29.12.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 359/1

A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. július 18.)

az Európai Unió és Ausztrália között létrejött, az Európai Közösség és Ausztrália között a megfelelőségértékelésre, a megfelelőségi igazolásokra és jelölésekre vonatkozó kölcsönös elismerésről szóló megállapodás módosításáról szóló megállapodásnak a megkötéséről

(2012/837/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, együttesen értelmezve annak 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)	Az Európai Közösség és Ausztrália között a megfelelőségértékelésre, a megfelelőségi igazolásokra és jelölésekre vonatkozó kölcsönös elismerésről szóló megállapodás (1)1999. január 1-jén hatályba lépett (2).

(2)

A 2011/456/EU tanácsi határozattal (3) összhangban a Bizottság az Európai Unió és Ausztrália között létrejött, az Európai Közösség és Ausztrália között a megfelelőségértékelésre, a megfelelőségi igazolásokra és jelölésekre vonatkozó kölcsönös elismerésről szóló megállapodás módosításáról szóló megállapodást („a megállapodás”), annak megkötésére figyelemmel, 2012. február 23-án írta alá.

(3)	A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén való hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett, és annak jogutódja lett.

(4)	A megállapodást meg kell kötni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és Ausztrália között létrejött, az Európai Közösség és Ausztrália között a megfelelőségértékelésre, a megfelelőségi igazolásokra és jelölésekre vonatkozó kölcsönös elismerésről szóló megállapodás módosításáról szóló megállapodást („a megállapodás”) az Unió nevében a Tanács jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke kijelöli azt a személyt, aki jogosult az Európai Unió nevében a megállapodás 2. cikkében előírt diplomáciai jegyzéket továbbítani, és ezzel kifejezni, hogy az Unió a megállapodást magára nézve jogilag kötelező erejűnek ismeri el (4).

3. cikk

Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. DOWGIELEWICZ

(1) HL L 229., 1998.8.17., 3. o.

(2) HL L 5., 1999.1.9., 74. o.

(3) HL L 194., 2011.7.26., 1. o.

(4) A megállapodás hatálybalépésének időpontját a Tanács Főtitkársága teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és Ausztrália között az Európai Közösség és Ausztrália között a megfelelőségértékelésre, a megfelelőségi igazolásokra és jelölésekre vonatkozó kölcsönös elismerésről szóló megállapodás módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ

és

AUSZTRÁLIA

a továbbiakban: a felek,

AZT KÖVETŐEN, hogy a megfelelőségértékelésre, a megfelelőségi igazolásokra és jelölésekre vonatkozó kölcsönös elismeréséről szóló, 1998. június 24-én, Canberrában aláírt megállapodást (1) megkötötték (a továbbiakban: kölcsönös elismerésről szóló megállapodás);

MEGÁLLAPÍTVA, hogy szükség van a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás alkalmazásának egyszerűsítésére;

MEGÁLLAPÍTVA, hogy szükség van a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás ágazati mellékletei helyzetének tisztázására;

MIVEL a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás 3. cikke részletesen meghatározza az ágazati mellékletek formáját;

MIVEL a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás 4. cikke a megállapodás alkalmazását azokra az ipari termékekre korlátozza, amelyek a felektől a nem kedvezményes származási szabályok alapján származnak;

MIVEL a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás 12. cikke vegyes bizottság létrehozását írja elő, amely, többek között, felelős a megfelelőségértékelő testületek valamelyik ágazati mellékletbe történő felvételéről vagy onnan történő törléséről hozott határozat hatálybaléptetéséért, és amely meghatározza a felvételre, illetve a törlésre vonatkozó eljárásokat;

MIVEL a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás 8. és 12. cikke hivatkozik a vegyes bizottság elnökére;

MIVEL a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás 12. cikke nem hatalmazza fel kifejezetten a vegyes bizottságot arra, hogy ágazati mellékleteket módosítson, kivéve a kijelölő hatóság által egy bizonyos megfelelőségértékelő testület kijelölésére vagy kijelölésének visszavonására hozott döntés végrehajtásának céljából;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás 3. cikkét módosítani kell, egyrészt, hogy tükrözze a 12. cikke vonatkozásában javasolt változtatásokat: azaz egyrészt korlátozza a vegyes bizottságra vonatkozó azon követelményt, hogy tegyen lépéseket a megfelelőségértékelő testületek elismerésének vagy az elismerés visszavonásának tekintetében olyan esetekben, amelyeket a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás 8. cikke alapján a másik fél megtámadott, másrészt nagyobb rugalmasságot biztosítson a kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás ágazati mellékleteinek szerkezetében;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek közötti kereskedelmet ne korlátozzák feleslegesen, a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás 4. cikkében előírt, származásra vonatkozó korlátozást törölni kell;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy azon tény kifejezésének érdekében, hogy a vegyes bizottság elnöki feladatait a felek közösen látják el, a bizottság elnökére való utalást törölni kell a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás 8. és 12. cikkéből;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás alkalmazásával kapcsolatos, felek közötti információcsere javítása elősegíti az alkalmazást;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az ágazati mellékleteknek a technikai haladást és más tényezőket, mint például az Európai Unió bővítését figyelembe vevő időszerű kiigazítása érdekében a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás 12. cikkében kifejezetten fel kell hatalmazni a vegyes bizottságot arra, hogy olyan ágazati mellékleteket is módosítson, amelynek nem a kijelölő hatóság által egy bizonyos megfelelőségértékelő testület kijelölésére vagy kijelölésének visszavonására hozott döntés hatálybaléptetése a célja, továbbá arra, hogy új ágazati mellékletet fogadjon el;

FELISMERVE, hogy a feleknek meg kell tenniük bizonyos belső intézkedéseket, mielőtt az ágazati mellékletek módosítása, vagy az új ágazati mellékletek elfogadása hatályba lép;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás 8. cikke értelmében a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás működésének egyszerűsítése érdekében a megfelelőségértékelő testületek kijelölését vagy kijelölésük visszavonását érintő vegyes bizottsági határozathozatalok szükségességét a másik fél által vitatott esetekre kell korlátozni;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás alkalmazása egyszerűsítésének érdekében annak 12. cikkében a megfelelőségértékelő testületek kijelölésére, kijelölésük visszavonására, valamint felfüggesztésére vonatkozólag egy egyszerűbb eljárást kell meghatározni, és tisztázni kell az olyan testületek által végrehajtott megfelelőségértékelés helyzetét, amelyek kijelölését utólag felfüggesztették vagy visszavonták,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A kölcsönös elismerésről szóló megállapodás módosításai

A kölcsönös elismerésről szóló megállapodás a következőképpen módosul:

A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Minden egyes ágazati melléklet általában a következő információkat tartalmazza:

a)	a hatály és alkalmazási kör meghatározása;

b)	a megfelelőségértékelési eljárásokhoz kapcsolódó törvényi, rendeleti és közigazgatási előírások;

c)	a kijelölő hatóságok;

d)	a megfelelőségértékelő testületek kijelölésére vonatkozó eljárások; és

e)	további szükséges rendelkezések.”

2.	A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép: „4. cikk Hatály és alkalmazási kör E megállapodást kell alkalmazni minden, az egyes ágazati mellékletekben megadott »hatály és alkalmazási kör« pont alatt meghatározott termék megfelelőségértékelésére.”

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Kijelölő hatóságok

(1) A felek biztosítják, hogy a megfelelőségértékelő testületek kijelöléséért felelős kijelölő hatóságok a kijelölés, felfüggesztés, a felfüggesztés megszüntetése és a kijelölés visszavonása vonatkozásában rendelkezzenek a szükséges jogosultsággal és szakértelemmel.

(2) E kijelölések, felfüggesztések, a felfüggesztések megszüntetéseinek és a kijelölések visszavonásainak végrehajtása során a kijelölő hatóságok – ha az ágazati mellékletek másképp nem határozzák meg – betartják a 12. cikkben és a mellékletben megállapított kijelölési eljárásokat.”

A 7. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A felek kicserélik az olyan eljárásokra vonatkozó információkat, amelyeket annak biztosítására használnak, hogy a felelősségi körükbe tartozó, kijelölt megfelelőségértékelő testületek megfeleljenek az ágazati mellékletekben ismertetett törvényi, rendeleti és közigazgatási előírásoknak, valamint a mellékletben meghatározott alkalmassági követelményeknek.”

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) Ezt az állítást elfogulatlanul és meggyőzően, írásos formában kell alátámasztani a másik fél és a vegyes bizottság számára.”;

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Amennyiben a vegyes bizottság másként nem határoz, a megtámadott megfelelőségértékelő testület működését az illetékes kijelölő hatóság attól az időponttól kezdve felfüggeszti, amikor szakértelmét vagy alkalmasságát kétségbe vonják, egészen addig, amíg a vegyes bizottságban megállapodás születik a testület státusáról, vagy amíg a kétségbe vonást bejelentő fél nem értesíti a másik felet és a vegyes bizottságot arról, hogy elégedett a megfelelőségértékelő testület szakértelmével és alkalmasságával.”

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Információcsere

(1) A felek információt cserélnek az ágazati mellékletekben meghatározott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések végrehajtásáról, és naprakész jegyzéket vezetnek az ezen megállapodásnak megfelelően kijelölt megfelelőségértékelő testületekről.

(2) A Kereskedelmi Világszervezetnek a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodása szerinti kötelezettségeikkel megegyezően mindkét fél tájékoztatja a másikat azokról a változtatásokról, amelyeket az e megállapodás tárgyával összefüggő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések területén végre kíván hajtani, valamint az új rendelkezésekről – kivéve e cikk (3) bekezdésében meghatározottak esetében – hatálybalépésük előtt legalább 60 naptári nappal értesíti a másik felet.

(3) Amennyiben az egyik fél biztonsági, egészségügyi vagy környezetvédelmi szempontból indokolt sürgősségi intézkedéseket tesz, hogy az egyik ágazati melléklet tárgyát képző termék által okozott azonnali veszélyt megszüntesse, azonnal – vagy az adott ágazati mellékletben meghatározottak szerint – értesíti a másik felet az intézkedésekről és azok meghozatalának okairól.”

A 12. cikk a következőképpen módosul:

a (3)–(7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A vegyes bizottság évente legalább egyszer ülésezik, kivéve, ha erről a vegyes bizottság maga, vagy a felek másként nem határoznak. Ha e megállapodás hatékony működéséhez szükséges, valamint bármely fél kérésére további ülést vagy üléseket kell tartani.

(4) A vegyes bizottság az e megállapodás működésével kapcsolatos bármilyen üggyel foglalkozhat. Feladatkörébe tartoznak különösen az alábbiak:

a)	az ágazati mellékleteknek az e megállapodással összhangban történő módosítása;

b)	az olyan eljárásokra vonatkozó információcsere, amelyeket a felek a megfelelőségértékelő testületek szükséges szakmai színvonala fenntartásának biztosítására használnak;

c)	a 8. cikkel összhangban közös szakértőcsoportnak vagy -csoportoknak valamelyik megfelelőségértékelő testület szakértelmének és más vonatkozó követelmények szerinti alkalmasságának ellenőrzése céljából történő kijelölése;

d)	az ágazati mellékletekben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések módosításával kapcsolatos információcsere és a felek értesítése a módosításokról, beleértve azokat a módosításokat, amelyek szükségessé teszik az ágazati mellékletek módosítását is;

e)	bármely, a megállapodás és ágazati mellékletei alkalmazására vonatkozó kérdés megoldása; és

f)	az új ágazati mellékleteknek az e megállapodással összhangban történő elfogadása.

(5) Az ágazati mellékleteknek az e megállapodással összhangban történő bármilyen módosításáról, és bármely új ágazati mellékleteknek az e megállapodással összhangban történő elfogadásáról a vegyes bizottság írásban azonnal értesítést küld mindkét félnek, és a módosítás azon a napon lép mindkét fél számára hatályba, amikor a vegyes bizottság megkapja a felektől a módosításokkal vagy az új ágazati mellékletekkel kapcsolatos eljárásaik befejezését megerősítő értesítést, amennyiben a felek ezt másképp kölcsönösen és írásos formában meg nem állapították.

(6) A megfelelőségértékelő testületek kijelölésére a következő eljárás alkalmazandó:

a)	a megfelelőségértékelő testület kijelölését javasoló fél ez irányú javaslatát írásban juttatja el a másik fél számára, csatolva a vegyes bizottság által előírt, kapcsolódó dokumentációt;

b)	abban az esetben, ha a másik fél hozzájárul a javaslathoz, vagy 60 naptári nap elteltével – amennyiben a vegyes bizottság eljárásrendjével összhangban nem nyújtanak be ellenvetést – a megfelelőségértékelő testület az 5. cikk feltételei szerint kijelölt megfelelőségértékelő testületnek tekintendő;

c)	abban az esetben, ha a 8. cikk szerint a másik fél a fent említett 60 napos időtartamon belül kétségbe vonja a javasolt megfelelőségértékelő testület szakértelmét vagy alkalmasságát, a vegyes bizottság határozhat az érintett testületnek a 8. cikkel összhangban történő ellenőrzéséről;

d)	egy új megfelelőségértékelő testület kijelölésének esetében az adott megfelelőségértékelő testület által végrehajtott megfelelőségértékelés attól az időponttól érvényes, amikor a megfelelőségértékelő testület e megállapodásnak megfelelően kijelölt megfelelőségértékelő testületté válik;

bármelyik fél felfüggesztheti és visszavonhatja az illetékessége alá tartozó megfelelőségértékelő testületek kijelölését, illetve megszüntetheti azok felfüggesztését. Az érintett fél határozatáról, valamint annak időpontjáról haladéktalanul, írásban értesíti a másik felet és a vegyes bizottságot. A kijelölés felfüggesztése, a felfüggesztés megszüntetése vagy a kijelölés visszavonása az adott fél határozatának dátumától kezdődően lép hatályba;

a 8. cikkel összhangban kivételes körülmények között bármely félnek lehetősége nyílik vitatni a másik fél illetékessége alá tartozó kijelölt megfelelőségértékelő testület szakértelmét. Ebben az esetben a vegyes bizottság határozhat az érintett testületnek a 8. cikkel összhangban történő ellenőrzéséről.

(7) Abban az esetben, ha egy megfelelőségértékelő testület kijelölését felfüggesztik vagy megszüntetik, az e testület által a felfüggesztést, illetve a megszüntetést megelőzően végrehajtott megfelelőségértékelés érvényben marad, amennyiben a felelős fél nem korlátozza vagy nem szünteti meg annak érvényességét, vagy a vegyes bizottság erről másként nem határoz. Az a fél, amelynek illetékessége alatt az a megfelelőségértékelő testület működött, amelynek kijelölését felfüggesztették vagy visszavonták, írásban értesíti a másik felet valamennyi, érvényességet korlátozó vagy megszüntető változásról.”;

b)	a cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(9) A vegyes bizottság ágazati mellékleteket naprakészen tartja, és a módosítások hatálybalépése után ezeket megküldi a feleknek.”

A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) E megállapodás melléklete a megállapodás szerves részét képezi. Az ágazati mellékletek a megállapodás végrehajtásának adminisztratív intézkedéseiként működnek, és a szerződési státusnál alacsonyabb státusszal rendelkeznek.”;

b)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) A vegyes bizottság ágazati mellékleteket fogadhat el, amelyekre a 2. cikk vonatkozik, és amelyek előírják e megállapodás végrehajtási rendelkezéseit.”;

c)	a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(4) Az ágazati mellékletek módosításáról és új ágazati mellékletek elfogadásáról a vegyes bizottság dönt, és ezek a 12. cikk (5) bekezdésével összhangban lépnek hatályba.”

A melléklet a következőképpen módosul:

a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9)

A kijelölő hatóságok tájékoztatják saját, az e megállapodás 12. cikke alapján létrehozott vegyes bizottságban részt vevő képviselőiket az olyan megfelelőségértékelő testületekről, amelyeknek kijelölése, kijelölésük megszüntetése vagy visszavonása várható. A megfelelőségértékelő testületek kijelölése, kijelölésük felfüggesztése vagy megszüntetése e megállapodás és a vegyes bizottság eljárási szabályzata szerint történik.”;

a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10)

Amikor a kijelölő hatóság tájékoztatja az e megállapodás 12. cikke alapján létrehozott vegyes bizottságban részt vevő saját képviselőjét a kijelölésre váró megfelelőségértékelő testületekről, minden megfelelőségértékelő testületre vonatkozóan a következő adatokat adja meg:

név;

b)	postai cím;

c)	faxszám és e-mail cím;

d)	azon termékek, technológiák vagy szolgáltatások köre, amelyek értékelésére jogosult;

e)	azon megfelelőségértékelési eljárások, amelyek végrehajtására engedélye van; és

f)	az alkalmasság meghatározására használt kijelölési eljárás.”

10.

A gyógyszerek GMP ellenőrzésére és tételbizonylatolására vonatkozó ágazati melléklet – beleértve az 1. és 2. függeléket – helyébe a következő szöveg lép:

„

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AUSZTRÁLIA KÖZÖTT A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSRE, A MEGFELELŐSÉGI IGAZOLÁSOKRA ÉS JELÖLÉSEKRE VONATKOZÓ KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS A GYÓGYSZEREK GMP ELLENŐRZÉSÉRE ÉS TÉTELBIZONYLATOLÁSÁRA VONATKOZÓ ÁGAZATI MELLÉKLETE

HATÁLY ÉS ALKALMAZÁSI KÖR

A felek közösen megállapítják, hogy ezen ágazati melléklet rendelkezései az összes olyan gyógyszerre vonatkoznak, amelyeket Ausztráliában és az Európai Unióban iparilag állítanak elő, és amelyekre a helyes gyártási gyakorlat (GMP) követelményei vonatkoznak.

Az ezen ágazati melléklet hatálya alá tartozó gyógyszerek esetében mindkét fél elismeri a gyártókkal kapcsolatban a másik fél megfelelő ellenőrző szolgálatai által végrehajtott ellenőrzések eredményeit és a másik fél illetékes hatóságai által kiadott megfelelő gyártási engedélyeket.

Ezenkívül a gyártók által kiadott, az egyes tételeknek a vonatkozó leírások tekintetében történő megfelelőségi igazolását a másik fél a behozatalkor végzett ismételt ellenőrzés nélkül elfogadja.

»Gyógyszer« az összes olyan termék, amelyeket az I. részben felsoroltak szerint az Európai Unióban és Ausztráliában a gyógyszerészeti jogszabályok szabályoznak. A gyógyszerek meghatározása magában foglalja az összes humán és állatgyógyászati terméket, mint például a kémiai és biológiai gyógyszereket, immunológiai gyógyászati termékeket, radiológiai gyógyszereket, az emberi vérből vagy vérplazmából készített stabil gyógyszereket, az állatorvosi gyógyszeres takarmányhoz való előkeverékeket (gyógypremix) – és adott esetben – a vitaminokat, ásványi anyagokat, gyógynövénykészítményeket és homeopátiás gyógyszereket.

A »GMP« a minőségbiztosítás azon része, amely biztosítja, hogy a termékeket és a gyártás során a felhasználásuknak megfelelő minőségi szabványok és az importáló fél által kiadott forgalmazási engedélyben előírtak szerint egységesen állítsák elő és ellenőrizzék. Ezen ágazati melléklet alkalmazásában ez magában foglalja azt a rendszert, amely által a gyártó a forgalmazási engedély tulajdonosától vagy kérelmezőjétől megkapja a termékre és/vagy a technológiára vonatkozó leírásokat és amely biztosítja, hogy a gyógyszert e leírás szerint állítják elő (amely egyenértékű az Európai Unióban a megfelelően képzett szakember által kiadott igazolással).

A csak az egyik fél (»szabályozó fél«) jogszabályai által szabályozott gyógyszerekre vonatkozóan a gyártó vállalat kérheti a III. szakasz 12. pontja alatt felsorolt, a szabályozó fél vonatkozó kapcsolattartója által kinevezett hatóságot, hogy e megállapodás alkalmazásában a helyileg illetékes ellenőrző szervezet hajtson végre ellenőrzést. E rendelkezést többek között alkalmazzák a gyógyászati hatóanyagok, a köztes termékek és a klinikai vizsgálatokban való használatra szánt termékek, valamint a közösen meghatározott, értékesítést megelőző ellenőrzések esetében. A működési előírások a III. szakasz 3b. pontjában szerepelnek részletesen.

A gyártói igazolás

Valamely exportőr, importőr vagy a másik fél illetékes hatóságának kérésére a gyártási engedély megadásáért és a gyógyszerek gyártásának a felügyeletéért felelős hatóságok tanúsítják az alábbiakat:

—	a gyártó szabályszerű engedéllyel rendelkezik az adott gyógyszer gyártásához vagy az adott gyártási folyamat végrehajtásához,

—	a gyártót a hatóságok rendszeresen ellenőrzik, és

—

a gyártó megfelel a két fél által egyenértékűnek elismert nemzeti helyes gyártási gyakorlat követelményeinek, amelyekre az I. szakasz hivatkozik. Ha hivatkozásként különböző GMP-követelményeket használnak (a III. szakasz 3b. pontjának rendelkezéseivel összhangban), akkor ezt az igazolásban meg kell említeni.

Az igazolások megadják a gyártás (és adott esetben a szerződéses vizsgálólaboratóriumok) helyét/helyeit is. Az igazolás formátumáról a vegyes ágazati csoport dönt.

Az igazolásokat haladéktalanul, legfeljebb harminc naptári napon belül kell kiállítani. Kivételes esetekben, például ha egy új ellenőrzést kell végrehajtani, ez az időtartam 60 naptári napra meghosszabbítható.

A tételek bizonylatolása

Minden egyes exportált tételhez az összes hatóanyag teljes minőségi és mennyiségi vizsgálatát, valamint a forgalmazási engedély követelményei szerint a termék minőségének biztosításához szükséges összes egyéb vizsgálatot vagy ellenőrzést követően, egy, a gyártó által készített árutétel-igazolást (saját igazolást) csatolnak. Ez az igazolás tanúsítja, hogy az árutétel megfelel a leírásoknak, és az igazolást az árutétel importőre őrzi meg. A saját igazolást az illetékes hatóság kérésére be kell mutatni.

Az igazolás kiadásakor a gyártó figyelembe veszi a nemzetközi kereskedelembe kerülő gyógyszerekről szóló aktuális WHO igazolási rendszer előírásait. Az igazolás részletezi a termék megállapodás szerint elfogadott leírását, valamint a vizsgálati módszerekre vonatkozó hivatkozást és a vizsgálati eredményeket. Tartalmaz továbbá egy olyan nyilatkozatot, hogy a gyártási tétel gyártási és csomagolási bizonylatait felülvizsgálták, és azokat a helyes gyártási gyakorlatnak megfelelőnek találták. Az igazolást az árutétel eladásra vagy leszállításra történő kiadására felhatalmazott személy írja alá, azaz az Európai Unióban a vonatkozó európai uniós jogszabályban »megfelelően képesített személyként« említett személy; Ausztráliában a gyártási minőség ellenőrzéséért felelős személyeket a vonatkozó ausztrál jogszabály határozza meg.

I. SZAKASZ

TÖRVÉNYI, RENDELETI ÉS KÖZIGAZGATÁSI ELŐÍRÁSOK

A III. szakaszra is figyelemmel általános GMP ellenőrzéseket kell végrehajtani az exportáló fél GMP követelményeivel összhangban. Az ezen ágazati mellékletre alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések a függelékben vannak felsorolva.

Az exportálandó termékek referenciaminőségi követelményei – beleértve a gyártási eljárást és termékleírást is – ugyanakkor megegyeznek az importáló fél által kiadott vonatkozó forgalmazási engedély minőségi követelményeivel.

II. SZAKASZ

HIVATALOS ELLENŐRZÉSI SZOLGÁLATOK

Az ezen ágazati melléklethez kapcsolódó hivatalos ellenőrzési szolgálatok jegyzékeit a felek közösen állapították meg, és ők is tartják fenn ezeket. Ha valamelyik fél kéri a másik féltől a hivatalos ellenőrzési szolgálatok aktuális jegyzékeinek egy példányát, a megkeresett fél a kérelem kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül biztosítja a megkereső fél számára az említett jegyzékek egy példányát.

III. SZAKASZ

OPERATÍV RENDELKEZÉSEK

1. Az ellenőrzési jelentések továbbítása

Indokolt kérelem esetén a megfelelő ellenőrzési szolgálat továbbítja a gyártási vagy ellenőrzési telephellyel kapcsolatos utolsó ellenőrzési jelentés másolatát, ha az elemző műveleteket szerződéses formában kiadják. Kérhető »teljes ellenőrzési jelentés« vagy »részletes jelentés« (lásd a 2. pontot). Ezeket az ellenőrzési jelentéseket mindkét fél a származási fél által megkívánt bizalmassággal kezeli.

Ha a szóban forgó gyógyszer gyártási műveleteit az utóbbi időben nem ellenőrizték, azaz ha az utolsó ellenőrzés több mint két évvel korábban történt, vagy egy konkrét ellenőrzési igény merült fel, konkrét és részletes vizsgálat kérhető. A felek biztosítják, hogy az ellenőrzési jelentéseket legkésőbb 30 naptári nap elteltével továbbítsák; ez az időtartam 60 naptári napra meghosszabbítható, ha új ellenőrzést kell végrehajtani.

2. Ellenőrzési jelentések

A »teljes ellenőrzési jelentés« a gyártóhely (a gyártó vagy a felügyelőség által összeállított) törzsadataiból (Site Master File) és a felügyelőség beszámoló jelentéséből áll. A »részletes jelentés« a másik fél által egy vállalat vonatkozásában feltett konkrét kérdéseket válaszolja meg.

3. Referencia GMP

a)	A gyártókat az exportáló szerződő félnél érvényes helyes gyártási gyakorlat alapján ellenőrzik (lásd az I. szakaszt).

Az importáló fél gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályai által szabályozott, de az exportáló fél gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályai által nem szabályozott gyógyszereket illetően a helyileg illetékes hatóság, amely kész elvégezni az adott gyártási folyamat ellenőrzését, saját helyes gyártási gyakorlata vagy, konkrét helyes gyártási gyakorlati követelmények hiányában, az importáló fél helyes gyártási gyakorlata alapján végzi a vizsgálatot. Ugyanez a helyzet, amennyiben a késztermék minőségbiztosítása szempontjából az importáló fél a helyileg alkalmazandó GMP-t nem tekinti egyenértékűnek.

A GMP követelmények egyenértékűségét konkrét termékek vagy termékcsoportok esetében (pl. kutatási célú gyógyszerek, kiindulási anyagok) a vegyes ágazati csoport által megállapított eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

4. Az ellenőrzések jellege

a)	Az ellenőrzések rutinszerűen értékelik a gyártó GMP-nek való megfelelőségét. Ezeket általános GMP ellenőrzéseknek nevezik (valamint rendszeres, periodikus vagy rutinellenőrzéseknek is).

A »termék- vagy technológiaorientált« ellenőrzések (amelyek adott esetben lehetnek »forgalmazás előtti« ellenőrzések) egy termékre vagy technológiára, illetve a termék(ek) vagy technológia/technológiák egy sorozatára összpontosítanak, és tartalmazzák a forgalombahozatali engedélyben leírt adott folyamat vagy ellenőrzési szempont érvényesítésének értékelését. Szükség esetén a vonatkozó termékinformációkat (egy kérelem/engedélydokumentáció minőségügyi dokumentációja) bizalmasan kell átadni a felügyelőségnek.

5. Ellenőrzési/engedélyezési díjak

Az ellenőrzéssel/létesítménnyel kapcsolatos díjak szabályozása a gyártó telephelyének földrajzi elhelyezkedésétől függ. Az ezen ágazati mellékletben felsorolt termékekre ellenőrzéssel/létesítménnyel kapcsolatos díjat a másik fél területén letelepedett gyártóknak nem lehet felszámítani.

6. Ellenőrzésekre vonatkozó védzáradék

A felek kölcsönösen tudomásul veszik, hogy mindkét fél fenntartja a jogot, hogy a másik fél számára ismertetett okok miatt az ellenőrzést saját maga végezze el. Ezekről az ellenőrzésekről előzetesen értesítést kell küldeni a másik félnek, amely csatlakozhat az ellenőrzéshez. E védzáradék csak kivételes esetben alkalmazható. Amennyiben ilyen ellenőrzésre kerül sor, az ellenőrzés költségeit meg lehet téríttetni.

7. A hatóságok közötti információcsere és a minőségi előírások közelítése

Ezen megállapodás általános rendelkezéseivel összhangban a felek kicserélik az ellenőrzések folyamatban lévő kölcsönös elismeréséhez szükséges valamennyi vonatkozó információt. Az alkalmasság bizonyítása céljából bármelyik fél szabályozó rendszerének jelentős változása esetén a felek konkrét kiegészítő információt kérhetnek a hivatalos ellenőrző szolgálatokkal kapcsolatosan. Ezek a konkrét kérések kiterjedhetnek a képzésről, a vizsgálati eljárásokról való tájékoztatásra, általános információk és dokumentumok cseréjére, valamint az ezen ágazati melléklet működéséhez fontos hatósági ellenőrzési szolgálatok ügynökségi ellenőrzésének átláthatóságára. Az ilyen kérelmeket a vegyes ágazati csoporton keresztül kell benyújtani, amely ezeket a folyamatos fenntartási program részeként irányítja.

Ezenkívül Ausztrália és az Európai Unió megfelelő hatóságai folyamatosan értesítik egymást az új technikai útmutatásokról vagy ellenőrzési eljárásokról. Ezek elfogadása előtt a felek konzultálnak egymással.

8. Tételek hivatalos felszabadítása

A tételek hivatalos felszabadítási eljárása az immunológiai gyógyszerkészítmények (vakcinák) és vérszármazékok kiegészítő biztonsági és hatásossági ellenőrzése, amelyet az illetékes hatóságok hajtanak végre a termék egyes tételeinek forgalomba hozatala előtt. Ez a megállapodás nem terjed ki a tételek hivatalos felszabadításának kölcsönös elismerésére. Amennyiben azonban egy hivatalos tételfelszabadítási eljárást kell alkalmazni, a gyártó az importáló fél kérelmére bemutatja a hivatalos tételfelszabadítási igazolást, ha a szóban forgó árutételt az exportáló fél ellenőrzési hatóságai megvizsgálták.

Az Európai Unió esetében az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó hivatalos tételfelszabadítási eljárást a gyógyszerek és az egészségügyi ellátás minőségével foglalkozó európai igazgatóság teszi közzé. Ausztrália esetében a hivatalos tételfelszabadítási eljárást a »WHO Technical Report Series, No 822., 1992.« dokumentum határozza meg.

9. Az ellenőrök képzése

Ezen megállapodás általános rendelkezéseivel összhangban a hatóságok által az ellenőröknek szervezett képzéseken a másik fél ellenőrei is részt vehetnek. A szerződő felek folyamatosan értesítik egymást ezekről a képzésekről.

10. Közös ellenőrzések

A megállapodás általános rendelkezéseivel összhangban és a felek kölcsönös egyetértésével közös ellenőrzések engedélyezhetők. Ezen ellenőrzések célja a gyakorlat és a követelmények egységes megértése és értelmezése. Ezen ellenőrzések megszervezéséről és formájáról a vegyes ágazati csoport által jóváhagyott eljárások segítségével állapodnak meg.

11. Riasztási rendszer

A felek kapcsolattartási pontokról állapodnak meg, hogy lehetővé tegyék az illetékes hatóságok és a gyártók számára a másik fél hatóságainak megfelelő gyorsasággal történő értesítését minőségi hibák, tételvisszahívások, hamisítás vagy a minőségre vonatkozó más problémák esetén, amelyek kiegészítő ellenőrzések végrehajtását vagy a tétel forgalmazásának felfüggesztését tehetik szükségessé. A részletes riasztási eljárást közösen hozzák létre.

A felek biztosítják, hogy egy gyártási engedélynek a közegészségügy védelmét érintő, a GMP be nem tartása miatt történő felfüggesztését vagy (teljes vagy részleges) visszavonását kellő sürgősséggel közlik a másik féllel.

12. Kapcsolattartási pontok

Ezen ágazati melléklet alkalmazásában a technikai kérdések, mint például az ellenőrzési jelentések cseréje, a felügyelők képzése, a műszaki követelmények kapcsolattartási pontjai a következők:

AUSZTRÁLIA RÉSZÉRŐL:

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek esetén:

Irodavezető

Therapeutic Goods Administration

Department of Health and Ageing

PO Box 100

Woden ACT 2606

Australia

Tel. 61-6-232-8622

Fax 61-6-232-8426

Az állati felhasználásra szánt gyógyszerek esetén:

Igazgató Manufacturing Quality and Licensing Section

Australian Pesticides and Veterinary Medicines Authority

PO Box 6182

Kingston ACT 2604

Australia

Tel. 61-6210-4803

Fax 61-6210-4741

AZ EURÓPAI UNIÓ RÉSZÉRŐL:

Az Európai Gyógyszerügynökség igazgatója

7 Westferry Circus

Canary Wharf

London E14 4HB

United Kingdom

Tel. 44-171-418 8400

Fax 44-171-418 8416

13. Vegyes ágazati csoport

A felek képviselői által alkotott vegyes ágazati csoportot ezen ágazati melléklet alapján hozzák létre. Ez felelős ezen ágazati melléklet hatékony működéséért. A vegyes bizottság felé olyan módon tesz jelentést, ahogyan azt a vegyes bizottság meghatározza.

Saját eljárási szabályait a vegyes ágazati csoport maga határozza meg. Egyhangúlag hozza meg határozatait és fogadja el ajánlásait. Határozhat különleges ügyek alcsoportok elé történő utalásáról.

14. Véleménykülönbségek

Mindkét fél megtesz minden erőfeszítést a nézeteltérések megszüntetése érdekében, amelyek többek között a gyártók megfelelőségére és az ellenőrzési jelentések megállapításaira vonatkoznak. A megoldatlan véleménykülönbségeket a vegyes ágazati csoport elé terjesztik.

IV. SZAKASZ

A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI SZOLGÁLATOK JEGYZÉKEINEK VÁLTOZTATÁSAI

A felek kölcsönösen elismerik, hogy ezen ágazati mellékletnek késznek kell lennie a változásokhoz való alkalmazkodásra, különös tekintettel az új hatósági ellenőrzési szolgálatok felvétele vagy a már létező illetékes hatóságok jellegének vagy szerepének megváltozása esetén. Ahol az ellenőrző szolgálatokkal kapcsolatosan lényeges változások következtek be, a vegyes ágazati csoport mérlegelni fogja, hogy a programok ellenőrzésére és létrehozására, illetve az ellenőrzések kölcsönös elismerésére és fenntartására milyen további információkra van szükség a III. szakasz 7. pontjával összhangban.

Ezen megállapodással összhangban az ausztráliai állatgyógyászati készítmény gyártókat az Australian Pesticides and Veterinary Medicines Authority (APVMA) nevében a Therapeutic Goods Administration (TGA) ellenőrzi az ausztrál GMP kódex és az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó Európai Uniós GMP útmutató szerint. Az Európai Unió elismeri a TGA által végzett ellenőrzések következtetéseit és az ausztrál gyártók tételmegfelelőségi igazolásait. Amennyiben az APVMA saját maga végez ellenőrzéseket, az ellenőrzési jelentéseket szintén rutinszerűen továbbítják az importáló félnek, amíg az APVMA GMP ellenőrzési programjának kielégítő felülvizsgálata meg nem történik.

Függelék

AZ ALKALMAZANDÓ TÖRVÉNYI, RENDELETI ÉS KÖZIGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

Az Európai Unió részéről:

A Bizottság 1991. június 23-i 91/412/EGK irányelve az állatgyógyászati készítmények helyes gyártási gyakorlatára vonatkozó alapelvek és iránymutatások megállapításáról, és annak módosításai

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/82/EK irányelve az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről, és annak módosításai

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/83/EK irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről, és annak módosításai

A Bizottság 2003. október 8-i 2003/94/EK irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és az emberi felhasználásra szánt vizsgálati gyógyszerek helyes gyártási gyakorlatára vonatkozó alapelvek és iránymutatások megállapításáról, és annak módosításai

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 726/2004/EK rendelete az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról, és annak módosításai

A helyes forgalmazási eljárás útmutató (94/C 63/03)

Az emberi, illetve az állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek helyes gyártási gyakorlatára vonatkozó iránymutatások, 4. kötet

Ausztrália esetében:

Az emberi felhasználásra szánt termékek esetében:

A Therapeutic Goods Act 1989, és az e szerinti rendeletek, utasítások és döntések, beleértve a szabványokat – mint például a címkézésre vonatkozót – megállapító utasításokat és a gyártási alapelveket meghatározó döntést, valamint A helyes gyártási eljárás ausztráliai kódexe

Az állatgyógyászati termékek esetében:

Jogszabályok – Nemzetközösség:

—	Agricultural and Veterinary Chemicals (Administration) Act 1992

—	Agricultural and Veterinary Chemicals Act 1994

—	Agricultural and Veterinary Chemicals Code Act 1994

—	Agricultural and Veterinary Chemicals (Administration) Regulations 1995

—	Agricultural and Veterinary Chemicals Instrument No 1 (Manufacturing Principles) 2007

—	Agricultural and Veterinary Chemicals Code Regulations 1995

Jogszabályok – Új-Dél-Wales:

—	Stock Foods Act 1940

—	Stock Medicines Act 1989

—	Public Health Act 1991

—	Poisons and Therapeutic Goods Act 1966

—	Pesticides Act 1979

—	Agricultural and Veterinary Chemicals (NSW) Act 1994

és a fenti jogszabályok alapján hozott rendeletek, utasítások és aktusok

Jogszabályok – Victoria:

—	Animal Preparations Act, 1987

—	Health Act, 1958

—	Drugs, Poisons and Controlled Substances Act, 1981

—	Agricultural and Veterinary Chemicals (Victoria) Act 1994

és a fenti jogszabályok alapján hozott rendeletek, utasítások és aktusok

Jogszabályok – Queensland:

—	Agricultural Standards Act 1994

—	Stock Act 1915

—	Health Act 1937

—	Agricultural and Veterinary Chemicals (Queensland) Act 1994

és a fenti jogszabályok alapján hozott rendeletek, utasítások és aktusok

Jogszabályok – Dél-Ausztrália:

—	Stock Medicines Act 1939-1978

—	Stock Foods Act 1941

—	Dangerous Substances Act 1986

—	Controlled Substances Act 1984

—	Stock Diseases Act 1934

—	Agricultural and Veterinary Chemicals (SA) Act 1994

és a fenti jogszabályok alapján hozott rendeletek, utasítások és aktusok

Jogszabályok – Nyugat-Ausztrália:

—	Veterinary Preparations and Animal Feeding Stuffs Act 1976–1982

—	Poisons Act 1964-1981

—	Health Act 1911

—	Agricultural and Veterinary Chemicals (WA) Act 1995

—	Health (Pesticides) Regulations 1956

és a fenti jogszabályok alapján hozott rendeletek, utasítások és aktusok

Jogszabályok – Tasmania:

—	Veterinary Medicines Act 1987

—	Poisons Act 1971

—	Public Health Act 1997

—	Agricultural and Veterinary Chemicals (Tasmania) Act 1994

—	Pesticides Act 1968

és a fenti jogszabályok alapján hozott rendeletek, utasítások és aktusok

Jogszabályok – Északi Terület:

—	Poisons and Dangerous Drugs Act 1983

—	Therapeutic Goods and Cosmetics Act 1986

—	Stock Diseases Act 1954

—	Agricultural and Veterinary Chemicals (NT) Act 1994

és a fenti jogszabályok alapján hozott rendeletek, utasítások és aktusok

Jogszabályok – Ausztrál Fővárosi Terület:

—	Environment Protection Act, 1997

és a fenti jogszabályok alapján hozott rendeletek, utasítások és aktusok.

”.

11.

Az orvostechnikai eszközökre vonatkozó ágazati melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AUSZTRÁLIA KÖZÖTTI, A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS, A MEGFELELŐSÉGI IGAZOLÁSOK ÉS JELÖLÉSEK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSNAK AZ ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ ÁGAZATI MELLÉKLETE

HATÁLY ÉS ALKALMAZÁSI KÖR

A felek közösen megállapítják, hogy ezen ágazati melléklet rendelkezéseit a következő termékek esetében kell alkalmazni:

Az Európai Unió területére exportált termékek

Az Ausztráliába exportált termékek

Minden orvostechnikai eszköz:

a)	amelyet Ausztráliában gyártottak; valamint

b)	amelyet egy harmadik fél termékekkel, valamint minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos megfelelőségértékelési eljárásának kell alávetni; valamint

c)	amelyre a Tanács az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. június 20-i 90/385/EGK irányelve vonatkozik, módosított változatában; valamint

d)	amelyre a Tanács 1993. június 14-i 93/42/EGK irányelve az orvostechnikai eszközökről, módosított változatában vonatkozik.

Minden orvostechnikai eszköz:

a)	amelyet az Európai Unióban gyártottak; valamint

b)	amelyet az Australian Therapeutic Goods Act 1989 és a Therapeutic Goods Regulations (és azok módosításai) alapján termékekkel, valamint minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos megfelelőségértékelési eljárásának kell alávetni.

Az 1. bekezdés alkalmazásában:

a)	a függelékben meghatározott orvostechnikai eszközök ki vannak zárva; valamint

ha másképp nincs meghatározva, vagy a felek közösen meg nem egyeztek, az orvostechnikai eszköz »gyártása« nem foglalja magában:

i.	a helyreállítást, illetve a felújítási folyamatokat, mint a javítás, újra üzembe helyezés, generáljavítás vagy tisztítás; vagy

ii.	a helyreállítást, illetve a felújítási folyamatokat, mint a javítás, újra üzembe helyezés, generáljavítás vagy tisztítás; vagy

iii.	kizárólagos minőségellenőrzések; vagy

iv.	kizárólagos fertőtlenítések.

Az 1. bekezdés alkalmazásában:

a)	a függelékben meghatározott orvostechnikai eszközök ki vannak zárva; valamint

ha másképp nincs meghatározva, vagy a felek közösen meg nem egyeztek, az orvostechnikai eszköz »gyártása« nem foglalja magában:

i.	a helyreállítást, illetve a felújítási folyamatokat, mint a javítás, újra üzembe helyezés, generáljavítás vagy tisztítás; vagy

ii.	az olyan egyesével vagy együttesen lebonyolított műveleteket, mint a nyomtatás, feliratozás, címkézés, csomagolás és az eladásra való előkészítés; vagy

iii.	kizárólagos minőség-ellenőrzések; vagy

iv.	kizárólagos fertőtlenítések.

I. SZAKASZ

TÖRVÉNYI, RENDELETI ÉS KÖZIGAZGATÁSI ELŐÍRÁSOK

Az Európai Unió törvényi, rendeleti és közigazgatási előírásai, amelyekkel kapcsolatban az Ausztrália által kijelölt megfelelőségértékelő testületek értékelik az ezeknek való megfelelőséget

Ausztrália törvényi, rendeleti és közigazgatási előírásai, amelyekkel kapcsolatban az Európai Unió által kijelölt megfelelőségértékelő testületek értékelik az ezeknek való megfelelőséget

—	Az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. június 20-i 90/385/EGK tanácsi irányelv, módosított változatában

—	az orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelv, módosított változatában

—	és valamennyi, ezen irányelvek alapján elfogadott jogszabály.

—	Therapeutic Goods Act 1989, módosított változatában

—	Therapeutic Goods Act 1990, módosított változatában

—	Therapeutic Goods Act (Medical Devices) 2002, módosított változatában

—	és minden alárendelt jogszabály, amelyekre az alább felsorolt törvények és rendeletek hivatkoznak, módosított változatukban (2)

II. SZAKASZ

KIJELÖLT MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ TESTÜLETEK

Az Ausztrália által kijelölt megfelelőségértékelő testületek, amelyek értékelik a termékeknek az Európai Unió törvényi, rendeleti és közigazgatási előírásainak való megfelelőségét	Az Európai Unió által kijelölt megfelelőségértékelő testületek, amelyek értékelik a termékeknek az ausztrál törvényi, rendeleti és közigazgatási előírásainak való megfelelőségét
A kijelölt megfelelőségértékelő testületek jegyzékeit a felek közösen állapították meg, és ők is tartják fenn ezeket.	A kijelölt megfelelőségértékelő testületek jegyzékeit a felek közösen állapították meg, és ők is tartják fenn ezeket.

III. SZAKASZ

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ TESTÜLETEKNEK AZ E MEGÁLLAPODÁS ALKALMAZÁSÁBAN VALÓ KIJELÖLÉSÉÉRT FELELŐS HATÓSÁGOK

A megfelelőségértékelő testületek Ausztrália általi kijelöléséért

A megfelelőségértékelő testületeknek az Európai Unió tagállamai általi kijelöléséért

—	Department of Health and Ageing for the Therapeutic Goods Administration

—

Belgium

—	Ministère de la Santé publique, de l’Environnement et de l’Intégration sociale

—	Ministerie van Volksgezondheid, Leefmilieu en Sociale Integratie

—	Agence Fédérale des Médicaments et des Produits de Santé – Federaal Agentschap voor Geneesmiddelen en Gezondheidsproducten

—	Bulgária Държавна агенция за метрологичен и технически надзор

—	Cseh Köztársaság Úřad pro technickou normalizaci, metrologii a státní zkušebnictví

—

Dánia

—	Indenrigs- og Sundhedsministeriet

—	Lægemiddelstyrelsen

—

Németország

—	ZLG – Zentralstelle der Länder für Gesundheitsschutz bei Arzneimitteln und Medizinprodukten, Bonn

—	ZLS – Zentralstelle der Länder für Sicherheitstechnik, München

—	Észtország Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium

—

Írország

—	Department of Health

—	Irish Medicines Board

—

Görögország

—	Υπουργείο Υγείας και Κοινωνικής Αλληλεγγύης

—	Εθνικός Οργανισμός Φαρμάκων

—

Spanyolország

—	Ministerio de Sanidad, Política Social e Igualdad

—	Agencia Española de Medicamentos y Productos Sanitarios

—

Franciaország

—	Ministère de la Santé

—	Agence Française de Sécurité Sanitaire des produits de Santé

—	Agence Nationale du Médicament Vétérinaire

—	Olaszország Ministero della Salute – Dipartimento dell’ Innovazione – Direzione Generale Farmaci e Dispositivi Medici

—

Ciprus

—	The Drugs Council, Pharmaceutical Services (Ministry of Health)

—	Veterinary Services (Ministry of Agriculture)

—

Lettország

—	Zāļu valsts aģentūra

—	Veselības ministrija

—	Litvánia Lietuvos Respublikos sveikatos apsaugos ministerija

—

Luxemburg

—	Ministère de la Santé

—	Division de la Pharmacie et des Médicaments

—	Magyarország Országos Gyógyszerészeti Intézet

—	Málta Direttorat tal-Affarijiet Regolatorji, Awtorità Maltija dwar l-iStandards

—

Hollandia

—	Ministerie van Volksgezondheid, Welzijn en Sport

—	Inspectie voor de Gezondheidszorg

—

Ausztria

—	Bundesministerium für Gesundheit

—	Bundesamt für Sicherheit im Gesundheitswesen

—

Lengyelország

—	Ministerstwo Zdrowia

—	Urząd Rejestracji Produktów Leczniczych, Wyrobów Medycznych i Produktów Biobójczych

—	Portugália INFARMED:I.P. (Autoridade Nacional do Medicamento e Produtos de Saúde, I.P.)

—	Románia Ministerul Sănătății – Departament Dispozitive Medicale

—

Szlovénia

—	Ministrstvo za zdravje

—	Javna agencija Republike Slovenije za zdravila in medicinske pripomočke

—	Szlovákia Úrad pre normalizáciu, metrológiu a skúšobníctvo Slovenskej republiky

—

Finnország

—	Sosiaali- ja terveysministeriö

—	Sosiaali- ja terveysalan lupa- ja valvontavirasto (Valvira)

—	Svédország Styrelsen för ackreditering och teknisk kontroll (SWEDAC)

—	Egyesült Királyság Medicines and Healthcare products Regulatory Agency

IV. SZAKASZ

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ TESTÜLETEK KIJELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Az Ausztrália által, a termékeknek az Európai Unió követelményeinek való megfelelését végző megfelelőségértékelő testületek kijelölésekor követendő eljárások

Az Európai Unió által, a termékeknek az ausztrál követelményeknek való megfelelését végző megfelelőségértékelő testületek kijelölésekor követendő eljárások

A Department of Health and Ageing Therapeutic Goods Administration megfelel az I. szakaszban felsorolt irányelveknek, figyelembe véve a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot és annak módosításait, amennyiben az a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljaira és a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatára vonatkozik és azt bizonyos eszközkategóriák, illetve -osztályok és megfelelőségértékelési eljárások tekintetében jelölik ki. Az V. szakasz hatálya alá tartozó termékek kijelölése a bizalomépítő program alapján történik, az V. szakasz 1.2 pontja szerint (3).

A megfelelőségértékelő testületek megfelelnek az I. szakaszban felsorolt irányelveknek, figyelembe véve a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot és annak módosításait, amennyiben az a megfelelőségértékelési eljárások különböző szakaszainak moduljaira és a CE megfelelőségi jelölés feltüntetését és használatára vonatkozik és azokat bizonyos eszközkategóriák, illetve -osztályok és megfelelőségértékelési eljárások tekintetében jelölik ki. Az V. szakasz hatálya alá tartozó termékek kijelölése a bizalomépítő program alapján történik, az V. szakasz 1.2 pontja szerint (4).

V. SZAKASZ

KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

1. Bizalomépítés a veszélyes eszközökre vonatkozóan

1.1.

A felek kijelölési rendszerei iránti bizalom megerősítése céljából egy bizalomépítő eljárást kell alkalmazni a következő orvostechnikai eszközök esetében:

—	aktív beültethető eszközök, ahogyan ezeket az I. szakaszban hivatkozott jogszabály meghatározza,

—	a III. osztályú eszközökként meghatározott eszközök, amelyekre az I. szakaszban hivatkozott jogszabály vonatkozik,

—	orvostechnikai eszköz: beültethető intraokuláris lencse,

—	orvostechnikai eszköz: intraokuláris viszkoelasztikus folyadék, és

—	orvostechnikai eszköz: fogamzásgátlóként vagy nemi úton terjedő betegség megelőzésére használt eszköz.

1.2.	A felek e célból részletes programot hoznak létre a Therapeutic Goods Administration és az Európai Unió illetékes hatóságai bevonásával.

1.3.	A bizalomépítő időszakot az ezen ágazati melléklet módosításának hatálybalépésétől számított két év múltán felülvizsgálják.

1.4.

További konkrét követelmények a szabályozási előrelépés érdekében:

1.4.1.

Ezen megállapodás 2. cikkének, 7. cikke (1) bekezdésének, 8. cikke (1) bekezdésének és 9. cikke (1) bekezdésének alapján a megfelelőségértékelő testületek vonatkozásában a változó szabályozási rendszerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalat bizonyítása céljából bármelyik fél kérhet további konkrét követelményeket.

1.4.2.

Ezeknek a konkrét követelményeknek része lehet a képzés, a megfelelőségértékelő testület felügyelt ellenőrzése, a látogatások, az információk és dokumentumok cseréje, beleértve az ellenőrzési jelentéseket is.

1.4.3.

Ezek a követelmények alkalmazhatók egy megfelelőségértékelő testületnek az e megállapodással összhangban történő kijelölésével kapcsolatban is.

2. Regisztrációs, jegyzékbevételi vagy felvételi eljárások az Australian Register of Therapeutic Goodsba (ARTG)

2.1.	A felek elismerik, hogy a termékek piaci felügyelet céljából történő regisztrációja, jegyzékbe vételére vagy felvételére vonatkozó, az 1989-es Therapeutic Goods Act szerinti ausztrál, valamint a megfelelő európai uniós eljárásokat e megállapodás nem érinti.

2.2.

E megállapodás keretében az Australian Regulatory Authority késedelem, és a termék további vizsgálata nélkül az Európai Unióból származó terméket felveszi az ARTG-be. Ennek előfeltétele a termékkérelem beérkezése az előírt díj megfizetése és az ausztrál követelményeknek megfelelően a megfelelőségértékelő testület által kiállított tanúsítvány megléte mellett.

2.3.	A valamelyik fél által történő regisztráció díjai csak az orvostechnikai eszköz regisztrációs, végrehajtással kapcsolatos és a felek ezen ágazatban végrehajtott értékesítés utáni felügyeleti tevékenységének költségeit tartalmazhatják.

3. Információcsere

A felek megállapodnak abban, hogy értesítik egymást:

—	visszavont, felfüggesztett, korlátozott vagy visszahívott igazolásokról,

—	orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos váratlan események figyelési eljárásával kapcsolatos, egészségre ártalmas incidensekről,

—	a termékbiztonsággal kapcsolatos ügyekről, valamint

—	az I. szakaszban felsorolt jogszabályok alapján elfogadott jogszabályokról, illetve létező jogszabályok módosításáról.

A felek az előbbi célokra külön-külön kapcsolattartó pontot hoznak létre.

A felek megfontolják az Orvosi Eszközök Európai Adatbázisa (European Database on Medical Devices – Eudamed) bevezetésének következményeit.

Továbbá a Therapeutic Goods Administration minden kiállított igazolásról értesítést küld.

4. Új jogszabályok

A felek kölcsönösen tudomásul veszik, hogy Ausztrália az in vitro diagnosztikára vonatkozólag új jogszabályokat készül bevezetni, és hogy minden új intézkedés figyelembe veszi azokat az alapelveket, amelyeken a megállapodás alapul.

A felek kifejezik szándékukat, hogy e megállapodást kiterjesztik az in vitro diagnosztikára, amint megszületik az in vitro diagnosztikára vonatkozó ausztrál jogi szabályozás.

5. Intézkedések a közegészség és közbiztonság védelmére

Az ezen ágazati melléklet végrehajtása nem korlátozza egyik felet sem, hogy a közegészség és a közbiztonság védelmére intézkedéseket hozzon az I. szakaszban hivatkozott jogszabályokkal összhangban. Mindkét fél értesíti a másikat az ilyen intézkedésekről

6. Vegyes ágazati csoport

7. Véleménykülönbségek

Mindkét fél megtesz minden erőfeszítést a véleménykülönbségekből adódó problémák megszüntetése érdekében. A megoldatlan véleménykülönbségeket a vegyes ágazati csoport elé terjesztik.

Függelék

Az ezen ágazati melléklet előírásai nem vonatkoznak az alábbi eszközökre:

—

élettelenné tett állati eredetű sejteket, szöveteket vagy szövetszármazékokat tartalmazó vagy ezek felhasználásával előállított orvostechnikai eszközök, amelyek gyártási folyamata során a biztonság a vírusok vagy más átvihető kórokozók tekintetében az ártalmatlanítás vagy vírusinaktiválás validált módszereit kívánja meg,

—	mikrobás, bakteriális vagy rekombináns eredetű sejteket, szöveteket vagy anyagokat tartalmazó és rendeltetésük szerint az emberi testben vagy testen használandó orvostechnikai eszközök,

—	emberi eredetű szöveteket vagy szövetszármazékokat magukba foglaló orvostechnikai eszközök,

—	az emberi vérből vagy vérplazmából készített olyan stabil készítményeket magukban foglaló orvostechnikai eszközök, amelyek hajlamosak az emberi testen olyan módon hatni, hogy az eszköz hatását kiegészítik,

—	olyan orvostechnikai eszközök, amelyek szerves részként magukban foglalnak, vagy magukban fognak foglalni egy olyan anyagot, amely külön használva olyan gyógyszernek minősülhet, amely rendeltetése szerint a betegnél olyan módon hat, hogy az eszköz hatását kiegészíti, és

—	olyan orvostechnikai eszköz, amelyet a gyártó kifejezetten egy más orvostechnikai eszköz vegyi fertőtlenítésére szánt, kivéve a szárazhő, nedveshő, illetve etilén-oxidos sterilizálók.

Közös megegyezéssel azonban mindkét fél határozhat úgy, hogy ezen ágazati melléklet alkalmazását kiterjeszti az előbb említett orvostechnikai eszközökre.

”.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a megállapodás az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amelyen a felek az ezen megállapodás hatálybalépésére vonatkozó eljárásaik befejezését megerősítő diplomáciai jegyzékeket kicserélték.

Kelt Brüsszelben, 2012. február 23-án két-két példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

За Австралия

Por Australia

Za Austrálii

For Australien

Für Australien

Austraalia nimel

Για την Αυστραλία

For Australia

Pour l'Australie

Per l'Australia

Austrālijas vārdā –

Australijos vardu

Ausztrália nevében

Għall-Awstralja

Voor Australië

W imieniu Australii

Pela Austrália

Pentru Australia

Za Austráliu

V imenu Avstralije

Australian puolesta

För Australien

(1) HL L 229., 1998.8.17., 3. o.

(2) Általános hivatkozás az alárendelt jogszabályokra a Therapeutic Goods Actben és a Therapeutic Goods Regulationsben, valamint hogy az esetleges jogszabályi változásokat előre lássák.

(3) Az V. szakaszban felsorolt eszközökre vonatkozó bizalomépítés sikeres befejezése után az alkalmasságot feltételezik.

(4) Az V. szakaszban felsorolt eszközökre vonatkozó bizalomépítés sikeres befejezése után az alkalmasságot feltételezik.

29.12.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 359/21

A TANÁCS 1272/2012/EU RENDELETE

(2012. december 20.)

a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2008. október 24-i 1104/2008/EK tanácsi rendelet (2), valamint a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2008. október 24-i 2008/839/IB tanácsi határozat (3) jelentősen módosult. Mivel most további módosításokra kerül sor, a szöveget az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény (4) (a továbbiakban: a schengeni egyezmény) IV. címének rendelkezései értelmében felállított Schengeni Információs Rendszer (SIS) és annak továbbfejlesztése, a SIS 1+ lényeges eszközök az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

(3)

A Tanács a 2424/2001/EK rendelet (5) és a 2001/886/IB határozat (6) értelmében a Bizottságot bízta meg a SIS második generációjának (SIS II) fejlesztésével. Az említett jogi aktusok 2008. december 31-én – a SIS II fejlesztéseinek befejezése előtt – hatályukat vesztették. Ezért a jogi aktusokat először is ki kellett egészíteni az 1104/2008/EK rendelettel és a 2008/839/IB határozattal, majd e rendelettel és a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2012. december 20-i 1273/2012/EU tanácsi rendelettel (7) legkésőbb a SIS 1+ rendszerről a SIS II-re történő átállás befejezéséig, vagy a Tanács által a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) és a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozattal (9) összhangban megállapítandó időpontig.

(4)	A SIS II az 1987/2006/EK rendelettel és a 2007/533/IB határozattal jött létre. E rendelet nem sértheti az említett jogi aktusok rendelkezéseit.

(5)	A SIS II egyes teszteléseit a 189/2008/EK tanácsi rendelet (10) és a 2008/173/IB tanácsi határozat (11) írja elő.

(6)

A SIS II fejlesztését a Tanács által 2008. június 6-án jóváhagyott, majd 2009 októberében a 2009. június 4-i Tanács (bel- és igazságügy) által adott iránymutatások alapján módosított SIS II átfogó ütemterv keretében kell folytatni és véglegesíteni. A SIS II átfogó ütemterv új változatát a Bizottság 2010 októberében terjesztette elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(7)

A SIS II-t a tagállamok és a Bizottság közötti teljes körű együttműködéssel megvalósított átfogó tesztelésnek kell alávetni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően. A tesztelés befejezését követő lehető legkorábban ezt az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat értelmében jóvá kell hagyni. Az átfogó tesztelés céljából csak tesztadatokat lehet felhasználni.

(8)	A tagállamoknak végre kell hajtaniuk a kiegészítő információk cseréjének tesztelését.

(9)

A schengeni egyezmény a SIS 1+ vonatkozásában technikai támogatóegység (C.SIS) létrehozását írja elő. Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat a SIS II-vel összefüggésben SIS II Központi Rész létrehozását írja elő, amely egy technikai támogatóegységből és egy egységes nemzeti interfészből (NI-SIS) áll. A SIS II Központi Rész technikai támogatóegységét Strasbourgban (Franciaország) helyezik el, a tartalékrendszert pedig St. Johann im Pongauban (Ausztria).

(10)

A SIS 1+ rendszerről a SIS II-re történő átállás által okozott esetleges nehézségek megfelelőbb kezelése érdekében ideiglenes átállási felépítést kell létrehozni és tesztelni a SIS-re. Az ideiglenes átállási felépítés nem lehet hatással a SIS 1+ működési elérhetőségére. A Bizottságnak egy konvertert kell biztosítania.

(11)	A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felelős a SIS-be bevitt adatok pontosságáért, naprakészségéért és jogszerűségéért.

(12)

A SIS II Központi Részért és annak kommunikációs infrastruktúrájáért a jövőben is a Bizottság felel. Ez a felelősség kiterjed a SIS II és az ahhoz tartozó kommunikációs infrastruktúra karbantartására és fejlesztésének folytatására, beleértve a mindenkori hibajavításokat. A Bizottságnak koordinációt és támogatást kell biztosítania a közös tevékenységekhez. A Bizottságnak biztosítania kell a SIS II Központi Rész szintjén a tagállamok számára különösen a szükséges technikai és operatív támogatást, beleértve az ügyfélszolgálatot is.

(13)	Saját nemzeti rendszereik (N.SIS II) fejlesztéséért és karbantartásáért jelenleg és a jövőben is a tagállamoknak kell felelősséget viselniük.

(14)	A schengeni egyezmény kifejezett előírása értelmében Franciaország a jövőben is felel a SIS 1+ technikai támogatóegységéért.

(15)	A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok képviselőinek a Tanács keretében össze kell hangolniuk tevékenységüket. Szükséges az említett szervezési tevékenység keretének meghatározása.

(16)

Annak elősegítéséhez, hogy a tagállamok a legkedvezőbb technikai és pénzügyi megoldást választhassák, a Bizottságnak haladéktalanul meg kell kezdenie e rendelet kiigazítását a SIS 1+ rendszerről a SIS II-re történő átállás olyan jogi keretére irányuló javaslattal, amely jobban tükrözi a SIS Projektre vonatkozó átállási tervben (a továbbiakban: az átállási terv) felvázolt, és a SIS/VIS-bizottságban való megszavazását követően a Bizottság által 2011. február 23-án elfogadott műszaki átállási megközelítést.

(17)

Az átállási terv előírja, hogy az átállási időszakban valamennyi tagállam, egymás után végrehajtja nemzeti alkalmazása SIS 1+-ról SIS II-re történő átállítását. Műszaki szempontból kívánatos, hogy a már átállt tagállamok az átállástól kezdve teljes körűen használhassák a SIS II-t, és ne kelljen megvárniuk, hogy a többi tagállam is elvégezze az átállást. Ezért az 1987/2006/EK rendeletet és a 2007/533/IB határozatot onnantól kezdve alkalmazni kell, amikor az első tagállam megkezdte az átállást. A jogbiztonság érdekében az átállásnak a lehető legrövidebb ideig kell tartania, és nem haladhatja meg a 12 órát. Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat alkalmazása nem akadályozza meg a még át nem állt vagy a műszaki okokból visszaállni kényszerült tagállamokat abban, hogy az intenzív monitoring időszak alatt a SIS II-t a SIS 1+ funkcióira korlátozva alkalmazzák. Annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban ugyanazon előírások és feltételek vonatkozzanak a figyelmeztető jelzésekre, az adatfeldolgozásra és az adatvédelemre, a SIS II jogi keretét kell alkalmazni a még át nem állt tagállamok SIS-re vonatkozó üzemeltetési tevékenységeire.

(18)

A schengeni egyezmény IV. címének egyes rendelkezéseit ideiglenes jelleggel továbbra is alkalmazni kell e rendelkezések e rendeletbe történő belefoglalásával, mivel az átállás alatt ezek biztosítanak jogi keretet a konverter és az ideiglenes átállási felépítés számára. A SIS 1+ műveletekre vonatkozó ideiglenes átállási felépítés lehetővé teszi, hogy a SIS 1+ és a SIS II felépítés bizonyos technikai részei a SIS 1+ rendszerről a SIS II-re történő fokozatos átállás lehetővé tételéhez szükséges korlátozott átmeneti időszak alatt egymással párhuzamosan működhessenek.

(19)

Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat előírja, hogy a SIS II Központi Rész tekintetében – a költség-haszon elemzésre is figyelemmel – mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát kell alkalmazni. A SIS II további irányáról szóló, 2009. június 4– 5-i tanácsi következtetések melléklete a jelenlegi SIS II projekt folytatása érdekében teljesítendő mérföldköveket határoz meg. Ezzel párhuzamosan tanulmány készült egy olyan alternatív műszaki forgatókönyv kidolgozására vonatkozóan, amely – szükséghelyzeti tervként – a SIS II-nek a SIS 1+ továbbfejlesztése (SIS 1+ RE) alapján történő kialakítására irányul, abban az esetben, ha a tesztek eredményei azt mutatnák, hogy a mérföldkövek szerinti követelmények nem teljesülnek. E paraméterek alapján a Tanács úgy dönthet, hogy felkéri a Bizottságot az alternatív műszaki forgatókönyvre való áttérésre.

(20)

Ezért ki kell igazítani az ideiglenes átállási felépítés műszaki alkotóelemeinek leírását annak érdekében, hogy a SIS II Központi Részének fejlesztésével kapcsolatos más műszaki megoldások és különösen a SIS 1+ RE lehetővé váljanak. A SIS 1+ RE egy olyan lehetséges technikai megoldás, amelynek révén fejleszthető a SIS II Központi Rész, továbbá teljesíthetők a SIS II-nek az 1987/2006/EK rendeletben és a 2007/533/IB határozatban meghatározott céljai.

(21)

A SIS 1+ RE-t az eszközöknek a SIS II fejlesztése és a SIS 1+ között megvalósuló egységessége jellemzi. Következésképpen az e rendeletben a SIS II műszaki architektúrájára és az átállási folyamatra vonatkozó utalásokat egy alternatív műszaki forgatókönyv esetén úgy kell értelmezni, hogy azok egy másik műszaki megoldáson alapuló SIS II-re vonatkoznak, és értelemszerűen alkalmazandók az említett megoldás technikai sajátosságaira is, a SIS II Központi Rész fejlesztésével kapcsolatos célkitűzésre is figyelemmel.

(22)

Bármely műszaki forgatókönyv esetén a központi szintű átállás eredményeképpen a SIS II Központi Részben hozzáférhetővé kell válnia a SIS 1+ adatbázisnak, valamint néhány új SIS II funkciónak, beleértve további adatkategóriákat is. Az adatfeltöltés megkönnyítése érdekében meg kell határozni, hogy a schengeni egyezmény 113. cikkének (2) bekezdésében említett törölt adatok nem kerülnek át a SIS 1+-ból a SIS II-be.

(23)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy harmadik személyeket, így nemzeti közintézményeket is megbízhasson az e rendelet által ráruházott feladatok teljesítésével, illetve – az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (12) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban – költségvetés-végrehajtási feladatokkal.

Minden ilyen szerződésnek tiszteletben kell tartania a SIS-re vonatkozó adatvédelmi, adatbiztonsági szabályokat és az érintett adatvédelmi hatóságok szerepét, különösen a schengeni egyezmény és e rendelet rendelkezéseit.

(24)

A SIS II Központi Rész alternatív műszaki megoldás alapján történő fejlesztésének finanszírozását az Unió általános költségvetéséből kell fedezni, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása mellett. A költségvetési rendelettel összhangban a Bizottság a költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízhatja a nemzeti közszektorbeli szerveket. A politikai iránymutatást követve, illetve a költségvetési rendeletben megállapított feltételek függvényében – az alternatív megoldásra való átállás esetében – a Bizottság felkérést kapna arra, hogy a SIS II-nek a SIS 1+ RE-n alapuló fejlesztésével kapcsolatos költségvetés-végrehajtási feladatokkal bízza meg Franciaországot.

(25)

Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat, valamint a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Külső Határok Alap létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i 574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (13) a SIS II nemzeti fejlesztéseit a Külső Határok Alap keretében társfinanszírozásra jogosult fellépések közé sorolta. Az 574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó stratégiai iránymutatások elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2007. augusztus 27-i 2007/599/EK bizottsági határozat (14) a Külső Határok Alap szerinti öt stratégiai prioritásának egyikeként azonosította a SIS II, elismerve annak fontosságát, hogy a központi SIS II-vel párhuzamosan támogatni kell a nemzeti projektek következetes és időben történő kifejlesztését.

Az említett jogi aktusok elfogadása óta a SIS II projektet 2010-ben – egy jelentős tesztelési kampány, a „Milestone 1” befejeztével – jelentősen átdolgozták. Továbbá, a SIS tagállamok általi alkalmazásának alakulása következtében frissíteni kellett a SIS II teljesítménnyel és tárolókapacitással kapcsolatos technikai követelményeit, amely központi és nemzeti szinten egyaránt kihatott a SIS II projekt költségeire.

(26)

A SIS 1+ rendszerről a SIS II-re történő átállási folyamatra tekintettel, a követelmények alakulása és a SIS II projekt végrehajtásában tett előrehaladás következtében át kellett szervezni az átállási felépítést, az átállási időbeni ütemezését és a tesztelési követelményeket. A SIS II-re történő átállás érdekében tagállami szinten jelenleg szükséges tevékenységek fontos részét nem lehetett előre látni az 1104/2008/EK rendelet és a 2008/839/IB határozat elfogadásakor, illetve a pénzügyi csomag és a Külső Határok Alaphoz tartozó többéves programok összeállításakor. Ezért részben újra össze kell hangolni a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás költségelosztási elveit. Az átállással kapcsolatban egyes nemzeti tevékenységeket – különösen a tagállamok átállással kapcsolatos tesztelési tevékenységekben való részvételével kapcsolatosakat – az Unió általános költségvetésének SIS II költségvetési tételéből lehetne társfinanszírozni. Az említett lehetőség olyan konkrét és jól meghatározott tevékenységeket érintene, amelyek túlmutatnak – és nem összetévesztendőek – egyéb SIS II-vel kapcsolatos fellépéseken, amelyek továbbra is a Külső Határok Alapból részesülnek finanszírozásban. Az e rendelet alapján biztosított pénzügyi támogatás kiegészíti a Külső Határok Alapból biztosított támogatást.

(27)

Az e rendelet alapján biztosított társfinanszírozás tekintetében megfelelő intézkedéseket kell hozni a csalás és szabálytalanságok elkerülésére, valamint meg kell tenni a megfelelő lépéseket az elveszett, jogtalanul kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére, összhangban az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (15), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel (16), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17).

(28)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, figyelembe véve a döntés tagállamokra nézve jelentett pénzügyi hatásait, amely tagállamoknak a végrehajtási hatáskörök Bizottság általi gyakorlásakor is teljes mértékben részt kell venniük a folyamatban. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (18) megfelelően kell gyakorolni.

(29)

A folyamat lezárása érdekében a Bizottság és a tagállamok továbbra is szorosan együttműködnek a SIS II fejlesztése és a SIS 1+ rendszerről a SIS II-re történő átállás minden egyes szakaszában. A SIS-ről szóló, 2009. február 26–27-i és 2009. június 4–5-i következtetéseiben a Tanács tagállami szakértőkből álló, átfogó programirányítási tanácsként kijelölt informális szervet hozott létre az együttműködés megerősítése, valamint a központi SIS II projektnek nyújtott közvetlen tagállami támogatás biztosítása érdekében. Az említett szakértői csoport által végzett munka pozitív hatásai, valamint az együttműködés és a köszponti SIS II projekt átláthatósága további erősítésének szükségessége indokolttá teszi a szakértői csoportnak a SIS II irányítási struktúrájába való hivatalos beillesztését. Ezért – átfogó programirányítási tanács néven – szakértői csoportot kell hivatalosan létrehozni a jelenlegi SIS II szervezeti struktúra kiegészítése céljából. Az eredményesség és a költséghatékonyság biztosítása érdekében a szakértők számát korlátozni kell. Az átfogó programirányítási tanács tevékenysége nem sértheti a Bizottság és a tagállamok hatásköreit.

(30)

A személyes adatok Bizottság által történő feldolgozására a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletet (19) kell alkalmazni.

(31)

Az európai adatvédelmi biztos felelős a 45/2001/EK rendelet alkalmazásának felügyeletéért és biztosításáért, valamint az ő hatáskörébe tartozik az uniós intézmények és szervek személyes adatfeldolgozással összefüggő tevékenységeinek vizsgálata. A SIS II jogi keretének hatálybalépéséig a közös ellenőrző hatóság felelős a jelenlegi SIS 1+ technikai támogatóegységének a felügyeletéért. A nemzeti ellenőrző hatóságok felelősek a SIS 1+ rendszerben szereplő személyes adatok saját tagállamuk területén történő feldolgozásának a felügyeletéért, illetve továbbra is ők felelősek annak ellenőrzéséért, hogy a SIS II rendszerben szereplő személyes adatok feldolgozása az érintett tagállamok területén jogszerűen történjen. E rendelet nem sérti a Schengeni Egyezmény, valamint az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat személyes adatok védelmét és biztonságát érintő különös rendelkezéseit. A SIS II jogi kerete úgy rendelkezik, hogy a nemzeti ellenőrző hatóságoknak és az európai adatvédelmi biztosnak biztosítaniuk kell a SIS II összehangolt felügyeletét.

(32)

A SIS 1+ rendszerről a SIS II-re történő átállás összetett folyamat, és az összes érintett fél alapos előkészülete ellenére jelentős technikai kockázatokat hordoz magában. Kívánatos, hogy a jogi keret kellő rugalmasságot biztosítson azon váratlan nehézségek megoldásához, amellyel a központi rendszer, illetve egy vagy több nemzeti rendszer az átállás során szembesülhet. Ezért annak ellenére, hogy a jogbiztonság érdekében az átállási szakasznak és az intenzív monitoring időszaknak a lehető legrövidebb ideig kell tartania – melyek során továbbra is az ideiglenes átállási felépítés használatos –, lehetőséget kell biztosítani a Tanács számára, hogy technikai nehézségek esetén meghatározza az átállás befejezésének végső időpontját az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével és a 2007/533/IB határozat 71. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(33)

Mivel e rendelet célkitűzéseit – nevezetesen az ideiglenes átállási felépítés létrehozását és az adatok SIS 1+-ból SIS II-be történő átvitelét – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatása miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(34)	E rendelet tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket.

(35)	Annak érdekében, hogy 2012-ben alkalmazható legyen azon pénzügyi eszköz, amely a tagállamok számára e rendelettel összhangban az Unió általános költségvetéséből biztosítható, e rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(36)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (20) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (21) 1. cikkének G. pontja által említett területhez tartoznak.

(37)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (22) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat (23) 3. cikkével.

(38)

Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (24) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EK tanácsi határozat (25) 3. cikkével.

(39)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(40)

Az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat (26) 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz ebben a rendeletben.

(41)

Írország az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat (27) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz ebben a rendeletben.

(42)	Ez a rendelet nem sérti a 2000/365/EK és a 2002/192/EK határozatban megállapított, Írországnak és az Egyesült Királyságnak a schengeni vívmányokban való részleges részvételére vonatkozó rendelkezéseket.

(43)	Ciprus tekintetében ez a rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(44)	Egyeztettek az európai adatvédelmi biztossal, aki 2012. július 9-én véleményt (28) adott,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Általános cél

(1) A schengeni egyezmény IV. címében foglalt rendelkezések alapján létrehozott Schengeni Információs Rendszer (SIS 1+) helyébe új rendszer – a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) – lép, amelynek létrehozását, működtetését és használatát a 2007/533/IB határozat szabályozza.

(2) A SIS II-t, amely egy egységes integrált rendszer, az e rendeletben meghatározott eljárásoknak és feladatmegosztásnak megfelelően a Bizottság és a tagállamok fogják kifejleszteni, és azt műveletekre alkalmassá tenni.

(3) A SIS II fejlesztése egy olyan alternatív műszaki forgatókönyv végrehajtása révén is elérhető, amelyre külön műszaki előírások vonatkoznak.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	„SIS II Központi Rész”: egy adatbázist, az úgynevezett „SIS II-adatbázist” és az egységes nemzeti interfészt (NI-SIS) tartalmazó SIS II technikai támogatóegység;

b)	„C.SIS”: a SIS 1+ referencia-adatbázisát és az egységes nemzeti interfészt (N. COM) tartalmazó SIS 1+ technikai támogatóegység;

c)	„N.SIS”: a SIS 1+ nemzeti rendszere, amely a C.SIS-szel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll;

d)	„N.SIS II”: a SIS II nemzeti rendszere, amely a központi SIS II-vel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll;

e)	„konverter”: a C.SIS és a SIS II Központi Rész közötti következetes és megbízható kommunikációt lehetővé tevő műszaki eszköz, amely biztosítja a 10. cikk (3) bekezdésében előírt funkciókat, és lehetővé teszi az adatok konvertálását és szinkronizálását a C.SIS és a SIS II Központi Rész között;

f)	„átfogó tesztelés”: a 2007/533/IB határozat 71. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett tesztelés;

g)	„kiegészítő információk tesztelése”: a SIRENE-irodák működését ellenőrző tesztelés.

3. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet meghatározza a Bizottság, Franciaország és a SIS 1+-ban részt vevő más tagállamok feladatait és hatásköreit a következő feladatok tekintetében:

a)	a SIS II karbantartása és fejlesztésének folytatása;

b)	a SIS II átfogó tesztelése;

c)	a kiegészítő információk tesztelése;

d)	a konverter fejlesztésének és tesztelésének folytatása;

e)	az ideiglenes átállási felépítés kialakítása és tesztelése;

f)	a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás.

4. cikk

Az ideiglenes átállási felépítés műszaki alkotóelemei

A SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás biztosítása érdekében a következő alkotóelemeket kell a szükséges mértékben hozzáférhetővé tenni:

a)	a C.SIS és a konverterhez kapcsolódás;

b)	a SIS 1+ kommunikációs infrastruktúrája, amely lehetővé teszi a C.SIS és az N.SIS közötti kommunikációt;

az N.SIS;

d)	SIS II Központi Rész, NI-SIS és a SIS II kommunikációs infrastruktúrája, amely lehetővé teszi a SIS II Központi Rész, valamint az N.SIS II és a konverter közötti kommunikációt;

e)	az N.SIS II;

f)	a konverter.

5. cikk

A SIS II fejlesztésével kapcsolatos főbb feladatok

(1) A Bizottság folytatja a SIS II Központi Rész, a kommunikációs infrastruktúra és a konverter fejlesztését.

(2) Franciaország a schengeni egyezmény rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre bocsátja és működteti a C.SIS-t.

(3) A tagállamok folytatják az N.SIS II fejlesztését.

(4) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok a schengeni egyezmény rendelkezéseivel összhangban karbantartják az N.SIS-t.

(5) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok rendelkezésre bocsátják és működtetik az SIS 1+ kommunikációs infrastruktúráját.

(6) A Bizottság összehangolja a tevékenységeket és biztosítja az (1)–(3) bekezdésben említett feladat- és hatáskörök betöltéséhez szükséges támogatást.

6. cikk

A fejlesztés folytatása

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a SIS II fejlesztésének folytatásához szükséges végrehajtó aktusokat, különösen a hibák kijavításához szükséges intézkedéseket,. a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

Az 5. cikk (3) bekezdésében említett, a SIS II fejlesztésének folytatásához – az N.SIS II és a SIS II Központi Rész kompatibilitását biztosító egységes nemzeti interfész vonatkozásában – szükséges végrehajtó aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

Fő tevékenységek

(1) A Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok közösen átfogó tesztelést hajtanak végre.

(2) Ideiglenes átállási felépítést alakítanak ki, amelynek tesztelését a Bizottság, Franciaország és a SIS 1+-ban részt vevő többi tagállam hajtja végre.

(3) A Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok hajtják végre a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállást.

(4) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok tesztelik a kiegészítő információk cseréjét.

(5) A Bizottság biztosítja az (1)–(4) bekezdésben említett tevékenységekhez szükséges támogatást a SIS II központi szintjén.

(6) Az (1)–(3) bekezdésben említett tevékenységeket a Bizottság és a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok összehangolják.

8. cikk

Átfogó tesztelés

(1) Az átfogó tesztelés nem kezdődhet el addig, amíg a Bizottság ki nem jelenti, hogy véleménye szerint a 2008/173/IB határozat 1. cikkében említett tesztelések sikeressége elegendő egy ilyen tesztelés megkezdéséhez.

(2) Egy átfogó tesztelést kell elvégezni, amelynek célja különösen annak megerősítése, hogy a Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok befejezték a SIS II-ben szereplő adatok feldolgozásához szükséges műszaki intézkedéseket, és a SIS II teljesítményszintje legalábbis egyenértékű a SIS 1+ által elért szinttel.

(3) Az átfogó tesztelést az N.SIS II vonatkozásában a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok, a SIS II Központi Rész vonatkozásában pedig a Bizottság végzi.

(4) Az átfogó tesztelés részletes ütemterv szerint zajlik, amelyet a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság együttműködve határoz meg.

(5) Az átfogó tesztelés alapját a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság együttműködésében meghatározott műszaki előírások képezik.

(6) A Bizottság és a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok meghatározzák azon kritériumokat, amelyek meghatározzák, hogy a SIS II-ben szereplő adatok feldolgozásához szükséges műszaki intézkedéseket végrehajtották-e, és hogy a SIS II teljesítményszintje legalábbis egyenértékű-e a SIS 1+ által elért szinttel.

(7) A teszteredményeket a Bizottság és a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok elemzik az e cikk (6) bekezdésében említett kritériumok alkalmazásával. A teszteredményeket a 2007/533/IB határozat 71. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban hagyják jóvá.

(8) Az átfogó tesztelésben a SIS 1+-hoz nem csatlakozott tagállamok is részt vehetnek. Eredményeik nem gyakorolnak hatást a teszt jóváhagyására.

9. cikk

A kiegészítő információk tesztelése

(1) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok a SIRENE működését ellenőrző tesztelést hajtanak végre.

(2) A Bizottság rendelkezésre bocsátja a SIS II Központi Részt és kommunikációs infrastruktúráját a kiegészítő információk tesztelésének elvégzése során.

(3) A kiegészítő információk tesztelése részletes ütemterv szerint zajlik, amelyet a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok határoznak meg.

(4) A kiegészítő információk tesztelésének alapját a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok által meghatározott műszaki előírások képezik.

(5) A teszteredményeket a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok elemzik. A SIS 1+-ban részt vevő tagállamoknak biztosítaniuk kell az összesített teszteredmény Európai Parlament részére történő továbbítását.

(6) A kiegészítő információk tesztelésében a SIS 1+-hoz nem csatlakozott tagállamok is részt vehetnek. Eredményeik nem gyakorolnak hatást a teszt jóváhagyására.

10. cikk

Ideiglenes átállási felépítés

(1) Létre kell hozni egy ideiglenes átállási felépítést, amely a 4. cikk a)–f) pontjában meghatározott alkotóelemekből tevődik össze. A konverter átmeneti időszakra összekapcsolja a SIS II Központi Részt és a C.SIS-t. Az N.SIS rendszerek a C.SIS-hez kapcsolódnak, az N.SIS II rendszerek a SIS II Központi Részhez.

(2) A Bizottság biztosítja a konvertert, a SIS II Központi Részt és kommunikációs infrastruktúráját az ideiglenes átállási felépítés részeként.

(3) A konverter az adatokat a C.SIS és a SIS II Központi Rész között két irányban a szükséges mértékben alakítja át, és a szükséges mértékben biztosítja a C.SIS és a SIS II Központi Rész szinkronizálását.

(4) A Bizottság teszteli a SIS II Központi Rész és a konverter közötti kommunikációt.

(5) Franciaország teszteli a C.SIS és a konverter közötti kommunikációt.

(6) A Bizottság és Franciaország teszteli a SIS II Központi Rész és a C.SIS között a konverteren keresztül folyó kommunikációt.

(7) Franciaország a Bizottsággal együttesen a C.SIS-t a konverteren keresztül összekapcsolja a SIS II Központi Résszel.

(8) A Bizottság – a Bizottság által biztosított teszttervvel összhangban – Franciaországgal és a SIS 1+-ban részt vevő többi tagállammal teszteli az ideiglenes átállási felépítés egészét.

(9) Franciaország szükség esetén a teszt céljára adatokat bocsát rendelkezésre.

11. cikk

A SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás

(1) A C.SIS-ről a SIS II Központi Részre történő átállás érdekében Franciaország rendelkezésre bocsátja a SIS 1+ adatbázisát, a Bizottság pedig beépíti a SIS 1+ adatbázisát a SIS II Központi Részbe. A SIS 1+ adatbázisban szereplő, a schengeni egyezmény 113. cikkének (2) bekezdésében említett adatokat nem töltik fel a központi SIS II-be.

(2) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok az ideiglenes átállási felépítés használatával, valamint Franciaország és a Bizottság támogatásával végrehajtják az N.SIS-ről az N.SIS II-re történő átállást.

(3) A nemzeti rendszer átállítását a SIS 1+-ról a SIS II-re az N.SIS II adatokkal való feltöltésével kell megkezdeni, amikor az N.SIS II-nek a SIS II adatbázisának teljes vagy részleges másolatából álló adatfájlt, a nemzeti másolatot, kell tartalmaznia.

Az első albekezdésben említett adatfeltöltést követően minden egyes tagállam átvált az N.SIS-ről az N.SIS II-re. Az átállást a Tanács által a 2007/533/IB határozat 71. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározandó időpontban kell megkezdeni azt követően, hogy az említett határozat 71. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesültek. Az N.SIS-ről az N.SIS II-re történő átállást valamennyi tagállam esetében legfeljebb 12 óra alatt be kell fejezni. A kiegészítő információk cseréjére szolgáló nemzeti alkalmazásoknak az átállással párhuzamosan migrálniuk kell az s-TESTA hálózatra.

Az átállás egy intenzív monitoring időszakot követően fejeződik be. Az intenzív monitoring időszak időben korlátozott, és nem haladhatja meg az első tagállam átállásának időpontjától számított 30 napot.

Az átállás a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság által meghatározott részletes ütemterv szerint zajlik.

(4) A Bizottság az átállás során segítséget nyújt a közös tevékenységek összehangolásához és támogatásához.

12. cikk

Anyagi jogi keret

Az átállásnak a 11. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett adatfeltöltési szakaszában továbbra is a schengeni egyezmény IV. címének rendelkezései alkalmazandók a SIS 1+-ra.

Amint az első tagállam – az e rendelet 11. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében foglaltak szerint – áttért az N.SIS-ről az N.SIS II-re, a 2007/533/IB határozatot kell alkalmazni.

Ez a rendelet a 11. cikk (3) bekezdése szerint az átállás teljes időtartama során is alkalmazandó az ideiglenes átállási felépítésre.

13. cikk

Együttműködés

(1) A tagállamok és a Bizottság saját feladatkörüknek megfelelően együttműködnek az e rendelet által szabályozott valamennyi tevékenység végrehajtásában.

(2) A Bizottság elsősorban a SIS II Központi Rész szintjén az N.SIS II teszteléséhez és átállásához szükséges támogatást biztosítja.

(3) A tagállamok elsősorban az N.SIS II szintjén az ideiglenes átállási felépítés teszteléséhez szükséges támogatást biztosítják.

14. cikk

A nemzeti szakaszoknak az N.SIS II-vel történő helyettesítése

(1) Az N.SIS II helyettesítheti a schengeni egyezmény 92. cikkében említett nemzeti szakaszt, mely esetben a tagállamoknak nem kell nemzeti adatfájlt tárolniuk.

(2) Amennyiben valamely tagállam az N.SIS II-t használja a nemzeti szakasz helyettesítésére, az adott nemzeti szakasz vonatkozásában a schengeni egyezmény 92. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott kötelező technikai támogatási funkciók a SIS II Központi Részre vonatkozó kötelező funkciókká válnak, az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, valamint 10. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett kötelezettségek sérelme nélkül.

15. cikk

Adatfeldolgozás és naplózás a központi SIS II-ben

(1) A SIS II Központi Rész adatbázisát valamennyi tagállam területén hozzáférhetővé kell tenni automatizált keresés céljára.

(2) A SIS II Központi Rész biztosítja a SIS 1+-ban szereplő adatok beviteléhez és feldolgozásához, az N.SIS II nemzeti másolatai online frissítéséhez, az N.SIS II nemzeti másolatainak és a SIS II Központi Rész adatbázisának szinkronizálásához és egységességéhez szükséges szolgáltatásokat, valamint biztosítja az N.SIS II nemzeti másolatainak inicializálásához és visszaállításához szükséges műveleteket.

(3) A schengeni egyezmény IV. címe megfelelő rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság biztosítja, hogy a SIS II Központi Részben a személyes adatokkal kapcsolatos minden adathozzáférés és adatcsere rögzítésre kerüljön az adatlekérdezések jogszerűségének ellenőrzése, az adatfeldolgozás jogszerűségének felügyelete, továbbá a SIS II Központi Rész és a nemzeti rendszerek megfelelő működésének, illetve az adatok sértetlenségének és biztonságának biztosítása céljából.

(4) A naplóbejegyzések tartalmazzák mindenekelőtt az adatátadás dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, a továbbított adatokra való hivatkozást és az adatfeldolgozásért felelős illetékes hatóság nevét.

(5) A naplóbejegyzések csak a (3) bekezdésben említett célokra használhatók fel, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell azokat.

(6) A naplóbejegyzések hosszabb ideig is megőrizhetők, ha már megkezdett figyelemmel kísérési eljárás céljából szükségesek.

(7) A lekérdezés jogszerűségének ellenőrzéséért, az adatfeldolgozás jogszerűségének figyelemmel kíséréséért, az önellenőrzésért, a SIS II Központi Rész megfelelő működésének biztosításáért, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolásáért felelős, a 2007/533/IB határozat 60. cikkének (1) bekezdésében és 61. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok – hatáskörük korlátain belül, továbbá erre vonatkozó kérésük esetén – feladataik ellátása céljából a 2007/533/IB határozat rendelkezéseinek megfelelően hozzáféréssel rendelkeznek e naplóbejegyzésekhez.

16. cikk

Költségek

(1) A SIS II Központi Rész szintjén hozott, átállással, átfogó teszteléssel, kiegészítő információk tesztelésével, karbantartással és fejlesztéssel, illetve a kommunikációs infrastruktúrával összefüggő intézkedésekből felmerülő költségeket az Unió általános költségvetése viseli.

(2) A nemzeti rendszerek telepítésével, átállásával, tesztelésével, karbantartásával és fejlesztésével, valamint az e rendelet alapján a nemzeti rendszerek által elvégzendő feladatokkal összefüggő költségeket a schengeni egyezmény 119. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint maguk az érintett tagállamok viselik.

(3) A Külső Határok Alapból nyújtott pénzügyi segítséget kiegészítve, az Unió pénzügyi hozzájárulást biztosíthat a tagállamok átállással és az e rendelet 8., 9., cikke, 10. cikkének (8) bekezdése és 11. cikke alapján végzett, átállással kapcsolatos tesztelési tevékenységeivel kapcsolatban felmerülő költségeihez a konkrét és jól körülhatárolt tevékenységek fedezése érdekében.

Az első albekezdésben említett tevékenységekkel kapcsolatos uniós hozzájárulást a költségvetési rendelet VI. címében előírtak szerint támogatások formájában nyújtják. Az említett hozzájárulás nem haladhatja meg minden egyes tagállam támogatható kiadásainak 75 %-át és tagállamonként 750 000 EUR-t. A Bizottság a költségvetési és egyéb eljárásokkal – különösen a költségvetési rendeletben foglaltakkal összhangban – értékeli a társfinanszírozási műveletet, valamint döntést hoz azzal kapcsolatban és irányítja azt.

Minden ilyen hozzájárulást igénylő tagállamnak pénzügyi előrejelzést kell készítenie a teszteléssel és átállással kapcsolatos tevékenységeik működési és igazgatási költségeinek lebontásával. Ha a tagállamok kiadásaikhoz uniós forrásokat használnak, e kiadásoknak ésszerűnek kell lenniük, és meg kell felelniük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek, különösen az értékarányos ráfordítás és a költséghatékonyság tekintetében. A Tanács által a 2007/533/IB határozat 71. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott átállási időpont után legkésőbb hat hónappal a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az uniós hozzájárulás felhasználásáról.

Amennyiben az uniós hozzájárulást nem vagy nem megfelelően, részben vagy késedelmesen használták fel, az Unió csökkentheti, visszatarthatja vagy megszüntetheti pénzügyi hozzájárulását. Amennyiben a tagállamok nem járulnak hozzá, illetve csak részben vagy késedelmesen járulnak hozzá az első albekezdésben említett tevékenységek finanszírozásához, az Unió csökkentheti pénzügyi hozzájárulását.

(4) A Számvevőszéknek jogában áll elvégezni a megfelelő vizsgálatokat, a nemzeti ellenőrző testületekkel vagy az illetékes nemzeti hivatalokkal együttműködésben. A Bizottság felhatalmazást kap minden olyan ellenőrzés és helyszíni vizsgálat elvégzésére, amely az uniós pénzeszközök helyes kezelésének biztosításához és az Unió pénzügyi érdekeinek csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez szükséges. E célból a tagállamok kötelesek minden vonatkozó dokumentumot és naplót a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátani.

(5) A schengeni egyezmény 92. cikkének (3) bekezdésében említett technikai támogatóegység telepítésének és működtetésének költségeit – ideértve a Schengeni Információs Rendszer nemzeti szakaszait a technikai támogatóegységgel összekötő vezetékek költségeit, továbbá az e rendelet alkalmazásában Franciaországra ruházott feladatokkal összefüggő tevékenységek költségét is – a schengeni egyezmény 119. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint a tagállamok együttesen viselik.

17. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot a 2007/533/IB határozat 67. cikke alapján létrehozott bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

18. cikk

Átfogó programirányítási tanács

(1) Átfogó programirányítási tanács (a továbbiakban: a tanács) elnevezésű műszaki szakértői csoport jön létre a Bizottság, a bizottság, Franciaország és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok hatásköreinek és tevékenységeinek sérelme nélkül. A tanács a központi SIS II projektet támogató tanácsadó szervként működik, és elősegíti a központi és a nemzeti SIS II projektek közötti összhangot. A tanács nem rendelkezik döntéshozatali jogkörrel és a Bizottság vagy a tagállamok képviseletére vonatkozó megbízatással.

(2) A tanács legfeljebb 10 tagból áll, és rendszeresen ülésezik. A SIS 1+-ban résztvevő, a Tanács keretében eljáró tagállamok legfeljebb nyolc szakértőt és azonos számú póttagot neveznek ki. A Bizottság hatáskörrel rendelkező főigazgatóságának főigazgatója legfeljebb két szakértőt és két póttagot nevez ki a Bizottság tisztviselői közül.

Saját közigazgatásuk vagy intézményük költségére a SIS II projekt fejlesztésében közvetlenül részt vevő egyéb tagállami szakértők és bizottsági tisztviselők is részt vehetnek a tanács ülésein.

Az (5) bekezdésben említett feladatkörben meghatározottaknak megfelelően a tanács más szakértőket is meghívhat, hogy saját közigazgatásuk, intézményük vagy vállalatuk költségére részt vegyenek a tanács ülésein.

(3) A tanács üléseire minden esetben meg kell hívni az elnökséget, illetve a soron következő elnökséget ellátó tagállamok által kijelölt szakértőket.

(4) A tanács titkársági teendőinek ellátásáról a Bizottság gondoskodik.

(5) A tanács kidolgozza saját feladatkörét, amely különösen az alábbiakra vonatkozó eljárásokat foglal magában:

—	a Bizottság és az elnökség által váltakozva ellátott elnökség,

—	az ülések helyszíne,

—	az ülések előkészítése,

—	egyéb szakértők részvétele,

—	a nem résztvevő tagállamok teljes körű tájékoztatását biztosító kommunikációs terv.

A feladatkör a Bizottság hatáskörrel rendelkező főigazgatóságának főigazgatója, valamint a SIS 1+-ban résztvevő, a bizottság keretében ülésező tagállamok által adott kedvező állásfoglalást követően lép hatályba.

(6) A tanács rendszeres időközönként írásbeli jelentést nyújt be a bizottságnak, illetve adott esetben az érintett tanácsi előkészítő szervnek a projekt előrehaladásával kapcsolatban, ideértve az átfogó programirányítási tanács által nyújtott tanácsadást és annak indokolását is.

(7) A 16. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a tanács tevékenységével összefüggésben felmerülő adminisztratív és utazási költségeket – amennyiben megtérítésük egyéb forrásból nem történik meg – az Unió általános költségvetése viseli. A SIS 1+-ban résztvevő, a Tanács keretében eljáró tagállamok által az átfogó programirányítási tanácsba tagnak kinevezett szakértőknek, valamint az e cikk (3) bekezdésének megfelelően meghívott szakértőknek a tanács munkájával összefüggésben felmerült utazási költségei tekintetében a „Bizottságon kívüli, szakértőként meghívott személyek költségtérítésére vonatkozó bizottsági szabályok” alkalmazandók.

19. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság először a 2009-es első hat hónapos időszak végéig, majd minden hat hónapos időszak végéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a SIS II fejlesztésével és a SIS 1+-ről a SIS II-re történő átállással kapcsolatban elért haladásról. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet a 8. és 10. cikkben említett tesztek eredményeiről.

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2008/839/IB határozat hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

21. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a 11. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében foglaltak szerint az átállás befejeződésekor hatályát veszti. Amennyiben az említett időpont az átállási folyamat során felmerült megoldatlan technikai nehézségek miatt nem teljesíthető, a rendelet a Tanács által a 2007/533/IB határozat 71. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapított időpontban veszti hatályát.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2012. december 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. FLOURENTZOU

(1) 2012. november 21-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 299., 2008.11.8., 1. o.

(3) HL L 299., 2008.11.8., 43. o.

(4) HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(5) HL L 328., 2001.12.13., 4. o.

(6) HL L 328., 2001.12.13., 1. o.

(7) Lásd e Hivatalos Lap 32. oldalát.

(8) HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

(9) HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

(10) HL L 57., 2008.3.1., 1. o.

(11) HL L 57., 2008.3.1., 14. o.

(12) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(13) HL L 144., 2007.6.6., 22. o.

(14) HL L 233., 2007.9.5., 3. o.

(15) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(16) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(17) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(18) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(19) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(20) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(21) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(22) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(23) HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

(24) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(25) HL L 160., 2011.6.18., 19. o.

(26) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(27) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(28) HL C 336., 2012.11.6., 10. o.

I. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT HATÁROZAT ÉS UTÓLAGOS MÓDOSÍTÁSAI

A Tanács 2008/839/IB határozata

(HL L 299., 2008.11.8., 43. o.)

A Tanács 542/2010/IB határozata

(HL L 155., 2010.6.22., 23. o.)

II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

2008/839/IB határozat	E rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
4. cikk	4. cikk
5. cikk	5. cikk
6. cikk	6. cikk
7. cikk	7. cikk
8. cikk	8. cikk
9. cikk	9. cikk
10. cikk	10. cikk
11. cikk	11. cikk
12. cikk	12. cikk
13. cikk	13. cikk
—	14. cikk
14. cikk	15. cikk
15. cikk	16. cikk
16. cikk	—
17. cikk	17. cikk
17a. cikk	18. cikk
18. cikk	19. cikk
—	20. cikk
19. cikk	21. cikk
—	I. melléklet
—	II. melléklet

29.12.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 359/32

A TANÁCS 1273/2012/EU RENDELETE

(2012. december 20.)

a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

(2)

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény (4) (a továbbiakban: a schengeni egyezmény) IV. címének rendelkezései értelmében felállított Schengeni Információs Rendszer (SIS), és annak továbbfejlesztése a SIS 1+ lényeges eszközök az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

(3)

A Tanács a 2424/2001/EK rendelet (5) és a 2001/886/IB határozat (6) értelmében a Bizottságot bízta meg a SIS második generációjának (SIS II) fejlesztésével. Az említett jogi aktusok 2008. december 31-én – a SIS II fejlesztéseinek befejezése előtt – hatályukat vesztették. Ezért a jogi aktusokat először is ki kellett egészíteni az 1104/2008/EK rendelettel és a 2008/839/IB határozattal, majd e rendelettel és a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2012. december 20-i 1272/2012/EU tanácsi rendelettel (7) legkésőbb a SIS 1+ rendszerről a SIS II-re történő átállás befejezéséig, vagy a Tanács által a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) és a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozattal (9) összhangban megállapítandó időpontig.

(4)	A SIS II az 1987/2006/EK rendelettel és a 2007/533/IB határozattal jött létre. E rendelet nem sértheti az említett jogi aktusok rendelkezéseit.

(5)	A SIS II egyes teszteléseit a 189/2008/EK tanácsi rendelet (10) és a 2008/173/IB tanácsi határozat (11) írja elő.

(6)

(7)

(8)	A tagállamoknak végre kell hajtaniuk a kiegészítő információk cseréjének tesztelését.

(9)

(10)

(11)	A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felelős a SIS-be bevitt adatok pontosságáért, naprakészségéért és jogszerűségéért.

(12)

(13)	Saját nemzeti rendszereik (N.SIS II) fejlesztéséért és karbantartásáért jelenleg és a jövőben is a tagállamoknak kell felelősséget viselniük.

(14)	A schengeni egyezmény kifejezett előírása értelmében Franciaország a jövőben is felel a SIS 1+ technikai támogatóegységéért.

(15)	A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok képviselőinek a Tanács keretében össze kell hangolniuk tevékenységüket. Szükséges az említett szervezési tevékenység keretének meghatározása.

(16)

(17)

Az átállási terv előírja, hogy az átállási időszakban valamennyi tagállam, egymás után végrehajtja nemzeti alkalmazása SIS 1+-ról SIS II-re történő átállítását. Műszaki szempontból kívánatos, hogy a már átállt tagállamok az átállástól kezdve teljes körűen használhassák a SIS II-t, és ne kelljen megvárniuk, hogy a többi tagállam is elvégezze az átállást. Ezért az 1987/2006/EK rendeletet és a 2007/533/IB határozatot onnantól kezdve alkalmazni kell, amikor az első tagállam megkezdte az átállást. A jogbiztonság érdekében az átállásnak a lehető legrövidebb ideig kell tartania, és nem haladhatja meg a 12 órát. Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat alkalmazása nem akadályozza meg a még át nem állt vagy a műszaki okokból visszaállni kényszerült tagállamokat abban, hogy az intenzív monitoring időszak alatt a SIS II-t a SIS 1+ funkcióira korlátozva alkalmazzák.Annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban ugyanazon előírások és feltételek vonatkozzanak a figyelmeztető jelzésekre, az adatfeldolgozásra és az adatvédelemre, a SIS II jogi keretét kell alkalmazni a még át nem állt tagállamok SIS-re vonatkozó üzemeltetési tevékenységeire.

(18)

(19)

Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat előírja, hogy a SIS II Központi Rész tekintetében – a költség-haszon elemzésre is figyelemmel – mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát kell alkalmazni. A SIS II további irányáról szóló, 2009. június 4–5-i tanácsi következtetések melléklete a jelenlegi SIS II projekt folytatása érdekében teljesítendő mérföldköveket határoz meg. Ezzel párhuzamosan tanulmány készült egy olyan alternatív műszaki forgatókönyv kidolgozására vonatkozóan, amely – szükséghelyzeti tervként – a SIS II-nek a SIS 1+ továbbfejlesztése (SIS 1+ RE) alapján történő kialakítására irányul, abban az esetben, ha a tesztek eredményei azt mutatnák, hogy a mérföldkövek szerinti követelmények nem teljesülnek. E paraméterek alapján a Tanács úgy dönthet, hogy felkéri a Bizottságot az alternatív műszaki forgatókönyvre való áttérésre.

(20)

(21)

(22)

(23)

(24)

(25)

Az említett összes jogi aktus elfogadása óta a SIS II projektet 2010-ben – egy jelentős tesztelési kampány, a „Milestone 1” befejeztével – jelentősen átdolgozták. Továbbá, a SIS tagállamok általi alkalmazásának alakulása következtében frissíteni kellett a SIS II teljesítménnyel és tárolókapacitással kapcsolatos technikai követelményeit, amely központi és nemzeti szinten egyaránt kihatott a projekt költségeire.

(26)

A SIS 1+ rendszerről a SIS II-re történő átállási folyamatra tekintettel, a követelmények alakulása és a SIS II projekt végrehajtásában tett előrehaladás következtében át kellett szervezni az átállási felépítést, az átállás időbeni ütemezését és a tesztelési követelményeket. A SIS II-re történő átállás érdekében tagállami szinten jelenleg szükséges tevékenységek fontos részét nem lehetett előre látni az 1104/2008/EK rendelet és a 2008/839/IB határozat elfogadásakor, illetve a pénzügyi csomag és a Külső Határok Alaphoz tartozó többéves programok összeállításakor. Ezért részben újra össze kell hangolni a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás költségelosztási elveit. Az átállással kapcsolatban egyes nemzeti tevékenységeket – különösen a tagállamok átállással kapcsolatos tesztelési tevékenységekben való részvételével kapcsolatosakat – az Unió általános költségvetésének SIS II költségvetési tételéből lehetne társfinanszírozni. Az említett lehetőség olyan konkrét és jól meghatározott tevékenységeket érintene, amelyek túlmutatnak – és nem összetévesztendőek – egyéb SIS II-vel kapcsolatos fellépéseken, amelyek továbbra is a Külső Határok Alapból részesülnek finanszírozásban. Az e rendelet alapján biztosított pénzügyi támogatás kiegészíti a Külső Határok Alapból biztosított támogatást.

(27)

(28)

(29)

(30)

(31)

(32)

(33)

(34)	E rendelet tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket.

(35)	Annak érdekében, hogy 2012-ben alkalmazható legyen azon pénzügyi eszköz, amely a tagállamok számára e rendelettel összhangban az Európai Unió általános költségvetéséből biztosítható, e rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(36)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (20) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének G. pontja által említett területhez tartoznak.

(37)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (21) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat (22) 3. cikkével.

(38)

Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (23) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EK tanácsi határozat (24) 3. cikkével.

(39)

(40)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (25) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(41)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (26) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(42)	Ez a rendelet nem sérti a 2000/365/EK és a 2002/192/EK határozatban megállapított, Írországnak és az Egyesült Királyságnak a schengeni vívmányokban való részleges részvételére vonatkozó rendelkezéseket.

(43)	Ciprus tekintetében ez a rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(44)	Egyeztettek az európai adatvédelmi biztossal, aki 2012. július 9-én véleményt (27) adott,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Általános cél

(3) A SIS II fejlesztése egy olyan alternatív műszaki forgatókönyv végrehajtása révén is elérhető, amelyre külön műszaki előírások vonatkoznak.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	„SIS II Központi Rész”: egy adatbázist, az úgynevezett „SIS II-adatbázist” és az egységes nemzeti interfészt (NI-SIS) tartalmazó SIS II technikai támogatóegység;

b)	„C.SIS”: a SIS 1+ referencia-adatbázisát és az egységes nemzeti interfészt (N.COM) tartalmazó SIS 1+ technikai támogatóegység;

c)	„N.SIS”: a SIS 1+ nemzeti rendszere, amely a C.SIS-szel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll;

d)	„N.SIS II”: a SIS II nemzeti rendszere, amely a központi SIS II-vel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll;

e)	„konverter”: a C.SIS és a SIS II Központi Rész közötti következetes és megbízható kommunikációt lehetővé tevő műszaki eszköz, amely biztosítja a 10. cikk (3) bekezdésében előírt funkciókat, és lehetővé teszi az adatok konvertálását és szinkronizálását a C.SIS és a SIS II Központi Rész között;;

f)	„átfogó tesztelés”: az 1987/2006/EK rendelet 55. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett tesztelés;

g)	„kiegészítő információk tesztelése”: a SIRENE-irodák működését ellenőrző tesztelés.

3. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet meghatározza a Bizottság, Franciaország és a SIS 1+-ban részt vevő más tagállamok feladatait és hatásköreit a következő feladatok tekintetében:

a)	a SIS II karbantartása és fejlesztésének folytatása;

b)	a SIS II átfogó tesztelése;

c)	a kiegészítő információk tesztelése;

d)	a konverter fejlesztésének és tesztelésének folytatása;

e)	az ideiglenes átállási felépítés kialakítása és tesztelése;

f)	a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás.

4. cikk

Az ideiglenes átállási felépítés műszaki alkotóelemei

A SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás biztosítása érdekében a következő alkotóelemeket kell a szükséges mértékben hozzáférhetővé tenni:

a)	a C.SIS és a konverterhez kapcsolódás;

b)	a SIS 1+ kommunikációs infrastruktúrája, amely lehetővé teszi a C.SIS és az N.SIS közötti kommunikációt;

az N.SIS;

d)	SIS II Központi Rész, NI-SIS és a SIS II kommunikációs infrastruktúrája, amely lehetővé teszi a SIS II Központi Rész, valamint az N.SIS II és a konverter közötti kommunikációt;

e)	az N.SIS II;

f)	a konverter.

5. cikk

A SIS II fejlesztésével kapcsolatos főbb feladatok

(1) A Bizottság folytatja a SIS II Központi Rész, a kommunikációs infrastruktúra és a konverter fejlesztését.

(2) Franciaország a schengeni egyezmény rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre bocsátja és működteti a C.SIS-t.

(3) A tagállamok folytatják az N.SIS II fejlesztését.

(4) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok a schengeni egyezmény rendelkezéseivel összhangban karbantartják az N.SIS-t.

(5) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok rendelkezésre bocsátják és működtetik az SIS 1+ kommunikációs infrastruktúráját.

(6) A Bizottság összehangolja a tevékenységeket és biztosítja az (1)–(3) bekezdésben említett feladat- és hatáskörök betöltéséhez szükséges támogatást.

6. cikk

A fejlesztés folytatása

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a SIS II fejlesztésének folytatásához szükséges végrehajtó aktusokat, különösen a hibák kijavításához szükséges intézkedéseket, a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

Fő tevékenységek

(1) A Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok közösen átfogó tesztelést hajtanak végre.

(2) Ideiglenes átállási felépítést alakítanak ki, amelynek tesztelését a Bizottság, Franciaország és a SIS 1+-ban részt vevő többi tagállam hajtja végre.

(3) A Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok hajtják végre a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállást.

(4) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok tesztelik a kiegészítő információk cseréjét.

(5) A Bizottság biztosítja az (1)–(4) bekezdésben említett tevékenységekhez szükséges támogatást a SIS II központi szintjén.

(6) Az (1)–(3) bekezdésben említett tevékenységeket a Bizottság és a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok összehangolják.

8. cikk

Átfogó tesztelés

(1) Az átfogó tesztelés nem kezdődhet el addig, amíg a Bizottság ki nem jelenti, hogy véleménye szerint a 189/2008/EK rendelet 1. cikkében említett tesztelések sikeressége elegendő egy ilyen tesztelés megkezdéséhez.

(3) Az átfogó tesztelést az N.SIS II vonatkozásában a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok, a SIS II Központi Rész vonatkozásában pedig a Bizottság végzi.

(4) Az átfogó tesztelés részletes ütemterv szerint zajlik, amelyet a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság együttműködve határoz meg.

(5) Az átfogó tesztelés alapját a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság együttműködésében meghatározott műszaki előírások képezik.

(7) A teszteredményeket a Bizottság és a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok elemzik az e cikk (6) bekezdésében említett kritériumok alkalmazásával. A teszteredményeket az 1987/2006/EK rendelet 55. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban hagyják jóvá.

(8) Az átfogó tesztelésben a SIS 1+-hoz nem csatlakozott tagállamok is részt vehetnek. Eredményeik nem gyakorolnak hatást a teszt jóváhagyására.

9. cikk

A kiegészítő információk tesztelése

(1) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok a SIRENE működését ellenőrző tesztelést hajtanak végre.

(2) A Bizottság rendelkezésre bocsátja a SIS II Központi Részt és kommunikációs infrastruktúráját a kiegészítő információk tesztelésének elvégzése során.

(3) A kiegészítő információk tesztelése részletes ütemterv szerint zajlik, amelyet a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok határoznak meg.

(4) A kiegészítő információk tesztelésének alapját a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok által meghatározott műszaki előírások képezik.

(6) A kiegészítő információk tesztelésében a SIS 1+-hoz nem csatlakozott tagállamok is részt vehetnek. Eredményeik nem gyakorolnak hatást a teszt jóváhagyására.

10. cikk

Ideiglenes átállási felépítés

(2) A Bizottság biztosítja a konvertert, a SIS II Központi Részt és kommunikációs infrastruktúráját az ideiglenes átállási felépítés részeként.

(4) A Bizottság teszteli a SIS II Központi Rész és a konverter közötti kommunikációt.

(5) Franciaország teszteli a C.SIS és a konverter közötti kommunikációt.

(6) A Bizottság és Franciaország teszteli a SIS II Központi Rész és a C.SIS között a konverteren keresztül folyó kommunikációt.

(7) Franciaország a Bizottsággal együttesen a C.SIS-t a konverteren keresztül összekapcsolja a SIS II Központi Résszel.

(9) Franciaország szükség esetén a teszt céljára adatokat bocsát rendelkezésre.

11. cikk

A SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás

Az első albekezdésben említett adatfeltöltést követően minden egyes tagállam átvált az N.SIS-ről az N.SIS II-re. Az átállást a Tanács által az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározandó időpontban kell megkezdeni azt követően, hogy az említett rendelet 55. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesültek. Az N.SIS-ről az N.SIS II-re történő átállást valamennyi tagállam esetében legfeljebb 12 óra alatt be kell fejezni. A kiegészítő információk cseréjére szolgáló nemzeti alkalmazásoknak az átállással párhuzamosan migrálniuk kell az s-TESTA hálózatra.

Az átállás a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság által meghatározott részletes ütemterv szerint zajlik.

(4) A Bizottság az átállás során segítséget nyújt a közös tevékenységek összehangolásához és támogatásához.

12. cikk

Anyagi jogi keret

Amint az első tagállam – az e rendelet 11. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében foglaltak szerint – áttért az N.SIS-ről az N.SIS II-re, az 1987/2006/EK rendeletet kell alkalmazni.

Ez a rendelet a 11. cikk (3) bekezdése szerint az átállás teljes időtartama során is alkalmazandó az ideiglenes átállási felépítésre.

13. cikk

Együttműködés

(1) A tagállamok és a Bizottság saját feladatkörüknek megfelelően együttműködnek az e rendelet által szabályozott valamennyi tevékenység végrehajtásában.

(2) A Bizottság elsősorban a SIS II Központi Rész szintjén az N.SIS II teszteléséhez és átállásához szükséges támogatást biztosítja.

(3) A tagállamok elsősorban az N.SIS II szintjén az ideiglenes átállási felépítés teszteléséhez szükséges támogatást biztosítják.

14. cikk

A nemzeti szakaszoknak az N.SIS II-vel történő helyettesítése

(1) Az N.SIS II helyettesítheti a schengeni egyezmény 92. cikkében említett nemzeti szakaszt, mely esetben a tagállamoknak nem kell nemzeti adatfájlt tárolniuk.

15. cikk

Adatfeldolgozás és naplózás a központi SIS II-ben

(1) A SIS II Központi Rész adatbázisát valamennyi tagállam területén hozzáférhetővé kell tenni automatizált keresés céljára.

(5) A naplóbejegyzések csak a (3) bekezdésben említett célokra használhatók fel, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell azokat.

(6) A naplóbejegyzések hosszabb ideig is megőrizhetők, ha már megkezdett figyelemmel kísérési eljárás céljából szükségesek.

16. cikk

Költségek

Minden ilyen hozzájárulást igénylő tagállamnak pénzügyi előrejelzést kell készítenie a teszteléssel és átállással kapcsolatos tevékenységeik működési és igazgatási költségeinek lebontásával. Ha a tagállamok kiadásaikhoz uniós forrásokat használnak, e kiadásoknak ésszerűnek kell lenniük, és meg kell felelniük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek, különösen az értékarányos ráfordítás és a költséghatékonyság tekintetében. A Tanács által az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott átállási időpont után legkésőbb hat hónappal a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az Uniós hozzájárulás felhasználásáról.

17. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot az 1987/2006/EK rendelet 51. cikke alapján létrehozott bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

18. cikk

Átfogó programirányítási tanács

(2) A tanács legfeljebb 10 tagból áll, és rendszeresen ülésezik. A SIS 1+-ban részt vevő, a Tanács keretében eljáró tagállamok legfeljebb nyolc szakértőt és azonos számú póttagot neveznek ki. A Bizottság hatáskörrel rendelkező főigazgatóságának főigazgatója legfeljebb két szakértőt és két póttagot nevez ki a Bizottság tisztviselői közül.

(3) A tanács üléseire minden esetben meg kell hívni az elnökséget, illetve a soron következő elnökséget ellátó tagállamok által kijelölt szakértőket.

(4) A tanács titkársági teendőinek ellátásáról a Bizottság gondoskodik.

(5) A tanács kidolgozza saját feladatkörét, amely különösen az alábbiakra vonatkozó eljárásokat foglal magában:

—	a Bizottság és az elnökség által váltakozva ellátott elnökség,

—	az ülések helyszíne,

—	az ülések előkészítése,

—	egyéb szakértők részvétele,

—	a nem részt vevő tagállamok teljes körű tájékoztatását biztosító kommunikációs terv.

A feladatkör a Bizottság hatáskörrel rendelkező főigazgatóságának főigazgatója, valamint a SIS 1+-ban részt vevő, a bizottság keretében ülésező tagállamok által adott kedvező állásfoglalást követően lép hatályba.

(7) A 16. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a tanács tevékenységével összefüggésben felmerülő adminisztratív és utazási költségeket – amennyiben megtérítésük egyéb forrásból nem történik meg – az Unió általános költségvetése viseli. A SIS 1+-ban részt vevő, a Tanács keretében eljáró tagállamok által az átfogó programirányítási tanácsba tagnak kinevezett szakértőknek, valamint az e cikk (3) bekezdésének megfelelően meghívott szakértőknek a tanács munkájával összefüggésben felmerült utazási költségei tekintetében a „Bizottságon kívüli, szakértőként meghívott személyek költségtérítésére vonatkozó bizottsági szabályok” alkalmazandók.

19. cikk

Jelentéstétel

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1104/2008/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

21. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a 11. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében foglaltak szerint az átállás befejeződésekor hatályát veszti. Amennyiben az említett időpont az átállási folyamat során felmerült megoldatlan technikai nehézségek miatt nem teljesíthető, a rendelet a Tanács által az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapított időpontban veszti hatályát.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2012. december 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. FLOURENTZOU

(1) 2012. november 21-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 299., 2008.11.8., 1. o.

(3) HL L 299., 2008.11.8., 43. o.

(4) HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(5) HL L 328., 2001.12.13., 4. o.

(6) HL L 328., 2001.12.13., 1. o.

(7) Lásd e Hivatalos Lap 21. oldalát.

(8) HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

(9) HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

(10) HL L 57., 2008.3.1., 1. o.

(11) HL L 57., 2008.3.1., 14. o.

(12) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(13) HL L 144., 2007.6.6., 22. o.

(14) HL L 233., 2007.9.5., 3. o.

(15) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(16) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(17) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(18) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(19) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(20) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(21) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(22) HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

(23) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(24) HL L 160., 2011.6.18., 19. o.

(25) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(26) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(27) HL C 336., 2012.11.6., 10. o.

I. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS UTÓLAGOS MÓDOSÍTÁSAI

A Tanács 1104/2008/EK rendelete

(HL L 299., 2008.11.8., 1. o.)

A Tanács 541/2010/EU rendelete

(HL L 155., 2010.6.22., 19. o.)

II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1104/2008/EK rendelet	E rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
4. cikk	4. cikk
5. cikk	5. cikk
6. cikk	6. cikk
7. cikk	7. cikk
8. cikk	8. cikk
9. cikk	9. cikk
10. cikk	10. cikk
11. cikk	11. cikk
12. cikk	12. cikk
13. cikk	13. cikk
—	14. cikk
14. cikk	15. cikk
—	—
15. cikk	16. cikk
16. cikk	—
17. cikk	17. cikk
17a. cikk	18. cikk
18. cikk	19. cikk
—	20. cikk
19. cikk	21. cikk
—	I. melléklet
—	II. melléklet

29.12.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 359/45

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2012. december 18.)

az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából és az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására és működési és pénzügyi képességeire vonatkozó ellenőrzések következetességét biztosító szabályok elfogadásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/838/EU, Euratom)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramjának (2007–2011) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 19-i 1908/2006/Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 15. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából (2007–2013) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából (2007–2011) támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására és működési és pénzügyi képességeire vonatkozó ellenőrzések következetességét biztosító szabályokról szóló, 2007. június 13-i C(2007) 2466 határozatával a Bizottság meghatározta az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 8-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló, 2006. december 18-i 2006/970/Euratom tanácsi határozat (4) alapján támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására és működési és pénzügyi képességeire vonatkozó ellenőrzések következetességét biztosító szabályokat (a továbbiakban: szabályok).

(2)

A szabályok célja egy olyan egyértelmű és átlátható keret létrehozása volt, amelynek alkalmazása az 1982/2006/EK és a 2006/970/Euratom határozat alapján odaítélt támogatásokkal összefüggő igazgatási feladatok ellátásában részt vevő valamennyi szervezeti egységnél egységesen történik. A szabályok következetes megközelítésmód érvényesítésére törekedtek az említett határozatokkal létrehozott valamennyi programban e programok teljes időtartamára kiterjedően, miközben a szükséges esetekre bizonyos mértékű rugalmasságot is biztosítottak.

(3)

A szabályok most módosításra szorulnak: bizonyos elemeket konkrétan meg kell határozni, és jogszabályi keretbe kell foglalni az eddigi gyakorlatot például a résztvevők jogállásának és jogi besorolásának meghatározása, a benyújtandó dokumentumokra és a hivatalos kezdőnapokra, a hiányos, ellentmondásos és hamis nyilatkozatok és/vagy igazoló dokumentumok esetén követendő eljárásra és a jogalanyok kijelölt képviselőire vonatkozó rendelkezések, az adatellenőrzés keretében jóváhagyott adatok módosítása és az adatellenőrzés felülvizsgálata, valamint az Adatellenőrző Bizottság vonatkozásában.

(4)	A szabályokat konkrét esetek beillesztésével azért is módosítani kell, hogy garantálható legyen egységes végrehajtásuk és értelmezésük. Ezen túlmenően a védintézkedésekre vonatkozó szakaszt meg kell erősíteni.

(5)	A szabályokat mindemellett összhangba kell hozni az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel.

(6)	Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a C(2007) 2466 határozatot hatályon kívül kell helyezni, és helyette újat kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az 1982/2006/EK határozat, a 2006/970/Euratom határozat és a 2012/93/Euratom tanácsi határozat (5) alapján támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására és működési és pénzügyi képességeire vonatkozó ellenőrzések következetességét biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

A C(2007) 2466 határozat hatályát veszti. A hatályát vesztő határozatra való hivatkozásokat e határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2012. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 391., 2006.12.30., 1. o.

(2) HL L 400., 2006.12.30., 1. o.

(3) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(4) HL L 400., 2006.12.30., 60. o.

(5) HL L 47., 2012.2.18., 25. o.

MELLÉKLET

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó

Általános cél

1.	A jogi értelemben vett létezés és a jogállás/jogi besorolás ellenőrzése

1.1.

Elvek

1.1.1.

Titoktartás, adatvédelem

1.1.2.

A jogi értelemben vett létezés

1.1.3.

Jogállás a hetedik keretprogram részvételi szabályai értelmében (jogalany-kategóriák)

1.1.3.1.

Fogalmak

1.1.4.

Benyújtandó adatok és dokumentumok

1.1.5.

A jogi értelemben vett létezés és a jogállás/jogi besorolás hivatalos kezdete

1.2.	Végrehajtási szabályok a jogi értelemben vett létezés és a jogállás/jogi besorolás ellenőrzéséhez

1.2.1.

Rendelkezések a hiányos, az ellentmondásos és a hamis nyilatkozatok, illetve igazoló dokumentumok kezelésére

1.2.2.

Tájékoztatás az adatellenőrzés eredményéről, a résztvevő-azonosító kód (PIC kód) jóváhagyása

1.2.3.

Nyilatkozat a támogatás-előkészítő űrlapon szereplő alapvető adatok helytállóságáról

1.2.4.

A jogalany kijelölt képviselője

1.2.5.

A jóváhagyott adatok módosítása

1.2.5.1.

A jóváhagyott adatok módosítása az eredeti adatellenőrzés során elkövetett hiba nyomán

1.2.5.2.

A jóváhagyott adatok módosítása a jogi értelemben vett létezésben és a jogállásban/jogi besorolásban bekövetkezett változás nyomán

1.2.5.3.

A közvetett költségek elszámolására alkalmazott módszer módosítása

1.2.6.

Az adatellenőrzés adminisztratív felülvizsgálata

1.2.7.

Adatellenőrző Bizottság

2.	A működési képességek ellenőrzése

2.1.

Elvek

2.2.	Végrehajtás

2.2.1.

A pályáztatás során

2.2.2.

A támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalások során

3.	A pénzügyi képességek ellenőrzése: végrehajtási szabályok

3.1.

Elvek

3.2.	Miért az egyszerűsített pénzügyi vizsgálat a főszabály?

3.3.	Mely jogalany-kategóriáknak kell a pénzügyi képességeit ellenőrizni, és mely jogalany-kategóriák vannak ez alól mentesítve?

3.4.	Benyújtandó adatok és dokumentumok

3.4.1.

Jogi személyek

3.4.2.

Természetes személyek

3.4.3.

Kiegészítő megjegyzések

3.5.	A pénzügyi életképesség ellenőrzése

3.5.1.

Cél

3.5.2.

Figyelembe veendő arányszámok és jellemzők

3.5.3.

Küszöbértékek

3.5.4.

A természetes személyek esete

3.5.4.1.

Figyelembe veendő arányszámok

3.5.4.2.

Küszöbértékek

3.6.	A társfinanszírozási képesség ellenőrzése

3.6.1.

Cél

3.6.2.

Figyelembe veendő arányszámok és jellemzők

3.6.3.

Küszöbértékek

3.6.4.

A természetes személyek esete

3.6.4.1.

Figyelembe veendő arányszámok

3.6.4.2.

Küszöbértékek

4.	A pénzügyi képességek ellenőrzése: a vizsgálat (ellenőrzések) lezárása és az esetleges intézkedések

4.1.	Az egyszerűsített vizsgálat eredményeinek értékelése

4.2.	Eljárás „gyenge” minősítés esetén

4.2.1.

Mélyreható pénzügyi vizsgálat

4.2.1.1.

Jogi személyek esetében

4.2.1.2.

Természetes személyek esetében

4.2.2.

Védintézkedések

4.3.	További védintézkedések és szankciók

ELŐSZÓ

A hetedik keretprogram részvételi szabályai (1) (a továbbiakban: RSZ) a következőképpen rendelkeznek: „A Bizottság szabályokat fogad el és tesz közzé annak biztosítására, hogy a közvetett cselekvések résztvevői létezésének, jogállásának és pénzügyi kapacitásának ellenőrzése következetes módon történjék. A Bizottság nem ismétli meg az ellenőrzést, kivéve abban az esetben, ha megváltozik az érintett résztvevő helyzete” (2).

Ez a dokumentum ezeket a szabályokat állapítja meg. A szabályok az RSZ-ben, a költségvetési rendeletben (3) (a továbbiakban: KR) és a költségvetési rendelet végrehajtási szabályait megállapító rendeletben (4) (a továbbiakban: VSZ) meghatározott jogszabályi követelményeken alapulnak. Ezt a dokumentumot a Bizottság 2007. június 13-án fogadta el, és a benne foglalt szabályokat a hetedik keretprogram valamennyi érintett közvetett cselekvése kapcsán 2007. január 1-jétől fogva kell alkalmazni.

Ezek a szabályok a hetedik keretprogram valamennyi olyan közvetett cselekvésére vonatkoznak, amellyel kapcsolatban az EK- vagy az Euratom-Szerződés alapján támogatási megállapodást kell kötni, és a hetedik keretprogram közvetett cselekvéseivel kapcsolatos igazgatási feladatokat ellátó szolgálatok (az úgynevezett kutatási főigazgatóságok, valamint azok a szervezetek, amelyek e feladatok ellátására felhatalmazást kaptak) fogják őket alkalmazni mindaddig, amíg e dokumentum egy következő változata hatályba nem lép.

Az esetleges későbbi változatokhoz a módosítások és az új szabályok megértésének segítésére változáskövető naplók és a korábbi változathoz vagy változatokhoz képest bevezetett módosításokat bemutató dokumentumok is készülni fognak.

A szabályok érdemi változásai, amelyek célja egyes részletszabályoknak az eddigi tapasztalatok alapján történő egyértelműsítése, a következő témaköröket érintik:

—

A jogi értelemben vett létezés és a jogállás/jogi besorolás ellenőrzésével foglalkozó 1. részben átdolgozásra kerültek:

—	a jogállások, illetve a jogalany-kategóriák meghatározásai,

—	a benyújtandó dokumentumokra és a hivatalos kezdőnapokra vonatkozó rendelkezések,

—	a hiányos, az ellentmondásos és a hamis nyilatkozatok, illetve igazoló dokumentumok kezelésére vonatkozó rendelkezések,

—	a jogalany kijelölt képviselőjére (JKK) vonatkozó rendelkezések,

—	az adatellenőrzés keretében jóváhagyott adatok módosítására és az adatellenőrzés felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezések,

—	az Adatellenőrző Bizottságra vonatkozó rendelkezések.

—

A pénzügyi képességek ellenőrzésével foglalkozó 3. és 4. rész a következőképpen módosult:

—	a benyújtandó adatokat és dokumentumokat ismertető 3.4. szakasz kiegészült néhány különleges esettel,

—	a pénzügyi életképességet leíró arányszámokat tartalmazó szakaszok (3.5.3. és 4.2.1. szakasz) kiegészültek a kivételes esetek meghatározásával,

—	módosult a védintézkedéseket tartalmazó 4.2.2. szakasz.

Emellett a dokumentum a következő szövegezésbeli változásokat is tartalmazza:

—	az 1. és a 3. szakasz kiegészült a jogi értelemben vett létezés és a jogállás/jogi besorolás ellenőrzését, a résztvevő pénzügyi adatainak helytállóságára vonatkozó ellenőrzéseket, valamint az egyszerűsített pénzügyi vizsgálatot végző adatellenőrző szolgálatokra (5) való utalásokkal,

—	az egységes regisztrációs rendszerre való utalásokat felváltották a kutatási résztvevői portálra való utalások,

—

további szövegezésbeli módosításokra volt szükség a végrehajtó ügynökségek és a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szervek autonómiájának figyelembevétele érdekében (ott, ahol a feladatok megoszlanak a Bizottság szervezeti egységei és a végrehajtási feladatokkal megbízott más szervek között, a Bizottság szervezeti egységeire való utalásokat felváltották „a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatokra” való utalások),

—	a szöveget összhangba hoztuk az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel.

ÁLTALÁNOS CÉL

Ez a dokumentum a hetedik keretprogram résztvevőinek:

—	jogi szempontból vett létezésére,

—	a hetedik keretprogramon belüli jogállására,

—	működési képességeire, és

—	pénzügyi képességeire

vonatkozó ellenőrzések következetes végrehajtását biztosítani hivatott szabályokat állapítja meg annak érdekében, hogy segítse a közvetett cselekvések végrehajtását (a célkitűzések teljesülését és a várt eredmények előállítását) és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

Egy, a kutatási főigazgatóságok képviselőit tömörítő munkacsoport az egyszerűsítés és az ésszerűsítés melletti erős elkötelezettségétől vezéreltetve több egymást követő ülés keretében a következő alapelveket határozta meg a Bizottság által követendő megközelítés megalapozására:

—

A pályázóktól, illetve a résztvevőktől csak olyan adatok kérhetők, amelyeket az RSZ, a KR és/vagy a VSZ kifejezetten megkövetel, illetőleg amelyek az alapvető statisztikai adatok előállításához (a kutatási tevékenységekről készített éves bizottsági jelentések elkészítéséhez, vö. EUMSZ 190. cikk) szükségesek.

—

A kutatási résztvevői portál (http://ec.europa.eu/research/participants/portal) segítséget nyújt abban az esetben, ha egy adott jogalany a hetedik keretprogram keretében több pályázatban is részt kíván venni. A kutatási résztvevői portálon a jogalanyoknak az alapvető adataikat és a hivatalos okmányaikat csak egyszer kell rendelkezésre bocsátaniuk. A jogalanyok ugyanakkor – szintén a résztvevői portálon keresztül – kötelesek tájékoztatni az adatellenőrző szolgálatokat az esetleg bekövetkező változásokról.

—	Adatainak jóváhagyását követően minden jogalanynak meg kell jelölnie egy úgynevezett kijelölt képviselőt („a jogalany kijelölt képviselője”, JKK), aki jogosult arra, hogy a kutatási résztvevői portálon online módon kezelje a jogalanyra vonatkozó jogi és pénzügyi adatokat.

—

A pályáztatáskor bekért adatokat a tárgyalások során nem szabad még egyszer bekérni, azokat az adatokat pedig, amelyeket például a támogatási megállapodás megkötésével összefüggésben kell ellenőrizni, nem szabad már pályáztatáskor bekérni, kivéve abban az esetben, ha a korábban megadott adatok az ellenőrzés idejére nyilvánvalóan elavultak (6).

—

Amennyire csak lehetséges, az ellenőrzéseknek a pályázók, illetve a résztvevők által adott nyilatkozatokon, illetve az általuk végzett önellenőrzéseken kell alapulniuk. Ehhez a Bizottság gondoskodik arról, hogy a pályázók, illetve a résztvevők egyértelmű információkat és instrukciókat kapjanak, és hozzáférjenek mindazokhoz az eszközökhöz, amelyekre szükségük van (például saját pénzügyi életképességük ellenőrzéséhez). Az ilyen típusú eszközök által szolgáltatott eredmények tájékoztató jellegű, jogi kötőerővel nem rendelkező adatoknak minősülnek, és nem helyettesítik a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok által végzett formális pénzügyi életképességi ellenőrzések eredményeit. Szabálytalanság és/vagy hamis nyilatkozattétel esetén pénzügyi szankció alkalmazható, illetve – igazgatási természetű szankcióként – az adott pályázó, illetve résztvevő a jövőre nézve kizárható a részvételből.

—

A jogi ellenőrzést és a működési képességek ellenőrzését minden jogalanyra el kell végezni, a pénzügyi képességek ellenőrzését azonban nem. A „Folyamatábra a pénzügyi képességek ellenőrzéséhez” című ábrát tartalmazó 3.3. szakasz részletes információkkal szolgál arról, hogy milyen feltételek teljesülése esetén kell ellenőrizni egy jogalany pénzügyi képességeit.

—

A résztvevői garanciaalap bevezetése nyomán a résztvevőktől nem szabad kérni vagy megkövetelni semminemű további pénzügyi garancia vagy biztosíték nyújtását: nem szabad meghatározott résztvevők esetében csökkenteni az előfinanszírozás összegét, vagyonkezelői számla igénybevételét megkövetelni, számlákat zárolni, pénzügyi garanciát kérni stb. A hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok ugyanakkor – a hetedik keretprogram hatálya alá tartozó közvetett cselekvések helyes végrehajtásának biztosítása, valamint a résztvevők és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében – megerősítik az utólagos ellenőrzéseket.

1. A JOGI ÉRTELEMBEN VETT LÉTEZÉS ÉS A JOGÁLLÁS/JOGI BESOROLÁS ELLENŐRZÉSE

1.1. Elvek

1.1.1. Titoktartás, adatvédelem

A jogi és a pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatban az adatellenőrző szolgálatoknak átadott összes adatot és dokumentumot bizalmasként, a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) összhangban kell kezelni. Az adatok feldolgozása során érvényesíteni kell az átláthatóság, az arányosság, a pártatlanság és a jogszerűség elvét.

1.1.2. A jogi értelemben vett létezés

Az RSZ 4. cikke értelmében támogatás csak olyan, létező jogalanynak nyújtható, amely:

—	a Bizottság által meghatározott eljárást követve elfogadható pályázatot nyújtott be, és

—	nincs a KR 93. cikkének (1) bekezdésében, 94. cikkében és 96. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott helyzetek egyikében sem.

Az RSZ 2. cikkének 1. pontja szerint „jogalany” minden olyan természetes személy vagy a székhelye szerinti nemzeti jog, vagy az uniós jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében eljárva jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat.

1.1.3. Jogállás a hetedik keretprogram részvételi szabályai értelmében (jogalany-kategóriák)

Az RSZ (és bizonyos esetekben a munkaprogram és a pályázati felhívás) különböző jogalany-kategóriákat említ. A különbségek elsősorban a jogalany jogállásán és/vagy sajátosságain alapulnak.

Attól függően, hogy mely kategóriába vagy kategóriákba tartozik, egy jogalany különböző jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik (8) különösen:

—	a résztvevőnek nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulással kapcsolatos jogai tekintetében (ideértve a maximális finanszírozási rátát is),

—	abból a szempontból, hogy kötelező-e ellenőrizni a pénzügyi képességeit,

—	abból a szempontból, hogy kellő hozzáértéssel rendelkező köztisztviselő elkészítheti-e a pénzügyi kimutatására (kimutatásaira) vonatkozó igazolást (9),

—	a közvetett cselekvés végrehajtásával kapcsolatban általa viselt pénzügyi felelősség tekintetében (vö. a résztvevői garanciaalap működési szabályait).

A jogalanyok legfontosabb kategóriái, amelyekre vonatkozóan a besorolást meg kell állapítani, a következők (10):

Természetes személy (11)
Jogi személy	Közszervezet
	Profitorientáltság	Nonprofit közszervezet
		Profitorientált közszervezet
	Nemzetközi szervezet	Európai érdekű
		Más
	Közép- és felsőfokú oktatási intézmény
	Kutatószervezet
	Vállalkozás	Kkv
		Nem kkv

A jogi besorolás ellenőrzésének keretében kerül sor az egyes finanszírozási rendszerekben és/vagy pályázati felhívásokban meghatározott speciális támogathatósági kritériumok ellenőrzésére is (12).

Ha egy jogalany több kategóriába is besorolható, az adatellenőrző szolgálatok főszabályként azt a besorolást veszik figyelembe, amely a jogok és/vagy a kötelezettségek szempontjából az adott jogalany számára a legkedvezőbb (13).

Ha egy résztvevő elveszíti nonprofit közszervezeti, közép- és felsőfokú oktatási intézményi, kutatószervezeti vagy kis- és középvállalkozási jogállását, illetve besorolását, e jogállás vagy besorolás előnyeit a már aláírt támogatási megállapodások vonatkozásában azok teljes időtartama alatt élvezi (kivéve akkor, ha kimutatható, hogy a jogállás vagy besorolás megállapítása hamis nyilatkozaton vagy kizárólag a hetedik keretprogramból folyósított támogatás megszerzése céljából folytatott szándékos manipuláción alapult). A résztvevőnek az ilyen jellegű változásról haladéktalanul tájékoztatnia kell az adatellenőrző szolgálatokat. Ha a résztvevő a jogállás vagy besorolás elveszítése után újabb támogatási megállapodást ír alá, e támogatási megállapodás vonatkozásában a korábbi jogállás vagy besorolás már nem vehető figyelembe.

1.1.3.1. Fogalmak

„Közszervezet” az EK RSZ 2. cikkének 13. pontja és az Euratom RSZ 2. cikkének 12. pontja szerint bármely jogalany, amelyet a nemzeti közjog ekként határoz meg, valamint a nemzetközi szervezet. Az „amelyet a nemzeti közjog ekként határoz meg” fordulat a következőket jelenti:

1.	a jogalanyt a hivatalos létesítő okirata közszervezetként határozza meg vagy a nemzeti jog közszervezetként elismeri, és

2.	a jogalany a közjog hatálya alá tartozik.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy a közszervezet egyes tevékenységei – vagy akár tevékenységeinek túlnyomó többsége – kapcsán a magánjog alapján jár el és a magánjog hatálya alá tartozik. Az RSZ alkalmazásában a közfeladatot ellátó, de a magánjog alapján létrehozott jogalany nem minősül közszervezetnek.

2.	„Nonprofit közszervezet” (RSZ 32. cikk (5) bekezdés és 33. cikk (1) bekezdés): a „közszervezet” és a „nonprofit szervezet” kritériumait egyaránt teljesítő jogalany.

„Nonprofit szervezet”: olyan jogalany, amely jogi formájánál fogva nem törekszik gazdasági haszonszerzésre és/vagy amely jogszabályi vagy alapszabályi kötelezettségénél fogva nem fizet osztalékot a részvényesek vagy tagok számára. A szervezet vezető testületének, részvényeseinek, tagjainak vagy képviselőinek az osztalékkifizetés mellőzésére vonatkozó döntése nem elegendő ahhoz, hogy a jogalany nonprofit szervezetnek minősüljön.

„Kutatószervezet” az EK RSZ 2. cikkének 7. pontja és az Euratom RSZ 2. cikkének 7. pontja szerint olyan, nonprofit szervezetként létrehozott jogalany, amely egyik fő tevékenységeként kutatással vagy technológiafejlesztéssel foglalkozik. A „nonprofit szervezet” fordulat a fenti 3. pontnak megfelelően értendő. A fogalommeghatározás alkalmazásában a más által végrehajtott kutatási tevékenység puszta finanszírozása, az ismeretterjesztés, valamint a kutatási tevékenység segítése és koordinálása nem minősül kutatási tevékenységnek.

5.	„Közép- és felsőfokú oktatási intézmény”: a nemzeti oktatási rendszerben ekként elismert, közszervezetként vagy magánjogi szervezetként működő jogalany.

„Kkv-k” az EK RSZ 2. cikkének 14. pontja és az Euratom RSZ 2. cikkének 13. pontja szerint a 2003/361/EK ajánlás (14) értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozások.

A 2003/361/EK ajánlás mellékletének 1. cikke szerint „vállalkozás”: jogi formájától függetlenül minden olyan jogalany, amely gazdasági tevékenységgel foglalkozik. Ez magában foglalja különösen a kézművesipari vagy más tevékenységet folytató önálló vállalkozókat és családi vállalkozásokat, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesüléseket és szövetkezeteket.

A 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikkének (1) bekezdése szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) kategóriájába azok a vállalkozások tartoznak, amelyek 250-nél kevesebb főt foglalkoztatnak (az ajánlás mellékletének 5. cikkében meghatározott éves munkaegységben kifejezve), és amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t és/vagy az éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t.

A 2003/361/EK ajánlásban található fogalommeghatározások mellett a következő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

Egy jogalany „gazdasági tevékenységet folytat”, ha bebizonyosodik róla, hogy egy meghatározott piacon bármilyen formában díjazás vagy más típusú ellenszolgáltatás ellenében kereskedelmi vagy más tevékenységet folytat. Általában véve minden olyan tevékenység, amely áruknak és szolgáltatásoknak egy adott piacon történő kínálásából áll, gazdasági tevékenységnek minősül.

ii.

Nem minősül gazdasági tevékenységnek:

1.	az a tevékenység, amelyért nem nyújtanak semminemű ellenszolgáltatást;

2.	az a tevékenység, amelynek nincs konkrét/közvetlen piaca;

3.	az a tevékenység, amelynek bevételei nem különülnek el a tagok vagy részvényesek személyes bevételeitől.

A nem önálló kkv-k (a 2003/361/EK ajánlás melléklete 3. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti partnervállalkozások és kapcsolt vállalkozások, azaz olyan kkv-k, amelyek felett más vállalkozások, az ún. fölérendelt vállalkozások tulajdonjogot vagy ellenőrzést gyakorolnak vagy amelyek maguk gyakorolnak tulajdonjogot vagy ellenőrzést más vállalkozások, az ún. alárendelt vállalkozások felett) esetében a fölé-, illetve az alárendelt vállalkozásoknak a 2003/361/EK ajánlás melléklete 6. cikkének (2)–(4) bekezdése szerinti adatait kell figyelembe venni annak meghatározására, hogy a vállalkozás teljesíti-e a kkv-kra vonatkozó kritériumokat.

A 2003/361/EK ajánlás melléklete 4. cikkének (2) bekezdése szerint a kis- és középvállalkozási jogállás akkor szűnik meg, ha az adott vállalkozás az ajánlás mellékletének 2. cikkében megállapított határértékeket két egymást követő számviteli időszakban meghaladja. Ez a szabály nem alkalmazandó abban az esetben, ha a kkv nagyobb csoporttal egyesül vagy a kkv-t nagyobb csoport megvásárolja; ebben az esetben a kkv az ügylet napján azonnali hatállyal elveszíti kis- és középvállalkozási jogállását.

Ebből következik, hogy azok a pályázók, amelyekkel szemben az adatellenőrző szolgálatok megtagadták a kkv-ként történő elismerést arra hivatkozva, hogy a legutóbbi számviteli időszakban nem teljesültek a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 2. cikkében foglalt határértékek, igényelhetik az adatellenőrzés keretében megállapított besorolás megváltoztatását, ha bizonyítják, hogy a szóban forgó határértékek a legutóbbit megelőző számviteli időszakban teljesültek. Ez a lehetőség nem áll fenn abban az esetben, ha a kkv egyesülés vagy felvásárlás következtében lépte túl a határértékeket.

1.1.4. Benyújtandó adatok és dokumentumok

Az adatellenőrzés során a pályázóknak jogi besorolásuktól függően – kivéve, ha ezeket a dokumentumokat korábban már benyújtották, és azóta nem történt változás – be kell nyújtaniuk azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják:

1.	hivatalos elnevezésüket;

2.	jogi formájukat, ha jogi személyről van szó;

3.	hivatalos címüket, amely alapértelmezésben jogi személyek esetében a központi iroda címe, természetes személyek esetében a szokásos tartózkodási hely címe.

A dokumentumok az EU bármelyik hivatalos nyelvén benyújthatók. Az adatellenőrző szolgálatok munkájának megkönnyítése érdekében a pályázóktól megkövetelhető, hogy ezekről a dokumentumokról szabad fordítást is benyújtsanak. Az EU hivatalos nyelveitől (15) eltérő nyelven benyújtott dokumentumok elutasíthatók, ha a benyújtás nem arra feljogosított szerv vagy fordító által készített hiteles vagy hivatalos fordítás kíséretében történik. Az igazoló dokumentumok nem lehetnek 6 hónaposnál régebbiek.

A jogalanyoknak különösen az alábbiakban felsorolt dokumentumokat kell benyújtaniuk. E dokumentumok benyújtása elfogadható elektronikus formában.

a)	Aláírt „Jogi személyek” adatlap (16).

Természetes személyek esetében:

i.	Érvényes személyi igazolvány vagy útlevél olvasható fénymásolata.

ii.	Hivatalos héadokumentum, ha alkalmazandó.

Közszervezetek esetében:

iii.	A jogi személyt közszervezetként létrehozó törvény, rendelet vagy határozat másolata; ennek hiányában más olyan hivatalos dokumentum, amely igazolja, hogy a jogalany közszervezetként jött létre.

iv.	Hivatalos héadokumentum, ha alkalmazandó. Ha a jogalany nem szerepel a héanyilvántartásban, akkor az adatellenőrző szolgálatok kérhetik az alanyi héamentesség igazolását.

Más jogalanyok esetében:

v.	Olyan hivatalos dokumentum (például közlönyoldal, cégkivonat) másolata, amely tartalmazza a pályázó hivatalos elnevezését, címét és a nemzeti hatóságok által kiadott azonosító számát, vagy – a bejegyzés helye szerinti országtól függően – más elfogadható hivatalos okirat másolata.

vi.	A héacélú nyilvántartásbavételi okmány másolata, ha alkalmazandó, és csak akkor, ha a héaszám nem szerepel az előzőekben említett hivatalos dokumentumon. Ha a jogalany nem szerepel a héanyilvántartásban, akkor az adatellenőrző szolgálatok kérik az alanyi héamentesség igazolását.

Kkv-k esetében:

vii.	Éves mérleg és eredménykimutatás a legutóbbi számviteli időszakra.

viii.

E kimutatások mellékletei az alá- és a fölérendelt vállalkozások megjelölésével, ha ezek az információk a mérlegben nem szerepelnek.

ix.	Nyilatkozat a foglalkoztatottak létszámáról a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 5. cikkében meghatározott éves munkaegységben kifejezve.

x.	A 2003/361/EK ajánlás mellékletének 6. cikke értelmében vett alá- és fölérendelt vállalkozások éves mérlege és eredménykimutatása és ezek mellékletei a legutóbbi számviteli időszakra, valamint az e vállalkozások által foglalkoztatottak létszáma.

xi.	A 2003/361/EK ajánlás melléklete 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően azon újonnan létrehozott vállalkozások esetében, amelyek elszámolásai még nincsenek jóváhagyva, az adatellenőrző szolgálatok elfogadják a számviteli időszak közben adott, bona fide becslést tartalmazó nyilatkozatot.

xii.	Forgalom hiányában annak igazolására, hogy a vállalkozás folytat gazdasági tevékenységet, az adatellenőrző szolgálatok elfogadják a befektetett eszközökről és a várható megtérülésükről is számot adó ilyen értelmű nyilatkozatot.

xiii.

A fenti igazoló dokumentumok helyettesíthetők a jogalany hivatalos címe, illetve szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam valamely hatóságának vagy arra jogosult szervének olyan hivatalos igazolásával, amely tanúsítja, hogy a vállalkozás a 2003/361/EK ajánlás értelmében kkv-nak minősül. A fenti igazoló dokumentumok helyettesítésére ugyanakkor nem fogadható el a pályázó által a származási országban bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy köztisztviselő előtt tett eskü vagy ünnepélyes nyilatkozat.

1.1.5. A jogi értelemben vett létezés és a jogállás/jogi besorolás hivatalos kezdete

A Bizottság a jogalany jogi értelemben vett létezését és jogállását, illetve jogi besorolását attól a naptól fogva tekinti hatályosnak („hivatalos kezdőnap”), amikortól a jogalanyt létrehozó vagy megalapító aktus érvényes. Ez az időpont (elsőbbségi sorrendben):

1.	az ország hivatalos nyilvántartásában (például cégjegyzékében) való nyilvántartásba vétel napja;

2.	az a nap, amikor a nemzeti közlöny adott száma megjelent;

3.	az a nap, amikor az aktust a bírósági nyilvántartó hivatalban hivatalosan letétbe helyezték;

4.	a felek általi aláírás napja.

2.	Ha a jogalany nem létrehozó vagy alapító aktus elfogadásával jött létre, akkor egy alapértelmezett időpont óta kell létezőnek tekinteni.

A kis- és középvállalkozási jogállás hivatalos kezdőnapja annak a számviteli időszaknak a számlazárási napja, amelynek alapján a 2003/361/EK ajánlás melléklete 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a kis- és középvállalkozási jogállás megállapítása történt (lásd a fenti 1.1.3.1. szakasz 6. e) pontját). Azon újonnan létrehozott vállalkozások esetében, amelyek elszámolásai még nincsenek lezárva, a hivatalos kezdőnap az alapítás napja.

1.2. Végrehajtási szabályok a jogi értelemben vett létezés és a jogállás/jogi besorolás ellenőrzéséhez

A jogalanyoknak az alapvető adminisztratív és jogi adataikat (hivatalos elnevezésüket, hivatalos címüket stb.) a résztvevői portál webes felületén kell regisztrálniuk. A regisztrálást csak egyszer kell elvégezni. A többszöri regisztrálás elkerülése érdekében a jogalanynak a későbbi részvételei során az első regisztrációkor kiadott résztvevő-azonosító kódot (Participant Identification Code – PIC kód) kell használnia (17).

A független jogi személyiséggel nem rendelkező pályázóknak az anyaszervezetük PIC kódját kell használniuk. A következő szervezetek ugyanakkor külön jogalanyként regisztrálhatják magukat, és saját PIC kódot kaphatnak:

1.	a központi vagy a szövetségi állam központi közigazgatásának részét képező, a kormányhoz a hivatalosan közzétett államszervezet értelmében közvetlenül kapcsolódó minisztériumok és más végrehajtó szolgálatok;

2.	a nemzetközi szervezetek szakosított intézményei, beleértve (de nem kizárólag) a VSZ 43. cikkének (2) bekezdésében felsoroltakat is;

3.	a Közös Kutatóközpont és képviseletei.

A pályázat benyújtásakor nem kell igazoló dokumentumokat benyújtani, és a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok nem végeznek adatellenőrzést.

A támogatási megállapodás aláírásakor a pályázónak már rendelkeznie kell PIC kóddal, és a Bizottság adatbázisának tartalmaznia kell azt az információt, hogy a pályázó adatainak ellenőrzése sikeresen lezárult. Ennek érdekében az adatellenőrző szolgálatok a benyújtott adatok és igazoló dokumentumok alapján ellenőrzik a pályázó jogi értelemben vett létezését és jogállását/jogi besorolását (amennyiben ezt az ellenőrzést korábban még nem végezték el) (18). A jogi értelemben vett létezés ellenőrzésére és a jogállás/jogi besorolás megállapítására közvetlenül azt követően kerül sor, hogy a pályázó regisztrálta magát a rendszerben. Az ellenőrzések csak akkor kezdődhetnek meg, ha a pályázó egyértelműen megadta és a szükséges igazoló dokumentumokkal alátámasztotta alapvető jogi adatait (hivatalos elnevezését, jogi formáját és hivatalos címét), és ezen adatok egyike sem egyértelműen hibás, helytelen vagy olvashatatlan.

Ugyanezt az eljárást kell követni és ugyanezeket a dokumentumokat kell benyújtani abban az esetben is, ha egy jogalany csatlakozik egy folyamatban lévő közvetett cselekvéshez vagy ha a folyamatban lévő közvetett cselekvés valamelyik résztvevőjének megváltozik a jogi személyisége – ekkor a résztvevőnek újból regisztrálnia kell magát a résztvevői portálon, ezt követően pedig az adatok újból ellenőrzésre kerülnek.

A jogi értelemben vett létezést és a jogállást/jogi besorolást igazoló dokumentumokat vagy a résztvevői portál webes felületén, vagy pedig e-mailben (19), a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok által a meghívóban és/vagy a tárgyalások keretében meghatározott határidőig kell benyújtani az adatellenőrző szolgálatoknak.

Ha egy szervezet ok nélkül regisztrálja magát a rendszerben, az adatellenőrző szolgálatok az információk kiegészítése és az igazoló dokumentumok benyújtása iránti kérésükben meghatározzák azt az időkeretet, amelyen belül a pályázónak válaszolnia kell. Ha a pályázó a megjelölt időkereten belül nem nyújtja be, teszi egyértelműbbé vagy egészíti ki az igazoló dokumentumokat, az adatellenőrző szolgálatok – az esetleges speciális körülmények és indokok figyelembevétele mellett – a regisztrálást elvethetik.

A pályázó jogi értelemben vett létezésének ellenőrzése során az adatellenőrző szolgálatok arról is meggyőződnek, hogy az adott pályázó nem regisztrálta-e magát korábban a kutatási résztvevői portálon, illetve nem szerepel-e az Európai Bizottság valamelyik másik olyan központi adatbázisában, amely ugyanezeket az információkat tartalmazza; ilyenkor ezeket az információkat az adatellenőrzés során figyelembe veszik (20).

Azt követően, hogy meggyőződtek a pályázó jogi értelemben vett létezéséről, az adatellenőrző szolgálatok az igazoló dokumentumok alapján ellenőrzik a hetedik keretprogram szerinti jogállást, és megállapítják a hetedik keretprogram közvetett cselekvésében részt vevő összes jogalany besorolását.

A pályázó jogi értelemben vett létezésének és jogállásának/jogi besorolásának ellenőrzése után az adatellenőrző szolgálatok ellenőrzik és feljegyzik, hogy a pályázó a nyilatkozata értelmében hogyan kívánja elszámolni közvetett költségeit.

1.2.1. Rendelkezések a hiányos, az ellentmondásos és a hamis nyilatkozatok, illetve igazoló dokumentumok kezelésére

Minden adatról azt kell feltételezni, hogy megfelel a valóságnak, és megadása jóhiszeműen történt. Az adatellenőrző szolgálatok a felmerülő kétségeik tisztázása végett minden nyilvánosan hozzáférhető információt felhasználhatnak.

a)	Ha megállapításaik nem támasztják alá a pályázó nyilatkozatát,

b)	Ha a pályázó által átadott adatok olvashatatlanok, hiányosak vagy nem egyértelműek,

c)	Ha felmerül a hiányos vagy hamis nyilatkozattétel vagy más szabálytalanság gyanúja,

akkor az adatellenőrző szolgálatok – megfelelő tájékoztatás mellett és ésszerű határidő kitűzésével – felkérik a pályázót az adatok egyértelművé tételére vagy a benyújtott dokumentumok kiegészítésére.

Abban az esetben, ha:

a)	a pályázó nem bocsátja rendelkezésre a kért információkat;

b)	a pályázó a kért információkat megtévesztő módon bocsátja rendelkezésre;

c)	az igazoló dokumentumok érvénytelenek vagy elavultak; vagy

d)	a pályázó nyilatkozata és az igazoló dokumentumok között megmarad a nyilvánvaló ellentmondás,

az adatellenőrző szolgálatok a következőképpen járnak el:

i.	ha a probléma a jogi értelemben vett létezés igazolását érinti, megtagadják a jogalany adatainak jóváhagyását;

ii.	ha a probléma a jogállás/jogi besorolás megállapítását érinti, a jogalany adatait a pályázó nyilatkozata helyett a benyújtott adatok alapulvételével hagyják jóvá.

3.	Az adatok jóváhagyásának vagy a jogállás/jogi besorolás tekintetében a pályázó által tett nyilatkozat alapulvételének megtagadása esetén az adatellenőrző szolgálatok tájékoztatják a pályázót a megtagadás indokairól és jogkövetkezményeiről.

Szabálytalanság és/vagy hamis nyilatkozattétel esetén az adatellenőrző szolgálatok értesítik az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselőt, valamint – ha szükséges – az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF).

A költségvetési rendelet 96. cikkének megfelelően szabálytalanság és/vagy hamis nyilatkozattétel esetén pénzügyi szankció alkalmazható, illetve – igazgatási természetű szankcióként – az adott pályázó, illetve résztvevő a jövőre nézve kizárható a részvételből.

1.2.2. Tájékoztatás az adatellenőrzés eredményéről, a résztvevő-azonosító kód (PIC kód) jóváhagyása

Az adatellenőrző szolgálatok tájékoztatják a pályázókat a jogi értelemben vett létezés ellenőrzésének eredményéről és a megállapított jogállásról/jogi besorolásról.

Minden jóváhagyott pályázó 9 számjegyből álló egyedi regisztrációs számot, úgynevezett résztvevő-azonosító (PIC) kódot kap, amelyet a továbbiakban minden olyan alkalommal használnia kell, amikor a hetedik keretprogram keretében újabb pályázatban kíván részt venni.

1.2.3. Nyilatkozat a támogatás-előkészítő űrlapon szereplő alapvető adatok helytállóságáról

A támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalások során a jogalany által a résztvevői portálon megadott adminisztratív és jogi adatok automatikusan rákerülnek a támogatási megállapodást előkészítő ún. GPF űrlapra.

A szervezet törvényes képviselője az a személy, aki jogosult kötelezettségeket vállalni a szervezet nevében és aláírni a támogatási megállapodást. Feladatai közé tartozik:

a)	ellenőrizni az általa képviselt szervezetre vonatkozóan a GPF űrlapon szereplő adminisztratív és jogi adatok helytállóságát, és kérni a résztvevői portálon a hibás adatok módosítását;

büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozni az általa képviselt szervezetre vonatkozóan a GPF űrlapon szereplő valamennyi adat hiánytalan, pontos és helyes voltáról, nyilatkozni arról, hogy az általa képviselt szervezet nincs a KR 93. cikkének (1) bekezdésében, 94. cikkében és 96. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott helyzetek egyikében sem, és aláírásával tanúsítani a GPF űrlap hitelét. A hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok kérhetik a jogi személyek e szakasz szerinti törvényes képviselőjére vonatkozó igazoló dokumentumok benyújtását.

1.2.4. A jogalany kijelölt képviselője

A jogalany adatainak jóváhagyását követően a jogalany törvényes képviselője kijelöli a jogalany kijelölt képviselőjét (Legal Entity Appointed Representative, a továbbiakban: JKK), akit az adatellenőrző szolgálatok hivatalos kapcsolattartóként ismernek el, és aki jogosult arra, hogy megfelelő igazoló dokumentumok alapján kérje a jóváhagyott adatok módosítását. Ennek érdekében a törvényes képviselő – postai úton vagy e-mailben – megküldi az adatellenőrző szolgálatoknak a kitöltött, szabályosan aláírt és lebélyegzett JKK-kijelölő űrlapot (LEAR Appointment Form). A JKK kijelölése kötelező. A JKK adminisztratív funkció; az e célra kijelölt személy különbözhet a pályázó törvényes képviselőjétől, de meg is egyezhet vele.

Adatainak a központi adatbázisban történő rögzítését követően a JKK lesz a jogalany és az adatellenőrző szolgálatok közötti kapcsolattartó minden olyan kérdésben, amely az adott pályázó jogi és pénzügyi adatait, valamint a hetedik keretprogramon belüli jogállását és jogi besorolását érinti. A JKK hozzáfér a kutatási résztvevői portál azon online eszközéhez, amelynek segítségével naprakészen kell tartania a pályázó jóváhagyott adatait. Kötelessége továbbá, hogy a változás bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztassa az adatellenőrző szolgálatokat a pályázó jogi adataiban, jogállásában és jogi besorolásában bekövetkező mindennemű változásról. A JKK kérésre pénzügyi adatokat is szolgáltat a pályázóról.

Ha a jogi adatok, a jogállás vagy a jogi besorolás megváltozása indokolttá teszi, a JKK a megfelelő jogi és/vagy pénzügyi jellegű igazoló dokumentumok alapján köteles kérni a korábbi adatellenőrzés keretében jóváhagyott adatok módosítását.

1.2.5. A jóváhagyott adatok módosítása

A korábbi adatellenőrzés keretében jóváhagyott adatok módosítására irányuló kérés csak akkor fogadható el, ha a JKK-tól származik. Ha még nincs kijelölve JKK, a módosításra irányuló kérés feldolgozása csak a JKK kijelölésére irányuló folyamat lezárása után kezdhető meg.

1.2.5.1. A jóváhagyott adatok módosítása az eredeti adatellenőrzés során elkövetett hiba nyomán

Ezt a fajta módosítást visszamenőleges hatállyal, hivatalos kezdőnapként az eredeti adatellenőrzés napját megtartva kell átvezetni.

Szükség esetén más, a 4.2.2. pontban felsorolt védintézkedések is alkalmazhatók. Ha a módosításra az adatellenőrző hatóság hibájából volt szükség, akkor a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős illetékes szolgálat engedélyezésre jogosult tisztviselője kellően indokolt esetben felmentést adhat a visszamenőleges hatály alkalmazása alól, amennyiben ez nem ütközik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, illetve az arányosság elvébe.

1.2.5.2. A jóváhagyott adatok módosítása a jogi értelemben vett létezésben és a jogállásban/jogi besorolásban bekövetkezett változás nyomán

Az adatellenőrző szolgálatok a jogalany jogi értelemben vett létezésére, jogállására vagy jogi besorolására vonatkozó adatok megváltozásának hivatalos kezdőnapjaként a változásról rendelkező aktus érvényességének napját jelölik meg, kivéve abban az esetben, ha az aktus maga másként rendelkezik. Kkv-k esetében a megváltozott jogállás hivatalos kezdőnapja annak a számviteli időszaknak a számlazárási napja, amelynek alapján a jogállás megváltozásának megállapítása a fenti 1.1.3.1. szakasz 6. e) pontjában foglalt szabályok alapján történt.

1.2.5.3. A közvetett költségek elszámolására alkalmazott módszer módosítása

Az adatellenőrző szolgálatok a közvetett költségek elszámolására alkalmazott, a résztvevő nyilatkozata szerinti módszer (e szakaszban a továbbiakban: Módszer) változásait a támogatásimegállapodás-minta II.15. cikkében meghatározott szabályoknak megfelelően veszik figyelembe.

Közvetett költségek azok a támogatható közvetett költségek, amelyeket a résztvevő nem tud közvetlenül a projekthez rendelni, de amelyek számviteli rendszere szerint olyan indokolt költségek, amelyek közvetlenül a projekthez rendelt, támogatható közvetlen költségekkel összefüggésben merültek fel. Megállapításuk a támogatásimegállapodás-minta II.15. cikkének 2. bekezdésében meghatározott módszerekkel történhet (21).

A Módszer változásai a következő típusokba sorolhatók (22):

A Módszer megváltoztatására irányuló kéréseknek kellően indokoltaknak kell lenniük vagy annak alapján, hogy a résztvevő jogállásában vagy számviteli rendszerében megfelelő változás következett be, vagy pedig annak alapján, hogy a felek hibát vétettek azon első projekt előkészítő tárgyalásai során, amelynek a jogalany résztvevője volt.

A Módszer megváltoztatásának kérésével a jogalany elismeri, hogy elolvasta és elfogadta a Módszer megválasztására vonatkozó szabályokat (támogatásimegállapodás-minta II.15. cikk).

1. A résztvevő jogállásának megváltozása

Ha a résztvevő a jogállás megváltozása nyomán nonprofit közszervezetté, közép- és felsőfokú oktatási intézménnyé, kutatószervezetté vagy kkv-vé vált, és teljesíti a támogatásimegállapodás-mintában a 60 %-os átalányfinanszírozási ráta alkalmazására vonatkozóan megállapított további feltételeket, akkor az adott résztvevő jövőbeni projektek vonatkozásában kérheti e ráta alkalmazását (23).

Az új Módszer alkalmazásának hivatalos kezdőnapja megegyezik az új jogállás/jogi besorolás hivatalos kezdőnapjával (1.2.5.2. szakasz).

Az új Módszer alkalmazásának hivatalos kezdőnapja csak a jövőre nézve vehető figyelembe, a folyamatban lévő projekteket nem érinti.

2. A résztvevő számviteli rendszerének megváltozása

Ha megváltozott a résztvevő számviteli rendszere, a JKK, amikor a résztvevői portálon kéri a változás átvezetését, tájékoztatja az adatellenőrző szolgálatokat arról, hogy a változásnak mely időponttól fogva kell hatályosnak lennie. Amennyiben a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok ezt az időpontot elfogadják, az adatellenőrző szolgálatok hivatalos kezdőnapként a JKK által megadott időpontot rögzítik.

b)	Ha a résztvevő eredetileg az átalányfinanszírozás szerinti elszámolást választotta, és később úgy dönt, hogy a további részvételei vonatkozásában át kíván térni a tényleges közvetett költségek módszerére, akkor a változást nem kell igazolnia.

Az új Módszer alkalmazásának hivatalos kezdőnapja csak a jövőre nézve vehető figyelembe, a folyamatban lévő projekteket nem érinti. Ha azonban a számviteli rendszerében bekövetkezett változás miatt a résztvevő többé nem képes meghatározni a tényleges közvetett költségeket, akkor az új Módszer alkalmazásának hivatalos kezdőnapját a folyamatban lévő projektek esetében is figyelembe kell venni.

3. Ha a felek a Módszerrel kapcsolatban hibát vétettek azon első projekt előkészítő tárgyalásai során, amelynek a jogalany résztvevője volt, és e hiba helyesbítését a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok elfogadták, akkor az új Módszer alkalmazásának hivatalos kezdőnapja a jogalanyra vonatkozó adatok eredeti jóváhagyásának napja, és az új hivatalos kezdőnapot a folyamatban lévő projektek esetében is figyelembe kell venni.

1.2.6. Az adatellenőrzés adminisztratív felülvizsgálata

1.	A felülvizsgálati kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező köteles megerősítést kérni az adatellenőrzés eredményeiről.

Az adatellenőrzés felülvizsgálatára (24) vonatkozó kérelmet – írásban, más formai megkötés nélkül – az érintett jogalany JKK-ja nyújtja be közvetlenül az illetékes adatellenőrző szolgálathoz.

Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtója nem érintett az adatellenőrzésben, akkor a kérelmet el kell utasítani.

Az adatellenőrző szolgálatok visszaigazolják a felülvizsgálati kérelem átvételét. Az adatellenőrző szolgálatok a kérelemről meghozott döntésről tájékoztatják az érintett felet. Elutasítás esetén meg kell jelölni annak indokait.

Az adatellenőrzés felülvizsgálata iránti kérelem az adatellenőrzést nem függeszti fel, annak eredményei megváltoztatásukig hatályban maradnak. Ez az adminisztratív felülvizsgálat nem érinti a kérelmező azon jogát, hogy az európai ombudsmannál vagy az Európai Unió Bíróságánál jogorvoslattal éljen.

1.2.7. Adatellenőrző Bizottság

Az Európai Bizottságnak a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős főigazgatóságai és végrehajtó ügynökségei szolgálatközi koordinációs bizottságot (Adatellenőrző Bizottság) hoznak létre, és a bizottságba képviselőket küldenek. Az adatellenőrző szolgálatok szavazati jog nélkül részt vesznek az Adatellenőrző Bizottság munkájában, és a bizottság elnökének felügyelete alatt titkársági szolgáltatásokat nyújtanak annak működéséhez. A Bizottság eljárási szabályzatot dolgoz ki a koordinációs tevékenységekhez, és ebben szabályozza különösen a közös gyakorlati megoldások nyilvántartását.

A fenti 1.2.7. szakasz alapján az illetékes adatellenőrző szolgálatokhoz benyújtott felülvizsgálati kérelmeket e szolgálatok az Adatellenőrző Bizottság elé utalják. Az Adatellenőrző Bizottság a jogalanyok adatainak ellenőrzésével kapcsolatban elé utalt eseteket kivizsgálja és azokban döntést hoz. Az Adatellenőrző Bizottság hatásköre a pénzügyi képességek ellenőrzésével kapcsolatos kérdések elbírálására nem terjed ki.

2. A MŰKÖDÉSI KÉPESSÉGEK ELLENŐRZÉSE

2.1. Elvek

A KR 115. cikkének és a VSZ 176. cikkének megfelelően a pályázók működési és pénzügyi képességeit annak biztosítása érdekében kell megvizsgálni, hogy a pályázók képesek legyenek végrehajtani a pályázatban megjelölt cselekvést vagy a munkaprogramot.

Különbséget kell tenni a működési képességek és a pénzügyi képességek között; ez utóbbiak vizsgálatát az alábbiakban külön fogjuk tárgyalni.

A „működési képességek” kifejezés azokra a szakmai (műszaki, tudományos, technológiai, vezetési, adminisztratív stb. (25)) készségekre, felkészültségre, eszközökre és/vagy ismeretekre vonatkozik, amelyek a célkitűzések teljesítéséhez és az előirányzott eredmények eléréséhez szükségesek.

Mivel a hetedik keretprogram közvetett cselekvéseinek legtöbbjét több jogalanyból álló konzorciumok hajtják végre, különbséget kell tenni a működési képességek két szintje között:

—	a konzorcium működési képességei,

—	az egyes pályázók működési képességei.

Az ellenőrzés célja ennek megfelelően annak megvizsgálása, hogy a pályázók (együtt és külön-külön) rendelkeznek vagy kellő időben rendelkezni fognak-e a közvetett cselekvés végrehajtásához szükséges szakmai készségekkel és felkészültséggel.

Ha a koordinátor természetes személy, működési képességeinek vizsgálatára különös figyelmet kell fordítani.

2.2. Végrehajtás

2.2.1. A pályáztatás során

A konzorcium működési képességeinek vizsgálatát a független külső bírálók végzik a pályázat elbírálása (26) során, a végrehajtással kapcsolatos elbírálási szempont értékelésekor.

Ahhoz, hogy a független külső bírálók ezt a feladatukat elvégezhessék, a pályázóknak a pályázatukban rendelkezésre kell bocsátaniuk egyfelől minden egyes pályázóra vonatkozóan külön-külön az adott pályázó szervezeti felépítésének rövid ismertetését és a munka elvégzésében részt vevő foglalkoztatottak szakmai profiljának rövid bemutatását (lásd a pályázati útmutatót), másfelől pedig a konzorcium szintjén annak bemutatását, hogy a pályázók hogyan alkotnak olyan konzorciumot, amely képes elérni a projekt kitűzött céljait (lásd a pályázati útmutatót).

A küszöbérték feletti pontszám azt jelzi, hogy a független külső bírálók szerint a működési képességek megfelelőek.

A független külső bírálók az összefoglaló értékelőjelentésben észrevételeket fogalmaznak meg a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok számára minden olyan jogalannyal kapcsolatban, amelyről az a véleményük, hogy a tervezett feladataik teljesítéséhez szükséges operatív képességeik elégtelenek vagy nincsenek kellően bizonyítva.

2.2.2. A támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalások során

A hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok a működési képességek megítélése tekintetében főszabályként a független külső bírálók ajánlásait követik – amibe az is beleértendő, hogy az egyébként kedvezően elbírált pályázat valamely pályázójának részvételét elutasíthatják, ha a működési képességei nem kielégítőek. Ha a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok olyan további információ birtokában vannak, amely kihat a független külső bírálók értékítéletére, a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok – erős, jól alátámasztott érvelés alapján – dönthetnek úgy, hogy egy jogalanyt, illetve pályázatot nem választanak ki az európai uniós pénzügyi hozzájárulásra. Ezek a fajta további információk különböző forrásokból: korábban végrehajtott auditok eredményeiből, korábbi (vagy folyamatban lévő) projektek tapasztalataiból, külső adatbázisokból stb. származhatnak.

A hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok előtt minden egyes pályázó büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tesz arról, hogy rendelkezik vagy kellő időben rendelkezni fog a hetedik keretprogram adott közvetett cselekvéséből rá eső feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal. Ezt a nyilatkozatukat a pályázók a GPF űrlapon teszik meg annak a személynek az aláírásával, aki jogosult a támogatási megállapodás aláírására és arra, hogy a szervezet nevében kötelezettségeket vállaljon. Ha egy pályázó saját maga nem rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges működési erőforrásokkal, akkor ismertetnie kell, hogy hogyan szándékozik kötelezettségeinek eleget tenni. Ha egy feladatot alvállalkozásba kíván adni vagy elvégzésébe más harmadik feleket kíván bevonni, erről a támogatási megállapodást előkészítő tárgyalások során egyeztetni kell és meg kell állapodni, és ezt a körülményt világosan bele kell foglalni a támogatási megállapodás I. mellékletébe.

Ha az előkészítő tárgyalások vagy a közvetett cselekvés végrehajtása közben új jogalany csatlakozik a konzorciumhoz, működési képességeinek értékelését akkor is a fenti elvek alapján kell megvizsgálni.

3. A PÉNZÜGYI KÉPESSÉGEK ELLENŐRZÉSE: VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK

3.1. Elvek

A pályázatban körülírt cselekvés végrehajtására vonatkozó pénzügyi képességek ellenőrzése szerves része a támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalásoknak, ezért ezt az ellenőrzést a támogatási megállapodás aláírása előtt le kell zárni.

Az alábbi szabályok azon pénzügyi ellenőrzések minimumkövetelményeit tartalmazzák, amelyeket az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek az RSZ 16. cikke (4) bekezdésének és a VSZ 173. és 176. cikkének megfelelően el kell végezniük.

A pályázónak a cselekvés végrehajtására vonatkozó pénzügyi képességeire irányuló ellenőrzések négy alapvető lépésből állnak:

—	Az első lépés annak meghatározása, hogy az RSZ, a KR és a VSZ értelmében mely jogalanyok pénzügyi képességeit kell kötelezően ellenőrizni (lásd a 3.3. szakaszt).

—	A második lépésben ezek a jogalanyok rendelkezésre bocsátják a legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi adataikat és a megfelelő igazoló dokumentumokat, ha ezek még nem állnak rendelkezésre (lásd a 3.4. szakaszt), majd pedig az adatellenőrző szolgálatok ellenőrzik ezeket az adatokat.

—

A harmadik lépésben az adatellenőrző szolgálatok az előzőek alapján elvégzik a legutóbbi lezárt pénzügyi év egyszerűsített pénzügyi vizsgálatát. Az egyszerűsített pénzügyi vizsgálat kiterjed:

—	a pénzügyi életképesség ellenőrzésére (lásd a 3.5. szakaszt),

—	a „saját tőke” segédmennyiség ellenőrzésére (lásd a 3.5. szakaszt),

—	a társfinanszírozási képesség ellenőrzésére és, ha szükséges, a „pénzügyi kitettség” segédmennyiségre (lásd a 3.6. szakaszt).

—	A negyedik, utolsó lépésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő a fentiek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket, ideértve szükség esetén a mélyreható pénzügyi vizsgálat elvégzését is (4. szakasz).

Ha az előkészítő tárgyalások vagy a közvetett cselekvés végrehajtása közben új jogalany csatlakozik a konzorciumhoz, vele kapcsolatban is az alábbiakban ismertetendő eljárást kell követni és az alábbiakban ismertetendő dokumentumokat kell felhasználni, illetve bekérni.

3.2. Miért az egyszerűsített pénzügyi vizsgálat a főszabály?

Az egyszerűsített vizsgálat a pénzügyi képességek szempontjából ellenőrizendő pályázók magas száma miatt, az ésszerűség határait túllépő késedelmek elkerülése érdekében főszabály. Ha azonban a pénzügyi életképesség egyszerűsített ellenőrzése (27) során a jogalany „gyenge” minősítést kap, akkor részletesebb pénzügyi elemzést (28) is kell végezni (29).

3.3. Mely jogalany-kategóriáknak kell a pénzügyi képességeit ellenőrizni, és mely jogalany-kategóriák vannak ez alól mentesítve?

A KR-nek és a VSZ-nek (176. cikk (4) bekezdés) megfelelően nem kell ellenőrizni a pénzügyi képességeit:

—	az ösztöndíjban részesülő természetes személyeknek,

—	a közszervezeteknek,

—

a VSZ 43. cikkének (2) bekezdésében meghatározott nemzetközi szervezeteknek:

—	a kormányközi megállapodásokkal létrehozott nemzetközi közjogi szervezeteknek és az ilyen szervezetek által létrehozott szakosított intézményeknek,

—	a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (VKNB),

—	a Nemzeti Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének,

—	az Európai Beruházási Banknak és az Európai Beruházási Alapnak.

Emellett, figyelemmel arra, hogy a hetedik keretprogramban létrejött egy résztvevői garanciaalap:

—

az RSZ 38. cikkének ((5) és (6) bekezdés) megfelelően nem kell ellenőrizni a pénzügyi képességeit:

—	azon jogalanyoknak, amelyeknek a közvetett cselekvésben való részvételéért tagállam vagy társult ország garanciát vállal,

—	a felső- és a középfokú oktatási intézményeknek,

—

továbbá – az RSZ 38. cikke (6) bekezdésének megfelelően – a más kategóriákba tartozó jogalanyoknak sem kell ellenőrizni a pénzügyi életképességét, ha a jogalany a hetedik keretprogram adott közvetett cselekvésében legfeljebb 500 000 EUR összegben igényel európai uniós pénzügyi hozzájárulást, és nem áll fenn a következő esetek valamelyike:

—	a jogalany a közvetett cselekvés koordinátora, és nem tartozik a fent felsorolt kategóriák egyikébe sem,

—

kivételes esetként a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok számára már rendelkezésre álló információk alapján joggal kétségbe vonhatók a pályázó pénzügyi képességei (például ha a jogalannyal kapcsolatban súlyos adminisztrációs hibát vagy csalást állapítottak meg, ha a jogalannyal szemben súlyos adminisztrációs hiba vagy csalás gyanúja miatt hatósági eljárás vagy büntetőper van folyamatban, vagy ha a jogalannyal szemben a Bizottság olyan lejárt tartozás nyomán letiltási rendelvényt vagy beszedési megbízást bocsátott ki, amelynek teljesítése jelentős késedelmet szenved),

—	a jogalany pénzügyi képességeivel kapcsolatban a Bizottság, a Számvevőszék vagy e szervek kellően felhatalmazott képviselője az általa az elmúlt két évben lefolytatott pénzügyi audit nyomán nagy jelentőségű pénzügyi megállapításokat tett.

A hetedik keretprogram közvetett cselekvéseiben részt vevő minden más jogalany esetében a pénzügyi képességek vizsgálata kötelező.

Annak meghatározásához, hogy egy adott jogalanynak ellenőrizni kell-e a pénzügyi képességeit, a következő oldalon található folyamatábra is segítséget nyújt.

Folyamatábra a pénzügyi képességek ellenőrzéséhez

3.4. Benyújtandó adatok és dokumentumok

Az RSZ alkalmazásában a „jogalany” fogalmába a jogi személyek és a természetes személyek egyaránt beletartoznak.

3.4.1. Jogi személyek

A támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalások során az RSZ-nek megfelelően:

—

minden olyan jogi személy, amelynek pénzügyi képességeit ellenőrizni kell, a legutóbbi olyan pénzügyi évre vonatkozóan, amelyre vonatkozóan a számlái már le vannak zárva, köteles az adatellenőrző szolgálatok rendelkezésére bocsátani:

—	az éves mérleget,

—	az eredménykimutatást,

—	a jog szerinti könyvvizsgálat keretében a fenti két dokumentumról készült jelentést. Ha a jog szerinti jelentések rendelkezésre állnak, további könyvvizsgálati jelentést nem szükséges benyújtani (30),

—

minden olyan jogi személyt, amelynek pénzügyi képességeit ellenőrizni kell, az adatellenőrző szolgálatok felkérnek arra, hogy a legutóbbi rendelkezésére álló éves mérleg és eredménykimutatás fő adatai alapján töltse ki a speciális formátumú ún. „egyszerűsített kimutatásokat” (ez a kitöltés a kutatói résztvevői portálon keresztül vagy más módon végezhető el),

—

minden olyan jogi személy, amelynek pénzügyi képességeit ellenőrizni kell, és amely 500 000 EUR-t meghaladó becsült összegű pénzügyi hozzájárulást igényel az EU-tól, köteles az adatellenőrző szolgálatok rendelkezésére bocsátani egy teljes könyvvizsgálati jelentést a legutóbbi olyan pénzügyi év elszámolásainak igazolásáról, amelyre ilyen jelentés rendelkezésre áll (31). Ez a jelentés csak akkor fogadható el, ha megfelelő szakmai jogosítványokkal rendelkező külső könyvvizsgáló készítette.

A vizsgálat keretében főszabályként a jövőre vonatkozó pénzügyi adatok nem kerülnek felhasználásra, kivéve abban az esetben, ha olyan „fiatal” jogalanyokról (például induló vállalkozásról) van szó, amelyeknek még nincs lezárt pénzügyi évük. Ezeknek a jogalanyoknak (különösen a „fiatal” kkv-knak) üzleti tervet vagy egy vagy több más olyan hasonló dokumentumot kell benyújtaniuk, amelyben szerepel a jövőbeni tevékenységeik leírása.

A pénzügyi életképesség ellenőrzése céljára csak olyan, nem konszolidált pénzügyi kimutatások fogadhatók el, amelyek az adatellenőrzés tárgyát képező jogalanyra vonatkoznak, akkor is, ha az adott jogalany kapcsolt vagy partnervállalkozásokhoz kapcsolódik.

Ha a jogalanyt mint vállalkozáscsoport anyavállalatát (fölérendelt vállalkozását) a rá irányadó nemzeti jog mentesíti is a nem konszolidált eredménykimutatás közzététele alól, az adatellenőrző szolgálatok kérhetik a nem konszolidált eredménykimutatás fő adatait tartalmazó ún. „egyszerűsített kimutatások” kitöltését.

Ha a jogalanyt mint leányvállalatot (alárendelt kapcsolt pályázók) a rá irányadó nemzeti jog mentesíti a jog szerinti könyvvizsgálat kötelezettsége alól, és csak a konszolidált kimutatások állnak rendelkezésre, az adatellenőrző szolgálatok az adatbekérést a nem konszolidált mérleg és eredménykimutatás fő adatait tartalmazó ún. „egyszerűsített kimutatások” kitöltésének megkövetelésére korlátozhatják azzal, hogy az adatszolgáltatást alá kell támasztani az anyavállalat hivatalos konszolidált pénzügyi beszámolóinak és a kapcsolódó könyvvizsgálati jelentések másolatával. Ha azonban a szóban forgó jogalany 500 000 EUR-t meghaladó összegű pénzügyi hozzájárulást igényel az EU-tól, akkor az alárendelt vállalkozás nem konszolidált számláit igazoló teljes könyvvizsgálati jelentést kell benyújtani a legutóbbi olyan pénzügyi évre vonatkozóan, amelyre ez rendelkezésre áll.

3.4.2. Természetes személyek

Bár inkább csak elméletben léteznek olyan esetek, amikor egy természetes személy:

—	500 000 EUR-t meghaladó becsült összegű pénzügyi hozzájárulást igényel az EU-tól, és/vagy

—	koordinátor,

az RSZ 38. cikkének (6) bekezdésében meghatározott követelmény teljesítése keretében erre az eshetőségre is fel kell készülni.

A támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalások során az RSZ-nek és a VSZ-nek megfelelően minden olyan természetes személy, amelynek pénzügyi képességeit ellenőrizni kell, köteles az adatellenőrző szolgálatok rendelkezésére bocsátani:

—	legutóbbi jövedelemadó-bevallását,

—	egy hitelesített nyilatkozatot forgóvagyonáról (32),

—	egy teljes listát (a vonatkozó időpontok és összegek megjelölésével) tartozásairól, különbséget téve a rövid (legfeljebb egyéves) lejáratú és a közepes és hosszú (egy éven túli) lejáratú tartozások között, a hitelezők igazolásával együtt,

—	a 3.4.1. szakaszban meghatározott könyvvizsgálati jelentést, ha a természetes személy 500 000 EUR-t meghaladó becsült összegű pénzügyi hozzájárulást igényel az EU-tól.

3.4.3. Kiegészítő megjegyzések

Az „egyszerűsített kimutatásokban” megadott ellenőrzött adatok a Bizottság központi adatbázisába kerülnek, és minden jogalany JKK-ja számára hozzáférhetőek a kutatási résztvevői portálon keresztül.

A pénzügyi adatokat a támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalások kezdetén kell rendelkezésre bocsátani, de kiegészítő adatok bizonyos esetekben a projekt végrehajtása során is kérhetők (33).

Az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselő jogosult úgy dönteni, hogy az a jogalany, amely nem adja át időben a tőle kért adatokat és dokumentumokat, nem vehet részt a hetedik keretprogram adott közvetett cselekvésében.

3.5. A pénzügyi életképesség ellenőrzése

3.5.1. Cél

A pénzügyi életképesség szempontjából a jogalanynak három követelményt kell teljesítenie:

—	rövid távon fizetőképesnek kell lennie (likviditás), azaz képesnek kell lennie rövid távú kötelezettségeinek teljesítésére,

—	tartósan fizetőképesnek kell lennie (szolvencia), azaz képesnek kell lennie közép- és hosszú távú kötelezettségeinek teljesítésére,

—	nyereségesnek kell lennie (34), azaz profitot kell termelnie, vagy legalábbis képesnek kell lennie saját maga finanszírozására.

Ennek megfelelően a pénzügyi vizsgálat keretében meg kell vizsgálni a jogalany rövid távú és tartós fizetőképességét, pénzügyi autonómiáját és nyereségességét.

Az adatellenőrző szolgálatok által rendelkezésre bocsátott felhasználóbarát elektronikus eszköz segítségével a pályázók saját céljaikra ellenőrizhetik pénzügyi életképességüket (35).

A következő arányszámok, jellemzők és küszöbértékek a jogi személyekre vonatkoznak. A természetes személyek külön kritériumait a 3.5.4. szakasz tartalmazza.

3.5.2. Figyelembe veendő arányszámok és jellemzők

Az pénzügyi életképesség egyszerűsített vizsgálata a következő három pénzügyi arányszámon alapul:

Cél	Mutató	Arányszám	Egyszerűsített vizsgálat
Likviditás	Gyors arány		—
Nyereségesség	Nyereségesség (1)		—
Szolvencia	Szolvencia		—

„Saját tőke” segédmennyiség

A fentiek mellett kiegészítő adatként (segédmennyiségként) egy, a saját tőkéből származtatott jellemzőt is figyelembe kell venni. Ez a „saját tőke” segédmennyiség akkor pozitív, ha az „Összes tartozás/Saját tőke” hányados legalább 0, de legfeljebb 10 (ahol Formula ).

3.5.3. Küszöbértékek

A fenti arányszámok alapján a következő minősítéseket kell tenni:

Cél	Mutató	„Gyenge”	„Elfogadható”	„Jó”
Cél	Mutató	0	1	2
Likviditás	Gyors arány	i < 0,5	0,5 ≤ i ≤ 1	i > 1
Nyereségesség	Nyereségesség (1)	i < 0,05	0,05 ≤ i ≤ 0,15	i > 0,15
Szolvencia	Szolvencia	i > 6,00 vagy < 0	6,00 ≥ i ≥ 4,00	i < 4,00 és > 0

Az alábbiak szerinti kell eljárni azokban a különleges esetekben, amikor az arányszám negatív, vagy akár a számláló, akár a nevező értéke nulla:

Likviditás:

—	Ha (Forgóeszközök – Készletek – Egy éven túli tartozások) ≤ 0: az eredmény 0, a minősítés „gyenge”. A (Forgóeszközök – Készletek – Egy éven túli tartozások) érték nem lehet negatív.

—	Ha rövid távú tartozások (banki és nem banki) = 0, és a fenti (Forgóeszközök – Készletek – Egy éven túli tartozások) érték nem nulla: az eredmény 2, a minősítés „jó”.

Nyereségesség (1): (37)

—	Ha GOP ≤ 0: az eredmény 0, a minősítés „gyenge”.

—	Ha Forgalom = 0, akkor a számításban a működési bevételt kell figyelembe venni.

—	Ha Működési bevétel = 0 vagy negatív: az eredmény 0, a minősítés „gyenge”.

—	A forgalom nem lehet negatív.

Szolvencia:

—	Ha Saját tőke = 0: az eredmény –1, a minősítés minden esetben „gyenge”.

—	Ha Összes tartozás = 0 és a saját tőke pozitív: az eredmény 0, a minősítés „jó”.

—	Ha Összes tartozás = 0 és a saját tőke negatív: az eredmény –1, a minősítés „gyenge”.

—	A „saját tőke” segédmennyiség számítása azonos elvek alapján történik, de akkor tekintendő pozitívnak, ha az „Összes tartozás/Saját tőke” hányados legalább 0 és legfeljebb 10.

3.5.4. A természetes személyek esete

A természetes személyek pénzügyi életképességének vizsgálata a következőképpen történik:

3.5.4.1. Figyelembe veendő arányszámok

A pénzügyi életképesség vizsgálata a következő két arányszámon alapul:

Cél	Mutató	Arányszám
Likviditás	Gyors arány
Szolvencia	Szolvencia

3.5.4.2. Küszöbértékek

A fenti arányszámok alapján a következő minősítéseket kell tenni:

Cél	Mutató	„Gyenge”	„Elfogadható”	„Jó”
Cél	Mutató	0	1,5	3
Likviditás	Gyors arány	i < 2	2 ≤ i ≤ 3	i > 3
Szolvencia	Szolvencia	i > 1	1 ≥ i ≥ 0,5	i < 0,5

3.6. A társfinanszírozási képesség ellenőrzése

3.6.1. Cél

Az ellenőrzés célja a pályázó társfinanszírozási képességének megítélése.

Az ellenőrzés csak akkor kerül végrehajtásra, ha a pályázó elszámolásairól könyvvizsgálati jelentés (41) készült (azaz csak akkor, ha a jogalany a hetedik keretprogram adott közvetett cselekvésében történő részvételéhez 500 000 EUR-t meghaladó becsült összegű pénzügyi hozzájárulást igényel), és ez a jelentés olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek alapján az engedélyezésre jogosult tisztviselő megítélése szerint súlyosan kétségbe vonható a pályázó társfinanszírozási képessége.

A pályázó társfinanszírozási képességének elbírálása nem önmagában a hetedik keretprogram adott közvetett cselekvése alapján, hanem legalább minden olyan folyamatban lévő, az EU által finanszírozott, társfinanszírozást igénylő közvetett cselekvés figyelembevételével történik, amelyről az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek tudomása van. Ehhez az engedélyezésre jogosult tisztviselő kérheti a pályázótól azon, az EU költségvetéséből támogatott projektek jegyzékét, amelyekben az adott pályázó részt vesz (42). Nem kell azonban elvégezi ezt az ellenőrzést azon pályázók esetében, amelyek akár a támogatható költségek 100 %-ának erejéig is jogosultak európai uniós pénzügyi hozzájárulásban részesülni.

A következő arányszámok, jellemzők és küszöbértékek a jogi személyekre vonatkoznak. A természetes személyek külön kritériumait a 3.6.4. szakasz tartalmazza.

3.6.2. Figyelembe veendő arányszámok és jellemzők

A társfinanszírozási képesség ellenőrzése a következő pénzügyi arányszámokon alapul:

A társfinanszírozási képesség mutatói:

Cél	Mutató	Arányszám
Társfinanszírozási képesség

p: olyan folyamatban lévő projekt, amelyben a jogalany részt vesz

ProjektIdőtartamap: a p-edik projekt teljes időtartama években kifejezve

TámogathatóKöltségp: az adott résztvevő összes támogatható költsége a p-edik projektben

EUhozzájárulásp: az adott résztvevőnek nyújtott összes EU-hozzájárulás a p-edik projektben

HátralévőNapokp: a p-edik projektből még hátralévő napok száma

Pénzforgalom:

A számításban nem kerülnek figyelembevételre a már befejeződött projektek, sem pedig azok a projektek, amelyekben az EU hozzájárulása megegyezik a projekt támogatható költségeivel.

„Pénzügyi kitettség” segédmennyiség:

A fentiek mellett – és kizárólag a koordinátorok esetében – kiegészítő adatként (segédmennyiségként) egy, a projekthez nyújtott előfinanszírozás teljes összegéből és a koordinátor forgalmából származtatott jellemzőt is figyelembe kell venni. Ez a „pénzügyi kitettség” segédmennyiség akkor pozitív, ha a „Projekt teljes előfinanszírozása/Forgalom” hányados legfeljebb 0,5. (Ha a forgalom nulla, akkor a számításban a működési bevételt kell figyelembe venni.)

3.6.3. Küszöbértékek

A fenti arányszámok alapján a következő minősítéseket kell tenni:

Cél	Mutató	„Gyenge”	„Jó”
Cél	Mutató	0	1
Társfinanszírozási képesség	Pénzforgalmi mutató	< 1	> = 1
Társfinanszírozási képesség	Nettó működési profit mutató	< 1	> = 1

Egynél kisebb általános pontszám esetén a társfinanszírozási képességet „gyengének” kell tekinteni.

3.6.4. A természetes személyek esete

A természetes személyek társfinanszírozási képességének vizsgálata a következőképpen történik:

3.6.4.1. Figyelembe veendő arányszámok

Cél	Mutató	Arányszám
Társfinan szírozási képesség	Rövid távú
Társfinan szírozási képesség	Közép- és hosszú távú

3.6.4.2. Küszöbértékek

A fenti arányszámok alapján a következő minősítéseket kell tenni:

Cél	Mutató	„Gyenge”	„Jó”
Cél	Mutató	0	1
Társfinanszírozási képesség	Rövid távú	< 1	> = 1
Társfinanszírozási képesség	Közép- és hosszú távú	< 1	> = 1

4. A PÉNZÜGYI KÉPESSÉGEK ELLENŐRZÉSE: A VIZSGÁLAT (ELLENŐRZÉSEK) LEZÁRÁSA ÉS AZ ESETLEGES INTÉZKEDÉSEK

4.1. Az egyszerűsített vizsgálat eredményeinek értékelése

Az egyszerűsített pénzügyi vizsgálat alapján, a fenti arányszámokból kiindulva megállapításra kerül a pályázó pénzügyi képességeit jellemző minősítés, amely „jó”, „elfogadható” vagy „gyenge” lehet.

Ha egy jogalanynak ellenőrizni kellett a pénzügyi képességeit, akkor ezek a képességek főszabályként akkor „pozitívak” (46), ha a jogalany az egyszerűsített vizsgálat keretében a pénzügyi életképességére legalább 3 pontot szerzett, és nincs az alábbiakban meghatározott helyzetek egyikében sem.

Egyszerűsített vizsgálat

	„Gyenge”	„Elfogadható”	„Jó”
A pénzügyi életképességi ellenőrzés eredménye	0–2	3	4–6

A fenti eredmények ellenére a jogalany pénzügyi képességei „gyengék”, ezért mélyreható vizsgálatot igényelnek, ha:

—	a pénzügyi kimutatásairól készült könnyvizsgálati jelentés (lásd a 3.4. szakaszt) súlyos minősítést tartalmaz (akár a társfinanszírozási képesség vonatkozásában, akár más okból),

—	a „saját tőke” segédmennyiség ellenőrzése (3.5.2. szakasz) és/vagy a társfinanszírozási képesség vizsgálata és/vagy a „pénzügyi kitettség” segédmennyiség ellenőrzése (3.6. szakasz, ha alkalmazandó) „gyenge” minősítést eredményezett,

—	a jogalany pénzügyi képességeivel kapcsolatban a Bizottság (az OLAF-ot (47) is beleértve), a Számvevőszék vagy e szervek kellően felhatalmazott képviselője az általa az elmúlt két évben lefolytatott pénzügyi audit nyomán nagy jelentőségű pénzügyi megállapításokat tett (lásd a 3.3. szakaszt).

Ha a jogalany az egyszerűsített pénzügyi vizsgálatban „pozitív” minősítést kapott, de a jogalannyal kapcsolatban súlyos adminisztrációs hibát vagy csalást állapítottak meg, ha a jogalannyal szemben súlyos adminisztrációs hiba vagy csalás gyanúja miatt hatósági eljárás vagy büntetőper van folyamatban, vagy ha a jogalannyal szemben a Bizottság olyan lejárt tartozás nyomán letiltási rendelvényt vagy beszedési megbízást bocsátott ki, amelynek teljesítése jelentős késedelmet szenved, akkor pénzügyi képességeit „gyengéknek” kell tekinteni, a mélyreható pénzügyi vizsgálatot azonban nem kell elvégezni. Az ilyen jogalannyal szemben az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselőnek fontolóra kell vennie a 4.2.2. szakaszban meghatározott védintézkedések alkalmazását.

4.2. Eljárás „gyenge” minősítés esetén

Ha az egyszerűsített pénzügyi életképességi vizsgálatban a jogalany „gyenge” minősítést kapott, akkor az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselő mindenekelőtt végrehajtja a mélyreható pénzügyi vizsgálatot (4.2.1. szakasz).

Ha e mélyreható vizsgálat alapján a pályázó pénzügyi képességei:

—	„elfogadhatóak” vagy „jók”, akkor a pályázó minden további feltétel teljesítése nélkül részt vehet a közvetett cselekvésben,

—	továbbra is „gyengék”, akkor az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselőnek fontolóra kell vennie a 4.2.2. szakaszban meghatározott védintézkedések alkalmazását,

—	„elégtelenek” (48) (lásd a 4.2.1. szakaszt), akkor a pályázó kizárólag abban az esetben vehet részt a közvetett cselekvésben, ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő az általa végrehajtott kockázatelemzés alapján annak helyénvaló voltát kellően megindokolja.

Más esetekben („pozitív” pénzügyi életképesség, de „gyenge” társfinanszírozási képesség, „saját tőke” segédmennyiség, „pénzügyi kitettség” segédmennyiség; súlyos minősítést tartalmazó könyvvizsgálati jelentés; nagy jelentőségű pénzügyi megállapítások a jogalany pénzügyi képességeivel kapcsolatban az elmúlt két évben lefolytatott pénzügyi auditok nyomán) az engedélyezésre jogosult felelős tisztviselőnek fontolóra kell vennie a 4.2.2. szakaszban meghatározott védintézkedések alkalmazását.

4.2.1. Mélyreható pénzügyi vizsgálat

4.2.1.1. Jogi személyek esetében

A mélyreható pénzügyi vizsgálat a jogalany pénzügyi életképességének kibővített vizsgálatát jelenti.

A következő öt arányszámot kell megvizsgálni:

Cél	Mutató	Arányszám	Mélyreható vizsgálat
Likviditás	Gyors arány		—
Pénzügyi autonómia	Relatív bruttó működési profit		—
Nyereségesség	Nyereségesség (1)		—
Nyereségesség	Nyereségesség (2)		—
Szolvencia	Szolvencia		—
Helyesbítés: A relatív bruttó működési profitot a kifizetett kamat és a GOP hányadosaként kell meghatározni.

A fenti arányszámok alapján a következő minősítéseket kell tenni:

Cél	Mutató	„Gyenge” és „elégtelen”	„Elfogadható”	„Jó”
Cél	Mutató	0	1	2
Likviditás	Gyors arány	i < 0,5	0,5 ≤ i ≤ 1	i > 1
Pénzügyi autonómia	Relatív bruttó működési profit	i > 0,40 vagy < 0	0,40 ≥ i ≥ 0,30	0 ≤ i > 0,30
Nyereségesség	Nyereségesség (1)	i < 0,05	0,05 ≤ i ≤ 0,15	i > 0,15
Nyereségesség	Nyereségesség (2)	i < 0,02	0,02 ≤ i ≤ 0,04	i > 0,04
Szolvencia	Szolvencia	i > 6,00 vagy < 0	6,00 ≥ i ≥ 4,00	0 ≤ i és > 4,00

Kivételek:

Az alábbiak szerinti kell eljárni azokban a különleges esetekben, amikor az arányszámban akár a számláló, akár a nevező értéke nulla:

Pénzügyi autonómia:

—	Ha GOP ≤ 0: az eredmény –1, a minősítés „gyenge”.

—	A kifizetett kamat nem lehet negatív.

Nyereségesség (2):

—	Ha NOP = 0: az eredmény 0, a minősítés „gyenge”.

—	Ha Forgalom = 0, akkor a számításban a működési bevételt kell figyelembe venni.

—	Ha Működési bevétel = 0 vagy negatív: az eredmény 0, a minősítés „gyenge”.

—	A forgalom nem lehet negatív.

Ha egy jogalanynak ellenőrizni kellett a pénzügyi képességeit, akkor ezek a képességek főszabályként akkor „pozitívak” (50), ha a jogalany a mélyreható vizsgálat keretében a pénzügyi életképességére legalább 4 pontot szerzett, és nincs a 4.1. pontban meghatározott helyzetek egyikében sem.

Mélyreható vizsgálat

	„Elégtelen”	„Gyenge”	„Elfogadható”	„Jó”
A pénzügyi életképességi ellenőrzés eredménye	0	1–3	4–5	6–10

4.2.1.2. Természetes személyek esetében

A természetes személyek esetében nincs mélyreható pénzügyi vizsgálat.

Ha azonban az egyszerűsített pénzügyi vizsgálatban:

—	a gyors arány (likviditás) 1,5-nél kisebb volt, vagy

—	a szolvenciát jellemző arányszám 1,2-nél nagyobb volt,

akkor az adott személy pénzügyi képességei „elégtelenek”, és ebből következően a pályázó kizárólag abban az esetben vehet részt a közvetett cselekvésben, ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő az általa végrehajtott kockázatelemzés alapján annak helyénvaló voltát kellően megindokolja.

4.2.2. Védintézkedések

Az RSZ 38. cikkének (7) bekezdése szerint a résztvevői garanciaalapot elegendő garanciának kell tekinteni a KR követelményei szempontjából. Ennek következtében a résztvevőktől nem szabad kérni vagy megkövetelni semminemű további pénzügyi garancia vagy biztosíték nyújtását, így például nem szabad csökkenteni az előfinanszírozás összegét, vagyonkezelői számla igénybevételét megkövetelni, számlákat zárolni, banktól, pénzintézettől vagy az anyavállalattól pénzügyi garanciát kérni stb.

Az előző bekezdésben foglaltak ellenére abban az esetben, ha védintézkedések alkalmazása válik szükségessé, a következő intézkedések közül egy vagy több alkalmazható:

—	A természetes személy nem lehet a közvetett cselekvés koordinátora.

—

Az öt pénzügyi arányszám (likviditás, pénzügy autonómia, a két nyereségességi mutató, szolvencia) figyelembevételével a 4.2.1. szakasz szerint végrehajtott mélyreható pénzügyi vizsgálatban „gyenge” minősítést szerző jogalanyt a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok nem fogadják el koordinátorként (51), (52). A jogalany ugyanakkor résztvevőként megtarthatja helyét az adott cselekvésben.

—

A hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok bármely jogalany esetében fenntartják maguknak a jogot arra, hogy a vonatkozó támogatási megállapodás sérelme nélkül a hetedik keretprogram adott közvetett cselekvésének végrehajtása során az alábbi esetekben szisztematikus módon pénzügyi ellenőrzés végrehajtását kezdeményezzék, amelyhez szükség esetén tartalmi ellenőrzés is társulhat, és amelyet a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok (az OLAF-ot is ideértve), e szolgálatok kellően felhatalmazott képviselői vagy a Számvevőszék hajt végre:

—	ha a mélyreható pénzügyi vizsgálatban a jogalany pénzügyi életképessége „gyengének” bizonyul, vagy

—	ha a jogalany társfinanszírozási képességére vonatkozó ellenőrzés „gyenge” minősítést állapít meg (ha alkalmazandó), vagy

—	a „saját tőke” segédmennyiségből vagy a „pénzügyi kitettség” segédmennyiségből „gyenge” minősítés adódik, vagy

—	a jogalany számláival kapcsolatban könyvvizsgálati jelentés súlyos minősítést állapított meg, vagy

—	a jogalany pénzügyi képességeivel kapcsolatban a Bizottság (az OLAF-ot is ideértve), a Számvevőszék vagy e szervek kellően felhatalmazott képviselője az általa az elmúlt két évben lefolytatott pénzügyi audit nyomán nagy jelentőségű pénzügyi megállapításokat tett, vagy

—

ha a jogalannyal kapcsolatban súlyos adminisztrációs hibát vagy csalást állapítottak meg, ha a jogalannyal szemben súlyos adminisztrációs hiba vagy csalás gyanúja miatt hatósági eljárás vagy büntetőper van folyamatban, valamint ha a jogalannyal szemben a Bizottság olyan lejárt tartozás nyomán letiltási rendelvényt vagy beszedési megbízást bocsátott ki, amelynek teljesítése jelentős késedelmet szenved.

—

A „gyenge” pénzügyi képességekkel rendelkező jogalanyok a projekt végrehajtásának időtartama alatt folyamatos megerősített ellenőrzés alá esnek (például a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok és/vagy külső független szakértő vagy szakértők – akár helyszíni ellenőrzések formájában is – megfelelő kiegészítő vizsgálatokat végeznek). A „gyenge” minősítésű jogalannyal szemben az engedélyezésre jogosult tisztviselő bármely időpontban dönthet úgy, hogy az adott jogalany nem lehet közvetett cselekvés koordinátora.

A hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok azonnal tájékoztatják:

—	a konzorcium koordinátorát akkor, ha egy vagy több, a pályázatban részt vevő jogalany „elégtelen” pénzügyi képességei miatt nem vehet részt a hetedik keretprogram adott közvetett cselekvésében. A koordinátornak ilyenkor feladata tájékoztatni a konzorciumot,

—

a hetedik keretprogram közvetett cselekvésének érintett pályázóját vagy pályázóit annak következményeiről, hogy a pénzügyi képességek ellenőrzése során „gyenge” minősítést kapott vagy kaptak, beleértve különösen az esetleg szükségessé váló védintézkedések ismertetését is. Ez a körülmény azonban nem adhat alapot arra, hogy a konzorcium ezt a pályázót vagy ezeket a pályázókat kizárólag ebből az okból kizárja a cselekvés résztvevői közül.

4.3. További védintézkedések és szankciók

A szilárd felépítésű, hatékony és eredményes irányítási mechanizmusokkal és belső kontrollrendszerekkel rendelkező konzorciumok által benyújtott pályázatokra vonatkozó követelmények megerősítése érdekében az Európai Unió nem szorítkozik csupán arra, hogy pénzügyi érdekeinek megóvása érdekében az esedékessé váló tartozások összegét lehívja a résztvevői garanciaalapból.

Ebből a megfontolásból a pályázók jogi értelemben vett létezésével, jogállásával/jogi besorolásával, valamint működési és pénzügyi képességeivel kapcsolatos fenti intézkedéseken túlmenően, de mindenkor a KR-ben, a VSZ-ben és a hetedik keretprogram támogatásimegállapodás-mintájában (53) foglalt rendelkezésekkel összhangban a következő további intézkedések is alkalmazhatók:

—

a kötelezettségeit nem teljesítő jogalannyal szemben a résztvevői garanciaalap javára kibocsátott beszedési megbízás az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló jogi aktusokban meghatározott valamennyi módon végrehajtható, és minden esetben végrehajtásra kerül. Emellett a támogatási megállapodás aláírásakor, illetve az ahhoz való csatlakozáskor minden résztvevő hozzájárulását adja ahhoz, hogy az Unió felé fennálló esedékes tartozásai a résztvevői garanciaalaphoz kerülnek,

—

a KR és a VSZ rendelkezéseivel összhangban szankciók hajthatók végre, ideértve a mindennemű EU-támogatásból meghatározott számú évre történő kizárást is, továbbá a hetedik keretprogram támogatásimegállapodás-mintája megfelelő pénzügyi és igazgatási szankciókat irányoz elő (lásd különösen a II.24. és a II.25. cikket).

(1) EK RSZ – Az 1906/2006/EK rendelet.

Euratom RSZ – Az 1908/2006/Euratom rendelet és a Tanács 2011. december 19-i 139/2012/Euratom rendelete az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2012–2013) közvetett cselekvései esetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 47., 2012.2.18., 1. o.).

A továbbiakban az EK RSZ-re és az Euratom RSZ-re együttesen RSZ-ként hivatkozunk (különösen azon cikkek esetében, amelyek mindkét rendeletben ugyanazt a sorszámot viselik).

(2) EK RSZ 16. cikk (4) bekezdés; Euratom RSZ 15. cikk (4) bekezdés.

(3) KR – A Tanács 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(4) VSZ – A Bizottság 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 357., 2002.12.31., 1. o.).

(5) Az adatellenőrző szolgálatokat a Bizottság hozza létre abból a célból, hogy támogatást nyújtsanak a pályázatok elbírálásáért, a támogatási megállapodásokat előkészítő tárgyalások lefolytatásáért, valamint a támogatási megállapodásokkal kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásáért felelős szolgálatoknak, és ennek keretében például ellenőrizzék a pályázók jogi értelemben vett létezését és jogállását/jogi besorolását, rögzítsék a pályázók által megjelölt közvetettköltség-elszámolási módszert, illetőleg ellenőrizzék a pályázók által rendelkezésre bocsátott pénzügyi adatokat.

(6) A kijelölt képviselő szerepét és feladatait részletesebben az 1.2.4. szakasz ismerteti.

(7) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(8) A résztvevők és az Unió érdekeinek védelme, valamint az eljárás(ok) egyes szakaszai késedelmes végrehajtásának és párhuzamosságainak kiküszöbölése érdekében a hetedik keretprogram közvetett cselekvéseiben részt vevő jogalanyok besorolását kellő időben meg kell állapítani (első lépésben a támogatási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások során, majd pedig a végrehajtás közben, ha a projekt valamely jelentéstételi időszaka során változás áll be, az adott kifizetés teljesítése előtt).

(9) A hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szolgálatok megkövetelhetik annak a könyvvizsgálati módszertannak a bemutatását, amelyet a kellő hozzáértéssel rendelkező köztisztviselő a támogatható költségek összegének meghatározása során alkalmazott.

(10) Az EK RSZ 2. cikkében és az Euratom RSZ 2. cikkében található fogalommeghatározásoknak megfelelően, a EK RSZ és az Euratom RSZ 32. cikkének (5) bekezdésében és 33. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint.

(11) A természetes személy a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.) értelmében minősülhet vállalkozásnak, mint például a héa-azonosító számmal rendelkező természetes személy esetében.

(12) Abból, hogy egy pályázó nem jogosult részt venni egy közvetett cselekvésben, nem következik automatikusan, hogy a pályázat nem elfogadható: ilyenkor (ha egy vagy több pályázó nem jogosult a részvételre) a pályázat csak akkor minősül nem elfogadhatónak, ha nem teljesülnek a részvételi szabályokban, a munkaprogramban és a pályázati felhívásban meghatározott támogathatósági kritériumok. Például az ERA-NET rendszer koordinációs és támogatási cselekvéseiben csak bizonyos típusú jogalanyok vehetnek részt (nemzeti hatóságok, például minisztériumok vagy területi önkormányzatok, e nemzeti hatóságok végrehajtó ügynökségei stb.); az együttműködésen alapuló projektekre vonatkozó pályázati felhívás a részvételt a jogalanyok egy bizonyos típusára, például a kkv-kre vagy a civil társadalmi szervezetekre korlátozhatja.

(13) A több kategóriába is besorolható jogalanyok ekként kerülnek be – például statisztikai célokból – a nyilvántartásokba.

(14) Lásd még: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/sme-definition/index_hu.htm

(15) 1. rendelet az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).

(16) http://ec.europa.eu/budget/info_contract/legal_entities_en.htm

(17) Az első regisztrációkor kiadott ideiglenes PIC kód akkor válik véglegessé, amikor a jogalany adatainak ellenőrzése befejeződött. A hetedik keretprogram résztvevőinek alapvető jogi és pénzügyi adatai a kutatási résztvevői portálon (http://ec.europa.eu/research/participants/portal) keresztül érhetők el.

(18) Ezt a folyamatot nevezzük adatellenőrzésnek.

(19) Az REA-URF-Validation@ec.europa.eu e-mail címre.

(20) Ha a 93. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d), e) pontja, a 94. cikk vagy a 96. cikk alapján helye van a jogalany kizárásának, akkor a pályázó automatikusan elesik a részvétel lehetőségétől. Lásd még a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszerről szóló, 2008. december 16-i 2008/969/EK, Euratom bizottsági határozatot (HL L 344., 2008.12.20., 125. o.) és a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisáról szóló, 2008. december 17-i 1302/2008/EK, Euratom bizottsági rendeletet (HL L 344., 2008.12.20., 12. o.).

(21) A közvetett költségek számítására szolgáló módszerek alkalmazásának és a közvetlen és közvetett költségek egymástól való elhatárolásának részletes szabályait a vonatkozó támogatásimegállapodás-minta II. melléklete B részének 1. szakasza és különösen II.15. cikke, valamint a hetedik keretprogram közvetett cselekvéseivel összefüggő pénzügyi kérdésekről összeállított útmutató határozza meg. A hetedik keretprogram általános támogatásimegállapodás-mintája, az Európai Kutatási Tanács által használt támogatásimegállapodás-minta és a Kutatási Végrehajtó Ügynökség által használt támogatásimegállapodás-minta a http://cordis.europa.eu/fp7/calls-grant-agreement_en.html#standard_ga, az említett útmutató az ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/docs/financialguide_en.pdf internetcímen tekinthető meg.

(22) Részletesebben lásd a hetedik keretprogram támogatási megállapodásainak módosításáról összeállított útmutatót: ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/docs/financialguide_en.pdf

(23) Lásd a hetedik keretprogram közvetett cselekvéseivel összefüggő pénzügyi kérdésekről összeállított útmutatónak (ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/docs/financialguide_en.pdf) a támogatásimegállapodás-minta II.15. cikkére vonatkozó részét.

(24) Az 58/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikke értelmében a végrehajtó ügynökségek aktusai a jogszerűség felülvizsgálata céljából a Bizottság elé terjeszthetők.

(25) Például a közvetett cselekvések koordinátorainak tanúbizonyságot kell tenniük adminisztrációs, pénzügyi, jogi és szervezési készségeikről és felkészültségükről.

(26) Az elbírálás a pályázat benyújtása után, a hetedik keretprogramból nyújtandó támogatással kapcsolatos előkészítő tárgyalások előtt történik.

(27) Lásd a 3.5. szakaszt.

(28) Lásd a 4.2.1. szakaszt.

(29) Az elektronikus eszközök az összes pénzügyi arányszámot automatikusan az egyszerűsített mérlegben szereplő adatok alapján jelenítik meg.

(30) A jog szerinti könyvvizsgálat keretében elkészített jelentések benyújtásának kötelezettsége alól mentesíthetők azok a jogalanyok, amelyek az irányadó nemzeti jog alapján mentesülnek e jelentések elkészíttetése alól.

(31) A jelentésnek egyértelmű leírást kell tartalmaznia a könyvvizsgálati megbízásról, továbbá ismertetnie kell a vezetés és a könyvvizsgáló felelősségének terjedelmét, a könyvvizsgálat lefolytatásának módját, beleértve azt is, hogy a könyvvizsgálat miként biztosítja ésszerű keretek között, hogy a pénzügyi kimutatások ne tartalmazzanak tárgyi tévedéseket, valamint a könyvvizsgáló szakvéleményét.

(32) A vagyonba beletartozik különösen:

az „állóvagyon”: az ingatlan, a birtokolt vagyon, az örökölhető vagyon, a közép- és hosszú távra (egy évnél hosszabb időre) lekötött betét, a részvényopció (ha az opciót egy éven belül nem lehet gyakorolni) stb.;

a „forgóvagyon”: a készpénz, a megtakarítás, a rövid távra (legfeljebb egy évre) lekötött betét, a részvényopció (ha az opciót egy éven belül gyakorolni lehet) stb.

(33) A kis- és középvállalkozási jogállás a 2003/361/EK ajánlás 2003. május 6-i változata szerint pénzügyi kritériumok alapján van meghatározva, amelyek egy része a mérlegekben és az eredménykimutatásokban lévő éves adatokhoz kapcsolódik. Lásd az 1.1.3.1. szakasz 6. pontját és az 1.1.4. szakasz e) pontját.

(34) A nyereségesség a természetes személyek esetében nem követelmény.

(35) Lásd a kutatási résztvevői portálon: http://ec.europa.eu/research/s/portal/page/lfvSimulation

(36) Formula

(37) A nonprofit jogalanyok pénzügyi életképességének megítélése során figyelembe vehető a jogalany nonprofit volta.

(38) A vagyonnyilatkozat szerint.

(39) A jövedelemadó-nyilatkozat szerint.

(40) A hitelezők által igazolt tartozáslista (tartozáslisták) szerint.

(41) Lásd a 3.4.1. szakaszt.

(42) A Bizottság, illetve a hetedik keretprogram végrehajtásáért felelős szervek a jogalany társfinanszírozási képességét indokolt esetben az informatikai rendszereikben rendelkezésre álló adatok alapján is megvizsgálhatják.

(43) A vagyonnyilatkozat szerint.

(44) A jövedelemadó-nyilatkozat szerint.

(45) KP: a résztvevő összes EU-projektjéhez tartozó költség és EU-hozzájárulás.

(46) „Pozitív”: „jó” vagy „elfogadható”.

(47) OLAF: Európai Csalás Elleni Hivatal.

(48) Mind a pénzügyi életképesség, mind pedig, ha alkalmazandó, a társfinanszírozási képesség tekintetében.

(49) Formula

Helyesbítés: A relatív bruttó működési profitot a kifizetett kamat és a GOP hányadosaként kell meghatározni.

(50) „Pozitív”: „jó” vagy „elfogadható”.

(51) Ha a támogatási megállapodásnak egyetlen kedvezményezettje van, akkor e kedvezményezettel szemben más védintézkedést kell alkalmazni. A koordinátorokkal szemben alkalmazott védintézkedések csak konzorciumok esetében lehetnek indokoltak, hiszen ilyenkor az összes résztvevőnek járó európai uniós pénzügyi hozzájárulást a koordinátor kapja.

(52) Kivéve akkor, ha a jogi személy önként olyan garanciát szolgáltat, amely egyenértékűnek tekinthető a tagállamok és a társult államok által nyújtott garanciával.

(53) A Bizottság 2007. április 10-i C(2007) 1509 határozata, lásd: http://cordis.europa.eu/fp7/calls-grant-agreement_en.html

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2012/837/EU
	*	A Tanács határozata (2011. július 18.) az Európai Unió és Ausztrália között létrejött, az Európai Közösség és Ausztrália között a megfelelőségértékelésre, a megfelelőségi igazolásokra és jelölésekre vonatkozó kölcsönös elismerésről szóló megállapodás módosításáról szóló megállapodásnak a megkötéséről	1
		Megállapodás az Európai Unió és Ausztrália között az Európai Közösség és Ausztrália között a megfelelőségértékelésre, a megfelelőségi igazolásokra és jelölésekre vonatkozó kölcsönös elismerésről szóló megállapodás módosításáról	2
		RENDELETEK
	*	A Tanács 1272/2012/EU rendelete (2012. december 20.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (átdolgozás)	21
	*	A Tanács 1273/2012/EU rendelete (2012. december 20.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (átdolgozás)	32
		HATÁROZATOK
		2012/838/EU, Euratom
	*	A Bizottság határozata (2012. december 18.) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából és az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjából támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására és működési és pénzügyi képességeire vonatkozó ellenőrzések következetességét biztosító szabályok elfogadásáról ( 1 )	45
		2012/839/EU
	*	Az Európai Központi Bank határozata (2012. december 19.) a Görög Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságához kapcsolódó átmeneti intézkedésekről (EKB/2012/32)	74

Görög államkötvények (GGB-k)	Lejárati csoport	A fix- és a változó kamatozású kamatszelvényekre irányadó haircutok	A kamatszelvény nélküli adósságinstrumentumokra irányadó haircutok
	0–1	15,0	15,0
	1–3	33,0	35,5
	3–5	45,0	48,5
	5–7	54,0	58,5
	7–10	56,0	62,0
	> 10	57,0	71,0
Az állam által garantált bankkötvények (GGBB-k) és nem pénzügyi vállalatok kötvényei	Lejárati csoport	A fix- és a változó kamatozású kamatszelvényekre irányadó haircutok	A kamatszelvény nélküli adósságinstrumentumokra irányadó haircutok
	0–1	23,0	23,0
	1–3	42,5	45,0
	3–5	55,5	59,0
	5–7	64,5	69,5
	7–10	67,0	72,5
	> 10	67,5	81,0

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.359.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 359

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	55. évfolyam 2012. december 29.