ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2013.051.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 51

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

56. évfolyam
2013. február 23.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

 

2013/103/EU

 

*

A Tanács határozata (2011. június 16.) az Európai Uniónak az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményhez (COTIF) való csatlakozásáról szóló, az Európai Unió és a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet közötti megállapodás aláírásáról és megkötéséről ( 1 )

1

Megállapodás az Európai Unió és a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet között az Európai Uniónak az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményhez (COTIF) való csatlakozásáról

8

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 165/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. február 22.) a vajra vonatkozó magántárolási támogatás összegének a 2013. évre előre történő megállapításáról

11

 

 

A Bizottság 166/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. február 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

14

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2013/104/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2013. február 21.) a 2007/777/EK határozatnak a biltong/jerky és a pasztőrözött húskészítmények Unióba történő behozatala tekintetében engedélyezett harmadik országok jegyzékében a Brazíliára vonatkozó bejegyzés vonatkozásában történő módosításáról (az értesítés a C(2013) 899. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

16

 

 

IV   Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok

 

 

2013/105/EK

 

*

A Bizottság ajánlása (2009. október 9.) az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) az energiahatékony és kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében történő alkalmazásáról

18

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

23.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 51/1


A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. június 16.)

az Európai Uniónak az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményhez (COTIF) való csatlakozásáról szóló, az Európai Unió és a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet közötti megállapodás aláírásáról és megkötéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/103/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére, összefüggésben a 218. cikke (5) bekezdésével és a 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja v. alpontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

A vasutak kölcsönös átjárhatóságának fejlesztése – mind az Unión belül, mind az Unió és a környező országok között – a közös közlekedéspolitika kulcseleme, amely különösen az egyes közlekedési módok közötti harmonikusabb egyensúly megteremtését célozza.

(2)

Az Unió kizárólagos vagy tagállamaival megosztott hatáskörrel rendelkezik az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény (COTIF) (a továbbiakban: az Egyezmény) által szabályozott területeken.

(3)

Az Európai Uniónak az Egyezményhez – hatásköre gyakorlása céljából – való csatlakozására az Egyezmény 38. cikke alapján lehetőség nyílik.

(4)

Az Unió nevében a Bizottság tárgyalásokat folytatott a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezettel (a továbbiakban: az OTIF) az Unió az Egyezményhez való csatlakozásáról szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás).

(5)

Az Egyezményt jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az Európai Uniónak az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményhez (COTIF) való csatlakozásáról szóló, a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezettel kötött megállapodását (a továbbiakban: a megállapodás) a Tanács az Európai Unió nevében jóváhagyja.

(2) A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A megállapodás aláírásakor az Unió az e határozathoz csatolt I. melléklet szerint nyilatkozatot tesz hatáskörei gyakorlásáról, valamint a határozathoz csatolt II. melléklet szerint szükség esetén nyilatkozatot tesz az Egyezmény 2. cikkével kapcsolatban.

3. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Uniót jogilag kötelező aláírására jogosult személyt és megtegye a 2. cikkben hivatkozott nyilatkozatokat.

4. cikk

Az Uniót a Bizottság képviseli az OTIF ülésein.

5. cikk

Az OTIF üléseinek előkészítésére, valamint az üléseken való képviseletre és szavazásra vonatkozó belső megállapodásokat e határozat III. melléklete tartalmazza.

6. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2011. június 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

VÖLNER P.


I. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ NYILATKOZATA A HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSÁRÓL

A vasúti ágazatban az Európai Unió (a továbbiakban: az Unió) az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 90. és 91. cikke alapján, összefüggésben a 100. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 171. és 172. cikkével, hatáskörét az Unió tagállamaival megosztva gyakorolja.

Az EUMSZ VI. címe meghatározza az Unió közös közlekedéspolitikáját, XVI. címe pedig megállapítja a közlekedés területén az Uniónak a transzeurópai hálózatok kiépítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulását.

Az EUMSZ VI. címének 91. cikke különösen arról rendelkezik, hogy az Unió meghatározhatja:

a valamely tagállam területére irányuló vagy onnan kiinduló, illetve egy vagy több tagállam területén áthaladó nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályokat,

azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállamban egy ott nem honos fuvarozó közlekedési szolgáltatásokat végezhet,

a közlekedés biztonságát javító intézkedéseket,

az egyéb megfelelő rendelkezéseket.

A transzeurópai hálózatok tekintetében az EUMSZ XVI. címének 171. cikke különösen arról rendelkezik, hogy az Unió:

iránymutatás-csomagot dolgoz ki, amely a transzeurópai hálózatok területén a tervezett intézkedések célkitűzéseire, prioritásaira és főbb vonalaira vonatkozik; ezek az iránymutatások közös érdekű projekteket határoznak meg,

végrehajt minden olyan intézkedést, különösen a műszaki szabványok összehangolásának területén, amely a hálózatok átjárhatóságának biztosításához szükséges,

támogathatja – különösen megvalósíthatósági tanulmányok, hitelgaranciák vagy kamattámogatások formájában – a tagállamok által támogatott, az első francia bekezdésben említett iránymutatások által meghatározott közös érdekű projekteket; az Unió emellett a Kohéziós Alapon keresztül hozzájárulhat a közlekedési infrastruktúra területén egyedi projektek finanszírozásához a tagállamokban.

E két rendelkezés alapján az Unió jelentős számú, a vasúti közlekedésre alkalmazandó jogi aktust fogadott el.

Az uniós jog alapján az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a vasúti közlekedéssel kapcsolatos ügyekben, amennyiben az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény (COTIF) (a továbbiakban: az Egyezmény), illetve az ez alapján elfogadott jogi aktusok ezen meglévő uniós szabályok hatályát érinthetik vagy megváltoztathatják.

Az Egyezmény által szabályozott azon ügyek felett, amelyek tekintetében az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, a tagállamoknak nincs hatásköre.

Olyan meglévő uniós szabályok esetében, amelyeket az Egyezmény vagy az az alapján elfogadott jogi aktusok nem érintenek, az Unió az Egyezménnyel kapcsolatos ügyekben a tagállamokkal megosztva gyakorolja hatáskörét.

Az e megállapodás megkötésekor érvényes vonatkozó uniós jogi aktusok jegyzékét az e melléklethez csatolt függelék tartalmazza. Az e jogszabályokból eredő uniós hatáskörök terjedelmét az egyes jogszabályok meghatározott rendelkezései alapján kell megállapítani, különösen amennyiben e rendelkezések közös szabályokat határoznak meg. Az uniós hatáskörök folyamatosan alakulnak. Az Európai Unióról szóló Szerződés és az EUMSZ keretében az illetékes uniós intézmények hozhatnak az Európai Unió hatáskörének terjedelmét meghatározó határozatokat. Az Unió ezért fenntartja a jogot arra, hogy ezt a nyilatkozatot megfelelően módosítsa, anélkül, hogy ez előfeltétele lenne az Egyezményben szabályozott kérdések tekintetében fennálló hatásköre gyakorlásának.

Az I. melléklet függeléke

AZ EGYEZMÉNY TÁRGYÁT KÉPEZŐ TÉMÁKRA VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS JOGI AKTUSOK

A mai napig az Unió többek között a következő uniós jogi aktusokon keresztül gyakorolta hatáskörét:

GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGGEL/PIACRA JUTÁSSAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK

Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 79. cikke (3) bekezdésének végrehajtása keretében a fuvardíjakban és a fuvarozási feltételek terén alkalmazott hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséről szóló 11. rendelet (HL 52., 1960.8.16., 1121/60. o.)

A Tanács 91/440/EGK irányelve (1991. július 29.) a közösségi vasutak fejlesztéséről (HL L 237., 1991.8.24., 25. o.)

A Tanács 95/18/EK irányelve (1995. június 19.) a vasúttársaságok engedélyezéséről (HL L 143., 1995.6.27., 70. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/12/EK irányelve (2001. február 26.) a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 75., 2001.3.15., 1. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/13/EK irányelve (2001. február 26.) a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 75., 2001.3.15., 26. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/14/EK irányelve (2001. február 26.) a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról (HL L 75., 2001.3.15., 29. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/51/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 164., 2004.4.30., 164. o., javított változat: HL L 220., 2004.6.21., 58. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK (2007. október 23.) rendelete a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 315., 2007.12.3., 14. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/58/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (HL L 315., 2007.12.3., 44. o.)

A KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGRA ÉS A BIZTONSÁGRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK

A Tanács 96/48/EK irányelve (1996. július 23.) a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 235., 1996.9.17., 6. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/16/EK irányelve (2001. március 19.) a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 110., 2001.4.20., 1. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (HL L 164., 2004.4.30., 44. o., javított változat: HL L 220., 2004.6.21., 16. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/50/EK irányelve (2004. április 29.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 164., 2004.4.30., 114. o., javított változat: HL L 220., 2004.6.21., 40. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 881/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról (ügynökségi rendelet) (HL L 164., 2004.4.30., 1. o., javított változat: HL L 220., 2004.6.21., 3. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről (HL L 315., 2007.12.3., 51. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (átdolgozott szöveg) (HL L 191., 2008.7.18., 1. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/110/EK irányelve (2008. december 16.) a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv (vasúti biztonsági irányelv) módosításáról (HL L 345., 2008.12.23., 62. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1335/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló 881/2004/EK rendelet (vasúti ügynökségi rendelet) módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 51. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (HL L 276., 2010.10.20., 22. o.)

KÖZSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.)


II. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ NYILATKOZATA AZ EGYEZMÉNY 2. CIKKE TEKINTETÉBEN

A „meghatározott tárgyat szabályozó” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az az Egyezmény, ideértve a függelékeket is, valamely rendelkezése által szabályozott konkrét esetre vonatkozik, és amelyre nem vonatkoznak Európai Unió jogszabályai.


III. MELLÉKLET

A TANÁCS, A TAGÁLLAMOK ÉS A BIZOTTSÁG ÁLTAL AZ OTIF SZERINTI ELJÁRÁSOK SORÁN ALKALMAZANDÓ BELSŐ MEGÁLLAPODÁSOK

Figyelemmel arra, hogy az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban az Unió és tagállamai nemzetközi képviseletének egységessége a nemzetközi kötelezettségek végrehajtási szakaszában is követelmény, a Tanács, a tagállamok és a Bizottság a következő belső megállapodásokat alkalmazza:

1.   Hatály

Ezek a belső megállapodások az OTIF alapján létrehozott valamennyi testület valamennyi ülésére vonatkoznak. Az „ülés” e megállapodásokban szereplő előfordulásai értelemszerűen magukban foglalják az írásbeli eljárásához hasonló más eljárásokra való utalásokat.

2.   Koordinációs eljárás

2.1.

Valamennyi OTIF-ülés – így többek között, de nem kizárólag a Közgyűlés, az igazgatási bizottság és egyéb bizottságok ülései – előkészítése érdekében koordinációs üléseket fognak tartani:

Brüsszelben, a Tanács illetékes munkacsoportja (rendszerint a szárazföldi közlekedési munkacsoport) keretében, a lehető legrövidebb időn belül és a szükséges gyakorisággal az OTIF-ülés előtt, és emellett

a helyszínen, különösen az OTIF-ülés kezdetén, és ha szükséges alatta és a végén.

2.2.

A koordinációs üléseken megállapodnak azokról az állásfoglalásokról, amelyeket csak az Unió nevében, vagy adott esetben az Unió és tagállamai nevében képviselnek. Ezeken az üléseken összehangolhatják a tagállamok kizárólagos hatáskörükkel kapcsolatos állásfoglalásait, amennyiben a tagállamok erről megállapodnak.

2.3.

A koordinációs üléseken határoznak a nyilatkozatokra és szavazásra vonatkozó kötelezettségek gyakorlásáról az OTIF üléseinek napirendi pontjaival kapcsolatban, amelyekhez nyilatkozat tehető, illetve amelyeknél szavazás várható.

2.4.

A 2.1. pontban említett koordinációs ülések előkészítéseként, ideértve a nyilatkozattervezeteket és a tárgyalási álláspontokat, szükség esetén előzetes megbeszéléseket tartanak a vonatkozó uniós vasúti jogszabályok által létrehozott megfelelő bizottságban, nevezetesen:

a veszélyes áruk szállításával foglalkozó bizottságban az Egyezmény C. függelékének tárgyát képező áruk esetében; amennyiben ezek az áruk a vasúti vonalak kölcsönös átjárhatóságát vagy a 2004/49/EK irányelv alapján kidolgozott közös biztonságos megközelítést érintik, a vasutak kölcsönös átjárhatóságával és biztonságával foglalkozó bizottságot is be kell vonni,

az uniós vasutak fejlesztésével foglalkozó bizottságban az Egyezmény A., B., C. és E. függelékének tárgyát képező áruk és az OTIF által kidolgozott egyéb, egységesen szabályozott rendszerek esetében,

a vasutak kölcsönös átjárhatóságával és biztonságával foglalkozó bizottságban az Egyezmény F. és G. függelékének tárgyát képező áruk esetében.

2.5.

A Bizottság minden OTIF-ülés előtt megjelöli azon napirendi pontokat, amelyek uniós koordináció alá tartoznak, és előkészíti a koordinációs üléseken megvitatandó nyilatkozattervezeteket és tárgyalási álláspontokat.

2.6.

Abban az esetben, ha a Bizottság és a tagállamok a koordinációs üléseken nem tudnak megállapodni egy közös álláspontban – többek között a hatáskörmegosztással kapcsolatos nézeteltérések miatt –, akkor a kérdést az Állandó Képviselők Bizottsága és/vagy a Tanács elé kell terjeszteni.

3.   Nyilatkozatok és szavazás az OTIF ülésein

3.1.

Amennyiben a napirendi pont olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, a Bizottság szólal fel és szavaz az Unió nevében. Kellő koordinációt követően a tagállamok szintén felszólalhatnak annak érdekében, hogy támogassák és/vagy kiegészítsék az Unió álláspontját.

3.2.

Amennyiben a napirendi pont olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartoznak, a tagállamok szólalnak fel és szavaznak.

3.3.

Amennyiben a napirendi pont olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek mind nemzeti, mind uniós hatáskörbe tartozó elemeket tartalmaznak, az elnökség és a Bizottság fejti ki a közös álláspontot. Kellő koordinációt követően a tagállamok felszólalhatnak annak érdekében, hogy támogassák és/vagy kiegészítsék a közös álláspontot. Az esetnek megfelelően a tagállamok vagy a Bizottság szavaz az Unió és annak tagállamai nevében a közös állásponttal összhangban. A hatásköri erőviszonyok figyelembevételével határozzák meg (pl. elsősorban tagállami vagy elsősorban uniós hatáskör), hogy ki szavaz.

3.4.

Amennyiben a napirendi pont olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek mind nemzeti, mind uniós hatáskörbe tartozó elemeket tartalmaznak, és a Bizottság és a tagállamok nem tudtak megegyezni a 2.6. pontban említett közös álláspontról, a tagállamok és a Bizottság olyan ügyekben szólalhatnak fel és szavazhatnak, amelyek egyértelműen az ő hatáskörükbe tartoznak.

3.5.

Olyan ügyekben, amelyeknél nem született megegyezés a Bizottság és a tagállamok között a hatáskör megosztásáról, vagy ha nem sikerült elérni az uniós állásponthoz szükséges többséget, mindent meg kell tenni a helyzet tisztázása, illetve az uniós álláspont kialakítása érdekében. Ennek eléréséig és kellő koordináció után a tagállamok és/vagy adott esetben a Bizottság jogosulttá válik a felszólalásra azzal a feltétellel, hogy a kifejtett álláspont nem érinti a jövőbeli uniós álláspontot, összhangban van az uniós politikákkal és a korábbi uniós álláspontokkal, valamint megfelel az uniós jognak.

3.6.

A tagállamok és a Bizottság képviselői részt vehetnek azon OTIF-munkacsoportokban, amelyek az OTIF műszaki bizottságait – nevezetesen a veszélyes áruk szállításával foglalkozó szakértők bizottságát (RID) és a műszaki szakértők bizottságát (TEC) – készítik elő. Az e munkacsoportokban való részvétel alkalmával a tagállamok és a Bizottság képviselői technikai hozzájárulást nyújthatnak, és technikai tudásuk alapján teljeskörűen részt vehetnek a technikai megbeszélésekben. E megbeszélések nem kötik az Uniót.

A tagállamok és a Bizottság képviselői komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy közös álláspontot alakítsanak ki, és azt megvédjék az OTIF-munkacsoportok keretében folytatott megbeszélések során.

4.   E megállapodások felülvizsgálata

Bármely tagállam vagy a Bizottság kérésére e megállapodásokat felül kell vizsgálni, a működésük során szerzett tapasztalatok figyelembevételével.


MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet között az Európai Uniónak az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményhez (COTIF) való csatlakozásáról

Az EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió

egyrészről, valamint

a NEMZETKÖZI VASÚTI FUVAROZÁSÜGYI ÁLLAMKÖZI SZERVEZET, a továbbiakban: OTIF

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Szerződő Felek,

tekintettel az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményre (COTIF) (a továbbiakban: az Egyezmény) és különösen annak 38. cikkére,

tekintettel azokra a felelősségi körökre, amelyeket az Egyezmény által szabályozott bizonyos területek tekintetében az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) ruházott az Unióra,

emlékeztetve arra, hogy a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően az Unió az Európai Közösség helyébe lépett és annak jogutódja lett, valamint ezen időponttól kezdve gyakorolja az Európai Közösség jogait, és terhelik annak kötelezettségei,

mivel az Egyezmény létrehozza a berni székhelyű Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezetet (OTIF),

mivel az Unió azzal a céllal csatlakozik az Egyezményhez, hogy támogassa az OTIF-ot a nemzetközi vasúti közlekedés mind műszaki, mind jogi szempontból történő támogatására, javítására és előmozdítására vonatkozó célkitűzéseinek megvalósításában,

mivel az Egyezmény 3. cikke alapján azon tagállamok esetében, amelyek egyben az Uniónak is tagállamai, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes tagállamai is, az Egyezményből eredő nemzetközi együttműködésre vonatkozó kötelezettségek nem élveznek elsőbbséget az Európai Unióban vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban való tagállamiságból eredő kötelezettségeikkel szemben,

mivel az Egyezmény azon részei tekintetében, amelyek az Unió hatáskörébe tartoznak, elválasztó záradék szükséges annak jelzésére, hogy az Unió tagállamai nem hivatkozhatnak az Egyezményből eredő jogokra és kötelezettségekre és azokat nem alkalmazhatják közvetlenül egymás között,

mivel az Egyezmény teljes mértékben alkalmazandó egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az Egyezmény többi szerződő fele között,

mivel az Uniónak az Egyezményhez való csatlakozása megköveteli, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek az Unióban és tagállamaiban történő alkalmazására vonatkozó szabályokat egyértelműen megállapítsák,

mivel az Unió Egyezményhez való csatlakozási feltételeinek lehetővé kell tenniük, hogy az Unió az Egyezmény keretein belül gyakorolja a tagállamai által ráruházott hatásköröket,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az Egyezmény 38. cikkével összhangban az Unió, az e megállapodásban meghatározott feltételekkel, csatlakozik az Egyezményhez.

2. cikk

Az Egyezménynek a nemzetközi vasúti szállítás elősegítésére, jobbítására és fejlesztésére irányuló céljának sérelme nélkül és annak az Egyezmény többi felével egymás közötti kapcsolataikban való teljes mértékű alkalmazásának sérelme nélkül az Egyezmény azon felei, amelyek az Unió tagállamai, az uniós szabályokat alkalmazzák, és ezért nem alkalmazzák az Egyezményből származó szabályokat, kivéve, ha nem áll rendelkezésre a meghatározott tárgyat szabályozó uniós szabály.

3. cikk

E megállapodás rendelkezéseire is figyelemmel, az Egyezmény rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy azok az Unióra is vonatkoznak, annak hatásköri keretein belül, és az Egyezmény feleinek, illetve képviselőiknek megnevezésére használt különböző meghatározásokat ennek megfelelően kell érteni.

4. cikk

Az Unió nem járul hozzá az OTIF költségvetéséhez, és nem vesz részt a költségvetést érintő döntésekben.

5. cikk

A 6. cikk szerinti szavazati jog gyakorlásának sérelme nélkül, az Unió jogosult képviseltetni magát és részt venni valamennyi olyan OTIF-szerv munkájában, amelyekben valamelyik tagállama az Egyezmény feleként jogosult képviseltetni magát, és amelyekben a hatáskörébe tartozó kérdésekkel foglalkoznak.

Az Unió nem lehet az igazgatási bizottság tagja. Meghívást kaphat az említett bizottság üléseire, amikor a bizottság a napirendre vett közös érdekű kérdésekben konzultálni kíván vele.

6. cikk

(1)   Az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó döntések során az Unió tagállamainak az Egyezmény szerinti szavazati jogát az Unió gyakorolja.

(2)   Az Unió és tagállamai megosztott hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó döntések esetén vagy az Unió, vagy annak tagállamai szavaznak.

(3)   Az Egyezmény 26. cikkének (7) bekezdésére is figyelemmel, az Unió az Egyezmény feleinek is minősülő tagállamaival egyenlő számú szavazattal rendelkezik. Amennyiben az Unió él szavazati jogával, tagállamai nem szavazhatnak.

(4)   Az Unió, eseti alapon, tájékoztatja az Egyezmény szerződő feleit azokról az esetekről, amikor – a közgyűlés és más döntéshozó testület napirendjén szereplő különböző témákra vonatkozóan – gyakorolni fogja a fenti (1) és (3) bekezdésben meghatározott szavazati jogát. E kötelezettség a levélváltás formájában hozott döntésekre is vonatkozik. A tájékoztatás elküldésekor elegendő időt kell biztosítani az OTIF főtitkára számára az információk és tárgyalási anyagok továbbítására vagy a levélváltás formájában hozott döntések elfogadására.

7. cikk

Az uniós hatáskör mértékét általánosságban az Unió írásos nyilatkozatban jelzi e megállapodás megkötésekor. A nyilatkozat adott esetben módosítható, ha az Unió erre vonatkozóan értesítést küld az OTIF számára. A nyilatkozat nem helyettesítheti, és semmiféleképpen nem korlátozhatja azokat az ügyeket, amelyek az OTIF szavazással vagy más módon lefolytatott döntéshozatali eljárása előtt tett uniós hatáskörről szóló értesítések tárgyát képezhetik.

8. cikk

Az Egyezmény V. címe a szerződő felek között, a megállapodás értelmezésével, alkalmazásával vagy végrehajtásával kapcsolatban felmerülő bármely vita esetében alkalmazandó, beleértve a megállapodás fenntartását, érvényességét és megszüntetését.

9. cikk

E megállapodás a megállapodás Szerződő Felek általi aláírását követő első hónap első napján lép hatályba. Az Egyezmény 34. cikkének (2) bekezdése ez esetben nem alkalmazandó.

10. cikk

E megállapodás határozatlan időre marad hatályban.

Amennyiben az Egyezmény valamennyi olyan tagja felmondja az Egyezményt, amely az Uniónak is tagja, az Egyezmény felmondásáról, valamint az e megállapodás felmondásáról szóló értesítést, attól az időponttól kezdve, hogy az Egyezményt felmondani szándékozó utolsó uniós tagállam is elküldte az Egyezmény 41. cikke szerinti felmondásról szóló értesítését, úgy kell tekinteni, hogy az Unió mondta fel a megállapodást.

11. cikk

Az Egyezmény azon felei, amelyek nem tagjai az Uniónak, de amelyek az Unióval kötött nemzetközi megállapodások révén alkalmazzák a vonatkozó európai uniós jogszabályokat, az Egyezmény letéteményesének elismervényével egyéni nyilatkozatokat tehetnek az Unióval kötött megállapodások, az Egyezmény és egyéb kapcsolódó szabályozások szerinti jogaik és kötelezettségeik fenntartásáról.

Ez a megállapodás két-két példányban készült, melyek közül egy eredeti példányt az OTIF, a másikat pedig az Unió őrzi meg, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Mindez nem érinti az Egyezmény 45. cikkének (1) bekezdését.

A FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott kellően felhatalmazott személyek aláírták ezt a megállapodást.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Image

За Междуправителствената организация за международни железопътни превози (OTIF)

Por la Organización Intergubernamental para los Transportes Internacionales por Ferrocarril (OTIF)

Za Mezivládní organizaci pro mezinárodní železniční přepravu (OTIF)

For Den Mellemstatslige Organisation for Internationale Jernbanebefordringer (OTIF)

Für die Zwischenstaatliche Organisation für den internationalen Eisenbahnverkehr (OTIF)

Rahvusvaheliste Raudteevedude Valitsustevahelise Organisatsiooni (OTIF) nimel

Για το Διακυβερνητικό Οργανισμό Διεθνών Σιδηροδρομικών Μεταφορών (OTIF)

For the Intergovernmental Organisation for International Carriage by Rail (OTIF)

Pour l'Organisation intergouvernementale pour les transports internationaux ferroviaires (OTIF)

Per l'Organizzazione intergovernativa per i trasporti internazionali per ferrovia (OTIF)

Starptautisko dzelzceļa pārvadājumu starpvaldību organizācijas (OTIF) vārdā –

Tarptautinio vežimo geležinkeliais tarpvyriausybinės organizacijos (OTIF) vardu

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet (OTIF) részéről

Għall-Organizzazzjoni Intergovernattiva għat-Trasport Internazzjonali bil-Ferrovija (OTIF)

Voor de Intergouvernementele Organisatie voor het internationale spoorwegvervoer (OTIF)

W imieniu Międzyrządowej Organizacji Międzynarodowych Przewozów Kolejami (OTIF)

Pela Organização Intergovernamental para os Transportes Internacionais Ferroviários (OTIF)

Pentru Organizația Interguvernamentală pentru Transporturile Internaționale Feroviare (OTIF)

Za Medzivládnu organizáciu pre medzinárodnú železničnú prepravu (OTIF)

Za Medvladno organizacijo za mednarodni železniški promet (OTIF)

Valtioiden välisen kansainvälisten rautatiekuljetusten järjestön (OTIF) puolesta

För Mellanstatliga organisationen för internationell järnvägstrafik (Otif)

Image


RENDELETEK

23.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 51/11


A BIZOTTSÁG 165/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. február 22.)

a vajra vonatkozó magántárolási támogatás összegének a 2013. évre előre történő megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 43. cikke a) és d) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 28. cikke rendelkezik a vajra vonatkozó magántárolási támogatás nyújtásáról.

(2)

A vaj árának és készleteinek alakulása a piac egyensúlyának olyan zavarára utal, amely szezonális tárolás segítségével megszüntethető vagy csökkenthető. A jelenlegi piaci helyzetre tekintettel 2013. március 1-jétől indokolt támogatást nyújtani a vaj magántárolásához.

(3)

Az egyes mezőgazdasági termékek magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 826/2008/EK bizottsági rendelet (2) meghatározta a magántárolási támogatási rendszer végrehajtásának közös szabályait.

(4)

A 826/2008/EK rendelet 6. cikke értelmében az előre rögzített támogatást a rendelet III. fejezetében foglalt részletes szabályoknak és feltételeknek megfelelően kell nyújtani.

(5)

Az 1234/2007/EK rendelet 29. cikkével összhangban a támogatást a tárolási költségekre, valamint a friss vaj és a készletezett vaj árának várható alakulására figyelemmel kell megállapítani.

(6)

Indokolt támogatást megállapítani az érintett termékek be- és kitárolásának költségeire, valamint a hűtőházi tárolás napi költségeire és a finanszírozási költségekre vonatkozóan.

(7)

A szóban forgó intézkedés végrehajtásának megkönnyítése érdekében és a tagállamok jelenlegi gyakorlatára figyelemmel indokolt előírni, hogy a támogatás csak a már teljesen betárolt termékekre vonatkozzon. Következésképpen eltérést kell biztosítani a 826/2008/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében foglaltaktól.

(8)

Az igazgatás hatékonyabbá és egyszerűbbé tétele érdekében abban az esetben, ha a tárolásra vonatkozó szükséges információk már szerepelnek a támogatás iránti kérelemben, helyénvaló mentességet adni azon kötelezettség alól, hogy ugyanezeket az információkat a 826/2008/EK rendelet 20. cikke első bekezdésének a) pontja alapján a szerződés megkötését követően is bejelentsék.

(9)

Az egyszerűsítés és a logisztikai hatékonyság érdekében azokban az esetekben, ahol a szerződésszám szerepel a tárolási nyilvántartásban, célszerű lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy eltekintsenek azon kötelezettségtől, amely szerint a szerződésszámot minden egyes tárolt egységen fel kell tüntetni.

(10)

Az igazgatás hatékonyabbá és egyszerűbbé tétele érdekében és a vajtárolás különleges helyzetét figyelembe véve indokolt a 826/2008/EK rendelet 36. cikkének (6) bekezdése szerinti ellenőrzéseket a szerződések legalább felének tekintetében elvégezni. Ezért rendelkezni kell az említett cikktől való eltérésről.

(11)

A közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK bizottsági rendelet (3) közös szabályokat állapít meg a tagállami illetékes hatóságok által a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok továbbításával kapcsolatban. Az említett szabályok egyebek mellett kötelezővé teszik a tagállamok számára a Bizottság által rendelkezésre bocsátott információs rendszerek használatát, és szabályozzák az értesítések küldésére jogosult hatóságok vagy személyek hozzáférési jogainak validálását. Ezenkívül a szóban forgó rendelet közös elveket állapít meg az információs rendszerek tekintetében a dokumentumok mindenkori hitelességének, teljességének és olvashatóságának biztosítására. A személyes adatok védelméről is rendelkezik.

(12)

A 792/2009/EK rendelet értelmében az információs rendszereknek az említett rendelettel összhangban történő használatára vonatkozó kötelezettséget bele kell foglalni a konkrét értesítési kötelezettséget előíró rendeletekbe.

(13)

A Bizottság olyan információs rendszert fejlesztett ki, amely lehetővé teszi, hogy a dokumentumok kezelése és az eljárások lebonyolítása a Bizottság belső munkafolyamataiban és a közös agrárpolitika végrehajtásában részt vevő hatóságokkal való kapcsolattartásban egyaránt elektronikus úton történjék.

(14)

A vaj magántárolására vonatkozó értesítési kötelezettségeknek a 792/2009/EK rendelettel összhangban álló rendszer útján is eleget lehet tenni, különös tekintettel a 826/2008/EK rendelet 35. cikkében előírt kötelezettségekre.

(15)

Az egyértelműség érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy ez a rendelet a szerződéses tárolási időszak végeként meghatározott záró időpontban veszítse hatályát.

(16)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   E rendelet az 1234/2007/EK rendelet 28. cikkének a) pontjában említett sózott és sózatlan vaj magántárolási támogatásáról rendelkezik a 2013. március 1-jétől kezdődően kötendő szerződések tekintetében.

(2)   Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, a 826/2008/EK rendeletet kell alkalmazni.

2. cikk

A mennyiségeknek a 826/2008/EK rendelet 16. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett mértékegysége a „tárolási tétel”, amely az e rendeletben szabályozott termék legalább egy tonna tömegű, homogén összetételű és minőségű, egyetlen gyártóüzemben előállított és egy adott napon egy adott raktárba betárolt mennyiségének felel meg.

3. cikk

(1)   A 826/2008/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a kérelmek csak a már teljesen betárolt termékekre vonatkozhatnak.

(2)   A 826/2008/EK rendelet 20. cikke első bekezdésének a) pontja nem alkalmazandó.

(3)   A tagállamok mentességet adhatnak a 826/2008/EK rendelet 22. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett, a szerződésszám feltüntetésére vonatkozó kötelezettség alól, feltéve, hogy a raktár vezetője vállalja, hogy a szerződésszámot feltünteti a szóban forgó rendelet I. mellékletének III. pontjában említett nyilvántartásban.

(4)   A 826/2008/EK rendelet 36. cikkének (6) bekezdésétől eltérve az ellenőrzésért felelős hatóság a szerződéses tárolási időszak végén – a 2013. augusztustól 2014. februárig terjedő kitárolási időszak teljes ideje alatt – a szerződések legalább felével kapcsolatban mintavétel útján ellenőrzi a raktáron lévő vaj tömegét és azonosságát.

4. cikk

(1)   Az 1. cikkben említett termékekre vonatkozó támogatás összege:

a rögzített tárolási költségekre 14,88 EUR/tárolt tonna,

a szerződéses tárolás időtartamára 0,25 EUR/tonna/nap.

(2)   A szerződéses tárolás keretében a betárolásra 2013. március 1. és augusztus 15. között kerül sor. A kitárolásra csak 2013. augusztus 16-tól kerülhet sor. A szerződéses tárolás vége a kitárolás napját megelőző nap vagy legkésőbb a betárolás évét követő év februárjának utolsó napja.

(3)   Támogatás csak akkor nyújtható, ha a szerződéses tárolási időszak hossza 90 és 210 nap között van.

5. cikk

(1)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről:

a)

minden kedden az előző hétre vonatkozóan arról a mennyiségről, amelyre szerződést kötöttek, valamint arról a termékmennyiségről, amelyre szerződéskötési kérelmet nyújtottak be, a 826/2008/EK rendelet 35. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően;

b)

legkésőbb minden hónap végén az előző hónapra vonatkozóan a 826/2008/EK rendelet 35. cikke 1) bekezdésének b) pontjában előírt információkról a készletekre vonatkozóan.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítéseket a 792/2009/EK rendeletnek megfelelően kell megküldeni.

6. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez az irányelv 2014. február 28-án hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. február 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 223., 2008.8.21., 3. o.

(3)  HL L 228., 2009.9.1., 3. o.


23.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 51/14


A BIZOTTSÁG 166/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. február 22.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. február 22-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

87,0

MA

68,4

TN

86,1

TR

95,9

ZZ

84,4

0707 00 05

EG

191,6

MA

170,1

TR

164,2

ZZ

175,3

0709 91 00

EG

72,9

ZZ

72,9

0709 93 10

MA

43,4

TR

120,8

ZZ

82,1

0805 10 20

EG

48,2

IL

71,4

MA

60,5

TN

56,2

TR

60,8

ZZ

59,4

0805 20 10

IL

129,1

MA

108,9

ZZ

119,0

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

EG

57,7

IL

140,5

KR

134,8

MA

128,5

TR

77,3

ZZ

107,8

0805 50 10

TR

54,4

ZZ

54,4

0808 10 80

CN

82,6

MK

31,3

US

172,4

ZZ

95,4

0808 30 90

AR

139,5

CL

176,6

CN

84,0

TR

67,9

US

187,5

ZA

111,0

ZZ

127,8


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

23.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 51/16


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. február 21.)

a 2007/777/EK határozatnak a biltong/jerky és a pasztőrözött húskészítmények Unióba történő behozatala tekintetében engedélyezett harmadik országok jegyzékében a Brazíliára vonatkozó bejegyzés vonatkozásában történő módosításáról

(az értesítés a C(2013) 899. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/104/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke bevezető mondatára, 8. cikke 1. pontjának első albekezdésére és 8. cikkének 4. pontjára,

mivel:

(1)

A harmadik országokból származó, emberi fogyasztásra szánt bizonyos húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és bizonyítványminták megállapításáról, valamint a 2005/432/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 29-i 2007/777/EK bizottsági határozat (2) megállapítja azon harmadik országok és azok részeinek jegyzékét, amelyekből engedélyezhető bizonyos húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek Unióba történő behozatala, továbbá meghatározza a behozatallal összefüggő állat-egészségügyi kockázatok ellenőrzéséhez szükséges kezeléseket.

(2)

A 2007/777/EK határozat II. mellékletének 3. része tartalmazza azon harmadik országok és azok részeinek jegyzékét, amelyekből a biltong/jerky és a pasztőrözött húskészítmények Unióba történő behozatala engedélyezett.

(3)

Brazília azon régiói, amelyekből engedélyezett a háziasított szarvasmarhafélék specifikus kezeléssel kezelt húsából készült termékek behozatala, jelenleg a 2007/777/EK határozat II. mellékletének 2. részében szerepelnek.

(4)

Brazília kérelmezte, hogy a Bizottság engedélyezze továbbá e régiókból a háziasított szarvasmarhafélék megfelelő specifikus kezeléssel kezelt húsából készült biltong/jerky Unióba történő behozatalát.

(5)

Figyelembe véve Brazília érintett régióinak a Bizottság előtt bizonyított állat-egészségügyi státusát, helyénvaló engedélyezni e régiókból a háziasított szarvasmarhaféléknek a 2007/777/EK határozat II. mellékletének 4. részében meghatározott „E” vagy „F” specifikus kezeléssel kezelt húsából készült termékek behozatalát.

(6)

A 2007/777/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2007/777/EK határozat II. mellékletének 3. részében az Argentínára vonatkozó bejegyzést követően a szöveg a következő, Brazíliára vonatkozó bejegyzéssel egészül ki:

„BR

Brazília BR-2

E vagy F

XXX

XXX

XXX

XXX

XXX

XXX

XXX

XXX

XXX

XXX

XXX

XXX”

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2013. február 21-én.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja


(1)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(2)  HL L 312., 2007.11 30., 49. o.


IV Az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok

23.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 51/18


A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2009. október 9.)

az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) az energiahatékony és kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében történő alkalmazásáról

(2013/105/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 211. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006 áprilisában irányelvet (1) fogadott el az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, amely keretet határozott meg a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatálya alá nem tartozó energia-végfelhasználó ágazatok energiamegtakarításával összefüggő intézkedések számára.

(2)

A 2006/32/EK irányelvben előírt nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek (NEEAP) központi szerepet játszanak az energiahatékonyságra vonatkozó tagállami intézkedések végrehajtásának megtervezésében és – az ETS alkalmazási területén kívül – az arra vonatkozó jelentéstételben. Első nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervében több európai uniós tagállam is beszámolt az IKT-ban rejlő energiamegtakarítási potenciál hasznosításával kapcsolatos elképzeléseiről. (2)

(3)

A Bizottság 2006 októberében Energiahatékonysági cselekvési terv: A lehetőségek kihasználása címmel közleményt (3) fogadott el, amely paradigmaváltás szükségességét hangsúlyozza a társadalom viselkedésmintáiban annak érdekében, hogy ugyanolyan életminőség mellett kevesebb energiát használjunk.

(4)

Ezt követően 2007 márciusában az Európai Tanács megerősítette azt a célkitűzést, hogy a 2020-ra előre jelzetthez képest 20%-kal csökkenteni kell az Európai Unió energiafogyasztását, továbbá megerősítette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2020-ig 20%-os csökkentésére vonatkozó célkitűzést is. Az Európai Tanács az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás közötti összefüggést felismerve felszólított egy fenntartható európai uniós éghajlat- és energiapolitika kidolgozására. Az EU energiafogyasztásának 20%-os csökkentéséhez a meglévő potenciál mozgósítására van szükség, ami jelentős költségmegtakarítást és környezeti előnyöket fog eredményezni.

(5)

A Bizottság 2008 januárjában 2020-ra 20–20% – Az éghajlatváltozásból származó lehetőségek Európa számára című közleményében nagyra törő konkrét javaslatokat fogalmazott meg, és rámutatott arra, hogy az éghajlatváltozás területén közösen vállalt célok technológiailag és gazdaságilag is megvalósíthatók, miközben több ezer európai vállalat számára jelentenek páratlan üzleti lehetőséget. (4) A javaslatokat 2008 decemberében mind az Európai Tanács, (5) mind az Európai Parlament jóváhagyta.

(6)

A Bizottság 2008 májusában közleményt (6) fogadott el Az energiahatékonyság jelentette kihívás megválaszolása információs és kommunikációs technológiákkal címmel, amelyben kimutatta, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) az iparban és a tágabb értelemben vett civil társadalomban egyaránt költséghatékony eszközöket kínálnak az energiahatékonyság javításához.

(7)

A Bizottság 2008 júliusában közleményt (7) fogadott el A fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról – Cselekvési terv (SCP/SIP) címmel, amelyben javaslatokat tett a termékek környezeti jellemzőinek javítására azok teljes életciklusa során, valamint a fenntarthatóbb termékek iránti kereslet növelésére, az Európai Unió iparát pedig arra biztatta, hogy a lehetőségeket kihasználva kezdeményezzen innovációkat.

(8)

Az említett cselekvési terv támogatásaként és az Integrált termékpolitika: a környezeti életciklus gondolatára építve című közleményben (8) foglalt megbízás alapján a Bizottság – Közös Kutatóközpontján keresztül – jelenleg dolgozik egy kézikönyv (9) összeállításán, amely útmutatást ad a termékek és az eljárások környezeti életciklusának számszerűsítéséhez és elemzéséhez, beleértve a szén-dioxid-kibocsátás és az energiahatékonyság aspektusait is.

(9)

A Bizottság 2008 novemberében a gazdasági növekedéshez való gyorsabb visszatérés érdekében elfogadta az európai gazdaságélénkítési tervet, (10) amelyben hangsúlyozta az energiahatékonyságra és a tiszta technológiákra irányuló beruházások azonnali szükségességét. E terv végrehajtása érdekében a Bizottság a Ma beruházni a holnap Európájába című közlemény (11) keretében előterjesztett intézkedéscsomagban javasolta az energetikai hálózatok, valamint a nagy sebességű széles sávú hálózatok fejlesztésének pénzügyi támogatását.

(10)

A Bizottság az európai gazdaságélénkítési terv részeként, az épületek, a gyártóipar, illetve a közlekedés területén a környezetbarát technológiák és az intelligens energetikai infrastruktúra továbbfejlesztése céljából három köz-magán társulást indított útjára, amelyek közül az egyik az energiahatékony épületekkel, a másik a jövő gyáraival, a harmadik a környezetbarát gépjárművekkel foglalkozik.

(11)

A Bizottság 2008 decemberében a környezetbarát közlekedésre vonatkozó kezdeményezés keretében Cselekvési terv az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának európai bevezetésére címmel közleményt fogadott el, és javaslatot terjesztett elő egy, az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keret megállapításáról szóló irányelv elfogadására. (12) A Bizottság a közlekedési rendszerek energiahatékonyságának javítása céljából konkrét intézkedéseket javasolt az intelligens közlekedési rendszerek bevezetésének felgyorsítására.

(12)

Az IKT körébe tartozó berendezések és szolgáltatások energiafelhasználása az EU villamosenergia-fogyasztásából mintegy 8%-kal, szén-dioxid-kibocsátásából mintegy 2%-kal részesül. (13) Az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlament és tanácsi irányelv (14) az egész Európai Unióra kiterjedően forgalombahozatali szabályokat állapít meg az energiafogyasztó termékek, köztük az IKT körébe tartozó termékek teljes életciklusra vonatkozó energiahatékonysági és környezeti jellemzőivel kapcsolatban. Az irányelv arra is lehetőséget ad, hogy az ágazat önkéntes kezdeményezéseket tegyen.

(13)

Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásáról az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében című közleményében (15) a Bizottság rámutatott azokra az eddig még kihasználatlan lehetőségekre, amelyeket az IKT-ágazat folyamatainak szisztematikus fejlesztése – a műveletek, a gyártás, a szolgáltatásnyújtás és az ellátásilánc-gazdálkodás területén egyaránt – maga az ágazat számára magában rejt.

(14)

Egy, a tárgyban tartott nyilvános konzultáció (16) 2009 szeptemberében közzétett eredményei megerősítik, hogy az egyes vállalatok jelenleg eltérő stratégiákat követve törekszenek energetikai és környezeti jellemzőik javítására. Megközelítésmódjuk összehangolása jobban ráirányítaná a figyelmet a lehetőségekre, nagyobb mértékben összpontosítaná a beruházásokat, több gazdasági előnyt hozna az ágazat mint egész számára, és hozzájárulna az energiahatékonyság területén kitűzött célok teljesítéséhez.

(15)

Nagyon fontos, hogy az IKT-ágazat nagyra törő célokat tűzzön ki folyamatai energetikai és környezeti jellemzőinek javítása érdekében. A célok felé tett előrehaladásnak mérhetőnek és ellenőrizhetőnek kell lennie. A kitűzött célokat minden olyan alkalommal aktualizálni kell, amikor megbízhatóbb viszonyítási adatok válnak hozzáférhetővé. Az IKT-ágazat kifejezte érdeklődését egy „IKT az energiahatékonyságért” elnevezésű fórum (ICT4EE) létrehozása iránt, amely az ágazat energiafelhasználási és szén-dioxid-kibocsátási mérlegével összefüggésben mérési keretet dolgozna ki és vezetne be, célokat tűzne ki, és értékelné az előrehaladást.

(16)

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet fogalommeghatározásának (17) megfelelően ezen ajánlás alkalmazásában „IKT-ágazat”: az IKT-val foglalkozó gyártók, kereskedők és szolgáltatók összessége.

(17)

Becslések szerint 2020-ig más ágazatok IKT-ra alapozott fejlesztései révén a teljes szén-dioxid-kibocsátás mintegy 15%-át is meg lehetne takarítani. (18) Az energiahatékonyság vonatkozásában rövid távon is komoly eredmények várhatók az IKT-tól az épületek és az építőipar, a szállítási logisztika és az energia-végfelhasználás területén.

(18)

Az IKT-ágazat létfontosságú szimulációs, modellezési, elemző, nyomon követő és vizualizációs eszközöket biztosíthat az energiaszükségletet befolyásoló tényezők sokaságát figyelembe vevő, úgynevezett „teljes épület” szemléletű épülettervezés és épületüzemeltetés előmozdításához. A beruházási kedvet azonban visszafogja, hogy nincs meg az az egész ágazaton belül használható, megbízható és átlátható eszközrendszer az energia- és a költségmegtakarítás időbeli alakulásának számszerűsítésére és nyomon követésére, amelyre pedig ideális esetben szükség volna a megfelelő stratégiák és eszköztár kialakításához.

(19)

A közlekedési és a logisztikai ágazat a teljes működése, de különösen a szállítási és a raktározási műveletek végrehajtása és optimalizálása céljából erőteljesen támaszkodik az IKT igénybevételére. Ezért ez az ágazat jó helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be szolgáltatásai energiafelhasználási és szén-dioxid-kibocsátási mérlegének javításában, illetve a fogyasztók megfelelő tájékoztatásában.

(20)

Az épületek és az építőipar, valamint a közlekedés és a logisztika területén már felismerték az energetikai jellemzők és a szén-dioxid-kibocsátás összehasonlítható mérési módszereinek szükségességét, és már megkezdték az ezzel kapcsolatos munkát. A közös módszereknek olyan megbízható adatokat és alapot kell szolgáltatniuk, amelyre támaszkodva az IKT-eszközök továbbfejleszthetők.

(21)

Az ágazatok közötti partnerség kialakítása felgyorsíthatja az IKT-alapú megoldások fejlesztését és széles körű bevezetését az energiafelhasználó tevékenységek energiafelhasználásának és szén-dioxid-kibocsátásának nyomon követése, kézben tartása és mérése területén, és ezzel segíthet az energiamegtakarítási és a kibocsátáscsökkentési célú döntések megbízható megalapozásában.

(22)

Az intelligens fogyasztásmérés valós idejű információáramlást tesz lehetővé és új visszacsatolási lehetőségeket kínál, ezért biztosíthatja az energiával való jobb gazdálkodást és az energiafogyasztás jobb ellenőrzését, és – különösen akkor, ha a méréshez informatív számlázás is társul – hatással lehet az egyedi fogyasztók végső fogyasztására. Az intelligens fogyasztásmérést több tagállam már bevezette, mások tervezik jogilag kötelezővé tételét. Az intelligens fogyasztásmérés funkcionális minimumleírásának kidolgozására irányuló összehangolt tagállami fellépés segítené a műszaki jellegű akadályok kialakulásának megelőzését, műszaki átjárhatóságot biztosítana, és lehetővé tenné az energia-végfelhasználás kézben tartására szolgáló innovatív IKT-alapú alkalmazások bevezetését.

(23)

Az intelligens fogyasztásmérés és az intelligens energetikai hálózatok fontos eszközt képeznek az épületek energiamegtakarításának maximalizálásához, az elektromos járművek széles körű elterjedéséhez, a hatékony energiaellátáshoz és -elosztáshoz, valamint a megújuló energiaforrások hasznosításához. Az így előálló alkalmazások és szolgáltatások várhatóan olyan új gazdasági ágazatok kialakulását fogják eredményezni, amelyekben mind az energia-, mind az IKT-ágazat szereplői részt fognak venni. Az új piacok kialakulási feltételeinek elemzése mellett kísérleti projekteket és más felderítő jellegű kezdeményezéseket is végre kell hajtani.

(24)

Ezen ajánlás alkalmazásában az IKT „dematerializálása” az elektronikus szolgáltatások fizikai eszközigényének csökkentését jelenti. A dematerializálásnak az IKT-ra irányuló közbeszerzés szempontjából van különös jelentősége. A dematerializálás a meglévő fizikai erőforrások felhasználásának javításával, az IKT-rendszerek konfigurációjának optimalizálásával és annak biztosításával érhető el, hogy a meglévő rendszerek kiterjesztését vagy bővítését ne akadályozza szerződéses vagy technikai korlát.

(25)

A (14) preambulumbekezdésben említett nyilvános konzultáció is bizonyítja, hogy a közigazgatás valamennyi szintje kész lépni az energiahatékonyság javítása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Az IKT e célok elérésében betöltött szerepe ugyancsak az európai hatóságok folyamatban lévő kezdeményezéseinek középpontjában áll. Az intézkedések következetességének biztosításához, a köztük lévő pozitív szinergia kiaknázásához, valamint a tapasztalatok eredményeinek megosztásához és ennek alapján egy közös tudásanyag létrehozásához hathatós együttműködésre van szükség az egyes tagállamok nemzeti, területi és települési szintű közigazgatási szervei között.

(26)

Becslések szerint az online állami szolgáltatások és más hasonló alkalmazások szélesebb körű igénybevétele, valamint a fejlett együttműködési technológiák révén 2020-ig a világ teljes energiafelhasználásnak legalább 1-2%-át meg lehetne takarítani. (19) Az Európai Unió esetében a nagyobb léptékű energiamegtakarítás eléréséhez elengedhetetlen lesz az egész Európára kiterjedő széles sávú infrastruktúra kiépítése.

(27)

Egymagában egyetlen szervezet vagy csoportosulás sem képes hatékonyan cselekedni. Ahhoz, hogy a rendszer alapvetően megváltozzék, számos szervezet úttörő jellegű összehangolt fellépésére van szükség a köz- és a magánszektorban egyaránt, ideértve a települési és a regionális szintű partnerségeket is. A Bizottság az energiahatékonyság javítása területén emellett ösztönözni kívánja az IKT-megoldások alkalmazásával kapcsolatos bevált gyakorlati megoldások cseréjét is.

(28)

A valódi előrelépéshez nemzeti, területi és települési szinten egyaránt szükség van elkötelezettségre. Ennek megfelelően a nemzeti, a területi és a települési szintű tagállami politikai döntéshozóknak tanúbizonyságot kell tenniük arról, hogy teljes mértékben elkötelezték magukat az ezen ajánlásban szereplő intézkedések kellő időben történő végrehajtásának segítése mellett,

AJÁNLJA, hogy az információs és kommunikációs technológiai ágazat:

a világ szén-dioxid-kibocsátásában való növekvő részvételének visszafogása és annak a potenciálnak a növelése érdekében, amelynek révén az információs és kommunikációs technológiák (IKT) központi és alapvető szerepet játszhatnak egy energiahatékony és kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésben:

(1)

kötelezze el magát az ún. szén-dioxid-mentesítés, vagyis azon folyamat mellett, amely arra irányul, hogy a fajlagos energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás az IKT körébe tartozó berendezések és alkatrészek gyártásához, szállításához és értékesítéséhez kapcsolódó valamennyi folyamatban mérhető és ellenőrizhető módon csökkenjék;

(2)

ágazati egyesületein keresztül vegyen részt az Európai Bizottság azon kezdeményezésében, amelynek során:

(a)

keretet dolgoz ki energetikai és környezeti jellemzőinek mérésére, amivel kapcsolatban elvárás, hogy az ágazat 2010-ig viszonyítási adatokat szolgáltasson;

(b)

ebből a célból 2011 végéig közös módszertani eszköztárat fogad el és vezet be;

(c)

2011-ig meghatározza azokat az energiahatékonysági célkitűzéseket, amelyek biztosítják, hogy az Európai Unió 2020-ra kitűzött céljai már 2015-re teljesüljenek;

(d)

ezen ajánlás elfogadását követően három hónapon belül útitervet bocsát ki, ezt követően pedig évenként jelentést tesz közzé;

(3)

az Európai Bizottsággal, valamint más érintett közszervekkel és nemzetközi szervezetekkel együttműködésben dolgozzon ki olyan auditálási és ellenőrzési keretet, amellyel megítélhető, hogy az egyes vállalatok teljesítik-e – és ha igen, hogyan – az energiaintenzitás és a szén-dioxid-kibocsátás területén kitűzött célokat;

(4)

az épületfenntartókkal és az építőiparral szoros együttműködésben határozza meg, hogy mely IKT-megoldások alkalmasak az új és a meglévő épületek környezeti és energetikai jellemzőinek, valamint az építés és az épületfelújítás során követett gyakorlatnak a javítására, és e megoldások széles körű alkalmazása érdekében járuljon hozzá egy közös útiterv kidolgozásához;

(5)

az épületfenntartókkal és az építőiparral szoros együttműködésben kezdje meg a felszámolását a modellezési és a szimulációs célú IKT-eszközök, valamint más, az épületek működésére vonatkozó szabályozási rendszereknek való megfelelést elősegítő és egyszerűbbé tévő alkalmazások szélesebb körű igénybevétele előtt álló akadályoknak;

(6)

a közlekedési és a logisztikai ágazattal szoros együttműködésben határozza meg, hogy mely IKT-megoldások alkalmasak az ágazat által nyújtott szolgáltatások környezeti és energetikai jellemzőinek javítására, és – az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó cselekvési terv alapján tett erőfeszítésekkel összehangolva – e megoldások széles körű alkalmazása érdekében járuljon hozzá egy közös útiterv kidolgozásához;

(7)

a közlekedési és a logisztikai ágazattal szoros együttműködésben vázoljon fel egy olyan szisztematikus keretet, amelynek segítségével minden potenciális felhasználó számára átfogó, összehasonlítható és megbízható adatok nyújthatók a teherfuvarozási és a közlekedési műveletek és szolgáltatások energiafogyasztásáról és szén-dioxid-kibocsátásáról;

AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK:

az IKT-ra vonatkozó szakpolitika és az energiahatékony és kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés nemzeti, helyi és regionális stratégiája közötti teljes összhang biztosítása érdekében:

(8)

az illetékes nemzeti hatóságokon keresztül:

(a)

legkésőbb 2010 végéig állapodjanak meg az intelligens fogyasztásmérés egységes funkcionális minimumleírásáról, amely biztosítsa, hogy a fogyasztók megfelelőbb tájékoztatást kapjanak energiafogyasztásukról, és több lehetőségük legyen annak kézben tartására;

(b)

legkésőbb 2012 végéig határozzanak meg következetes időkeretet az intelligens fogyasztásmérés bevezetésére;

(9)

olyan közbeszerzési gyakorlatot alakítsanak ki és kövessenek, amely katalizátorként hasznosítja az IKT körébe tartozó áruk és szolgáltatások dematerializálásának előmozdítása iránt a közszektorban jelentkező igényeket;

(10)

a különböző intézkedések hatásainak jobb megértése és az azok interakciójából fakadó továbbgyűrűző negatív hatások elkerülése érdekében a közigazgatás minden szintjén segítsék elő a megfelelő IKT-eszközök alkalmazását;

(11)

az ebből a szempontból kritikus ágazatok szakembereinek oktatásában és képzésében, így különösen az alábbi körben ösztönözzék az energiafogyasztás szimulációján és modellezésén alapuló módszerek alkalmazását:

(a)

az építész tervezők, a kivitelezők és a berendezések beszerelését végző szakemberek esetében;

(b)

az energetikai auditorok esetében;

(c)

az áru- és a személyfuvarozás, valamint a logisztika területén;

(d)

a közüzemi szolgáltatások, valamint a tervezési és a politikai döntés-előkészítő funkciók vonatkozásában;

(12)

a nemzeti szintű hatóságokon és a területi és a települési önkormányzatokon keresztül – az energia fogyasztása, elosztása és előállítása (ideértve a megújuló energiaforrások hasznosítását is) figyelemmel kísérésének és irányításának elősegítése, valamint a lakókörzeti szintű rendszerek (intelligens fogyasztásmérési módszerek, intelligens energiahálózatok, intelligens városok) bevezetése céljából – dolgozzanak ki stratégiákat a megbízhatóan működő nagy sebességű széles sávú infrastruktúra kiépítettségének növelésére, illetőleg ilyen célú már meglévő stratégiáikat fejlesszék tovább;

(13)

a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/72/EK irányelv (20) 3. cikkének (11) bekezdése és I. mellékletének 2. pontja szerinti kötelezettségeik teljesítésén túlmenően biztosítsák, hogy az érdekeltek nagyszabású kísérleti és demonstrációs projektekben foglalkozzanak az intelligens fogyasztásmérés és az intelligens hálózatok kérdésével, és ezzel járuljanak hozzá az IKT-alapú innovációval szemben a jövőben támasztandó követelményekkel kapcsolatos egyetértés kialakításához;

(14)

a nemzeti szintű hatóságokon és a területi és a települési önkormányzatokon keresztül, nyílt digitális platformok igénybevételével segítsék elő az integrált szemléletmód kialakítását a várostervezés és a közüzemi szolgáltatások területén, és nyújtsanak támogatást az ismeretmegosztáshoz, a bevált gyakorlati megoldások gyűjtéséhez és könnyen elérhető információtárak fenntartásához;

(15)

a nemzeti szintű hatóságokon és a területi és a települési önkormányzatokon keresztül nyissanak meg lehetőségeket a lakókörzeti szintű együttműködés és problémamegoldás kreatív formái számára, ennek érdekében szervezzenek ötletpályázatokat és versenyeket, és – lehetőség szerint – biztosítsanak szabad hozzáférést a közérdekű digitális erőforrásokhoz és adatokhoz;

(16)

a nemzeti szintű hatóságokon és a területi és a települési önkormányzatokon keresztül – az energiahatékonyság javítása érdekében – tegyék elérhetővé a személyes ügyintézést helyettesítő online közigazgatási alkalmazások és szolgáltatások előnyeit a lakókörzetek minden szegmense számára;

FELKÉRI a tagállamokat:

hogy ezen ajánlás közzétételétől számítva tizenkét hónapon belül, majd azt követően évente tájékoztassák a Bizottságot az ajánlás keretében megtett intézkedéseikről.

Kelt Brüsszelben, 2009. október 9-én.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja


(1)  HL L 114., 2006.4.27., 64. o.

(2)  A huszonhét tagállam által a 2006/32/EK irányelv alapján benyújtott nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek teljes körű értékeléséről készített összefoglaló szerint, „Együtt, előre az energiamegtakarításért”, SEC(2009) 889 végleges.

(3)  COM(2006) 545.

(4)  COM(2008) 30.

(5)  Az Európai Tanács 2008. december 11–12-i ülésszakának következtetései – Az elnökség következtetései, 17271/1/08 REV 1, 2009. február 13.

(6)  COM(2008) 241.

(7)  COM(2008) 397.

(8)  COM(2003) 302.

(9)  The International Reference Life Cycle Data System (ILCD) Handbook and supporting Data Network („Az életciklus-referenciaadatok nemzetközi rendszere: Kézikönyv és adatbázis”), http://lct.jrc.ec.europa.eu/eplca/deliverables/international-reference-life-cycle-data-system-ilcd-handbook.

(10)  COM(2008) 800: Az európai gazdasági fellendülés terve

(11)  COM(2009) 36.

(12)  COM(2008) 886: Cselekvési terv az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának európai bevezetésére; COM(2008) 887: Javaslat: Irányelv az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keret megállapításáról.

(13)  Bio Intelligence: Impacts of Information and Communication Technologies on Energy Efficiency („Az információs és kommunikációs technológiák hatása az energiahatékonyságra”).

(14)  HL L 191., 2005.7.22., 29. o.

(15)  COM(2009) 111 végleges.

(16)  Nyilvános konzultáció az információs és kommunikációs technológiáknak a kis szén-dioxid-kibocsátású társadalom érdekében történő felhasználásáról, 2009. március 30. – június 14.

(17)  OECD Guide to Measuring the Information Society, Rev. July 2009, („Útmutató az információs társadalom méréséhez”, átdolgozott kiadás, 2009. július), www.oecd.org/sti/measuring-infoeconomy/guide.

(18)  SMART 2020: Enabling the low carbon economy in the information age („SMART 2020: A kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kialakulásának elősegítése az információs társadalom korában”), a Climate Group jelentése a Global eSustainability Initiative (GeSI) nevében.

(19)  SMART 2020: Enabling the low carbon economy in the information age („SMART 2020: A kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kialakulásának elősegítése az információs társadalom korában”), a Climate Group jelentése a Global eSustainability Initiative (GeSI) nevében.

(20)  HL L 211., 2009.8.14., 55. o.