27.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/1

(1)

Az Unióban a közelmúltban történt farmakovigilanciai esetek bizonyították, hogy bizonyos biztonsági problémák esetén uniós szintű automatikus eljárásra van szükség annak biztosítására, hogy az ügyet felmérjék, és foglalkozzanak vele az összes olyan tagállamban, ahol a gyógyszer engedélyezésre került. Tisztázni kell az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) meghatározott, nemzeti szinten engedélyezett termékekkel kapcsolatos különböző uniós eljárások hatályát.

(2)

Emellett a forgalombahozatali engedély jogosultjának önkéntes intézkedése nem vezethet oda, hogy az Unióban engedélyezett gyógyszerek előnyeivel vagy kockázataival kapcsolatos aggályokkal ne foglalkozzanak megfelelően valamennyi tagállamban. Ezért a forgalombahozatali engedély jogosultja köteles tájékoztatni az érintett illetékes hatóságokat és az Európai Gyógyszerügynökséget valamely gyógyszer visszahívásának, forgalomba hozatala megszakításának, valamely forgalombahozatali engedély visszavonására irányuló kérelem, vagy valamely forgalombahozatali engedély meg nem újításának okairól.

(3)

Célszerű tovább pontosítani és erősíteni a rendes eljárást és a sürgős uniós eljárást a koordináció, sürgős esetben a gyors értékelés és azon lehetőség biztosítása érdekében, hogy – amikor szükség van a közegészség védelmére – azonnali intézkedésre kerüljön sor az uniós szintű döntés meghozatala előtt. A rendes eljárást az Unió érdekeit érintő, a gyógyszerek minőségére, biztonságára vagy hatásosságára vonatkozó ügyekben indítják meg. A sürgős uniós eljárást akkor indítják meg, ha a farmakovigilanciai tevékenységekből származó adatok elemzése nyomán felmerült aggályok gyors értékelésére van szükség. Függetlenül attól, hogy a sürgős uniós eljárás vagy a rendes eljárás alkalmazandó-e, továbbá függetlenül attól, hogy a gyógyszer engedélyezése központosított vagy egyéb eljárással történt-e, a farmakovigilancia kockázatértékelési bizottságnak minden esetben ajánlást kell megfogalmaznia, amennyiben az intézkedés a farmakovigilancia-adatok alapján indokolt. Célszerű, hogy a koordinációs csoport és az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága ezt az ajánlást vegye alapul az ügy általuk történő értékelése során.

(4)

Célszerű, hogy a tagállamok a decentralizált eljárásnak és a kölcsönös elismerési eljárásnak megfelelően engedélyezett gyógyszerek tekintetében új ellenjavallatokra, az ajánlott dózis csökkentésére vagy a javallatok korlátozására vonatkozó esetekre hívják fel a koordinációs csoport figyelmét a sürgős uniós eljárás megindításának elmaradása esetén. E termékek harmonizációjának biztosítása érdekében a koordinációs csoport megvitathatja, hogy szükség van-e intézkedésre abban az esetben, ha egyik tagállam sem kezdeményezett rendes eljárást.

(5)

Mivel ezen irányelv célkitűzését, nevezetesen a farmakovigilanciára vonatkozó szabályok uniós harmonizálását tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(6)

Ezért a 2001/83/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 23a. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a termék forgalomba hozatala egy tagállam piacán akár ideiglenesen, akár véglegesen megszűnik, a forgalombahozatali engedély jogosultja értesíti e tagállam illetékes hatóságát. E bejelentést – különleges körülmények fennállásának kivételével – legalább a forgalomba hozatal megszakítása előtt 2 hónappal kell megtenni. A forgalombahozatali engedély jogosultja a 123. cikk (2) bekezdésével összhangban tájékoztatja az illetékes hatóságokat az ilyen intézkedés okairól.”

2.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 34. cikk (3) bekezdése az alábbi albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a 31. cikk alapján indított eljárás hatálya kiterjed az ezen irányelv 31. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján és a 726/2004/EK rendelettel összhangban engedélyezett gyógyszerekre, a Bizottság – ha szükséges – határozatot fogad el a forgalombahozatali engedélyek módosításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról, vagy az érintett forgalombahozatali engedélyek megújításának elutasításáról.”

4.

A 37. cikkben a „35. és 36. cikk alkalmazandó” szavak helyébe a „35. cikk alkalmazandó” szavak lépnek.

5.

A 63. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 85a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„85a. cikk

A gyógyszerek harmadik országba irányuló nagykereskedelmi forgalmazása esetén a 76. cikk és a 80. cikk első bekezdésének c) pontja nem alkalmazandó. Ezenfelül a 80. cikk első bekezdésének b) és ca) pontja nem alkalmazandó, ha egy gyógyszer közvetlenül egy harmadik országból érkezik, de nem behozatal útján. Azonban ebben az esetben a nagykereskedelmi forgalmazók biztosítják, hogy a gyógyszereket kizárólag az érintett harmadik ország alkalmazandó jogi és közigazgatási rendelkezéseinek megfelelően gyógyszerellátásra engedéllyel rendelkező vagy arra jogosult személyektől veszik át. Amennyiben a nagykereskedelmi forgalmazók harmadik országokbeli személyeknek szállítanak gyógyszereket, biztosítaniuk kell, hogy a gyógyszereket kizárólag az érintett harmadik ország alkalmazandó jogi és közigazgatási rendelkezéseinek megfelelően nagykereskedelmi forgalmazóktól gyógyszerátvételre vagy lakossági ellátásra engedéllyel rendelkező vagy arra jogosult személyeknek adják át. A 82. cikkben meghatározott követelményeket alkalmazni kell a harmadik országban lakossági gyógyszerellátásra engedéllyel rendelkező vagy arra jogosult személyek gyógyszerrel való ellátása esetén.”

7.

A 107i. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Egy tagállam vagy adott esetben a Bizottság a farmakovigilanciai tevékenységekből származó adatok értékelése során felmerült aggályok alapján – a többi tagállam, az Ügynökség és a Bizottság értesítésével – megindítja az e szakaszban előírt eljárást, ha:

(1a)   Egy tagállam vagy adott esetben a Bizottság – a farmakovigilanciai tevékenységekből származó adatok értékelése nyomán felmerült aggályok alapján – tájékoztatja a többi tagállamot, az Ügynökséget és a Bizottságot, amennyiben úgy ítéli meg, hogy egy gyógyszer tekintetében egy új ellenjavallat feltüntetésére, az ajánlott dózis csökkentésére vagy a javallatok korlátozására van szükség. A tájékoztatásban ismertetni kell a tervezett intézkedést és annak okait.

Egy tagállam vagy adott esetben a Bizottság – ha sürgős intézkedés meghozatalát tartja szükségesnek – megindítja az e szakaszban előírt eljárást az e bekezdésben említett esetek bármelyikében.

Amennyiben nem kerül sor az e szakaszban előírt eljárás megindítására a III. cím 4. fejezetében meghatározott eljárásoknak megfelelően engedélyezett gyógyszerek vonatkozásában, erre fel kell hívni a koordinációs csoport figyelmét.

A 31. cikket az Unió érdekeit érintő esetekben kell alkalmazni.

(1b)   Amennyiben sor kerül az e szakaszban előírt eljárás megindítására, az Ügynökség ellenőrzi, hogy a biztonsági aggály az értesítésben szereplő gyógyszeren kívül egyéb gyógyszerekre is vonatkozik-e, illetve hogy az azonos sorozatba vagy terápiás osztályba tartozó összes termékre általánosan vonatkozik-e.

Abban az esetben, ha az érintett gyógyszert egynél több tagállamban engedélyezték, az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül értesíti az eljárás megindítóját a fenti vizsgálat kimeneteléről, és a 107j. és a 107k. cikkben meghatározott eljárások alkalmazandók. Egyéb esetben a biztonsági aggályt az érintett tagállam kezeli. Az Ügynökség vagy adott esetben a tagállam a forgalombahozatali engedély jogosultjainak tudomására hozza, hogy az eljárást megindították.”

8.

A 107i. cikk (2) bekezdésében az „e cikk (1) bekezdése” szöveg helyébe az „e cikk (1) és (1a) bekezdése” szöveg lép.

9.

A 107i. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében az „(1) bekezdéssel összhangban” szöveg helyébe az „(1) és (1a) bekezdéssel összhangban” szöveg lép.

10.

A 107i. cikk (5) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szöveg helyébe az „(1) és (1a) bekezdésben” szöveg lép.

11.

A 107j. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében a „107i. cikk (1) bekezdésében” szöveg helyébe a „107i. cikk (1) és (1a) bekezdésében” szöveg lép.

12.

A 123. cikk a következőképpen módosul:

27.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/5

(1)

A tagállamokban letelepedett, nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak, oktatási intézmények illetve múzeumok, valamint archívumok, mozgóképörökség-védelmi vagy hangzóörökség-védelmi intézmények és közszolgálati műsorszolgáltatók az európai digitális könyvtárak létrehozása céljából gyűjteményeik, illetve állományaik nagymértékű digitalizálásával foglalkoznak. Ezek hozzájárulnak Európa kulturális örökségének megőrzéséhez és népszerűsítéséhez, ami az európai digitális könyvtárak – köztük az Europeana – létrehozása szempontjából is fontos. A nyomtatott anyagok tömeges digitalizálására szolgáló, valamint az adatkeresési és -indexelési technológiák növelik a könyvtárak gyűjteményeinek hasznosíthatóságát a kutatásban. A nagyméretű online könyvtárak létrehozása megkönnyíti az olyan elektronikus kereső- és feltáróeszközök használatát, amelyek a kutatók és a tudósok számára új kutatási forrásokat nyitnak meg, és amelyek hiányában az érintettek kénytelenek volnának hagyományosabb, analóg keresési módszerekkel beérni.

(2)

A tudás és az innováció belső piacon belüli szabad mozgása fontos elem a Bizottság „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményében ismertetett Európa 2020 stratégián belül, amelynek kiemelt kezdeményezései között szerepel az európai digitális menetrend kidolgozása.

(3)

A Bizottság „Az európai digitális menetrend” című közleménye az európai digitális menetrend egyik kulcsintézkedéseként jelöli meg az olyan, szerzői vagy szomszédos jogi oltalom alá tartozó művek és egyéb védelem alatt álló teljesítmények digitalizálásának és terjesztésének megkönnyítésére irányuló jogi keret kialakítását, amelyeknek nincs ismert jogosultja, vagy amelyek jogosultja, ha ismert is, ismeretlen helyen tartózkodik – úgynevezett árva művek. Ezen irányelv az árvamű-jogállás, illetve annak a jogosult felhasználókra nézve fennálló következményei, valamint az árva műnek minősülő művek vagy hangfelvételek megengedett felhasználási módjai jogi meghatározásának egyedi problémáját célozza.

(4)

Ez az irányelv nem érinti a tagállamokban kialakítás alatt álló azon konkrét megoldásokat, amelyek célja, hogy olyan tömeges digitalizálási kérdésekkel foglalkozzanak, mint például az ún. „kereskedelmi forgalomba nem kerülő” művek. Az ilyen megoldások figyelembe veszik a különböző típusú tartalmak és a különböző felhasználók sajátosságait, és a releváns érdekelt felek közötti megegyezésre építenek. Ezt a megközelítést követték a kereskedelmi forgalomba nem kerülő művek digitalizálására és hozzáférhetővé tételére vonatkozó alapelvekről szóló egyetértési megállapodásban is, amelyet az európai könyvtárak, szerzők, kiadók és közös jogkezelő szervezetek 2011. szeptember 20-án írtak alá, a Bizottság jelenlétében. Ez az irányelv nem érinti ezt az egyetértési megállapodást, amely felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsák, hogy a felhasználók, jogosultak és a közös jogkezelő szervezetek közötti önkéntes alapú megállapodások, amelyek a bennük foglalt elvek alapján engedélyezik a kereskedelmi forgalomba nem kerülő művek használatát, részesüljenek a követelményként előírt jogbiztonság előnyeiből nemzeti és határon átnyúló viszonylatban is.

(5)

A szerzői jog a kreatív iparág gazdasági alapját képezi, mivel serkenti az innovációt, a kreatív tevékenységet, a beruházást és az új alkotások létrejöttét. A művek tömeges digitalizálása és terjesztése tehát Európa kulturális öröksége megőrzésének egyik eszköze. A szerzői jog fontos eszköz annak biztosítására, hogy a kreatív ágazat ellenszolgáltatásban részesüljön munkájáért.

(6)

A jogosultaknak a műveik és egyéb, védelem alatt álló teljesítményeik többszörözésére és nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételére vonatkozó – az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (3) harmonizált – kizárólagos jogai következtében egy mű vagy egyéb, védelem alatt álló teljesítmény digitalizálásához és hozzáférhetővé tételéhez a jogosult előzetes hozzájárulása szükséges.

(7)

Árva művek esetében a többszörözési vagy a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételi cselekményekhez ilyen előzetes hozzájárulás nem szerezhető.

(8)

Az árvamű-jogállás elismeréséről kialakult eltérő tagállami megközelítések akadályozhatják a belső piac működését, valamint az árva művek felhasználását és határokon átnyúló hozzáférhetőségét. A megközelítések különbözősége a kulturális tartalmat magukban foglaló áruk és szolgáltatások szabad mozgásának korlátozását is eredményezheti. Ezért helyénvaló gondoskodni e jogállás kölcsönös elismeréséről, mivel az minden tagállamban lehetővé fogja tenni az árva művekhez való hozzáférést.

(9)

Így különösen, közös megközelítést igényel az árva művek árvamű-jogállásának és megengedett felhasználási módjainak meghatározása annak érdekében, hogy a belső piacon garantált legyen a jogbiztonság az árva műveknek a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak, oktatási létesítmények, illetve múzeumok, valamint archívumok, mozgóképörökség-védelmi vagy hangzóörökség-védelmi intézmények és közszolgálati műsorszolgáltatók általi felhasználása tekintetében.

(10)

A közszolgálati műsorszolgáltatók állományában lévő és általuk előállított filmművészeti vagy audiovizuális alkotások, valamint hangfelvételek árva műveket is magukban foglalnak. Figyelemmel arra, hogy a műsorszolgáltatók annyiban különös szerepet töltenek be, hogy maguk is előállítanak hangfelvételeket és audiovizuális anyagokat, és hogy intézkedések elfogadására van szükség az árvamű-jelenség jövőbeli visszaszorítása érdekében, indokolt ezen irányelvnek a műsorszolgáltatók állományában lévő művek és hangfelvételek tekintetében történő alkalmazását időben behatárolni.

(11)

A közszolgálati műsorszolgáltatók állományában található és általuk előállított filmművészeti és audiovizuális műveket, valamint hangfelvételeket ezen irányelv alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy azok magukban foglalják azokat a filmművészeti és audiovizuális műveket, valamint hangfelvételeket, amelyek ilyen műsorszolgáltatók megbízásából azok vagy más, közös gyártásban részt vevő közszolgálati műsorszolgáltatók kizárólagos felhasználására készültek. Nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá a közszolgálati műsorszolgáltatók archívumában található filmművészeti és audiovizuális művek, valamint hangfelvételek, amelyeket nem ilyen műsorszolgáltatók állítottak elő, illetve amelyek nem ilyen műsorszolgáltatók megbízásából készültek, hanem amelyek felhasználását e műsorszolgáltatók számára felhasználási szerződés alapján engedélyezték.

(12)

A nemzetközi udvariasság elve alapján indokolt, hogy ez az irányelv csak az először valamelyik tagállam területén kiadott vagy sugárzott művekre és hangfelvételekre, vagy kiadás hiányában az először valamelyik tagállam területén sugárzott művekre és hangfelvételekre legyen alkalmazandó, illetve kiadás vagy sugárzás hiányában olyanokra, amelyeket ezen irányelv kedvezményezettjei a jogosult beleegyezésével tettek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. Az utóbbi esetben ezen irányelv csak akkor alkalmazható, ha ésszerűen feltételezhető, hogy a jogosultak nem tiltakoznának az ezen irányelv értelmében megengedett felhasználási mód ellen.

(13)

Indokolt, hogy egy mű vagy hangfelvétel csak a mű vagy hangfelvétel jogosultjai, köztük a műbe vagy hangfelvételbe beágyazott vagy belefoglalt művek és egyéb, védelem alatt álló teljesítmények jogosultjai felkutatása érdekében végzett jóhiszemű, gondos kutatás után minősüljön árva műnek. Indokolt a tagállamok számára lehetővé tenni annak előírását, hogy az ilyen gondos kutatást az ebben az irányelvben említett szervezetek vagy egyéb szervezetek folytassák le. Az ilyen egyéb szervezetek a gondos kutatásért mint szolgáltatásért díjat kérhetnek.

(14)

Indokolt az ilyen gondos jogosultkutatás vonatkozásában harmonizált megközelítésről rendelkezni a szerzői jog és a szomszédos jogok magas szintű védelmének biztosítására az Unióban. A gondos jogosultkutatásnak magában kell foglalnia a betekintést a művekről és az egyéb védelem alatt álló teljesítményekről információt szolgáltató forrásokba, amely forrásokat ezen irányelvvel összhangban az a tagállam határozza meg, ahol a gondos jogosultkutatást le kell folytatni. Ennek során a tagállamok hivatkozhatnak az i2010 digitális könyvtár kezdeményezés részeként létrehozott, digitális könyvtárakkal foglalkozó magas szintű munkacsoport körében kialakított gondos kutatásra vonatkozó közös irányelvekre.

(15)

A kutatások többszöri elvégzésének elkerülése érdekében indokolt, hogy a gondos jogosultkutatásra kizárólag abban a tagállamban kerüljön sor, ahol a művet vagy hangfelvételt először adták ki, illetve ha nem került sor kiadásra, akkor ahol azt először sugározták. Olyan filmművészeti vagy audiovizuális művek vonatkozásában, amelyek előállítójának központja vagy szokásos lakóhelye egy tagállamban van, a gondos jogosultkutatást abban a tagállamban kell lefolytatni. Olyan filmművészeti vagy audiovizuális művek esetében, amelyeket különböző tagállamokban letelepedett előállítók közösen állítottak elő, a gondos jogosultkutatást minden egyes ilyen tagállamban el kell végezni. Azon művek és hangfelvételek vonatkozásában, amelyeket kiadás vagy sugárzás hiányában ezen irányelv kedvezményezettjei a jogosult egyetértésével tettek a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, a gondos jogosultkutatást annak a szervezetnek a letelepedési helye szerinti tagállamban kell lefolytatni, amely a művet vagy a hangfelvételt a jogosult egyetértésével a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette. A műbe vagy hangfelvételbe beágyazott vagy belefoglalt művek és egyéb, védelem alatt álló teljesítmények jogosultjainak gondos kutatását abban a tagállamban kell lefolytatni, ahol a beágyazott vagy belefoglalt művet vagy egyéb, védelem alatt álló teljesítményt tartalmazó mű vagy hangfelvétel tekintetében a gondos kutatást végzik. A más országokban rendelkezésre álló információforrásokba történő betekintést is el kell végezni, ha valamely bizonyíték arra utal, hogy e más országokban is találhatók releváns információk a jogosultakról. A gondos kutatások elvégzése többféle információt – így például kutatási adatot vagy kutatási eredményt – is eredményezhet. A kutatási adatokat iktatni kell annak érdekében, hogy az érintett szervezet alá tudja támasztani a kutatás gondosságát.

(16)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett szervezetek nyilvántartást vezessenek az általuk lefolytatott gondos jogosultkutatásokról, és hogy összegyűjtsék és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék – különösen a releváns információk online adatbázisokban történő rögzítése útján – az ilyen kutatások eredményeit, amelyek elsősorban minden olyan megállapítást tartalmaznak, hogy ezen irányelv értelmében egy mű vagy hangfelvétel árva műnek minősül-e, illetve tartalmazzák a jogállás-megváltozásról és az árva művek ezen szervezetek által végzett felhasználási módjairól szóló információkat is. Figyelembe véve különösen a páneurópai dimenziót, és az erőfeszítések többszörözésének elkerülése végett helyénvaló rendelkezni az Unió számára egy olyan egységes online adatbázis létrehozásáról, amely ezeket az információkat tartalmazza, valamint annak a nyilvánosság számára történő, átlátható módon való hozzáférhetővé tételéről. Ez a gondos jogosultkutatásokat végző szervezet, valamint a jogosultak számára is lehetővé teheti, hogy könnyen hozzáférjenek ezen információkhoz. Az adatbázis fontos szerepet játszhat abban is, hogy megelőzze és véget vessen az esetleges szerzői jogi jogsértéseknek, különösen a művek és hangfelvételek árvamű-jogállásában bekövetkezett változások esetén. A 386/2012/EU rendelet (4) alapján a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) bizonyos feladatokra és tevékenységekre kap megbízást, amelyeket saját költségvetési eszközeiből finanszíroz azzal a céllal, hogy megkönnyítse és támogassa a nemzeti hatóságok, a versenyszféra és az uniós intézmények tevékenységeit a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni harcban, beleértve azok megsértésének megelőzését is.

Az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja szerint az említett feladatok magukban foglalják különösen azon mechanizmusok biztosítását, amelyek segítenek javítani az érintett tagállamok hatóságai közötti releváns információk online cseréjét, valamint az e hatóságok közötti együttműködés előmozdítását. Következésképpen az ezen irányelvben említett árva művekkel kapcsolatos információkat tartalmazó európai adatbázis létrehozatalát és vezetését helyénvaló a Hivatalra bízni.

(17)

Egy adott műnek vagy hangfelvételnek több jogosultja is lehet, és a művek és hangfelvételek is magukban foglalhatnak más műveket vagy egyéb, védelem alatt álló teljesítményeket. Indokolt, hogy ez az irányelv ne érintse az ismert és ismert helyen tartózkodó jogosultak jogait. Ha legalább egy jogosult személye és tartózkodási helye ismert, a művet vagy hangfelvételt nem lehet árva műnek tekinteni. Ezen irányelv kedvezményezettjei számára csak akkor lehet megengedni egy olyan mű vagy hangfelvétel felhasználását, amelynek egy vagy több jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, ha azok a jogosultak, akiknek személye és tartózkodási helye ismert, engedélyezik számukra a 2001/29/EK irányelv 2., illetve 3. cikkének hatálya alá tartozó, többszörözési és a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételi cselekményeket, beleértve azon művek és egyéb védelem alatt álló teljesítmények jogosultjait, amelyeket a művekbe vagy a hangfelvételekbe ágyaztak vagy foglaltak. Azon jogosultak, akiknek személye és tartózkodási helye ismert, ezen engedélyt csak az őket magukat megillető jogok tekintetében adhatják meg, vagy azért, mert ezek saját jogaik, vagy azért, mert a jogokat átruházták rájuk, és ennek megfelelően ezen irányelv alapján nem engedélyezhetik a felhasználást az ismeretlen és ismeretlen helyen tartózkodó jogosultak nevében. Ennek megfelelően, amikor korábban ismeretlen és ismeretlen helyen tartózkodó jogosultak lépnek fel, hogy a műveken vagy hangfelvételeken fennálló jogaikat érvényesítsék, a mű vagy hangfelvétel kedvezményezettek általi jogszerű felhasználása csak akkor folytatódhat, ha e jogosultak a jogaikkal kapcsolatban ahhoz a 2001/29/EK irányelvnek megfelelően engedélyüket adják.

(18)

A jogosultaknak biztosítani kell azt a jogot, hogy megszüntethessék az árvamű-jogállást, amennyiben a művön vagy egyéb védelem alatt álló teljesítményen fennálló joguk érvényesítése céljából fellépnek. Azon jogosultak, akik megszüntették egy mű vagy egyéb, védelem alatt álló teljesítmény árvamű-jogállását, méltányos díjazásban kell, hogy részesüljenek a művük vagy egyéb védelem alatt álló teljesítményük ezen irányelv szerinti felhasználásáért, amelyet az a tagállam határoz meg, amelyben az árva művet felhasználó szervezet letelepedett. A tagállamok szabadon határozhatják meg azokat a körülményeket, amelyek alapján ilyen díjazás kifizetésének helye van, beleértve azon időpontot, amikor a kifizetés esedékessé válik. A méltányos díjazás lehetséges mértékének megállapítása érdekében kellő figyelmet kell fordítani többek között a tagállamok kultúrát népszerűsítő célkitűzéseire, az adott szervezetnek az olyan közérdekű feladataival kapcsolatos céljai eléréséhez végzett felhasználás nem kereskedelmi jellegére, mint például tanulás népszerűsítése és a kultúra terjesztésének előmozdítása, továbbá a jogosultaknak esetlegesen okozott hátrányra.

(19)

Ha valamely művet vagy hangfelvételt nem gondosan elvégzett kutatást követően tévesen minősítettek árvának, továbbra is rendelkezésre állnak a tagállami jogszabályokban foglalt, a szerzői jogi jogsértések esetére vonatkozó nemzeti rendelkezéseknek és az uniós jognak megfelelő jogorvoslatok.

(20)

A tanulás és a kultúra népszerűsítésének előmozdítása érdekében a tagállamoknak a 2001/29/EK irányelv 5. cikkében előírtakon kívül is rendelkezniük kell kivételről vagy korlátozásról. Ennek a kivételnek vagy korlátozásnak lehetővé kell tennie bizonyos – a 2001/29/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett – szervezetek, valamint a nonprofit alapon működő mozgóképörökség-védelmi vagy hangzóörökség-védelmi intézmények és a közszolgálati műsorszolgáltatók számára, hogy az árva műveket az említett irányelv értelmében többszörözzék és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék, feltéve, hogy ez a felhasználás közérdekű feladataik ellátását, különösen a gyűjteményeik, többek között a digitális gyűjteményeik megőrzését és helyreállítását, valamint művelődési és oktatási célú hozzáférhetőségét szolgálja. Ezen irányelv alkalmazásában a mozgóképörökség-védelmi vagy hangzóörökség-védelmi intézményeknek azokat a szervezeteket kell magukban foglalniuk, amelyeket a tagállamok a kulturális örökségük részét képező filmek és egyéb audiovizuális művek vagy hangfelvételek összegyűjtésére, nyilvántartására, megőrzésére és helyreállítására jelölnek ki. Ezen irányelv alkalmazásában a közszolgálati műsorszolgáltatóknak azokat a műsorszolgáltatókat kell magukban foglalniuk, amelyek az egyes tagállamok által elfogadott, meghatározott és megszervezett közszolgálati feladatot látnak el. Az irányelv által az árva művek felhasználásának engedélyezése tekintetében meghatározott kivétel vagy korlátozás nem sérti a 2001/29/EK irányelv 5. cikkében meghatározott kivételeket és korlátozásokat. Ezek kizárólag olyan különleges esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit.

(21)

A digitalizálás ösztönzése érdekében ezen irányelv kedvezményezettjei számára lehetővé kell tenni, hogy bevételre tegyenek szert az árva művek ezen irányelv szerinti felhasználásából a közérdekű feladataikkal kapcsolatos célok megvalósítása érdekében, többek között a köz- és a magánszféra közötti partnerségi megállapodások keretében.

(22)

Az európai kulturális örökség digitalizálásának előmozdításában szerepet játszhatnak a szerződéses megállapodások, vagyis a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak, oktatási létesítmények, illetve múzeumok, valamint archívumok, mozgóképörökség-védelmi vagy hangzóörökség-védelmi intézmények és közszolgálati műsorszolgáltatók számára meg kell engedni, hogy – az ezen irányelvvel megengedett felhasználási módok céljából – kereskedelmi partnerekkel megállapodásokat kössenek az árva művek digitalizálása és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele érdekében. E megállapodások keretében ezek a partnerek pénzügyi hozzájárulást nyújthatnak. Az ilyen megállapodásoknak nem szabad korlátozniuk ezen irányelv kedvezményezettjeit az árva művek felhasználásában, és nem ruházhatják fel a kereskedelmi partnert az árva művek felhasználásának ellenőrzésére vagy azok felhasználására irányuló hatáskörrel.

(23)

Annak előmozdítása érdekében, hogy az uniós polgárok hozzáférjenek Európa kulturális örökségéhez, biztosítani kell azt is, hogy az egyik tagállamban digitalizált és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett árva műveket a többi tagállamban is hozzáférhetővé lehessen tenni. Indokolt, hogy azok a nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak, oktatási intézmények, illetve múzeumok, valamint archívumok, mozgóképörökség-védelmi vagy hangzóörökség-védelmi intézmények és közszolgálati műsorszolgáltatók, amelyek közérdekű feladataik ellátása céljából árva művet használnak fel, az árva művet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tehessék más tagállamokban.

(24)

Ez az irányelv nem érinti a jogkezelésre, így a kiterjesztett hatályú közös engedélyezés, a képviselet vagy az átruházás törvényes vélelmére, a közös jogkezelésre, vagy hasonló rendelkezésekre, valamint ezek kombinációjára – többek között a tömeges digitalizálásra – vonatkozó tagállami rendelkezéseket.

(25)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen az árva művek felhasználása tekintetében biztosítandó jogbiztonságot a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az – az árva művek felhasználására irányadó szabályok egységességének igénye folytán – uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

a)

könyv, folyóirat, hírlap, magazin vagy egyéb írásmű formájában kiadott művekre, amelyek nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak, oktatási intézmények, illetve múzeumok, valamint archívumok, illetve mozgóképörökség-védelmi vagy hangzóörökség-védelmi intézmények gyűjteményében találhatók;

b)

filmművészeti vagy audiovizuális művekre és hangfelvételekre, amelyek nyilvánosan hozzáférhető könyvtárak, oktatási intézmények, illetve múzeumok, valamint archívumok, illetve mozgóképörökség-védelmi vagy hangzóörökség-védelmi intézmények gyűjteményében találhatók; és

c)

közszolgálati műsorszolgáltatók által 2002. december 31-ig vagy aznap előállított és azok archívumaiban található filmművészeti vagy audiovizuális művekre és hangfelvételekre,

a)

az e szervezetek által elvégzett gondos kutatások eredményei, amelyek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy egy mű vagy hangfelvétel árva műnek minősül;

b)

az árva művek e szervezetek általi, ezen irányelvvel összhangban való felhasználása;

c)

a szervezetek által felhasznált művek és hangfelvételek árvamű-jogállásában az 5. cikk szerint bekövetkezett változás;

d)

az érintett szervezet releváns kapcsolattartási információi.

a)

az árva műnek a 2001/29/EK irányelv 3. cikke szerinti a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele révén;

b)

a 2001/29/EK irányelv 2. cikke szerinti többszörözési cselekmények révén, amelynek célja digitalizálás, hozzáférhetővé tétel, indexelés, katalogizálás, megőrzés vagy helyreállítás.

27.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/13

(1)

Az Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy valamennyi, harmadik országokkal újonnan kötött, illetve meglévő kétoldalú energiaügyi megállapodásaikról 2012. január 1-jétől kezdve tájékoztassák a Bizottságot. A Bizottságnak ezeket az információkat – a bizalmas üzleti adatok védelme szükségességének szem előtt tartásával – megfelelő formában az összes többi tagállam rendelkezésére kell bocsátania.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikke előírja a tagállamok számára, hogy a Szerződésekből, illetve az Unió intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében tegyék meg a megfelelő intézkedéseket. A tagállamoknak ezért el kell kerülniük, illetve meg kell szüntetniük az uniós jog, valamint a tagállamok és harmadik országok között megkötött nemzetközi megállapodások közötti bárminemű összeegyeztethetetlenséget.

(3)

A belső energiapiac megfelelő működéséhez az szükséges, hogy az Unióba irányuló energiabehozatalt teljes egészében a belső energiapiacot létrehozó rendelkezések szabályozzák. Egy nem megfelelően működő belső energiapiac kiszolgáltatott és hátrányos helyzetbe hozza az Uniót az energiaellátás biztonsága tekintetében, és aláássa az európai fogyasztók és ipar szempontjából meglévő potenciális előnyeit. A tagállamok és harmadik országok között létrejött energiaügyi megállapodások nagyfokú átláthatósága lehetővé tenné az Unió számára, hogy a szolidaritás szellemében összehangolt intézkedéseket tegyen annak biztosítása érdekében, hogy ezek a megállapodások megfeleljenek az uniós jognak és hatékonyan biztosítsák az energiaellátást. Ez az átláthatóság előnyös lenne mind az energiaügyi külkapcsolatok területén szorosabb Unión belüli együttműködés elérése, mind pedig az Unió által az energiával, az éghajlattal és az energiaellátás biztonságával kapcsolatban kitűzött hosszú távú szakpolitikai célok elérése szempontjából.

(4)

Ezért egy új információcsere-mechanizmust kell létrehozni. A mechanizmusnak csak azokra a kormányközi megállapodásokra kell vonatkoznia, amelyek hatással vannak a belső energiapiacra vagy az Unión belüli energiaellátás biztonságára, mivel a két terület egymással elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A tagállamok feladata kell, hogy legyen annak elsődleges megítélése, hogy egy kormányközi megállapodás vagy egy olyan egyéb szöveg, amelyre valamely kormányközi megállapodás kifejezetten hivatkozik, hatással van-e a belső energiapiacra vagy az Unión belüli energiaellátás biztonságára; kétség esetén a tagállamoknak konzultálniuk kell a Bizottsággal. A hatályukat vesztett vagy már nem alkalmazott megállapodások elvben nincsenek hatással a belső energiapiacra vagy az Unión belüli energiaellátás biztonságára, és ezért nem szükséges a szóban forgó információcsere-mechanizmus hatálya alá tartozniuk. Az információcsere-mechanizmusnak különösen a rögzített infrastruktúrán keresztül érkező gáz-, olaj- és villamosenergia-ellátást, illetve az Unióba irányuló energiabehozatal mennyiségét érintő valamennyi kormányközi megállapodásra kell kiterjednie.

(5)

Az információcsere-mechanizmusból ki kell zárni azokat a kormányközi megállapodásokat, amelyek teljes egészéről egyéb uniós jogi aktusok alapján kell értesíteni a Bizottságot. Ez a mentesség ugyanakkor nem vonatkozik azokra a harmadik országokkal kötött kormányközi megállapodásokra, amelyek hatással vannak a gázinfrastruktúra és a gázkészletek fejlesztésére és felhasználására, és amelyeket a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló, 2010. október 20-i 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 13. cikke (6) bekezdésének a) pontja alapján a Bizottsághoz el kell juttatni. Ezekről a megállapodásokról az ebben a határozatban foglalt előírásoknak megfelelően kell a Bizottságot értesíteni. A párhuzamos eljárások elkerülése érdekében az ennek a határozatnak megfelelően benyújtott értesítést a 994/2010/EU rendelet 13. cikke (6) bekezdésének a) pontjában előírt kötelezettség teljesítésének kell tekinteni.

(6)

Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos kormányközi megállapodások nem tartozhatnak e határozat hatálya alá.

(7)

Ez a határozat nem állapít meg kötelezettségeket a kereskedelmi szereplők között létrejött megállapodások vonatkozásában. Ugyanakkor ez nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy önkéntes alapon eljuttassák a Bizottsághoz az olyan kereskedelmi megállapodásokat, amelyekre a kormányközi megállapodások kifejezetten hivatkoznak. Ezen túlmenően, mivel lehetséges, hogy a kereskedelmi megállapodások tartalmaznak szabályozási rendelkezéseket is, a kereskedelmi megállapodásokról harmadik országbeli partnerekkel tárgyalásokat folytató gazdasági szereplők számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a Bizottság segítségét kérjék annak érdekében, hogy az uniós jogba való esetleges ütközéseket elkerüljék.

(8)

A tagállamoknak be kell nyújtaniuk a Bizottságnak minden meglévő kormányközi megállapodást – tekintet nélkül arra, hogy azok hatályba léptek-e vagy azokat a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 25. cikkének értelmében ideiglenesen alkalmazzák-e –, továbbá minden új kormányközi megállapodást.

(9)

A tagállamok és harmadik országok között folytatandó vagy folytatott tárgyalások tárgyát képező, jövőbeli kormányközi energiaügyi megállapodások kapcsán a nagyobb átláthatóság hozzájárulhat a tagállamok e megállapodásokkal kapcsolatos megközelítéseinek egységességéhez, valamint az uniós jognak való megfeleléshez és az Unión belüli energiaellátás biztonságához. A tagállamok számára ezért biztosítani kell annak lehetőségét, hogy dönthessenek úgy, hogy tájékoztatják a Bizottságot az új kormányközi megállapodásokkal, illetve a meglévő kormányközi megállapodások módosításaival kapcsolatos tárgyalásokról. Amennyiben a tagállamok így döntenek, a tárgyalások előrehaladásáról a Bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy felkérhessék a Bizottságot arra, hogy megfigyelőként részt vegyen a tárgyalásokon.

A Bizottság számára azt is lehetővé kell tenni, hogy – az érintett tagállam hozzájárulása esetén – saját kérésére vehessen részt megfigyelőként a tárgyalásokon. Ezen túlmenően a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megkérhessék a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal folytatott tárgyalásaik során segítséget nyújtson számukra. Ebben az esetben a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy tanácsot adhasson azzal kapcsolatban, hogy miként lehet elkerülni az uniós joggal való összeegyeztethetetlenséget, valamint hogy felhívhassa a figyelmet az Unió energiapolitikai céljaira és a tagállamok közötti szolidaritás elvére.

(10)

A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a meglévő kormányközi megállapodások összeegyeztethetők-e az uniós joggal. Összeegyeztethetetlenség esetén a tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges lépést, hogy megfelelő megoldást találjanak a feltárt összeegyeztethetetlenség megszüntetésére.

(11)

A nagyobb átláthatóság és az uniós joggal való esetleges ütközések elkerülése érdekében, amennyiben a tagállamok egy harmadik országgal egy új kormányközi megállapodásról kívánnak tárgyalásokat folytatni, biztosítani kell számukra a lehetőséget, hogy dönthessenek úgy, hogy arról a tárgyalások előtt vagy alatt tájékoztatják a Bizottságot. Amennyiben egy kormányközi megállapodásról tárgyalásokat folytató tagállam a tárgyalások lezárását megelőzően ennek megfelelően tájékoztatta a Bizottságot, és benyújtotta részére a kormányközi megállapodás tervezetét, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy tájékoztassa az érintett tagállamot a megtárgyalt megállapodásnak az uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos véleményéről. A Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikkének megfelelően jogában áll kötelezettségszegési eljárást indítani, amennyiben megítélése szerint valamely tagállam megszegte az EUMSZ-ből eredő kötelezettségeit.

(12)

Az e határozat hatálya alá tartozó valamennyi végleges, megerősített kormányközi megállapodást el kell küldeni a Bizottságnak annak érdekében, hogy az összes többi tagállamot arról tájékoztatni lehessen.

(13)

A Bizottságnak a hozzá beérkezett valamennyi információt védett elektronikus formában hozzáférhetővé kell tennie az összes többi tagállam számára. A Bizottságnak tiszteletben kell tartania a hozzá benyújtott információk bizalmasként történő kezelésére vonatkozó tagállami kérelmeket. Az információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelmek azonban nem korlátozhatják a Bizottság hozzáférését a bizalmas információkhoz, mivel a Bizottságnak a saját értékelései elvégzéséhez átfogó információkra van szüksége. A Bizottságnak kell felelnie az információk bizalmas kezelésére vonatkozó záradék alkalmazásának garantálásáért. Az információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelmek nem érinthetik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott, dokumentumokhoz való hozzáférési jogot.

(14)

Amennyiben valamely tagállam egy kormányközi megállapodást bizalmasnak tekint, a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania az összefoglalóját annak érdekében, hogy az megoszthassa ezt az összefoglalót a többi tagállammal.

(15)

A kormányközi megállapodásokra vonatkozó információk uniós szinten történő folyamatos cseréjének lehetővé kell tennie a legjobb gyakorlatok kialakítását. A Bizottságnak ezen legjobb gyakorlatok alapján – adott esetben az Unió külső politikái tekintetében az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) együttműködve – a tagállamok és harmadik országok közötti kormányközi megállapodásokban fakultatívan alkalmazható mintazáradékokat kell kidolgoznia. E mintazáradékok alkalmazásának célja a kormányközi megállapodásoknak az uniós jogba – különösen a versenyjogba és a belső energiapiacra vonatkozó szabályokba –, és az Unió által kötött nemzetközi megállapodásokba ütközésének a megakadályozása kell, hogy legyen. A mintazáradékok alkalmazásának fakultatívnak kell lennie, és tartalmuknak bármilyen sajátos körülmény felmerülése esetén kiigazíthatónak kell lennie.

(16)

Tekintettel a belső energiapiac létezésére és az uniós energiapolitika célkitűzéseire, a tagállamoknak kellően figyelembe kell venniük e célkitűzéseket az olyan megkötendő, kormányközi energiaügyi megállapodásokról folytatott tárgyalásaik során, amelyek hatással vannak az uniós energiapolitikára.

(17)

A meglévő és az új kormányközi megállapodások jobb kölcsönös ismeretének lehetővé kell tennie a hatékonyabb koordinációt a tagállamok, valamint a tagállamok és a Bizottság között az energiaügyi kérdésekben. A hatékonyabb koordinációnak lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok teljes mértékben ki tudják használni az Unió politikai és gazdasági súlyából adódó előnyöket, valamint azt, hogy a Bizottság megoldásokat javasoljon a kormányközi megállapodások terén feltárt problémákra.

(18)

A Bizottságnak meg kell könnyítenie és ösztönöznie kell a tagállamok közötti koordinációt annak érdekében, hogy a termelő, tranzit- és fogyasztó országokkal kapcsolatos határozott és hatékony, összehangolt megközelítés révén növekedjen az Unió általános stratégiai szerepe.

(19)

Az információcsere-mechanizmus, ideértve az azt végrehajtó tagállamok által végzendő értékeléseket is, nem érinti a kötelezettségszegésekre, az állami támogatásra és a versenyre vonatkozó uniós szabályok alkalmazását.

(20)

A Bizottságnak értékelnie kell azt, hogy ez a határozat elégséges és hatékony eszköz-e arra, hogy biztosítsa a kormányközi megállapodásoknak az uniós joggal való összeegyeztethetőségét és a tagállamok közötti nagyfokú koordinációt a kormányközi energiaügyi megállapodások terén.

(21)

Mivel a határozat célját, nevezetesen a kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozó tagállamok és Bizottság közötti információcserét a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a határozat hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

a)

tárgy;

b)

cél és hatály;

c)

időtartam;

d)

szerződő felek;

e)

a főbb elemekre vonatkozó információk.

a)

a kormányközi megállapodásokkal kapcsolatos fejlemények áttekintése, valamint a következetesség és a koherencia előmozdítása az Uniónak a termelő, tranzit- és fogyasztó országokkal fenntartott energiaügyi külkapcsolatai terén;

b)

a kormányközi megállapodásokkal kapcsolatos közös problémák azonosítása, az ezek kezelésére szolgáló megfelelő intézkedések mérlegelése, és adott esetben megoldások javasolása;

c)

a legjobb gyakorlat alapján és a tagállamokkal konzultálva olyan fakultatív mintazáradékok kidolgozása, amelyek alkalmazása jelentősen javítaná a jövőbeli kormányközi megállapodások uniós jognak való megfelelőségét;

d)

adott esetben az olyan többoldalú kormányközi megállapodások kidolgozásának a támogatása, amelynek több tagállam vagy az Unió egésze részese.

27.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/18

(1)

A tudományos és technológiai statisztikák területén elért haladás, továbbá az új és részletesebb, valamint gyakori statisztikák iránti igények figyelembevétele céljából meg kell határozni az 1608/2003/EK határozat új végrehajtási intézkedéseit.

(2)

Továbbra is biztosítani kell a jelenlegi szakpolitikai területeken hozandó döntések statisztikai támogatását, és eleget kell tenni az új politikai kezdeményezésekből eredő további követelményeknek a rendelkezésre álló források optimális felhasználása és a válaszadás terhének minimálisra csökkentése mellett.

(3)

Az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) referenciakeretet nyújt különösen a közigazgatási adatforrásokhoz történő hozzáférés és a statisztikai adatok bizalmas kezelése tekintetében.

(4)

Biztosítani kell, hogy az európai tudományos és technológiai statisztikák összhangban legyenek más nemzetközi standardokkal. Ebből a célból a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a többi nemzetközi szervezet által végzett munkát figyelembe kell venni. Mindenekelőtt a kutatás-fejlesztési statisztikákról szóló Frascati kézikönyv, a tudományos és technológiai tevékenységekkel foglalkozó emberi erőforrás mérésével foglalkozó Canberra kézikönyv, az OECD által kiadott OECD szabadalmi statisztikák kézikönyve, valamint az OECD és az Európai Bizottság (Eurostat) által közösen kiadott innovációs statisztikákról szóló Oslo kézikönyv biztosíthat referenciakeretet.

(5)

Az egyértelműség érdekében az 1608/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a tudományos és technológiai statisztikák tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 22-i 753/2004/EK bizottsági rendeletet (3) és az innovációs statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló 1608/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtásáról szóló, 2004. augusztus 13-i 1450/2004/EK bizottsági rendeletet (4) hatályon kívül kell helyezni.

(6)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az európai statisztikai rendszer bizottságának véleményével,

a)

kutatásra és fejlesztésre (K + F) vonatkozó statisztikák;

b)

kormányzati költségvetési előirányzatokkal, illetve kutatási és fejlesztési kiadásokkal (GBAORD) kapcsolatos statisztikák;

c)

innovációs statisztikák;

d)

a tudomány és technológia emberi erőforrásaival kapcsolatos statisztikák, ideértve a nem és mobilitás szerinti statisztikákat is, szabadalmakkal kapcsolatos statisztikák, a csúcstechnológiát képviselő iparágakkal és tudásalapú szolgáltatásokkal kapcsolatos statisztikák, valamint egyéb tudományos és technológiai statisztikák.

a)

kutatás és fejlesztés (K + F);

b)

kormányzati költségvetési előirányzatok, illetve kutatási és fejlesztési kiadások (GBAORD);

c)

innováció.

27.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/31

(1)

A 178/2002/EK rendelet 53. cikke lehetővé teszi a valamely harmadik országból behozott élelmiszerre és takarmányra vonatkozó, megfelelő uniós szükségintézkedések elfogadását a közegészségnek, az állatok egészségének vagy a környezetnek a védelme érdekében, amennyiben az egyes tagállamok által hozott intézkedésekkel nem lehet eredményesen csökkenteni a kockázatot.

(2)

A fukusimai atomerőműben 2011. március 11-én bekövetkezett balesetet követően a Bizottság tájékoztatást kapott arról, hogy a radionuklidok mennyisége egyes Japánból származó élelmiszertermékekben meghaladja a Japánban az élelmiszerekre vonatkozóan megállapított beavatkozási szintet. Ez a szennyeződés veszélyt jelenthet a közegészségre és az állatok egészségére az Unióban, ezért a Bizottság elfogadta a Japánból származó vagy onnan szállított takarmánynak és élelmiszernek a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követő behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról szóló, 2011. március 25-i 297/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (2). Az említett rendelet helyébe később a 961/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) lépett, majd ezt később a 284/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) váltotta fel.

(3)

A helyzet alakulását figyelembe véve a 284/2012/EU végrehajtási rendeletet két alkalommal módosították. Mivel most újabb módosításokra van szükség, a 284/2012/EU végrehajtási rendeletet célszerű új rendelettel felváltani.

(4)

A jelenlegi intézkedéseket felül kellett vizsgálni annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a japán hatóságok által a baleset utáni második termesztési idényre vonatkozóan a takarmányban és élelmiszerben tapasztalható radioaktivitással kapcsolatban szolgáltatott több mint 26 000 adatot.

(5)

A személyes szállítmányokat célszerű kizárni a rendelet rendelkezéseinek alkalmazási köréből. Jelezni kell, hogy az állati eredetű élelmiszerre és takarmányra az állati eredetű termékek személyes szállítmányainak a Közösségbe történő behozataláról és a 136/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. március 5-i 206/2009/EK bizottsági rendelet (5) rendelkezései vonatkoznak. Más típusú élelmiszerre és takarmányra vonatkozóan elő kell írni, hogy csakis a nem kereskedelmi célú, magánszemélynek személyes fogyasztásra, illetve használatra szánt szállítmány minősül személyes szállítmánynak.

(6)

A japán hatóságok részletes információkkal szolgáltak a Bizottságnak arról, hogy a rendelet hatálya alól már eddig is kivont szeszes italokon (szaké, whisky és shochu) kívül még léteznek olyan szeszes italok, amelyek nem tartalmaznak mérhető mennyiségű radioaktivitást. A polírozási és az erjesztési eljárás jelentős mértékben csökkenti a szeszesitalok radioaktivitását. Ezért bizonyos szeszes italokat célszerű kivonni a rendelet hatálya alól, hogy csökkenjenek a japán hatóságokra, valamint az importáló tagállamok illetékes hatóságaira háruló adminisztratív terhek.

(7)

A japán hatóságok által benyújtott adatok azt bizonyítják, hogy a Jamanasi és Sizuoka prefektúrából származó takarmány és élelmiszer esetében többé már nincs szükség annak előírására, hogy az Unióba való exportálás előtt mintavétellel és elemzéssel kell ellenőrizni a takarmányban és élelmiszerben tapasztalható radioaktivitás mértékét. A mintavétel és elemzés követelményét a Sizuoka prefektúrából származó tea és a Sizuoka és Jamanasi prefektúrából származó gombák tekintetében kell csupán fenntartani.

(8)

Mivel a Fukusima prefektúrából származó takarmányban és élelmiszerben továbbra is előfordul nem megfelelő vagy jelentős mennyiségű radioaktivitás, az Unióba való exportálás előtti mintavétel és elemzés követelményét célszerű az e prefektúrából származó valamennyi takarmány és élelmiszer tekintetében fenntartani. Az általános mentességeket azonban, így a szeszesitalok és a személyes szállítmányok mentességét továbbra is alkalmazni kell az ilyen takarmányra és élelmiszerre.

(9)

Gunma, Ibaraki, Tocsigi, Mijagi, Szaitama, Tokió, Ivate, Csiba és Kanagava prefektúra esetében jelenleg minden olyan takarmány- és élelmiszer-szállítmányból, amely az Unióba irányul, exportálás előtt mintát kell venni és azt elemezni kell; ezt a követelményt helyénvaló a gombára, a teára, a halászati termékekre, bizonyos ehető vadon termő növényekre, bizonyos zöldségekre, bizonyos gyümölcsökre, a rizsre és a szójababra, valamint az ezekből előállított, illetve ezekből származó termékekre korlátozni. Ugyanazokat a követelményeket kell alkalmazni az olyan összetett élelmiszerekre, amelyek több mint 50 %-ban tartalmaznak olyan összetevő(ke)t, amely(ek)et az Unióba való exportálás előtt vizsgálatnak kell alávetni.

(10)

Az importáláskor elvégzett ellenőrzések azt mutatják, hogy az uniós jog által előírt különleges feltételeket a japán hatóságok megfelelően végrehajtják, és több mint egy éven át nem fordult elő olyan eset, hogy az ellenőrzött termék nem felelt meg a követelményeknek. Célszerű tehát az importáláskor végzendő ellenőrzések, illetve a Bizottságot az eredményről tájékoztató jelentések gyakoriságát csökkenteni.

(11)

Célszerű előírni, hogy amikor a baleset utáni harmadik termesztési idény tekintetében a takarmányban és élelmiszerben jelenlévő radioaktivitás vizsgálatát célzó mintavétel és elemzés eredményei rendelkezésre állnak, azaz 2014. március 31-ig a rendelkezéseket újból felül kell vizsgálni. Léteznek olyan termékek, amelyek betakarítása nagyrészt a második termesztési idény második felére esik, ezért a második termesztési idényre vonatkozó adatok egy része még nem áll rendelkezésre, tehát helyénvaló előírni az e termékekre vonatkozó rendelkezések 2013. március 31-ig történő felülvizsgálatát.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

termékek, amelyek 2011. március 28-át megelőzően hagyták el Japánt;

b)

termékek, amelyek betakarítása és/vagy feldolgozása 2011. március 11. előtt történt;

c)

a 2203-tól 2208-ig tartó KN-kódok alá tartozó szeszes italok;

d)

a 206/2009/EK rendelet 2. cikkének hatályába tartozó, állati eredetű személyes takarmány- és élelmiszer-szállítmányok;

e)

a nem állati eredetű, nem kereskedelmi célú, magánszemélynek személyes fogyasztásra, illetve használatra szánt személyes takarmány- és élelmiszerszállítmányok. Kétség esetén a bizonyítási kötelezettség a szállítmány címzettjét terheli.

a)

igazolja, hogy a termékek megfelelnek a hatályos japán jogszabályoknak és

b)

tudatja, hogy a termékek a japán jogszabályokban rögzített átmeneti intézkedések hatálya alá esnek-e vagy sem.

a)

a terméket 2011. március 11. előtt takarították be és/vagy dolgozták fel; vagy

b)

a termék nem Sizuoka prefektúrából származó tea vagy gomba, valamint nem Jamanasi prefektúrából származó gomba, továbbá nem Fukusima, Gunma, Ibaraki, Tocsigi, Mijagi, Szaitama, Tokió, Csiba, Kanagava vagy Ivate prefektúrából származik, és nem is érkezett ezekből a prefektúrákból; vagy

c)

a termék Gunma, Ibaraki, Tocsigi, Mijagi, Szaitama, Tokió, Csiba, Kanagava vagy Ivate prefektúrából származik, de nem szerepel az ezen rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek között (tehát exportálása előtt nem kell vizsgálatnak alávetni); vagy

d)

a termék Fukusima, Gunma, Ibaraki, Tocsigi, Mijagi, Szaitama, Tokió, Csiba, Kanagava vagy Ivate prefektúrából érkezett, de nem ezen prefektúrák valamelyikéből származik, és a tranzit alatt nem volt kitéve radioaktív sugárzásnak; vagy

e)

a termék Sizouka prefektúrából származó tea vagy gomba vagy Jamanasi tartományból származó gomba vagy ezekből készült termék vagy olyan összetett takarmány vagy élelmiszer, amely több mint 50 %-ban tartalmaz ilyen termékeket, azonban mellékelték hozzá a mintavétel és elemzés eredményeit tartalmazó vizsgálati jelentést; vagy

f)

a termék szerepel ennek a rendeletnek a IV. mellékletében, és Fukusima, Gunma, Ibaraki, Tocsigi, Mijagi, Szaitama, Tokió, Csiba, Kanagava vagy Ivate prefektúrából származik, vagy olyan összetett takarmány vagy élelmiszer, amely több mint 50 %-ban tartalmaz ilyen termékeket, azonban mellékelték hozzá a mintavétel és elemzés eredményeit tartalmazó vizsgálati jelentést. A IV. mellékletben szereplő termékfelsorolás nem érinti az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, 1997. január 27-i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) követelményeit; vagy

g)

nem tudni, honnan származik a termék vagy a termékben található összetevők több mint 50 %-a, azonban mellékelték a termékhez a mintavétel és elemzés eredményeit tartalmazó vizsgálati jelentést.

a)

ellenőrzik az 1. cikkben említett termékek valamennyi szállítmányának okmányait;

b)

fizikai és azonossági ellenőrzéseket, ezen belül a cézium-134 és a cézium-137 jelenlétének kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatokat végeznek a szállítmány 5 %-ánál.

a)

amelyet az állat-egészségügyi határállomás vagy a kijelölt beléptetési hely illetékes hatósága megfelelő záradékkal látott el; és

b)

amely igazolja, hogy a 10. cikkben említett hatósági ellenőrzéseket végrehajtották, és ezek kedvező eredménnyel zárultak.

a)

a termékek e rendelet hatálybalépését megelőzően hagyták el Japánt; vagy

b)

a termékekhez a 284/2012/EU végrehajtási rendeletnek megfelelő, 2012. november 1-jét megelőzően kibocsátott nyilatkozatot mellékeltek, és a termékek 2012. december 1-je előtt hagyták el Japánt.

27.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/42

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

27.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/44

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv alapján az uniós intézmények, szervek és hivatalok által a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt elfogadott jogi aktusok joghatása mindaddig fennmarad, amíg azokat a Szerződések alapján hatályon kívül nem helyezik, semmisnek nem nyilvánítják, vagy nem módosítják.

(2)

Ennek megfelelően a 2008/615/IB határozat 25. cikke alkalmazandó, és a Tanácsnak egyhangúlag kell határoznia arról, hogy a tagállamok végrehajtották-e az említett határozat 6. fejezetének rendelkezéseit.

(3)

A 2008/616/IB határozat 20. cikke értelmében a 2008/615/IB határozat 25. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott határozatok meghozatalára egy kérdőíven alapuló értékelő jelentés alapján kerül sor. A 2008/615/IB határozat 2. fejezete szerinti automatizált adatcsere tekintetében az értékelő jelentésnek értékelő látogatáson és kísérleti adatcserén kell alapulnia.

(4)

A 2008/616/IB határozat melléklete 4. fejezetének 1.1. pontja szerint a megfelelő tanácsi munkacsoportok által összeállított kérdőív minden egyes automatizált adatcserére vonatkozik, és amint egy tagállam úgy véli, hogy az adott adatkategória tekintetében teljesíti az adatcsere előfeltételeit, ki kell töltenie a kérdőívet.

(5)

Svédország kitöltötte az adatvédelemre vonatkozó kérdőívet és a gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó kérdőívet.

(6)

Svédország sikeres kísérleti adatcserét folytatott Hollandiával.

(7)

Értékelő látogatásra került sor Svédországban, és a belga/holland értékelő csoport elkészítette a látogatásról szóló jelentést, amelyet továbbított a megfelelő tanácsi munkacsoportnak.

(8)

A gépjármű-nyilvántartási adatokra vonatkozó kérdőív, az értékelő látogatás és a kísérleti adatcsere eredményeit összegző, átfogó értékelő jelentést benyújtották a Tanácsnak,

27.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/45

(1)

A Tanács 2010. október 25-én a 2010/638/KKBP határozattal (1) korlátozó intézkedéseket vezetett be a Guineai Köztársasággal szemben.

(2)

A 2010/638/KKBP határozat felülvizsgálata alapján a korlátozó intézkedéseket 2013. október 27-ig meg kell hosszabbítani.

(3)

Módosítani kell a 2010/638/KKBP határozatban a fegyverembargóra vonatkozóan előírt intézkedéseket.

(4)

A 2010/638/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

a 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

2.

a 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ezt a határozatot 2013. október 27-ig kell alkalmazni. A határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat céljai nem valósultak meg, a határozat megújítható vagy – adott esetben – módosítható.”.

27.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/46

(1)

Az egyes tagállamokban előforduló klasszikus sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló, 2008. november 3-i 2008/855/EK bizottsági határozat (3) bizonyos járványügyi intézkedéseket ír elő az említett határozat mellékletében felsorolt tagállamokban, illetve régióikban előforduló klasszikus sertéspestissel kapcsolatban. Az említett jegyzékben szerepel a magyarországi Nógrád megye.

(2)

Magyarország értesítette a Bizottságot a 2008/855/EK határozat mellékletében szereplő Nógrád megye területén a klasszikus sertéspestis tekintetében történt legutóbbi fejleményekről.

(3)

A kapott tájékoztatás szerint a klasszikus sertéspestist Nógrád megye területén felszámolták. Ennek megfelelően a 2008/855/EK határozatban előírt intézkedéseket a továbbiakban nem kell alkalmazni erre a megyére, és a határozat mellékletének I. részében szereplő jegyzékből el kell hagyni a Nógrád megyére vonatkozó bejegyzést.

(4)

A 2008/855/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

27.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/47

(1)

A költségvetési rendelet 75. cikkének és a végrehajtási szabályok 90. cikke (1) bekezdésének megfelelően az uniós költségvetésből a kiadásokra vállalt kötelezettségeket meg kell előznie az intézmény vagy az intézmény által rájuk ruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott finanszírozási határozatnak, amely megállapítja a kiadásokkal járó intézkedések alapvető elemeit.

(2)

A 2009/470/EK határozat megállapítja azokat az eljárásokat, amelyek az egyedi állat-egészségügyi intézkedésekhez – beleértve a biztonsági intézkedéseket is – nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulást szabályozzák. A madárinfluenza lehető leggyorsabb felszámolásának elősegítésére az Uniónak pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania a tagállamokra háruló támogatható kiadásokhoz. Az említett határozat 4. cikke (3) bekezdésének első és második francia bekezdése szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy a tagállamoknál felmerülő költségek hány százaléka fedezhető uniós pénzügyi hozzájárulásból.

(3)

A 90/424/EGK tanácsi határozat bizonyos járványos állatbetegségek elleni biztonsági intézkedéseire és a kampány közösségi finanszírozására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2005. február 28-i 349/2005/EK bizottsági rendelet (2) 3. cikke megállapítja az uniós pénzügyi támogatásra jogosult kiadásokra vonatkozó szabályokat.

(4)

A 2011-es németországi, olaszországi és hollandiai madárinfluenza leküzdését célzó biztonsági intézkedésekhez történő uniós pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2012. február 15-i 2012/132/EU bizottsági végrehajtási határozat (3) uniós pénzügyi hozzájárulást biztosított a 2011-es hollandiai madárinfluenza-járvány leküzdését célzó biztonsági intézkedésekhez. Hollandia 2012. április 13-án a 349/2005/EK rendelet 7. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint visszatérítés iránti hivatalos kérelmet nyújtott be.

(5)

Az uniós pénzügyi hozzájárulás kifizetésének feltétele az, hogy a tervezett fellépéseket ténylegesen végrehajtsák, és a hatóságok a megállapított határidőn belül az összes szükséges információt rendelkezésre bocsássák.

(6)

Hollandia a 2009/470/EK határozat 3. cikke (4) bekezdésének értelmében késedelem nélkül tájékoztatta a Bizottságot és a többi tagállamot az uniós jogszabályokkal összhangban bevezetett, a betegségek bejelentésére és felszámolására vonatkozó intézkedésekről és azok eredményéről. A 349/2005/EK rendelet 7. cikkének megfelelően a visszatérítési kérelemhez csatolták a pénzügyi jelentést, az igazoló okmányokat, a járványügyi jelentést minden olyan gazdaságról, ahol az állatokat levágták vagy megsemmisítették, valamint a vonatkozó ellenőrzések eredményeit.

(7)

A Bizottság észrevételeiről, a támogatható kiadások kiszámításának módjáról és a záró következtetésekről 2012. április 25-én és 2012. június 4-én tájékoztatta Hollandiát. 2012. június 11-én kelt elektronikus levelében Hollandia egyetértését fejezte ki ezzel kapcsolatban.

(8)

Következésképpen a 2011. évi hollandiai madárinfluenza-járvány felszámolása kapcsán felmerült támogatható kiadások uniós pénzügyi támogatásának teljes összege megállapítható.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

27.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/49

(1)

A költségvetési rendelet 75. cikkének és a végrehajtási szabályok 90. cikke (1) bekezdésének megfelelően az uniós költségvetésből a kiadásokra vállalt kötelezettségeket meg kell előznie az intézmény vagy az intézmény által rájuk ruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott finanszírozási határozatnak, amely megállapítja a kiadásokkal járó intézkedések alapvető elemeit.

(2)

A 2009/470/EK tanácsi határozat megállapítja azokat az eljárásokat, amelyek az egyedi állat-egészségügyi intézkedésekhez – beleértve a biztonsági intézkedéseket is – nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulást szabályozzák. A ragadós száj- és körömfájás lehető leggyorsabb felszámolása érdekében az Uniónak pénzügyileg hozzá kell járulnia a tagállamok által viselt támogatható kiadásokhoz. Az említett határozat 14. cikkének (4) bekezdése szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy a tagállamoknál felmerülő költségek hány százaléka fedezhető uniós pénzügyi hozzájárulásból.

(3)

A 90/424/EGK tanácsi határozat (2) bizonyos járványos állatbetegségek elleni biztonsági intézkedéseire és a kampány közösségi finanszírozására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2005. február 28-i 349/2005/EK bizottsági rendelet 3. cikke megállapítja az uniós pénzügyi támogatásra jogosult kiadásokra vonatkozó szabályokat.

(4)

A 2011-es bulgáriai ragadós száj- és körömfájás leküzdését célzó biztonsági intézkedésekhez történő uniós pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2011. november 9-i 2011/730/EU bizottsági végrehajtási határozat (3) uniós pénzügyi hozzájárulást biztosított a 2011-es bulgáriai ragadós száj- és körömfájás leküzdését célzó biztonsági intézkedésekhez. Bulgária 2011. december 9-én és 2012. január 24-én a 349/2005/EK rendelet 7. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint visszatérítés iránti hivatalos kérelmet nyújtott be.

(5)

Az uniós pénzügyi hozzájárulás kifizetésének feltétele az, hogy a tervezett fellépéseket ténylegesen végrehajtsák, és a hatóságok a megállapított határidőn belül az összes szükséges információt rendelkezésre bocsássák.

(6)

Bulgária a 2009/470/EK rendelet 14. cikke (3) bekezdésének értelmében haladéktalanul tájékoztatta a Bizottságot és a többi tagállamot az uniós rendelkezésekkel összhangban bevezetett, a betegségek bejelentésére és felszámolására vonatkozó intézkedésekről és azok eredményéről. A 349/2005/EK rendelet 7. cikkének megfelelően a visszatérítési kérelemhez csatolták a pénzügyi jelentést, az igazoló okmányokat, a járványügyi jelentést minden olyan gazdaságról, ahol az állatokat levágták vagy megsemmisítették, valamint a vonatkozó ellenőrzések eredményeit.

(7)

A Bizottság észrevételeiről, a támogatható kiadások kiszámításának módjáról és a végső következtetésekről 2012. június 19-én tájékoztatta Bulgáriát. 2012. június 20-án kelt elektronikus levelében Bulgária egyetértését fejezte ki ezzel kapcsolatban.

(8)

Következésképpen most már megállapítható a 2011. évi bulgáriai ragadós száj- és körömfájás felszámolása kapcsán felmerült kiadások uniós pénzügyi támogatásának teljes összege.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,