ISSN 1977-0731

doi:10.3000/19770731.L_2012.305.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 305

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

55. évfolyam
2012. november 1.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 1009/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. október 31.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

 

A Bizottság 1010/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. október 31.) a gabonaágazatban 2012. november 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

3

 

*

Az Európai Központi Bank 1011/2012/EU rendelete (2012. október 17.) az értékpapírállományokról szóló statisztikákról (EKB/2012/24)

6

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2012/675/EU

 

*

A Tanács határozata (2012. október 29.) a Régiók Bizottsága három egyesült királysági tagjának és két egyesült királysági póttagjának kinevezéséről

25

 

 

2012/676/EU

 

*

A Tanács határozata (2012. október 29.) a Régiók Bizottsága egy görög tagjának és egy görög póttagjának kinevezéséről

26

 

 

2012/677/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2012. október 30.) az ametoktradin (az eredeti kérelem fejlesztési kódja: BAS 650 F) és a dinátrium-foszfonát új hatóanyagokra megadott ideiglenes engedélyek tagállamok általi meghosszabbításának engedélyezéséről (az értesítés a C(2012) 7581. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

27

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

1.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/1


A BIZOTTSÁG 1009/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. október 31.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2), és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. október 31-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

25,0

MA

45,3

MK

36,9

TR

53,3

ZZ

40,1

0707 00 05

AL

35,9

MK

32,3

TR

46,8

ZZ

38,3

0709 93 10

TR

116,3

ZZ

116,3

0805 50 10

AR

60,2

CL

75,4

TR

86,4

UY

56,9

ZA

93,2

ZZ

74,4

0806 10 10

BR

259,4

LB

333,4

MK

87,0

TR

175,3

US

225,7

ZZ

216,2

0808 10 80

CL

150,8

CN

91,3

MK

36,9

NZ

100,1

US

118,8

ZA

121,3

ZZ

103,2

0808 30 90

CN

67,7

TR

106,5

ZZ

87,1


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


1.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/3


A BIZOTTSÁG 1010/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. október 31.)

a gabonaágazatban 2012. november 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (behozatali vámok a gabonaágazatban) szóló, 2010. július 20-i 642/2010/EU bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában meghatározott vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hivatkozott cikk (1) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat.

(3)

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához a szóban forgó rendelet 5. cikkében előírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló megállapítani a 2012. november 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó behozatali vámokat, amelyek alkalmazása új behozatali vámok megállapításáig tart.

(5)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt e rendeletet kihirdetése napján hatályba léptetni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A gabonaágazatban 2012. november 1-jétől alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg, a II. mellékletben ismertetett adatok alapján.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. október 31-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 187., 2010.7.21., 5. o.


I. MELLÉKLET

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre 2012. november 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok

KN-kód

Árumegnevezés

Behozatali vám (1)

(EUR/t)

1001 19 00

1001 11 00

DURUMBÚZA, kiváló minőségű

0,00

közepes minőségű

0,00

gyenge minőségű

0,00

ex 1001 91 20

KÖZÖNSEGES BÚZA, vetőmag

0,00

ex 1001 99 00

KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével

0,00

1002 10 00

1002 90 00

ROZS

0,00

1005 10 90

KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével

0,00

1005 90 00

KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)

0,00

1007 10 90

1007 90 00

CIROKMAG, a hibrid vetőmag kivételével

0,00


(1)  Az importőr a 642/2010/EU rendelet 2. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a következő vámcsökkentésben részesülhet:

tonnánként 3 EUR, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren (a Gibraltári-szoroson túl) vagy a Fekete-tengeren található, az Unióba az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező áruk esetében,

tonnánként 2 EUR, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van, az Unióba az Atlanti-óceánon keresztül érkező áruk esetében.

(2)  Az importőr tonnánként 24 EUR mértékű átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben a 642/2010/EU rendelet 3. cikkében megállapított feltételek teljesülnek.


II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben megállapított vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok

17.10.2012-30.10.2012

1.

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

(EUR/t)

 

Közönséges búza (1)

Kukorica

Durumbúza, kiváló minőségű

Durumbúza, közepes minőségű (2)

Durumbúza, gyenge minőségű (3)

Tőzsde

Minnéapolis

Chicago

Tőzsdei jegyzés

280,50

226,99

FOB-ár USA

262,94

252,94

232,94

Felár a Mexikói-öböl esetében

20,20

Felár a Nagy-tavak esetében

26,06

2.

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

Szállítási költség: Mexikói-öböl–Rotterdam:

14,23 EUR/t

Szállítási költség: Nagy-tavak–Rotterdam:

47,45 EUR/t


(1)  Tonnánként 14 EUR felárral együtt (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

(2)  Tonnánként 10 EUR engedmény (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

(3)  Tonnánként 30 EUR engedmény (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).


1.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/6


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1011/2012/EU RENDELETE

(2012. október 17.)

az értékpapírállományokról szóló statisztikákról

(EKB/2012/24)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára, és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendeletre (a továbbiakban „ESA 95”) (1) és különösen annak A. mellékletére,

tekintettel Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról szóló, 2007. július 27-i 598/2007/EK (EKB/2007/8) európai központi banki rendeletre (3),

tekintettel az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról szóló, 2008. december 19-i 24/2009/EK (EKB/2008/30) európai központi banki rendeletre (4),

tekintettel a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2008. december 19-i 25/2009/EK (EKB/2008/32) európai központi banki rendeletre (5),

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (6),

tekintettel a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (7),

mivel:

(1)

A Központi Bankok Európai Rendszere („KBER”) feladatainak ellátása és az euroövezeten belüli pénzpiacok és pénzügyi tevékenységek figyelemmel kísérése érdekében az Európai Központi Banknak („EKB”) a nemzeti központi bankok („NKB-k”) közreműködésével jó minőségű statisztikai adatokat kell gyűjtenie értékpapíronkénti alapon az euroövezeti intézményi szektorok által tartott értékpapírokról, valamint az euroövezeten belüli rezidensek által kibocsátott és az euroövezeten kívüli intézményi szektorok által tartott értékpapírokról.

(2)

Az illetékes nemzeti hatóságok hitelintézetek prudenciális felügyeletére, a pénzügyi rendszer stabilitására és a monetáris politikai transzmissziós mechanizmusának elemzésére vonatkozó politikáinak zavartalan megvalósításához történő hozzájárulás érdekében az EKB-nak értékpapíronkénti alapon kell adatokat gyűjtenie a bankcsoportoktól az általuk tartott értékpapírokról.

(3)

Az adatgyűjtés célja, hogy az EKB átfogó statisztikai képet kapjon az euroövezeti tagállamok gazdasági szektorainak és egyéni bankcsoportjainak az egyes értékpapírosztályoknak való kitettségéről, valamint az értékpapírok kezelői és kibocsátói gazdasági ágazatai közötti kapcsolatokról, valamint az euroövezeti rezidensek által kibocsátott értékpapírok piacáról. A gazdasági szektorok és bankcsoportok egy adott értékpapírosztálynak való kitettségére vonatkozó, igen részletes szintű, pontos információk rendelkezésre állásának jelentősége a pénzügyi válság során vált nyilvánvalóvá, mivel a pénzügyi stabilitási kockázatot az egyéni pénzügyi intézmények szintjén jelentkező, az egyes értékpapírok egyes osztályai által generált fertőzési mechanizmus következtében nem lehetett az aggregált adatokból egyértelműen megállapítani. Az egyedi értékpapírok szintjén az értékpapírállományokra vonatkozó időszerű információk azt is lehetővé fogják tenni az EKB számára, hogy a kockázatoknak a pénzügyi piacokról a reálgazdaságba történő továbbítását figyelemmel kísérje.

(4)

Ezen túlmenően ezek a statisztikai adatok támogatni fogják az EKB-t a pénzügyi piac fejleményeinek elemzésében, valamint a gazdasági szektorok értékpapír-állományaiban bekövetkező változások, továbbá a pénzügyi közvetítők és a nem pénzügyi befektetők közötti kapcsolatok figyelemmel kísérésében.

(5)

Tekintettel a monetáris politika és a pénzügyi rendszer stabilitása közötti kölcsönös kapcsolatokra, az értékpapír-állományok pozícióira és a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó, értékpapíronként történő, valamint a tranzakciók pozíciókból történő levezetésére vonatkozó statisztikai adatgyűjtésre, a pénzügyi és monetáris elemzések EKB általi elvégzésének támogatása céljából és a KBER pénzügyi rendszer stabilitásához történő hozzájárulása érdekében is szükség van a rendszeres és eseti elemzési igények kielégítésére. Ezek a statisztikai adatok lehetővé fogják tenni az intézményi szektor által kezelt értékpapírokra vonatkozó adatoknak a világon bárhol található egyes kibocsátókra vonatkozó adatokkal történő egyesítését, ezzel fontos eszközt biztosítva a pénzügyi egyensúlytalanságok felgyülemlésének és alakulásának figyelemmel kísérésére.

(6)

Szükséges továbbá, hogy az EKB elemzési és statisztikai támogatást nyújthasson az Európai Rendszerkockázati Testületnek, az Európai Központi Banknak az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal történő felruházásáról szóló, 2010. november 17-i 1092/2010/EU tanácsi rendelettel (8) összhangban.

(7)

Emiatt az EKB Kormányzótanácsának azonosítania kell az e rendelet szerinti adatgyűjtés céljára adatot szolgáltató bankcsoportokat, figyelembe véve az egyes csoportok konszolidált mérlegének nagyságát az összes európai uniós bankcsoport konszolidált mérlegeszközeihez viszonyítva, a csoport tevékenységeinek a banki üzletág adott szegmensében betöltött jelentőségét, valamint a csoportnak az euroövezet és/vagy az egyes tagállamok pénzügyi rendszerének stabilitásában és működésében fennálló jelentőségét.

(8)

A bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására vonatkozó elvárásokat a 2533/98/EK tanácsi rendelet 8. cikkében meghatározottak szerint kell alkalmazni.

(9)

Az e rendelet szerinti adatszolgáltatási követelmények, valamint az azoktól való eltérések nem érintik az EKB egyéb jogi aktusaiban és eszközeiben meghatározott adatszolgáltatási követelményeket, amelyek – legalábbis részben – szintén vonatkozhatnak az értékpapírok kezelésére vonatkozó, értékpapíronkénti statisztikai adatszolgáltatásra.

(10)

Szükség van egy olyan eljárás kidolgozására, amely lehetővé teszi az e rendelet mellékletei technikai jellegű módosításainak eredményes végrehajtását, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatják meg a mögöttes koncepciót, és nem érintik a tagállamok adatszolgáltatóinak jelentési terhét. Ennek az eljárásnak lehetővé kell tennie a KBER Statisztikai Bizottsága véleményének figyelembe vételét,

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „értékpapíronkénti” adatgyűjtés: az adatok egyedi értékpapírokra lebontott gyűjtése;

2.   „pozíció”: a (15) bekezdésben felsorolt típusú értékpapírok állománya, amely a II. melléklet 4. részében részletesen meghatározott referenciaidőszak végén valamely tényleges adatszolgáltató tulajdonában vagy felelős őrzésében van;

3.   „hitelintézeti anyavállalat”, „pénzügyi holdingtársaság anyavállalat”, „leányvállalat”és „fióktelep”: jelentése megegyezik a 2006/48/EK irányelv 4. cikkében meghatározott jelentéssel;

4.   „bankcsoport”: a) hitelintézeti anyavállalat, valamint annak pénzügyi leányvállalatai és fióktelepei – a biztosítóintézetek kivételével –, amelyek a 73/239/EGK irányelv (9) 6. cikkében, vagy a 2002/83/EK irányelv 4. cikkében (10) foglaltaknak megfelelően hivatalos engedélyt kaptak; vagy b) pénzügyi holdingtársaság anyavállalat, valamint annak pénzügyi leányvállalatai és fióktelepei – a biztosítóintézetek kivételével –, amelyek a 73/239/EGK irányelv 6. cikkében vagy a 2002/83/EK irányelv 4. cikkében foglaltaknak megfelelően hivatalos engedélyt kaptak, feltéve, hogy mindkét esetben az anyavállalat a bankcsoport vezetője. Az a vállalkozás, amelynek nincs leányvállalata, önmagában alkot csoportot, feltéve, hogy a vállalkozás önmagában nem leányvállalat;

5.   „rezidens”: jelentése megegyezik a 2533/98/EK rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott jelentéssel;

6.   „monetáris pénzügyi intézmény” (MPI), „hitelintézet” (HI) és „pénzpiaci alap” (MMF): jelentése megegyezik a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 1. cikkében meghatározott jelentéssel. Az MPI-szektor a HI-kból és a MMF-ekből áll;

7.   „befektetési alap” (BA): jelentése megegyezik a 958/2007/EK rendelet (EKB/2007/8) 1. cikkében meghatározott jelentéssel;

8.   „speciális pénzügyi közvetítő vállalat” (PKV): jelentése megegyezik a 24/2009/EK (EKB/2008/30) rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jelentéssel;

9.   „letétkezelő”: a „pénzügyi vállalatok szektorba” tartozó vállalkozás (S.12 (11)), amely az ügyfelek számláján pénzügyi eszközök megőrzését és nyilvántartását végzi, beleértve a letéti őrzést és kapcsolódó szolgáltatásokat, mint pl. készpénz, illetve biztosíték kezelése a 2004/39/EK irányelv I. melléklete B részének 1. pontjában meghatározottak szerint;

10.   „bankcsoport vezetője”: egy bankcsoport anyavállalata, feltéve hogy az uniós hitelintézeti anyavállalat vagy pedig uniós pénzügyi holdingtársaság anyavállalat a 2006/48/EK irányelv 4. cikkében meghatározottak és az uniós tagállamokban végrehajtottak szerint, azzal a kivétellel, hogy az „unió” szó helyébe az „euroövezet” és a „tagállam” szó helyébe az „euroövezeti tagállam” lép;

11.   „adatszolgáltató csoport vezetője”: a Kormányzótanács által a 2. cikk (4) bekezdésében foglaltak szerint egy adatszolgáltató csoportként meghatározott bankcsoport vezetője;

12.   „befektető”: pénzügyi eszközöket kezelő bármely jogalany vagy személy;

13.   „őrzött értékpapírok”: olyan értékpapírok, amelyek őrzését és nyilvántartását a befektetők nevében letétkezelők végzik;

14.   „illetékes NKB”: az euroövezet azon tagállamának NKB-ja, amelyben az adatszolgáltató rezidens;

15.   „értékpapírok”: az értékpapírok következő típusait foglalja magában:

a)

„hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.3);

b)

„tőzsdei részvények” (F.511);

c)

„befektetési jegyek vagy egységek” (F.52);

16.   „értékpapír-állományok”: a 15. bekezdésben felsorolt értékpapírok gazdasági tulajdonjoga;

17.   „ISIN-kód”: az értékpapírokhoz rendelt, 12 alfanumerikus karakterből álló, nemzetközi értékpapír-azonosító szám (International Securities Identification Number), amely egy értékpapír kibocsátást kizárólagosan azonosít (ahogy az az ISO 6166 által meghatározásra került).

2. cikk

Tényleges adatszolgáltatók

(1)   Az adatszolgáltatók tényleges köre a rezidens MPI-kből, BA-kból, PKV-kból, letétkezelőkből, a Kormányzótanács által a 4. cikkben foglaltak szerint adatszolgáltató csoportként meghatározott és az adatszolgáltatási kötelezettségeikről az 5. cikkben foglaltaknak megfelelően értesített bankcsoportok vezetőiből áll (a továbbiakban együttesen: „tényleges adatszolgáltatók” és egyenként: „tényleges adatszolgáltató”).

(2)   Amennyiben egy MPI, BA vagy egy PKV a saját nemzeti joga szerint nem rendelkezik jogi személyiséggel, a képviseletükre jogosult személyek illetve alakszerű képviselet hiányában a vonatkozó nemzeti jog alapján a tevékenységükért felelős személyek felelnek az e rendelet szerinti adatok szolgáltatásáért.

(3)   A 4. cikkben megadott eltérés hiányában a tényleges adatszolgáltatókra teljes körű adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak.

(4)   A Kormányzótanács akként határozhat, hogy a bankcsoport egyben adatszolgáltató csoport, amennyiben a bankcsoport a 2006/48/EK rendelet V. címe 4. fejezetének 1. szakaszának megfelelő összevont mérlegeszközei:

a)

meghaladják az Unió bankcsoportjai összevont mérlegeszközének 0,5%-át (a továbbiakban: „0,5%-os küszöbérték”), az EKB számára rendelkezésre álló legújabb adatok, azaz:

i.

az (5) bekezdésben foglalt értesítést megelőző naptári év december végére vonatkozó adatok; illetve

ii.

amennyiben az i. pontban foglalt adatok nem állnak rendelkezésre, a megelőző naptári év december végére vonatkozó adatok alapján; illetve

b)

a 0,5%-os küszöbértékkel megegyeznek vagy az alatt vannak, feltéve, hogy a bankcsoport megfelel bizonyos mennyiségi vagy minőségi szempontoknak, amelyek fontossá teszik az euroövezet pénzügyi rendszerének stabilitása és működése (pl. az euroövezet egyéb pénzügyi intézményeivel való összefonódás, a több országon átnyúló tevékenység, a helyettesíthetőség hiánya, a vállalati struktúra összetettsége vonatkozásában), illetve egy adott euroövezeti tagállam (pl. a bankcsoportnak egy vagy több tagállam banki szolgáltatási piacának adott szegmensén belül betöltött viszonylagos jelentősége) vonatkozásában.

(5)   Az illetékes NKB értesíti az adatszolgáltató csoportok vezetőit a Kormányzótanács (4) bekezdés szerint meghozott határozatáról, valamint az e rendelet alapján fennálló kötelezettségeikről.

(6)   A 10. cikk sérelme nélkül, az adatszolgáltató csoportoknak az (5) bekezdésben foglaltak alapján az e rendelet alapján történő első adatszolgáltatás megkezdését követően értesített vezetői az értesítés napját követő legkésőbb hat hónapon belül megkezdik az adatszolgáltatást.

(7)   Az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően értesített adatszolgáltató csoport vezetője értesíti az illetékes NKB-t a nevében vagy a jogi formájában bekövetkezett változásokról, az egyesülésekről vagy szerkezetátalakításokról, valamint a jelentéstételi kötelezettségét érintő minden egyéb lényeges eseményről vagy körülményről, az esemény vagy körülmény bekövetkezését követő tizennégy napon belül.

(8)   Az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően értesített adatszolgáltató csoport vezetőjére az e rendeletben foglalt kötelezettségek vonatkoznak mindaddig, amíg az illetékes NKB az ellenkezőjéről nem értesíti.

3. cikk

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1)   Az MPI-k, BA-k, PKV-k és a letétkezelők az illetékes NKB-juknak értékpapíronkénti bontásban adatokat szolgáltatnak a negyedév végi, illetve a hóvégi pozíciókról, valamint az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a referencia-hónapban vagy -negyedévben történt pénzügyi tranzakciókról vagy az ilyen tranzakciók levezetéséhez szükséges statisztikai adatokról, az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok saját állománya vonatkozásában, az I. melléklet 2. részében foglaltaknak megfelelően. Ezen adatokat havonta vagy negyedévente kell jelenteni az illetékes NKB-k által meghatározott adatszolgáltatási utasításoknak megfelelően.

(2)   A letétkezelő értesíti az illetékes NKB-t az általa végzett letétkezelői tevékenységekről azok megkezdésének napját követő egy héten belül, tekintet nélkül arra, hogy az e rendeletben foglalt rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségek hatálya alá tartozónak tekinti-e magát, kivéve, ha a letétkezelő más illetékes hatóságokat erről tájékoztatott.

Az illetékes NKB-k által meghatározott adatszolgáltatási utasításoknak megfelelően a letétkezelők negyedévente vagy havonta adatokat szolgáltatnak az illetékes NKB-nak, értékpapíronkénti bontásban a negyedév végi vagy a hóvégi pozíciókról, valamint az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a referencia-hónapban vagy -negyedévben történt pénzügyi tranzakciókról, az ISIN-kóddal rendelkező alábbi értékpapírokról:

a)

az I. melléklet 3. részében foglaltaknak megfelelően az általuk olyan rezidens befektetők nevében őrzött értékpapírok, akik az (1) bekezdésben foglaltak saját értékpapír-állományukra vonatkozóan adatszolgáltatásra nem kötelezettek;

b)

az I. melléklet 4. részében foglaltaknak megfelelően az általuk az euroövezet másik tagállamában rezidens nem pénzügyi befektetők nevében őrzött értékpapírok;

c)

az I. melléklet 5. részében foglaltaknak megfelelően az általuk az euroövezeten kívüli tagállamban, valamint az Unión kívül rezidens nem pénzügyi befektetők nevében őrzött, euroövezeti jogalanyok által kibocsátott értékpapírok.

(3)   Az adatszolgáltató csoportok vezetői értékpapíronkénti bontásban negyedévente az illetékes NKB rendelkezésére bocsátják a csoportjuk – beleértve a nem rezidens jogalanyokat is – által tartott, ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok negyedév végi pozícióit. Az ilyen adatokat a csoport bruttó portfóliója alapján kell jelenteni, az ugyanazon csoport vállalkozásai által kibocsátott értékpapíroknak a csoport értékpapír-állományából történő nettósítása nélkül.

Az adatszolgáltató csoportok vezetői az illetékes NKB utasításaiban foglaltaknak megfelelően az I. melléklet 6. részében részletezett három megközelítés közül az egyiknek megfelelően szolgáltatják az értékpapír-állományra vonatkozó adatokat.

(4)   Az e rendeletben foglalt adatszolgáltatási követelmények, valamint az azoktól való eltérések nem érintik a) a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet; b) a 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendelet; és c) a 24/2009/EK (EKB/2008/30) rendelet által előírt adatszolgáltatási követelményeket.

(5)   A tényleges adatszolgáltatók az illetékes NKB utasításaiban foglaltaknak megfelelően kötelesek a) a havi vagy negyedéves pénzügyi tranzakciókra értékpapíronkénti adatokat, és amennyiben azt az illetékes NKB kéri, az egyéb mennyiségi változásokra vonatkozó adatokat; vagy b) a pénzügyi tranzakcióknak az I. melléklet 1. részében meghatározott megközelítések egyike szerint történő levezetéséhez szükséges statisztikai adatokat jelenteni. A tranzakciók összeállítására vonatkozó további követelmények és iránymutatások a II. melléklet 3. részében kerültek meghatározásra.

(6)   Az illetékes NKB erre vonatkozó utasítása esetén a tényleges adatszolgáltatók negyedévente vagy havonta jelentik a negyedév végi vagy a hó végi pozíciókat, valamint az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az ISIN-kód nélküli értékpapír-állományról a referencia-negyedévre vagy –hónapra vonatkozó adatokat az I. melléklet 7. részében foglaltaknak megfelelően. Ez a bekezdés nem vonatkozik azokra a tényleges adatszolgáltatókra, amelyekre a 4. cikk szerint megadott eltérések vonatkoznak.

(7)   A negyedév végi vagy a hó végi pozíciókra vonatkozó értékpapíronkénti adatokat, az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a referencia-negyedévre vagy –hónapra vonatkozó statisztikai adatokat a II. melléklet 1., 2. és 4. részében foglaltaknak, valamint az 5. cikkben hivatkozott számviteli szabályoknak megfelelően jelentik.

4. cikk

Eltérések

(1)   Az egyes illetékes NKB-k mérlegelése alapján a tényeges adatszolgáltatók számára az alábbi eltérések adhatók meg:

a)

azokban az euroövezeti tagállamokban, amelyekben a rezidens befektetők ISIN-kóddal rendelkező értékpapírjainak állománya piaci értéken legfeljebb 40 milliárd euro:

i.

az NKB-k eltéréseket adhatnak az MPI-k, BA-k, PKV-k és a letétkezelők számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az eltéréssel rendelkező MPI-k, BA-k, PKV-k és letétkezelők együttes pozíciói nem haladják meg az MPI-k, BA-k, PKV-k és letétkezelők nemzeti értékpapír-állományának 40%-át. Azok a PKV-k, amelyek a 24/2009/EK (EKB/2008/30) rendeletben foglaltaknak megfelelően nem szolgáltatnak értékpapíronkénti adatokat, az illetékes NKB-juk utasításában foglaltaknak megfelelően az e rendeletben foglalt adatszolgáltatás kezdetét követő két évben jogosultak ezt a küszöbértéket túllépni;

ii.

az NKB-k eltérést adhatnak a letétkezelők számára a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az eltéréssel rendelkező letétkezelők együttes pozíciói nem haladják meg az őrzött nemzeti értékpapír-állomány 40%-át;

b)

azokban az euroövezeti tagállamokban, amelyekben a rezidens befektetők ISIN-kóddal rendelkező értékpapírjainak állománya piaci értéken 40 milliárd eurónál több:

i.

az NKB-k eltéréseket adhatnak az MPI-k, BA-k, PKV-k és a letétkezelők számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az eltéréssel rendelkező MPI-k, BA-k, PKV-k és letétkezelők együttes pozíciói nem haladják meg az MPI-k, BA-k, PKV-k és letétkezelők nemzeti értékpapír-állományának 5%-át;

ii.

az NKB-k eltéréseket adhatnak a letétkezelők számára a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az eltéréssel rendelkező letétkezelők együttes pozíciói nem haladják meg az őrzött nemzeti értékpapír-állomány 5%-át;

c)

az NKB-k konzultálnak az EKB-val az e bekezdés szerinti eltérések megadásához szükséges, a teljes értékpapír-állomány piaci értékének megállapítását szolgáló információk felhasználásáról.

(2)   Az NKB-k választásuk szerint eltéréseket adhatnak a HI-k számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól az alábbiak szerint:

a)

az NKB-k egészben vagy részben mentesíthetik a HI-ket az adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy a HI-k teljes értékpapír-állományának együttes pozíciói az érintett euroövezeti tagállamban nem haladják meg az 5%-ot;

b)

ez a küszöbérték ugyanakkor az e rendeletben foglalt adatszolgáltatás kezdetét követő két évben 15%-ra emelhető;

c)

az a) és b) pontban említett küszöbértékeket az érintett tagállamnak az (1) bekezdésben foglalt bármely eltérés alkalmazását követően számított teljes értékpapír-állománya alapján kell kiszámítani.

(3)   Az NKB-k választásuk szerint eltéréseket adhatnak valamennyi MMF számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az ISIN-kóddal rendelkező teljes értékpapír-állományuk kevesebb az euroövezeti MMF-ek értékpapír-állományának 2%-ánál. Ezt a 2%-os küszöbértéket az adott tagállam MMF-einek az (1) bekezdésben foglalt bármely eltérés alkalmazását követően számított teljes értékpapír-állománya alapján kell kiszámítani.

(4)   Az NKB-k választásuk szerint eltéréseket adhatnak valamennyi PKV számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az ISIN-kóddal rendelkező értékpapír-állományuk kevesebb az euroövezeti PKV-k értékpapír-állományának 2%-ánál. Ezt a 2%-os küszöbértéket az adott tagállam PKV-inak az (1) bekezdésben foglalt bármely eltérés alkalmazását követően számított teljes értékpapír-állománya alapján kell kiszámítani.

(5)   Az NKB-k döntésük szerint az alábbi eltéréseket adhatják meg a letétkezelők számára:

a)

az NKB-k egészben vagy részben mentesíthetik a letétkezelőket a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett adatok a III. mellékletben meghatározott statisztikai minimumelőírásoknak megfelelően egyéb statisztikai vagy felügyeleti adatforrásokból levezethetők. Ezen túlmenően az alábbiakat kell alkalmazni:

i.

azokban a tagállamokban, amelyekre az (1) bekezdés a) pontja szerinti eltérés vonatkozik, valamint amelyekben a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett adatokat közvetlenül a befektetők szolgáltatják, az ilyen adatoknak értékpapíronkénti alapon le kell fedniük a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett értékpapír-mennyiség legalább 60%-át;

ii.

azokban a tagállamokban, amelyekre az (1) bekezdés b) pontja szerinti eltérés vonatkozik, valamint amelyekben a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett adatokat közvetlenül a befektetők szolgáltatják, az ilyen adatoknak értékpapíronkénti alapon le kell fedniük a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett értékpapír-mennyiség legalább 75%-át.

b)

az NKB-k részben vagy egészben mentesíthetik a 3. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett adatszolgáltatási követelmények alól azokat a letétkezelőket, amelyeknek az összes nem rezidens befektető nevében őrzött értékpapír-állománya 10 milliárd euro alatt van.

(6)   Az NKB-k választásuk szerint eltéréseket adhatnak a 3. cikk (3) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól az adatszolgáltatási csoportok vezetői számára az alábbiak szerint:

a)

az NKB-k engedélyezhetik az adatszolgáltatási csoport vezetői számára, hogy az e rendeletben foglaltakkal összhangban értékpapíronkénti alapon szolgáltassanak statisztikai adatokat a csoportjuk által tartott, ISIN-kóddal rendelkező értékpapír-állomány 95%-ára vonatkozóan, feltéve, hogy a csoport által tartott, fennmaradó 5%-nyi értékpapírt nem egyetlen kibocsátó bocsátotta ki;

b)

az NKB-k felkérhetik az adatszolgáltató csoportok vezetőit, hogy az a) pontban foglaltak szerint az adatszolgáltatás alól kivett értékpapírok típusairól szolgáltassanak további adatokat.

(7)   Az NKB-k választásuk szerint eltéréseket adhatnak az e rendeletben foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve hogy a tényleges adatszolgáltatók ugyanezeket az adatokat a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet, a 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendelet, vagy a 24/2009/EK (EKB/2008/30) rendelet alapján szolgáltatják, illetve amennyiben az NKB-k ugyanezen adatokat a III. mellékletben meghatározott statisztikai minimumelőírásoknak megfelelően le tudják vezetni.

(8)   Az olyan tényleges adatszolgáltatók tekintetében, amelyekre az (1), (2), (3) vagy a (4) bekezdésben hivatkozott eltérés vonatkozik, az NKB-k általuk tartott vagy őrzött értékpapírok vonatkozásában továbbra is a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően, éves alapon, összesítve vagy értékpapíronként gyűjtenek adatokat.

(9)   Az NKB-k ellenőrzik az (1)-(7) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését annak érdekében, hogy bármely mentességet minden naptári év eleji hatállyal meg lehessen adni, meg lehessen újítani, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni.

(10)   Az illetékes NKB visszavonja az (5) bekezdés a) pontja alapján a letétkezelőknek adott bármely mentességet, amennyiben az egyéb statisztikai vagy felügyeleti adatok alapján rendelkezésre álló, a III. mellékletben meghatározott statisztikai minimumelőírásoknak megfelelő adatokat egymást követő három adatszolgáltatási időszakban nem bocsátották időben rendelkezésre, tekintet nélkül arra, hogy ez a letétkezelők hibájából történt-e. A letétkezelőknek a 3. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az illetékes NKB által történő, az eltérés visszavonására vonatkozó értesítés napját követően legkésőbb három hónappal meg kell kezdeniük az adatszolgáltatást.

(11)   Az NKB-k választásuk szerint az általuk szükségesnek ítélt részletességgel eseti adatszolgáltatási követelményeket írhatnak elő az e cikk szerinti eltéréssel rendelkező tényleges adatszolgáltatók számára. A tényleges adatszolgáltatók az eseti adatszolgáltatási követelmény keretében kért adatokat az illetékes NKB kérését követő tizenöt munkanapon belül szolgáltatják.

(12)   A tényleges adatszolgáltatók választhatják azt is, hogy nem élnek az NKB-k által megadott mentesség lehetőségével, és ehelyett eleget tesznek a teljes körű adatszolgáltatási követelményeknek. Az illetékes NKB által megadott mentesség lehetőségével nem élő tényleges adatszolgáltatónak az illetékes NKB-tól előzetes hozzájárulást kell kérnie a mentesség későbbi alkalmazását megelőzően.

5. cikk

Számviteli szabályok

(1)   Ha ez a rendelet másként nem rendelkezik, az e rendelet szerinti adatszolgáltatás céljaira a tényleges adatszolgáltatók által követett számviteli szabályok tekintetében a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvben (12) foglalt, illetve amennyiben ez nem alkalmazandó, bármely egyéb, a tényleges adatszolgáltatókra vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi előírások alkalmazandók.

(2)   A nemzeti számviteli gyakorlat sérelme nélkül az értékpapír-állományokra vonatkozó adatszolgáltatást névértéken vagy az értékpapírok darabszáma alapján kell teljesíteni. Piaci értékeket is meg lehet adni, a II. melléklet 4. részében említett módon.

(3)   A nemzeti számviteli gyakorlat és nettósítási eljárások sérelme nélkül statisztikai célokból az értékpapír-állományokat bruttó összegben kell jelenteni.

(4)   Az értékpapír-kihelyezési műveletek keretében kölcsönbe adott, vagy visszavásárlási megállapodás keretében értékesített értékpapír-állományokat az eredeti tulajdonos állományaként (és nem pedig az azokat ideiglenes megszerző állományaként) kell nyilvántartani, amennyiben határozott kötelezettségvállalás történik a művelet irányának megfordítására (és az nem pusztán opció). Amennyiben az ideiglenes megszerző a kapott értékpapírokat eladja, úgy az ilyen értékesítést végleges értékpapír adásvételként kell nyilvántartani, és az ideiglenes megszerzőnek az adatszolgáltatást az értékpapír-portfólió negatív előjelű pozíciójaként kell teljesítenie.

6. cikk

Határidők

(1)   Az NKB-k döntik el, hogy minőségellenőrzési eljárások teljesítése, valamint a (2) bekezdésben meghatározott határidők betartása érdekében milyen határidővel kérik be az adatokat a tényleges adatszolgáltatóktól.

(2)   Az NKB a tényleges adatszolgáltatók vonatkozásában az EKB-hoz továbbítja a következőket:

a)

a 3. cikk (1), (2) és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a negyedéves értékpapíronkénti adatok annak a negyedévnek a végét követő 70. munkanap végéig, amelyekre az adatok vonatkoznak; vagy

b)

havi értékpapíronkénti adatok a 3. cikk (5) bekezdésében, valamint a I. melléklet 1. részében foglaltaknak megfelelően az alábbi lehetőségek egyike alapján:

i.

a referencianegyedév három hónapjára vonatkozóan negyedévente, annak a negyedévnek a végét követő 63. munkanap végéig, amelyekre az adatok vonatkoznak; vagy

ii.

a referencianegyedév minden egyes hónapjára vonatkozóan havonta, annak a negyedévnek a végét követő 63. munkanap végéig, amelyekre az adatok vonatkoznak; és

c)

negyedéves értékpapíronkénti pozíciók a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelően a munkanap végéig:

i.

2013-től 2015-ig: annak a negyedévnek a végét követő 70. munkanapon, amelyekre az adatok vonatkoznak; és

ii.

2016-tól: annak a negyedévnek a végét követő 55. munkanapon, amelyekre az adatok vonatkoznak.

(3)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett határidő olyan napra esik, amelyen a TARGET2 zárva tart, a határidő a TARGET2 következő működési napján jár le, az EKB honlapján közzétetteknek megfelelően.

7. cikk

Minimumelőírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok

(1)   A tényleges adatszolgáltatók kötelesek a rájuk vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeknek a III. mellékletben meghatározott minimumelőírásoknak megfelelően eleget tenni.

(2)   Az NKB-k meghatározzák és bevezetik a tényleges adatszolgáltatók által követendő adatszolgáltatási rendet, a nemzeti jellemzőknek megfelelően. Az NKB-k döntenek arról, hogy a letétkezelők értékpapíronkénti alapon vagy befektetőnként szolgáltassanak-e adatot. Az NKB-k gondoskodnak arról, hogy ezek az adatszolgáltatási rendek biztosítsák az előírt statisztikai adatokat, és lehetővé tegyék a III. mellékletben meghatározott, az adattovábbításra, a pontosságra és a helyesbítésekre vonatkozó minimumelőírások betartásának pontos ellenőrzését.

8. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az NKB-k jogosultak az illetékes NKB által szükségesnek ítélt részletességgel a tényleges adatszolgáltatók által az e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat ellenőrizni vagy ilyen adatokat gyűjteni, az e jogok EKB általi gyakorlására vonatkozó jogosultság sérelme nélkül. Ezeket a jogokat az NKB-k különösen abban az esetben gyakorolják, ha a tényleges adatszolgáltatók nem tesznek eleget a III. mellékletben meghatározott minimumelőírásoknak.

9. cikk

Egyszerűsített módosítási eljárás

Figyelembe véve a KBER Statisztikai Bizottságának véleményét, az EKB Igazgatósága technikai módosításokat végezhet e rendelet mellékleteiben, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatják meg a mögöttes koncepciót, és nem érintik a tényleges adatszolgáltatók jelentési terhét. Az Igazgatóság haladéktalanul értesíti a Kormányzótanácsot bármilyen ilyen módosításról.

10. cikk

Első adatszolgáltatás

Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás a 2013. december referencia-időszakra vonatkozó adatokkal kezdődik. Az NKB-k az EKB-nak történő első adatszolgáltatásuk alkalmával a kizárólag a pozíciókra vonatkozó adatokat szolgáltatják.

11. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2012. október 17-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 310., 1996.11.30., 1. o.

(2)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(3)  HL L 211., 2007.8.11., 8. o.

(4)  HL L 15., 2009.1.20, 1. o.

(5)  HL L 15., 2009.1.20, 14. o.

(6)  HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(7)  HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

(8)  HL L 331., 2010.12.15., 162. o.

(9)  A Tanács Első irányelve (1973. július 24.) az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 228., 1973.8.16., 3. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK irányelve (2002. november 5.) az életbiztosításról (HL L 345., 2002.12.19., 1. o.).

(11)  E rendeletben a kategóriák számozása tükrözi az ESA 2010 rendelet iránti tanácsi javaslattal (COM(2010) 774 végleges) bevezetett számozást. További információért lásd a II. mellékletet.

(12)  HL L 372., 1986.12.31., 1. o.


I. MELLÉKLET

STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

1.   RÉSZ

Pénzügyi tranzakciók

1.

Az MPI-k, a BA-k és a letétkezelők a saját értékpapír-állományukról vagy a rezidens befektetők nevében őrzött értékpapír-állományról az alábbi megközelítések egyikének megfelelően szolgáltatnak statisztikai adatokat:

a)

havi vagy negyedéves alapon, havi vagy negyedéves értékpapíronkénti pénzügyi tranzakciókról, valamint az illetékes NKB kérésére a referencia-hónapban vagy –negyedévben a mennyiségben bekövetkezett egyéb változásokról; vagy

b)

havi vagy negyedéves alapon, havi értékpapíronkénti pozíciókról, valamint az illetékes NKB kérésére a referenciahónapban vagy a referencia-negyedév három hónapjában a mennyiségben bekövetkezett egyéb változásokról.

2.

A PKV-k a statisztikai adatokat az alábbi adatszolgáltatási módszerek egyikével összhangban jelentik:

a)

negyedéves alapon, negyedéves értékpapíronkénti pénzügyi tranzakciókról valamint az illetékes NKB kérése esetén a referencia-negyedévben a mennyiségben bekövetkezett egyéb változásokról; vagy

b)

havi vagy negyedéves alapon, havi értékpapíronkénti pozíciókról, valamint az illetékes NKB kérése esetén a referenciahónapban vagy a referencia-negyedév három hónapjában a mennyiségben bekövetkezett egyéb változásokról; vagy

c)

negyedéves alapon, negyedéves értékpapíronkénti pozíciókról, valamint az illetékes NKB kérése esetén a referencia-negyedévben a mennyiségben bekövetkezett egyéb változásokról.

3.

A letétkezelők i. az egyéb euroövezeti tagállamban rezidens nem pénzügyi befektetők nevében általuk őrzött értékpapírokra, és ii. a nem euroövezeti tagállamban rezidens befektetők és az Unión kívül rezidens befektetők nevében általuk őrzött, euroövezeti jogalanyok által kibocsátott értékpapírokra vonatkozó statisztikai adatokat a 2. bekezdésben meghatározott megközelítések egyikének megfelelően szolgáltatják.

2.   RÉSZ

Az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok saját állományára vonatkozó adatok MPI-k, BA-k, PKV-k és letétkezelők által történő szolgáltatása

Minden olyan értékpapír esetében, amely ISIN-kóddal rendelkezik és a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.3), a „tőzsdei részvények” (F.511) vagy a „befektetési jegyek vagy egységek” (F.52) értékpapír-kategória alá tartozik, az alábbi táblázat mezőivel kapcsolatban adatokat az MPI-khez, BA-khoz, PKV-khoz tartozó pénzügyi befektetők és a letétkezelők a saját értékpapír-állományra történő hivatkozással szolgáltatnak. Az adatokat az alábbi szabályoknak megfelelően és a II. mellékletben foglalt fogalommeghatározásokkal összhangban kell szolgáltatni:

a)

szolgáltatni kell az 1. és a 2. mezőbe tartozó adatokat;

b)

az adatokat az alábbi i. vagy ii. pontban foglaltaknak megfelelően, a következők szerint kell szolgáltatni:

i.

amennyiben az MPI-k, BA-k, PKV-k és a letétkezelők értékpapíronkénti pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokat szolgáltatnak, az 5. mezőbe és az illetékes NKB kérése esetén a 6. mezőbe tartozó adatokat; vagy

ii.

amennyiben az MPI-k, BA-k, PKV-k és a letétkezelők nem értékpapíronként jelentik a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokat, úgy az illetékes NKB kérése esetén a 6. mezőbe tartozó adatokat szolgáltatnak.

Az illetékes NKB választása szerint megkövetelheti, hogy az MPI-khez, BA-khoz, PKV-khoz tartozó pénzügyi befektetők és a letétkezelők az 1. és a 3. mezőbe tartozó adatokat szolgáltassanak az a) pont szerinti adatok helyett. Ebben az esetben a b) pont szerinti adatok helyett az 5. mezőbe tartozó, valamint az illetékes NKB kérése esetén a 7. mezőbe tartozó adatokat szintén szolgáltatni kell.

Az illetékes NKB választása szerint megkövetelheti, hogy az MPI-khez, BA-khoz, PKV-khoz tartozó pénzügyi befektetők és a letétkezelők a 2b., 3. és a 4. mezőbe tartozó adatokat szolgáltassák.

Mező

Leírás

1.

ISIN-kódok

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

2b.

Hivatkozási alap

3.

Piaci érték

4.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

5.

Pénzügyi tranzakciók

6.

A mennyiség egyéb változásai névértéken

7.

A mennyiség egyéb változásai piaci értéken

3.   RÉSZ

A saját értékpapír-állományukra vonatkozóan adatszolgáltatásra nem kötelezett rezidens nem pénzügyi befektetők és egyéb pénzügyi befektetők nevében őrzött ISIN-kóddal rendelkező értékpapír-állományra vonatkozó adatok

A letétkezelőknek minden olyan értékpapír esetében, amely ISIN-kóddal rendelkezik és a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.3), a „tőzsdei részvények” (F.511) vagy a „befektetési jegyek vagy egységek” (F.52) értékpapír-kategória alá tartozik, a saját értékpapír-állományukra vonatkozóan adatszolgáltatásra nem kötelezett rezidens nem pénzügyi befektetők és egyéb pénzügyi befektetők nevében őrzött értékpapír-állományra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat mezőivel kapcsolatban szolgáltatnak. Az adatokat az alábbi szabályoknak megfelelően és a II. mellékletben foglalt fogalommeghatározásokkal összhangban szolgáltatják:

a)

szolgáltatni kell az 1., 2. és a 3. mezőbe tartozó adatokat;

b)

az adatokat az alábbi i. vagy ii. pontban foglaltaknak megfelelően, a következők szerint kell szolgáltatni:

i.

amennyiben a letétkezelők értékpapíronkénti tranzakciókra vonatkozó adatokat szolgáltatnak, a 6. mezőbe tartozó, és az illetékes NKB kérése esetén a 7. mezőbe tartozó adatokat; vagy

ii.

amennyiben a letétkezelők nem értékpapíronkénti pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokat szolgáltatnak, az illetékes NKB kérése esetén a 7. mezőbe tartozó adatokat szolgáltatnak.

Az illetékes NKB választása szerint megkövetelheti, hogy a letétkezelők az 1., 3. és a 4. mezőbe tartozó adatokat szolgáltassák az a) pont szerinti adatok helyett. Ebben az esetben a b) pont szerinti adatok helyett a 6. mezőbe tartozó, és az illetékes NKB kérése esetén a 8. mezőbe tartozó adatokat szintén szolgáltatni kell.

Az illetékes NKB azt is előírhatja a letétkezelők számára, hogy a 2b., 4. és 5. mező tekintetében szolgáltassanak adatokat.

Mező

Leírás

1.

ISIN-kódok

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

2b.

Hivatkozási alap

3.

Az értékpapír tulajdonosának szektora:

Biztosítóintézetek (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Egyéb pénzügyi közvetítők (S.125) a speciális pénzügyi közvetítő vállalatok, a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalatok (S.126) kivételével, zárt pénzügyi vállalatok és pénzkölcsönzők (S.127)

Speciális pénzügyi közvetítő vállalatok

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Kormányzat (S.13) (1)

Háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (2)

4.

Piaci érték

5.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

6.

Pénzügyi tranzakciók

7.

A mennyiség egyéb változásai névértéken

8.

A mennyiség egyéb változásai piaci értéken

4.   RÉSZ

A más euroövezeti tagállamban rezidens befektetők nevében őrzött, ISIN-kóddal rendelkező értékpapírokra vonatkozó adatok

A letétkezelőknek minden egyes ISIN-kóddal rendelkező, a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.3), a „tőzsdei részvények” (F.511) vagy a „befektetési jegyek vagy egységek” (F.52) értékpapír-kategória alá tartozó, más euroövezeti tagállamban rezidens nem pénzügyi befektetők nevében őrzött értékpapír-állományra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat mezőivel kapcsolatban szolgáltatnak. Az adatokat az alábbi szabályoknak megfelelően és a II. mellékletben foglalt fogalommeghatározásokkal összhangban szolgáltatják:

a)

szolgáltatni kell az 1., 2., 3. és a 4. mezőbe tartozó adatokat;

b)

a 7. mezőbe tartozó adatokat az illetékes NKB kérése esetén kell szolgáltatni.

Az illetékes NKB választása szerint megkövetelheti, hogy a letétkezelők az 1., 3., 4. és az 5. mezőbe tartozó adatokat szolgáltassák az a) pont szerinti adatok helyett. Ebben az esetben az illetékes NKB kérésére a b) pont szerinti adatok helyett a 8. mezőbe tartozó adatokat szintén szolgáltatni kell.

Az illetékes NKB azt is előírhatja a letétkezelők számára, hogy a 2b., 5., 6. és 9. mezők tekintetében szolgáltassanak adatokat.

Mező

Leírás

1.

ISIN-kódok

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

2b.

Hivatkozási alap

3.

Az értékpapír tulajdonosának a szektora:

Háztartások (S.14)

Egyéb nem pénzügyi befektetők a háztartások kivételével

4.

Az értékpapír tulajdonosának országa

5.

Piaci érték

6.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

7.

A mennyiség egyéb változásai névértéken

8.

A mennyiség egyéb változásai piaci értéken

9.

Pénzügyi tranzakciók

5.   RÉSZ

Az euroövezeten kívüli tagállamokban vagy az Unión kívül rezidens befektetők nevében őrzött, ISIN-kóddal rendelkező, euroövezeti rezidensek által kibocsátott értékpapírokra vonatkozó adatok

A letétkezelőknek minden egyes ISIN-kóddal rendelkező, euroövezeti rezidens által kibocsátott, a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.3), a „tőzsdei részvények” (F.511) vagy a „befektetési jegyek vagy egységek” (F.52) értékpapír-kategória alá tartozó, az euroövezeten kívüli tagállamokban vagy az Unión kívül rezidens nem pénzügyi befektetők nevében őrzött értékpapír-állományra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat mezőivel kapcsolatban szolgáltatnak. Az adatokat az alábbi szabályoknak megfelelően és a II. mellékletben foglalt fogalommeghatározásokkal összhangban szolgáltatják:

a)

szolgáltatni kell az 1., 2., 3. és a 4. mezőbe tartozó adatokat;

b)

a 7. mezőbe tartozó adatokat az illetékes NKB kérése esetén kell szolgáltatni.

Az illetékes NKB választása szerint megkövetelheti, hogy a letétkezelők az 1., 3., 4. és az 5. mezőbe tartozó adatokat szolgáltassák, az a) pont szerinti adatok helyett. Ebben az esetben az illetékes NKB kérésére a b) pont szerinti adatok helyett a 8. mezőbe tartozó adatokat szintén szolgáltatni kell.

Az illetékes NKB azt is előírhatja a letétkezelők számára, hogy a 2b., 5., 6. és 9. mezők tekintetében szolgáltassanak adatokat.

Mező

Leírás

1.

ISIN-kódok

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

2b.

Hivatkozási alap

3.

Az értékpapír tulajdonosának szektora (3):

Kormányzat és központi bank;

Egyéb befektetők a kormányzat és a központi bank kivételével

4.

Az értékpapír tulajdonosának országa

5.

Piaci érték

6.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

7.

A mennyiség egyéb változásai névértéken

8.

A mennyiség egyéb változásai piaci értéken

9.

Pénzügyi tranzakciók

6.   RÉSZ

Az ISIN-kóddal rendelkező értékpapír-állományra vonatkozó adatok adatszolgáltatási csoportok általi szolgáltatása

Az adatszolgáltatási csoportok vezetői a statisztikai adatokat az alábbi adatszolgáltatási módszerek egyikével összhangban jelentik:

a)

értékpapír-állomány a csoport egészére nézve; vagy

b)

a csoport vezetőjével azonos országban rezidens, a csoportba tartozó jogalanyok értékpapír-állományai, elkülönítve a csoport vezetőjétől eltérő országban rezidens, a csoportba tartozó jogalanyok értékpapír-állományaitól; vagy

c)

a csoport valamennyi jogalanyára elkülönített értékpapír-állományok.

Az adatszolgáltatási csoportok vezetői minden egyes ISIN-kóddal rendelkező, a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.3), a „tőzsdei részvények” (F.511) vagy a „befektetési jegyek vagy egységek” (F.52) értékpapír-kategória alá tartozó, a csoport kezelésében tartott értékpapír-állományra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat mezőivel kapcsolatban szolgáltatnak. Az adatokat az alábbi szabályoknak megfelelően és a II. mellékletben foglalt fogalommeghatározásokkal összhangban szolgáltatják:

a)

szolgáltatni kell az 1. és a 2. mezőbe tartozó adatokat;

b)

az a) pont alá tartozó adatokat az alábbi lehetőségek egyikének megfelelően kell szolgáltatni:

i.

az egész csoportra nézve aggregáltan; vagy

ii.

a csoport rezidens és nem rezidens jogalanyaira nézve elkülönítetten. Ebben az esetben a 4. mezőbe tartozó adatokat is szolgáltatni kell; vagy

iii.

a csoport valamennyi jogalanyára nézve elkülönítetten. Ebben az esetben az 5. mezőbe tartozó adatokat is szolgáltatni kell.

Az illetékes NKB azt is előírhatja az adatszolgáltatási csoport vezetői számára, hogy a 2b. és a 3. mező tekintetében szolgáltassanak adatokat.

Mező

Leírás

Választható adatszolgáltatási lehetőségek

1.

ISIN-kódok

i.

Csoport-szinten

ii.

A rezidens és nem rezidens jogalanyok elkülönítetten azonosítva

iii.

Jogalany-onként

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

2b.

Hivatkozási alap

3.

Piaci érték

4.

Rezidens jogalanyok/nem rezidens jogalanyok

 

5.

A csoport vállalkozásai

 

7.   RÉSZ

Az ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírokra vonatkozó adatok

Minden olyan értékpapír esetében, amely nem rendelkezik ISIN-kóddal és a „rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.31), „hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.32) a „tőzsdei részvények” (F.511) vagy a „befektetési jegyek vagy egységek” (F.52) értékpapír-kategória alá tartozik, az alábbi táblázat mezőiben található adatokat az MPI-khez, BA-khoz, PKV-khoz tartozó pénzügyi befektetők és a letétkezelők szolgáltathatják. Az adatokat az alábbi szabályoknak megfelelően és a II. mellékletben foglalt fogalommeghatározásokkal összhangban szolgáltatják:

a)

A saját tulajdonukban lévő értékpapír-állományról adatot szolgáltató befektetők a negyedéves vagy a havi adatszolgáltatást az alábbiak szerint teljesíthetik:

i.

az 1 – 4. mezőbe tartozó adatokat (a 2. és 4. mezőbe tartozó adatok helyett az 5. mezőbe tartozó adat szolgáltatható), a 6., 7., a 9 – 13., és a 14. vagy pedig a 15. és 16. mezőkbe tartozó adatokat referencia-negyedévente vagy –havonta, értékpapíronkénti alapon például a CUSIP, SEDOL, az NKB által adott azonosítószám vagy más azonosítószám használatával; vagy

ii.

a 2 – 4. mezőbe tartozó adatok aggregáltan (a 2. és 4. mezőbe tartozó adatok helyett az 5. mezőbe tartozó adat szolgáltatható), a 6., 7., a 9 – 13., és a 14. vagy pedig a 15. és 16. mezőkbe tartozó adatokat referencia-negyedévente vagy –havonta.

b)

A saját értékpapír-állományukra vonatkozóan adatszolgáltatásra nem kötelezett rezidens nem pénzügyi befektetők és a nem pénzügyi befektetők nevében őrzött értékpapír-állományra vonatkozóan adatot szolgáltató letétkezelők a negyedéves vagy havi adatszolgáltatást az alábbiak szerint teljesíthetik:

i.

az 1 – 4. mezőbe tartozó adatokat (a 2. és 4. mezőbe tartozó adatok helyett az 5. mezőbe tartozó adat szolgáltatható), a 6., a 8 – 13., és a 14. vagy pedig a 15. és 16. mezőkbe tartozó adatokat referencia-negyedévente vagy -havonta, értékpapíronkénti alapon például a CUSIP, SEDOL, az NKB által adott azonosítószám vagy más azonosítószám alkalmazásával; vagy

ii.

a 2 – 4. mezőbe tartozó adatok aggregáltan (a 2. és 4. mezőbe tartozó adatok helyett az 5. mezőbe tartozó adat szolgáltatható), a 6., a 8 – 13., és a 14. vagy pedig a 15. és 16. mezőkbe tartozó adatokat referencia-negyedévente vagy –havonta.

Mező

Leírás

1.

Értékpapír-azonosító kód (NKB azonosító szám, CUSIP, SEDOL, egyéb)

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték (4)

3.

Hivatkozási alap

4.

Árfolyamérték

5.

Piaci érték

6.

Eszköz:

Rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.31)

Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.32)

Tőzsdei részvények (F.511)

Befektetési jegyek vagy egységek (F.52)

7.

A szektor vagy az alszektor saját tulajdonú értékpapírokról adatot szolgáltató befektetői:

Központi bank (S.121)

Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

Pénzpiaci alapok (S.123)

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Speciális pénzügyi közvetítő vállalatok

8.

A befektetők szektora vagy alszektora, amelyre nézve a letétkezelők szolgáltatnak adatot:

Egyéb pénzügyi vállalatok a monetáris pénzügyi intézmények, a befektetési alapok, a speciális pénzügyi közvetítő vállalatok, a biztosítóintézetek és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125 + S.126 + S.127)

Biztosítóintézetek (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Kormányzat (S.13) (5)

Háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (6)

9.

A kibocsátó szektora vagy alszektora:

Központi bank (S.121)

Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

Pénzpiaci alapok (S.123)

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi vállalatok a monetáris pénzügyi intézmények, a befektetési alapok, a speciális pénzügyi közvetítő vállalatok, a biztosítóintézetek és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125 + S.126 + S.127)

Speciális pénzügyi közvetítő vállalatok

Biztosítóintézetek és nyugdíjpénztárak (S.128 + S.129) (7)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Kormányzat (S.13)

Háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (8)

10.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

11.

A befektetők országok szerinti részletezése

12.

A kibocsátók országok szerinti részletezése

13.

Az értékpapír denomináció szerinti devizaneme

14.

Pénzügyi tranzakciók

15.

Átértékelési kiigazítások

16.

Egyéb mennyiségi változások


(1)  Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, a „központi kormányzat” (S.1311), „tartományi kormányzat” (S.1312), „helyi önkormányzat” (S.1313) és „kötelező társadalombiztosítási alapok” (S.1314) alszektorainak adatait elkülönítetten azonosítva szolgáltatják.

(2)  Az illetékes NKB a tényleges adatszolgáltatóknak előírhatja, hogy a „háztartások” (S.14) és „a háztartásokat segítő nonprofit intézmények” (S.15) szektorának adatait elkülönítetten azonosítsák.

(3)  Ebben az esetben az 1993. évi Nemzeti Számlák Rendszerében szereplő besorolás alkalmazandó, mivel az ESA-t nem kell alkalmazni.

(4)  Az aggregált adathoz: az egységek száma vagy az azonos árfolyamértékkel rendelkező egységek aggregált névértéke (lásd a 4. mezőt).

(5)  Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, a „központi kormányzat” (S.1311), „tartományi kormányzat” (S.1312), „helyi önkormányzat” (S.1313) és „kötelező társadalombiztosítási alapok” (S.1314) alszektorainak adatait elkülönítetten azonosítva szolgáltatják.

(6)  Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, a „háztartások” (S.14) és a „háztartásokat segítő non-profit intézmények” (S.15) alszektorára vonatkozó adatokat elkülönítetten azonosítva szolgáltatják.

(7)  Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, a „biztosítóintézetek” (S.128) és a „nyugdíjpénztárak” (S.129) szektoraira vonatkozó adatokat elkülönítetten azonosítva szolgáltatják.

(8)  Az illetékes NKB a tényleges adatszolgáltatóknak előírhatja, hogy a „háztartások” (S.14) és a „háztartásokat segítő nonprofit intézmények” (S.15) alszektorának adatait elkülönítetten azonosítva szolgáltassák.


II. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.   RÉSZ

Az instrumentumkategóriák meghatározása

Ez a táblázat az instrumentumkategóriák részletes leírását tartalmazza, amelyet a nemzeti központi bankok (NKB-k) e rendeletnek megfelelően átültetnek a saját országuk szintjén alkalmazható kategóriákra.

Kategória

A főbb jellemzők leírása

1.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.3)

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az adósság tényét tanúsító forgatható pénzügyi eszközök. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az alábbi jellemző tulajdonságokkal jellemezhetők:

a)

a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának időpontja;

b)

a kibocsátási ár, amelyen a befektetők megvásárolják a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat azok első kibocsátásakor;

c)

a visszavásárlás vagy a lejárat időpontja, amikor a tőke szerződésben meghatározott utolsó visszafizetése esedékes;

d)

visszavásárlási ár vagy névérték, amely a kibocsátó által a lejáratkor a tulajdonos részére fizetendő összeg;

e)

eredeti futamidő, amely a kibocsátás időpontja és a szerződésben meghatározott utolsó fizetés közötti időtartam;

f)

hátralévő vagy maradék futamidő, amely a referencia-időpont és a szerződésben meghatározott utolsó fizetés közötti időtartam;

g)

szelvénykamatláb, amelyet a kibocsátó fizet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak, a szelvénykamat lehet rögzített a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír teljes élettartamára vagy az infláció, a kamatlábak vagy az eszközárak változása szerint változhat. A rövid lejáratú értékpapírok és a kamatszelvény nélküli hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok azonban nem kínálnak szelvénykamatot;

h)

szelvénydátum, amikor a kibocsátó kifizeti a kamatszelvényre járó kamatot az értékpapírok tulajdonosainak;

i)

a kibocsátási ár, a visszavásárlási ár és a szelvénykamatláb nemzeti fizetőeszközben vagy külföldi fizetőeszközben állapítható meg (vagy fizethető ki).

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hitelminősítését, amely az egyes hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátások hitelképességét értékeli, az elismert ügynökségek határozzák meg minősítési kategóriák alapján.

A lejárat napja (a fenti c) kategória) egybeeshet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír részvényre történő átváltásával. Ebben az összefüggésben az átválthatóság azt jelenti, hogy a tulajdonos a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt a kibocsátó törzsrészvényére válthatja át. A kicserélhetőség azt jelenti, hogy a tulajdonos a kibocsátótól eltérő vállalat részvényeire válthatja át a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt. A meghatározott lejárati időponttal nem rendelkező lejárat nélküli értékpapírokat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz kell sorolni.

1a.

Rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.31)

Legfeljebb egy éves lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a hitelező felhívására visszafizetendő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

1b.

Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.32)

Legalább egy éves lejáratú vagy lejárati idővel nem rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

2.

Tulajdoni követelések (F.51)

A tulajdoni követelés olyan pénzügyi eszköz, amely a vállalatok maradványértékével szembeni követelés, az összes egyéb követelés teljesítése után. A jogi személyiséggel rendelkező egységekben meglévő tulajdoni követelések tulajdonjogát rendszerint részvények, részvényállományok, letéti igazolások, részesedések vagy hasonló okmányok igazolják. A részvények és részvényállományok jelentése azonos.

A tulajdonosi követelések kategória a következő alkategóriára bontható: tőzsdei részvények (F.511); nem tőzsdei részvények (F.512); és egyéb tulajdonosi részesedések (F.519).

2a.

Tőzsdei részvények (F.511)

A tőzsdei részvények olyan tulajdonosi követelést megtestesítő értékpapírok, amelyeket egy tőzsdén jegyeznek. Az adott tőzsde lehet elismert értékpapírtőzsde vagy a másodlagos értékpapírpiac valamilyen más formája. A tőzsdei részvényeket tőzsdén jegyzett részvényeknek is nevezik. A tőzsdei részvények tőzsdei árfolyamának megléte azt jelenti, hogy a napi árfolyamok általában azonnal elérhetőek.

3.

Befektetési jegyek vagy egységek (F.52)

A befektetési jegyek egy befektetési alap részjegyei, ha az alap vállalati szerkezettel rendelkezik. Egyes országokban egységek néven ismertek, ha az alap letétkezelőként működik. A befektetési alapok olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyeken keresztül a befektetők közös alapot hoznak létre pénzügyi és/vagy nem pénzügyi eszközökbe történő befektetéshez.

A befektetési jegyek két alkategóriára bonthatók: pénzpiaci alap (MMF) befektetési jegyei (F.521); valamint nem pénzpiaci alapok befektetési jegyei (F.529).

2.   RÉSZ

A szektorok meghatározása

Ez a táblázat a szektorkategóriák részletes leírását tartalmazza, amelyet az NKB-k e rendeletnek megfelelően átültetnek a saját országuk szintjén alkalmazható kategóriákra.

Szektor

Meghatározás

1.

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

A nem pénzügyi vállalatok szektor (S.11) olyan szervezeti egységekből áll, amelyek független jogi személyiséggel rendelkező egységek, piaci termelők, és amelyek fő tevékenysége termékek és nem pénzügyi szolgáltatások előállítása. A nem pénzügyi vállalatok szektorba tartoznak a nem pénzügyi kvázivállalatok is.

2.

A központi bank (S.121)

A központi bank alszektor (S.121) minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot magában foglal, amelynek fő funkciója a fizetőeszköz-kibocsátás, a fizetőeszköz belső és külső értékének fenntartása, és az ország nemzetközi fizetőeszköz-tartalékai egészének vagy egy részének kezelése.

3.

Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

A betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével alszektor (S.122) magában foglal minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot – a központi bank és a pénzpiaci alapok alszektorba soroltak kivételével –, amelyek főleg pénzügyi közvetítéssel foglalkoznak, és amelyek üzleti tevékenysége betétek elfogadása szervezeti egységektől, valamint – saját kockázatra történő – hitelnyújtás és/vagy értékpapír-befektetés.

4.

Pénzpiaci alapok (MMF-ek) (S.123)

A pénzpiaci alapok alszektort (S.123) mint kollektív befektetési rendszerek alszektorát az olyan pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok alkotják – a központi bank és a hitelintézetek alszektorokba tartozó vállalatok kivételével –, amelyek fő tevékenysége pénzügyi közvetítés. Az üzleti tevékenységük abból áll, hogy befektetési jegyeket vagy egységeket, mint betétek közeli helyettesítőit fogadják más szervezeti egységektől, és saját kockázatukra befektetéseket hajtanak végre elsődlegesen pénzpiaci alapok befektetési jegyeiben/egységeiben, hitelviszonyt megtestesítő rövid lejáratú értékpapírokban és/vagy betétekben.

5.

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

A nem pénzpiaci befektetési alapok alszektort (S.124) olyan kollektív befektetési rendszerek alkotják – a pénzpiaci alszektorba sorolt rendszerek kivételével –, amelyek fő tevékenysége pénzügyi közvetítés. Az üzleti tevékenységük abból áll, hogy szervezeti egységektől befektetési jegyeket vagy egységeket – amelyek nem betétek közeli helyettesítői – fogadnak el, és saját kockázatukra befektetéseket hajtanak végre elsődlegesen nem rövid lejáratú pénzügyi eszköznek minősülő pénzügyi eszközökben és nem pénzügyi eszközökben (általában ingatlanban). A nem pénzpiaci befektetési alapok közé az olyan tőkekihelyező társaságok, a befektetési alapok és az egyéb kollektív befektetési rendszerek tartoznak, amelyek befektetési jegyeit vagy egységeit nem tekintik betétek közeli helyettesítőinek.

6.

Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítóintézetek és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125)

Az egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítóintézetek és a nyugdíjpénztárak kivételével alszektor (S.125) magában foglal minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelynek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés azáltal, hogy szervezeti egységekkel szemben vállal kötelezettséget, amely nem lehet fizetőeszköz, betét és befektetési jegy, valamint nem kapcsolódhat biztosításhoz, nyugdíjhoz és egységesített garanciarendszerekhez.

7.

Az értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó, speciális pénzügyi közvetítő vállalatok (PKV-k)

Az értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi vállalatok értékpapírosítási tranzakciókat végző vállalkozások. A szervezeti egység kritériumainak megfelelő értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi vállalatok az S.125 alszektorba tartoznak, egyébként az anyavállalat szerves részeként kell kezelni.

8.

Pénzügyi kiegészítő tevékenységeket végző vállalatok (S.126)

A pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők alszektor (S.126) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek maguk nem pénzügyi közvetítők, de fő tevékenységük pénzügyi közvetítéshez szorosan kapcsolódó tevékenység.

9.

Zárt pénzügyi vállalatok és pénzkölcsönzők (S.127)

A zárt pénzügyi vállalatok és pénzkölcsönzők alszektor (S.127) magában foglalja az összes olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelyek nem foglalkoznak sem pénzügyi közvetítéssel, sem kisegítő pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, és amelyek eszközeinek vagy kötelezettségeinek nagy része nem képezi tranzakciók tárgyát a nyílt piacokon.

10.

Biztosítóintézetek (S.128)

A biztosítóintézetek alszektor (S.128) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a kockázatok megosztásának formájában megvalósuló pénzközvetítés, főként közvetlen biztosítás vagy viszontbiztosítás formájában.

11.

Nyugdíjpénztárak (S.129)

A nyugdíjpénztárak alszektor (S.129) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a társadalmi kockázatok és a biztosított személyek szükségletei megosztásának (társadalombiztosítás) következtében megvalósuló pénzügyi közvetítés. A nyugdíjpénztárak, mint társadalombiztosítási rendszerek jövedelmet biztosítanak nyugdíjazás esetén, valamint gyakran juttatásokat halál és fogyatékosság esetén.

12.

Kormányzat (S.13)

A „kormányzat” szektor (S.13) magában foglalja mindazokat a szervezeti egységeket, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra kerül, és amelyeket a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással finanszíroznak, és mindazokat a szervezeti egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása.

A kormányzat szektor négy alszektorból áll: központi kormányzat (S.1311), tartományi kormányzat (S.1312), helyi önkormányzat (S.1313) és kötelező társadalombiztosítási alapok (S.1314).

13.

Háztartások (S.14)

A „háztartások” szektor (S.14) az egyéneket és az egyének csoportjait foglalja magában, egyrészt mint fogyasztókat, másrészt mint olyan vállalkozókat, akik piaci termékeket állítanak elő, pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (azaz piaci termelők), feltéve hogy a termékek és szolgáltatások előállítását nem kvázivállalatként kezelt elkülönült szervezeti egységek végzik. A szektorba tartoznak azok az egyének vagy csoportok is, akik kizárólag saját végső felhasználásra állítanak elő termékeket vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat.

14.

Háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.15)

A „háztartásokat segítő nonprofit intézmények” szektort (S.15) olyan nonprofit intézmények alkotják, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, háztartásokat segítő tevékenységet végeznek, és nem piaci magántermelők. Fő bevételi forrásuk a háztartásoktól mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeli és természetbeni hozzájárulásokból, kormányzati kifizetésekből és tulajdonosi jövedelemből származnak.

3.   RÉSZ

A pénzügyi tranzakciók fogalma

1.

A tényleges adatszolgáltatók a 3. cikk (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szolgáltatják a tranzakciókra vonatkozó adatokat.

2.

A pénzügyi tranzakciók olyan, pénzügyi eszközökkel és kötelezettségekkel folytatott gazdasági műveletek, amelyek rezidens szervezeti egységek között vagy rezidens és nem rezidens szervezeti egységek között jönnek létre. A szervezeti egységek közötti pénzügyi tranzakció jelentheti a pénzügyi eszköz és az ellentételező kötelezettség egyidejű létrejöttét vagy likvidációját, egy pénzügyi eszköz tulajdonjogának megváltozását, vagy egy kötelezettség átvállalását. A ki nem fizetett felhalmozott kamatot pénzügyi tranzakcióként kell elszámolni, bemutatva, hogy a kamatot az adott pénzügyi eszközbe ismételten befektették.

A pénzügyi tranzakciókat tranzakciós értéken rögzítik, vagyis azon a nemzeti valutában kifejezett értéken, amelyen az érintett pénzügyi eszközök és/vagy kötelezettségek szervezeti egységek között létrejönnek, megszűnnek, cserére, vagy átvállalásra kerülnek.

A tranzakciós értéknek része a felhalmozott kamat, de nem foglalja magába a kezelési költségeket, szolgáltatási díjakat, jutalékokat és a tranzakciók végrehajtása során nyújtott szolgáltatások ellenértékeként kifizetett más hasonló összegeket, és a tranzakciót terhelő adókat sem. Az értékelési változások nem pénzügyi tranzakciók.

3.

A pénzügyi tranzakciókat az adott időszak végi adatszolgáltatási napokon fennálló értékpapír-pozíciók (beleértve a felhalmozott kamatot) különbségeként azonosítják, amelyekből kiszűrik az ár- és árfolyamváltozások miatti „átértékelési kiigazítások” és az „egyéb mennyiségi változások” miatti változások hatásait.

4.

Az ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelések az értékpapírok értékelésének ingadozására utalnak, amelyek az értékpapírok árának a változásából, illetve a devizában denominált értékpapírok euróban kifejezett értékét érintő árfolyamváltozásokból származik. Mivel ezek a változások olyan eszköztartási nyereséget vagy veszteséget képviselnek, amelyek nem pénzügyi ügyletekből erednek, ezeket a hatásokat ki kell szűrni a tranzakciós adatokból.

Az árváltozás miatti átértékelések magukba foglalják az adott időszak végi állományok értékében a referencia-időszakban a nyilvántartási értékben bekövetkezett változásokat, azaz az eszköztartási nyereséget vagy veszteséget.

Az árfolyamváltozások miatti átértékelések arra utalnak, hogy az euróval szembeni, az adott időszak végén jelentkező árfolyamingadozások változásokat idéznek elő az euróban kifejezett devizaértékpapírok értékében.

5.

Az egyéb mennyiségi változások a befektető oldalán esetlegesen felmerülő, az eszközök volumenében bekövetkezett változásokra vonatkoznak, az alábbiak következtében: a) a populáció statisztikai lefedettségének változása (1) (pl. a szervezeti egységek újraosztályozása vagy strukturális átrendezése); b) az eszközök átsorolása; c) a csak a korlátozott időn belül szolgáltatott adatokban helyesbített adatszolgáltatási hibák; d) az értékpapírosított kétes követelések hitelezők által történő leírása, illetve valamely kötelezettség adós általi egyoldalú felmondása (adósság megtagadása); vagy e) a befektető székhelyében/lakóhelyében bekövetkezett változás.

4.   RÉSZ

Az értékpapíronkénti attribútumok fogalommeghatározásai

Mező

Leírás

Értékpapír azonosító szám

Egy értékpapírt egyedi módon azonosító kód. Ez az ISIN-kód, amennyiben azt az értékpapírhoz rendelték, vagy egyéb értékpapír azonosító szám.

Pozíciók névértéken (névleges pénznemben vagy euróban vagy pozíciók a részvények vagy egységek darabszáma alapján)

Egy értékpapír egységeinek száma, illetve aggregált nominális összege, amennyiben az értékpapírral egységek helyett összegben kereskednek, kivéve a felhalmozott kamatot.

Pozíciók piaci értéken

Az értékpapírból tartott mennyiség a piacon euróban megadott áron. Ez NKB-knak elvileg kérniük kell, hogy a felhalmozott kamatokra vonatkozó adatokat is jelentsék ennek a pozíciónak a keretében vagy külön. Mindazonáltal az NKB-knak saját döntésük alapján lehetőségük nyílik a felhalmozott kamatot nem tartalmazó adatokat kérni.

A mennyiség egyéb változásai (névérték)

A tartott értékpapírban bekövetkezett egyéb mennyiségi változások, névértéken névleges pénznemben/egységben vagy euróban.

A mennyiség egyéb változásai (piaci érték)

A tartott értékpapírban bekövetkezett egyéb mennyiségi változások, piaci értéken, euróban.

Pénzügyi tranzakciók

Egy értékpapír vételi és eladási összegének különbsége tranzakciós értéken, euróban elszámolva.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

A befektetés funkciója a fizetésimérleg-statisztika besorolásnak megfelelően (2).

Árérték

Az értékpapír ára a referenciaidőszak végén.

Hivatkozási alap

Azt jelzi, hogy az értékpapírt százalékban vagy egységekben jegyzik.

Átértékelési kiigazítások

Ár- és árfolyam kiigazítások, a 3. részben említettek szerint.

Az értékpapír devizaneme

Az értékpapír árának és/vagy összegének kifejezésére használt pénznem Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által adott vagy azzal egyenértékű kódja.


(1)  Azaz egyesülés és részesedésszerzés.

(2)  Az EKB/2011/23 iránymutatása (2011. december 9.) az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről (HL L 65., 2012.3.3., 1. o.)


III. MELLÉKLET

A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMELŐÍRÁSOK

Az adatszolgáltatók az Európai Központi Bank (EKB) statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek való megfelelés érdekében a következő minimumelőírásoknak kell eleget tenniük.

1.

Adatátviteli minimumelőírások:

a)

a beszámolókat időben és az illetékes nemzeti központi bankok (NKB-k) által előírt határidőkön belül kell eljuttatni az NKB-khoz;

b)

a statisztikai jelentések alaki-formai megjelenésének meg kell felelnie az NKB-k által létrehozott technikai adatszolgáltatási követelményeknek;

c)

meg kell nevezni az adatszolgáltatón belüli kapcsolattartó személyeket;

d)

be kell tartani az NKB-k részére történő adatátvitelre vonatkozó műszaki előírásokat.

2.

Adatpontossági minimumelőírások:

a)

adott esetben teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);

b)

az adatszolgáltatóknak képesnek kell lenniük információ szolgáltatására az átadott adatok által jelzett összes fejleményről;

c)

a statisztikai információknak teljesnek kell lenniük;

d)

a tényleges adatszolgáltatóknak követniük kell az NKB-k által az adatok technikai továbbítására nézve megadott dimenziókat és tizedesjegy-beállításokat;

e)

a tényleges adatszolgáltatók kötelesek az NKB-k által megadott kerekítési gyakorlatot követni az adatok technikai továbbításakor.

3.

Koncepcionális megfelelési minimumelőírások:

a)

a statisztikai adatoknak meg kell felelniük az ebben a rendeletben foglalt meghatározásoknak és osztályozásoknak;

b)

amennyiben fogalmilag lehetséges, az említett meghatározásoktól és osztályozásoktól való eltérések esetén a tényleges adatszolgáltatóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük és számszerűen meg kell határozniuk a gyakorlatban használt, illetve az e rendeletben foglalt mérték közötti különbségeket;

c)

a tényleges adatszolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a szolgáltatott adatoknak előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait.

4.

Revíziókra vonatkozó minimumelőírások:

Be kell tartani az EKB és az NKB-k által meghatározott adatrevíziós irányelveket és eljárásokat. A rendhagyó revíziókat írásos magyarázattal kell ellátni.


HATÁROZATOK

1.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/25


A TANÁCS HATÁROZATA

(2012. október 29.)

a Régiók Bizottsága három egyesült királysági tagjának és két egyesült királysági póttagjának kinevezéséről

(2012/675/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 305. cikkére,

tekintettel az egyesült királysági kormány javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2009. december 22-én, illetve 2010. január 18-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2010. január 26-tól2015. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2009/1014/EU (1), illetve 2010/29/EU határozatot (2).

(2)

Jonathan BELL, Iain MALCOLM és Irene OLDFATHER hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága három tagjának helye megüresedett. Ted BROCKLEBANK és Nicol STEPHEN hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága két póttagjának helye megüresedett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2015. január 25-ig, a Régiók Bizottságába a következő személyeket nevezi ki:

a)

tagként:

Patricia FERGUSON MSP, Member of the Scottish Parliament,

Paul WATSON, Councillor,

Trevor CUMMINGS, Councillor;

és

b)

póttagként:

Jim HUME MSP, Member of the Scottish Parliament,

Jamie McGRIGOR MSP, Member of the Scottish Parliament.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2012. október 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. FLOURENTZOU


(1)  HL L 348., 2009.12.29., 22. o.

(2)  HL L 12., 2010.1.19., 11. o.


1.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/26


A TANÁCS HATÁROZATA

(2012. október 29.)

a Régiók Bizottsága egy görög tagjának és egy görög póttagjának kinevezéséről

(2012/676/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 305. cikkére,

tekintettel a görög kormány javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2009. december 22-én, illetve 2010. január 18-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2010. január 26-tól2015. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2009/1014/EU (1), illetve 2010/29/EU határozatot (2).

(2)

Panagiótisz PSZOMIÁDISZ hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy tagjának helye megüresedett. Szpirídon SZPIRÍDON-nak a Régiók Bizottsága tagjává történő kinevezését követően egy póttag helye megüresedett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2015. január 25-ig, a Régiók Bizottságába a következő személyeket nevezi ki:

a)

tagként:

Szpirídon SZPIRÍDON, Περιφερειακός Σύμβουλος Αττικής

és

b)

póttagként:

Dimítriosz PETROVITSZ, Περιφερειακός Σύμβουλος Ανατολικής Μακεδονίας Θράκης.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2012. október 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. FLOURENTZOU


(1)  HL L 348., 2009.12.29., 22. o.

(2)  HL L 12., 2010.1.19., 11. o.


1.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/27


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. október 30.)

az ametoktradin (az eredeti kérelem fejlesztési kódja: BAS 650 F) és a dinátrium-foszfonát új hatóanyagokra megadott ideiglenes engedélyek tagállamok általi meghosszabbításának engedélyezéséről

(az értesítés a C(2012) 7581. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/677/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésére,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 80. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a 91/414/EGK irányelvet továbbra is alkalmazni kell azon hatóanyagok esetében, amelyekről 2011. június 14. előtt a 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban határozatot fogadtak el.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2008 szeptemberében Hollandiához kérelem érkezett a BASF SE-től az ametoktradin hatóanyagnak (az eredeti kérelem fejlesztési kódja: BAS 650 F) a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételére vonatkozóan. A 2009/535/EK bizottsági határozat (3) megerősítette, hogy a benyújtott dosszié hiánytalan, és elvben megfelel az irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(3)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2008 májusában Franciaországhoz kérelem érkezett az ISK Biosciences Europe SA-tól a dinátrium-foszfonát hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe való felvételére vonatkozóan. A 2008/953/EK bizottsági határozat (4) megerősítette, hogy a benyújtott dosszié hiánytalan, és elvben megfelel az irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(4)

A dossziék hiánytalanságának megerősítésére azért volt szükség, hogy részletesen meg lehessen őket vizsgálni, és a tagállamok a szóban forgó hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerekre – legfeljebb három évre szóló – ideiglenes engedélyeket adhassanak ki, amennyiben a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, különösen ami az említett irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően a hatóanyagok és a növényvédő szerek részletes értékelésére vonatkozó feltételeket illeti.

(5)

Az említett hatóanyagok emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata a kérelmezők által javasolt felhasználási módok tekintetében a 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban megtörtént. A referens tagállamok az értékelő jelentések tervezeteit 2009. szeptember 15-én (ametoktradin), illetve 2009. augusztus 27-én (dinátrium-foszfonát) nyújtották be a Bizottsághoz.

(6)

Miután a referens tagállamok benyújtották az értékelő jelentések tervezetét, nyilvánvalóvá vált, hogy a kérelmezőktől további információkat kell kérni, a referens tagállamoknak pedig meg kell vizsgálniuk a kapott információkat, majd erről értékelést kell benyújtaniuk. A dossziék vizsgálata ezért még folyamatban van, és nincs mód arra, hogy az értékelést a 91/414/EGK irányelvben előírt határidőre be lehessen fejezni.

(7)

Mivel az értékelés során mindeddig nem merült fel közvetlen aggodalomra okot adó körülmény, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az említett hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerekre kiadott ideiglenes engedélyeket a 91/414/EGK irányelv 8. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően 24 hónappal meghosszabbítsák annak érdekében, hogy a dossziék vizsgálata folytatódhasson. Az ametoktradin és a dinátrium-foszfonát 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti lehetséges jóváhagyásával kapcsolatos értékelés és döntéshozatal 24 hónapon belül várhatóan lezárul.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A tagállamok az ametoktradin és a dinátrium-foszfonát hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek ideiglenes engedélyeit legfeljebb 2014. október 31-ig meghosszabbíthatják.

2. cikk

Ez a határozat 2014. október 31-én hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2012. október 30-án.

a Bizottság részéről

Maroš ŠEFČOVIČ

alelnök


(1)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(2)  HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(3)  HL L 179., 2009.7.10., 66. o.

(4)  HL L 338., 2008.12.17., 62. o.