a 29. cikk (10) bekezdésében említett információs csomagban szereplő jellemzők egy bizonyos kombinációjával rendelkezik;

76.   „külső égésű motor”: olyan hőerőgép, amelynek égésterei és tágulási terei fizikailag elkülönülnek egymástól, és amelyben a belső munkaközeget külső térben végbemenő égési folyamat eredményeképpen melegítik fel; a külső térben végbemenő égésből származó hő kitágítja a belső munkaközeget, amelynek tágulása és a motormechanizmusra kifejtett hatása mozgást és hasznosítható munkát idéz elő.

77.   „erőátviteli rendszer”: a jármű azon alkotóelemei és rendszerei, amelyek a hajtóerőt létrehozzák és az útfelületre továbbítják, ideértve a motor(oka)t, a motorvezérlő rendszereket vagy bármilyen más vezérlőmodult, a környezetvédelmi szabályozóberendezéseket – ideértve a szennyezőanyagkibocsátás- és zajcsökkentő rendszereket –, a hajtóművet és vezérlőberendezését, amely vagy hajtótengely, vagy szíjhajtás, vagy lánchajtás, a differenciálművet, a végső áttételt és a meghajtott kerék gumiabroncsát (sugár);

78.   „egyfajta tüzelőanyaggal működő jármű”: olyan jármű, amely tervezése alapján elsődlegesen egyfajta tüzelőanyagot használ;

79.   „egyfajta tüzelőanyaggal működő gázüzemű jármű”: olyan jármű, amely elsődlegesen PB-gázt, földgázt/biometánt vagy hidrogént használ, azonban – csak szükséghelyzetek esetére vagy indításra – benzinrendszerrel is rendelkezhet, ha a benzintartálya legfeljebb öt liter benzin tárolására alkalmas;

80.   „E5”: 5 % vízmentes etanolból és 95 % benzinből álló tüzelőanyag-keverék;

81.   „PB-gáz (LPG)”: cseppfolyós propán-bután gáz, amely nyomás alatt cseppfolyósított propánból és butánból áll;

82.   „földgáz (NG)”: kiemelkedően magas metántartalmú földgáz;

83.   „biometán”: a megújuló erőforrások közé tartozó, ökológiai forrásból származó természetes gáz, amelyet „biogázból” állítanak elő a biogázt biometánná alakító, a biogázt a kísérő anyagoktól (például szén-dioxidtól, sziloxánoktól és hidrogén-szulfidoktól [H2S]) megtisztító folyamat révén;

84.   „kétfajta tüzelőanyaggal működő jármű”: olyan, két különálló tüzelőanyag-tároló rendszerrel rendelkező jármű, amely adott ideig képes két különböző tüzelőanyag bármelyikével működni, és tervezése alapján egyszerre csak egyféle tüzelőanyagot használ;

85.   „kétfajta tüzelőanyaggal működő gázüzemű jármű”: olyan jármű, amely képes benzinnel is és PB-gázzal, földgázzal/biometánnal vagy hidrogénnel is működni;

86.   „rugalmas tüzelőanyag-felhasználású jármű”: olyan jármű, amely egy tüzelőanyag-tároló rendszerrel rendelkezik, és képes több tüzelőanyag különböző keverékeivel működni;

87.   „E85”: 85 % vízmentes etanolból és 15 % benzinből álló tüzelőanyag-keverék;

88.   „rugalmas tüzelőanyag-felhasználású etanolmotoros jármű”: olyan, rugalmas tüzelőanyag-felhasználású jármű, amely benzinnel, vagy legfeljebb 85 % etanolt tartalmazó benzin/etanol keverékkel működik;

89.   „H2NG”: hidrogénből és földgázból álló tüzelőanyag-keverék;

90.   „rugalmas tüzelőanyag-felhasználású H2NG-üzemű jármű”: olyan, rugalmas tüzelőanyag-felhasználású jármű, amely képes hidrogén és földgáz/biometán különböző keverékeivel működni;

91.   „rugalmas tüzelőanyag-felhasználású biodízel-motoros jármű”: olyan, rugalmas tüzelőanyag-felhasználású jármű, amely képes ásványi dízellel vagy ásványi dízel/biodízel keverékkel működni;

92.   „B5”: legfeljebb 5 % biodízelből és 95 % petróleumdízelből álló tüzelőanyag-keverék;

93.   „biodízel”: fenntartható módon előállított, növényiolaj- vagy állatizsír-alapú, hosszú láncú alkil-észterekből álló dízel-tüzelőanyag;

94.   „tisztán elektromos jármű”:

a)

olyan rendszerrel meghajtott jármű, amely egy vagy több elektromosenergia-tároló berendezésből, egy vagy több elektromosáram-kondicionáló berendezésből és egy vagy több elektromos gépből áll, amelyek a tárolt elektromos energiát mechanikus energiává alakítják, amely a jármű meghajtása céljából a kerekekhez jut el;

b)

elektromos segédmeghajtással felszerelt, pedálmeghajtásúnak tervezett jármű;

95.   „hidrogéncellás jármű”: olyan jármű, amely a hidrogénből származó kémiai energiát elektromos energiává átalakító tüzelőanyagcellából kapja a meghajtáshoz szükséges energiát;

96.   „R pont” vagy az „ülés referenciapontja”: a jármű gyártója által az egyes üléshelyzetekhez megállapított tervezési pont, amelyet a háromdimenziós referencia-rendszer figyelembevételével határoz meg.

Az e rendeletben szereplő, az e rendelet által megállapított követelményekre, eljárásokra vagy szabályokra vonatkozó hivatkozásokat az e rendelet által, vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok által megállapított követelményekre, eljárásokra vagy szabályokra való hivatkozásként kell értelmezni.

4. cikk

Járműkategóriák

(1)   Az L kategóriájú járművek az e cikk és az I. melléklet szerint kategóriákba sorolt két-, három- és négykerekű gépjárműveket foglalják magukba; ide tartoznak a motoros kerékpárok, a két- és háromkerekű segédmotoros kerékpárok, az oldalkocsis motorkerékpárok, a könnyű és nehéz közúti kvadok, valamint a könnyű és nehéz emelt teljesítményű kvadok.

(2)   E rendelet alkalmazásában a következő járműkategóriák és -alkategóriák érvényesek, az I. mellékletben szereplő leírás szerint:

a)

L1e kategóriájú járművek (könnyű kétkerekű gépjárművek), a következő alkategóriákra bontva:

i.

L1e-A járművek (motoros kerékpárok);

ii.

L1e-B járművek (kétkerekű segédmotoros kerékpárok);

b)

L2e kategóriájú járművek (háromkerekű segédmotoros kerékpárok), a következő alkategóriákra bontva:

i.

L2e-P járművek (személyszállításra tervezett háromkerekű segédmotoros kerékpárok);

ii.

L2e-U járművek (üzleti hasznosításra tervezett háromkerekű segédmotoros kerékpárok);

c)

L3e kategóriájú járművek (kétkerekű motorkerékpárok), a következő alkategóriákra bontva:

i.

motorkerékpár-teljesítmény (25), a következő alábontásban:

L3e-A1 járművek (kis teljesítményű motorkerékpárok),

L3e-A2 járművek (közepes teljesítményű motorkerékpárok),

L3e-A3 járművek (nagy teljesítményű motorkerékpárok);

ii.

speciális felhasználás:

L3e-A1E, L3e-A2E vagy L3e-A3E Enduro motorkerékpárok,

L3e-A1T, L3e-A2T vagy L3e-A3T Triál motorkerékpárok;

d)

L4e kategóriájú járművek (oldalkocsival rendelkező kétkerekű motorkerékpárok);

e)

L5e kategóriájú járművek (háromkerekű gépjárművek), a következő alkategóriákra bontva:

i.

L5e-A járművek (háromkerekű motorkerékpárok), főleg személyszállításra tervezett járművek;

ii.

L5e-B járművek (áruszállító háromkerekű motorkerékpárok), üzleti hasznosítású, kizárólag áruszállításra tervezett háromkerekű motorkerékpár;

f)

L6e kategóriájú járművek (könnyű négykerekű motorkerékpárok), a következő alkategóriákra bontva:

i.

L6e-A járművek (könnyű közúti kvadok);

ii.

L6e-B járművek (könnyű kvadok), a következő csoportokra bontva:

L6e-BU járművek (üzleti hasznosításra tervezett, könnyű kvadok): üzleti hasznosítású, kizárólag áruszállításra tervezett járművek,

L6e-BP járművek (személyszállításra tervezett, könnyű kvadok): elsősorban személyszállításra tervezett járművek;

g)

L7e kategóriájú járművek (nehéz négykerekű motorkerékpárok), a következő alkategóriákra bontva:

i.

L7e-A kategóriájú járművek (nehéz közúti kvadok), a következő alkategóriákra bontva:

L7e-A1: A1 közúti kvad,

L7e-A2: A2 közúti kvad;

ii.

L7e-B járművek (nehéz terepjáró kvad), a következő alkategóriákra bontva:

L7e-B1: terepjáró kvad,

L7e-B2: egymás melletti ülésekkel ellátott buggy (side-by-side buggy);

iii.

L7e-Ce kategóriájú járművek (nehéz emelt teljesítményű kvadok), a következő alkategóriákra bontva:

L7e-CU járművek: (áruszállításra szolgáló, nehéz négykerekű gépjárművek) üzleti hasznosítású, kizárólag áruszállításra tervezett járművek,

L7e-CP járművek: (személyszállításra szolgáló, nehéz négykerekű gépjárművek) elsősorban személyszállításra tervezett járművek.

(3)   A (2) bekezdésben felsorolt L kategóriájú járműveket a jármű meghajtása szerint tovább lehet csoportosítani:

a)

belső égésű motor hajtja meg:

kompressziós gyújtás (CI),

külső gyújtás (PI);

b)

külső égésű motor, turbina vagy forgódugattyús motor hatja meg; az ilyen meghajtással rendelkező járművet a környezeti és funkcionális biztonsági követelményeknek való megfelelés szempontjából azonosnak kell tekinteni a külső gyújtású belső égésű motorral meghajtott járművel;

c)

elősűrített levegővel működő motor hajtja meg, és a kibocsátott szennyező anyagok és/vagy inert gázok szintje nem haladja meg a környezeti levegőre jellemző szinteket; az ilyen járművet – a funkcionális biztonsági követelmények, valamint a tüzelőanyag-tárolás és -ellátás szempontjából – gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működő járműnek kell tekinteni;

d)

elektromos motor hajtja meg;

e)

hibrid jármű, amely az e bekezdés a), b) c) vagy d) pontjában említett meghajtási konfigurációkat, illetve azok többszörös kombinációit egyesíti, például több belső égésű és/vagy elektromos motort.

(4)   Az L kategóriájú járművek (2) bekezdésben említett osztályozásával kapcsolatban, az a jármű, amelyik azért nem tartozik bizonyos kategóriába, mert a vonatkozó feltételek legalább egyikét túllépi, a következő olyan kategóriába sorolandó, amely tekintetében megfelel a feltételeknek. Ez a kategóriák és alkategóriák következő csoportjaira érvényes:

a)

az L1e kategóriára az L1e-A és L1e-B alkategóriákkal együtt, valamint az L3e kategóriára az L3e-A1, L3e-A2 és L3e-A3 alkategóriákkal együtt;

b)

az L2e kategóriára és az L5e kategóriára, ez utóbbi L5e-A és L5e-B alkategóriáival együtt;

c)

az L6e kategóriára, az L6e-A és L6e-B alkategóriákkal együtt, valamint az L7e kategóriára az L7e-A, L7e-B és L7e-C alkategóriákkal együtt;

d)

a gyártó által javasolt és a jóváhagyó hatóság által jóváhagyott kategóriák és/vagy alkategóriák bármely egyéb logikus sorára.

(5)   Az e cikk (1)–(4) bekezdésében és az I. mellékletben említett (al)osztályozási feltételek ellenére további alkategóriák érvényesek az V. mellékletben leírtak szerint a környezeti vizsgálati eljárások ENSZ-EGB-előírásokra és műszaki világelőírásokra való hivatkozások révén történő nemzetközi szintű harmonizációja érdekében.

5. cikk

A menetkész tömeg meghatározása

(1)   Egy L kategóriás jármű menetkész tömegét az üzemképes állapotú, terheletlen jármű tömegét megmérve kell megállapítani, és az magában foglalja:

a)

a folyadékok tömegét;

b)

a gyártó előírásai szerinti szabványfelszerelés tömegét;

c)

a legalább 90 %-ban megtöltött tüzelőanyag-tartályban található „tüzelőanyag” tömegét:

E pont alkalmazásában:

i.

ha egy jármű „folyékony tüzelőanyaggal” működik, az „tüzelőanyagnak” minősül, vagy;

ii.

ha a jármű folyékony „tüzelőanyag/kenőanyag keverékkel” működik:

ha a jármű meghajtásához használt tüzelőanyag és a kenőolaj előre össze van keverve, ez az „előkeverék”„tüzelőanyagnak” minősül,

ha a jármű meghajtásához használt tüzelőanyagot és a kenőolajat külön tárolják, akkor csak a „tüzelőanyag” minősül „tüzelőanyagnak”; vagy

iii.

ha a jármű gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal vagy cseppfolyós gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működik, vagy sűrített levegő hajtja, a gáztüzelőanyag-tartály(ok)ban lévő „tüzelőanyag” tömegét 0 kg-nak lehet tekinteni;

d)

a karosszéria, a vezetőfülke és az ajtók tömegét; valamint

e)

az üvegezés, a vonószerkezet, a pótkerekek, illetve a szerszámok tömegét.

(2)   Egy L kategóriájú jármű menetkész tömege nem foglalja magában:

a)

a vezető és az utas tömegét (75kg, illetve 65kg);

b)

a rakfelületre szerelt gépek és berendezések tömegét;

c)

hibrid és teljesen elektromos hajtású járművek esetében a meghajtást végző akkumulátorok tömegét;

d)

a tiszta gázüzemben, kettős üzemben vagy többféle tüzelőanyagot hasznosító üzemben működő járművek esetében a gáztüzelőanyag-ellátó rendszer tömegét, illetve a gáz-halmazállapotú tüzelőanyag tárolására szolgáló tartályok tömegét; és

e)

elősűrített levegős meghajtás esetében a sűrített levegő tárolására szolgáló tartályok tömegét.

II.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

6. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1)   A tagállamok e rendeletnek megfelelően létrehozzák vagy kijelölik a jóváhagyási ügyekben illetékes jóváhagyási hatóságokat, valamint a piacfelügyeleti ügyekben illetékes piacfelügyeleti hatóságokat. A tagállamok értesítik a Bizottságot az említett hatóságok létrehozásáról, illetve kijelöléséről.

A jóváhagyó hatóságokra és piacfelügyeleti hatóságokra vonatkozó értesítés tartalmazza a hatóságok nevét, címét – beleértve az elektronikus címét is – és felelősségi körét. A Bizottság a jóváhagyó hatóságok jegyzékét és adatait közzéteszi a honlapján.

(2)   A tagállamok engedélyezik olyan járművek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, amelyek megfelelnek e rendelet követelményeinek.

(3)   A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják vagy nem akadályozhatják a járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését olyan okokból, amelyek a járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek e rendelet hatálya alá tartozó szerkezeti vagy működési kérdéseivel kapcsolatosak, amennyiben azok megfelelnek a rendelet követelményeinek.

(4)   A tagállamok a piacra belépő járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek piacfelügyeletét és ellenőrzését a 765/2008/EK rendelet III. fejezetének megfelelően megszervezik és elvégzik.

7. cikk

A jóváhagyó hatóságok kötelezettségei

(1)   A jóváhagyó hatóságok biztosítják, hogy a típusjóváhagyást kérelmező gyártók eleget tegyenek az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek.

(2)   A jóváhagyó hatóságok csak olyan járműveket, rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket hagynak jóvá, amelyek megfelelnek e rendelet követelményeinek.

8. cikk

Piacfelügyeleti intézkedések

(1)   A típusjóváhagyással rendelkező járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek tekintetében a piacfelügyeleti hatóságok megfelelő mértékben dokumentáció-ellenőrzést végeznek, figyelembe véve a bevett kockázatértékelési elveket, a panaszokat és más információkat.

A tevékenységeik elvégzéséhez szükségesnek tartott mértékben a piacfelügyeleti hatóságok előírhatják a gazdasági szereplők számára e dokumentációk és információk rendelkezésre bocsátását.

Amennyiben a gazdasági szereplők megfelelőségi nyilatkozatokat mutatnak be, a piacfelügyeleti hatóságoknak megfelelő módon figyelembe kell venniük azokat.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő alkatrészekre és tartozékokra a 765/2008/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdését kell teljes egészében alkalmazni.

9. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)   A gyártók biztosítják, hogy a járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket forgalomba hozataluk vagy forgalomba helyezésük során az ebben a rendeletben, valamint az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban meghatározott követelmények szerint gyártsák és hagyják jóvá.

(2)   A többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásban minden gyártó felelős az általa végzett gyártási szakaszban hozzáadott rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek jóváhagyásáért és gyártásuk megfelelőségéért. A korábbi gyártási szakaszokban már jóváhagyott alkotóelemeket vagy rendszereket módosító minden gyártó felelős a módosított alkotóelemek és rendszerek jóváhagyásáért és gyártásuk megfelelőségéért.

(3)   Azon gyártók, amelyek a nem teljes járművet úgy módosítják, hogy a jármű a módosítást követően más kategóriába tartozik, és következésképpen a jóváhagyás korábbi szakaszában vizsgált jogi követelmények megváltoznak, az azon kategóriára vonatkozó követelményeknek való megfelelőségért is felel, amelybe a módosított jármű tartozik.

(4)   Az Unión kívül letelepedett gyártóknak az e rendelet hatálya alá tartozó járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek jóváhagyása céljából a jóváhagyó hatóság előtti képviseletükre egyetlen, az Unióban letelepedett képviselőt kell kinevezniük.

(5)   Az Unión kívül letelepedett gyártók továbbá piacfelügyeleti célokra is kineveznek egyetlen, Unióban letelepedett képviselőt, aki a (4) bekezdésben említett képviselő vagy egy további képviselő is lehet.

(6)   A gyártó felelősséggel tartozik a jóváhagyó hatóságnak a jóváhagyási eljárás minden vonatkozásáért és a gyártás megfelelőségének biztosításáért, függetlenül attól, hogy közvetlenül részt vesz-e a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység gyártásának valamennyi szakaszában.

(7)   E rendeletnek, valamint az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási jogi aktusoknak megfelelően a gyártók biztosítják azon eljárásokat, amelyek sorozatgyártás esetén a jóváhagyott típusnak való megfelelőséget fenntartják. A jármű, a rendszer, az alkotóelem vagy az önálló műszaki egység kialakításának vagy jellemzőinek módosításait, illetve azon követelmények módosításait, amelyeknek egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység a megfelelőségi nyilatkozat szerint megfelel, a VI. fejezet alapján figyelembe kell venni.

(8)   A 39. cikk szerint a járműveken, alkotóelemeken vagy önálló műszaki egységeken feltüntetett, jogszabályban előírt jelöléseken és típus-jóváhagyási jeleken kívül a gyártók a nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint uniós elérhetőségüket is megadják a forgalmazott járműveken, alkotóelemeken vagy önálló műszaki egységeken, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek csomagolásán vagy egy kísérő dokumentumban.

(9)   A gyártó biztosítja, hogy mindaddig, amíg egy járműért, rendszerért, alkotóelemért vagy önálló műszaki egységért ő felel, a tárolási vagy szállítási feltételek ne veszélyeztessék az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

10. cikk

A gyártók kötelezettségei a nem megfelelő vagy súlyos veszélyt jelentő termékeikkel kapcsolatosan

(1)   Azon gyártók, akik úgy vélik vagy okkal feltételezik, hogy a forgalomba hozott vagy forgalomba helyezett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg ennek a rendeletnek, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak vagy végrehajtási jogi aktusoknak, haladéktalanul megteszik az ahhoz szükséges korrekciós intézkedéseket, hogy az említett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység ismét megfeleljen a feltételeknek, illetve szükség szerint a forgalomból kivonják vagy visszahívják azokat.

A gyártó haladéktalanul tájékoztatja erről a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot, részletesen kitérve különösen a meg nem felelésre és a meghozott korrekciós intézkedésekre.

(2)   Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, a gyártók haladéktalanul tájékoztatják erről azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalmazták vagy forgalomba helyezték, részletesen kitérve különösen a meg nem felelésre és a meghozott korrekciós intézkedésekre.

(3)   A gyártók a 29. cikk (10) bekezdésében említett információs csomagot, a járműgyártók ezenkívül a 38. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozatok másolatát legalább a jármű forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatalát követő öt éven keresztül a jóváhagyó hatóságok számára elérhetővé teszik.

(4)   A gyártók a nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére a jóváhagyó hatóságon keresztül az adott hatóság által könnyen érthető nyelven a nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátják a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségét igazoló EU-típusbizonyítvány másolatát vagy az 51. cikk (1) bekezdésében említett engedélyt. A gyártók a nemzeti hatóság kérésére a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően együttműködnek vele a forgalomba hozott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben.

11. cikk

A gyártó képviselőinek piacfelügyeleti kötelezettségei

A gyártó piacfelügyeleti ügyekben felhatalmazott képviselője a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásnak fel kell jogosítania a gyártó képviselőjét legalább arra, hogy:

a)

hozzáférést biztosítson a 27. cikkben említett adatközlő mappához, továbbá a 38. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozatokhoz, hogy azok a jármű forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatalát követő öt éven keresztül a jóváhagyó hatóságok rendelkezésére álljanak;

b)

a jóváhagyó hatóság indokolt kérése nyomán minden olyan információt és dokumentációt e hatóság rendelkezésére bocsásson, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység gyártása megfelelőségének alátámasztásához szükséges;

c)

a jóváhagyó vagy piacfelügyeleti hatóságok kérésére azokkal együttműködjön a megbízása körébe tartozó járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette súlyos veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedéssel kapcsolatban.

12. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)   Az importőrök csak olyan megfelelő járműveket, rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket hozhatnak forgalomba, amelyek EU-típusjóváhagyással rendelkeznek, vagy megfelelnek a nemzeti jóváhagyás követelményeinek, illetve olyan alkatrészeket vagy tartozékokat hozhatnak forgalomba, amelyekre teljes mértékben a 765/2008/EK rendelet követelményei vonatkoznak.

(2)   A típusjóváhagyással rendelkező jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatala előtt az importőr biztosítja, hogy rendelkezésre álljon a 29. cikk (10) bekezdésének megfelelő információs csomag, és a rendszeren, alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen fel legyen tüntetve az előírt típus-jóváhagyási jel, és az megfeleljen a 9. cikk (8) bekezdése követelményeinek. Jármű esetében az importőr ellenőrzi, hogy a járműhöz mellékelték-e a szükséges megfelelőségi nyilatkozatot.

(3)   Ha az importőr úgy véli vagy okkal feltételezi, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék nem felel meg e rendelet követelményeinek, így különösen nem felel meg a vonatkozó típusjóváhagyásnak, akkor addig nem hozhatja forgalomba, nem engedheti meg forgalomba helyezését és nem veheti nyilvántartásba az érintett járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, amíg annak megfelelőségét nem biztosítják. Továbbá, ha úgy véli, vagy okkal felételezi, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, tájékoztatja erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat. A típusjóváhagyással rendelkező járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek esetén az importőr a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot is tájékoztatja erről.

(4)   Az importőr a nevét, bejegyzett márkanevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint az elérhetőségét is feltünteti a járművön, rendszeren, alkotóelemen, önálló műszaki egységen, alkatrészen vagy tartozékon, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor a rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok csomagolásán vagy egy őket kísérő dokumentumon.

(5)   Az importőr biztosítja, hogy – amint azt az 55. cikk előírja – a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet útmutató és információk kísérjék, amelyeket az érintett tagállamok hivatalos nyelvén vagy nyelvein szövegeztek meg.

(6)   Az importőr biztosítja, hogy mindaddig, amíg egy járműért, rendszerért, alkotóelemért vagy önálló műszaki egységért ő felel, a tárolási vagy szállítási feltételek ne veszélyeztessék az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

(7)   Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék jelentette súlyos veszélyek miatt indokolt, az importőr a fogyasztók egészségvédelme és biztonsága érdekében kivizsgálja a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezet a járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel vagy tartozékokkal kapcsolatos panaszokról és visszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatja a forgalmazókat e nyomon követés eredményeiről.

13. cikk

Az importőrök kötelezettségei a nem megfelelő vagy súlyos veszélyt jelentő termékeikkel kapcsolatosan

(1)   Az az importőr, aki úgy véli, vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg ennek a rendeletnek, haladéktalanul megteszi az ahhoz szükséges korrekciós intézkedéseket, hogy az említett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelősége helyreálljon, illetve szükség szerint kivonja a forgalomból, vagy visszahívja azokat.

(2)   Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, az importőr haladéktalanul tájékoztatja a gyártót, valamint azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, ahol a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalomba hozták. Az importőrnek az említetteket tájékoztatnia kell a megtett lépésekről is, továbbá részletes tájékoztatást kell adnia számukra, így különösen a súlyos veszélyre és a gyártó által meghozott korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

(3)   Az importőr a jármű forgalomba hozatalát követő tíz évig, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatalát követően öt évig biztosítja, hogy a megfelelőségi nyilatkozat egy példánya a jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álljon, továbbá gondoskodik arról, hogy a 29. cikk (10) bekezdésében említett információs csomagot a hatóságok kérésére a rendelkezésükre lehessen bocsátani.

(4)   Az importőr a nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére az adott hatóság által könnyen érthető nyelven a hatóság rendelkezésére bocsát minden olyan információt és dokumentációt, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének bizonyításához szükséges. Az importőr a hatóság kérésére együttműködik vele azon járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben, amelyeket az importőr hozott forgalomba.

14. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)   A jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék forgalmazása során a forgalmazó kellő gondossággal jár el e rendelet követelményeivel kapcsolatban.

(2)   A jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése előtt a forgalmazó ellenőrzi, hogy a járművön, rendszeren, alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen elhelyeztéke a jogszabályban előírt jelölést vagy a típus-jóváhagyási jelet, továbbá a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet az előírt dokumentumok, útmutatók és biztonsági tájékoztatók kísérik-e, amelyeket azon tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein szövegeztek meg, amelyben a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet forgalmazni kívánják, valamint hogy az importőr és a gyártó eleget tett-e a 12. cikk (2) és (4) bekezdésében, valamint a 39. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3)   A forgalmazó biztosítja, hogy mindaddig, amíg egy járműért, rendszerért, alkotóelemért vagy önálló műszaki egységért ő felel, a tárolási vagy szállítási feltételek ne veszélyeztessék az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

15. cikk

A forgalmazók kötelezettségei a nem megfelelő vagy súlyos veszélyt jelentő termékeikkel kapcsolatosan

(1)   Ha a forgalmazó úgy véli, vagy okkal feltételezi, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg e rendelet követelményeinek, akkor addig nem forgalmazhatja, nem veheti nyilvántartásba és nem helyezheti forgalomba az érintett járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, amíg annak megfelelősége nem biztosított.

(2)   Amennyiben a forgalmazó úgy véli, vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalmazott vagy nyilvántartásba vett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység, illetve az, amelynek forgalomba helyezéséért ő felel, nem felel meg ennek a rendeletnek, értesíti a gyártót vagy a gyártó képviselőjét, és gondoskodik az ahhoz szükséges korrekciós intézkedések 10. cikk (1) bekezdése vagy 13. cikk (1) bekezdése szerinti meghozataláról, hogy az említett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység ismét megfeleljen a feltételeknek, illetve szükség szerint visszahívják azokat a forgalomból.

(3)   Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, a forgalmazó haladéktalanul tájékoztatja a gyártót, az importőrt, valamint azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben azt forgalmazták. A forgalmazónak az említetteket tájékoztatnia kell a megtett lépésekről is, továbbá részletes tájékoztatást kell adnia számukra, így különösen a súlyos veszélyre és a gyártó által hozott korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

(4)   A forgalmazók a nemzeti hatóság indokolással ellátott kérése nyomán biztosítják, hogy a gyártó megadja a nemzeti hatóságnak a 10. cikk (4) bekezdésében előírt információkat vagy hogy az importőr megadja a nemzeti hatóságnak a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott információkat. A forgalmazó e hatóság kérésére a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően együttműködik a hatósággal az általa forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben.

16. cikk

Azon esetek, amelyekben gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

E rendelet alkalmazásában az importőr vagy a forgalmazó is gyártónak minősül, és a 9–11. cikkben megállapított kötelezettségek vonatkoznak rá, amennyiben az importőr vagy a forgalmazó a saját neve vagy védjegye alatt forgalmaz vagy vesz nyilvántartásba egy járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, illetve felelős annak forgalomba helyezéséért, vagy oly mértékben módosít egy járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, hogy fennáll az a lehetőség, hogy az a vonatkozó követelményeknek már nem felel meg.

17. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

A gazdasági szereplőnek – jármű esetében tíz, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék esetében öt éven keresztül – kérelemre a jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságok részére adatot kell szolgáltatnia:

a)

minden olyan gazdasági szereplőről, aki részére járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot szállított;

b)

minden olyan gazdasági szereplőről, akinek járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot szállított.

III.   FEJEZET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

18. cikk

Általános alapvető követelmények

(1)   Az L kategóriájú járműveknek és az azokba szánt rendszereknek, alkotóelemeknek és önálló műszaki egységeknek meg kell felelniük a II–VIII. mellékletben felsorolt, az adott jármű(al)kategóriára érvényes követelményeknek.

(2)   Azon L kategóriájú járműveknek, illetve rendszereiknek, alkotóelemeiknek és önálló műszaki egységeiknek, amelyek elektromágneses összeférhetőségéről teljes körűen rendelkezik a járműszerkezetre vonatkozó, e cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus és az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus, nem kell megfelelniük az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2004. december 15-i 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (26).

(3)   Az L kategóriájú járművek e rendeletben lefektetett típus-jóváhagyási követelményeinek kiegészítése érdekében a Bizottság a 75. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a II. melléklet A., B. és C. részében összefoglalt részletes műszaki követelményekre és vizsgálati eljárásokra vonatkozóan, biztosítva ezzel az e rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott magas biztonsági és környezetvédelmi szintet. Az első ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

19. cikk

A hatástalanító berendezésekre vonatkozó tilalom

A biztonságot vagy az elektromos összeférhetőséget csökkentő, a fedélzeti diagnosztikai, a hangtompító vagy szennyezőanyagkibocsátás-csökkentő rendszerek hatását befolyásoló hatástalanító rendszerek használata tilos. Nem tekintendő hatástalanító berendezésnek az a szerkezeti elem, amellyel kapcsolatban a következő feltételek bármelyike teljesül:

a)

a berendezés használata a motor sérülés vagy baleset elleni védelme és a jármű biztonságos üzemeltetése szempontjából indokolt;

b)

a berendezés csak addig üzemel, amíg arra a motorindításhoz szükség van;

c)

az üzemelési feltételek nagyrészt azon vizsgálati eljárások részét képezik, amelyek annak ellenőrzésére szolgálnak, hogy a jármű megfelel-e ennek a rendeletnek, illetve az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási jogi aktusoknak.

20. cikk

A járművek erőátviteli rendszerének módosításával kapcsolatos, gyártókra vonatkozó intézkedések

(1)   A járműgyártóknak speciális tulajdonságokkal kell ellátniuk az L kategóriájú járműveket (az L3e-A3 és L4e-A3 alkategóriákba tartozók kivételével) a jármű erőátviteli berendezésére irányuló szakszerűtlen beavatkozás megakadályozása végett, olyan műszaki követelmények és előírások formájában, amelyek célja:

a)

azon módosítások megakadályozása, amelyek veszélyeztethetik a biztonságot, különösen azáltal, hogy az erőátviteli berendezésen végzett szakszerűtlen beavatkozással növelik a jármű teljesítményét a jármű gyártója által követett típus-jóváhagyási eljárás során szabályszerűen megállapított legnagyobb forgatónyomaték és/vagy a legnagyobb hasznos teljesítmény és/vagy a legnagyobb tervezett járműsebesség növelése érdekében; és/vagy

b)

a környezeti károk megelőzése.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett intézkedések tekintetében szükséges különleges műszaki követelményekre vonatkozóan és a (4) bekezdésnek való megfelelés elősegítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 75. cikknek megfelelően. Az első ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

(3)   Az erőátviteli rendszer módosítását követően a járműnek meg kell felelnie a kezdeti – illetve adott esetben az új – járműkategóriára és -alkategóriára vonatkozó műszaki követelményeknek, amelyek az eredeti jármű forgalomba hozatalakor, nyilvántartásba vételekor vagy forgalomba helyezésekor hatályban voltak, ideértve a követelmények legutóbbi módosításait is.

Amennyiben a járműgyártó egy járműtípus erőátviteli rendszerét úgy tervezi meg, hogy azt oly módon lehet módosítani, hogy a jármű nem felel meg többé a jóváhagyott típusnak, ellenben egy újabb változatnak vagy kivitelnek igen, a járműgyártó minden ily módon létrehozott változatra vagy kivitelre vonatkozó információt belefoglal a kérelembe, és az összes változatot vagy kivitelt külön, kifejezetten jóváhagyják. Ha a módosított jármű új kategóriába vagy alkategóriába kerül, új típusjóváhagyást kell kérelmezni.

(4)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a jármű funkcionális biztonságára és környezeti teljesítményére negatív hatással lévő módosítások vagy igazítások elkerülése érdekében a gyártónak a legjobb mérnöki gyakorlat hasznosítása révén törekednie kell arra, hogy műszakilag lehetetlenné tegye az ilyen módosításokat vagy igazításokat, hacsak ezekről kifejezetten nem nyilatkozik az adatközlő mappában, s így arra ki nem terjed a típusjóváhagyás.

21. cikk

A fedélzeti diagnosztikai rendszerekre vonatkozó általános követelmények

(1)   Az L kategóriájú járműveket az (5) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban lefektetett funkcionális követelményeknek és vizsgálati eljárásnak megfelelően, a IV. mellékletben előírt alkalmazási időpontoktól kezdve OBD-rendszerrel kell felszerelni.

(2)   A IV. melléklet 1.8.1. pontjában meghatározott időpontoktól kezdve az L3e, L4e, L5e-A, L6e-A és L7e-A jármű(al)kategóriákat OBD I-es fázisú rendszerrel kell felszerelni, amely ellenőrzi a kibocsátáscsökkentő rendszert mindenféle áramköri vagy elektronikai meghibásodás szempontjából, és jelenti azokat a meghibásodásokat, amelyek a VI. melléklet B1. táblázatában lefektetett kibocsátási küszöbök túllépéséhez vezetnek.

(3)   A IV. melléklet 1.8.2. pontjában meghatározott időpontoktól kezdve az L3e–L7e jármű(al)kategóriákat OBD I-es fázisú rendszerrel kell felszerelni, amely ellenőrzi a kibocsátáscsökkentő rendszert mindenféle áramköri vagy elektronikai meghibásodás szempontjából, és amely akkor lép működésbe, ha a VI. melléklet B2. táblázatában lefektetett kibocsátási küszöböket túllépésére kerül sor. Az e jármű(al)kategóriákban használt OBD I-es fázisú rendszerek azt is jelzik, ha olyan üzemmódváltás történik, amely jelentősen csökkenti a motornyomatékot.

(4)   A IV. melléklet 1.8.3. pontjában meghatározott időpontoktól kezdve és a 23. cikk (5) bekezdésére is figyelemmel az L3e, L5e-A, L6e-A és L7e-A jármű(al)kategóriákat ezen kívül OBD II-es fázisú rendszerrel is fel kell szerelni, amely ellenőrzi a kibocsátáscsökkentő rendszer hibáit és elhasználódását, és jelenti, amennyiben ezek a VI. melléklet B2. táblázatában lefektetett OBD kibocsátási küszöbök túllépéséhez vezetnek.

(5)   A fedélzeti diagnosztikai rendszer funkcionális biztonsággal vagy a kibocsátáscsökkentő rendszer hibáival kapcsolatos jelentéseinek összehangolása és a jármű eredményes és hatékony megjavításának elősegítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 75. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a fedélzeti diagnosztikai rendszerre vonatkozó részletes műszaki követelmények tekintetében, ideértve a funkcionális OBD-követelményeket és az (1)–(4) bekezdésben felsorolt tárgykörök tekintetében meghatározott és a II. melléklet C. része 11. pontja szerinti vizsgálati eljárásokat, valamint az V. mellékletben említett VIII. típusú vizsgálatot.

22. cikk

A járművek funkcionális biztonságára vonatkozó követelmények

(1)   A gyártó biztosítja, hogy a járműveket úgy tervezzék, gyártsák és szereljék össze, hogy azok a lehető legkisebb sérülési veszélyt jelentsék az utasokra és más úthasználókra nézve.

(2)   A gyártó biztosítja a jármű folyamatos funkcionális biztonságát a jármű szokásos élettartama során szokásos használati feltételek, valamint a gyártó ajánlásainak megfelelően végzett szervizelés mellett. A gyártó nyilatkozatot bocsát ki és foglal bele az információs csomagba, amelyben igazolja, hogy a funkcionális biztonság szempontjából lényeges rendszerek, alkatrészek és tartozékok tartósságát megfelelő vizsgálatok és mérnöki gyakorlat alkalmazása révén szavatolja.

(3)   A gyártó biztosítja, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfeleljenek a II. és VIII. mellékletben meghatározott vonatkozó követelményeknek, valamint az (5) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban előírt vizsgálati eljárásoknak és teljesítménykövetelményeknek.

(4)   A meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló, 2006. december 12-i 2006/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) nem vonatkozik azon jármű-alkotóelemekre, amelyek elektromos jellegű veszélyeivel az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok teljes körűen foglalkoznak.

(5)   A magas szintű funkcionális biztonság megvalósítása érdekében a Bizottság a 75. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a II. melléklet B. részében felsorolt, a járművek funkcionális biztonságára vonatkozó különleges követelmények tekintetében, és adott esetben a VIII. mellékletben lefektetett fokozott funkcionális biztonsági előírásokat veszi alapul. Az első ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

(6)   A Bizottság második lépésben 2020. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 75. cikknek megfelelően a II. melléklet B. részének 17. pontjában felsorolt, a járműszerkezeti integritás biztosítása céljából előírt, szokásos élettartamra vonatkozó követelmények és vizsgálatok összehangolása érdekében.

(7)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a gyártói nyilatkozat mintájának meghatározása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 73. cikk (2) bekezdésében hivatkozott vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

23. cikk

A környezeti teljesítményre vonatkozó követelmények

(1)   A gyártó biztosítja, hogy a járműveket úgy tervezzék, gyártsák és szereljék össze, hogy azok a lehető legkisebb hatást gyakorolják a környezetre. A gyártó biztosítja, hogy a jóváhagyott típusú járművek teljes élettartamuk alatt és a VII. mellékletben meghatározott, tartóssági futásteljesítmény értékén belül megfeleljenek a II., V. és VI. mellékletben meghatározott, környezeti teljesítményre vonatkozó követelményeknek.

(2)   A gyártó biztosítja, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfeleljenek az e cikk (12) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározásra kerülő, az V. melléklet szerinti és a IV. mellékletben lefektetett alkalmazási időszakon belül végrehajtandó vizsgálati eljárásoknak és vizsgálati követelményeknek.

(3)   A gyártó biztosítja a tartóssági követelmények ellenőrzésére szolgáló típus-jóváhagyási követelményeknek való megfelelést. A gyártó választhat, hogy a tartósság vizsgálatára szolgáló alábbi eljárások közül melyikkel igazolja a jóváhagyó hatóság előtt a jóváhagyott típusú jármű környezeti teljesítményének tartós voltát:

a)

tényleges tartóssági vizsgálat a teljes futásteljesítmény megtételét követően:

A vizsgálati járművek a VII. melléklet A. táblázatában meghatározott teljes távolságot megteszik, és az e cikk (12) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban leírt V. típusú vizsgálatnak megfelelő eljárás szerinti vizsgálatnak vetik őket alá. A VII. melléklet A. táblázatában meghatározott teljes távolság megtétele során mért kibocsátásvizsgálati eredmények nem érhetik el a VI. melléklet A. részében meghatározott környezetvédelmi értékeket.

b)

tényleges tartóssági vizsgálat részleges futásteljesítmény megtételét követően:

A vizsgálati járművek a VII. melléklet A. táblázatában meghatározott távolság legalább 50 %-át meg kell, hogy tegyék, és az e cikk (12) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban leírt V. típusú vizsgálatnak megfelelő eljárás szerinti vizsgálatnak kell őket alávetni. E jogi aktusnak megfelelően a vizsgálati eredményeket extrapolálni kell a VII. melléklet A. táblázatában meghatározott teljes távolságra. Sem a vizsgálati eredmények, sem az extrapoláció eredményei nem érhetik el a VI. melléklet A. részében meghatározott környezetvédelmi értékeket.

c)

matematikai tartóssági eljárás:

A VII. melléklet B. táblázatában meghatározott romlási tényezőkkel való szorzás eredményei, valamint a gyártósorról való lekerülés utáni első indítás óta több mint 100 km-t megtett jármű környezeti vizsgálati eredményei a kibocsátás egyik összetevője tekintetében sem érhetik el a VI. melléklet A. részében meghatározott környezetvédelmi értékeket.

(4)   A Bizottság 2016. január 1-jéig átfogó környezeti hatástanulmányt készít. A tanulmányban értékeli a levegőminőséget és az L kategóriájú járművek által kibocsátott szennyező anyagok arányát, és kitér az V. mellékletben felsorolt I., IV., V., VII. és VIII. típusú vizsgálatokkal kapcsolatos követelményekre is.

Azzal a céllal, hogy végleges politikai intézkedéseket határozzon meg – megerősítve és véglegesen rögzítve az Euro 5 norma végrehajtásának IV. mellékletben említett folyamatát és az Euro 5 tekintetében meghatározott tartóssági futásteljesítményekre és romlási tényezőkre vonatkozó, az V. mellékletben, továbbá a VI. melléklet A2., B2. és C2. táblázatában, valamint a VII. mellékletben meghatározott környezeti követelményeket –, a tanulmány összegyűjti és értékeli a legújabb tudományos adatokat, kutatási eredményeket, modelleket és a költséghatékonysági adatokat.

(5)   A (4) bekezdésben említett eredmények alapján a Bizottság 2016. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőkkel kapcsolatban:

a)

a IV. mellékletben említett, az Euro 5 szintre vonatkozó végrehajtási dátumok;

b)

az Euro 5 norma VI. melléklet A2. táblázatában említett kibocsátási határértékei és a VI. melléklet B2. táblázatában említett OBD-küszöbértékek;

c)

minden L3e, L5e, L6e-A és L7e-A (al)kategóriába tartozó, új járműtípus felszerelése az Euro 5 szinten az OBD első fázisa mellett az OBD második fázisával is;

d)

az Euro 5 szintre vonatkozó, a VII. melléklet A. táblázatában említett, tartóssági futásteljesítmények, valamint az Euro 5 szintre vonatkozó, a VII. melléklet B. táblázatában említett romlási tényezők.

E jelentés fényében a Bizottság minden megfelelő jogalkotási javaslatot meghoz.

(6)   A környezeti hatástanulmány alapján, a 75. cikknek megfelelően a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza, hogy az L1e-A, L1e-B, L2e, L5e-B, L6e-B, L7e-B és L7e-C (al)kategóriák közül az Euro 5 szinten melyiken kell SHED-vizsgálatot, illetve melyiken kell tüzelőanyagtartály- és csőrendszer-szivárgási vizsgálatot végezni, a VI. melléklet C2. táblázatában felsorolt vizsgálati határértékek figyelembevételével.

(7)   A gyártók biztosítják az L kategóriájú járművek megfelelését a vonatkozó, az V. melléklet A. táblázatában lefektetett, a jóváhagyáshoz és kiterjesztéshez szükséges környezeti teljesítménnyel kapcsolatos vizsgálati követelményeknek.

(8)   Ami az I. típusú vizsgálatot illeti, a vonatkozó kibocsátási határérték L3e-AxE (Enduro, x = 1, 2 vagy 3) és L3e-AxT (Triál, x = 1, 2 vagy 3) típusú motorkerékpároknál a VI. melléklet A. részében meghatározott L2 (THC) és L3 (NOx) adatok összege. A kibocsátásvizsgálati eredmények (NOx + THC) kisebbek vagy egyenlők ezzel a határértékkel (L2 + L3).

(9)   Az L4e kategóriába tartozó járművek megfelelnek az V. mellékletben az L3e kategóriájú járművek tekintetében megállapított környezetvédelmi követelményeknek, ahol az V. mellékletben leírt I., IV., VII. és VIII. típusú vizsgálat során szükség szerint vagy az oldalkocsival felszerelt meghajtott alapjármű teljes egységét, vagy csupán az oldalkocsi nélküli meghajtott alapjárművet vizsgálják.

(10)   A gyártó gondoskodik arról, hogy az Unióban forgalomba hozott, illetve forgalomba helyezés előtt álló minden kibocsátáscsökkentő pótberendezés e rendelet szerint típusjóváhagyáson essen át.

(11)   Az (1)–(10) bekezdésben említett követelmények a II. mellékletben meghatározott járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre alkalmazandók.

(12)   A környezetvédelem magas szintje biztosításának érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 75. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e cikk (1), (2), (3), (6) és (7) bekezdésében említett tárgykörök – többek között a vizsgálati eljárások – tekintetében megállapított környezetvédelmi követelmények részletes műszaki előírásainak vonatkozásában.

24. cikk

További környezeti követelmények az üvegházhatást okozó gázok, a tüzelőanyag-fogyasztás, valamint az elektromosenergia-fogyasztás és az elektromos hatósugár tekintetében

(1)   A CO2- (szén-dioxid)-kibocsátásokat a gyártó az alkalmazandó laboratóriumi kibocsátásvizsgálati ciklus szerint meghatározza, és jelenti a jóváhagyó hatóságnak. A tüzelőanyag-fogyasztást és/vagy elektromosenergia-fogyasztást és elektromos hatósugarat vagy a típusjóváhagyáskor végzett laboratóriumi kibocsátásmérési vizsgálatok eredményei alapján kell kiszámítani, vagy meg kell mérni a műszaki szolgálat jelenlétében, és jelenteni kell a típusjóváhagyó hatóságnak.

(2)   A CO2-mérés eredményeit, a kiszámított vagy mért tüzelőanyag-fogyasztást, elektromosenergia-fogyasztást és elektromos hatósugarat a 27. cikk (4) bekezdésében hivatkozott végrehajtási jogi aktusban leírt módon fel kell jegyezni az adatközlő mappába, és a vonatkozó információkat fel kell tüntetni a megfelelőségi nyilatkozaton is.

Amellett, hogy a gyártó a CO2-kibocsátást, a tüzelőanyag-fogyasztást, elektromosenergia-fogyasztást és elektromos hatósugarat feltünteti a megfelelőségi nyilatkozaton, arról is gondoskodik, hogy ezek az adatok az általa alkalmasnak tekintett formátumban a vásárlónak is rendelkezésre álljanak az új jármű megvásárlásának időpontjában.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 75. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a VII. típusú vizsgálat tekintetében a CO2-kibocsátás-mérés, a tüzelőanyag-fogyasztás, az elektromosenergia-fogyasztás és az elektromos hatósugár számítási és mérési módszereivel kapcsolatos vizsgálati eljárási követelmények vonatkozásában.

IV.   FEJEZET

EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK

25. cikk

EU-típusjóváhagyási eljárások

(1)   A teljes jármű típusjóváhagyásának kérelmezésekor a gyártó az alábbi eljárások közül választhat:

a)

lépésenkénti típusjóváhagyás;

b)

egylépéses típusjóváhagyás;

c)

vegyes típusjóváhagyás.

Ezeken kívül az (5) bekezdésben felsorolt járműkategóriák gyártói a többlépcsős típusjóváhagyást is választhatják.

A rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek típusjóváhagyására csak az egylépéses típus-jóváhagyási eljárás alkalmazható.

(2)   A lépésenkénti típusjóváhagyás a jármű részét képező rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre érvényes EU-típusbizonyítványok teljes csomagjának lépésenkénti összegyűjtéséből áll, ami végeredményben a teljes jármű típusjóváhagyásához vezet.

(3)   Az egylépéses típusjóváhagyás a teljes jármű egyetlen művelettel történő típusjóváhagyásából áll.

(4)   A vegyes típusjóváhagyás olyan, lépésenkénti típus-jóváhagyási eljárás, amelynek eredményeképpen a teljes jármű típusjóváhagyásának utolsó szakaszában egy vagy több rendszerjóváhagyás szerezhető meg anélkül, hogy ezekre a rendszerekre EU-típusbizonyítványokat kellene kiállítani.

(5)   A többlépcsős típusjóváhagyás során egy vagy több jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy nem teljes vagy befejezett jármű típusa – a gyártási állapottól függően – megfelel e rendelet vonatkozó közigazgatási rendelkezéseinek és műszaki követelményeinek.

A többlépcsős típusjóváhagyást az olyan nem teljes vagy befejezett jármű típusára kell megadni, amely a 27. cikkben meghatározott adatközlő mappában szereplő jellemzőkkel rendelkezik, és gyártási állapotától függően megfelel a II. mellékletben felsorolt, vonatkozó jogi aktusokban meghatározott műszaki követelményeknek.

(6)   Az utolsó gyártási szakaszra vonatkozó típusjóváhagyást csak akkor lehet megadni, ha a jóváhagyó hatóság meggyőződött arról, hogy az utolsó szakaszban típusjóváhagyott jármű az adott időpontban megfelel valamennyi alkalmazandó műszaki követelménynek. Ebbe beletartozik a többlépcsős eljárásban a nem teljes járműre megadott típusjóváhagyás körébe tartozó, minden követelmény tekintetében történő dokumentáció-ellenőrzés, még abban az esetben is, ha azt eltérő járműkategóriára vagy alkategóriára adták meg.

Az (1) bekezdés második albekezdésében említett többlépcsős jóváhagyás csak az L2e-U, L4e, L5e-B, L6e-BU és L7e-CU alkategóriájú járművek esetében alkalmazható.

(7)   A jóváhagyási eljárás megválasztása nem érinti az alkalmazandó lényegi követelményeket, amelyeknek a jóváhagyott járműtípus meg kell, hogy feleljen a teljes járműre vonatkozó típusjóváhagyás kiadásának időpontjában.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 75. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a típus-jóváhagyási eljárások részletes szabályaira vonatkozóan. Az első ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

26. cikk

A típus-jóváhagyási kérelem

(1)   A gyártó a típus-jóváhagyási kérelmet benyújtja a jóváhagyó hatóságnak.

(2)   Egy adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa tekintetében kizárólag egy kérelem nyújtható be, és kizárólag egy tagállamban.

(3)   Minden jóváhagyandó típusra külön kérelmet kell benyújtani.

27. cikk

Adatközlő mappa

(1)   A kérelmezőnek a jóváhagyó hatóság részére adatközlő mappát kell benyújtania.

(2)   Az adatközlő mappa a következőket tartalmazza:

a)

adatközlő lap;

b)

minden adat, rajz, fénykép és egyéb információ;

c)

járművek esetében annak megjelölése, hogy melyik eljárást/eljárásokat választották a 25. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

d)

a jóváhagyó hatóság által a kérelmezési eljárással kapcsolatban kért bármilyen további információ.

(3)   Az adatközlő mappát papíron vagy a műszaki szolgálat és a jóváhagyó hatóság által elfogadott elektronikus formátumban is be lehet nyújtani.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az adatközlő lap és az adatközlő mappa mintáit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

28. cikk

A különböző eljárások szerinti típusjóváhagyás iránti kérelemben feltüntetendő információkra vonatkozó különös követelmények

(1)   A lépésenkénti típusjóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell a 27. cikk szerinti adatközlő mappát, valamint a II. mellékletben felsorolt egyes alkalmazandó jogi aktusok alapján előírt típusbizonyítványok teljes csomagját.

Rendszernek, alkotóelemnek vagy önálló műszaki egységnek a II. mellékletben felsorolt, alkalmazandó jogi aktusok alapján történő típusjóváhagyása esetén a jóváhagyó hatóságnak a jóváhagyás megadásáig vagy elutasításáig hozzáféréssel kell rendelkeznie a kapcsolódó adatközlő mappához.

(2)   Az egylépéses típusjóváhagyásra irányuló kérelemhez csatolni kell a 27. cikkben meghatározott adatközlő mappát, amely az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokkal összhangban tartalmazza a releváns információkat az említett alkalmazandó jogi aktusokhoz kapcsolódóan.

(3)   Vegyes típus-jóváhagyási eljárás esetén az adatközlő mappához csatolni kell a II. mellékletben felsorolt, egyes alkalmazandó jogi aktusok alapján előírt egy vagy több típusbizonyítványt, és az adatközlő mappának típusbizonyítvány hiányában tartalmaznia kell az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusoknak megfelelően az alkalmazandó jogi aktusokkal kapcsolatos vonatkozó információkat.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül többlépcsős típusjóváhagyás céljára az alábbi információt kell benyújtani:

a)

az első szakaszban az adatközlő mappa azon részei és azok az EU-típusbizonyítványok, amelyek az alapjármű gyártási állapotát érintik;

b)

a második és minden további szakaszban az adatközlő mappa azon részei és azok az EU-típusbizonyítványok, amelyek a mindenkori gyártási szakasz tekintetében relevánsak, valamint a járműre vonatkozó, az előző gyártási szakaszban kiadott EU-típusbizonyítványok másolata az összes olyan részletes adattal együtt, amelyek a járművön a gyártó által végzett módosításokat vagy kiegészítéseket leírják.

Az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában megadott információkat a (3) bekezdés szerint lehet benyújtani.

(5)   A jóváhagyó hatóság – kérését megindokolva – további információk benyújtására szólíthatja fel a gyártót annak érdekében, hogy el tudja dönteni, milyen vizsgálatok szükségesek, és e vizsgálatok elvégzése könnyebb legyen.

V.   FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK MENETE

29. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A jóváhagyó hatóság csak az után adja ki az EU-típusjóváhagyást, miután ellenőrizte a 33. cikkben említett gyártási intézkedések megfelelőségét, valamint megbizonyosodott arról, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel a vonatkozó követelményeknek.

(2)   Az EU-típusjóváhagyások megadása e fejezet szerint történik.

(3)   Amennyiben a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa – annak ellenére, hogy az előírt rendelkezéseknek megfelel – súlyosan veszélyezteti a biztonságot, vagy súlyosan károsíthatja a környezetet vagy a közegészséget, elutasíthatja az EU-típusjóváhagyás megadását. Ilyen esetben azonnal részletes aktát küld a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak és a Bizottságnak, amely tartalmazza döntésének indokolását és a megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását.

(4)   Az EU-típusbizonyítványokat a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén meghatározott harmonizált rendszernek megfelelően kell számozni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

(5)   A jóváhagyó hatóság minden egyes jóváhagyott járműtípusra vonatkozóan az EU-típusbizonyítvány kiállítását követő egy hónapon belül közös biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül megküldi a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak a gépjármű EU-típusbizonyítványának másolatát, annak mellékleteivel együtt. A másolat biztonságos elektronikus fájl formáját is öltheti.

(6)   A jóváhagyó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait minden járműjóváhagyás megtagadásáról vagy visszavonásáról, valamint döntésének indokairól.

(7)   A jóváhagyó hatóság háromhavonta megküldi a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak az általa az előző időszakban megadott, módosított, elutasított vagy visszavont, rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó EU-típusjóváhagyások jegyzékét.

(8)   Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság valamely másik tagállam jóváhagyó hatóságának kérésére a kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül elküldi a kért EU-típusbizonyítvány másolatát a mellékletekkel együtt. A másolat biztonságos elektronikus fájl formáját is öltheti.

(9)   A Bizottság kérésére a jóváhagyó hatóság az (5)–(8) bekezdésben említett információkat a Bizottságnak is megküldi.

(10)   A jóváhagyó hatóság információs csomagot állít össze, amely az adatközlő mappából, valamint a vizsgálati jegyzőkönyvekből és minden más dokumentumból áll, amelyet a műszaki szolgálat vagy a jóváhagyó hatóság feladatköre gyakorlása során az adatközlő mappához csatolt. Az információs csomagot tartalomjegyzékkel kell ellátni, amely felsorolja annak tartalmát, és valamennyi oldal és az egyes dokumentumok formátumának egyértelmű azonosítása érdekében megfelelő számozással vagy egyéb jelzéssel van ellátva, hogy az EU-típusjóváhagyás kezelése során egymást követő lépések, különösen a változtatások és a frissítések időpontjai nyilván legyenek tartva. A jóváhagyó hatóság az információs csomagban található információkat a szóban forgó típusjóváhagyás érvényességének megszűnését követő tíz éven keresztül rendelkezésre bocsátja.

30. cikk

Az EU-típusbizonyítványra vonatkozó különös rendelkezések

(1)   Az EU-típusbizonyítványhoz a következőket kell mellékelni:

a)

a 29. cikk (10) bekezdésében említett információs csomag;

b)

a vizsgálati eredmények;

c)

a megfelelőségi nyilatkozat kiállítására jogosult személy(ek) neve, aláírásmintája és beosztása;

d)

a teljes járműre vonatkozó EU-típusjóváhagyás esetében a megfelelőségi nyilatkozat kitöltött példánya.

(2)   Az EU-típusbizonyítványt a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott minta alapján kell kiállítani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

(3)   A jóváhagyó hatóság minden egyes járműtípus esetében:

a)

kitölti az EU-típusbizonyítvány megfelelő szakaszait, beleértve az ahhoz csatolt, vizsgálati eredmények rögzítésére szolgáló lapot is;

b)

összeállítja az információs csomag tartalomjegyzékét;

c)

a kitöltött bizonyítványt és annak mellékleteit haladéktalanul kiadja a kérelmezőnek.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az a) pontban említett, vizsgálati eredmények rögzítésére szolgáló lap mintáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

(4)   Olyan EU-típusjóváhagyás esetében, amelynek érvényességét korlátozták, vagy amellyel kapcsolatban e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok bizonyos rendelkezései alól felmentést adtak a 40. cikknek megfelelően, az EU-típusbizonyítványban fel kell tüntetni e korlátozásokat vagy felmentéseket.

(5)   Amennyiben a gyártó a vegyes típus-jóváhagyási eljárást választja, a jóváhagyó hatóság az információs csomagban feltünteti a 32. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott azon vizsgálati jegyzőkönyvekre vonatkozó hivatkozásokat, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre EU-típusbizonyítvány.

(6)   Amennyiben a gyártó az egylépéses típus-jóváhagyási eljárást választja, a jóváhagyó hatóság összeállítja az alkalmazandó követelmények és jogi aktusok jegyzékét, és azt az EU-típusbizonyítványhoz csatolja. A Bizottság e jegyzék mintáját végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

31. cikk

A rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó különös rendelkezések

(1)   EU-típusjóváhagyást az a rendszer kap, amely megfelel az adatközlő mappában megadott adatoknak és a II. mellékletben felsorolt, vonatkozó jogi aktusokban meghatározott műszaki követelményeknek.

(2)   Alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó EU-típusjóváhagyást az az alkotóelem vagy önálló műszaki egység kap, amely megfelel az adatközlő mappában megadott adatoknak és a II. mellékletben felsorolt vonatkozó jogi aktusokban meghatározott műszaki követelményeknek.

(3)   Ha az alkotóelemekre vagy az önálló műszaki egységekre – függetlenül attól, hogy javításra, szervizelésre vagy karbantartásra szánják-e azokat – a jármű rendszer-típusjóváhagyása is érvényes, azonkívül nincs szükség alkotóelemre vagy az önálló műszaki egységre vonatkozó típusjóváhagyásra, kivéve, ha a II. mellékletben felsorolt, vonatkozó jogi aktusok előírják azt.

(4)   Ha az alkotóelem vagy az önálló műszaki egység csak a jármű más részeivel együtt tölti be funkcióját, vagy mutatkoznak meg különleges jellemzői, és ezáltal a követelmények betartásának ellenőrzése csak akkor lehetséges, amikor az alkotóelem vagy az önálló műszaki egység az említett többi járműrésszel együtt működik, akkor az alkotóelem vagy önálló műszaki egység EU-típusjóváhagyásának hatályát ennek megfelelően korlátozni kell.

Ezekben az esetekben az EU-típusbizonyítványban meg kell határozni az alkotóelem vagy önálló műszaki egység felhasználására vonatkozó esetleges korlátozásokat, és meg kell jelölni a beszerelésére vonatkozó különleges feltételeket.

Ha az ilyen alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet a járműgyártó szerelte be, akkor az alkalmazandó, a felhasználásra vonatkozó korlátozások vagy a beszerelésre vonatkozó feltételek betartását a jármű jóváhagyásának időpontjában kell ellenőrizni.

32. cikk

Az EU-típusjóváhagyáshoz szükséges vizsgálatok

(1)   Az e rendeletben és a II. mellékletben felsorolt jogi aktusokban meghatározott műszaki követelmények betartását a kijelölt műszaki szolgálatok által végzett megfelelő vizsgálatok révén kell igazolni.

Az első albekezdésben említett vizsgálati eljárásokat, valamint az e vizsgálatok elvégzéséhez előírt különleges felszerelést és eszközöket a II. mellékletben felsorolt, vonatkozó jogi aktusok határozzák meg.

A vizsgálati jegyzőkönyv mintája meg kell, hogy feleljen a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén meghatározott általános követelményeknek. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

(2)   A gyártó a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez a II. mellékletben felsorolt, vonatkozó jogi aktusokban előírt számú járművet, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet a jóváhagyó hatóság rendelkezésére bocsátja.

(3)   A szükséges vizsgálatokat olyan járműveken, alkotóelemeken és önálló műszaki egységeken kell elvégezni, amelyek megfelelnek a jóváhagyandó típusnak.

A gyártó azonban – a jóváhagyó hatósággal egyetértésben – olyan járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet is választhat, amely, bár nem felel meg a jóváhagyandó típusnak, a teljesítmények szükséges szintje tekintetében számos nagyon kedvezőtlen jellemzőt egyesít. A döntéshozatal elősegítése érdekében a kiválasztási eljárás során virtuális vizsgálati módszereket lehet alkalmazni.

(4)   A jóváhagyó hatóság egyetértése esetén a gyártó kérelmére az (1) bekezdésben említett vizsgálati eljárások helyett virtuális vizsgálati módszereket is lehet alkalmazni a (6) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított követelmények tekintetében.

(5)   A virtuális vizsgálati módszereknek meg kell felelniük a (6) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított feltételeknek.

(6)   Annak érdekében, hogy a virtuális vizsgálati eljárással kapott eredmények ugyanannyira értelmezhetők legyenek, mint a fizikai vizsgálattal kapott eredmények, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 75. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon követelményekre vonatkozóan, amelyek teljesülését virtuális vizsgálati módszerekkel el lehet dönteni, illetve arra vonatkozóan, hogy a virtuális vizsgálatokat milyen feltételekkel kell elvégezni. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság szükség szerint a 2007/46/EK irányelv XVI. mellékletében előírt követelményeket és eljárásokat veszi megfelelően alapul.

33. cikk

A gyártás megfelelősége

(1)   Az a jóváhagyó hatóság, amely EU-típusjóváhagyást ad meg, szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve megteszi a szükséges intézkedéseket annak megvizsgálására, hogy megfelelő lépéseket tettek-e annak biztosítására, hogy a gyártás alatt álló járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

(2)   A teljes járműre jóváhagyást adó jóváhagyó hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy a gyártó által kiadott megfelelőségi nyilatkozatok megfelelnek-e a 38. cikknek. E célból a jóváhagyó hatóság ellenőrzi, hogy kellő számú megfelelőségi nyilatkozatminta felel-e meg a 38. cikknek, és a gyártó megfelelő intézkedéseket vezetett-e be annak biztosítására, hogy a megfelelőségi nyilatkozatokban szereplő adatok helytállóak legyenek.

(3)   Az a jóváhagyó hatóság, amely EU-típusjóváhagyást ad meg, e jóváhagyás tekintetében – szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve – megteszi a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedések megfelelőek maradjanak, és így a gyártás alatt álló járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek továbbra is megfeleljenek a jóváhagyott típusnak, valamint a megfelelőségi nyilatkozatok továbbra is megfeleljenek a 38. cikknek.

(4)   Annak érdekében, hogy ellenőrizze a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység jóváhagyott típusnak való megfelelőségét, az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság a gyártó telephelyén – többek között a gyártóüzemében – vett mintákon elvégezhet bármilyen, az EU-típusjóváhagyáshoz előírt ellenőrzést vagy vizsgálatot.

(5)   Ha a jóváhagyó hatóság, amely az EU-típusjóváhagyást megadta, megállapítja, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedéseket nem alkalmazzák, vagy jelentősen eltérnek a közösen megállapodott intézkedésektől és ellenőrzési tervektől, vagy az intézkedések alkalmazása megszűnt, illetve már nem tekintik őket megfelelőnek, noha a gyártás folytatódik, akkor az említett jóváhagyó hatóságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy pontosan kövessék a gyártásmegfelelőségi eljárást, vagy vissza kell vonnia a típusjóváhagyást.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 75. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a gyártás megfelelőségére vonatkozó részletes intézkedésekre vonatkozóan. Az első ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

VI.   FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSOK MÓDOSÍTÁSAI

34. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A gyártó haladéktalanul értesíti az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot az információs csomagban rögzített információk minden változásáról.

Az említett jóváhagyó hatóság dönti el, hogy a 35. cikkben megállapított eljárások közül melyiket kell követni.

Adott esetben a jóváhagyó hatóság a gyártóval folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy szükség van egy új EU-típusjóváhagyás megadására.

(2)   Az EU-típusjóváhagyás módosítása iránti kérelmet kizárólag ahhoz a jóváhagyó hatósághoz lehet benyújtani, amely az eredeti EU-típusjóváhagyást megadta.

(3)   Amennyiben a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a módosításhoz meg kell ismételni egyes ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat, akkor ennek megfelelően tájékoztatja a gyártót.

A 35. cikkben említett eljárások csak akkor követendők, ha a jóváhagyó hatóság az említett ellenőrzések vagy vizsgálatok alapján azt állapítja meg, hogy az EU-típusjóváhagyás követelményei továbbra is teljesülnek.

35. cikk

Az EU típusjóváhagyások felülvizsgálata és kiterjesztése

(1)   Az információs csomagban rögzített információk változása esetén, amennyiben nem írják elő az ellenőrzések vagy vizsgálatok megismétlését, a módosítást „felülvizsgálatként” kell megjelölni.

Ilyen esetben a jóváhagyó hatóság szükség szerint kiadja az információs csomag felülvizsgált oldalait, amelyeken egyértelműen feltünteti a változás jellegét és az új kiadás keltét. Úgy kell tekinteni, hogy az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változata – a változtatások részletes leírásával kiegészítve – megfelel e követelménynek.

(2)   Az információs csomagban rögzített információk megváltozása és az alábbiak bármelyikének bekövetkezése esetén a módosítást „kiterjesztésként” kell megjelölni:

a)

további ellenőrzésekre vagy vizsgálatokra van szükség;

b)

az EU-típusbizonyítványban (kivéve annak mellékleteit) szereplő bármely információ megváltozott;

c)

a jóváhagyott járműtípus, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység vonatkozásában a II. mellékletben felsorolt valamely jogi aktus értelmében új követelmények válnak alkalmazandóvá.

Kiterjesztés esetén a jóváhagyó hatóság egy kiterjesztési számmal ellátott naprakész EU-típusbizonyítványt ad ki, amelynek kiterjesztési száma az eddig kiadott, egymást követő kiterjesztések számánál eggyel nagyobb. A típusbizonyítványban világosan fel kell tüntetni a kiterjesztés okát és az új kiadás keltét.

(3)   Módosított oldalak vagy egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változat kiadása esetén az információs csomag tartalomjegyzékét, amely mellékletként a típusbizonyítványhoz van csatolva, úgy kell módosítani, hogy abból a legutolsó kiterjesztés vagy felülvizsgálat kelte, illetve a naprakész változat legutolsó egységes szerkezetbe foglalásának kelte kiderüljön.

(4)   Nincs szükség módosításra a jármű típusjóváhagyásán, amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában említett új követelmények műszaki szempontból lényegtelenek az említett járműtípus tekintetében, vagy más járműkategóriákat érintenek, mint amely kategóriához a járműtípus tartozik.

36. cikk

A módosítások kiadása és a módosításokról szóló értesítés

(1)   Kiterjesztés esetén naprakésszé kell tenni az EU-típusbizonyítvány valamennyi vonatkozó rovatát, annak mellékleteit, valamint az információs csomag tartalomjegyzékét. A naprakésszé tett bizonyítványt és annak mellékleteit haladéktalanul ki kell adni a kérelmezőnek.

(2)   Felülvizsgálat esetén a jóváhagyó hatóság a felülvizsgált dokumentumokat vagy adott esetben az egységes szerkezetbe foglalt, naprakésszé tett változatot – az információs csomag felülvizsgált tartalomjegyzékét is beleértve – haladéktalanul kiadja a kérelmezőnek.

(3)   A jóváhagyó hatóság a 29. cikkben megállapított eljárásoknak megfelelően értesíti a többi tagállam jóváhagyó hatóságait az EU-típusjóváhagyások módosításairól.

VII.   FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS ÉRVÉNYESSÉGE

37. cikk

Az érvényesség megszűnése

(1)   Az EU-típusjóváhagyást határozatlan időre adják ki.

(2)   Egy jármű EU-típusjóváhagyásának érvényessége megszűnik a következő esetekben:

a)

a jóváhagyott jármű vonatkozásában új követelmények válnak kötelezővé a járművek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése tekintetében, és a típusjóváhagyást nem lehet ezeknek megfelelően naprakésszé tenni;

b)

a jóváhagyott jármű gyártását önként és véglegesen beszüntetik;

c)

a típusjóváhagyás érvényessége a 40. cikk (6) bekezdése szerint korlátozás következtében lejár;

d)

a jóváhagyást a 33. cikk (5) bekezdésével, a 49. cikk (1) bekezdésével vagy az 52. cikk (4) bekezdésével összhangban visszavonták.

(3)   Amennyiben a típuson belül csak egy változatnak vagy csak a változat egy kivitelének az érvényessége szűnik meg, a kérdéses jármű EU-típusjóváhagyásának érvényessége csak az adott változat vagy kivitel vonatkozásában szűnik meg.

(4)   Amennyiben egy bizonyos járműtípus gyártását véglegesen beszüntetik, a gyártó értesíti erről az adott jármű EU-típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóságot.

A járműre az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság az első albekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait.

(5)   A (4) bekezdés sérelme nélkül azokban az esetekben, amikor egy jármű EU-típusjóváhagyása érvényességének megszűnése esedékes, a gyártó értesíti az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság haladéktalanul közöl valamennyi vonatkozó információt a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival, hogy – adott esetben – lehetővé tegye a 44. cikk alkalmazását.

A második albekezdésben említett értesítésnek tartalmaznia kell különösen a legutolsó legyártott jármű gyártási dátumát és azonosító számát.

VIII.   FEJEZET

MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT ÉS JELÖLÉSEK

38. cikk

Megfelelőségi nyilatkozat

(1)   A gyártó, mint a járműre vonatkozó típusjóváhagyás jogosultja, a jóváhagyott járműtípusnak megfelelően gyártott valamennyi teljes, nem teljes vagy befejezett járműhöz papíralapú dokumentum alakjában megfelelőségi nyilatkozatot mellékel.

Az említett nyilatkozatot a járművel együtt térítésmentesen a vevő rendelkezésére kell bocsátani. Átadása nem köthető ahhoz a feltételhez, hogy külön kérjék, vagy kiegészítő információkat nyújtsanak be a gyártónak.

A jármű gyártási dátumát követő tíz éven keresztül a járműgyártó köteles kiadni a megfelelőségi nyilatkozat másodpéldányát a jármű tulajdonosának kérésére a kiadás költségeit meg nem haladó térítés ellenében. A „másodpéldány” szónak világosan láthatónak kell lennie a nyilatkozat másodpéldányainak előlapján.

(2)   A gyártó a megfelelőségi nyilatkozathoz a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén elfogadott mintát használja. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A megfelelőségi nyilatkozatot úgy kell megtervezni, hogy védett legyen a hamisítás ellen. E célból a végrehajtási jogi aktusok meghatározzák, hogy a nyilatkozat papírjaként több biztonsági nyomdai alkalmazással védett papírt kell használni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

(3)   A megfelelőségi nyilatkozatot az Unió hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell megfogalmazni. A tagállamok kérhetik a megfelelőségi nyilatkozat saját hivatalos nyelvükre vagy nyelveikre történő lefordítását.

(4)   A megfelelőségi nyilatkozat kiállítására jogosult (egy vagy több) személy a gyártó szervezetébe kell, hogy tartozzon, és a vezetőség arra való jogszerű felhatalmazásával kell bírnia, hogy a gyártó teljes jogi felelősségét átvállalja egy jármű tervezésének és szerkezetének vagy megfelelőségének vonatkozásában.

(5)   A megfelelőségi nyilatkozatot teljes egészében ki kell tölteni, és az e rendeletben vagy az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt korlátozásokon kívül nem tartalmazhat korlátozásokat a jármű használata tekintetében.

(6)   Nem teljes vagy befejezett jármű esetében a gyártó csak azokat az adatokat tölti ki a megfelelőségi nyilatkozatban, amelyeket a folyamatban lévő jóváhagyási szakasz szerint ki kell egészíteni vagy meg kell változtatni, és adott esetben mellékeli a megelőző szakaszokra vonatkozó valamennyi megfelelőségi nyilatkozatot.

(7)   A 40. cikk (2) bekezdésének megfelelően jóváhagyott járművekre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat címében szerepel „A két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikkének (4) bekezdése szerint típusjóváhagyást kapott teljes/befejezett járművekhez (ideiglenes jóváhagyás)” szöveg.

(8)   A (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban megállapított, a 42. cikk szerint jóváhagyott járműtípusokra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat címében szerepel a „Kis sorozatban típusjóváhagyást kapott teljes/befejezett járművekhez” kifejezés, valamint ennek közvetlen közelében a gyártás éve, amelyet az 1-es számjegy és a III. mellékletben szereplő táblázatban feltüntetett határérték közé eső sorszám követ, és amely az egyes gyártási évek tekintetében az említett jármű sorszámát jelöli az adott évben gyártott sorozaton belül.

(9)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül a gyártó a megfelelőségi nyilatkozatot bármely tagállam nyilvántartási hatóságához elektronikus úton is továbbíthatja.

39. cikk

A járművek jogszabályban előírt táblán történő megfelelő jelölése, valamint az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek típus-jóváhagyási jele

(1)   A járműgyártó a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártott valamennyi járművön elhelyezi a (3) bekezdés alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus által megkövetelt, megfelelő jelöléssel ellátott jogszabályban előírt táblát.

(2)   Az alkotóelem vagy önálló műszaki egység gyártója – függetlenül attól, hogy azok egy rendszer részét képezik-e vagy sem – valamennyi, a jóváhagyott típussal megegyezően gyártott alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet típus-jóváhagyási jellel lát el az e rendelet alapján elfogadott, végrehajtási jogi aktusnak vagy a vonatkozó ENSZ-EGB-előírásnak megfelelően.

Amennyiben az ilyen típus-jóváhagyási jel feltüntetése nem kötelező, a gyártó legalább a márkanevét vagy védjegyét, valamint a típusszámot vagy az azonosító számot feltünteti.

(3)   A jogszabályban előírt táblának és az EU-típusjóváhagyási jelnek meg kell felelnie a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén meghatározott mintának. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat 2014. december 31-ig kell elfogadni.

IX.   FEJEZET

MENTESSÉGEK AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁK VAGY ÚJ KONCEPCIÓK SZÁMÁRA

40. cikk

Mentesség az új technológiák vagy új koncepciók számára

(1)   A gyártó kérelmezheti járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek olyan típusának EU-típusjóváhagyását is, amely a II. mellékletben felsorolt egy vagy több jogi aktussal összeegyeztethetetlen új technológiák vagy koncepciók felhasználásával készült.

(2)   A jóváhagyó hatóság megadja az (1) bekezdésben említett EU-típusjóváhagyást, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

a kérelem ismerteti mindazon okokat, amelyek miatt az érintett technológiák vagy koncepciók a II. mellékletben felsorolt egy vagy több jogi aktussal összeegyeztethetetlenné teszik az adott rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet;

b)

a kérelem leírja az új technológia biztonsági és környezeti hatásait, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket annak érdekében hoztak, hogy legalább azon követelményekkel egyenértékű biztonsági és környezetvédelmi feltételek biztosítottak legyenek, amelyek tekintetében a mentességet kérelmezik.

c)

a kérelem bemutatja azokat a vizsgálatokat és azok eredményeit, amelyek bizonyítják, hogy a b) pontban szereplő feltétel teljesül.

(3)   Az új technológiák vagy új koncepciók EU-típusjóváhagyás alóli mentességének megadását a Bizottság engedélyezi. Az engedélyt végrehajtási jogi aktus útján kell megadni. E végrehajtási jogi aktust a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A Bizottság jóváhagyásra vonatkozó határozatának meghozataláig a jóváhagyó hatóság már kiállíthatja – de csak ideiglenesen – a kizárólag az érintett tagállam területén érvényes EU-típusjóváhagyást arra a járműtípusra, amelyre mentesség megadását kérelmezték. A jóváhagyó hatóság a (2) bekezdésben említett információkat tartalmazó akta megküldésével haladéktalanul tájékoztatja erről a Bizottságot és a többi tagállamot.

Az ideiglenes jellegnek és a korlátozott területi érvényességnek a típusbizonyítvány és a megfelelőségi nyilatkozat fejlécéből egyértelműen ki kell tűnnie. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak érdekében, hogy meghatározza a típusbizonyítvány és a megfelelőségi nyilatkozat összehangolt mintáit e bekezdés alkalmazásában. E végrehajtási jogi aktusokat a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   Más jóváhagyó hatóságok dönthetnek úgy, hogy írásban elfogadják területükön a (4) bekezdésben említett ideiglenes jóváhagyást.

(6)   A Bizottság (3) bekezdésben említett jóváhagyása adott esetben azt is meghatározza, hogy vonatkoznak-e rá korlátozások. A típusjóváhagyás érvényessége minden esetben legalább harminchat hónap.

(7)   Amennyiben a Bizottság a jóváhagyás elutasítása mellett dönt, a jóváhagyó hatóság haladéktalanul értesíti a (4) bekezdésében említett ideiglenes típusjóváhagyás jogosultját arról, hogy az ideiglenes jóváhagyás a Bizottság elutasító határozatának keltétől számított hat hónap elteltével visszavonásra kerül.

Mindazonáltal az ideiglenes jóváhagyás érvényességének megszűnése előtt az ideiglenes jóváhagyásnak megfelelően gyártott járművek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését minden olyan tagállamban engedélyezni kell, amely az ideiglenes jóváhagyást elfogadta.

41. cikk

A felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok későbbi kiigazítása

(1)   Amennyiben a Bizottság engedélyezi a 40. cikk szerinti mentesség megadását, haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket az érintett felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási jogi aktusoknak a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.

Amennyiben a 40. cikk szerinti mentesség valamely ENSZ-EGB-előírással kapcsolatos, a Bizottság javaslatot tesz az érintett ENSZ-EGB-előírás a felülvizsgált 1958-as megállapodás értelmében alkalmazandó eljárás szerinti módosítására.

(2)   A vonatkozó jogi aktusok módosítását követően a mentességet jóváhagyó bizottsági határozatban szereplő korlátozásokat fel kell oldani.

Amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok kiigazításához szükséges lépésekre nem került sor, a Bizottság a jóváhagyást megadó tagállam kérelmére a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, végrehajtási jogi aktus formájában elfogadott határozattal engedélyezheti a tagállamnak a mentesség érvényességének meghosszabbítását.

X.   FEJEZET

KIS SOROZATBAN GYÁRTOTT JÁRMŰVEK

42. cikk

A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása

(1)   A gyártó a III. mellékletben megállapított éves mennyiségi korlátokon belül kis sorozatban gyártott járműtípusra kérhet nemzeti típusjóváhagyást. E korlátok a jóváhagyott járműtípusnak egy adott évben az egyes tagállamok piacán való forgalmazására, nyilvántartásba vételére és forgalomba helyezésére vonatkoznak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett járműtípus tekintetében a tagállamok eltekinthetnek a II. mellékletben felsorolt, felhatalmazáson alapuló egy vagy több jogi aktus egy vagy több lényegi követelményétől, feltéve, hogy alternatív követelményeket határoznak meg.

Az „alternatív követelmények” kifejezés alatt olyan közigazgatási rendelkezések és műszaki követelmények értendők, amelyek célja a funkcionális biztonság, a környezetvédelem és a munkavédelem olyan szintjének biztosítása, amely a II. mellékletben felsorolt, felhatalmazáson alapuló egy vagy több jogi aktusban előírt szinttel a lehető legteljesebb mértékben egyenértékű.

Az (1) bekezdésben említett járműtípus tekintetében a tagállamok eltekinthetnek e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok egy vagy több közigazgatási rendelkezésétől.

Az e bekezdésben említett rendelkezések alkalmazásától a tagállamok csak kellően indokolt esetben tekinthetnek el.

(3)   A járművek e cikk szerinti nemzeti típusjóváhagyása céljából el kell fogadni a II. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban jóváhagyott rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket.

(4)   Az e cikk szerint típusjóváhagyott járművekre vonatkozó típusbizonyítványt a 30. cikk (2) bekezdése szerinti mintának megfelelően kell kiállítani, de nem szerepelhet rajta az „EU-járműtípusbizonyítvány” fejléc, és fel kell rajta tüntetni a (2) bekezdés szerint megadott felmentések tárgyát. A típusbizonyítványokat a 29. cikk (4) bekezdésében említett harmonizált rendszer szerint kell számozni.

(5)   A típusbizonyítványon fel kell tüntetni a (2) bekezdés első és harmadik albekezdése szerint megadott felmentések jellegét.

(6)   A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyásának érvényessége azon tagállam területére korlátozódik, amelynek jóváhagyó hatósága megadta a jóváhagyást.

(7)   A gyártó kérésére azonban a típusbizonyítvány és a csatolt dokumentumok másolatát ajánlott levél vagy e-mail útján meg kell küldeni a gyártó által megjelölt tagállamok jóváhagyó hatóságainak.

(8)   A (7) bekezdésben említett kérelem kézhezvételét követő három hónapon belül a gyártó által megjelölt tagállamok jóváhagyó hatóságai határozatot hoznak a típusjóváhagyás elfogadásáról. Döntésükről hivatalosan tájékoztatják a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóságot.

(9)   A tagállamok jóváhagyó hatóságai elfogadják a nemzeti típusjóváhagyást, kivéve, ha alapos okuk van feltételezni, hogy a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló nemzeti műszaki követelmények nem egyenértékűek a sajátjaikkal.

(10)   Olyan kérelmező kérésére, aki egy másik tagállamban kíván kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyásával rendelkező járművet forgalomba hozni vagy nyilvántartásba vetetni, a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóság a másik tagállam nemzeti hatóságának rendelkezésére bocsátja az információs csomagot is tartalmazó típusbizonyítvány másolatát. A (8) és az (9) bekezdést alkalmazni kell.

XI.   FEJEZET

FORGALMAZÁS, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL VAGY FORGALOMBA HELYEZÉS

43. cikk

Járművek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése

A 46. és a 47. cikkben foglaltak sérelme nélkül, azon járművek, amelyekre kötelező a teljes járműre vonatkozó EU-típusjóváhagyás, vagy amelyekre a gyártó e rendelet értelmében ilyen típusjóváhagyást szerzett, kizárólag akkor forgalmazhatók, vehetők nyilvántartásba vagy helyezhetők forgalomba, ha rendelkeznek a 38. cikknek megfelelően kibocsátott, érvényes megfelelőségi nyilatkozattal.

A nem teljes járművek forgalmazása vagy forgalomba helyezése megengedett, azonban a tagállamok nyilvántartásba vételért felelős hatóságai elutasíthatják az ilyen járművek nyilvántartásba vételének és közúti használatának engedélyezését.

44. cikk

Kifutó sorozatú járművek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése

(1)   A (2) és (4) bekezdésben a kifutó sorozatokra megállapított mennyiségi korlátokra és időbeli korlátozásra is figyelemmel, az olyan járműtípusnak megfelelő járművek, amelyek EU-típusjóváhagyásának érvényessége a 37. cikk szerint megszűnt, forgalmazhatók, nyilvántartásba vehetők és forgalomba helyezhetők.

Az első albekezdés kizárólag olyan, az Unió területén található járművekre vonatkozik, amelyek gyártásuk idején érvényes EU-típusjóváhagyással rendelkeztek, azonban az EU-típusjóváhagyás érvényességének megszűnése előtt nem kerültek forgalmazásra, nyilvántartásba vételre vagy forgalomba helyezésre.

(2)   Az (1) bekezdés teljes járművek esetében az EU-típusjóváhagyás érvényességének megszűnése napját követő 24, befejezett járművek esetében pedig 30 hónapon keresztül alkalmazandó.

(3)   Az (1) bekezdésben foglaltakkal élni kívánó gyártó kérelmet nyújt be minden olyan tagállam nemzeti hatóságához, amelyben az adott járműveket forgalmazni, nyilvántartásba vetetni vagy forgalomba helyezni kívánja. Az említett kérelem ismerteti mindazon műszaki vagy gazdasági okokat, amelyek miatt a járművek nem tudnak megfelelni az új típus-jóváhagyási követelményeknek.

Az érintett nemzeti hatóság – a kérelem kézhezvételét követő három hónapon belül – határoz arról, hogy engedélyezi-e e járművek nyilvántartásba vételét területén, és ha igen, milyen darabszámban.

(4)   A kifutó sorozatú járművek száma nem haladhatja meg az előző két évben nyilvántartásba vett járművek darabszáma 10 %-ának megfelelő mennyiséget, vagy ha az nagyobb, a tagállamonkénti 100 jármű mennyiséget.

(5)   Az ezen eljárás szerint forgalomba helyezett járművek megfelelőségi nyilatkozatában külön bejegyzés jelzi a „kifutó sorozatú járműnek” való minősítést.

(6)   A tagállamok biztosítják az e cikk szerinti eljárás keretében forgalmazni, nyilvántartásba venni vagy forgalomba helyezni kívánt járművek számának eredményes ellenőrzését.

(7)   E cikk csak a típusjóváhagyás érvényességének a 37. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett lejárta miatt bekövetkező gyártásbeszüntetés esetén alkalmazandó.

45. cikk

Alkotóelemek és önálló műszaki egységek forgalmazása vagy forgalomba helyezése

(1)   Alkotóelemek és önálló műszaki egységek csak akkor forgalmazhatók vagy helyezhetők forgalomba, ha megfelelnek a II. mellékletben felsorolt vonatkozó jogi aktusokban megállapított követelményeknek, és a 39. cikk szerinti megfelelő jelöléssel vannak ellátva.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azon alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek esetében, amelyeket kifejezetten olyan új járművek számára készítettek vagy terveztek, amelyekre ez a rendelet nem vonatkozik.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok engedélyezhetik olyan alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek forgalmazását vagy forgalomba helyezését, amelyek a 40. cikk alapján mentesültek e rendelet egy vagy több rendelkezése alól, vagy amelyeket a 42. cikk szerinti, az adott alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket érintő jóváhagyással ellátott járművekbe kívánnak beszerelni.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve, és amennyiben e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus másképp nem rendelkezik, a tagállamok engedélyezhetik olyan alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek forgalmazását vagy forgalomba helyezését, amelyeket olyan járművekbe kívánnak beszerelni, amelyek tekintetében forgalmazásuk vagy forgalomba helyezésük időpontjában a típusjóváhagyás e rendelet vagy a 2002/24/EK irányelv szerint nem volt követelmény.

XII.   FEJEZET

VÉDZÁRADÉKOK

46. cikk

Nemzeti szintű eljárás a súlyos veszélyt jelentő járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek kezelésére

(1)   Amennyiben valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságai a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alapján intézkedést hoztak, illetve, ha elégséges okuk van azt feltételezni, hogy egy e rendeletben szabályozott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység súlyos veszélyt jelent az emberek egészségére vagy biztonságára, illetve a közérdek védelmének más, e rendeletben szabályozott vonatkozásai szempontjából, akkor a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság elvégzi az érintett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység értékelését, amely kiterjed az e rendeletben meghatározott összes követelményre. Az érintett gazdasági szereplők teljes mértékben együttműködnek a jóváhagyó és/vagy piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az értékelés során a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg az e rendeletben megállapított követelményeknek, haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, azért, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfeleljen az említett követelményeknek, vagy hogy a veszély jellegével arányosan ésszerű időn belül kivonják a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet a forgalomból, vagy visszahívják azt.

Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2)   Amennyiben a jóváhagyó hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik országuk területére, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították a gazdasági szereplőt.

(3)   A gazdasági szereplő biztosítja, hogy meghoz minden megfelelő korrekciós intézkedést a követelményeknek meg nem felelő összes olyan jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység tekintetében, amelyet az Unióban forgalomba hozott, nyilvántartásba vetetett, vagy amelynek forgalomba helyezéséért felelős.

(4)   Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett határidőn belül, a nemzeti hatóságok meghozzák az összes megfelelő intézkedést a követelményeknek meg nem felelő járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek nemzeti piacukon történő forgalmazásának, nyilvántartásba vételének vagy forgalomba helyezésének megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében.

(5)   A nemzeti hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a (4) bekezdésben foglalt intézkedésekről.

A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység azonosításához szükséges adatokat, a származási helyét, a feltételezett nem megfelelés és a felmerülő veszélyek jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A jóváhagyó hatóságok jelzik, hogy a megfelelőség hiánya a következők egyike miatt áll-e fenn:

a)

a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem teljesíti az e rendeletben meghatározott, az emberek egészségével és biztonságával, a környezetvédelemmel vagy más, a közérdek védelmének egyéb vonatkozásaival kapcsolatos követelményeket;

b)

a II. mellékletben felsorolt vonatkozó jogi aktusok hiányosságokat mutatnak.

(6)   A tagállamok egy hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)   Amennyiben egy tagállami intézkedéssel szemben az e cikk (6) bekezdésében előírt tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül egy másik tagállam vagy a Bizottság kifogást emel, a tagállam intézkedését a 47. cikknek megfelelően a Bizottság értékeli.

(8)   A tagállamok biztosítják a megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozatalát az érintett járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatban, így például a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység piacukról való kivonását.

47. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)   Ha a 46. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás során kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, illetve, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul értékeli a nemzeti intézkedést, miután konzultált a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében határoz arról, hogy a nemzeti intézkedést indokoltnak ítéli-e meg.

A Bizottság közli határozatát valamennyi tagállammal, valamint az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

(2)   Amennyiben a Bizottság a nemzeti intézkedést indokoltnak ítéli meg, valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a nem megfelelő járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet kivonják a piacaikról, és erről tájékoztatják a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedés indokolatlannak bizonyul, az érintett tagállam az (1) bekezdésben említett határozattal összhangban visszavonja vagy átdolgozza az intézkedést.

(3)   Amennyiben a nemzeti intézkedés indokoltnak minősül, és az e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok hiányosságainak tulajdonítható, a Bizottság a következő megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot:

a)

az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok esetében a Bizottság javaslatot tesz az érintett jogi aktus szükséges módosítására;

b)

ENSZ-EGB-előírások esetében a Bizottság a felülvizsgált 1958-as megállapodás szerinti eljárás keretében javaslatot tesz a vonatkozó ENSZ-EGB-előírások szükséges módosítástervezetére.

48. cikk

A követelményeknek megfelelő, azonban súlyos veszélyt jelentő járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek

(1)   Ha egy tagállam a 46. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően azt állapítja meg, hogy egyes járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek – jóllehet az alkalmazandó követelményeknek megfelelnek, illetve megfelelő jelöléssel vannak ellátva – a biztonságot súlyosan veszélyeztetik, vagy a környezetet vagy a közegészséget súlyosan károsíthatják, akkor e tagállam felszólítja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő intézkedések megtételére annak érdekében, hogy amikor az érintett járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet forgalomba hozzák, nyilvántartásba veszik vagy forgalomba helyezik, többé már ne jelentsen veszélyt, illetve – a veszély mértékének megfelelően – arra, hogy a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet ésszerű határidőn belül kivonják a forgalomból, vagy visszahívják azt. A tagállam mindezen megfelelő intézkedések járműgyártó általi megtételéig megtagadhatja az ilyen járművek nyilvántartásba vételét.

(2)   Az (1) bekezdésben említett járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek esetében a gazdasági szereplő gondoskodik arról, hogy a korrekciós intézkedést az Unióban forgalomba hozott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett valamennyi jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység tekintetében meghozzák.

(3)   Az (1) bekezdésben említett tagállam egy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az összes rendelkezésre álló adatról, különösen az érintett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység azonosításához szükséges adatokról, a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység eredetéről és értékesítési láncáról, a kapcsolódó veszélyek jellegéről, valamint a megtett nemzeti intézkedések jellegéről és időtartamáról.

(4)   A Bizottság haladéktalanul konzultál a tagállamokkal, az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel és különösen azzal a jóváhagyó hatósággal, amely a típusjóváhagyást megadta, továbbá értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Ezen értékelés alapján a Bizottság határoz arról, hogy az (1) bekezdésben említett nemzeti intézkedést indokoltnak ítéli-e meg vagy sem, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

(5)   A Bizottság valamennyi tagállamnak címezi határozatát, és haladéktalanul közli azt velük és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

49. cikk

A jóváhagyott típusnak meg nem felelő járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek

(1)   Ha azok az új járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek, amelyek megfelelőségi nyilatkozattal vagy jóváhagyási jellel vannak ellátva, nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, akkor az a jóváhagyó hatóság, amely az EU-típusjóváhagyást megadta, megteszi a szükséges intézkedéseket, beleértve a típusjóváhagyás visszavonását is, annak biztosítására, hogy a gyártott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az EU-típusbizonyítványban vagy az információs csomagban szereplő adatoktól való eltérés a jóváhagyott típusnak való megfelelés hiányának minősül.

(3)   Ha egy jóváhagyó hatóság bebizonyítja, hogy olyan új járművek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek, amelyek egy másik tagállamban kiadott megfelelőségi nyilatkozattal vagy jóváhagyási jellel vannak ellátva, nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságtól kérheti annak ellenőrzését, hogy a gyártott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek továbbra is megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak. E kérelem kézhezvételét követően az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem keltétől számított három hónapon belül meghozza a szükséges intézkedéseket.

(4)   Attól a jóváhagyó hatóságtól, amely megadta az EU-típusjóváhagyást a rendszerre, alkotóelemre, önálló műszaki egységre vagy nem teljes járműre, a jóváhagyó hatóság az alábbi esetekben kérheti a szükséges intézkedések megtételét annak biztosítására, hogy a gyártott járművek ismét megfeleljenek a jóváhagyott típusnak:

a)

EU-járműtípusjóváhagyás esetén, amennyiben a jármű megfelelésének hiányát kizárólag valamely rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelésének hiánya okozza;

b)

többlépcsős típusjóváhagyás esetén, amennyiben a befejezett jármű megfelelésének hiányát kizárólag a nem teljes jármű részét képező rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység, vagy maga a nem teljes jármű megfelelésének hiánya okozza.

(5)   Ilyen kérelem esetén a megkeresett jóváhagyó hatóság – szükség esetén a kérelmet benyújtó jóváhagyó hatósággal együttműködve – a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem keltétől számított három hónapon belül meghozza a szükséges intézkedéseket.

(6)   Amennyiben megállapítják a megfelelés hiányát, akkor annak a tagállamnak a jóváhagyó hatósága, amelyik az EU-típusjóváhagyást megadta a rendszerre, alkotóelemre, önálló műszaki egységre vagy nem teljes járműre, megteszi az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket.

A jóváhagyó hatóságok az EU-típusjóváhagyás visszavonásáról és a visszavonás indokairól egy hónapon belül tájékoztatják egymást.

(7)   Ha az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság vitatja a megfelelés hiányát, amelyről értesítést kapott, az érintett tagállamok igyekeznek a vitát rendezni. A Bizottság folyamatosan tájékoztatást kell, hogy kapjon, és szükség esetén megfelelő konzultációkat tart a megállapodás elérése érdekében.

50. cikk

Olyan alkatrészek vagy tartozékok forgalomba hozatala és forgalomba helyezése, amelyek súlyosan veszélyeztethetik az alapvetően fontos rendszerek megfelelő működését

(1)   Tilos olyan alkatrészeket és tartozékokat forgalomba hozni, nyilvántartásba venni vagy forgalomba helyezni, amelyek a jármű biztonsága vagy környezeti teljesítménye szempontjából alapvetően fontos rendszerek megfelelő működését súlyosan veszélyeztethetik, kivéve, ha azokat valamely jóváhagyó hatóság az 51. cikk (1) és (4) bekezdésével összhangban engedélyezte.

(2)   Az (1) bekezdés egységes alkalmazása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az ilyen alkatrészek és tartozékok jegyzékének összeállításáról, az alábbiakról rendelkezésre álló, és különösen a tagállamok által közölt információk alapján:

a)

a kérdéses alkatrészekkel vagy tartozékokkal felszerelt járművek biztonságát vagy környezeti teljesítményét érintő veszély súlyossága;

b)

az e cikk szerinti alkatrészekre vagy tartozékokra vonatkozó esetleges engedélyeztetési kötelezettség előírásának lehetséges hatása a fogyasztókra és a cserealkatrész-gyártókra.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az eredeti alkatrészekre vagy tartozékokra, valamint a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok valamelyikével összhangban típusjóváhagyással ellátott alkatrészekre és tartozékokra, kivéve, ha a jóváhagyás az (1) bekezdésben említettektől eltérő szempontokat érint.

Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a kizárólag versenyjárművekhez gyártott, nem közúti forgalomban történő használatra szánt alkatrészekre vagy tartozékokra. Ha a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktussal felállított jegyzékbe foglalt alkatrészek vagy tartozékok kettős felhasználásúak, azaz azokat versenyzési és közúti célból egyaránt felhasználják, ezeket az alkatrészeket vagy tartozékokat csak akkor szabad a nyilvánosság számára közúti járművekben való felhasználás céljából rendelkezésre bocsátani, ha megfelelnek ezen cikk követelményeinek. A Bizottság szükség szerint rendelkezéseket fogad el az ebben a bekezdésben említett alkatrészek vagy tartozékok azonosítására.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 75. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon követelményekre vonatkozóan, amelyeknek az e cikk (1) bekezdésében említett alkatrészeknek vagy tartozékoknak meg kell felelniük.

Ezek a követelmények a II. mellékletben felsorolt jogi aktusokon alapulhatnak, vagy az alkatrészeknek vagy tartozékoknak az eredeti jármű – vagy adott esetben annak valamely része – környezeti vagy biztonsági teljesítményével való összehasonlításából állhatnak. A követelményeknek mindegyik esetben azt kell biztosítaniuk, hogy az alkatrészek vagy tartozékok ne befolyásolják hátrányosan a jármű biztonsága vagy környezeti teljesítménye szempontjából alapvetően fontos rendszerek működését.

51. cikk

Olyan alkatrészek vagy tartozékok, amelyek súlyosan veszélyeztethetik az alapvetően fontos rendszerek megfelelő működését – a vonatkozó követelmények

(1)   Az 50. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az alkatrészek vagy tartozékok gyártója kérelmet nyújt be a jóváhagyó hatóságnak, csatolva ahhoz a kijelölt műszaki szolgálat által készített vizsgálati jegyzőkönyvet, amely tanúsítja, hogy az engedélyeztetni kívánt alkatrészek vagy tartozékok megfelelnek az 50. cikk (4) bekezdésében említett követelményeknek. A gyártó alkatrésztípusonként csak egy kérelmet nyújthat be, egy jóváhagyó hatósághoz.

Az engedélyt megadó jóváhagyó hatóság egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának kérésére a kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül a mellékletekkel együtt elküldi a kért engedélyről szóló bizonyítvány másolatát. A másolat biztonságos elektronikus fájl formátumban is megküldhető.

(2)   A kérelemnek tartalmaznia kell az alkatrészek vagy tartozékok gyártójára vonatkozó adatokat, az alkatrészek vagy berendezések típusát, azonosítóját és számjelét, valamint azon jármű tekintetében, amelybe az alkatrészeket vagy tartozékokat be kívánják szerelni, a gyártó nevét, a jármű típusát és adott esetben a gyártási évét vagy más, az azonosítását lehetővé tévő információt.

Amennyiben a vizsgálati jegyzőkönyvet és egyéb bizonyítékokat figyelembe véve a jóváhagyó hatóság meggyőződik arról, hogy a kérdéses alkatrészek vagy tartozékok megfelelnek az 50. cikk (4) bekezdésében említett követelményeknek, – az e cikk (4) bekezdésének második albekezdésére figyelemmel – engedélyezi az alkatrészek vagy tartozékok forgalomba hozatalát és forgalomba helyezését.

A jóváhagyó hatóságnak a bizonyítványt haladéktalanul ki kell állítania a gyártó számára.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak érdekében, hogy meghatározza az e cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett bizonyítvány mintáját és számozási rendszerét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A gyártó haladéktalanul értesíti az engedélyt megadó jóváhagyó hatóságot bármely olyan változásról, amely hatással van azokra a feltételekre, amelyekkel a bizonyítványt kiadták. Az adott jóváhagyó hatóság határoz arról, hogy felül kell-e vizsgálni az engedélyt, vagy új bizonyítványt kell-e kiadni, valamint arról, hogy szükség van-e további vizsgálatokra.

A gyártó felel annak biztosításáért, hogy az alkatrészeket vagy tartozékokat mindenkor azoknak a feltételeknek megfelelően gyártsák az adott időpontban és a továbbiakban is, amelyek szerint az engedélyt megadták.

(5)   A jóváhagyó hatóság az engedélyezést megelőzően megbizonyosodik a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzését biztosító, kielégítő intézkedések és eljárások meglétéről.

Amennyiben a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy az engedély kiadásának feltételei már nem teljesülnek, felkéri a gyártót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az alkatrészek és tartozékok ismét megfeleljenek a feltételeknek. Szükség esetén az engedélyt visszavonja.

(6)   A tagállamok jóváhagyó hatóságai a (2) bekezdés második albekezdésében említett engedélyekkel kapcsolatos bármely nézeteltérésüket a Bizottság tudomására hozzák. A Bizottság a jóváhagyó hatóságokkal folytatott konzultációt követően a nézeteltérés feloldása érdekében meghozza a megfelelő intézkedéseket, beleértve – amennyiben szükséges – az engedély visszavonásának elrendelését.

(7)   Amíg az 50. cikk (2) bekezdésében említett jegyzék elkészül, a tagállamok a jármű biztonsága vagy környezeti teljesítménye szempontjából alapvetően fontos alkatrészek vagy tartozékok megfelelő működését érintő rendszerekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket tarthatnak fenn.

52. cikk

Járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek visszahívása

(1)   Amennyiben egy teljes járműre vonatkozó EU-típusjóváhagyással rendelkező gyártónak a 765/2008/EK rendelet szerint olyan járműveket kell kivonnia a forgalomból, amelyeket forgalomba hoztak, nyilvántartásba vettek, vagy amelyek forgalomba helyezéséért a gyártó felelős, mivel egy, a járműbe beszerelt rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység – attól függetlenül, hogy azt e rendelet szerint megfelelően jóváhagyták-e vagy sem – súlyos veszélyt jelent a biztonságra, a közegészségre vagy a környezetvédelemre, vagy mivel egy olyan alkatrész, amelyre a típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályok szerint semmilyen különleges követelmény nem vonatkozik, súlyos veszélyt jelent a biztonságra, a közegészségre vagy a környezetvédelemre, akkor haladéktalanul értesítenie kell a járművet jóváhagyó hatóságot.

(2)   Amennyiben egy rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket előállító, EU-típusjóváhagyással rendelkező gyártónak a 765/2008/EK rendelet szerint olyan rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket kell kivonnia a forgalomból, amelyeket már forgalomba hoztak, vagy amelyek forgalomba helyezéséért a gyártó felelős, mivel azok – attól függetlenül, hogy azokat e rendelet szerint megfelelően jóváhagyták-e vagy sem – súlyos veszélyt jelentenek a biztonságra, a munkavédelemre, a közegészségre vagy a környezetvédelemre, akkor haladéktalanul értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot.

(3)   A gyártó megfelelő orvosló intézkedéseket javasol a jóváhagyó hatóságnak az (1) és (2) bekezdésben említett súlyos veszély semlegesítésére. A jóváhagyó hatóság a javasolt orvosló intézkedésekről késedelem nélkül tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait.

A jóváhagyó hatóságok saját tagállamaikban biztosítják az orvosló intézkedések hatékony végrehajtását.

(4)   Amennyiben az érintett jóváhagyó hatóság úgy ítéli meg, hogy az orvosló intézkedések elégtelenek vagy végrehajtásuk késedelmes, haladéktalanul tájékoztatja az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság ezt követően tájékoztatja a gyártót. Amennyiben a gyártó nem javasol és nem hajt végre hatékony korrekciós intézkedéseket, az EU-típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság meghoz valamennyi szükséges védintézkedést, beleértve az EU-típusjóváhagyás visszavonását is. Az EU-típusjóváhagyás visszavonása esetén a jóváhagyó hatóság a visszavonástól számított egy hónapon belül ajánlott levél vagy azzal egyenértékű elektronikus eszköz útján értesíti a gyártót, a többi tagállam jóváhagyó hatóságait, valamint a Bizottságot.

53. cikk

A határozatok közlése és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek

(1)   Minden olyan határozatot, amelyet e rendelet értelmében hoznak, és minden olyan határozatot, amellyel EU-típusjóváhagyást utasítanak el vagy vonnak vissza, amellyel nyilvántartásba vételt utasítanak el, vagy amellyel megtiltják vagy korlátozzák a jármű forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, vagy amellyel a jármű piaci forgalomból való kivonását írják elő, részletes indokolással kell ellátni.

(2)   Az érintett felet értesíteni kell minden ilyen határozatról, és ugyanakkor az érintett tagállamban hatályos jogszabályok szerint számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről, valamint az e jogorvoslati lehetőségek igénybevételére engedélyezett határidőkről is.

XIII.   FEJEZET

NEMZETKÖZI ELŐÍRÁSOK

54. cikk

Az EU-típusjóváhagyáshoz szükséges ENSZ-EGB-előírások

(1)   Azok az ENSZ-EGB-előírások vagy azok módosításai, amelyeket az Unió megszavazott vagy amelyekhez az Unió csatlakozott, és amelyeket e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felsorolnak, részét képezik a jármű EU-típusjóváhagyási követelményeinek.

(2)   A tagállamok jóváhagyó hatóságai elfogadják az (1) bekezdésben említett ENSZ-EGB-előírásokkal összhangban megadott jóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó jóváhagyási jeleket, az e rendelettel vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban megadott megfelelő jóváhagyások és/vagy jóváhagyási jelek helyett.

(3)   Ha az Unió az EU-járműtípusjóváhagyás céljából megszavazott egy ENSZ-EGB-előírást vagy annak módosításait, a Bizottság a 75. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el annak érdekében, hogy az ENSZ-EGB-előírás vagy annak módosításai kötelező erejűvé váljanak, illetve, hogy módosítsa e rendeletet vagy adott esetben az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza az ENSZ-EGB-előírás vagy annak módosításai kötelező alkalmazásának időpontját, és adott esetben átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

A Bizottság külön, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amely feltünteti az ENSZ-EGB-előírások kötelező alkalmazását.

XIV.   FEJEZET

MŰSZAKI INFORMÁCIÓ SZOLGÁLTATÁSA

55. cikk

A felhasználóknak szánt információ

(1)   A gyártó nem adhat meg olyan, az e rendeletben vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy végrehajtási jogi aktusokban előírt adatokhoz kapcsolódó műszaki információkat, amelyek eltérnek a jóváhagyó hatóság által jóváhagyott adatoktól.

(2)   Amennyiben az e rendelet alapján elfogadott, hatalmazáson alapuló jogi aktus vagy végrehajtási jogi aktus így rendelkezik, a gyártó a felhasználók rendelkezésére bocsát minden olyan vonatkozó információt és szükséges útmutatást, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység használatához kapcsolódó különleges feltételeket vagy korlátozásokat ír le.

(3)   A (2) bekezdésben említett információkat annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell rendelkezésre bocsátani, amelyben a járművet forgalomba hozni, nyilvántartásba venni vagy forgalomba helyezni kívánják. Ezeket az információkat a jóváhagyó hatóság elfogadását követően a használati útmutatóban közzé kell tenni.

56. cikk

Az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gyártóinak szánt információ

(1)   A járműgyártó az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gyártóinak rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat – beleértve adott esetben az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban felsorolt rajzokat is –, amelyek az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyásához vagy az 50. cikk szerinti engedély megszerzéséhez szükségesek.

A jármű gyártója az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gyártóira nézve kötelező érvényű megállapodást köthet, a nyilvánosan nem hozzáférhető – többek között a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó – információ bizalmas kezelése érdekében.

(2)   Amennyiben az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gyártója olyan EU-típusbizonyítvánnyal rendelkezik, amely a 31. cikk (4) bekezdésével összhangban a használatra vagy a beszerelés meghatározott feltételeire vagy mindkettőre vonatkozóan korlátozásokat foglal magában, ezekről minden részletes információt a járműgyártó rendelkezésére bocsát.

Amennyiben az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus így rendelkezik, az alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gyártója a legyártott alkotóelemekhez vagy önálló műszaki egységekhez a használatra vagy a beszerelés meghatározott feltételeire vagy mindkettőre vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatban útmutatót mellékel.

XV.   FEJEZET

A JAVÍTÁSI ÉS KARBANTARTÁSI INFORMÁCIÓK ELÉRHETŐSÉGE

57. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)   A gyártók internetes oldalakon keresztül szabványosított formátumban, azonnal és gyorsan elérhető módon korlátlan hozzáférést kötelesek biztosítani a független gazdasági szereplők számára a járműjavítási és -karbantartási információkhoz. Ez a hozzáférés a hivatalos márkakereskedők és javítók számára biztosított szolgáltatáshoz vagy hozzáféréshez képest nem jelenthet megkülönböztetést. Ez a kötelezettség nem áll fenn, ha a járművet kis sorozatban gyártott járműként hagyták jóvá.

(2)   Amíg a Bizottság nem fogad el közös szabványt, az (1) bekezdésben említett információkat egységes módon kell közreadni, hogy a független gazdasági szereplők ésszerű mértékű erőfeszítéssel fel tudják azokat dolgozni.

A gyártók ezenkívül képzési anyagot bocsátanak a független gazdasági szereplők, valamint a hivatalos márkakereskedők és javítók rendelkezésére.

(3)   Az (1) bekezdésben említett információk legalább a következőket foglalják magukban:

a)

egyértelmű járműazonosító szám;

b)

a javítási és karbantartási bejegyzéseket tartalmazó szervizkönyvek és a szervizelési ütemtervek;

c)

műszaki kézikönyvek és műszaki szervizközlemények;

d)

alkotóelemekre és hibaazonosításra vonatkozó és diagnosztikára vonatkozó információk (például a mérések legkisebb és legmagasabb elméleti értékei);

e)

kapcsolási rajzok;

f)

diagnosztikai hibakódok (a gyártóra jellemző kódokat is beleértve);

g)

a járműtípusra vonatkozó szoftverazonosító és kalibráció-ellenőrző számok;

h)

a kizárólagosan gyártott eszközökre és berendezésekre vonatkozó, valamint azok révén szolgáltatott információk;

i)

az adatrekordokra vonatkozó információk, valamint a kétirányú felügyeleti és vizsgálati adatok;

j)

a munkaegységek.

(4)   Az adott járműgyártó elosztóhálózatában részes hivatalos márkakereskedőket vagy javítókat e rendelet alkalmazásában független gazdasági szereplőknek kell tekinteni, amennyiben olyan járművek javítását és karbantartását is végzik, amelyek esetében nem tagjai a járműgyártó elosztóhálózatának.

(5)   Az információs rendszer karbantartásához szükséges idő kivételével a járműjavítási és -karbantartási információknak mindenkor hozzáférhetőnek kell lenniük.

(6)   A fedélzeti diagnosztikai rendszerrel (OBD) kompatibilis cserealkatrészek vagy szervizalkatrészek, diagnosztikai eszközök és vizsgálóberendezések gyártása és karbantartása céljából a gyártók kötelesek megkülönböztetés nélkül minden érdeklődő alkotóelem-, diagnosztikaieszköz- vagy vizsgálóberendezés-gyártó vagy -javító számára megadni a megfelelő OBD-, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat.

(7)   Az alternatív tüzelőanyaggal működő járművekben alkalmazott autóipari felszerelések tervezése és gyártása céljából a gyártók kötelesek a megfelelő OBD-, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat megkülönböztetés nélkül, az alternatív tüzelőanyaggal működő járművek autóipari felszerelései minden érdekelt gyártójának, beszerelőjének vagy javítójának rendelkezésére bocsátani.

(8)   EU-típusjóváhagyás és a nemzeti típusjóváhagyás kérelmezésekor a gyártónak bizonyítania kell a jóváhagyó hatóságnak az e rendeletnek való megfelelést az e cikkben előírt információk tekintetében.

Abban az esetben, ha ezek az információk nem állnak rendelkezésre, vagy nem felelnek meg az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és végrehajtási jogi aktusokban foglaltaknak az EU-típusjóváhagyás kérelmezésének időpontjában, a gyártónak a típusjóváhagyás időpontjától számított hat hónapon belül szolgáltatnia kell azokat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak érdekében, hogy meghatározza a jármű fedélzeti diagnosztikai információihoz és a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó bizonyítvány mintáját, amellyel a gyártó a jóváhagyó hatóság irányában bizonyítja az irányadó követelményeknek való megfelelést. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(9)   Amennyiben a (8) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül a gyártó nem bizonyítja a megfelelést, a jóváhagyó hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket a megfelelés biztosítása érdekében.

(10)   A járműjavítási és -karbantartási információk későbbi módosításait és kiegészítéseit a gyártónak ugyanakkor kell hozzáférhetővé tennie internetes oldalain, mint amikor a hivatalos javítók rendelkezésére bocsátja azokat.

(11)   Amennyiben a járművek javítási és karbantartási bejegyzéseit a járműgyártó központi adatbázisában vagy annak nevében tárolják, a független javítóknak költségmentesen hozzá kell tudniuk férni az ilyen bejegyzésekhez, illetve információkat kell tudniuk bevinni az általuk elvégzett javításról vagy karbantartásról.

(12)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 75. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a részletes követelményeket a javítási és karbantartási információkhoz való hozzáférés, különösen az arra vonatkozó műszaki előírások tekintetében, hogy a javítási és karbantartási információkat milyen módon kell szolgáltatni.

58. cikk

Több típusjóváhagyás-birtokosra vonatkozó kötelezettségek

(1)   Lépésenkénti típusjóváhagyás vagy többlépcsős típusjóváhagyás esetén a vonatkozó típusjóváhagyásért felelős gyártó feladata az is, hogy az adott rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel, vagy egy adott szakasszal kapcsolatos javítási adatokról tájékoztatást adjon mind az utolsó gyártónak, mind a független gazdasági szereplőknek.

(2)   Az utolsó gyártó felelős azért, hogy a független gazdasági szereplőknek szolgáltassa a teljes járművel kapcsolatos információkat.

59. cikk

A járműjavítási és -karbantartási információk hozzáférési díja

(1)   A gyártók az e rendelet hatálya alá tartozó járműjavítási és karbantartási információkhoz való hozzáférésért ésszerű és arányos díjat számíthatnak fel. A díj akkor nem ésszerű vagy arányos, ha akadályozza a hozzáférést azáltal, hogy nem veszi figyelembe, hogy a független gazdasági szereplő milyen mértékben veszi azt igénybe.

(2)   A gyártók a járműjavítási és -karbantartási információkat napi, havi és éves időtartamra kötelesek hozzáférhetővé tenni, és az információk hozzáférési díja a hozzáférhetővé tétel időtartama szerint változik.

60. cikk

A jármű-információkhoz való hozzáférés fóruma

A könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanács rendelet módosításáról és végrehajtásáról szóló, 2008. július 18-i 692/2008/EK bizottsági rendelet (28) 13. cikkének (9) bekezdése által létrehozott jármű-információkhoz való hozzáférés fóruma által folytatott tevékenységek hatálya kiterjed az e rendelethatálya alá tartozó járművekre.

A jármű fedélzeti diagnosztikai információival, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkkal való szándékos vagy nem szándékos visszaélésre vonatkozó bizonyítékok alapján az első bekezdésben említett fórum intézkedéseket javasol a Bizottságnak az ilyen jellegű visszaélések megakadályozására.

XVI.   FEJEZET

A MŰSZAKI SZOLGÁLATOK KIJELÖLÉSE ÉS BEJELENTÉSE

61. cikk

A műszaki szolgálatokra vonatkozó követelmények

(1)   A kijelölő jóváhagyó hatóságok biztosítják, hogy mielőtt a 63. cikk szerint kijelölnek egy műszaki szolgálatot, ez a műszaki szolgálat teljesítse az e cikk (2)–(9) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(2)   A jogi személyiséggel bíró műszaki szolgálatot a 64. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az adott tagállam nemzeti joga szerint kell megalapítani.

(3)   A műszaki szolgálat olyan harmadik fél, amely az általa értékelt jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység tervezésében, gyártásában, szállításában vagy karbantartásában nem vett részt.

Az első albekezdés követelményeinek megfelelő szervnek tekinthető az a szerv is, amely az általa értékelt, vizsgált vagy ellenőrzött járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.

(4)   A műszaki szolgálat, ennek felső szintű vezetése és a 63. cikk (1) bekezdése értelmében az e tevékenységi kategóriák elvégzéséért felelős kijelölt személyzet nem lehetnek azoknak a járműveknek, rendszereknek, alkotóelemeknek vagy önálló műszaki egységeknek a tervezői, gyártói, szállítói vagy karbantartói, amelyet értékelnek, és nem képviselhetik az ilyen tevékenységekben részt vevő feleket sem. Ez nem zárja ki az e cikk (3) bekezdésében említett olyan értékelt járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek használatát, amelyek a műszaki szolgálat működéséhez szükségesek, illetve a járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek személyes célra történő használatát.

A műszaki szolgálat gondoskodik arról, hogy leányvállalatai és alvállalkozói tevékenysége ne befolyásolja azon tevékenységi kategóriák bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát, amelyeket számára kijelöltek.

(5)   A műszaki szolgálat és személyzete azokat a tevékenységi kategóriákat, amelyekre őket kijelölték, az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik, és függetlenek minden – különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő, főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy értékelési tevékenységeik eredményeit.

(6)   A műszaki szolgálat képes kell, hogy legyen valamennyi tevékenységi kategória elvégzésére, amelyre a 63. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölték, bizonyítva az őt kijelölő jóváhagyó hatóság megelégedésére, hogy rendelkezik a következőkkel:

a)

személyzet, amely megfelelő szakértelemmel, specifikus műszaki ismeretekkel és szakképzéssel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a feladatok elvégzéséhez;

b)

az azon tevékenységi kategóriákra vonatkozó eljárások leírása, amelyekre vonatkozóan a kijelölést kéri, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát;

c)

eljárások, amelyek segítségével azon tevékenységi kategóriák elvégzése során, amelyekre vonatkozóan a kijelölést kéri, megfelelően figyelembe tudja venni az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység technológiai összetettségét és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatgyártási jellegét; valamint

d)

eszközök, amelyek az azon tevékenységi kategóriákhoz kapcsolódó feladatok megfelelő elvégzéséhez szükségesek, amelyekre vonatkozóan a kijelölést kéri, továbbá hozzáfér valamennyi szükséges felszereléshez vagy létesítményhez.

A műszaki szolgálat ezenkívül bizonyítja a kijelölő jóváhagyó hatóságnak, hogy megfelel a 65. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban rögzített, azon tevékenységi kategóriákra vonatkozó előírásoknak, amelyekre kijelölték.

(7)   A műszaki szolgálat, valamint felső szintű vezetése és az értékelést végző személyzet pártatlanságát biztosítani kell. Az említettek nem vehetnek részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné azon tevékenységi kategóriákkal kapcsolatos döntéshozói függetlenségüket vagy feddhetetlenségüket, amelyekre kijelölték őket.

(8)   A műszaki szolgálat a tevékenységeihez kapcsolódó felelősségbiztosítást köt, kivéve, ha a felelősséget nemzeti jogával összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam maga felel a megfelelőség értékeléséért.

(9)   A műszaki szolgálat személyzetének minden olyan információ tekintetében, amely e rendelet vagy az azt végrehajtó nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladatai végrehajtása során jutott birtokába, be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit, kivéve a kijelölő jóváhagyó hatósággal szemben, vagy ahol erről uniós vagy nemzeti jogszabály rendelkezik. A tulajdonjogokat védelemben kell részesíteni.

62. cikk

A műszaki szolgálatok leányvállalatai és alvállalkozásai

(1)   A műszaki szolgálatok azon tevékenységeik egy részét, amelyekre a 63. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölték őket, csak a kijelölő jóváhagyó hatóságuk beleegyezésével adhatják alvállalkozásba vagy végeztethetik el leányvállalattal.

(2)   Amennyiben a műszaki szolgálat bizonyos, a kijelölés tárgyát képező tevékenységi kategóriákkal kapcsolatos feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot vesz igénybe, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfeleljen a 61. cikkben meghatározott követelményeknek, továbbá tájékoztatnia kell ennek megfelelően a kijelölő jóváhagyó hatóságot.

(3)   A műszaki szolgálatok teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozóik vagy leányvállalataik által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.

(4)   A műszaki szolgálatok a kijelölő jóváhagyó hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat képesítésének és az általuk elvégzett feladatoknak az értékelésére vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

63. cikk

A műszaki szolgálatok kijelölése

(1)   A műszaki szolgálatokat hatáskörüktől függően a következő tevékenységi kategóriák közül egyre vagy többre jelölik ki:

a)

A. kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek saját üzemeikben végzik el az e rendeletben és a II. mellékletében felsorolt jogi aktusokban említett vizsgálatokat;

b)

B. kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek felügyelik az e rendeletben és a II. mellékletében felsorolt jogi aktusokban említett, a gyártó vagy egy harmadik fél üzemeiben végzett vizsgálatokat;

c)

C. kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek a gyártó gyártásmegfelelőséget biztosító eljárásainak kezdeti vizsgálatát és rendszeres nyomon követését végzik;

d)

D. kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek a gyártás megfelelőségének felügyelete érdekében vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket felügyelnek vagy végeznek.

(2)   A jóváhagyó hatóság kijelölhető műszaki szolgálatként az (1) bekezdésben említett tevékenységek közül egy vagy több tekintetében.

(3)   A nem a 64. cikk értelmében kijelölt, harmadik országbeli műszaki szolgálatokat be lehet a 67. cikk szerint jelenteni, de csak abban az esetben, ha az Unió és az adott harmadik ország közötti kétoldalú megállapodás rendelkezik a műszaki szolgálatok ilyen elfogadásáról. Ez nem gátolja a 61. cikk (2) bekezdésének megfelelően valamely tagállam nemzeti jogszabálya szerint létrehozott műszaki szolgálatot abban, hogy harmadik országokban leányvállalatokat hozzon létre, feltéve, hogy a leányvállalatokat a kijelölt műszaki szolgálat közvetlenül irányítja és ellenőrzi.

64. cikk

A gyártó akkreditált belső műszaki szolgálatai

(1)   A gyártó akkreditált belső műszaki szolgálatait csak az A. kategóriájú tevékenységekre lehet kijelölni az olyan műszaki követelmények vonatkozásában, amelyek tekintetében az e rendelet alapján elfogadott valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus engedélyezi a saját vizsgálatot. Az említett műszaki szolgálat különálló, független részét képezi a vállalkozásnak, és nem vehet részt az általa értékelt járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek tervezésében, gyártásában, szállításában vagy karbantartásában.

(2)   Az akkreditált belső műszaki szolgálatnak a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a)

egy tagállam jóváhagyó hatósága általi kijelölésen kívül egy, a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 11. pontja szerinti nemzeti akkreditáló testület is – az e rendelet 65. cikkében említett normáknak és eljárásoknak megfelelően – akkreditálta;

b)

az akkreditált belső műszaki szolgálatnak és személyzetének szervezetileg azonosíthatóknak kell lenniük, és olyan jelentéstételi módszerekkel kell rendelkezniük azon vállalkozáson belül, amelynek részét képezik, amelyek biztosítják pártatlanságukat, és ezt bizonyítaniuk kell a megfelelő nemzeti akkreditáló testületnek;

c)

sem az akkreditált belső műszaki szolgálat, sem személyzete nem vehetnek részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné azon tevékenységi kategóriákkal kapcsolatos döntéshozói függetlenségüket vagy feddhetetlenségüket, amelyekre kijelölték őket;

d)

az akkreditált belső műszaki szolgálat kizárólag annak a vállalkozásnak nyújthatja szolgáltatásait, amelynek részét képezi.

(3)   Az akkreditált belső műszaki szolgálatot a 67. cikk alkalmazásában nem kell bejelenteni a Bizottságnak, azonban a vállalkozásnak, amelynek részét képezi vagy a nemzeti akkreditáló testületnek – a kijelölő jóváhagyó hatóság kérésére – tájékoztatást kell adnia akkreditálásáról a kijelölő jóváhagyó hatóságnak.

65. cikk

Eljárások a műszaki szolgálatok teljesítménynormái és értékelése tekintetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 75. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a műszaki szolgálatokra irányadó normákra vonatkozóan, továbbá a műszaki szolgálatok 66. cikk szerinti értékelését szolgáló eljárásra és a 64. cikk szerinti akkreditációjukra vonatkozóan, annak érdekében, hogy az említett szolgálatok valamennyi tagállamban ugyanolyan magas szintű teljesítménynormáknak feleljenek meg.

66. cikk

A műszaki szolgálatok szakértelmének elbírálása

(1)   A kijelölő jóváhagyó hatóság értékelő jelentést készít, amely igazolja, hogy a pályázó műszaki szolgálat e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok támasztotta követelményeknek való megfelelésének értékelése megtörtént. Ez a jelentés egy akkreditáló testület által kiállított akkreditációs bizonyítványt is magában foglalhat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentés alapját képező értékelést a 65. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított rendelkezések szerint kell elvégezni. Az értékelő jelentést legalább háromévenként felül kell vizsgálni.

(3)   Az értékelő jelentést kérelemre meg kell küldeni a Bizottságnak. Azokban az esetekben, amikor az értékelés nem a nemzeti akkreditáló testület által kiadott akkreditálási bizonyítványon alapul, amely igazolja, hogy a műszaki szolgálat megfelel e rendelet követelményeinek, a kijelölő jóváhagyó hatóság benyújtja a Bizottságnak azokat az okmányokat, amelyek tanúsítják a műszaki szolgálat szakmai alkalmasságát, valamint azon meghozott intézkedéseket, amelyek biztosítják a műszaki szolgálat kijelölő jóváhagyó hatóság általi rendszeres ellenőrzését és azt, hogy az megfeleljen az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított követelményeknek.

Az a jóváhagyó hatóság, amely műszaki szolgálatként szándékozik kijelölést kapni a 63. cikk (2) bekezdése szerint, a megfelelést dokumentumokkal igazolja egy olyan értékelés révén, amelyet az értékelt tevékenységtől független auditorok végeznek. Ezen auditorok tartozhatnak ugyanahhoz a szervezethez, feltéve, hogy őket az értékelt tevékenységet végző személyzettől elkülönülten irányítják.

(4)   Az akkreditált belső műszaki szolgálatnak be kell tartania e cikk vonatkozó előírásait.

67. cikk

Bejelentési eljárások

(1)   A tagállamok bejelentik a Bizottságnak az általuk kijelölt valamennyi műszaki szolgálat nevét, címét – beleértve az elektronikus címet –, a felelős személyeket és a tevékenységi kategóriákat, valamint e kijelölések minden későbbi változását. A bejelentésről szóló dokumentumban meg kell jelölni, hogy a II. mellékletben felsoroltak közül mely területek tekintetében jelölték ki a műszaki szolgálatokat.

(2)   A műszaki szolgálat a 63. cikk (1) bekezdésében szereplő tevékenységeket csak akkor folytathatja a típusjóváhagyásért felelős kijelölő jóváhagyó hatóság nevében, ha azt e cikk (1) bekezdésével összhangban előzetesen bejelentették a Bizottságnak.

(3)   Ugyanazt a műszaki szolgálatot több kijelölő jóváhagyó hatóság is kijelölheti, és e kijelölő jóváhagyó hatóságok tagállamai is bejelenthetik, függetlenül az általa a 63. cikk (1) bekezdésével összhangban folytatott tevékenységek kategóriájától vagy kategóriáitól.

(4)   A Bizottságnak be kell jelenteni a kijelölés bármely későbbi lényeges változását.

(5)   Amennyiben a II. mellékletben felsorolt valamely jogi aktus alkalmazásában egy olyan konkrét szervezetet vagy illetékes szervet szükséges kijelölni, amelynek tevékenysége nem szerepel a 63. cikk (1) bekezdésében említettek között, a bejelentést e cikk rendelkezései szerint kell megtenni.

(6)   A Bizottság az e cikk szerint bejelentett műszaki szolgálatok jegyzékét és adatait közzéteszi a honlapján.

68. cikk

A kijelölés változásai

(1)   Amennyiben a kijelölő jóváhagyó hatóság megállapítja, vagy a kijelölő jóváhagyó hatóságot arról tájékoztatják, hogy az általa kijelölt műszaki szolgálat már nem teljesíti az e rendeletben meghatározott követelményeket, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, akkor a kijelölő jóváhagyó hatóság korlátozza, felfüggeszti vagy adott esetben visszavonja a kijelölést, attól függően, hogy milyen mértékben mulasztották el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket. A tagállam, amely ezt a műszaki szolgálatot bejelentette, ennek megfelelően haladéktalanul értesíti a Bizottságot. A Bizottság ennek megfelelően módosítja a 67. cikk (6) bekezdésében említett, közzétett információkat.

(2)   Amennyiben a kijelölést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve, ha a műszaki szolgálat megszüntette tevékenységét, a kijelölő jóváhagyó hatóság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az említett műszaki szolgálat dokumentációját vagy egy másik műszaki szolgálat dolgozza fel, vagy pedig kérelemre a kijelölő jóváhagyó hatóság vagy a piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé tegye.

69. cikk

A műszaki szolgálatok szakmai alkalmasságának vitatása

(1)   A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amelyben számára kétség merül fel a műszaki szolgálat szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a műszaki szolgálat folyamatosan teljesíti-e a rá háruló követelményeket és kötelezettségeket, illetve, ha erre felhívják a figyelmét.

(2)   A kijelölő jóváhagyó hatóság tagállama kérelemre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett műszaki szolgálat kijelölésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)   A Bizottság biztosítja, hogy a vizsgálata során kapott érzékeny információkat bizalmasan kezeli.

(4)   Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a műszaki szolgálat nem, illetve már nem teljesíti a rá vonatkozó kijelölés követelményeit, akkor erről ennek megfelelően tájékoztatja a kijelölő jóváhagyó hatóság tagállamát annak érdekében, hogy – az adott tagállammal együttműködésben – meghatározzák a szükséges korrekciós intézkedéseket, és felkéri azt a tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, beleértve szükség esetén a kijelölés visszavonását is.

70. cikk

A műszaki szolgálatok működésével összefüggő kötelezettségek

(1)   A műszaki szolgálat azokat a tevékenységi kategóriákat, amelyekre kijelölték, a kijelölő jóváhagyó hatóság nevében végzi az e rendeletben és a II. mellékletben felsorolt jogi aktusokban megállapított értékelési és vizsgálati eljárások szerint.

A műszaki szolgálat az e rendeletben vagy a II. mellékletben felsorolt valamely jogi aktusban meghatározott, jóváhagyáshoz vagy ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat vagy felügyeli, vagy maga végzi el, kivéve, ha az alternatív eljárások engedélyezettek. A műszaki szolgálat nem végezhet olyan vizsgálatokat, értékeléseket vagy ellenőrzéseket, amelyekre jóváhagyó hatóságától nem kapott szabályszerű kijelölést.

(2)   A műszaki szolgálat köteles mindenkor:

a)

lehetővé tenni kijelölő jóváhagyó hatósága számára, hogy szükség szerint jelen legyen a műszaki szolgálat megfelelőségértékelése során; valamint

b)

a 61. cikk (9) bekezdése és a 71. cikk sérelme nélkül, kérelemre a kijelölő jóváhagyó hatósága rendelkezésére bocsátani az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységi kategóriáival kapcsolatos információkat.

(3)   Amennyiben a műszaki szolgálat megállapítja, hogy a gyártó nem teljesíti az e rendeletben megállapított követelményeket, ezt jelenti a kijelölő jóváhagyó hatóságnak annak érdekében, hogy a kijelölő jóváhagyó hatóság felszólítsa a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, valamint arra, hogy ezt követően ne adjon ki típusbizonyítványt, amíg nem tették meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a jóváhagyó hatóság számára elfogadható módon.

(4)   Ha a típusbizonyítvány kiadása után a megfelelőség figyelemmel kísérése során a kijelölő jóváhagyó hatóság nevében eljáró műszaki szolgálat megállapítja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység már nem felel meg e rendeletnek, akkor ezt jelenti a kijelölő jóváhagyó hatóságnak. A jóváhagyó hatóság megteszi a 33. cikkben előírt megfelelő intézkedéseket.

71. cikk

A műszaki szolgálatok tájékoztatási kötelezettségei

(1)   A műszaki szolgálat tájékoztatja a kijelölő jóváhagyó hatóságát a következőkről:

a)

minden olyan meg nem felelés, amely szükségessé teheti a típusbizonyítvány elutasítását, korlátozását, felfüggesztését vagy visszavonását;

b)

mindazon körülmények, amelyek a kijelölés hatályát vagy feltételeit érinthetik;

c)

a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatás iránti megkeresések.

(2)   A műszaki szolgálat a kijelölő jóváhagyó hatóságának kérésére információt bocsát rendelkezésre a kijelölése keretében végzett tevékenységekről, továbbá minden más végzett tevékenységről is, beleértve a határon átnyúló tevékenységeket és az alvállalkozói tevékenységet is.

XVII.   FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK ÉS FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

72. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

E rendelet céljainak elérése, illetve e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek megállapítása érdekében a Bizottság a 73. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák az alábbi végrehajtási intézkedéseket:

a)

a 22. cikk (7) bekezdése szerinti minta a kritikus rendszerek, alkatrészek és tartozékok funkcionális biztonságának tartósságára vonatkozó gyártói nyilatkozathoz;

b)

a 27. cikk (4) bekezdése szerinti adatközlő lap és adatközlő mappa mintái;

c)

a 29. cikk (4) bekezdése szerinti, az EU-típusbizonyítványok számozására szolgáló rendszer;

d)

az EU-típusbizonyítványok 30. cikk (2) bekezdése szerinti mintája;

e)

az EU-típusbizonyítványokhoz csatolandó, vizsgálati eredmények rögzítésére szolgáló lap 30. cikk (3) bekezdése szerinti mintája;

f)

az alkalmazandó követelmények vagy jogi aktusok jegyzékének a 30. cikk (6) bekezdése szerinti mintája;

g)

a 32. cikk (1) bekezdése szerinti vizsgálati jegyzőkönyv formátumára vonatkozó általános követelmények;

h)

a 38. cikk (2) bekezdése szerinti megfelelőségi nyilatkozat mintája;

i)

a 39. cikk (3) bekezdése szerinti EU-típusjóváhagyási jel mintája;

j)

a 40. cikk (3) bekezdése szerinti, az új technológiák vagy új koncepciók EU-típusjóváhagyás alóli mentességére vonatkozó engedélyek;

k)

a 40. cikk (4) bekezdésében említett új technológiákra vagy új koncepciókra vonatkozó típusbizonyítvány és megfelelőségi nyilatkozat mintái;

l)

a 41. cikk (2) bekezdése szerinti, a tagállamok részére szóló engedélyek a mentesség érvényességének meghosszabbítására;

m)

az alkatrészek és tartozékok 50. cikk (2) bekezdése szerinti jegyzéke;

n)

az 51. cikk (3) bekezdésében említett bizonyítvány mintája és számozási rendszere, valamint az abban a cikkben említett eljárással kapcsolatos valamennyi szempont;

o)

az 57. cikk (8) bekezdésében említett, a jóváhagyó hatóságnak benyújtandó, a megfelelés igazolásául szolgáló bizonyítvány mintája.

73. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 2007/46/EK irányelv 40. cikkének alapján létrehozott „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság (TCMV) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

74. cikk

A mellékletek módosítása

E rendelet egyéb, a mellékletei módosításával kapcsolatos rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Bizottság arra is felhatalmazást kap, hogy a 75. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiak módosítására vonatkozóan:

i.

a II. melléklet B. és C. része az L7e-A alkategóriájú, nehéz közúti kvadokra vonatkozó további funkcionális biztonsággal és járműszerkezettel kapcsolatos követelmények bevezetése tekintetében;

ii.

a II. és V. melléklet dokumentumokra való hivatkozások és helyesbítések beszúrása érdekében;

iii.

az V. melléklet B. része az alkalmazandó referencia-tüzelőanyagok megváltoztatása érdekében;

iv.

a VI. melléklet C. és D. része a 23. cikk (4) bekezdésében említett tanulmány és az ENSZ-EGB-előírások elfogadásának figyelembevétele érdekében.

75. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 18. cikk (3) bekezdésében, a 20. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (5) bekezdésében, a 22. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 23. cikk (6) és (12) bekezdésében, a 24. cikk (3) bekezdésében, a 25. cikk (8) bekezdésében, a 32. cikk (6) bekezdésében, a 33. cikk (6) bekezdésében, az 50. cikk (4) bekezdésében, az 54. cikk (3) bekezdésében, a 57. cikk (12) bekezdésében, a 65. cikkben és a 74. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szóló 2013. március 22-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18. cikk (3) bekezdésében, a 20. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (5) bekezdésében, a 22. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 23. cikk (6) és (12) bekezdésében, a 24. cikk (3) bekezdésében, a 25. cikk (8) bekezdésében, a 32. cikk (6) bekezdésében, a 33. cikk (6) bekezdésében, az 50. cikk (4) bekezdésében, az 54. cikk (3) bekezdésében, a 57. cikk (12) bekezdésében, a 65. cikkben és a 74. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 18. cikk (3) bekezdése, a 20. cikk (2) bekezdése, a 21. cikk (5) bekezdése, a 22. cikk (5) és (6) bekezdése, a 23. cikk (6) és (12) bekezdése, a 24. cikk (3) bekezdése, a 25. cikk (8) bekezdése, a 32. cikk (6) bekezdése, a 33. cikk (6) bekezdése, az 50. cikk (4) bekezdése, az 54. cikk (3) bekezdése, a 57. cikk (12) bekezdése, a 65. cikk és a 74. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

XVIII.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

76. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamok rendelkeznek az e rendeletnek, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak vagy végrehajtási jogi aktusoknak a gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókról. A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak a szankciók érvényesítése érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok e rendelkezésekről 2015. március 23-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e rendelkezéseket érintő összes későbbi módosítást is.

(2)   A szankcióval járó jogsértések típusai közé tartoznak a következők:

a)

hamis nyilatkozattétel a jóváhagyási eljárás vagy visszahívást eredményező eljárások során;

b)

a típusjóváhagyáshoz használt vizsgálati eredmények meghamisítása;

c)

olyan adatok vagy műszaki előírások visszatartása, amelyek visszahíváshoz vagy a típusjóváhagyás megtagadásához, illetve visszavonásához vezethetnek;

d)

hatástalanító berendezés használata;

e)

információhoz való hozzáférés megtagadása;

f)

jóváhagyandó járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek gazdasági szereplők általi, jóváhagyás nélkül való forgalmazása, vagy dokumentumok és jelölések e szándékkal történő meghamisítása.

77. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   E rendelet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, ez a rendelet nem érvénytelenít semmilyen, járműre, illetve rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre 2016. január 1-je előtt megadott EU-típusjóváhagyást.

(2)   Ellenkező rendelkezések hiányában a 81. cikk (1) bekezdése szerinti aktusok értelmében EU-típusjóváhagyással ellátott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek jóváhagyása a létező járműtípusok számára a IV. mellékletben meghatározott időpontokig marad érvényben.

(3)   E rendelettől eltérve az L1e, L2e és L6e kategóriájú új járműtípusokat, illetve az ilyen járműtípusokhoz tervezett új rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket 2016. december 31-ig továbbra is a 2002/24/EK irányelvnek megfelelően hagyják jóvá.

(4)   A jóváhagyó hatóságok a 2002/24/EK irányelv és a 81. cikk (1) bekezdésében felsorolt irányelvek szerint továbbra is kiterjesztik a jóváhagyásokat az (1) bekezdésben említett járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre. Ilyen jellegű jóváhagyások megszerzése által azonban nem szerezhető meg teljes jármű típusjóváhagyása e rendelet szerint.

(5)   A 2002/24/EK irányelvtől eltérve 2015. december 31-ig azon járművek is megkapják a típusjóváhagyást, amelyek megfelelnek e rendeletnek és az e rendelet alapján elfogadott, a II. melléklet A. részében említett, környezeti és meghajtási követelményekről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak.

Ebben az esetben a nemzeti hatóságok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a jóváhagyott típusnak megfelelő járművek nyilvántartásba vételét, forgalomba hozatalát vagy forgalomba helyezését.

78. cikk

Jelentés

(1)   A tagállamok 2020. december 31-ig értesítik a Bizottságot az e rendeletben megállapított típus-jóváhagyási eljárások alkalmazásáról.

(2)   Az (1) bekezdés szerint megadott információk alapján a Bizottság 2021. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A jelentésben különösen azt mérlegelik majd, hogy az e rendelet alkalmazása terén szerzett tapasztalatok alapján helyénvaló lenne-e a X. fejezetben a kis sorozatok EU-típusjóváhagyásáról is rendelkezni. Amennyiben szükségesnek tartja, a Bizottság javaslatot fog tenni erre.

79. cikk

A fejlett fékrendszerek felülvizsgálata

(1)   A Bizottság 2019. december 31-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

(2)   E jelentésben megvizsgálják az L3e-A1 alkategóriába tartozó motorkerékpárok blokkolásgátló rendszerrel történő kötelező felszerelését, és azoknak a gyártó választása szerint kiegészítő kombinált fékrendszerrel történő felszerelését. E vizsgálatnak egy ilyen követelmény műszaki megvalósíthatóságának az értékelésén, költséghatékonysági elemzésen, közúti baleseti adatok elemzésén és az érintettek bevonásával folytatott konzultációkon kell alapulnia. Továbbá figyelembe kell vennie a létező európai és nemzetközi szabványokat.

(3)   A (2) bekezdés szerinti jelentés elkészítése érdekében tagállamok 2017. december 31-ig a Bizottság rendelkezésére bocsátják a megelőző négy év kérdéses motorkerékpárokra vonatkozó, az I. mellékletben lefektetett járműosztályozást és a beszerelt fejlett fékrendszerek típusait alapul vevő közúti baleseti statisztikáit.

(4)   A jelentés eredményei alapján a Bizottság mérlegeli, hogy nyújtson-e be jogalkotási javaslatot a kérdéses járműalkategóriák fejlett fékrendszerrel való kötelező felszerelésére vonatkozóan.

80. cikk

Az egyedi járműjóváhagyások felülvizsgálata

(1)   A Bizottság 2022. december 31-ig jelentést tesz a (3) bekezdésben említett tárgykörökről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)   A jelentés az érintett felek bevonásával folytatott konzultáción alapul, és figyelembe veszi a létező európai és nemzetközi szabványokat.

(3)   A tagállamok 2021. december 31-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az alábbiakkal kapcsolatban:

a)

az L kategóriájú járművek számára az első nyilvántartásba vételük előtt az adott tagállam nemzeti hatóságai által megadott egyedi jóváhagyások száma évenként 2016. január 1-jétől kezdve;

b)

az ilyen jóváhagyások alapját képező nemzeti kritériumok, amennyiben ezek eltértek az EU-típusjóváhagyás kötelező követelményeitől.

(4)   A jelentést adott esetben jogalkotási javaslatok kísérik, és a jelentésnek meg kell vizsgálnia annak lehetőségét, hogy harmonizált követelményeket alkalmazva belefoglalják az egyedi jóváhagyásokat e rendeletbe.

81. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   E rendelet 77. cikkének sérelme nélkül, a 2002/24/EK irányelv, valamint a 93/14/EGK, a 93/30/EGK, a 93/33/EGK, a 93/93/EGK, a 95/1/EK, a 97/24/EK, a 2000/7/EK, a 2002/51/EK, a 2009/62/EK, a 2009/67/EK, a 2009/78/EK, a 2009/79/EK, a 2009/80/EK és a 2009/139/EK irányelv 2016. január 1-jétől hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett irányelvekre vonatkozó hivatkozások erre a rendeletre történő hivatkozásként értendők, a 2002/24/EK irányelv tekintetében pedig a IX. mellékletben megállapított megfeleltetési táblázat szerint értelmezendők.

82. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ez a rendelet 2016. január 1-jetől alkalmazandó.

A nemzeti hatóságok 2013. március 22-től kezdve a gyártó kérelme esetén nem utasíthatják vissza egy új járműtípus EU-típusjóváhagyását vagy nemzeti típusjóváhagyását, illetve nem tilthatják meg egy új jármű nyilvántartásba vételét, forgalomba hozatalát vagy forgalomba helyezését, amennyiben az adott jármű megfelel e rendeletnek, valamint az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási jogi aktusoknak.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2013. január 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

L. CREIGHTON


(1)  HL C 84., 2011.3.17., 30. o.

(2)  Az Európai Parlament 2012. november 20-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. december 11-i határozata.

(3)  HL L 124., 2002.5.9., 1. o.

(4)  HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(5)  HL L 52., 1995.3.8., 1. o.

(6)  A Tanács 97/836/EK határozata (HL L 346., 1997.12.17., 78. o.).

(7)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(8)  HL L 263., 2007.10.9., 1. o.

(9)  HL L 121., 1993.5.15., 1. o.

(10)  HL L 188., 1993.7.29., 11. o.

(11)  HL L 188., 1993.7.29., 32. o.

(12)  HL L 311., 1993.12.14., 76. o.

(13)  HL L 226., 1997.8.18., 1. o.

(14)  HL L 106., 2000.5.3., 1. o.

(15)  HL L 252., 2002.9.20, 20. o.

(16)  HL L 198., 2009.7.30., 20. o.

(17)  HL L 222., 2009.8.25., 1. o.

(18)  HL L 231., 2009.9.3., 8. o.

(19)  HL L 201., 2009.8.1., 29. o.

(20)  HL L 202., 2009.8.4., 16. o.

(21)  HL L 322., 2009.12.9., 3. o.

(22)  Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(23)  HL L 59., 1998.2.27., 1. o.

(24)  HL L 157., 2006.6.9., 24. o.

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (HL L 403., 2006.12.30., 18. o.). Lásd a 4. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontját, teljesítménymeghatározások, A1 és A2 kategória.

(26)  HL L 390., 2004.12.31., 24. o.

(27)  HL L 374., 2006.12.27., 10. o.

(28)  HL L 199., 2008.7.28., 1. o.


MELLÉKLETEK FELSOROLÁSA

I. MELLÉKLET —

Járműosztályozás

II. MELLÉKLET —

A járművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó követelmények kimerítő jegyzéke

III. MELLÉKLET —

A kis sorozatokra vonatkozó korlátozások

IV. MELLÉKLET —

E rendelet alkalmazásának menetrendje a típusjóváhagyás tekintetében

V. MELLÉKLET A.—

A környezetvédelmi vizsgálatok és követelmények

V. MELLÉKLET B.—

A jóváhagyáshoz és kiterjesztéshez szükséges környezeti teljesítménnyel kapcsolatos vizsgálati követelmények

VI. MELLÉKLET —

A jóváhagyásra és a gyártás megfelelőségére vonatkozó szennyezőanyag-kiboocsátási határértékek, OBD-küszöbértékek és zajszinthatárértékek

A.

A hidegindítás után mért kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozó határértékek

B.

A fedélzeti diagnosztikával kapcsolatos kibocsátási küszöbértékek

C.

A párolgási kibocsátások határértékei

D.

Zajszinthatárértékek – Euro 4 és Euro 5 szint

VII. MELLÉKLET —

A kibocsátáscsökkentő berendezések tartóssága

VIII. MELLÉKLET —

Fokozott funkcionális biztonsági követelmények

IX. MELLÉKLET —

Megfelelési táblázat

I. MELLÉKLET

Járműosztályozás

Kategória

A kategória elnevezése

Közös osztályozási feltételek

L1e-L7e

Minden L kategóriájú jármű

1.

hossza: ≤ 4 000 mm vagy ≤ 3 000 mm az L6e-B alkategóriájú járművek esetében vagy ≤ 3 700 mm az L7e-C alkategóriájú járművek esetében továbbá

2.

szélessége: ≤ 2 000 mm, vagy ≤ 1 000 mm az L1e kategóriájú járművek esetében vagy ≤ 1 500 mm az L6e-B és L7e-C alkategóriájú járművek esetében továbbá

3.

magassága: ≤ 2 500 mm továbbá


Kategória

A kategória elnevezése

Közös osztályozási feltételek

L1e

Könnyű kétkerekű gépjárművek

4.

kerekek száma: kettő, meghajtás: a 4. cikk (3) bekezdésében felsoroltak valamelyike, valamint

5.

hengerűrtartalom ≤ 50 cm3, ha a jármű meghajtási konfigurációjának külső gyújtású belső égésű motor is része továbbá

6.

legnagyobb tervezett járműsebesség ≤ 45 km/h továbbá

7.

legnagyobb folyamatos névleges vagy hasznos teljesítmény (1) ≤ 4 000 W továbbá

8.

maximális tömeg= a gyártó által megadott műszakilag megengedett tömeg továbbá

Alkategóriák

Az alkategória elnevezése

További feltételek az alosztályokba soroláshoz

L1e-A

Motoros kerékpár

9.

elsődleges rendeltetésük szerint a pedálozást elősegítő segédmeghajtással felszerelt, pedálhajtásúnak tervezett kerékpárok továbbá

10.

a segédmeghajtás teljesítménye ≤ 25 km/h járműsebességnél megszűnik továbbá

11.

legnagyobb folyamatos névleges vagy hasznos teljesítmény (1) ≤ 1 000 W továbbá

12.

az alosztályokba sorolásra szolgáló 9–11. kritériumnak megfelelő motoros három- vagy négykerekű kerékpárok az osztályozás szempontjából a kétkerekű motoros kerékpárokkal műszakilag egyenértékűnek számítanak

L1e-B

Kétkerekű segédmotoros kerékpár

9.

minden egyéb L1e kategóriájú jármű, amely nem osztályozható az L1e-A jármű 9–12. feltételei szerint


Kategória

A kategória elnevezése

Közös osztályozási feltételek

L2e

Háromkerekű segédmotoros kerékpár

4.

kerekek száma: három, meghajtás: a 4. cikk (3) bekezdésében felsoroltak valamelyike továbbá

5.

hengerűrtartalom ≤ 50 cm3, ha a jármű meghajtási konfigurációjának belső égésű motor, vagy ≤ 500 cm3, ha kompressziós gyújtású motor is része továbbá

6.

legnagyobb tervezett járműsebesség ≤ 45 km/h továbbá

7.

legnagyobb folyamatos névleges vagy hasznos teljesítmény (1) ≤ 4 000 W továbbá

8.

menetkész tömeg ≤ 270 kg továbbá

9.

legfeljebb két üléssel vannak felszerelve, ideértve a vezetőülést is továbbá

Alkategóriák

Az alkategória elnevezése

További kritériumok az alosztályokba soroláshoz

L2e-P

Személyszállításra tervezett háromkerekű segédmotoros kerékpár

10.

L2e kategóriájú jármű, amelyek nem felel meg az L2e-U kategória meghatározott osztályozási feltételeinek

L2e-U

Üzleti hasznosításra tervezett háromkerekű segédmotoros kerékpár

10.

olyan járművek, amelyeket kizárólag áruszállításra terveztek, és amelyek nyitott vagy zárt, csaknem sík, vízszintes rakfelülettel rendelkeznek, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a)

Formula

vagy

b)

a fentivel egyenértékű rakfelület, amelyet gépek és/vagy berendezések felszereléséhez használnak továbbá

c)

olyan rakfelület, amely merev válaszfallal határozottan el van különítve a járműben tartózkodó személyeknek szánt tértől továbbá

d)

a raktér alkalmas legalább egy 600 mm élhosszúságú kockának megfelelő térfogatú teher szállítására


Kategória

A kategória elnevezése

Közös osztályozási feltételek

L3e (2)

Kétkerekű motorkerékpár

4.

kerekek száma: kettő, meghajtás: a 4. cikk (3) bekezdésében felsoroltak valamelyike továbbá

5.

maximális tömeg= a gyártó által megengedett műszakilag megengedett tömeg továbbá

6.

olyan kétkerekű járművek, amelyek nem sorolhatók be az L1e kategóriába

Alkategóriák

Az alkategória elnevezése

További feltételek az alosztályokba soroláshoz

L3e-A1

Kis teljesítményű motorkerékpárok

7.

hengerűrtartalom ≤ 125 cm3 továbbá

8.

legnagyobb folyamatos névleges vagy hasznos teljesítmény (1) ≤ 11 kW továbbá

9.

teljesítmény (1)–tömeg arány ≤ 0,1 kW/kg

L3e-A2

Közepes teljesítményű motorkerékpárok

7.

legnagyobb folyamatos névleges vagy hasznos teljesítmény (1) ≤ 35 kW továbbá

8.

teljesítmény (1)–tömeg arány ≤ 0,2 kW/kg továbbá

9.

a járművet egy több mint kétszer akkora motorteljesítménnyel (1) rendelkező más járműből alakították át továbbá

10.

olyan L3e járművek, amelyek a L3-A1 7, 8. és 9. további osztályozási feltételei alapján nem sorolhatók be

L3e-A3

Nagy teljesítményű motorkerékpárok

7.

minden egyéb L3e kategóriájú jármű, amely az L3e-A1 vagy L3e-A2 osztályozási feltételei szerint nem sorolható be


Alcsoportok

Az alcsoport elnevezése

Az L3e-A1, L3e-A2 vagy L3e-A3 alkategóriájú járművek további csoportosítására vonatkozó feltételek

L3e-AxE

(x=1, 2 vagy 3)

Enduro motorkerékpárok

a)

ülésmagasság: ≥ 900 mm továbbá