KÖZÖS LÉGTÉR LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Unió és tagállamai másrészről Grúzia között

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés részes felei, a továbbiakban: „tagállamok”, és

AZ EURÓPAI UNIÓ,

egyrészről, valamint

GRÚZIA, a továbbiakban: Grúzia,

másrészről,

MIVEL egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia Luxembourgban 1996. április 22-én partnerségi és együttműködési megállapodást írtak alá;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy olyan közös légteret hozzanak létre, amely a felek számára a légi fuvarozási piac vonatkozásában kölcsönös piacra jutást tesz lehetővé, egyenlő versenyfeltételek biztosítása és – többek között a biztonságra, a védelemre, a légiforgalmi szolgáltatásra, a társadalmi kérdésekre és a környezetvédelemre vonatkozó – azonos szabályok betartása mellett;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák a nemzetközi légi fuvarozási lehetőségek bővülését – a légi fuvarozási hálózatok fejlesztése révén is – annak érdekében, hogy eleget tegyenek az utasok és a fuvaroztatók megfelelő légi közlekedési szolgáltatások iránti igényeinek;

FELISMERVE a légi fuvarozásnak a kereskedelem, az idegenforgalom és a befektetések előmozdításával kapcsolatos jelentőségét;

TUDOMÁSUL VÉVE a Chicagóban 1944. december 7-én aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezményben foglaltakat;

MEGÁLLAPODVA ABBAN, hogy célszerű a közös légtérre vonatkozó szabályokat az Európai Unióban érvényben lévő vonatkozó jogszabályokra alapozni, amint azt e megállapodás III. melléklete is előírja;

FELISMERVE, hogy a közös légtérre vonatkozó szabályoknak való teljes körű megfelelés lehetővé teszi a felek számára, hogy kiaknázzák annak valamennyi lehetőségét, ideértve a piacokhoz való hozzáférés megnyitását, továbbá azt, hogy a fogyasztók, az iparágak és a munkaerő mindkét fél esetében a legnagyobb előnyöket élvezzék;

FELISMERVE, hogy a közös légtér létrehozása, illetve szabályainak végrehajtása adott esetben nem valósulhat meg átmeneti intézkedések nélkül;

FELISMERVE a technikai segítségnyújtás jelentőségét ebben a vonatkozásban;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy lehetővé tegyék a légi fuvarozók számára, hogy nyílt piacon versenyképes árakat és szolgáltatásokat nyújtsanak az utazóközönség és a fuvarozók részére;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a légi közlekedési ipar minden ágazata – a légi fuvarozók munkavállalóit is beleértve – részesüljön a liberalizált megállapodás előnyeiből;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a nemzetközi légi fuvarozásban a legmagasabb fokú biztonságot és védelmet biztosítsák, és kifejezésre juttassák a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, a légi fuvarozás működését károsan befolyásoló és a közvéleménynek a polgári repülésbe vetett bizalmát aláaknázó olyan cselekedetek, illetve azokkal való fenyegetések miatti súlyos aggodalmukat, amelyek a légi járművek biztonsága ellen irányulnak;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a légi fuvarozók számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak, a kölcsönösen elfogadott szolgáltatások nyújtásához méltányos és azonos lehetőségeket teremtve;

FELISMERVE, hogy az állami támogatások hátrányosan befolyásolhatják a légi fuvarozók közötti versenyt, és veszélyeztethetik e megállapodás alapvető célkitűzéseit;

MEGERŐSÍTVE a környezetvédelem jelentőségét a nemzetközi légi közlekedési politika fejlesztése és alkalmazása során, valamint felismerve a szuverén államok jogát arra, hogy e célból megfelelő intézkedéseket tegyenek;

TUDOMÁSUL VÉVE a fogyasztóvédelem jelentőségét, beleértve a Montrealban, 1999. május 28-án létrejött, a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezményben megkövetelt védelmet;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a meglévő légi fuvarozási megállapodások keretét alapul vegyék, lehetővé téve a piacokhoz való hozzáférést, valamint azt, hogy a fogyasztók, a légi fuvarozók, a munkaerő és a közösségek mindkét fél esetében a legnagyobb előnyöket élvezzék,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában, e megállapodás alkalmazásában:

1.   „kölcsönösen elfogadott szolgáltatások” és „meghatározott útvonalak”: az e megállapodás 2. cikke (Jogok biztosítása) és I. melléklete szerinti nemzetközi légi fuvarozás;

2.   „a Megállapodás”: ez a megállapodás, a megállapodás mellékletei és ezek módosításai;

3.   „légi fuvarozás”: utasok, poggyász, áru és postai küldemények külön-külön vagy együttesen, díj vagy ellenszolgáltatás ellenében légi járműveken történő szállítása, amely – az egyértelműség érdekében – magában foglalja a menetrendszerű és a nem menetrendszerű (charter) légi fuvarozást és a teljes árufuvarozási szolgáltatást;

4.   „illetékes hatóságok”: a Megállapodás szerinti igazgatási feladatok ellátásáért felelős kormányhivatalok vagy kormányzati szervek;

5.   „alkalmasság”: a légi fuvarozó alkalmassága nemzetközi légi szolgáltatások működtetésére, vagyis kielégítő pénzügyi kapacitása és megfelelő irányítási szakértelme, továbbá készsége az említett szolgáltatások működtetésére irányadó törvények, rendeletek és előírások betartására;

6.   „illetőség”: a légi fuvarozó azon országhoz való tartozása, amelyben eleget tesz a tulajdonlással, a tényleges ellenőrzéssel és a központi ügyvezetés helyével kapcsolatos követelményeknek;

7.   „az Egyezmény”: a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott egyezmény, beleértve:

8.   „az ötödik szabadságjog”: egy állam („a jogot biztosító állam”) által egy másik állam részére („a kedvezményezett állam”) biztosított jog vagy előjog nemzetközi légi közlekedési szolgáltatás nyújtására a jogot biztosító állam és egy harmadik állam területe között azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó szolgáltatás a kedvezményezett állam területéről indul ki vagy oda irányul;

9.   „teljes költség”: a szolgáltatásnyújtás költségének és az adminisztratív általános költség fejében felszámított ésszerű díjnak az összege, és adott esetben a környezetvédelmi költségeket tükröző és illetőségre való tekintet nélkül kiszabott valamennyi alkalmazandó díj;

10.   „nemzetközi légi fuvarozás”: az egynél több állam területe feletti légtérben megvalósuló légi fuvarozás;

11.   „az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás (ECAA-megállapodás)”: az Európai Közösség és tagállamai, az Albán Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, a Horvát Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, a Norvég Királyság, a Szerb Köztársaság és az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója (1) között az európai közös légtér létrehozásáról létrejött többoldalú megállapodás;

12.   „euromediterrán ország”: az európai szomszédsági politikában részt vevő bármely földközi-tengeri ország (vagyis a Megállapodás aláírásának napján Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Libanon, Jordánia, Izrael, a palesztin terület, Szíria és Törökország);

13.   „illetőséggel rendelkező/illetőségű személy”: a grúz fél esetében bármely, grúz illetőségű személy vagy jogalany, illetve az európai fél esetében valamely tagállamban illetőséggel rendelkező személy vagy jogalany, amennyiben a jogalany a grúz fél esetében grúz illetőségű személyek vagy jogalanyok, az európai fél esetében pedig valamely tagállamban vagy a IV. mellékletben meghatározott harmadik országok egyikében illetőséggel rendelkező személyek vagy jogalanyok – közvetlen vagy többségi részesedés címén való – állandó, tényleges ellenőrzése alatt áll;

14.   „működési engedélyek”: az Európai Unió és tagállamai esetében a hatályos, vonatkozó európai uniós jogszabályok értelmében kiállított működési engedélyek és más releváns okmányok vagy tanúsítványok, Grúzia esetében pedig a hatályos, vonatkozó grúz jogszabályok értelmében kiállított tanúsítványok vagy engedélyek;

15.   „felek”: egyrészről az Európai Unió vagy tagállamai, vagy az Európai Unió és tagállamai, vonatkozó hatáskörüknek megfelelően (az európai fél), másrészről Grúzia (a grúz fél);

16.   „ár”:

i.

„légi viteldíjak”: a légi járaton történő utas- és poggyászszállítás fejében a légi fuvarozó vagy annak ügynöke vagy más jegyértékesítő részére fizetendő díjak, továbbá ezen árak alkalmazási feltételei, ideértve az ügynöknek és az egyéb kisegítő szolgálatoknak nyújtott díjazást és feltételeket is; és

ii.	„légi fuvardíjak”: a teherszállításért fizetendő árak, továbbá ezen árak alkalmazási feltételei, ideértve az ügynöknek és az egyéb kisegítő szolgálatoknak nyújtott díjazást és feltételeket is.

Ez a fogalommeghatározás adott esetben magában foglalja a nemzetközi légi fuvarozással összefüggésben biztosított földi szállítást, illetve az alkalmazás feltételeit.

17.   „a központi ügyvezetés helye”: légi fuvarozó azon fél területén található központi irodája vagy székhelye, amelyen belül a légi fuvarozó elsődleges pénzügyi feladatait és működésének irányítását gyakorolják, ideértve annak folyamatos légi alkalmassági irányítását is;

18.   „közszolgáltatási kötelezettség”: a légi fuvarozókra háruló bármely arra vonatkozó kötelezettség, hogy a meghatározott útvonalon minimális menetrendszerű légi szolgáltatást biztosítsanak, megfelelve a folyamatosságot, a rendszerességet, az árképzést és a minimális kapacitást érintő olyan rögzített előírásoknak, amelyeknek a légi fuvarozók nem tennének eleget, ha kizárólag üzleti érdekeiket vennék figyelembe. Az érintett fél a légi fuvarozók számára közszolgáltatási kötelezettségeik teljesítése fejében kompenzációt nyújthat;

19.   „állami támogatás”: bármely, a hatóságok vagy regionális szervezetek, illetve egyéb állami szervezetek által nyújtott pénzügyi hozzájárulás, amely például az alábbi formát öltheti:

és általa a kedvezményezett előnyhöz jut;

20.   „SESAR”: az egységes európai égbolt műszaki megvalósulása, amely az új generációs légiforgalmi-irányítási rendszerek koordinált, összehangolt kutatását, fejlesztését és felhasználását biztosítja;

21.   „terület”: Grúzia esetében a országgal határos, és annak fennhatósága, szuverenitása, protektorátusa vagy mandátuma alatt álló szárazföldi területek és felségvizek, az Európai Unió esetében pedig azok a földterületek (szárazföldi területek és szigetek), belvizek és felségvizek, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben és az ezeket felváltó okmányokban megállapított feltételek szerint. A Megállapodás Gibraltár repülőterére történő alkalmazása nem érinti a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság által a repülőtér helyéül szolgáló terület feletti szuverenitással kapcsolatos jogvitában elfoglalt jogi álláspontokat, és Gibraltár repülőterének a 2006. szeptember 18-án a tagállamok között fennálló európai uniós légi közlekedési intézkedések tekintetében való további felfüggesztését a Gibraltár repülőteréről szóló, 2006. szeptember 18-án Córdobában elfogadott miniszteri nyilatkozatnak megfelelően;

22.   „használati díj”: a légi fuvarozókra a repülőtér, a repülőtéri környezet, a légiforgalmi, illetve légiközlekedés-védelmi berendezések vagy szolgáltatások – a kapcsolódó szolgáltatásokat és berendezéseket is beleértve – igénybevételéért kiszabott díj.

I.   CÍM

GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK

2. cikk

Jogok biztosítása

(1)   Az I. és a II. melléklettel összhangban mindegyik fél biztosítja a másik fél számára a másik fél légi fuvarozói által végzett nemzetközi légi fuvarozás tekintetében az alábbi jogokat:

a)	a területén leszállás nélkül történő átrepülés joga;

b)	a területén való leszállás joga, amennyiben az nem az utasok, a poggyász, az áru és/vagy a postai küldemények légi fuvarozásba történő felvételére vagy kirakására irányul (nem kereskedelmi célú leszállás);

c)	meghatározott útvonalon kölcsönösen elfogadott szolgáltatás nyújtása során a területén való leszállás joga, amennyiben az az utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemények – külön-külön vagy együttesen – légi fuvarozásba történő felvételére vagy kirakására irányul; és

d)	a Megállapodásban meghatározott egyéb jogok.

(2)   A Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mintha az:

a)	jogot adna Grúzia légi fuvarozói számára – bármely tagállam területén – az adott tagállam területének egy másik pontja felé tartó utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemények ellentételezés mellett a fedélzetre való felvitelére;

b)	jogot adna az Európai Unió légi fuvarozói számára – Grúzia területén – a Grúzia területének egy másik pontja felé tartó utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemények ellentételezés mellett a fedélzetre való felvitelére.

3. cikk

Engedély

(1)   Az egyik fél légi fuvarozója által benyújtott működési engedélyre irányuló kérelem kézhezvételekor a másik fél illetékes hatóságai minimális eljárási határidővel adják ki a megfelelő engedélyeket, feltéve, hogy:

a)

grúz légi fuvarozó esetében: — a légi fuvarozó központi ügyvezetésének helye Grúziában található, és a légi fuvarozó Grúzia alkalmazandó jogszabályaival összhangban érvényes működési engedéllyel rendelkezik, és — a légi fuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését Grúzia gyakorolja és tartja fenn, és — a Megállapodás 6. cikkének (Befektetés) eltérő rendelkezése hiányában a légi fuvarozó Grúzia és/vagy grúz illetőségű személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában áll, illetve a tényleges ellenőrzést felette Grúzia és/vagy grúz illetőségű személyek gyakorolják;

b)

az Európai Unió légi fuvarozója esetében: — a légi fuvarozó központi ügyvezetésének helye az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében vett tagállam területén található, és a légi fuvarozó érvényes működési engedéllyel rendelkezik, és — a légi közlekedési vállalat hatékony szabályozási ellenőrzését az üzembentartási engedély kiadásáért felelős tagállam gyakorolja és tartja fenn, és az illetékes légiforgalmi hatóság egyértelműen meg van határozva, és — a Megállapodás 6. cikkének (Befektetés) eltérő rendelkezése hiányában a légi fuvarozó egy tagállam és/vagy egy tagállamban illetőséggel rendelkező személyek, vagy a IV. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy az ezekben illetőséggel rendelkező személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában áll;

c)	a légi fuvarozó eleget tesz a légi fuvarozás üzemeltetése tekintetében illetékes hatóság által szokásosan alkalmazott törvényeknek és rendeleteknek; és

d)	a 14. cikkben (A légi közlekedés biztonsága) és a 15. cikkben (A légi közlekedés védelme) foglalt rendelkezéseket fenntartják és alkalmazzák.

4. cikk

A szabályozási döntések kölcsönös elismerése a légi alkalmasság, a tulajdonlás és az ellenőrzés tekintetében

Valamely fél légi fuvarozója engedély iránti kérelmének kézhezvételekor a másik fél illetékes hatósága ugyanúgy elismeri az első fél illetékes hatósága által az érintett légi fuvarozó alkalmasságára és/vagy illetőségére vonatkozóan hozott döntést, mintha ezt a döntést saját illetékes hatóságai hozták volna, és az alábbi a) és b) pontban foglaltak kivételével ilyen kérdésekkel a továbbiakban nem foglalkozik.

a)

Amennyiben a légi fuvarozó engedély iránti kérelmének kézhezvételét vagy ilyen engedély megadását követően a kedvezményezett fél illetékes hatóságai okkal feltételezik, hogy a másik fél illetékes hatóságai által hozott döntés ellenére a Megállapodás 3. cikke (Engedély) szerinti, a megfelelő engedélyek kiadására vonatkozó feltételek nem teljesültek, erről haladéktalanul tájékoztatják az említett hatóságokat, feltételezésüket megfelelően indokolva. Ilyen esetben bármelyik fél kezdeményezhet konzultációt – ideértve az érintett illetékes hatóságok képviselőivel folytatott konzultációt is – és/vagy kérhet a feltételezéssel kapcsolatos kiegészítő információkat, és az ilyen kérelmeknek a lehető leghamarabb eleget kell tenni. Ha a kérdés tisztázatlan marad, az ügyet bármelyik fél a Megállapodás 22. cikke (Vegyes bizottság) szerint létrejött vegyes bizottság elé viheti.

b)	Ez a cikk nem vonatkozik az alábbiakkal kapcsolatos döntések elismerésére: — biztonsági tanúsítványok vagy engedélyek, — biztonsági intézkedések, vagy — biztosítási fedezet.

5. cikk

Az engedély elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása

(1)   Mindegyik fél illetékes hatósága jogosult arra, hogy a másik fél légi fuvarozójának működési engedélyét elutasítsa, visszavonja, felfüggessze vagy korlátozza, illetve üzemelését egyéb módon felfüggessze vagy korlátozza, amennyiben:

a)

grúz légi fuvarozó esetében: — a légi fuvarozó központi ügyvezetésének helye nem Grúziában található, és a légi fuvarozó Grúzia alkalmazandó jogszabályaival összhangban nem rendelkezik érvényes működési engedéllyel, vagy — a légi fuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését nem Grúzia gyakorolja vagy tartja fenn, vagy — a Megállapodás 6. cikkének (Befektetés) eltérő rendelkezése hiányában a légi fuvarozó nem áll Grúzia és/vagy grúz illetőségű személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában, illetve a tényleges ellenőrzést felette nem Grúzia és/vagy grúz illetőségű személyek gyakorolják.

b)

az Európai Unió légi fuvarozója esetében: — a légi fuvarozó központi ügyvezetésének helye nem az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében vett tagállamok egyikének területén található, és a légi fuvarozó nem rendelkezik érvényes működési engedéllyel, — a légi fuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését nem az üzembentartási engedély kiadásáért felelős tagállam gyakorolja és tartja fenn, valamint nincs egyértelműen meghatározva az illetékes légiforgalmi hatóság, vagy — a Megállapodás 6. cikkének (Befektetés) eltérő rendelkezése hiányában a légi fuvarozó nem áll egy tagállam és/vagy egy tagállamban illetőséggel rendelkező személyek, továbbá a IV. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy az ezekben illetőséggel rendelkező személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában, illetve felette a tényleges ellenőrzést nem egy tagállam és/vagy egy tagállamban illetőséggel rendelkező személyek, továbbá a IV. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy az ezekben illetőséggel rendelkező személyek gyakorolják;

c)	a légi fuvarozó nem tett eleget a Megállapodás 7. cikkében (Törvények és rendeletek betartása) említett törvényeknek és rendeleteknek; vagy

d)	a 14. cikkben (A légi közlekedés biztonsága) és a 15. cikkben (A légi közlekedés védelme) foglalt rendelkezéseket nem tartják fenn vagy nem alkalmazzák; vagy

e)	az egyik fél a Megállapodás 8. cikkével (Versenykörnyezet) összhangban azt állapítja meg, hogy a versenykörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek.

(2)   Az e cikkben meghatározott jogok csak a másik fél illetékes hatóságaival történt egyeztetés után gyakorolhatók, kivéve, ha e cikk (1) bekezdése c) vagy d) alpontjának való további meg nem felelés megakadályozása céljából azonnali intézkedés megtételére van szükség.

(3)   Az e cikkben megállapított jogait egyik fél sem használhatja arra, hogy egy fél bármely légi fuvarozójának engedélyét azon az alapon utasítsa el, vonja vissza, függessze fel vagy korlátozza, hogy az említett légi fuvarozó nem áll az európai közös légtérről szóló megállapodás egy vagy több részes fele, illetve az ezekben illetőséggel rendelkező személyek többségi tulajdonában, és/vagy a tényleges ellenőrzést felette nem az európai közös légtérről szóló megállapodás egy vagy több részes fele, illetve az ezekben illetőséggel rendelkező személyek gyakorolják, feltéve, hogy az európai közös légtérről szóló megállapodás említett részes fele(i) viszonosságot biztosít(anak).

6. cikk

Befektetés

A Megállapodás 3. cikke (Engedély) és 5. cikke (Az engedély elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása) ellenére megengedett egy grúz légi fuvarozó valamely tagállam vagy egy tagállamban illetőséggel rendelkező személy általi többségi tulajdonlása vagy tényleges ellenőrzése, illetve európai uniós légi fuvarozó Grúzia vagy grúz illetőségű személy által történő többségi tulajdonlása vagy tényleges ellenőrzése a Megállapodás 22. cikkének (Vegyes bizottság) (2) bekezdésével összhangban létrehozott vegyes bizottság előzetes határozata alapján.

A határozat megállapítja a Megállapodás szerinti kölcsönösen elfogadott szolgáltatások nyújtására, valamint a harmadik országok és a felek közötti szolgáltatásokra vonatkozó feltételeket. A megállapodás 22. cikke (Vegyes bizottság) (8) bekezdésének rendelkezései az említett határozatra vonatkozóan nem alkalmazandók.

7. cikk

A törvények és rendeletek betartása

(1)   Az egyik fél területére történő belépéskor, ott-tartózkodáskor, illetve onnan való távozáskor a légi fuvarozásban üzemeltetett légi jármű területre történő belépésével, valamint onnan való távozásával kapcsolatos, illetve az ilyen légi jármű üzemeltetésére és irányítására vonatkozó, az adott területen hatályos törvényeknek és rendeleteknek a másik fél légi fuvarozói megfelelnek.

(2)   Az egyik fél területére történő belépéskor, ott-tartózkodáskor, illetve onnan való távozáskor a légi járművön tartózkodó utasok, személyzet vagy rakomány területre történő belépésével, valamint onnan való távozásával kapcsolatos, az adott területen hatályos törvényeknek és rendeleteknek (beleértve a belépésre, engedélyezésre, bevándorlásra, útlevelekre, vámvizsgálatra és karanténra vonatkozó rendelkezéseket, illetve a postai küldemények esetében a postai rendelkezéseket) a másik fél légi fuvarozóinak utasai, személyzete vagy rakománya – illetve a nevükben eljáró személyek – megfelelnek.

8. cikk

Versenykörnyezet

(1)   A felek megerősítik, hogy közös célkitűzésük egy, a légi járatok működtetésével kapcsolatos tisztességes versenykörnyezet kialakítása. A felek elismerik, hogy a légi fuvarozók akkor folytatnak a legvalószínűbb módon tisztességes versenyt, amennyiben ezek a légi fuvarozók teljes mértékben kereskedelmi alapon működnek, és nem részesülnek állami támogatásban.

(2)   A megállapodás alkalmazási területén és a Megállapodás különös rendelkezéseinek sérelme nélkül az illetőségi alapon történő megkülönböztetés tilos.

(3)   A versenyt egyes vállalkozások vagy légi közlekedési termékek vagy szolgáltatások előnyben részesítésével torzító vagy ezzel fenyegető állami támogatás a Megállapodás megfelelő érvényesülésével összeegyeztethetetlen, amennyiben befolyásolhatja a felek között a légi közlekedési ágazatban zajló kereskedelmet.

(4)   Az e cikkel ellentétes magatartásokat az Európai Unióban alkalmazandó versenyszabályok követelményei szerint kell megítélni, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke alapján, és az európai uniós intézmények által elfogadott értelmező dokumentumok alapján.

(5)   Ha az egyik fél azt állapítja meg, hogy a másik fél területén – különösen állami támogatás következtében – olyan feltételek állnak fenn, amelyek hátrányosan érintenék a légi fuvarozók tisztességes és egyenlő versenyfeltételeit, észrevételeket nyújthat be a másik félnek. Ezen túlmenően kérheti a Megállapodás 22. cikke (Vegyes bizottság) szerinti vegyes bizottság ülésének összehívását. A konzultációkat a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megkezdeni. Amennyiben a konzultációk megkezdésétől számított 30 napon belül nem jön létre kielégítő mértékben megegyezés, ez alapul szolgál a konzultációkat kérő fél számára a másik fél légi fuvarozója (légi fuvarozói) engedélyének elutasítására, visszatartására, visszavonására, felfüggesztésére vagy megfelelő feltételekhez kötésére, összhangban a Megállapodás 5. cikkével (Az engedély elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása).

(6)   Az e cikk (5) bekezdése szerinti intézkedéseknek megfelelőknek és arányosaknak kell lenniük, hatályukat és időtartamukat tekintve pedig a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk. Az intézkedések kizárólag az e cikkben említett állami támogatás vagy feltételek előnyeit élvező légi fuvarozó(k)ra irányulhatnak, és nem sérthetik bármelyik fél azon jogát, hogy a 24. cikk (Védintézkedések) értelmében intézkedést tegyen.

(7)   Bármelyik fél – a másik félhez intézett értesítéssel egyidejűleg – kapcsolatba léphet a másik fél területén lévő, állami, tartományi vagy helyi szintű illetékes kormányzati szervekkel az e cikkel kapcsolatos kérdések megvitatása céljából.

(8)   E cikk rendelkezései nem érintik a feleknek a területükön meglévő közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó törvényeit és rendeleteit.

9. cikk

Kereskedelmi lehetőségek

(1)   A felek légi fuvarozói képviseleteket hozhatnak létre a másik fél területén a légi fuvarozás hirdetése és értékesítése, valamint a kapcsolódó tevékenységek céljából.

(2)   A felek légi fuvarozói – a másik félnek a belépésre, a tartózkodásra és a munkavállalásra vonatkozó törvényeivel és rendeleteivel összhangban – bevihetik a másik fél területére és ott foglalkoztathatják a légi fuvarozás nyújtásához szükséges igazgatási, értékesítési, műszaki, üzemeltetési és egyéb szakértő személyzetet.

(3)

a) Az alábbi b) pont sérelme nélkül minden légi fuvarozónak joga van a másik fél területén történő földi kiszolgálással kapcsolatban: i. saját földi kiszolgálását („saját kiszolgálás”) ellátni; vagy döntése szerint ii. választani a teljes vagy részleges földi kiszolgálást nyújtó, egymással versenyben álló vállalatok közül, amennyiben a felek törvényei és rendeletei értelmében a piacra jutás számukra megengedett, és amennyiben ilyen szolgáltatók jelen vannak a piacon. b) Az a) pont i. és ii. alpontjában foglalt jogok csak a másik fél területén alkalmazandó törvények és rendeletek szerinti fizikai vagy működési korlátoknak vethetők alá az alábbi földi kiszolgálási szolgáltatások esetében: poggyászkezelés, leszállópálya-kezelés, üzemanyag- és kenőanyag-kezelés, áru- és postakezelés az árunak és a postai küldeményeknek a terminál és a légi jármű közötti fizikai kezelésére tekintettel. Amennyiben az effajta korlátok a saját kiszolgálást nem teszik lehetővé, és a földi kiszolgálást nyújtó szolgáltatók között nem áll fenn valódi verseny, minden ilyen szolgáltatásnak valamennyi légi fuvarozó számára egyenlően és megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhetőnek kell lennie; az ilyen szolgáltatások díjai nem haladhatják meg azok összköltségét, beleértve az eszközök értékcsökkenés utáni ésszerű megtérülését.

(4)   Bármelyik fél bármely légi fuvarozója közvetlenül és/vagy a légi fuvarozó belátása szerint az ügynökein vagy a légi fuvarozó által felhatalmazott egyéb közvetítőn keresztül értékesítheti légi fuvarozási szolgáltatásait a másik fél területén. Minden légi fuvarozó jogosult ilyen légi fuvarozási szolgáltatást értékesíteni, és bármely személy jogosult ilyen légi fuvarozási szolgáltatást az érintett terület valutájában vagy szabadon átváltható valutákban megvásárolni.

(5)   Minden kijelölt légi fuvarozó igénye szerint átválthatja és a másik fél területéről hazautalhatja helyi bevételeit, kivéve, ha ez nem egyeztethető össze a választása szerinti ország vagy országok általánosan alkalmazandó törvényeivel és rendelkezéseivel. Az átváltást és hazautalást azonnal, korlátozás és illetékkivetés nélkül engedélyezni kell a folyó bankműveletekre és átutalásra, a légi fuvarozó utalásra vonatkozó alapkérelmének időpontjában alkalmazandó árfolyamon.

(6)   Mindegyik fél légi fuvarozója a másik fél területén helyi valutában fizethet a helyi kiadásokért, az üzemanyag-vásárlást is beleértve. A felek légi fuvarozói mérlegelésük szerint a helyi valutaátváltási szabályozás szerint szabadon átváltható valutában fizethetik ki az ilyen kiadásokat a másik fél területén.

(7)   A Megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatások üzemeltetése vagy nyújtása során a felek bármely légi fuvarozója kereskedelmi együttműködési megállapodásokat köthet, például helyfoglalási (blocked space) vagy helymegosztási (code share) üzemeltetési együttműködés céljából:

a)	a felek valamely légi fuvarozójával (légi fuvarozóival); és

b)	harmadik ország valamely légi fuvarozójával (légi fuvarozóival); és

c)	valamely felszíni, szárazföldi vagy tengeri fuvarozóval;

amennyiben i. az ilyen megállapodások valamennyi részes fele rendelkezik a megfelelő útvonalengedéllyel; és ii. a megállapodások eleget tesznek az ilyen megállapodásokban szokásosan alkalmazott biztonsági és versenyjogi követelményeknek. A fuvarozási szolgáltatás értékesítésére – a helymegosztást is beleértve – tekintettel a vásárlót az értékesítés alkalmával, de mindenképpen a beszállást megelőzően tájékoztatni kell arról, hogy a szolgáltatás egyes szakaszaiban mely fuvaroztatók fognak eljárni.

(8)

a) Az utasszállítás tekintetében, a felszíni fuvarozást végző szolgáltatók nem tartoznak a légi közlekedésre vonatkozó törvények és rendeletek hatálya alá kizárólag azon az alapon, hogy az ilyen felszíni fuvarozást a légi fuvarozó a saját nevében végzi. A felszíni fuvarozást végző szolgáltatók mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a tekintetben, hogy kötnek-e együttműködési megállapodásokat. A konkrét megállapodásokra vonatkozó döntés meghozatalakor a felszíni fuvarozást végző szolgáltatók figyelembe vehetik többek között a fogyasztók érdekeit, valamint a technikai, gazdasági, térbeli és kapacitásbeli korlátokat. b) A Megállapodás bármely más rendelkezése ellenére a felek légi fuvarozói és közvetett árufuvarozási szolgáltatói korlátozás nélkül alkalmazhatnak továbbá a légi fuvarozáshoz kapcsolódó bármilyen felszíni árufuvarozást Grúzia és az Európai Unió területén lévő bármely pontra vagy pontról, illetve harmadik országokban, ideértve valamennyi vámhivatallal rendelkező repülőtérre és repülőtérről való szállítást is, és ideértve adott esetben a hatályos törvények és rendeletek alapján a vámszabad raktárban lévő áru fuvarozására való jogosultságo(ka)t is. Az ilyen – felszínen vagy légi úton haladó – áru vámkezelésre jogosult, illetve azzal a repülőtéri vámhivatalhoz lehet fordulni. A légi fuvarozók belátásuk szerint maguk biztosíthatják felszíni közlekedésüket, vagy egyéb felszíni fuvarozót – beleértve az egyéb légi fuvarozók által üzemeltetett felszíni fuvarozást és a közvetett légi árufuvarozó szolgáltatókat – bízhatnak meg. Az ilyen kombinált árufuvarozási szolgáltatásokat a kombinált légi- és a felszíni fuvarozásra kiszabott egységes, átfogó áron kínálhatják, feltéve, hogy a fuvaroztatót nem tévesztik meg az ilyen fuvarozás tényeit illetően.

(9)

a) A felek légi fuvarozói jogosultak a kölcsönösen elfogadott szolgáltatások nyújtására bármely légi fuvarozótól bérelt légi jármű és személyzet alkalmazásával, ideértve harmadik országok légi fuvarozóit is, amennyiben az ilyen értelmű megállapodásban részes valamennyi fél eleget tesz az ilyen megállapodásokban részt vevő felek által szokásosan alkalmazott törvények és rendeletek szerinti feltételeknek. b) Egyik fél sem írja elő a berendezését bérbe adó légi fuvarozók számára a Megállapodás szerinti forgalmi jogok meglétét. c) A harmadik ország légi fuvarozója légi járművének egy grúz légi fuvarozó, vagy a Megállapodás IV. mellékletében említettektől eltérő harmadik ország légi fuvarozója légi járművének az Európai Unió egy légi fuvarozója általi, a személyzetet is magába foglaló, a Megállapodásban foglalt jogok kihasználására irányuló bérlete (teljes bérlet, wet-leasing) csak kivételes esetben lehetséges, vagy csak átmeneti szükségletet elégíthet ki. A kölcsönbérletet a bérbe adó légi fuvarozó engedélyét kiadó hatósághoz előzetes jóváhagyásra be kell nyújtani, valamint el kell juttatni a másik fél illetékes hatóságaihoz.

(10)   A felek légi fuvarozói jogosultak bármelyik fél vagy harmadik ország vállalkozásaival – a légi fuvarozókat is beleértve – franchise- vagy márkahasználati megállapodásokat kötni, feltéve, hogy a légi fuvarozók rendelkeznek a megfelelő engedéllyel, és eleget tesznek az ilyen megállapodások tekintetében a felek által szokásosan alkalmazott törvények és rendeletek értelmében meghatározott feltételeknek, ideértve különösen a szolgáltatást üzemeltető légi fuvarozó kilétének nyilvánosságra hozatalát.

10. cikk

Vámok és adózás

(1)   Az egyik fél területére történő megérkezéskor a másik fél légi fuvarozója által a nemzetközi légi fuvarozásban üzemeltetett légi járművek, azok szokásos felszerelései, az üzem- és kenőanyagok, a műszaki fogyóeszközök, a földi berendezések, a pótalkatrészek (a hajtóműveket is beleértve), a légi járművek készletei (többek között az utasok által a repülés alatt korlátozott mennyiségekben megvásárolható vagy elfogyasztható élelmiszerek, italok és égetett szeszes italok, dohányáru és egyéb termékek), valamint más, kizárólag a nemzetközi légi fuvarozásban részt vevő légi jármű üzemeltetésével vagy kiszolgálásával kapcsolatos vagy annak során használt cikkek a viszonosság alapján mentesek a) az Európai Unió nemzeti vagy helyi hatóságai által kivetett; és b) nem a nyújtott szolgáltatások költségén alapuló valamennyi importkorlátozás, vagyon- és tőkeadó, vám, közvetett fogyasztási adó és hasonló díj és illeték alól, feltéve, hogy e berendezések és készletek a légi jármű fedélzetén maradnak.

(2)   Viszonossági alapon, az alkalmazandó jogszabályok alapján mentesek továbbá az e cikk (1) bekezdésében említett adók, vámok, díjak és egyéb terhek alól, a nyújtott szolgáltatás költségén alapuló díjak kivételével:

a)

a valamely fél területére – ésszerű határokon belül – bevitt vagy ott beszerzett, és a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légi fuvarozójának a területet elhagyó légi járművén való felhasználás céljából a légi jármű fedélzetére felvitt készletek, még abban az esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a fedélzetre felvitték;

b)	az egyik fél területére a másik félnek a nemzetközi légi fuvarozásban üzemeltetett légi jármű műszaki kiszolgálása, karbantartása vagy javítása céljából bevitt földi berendezései és pótalkatrészei (beleértve a hajtóműveket);

c)

az egyik fél területére a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légi fuvarozójának légi járművén való felhasználás céljából bevitt vagy ott beszerzett üzemanyag, kenőanyagok és műszaki fogyóeszközök, még abban az esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a fedélzetre felvitték;

d)

a felek vámjogszabályai értelmében, az egyik fél területére bevitt vagy ott beszerzett olyan nyomtatott anyagok, amelyeket a másik fél nemzetközi légi fuvarozásban részt vevő légi fuvarozójának a területet elhagyó légi járművén való felhasználás céljából a fedélzetre felvittek, még akkor is, ha ezeket a készleteket a repülés azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a fedélzetre felvitték; és

e)	a repülőtereken és az árufuvarozási terminálokon alkalmazandó biztonsági és védelmi felszerelések.

(3)   Az ezzel ellentétes értelmű rendelkezések sérelme nélkül a Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a feleket abban, hogy egy légi fuvarozónak egy adott terület két pontja között szolgáltatást nyújtó légi járművében történő felhasználásra szánt és a területükön megkülönböztetésmentes alapon beszerzett üzemanyagokra adót, vámot, díjat vagy illetéket vessenek ki.

(4)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett berendezések és készletek esetében előírhatják azoknak a megfelelő hatóságok felügyelete vagy ellenőrzése alá helyezését, illetve a megfelelő vámok és adók megfizetése nélküli elszállításának tilalmát.

(5)   Az e cikkben biztosított mentességek abban az esetben is igénybe vehetők, ha az egyik fél légi fuvarozói az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott tételeknek a másik fél területére történő átszállítására vagy kölcsönzésére egy olyan légi fuvarozóval kötöttek szerződést, amely hasonlóképpen élvezi a másik fél által biztosított effajta mentességeket.

(6)   E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a feleket abban, hogy adót, vámot, díjat vagy illetéket vessenek ki az utasok részére értékesített, nem a fedélzeten történő fogyasztásra szánt árukra, a területükön belüli két olyan pont között üzemeltetett légi járat működtetésének egy szakasza során, ahol a beszállás vagy a kiszállás engedélyezett.

(7)   A felek területén közvetlen tranzitként áthaladó poggyász és áru mentes a nem a nyújtott szolgáltatás költsége alapján kivetett adók, vámok, díjak és hasonló illetékek alól.

(8)   A légi járművön használt szokásos berendezések, valamint az egyik szerződő fél légi fuvarozója által használt légi jármű fedélzetén szokásosan tárolt anyagok és készletek a másik szerződő fél területén csak az adott területen működő vámhatóságok jóváhagyásával rakodhatók ki. Ebben az esetben megkövetelhető, hogy azokat az újraexportálás vagy a vámszabályoknak megfelelő egyéb felhasználás időpontjáig az említett hatóságok felügyelete alá helyezzék.

(9)   A Megállapodás rendelkezései az importot terhelő forgalmi adó kivételével nem érintik a héa területét. Egy tagállam és Grúzia között a jövedelem és a tőke kettős adóztatásának elkerülése tekintetében hatályban lévő, vonatkozó egyezmények rendelkezéseit a Megállapodás nem módosítja.

11. cikk

A repülőterek, valamint a légi közlekedési létesítmények és szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos egyéb terhek

(1)   Mindkét fél biztosítja, hogy az egyik fél díjszabásért felelős illetékes hatóságai vagy szervei által a másik fél légi fuvarozóira a léginavigációs és légi irányítási szolgáltatások, a repülőtér, a légiközlekedés-biztonság és a kapcsolódó berendezések és szolgáltatások igénybevételéért kivethető díjak igazságosak, ésszerűek, indokolatlan megkülönböztetéstől mentesek és a felhasználók csoportjai között méltányosan megosztottak legyenek. A másik fél légi fuvarozóira kiszabott használati díjak tükrözhetik – de nem haladhatják meg – a repülőtéren vagy a repülőtérrendszeren belül található megfelelő repülőtéri és légiközlekedés-biztonsági berendezések és szolgáltatások biztosításának a díjszabásért felelős illetékes hatóságoknál vagy szerveknél felmerülő teljes költségét. Az ilyen díjak tartalmazhatják az eszközök értékcsökkenés utáni ésszerű megtérülését. A díjszabás alá tartozó berendezéseket és szolgáltatásokat hatékony és gazdaságos módon kell biztosítani. A másik fél légi fuvarozóira kivetett ilyen használati díjakat semmilyen esetben sem lehet a bármely más légi fuvarozó számára a díjak meghatározásakor rendelkezésre álló legelőnyösebb feltételeknél kedvezőtlenebb feltételekkel kiszabni.

(2)   A felek előírják a területükön a díjszabásért felelős illetékes hatóságok vagy szervek és a szolgáltatásokat és a létesítményeket igénybe vevő légi fuvarozók és/vagy képviselőik közötti konzultációt, valamint biztosítják a díjszabásért felelős illetékes hatóságok vagy szervek és a légi fuvarozók vagy képviselőik közötti azon információk cseréjét, amelyek – e cikk (1) és (2) bekezdésének elveivel összhangban – szükségesek lehetnek a díjak ésszerűségének megfelelő felülvizsgálatához. A felek biztosítják, hogy a díjszabásért felelős illetékes hatóságok vagy szervek a felhasználókat a használati díjak módosítására irányuló minden javaslat esetében ésszerű időn belül értesítsék annak érdekében, hogy a szóban forgó hatóságok vagy szervek a módosítások végrehajtása előtt figyelembe vehessék a felhasználók véleményét.

(3)   A Megállapodás 23. cikke (Vitarendezési eljárás és választott bíráskodás) szerinti vitarendezési eljárás során egyik fél sem vonható felelősségre e cikk rendelkezéseinek megsértéséért, kivéve, ha:

a)	elmulasztja a másik fél által kifogásolt díjak vagy gyakorlat ésszerű határidőn belüli felülvizsgálatát; vagy

b)	az ilyen felülvizsgálatot követően elmulasztja a hatáskörébe tartozó valamennyi, az e cikkel összeegyeztethetetlen díjak vagy gyakorlat orvoslását szolgáló intézkedést megtenni.

12. cikk

Díjszabás

(1)   A felek lehetővé teszik, hogy az árakat a légi fuvarozók a szabad és tisztességes verseny alapján szabadon állapítsák meg.

(2)   A felek nem követelik meg az árak bejelentését vagy a róluk szóló értesítést.

(3)   Az illetékes hatóságok többek között megvitathatják az esetleg jogtalanul, ésszerűtlenül vagy megkülönböztető jelleggel megállapított árak kérdését.

13. cikk

Statisztikák

(1)   Mindkét fél hozzáférést biztosít a másik fél részére a nemzeti törvényekben és rendeletekben előírt statisztikákhoz, valamint – kérésre – a légi járatok üzemeltetésének felülvizsgálata céljából esetlegesen ésszerűen szükséges, rendelkezésre álló statisztikai információkhoz.

(2)   A felek a 22. cikk (Vegyes bizottság) szerinti vegyes bizottság keretében együttműködnek a Megállapodás szerinti légi szolgáltatások alakulásának nyomon követése céljából közöttük zajló statisztikai információcsere megkönnyítése érdekében.

II.   CÍM

SZABÁLYOZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

14. cikk

A légi közlekedés biztonsága

(1)   A Megállapodás II. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek a Megállapodás III. mellékletének C. részében meghatározott légiközlekedés-biztonsági jogszabályok rendelkezéseivel összhangban járnak el, a következőkben megállapított feltételek szerint.

(2)   A felek együttműködnek az e cikk (1) bekezdésében említett jogszabályok Grúzia által történő végrehajtásának biztosításában. Grúzia ennek érdekében a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdve megfigyelőként részt vesz az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájában.

(3)   A felek biztosítják, hogy amennyiben az egyik fél által lajstromba vett olyan légi jármű, amelynél felmerül az egyezmény alapján meghatározott nemzetközi légiközlekedés-biztonsági előírásoknak való meg nem felelés gyanúja, a másik fél területén lévő, a nemzetközi légi forgalom számára nyitott repülőtereken leszáll, azt az adott másik fél illetékes hatóságai által a fedélzeten vagy a légi jármű körül elvégzendő földi ellenőrzésnek vetik alá a légi jármű és személyzete iratainak, valamint a légi jármű és személyzete vélelmezett állapotának vizsgálata érdekében.

(4)   Bármelyik fél bármikor kérelmezhet konzultációt a másik fél által előírt biztonsági előírások vonatkozásában.

(5)   A felek illetékes hatóságai haladéktalanul minden megfelelő intézkedést megtesznek, ha megállapítják, hogy egy légi jármű, egy termék vagy egy művelet:

a)	megszegi az egyezményben előírt minimális előírásokat vagy adott esetben a Megállapodás III. mellékletének C. részében meghatározott jogszabályokat;

b)

komoly – az e cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzés során felmerült – aggodalomra ad okot a tekintetben, hogy a légi jármű vagy a légi jármű üzemeltetése nem felel meg az egyezmény alapján meghatározott minimális előírásoknak vagy adott esetben a Megállapodás III. mellékletének C. részében meghatározott jogszabályoknak; vagy

c)	komoly aggodalomra ad okot a tekintetben, hogy az egyezmény alapján meghatározott minimális előírások vagy adott esetben a Megállapodás III. mellékletének C. részében meghatározott jogszabályok tényleges fenntartása és igazgatása nem valósul meg.

(6)   Amennyiben az egyik fél illetékes hatóságai az (5) bekezdés szerinti intézkedést hoznak, arról – az intézkedés indokolásával együtt – haladéktalanul értesítik a másik fél illetékes hatóságait.

(7)   Amennyiben az e cikk (5) bekezdésének alkalmazásában hozott intézkedéseket okafogyottá válásuk után nem szüntetik meg, a kérdést bármelyik fél a vegyes bizottság elé terjesztheti.

15. cikk

A légiközlekedés védelme

(1)   A Megállapodás II. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek a Megállapodás III. mellékletének D. részében meghatározott légiközlekedés-védelmi jogszabályok rendelkezéseivel összhangban járnak el, a következőkben megállapított feltételek szerint.

(2)   Az Európai Bizottság a Megállapodás III. mellékletében hivatkozott, légiközlekedés-védelemre vonatkozó európai uniós jogszabályokkal összhangban ellenőrzést végezhet Grúziában. A felek megállapítják az ilyen légiközlekedés-védelmi ellenőrzések eredményeivel kapcsolatos információcseréhez szükséges mechanizmust.

(3)   Mivel a polgári légi jármű, utasai és személyzete biztonságának védelme a nemzetközi légi szolgáltatások nyújtásának elengedhetetlen feltétele, a felek megerősítik a polgári légi közlekedés biztonságának jogellenes beavatkozási cselekményektől való megvédésére irányuló kölcsönös kötelezettségüket, és különösen az alábbiakból eredő kötelezettségeiket: az Egyezmény, a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, Tokióban, 1963. szeptember 14-én aláírt egyezmény, a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, Hágában, 1970. december 16-án aláírt egyezmény, a polgári légi közlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, Montrealban, 1971. szeptember 23-án aláírt egyezmény, a polgári légi közlekedést szolgáló nemzetközi repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, Montrealban, 1988. február 24-én aláírt jegyzőkönyv, valamint a plasztikus robbanóanyagoknak felderítésük céljából történő megjelöléséről szóló, Montrealban, 1991. március 1-jén aláírt egyezmény, amennyiben mindkét fél szerződő fele ezen egyezményeknek, valamint a polgári légi közlekedés biztonságára vonatkozó valamennyi egyéb olyan egyezmény és jegyzőkönyv, amelynek mindkét fél szerződő fele.

(4)   A felek megkeresés esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a polgári légi járművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények, és más, az ilyen légi járművek, azok utasai és személyzete, valamint a repülőterek és a léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, továbbá bármely, a polgári légi közlekedés védelme ellen irányuló fenyegetés megelőzésében.

(5)   A felek az egymással fenntartott kapcsolataikban a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által megállapított és az egyezmény mellékleteiként meghatározott, a légi közlekedés védelmére vonatkozó rendelkezésekkel és – azok alkalmazása esetén – a szervezet által javasolt gyakorlattal összhangban cselekszenek, amennyiben e védelmi rendelkezések a felekre nézve alkalmazandók. Mindkét fél megkívánja, hogy a területén bejegyzett légi járművek üzemeltetői, azok az üzemeltetők, amelyek fő telephelye vagy állandó lakhelye a területükön van, valamint a területükön lévő repülőterek üzemeltetői a szóban forgó légiközlekedés-védelmi rendelkezéseknek megfelelően járjanak el.

(6)   Mindegyik fél hatékony intézkedések megtételét biztosítja saját területén, a légi jármű védelme, az utasok és csomagjaik átvizsgálása, valamint a személyzetnek, a rakománynak (a poggyásztéri csomagot is beleértve) és a légi járművön található készleteknek a beszállás, illetve a berakodás előtt és közben történő megfelelő ellenőrzése érdekében, továbbá gondoskodik arról, hogy ezek az intézkedések igazodjanak a megnövekedett fenyegetéshez. A felek megállapodnak abban, hogy a másik fél előírhatja légi fuvarozói számára az e cikk (5) bekezdésében említett légiközlekedés-védelmi rendelkezések betartását az adott másik fél területére történő belépéshez, az onnan való távozáshoz, illetve az ott-tartózkodáshoz.

(7)   A felek méltányos megfontolás tárgyává teszik a másik félnek az egyes konkrét fenyegetésekkel szembeni különleges védelmi intézkedések megtételére irányuló kérelmét. A felek az általuk bevezetni kívánt minden olyan különleges védelmi intézkedésről, amelynek a Megállapodás szerinti légi fuvarozási szolgáltatásokra jelentős pénzügyi vagy működési kihatása lehet, előzetesen tájékoztatják a másik felet, kivéve, ha ez vészhelyzet miatt nem lehetséges. Bármelyik fél kérheti, hogy az ilyen védelmi intézkedések megvitatása céljából kerüljön sor a Megállapodás 22. cikkében (Vegyes bizottság) előírt vegyes bizottság ülésére.

(8)   A polgári légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ennek veszélye esetén, vagy a polgári légi jármű, annak utasai és személyzete, a repülőterek vagy a léginavigációs berendezések biztonsága elleni egyéb jogellenes cselekmény vagy ennek veszélye esetén a felek segítséget nyújtanak egymásnak a kommunikáció elősegítése és más, az effajta cselekmények vagy veszélyek gyors és biztonságos megszüntetéséhez szükséges megfelelő intézkedések megtétele révén.

(9)   Minden fél megtesz minden olyan intézkedést, amelyet ésszerűnek tart annak biztosítására, hogy a területén a földön tartózkodó és jogellenes hatalomba kerítés vagy egyéb jogellenes beavatkozás cselekményének kitett légi jármű a földön maradjon, hacsak annak felszállását az emberi élet védelmére vonatkozó kényszerítő kötelezettség szükségessé nem teszi. Ilyen intézkedések meghozatalára lehetőleg kölcsönös konzultáció alapján kerül sor.

(10)   Amennyiben az egyik fél megalapozottan véli úgy, hogy a másik fél nem e cikk légiközlekedés-védelmi rendelkezéseinek megfelelően járt el, azonnali konzultációt kérhet a másik féltől.

(11)   A Megállapodás 5. cikkének (Az engedély elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása) sérelme nélkül, amennyiben a kérelemtől számított tizenöt (15) napon belül nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, ez alapul szolgálhat mindkét fél egy vagy több légi fuvarozója működési engedélyének visszatartására, visszavonására, korlátozására, illetve feltételekhez kötésére.

(12)   Azonnali és különleges fenyegetés esetén a fél a tizenöt (15) nap letelte előtt is hozhat átmeneti intézkedéseket.

(13)   Fel kell hagyni az e cikk (11) bekezdésével összhangban hozott bármely intézkedéssel, amint a másik fél teljesíti e cikk valamennyi rendelkezését.

16. cikk

Légiforgalmi irányítás

(1)   A Megállapodás II. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek a Megállapodás III. mellékletének B. részében meghatározott légiközlekedés-biztonsági jogszabályok rendelkezéseivel összhangban járnak el, a következőkben megállapított feltételek szerint.

(2)   A szerződő felek együttműködnek a légiforgalmi szolgáltatás terén annak érdekében, hogy az egységes európai égboltot ki lehessen terjeszteni Grúzia területére is a jelenlegi biztonsági követelmények és az európai légi forgalom általános feltételeinek javítása, a kapacitások optimalizálása, a késések csökkentése és a környezetvédelmi hatékonyság fokozása céljából. Grúzia ennek érdekében a Megállapodás hatálybalépésének napjától kezdve megfigyelőként részt vesz az egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság munkájában. A légiforgalmi irányítás területén folytatott együttműködés nyomon követéséért és előmozdításáért a vegyes bizottság felel.

(3)   Annak érdekében, hogy területükön leegyszerűsítsék az egységes európai égbolt alkalmazását:

a)	Grúzia megteszi a szükséges intézkedéseket a légiforgalmi irányítás intézményi struktúráinak az egységes európai égbolthoz való igazítása érdekében, különös tekintettel a léginavigációs szolgáltatóktól legalább működésükben független, illetékes nemzeti felügyeleti szervek létrehozására; és

b)

Az Európai Unió bevonja Grúziát az egységes európai égbolthoz kapcsolódó léginavigációs szolgálatok, a légtér és az interoperabilitás területét érintő főbb operatív kezdeményezésekbe, elsősorban azáltal, hogy Grúziát a lehető leghamarabb bevonja a funkcionális légtérblokkok kialakításába, valamint a SESAR program megfelelő koordinálása révén.

17. cikk

Környezetvédelem

(1)   A felek elismerik, hogy a környezetvédelem fontos szerepet játszik a nemzetközi légi közlekedési politika kidolgozása és végrehajtása során. A felek megerősítik, hogy a polgári légi közlekedés által a környezetre kifejtett hatás csökkentéséhez hatékony globális, regionális, nemzeti és/vagy helyi szintű fellépés szükséges.

(2)   A Megállapodás II. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek a Megállapodás III. mellékletének E. részében meghatározott légi fuvarozási jogszabályok rendelkezéseivel összhangban járnak el.

(3)   A felek elismerik az együttműködés fontosságát, valamint annak a jelentőségét, hogy a légi közlekedés által a környezetre gyakorolt hatást többoldalú tárgyalások keretében vizsgálják meg, és biztosítsák az enyhítő intézkedéseknek a Megállapodás célkitűzéseivel való teljes körű összeegyeztethetőségét.

(4)   A Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mint amely korlátozza a felek illetékes hatóságainak azzal kapcsolatos hatáskörét, hogy a Megállapodás hatálya alá tartozó légi fuvarozás környezeti hatásaitól való védelem vonatkozásában vagy az azt érintő egyéb kérdésekben megfelelő intézkedéseket hozzanak, feltéve, hogy az ilyen intézkedések teljes mértékben összeegyeztethetők a nemzetközi jog szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel, és azokat illetőségre való tekintet nélkül alkalmazzák.

18. cikk

Fogyasztóvédelem

A Megállapodás II. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek a Megállapodás III. mellékletének G. részében meghatározott légi fuvarozási jogszabályok rendelkezéseivel összhangban járnak el.

19. cikk

Számítógépes helyfoglalási rendszerek

A Megállapodás II. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek a Megállapodás III. mellékletének H. részében meghatározott légi fuvarozási jogszabályok rendelkezéseivel összhangban járnak el.

20. cikk

Szociális szempontok

A Megállapodás II. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek a Megállapodás III. mellékletének F. részében meghatározott légi fuvarozási jogszabályok rendelkezéseivel összhangban járnak el.

III.   CÍM

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Értelmezés és végrehajtás

(1)   A felek meghozzák valamennyi megfelelő – általános vagy egyedi – intézkedést a Megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, valamint tartózkodnak bármely olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetné a Megállapodás célkitűzéseinek elérését.

(2)   Mindegyik fél felelős a Megállapodásnak a saját területén való megfelelő végrehajtásáért, különös tekintettel a III. mellékletben felsorolt, a légi fuvarozásra vonatkozó rendeletekre és irányelvekre.

(3)   Mindegyik fél megadja az összes szükséges információt és segítségnyújtást a másik félnek az esetleges jogsértésekre vonatkozó, a másik fél által a Megállapodásnak megfelelően elvégzett, hatáskörébe tartozó vizsgálatok esetében.

(4)   Amennyiben a felek a Megállapodás által rájuk ruházott hatáskörükben a másik fél érdekeltségébe tartozó és a másik fél hatóságait vagy vállalkozásait érintő kérdésben járnak el, a végső döntést megelőzően teljes körűen tájékoztatják a másik fél illetékes hatóságait, és lehetőséget biztosítanak számukra észrevételeik megtételére.

(5)   Amennyiben a Megállapodás rendelkezései és a III. mellékletben említett jogszabályok rendelkezései lényegében megegyeznek az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó szabályaival vagy az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazásában elfogadott jogszabályokkal, ezeket a rendelkezéseket végrehajtásuk és alkalmazásuk során az Európai Bíróság és az Európai Bizottság által hozott vonatkozó ítéletekkel és határozatokkal összhangban kell értelmezni.

22. cikk

Vegyes bizottság

(1)   Létrejön a felek képviselőiből álló vegyes bizottság (a továbbiakban: vegyes bizottság), amely a Megállapodás alkalmazásáért felel, és biztosítja annak megfelelő végrehajtását. Ebből a célból a vegyes bizottság ajánlásokat tesz, és a Megállapodásban kifejezetten előírt esetekben döntéseket hoz.

(2)   A vegyes bizottság konszenzussal fogadja el határozatait, melyek a felekre nézve kötelező erővel bírnak. E határozatokat a szerződő felek saját szabályaiknak megfelelően hajtják végre.

(3)   A vegyes bizottság – határozat révén – elfogadja eljárási szabályzatát.

(4)   A vegyes bizottság szükség esetén ülésezik. Bármelyik fél kérheti ülés összehívását.

(5)   A Megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó mindennemű kérdés megvitatása érdekében bármelyik fél kérheti a vegyes bizottság összehívását. Az ülést a lehető legkorábbi időpontra, de legkésőbb a kérelem kézbesítésétől számított két hónap múlva kell összehívni, kivéve, ha erről a felek másként állapodnak meg.

(6)   A Megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében a felek információt cserélnek, és bármelyik fél kérésére konzultációkat tartanak a vegyes bizottság keretében.

(7)   Amennyiben valamelyik fél értelmezésében a vegyes bizottság egy határozatát a másik fél nem megfelelően hajtja végre, az előbbi kérheti a kérdésnek a vegyes bizottság keretében történő megvitatását. Amennyiben a vegyes bizottság a megkeresést követő két hónapon belül nem tudja megoldani az ügyet, a kérelmező fél a Megállapodás 24. cikke (Védintézkedések) értelmében megfelelő átmeneti védintézkedéseket fogadhat el.

(8)   A (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a vegyes bizottság a megkeresését követő hat hónapon belül az elé terjesztett kérdésben nem hoz határozatot, a felek a 24. cikk (Védintézkedések) alapján megfelelő védintézkedéseket fogadhatnak el.

(9)   A Megállapodás 6. cikkével (Befektetés) összhangban a vegyes bizottság megvizsgálja a többségi részesedéssel eszközölt kétoldalú befektetéseket érintő kérdéseket, illetve a felek légi fuvarozóinak tényleges ellenőrzésében történő változásokat.

(10)   A vegyes bizottság segíti az együttműködést azáltal, hogy:

a)	ösztönzi a biztonság, a védelem, a környezetvédelem, a légi közlekedési infrastruktúra (a résidőket is beleértve), a versenykörnyezet és a fogyasztóvédelem területén a szakértői szintű, új jogszabályi vagy szabályozási kezdeményezésekről és fejleményekről szóló eszmecseréket;

b)	felülvizsgálja a Megállapodás szerinti légi szolgáltatásokat érintő piaci feltételeket;

c)	rendszeresen megvizsgálja a Megállapodás alkalmazása során fellépő társadalmi hatásokat, különösen a foglalkoztatás területén, és megfelelő válaszokat dolgoz ki a jogosnak talált aggályokra;

d)	mérlegeli a Megállapodás továbbfejlesztésének lehetséges területeit, és többek között ajánlásokat tesz a megállapodás módosítására;

e)	konszenzusos alapon megállapodik a Megállapodás érvényesüléséhez közvetlenül kapcsolódó javaslatokról, stratégiákról vagy eljárási jellegű dokumentumokról;

f)	megvizsgálja és fejleszti a Megállapodás hatálya alá tartozó területeken a technikai segítségnyújtást;

g)	előmozdítja az együttműködést az érintett nemzetközi fórumokon.

23. cikk

Vitarendezési eljárás és választott bíráskodás

(1)   Ha a Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a felek között vita merül fel, azt a felek elsősorban a vegyes bizottság keretében folytatott hivatalos konzultációk révén törekszenek rendezni a Megállapodás 22. cikkének (Vegyes bizottság) (5) bekezdésével összhangban.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésével összhangban nem rendezhető, a Megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitákat bármelyik fél három választott bíróból álló választott bíróság elé viheti, az alábbiakban megállapított eljárás szerint:

a)

a választott bíróság általi választott bíráskodás iránti kérelemről a másik fél által diplomáciai úton eljuttatott értesítés kézhezvételének időpontjától számított hatvan (60) napon belül mindkét fél kinevez egy-egy választott bírót; harmadik választott bírót a két másik választott bíró további hatvan (60) napon belül nevezi ki. Amennyiben az egyik fél a megállapított időn belül nem nevezte ki a választott bírót, vagy a harmadik választott bíró kinevezése nem történik meg a meghatározott időn belül, bármelyik fél felkérheti az ICAO Tanácsának elnökét, hogy nevezze ki a választott bírót vagy adott esetben a választott bírókat;

b)	a fenti a) pont értelmében kinevezett harmadik választott bíró harmadik államban rendelkezik illetőséggel, és a választott bíróság elnökeként jár el;

c)	a választott bíróság maga fogadja el eljárási szabályzatát; és

d)	a választott bíróság végső határozatára is figyelemmel, a választott bíráskodás kezdeti költségei a felek között egyenlően oszlanak meg.

(3)   A választott bíróság – bármelyik fél kérelmére – utasíthatja a másik felet átmeneti kedvezményes intézkedések végrehajtására a választott bíróság végleges határozatáig.

(4)   A választott bíróság bármely ideiglenes vagy végleges határozata a felekre nézve kötelező.

(5)   Amennyiben valamelyik fél a választott bíróság e cikk rendelkezései szerinti határozatáról szóló értesítéstől számított harminc (30) napon belül nem az említett határozatnak megfelelően jár el, a másik fél – e mulasztás fennállásáig – a vétkes félnek a Megállapodás alapján biztosított jogait vagy előjogait korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja.

24. cikk

Védintézkedések

(1)   A felek minden olyan általános vagy különös intézkedést meghoznak, amely a Megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges. A szerződő felek gondoskodnak a Megállapodásban rögzített célkitűzések megvalósításáról.

(2)   Amennyiben az egyik fél úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem teljesítette a Megállapodás szerinti kötelezettségét, megfelelő védintézkedéseket tehet. A védintézkedéseket – tárgyi és időbeli hatályukra tekintettel – az okvetlenül szükséges mértékre kell korlátozni a helyzet orvoslása vagy a Megállapodás egyensúlyának fenntartása érdekében. Azon intézkedéseket kell előnyben részesíteni, amelyek a Megállapodás érvényesülését a legkevésbé zavarják.

(3)   A védintézkedések meghozatalát mérlegelő fél a vegyes bizottságon keresztül haladéktalanul értesíti a többi felet, és valamennyi fontos információt a rendelkezésükre bocsátja.

(4)   A felek a vegyes bizottság keretében haladéktalanul konzultációkat kezdenek egy kölcsönösen elfogadható megoldás elfogadása érdekében.

(5)   A 3. cikk (Engedély) d) pontja, az 5. cikk (Az engedély elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása) d) pontja, valamint a 14. cikk (A légi közlekedés biztonsága) és a 15. cikk (A légi közlekedés védelme) sérelme nélkül, az érintett fél nem hozhat védintézkedést az e cikk (3) bekezdése szerinti értesítés időpontját követő egy hónap végéig, kivéve, ha az e cikk (4) bekezdése szerinti konzultációs eljárás az említett időtartam lejárta előtt befejeződik.

(6)   Az érintett fél haladéktalanul értesíti a vegyes bizottságot a meghozott intézkedésekről, és valamennyi fontos információt a rendelkezésére bocsátja.

(7)   Az e cikk rendelkezései alapján hozott valamennyi intézkedést fel kell függeszteni, amint a vétkes fél eleget tesz a Megállapodás rendelkezéseinek.

25. cikk

Kapcsolat más megállapodásokkal

(1)   A Megállapodás rendelkezései a Grúzia és a tagállamok között hatályban lévő, kétoldalú megállapodások vonatkozó rendelkezései helyébe lépnek. Az ilyen kétoldalú megállapodásokból eredő és a Megállapodás hatálya alá nem tartozó hatályos forgalmi jogok azonban továbbra is gyakorolhatók, feltéve, hogy a tagállamok és a valamely tagállamban illetőséggel rendelkező személyek között nem tesznek megkülönböztetést.

(2)   A felek bármelyik fél kérésére konzultációt folytatnak a vegyes bizottság keretei között az arra vonatkozó ajánlás meghozatala céljából, hogy csatlakozzon-e Grúzia az európai közös légtérről szóló megállapodáshoz.

(3)   Amennyiben a felek többoldalú megállapodás szerződő felévé válnak, vagy jóváhagynak valamely, az ICAO vagy más nemzetközi szervezet által elfogadott, a Megállapodás hatálya alá tartozó kérdéseket érintő határozatot, a vegyes bizottság keretében konzultálnak annak meghatározása céljából, hogy e fejlemények figyelembevétele érdekében felül kell-e vizsgálni a Megállapodást.

26. cikk

Módosítások

(1)   Amennyiben valamelyik fél módosítani kívánja a Megállapodás rendelkezéseit, erről határozathozatal céljából megfelelően értesíti a vegyes bizottságot.

(2)   A vegyes bizottság – az egyik fél javaslatára – e cikkel összhangban határoz a Megállapodás mellékleteinek módosításáról.

(3)   A Megállapodás módosítása a vonatkozó belső eljárások felek által történő végrehajtását követően lép hatályba.

(4)   A Megállapodás nem érinti a felek azon jogát, hogy a megkülönböztetésmentesség elvére és a Megállapodás rendelkezéseire figyelemmel egyoldalúan új jogszabályokat fogadjanak el vagy módosítsák akár a légi fuvarozásra, akár a Megállapodás III. mellékletében említett valamely kapcsolódó területre vonatkozó jogszabályaikat.

(5)   Amennyiben bármelyik fél a légi fuvarozás területén vagy a Megállapodás III. mellékletében említett valamely kapcsolódó területen új jogszabályt kíván elfogadni vagy meglévő jogszabályt módosítani, adott esetben lehetőség szerint tájékoztatja erről a másik felet. Bármelyik fél kérésére eszmecserére kerülhet sor a vegyes bizottság keretein belül.

(6)   Amennyiben bármelyik fél a légi fuvarozás területén vagy a Megállapodás III. mellékletében említett kapcsolódó területen új jogszabályt fogad el vagy meglévő jogszabályt módosít, erről rendszeresen és a lehető leghamarabb tájékoztatja a másik felet. A vegyes bizottság bármelyik fél kérésére az ezt követő hatvan (60) napon belül eszmecserét tart az új jogszabály vagy módosítás hatásáról, a Megállapodás megfelelő érvényesülése érdekében.

(7)   A vegyes bizottság az e cikk (6) bekezdésében említett eszmecserét követően:

a)	határozatot fogad el a Megállapodás III. mellékletének felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy a viszonosság alapján szükség esetén integrálják a kérdéses új jogszabályt vagy módosítást;

b)	úgy határoz, hogy az új jogszabály vagy módosítás a Megállapodással összhangban lévőnek tekinthető;

c)	egyéb, ésszerű határidőn belül elfogadandó intézkedést hoz, a Megállapodás megfelelő érvényesülésének biztosítása érdekében.

27. cikk

Megszűnés

Bármelyik fél, bármely időpontban diplomáciai úton írásban értesítheti a másik felet azon döntéséről, hogy a Megállapodást fel kívánja mondani. Ezt az értesítést egyidejűleg az ICAO-nak és az ENSZ Titkárságának is meg kell küldenie. A Megállapodás a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) forgalmi idénye végén, greenwichi középidő szerint éjfélkor szűnik meg, egy évvel a megszűnésről történő írásbeli értesítés keltét követően, kivéve, ha ezen időszak lejárta előtt a felek megegyeznek a bejelentés visszavonásáról.

28. cikk

Nyilvántartásba vétel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél és az ENSZ Titkárságánál

A Megállapodást és valamennyi módosítását az ICAO és az ENSZ Titkársága nyilvántartásba veszi.

29. cikk

Ideiglenes alkalmazás és hatálybalépés

(1)   A Megállapodás a felek közötti diplomáciai jegyzékváltás során megküldött azon utolsó értesítés keltét követő egy hónappal lép hatályba, amely megerősíti, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges valamennyi eljárásnak eleget tettek. E jegyzékváltás során Grúzia eljuttatja az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága számára az Európai Uniónak és tagállamainak szóló diplomáciai értesítését, az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága pedig eljuttatja Grúzia számára az Európai Uniótól és tagállamaitól származó diplomáciai értesítést. Az Európai Unió és tagállamai által küldött diplomáciai jegyzékben minden egyes tagállam megerősíti, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárásoknak eleget tett.

(2)   E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a felek megállapodnak abban, hogy a Megállapodást ideiglenesen alkalmazzák a legutolsó olyan diplomáciai értesítés keltét követő hónap első napjától kezdve, amelyben a felek értesítették egymást az alkalmazáshoz szükséges eljárások lezárulásáról.

---

(1)  Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. számú határozata értelmében.

I. MELLÉKLET

1. MODUL:   VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

1.   Témakörök és mutatóik

a)   A 2013-as tárgyévben felmérendő, a 808/2004/EK rendelet I. mellékletében található listáról kiválasztott témakörök a következők:

—	IKT-rendszerek és használatuk a vállalkozásokban,

—	az internet és más elektronikus hálózatok használata a vállalkozásokban,

—	az IKT használata a vállalkozásokban abból a célból, hogy kormányzati és közigazgatási szervekkel információkat és szolgáltatásokat cseréljenek (e-kormányzat),

—	e-kereskedelmi folyamatok és szervezési szempontok,

—	e-kereskedelem.

b)   A vállalkozások következő mutatóit kell gyűjteni:

IKT-rendszerek és használatuk a vállalkozásokban

Az összes vállalkozás esetében gyűjtendő mutatók:

—	számítógép-használat

Számítógépet használó vállalkozások esetében gyűjtendő mutatók:

—	(választható) a hetente legalább egyszer számítógépet használó alkalmazottak száma vagy az összes alkalmazotthoz viszonyított százalékos aránya,

—	(választható) IT-alkalmazások használata, amelyek (vezetékes, mobil vagy vezeték nélküli internetkapcsolaton keresztül) távoli elérést biztosítanak az alkalmazottak számára a vállalkozás e-mail rendszeréhez, dokumentumaihoz és alkalmazásaihoz.

Internet és más elektronikus hálózatok használata a vállalkozásokban

Számítógépet használó vállalkozások esetében gyűjtendő mutatók:

—	internet-hozzáférés

Internet-hozzáféréssel rendelkező vállalkozások esetében gyűjtendő mutatók:

—	internetkapcsolat: DSL,

—	internetkapcsolat: egyéb széles sávú vezetékes internetkapcsolat,

—	internetkapcsolat: ISDN kapcsolat vagy betárcsázós hozzáférés hagyományos telefonvonalon,

—	internetkapcsolat: mobil széles sávú kapcsolat mobiltelefon-hálózatot (úgynevezett 3G vagy 4G technológiát) használó hordozható eszközzel,

—	(választható) internetkapcsolat: mobil széles sávú kapcsolat mobiltelefon-hálózatot (úgynevezett 3G vagy 4G technológiát) használó hordozható számítógéppel,

—	(választható) internetkapcsolat: mobil széles sávú kapcsolat mobiltelefon-hálózatot (úgynevezett 3G vagy 4G technológiát) használó egyéb hordozható eszközzel, mint például okostelefonnal vagy PDA-telefonnal,

—	internetkapcsolat: egyéb mobil kapcsolat,

—	internetkapcsolat: a leggyorsabb internetkapcsolat maximális szerződés szerinti letöltés sebessége Mbit/s-ban; ([0;< 2], [2;< 10], [10;< 30], [30;< 100], [≥100]),

—	a hetente legalább egyszer a világhálóhoz kapcsolódó számítógépet használó alkalmazottak száma vagy az összes alkalmazotthoz viszonyított százalékos aránya,

—	közösségi média, különösen a közösségi hálózatok, a vállalkozás blogjának vagy mikroblogjának, multimédiás tartalommegosztó weboldalaknak, wikialapú tudásmegosztó eszközöknek más célokra történő használata, mint a fizetett reklámok küldése,

—	közösségi hálózatok használata,

—	a vállalkozás blogjának vagy mikroblogjának használata,

—	multimédiás tartalommegosztó weboldalak használata,

—	wikialapú tudásmegosztó eszközök használata,

—	weboldal vagy honlap használata.

Weboldallal vagy honlappal rendelkező vállalkozások esetében gyűjtendő mutatók:

—	a következő szolgáltatás nyújtása: online rendelés vagy foglalás,

—	a következő szolgáltatás nyújtása: adatvédelmi nyilatkozat, adatvédelmi címke (privacy seal) vagy adatvédelmi tanúsítvány (privacy certification) a weboldal biztonságosságáról,

—	a következő szolgáltatás nyújtása: termékkatalógus vagy árlista,

—	a következő szolgáltatás nyújtása: online nyomkövetési szolgáltatás,

—	a következő szolgáltatás nyújtása: a látogató lehetősége arra, hogy termékeket személyre szabjon vagy megtervezzen,

—	a következő szolgáltatás nyújtása: személyre szabott tartalom rendszeres/visszatérő látogatók számára,

—	(választható) a következő szolgáltatás nyújtása: betöltetlen álláshelyek meghirdetése vagy online álláspályázat.

Azon vállalkozások esetében gyűjtendő mutatók, amelyek közösségi médiát, különösen közösségi hálózatokat, a vállalkozás blogját vagy mikroblogját, multimédiás tartalommegosztó weboldalakat, wikialapú tudásmegosztó eszközöket más célokra használnak, mint a fizetett reklámok küldése:

—	közösségi média használata a vállalkozás arculatának vagy marketing termékeinek fejlesztésére,

—	közösségi média használata a fogyasztói vélemények, értékelések, kérdések fogadására vagy azok megválaszolására,

—	közösségi média használata az ügyfelek bevonására a termékek vagy szolgáltatások fejlesztésébe vagy az azokkal kapcsolatos innovációba,

—	közösségi média használata az üzleti partnerekkel vagy egyéb szervezetekkel való együttműködéshez,

—	közösségi média használata alkalmazottak felvételére,

—	közösségi média használata a vállalkozáson belül a nézetek, vélemények vagy tudás cseréjére,

—	a közösségi médiának a vállalkozás szabályzata szerint történő használata.

Az IKT használata a vállalkozásokban abból a célból, hogy kormányzati és közigazgatási szervekkel információkat és szolgáltatásokat cseréljenek (e-kormányzat)

Internet-hozzáféréssel rendelkező vállalkozások esetében gyűjtendő mutatók:

—	internethasználat hatóság weboldaláról vagy honlapjáról való információszerzésre az előző naptári évben,

—	internethasználat űrlap beszerzésére hatóság weboldaláról vagy honlapjáról az előző naptári évben,

—	internethasználat kitöltött űrlap hatóságnak történő benyújtására az előző naptári évben,

—	internethasználat a hozzáadottérték-adó (héa) bevallásának (beleértve szükség esetén az elektronikus fizetést is) papírmunka nélküli, teljesen az interneten keresztül történő kezelésére az előző naptári évben,

—	internethasználat a társadalombiztosítási járulék bevallásának (beleértve szükség esetén az elektronikus fizetést is) papírmunka nélküli, teljesen az interneten keresztül történő kezelésére az előző naptári évben,

—	internethasználat ajánlattételi dokumentációhoz és kiegészítő iratokhoz való hozzáférésre nyilvános elektronikus közbeszerzési rendszerben az előző naptári évben,

—	internethasználat áru vagy szolgáltatás kínálására nyilvános nemzeti elektronikus közbeszerzési rendszerben az előző naptári évben,

—	internethasználat áru vagy szolgáltatás kínálására más uniós tagállam nyilvános elektronikus közbeszerzési rendszerében az előző naptári évben.

Az olyan technológiákhoz való hozzáférés és ezek használata, amelyek bárhonnan bármikor csatlakozni tudnak az internethez vagy egyéb hálózatokhoz (mindenütt jelen lévő kapcsolat)

Internet-hozzáféréssel rendelkező vállalkozások esetében gyűjtendő mutatók:

—	a vállalkozás által az alkalmazottak részére biztosított olyan hordozható eszközök használata, amelyek üzleti célból lehetővé teszik az internethez történő mobil csatlakozást.

Azon vállalkozások esetében gyűjtendő mutatók, amelyek az alkalmazottak számára üzleti célú mobil internetcsatlakozást lehetővé tevő hordozható eszközöket biztosítanak:

—	a vállalkozás által üzleti célú mobil internetcsatlakozást lehetővé tevő hordozható eszközzel ellátott alkalmazottak száma vagy az összes alkalmazotthoz viszonyított százalékos aránya.

E-kereskedelmi folyamatok

Számítógépet használó vállalkozások esetében gyűjtendő mutatók:

—	automatikus feldolgozásra alkalmas elektronikus számla küldése,

—	automatikus feldolgozásra nem alkalmas elektronikus számla küldése,

—	automatikus feldolgozásra alkalmas elektronikus számla fogadása,

—	vállalati erőforrás-tervező (ERP) szoftvercsomag használata a különböző funkcionális területek közötti információ-megosztás érdekében,

—	(választható) az ügyfelekkel kapcsolatos információk kezelésére szolgáló olyan szoftveralkalmazás (ügyfélkapcsolati vagy CRM-szoftver) használata, amely alkalmas arra, hogy a vállalkozás ügyfeleiről információkat rögzítsen, tároljon, és más üzleti funkciók számára elérhetővé tegyen,

—	(választható) az ügyfelekkel kapcsolatos információk kezelésére szolgáló olyan szoftveralkalmazás (ügyfélkapcsolati vagy CRM-szoftver) használata, amely alkalmas arra, hogy az ügyfelekkel kapcsolatos információkat marketingcélokból elemezze.

E-kereskedelem

Számítógépet használó olyan vállalkozások esetében gyűjtendő mutatók, amelyek nem tartoznak a NACE Rev. 2. K. szakasza alá:

—	weboldalakon keresztül kapott megbízások fogadása termékekre vagy szolgáltatásokra (online értékesítések) az előző naptári évben,

—	megbízások fogadása termékekre vagy szolgáltatásokra EDI-típusú üzeneten keresztül (EDI-alapú értékesítések) az előző naptári évben,

—	megbízások adása termékekre vagy szolgáltatásokra weboldalakon vagy EDI-típusú üzeneten keresztül az előző naptári évben,

—	weboldalakon keresztül történő eladást (online értékesítést) korlátozó vagy meghiúsító akadályok a termékek vagy szolgáltatások online értékesítésre való alkalmatlansága miatt,

—	online értékesítést korlátozó vagy meghiúsító akadályok logisztikával kapcsolatos problémák miatt,

—	online értékesítést korlátozó vagy meghiúsító akadályok fizetéssel kapcsolatos problémák miatt,

—	online értékesítést korlátozó vagy meghiúsító akadályok az információs és kommunikációs technológiai biztonsággal vagy az adatvédelemmel kapcsolatos problémák miatt,

—	webes értékesítést korlátozó vagy meghiúsító akadályok a jogi keretekkel kapcsolatos problémák miatt,

—	webes értékesítést korlátozó vagy meghiúsító akadályok az online értékesítés bevezetésével járó, a haszonhoz viszonyított túl magas költségek miatt.

Weboldalon keresztül megbízásokat kapó vállalkozások esetében gyűjtendő mutatók:

—	a weboldalon keresztül kapott megbízásokból eredő e-kereskedelmi értékesítésekből származó teljes forgalom értéke vagy százalékos aránya az előző naptári évben,

—	a weboldalon keresztül kapott megbízásokból eredő, magánvásárlók számára történő (B2C) e-kereskedelmi értékesítésekből származó forgalom százalékos aránya az előző naptári évben,

—	a weboldalon keresztül kapott megbízásokból eredő, más vállalkozások számára (B2B) vagy hatóságok számára (B2G) történő e-kereskedelmi értékesítésekből származó forgalom százalékos aránya az előző naptári évben,

—	elektronikus értékesítés származási hely szerint: saját ország az előző naptári évben,

—	elektronikus értékesítés származási hely szerint: egyéb uniós ország az előző naptári évben,

—	elektronikus értékesítés származási hely szerint: a világ többi része az előző naptári évben,

EDI-típusú üzeneten keresztül termékekre vagy szolgáltatásokra megbízást fogadó vállalkozások esetében gyűjtendő mutatók:

—	EDI-típusú üzeneten keresztül kapott megbízásokból eredő e-kereskedelmi értékesítésekből származó teljes forgalom értéke vagy százalékos aránya az előző naptári évben,

—	elektronikus értékesítés származási hely szerint: saját ország az előző naptári évben,

—	elektronikus értékesítés származási hely szerint: egyéb uniós ország az előző naptári évben,

—	elektronikus értékesítés származási hely szerint: a világ többi része az előző naptári évben.

Weboldalakon vagy EDI-típusú üzeneten keresztül megbízást küldő vállalkozások esetében gyűjtendő mutatók:

—	(választható) megbízás küldése termékekre vagy szolgáltatásokra weboldalon keresztül az előző naptári évben,

—	(választható) megbízás küldése termékekre vagy szolgáltatásokra EDI-típusú üzeneten keresztül az előző naptári évben,

—

(választható) elektronikusan küldött megbízásokból származó e-kereskedelmi vásárlások százalékos aránya vagy százalékosztályokban ([0;< 1], [1;< 5], [5;< 10], [10;< 25], [25;< 50], [50;< 75], [75;100]) az összes e-kereskedelmi vásárláshoz képest az előző naptári évben, vagy az elektronikusan küldött megbízásokból származó e-kereskedelmi vásárlások értékeként, vagy az elektronikusan küldött megbízásokból származó összes e-kereskedelmi vásárlások százalékos arányaként kifejezve,

—	(választható) elektronikus beszerzés származási hely szerint: saját ország az előző naptári évben,

—	(választható) elektronikus beszerzés származási hely szerint: egyéb uniós ország az előző naptári évben,

—	(választható) elektronikus beszerzés származási hely szerint: a világ többi része az előző naptári évben.

c)   A vállalkozások hátteréről a következő mutatókat kell gyűjteni vagy alternatív forrásból beszerezni:

Az összes vállalkozás esetében gyűjtendő mutatók:

—	a vállalkozás fő gazdasági tevékenysége az előző naptári évben,

—	a foglalkoztatottak átlagos száma az előző naptári évben,

—	teljes forgalom (számszerűen megadva, héa nélkül) az előző naptári évben,

—	(választható) áru- és szolgáltatás-beszerzések összesen (számszerűen megadva, héa nélkül) az előző naptári évben.

2.   Lefedettség

Az e melléklet 1.b) és c) pontjában meghatározott mutatókat a következő gazdasági tevékenységek alá besorolt, alább meghatározott méretű és földrajzi elhelyezkedésű vállalkozások esetében kell gyűjteni vagy beszerezni.

a)

Gazdasági tevékenység: a NACE Rev. 2. alábbi kategóriáiba sorolt vállalkozások: NACE-kategória Megnevezés C nemzetgazdasági ág „Feldolgozóipar” D, E nemzetgazdasági ág „Villamosenergia-, gáz- és gőzellátás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás” F nemzetgazdasági ág „Építőipar” G nemzetgazdasági ág „Kereskedelem; gépjárműjavítás” H nemzetgazdasági ág „Szállítás és raktározás” I nemzetgazdasági ág „Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” J nemzetgazdasági ág „Információ és kommunikáció” L nemzetgazdasági ág „Ingatlanügyletek” 69–74. ágazat „Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység” N nemzetgazdasági ág „Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység” 95.1. alágazat „Számítógép és kommunikációs eszköz javítása” (választható) 64.19., 64.92., 66.12. és 66.19. szakágazat 65.1. és 65.2. alágazat „Pénzügyi és biztosítási tevékenység”

b)	Vállalkozás mérete: legalább 10 személyt alkalmazó vállalkozások. Választhatóan a 10-nél kevesebb személyt alkalmazó vállalkozások is belefoglalhatók.

c)	Földrajzi kiterjedés: a tagállam területének bármely részén található vállalkozások.

3.   Tárgyidőszak

Az előző naptári évre vonatkozó mutatók esetében a tárgyidőszak 2012. A többi mutató esetében a tárgyidőszak 2013. január.

4.   Bontások

Az e melléklet 1.b) pontjában felsorolt témakörök és mutatóik esetében a következő háttérmutatókat kell benyújtani.

a)

Gazdasági tevékenység szerinti bontás: a következő NACE Rev. 2. aggregátumoknak megfelelően: NACE Rev. 2 aggregátum nemzeti aggregátumok esetleges kiszámításához 10–18 19–23 24–25 26–33 35–39 41–43 45–47 49–53 55 58–63 (választható) 64.19 + 64.92 + 65.1 + 65.2 + 66.12 + 66.19 68 69–74 77–82 26.1–26.4, 26.8, 46.5, 58.2, 61, 62, 63.1, 95.1 NACE Rev. 2. aggregátum európai aggregátumok esetleges kiszámításához 10–12 13–15 16–18 26 27–28 29–30 31–33 45 46 47 55–56 58–60 61 62–63 (választható) 64.19 + 64.92 (választható) 65.1 + 65.2 (választható) 66.12 + 66.19 77–78 + 80-82 79 95.1

b)

Méretkategória szerinti bontás: az adatokat az alkalmazott személyek számának következő méretkategóriái alapján kell bontani: Méretkategória 10 vagy több alkalmazott 10–49 alkalmazott 50–249 alkalmazott 250 vagy több alkalmazott Ha le vannak fedve, akkor a 10 személynél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál az alábbi bontást kell alkalmazni. (Az „5-nél kevesebb alkalmazott” és az „5–9 alkalmazott” kategória megadása választható.) Méretkategória 10-nél kevesebb alkalmazott 5-nél kevesebb alkalmazott (választható) 5–9 alkalmazott (választható)

5.   Rendszeresség

A 2013. évre az adatokat egyszer kell benyújtani.

6.   Határidők

a)

A 808/2004/EK rendelet 6. cikkében említett, aggregált – szükség szerint bizalmas kezelésre vagy megbízhatatlanságra vonatkozó jelöléssel ellátott – adatokat 2013. október 5. előtt kell továbbítani az Eurostatnak. Az adatállományokat eddig az időpontig véglegesíteni és érvényesíteni kell, valamint el kell fogadni. A tabulátorokkal tagolt, számítógéppel olvasható adattovábbítási formátumnak meg kell felelnie az Eurostat által megadott utasításoknak.

b)	A 808/2004/EK rendelet 6. cikkében említett metaadatokat 2013. május 31. előtt kell továbbítani az Eurostatnak, az Eurostat által biztosított jelentéssablon használatával.

c)	A 808/2004/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett minőségjelentést 2013. november 5. előtt kell továbbítani az Eurostatnak.

II. MELLÉKLET

2. MODUL:   MAGÁNSZEMÉLYEK, HÁZTARTÁSOK ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

1.   Témakörök és mutatóik

a)   A 2013-as tárgyévben felmérendő, a 808/2004/EK rendelet II. mellékletében található listáról kiválasztott témakörök a következők:

—	a magánszemélyek és/vagy a háztartások hozzáférése az IKT-hez, és az IKT használata magánszemélyek által és/vagy a háztartásokban,

—	az internet és egyéb elektronikus hálózatok használata magánszemélyek által és/vagy háztartásokban különböző célokra,

—	IKT-szakértelem és ismeretek,

—	az IKT és az internet használatának akadályai,

—	az IKT használata magánszemélyek által információk és szolgáltatások cseréje céljából, kormányzati és közigazgatási szervekkel (e-kormányzat),

—	az olyan technológiákhoz való hozzáférés és ezek használata, amelyek bárhonnan bármikor csatlakozni tudnak az internethez vagy egyéb hálózatokhoz (mindenütt jelen lévő kapcsolat).

b)   A következő mutatókat kell gyűjteni:

A magánszemélyek és/vagy a háztartások hozzáférése az IKT-hez, és az IKT használata magánszemélyek által és/vagy a háztartásokban

Az összes háztartás esetében gyűjtendő mutatók:

—	otthoni hozzáférés számítógéphez,

—	otthoni internet-hozzáférés (bármilyen eszközzel).

Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások esetében gyűjtendő mutatók:

—	az otthoni széles sávú internet-hozzáféréshez használt kapcsolat típusa: DSL (pl. ADSL, SHDSL, VDSL),

—	az otthoni széles sávú internet-hozzáféréshez használt kapcsolat típusa: rögzített vezetékes (pl. kábel, optikai szál, Ethernet, PLC),

—	az otthoni széles sávú internet-hozzáféréshez használt kapcsolat típusa: rögzített vezeték nélküli (pl. műhold, nyilvános WiFi),

—	az otthoni széles sávú internethozzáféréshez használt kapcsolat típusa: mobiltelefon-hálózathoz történő csatlakozás (legalább 3G, pl. UMTS) telefonkészülékkel,

—	az otthoni széles sávú internet-hozzáféréshez használt kapcsolat típusa: mobiltelefon-hálózathoz történő csatlakozás (legalább 3G, pl. UMTS) kártyával vagy USB-kulccsal (pl. integrált SIM-kártya),

—	az otthoni internet-hozzáféréshez használt kapcsolat típusa: betárcsázós hozzáférés hagyományos telefonvonalon vagy ISDN-en,

—	az otthoni internet-hozzáféréshez használt kapcsolat típusa: mobil keskeny sávú kapcsolat (pl. mobiltelefonnal vagy laptopba épített modemmel használt, 3G technológiánál fejletlenebb megoldás, pl. 2G+/GPRS).

Az összes magánszemély esetében gyűjtendő mutatók:

—	legutóbbi számítógép-használat otthon, munkahelyen vagy bárhol másutt (az elmúlt három hónapban; az elmúlt három hónaptól egy évig terjedő időszakban; több mint egy évvel ezelőtt; sohasem használt számítógépet).

Az elmúlt három hónapban számítógépet használó magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók:

—	számítógép-használat átlagos gyakorisága (mindennap vagy szinte mindennap; legalább hetente egyszer (de nem mindennap); hetente egynél kevesebbszer).

A magánszemélyek és/vagy a háztartások internethasználata különböző célokból

Az összes magánszemély esetében gyűjtendő mutatók:

—	legutóbbi internethasználat (az elmúlt három hónapban; az elmúlt három hónaptól egy évig terjedő időszakban; több mint egy évvel ezelőtt; sohasem használta az internetet)

Olyan magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók, akik már használtak internetet:

—	legutóbbi magáncélú internetes kereskedelmi tevékenység (az elmúlt három hónapban; az elmúlt három hónaptól egy évig terjedő időszakban; több mint egy évvel ezelőtt; sohasem vásárolt vagy rendelt semmit)

Az internetet az elmúlt három hónapban használó magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók:

—	internethasználat átlagos gyakorisága az elmúlt három hónapban (mindennap vagy szinte mindennap; legalább hetente egyszer (de nem mindennap); hetente egynél kevesebbszer),

—	internethasználat helye az elmúlt három hónapban: otthon,

—	internethasználat helye az elmúlt három hónapban: munkahelyen (nem otthon),

—	internethasználat helye az elmúlt három hónapban: oktatási helyszínen,

—	internethasználat helye az elmúlt három hónapban: másik személy otthonában,

—	internethasználat helye az elmúlt három hónapban: más helyszínen,

—	(választható) internethasználat helye az elmúlt három hónapban: közkönyvtár,

—	(választható) internethasználat helye az elmúlt három hónapban: postahivatal,

—	(választható) internethasználat helye az elmúlt három hónapban: közhivatal, városháza vagy kormányzati ügynökség,

—	(választható) internethasználat helye az elmúlt három hónapban: közösségi vagy önkéntes szervezet,

—	(választható) internethasználat helye az elmúlt három hónapban: internetkávézó,

—	(választható) internethasználat helye az elmúlt három hónapban: internetes hotspot (szállodában, repülőtéren, nyilvános területen stb.),

—	(választható) internethasználat helye az elmúlt három hónapban: egyéb,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban e-mail küldésére, fogadására,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban közösségi hálózatban való részvételre (felhasználói felület készítése, üzenet küldése vagy egyéb közreműködés pl. a Facebookon, Twitteren),

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban online hírek, újság vagy hírmagazin olvasására,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban egészséggel kapcsolatos információk keresésére (pl. sérülés, betegség, táplálkozás, egészség javítása),

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban oktatással, szakképzéssel vagy tanfolyam meghirdetésével kapcsolatos információk keresésére,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos információk keresésére,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban szoftver letöltésére (nem játékszoftver),

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban weboldalon keresztül társadalmi vagy politikai ügyekben vélemények írására (pl. blog, közösségi hálózat),

—	magáncélú internet használat az elmúlt három hónapban online konzultáción vagy szavazáson való részvételre társadalmi vagy politikai ügyekben (pl. várostervezés, petíció aláírása),

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban online tanfolyam elvégzésére (bármilyen témában),

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban wikiken való tájékozódásra ismeretszerzés céljából valamely témában (pl. Wikipedia, online enciklopédiák),

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban álláskeresésre vagy álláspályázat elküldésére,

—	internethasználat az elmúlt három hónapban szakmai hálózatban való részvételre (felhasználói felület készítése, üzenet küldése vagy egyéb közreműködés pl. LinkedInen, Xingen),

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban utazással vagy utazáshoz kapcsolódó szállással összefüggő szolgáltatás igénybevételére,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban áru vagy szolgáltatás eladására, pl. árverés (eBay) útján,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban internetes telefonálásra vagy internetes videotelefonálásra (webkamerával),

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban internetes banki szolgáltatás igénybevételére.

Az internetet az elmúlt három hónapban magáncélra, online híroldalak, újság vagy hírmagazin olvasására használó magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók:

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban olyan online híroldalak, újság vagy hírmagazin olvasására, amelyre az illető feliratkozott, hogy rendszeresen kapja őket (ideértve az RSS-t).

Az internetet az elmúlt tizenkét hónapban magáncélú internetes kereskedelmi tevékenységre használó magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók:

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban élelmiszer rendelésére,

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban háztartási cikk rendelésére (pl. bútor, játékok),

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban gyógyszer rendelésére,

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban film vagy zene rendelésére (külön kell jelezni, hogy online kézbesítették-e),

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban könyv, magazin vagy újság (ideértve az e-könyvet) rendelésére (az e-tananyaggal együtt külön kell jelezni, hogy online kézbesítették-e),

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban e-tananyag rendelésére (a könyvvel, magazinnal vagy újsággal együtt külön kell jelezni, hogy online kézbesítették-e),

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban ruházat vagy sportszer rendelésére,

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban videojáték-szoftver vagy frissítés rendelésére (az egyéb számítógépes szoftverrel és frissítéssel együtt külön kell jelezni, hogy online kézbesítették-e),

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban egyéb számítógépes szoftver vagy frissítés rendelésére (a videojáték-szoftverrel és frissítéssel együtt külön kell jelezni, hogy online kézbesítették-e),

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban számítógépes hardver rendelésére,

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban háztartási elektronikus berendezés (ideértve a kamerát) rendelésére,

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban távközlési szolgáltatás rendelésére (pl. televízió vagy széles sávú előfizetés, vezetékes vagy mobiltelefon-előfizetés, pénzfeltöltés előre fizetett (prepaid) telefonkártyára),

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban értékpapír, biztosítási kötvény vagy más pénzügyi szolgáltatás vásárlására,

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban nyaralási szálláshely (szálloda stb.) rendelésére,

—	internethasználat más utazási szolgáltatás (menetjegy, autóbérlés stb.) rendelésére,

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban rendezvényre szóló belépőjegy rendelésére,

—	internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban más áru vagy szolgáltatás rendelésére,

—	az elmúlt tizenkét hónapban hazai eladótól vásárolt vagy rendelt áru vagy szolgáltatás,

—	az elmúlt tizenkét hónapban más EU-országbeli eladótól vásárolt vagy rendelt áru vagy szolgáltatás,

—	az elmúlt tizenkét hónapban a világ más részén lévő eladótól vásárolt vagy rendelt áru vagy szolgáltatás,

—	az elmúlt tizenkét hónapban vásárolt vagy rendelt áru vagy szolgáltatás, amennyiben az eladó származási országa ismeretlen.

IKT-szakértelem és -ismeretek

Olyan magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók, akik már használtak számítógépet, és alkalmazottak, önálló vállalkozók (ideértve a kisegítő családtagokat) vagy munkanélküliek:

—	önértékelés arra vonatkozóan, hogy a magánszemély jelenlegi számítógépes vagy internetes ismeretei elegendőek lennének-e, ha egy éven belül új munkát kellene vállalnia a munkaerőpiacon vagy munkát kellene változtatnia (igen; nem; nem alkalmazható).

Olyan magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók, akik már használtak internetet:

—	internetes ismeretek információ keresése céljából keresőoldal használata terén,

—	internetes ismeretek e-mailek csatolt fájlokkal (pl. dokumentumok, képek) történő küldése terén,

—	internetes ismeretek üzenetek csevegőszobába, hírcsoportokba vagy online vitafórumokba történő küldése terén (pl. közösségi hálózat weboldalán),

—	internetes ismeretek az internet telefonhívások bonyolítására történő felhasználása terén,

—	internetes ismeretek a filmek, zene stb. cserélésére szolgáló peer-to-peer fájlmegosztás terén,

—	internetes ismeretek honlap elkészítésére,

—	internetes ismeretek szöveg, játékok, képek, filmek vagy zene weboldalakra történő feltöltése terén (pl. közösségi hálózat weboldalán),

—	internetes ismeretek az internetes böngészők biztonsági beállításainak módosítása terén.

Egy vagy több internetes ismerettel rendelkező magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók:

—	(választható) önértékelés arra vonatkozóan, hogy a magánszemély jelenlegi internetes ismeretei elegendőek-e a rokonokkal, barátokkal, munkatársakkal való internetes kommunikációhoz (igen; nem; nem alkalmazható),

—	(választható) önértékelés arra vonatkozóan, hogy a magánszemély jelenlegi internetes ismeretei elegendőek-e a személyes adatok megvédéséhez (igen; nem; nem alkalmazható),

—	(választható) önértékelés arra vonatkozóan, hogy a magánszemély jelenlegi internetes ismeretei elegendőek-e a személyi számítógép vírusoktól vagy egyéb számítógépes fertőzésektől való megvédéséhez (igen; nem; nem alkalmazható).

Az IKT és az internet használatának akadályai

Az otthoni internet-hozzáféréssel nem rendelkező háztartások esetében gyűjtendő mutatók:

—	ok, amiért nincs otthon internet-hozzáférés: hozzáfér az internethez másutt,

—	ok, amiért nincs otthon internet-hozzáférés: nincs szüksége internetre (nem hasznos, nem érdekes stb.),

—	ok, amiért nincs otthon internet-hozzáférés: a berendezések túl drágák,

—	ok, amiért nincs otthon internet-hozzáférés: a hozzáférés túl drága (telefon, DSL-előfizetés stb.),

—	ok, amiért nincs otthon internet-hozzáférés: ismeretek hiánya,

—	ok, amiért nincs otthon internet-hozzáférés: személyes adatok védelmével vagy biztonságával kapcsolatos aggodalmak,

—	ok, amiért nincs otthon internet-hozzáférés: a válaszadó környékén nem elérhető a széles sávú internet,

—	ok, amiért nincs otthon internet-hozzáférés: egyéb.

Az IKT használata magánszemélyek által információk és szolgáltatások kormányzati és közigazgatási szervekkel történő cseréje céljából (e-kormányzat)

Az internetet az elmúlt tizenkét hónapban használó magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók:

—	magáncélú internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban hatóság vagy közszolgálat honlapjáról való információszerzésre,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban hatóság vagy közszolgálat honlapjáról hivatalos űrlap letöltésére,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban kitöltött űrlap hatósághoz vagy közszolgálathoz való benyújtására,

—	magáncélú kapcsolatba lépés az elmúlt tizenkét hónapban hatósággal vagy közszolgálattal: telefonon (kivéve SMS),

—	magáncélú kapcsolatba lépés az elmúlt tizenkét hónapban hatósággal vagy közszolgálattal: e-mailben,

—	magáncélú kapcsolatba lépés az elmúlt tizenkét hónapban hatósággal vagy közszolgálattal: személyesen, látogatást téve,

—	magáncélú kapcsolatba lépés az elmúlt tizenkét hónapban hatósággal vagy közszolgálattal: egyéb módon (pl. posta, SMS, fax),

—	az elmúlt tizenkét hónapban magáncélból nem történt kapcsolatba lépés hatósággal vagy közszolgálattal, mert nem volt rá szükség.

Az internetet az elmúlt tizenkét hónapban magáncélra, hatóság vagy közszolgálat honlapjáról információszerzésre, hivatalos űrlap letöltésére vagy hatósághoz vagy közszolgálathoz kitöltött űrlap benyújtására használó magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók:

—	hatóság vagy közszolgálat honlapjának használata az elmúlt tizenkét hónapban személyi jövedelemadó bevallására,

—	hatóság vagy közszolgálat honlapjának használata az elmúlt tizenkét hónapban társadalombiztosítási ellátások igénylésére (pl. álláskeresési járadék, nyugdíjazás, gyermek utáni támogatás),

—	hatóság vagy közszolgálat honlapjának használata az elmúlt tizenkét hónapban személyes irat (útlevél, személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély), illetve (születési, házassági, halotti) anyakönyvi kivonat kérelmezésére,

—	hatóság vagy közszolgálat honlapjának használata az elmúlt tizenkét hónapban közkönyvtárak vonatkozásában (katalógus rendelkezésre állása, kereső eszközök),

—	hatóság vagy közszolgálat honlapjának használata az elmúlt tizenkét hónapban felsőoktatásba vagy egyetemre való jelentkezéshez,

—	hatóság vagy közszolgálat honlapjának használata az elmúlt tizenkét hónapban lakcímváltozás bejelentésére,

—	hatóság vagy közszolgálat honlapjának magáncélú használata során az elmúlt tizenkét hónapban tapasztalt probléma: a honlap technikai hibája,

—	hatóság vagy közszolgálat honlapjának magáncélú használata során az elmúlt tizenkét hónapban tapasztalt probléma: nem elégséges, nem világos vagy elavult információk,

—	hatóság vagy közszolgálat honlapjának magáncélú használata során az elmúlt tizenkét hónapban tapasztalt probléma: támogatásra volt szükség, de az nem volt megtalálható (online vagy offline),

—	hatóság vagy közszolgálat honlapjának magáncélú használata során az elmúlt tizenkét hónapban tapasztalt probléma: egyéb,

—	hatóság vagy közszolgálat honlapjának az elmúlt tizenkét hónapban történő használata során elégedettség vagy elégedetlenség a következő szempontból: könnyű az információkat megtalálni (főleg elégedett; főleg elégedetlen; nem alkalmazható),

—	hatóság vagy közszolgálat honlapjának az elmúlt tizenkét hónapban történő használata során elégedettség vagy elégedetlenség a következő szempontból: a rendelkezésre álló információk hasznosak (főleg elégedett; főleg elégedetlen; nem alkalmazható),

—	hatóság vagy közszolgálat honlapjának az elmúlt tizenkét hónapban történő használata során elégedettség vagy elégedetlenség a következő szempontból: kérelem előre haladásáról, nyomon követéséről nyújtott információk (főleg elégedett; főleg elégedetlen; nem alkalmazható),

—	hatóság vagy közszolgálat honlapjának az elmúlt tizenkét hónapban történő használata során elégedettség vagy elégedetlenség a következő szempontból: a honlapon található szolgáltatásokat könnyű használni (főleg elégedett; főleg elégedetlen; nem alkalmazható),

Magáncélból hatóság honlapján kitöltött űrlapot az elmúlt tizenkét hónapban nem benyújtó magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók:

—	ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap hatóság honlapján történő benyújtására: nem volt szüksége hivatalos űrlap benyújtására.

Magáncélból hatóság honlapján kitöltött űrlapot az elmúlt tizenkét hónapban nem benyújtó, az űrlap benyújtás szükségtelenségét okként nem említő magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók:

—	ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap benyújtására: nem állt rendelkezésre ilyen szolgáltatást kínáló weboldal,

—	ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap benyújtására: hiányzik a személyes kapcsolat, előnyben részesíti a látogatást,

—	ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap benyújtására: nincs azonnali válasz,

—	ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap benyújtására: több bizalma volt a papíron történő benyújtásban,

—	ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap benyújtására: készségek vagy ismeretek hiánya (pl. nem tudta, hogyan kell használni a weboldalt, vagy a weboldal használata túl bonyolult volt),

—	ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap benyújtására: személyes adatok védelmével vagy biztonságával kapcsolatos aggodalmak,

—	ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap benyújtására: az adott szolgáltatások amúgy is személyes látogatást vagy papíron történő benyújtást tesznek szükségessé,

—	(választható) ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap benyújtására: (a hitelesítéshez/szolgáltatás használatához szükséges) elektronikus aláírás vagy elektronikus személyazonosító/igazolás hiánya vagy azzal való probléma,

—	ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap benyújtására: más személy nyújtotta be a nevemben (pl. tanácsadó, adótanácsadó, rokon vagy családtag),

—	ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap benyújtására: egyéb.

Az olyan technológiákhoz való hozzáférés és ezek használata, amelyek bárhonnan bármikor csatlakozni tudnak az internethez vagy egyéb hálózatokhoz (mindenütt jelen lévő kapcsolat)

Az internetet az elmúlt három hónapban használó magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók:

—	nem otthoni és nem munkahelyi internet-hozzáféréshez használt mobileszköz: mobiltelefon (vagy okostelefon/smartphone),

—	nem otthoni és nem munkahelyi internet-hozzáféréshez használt mobileszköz: mobiltelefon (vagy okostelefon/smartphone) mobiltelefon-hálózaton keresztül,

—	nem otthoni és nem munkahelyi internet-hozzáféréshez használt mobileszköz: mobiltelefon (vagy okostelefon/smartphone) vezeték nélküli hálózaton keresztül (pl. WiFi),

—	nem otthoni és nem munkahelyi internet-hozzáféréshez használt mobileszköz: hordozható számítógép (pl. laptop, táblaszámítógép),

—	nem otthoni és nem munkahelyi internet-hozzáféréshez használt mobileszköz: hordozható számítógép (pl. laptop, táblaszámítógép), mobiltelefon-hálózaton keresztül USB-kulcs, (SIM-)kártya vagy modemként mobiltelefon használatával,

—	nem otthoni és nem munkahelyi internet-hozzáféréshez használt mobileszköz: hordozható számítógép (pl. laptop, táblaszámítógép) vezeték nélküli hálózaton keresztüli használata (pl. WiFi),

—	nem otthoni és nem munkahelyi internet-hozzáféréshez használt mobileszköz: egyéb eszköz,

—	nem otthoni és nem munkahelyi internet-hozzáféréshez nem használtak mobil eszközt.

2.   Lefedettség

a)	Az e melléklet 1.b) pontjában felsorolt, háztartásokra vonatkozó mutatók esetében szerepeltetendő statisztikai egységek a legalább egy 16-74 éves taggal rendelkező háztartások.

b)	Az e melléklet 1.b) pontjában felsorolt, magánszemélyekre vonatkozó mutatók esetében szerepeltetendő statisztikai egységek a 16-74 éves magánszemélyek.

c)	A földrajzi kiterjedés magában foglalja a tagállam területének bármelyik részén található háztartásokat és/vagy magánszemélyeket.

3.   Tárgyidőszak

A gyűjtendő statisztika esetében a fő tárgyidőszak 2013 első negyedéve.

4.   Társadalmi-gazdasági háttérmutatók

a)

Az e melléklet 1.b) pontjában felsorolt, háztartásokra vonatkozó témakörök és mutatóik esetében a következő háttérmutatókat kell gyűjteni: — lakóhely szerinti régió (a NUTS 1. osztályozás szerint), — (választható) lakóhely szerinti régió a NUTS 2. osztályozás szerint, — földrajzi hely: konvergenicarégióban élő (köztük az ebből fokozatosan kiváló, ún. phasing-out régiók is); regionális versenyképesség és foglalkoztatás régióban élő, — urbánizációs fok: sűrűn lakott térségben élő; közepes mértékben lakott térségben élő; ritkán lakott térségben élő, — háztartás típusa: a háztartásban élők száma; (választható) 16–24 éves személyek száma; (választható) 16–24 éves diákok száma; (választható) 25–64 éves személyek száma; (választható) 64 évesnél idősebb személyek száma (külön kell gyűjteni: 16 év alatti gyermekek száma, (választható) 14–15 éves gyermekek száma, (választható) 5–13 éves gyermekek száma, (választható) 4 éves vagy annál fiatalabb gyermekek száma), — (választható) a háztartás havi nettó jövedelme (értékként vagy a jövedelmi kvartilisekkel kompatibilis méretsávok alkalmazásával gyűjtendő) — (választható) háztartásokra számított nettó havi ekvivalens összjövedelem kvintilisekben.

b)

Az e melléklet 1.b) pontjában felsorolt, magánszemélyekre vonatkozó témakörök és mutatóik esetében a következő háttérmutatókat kell gyűjteni: — nem: férfi; nő, — születés szerinti ország: belföldön született; másik uniós tagállamban született; másik, nem uniós államban született, — állampolgárság: lakóhely szerinti ország állampolgára; másik uniós tagállam állampolgára; nem uniós állam állampolgára, — (választható) jogi értelemben vett családi állapot: nőtlen/hajadon (azaz soha nem kötött házasságot); házas (idértve a bejegyzett élettársat); megözvegyült és nem házasodott újra (ideértve a bejegyzett élettársi kapcsolat túlélő bejegyzett élettársát); elvált és nem házasodott újra (ideértve a jogi értelemben szétválasztott és felbontott bejegyzett élettársi kapcsolatot), — (választható) tényleges családi állapot: (nem házas felek közötti) élettársi kapcsolatban élő személy; élettársi kapcsolatban nem élő személy, — életkor betöltött évek alapján; (választható) 16 év alatt vagy 74 év fölött, — legmagasabb iskolai végzettség az ISCED 97 (International Standard Classification of Education, az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere) szerinti besorolás alapján: alacsony (ISCED 0, 1 vagy 2); közepes (ISCED 3 vagy 4); magas (ISCED 5 vagy 6); nincs iskolarendszerű oktatás (ISCED 0); alapfokú oktatás (ISCED 1); alsó középfokú oktatás (ISCED 2); felső középfokú oktatás (ISCED 3); posztszekunder nem felsőfokú oktatás (ISCED 4); a felsőfokú oktatás első szakasza (ISCED 5); a felsőfokú oktatás második szakasza (ISCED 6), — foglalkoztatási helyzet: alkalmazott vagy önálló vállalkozó (beleértve a segítő családtagokat) (választható: teljes munkaidős alkalmazott vagy önálló vállalkozó, részmunkaidős alkalmazott vagy önálló vállalkozó; tartós munkakörben vagy határozatlan időre foglalkoztatott alkalmazott; ideiglenes munkakörben vagy határozott időre szóló szerződéssel foglalkoztatott alkalmazott; önálló vállalkozó, beleértve a segítő családtagokat), — (választható) a foglalkoztatás gazdasági ágazata: NACE Rev. 2. szakaszai Megnevezés A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat B, C, D és E Feldolgozóipar, bányászat és kőfejtés, egyéb ipar F Építőipar G, H és I Kereskedelem, szállítás és raktározás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás J Információ és kommunikáció K Pénzügyi és biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M és N Üzleti szolgáltatások O, P, és Q Közigazgatás, védelem, oktatás, humán-egészségügyi, szociális ellátás R, S, T és U Egyéb szolgáltatások — foglalkoztatási helyzet: munkanélküli; nem dolgozó diák; más nem dolgozó személy (más nem dolgozó személy esetében választható: nyugdíjas, előrehozott nyugdíjban részesülő vagy üzleti tevékenységet megszüntető; tartósan rokkant; kötelező katonai vagy közösségi szolgálatot teljesít; háztartásbeli; más inaktív személy), — foglalkozás az ISCO-08 (International Standard Classification of Occupations, a foglalkozások egységes nemzetközi osztályozási rendszere) alapján: fizikai dolgozó; nem fizikai dolgozó; IKT-dolgozó, nem IKT-dolgozó; (választható) minden foglalkozás az ISCO-08 kód 2 számjegyű szintje alapján.

5.   Rendszeresség

A 2013. évre az adatokat egyszer kell benyújtani.

6.   Az eredmények továbbításának határideje

a)

A 808/2004/EK rendelet 6. cikkében és II. melléklete 6. pontjában említett, az érintett statisztikai egységek közvetlen azonosítását lehetővé nem tevő egyéni adatokat 2013. október 5. előtt kell továbbítani az Eurostatnak. Az adatállományokat eddig az időpontig véglegesíteni és érvényesíteni kell, valamint el kell fogadni. Az egyéni adatokra vonatkozó, számítógéppel olvasható adattovábbítási formátumnak meg kell felelnie az Eurostat által megadott sablonnak.

b)

Az érvényesítéshez és gyors közzétételhez szükségesnek ítélt – adott esetben bizalmas kezelésre vagy megbízhatatlanságra vonatkozó jelöléssel ellátott – összesített adatokból kiválasztott adatállományt 2013. október 5. előtt kell továbbítani az Eurostatnak. Az adatállományokat eddig az időpontig véglegesíteni és érvényesíteni kell, valamint el kell fogadni. A táblázatos, számítógéppel olvasható adattovábbítási formátumnak meg kell felelnie az Eurostat által megadott sablonnak.

c)	A 808/2004/EK rendelet 6. cikkében említett metaadatokat 2013. május 31. előtt kell továbbítani az Eurostatnak. A metaadatoknak meg kell felelniük az Eurostat által megadott jelentéssablonnak.

d)	A 808/2004/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett minőségjelentést egy hónappal az utolsó adatállomány továbbítása után, 2013. november 5-ig kell eljuttatni az Eurostathoz. A minőségjelentésnek meg kell felelnie az Eurostat által megadott jelentéssablonnak.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	40,0
	MA	50,5
	MK	32,3
	TR	69,6
	ZZ	48,1
0707 00 05	AL	57,9
	EG	209,3
	MK	42,0
	TR	116,3
	ZZ	106,4
0709 93 10	MA	129,8
	TR	130,6
	ZZ	130,2
0805 20 10	MA	101,2
	ZA	144,8
	ZZ	123,0
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	CN	64,9
	HR	39,2
	TR	82,9
	ZA	193,6
	ZZ	95,2
0805 50 10	AR	57,4
	TR	82,9
	ZA	73,1
	ZZ	71,1
0806 10 10	BR	280,6
	LB	256,5
	PE	283,7
	TR	157,0
	US	311,5
	ZZ	257,9
0808 10 80	CA	156,2
	CL	151,2
	CN	79,8
	MK	36,9
	NZ	162,5
	US	192,3
	ZA	140,2
	ZZ	131,3
0808 30 90	CN	70,9
	TR	111,1
	ZZ	91,0

---

(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

MELLÉKLET

I.

A 2006/126/EK irányelv I. mellékletének 3. pontjában a vezetői engedély második oldalát ismertető a) pont 12. pontja a következőképpen módosul: 1. A szakasz a következő 46. kóddal egészül ki: „46. Csak tricikli”. 2. A 72. kódot törölni kell. 3. A 73. kód magyarázata helyébe a következő szöveg lép: „73. B kategóriájú, négykerekű gépi meghajtású járművekre korlátozva (B1)”. 4. A 74–77. kódokat el kell hagyni. 5. A 79. kód magyarázata helyébe a következő szöveg lép: „79. (…) A zárójelben megjelölt tulajdonságokkal rendelkező járművekre korlátozva az irányelv 13. cikkének alkalmazásában. 79.01. Kétkerekű, oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli járművekre korlátozva 79.02. AM kategóriájú, háromkerekű vagy könnyű négykerekű járművekre korlátozva 79.03. Triciklire korlátozva 79.04. Tricikli és 750 kg-ot meg nem haladó legnagyobb megengedett össztömegű pótkocsi szerelvényére korlátozva 79.05. A1 kategóriájú, 0,1 kW/kg-ot meghaladó teljesítmény/tömeg arányú motorkerékpárok 79.06. BE kategóriájú járművek, melyek pótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot”. 6. A szöveg a következő 80. és 81. kóddal egészül ki: „80. A kategóriájú motoros tricikli vezetésére jogosító engedéllyel rendelkező, 24 év alatti vezetőkre korlátozva 81. A kategóriájú motorkerékpár vezetésére jogosító engedéllyel rendelkező, 21 év alatti vezetőkre korlátozva”. 7. A szakasz a következő 90. kóddal egészül ki: „90. A jármű átalakításait meghatározó kódokkal együtt használandó kódok”. 8. A 96. kód magyarázata helyébe a következő szöveg lép: „96. B kategóriájú járművek 750 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsival összekapcsolva, feltéve, hogy az így kialakított járműszerelvény legnagyobb megengedett össztömege 3 500 kg és 4 250 kg közötti”. 9. A szöveg a következő 97. kóddal egészül ki: „97. Nem vezethet olyan C1 kategóriájú járművet, amely a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet (1) hatálya a lá tartozik.

II.

A 2006/126/EK irányelv II. melléklete a következőképpen módosul: 1. A 4.1.1. pont helyébe az alábbi szöveg lép: „4.1.1. A közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében a vezetési időre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok; 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülék használata; 2. A melléklet a következő 4.1a. ponttal egészül ki: „4.1a. A 3821/85/EGK rendelet hatálya alá nem tartozó, C1 vagy C1E kategóriájú jármű vezetésére jogosító engedélyt kérelmezőket a tagállamok felmenthetik a fenti 4.1.1–4.1.3. pontokban szereplő ismeretek bizonyítása alól.”. 3. Az 5.1. pont helyébe a következő szöveg lép: „5.1.   Sebességváltó 5.1.1.   Kézi sebességváltóval rendelkező járművet kizárólag az vezethet, aki kézi sebességváltóval rendelkező járművön tette le a jártassági és magatartásvizsgát. A »kézi sebességváltóval rendelkező jármű« az a jármű, amely olyan tengelykapcsoló-pedállal (illetve az A, A2 és A1 kategóriákban kézi váltókarral) van felszerelve, amelynek működtetése a jármű elindításakor, megállításakor és sebességváltáskor a vezetőre hárul. 5.1.2.   Az 5.1.1. pontban előírt feltételeknek meg nem felelő járműveket automata sebességváltós járműveknek kell tekinteni. Az 5.1.3. pont sérelme nélkül, ha a kérelmező a jártassági és magatartásvizsgát automata sebességváltóval rendelkező járművön teszi le, ezt a tényt az e vizsga alapján kiállított összes engedélyen fel kell tüntetni. Az ilyen jelöléssel ellátott engedélyek csak automata sebességváltóval rendelkező járművek vezetéséhez használhatók. 5.1.3.   A C, CE, D és DE kategóriákra vonatkozó különleges rendelkezések A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fenti 5.1.2. pont hatálya alá tartozó, C, CE, D vagy DE kategóriájú jármű vezetésére jogosító engedélyen nem tüntetnek fel az automata sebességváltóra vonatkozó korlátozást, amennyiben a kérelmező már rendelkezik kézi sebességváltóval rendelkező jármű vezetésére jogosító engedéllyel az alábbi kategóriák legalább egyikében: B, BE, C, CE, C1, C1E, D, D1 vagy D1E, továbbá a jártassági és magatartásvizsga során végrehajtotta a 8.4. pontban szereplő tevékenységeket.”. 4. Az 5.2. pont a következőképpen módosul: a) az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép: „5.2. A jártassági és magatartásvizsgán alkalmazott járműveknek meg kell felelniük az alábbiakban megadott minimumkövetelményeknek. A tagállamok megállapíthatnak szigorúbb vagy további követelményeket. A jártassági és magatartásvizsgán használt A1, A2 és A kategóriájú járművek esetében a tagállamok megengedhetik az előírt minimális hengerűrtartalomnál legfeljebb 5 cm3-rel kisebb motorok alkalmazását.”; b) az A1, A2 és A kategóriákra vonatkozó szövegrész helyébe a következő lép: „A1   kategória A1 kategóriájú, oldalkocsi nélküli motorkerékpárok, amelyek teljesítménye a 11 kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,1 kW/kg-ot nem haladja meg, és amelyek képesek legalább 90 km/h sebesség elérésére. Amennyiben a motorkerékpár belső égésű motorral van felszerelve, annak hengerűrtartalma legalább 120 cm3. Amennyiben a motorkerékpár elektromos motorral van felszerelve, annak teljesítmény/tömeg aránya legalább 0,08 kW/kg; A2   kategória Oldalkocsi nélküli motorkerékpárok legalább 20 kW, de legfeljebb 35 kW teljesítményű motorral, amelyek teljesítmény/tömeg aránya nem haladja meg a 0,2 kW/kg-ot. Amennyiben a motorkerékpár belső égésű motorral van felszerelve, annak hengerűrtartalma legalább 400 cm3. Amennyiben a motorkerékpár elektromos motorral van felszerelve, annak teljesítmény/tömeg aránya legalább 0,15 kW/kg; A   kategória Oldalkocsi nélküli motorkerékpárok legalább 180 kg terheletlen tömeggel és legalább 50 kW teljesítményű motorral. A tagállamok elfogadhatnak ennél 5 kg-mal kisebb saját tömegű járműveket. Amennyiben a motorkerékpár belső égésű motorral van felszerelve, annak hengerűrtartalma legalább 600 cm3. Amennyiben a motorkerékpár elektromos motorral van felszerelve, annak teljesítmény/tömeg aránya legalább 0,25 kW/kg;”; c) a C és CE kategóriákra vonatkozó szövegrész helyébe a következő lép: „C   kategória A C kategóriába tartozó jármű, melynek megengedett legnagyobb össztömege legalább 12 000 kg, hossza legalább 8 m, szélessége legalább 2,40 m, továbbá legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmas; blokkolásgátló fékekkel és a vezető által működtetett kézi sebességváltó karral, valamint a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel van felszerelve; a raktér egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a jármű tényleges össztömegének legalább 10 000 kg-nak kell lennie; CE   kategória vagy nyerges jármű, vagy egy C kategóriájú vizsgajárműből és legalább 7,5 m hosszú pótkocsiból álló járműszerelvény; a nyerges jármű vagy a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege legalább 20 000 kg, hossza legalább 14 m, szélessége legalább 2,40 m, és legalább 80 km/h sebesség elérésére képes; blokkolásgátló fékekkel és a vezető által működtetett kézi sebességváltó karral, valamint a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel van felszerelve; a raktér egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a nyerges jármű, illetve a járműszerelvény tényleges össztömegének legalább 15 000 kg-nak kell lennie;”. 5. A 8.1.4. pont helyébe az alábbi szöveg lép: „8.1.4. A rásegítéses fék- és kormányrendszer ellenőrzése; a kerekek, a kerékagyak, a sárvédők, a szélvédők, az ablakok és az ablaktörlők, a folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék) ellenőrzése; a műszerfal ellenőrzése és használata, beleértve a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készüléket is. Ez utóbbi követelmény nem vonatkozik azon kérelmezőkre, akik a 3821/85/EGK rendelet hatálya alá nem tartozó, C1 vagy C1E kategóriájú jármű vezetésére jogosító engedélyért folyamodnak;”. 6. A szöveg a következő 8.4. ponttal egészül ki: „8.4.   Biztonságos és energiatakarékos vezetés 8.4.1. Biztonságos és az üzemanyag-fogyasztást mérséklő vezetés gyorsításkor, lassításkor, hegy- és lejtőmenetben, szükség esetén kézi sebességváltással.”. 7. A 9.3.2. pont helyébe az alábbi szöveg lép: „9.3.2. Gazdaságosan és környezetbarát módon vezet-e, figyelembe véve a percenkénti fordulatszámot, a sebességváltást, a fékezést és a gyorsítást (csak a B, BE, C, CE, C1, C1E, D, DE, D1, D1E kategóriákban);”.

---

(1)  HL L 370. 1985.12.31., 8. o.”.

(2)  HL L 102., 2006.4.11., 1. o.”.

I. MELLÉKLET

TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI CÉLOK

A program fő célkitűzései a következők:

1.	a reaktor biztonságos és megbízható üzemeltetésének biztosítása annak érdekében, hogy kísérleti célokra megfelelő neutronáram álljon rendelkezésre;

2.

a reaktor hatékony igénybevételének lehetővé tétele a kutatóintézetek számára a következő területeken: az atomreaktorok biztonságának javítása; egészségügy, beleértve az orvosi izotópok fejlesztését is; atommagfúzió; alapkutatás és szakképzés; hulladékgazdálkodás, beleértve az Európa érdeklődésére számot tartó reaktorrendszerek nukleáris üzemanyagaival összefüggő biztonsági kérdések vizsgálatának lehetőségét is.

II. MELLÉKLET

A HOZZÁJÁRULÁSOK BONTÁSA

A programhoz Hollandia, Franciaország és Belgium nyújt hozzájárulást.

E hozzájárulások a következőképpen oszlanak meg:

Hollandia: 29 000 000 EUR

Franciaország: 1 200 000 EUR

Belgium: 1 200 000 EUR

Összesen: 31 400 000 EUR

A hozzájárulásokat e tagállamok az Európai Unió általános költségvetésébe fizetik be, amelybe azok a program céljára elkülönítetten kerülnek bevezetésre.

A hozzájárulások összege határozott összeg, az üzemeltetési, a karbantartási és a leszerelési költségek tényleges összegétől nem függ.

MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PROJEKTTEVÉKENYSÉGEK

1.   Célok

E határozat célja, hogy előmozdítsa a fegyverexport harmadik országok általi hatékonyabb ellenőrzését, és mind nemzeti, mind regionális szinten támogassa a harmadik országok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a hagyományos fegyverekkel való nemzetközi kereskedelmet felelősségteljesebbé és átláthatóbbá tegyék. E célok megvalósítását a 2008/944/KKBP közös álláspontban meghatározott elveknek megfelelően kell végezni, kiegészítő jellegre és szinergiákra törekedve a kettős felhasználású termékekre vonatkozó exportellenőrzések területén indított uniós segítségnyújtási projektekkel.

A fenti célok elérése érdekében az Unió továbbra is előmozdítja a 2008/944/KKBP közös álláspontban szereplő kritériumokat és elveket, a 2009/1012/KKBP határozat és a 2008/230/KKBP együttes fellépés végrehajtása révén elért eredményekre építve. Ennek érdekében segítséget nyújt a harmadik országoknak ahhoz, hogy szükség szerint kialakítsák, naprakésszé tegyék és végrehajtsák azokat a vonatkozó jogalkotási és igazgatási intézkedéseket, amelyek célja, hogy a hagyományos fegyverek exportellenőrzésére vonatkozóan hatékony rendszert hozzanak létre. Támogatni kell továbbá a harmadik országokban az engedélyeket kiállító és a végrehajtásban részt vevő azon tisztviselők képzését, akik a fegyverkivitel-ellenőrzés megfelelő végrehajtásáért és érvényesítéséért felelnek, továbbá azokat a nemzeti és regionális intézkedéseket, amelyek elősegítik a hagyományos fegyverek kivitelének átláthatóságát és megfelelő ellenőrzését.

Törekedni kell annak a célnak az elérésére is, hogy a hagyományos fegyverekkel való nemzetközi kereskedelmet felelősségteljesebbé és átláthatóbbá tegyék azáltal, hogy a harmadik országok körében előmozdítják egy olyan, jogilag kötelező erejű fegyverkereskedelmi szerződés kidolgozását és végrehajtását, amely közös nemzetközi normákat határoz meg a hagyományos fegyverek globális kereskedelmére vonatkozóan.

2.   A projekttevékenységek leírása

2.1.   A projekt célja

Technikai segítségnyújtás azon érdekelt harmadik országoknak, amelyek késznek mutatkoztak a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó előírásaik és gyakorlatuk javítására, valamint arra, hogy előírásaikat és gyakorlatukat a tagállamok által megállapított és alkalmazott, és a 2008/944/KKBP közös álláspontban és az ahhoz tartozó felhasználói útmutatóban lefektetett előírásokhoz és gyakorlatokhoz igazítsák.

2.2.   A projekt leírása

2.2.1.   Regionális szakmai találkozók

A projekt a harmadik országok állami tisztviselői számára szervezett, nyolc kétnapos szakmai találkozóból áll, amelyen képzést tartanak a hagyományos fegyverek kivitelének ellenőrzése szempontjából releváns kérdésekről. A szeminárium résztvevői harmadik országok állami tisztviselői lesznek, így például vámtisztviselők és a végrehajtásban részt vevő tisztviselők, az érintett minisztériumok és a végrehajtásban részt vevő hivatalok tisztviselői, a nemzeti parlamentek képviselői, valamint az ipar és a civil társadalom képviselői. A képzést a tagállamok nemzeti közigazgatásaiban dolgozó szakértők, a 2008/944/KKBP közös állásponthoz csatlakozott országok képviselői, az érintett uniós intézmények tisztviselői, illetve a magánszektor és a civil társadalom képviselői tartják majd.

A szakmai találkozók megrendezésére valamely kedvezményezett országban vagy pedig a Tanács hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó munkacsoportjával (COARM) és a főképviselő szolgálataival konzultálva kijelölt valamely más helyen is sor kerülhet.

A regionális szakmai találkozókat az alábbi országok számára rendezik meg:

a)	legfeljebb 3 szakmai találkozó a délkelet-európai országok számára;

b)	legfeljebb 3 szakmai találkozó a kelet-európai országok, valamint az európai szomszédságpolitika kaukázusi országai számára;

c)	legfeljebb 2 szakmai találkozó az európai szomszédságpolitika észak-afrikai mediterrán országai számára.

2.2.2.   Személyzeti csereprogramok

A projektre a kormányzati, vámügyi és/vagy engedélyezéssel foglalkozó tisztviselők által a tagállamok megfelelő hatóságaihoz legfeljebb hat alkalommal tett tanulmányi látogatás keretében, valamint a tagállamok kormányzati és/vagy engedélyezéssel foglalkozó tisztviselői által a kedvezményezett országok megfelelő hatóságaihoz legfeljebb nyolc alkalommal tett, maximum egy hónapos tanulmányi látogatás keretében kerül sor.

2.2.3.   Egyéni segítségnyújtás a kedvezményezett országoknak

A projekt legfeljebb tíz, kétnapos, az egyes kedvezményezett országokkal folytatott szakmai találkozó formájában zajlik, melyre a kedvezményezett ország állami tisztviselőit – beleértve a kormányzati, az engedélyezéssel foglalkozó és a végrehajtásban részt vevő tisztviselőit – kell meghívni. Ezekre az eseményekre lehetőség szerint a kedvezményezett országokban kerül sor, ahol a tagállamok szakértői megosztják a résztvevőkkel a szaktudásukat.

2.2.4.   A fegyverkivitel ellenőrzésének harmadik országokban való javítását célzó weboldal

A projekt a tagállamok és a harmadik országok tisztviselői számára hozzáférhető olyan weboldal kifejlesztését foglalja magában, amelynek célja, hogy a 2008/944/KKBP közös álláspont elveinek és paramétereinek megfelelően előmozdítsák a fegyverkivitel ellenőrzését. A weboldal állandó hozzáférést biztosít a kedvezményezett államok számára a fegyverkivitelük ellenőrzésének végrehajtását és javítását szolgáló technikai erőforrásokhoz, és megkönnyíti az e határozatban szereplő más uniós tájékoztatási tevékenységekkel kapcsolatos információknak azon kedvezményezett országok tisztviselőivel való megosztását, amelyek nem tudnak közvetlenül részt venni a segítségnyújtási és tájékoztatási tevékenységekben. A weboldal az uniós tagállamok és a kedvezményezett országok export-ellenőrzési rendszereivel kapcsolatos részletes technikai információkat is tartalmazni fog, amelyek segédanyagként szolgálhatnak majd az e határozat szerinti segítségnyújtási tevékenységek során.

A weboldal mellett több olyan tevékenységre is sor kerül majd, amelyek célja az uniós tájékoztatási tevékenység láthatóságának növelése, valamint a 2008/944/KKBP közös állásponthoz való igazodás előmozdítása. Ezek a tevékenységek többek között rendszeres hírlevelek megjelentetését és megfelelő médiakampányokat foglalnak majd magukban.

2.2.5.   Az értékelésre szolgáló események

A COARM ülése alkalmával, a kedvezményezett országok és a tagállamok részvételével legfeljebb kettő, kétnapos értekezletet kell szervezni Brüsszelben abból a célból, hogy elvégezzék a határozat keretében végzett tevékenységek félidős és záró értékelését. Ezekre az értekezletekre a kedvezményezett országoknak a fegyverkivitel ellenőrzéséért felelős legfeljebb két-két képviselőjét lehet meghívni.

3.   Koordináció az exportellenőrzések területén indított más uniós segítségnyújtási projektekkel

A kettős felhasználású termékek és a hagyományos fegyverek exportellenőrzéseinek területén végzett korábbi uniós tájékoztatási tevékenységek tapasztalataira építve maximális szinergiára és kiegészítő jellegre kell törekedni a harmadik országoknak való segítségnyújtás során annak érdekében, hogy biztosított legyen az uniós tevékenységek lehető legnagyobb hatékonysága és koherenciája. Ezért lehetővé kell tenni azt, hogy a 2.2.1–2.2.4. pontban említett tevékenységek némelyikét a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzését szolgáló, a KKBP-költségvetéstől eltérő uniós pénzügyi eszköz által finanszírozott más tevékenységekkel együtt végezzék. Ennek során maradéktalanul tiszteletben kell tartani az adott uniós pénzügyi eszköz felhasználására meghatározott jogi és pénzügyi korlátokat.

4.   Kedvezményezettek

A projekttevékenységek kedvezményezettjei az alábbi országok állami tisztviselői, illetve az ipar és a civil társadalom ezen országokból származó képviselői:

i.	a délkelet-európai országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia);

ii.	az európai szomszédságpolitika észak-afrikai mediterrán országai (Algéria, Egyiptom, Líbia, Marokkó és Tunézia);

iii.	az európai szomszédságpolitika kelet-európai és kaukázusi országai (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna).

Az e határozat szerinti tevékenységek egyes típusainak konkrét kedvezményezett országait egyebek mellett a következő kritériumok alapján fogják kiválasztani:

—	a harmadik ország az iránti elkötelezettsége, hogy javítsa a hagyományos fegyverek exportjának ellenőrzését, és azt összhangba hozza az uniós előírásokkal,

—	az adott harmadik ország szerepe a globális fegyverkereskedelemben,

—	a korábbi uniós segítségnyújtás hatása a harmadik országnak a hagyományos fegyverek exportjával kapcsolatos nemzeti rendszerére, valamint a további segítségnyújtás várható hosszú távú és fenntartható hatásai.

A COARM a főképviselő javaslatára úgy határozhat, hogy kellő indokolás mellett módosítja a kedvezményezett országok listáját.

5.   Hatásvizsgálat

E határozat hatásairól technikai felmérést kell készíteni, miután a benne előirányzott utolsó tevékenység is lezárult. A hatásvizsgálatot a főképviselő készíti el, együttműködve az illetékes tanácsi munkacsoportokkal, és szükség szerint a kedvezményezett országokban található uniós küldöttségekkel, valamint az egyéb érintett felekkel.

6.   Időtartam

A projekt becsült teljes időtartama 24 hónap.

7.   Technikai végrehajtó szerv

E határozat technikai végrehajtására a BAFA kap megbízást, amely e feladatát a főképviselő irányítása alatt hajtja végre.

8.   Jelentéstétel

A BAFA rendszeresen, illetve az egyes tevékenységek befejezését követően jelentést készít. A jelentéseket legkésőbb hat héttel az adott tevékenység befejezését követően be kell nyújtani a főképviselő részére.

9.   A projekt és az uniós pénzügyi hozzájárulás becsült teljes költsége

A projekt teljes költsége 1 860 000 EUR.