28.8.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 231/1

A TANÁCS HATÁROZATA

(2012. június 22.)

az Európai Uniónak az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás által létrehozott, a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságban a civil társadalmi fórum működésének és a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság hatáskörébe tartozó területekkel kapcsolatos kérdéseknek a vizsgálatára létrehozandó szakértői testület felállítása tekintetében képviselendő álláspontjáról

(2012/488/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak a 218. cikke (9) bekezdésével összefüggésben értelmezett 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2007. április 23-án felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Európai Unió és tagállamai nevében tárgyalásokat folytasson a Koreai Köztársasággal egy szabadkereskedelmi megállapodásról.

(2)	Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 2010. október 6-án írták alá.

(3)	A megállapodás 15.10. cikkének (5) bekezdése szerint a megállapodást – feltételezve annak későbbi megkötését – 2011 július 1-je óta ideiglenesen alkalmazzák.

(4)

A megállapodás 13.13. cikke (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Felek a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó EU–Korea bizottság) határozatával döntenek a civil társadalmi fórum működéséről, legkésőbb a megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül.

(5)

A 13.15. cikk (3) bekezdése rendelkezik egy olyan személyeket tartalmazó lista létrehozásáról, akiket fel lehet kérni arra, hogy a szakértői testület tagjai legyenek, amely a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság hatáskörébe tartozó olyan ügyeket vizsgálja ki, amelyet a kormányzati konzultációk során nem lehetett kielégítő módon lezárni.

(6)	Az Uniónak határoznia kell arról, hogy milyen álláspontot képvisel a civil társadalmi fórum működése és azon személyek listája tekintetében, akiket fel lehet kérni, hogy szakértőként járjanak el,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Uniónak az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás által létrehozott, a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó EU–Korea bizottságban képviselendő álláspontja:

a)	a civil társadalmi fórumnak a megállapodás 13.13. cikke (1) bekezdésében előirányzott működése; és

b)	a megállapodás 13.15. cikkének (3) bekezdése szerinti, a szakértői testület tagjaként számba veendő képzett személyek listájának felállítása tekintetében

a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó EU–Korea bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetén alapul.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2012. június 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. VESTAGER

(1) HL L 127., 2011.5.14., 6. o.

TERVEZET

A KERESKEDELEMMEL ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL FOGLALKOZÓ EU–KOREA BIZOTTSÁG …/2012 HATÁROZATTERVEZETE

(…)

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás 13.13. cikke alapján a civil társadalmi fórum működési szabályainak elfogadásáról

A KERESKEDELEMMEL ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL FOGLALKOZÓ EU–KOREA BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött, 2010. október 6-án Brüsszelben aláírt szabadkereskedelmi megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 13.13. cikkére,

mivel:

(1)	A megállapodás 13.13. cikke úgy rendelkezik, hogy a Felek belföldi tanácsadó csoportjai a civil társadalmi fórum keretében találkoznak.

(2)	A civil társadalmi fórumot a belföldi tanácsadó csoport(ok) tagjainak kiegyensúlyozott képviseletének elve alapján kell összeállítani.

(3)	A Felek a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó EU–Korea bizottság határozatával döntenek a civil társadalmi fórum működéséről, legkésőbb a megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A civil társadalmi fórum működési szabályai az e határozat mellékletében foglaltak szerint életbe lépnek.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt …-ban/-ben, …-án/-én.

a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó EU–Korea bizottság részéről

a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó EU–Korea bizottság társelnöke a Koreai Köztársaság részéről

…

a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó EU–Korea bizottság társelnöke az Európai Unió részéről

…

MELLÉKLET

A CIVIL TÁRSADALMI FÓRUM MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI

1. cikk

A civil társadalmi fórum az EU belföldi tanácsadói csoportjának 12, valamint Korea belföldi tanácsadói csoportjának 12, az adott belföldi tanácsadó csoportok által erre kijelölt tagjából áll. A fórumon a tagok mellett szakértői tanácsadók is részt vehetnek. A Felek által a civil társadalmi fórumba delegált képviselők közül legalább három az üzleti szervezeteket, a szakszervezeteket, illetve a nem kormányzati környezetvédelmi szervezeteket képviseli.

2. cikk

A civil társadalmi fórumnak egy uniós és egy koreai társelnöke van. A civil társadalmi fórumba a társelnököket az EU, illetve Korea belföldi tanácsadó csoportjai jelölik ki tagjaik közül.

A társelnökök állítják össze a civil társadalmi fórum üléseinek napirendjét a saját belföldi tanácsadó csoportjaik által felterjesztett napirendi pontok alapján. A napirendnek ezenfelül minden esetben tartalmaznia kell a továbbiakat:

a)	tájékoztatás a Felek részéről a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezet végrehajtásáról;

b)	jelentés a 13.14. cikk keretében tartott konzultációkról, valamint a 13.15. cikkben előírt szakértői testület munkájáról.

3. cikk

A civil társadalmi fórum a Felek ellenkező megállapodásának hiányában évente legalább egyszer ülésezik, felváltva Brüsszelben, illetve Szöulban. A belföldi tanácsadó csoportok legalább egyikének kérésére rendkívüli találkozó összehívására is mód van.

TERVEZET

A KERESKEDELEMMEL ÉS A FENNTRARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL FOGLALKOZÓ EU–KOREA BIZOTTSÁG …/2012 HATÁROZATTERVEZETE

(…)

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás 13.15. cikkében előírt szakértői testület felállításáról

A KERESKEDELEMMEL ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL FOGLALKOZÓ EU–KOREA BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság (a továbbiakban: a Felek) között létrejött, 2010. október 6-án Brüsszelben aláírt szabadkereskedelmi megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 13.15. cikkére,

mivel:

(1)	A Felek bármelyike kérheti a tanácsadó testület összehívását egy olyan ügy kivizsgálása érdekében, amelyet kormányzati konzultációkon nem sikerült kielégítően lezárni.

(2)	A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó EU–Korea bizottság ellenőrzi a szakértői testület ajánlásainak végrehajtását.

(3)	A Felek összeállítottak egy 18 névből álló listát, amelyet e határozat melléklete tartalmaz,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A megállapodás 13.15. cikkének céljából testületi tagként jelölhető szakértők egyezményes listáját e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ez a rendelet elfogadásának napján lép hatályba, és arról tájékoztatni kell az EU–Korea kereskedelmi bizottságot.

Kelt …-ban/-ben, …-án/-én.

a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó EU–Korea bizottság részéről

a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó EU–Korea bizottság társelnöke a Koreai Köztársaság részéről

…

a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó EU–Korea bizottság társelnöke az Európai Unió részéről

…

MELLÉKLET

SZAKÉRTŐI LISTA

Korea által javasolt szakértők

Kee-whahn CHAH

Young Gil CHO

Weon Jung KIM

Suh-Yong CHUNG

Taek-Whan HAN

Won-Mog CHOI

Az EU által javasolt szakértők

Eddy LAURIJSSEN

Jorge CARDONA

Karin LUKAS

Hélène RUIZ FABRI

Laurence BOISSON DE CHAZOURNES

Geert VAN CALSTER

Elnökök

Thomas P. PINANSKY

Nguyen Van TAI

Le HA THANH

Jill MURRAY

Ricardo MELÉNDEZ-ORTIZ

Nathalie BERNASCONI-OSTERWALDER

28.8.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 231/8

A BIZOTTSÁG 776/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. augusztus 27.)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt közvetlen kifizetések tekintetében 2012. október 16-tól fizethető előlegekről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 29. cikke (4) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 73/2009/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében az említett rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerek szerinti kifizetésekre az adott év december 1-je és a következő naptári év június 30-a közötti időszakban kerül sor. Azonban a rendelet 29. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság előlegfizetést írhat elő.

(2)

A 2012-ben Európában tapasztalt kedvezőtlen időjárás – egyes tagállamokban a súlyos aszály, más tagállamokban a kemény tél és a bőséges csapadék – jelentősen károsította a haszonnövény- és takarmánytermést. Ez súlyos pénzügyi nehézségeket okozott a mezőgazdasági termelők, különösen a szarvasmarha-tartók körében. Az említett nehézségeket tetézi, hogy a jelenlegi pénzügyi válság hatására számos mezőgazdasági termelő komoly likviditási problémákkal küzd. E problémák enyhítése érdekében célszerű lehetővé tenni, hogy a mezőgazdasági termelők a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerek keretében 50 %-ig terjedő előleg kifizetésében részesülhessenek. A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 11. szakaszában meghatározott, marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás kapcsán indokolt lehetővé tenni azt is, hogy a tagállamok a kifizetés 80 %-áig megemeljék azon előleg mértékét, amelyet a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek az ugyanezen rendelet IV. és V. címében a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1121/2009/EK bizottsági rendelet (2) 82. cikke említ.

(3)

Annak biztosítása érdekében, hogy az előlegfizetéseket a 2013-as költségvetési évre számolják el, a kifizetéseket 2012. október 16-tól kell teljesíteni. Ugyanakkor a megfelelő pénzügyi gazdálkodás megkívánja, hogy a jogosultsági feltételek ellenőrzését a 73/2009/EK rendelet 29. cikke (3) bekezdésének megfelelően az előlegek kifizetése előtt elvégezzék.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A tagállamok 2012. október 16-tól a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt közvetlen kifizetések összegének 50 %-áig terjedő előleget fizethetnek a mezőgazdasági termelők részére a 2012-ben benyújtott kérelmek tekintetében, feltéve, hogy a 73/2009/EK rendelet 20. cikke értelmében a jogosultsági feltételek ellenőrzése lezárult.

A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 11. szakaszában meghatározott, marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás tekintetében a tagállamok az első bekezdésben említett összeget 80 %-ig emelhetik.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. augusztus 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(2) HL L 316., 2009.12.2., 27. o.

28.8.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 231/9

A BIZOTTSÁG 777/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. augusztus 27.)

a Libériával szembeni további korlátozó intézkedésekről szóló 872/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Libériával szembeni további korlátozó intézkedésekről szóló, 2004. április 29-i 872/2004/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke a) pontjára,

mivel:

(1)	A 827/2004/EK rendelet I. melléklete felsorolja azokat a természetes és jogi személyeket, testületeket és szervezeteket, melyeket érint a pénzeszközök és gazdasági erőforrások rendelet miatti befagyasztása.

(2)

2012. július 3-án, 10-én és 20-án az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a Libériáról szóló 1521. (2003) számú határozat alapján létrehozott Szankcióbizottsága úgy határozott, hogy módosítja azon személyek, csoportok és jogalanyok listáját, amelyekre vonatkozóan a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell. Az I. mellékletet tehát ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 872/2004/EK rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2012. augusztus 27-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat vezetője

(1) HL L 162., 2004.4.30., 32. o.

I. MELLÉKLET

A 872/2004/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

Az alábbi természetes személyeket el kell hagyni:

(1)

„Leonyid Yukhimovich Minin (alias a) Blavstein; b) Blyuvshtein; c) Blyafshtein; d) Bluvshtein; e) Blyufshtein; f) Vladamir Abramovich Kerler; g) Vladimir Abramovich Kerler; h) Vladimir Abramovich Popilo-Veski i) Vladimir Abramovich Popiloveski, j) Vladimir Abramovich Popela, k) Vladimir Abramovich Popelo, l) Wulf Breslan, m) Igor Osols). Születési dátum: a) 1947.12.14.; b) 1946.10.18. Születési hely: Odessza, SZSZSZR (ma Ukrajna). Izraeli állampolgár (hamisított). Német útleveleken (Minin névre szóló) útlevelei száma: a) 5280007248D; b) 18106739D. Izraeli útleveleinek száma: a) 6019832 (érvényes: 1994.11.6–1999.11.5-ig); b) 9001689 (érvényes: 1997.1.23–2002.1.22-ig); c) 90109052 (kibocsátották: 1997.11.26-án). Orosz útlevelének száma: KI0861177. Bolíviai útlevele száma: 65118. Görög útlevele: nincsenek adatok. Egyéb információ: az Exotic Tropical Timber Enterprises tulajdonosa.”

(2)

„Valeriy Naydo (alias Valerii Naido). Címe: c/o CET Aviation, P.O. Box 932-20C, Ajman, Egyesült Arab Emirátusok. Születési ideje: 1957.8.10. Állampolgársága: Ukrajna. Útlevélszáma: a) AC251295 (Ukrajna); b) KC024178 (Ukrajna). Egyéb információ: a) pilóta; b) az Air Pass (Pietersburg Aviation Services and Systems) egyik igazgatója; c) a CET Aviation ügyvezető igazgatója.”

(3)

„Edwin M., Snowe jr. Lakcíme: Elwa Road, Monrovia, Libéria. Születési ideje: 1970.2.11. Születési helye: Mano River, Grand Cape Mount, Libéria. Állampolgársága: libériai. Útlevélszáma: a) OR/0056672-01, b) D/005072, c) D005640 (diplomataútlevél) d) D-00172 (ECOWAS-DPL útlevél, érvényes 2008.8.7–2010.7.6.). Egyéb információ: képviselő, a libériai képviselőház tagja. A Liberian Petroleum and Refining Corporation (LPRC) ügyvezető igazgatója. A 6. cikk b) pontjában említett meghatározás időpontja: 2004.9.10.”

(4)

„Agnes Reeves Taylor (alias Agnes Reeves-Taylor). Születési ideje: 1965.9.27. Állampolgársága: libériai. Egyéb információ: a) Charles Taylor korábbi elnök elvált felesége; b) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet korábbi állandó libériai képviselője; A libériai kormány korábbi magas rangú tagja; c) Jelenleg az Egyesült Királyságban tartózkodik.”

(5)	„Tupee Enid Taylor. Születési idő: a) 1960.12.17.; b) 1962.12.17. Útlevélszáma: a) L014670 (libériai útlevél, érvényes 2009.12.28.–2014.12.28.), b) D/002216 (libériai diplomataútlevél, érvényes 2007.10.17.–2009.10.17.). Egyéb információ: a korábbi elnök, Charles Taylor elvált felesége.”

(6)	„Jewell Howard Taylor (alias Howard Taylor). Születési ideje: 1963.1.17. Libériai diplomata-útlevél: a) D/003835-04 (érvényes 2004.6.4.–2006.6.3.); b) D/00536307. Egyéb információ: a korábbi elnök, Charles Taylor felesége.”

(7)	„Myrtle Francelle Gibson. Születési idő: 1952.11.3. Egyéb információ: korábbi szenátor, Charles Taylor korábbi libériai elnök tanácsadója.”

(8)

„Martin George. Egyéb információk: a) Libéria korábbi, Nigéria Szövetségi Köztársasághoz akkreditált nagykövete; b) Charles Taylor korábbi elnök üzlettársa, akivel jelenleg is kapcsolatban áll; c) állítólag pénzeszközöket biztosított Charles Taylor korábbi elnöknek. A 6. cikk b) pontjában említett megjelölés időpontja: 2005.6.9.”

(9)	„Cyril A. Allen. Születési idő: 1952.7.26. Egyéb információ: a Nemzeti Hazafias Párt korábbi elnöke.”

(10)	„Randolph Cooper (alias Randolf Cooper). Születési idő: 1950.10.28. Egyéb információ: a Robertsfield nemzetközi repülőtér korábbi vezérigazgatója.”

(11)	„Idősebb Reginald B. Goodridge (alias Goodrich). Születési idő: 1952.11.11. Egyéb információ: korábbi kultusz-, információs és idegenforgalmi miniszter.”

(12)	„Emmanuel (II) Shaw. Születési idő: a) 1956.7.26.; b) 1946.7.26. Egyéb információ: A Lonestar légitársaság igazgatója. Kapcsolatban a Lone Start Communications Cooperations-zel.”

28.8.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 231/11

A BIZOTTSÁG 778/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. augusztus 27.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2), és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. augusztus 27-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

José Manuel SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	43,1
0702 00 00	ZZ	43,1
0707 00 05	TR	91,2
0707 00 05	ZZ	91,2
0709 93 10	TR	108,7
0709 93 10	ZZ	108,7
0805 50 10	AR	74,3
	CL	88,4
	TR	94,0
	UY	97,0
	ZA	104,9
	ZZ	91,7
0806 10 10	BA	56,0
	CL	206,9
	EG	200,5
	TR	143,9
	XS	91,2
	ZZ	139,7
0808 10 80	AR	114,4
	BR	85,6
	CL	142,3
	NZ	108,6
	US	141,5
	UY	68,3
	ZA	104,4
	ZZ	109,3
0808 30 90	CN	71,7
	TR	136,4
	ZA	139,1
	ZZ	115,7
0809 30	TR	160,2
0809 30	ZZ	160,2
0809 40 05	BA	62,7
	IL	61,4
	MK	67,5
	ZZ	63,9

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

28.8.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 231/13

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2012. augusztus 24.)

a 2007/453/EK határozatnak Belgium, Ausztria, Brazília, Kolumbia, Horvátország és Nicaragua BSE-státusa tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2012) 5860. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/489/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 999/2001/EK rendelet szabályokat határoz meg az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (a továbbiakban: TSE-k) megelőzése, az ellenük való védekezés és felszámolásuk tekintetében. Ezért meg kell határozni a tagállamok vagy harmadik országok, illetve azok régiói (a továbbiakban: országok és régiók) BSE-státusát a következő három kategória egyikébe történő besorolással: elhanyagolható, ellenőrzött vagy meghatározatlan BSE-kockázat.

(2)

A szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulási kockázata alapján a tagállamok vagy harmadik országok, illetve ezek valamelyik régiója BSE-státusának meghatározásáról szóló, 2007. június 29-i 2007/453/EK bizottsági határozat (2) melléklete felsorolja az országokat, illetve régiókat BSE-státusuk szerint.

(3)

Az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) vezető szerepet tölt be az egyes országok és régiók BSE-kockázat alapján történő osztályozásában. A 2007/453/EK határozat mellékletében foglalt lista tekintettel van az OIE által 2011 májusában a tagállamok és harmadik országok BSE-státusáról elfogadott, „A tagok BSE-kockázati státusának elismeréséről” című 17. sz. határozatra.

(4)

2012 májusában az OIE „A tagországok BSE-kockázati státusának elismeréséről” címmel elfogadta 16. sz. határozatát. E határozat Belgiumot, Ausztriát, Brazíliát és Kolumbiát elhanyagolható BSE-kockázatú, Horvátországot és Nicaraguát pedig ellenőrzött BSE-kockázatú országnak ismeri el. A 2007/453/EK határozat mellékletében foglalt listát ezért módosítani kell, hogy e tagállamok és harmadik országok tekintetében megfeleljen az említett határozatnak.

(5)	A 2007/453/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2007/453/EK határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2012. augusztus 24-én.

a Bizottság részéről

John DALLI

a Bizottság tagja

(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(2) HL L 172., 2007.6.30., 84. o.

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

AZ ORSZÁGOK ÉS RÉGIÓK LISTÁJA

A. Elhanyagolható BSE-kockázatú országok vagy régiók

Tagállamok

—

Belgium

—

Dánia

—

Ausztria

—	Finnország

—	Svédország

EFTA-országok

—

Izland

—

Norvégia

Harmadik országok

—

Argentína

—	Ausztrália

—

Brazília

—

Chile

—

Kolumbia

—

India

—

Új-Zéland

—

Panama

—

Paraguay

—

Peru

—

Szingapúr

—

Uruguay

B. Ellenőrzött BSE-kockázatú országok vagy régiók

Tagállamok

—	Bulgária, Cseh Köztársaság, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Egyesült Királyság

EFTA-országok

—	Liechtenstein

—

Svájc

Harmadik országok

—

Kanada

—	Horvátország

—

Japán

—

Mexikó

—

Nicaragua

—

Dél-Korea

—

Tajvan

—	Amerikai Egyesült Államok

C. Meghatározatlan BSE-kockázatú országok vagy régiók

—	Az e melléklet A. vagy B. pontjában fel nem sorolt országok vagy régiók.”

28.8.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 231/16

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2012. augusztus 24.)

a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2012/490/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 715/2009/EK rendelet a belső gázpiac megfelelő működésének biztosítása érdekében diszkriminációmentes szabályokat állapít meg a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeire vonatkozóan. Mivel párhuzamos földgázszállító rendszereket kiépíteni a legtöbb esetben nem gazdaságos és nem hatékony, a földgázpiaci verseny serkentése az infrastruktúra valamennyi független szállító előtti átlátható és diszkriminációmentes megnyitásával történik. A belső energiapiac kiteljesülését akadályozza az olyan szerződéses szűkületek gyakori kialakulása, amelyekben a rendszerhasználók a megfelelő kapacitás fizikai rendelkezésre állása ellenére sem képesek hozzáférni a gázszállító rendszerekhez.

(2)

A gyakorlati tapasztalatok szerint az uniós gázszállító hálózatokban a szerződéses szűkületek még egyes szűkületkezelési elvek alkalmazása – például megszakítható kapacitásoknak a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2005. szeptember 28-i 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) és a 715/2009/EK rendeletben előírt módon történő felkínálása – ellenére is akadályozzák a jól működő belső gázpiac kifejlődését. Ezért indokolt módosítani a szerződéses szűkület esetén alkalmazandó szűkületkezelési eljárásokra vonatkozó iránymutatást. A 715/2009/EK rendelet 23. cikke (3) bekezdésének megfelelően a javasolt iránymutatásnak tükröznie kell a nemzeti gázrendszerek közötti különbségeket, továbbá az iránymutatásban a szűkületkezelési eljárások tekintetében megkülönböztetésmentes és átlátható hálózati hozzáférési feltételeket biztosító minimumkövetelményeket is meg lehet határozni.

(3)	A szűkületkezelési eljárásokat szerződéses szűkületek esetén indokolt alkalmazni, és céljuk e szűkületek oly módon történő kiküszöbölése, hogy a piacra visszakerüljenek a kihasználatlan kapacitások, melyek aztán a rendes kapacitásallokációs eljárások keretében újraallokálhatók.

(4)	Azokban a rendszer-összekötési pontokban, amelyekben gyakran alakul ki fizikai szűkület, a szűkületkezelési eljárások sokszor nem jelentenek megoldást. Ilyen esetekben a megoldás lehetőségét a hálózattervezés és a beruházás szempontjainak figyelembevételével is meg kell vizsgálni.

(5)

A 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (a továbbiakban: Ügynökség) figyelemmel kell kísérnie és elemeznie kell az iránymutatások végrehajtását. A szállításirendszer-üzemeltetőknek jól feldolgozható formában közzé kell tenniük a szerződéses szűkületek előfordulási eseteinek azonosításához szükséges információkat.

(6)	A 715/2009/EK rendelet 24. cikke értelmében a nemzeti szabályozó hatóságoknak feladata az iránymutatások betartásának biztosítása.

(7)

Ahhoz, hogy a szűkületkezelési eljárások alkalmazása valamennyi rendszer-összekötési pontban a lehető leghatékonyabb lehessen, és valamennyi szomszédos betáplálási-kiadási rendszerben maximalizálható legyen a szabadkapacitás mennyisége, különösen fontos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok, valamint a különböző tagállamokban, illetőleg a különböző tagállamokon belül tevékenykedő szállításirendszer-üzemeltetők mind a tagállamokon belül, mind országhatárokon átívelő módon együttműködjenek egymással. Ezzel összefüggésben a nemzeti szabályozó hatóságoknak és a szállításirendszer-üzemeltetőknek indokolt figyelembe venniük a bevált gyakorlatot, valamint törekedniük az iránymutatások végrehajtása során alkalmazott eljárások összehangolására. A 713/2009/EK rendelet 7. cikke szerint eljárva az Ügynökségnek és a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az Unióban az alkalmazandó betáplálási és kiadási pontok mindegyikén a lehető leghatékonyabb szűkületkezelési eljárások érvényesüljenek.

(8)

Tekintettel arra, hogy a rendszer fizikai használatáról a szállításirendszer-üzemeltetők rendelkeznek részletes információkkal, és ugyanők vannak a legjobb helyzetben a jövőbeni forgalom előrejelzéséhez is, indokolt a szállításirendszer-üzemeltetőket arra kötelezni, hogy meghatározzanak egy olyan többletkapacitást, amelyet a számított műszaki kapacitáson túlmenően rendelkezésre bocsátanak. Azáltal, hogy a forgalmi forgatókönyvek és a lekötött kapacitások figyelembevételével a műszakilag rendelkezésre állónál több nem megszakítható kapacitást kínálnak, a szállításirendszer-üzemeltetők kockázatot vállalnak, amelyet indokolt ellentételezni. A szállításirendszer-üzemeltetők bevételeinek meghatározása érdekében az ilyen többletkapacitást azonban csak akkor indokolt ténylegesen is allokálni, ha már minden más kapacitás allokálásra került, beleértve a többi szűkületkezelési eljárás alkalmazásából adódó többletkapacitásokat is. A szállításirendszer-üzemeltetőknek a műszaki kapacitás meghatározásában szorosan együtt kell működniük egymással. A fizikai szűkület esetleges kialakulásával összefüggő helyzetek orvoslása céljából a szállításirendszer-üzemeltetőknek a lehető legköltséghatékonyabb intézkedést kell alkalmazniuk, beleértve a kapacitás visszavásárlásának lehetőségét és más műszaki vagy kereskedelmi intézkedések alkalmazását is.

(9)	A 715/2009/EK rendeletet mindezeknek megfelelően módosítani kell.

(10)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 51. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 715/2009/EK rendelet I. melléklete e határozat mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2012. augusztus 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

(2) HL L 289., 2005.11.3., 1. o.

(3) HL L 211., 2009.8.14., 1. o.

(4) HL L 211., 2009.8.14., 94. o.

MELLÉKLET

A 715/2009/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

A 2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.2. Szűkületek kezelésére vonatkozó eljárások szerződéses szűkület esetén

2.2.1. Általános rendelkezések

(1)

A 2.2. pont rendelkezéseit az egymással szomszédos betáplálási-kiadási rendszereket összekötő azon rendszer-összekötési pontokra kell alkalmazni, amelyekben a rendszerhasználók kapacitásokat köthetnek le, függetlenül attól, hogy ezek a rendszer-összekötési pontok fizikaiak vagy virtuálisak, illetőleg hogy egyazon tagállamot vagy különböző tagállamokat érintenek-e. Az említett rendelkezéseket – amennyiben az érintett nemzeti szabályozó hatóság úgy dönt – a harmadik országok felől való betáplálási pontokra és a harmadik országok felé való kiadási pontokra is alkalmazni kell. A 2.2.2. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni a végfogyasztók és az elosztóhálózatok felé való kiadási pontokra, az LNG-terminálok és a termelőlétesítmények felől való betáplálási pontokra, valamint a tárolólétesítmények felől, illetőleg felé való betáplálási és kiadási pontokra.

(2)

A szállításirendszer-üzemeltetők által e melléklet 3. pontjának megfelelően közzétett és – amennyiben releváns – a nemzeti szabályozó hatóságok által hitelesített információk alapján az Ügynökség a 2014. évtől kezdődően minden évben március 1-jéig közzéteszi a rendszer-összekötési pontokban a megelőző évben eladott nem megszakítható kapacitástermékek következtében kialakult szűkületekre vonatkozó nyomonkövetési jelentését, melyben a lehetőségek szabta keretek között figyelembe veszi a másodlagos piacon folytatott kapacitáskereskedést és a megszakítható kapacitások felhasználását is.

(3)	A 2.2.2., a 2.2.3., a 2.2.4. és a 2.2.5. pontban ismertetett szűkületkezelési eljárások valamelyikének alkalmazása következtében hozzáférhetővé váló többletkapacitást az érintett egy vagy több szállításirendszer-üzemeltető a rendes kapacitásallokációs eljárás keretében kínálja fel.

(4)	A 2.2.2., a 2.2.4. és a 2.2.5. pontban előírt intézkedéseket 2013. október 1-jétől fogva kell alkalmazni. A 2.2.3. pont (1)–(5) bekezdésééig 2016. július 1-jétől fogva kell alkalmazni.

2.2.2. Kapacitásbővítés túljegyzési-visszavásárlási mechanizmus alkalmazásával

(1)

A szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek javaslatot előterjeszteni egy olyan ösztönzőalapú túljegyzési-visszavásárlási mechanizmusra, amelynek révén nem megszakítható többletkapacitások kínálhatók a rendszerben, továbbá kötelesek ezt a mechanizmust a nemzeti szabályozó hatóság jóváhagyását követően bevezetni. A bevezetést megelőzően a nemzeti szabályozó hatóság konzultál a szomszédos tagállamok nemzeti szabályozó hatóságaival és figyelembe veszi azok véleményét. Többletkapacitás alatt a rendszer-összekötési pontnak az e rendelet 16. cikkének (1) bekezdése alapján meghatározott műszaki kapacitásán felül kínált nem megszakítható kapacitást kell érteni.

(2)

A túljegyzési-visszavásárlási rendszernek ösztönöznie kell a szállításirendszer-üzemeltetőket arra, hogy – a műszaki feltételek, köztük a fűtőérték, a hőmérséklet, az érintett betáplálási-kiadási rendszerben érvényesülő várt fogyasztás és a szomszédos hálózatokban rendelkezésre álló kapacitások figyelembevételével – többletkapacitást bocsássanak rendelkezésre. A szállításirendszer-üzemeltetők a betáplálási-kiadási rendszer műszaki vagy többletkapacitásának újraszámítása tekintetében kötelesek dinamikus eljárást követni.

(3)

A túljegyzési-visszavásárlási mechanizmust megalapozó ösztönzőrendszernek tükröznie kell a szállításirendszer-üzemeltetők amiatti kockázatát, hogy többletkapacitást kínálnak. A mechanizmust úgy kell kialakítani, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők és a rendszerhasználók osztozzanak a többletkapacitás értékesítéséből származó bevételeken és a visszavásárlások, illetve a (6) bekezdés szerinti intézkedések költségein. A nemzeti szabályozó hatóságok meghatározzák a bevételeknek és a költségeknek a szállításirendszer-üzemeltető és a rendszerhasználó közötti megoszlását.

(4)

A szállításirendszer-üzemeltetők bevételeinek meghatározása szempontjából úgy kell tekinteni, hogy a műszaki kapacitás, ezen belül különösen a visszaadott kapacitás és – az adott esetnek megfelelően – az egy gáznapos nem megszakítható »használd vagy elveszíted« mechanizmus és a hosszú távú »használd vagy elveszíted« mechanizmusok alkalmazásából származó kapacitás allokálása előbb történt, mint az esetleges többletkapacitásé.

(5)

A többletkapacitás meghatározása során a szállításirendszer-üzemeltető köteles figyelembe venni a rendszer-összekötési pontokban különböző időpillanatokban meglévő, fizikailag kihasználatlan kapacitások valószínű mennyiségére vonatkozó statisztikai forgatókönyveket. A szállításirendszer-üzemeltetőnek továbbá a többletkapacitás felkínálásával kapcsolatban olyan kockázati profilt kell figyelembe vennie, amelyből nem származik túlzott visszavásárlási kötelezettség. A túljegyzési-visszavásárlási mechanizmusnak becslést kell adnia a piaci kapacitás-visszavásárlások valószínűségére és költségeire, és ezt a becslést figyelembe kell vennie a felkínált többletkapacitás értékében.

(6)

Amennyiben a rendszer integritásának fenntartása érdekében szükséges, a szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek olyan piaci alapú visszavásárlási eljárást alkalmazni, amelynek keretében a rendszerhasználók kapacitásokat kínálhatnak fel. Az alkalmazandó visszavásárlási eljárásról a rendszerhasználókat tájékoztatni kell. A visszavásárlási eljárás alkalmazása nem érintheti a szükséghelyzeti intézkedések alkalmazását.

(7)	A szállításirendszer-üzemeltetők a visszavásárlási eljárás alkalmazása előtt kötelesek ellenőrizni, hogy a rendszer integritása más műszaki és kereskedelmi intézkedések útján nem tartható-e fenn költséghatékonyabb módon.

(8)

Amikor a túljegyzési-visszavásárlási mechanizmusra vonatkozó javaslatukat előterjesztik, a szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek a nemzeti szabályozó hatóság rendelkezésére bocsátani a mechanizmus értékeléséhez szükséges valamennyi adatot, becslést és modellt. A szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek rendszeresen beszámolni a nemzeti szabályozó hatóságnak a mechanizmus működéséről, továbbá – a nemzeti szabályozó hatóság kérésére – kötelesek átadni minden vonatkozó adatot. A nemzeti szabályozó hatóság felkérheti a szállításirendszer-üzemeltetőt a mechanizmus felülvizsgálatára.

2.2.3. Egy gáznapos nem megszakítható »használd vagy elveszíted« mechanizmus

(1)

A nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelik a szállításirendszer-üzemeltetőktől, hogy a rendszer-összekötési pontokban minden rendszerhasználó esetében legalább a (3) bekezdésben előírt szabályokat alkalmazzák az eredeti nominálások módosítása kapcsán abban az esetben, ha az Ügynökség által a 2.2.1. pont (2) bekezdése szerint elkészített éves nyomonkövetési jelentés alapján megállapítást nyer, hogy a rendszer-összekötési pontokban a nyomonkövetési jelentés tárgyévében végrehajtott kapacitásallokációs eljárások során – árverés alkalmazása esetén a kikiáltási áron – az adott évben vagy az azt követő két év valamelyikében felhasználható termékekkel kapcsolatban a következők szerint a kereslet nagyobb volt a kínálatnál:

a)	legalább három olyan nem megszakítható kapacitástermékkel kapcsolatban, amelynek időtartama egy hónap; vagy

b)	legalább két olyan nem megszakítható kapacitástermékkel kapcsolatban, amelynek időtartama három hónap; vagy

c)	legalább egy olyan nem megszakítható kapacitástermékkel kapcsolatban, amelynek időtartama egy év vagy annál hosszabb; vagy

d)	nem kínáltak egy hónapra vagy annál hosszabb időtartamra vonatkozó nem megszakítható kapacitásterméket.

(2)

Ha az éves nyomonkövetési jelentés alapján megállapítást nyer, hogy – például fizikai rendszerbővítés vagy hosszú távú szerződések megszűnése következtében felszabaduló kapacitásoknak köszönhetően – az (1) bekezdésben meghatározott helyzet a következő három évben várhatóan nem fog ismételten előállni, akkor az érintett nemzeti szabályozó hatóságok az egy gáznapos nem megszakítható »használd vagy elveszíted« mechanizmus alkalmazását megszüntethetik.

(3)

A nem megszakítható újranominálás nem haladhatja meg a rendszerhasználó által a rendszer-összekötési pontban lekötött kapacitás 90 %-át, és nem lehet kisebb e kapacitás 10 %-ánál. Ha azonban a nominálás meghaladja a lekötött kapacitás 80 %-át, akkor felfelé a nem nominált mennyiség fele nominálható újra. Ha a nominálás nem haladja meg a lekötött kapacitás 20 %-át, akkor lefelé a nominált mennyiség fele nominálható újra. E bekezdés alkalmazása nem érintheti a szükséghelyzeti intézkedések alkalmazását.

(4)	A lekötött kapacitás eredeti jogosultja lekötött nem megszakítható kapacitásának a korlátozással érintett részét megszakítható kapacitásként újranominálhatja.

(5)

A (3) bekezdést nem kell alkalmazni azokra a rendszerhasználókra – személyekre vagy vállalkozásokra és az általuk a 139/2004/EK rendelet 3. cikke értelmében irányított vállalkozásokra –, amelyek a rendszer-összekötési pontban a megelőző évben az átlagos műszaki kapacitás 10 %-ánál kevesebbet birtokoltak.

(6)

Azokra a rendszer-összekötési pontokra vonatkozóan, amelyekben a (3) bekezdés szerinti egy gáznapos nem megszakítható »használd vagy elveszíted« mechanizmus érvényesül, a nemzeti szabályozó hatóság értékeli a 2.2.2. pont szerinti túljegyzési-visszavásárlási mechanizmushoz való viszonyt, és ezen értékelés alapján dönthet úgy, hogy a kérdéses rendszer-összekötési pontokban nem alkalmazza a 2.2.2. pont rendelkezéseit. Ezt a döntést haladéktalanul be kell jelenteni az Ügynökségnek és a Bizottságnak.

(7)

A nemzeti szabályozó hatóság a (3) bekezdés szerinti egy gáznapos nem megszakítható »használd vagy elveszíted« mechanizmus alkalmazását bármely rendszer-összekötési pontban bevezetheti. Döntésének meghozatala előtt a nemzeti szabályozó hatóság konzultál a szomszédos tagállamok nemzeti szabályozó hatóságaival. Döntésének meghozatala során a nemzeti szabályozó hatóság figyelembe veszi a szomszédos tagállamok nemzeti szabályozó hatóságainak véleményét.

2.2.4. Lekötött kapacitás visszaadása

A szállításirendszer-üzemeltetők – az egynapos és az annál rövidebb időtartamú kapacitástermékek kivételével – kötelesek elfogadni a rendszerhasználó által egy adott rendszer-összekötési pontban lekötött nem megszakítható kapacitás visszaadását. A rendszerhasználó a kapacitáslekötési szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit mindaddig és annyiban megtartja, amíg és amennyiben a szállításirendszer-üzemeltető a kapacitást újra nem allokálja. Úgy kell tekinteni, hogy a visszaadott kapacitás újraallokálása csak minden más rendelkezésre álló kapacitás allokálása után történik. A szállításirendszer-üzemeltető köteles haladéktalanul értesíteni a rendszerhasználót az általa visszaadott kapacitás bármely részének újraallokálásáról. A nemzeti szabályozó hatóság – különös tekintettel azokra az esetekre, amikor több rendszerhasználó is visszaadja kapacitását – jóváhagyja a kapacitás visszaadására vonatkozó különös feltételeket.

2.2.5. Hosszú távú »használd vagy elveszíted« mechanizmus

(1)

A nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelik a szállításirendszer-üzemeltetőktől az egy adott rendszer-összekötési pontban a rendszerhasználó által lekötött és rendszeresen ki nem használt kapacitás részleges vagy teljes visszavételét, amennyiben a rendszerhasználó a ki nem használt kapacitását ésszerű feltételek mellett nem adta el vagy kínálta fel a piacon, és más rendszerhasználók az adott rendszer-összekötési pontban nem megszakítható kapacitáslekötést igényelnek. A lekötött kapacitás különösen abban az esetben tekinthető rendszeresen ki nem használtnak, ha:

a)	szerződése egy évnél hosszabb időtartamra vonatkozik, mind április 1-je és szeptember 30-a között, mind pedig október 1-je és március 31-e között a lekötött kapacitásának átlagban kevesebb mint 80 %-át használja ki, és ezt a magatartását nem indokolta megfelelően; vagy

b)	a 2.2.3. pont (3) bekezdésében foglalt szabályok megkerülése érdekében szisztematikusan a lekötött kapacitásának 100 %-a közelében nominál, majd pedig lefelé újranominál.

(2)	Az egy gáznapos nem megszakítható »használd vagy elveszíted« mechanizmus alkalmazása nem tekinthető elegendő indoknak az (1) bekezdés alkalmazásának mellőzésére.

(3)

A visszavétel következtében a rendszerhasználó egy adott időszakra vagy a szerződésének tárgyidőszakából még hátralévő időtartamra részlegesen vagy teljes mértékben elveszíti lekötött kapacitását. A rendszerhasználó a kapacitáslekötési szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit mindaddig és annyiban megtartja, amíg és amennyiben a szállításirendszer-üzemeltető a kapacitást újra nem allokálja.

(4)

A szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek rendszeresen a nemzeti szabályozó hatóság rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek szükségesek annak nyomon követéséhez, hogy milyen mértékben használják ki lekötött kapacitásaikat azok a rendszerhasználók, amelyeknek szerződése egy évnél hosszabb időtartamra vagy legalább két évre kiterjedő negyedéves időszakokra vonatkozik.”

A 3.1.1. pont (1) bekezdése a következőképpen módosul:

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)	olyan, a szállításirendszer-üzemeltetők és a nemzeti szabályozó hatóságok által közös megegyezéssel, az Ügynökségnek a harmonizált formátummal kapcsolatban kialakított véleményét figyelembe véve megállapított letölthető formátumban, amely lehetővé teszi az adatok kvantitatív feldolgozását;”

a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:

„h)	úgy, hogy 2013. október 1-jétől az összes adat egyetlen, az ENTSOG által uniós szinten, költséghatékony alapon kialakított központi platformon legyen hozzáférhető.”;

A 3.3. pont (1) bekezdése a következő h), i), j), k) és l) ponttal egészül ki:

„h)	egy hónapra vagy annál hosszabb időszakra vonatkozó nem megszakítható kapacitástermékek iránti sikertelen és jogilag érvényes igénylések előfordulásai, beleértve a sikertelen igénylések számát és az érintett mennyiségeket is;

i)	azon esetek előfordulásai, amikor egy árverésen egy hónapra vagy annál hosszabb időszakra vonatkozó nem megszakítható kapacitástermék a kikiáltási árnál magasabb áron kelt el (hely és időpont);

j)	azon esetek előfordulásai, amikor a rendes kapacitásallokációs eljárás keretében nem került felkínálásra egy hónapra vagy annál hosszabb időszakra vonatkozó nem megszakítható kapacitástermék (hely és időpont);

k)	a 2.2.2., a 2.2.3., a 2.2.4. és a 2.2.5. pontban előírt szűkületkezelési eljárások alkalmazása útján rendelkezésre bocsátott összkapacitás az alkalmazott szűkületkezelési eljárások szerinti bontásban.

l)	a h)–k) pontot 2013. október 1-jétől fogva kell alkalmazni.”

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2012.231.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 231

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	55. évfolyam 2012. augusztus 28.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
		2012/488/EU
	*	A Tanács határozata (2012. június 22.) az Európai Uniónak az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás által létrehozott, a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságban a civil társadalmi fórum működésének és a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság hatáskörébe tartozó területekkel kapcsolatos kérdéseknek a vizsgálatára létrehozandó szakértői testület felállítása tekintetében képviselendő álláspontjáról	1
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 775/2012/EU rendelete (2012. augusztus 23.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, fekete abroncshalra irányuló halászat tilalmáról	6
	*	A Bizottság 776/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. augusztus 27.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt közvetlen kifizetések tekintetében 2012. október 16-tól fizethető előlegekről	8
	*	A Bizottság 777/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. augusztus 27.) a Libériával szembeni további korlátozó intézkedésekről szóló 872/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról	9
		A Bizottság 778/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. augusztus 27.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	11
		HATÁROZATOK
		2012/489/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2012. augusztus 24.) a 2007/453/EK határozatnak Belgium, Ausztria, Brazília, Kolumbia, Horvátország és Nicaragua BSE-státusa tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2012) 5860. számú dokumentummal történt) ( 1 )	13
		2012/490/EU
	*	A Bizottság határozata (2012. augusztus 24.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról ( 1 )	16

Szám	19/DSS
Tagállam	Spanyolország
Állomány	BSF/8910-
Faj	Fekete abroncshal (Aphanopus carbo)
Terület	A VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizei
Időpont	2012.8.6.