MELLÉKLET

MEGÁLLAPODÁS

az egyrészről az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködésről, valamint a Svájci Államszövetségnek az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjához (2012–2013) történő társulásáról

AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG

(a továbbiakban: Euratom),

amelyet az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) képvisel,

egyrészről,

valamint

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG

(a továbbiakban: Svájc), amelyet a Svájci Szövetségi Tanács képvisel,

másrészről,

a továbbiakban együtt: Felek,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Svájc és az Euratom közötti szoros viszony javára válik a Feleknek,

FIGYELEMBE VÉVE a tudományos és a technológiai kutatás fontosságát a Felek számára, valamint kölcsönös érdeküket abban, hogy ezen a területen az erőforrások jobb kihasználása és a szükségtelen párhuzamosságok elkerülése érdekében együttműködést folytassanak,

MIVEL a Felek jelenleg kutatási programokat hajtanak végre olyan területeken, amelyek mindkét fél érdeklődésére számot tartanak,

MIVEL a Felek érdekeltek abban, hogy ezekben a programokban kölcsönös előnyükre együttműködjenek egymással,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Felek érdekeltek kutatással foglalkozó jogalanyaiknak a kutatási, a technológiafejlesztési és a képzési tevékenységekhez való kölcsönös hozzáférésében,

MIVEL az Európai Atomenergia-közösség és Svájc 1978-ban együttműködési megállapodást kötött egymással az ellenőrzött termonukleáris fúzió és a plazmafizika területén (a továbbiakban: Fúziós Megállapodás),

MIVEL a Felek 1986. január 8-án keretmegállapodást kötöttek egymással a tudományos és műszaki együttműködésről (a továbbiakban: Keretmegállapodás), amely 1987. július 17-én lépett hatályba,

MIVEL a Keretmegállapodás 6. cikke értelmében a Keretmegállapodásban előirányzott együttműködést megfelelő megállapodások útján kell végrehajtani,

MIVEL az Európai Unió és Svájc 2007. június 25-én megállapodást írt alá a tudományos és technológiai együttműködésről, amely 2008. február 28-án lépett hatályba és amelynek rendelkezéseit visszamenőleges hatállyal 2007. január 1-jétől alkalmazták,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az említett megállapodás 9. cikkének (2) bekezdése rendelkezik a megállapodásnak az új többéves kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokban való részvétel céljából, közösen megállapított feltételek mellett történő megújításáról, illetve újratárgyalásáról,

MIVEL a 2012/93/Euratom tanácsi határozat, (1) a 139/2012/Euratom rendelet, (2) valamint a 2012/94/Euratom (3) és a 2012/95/Euratom (4) tanácsi határozat elfogadásával létrejött az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramja (2012–2013), amely az európai kutatási térség kiteljesítéséhez is hozzájárul (a továbbiakban: 2012–2013. évi Euratom-keretprogram),

MIVEL az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseire is figyelemmel ez a megállapodás és az e megállapodás alapján végzett tevékenységek nem fogják érinteni a tagállamok azon hatáskörét, hogy Svájccal a tudomány, a technológia és a kutatás-fejlesztés területén kétoldalú tevékenységekbe fogjanak és ebből a célból szükség szerint megállapodásokat kössenek,

MIVEL az Euratom megkötötte az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodást. A megállapodás 21. cikke és az ITER-megállapodás, az ITER-szervezet részére kiváltságok és mentességek nyújtásáról szóló megállapodás és a tágabb megközelítés keretében folytatandó tevékenységekről szóló megállapodás Svájc területére való alkalmazásáról, valamint Svájcnak a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozásban való tagságáról szóló, az Európai Atomenergia-közösség és a Svájci Államszövetség között levélváltás formájában létrejött, 2007. november 22-én kelt megállapodások értelmében a megállapodás alkalmazandó Svájcra is, amely teljes jogú társult harmadik államként részt vesz az Euratom fúziós programjában,

MIVEL az Euratom tagja a 2007. március 27-i tanácsi határozattal létrehozott Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozásnak. A határozat 2. cikke és az ITER-megállapodás, az ITER-szervezet részére kiváltságok és mentességek nyújtásáról szóló megállapodás és a tágabb megközelítés keretében folytatandó tevékenységekről szóló megállapodás Svájc területére való alkalmazásáról, valamint Svájcnak a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozásban való tagságáról szóló, az Európai Atomenergia-közösség és a Svájci Államszövetség között levélváltás formájában létrejött, 2007. november 22-én kelt megállapodások értelmében Svájc, minthogy harmadik államként saját kutatási programja és az Euratom fúziós programja között társulást hozott létre, tagjává vált a közös vállalkozásnak,

MIVEL az Euratom megkötötte a Japán kormánya és az Európai Atomenergia-közösség közötti, a fúziós energia kutatása területén a tágabb megközelítés keretében folytatandó tevékenységek közös végrehajtásáról szóló megállapodást. A megállapodás 26. cikke értelmében a megállapodást alkalmazni kell Svájcra is, amely teljes jogú társult harmadik államként részt vesz az Euratom fúziós programjában,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Tárgy

(1)   A Fúziós Megállapodásban foglalt feltételek sérelme nélkül Svájcnak a 2012–2013. évi Euratom-keretprogram végrehajtásában való részvételére az e megállapodásban megállapított szabályokat kell alkalmazni.

A Svájcban letelepedett jogalanyok a 2012–2013. évi Euratom-keretprogram összes egyedi programjában részt vehetnek.

(2)   A svájci jogalanyok az Európai Unió Közös Kutatóközpontjának tevékenységeiben akkor is részt vehetnek, ha ez a részvétel nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá.

(3)   Az Európai Unióban letelepedett jogalanyok, a Közös Kutatóközpontot is beleértve, részt vehetnek Svájc mindazon kutatási programjaiban és/vagy projektjeiben, amelyeknek témája egyenértékű a 2012–2013. évi Euratom-keretprogram programjainak témáival.

(4)   E megállapodás alkalmazásában „jogalany”: a természetes személy, valamint a letelepedés helye szerinti nemzeti jog vagy az Európai Unió joga szerint alapított olyan jogi személy, amely saját nevében korlátozás nélkül jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A fogalom kiterjed egyebek mellett az egyetemekre, a kutatószervezetekre, az iparvállalatokra, a kis- és középvállalkozásokat is beleértve, valamint a magánszemélyekre.

2. cikk

Az együttműködés formái és eszközei

Az együttműködés formái a következők:

1.

a Svájcban letelepedett jogalanyok részvétele a 2012–2013. évi Euratom-keretprogram valamennyi egyedi programjában a vállalkozásoknak, a kutatóközpontoknak és az egyetemeknek az Európai Atomenergia-közösség kutatási és képzési tevékenységeiben való részvételére irányadó szabályokban meghatározott feltételekkel;

2.	a 2012–2013. évi Euratom-keretprogram végrehajtása érdekében elfogadott programok költségvetéséhez Svájc által nyújtott, a B. mellékletben meghatározott pénzügyi hozzájárulás;

3.

az Európai Unióban letelepedett jogalanyok részvétele a Szövetségi Tanács döntésével létrejött, a 2012–2013. évi Euratom-keretprograméval egyenértékű témákban folytatott kutatási programokban és/vagy projektekben a vonatkozó svájci szabályozásokban meghatározott feltételekkel, az adott projekt résztvevőinek és a megfelelő svájci program igazgatásának beleegyezésével. Ha a vonatkozó svájci szabályozások másként nem rendelkeznek, az Európai Unióban letelepedett, a svájci kutatási programokban és/vagy projektekben részt vevő jogalanyok fedezik a saját költségeiket, beleértve a projekt általános igazgatási és adminisztrációs költségeinek rájuk eső részét is;

4.

a 2012–2013. évi Euratom-keretprogram és a svájci programok és/vagy projektek végrehajtásával kapcsolatos, kellő időben biztosított információ- és iratszolgáltatáson túlmenően a Felek közötti együttműködés kiterjedhet a következő együttműködési formákra és módokra: a) a Svájc és az Euratom kutatáspolitikájának irányairól és prioritásairól, valamint a kapcsolódó tervekről folytatott rendszeres eszmecserére; b) az együttműködés kilátásairól és továbbfejlesztéséről folytatott eszmecserére; c) a Svájc és az Euratom kutatási programjainak és projektjeinek végrehajtásáról, valamint az e megállapodás keretében végzett munka eredményeiről kellő időben lefolytatott információcserékre; d) közös találkozókra; e) kutatók, mérnökök és technikusok szakmai útjaira és cserelátogatásaira; f) a Svájc és az Euratom program- és projektvezetői közötti rendszeres kapcsolattartásra és utólagos együttműködésre; g) szakértők részvételére konferenciákon, tudományos tanácskozásokon és műhelytalálkozókon.

3. cikk

Kiigazítás

Az együttműködés a Felek közös megegyezésével bármikor kiigazítható és továbbfejleszthető.

4. cikk

A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek

(1)   Az A. mellékletre és az alkalmazandó jogra is figyelemmel a Svájcban letelepedett, a 2012–2013. évi Euratom-keretprogramban részt vevő jogalanyok jogai és kötelezettségei az e részvételből származó információk és szellemi tulajdon feletti tulajdonjog, valamint ezen információk és szellemi tulajdon hasznosítása és terjesztése vonatkozásában megegyeznek az Európai Unióban letelepedett jogalanyokéival.

(2)   Az A. mellékletre és az alkalmazandó jogra is figyelemmel az Európai Unióban letelepedett, a 2. cikk 3. pontja alapján Svájc kutatási programjaiban és/vagy projektjeiben részt vevő jogalanyok jogai és kötelezettségei az e részvételből származó információk és szellemi tulajdon feletti tulajdonjog, valamint ezen információk és szellemi tulajdon hasznosítása és terjesztése vonatkozásában megegyeznek a Svájcban letelepedett, a kérdéses programokban és/vagy projektekben részt vevő jogalanyokéival.

5. cikk

Pénzügyi rendelkezések

A Svájc pénzügyi hozzájárulására irányadó szabályokat a B. melléklet tartalmazza.

6. cikk

Svájc–Közösségek Kutatási Bizottság

(1)   A Keretmegállapodással létrehozott Svájc–Közösségek Kutatási Bizottság áttekinti, értékeli és biztosítja e megállapodás helyes végrehajtását. Az e megállapodás értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket e bizottság elé kell terjeszteni.

(2)   A bizottság a C. mellékletben található, az Európai Unió, illetve az Euratom aktusaira való hivatkozásokat módosíthatja.

7. cikk

Részvétel

(1)   A 4. cikkben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a Svájcban letelepedett, a 2012–2013. évi Euratom-keretprogramban részt vevő jogalanyok szerződéses jogai és kötelezettségei megegyeznek az Európai Unióban letelepedett jogalanyokéival.

(2)   A Svájcban letelepedett jogalanyok vonatkozásában a 2012–2013. évi Euratom-keretprogram alkalmazásában a pályázatok benyújtására és értékelésére, valamint a támogatási megállapodások és/vagy szerződések odaítélésére és megkötésére ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az ugyanazon programok alkalmazásában az Európai Unióban letelepedett jogalanyokkal megkötött támogatási megállapodások és/vagy szerződések esetében.

(3)   Svác mint társult állam az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2012–2013) közvetett cselekvései esetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 139/2012/Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően jogosult a 2012–2013. évi Euratom-keretprogramhoz bírálókat javasolni.

(4)   Az 1. cikk (3) bekezdésében, a 2. cikk 3. pontjában és a 4. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, valamint a meglévő szabályozások és eljárási szabályok sérelme nélkül az Európai Unióban letelepedett jogalanyoknak a 2. cikk 3. pontjában említett svájci programokban és/vagy projektekben való részvételére ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a svájci partnerekére. A svájci hatóságok egy vagy több, az Európai Unióban letelepedett jogalanynak egy adott projektben való részvételét legalább egy svájci jogalany egyidejű részvételéhez köthetik.

8. cikk

Mobilitás

A Felek vállalják, hogy a meglévő hatályos szabályozásokkal és megállapodásokkal összhangban – annyiban, amennyiben az az adott tevékenység sikeres elvégzéséhez nélkülözhetetlen – garantálják az e megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységekben Svájcban és az Európai Unióban részt vevő kutatók területükre történő beutazását és ott-tartózkodását.

9. cikk

Felülvizsgálat, a jövőbeli együttműködés

(1)   Ha az Euratom felülvizsgálja kutatási programjait vagy kiterjeszti azok hatályát, ez a megállapodás közösen megállapított feltételek mellett felülvizsgálható, illetve hatálya kiterjeszthető. A Felek e felülvizsgálattal és a hatály e kiterjesztésével kapcsolatban, valamint a 2012–2013. évi Euratom-keretprogram hatálya alá tartozó szakterületeken Svájccal folytatott együttműködést közvetlenül vagy közvetetten érintő minden kérdésben kicserélik egymással információikat és álláspontjukat. Svájcot a felülvizsgált vagy hatályában kiterjesztett programok pontos tartalmáról az Euratom általi elfogadásukat követő két héten belül értesíteni kell. A kutatási programok e felülvizsgálata vagy hatályukban történő kiterjesztése esetén Svájc ezt a megállapodást hat hónapos határidővel felmondhatja. A Felek az Euratom határozatának elfogadásától számított három hónapon belül értesítik egymást e megállapodás hatályának kiterjesztésére vagy e megállapodás megszüntetésére vonatkozó szándékukról.

(2)   Ha az Euratom új többéves kutatási és képzési programot fogad el, ez a megállapodás a Felek által közösen megállapított feltételek mellett megújítható, illetve újratárgyalható. A Felek a 6. cikkben említett Svájc–Európai Unió Kutatási Bizottság keretei között kicserélik egymással az említett programok, illetve más folyamatban lévő vagy tervezett kutatási tevékenységek előkészítésével kapcsolatos információikat és álláspontjukat.

10. cikk

Viszony más nemzetközi megállapodásokhoz

(1)   E megállapodás rendelkezéseit minden olyan előny sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyet más olyan nemzetközi megállapodás állapít meg, amely köti valamelyik felet, és amely a szóban forgó előnyt kizárólag az adott fél területén letelepedett jogalanyok számára biztosítja.

(2)   A 2012–2013. évi Euratom-keretprogramhoz társult államok jogalanyaira e megállapodás alkalmazásában ugyanazok a jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint a tagállamokban letelepedett jogalanyokra, amennyiben a jogalany letelepedésének helye szerinti társult állam vállalta, hogy Svájc jogalanyai számára megegyező jogokat biztosít és kötelezettségeket ír elő.

11. cikk

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban megállapított feltételekkel, másrészről pedig Svájc területén.

12. cikk

Mellékletek

Az A., a B. és a C. melléklet e megállapodás elválaszthatatlan részét képezi.

13. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ezt a megállapodást a Felek saját szabályaikkal összhangban megerősítik vagy megkötik. A megállapodás a szükséges belső eljárások lezárására vonatkozó utolsó értesítés napján lép hatályba.

(2)   E megállapodás rendelkezéseit a 2012–2013. évi Euratom-keretprogram kezdetétől 2013. december 31-ig kell alkalmazni. Az alábbi (5) bekezdés ellenére ezt a megállapodást a 2013. január 1. és 2013. június 30. közötti időszakban bármelyik fél írásos értesítés útján felmondhatja. Ez esetben a megállapodás 2012. december 31-i hatállyal megszűnik.

(3)   Ha a megállapodás a (2) bekezdés alapján 2012. december 31-i hatállyal megszűnik, az Euratom teljesíti a svájci kedvezményezettek javára addig az időpontig tett valamennyi kötelezettségvállalását, amikor a Felek valamelyike a másik féltől megkapta a (2) bekezdés szerinti értesítést. Ha a megállapodást a (2) bekezdés alapján Svájc mondja fel, akkor Svájc az Euratom részére az Euratomnak a svájci kedvezményezettek felé addig az időpontig tett 2013. évi kötelezettségvállalásai összegével megegyező összegű bánatpénzt fizet, amikor az Euratom Svájc értesítését megkapta. Ezt a bánatpénzt a Bizottság által kiadott fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 45 napon belül kell kifizetni. A B. melléklet II.2. pontját ez esetben is értelemszerűen alkalmazni kell. Minden más jogkövetkezményt a Felek közös megegyezéssel rendeznek.

(4)   A megállapodás csak írásban, a Felek közös megegyezésével módosítható. A módosítások hatálybalépésére a megállapodás hatálybalépésével megegyező eljárási szabályok vonatkoznak.

(5)   Ezt a megállapodást bármelyik fél hat hónapos felmondási idővel írásos értesítés útján felmondhatja.

(6)   A megállapodás felmondással vagy a határozott időtartam lejártával történő megszűnésének időpontjában folyamatban lévő projekteket és tevékenységeket befejeződésükig az e megállapodásban megállapított feltételek szerint folytatni kell. A megállapodás felmondásának bármely más jogkövetkezményét a Felek közös megegyezéssel rendezik.

---

(1)  HL L 47., 2012.2.18., 25. o.

(2)  HL L 47., 2012.2.18., 1. o.

(3)  HL L 47., 2012.2.18., 33. o.

(4)  HL L 47., 2012.2.18., 40. o.

FORDÍTÁS

JEGYZŐKÖNYV

a Földközi-tengernek a kontinentális talapzat és tengerfenék, illetve az ezek alatti altalaj feltárásából és kiaknázásából eredő szennyezése elleni védelméről

PREAMBULUM

E JEGYZŐKÖNYV SZERZŐDŐ FELEI,

MIVEL RÉSZESEI a Barcelonában 1976. február 16-án elfogadott, a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezménynek,

SZEM ELŐTT TARTVA az említett egyezmény 7. cikkét,

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy egyre intenzívebbé válik a feltárási és kitermelési tevékenység a földközi-tengeri tengerfenéken és annak altalaján,

FELISMERVE, hogy az esetlegesen ebből származó szennyezés súlyos veszélyt jelent a környezetre és az emberre,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a Földközi-tengert megvédjük és megóvjuk a feltárási és kitermelési tevékenységekből származó szennyezéstől,

FIGYELEMMEL a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezményhez kapcsolódó jegyzőkönyvekre és különösen a Barcelonában 1976. február 16-án elfogadott, a Földközi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének vészhelyzetben történő leküzdésére irányuló együttműködésről szóló jegyzőkönyvre, valamint a Genfben 1982. április 3-án elfogadott, a fokozottan védett mediterrán területekről szóló jegyzőkönyvre,

SZEM ELŐTT TARTVA a Montego Bayben 1982. december 10-én kelt és számos szerződő fél által aláírt, az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének vonatkozó rendelkezéseit,

FELISMERVE, hogy a part menti államok között fejlettségbeli különbségek léteznek, és figyelemmel a fejlődő országok részéről jelentkező gazdasági és társadalmi szükségletekre,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I.   SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

a)   „Egyezmény”: a Barcelonában 1976. február 16-án elfogadott, a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény;

b)   „Szervezet”: az Egyezmény 17. cikkében említett testület;

c)   „erőforrások”: valamennyi szilárd, folyékony vagy gáz-halmazállapotú ásványi erőforrás;

d)   „erőforrások feltárására és/vagy kitermelésére irányuló tevékenységek a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen” (a továbbiakban: tevékenységek):

i.	a tengerfenék és altalajának erőforrásaira irányuló tudományos kutatási tevékenységek;

ii.	feltárási tevékenységek: — szeizmológiai tevékenységek; a tengerfenék és altalajának felmérése; mintavételezés, — feltáró fúrás;

iii.	kitermelési tevékenységek: — erőforrások kinyerését szolgáló létesítmény telepítése és azzal kapcsolatos tevékenységek, — kiépítési fúrás, — kinyerés, kezelés és tárolás, — partra szállítás csővezetéken, valamint hajók megtöltése, — karbantartás, javítás és egyéb járulékos műveletek;

e)   „szennyezés”: az Egyezmény 2. cikkének (a) bekezdésében szereplő fogalommeghatározás szerint;

f)   „létesítmény”: bármely rögzített vagy úszó építmény és ennek a tevékenységekben részt vevő bármely szerves része, ideértve különösen:

g)   „üzemeltető”:

i.	az e jegyzőkönyv alapján a tevékenységek végzésének helyén szabályozási jogkörrel rendelkező részes fél (a továbbiakban: „szerződő fél”) által a tevékenység végzésére felhatalmazott, és/vagy ilyen tevékenységet végző bármely természetes vagy jogi személy; vagy

ii.	az e jegyzőkönyv szerinti felhatalmazással nem rendelkező bármely személy, aki de facto mégis ellenőrzést gyakorol az ilyen tevékenységek felett;

h)   „biztonsági övezet”: a létesítmények körül az általános nemzetközi jog rendelkezései és a műszaki követelmények szerint létesített övezet, amelyet mind a hajózás, mind a létesítmények biztonsága érdekében megfelelő jelölésekkel láttak el;

i)   „hulladékok”: bármilyen típusú, állagú vagy tulajdonságú anyag, amely e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tevékenységből származik, és amelyeket ártalmatlanítanak vagy ártalmatlanítani szándékoznak vagy ártalmatlanítani kell;

j)   „ártalmas és káros anyagok”: bármilyen típusú, állagú vagy tulajdonságú anyag, amely a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területre kerülve szennyezést okozhat;

k)   „vegyianyag-felhasználási terv”: bármely tengeri létesítmény üzemeltetője által készített terv, amely ismerteti:

l)   „olaj”: a kőolaj bármilyen formája, beleértve a nyersolajat, fűtőolajat, olajos iszapot, olajhulladékot és finomított termékeket, valamint – az előzőek általános jellegét semmiben nem korlátozva – az e jegyzőkönyv függelékében felsorolt anyagokat;

m)   „olajos keverék”: bármilyen olajtartalmú keverék;

n)   „szennyvíz”:

i.	bármilyen illemhelyről, vizeldéből és WC-lefolyókból elvezetett víz és egyéb hulladékok;

ii.	egészségügyi helyiségekben (beteggondozó, betegszoba stb.) elhelyezett mosdókagylókból, fürdőkádakból és lefolyókból elvezetett víz;

iii.	egyéb, a fentiekben meghatározott elvezetett vizekkel keveredett csatornavíz;

o)   „szemét”: mindenféle élelmiszer-hulladék, háztartási hulladék és üzemi hulladék, amely a létesítmény rendes üzemeltetése során keletkezik, és amelyet – a jegyzőkönyv más részében meghatározott vagy felsorolt anyagok kivételével – folyamatosan vagy időszakosan ártalmatlanítani kell;

p)   „az édesvíz határa”: a vízfolyások azon szakasza, ahol – apály és alacsony vízállás idején – jelentősen megnövekszik a sótartalom a tengervíz jelenlétének köszönhetően.

2. cikk

Földrajzi hatály

(1)   Az aterület, amelyre e jegyzőkönyvet alkalmazni kell (a továbbiakban: „a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó terület”), a következő:

a)	a Földközi-tenger térsége az Egyezmény 1. cikkében meghatározottak szerint, beleértve a kontinentális talapzatot, a tengerfeneket és annak altalaját;

b)	a parti tenger kiterjedésének mérésére szolgáló alapvonal szárazföld felőli oldalán elterülő, vízfolyások esetében az édesvíz határáig terjedő vizek, beleértve a tengerfeneket és ennek altalaját.

(2)   E jegyzőkönyv szerződő felei (a továbbiakban ebben a jegyzőkönyvben: a felek) a jegyzőkönyv hatálya alá vonhatnak saját országuk területéhez tartozó vizes élőhelyeket vagy tengerparti területeket is.

(3)   Sem e jegyzőkönyv, sem az e jegyzőkönyv alapján elfogadott bármely jogi aktus nem sértheti valamely államnak a kontinentális talapzat elhatárolására vonatkozó jogait.

3. cikk

Általános kötelezettségvállalások

(1)   A feleknek – önállóan vagy két- vagy többoldalú együttműködés keretében – meg kell hozniuk minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy megelőzzék, mérsékeljék, visszaszorítsák és irányítás alatt tartsák a tevékenységekből származó szennyezést a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen, többek között úgy, hogy erre a célra azon legjobb rendelkezésre álló technikákat alkalmazzák, amelyek környezeti szempontból hatékonyak, gazdasági szempontból pedig megfelelőek.

(2)   A feleknek gondoskodniuk kell minden szükséges intézkedés megtételéről annak érdekében, hogy a tevékenységek ne okozzanak szennyezést.

II.   SZAKASZ

ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER

4. cikk

Általános elvek

(1)   A jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen minden tevékenység – beleértve a létesítmények helyszínen történő telepítését is – az illetékes hatóság előzetes írásos feltárási vagy kitermelési engedélyének tárgyát képezi. Az engedély kiadása előtt a szóban forgó hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a létesítményt a nemzetközi szabványok és gyakorlat szerint építették, valamint hogy az üzemeltető rendelkezik a tevékenységek végzéséhez szükséges műszaki kompetenciával és pénzügyi kapacitással. Az engedélyeket az illetékes hatóság által megállapított megfelelő eljárás szerint kell kiadni.

(2)   Az engedély kiadását meg kell tagadni, ha arra utaló jel mutatkozik, hogy a tervezett tevékenységek számottevő kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a környezetre, ami nem kerülhető el az engedélyben megállapított feltételek betartásával, és amelyekre e jegyzőkönyv 6. cikkének (3) bekezdése utal.

(3)   Valamely létesítmény helyének kijelölésére vonatkozó jóváhagyás mérlegelésekor a szerződő félnek biztosítania kell, hogy a meglévő eszközöket (különösen a csővezetékeket és kábeleket) semmilyen káros hatás nem éri.

5. cikk

Az engedélyekre vonatkozó követelmények

(1)   A szerződő fél előírja, hogy engedély vagy engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén a jelentkező üzemeltetőnek az illetékes hatóság elé kell terjesztenie a projektet, továbbá hogy a kérelemnek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a)

felmérést a tervezett tevékenységek környezetre gyakorolt hatásairól; az illetékes hatóság – a tevékenységek természete, hatálya, időtartama és az alkalmazott műszaki módszerek, valamint a terület tulajdonságai fényében – megkövetelheti e jegyzőkönyv IV. melléklete szerinti környezeti hatásvizsgálat készítését;

b)	a tevékenység végzésének pontos földrajzi behatárolását, beleértve a biztonsági övezeteket is;

c)	a jelentkező üzemeltető és a létesítményt működtető személyzet szakmai és műszaki képzettségére, valamint a legénység összetételére vonatkozó adatokat;

d)	a 15. cikkben meghatározott biztonsági intézkedéseket;

e)	az üzemeltető 16. cikkben meghatározott készenléti tervét;

f)	a 19. cikkben meghatározott ellenőrzési eljárásokat;

g)	a 20. cikkben meghatározott létesítményeltávolítási terveket;

h)	a fokozottan védett területekre a 21. cikkben meghatározott óvintézkedéseket;

i)	a biztosítást, vagy a 27. cikk (2) bekezdése b) pontjában előírt egyéb, a felelősségre kiterjedő pénzügyi biztosítékot.

(2)   Az illetékes hatóság – a tevékenységek természete, hatóköre, időtartama és az alkalmazott műszaki módszerek, valamint a terület tulajdonságai fényében – dönthet úgy tudományos kutatás és feltárási tevékenységek esetében, hogy korlátozza az e cikk (1) bekezdésében szereplő követelmények körét.

6. cikk

Az engedélyek kiadása

(1)   A 4. cikkben említett engedélyeket csak azt követően lehet kiadni, hogy az illetékes hatóság megvizsgálta az 5. cikkben és a IV. mellékletben felsorolt követelmények teljesülését.

(2)   Minden engedélynek nevesítenie kell a tevékenységeket és az engedély érvényességi idejét, meg kell állapítania az engedély tárgyát képező terület földrajzi határait, valamint részletesen ismertetnie kell a műszaki követelményeket és az engedélyezett létesítményeket. A szükséges biztonsági övezeteket egy későbbi megfelelő időpontban kell kijelölni.

(3)   Az engedély feltételeket támaszthat a tevékenységekből származó szennyezés kockázatának és a szennyezés miatti károknak a minimálisra való csökkentését szolgáló intézkedésekre, technikákra vagy módszerekre vonatkozóan.

(4)   A feleknek haladéktalanul értesíteniük kell a Szervezetet a kiadott vagy megújított engedélyekről. A Szervezetnek nyilvántartást kell vezetnie valamennyi, a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen engedélyezett létesítményről.

7. cikk

Szankciók

Valamennyi fél szankciókat ír elő az e jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek megszegésének, az e jegyzőkönyv végrehajtását szolgáló nemzeti törvények vagy rendeletek be nem tartásának vagy az engedélyhez csatolt különleges feltételek nemteljesítésének esetére.

III.   SZAKASZ

HULLADÉKOK ÉS KÁROS VAGY ÁRTALMAS ANYAGOK

8. cikk

Általános kötelezettség

Az e szakaszban említett egyéb szabványok vagy kötelezettségek sérelme nélkül, a felek általános kötelezettséget írnak elő az üzemeltetők számára arra vonatkozóan, hogy azok a lehető legjobb, környezeti szempontból hatékony, gazdasági szempontból megfelelő technikákat alkalmazzák, valamint betartsák a nemzetközileg elfogadott szabványokat a hulladékokra, valamint a káros vagy ártalmas anyagok felhasználására, tárolására és kiürítésére vonatkozóan, a szennyezési kockázat minimális szintre csökkentése céljából.

9. cikk

Káros vagy ártalmas anyagok

(1)   A tevékenységekhez szükséges vegyi anyagok felhasználását és tárolását az illetékes hatóságnak kell jóváhagynia a vegyianyag-felhasználási terv alapján.

(2)   A szerződő fél – a szerződő felek által elfogadott iránymutatásokkal összhangban – szabályozhatja, korlátozhatja vagy megtilthatja vegyi anyagok felhasználását a tevékenységekhez.

(3)   A környezet védelmének érdekében a felek biztosítják, hogy a tevékenységekhez felhasznált valamennyi anyagot a gyártó által rendelkezésre bocsátott vegyületleírás kísér.

(4)   Tilos az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tevékenységekből származó és az I. mellékletben felsorolt káros vagy ártalmas anyagok ártalmatlanítása az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen.

(5)   Az illetékes hatóság különleges előzetes engedélyét igényli minden egyes esetben az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tevékenységekből származó és a II. mellékletben felsorolt káros vagy ártalmas anyagok ártalmatlanítása az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen.

(6)   Az illetékes hatóság általános előzetes engedélyét igényli az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tevékenységekből származó és a potenciálisan szennyezést okozó minden egyéb káros vagy ártalmas anyag ártalmatlanítása az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen.

(7)   A fenti (5) és (6) bekezdésekben említett engedélyeket kizárólag az e jegyzőkönyv III. mellékletében meghatározott összes tényező körültekintő mérlegelését követően lehet kiadni.

10. cikk

Olaj, olajos keverékek, fúrófolyadékok és fúrási hulladékok

(1)   A feleknek közös szabványokat kell kialakítaniuk és elfogadniuk a létesítményekből származó olaj és az olajos keverékek ártalmatlanítására a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen.

a)	Ezeket a közös szabványokat az V. melléklet A. szakaszában foglaltaknak megfelelően kell kialakítani.

b)

Ezek a közös szabványok nem lehetnek kevésbé korlátozóak az alábbiaknál, különösen: i. a gépészeti térből történő víz elvezetésekor annak olajtartalma nem haladhatja meg a 15 mg-ot literenként hígítás előtt; ii. bármely naptári hónap átlagában a termeléshez használt víz olajtartalma nem haladhatja meg a 40 mg-ot literenként; az olajtartalom soha nem haladhatja meg a 100 mg-ot literenként.

c)	A felek közös megegyezéssel határozzák meg, hogy az olajtartalom elemzésére melyik módszert alkalmazzák.

(2)   A feleknek közös szabványokat kell kialakítaniuk és elfogadniuk a fúrófolyadékok és fúrási hulladékok ártalmatlanítására a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen. Ezeket a közös szabványokat az V. melléklet B. szakaszában foglaltaknak megfelelően kell kialakítani.

(3)   Valamennyi félnek meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket az e cikk alapján elfogadott szabványok betartatására vagy az ennél esetlegesen szigorúbb szabványok betartatására.

11. cikk

Szennyvíz

(1)   A szerződő fél megtiltja a tartósan 10 vagy annál több fős személyzettel működő létesítmények szennyvizének a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területre történő kiürítését az alábbi kivételekkel:

a)	a létesítmény a szennyvizet az illetékes hatóság által jóváhagyott kezelés után üríti ki legalább négy tengeri mérföld távolságban a legközelebbi szárazföldtől vagy rögzített halászati létesítménytől; a szerződő fél minden esetet külön bírál el; vagy

b)	a szennyvizet nem kezelik, de a kiürítést a nemzetközi szabályoknak és szabványoknak megfelelően végzik; vagy

c)	a szennyvíz keresztülhalad az illetékes hatóság igazolásával rendelkező, jóváhagyott szennyvíztisztító telepen.

(2)   A szerződő fél megfelelő szigorúbb rendelkezéseket hozhat, amennyiben szükségesnek ítéli, többek között a térségben uralkodó áramlatok vagy a 21. cikkben említett területek közelsége miatt.

(3)   Az (1) bekezdésben említett kivételek nem alkalmazhatóak akkor, ha a kiürítés lebegő szilárd részek megjelenését, elszíneződést vagy átlátszatlanságot okoz a környező vízben.

(4)   Ha a szennyvíz hulladékkal és káros vagy ártalmas anyagokkal, valamint olyan anyagokkal keveredik, amelyekre eltérő ártalmatlanítási követelmények vonatkoznak, akkor a szigorúbb követelményeket kell alkalmazni.

12. cikk

Szemét

(1)   A szerződő fél megtiltja a következő termékek és anyagok ártalmatlanítását a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen:

a)	valamennyi műanyag, beleértve, de nem kizárólagosan a szintetikus köteleket, a szintetikus halászhálókat és a műanyag szemeteszsákokat;

b)	minden egyéb, biológiailag nem lebomló szemét, beleértve a papírtermékeket, rongyot, üveget, fémet, palackokat, kerámiát, alátétfát, bélelő- és csomagolóanyagokat.

(2)   Az élelmiszer-hulladékot a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen a szárazföldtől a lehető legmesszebb kell ártalmatlanítani, a nemzetközi szabályokkal és szabványokkal összhangban.

(3)   Ha a szemét olyan kiürített anyagokkal keveredik, amelyekre eltérő ártalmatlanítási vagy kiürítési követelmények vonatkoznak, akkor a szigorúbb követelményeket kell alkalmazni.

13. cikk

Gyűjtőberendezések, útmutatók és szankciók

A felek biztosítják, hogy:

a)	az üzemeltetők valamennyi hulladékot és káros vagy ártalmas anyagot kielégítő módon ártalmatlanítanak a kijelölt szárazföldi gyűjtőberendezésben, kivéve, ha a jegyzőkönyv másképpen engedélyezi;

b)	a személyzet valamennyi tagja útmutatást kap az ártalmatlanítás megfelelő módjairól;

c)	minden illegális ártalmatlanítás szankciót von maga után.

14. cikk

Kivételek

(1)   E szakasz rendelkezései nem alkalmazandók a következő esetekben:

a)

vis maior és különösen az olyan ártalmatlanítások, amelyek: — az emberi élet megmentését szolgálják, — a létesítmények biztonságát szolgálják, — a létesítmény vagy a felszerelés sérülése esetén szükségesek, azzal a feltétellel, hogy minden ésszerű óvintézkedést megtettek a sérülés észlelése vagy a negatív hatások mérséklését célzó ártalmatlanítás után;

b)	olajat, illetve káros vagy ártalmas anyagokat tartalmazó anyagok, vagy az illetékes hatóság előzetes engedélye alapján az egyes különös szennyezési esetek okozta kár minimalizálását szolgáló anyagok tengerbe ürítése.

(2)   Azonban e szakasz rendelkezései alkalmazandók bármely olyan esetben, amikor az üzemeltető szándékosan okozott kárt, vagy ha súlyosan gondatlanul járt el, annak tudatában, hogy valószínűleg kárt fog okozni.

(3)   Haladéktalanul jelenteni kell a Szervezet felé az e cikk (1) bekezdésében említett körülmények között végzett ártalmatlanításokat, és a Szervezeten keresztül vagy közvetlenül értesíteni kell azt a felet vagy azokat a feleket is, aki(k) érintett(ek) lehet(nek), valamint részletesen ismertetni kell a körülményeket, illetve a kiürített káros vagy ártalmas anyagok tulajdonságait és mennyiségét.

IV.   SZAKASZ

BIZTOSÍTÉKOK

15. cikk

Biztonsági intézkedések

(1)   Az a szerződő fél, akinek a joghatósága alá eső területen tevékenységeket végeznek vagy tevékenységek végzését tervezik, gondoskodik a megfelelő biztonsági intézkedések meghozataláról a létesítmények tervezése, építése, elhelyezése, felszerelése, jelölése, üzemeltetése és karbantartása tekintetében.

(2)   A szerződő fél biztosítja, hogy az üzemeltető az emberi élet védelme, a véletlenszerű szennyezések megelőzése és leküzdése, valamint a vészhelyzetben való gyors reagálás megkönnyítése érdekében, továbbá összhangban az üzemeltető 16. cikkben említett készenléti tervében foglalt rendelkezésekkel mindenkor jól karbantartott, működőképes állapotban lévő felszerelést és eszközöket tart a létesítményben, amelyek a rendelkezésre álló legkorszerűbb, környezeti szempontból hatékony és gazdasági szempontból megfelelő technikákat képviselik.

(3)   Az illetékes hatóság megköveteli, hogy az üzemeltető bemutasson egy elismert testület által a termelő platformok, a mobil tengeri fúróegységek, a tengeri tárolóeszközök, a tengeri töltőrendszerek és vezetékek, valamint a szerződő fél által megjelölt minden egyéb létesítmény tekintetében kiállított biztonsági és üzemi alkalmassági tanúsítványt (a továbbiakban: „tanúsítvány”).

(4)   A felek ellenőrzéssel biztosítják, hogy az üzemeltetők e cikkel összhangban végzik a tevékenységeket.

16. cikk

Készenléti tervezés

(1)   Vészhelyzet esetén a szerződő felek értelemszerűen végrehajtják a Földközi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének vészhelyzetben történő leküzdésére irányuló együttműködésről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit.

(2)   Valamennyi fél megköveteli a joghatósága alá tartozó létesítmények üzemeltetőitől, hogy rendelkezzenek készenléti tervvel annak érdekében, hogy el tudják hárítani a véletlenszerű szennyezéseket. Ezt a készenléti tervet koordinálni kell a szerződő fél azon készenléti tervével, amelyet a Földközi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének vészhelyzetben történő leküzdésére irányuló együttműködésről szóló jegyzőkönyvvel összhangban hozott létre, és amelyet az illetékes hatóságok által meghatározott eljárások szerint fogadtak el.

(3)   Valamennyi szerződő fél megteremti a koordinációt a készenléti tervek kialakítása és végrehajtása érdekében. Ezeket a terveket az illetékes nemzetközi szervezet iránymutatásai alapján kell kialakítani. Különösen összhangban kell lenniük e jegyzőkönyv VII. mellékletének rendelkezéseivel.

17. cikk

Értesítés

Valamennyi fél megköveteli a joghatósága alá tartozó létesítmények üzemeltetőitől, hogy haladéktalanul jelentsenek az illetékes hatóság felé:

a)	bármely olyan eseményt a létesítményükben, amely a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen szennyezést okoz vagy okozhat;

b)	bármely olyan tengeri eseményt, amely a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen szennyezést okoz vagy okozhat.

18. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás vészhelyzet esetén

Vészhelyzet esetén a tevékenységekből származó szennyezés megelőzéséhez, mérsékléséhez vagy leküzdéséhez segítséget igényelő fél más felektől segítséget kérhet – akár közvetlenül, akár a Földközi-tengeri Regionális Tengerszennyezési Vészhelyzeti Válaszadó Központon (REMPEC) keresztül –, és a felkért felek megtesznek minden tőlük telhetőt a kért segítség megadásához.

E célból annak a félnek, aki szerződő fele a Földközi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének vészhelyzetben történő leküzdésére irányuló együttműködésről szóló jegyzőkönyvnek is, az említett jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmaznia.

19. cikk

Ellenőrzés

(1)   Az üzemeltetőt kötelezni kell arra, hogy mérje meg vagy egy képesített szakértővel méresse meg a tevékenységek hatását a környezetre a tevékenységek természete, hatóköre, időtartama és az alkalmazott műszaki módszerek, valamint a terület tulajdonságai fényében; ezen adatokról időszakosan vagy kérésre jelentést kell adni az illetékes hatóság felé, hogy az illetékes hatóság az engedélyezési rendszerében meghatározott eljárás szerinti értékelést el tudja végezni.

(2)   Az illetékes hatóság, szükséges esetben, nemzeti ellenőrző rendszert hoz létre annak érdekében, hogy rendszeresen ellenőrizze a létesítményeket és a tevékenységek környezetre gyakorolt hatását, hogy ily módon biztosítsa az engedély kiadásakor támasztott feltételek teljesülését.

20. cikk

A létesítmények eltávolítása

(1)   Az illetékes hatóság – a hajózás biztonsága érdekében – megköveteli az üzemeltetőtől, hogy távolítson el minden leállított vagy használaton kívül helyezett létesítményt, tekintettel az illetékes nemzetközi szervezet által elfogadott iránymutatásokra és szabványokra. Az ilyen eltávolításnak szintén figyelemmel kell lennie a tenger egyéb jogszerű hasznosításaira, különösen a halászatra, a tengeri környezet védelmére és más szerződő felek jogaira és kötelezettségeire. Az ilyen eltávolítást megelőzően az üzemeltető a rá háruló felelősség keretében megtesz minden szükséges intézkedést, hogy megelőzze a kifolyást vagy a szivárgást a tevékenységek helyszínéről.

(2)   Az illetékes hatóság megköveteli az üzemeltetőtől, hogy az e cikk (1) bekezdésével összhangban távolítsa el a leállított vagy használaton kívül helyezett vezetékeket, vagy hogy tisztítsa meg őket belülről és úgy hagyja őket hátra, illetve hogy a belső megtisztítás után temesse be őket annak érdekében, hogy azok ne okozzanak szennyezést, ne veszélyeztessék a hajózást, a halászatot, a tengeri környezetet, valamint ne zavarják a tenger egyéb jogszerű hasznosításait vagy a más szerződő felek jogait és kötelezettségeit. Az illetékes hatóság gondoskodik az eltemetett vezetékek mélységének, elhelyezkedésének és méreteinek nyilvánosságra hozataláról, tengerészeti térképeken való feltüntetéséről, valamint ezeknek az információknak a Szervezet, más illetékes hatóságok és a felek részére való jelentéséről.

(3)   E cikk rendelkezései azokra a létesítményekre is vonatkoznak, amelyeket az üzemeltető az engedély 7. cikknek megfelelő bevonása vagy felfüggesztése miatt helyezett használaton kívül vagy állított le.

(4)   A kezdetben megadotthoz képest az illetékes hatóság jelezhet esetleges változtatásokat a tevékenységek szintjében és a tengeri környezet védelmét szolgáló intézkedésekben.

(5)   Az illetékes hatóság szabályozhatja az engedélyezett tevékenységekről való lemondást vagy azok átruházását más személyekre.

(6)   Ha az üzemeltető nem felel meg az e cikkben foglalt rendelkezéseknek, akkor az illetékes hatóság az üzemeltető költségén hajtja végre az üzemeltető mulasztása miatti károk helyreállítását szolgáló intézkedést vagy intézkedéseket.

21. cikk

Fokozottan védett területek

A fokozottan védett mediterrán területekről szóló jegyzőkönyvben meghatározott területek és a valamely fél által meghatározott bármely egyéb terület védelmére és az ott meghatározott célok elősegítésére a felek a nemzetközi joggal összhangban lévő különleges intézkedéseket hoznak akár egyénileg, akár két- vagy többoldalú együttműködésben annak érdekében, hogy megelőzzék, mérsékeljék, leküzdjék és ellenőrzésük alatt tartsák a tevékenységekből származó szennyezést ezeken a területeken.

A fokozottan védett mediterrán területekről szóló jegyzőkönyvben említett, engedélyezésre vonatkozó intézkedéseken felül ezek többek között az alábbi intézkedések lehetnek:

a)

különleges korlátozások vagy feltételek az ilyen területekre vonatkozó engedélyek kiadásánál: i. környezeti hatásvizsgálatok készítése és értékelése; ii. különleges rendelkezések kidolgozása az ilyen területeken az ellenőrzésre, a létesítmények eltávolítására és bármiféle kiürítés tilalmára vonatkozóan;

b)	fokozott információcsere az üzemeltetők, az illetékes hatóságok, a felek és a Szervezet között az olyan ügyekben, amelyek hatással lehetnek az ilyen területekre.

V.   SZAKASZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS

22. cikk

Tanulmányok és kutatási programok

Az Egyezmény 13. cikkével összhangban a felek adott esetben együttműködnek tanulmányok támogatásában és tudományos és technológiai kutatási programok végrehajtásában abból a célból, hogy új módszereket dolgozzanak ki a következőkre:

a)	a tevékenységek kivitelezése a szennyezés kockázatát minimalizáló módon;

b)	a szennyezés megelőzése, mérséklése, leküzdése és ellenőrzése, különösen vészhelyzetben.

23. cikk

Nemzetközi szabályok, szabványok és ajánlott gyakorlatok és eljárások

(1)   A felek együttműködnek akár közvetlenül vagy a Szervezeten vagy egyéb illetékes nemzetközi szervezeten keresztül annak érdekében, hogy:

a)	megállapítsanak megfelelő tudományos kritériumokat az e jegyzőkönyv céljainak elérését szolgáló nemzetközi szabályok, szabványok és ajánlott gyakorlatok és eljárások kialakításához;

b)	kialakítsanak ilyen nemzetközi szabályokat, szabványokat és ajánlott gyakorlatokat és eljárásokat;

c)	kialakítsanak és elfogadjanak a nemzetközi gyakorlatokkal és eljárásokkal összhangban lévő iránymutatásokat, biztosítva ezzel a VI. melléklet rendelkezéseinek betartását.

(2)   A felek törekednek arra, hogy mielőbb harmonizálják törvényeiket és rendeleteiket az e cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi szabályokkal, szabványokkal és ajánlott gyakorlatokkal és eljárásokkal.

(3)   A felek törekednek arra, hogy amennyire csak lehet, kölcsönösen tájékoztassák egymást hazai szakpolitikáikról, törvényeikről és rendeleteikről és az e cikk (2) bekezdésében említett harmonizációról.

24. cikk

Tudományos és technikai segítségnyújtás a fejlődő országok részére

(1)   A felek közvetlenül vagy az illetékes regionális vagy egyéb nemzetközi szervezeten keresztül együttműködnek a fejlődő országokat érintő segítségnyújtási programok kidolgozásában és – a lehetőségekhez mérten – végrehajtásában, különösen a tudomány, a jog, az oktatás és a technológia területén annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen megelőzzék, mérsékeljék, leküzdjék és ellenőrizzék a tevékenységekből származó szennyezést.

(2)   A technikai segítségnyújtásnak magában kell foglalnia különösen a tudományos, jogi és műszaki személyzet képzését, valamint, hogy a fejlődő országok az érintett felek közötti megállapodás szerinti kedvező feltételek mellett tudjanak megfelelő berendezéseket beszerezni és működtetni, illetve azokkal termelni.

25. cikk

Kölcsönös tájékoztatás

A felek közvetlenül vagy a Szervezeten keresztül tájékoztatják egymást a meghozott intézkedésekről, az elért eredményekről és – ha ilyen felmerül – a nehézségekről, amelyekkel szembesültek e jegyzőkönyv alkalmazása során. Az ilyen információk gyűjtésére és benyújtására vonatkozó eljárásokat a felek ülésein kell meghatározni.

26. cikk

Határon átnyúló szennyezés

(1)   A felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a joghatóságuk alá tartozó tevékenységeket úgy végezzék, hogy azok ne okozzanak szennyezést a joghatóságuk alá eső terület határain kívül.

(2)   Az a fél, akinek a joghatósága alá eső területen tevékenységeket végeznek vagy tevékenységek végzését tervezik, figyelemmel van mindennemű kedvezőtlen környezeti hatásra, tekintet nélkül arra, hogy e hatások előfordulása a joghatósága alá eső területen vagy azon kívül valószínűsíthető.

(3)   Ha egy félnek tudomására jut olyan eset, amely során a tengeri környezetet szennyezés miatt károkozás közvetlen veszélye fenyegeti vagy a tengeri környezet károsult, haladéktalanul értesíti azokat a feleket, akiket megítélése szerint a kár érinthet, továbbá értesíti a Földközi-tengeri Regionális Tengerszennyezési Vészhelyzeti Válaszadó Központot (REMPEC), és időben tájékoztatja őket annak érdekében, hogy – amennyiben szükséges – megtehessék a megfelelő intézkedéseket. A REMPEC haladéktalanul eljuttatja az információkat valamennyi érintett félhez.

(4)   A felek törekednek arra, hogy jogrendszerük és adott esetben megállapodások alapján egyenlő hozzáférést és elbánást biztosítsanak a közigazgatási eljárásokban azoknak a más államból származó személyeknek a részére, akiket érinthetett a tervezett vagy megvalósult műveletekből származó szennyezés vagy egyéb kedvezőtlen hatás.

(5)   Ha a szennyezés olyan állam területéről származik, amelyik nem szerződő fele e jegyzőkönyvnek, akkor minden érintett szerződő fél törekszik együttműködni az adott állammal annak érdekében, hogy lehetővé váljon a jegyzőkönyv alkalmazása.

27. cikk

Felelősség és kártérítés

(1)   A felek vállalják, hogy haladéktalanul együttműködnek az Egyezmény 16. cikkével összhangban e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tevékenységekből származó károk esetében a felelősség és a kártérítés megállapítására vonatkozó megfelelő szabályok és eljárások kialakításában.

(2)   Az eljárások kialakításáig valamennyi fél:

a)	megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a tevékenységek okozta károkért való felelősség az üzemeltetőket terhelje, és hogy azok azonnali és megfelelő kártérítést fizessenek;

b)

megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az üzemeltetők biztosítással vagy egyéb ilyen típusú pénzügyi biztosítékkal rendelkezzenek a szerződő fél által meghatározott feltételekkel annak érdekében, hogy az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tevékenységekből származó károk esetére biztosítva legyen a kártérítés.

VI.   SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése

Valamennyi szerződő fél kijelöl egy vagy több illetékes hatóságot az alábbi feladatokra:

a)	az e jegyzőkönyv II. szakaszában előírt engedélyek kiadása, megújítása és nyilvántartása;

b)	az e jegyzőkönyv 9. cikkében említett különleges és általános engedélyek kiállítása és nyilvántartása;

c)	az e jegyzőkönyv V. mellékletében említett engedélyek kiállítása;

d)	a szennyvízkezelési rendszerek jóváhagyása és az e jegyzőkönyv 11. cikke (1) bekezdésében említett szennyvíztisztító telep igazolásának kiadása;

e)	előzetes engedély kiadása az e jegyzőkönyv 14. cikke (1) bekezdése b) pontjában említett rendkívüli kiürítésekhez;

f)	az e jegyzőkönyv 15. cikke (3) és (4) bekezdésében említett, biztonsági intézkedésekre vonatkozó kötelezettségek ellátása;

g)	az e jegyzőkönyv 16. cikkében és VII. mellékletében leírt készenléti tervezéshez kapcsolódó szerepek betöltése;

h)	az e jegyzőkönyv 19. cikkében előírt ellenőrző eljárások létrehozása;

i)	az e jegyzőkönyv 20. cikkében előírt létesítményeltávolítási műveletek felügyelete.

29. cikk

Átmeneti intézkedések

Valamennyi fél kidolgoz eljárásokat és rendeleteket az e jegyzőkönyv hatálybalépése előtt indított tevékenységekre nézve attól függetlenül, hogy engedélyezettek-e, annak érdekében, hogy biztosítsák azok összeegyeztethetőségét e jegyzőkönyv rendelkezéseivel, amennyire ez a gyakorlatban lehetséges.

30. cikk

Ülések

(1)   A felek rendes üléseit az Egyezmény szerződő feleinek az Egyezmény 18. cikkének megfelelően tartott rendes üléseivel együtt kell tartani. A felek tarthatnak rendkívüli üléseket is az Egyezmény 18. cikkével összhangban.

(2)   E jegyzőkönyv szerződő felei üléseinek célja többek között:

a)	figyelemmel kísérni e jegyzőkönyv végrehajtását és mérlegelni az elfogadott intézkedések hatékonyságát és bármilyen egyéb intézkedés javasolhatóságát, különösen mellékletek és függelékek formájában;

b)	felülvizsgálni és módosítani e jegyzőkönyv bármely mellékletét vagy függelékét;

c)	megfontolni az e jegyzőkönyv II. szakaszának megfelelően kiadott vagy megújított engedélyekről szóló tájékoztatást;

d)	megfontolni az e jegyzőkönyv III. szakaszának megfelelően kiadott és kiállított engedélyekről szóló tájékoztatást;

e)	elfogadni az e jegyzőkönyv 9. cikke (2) bekezdésében és a 23. cikk (1) bekezdése c) pontjában említett iránymutatásokat;

f)	megfontolni a készenléti tervek bejegyzéseit és a vészhelyzetben alkalmazandó beavatkozási eszközöket, amelyeket e jegyzőkönyv 16. cikkével összhangban fogadtak el;

g)	meghatározni kritériumokat és kialakítani nemzetközi szabályokat, szabványokat és javasolt gyakorlatokat és eljárásokat e jegyzőkönyv 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a felek által elfogadott bármilyen formában;

h)	megkönnyíteni a szakpolitikák végrehajtását és az V. szakaszban említett célok elérését, különösen a nemzeti és az európai közösségi szabályozás harmonizációja terén e jegyzőkönyv 23. cikke (2) bekezdésével összhangban;

i)	áttekinteni az e jegyzőkönyv 27. cikkének végrehajtásában elért előrehaladást;

j)	ha e jegyzőkönyv alkalmazása szükségessé teszi, megválni egyéb ilyen szerepektől.

31. cikk

Kapcsolódások az egyezményhez

(1)   Az Egyezmény jegyzőkönyvekkel kapcsolatos rendelkezéseit e jegyzőkönyvre vonatkozóan alkalmazni kell.

(2)   Az Egyezmény 24. cikkének megfelelően elfogadott eljárási és pénzügyi szabályokat e jegyzőkönyvre vonatkozóan alkalmazni kell, kivéve, ha erről e jegyzőkönyv részes felei másként állapodnak meg.

32. cikk

Végzáradék

(1)   A jegyzőkönyv Madridban 1994. október 14-től1995. október 14-ig nyitva áll aláírásra az Egyezményben részes bármely olyan állam előtt, amelyet meghívtak a földközi-tengeri térség tengerparti államai meghatalmazottjainak konferenciájára, amely a Földközi-tengernek a kontinentális talapzat, a tengerfenék, illetve az ez alatti altalaj feltárásából és kitermeléséből eredő szennyezése elleni védelméről szóló jegyzőkönyvet tárgyalta Madridban 1994. október 13–14-én. E jegyzőkönyv ugyanezen időpontig szintén nyitva áll aláírásra az Európai Közösség és bármely hasonló regionális gazdasági tömörülés előtt, amelynek legalább egy tagja a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó terület tengerparti állama, és amely az Egyezmény 30. cikkével összhangban jogkörökkel rendelkezik az e jegyzőkönyv által érintett területek vonatkozásában.

(2)   E jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás eszközeit a letéteményes szerepét betöltő Spanyolország kormányánál kell letétbe helyezni.

(3)   A fenti (1) bekezdésben említett államok, az Európai Közösség és bármely további, a szóban forgó bekezdés szerinti tömörülés 1995. október 15-től csatlakozhatnak e jegyzőkönyvhöz.

(4)   E jegyzőkönyv az azt a dátumot követő harmincadik napon lép hatályba, amelyen az e cikk (1) bekezdésében említett felek által immár legalább hat megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási, illetve csatlakozási eszköz került letétbe helyezésre.

„(1)   A termékeknek, alkatrészeknek és berendezéseknek meg kell felelniük a Chicagói Egyezmény 2011. november 17-én kiadott 16. melléklete I. kötetének 10. módosításában és II. kötetének 7. módosításában foglalt környezetvédelmi előírásoknak, a 16. melléklet függelékei kivételével.”

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	51,1
	MA	59,2
	TN	81,0
	TR	102,6
	ZZ	73,5
0707 00 05	EG	191,6
	TR	129,7
	ZZ	160,7
0709 93 10	MA	84,0
	TR	133,7
	ZZ	108,9
0805 10 20	EG	68,6
	MA	60,9
	TR	68,9
	ZA	50,5
	ZZ	62,2
0805 20 10	MA	78,5
	ZZ	78,5
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	IL	79,1
	MA	101,4
	TR	83,8
	ZZ	88,1
0805 50 10	TR	78,8
	ZZ	78,8
0808 10 80	CA	164,3
	CN	86,7
	MK	31,3
	US	200,2
	ZZ	120,6
0808 30 90	CN	60,7
	US	144,2
	ZZ	102,5

---

(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

MELLÉKLET

---